Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda I) A poli politol tológi ógiaa elmél elmélet ettö törté rténe nete te 1 A poli politi tika katu tudo domá mány ny előz előzmé mény nyei ei az anti antikv kvit itás ás,, a rene renesz szán ánsz sz és a felv felvil ilág ágos osod odás ás társadalomfilozófiájában Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való foglalkozás − − Arisztotelész: az ember nem más, mint zoón politikon, azaz közösségi életre hivatott élőlény A politika = az állammá szerveződött társadalmak működését irányító tevékenység − (később alakult ki) A politika = gyakorlati irányító – hatalmi mechanizmus (poliszok idején) − A politikaelmélet = az állami intézmények és társadalmi folyamatok lényegéről és − végső céljáról való, elvont fogalmakat használó, filozófiai szintű gondolkodás (Hellász) 1 Az antik politikai filozófia Platón: ideális állam eszményképe • A lakosság 3 része: ∼ ⇒ Dolgozók ⇒ Harcosok Bölcsek (filozófusok) ⇒ Az állam irányítását az utóbbiak végzik ∼ ∼ Megszűnik a magántulajdon és a család ∼ Kollektivizálás, gyermek és nőközösség Platón – utópikus szocializmus legkorábbi eszmei előfutára ∗ Arisztotelész:
•
A görög poliszok 3 csoportba sorolhatók sorolhatók Monarchiák Monarchiák (egyeduralom) (egyeduralom) ⇒ Arisztokráciák Arisztokráciák (kevesek uralkodnak) ⇒ ⇒ Demokráciák Demokráciák (sokaság uralkodik) Az első kettő alapvetően jó államforma ∼ Létrejöhetnek azonban eltorzult egyeduralmak is: ⇒ türannisz/oligarchia A demokrácia a csőcselék uralma alapvetően rossz ∼ Vagyon Vagyonii cenzu cenzusok sokkal kal lehet lehet javí javítan tani,i, és ti timok mokrác rácia ia rendsz rendszeré erétt ⇒ létrehozni Polübiosz: A Birodalom sikerét abban látta, hogy az a 3 görög államforma előnyös ∼ ötvözete: mikté politeia (kevert államberendezkedés) Pollitikai gondo Po ondollkodá kodáss a rene renesz száánsz nsz idősz dőszaakáb kában ∼
•
2
1. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda •
3 •
• •
Itáliai reneszánsz: Niccoló Machiavelli (1469-1527) ∼ Két típusú államforma létezik: ⇒ ∗ Köztársasági Egyeduralom ∗ Akkor jó, ha az uralkodó nem erkölcsi elveket követ, hanem ♦ a poli politi tika ka sajá sajáto toss törv törvén énys ysze zerű rűsé sége gein inek ek megf megfel elel előe őenn csel cselek eksz szik ik;; nem nem csak csak a kere keresz szté tény nyii megb megboc ocsá sátá táss és igazs igazságo ágossá sságg erénye erényeit it gyakor gyakorolj olja, a, de kegyet kegyetle lenne nnekk és hazugna ugnakk is kell lenni nni az orszá rszágga érde rdekébe kébenn => a legfontosabb uralkodói képesség = virtú (rátermettség) ⇒ „machiavellizmus” = politikai elvtelenség, köpönyegforgatás Tipi Tipiku kuss képv képvis isel előj őjee volt volt az it itál ália iaii váro városk sköz öztá társ rsas aság ágok okba bann ⇒ kibontakozó korai polgárosodás szellemiségének A felvilágosodás társa rsadalomfilozófiája A feudalizmus felbomlása és a kapitalizmus kapitalizmus kibontakozása (XVI-XVII. sz. – Észak – Atlanti térségek; Németalföld, Franciaország, Brit szigetek) Gazdasági fejlődés – szellemi forrongás Felvilágosodás kibontakozása: Az eszmei eszmei irányzat irányzatok ok közös közös vonása, vonása, hogy mindanny mindannyian ian valamifé valamiféle le ∼ kriti kritikáj káját át fogal fogalmaz maztá tákk meg meg a feudá feudáli liss társa társadal dalmi mi viszo viszonyo nyokna knak, k, a dinasztikus monarchiáknak és az ezek fennállását szentesítő katolikus egyháznak ∼ Anglia – John Lock (1632 – 1704) Hatalommegosztás tézise ⇒ A legfontosabb hatalmi ágak: ∗ ♦ Törvényhozói ♦ Végrehajtói Föderatív (külpolitika) ♦ Franciaország Franciaország – Charles Louis Montesquieu (1688 – 1755) ∼ ⇒ Hatalommegosztás tézise A legfontosabb hatalmi ágak: ∗ Törvényhozás ♦ ♦ Végrehajtás Bíráskodás ♦ A hata hatalm lmii ágak ágak elvá elvála lasz sztá tásá sána nakk és kölc kölcsö sönö nöss kont kontro roll lljá jána nak k ∼ követelménye, napjaink képviseleti demokráciáiban is az alkotmányos berendezkedés alapelveit jelenti. 1787: Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya ∼ 2. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 2 A poli politika tikatudo tudomány mány kialakul kialakulása ása és intézmén intézményesü yesülése lése 1 A poli politi tika katu tudo domá mány ny kezd kezdet etei ei az Amer Amerik ikai ai Egye Egyesü sült lt Álla Államo mokb kban an • Az Amerikai Egyesült Államokban az európai felvilágosodás ideái jóval hamara hamarabb bb gyakor gyakorla lati ti megval megvalósí ósítás tástt nyerte nyertek, k, min mintt a legtö legtöbb bb európa európaii országban Az első tartósan működő képviseleti demokrácia ∼ A XIX. sz. közepére már „jól bevált” intézmények voltak a kétkamarás ∼ törvényhozás, a független elnöki hatalom, a Legfelsőbb Bíróság Első politikatudományi tanszék: 1880, USA; John William Burgess ∼ szervezte meg a new york-i Columbia Egyetemen. ⇒ Az alkot alkotmán mányos yos rendsz rendszert ert és annak annak intéz intézmén ményei yeitt (parla (parlamen ment,t, kormán kormány, y, bírósá bíróság… g… stb.) stb.),, ezek ezek működé működését sét és egymás egymáshoz hoz való való viszonyát vizsgálta 2 A chicagói iskola 1920-30-as években tevékenykedett • Tudósok és kutatók (Charles Merriam, Harold D. Lasswell, Joseph Alois • Schumpeter) Schumpeter) – behavioristák behavioristák Mode Modern rn társ társad adal alom omtu tudo domá mány nyok ok (szo (szoci ciol ológ ógia ia,, pszi pszich chol ológ ógia ia)) ∼ ered eredmé mény nyei eine nekk és mó móds dsze zere rein inek ek a poli politi tika katu tudo domá mány nyba bann való való alkalmazása A modern politológia megteremtése ⇒ ∼ Ők alkalmazták először az empirikus adatfelvételi technikákat (kérdőív, közvélemény-kutatás) 3 A po politológia, mi mint de demokrációtudomány • II. világháború alatt és után A politikatudomány egész értékrendjét helyezték új lapokra • Értékalapú tudománnyá tették a politológiát ∼ • Közép – európai tudósok és értelmiségiek, akik a nácizmus üldöztetései elől menekülve emigráltak az USA-ba (Hannah Arendt, Leo Strauss, Karl Deusch) ∼ a pol polit itoló ológia gia felad feladat ata, a, hogy hogy megmut megmutass assaa a demokr demokrati atikus kus pol polit itik ikai ai rendszerek és a diktatúrák működésének különbségeit, valamint, hogy mego megold ldás ástt kíná kínálj ljon on a dikt diktat atór órik ikus us rend rendsz szer erek ekbe benn élők élőkne nekk a demokráciára való áttéréshez. Politológia = „demokráciatudomány” ∼ Magyarország :
•
90-es évek – Első önálló politológia szak 1997-ben indult az ELTE-n Dr. Bihari Mihály vezetésével II) A kormán kormányza yzati ti rendsze rendszerek rek ∼
3. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 1 A pol polit itika ikaii ren rendsz dszere erekrő krőll ált általá alába bann A politikatudomány tárgya: a politikai rendszerek − − Politikai rendszer nem azonos az állami intézmények rendszerével A pol polit itika ikaii rendsz rendszer er magáb magában an fogla foglalj ljaa az int intéz ézmén ménye yeken ken túl túl,, a pol polit itika ika nem − intézmé int ézményi nyi szereplő szereplőit it /pártok /pártok,, különfél különfélee érdek és nyomásgy nyomásgyakor akorló ló csoporto csoportok, k, mindenfajta politikai jelenség (eszmék, ideológiák, választói magatartás, politikai kultúra)/ − A „demokráciatudomány” legalapvetőbb kérdése: „demokrácia vagy diktatúra?” 1 A közvetlen és és a képviseleti de demokrácia Közvetlen demokrácia: • ∼ Aho Ahol az adot dott poli olitikai közö özössé sség minden nden tagja rész résztt vesz a döntéshozatalban (Athéni demokrácia) Közvetett vagy képviseleti demokrácia: • ∼ Az állam polgárai nem vesznek részt közvetlenül a döntéshozatalban (modern demokráciák) demokráciák) Meghatározott időnként képviselőket választanak ⇒ ∗ Ellátják a döntéshozói, közösségirányítói funkciókat ⇒ Népszavazás Ügydöntők ∗ Véleménykérők ∗ • A demokratikus képviselet által felvetett problémák: ∼ Az állampolgárok a rendszeres választásokon kívül nem sok eszközzel rendelkeznek a képviselők tevékenységének befolyásolására ∼ A képvisel képviselők ők törvényh törvényhozói ozói,, illetve illetve kormányza kormányzati ti tevékeny tevékenysége sége nem jelent garanciát a népakarat érvényesülésére – gyakori az ellentét 2 A pro proccedurá durállis és a szub zubszt sztantív de demokrá okráccia fe felfogá fogáss Procedurális vagy • vagy eljá eljárás rásii demok demokrác rácia ia felf felfogá ogáss – egy adott adott pol polit itik ikai ai rendszer esetében, demokráciáról bizonyos intézményes eljárások megléte esetén beszélhetünk ∼ A demokrácia leglényegesebb leglényegesebb kritériumai (Robert A. Dahl): Az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog ⇒ A rendszeres képviselőválasztás ⇒ ∗ Ugyana Ugyanazok zokat at a probl problémá émákat kat vetik vetik fel, fel, melyek melyek a képvi képvisel selet etii demokráciánál megjelennek A szabadon választott képviselőtestület hozza törvényeket ∼ ∼ A végrehajt végrehajtóó hatalom hatalom a törvényh törvényhozás ozásnak nak van bizonyo bizonyoss értelemb értelemben en alárendelve A jogrendszer biztosítsa a politikai szabadságjogok érvényesülését ∼
4. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Szubsztantív vagy tartalmi demokrácia felfogás – egy politikai rendszer akkor minősíthető demokráciának, ha az ott meghozott döntések tükrözik az emberek emberek akaratát akaratát.. Az int intézmé ézményes nyes kritériu kritériumok mok megléte megléte másodlag másodlagos os kérdés. Súlyos ellentétek ∼ ⇒ A közvetlen demokratikus döntéshozatal működtetésének mikéntje egy egy több többmi mill llió ióss népe népess sség égűű álla állam m eset esetéb ében en elvi elvi szin szinte tenn is megoldhatatlan probléma ⇒ A szub szubsz szta tant ntív ív demo demokr krác ácia iaér érte telm lmez ezés és krit kritik ikáj ájaa – igaz igazol olás ásul ul szolgálhat egyes „népbarát” diktatúrának A politikatudományban alapvetően a procedurális kritériumok teljesülése • esetén beszélnek demokráciáról 2 A pol polit itik ikai ai dikt diktat atúr úrák ák − Dikt Diktat atúr úraa = mi mind nden en olya olyann poli politi tika kaii rend rendsz szer er,, ahol ahol nem nem érvé érvény nyes esül ülne nekk a demokratikus döntéshozatal procedurális kritériumai Hannah Arendt – megalkotta az ún. totalitarizmus elméletet − − A XX. száza századba dbann a „hagyo „hagyomá mányo nyos” s” pol polit itik ikai ai dik diktat tatúrá úrákk mellet mellettt kial kialaku akult lt a diktatórikus rezsimek egy új típusa, totalitárius, vagy totális rendszer A hagy hagyom omán ányo yos” s” dikt diktat atúr úrák ákat at auto autori rite ter, r, azaz azaz teki tekint ntél élye yelv lvűű rezs rezsim imek ekké ként nt − aposztrofálta (Hitler, Sztálin) 1 A totális diktatúrák • Lényege: a hatalom nem csupán a politika szférája felett gyakorol teljes kontrollt, a társadalom összes többi alrendszerére is kiterjed, a társadalom teljes átalakítására törekszik Legitimációját a programideológia szolgáltatja • • Fennmaradására a garanciát erőszakszervezetek jelentik Ideáltípusát Arendt a fasizmus és a sztálini Szovjetúnió összehasonlító • vizsgálatából alakította ki. • A pol polit itoló ológus gusok ok ide ide sorol sorolják ják még a maoist maoistaa Kínát Kínát,, a Pol Pol-Po -Pott rezsim rezsim uralm uralmát át Kambod Kambodzsá zsában ban,, sztál sztálini inist staa ÉszakÉszak-Kor Korea ea,, Szadda Szaddam m Husze Huszein in uralmát Irakban, a Castro rezsimet Kubában 2 Az autoriter rendszerek Csak „politikai” diktatúra • ∼ Az állampolgárok politikai jogait korlátozzák: ⇒ Nincs sajtószabadság Nem lehet a fennálló hatalom ellen tüntetni ⇒ A válas választá ztások sokon on akadál akadályoz yozzá zák/n k/nem em is lehet lehet elle ellenzé nzéki ki jelöl jelöltet tet ⇒ indítani A töb többi bi társa társadal dalmi mi szférá szférába bann megma megmarad rad a pol polgár gárok ok viszo viszonyl nylag agos os ∼ szabadság •
5. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Legfőbb típusai: Tradicionális monarchiák: ∼ A társadalom szerkezete feudális jellegű ⇒ ⇒ Hagyományos uralkodó osztályok vannak a hatalmon Pl.: Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, Nepál ⇒ Teokráciák: ∼ ⇒ A papság, vagy vallási vezetők kezében van a politikai irányítás Pl.: Pl.: Irán, Irán, Afgan Afganisz isztá tánba nbann a táli tálibok bok,, Tibet Tibet a kín kínai ai megsz megszáll állási ásigg ⇒ (1955) ∼ Polgári – oligarchikus rezsimek A leggazdagabbak sajátítják ki a politikai hatalmat ⇒ Közép – amerikai „banánköztársaság” (ültetvényesek) ⇒ ⇒ Délkelet – ázsiai „kistigrisek” (multinacionális cégek) ∼ A katonai diktatúra: A hadsereg vezetői ragadják magukhoz a hatalmat ⇒ Leggyakoribb autoriter diktatúra ⇒ ⇒ Afrika, Ázsia, Latin – Amerika, Pakisztán ∼ Egypárti diktatúrák: Egy politikai párt vagy mozgalom tesz szert kizárólagos uralomra ⇒ Szovjetunió ⇒ • A demokrácia térhódításának 3 hulláma: XIX. század, XX. század eleje: észak – atlanti térség (Európa és Észak ∼ – Amerika) ∼ II. világháború után Európában: Németország, Olaszország; európai gyarmatok: India ’80-as ’80-as évek: évek: szovjet szovjet blokk blokk összeoml összeomlása, ása, latin latin – amerikai amerikai országok országok ∼ demokratizálódása 3 A demokr demokrat atiku ikuss korm kormán ányza yzati ti rendsz rendszere erek k − A politikai rendszerek „központi vázát” az állami intézmények rendszere képezi => kormányzati rendszerek A kormányzati rendszerek csoportosításának két legáltalánosabb kategóriája az − államforma államforma és a kormány fogalma 1 Az áll államform formaa ké kérdé rdése: mo mona narc rchi hiáák és és köz közttársa rsaság ságok Államforma = az adott országban az államfői posztot milyen módon töltik • be Monarchia – az államfői poszt dinasztikus úton öröklődik ∼ Alkotmányos monarchia: ⇒ •
6. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Az uralkodó csak reprezentatív jogkörökkel rendelkezik Köztársaság – az államfőt meghatározott időtartamra választják ∼ Választhat: ⇒ ∗ Parlament Közvetlenül a nép ∗ Hata Hatalo lomm mmeg egos oszt ztás ás funk funkci cion onál ális is elv elv szer szerin int: t: a korm kormán ányf yfor ormá mák k Kormányforma = a hatalmi ágak, főként a törvényhozás és a végrehajtás egymáshoz való viszonyát fejezi ki Osztályozás – a funkcionális hatalommegosztás szempontjában ∼ Első köztársaságokban és alkotmányos monarchiákban – montesquieu-i montesquieu-i hatalommegosztás A törvényeket a parlament hozta ⇒ ⇒ A uralkodó/elnök/kinevezett kormány irányít A végr végreh ehaj ajtó tó és törv törvén ényh yhoz ozóó hata hatalm lmii ág függ függet etle lenn volt volt ∗ egymástól ∼ Választójog fokozatos kiterjesztése – pártok alakulása, megjelenése a parlamentbe => parlamentnek felelős kormányzás Az államfő a parlamentben többséget szerzett párt vezetőjét bízta ⇒ meg a kormányalakítással A törvényhozás a pártok képviselőiből áll ∗ A törvényhozói és végrehajtói hatalmi ág összefonódik ∗ ∗ Az államfői poszt politikailag súlytalan, reprezentatív A parlamentáris rendszerek Parlamentáris kormányforma = amelyben a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát tekintve, érvényesül a kormány parlament előtti felelőssége A legelterjedtebb kormányforma a demokratikus országokban Egyesült Királyság, Írország, Benelux államok, Skandináv országok, új ∼ közép – keleti európai demokráciák nagy része A parlamentáris kormányforma jellemzői: jellemzői: Alkotmányjogi hierarchia csúcsán a parlament áll ∼ ∼ A parlamentet meghatározott időközönkénti időközönkénti képviselőválasztá képviselőválasztásokon sokon az állampolgárok választják Kormányt a többséget szerzett párt vagy koalíció alakíthat ∼ ∼ Az államfő (köztársasági elnök) szerepköre pusztán ceremoniális, és a parlament választja Valódi politikai vezető a kormányfő (miniszterelnök) ∼ ∼ Hátulütője: ∗
