Egyéni fejlesztési terv
A sajátos sajátos nev nevelé elési si igényű igényű tanuló tanulókk részér részéree a ped pedag agógi ógiai ai és egész egészség ségügy ügyii hab habilitá ilitációs ciós és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján valósulnak meg. Ha a tanulók egyes tantárgyakból, tananyagrészekből mentesítés kapnak és az értékelés alól tanulási nehézség esetén a Nevelési Tanácsadó, tanulási zavar vagy tanulási akadályozottság esetén a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapjá alapján., n., az iskola iskola a Köz Közokt oktatá atási si Törvén Törvényy alapján alapján,, meghat meghatáro ározot zottt időkere időkerett terhére terhére egyén egyénii foglalkozást szervez részükre. Az egyéni foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján segítik a tanulók felzárkóztatását a többiekhez. Főbb területei:mozgásfejl mozgásfejleszté esztés,téri s,téri
és időorientáció, időorientáció, testvázlat, testvázlat, önismeret, önismeret, szenzomo szenzomotoros toros
koordináció fejlesztése, grafomotorika, tárgyi modalitások: színek, formák, nagyság, szerialitás, vizuális és auditív percepció, helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betű egyeztetési gyakorlatok, szókincsbővítés, kommunikáció, a tanulás alapképességeinek fejlesztése:
figyelem (terjedelem, tartósság, megosztás, átvitel)
emlékezet (rövid és hosszú távú)
megértés (fogalomalkotás, lényegkiemelés, összefüggések, logikai felismerés) f elismerés)
problémame problémamegoldá goldáss (konkrét, (konkrét, absztrak absztraktt gondolkodá gondolkodás, s, analógiá analógiák) k)
hatékony tanulási technikák (tanulási stratégiák, stílusok)
tanulási motiváció
A tanu tanuló lókk egyé egyéni ni (terá (terápiá piás) s) terv terv alap alapjá ján, n, reha rehabil bilitá itáci ciós ós órake órakere retbe tben, n, gyóg gyógyp yped edag agóg ógus us közreműködésével, szakmai irányításával kapnak segítését. Az iskolai oktatásban a méltányos szám számon onké kéré rési, si, érté értéke kelé lési, si, eset esetle legg az inten intenzív zív terá terápia pia idejé idejére re szól szólóó átme átmene neti ti felm felmen enté tési si lehetőségeket lehet-kell alkalmazni. A fejl fejles eszt ztőő munk munkát át a már már meg meglévő lévő kész készsé sége gekr kree, képe képess sség égek ekre re épít építve ve,, a gyer gyerme mek k sikeré sikerélmé lményh nyhez ez juttatá juttatássa ssall illetve illetve önb önbiza izalmá lmának nak folyama folyamatos tos mege megerősí rősítésé tésével vel lehet-k lehet-kell ell kedvezően végezni.
A gyermek adatai
Név: F. András Születési ideje: 2001. január 28. Iskola: integrált oktatási intézmény Osztályfok: 3. osztály A fejlesztés ideje: gyógypedagógiai ellátásra jogosult a heti óraszám 15%-ában A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatának időpontjai: 2009. október, Tanulási zavar gyanúja Diagnózis:
F83 Kevert specifikus fejlődési zavar F81.0 diszlexia F81.1 diszgráfia
Célmeghatározás a tanév egészére
A gyógypedagógiai vizsgálat és a szakértői bizottság véleménye alapján a következő területek szorulnak fejlesztésre: - általános ismeretek - idői és téri tájékozódás - vizuális és auditív észlelés - differenciálás - szerialitás - verbális emlékezet, figyelem - tanulási motiváció - betűismeret rögzítése - olvasási technika - szövegértés - vizuo-motoros koordináció - grafomotoros készség - helyesírás, nyelvtani ismeretek - szókincsbővítés
A gyermek erősségei, amikre a fejlesztés építhető
- normál övezeti intellektuális képességek = átlagos intellektus - életkorának megfelelő szomatikus fejlettség - a vizsgálati helyzetben együttműködő - feladatértése megfelelő - feladattudata kialakult - lateralitása kialakult: jobb oldali laterális dominancia - jobb-bal irányok differenciálása stabil - jobb oldali laterális dominancia - beszéde: megfelelő artikuláció, formai rendezettség - megfelelő szókincs-aktivizálhatóság - megfelelő rövid távú vizuális emlékezet - analitikus gondolkodása jó
Differenciálás Konkrét segítségnyújtás a szakértői vélemény megismerése után András osztálytanítójának, illetve a napközis nevelőnek. - a segítségnyújtás felajánlása - a szakértői vélemény megismerésének, értelmezésének segítése - Andrásnak egyéni továbbhaladást javasoltak magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a 4. osztályfok végéig, így az általam (gyógypedagógus által) elkészített egyéni fejlesztési terv alapján segítek az ezzel kapcsolatos egyéni haladási ütemterv kidolgozásában. - módszertani szempontból: differenciált integrált nevelés és oktatás - differenciálási tanácsok: - hallás utáni tanulás (magnó, előolvasás), - lényegkiemelés (pedagógus, tanulópár vagy szülő segítségével), - szemléltetéssel megszerezhető információ előtérbe helyezése az olvasott ismeretekkel
szemben, - a tanítás stílusát az audióvizuális eszközök alkalmazása jellemezze,
- szóbeli számonkérés, - az egyéni továbbhaladás feltételeinek kidolgozásához segítségnyújtás magyar nyelv és
irodalom tantárgyakból a 4. osztályfok végéig (a tananyag mennyisége rövidített, de a tevékenység ugyanaz marad), - csoportalakítási tanácsok, - gyógypedagógiai asszisztens jelenléte a tanórákon.
