Griga Zsuzsanna
AZ ASZTEROIDÁK A TRANSZCENDENTÁLIS KARMAASZTROLÓGIÁBAN
„Nem válthatjuk meg a világot, mert minden ember önmagában hordozza a megváltását, és senki más nem végezheti el helyette. Wass Albert: Hagyaték
AZ ASZTEROIDÁK Az aszteroida–öv A Vela kataklizma előtt a Mars és a Jupiter között egy bolygó helyezkedett el, amelyet az ősi mezopotámiai források Tiamatnak, az Őskáosz sárkányának neveznek1. A Titius–Bode törvény alapján már 1792-ben kiszámították, hogy kellene ott egy bolygónak lennie, de hiába fürkészték az eget, nem láttak semmit. A távcsövek tökéletesedése után jönnek csak rá, hogy több kisebb égitest található ezen a helyen. Új égitestet egyébként kétféleképpen lehet felfedezni: matematikai úton, vagyis „papíron” (Johann Daniel Titius és Johann Elert Bode számításai alapján), és véletlenül (ha egy már ismert égitestet vizsgálunk, és a közelében megpillantunk egy addig ismeretlent). Amennyiben pontosan tudjuk az egyes bolygók tömegét, jelenlegi égi pozícióját, Naptól mért távolságát és keringési idejét, akkor kiszámíthatjuk, hogy az ég mely szegmensén kell állnia valaminek, ami a keringési anomáliákból feltételezhetően létezik, csak még nem pillantotta meg senki. Ha kitartóan kémleljük ezt a területet, fáradozásunkat előbb-utóbb siker koronázhatja. A véletlen felfedezések sokkal gyakoribbak, mint azt első pillantásra gondolnánk. Galileo Galilei 1612 decemberében saját készítésű távcsövén a Jupitert vizsgálta, és a közelében megpillantotta a Neptunuszt. Tíz napon keresztül jól látható volt az új égitest, utána azonban olyan közel kerültek egymáshoz, hogy a Jupiter teljesen eltakarta a Neptunuszt. Galilei le is jegyezte az eseményt a naplójába, de az utókor nem tulajdonított túlságosan nagy jelentőséget neki. 2
Csaknem kétszáznegyven esztendőnek kellett eltelnie, hogy hivatalosan is felfedezzék a bolygót. Az Uránuszt is legalább 26 dokumentált esetben észlelték William Herschel 1781-es „felfedezése” előtt. A Titius– Bode törvény segítségével az ismert bolygók keringési anomáliáira is magyarázatot kaphatunk, mert a mértani sorozattól való kisebb-nagyobb eltérések általában egy még fel nem fedezett égitestnek köszönhetőek. Az egyik teória szerint, amelyet az akadémikus tudomány előszeretettel állít, az aszteroida–öv a Naprendszer keletkezésének maradványa. Olyan kozmikus anyagtörmelékekből áll, amelyek nem formálódtak bolygóvá a hatalmas tömegű Jupiter gravitációjának zavaró hatása miatt. Erre semmi bizonyíték nincs, ráadásul a Jupiternek nagyszámú holdja van (közülük több is meglehetősen nagyméretű), amelyek ezek szerint csupán véletlenül keringenek rezonáns pályákon, míg az óriás gázbolygó sikeresen megakadályozta a tőle százmillió kilométerre lévő törmelék bolygóvá alakulását… Nem tudom, ki hogy van vele, de véleményem szerint ez az elmélet teljesen ellentmond a józanész és a fizika ismert törvényeinek. Sokkal valószínűbb, hogy az övet alkotó törmelék annak a bolygónak a szétrobbant maradványdarabjaiból áll, amelyet a Naprendszerbe belépő Vela szupernóva semmisített meg i.e. 9600-ban. Sok ősi forrás dokumentálta az eseményt, több mítosz is megőrizte (például Mezopotámiában Tiamat, Egyiptomban Apophis, a hellén korszakban Tethys, Phaeton vagy Atlasz legendája), a földfelszíni és éghajlati tényezők drasztikus változásai pedig szintén erre az időszakra tehetők. Ha a bolygókeletkezés idejében a Naprendszer eleve a rezonáns állapotra állt be, és ez a folyamat hozta létre a bolygókat, s ha a pályákat leosztó Pauli–elvre gondolunk, amely az elektronhéjak szerkezetét magyarázza, akkor viszonylag könnyű a felrobbant égitest létét tudományosan is bizonyítani. Ha Tiamat ma is létezne, akkor a Naprendszer bolygói harmonikus rezonanciába kerülnének, amelynek 3
frekvenciaarányai leírhatók az első 4 prímszám tényezőivel. Ezekkel az érvekkel az akadémikus csillagászat képviselői rendszerint azt állítják szembe, hogy az aszteroida–övben keringő törmelék összmennyisége meglehetősen csekély, meg sem közelíti egy kisméretű bolygó tömegét (csupán 4 %-a a Holdnak). A hiányzó tömeg problémájára választ adhat az a tény, hogy a kisebb darabokat eleve külső pályára sodorta a perturbáció, másrészt a bolygórobbanás hatására a tömeg túlnyomó része gázneművé vált és egyszerűen elpárolgott. Az első aszteroidát, az egyes számmal ellátott Cerest, Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801-ben. Utána évenként észleltek egyet-egyet, amelyek a Pallas Athena (2), Juno (3), és Vesta (4) nevet kapták. Érdekes módon további negyvenegy évnek kellett eltelnie, hogy megpillantsák az ötödiket (Astraea), s ez idő alatt az első négyről végig azt gondolták, hogy kisméretű bolygók, 1851-re azonban már tizenöt elnevezett aszteroida létezett. Az objektumokhoz szimbólumokat is készítettek, s ekkoriban született meg az új asztronómiai fogalom a jelölésükre. Az alábbi táblázat bemutat néhány korai jelképet, a hozzá fűzött magyarázatok pedig jól bemutatják a jelképalkotás folyamatát. A jeleket igyekeztek úgy megrajzolni, hogy jellemző legyen arra a mitológiai alakra, akiről az aszteroidát elnevezték, ugyanakkor gyakran megfigyelhető, hogy egy csillagot is odahelyeztek a fő ábra alá vagy fölé. Az öt elsőként felfedezett aszteroidához több szimbólumot is kitaláltak, Vestához összesen négyet, a későbbiek azonban általában egyet-egyet kaptak. Astraea és Hygeia kivételnek számít, ugyanis eredetileg két-két jelképet rajzoltak hozzájuk, de végül egy harmadik terjedt el. Alapvető asztrológiai gyakorlat, hogy az kapja a lehetőséget a szimbólum megalkotására, aki először készít és publikál efemeridát egy égitestről, de hogy végül megmarad-e a jelkép vagy sem, az rengeteg tényezőn múlhat. Láttuk a bolygók esetében, hogy a jelek sokszor megváltoztak, de voltak olyanok is, amiket párhuzamosan használtak. 4
SZÁM NÉV
SZIMBÓLUM MAGYARÁZAT
1
Ceres
Ceres sarlója az anyag keresztjén
2
Pallas Athena
Athéné lándzsája
3
Juno
4
Vesta
5
Astraea
6 7
Hebe Iris
8
Flora
Csillag és jogar, amely a Mennyek Királynőjét jelképezi Vesta szent tüzét szimbolizáló rajzok és oltárok Mérleg és horgony, az igazságosság jelképei Hébe, a fiatalság Istennőjének serlege Szivárvány csillaggal (Irisz a szivárvány, Héra üzenetvivője) Rózsa (Anglia rózsája)
9
Metis
A bölcsesség szeme csillaggal
10
Hygeia
Kígyó és csillag, Aszklépiosz botja
11
Parthenope
12 15 16
Victoria Eunomia Psyche
19
Fortuna
Hárfa és hal csillaggal, a szirének jelképei A győzelem babéra csillaggal Szív csillaggal (a jó rend szimbóluma) Lepkeszárny csillaggal (a lélek szimbóluma) Szerencsekerék csillaggal
1. ábra: az aszteroidák korai szimbólumai
Az Astraea felfedezése előtt az első négy aszteroidát mind a csillagászok, mind az asztrológusok még bolygóként tartották számon. Azt gondolták, nincs belőlük több, csupán ez a négy kisméretű égitest létezik a Mars és a Jupiter között, hiszen olyan sok éven keresztül nem pillantottak meg újabbakat. A távcsövek tökéletesedésével azonban gyakorlatilag megállíthatatlanná vált a felfedezések folyamata, amely azóta is tart. Az aszteroidák mérete változatos, átmérőjük 1000 km-től néhány száz m-ig terjed, és csupán tizenhat nagyobb, mint 240 km. Ma már több mint tizenötezer aszteroidát tartanak nyilván név szerint2. Miután számot kaptak, amely azt mutatja meg, hogy időrendi sorrendben hányadikként bukkantak rájuk, a felfedezőiknek jutott az a megtiszteltetés, hogy nevet adjanak nekik. A gyakorló asztrológus vagy a nevük, vagy a számuk alapján keresheti ki őket a különböző internetes katalógusokból, ezért a nevek mellett zárójelben mindig megadom ezt az adatot is. 95%-uk a Mars és a Jupiter között kering, de akadnak olyanok, amelyek a Mars keringési síkjához közeliek, ilyen például Eureka (5261), sőt a Vénusz pályáján belülre is benyúlnak időnként, 5
mint például Icarus (1566). Nagyon ritkán a Merkúr és a Föld útját is keresztezik, mint Bacchus (2063), Phaethon (3200), Apophis (99942), vagy Eros (433). Az utóbbiakat Earth Crossers-nek (Földkeresztezőknek) vagy NEO-knak nevezik (Near Earth Objects = Föld Közeli Objektumok) és külön is vizsgálják őket, hiszen veszélyt jelenthetnek a számunkra. Két különleges csoportjuk – a Trójaiak – messze eltávolodik a többi társuktól, és a Jupiter, illetve a Neptunusz keringési pályájának útját követik. A Jupiter Trójaiak közül már több százat azonosítottak, nevüket pedig kötelezően a trójai háború hőseiről kapták, mint például Hektor (624) vagy Achilles (588). Találtak egy olyat is, amely átmenetet képez az aszteroidák és a Neptunuszon túli égitestek (TNO-k) között, Damocles (5335) pályája ugyanis benyúlik a Mars keringési síkjába, ugyanakkor elér az Uránuszon túlra. Több bináris (holddal rendelkező kettős) rendszert azonosítottak, ilyen például Antiope (90) vagy Ida (243), de például Sylvia (87) körül több hold is kering. Glauke (288) pedig azzal tűnik ki a többi közül, hogy rendkívül lassan, ötven nap – vagyis 1200 óra – alatt fordul meg a tengelye körül, s ezáltal a leglassúbb a Naprendszer nem-bolygó objektumai között. Az első tíz aszteroidát az antik világ fontos görög vagy római Istennőiről nevezték el (Ceres, Pallas Athena, Juno, Vesta, Astraea, Hebe, Iris, Flora, Metis, Hygeia). Az alábbi rajzon jól érzékelhető a méretük a Holdhoz viszonyítva. Az elmúlt kétszáz év időszaka híven tükrözi a női oldal, a nőiség, a nőiesség megerősödését világszerte, de főleg Európában és Amerikában. Korábban csak két bolygó fejezte ki a nőt: a Hold az anya, a Vénusz pedig a szerető archetípusa volt. A legelső négy aszteroida felfedezésével szinte egyidőben váltak egyre tudatosabbá a világban a másfajta női szerepek is. Női tanárok, művészek, sportolók, tudósok, sőt politikusok is megjelentek. A hagyományosan férfiasnak tartott foglalkozásokat is egyre gyakrabban nők kezdték művelni, többé már nem csupán a megszokott szerepkörökre korlátozódott tehát a választási lehetőségük. Elmondható, hogy a sok évszázados alárendeltség után a tizenkilencedik századtól kezdve a nők egyre nagyobb szerepet 6
játszottak a modern társadalmakban. A további névadásoknál először többnyire a mitológiát hívták segítségül, de akkor sem estek kétségbe, amikor úgy tűnt, kifogytak a mítoszok szereplőiből. Gyakoriak lettek a személynevek, földrajzi nevek, országok, városok, sőt híres festők, szobrászok, zeneszerzők, írok, filozófusok, foglalkozások és elvont fogalmak is névadókká váltak. A kerek számú aszteroidákra különösen odafigyeltek. A tudomány és a művészet kiemelkedő alakjai kapták őket, például az Uránusz felfedezője, Herschel (2000), Leonardo (3000), Curie (7000), Isaac Newton (8000), vagy olyan fogalmak, amelyek összefüggenek a csillagászattal, például Astrometria (2500), Astronautica (100000). Mozaikszavak, rövidítések is megjelentek. Az ötezredik aszteroida az IAU (5000), amely a Nemzetközi Csillagászati Unió angol nevének rövidítését kapta (International Astronomical Union), az 555555-ös számú DNA pedig a DNS angol megfelelője lett. Az aszteroida–öv fontosabb tagjainak kozmikus helyzetét mindenképpen érdemes megnézni a születési horoszkópban, ha karmikus olvasatot akarunk elkészíteni. Tizenötezret természetesen lehetetlen figyelembe venni, de ma már egyre több asztrológus foglalkozik velük. Vannak, akik csak a négy legnagyobbal, mások az első öttel, tízzel, vagy a legfontosabb tizenöt-negyvenöt aszteroidával dolgoznak, és olyanok is vannak, akik csoportokban vizsgálják a hatásukat, a kisebb aszteroidák ugyanis 30-40-es csoportokban keringenek. Egy negyedik elmélet szerint – én is ezt vallom – az első ötön kívül azokat érdemes még számításba venni, amelyek hosszúságban vagy deklinációban szorosan együttállnak valamilyen személyes bolygóval vagy sarkalatos ponttal a születési képletben (az orbisz legfeljebb 1-1 ½°). Sok olyan számítógépes asztrológiai program kapható ma már3, amely lehetővé teszi, hogy mi magunk válasszuk ki, mely aszteroidákkal akarunk dolgozni. Az újabb kiadású efemeridák4 általában közlik a négy legnagyobb pozícióit, s ez is azt bizonyítja, egyre többen érezzük úgy, hogy nélkülük nem teljes egy asztrológiai olvasat. A legfontosabb alapelv az értelmezésnél az, hogy amíg a bolygóknak több, egymást nem feltétlenül fedő értelmezési lehetősége van, az aszteroidák általában csupán egy-egy jól meghatározható archetípust képviselnek. Tapasztalataim szerint az aszteroidák kozmikus helyzete 7
soha nem mond ellent a személyes bolygókból leszűrhető értelmezésnek, csupán színezik és kiegészítik az alapképletet. Ősi asztrológiai szabály, hogy ami igazán lényeges, az legalább háromféleképpen jelződik egy horoszkópban, az aszteroidák pedig főleg a további finomhangolás eszközei a képletben. A többségük fizikailag a Mars és a Jupiter, vagyis az utolsó személyes és az első sorsjelölő bolygó között helyezkednek el, ezért a személyes bolygók csoportjához tartoznak, s azokhoz szolgálnak adalékul. Mivel azonban szabad szemmel láthatatlanok, mindegyiknek van felsőbb dimenziós értelmezési lehetősége is, asztrológiai jelentésük pedig a karmikus múltban gyökerezik. A női nevet kapott aszteroidák (ezek vannak többségben) női képletekben magát a személyiséget árnyalják, míg férfi képletekben inkább a nőkkel kapcsolatos elvárásokat finomhangolják, vagy feminin életeikre utalnak, s ezáltal kiegészítik a két hagyományos női bolygó, a Hold és a Vénusz értelmezési lehetőségeit. Sokszor több jegyhez is sorolhatók, de nem uralják egyiket sem. Ennek a legfőbb oka természetesen az, hogy a jegyeket egy-egy bolygóhoz rendeli az asztrológiai hagyomány, de az is lényeges, hogy az aszteroidák inkább bizonyos elemekhez tartoznak, s így több jegyben is jól érezhetik magukat. Tapasztalatom szerint a fényszögkapcsolataik akkor igazán lényegesek, ha a személyiségjelölőket, a sarkalatos pontokat, vagy a Szaturnuszt érintik.
Ceres Jelképe: Æ A jel egy stilizált sarlót ábrázol, de érdemes megvizsgálnunk az alkotóelemeket is. Az anyag keresztjén a lélek félköre uralkodik, vagyis tulajdonképpen ugyanazok a szimbolikai összetevői, mint a Jupiternek. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert a Jupiter a legjótékonyabb égitest a Naprendszer bolygói között, s a Ceres termékenysége, bőséget adó gondoskodása valóban hasonló minőséget eredményezhet, csak persze sokkal kisebb mértékűt. Ugyanakkor itt a lélek félköre az anyag keresztjének a csúcsára kerül, nem féloldalas, valóban uralkodik tehát az anyagon. A lélek félköre azonban magára a Holdra is utal, hiszen a Ceresnek nagyon hasonló funkciói vannak, mint a Telihold fázisnak. 8
Visszatérési ideje a születési pozícióhoz: 4 és ½ év. A legnagyobb méretű az aszteroidák közül, és elsőként fedezték fel. Mitológiai megfelelői: Ceres, Demeter, és az emberi gazdálkodást uraló Nagy Anyaistennők Archetípus: a gondoskodó anya; a rettenetes anya Az aszteroidák esetében csaknem ugyanaz történt, mint amit a bolygók elnevezésénél tapasztalhattunk: általában az ősibb görög Istennő római változatának a nevét használjuk, ám közel sem kizárólagosan. Ceres–Demeter a Nagy Anya, a Földanya archetípusa. Demeter az évszakok, a kalász, a mezőgazdaság, az emberi kéz által megtermelt és betakarított termés Istennője, Zeusz középső leánytestvére, Perszefoné anyja. A mítosznak két tisztán elkülönülő szála van. Az egyik szerint Demeter imádja a lányát, akit teljesen kisajátít magának, nem engedi felnőni és egy percre sem hajlandó egyedül hagyni. Egy nap Hádész feljön az alvilágból, és elrabolja Perszefonét, az anya pedig beleőrül a fájdalomba, és a veszteség miatt érzett dühében pusztasággá változtatja a földet. Ez a mítosz az évszakok váltakozására ad magyarázatot, hiszen a Vela kataklizma előtt örök tavasz volt, minden megtermett magától. A Föld tengelyének elferdülése után azonban kialakult az évszakok ritmusa, a téli hónapokban nem termett semmi, ezért az emberiségnek meg kellett tanulnia élelmiszert előállítani és raktározni. A másik szál szerint Poszeidón kezdi szerelmével üldözni a lányát kereső Istennőt, aki kancává változik, de Poszeidón csődör alakban egyesül vele. A szexuális vágyat állati testben és tudattal megélő istenek története nagyon gyakori motívum a görög mitológiában. A nászból a mítosz szerint két teremtmény születik: egy meg nem nevezett leánygyermek, akinek a nevét az eleuziszi misztériumokon kívül soha nem volt szabad kimondani, és egy fekete sörényű ló, Arión. Az első aszteroida alapjelentése megmarad az előbbi változatnál: a Nagy Anyaistennő archetípusát testesíti meg, aki nem tud lemondani a gondoskodó ösztönéről és nem engedi felnőni a gyermekeit; aki adakozik, ha jókedvű, és büntet, ha nem az történik a világban, ami megfelel neki. 9
Ugyanakkor ez az aszteroida köthető az eleuziszi misztériumokhoz is, hiszen Demeter alapítja meg őket, amikor eltűnt lányának fájdalmas keresése közepette eljut az Athén melletti Eleuziszba, ahol a király gyermekéhez éppen dajkát keresnek. A gyászoló Istennő elszegődik, mert így akarja bánatát enyhíteni. Sokáig nem fedi fel kilétét és nem fogad el élelmet sem, csak szolgál. S valóban, a legmélyebb gyászban nem nagyon tudunk enni, azonban a rutincselekedetek és az a tény, hogy valakinek szüksége van ránk oldhatják némileg a fájdalmat. Demeter azt teszi, amihez a legjobban ért: gyermeket gondoz, de nem képes megnyílni egészen addig, amíg a mítosz szerint egy Baubo nevezetű öregasszony fel nem emeli a szoknyáját és meg nem mutatja csupasz genitáliáit. Az Istennő elneveti magát, felfedi kilétét, iszik a kykeon nevezetű, árpából és mentából készített italból, és megajándékozza az eleuzisziakat a misztériumával, amely háromezer éven keresztül fennmaradt. Hogy pontosan mi játszódott le a szertartások során, arról csupán találgatások vannak, a résztvevők ugyanis teljes titoktartást fogadtak, amelyet sohasem szegtek meg. Az ismert ókori görög filozófusok és szerzők közül sokan megtapasztalták a misztériumokat, s kivétel nélkül a legmélyebb áhítattal beszéltek róla. Az eleuziszi templom feltárása során furcsa kőfigurák kerültek elő, amelyeket az ortodox régészek először le akartak tagadni, de olyan nagy számban fordultak elő, hogy nem lehetett. A baubonak nevezett szobrok női lábakból és combokból állnak, az arc vonalát pedig a vulva adja meg. Baubo az Istennő harmadik arcát, a banyát is képviseli, aki ebben a változatában nem a halálbanya, hanem az élet értelmét a szexualitással és a nevetés gyógyító erejével hirdető bölcs öregasszony. Ceres elsősorban a gondoskodó elvet, a termékenységet, az anyai ösztönt jelöli a horoszkópban, tehát az asztrológiai Hold kiegészítője. A Hold inkább saját lelkünket, a befogadó oldalunkat és az ösztönszintet, míg a Ceres gyakran a valódi anyát, vagy saját anyaságunkat, férfi képletekben pedig a gyermekei anyját jelöli. Alapvetően a föld őselemhez köthető, de a víz is lehet otthona, ezért a Bika, a Szűz, a 10
Rák, a Skorpió és a Bak jegyekben érzi magát a legjobban. Fontos megemlíteni, hogy létezik egy Demeter nevű aszteroida is, amelyet 1108.-ként fedeztek fel. Hasonló, de nem teljesen ugyanolyan jelentéstartalmakkal rendelkezik, mint Ceres, mivel inkább a misztériumokkal összefüggő karmához és a kataklizma után kifejlődő élelemtermeléshez kapcsolódik (lásd a fejezet végén található táblázatot). Asztrológiai jelentése: Termékenység, gondoskodás, anyáskodás kötődik hozzá. Utalhat a szülő-gyermek kapcsolatra, az anyához való viszonyra is. Jelezhet túlságosan birtokló, önző szülői szeretetet, de féltékenységet is a gyermek választottjával szemben („féltékeny anyós” szindróma). Uralja a táplálkozással kapcsolatos dolgokat, így a táplálkozási zavarokat (bulimia, anorexia) is. Házhelyzete megmutatja, hol tudunk gondoskodást adni, s hogy hol van nekünk magunknak szükségünk gondoskodásra. Kapcsolódik a környezetvédelemhez és azokhoz a mozgalmakhoz vagy csoportokhoz, akik a Földanya gyógyításán dolgoznak. Mundán asztrológiai értelmezéseknél akkor érdemes figyelembe venni, ha a kérdéses esemény vagy vállalkozás összefügg a gondoskodó elvvel. Ilyen esetben is csupán a Hold kiegészítőjeként vizsgáljuk kozmikus helyzetét. A modern üzleti asztrológia az értelmezéskor abból indul ki, hogy Ceres a matriarchátushoz, a feminin alapú társadalmi formákhoz kapcsolható. Egyszerre adakozó és büntető archetípus, aki megköveteli a teljes engedelmességet. Nem véletlen tehát, hogy a maffia „keresztapját” is látják benne, aki kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül irányít, kegyeket osztogat és könyörtelenül bekasszírozza az értük járó viszontszívességet, még ha húsz évet is kell várni a megfelelő pillanatra. Itt is jelen van a gondoskodó elv, de jóval kötöttebb és fenyegetőbb módon (különösen igaz ez, ha a Skorpióban áll, vagy a Plútóval nehéz fényszöget alkot). 11
Fényszögkapcsolatai: A Ceres gondoskodással telíti mindazt, amit a születési képletben megérint. A kemény fényszögek azonban utalhatnak sérült anyagyermek kapcsolatra, szülői féltékenységre, vagy érzelmi zsarolásra. A legharmonikusabban a Holdhoz és a Jupiterhez kapcsolódik, hiszen mindkét esetben bőség és termékenység jellemzi, a legnehezebb életfeladatokat pedig a Szaturnusszal és a Marssal jelöli. Az előbbi lefagyaszthatja és megkeményítheti, az utóbbi viszont ideges, vad, vagy erőszakos színezetet adhat az anya-gyermek viszonynak. Mindkét esetben felmerülhet az érzelmi zsarolás kérdése is. A transzcendens bolygók közül a Neptunusz és a Chiron nagyon jól együttműködik vele, mert hasonló rezgést képviselnek (törődés, gondoskodás, szeretet és önfeláldozás), a kemény fényszögek azonban sugallhatnak nehézségeket az anyával való viszonyban vagy az anyaság vállalásával kapcsolatban. Az Uránusz kötöttségek nélküli szabadságvágya és változtatási igénye azonban csak nagyon nehezen hangolható össze az alapvetően termékeny, békés, nyugalmat és biztonságot kereső aszteroidával. A Plútóval alkotott fényszögeket pedig hasonlóképpen kell értelmeznünk, mint a Hold esetében tettük: erőteljes függőségi viszonyt, síron túli kötődést, érzelmi zsarolást, szexuális felhangokat, vagy maffia-jellegű kötéseket is eredményezhet.
