Aquinói Szent Tamás Öt Útja

This site uses cookies to help deliver services. By using this site, you agree to the use  of cookies.

Learn more

Got it

Kultúrtörténet  Aquinói Szent Szen t Tamás Tamás öt útja

Tartalom

 A Haber mas-Ratzinger mas-Ratzinger találkozó  A jövő  A  jövő elkezdődött elkezdődött  A jövő elkezdődött elkezdődött 2  A jövő elkezdődött elkezdődött 3

Előszó

 A Kaptár Sze Szelleme  A középkor középkor és a 21. század század  A táplálkozás táplálkozás individualitása

 A kereszténység kereszténység öt nagy gondolkodója gondolkodója dolgozott ki meghatározó meghatározó  jelentőségű Isten-érvrendszert. Isten-érvrendszert. Szent Szent Ágoston (354-430) és Canterbury Szent Anzelm (1033-110 9) érvei olyan természetűek, amelyek a maguk gondolatvilágában helytállóak és fontosak, de mivel a hívő ember belső tapasztalatából indulnak ki, egy nem vallásos vallásos gondolkodó g ondolkodó jogosan jog osan tekinti tekinti őket képtelennek és tudománytalannak. Ide sorolható Szent Bonaventura (1217-1274) rendszere is, de ő már sokkal racionálisabb gondolkodású. Duns

 A világ örökkévalóságáról örökkévalóságáról  Alapjövedelem  Alapjövedel em  Aquinói Szent Szent Tamás Teljes Profil  Aquinói Szent Szent Tamás öt útja  Asperger-szindróma  Asperger-sz indróma  Ausztria  Ausz tria története

Scotus (1265-1308) (126 5-1308) alkotta meg a legbonyolultabb legbonyolultabb Istenbizonyítást. Arra törekedett, hogy szintézist hozzon létre Szent Bonaventur Bonaventura, a, Szent Ágoston, és Aquinói Szent Tamás Tamás (1225-1274 (12 25-1274)) rendszerei között. Eszmefuttatása Eszmefuttatása kissé erőltetett, de tiszteletreméltó, és a maga nemében értékes. A keresztény gondolkodás első számú érvrendszere érvrendszere Aquinói Szent Tamás öt útja. Az alábbiakban ezzel ismerkedünk meg részletesen.

Beavatás Bogarak Deformáció Demokrácia és lelkiismeret Emberi vagy Isteni Liturgia? Európa története Expergiscere homo

Bevezetés

Gazdaságetika Germánok Globalizáció

Tamás nem a hitre, hanem kizárólag az észre támaszkodik gondolatmenetében. Célja nem a keresztény Isten létezésének, hanem az abszolút való szükségszerűségének a bizonyítása. Elsőként felteszi a kérdést, hogy Isten léte nyilvánvaló-e? Mivel arra a következtetésre jut, hogy nem (lásd (lásd itt), itt), ezután arra keres keresii a választ, hogy bizonyítható-e? Megállapítja, hogy a világból következtethetünk Istenre, mint a világ okára. "Bármely okozatból kiindulva pedig bizonyítható, hogy sajátos oka létezik, még akkor is, ha az okozat [jelen esetben a világ] számunkra ismertebb. Mivel az okozat az októl függ, szükségszerű, hogy ha van okozat, előzetesen legyen ok is." Hangsúlyozza, hogy ebből csak az tudható, hogy

Gondolatok az antropozófiáról Hermann Hesse világnéz világnézete ete Hildegard von Bingen Huysmans Jürgen Habermas Budapesten K. und K. Klíma és mitológia Képtisztelet a Római Egyházban Magister Ludi

létezik az ok, de pontos ismereteink róla nem lehetnek. Tamás lelkiismeretesen megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy nincs Isten. Mindent megfontolva két érvet talál, melyek ma is az egyedül nyomós érvek Isten I sten léte ellen: e llen: ezek a világban világban lévő lévő rossz, ros sz, és az, az, hogy a világ és az abban történtek megmagyarázhatóak Isten feltételezése nélkül is. Az elsőre azt válaszolja, hogy Isten azért engedi meg me g a rosszat, ros szat, hogy abból is jót hozzon hozzon ki, a másodikra pedig azt, hogy a világban tapasztalható célirányosság, okság, és esetlegesség esetlege sség nem magyarázza magyarázza meg önmagát, tehát tehát szükségszerű egy első okra, abszolút valóra visszavezetni.

