17. tétel
Az összefoglalás funkciója és típusai
A szövegalkotás folyamán 4 esetben készíthetünk összefoglalást. A szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását. A szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a szöveg további felépítéséről, tartalmáról. A szöveg befejező részében, így a végén összefoglaljuk az elhangzottakat, olvasottakat. Az érdeklődés felkeltése céljából rövid tartalmi kivonatot készíthetünk (ez megjelenhet külön, vagy a szöveg előtt – pl. újságcikkek bevezető részei). Az összefoglalás funkciói: ismétlés, lényegkiemelés és a megértésben, rendszerezésben segít. Az összefoglalásnak 3 típusa van. Vázlat, tartalmi kivonat és tömörítés. 1. Vázlat: A vázlat a szöveg gerincét alkotja. Akkor áttekinthető, ha az azonos rendű címeket, vázlatpontokat egymás alatt helyezkednek el. Áttekinthetőbb, ha az egyes szinteket számokkal és betűkkel jelezzük. A vázlat típusai: egyes bekezdések fő gondolatát tartalmazó mondat, a tételmondat felel meg a vázlatpontoknak, egyes részek kulcsfogalmai, kulcsszavai a vázlatpontok. 2. Tartalmi kivonat: A tartalmi kivonatban röviden(általában 300 és 900 szó közötti) terjedelemben összefoglalja a szöveg írója saját szavaival, nem a műből kölcsönzött részletekkel az írásmű tartalmát, fő gondolatait. 3. Tömörítés: A tömörítés hasonló a tartalmi kivonathoz, itt is a szöveget kell összefoglalni kisebb terjedelemben, a azonban a szövegtömörítés esetében az írásmű szövegének részleteit használjuk fel.
A vázlatkészítés: A téma: amiről a mű szól, a mű tárgya. A vázlatpontban fontos megfogalmazni a tételmondatokat (összegző, lényeges megállapításokat) és kulcsszavakat. Az anyag elrendezésében következő elveket tartjuk szem előtt: az egység (mondataink, személyes kitérőink a tárgyra irányulnak), a haladás elve (minden mondat, mondattömb bekezdés vigye tovább a témát), a folyamatosság elve (a mondatok, a bekezdések kapcsolódjanak egymáshoz grammatikai és jelentés szintjén is), a logikus elrendezés (időbeli, térbeli, logikus ok-okozati elvre épülő szövegfelépítés, az arányosság és fokozatosság elve, a teljesség és befejezettség elve (nyelvi, szerkezeti, gondolati lezárás). Elhatároljuk a három fő részt: bevezetés, tárgyalás, befejezés (makro-szerkezet). Azután a tárgyalások belüli kisebb részeket (bekezdéseket), amelyekben egy-egy gondolatot fejezünk ki (mikro-szerkezet). A vázlatban különböző mondatfajták szerepelhetnek: teljes mondatok, idézetek, felsorolások, címszók, adatok, stb.