Pallas Athena (Pallasz Athéné) Jelképe: Ä Az eredeti szimbólumok közül az egyik Athéné lándzsáját akarta megformálni ( ), de végül nem ez terjedt el, hanem a másik. Ha alkotóelemeire bontjuk a végleges jelet, izgalmas analógiákat kapunk. Az anyag keresztjén egy második ősi anyagszimbólum, a négyzet található, ami azért rendkívül érdekes, mert magát az anyagot, a fizikai síkot kapjuk megkétszerezve. A négyzet azonban ferdén, egyik sarkára állítva áll a kereszten, amely azt sugallja, hogy ha az unalmas, kiszámítható valóság stabilitását elmozgatjuk, „fejtetőre” állítjuk, valami teljesen mást kapunk: kecses, lendületes, ég felé törő erőt, amely valóban több annál, mint amit első látásra a szimbólum alapján 12
gondolhatnánk. Igaz ugyan, hogy hiányzik mind a szellem, mind a lélek jelképe, mégis az az érzésünk, hogy mindkettőt tartalmazza valamilyen rejtett, vagy megújult formában. A négyszög, amely a földi síkot, a fizikai inkarnációt jelképezi, oldalra billenve jelenik meg, vagyis a régi szemlélet megváltoztatásának a szükségességét hangsúlyozza: . Ez a ferde négyszög uralja az anyag keresztjét, a földi valóság síkját, amely a Vela kataklizma után kialakult új életet is szimbolizálja. A másik lehetséges olvasat talán még érdekesebb, mert az oldalára billent négyszög egyesíti a legősibb maszkulin és feminin szimbólumot, a pengét (˄) és a kelyhet (˅), s az aszteroida jelentéstartalma valóban ezt is sugallja: a fiús lányt, az új, felvilágosult női archetípust képviseli. Ugyanakkor Pallasz Athéné5 a szűzies Istennő megtestesítője a görög panteonban. Soha nem választ magának párt, a penge és a kehely éppen ezért nem egyesülhet, csupán érintkeznek egymással – különben a hatágú csillag szimbolikáját kapnánk, amely a feminin és a maszkulin egyesülésének, végső soron a szexuális aktusnak is a jelképe. Visszatérési ideje a születési pozícióhoz: 4 és ⅔ év. Másodikként fedezték fel, de méretében csupán a harmadik legnagyobb az aszteroidák között. Mitológiai megfelelői: Pallasz Athéné, Minerva. Archetípus: Xéna, Szent Johanna, a „szingli”. A mítoszok szerint Zeusznak egyszer kínzó fejfájása volt. Az ok Pallasz Athéné, aki életnagyságban, felöltözve, teljes fegyverzetben, sisakostul és pajzsostul pattan ki a főisten fejéből, születésénél Prométheusz segédkezik. Valódi fából vaskarika ez, ha belegondolunk, hiszen anyai segítség és közreműködés nélkül születik meg nőként – férfitól. Nincs szüksége anyára sem a fogantatáshoz, sem a világra jövetelhez, és élete további szakaszában sincs szüksége senki másra, főleg férfiakra nem. Öntörvényű, bár nem önfejű, hiszen a bölcsesség Istennője és 13
Athén védelmezője, akit legyőzhetetlennek és sebezhetetlennek tartottak. Nem hajlandó támaszkodni senkire, de apját azért mélyen tiszteli. Létezik a mítosznak egy másik változata is, amely szerint Zeusz szándékosan lenyeli Athéné anyját, Metist, a bölcsesség és a mély gondolatok titánnőjét, miután terhes lesz tőle. Metis (nevének jelentése „mágikus ravaszság”) az Olimposz előtti kozmológia része, vagyis a főistennel egyenlő hatalommal bír. Ezért kell Zeusznak cselhez folyamodnia és lenyelnie, másként nem győzhetné le, pedig a próféciák figyelmeztetik, hogy vigyázzon, mert a kapcsolatukból hihetetlenül erős és bölcs gyermekek születhetnek. Az első egy leány, Athéné, a második azonban egy fiú, aki majd Zeusznál is hatalmasabb lesz, ha a világra jön. Zeusz csellel ráveszi Metist, hogy változzon léggyé, és lenyeli, de elkésett, Metis méhében addigra már megfogant Athéné (ebből a mítoszból származik a terhesség jelölésére az a magyar szólás, hogy valaki „bekapta a legyet”). Ebből a szempontból értelmezhető az aszteroida úgy is, mint sérült, anyátlan gyermek, akit elvágtak az anyai melegség és a feminin oldal megtapasztalásának lehetőségétől, s aki egy férfivilágba kényszerül bele úgy, hogy nem is számíthat anyai segítségre. Ilyen értelemben hordozhat elnyomott, sérült érzelmeket, amelyeket a szülött vagy kivetít, vagy elrejt. Ugyanakkor Athéné érdekes egyéniség, különösen akkor, ha összehasonlítjuk az Olimposz többi Istennőjével, mivel sokkal tisztább, praktikusabb és bölcsebb mindannyiuknál. Nem hisztizik, nem féltékenykedik, nem szövöget ármányt, s nem szenved pre–menstruációs szindrómában sem. Mondjuk ki: rendkívül logikus, egyszerű, higgadt, okos, józan és megfontolt – vagyis férfias – jelenség. Pallasz Athéné felbukkanása a görög mitológiában az a szimbolikus időpont, amikor a patriarchális hatalomnak feltétlenül szükségessé válik, hogy szert tegyen egy tiszta, terhektől mentes, okos és harcos feminin archetípusra. Robert Graves szerint Athéné az ősi Holdistennő hit árulója, mert lepaktál a szoláris istenekkel, és mert sikeresen segédkezik abban, hogy a szoláris hősök megöljék, eltiporják és megsemmisítsék a Hold tiszteletén alapuló sötét asszonyfigurákat. Pallasz Athéné valóban a matriarchátus koporsószög verője, hiszen szinte minden cselekedetével csökkenti vagy végképp elveszi az Olimposz előtti Istennők maradék hatalmát, amelyhez Zeusz 14
egymagában soha nem merne nyúlni, mert fél az ősi feminin oldaltól, hiszen ő maga is tőle kapta az uralkodás lehetőségét. Medúza lefejeztetése, vagy a Párkák hatalmának elvétele a legjellemzőbb példa erre. Ugyanakkor Athéné egyik mellékneve „Bagolyszemű”, amit általában a bölcsességére vonatkoztatnak, de érdekes módon ez a jelző összeköttetést teremt a jóval ősibb, óriási hatalommal rendelkező sumér és babiloni Istennőkkel, pedig éppen az lett volna a patriarchális berendezkedés legfőbb célja, hogy teljesen újfajta archetípus teremtődjön… A bagoly az éjszaka állata, amely visszautal Inanna, Istár, és az éjszaka démonaként ábrázolt Lilithu alakjára, hiszen mindhármukat gyakran ábrázolták bagolyszárnyakkal. Az is nagyon érdekes, hogy a többi bolygó és a három másik fő aszteroida esetében mindig a római névváltozatot használjuk, Pallasz Athénéből azonban nem lett Minerva. A névadók ezzel is hangsúlyozni akarták, hogy itt az eredeti Istennő mítoszai és tulajdonságai a mérvadók az értelmezésnél. Rengeteg olyan kisebb aszteroida van, amelyek a római mitológiából kapták nevüket, a választás tehát minden esetben tudatos és éppen ezért lényeges. Tudjuk jól, nincsenek véletlenek… Létezik egyébként Minerva nevű aszteroida is, 93.-ként fedezik fel a kettő jelentése azonban nem teljesen fedi egymást. Míg Pallas Athena a fiús lányt, a szinglit, a kiváló íráskészséget és a bölcsességet szimbolizálja, Minerva elsősorban a művészi képességekhez, a zenéhez és a költészethez kötődik. Héra (Junó) soha nem bocsátja meg Zeusznak (Jupiternek) Pallasz Athéné születését. Bosszúból hozza létre Héphaisztoszt, aki – mivel gyűlöletben és sötét szándékoktól vezérelve fogant meg – nagyon csúnyává, visszataszítóvá sikeredik. Pallasz Athéné azonban tökéletes, gyönyörű és okos. Ennek ellenére sohasem létesít szexuális kapcsolatot férfiakkal, szépségét nem használja fel csábításra a megszokott feminin módon. A mítoszok szerint szűz marad, a szexuális és reflexív energiáit pedig transzmutálja, és három területen éli meg: a gyógyításban (főleg az alternatív gyógymódokban), a harcokban (valódi, illetve politikai küzdelmekben egyaránt), és a művészetek pártolásában. Az aszteroida kimondottan férfias energiamintázata miatt elsősorban a tűz és a levegő elemhez, főleg pedig a Kos, az Oroszlán és a Vízöntő jegyekhez kapcsolható, de jól érzi magát a Nyilasban és az Ikrekben is. A Merkúr, 15
a Mars, és az Uránusz női párjaként egyaránt felfogható, hiszen a logikus női gondolkodásmódot, az értelemmel bíró küzdelmeket, és a világban végbemenő szükséges változásokat is uralja. Metaforikus, ahogy Pallasz Athéné apja fejéből megszületik, mert azt a folyamatot írja le, ahogy gondolataink kipattannak a fejünkből, ami alapvetően fontos emberi képesség. Asztrológiai jelentése: A harcos, modern, kreatív, művészi, intelligens, önálló nő archetípusa, és mint ilyen, az ősi sötét női princípiumok eltörlője. A bölcsesség és a próféciák Istennője, a civilizált világ, a politikai civilizáció elindítója. Az önállóságot, az önálló gondolatokat, a gondolkodó képességet és a kreatív bölcsességet jelképezi a születési képletben, s Merkúr szerepét kiegészítve uralja a mentális folyamatokat. Hozzá köthető az agykontrol minden formája és az NLP technikák. A Merkúrhoz hasonlóan a kommunikációért felel, de elsősorban a kommunikáció szerkezetét uraló logikáért és a mondanivaló tartalmáért (míg Merkúr a beszéd jellegét, a hogyant mutatja meg, és a kutatómunkáért felel). Uralja a logikát, a sakkot, a szoftvereket és mindenfajta mesterséges intelligenciát. Sokszor jelez szexuális azonosulási kérdéseket, („vajon fiú vagyok-e inkább, vagy lány”), tipikusan a „fiús lányok” archetípusa. Az apa-lánya viszonyra is utalhat. Pallasz Athéné a bölcsesség és a stratégiai hadviselés Istennője, Athén védelmezője, ezért az aszteroida a háború nemes vagy honvédő aspektusait uralja (szemben Marssal, amely a hódításért, a pusztításért és a kegyetlenkedésért felel). A gyógyítás területén a holisztikus gyógymódokat szimbolizálja, éppúgy, mint Chiron, de főleg azokat, amelyeknél az elmére van szükség, mint például (az agykontroll és az NLP mellett), a hipnózis, a „guided imagery”, 16
vagyis a vizualizálás, az imagináció, a vezetett meditáció, vagy a pozitív megerősítés. A hősiesség feminin princípiuma, s ezért a modern mundán értelmezéseknél az elnyomott kisebbség bajnoka is. Fényszögkapcsolatai: Harcos, önálló, energikus minőséget és józan, logikus, racionális bölcsességet ad mindennek, amit a születési képletben megérint. Remekül működik együtt a Nappal, a Marssal és a Jupiterrel. A Napnak feminin rezgést és bölcsességet, a Marsnak megfontoltságot, igazságosságot, a Jupiternek pedig határozott erőt és visszafogottságot kölcsönöz. Nagyon jól harmonizál a Merkúrral is, elmélyíti és különleges ismeretekkel egészíti ki a hétköznapi kommunikációt. A jó Merkúr fényszögek egy születési képletben kiváló kommunikációs képességeket jeleznek, de ha nem találunk erőteljes Pallas Athena fényszögeket is, akkor hiányzik a valódi mondanivaló, az értékes, értelmes tartalom (ilyenkor történik meg az, hogy valaki sokat vagy szépen beszél, egy idő után azonban kiderül, hogy mégsem érdemes odafigyelni rá, mert nem mond semmit). A Vénusszal azonban alapvetően ellentétes minőséget képvisel, hiszen a szűziesség és önállóság elve ütközik a szerelem Istennőjének buja szépségével és erotikus csáberejével. A Holddal és a Ceressel nemigen tud mit kezdeni, hiszen az anyai ösztön teljesen ismeretlen a számára. Optimális esetben az önálló, modern, okos anyaságot segíti elő. A Szaturnusz viszont rendíthetetlen nyugalmat, következetességet és kitartást ad a bölcsesség Istennőjének, de a nehezebb fényszögkapcsolatok korlátozhatják önállóságát. Mivel bizonyos szempontból az Uránusz női párjaként is felfogható, a legtöbb találkozásuk pozitív. Az aszteroida kicsit talán tompítja az Uránusz hirtelen elhatározásait, és feminin bölcsességgel, megfontoltsággal telíti. A Chiron holisztikus tudáskeresése teljes mértékben analóg vele, és elősegíti az alternatív gyógymódok iránti elkötelezettséget. A Plútó pedig megsokszorozza hatalmát és erejét, s nagymértékben elmélyíti tudását és bölcsességét.
17
Juno (Junó) Jelképe: Å Az anyag keresztjén egy sematikus virág látható, amelynek szirmai csillagot formálnak. A csillag hagyományosan a 60°, vagyis a szextil jelölője, amely a termékeny együttműködés lehetőségét adja, s amelyet mind a tradicionális asztrológia, mind a modern karmaasztrológia a Vénuszhoz köt. Mondhatjuk tehát azt is, hogy ebben a szimbólumban az anyag keresztjén (vagyis a fizikai test és a harmadik dimenzió valóságán) a vénuszi szerelem energiarezgései uralkodnak. A kettő éppen a házasság intézményének legharmonikusabb lehetőségét fejezi ki. Ha már a kataklizma utáni új korszak megkövetelte, hogy nő és férfi egy életre összekösse a sorsát a könnyebb boldogulás, a bőséges gyermekáldás és az utódok biztonságos felnevelődése kedvéért, akkor legalább alapuljon e kötés a kölcsönös szereteten, egymás segítésén és a fizikai valóság teljes elfogadásán. Visszatérési ideje a születési pozícióhoz: 4 és ⅓ év. Harmadikként fedezték fel, de jóval kisebb, mint az első két aszteroida, méretét tekintve csupán a tízedik. Mitológiai megfelelői: Héra, Junó Archetípus: a „First Lady”; a hivatalos társ; a féltékeny feleség Héra eredetileg Zeusz testvére, a legfiatalabb lánytestvér a három közül. Egyike a hat istengyermeknek, akiket Kronosz nemz Rheával (később ők hatan alkotják az olimposzi istenek első generációját). Zeusz hatalomátvétele után a felesége lesz, s így a legmagasabb státuszú az Istennők között. Zeusszal nemzi a második generációs olimposzi istenségek többségét (Hermészt, Árészt, Apollót, Artemiszt és Hébét6), ezért a Mennyek Királynője, az Istenek Anyja címet kapja. Zeusz ugyan önként vállalja a házasságot – nem tehet mást, hiszen alapvetően függ a feminin princípiumtól, ráadásul a korszakváltás új paradigmája meg is követeli tőle, hogy jó példát mutasson – de nagyon szeretne megszabadulni ettől a függéstől, ami azonban szinte egyetlen pillanatra sem sikerül neki. Házassága Hérával felbonthatatlan szerződésen alapul, és ugyanúgy a női, ösztönös, lunáris oldalhoz láncolja, mint az a 18
tény, hogy anyja kérésére és cselekvő közreműködésével taszítja le apját a trónról. Héra a „hivatalos” feleség, a féltékeny asszony archetípusa, a házasság intézményének védelmezője. Hiába övé a legmagasabb rang az Istennők között, élete tele van megpróbáltatásokkal. Állandóan gyanakszik Zeuszra, leskelődik, nyomoz utána, s ahányszor csak kiderül a főisten hűtlensége, Héra energiáinak nagy részét arra pazarolja, hogy ártson a szeretőknek és elveszejtse a zabigyerekeket. A születési képletben Juno elsősorban azt mutatja meg, hogy milyen társat keresünk, s hogy vajon mennyire fontos a számunkra, hogy nőként feleségek legyünk, illetve férfiként feleségünk legyen. Felfedezése előtt a Vénusz volt az egyetlen olyan bolygó, amely a nőt mint társat jelölte. A különbség a következő: a Vénusz egy férfi horoszkópban azt jelképezi, hogy milyen nővel létesít szívesen szexuális vagy romantikus kapcsolatot – magyarul, hogy milyen típusú nő kelti fel a vágyait. A Juno kozmikus helyzete viszont azt mutatja meg, hogy milyen feleséget – élettársat – akar választani, mit vár el tőle a hétköznapokban, milyen értékek fontosak a számára egy hivatalosan is vállalt társban. Női képletben a Vénusz ezzel szemben a harmóniára törekvés és az erotika jelzője (amellett, hogy pénzjelölő bolygó is), míg a Juno azt mutatja meg, hogy a szülött hogyan viselkedik a hivatalos társ szerepében, s vajon mennyire fontos neki ez a státusz, a gyűrű, a fátyol, a mirtuszkoszorú és az esküvői harangok. Ez nem azt jelenti, hogy Juno nem rendelkezik szexuális tartalommal. Nagyon is köthető hozzá a szenvedély, csak „hivatalos” formájában, a szajha minőség viszont (amely nem ritka a Vénusszal kapcsolatos értelmezéseknél) teljesen hiányzik belőle. Egyébként görög megfelelőjének, Hérának is van égiteste, hiszen a 103.-ként felfedezett aszteroida a Hera nevet kapta, amely elsősorban a „First Lady” archetípusát és a párkapcsolatok negatívabb aspektusait, például a féltékenységet és a birtoklási vágyat testesíti meg, míg Juno az istenek anyja, a trónörökös világra hozója (lásd a fejezet végén a táblázatot). Mindkettő kötődik a Mérleg jegyéhez, 19
mivel azt a szükségletet szimbolizálják, hogy társként éljük le az életünket. A jegy hagyományos uralkodója azonban sokszor öncélú érzékiséget képvisel – gondoljunk csak Vénusz görög megfelelőjének, Afroditének a születésére és mítoszaira – s néha csupán a saját nyugalma és anyagi biztonsága érdekében vállalja fel a férjét, illetve a feleség szerepkörét. A Mérlegen kívül az aszteroida a Rákhoz is harmonikusan illeszkedik, hiszen Juno a hivatalos társ és az Anyaistennő archetípusát egyaránt jelöli. Termékenysége, érzékisége és kreatív teremtőereje miatt még a föld jegyekben (elsősorban a Bikában) érzi magát jól. Asztrológiai jelentése: Az értelmes, jelentőséggel bíró, a külvilág előtt is felvállalt kapcsolatok jelölője, a társ (férj, feleség) archetípusa. A mindennapi életben választott társ A hivatalosan is felvállalt erotikus kapcsolatok Mind Pallasz Athénéval, mind Vestával teljesen ellentétes pólust képvisel. Athéné az okos, harcos öntörvényűséget, Vesta pedig inkább az önállóságot, integritásának a megőrzését (s ezáltal a magányt) választja). A mítoszbeli Junónak azonban fontos a társ, mert benne találja meg önmagát. Jegyhelyzete megmutatja, mennyire könnyen vagy nehezen kötünk társas kapcsolatokat és kompromisszumokat. Házhelyzete megmutatja, hogy mely életterületeken igényeljük a társas viszonyokat, vagyunk képesek egyezségeket kötni, s hogy milyen mértékben törekszünk a házasság megvalósulására (az I. vagy a X. házban például alapvetően lényeges, hogy létrejöjjön). Héra a házasságban szinte teljesen elveszít önállóságát, s a mítoszok szerint Istennői mivolta nagyrészt a férjével való viszonyára korlátozódik. Ezért a modern mundán asztrológiában a mai, hatalom nélküli tömegeket is szimbolizálja, amelyet hagyományosan a Hold jelölt csupán. Jelentős szerephez jut a társaságok, társulások, szövetségek, politikai paktumok és pártuniók értelmezésében, illetve a társas kapcsolatokon alapuló szerződéses viszonyokban is. 20
Fényszögkapcsolatai: Juno kompromisszumra törekvéssel, egyensúlykereséssel és finom erotikával hatja át mindazt, amit a születési képletben érint. A személyes bolygók esetében erősítheti mind a féltékeny hajlamokat, mind a megegyezési készséget. Kozmikus helyzetét érdemes minden esetben a Vénusszal és a deszcendens jegyével és uralkodó bolygójával összhangban vizsgálni. A Hold és a Ceres esetében jelezhet egyaránt harmóniát és feszültséget az anya és a feleség szerepköre között, s tudjuk jól, a modernkor asszonyainak sokszor milyen nehéz ezt a kétféle szerepet összehangolniuk a mai világban. A Marssal első pillantásra ugyan hadilábon áll, de nem szabad elfelejtenünk, hogy szexuális vonzerővel és határozott akarattal is telítődhet a párkapcsolatra való hajlandóság. A hagyományosan szexuális vagy romantikus tartalmú fényszögekben (Vénusz–Mars, Vénusz–Plútó, Vénusz–Neptunusz) kiválóan helyettesíti a Vénuszt, s magával Vénusszal is hasonló kapcsolódást alkot. A Nap és a Jupiter általában rendkívül harmonikusan kötődik hozzá, hiszen egyrészt jótékonyan támogatja az életerőt (Nap), másrészt a főisten (Jupiter) választott égi társát jelképezi. Érdekes módon a Szaturnusszal alkotott fényszögek is többnyire kimondottan jó energiamintázatokat hozhatnak létre. Különösen a harmonikus kapcsolódásokra jellemző, hogy megerősítik, tartósítják a társas és a szerződéses viszonyokra irányuló törekvéseket. A nehéz fényszögek azonban jelezhetnek komoly gondokat a párkapcsolat felvállalásában, vagy ütközést az apa és a társ között, különösen akkor, ha a képlet más elemei is alátámasztják ezt az olvasatot. A Plútóval és az Uránusszal viszont inkább diszharmonikusak a kötései, hiszen az előbbi a féltékenységre való hajlamot és a birtoklási vágyat erősíti, az utóbbi szabadságvágya pedig nagyon is ellentmond a Juno biztonságot kereső társulási, egyesülési törekvéseinek. Szexuál fényszögként lehet és érdemes ezeket megélni, mert valódi, mély és különleges szenvedélyt hozhatnak. A Neptunusz ezzel szemben szinte mindig jótékony kötéseket jelöl, mert meghosszabbítja és áldással, fénnyel, feltétel nélküli szeretettel telíti a társas viszonyokat és a házasságot. A Juno fix kvadrátjai egyébként gyakran jeleznek a karmikus múltban elszenvedett házastársi hűtlenséget vagy árulást, amely a jelenlegi inkarnációban nehezíti a harmonikus kapcsolatvállalást és a kötődést. A 21
szülöttnek (nem számít, hogy ebben az inkarnációban milyen nemű) meg kell tanulnia a házasságon belüli egyensúlyteremtést és az egyenlő hatalomgyakorlást is.
Vesta Jelképe: Ã A láng sematikus megjelenítése ez a szimbólum, amely utal a tűz őselemre és az Istennő görög változatának, Hesztiának a mitológiai szerepére is. Eredetileg négy különböző, oltárt ábrázoló jelet is megrajzoltak hozzá, de végül a láng győzött, amely valóban sokkal jellemzőbb az Istennőre. Visszatérési ideje a születési pozícióhoz: 3 és ⅔ év. Negyedikként fedezték fel, és méretét tekintve a második legnagyobb aszteroida. Mitológiai megfelelői: Hesztia, Vesta, a Holdistennő papnője, a Tó Asszonya Archetípus: a Főpapnő, a beavató papnő, a Vesta szűz, az apáca Vesta eddig az egyedüli aszteroida, amelynek bizonyíthatóan magmás belső magja van, tehát nem hideg, halott kődarab vagy jeges szikla alkotja. Nagy valószínűség szerint a szétrobbant bolygó belseje lehet, vagy legalább is annak egy darabja. Vesta görög megfelelője Hesztia, Kronosz és Rhea elsőszülött gyermeke, akit Kronosz éppúgy felfal, mint az utána következő négyet (Demetert, Hérát, Poszeidónt és Hádészt). Mint tudjuk, a legfiatalabb testvér, Zeusz úgy menekül meg, hogy anyja elrejti egy barlangban, apjának pedig egy követ nyújt át, hogy azt nyelje le. Kronosz gyanakszik, ezért arra kéri Rheát, szoptassa meg a „gyermeket”. Rhea magához öleli a követ, melléből tej lövell ki az égre, s a mítosz szerint így keletkezik a Tejút. Zeusz végül legyőzi Kronoszt, kiszabadítja a testvéreit, és fivéreivel felosztja a világot. Legfiatalabb 22
nővérét, Hérát elveszi feleségül, de másik két nővérének is hajlandó bizonyos hatalmat adni. Demeter (Ceres) a termés, az évszakok és az anyaföld Istennője lesz, aki a Nagy Anya kataklizma utáni archetípusát testesíti meg, s a mítosz egyik változata szerint Zeusz vele nemzi Perszefonét. Hesztiának a főisten először felajánlja, hogy szabadon válasszon magának férjet. Poszeidón és Apolló is jelentkezik, Hesztia azonban meg akarja őrizni szüzességét és függetlenségét, ezért egyedül marad, de azt kéri Zeusztól, hogy minden áldozatból és az isteneknek fizetett adóból az övé lehessen az első rész. Másfajta szüzesség ez, mint amit Pallasz Athéné vagy Perszefoné esetében láthattunk. Perszefoné a naiv ártatlanságot, Athéné a fiús lányt szimbolizálja, Hesztia azonban Kronosz és Rhea elsőszülött gyermeke, s ezért sokkal több köze van az ősi matriarchális Istennőkhöz, mint a görög kozmológia modernebb vagy férfiasabb képviselőihez. Pontosan ezt fejezi ki Hesztia választása is, és a szexuális energiák transzmutálása, az integritás megőrzésének erős vágya adja az aszteroida értelmezésének alapjait. Vesta–Hesztia ugyanis az egyik legsérültebb női archetípus, amelynek alapjelentése az egymást követő korokban rengeteg változáson ment át, ezért értelmezési lehetőségei is sokkal több szinten találhatók meg, mint ahogy azt a másik három fő aszteroida esetében láttuk, amelyek mind egy-egy jól elkülönülő archetípust jelenítettek meg. Legősibb változatában a háromarcú Holdistennő papnője, a női misztériumok (születés, élet, halál, újjászületés, menstruációs ciklus, szakrális szexualitás, vérmágia) ismerője, aki saját testével segített a férfiaknak kapcsolatba kerülni az Istennővel. Az orgazmus, a szexuális extázis kundalini energiája ez, tipikusan hatodik dimenziós megnyilvánulás, amelyet mára már csak a tantrikus jóga és néhány tikos beavatás őrzött meg eredeti formájában. Az ókori görögök (akik semmilyen matriarchátusból származó princípiumot nem romboltak le durván, csupán igyekeztek elferdíteni, eltorzítani vagy elbagatellizálni az eredeti jelentésüket) templomi prostituálttá degradálták a Papnőt, az asszonyok azonban mély kapcsolatban maradtak vele. A hellén korszakban Hesztia a láng őrzője, az otthonok és a házi tűzhely védelmezője lett. A görög asszonyok Hesztia templomából vitték haza azt a zsarátnokot, amivel az otthoni tűzhelyeiket meggyújtották, így 23
őrizték meg önmaguknak az extázis lángocskáját. Még később, a római korban az Istennő szolgálóleánya újabb metamorfózison ment keresztül. Vesta, a szűzies papnő vált belőle, akinek tilos volt férfiakkal szexuális kapcsolatba lépnie. Ha mégis megtette és kiderült, szörnyű büntetést kapott: élve temették el. Vesta papnői az egyetlen női rendet képviselték a római vallási rendszerben. Patrícius családok leányaiból válogatták ki őket, hatévesen kerültek a templomba, és harmincéves korukig szolgáltak. Legfontosabb feladatuk az volt, hogy őrizzék a szent tüzet a Forum Romanum Vesta templomában, nehogy kialudjon, vagyis a Papnő ebben az időszakban is a láng legfőbb őre és védelmezője volt. A kör alakú templom belsejében egy lyukat vájtak a padlózatba, ott égett a megvilágosodás tüze sok évszázadon keresztül. A papnők rituálékat mutattak be az Istennőnek, és megszentelt süteményeket készítettek, amelyeket a különböző állami ceremóniákon szolgáltak fel. Harmincévesen elhagyhatták a templomot, szabadon férjhez mehettek és a családi boldogságot is megtapasztalhatták, hiszen kimondottan keresett feleség-jelöltek voltak. Azonban tudjuk jól, erre az életkorra már többnyire lezárul az az időszak, amikor egy nő képes felhőtlenül romantikus szerelembe esni. Ha pedig korábban történt meg, és valamelyiküket rajtakapták, a megesett Vesta szüzet élve kősírba zárták. A klausztrofóbia súlyosabb eseteire éppen ezért gyakran egy sérült Vesta állás adja meg a karmikus választ a születési képletben. A druida időkben a Glastonburyben található dimenziókaput az Istennő papnői őrizték. Vezetőjük, a Tó Asszonya, Vesta talán egyedüli sérülésmentes manifesztációja volt a patriarchális időkben, de hatalma nem tartott sokáig. Hamarosan a Brit Szigeteken is egyeduralkodóvá vált a kereszténység, a papok pedig kiirtották a régi természetvallás minden maradványát. A sors iróniája, hogy néhány évtizeddel korábban a druidák az üldöztetések elől fogadták be őket, amit azzal háláltak meg, hogy amint megerősödtek, a püspökeik kiátkozták az Istennő kultusz hívőit és betiltották a régi ünnepeket. Az ötödik metamorfózis akkor érte Vesta archetípusát, amikor a középkorban elterjedtek a női 24
kolostorok. Az apácák nemcsak a testükről mondtak le, de a lelkükről is, hiszen egy egész életen keresztül Jézus menyasszonyává lettek. Jól nyomon követhető, hogy az évezredek során a Holdistennő papnője – aki mélységesen ősi és bölcs szexuális tudás birtokosa volt – először szajhává degradálódott, majd önmaga nőiességét megtagadva legszebb éveiben szűzies életre kényszerült, hogy aztán Szűz Mária utódjaként örökre eltemesse magát egy kolostor cellájának mélyén és mártírrá vagy szentté avassák. Ezt az analógiát erősíti az a tény is, hogy a latin inclusus kifejezést a középkorban két dologra alkalmazták: a világtól elzárva élő remetékre, és az élve befalazott elítéltekre. Ugyanakkor Hestia az egyetlen olimposzi Istennő, aki önként mond le a helyéről egy új isten, Dionüszosz kedvéért, s inkább végleg visszavonul. Mivel az évezredek során ilyen sok jelentésváltozáson ment át ez az archetípus, nagyon óvatosnak kell lennünk az aszteroida értelmezésekor. Alapvetően a tiszta lángot, a jó értelembe vett csőlátást és a fókuszáló képességet jelképezi. Egy prominens Vesta alkalmassá teheti a születési képlet tulajdonosát arra, hogy minden figyelmét egy bizonyos feladatra vagy célkitűzésre összpontosítsa, ami átlag fölötti koncentrációs képességet és komoly sikereket hozhat például a tudományos életben, vagy azokon az életterületen, amelyeket az asztrológiai ház sugall. Vesta azonban sokfajta karmikus seb jelölője is, amelyek általában a fogadalmak, az áldozattá válás, az áldozatvállalás, az önfeladás, az elzárás, a beszűkült tudatállapot, az élve eltemettetés, vagy a szexuális sérülés témaköreit érintik, s ezeket természetüknél fogva csak nagy empátiával lehet feltárni. A születési képletben Vesta kozmikus helyzete utal arra, hogy hol kell, illetve hol tudunk kerek egészek lenni saját magunkban. Tulajdonképpen nagyon önálló női archetípus ez is, és ugyanúgy független, mint Pallasz Athéné. A különbség abban található meg, hogy míg Pallasz Athéné el sem tudja képzelni az életét férfiakkal, az eredeti Hold Papnő legfőbb funkciója éppen az volt, hogy hozzásegítse a férfiakat a szexuális extázis és az orgazmus élményéhez, miközben ő maga kívül maradhatott belőle. A mai korban a rengeteg női magazin szinte minden tudnivalót elmond a szexről, de azt többnyire elfelejtik megemlíteni, hogy pusztán penetrációval, megfelelő előjáték vagy segédeszköz nélkül egy férfi csak nagyon ritkán tudja partnerét eljuttatni az orgazmusig, hiszen a legtöbb mértékadó 25
szexológus szerint a minimálisan szükséges stimulációs idő 15-20 perc. Ráadásul a két nem fordított arányban stimulálható: ejakuláció után a férfiak csupán fiatalkorban alkalmasak arra, hogy rövid időn belül ismét merevedést érjenek el, a nők pedig az első orgazmust követően egyre inkább és egyre intenzívebben válnak képessé az élvezetre – erről a tényről egyébként magyar nyelven először Füst Milán írt részletesen és őszintén Szexuállélektani elmélkedések című könyvében. A matriarchális korokban még nem volt szükség arra, hogy a nők színleljenek. A papnő eldönthette, hogy a férfit viszi el az Istennőhöz, vagy önmagára koncentrál, ez utóbbi esetben azonban több férfival is szeretkezett egyetlen szertartás során. Erről a babiloni szokásról írt később utálkozva Hérodotosz és nevezte orgiának az eseményt. Véleményem szerint a csoportos nemi erőszak karmikus gyökere is innen ered: a matriarchális idők misztériuma a paradigmaváltás után profán, groteszk, undorító bűncselekménnyé aljasult, mint annyi minden más, ami azelőtt szent volt. Egy kimondottan nehéz állású Vesta esetében éppen ezért sajnos gondolnunk kell arra a lehetőségre is, hogy a patriarchális korokban mélyen sérült a szülött szexualitása, s bevonzhatta az erőszak valamilyen formáját. Ezekben az esetekben a feltárást feltétlenül szexológus vagy szexuálpszichológus kell, hogy segítse a gyógyulás érdekében. Az aszteroida elsősorban a Nyilas és a Szűz jegyében érzi jól magát, mert kiegészíti mind a Jupiter (pap-papnő) mind a Chiron (tanítógyógyító) aspektusait, de az irányított szexuális képességek miatt a Bikával vagy a Skorpióval is harmonizál. Az égitest méretét tekintve a második legnagyobb az aszteroida–övben, és színe az eddig felfedezettek közül a legvilágosabb. Magmás belsővel rendelkezik, vagyis valószínűleg a szétrobbant bolygó, Tiamat magja. Ezért is rendelhető a tűz őselemhez, tantrikus jellege miatt azonban inkább a föld jegyekhez áll közelebb. Hestiáról, Vesta görög megfelelőjéről a 46. számú aszteroidát nevezték el, amelynek értelmezése visszanyúlik a beavató papnő eredeti szerepéhez, míg Vesta inkább a csőlátást és a szexuális természetű sérüléseket szimbolizálja.
