Makroökonómia jegyzet mérnököknek Óbudai egyetem (horváth istván 2015)

KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

Horváth István

Makroökonómia Makroökonómia mérnököknek

ÓE-KGK 4044 Budapest, 2015.

1. A makrogazdaság szereplői, alapfogalmak

A makroökonómia egy ország gazdaságával foglalkozik. Nemzetgazdaságtannak is nevezhetjük. A gazdaság szereplőit nem különálló egységenként vizsgálja, hanem azokat összevontan kezeli. Egy ország összes háztartása alkotja a HÁZTARTÁS szektort. Az ország össze s vállalata alkotja a VÁLLALAT szektort. Ezt a két szektort magánszektornak is szokták nevezni (rövidítve, becézve: maszek). A háztartás biztosítja a vállalat számára a munkaerő kínálatot, cserébe bért kap. A háztartás megtakarítás ai jutnak el a pénzintézetek közreműködésével a vállalathoz, a vállalat ezekből a forrásokból finanszírozza a rendszeresen felmerülő folyó költségeit és a termelésüket több éven keresztül szolgáló beruházásokat. A vállalatok ezért hitelkamatot fizetnek, a háztartások betéti kamatot kapnak. A háztartások az általuk nem használt földjüket bérleti díj fejében átengedik használatra a vállalatoknak. Ha utánagondolunk, akkor a vállalatok tulajdonosai a háztartások, melyek kockáztatják a vállalkozásba bevitt vagyonukat, sőt esetenként a magánvagyonukat is. A kockázatvállalásért cserébe részesülhetnek részesülhetnek a vállalat profitjából. A modern gazdaságok vegyes gazdaságok. Ez azt jelenti, hogy az ÁLLAM , a magánszektor mellett, fontos szerepet játszik a gazdaság életében. Szabályozza a magánszektor működését: versenyszabályokat versenyszabályokat hoz, ágazatokat szabályoz, monopóliumokat korlátoz, adók és támogatások formájában újra elosztja a jövedelmeket, kezeli a környezetszennyezés problémáját. Előállít olyan termékeket, nyújt olyan szolgáltatásokat, melyeket a magánszektor nem hajlandó, vagy nem képes termelni. A költségvetési törvény alapján ide tartozó szervezeteket, szervezeteket, intézményeket értjük az ÁLLAM szektor alatt. A Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Statisztikai Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (beleértve az állami felsőoktatási intézményeket), Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Adó - és Vámhivatal, a helyi önkormányzatok mind az állam szektorhoz tartozik. A felsoroltak csak példák, hiszen a költségvetési törvény több, mint ezer oldalon 72 költségvetési fejezetet részletez, valamint a parlament megváltoztathatja megváltoztathatja a fejezetek fejezetek számát, elnevezését elnevezését is. Ha a nemzetgazdaság egy konkrét szereplőjét nézzük, akkor az Óbudai Egyetem, amely állami fenntartású, az ÁLLAM szektor része, míg a magántőkéből működő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a VÁLLALAT szektor része. Hasonlóan a fővárosi Szent János Kórház az ÁLLAM szektorba tartozik, a Telki Magánkórház a VÁLLALAT szektorba. Látható, hogy a tevékenység tevékenység nem határozza meg minden esetben egyértelműen a szervezet hovatartozását, bár vannak olyan tevékenységek, melyeket csak az ÁLLAM végezhet (például nemzetbiztonsági nemzetbiztonsági okokból). A modern gazdaságok nyitott gazdaságok is. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok a globális piacokon kapcsolatba kerülnek más országok szereplőivel (külföldi háztartásokkal, háztartásokkal, vállalatokkal, kormányzati szervekkel). A makrogazdaság makrogazdaság negyedik szektora a KÜLFÖLD. Termékeket adnak el a hazai vállalatok külföldön, ez az export. Külföldi termékeket vásárolunk ez az import. Nem csak termékek és szolgáltatások áramlanak az országok között, hanem a tőke is. Külföldiek fektetnek be nálunk (ez a tőkeimport), hazaiak fektetnek be külföldön (ez a tőkeexport). A munkaerő is áramolhat az országok között. A makroökonómiai tanulmányaink során nem csak a szereplők összevonását alkalmazzuk, hanem az egyes szektorok által vásárolt termékeket is termékcsoportokká termékcsoportokká aggregáljuk. 1 Horváth István

Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar

1. A makrogazdaság szereplői, alapfogalmak

A makroökonómia egy ország gazdaságával foglalkozik. Nemzetgazdaságtannak is nevezhetjük. A gazdaság szereplőit nem különálló egységenként vizsgálja, hanem azokat összevontan kezeli. Egy ország összes háztartása alkotja a HÁZTARTÁS szektort. Az ország össze s vállalata alkotja a VÁLLALAT szektort. Ezt a két szektort magánszektornak is szokták nevezni (rövidítve, becézve: maszek). A háztartás biztosítja a vállalat számára a munkaerő kínálatot, cserébe bért kap. A háztartás megtakarítás ai jutnak el a pénzintézetek közreműködésével a vállalathoz, a vállalat ezekből a forrásokból finanszírozza a rendszeresen felmerülő folyó költségeit és a termelésüket több éven keresztül szolgáló beruházásokat. A vállalatok ezért hitelkamatot fizetnek, a háztartások betéti kamatot kapnak. A háztartások az általuk nem használt földjüket bérleti díj fejében átengedik használatra a vállalatoknak. Ha utánagondolunk, akkor a vállalatok tulajdonosai a háztartások, melyek kockáztatják a vállalkozásba bevitt vagyonukat, sőt esetenként a magánvagyonukat is. A kockázatvállalásért cserébe részesülhetnek részesülhetnek a vállalat profitjából. A modern gazdaságok vegyes gazdaságok. Ez azt jelenti, hogy az ÁLLAM , a magánszektor mellett, fontos szerepet játszik a gazdaság életében. Szabályozza a magánszektor működését: versenyszabályokat versenyszabályokat hoz, ágazatokat szabályoz, monopóliumokat korlátoz, adók és támogatások formájában újra elosztja a jövedelmeket, kezeli a környezetszennyezés problémáját. Előállít olyan termékeket, nyújt olyan szolgáltatásokat, melyeket a magánszektor nem hajlandó, vagy nem képes termelni. A költségvetési törvény alapján ide tartozó szervezeteket, szervezeteket, intézményeket értjük az ÁLLAM szektor alatt. A Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Statisztikai Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (beleértve az állami felsőoktatási intézményeket), Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Adó - és Vámhivatal, a helyi önkormányzatok mind az állam szektorhoz tartozik. A felsoroltak csak példák, hiszen a költségvetési törvény több, mint ezer oldalon 72 költségvetési fejezetet részletez, valamint a parlament megváltoztathatja megváltoztathatja a fejezetek fejezetek számát, elnevezését elnevezését is. Ha a nemzetgazdaság egy konkrét szereplőjét nézzük, akkor az Óbudai Egyetem, amely állami fenntartású, az ÁLLAM szektor része, míg a magántőkéből működő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a VÁLLALAT szektor része. Hasonlóan a fővárosi Szent János Kórház az ÁLLAM szektorba tartozik, a Telki Magánkórház a VÁLLALAT szektorba. Látható, hogy a tevékenység tevékenység nem határozza meg minden esetben egyértelműen a szervezet hovatartozását, bár vannak olyan tevékenységek, melyeket csak az ÁLLAM végezhet (például nemzetbiztonsági nemzetbiztonsági okokból). A modern gazdaságok nyitott gazdaságok is. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok a globális piacokon kapcsolatba kerülnek más országok szereplőivel (külföldi háztartásokkal, háztartásokkal, vállalatokkal, kormányzati szervekkel). A makrogazdaság makrogazdaság negyedik szektora a KÜLFÖLD. Termékeket adnak el a hazai vállalatok külföldön, ez az export. Külföldi termékeket vásárolunk ez az import. Nem csak termékek és szolgáltatások áramlanak az országok között, hanem a tőke is. Külföldiek fektetnek be nálunk (ez a tőkeimport), hazaiak fektetnek be külföldön (ez a tőkeexport). A munkaerő is áramolhat az országok között. A makroökonómiai tanulmányaink során nem csak a szereplők összevonását alkalmazzuk, hanem az egyes szektorok által vásárolt termékeket is termékcsoportokká termékcsoportokká aggregáljuk. 1 Horváth István


A HÁZTARTÁS

szektor vásárlásait FOGYASZTÁS -nak nevezzük, ezen azt a pénzösszeget értjük, amennyit a gazdaság összes háztartása adott időszakban (mondjuk egy évben) fogyasztási javak vásárlására fordít. Mivel nagyon sokféle terméket, szolgáltatást vesznek a háztartások, ezért mindezt fizikai mértékegységben mértékegységben lehetetlen összesíteni (több ezer köbméter sör , több tonna Túró Rudi, sokmillió elkészült frizura és néhány millió sertés nem hozható másképp közös nevezőre), így pénzben határozzuk meg a nagyságát. Például 2013-ban a magyar háztartások fogyasztása 18700 18700 milliárd forint volt. A VÁLLALAT szektor vásárlásait BERUHÁZÁS -nak nevezzük. Fontos, hogy a termelés során más vállalatoktól megvásárolt , a termeléshez szükséges anyagok, energia, alkatrészek, félkész termékek, stb. értéke ebbe nem tartozik bele, csak olyan termelési eszközök, amelyek több éven keresztül szolgálják a szolgálják a vállalat tevékenységét tevékenységét (ilyenek lehetnek az ingatlanok, gépek, berendezések). berendezések). A háztartás házépítését is ide soroljuk. Az ÁLLAM szektor vásárlásait KORMÁNYZATI KIADÁS -nak nevezzük. Az állam a feladatai ellátásához a vállalatoktól vásárolja meg a szükséges termékeket. A KÜLFÖLD szektor vásárlásai tőlünk az EXPORT. A mit a hazaiak vesznek a külföldiektől , az az IMPORT. A kettő különbségét külkereskedelmi egyenlegnek, külkereskedelmi mérlegnek, sőt nettó exportnak is szokták nevezni. Nettó export=Export - Import. Ha az egyenleg pozitív, akkor külkereskedelmi többletről beszélünk, ha negatív, akkor külkereskedelmi külkereskedelmi hiányról. A továbbiakban a szektorok rövidítése H,V,Á,K (háztartás, vállalat, állam, külföld). A szektorok által vásárolt termékcsop t ermékcsoportoké ortoké (angol megfelelőből) a következők: C (consumption) a FOGYASZTÁS, I (investment) a BERUHÁZÁS, G (goverment expe nditures) a KORMÁNYZATI KIADÁS, X az EXPORT, IM az IMPORT, NX (net export) NETTÓ EXPORT.

A magyar köznyelvben elterjedt kifejezés , a kormányzati kiadások szinonimájaként , az állami beruházás. Lehetőleg kerüljük, az állami kiadások egy része valóban beruházási valóban beruházási jellegű (például egy kollégium vagy múzeum megépítése), más kiadások azonban folyó jellegűek (például egy állami egyetem villanyszámlája). Szektor

Kereslete

Jelölés

HÁZTARTÁS

FOGYASZTÁS

C

VÁLLALAT

BERUHÁZÁS

I

ÁLLAM

KORMÁNYZATI KIADÁS

G

KÜLFÖLD

NETTÓ EXPORT

NX

A továbbiakban néhány alapfogalom tisztázása t isztázása szükséges. szükséges. KIBOCSÁTÁS, Q (quantity): egy konkrét gazdaságban, meghatározott idő alatt megtermelt termékek mennyisége. Például a magyar gazdaságban 2013 - ban ban megtermelt termékek mennyisége. mennyisége. A kibocsátással kapcsolatos kapcsolatos adatokat negyedévente dolgozza fel a KSH (Központi Statisztikai Hivatal).

JÖVEDELEM, Y (yield): a kibocsátás, a gazdaságban megtermelt termékek mennyisége. A termékek eladásából jelentkezik a vállalatoknál a bevétel, amely bevételt aztán szétosztanak a termelési tényezők tulajdonosai (ezek a háztartások) között bér, bérleti díj, kamat, profit 2 Horváth István


formájában. Tehát a JÖVEDELEM egy gazdaságban, adott időszak alatt megtermelt termékek eladásából eladásából keletkező bevétel. MEGTAKARÍTÁS, S (saving): a jövedelemnek az a része, amennyit nem használtak fel egyéb célra a gazdaság szereplői. ADÓ, T (tax): a magánszektor (háztartás és vállalat) fizeti az államnak, mégpedig úgy, hogy közvetlen ellenszolgáltatást nem kap cserébe. Például a háztartások Személyi Jövedelemadót (SZJA) és Általános Forgalmi Adót (ÁFA) fizetnek, míg a vállalatok nyereségük után Társasági Adót. TRANSZFER, TR (transfer): az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélküli támogatása a magánszektor felé. Például a háztartások a nehéz szociális h elyzetükre tekintettel (felsőoktatásban (felsőoktatásban szociális ösztöndíj), a vállalatok munkahelyteremtő munkahelyteremtő beruházásokhoz, kutatás fejlesztési tevékenységhez kaphatnak támogatást. t ámogatást. BÉR, w (wage): a vállalat szektortól a háztartásokhoz áramló tényezőjövedelem. A munkavégzésért járó béren kívül beleértjük a háztartásoknak a megtakarításuk után fizetett kamatokat, a föld használatért fizetett bérleti díjakat és a kockáztatott tőkéből származó profitot is. A modern gazdaságokban a háztartások jövedelme legnagyobbrészt munkavégzésből származik, ezér t leegyszerűsítve a dolgot, csak BÉRnek nevezzük az előző kategóriák összességét. ÁRSZÍNVONAL, P (price level): a termékárak mennyiséggel súlyozott átlaga. Számunkra az árszínvonal változásának mértéke a szükséges és hasznos információ, ezért ha két időpon t között vizsgálódunk, akkor a korábbi időpont árszínvonalát 1 -nek vesszük, az új időpont árszínvonalát pedig ehhez viszonyítjuk. Például, ha 2003. augusztusa és novembere között vizsgálódunk, akkor P augusztus=1 és az árszínvonal novemberre 8,4% -kal nőtt, akkor Pnovember=1,084.

