Dr. Nagy József
Konyhakert az erkélyen
Planétás Kiadó • Budapest, 1992
A gombatermesztésről dr. Szabó István, a fúszernövényekről dr. Homok László, a növényvédelemről dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla írt
Előszó
A rajzokat Kecskésné Szabó Ildikó készítette A borítót Oravecz István felvételének felhasználásával Kiss István tervezte
Arisztotelész, korának tudományos eredményeit összefoglalva megfogalmazta, hogy a termesztett növények számára minden jónak eredője maga a termőföld. Ez a megállapítás bizonyos kiegészítéssel ma is igaz. Igaz, hogy nagy tömegben, viszonylag kisebb ráfordítással a szántóföldön, a kertben tudunk növényeket termelni. Igaz, hogya termóhely talaja jó feltételeket teremt a növények számára. Igaz, hogy kisebb figyelemmel is sikeres lehet a tevékenység, mert a nagy tömegű talaj kiegészíti a hatásokat. Azon azonban már vitatkozunk, hogy csak a talajban lehet növényt termeszteni. A tudomány eredményeinek felhasználásával kőzúzalék, homok, műanyagok, szalma, fakéreg, tőzeg, kőgyapot, tápoldat stb. felhasználásával helyettesíthetjük a termőtalajt, bennük sikeresen termeszthetünk pl. zöldségféléket is. Az adott talaj vagy közeg teljesítményét s általa a növények teljesítőképességét különböző termesztési módszerekkel tovább is növelhetjük. Ilyen az izolált termesztés, amikor az eredeti talajtói fóliával vagy egyéb anyaggal elkülönítetten, mesterséges földkeverékben, közegben, tápoldatban folyik a zöldségtermesztés. Az izolált termesztéssei elszakadhatunk az eredeti talaj tói, s kisebb felületen több helyütt is megvalósíthatjuk, így akár az erkélyen is. Célunk, hogy a lakóhely adta lehetőségeket kihasználva, ismereteink átadásával hozzájáruljunk a családok folyamatos friss zöldségellátásához, sikerélményt nyújtva a vele foglalkozóknak.
ISBN: 963 7931 05 8 ETO: 635.1/. 8.043:643.57 ISSN: 0864-9065
A termesztőhelyek kiválasztása, értékelése Planétás Kiadói és Kereskedelmi Kft. Budapest, Pf. 473 1396 Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója Szedte és nyomta az Alföldi Nyomda A nyomdai megrendelés törzsszáma: 3434.66-13-3 Készült Debrecenben, az 1992. évben Felelős vezető: Szabó Viktor vezérigazgató Felelős szerkesztő: Apjok Ferencné Műszaki szerkesztő: Marjai Ida Megjelent 3,5 (A/5) ív terjedelemben 013-p-1990
Az izolált termesztési módok alkalmazásával a termőföldön kívül betonon is sikeres termesztést folytathatunk. Ez közvetett és közvetlen módon értendő. Közvetett mód, hogy a "betonrengeteg" környezetében lévő talpalatnyi területeket termesztéssei is hasznosíthatjuk. Közvetlen eljárás, amikor a kövön, téglán, betonon stb. folytatunk termesztést. Lehetséges termóhelyek a következők. • Erkélyek. A természet emberhez közelebb hozását, a termesztést is szolgálhatják (1. ábra). Az erkélyek fekvése, védettsége változó. Hasznosításukat egyedi elbírálás alapjánjavasoljuk. Fő vezérlő elv a fényviszonyok alakulása, a hőmérsékleti hatások változása. Számolunk azzal, hogy a hagyományos termesztéstől eltérően itt nem éri reggeltől estig nap a növényeket. A helyhez rendelt fényviszonyok határozzák meg elsősorban a termesztés sikerét. A hőmérséklet vonatkozásában ked-
vezóbb a helyzet. A több oldalról biztosított szélárnyék kedvez a növényeknek. A lehűlés is más időszakban következik be, mint a szabadban. A levegő hőmérsékletének gyors emelkedése lehet kedvező: a növény hőoptimumáig; lehet kedvezőtlen: a hőoptimum felett. • Terasz. Az épület nYIlt,esetleg tető alatti, padlózott tartozéka. Az erkélynél elmondottak erre is érvényesek. Különbség, hogy a terasz nyitottsága közelítheti a természetes fény- és hőviszonyokat. Erősebb kitettsége miatt a szél hatását is számításba kell venni (2. ábra). • Lapos tető. Ideális termesztési lehetőséget kínál. Csak a biztonságos, balesetveszélytől mentes, jól szigetelt tetők vehetők használatba. A klimatikus feltételek a szabad földi hasonló jellemzőkkel megegyeznek. A fényt minden akadály nélk~l megkapja. Hőgazdálkodása, a hővisszaverődés miatt javul, a szélhatás erősödik. Termesztés esetén ezt figyelembe kell venni. • Veranda, tornác. Az erkélyhez hasonló, annál rendszerint nagyobb alapterületű házrész. A termesztés feltétel ei az erkélynélleírtakhoz hasonlóak. • Szobák, ablakok. A legfontosabb növényfajok (petrezselyem, metélőhagyma stb.) a szoba gyengébben megvilágított részében is nevelhetők. A legjobb fényviszonyok az ablakokban találhatók. Ide helyezte, illetve helyezi a növényeket az e~be~ ősidők óta. Különös tartalékot és lehetőséget jelentenek a palántanevelés szamara. • Kamr~k, tárol~k, pincék. Többségükben gyenge megvilágítottságú helyiségek. A fenyt nem Igénylő növényekkel (gombák, cikóriasaláta stb.) ezek is hasznosíthatók . • , Télik~rt. Az üvegházhoz hasonló, azonban gyengébb fényviszonyokat biztosíto, szabalyozott hőmérsékletű létesítmény. Sokrétű hasznosításra alkalmas.
• Udvarok. Legyenek kövezettek, betonnal, bitumennel stb. fedettek, izolált termesztésre alkalmasak. Erre helyezzük rá ugyanis a termesztőközeget, és abban folytatjuk a termesztést. Főleg az olyan helyek jöhetnek számításba, ahol a fényviszonyok kedvezőek, és az öntözés is megoldható.
Az izolált termesztés "kellékei" A sikeres növénytermesztéshez sokféle anyagra, eszközre, gépre stb. van szükségünk. A három legfontosabb csoportot vizsgáljuk.
A növénytermesztés és a talaj ősidők óta egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A talajból veszi fel a gyökérzet a vizet, a benne oldott tápanyagokat. A talajba vetünk, tűzdelünk, a talajban fejlődik ki a gyökérzet, amely támasztja a növényt. A talaj adja a "vázat" a hagyományos termesztéshez. így van ez az erkélyen termesztők nagy részénél is. A termesztő ember mindig a növény igényének megfelelő talajt választja. Az öt alaptípust: agyag-, homok-, vályog-, meszes, tőzegtalajokat tekintve na-
gyon különbözőek lehetnek talajaink. A rendelkezésre álló talaj ok többsége a különböző típusok keveréke. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a gyakorlatban elterjedt elnevezéseket használjuk. Legkönnyebben hozzáférhető a kerti talaj. A kert legjobbnak ítélt helyéről szedünk talajt az izolált termesztés számára. Ennek előnye, hogy ismerjük teljesítményét, megbízhatóságát. Tudjuk, mely tápelemet(eket) kell visszapótolni, hogy sikeres legyen a termesztés. A gyepszínföld. A rétek, legelők, erdőszélek, parkok gyeprétegének 8-10 cmes felső szintjét értjük e fogalmon. Közvetlenü! is használható. Hatékonyabb, ha a gyepes-földes részt együtt lehántjuk, egymásrarakjuk, kupacokban érleljük, érlelését műtrágyák hozzáadásával gyorsíthatjuk. Melegágyi föld. A szaporodó zöldségtermesztő gazdaságok tevékenységének a terméke. A palántaneveléshez használt trágyát és földet kupacolják, érlelik, átrakják, öntözik, műtrágyával (3-4 kg kombinált műtrágya köbméterenként) kiegészítik. A földszeruvé vált melegágyi föld az izolált termesztésben használható. Trágyaföld. Melegágyi trágya, komposztált szerves anyag, kazalban érlelt trágya végső terméke. Amikor a szerves alkotórészek már teljesen elbomlottak, felhasználható. 2 év alatt földszerű anyaggá válik. A tőzeg akorszerű termesztéshez használt földkeverékek legfontosabb alkotóeleme. Önmagában csak a tápanyagokkal való feltöltés után (P, K) használható. Keverésre kiváló. A homok is a földkeverékek fontos alkotórésze. 40 cm-rel a felszín alól, illetve a homokbányából szedve gyomfertőzöttsége, kórokozó- és kártevő-fertőzöttsége mérsékelt. Az ismertetett földek önmagukban, illetve egymással keverve (keverék), műtrágyával kiegészítve nagyon jó termesztőközeget szolgáltatnak. Az óvatosság azonban nagyon fontos. Amennyiben nagyobb tömegben használjuk, érdemes a laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni. Szükségszerű továbbá a földek tesztelése. Ez a rendelkezésre álló földek használatbavétel előtti vegyi fertőzöttségi vizsgáját jelenti. Minden földből vegyünk egy-két cserép nyit, ültessünk bele salátát, dinnyét stb. (gyorsan csírázó növény magját), és neveljük fel a palántát. Amennyiben a kísér1eti növények jól fejlődnek, felhasználhatjuk a földet (keveréket) termesztésre. A vizsgálati növények leveleinek deformálódása, "varangyossága" a talajban lévő hormonbázisú anyagok jelenlétére utal. Ilyen talajban nem szabad termeszteni ! A legmegbízhatóbbak az iparilag előállított, folyamatosan ellenőrzött földkeverékek. Magyarországon ma már jól ismert a Vegasea, a Florasea, a Florohorm stb. Ezek a földkeverékek nagy szervesanyag-tartalmukkal, jó szerkezetükkel, kellő szintre feltöltött tápanyagszintjükkel kiemelkednek társaik közül. Használatuk szinte biztos siker. Kevés szakértelemmel is jó termést érhetünk el velük. A költségek csökkenthetók, ha a rendelkezésre álló földekből saját magunk állítunk össze földkeveréket. Mindig jegyezzük fel, miből mennyit adtunk, mivel egészítettük ki. Majd termesszünk benne különböző zöldségfajokat. Az eredmény önmagáért beszél. Amelyik a legjobbnak bizonyult, azt kell használni a jövőben.
