17. tétel - Madách Imre az ember tragédiája Életút 1823 Alsósztregovában, Szlovákiában született nemesi családban. 1845. július 20-án feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1849 tragédiák sújtották. Nővérét, sógorát és unokaöccsét megölték öccse tüdőgyulladásban halt meg. 1852 szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. 1854. elvált feleségétől. 1859-1860 között készítette Az ember tragédiája fennmaradt változatát. 1863. megválasztották az MTA levelező tagjának. 1864. szívelégtelenségben elhunyt. 1883 színpadon mutatták be először az ember tragédiáját.
Madách Imre: Az ember tragédiája Megúntam ott a második helyet, Az egyhangú, szabályos életet, Éretlen gyermek-hangu égi kart, Mely mindég dícsér, rossznak mit se tart. Küzdést kivánok, diszharmóniát, Mely új erőt szül, új világot ád, Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő, méregből s mézből összeszűrve. Mégis miért vonz? mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt.
Keletkezési körülmények: A mű befejezése után a kéziratot elküldte Arany Jánosnak, hogy véleményt mondjon róla. A mű az elején nem tetszett, de a végén elismerte az értéket és javasolta, hogy néhány helyen javítsa ki. Madách ezeket ki is javította 1862-ben nyomtatva jelent meg. A dráma és a líra keveréke, amely 19. században alakult ki. Leghíresebb példa Goethe: Faust. Ez a műfaj az emberiség nagy kérdéseivel foglalkozik élet értelme, élet a halál után, van-e fejlődés vagy minden ismétlődik. Színpadon nehezen előadható mivel kevés a cselekmény inkább érzelem van középpontban. Műfaj: drámai költemény Keretszínek (1,2,3 és 15) Ezekben Madách újra elmeséli a Bibliai teremtés és bűnbeesés történetét. Lucifer fellázad az úr ellen és el akarja pusztítani az embert. Történelmi szín Egyiptom Athén Róma Konstantinápoly Prága I Párizs Prága II London Falanszter Az űr Eszkimó világ
Szintek Természetfeletti világ Két szint határ Emberi világ Szinek Egyiptom Athén Róma Konstantinápoly Prága I Párizs Prága II London
Madách korához képes múlt múlt múlt múlt múlt múlt múlt jelen elképzelt jövő elképzelt jövő elképzelt jövő
Történelmi színek (4-14) Ezekben Lucifer álmot bocsát Ádámra és Évára, hogy megmutassa nekik az emberiség jövőjét.
Ádám szerepe fáraó Miltiadész* Sergiolus Tankréd lovag* Kepler* Danton* Kepler* Középkorú munkás falanszter tagja öregember aggastyán *történelmi személy
Éva szerepe rabszolga feleség M. felesége kéjhölgy nemes hölgy K. felesége Borbála márkinő, pornő K. felesége polgárlány anya -----------eszkimó feleség
Helyszín Menny és a paradicsom (1. és 2. szín) Pálmafás vidék (3. és 15. szín) Történelmi helyek (4-14 szín) Eszme egyén szabadság demokrácia (közösség szabadsága) hedonizmus (élet élvezete) keresztény, testvériség tudomány Szabadság, Egyenlőség, Testvériség tudomány kapitalizmus
Lucifer miniszter harcos Miló fegyvernök Kepler szolgája hóhér Kepler szolgája munkás falanszter tagja önmaga önmaga
Idő Végtelen örökké valóság A kiűzetés és a történelem kezdeti idő Véges az idő Ádám viselkedése cselekvés cselekvés kivonulás cselekvés kivonulás cselekvés kivonulás szemlélődő
Falanszter Az űr Eszkimó világ
egyenlőség, ésszerűség megszabadulás a földi kötöttségektől nincs eszme, túlélés
szemlélődő kivonulás szemlélődő