Az árszínvonal változását mutatja a fogyasztói árindex CPI (consumer price index), melynek változását a KSH havonta méri. A KSH a háztartások által fogyasztott terméket, beleértve természetesen a szolgáltatásokat is rendeltetés szerinti kategóriákba sorolja. A fogyasztók szokásai alapján meghatározzák, hogy az egyes termékcsoportok hány % -át teszik ki az összes fogyasztási célú költésnek. Az alábbi táblázatban kerekítve találhatók a súlyarányok (ezek 2014 -esek).

Termékcsoport

Súlyarány (%)

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

21

Szeszes italok, dohányáruk

8

Ruházat és lábbeli

3

Lakásszolgáltatás, Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

15

Lakberendezés, Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás lakáskarbantartás

5

Egészségügy

5

K özlekedés özlekedés és szállítás

15

Távközlés

4

3 Horváth István


Szabadidő és kultúra

9

Oktatás

2

Vendéglátás Vendéglátás és szálláshely -szolgáltatás

6

Egyéb termékek és szolgáltatások

7

Összesen

100

Az első sorban látható adat azt jelenti, hogy a háztartások a fogyasztásra költött pénzüknek 21%-át fordítják élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Ez az összes magyar háztartás átlaga. Az egyének és a különböző társadalmi helyzetű csoportok esetén ez az arány jelentősen eltérhet. Jellemző, hogy az alacsonyabb jövedelműek esetében az élelmiszerre fordított összeg aránya az összeg fogyasztási kiadáson belül nagyobb, mint a magasabb jövedelműek esetében. Nem abszolút költenek többet, hanem az összes költéshez viszonyítva. A második és a harmadik sorból azt látjuk, hogy ha nem alkoholizálnánk és dohányoznánk annyit, akkor sokkal jobban néznénk ki . Majd néhány száz (a fogyasztást reprezentáló) termék és szolgáltatás árát megyénként és Budapesten összegyűjtik, átlagolják és kiszámítják, hogy mennyivel változott a termékkategória (amelybe a konkrét termék tartozik) átlagára. Néhány termék átlagára 2010. január, február, március március hónapokban: hónapokban: Rövidkaraj, kg

1220

1190

1150

Sertéscomb, kg

1110

1110

1080

Rostélyos, kg

1430

1430

1440

Bontott csirke, kg

731

717

720

Gyulai kolbász, kg

3390

3390

3420

Gépsonka, kg

1930

1920

1910

Párizsi, kg

1010

1000

1040

Olasz felvágott, kg

1170

1160

1160

Ponty, élő, kg

946

951

949

Tojás, 10 db

337

335

336

Pasztőrözött tej, 2,8,%, liter

199

197

197

Trappista tömbsajt, kg

1350

1330

1340

Sertészsír, 500 g

566

559

552

393

405

395

Önkorm.összkomf. Önkorm.összkomf. lakás bérl. díj, m ²

296

299

300

Társasház közös költsége, 50 m²

12660

12700

12740

Szemétszállítás, Szemétszállítás, 110-120 l kuka ürítése, havi díj 1840

1850

1850

Vízdíj, m³

297

300

300

Csatornadíj, m³

321

325

326

Férfi hajvágás, fő

1290

1310

1320

Vonaljegy, db

234

243

244

tolaj, napraforgó, liter

4 Horváth István


csoportra. Ezután súlyozott átlagot számítanak az összes termék csoportra.

Termékcsoport

Súlyarány

Árváltozás (előző időszak árait tekintjük 1 -

(%)

nek)

Élelmiszerek és alkoholmentes 21

1,12

italok

Szeszes italok, dohányáruk

8

1,24

Ruházat és lábbeli

3

1,06

Lakásszolgáltatás, Lakásszolgáltatás, víz, villamos 15 energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

0,92

Lakberendezés, lakásfelszerelés, lakáskarbantartás

5

1,08

Egészségügy

5

1,04

Közlekedés és szállítás

15

1,07

Távközlés

4

1,09

Szabadidő és kultúra

9

1,11

Oktatás

2

1,03

Vendéglátás és szálláshely - 6 szolgáltatás

1,13

Egyéb termékek szolgáltatások

1,06

rendszeres

Összesen

és 7 100

107,68

A táblázatban látható, hogy a szesz, dohány kategóriába tartozó termékek ára átlagosan 24% kal, a ruházati termékeké 6% -kal nőtt, míg a Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok ára tüzelőanyagok ára átlagosan 8% -kal csökkent. A súlyozott átlag így jön ki:

2∗,2+8∗,24+3∗,06+5∗0,92 2∗,2+8∗,24+3∗,06+5∗0,92+5∗,08+5∗,04+ +5∗,08+5∗,04+5∗,07+4∗,09+9 5∗,07+4∗,09+9∗,+2∗,03+6 ∗,+2∗,03+6∗,3+7∗,06 ∗,3+7∗,06 = 107,68 00

P=

Ez azt jelenti, hogy az árszínvonal az előző időszakhoz képest átlagosan 7,68% -kal nőtt. Az előző időszak a KSH -nál háromféle lehet. Előző hónaphoz, előző év azonos hónapjához képest és előző év decemberéhez decemberéhez képest adják meg a fogyasztói árak változását. Tehát havi, ez évi és éves árszínvonal -változásról tájékoztat a KSH gyorsjelentése. gyorsjelentése.

5 Horváth István


Az árszínvonal növekedését inflációnak (az előző táblázat adatai alapján 7,68% -os inflációról beszélünk), csökkenését deflációnak nevezzük. Az okokról, hatásokról későbbi fejezetekben lesz szó. Két hétköznapi helyzetben kell ismerni az infláció mértékét. Az egyik, amikor megtakarítási döntést hozunk. A pénzintézetek a náluk elhelyezett megtakarítás után kamatot fizetnek (ez az úgynevezett nominális kamat). Ha ez a kamat alacsonyabb, mint ugyanezen időszakban az infláció mértéke, akkor a megtakarítás futamidejének végén kevesebb terméket tudunk venni a pénzünkből, mint a futamidő elején, vagyis rossz megtakarítási döntést hoztunk. A reálkamat mutatja, meg hogy érdemes -e megtakarítani. Számítása kétféleképpen történhet. Az egyik módszer gyors és egyszerű: reálkamat=nominális kamat -inflációs ráta. Ha a bank évi 6% kamatot fizet és az infláció 4%, akkor a reálkamat 2%. Vagyis a megtakarító 2% -kal több terméket tud venni a pénzéből a futamidő végén. Ez a módszer jó közelítő eredményt ad, ha alacsony kamat és infláció van a gazdaságban. A pontos eredményt bonyolultabb számítással kapjuk:

+nmináis m/00 reál kamat = ( +inációs rá/00  1)*100 az előző számokkal reálkamat=(1,06/1,04 -1)*100=1,923 Látható, hogy a két eredmény igen közel van egymáshoz. Ha a nominális kamat 25%, az infláció 17%, akkor az első módszerrel 8% -os reálkamat adódik, a pontos eredmény pedig (1,25/1,17 -1)*100=6,838. Itt már jelentős az eltérés! Ha munkavállalóként a következő időszak munkabéréről próbálunk megáll apodni a munkaadónkkal, akkor a következő időszakra várt inflációt meghaladó mértékben kérjünk emelést, különben a bérünkből megvásárolható termékmennyiség csökken. Hogy mennyivel legyen magasabb a kért bér, arra a gazdasági növekedés az irányadó. Nem számít túlzó kérésnek, ha a gazdasági növekedés felét kérjük az infláció felett. Ha a GDP növekedés 4%, az infláció 3%, akkor elvárható emelés az 5%(4/2+3).

6 Horváth István


2. Jövedelem-áramlások a folyótétel számlákon

A makrogazdaságban a szereplők közötti kapcsolatok megértése érdekében számlákon szokták feltüntetni a jövedelem -folyamatokat. Minden szereplő külön számlát kap, úgymint Háztartás, Vállalat, Állam, Külföld, a pénzintézeteket a Tőkeszámlán mutatjuk be . A VÁLLALAT szektor által termelt jövedelmet (Y) nem a vállalat számláján, hanem külön, a Hazai össztermék számlán tüntetjük fel, annak érdekében, hogy ezt a fontos adatot kiemeljük, a vállalat számla egyéb tételeitől elkülönítsük. A számlák bal oldalát Tartozik, jobb oldalát Követel számlakarnak nevezik a számvit elben. A számlák bal oldalán a kiáramló jövedelmeket, míg a jobb oldalán a beáramló jövedelmeket tüntetjük fel. Mégpedig úgy, hogy azt a tételt , amelyik ez egyik számlán beáramló jövedelemként szerepel, egy másik számlán kiáramlóként szerepeltetjük. Ennek a módszernek köszönhetően a számla két karján lévő tételek összege megegyezik. HÁZTARTÁS FOGYASZTÁS, C

BÉR, w

ADÓ, Th

TRANSZFER, Tr

MEGTAKARÍTÁS, Sh A HÁZTARTÁS szektorból kiáramló jövedelem a fogyasztás, ez a VÁLLALAT -hoz áramlik, de a VÁLLALAT beáramló jövedelmeit a Hazai össztermék számlára írjuk. Az adó az ÁLLAM bevétele, a megtakarítás a Tőkeszámlára megy. A beáramló jövedelmek közül a bér a VÁLLALAT szektorból, a transzfer az ÁLLAM -tól érkezik. VÁLLALAT BÉR, w

JÖVEDELEM, Y

ADÓ, Tv MEGTAKARÍTÁS, Sv A VÁLLALAT szektor is fizet adót, illetve a szektor megtakarítása a Tőkeszámlára kerül. A beáramló jövedelem a Hazai össztermék számlán összeírt jövedelem. ÁLLAM KORMÁNYZATI KIADÁSOK, G

ADÓ, Th

TRANSZFER, Tr

ADÓ, Tv

MEGTAKARÍTÁS, Sá

7 Horváth István


Az ÁLLAM a VÁLLALAT szektortól vásárol, a kormányzati kiadások innen kiáramlanak, míg a Hazai össztermékszámlára beáramlanak. Az ÁLLAM megtakarítását költségvetési egyenlegnek is szokták nevezni. Mint a többi számlán, így az ÁLLAM -én is a megtakarítások hozzák egyensúlyba a számlákat. Ha a beáramló jövedelmek (Követel oldal, jobb számlakar) nagyobbak, mint a kiáramló jövedelmek (Tartozik oldal, bal számlakar), akkor a megtakarítás pozitív, fordított esetben a megtakarítás negatív. Az állam számláján a pozitív egyenleget szufficitnek, a negatívat deficitnek nevezzük. Ha az ÁLLAM adott időszakra jutó bevételei (Th+Tv) nagyobbak, mint a kiadásai (G+TR), akkor Sá negatív, költségvetési hiány vagy deficit keletkezett. Hogyan lehetséges többet költeni, mint amennyi beáramlott? Ebben az esetben vagy a múltbeli megtakarítások fedezik a költekezést (vagyonfelélés), vagy ha nem volt ilyen, akkor hitelt vett fel az illető szektor. A szektorok közül jellemzően az ÁLLAM egyenleg e szokott negatív lenni. Minthogy Magyarország 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja, kötelező csatlakoznunk az Európai Monetáris Unióhoz (vagyis be kell vezetni az Euro- t, mint fizetőeszközt). Határidő nincs, de a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatosan vannak elvárások, ezek a maastrichti kritériumok. Ezek k özül a költségvetési hiányra vonatkozó elvárás, hogy az adott évi költségvetési hiány nem lehet nagyobb, mint az adott évi GDP (JÖVEDELEM, Y) 3% -a. Ha a JÖVEDELEM 1000, akkor a deficit maximum 30 lehet. Ha a JÖVEDELEM 2000, akkor 60. Magyarország a csatlakozástól 2010 -ig nem tartotta be ezt az előírást, ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak, ami azzal fenyegetett, hogy az uniós támogatásokat megvonják. Az állam állampapírok (kincstárjegyek, államkötvények) eladásával jut hitelhez. KÜLFÖLD EXPORT, X

IMPORT, IM

MEGTAKARÍTÁS, Sk A Külföld számlán a hazai gazdaság szempontjából a kivitel, az Export, kiáramló jövedelem. Amit mi kiviszünk, azért ők fizetnek. Az általunk behozott termékek értéke az Import, ez KÜLFÖLD -nek bevétel, nálunk kiáramló jövedelem. A számlát megint a megtakarítás hozza egyensúlyba. A KÜLFÖLDDEL kapcsolatos tranzakciók a Hazai össztermék számlán kerülnek feltüntetésre, mégpedig a kiáramló oldalon, nettó exportként NX=(X -IM). A hazai VÁLLALAT szektor állítja elő az Exportot, az Import pedig csökkenti a VÁLLALAT termékei iránti keresletet. HAZAI ÖSSZTERMÉK JÖVEDELEM, Y

FOGYASZTÁS, C BERUHÁZÁS, I KORMÁNYZATI KIADÁSOK, G EXPORT-IMPORT (X-IM)

8 Horváth István


A Hazai össztermék számlán a VÁLLALAT szektor bevételei szerepelnek. A szektorok megtakarításai a Tőkeszámlára kerülnek. A modern gazdaságok működésében nagy jelentősége van a pénzügyi szektor vállalatainak, ilyenek a bankok, biztosítók, befektetési alapok, pénztárak takarékszövetkezetek. Ezek a megtakarításokat összegyűjtik, elosztják a források igénylői között, végső soron Beruházássá válik az összegyűjtött megtakarításból. A beruházási javaknak pedig nem csak felhasználói a VÁLLALATOK, hanem előállítói is, ezért ez számukra bevétel, így kerül a Hazai össztermék bevételi oldalára. TŐKESZÁMLA BERUHÁZÁS, I

MEGTAKARÍTÁS (HÁZTARTÁSÉ) Sh

MEGTAKARÍTÁS (VÁLLALATÉ) Sv MEGTAKARÍTÁS (ÁLLAMÉ) Sá MEGTAKARÍTÁS (KÜLFÖLDÉ) Sk A társadalmi elszámolási mátrix egy táblázatban foglalja össze a szektorok és a számlák közötti jövedelem-áramlásokat. H ZTART S

V LLALAT

LLAM

KÜLFÖLD

T KESZ MLA

HAZAI

ÖSSZTERMÉK H ZTART S

-

w

TRh

-

-

-

V LLALAT

-

-

-

-

-

Y

ÁLLAM

Th

Tv

-

-

-

-

KÜLFÖLD

-

-

-

-

-

IM

TŐKESZÁMLA

Sh

Sv

Sá

Sk

-

-

HAZAI

C

-

G

X

I

-

ÖSSZTERMÉK

Soronként a szektorokba beáramló jövedelmek láthatók, az oszlopokban a kiáramló jövedelmek, így minden tétel csak egyszer szerepel a táblázatban. Összefoglalja a folyótétel számlákon megfigyelt jövedelem -folyamatokat.