26
Asztrológiai jelentése: Alapjelentésében az ősi Holdistennő eredeti kultuszához kapcsolódik, de a későbbi korok összes „Főpapnő” archetípusával is rokon. Jelöli azt a képességet, hogy hol tudjuk energiáinkat összpontosítani a minél sikeresebb eredmény érdekében. Az egyedül élők, az egyedüllétet vállalók jelzőfénye. Az önként meghozott tiszta áldozatokat is jelöli, amikért nem várunk el köszönetet. A szent tűz őrzője vallásos és tantrikus értelemben egyaránt. Megmutatja, hogy hol tudunk „lobogni”, a tiszta női energiát hol tudjuk magunkból koncentráltan kibocsátani. Ha prominens a képletben, hatalmas energiatartalékokat képes összpontosítani, s főleg az azonnali célokra segít koncentrálni. A spirituális gyógyítóknak gyakran van ilyen Vesta állása. A „csőlátás” képességét is jelöli, amikor minden egyéb kizárásával egyetlen feladatra összpontosítjuk minden figyelmünket. Ez egyébként érdekes módon a mindennapi életben tipikusan férfias tulajdonság, a nők kevésbé alkalmasak rá (mi inkább szintetizálni és zsonglőrködni tudunk), de a Vesta házhelyzete éppen azt mutatja meg, hogy milyen életterületen sikerülhet szinte ösztönösen csak egy dologra figyelni. Negatív csőlátásként, beszűkült tudatállapotként is megnyilvánulhat, különösen egy trauma következtében. Arra ösztönöz, hogy legbelsőbb önvalónkat megkeressük és elmélyedjünk saját lelkünkben. Segít, hogy elengedhessük azokat a tradicionális, de már túlhaladott, elévült filozófiákat, vallásokat vagy világnézeteket, amelyek nem szolgálják tovább a fejlődésünket. Mély összeköttetésben áll az okkult és ezoterikus alapú filozófiákkal. A spirituális tudományokat is uralja, amelyeken keresztül mind a telepatikus, mind az egyéb pszi képességeink fejlődhetnek. A Vesta a keresztény apácarendek főnöknőjét jelképezte az elmúlt évszázadokban, s így mindenfajta testvériséget ural, 27
nemcsak vallási, hanem terápiás csoportokat is (pl. Anonim Alkoholisták, hospice szolgálatok). Nehezebb kozmikus helyzetben utalhat sérült szexualitásra, vagy olyan karmikus eredetű sérülésekre, amelyek nehézzé, fájdalmassá tehetik az intim együttlétet. Fényszögkapcsolatai: Elsősorban a csőlátást és a fókuszáló képességet segíti elő, és mindennek egyfajta kívülállást vagy felülemelkedést kölcsönöz. A személyes bolygókkal alkotott együttállásai mindig lényegesek. A Nappal a szellemi koncentrációt növeli, a Merkúrral a tanulási, nyelvi képességeket fokozza, a Vénusszal és a Junoval a társas kapcsolatokat erősítheti a különféle ösztönös erotikus praktikák segítségével, de e bolygókkal alkotott szoros orbiszú nehéz fényszögei jelezhetnek komoly karmikus sebeket is, például önbizalomhiányt (Nap), tanulási defektusokat (Merkúr), frigiditást (Vénusz), ez utóbbit legtöbbször a fájdalomtól való félelem okozza. A Holdat és a Cerest jótékonyan támogatja, mert segítheti elmélyíteni a gondoskodó ösztönöket és a pszichológiai érzéket annak ellenére, hogy Vesta archetípusa távol áll az anyaság gondolatától. Az ősi korokban is született a Papnőnek gyermeke, de rendszerint nem maga nevelte fel; le kellett mondania róla, hogy elláthassa a feladatait. A Mars azonban alapvetően ellentétes értékeket képvisel, mivel nemcsak a háború, hanem a modern férfiasság, a hőskultusz megtestesítője, a matriarchátus legfőbb ellensége is. A Vesta a női inkarnációkban keletkezett karmikus eredetű sebek egyik legfontosabb jelölője a Chiron mellett, s emiatt gyakran kapcsolódhat hozzá valamilyen fóbia, irracionális félelem, irtózás. Nehezebb Szaturnusz–Vesta vagy Uránusz–Vesta fényszögek például sokszor jelezhetnek olyan klausztrofóbiát, amely valódi karmikus élményeken alapul, hiszen a római korban a Vesta szüzeket élve temették el, ha rajtakapták őket, hogy tiltott szexuális kapcsolatot létesítettek. A Szaturnusszal alkotott fényszögkapcsolatai általában valamilyen – szüzességi, szegénységi, engedelmességi, vagy egy konkrét személynek tett – fogadalomra is utalhatnak. A Chiront remekül kiegészíti, mivel a kutatást és az olthatatlan tudásszomjat fókuszálja, a karmikus múlt megismerését és feltárását irányítja. A Neptunusszal jelezhet mély önfeláldozási, áldozatvállalási törekvést vagy ilyenfajta 28
karmikus élményt, de fel is erősítheti a medialitást, az érzékek feletti érzékelést, vagy a különleges művészi képességeket. A Plútó hatásait pedig koncentrálja és erőteljesen irányítja egyetlen célkitűzés felé, amely azonban könnyen válhat valódi csőlátássá vagy mániává. Vesta valóban az egyik legsérültebb női archetípus, azonban mesze nem cipel akkora terheket, mint Lilith, amely mind közül a legproblematikusabb és a legsérültebb, s éppen ezért a legnehezebben feldolgozható karmikus sebeket szimbolizálja.
Astraea Jelképe: È Astraea esetében is többfajta asztrológiai jellel kísérleteztek, és kezdetben az igazságosság általános jelképeit, horgonyt vagy mérleget alkalmaztak a jelölésére. A végleges szimbólum, amely egy jobb felé hajló ívelt vonalból és két kis körből áll, emlékeztet ugyan egy mérlegre, de jóval többre is utal. Az átlós hullámos vonal balról (a múltból, a femininből) indul és jobbra felfelé (a jövőbe, a maszkulin felé) tart, a két „serpenyő” pedig a szellem körét duplázza meg. Ez a jel összeköttetést teremt férfi és nő, múlt és jelen, a földi sík és az isteni szféra között, s Asztraea mítoszára is utal. Visszatérési ideje a születési pozícióhoz: 4 és ⅓ év Mitológiai megfelelője: Asztraea (jelentése „csillagleány”), Zeusz és Themis leánya, az igazság Istennője Archetípus: Juszticia (Igazságosság), a négy fő erény közül az egyik, (a tarot Nagy Arkánumának eredeti VIII. számú kártyája, a karma lapja); a Szűz Királynő Az égitestet 1845-ben fedezték fel, több mint negyven évvel a negyedik aszteroida, Vesta után, s ez idő alatt végig azt hitték, csupán négy aszteroida létezik. Astraea nem különösebben prominens az égbolton, meglehetősen halovány és kicsiny méretű, ennek ellenére (nevéhez híven) csillagászati szempontból rendkívüli a jelentősége. Előtte ugyanis a négy első aszteroidát kisméretű bolygóként tartották nyilván, s a megpillantása után indult el a felfedezéseknek az a 29
dömpingszerű folyamata, amely még ma is tart. Egyértelművé vált, hogy az aszteroidák egy teljesen újfajta égitesttípust képviselnek a Naprendszerben, ráadásul többezer létezik belőlük. A mítoszok szerint Asztraea – a Csillagleány – az utolsó Istennő volt, aki a Vaskorban még együtt élt az emberekkel. A görög felfogás szerint az Aranykortól kezdve a világ hanyatlásnak indult, s az ezt követő korszakok egyre sötétebb, egyre primitívebb társadalmakat eredményeztek. Hésziodosz görög történetíró öt korszakot különböztetett meg: az Aranykor Kronosz hatalmával ért véget, Zeusz uralkodása pedig az Ezüstkorban kezdődött, majd folytatódott a Bronzkorral és a Hőskorral. A Vaskor képviselte a hanyatlás legutolsó fázisát, amely során az istenek elhagyták a Földet, az emberiség vaddá és kegyetlenné, az élet pedig rendkívül nehézzé vált. Testvérgyilkosságok, tiszteletlenség, butaság, faragatlanság jellemezte a mindennapi életet, s az Aranykor harmóniája végképp elveszett. Asztraea tartott ki az istenek közül a legtovább a Földön, de végül ő is megundorodott az emberek kegyetlenségétől. Örökre elhagyja őket és visszaköltözik az Olimposzra, azonban nem találja a helyét ott sem, mert sokkal tisztább és egyszerűbb, mint isten és Istennő társai. Arra kéri apját, helyezze inkább az égboltra, s a mítosz szerint ekkor születik meg a Szűz csillagzat, amely az igazságosság ősi jelképét, a kétkarú serpenyős mérleget tartja a kezében (ez az első görög utalás a Mérleg konstellációra). Az emberek azóta is várják, hogy Asztraea visszatérjen közéjük, s vele együtt ismét az Aranykor civilizált bősége uralkodjon a Földön. A reneszánszban Asztraea a magas kultúra őrzőjévé és letéteményesévé alakult át, aki a barbár évszázadok elmúlásával visszahozta az Aranykor eszméit; Angliában pedig I. Erzsébet királynő szűzies archetípusát testesítette meg, aki nem 30
ment férjhez, hogy figyelmét teljes egészében az alattvalóinak és a birodalmának szentelhesse. A transzcendentális asztrológiai olvasatokban Astraea szerepe azért lényeges, mert azt a képességet jelöli, hogy valaki mennyire hajlandó kitartani egy nehéz – sok esetben már réges-régen túlhaladott – helyzetben, illetve hogyan tud, s milyen mértékben hajlandó a sorsán változtatni. Hozzá kapcsolhatjuk éppen ezért a „karma-törés” képességét, vagyis azt az erőt, amely alkalmassá teszi viselőjét arra, hogy megszakítson egy nehéz karmikus láncfolyamatot. Véleményem szerint léteznek sorsváltoztató és sorselszenvedő lelkek, s egy prominens helyzetű Astraea az előbbire utal. Érdekes módon egy tengeri csigafajtát is ezzel a névvel jelölnek, ha pedig nem hiszünk a véletlenekben, akkor érdemes egy pillantást vetnünk ezekre a csodaszép élőlényekre. Azt láthatjuk, hogy házaik alakja a Fibonacci spirált őrzi, amely plasztikusan jeleníti meg a természetet átható harmóniát, hiszen arányszámai az aranymetszéshez kötődnek. Astraea az Univerzum spirális fejlődését, a folyamatosan táguló lehetőségeket, a szemünk előtt kibontakozó karmát is szimbolizálja, amit mi magunk építünk a cselekedeteinkkel és a gondolatainkkal. Átalakító ereje miatt az égitest elsősorban a tűz őselemben érzi jól magát, de a másik hárommal is jól harmonizálható. Asztrológiai jelentése: Az igazság és az igazságosság jelölője. A kitartást és a helytállást képviseli mindenfajta nehéz vagy reménytelen helyzetben. Hozzá tartozik az „Aranykorból” származtatható, magasabb rendű misztikus-mágikus kultúra és az ezoterikus ismeretek. 31
Az Univerzum erőinek spirális harmóniájához is kötődik. Jelölhet ősi civilizációkhoz kapcsolódó tudást és képességeket (például Atlantisz, Mu, Egyiptom, Peru, Tibet). A felfedezése után változott meg a négy első aszteroida szerepe és státusza, ezért jelöli a változtatás, a sorsfordítás, a „karma-törés” képességét. Eleme megmutatja, hogy a négy lehetséges pszichológiai módozat közül melyik az, amelyet sorsdöntő helyzetekben segítségül hívhatunk (a tűz az intuíciót, a föld az érzékszerveket, a víz az érzelmeket, a levegő pedig a gondolkodást jelöli). Házhelyzete utal azokra az életterületekre, ahol szükségünk lehet a sorsunk megváltoztatására, a sorsfordítás vagy sorsfelvállalás képességére. Ha prominens egy születési képletben, akkor jelezheti, hogy a szülöttnek különleges adottsága van arra, hogy szembenézzen egy nehezebb karmikus témával, megvizsgálja, és eldöntse, akarja-e folytatni vagy végleg lezárja. Vagyis lehetősége van arra, hogy kimondja: „itt és most elég, mást akarok”, és ezáltal képes legyen fordítani a sorsán. Jelölheti azt a különleges helyzetet, amikor valaki azért inkarnálódik, hogy egy nehéz családi karmát megtörjön, amely hosszú időn vagy több generáción keresztül gúzsba kötötte a résztvevőket. Ezeket nevezhetjük valódi „karma-törő” lelkeknek. Fényszögkapcsolatai: Az Astraea akkor prominens igazán, ha a személyiségjelölőkkel (Nap, Hold, aszcendens), a személyes bolygókkal, vagy a tengelyekkel áll szorosan együtt. Ilyen esetekben jelzi azt a képességet, hogy a szülött lezárhat egy nehezebb karmát anélkül, hogy félnie kellene a „büntetéstől.” Egyébként sem másoktól kapjuk a feladott karma miatti esetleges büntetést, hanem saját magunktól. Amikor a köztes létben szembesülünk azzal a ténnyel, hogy már megint kikerültünk egy feladatot vagy elodáztunk egy megoldandó problémát, akkor a lélek gyakran még nehezebb sorssal érkezik vissza egy következő inkarnációba. A Szaturnusszal alkotott fényszögei általában azt jelölik, 32
hogy a lélek minden körülmények között az útján akar maradni, és nem hagyott magának túl sok szabad mozgásteret, bármekkora nehézségekkel kell szembenéznie. A transzcendens égitestekkel azonban a sorsváltoztatás igényét vagy képességét jelzi. Az Uránusszal például váratlan, különleges eseményeket, a Neptunusszal misztikus élményeket vagy önfeláldozást igénylő döntéseket vonz be. A Chironnal nehéz karmikus sebeket tud elengedni, a Plútóval pedig a transzmutáció, a teljes átváltozás képessége adatik meg a szülöttnek. Másfél-kétévenként az Astraea együttáll valamelyik holdcsomóponttal, amit szintén lényeges értelmezni (csak a nagyon szoros, 1°-on belüli orbiszt fogadjuk el). Ha a leszállóval áll konjunkcióban, akkor azt jelzi, hogy a szülöttnek voltak sorsváltoztató életei, és karmikus tudásként magában hordozza ezt a képességet; ha pedig a felszállóval, akkor erre az életre kapta feladatul, hogy elsajátítsa.
Hygeia Jelképe: Ç A mára elfogadottá vált szimbólum a caduceus, amely eredetileg nem a gyógyítók, hanem a mágia és alkímia istenének, Hermésznek a botja volt, s amelyre két kígyó tekeredik fel. A DNS kettős spirálját is felfedezhetjük benne, azonban elsősorban a poláris erők kiegyensúlyozásának szükségességét jelzi, amely a mágikus folyamatok alapja. Nem véletlen, hogy sok ezoterikus tan és titkos társaság központi szimbóluma lett. Hygeia, mint látni fogjuk, a hagyomány szerint nem a mágiához, hanem a gyógyításhoz köthető elsősorban, az orvoslás ősi jelképén azonban, amelyet Aszklépiosz botjának is neveznek, egyetlen kígyó tekeredik. Aszklépiosz mítoszának állít emléket, s érdekes módon az aszteroida legelső asztrológiai jelét nem sokkal felfedezése után még így rajzolták meg, a végleges szimbólum azonban a caduceus lett, s ha megismerkedünk az égitest jelentésével, azt is megértjük, hogy miért.
33
Visszatérési ideje a születési pozícióhoz: 5 és ½ év. 1849-ben fedezték fel tízedikként, méretét tekintve azonban a negyedik legnagyobb objektum az aszteroida–övben. Mitológiai megfelelője: a görög Hügeia, a római Salus. Archetípus: a holisztikus gyógyász, a fitneszedző, a dietetikus, a térrendező. A görög mítoszok szerint Hügeia Aszklépiosz és Epione egyik leánya, aki apjának gyógyító munkájában segédkezett. Aszklépiosz a medicina és a gyógyulás félistene a görög panteonban. Gyermekei is mindannyian orvosok lettek, és apjukkal együtt istenként tisztelték őket a hellén kultúrában. Hügeiához elsősorban a preventív (megelőző) terápiák kötődtek, vagyis az egészséges életmód, a tisztaság, és a hosszú élet titkai. Kultusza az i.e. 7 század után terjedt el Görögországban. Nevének jelentése „egészség” vagy „teljesség” (ebből származik a higiénia szavunk). A későbbi évszázadokban komplex egészségügyi filozófiává álltak össze azok a gyógymódok és praktikák, amelyeket kifejlesztett, s főleg az i.e. 400-ban Athénban pusztító pestisjárvány után váltak népszerűvé. Hügeia meg akarta tanítani az embereknek, hogy ahol felgyülemlik a mocsok és a szemét, ott előbb-utóbb megjelennek a betegségek és a rothadás is, ezért nagyon fontos, hogy mind a testünket, mind a környezetünket tisztán tartsuk. Ehhez a rendszeres takarítás, mosás és mosakodás mellett a méregtelenítést, a mértékletességet, a testedzést és a böjtöt ajánlotta. Filozófiájában a leglényegesebb az volt, hogy a test, a lélek és az emberi környezet harmóniába, vagyis teljes egyensúlyba kerüljenek egymással, amely nem más, mint az a holisztikus szemlélet, amelyet az új évezred természetgyógyászai és alternatív gyógyítói is vallanak. A fizikai test csodálatos öngyógyító képességekkel rendelkezik, ha sikerül minden szempontból tisztán tartanunk, és életmódunkat a természet törvényeinek megfelelően alakítjuk. 34
Hügeia bizonyos értelemben apjának antitéziseként is felfogható – annak ellenére, hogy a legfontosabb segítőtársa volt –, mert míg Aszklépiosz tudománya csodával határos megoldásokat nyújtott a krízisekben, leánya a betegségek megelőzéséhez szükséges állapot elérését segítette elő. Ha a mai orvoslást megvizsgáljuk, ugyanezt a kettősséget láthatjuk, s az összehasonlításkor egyértelművé válik az aszteroida leglényegesebb szerepe is. Aszklépioszhoz (és az Asclepios nevű aszteroidához) rendelhetők a modern orvostudomány vívmányai (elsősorban azok a sebészeti megoldások és gyógyszeres terápiák, amelyek képesek legyőzni az eddig gyógyíthatatlannak tartott betegségeket), míg a tiszta és szent terek létrehozása, az egészségmegőrző technikák, az alternatív és holisztikus gyógymódok, a természetes orvosságok Hügeia–jellegűek. Ha most ismét megvizsgáljuk Hygeia asztrológiai szimbólumát, akkor megérthetjük, hogy az aszteroida hatásmechanizmusát sokkal inkább jelképezi a caduceus, amely a mágiához, a mágikus folyamatokhoz elengedhetetlen szent tér megteremtéséhez, az egyensúly és a harmónia fenntartásához, a természet értelmes manipulálásához kapcsolódik, mint Aszklépiosz botja, amely a szigorú gyógyító munka jelképe. Hügeia legfontosabb törekvése az volt, hogy apjával ellentétben nem a betegeket akarta meggyógyítani, hanem azt szerette volna elérni, hogy mi emberek eleve ne is betegedhessünk meg, ehhez azonban meg kell tanulnunk a minden szempontból tiszta élettér létrehozását. Az egész–ség Istennőjét az ókori szobrokon általában egy paterával (gyógyszeres tálkával) ábrázolják, amelyből egy kígyót etet. A kígyó engedelmesen és szelíden tekeredik a testére, s a nőalak ugyanazt a nyugalmat és erőt árasztja, mint a Tarot Nagy Arkánumának tizenegyedik lapján látható allegorikus alak, az Erő (a négy fő erény közül az Állhatatosság), aki egy oroszlánt szelídít meg. Mindkettő az Istennő totemállata, de míg az oroszlán a hatalmi jelképe, a kígyó a védelmét és a természettel való harmóniáját szimbolizálja. A legősibb 35
elképzelések szerint a föld belsejében, üregekben élő hüllő az alvilággal való kapcsolódást is biztosította, ráadásul minden évben leveti bőrét és újat növeszt, tehát az élet–halál–újjászületés misztériumának őrzője, s a zsidó-keresztény felfogás elterjedéséig nem is kötődött hozzá negatív jelentéstartalom. Hygeia asztrológiai értelmezése éppen ezért az egészségbetegség témakörei mellett kapcsolódhat mindezekhez. Holisztikus jellege miatt az összes őselemben jól érzi magát, bár elsősorban a földhöz (és a Szűz jegyéhez) köthető. A levegőben az elméleti, filozófiai gyógymódokat, a vízben a fizikai tisztaságot, a földben a természettel való harmóniát szimbolizálja, a tűzben pedig átalakító és purifikáló erőként funkcionál. Asztrológiai jelentése: higiénia, tisztaság testi és lelki tisztulási folyamatok öngyógyítói képességek gyógyulás a test–szellem–lélek hármas szintjén az a képesség, hogy rendet tudnunk teremteni magunk körül, és a rendteremtés egyúttal az egészségünket erősíti holisztikus gyógymódok és terápiák mértékletesség, a helyes egyensúly megtalálása lelki és mentális egész–ség, amelyen a fizikai alapul „ha piszkos vagy, beteg is vagy” elve, az „ép testben ép lélek” filozófiája hozzá kapcsoljuk a rituálék szent tereinek megteremtését, a hétköznapi mágia gyakorlati lépéseit (mint például a tértisztítás, térharmonizáció) és a minden szempontból egész–séges élettér létrehozását is. Fényszögkapcsolatai: Hygeia tisztasággal és egészséggel (vagy az ezek utáni vággyal) telít mindent, amit a születési képletben megérint. Elsősorban a személyes bolygókhoz és a tengelyekhez vetülő fényszögei lényegesek. A harmonikus kapcsolódások a Nappal stabil életerőt, a Holddal kiegyensúlyozott lelkiséget, a Marssal aktív, energikus egészség36
megőrzést jeleznek, amelyben nagy hangsúlyt kap a rendszeres testmozgás. A jótékony Hygeia fényszögek a Vénusszal az egészséges érzékiséget, a Merkúrral pedig a gondolatok tisztaságát szimbolizálják. A nehéz fényszögek azonban azt mutatják, hogy a szülöttnek mindezek nem álltak a rendelkezésére az előző inkarnációk során, és most valószínűleg még inkább arra törekszik, hogy megteremtse a harmóniát önmagában és a környezetében egyaránt. Jelezhet komoly karmikus sérüléseket is, amelyek betegségek, nehéz fizikai állapotok formájában törnek a felszínre. Ha az aszcendenssel áll együtt, akkor a szülött a mostani életet szeretné a teljes gyógyulásra szánni, ha pedig az MC-vel, akkor hivatásként választhatja a gyógyítást, az egészségmegőrzést, a térrendezést, vagy a hétköznapi mágiát igénylő foglalkozásokat.
