Kutatási terv
A kutatási terv címe:
Az aprófalvak megújulási lehet őségei a munka és a szórakozás terén.
A kutatás helyszíne:
Csereháti kistelepülések ( Büdöskútpuszta, Büdöskútpuszta, Galvács, Hídvégardó, Jósvaf ő stb.)
A kutatás időtartama:
2006. szeptember – 2007 .június
A kutatásban részt vevők:
Gajdos István hallgató - Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék
A kutatás célkitűzései:
A kutatás célja, hogy felmérjük ezen régió településeinek életben maradási lehetőségeit, a helyiek véleményét, véleményét, kilátásait maguk, családjuk családjuk és településük jövő jér ől, a szórakozási, kikapcsolódási lehet őségeket, az estleges túlélési stratégiákat, a lehetséges „húzóágazatokat”, a felhasználható helyi er őforrásokat (anyagi, természetbeni stb.), és a helyiek viszonyát, véleményét, hozzáállását az egyre növekvő létszámú cigány kisebbséghez. Mindezek mellett cél továbbá az, hogy feltárjuk mi az oka annak, hogy – bár a Cserehát legtöbb településére településére jellemz jellemző az elöregedés, az elnéptelenedés, a fásultság – bizonyos települések mégis fejl ődésnek indultak, és nem a fennálló
helyzet szinten tartása, a gondok, problémák továbbmélyülésének megakadályozása az egyetlen céljuk.
A kutatási terv megvalósítása: - alkalmazott módszerek:
− résztvev ő megfigyelés − kérdőíves lekérdezés − félig strukturált interjú - a kutatás egységei:
a csereháti aprófalvakban élő, 16. életévüket betöltött lakosok A munkavégzés fázisai: - 2 hónap:
- előkészítés, kurzusokon, képzéseken való
részvétel, szakirodalom olvasása - 4 hónap:
− − −
résztvev ő megfigyelés interjúk készítése kérdőívek lekérdezése
- 1 hónap:
- adatok feldolgozása
- 2 hónap:
- eredmények ellenőrzése a helyszínen
- 1 hónap:
- tanulmány megírása
A kutatási tervvel összefüggő munkálatok eddig i eredményei, szakirodalmi áttekintés:
Az általam vizsgált térséggel, témával, már számos kutató foglalkozott, és próbált megoldást találni a fennálló problámákra. Az alábbiakban a témához kapcsolódó műveket sorolok fel, a teljesség igénye nélkül: G. FEKETE Éva – VELKEY Gábor (2002): Kutatási zárótanulmány. In G. FEKETE Éva (szerk.): A tartós munkanélküliség kezelése vidéki térségekben. MTA Regionális Kutatások Központja Vidékfejlesztési M űhely, Miskolc-Pécs, 9-60. G.FEKETE Éva (2004): Munkanélküliség és foglalkoztatási viszonyok az aprófalvas térségekben. Van-e esély a megmaradásra? (Megjelenés alatt) MTA HAVAS Gábor (1999): A kistelepülések és a romák. In: G LATZ Ferenc (szerk.): A cigányok Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest,163202. K OVÁCS Katalin–K OÓS Bálint (2003): Vidéki kaleidoszkóp. A falu Ősz: 41-53 TIMÁR Judit– VÁRADI Monika Mária (2000): A szuburbanizáció egyenl őtlen fejlődése az 1990-es évek Magyarországán. In: H ORVÁTH Gyula–R ECHNITZER János (szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs 153-175. VIRÁG Tünde (2004): Települési hátrány és etnicitás – a gettósodó térség a szegregáció új formája. Kutatási beszámoló az Encsi kistérségben végzett adatfelvétel alapján. Kézirat.
A kutatás várható eredményei:
Szinte minden településnek van valamilyen kiemelked ő természeti és/vagy kulturális sajátossága, amire építve elérhet ővé válna kisebb-nagyobb mérték ű fejlődés. Általánosságban azonban az mondható el, hogy a települések nem megfelelően használják ki meglév ő lehetőségeiket, a helyi vezetés nincs mindig tisztában a pályázati lehet őségekkel, hiányosak az informatikai ismereteik. Az esetek nagy részében még a mindennapi problémák orvoslása is meghaladja a vezetők erejét, és ha mégis adódik valamilyen lehet őség, a lehetséges kockázatoktól tartva inkább nem próbálkoznak változtatással, nehogy tovább rontsák a már így sem túl kedvez ő helyzetet. További problémát jelent az egyre növekv ő létszámú - f őleg cigány nemzetiség ű – szakképzetlen lakosság.
A kutatási terv indoklása:
A rendszerváltást követően a Cserehát az ország egyik legelmaradottabb részévé vált, s ha tovább folytatódik az elnéptelenedés, a térség perifériára szorulása, drasztikus szintre csökkenhet a térség népességmegtartó ereje, eltűnhetnek a vidékre jellemz ő kulturális sajátosságok. Az aprófalvak elnéptelenedésével sok száz évnyi népi kultúra, népszokás veszhet a feledés homályába. A Cserehát elnéptelenedésének megakadályozásához mindenképpen szükséges a helyi források kiaknázása, a lehetséges túlélési stratégiák feltérképezése, a potenciális – nem feltétlenül helyi – pénzforrások kiaknázása, a falvak közötti hatékonyabb kommunikáció és együttm űködés stb., hogy a térséget fel lehessen zárkóztatni az ország fejlettebb régióihoz.