Magister Musicae

 Az alábbiak alábbiakban ban összefoglalom az öt út lényegét.

Salzburgi Szent Rupert

Mi a baj a demokráciával? Montessori Műértelmezés Nagy Károly homoszexualitása New Age Német történeti mondák Photius Reformpedagógia Salzburgi Érsekség Skolasztika

 Az öt út út

Summa Summ a Theologiae T heologiae 1 Summa Summ a Theologiae T heologiae 2/1 Szelényi Ferenc

1. Változás Tapasztalati tény, hogy hog y a világban változás van. Azonban változtatni annyit jelent, mint átvinni valamit potentiából actusba, de ezt csak actusban lévő lény teheti meg, viszont nem lehet valami ugyanabban az időben, ugyanabból a szempontból actusban is, és

Szent Roland Lovag The Wall Történet Universitas Unorthodox

potentiában is, ezért lehetetlen, hogy valami önmagát változtassa. Tehát mindazt, ami változik, szükségszerűen más változtatja és ez utóbbit ismét más m ás lény. Azonban Azonban itt nem lehet a végtelenségig menni, mert akkor nem lenne első változtató, ami azt jelentené, hogy semmi más változtató változtató sem lehetne, lehetne, és ezért nem lennének változtatottak sem. Ezért szükségszerű egy olyan első változtató léte, amit semmi nem változtat. Ezt nevezzük Istennek.

Vallomás Vallás-eredet elméletek Vivaldi - A négy évszak Waldorf   Államfiloz  Állam filozófia ófia a középkorban középkorban  Átmenet  Átm enet Életrajz

2. Létesítő ok

Út a posztmodernbe

Tapasztalati tény, hogy a világban létesítő okok vannak. Azonban lehetetlen, hogy valami önmaga létesítő oka legyen, hiszen így előbb lenne lenne önma ö nmagáná gánál,l, ami lehetetlen. Viszont a létesítő létesí tő okok o kok sorában nem mehetünk a végtelenségig, mivel minden közbülső ok egyúttal okozat is, márpedig okozat nincs ok nélkül, tehát szükségs szükségszerű zerű egy első létesítő létes ítő ok léte. Ezt nevezzük nevezzük Istennek.

Google+ Profil Követés

Teljes profil megtekintése Link 

3. Esetlegesség Tapasztalati tény, hogy a világban a dolgok keletkeznek és elpusztulnak, tehát képesek létezni és nem létezni. Lehetetlen azonban, hogy ezek a lények mindig létezzenek, mivel, az ami

 Adatlap +Kultúrtörténet Twitter  YouTube Expositio Expositi o Reverentialis

képes nem létezni, az valamikor nem létezett. Azonban azt, ami nincs, csak egy létező hívhatja létre, ha viszont minden lény olyan lenne, ami képes nem létezni, akkor valamikor egyetlen lény sem létezett volna, ez viszont azt jelentené, hogy ma sem létezik semmi. Ez nyilvánvaló tévedés. Tehát nem minden lény esetleges, hanem kell lennie szükségszerű lénynek is. A szükségszerű lény szükségszerűségének vagy más lény az oka, vagy önmaga lényege a magyarázata. Viszont azon lények sorában, melyek szükségszerűségét más lény okozza, nem mehetünk a végtelenségig, amint azt a létesítő okoknál már bizonyítottuk. Tehát léteznie kell lényegénél fogva szükségszerű lénynek, ami szükségszerűségének oka nem más lény, hanem ő az oka más lények szükségszerűségének. Ezt nevezzük Istennek.

4. Léttökéletességi fokozatok Tapasztalati tény, hogy a világban a dolgok különféle fokban jók, igazak, igazak, stb. Kell Ke ll lennie lennie tehát egy legjobb, legjob b, legigazabb, és ennek következtében leginkább létező lénynek. Azonban az a lény, mely valamely nemben a legnagyobb, oka mindazon lényeknek, melyek ahhoz ahhoz a nemhez nem hez tartoznak. Létezik te tehát hát valami, valami, ami valamennyi valamennyi lény számára a lét, a jó és minden tökéletesség oka. Ezt nevezzük Istennek.