A három asztrológiai Lilith Nem kaptam vallásos nevelést, tizenegy éves koromig nem is tudtam szinte semmit a Bibliáról. Templomot belülről legfeljebb műemlékként láttam. Amikor anyai nagyapám nővére megbetegedett, felköltözött hozzánk Budapestre, hogy könnyebben eljárhasson az orvosi kezelésekre. A mélyen vallásos zalai parasztasszony óriási hatással volt rám. Kézen fogva léptünk be Budapest legszebb templomaiba, megtanított imádkozni, elmagyarázta a freskókat, a templomi rituálékat. Valódi istenáldotta hit áradt belőle, pedig nagyon nehéz és küzdelmekkel teli élete volt. Amikor nem sokkal ezután meghalt, a harmadik nagy veszteségélményemet kellett elszenvednem nagyapám halála és szüleim válása után, de elhatároztam, hogy tovább folytatom, amit tőle kaptam, ezért aztán megkértem anyámat, hogy írasson be hittanra a közeli templomba. Bár ne tettem volna! A pap egyáltalán nem állt a helyzet magaslatán, kenetteljes volt és korlátolt. Ha valamit nem értettünk, ideges lett és el kezdett kiabálni velünk, ahelyett, hogy értelmes magyarázatot adott volna a kérdéseinkre. A dolgok akkor fordultak igazán rosszra, amikor a Genezisről kezdtük tanulni. Isten az ötödik napon megteremti a halakat, 37
madarakat és csúszó-mászókat. Mindenből egy párt. A hatodik napon megteremti a főemlősöket, mindenből egy párt, és Ádámot. Tudjuk, a Teremtésben rend van… a Teremtés tökéletes… Aztán – a jól végzett munka jutalmaként –, a hetedik napon isten elmegy pihenni. Majd nem sokkal ezután, hallván Ádám panaszát, hogy milyen magányos a Paradicsom minden csodája és a teremtett világ tökéletessége ellenére, elhatározza, hogy segít a dolgon. Álmot bocsát rá, kiveszi az egyik bordáját és megalkotja Évát. Jól emlékszem, hogy a történetet hallván egyszerre éreztem hitetlenséget és mérhetetlen dühöt, amit nem is tudtam türtőztetni: Ez nem létezik, kiabáltam magamból kikelve, az én istenem nem lehetett ennyire ostoba! Az én istenemnek lett volna annyi esze, hogy ha disznóból meg papagájból tud elsőre hímet és nőstényt teremteni, akkor emberből is! Mondanom sem kell, azonnal kihajítottak a hittanról, szegény anyukám legnagyobb szégyenére. Hogy éreztem magam? Borzasztóan. Iszonyatos düh és harag fortyogott bennem. Igazságtalannak tartottam, hogy megbüntetnek csupán azért, mert merek másként gondolkodni egy „szent” dogmáról, miközben persze nagyon szégyelltem is magam. Szégyen, harag, düh, megaláztatás és lelkiismeret furdalás furcsa, rosszízű, lélekölő kotyvaléka volt ez, amely sokáig emésztett. Ha akkor tudom, amit ma, tipikus Lilith reakcióként értelmeztem volna ezeket az érzéseket... Az élmény olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy sokáig kerestem a válaszokat, de egészen az egyetemi évekig senkitől sem sikerült megkapnom. A Bölcsészkaron egy tanárom nevetve felvilágosított: Hát persze, hiszen Ádám és Éva születése nem az eredeti teremtéstörténet. Az eredeti Genezisben volt egy első feleség, Lilith, de ma már csak apokrif könyvek, Izsaiás próféta leveleinek néhány fordítási változata, a Talmud és a kabbala hagyománya őrzi a lázadó asszony történetét, amely a babiloni fogság idején került ki végleg a Szentírásból. Érdemes az eredeti bibliai történet eseményeivel megismerkednünk. Isten, akinek ekkor még Elochim volt a neve, két embert teremtett: Ádámot és Lilithet. Sárból gyúrta őket, és lelket lehelt beléjük. Elochim a héber nyelvtan szabályai szerint többes számban álló név, ami kétféleképpen értelmezhető: vagy istenek csoportjáról van szó, vagy egy 38
androgün – vagyis kétnemű – istenről. Az első eset a kínosabb az ortodox hívők számára, mert azt feltételezi, hogy a teremtés folyamata nem csupán egyetlen istenhez, hanem valamiféle meghatározatlan istencsoporthoz köthető, ami azoknak az ezoterikus magyarázatoknak adhat táptalajt, miszerint földönkívüliek hozták el hozzánk a civilizációt. A második értelmezés pedig azt bizonyíthatja, hogy a nagyon korai zsidó felfogás átmenetet képezett a régi matriarchális kozmológia és az új maszkulin istenhit között. A történet folytatása szerint nem sokkal megteremtésük után Lilith közli Ádámmal, hogy nem akar „alul lenni”. Vajon mit jelent ez a mondat? Természetesen első hallásra erős szexuális tartalma van, de egyáltalán nem ez a lényege. A mondat és az elhangzását követő vita híven tükrözi az ősi feminin és az új maszkulin világkép közötti különbséget. A feminin értelmezés szerint a világ polaritásokból áll, s minden csupán úgy létezhet, ha poláris ellentéte is létezik: fény és árnyék, jó és rossz, hideg és meleg mind egymást feltételező, vagyis egymást kiegészítő energiamintázatok. A maszkulin világkép viszont mindent hierarchikusan tud csak elfogadni. A világ dolgainak megvan az egymáshoz viszonyított pontos helye, vagyis minden csupán alá–fölérendelésben képzelhető el. Ekkor alakul át az ősi polaritás és egyensúlyra törekvés eszméje dualitássá, vagyis állandó párbajjá, harccá és küzdelemmé. Nem csoda hát, hogy Ádám felháborodik Lilith kívánságán. Hatalmas vita kerekedik, mert Lilith hiába bizonygatja, hogy nem akar mást, csak egyenlőséget közöttük, Ádám ezt nem képes megérteni. Azt hiszi, ha Lilith nem akar „alul” lenni, akkor nincs mese, csak arra vágyhat, hogy „fölül” legyen, vagyis fölötte, pedig férfiként őt illeti meg ez a hely. Sokáig vitatkoznak, de az új maszkulin felfogás már nem képes megérteni, még kevésbé tolerálni az ősi feminin szemléletet. Ádám végül visszaviszi asszonyát istenhez, akinek neve elárulja, hogy ekkorra már szintén az új maszkulin kozmológia képviselője, s aki ugyanúgy képtelen megérteni Lilith érveit. Hiába próbálja az első asszony megmagyarázni, hogy nem fölébük akar kerekedni, csak egyenlőséget szeretne, isten megparancsolja, hogy engedelmeskedjen Ádámnak. Lilith, aki erre nem hajlandó, a mítosz szerint kimondja isten különleges, kimondhatatlan nevét (Jahve) és elhagyja a Paradicsomot.
39
Micsoda elégtétel volt, amikor megismerkedtem ezzel a történettel! A katolikus egyház közel két évezreden keresztül vádolta hamisan a nőket, azt állítván, hogy Éva gyengesége és bukása miatt lett az első emberpár osztályrésze a kiűzetés a Paradicsomból. Ez azonban nem így van, hiszen minket nőket a Biblia legősibb változata szerint nem dobtak ki, hanem magunktól mentük el! Jahve, az Ószövetség egyéb könyveiből közismerten bosszúálló, semmit nem toleráló istene azonban nem hagyhatta annyiban a dolgot. Az első asszony után küldte három angyalát, és rettenetes átkot mondott Lilithre: „Most még visszajöhetsz a Paradicsomba, ha engedelmességet fogadsz! De ha tovább lázadozol, légy átkozott! Soha ne találj örömöt az ivadékaidban, ne találj elégedettséget semmiben, váljon minden rosszá, amihez csak hozzáérsz! Szülj minden áldott nap ötven démongyermeket! Légy te magad az elátkozott keresztutak démona! Az emberek vessenek meg, undorodjanak és rettegjenek tőled! Ne találj nyugalmat és boldogságot sehol a Földön egyetlen percre sem!” Lilith pedig az átok ellenére nem megy vissza. Vállalja a kiátkoztatást és önként elhagyja a Paradicsomot, hogy ne kelljen megalkudnia, s hogy megmaradhasson önmaga teljes valójában. A történetnek természetesen van folytatása, egyelőre azonban nem fontos, hogy Lilithtel mi történik a továbbiakban. Történetünk szempontjából sokkal lényegesebb, hogy megértsük, mit tesz Jahve az egyik legősibb zsidó-keresztény teremtésmítosz szerint. Ha jól belegondolunk, ebben a történetben az Ószövetség istene megtagadja a teremtés női részét. Nem egyszerűen valami olyat tagad meg és átkoz el, amihez semmi köze. Nem bizony! Jahve az általa teremtett világ női oldalát átkozza ki az általa teremtett világból. Hatalmas átok ez, s azóta is nyomasztja az emberiséget! Meggyőződésem, hogy ez az, amit eredendő bűnként aposztrofálhatunk, s ami nem az ember, hanem a férfiisten bűne. Jahve már az Ószövetség és a Kos világkorszak istene. Alig van köze Elochimhoz, aki az új maszkulin kor kezdetén még egyesíti magában a férfi és a női oldalt. Elochim átmenetnek fogható fel az ősi, sötét, matriarchális Istennők és az új maszkulin atyaisten között, de Jahve már az új korszakot, a hierarchikus viszonyokra épülő dualitást képviseli, amely Ádámmal együtt képtelen a feminin oldalt egyenlőnek elfogadni. 40
Ne felejtkezzünk meg arról a tényről, hogy az Ószövetség korában már a Vela kataklizma utáni időszakban vagyunk. A Föld tengelye elferdült, kialakultak az évszakok, az Aranykor harmóniája és bősége az Istennő kultuszával együtt elveszett, helyette pedig egy maszkulin, logikus, racionális és hierarchikus szemlélet alakult ki. Lilith viszont nem tehet mást, fel kell lázadnia. Amikor látja, hogy nem értik meg, vállalnia kell a száműzetést és a kiátkoztatást, különben a legalapvetőbb jogai sérülnének. Ugye, így már az is sokkal érthetőbb, vajon miért olyan szomorú és magányos Ádám a Paradicsomban? Persze hogy az, hiszen elhagyta a társa! Ádám vágyik arra, hogy asszonya legyen, de képtelen elfogadni Lilith feltételeit, isten pedig úgy siet a segítségére, hogy nem is kell megalkudnia. Olyan, mint a buta szülő, aki inkább még egy kisautót vesz bőgő csemetéjének, miután az sikeresen tönkretette az elsőt. Jahve is pontosan ezt teszi, amikor teremt Ádámnak Lilith helyett egy másik asszonyt, Évát, aki nem lázad, hiszen csupán egy oldalborda: tudatlan és engedelmes… Érdekes módon, az asztrológia nem is egy, hanem három Lilithet különböztet meg, ami azért fontos, mert az Istennő az ősidőkben is mindig három alakban jelent meg. Az Ószövetség megelégedett egyetlen mindenható, mindent ellenőrzése alatt tartó maszkulin istenséggel, de a keresztény kozmológia a Szentháromság intézményével visszatért az eredeti hármas manifesztáció elvéhez. A három asztrológiai Lilith az Istennő három arcának (születés – halál – újjászületés) felel meg, s jól elkülöníthetően képviseli a mitológiai történet három kulcspontját is: 1. a lázadást (aszteroida Lilith), amely a Vela kataklizmát követő maszkulin korszakban elnyomott Istennő öntudatra ébredését jelképezi; 2. az átkot és az azt követő száműzetést (Sötét Hold Lilith), amely a halállal analóg; 3. s végül a dicsőséges visszatérést (Fekete Hold Lilith), amely az újjászülető és erőre kapó Istennő manifesztációja.
41
1. Az aszteroida Lilith
Jelképe: A szimbólum első ránézésre leginkább talán az orosz „cs” betűre emlékeztet. Felfogható a lélek félkörének megháromszorozásaként is, melyhez egy vonal csatlakozik. A vonal először lefelé, az alvilágba mutat, majd fölfelé ível, a kitörés lehetőségét és irányát ábrázolja. Mindez akár igaz is lehetne, ha nem tudnánk pontosan, hogy a jelet Tee A. Corinne (1943-2006) amerikai művész rajzolta meg 1980-ban, amikor az első efemeridát készítették az aszteroida Lilithről. A szimbólum ugyanis egy tenyerével kifelé fordított stilizált bal kezet ábrázol. A kézügyesség kulcsfontosságú az emberi intelligencia és kreativitás szempontjából, a gépek világa előtt mindent a kezünkkel alkottunk meg – a későbbi szerszámokat is. A feltartott kéz sok mindent jelezhet: üdvözlést, figyelmeztetést, vagy áldást is – a bal kéz azonban a patriarchális kultúrákban a „tisztátalan” kéz, a sértés és a visszautasítás eszköze. Meglehetősen komplex szimbólumról van tehát szó, amely ráadásul egyértelműen nőies, hiszen a baloldalt a femininnel és a múlttal is azonosítjuk. A Lilithnek elnevezett 1181-e számú aszteroida a Mars és a Jupiter között szétrobbant bolygó helyén kialakult Aszteroida–öv egyik égiteste, nem különösebben prominens, és nem is mondhatjuk, hogy túl nagy, hiszen átmérője mindössze 67 km. Kiválasztása első ránézésre önkényesnek tűnhet, s talán az is, ha figyelembe vesszük, hogy sokezer kering még vele együtt. De ha abból indulunk ki, hogy minden energia, s hogy a név minden körülmények között kötelez – nomen est omen –, akkor az is bizonyossá válik, hogy semmi nem véletlen. Egyébként is, Jung óta pontosan tudjuk, hogy véletlenek nincsenek, csak szinkronicitás létezik. Az a tény, hogy valaminek nevet adunk, alapjaiban határozhatja meg annak a dolognak, személynek vagy eseménynek a sorsát, rendeltetését és végkifejletét. A betűkből álló nevek ugyanis – csakúgy, mint a számok – rezgéssé alakulnak, vagyis mérhető, érzékelhető energiamintázatot képviselnek. Az aszteroida Lilith a mítosz kezdeti eseményeit, Lilith lázadását jelképezi. Annak a 42
pillanatnak a lenyomata, amikor az első asszony kimondja: „nem akarok alul lenni,” s ezzel elindítja azt a folyamatot, amely ellenkezéséhez, fellázadásához, s végül az ebből következő megaláztatásához és kitaszítottságához vezet. Ez a viszonylag kisméretű aszteroida tehát azt a fázist jeleníti meg a bibliai mítoszban, amikor Lilith megbántottságában és dühében úgy érzi, hogy ha meg akarja őrizni integritását, nem tehet mást: ellent kell mondania istennek és el kell hagynia a fallal körülvett, védet kertet, a Paradicsomot. Az aszteroida Lilith a születési képletben pontosan ennek a lázadó pillanatnak a szimbóluma: a nő, aki inkább vállalja a lázadást teremtője ellen, mintsem hogy elviselje a megaláztatást. Az első asszony alapvető dilemmáját két kérdéssel lehet a legjobban megfogalmazni: Hogyan tudok ember maradni úgy, hogy megőrzöm a nőiességemet? Miképpen maradhatok nő, hogy közben megőrzöm az emberi mivoltomat is a legteljesebb mértékben? Itt érdemes még egyszer kihangsúlyozni, hogy mindhárom Lilith általában női képletekben jelez igazán fontos karmikus eseményeket, férfi inkarnációk során ritkábban jelentősek. Alapszabály, hogy akkor igazán lényeges az aszteroida Lilithtel behatóbban foglalkozni, ha egy születési képletben az Istennő mindhárom manifesztációja prominens. Kozmikus helyzete a horoszkópban mindkét nem esetében azokat a helyzeteket írja le, amikor el vagyunk nyomva, amikor nem tudjuk szabadon kifejezni magunkat, amikor nem értékelnek bennünket azért, amik valójában vagyunk. Amikor úgy érezzük, hogy személyiségünknek azok a részei, amelyek lázadóak, önállóak, illetve a szexualitásunkat fejezik ki, de alapvetően nem yang hanem yin energiamintázatúak, nem teljesedhetnek ki valamilyen külső hatás miatt. Nem cselekedhetünk szabadon, nincs mozgásterünk, nem választhatjuk meg az életkörülményeinket, de egyszer csak elérkezik a pillanat, hogy többé már nem vagyunk tovább hajlandóak elviselni ezt az állapotot, és fellázadunk ellene. Az aszteroida Lilith megmutatja, hol akarjuk megőrizni a mozgásterünket, hol akarunk szabadon beszélni, cselekedni, dönteni, kimondani az igazságunkat és elfogadtatni saját gondolatainkat másokkal. Hol vagyunk hajlandók mindezekért kockára tenni a meglévőt s fellázadni akkor is, ha mindent elveszíthetünk. Abban az esetben, ha ez az archetípus tartósan blokkolva van, akkor megtapasztaljuk az elnyomást, a neheztelést, a kitörő dühöt, a 43
visszautasítást és az ezekből való menekülés kényszerét. A Lilith az 1181-es számú aszteroida, s a szám egy aszteroida esetében azt mutatja, hogy hányadikként fedezték fel. Ha összeadjuk egyesével a számokat (ez a számmisztikában a redukciónak nevezett eljárás), akkor először 11-et, majd 2-t kapunk. Amikor erre rájöttem, ismét be kellett látnom, hogy véletlenek nem léteznek. Előbb-utóbb érdemes megismerkedünk a számok jelentésével7, de annyit már itt is lényeges megjegyeznem, hogy a 11-es az egyik legfontosabb mesterszám, a természet feletti erők mesterszáma, a 2-es pedig a női princípium (sokak szerint a Hold) száma. A képen egy Mezopotámiában talált kisméretű agyagdombormű látható, amely valószínűleg az egyik legrégibb Lilith ábrázolás – i.e. 1800-ból származik – s az Éjszaka Királynője nevet kapta. Mezopotámiában Lilitu néven tartották számon az éjszaka démonát, a Fekete Szüzet, aki a mítoszok szerint nagy veszélyt jelentett a várandós asszonyokra és a gyermekekre, a férfiakban impotenciát, az asszonyokban pedig meddőséget okozott. Az ősi szövegek így írnak róla: Lilitu „nem feleség, nem anya; nem ismeri a boldogságot, nem vetkőzött le még soha a férje előtt, és nincs tej a mellében”8, vagyis ugyanolyan anti–anya szerepe volt, mint bibliai hasonmásának, Lilithnek. A számítógépes grafikával rekonstruált változaton jól látható, hogy a madárlábú nőalakot eredetileg vörösre festették, a háttér pedig fekete, ami az alvilág színe. Nőstényoroszlánok hátán áll, amelyek mellett baglyok láthatók. Az oroszlán – az Istennők hatalmát kifejező állat – a tarot Nagy Arkánumának XI. számú lapján, az Erő kártyáján is megjelenik, amint egy nőalak egy oroszlánt ölel át. Félelem nélkül, mosolyogva tekint a vadállatra, s tudjuk jól, az Oroszlán csillagképben a Nap uralkodik, amely a paradigmaváltás után kialakuló új hatalom legfőbb maszkulin jelképe. Az Erő lapja a négy fő erény közül az egyik, az Állhatatosság (latinul Fortitudo) megjelenítése. 44
Vajon mit fejez ki ez a kettős szimbólum? A Vela kataklizma utáni korszakok alapvetően szoláris, férfias jellegében mégiscsak ott rejtőzködik az Istennő uralma? Annyi bizonyos, hogy a jelképek azt sugallják, a sumér és babiloni korszakban még nem veszett el teljesen az ősi feminin hatalom. A bagoly viszont elsősorban Pallasz Athéné szimbólumává vált a hellén kultúrában, de a bölcsesség mellett hagyományosan az éjszaka madara is, amit Lilith jelképének, sőt egyik megjelenési formájának tartanak (a Talmudban az impotenciát okozó Lilith hosszú hajú, szárnyas lény, és bagolyrikoltáshoz hasonló hangja van). Az alak szárnyai lefele mutatnak, amely azt hivatott jelölni, hogy az alvilág az otthona, s ezt a tényt hangsúlyozza a fekete háttér is. Az Istennő mindkét kezében pálcát és gyűrűt tart, amelyek a földmérők mérőrúdját és mérőszalagját jelképezik, s ezeket Hamurabi időszakának hatalmi jelvényei közt tartják számon a kutatók. Sokan az omega jelét vélik felfedezni bennük, azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az ábrázolás ezer évvel korábban keletkezett, mint a görög abc betűi. A Lilithet ábrázoló agyagdombormű ma a londoni British Múzeumban látható. Asztrológiai jelentése: Házhelyzete jelzi, hol kell lázadnunk, a sarkunkra állnunk, kiállnunk a magunk igazáért. Jegyhelyzete megmutatja, milyen jellegű a lázadás energiamintázata. Ha együtt áll valamelyik bolygóval, annak az archetípusán keresztül nyilvánul meg (az orbisz legfeljebb 1 – 1½°). Jellegzetesen női archetípus, tehát főleg női horoszkópokban érdemes megvizsgálni. Férfi horoszkópokban ritkán lényeges, de támpontot adhat, hogy volt-e a szülöttnek lázadó női élete, s hogy van-e dolga ezzel az archetípussal a jelenlegi inkarnációban. Ha igen, akkor szinte mindig kivetül és a párkapcsolatokban aktivizálódik. Akkor fontos igazán, ha a másik két Lilith is prominens a képletben, illetve ha egy bonyolultabb fényszögkonfiguráció egyik elemét alkotja. Az együttállást és a nagyon szűk orbiszú kemény fényszögek hatását sokkal könnyebb felismerni, mint a könnyű állásokat. 45
2. A Sötét Hold Lilith Jelképe: Ø A szellem – a tökéletesség – körét egy ferde vonal húzza át, mely a hasadt állapotot, a meghasonlást, a megosztottságot és a törött reményeket szimbolizálja. A Sötét Hold (nevezik Kísértet Holdnak is) egy teoretikus égitest, amelynek a létezésére sok tapasztalati bizonyíték van, de legalább ugyanennyi titok övezi már közel 400 éve, s a története is rendkívül érdekes. A tizenhetedik században a jezsuita asztronómus Giovanni Riccioli (aki arról lett híres, hogy először térképezte fel a Holdat) a vizsgálódásai során felfedezett egy fekete színű Föld körül keringő égitestet, amelyet Sötét Holdnak nevez el, és még efemeridát is kiszámolt hozzá. Háromszáz évvel később a Templomos Rend angol nagymestere, a kabbalista Robert Amberlain egy párizsi lakás padlásán megtalálta ezt az efemeridát. Továbbszámolta a lehetséges égi pozíciókat, és a távcsövével sikerült is megtalálnia. Még évekig tovább folytatta a megfigyelést, s az égitestet a Kabbala Lilithjével azonosította. Kutatásai szerint a Sötét Hold Lilith egy valódi tömeggel nem rendelkező, felhőszerű égitest, amely minden hatodik hónapban a Nap korongja előtt elsuhanó árnyékként észlelhető csak. 1846-ban Frédéric Petit francia csillagász, a Toulouse-i obszervatórium vezetője bejelentette, hogy felfedezett egy második Holdat a Föld körül. Rajta kívül három szemtanú is alátámasztotta állítását (Lariviere, Lebon, és Dassier, mindhárman Toulouse-i csillagászok), ennek ellenére a tudományos világ nem fogadta el a felfedezést. Verne fantáziáját azonban fölkeltette a hír, és az új égitest ötletét fel is használta az Utazás a Holdra c. regényében. 1898-ban Dr. Georg Waltermath hamburgi tudós szintén bejelentette, hogy egy Föld körül keringő második holdat észlelt, de őt is kinevették. A huszadik század egyik legprominensebb angol asztrológusa, Sepharial9 többször is kijelentette, hogy meggyőződött Waltermath holdjának létezéséről, amelyről azt állította, annyira sötét, hogy távcsövön keresztül nagyon nehéz észlelni. 46
1918-ban Sepharial adta az égitestnek hivatalosan a Sötét Hold Lilith nevet, az asztrológusok pedig azóta használják. A jelenség megmaradhatott volna a hipotézis szintjén, azonban tény, hogy a rejtélyes objektumot teljes pontossággal és rendszerességgel észlelik mindazok, akik erre hajlandók időt és figyelmet szánni. Ez annyira igaz, hogy a huszadik században moszkvai obszervatóriumok is kutatták, és gondos feljegyzéseket vezettek róla10. A szovjethatalom tudósai és teoretikusai ugyanis nagyon egyszerűen határozták meg, hogy mit érdemes vizsgálni, hiszen csupán kétféle lehetséges álláspont létezett a számukra: egy jelenség vagy működött, vagy sem, tehát valami vagy létezett, vagy sem. Észleléseiket nem befolyásolták sem vallásos prekoncepciók, sem a hit bonyolult árnyalatai, sem az akadémikus elvárások. Empirikus bizonyítékokat kerestek, valódi állapotokat rögzítettek, és csak a végeredmény érdekelte őket. Ezért van az, hogy rengeteg ezoterikusnak tartott tudományág vizsgálatában sokkal több tényt voltak képesek feltárni, mint nyugati kollégáik11 – ami véleményem szerint elég nagy szégyen! Ami a Sötét Hold Lilithet illeti, 1956-ban két krakkói csillagász, Dr. Kordylewsky és Wilkowski egy kísérletsorozat után szintén sikerrel járt. Le is fényképezték a felhőszerű égitestet, amely mintegy 2° átmérőjű, tehát négyszerese a Holdnak. 1961-ben Kordylewsky egy második hasonló szatellitet is talált az első közelében, vagyis szerinte nem egy, hanem két Sötét Hold létezik, amelyek egymással bináris viszonyban állnak. Azóta kétszer is sikerült újabb fényképfelvételeket készíteni róluk, 1975-ben J. Roach amerikai csillagásznak az OSO 6 (Orbiting Solar Observatory – Keringő Szoláris Obszervatórium) segítségével, 1990-ben pedig Winiarski lengyel csillagásznak. Mindketten megállapították, hogy 1-2° átmérőjű, egymás közelében keringő porfelhőszerű objektumokról van szó. A Sötét Hold tehát egy lehetséges bináris rendszerű második kísérője a Földnek, amely háromszor távolabb kering körülötte, mint a Hold, és jóval nagyobb is. A huszadik század végére kikristályosuló legvalószínűbb tudományos magyarázat szerint tömeggel nem rendelkező, porfelhő alakjában létező szatellitekről van szó, az okkultisták szerint pedig olyan égitestekről, amelyek fizikai szinten nem, csupán asztrális síkon léteznek. Ha elfogadjuk ezt az utóbbi 47
magyarázatot, valószínűleg az egyetlen olyan objektumot kapjuk, amely a negyedik dimenzióban, vagyis a harmadikhoz kapcsolódó árnyékvilágban, az asztrálsíkon létezik. A 4D az a tér, ahol a Földtől elszakadni képtelen lelkek megrekednek, s ahova az alkoholisták, a droghasználók, vagy az érzékenyebb idegrendszerű emberek rendszeresen átlátnak. Lidérces álmaikban még a legerősebbek is megtapasztalják időnként, meg is rémülnek tőle. A bináris porfelhő rendszer csaknem kör alakú pályán kering, és háromszor akkora a Földtől mért távolsága, mint a Holdnak. 3°2’-et halad naponta, és 120 nap alatt jut vissza a születési helyhez. Vannak azonban olyan nyugati asztrológusok, akik nem fogadják el a bináris porfelhő szatellit létezését, ugyanakkor fontosnak érzik, hogy három Lilithtel dolgozzanak, ezért a Hold mindenkori (az adott születési képlethez tartozó) földtávoli (latinul apogee) pontját adják meg Sötét Hold Lilithként. A földtávol a Föld–Hold keringési ellipszisnek az a pontja, amely egy adott időben éppen a legtávolabb van a Földtől. Emiatt lehetséges, hogy a különböző számítógépes programok ugyanazzal az asztrológiai jellel (Ø), de más helyen adják meg a Sötét Hold Lilithet. A Solar Fire például Sepharial égitestének pozícióját adja meg, az Astrocalc azonban az apogee pontot, vagyis azt láthatjuk, hogy csillagászati szempontból tovább bonyolódik a már amúgy sem egyszerű történet. Annyi bizonyos, hogy a három megjelenési forma közül a Sötét Hold a legmegfoghatatlanabb és a legmisztikusabb, s az asztrológiai gyakorlat szerint Lilith száműzetésben eltöltött idejét szimbolizálja. Azt az állapotot írja le, amikor dühünk belénk szorul és sötét magányunkban bosszúálló terveket szövögetünk. Ez az energiabomba – az átok utáni frusztrált, elfojtott düh és tehetetlenség – egy ideig gyűlik bennünk, majd hatalmas erővel kirobban. Ilyenkor romboló energiák szabadulnak fel teljes őszinteségükben, amelyek kétirányúak lehetnek: egyrészt elpusztíthatják mindazt, ami túlhaladott, felesleges, nem 48
szolgálja a fejlődésünket, tehát a kényszeres és fojtogató kapcsolatainkat is, másrészt viszont sajnos nagyon könnyen átalakulhatnak önpusztító tendenciákká. Lilith lázadásakor a teljes elszigetelődést és magányt választja. Nem alkuszik meg, nem hátrál meg, és nem kér bocsánatot. Közben viszont rettenetesen szenved és mélységes lelkiismeret furdalás gyötri. Ez a befelé szorult düh megbetegíthet, saját magunk ellen fordíthat bennünket, s okozhat rendkívül komoly önutálatot vagy önvádat. Mivel Lilith mindig kapcsolódik a szexuális energia áramlásához – és ennél a fázisnál ez a típusú energia sohasem tud szabadon áramlani –, a Sötét Hold Lilith okozhat frigiditást, terméketlenséget (mindkét nemnél), impotenciát, érzelmi hidegséget, perverzitást, illetve destruktív megnyilvánulásokat is. Kivetítve pedig előidézhet szerelmi háromszöget, megcsalatást, árulást vagy manipulációt. Fontos emlékeznünk arra, hogy ami egy születési képletben jelződik, azt megélhetjük belülről is, de ki is vetíthetjük a környezetünkre, s ez különösen igaz azokra az állásokra, amelyek valamilyen okból nehezen vállalhatók vagy nem elviselhetők a számunkra12. A Sötét Hold Lilith pedig legtöbbször ilyen energiamintázat, mert a legmélyebb önutálatot és lelkiismeret furdalást okozhatja, amit senki sem visel el szívesen. Asztrológiai jelentése: Ha lehetőségünk van rá, vizsgáljuk meg mindkét lehetséges Sötét Hold pozíciót, hogy eldönthessük, melyiket tartjuk inkább megbízhatónak. Ugyanezt érdemes tenni a kétféle (valódi és átlagos) holdcsomópont esetében, bár ott az eltérés mindössze két fok lehet, itt azonban kerülhet másik jegybe is. Nem akarok senkit befolyásolni, de véleményem szerint értelmesebb a valódi égitesttel dolgozni, hiszen mára már sokszorosan bizonyított a létezése. A Sötét Hold helye a horoszkópban leírja azt az életterületet, ahol sötét dühöt és elutasítottságot érezhetünk. Megmutatja azt is, hogy hol tervezzük a bosszút, hol akarunk visszavágást, leszámolást, s ugyanakkor hol utáljuk önmagunkat mélységesen mindezekért. A jegye azt az energiamintázatot írja le, ahogy az elfojtott düh kitör. 49
Tükröt tart elénk és megmutatja, hogy hol kényszerülünk visszavonulni vagy izolálódni, s hogy vajon miért utáljuk saját szexualitásunkat Utal arra is, hogy hol vágyunk a bosszúra, illetve hogy mitől undorodunk vagy félünk. Ugyanakkor pozitív értelemben csatornaként is funkcionálhat, ahol elengedhetjük dühünket és fájdalmunkat, amit becsapottságunk vagy megcsalatásunk miatt érzünk. Még prominens állásokban is sokszor vak foltként működik és csak progressziók vagy tranzitok hatására aktiválódik. Akkor viszont olyan elemi erővel és rombolással törhet elő, hogy sokszor nem tudunk mit kezdeni vele, annyira idegennek hisszük a reakciót. Külön figyelmet érdemel, ha azt látjuk, hogy szinasztriában az egyik fél valamelyik személyiségjelölője (Nap, Hold, aszcendens), személyes bolygója vagy sarkalatos pontja szorosan együtt áll a másik fél Sötét Holdjával, mert olyan – egyébként megmagyarázhatatlan – dühkitöréseket, megaláztatásokat, csapdahelyzeteket okozhat, amelyek bizonyosan előző inkarnációkból származnak, és feltárás nélkül nagyon nehéz őket megérteni. Mind női, mind férfi horoszkópban lényeges, hogy legalább azonosítsuk a helyét. Még akkor is, ha mindhárom Lilith prominens, a sötét Hold sok esetben látens marad, és egy lassú mozgású külső bolygó tranzitnál válik csak nyilvánvalóvá.