9 Horváth István


3. A makrogazdaság teljesítményének mérése

A gazdasági szereplők akkor tudnak az érdekeiknek megfelelő döntéseket hozni, ha megfelelő információkkal rendelkeznek a lehetőségeiket és korlátaikat illetően. A makrogazdasággal kapcsolatos adatok összegyűjtésének igénye igen régi, matematikusok, közgazdászok, statisztikusok, informatikusok munkájának köszönhető egy egységes, de messze nem tökéletes mérőrendszer kialakítása. Magyarországon a KSH az adatgyűjtés és feldolgozás központja. A történelem során az egyes birodalmak erejéről az épített kultúra, az adónyilvántartások és a rendelkezésre álló haderő mérete árulkodott, tehát a történészek ezekre az adatokra támaszkodva végezhetnek összehasonlításokat. A makrogazdasági adatok alapján összehasonlíthat juk a különböző korszakokat, gazdasági rendszereket, országokat, gazdaságpolitikai eszközök alkalmazásának következményeit. Arra is lehetőség van, hogy a makrogazdaság működésével kapcsolatos elméleteket felülvizsgáljuk, finomítsuk, újragondoljuk, fejlesszük. A vállalatok számára is fontos, hogy a működési környezetüket jelentő ország gazdasági helyzete hogyan alakul, sőt az exportra termelő vállaltok esetében a partnerországok gazdasági adatai is fontosak.

Egy ország gazdasági teljesítményét megmérni rendkívül komplex feladat. Az első probléma a mérés határának kijelölése, hogy mennyire széleskörű en mérhető a gazdaság teljesítménye. Csak a társadalmilag szervezett tevékenységek eredménye mérhető. Nem mérhető a szürkegazdaság és a feketegazdaság teljesítménye.

Szürkegazdaság alatt legális tevékenységeket értünk, amely során a vállalat a gazdasági

tevékenységének eredményét elti tkolja (nem ad számlát a teljesítésről, nem jelenti be szabályosan a foglalkoztatottakat). Evvel az a célja, hogy elkerülje a fizetendő közterheket (adókat és járulékokat ). Magyarországon ennek sok évszázados hagyománya van, ugyani s sokáig idegen, megszálló hatalmaknak kellett adót fizetni, így az adócsalás a politikai ellenállás formájává nemesült. Persze nem egy tényezős a dolog, más országok is küzdenek az adó és járulékcsalások problémájával.

Feketegazdaság alatt illegális tevékenységeket értünk. Keletkezik jövedelem, de ennek

eltitkolásában érdekelt a jövedelem megszerzője. Szerv - és emberkereskedők, drogbűnözők, futtatók és csempészek nem érdekeltek a pontos makrogazdasági mérésekben . Vannak törekvések a becslésekre, legutóbb Nagy -Brittaniában került be a GDP számításba a prostitúcióból és a drogkereskedelemből származó jövedelem becsült értéke. Ezt ott a GDP 1% ára becsülték .

A háztartások nem minden árut és szolgáltatást vesznek meg a vállalkozóktól, sok mindent állítanak elő, végeznek el a háztartásukon belül. Anyuka levágja a fiúgyermek haját, apuka kifesti a gyerekszobát, Öcsi bevásárol Nagyinak, Nagyi gyümölcsöt termeszt és nekünk adja, Hugi vacsorát főz, sógorral disznót vágunk stb.. Ha mindezt megvennék, akkor az bekerülne a GDP- be, így viszont kimarad. Magyarországon az alacsony jövedelmek, alacsony foglalkoztatottság és az önellátás, mint önérték hagyománya miatt, jelentős a háztartások otthoni teljesítménye.

Problémát jelent az is, hogy a természeti csapások utáni helyreállítás vagy egy környe zeti katasztrófát követő újjáépítés növelik a gazdaság teljesítményét, holott mindez a jólét csökkenésével jár együtt. 10 Horváth István


Sok szakember, köztük szociológusok, közgazdászok, természetvédők, egészségügyiek is szorgalmazzák a GDP mérésének átalakítását, teljesebbé tételét. Egyelőre nincs egységes új mérőszám, csak néhány alternatív módszer.(Például: A Bruttó Nemzeti Boldogság mutatója 9 kategóriában 33 szempont szerint áll össze. Ezek a kategóriák: pszichológiai jólét, életminőség, egészség, oktatás, kultúra, időbeosztás, jó kormányzás, közösségi kapcsolatok, természeti sokféleség és fenntarthatóság ). Egy gazdaságban nagyon sokféle terméket termelnek, mindezt fizikai mértékegységben lehetetlen összesíteni , így pénzben határozzuk meg a nagyságát. A magánszektor termelését összesíteni a termelt mennyiség és az ár szorzataként lehet, míg az állam által végzett tevékenységeket az előállítás, szolgáltatás -nyújtás költségeként veszik figyelembe.

Az összes kibocsátás vagy bruttó kibocsátás (GO = GROSS OUTPUT) képlete: GO = ∑ (p*Q),

az összes termék esetében: a megtermelt mennyiség szorozva a termék árával és mindez összeadva. A képletben szerepel a termékek ára, az pedig nem állandó. Az összes kibocsátás változása mögött állhat a termékek árának változása és a termelés mennyiségének változása is. Fontos, hogy a két okot szét tudjuk választani. Az alábbi táblázat egy leegyszerűsített gazdaság adatait tartalmazza két évre 1986 -ra és 1987re. Ebben a gazdaságban csak két terméket termelnek: papsajtot és birkát. A két termék termelése egymástól független: a birkatenyésztők nem használnak termelésükhöz papsajtot és fordítva sem. Termék 1986

1987

p(86)

Q(86)

p(86)*Q(86) p(87)

Q(87)

p(87)*Q(87) p(86)*Q(87)

papsajt

10

5000

50000

15

4000

60000

40000

birka

2000

100

200000

3000

80

240000

160000

300000

200000

250000

1986- ban a kibocsátás papsajtból 50000 értékű, birkából 200000, összesen 250000. Ez az 1986 os GO. Adott év kibocsátását adott év árain nominális kibocsátás nak nevezzük. 1987- ben a nominális kibocsátás 300000. Ez az adat alkalmatlan arra, hogy összehasonlítsuk a

két évet. Látható, hogy a termelés valójában mindkét termékből csökkent, de a csökkenés mértékénél nagyobb mértékben nőttek a termékárak, ezért lett nagyobb az 1987 -es nominális kibocsátás. A probléma kiküszöbölése érdekében az egyik év árait számítási bázisnak tekintjük, (ez a példában a korábbi év), és az 1986 -os árakon számított kibocsátás 1987 -ben 200000 volt. Ez valóban összehasonlítható az 1986 -os kibocsátással, vagyis csökkent a gazdaság teljesítménye , mégpedig ötödével. Ezt a mutatót reál kibocsátásnak nevezzük. Csak a reálmutatók összevetésének van értelme. A nominális mutatót folyó áras mutatónak szokták nevezni, míg a reálmutatót rögzített áras (bázisáras) mutatónak. 11 Horváth István


Ha a nominális kibocsátás mutatóját elosztjuk a reálkibocsátással, akkor megkapjuk, hogy hány %-kal változott az összes termelt termék ára átlagosan a két időszak között. Ez a mutató a GDP

árindex.

A GDP árindex és a fogyasztói árindex ugyanúgy az árszínvonal változását mutatja, de GDP árindex lényegesen több termék árát veszi figyelembe (de jóval bonyolultabb meghatározni). A reálkibocsátás a nominális kibocsátás és a GDP árindex ismeretében kiszámítható az alábbi képlettel:

Reálkibocsátás = Nominális kibocsátás / GDP árindex Az előző táblázatban 50% -os volt az árváltozás mindkét termék esetében (az árindex 1,5), tehát reálkibocsátás= 300000/1,5 = 200000. A vállalatok termelésük során más vállalatok kibocsátását is felhasználhatják. Ami az egyik vállalatnak végtermék, az egy másik vállalat számára alapanyag, energia vagy alkatrész. Az összes kibocsátás többször is tartalmazhatja ugyanannak a terméknek az értékét, a termelési lánc jellegétől függően. Például a Vackor Bt. vadon termő erdei gyümölcsök begyűjtésével foglalkozik, csak munkát alkalmaz a termelésben. A gyümölcsöket eladja 1 millió forintért a Pisze Pálinkafőző Kft -nek. A pálinkafőző pálinkát készít, majd azt eladja 5 millió forintért. A kibocsátás 1 millió+5 millió= 6 millió. Ebben a számításban kétszer vettük figyelembe a gyümölcsök értékét, de ennél jóval hosszabb termelési láncok is vannak. Halmozódás nak hívjuk a fenti jelenséget: amikor a bruttó kibocsátásban többször is megjelenik a termelés során más vállalatok által megtermelt, a termeléshez szükséges anyagok, áruk, energia, és a többi értéke. Ezt a felhasználást folyó termelő-felhasználásnak, vagy termelő-fogyasztásnak is nevezzük. Helyesen úgy lenne, 1 millió forintnyi értéket állított elő a Vackor Bt. és 5millió 1millió=4millió forintnyi értéket a Pisze Pálinkafőző Kft. Összesen 5millió forintnyi új érték keletk ezett a gazdaságban. A vállalatok által megtermelt új értéket hozzáadott érték nek nevezzük.

Hozzáadott érték = Összes kibocsátás - Folyó termelő felhasználás Egy gazdaságban adott időszak alatt létrejött összes hozzáadott érték a GDP (Gross Domestic Product), a Bruttó hazai termék. Ez a gazdaság teljesítményének alapmutatója. Az egyes országokban előállított GDP nagysága még nem árul el sokat a gazdaság állapotáról, hiszen országonként eltérő a lakosság száma. Egy országban az egy főre jutó GDP -t a gazdaság i fejlettség mérőszámaként is szokták értelmezni. A bruttó és nettó mutatók közötti különbség a beruházások elszámolásából következik. Mint

korábban említettük, a beruházás olyan termelési eszközök megvásárlása, amelyek több éven keresztül szolgálják a vállalat tevékenységét (ilyenek lehetnek az ingatlanok, gépek, berendezések). A beruházás költségét nem lehet a vásárlás évében elszámolni, hanem a használat ideje alatt kell ezt megtenni. Nem várható el, hogy egy sokmilliós berendezés teljes költsége megtérüljön az első évben a berendezés használatával előállított termékek árában, mert akkor a termékek túl drágák lennének és a vevők nem vennék meg. A beruházás költségét nem a vásárlás évében számolják el, hanem a használat ideje során folyamatosan követik nyomon a könyvelők a megtérülést. A beruházás megtérülési folyamata az amortizáció. Ha 100 millió forintért vesz a csoki gyár egy csoki t gyártó gépet és 10 év alatt várható a beruházás megtérülése, akkor minden évben 10 -10 millió forintot számol el költségkén t a vállalat 10 éven keresztül. (Ez a legegyszerűbb amortizációs módszer, amikor minden évben ugyanannyit számol el amortizációként a vállalat . V annak más módszerek is, a számviteli - és 12 Horváth István


az adótörvények szabályozzák az elszámolás lehetőségét.) Természetesen a költségek megjelennek a termékek árában, tehát a termelt csokik árában 10 év alatt még egyszer megjelenik a 100 milliós beruházási költség. Egy ilyen gépvásárlás a vásárlás évében növeli a GDP -t, hiszen a gép eladójának ebből bevétele származik, majd az ezt követő tíz évben is növeli a GDP -t a költségként történő elszámolás. Ez kiküszöbölhető, ha a bruttó beruházásból kivonjuk az amortizációt. (Természetesen a nemzetgazdaság szintjén az összes vállalat beruházásából az össze vállalatnál elszámolt amortizációt.) Amit így kapunk az a nettó beruházás.

Nettó beruházás = Bruttó beruházás - Amortizáció A nettó beruházás pozitív értéke azt mutatja, hogy a következő időszakban, mennyivel több termelő eszköz segíti a termelés növekedését. Tehát ha nagyobb az érté ke, akkor nagyobb növekedésre képes a gazdaság, mint ha kisebb.

A nettó beruházást bővítő beruházásnak (bővítésnek), az amortizációt pótlásnak

is

szokták nevezni a fentiek miatt.