A mű főszereplői: Az Úr és Lucifer a természetfeletti színhez, míg Ádám és Éva az emberi világhoz tartozik. Mind a négy szereplő megtestesít egy-egy eszmét, gondolatot. 1, Úr (Jóság) „Egy szavával híva létre mindent”. Teremtés nyelvi cselekvés volt. Az angyalok kara jellemzi a teremtett világot. A világban egyszerre van jelen fény és árnyék, mosoly és könny, tél és tavasz, szép és rút, öröm és harag. Ezek egymást kiegészítő ellentéte, vagyis a világ így teljes, egész az úr harmóniát teremtett. Az úr a trónon ül, az angyalok térdre borulnak előtte, de a történelmi szinekben az úr nem szerepel csak a legutolsó szinben jelenik meg. 2, Lucifer (Tagadás) A mű szerint Lucifer is része a megteremtett világnak. A főangyal nevének jelentése fényhozó. Lucifer egyenrangúnak tartja, magát istennel ezért követeli a részét a teremtésből. „Lucifer egy gyűrű vagy te is mind az égben” ebből úgy tűnik az úrnak nagyobb hatalma. Nem pusztítja el Lucifert, hanem neki adja a tudás és az örök élet fáját, Ádámot és Évát próbára tenni vele. Isten elismeri, hogy a tagadásnak is helye van, az ellentétek adják meg a teljességet, a harmóniát. Lucifer sorsa az, hogy folyton elbukjon, és folyton újrakezdje. 3, Ádám A paradicsomban még naiv teremtmény a bűnbeesés után már rátermettebb. Ádám a tudás fáját akarta Éva jobban vágyott az örök élet után. Az ember mindkét fa gyümölcséből evett olyanná válik, mint isten Ádám később is megpróbál vetekedni az úrral (Egyiptom-piramis, Prága-tudomány). Paradicsomon kívül saját erejéből próbálja megteremteni az édenkert harmóniáját, de mindig csalódik, ezt belátja, hogy lehetetlen és öngyilkos akar lenni. Az ember a teremtés csúcsa, és ha megölné, magát Lucifernek lenne igaza, mert kiderülne, hogy nem tud tökéleteset alkotni. Éva anyasága tartja vissza. Ismeretekre és tapasztalatra tesz szert és valamilyen nagy eszme vezérli. Ádámnak mindig csalódást okoz az új eszme. Lucifer szándékosan már hanyatló korszakba viszi. Ádámot itt is istenként tisztelik úgy, mint Egyiptomban. Ettől nagyon elkeseredik, hiszen ugyanoda jut vissza, mint ahonnan kezdte. 4, Éva Ádámmal és Luciferrel szemben, akik eszükre hallgatnak ő inkább az érzelmekre. Ő élénkebben emlékszik az édenkert boldogságára, mint Ádám. Éva segítette Lucifert hogy Ádám is egyen a tudás fájáról viszont 15. szinben az ő anyasága menti meg Ádámot. Az álomszinekben kettős szerepe van, időnként segíti Ádámot (Falanszter, Athén), de máshol két mutató (Párizs, London). Összegzés: A négy szereplő egy személyiség gondolatainak, belső vitájának is felfogható. A mű fő kérdései és válaszai Ádám sok tapasztalatot szerzett álmaiban és ez alapján kérdéseket tudott feltenni az úrnak. 1, Van-e túlvilági élet? Ha nincs, akkor nem kell küzdenie az életben, mert a halállal minden véget ér. 2, Van- e fejlődés a történelemben? Ha nincs fejlődés, akkor nem kell küzdeni, hiszen előbb vagy utóbb megismétli önmagát a történelem. 3, Kap-e jutalmat az aki nemes célokért küzd? Ha nem kap, akkor felesleges nagy eszmékért küzdeni. Úr válaszai: A mű legutolsó sorában mondja el a választ „Mondottan ember: küzdj és bízva bízzál!”. Ez nem egyértelmű válasz szándékosan nem mond többet az úr, ha megmondaná, hogy nincs túlvilág, nincs fejlődés, nincs jutalom. Viszont mindig lesznek olyanok, akik nagy célokat akarnak megvalósítani. Az Úr válaszában két dolgot emel ki: - Küzdés: erre magától is rájött az űrben. „A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja küzdés maga”
- Hit: Ádám visszatalál istenhez és a hit segíthet majd további életében. Az angyalok kara a legfőbb elvet „Szabadon bűn és erény közt Választhatni,mily nagy eszme, S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsúl áll Isten kegyelme.” Eszmei hatások Madách műveiben - tézis- antitézis-szintézis: Madách ezt a történelmi szinekben felhasználta, de nála az új korszak nem mindig jobb, mint az előzőek. - koponya-tan: Ez az elmélet azt mondja ki hogy a koponya mérete alkata határozza meg egy ember jellemét és képességét. - entrópia-tan: A Nap ki fog hűlni, ha nem találnak új energiaforrást.