A hagyományos talaj ok helyettesítésére is van lehetőségünk. A botanikus Sachs már évtizedekkel ezelőtt bizonyította, hogy növényeket vízben, illetve tápközegben is lehet termeszteni. Alapelve, hogya növényeket olyan vizes oldatban neveljük, amely különböző sók megfelelő koncentrációjában és arányában tartalmazza a növényi életfolyamatokhoz szükséges tápelemeket. Később többen megállapították, hogy az egyenletesebb víz- és tápanyagellátás következtében jobbak a növény fejlődésének feltételei, így a teljesítmény növelhető, a tenyészidő csökkenthető. A talaj nélküli tápoldatos termesztés lényeges sajátossága, hogy a természetes talaj minden szerepét a táplálékmentes támasztóközeg és a tápoldat helyettesíti. A termőföld kiküszöbölésével a legfontosabb környezeti tényező, a "talaj" állandósítható. A tápanyaggal való ellátás szabályozható. A talajt helyettesítő közeggel szembeni fontosabb követelmények: szerkezete ne változzon a termesztés során, stabil és bomlásmentes legyen, a tápoldat összetételét ne befolyásolja, kémiailag inaktív legyen, bizonyos mértékű vízvezető és víztartó képességgel rendelkezzen, ne legyen kórokozóktóI és kártevőktől fertőzött, kémiai anyagokkal szennyezett. A szakirodalom a támasztóközegeket, anyaguk milyensége szerint, három nagy csoportba osztja: a) természetes szervetlen, b) természetes szerves, e) mesterséges anyagok. a) A természetes szervetlen anyagok közül legfontosabb a homok. ló víz- és levegőbefogadó képességű, de rossz víztartó képességű közeg. Gyorsan felmelegszik, gyorsan le is hűl. ló levegőzöttsége miatt a kémiai folyamatok is gyorsak benne. A folyami és bányahomok egyaránt használható. A folyami homokot felhasználás előtt rostálni, mosni kell. A rostált folyami homok 0,2-2,0 mm szemcseátmérőjű, 1,84 kg/liter térfogattömegű, hézagtérfogata 28%. A Duna homokjának pH-ja 7. A kavics a tápoldatos termesztésben nagyon elterjedt közeg. Átmérője 412 mm. Felhasználás előtt jól át kell mosni. A bele ültetett nagyobb növényeket is jól tartja. Hátránya, hogy nincs belső szerkezete. A habkőkavics előnye, hogy könnyebb, mint a kvarckavics, és porózus szerkezetű. Hátránya, hogy a pórusokban a só és a betegségek kórokozói könnyen megtelepszenek. Használata nem terjedt el. A természetes szervetlen anyagok közé tartozik a perlit is. Alapanyaga vulkáni eredetű, savanyú kőzet. A kibányászott ásványt őrlik, majd 900-1200 OC-onhevítve duzzasztják. A kémiailag kötött víz a részecskéket fehér, könnyű szemcsékké pattogtatja. Térfogata így kb. 20-szorosára nő. A magas hőmérséklet hatására sterillé válik, lúgnak, savnak ellenáll. A hazai kertészeti perlit 0,25-1,0 cm szemcseméretű. Vermikulit. Mesterségesen előállított anyag. Alapanyaga lemezes szerkezetű alumíniumvas-szilikát. Ezt az anyagot 900-1000 oChőmérsékleten 1 percig hevítik, ennek hatására a lemezek megnövelik felületüket, nagy víz- és levegőbefoga-
dó képességűek lesznek. 1 m3 vermikulit térfogattömege 120-200 kg. Víztartó képessége 300%, pH-ja 7, steril anyag. A kőgyapotot kőzetek keverékéből gyártják. Használata az utóbbi években robbanásszerűen terjedt a zöldségtermesztésben. A keveréket (60% bazalt, 20% mészkő, 20% koksz) 1500-2000 oC-ra hevítik. A megolvadt anyagból 0,005 mm átmérőjű szálakat készítenek, majd azokat "szőnyeggé" préselik. A termesztésre szánt kőgyapotot - az ipari felhasználásútói eltérően - a célnak megfelelően tisztítják. A kőgyapot "szőnyeg" pórustérfogata 96%, 1 m3 anyag 80 kg tömegű. Tápanyagot nem tartalmaz. Keramzit. Használata az utóbbi időben nagyon elterjedt. Mészmentes anyagból forgódobban 1200 OC-onégetik. A hevítés hatására az agyaggolyók felfúvódnak, ennek következtében szerkezete porózus lesz, térfogata megnövekszik. PÓrustérfogata kedvezőbb, mint a kavicsé és a kőzúzaléké. A szemcsék átmérője 5-20 mm között változik. Kémiailag közömbös, szilárd szerkezetű és bomlásmentes anyag. , Kohósalak: A habkő kavicshoz hasonló, de annál előbb bomló anyag. Növenytermesztes,re a 2-4 mm-es szemcsenagyságú részeket rostálják ki. Használatbavétel előtt vízkapacitásra kell feltölteni. Zeolitok. Színtelen vagy enyhén színezett, víztartalmú ásványcsoport. Túlnyomóan Na-Ca-alumoszilikátok. Vázszerkezetűek. Apróbb és durvább szemcseméretben egyaránt használhatók. A porózus, nagy felületű anyagoknak nagy a felületi megkötő- és abszorbeálóképességük, s hogy káros sófeltöltődés ne következzék be, időnként tiszta langyos vízzel alaposan mossuk át őket. b) Természetes szerves anyagok közül elsőnek emlí~ük a hidropóniás termesztésben is sikerrel használható tartóközeget, a tőzeget. Két nag; csopor~át különbözte~ük meg: felláptőzegek (savanyúak, tápanyagszegenyek); síkláptőzegek (semlegesek, sötétebb színűek finom rostos szerkezetűek). ' A zöldségtermesztésben jó rögzítőnek számít a szalma is. A szalmabálás termes~tésb~n, k?nt~nerek töltéséhez (hidropóniás termesztés) jön számításba. A friSS,meg eso elott betakarított száraz szalma termesztőközegként is jó szolgá~atot tehet. A szalma értékét annak faja (növényfaj) döntően befolyásolja. LegJO~? a keményebb, szilárdabb búzaszalma, majd ezt követi a rozs, zab, árpa szalmaJa. Kiváló keverékanyag a rizshéj is. Hántolás után jelentős tömegben képződik. Termesztőközegként használható. Egyes helyeken a fakéreg adódiklehetőségként. Komposztálva és komposztálás nélkül is felhasználható. Szükség esetén más anyagokkal is keverhető. Arra kell ügyelni, hogy a növény számára káros anyagokat ne tartalmazzon. A fakéreg mellett a faforgács, a fűrészpor is jól használható a termesztésben. Ezek az anyagok a tartóközegek lazítására, a palántanevelésben a tápkockák öszszeragadásának megakadályozására is alkalmasak. A komposztált fenyőtűt a zöldségtermesztés is sikerrel hasznosítja. c~A,me.~tersé~es anyagok közül elsőként a műanyagokat említjük. Meghódítottak eletunk mmden területét. Gyökérrögzítő közegként sem hagyhatók figyel8
men kívül. Csupán felsorolásként említjük a műanyag pálcikákat, golyókat, rácsokat, a hygromullt, a polisztirolt, a különböző vliseket (fátyol). Említést érdemelnek még a fémhálók. Tápoldat-kijuttatás, -összetétel A tápoldatok kijuttathatók tápoldat, tápfilm, tápköd formájában, csöpögtető, áramoltatásos, árasztásos, feltöltéses, süllyesztéses, esőztető stb. módon. Hely hiányában csupán az esetünkben fontosabb eljárásokat ismerte~ük részletesebben. • A talajon, illetve földkeverékben folyó termesztés sikerét nagymértékben növeli a tápoldatos kezelés. Vele a talaj elégtelen tápanyagkészlete folyamatosan pótolható. • A tápfilmes megoldást (NFf, Nutrient Film Technique) egészen kis mértékben, házilag is megvalósítha~uk. Lényege: a növényt kőgyapotba helyezzük, és tápoldatfilm folyik alatta. Ebből veszi fel a tápanyagot. Erre a célra egy fekete fóliapalást (tömlóhöz hasonlóan összehajtva) megfelel, benne a tápoldatfilmet áramoltatha~uk (3. ábra). •
3. ábra. NFT, tápfilmes termesztés az erkélyen 1. pH-szabályozó, 2. hőmérséklet-szabályozó, 3. sótartalom-szabályozó, 4-6. tápoldat-szivattyú, 7. tápoldat-adagolás, 8. aerátor, szellőző, levegőző, 9. pH-, °C_ és CF-érzékelő, 10. vízadagoló, 11. fűtési spirálcső, 12. keringtető szivattyú, 13. vízhőmérséklet-szabályozó szelep, 14. kőgyapot kocka, 15. vízvezető csatorna, 16. csöppenként öntözés, 17. szigetelés
Cink -szulfát Réz-szulfát Konc. (NPK) %0 pH
• Újabb eljárást dolgoztak ki a Grossbeereni Zöldségtermesztési Kutatóintézetben. Nagyon jól alkalmazható erkélyen, teraszon stb. Ez a módszer a PPH nevet kapta. Közeg nélküli, sík felületű hidropóniás növénytermesztést jelent. A gyökérzet vékony textilvlisen (fátyol) helyezkedik el, két fóliapalást közé zárva. Az alsó fóliaréteg elhatárolja az aljzattól, a felső fólia palást (áttetsző színű PE-, illetve PVC-fólia) megakadályozza a gyökérzet kiszáradását, a moszatképződést. Az áttetsző (fehér) színű fólia erősen visszaveri a fényt, így jobb a növény fényhasznosítása. A tápoldatelosztó berendezés lyuggatott gégecső, a vlis és a fólia között helyezkedik el (4. ábra) . • ló eredményt érhetünk el az árasztásos, süllyesztéses eljárással is. Mivel kis felületről, illetve kevés növényről van szó, elképzelhető a tápoldatba való mártogatás, "etetés" (naponta 3-4 alkalommal, néhány percig). Egyszeruob azonban a tápoldat csöpögtetéssel történő kijuttatása, illetve az öntözés. A kutatók és a termesztók tápoldat-összetételre vonatkozó javaslata nagy eltéréseket mutat. A legegyszerűbb, ha több hatóanyagot tartalmazó összetett trágyát, illetve több hatóanyagot tartalmazó levél- és talaj trágyát feloldunk, s annak 0,1-0,5%-os vizes oldatával, igény szerint tápláljuk a növényeket. Hiány tünetek esetén pedig a szükséges elemekkel kiegészí~ük. ló eredményt érhetünk el a Kertészeti Egyetemen kidolgozott tápelem-összetételekkel : g/liter víz 1. Volldünger 1,50 Szuperfoszfát (17%) 1,16 Konc. (NPK)%o 0,60 pH 6,00 g/liter víz 2. Pétisó (N = 25%) 1,00 Szuperfoszfát (P20S = 17%) 1,16 Kénsavas káli (K20 = 50%) 1,46 Magnézium -szulfát 0,12 Vas-szulfát 0,014 Bórax 0,0017
3. KN03 CaHP04 MgS04 Vas-szulfát Mangán-szulfát Bórax Cink-szulfát Réz-szulfát Konc. (NPK)%o pH
0,0008 0,0006 0,94 6,00 g/liter víz 1,50 0,36 0,12 0,014 0,002 0,0017 0,0008 0,0006 0,86 6,00
A tápelemtartalom mellett a víz keménységére is figyelmet kell fordítani. Erre is többféle recept található. Pl. a paradicsom esetében kemény víz használatakor 5 kg/100 liter kalcium-nitrát adagolását javasolják.
Elhelyezési módok Elhelyezési módon a termesztóközeg és a határoló anyagok által meghatározott termesztőformákat é~ük. Legegyszeruob változat az álló konténer. E fogalomkörbe soroljuk a cseréptől a többszintes, felállított tömlókön át a többszintes elemes oszlopig alkalmazott elhelyezési módokat. Legegyszeruob formája a cserép (5. ábra). Ide soroljuk a műanyag zsákokat, reklámszatyrokat termesztóközeggel megtöltve. 25-30 cm szélességű fektetett tömlőből állókonténer-palást vágható. Két változatban készíthető. Egyik a nyitott palást, ezt nehezebb tölteni. Abehegesztett végű könnyebben kezelhető. Az álló konténer formát követi a reklámszatyor is, termesztóközeggel, földdel megtöltve. Az alját néhány helyen perforálni kell (kiszúrni), hogy a fölös vizet elvezessük. Az álló konténerek egy síkban, illetve lépcsőzetesen is elhelyezhetók a termesztóhelyen. A megtöltött álló konténereket használatbavételükig egymásra is rakhatjuk, hogy minél kisebb helyet foglaljanak el. A termesztésbe vétel a vetéssel, illetve ültetéssei kezdődik. Ekkor - az adott növényfaj sor- és tőtávolságának megfelelően - rakjuk a konténert végleges helyére.
2.50 mm
+-----~
A termesztőoszlop vagy elemekből összerakható termesztőcsőrendszer szintén álló konténernek tekinthető. Magassága 1-2 m-ig terjedhet. Jobb helykihasználást tesz lehetővé. Az oszlopon a növény elrendezése szerint vágunk lyukat, s ide ültetünk. A csőrendszer esetében a növényhelyek előre tervezettek. Figyeljünk a magas oszlopok dőléslehetőségére, a balesetveszélyre. Csak pontosan beállított, rögzített oszlop a megbízható (6. ábra). A fekvő konténer elterjedt elhelyezési, zsákos forma. Fóliapalástból igény szerinti méretben és számban készíthető. Legjobb az 1,0 m hosszú, 35 cm szélességű tömlő. A jelzett méretű tömlőbe kb. 30-35 kg földkeverék fér. A töltés előtt célszerű a tömlő egyik végét (amíg tiszta) behegeszteni, majd ezt a zsákot töltsük meg földkeverékkel. A föld túlzott nyomkodása nem célszerű, de az egyenletes tömöttségű zsák a célnak megfelelő. Töltés után a zsák végét zsineggel vagy dróttal elkö~ük, és kész a termesztőtömlő. Használatbavétele a tömlők végleges helyre való fektetésével, majd a termesztendő növényfaj (-fajta) térigényének megfelelő térállásra lévő lyukak kivágásával kezdődik. Ennek tervezése nagy körültekintést igényel. A tömlő szakszerűtlen összevagdosása nem vezet eredményre. A tömlő alá célszerű fóliát teríteni (7. ábra). A vízszintes elhelyezési forma régi képviselői az erkélyládák, -vályúk, -tálcák stb. is. Bennük is sikerrel termeszthetünk egyes zöldségfajokat (igaz, ezek dísznövénnyel történő hasznosítása a megszokottabb ). A szalagos elrendezés (konténer) 50-70 cm széles, 15-25 cm magas, fóliára terített fa- (deszka-) vagy műanyag stb. kerettel határolt termesztőközeget foglal magában. Hosszúságát a rendelkezésre álló terület határozza meg. A szalagos elrendezést kőgyapot szőnyegen vagy a tápoldatnak vályúba való áramoltatásával történő hidropóniás termesztéssel is megvalósítha~uk.
Vetőmag, szaporítás
Elterjedtebb az ún. ágykonténer elhelyezési mód. Az ágykonténer 140160 cm széles, 5-15 cm magas, tetszés szerinti hosszúságú keretbe helyezett földkeverék. Itt is fóliával takarjuk az eredeti "talajt". Az 5 cm-es talajréteg használatakor a tápoldatozás kiemelkedő szerepet játszik. Készíthetünk fóliával bélelt, kavics-, műanyag stb. közeggel töltött, földbe vagy föld felszíne fölé emelt ágyat is hidropóniás termesztés számára. Itt a fontosabb méretek a következők: szélesség 120 cm, a magasság a széleken 18 cm, középen 25 cm. Fontos, hogy a tápoldat a kívánt helyre és onnan elvezethető legyen (8. ábra). Kiemelt ágyás. Elhelyezési módként a dísznövénytermesztésben általánosan elterjedt. Az ágyás téglákra helyezett eternitlapon helyezkedik el. A széle (szegéIye) 20-25 cm magas ugyancsak eternitlap. Az ágy alatt "szabadon hagyott" rész a jobb hőgazdálkodást, esetleg az ágyásba helyezett földkeverék fizikai fertőtlenítését (gőzölés) is elősegíti. Az ágyás felszínét (a többivel egyetemben) a gyomok elleni védelem céljából fekete fóliával takarjuk. A hidropóniás termesztésben használatos tálcás elhelyezésmódról kell még szólnunk. Erre a célra a vasbeton, azbesztcement, tégla-, fa-, poliészter-, fémtálcák egyaránt számításba vehetők. Mélységük 20- 30 cm, szélességük és hosszúságuk tetszőleges. A felsorolt számtalan anyag, termesztés- és elhelyezésmód kapcsán óhatatlanul kísért az arisztotelészi megállapítás. Vajon elegendő-e az a földtömeg, illetve közeg a növény számára, ami az izolált térben található? Nem kellene-e többet adni? Kísérleteink igazolják, nem kell sok talaj a növény számára. Szükséges viszont, hogy a rendelkezésre álló, kis tömegű, térfogatú közegben a növény számára optimális feltételeket teremtsünk. Ahogy koncentrálódik a gyökérzet, úgy erősödik a termesztés belterjessége. Akkor lesz igazán jó pl. paprikatermesztésünk, ha a terméstömeg kidönti a konténerből a paprikát. (Ebben az esetben azonban karózni kell a növényt.)