Elképzelhető, hogy negatív a nettó beruházás. Ebben az esetben a gazdaság feléli az eszközeit, ami később növekedési problémákat okoz. Minden bruttó mutatónak van nettó párja, köztük a különbség minden esetben az amortizáció. NDP = GDP – Amortizáció

Az NDP (Net Domestic Product) magyarul nettó hazai termék. A Hazai össztermék számlán láttuk, hogy a jövedelem (Y) a fogyasztás (C), a beruházás (I), a kormányzati kiadások (G) és a nettó export (NX) összege. Y= C + I + G + NX, ha ebben a képletben a beruházás bruttó, akkor Y = GDP, ha a beruházás nem tartalmazza az amortizációt, vagyis nettó, akkor Y = NDP (a folyótétel számláknak

továbbra is egyensúlyban kell lenniük, a vállalat szektor megtakarítása Sv tartalmazza vagy sem az amortizációt).

A munkaerő és a tőke nemzetközi mozgása miatt, eltér az országban megtermelt érték és az ország vállalatai és polgárai által megtermelt érték.

A GDP az adott országban megtermelt értéket összesíti , függetlenül attól, hogy azt hazai

vagy külföldi gazdasági szereplők érik el. Ezt jelöli a betűszóban a DOMESTIC=HAZAI kifejezés. Tehát a GDP a hazai gazdasági szereplők hazai termelésének és a külföldi gazdasági szereplők itteni (helyi) termelésének az összege. Magyarországon jelentős mennyiségű tőkét fektettek b e külföldiek, de a külföldiek magyarországi munkavállalása csekély kb. 100000 fő (leginkább az itt működő külföldi vállalatok alkalmazottai illetve a környező országok magyarlakta területeiről érkezők munkavállalása jellemző, de ez a jövőben változhat). Összességében jelentős a külföldiek itteni termelésének az értéke. GDP = hazaiak hazai termelése

+ külföldiek itteni termelése A GNI (Gross National Income), Bruttó nemzeti jövedelem a hazai gazdasági alanyok

termelésének értékét mutatja, bárhol is érték azt el a világban. A magyarok külföldi befektetése nagyon alacsony a külföldiek itteni befektetéseihez képest (kb. tizede), de a magyarok külföldi munkavállalása növekedőben van (300000 -400000 közöttiek a becslések 2014 -ben). Összességében alacsony a hazaiak külföldi jövedelme. 13 Horváth István


GNI = hazaiak hazai jövedelme + hazaiak külföldi jövedelme

A GNI a GDP- ből is számítható, ha ismert a külföldiek itteni és a hazaiak külföldi jövedelme. GNI = GDP - külföldiek itteni termelése + hazaiak külföldi jövedelme

És visszafelé is számolható a GDP: GDP = GNI- hazaiak külföldi jövedelme + külföldiek itteni termelése

Mivel Magyarország esetében a külföldiek itteni termelésének az értéke nagyobb, mint a hazaiak külföldi jövedelme, ezért a magyar GDP nagyobb, mint a magyar GNI. (Körülbelül 6 8%-kal nagyobb a magyar GDP, mint a magyar GNI, más országokban ez a különbség kisebb és nagyobb is lehet.) Segíthet a GDP és a GNI megkülönböztetésében, ha megjegyezzük hogy a GDP a HOL? kérdésre, a GNI pedig a KIK? kérdésre válaszol. A GNI nett ó mutató párja az NNI (Net National Income), Nettó nemzeti jövedelem. Számítása: NNI = GNI – Amortizáció

Az országok között ellenszolgáltatás nélkül is áramolhatnak jövedelmek, az úgynevezett Nemzetközi transzferek. Ilyenek lehetnek a segélyek, nemzetközi szervezetekbe fizetett tagdíjak. Ezeknek a nemzetközi transzfereknek nincs közük az ÁLLAM által a magánszektornak juttatott transzferhez! Néhány ország jelentő s donor, míg mások rászorulhatnak a segítségre. A GNDI (Gross National Disposable Income), Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem mutató veszi figyelembe a fentieket. Az országból kiáramló nemzetközi transzferek csökkentik a beáramló nemzetközi transzferek növelik a Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelmet. GNDI=GNI - Kiáramló nemzetközi transzferek+ Beáramló nemzetközi Transzferek

A GNDI nettó mutató párja az NNDI (Net National Disposable Income), Rendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelem. Számítása: NNDI = GNDI – Amortizáció

14 Horváth István


A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg a külfölddel kapcsolatos deviza tranzakciókat tartalmazza. Ezeket az információkat a Magyar Nemzeti Bank gyűjti a folyó fizetési mérleg részeként.

Külkereskedelem

K iáramló deviza

Beáramló

Termékimport

Termékexport Nyújtott szolgáltatás

Kapott

szolgáltatás

Jövedelemáramlások

Nemzetközi transzferek

Külföldiek Magyarországi jövedelme

deviza

Hazaiak

külföldi tényező jövedelme

Fizetett transzfer

Folyó fizetési mérleg Nemzetközi

fizetési mérleg

Kapott transzfer

Tőkemérleg

Tőkeáramlások

Tőke export

Tőke import

Tartalékváltozás

Tartalék növekedés

Tartalék csökkenés

Tartalékváltozás

C+I+G = Belföldi termelés, ha ehhez hozzáadjuk még a Külkereskedelem egyenlegét, akkor megkapjuk a GDP-t.

Ha ehhez hozzávesszük a Jövedelemáramlások egyenlegét, akkor megkapjuk a GNI -t. Ha még figyelembe vesszük a Transzferek egyenlegét, akkor megkapjuk a GNDI -t. Belső felhasználás + Külkereskedelem (beleértve a szolgáltatásokat is) = GDP GDP + Jövedelemáramlások egyenlege= GNI GNI + Transzferek egyenlege = GNDI

Tartalékváltozás: Ha több deviza áramlott ki, mint amennyi beérkezett, akkor a devizatartalék csökkent, ha kevesebb, akkor nőtt.

15 Horváth István


2013-as magyar GDP: (Milliárd Ft)

Y

= C

+ I

+ G

+ (X

- IM)

29.144

= 18.737

+

5.134

+ 2.914

+ (27964

- 25.635)

100%

= 64,3%

+

17,7%

+ 10%

+ (96%

- 88%)

16 Horváth István


4. A makrogazdaság piacai

A makrogazdaság működését a makrogazdaságot alkotó piacok elemzésével lehet megérteni. A piac neve



árupiac

kínálati oldal

keresleti oldal

H→C

V → YS

V→I

árupiaci kínálat Y

Á→G

D

K → X - IM YD = C + I + G + X – IM

árupiaci kereslet Az árupiacon, a keresleti oldalon a négy szektor áll (Háztartás, Vállalat, Állam és Külföld) az árupiaci keresletükkel: Fogyasztás (C), Beruházás (I), Kormányzati kiadások (G), és az Export (X) és az Import (IM) különbsége.

Az árupiaci kereslet jele: Y D Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kereslet. Y D = f (P) Az árupiacon a Vállalat szektor áll a kínálati oldalon, megtermelve a keresett termékeket.

Az árupiaci kínála t jele: YS Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal és ugyancsak adott technikai feltételek mellett hajlandóak és képesek előállíta ni. Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kínála t. YS = f (P) Miközben az árupiacon keressük az árszínvonal és az árupiaci kereslet kapcsolatát, szükségünk lesz a pénzpiac megismerésére. 

pénzpiac

Jegybank (MNB) → M S

H V

Á

D

pénzkínálat

M

pénzkereslet

K

A pénzpiacon pénzkereslete minden szektornak van, a pénzkínálat szabályozását a Jegybank (Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank, MNB) végzi, a bankrendszer többi tagjával együttműködve. A pénz jele: M (money). Bővebben a pénzpiacos fejezetben.

17 Horváth István


Miközben az árupiacon keressük az árszínvonal és az árupiaci kínálat kapcsolatát, szükségünk lesz a munkapiac megismerésére.



munkapiac

V → LD

H → LS

munkakereslet

munkakínálat

Munkapiacon, a keresleti oldalon a VÁLLALAT szektor áll a munkaerő

igényével, a munkaerő

kínálatot a HÁZTARTÁS tagjai jelentik. keverendő azzal, amikor a köznyelvben azt mondjuk, hogy munkát keresünk. Ilyenkor a vállalatok között keresgélünk, hogy melyiknek kínáljuk fel a munkaerőnket. Tehát Kínálatunk

Nem van!

A munka jele: L (Labour). Bővebben a munkapiacos fejezetben. 

devizapiac: a

magyar gazdaság a külföldi partnerországokhoz képest

kicsi, ez azt

jelenti, hogy a partnerországok makrogazdasági változásai erőteljesen hatnak ránk, míg a mi gazdaságunk történései nem befolyásolják a partnerországokat. A magyar gazdaság nyitott, a gazdasági növekedésünk exportfüggő, míg a termelésünk importfüggő. A magyar gazdaságban jelentős a külföldi működő tőke arány a. A magyar gazdaság finanszírozásában szintén jelentős a külföldi befektetések aránya. Minthogy a magyar gazdaság kicsi és nyitott ezér t a devizaárfolyam jelentősen befolyásolja a gazdaságunkat. A devizaárfolyamot kétféleképpen lehet megadni. Egyrészt a hazai pénz egysége mennyi külföldi pénzt ér (1 HUF=0,00315 EUR, 1 HUF=0,0037 USD), másrészt a külföldi pénz egy egysége mennyi hazai pénzbe kerül (1 EUR= 317,46 HUF, 1 USD=270,27 HUF). Reciprok összefüggés áll fent a két adat között. Mivel a forint egy egysége a legtöbb külföldi pénz egységénél kevesebbet ér, ezért mi az utóbbi módon használjuk a devizaárfolyamot. A devizapiacon devizát adn ak el azok, akik Magyarországon tőkét fektetnek be, vagy akik magyar termékeket vásárolnak, magyar szolgáltatásokat vesznek igénybe (devizakínálat, beáramló tétel a nemzetközi fizetési mérlegben), devizát vesznek azok a magyarországiak, akik külföldön tőkét fektetnek be, vagy akik külföldi termékeket vásárolnak, külföldi szolgáltatásokat vesznek igénybe ( devizakereslet , kiáramló tétel a nemzetközi fizetési mérlegben). A devizaárfolyam mozgása biztosítja a devizapiac egyensúlyát . Magyarországon a devizakereslet és a devizakínálat egyensúlya határozza meg az árfolyamot, ezt lebegő árfolyamrendszernek nevezzük. Vannak olyan országok, ahol rögzített az árfolyamrendszer. Mielőtt belépünk az euro zónába, nálunk is rögzíteni fogják az árfolyamot.

18 Horváth István


5. Az árupiaci kereslet összetevői 5.1. Fogyasztás

(és megtakarítás)

A HÁZTARTÁS szektor vásárlásait Fogyasztásnak nevezzük, ezen azt a pénzösszeget értjük, amennyit a gazdaság összes háztartása adott időszakban fogyasztási javak vásárlására fordít. A HÁZTARTÁS szektor tagjainak magatartásából, viselkedéséből és szokásaiból vezethető le a Fogyasztás alakulása. A Fogyasztást befolyásoló tényezők sokfélék.

A makrogazdasági jövedelem (Y vagy GDP) növekedése növeli a fogyasztást. Ha egy gazdaságban nő a jövedelem, akkor a termelési tényezők (munka, föld, tőke) tulajdonosainak a jövedelmei nőnek. A modern gazdaságokban a termelési tényezők nagyobb része a Háztartások tulajdonában áll. Tehát, ha nő a jövedelem, akkor a Háztartások jövedelme (munkabér, bérleti díj, kamatjövedelmek, profitból származó osztalék) is nő, vagyis többet tudnak költeni fogyasztási javakra. A makrogazdasági jövedelem növekedése évente néhány % -os, minthogy ez a változás kicsi, ezért lineáris összefüggést feltételezve a jövedelem és a fogyasztás között , egyszerűbbé vá lik a függvény kezelése.

ĉ = fogyasztási határhajlandóság: megmutatja, hogy mennyivel változik a fogyasztás, ha egységnyivel változik a jövedelem. Ez a mutató a fogyasztási függvény meredeksége, értéke 0 -nál nagyobb és 1 -nél kisebb lehet, hiszen ha egységnyivel változik a jövedelem, akkor a fogyasztás is maximum egységnyivel nőhet. A pozitív meredekség mutatja, hogy a jövedelem és a fogyasztás között egyenes arányosság áll fenn. Vizsgálataink időtávján állandónak tekintjük, hosszabb időtávon változhat. Képletében a fogyasztás változását osztjuk a jövedelem változásával. A képletben használt delta a változást szimbolizálja, a C melletti zárójelben az Y pedig azt, hogy a fogyasztás a jövedelemtől függ.

Képlete: ĉ = ∆() ∆ Egy lineáris függvény felírásához a meredekségén kívül meg kell adni, hogy a függvény hol metszi a függőleges tengelyt. Ez a pont az autonóm fogy asztás, jele C0.

Az autonóm fogyasztás a jövedelemtől független fogyasztás , feltételezzük, hogy nagyobb, mint 0, tehát nem az origóból indul a függvény. Ezzel a feltételezéssel több, a gazdaságban ténylegesen előforduló jelenséget tudunk modellezni, mint nélküle.

Matematikailag azt jelenti, ha 0 lenne a jövedelem, akkor C 0 lenne a fogyasztás, de a valóságban nem fordulhat elő, hogy egy ország egy évben semmit sem termel. Most már felírhatjuk a fogyasztási függvény egyenletét: C(Y) = ĉ*Y + C0

Nézzünk egy konkrét példát: a fogyasztási határhajlandóság 0,8, az autonóm fogyasztás 200. Határozzuk meg 500 -as, 1000-es és 2000-es jövedelemszinten a fogyasztás nagyságát! ĉ = 0,8 és C0 = 200, a fogyasztási függvény: C (Y) = 0,8 *Y + 200 C (500) = 0,8* 500 + 200 = 600

Ha 500 a jövedelem, akkor 600 a fogyasztás. Nagyobb a fogyasztás, mint a jövedelem. 19

Horváth István


Hogyan lehetséges, hogy a fogyasztás meghaladja a jövedelmet? Úgy, hogy a háztartások a fogyasztásukhoz felhasználták az adott időszak jövedelmét, és egy korábbi időszak megtakarítását is, vagy ha ilyen megtakarítás nem volt, akkor hitelből finanszírozták a költekezésüknek ezt a részét. C (1000) = 0,8* 1000 + 200 = 1000

Ha 1000 a jövedelem, akkor 1000 a fogyasztás. Fedezi a fogyasztást a jövedelem.