2 •
•
3 •
•
•
7. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda A választási rendszernek köszönhetően sok kis párt kerül be a parlamentbe, és csak sokpárti koalíciós kormány alakulhat ∗ Instabil ∗ Kisebb vita is koalíciós szakítást => többség elvesztését jelenti => kormányválságok, krízisek ⇒ Megoldás: ∗ Választási rendszer átalakítása Bizonyos alkotmányos eszközökkel megerősíthető a kormány ∗ parla parlamen mente tenn belüli belüli pozíc pozíciój iójaa a bizal bizalmat matla lansá nsági gi szava szavazás zások ok esetén (Németország) (Németország) Kancellárdemokrácia/kancellári típusú parlamentáris köztársaság ∼ Lén Lényeg yege – a korm kormáány a parl parlaament mentbe benn nem bukt buktaatható ató meg meg lesz leszav avaz azás ássa sal, l, csak csak ha az elle ellenz nzék ékii párt pártok ok össz összef efog ogva va képe képese sek k megsza megszava vazni zni egy másik másik kormán kormányt yt = konstr konstrukt uktív ív bizal bizalmat matlan lanság ságii indítvány A prezidenciális kormányforma Prezidenciális Prezidenciális (elnöki) rendszer – USA: ∼ Törvényhozó szerv – az állampolgárok által választott ill. a tagállamok által delegált képviselőkből álló, kétkamarás Kongresszus A végre végrehaj hajtó tó hatal hatalom om – feje feje az álla állampo mpolg lgáro árokk által által (tehát (tehát nem nem a ∼ Kongresszus) választott elnök => a Kongresszus nem buktathatja meg bizalmatlansági szavazással ⇒ Nem oszlathatja fel a Kongresszust ⇒ Tényleges politikai vezető Szakterületek Szakterületek irányítására secretary – ket (államtitkár) nevezhet ki ⇒ a törvé törvényh nyhozó ozó és a végreh végrehajt ajtóó hatal hatalmi mi ágak ágak függet függetle lensé nsége ge ∗ érvényesül bírói hatalom – független Legfelsőbb Bíróság ∼ A félprezidenciális modell Fran Franci ciao aors rszá zágg – 1958 1958 – Char Charle less De Gaul Gaulle le – alko alkotm tmán ányr yref efor orm m =>félprezidenciális (félelnöki) rendszer ∼ Az államfő valós hatalmi jogosítványokat kap ∼ A parlament által választott kormány a parlamentnek és a nép által választott elnöknek is felelős. ⇒
•
4 •
5 •
Magyarország:
• ∼ ∼
∼
Kancellári típusú parlamentáris köztársaság A kormány csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg Államfő – „gyenge” köztársasági elnök
8. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Miniszterelnök – kormányfő, a tényleges politikai vezető 6 Hatalommegosztás te területi al alapon • Ahol nincs területi alapon történő hatalommegosztás hatalommegosztás – unitárius (egységes) államok Általában kis területű országok esetében fordul elő ∼ ⇒ Nincsenek olyan nagymérvű gazdasági, kulturális különbségek az egyes régiók között DE, Franciaor Franciaország szág – nemzetál nemzetállami lami ideológi ideológiaa és Napóleon Napóleon által által ⇒ megteremtett erős központi közigazgatás hagyománya Föde Fö derá ráci cióó (szö (szöve vets tség égii álla állam) m) régi régiói ói,, il ille letv tvee tart tartom omán ánya yaii szám számos os • vonatkozásban nagyfokú önállóságot élveznek => tagállamok ∼ Tart Tartom omán ánya yaii rend rendel elke kezn znek ek vála válasz szto tott tt törv törvén ényh yhoz ozás ássa sal, l, sajá sajátt kormánnyal Szövetségi szintű törvényhozás és kormány is létezik ∼ ⇒ Külpo Külpoli litik tika, a, hadüg hadügy, y, gazdas gazdaságp ágpol olit itika ika,, társad társadal alomb ombizt iztosí osítá táss – általában szövetségi szint hatáskörébe tartozik Kultúrpolitika, oktatáspolitika, rendészeti kérdé rdések, ⇒ igazságszolgáltatás – tagállami szint Konföderáció – államszövetség • Tagjai minden tekintetben önálló államok ∼ ∼ Csak külpolitikájukat hangolják össze Nem túl tartós képződmény ∼ Független Államok Közössége – a Szovjetunió széthullása után a ⇒ tagállamok konföderatív jellegű szervezete Csak papíron működik ∗ Európai Unió ⇒ 4 A tör törvé vény nyho hozá záss műk működ ödés ésee A törvén törvényho yhozó zóii inté intézmé zménye nyekk az álla állampo mpolgá lgárok rok által által közvet közvetle lenül nül válas választo ztott tt − képviselői testületek – Parlament, Országgyűlés, Nemzetgyűlés, Kongresszus − A törvényhozó szerv a népszuverenitás érvényesülésének letéteményese − Népfelség = a képviseleti demokráciákban a „népnek” nem parancsol semmilyen ural uralko kodó dó,, a „nép „nép”” mi mind nden enki ki fele felett tt áll, áll, maga maga a „nép „nép”” gyak gyakor orol olja ja a legf legfőb őbbb döntéshozói hatalmat választott képviselői révén A képviselői testület alkotmányjogilag a legfőbb döntéshozó szerv => a meghozott − döntések semmilyen más állami szereplő és semelyik állampolgár nem bírálhatja felül Magyarország on az Alkotm Alkotmány ánybír bírósá óságg tevék tevékeny enység sége, e, az Orszá Országgy ggyűl űlés és által által − elfogadott törvények felett gyakorolt normakontroll, sérti a népszuverenitás elvét 1 A parlamentek szervezeti struktúrája ∼
9. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda • ∼ ⇒ ∼ ⇒
⇒
⇒
A törvényhozói szervek csoportosítása – szervezeti struktúra alapján: Egykamarás parlament – a szerv egy testület A magyar Országgyűlés, szlovák / svéd törvényhozás Kétkamarás parlament – két különálló testületből áll Az első első kamara kamara (alsóh (alsóház áz)) – az álla állampo mpolg lgáro árokk összes összesség ségee álta általl választott képviselőjelöltekből áll ∗ Általában pártfrakciókból és szakbizottságokból épülnek fel Frak Frakci cióó = az egy egy párt pártho hozz tart tartoz ozóó képv képvis isel elők ők csop csopor ortj tjai ai a ∗ parlamenten parlamenten belül ♦ A párt pártfr frak akci ciók ókho hozz nem nem tart tartoz ozóó ún. ún. függ függet etle lene nekk sok sok szempontból nem tekinthetők teljes jogú képviselőnek A képvis képvisel elők ők pártho párthovat vatart artozá ozásuk suk alapj alapján án voksol voksolnak nak a ♦ plenáris üléseken – a nyilvános „viták” Bizottság = az egyes kormányzati szakpolitikákkal foglalkozó, ∗ parlamen parlamenten ten belüli belüli testület testület,, mely mely különböz különbözőő pártfrak pártfrakcióh cióhoz oz tartozó képviselőket tömörítenek A parlamentek döntés-előkészítő szerve ♦ ♦ A pártok közötti érdemi alkudozás nagyrészt a bizottságok zárt ülésein zajlik Elnökséggel rendelkezik ∗ Az elnö elnöks kség ég (ház (házel elnö nökk és hely helyet ette tese sei) i) felü felügy gyel elik ik a ♦ parla parlame ment nt belső belső eljá eljárás rásren rendjé djének nek betar betartá tását sát,, a hivat hivatali ali appa appará rátu tuss mű műkö ködé désé sét, t, képv képvis isel elik ik a parl parlam amen ente tet, t, mi mint nt intézményt A máso másodi dikk kamara mara (fe (felsőh sőház) – ettől eltérő érő elv elv alapján választott/delegált képviselők ∗ Leggya Leggyakra krabba bbann a föderá föderáli liss berend berendezk ezkedé edésű sű álla államok mokban ban a tagállami egységek számára biztosít képviseletet: Az egye gyes tartom rtomáányok nyok parl arlamen mentjei jei del delegáln álnak a ♦ lakosságszám lakosságszám arányában képviselőket képviselőket a második kamarában (Ausztria) A tagállami kormányok küldenek képviselőket a felsőházba ♦ (Németország) Az egyes egyes tagálla tagállamokb mokban an a lakosság lakosság közvetl közvetlenül enül választ választ ♦ képv képvis isel elők őket et,, és mi mind nden en tagá tagáll llam ambó bóll azon azonos os szám számúú képvi képvisel selőő kerül kerül be a törvé törvényh nyhoz ozás ás felső felsőhá házáb zábaa (USA, (USA, Ausztrália) Alkalmazzák unitárius államokban is ∗ Funkciója- elnyújtsa és körültekintőbbé tegye a döntéshozatali folyamatokat
10. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Képv Képvis isel elői őitt az álla államp mpol olgá gáro rokk a párt pártok ok jelö jelölt ltje jeii közü közüll választják, csak más választási rendszer szerint (Kanada, Lengyelország) Hivatásrendi Hivatásrendi – korporatív alapon szervezett második kamara ⇒ Írország ∗ ∗ A képv képvis isel elők őket et a főbb főbb fogl foglal alko kozá zási si ágak ágak érde érdekv kvéd édel elmi mi szervezetei delegálják Lordok Háza – Anglia ⇒ ∗ Egyes tagjai örökletes alapon nyerik el a mandátumukat ♦ a lordság adományozható – a közéletben valamilyen téren kieme kiemelk lkedő edő telj teljesí esítmé tményt nyt nyújt nyújtóó személ személyek yek számár számáraa = meritokratikus képviselet A két kamara ritkán egyenrangú USA – Kongresszus – a két kamara közel egyenrangú ∼ ⇒ Képviselőház ⇒ Szenátus Európai parlamentek: parlamentek: ∼ Első kamara – meghatározott szerep ⇒ ∗ Költségvetés elfogadása, kormány kiállítása ⇒ Második kamara – késleltető hatáskör Újratárgy Újratárgyalá aláss céljábó céljábóll „visszad „visszadobha obhat” t” egy törvényj törvényjavas avaslato latott ∗ (DE csak 1*) A parlamentek funkciói: Törvényhozás ∼ Döntés Döntései ei révén révén orvos orvosol olja ja az adott adott pol polit itika ikaii közös közösség ség társa társadal dalmi mi,, gazdaság… stb. problémáit Jogalkotás – a döntések jogszabályi formába hozása ∼ ∼ A parlament által elfogadott jogszabály = törvény Magyarország – törvényhozás ∼ törvényhozás folyamata: folyamata: Törv Törvén ényj yjav avas asla latt beny benyúj újtá tása sa – az orsz ország ággy gyűl űlés ésii képv képvis isel elő, ő, ⇒ pártfrakció, pártfrakció, kormány, köztársasági köztársasági elnök nyújthat be ⇒ Illetéke Illetékess szakbiz szakbizotts ottság ág – eldönti eldöntik, k, hogy az indí indítván tványy nyil nyilváno vánoss vitára bocsátható – e ⇒ Plená Plenáris ris ülésen ülésen kerül kerül megtá megtárgy rgyalá alásra sra a törvén törvényja yjavas vaslat lat,, amit amit a bizottság tovább enged az álta általá láno noss vitá vitába bann mi mind nden en párt pártfr frak akci cióó 1-1 1-1 képv képvis isel előj őjee ∗ véleményt mond a rész részle lete tess vitá vitába bann a java javasl slat atho hozz beny benyúj újto tott tt mó módo dosí sító tó ∗ indítványokról mondanak véleményt ♦
•
2 •
11. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda a végs végsza zava vazá záss sorá soránn egye egyenk nkén éntt szav szavaz azna nakk a mó módo dosí sító tó indí indítv tván ányo yokr król ól,, majd majd egés egészé zébe benn megs megsza zava vazz zzák ák/e /elv lvet etik ik a javaslatot A köztársa köztársasági sági elnök elnök egyszeri egyszeri újratárg újratárgyal yalást/ ást/alko alkotmán tmánybír ybírósági ósági ⇒ felülvizsgálatát kérheti ⇒ A törvény a Magyar Közlönyben való megjelenés napján vagy az ott megjelöl későbbi időpontban lép hatályba Legfőbb közjogi méltóságok megválasztása – NEM törvényhozás ∼ ⇒ Az országgyűlés hatásköre, választja a Köztá Köztársa rsaság ságii elnök elnököt öt,, min minisz iszte terel relnök nököt, öt, Legfő Legfőbb bb Bírósá Bíróságg ∗ elnök elnökét ét,, alkot alkotmá mányb nybírá írákat kat,, Áll Állami ami Számve Számvevős vőszé zékk elnök elnökét ét,, állampolgári jogok biztosait Az elfogadott törvényjavaslatok közel 90%-át a kormány terjeszti be ∼ A politikai döntések ténylegesen a kormányban születnek ⇒ ∗ A parl parlam amen entb tben en jogi jogila lagg törv törvén ényh yhoz ozás ás foly folyik ik,, de ez nem nem tekinthető valódi döntéshozatalnak Kontro Kontroll ll bizto biztosít sítása ása a kormán kormányza yzati ti dönté döntésho shoza zata tall fele felett tt – kormán kormányy • ellenőrzése ∼ Formalizált – intézményes Plenáris ülések – bármely képviselő kérdéseket, interpellációkat ⇒ inté intézhe zhet,t, és ezekr ezekree az il illet letéke ékess kormán kormányt ytag ag köt kötel eles es érdem érdemben ben reagálni Parlamenti vizsgáló bizottság ⇒ ∼ Informális ⇒ Nyilvánosság biztosítása A politikai nyilvánosság biztosítása • Legitimálás • 5 A végr végreh ehaj ajtá táss szer szerep eplő lői: i: A pártelvű demokráciákban a kormányzati döntéshozatal elsősorban a végrehajtó − hatalmi ághoz kapcsolódó intézményekben zajlik − Montesquieu-i Montesquieu-i értelemben vett egységes és független végrehajtás napjainkban már csak a prezidenciális prezidenciális kormányformával rendelkező államokban (USA) lelhető fel − Az elnök elnök egy egy szemé személyb lyben en képvi képvisel selii a végreh végrehajt ajtóó hatal hatalmat mat,, a kormá kormány, ny, min mintt testületi szerv nem létezik A Kongresszus csupán súlyos alkotmánysértés esetén egy rendkívül bonyolult − eljárás keretében válthatja le az elnököt – impeachment – USA történelmének során összesen két alkalommal volt sikeres (Bill Clinton ellen volt az utolsó) A parlamentáris kormányzati rendszerekben nincs egységes végrehajtó hatalmi ág − − A végrehajtás két része – az államfői hatalom és a kormány A törvényhozás a kormány összefonódik − ∗
12. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 1 •
•
•
2
Az államfői intézmény Az államfői poszt lehet: ∼ Örökletes Alkotmányos monarchia ⇒ Választott ∼ ⇒ Köztársasági államforma Parlamentáris köztársaság – a parlament választ államfőt/a nép választ = köztársasági elnök Reprezentatív funkciókkal rendelkezik ∼ ⇒ Alkotmányos válság esetén nyerhet csak érdemi döntési jogköröket Magyarország : A köztársasági elnök szerepe szimbolikus ∼ ⇒ Kif Kifejezi a nem nemzet zet egysé gységé gétt, őrkö őrködi dikk az államsz amszeerve rvezet demokratikus működése felett Fegyveres erők főparancsnoka főparancsnoka ⇒ ⇒ Képviseli a magyar államot a nemzetközi kapcsolatokban Érdem Érdemren rendek deket et ad és magasa magasabb bb rangú rangú állami állami ti tiszt sztség ségvi visel selőke őkett ⇒ nevez ki, mint: ∗ Államtit Államtitkáro károkat, kat, nagyköve nagyköveteke teket,t, a hadsereg hadsereg tábornok tábornokait ait,, az egyetemi tanárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Magyar Távirati Iroda elnökét, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét A kinevezési jogkör nem jelenti azt, hogy az államfő önálló ∗ döntést hoz, csupán ünnepélyesen beiktatja, a kormány vagy a parlament által javasolt személyeket Tényleges politikai hatásköre: ⇒ Törvényjavaslatot nyújthat be a parlamentnek ∗ ∗ Népszavazást kezdeményezhet Az Országgyűlés által elfogadott törvényekre alkotmányossági ∗ vétót mondhat, de jogában áll politikai vétót is emelni ∗ Parlamenti ciklusváltáskor, a kormányalakítás kapcsán döntési pozícióba kerülhet Ő dönti el, kit kér fel kormányalakításra ♦ ⇒ A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel Ha szüks szükség ég van 3. fordul fordulóra óra,, akkor akkor már egysz egyszerű erű,, 50%-os 50%-os ∗ többség is elég ∗ 5 év a mandátum A po politikai kai ddööntéshozatal ce centrum ruma: a kormány
13. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda •
•
•
•
3 •
•
•