A vetőmag gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megtermelt fajtaazonos és fajtatiszta, minősített (és vetésre előkészített) mag. Szaporításon a termesztett növények életfolyamatának újrakezdését (reprodukció) tartalmazó munkákat ér~ük. A szaporítás történhet ivaros (generatív) és ivartalan (vegetatív) szervekkel. Esetünkben az ivaros szaporítás a fontosabb. Ez történhet helybe vetéssei és palántaneveléssel. A táblázatban a tervezést segítő fontosabb szaporítási adatokat rögzí~ük. A sokféle fekvésű, szerkezetű erkély, terasz stb. nem teszi lehetővé, hogy külön-külön mindegyikre adjunk időzítési adatokat. Tájékoztatásképpen közreadjuk a szabadban kialakult fontosabb vetési időpontokat.
1. táblázat. A fontosabb zöldségfajok szaporítás; mutató; db mag/g
Paradicsom Paprika Uborka Sárgadinnye Görögdinnye Borsó Bokorbab Sárgarépa Petrezselyem Zeller Fejes saláta Cikóriasaláta Karalábé Kínai kel Bordás kel Retek Spenót Sóska Vöröshagyma
Csírázóképességét
növény
év
db/m2
300 1S0-17S 30-3S 20-40 2S-S0 3-10 3-9 7S0-12S0 700-1100 2800-3000 200-3S0 300-700 2S0-4S0 2S0-400 2S0-400 7S-140 100-17S 800-1S00 22S-300
4-6 3-4 6-8 6-8 6-8 4-6 3-S 3-4 2-3 4-S 4-S 4-S 4-S 4-S 4-S 4-S 4-S 3-4 3-4
400-S00 1000-1S00
4-S 1
Fokhagyma Téli sarjadékhagyma Metélőhagyma
Javasolt
megőrzi
2-11 6-18 2-6 2-S 1-2 SO-100 30-SO 200-400 200-400 10-1S 2S 600-1000 1S-3S 8-10 8-10 400 200-400 200-400 SO-100 SO-70 100-200
15
• Március elején vethetjük a hidegtűrő zöldségfajok magvait: pl. petrezselyem, sárgarépa, borsó. • Március közepén, amikor a talaj hőmérséklete 5-8 oC-ra emelkedik, vethető a vörös~agyma, a sarjadékhagyma, a metélőhagyma, a káposztafélék, a borsó szakaszaI. • Apri~isban, 10-12 oC-os talajmelegedéskor vethető állandó helyére a paprika, a paradIcsom, az uborka, a dinnye, az őszi betakarítású fejes káposzta. • Nyáron, június-augusztus ban a másodvetések következnek: spenót, kínai kel, uborka, bab, retek stb. • Szeptember-októberben vetjük az áttelelő spenótot, a fejes salátát stb. • A tél alá vetés november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, a borsó stb. A tájékoztató jellegű időpontokat ki-ki igazítsa a saját adottságai hoz. Ennek szellemében korábban vagy később vessen. A vetésmélység a mag nagyságától, valamint a talaj szerkezetétől függ. A saláta magját 1-1,5 cm, a sárgarépáét 1,5-2,0 cm, az uborka magját 2,5-3,0 cm, a babot 4-6 cm mélyre vetjük. A magvetés mellett széles körben elterjedt a palántaneveléssel való szaporítás. Palántanevelésról akkor beszélünk, ha a lágy szárú növény magját nem a végleges helyére, hanem védett helyre szórjuk, s igény szerint tűzdeljük, illetve sima palántaként neveljük. ~ r.alántanevelés előnyei a kedvezőbb környezeti feltételek megteremtésében, az ereskezdet előbbre hozatalában, a jobb területhasznosításban, a jelentős anyagmegtakarításban foglalhatók össze. A ház körüli termesztés során csak kevés növénnyel dolgozunk. Két lehetőségünk van: vagy felneveljük magunk a palántákat, vagy megvásároljuk. A legegyszerúbb, ha egy edénybe vagy szaporítóládába vetjük a magot (sűrűn). Szikleveles állapotban túzdeljük cserépbe, tejes- stb. pohárba, gyepkockába stb. Tűzdelés után a hő- és fényviszonyoknak megfelelően tartsuk a növényeket. Kevés fényesetén alacsony hőmérsékletet tartsunk, mert így nem nyurgul fel a palánta. Sok fényesetén magas hőmérséklet, sok levegő, jó vízellátás teszi edzetté a palántát. A jó minőségű palánta kompakt, tömött növekedésű, 4-6 fejlett lomblevéllel és jó gyökérzettel rendelkezik. A magvetés időpontját mindig a tervezett kiültetés idejétől visszaszámolva határozzuk meg. A palántanevelés 4-6 hét a tavaszi időszakban. A fontosabb ültetési időpontok: március közepe-április eleje: káposztafélék, fejes saláta, április vége-május eleje: paradicsom, május közepe (fagyosszentek után): paprika, uborka, dinnye, május vége-június eleje: zeller, fejes káposzta, június közepe-július közepe: káposztafélék, másodnövények, október közepe: áttelelő kelkáposzta, áttelelő fejes saláta.
Zöldségfajok környezeti igénye A környezeti feltételek optimális vagy azt közelítő szintjének megteremtése a sikeres termesztés alapja. Különösen figyelni kell erre az erkélyen, teraszon, tetőn stb. történő termesztés folyamán. A termesztést folytató embemek kell irányítania a tényezőket. Az irányított termesztés fejlettebb fokán már számítógép vezérli program szerint a folyamatokat az erkélyen is (9. ábra).
A növények anyagcseréje, növekedése és fejlődése a hőmérséklettól függő folyamat. A növény és környezete között állandó hőcsere folyik sugárzás, hővezetés, hőátadás vagy áramlás útján. Ez annál erősebb, minél nagyobb a hőmérsékleti különbség. Hőcsere azonos hőmérsékletű közegek között is van, de mindkét irányba egyenlő értékű. A növények által elnyelt fény túlnyomó része hőenergiává alakul, melegítő hatást fejt ki. A sugárzás útján terjedő hő legfőbb forrása a Nap, de hősugárzást bocsát ki minden test.
A zöldségfajokat optimális hőigényük alapján 3 °C-onkénti eltéréssel 5 csoportba osztotta Markov és Haev (1953). Ezek az adatok a termesztésnél elengedhetetlenek. 1. csoport: 25 oC IV. csoport: 16 oC sárga- és görögdinnye sárgarépa uborka petrezselyem spárgatök pasztinák paprika cikória II. csoport: 22 oC téli sarjadékhagyma paradicsom metélőhagyma tojásgyümölcs burgonya sütőtök borsó bab fejes saláta kukorica spenót Ill. csoport: 19 oC rebarbara cékla sóska vöröshagyma V. csoport: 13 oC fokhagyma káposztafélék póréhagyma retek zeller torma spárga Az adatok a fajok optimális hőigényét tartalmazzák, amit a t· opt. = t ± 7 oC képlet alapján számolnak, ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és reproduktív fázisban. A ± 7 oC-os eltérést az optimumtói káros következmény nélkül való eltérésként kezelik. A ± 14 oC-os eltérés adja a fejlődés minimum- és maximumértékét. A növény fejlődésének egyes szakaszaiban javasolt hőoptimumok a következők: - nyugalmi szakaszban -14 oC, - csírázás idején + 7 C, - szikleveles szakaszban -7 oC, +0 oc. - szár- és levélképzés idején 0
Különbséget kell tenni a nappali hőmérsékletigények között is. A trópusi származású növények számára 3-6 oC, a mérsékelt égövból származóknak pedig 5- . 7 oC különbséget kell tartani az éjszakai és nappali hőmérséklet között. (Mindig az éjszakai érték az alacsonyabb.)
Mivel fény nélkül a klorofillt tartalmazó növények nem fejlődhetnek, termesztésük is csak megfelelő fény jelenlétében lehet eredményes. A termőhely kiválasztásakor vizsgálni kell az adott hely megvilágítási viszo-
nyait és a megvilágítás erősségét. A napi fénytartam változása a földrajzi szélességtóI, a Nap járásától, az épület fekvésétól függ. A fényintenzitás fogalmán az egységnyi területre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. Ez az energiamennyiség a napsugarak beesési szögétóI, a levegő szennyezettségétól, a felhőzet nagyságától, a fekvéstóI függően változik. A Magyarországon termesztett zöldségfajok közül legtöbb fényt kíván a paprika, a paradicsom, a dinnyék. Közepes fényerősséget a fejes káposzta, a karalábé, a vörös- és fokhagyma, a cékla, a bab, a borsó és az uborka. Gyengébb megvilágítás mellett termeszthető a zeller, a sárgarépa. Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát, termesztjük a csiperkét.
Termesztett növényeink az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból vagy a talajt helyettesítő közegból, illetve tápoldatból veszik fel (10. ábra).
Fontos szerepet játszik a növények életében, mert - a növényi sejtek nélkülözhetetlen alkotórésze (a növényi test 90-94 %-a víz), - tápanyagként beépül a növények testébe, - tápanyagoldó és -szállító, - a növények testhőmérsékletének szabályozója (a felvett víz 95 %-a transzspirációra - párologtatás - használódik fel), - a növényi sejtek telítettségi állapotának (turgor) szabályozója. Az izolált termesztésben még fontosabb, hogy folyamatos legyen a vízellátás, mint a szabad földiben (11. ábra). Az előbbiben csak az adott talaj, közeg stb. tömege áll rendelkezésre, s belóle a vizet a növény gyorsan felhasználja. Egy kifejlett paradicsom-, ub.orkanövény 2-3 liter vizet is elpárologtat naponta. A hiány gyorsan jelentkezik. Pótolni kell. Az 1 m2cre adott 1 liter víz 1 mm csapadéknak felel meg. A talajt 1 cm-re nedvesíti át. A termőréteg vastagságát és a gyökérfejlődés ütemét ismerve úgy kell az öntözést tervezni, hogy az a talajt a kívánt mélységig átnedvesítse (12. ábra). A túl öntözés káros, mert a felvehető formában lévő tápanyagokat kimossa.
....... ............. 4
8
12
.. ' ......•.•
1.6
20
JC:,5,K.,f7P1 P,U ~
28
32
!zöldföme~,!er-més hg/m2
hbn3pos retek. S '" fejes saláta /i:::
K..=Katalábé
.kálium nitrogén ••.......... fo~zfor
p:: par-rocsom Pp = paprílc.a U:: ubaric.a
Burgonyafélék A növények szervezetük felépítéséhez a levegóból szén-dioxidot (COz), a talajból vizet és különböző tápelemeket vesznek fel. Szervezetük szárazanyag-tartalmának több mint 90%-a szén, oxigén és hidrogén, ezek zömmel a levegóból és a VÍzből származnak. A talajból felvett ásványi anyagok mennyisége 3-10%. A növények talajból való tápanyagfelvétele nem mindig áll arányban tényleges szükségletükkel. A növény számára elégtelen tápanyag-ellátottság esetén súlyos hiány, illetve enyhe hiány jelentkezik. A jó ellátottság a luxusfogyasztást jellemzi. A túlzott felvétel mérgezést idézhet elő. A zöldségnövények ásványi eredetű tápanyagfelvétele a növény fejlődési ütemének megfelelően változik (13. ábra).
A sokféleképpen felhasználható paradicsom egyik legfontosabb zöldségfajunk. Növekedési típusait tekintve három változatát különbözte~ük meg: determinált, féldeterminált, folytonos növekedésű. Újabban a szakirodalom a féldetermináltat és a determináltat együtt determináltnak nevezi. A régi elnevezés esetünkben könnyebben érthető. A determinált a tömzsi bokor forma, amelynek 2-3 virágfürt elérése után leáll a növekedése (14. ábra). A féldeterminált 4-8 virágfürt után áll le, a folytonos növekedésű pedig akár több méterre is megnövő változat.
zett spárga köré pedig tekerjük a szárat. A determinált fajtáknál erre nincs szükség. Fontos ápolási munka a levelezés. A feladatukat teljesített, elöregedett alsó leveleket az érésütemnek megfelelően távolítsuk el. Mivel izolá1t termesztést folytatunk, ha a növény kívánja, folyamatosan kell öntöznünk, és legalább 10 naponként tápoldatozzunk. Hidropóniás termesztés esetén az "etetést" , a tápoldatozást folyamatosan végezzük. Szedés. Az érett terméseket szedjük le és hűvösebb helyen tároljuk, így a növényt újabb termésképzésre készte~ük.
A paprika nagy C-vitamin-tartalma miatt egyik legértékesebb zöldségfajunk. Egy termés elfogyasztásával már fedezhe~ük napi C-vitamin-szükségletünket. Az érett paprika a termésében található A -vitamin provitaminja miatt is nagyon egészséges táplálék.