C(2000) = 0,8* 2000 + 200 = 1800

Ha 2 000

a jövedelem, akkor 1 800 a fogyasztás. A fogyasztást meghaladja a jövedelem.

Ha a fogyasztást meghaladja a jövedelem, akkor a háztartásoknak megtakarítása keletkezett. A fentiekben láthatjuk, hogy a jövedelem, a fogyasztás kategóriái összefüggenek a megtakarítással. A háztartás fogyasztásra fel nem használt jövedelme a megtakarítás. Képletben: S= Y- C Korábban láttuk, hogy a fogyasztás: C(Y) = ĉ*Y + C 0. Így a jövedelemből kivonva a jövedelemtől függő fogyasztást, jövedelemtől függő megtakarítást kapunk. S(Y) = Y- C(Y) = Y - ( ĉ*Y + C0 ) = (1- ĉ)*Y- C0

A képletből látható, hogy megtakarítási függvény is lineáris, meredeksége ŝ= 1- ĉ. A

megtakarítási határhajlandóság (ŝ) megmutatja, hogy mennyivel változik a megtakarítás, ha egységnyivel változik a jövedelem. Képlete: ŝ =

∆() ∆

Az autonóm megtakarítás, a jövedelemtől független megtakarítás, jele S0. Értéke megegyezik az autonóm fogyasztás -1-szeresével S0 = - C0. Ebben a pontban metszi a függőleges tengelyt a megtakarítási függvényt. A megtakarítási függvényt most már felírhatjuk a következő módon is: S(Y) = ŝ *Y + S0

A fenti példa adataival: ŝ= 1 - ĉ=1-0,8=0,2 és S0 = - 200

S (Y) = 0,2* Y - 200

S (500) = 0,2* 500 – 200= -100 S (1000) = 0,2* 1000 – 200= 0 S (2000) = 0,2* 2000 – 200= 200

Az adatokból C(Y) + S(Y) = Y A fenti példának megfelelő fogyasztási és megtakarítási függvény ábrája:

20 Horváth István


Fogyasztási és megtakarítási függvény 2000 1800

1500

1000 1000 ) Y ( S , ) Y ( C

600 500 200

200 0

0 -200 0

-100 500

1000

-500

1500

2000

2500

Y C(Y)

S(Y)

A fogyasztási függvény 200 -tól indul, ez az autonóm fogyasztás, ha ezret lépünk jobbra, akkor 800-at fel, ez a meredeksége 0,8. A megtakarítási függvény -200-tól indul, ez az autonóm megtakarítás, ha ezret lépünk jobbra, akkor 200-at fel, ez a meredeksége 0,2. Az ábrán látható, hogy Y=1000 -ig a megtakarítás negatív, tehát a jövedelem nem fedezi a fogyasztást. 1000 jövedelem felett válnak a megtakarítások pozitívvá. A fogyasztást befolyásoló tényező a kamat (reálkamat) is. Ha a kamat nő, akkor a háztartás tagjai elhalasztják a fogyasztásuk egy részét, megtakarítanak, a jövőbeli nagyobb fogyasztási lehetőségeik miatt. Azok, akik a fogyasztásukat hitelből fedezték , az emelkedő kamatok miatt kisebb fogyasztást engedhetnek meg maguknak. Összességében a kamat növekedése csökkenti a fogyasztást és növeli a megtakarítást. A fogyasztást befolyásoló tényező a háztartások jövővel kapcsolatos várakozás ai. Az embereknek vannak tapasztalataik, esetleg tudásuk is a gazdaság működésével kapcsolatosan. Az egyes családokban is vannak szokások, hagyományok, viselkedési minták, amelyek alakítják a fogyasztás jellemzőit, a pénzhez, munkához, megtakarításhoz való viszonyt. Európában az északi országok lakói óvatosabbak a költekezést illetően, mint a déliek. Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy történelmük során a zord körülmények közötti túlélés alapja a gondos beosztás, előrelátó, tervező gazdálkodás volt. Míg a déliek, kevésbé szigorú termé szeti körülmények között élve, lazábbak az előbbieket illetően. Érdekesség, hogy ezt még Németországon belül is megfigyelték, az ország északi részén élők takarékosabbak, mint a déli részen lakók. 21 Horváth István


Magyarországon rendkívül fejletlen a pénzügyi, gazdasági kultúra a fejlett országokhoz képest . A történelmünk során nem volt lehetőség hosszan beletanulni a gazdasági függetlenségbe, a felelősségvállalásba. A felülről szabályozott, aluról eltűrt rendszerek beletörődő, alkalmazkodó, önállótlan magatartást váltott ak ki az emberekből. Sok esetben a nyájszellem érhető tetten, lásd devizaalapú hitelek ügye. Ha a háztartások elégedettek a jelenlegi gazdasági helyzettel és optimisták a jövőjüket (munkahelyüket, gazdasági növekedést) illetően, akkor bátrabban költenek, a f ogyasztás nő és

a megtakarítás csökken.

Ha a háztartások bizonytalanok a jövőjüket illetően, pesszimisták a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatban, akkor a fogyasztás csökken és a megtakarítás nő.

A fogyasztók hangulata jelentősen befolyásolja a fogyasztás és az árupiaci kereslet alakulását, ezért több kutatóintézet is vizsgálja, méri a hangulat, várakozások alakulását. Az alábbiakban a GfK Hungária egy sajtóközleménye található a fogyasztói bizalom alakulásáról :

A GfK Fogyasztói Bizalom Index vizsgálata szerint 2014 utolsó negyedévében 1 pontos emelkedést ért el a mutató. A fogyasztói várakozások stagnálnak, míg a vásárlási hajlandóság enyhén emelkedett. A Komplex Fogyasztói Bizalom Index több mint 1 ponttal emelkedett, az értéke 2014 decemberében 164 pont.

A Fogyasztói Várakozások Index 2014 utolsó negyedévében szinte nem változott, jelenleg 184,5 ponton áll. Az index értékének változatlansága nem jelenti azonban az index elemeinek 22 Horváth István


változatlanságát. Amíg a családok reáljövedelem értékének megítélése javult, addig az ország gazdasági helyzetét illetően negatívak a várakozások a rövid, 12 hónapra vonatkozóan. A hosszú, 5 évre vonatkozó várakozások tekintetében nincs jelentős változás az előző negyedévhez képest. A Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 3 pontos növekedést követően 2014 decemberében 141,9 ponton áll. A mutató javulásának hátterében az áll, hogy a családok saját anyagi helyzetüket tekintve kicsit bizakodóbbak, a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv ugyanakkor az előző negyedévhez hasonló képet mutat. „Érdekesen különválik a hosszú távú perspektívák és a családok jelenlegi helyzetének megítélése a fogyasztók szemében. Az emberek sajátosan értékelik a körülöttük lévő környezetet, és míg jelenlegi helyzetükkel szemben belenyugvóan elfogadóak, jövőbeli kilátásaikat negatívan élik meg, vásárlásaik fő mozgatórugója pedig főként az eddig elhalasztott vásárlások szükségessége, ami kedvezőtlen hír a fogyasztás jövőjére vonatkozóan. ” – mondta el Kozák Ákos, a GfK igazgatója az adatokra reflektálva.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2014 szeptemberéhez képest némiképp változtak: 33-ról 38 százalékra nőtt a munkanélküliség növekedésére számítók aránya, míg a munkanélküliségi mutatók a lakosság harmada szerint nem fognak változni. Az inflációs várakozások kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint az előző negyedévben, továbbra is növekszik az árak emelkedésére számítók aránya, ezt decemberben már a lakosság 72 százaléka gondolta így. A válaszadók átlagosan 7%-os növekedésre számítanak a következő 12 hónapban. A család reáljövedelmére vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban 2014 decemberében minden második megkérdezett az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít. A hitelfelvételi kedv az előző negyedévhez képest nem változott jelentősen: továbbra is majdnem minden harmadik ember gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (30%), míg 64 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt (versus előző időszaki 60%). A háttérben az áll, hogy a lakosság 28 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további 37 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban. A vélemények a megtakarításokról nem változtak az előző negyedévhez képest: továbbra is 36 százalék a bizonytalanok aránya, és a lakosság 42 százaléka szerint érdemes korábban tervezett 23 Horváth István


vásárlásra felhasználni a megtakarításait, míg 15 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Kis mértékben nőtt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, a megkérdezettek 54 százaléka gondolja, hogy ez egy megfelelő időpont a vásárlásra. A lakásuk eladását mindössze 13 százalék tartja érdemesnek. A bankok

finanszírozási hajlandóság a is befolyásolja a fogyasztás alakulását. Ha a bankok

nem szabnak szigorú feltételeket a hitelfelvevőknek, akkor többen több hitelhez jutnak és nő a fogyasztás. USA -ban a 2008-as pénzpiaci összeomlás előtt a politikusok azzal vádoltak a bankokat, hogy hátrányos megkülönböztetés miatt nem kap az ügyfelek egy része hitelt. A bankok lazítottak a szabályokon és a szabályok ellenőrzésén, így olyanok is hitelhez juthattak, akik korábban nem. A szakma NINJA (no income, no job, no assets = nincs jövedelme, munkája és vagyona) hitelként emlegette ezeket a folyósításokat. Természetesen ilyenkor a fogyasztás nő. Magyarországon is felfutott

a hitelezés a 2000 -es években, a bankok a reklámjaikban ötleteket adtak, hogy mire lehetne elkölteni a hiteleiket. Sőt olyan reklám is volt, amelyben a bank ügyintézője nem akarta meghall gatni az ügyfél fizetőképességéről szóló mondandóját, vagy a hiteligényléshez szükséges dokumentumokat dobták tűzbe. A hazai felelőtlen banki hitelezési gyakorlat ellen a piacfelügyeleti jogokkal is felruházott Magyar Nemzeti Bank megszigorította a hitelfolyósítás szabályait (többek között rögzíte tte az önrész arányát, vagy azt, hogy a hitelfelvevő jövedelme hány % -a lehet a törlesztő részlet). Ha beszűkül a hitelhez jutás lehetősége, akkor csökken a fogyasztás. A háztartások fogyasztását meghatározza a háztartások meglévő vagyona, illetve annak vélelmezett nagysága . Ha a háztartások úgy érzik, hogy vagyonuk értéke megnőtt, az értéknövekedés egy részét, vagy egészét hajlamosak lehetnek megelőlegezni maguknak, vagyis hitelt felvéve növelik a fogyasztásukat. Magabiztosságuknak az oka, hogy ha nem tudják a jövedelemből fizetni a hitelek törlesztő részleteit és kamatait, akkor a vagyon eladása fedezetet nyújt. Probléma abból adódik, ha vagyon értéke ekkor lecsökken, és már nem fedezi a hitellel kapcsolatos kötelezettségeket. Egy jó tanács: nem realizált nyereséget ne költsünk el! Az USA 2008- as pénzpiaci összeomlását megelőzte az ingatlanpiac összeomlása. A

korábban említett laza hitelezés és az alacsony kamatok miatt megélénkült a kereslet az ingatlanok iránt, így az ingatlanok éves áremelkedése meghaladta az ingatlanvásárlásra felvehető hitelek kamatát. Minél több pénzért vett valaki ingatlant, annál nagyobb nyereséget érezhetett magának néhány év múlva. Így egyre többen akartak részesülni a haszonból, tovább táplálva az árak emelkedését (az így felduzzadt spekulatív keresletet buboréknak, itt ingatlanpiaci buboréknak nevezik). Az ingatlanokon elérni vélt haszon egy részét hitelként felvették és elköltötték. Amikor néhányan úgy gondolták, hogy realizálják az ingatlanokon elért nyereséget, eladásokba kezdtek, emiatt az ingatlanár növekedése megtorpant és elindult az eladási lavina, lezuhantak az ingatlanárak, akár a vételér felére is. Így azonban nem csak a fogyasztásra felvett hitelek mögül, hanem az ingatlanra felvett hitelek mögül is eltűnt a fedezet. Az ingatlanpiaci spekuláció a társadalom minden rétegét érintette, a kedvező lehetőségeket mindenki meg akarta ragadni. Az alacsonyabb vagyonú és jövedelmű rétegek a helyzetre csak a fogyasztásuk visszafogásával tudtak reagálni és így drasztikusan visszaesett az árupiaci kereslet, a termelő szektor válságát és jelentős munkanélküliséget hozva. Ha ez a buborék mondjuk a részvénypiac egy adott területén alakul ki, akkor kevésbé pusztító a hatása, hiszen jelentős részvénybefektetésekkel a vagyonosabb, magasabb jövedelműek rendelkeznek, ők pedig egy összeomlás idején kevésbé kényszerülnek a fogyasztásuk 24 Horváth István