3. A Fekete Hold Lilith Jelképe: Ù Ez a szimbólum is rendkívül hasonlít arra, amit a Ceresnél és a Jupiternél alkalmaztunk, csak itt nem az egyszerűsített lélek félkörét látjuk, hanem az öregsarló (vagyis a Fekete, vagy „Balzsamos” Holdsarló) jelenik meg az anyag keresztjén. A szimbólum a Hold (a lélek) sötét aspektusának uralkodását jelképezi a megnyilvánult világ, vagyis a harmadik dimenzió földi síkján. Ebből a szempontból a Fekete Hold Lilith szintén a Föld társa és a Hold rejtőzködő, sötét 50
manifesztációja a Hold és a Föld kapcsolatában. Fizikai valóságában pontosan ugyanezt fejezi ki. A Hold ellipszis alakú pályán kering a Föld körül. Ennek egyik gyújtópontjában maga a Föld áll, a másik üres. Ezt az asztronómiai üres fókuszpontot nevezzük Fekete Hold Lilithnek. Nincs valódi teste, egy térben mozgó pont, amely energiaörvényként viselkedik, éppúgy, mint a Holdcsomópontok. Az Istennő harmadik manifesztációját képviseli a születés–halál–újjászületés ciklusában, s ezen belül a legtudatosabb archetípus.
2. ábra: Föld–Hold ellipszis
Itt az ideje, hogy visszatérjünk a bibliai mondához és befejezzük Lilith történetét! Lilith lázadásakor kimondja az Ószövetség istenének titkos nevét, tehát bebizonyítja, hogy valamilyen tudás birtokosa. Vajon pontosan mit tud, honnan tudja, amit tud, és főleg mi történik ezzel a tudással, miután elhagyja a Paradicsomot és vállalja a száműzetést? Miért mond le önként a földi és égi hatalomról, ha közben nyilvánvalóvá teszi, hogy az övé is? A tudás valóban hatalom, és bizony szó sincs arról, hogy Lilith lemondana akár a tudásáról, akár arról a hatalomról, amely e tudáson keresztül érvényesíthető. Mit kezd hát vele? A lehető legjobban használja fel. Átadja szegény tudatlan utódjának, Évának. Lilith harmadik manifesztációja a kígyó, aki visszaoson a Paradicsom kertjébe, hogy a második asszonynak, Évának visszavigye azt a tudást, amelyet Jahve eltitkolt előle. Sok középkori festményen és művészi ábrázoláson találunk erre bizonyítékot (például Michelangelo Bűnbeesés című művében, amely a Szixtuszi Kápolnában látható, vagy a párizsi Notre 51
Dame reliefjén), hiszen a kísértés kígyóját rendszerint asszony felsőtesttel vagy arccal ábrázolják. Lilith maga a kígyó, aki a Paradicsom tiltott fájáról Évának adja az almát – s ezáltal az ősi, nem könyvből megtanulható tudást örökíti át. Lilith eredendően az Istennő tudásának birtokosa, amit el is árul, hiszen kimondja isten kimondhatatlan nevét. Jahve megtiltja az első emberpárnak, hogy egyen a tudás és az örök élet fáinak gyümölcséből, de Éva megszegi a patriarchális tilalmat és inkább a kígyóra, a Földanya emblematikus jelképállatára hallgat. Valódi aposztázis ez, visszatérés a matriarchális kultuszhoz, tehát hatalmas lázadás a férfiisten és patriarchális dogmája ellen, így aztán minden résztvevő elnyeri méltó büntetését. Ádám és Éva kiűzetnek a Paradicsomból, a kígyó ezentúl csúszni-mászni kényszerül (mintha addig lett volna lába…), de a legnagyobb büntetést ismét a nők kapják. Az újabb átok egyik része „örök” ellenségeskedést teremt a nők és a kígyó között, elválasztva ezáltal a nőket az Istennő forrásától, a kundalini energia jelképétől, az örömszerző szexualitástól, s véleményem szerint a zsidó-keresztény kultúrkörben ekkor válik fallikus szimbólummá a kígyó, amely az egyiptomi Istennők koronavédő állata volt. Másik része magát a feminint átkozza meg, hiszen ettől az időtől kezdve fájdalommal kell megszülnünk a gyermekeinket. Valóban kegyetlen dolog ez, ha arra gondolunk, hogy a nők hordozzák az új élet adásának lehetőségét és kötelezettségét. Ami addig szent volt, öröm és extázis forrása, az a következő néhány ezer évre fájdalommal és megvetéssel telítődött. A feminin oldal a szexuális erejét és hatalmát is elveszíti, hiszen az Istennő kultuszban a papnő keltett vágyat a férfiakban, teste pedig templommá, az Istennővel való találkozás szimbólumává vált. A patriarchális vallásokban azonban kiszolgáltatott és alárendelt szerepbe kényszerült, ahol a szexuális aktus egyetlen funkciója a nő számára az utódok nemzése lett. John Maler Collier festménye a diadalmas Lilithet ábrázolja, akinek meztelen testén felfelé kúszik a kundalini kígyója.
52
Önkéntes száműzetése után Lilith vállalja az újabb kockázatot és visszatér, hogy megkínálja tudatlan nővérét, Évát ezzel a tudással. Éva pedig – az egyébként engedelmes, jámbor, szelíd oldalborda – boldogan el is fogadja a felkínált tudást. A mítoszok szerint a Paradicsomban két tiltott fa áll, az egyik a tudás, a másik az örök élet gyümölcseit termi. A bibliai történetben isten megtiltja Ádámnak és Évának, hogy egyenek ezekből a gyümölcsökből. A tiltás tényét mindannyian jól ismerjük, csupán az az apróság sikkadt el valahogyan az idők során, hogy Jahve a minél biztosabb siker érdekében hazudik a teremtményeinek. Ugyanis azt mondja nekik, hogy azért nem szabad enniük a gyümölcsökből, mert azok ártalmukra lennének! Jahve nem akarja, hogy az ember hozzá hasonlatos hatalommal bírjon, de ezt nem vallja be még saját magának sem. Próbatételnek álcázza a tiltást, mintha az érdekelné, vajon Ádám és Éva ellen tud-e állni a kísértésnek. Ismét úgy viselkedik, mint egy buta, rossz szülő, aki nem akarja, hogy a gyermeke a fejére nőjön. Éva azonban meghallgatja Lilithet, elgondolkodik a tanácsán és megkóstolja a tiltott gyümölcsöt. A bibliai alma valószínűleg nem a nálunk megszokott almafajták egyike, hanem gránátalma volt, amelynek magjai a szextil jelére hasonlító hatágú csillagot formáznak. A hatos a Vénusz bolygó száma, a hexagram pedig a tűz és víz háromszögek egymásba olvadásával jön létre, s az emberi teremtés, a szexuális egyesülés jelképe. Ezzel szemben az alma magháza egy ötágú csillagra hasonlít, amely az Istennőt és a szűznemzés általi teremtést szimbolizálja. Éva, miután rájön, hogy Jahve hazudott nekik, olyasmit tesz, amire Ádám (a patriarchátus képviselője) nagy valószínűséggel sohasem lenne hajlandó: elmeséli neki, hogy mit tapasztalt, és ad a gyümölcsből Ádámnak is. Ez a mozzanat óriási jelentőséggel bír. Az évezredek során azt akarták elhitetni velünk, hogy ami történt, az bűn, pedig ebben a történetben a Vela kataklizma utáni új helyzet kényszerű elfogadásáról és annak beismeréséről van szó, hogy férfi és nő azonos hatalommal és tudással kell, hogy rendelkezzenek. Egyik sem kerülhet a másik fölébe, 53
ha túl akarják élni a megváltozott földi körülményeket. A gyermeki ártatlanság tovább már nem védett meg bennünket, helyébe a felnőttkor keserű tapasztalásának kellett lépnie. Éva a tudás megismerése után nem bűnbe taszítja Ádámot, mint ahogy azt a papok el akarják hitetni velünk, hanem azonnal gesztust tesz a párjának. Nem tartja meg önmagának azt, amit pedig saját hitével és vakmerőségével érdemelt ki, hanem nagylelkűen megosztja vele a megszerzett tudást. Szerepel ugyanakkor a történetben még egy érdekes választás, amin érdemes elgondolkodnunk. Lilith a tudás almájával kínálja meg Évát, az örök élet gyümölcsével nem. Emlékszem, milyen dühös voltam gyerekkoromban, hogy miért nem az utóbbiból evett, ha már ennie kellett, és ha már úgyis kidobtak bennünket a Paradicsomból miatta. Akkor legalább örökké élhetnénk, és nem kellene rettegnünk a haláltól. Aztán jóval később rájöttem, hogy Lilith a tudás fájának gyümölcsével éppen ezt érte el: a „tudás” ugyanis nem más, mint annak felismerése, hogy az örök emberi élet a szexusban rejlik: egyrészt maga a szeretkezés egy magasabb dimenzióba röpít, ahol nem létezik más, csak a gyönyör teljessége, másrészt a megfogant és megszületett utódokon keresztül ténylegesen létrejön az örökkévalóság. A testünk, amely ruha csupán, levethető és felcserélhető egy másikra, ha már túlságosan bepiszkolódott, elkopott vagy elhasználódott. A lélek azonban örök, s az egymásba fonódó inkarnációk során változik, alakul, és fejlődik. Éva tehát önként mondott le a tudás egyedüli birtoklásáról. Lilith, az első asszony is egyenrangú kapcsolatot szeretett volna Ádámmal, a patriarchális értékrend azonban csak a hierarchiát ismeri, az új gondolkodásmód pedig a polaritást visszafordíthatatlanul dualitássá alakította át. Szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy a polaritás elve eredendően feminin nézőpont, amely azt hirdeti, hogy az ellentétes dolgoknak egymást kiegészítő oldalai vannak, s csak egymás tükrében létezhetnek. A dualitás viszont eredendően maszkulin elv. Kirekesztő gondolkodásmód, amely szerint ami nem mi vagyunk, az csak az ellenségünk lehet. Az átokkal Jahve démonizálja a teremtés feminin részét. Még belegondolni is rossz, hogy isten az Ószövetség legősibb írása szerint szinte azonnal megátkozza az első asszonyt, amint megteremtette. Ettől a pillanattól fogva nemcsak a feminin értékelődött le, hanem minden, ami hozzá kapcsolódik. Így vált undorítóvá vagy 54
bűnössé a menstruációs vér, az anyatej, a szexualitás minden olyan aspektusa, amely nem a szaporodást szolgálja, de még maga a szülés is, hiszen a gyermek sem más, mint a nő „kiválasztási terméke”. Ezért aztán amint megszületett, gyorsan meg is keresztelték, nehogy túl sokáig kelljen bűnben léteznie… A homlokra rajzolt kereszttel pedig a harmadik szemet, a telepátia és a tisztánlátás szervét zárták le a papok, hogy a középkor átlagemberének esélye se maradjon az ezoterikus gondolkodásra vagy arra, hogy saját magától, közvetítők nélkül kerüljön kapcsolatba az isteni szférákkal. A Fekete Hold Lilith legfontosabb asztrológiai szerepe az, hogy megmutatja, hol tudjuk tehetetlen, frusztrált dühünket aktív, termékeny, teremtő energiává alakítani. Ebben az aspektusában nagyon hasonló a Plútóhoz: azért robbant és rombol, hogy teremthessen, de míg a Plútó alapvetően maszkulin rezgést képvisel, a Fekete Hold kizárólag feminin. Érdekes, hogy egy ezoterikus tanítás szerint a Plútó valamikor a Fekete Hold Lilith helyét foglalta el (vagyis a bolygó a Hold keringési ellipszisének üres fókuszpontjában állt), de a Vela kataklizma után galaxisunk peremére került. A legenda szerint Plútó önkéntes száműzetésbe vonult, miután a matriarchátus és a sötét Istennők végkép elvesztették uralmukat. A Fekete Hold Lilith azonban elsősorban a Föld párja (hiszen a Föld foglalja el fizikailag az ellipszis egyik gyújtópontját), így annak asztrológiai kiegészítője, s a több ezer éve elnyomott feminin tudatosságot – a Földanya teremtőerejét és a Holdistennő bölcsességét – jelképezi. Asztrológiai jelentése: Kozmikus helyzete útmutatást adhat, hogy miként tudjuk valóságos önmagunkat a leghatékonyabban kifejezni. Ez csak akkor sikerülhet, ha előbb őszintén szembenézünk a karmikus múlt lázadásaival és megértjük, hogy miért történtek velünk azok az események, amelyek a mai napig fájdalmasak. A születési képletben gyakran jelképez olyan harcot vagy dualitást, amit polaritásként kellene megélnünk, vagyis az egymásnak feszülő erők harcát fel kellene oldanunk egymást kölcsönösen kiegészítő, együttműködni tudó hatásokra. 55
Tudatossá válva viszont megmutatja, hol kell megszabadulnunk illúzióinktól és színlelt szerepeinktől. A jegyhelyzete utal arra, hogy mi az a minőség, amivel női inkarnációkban a legtöbb harcunk volt (akár önmagunkban, akár másokra kivetítve). Az őselem, amelyben áll, megmutatja, hogy milyen pszichológiai módozaton keresztül éltük meg az elnyomást, hogyan lázadtunk fel ellene, s hogyan védtük meg magunkat. Mostani életünkben az ilyen típusú élmények hasonló reakciókat válthatnak ki: vizes jegyekben az érzelmekkel, földben az érzékszervek működésével, levegőben a mentális folyamatokkal, tűzben pedig a kreatív megnyilvánulásokkal vagy az önvédelemmel állunk hadilábon, mert a karmikus múltban ilyen típusú áldozatokat kellet hoznunk az integritásunk megőrzése érdekében. A házhelyzet jelzi, hogy milyen életterületen vívjuk a harcainkat. Az első házban például ez önmagunkkal van összefüggésben, az önbecsülésünk, önértékelésünk kérdőjeleződik meg. A hetedik házban a társas kapcsolatainkról van szó, a másodikban az anyagi helyzetünkkel vannak gondjaink, a kilencedikben pedig ideológiai, világnézeti, vallási, vagy tudással összefüggő dilemmákkal küzdünk. Házhelyzete azt is megmutatja, mely életterületeken szenvedtünk el önbecsülésünket érintő sérüléseket, s a jelenlegi inkarnációban hol tudunk önmagunkban megerősödni. Sokszor vak foltként működik, különösen akkor, ha nem áll fényszögkapcsolatban személyes bolygóval. A vak folt minden esetben a jegynek megfelelő minőségű (például a Kosban kötődik az akaratérvényesítéshez; a Bikában az erotikához, a testi örömökhöz, illetve a pénzhez; az Ikrekben a tanuláshoz és a kommunikációhoz). Életünk során mindig dilemmaként jelenik meg, ami a poláris jelleget hangsúlyozza. Ez az archetípus főleg a női horoszkópokban okoz problémát, de a férfiaknál is érdemes figyelembe venni, különösen akkor, ha Kos, Oroszlán, Skorpió vagy Bak jegyekben, illetve ha az 56
első, ötödik vagy nyolcadik házba esik, mert önértékeléssel, vagy szexualitással kapcsolatos gondokat jelezhet. A Fekete Hold Lilith mindig a végleteket hozza, s a két pólus együtt, egyszerre lehet jelen az egyén életében (a jegy- illetve házterületnek megfelelően). Sokszor életünk során váltogatva éljük meg hol az egyik, hol a másik végletét az állásoknak. De az is gyakori, ha megéljük az egyik pólust és kivetítjük a külvilágra vagy a kapcsolatainkra a másikat, a Fekete Hold Lilith ugyanis a leggyakrabban – és főleg a legélesebben – az emberi kapcsolatok dinamikájában jelenik meg. Kozmikus helyzete megtanítja, hogyan vállalhatjuk fel valódi identitásunkat. Ha ugyanis képesek vagyunk önmagunkat teljes egészében elfogadni, akkor arra sem leszünk hajlandók, hogy mások kedvéért hamis képet mutassunk a külvilág felé csupán azért, hogy el-, vagy befogadjanak bennünket. Ezáltal kevésbé leszünk sérülékenyek, s nem kerülünk olyan csapdahelyzetekbe, amelyekben önmagunkat kell megtagadnunk. Ha tudatosítjuk és integráljuk azokat a karmikus leckéket, amelyeket szimbolizál, akkor képesek leszünk arra is, hogy bármilyen helyzetben megtartsuk saját hatalmunkat, megőrizzük erőnket és integritásunkat. A Fekete Hold Lilith asztronómiai paramétereiről azért érdemes szót ejteni, mert alátámasztja az asztrológiai értelmezést. Kilenc év alatt jut vissza a születési pozícióhoz, napi 6’41” sebességgel mozog, és szoros kapcsolatban áll a holdcsomópontokkal, ugyanis minden hatodik évben együttáll a déli holdcsomóponttal. A születési képletben a déli (vagy leszálló) holdcsomópont a megélt karmikus sorstapasztalatokat, a megszerzett ismeretek összességét jelképezi, és azt az ösztönös viselkedési mintát írja le, amit akkor veszünk elő, amikor sarokba vagyunk szorítva – vagyis fontos része a túlélőkészletünknek. A Fekete Hold Lilith pedig az ősi matriarchális bölcsességet és tudást szimbolizálja, ami bennünk rejtőzködik és száműzetésben van azóta, hogy patriarchális isteneink vannak. Ezeket az együttállásokat tehát felfoghatjuk olyan lehetőségeknek, amikor e kétfajta tudás összegződik, és felszínre kerül annak érdekében, hogy képesek legyünk értelmesen 57
változtatni sorsunkon – s ezáltal az emberiség és Gaia, a Földanya viszonyán is. Mert ne álltassuk magunkat, ha tovább mérgezzük a környezetet és pocsékoljuk az erőforrásokat, nem a Föld fog elpusztulni, hanem mi magunk! Egy idő után egyszerűen el fog fogyni az életterünk, mert az ostoba globalizált politikai hatalom sivár nagyvárosokba terel bennünket, mi meg engedelmeskedünk, mint a birkák! Egymást tapossuk és mérgezzük, jóformán már levegőt se tudunk venni. Szerencsére maradtak még bőségesen olyan területek, ahol szinte érintetlen a természet – csak persze ott nincsenek kocsmák, plázák, bankok, TV adás, internet vagy mobiltelefon. Vajon tudnánk-e ezek nélkül élni? A hatalom birtoklói azt szeretnék elhitetni velünk, hogy nem. Be kell vallanom, nem hiszek a klímaváltozás mítoszában, és abban sem, hogy valaha is elfogy az egészséges ivóvíz a bolygónkon. Ezeket mind azért találták ki, hogy még jobban megadóztathassanak bennünket és még szigorúbban szabályozhassák az életünket. Az viszont bizonyos, hogy ha tovább folytatódik a népesség koncentrációja a nagyvárosokban, ezek a részek pillanatokon belül alkalmatlanná válnak az életre. Az embernek meg kell tanulnia tiszteletben tartani a Földanyát, és nem szabad feleslegesen pocsékolnia az erőforrásait. A Fekete Hold Lilith – leszálló holdcsomópont együttálláskor véleményem szerint olyan lelkek inkarnálódnak, akiknek legfontosabb karmikus szerepe éppen ez a fajta szintézis: saját túlélőkészletüket Lilith ősi tudásával ötvözhetik annak érdekében, hogy Gaia és az ember kapcsolata megújulhasson. A konjunkció utoljára 2006 szeptemberében volt a Szűzben, legközelebb pedig 2012-ben a Bikában lesz. Érdekes, hogy a 20. században a hatévenkénti együttállás mindig szeptemberre vagy október legelejére esett. Így volt például 1994, 1988, 1982, 1976, 1970, 1964, 1958 és 1952-ben is. Az elmúlt negyven évben a konjunkció földjegyekben történt (1970-ben a Szűzben, 1976-ban a Bikában, 1982ben a Bakban, 1988-ban ismét a Szűzben, 1994-ben ismét a Bikában, 2000-ben ismét a Bakban), és egybeesett két, egymásnak ellentmondó folyamattal. Egyrészt környezettudatosabb elméletek és gyártási technológiák jelentek meg, Földanya-misztériumokat gyakorló ezoterikus körök alakultak. Másrészt azonban felerősödött a környezetszennyezés és károsítás, felgyorsult az ipari termelés és az 58
ásványkincsek felemésztése. Ezt a politika a legteljesebb mértékben ki is használja, s mind a termőföldeket, mind az ivóvízkészleteket (mindkettő egyben feminin őselem is, tehát az Istennőhöz tartozik) világszerte gátlástalan és harácsoló globális nagyvállalatok kezére játssza, aminek hamarosan beláthatatlan következményei lesznek, ha a Föld népei nem állnak a sarkukra és nem védik meg azt, ami ősi jog szerint az övék. Világszerte lobbiznak a génmanipulált vetőmagok elterjesztéséért, s az egyik gyakori érv az, hogy ezekben a növényekben nem tesznek kárt a paraziták, gombák és rovarok, vagyis nem kell őket drága permetezőszerekkel védeni. Nem tudom, ki hogy van vele, bennem azonnal megszólalt a vészcsengő – éppúgy, mint amikor észrevettem, hogy az előző este az ebédlőasztalon felejtett margarinra másnap reggelre sem mentek rá a hangyák. Gondosan kikerülték a gyanús, rossz szagú, sárgás-fehér masszát, pedig a földre lehullott kenyérmorzsákat vidáman zabálták. Ha valami nem kell a rovaroknak, akkor nekünk embereknek vajon tényleg jó? S ezt el is kellene hinnünk? Én mindenesetre szkeptikus lettem, azóta (több, mint harminc éve) nem veszek margarint, és minden erőmmel küzdeni fogok a génmanipulált élelmiszerek elterjedése ellen. A másik nagy veszély a globális felmelegedéssel való folyamatos sakkban tartás miatt leselkedik ránk. Az éghajlat valóban mutat fluktuációkat, de mint minden, ezek is ciklusokba rendezhetők. Szó sincs azokról a drámai és visszafordíthatatlan változásokról, amelyeket szeretnének elhitetni velünk – mert ha ugye létezik, akkor újabb adókat, illetékeket lehet kivetni ránk, mi meg birkatürelemmel fizetünk, csak védjen meg bennünket valaki. Egyensúlyt kellene végre-valahára teremtenünk! Ki kellene dobnunk a sok korrupt, ingyenélő politikust és el kellene zavarni őket a földekre, hogy inkább búzát (életet) termeljenek. Bár lehet, hogy még ott is csak károkat okoznának… A földjegyekbe eső sorozat mindenesetre 2012-ig, a maya naptár végéig tart, amikor sokak szerint valamiféle korszak- vagy dimenzióváltás fog történni. Hogy valójában pontosan mi lesz, arról fogalmunk sincs, bár rengetegen írnak és beszélnek róla, s gyakran egymásnak ellentmondó elméletek jelennek meg. Véleményem szerint annyi bizonyosan nyilvánvaló, hogy nem folytatható tovább a Föld kincseinek kirablása és az a mérhetetlen környezetszennyezés, ami az 59
ipari forradalom óta folyik. Ráadásul a föld az érzékszervek eleme, amely a fizikai testhez és a 3D-s valósághoz kapcsolódik, a maya naptár vége pedig jelezheti azt a dátumot, amikor – ha nem teszünk sürgősen valamit – a 3D a jelenlegi formájában megszűnik létezni. Ha azonban megéljük a 2018-as évet, akkor érdekes módon a Vízöntő jegyében kezdődik majd el egy újabb levegő sorozat, mintha ez a tény is a korszakváltást akarná hangsúlyozni.
A Fekete Hold Lilith (Ù) és a leszálló holdcsomópont (Ê) együttállásai 1898 és 2012 között DÁTUM 1898. október 1. 1904. október 8. 1910. szeptember 20. 1916. október 1. 1922. szeptember 29. 1928. szeptember 18. 1934. október 3. 1940. szeptember 18. 1946. szeptember 21. 1952. október 1. 1958. szeptember 12. 1964. szeptember 20. 1970. szeptember 26. 1976. szeptember 6. 1982. szeptember 19. 1988. szeptember 17. 1994. szeptember 5. 2000. szeptember 17. 2006. szeptember 7. 2012. szeptember 3.
POZÍCIÓ ƒ 13° 33’ ‹18° 23’ ‡ 20° 28’ ƒ 25° 56 ‹ 29° 46’ ˆ2° 43’ „ 8° 31’ í 10° 59’ ˆ 15° 20’ „ 20° 40’ í 22° 40’ ˆ 27° 45’ … 2° 38’, Ý 4° 45’ ‰ 10° 01’ … 14°01’ Ý 16° 53’ ‰ 22° 25’ … 25° 21’ Ý 29° 10’
3. ábra: A Fekete Hold Lilith és a Leszálló holdcsomópont konjunkciói
60
A táblázatból jól nyomon követhető, hogy az ezt megelőző együttállás–sorozat harminchat éven keresztül a tüzes jegyekben járt 1928 és 1964 között: a Nyilasban 1928-ban, 1946-ban és 1964-ben, az Oroszlánban 1934-ben és 1952-ben, a Kosban pedig 1940-ben és 1958-ban. A tűz a kreatív inspiráció és transzmutáció, de a rombolás eleme is, amely képes a másik hármat átalakítani és elpusztítani mindazt, amire többé már nincs szükség. Erre a történelmi időszakra jellemző a rombolás, de a valódi kreatív megújulás is, hiszen egybeesik a New York-i tőzsde összeomlásával, a nagy gazdasági válsággal, Sztálin és Hitler uralkodásával, a Második Világháborúval s az ezt követő „létező szocializmus” katasztrófájával, illetve Európa háború utáni újjáépülésével, a gazdasági fellendüléssel, új tudományágak és technológiák születésével is. Abban az évben, amikor az együttállás elhagyta a tűz elemet, megszületett a beat generáció új filozófiája, amely korszakváltást hozott mind a művészetekben, mind a hétköznapokban. Ez a filozófia segítette elő a későbbi időszak környezettudatosabb és Földanya-központú életfelfogásának az elterjedését is. Ha a Zodiákuson ábrázoljuk az együttállások pontos helyét, nagyon érdekes folyamatot figyelhetünk meg, az egyes elemekben ugyanis térben és időben egyre táguló átfutó trigonokat hoznak létre. Véleményem szerint jól érzékelhető, hogy a Lilith – Leszálló Holdcsomópont együttállások energiacsatornaként, tudásátadó kapukként funkcionálnak az egyes korszakokban. Mindazok, akik rendelkeznek térlátással, könnyedén el tudják képzelni, ahogy ezek a pontok egy komplex kapurendszerré állnak össze, amelyen keresztül mindig az adott őselemnek és jegynek megfelelő információ áramlik felénk. Mintha a Holdistennő küldene nekünk üzeneteket, mintha régi korok elfelejtett tudását és tapasztalatait sugározná felénk. Hogy az emberiség mit kezd velük, hogy végül összeállnak-e használható tudássá vagy újfajta tudatossággá, azt az egyéni szinteken csaknem lehetetlen megmondani, ugyanakkor mindig megfigyelhető egyfajta kollektív hatás.