Fajták. Zömök, Balkon. Zömök növekedésűek, cserépben, ládában, fekvő konténerben termeszthetók. A Balkon koktél paradicsomfajta, kisméretű bogyókkal. Támrendszer mellett jól termeszthető a Módi Fl' a Tini Fl' a K3 Fl fajtacsoport. A folytonos növekedésűek közül a Gála Fl' a Lugas Fdöhet elsősorban számításba. Javasoljuk továbbá az "erkélyre" a Kecskeméti tárolási (K5-1) fajtát. Bogyóit száron, illetve levéve több hétig tárolha~uk, fogyasztha~uk. Környezeti igénye. Hőoptimuma 22 oc. Intenzív fényt kíván (5000-10 000 lux). Nagy termésátlag csak bőséges vízellátással érhető el. Vetés, ültetés. A jobb helykihasználás végett csak palántáról való termesztését javasoljuk. Védett helyre - kockázattal- már április közepétől kiültethetjük. Biztonságot a tavaszi fagyok elmúlta utáni ültetés ad. A tárolási fajtát később is ültethetjük, hogy késő ősszel, tél elején is legyen fogyasztható paradicsomunk. Ápolás. A féldeterminált és folytonos növekedésű fajtákat egyszárasra neveljük. Az oldalhajtásokat fiatal korukban törjük ki folyamatosan. Ez a kacsozás. A hajtásokat folyamatosan rögzítsük. Erre a célra választhatunk karót, spárgát, rács ot stb. Karóhoz, rácshoz kötözőanyaggal rögzítsük a hajtást, a függőlegesen elhelye-
Fajták. A paprika az izolált termesztésben is számításba jöhet. Az étkezési és fűszerpaprika éppúgy termeszthető, mint a díszpaprika. Ki-ki ízlése és vágyai szerint választhat fajtát. A vá1asztás megkönnyítése céljából, rendszerbe foglalva, ismertetünk néhány fajtát. Tölteni való, fehér, édes: HRF Fl' Keszthelyifehér, Fehérözön Synthetic, Fehérözön Super, Tizenegyes, D. Cecei. Tölteni való, világoszöld, édes: H árosi zöld, Szentesi fehér. Tölteni való, fehér, csípős: Újmajori, Javított Bogyiszlói, Bovet 4. Tölteni való, világoszöld, csípős: Balaton Fl' Szentesi piacos, Belecskai. Pritaminpaprika: Paradicsom alakú zöld Szentesi, Paradicsom alakú zöld Pallagi, Korai paradicsom alakú, Greygo, Szarvasi 11. Hegyes, világoszöld, csípős: Kovácsházi, Csipke, Rapidus, Budai csípős hajtatási. Almapaprika: Almapaprika. Cseresznyepaprika : Szentesi. Fűszerpaprikák Folytonos növekedésű, csípősségmentes fajták: Kalocsai 50, Kalocsai E-15, Szegedi 20, Szegedi 40, Kalocsai 57-231, Szegedi 20. Folytonos növekedésű, csípős fajták: Szegedi FO-3, Kalocsai 505, Kalocsai V-2. Féldeterminá1t növekedésű, csípős fajták: Kalocsai merevszárú 622, Kalocsai 702, Kalocsai 801. Determinált fajtacsoport, csípősség nélküli: Kalocsai determinált 601, Kalocsai determinált 621. Környezeti igénye. Hőoptimuma 25 oC, nagyobb, mint a paradicsomé. Fényigé~ nyes növény. 10-13 órás napi megvilágítást és legalább 5000-10 000 luxnYI
fényerősséget kíván. Víz- és tápanyagigénye is nagy. Különösen az első termések megtermékenyülése után hasznosítja jól a bőséges ellátást. Vetés, ültetés. Az étkezési paprika termesztéséhez, április végi-május elejei kiültetéséhez 8-10 héttel korábban kell a magot elvetni. A későbbi kiültetéshez az 5-7 hetes palántanevelés is elegendő. A jó palánta kompakt növekedésű fehér bimbós. Erről várhatjuk a korai termést. ' A fúszerpaprika igénytelenebb, palántája 5-6 hét alatt felnevelhető (sima palánta). A fajta növekedési erélye alapján határozzuk meg a sor- és tőtávolságot. Ápolás. A paprika ültetésekor (paradicsomnál is) talajon, talajkeveréken való termesztés esetén ajánlatos a TomasoI2%-os vizes oldatából O 51itert adni növényenként. ' Ültetés után fejlődése nehezebben indul, mint a paradicsomé. A paprika elsőké~t gy~kérr~ndszerét fejleszti, vegetatív fejlődése csak ezután indul meg. Könynyu eldontem, hogy "dolgozik-e" vagy "pihen". A csúcsi részen lévő fiatal levélkezdemények, levelek színe alapján ítélhetünk. Amennyiben a lomb levelek színével megegyező kékes színű a csúcsi rész is, nem fejlődik a növény. A világos középső csúcsi rész a növény fejlődését bizonyítja. Ez az optimális állapot. A csúcsi részen lévő lomblevelek világoszöld színe a túl gyors növekedés jele. Vissza kell fogni a n~v~n.yt. ~ el~? ~irágok megtermékenyülése után (2-3 cm bogyóméret) kell etet~I es Itatm a novenyeket. Ebben az esetben már a bogyó növekedésére, nem p~d!g a v~geta~v ,részek túlfejlesztésére használódik fel a tápanyag. A .kotesek fejleszteset a 7-10 naponkénti tápoldatozás (Tomasol, Volldünger, Buvifer, Ammonnitrátstb.) szolgálja (l5. ábra). A hidropóniás termesztésben folyamatosan, illetve időnként kell a tápoldatot adagolni. A folytonos növekedésű paprikafajtákat is nevelhetjük támrendszer mellett.
Ebben az esetben 6-8 db/m2-es állománysűrűséggel dolgozzunk. Ápolási munkaként jelentkezik a metszés. A jelzett állománysűrúség esetén egyszárasra neveljük a növényt. A villás elágazás egyik hajtását egy virág után vágjuk le. A másikat igazítsuk a huzalhoz. A következő villás elágazásoknál is így járjunk el. Két-, három-, sőt négyszáras nevelés is lehetséges. A Kalifornia Wonderfajtatípusokat általában így metszik. Ebben az esetben csökkenteni kell az állománysűrúséget. A metszés nélkül nevelt töveket támasz mellett kell nevelni. Mivel a gyökérzet kis helyre koncentrálódik, a növény nagy terméstömeget fejleszt, védekeznünk ~ _ kell a kidőlés ellen.
Kabakosok (tökfélék) Kedvező étrendi hatása, C-vitamin-tartalma miatt szívesen fogyasztjuk. A benne található nagy tömegű víz is értékes. Nagy káliumtartalma a veseműködést segíti. Fajták. A termesztett uborkafajtákat négy nagy csoportba osztjuk. 1. Kígyó típusú hajtatási fajták: Aminex Fl' Dalibor Fl' Tosca Fl, Corona Fl' Farbio Fl, Gador Fl' Kamaron Fl' Kecskeméti hajtató, Ritmó Fl, Sandra Fl' 2. Minikígyó típusú hajtatási fajták: Flóra Fl, Picobello Fl, Minibar Fl, Samar Fl' 3. Salátauborka-fajták: Astrea Fl' Belair Fl, Bellando Fl, Budai félhosszú, Budai korai, Darina Fl>Kecskeméti saláta, Smaragd Fl' Szenzáció, Verino Fl, Slice King Fl' 4. Konzervuborka-fajták. Aprótüskés kevert virágúak: Csemege, Kecskeméti csemege, Kecskeméti livmé, Nimbus, Nimbustol. Aprótüskés, túlnyomóan nővirágú fajták: Budai csemege, Barbara, Dóra Fl, Elon Fl' Express Fl' Fanto Fl' Ilonca Fl' Kecskeméti bőtermő, Kecskeméti keseredésmentes konzerv, Laura Fl' Pannónia Fl' Réka Fl' Tétényi nővirágú stb. Szemölcsös, túlnyomóan nővirágú fajták: Kecskeméti 113 Fl' Levina Fl' Aprótüskés, partenokarp (mag nélküli) fajták: Accordie Fl' Anka Fl' Inge Fl, Melani Fl' Ouvertüre Fl' Passavia Fl' Wi/ma Fl' Környezeti igénye. Melegigényes növény, hőoptimuma 25 oc. Hidegre érzékeny. 5 oc esetén fejlődése megáll, - 0,5 OC-onmegfagy. A virágok 16-38 oCközött termékenyülnek meg. Fényigénye közepes, gyenge fényben is fejlődik, virágzik. Vízigénye nagy. Folyamatos ellátást igényel. Mivel gyökérzete sekélyen helyezkedik el, a felső réteg vízellátottságát kell alapul venni.
Vetés, ültetés. Állandó helyre vetéssei és palántáról termeszthető. A termesztés biztonságát előáztatott és előcsíráztatott mag használatával növelhetjük. 30 oC-os vízben 2 óra alatt felveszi a csírázásához szükséges vizet. 30-35 oC körüli hőmérsékleten 4-8 óra alatt kicsírázik, illetve megjelenik a gyököcske. Csak a hófehér, illetve egészséges csírájú magot szabad elvetni. Palántanevelési ideje rövid. Kiteplanttálcában nevelve 8-15 nap. Tápkockában 4-5 hét alatt felnevelhető a palánta. Állandó helyre legkorábban április 1O-20-a között vessük. A palántákat április végétől ültethetjük ki. A fagyosszentek idején védeni kell őket. Másodvetésre is sor kerülhet június-július hónapokban. Nem szabad mélyen ültetni a tápkockás palántákat. Ápolás. Erkélyen támrendszer mellett neveljük. Így a rendelkezésünkre álló területet jobban tudjuk hasznosítani. . Kiültetés után 4-5 nappal már megindul a gyökérzet és a hajtás fejlődése. A hajtást vezessük a támberendezésre. Az első termések et, oldalhajtásokat 3040 cm-ig szedjük le. Aki meghagyja az első terméseket, annak valóban korán lesz uborkája, később azonban nem vagy csak kevés. A főhajtás kinevelése után alakítsuk, metsszük az oldalhajtásokat is. A sokféle fajtakör fajtáit más-más módon kell metszeni. A magvas uborka virágait a méhek, darazsak által szállított pollen termékenyíti. A partenokarp uborka termesztésekor nem kívánatos a darázs és a méh. Beporzásuk hatására deformált, megvastagodott termést kapunk. Az uborka víz- és tápanyagigényét folyamatosan elégítsük ki. Ellenkező esetben lankad a levele, elrúgja a virágokat, kis terméseket hoz, deformált lesz a termés. Meleg nyári napokon többször kell párásítani az uborka kömyezetét. Szedés. A szedés a termesztés célja és a fajtatípus szerint eltérő. A kígyó és minikígyó típusokat a fajtára jellemző méret elérésekor szedjük. A saláta- és a konzervfajtákat már a 3 cm-es méret elérésekor (berakni) kezdjük szedni. A salátafajták termésének zömét a fajtára jellemző nagyságrend elérésekor szedjük. A gyakori szedés a gyors megújhodás alapja.
A magyar ember fontos, értékes csemegéje. Nagy a cukortartalma, Bl-, Bz- és C-vitamin-tartalma is jelentős. Ez utóbbi megközelíti a paradicsomét . Az uborka és a dinnye a jó emésztést, gyomor- és bélmúködést segíti elő, vesetisztító hatású. Fajták. Érési sorrend alapján megkülönböztetünk
1. korai érésű 2. középkorai Pancha Fl' 3. középkésői 4. késői érésű
fajtákat: Javított Zentai, Ezüstananász, Topáz. érésű fajtákat: Fortuna, Durina Fl, Gold Star Fl, Magyar kincs, érésűeket: Dixi, Muskotály. téli dinnye: a Hógolyó.
Környezeti igénye. Hőigénye az uborkáéval megegyezik, hőoptimuma + 25 oc. Fényigénye azénál nagyobb. Az izolált termesztésben vízigényét folyamatosan kell kielégíteni. A szabad földi termesztés során gyakori szemlélet, miszerint a nagy gyqkérzet majd megkeresi a számára szükséges vizet, esetünkben nem alkalmazható. Vetés, ültetés. A sárgadinnyét helyre vetve és palántáról termeszthetjük. A szabad földi korai kiültetésekhez igazodva április végén, május elején ültetjük, védett helyre. Ültethető egészen május végéig. Palántanevelése 5-6 hét. A Hógolyótállandó helyre vethetjük (május végétől június végéig). A Dixifajta determinált növekedésű, ezért sűrűbben ültessük (4-6 db/mZ). Támrendszer mellett termesztve egy szárra metszve 3-5 dbf mZ-es állománysűrűséggel számolhatunk. Ápolás. Öntözni, tápoldatozni folyamatosan kell. Speaiális ápolási munkája a metszés. A régi metszésrnód, hogy 410mblevélnél kettőre, majd az oldalhajtásokat 4-6 lomblevélnél 2-3-ra visszacsípjük, nem használható. A támrendszer mellett termesztett sárgadinnyét egyszárasra neveljük. Ez aztjelenti, hogy a főhajtás alsó 30-40 cm-es szakaszáról eltávolítjuk a hajtás- és terméskezdeményeket. 40 cm felett meghagy juk az oldalhajtásokat. A rajtuk fejlődő termések utáni levelet követően levágjuk a hajtást. Gyengébb növekedésű egyedeken rajta hagyjuk. A szabály itt is az, mint a gyümölcsnél vagy a szőlőnél. A jó termésátlag eléréséhez elegendő levél-, azaz asszimilálófelület kell. Szükség esetén az előbbi metszéssei kétszárasra is nevelhető a sárgadinnye. Támrendszer nélküli, hagyományos termesztésben nem metsszük a sárgadinynyét. Szedés. Csak a teljesen érett sárgadinnye finom igazán. Az íz- és aromaanyagok zöme az érés utolsó napjaiban teljesedik ki. Az érett sárgadinnye húsa és bibepontja puha, illatos, sárgás színű. A Hógolyó fajta termését 80%-os érettségi állapotban 10-15 cm-es szárral szedjük, 8 oCkörüli hőmérsékleten tároljuk. Fogyasztás előtt melegre tesszük (az ízanyagok alakulása miatt), és amikor megérett, elfogyasztjuk.