- javaslatok a taneszközök, fejlesztőeszközök használatával, kiválasztásával kapcsolatban - konkrét javaslatminták a szakértői vélemény „Korrekciós javaslat, fejlesztendő területek” c. része alapján (a teljesség igénye nélkül, szemléltető jelleggel): >általános ismeret, szókincsbővítés: pl.
a reggeli beszélgető körben kiemelt figyelem kísérje
Andris beszámolóit, alkalmanként több időt és lehetőséget adva neki az önkifejezésre, folyamatos ellenőrzés, kontroll mellett >idői és téri tájékozódás, szerialitás: pl. amikor Andris a hetes, a jelentése egészüljön ki azzal,
hogy az aznapi dátum után elmondja az előző napi és a következő napi dátumot és eszerint megnevezi a hét aktuális napjait is >vizuális és auditív észlelés: nagyon fontos, hogy az olvasás útján történő információszerzés helyett nagyon sok szemléltetéssel, auditív és vizuális eszközökön keresztül kapjon több információt András. Mivel azonban észlelése e területeken is mutat lemaradást, fontos a folyamatos ellenőrzés, a visszacsatolás igénye >verbális emlékezet: mondókák, versek, rigmusok, gyermekdalok > szövegértés: itt nagyon fontos megjegyezni, hogy nemcsak a betűtévesztésekből, bizonytalan betűfelismerésekből adódó nehezített olvasás miatt jelentkeznek a problémák, hanem ehhez társul még a verbális emlékezet gyengesége (pl. hangos olvasásnál) > grafomotoros készség: ne a hagyományos vonalas füzetbe írjon, hanem az un. logopédiai füzet éppen megfelelő sortávolságába, használjon ceruzafogót vagy vastag háromszögletű jó minőségű grafit és színes ceruzákat >betűismeret, olvasási technika: nyújtott tanítása/tanulása (szükség esetén újratanulása)
A közös munka során fontos az önbizalom folyamatos növelése, a folyamatos sikerélményhez juttatás. A biztatásnak, dicséretnek kiemelt szerepe van.
A foglalkozások gyakorisága: heti egy alkalom Minden alkalommal a játékos feladatok dominálnak, ebbe a légkörbe illeszkedik bele szinte észrevétlenül a tanulás folyamata. A fejlesztés során a nagymozgásoktól haladunk a finommozgások felé, ill. a könnyebb feladatoktól a nehezebbek felé. Az első 3 hónap = 12 alkalom néhány kiválasztott fejlesztési részterülete:
1. hónap: testséma -, téri tájékozódás -, nagymozgások -, finommotorika fejlesztése, szókincsfejlesztés 2. hónap: a fentiek mellett artikuláció-fejlesztés, hangzódifferenciálás 3. hónap: általános tájékozottság, valamint az artikuláció-fejlesztés és a hangzódifferenciálás folyamatos bővítése a fentiek folytatása mellett A meglévő, jó minőségű erősségekre építve kellő odafigyeléssel, szakszerű, odaadó fejlesztéssel és a megfelelő fejlesztési eszközök biztosítása mellett e gyermek iskolai előmenetele pozitív irányba fordítható.
Egyéni fejlesztési terv: F. A. részére
Alkalom
1.
2.
Cél
szókincsfejlesztés
kölcsönös megismerkedés, jelképes szerződéskötés
nagymozgás fejlesztése
szőnyegen elhelyezett ugrálókötelek között járás egyenletes ritmusban, majd utánzó járás: törpe, óriás, gólya
egyéni utánzás
finommotorika
körberajzolom a jobb kézfejét, ki kell színeznie
színezés
labda feldobása, elkapása
páros ill. egyéni cselekedtetés
vizuomotoros koordináció nagymozgás
nagymozgás
testséma - ujjgnózis finommotorika nagymozgás, téri tájékozódás
téri tájékozódás szókincsfejlesztés
Eszköz
egyéni és páros beszélgetés szóbeli szövegalkotás szókincsfejlesztés
jobb fogalmának tudatosítása, a érintés jobb kéz ujjainak mozgatása, szóbeli érzékelése, megnevezése
finommotorika
4.
Módszer, munkaforma, tevékenység
testséma - ujjgnózis
testséma – ujjgnózis
3.
