5 kérdés az állásinterjún, mellyel elásod magad a cégnél Tudod, mit feszegess, és mit kerülj, ha neked kell kérdezned a HR-est? A következő témákat tedd margóra! Szerző: Klimó Petra Forrás: Femina.hu 2011.09.28.
Ha az interjúztató HR-es már alaposan kifaggatott a motivációdról, felmérte a problémamegoldó készségedet, esetleg tesztelte a szakmai ismereteidet, és képet kapott a személyes tulajdonságaidról is, akkor jön az utolsó próba: rajtad a sor, hogy kérdezz. Általában az interjú utolsó szakasza szól erről, amikor a munkaügyis lehetőséget biztosít számodra, hogy többet megtudj, ha maradtak még vakfoltok a munkával vagy a céggel kapcsolatban. Ilyenkor sokan rövidre zárják a dolgot a köszönöm, nincskérdésem típusú taktikával, ami a látszattal ellentétben sajnos nem azt üzeni, hogy minden világos, inkább azt, hogy valójában nem komoly az érdeklődésed. Tehát kérdezni kötelező, ám egyáltalán nem mindegy, mit. Az alábbiakkal bánj óvatosan!
Mivel is foglalkozik a cég? Előfordul, hogy egy vállalat név nélkül ad fel álláshirdetést, és legfeljebb a munkakör részleteit közli a pályázati kiírásban. Ebben az esetben természetes, hogy kicsit a sötétben tapogatózva érkezel az interjúra. Ám, ha teljesen nyílt és hozzáférhető a cég profilja, a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz, hogy nem nézel alaposan utána az alapinformációknak. Kattints a honlapjukra, és készülj fel még a beszélgetés előtt. Akkor is vedd a fáradságot, ha több helyre jelentkezel, különben süt rólad, hogy nem ezt a munkát akarod igazán, hanem csak egyet a sok közül. Az pedig eleve halott ügy, ha látják, hogy tájékozatlan és szétszórt vagy, esetleg összekevered őket egy másik vállalattal.
Mekkora lesz a fizetés? A kérdéseidből a cég képviselője leszűrheti, mennyire vagy motivált, és melyik téma mozgat meg leginkább, ezért a majdani jövedelmet feszegető kérdések nagyon balul sülhetnek el, ha rosszul és rosszkor fogalmazod meg őket. Nem arról van szó, hogy álszent módon közömbösnek kell mutatkoznod az anyagi témában, csupán, ha erre tolódik a hangsúly, azt a benyomást keltheted, mintha csak a pénz motiválna. Ezért mindenképp várd meg, amíg a HR-es szóba hozza a fizetést, és ne faggasd erőszakosan a béren kívüli juttatások és prémiumok lehetőségéről, nem erről kell szólnia azinterjúnak.
Van lehetőség előrelépésre? Ha kisvártatva bedobod a ranglétrakilátásokat firtató kérdéseidet, abban a reményben, hogy így céltudatos pályázónak fogsz tűnni, könnyen túllőhetsz a célon. A cégek ugyanis legtöbbször hosszú távra terveznek, és nem szeretnék pár hónap múlva újrahirdetni a pozíciót, így inkább rontod a saját esélyed, ha már az interjún kinyilvánítod, hogy a munkakört átmenetinek gondolod, és csupán dobbantóként használnád. Ha már körön belül vagy, és elégedettek a teljesítményeddel, felmerülhet a kinevezés kérdése, kár a kezdetekkor erőltetni a témát, még érdeklődésszinten is.
Hányan jelentkeztek az állásra? Ha érdeklődő vagy a kiválasztási folyamattal kapcsolatban, azzal jó pontokat szerezhetsz a munkaügyisnél. Rákérdezhetsz például arra, hány körös a felvételi, vagy mikor van a munkavégzés kezdete. Amivel viszont nagyon mellélőhetsz, az az, ha azt fürkészed, hány jelölttel kell versenybe szállnod az állásért. Ez egyrészt olyan belső információ, amit biztosan nem köt szívesen az orrodra a HR-es, másrészt pedig arra következtethetnek, hogy elbizonytalanít a vetélytársak léte, határozatlannak és önbizalom-hiányosnak gondolnak majd, amivel önként lököd ki magad a versenyből.
Gyakran kell túlórázni? Ha még meg sem kaptad az állást, de már eleve azon izgulsz, az alapfeladatokon túl mennyi plusz teherrel és felelősséggel kell majd szembesülnöd, a cég képviselői aggályoskodónak és munkakerülőnek is gondolhatnak. Minden munkakörnek vannak kevésbé tetszetős részfeladatai, illetve olyan időszakok, amikor kicsit többet kell produkálni az átlagnál, de, ha túlzottan forszírozod a témát, még az a vállalat is lemond a szolgálataidról, ahol egyébként nem bevett gyakorlat a rendszeres túlóra. Neked hány állásinterjú kellett ahhoz, hogy végül munkát találj?