Keresés

Google+ Oldal Kultúrtörté net Blog Követés

16 ember köreiben

szereplünk

490

Top (heti)

 Aspergerszindróma Vivaldi - A négy évszak  Alapjövedelem  Alapjövedel em

Összes megtekintése

5. Célirányosság Tapasztalati tény, hogy a világban egyes értelem nélküli természeti lények célszerűen működnek. Azonban az értelem nélküli lények csak akkor irányulnak célra, ha őket egy értelmes lény a célra irányítja, irányítja, ahogy a nyílvess nyí lvesszőt zőt irányítja az, aki nyilaz. nyilaz. Létezik tehát te hát olyan értelmes lény, aki minden természeti lényt célra irányít. Ezt nevezzük Istennek.

Summa Theologiae 1. rész Szent Roland Lovag Rendszeres olvasók  Feliratkozás Google Kapcsolat

Tagok (3)

Magyarázatok Már tag? Bejelentkezés

 Az első útnál útnál Tamás Tamás a "motus" szót haszná használja lja,, melyet által általában ában és tévesen mozgásnak fordítanak, ami számtalan félreértésre ad okot. Tamás a motust így í gy def iniálj iniálja: a: átmenet átmenet a képességi képes ségi létből (potentia) a tényleges létbe (actus). A motusnak négy fajtáját különbözteti meg: helyi, helyi, mennyiségi, minőségi és substantiál substantiális is motus. mo tus. Ez azt mutatja, hogy Tamás a motus szót a magyar "változás" kifejezés értelmében használja.

Tamás nem állítja, hogy a végtelen sor, mint ilyen lehetetlen, hanem azt, hogy az egymásnak természetüknél fogva alárendelt változtatók és változtatottak sora nem lehet végtelen. Állításának tehát semmi köze a matematikai végtelenhez, azt matematikai úton sem bizonyítani, sem megcáfolni nem lehet, hiszen nem matematikai, hanem metafizikai problémával állunk szemben. Az egymásnak nem természetüknél fogva, vagyis nem változtató tevékenységükben alárendelt változtatók és változtatottak sora (például az egymást követő generációk soroza so rozata) ta) filozófiai alapon alapon lehet végtelen. végte len. Az ilyen sorban minden tag az előtte lévőtől kizárólag a létét kapja, de működésében attól független. függe tlen. A bizonyítás bizonyítás nem ebből eb ből indul ki, ki, hanem az egymásnak működésében alárendelt változtatók és változtatottak sorából, például a bot mozgatja a követ, a botot az emberi kar, az emberi kart az idegcentrum, az idegcentrumot az akarat, stb. A végtelen sorozatok esetén arról van szó, hogy minden tagja esetlegesen létezik, hiszen mindegyik feltételezi a másik tag létét, amitől okságilag függ. Ez azonban nem ad magyarázatot a sorozat létére. Ezért kell lennie egy a sorozaton kívül álló független, szükségszerű létezőnek. Tamás szerint a világban tapasztalt okság nem létezhet végső és adekvát magyarázat nélkül.  A harmadik harmadik útban útban azért azért foglalkozik foglalkozik a szükségszerű szükségszerű lények lények sorozatával, mert a korabeli tudomány úgy vélte: több ég van, melyek a négy őselemből állnak és ezért elpusztíthatatlanok, tehát