A görögdinnyét frissen, biológiailag érett állapotában fogyasztjuk. Vesetisztító hatása, kellemes íze, aromája teszi közkedveltté. Fajták. A korai és középkorai érésű fajtacsoport fajtáit érdemes termeszteni.
Korai érésű fajták: Hungária 8, Korai kincs, Orosházi1 01, Sugar Baby, Sugar King. Középkorai érésű: Favorit Fl, Gömb FUTO Fl, Hevesi FUTO Fl' Korall Fl, Szigetcsépi 51 Ft. Környezeti igénye. A legnagyobb fényigényű zöldségfajok csoportjába tartozik. Hőigénye a sárgadinnyénélleírtakkal megegyezik. Vízigénye nagy.
Hüvelyesek A legrégebben termesztett növényeink egyike. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen szénhidrátot és fehérjét a zöld- és a szárazborsó is nagy mennyiségben tartalmazza. C-, Be, Bz-vitamin-tartalma is jelentős. Fajták. Három nagy csoportot különíthetünk el: - kifejtő: Debreceni sötétzöld, Rajnai törpe, Gloria di Quimper stb., - velő: Aurora, Debreceni korai velő, Léda, Rapid, Újmajori korai, Vicastb., - cukorborsó: Ambrosia, Henrik.
Vetés, ültetés. A sárgadinnyénél leírtakkal megegyezik. Az 1-1,5 db/mz-es állománysűrűséget javasoljuk. Ápolás. Metszése a sárgadinnyénél alkalmazottóI eltér. Itt a tőből fejlődő hajtásokat legyezőszerűen vezetjük fel a támrendszerre (rács, szegfufiáló, zsineg stb.). ElsűTŰsödés esetén a meddő hajtásokat tőből kivágjuk. A görögdinnye termését hálózni kell. Ez azt jelenti, hogy a termést egy molinóhálóval stabil helyhez kötjük. így nem a hajtás tartja a terhet (16. ábra). Szedés. A virágok megtermékenyítésétől számított 30- 32. napra érleli be termését. Érdemes vezetni a termékenyülés időpontjait, esetleg az epidermiszen (héj) ejtett kisebb jelekkel megjegyezve. így megszabadulunk a legnagyobb szaktudást igénylő feladattóI, az érettség hagyományos módon történő megállapításától. A görögdinnye érettségi állapotának pontos meghatározása azért is fontos, mert a leszedés után nem utóérő.
Környezeti igénye. Hidegtúrő növény. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. A kifejlett növény - 2, - 3 oC-ot elvisel. Fényigénye nagy. Gyenge fényerősség mellett tenyészideje megnyúlik, virágai rosszul termékenyülnek. Vízigénye közepes. Csírázáskor, a növény fejlődésének kezdetén és virágzáskor igényel többet. Vetés. A borsót február közepétől április közepéig vethetjük. A másodvetés ideje június. Tél alá november 20-ától december közepéig vetjük. A soros elrendezést és a támrendszer melletti termesztést javasoljuk. Ápolás. A hajtások vezetése, rögzítése a támrendszeren (szegfufiáló, rács stb.) folyamatos feladat.
Erkélyek, teraszok kedvelt díszítő haszonnövénye. Több fajta is termeszthető ilyen helyen. Bokorbab. A legelterjedtebb, támrendszer nélkül termeszthető. Fut6bab. Karó vagy zsineg mellett termesztve erőteljes, szép növény. Tűzbab. Tarka vagy piros, díszítőértékű a virágja, ízletes a magja. Fajták. Bokorbabok: Buvet, Rovet, Sirály, Al/ure, Fanion, Mirage, Nerina stb. (zöld hüvelyűek); Budaipiaci, Bodor, Cherokee, Echo, Hungold, Janka, Lada, Maxidor, Rege, R6na stb. (sárga hüvelYŰek). Futóbabból a Juliska és az Iregi fehér fürtös fajtákat termesztjük (17. ábra). Tűzbabból az Iregi fehér salátababot. Környezeti igénye. Sok meleget kíván. Optimális hőigénye 22 ± 7 oc. Hidegtűrő képessége kicsi. Fényigénye kisebb, mint a borsóé.
A levélpetrezselyem étkezési hasznossága mellett díszítőértékű is. Egy-két konténer egész évben ellá~a a családot petrezselyemzölddel. Fajták. Korai cukor. A legkorábban szedhető fajta. Gyökere rövid, vállas.
Félhosszú. Kiváló termőképességű fajta. Moha fodrozatú. Levélpetrezselyem. Levelei sűrű állásúak, fodrosak, csipkézett szélűek. Erősen illatosak.
Vízigénye közepes, 65-70%-os talajvíz-kapacitás mellett érzijól magát. Szereti a párás környezetet. Vetés. Április 20-ától június végéig vethető, 4-6 cm mélyre. Ápolás. A karós babot támrendszer mellett termes~ük. Feladatunk a támrendszerre vezetés, rögzítés.
Gyökérzöldségfélék
Egyik legértékesebb zöldségfajunk. Gyökeréért és leveléért termesztjük. Leveleiben 140-150 mg/100 g C-vitamin található. A téli időszakban nyersen fogyasztva a legolcsóbb vitaminforrás. Két változata ismert: gyökérpetrezselyem és levélpetrezselyem.
Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 16 ± 7 oc. A hideget is jól viseli. Kisebb takarással enyhébb teleken a szabadban is áttelel. Fényigénye közepes. A sétáló árnyékot is tűri. Vízigénye nagy. Csírázáskor folyamatos vízellátásáról kell gondoskodni. Vetés. Védett helyre, 1-2 cm mélyre az év bármely napján vethetjük. Nehezen csírázik (3-4 hét), talaját ezalatt állandóan nedvesen kell tartani. A petrezselyem tárolására is felkészülhetünk. A szabad földön termett gyökeret egy álló konténerbe, homokba helyezve megóvjuk a meleg lakásokban a kiszáradástóI. Tárolásra és hajtatásra a lombjától megszabadított, de a szívlevelekkel rendelkező gyökereket használjuk. A szabadban termett gyökeret hajtathatjuk is az erkélyen, teraszon stb. Így a téli időszakban is folyamatos lesz C-vitamin-ellátásunk. A munka megkönnyítése végett ismertetjük a gyökérberakás módjait. 1. Itatóspapírt leterítünk, erre földet vagy homokot hintünk. A homokra szorosan egymás mellé rakjuk a gyökereket, letakarjuk ismét földdel, összehajt juk a papírt és beletesszük egy reklámszatyorba. 2. Veszünk egy konténert (reklámszatyrot). Lefektetjük, alulra földet terítünk, ráhelyezzük a gyökereket, ismét földet teszünk rá és ezt ismételjük, amíg meg nem telik a konténer. Közben a szabad részeket homokkal, földdel kitöltjük. Ügyeljünk arra, hogy a gyökérnyak egyforma magasságban legyen és hagyjuk szabadon.
Elkészítése után megöntözzük, a gyökémyakakat utánigazíljuk és megfelelő (fűtött, megvilágított) helyre állítjuk (18. ábra). Ápolás. Ügyeljünk a magvetés folyamatos vízellátására. Ha kiszáradna tároláskor a homok, öntözzük meg. Hajtatáskor is a vízpótlás a legfontosabb feladat. Szedés. A sűrű magvetést folyamatosan ritkítva szedjük. Hajtatásban a fejlett leveleket csipkedjük le. Inkább több növényről szedjük, mintsem egyet túlságosan lombtalanítsunk.
Táplálkozási értékét karotintartalma (7 mg/lOO g), a benne található Be, Bz-, B6-, C-vitamin adja. Ásványi anyagai közül a kalcium, a foszfor és a vas a legjelentősebb. Fajták. A következő fajták termesztését javasoljuk. . . Amszterdami típusú fajták: Amszterdami, AmszterdamI Indu, AmszterdamI Minicor, Mokum Fl' Nanti típusú fajták: Dana Fl' Fena Fl' Fertődi korai, Almaro Fl' Jaguár Fl, Nanti, Nanti Forto, Napoli Fl stb. Környezeti igénye. Hőigénye 16 ± 7 oc. Fényigénye kicsi, gyenge fényben is jól fejlődik. Vízigénye közepes. " " ., . .. ,. Vetés. Magját sekélyen (lásd a petrezselyemnel) februar vegetől Júlms kozepelg vethetjük. Az ősszel felszedett répákat konténerben tárolhatjuk. Ápolás. Magja a petrezselyeméhez hasonlóan, olajat tartalmaz. Csírázása lassú. A folyamatos nedvesítés elengedhetetlen. A túl sűrű vetést ritkítani kell, mert a szorosan egymás mellett lévő répák nem tudnak szabályos répatestet fejleszteni. Szedés. A korai vetésű répákat május végétől, június elejétől szedjük, akkor, amikor a gyökér már a ceruzavastagságot elérte. Később csak a fajtára jellemző méret elérése után szedjük a sárgarépát.
Táplálkozási értékét a benne található Be, Bz-, C-, E-vitaminok, az ásványi anyagok, az ilIóolajok adják. Nálunk a gumószeller termesztése terjedt el. Fajták. Legelterjedtebb a Hegykői, a Monostorpályi, az Alabástrom, az Imp~rátor, az Afina, az Alba, az Apia, a Duplex, a Frigga, a Luna Fl' a Mentor, az OfIr, a Roka stb. fajták termesztése. Környezeti igénye. Optimális hőigénye 19 ± 7 oc. Fényigénye a sárgarépáéval megegyezik.
Vetés, ültetés. Palántanevelési ideje 8-10 hét. Célszerűbb, ha csupán néhány darabos palántaszükségletünket vásáriással elégítjük ki. Ültetni a fagyok elmúltával szabad. Ápolás. Víz- és tápanyagigényét folyamatosan kell kielégíteni. Régebben a gumón fejlődő oldalgyökereket eltávolították, hogy szebb legyen a gumó. Ma már nem oldalgyökereznek. Szedés. A kifejlett leveleket igény szerint szedhetjük. A gumót a fajtára jellemző méret elérésekor célszerű kiszedni, lelevelezni és 4-5 oC-os hőmérsékleten tárolni. A leveleket mélyhűtőben tárolhatjuk.
A téli és tavaszi vitaminellátásban van nagy szerepe. C-vitamin-tartalmaa paradicsoméval vetekszik (20-40 mg/lOO g). Bl-, Bz- és P-vitamin is található benne. A retek csípős ízét a kéntartalmú allil- és butil-mustárolaj okozza. Fajták. A hónapos retekfajták termesztését javasoljuk elsősorban: Korai legjobb, Korund, Novired, Patricia, Sora, Szentesi óriás vaj, Tavasz gyöngye, Tavaszi piros stb. Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 13 ± 7 oC. 3 oC-on már csírázni kezd. Növekedésben - 6 oC-ot is elvisel. Fényigényes. Ámyékosabb helyen termesztve tenyészideje megnyúlik. Vízigénye nagy, amit folyamatosan kell kielégíteni. Vetés. Február végétől vethetjük. A fajtátólfüggően 5 x 5, 6 x 6,8 x 8 cm-es sorés tőtávolság a kívánatos. Vetésmélység 2-3 cm. Elterjedt a "ragasztásos" termesztés is. Ez azt jelenti, hogy a kívánt elrendezésnek megfelelően papírra feIragasztják (csirizzei, papírragasztóval stb.) a magvakat, azután az egészet megszárítják, összehajtogatják, majd a vetésig tárolják. Vetéskor az eligazított felszínre helyezik a papírt, 1 cm vastag takarófölddellefedik, meglapogatják, öntözik. Ápolás. Az alacsony hőmérsékleten fejlődő növény nevel szép gumót. Magas hőmérsékleten a lomb fejlődik, a gumó könnyen pudvásodik. A folyamatos vízellátás itt létkérdés, mert ha kiszárad a gumóképződés idején a talaj, majd hirtelen nagyobb vízadaggal megöntözzük, szétreped a retek. Szedés. A vetéstől számított 30-70 nap után szedhetők a jelzett fajták. A vetést többször megismételhetjük, illetve kiszedés után más zöldségfajt termeszthetünk a retek helyén.
Levélzöldségfélék A friss, üde salátát egész évben szívesen fogyasztjuk. A benne található tápanyagok közüllegjelentősebbek a vitaminok (A-, Be, B2-, C-, E-). Fajták. A gazdag fajtaválasztékból csupán néhányat ismertetünk. Hajtatási fajták: Hajtató gigant, Tavaszi hajtató, Edina, A ram ir, Marica, Pandora, Panvit stb. Szabadföldi fajták: Attrakció, Balaton zöld, Juniális, Majális, Május királya, Nyári óriás vaj. Jégsalátafajták: Laibachijeges, Malika, Nabucco, Saladin, Tires. Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Magja 2-3 OC-onmár csírázni kezd. A növény a 12-16 oC-os hőmérsékleten érzi legjobban magát. A rozetta stádiumban lévő növény - 5, - 8 OC-otis elvisel. Általános szabály, hogy alacsony hőmérsékleten tömör, magas hőmérsékleten laza fejet képez a saláta. Fényigényes. A hajtatók és a rövid tenyészidejű fajták már rövid, a nyári ak csak hosszú nappalokon mennek magszárba. Vízigénye nagy. Gyors fejlődéséhez folyamatos vízellátás szükséges (19. ábra). Vetés, ültetés. Szaporítha~uk helyre vetéssei és palántáról. Gazdaságosabb a palántáról történő termesztés. Március elejei kiültetésre hajtató vagy korai szabadföldi fajtát válasszunk. Január közepén vessük el a magját. Szikleveles állapotban 4 x 4 cm-es tápkockába vagy tejfölöspohárba tűzdeljük. Ajégsalátákat állandó helyre is vethe~ük. Az augusztus közepén vetett salátából szedhetünk ősszel ropogós fejeket. Áttelelésre októberben ültessük a palántákat (Nansen, Téli vasfej). Ápolás. Áttelelő termesztés esetén a fagyvédelemre is fel kell készülni. Takarni vagy szobába kell bevinni a veszélyeztetett növényeket.