A parlamentáris kormányzati rendszerekben a fő politikai döntéshozó döntéshozó szerv a kormány Nem parlamenti többségnek van kormánya, hanem a kormánynak van parlamenti többsége A mindenkori kormány struktúrája és működésének működésének mikéntje nagyban függ a pillanatnyilag érvényesülő pártközi erőviszonyoktól Kormány = Szűke Szűkebb bb értel értelme mezés zés:: a mi minis niszte zterel relnök nökből ből és a min minisz iszte terek rekből ből álló álló ∼ testületi szerv 10 – 25 miniszterből álló testület ⇒ A mi mini nisz szte tere rekk az egye egyess font fontos osab abbb szak szakpo poli liti tika kaii terü terüle lete tek k ⇒ irányításáért felelős politikusok Tágabb Tágabb értelmez értelmezés: és: tagjai tagjainak nak tekinthe tekinthetők tők még az államti államtitkár tkárok ok és ∼ magában foglalja a minisztériumok szervezetét is => kormányzat „A kormány a kormányzat által kormányozza a kormányzottakat.” kormányzottakat.” A kormányok szervezeti formája és döntési rendje országonként igen ∼ eltérő lehet ∗ A magyar Alkotmány sem rögzíti a minisztériumok számát Minden kormányban megtalálhatók: ∼ Belügy, külügy, honvédelmi, pénzügy, igazságügy ⇒ ∗ A mostani magyar minisztériumok száma:15 Tárcanélküli miniszterek: nem minden miniszter alá tartozik ∗ minisztérium ∗ Miniszterek között kiemelkedik: kormányfő (miniszterelnök) Politikai államtitkár a helyettese ♦ A közi köziga gazg zgat atás ásii álla államt mtit itká kárr a mi mini nisz szté téri rium um hiva hivata tali li ♦ apparátusának vezetője A kormány és a közigazgatás kapcsolata A közigazgatás = a kormányzat szinonimájaként használjuk, a kormány irányítása alatt álló hivatalok szervezetrendszerét értve alatta XX. század század elej elején én Európá Európába bann az a felfo felfogás gás vált vált uralko uralkodóv dóvá, á, hogy hogy a kormányzati igazgatás és szervezés nagyfokú szakértelmet és hosszú távú tervezést igénylő tevékenység A min minisz iszté tériu riumok mok pol polit itik ikai ai vezet vezetésé ésének nek álla állandó ndó cseré cserélőd lődése ése melle mellett, tt, bizto biztosít sítan anii kell kell a hivat hivatal alii appar apparátu átuss személ személyi yi állan állandós dóság ágát, át, min mindez deztt a kormányzati munka folytonosságának érdekében ⇒ A politikát és közigazgatást a lehető legnagyobb mértékben el kell választani egymástól
14. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Max Max Webe Weberr – álla állam m foga fogalm lmaa (186 (18644 – 1920 1920): ): a „bür „bürok okrá ráci ciaa ideáltipikus modellje” ∗ Hogyan kéne működnie ideális esetben a közigazgatásnak? ∗ A közig közigazg azgatá atáss mi minde ndenek nekelő előtt tt szakma szakma,, így a kormá kormányz nyzati ati ti tisz sztv tvis isel elők ők kine kineve vezé zése se,, il ille letv tvee elől előlép épte teté tése se a szak szakma maii rátermettség és nem politikai szempontok alapján kell, hogy történjen Nagy-Britannia, agy-Britannia, Németország Németország ♦ ⇒ USA – a közigazgatási felsővezetők posztjai a patronage (politikai zsákmány) részét képezik Teljesen elfogadott, hogy az új elnök a főbb állami hivatalokba ∗ saját szakértőit ültesse Ez társadalmilag is hasznos – így a választók akaratából ♦ győz győzte tess poli politi tika kaii erő erő kezé kezébe be kerü kerüln lnek ek a korm kormán ányz yzat atii pozíci pozíciók ók – megakadá megakadályoz lyozza za a közigazg közigazgatás atás bürokráci bürokráciává ává válását A közigazgatás szerepe nő ∼ A bürokrácia = 4. hatalmi ág A döntés – előkészítés egyre inkább a hatalmas bürokratikus apparátus ∼ feladata ∼ A törvé rvényterve rvezetek (ref reformmunkálatok) előkészítése a közhivatalnokok feladata A rutinszerű napi döntések jelentős részét a köztisztviselők hozzák ∼ meg A minisztériumi tisztviselők nem pusztán a politikusok döntéseinek ⇒ adminisztratív végrehajtását végzik, hanem a kormányzati politika alakítá alakításána sánakk fontos fontos szereplői szereplőivé, vé, a „politi „politikacs kacsinál inálás” ás” részesei részeseivé vé váltak Magyarország : ∼ A politika és a közigazgatás viszonyában a jogi szabályozást tekintve az európai normák érvényesülnek érvényesülnek ⇒ Tiszta elválasztás modellje valósul meg a minisztérium politikai vezetése és a közigazgatási apparátusa között (elméletben) Az összes minisztériumi felsővezetői poszt a politikai zsákmány ⇒ része (gyakorlatban) A politikai szempont a közigazgatási államtitkárok, minisztériumi ⇒ főosztályvezetők főosztályvezetők és osztályvezetők osztályvezetők kinevezésében/elt kinevezésében/eltávolításá ávolításában ban is döntő szerepet játszik Az ál állami és és a helyi iiggazgatás sz szervezete A közigazgatás magában foglalja a központi államhatalom minisztériumoktól szervezetileg független intézményeit (APEH, rendőrség ⇒
•
•
4 •
15. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda + mi minniszt sztéri érium umook = állami miggazga azgattás), s), a terül rületi és tele elepülé ülési önkormányzatok egész szervezet rendszerét ∼ Az álla állami miga gazg zgat atás ás inté intézm zmén énye yeit it,, közi köziga gazg zgat atás ás – tudo tudomá mány nyii terminol terminológiá ógiával val élve, élve, a szerveze szervezeti ti dekoncen dekoncentráci trációó jellemz jellemzi,i, ami azt jelenti, hogy a helyi szerveknek nincs önállósága, a felsőbb szervek által utasíthatóak. Az önkormányzatok rendszerére a decentralizáltság jellemző ∼ • Magyarország : Az önkormányzatiság két szintje: ∼ Hel Helyi/tele elepülé ülési (kö (községi ségi és váro várossi; Buda Budape pesst kerü erületi eti ⇒ önkormányzatai) Területi (megyei és fővárosi) ⇒ 1994 óra kiegészíti a nemzetiségi és kisebbségi ∗ önkormányzatok hálózata 6 Az alkot alkotmá mányb nybírá írásko skodás dás a polit politika ikaii rendsze rendszerbe rbenn A harmadik hatalmi ág – bíráskodás – az igazságszolgáltatás szervezetrendszere − − Addig volt direkt politikai szerepe ameddig nem választották el a többi hatalmi ágtól, magyarán ugyanaz a személy gyakorolta a legfőbb bírói hatalmat, aki a kormányzást végezte és a törvényeket meghozta − Polgár Pol gárii forrad forradal almak mak – a bírós bíróságo ágokk kiszo kiszorul rulta takk a pol polit itik ikai ai rendsz rendszerb erből ől => a bíróságok jogalkalmazást végeznek − Nem alkothatnak új jogszabályokat − Alkotmán Alkotmánybír ybírásko áskodás dás – az indi indirekt rekt jogalkot jogalkotás; ás; a jogértelm jogértelmezés ezés és a poli politika tikaii döntéshozatal „összecsúszik” 1 Az alkotmány fogalma • Alko Alkotm tmán ányy – olya olyann alap alaptö törv rvén ény, y, mely mely rögz rögzít ítii a legf legfőb őbbb poli politi tika kaii intézmények közjogi alapjait, egymáshoz való viszonyukat, valamint az álla államp mpol olgá gáro rokk alap alapve vető tő joga jogait it és köte kötele less sség égei eitt is szab szabál ályo yozz zza. a. A legmagasabb szintű jogszabály Írott (kartális) alkotmány / történelmi alkotmány ∼ ⇒ Függetlenségi Nyilatkozat (1766) - USA Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) – Franciaország Franciaország ⇒ Egyesült Királyság – mai napig nincs írott alkotmányuk => ∗ jogsz jogszoká okás, s, jog joggya gyakor korla latt garant garantálj áljaa a demokr demokrat atiku ikuss elvek elvek érvényesülését = történelmi alkotmány 2 Az állampolgári jogok és kötelességek • Az alkotmányok: Rögzítik az állam közjogi berendezkedésének alapjait ∼ Meg Meghat határoz rozzák az adot dott orszá rszágg állam és kormá ormánnyfo yformá rmáját ját, ∼ államhatalmi szervek hatáskörét 16. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ∼
• ∼ ∼ ∼ ∼ ∼ ∼ ∼
• ∼ ∼ ∼ ∼
3 •
∼ ∼
4 • ∼
∼ ∼
• ∼ ∼ ∼
Szab Szabál ályo yozz zzák ák az álla államp mpol olgá gáro rokk egym egymás ássa sal, l, il ille letv tvee az álla államm mmal al szembeni főbb jogait és kötelességeit A legalapvetőbb emberi és állampolgári jogok: Veleszületett jog az élethez és az emberi méltósághoz A személyes szabadság és a személyes biztonság joga Jogegyenlőség, a diszkrimináció tilalma Gondolat, lelkiismereti és vallásszabadság Szólás és sajtószabadság, gyülekezési szabadság Választójog Tulajdonhoz való jog Kollektív jogok biztosítása ∗ DE a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait a legtöbb liberális ∗ demokrácia alkotmánya nem tartalmazza, ahogy ritka (csak a szocialista országokra jellemző) a gazdasági és szociális jogok alkotmányba foglalása Az állampolgári kötelességek: A jogszabályok betartásának kötelezettsége A közteherviseléshez való hozzájárulás (adózás) A haza védelmének kötelezettsége (nem azonos a sorkötelezettséggel) A gyermekek taníttatásának követelménye Az al alkotmánybíráskodás fu funkciója: Alkotmánybíráskodás – az alkotmányértelmező tevékenység, valamint az álla államha mhatal talmi mi szerve szervekk il illet letve ve egyes egyes állam állampol polgár gárok ok eljárá eljárása sa kapcs kapcsán án felmerülő esetleges alkotmánysértés megállapítása Csak az írott alkotmánnyal rendelkező országokban létezik Funkciójának Funkciójának beillesztését a politikai politikai rendszerbe szervezetileg szervezetileg 2 módon oldották meg: Az al alkotmánybíráskodás sz szervezeti me megoldásai USA – Legfelsőbb Bíróság Még alkotmányossági vitában is csak konkrét jogeset kapcsán dönthet (konkrét normakontroll) normakontroll) Döntésének hatálya csak a peres felekre terjed ki Alkotmányellenességre hivatkozva nem semmisíthet meg törvényt, de megtilthatja az alkalmazását Európa – különálló alkotmánybírósági testületek Szervezetileg nem tagozódnak be a rendes bírósági hierarchiába Funkciójuk és hatáskörük alapján többek, mint „bíróságok” Jogkörüket tekintve az európai alkotmánybíróságok 4 csoportja: 17. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ⇒ ⇒
⇒
⇒
• ∼
⇒ ∼ ⇒
• ∼ ⇒
∼
5 • •
•
• ∼
Konkrét nomakontrollra jogosultak jogosultak Utóla Utólagos gos abszt absztrak raktt normak normakont ontrol rolll – konkré konkrétt jogvi jogvita ta nélkü nélküll is megtámadható egy jogszabály Előzetes absztrakt normakontroll – amikor az alkotmánybíróságot még el nem fogadott fogadott törvényjava törvényjavaslat slatok ok vizsgál vizsgálatár atáraa is fel lehet lehet kérni Absz Absztr trak aktt alko alkotm tmán ányé yért rtel elme mezé zéss (Mag (Magya yaro rors rszá zág) g) – konk konkré rétt törvénytervezettre sincs szükség ahhoz, hogy mozgásba hozzák az Alkotmánybíróságot, hanem egy absztrakt döntési alternatíváról is alkotmánybírósági határozatot lehet kérni Magyarország: Az Alkotmánybíróság nem jogalkalmazást végez, hanem még el sem készült jogszabályokat bírál felül Politikai vitákban foglal állást Lehetséges indítványok köre: Magy Magyar aror orsz szág ágon on és Néme Németo tors rszá zágb gban an lehe lehett csak csak – egyé egyéni ni állampolgárnak alkotmányossági panaszt tenni Alkotmánybírák választása: Sok országban – feltétel: a többéves felsőbírósági pályafutás Ezekb Ezekben en az ország országokb okban an az alkotm alkotmány ánybír bírák ák kivál kiválasz asztás tásáná ánáll a szakmai szempontok dominálnak Magyarország – feltétel: 45-ik életévét betöltött, jogászi végzettséggel rendelkező, elméleti vagy gyakorlati szakember ∗ Az Alkotmánybíróság – 11 tag, a bírák mandátuma 9 év ∗ A bírák személyére személyére a parlamenti parlamenti pártfrakciók képviselőiből álló jelölőbizottság tesz javaslatot – 2/3os többség kell
Alkotmánybíráskodás Magyarország on Széles jogkörű, politikai testület Elsősorban nem jogalkalmazást végez, hanem az előzetes normakontroll és az abszt absztrak raktt alkot alkotmán mányér yértel telmez mezés és gyakor gyakorlá lása sa révén révén ind indire irekt kt pol polit itika ikaii döntéshozatalt folytat Sérti a népszuverenitás népszuverenitás érvényesülését – felülbírálja az állampolgárok állampolgárok által választott Országgyűlés törvényeit; nincs demokratikusan választott szerv, ami ellenőrizné Az Alkotmánybíráskodás korlátozása: Mint negatív törvényhozói tevékenység – az alkotmány értelmezése alapján – megmondhatja, mit nem csinálhat a törvényhozás, de nem adhat adhat utasí utasítá tást st arra arra vonat vonatkoz kozóan óan,, hogy hogy a jog jogalk alkotó otókna knakk mil milye yenn új törvényt kell alkotniuk 18. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Hatásköréből adódóan csupán reaktív testület, csak olyan kérdésekkel foglalkozhat, melyet más arra feljogosított szereplők elé terjesztenek ∼ Semmilyen eszköze nincs döntéseinek végrehajtására • Állami Számvevőszék Az Országgyűlés hozta létre ∼ Fela Felada data ta:: az álla állami mi szer szerve vekk gazd gazdál álko kodá dásá sána nakk kont kontro roll llja ja és a ∼ költségvetési törvény végrehajtásának ellenőrzése Ombudsman – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (1994 óta) • Feladata: az egyes állampolgárokat a törvények végrehajtása során ért ∼ sérelmek kivizsgálása III) Pártok és pártrendszerek pártrendszerek 1 A vál válas aszt ztás ásii rend rendsz szer erek ek 1 A demo demokr kraatikus kus vál válaasztá ztások funkc unkciiói és és kri krittéri érium umaai • A poli politi tika kaii foly folyam amat atok ok kere kereté tétt az alko alkotm tmán ányo yoss inté intézm zmén ényr yren ends dsze zer r szolgáltatja – pártok küzdelme Vála Válasz sztá táss = első elsődl dleg eges es kapc kapcso sola latt a párt pártok ok és az álla államh mhat atal almi mi ∼ intézmények között Párt ártok jelöltj öltjeei közv özvetlenül enül//közve özvettve, ve, de vál választ sztások sok ⇒ eredményeképpen kerülnek a közhatalmi pozíciókba ⇒ Demokratikus a választás, ha az adott országban a választásokat általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján rendezik A választójog általános, ha az összes felnőtt korú állampolgárra ∗ kiterjed A nők nők jell jellem emző zően en csup csupán án a két két vilá világh gháb ábor orúú közö között tt ♦ (Mag (Magya yaro rors rszá zág) g),, vagy vagy a II. II. vilá világh gháb ábor orúú után után kapt kaptak ak vála válasz sztó tójo jogo gott (Fra (Franc ncia iaor orsz szág ág,, Ola Olaszor szorsz szág ág – 1948 1948;; Ausztrália – 1967; Svájc – 1971) ⇒ A választójog akkor egyenlő, ha érvényesül az egy ember – egy szavazat elve A választójog titkos, ha az állampolgárok a szavazat tartalmának ⇒ nyilvánosságra kerülése nélkül szavazhatnak A válasz választó tójog jog közvet közvetle len, n, ha a válasz választó tópol polgár gárok ok közvet közvetle lenül nül a ⇒ jelöltekre szavazhatnak USA – rendha rendhagyó gyó elnök elnökvá vála laszt sztás ás – az állam állampol polgár gárok ok nem nem ∗ jelölte jelöltekre kre szavazna szavaznak, k, hanem hanem minden minden tagálla tagállamban mban választá választási si megbízot megbízottaka takat,t, ún. elektror elektrorokat okat választa választanak, nak, akik akik pár héttel héttel későb későbbb az elekt elektori ori testü testüle letb tben en szavaz szavazva va dönte döntenek nek az elnök elnök személyéről A választójog lehet aktív és passzív ⇒ ∗ Az állampolgárok szabadon választhatnak – aktív ∼
19. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Az egyes tisztségekre szabadon választhatók az állampolgárok – passzív A vál választ sztási ren rendsze dszere rekk kérdé rdéséne sénekk jelentő ntőség sége Az állampolgárok választójoga csak arra terjed ki, hogy eldönthetik, kire szavaznak A leadott szavazatok összesítéséhez, és átszámítási módjához nincs közük Választási rendszer = a szavazatok összesítési és átszámítási módja Sohasem semleges technika ∼ ∼ Két fő típusa: ⇒ Egyéni kerületi – többségi modell (Anglia, USA, Ausztrália, ÚjZéland) ⇒ Arányos – pártlistás rendszer r endszer (kontinentális (kontinentális Európa) Az egyszerű többségi rendszer Nagy – Britannia – XVIII. század – kialakult az egyéni kerületi rendszer ∼ Lényeg Lényege: e: az orszá országg terül terület etét ét felosz felosztj tják ák annyi annyi válasz választók tókerü erület letre, re, amennyi képviselői hely van a parlamentben. Minden vála válasz sztó tókö körz rzet etbe benn több több jelö jelölt lt szál szálll vers versen enyb ybee – csak csak 1 jut jut be a törvényhozásba A legtö legtöbb bb szavaz szavazat at (NEM (NEM kell kell meghal meghaladn adnia ia az 50%-ot 50%-ot )= ∗ „egyszerű többség” Az egyszerű többség rendszer által generált problémák: Az egyéni kerületi választási rendszerek eredeti és „legtisztább” típusa ∼ Választókerületek szintjén olyan jelöltek továbbjutását teszi lehetővé, ∼ akiket az adott körzet választóinak többsége elutasít Országos szinten a pártok között nagyon aránytalan ∼ mandátummegoszlást eredményez ⇒ A nagy pártoknak kedvez A relatív relatív többségi többségi rendszer rendszer alkalmaz alkalmazása ása szinte szinte minden minden esetben esetben ⇒ kétpártrendszert kétpártrendszert eredményez ∗ Hátránya: a kis pártoknak nincs esélyük ♦ az új pártok bejutása szinte lehetetlen ♦ ∗ Előnye: Stabil egypárti kormányok alakulnak (a törvényhozásban ♦ általában ban az egyik yik párt árt mi minndig dig biztos többs öbbsééggel ggel rendelkezik) ⇒ konzerválja az egész politikai piacot A vála válasz sztó tójo jogg foly folyam amat atos os kite kiterj rjes eszt ztés ésee – töme tömegp gpár árto tok k ∗ megjel megjelen enése ése – a párto pártokk közti közti mandát mandátume umelo loszt sztásb ásban an súlyo súlyoss ∗
2 •
• •
3 •
•
20. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda
4 •
5 • •
torzulások – nem biztosítja minden esetben a választói akarat kifejeződését Az abszolút többségi rendszer Abszolút többségi rendszer – Franciaország – 1958 – Charles De Gaulle ∼ Egyéni választókerületeken alapszik ∼ Minden körzetből 1 képviselő jut tovább, DE az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki megszerezte a leadott szavazatok abszolút többségét, tehát 50% +1 minimum Ha nincs ilyen az adott választókerületben – második forduló ∗ Csak az első két képviselő vehet részt ♦ ♦ Jellemző a kétfordulós rendszer ⇒ Szin Szinté ténn a nagy nagy párt pártok okna nakk kedv kedvez ez,, de a kis kis párt pártok okna nakk is van van lehetőségük ∗ Kölcsö Kölcsönös nös vissza visszalé lépt ptet etése ésekk kapcsá kapcsánn képvi képvisel selői ői helyh helyhez ez is juthatnak Kölcsö Kölcsönös nös vissz visszal alépt éptet etése ésekk kapcsá kapcsánn tág teret teret nyi nyitt a pártok pártok ∗ egymás közti alkudozásának, ami általában nagy pártszövetségek, koalíciók megalakulásához vezet Gyakori kétpólusosság ∼ A párt pártok ok álta általá lába bann két két nagy nagy párt pártsz szöv övet etsé ségb gbee tömö tömörü rüln lnek ek,, az ⇒ abszolút többségi rendszer tehát általában kétpólusú többpártrendszert többpártrendszert eredményez ∼ A rendszer vesztesei: vesztesei: rendszerellenes pártok ⇒ Azok a radikális, szélsőséges politikai erők, melyek esetlegesen nagy választói támogatottsággal bírnak ugyan, de a többi párt nem hajlandó velük szövetségre lépni => csökken az esélyük Az abszol abszolút út többs többség égii rendsz rendszer er „mérsé „mérsékl klőő hatáss hatással” al” van a pol polit itik ikai ai ∼ versenyre, a „középre tart” koalícióképes koalícióképes politizálásra törekvőket hozza előnyösebb helyzetbe Az al alternatív sz szavazat mó módszere Ausztráliában alkalmazzák A választópolgároknak választópolgároknak egyszerre 3 preferenciát preferenciát kell bejelölniük – a sorrend fontos Ha az 1. jelöltek között senki nem kapja meg az abszolút többségi ∼ szavazatot, akkor a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt kiesik, és a kiesett jelöltre szavazók 2. preferenciáit figyelembe véve döntenek ∼ Ha így így sem sem szer szerzi zikk meg meg senk senkii az 50+1 50+1%%-ot ot – kies kiesik ik ismé ismétt a legkev legkevese esebb bb szava szavazat zattal tal rendel rendelke kező ző jelöl jelölt,t, és az őrá szavaz szavazók ók 2. preferenciáit preferenciáit számítják számítják be ⇒ Addig ismételgetik, amíg valakinek meg nem lesz az 50+1% Bonyolult – nem túl elterjedt ∗ 21. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Erénye: az abszolút többségi rendszerrel szemben a jelöltek versenyét nem a pártok háttéralkuja, hanem az állampolgárok preferenciái preferenciái döntik el Az arányos – pártlistás rendszerek Olyan országokban kerültek alkalmazásra, ahol a parlamentarizmus már eleve viszonylag széles választójogi alapon született meg, így a politikai életnek meghatározó szereplőivé váltak a pártok A választá választási si rendszere rendszereknek knek a pártelvű pártelvű demokrác demokrácia ia viszonya viszonyaira ira szabott szabott típusa Fő funkciója: biztosítani az állampolgárok pártválasztási preferenciáinak mind teljesebb reprezentációját Lényege: A választ választók ók által által a pártokra pártokra leadott leadott szavaza szavazatoka tokat,t, országos országos szinten ∼ össz összes esít ítik ik,, és az egye egyess párt pártok ok az orsz ország ágos osan an elér elértt ered eredmé mény nyek ek arányában részesülnek mandátumokból mandátumokból Sokpártrendszer Sokpártrendszer létrejöttéhez létrejöttéhez vezet Fajtái: ∼ A parlamen parlamenti ti képvisel képviselet et akkor akkor a legarány legarányosab osabb, b, ha a szavazat szavazatokat okat ténylegesen országos szinten összesítik => az egész ország egyetlen nagy választókerület (Hollandia, Izrael) Az orszá országg terül terület etét ét felos feloszt ztják ják nagy nagy kit kiterj erjedé edésű sű többm többman andát dátumo umoss ∼ vála válasz sztó tóke kerü rüle lete tekr kre, e, a párt pártok okra ra lead leadot ottt szav szavaz azat atok okat at pedi pedigg nem nem országos, hanem választókerületek szintjén összesítik Admini Adminiszt sztrat ratív ív válasz választá tási si küszöb küszöb megáll megállap apítá ítása sa – 3 vagy vagy 5%-os 5%-os ∼ minimum, ami alatt egy párt nem kerül rülhet a parlamentbe (Magyarország) A választópolgár nem csak pártokra, hanem a pártok által összeállított jelöltlistákra is szavaznak ∼ Országos/területi lista A jelöltlisták kötöttek, azaz rajtuk előre meghatározott sorrendben ⇒ szerepelnek a jelöltek ∼ Szabad lista (Belgium) Az állampolgárok nem csak az egyes pártok listáira szavazhatnak, ⇒ de a listákon belül a jelöltek között is választhatnak – rangsort állíthatnak fel Alkalmazása Alkalmazása bonyolulttá teszi az összesítést, összesítést, de a pártok vezető ∗ politikusai mellett az állampolgárok is beleszólást nyernek a pártok képviselőjelöltjeinek bejutási sorrendjébe A magyar vá választási rendszer Vegyes választási szisztéma Ötvözi az egyéni kerületi és az arányos – pártlistás rendszereket ∼ ∗
6 •
•
•
•
• •
•
7 •
22. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 3 csatornás – a pártok háromféleképpen juthatnak a parlamentbe 2 fordulós • 1. forduló ∼ ⇒ Minden választópolgár két szavazatot ad le Egyéni kerületi jelöltre ∗ A pártok területi listáira ∗ ♦ Ezek kétféle módon (me (megyei és országos szintű összesítésben) számítanak be 2. forduló ⇒ ∗ Csak ahol egyik jelölt sem tudta megszerezni az 50+1%-ot Az Országgyűlés 386 képviselői hellyel rendelkezik • 176 képviselő mandátumról egyéni választókörzetekben döntenek ∼ ⇒ 176 egyéni választókörzet van ⇒ 50 + 1%-os, abszolút többséggel lehet bekerülni Kétfordulós rendszer a jellemző – a másodikban csak az 1-3 ∗ indulhat ∼ 152 mandát mandátumo umott töb többma bmandá ndátu tumos mos válasz választó tóker kerüle ülete tekbe kben, n, a párto pártok k területi listáin indulva nyerhetnek el a jelöltek Megyei listák ⇒ ∼ 58 mandátum – az országos szinten elért eredmények arányában osztják szét a pártok között Mind a megyei, mind az országos összesítés vonatkozásában működik egy • 5%-os adminisztratív küszöb Mérsékelt többpártrendszer létrejöttét eredményezi általában • A válasz választá tási si rendsz rendszer er ezál ezáltal tal az egyik egyik legfo legfonto ntosab sabbb ténye tényező, ző, a ⇒ magy magyar ar korm kormán ányz yzat atii rend rendsz szer er visz viszon onyl ylag agos os stab stabil ilit itás ásán ának ak biztosításában. 2 A párto pártokk kiala kialakul kulása ása és tört történe éneti ti típ típusa usaii − A pártok a politikai tagoltság elsődleges megjelenítői Szervezetek, melyek jelölteket állítanak és juttatnak be a választott közhivatali és − törvényhozói pozíciók betöltésére − Olyan Olyan álta általá lános nos alape alapelve lvekke kkell (poli (politi tikai kai progra programma mmal) l) rendel rendelkez kezne nek, k, melye melyett tagságuk nagy része támogat − Az egész társadalomnak csak egy részét képviselik − Programjukban és nyilvános szerepléseikben általában mindig az össztársadalmi érdekekre hivatkoznak 1 Képviseleti demokrácia pártok nélkül •
23. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda •
2 •
3 •
•
Nem léteztek országosan elismert pártok, a parlamenteken belül a hasonló világnézetű képviselőkből csoportok alakultak ki = előpártok (protopártok) ∼ Elfogadott volt, hogy 1 – 1 képviselő lelkiismereti okokból/választóinak véleményét figyelembe véve „átszavazott” Kiz Kizáró árólag a parla rlamente entenn belü elül kiform formáálódot ódottt, inform formáális lis ∼ csoportosulások voltak, és nem rendelkeztek semmilyen parlamenten kívüli szervezetrendszerrel szervezetrendszerrel A vála válasz sztó tójo jogg kite kiterj rjes eszt ztés ésee és az első első párt pártok ok kial kialak akul ulás ásaa Ipar Iparii forr forrad adal alom om => Ipar Iparos osod odás ás => urba urbani nizá záci cióó => nagy nagyar arán ányú yú alfabetizációs alfabetizációs folyamat => politikai öntudatra ébredés a munkások körében is => poli politi tika kaii köve követe telé lése sekk => mu munk nkás ásmo mozg zgal alma makk => vála válasz sztó tójo jogg kiterjesztése (XIX. sz. vége, a nők elsőként 1918-ban Angliában kapták meg) => a jelölteknek már nem volt lehetőségük személyes kapcsolatot kiépíteni minden választóval => politikai pártok USA – a jelöltek csak névleg tagjai a két politikai tábor egyikének ∼ (Republikánus, Demokrata), valójában kampányukat teljesen önállóan, saját anyagi erőforrásaikat felhasználva szervezik USA-ban a politizálás a leggazdagabbak kiváltsága ⇒ A Demokrata és a Republikánus párok csak protopártok ⇒ A demokratikus tömegpártok Két fajtája: ∼ Parlamenten belül keletkezett pártok Ha parla parlamen menti ti képvi képvisel selők ők egy csopor csoportj tjaa kezde kezdett tt kiépí kiépíte teni ni egy egy ⇒ országos szintű „kampánygépezetet” Parlamenten kívül keletkezett pártok ∼ ⇒ Ha már korább korábban an kial kialaku akult lt szerv szerveze ezete tekk lépte léptekk fel fel pártk pártként ént és szereztek képviseletet a törvényhozásban Szocialista munkásmozgalmi pártok ∗ ♦ A munkáspártokra jellemző volt: a tömegpárti jelleg – akár mill mi lliós iós nagysá nagyságre grende ndett is elérő elérő létsz létszám ám (a kor techn technik ikai ai viszo viszonya nyaii között között csak csak így így jut juthat hatta takk el a lehet lehetőő legtöb legtöbbb szavazóhoz – számtalan szolgáltatással igyekeztek vonzóvá tenni a párttagságot); strukturált és hierarchizált szervezeti felépítés; a pártvezetés és az „egyszerű” tagság markáns elkülönülése Munk Munkás ásmo mozg zgal alma makk eset esetéb ében en a poli politi tika kaii képv képvis isel elet et ♦ megt megter erem emté tésé sétt célz célzóó párt párt és az érde érdekv kvéd édel elme mett ellá ellátó tó szakszervezet elválaszthatatlanul összefonódott Kialakult a pártbürokrácia ∼ A párttagok tagdíjakat fizettek Saját újságot adtak ki a pártok ∼
24. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Szav Szavaz azób óbáz ázis isuk ukat at teki tekint ntve ve szor szoros osan an kötő kötődt dtek ek 1 – 1 társ társad adal almi mi osztályhoz A szavazói bázis egyben tartását és az adott párthoz való minél erőteljesebb kötődését segítette elő ezen pártok erőteljesen ideologikus politizálása Határozottan Határozottan képviseltek bizonyos liberális – konzervatív konzervatív elveket, elveket, ám a ∼ munk mu nkás áspá párt rtok ok még még talá talánn nálu nálukk is erőt erőtel elje jese sebb bben en raga ragasz szko kodt dtak ak pro proggram ramjukban kban a marxi rxista sta – szoc zociali alizmu zmus köv követe etelései seinek megvalósításához A totalitárius pártok Erőteljes ideologikus töltet Mindazon politikai erők, melyek a korszakban nyíltan diktatórikus politikai berendezkedés megvalósításáért szálltak síkra Totalitárius mozgalmak: A szocialista munkásmozgalmakból kiszakadt radikális kommunisták ∼ ∼ A fasiszták Olaszországban A nemzeti szocialisták Németországban ∼ Magukat valamifajta „elementáris erejű társadalmi mozgalmaknak” ⇒ tartották Szerve Szerveze zeti ti strukt struktúrá úrájuk juk felépí felépíté tése se sok hasonl hasonlósá óságot got mut mutat atott ott a ⇒ munkásmozgalmi tömegpártokéval, de sokkal szigorúbb hierarchia jellemezte A demokratikus tömegpárto rtok átalakulása: a gyűjtőpárto rtok létrejöttének folyamata II. világháborút követően a totalitárius mozgalmak eltűntek a nyugat európai politikai életből Demokratikus tömegpártok szerepe töretlen a ’60-as évekig 60-as évek – elektronikus elektronikus médiumok megjelenése, megjelenése, elterjedése ∼ Új dime dimenz nzió iótt nyit nyitot ottt a párt pártok ok szám számár áraa a vála válasz sztó tópo polg lgár árok ok ⇒ meggyőzésére irányuló kommunikációban Nem volt szükség tömeggyűlésre, röplaposztogató aktivistákra, ∗ egy – két vezető politikusának tévészereplése mindezt pótolta ⇒ A tömegpártoknál megkezdődött a létszámcsökkentés Fogyasztói társadalom kialakulása Középosztállyá olvadt a polgárság és a munkásosztály A gyűjtőpártok jellemzői Gyűjt Gyűjtőpá őpárto rtokk = kiseb kisebbb tagl taglét étszá számú, mú, de min minden denhon honna nann szavaz szavazato atokat kat szerezni igyekvő pártok ∼ Nin Nincs cs szil szilár árdd szav szavaz azób óbáz ázis isuk uk,, így így mi mind nden en társ társad adal almi mi réte rétege gett igyekeznek megszólítani – szavazatmaximálás Piaci stratégiát alkalmaznak: ⇒ ∼
•
4 • •
•
5 •
•
• •
6 •
25. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Választási hirdetések – reklámok Ideologikus politizálás helyett politikai marketing ∗ A pártok programja egyre hasonlóbb – ugyanazt a célközönséget akarják • meggyőzni Baloldali: szocialista – szociáldemokrata ∼ Jobboldali: kereszténydemokrata ∼ ∼ Konzervatív – liberális Probléma: ha ugyanaz a program, mi értelme választani? ⇒ Fokozz Fok ozza: a: a hagyom hagyomán ányos yos gyűjt gyűjtőpá őpárto rtokk látha láthatóa tóann telje teljesen sen ∗ „érz „érzék éket etle lenn nnek ek”” bizo bizony nyul ulta tak, k, egye egyess új tí típu pusú sú társ társad adal almi mi válságjelenségek válságjelenségek iránt, amelyek pedig a jóléti állam modelljét modelljét is megrendítették ∗ A nyugat nyugatii társa társadal dalmak makba bann a globa globali lizá záci ciós ós folya folyamat mat újfaj újfajta ta társadalmi feszültségeket gerjeszt, ami a politikai radikalizmus új irányzatainak adhat tápot 3 Párt Pártre rend ndsz szer er tipo tipoló lógi giák ák A demokrat demokratikus ikus poli politik tikai ai rendszer rendszerekbe ekbenn általáb általában an egyszerre egyszerre mindig mindig több párt − létezik és működik párhuzamosan Pártrendszer = egy adott politikai rendszerben funkcionáló pártok összességét − jelenti, valamint a pártok egymás közti versenyéből adódó interakciók rendszere − Minőségét két tényező határozza meg: a pártok száma és a pártok közti verseny jellege 1 Mau Mauric rice Duverger pártr rtrendszer tipológiája • 1951 – a parlamenti pártok száma alapján kategorizálta a pártrendszereket, a parla parlamen menti ti pártok pártok számá számátt pedig pedig elsős elsősorb orban an a válasz választá tási si rendsz rendszere erek k határozzák meg Egypártrendszerek – melyek a politikai diktatúrák gyakori megjelenési ∼ form formái ái,, bár bár szám számos os dikt diktat atúr úraa korl korlát átoz ozot ottt mért mérték ékbe benn több több párt párt működését is lehetővé teszi Kétpártrendszerek – többnyire az egyéni-kerületi választási rendszerek ∼ alkalmazásának alkalmazásának termékei (Anglia, USA, Új-Zéland) ∼ Többpá Többpártr rtrend endsze szerek rek – álta általáb lában an az arányo arányoss – pártl pártlis istá táss válasz választá tási si rendszernek köszönhetőek (kontinentális Európa) Duverger: „a demokratikus pártrendszerek alapvető jellegzetessége a ∼ kétpólusosság” Oka: ⇒ a politikai „bal” és „jobboldal” hagyományos szembenállása ∗ ∗ a parl parlam amen entá tári riss korm kormán ányz yzat atii rend rendsz szer erek ek mű műkö ködé désé séne nek k logikájából fakadó kormány – ellenzék dichotómia 2 Giovanni Sartori csoportosítása ∗
26. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda •
3 •
•
4 •
•
•
•
1966 – tovább finomította Duverger tipológiáját A pártok száma mellett a pártok közti verseny jellegét is figyelembe ∼ vette ⇒ Versengő pártrendszer Nem versengő pártrendszer ⇒ Egypárti politikai diktatúrák ∗ ∗ Hegem Hegemón ón pártre pártrend ndsze szerr = azon azon pol polit itika ikaii beren berendez dezked kedése ések k megjelölésére szolgál, ahol több párt működése engedélyezett ugyan, de ezek között nincs igazi verseny, mindig csak egy domináns nyeri a választásokat és marad a hatalmon Politikai diktatúra burkoltabb formái ♦ ♦ Svédország – Szociáldemokrata Párt – de nem diktatúra A kétpártrendszer A vers versen engő gő párt pártre rend ndsz szer erek ek egyi egyikk alap alapve vető tő válf válfaj aján ának ak Sart Sartor orii is az angolszász típusú kétpártrendszert tartotta Jellemzően egyéni – kerületi egyszerű többségi választási rendszer ∼ Kétpártrendszer NEM= csak két párt működik; vagy, hogy csak 2 ∼ parlamenti párt van Sartori: „a kétpártrendszer kétpártrendszer lényege, hogy a pártok között van két olyan, ∼ melyek bármelyike esélyes arra, hogy választások esetén elnyerje a mandátumok abszolút többségét.” Parlamenti váltógazdaság alakul ki ⇒ Egypárti kormányok alakulnak – stabil kormány ⇒ Viszo Viszonya nyaii közöt közöttt a pártve pártverse rseny ny jelle jellegze gzetes tesség sége, e, hogy hogy a két nagy nagy párt párt leginkább csak egymástól tud elvenni szavazatokat => mérséklően hat a pártok politizálására, politizálására, középre tartó, centripetális centripetális pártversenyt eredményez A mérsékelt többpártrendszer Az abszolút abszolút többségi többségi,, avagy avagy arányos arányos – pártlist pártlistás ás választá választási si rendszere rendszerek k alkalmazása következtében jönnek létre A pártrendszer is kétpólusos – a pártok jellemzően két nagy szövetségbe tömörülnek ∼ A koalíciókban rendszerint rendszerint van 1 – 1 domináns gyűjtőpárt, és egy vagy több rétegpárt Két koalíció között is kialakulhat parlamenti váltógazdaság ∼ ⇒ Centripetális pártverseny Gyakori a három párti rendszer Egy jobboldali, egy baloldali gyűjtőpárt, közöttük liberálisok ∼ Nap Napja jain inkb kban an:: mérs mérsék ékel eltt több többpá párt rtre rend ndsz szer er (kon (konti tine nent ntál ális is Euró Európa pa;; Németország, Németország, Franciaország, Franciaország, Magyarország)
27. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 5
A po polarizált so sokpártrenszer A parlamentbe bekerülő pártok száma magas, legalább 6 – 8, de akár 10 – • 15 is lehet. A pártok között nem találunk gyűjtőpártokat • Erőteljesen ideologikus politizálás • ∼ A pártok egy része a centrum szavazatokért verseng Jelentősek a „jobb” illetve „balszél” szélsőséges vagy rendszerellenes ∼ politikai politikai erői ⇒ A pola polari rizá zált lt sokp sokpár ártt-re rend ndsz szer erek ek háro háromp mpól ólus usúa úakk (cen (centr trum um,, szélsőjobb, szélsőbal) A kormánynak gyakran kell kétoldali ellenzékkel szembenéznie ∗ ∗ Megoldás lehet: ♦ Szél Szélső sősé sége gess erők erők bevo bevoná nása sa a korm kormán ányb ybaa => könn könnye yenn centrif centrifugál ugálissá issá teheti teheti a poli politik tikai ai versenyt, versenyt, a szembená szembenálló lló politikai táborok fokozódó radikalizálódása pedig hosszabb távon távon a demokr demokrati atikus kus berend berendezk ezkedé edéss által általán ános os krízi krízisét sét eredményezheti ♦ Németország Németország – weimari köztársaság köztársaság Franciaország Franciaország – IV. Köztársaság ♦ Sartori: Sartori: „a pártrends pártrendszere zerekk minőségé minőségétt meghatá meghatározó rozó kritériu kritériumok mok közül közül a • pártok számánál lényegesebb a polarizáltság mértéke.” Egy ország pártrendszerének polarizáltsága végső soron csak tükrözi az • adott adott társa társadal dalomb omban an meglé meglévő vő törésv törésvona onalak lak és ideol ideológi ógiai ai ellen ellentét tétek ek mélységét. IV) Társadalmi törésvonalak törésvonalak és politikai ideológiák 1 A nyugat nyugatii társa társadal dalmak mak poli politi tika kaii törésvo törésvonal nalai ai Törésv Törésvona onall = azok azok a pol polit itika ikaii konfli konflikt ktuso usok, k, melyek melyek egy adott adott orszá országg egész egész − társadalmát tartósan megosztják − A nyugati társadalmakban 4 ilyen tartós politikai törésvonal alakult ki 1 A va vallás, mi mint po politikai ttöörésvonal • Elsősorban a katolikus államokban alakult ki (Dél – Európa; frankofon) ∼ Vallásosság <=> egyház ellenesség A katolikus egyház, mint a feudális társadalmi rendszer legnagyobb ⇒ kedvezményezettje, szembehelyezkedett a polgárosodással ⇒ A felvilágosodás, a liberalizmus és az egész politikai „baloldal” kialakulása egyház, sőt vallásellenes jelleget öltött ⇒ Polgár Pol gárii forrad forradalm almak ak – kial kialaku akult lt egy egy katol katoliku ikuss – konze konzerva rvatí tívv szubkult szubkultúra úra és egy szekulár szekuláris is és élesen élesen antikle antiklerikál rikális is balolda baloldali li szubkultúra • Európai protestáns országok: 28. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda A protestáns egyház nem fordult a polgárosodással szembe, sőt a protestantizmus a polgárosodás eszmei hátteréül szolgált ∼ Nem Nem alak alakult ult ki pol polit itika ikaii vallá vallásel selle lenes nesség ség,, mégis mégis épp ezekb ezekben en az országokban (Svédország, Finnország) Finnország) a legnagyobb az ateisták ateisták aránya A vall vallás ás szer szerep epee nem nem lény lényeg eges es tény tényez ezőő a poli politi tika kaii tago tagolt ltsá ságg ⇒ alakulásában Közép – kelet európai társadalmak: Nem számít meghatározó törésvonalnak a vallás ∼ ⇒ Túlnyomórészt katolikus országok USA A leginkább vallásos terület ∼ a lakosság legalább 2/3-a aktív templomba járó ∗ A nyelvi és etnikai tagoltság A többnemzetiségű államokban jellemző Magyarország – egynemzetiségű egynemzetiségű ∼ ∼ Románia, Szlovákia – többnemzetiségű (magyar kisebbség) Spanyolország Spanyolország – baszkok ∼ Egyesült Királyság – északír tartományok ∼ ∼ Belgium – flamand-vallon ellentétek A város – vidék ellentét Csaknem minden országban kialakul ∼ Gazdasági érdekellentétek Kulturális különbségek (modernitás és tradicionalitás konfliktusa) ∼ Polgári forradalmak, munkáslázadások – nagyvárosi jelenségek ∼ ∼ Konzervatív reakciók – vidéki jelenség ⇒ Nagyvárosok – politikai „baloldal” Vidék – politikai „jobboldal” ⇒ Az osztályellentétek A legfontosabb dimenzió Alapja a társadalmi munkamegosztásban munkamegosztásban elfoglalt pozíció – munkaadók és munkavállalók ellentéte ∼ Városi munkásság – szocialista / szociáldemokrata pártok Polgárság (értelmiségi réteg) – jobboldal ∼ Új törésvonalak? ’70-es évek – fogyasztói társadalom kialakulása kialakulása => elmosódtak elmosódtak a határok a munkás munkásosz osztá tály ly és a pol polgá gári ri réteg rétegek ek közöt között; t; az ember emberek ek jele jelentő ntőss része része elveszítette stabil pártkötődését ∼
•
•
2 •
3 •
4 • •
5 •
29. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ∼ ∼ • ∼
∼
∼ ⇒
⇒ ⇒
Ingadozó szavazók száma nő A teljesen passzív választópolgárok száma gyarapodik Két elmélet a jövőre nézve: Atomizálódó társa rsadalom = a fogyasztói társadalom és a tömegk töm egkomm ommuni unikác káció ió új korsza korszakán kának ak bekösz beköszönt öntéve évell összef összefügg üggőő növe növekv kvőő indi indivi vidu dual aliz izác áció ió a tört történ énet etil ileg eg kial kialak akul ultt társ társad adal almi mi törésvonalak jelentőségének csökkenéséhez vezet Új töré törésv svon onal alak ak kial kialak akul ulás ásaa = a hagy hagyom omán ányo yoss töré törésv svon onal alak ak elhalványulása” nem jelenti a törésvonalak teljes eltűnését, a folyamat inkább újak kialakulását vetíti előre Jövőbeli törésvonallá válhat: A fogy fogyas aszt ztói ói társ társad adal alom om érté értékr kren endj djét ét megh meghal alad adni ni kívá kívánó nó körn környe yeze zett ttud udat atos os – ökol ökológ ógia iaii szem szemlé léle let, t, il ille letv tvee vilá világn gnéz ézet et megjelenése A „harmadik világból” érkező bevándorlás kezelésének kérdése A mult multinac inacioná ionális lis tőke terjeszk terjeszkedés edése, e, az amerikai amerikai tömegkul tömegkultúra túra expanziója – a globalizációs folyamat
2 A pol polit itik ikai ai ideo ideoló lógi giák ák A politikai törésvonal – konfliktusokban szembenálló nagy társadalmi csoportok − érdektörekvéseit kifejező és igazoló eszmerendszerek − Legjelentősebb: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus 1 A liberalizmus • Ala Alapja lénye ényeggében ben a fra franci ncia felvil világosod osodás ás gondo ondollkodó kodóiinak nak társadalomfilozófiája Eszmeára Eszmeáramlat mlataa a feudális feudális társadal társadalmi mi berendezk berendezkedés edés,, illetve illetve az ezt ∼ szentesítő keresztény világkép kritikájaként alakult ki Alapja: megváltozott emberkép ∼ Mindenki szabadnak és egyenlőnek születik ⇒ ⇒ Egyéni teljesítmény alapján tehető csak különbség ∗ A teljesítmény fokmérője a kapitalizmus kibontakozásának és az eredeti tőkefelhalmozás korszakában a vagyon ∗ Polgár Pol gárii forrad forradal almak mak célj céljaa – a feudá feudális lis uralk uralkodó odó osztá osztály lyok ok jogainak kiterjesztése a gazdagabb polgári rétegekre is Születési előjog megszüntetése ♦ • Szabadság révén az emberek elérhetik a lehető legnagyobb boldogságot, mivel az ember alapvetően racionális lény, képes érdekeinek felismerésére és ennek révén célok megfogalmazására = antropológiai optimizmus • A liberalizmus a maga korában forradalmi ideológia volt 30. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Hívei úgy gondolták, hogy az egyéni szabadság kibontakozását gátló feudális intézményeket akár forradalmi erőszak útján is, de le kell rombolni Franci Franciao aorsz rszág ág:: pol polgár gárii radik radikal alizm izmus; us; a franci franciaa lib libera erali lizmu zmuss a ⇒ kezdetektől fogva szekuláris és antiklerikális ⇒ USA: US A: jól jól össz összef efér értt a poli politi tika kaii és gazd gazdas aság ágii li libe bera rali lizm zmus us a vallásossággal A konzervatizmus A liberalizmusra adott egyfajta reakcióként született Míg a li liber berali alizmu zmuss gondol gondolatk atköré örének nek magvát magvát lénye lényegéb gében en a franci franciaa ∼ felvilágosodás társadalomfilozófiája képezi, addig a konzervatizmus, mint poli politika tikaii ideológ ideológia ia alapját alapját az angol angol ariszto arisztokráci kráciának ának a francia francia forradalommal kapcsolatos reflexiói adják ∼ A fran franci ciaa forr forrad adal alom om esem esemén énye yeii sokk sokkol oltá tákk a kort kortár árss Euró Európa pa közvéleményét Az ango angoll konz konzer erva vatí tívv szer szerző zőkk nem nem a li libe bera rali lizm zmus us eszm eszmei ei ⇒ célkitűzéseit tartották eleve hibásnak, hanem azok megvalósítási módját kifogásolták, tehát a liberalizmus liberalizmus forradalmi radikalizmusát radikalizmusát ítélték el elsősorban Pesszimista emberkép (antropológiai pesszimizmus) Az ember irracionális; irracionális; pillanatnyi ösztönök és érzelmi késztetések késztetések által ∼ vezérelt lény ⇒ Fontos az emberek együttélését szabályozó társadalmi intézmények intézmények fenntartása A társa rsadalo alom nem az önál önállló indiv dividuum duumok okbból, ól, hane anem a ⇒ hagyományos intézményekből és szervezetekből épül fel Konze Konzerva rvati tiviz vizmus mus NEM= NEM= mi minde ndenf nfajt ajtaa „új” „új” merev merev elut elutasí asítás tása, a, csak csak a radikális forradalmi változásokat ellenzi ∼ Lassú, evolutív fejlődés, folyamatos reformok kellenek Egyfajta hozzáállást takar ∼ nem születt születtek ek olyan olyan elméleti elméleti alapműve alapművei,i, amelyek amelyek lefekte lefektetnék tnék a ⇒ konzervatív ideológia legfőbb elveit már tételes ideológiákhoz viszonyítva rugalmasnak, adaptívnak és ⇒ változékonynak bizonyult A szocializmus Városi munkásság mozgalmai – ezek ideológiája a szocializmus Alap Alapja ja:: az a mély mély társ társad adal almi mi váls válság ág,, mely melyet et a szab szabad ad vers versen enye yess kapit kapital alizm izmus us kib kibont ontako akozás zásaa és az erede eredeti ti tők tőkefe efelha lhalm lmozá ozáss folya folyamat mataa eredményezett ∼
2 •
•
•
3 • •
31. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda •
•
•
4 • •
Városba özönlő nincstelen tömegek és a vagyonos polgári rétegek közötti különbségek számos gondolkodót késztettek radikális egyenlősítő eszmék megfogalmazására Támadták a liberalizmust és a konzervativizmust ∼ Egy tökéletes egyenlőségen alapuló társadalom megteremtését megteremtését tartották ∼ kívánatosnak Karl Marx (1818 – 1883) A tökéletes egyenlőség történelmi szükségszerűség ∼ ∼ A kapi kapita tali list staa társ társad adal alom omba bann lény lényeg egéb ében en 2 oszt osztál ály: y: a vagy vagyon onos os polgárság (burzsoázia) és a nincstelen dolgozók tömege (proletariátus) alakult ki; a burzsoázia vagyona a proletariátus kizsákmányolásából származik A kapi kapita tali lizm zmus ustt egy egy idő idő után után szük szüksé ségs gsze zerű rűen en megd megdön önti ti a ⇒ proletárforradalom ∼ Marxista szocializmus – a kapitalista társadalom megdöntés csak a forradalmi erőszak útján lehetséges Jóléti állam ∼ Fennt Fenntart artásá ására ra a nyugat nyugatii ország országokb okban an az ’50-es ’50-es évekt évektől ől kiala kialakul kultt egyfajta szociáldemokrata – polgári konszenzus Ugyan Ugyan nem tökél tökélete etess egyenl egyenlősé őség, g, de nagyob nagyobbb fokú fokú társa társadal dalmi mi ⇒ igazságosságot és magasabb életszínvonalat garantál Problémamentesen működött a ’80-as évek végéig ∗ Tőkek Tőkekonc oncen entrá tráció ciótt imm immár ár glo globál bális is szint szinten en megval megvalósí ósító tó ♦ multina mult inacion cionáli áliss nagyváll nagyvállalat alatok ok gazdaság gazdaságpoli politiká tikájukk jukkal al a jóléti államok válságát idézték elő A nacionalizmus Jóval több, mint politikai ideológia XVII XVII – XVIII. XVIII. száza századba dbann megind meginduló uló nemze nemzett ttéé válás válás egy társa társada dalmi lmi folyamat folyamat,, mely az emberi emberi élet élet minden minden terület területén én alapvető alapvető változá változásoka sokatt okozott A liberalizmussal együtt jelentkezett a polgári forradalmak időszakában ∼ A konzervativizmus idővel maga is a polgári értékrend védelmezőjévé ∼ – nacionalistává vált A szoci szocial aliz izmus mus kezde kezdetbe tbenn egyért egyértel elműe műenn az inte interna rnacio ciona naliz lizmus mustt ∼ hirdette, ugyanakkor a nacionalista jelszavak igen jól összeegyeztethetőek voltak a szocialisztikus követelésekkel. A harmadik világ (Ázsia, Afrika, Latin – Amerika) országaiban a ∼ marxizmus marxizmus általá általában ban az „imperial „imperialista ista”” gyarmatta gyarmattartó rtó hatalmak hatalmak elleni elleni függetlenségi függetlenségi harc eszmei hátteréül szolgált, szolgált, így ezekben a térségekben térségekben a kifejez kifejezette ettenn int internac ernaciona ionalizm lizmust ust hirdető hirdető kommuniz kommunizmus mus is sajátos sajátos módon nacionalistává vált
32. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 3 A „bal „bal”” és a „job „jobbol boldal dal”” fogal fogalma ma a poli politi tikáb kában an 1 A bal – jobb viszonyítási skála • Viszonyítási rendszer Egy konkrét pártrendszer elemzésekor a „bal” és a „jobboldal” fogalmát • célszerű úgy elképzelni, mint 2 pontot, melyek közé egy skála húzható ∼ Bal – jobb skálán elhelyezhetjük egymáshoz képest a politikai pártokat A magában foglalhatja foglalhatja a teljes ideológia spektrumot a konzervatívoktól ∼ a komm kommun unis istá táki kig, g, de elmé elméle leti tile legg elké elképz pzel elhe hető tő olya olyann péld példáu áull pártrendszer is, ahol a skála csak a kommunistáktól a szociáldemokratákig terjed 2 A baloldali pártcsaládok Szociáldemokrácia = „baloldal” • ∼ Bolsevikok – 1917. október; a Nagy Októberi Szocialista Szocialista Forradalom – szakadást idézett elő a nemzetközi munkásmozgalomban Radikáli Radikálisabb sabbakbó akbóll lettek lettek a kommunis kommunisták ták – követen követendő dő példának példának ⇒ tartották ⇒ Mérsékeltebbek, azaz a szocialisták – békés eszközöket támogattak A II. világháború után, a jóléti állam modelljének kiépülésével ∗ általánossá lett Európában a keynesiánus gazdaságpolitika, ami a szociáldemokraták programjának több elemét megvalósította A szociáldemokrata pártok a baloldal gyűjtőpártjaivá váltak ∗ Lemondtak ideológiai céljaik jelentős részéről ♦ ♦ Jellegzetes gyűjtőpárti programot hirdettek Dél – európai szocialista pártok továbbra sem mondtak le a marxista ∼ ideológiai célkitűzésekről ∼ Egyesült Királyság: a Munkáspárt Tony Blair vezetésével kimondottan jobboldali, neoliberális gazdaságpolitikát folytatott. Német Németors orszá zág: g: a Szoci Szociál áldem demokr okrat ataa Párt Párt – középu középuta tass irányv irányvona onala latt ∼ képvisel a neoliberális és a hagyományos baloldali politikai elemeket ötvözve • Gyűjtőpártosodás => átalakult a szociáldemokraták szavazóbázisa ∼ Eltűnt a munkásosztály => polgári – középosztályi rétegek meggyőzése a cél Kommunista pártok: ∼ ⇒ A nemze nemzetkö tközi zi munkás munkásmoz mozga galom lom kett kettész észak akadá adása sa után, után, annak annak radikális szárnyából fejlődtek ki, amely üdvözölte a bolsevikok hatalomra kerülését, a későbbiekben pedig Szovjet – Oroszországot tekintette a várt világforradalom vezetőjének Legfőbb céljuk – proletárdiktatúra megteremtése ⇒
33. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Elutasí Elutasított tották ák a parlamen parlamentári táriss demokrác demokráciát, iát, mint tőkés tőkés poli politika tikaii rendszert ⇒ Nemzetközi szinten is megpróbálták összehangolni tevékenységüket Kommunista Kommunista Internacionálé Internacionálé (1919 – 1943) ∗ ∗ KOMINFORM (1947 – 1956) ⇒ A komm kommun unis istá tákk a legt legtöb öbbb euró európa paii álla államb mban an rend rendsz szer erel elle lene ness pártoknak számítottak ⇒ A II. II. vilá világh gháb ábor orúú után után egye egyess orsz ország ágok okba bann (Fra (Franc ncia iaor orsz szág ág,, Olaszország) a legnépszerűbb politikai erő Franciaország – 1945, kommunista győzelem a választásokon, ∗ DE a nyugati szövetséges hatalmak (USA) nem járultak hozzá, hogy egyedül alakítsanak kormányt, koalícióra kellett lépniük a polgári pártokkal => kiszorultak a hatalomból Újbaloldal 1960-as évek baloldali – radikális diákmozgalmaival jött létre ∼ Szellemi Szellemileg leg az egyeteme egyetemekk társadal társadalomtu omtudomá dományi nyi szakjain szakjain ekkor ekkor ⇒ felvirágzó „marxista reneszánszból” táplálkozott ⇒ Anarchizmus megjelenése Inkább szubkultúra, mintsem pártképződés ⇒ 1970 – 1980; ökológiai és zöldmozgalmak ∼ ∼ Szavazói: véleményformáló, értelmiségi elit Jobboldali ir irányzatok na napjainkban Kereszténydemokrata Kereszténydemokrata pártok A katolikus népességű államokban váltak meghatározó pártokká ∼ Eszmei Eszmeiség ségük ük alapj alapját át nagy nagy részb részben en a katol katolik ikus us egyhá egyházz társad társadalm almii ∼ taní tanítá tása saii képe képezi zik, k, külö különö nöse senn a Reru Rerum m Nova Novaru rum m (189 (1891) 1) és a Quadragesimo Quadragesimo Anno (1931) pápai enciklikák enciklikák megjelenése óta Elfoga Elfogadtá dtákk a parla parlamen mentar tarizm izmust ust és a pol polit itika ikaii li libe beral raliz izmus must,t, sőt ∼ szorgalmazták szorgalmazták a választójog választójog kiterjesztését a vidéki tömegekre ∼ „Katolikus munkásmozgalmak” Gazdaságpolitikában baloldali nézeteket képviseltek ⇒ Helyeselték az állam szociális intervencióját ⇒ ⇒ Elvetették az osztályharcot Eszmeisé Eszmeiségéne génekk egyik egyik melléká mellékága ga a keresztén keresztényszo yszocial cializmu izmus, s, ennek ennek a ∼ hivatásrendi, korporatív alapon szerveződő államnak a megteremtését emelte programja középpontjába Gondoskodó, paternalista állam hívei ⇒ A II. világháborúig világháborúig erős volt a felekezeti felekezeti meghatározottságuk ∼ ⇒
•
3 •
34. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ⇒
∼
⇒
⇒ ⇒ ∼ ⇒
⇒
⇒
• ∼ ∼ ∼
∼
⇒
⇒
∼
∼
∼
∼
⇒
Elut Elutas asít ítot ottá tákk a balo balold ldal al anti antikl kler erik ikal aliz izmu musá sát, t, véde védelm lmez ezté tékk a társadalom hagyományos intézményeit: egyház, család A II. világháború után nem kompromittálódtak a nácizmussal való kollaborálással Német Németors orszá zág, g, Olaszo Olaszorsz rszág: ág: a keresz keresztén tényde ydemok mokrat raták ák vált váltak ak a jobboldal gyűjtőpártjaivá A katolikus egyházhoz való szoros kötődésük megszűnt A keresztény jelző már csak egy általános értékrendet jelölt Napjainkban: Kizá Kizáró róla lagg kere keresz szté tény nyde demo mokr krat ataa párt pártok okbó bóll áll áll a jobb jobbol olda dall Németországban, illetve áll Ausztriában, Belgiumban Franciaország, Olaszország: jelentős politikai erő, de a konzervatív pártokkal kell versengeniük Szavazóbázisuk: heterogén – középosztályi karakterű; de nem az osztályhelyzet, hanem a vallásosság a szignifikáns mutató Konzervatív pártok: Parlamenten belül keletkezett pártokként jöttek létre Kezdetben a tradicionális uralkodó osztályok érdekeit képviselték A katoli katolikus kus ország országokb okban an a keresz kereszté tényd nydem emokr okrata ata mozga mozgalma lmakk sok esetben kiszorították őket A protestáns országokban (Skandinávia, Brit szigetek) a konzervatívok váltak a jobboldal gyűjtőpártjaivá Ezekben az államokban a konzervatívok nem kompromittálódtak a nácizmussal való együttműködésben Spanyolország, Portugália, Görögország, ’80-as évek – a katonai dikt diktat atúr úrák ák buká bukása sa után után szin szinté ténn vilá világi gi konz konzer erva vatí tívv és nem nem keres kereszt ztén ényde ydemok mokrat rataa alapo alaponn szerve szerveződ ződött ött újjá újjá a demokr demokrati atiku kuss jobboldal Ezekben az államokban a „rendszerváltást” követően a korábbi ∗ diktatúrát gyakran feltétel nélkül kiszolgáló egyházakhoz és a hozzájuk kötődő politikai erők nem voltak túl népszerűek A konzerva konzervatív tívok ok napjaink napjainkban ban egyértelm egyértelműen űen polgári polgári – középosz középosztál tályi yi karakterű pártok A gazdas gazdaság ágpol polit itiká ikába bann li libe beral ralizm izmus us jell jellemz emzii őket őket => ellen ellenzik zik a beavatkozó „jóléti” állam koncepcióját ’80-as évek óta – neoliberális gazdaságpolitikai hullám – elsősorban a konzervatív politikai erők a képviselői DE társa rsadal dalom – és kult ultúrpol rpoliitikai kai téren ren szemb mbeen állnak a liberalizmussal Helytelenítik az individualizmust
35. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Fontos a tradicio Fontos tradicionáli náliss társadal társadalmi mi int intézmé ézmények nyek védelme védelme (család, (család, egyház; nemzeti hagyományok) ∼ Szav Szavaz azói ói:: a maga magasa sabb bb jöve jövede delm lmű, ű, közé középo posz sztá tály lyii réte rétege gek; k; aktí aktívv templomba járók – viszont nem találunk munkásosztályba tartozót Szélsőjobboldal: ∼ Fasizmus, nácizmus – II. világháború => eltűntek a szélsőjobboldali pártok ’80-90-es évek: új jobboldal kialakulása ∼ ⇒ Az új szél szélső sőjo jobb bbol olda dall képv képvis isel elői ői radi radiká káli liss konz konzer erva vatí tívo vokk kiszakad kiszakadtak tak a „mérséke „mérsékelt” lt” konzerva konzervatív tív és kereszté keresztényde nydemokra mokrata ta pártokból ∼ A hagyományos hagyományos jobboldali jobboldali pártokban lezajló részleges radikali r adikalizálódást zálódást és szakadást két konfliktus magyarázza Európai integráció ⇒ ⇒ A harmadik világ országaiból érkező bevándorlás problémája A szélső szélsőjo jobbo bbolda ldali li párto pártokk szembe szembefo fordu rdult ltak ak a „mérsé „mérsékel kelt” t” ∗ jobboldali jobboldali erőkkel, mert: Ellenzik az európai integrációs folyamatot ♦ Követelik a bevándorlási szabályok szigorítását ♦ Nem hasonlítanak a világháború közötti fasiszta mozgalmakhoz: ∼ A fasizmus és a nácizmus kifejezetten antikapitalista, radikális ∗ szocialisztikus szocialisztikus követeléseket megfogalmazó mozgalmak, mozgalmak, míg az új szél szélső sőjo jobb bbol olda dall piac piacga gazd zdas aság ág párt párti, i, a nemz nemzet etii tőke tőke érdekeit védi az európai uniós szabályozás és a multinacionális cégek fenyegetése ellenében Az új szélső szélsőjob jobbol boldal dalii párto pártokk nem zsidóe zsidóell llene enese sek, k, sőt sőt az ∗ európai életformához asszimilálódott zsidóságra gyakran, mint pozitív példára hivatkoznak Az új szélsőjobboldalnak a társadalmi bázisát nem ugyanazok a ⇒ rétegek alkotják, mint a fasiszta mozgalmaknak A politikai centrum erői Mindaz Mindazon on pártok pártok melye melyekk eklekt eklektik ikus us ideoló ideológia giaii profi profilj ljuk uk alapj alapján án nem tekinthetőek egyértelműen sem jobb, sem baloldalinak Ők töltik ki a „mérleg nyelve” szerepet A centrum centrum pozíció pozíció társadal társadalmi mi támogat támogatott ottságu ságukk arányát arányát messze messze ⇒ meghaladó befolyást biztosít számunkra Európa – liberális pártok XIX. XIX. szá század parla rlament entariz rizmusáb usábaan a poli olitikai balold oldalt alt, a ∼ konz konzeerva rvatívokk vokkaal szem szembben, en, a vála álasztó ztójog kit kiterjes rjeszztésé téséve vell párhuzam párhuzamosan osan azonban azonban a szocial szocialista ista tömegpár tömegpártok tok váltak váltak a balolda baloldall domináns erejévé ⇒
•
4 •
•
•
36. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda A liberálisok a rájuk eső szavazati arányokat tekintve kis pártokká zsugorodtak – DE egy sajátos köztes pozícióba pozícióba kerültek ⇒ Gazd Gazdas aság ágpo poli liti tika kaii kérd kérdés ések ekbe benn a jobb jobbol olda dali li konz konzer erva vatí tívo vok; k; kult ultúrpo rpolitikáb kában és társa rsadalo alomp mpol oliitikáb kában a balold oldali szociáldemokraták tekintettek partnerként rájuk ∼ Jobboldali liberálisok: A XIX. század klasszikus liberális – konzervatív szemléletét őrzik ⇒ A gazdaságpolitikában ellenzik az állam beavatkozását ⇒ ⇒ Társ Társad adal alom ompo poli liti tika kaii kérd kérdés ések ekbe benn eset eseten enké ként nt kimo kimond ndot otta tann konzervatív álláspontot képviselnek Németország, Németország, Franciaország, Franciaország, Svájc, Ausztria, Belgium ∗ ∼ Baloldali (szociál) liberális pártok: ⇒ Elfogadták a beavatkozó, jóléti állam koncepcióját Kultúrpo úrpolliti itikába ában meg megőri őrizték ték a libera berallizmus zmus erőt rőteljes ⇒ antiklerikalizmusát ∗ Olaszország, Hollandia, skandináv országok ’80’80-as as évek évektő tőll gyar gyarap apod odna nakk a körn környe yeze zetv tvéd édőő – zöld zöld célk célkit itűz űzés ések ek a • programjukban • A „neoli „neolibe berál rális is”” közga közgazda zdaság ságii doktr doktríná ínátt a li libe berál rális is pártok pártok nem tett tették ék magukévá Skandináv országok: • ∼ A politikai centrum pozícióit az agrárpártok töltik be Programja eklektikus eklektikus ⇒ Gyűjtőpártok ⇒ ⇒ Szavazóik: agrár termelők; városi középréteg ⇒ A li libe berá ráli liss piac piacga gazd zdas aság ág híve hívei, i, DE vall valljá jákk a szoc szociá iáli liss álla állam m koncepcióját is ⇒ Agrárprotekcionista politikát szorgalmaznak ⇒ Ideológiájuk inkább konzervatív – a környezetvédelem hangsúlyos Közép – Európa: • Az agrárpártok EU ellenes szélsőjobboldali politikai politikai erőnek számítanak ∼ (Független Kisgazdapárt) 4 A magy magyar ar poli politi tika kaii pale palett ttaa − Mérsékelt többpártrendszer többpártrendszer − Politikai Politikai baloldal – Magyar Szocialista Szocialista Párt (MSZP) Az MSZMP 1989. októberi felbomlásakor alakították meg MSZP = „rendszerváltó párt” 1994-es választásokat már fölényesen nyerte meg ∼
37. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda
−
−
−
−
−
Ideológiai Ideológiai profiljában hangsúlyok a pragmatizmus, pragmatizmus, a modernizáció és a piacgazdaság iránti elkötelezettség Politikai Politikai jobboldal – Fidesz – Magyar Polgári Párt Liberális – újbaloldali ellenzékből vált jobbközép gyűjtőpárttá Báto átorít rítja a hag hagyomá yománnyos yos „tö „történ rténel elmi mi”” egyhá yházak zak közé özéleti szerepvállalását Gazdaság Gazdaságpoli politika tikaii programj programjában ában felbukka felbukkannak nnak privatiz privatizáció áció ellenes ellenes követelések, összességében gazdasági liberalizmust képvisel A világi – konzervatív pártok közé sorolható Nem Nemze zeti ti – konz konzer erva vatí tívv poli politi tika kaii erők erőkén éntt inte integr grál álta ta az MDF, MDF, a Kere Keresz szté tény ny Demo Demokr krat ataa Népp Néppár ártt és a Fü Függ gget etle lenn Kisg Kisgaz azda dapá párt rt szavazótábora valamint az SZDSZ illetve a MIÉP szavazóinak egy részét => szavazóbázisa: az európai konzervatív pártokéhoz hasonlóan középosztályi karakterű Szabad Demokraták Szövetsége Önálló politikai erő (2002 – 2006) Szűk körű értelmiségi elitcsoportból formálódott ki Alternatív baloldali, liberális, emberjogvédő alapról bírálták a diktatúrát Az SZDSZ SZDSZ társad társadal alom om és kul kultúr túrpol polit itika ikaii kérdé kérdések sekbe benn újbal újbalol oldal dalii értékrendet képvisel, a gazdaságpolitikában a neoliberalizmus híve Sok társadal társadalom om és kult kultúrpol úrpolitik itikai ai kérdésbe kérdésbenn a többségi többségi társadal társadalom om értékrendjétől eltérő felfogást képvisel => nem lesz tömegpárt Magyar Demokrata Fórum Az MSZMP nemzeti – konzervatív ellenzékeként nyerte meg, az első szabad és demokratikus választásokat 1990-ben 1994-es választási vereséget követően lényegében szétesett a párt MDF nem tekinthető igazából jelentős politikai erőnek Nem önálló pártként, csak a Fidesz szövetségesekén képes parlamenti mandátumokat szerezni Munkáspárt és a Magyar Igazság és Élet Pártja A Munkáspártot 1989-ben alakították meg az akkor felbomló MSZMP „keményvonalasai” „keményvonalasai” (Thürmer Gyula) A hazai politikai színtéren szélsőbaloldali Nem a radikális globalizációelle globalizációellenes nes baloldali értelmiség pártja – szavazói: a Kádár – korszak idősei; nyugdíjasok A MIÉP – szélsőjobboldal Politizálásban megnyilvánuló erőteljes antikapitalizmus jellemzi Új Baloldal 2002-es választásokon jelent meg Semmi köze a nyugat – európai újbaloldal szellemi áramlatához
38. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Egyf Egyfaj ajta ta kísé kísérl rlet et volt volt a két két vilá világh gháb ábor orúú közt köztii idős idősza zakk nemz nemzet etii szociáldemokrata” tradíciójának felélesztésére 5 Az érd érdekc ekcsopo soport rtook A társadalmi törésvonalak elsődleges megjelenítője a pártrendszer − − Vannak olyan csoport konfliktusok és érdekellentétek, melyek specifikus voltuk miatt vagy valami más okból, nem jelennek meg a pártképződés szintjén => érdekcsoportok − Érdekc Érdekcsop soport ortok ok = oly olyan an szerve szervezet zetek ek,, melyek melyek dekla deklarál ráltan tan tagja tagjaik ik érdek érdekei einek nek védelmére jönnek létre; nem törekszenek törvényhozói és kormányzati pozíciók megszerzésére; befolyásolni kívánják a politikai döntéshozókat 1 Az érdekérvényesítés angolszász modellje: USA – pluralizmus • ∼ Az egés egészz poli politi tika kaii foly folyam amat at érde érdekc kcso sopo port rtok ok vers versen engé gésé sébő bőll és alkudozásából áll A pol polit itik ikuso usokk rendsz rendszeri erint nt gazdag gazdag üzlet üzletemb embere erek, k, valam valamil ilyen yen helyi helyi ∼ érdekcsoport tagjai, vagy vezetői ⇒ Társa Társadal dalmil milag ag telj teljese esenn elfog elfogado adott tt,, hogy hogy ezek ezek a pol polit itiku ikusok sok ha bejutnak a Kongresszusba, ott is elsősorban saját érdekcsoportjukat érdekcsoportjukat próbálják meg képviselni Lobbizás ∗ 2 Int Intézményesített ér érdekegyeztetés Eu Európában • Az európai politikai politikai kultúrában a politikusok ilyesfajta nyílt elköteleződése elköteleződése bizonyos szűk társadalmi részérdekek iránt, nem elfogadott elfogadott • A társadalmi elvárás azt diktálja, hogy a politikusok a „közjó”, azaz az össztársadalmi érdekek érvényesülését mozdítsák elő A lobb lobbii csop csopor orto tokk nem nem vehe vehetn tnek ek rész résztt dire direkt kt mó módo donn a poli politi tika kaii ∼ döntéshozatalban ⇒ A lobbi lobbizás zás Európ Európaa álla államai maiba bann törvé törvényi nyile legg nem nem szabál szabályoz yozot ottt s társadalmilag sem elfogadott útja az érdekérvényesítésnek, DE a legfont fontoosabb sabb érde rdekcso kcsopo port rtok okat at más mó módo donn bev bevonj onják az intézményes politikai döntéshozatalba A résztvevő érdekcsoportok érdekcsoportok = érdekszervezetek érdekszervezetek ∗ ♦ A gazdasági jellegű csoportérdekek képviseletét látják el ♦ Szakszervezetek, munkaadói érdekvédő szervezetek Szakszervezet • A váro városi si mu munk nkás ássá ságg érde érdekv kvéd édel elmi mi szer szerve veze zete te,, a szoc szocia iali list staa ∼ munkáspártokkal elválaszthatatlanul összefonódva alakult ki a XIX. században ∼ Védték a dolgozók álláspontját a munkaadókkal szemben a bérezésről, illetve az egyéb munkafeltételekről esetlegesen kialakult viták során
39. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Annál hatékonyabb, minél több tagot tömörítettek az adott üzemben / ágazatban dolgozók közül, minél szorosabb szervezeti formában ∼ Legfontosabb Legfontosabb fegyverük a sztrájk ∼ A fejl fejlet ettt euró európa paii orsz ország ágok okba bann a ’70’70-es es évek évektő tőll kezd kezdőd ődőe őenn a foglalkoztatás szerkezet nagymértékű átrendeződésének, a szolgáltatói szféra szféra kiterjed kiterjedésén ésének ek és az ipari ipari szektor szektor szembetű szembetűnő nő leépülés leépüléséne ének k lehetünk szemtanúi 3 A ma magyar ér érdekegyeztetési re rendszer Komporatív német minta követése • Érdekegyeztető Tanács – az érdekegyeztetés korporatív csúcsszerve • • 1989 1989 – az állam állampár párti ti érdek érdeksze szerve rvezet zetek ek felbo felbomlá mlásáv sával al egy rendkí rendkívül vül fragmentált és pártpolitikailag is polarizált érdekszervezeti struktúra jött létre Az Érdeke Érdekegye gyezte ztető tő Tanác Tanácss munka munkavál válla lalói lói és munkál munkálta tatói tói oldal oldalaa ∼ egyaránt igen szétaprózottá vált 6 A töme tömegk gkom ommu muni niká káci ciós ós szfé szféra ra 1 A ny nyomtatott sa sajtó és és az az el elektronikus mé médiumok A képviseleti demokrácia működése elképzelhetetlen sajtó nélkül • Nyomtatott sajtó (XIX. század) – pártújságok ∼ ∼ Elektronikus Elektronikus médiumok (rádió - 1930, televízió – 1960) Mars Marsha hall ll McLu McLuha han; n; 1967 1967-b -ben en közz közzét étet ettt tézi tézise se – „Gut „Guten enbe berg rg ⇒ galaxis” ∗ Az elektronikus médiumok nem csak a nyomtatott sajtót, az újságokat, de a könyveket, sőt az írás – olvasás feleslegessé válásáho válásához, z, az írott írott kult kultúrán úrán alapuló alapuló hierarch hierarchikus ikus civiliz civilizáció ációss rendszerek a Gutenber galaxis összeomlásához vezetnek. 2 Kere Keresk sked edel elmi mi műk működ ödte teté téss és áll állam amii mono monopó póli lium um az az elek elektr tron onik ikus us méd médiá iába bann • USA – kereskedelmi alapon szerveződő rádiózás, televíziózás 1920-a 1920-ass évekbe évekbenn kite kiterje rjedt dt reklá reklámsz mszfé férát rát hívot hívottt életr életree az extrém extrém ∼ erősségű vállalati verseny ∼ Önfinanszírozóvá váló rádiózás – rádiós hirdetések születése Hallgatottsági – nézettségi mutatók => a kereskedelmi csatornák ⇒ szórakoztató műsorokat helyeztek előtérbe • Nag Nagyy – Brit Britan anni niaa – nem nem enge engedt dték ék meg meg a rádi rádióó rekl reklám ám célo célokr kraa való való felhasználását 1927 1927,, sugá sugárz rzás ásii mo mono nopó póli lium umma mall rend rendel elke kező ző közi közint ntéz ézmé mény nyké ként nt ∼ szervezték mega BBC-t , és a hallgatók előfizetési díjaira alapozták a finanszírozást Napjainkban: • ∼ Európai országok: kereskedelmi – szórakoztató adók dominanciája ∼
40. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Csökke ökkenn az elektro ktroni nikkus médi édiumo mokk sze szerep repe a pol politikai kai véleményformálásban ⇒ Pártoktól független napilapok térhódítása ∗ A nyomtatott sajtó nem szorult ki a politikai véleményformálásból teljesen, csupán megszűnt „töm „tömeg egmé médi dium um”” lenn lenni, i, a maga magasa sabb bb társ társad adal almi mi réte rétege gek k informálódásában és befolyásolásában játszik kulcsszerepet A média, mint negyedik hatalmi ág? Az emberek tudatában egyre szélesebb kép alakul ki a világról, de ez a kitágult világkép egyre kevésbé alapszik az ember saját értékelésén és információszerzésén Vélemények: A médi média, a, mi mint nt negy negyed edik ik hata hatalm lmii ág szer szerep epee a mo mode dern rn poli politi tika kaii ∼ rendszerekben rendszerekben fontosabb, mint a törvényhozásé vagy kormányzásé ∼ Nem hatalmi ág, mert nem folyik politikai döntéshozatal a médiában Csak Csak manipulá manipulációs ciós eszköz, eszköz, de az emberek emberek nem manipulá manipulálhat lhatók ók ⇒ korlátlanul ⇒
3 •
•
V) A nemzetközi nemzetközi politi politikai kai viszonyo viszonyokk világa 1 A nemz nemzet etkö közi zi rend rendsz szer er napj napjai aink nkba bann 1 A nemzetközi jog ellentmondásai • Nemzetközi jog = az államok egymás közti szerződésekkel hozták létre Ezek értelmében a nemzetközi jog alanya mindenekelőtt az államok, az ∼ állam államok ok álta általl létreh létrehoz ozott ott nemzet nemzetköz közii szerve szervezet zetek ek (kormá (kormányk nyközi özi szervezetek), valamint azok a nemzetközi szervezetek melyeket nem államok hoztak létre (nem kormányközi szervezetek) ∼ Az álla államok mok egymás egymásköz közti ti kapcso kapcsola latá tának nak,, tehát tehát a diplo diplomác máciá iának nak a jogaként jött létre A nemz nemzet etkö közi zi kapc kapcso sola lato tokk fejl fejlőd ődés ésén ének ek kezd kezdet etii fázi fázisá sába ban, n, az első első • nemzetközi nemzetközi szervezetek szervezetek létrehozása létrehozása előtt, a nemzetközi nemzetközi politikai politikai viszonyok egyedüli szereplői az államok voltak Nem meglepő, hogy a legelső nemzetközi jogi dokumentumokban ⇒ az államok saját magukra vonatkozóan vonatkozóan is állapítottak állapítottak meg bizonyos nemzetközi jogi alapelveket • Először minden állam szuverén (a nemzetközi jog alapelvei szerint) ∼ Két dimenziója: Belső szuveren renitás = az adott állam felsőbbsége saját ⇒ állampolgáraival szemben ⇒ Külső szuverenitás = az adott állam önállósága, s függetlensége Az állam nincs alárendelve semmilyen külső hatalomnak ∗
41. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Az államok önként lemondhatnak szuverenitásuk egy részéről, ha: ♦ Egy nemzetközi szervezetet alakítanak ∼ Az állam államok ok nemze nemzetk tközi özi jog jogil ilag ag mellé melléren rendel deltt viszo viszonyb nyban an állna állnak k egymással ∼ Eltekintve a területi, népességbeli, gazdasági és katonai erőben fennálló nyilvánvaló különbségektől, nemzetközi jogilag minden szuverén állam egyenlő ⇒ Az állam államok ok nemze nemzetkö tközi zi jog jogii szuve szuveren renit itása ása és egyenl egyenlősé ősége ge oly oly szorosan feltételezi egymást, hogy a kettőt együtt, gyakran csak, mint az államok szuverén egyenlőségének elvét említik ∼ Egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma Minden szuverén államnak meg kell adni azt a jogát, hogy maga ⇒ válassza meg társadalmi és politikai rendszerét, szabadon lépjen szerződéses kapcsolatba más államokkal Az államok külpolitikája gyakorlatban az egymás belügyeibe ∗ való való beavat beavatkoz kozásb ásból ól áll áll => az elv elv csak csak hiv hivat atkoz kozás ásii alapul alapul szolgál az egyes nemzetközi konfliktusokban Népek önrendelkezési joga ∼ Bármel Bármelyy ember emberii közöss közösségn égnek, ek, amely amely népkén népkéntt il ille letve tve nemzet nemzetké ként nt definiálja saját magát, joga van az önálló államiságra Nem mindig teljesül ⇒ Már Már a II. II. világh ághábor áborúú és az ENSZ ENSZ meg megala alakítá ítása előtt őtt ∗ megfogalmazódtak ezek az alapelvek Az ENSZ ENSZ alap alapok okmá mány ny megf megfog ogal alma mazá zása sako korr + 2 font fontos os ∗ nemzetközi jogi elvet rögzítettek Háborúról való lemondás elve Csak az önvédelmi háború megengedett ∼ Emberi jogok tiszteletben tartásának és érvényesítésének elve ∼ A nemzetközi közösség tagjainak elő kell segítenie, hogy az alapvető emberi jogokat, minden államban tiszteletben tartsák Problematikus ∼ ⇒ Lényegében ellentmond az egymás belügyeibe való beavatkozás tilalmának A nemz nemzet etkö közi zi jog jog szín színte teré rénn ninc nincss olya olyann közp közpon onti ti hata hatalo lom, m, amel amelyy erőszakszervezeti erőszakszervezeti révén szankcionálni lenne képes a nemzetközi jogi elvek megsértőit XIX. század – világkormány megfogalmazása ⇒ ∗ Az első világháború eseményei népszerűvé tették a gondolatot Az univ univer erzá záli liss nem nemze zetk tköz özii sze szerv rvez ezet etek ek:: a Néps Népszö zöve vets tség ég és az az ENS ENSZ Z ∗
•
•
•
•
2
42. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda •
3 •
• • •
Népszövetség: Kormán Kormánykö yközi zi szerve szerveze zett – min mindaz dazok ok a több több álla állam m által által létreh létrehoz ozott ott ∼ szervezetek, melyeknek van belső alkotmánya (alapító okirat), állandó struktúrája és intézményei (képviseleti és döntéshozó testület, operatív titkárság), és önálló nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek ∼ Világkormány funkcióját szánták neki Legfőbb feladata: ∼ Nemzetközi Nemzetközi béke megőrzése ⇒ ⇒ Jövőbeni háborúk megakadályozása ∗ A gyako yakorl rlat atbban a szer szervvezet zet a győz yőztesek sek nag nagyhat yhataalm lmii politikájának eszközévé vált ♦ Döntéshozó testületének csak a győztes államok lettek a tagj tagjai ai – Német Németors ország zágot, ot, Szovje Szovjetu tunió niótt kizár kizártá ták; k; USA – önként távolt maradt ∼ A második világháború világháború előestéjén teljesen széthullott, miután a fasiszta szövetségi „tengelyhez” csatlakozó Olaszország és Japán is kilépett Az EN ENSZ sz szervezeti fe felépítése és és mű működése A második második vil világhá ágháború ború győztes győztes nagyhata nagyhatalmai lmai hozták hozták létre létre – Egyesült Egyesült Nemzetek Szervezete Fő célja: nemzetközi béke és biztonság fenntartása Feladata: a nemzetközi jog elveinek az államokkal való betartatása Szervezeti struktúrája: Párhuzam a „nemzeti” kormányzati rendszerek felépítésével ∼ ∼ Rendelkezik parlamentáris szervvel (Közgyűlés) A Közgyű Közgyűlé lésbe sbenn mi minde ndenn tagál tagálla lam m 1 szavaz szavazat attal tal rendel rendelkez kezik ik ⇒ (szuverén egyenlőség) A Közgyűlés többségi szavazattal hozhat határozatokat ⇒ ⇒ Évi rendes ülésszaka rendszerint szeptemberben van, 1 – 2 hét Rendkívüli közgyűlést lehet összehívni ∗ Az ENSZ Közgyűlés határozatai nem kötelezőek a tagországokra ⇒ nézve, csupán ajánlottak Valódi döntéshozó szerve: Biztonsági Tanács (BT) ∼ Viseli a felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért ⇒ ⇒ 15 tagú testület – a tagállamok tényleges gazdasági, politikai és katonai súlya is tükröződik bizonyos mértékig 10 tag tag rotáci rotációs ós alapo alaponn cserél cserélődi ődikk – kiv kivála álaszt sztás ásukn uknál ál döntő döntő ∗ szempont: a kontinensek arányos képviselete 5 tag állandó (USA, Oroszország, Anglia, Anglia, Franciaország, Kína) ∗
43. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Az ENSZ egyetlen olyan szerve, melynek határozatai kötelezőek a tagállamokra nézve ∼ Problémák: ⇒ Nehézkes döntési mechanizmus jellemzi Határozatot 9 + 5 tag egyhangú egyetértésével lehet meghozni ∗ Mind az 5 állandó tag beleegyezése szükséges – tehát nekik ♦ vétójoguk van gyakorlatilag Összetétele ⇒ A II. világháború utáni nagyhatalmi erőviszonyokat tükrözi ∗ ♦ Napjainkban azonban már nem azok a nagyhatalmi államok, mégis állandó tagokként vannak jelen Nincs állandó hadserege ⇒ ∗ Az esetl esetlege egess katona katonaii beava beavatko tkozás zások ok alkal alkalmá mával val csupá csupánn a tagállamok haderejére támaszkodhat A békefenntartó missziókban résztvevő „kéksisakos” haderőt is ∗ mindig esetileg „adják össze” egyes államok Az EN ENSZ sz szakosított iinntézményei Intézmények: ⇒ Nemzetközi Nemzetközi Munkaügyi M unkaügyi Szervezet (ILO) Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) ⇒ ENSZ ENSZ Neve Nevelé lésü sügy gyi, i, Tudo Tudomá mány nyos os és Kult Kultur urál ális is Szer Szerve veze zete te ⇒ (UNESCO) Egészségügyi Világszervezet (WHO) ⇒ Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) ⇒ ∼ Teljesen függetlenek ∼ Univerzális kormányközi szervezetek A Föld bármelyik állama előtt nyitva állnak ⇒ Az ENSZ tagság nem jelenti automatikusan az ilyen szervezetekben ∼ való tagságot is Regi Regioonál nális és fu funkci nkcioonál nális nem nemzetk etközi egy együt ütttműköd űködéések sek Kormányközi szervezetek létrejöhetnek: ∼ Regionális alapon – amikor egymással szomszédos államok valósítanak meg valamilyen téren szorosabb együttműködést ⇒ Célja: ∗ valamiféle gazdasági integráció => gazdasági alapú regionális szervezetek ♦ Észak – Amerikai Szabadkereskedelmi Szabadkereskedelmi Övezet /NAFTA/ ♦ Dél – Kelet Ázsia: ASEAN, ⇒