csökkentésére. Például 1995 -től 2000-ig jelentős részvény áremelkedés ment végbe az internetre épülő szektorba ( IT/telek om és webes/internetes cégek, nevük gyakran .com-ra végződött, ezért dot k om cégek a szakzsargonban ) tartozó vállalatok részvényeinek esetében. A dotkom lufi kipukkan ása a részvényárak zuhanását és sok vállalat csődjét hozta, de az USA gazdasága ezt gyorsabban és jóval kisebb veszteséggel kihevert e, mint a 2008- as összeomlást. A fogyasztást befolyásolja, hogy a háztartások mit gondolnak az árak alakulásáról. Ha a jövőben megugró árszínvonal növekedést (inflációt) várnak, akkor előrehozhatják a későbbre tervezett fogyasztásukat (elsősorban tartós cikkekből), ezzel növelik az aktuális időszak fogyasztását. Ha az árszínvonal csökkenésére (deflációra) számítanak, akkor elhalaszthatják vásárlásaikat, arra spekulálnak, hogy a vágyott terméket később olcsóbban tudják megvenni. Ráadásul, ha ez az elképzelésük beigazolódik, akkor újfent elhalaszthatják a vásárlásaikat, így csökken a fogyasztás és az árupiaci kereslet is, stagnálás vagy visszaesés következik be a gazdaságban. Magyarországon sokáig elképzelhetetlen volt egy ilyen helyzet, de az Európai Unió gazdaságának és benne nekünk jelenleg 2014. vége súlyos, fenyegető veszély! Japán 1995 óta napjainkig (20 év) ebben a helyzetben van, és még mindig nem oldódott meg a probléma. A társadalom különböző életkorú tagjainak eltérően alakul a fogyasztása és megtakarítása. A családalapítás idején és a gyereknevelés során a fogyasztás dominál a megtakarításokkal szemben, a gyerekek „kirepülése” után a megtakarítási motiváció lesz er őteljesebb. Amennyiben a demográfiai helyzetet jelentősen befolyásoló tényező változik (háborúk, járványok, természeti csapások, abortusztilalom vagy annak feloldása, a társadalombiztosítási rendszer, a társadalom gyerekvállalással kapcsolatos értékrendje), akkor az kihat a fogyasztás és a megtakarítás alakulására. A háztartások az államnak adót fizetnek, illetve az államtól transzfert kapnak. Ez megváltoztatja a háztartások jövedelmét, így a fogyasztását és megtakarítását is. Az adó emelése és a transzfer csökkentése csökkenti, az adó csökkentése és a transzfer emelése növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és a fogyasztását, megtakarítását is. Adóemeléskor először a megtakarítások esnek vissza, a fogyasztók ragaszkodnak a korábban megszokott fogyasztási színvonaluk hoz, majd amikor nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem tartható, akkor fokozatosan csökkentik a fogyasztásukat.

A rendelkezésre álló jövedelem jele: Y DI , az Y felső indexében a DI a rendelkezésre álló (disposable) jövedelemre utal.

Számítása: YDI = Y- T + Tr, jövedelem – adó + transzfer Az adó és a transzfer figyelembevételével a következő lesz a fogyasztási és a megtakarítási függvény: C(YDI)

= ĉ*(Y- T+ Tr) + C 0

S(YDI) = ŝ *(Y – T+ Tr) + S0

Ha az állam adót szed és transzfert is ad, akkor ennek elég csak a különbségét figyelembe venni a számításoknál és az ábráknál, hiszen a kifizetett transzfer mögött adóbeszedés áll. Sok esetben csak az adó és a transzfer különbségét (a nettó elvonást) vesszük figyelembe a képletben . C(YDI)

= ĉ*(Y - T) + C0

S(YDI) = ŝ *(Y – T) + S0 25 Horváth István


Hogyan változik a fogyasztási és a megtakarítási függvény az induló példához képest, ha a nettó elvonás T=100! S (YDI) = 0,2 *(Y – 100) -200

C(YDI) = 0,8*(Y - 100) + 200

Y

C(Y)

S(Y)

C(Y-T)

S(Y-T)

0

200

-200

120

-220

500

600

-100

520

-120

1000

1000

0

920

-20

2000

1800

200

1720

180

A fogyasztási függvény és a megtakarítási függvény változása fix összegű adó hatására 2000 1800 1720

1500

) T Y ( S , ) T Y ( C , ) Y ( S , ) Y ( C

1000 920

1000

600 520 500

200 120

200 180 0 -20

0 0 -200 -220

-100 -120 500

1000

1500

-500

2000

2500

Y C(Y)

S(Y)

C(Y-T)

S(Y-T)

26 Horváth István


A fogyasztási függvény az eredetivel párhuzamosan lefelé tolódott 80 egységgel. Így adódik: 0,8*(-100) = - 80. A függvény120 -tól indul, meredeksége továbbra is 0,8. A megtakarítási függvény is az eredetivel párhuzamosan lefelé tolódott 20 egységgel. Így adódik: 0,2*(-100) = -20 A függvény -220-tól indul, meredeksége továbbra is 0, 2. A jövedelem a fogyasztás, a megtakarítás és az adó összege. Y= C(YDI) + S(YDI) + T

27 Horváth István


5.2. A beruházás

vállalatok beruházása a z árupiaci keresletből vezethető le. A vállal at szektor vagy közvetlenül a háztartásoknak termel, vagy olyan más vállalatoknak, amelyek a fogyasztóknak termelnek, vagy az állam a vevője, vagy külföldre exportál. A

A vállalatok a beruházást jellemzően hitelből hajtják végre. A hitel ára a kamat, jele: i (interest rate). Amikor a vállalat azt mérlegeli, hogy mekkora beruházást hajtson végre, akkor azt számolja ki, hogy az adott nagyságú beruházás mekkora éves átlagos hozamot hoz (ez a beruházás belső kamata). Ha beruházás évi átlagos kamata nagyobb, mint a hitel kamata, akkor érdemes növelni a beruházást. Ha a hitelkamat a nagyobb, akkor kisebb beruházást hajt csak végre, vagy elhalasztja azt. A kamat növekedése csökkenti, csökkenése növeli a beruházást. A beruházás és a kamat között fordított arányosság van. A

beruházás kamatérzékenysége azt mutatja meg, hogy mennyivel változik a beruházás, ha

egységnyivel változik a kamat. Jele: a.

 │ 

Számítása: a=│

A tört értéke negatív lenne a matematika szabályai szerint, ezért abszolút értékét vesszük a beruházási függvény felírásakor. Amikor a kamattal számításokat végzünk, akkor arra kell ügyelni, hogy mikroökonómiában és pénzügytanban a kamat jele r és a kamatszázalék 100 -ad részét értjük alatta, míg esetünkben, a makroökonómiában a jele i, és százalékos formában adjuk meg. kamat

mikroökonómiában, pénzügytanban makroökonómiában

16%

r = 0,16

i = 16

3%

r = 0,03

i=3

25,6%

r = 0,256

i = 25,6

Általában a vizsgált időtávon a kamat változása kicsi, ezért beruházási függvényt lineárisnak feltételezzük az egyszerűség kedvéért. Egy lineáris függvény felírásához a meredekségén kívül meg kell adni, hogy a függvény hol metszi a függőleges tengelyt. Ez a pont az autonóm beruházás, jele I 0. Az

autonóm beruházás, a kamattól független beruházás, a függvény megadásához

szükséges információ. Matematikailag azt mutatja meg, ha nulla lenne a kamat, akkor I 0 lenne a beruházás. Közgazdaságilag ennek nincs értelme, a nulla kamat valamilyen működési zavart jelez, a későbbiekben kitérünk rá.

A beruházási függvény képlete: I(i)= I 0-a*i A nagy I (beruházás) mellett alsó indexben, zárójelben i (kamat) van, jelezve, hogy a beruházás a kamattól függ. Nézzünk egy konkrét példát: a beruházás kamatérzékenysége 50, az autonóm beruházás 800. Határozzuk meg a beruházás nagyságát, ha a kamat 5 illetve 10! A beruházási függvény most I(i)= 800 -50*i. 28 Horváth István


A beruházás értéke, ha a kamat 5: I(5)= 800 - 50*5 = 550 A beruházás értéke, ha a kama t 10: I(10)= 800- 50*10 = 300 Az alábbi ábra a beruházási függvényt mutatja a kamat függvényében.

Beruházási függvény 900 800 800 700 550

600 ) i ( I

500 400

300

300 200 100

0

0 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

i

A függvény 800 -tól indul, ez az autonóm beruházás. Ha egyet lépünk jobbra, akkor 50 -et lefelé, ez a függvény meredeksége, a beruházás kamatérzékenysége. vállalatok makrogazdasági helyzettel kapcsolatos várakozás ai is befolyásplják a beruházások alakulását. Ha a vállalatok optimisták a fogyasztói keresletet illetően, bizakodóak az export lehetőségekkel kapcsolatban, állami megrendelésekre számíthatnak, akkor növelik a beruházásaikat, hogy mikor az árupiaci kereslet felfut, addigra a termékeik a polcokon A

legyenek. Ha

pesszimisták, kedvezőtlenül ítélik meg a jövőbeni értékesítési lehetőségeiket, akkor

visszafogják a beruházásaikat. A gazdasági hangulat változását, hasonlóan a fogyasztói hangulat vizsgálatához, több kutatóintézet is méri, az általa kidolgozott módszertan alapján. Az alábbiakban a MTI egy sajtóközleménye található a gazdasági hangulat alakulásáról :

Magyarországon volt a legmagasabb a decemberi ga zdasági hangulatmutató (ESI) az Európai Unióban (EU) az Európai Bizottság (EB) legfrissebb adatai szerint. A magyar mutató 115,3 pont volt a novemberi 110,9 pont után. Az ESI öt alindexből áll össze, amelyek az ipari szektor, a szolgáltató szektor, az építőipar, a kiskereskedelem és a lakossági fogyasztók hangulatát mérik fel. Tavaly decemberben Magyarországon az összes alindex javult, kivéve a fogyasztók körében mért bi zalmat, amely minimálisan csökkent. Decemberben az ipari szektorban 5,6 pont (3,3 pontos növekedés), a szolgáltató szektorban 1,5 pont (2,1 pontos növekedés), az építőiparban mínusz 13,1 pont (1,9 pontos növekedés), a kiskereskedelmi szektorban 5,6 pont (9 ,1 pontos növekedés), a fogyasztók körében pedig mínusz 22,9 pont (0,5 pontos csökkenés) volt a hangulatmutató. Az összesített magyar ESI utoljára 2002. októberében volt olyan magas, mint az elmúlt hónapban, akkor 117,5 ponton állt. 29 Horváth István


Az EB adatai szerint decemberben közel két és fél éves csúcsra

emelkedett a gazdasági hangulat a 17 országból álló eurózónában, ahol 1,6 pontos emelkedéssel 100 pontra nőtt az ESI. A gazdasági hangulat 2011 júliusa óta nem volt ilyen kedvező. A hangulat az eurózónában az összes szektorban javult, és az 1,6 pontos emelkedés jelentősen meghaladta a piaci elemzők várakozásait. Tavaly decemberben már az egymást követő kilencedik hónapja javult folyamatosan a gazdasági hangulat. Az eurózóna legnagyobb gazdaságai közül Spanyolországban 4 pontot javult a hangulatmutató, Olaszországban 2,3 pontot, Hollandiában 1,5, Németországban és Franciaországban pedig 0,3 -0,3 pontot. A beruházást befolyásolja a kormány támogatási politikája. Ha a kormány gazdaságpolitikai célokból (munkahelyteremtés, felzárkóztatás, kutatás -fejlesztés támogatása) átvállalja a beruházások költségeinek egy részét, akkor a vállalatok beruházása nő. A beruházások után biztosított adókedvezmények hatása ugyanez. A vállalatok a technológia fejlődésével időnként tömegesen rákényszerülnek a régi, elavult eszközök, berendezések, gépek cseréjére. A vállalatok közötti intenzív verseny miatt, nem engedhetik meg maguknak az egyes vállalatok, hogy a költségesebb, elavult módszerekkel termeljenek. Tömegesen vásárolják az új technológiát képviselő beruházási javakat a vállalatok, a beruházás nő. A beruházási függvény változása külső hatásra című függvény bemutatja, hogyan változik a beruházás, ha vállalatok gazdasági várakozásai javulnak, illetve, ha romlanak. Optimizmus esetén az autonóm beruházás nő (az ábra alapján 1000 lett), pesszimizmus esetén az autonóm beruházás csökken (500 lett), a függvények az eredetivel párhuzamosan tolódnak el felfelé illetve lefelé. Ugyanezen az ábrán értelmezhető az állami támogatások növekedése vagy a technológiai fejlődés által kiváltott beruházás növekedés. Ilyenkor a függvény felfelé tolódik, vagyis változatlan kamat mellett nő a beruházás.

A beruházási függvény változása külső hatásra 1200 1000 1000 800 800 ) i ( I

600 500 400

750 550

250

500 300 200

200 0

0

0

0 0

5

10 I(i)

15

optimizmus

20

i

25

pesszimizmus

30 Horváth István


Beruházási csapda

Ha a vállalatok rendkívül pesszimisták a jövőbeni árupiaci kereslettel kapcsolatosan, akkor a kamattól függetlenül alacsony lesz a beruházás szintje . Ilyenkor a beruházási függvény a kamat tengellyel párhuzamos egyenes. A beruházás a kamattól függetlenül alacsony. A beruházási függvény párhuzamos a kamat tengellyel.

I

I(i)

i

A makrogazdaság

jövedelme rövidtávon nem befolyásolja a beruházások alakulását,

az

alábbi ábra mutatja, hogy a beruházás a jövedelemtől függetlenül állandó, a függvény párhuzamos a jövedelem tengellyel.

I(i)

I(i)

Y

31 Horváth István


5.3. Kormányzati kiadások

A kormányzati kiadások nagyságát a kormány határozza meg (és a parlament fogadja el) a költségvetési törvényben, általában egy évre előre. A kormány a politikai szándékainak megfelelően határozza meg, hogy mire mennyit költ. A kormány mozgásterét a beszedhető adók, az egyéb bevételek, a nemzetközi szerződések és vállalások, a hitelből költekező kormányok esetében a hitel után fizetendő kamat és jó esetben a kormányzati bölcsesség és előrelátás  határozza meg.