61
4. ábra: A konjunkciók helye az Állatövön
A szétdarabolt női psziché Az Istennő szétszakadt részei Mi a nő? Milyen minőséget képvisel a huszonegyedik század, a harmadik évezred hajnalán? Milyen értelmezési és megjelenési formái vannak? Furcsa kérdések, s talán első pillantásra nem is látszanak azok a nyilvánvaló okok, amelyek kikényszerítették belőlem. Nő vagyok, és – ha szabad egy személyes vallomást tennem – miután betöltöttem az ötvenet, vége sikerült megtanulnom örülni is annak, hogy nő vagyok. Nem adnám semmiért a szülés fájdalmas teremtőerejét, a szoptatás örömét, a gyermekneveléssel járó felelősséget, a zsonglőröket megszégyenítő szintetizáló képességet, s a háromfajta női orgazmus változatosságát sem! Mégis gyakran megfogalmazódik bennem, hogy bizony másodrangú állampolgárként bánik velem a társadalom (nekünk 62
nőknek még a személyi számunk is kettessel kezdődik). Talán a harmadik évezred elejére csökkent egy kissé a nők sok-ezer éves kiszolgáltatottsága, és mintha kevésbé igazságtalan alapokra kezdene a társadalmi megítélésük is helyeződni, a férfiak és nők közötti különbségek azonban még mindig hatalmasak. Valljuk be, az írott történelem korszakát minden szempontból a férfiak uralták, de ez nem volt mindig így. Ha a nagyon régi mítoszokat vizsgáljuk, azonnal szembeötlik, hogy a matriarchális időkben milyen félelemmel vegyes tisztelet övezte a feminint. A Földanya- és természetvallások még erősnek és hatalmasnak látták a nőt, akinek teremtőereje mindenki számára egyértelmű volt, míg a férfinak elsősorban maghordozó funkciót tulajdonítottak. Ezek a szerepek drasztikusan megváltoztak a Vela kataklizma után. Az életet adó forrás a Nap lett, amelyet maszkulin tulajdonságokkal ruháztak fel, és megjelentek azok a törekvések, amelyek alárendelt, kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítették a nőket. Énoch apokalipszise, az Ószövetség egyik töredékesen fennmaradt apokrif könyve megőrizte a számunkra a paradigmaváltás ürügyét: az angyalok egy része a Föld asszonyaival hált, óriásokat nemzettek velük, isten pedig nem hajlandó megbocsájtani nekik és örök időkre kárhozatra ítéli őket. Az apokrif irat hangvétele és szimbolikája13 jól lefesti a kataklizma után kialakult hitrendszert: az Istennő eltűnt, s egy tűzpalotában lakó távoli, elérhetetlen, gonosz és gyűlölködő isten került a helyébe. Akkora pusztulást, mint ami a Vela szupernóva robbanás nyomán keletkezett, az emberi psziché nem volt képes maradandó károsodás nélkül elviselni. Magyarázatokat keresett és arra a következtetésre jutott, hogy valaki hatalmas bűnt kellett, hogy elkövessen. Ki a bűnös? Hát persze, hogy az Istennő, hiszen addig őt imádtuk, de ez a hit nem volt képes megvédeni bennünket a csaknem teljes pusztulástól. A gyászreakció lezajlása után azonnal megkezdődött a megtorlás, amelynek áldozata az addig félve tisztelt feminin lett. Hogyan jelenik meg a nő az asztrológiában? A tradicionális felfogás csupán két olyan bolygót ismer, amely minden kétséget kizáróan nőnemű. A Hold és a Vénusz a feminin két legfontosabb aspektusát jelképezi: Vénusz, a szépség és a szerelem Istennője, a Bika jegyének uralkodó bolygója a szeretőt testesíti meg, a Rák jegyhez tartozó Hold pedig az anyaság képviselője. Évezredek óta így értelmezzük őket, 63
amihez a tradíció a feleség archetípusát is szerette volna hozzárakni, ezért aztán alakjaikban sokan meglelni vélik azt, amit keresünk, pedig ez csupán a látszat. Nézzük, hogy vajon miért! Alaposabb vizsgálat után könnyen rájöhetünk, hogy a két női bolygó már önmagában is hordoz bizonyos ellentmondásokat. Afrodité a szerelem Istennőjének görög, Vénusz pedig a római változata. Több eltérés is van a két archetípus között, de a leglényegesebb talán az, hogy Afrodité termékenység Istennő ugyan, de a szépség és a test örömeinek a fontossága kap nála hangsúlyt, vagyis a termékenység esztétikai, és nem a reproduktív aspektusa. Nem illeszthető az Anyaistennők közé, hiszen alakjának megjelenésével válik ketté végérvényesen a nő örömszerző és gyermekhordozó szerepe. Gondoljuk csak meg, a görög idők előtt a Föld nagy részén az Anyaistennő kultusza volt az egyeduralkodó, azonban a görög panteon és az azt követő egyistenhitek már alapvetően férfiközpontúak. Ha megvizsgáljuk e hitrendszerek eredetmítoszait, furcsa dologra jövünk rá: Kronosztól Zeuszon át az összes görög főisten egytől egyig a női oldaltól kapja a hatalmat – éppen ezért nem is tudnak mit kezdeni az ősi feminin kerek egész archetípusával. Hogy mi a megoldás? Kézenfekvő! Le kell győzni fizikai erővel a feminint, ha pedig nem megy, akkor ízekre kell szedni, szét kell darabolni a nőt testestől-lelkestől, s akkor a darabok külön-külön már sokkal könnyebben legyőzhetők... A legkorábbi kozmológiákban az öntudatlan őskáoszból egy Istennő emelkedik ki, aki fiút szül, a szeretőjévé teszi, aztán istenek egész sorát nemzi vele. Az egyiptomi őskáosz a nőnemű Nun, belőle emelkedik ki Atum napisten, akitől az ennead, az isten-kilencesség származik14. A görög elképzelés szerint Gaia, a Földanya fiút szül, Uranoszt, a levegő istenét, aki a szeretője lesz. A teremtés csodája mindig az Istennővel kezdődik, s ezt a tényt nehéz lett volna semmissé tenni, ráadásul az Anyaistennők erősek és hatalmasak: termékenyek, szépek, elősegítik a bő termést, és még a mágiához – nem utolsósorban a szexuál–mágiához – is értenek. Éppen ezért a hagyományosan férfias eszközökkel (erővel, erőszakkal, izomból, tűzzel-vassal) nem lehet őket csak úgy legyőzni! De sebaj, ha nem megy másként, szét kell darabolni az Istennőt! Így változik Inanna, Isis, Istár, vagy Astraea egységes, hatalmas és pusztítva teremtő 64
archetípusa jól elkülönülő, egymást kölcsönösen kizáró alakokká a későbbi kozmológiákban. Pontosan ez történik mind a görögöknél, mind a zsidóknál, s a folyamat elkezdődött már a Bika világkorszakban, amely az i.e. 4600 és 2400 közötti időszakra esett. Az ortodox zsidók számára szigorúan tilos, hogy keveredjenek a húsos és a tejes ételek. Annyira betartják ezt az első pillantásra meglehetősen ártatlannak tűnő, csupán kulináris vagy főzéstechnológiai szabályt, hogy külön sorozatnyi edény áll a zsidó háziasszonyok rendelkezésére, nehogy az egyik ételtípus „megfertőzze” a másikat. Sőt, a kóser vendéglőkben külön konyhában készítik el a húsokat és a tejterméket tartalmazó fogásokat, s az egyik helyiségből egy kiskanalat sem szabad átvinni a másikba. Vajon miért nem? Rendszerint azt az ártatlannak tűnő magyarázatot kapjuk, hogy nem túl egészséges keverni a kettőt, csakhogy ez egyáltalán nem igaz! A magyar konyha húsételei elképzelhetetlenek tejföl nélkül. A borjúpaprikás vagy a székelykáposzta legfeljebb akkor okoz emésztési zavart, ha túlságosan nagy mennyiséget fogyasztunk el belőlük, vagy ha a tízliteres lábast huzamosabb időre a hasunkra rakjuk. Ráadásul az ortodox zsidók elképesztően vehemensen reagálnak bármifajta keveredésre, tisztátalanságot, sőt fertőzést emlegetnek, ami azt bizonyítja, hogy sokkal mélyebb oka lehetett ennek a szabálynak. A választ akkor kapjuk meg, ha felidézünk egy Leviciusznál olvasható ide vonatkoztatható tiltást: a kecskegidát nem szabad az anyja tejében megfőzni. Világos és egyértelmű utalás ez a matriarchális kozmológiák teremtésmítoszaira, ahol a fiú (a kecskegida) anyjával (az Istennővel) egyesülve hozza létre a teremtett világot. Ha ebből indulunk ki, a tiltás lényege az, hogy egyszer s mindenkorra el akarták választani az Istennőt saját teremtésétől. Ha a kétféle élelmet jelképként fogjuk fel (hiszen étel = élet), akkor még konkrétabb értelmezéseket kapunk. Egyrészt a tej a nő anyai, míg a hús az örömszerző képességét szimbolizálja, s egy zsigeri szinten patriarchális vallás, amely ráadásul nem sokkal az Anyaistennő kultusz után, de közvetlenül ugyanazon a földrajzi területen alakult ki, nem is tehetett mást, mint hogy hatalma megszilárdítása érdekében kettéválasztja és hermetikusan elkülöníti ezeket a funkciókat. Másrészt, a mondás szerint azzá válunk, amit eszünk. Amikor az édesanyánk főztje kerül az asztalra, egy pillanat alatt 65
visszatér a gyermekkorunk, ha pedig egy olyan ételt eszünk, amely az Istennő és fia kapcsolatát rekonstruálja, akkor maga az Istennő tér vissza, s ez az, amit a patriarchális berendezkedés mindenáron el akart kerülni. Az ősmagyarok sohasem feledkeztek meg arról a tényről, hogy a teremtés feminin, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a mi ételeink harmóniája éppen a húsos és tejes ízek keveredésén alapul… A görög panteonban egyszer s mindenkorra fragmentálódik az Istennő, méghozzá szerepei szerint. Afrodité–Vénusz a csábító szerető, a Hold Telihold fázisa pedig az anya, vagyis azonnal kettéválik és a következő néhány ezer évre el is különül a szexualitás kétféle értelme, az örömszerzés és az utódok létrehozása. A kettéválasztás a patriarchális értékrend követelményei szerint történik meg, pedig az egyiptomi Isis vagy a sumér Inanna alakja még őrzi a teljességet. Ráadásul nem csupán kétfelé bomlik a feminin, hanem tovább hasad egymástól jól elkülönülő archetípusokra, s ezek asztrológiai kifejeződése az Aszteroida–öv. A hivatalos, de örökké féltékenykedő feleséget, a „first ladyt” Jupiter felesége, Junó (a görög panteonban Héra) képviseli; a gondoskodó elvet és a mezőgazdaságot a kalász Istennője, Ceres (Demeter); az anti–anyát, az ószövetség kígyóját pedig Lilith. A senkihez sem tartozó modern szinglit a fiús Pallasz Athéné, a szakrális rituálék főpapnőjét, aki a fókuszáló képességet és a csőlátást is jelképezi, Vesta személyesíti meg. E további variációk az Aszteroida–öv felfedezésével jelennek meg az asztrológiában, és mint archetípusok vagy lehetséges szerepkörök főleg a mai korban válnak prominenssé, de a leglényegesebb kettéosztódás, a szerető és az anya, már a hellén korszaktól fogva létezett. Vannak olyan mítoszkutatók, akik az egységes női minőség szerepekre tagolódását a halászó, vadászó, gyűjtögető életmód megszűnésével és a mezőgazdaság megjelenésével magyarázzák, ami szintén az utolsó nagy kataklizma után, nagyjából 10,000-12,000 évvel ezelőttre tehető. Egészen addig a nőknek önálló gazdasági szerepük volt, s minden tekintetben egyenrangúak voltak a vadászó férfiakkal. Az emberiség a Vela kataklizma pusztítása és a Föld tengelyének elferdülése következtében a megváltozott földrajzi és klimatikus körülmények miatt kényszerült arra, hogy megtermelje az ennivalót 66
(hiszen a téli hónapokban nem volt mit gyűjteni). Férfi és nő egy életre egymáshoz láncolódott a közös földbirtokon, egyik sem volt képes a másik munkája nélkül létezni. Ki lettek szolgáltatva egymásnak, s ezáltal megszűnt a nők addigi viszonylagos szabadsága. A megváltozott körülmények elsősorban a nőket sújtották, ezért el kellett valahogy érni, hogy elfogadják helyzetüket és beletörődjenek a veszteségbe – ez pedig csak úgy ment, ha az addig egységes női archetípust kettészelték, s elválasztották egymástól örömszerző és reproduktív funkcióit. Érdekes adalékkal szolgál az a tény, hogy a bika és az oroszlán mellett a disznó is az Istennő jellemző állata. A bika a termékenységét biztosító maszkulin erő, az oroszlán a hatalmi jelvénye (oroszlánokon állva ábrázolták a sumér Inannát, és a kisázsiai Cybele szekerét is oroszlánok húzták), a disznó viszont egyik alteregója. A disznó a gyűjtögető időszakban a nők legfőbb segítőtársa volt. A disznó az egyik legintelligensebb állat, amelynek kiváló szaglását és erős ormányát használták a földben rejtőző ehető gyökerek és gombák megtalálásához. A szigorúan patriarchális vallások természetesen megtiltották a disznóhús fogyasztását, nehogy bármi módon felelevenedjenek a régi szokások. Nem is beszélve arról a biológiai furcsaságról, hogy a nősténydisznónak fél órán keresztül van orgazmusa… Biológiai és fiziológiai tényről van szó, de ne hallgassuk el, hogy léteznek olyan tantrikus légzéstechnikák, amelyek segítségével bármelyik nő elérheti a percekig – ha nem is fél óráig – tartó sorozatorgazmust. Ahogy azt a Vesta asztrológiai értelmezése során láthattuk, az ősi időkben jól tudták, egyetlen férfi általában kevés ahhoz, hogy a nő egy átlagos hosszúságú szeretkezés során (különleges praktikák vagy segédeszközök nélkül) eljusson az orgazmusig, hiszen a férfiak sokkal rövidebb izgalmi időszakot igényelnek, s az ejakulációt követően nem képesek tovább folytatni az aktust. A matriarchális időszakban ez nem jelentett gondot, az Istennő papnője egyszerre több férfival is szeretkezhetett. A patriarchális társadalmakban azonban a férfi egyedül birtokolja asszonyát, akit rendszerint képtelen kielégíteni15. A Hold három arcát három fázisa, az Újhold (a szűz), a Telihold (az anya) és a Fekete Hold (a halálbanya vagy bölcs öregasszony) határozza meg, s ezen archetípusok mindegyike nélkülözi a nőt mint szeretőt. A szűz, vagyis a fiatal lány, akit még nem adtak férjhez, 67
potenciálisan ugyan magában hordozza a testi szerelem ismeretének lehetőségét, de sokkal lényegesebb, hogy a „dolog” (vagyis az „elhálás”) egyelőre még nem történt meg, s a hivatalos esküvőig remélhetőleg nem is fog. Ráadásul sejthető, hogy amint létrejön a házasság, leendő férje szinte egyből anyává teszi – tehát valódi örömszerzésről, szexuál– mágiáról, amely az Istennők és papnőik jellemzője, szó sem lehet; azt a patriarchális társadalmak meghagyják a hetéráknak, a kurtizánoknak, a gésáknak... A szűz szerepében éppen az a vonzó, hogy érintetlensége a garancia arra, hogy majdani férje lesz az egyedüli, aki gyermeket nemzhet neki. „Megtermékenyíteni” latinul úgy hangzik, „impregnálni” – s ha a szó mai értelmére gondolunk, azonnal a védettség eszméje jelenik meg. A trónörökös, aki tovább viszi a nevet és a vagyont, éppen a Bika világkorszakban vált nagyon lényegessé. A Hold további két archetípusára ugyancsak a szexualitás örömszerző lehetőségének teljes hiánya a jellemző. Második fázisa, a Telihold a diadalmas anyaságot képviseli, s aki volt már ebben az áldott állapotban, az pontosan tudja, hogy a nők ilyenkor hogyan működnek, s mennyire távol áll tőlük a szeretkezés gondolata. A várandós asszony teste elnehezül a szülés előtti hetekben. Maga a szülés a természet egyik legnagyobb csodája, akkora izomenergia kell hozzá, amelyet a sportolók egy világcsúcs elérésekor mozgatnak meg, mégis minden nő képes rá, de a vér- és energiaveszteség következtében sérülhet, legyengülhet a szervezet, s a fizikai tisztulás hetekig is eltarthat. A szoptatás és pelenkázás egymásba torkolló időszakában a testi szerelem teljesen kikerül a gondolatainkból. Egy férfi általában nem képes behatolni abba a bensőséges zárt rendszerbe, amelyet anya és újszülött kisbabája alkot. Szerencsés esetben örül az új jövevénynek és részt vesz a napi teendőkben, de még ma is inkább az a gyakoribb, hogy az apa úgy érzi, csupán felesleges, sőt zavaró tényező, akire nincs semmi szükség. A női test, amely kilenc hónapig otthont adott a fejlődő magzatnak, drámai módon átalakul. A hüvely pusztán szülőcsatorna, tele van sérülésekkel, repedésekkel, s a mellek, amelyek addig az esztétikai vagy szexuális élvezetet szolgálták, most a gyermeket táplálják. Férfi legyen a talpán, aki képes ezeket a változásokat veszteségélmények nélkül elviselni. 68
A Hold harmadik fázisát, az öregsarlót szimbolizáló halálbanya pedig már nem kell senkinek. Teste megszikkadt vagy elhájasodott és elnehezült; haja őszülő kóc; megereszkedett melle fonnyadt, üres zacskó; arca csupa ránc; szempillái kihullottak, reumás szeme gyulladtan pislákol. A bölcs öregasszony már sokat megélt, de hiába tud szinte mindent, a teste bizonyosan nem kelt vágyakat – különösen nem a mai világban, amely a fiatalságot és a tökéletes szépséget sulykolja, s ahol a súlyfelesleg, a ráncok, az őszülő haj nem a bölcsességet, hanem a kudarcot, a hiábavalóságot sugallja. Aki elmúlt negyven, az vagy hajlandó a plasztikai sebész kése alá feküdni és rengeteget költeni csodatévő kencékre, pirulákra, vagy haláláig eláshatja magát. Rossz esetben kinevetik, jó esetben sajnálkoznak rajta, de annyi bizonyos, hogy ez a reklámok által vezérelt kor nem teszi lehetővé a tisztes, szép öregedést és nem engedi meg, hogy felvállaljuk az elmúlás felé vezető út állomásait. Egy szépségklinika vezető bőrgyógyászától, Balogh doktortól hallottam azt a gondolatot, hogy komoly pszichés bajokat okoznak a fiatalító praktikák. A halál elfogadásának folyamatához ugyanis szorosan hozzátartozik az arc és a test elöregedése, s ha a fizikai testünk nem öregszik meg láthatóan, nem lesz kedvünk meghalni sem. A régi korokban legalább félelemmel vegyes tisztelettel figyeltek az öregasszonyra. Megbecsülték a tudását, figyeltek a tanácsaira, és senkinek sem jutott eszébe (vagy nem volt olyan bátor), hogy gúnyolni merészelje. Ma egyszerűen nem lehet szépen megöregedni, sőt tulajdonképpen tilos is megöregedni, mert csak teher, nyűg, szerencsétlenség, betegség, kirekesztettség jár vele. Ezért aztán jobb, ha meg sem kíséreljük... Amit az öregasszony tud, az bizony nem kell senkinek, s ezáltal a társadalom olyan bölcsességtől fosztja meg magát, amelynek a hiánya beláthatatlan következményekkel jár. Vajon mi történt a női szexualitással? Hova tűnt el jó néhány évezredre, s hova tűnt vele együtt a nők orgazmikus képessége? Teljesen önálló archetípussá vált, amelyben azonban semmi egyéb sincs, csak nyers erotika és szexualitás. Afrodité–Vénusz a férfiak Barbie babája, akinek különleges születését a mítoszok és Botticelli csodálatos festménye is megörökíti. Bizonyos szempontból tarthatjuk őt Uranosz és Gaia gyermekének, de habokból való kiemelkedése értelmezhető öntörvényűségének jelképeként is. Az előző fejezetben 69
már megismerkedtünk a mítosszal, de idézzük fel még egyszer a tényeket! Uranoszt anyja, Gaia szüli meg, és azon nyomban a szeretőjévé teszi, a levegő istene pedig minden éjjel meglátogatja, és mohó gerjedelmében ráveti magát. A nászból folyamatosan olyan gyermekek születnek, akik tökéletlenek és csúnyák, pedig Uranosz (Uránusz) vágyik arra, hogy tökéletes és gyönyörű utódokat hozzon létre. Eltaszítja magától gyermekeit, a százkarú óriásokat, a küklopszokat és a titánokat, s a Föld mélyére száműzi őket – ami ugyancsak Gaia méhe, aki a visszatuszkolt utódoktól s az állandó terhességtől nagyon elfárad. Végül nem bírja tovább, és szövetkezik egyik fiával, Kronosszal, akinek egy sarlót ad, és arra kéri, hogy kasztrálja apját. Kronosz engedelmes fiúként teljesíti anyja parancsát. Amikor Uranosz lemetszett genitáliáit a tengerbe dobja, a habokból kiemelkedik Afrodité, a szépség és szerelem Istennője. Ég és Föld (vagyis a levegő és a földelem) nem alkalmas arra, hogy szépséget alkosson. Kell hozzá egy kis véráldozat (a mágia egyik legfontosabb eszköze) és a tenger (vagyis a víz: az érzelmek és az empátia eleme), s ekkor a három őselemből végre megszülethet a valódi tökéletesség. Legalább is látszólag. Mert Afrodité tényleg gyönyörű. Csodatévő harisnyakötője nélkül is sikerül neki a legtöbb férfiban felkelteni a testi vágyat, de ha viseli, mindenki szerelmes lesz belé. A legendák szerint valakinek állandóan előtte kellett mennie egy kis kézitükörrel, amelyben folyamatosan csodálhatta saját szépségét. Se szeri, se száma azoknak a történeteknek, amelyek hódításait beszélik el. Az is kiderül, hogy soha nem bántják, nem erőszakolják meg, nem válik áldozattá, és mindig az történik vele, amit szeretne. Amikor az istenek megelégelik a kicsapongásait, arra kérik, hogy válasszon magának férjet – azt remélik, akkor majd lehiggad. De csalódniuk kell, hiszen Afroditének nincs köze Hérához vagy a Holdhoz, nem vágyik sem a házasélet biztonságára, sem a gyermekáldásra. A várakozásokkal ellenétben nem Árészt, a 70
férfias, macsó hadistent választja, hanem a sánta, púpos Héphaisztoszt. A szép nők ösztönös képességével pontosan tudja, hogy egy ilyen férjet az ujjai köré csavarhat, s azt teheti vele, amit csak akar. Ráadásul házassága után egyáltalán nem változtat a viselkedésén, ugyanúgy folytatja hódításait, ahogy azelőtt. A szabadságvágyán kívül azonban a sánta kovács még egy nagyon lényeges követelménynek is megfelel: tökéletes műtárgyak és alkotások kerülnek ki a kezéből, s Afroditének, mint a legtöbb szép nőnek, szüksége van e gyönyörűséges tárgyakra. A hagyományos asztrológia Afrodité–Vénusz archetípusához köti az erotikát, a testi vágyat és a beteljesülést, de a kultúrát, a művészeteket (elsősorban az ábrázoló művészetet, a táncot, a zenét), és az elvont, esztétikai szépséget is. Az elmúlt hatezer év női szerepeiben megfigyelhető, hogy a felszínen egyértelműen a Hold és az aszteroida Juno archetípusai voltak jelen, míg Afrodité–Vénuszt a bordélyházakba száműzték a patriarchális társadalmakban. A mai korszak azonban már régen nem a Hold, sokkal inkább Vénusz és a szilikon testű műnők birodalma, s jaj mindazoknak, akik normális arányaikkal kérkedni merészelnek! Miért csodálkozunk azon, hogy manapság annyi nőnek van orgazmus problémája, miközben minden női magazin ezzel a témával foglalkozik? Elvesztettük azt a tudást, amelyet az ősi korokban a papnők tanítottak, s amely éppen ezért természetes módon működött. A nő valamikor egy volt, Istennő mivolta egyesítette magában mindazokat a szerepeket, amelyeket a patriarchális társadalmak hierarchikus szemlélete szétdarabolt. Az archaikus korban a testi szerelem extatikus élménye még nem választódott el az anyaságtól, hanem annak szerves része volt (s ha bizonyítékra van szükségünk, nem kell mást tennünk, csak visszaidéznünk, mekkora 71
élvezetet okoz a szoptatás!). A modern világ asszonya pedig egyfajta kényszerben él, hogy mindenből a médiumok és reklámok által sugallt etalont érje el, s szégyenkezik, ha saját élményei nem felelnek meg az előre meghatározott elvárásoknak. A női magazinok újabb és még újabb szexuális technikákat, különleges trükköket tanítanak meg olvasóiknak, a testi öröm hajszolása központi helyet foglal el a párkapcsolatokban. Milliók kényszerülnek arra, hogy hazudjanak önmaguknak és partnerüknek, ha nem akarnak kilógni a sorból. Mert miről is van szó? Tulajdonképpen arról, hogy a múltat, vagyis a matriarchális társadalmak feminin központúságát sírjuk vissza. Ha tényleg arra vágyunk, hogy visszakapjuk a nőiség elveszett templomát, akkor ne a képes magazinok ostoba tanácsait másoljuk! Kíséreljük meg egyesíteni a fragmentálódott női psziché darabjait, s vállaljuk fel a Hold, Lilith, Inanna, Astraea, Astarte, Isis, Cybele, Afrodité, Vesta, Héra, Pallasz Athéné, vagy Sophia szerepeit – akár külön-külön az egyes életszakaszokban, akár egyszerre, ha ezt kívánja meg az élethelyzetünk, de ne zárjuk ki egyiket sem a másik kedvéért! A legfontosabb az őszinteség. Merjük kimondani bármikor bárkinek, hogy mit érzünk! Ehhez azonban nekünk maguknak kell tisztán látnunk saját személyiségünk mozgatórúgóit, amelyek a karmikus múltban és a gyermekkor eseményeiben gyökereznek. A Hold és a Vénusz mellett az öt első aszteroida, a három Lilith, és az Istennőkről elnevezett kisebb aszteroidák a szétdarabolódott női psziché karmikus lenyomatait képviselik a születési horoszkópban. Megmutatják a fragmentálódás helyét és jellegét, elmesélik az értő asztrológusnak azokat a karmikus sebeket, amelyeket női testben élt át a lélek. Ugyanakkor fontos képességeket és tehetségeket is leírhatnak. Hiszek abban, hogy sohasem véletlenül választunk nemet egy inkarnációban, éppen ezért a női képletekben elengedhetetlenül fontosnak tartom az öt első aszteroida és a három Lilith helyzetét, nélkülük lehetetlen a pontos karmikus fejtés. A mai korban, amely még mindig szinte egyöntetűen maszkulin alapú, sok férfi el sem tudja képzelni, hogy lehettek női életei is. Szerencsére azonban egyre többen ismerik fel a reinkarnáció bizonyosságát, s vele együtt azt a lehetőséget, hogy párkapcsolati nehézségeikre, emberi problémáikra talán éppen női inkarnációik adhatják meg a választ. Ezekben az 72
esetekben érdemes az aszteroidák kozmikus helyzetét alaposan megvizsgálnunk. A görög panteon egyébként érdekes módon megőrzött egy majdnem kerek egész női archetípust, Sophiát, a bölcsesség Istennőjét, aki elsősorban a görög filozófia központi alakja volt. Platón Protagoras című művében a négy fő erény közül az egyik, s az új tudományág névadója is, hiszen a filozófia görög jelentése a bölcsesség szeretete (philo sophia). A zsidó misztikus szövegek Shekinával, isten feminin manifesztációjával, a későbbi ezoterikus és misztikus keresztény felfogás pedig isten bölcsességével vagy Jézus menyasszonyával azonosította az Istennőt. Az ortodox kereszténység azonban már módosított az eredeti elképzelésen, mert a legfontosabb erénynek az alázatot nevezte meg, Sophia alakját pedig Szűz Máriával ötvözte. Ez a metamorfózis szinte minden olyan vallással megtörtént, amely megelőzte a kereszténységet és gyökereiben megtalálható volt az Istennő hit. A régi vallások csak úgy menthették át szent asszonyalakjaikat, ha elrejtették őket Jézus anyjában – így élhetett tovább a mi Boldogasszonyunk is. Sophia legérdekesebb megjelenési formája a gnosztikus felfogásban található meg, amely szerint a nőalak isten végső és legalacsonyabb emanációja, aki zavart okozott az isteni minőségben, de éppen ezáltal teremtette meg az anyagi világot. Ez a történet tulajdonképpen a teremtés patriarchális szemléletének legszelídebb, legmegengedőbb változata, amely elismeri, hogy az 73
anyagi világot csak egy Anyaistennő teremthette meg (az anya-anyag analógiája a legtöbb nyelvben a mai napig olyan szoros, hogy lehetetlen letagadni), de a megnyilvánult létezést az isteni tökéletességben bekövetkező zavarként írja le. Sophia a középkorban sok titkos ezoterikus társaság központi alakja volt, és a tarot Nagy Arkánumának kettes számú lapja, a Főpapnő is megőrizte alakját. A Templomos rendet Szép Fülöp azzal tudta a nép előtt befeketíteni, hogy azt állította róluk, isten helyett egy Bafomet nevű bálvány előtt imádkoztak. Azóta kiderült, Bafomet nevében Sophia van elrejtve oly módon, hogy a héber abc huszonkét betűjéből egy titkosírást készítettek. Az első tizenegy betű alá fordított sorrendben leírták a második tizenegyet, és az egymás alá és fölé kerülő betűket egymás helyett használták. Sophia, a megteremtett világ és a bölcsesség Istennője, a tizennegyedik században a Templomosok nagy titka, s a patriarchális világszemlélet legfőbb ellensége volt. Vajon az új világkorszak filozófiája milyen helyet szán neki? Mindenesetre a 251.-ként felfedezett aszteroida róla kapta a nevét. Ha a számokat egyenként összeadjuk, 8-at kapunk, amely az erő, a hatalom és a transzformáció száma, a tarotban pedig egy másik fő erényt, Juszticiát – az igazságosságot és a karmikus sorsfeladatok felvállalását – jelöli. Mindkettőhöz elsősorban bölcsességre van szükség…
A kisebb aszteroidák Sok asztrológus dolgozik aszteroidákkal, közülük háromnak a munkásságát emelném ki. Demetra George16 tizenöttel foglalkozik bővebben, s ezekhez efemerida táblázatokat is megad. Elmélete szerint az aszteroidák összekötő szerepet töltenek be a személyes bolygók és magasabb oktávjaik, a sorsjelölő és transzcendens bolygók között. Az egyes aszteroidák értelmezésénél minden esetben a névből és a hozzá kapcsolódó mítoszokból indul ki. J. Lee Lehmann, PhD17 szintén az ismert mítoszok segítségével vezeti le az aszteroidák jelentését. 74
Szerepük alapján érthető és könnyen követhető kategóriákba sorolja őket, rengeteg példát hoz, mellékel egy listát 2200 elnevezett aszteroidáról, hétnek pedig megadja állatövi pozícióját 1920 és 1999 között. Az eddig publikált művek alapján talán a legmélyebb és legalaposabb munkát Martha Lang-Westcott végezte, aki több könyvet is megjelentetett a témával kapcsolatban, és vagy hatvan aszteroidával foglalkozik részletesen18. Azért, hogy segítsem a karmikus és transzcendentális olvasatokat készítő asztrológusokat, az I. függelékben a teljesség igénye nélkül táblázatba rendeztem az egyes témák mentén csoportosítható aszteroidákat. Kezdetben csak a nagyon szoros orbiszú (1, legfeljebb 1½°–os) együttállásokat érdemes figyelembe venni, az értelmezésnél pedig a névből és a hozzá kapcsolódó mítoszokból vagy történetekből kell kiindulni.