szükségs szükségszerű zerűek. ek. Tamás nem f oglal állást állást ebben ebbe n a természettudományos természettudományos kérdésben, kérdésb en, mint teológus ezt nem is teheti meg, ám azt bizonyítja, hogy még ha így is lenne, az egek akkor  sem hordanák önmagukban létük okát, hiszen csak egyetlen szükségszerű lény létezhet, amelynek lényege létével azonos.  A negyedik út út teljes megértéséhez tudnun tudnunkk kell, kell, hogy hogy kétféle tökéletességet tökéletesség et különböztetün különböztetünkk meg: olyat, olyat, mely lényegénél fogva fo gva bizonyos bizonyos tökéletlenséget tartalmaz, tartalmaz, és olyat, olyat, mely lényegénél f ogva nem tartalmaz tökéletlenséget. A bizonyítás ez utóbbiból indul ki.  Az, hogy hogy ezek a dolgok a lényekben lényekben külön különböző böző fokban talál találha hatóak, tóak, csak azzal magyarázható, hogy nem lényegüknél fogva jók, igazak, szépek, stb., hanem csupán részesednek ezekből. Ebb ől az következik, hogy kell lennie olyan lénynek, melynek a lényege azonos a jóval, igazzal, széppel, stb. Ebből azonban még csak az következik, következik, hogy van van egy vagy több létező, mely a legtökéletesebb legtökéletese bb ezekben a dolgokban. Éppen ezért Tamás tovább érvel azzal, hogy ami például a legjobb, az egyben végső oka mindannak, ami jó. Továbbá, a jóság, igazságosság és maga a létezés, olyan transzcendentá transzcendentális lis léttulajdonsá léttulajdonságok, gok, melyek felcserélhetők f elcserélhetők egymással, tehát tehát kell lenni egy legfőbb legfő bb létnek, mely a lét, jóság, igazságosság, tökéletesség végső oka az összes létezőben.  Az ötödik útná útnáll nem arról arról van van szó, hogy minden minden lény lény minden minden

működésében célszerűen c élszerűen működik. működik. A tétel té tel akkor akkor is érvényes érvényes lenne, lenne, ha a világban célszerűtlenségek is lennének, sőt akkor is, ha csupán egyetlen értelem nélküli nélküli lény egyetlen célszerű működése lenne lenne tapasztalható. (Sokszor csak azért látunk egy működést célszerűtlennek, célszerűtlennek, mert nem ismerjük az összefüggéseket.) összefüggé seket.) Arról sincs szó, s zó, hogy egy működésnek a világ összes öss zes lénye számára célszerűnek kellene lennie, csak arról, hogy az értelem nélküli lényeknek bizonyos cselekedetei a saját céljukra irányulnak.

Kritikák

Számtalan bírálat érte Tamás öt útját, ezekkel részletesen foglalkozni nem célunk. A kritikák zöme nem tisztességes vagy nem bizonyít bizonyít semmit, illetve illetve komolytalan komolytalan,, vagy egyszerű eg yszerűen en félreértésen f élreértésen alapul. alapul. A ma általán általánosan osan elfogadott elfog adott legfőbb legfő bb filozófiai érvet Is ten léte ellen Bertrand Bertrand Russell tömör kijelentése jól összef ö sszefoglalja oglalja:: "Azt mondanám, hogy a világ egyszerűen van és kész." Képzeljük csak el, hogy Tamás azt mondta volna: Isten egyszerűen van és kész. Az ateista filozófia, a világot érthetetlen végső ténynek tekinti. A katolikus nézetet Tamás alapján úgy foglalhatjuk össze, hogy nem lehet hézag az anyagi okság területén, mert minden ilyen hézag két

ellentmondást foglal magában: 1. Az anyag spontán keletkezhet, vagyis véletlenül, ok nélkül a semmiből. (Ez a ma általánosan elfogadott elfog adott nézet.) 2. Is ten a teremtés után után továbbra is folyamatosan folyamatosan új anyagot hoz létre. Tamás mindkét ellentmondást tagadja, ugyanakkor Istent sem tekinti egy érthetetlen végső ténynek, melyben csupán hinni lehetne, és akinek létét ne kellene bizonyítani.  A katoliku katolikusok sok hite kizá kizárólag rólag a kinyil kinyilatk atkoztat oztatásra ásra irányu irányull és nem Isten létére, mely nem hit kérdése, kérdése , hanem hanem egy e gy filozófiai f ilozófiai probléma, amit a katolicizmus Tamás által megoldottnak tart.  A manapság manapság legelterjedtebb kritika kritika az az a kijelentés, kijelentés, hogy Darwin Darwin evolúciós elmélete megcáfolta megcáf olta Tamás Tamás érveit. Azon túlmenően, túlmenően, hogy az evolúció célszerűen működik, tehát alátámasztja az ötödik utat, tudni kell, hogy alapjait maga Tamás rakta le. Arisztotelész Fizikájának Fizikájának 2. könyvéhez írott í rott kommentárjában kom mentárjában világos világosan an megelőlegezi megelőleg ezi Darwin Darwin elméletét a természetes te rmészetes kivála kiválasztódásról. sztódásról. A Summa Theologiae 1. részének rés zének 45. kérdésének kérdésé nek 8. szakaszában szakaszában foglal fog lalkozik kozik a kérdéss kérdéssel. el. Itt I tt négy nézetet vizsgál, vizsgál, melyből az első három különféle filozófiai nézetek alapján azt állítja, hogy mindig minden teremtődik, a természet működéséből működéséb ől semmi nem keletkezhet. A negyedik arra hivatkozik, hogy ha valamit a természet hoz létre az nem teremtmény, így volnának olyan dolgok, amik nem teremtmények, ez viszont eretnek állítás. állítás. Tamás megemlíti, me gemlíti, hogy már Szent Ágoston megkülön me gkülönböztette böztette a szaporodást a teremtéstől, teremté stől,