Vad alakja, a katángkóró, Magyarországon is mindenütt megtalálható. Ebből származnak a nagyon értékes termesztett típusok, fajták. Asalátának termesztett típusok között zöld és piros színű típusokat különböztetünk meg. Ez utóbbi erőteljes térhódítását látjuk Nyugat-Európa piacain. Termesztéstechnológiája a fejes salátánálleírtakkal megegyezik. Egy külön cikóriatípusból készítik apótkávét. A legfontosabb a halványított cikória. Legjobban ennek termesztése terjedt el Európában. Fajták. Zöld salátafajták: Zuckerhut, Catalogna, San Pascuale stb. Piros salátának legelterjedtebbek a Veronai piros és a Ronette. Pótkávé előállítása céljából termesztik a Brunswich, a Zeeland fajtákat. Halványításrajavasoltfajták: Tonfer, Zoom Fl' KulmaFl' Terosa, Mainwunder. Halványított termesztésre ajánlott a pirosra sZÚlezett Rubin fajta. Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 16-18 oCkörül van. Fényigénye a salátáéval megegyezik. Vízigénye közepes. Vetés. A salátának tetlmesztett cikória vetése, palántanevelése a fejes salátánálleírtakkal megegyezik. Szakaszosan vethető. A szedésre kb. 60 nap elteltével kerülhet sor. Júniusban másodnövényként is vethe~ük. A halványított cikóriasaláta termesztése két részből áll. Szabad földön május végétől jÚlliusközepéig vetjük. Megtermeljük a gyökereket. Októberben kiszedjük, váloga~uk. Legjobb eredményt az 5-6 cm vállátmérőjű gyökerek adják. Még elfogadható eredményt adnak a 3-4 cm átmérőjűek. Hajtatásra a 16-18 cm hosszú gyökerek a legjobbak. Tárolás előtt a lombozatot 2-3 cm-re vágjuk vissza. . Hajtatáskor a gyökereket nagyméretű cserépbe, álló konténerbe, ládába stb. jó minőségű földbe vagy hidropóniába, szorosan egymás mellé helyezzük. Mindig a célnak megfelelő mennyiségben indítsuk a hajtatást. Példaként említjük, hogy egy tervezett vacsorához vagy ebédhez meghívunk 6 embert, fejenként 3 salátával számolva 18-20 gyökeret állítsunk hajtatásba. S ezt igény szerint ismételjük meg. Ápolás. A zöld salátának termesztett cikória speciális ápolási munkája a halványítás. A csúcsi részek összekötésével2- 3 hét alatt zsenge, kellemes ízű belső salátafej alakul ki. Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben termesz~ük. Ha ugyanis fény éri, keseredik. Régebben a gyökereket 20- 25 cm vastag földdel takarták. Ha nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani, takarással termesszük. Újabban földtakarás nélkül, fekete fóliával fedve vagy sötét helyiségben termesztik. A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 OC-on,a talaj vagy tápoldat hómérsékle-
tét 16-18 oC-on célszerű tartani. Alacsonyabb hőmérsékleten megnyúlik a hajtatási idő (20. ábra). Szedés. Az optimális hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő 21-25. napra kifejlődik az etiolált, zárt salátafej. Ezt 3-4 mm-es gyökérdarabbal együtt vágjuk le. így nem esnek szét a levelek. A 12-16 cm hosszú, zárt, kemény fejű etiolált cikória a legértékesebb. Leszedés után alacsony hőmérsékleten 1-3 hétig tárolható.
Vízigénye nagy. Sekélyen gyökeres~dik, ezért a talaj felső rétegét mindig nedvesen kell tartani. A talaj kiszáradása után adott nagyobb vízadagtól a gumó szétreped. Vetés, ültetés. Legkorábban március első felében lehet kiültetni. Ettől számítva szakaszosan is ültethetjük. Palántanevelési ideje 5-6 hét. A tápkockás palánta használatát (5 x 5 cm-es) javasoljuk (21. ábra). Ápolás. Öntözés, tápoldatozás. A gyökeresedés ütemének megfelelően nedvesítsük át a talaj t.
Káposztafélék Táplálkozásunkban fontos szerepet töltenek be, ételeink fontos ballasztanyagát adják, s vitamin- és ásványisó-tartalmuk is jelentős.
C-vitamin-tartalma a paradicsomét megközelíti (28 mg/100 g). 1% körüli a fehérjetartalma. Ásványisó-tartalma nagy. Fajták. Kétféle fajtacsoportját termesztik: a hosszúkás, ún. Granat típust - kevésbé elterjedt - és a rövid, hengeres vagy hordó alakú fajtákat (Nagaoka 50 Fl' Spring Fl' Granat, Nagaoka King Fl' Spektrum Fl stb.).
Fajták. Termesztésre a korai érésű fajtákat javasoljuk. Ilyen a Szentesi f6liás, a Szentesi f6liás kék, a Szentesi hajtatási, a Szentesi kék, a Blusta, az Express for-
cer
Fl'
Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Hőoptimuma 13 ± 7 oC. A palántakori hosszabb lehűlés elindítja a magszárképződést. Fényigénye közepes. 3000-5000 lux erősségű megvilágítás mellett már kielégítő termést ad.
Környezeti igénye. Hőigénye a karalábééval megegyezik. larovizációs küszöbértéke azonban magasabb, 13-15 oc. A felmagzás elkerülése végett a fejlődés első 5-6 hetében lehetőleg 15 oC felett tartsuk a hőmérsékletet. Fényigénye közepes. Vízigénye nagy. Vetés, ültetés. Tavaszi termesztésben január végétől február közepéig vetjük, majd palántát nevelünk. Úszi termesztésben július végén, augusztus első hetében kell állandó helyére vetni (22. ábra). Ápolás. Folyamatos vízellátást igényel, különösen a fejképzési időszak második felében. Szedését akkor kezdjük, amikor a fejek kemények.
Libatopfélék SPENÓT Tápanyagokban gazdag, értékes zöldségfaj . Táplálkozási értékét a benne található nagy fehérje-, ásványisó- és vitamintartalma adja. Értékelése ciklikusan változik. Egyszer felértékeljük (beltartalmi értékei miatt), máskor szidjuk (a benne lévő nitrit- és nitráttartalom miatt). Hazai viszonyaink között nem találtunk olyan mennyiségű nitrátot a spenótban, hogy az - a fogyasztott tömeget alapul véve - veszélyt jelentene. Fajták. A széles választékból tavaszi vetésre Popey és a Matador fajtákatjavasoljuk. Az Eszkimó tavasszal és ősszel is vethető. A hideget jól tűri.
Az utóbbi években rohamosan tért hódító zöldségfaj Európában. Elsősorban salátaként fogyas~ák, de levélnyelét is sokféleképpen elkészítik. Fajták. A lapra alacsony, zárt, zömök növényt fejleszt. A Hypro Fl magszárképzési hajlama csekély, tavaszi, kora nyári és őszi termesztésben egyaránt megbízható fajta. Környezeti igénye a kfuai kelévei megegyezik. Vetés, ültetés. Termeszthető palántáról és állandó helyre vetésseI. Termeszthető fólia alatt kora tavasszal, szabad földinek megfelelő környezetben késő tavasszal, kora nyáron, ősszel. Tenyészideje ültetéstől szedésig 30-40 nap. Ápolás. Öntözés, tápoldatozás.
Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Hőoptimuma 16 ± 7 oC. A télálló fajták a nagyobb hideget is károsodás nélkül elviselik. A többi fajta - 3, - 4 oC-on elpusztul. Fényigénye közepes. Erősebb megvilágítás és magasabb hőmérséklet mellett gyorsan magszárat fejleszt. Vízigénye közepes. Folyamatos ellátást igényel. Vetés. Tavaszi termesztésben már február végétől április végéig, akár szakaszosan is vethe~ük. A nyári vetés a gyengébb megvilágítású erkélyeken július végétől augusztus végéig esedékes. Áttelelő termesztésre augusztus végén, szeptemberben vethe~ük. Vethe~ük sorba és szórva, 2-3 cm mélyre. Ápolás. Szükség szerint ritkítsuk és öntözzük. Szedését a vetés utáni 6-10. héten kezdjük.
Sóskafélék Táplálkozási értékét nagy C-vitamin-tartalma adja. Mész-, foszfor- és vassótartalma egyaránt jelentős. Évelő növény, 4-5 évig termeszthető. Fajta. Magyarországon a Pal/agi nagylevelűttermesz~ük. E fajta levélhozama a legnagyobb. Környezeti igénye. A hideget jól tűri. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Fényigénye közepes, a sétáló árnyékot elviseli. Vízigénye nagy. Vetés. Korán vethető, március elejétől április végéig vagy augusztus-szeptember hónapokban, 2-3 cm mélyre. Ápolás. A magvetést folyamatosan nedvesen kell tartani. Később folyamatos öntözést és tápoldatozást igényel.
Hagymafélék Elsődleges j~l~nt~ségét fúszerezókép.essége adja. Naponta használjuk, ezért a folyamatos ellatasrol kell gondoskodm. Nyersen, zöldhagymaként a kora tavaszi időszakban, salátaként viszont egész évben fogyasztha~uk. A legolcsóbb C-vitamin-forrás (10-18 mg/lOO g). Fajták. Termeszthető dughagymáról, magról, illetve palántáról. Dughagymás termesztésre nemesÍtették a Makói, Makói CR fajtákat. Dughagymáról és magról szaporítha~uk a M akói fehér, Stuttgarti óriás fajtákat. ~agról s~a~OI'~~ha~u~a Mak~i bronz, Makói 104, Alsógödi, Aroma, Tétényi rubzn, Fertodi ezustfeher, Favorit, Pannónia, Sonkahagyma stb. fajtákat. A ..ceruza va~tagságú hagymát minden fajtából átültethetjük, palántázha~uk. Zoldhagymanak mindegyik fajta megfelel. ."kGyöngyhagymának aBarletta, Perla, Segunda, Pompeystb. fajtákat termesztJU . K#ör~yeze~iig~?ye. Hőigénye 19 ± 7 oc. Csírázása 4-5 oC-on indul meg. Fagytűro kepessege JO.
Fényigénye nagy. Erős megvilágítás alacsony hőmérséklettel párosulva a lomb tömegét, magas hőmérséklettel társulva a hagyma tömegét növeli. A mérsékelten vízigényes növények csoportjába tartozik. Vetés, ültetés. Az étkezési vöröshagymát tavaszi termesztés esetén március 1-15-e között ve~ük, áttelelő termesztés esetén augusztus 10-20-a között. Zöldhagymánakjúlius 15-31-e között, gyöngyhagymának március 1-15-e között ve~ük. A dughagymát március 25-e és április 5-e között dugga~uk. Zöldhagymatermesztésre a pildesz vagy 1. osztályú dughagymát március elején-közepén dugga~uk. (A piklesz 23- 26 mm átmérőjű, az 1.osztályú 20- 22 mm átmérőjű dughagyma. ) Duggatha~uk ősszel is, szeptember 20-ától október 31-éig zöldhagymának. Sűrű kelés esetén a ceruza vastagságú, félbevágott lombú, visszakurtított gyökerű növényeket átpalántázha~uk. A télról megmaradt nagy hagymát, illetve romló hagymát földbe szorosan egymás mell~ ültetve hajtatha~uk. 30 nap alatt zöldhagymát kapunk (23. ábra). Ápolás. Ontözés, tápoldatozás.
Legnagyobb tápértékű zöldségfajaink egyike. Kellemetlen szagát a benne lévő baktériumölő fokhagymaolajtól (allilszulfid) kapja. Fajták. A Makói őszi szeptemberi ültetésból a következő év jún~usának végére szedhetővé fejlődik. Az Oszi B 15 az előbbinél erőteljesebb növekedésű. Magszárat fejleszt. Termesztésének időzítését neve is elárulja. A Makói tavaszi kora tavaszi kiültetéssel július elejére-közepére kifejlődik. Nagyon jól tárolható! Környezeti igénye. Hőigénye közepes. (Lásd a vöröshagymánál. ) Viszonyaink között mindkét fajtacsoport fényigényét kielégíthe~ük. Yízigényét különösen a kihajtás szakaszában kell folyamatosan kielégíteni. Ultetés. Sűrűn ültessük a gerezdeket, 3-6 cm mélyen, mert fejlődésük folyamán folyamatosan ritkí~uk és felhasználjuk. Ápolás. Öntözés, tápoldatozás.
Fehér, fogyasztásra kész, hengeres vagy szögletesedő föld alatti része és levélzete a zöldhagymaként felszedett vöröshagymáéhoz hasonló, csak annál lényegesen korábban fogyasztható (március-április).
Fajták. Két változata ismert a) magtermő változat, b) léghagymákat (bulbiliket) fejlesztő változat. Az a) változatot magról, a b) változatot léghagymáról termesz~ük. Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Tehát hidegtűrő. Fényigénye kicsi, félárnyékban is fejlődik. Vízigénye közepes. Vetés, ültetés. A magtermő változat magját március elején 2-3 cm mélyre vetjük. A léghagymákat (bulbiliket) szeptembertől a fagyokig ültethe~ük. (Még tavasszal is ültethető.) Ápolás. Öntözés, tápoldatozás. Szedés. A sarjadékhagymát egy- vagy kétéves forgóban, illetve évelő növényként termeszthetjük. Első évben a ritkító szedés javasolható. A megmaradó egyedek a következő évben sarjadzanak, nagy tömeget adnak. A kiritkított állományt 3-5 évig is ugyanazon a helyen hagyhatjuk. A kifejlett hagymákat februártól szedhe~ük.