A makrogazdaság jövedelme nem befolyásolja a kormányzati kiadások alakulását, alábbi ábra mutatja, hogy a kormányzati kiadások a jövedelemtől függetlenül függvény párhuzamos a jövedelem tengellyel.

az állandó ak, a

G

G

Y

Az állam szerepvállalása című későbbi fejezetben bővebben lesz szó a kormányzati kiadásokról.

32 Horváth István


5.4. Nettó Export (Export - Import) 5.4.1. Export

A hazai vállalatok külpiaci értékesítése az export. Az export a külföldiek árupiaci keresletének azon része, amelyet a mi vállalataink elégítenek ki. A partnerországok mindazon jellemzői befolyásolják, mint amit felsoroltunk az előzőekben az árupiaci kereslet összetevőinél. Ezekre a paraméterekre (partnerország jövedelme, kamatszintje, adórendszere stb.) a hazai gazdasági szereplőknek nincs ráhatása, ezért az exportot autonóm exportnak tekinthetjük, a hazai jövedelemtől független. X=X0 Az exportot befolyásoló tényező a devizaárfolyam. A devizaárfolyamot kétféleképpen lehet megadni. Egyrészt a hazai pénz egysége mennyi külföldi pénzt ér (1 HUF=0,00315 EUR, 1 HUF=0,0037 USD), másrészt a külföldi pénz egy egysége mennyi hazai pénzbe kerül (1 EUR= 317,46 HUF, 1 USD=270,27 HUF). Reciprok összefüggés áll fent a két adat között. Mivel a forint egy egysége a legtöbb külföldi pénz egységénél kevesebbet ér, ezért mi az utóbbi módon használjuk a devizaárfolyamot.

Az árfolyam jele: e. Ha a forint gyengül (leértékelődik), e=250HUF/EUR -ról e=300HUF/EUR -ra változik, akkor az exportra termelt 20 euróba kerülő (ennyiért tudja eladni termékét a hazai vállalat külföldön) termék forintban elért ára 5000 forint helyett 6000 forintra nő. A vállalat által érzékelt bevétel növekedés több termék termelésére ösztönzi a vállalatot, az export nő. A forint erősödése csökkenti az exportot. 5.4.2. Import

A hazai gazdasági szereplők keresletét nem csak a hazai vállalatok elégítik ki, termékeket vásárolunk külföldről, ez az import. Az import a fogyasztáshoz hasonlóan viselkedik, a

jövedelem növekedésével növekszik . Az import határhajlandóság azt mutatja meg, hogy mennyivel változik az import, ha egységnyivel változik a jövedelem. Ez az import függvény meredeksége. Jele:ṁ ( m kalap)

Képlete: ṁ =

∆() ∆

Az autonóm import, a jövedelemtől független import, jele IM0. Ebben a pontban metszi a függőleges tengelyt a megtakarítási függvényt. Az import függvény képlete: IM(YDI) = ṁ*(Y - T) + IM 0

Ebben a képletben is figyelembe vettük az állam szerepvállalását, az adó jelzi ezt.

A devizaárfolyam befolyásolja az importot. Ha gyengül a forint , akkor külföldi termékek ára forintban kifejezve nő, így a hazai vásárlók vagy hazai termékkel helyettesítik azt, vagy lemondanak róla, az import csökken . Néhány importcikk esetében importfüggőség áll fenn. Magyarország nagyban függ az Oroszországban kitermelt földgáztól. A magyar gazdaság 33 Horváth István


energiaigényét közel 70% - ban a földgáz fedezi (még nagyobb ez az arány a lakossági fűtésben), jelentős a kiszolgáltatottságunk.

Ha a forint erősödik, akkor az import nő. X és IM függvények grafikus ábrája

X, IM(Y)

IM(Y)

X

Y

5.4.3. Nettó export (külkereskedelmi egyenleg, külkereskedelmi mérleg)

NX = X - IM NX= X0 - IM(YDI) = X0 - ṁ*(Y - T) + IM 0

NX

YDI

A függvény akkor indul pozitív tartományból, ha az autonóm export meghaladja az autonóm import nagyságát. (X 0 > IM0) 34 Horváth István


A rendelkezésre álló jövedelem növekedésével a külkereskedelmi egyenleg romlik , hiszen az export a jövedelemtől függetlenül állandó, míg az import a jövedelem növekedésével növekvő. A negatív külkereskedelmi mérleg egy elmaradott országban az export versenyképességének a problémáit mutatja, míg a fejlett országokban az import árubőség és választék nagyságát.

35 Horváth István


6. Az árupiaci kereslet (egyensúlyi jövedelem)

A makrogazdaság árupiacán a készletek változása biztosítja, hogy az adott időszakban megtermelt jövedelem és a gazdaság szereplőinek a kereslete megegyezzék. (Ha ezt a készletek már nem teszik lehetővé, akkor az árszínvonal fog változ ni.) A megvásárolt termékek (ez az árupiaci kereslet, YD) értéke, a vállalatok számára bevételként jelennek meg (ez a jövedelem, Y).

Egyensúlyi jövedelem: Y = Y D Az előző fejezetben megismertük a kereslet összetevőit . A kétszereplős modell ben csak a háztartás és a vállalat szektor alkotja a gazdagságot. (Több tanár úgy építi fel a tananyagot, hogy előbb a kétszereplős modellt fejti ki, majd ha azt értik a hallgatók, akkor háromszereplőssé bővíti a modellt, végül beleveszi a külföld szektort is). A háztartás és a vállalat kereslete a fogyasztás és a beruházás. Y=C+I

Részletesebben: Y= C(Y) + I(i)

Még részlesebben: Y = ĉ*Y + C0 + I(i) Egy oldalra (balra) rendezve Y-t: (1-ĉ)*Y = C0 + I(i)

mindkét oldalt szorozva 1/(1 -ĉ) törttel Y=

 −ĉ

*( C0 + I(i) )



Ez az az

árupiaci kereslet. Ha egységnyivel nő C0 vagy I(i), akkor −ĉ értékkel nő a kereslet és a jövedelem. Ha a beruházás értéke megnő 1 -gyel, akkor 0,8-es fogyasztási határhajlandóság mellett 1/(1-0,8)=1/0,2=5-tel nő a kereslet és a jövedelem. Megsokszorozódik, idegen szóval multiplikálódik a beruházás növekedésének hatása.

 −ĉ

törtet beruházási multiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel változik a kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik a beruházás. A fogyasztási határhajlandóság növekedésével a multiplikátor érétke növekszik Az

Az autonóm fogyasztás növekedésének ugyanez a hatása a jövedelemre, lehetne az autonóm beruházás multiplikátorának is nevezni (de nem szokás, mert sokkal jellemzőbb a beruházás változása, mint az autonóm fogyasztásé ). A beruházás változásának ismeretében kiszámolható, hogy mennyivel változik a kereslet, illetve a jövedelem.

∆Y = ∆I(i)*

 −ĉ 36

Horváth István


Nézzük egy számpéldán: A fogyasztási függvény : C

(Y) =

0,8 *Y + 200

Az autonóm beruházás: I 0 = 1000 A beruházás kamatérzékenysége: a = 50 A beruházási függvény: I (i) = 1000-50i A kamat induló helyzetben i=8. Ekkor a beruházás → I(8) = 1000 - 50 ∙ 8 = 600 Egyensúlyi jövedelem: Y = YD Y=C+I

Részletesebben: Y= C(Y) + I(8)

Beírva a fenti adatokat: Y = 0,8 *Y + 200+ 600 Egy oldalra (balra) rendezve Y-t: 0,2*Y = 200+600 0,2*Y = 800 mindk ét oldalt osztva 0,2-del ( ez ugyanaz, mintha 0,2 reciprokkal, 5- tel szoroznánk) Y = 4000

Egyetlen változásként a kamat i = 4-re csökken. Így a beruházás → I(4) = 1000 – 50 ∙ 4 = 800 -ra nő. Egyensúlyi jövedelem: Y = YD Y=C+I

Részletesebben: Y= C(Y) + I(4)

Beírva a fenti adatokat: Y = 0,8 *Y + 200+ 800 Egy oldalra (balra) rendezve Y-t: 0,2*Y = 200+800 0,2*Y = 1000 mindk ét oldalt osztva 0,2-del ( ez ugyanaz, mintha 0,2 reciprokkal, 5- tel szoroznánk) 37 Horváth István


Y = 5000

A beruházás 600 -ról 800-ra nőtt. A kereslet illetve jövedelem 4000 -ről 5000-re. A beruházás 200-as növekedése 1000 jövedelem növekedést okozott. Mindez a multiplikátor segítségével is kiszámolható: ∆Y = ∆I(i)*

 −ĉ

= 200*

 −0,8

= 200*

 = 200*5= 1000 0,2

multiplikátor értéke 5 volt a példában. Megötszöröződött a beruházás növekedésének a hatása. A

Hogyan történik mindez? A megoldás a végtelen mértani sorozat véges összegéből következik. Ha 200 egységgel nő a beruházás, akkor ez az összeg növeli a jövedelmet 200 -zal. A 200-as jövedelem-növekmény 0,8 -ét fogyasztásra költik a háztartások, 160 -nal növelik a vállalatok jövedelmét vásárlásaikkal, ennyivel nő a jövedelem. a 160 -as jövedelem-növekmény 0,8 -ét fogyasztásra költik a háztartások, 160*0,8= 128 -cal növelik a jövedelmet, melynek 0,8 -ét újból elfogyasztják és így tovább. Ennek a számsornak (200+160+128+102,4+81,92+65,536+…így a végtelenségig) az összege 1000 lesz. Így megy végbe a multiplikálódás. Nézzük az előző példában hogyan változott a fogyasztás: C(4000) = 0,8 ∙ 4000 + 200 = 3400

C(5000) = 0,8 ∙ 5000 + 200 = 4200

∆C(Y) = +800 Az 1000-es

keresletnövekedésből 200 -at a beruházás növekedése és 800 -at a fogyasztás növekedése tett ki.

Három szektoros (zárt) gazdasági modellben az egyensúlyi jövedelem számításánál figyelembe kell venni az államot is. Egyensúlyi jövedelem: Y = Y D Részletesen: Y = C(YDI) + I(i) +G

Még részletesebben: Y = ĉ*(Y - T) + C 0+ I(i) + G A zárójelet felbontva: Y = ĉ*Y- ĉ*T+ C0+ I(i) + G Egy oldalra (balra) rendezve Y-t: (1-ĉ)*Y = C0 + I(i) + G - ĉ*T

mindkét oldalt szorozva 1/(1 -ĉ ) törttel Y=

 ĉ *( C +I(i) +G ) −ĉ −ĉ *T 0

38 Horváth István


Ez az

 −ĉ

az árupiaci kereslet háromszereplős modellben. Ha egységnyivel nő C0, I(i), G, akkor

értékkel nő a kereslet és a jövedelem. Ezt korábban beruházási multiplikátorként emlegettük. A kormány gazdasági beavatkozásának eszköze a kormányzati kiadások változtatása, ezért ezt a törtet kiadási multiplikátornak is nevezzük. A multiplikálódás folyamata ugyanúgy megy végbe, mint a beruházás változásánál.

 −ĉ

törtet kiadási multiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel változik a kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik a kormányzati kiadás . Az

Ha az adó egységnyivel csökken, akkor a kiadási multiplikátornál kisebb mértékben, értékkel nő a kereslet és a jövedelem.

ĉ −ĉ

ĉ −ĉ

törtet adómultiplikátornak nevezzük, megmutatja, hogy mennyivel változik a kereslet és jövedelem, ha egységnyivel változik az adó . Az

Ne feledjük, hogy az összefüggés itt fordított: A k iadási multiplikátor >

 ĉ > −ĉ −ĉ

ha az adó nő, akkor a kereslet csökken!

adómultiplikátor ,

, hiszen a nevező értéke megegyezik, a számlálóban pedig 1 > ĉ.

fogyasztási határhajlandóság ĉ= 0,8, akkor a kiadási multiplikátor 1/(1 -0,8)=1/0,2=5, az adómultiplikátor 0,8/(1-0,8)=0,8/0,2=4. Ha kormány 100 egységgel növeli az adót és a plusz bevételt kormányzati vásárlásokra fordítja, akkor 500 -zal nő és 400 -zal csökken a kereslet, összességében 100 -zal nő, anélkül, hogy a költségvetés pozíciója romlott volna (ez csak akkor igaz, ha a kamat és így a beruházás közben változatlan). Ha a

Négyszereplős (vagy nyitott modellben) a külfölddel kapcsolatos tranzakciók, azaz

export

és

az import is megjelenik.

Egyensúlyi jövedelem: Y = Y D Y = C + I+ G + NX

Részletesen: Y = C(YDI) + I(i) +G + NX

Még részletesebben: Y = ĉ*(Y - T) + C 0+ I(i) + G + X0 - ṁ*(Y - T) - IM 0 Az egyenlet bal oldalán az (Y-T)-t kiemelve: Y = (ĉ-ṁ)*(Y-T)+ C0+ I(i) + G + X0 - IM0 Egy oldalra (balra) rendezve Y-t: [1-(ĉ-ṁ) ]*Y = C0+ I(i) + G + X0 - IM0 - (ĉ-ṁ)*T 39 Horváth István


[1-ĉ +ṁ ]*Y = C0+ I(i) + G + X0 - IM0 - (ĉ-ṁ)*T

mindkét oldalt szorozva 1/[1 -ĉ +ṁ ] törttel Y=

 −ĉ +ṁ *[ C + I(i) + G + X 0

Ez az az árupiaci kereslet

csökken IM0 ,akkor

0-

IM0 ]-

ĉ−ṁ −ĉ +ṁ *T

négyszereplős modellben. Ha egységnyivel nő C0, I(i), G, X0 , vagy

 −ĉ +ṁ

értékkel nő a kereslet és a jövedelem. Ha az adó csökken

egységnyivel, akkor kisebb mértékben,

ĉ−ṁ −ĉ +ṁ értékkel nő a kereslet és a jövedelem.