Aszteroida táblázat Az alábbi táblázatban összefoglaltam a már bővebben is tárgyaltakon kívül néhány általam lényegesnek tartott aszteroidát. Pozíciójuk a születési képletekben számítógépes programok és internetes oldalak19 segítségével viszonylag könnyedén meghatározható. Mivel ezek az égitestek valóban nagyon kicsik, ismét csupán azoknak az aszteroidáknak az állatövi pozícióját érdemes figyelembe venni, amelyek szoros orbiszú (legfeljebb 1-1½°-os) együttállásokat hoznak létre, illetve amelyek segítségével pontos fényszögkonfiguráció, vagyis szabályos zárt síkidom keletkezik a képletben. A hosszúsági fényszögek mellett nem szabad megfeledkezni a deklinációs parallel és kontraparallel állásokról sem (az orbisz ezek esetében nem haladhatja meg az 1°-ot). Az ilyen állások azért lényegesek, mert kivétel nélkül mindig karma jelölők. Az egész Aszteroida–övet felfoghatjuk jelképes értelemben is: a felrobbant bolygó szanaszét szóródott részei a karmikus múlt egy-egy személyes darabkáját hordozzák. Értelemszerűen képtelenség lenne egyetlen inkarnáción belül az egész ciklusban felgyülemlett problémákkal foglalkoznunk. Az inkarnálódó léleknek minden esetben szelektálnia kell. Ki kell választania azokat a 75
témákat, amelyeknek a megoldásában bízik, s ezek jelölői lehetnek a lényeges pontokon álló aszteroidák és Kentaurok is, amelyekkel a következő fejezetben találkozunk. A táblázat betűrendben sorolja fel a karmikus olvasatokban lényegesnek számító aszteroidákat (a korábban részletesen bemutatottak itt nem szerepelnek). Megadja a számukat, amely arra utal, hányadikként fedezték őket fel, a hozzájuk köthető mítoszokat, és az ezekből levezethető értelmezési lehetőségeiket. A neveket minden esetben angol helyesírással írtam, jelenleg ugyanis az aszteroidák – a négy legnagyobbat kivéve – annyira nem részei az asztrológiai hagyománynak, hogy magyarul egyáltalán nem tartják őket nyilván, s így talán könnyebb lesz az érdeklődőknek más forrásokban utánuk nézni. A könyv végén a II. függelékben található a táblázat egy másik változata, amelyben az összes általam használt aszteroida szerepel betűrendben, de csupán a lehetséges értelmezési kulcsszavakat tartalmazza, a névmagyarázatokat és a mítoszutalásokat nem.
ASZTEROIDA
Abundantia
SZÁM 151
Achilles
588
Aesculapia
1027
Ambrosia
193
Amor
1221
Anubis
1912
JELENTÉS (A szerencse, bőség, prosperitás római Istennője) Bőség, szerencse, gyarapodás, kiérdemelt gazdagság (A trójai háború hőse, Thetis Tengeristennő és a halandó Peleus fia) Erő és hősiesség; a sebezhetetlenség látszata. Rejtett gyengeség, ami végzetes lehet (Nevét Aszklépiosz, a gyógyítás félistenének szentélyeiről kapta). Gyógyító munka, gyógyítói képességek, rendszerezés, kutatás, újítás. Egészséggel összefüggő transzformáció, csodálatos gyógyulások, újjászületés. (Az istenek eledele, vagy itala – a bibliában említett manna, a Vela kataklizma utáni évek szénhidrát esője, amelynek segítségével az emberiség túlélte a sötét, napfény és élelem nélküli nehéz időket) Égből jövő segítség, égi táplálék, isteni gondoskodás. (Vénusz, fia, aki a mítosz szerint egy arany tojásból született). A szerelem felvállalása. Mindazok a feltételek, amelyeket a feltétel nélküli szeretettel szemben támasztunk. Megfontolások, vajon vállaljunk-e egy szerelmi kapcsolatot mások, a külvilág véleményével szemben is. Annak megértése, hogy mi akadályozza meg azt, hogy önmagunkat teljes egészében elfogadjuk. (A holtak sakálfejű istene az egyiptomi kozmológiában) Utazás a lélek labirintusában. Találkozás az Univerzum erőivel. Mágia, transzmutáció, halál-közeli élmények, Egyiptomhoz kötődő karma.
76
Aphrodite
1388
Apollo
1862
Apophis
99942
Arachne
407
Asclepius
4581
Astarte
672
Asteria
658
Atlantis
1198
Atropos
273
(Vénusz görög változata) Féltékenység, birtoklási vágy, megcsalás. Önmagában létező szépség, a saját érték megteremtése. A szerelem fizikai, erotikus oldala. (Görög Napisten, Artemisz ikertestvére). A sors és mások provokálása. Az isteni minőség megtapasztalása önmagunkban. Olyan helyzetek, amikor fejjel megyünk a falnak. Nem vagyunk hajlandók elfogadni, ha nemet mondanak nekünk. Különleges zenei képességek. Ismétlődő helyzetek, naiv optimizmus. Ragyogás, kreativitás, művészet. (Ré ellensége az egyiptomi panteonban. A sötétség, a káosz, a pusztító vagy félelmetes természeti jelenségek – napfogyatkozások, földrengések, vulkánkitörések, viharok – megszemélyesítője) Kataklizmák, földrengések, pusztulás a természeti erők által. Védtelenség és kiszolgáltatottság az elemekkel szemben. Fatalista nézetek. Asztronómiai megjegyzés: ez az egyik olyan aszteroida, amelynek keringési síkja annyira földközeli, hogy tartani lehet az esetleges ütközéstől is. (Nevének jelenése „pók”. Idmon, a kelmefestő lánya, aki gyönyörűen tudott szőni, és azt állította, hogy még Athénénél is ügyesebb. A sértődött istennő pókká változtatja). Túlzott büszkeség egy képességgel kapcsolatban. Komplikált és részletes tervek, feladatok hibátlan megoldása. Intrika. Szövevényes helyzetek. Csapdába esés. Hübrisz (a sors el nem fogadása, lázadás az istenek, az isteni akarat ellen). Önértékelési problémák. (A gyógyítás félistene a görög panteonban) Gyógyítói képességek, a természet titkainak kifürkészése, a halál visszafordításának vágya. Az isteni törvények kijátszása (hübrisz). (Istár Istennő sémita – héber –, ugariti és etruszk változata. A csillagokról azt gondolták, hogy kristályok, amelyeket a Mennyek Királynője, Astarte vagy Astria, a Csillagos Istennő tart a kezében. A későbbi Astraea). Az erős, hatalommal rendelkező feminin, a kerek egész Istennő archetípusa. Hódítás, szexuális kisugárzás. (Titánnő a görög panteonban, Hekate Sötét Holdistennő anyja) A jósló álmok, orákulumok, az asztrológiai szintézis és az okkult tudományokban való ösztönös jártasság, s az ezekhez kötődő karma jelölője. (A Vela kataklizma következtében szétrobbant vagy elsüllyedt földrész) Visszaélés egy tehetséggel, képességgel, vagy tudással. Erős érzés, hogy valami elkerülhetetlen. Kapcsolat ezoterikus körökkel, emberekkel. Kiszolgáltatottság, tehetetlenség, elárultatás egy (általában) ösztönös tudás vagy képesség miatt. (A Párkák közül a harmadik, aki elvágja a sors fonalát, nevének jelentése „megváltoztathatatlan”) Szembesülés mindenfajta halállal, konkrét és átvitt értelemben. Egy
77
Attila
1489
Bacchus
2063
Berenice
653
Chaldaea
313
Child
4580
Circe
34
Cupido
763
Cybele
65
Demeter
1108
párkapcsolat, üzleti szövetség vége. A rugalmasság megtanulása. Az életben túlhaladott értékek elengedése, a lélek valódi céljainak elfogadása. Sorsfelvállalás. (A hunok vezére, „isten ostora”) Hősiesség, stratégiai érzék, bátorság, hódítás, magyarságtudat. (Dionüszosz, a bor és extázis istenének római megfelelője, de míg Dionüszosz a bort uralja, Bacchus inkább a lerészegedést és a módosult tudatállapotot). Túlzások, kényszeres viselkedés, rossz szokások. Az érzelmek elrejtése vagy megélése pótszerek segítségével. Érzelmi és egyéb problémák felvállalása vagy letagadása. Önmagunk „normális” énjének alkohol, extázis, elmebaj, pszicheldelikus szerek vagy a zene általi felszabadítása. Mindenfajta módosult tudatállapot. Szerekkel kapcsolatos negatív karmikus élmények, amelyeket pozitívvá érdemes alakítani. (III. Ptolemaiosz egyiptomi király felesége. Amikor férje csatázni ment, levágta a haját és Afrodité templomának oltárára helyezte áldozatként, hogy férje biztonságosan visszatérjen hozzá. A kopaszság egyenlő volt a megszégyenítéssel abban az időben, Bereniké áldozata ezért különleges. A hajat ellopták az oltárról, de a legenda szerint az istenek értékelték az adományt, ezért az égre helyezték, belőle lett a Coma Berenice csillagzat) A csendben meghozott áldozatok, az önzetlen szerelem és a hűség jelölője. (A sumer Ur városát övező terület Mezopotámiában, a tradicionális asztrológia egyik ókori bölcsője) Jelentése ehhez a területhez és történelmi korszakhoz kapcsolódik, utalhat ide köthető karmikus eseményekre. Asztrológus – asztronómus – pap életek, ezekkel összefüggő karma. (Jelentése: gyermek) Gyermekvállalással, szüléssel, a gyermekkorral, a gyermeki énnel, vagy a neveltetéssel összefüggő karma (Héliosz Napisten lánya, varázslónő, aki ellenségeit állattá változtatja. Odüsszeusz öt éven keresztül a szeretője). Jogos megtorlás, küzdés, vagy szerelmi csábítás a mágia vagy mágikus eszközök segítségével. Orgazmus általi extázis, módosult tudatállapot. (Merkúr és Diana, vagy Hermész és Afrodité fia, Eros római változata, az erotikus szerelem istene). Hiúság, művészet. A látszatok fenntartása. A szépség és a vonzó dolgok meghatározása. Öncélú erotika. (Nevének jelentése: „a hegyek anyja”, a Földanya megtestesítője, a hegyek, barlangok, Istennője, a rómaiaknál a „Nagy Anya” archetípusa). Feminin erő és hatalom. Anya-anyaság, vagy matriarchális karma. (A kalász, a mezőgazdaság és az évszakok istennője, Zeusz testvére, Ceres görög megfelelője). Anya-gyermek kapcsolatok, vagy azokkal összefüggő gondok és
78
Diana
78
Dionysus
3671
Eos
221
Eros
433
Eurydike
75
Fortuna
19
Freia
76
Harmonia
40
problémák. Annak meghatározása, hogy egy kiszolgáltatott, függőségi viszonyban mi a helyes és mi a helytelen. Az Eleuziszi misztériumokhoz kötődő életek és karmikus tapasztalatok. Míg az 1. számú aszteroida Ceres magát a gondoskodó elvet és a táplálkozást képviseli, Demeter szerepe inkább a misztériumokhoz és a Vela kataklizma után kialakított, élelemtermelésen alapuló mezőgazdasághoz kapcsolódik. (A vadászat istennője, Artemisz római megfelelője). Ráhangolódás a természetre és az állatokra. Vadászösztön, győzni akarás, hódítói viselkedésmód. Rejtőzködés, álcázás. Szabadságvágy. (A bor és extázis görög istene, nevének jelentése „kétszer született”. Amikor anyja, a várandós Semele arra kéri Zeuszt, mutassa meg valódi énjét, a villámlásban porrá ég, csak a méhe marad meg épen. Zeusz a combján sebet ejt, oda rejti a meg nem született magzatot. Születése után a féltékeny Héra széttépeti Dionüszoszt a titánokkal. A vére a földre csorog, a helyen gránátalmafa nő. Nagyanyja, Rhea – a Földanya – a gyümölcsből támasztja fel) Módosult tudatállapot, szabadulás az egyéni korlátok alól. Extázis, víziók, tisztánlátás. Okosan használt, óvatosan adagolt tudatmódosító szerek és praktikák. (A hajnal görög Istennője) Új kezdet, a sötétség vége, a fény eljövetele. Remény egy nehéz időszak vagy sötét korszak után. (Cupido görög megfelelője, de a legrégibb mítoszváltozat szerint a fizikai vágy, amely Gaiával együtt születik meg a káoszból a teremtés kezdetén). Szexualitás, erotika, életerő, élni akarás. Tulajdonságok, amik gyengítik vagy erősítik az intimitást. Szexuális izgalmat okozó tevékenységek és személyek. Szexuális preferenciák. A túlélő ösztön, a vitális energia, vagy annak hiánya. (Orpheus felesége, aki halála után visszatérhet az élők közé jutalmul férje csodálatos lantjátékáért). Síron túli, eltéphetetlen kötelék. Tiszta szerelem, halál és újjászületés. (A jó szerencse és a fatális véletlenek Istennője a római panteonban. A tarot Nagy Arkánumai közül a X-es, a Szerencsekerék. A nyári napfordulón Fors Fortuna néven ünnepségeket tartottak a tiszteletére) Szerencsés sorsfordulatok, a szerencse forgandóságának megtapasztalása. (Az északi népek szerelem és termékenység Istennője, aki a háborúkat, a csatákat, a mágiát, a halált és a vagyont is uralta, vagyis hasonló értelmezéssel bírt, mint a sumer Inanna vagy az egyiptomi Isis) Feminin erő és termékenység, hatalom és teremtő erő. Az északi – germán, viking – népekhez kapcsolódó karma. (Az egyetértés és harmónia Istennője a görög panteonban, Eris ellensége) A harmóniateremtés képessége. Önfeladás nélküli harmónia, béke, egyetértés.
79
Hebe
6
Hekate
100
Hel
949
Hephaistos
2212
Hera
103
Heracles
5143
Hermes
69230
Hestia
46
Hidalgo
944
Hopi
2938
(A fiatalság istennője, Zeusz és Héra lánya). Érzelmi függés, mások szolgálata, kiszolgálása. Olyan helyzetek, amelyekben mi viselkedünk gyerekesen, vagy mások gyerekes, infantilis késztetéseit szolgáljuk ki. (A görögök Sötét Holdistennője, a gyermekszülést, a szoptatást, a kapukat, a falakat, a keresztutakat és a mágiát uralta) Karmikus útelágazások, a sorsfelvállalás vagy változtatás képessége. Terhességgel, szüléssel, nehéz döntésekkel, mágikus képességekkel összefüggő karma. „Boszorkány” vádak, inkvizíció. (Az északi népek alvilágának Istennője) Halál, transzformáció, pokoljárás. Északi népekhez köthető, halállal vagy nehéz felvállalásokkal összefüggő karma. (Az istenek sánta kovácsa a görög panteonban, Héra fia, akit szűznemzéssel hoz létre, hogy megbosszulja Pallasz Athéné születését) Különleges művészi képességek. Alkotás, eredetiség. Viszonzatlan szerelem. Kiszolgáltatottság, alárendeltség egy kapcsolatban. Karmikus eredetű testi fogyatékosságok. (Zeusz felesége, az Ég Királynője, az Istenek Anyja, Junó görög megfelelője). Jog és igazságosság az emberi kapcsolatokban. Kényes hatalmi egyensúly fenntartása. Párkapcsolati dinamikák, szerződési feltételek. Döntéskényszer egy olyan helyzetben, ahol az alternatívák egyformán nehezek. A 3. számú Juno nevű aszteroidához képest hangsúlyosabban jellemzi a párkapcsolatokban a féltékenységet és a „First Lady” státusz fontosságát. (Nevének jelentése „Héra dicsősége”. Zeusz és Alkméné fia, a „tökéletes hős” archetípusa, a sötét Istennők és hatalmi jelképeik legyőzője) Hősiesség, férfiasság, lelemény, fizikai erő, bátorság, szexuális kisugárzás. Saját erőbe és képességekbe vetett hit. Különleges fizikai adottságok, küzdés és kitartás a legnehezebb helyzetekben. (Merkúr görög változata, a tolvajok és kereskedők, a mágia és alkímia istene) Különleges képességekkel, alkímiával, mágiával összefüggő karma. Dimenzióugrás. (Vesta görög megfelelője) A „beavató papnő” archetípusa. A tiszta láng őrzője, tantrikus szexualitás. (Mexikói pap és forradalmár, a mexikói függetlenségi háború hőse). Titkok, eltitkolt gondolatok. Integritáson, érveken alapuló döntések és viszonyok. Függés és függetlenedés. Harc saját hitünkért, értékrendünkért. Latinamerikai, spanyol, mexikói kultúrához kapcsolódó karma. Egyház és állam konfliktusához, erős ideológiákon alapuló rezsimekhez kötődő karma. (Amerikai indián törzs, amely anyaágú és matriarchális szerkezetű). Amerikai Indiánokhoz, indián helyszínekhez, tradíciókhoz, történelemhez kapcsolódó karma. Kisebbségi csoportokkal, őshonos népekkel összefüggő dolgok,
80
Hybris
430
Icarus
1566
Iris
7
Ishtar
7088
Isis
42
Karma
3811
Kassandra
114
Klotho
97
elsősorban harcok és küzdelmek. Kiszolgáltatottság. Területi viták. Csapdák, rajtaütés, közelharc (elsősorban késekkel). (Görög fogalom, jelentése „dölyf”, vagyis lázadás az isteni törvények ellen) Túlzott büszkeség, arrogancia. Erkölcsi vagy vallási törvények el nem fogadása, lázadás a sors ellen. Alázat nélküli viselkedés. Túlzott vakmerőség, amit a társadalom nem fogad el. (Daedalus a fiával együtt a minoszi labirintusból akar tollakból és viaszból készült szárnyak segítségével megszökni. Daedalus hiába figyelmezteti, hogy ne repüljön túl magasra, Ikarosz nem tud ellenállni a kísértésnek. A szárnyakat összetartó viaszt megolvasztja a Nap ereje és a fiú lezuhan). A gyors kitörések, a szabadulás kényszere. Gyorsaság, a körülmények figyelmen kívül hagyása. Kockázatvállalás. Veszélyes helyzetek, átlagon felüli kockázatok szükségessége és felvállalása. Erős vágy, hogy a bennünket korlátozó emberektől és helyzetektől szabaduljunk. Hübrisz. (A szivárvány Istennője a görög panteonban, Héra üzenetközvetítője, Merkúr feminin párja) Isteni útmutatás, jelek, égből jövő segítség, médiumi és angyali üzenetek. (Mezopotámia szerelem és háború Istennője) „Istennő” karma, az erős, pusztítva teremtő feminin (Egyiptomi istennő, Osiris felesége, Hórus anyja, a Trónus Úrnője. Amikor Széth megöli férjét, és 14 darabra vágja, megkeresi a darabokat, összeilleszti Osiris testét, hiányzó pénisze helyett másikat készít és vele hál, ekkor fogan Hórus). A fragmentálódás és az újra egyesítés dilemmái. Az egész összerakása és megjavítása a szétszakadt részletekből. Képesség, hogy egymásnak ellentmondó, össze nem illő dolgokból egységet, kerek egészt készítsünk. Szintézis. Események, amik a szétszakítottság miatt következnek be (pl. egymástól elzárt, nem összefüggő területeken). Testvérkarma. (Szanszkrit eredetű fogalom, jelentése „kerék”) Annak felismerése, hogy minden tett, szó, gondolat következményekkel jár. Hatás és ellenhatás. A karmikus tanulás formái. (Priamosz király leánya. Apolló beleszeret és a prófécia, az előrelátás képességével ajándékozza meg. Amikor a lány nem viszonozza a szerelmét, Apolló azzal az átokkal sújtja, hogy hiába látja a jövőt, soha ne higgyenek neki). Elpocsékolt tudás, mások által nem kihasznált, vagy nem becsült ismeretek, képességek. Hiábavaló beszéd. Senki nem figyel ránk, senki nem fogadja meg a jó tanácsot. Másokra elpazarolt idő és energia. Befogadás-képtelenség, mások segítségének, tanácsainak elutasítása. (A Párkák közül az első, aki sodorja az élet fonalát, nevének jelentése „fonás, csavarodás”) Annak biztosítása,
81
Lachesis
120
Medea
212
Medusa
149
Memoria
1247
Merlin
2598
Metis
9
Minerva
93
hogy az élet valódi céljait teljesítjük. A sors fonalainak szövetté alakítása, amellyel létrejön az életfeladatok magasabb szintű mátrixa. (A második a Párkák közül, aki megméri az élet fonalát és megszabja a hosszúságát, nevének jelentése „egyéni sors”) Szerencse és siker, a boldogság megtalálása az élet megszabott keretein belül. Annak elfogadása, hogy hol vannak a határaink. Az a képesség, hogy hogyan lehet a nehéz helyzeteket a magunk javára hasznosítani. (A korszak híres varázslónője, Hekaté papnője és Helios napisten unokája, aki segit Jaszónnak ellopni az aranygyapjút. Amikor a hős elhagyja, rettenetes bosszút áll. Megmérgezi a vetélytársát, és saját két fiát is megöli, hogy fájdalmat okozzon Jaszónnak). Szerelem és gyűlölet intenzív kettőse. Mágikus varázstudomány, amivel bármit (jót és rosszat egyaránt) meg lehet valósítani. Akarat és képesség a megtorlásra. A minden és a semmi, a határtalan végletek archetípusa, amelyekről kiderül, hogy azonos tőről fakadnak. (Az egyik Gorgó nővér, akinek pillantása mindenkit kővé változtatott) Erőszak, sértett büszkeség, bosszú. Mágikus hatalom. Képességek, amelyet rosszra is használhattunk. (Latin kifejezés, amelyet a retorikában használtak, az öt legfontosabb retorikai eszköz közül az egyik) Az átlag feletti emlékezés képessége. Karmikus nyomok, emlékek és képességek, amelyek az éteri testről lehívhatók. Deja vu hatás, tiszta emlékképek. (A druidák főpapja, Arthur király varázslója) A természet folyamatainak ismerete és irányítása. Ősi mágikus tudás. Angolszász, vagy a Brit Szigetekhez kötődő karma. (Nevének jelentése „mágikus ravaszság”. A titánnő az Olimposz előtti kozmológia része, Zeusz szeretője, Athéné anyja. Egyenlő hatalommal bírnak, ezért Zeusznak le kell nyelnie, másként nem győzheti le. Próféciák figyelmeztetik a főistent, hogy különleges, erős és bölcs gyermekei foganhatnak a nászból. Az első egy leány, Athéna, a második egy fiú, aki majd Zeusznál is hatalmasabb lesz. Zeusz csellel ráveszi Metist, hogy változzon léggyé, és lenyeli, de elkésett, Metis méhében addigra már megfogant Athéna. A mítosz Pallasz Athéné fogantatásának és születésének egyik változata). Különleges körülmények, nehéz helyzetek legyőzése. Ami fizikai síkon vereségnek tűnik, arról később kiderül, hogy erkölcsi győzelem vagy spirituális nyereség. (A költészet, a bölcsesség, a különleges képességek római Istennője, a zene feltalálója, Pallasz Athéné római megfelelője). Stratégiai képesség mások ügyeinek intézésére. Kiváló PR képességek. Mások megnyerése. Hogyan tudunk, vagy nem tudunk szeretteink kedvében járni. A 2. számú Pallas Athena aszteroidához képest a zene és a költészet kap hangsúlyt.