Feladat, fejlesztő tevékenység
szőnyeg, ugrálókötél saját testünk
testszínű színes ceruza labda
üveggolyók megpöckölése, a jobb mutatóujj differenciálása
utánzás, egyéni
üveggolyók
saját jobbláb körberajzolása, kiszínezése az első alkalommal végzett utánzó járások megismétlése bekötött szemmel
egyéni
grafit, színes ceruza
egyéni
kendő
a bal fogalmának tudatosítása, a balkéz ujjainak mozgatása, érzékelése, megnevezése a bal kéz ujjainak és a bal láb körberajzolása, kifestése alagutakból, papírtéglákból labirintus építése, majd kúszás az adott útvonalon
érintés szóbeli
saját testünk
színezés
vízfesték
kúszás, mászás Kreativitás
alagutak papírtéglák
Mondd el, merre mentél! megnevezés, felidézés (egyenesen, jobbra, balra vissza stb.)
Alkalom
1.
2.
Cél
szókincsfejlesztés
kölcsönös megismerkedés, jelképes szerződéskötés
nagymozgás fejlesztése
szőnyegen elhelyezett ugrálókötelek között járás egyenletes ritmusban, majd utánzó járás: törpe, óriás, gólya
egyéni utánzás
finommotorika
körberajzolom a jobb kézfejét, ki kell színeznie
színezés
labda feldobása, elkapása
páros ill. egyéni cselekedtetés
vizuomotoros koordináció nagymozgás
nagymozgás
testséma - ujjgnózis finommotorika nagymozgás, téri tájékozódás
Eszköz
egyéni és páros beszélgetés szóbeli szövegalkotás szókincsfejlesztés
jobb fogalmának tudatosítása, a érintés jobb kéz ujjainak mozgatása, szóbeli érzékelése, megnevezése
finommotorika
4.
Módszer, munkaforma, tevékenység
testséma - ujjgnózis
testséma – ujjgnózis
3.
Feladat, fejlesztő tevékenység
szőnyeg, ugrálókötél saját testünk
testszínű színes ceruza labda
üveggolyók megpöckölése, a jobb mutatóujj differenciálása
utánzás, egyéni
üveggolyók
saját jobbláb körberajzolása, kiszínezése az első alkalommal végzett utánzó járások megismétlése bekötött szemmel
egyéni
grafit, színes ceruza
egyéni
kendő
a bal fogalmának tudatosítása, a balkéz ujjainak mozgatása, érzékelése, megnevezése a bal kéz ujjainak és a bal láb körberajzolása, kifestése alagutakból, papírtéglákból labirintus építése, majd kúszás az adott útvonalon
érintés szóbeli
saját testünk
színezés
vízfesték
kúszás, mászás Kreativitás
alagutak papírtéglák
téri tájékozódás szókincsfejlesztés
Mondd el, merre mentél! megnevezés, felidézés (egyenesen, jobbra, balra vissza stb.)
testséma, finommotorika
feladatla : a hián zó u ak
kie észítés
rafit
Felhasznált irodalom
1. Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi
Szolgáltató
Közhasznú
Társaság,
Budapest,
2008.
www.sulinovaadatbank.hu 2. Bognár Mária (2006): A fejlesztő értékelés osztálytermi gyakorlata. In: Új Pedagógiai Szemle, 2006/3. p.19-26. 3. Csányi Yvonne – Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In:Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest 4. Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése, Akadémiai Kiadó, Budapest 5. Csépe Valéria: Az olvasás és írásképesség zavarai. In: Illyés Sándor (szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. 6. Diszlexia, diszkalkúlia, figyelemzavar, .. In: Illyés Sándor (szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. 7. Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk): Didaktika.
Felhasznált irodalom
1. Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi
Szolgáltató
Közhasznú
Társaság,
Budapest,
2008.
www.sulinovaadatbank.hu 2. Bognár Mária (2006): A fejlesztő értékelés osztálytermi gyakorlata. In: Új Pedagógiai Szemle, 2006/3. p.19-26. 3. Csányi Yvonne – Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In:Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest 4. Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése, Akadémiai Kiadó, Budapest 5. Csépe Valéria: Az olvasás és írásképesség zavarai. In: Illyés Sándor (szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. 6. Diszlexia, diszkalkúlia, figyelemzavar, .. In: Illyés Sándor (szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. 7. Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 8. Hortobágyi Katalin (2002): Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest 9. Kovács Györgyné – Torda Ágnes (2006): Folytassuk! Mondd ki, írd le, törd a fejed! Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 10. Kovács Györgyné (2008): Folytassuk tovább! Mondd ki, írd le, törd a fejed! Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 11. M. Nádasi Mária (2006): A differenciálástól az adaptivitásig. In: Fejlesztő Pedagógia, 2006/6. p. 4-9. 12. Mesterházi Zsuzsa (1999): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése, ELTEBGGYTF, Budapest 13. Spencer Kagan (2001): Kooperatív tanulás. Önkonet KFT, Budapest 14. Szautner Jánosné (1999): Nebuló. Látom, hallom, csinálom: Tudom. 15. Székely Balázsné (2006): ( R)észképességek I.-II. Műszaki kiadó, Budapest. 16. Vargáné Mező Lilla (szerk., 2008): Fókuszban az egyén – Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest.
17. Vass Vilmos (2006): A kompetencia fogalmának értelmezése. In: Demeter Kinga (szerk): A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