4 •
5 •
44. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda EU Katonai céllal megalapuló regionális szervezetek ∗ USA: NATO (Észak Atlanti Szerződés Szervezete) ♦ ♦ Szovjetunió: Varsói Szerződés (1991) Funkcionális alapú együttműködés ∼ Olajexportáló Olajexportáló országok szövetsége – OPEC ∗ ♦ Tagj Tagjai ai közö között tt geol geológ ógia iaii adot adotts tság ágok okna nakk kösz köszön önhe hető tően en első elsőso sorb rban an arab arab orsz ország ágok okat at talá találh lhat atun unk, k, de tagá tagáll llam amaa Nigéria és Venezuela is A „n „nem ko kormá rmánykö nyközzi” sze szerv rveezetek nö növek vekvő jelent entősé ősége Nem kormányközi szervezetek (Non Governmental Organizations – NGO) = azon azon nemz nemzet etkö közi zi szer szerve veze zete tek, k, mely melyek ek a korm kormán ányo yokt któl ól függ függet etle lenn kezdeményezések nyomán jöttek/jönnek létre Pártok / politikai mozgalmak hozhatják létre ∼ Internacionálé, Internacionálé, Szociáldemokrata Szociáldemokrata Internacionálé, Internacionálé, Kereszténydemokrata Kereszténydemokrata Unió Vilá Világs gsze zert rtee több több orsz ország ágba bann jele jelenn lévő lévő és inté intézm zmén énye yesí síte tett tt vall vallás ásii közösségek is felfoghatók nemzetközi szervezetként Egysze Egyszerű rű civil civil szerve szervező ződés dések ek – Greenp Greenpea eace ce mozgal mozgalom, om, nemze nemzetkö tközi zi emberjogvédő szervezet (Amnesty International) Multinacionális gazdasági korporációk A nemz nemzeetközi özi kap kapcsol csolaatok fej fejlődésé désénnek para paraddigm gmáái: Az embe emberi risé ségg tört törtne neté tébe benn nagy nagyon on soká sokáig ig,, gyak gyakor orla lati tila lagg az újko újkori ri gyarmatosítás megindulásáig, legfeljebb a térben egymáshoz közel fekvő álla államo mokk közö között tt volt volt kapc kapcso sola lat, t, az egym egymás ástó tóll távo távoll lévő lévő álla államo mok, k, civilizációk között az érintkezés szórványos és esetleges volt Az embe emberi risé ségg tört történ énet etén ének ek ebbe ebbenn a hoss hosszú zú peri periód ódus usáb ában an tehá tehátt tulaj tulajdon donkép képpen pen nem beszél beszélhet hetünk ünk sem nemzet nemzetköz közii kapcs kapcsol olat atok, ok, sem nemzetközi nemzetközi rendszer létezéséről Európai államok gyarmatosítása – 1500-as évek 1900-ig az európai országok leigázták csaknem egész Afrikát és Ázsiát ∼ ∼ Európai meghatározottságú nemzetközi rendszer alakult ki = európai nemzetállamok és az általuk birtokolt gyarmati területek rendszere Két világháború – meggyengítette az imperialista európai nemzetállamokat ∼ Kezdetét vette az európai országok gyarmatbirodalmainak felbomlása ∼ A világháborúk igazi győztesei – USA, Szovjetunió Euró Európa paii megh meghat atár ároz ozot otts tság ágúú nemz nemzet etkö közi zi rend rendsz szer er hely helyet ettt ⇒ hidegháborús időszak bipoláris világrendszere 1990-es évek – Szovjetunió felbomlása – felborult a bipoláris rendszer ♦
6 •
•
•
•
•
7 •
•
•
•
•
45. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Új rendszer kialakulása kialakulása – DE MILYEN PARADIGMÁVAL? Francis Fukuyama a Szovjetunió bukása előtt közzétett „történelem ∼ vége” tézise: Látta Látta a kommun kommunis ista ta tömb tömb összeo összeomlá mlását sát,, úgy úgy vélte vélte ennek ennek nyomá nyománn li liber berál ális is demokrácia világméretű elterjedése következik, hiszen a képviseleti demokrácia egy univerzális politikai modell, amely a kellő gazdasági alapok megléte esetén a világ bármely részén bevezethető és idővel be is fogják vezetni ∼ Samuel P. Huntington – a „történelem „történelem vége” tézis kritikáját adó elmélet „civilizációk összecsapásáról” A bipo bipolá lári riss rend rendsz szer er össz összeo eoml mlás ásáv ával al nem nem szűn szűnte tekk meg, meg, sőt sőt éppe éppenn hogy hogy megszaporodtak a különféle fegyveres konfliktusok (vallási, etnikai). Elmélete szerint a hidegháború végeztével a kulturális – civilizációs konfliktusok váltak meghatározóvá a világpolitikában, így a nemzetközi folyamatok főszereplői a hagyomán hagyományos yos nemzetá nemzetállam llamokná oknáll tágabb, tágabb, egymássa egymássall szembená szembenálló lló civiliz civilizáció ációss tömb tömbök ök lesz leszne nek. k. A civi civili lizá záci ciós ós érte értele lemb mben en vett vett „ nyug nyugat at”” fő rivá riváli lisa sa a gazd gazdas aság ágil ilag ag is mege megerő rősö södő dő kína kínaii civi civili lizá záci cióó és a nyug nyugat atta tall mi mind ndig ig is konfrontálódó iszlám világ lesz Huntington szerint. – „harmadik világháború” a XXI. század első tizedeiben Harmadik paradigma ∼ A jövőben nem is a nemzetállamok, nemzetállamok, de nem is a náluk nagyobb, birodalmi léptékű civilizációs civilizációs tömbök lesznek a nemzetközi viszonyok meghatározó szereplői. Ezek a „hagyományos” egységek a jövőben háttérbe szorulnak a tömegkommunikáció korszakán korszakának ak technika technikaii lehetősé lehetőségeit geit jobban jobban kihaszná kihasználó, ló, hálózat hálózatszerű szerű struktúr struktúrák ák melle mellett tt.. Multi Multinac nacio ionál nális is cégek cégek nagyob nagyobbb hatal hatalmat mat és gazda gazdaság ságii pot potenc enciá iált lt koncentrálnak, mint 1 – 1 állam 2 Az Eu Európai Un Unió 1 Az európai integráció kezdetei • Az európai integrációs folyamat a második világháború után vette kezdetét, két okból A világháborúban részt vevő európai országok tetemes veszteségeket ∼ szenvedt szenvedtek ek mind emberéle emberéletekb tekben, en, mind anyagiak anyagiakban, ban, és az európai európai politikusok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági talpra állást egyik európai állam sem lesz képes rövidtávon önerejéből végrehajtani ∼ USA – Marshall segély A szét szétos oszt ztás ásáé áért rt fele felelő lőss szer szerve veze zett az Euró Európa paii Gazd Gazdas aság ágii ⇒ Együttműködés Szervezete (OEEC) – az első „nemzetek feletti” európai intézmény A Benelux államok és Franciaország félt az esetleges német újra∼ felfegyverkezéstől felfegyverkezéstől – közös európai ellenőrzés ellenőrzés alá kell helyezni a német hadiipar két kulcsszektorát: a széntermelést, vaskohászatot 2 A Montánunió és a Római Szerződések Európai Európai Szén és Acélközö Acélközösség sség – Montánun Montánunió ió létrehoz létrehozásár ásáraa vonatkoz vonatkozóó • elképzelést 1950. május 9; Robert Schumman •
46. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Montánunió = az alapító 6 ország (Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxem Luxembur burg, g, Német Német Szöve Szövetsé tségi gi Köztá Köztársa rsaság ság,, Olaszo Olaszorsz rszág) ág) szén szén és acél acélip ipar arát át (lén (lénye yegé gébe benn a loth lothar arin ingi giai ai vasé vasérc rc és a Ruhr Ruhr vidé vidéki ki szénmezőkön folyó kitermelést egy, a résztvevő államok által delegált szakemberekből álló, de a delegáló államoktól aztán független szakértői hatóság irányítása alá helyezik A tagállamoktól független szakértői testület (Főhatóság) irányította ⇒ A tagállamok illetékes minisztereiből álló Tanács csak kontrollt ⇒ gyak gyakor orol oltt a Fő Főha ható tósá ságg mu munk nkáj ájaa fele felett tt,, mí mígg a tagá tagáll llam amok ok parlamen parlamentjei tjeinek nek kül küldött dötteibő eibőll álló álló Közgyűlé Közgyűléss csupán csupán konzulta konzultatív tív funkciókkal rendelkezett 1957 – Római Szerződések => az európai államok létrehoztak két új integrációs intézményt az EURATOM-ot és az EGK-t (Európai Gazdasági Közösség) EUR EURATOM ATOM – a Mont Montáánuni unióhoz óhoz haso hasonl nlóó együt gyütttműköd űködéés az ∼ atomenergetika területén ∼ EGK – minél teljesebb gazdasági integráció megteremtését tűzte ki célul Gazdasági integráció lehetséges fokozatai ⇒ Szabadkereskedelmi Szabadkereskedelmi övezet (a részt ∗ résztvev vevőő ország országok ok egymás egymás között eltörlik a vámokat) Vámunió (a küls külsőő orsz ország ágok okka kall szem szembe benn is össz összeh ehan ango golt lt ∗ vámpolitika) Közös piac (nemcsak az áruk, hanem a tőke, a munkaerő és a ∗ szolgáltatások szabad áramlása is biztosított) Egységes piac (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő ∗ szabad áramlását akadályozó „nem vámjellegű” tehát fizikai, technikai korlátokat is felszámolják) Gazdasági unió (a résztvevő országok gazdaságpolitikájukat ∗ gazdaságpolitikájukat is összehangolják, ennek fontos eleme a monetáris unió, azaz a közös valuta bevezetése) Politikai unió (közö ∗ (közöss törvé törvényh nyhoz ozás ás és kormán kormányza yzat,t, közös közös külpolitika és belpolitika, egységes igazságszolgáltatás) Az Európai Unió három pillére Az európai integráció gazdasági téren napjainkra igen előrehaladott 1968 – vámunió 1986 – közös piac Jelenleg – gazdasági unió kialakulásának fázisa 1992: Maastrichti Szerződés – 3 pilléres struktúrává alakították az unió szervezetrendszerét ∼ 1. pillér – maga a gazdasági unió (tehát a Montánunió, az EURATOM és az EGK keretében megvalósult gazdasági integráció) ∼
•
3 • • • • •
47. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda A nemzetek feletti szupranacionlis intézmények irányítják 2. pillér – közös külpolitika és biztonság politika ∼ 3. pillér – belpolitika és igazságügyi együttműködés ∼ ⇒ Utóbbi kettő – kormányközi alapokon működnek Nin Nincs csen enek ek a szup szupra rana naci cion onál ális is unió unióss inté intézm zmén énye yekn knek ek ∗ alár aláren ende delv lve, e, a nemz nemzet etál álla lami mi korm kormán ányo yokk gyak gyakor orla lati tila lagg diplomáciai tárgyalásokon, konszenzusos alapon döntenek az ide tartozó kérdésekről ♦ Konszenzus szerint sikeres lépés – ha egy „második vagy harmadik harmadik pil pillére léres” s” szakpoli szakpolitiká tikátt sikerül sikerül „első „első pil pillére léressé” ssé” tenni ∼ Az uni uniós ós dönté döntésho shoza zatal talba bann megha meghatár tározo ozott tt arányb arányban an vanna vannakk jele jelenn szupranacionális illetve a kormányközi elemek Dönt Döntééshoza hozattal a szup szupra rannacionál onáliis inté ntézmény ményeekbe kben Montánunió esetén Elsődleges hatalom = Főhatóság ∼ Másodlagos hatalom = Tanács ∼ EGK esetén Elsődleges hatalom = Tanács ∼ Egyéb szervek: Bizottság, Közgyűlés ∼ EU esetén ∼ Fő döntéshozó szerv – Tanács Nem egy szervezet, hanem intézményhalmaz ⇒ Európai Tanács – az uniós tagállamok állam és kormányfőinek ∗ évente rendszerint 2 alkalommal összeülő értekezlete Minis Miniszte zterek rek Tanác Tanácsa sa = taná tanácso csokk sokasá sokasága ga – szakp szakpol olit itika ikaii ∗ testü testüle lete tek, k, melyek melyek a tagál tagállam lamok ok il ille leték tékes es szakmi szakmini niszt sztere ereit it tömörí töm öríti tikk (Álta (Általá lános nos ügyek ügyek Tanác Tanácsa, sa, Pénzüg Pénzügymi ymini niszt sztere erek k Tanácsa) Itt zajlik a mindennapi uniós döntéshozatal konszenzusos – ♦ korm kormán ányk yköz özii alap alapon on => az össz összes es tagá tagáll llam am egyh egyhan angú gú jóváhagyásával ∼ Szupranacionális intézmény – Bizottság ⇒ A bizt biztos osok okat at a tagá tagáll llam amok ok dele delegá gálj lják ák,, de után utánaa már már nem nem visszahívhatóak, visszahívhatóak, és a Parlament sem válthatja le őket, csak az egész Bizottságot 2/3-os döntéssel A biz biztosok sok viszon szonyl ylaag függe üggettlenek nek az őke őket del delegáló áló ∗ kormányoktól, habár munkájuk során gyakran törekednek saját tagállamuk érdekeinek képviseletére ⇒
4 •
•
•
48. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda A Tanács és a Parlament döntés-előkészítő illetve adminisztratív végrehajtó szerve ⇒ A Tanács Tanács és a Parlamen Parlamentt kizáróla kizárólagos gos javaslat javaslattevő tevő szerve, tehát tehát döntő befolyással rendelkezik annak vonatkozásában, hogy milyen ügyek kerülnek a Tanács illetve a Parlament elé ⇒ Nem végrehajt, csupán ellenőrzi a tagállami végrehajtást Európai Parlament (EP) Kezdetben: tagállami parlamentek delegáltjaiból álló konzultív szerv ∼ ∼ 1979 óta – az állampolgárok közvetlenül választják ⇒ Minden tagállamban egy időben, de országonként külön - külön A Tanács társjogalkotó szervévé emelkedett ∼ Számos kérdésben a Parlament egyetértő szavazata szükséges a Tanács ∼ döntéseinek jogerőre emelkedéséhez Vétójoggal rendelkezik ⇒ Az EU „pártjai” Pártok: Európai Néppárt – a legnagyobb frakció ∼ Európai Szocialista Párt ∼ ⇒ Együtt a mandátumok több mint 60%-át birtokolják Minden tagállamból vannak tagjaik általában ⇒ Európai Liberális Demokraták ∼ Zöldek – környezetvédelem ∼ Egysé Egységes ges Európ Európai ai Balol Baloldal dal / Észak Észak Zöld Zöld Balol Baloldal dal Konföd Konföderá eráci cióó – ∼ radikális baloldali pártok, mozgalmakból kerülnek ki Unió Unió a Nemzet Nemzetek ek Európ Európáj ájáé áért rt – erőte erőtelj ljes es jobbo jobbold ldal alii (gyakr (gyakran an EU ∼ ellenes) pártokat tömöríti össze / Skandináv, angolszász konzervatívok/ Demo Demokr krác áciá iákk és Külö Különb nböz özős őség égek ek Euró Európá pája ja – vegy vegyes es;; etni etnika kaii ∼ szep szepar arat atis ista ta párt pártok ok (bas (baszk zk Bata Batasu suna na,, holl hollan andd fund fundam amen enta tali list staa keresztény párt, brit családvédő családvédő párt) Független képviselők ∼ Nem tekinthetők valódi, európai szintű politikai pártoknak Euró Európpai Unió nió: föd födeerác ráció vag vagyy nem nemzet zetközi özi sze szerve rvezet? et? Föderációként való működésének jele: ∼ Az uniós uniós döntésho döntéshozat zatalna alnakk megkerül megkerülhete hetetlen tlen tényező tényezőii a tagálla tagállami mi korm kormán ányo yokt któl ól tény tényle lege gese senn is függ függet etle lení níte tett tt,, nemz nemzet etek ek fele felett ttii intézmények, mint amilyen a Bizottság / Európai Parlament ∼ A mi minős nősít ített ett töb többsé bségi gi döntés döntéshoz hozat atal allal lal,, a Tanác Tanácss működé működésév séven en is megjelent a szupranacionális elem ⇒
•
5 •
•
6 •
49. oldal
Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ∼
• ∼
∼ •
⇒
A föderációkban a szövetségi szinté a szuveneritás, az alkotmány azt határozza meg, hogy melyek azok a kivételes jogkörök, melyek a tagállami szintre szállnak le Nemzetközi szervezet, hiszen: A legfőbb döntéshozó szerve, a Tanács nagyobbrészt kormányközi alapon, azaz nemzetközi szervezetekhez hasonlóan működik Az EU-ban a tagállamoké a szuveneritás Nem tekinthető klasszikus konföderációnak sem, hisz pont azok a területek (kül (külpo poli liti tika ka)) mara maradt dtak ak a legi legink nkáb ábbb nemz nemzet etii hatá hatásk skör örbe ben, n, amik amiket et a konföderációknál a szövetségi szint képvisel Napj Napjain ainkba kbann nem létezi létezikk oly olyan an „európ „európai” ai” ident identit itás, ás, amely amelynek nek megl meglét étee eseté seténn „Eur „Európ ópár áról ól”, ”, mi mint nt poli politi tika kaii közö közöss sség égrő rőll beszélhetünk
50. oldal