Fő értéke fúszerező hatása, valamint nagy C-vitamin-tartalma (32-80 mg/ 100 g) a friss zöldségfélével kevésbé ellátott időszakban.
Két típusát termesztik: - vékony leveleket fejlesztő, kisebb termeru változat (ez az elterjedtebb), - vastagabb és hosszabb leveleket fejlesztő szibériai metélőhagyma. Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Teljesen télálló. Fényigénye mérsékeIt, félárnyékban is megél. Vízigénye mérsékelt. Vetés. Március első felében vethető cserépbe, tápkockába, konténerbe. Egy-egy cserépbe 15-20 magot vessünk, konténerbe - mérettől függően - többet. Szabad földbe is vethe~ük és ősszel onnan cserepezzük be. A több évig szabadban termesztett tövet egészben vagy tőosztás után konténerben hajtatha~uk (24. ábra). Ápolási munka. Öntözés, tápoldatozás. Szedés. A legszebb leveleket az első vágáskor adja.
Gombatermesztés A gomba korszeru élelmiszer. Nem hizlal, felhasználása során nincs hulladék, sokféleképpen elkészíthető, betegséget megelőző, gyógyító hatását is egyre többen bizonyí~ák. Termesztése ma már nemcsak nagyüzemekben, hanem a házikertekben is lehetséges, mivel a hőkezelt, becsírázott, zsákolt táptalaj is megjelent a piacon. Ennek lényege, hogy a termesztőnek nem kell előkészíteni, csak termeszteni. A forgalomban jelenleg a zsákos csiperke- és laskatáptalajt lehet megvásárolni. Az évszaktól függően termeszthetők az erkélyen, a pincékben, a kamrákban, a mosókonyhákban, a szigetelt tetejű padlásokon és minden olyan helyiségben, amelyben környezeti igényüket ki tudjuk elégíteni. A csiperketáptalaj 20-25 kg zsákonként. Ezen a tenyészidőben (3 hónap) 4-5 kg gomba várható. Egy négyzetméteren 4-5 zsák helyezhető el, és ha a helyiség megfelelő, a telepítés az év folyamán négyszer megismételhető. A faj környezeti igénye fejlődési szakaszai szerint változik. Hőmérsékleti igénye az átszövetési időben (első 14 nap) 22-25 oC, a lappangási időben (a második 14 nap) 1822 oC, és a termőidőben 12-16 oc. A szükséges páratartalom ezalatt 80-90%. Levegőre is szüksége van, ezért - főleg termőidőben - gyakran kell szellőztetni. A faj jellemzője, hogy sötétben is termeszthető. Fontos technológiai elem a takarás. Ennek időpon~a az átszövetési szakasz vége (12 -14. nap). A táptalaj t ettől kezdve végig takarni kell. A takaróréteg vastagsága 3-4 cm. A takaróanyag a táptalajjal együtt kerül forgalomba. Az apró, parányi termőtestek a 28- 30. napon jelennek meg és 8-10 nap múlva válnak szedhetővé. A termőtest akkor szedhető, amikor a kalap már kezd a tönktől eltávolodni, a termőréteget védő vékony hártya azonban még ép. A termés hullámszeruen jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a termőidőben vannak időszakok
Fűszer- és gyógynövények
(hullámszünetek), amikor a táptalaj felszínén nincs vagy alig van termőtest. Egyegy kultúránál 6-8 terméshullámmallehet számolni. A laskagomba-táptalaj is zsákolt anyag. Vannak kisebb és nagyobb méretűek. A kisebbek 10-13, a nagyobbak 20- 25 kg-osak. Az ezeken várható termés 2- 2,5 vagy 4-5 kg. Itt a zsákok felül zártak, az oldaluk perforált. A termőtestek ezeken a perforációkon keresztül jelennek meg. Egy négyzetméteren 4-5, illetve 8-10 zsák helyezhető el. A laskagomba tenyészideje rövidebb, csak 2-2,5 hónap. A fejlődési szakaszok a csiperkénélleírtakkal megegyeznek. A második szakaszt itt azonban érlelési időszaknak nevezzük, mivel takarás nincs (25. ábra). Környezeti igénye kevés eltéréssel a csiperkegombáéhoz hasonló. Eltérés, hogy e fajnak a termőidőben fényre is szüksége van, és ilyenkor a hőmérsékleti igénye a fajtatípus függvénye. A nyári típusok 20-25 oChőmérsékleten isjól fejlődnek, a téliek viszont 15 °C_ nál magasabb hőmérsékleten nem teremnek. A fényigény is könnyen kielégíthető, mivel elegendő, ha egy 30 m2-es helyiség ablakfelülete 1 m2• • A termőtestek a 24-30. napon jelennek meg és 8-10 nap múlva válnak szedhetővé. Ezek akkor érettek szedésre, ha a kalap széle kezd kiegyenesedni. A szedés kézzel, kés segítségével történik. Az ajó, ha a termőtestcsoportok már "leveleikre" szedve kerülnek a gyűjtőedénybe. Termesztés után a táptalajt nem kell szemétbe dobni, mivel nagyon alkalmas a kerti talaj ok szerkezetének javítására, de földkeverékekhez is felhasználható.
Szinte valamennyi forgalomban lévő földkeverékben jól növekszik. Álló vagy fekvő konténerben célszerű nevelni. Árnyékos, félárnyékos helyen megnyúlik, íztelen lesz. Márciustól szeptemberig bármikor vethető, 1,5-2 cm mélyre. Egy négyzetméterre 1,5 g mag elegendő. Rendszeresen kell öntözni, óvakodjunk azonban a túlöntözéstől, mert a pangó vizet nem kedveli. Már 10-15 cm-es nagyságtói szedhető. A talajszint felett 2-4 cm magasságban levágott leveles szárat frissen vagy árnyékos (sötét) helyen megszárítva lehet fogyasztani. Megfelelő ápolás esetén a levágott növények újra kihajtanak, így egy évben többször is lehet csemegekaprot szedni. Sokan jobban kedvelik a virágos, száras kaprot. Ez esetben meg kell várni az első ernyők nyílását (80-90 nap a keléstől), és akkor kell a kaprot a levéltelen szárrész fölött levágni, majd megszárítani. Szárítható kis csokrokba kötve és felakasztva vagy vékony rétegben kiterítve. Fontos, hogy szárítás alatt fény ne érje. Szárítás után célszerű a leveleket és a virágrészeket a szárróllemorzsolni és száraz helyen, vászonzacskóban tárolni. Így egész évben fogyasztható.
Fénykedvelő, közepes vízigényű, egyéves lágy szárú növény. Csupán a tápdús, lazább szerkezetű, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik kielégítően. Jellegzetes, 30-40 cm magas bokrocskái díSZÍtőértékűek, a balkon- és tetőkerteknek sajátos hangulatot kölcsönöznek. Az egész növény kellemesen fűszeres illatot áraszt. Álló és fekvő konténerben egyaránt jól növekszik. Szalagos konténerbe érdemes a bazsalikommal és a borsikafűvel vegyesen ültetni. Magját lehet közvetlenül a konténerbe is vetni, de lassú kelése és elhúzódó kezdeti növekedése miatt ajánlatosabb kisebb edényekben (pl. tejfölöspohár) palántát nevelni. A magot március elején, legfeljebb 0,5 cm mélyre kell vetni. Egy g magból (12-15 pohárban) 300-400 palánta is felnevelhető. A már 4-5 cm-es növénykéket ajánlatos a konténerekbe átültetni. A majoránnát csokrosan, 10-15 növényt összefogva, kell beültetni. A csokrok közötti távolság 15-20 cm legyen. A rendszeres öntözésen kívül általában nincs más ápolási munkára szükség. A növény teljes föld feletti részét akkor kell levágni, talajszint felett 5 cm-re, amikor az első apró fehér virágok kinyíltak. Vágás után a bokrocskákon új hajtások fejlődnek, ezek a tél beállta előtt ismét levághatók. A leszedett hajtásokat célszerű folyó vízben megmosni, majd a víz lecsurgatása után árnyékos, szellős he-
Iyen vékony rétegben szárításra kiteríteni. A megszárított növényrőlle kell morzsolni a leveleket és a virágrészeket. A szárrészektől megtisztított morzsolt majoránnát száraz helyen, aromamegőrző csomagolásban ajánlatos tárolni.
Fényeszöld leveleivel, jellegzetes alakjával és sajátos illatával érdekes színfoltja az erkélynek vagy a tetőkertnek. Fénykedvelő, hidegre érzékeny ( + 1°C-on már elpusztul). Vízigényes, 40-60 cm magasra növő dudvás szárú növény. Talajigénye a majoránnáéval megegyezik. A különböző elhelyezésű konténerekben, kiemelt ágyásokban és hidropóniában is termeszthető. Utóbbi esetben poharas palántát kell nevelni. Magját április második felében 2-3 cm mélyre kell elvetni. Lehet sűrűn (egymástól 3-5 cm-re) is vetni vagy ritkábban, egymástól 15-20 cm-re. Utóbbi esetben egy helyre 2-3 magot célszerű vetni. Sűrű vetéskor a kikelt növények 10-12 cm-es nagysága idején 15- 20 cm tőtávolságra kell ritkítani. A kiszedett növények (palánták) más konténerbe vagy hidropóniába átültethetők. A bazsalikom levele és fiatal hajtásai frissen is fogyaszthatók (saláták ízesítés ére és díszítésére). E célra egész évben folyamatosan lehet szedni a 10-15 cm-es hajtásvégeket vagy a kifejlett leveleket. Szárított fűszemek akkor kell a hajtásokat az első elágazás felett levágni, amikor az első virágok kin}'l1tak(nem később, mert akkor sok lesz a kellemetlen ízt adó mag). A levágott hajtások helyén újak fejlődnek, így azok az első őszi fagyokig folyamatosan szedhetők. A szárítás és morzsolás a majoránnánál leírtak szerint történik.
Íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek ízesítésére, saláták, bab, káposztás ételek fűszerezésére kiváló. 20-50 cm magas, erősen elágazó, fényigényes, szárazságot is tűrő, egyéves növény. Talaj- és termesztóhely- (-edény-) igénye a majoránnáéval egyező, de kevesebb öntözéssel is beéri. Magja március közepétől április végéig a bazsalikomnálleÍrt módon vethető. Általában szárítva, morzsolva használják. Leveles-virágos hajtásait teljes virágzáskor, az első elágazások felett kell levágni. A bazsalikomhoz hasonlóan többször is vágható. A leszedett hajtásokat többnyire csokrokba kötve és felakasztva (tövévellefelé) szárítják. A morzsolás, tisztítás és tárolás a majoránnánálleÍrtak szerint történik.
Kárnforos ízű és illatú levele kedvelt húsfűszer, a francia konyha nélkülözhetetlen kelléke. 20-50 cm magas évelő félcserje. Apró virágai rózsaszÍnűek, lilásak. A kicsiny, félgömb alakú bokrok jellegzetes mediterrán hangulatot árasztanak. Szárazságtűrő, fényigényes. Tápdús, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik kielégítően. Legjobb álló konténerben elhelyezni, így a nagyobb téli hidegek idejére védettebb helyre tehető. Egy 50 cm átmérőjű konténerbe 2- 3 kis növény ültethető. Magvetéssei, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Nagyon apró magja - palántanevelésre - tavasztól nyár közepéig vethető pohárba vagy más kisebb edénybe. Vetésmélység 0,3-0,5 cm. Egy g magból 400-500 5-8 cm-es palánta nevelhető. Gyökereztetésre a május-júniusban szedett, 8-10 cmes, alsó részükön fásodó hajtások a legalkalmasabbak. Tőosztással szeptemberben vagy márciusban célszerű szaporítani. A legjobb minőségű fűszert vagy gyógytea-alapanyagot (herbát) a virágzáskor szedett hajtások adják. Mindig a fás részek fölött kell vágni. Vágás után új hajtások képződnek, így egy évben többször is vágható. A leszedett virágos-Ieveles hajtásokat szárítani, majd morzsolni és a szárrészektől megtisztítva kell aromaőrző csomagolásban tárolni.
Növényvédelem 80-100 cm magas, terjedő tövú évelő növény. A leghidegebb teleket is jól tűri. Fénykedvelő, vízigényes, a legtöbb közömbös kémhatású tápdús talaj keverékben jól fejlődik. Álló konténerbe célszerű ültetni. Egy konténerbe elegendő egy növényt elhelyezni. Magja nincs. Tőosztással lehet kora tavasszal szaporítani. A leválasztott tőrészt 15 cm mélyre kell a talaj ba helyezni. A tárkony 30-40 cm-es hajtásai egész évben folyamatosan szedhetők. Gyakran frissen (zöld állapotban) is használják. Az egész évi folyamatos ellátás érdekében a virágok megjelenésekor leszedett hajtásokat (vágás 10 cm-re a talajfelszíntóI) szárítják, majd a szárról a leveleket lemorzsolják és többnyire csak a szárított levélzetet használják fűszerezésre.