majd rámutat az első három filozófiai álláspont (például Anaxagoras, Platón) Platón) téves részeire és cáfolja azokat. azokat. Érdekes momentum, hogy az egyik cáfolatban kora természettudományos álláspontja alapján hivatkozik az ősnemzésre, melyet később a szintén katolikus Pasteur teljes biztonsággal megcáfolt, de éppen ez méginká m éginkább bb igazat ad Tamás filozófiai megállapításának. Tamás álláspontja a következő: következő: "A természeti test formája nem subsistáló lény, hanem hanem az, ami által valami létezik. Mivel (...) csak a subsistáló dolgot lehet teremteni (...), a formák nem keletkeznek és nincsenek teremtve, hanem mással együtt vannak teremtve. (...) A teremtés nem elegyedik a természet működésével, hanem hanem a természeti termés zeti működés előzetesen f eltételezi a teremtést." Amint Am int a negyedik negyedik nézet kapcsán kifejti, saját álláspontja azért nem eretnek, mert "a természet működése előzetesen előzetes en feltételez teremtett lételveket, és így í gy azokat azokat a lényeket, amelyeket a természet hoz létre, teremtményeknek nevezzük." Ezzel Tamás már a középkorban megoldotta a darwini evolúciónak, a katolikus teológia szempontjából problémamentes elfogadhatóságát. Kant úgy vélte, hogy az ötödik út (célirányosság) kizárólag a hasonlóságra támaszkodik. Például találunk egy órát és ebből következtetünk az órás létére, ugyanígy a természet célszerű rendjéből az alkotóra. alkotóra. Azonban ebből ebbő l a hasonlóságból se mmi nem következik, ha valami mégis az csakis a dolgok rendezője lehet és

nem a dolgok dolgo k létesítő létesí tő oka. Erre az ellenvetésre először elős zör azt tudjuk tudjuk mondani, hogy az ötödik út nem a hasonlóságra támaszkodik, hanem hanem arra a tényre, hogy a világban az értelem értele m nélküli lények célszerűen működnek. működnek. Másods Másodszor zor pedig azt, azt, hogy a dolgok létesí tő okával nem az ötödik, hanem a második út foglalkozik. Sokan a véletlennel véletle nnel magyarázzák magyarázzák az értelem nélküli lények (például atomok) célirányos működését. Azonban az értelem nélküli lények lényegüknél fogva közömbösek bármilyen elrendeződés irányába, tehát szükségképpen tőlük különböző oknak kell célirányosan elrendezni őket. Ami pedig a véletlent illeti, az nem olyan létmozzanat, aminek nincs oka, csak mi nem ismerjük azt. Például, ha pénzt találunk találunk az utcán, annak annak is van oka, mégpedig mégp edig kettő: valaki leejtette és mi arra mentünk.  Az ontológiai ontológiai istenérv lényege az, az, hogy Isten Is ten létét anna annakk puszta puszta fogalmából vezeti le. Kant úgy vélte, hogy ennek alapján bármely fogalmat valóságosnak tarthatunk (például 100 tallér), tehát nyilvánva nyilvánvaló ló az ontológiai o ntológiai érv é rv tarthatatlansága. tarthatatlansága. Továbbmenve Tovább menve azt állítja, hogy minden istenérvnek, így Tamás öt útjának is az ontológiai Istenérv az alapja, ezért nem bizonyítanak semmit. Erre először is azt mondhatjuk, hogy a végtelen lény lényegileg másként viselkedik a létezéssel szemben, mint a véges lény, tehát Kantnak az ontológiai ontológiai istenérvet cáfoló cáfo ló elmélete e lmélete hibás. Másrészt az