82
Moira
638
Narcissus
37117
Nemesis
128
Nike
307
Niobe
71
Nymphe
875
Odysseus
1143
Orpheus
3361
(A Sors Istennői a görög panteonban) Az életfeladatok felvállalása. Tudatos életút, amely a születéstől a halálig tart. Ok és okozat, sorszerűség. (Szépségéről híres görög ifjú, aki a mítoszok szerint kegyetlenül bánt a szerelmével. Az istenek azzal büntetik meg, hogy szerelmes lesz saját tükörképébe, amelyet egy tóban lát meg, s mivel képtelen elszakadni tőle, ott pusztul) Önimádat, kötődés-képtelenség, önzés. Saját képességeink túlértékelése. (A jogos isteni megtorlás és a vak végzet istennője, a görögök szerint ő bünteti meg mindazokat, akik elkövetik a hübrisz – a dölyfösség – vétkét). Az Achilles sarkunk. Visszatérő dolgok és események, amik mindig kudarcot okoznak. Saját árnyék-személyiségünk. Hibák és kudarcok, amikért másokat okolunk. A bűnbak archetípusa. (A győzelem Istennője a görög panteonban) A győzni tudás képessége, a győzelem eufóriája. Gyorsaság, könnyedség. Gyors megoldások az élet nehéz helyzeteiben. Szabad mozgástér. (Halandó asszony, aki hét fiút és hét lányt szült. Mikor azzal dicsekedett, hogy különb Apolló és Artemisz anyjánál, az istennő Létónál, Apolló megöli a fiait, Artemisz pedig a lányait. A gyászoló Niobé bánatában kősziklává változott. A törökországi Sipylus nevű hegy egyik szikláját is róla nevezték el az antik időkben. A szikla valóban egy összetört, síró nőalakra hasonlít.). Alázatra tanító, megszégyenítő leckék a büszkeségünkkel, a kreativitásunkkal kapcsolatban. Nehézségek, bánat, gyász, amit a tehetségünkkel, képességeinkkel összefüggő dolgok, vagy a gyermekeink idéznek elő. Jelezhet gyermek elvesztésével kapcsolatos karmát is. („Nimfa” németül. A nimfák feminin természet-szellemek a görög mitológiában, akik egy konkrét helyhez vagy a természeti formához (forrásokhoz, patakokhoz, barlangokhoz) kötődtek. A természeti erők életet adó, kreatív, gyönyörű megszemélyesítői) A Földanya pozitív megnyilvánulási formái. Fiatalság, játékosság, ártatlanság. Játékos szexualitás. (A trójai háború hőse, aki megharagítja Poszeidónt és sok éven keresztül vándorolni kényszerül) Kalandvágy, leleményesség, rettenthetetlenség, hübrisz. A megismerés öröme és kényszere. Az akadályok legyőzése furfang vagy lelemény segítségével. (A Dalok Atyja, az antik idők legfőbb költője és zenésze, a líra feltalálója. Zenéjével megszelídítette a vadállatokat, táncra perdítette a sziklákat, megváltoztatta a folyók irányát. Látó és asztrológus). Zene, líra, költészet. Gyász, veszteség élmények. Bánat egy elvesztett vagy soha meg nem szerzett, elszalasztott, vagy meg nem valósult dologgal kapcsolatban. Ami hiányzik az életünkből ahhoz, hogy tényleg boldogok legyünk. Transzformációs képességek.
83
Osiris
1923
Panacea
2878
Pandora
55
Parthenope
11
Patientia
451
Persephone
399
Phaeton
3200
(Geb földisten és Nut égistennő legidősebb fia az egyiptomi mitológiában, Isis férje, Széth testvére. Széth megöli és 14 darabra tépi, de Isis megkeresi a darabokat, újra összerakja, vele hál, így fogan meg Horus, az első fáraó) Szétdarabolódás, veszteség-élmények, halál és újjászületés. A karma felvállalása az inkarnációs ciklusok során. (Aszklépiosz lánya, Apolló Napisten unokája, az univerzális gyógymódok és a gyógyulás Istennője. Csodatévő elixírjével bárkit képes volt meggyógyítani). Gyógyulás, regeneratív erő, természetes gyógyítói képességek, öngyógyítás. (A görögök szerint kezdetben az emberiség csak férfiakból állt. Az első asszony elkészítését Zeusz „rendeli meg” Héphaisztosztól, és minden isten hozzájárul, hogy különleges tulajdonságai legyenek. Zeusz Prométheusz testvérének, Epimétheusznak küldi el ajándékba, akinek Prométheusz egy szelencét adott. Ebbe zárta az összes bajt, ami az embereket érheti. Hiába tiltják meg Pandorának, hogy kinyissa, a lány nem képes legyőzni a kíváncsiságát. A szelencéből kiszabadul minden baj és betegség, egyedül a remény marad bent, mire Pandora észbe kap és lecsapja a fedelet). Váratlan kockázat, súlyos következményekkel járó buta cselekedetek, naivitásból vagy figyelmetlenségből adódó nehéz helyzetek, veszteségek. Nem tudunk ellenállni egy kísértésnek, ami beláthatatlan következményekkel jár. (Az egyik szirén a görög mitológiában. A szirének apja Acheolusz, a folyók istene, anyjuk valamelyik múzsa, Terpszikoré, Melpomené, vagy Szteropé, de egy másik változatban maga a föld, Chthon, ezért nevezik őket a föld szárnyas leányainak is) Különleges zenei képességek. Varázslatos személyes vonzerő, amely a beszéd- vagy énekhanghoz kapcsolódik. (A türelem erényének megszemélyesítője) Képesség arra, hogy kivárjuk valaminek az idejét. A földi törvényekhez kötődő idő elfogadása. (Demeter lánya, Hádész felesége, az alvilág úrnője, az eleuziszi misztériumok lány alakja). Távozás, eltávolítás a családi otthonból. Idegen környezetbe kerülés. Kényszerű elválás szeretteinktől vagy a családtagoktól. Képesség vagy képtelenség arra, hogy a nagy, sorsfordító változásokat megéljünk. A sors tudatos felvállalása. Mágia, misztérium, szertartások. (Héliosz Napisten fia. Arra kéri apját, hogy egy napig hajthassa a szekerét az égen. Phaeton először túl magasra száll, a Földön hideg lesz, aztán túl közel, és felperzseli a növényeket. Végül elveszíti uralmát a lovak felett, kicsúszik a gyeplő a kezéből, és szekerével együtt lezuhan az égboltról. Az égből lehulló csillag, a „bukott angyal”
84
Philosophia
227
Prosperpina
26
Psyche
16
Pyrrha
632
Pythia
432
Rhea
577
Sappho
80
Selene
580
Semele
86
Sisyphus
1866
legendája sok nép mítoszában szerepel. Valószínűleg a Vela kataklizmában szétrobbant bolygót, s az azt követő események nyomát őrzi). Túlzott önbizalom, bizonyítási kényszer, nem elégséges képességek vagy tudás, az erőtartalékok hibás felmérése. Ha prominens, jelezheti szerepünket a Vela kataklizmában. (Jelentése: a „bölcsesség szeretete”) Bölcseleti képességek. Kötődés a filozófiához, a görög akadémiákhoz, vagy titkos társaságokhoz. Persephone római változata, jelentése csaknem megegyezik vele. A különbség lényege, hogy míg Persephone kapcsolódik az eleuziszi misztériumokhoz, Prosperpina sokkal inkább az idegen helyre kerülő védtelen, nagyon fiatal lány archetípusa. (Halandó lány, akire szépsége miatt Vénusz féltékeny lesz, és megkéri fiát, Ámort, hogy sebezze meg a nyilával. Ámor véletlenül magát is megsebzi, és beleszeret). Gyermekkori trauma felismerése. Súlyos lelki sebek és a sérülésekből való felgyógyulás lehetősége. Sebezhetőség, mentális egészség vagy betegség, érzékenység vagy túlérzékenység. Pszi képességek: tűz jegyekben energiamezők érzékelését, földben a fizikai világban elért vagy anyagi sikereket, levegőben telepátiát, vízben empatikus képességeket. Deucalion felesége. Zeusz őket választja ki az özönvíz utáni világ létrehozására). Túlélő- és újrakezdő képesség. Kataklizmák (különösen áradások és teljes pusztulás) átélése. (Apollo delphoi templomának orákuluma) Jóstehetség, médiumi és divinációs képességek (Gaia és Uranosz lánya, a Földanya egyik megjelenési formája). A Földanya szelíd, gondoskodó, anyáskodó archetípusa, a gondoskodó elv pozitív megnyilvánulása, feminin teremtő erő. (Lesbos szigetéről származó görög költőnő, aki verseiben a sokféle szerelmet dicsőítette). Baráti kötelékek. Hasonlóság másokhoz, azonos értékrend. A másság elfogadása, befogadása, vagy elvetése, megtagadása. (Görög holdistennő). Az anyaság vállalása vagy elutasítása, anya-anyaság karma. (Zeusz kedvese, Dionüszosz anyja, aki Héra mesterkedésének köszönhetően elpusztul, amikor megkéri Zeuszt, mutassa meg valódi önmagát. A villámcsapástól porrá ég, csak a méhe marad meg) Naivitás, ártatlanság. Rajongó, feltétel nélküli szeretet, amit mások kihasználtak. Halál és pusztulás, amely árulás vagy féltékenység miatt következett be. (Korinthosz alapító királya. Ravasz és becstelen cselekedeteivel magára haragítja Zeuszt. Büntetésként az alvilágban egy hatalmas sziklát kellett felgörgetnie egy hegy
85
Siva
1170
Siwa
140
Sophia
251
Sphinx
896
Tantalus
2102
Terpsichore
81
Themis
24
Tisiphone
466
Toro
1585
tetejére, ami mindig visszagurult). Makacs kitartás még a legnehezebb, legreménytelenebb helyzetekben is. Vágy a tökéletességre. Unalmas és nehéz munkák elfogadása. Az élet olyan, mint egy meredek hegycsúcs, amit meg kell mászni. Remény a reménytelenségben. Újrakezdés. (Az indiai istenhármasság egyik tagja, a rombolás, a pusztítás istene, Brahma, a teremtés, és Visnu, a megőrzés mellett). Romboló ösztönök és tendenciák, amelyek szükségesek a megújulás, az újjászületés érdekében. A „pusztítva teremtés” képessége. (Szépség és termékenység istennő a szláv mitológiában). Termékeny szeretet, gondoskodás, harmóniára való törekvés. (A bölcsesség Istennője) bölcsesség, amely a megnyilvánult világ értelmezéséből és a feminin tudásból egyaránt ered. Tudás, tapasztalat, vagy annak hiánya. (Typhon és Ekhidna egyik gyermeke, rendszerint oroszlán testtel és asszony arccal ábrázolták) Titok, mágikus erő, amely Egyiptomhoz vagy a hellén időszakhoz köthető. (A görög alvilág legmélyebb bugyrának, a Tartarosznak a lakója. Ixionhoz hasonlóan meghívják az Olümposzra, ahol ambróziát lop, hogy odaadhassa az embereknek. Engesztelésül méltó eledelt akar az isteneknek készíteni, ezért fiát, Pelopszot darabolja fel és főzi meg egy üstben. Egyedül Demeter kóstol bele, mert a gyászában nem elég figyelmes, de a többi isten iszonyodva elutasítja az ételt. Klóthó, az egyik párka támasztja fel a gyermeket, és Héphaisztosz kovácsol neki új vállcsontot ahelyett, amit Demeter megevett). Gyermekgyilkosság, mások feláldozása önös érdekből, isten- és sorskísértés. (Nevének jelentése: „a tánc gyönyöre.” A kilenc múzsa közül a tánc és a drámai kórus múzsája). Kecsesség, mozgékonyság, cselekvőképesség, mozgás-koordináció, fegyelmezett testi gyakorlatok. Fizikai képességek fejlesztése fegyelem és gyakorlás segítségével. Karmikus tapasztalatokon alapuló rugalmasságot igénylő sportok, aerobic, tánc. (Nevének jelentése: „a természet rendje.” Az isteni rend, a törvény, és a helyes szokások megtestesítője, az egyiptomi Ma’at görög megfelelője, a Heszperiszek anyja). Helyes mérték, törvényesség, harmóniára való törekvés, vagy ezek hiánya és felborulása karmikus események miatt. (Nevének jelentése: „a gyilkosság megbosszulója”, egyike a három Erinnüsznek – Fúriának –, akik Uranosz kasztrálásakor születnek a földre hulló vércseppekből. Bosszúállás, jogos megtorlás. Feminin őserő és hatalom, amely a matriarchális időszakból származik. (Spanyol szó, jelentése „bika”). Macsó viselkedés, kötekedés, „csicskáztatás”. Túlzott düh és agresszió, megfélemlítés, erőfitogtatás. Korlátok nélküli erő és hatalom. Nehéz fizikai munka. Agresszív, versengő magatartás.
86
Urania
30
(Az asztrológia és az asztronómia múzsája. Nevének jelentése: „égi”.) Asztrológia, asztronómia, magas szintű teoretikus vagy absztrakt tudás. Képesség, hogy a szövevényes részletekben felismerjük a szervezőelvet. Szintézis, teóriák összegzése. A nagy átfogó dolgok meglátása.
Aszteroidák témák szerint A következő táblázatok a teljesség igénye nélkül földrajzi, kultúrköri, mondaköri, vagy témák szerinti csoportokba rendezik az aszteroidákat; lesznek tehát olyanok, amelyek több helyen is szerepelnek. Iigyekeztem felsorolni mindazokat, amelyek az évek során a látóterembe kerültek. Ezeket az aszteroidákat akkor érdemes figyelembe venni a születési képletben, ha szoros (1 – 1,5°-os) hosszúsági együttállást, vagy szoros (1°-nál kisebb) deklinációs parallelt hoznak létre a személyes bolygókkal, a születés uralkodójával, a Holdcsomópontokkal, vagy valamelyik sarkalatos ponttal. A lehetséges értelmezések az adott kultúrkörhöz és a mítoszokhoz kapcsolódnak. A listák a gyakorlati munkát segítik elő, ezért szabadon másolhatók. Anyaistennők és anyák SZÁM NÉV 672 Astarte 658 Asteria 1 Ceres 65 Cybele 1108 Demeter 1184 Gaea 103 Hera 2340 Hathor 42 Isis 3 Juno 71 Niobe 285 Regina 577 Rhea 580 Selene 140 Siwa 17 Thetis
87
Sötét Istennők SZÁM NÉV 76 Freia 681 Gorgo 100 Hekate 1181 Lilith 149 Medusa 638 Moira 466 Tisiphone Szűz Istennők SZÁM NÉV 105 Artemis 5 Astraea 881 Athene 78 Diana 6 Hebe 46 Hestia 7 Iris 93 Minerva 307 Nike 2 Pallas Athena 399 Persephone 26 Prosperpina 4 Vesta Hősök és hősnők SZÁM NÉV 588 Achilles 911 Agamemnon 2597 Arthur 129 Antigone 1489 Attila 14238 d’Artagnan 3552 Don Quixote 130 Electra 2082 Galahad 1812 Gilgamesh 2152 Hannibal 624 Hektor 5143 Heracles 2041 Lancelot 2095 Parsifal 1809 Prometheus 285 Regina 2579 Spartacus 1966 Tristan 5731 Zeus
88
„Szoláris” istenek SZÁM NÉV 1862 Apollo 895 Helio 1915 Quetzalcoatl 5731 Zeus Elvont fogalmak SZÁM NÉV 829 Academia 25000 Astrometria 1154 Astronomia 1589 Fanatica 1224 Fantasia 19 Fortuna 40 Harmonia 389 Industria 269 Justicia 2791 Paradise 451 Patientia 679 Pax 227 Philosophia 2653 Principia 475 Prudentia 1585 Union 905 Universitas 1282 Utopia 490 Veritas 12 Victoria 1260 Walhalla Erő és dominancia (vagy annak hiánya) SZÁM NÉV 1489 Attila 18458 Caesar 1437 Diomedes 2152 Hannibal 9305 Hazard 944 Hidalgo 2938 Hopi 431 Nephele 55 Pandora 285 Regina 1866 Sisyphus 2579 Spartacus 1585 Toro 494 Virtus 7211 Xerxes
89
Tudás és bölcsesség SZÁM NÉV 881 Athene 9446 Cicero 1247 Memoria 93 Minerva 57 Mnemosyne 2 Pallas 227 Philosophia 5451 Plato 251 Sophia Tudomány SZÁM 20006 10183 3600 6123 25000 100000 1154 2755 3948 1441 4169 15332 7000 1322 1991 55555 10093 6765 5668 4342 13149 8550 238 8000 11518 1134 2142 2769 7062 8672 11365 7014 6032 1691 2239
NÉV Albertus Magnus
Ampère Archimedes Aristoteles Astrometria Astronautica Astronomia Avicenna Bohr Bolyai Celsius CERN Curie Coppernicus Darwin DNA Diesel Fibonacci Foucault Freud Heisenberg Hesiodos Hypatia Isaac Newton Jung Kepler Landau Mendeleev Messier Morse NASA Nietzsche Nobel Oort Paracelsus
90
30857 4500 4804 5451 4001 6143 5450 5006 2244 6001 73687 44597 1677
Parsec Pascal Pasteur Plato Ptolemaeus Pythagoras Sokrates Teller Tesla Thales Thomas Aquinas Thoreau Tycho Brache
Gyógyítás–gyógyulás–betegség SZÁM NÉV 1027 Aesculapia 4581 Asclepius 2755 Avicenna 14367 Hippokrates 10 Hygeia 18131 Imhotep 2878 Panacea 5239 Reiki Halál – újjászületés – alvilág SZÁM NÉV 1912 Anubis 273 Atropos 1865 Cerberus 3671 Dionysus 42 Isis 1930 Lucifer 638 Moira 128 Nemesis 71 Niobe 3908 Nyx 3361 Orpheus 1923 Osiris 1170 Siva 2102 Tantalus 7464 Vipera 4464 Vulcano Atlantisz SZÁM 1198 593
NÉV Atlantis Titania
91
Karma SZÁM 3811 55 13227 4321
NÉV Karma Pandora Poor Zero
Mágia és transzformáció SZÁM NÉV 1020 Arcadia 273 Atropos 2063 Bacchus 34 Circe 97 Clotho 3671 Dionysus 69230 Hermes 1924 Horus 18131 Imhotep 42 Isis 114 Kassandra 120 Lachesis 212 Medea 2598 Merlin 9 Metis 432 Pythia 9325 Stonehenge 24 Themis 279 Thule Múzsák 62 27 22 84 18 33 81 23 30 62
Erato Euterpe Kalliope Klio Melpomene Polyhymnia Terpsichore Thalia Urania Erato
Hübrisz (dölyf) SZÁM NÉV 407 Arachne 430 Hybris 1566 Icarus 128 Nemesis 2102 Tantalus
92
Kataklizma SZÁM 193 1198 2247 5790 128 3200 203
NÉV Ambrosia Atlantis Hiroshima Nagasaki Nemesis Phaeton Pompeja
Művészek (írók, költők, festők, zenészek – csupán a legfontosabbakat sorolom fel) SZÁM 2476 1814 1815 69288 3469 3306 79144 6674 2984 2919 4492 3104 6592 6912 3000 2810 3001 6676 4221 4474 4727 6258 10151 2578 2985 7934 9905 4457 6354 5801 2975 2798 3992
NÉV Andersen Bach Beethoven Berlioz Bulgakov Byron Cervantes Cézanne Chaucer Dali Debussy Dürer Goya Grimm Leonardo Lev Tolstoj Michelangelo Monet Picasso Proust Ravel Rodin Rubens Saint-Exupéry Shakespeare Sinatra Tiziano van Gogh Vangelis Vasarely Verdi Vergilius Wagner
93
Spirituális minőségek SZÁM NÉV 193 Ambrosia 11911 Angel 1488 Aura 1252 Celestia 7 Iris 876 Nymphe 16 Psyche 37452 Spirit Szerelem SZÁM 2101 1389 1221 763 433 1047 101 7088 4386 4450 16 285 80 86
NÉV Adonis Aphrodite Amor Cupido Eros Geisha Helena Ishtar Lust Pan Psyche Regina Sappho Semele Magyar vonatkozású aszteroidák SZÁM NÉV 1489 Attila 2242 Balaton 1441 Bolyai 908 Buda 1442 Corvina 12301 Eötvös 434 Hungaria 1452 Hunnia 10918 Kodály 85317 Lehár 1513 Mátra 1257 Móra 1250 Ógyalla 44479 Oláheszter 67308 Öveges 4483 Petőfi 37432 Piszkéstető 82656 Puskás
94
2058 28196 3427 13121
Róka Szeged Szentmártoni Tisza
Szkíta – hun – magyar SZÁM NÉV 2232 Altaj 270 Anahita 67 Asia 1489 Atilla 2698 Azerbajdzan 2657 Bashkiria 908 Buda 1125 China 2297 Daghestan 434 Hungaria 1452 Hunnia 2178 Kazakhstania 2566 Kirghizia 472 Roma 1306 Scythia 2469 Tadjikistan 2668 Tataria 1537 Transylvania 2584 Turkmenia 2610 Tuva 1351 Uzbekistania 2232 Altaj
95
Inka SZÁM 8279 9480 1151 1801 2738
NÉV Cuzco Inti Ithaka Titicaca Viracocha
Germán mondakör SZÁM NÉV 673 Edda 9507 Gottfried 9504 Lionel 9505 Lohengrin 3989 Odin 9506 Telramund 1966 Tristan 4092 Tyr 1260 Walhalla Arthur mondakör SZÁM NÉV 9503 Agrawain 2597 Arthur 9500 Camelot 9499 Excalibur 9502 Gaimar 2082 Galahad 2054 Gawain 613 Ginevra 2483 Guinevere 2041 Lancelot 2598 Merlin 2095 Parsifal 9325 Stonehenge 9501 Ywain Egyiptom SZÁM 5010 4847 1912 2062 4415 2340 2436 2435
NÉV Amenemhet Amenhotep Anubis Aten Echnaton Hathor Hatshepsut Horemheb
96
1924 1813 42 3362 2895 3199 1122 287 1923 5011 5381 896 42355 4907 Azték SZÁM 1915 1980
Horus Imhotep Isis Khufu Memnon Nefertiti Neith Nephtys Osiris Ptah Sekhmet Sphinx Typhon Zoser NÉV Quetzalcoatl Tezcatlipoca
Iliász – Odüsszeia SZÁM NÉV 1150 Achaia 588 Achilles 5700 Homerus 3240 Laocoon 659 Nestor 1143 Odysseus 884 Priamus Japán mitológia SZÁM NÉV 10227 Izanami 5978 Kaminokuni 8702 Nakanishi 727 Nipponia 10604 Susanoo 10831 Takamagahara 5017 Tenchi Perzsia SZÁM 7212 7208 7209 7210 7207 7211
NÉV Artaxerxes Ashurbanipal Cyrus Darius Hammurabi Xerxes
97
Filozófia – theozófia SZÁM NÉV 12606 Apuleius 6617 Boethius 8550 Hesiodos 7447 Marcusaurelius 227 Philosophia 5451 Plato 6616 Plotinos 6615 Plutarchos 2570 Porphyro 6143 Pythagoras 2608 Seneca 5450 Sokrates 3402 Wisdom
Jegyzetek: 1. Lásd G. Michanowsky elméletét a BM 86378 jelzésű ékírásos tábláról, amely a Vela robbanást írja le. S. Ghivarello egy hatvanoldalas, asztronómiai és asztrológiai ismereteket összegző tanulmányban dolgozta fel az elméletet Eridu csillaga címen, amely sajnos csak olaszul hozzáférhető. 2. 2010 elején több mint 400,000 ismert és dokumentált aszteroidáról tudunk. Közülük a legtöbbet számmal tartanak nyilván, 15451-nek pedig neve is van (http://en.wikipedia.org/wiki/Asteroid). Ezek a számok az eszközök tökéletesedésével és az újabb felfedezések nyomán egyre csak nőni fognak. 3. Ilyen például az amerikai Solar Fire (http://alabe.com/) és a magyar fejlesztésű AstroKarma (www.astrokarma.org). 4. Lásd: The Astrolabe World Ephemeris (Astrolabe, Inc. 1998.); Mireisz László, Motyán Zoltán: A magyar efemerida (Paradigma, 2009.) 5. Az aszteroidák neveinek említésénél mindig az angol írásmódot alkalmazom, mivel „hivatalosan” a mai napig nem alkalmazza a tradicionális asztrológia ezeket az égitesteket, amikor azonban a 98
6.
7.
8. 9.
mítoszokat mesélem el, a magyarul meghonosodott helyesírásnak megfelelően jelölöm a szereplőket. Hermész az istenek hírnöke, Árész a háború, Apolló a Nap, Artemisz a Hold, Hébe pedig az örök ifjúság istene. Hagyományosan tizenkét olimposzi istenről szokás beszélni (Zeusz, Héra, Poszeidón, Hesztia, Demeter, Hermész, Árész, Apolló, Artemisz, Afrodité, Pallasz Athéné és Héphaisztosz) de ennél jóval többen vannak. Zeusz, Poszeidón, Héra, Hesztia és Demeter mindannyian Kronosz és Rhea gyermekei (Hádész eredetileg nem szerepel a tizenkettő között, mert az alvilágot uralja). A második generáció közül négyen (Hermész, Árész, Apolló és Artemisz) Zeusz és Héra gyermekei. Afrodité Uranosz genitáliáiból születik meg, a valóságban tehát semmi köze az Olimposzhoz, sokkal inkább az ősi, sötét, matriarchális Istennők sorába illeszkedik. Csupán a hellén korban születtek olyan mítoszok, amelyek szerint ő is Zeusz és Héra lánya – amely egyértelmű törekvési kísérlet arra, hogy a szépség Istennőjét is „beállítsák a sorba”. Az utolsó két istenség a mítoszok többsége szerint szűznemzéssel fogan: Héphaisztosz Héra, Athéné pedig Zeusz gyermeke. A számokról bővebben a Fényszögképekben, illetve a Karmaasztrológiai fényszögképekben írtam, de a számok jelentésének bármelyik numerológiával foglalkozó könyvben utána nézhetnek. A 11-es a természetfeletti erők mesterszáma. Ez az utolsó olyan szám, amit nem adunk össze, ha kijön karma (sorsmisszió) számként, mert nem igazán lehet 2-esként megélni. Ugyanakkor természetesen összeadjuk azért, hogy betehessük a számhálóba, a 2-es alapjelentése pedig a Hold, a befogadás, a bölcsesség. A Tarotban a 11-es Nagy Arkánum az Erő, a 2-es pedig a Főpapnő lapja, mindegyiküket feminin figurával ábrázolják, s a négy fő erény közül az Állhatatosságot és a Bölcsességet személyesítik meg. Dominique Collon: The Queen of the Night (British Museum Objects in Focus, The British Museum Press, 2005), 39. old. Dr. Walter Gorn Old (1864-1929), angol teozófus, misztikus és asztrológus, aki Sepharial néven vált világhírűvé. 99
10. Mae R. Wilson-Ludlam: Lilith Insight – New Light On The Dark Moon, 3. old. (Macoy Publishing & Masonic Supply Co. 1979.) 11. Ezért lehetséges, hogy megalkottak egy teljesen új emberismereti tudományt, a kronobiológiai pszichogenetikát, amely az ember születéskori fizikai, érzelmi és szellemi energiamennyiségeit állapítja meg, s meghatározza, hogy valaki mire alkalmas. Érdemes mindenkinek megismerkedni ezzel a tipológiával, amely önálló rendszert alkot, de remekül kiegészíti az asztrológiát, a számmisztikát és a grafológiát is. A Tiszta Forrás Intézetben magas szinten sajátíthatják el az érdeklődők (www.tisztaforras.com). 12. Ilyenek például azok az oppozíciók, amelyeket nem a tengelyek alkotnak, s amelyekhez nincs oldó fényszög a születési képletben. A szembenállás két végpontját úgy lehet integrálni, ha középre állunk és megkíséreljük mindkét égitestet egyszerre befogadni, erre azonban nagyon sokan képtelenek. 13. Lásd Hamvas Béla fordítás-értelmezését: http://canadahun.com/forum/blog.php?b=17741 (utolsó hozzáférés 2010. június). 14. Tőle születik Atum, aki Shut és Tefnutot nemzi, akiktől a földet és eget megtestesítő Geb és Nut születik, s akik két ikerpárt nemzenek (Isis és Osiris, illetve Nephtys és Széth). 15. Robert A. Johnson amerikai pszichiáter részletesen feltárja ezeket a tényeket a műveiben, például We: Understanding The Psychology of Romantic Love (Harper San Francisco, 1999.) 16. Demetra George: Asteroid Goddesses (ACS Publications, San Diego, 1986.) 17. J. Lee Lehmann, PhD: The Ultimate Asteroid Book (Schiffer Publishing Ltd., West Chester, 1988.) 18. Martha Lang-Westcott: Mechanics of The Future: Asteroids; The Orders of Light: Planets, Transneptunians, Asteroids (Treehouse Mountain). 19. Lásd például a www.serennu.com weboldalt.
100