Egyik leggyakrabban és legsokoldalúbb an használható fűszer- és gyógynövény. 50-70 cm magas, évelő lágy szárú, tarackos gyökerű növény. Fény-, tápanyagés vízigénye nagy. Szalagos konténerben, esetleg kiemelt ágyásban célszerű termeszteni. Magja nincs, többszörös fajhibrid. Legjobb a földbeli fehér tarackjait (sztólóit) ültetni. A márciusban felszedett, vastag fehér sztólókat 15-20 cm-es darabokra felvágva, 10 cm mélységben vízszintesen kell a talaj ba helyezni. A sztólókat zsinórszerűen úgy kell lefektetni, hogy köztük ne maradjon üres hely. Egész évben gyakran kell öntözni, a pangó vizet azonban nem kedveli. Általában a levelét használják. Az "érett", kifejlett levelek egész évben folyamatosan szedhetők és frissen vagy szárítva fogyaszthatók. Gyakran a teljes föld feletti részt vágják. A hajtásokat akkor kell a talajszintnél levágni, amikor a legalsó levelek kezdenek halványulni (sárgulni). Egy évben többször is vágható. Vágás után közvetlenül (amíg meg nem fonnyadnak a hajtások) a szárrólle kell fosztani a leveleket, és csak a levélzetet kell- vékony rétegben kiterítve - megszárítani. A szárított levelet a többi fűszer hez és gyógyteához hasonlóan aromaőrző csomagolásban ajánlatos tárolni.
Az erkély a lakás része. Az erkélyen tartott növények védelme lényegesen eltér a házikertben termesztett növényekétől. Itt még a legveszélytelenebb növényvédő szerek használata is megfontolandó, mivel a kezeléskor elsodródó szer a környezetet szennyezi. Az erkélyen neveit növények védelme a rendszeres és gondos ápolás. A palánták vásáriásakor csak egészséges növényeket vegyünk. Átültetéskor feltétlenül vizsgáljuk meg a növények gyökerét. Amennyiben a szaporítóedényben lévő gyökérvégek növekedésben vannak - ezt a gyökérvégeken lévő fehér gyökérszőrök mutatják -, továbbá a vastagabb gyökereken gyökérgubacs-fonálféregtől származó apró duzzanatokat nem találunk, akkor a növényt továbbnevelésre alkalmasnak minősíthetjük. A növények további nevelése során a talajon fejlődő gyomokat már csíranövény korukban rendszeresen távolítsuk el, mert ezek nemcsak a növény víz- és tápanyagellátását zavarják, hanem a kártevő állatok megtelepedési helyei is. Az elszáradt, pusztuló leveleket is folyamatosan el kell távolítani. Ajelentősen károsodott növényegyedeket célszerű megsemmisíteni. A tünetfelismerés a további teendők meghatározója. A növényen mutatkozó rendellenes elváltozások nem fertőző és fertőző betegségektóI, valamint kártevő állatoktól származhatnak. Ezek felismerését a kézinagyító használata könnyíti meg. Nem fertőző betegségek. A növény környezetével szembeni igényei az élettényezők. Ezek egyes növényfajok, -fajták esetében eltérők, sőt a növény fejlődésének különböző szakaszában is eltérést mutatnak. Ha a környezeti tényezők a növény optimális élettényezőitóI lényegesen eltérnek, akkor azok élettelen, nem fertőző okokká válnak. Az erkélyen, ebben az épített környezetben a legnehezebb olyan környezeti feltételeket teremteni, amelyek optimálisan biztosítják a növényegyedek élettényezőit, zavartalan fejlődését. Nehezíti a helyzetet az is, hogy kis felületen több, esetleg különböző igényű növényt Rívánunk felnevelni. A növényfajok fényigénye különböző. Ezért az erkély tájolása eleve meghatározza azt, hogy milyen fényigényű növényeket neveljünk. A sok fényt kedvelő növényfajok, pl. északi fekvésű erkélyen, vontatottabban, gyengén fejlődnek. A nem fertőző betegségek közé tartoznak a hiánybetegségek. Ezek adódhatnak a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium), továbbá a mikroelemek (kalcium, magnézium, bór stb.) hiányából. Általános jellemzőjük, hogy legtöbbször az egész növényen mutatkoznak. A tünetek főleg a leveleken szembetűnőek, amikor a levélerek vagy az érközök elszíneződnek. A túlzott tápanyag-utánpótlás (főleg a gyakori, emelt töménységű tápoldat kijuttatása ) a zöld növényrészek torzulását, perzselését okozza. A megengedett mennyiségnél több műtrágya talajba
juttatva először a gyökérszőrök, majd a vastagabb gyökerek elhalását, végső soron a növények pusztulását okozza. A víz hiánya és bősége egyaránt károsítja a növényt. Vízhiány esetén a levél széle beszárad, a növény lankad, hervad, végül pedig elszárad. A tartós vízszegénységet felváltó VÍzbőség egyes növényrészek (pl. retekgumó, sárgarépagyökér, karalábégumó, káposztafej, paradicsombogyó) felrepedését okozza. A hoszszan tartó vízbőség gyökérfulladáshoz, végső soron a növény pusztulásához vezet. A hőmérséklet akkor válik betegségokká, ha az a növény igényétóllényegesen eltér. Alacsony hőmérsékleten a megfázás jelei észlelhetők. Ilyenkor a növények növekedésükben visszamaradnak, sárgás színűek lesznek. A magas hőmérséklet hatására a növényeken napégéstóI származó elhalásokjelentkeznek. A zöldségfajok közül a retek pudvásodik, a borsómagvak megkeményednek és lisztesek lesznek, a babhüvely szálkásodik, a saláta pedig korán magszárat fejleszt. Fertőző betegségek. Vírusok, baktériumok és gombák egyaránt okozzák. A vírusos betegségek legjellemzőbb tünete a mozaikfoltosság vagy csíkosság, amely az egész növényen jelentkezik. Emellett a növény torzulása, gyenge növekedése is megfigyelhető. Az ilyen növények termést alig fejlesztenek, legfeljebb apró, torz termések alakulnak ki. E növényeket nem szabad gyógyulásuk reményében tovább nevelni, hanem a vírusgyanús töveket minél előbb el kell távolítani, meg kell semmisíteni. Ez azért is fontos, mert e tövekról az ápolási munkák során a vírust továbbvihetjük, sőt azt a levéltetvek is terjesztik. Vírusos tünetek paradicsomon, paprikán, uborkán, salátán, hagymán gyakoriak. A baktériumos betegségek egyik legjellemzőbb tünete a levélfoltosság, amely vizenyős, továbbá levélerek által határolt, szögletes lehet. A foltokon gyakran fénylő, filmszeru bevonat, beszáradt baktériumnyálka látható. A tünetek először az alsó leveleken jelennek meg, onnan a baktériumok öntözővízzel kerülnek a felső levelekre. E tünetek a paradicsomon, az uborkán, a babon és a borsón fordulhatnak elő. A fertőzés észlelésekor a beteg leveleket el kell távolítani, s kerülni kell a növények felülról történő öntözését. A fertőzés paradicsomon, uborkán, babon a leggyakoribb. A gombás betegségek leggyakoribb tünete a levélfoltosság. E foltok alakja kerek vagy ovális, esetenként zonáltak. Felületükön kézinagyítóval vagy szabad szemmel - a betegségokozótói függően - pontszerú termőtestek vagy szürke és barna bevonat figyelhető meg. E tünetek főleg paradicsomon, uborkán, dinnyén, borsón, babon, sárgarépán, petrezselymen, zelleren, retken fordulnak elő. E betegségek ellen a baktérium os betegségek ellen ajánlottakat javasoljuk. A peronoszpórák jellemző tünete először a levél színén megjelenő ún. olajfolt, amely kerek, ovális vagy szögletes lehet. Később e foltoknak megfelelően a levél fonákán fehér (paradicsom, saláta, retek, karalábé, kínai kel) vagy lilásszürke (uborka, borsó, spenót, hagyma) bevonat látható. A peronoszpórák fellépésével a növények korai, intenziv növekedésének időszakában kell számolni, ilyenkor a betegség tüneteit mutató leveleket el kell távolítani. Egyes növényeken (uborkán, dinnyén, borsón, sárgarépán, petrezselymen,
sóskán) a növény fejlődésének későbbi szakaszában a szürkésfehér bevonatról a lisztharmat könnyen felismerhető. Ilyenkor a beteg levelek eltávolítása a lisztharmat jelentős felszaporodását mérsékelheti. A sárgarépa, a petrezselyem és a sóska esetében a növény beteg leveleinek levágása után új, fiatal egészséges levelek fejlődnek. A rozsda elsősorban a sóskán és a borsos mentán található. A betegség az apró barna, majd fekete rozsdatelepekról könnyen felismerhető, és a beteg levelek levágásával mérsékelhető. A borsón és a babon is előfordul a rozsda. Fellépésére azonban csak a hüvelyek leszedése után számíthatunk. A botritiszes betegség, amelyet gyakran szürkepenészként említenek, a salátán válhat jelentőssé, mivel a gyökérnyakat károsítva a tövek korai pusztulását okozhatja. Ellene úgy védekezhetünk, ha a salátát nem ültetjük mélyre. Kártevő állatok. Számos kártevő, amely a házikertekben egyébként közönséges, az erkélyen nevelt növényeken nem fordul elő, így mindössze néhány sok tápnövényú kártevő megjelenésével számolhatunk. A növények gyökerein károsító talajlakó rovarok (pajorok, drótférgek ) a gyökerek megrágásával a növények hervadását, pusztulását idézheti elő. Mivel a kiültetést követően ellenük nem tudunk védekezni, a termesztés közegéül rovar kártevőktóI mentes talajt használjunk. A forgalmazott földkeverékek ennek a követelménynek megfelelnek. A paradicsomon, paprikán, uborkán gyakran tapasztalt tünet, hogy a leggondosabb kezelés ellenére a növények gyengén fejlődnek, a melegebb napszakban a jó vízellátás ellenére hervadnak. Ha megvizsgáljuk a gyökereket és azokon apró, néhány mm nagyságú gubacsok vannak, akkor a gyökérgubacs-fonálféreg kártételévei állunk szemben. A károsított növényt semmisítsük meg, és a fertőzött talajt cseréljük ki. A palánták vásáriásakor a növények gyökerét vizsgáljuk meg, és csak egészséges, gubacsmentes növényt ültessünk. A növények fiatal, erősen növekvő részeit gyakran 1-2 mm nagyságú zöld vagy fekete levéltetvek szívogatják. A tetvek.rendszerint a környező növényekről repülnek az erkélyre. A rendkívül gyorsan szaporodó levéltetvek a növény nedveit szívogatják, és ezzel a növények növekedését hátráltatják. Az általuk ürített mézharmat ragacsossá teszi a növényt, a levedlett lárvabőrök pedig szennyezik a terményt. Ragadós, sárga lapok kifüggesztésévei a betelepedés mérsékelhető. A levéltetvek ész1elésekor a Biosect spray készítményt a védendő növényfelületre kipermetezve akadályozhat juk meg a kártétel létrejöttét. Az üvegházi molytetú is gyakori levélkártevő. A levelek fonákán szívogató, 1mm nagyságú, molylepkére emlékeztető, hófehér állatok zavarásra felröppennek, majd ismét visszarepülnek a növényre. A szárnyas imágók és a letelepedett lárvák egyaránt a levelet szívogatják, és a levéltetvekhez hasonlóan mézharmatot ürítenek. A növények fölé kifüggesztett ragadós sárga lapokkal, valamint a Bio sect spray használatával mérsékelhető a kártevő egyed száma és kártétele. Az idős levelek sárgulása, száradása több okra vezethető vissza. A kártevők közül a közönséges takácsatka szívogatásával meggyorsítja a levelek öregedését. A levelek színén apró, sárga szívásnyomok, a levelek fonákán finom, pókhálószerú szövedékben 0,5 mm nagyságú, 8 lábú állatok vannak, amelyek kézinagyítóval jól megfigyelhetők. A károsított levelek barnulnak, elszáradnak, lehullanak, a ta-
kácsatkák pedig újabb növényre vándorol nak. E kártevők száraz, meleg környezetben gyorsan szaporodnak. A közönséges takácsatka a fertőzött palántákról vagy a lakásban tartott fertőzött dísznövényekről kerill az erkélyen lévő növényeinkre. Az előzőekben rovar kártevők ellen javasolt Bio sect sprayatkaölő tulajdonsággal is rendelkezik, így a takácsatkák ellen is felhasználható.
Tartalomjegyzék Előszó
3
A termesztőhelyek értékelése
kiválasztása, 3
Az izolált termesztés "kellékei"
5
TERM~SZETES TALAJOK ~S FÖLDKEVER~KEK HIDROPÓNIÁS TERMESZT~S
5 7
Elhelyezési módok
11
Vetőmag, szaporítás
15
Zöldségfajok
17
HÖM~RS~KLET A F~NY A vfz . . . . . . TÁPANYAG
Burgonyafélék
környezeti igénye
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
PARADICSOM PAPRIKA
Kabakosok (tökfélék) UBORKA SÁRGADINNYE GÖRÖGDINNYE
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
Hüvelyesek
17 18 19 20 21 21 23 25 25 26 27
BORSÓ BAB . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
29 29 29
Gyökérzöldségfélék
. . . . . . . . . . . . . . ..
30
PETREZSELYEM SÁRGAR~PA ZELLER RETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
30 32 32 33
Levélzöldségfélék
34 34 35
FEJES SALÁTA CIKÓRIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
Káposztafélék
36
KARALÁBÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. KfNAI KEL BORDÁS KEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
36 37 38
Libatopfélék
39
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
SPENÓT
Sóskafélék
39
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
39 39
Hagymafélék
40
VÖRÖSHAGYMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. FOKHAGYMA TÉLI SARJADÉKHAGYMA METÉLŰHAGYMA . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
40 41 41 42
SÓSKA
Fűszer- és gyógynövények
45
KAPOR MAJORÁNNA BAZSALlKOM BORSIKAFO KERTI KAKUKKFO TÁRKONY BORSOSMENTA
45 45 46 46 47 48 48
Növényvédelem
. . . . . . . . . . . . . . . . . ..
AZ ERKÉLYEN VALÓ TERMESZTÉS SAJÁTOSSÁGAI
49 49