ontológiai istenérvet istenérvet Tamás Tamás sem se m fogadta fo gadta el, csak ő felismerte annak valódi tévedését: ha valaki olyan lényre gondol is az Isten szó alatt, alatt, melynél nagyobb nagyobb nem gondolható el, ebb ől még nem következik, hogy értelmünktől függetlenül is létezik. Harmadsorban Tamás útjainak nem előfeltétele az ontológiai istenérv, ugyanis ha az abszolút legnagyobb létezés okozati következtetés útján bizonyítható, bizonyítható, akkor akkor jogos a megállapítás, hogy létezése szükségszerű. Sokan úgy gondolják, hogy Newton mozgástörvénye megcáfolta Tamás első útját, útját, mivel mivel egy test tes t egyenes vonalú, vonalú, egyenletes egyenletes és és megszakítatlan mozgását nem kell külső mozgatóra, vagy változtatóra visszavezetnünk. visszavezetnünk. Azonban az egyenes egye nes vonalú egyenletes mozgás a változás hiányára példa. Az első mozgástörvény ki is mondja, hogy ezen mozgásban változást csak kívülről jövő hatás idézhet elő, vagyis Newton ugyanazt állítja mint Tamás, hiszen az első út nem a mozgásra, hanem a változásra hivatkozik. Vannak filozófusok, akik megvannak győződve igazukról, de mivel nem tudják azt bizonyítani, hamis érveléshez folyamodnak az emberek meggyőzése me ggyőzése érdekében. Például Hume Hume az okság tagadásáva tagadásávall kívánta kívánta cáfolni Isten Is ten létét, de más esetben es etben elismerte elisme rte az okság cáfolhatatlanságát. Arról nem is beszélve, hogy azon okból írt

könyvet, hogy cáfolja az okságot.

Záró gondolatok Tamás az őt megelőző filozófusok, főként f őként Arisztotelész érveit érveit tökéletesíti. Világosan kell látnunk, hogy nem a keresztények Istenét bizonyítja, hanem azt, hogy a világ esetleges létformájú, ezért szükségszerűen kell léteznie abszolút valónak, egy szükségszerű lénynek. Az ő korában ezt a lényt mindenki Istennel azonosította, ezért zárja minden bizonyítását azzal, hogy ezt a lényt nevezi mindenki Istennek. Nem ateistákat akart meggyőzni, hanem egyrészt azt kívánta bemutatni, hogy a katolikus hit értelmes és ésszerű, filozófiailag alátámasztható tanrendszer, másrészt azt, hogy a pogány filozófusok is a keresztény Istenkép f elé közeledtek.  Az abszolút abszolút való való létének bizonyítása bizonyítása (az öt út) után után rögtön felteszi feltes zi a kérdést, hogy ez a szükségszerű lény anyagi természetű-e, és bizonyítja, hogy nem: 1. Tapasztalati tény, hogy egy test sem lehet változatlan változtató. 2. Az első lénynek szükségszerűen actusban kell lennie, és egyáltalán nem lehet potentiában, ámde minden test potentiában van. 3. A test vagy élő, vagy élettelen. Az élő test viszont nem mint test él, hiszen akkor minden test élne. Vagyis

valami más élteti a testet, ámde az ami a testet élteti, nemesebb mint a test, tehát az abszolút valónak szükségszerűen szellemi létezőnek kell lennie. A természetes ész által ennél tovább nem lehet jutni, viszont az abszolút való létezésének bizonyításában egy olyan formához jutunk, mely a keresztény istenképnek legjobban megfelel. Kant az öt út klasszikus kritikusa több logikai hibát vét: összetéveszti a formál fo rmális is szü s zükségszerűséget kségszerűséget az anya anyagi gi szük s zükségs ségszerűséggel, zerűséggel, vagyis vagyis a gondolati g ondolati szükségszerűséget szükségszerűséget a létbeni szükségs szükségszerű zerűségg séggel, el, illetve a kettőt egyenlővé egyenlővé teszi. Rossz Ros sz a kiindulási alap, így elkerülhetetlen a tévedés. Ugyanakkor tagadja a metafizikát. Azonban a metafizika tagadásához felsorakoztatott érveket metafizikai módszer útján próbálja bizonyítani, ami önellentmondás, így érvelése hiábavaló. Tamás öt útja a több ezer oldalas Summa Theologiában két oldalt foglal fog lal el, ugyanis ugyanis e műv m űve e nem filozófiai, hanem hanem teológiai teo lógiai írás, ő maga pedig elsősorban teológus és csak ennek függvényében filozófus. Egy nagyon fontos dolgot állandóan szemelőt kell tartanunk. Mindig az eredeti f orrásokból tájékozódjunk tájékozódjunk és ne kommentárokból, kommentárokból, tájékoztató írásokból. Ez érvényes a jelen munkára is. Tamást

magát kell tanulmányozn tanulmányoznia ia annak, annak, aki kíván kí váncs csii nézeteire. nézete ire.  Amennyiben  Amennyiben nem beszéljük a középkori középkori latint latint,, akkor akkor hiteles hiteles fordításokh fordí tásokhoz oz folya fo lyamodjunk modjunk,, tudva: tudva: minden fordítás fo rdítás egyben eg yben értelmezés. Tamás az első útját tartotta a legmeggyőzőbbnek, a Summa contra Gentiles című cí mű művében részletesebben is foglal fog lalkozik kozik vele. vele. Ma inkább a harmadik utat tekintik a legerősebb érvnek. Egy elfogulatlan nemhívőnek annyiban lehet érdekes Tamás öt útja, hogy azok láttatják: a katolikus tanítás ésszerű. A filozófiát nem világnézeti harcként kell értelmezni, érte lmezni, hanem az igazság kutatásaként. Ilyen értelemben az eltérő meggyőződésű, de becsületes filozófusok, társai társai egymásn eg ymásnak ak az igazság igazság kereséséb keres ésében. en.

Jegyzetek

1. A tárgyalt tárgyalt témák témák a Summa Theologiae 1. része 2. kérdésének 13. szakaszában, illetve a 3. kérdés 1. szakaszában találhatóak. 2. Tamás öt útja a Summa Theologiae Theologiae 1. része 2. kérdésének kérdés ének 3. szakaszában található.

Felhasznált irodalom  Aquinói Szent Tamás: Tamás: Summa Theologiae - Prima Pars. Gede Testvérek BT., 2002. Walter Brugger: F ilozófiai lexikon. lexikon. Szent Istvá Is tván n Társulat, Társulat, 2005. 200 5. Brian Davies: Davies: Bevezetés a vallásfilozófiába. vallásfilozófiába. (1993.) K ossuth Kiadó, 1999. Bolberitz Pál - Gál Ferenc: Aquin A quinói ói Szent Tamás filozófiája f ilozófiája és teológiája. Ecclesia, 1987. Bolberitz Pál: Isten, Is ten, ember, vallás vallás a keresztény filozófiai gondolkodás tükrében. Ecclesia, 1986. Jáki Szaniszl Szaniszló: ó: Isten Is ten és a kozmológusok. (1989.) Ecclesia, Ecc lesia, 1992. Jáki Szaniszló: Eszközadta üzenet. Értekezés az igazságról. (1999.) Jel Köny Kö nyvki vkiadó, adó, 2002. 2002 .

Megjegyzés Befejezve: Bef ejezve: 2009. januá januárr 30-án

 A témához kapcsolódó írás í rás a blogban

 Aquinói Szent Tamás Tamás - Teljes Profil További kapcsolódó írások részletes kimutatá kimutatása sa Tamás Teljes Profilja végén található.

2011. január 28. Írta: Palánki Tamás István

+6 Ajánlás a Ajánlás a Google-on

Címkék: Aquinói Címkék:  Aquinói Szent Szent Tamás öt útja

Újabb bejegyzés

Főoldal

Régebbi bejegyzés

Google+ Kultúrtörténet Blog K öv övetés

+1

+ 490

Watermark sablon. Működteti a Blogger .