Nyitott gazdaságban a multiplikátorok értéke csökken, ha az import határhajlandóság nő. Nyitott gazdaságban mindig kisebb a multiplikátorok értéke, mint hasonló, de zárt gazdaságban. Ha a fogyasztási határhajlandóság ĉ= 0,8 és az import határhajlandóság ṁ =0,2, akkor a kiadási multiplikátor 1/(1-0,8+0,2)=1/0,4=2,5, az adómultiplikátor 0,8/(1 -0,8+0,2)=0,8/0,4=2. A zárt

modellben 5 és 4 volt a multiplikátor.

Az árupiaci kereslet és a kamat Akár kétszereplős, akár zárt vagy nyitott modellt vizsgálunk a kereslet autonóm elemeine k a változásán túl a kamat határozza meg a keresletet. A beruházási függvény képlete: I(i)= I 0-a*i A kamat növekedése csökkenti a beruházást, a beruházás multiplikálódva csökkenti keresletet. A kamat kicsiny változása is jelentősen befolyásolja a kereslet alakulását .

a

A kétszereplős modellben megoldott példában a kamat 4 -gyel való csökkenése 1000 -rel (az eredeti jövedelem 25% -ával) növelte az árupiaci keresletet. A kamat a pénzpiaci egyensúlyban határozódik.

40 Horváth István


7. Pénzpiac

A mai pénzpiac kialakulásának és működésének megértéséhez szükség van pénztörténeti, banktörténeti ismeretekre és ismerni kell a gazdaság fejlődésének történetét is. Mindezek vázlatos bemutatása nem a széleskörűségre, hanem a megértés előmozdítására irányul. 7.1. A pénz funkciói:

Forgalmi eszköz funkció : a pénz árucserét közvetít . 

vásárlások során pénzt adunk, cserébe terméket kapunk

Fizetési eszköz funkció: lehetővé teszi, hogy a gazdasági tranzakciók időben és térben elkülönüljenek egymástól . 





hitelt veszünk fel, a hitelből nyelvtanfolyamra járunk, a nyelvtudással magasabb munkabérhez jutunk, a magasabb bérből visszafizetjük a felvett hitel és a kamatot adót fizetünk, az adónkból híd épül, a híd használatával kevesebbet költünk üzemanyagra a közgazdaságtan tanár előadást tart, ezért munkabért kap, a pénzből a büfében szendvicset vesz (nem a büfésnek tart közgazdaságtan órát szendvicsért )

Felhalmozási eszköz funkció : a pénz a vagyontartás egyik formája. A háztartások a vagyonukat sokféle megtakarítási eszközben tartják. A készpénz a legkönnyebben hozzáférhető, nyom nélkül mobilizálható eszköz. Hátránya hogy kevésbé biztonságos, illetve inflációs időben értékét veszti. Ahol erős a szürke - és feketegazdaság, jelentős a korrupció, ahol a történelmi tapasztalatok a kiszámíthatatlanságról, bizalmatlanságról és a kiszolgáltatottságról szólnak, ott jelentős a készpénz népszerűsége a vagyontartásban. Magyarország sajnos ilyen hely. A számlákon lebonyolított pénzforgalom adóztatása szintén a készpénz tartást ösztönzi. A vagyon tartható bankszámlán lekötés nélkül ( látra szóló betét a neve), vagy lekötve (határidős betét a neve), tarható műalkotásokban , nemesfémekben, más országok pénzében (valuta= más ország készpénze, deviza=más ország pénzére szóló követelés), tulajdon - és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban, gyűjteményekben, ingatlanokban. Magyarországon a vagyontartás másik igen népszerű módja a lakóingatlanban való vagyontartás. Ez a legkevésbé likvid eszköz, hiszen csak nagy veszteséggel, és nem túl gyorsan lehet mobilizálni ezt a vagyont. Ez sokszor megnehezíti vagy akár ellehetetleníti a munkapiaci alkalmazkodást (nem tud a munkalehetőségek közelébe költözni a potenciális munkavállaló). A saját lakóingatlan mellett szól a lakhatási kiszolgáltatottság elkerülése és nem utolsó sorban a szocialista államosításokból a saját célú lakóingatlan kimaradt (ha nem volt túl nagy), ez volt az önálló egzisztencia megélésének egyetlen lehetősége.

Elszámolási eszköz funkció : a gazdasági kimutatások mértékegysége a pénz. 41 Horváth István


   

bérelszámolásban forintosítják az elvégzett munkát vállaltok könyvelésében üzleti terv készítésekor mérleg készítéskor, stb. pénzben mutatjuk ki a folyamatokat, jelenségeket.

Világpénz funkció: bizonyos pénznemek a világ számos helyén betölthetik a fenti funkciókat. Ezeket a pénzeket világpénznek is szokták nevezni (például: USA dollár, Euró). 7.2. Reál

pénzkereslet A reál pénzkereslet (MD) az a pénzmennyiség, amely felett a gazdaság szereplői bármikor

A szereplők a pénzhez bármikor, veszteség nélkül hozzájuthatnak , és azonnali tranzakciókra felhasználhatják. Ide tartozik : rendelkezhetnek.

 

készpénz (a pénz fizikai megjelenése érmék és bankjegyek formájában) látra szóló betétek (a pénzintézetek által vezetett számlákon lévő bármikor

hozzáférhető számlapénz, amihez különböző technikai megoldások kapcsolódhatnak pl. bankkártya, mobiltelefon, csekkfüzet, elektronikus pénztárca, stb.) Nem tartoznak bele lekötött betétek!

Pénzkereslet motivációi: 





Tranzakciós motiváció : a gazdasági tranzakciók zavartalan lebonyolítása érdekében

tartanak a gazdaság szereplői pénzt. Ha nő a GDP (Y), akkor ez azt jelenti, hogy többet termelnek a vállalatok, több alapanyagot, energiát, munkaerőt használnak a termelésükhöz, a többlettermék megvásárlásához is több pénzre van szükség, így a pénzkereslet (M D) is nő. A pénz, mint a gazdasági folyamatok (termelés, felhasználás, fogyasztás, jövedelem elosztás) kenőanyagaként van jelen. Óvatossági motiváció : előre nem látható események miatt tartanak a gazdaság szereplői pénzt. Ha valamilyen pénzzel megoldható problémájuk adódik, akkor legyen honnan előteremteni. Ha valakinek ilyen nincs, akkor az, nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, ha sürgősen pénzre van szüksége. Sok ember feszült, ideges, aggodalmaskodó, hogy nehogy ez vagy az történjen, mert akkor mi lesz vele, családjával, vállalkozásával. Minthogy részben a természeti környezet, másrészt a társadalmi környezet határozz a meg a történéseket, nincs kontrollunk jó néhány dolog felett, ezért idegeskedés helyett érdemes egy hétköznapokban „érinthetetlen” pénztartalékot képezni (és gondolatban lemondani róla), amit váratlan helyzetekben felhasználhatunk. Nyerünk sok mosolyt, alacsonyabb vérnyomást és hosszabb életet .

Spekulációs motiváció : azért nem kötik le a gazdaság szereplői a pénzüket, mert jobb elköltési vagy lekötési lehetőségre várnak illetve élvezik a szabad költekezési lehetőségek érzését (ha sok szabadon elkölthető pénzünk van, akkor ez nem azt jelenti, hogy el is fogjuk költeni az összes rendelkezésre álló pénzt, hanem azt, hogy nem kell ütemezni a költekezést). 42

Horváth István


Nincs azonban ingyen a szabadon elkölthető pénz K öltsége az elszalasztott kamat, amit akkor kaptunk volna, ha lekötöttük volna a pé nzünket. Ha egy számlán 1 millió forintot tartunk lekötetlenül, miközben a kamat 2%, akkor éves szinten 20000 forint kamatjövedelemtől esünk el. Ez a 20000 forint könnyedén megtérülhet abból, hogy árengedményes akciókat azonnal kihasználhatunk. Ha a kamat nő 20% -ra akkor ugyanez a kellemes helyzet (mármint hogy 1 millióhoz bármikor hozzáférek) már 200000 elveszett kamatot jelent. Ez átrendezi a pénztartást, az 1 millió forint egy részét, mondjuk, 750000 forintot lekötünk és csak 250000 forint lekötetlen pénz lesz a mozgásterünk. A kamat növekedésével a pénztartás költsége nő, ezért a pénzkereslet

csökken.

A fenti logika a gazdaság többi szereplőjére is működik. Az Apple és a Google a jelenlegi alacsony kamat mellett nem kötik le a pénzüket, hanem felvásárlási lehetőségekre várnak. Jóval nagyobb haszonra tehetnek szert egy gyors felvásárlással, mint amennyi kamatot tudnának realizálni a pénz lekötésével. A kamat emelkedése növelné a lekötött pénzbetétek nagyságát.

A reál-pénzkereslet nagysága egyenesen arányos a jövedelemmel és fordítottan arányos a kamattal.

i MD(Y1)

Jövedelem nőt t Y1-ről Y2-re

MD(Y2)

MD

43 Horváth István


7.3. Nominális pénzkínálat A nominális pénzkínálat (MS):

gazdaság rendelkezésére bocsájt.

az

a pénzmennyiség, amennyit a bankrendszer a

A gazdaságban a pénzkínálat szabályozásakor egyidejűleg két dolgot kell szem előtt tartani: 



a gazdasági tranzakciókhoz képest kevés pénz van a gazdaságban, akkor ez fékezi a gazdasági növekedést (a pénzhiány növekedési gát) . Ha a gazdaság pénzigényéhez képest fölösleges pénz van a gazdaságban, akkor ez pénz elértéktelenedést ( inflációt) okoz. Az infláció problémáival az inflációról szóló fejezetben foglalkozunk részletesen. Ha

7.4. A pénz

kialakulása, pénztörténet, bankrendszer

Az emberek közötti munkamegosztással kialakult az árucsere is. A munkamegosztás elve, hogy mindenki azt a tevékenységet végezze, amiben legnagyobb az előnye másokhoz képest, ha ilyen tevékenység nincs, akkor azt a tevékenységet kell végeznie, amiben legkisebb a lemaradása (ez a komparatív előnyök elve) . A nemek közötti munkamegosztást követte a felhasznált anyagok mentén történő szakosodás. Volt, aki a fa megmunkálásában jeleskedett, más a kövek csiszolásában volt jó, a harmadik a csontokból tudott remek eszközöket készíteni. A fémek (réz, bronz, vas) megjelenésével pedig felgyorsult a specializáció, újabb és újabb szakmák alakultak ki és egyre többféle terméket termeltek. Amíg csak néhány terméket termelnek, addig könnyen és gyorsan lehet cserepartnert találni (1 szakóca = 120 szamóca ), amikor sokféle terméket termelnek, akkor jóval időigényesebb a cserepartner felkutatása és az alku lebonyolítása. Előfordulhat, hogy mindez több időt vesz igénybe, mint a termék előállítása, így veszteséget (elmaradt hasznot) okozott a gazdaságnak. Ezt elkerülendő, néhány áru kivált az áruk közül és az töltötte be a forgalmi eszköz funkciót. Olyan áruk voltak ezek, melyekre általában mindenkinek szüksége volt: só, gabona, tinó (növendék szarvasmarha, Magyarországon Szent István által veretett ezüst dénár előtt a tinó töltött be pénz funkciót). Az árupénznek a következő tulajdonságokkal kellet t rendelkeznie:  

  

könnyen szállítható (a kereskedelem pénzigénye miatt) osztható (általában nem pontosan azonos értékű termékek cserélnek gazdát és a tinónak fáj, ha visszaadnak belőle ) tetszetős (szeressék az emberek) legyen iránta állandó kereslet (ne telítődjenek vele az emberek, különben értékét veszti) legyen mögötte társadalmi közmegegyezés, hogy ez a pénz (mindenki fogadja el)

Középkorban a nemesfémek töltötték be ezt a szerepet, ezüstből és aranyból, időnként rézből is készült pénzérme.

44 Horváth István


Az országok uralkodóinak állt jogában pénzt verni. Ahány ország, annyi féle pénz, idővel újak kerültek forgalomba és az uralkodók előszeretettel éltek a pénzrontás módszerével, amikor a pénzújítás során a régi pénz súlyát és finomságát (nemesfémtartalmát) csökkentetté k. Különösen a távolsági kereskedelemben érintett kereskedőknek okozott ez problémát, a nemesfémekhez értő pénzváltókra volt szükségük, hogy az útjuk során mindenhol fizetni tudjanak. Európában ekkortájt két nagy kereskedelmi rendszer volt, északon a Hanza -szövetség (több, mint 200 város köztük: Lübeck, Hamburg, Bréma, Rostock, Hannover, Köln, Berlin, Magdeburg, Riga, London, Brugge, Novgorod), gabonával, fával, vasérccel, mézzel, borostyánnal, hallal, hússal, állatbőrökkel, állatokkal, posztóval, fegyverrel és borral kereskedtek. Délen a levantei kereskedelemben Ázsiából selyem, gyapot, fűszerek érkeztek , cserébe nemesfémet, nyer sanyagokat, iparcikkeket szállítottak Ázsiába. A levantei kereskedelem központjai az észak -itáliai városállamok voltak (Velence, Genova, Pisa, Milánó, Firenze).

Pénzváltók a nemesfémekhez értő aranyművesek, ötvösök, ékszerkészítők lettek. A pénzváltók akkor tudták vállalkozásukat vinni, ha megvolt irántuk a bizalom. A kereskedők egymást közt a pénzváltóknál tapasztaltakat megbeszélték, akiben nem bíztak, az kénytelen volt bezárni. A kereskedőknek a különböző pénzek átváltásán túl a pénz szállítása is problémát jelentett (kockázatos volt a pénzszállítás, így aztán költséges is). A pénzváltók úgy segítettek a kereskedőkön, hogy a ker eskedelmi útvonalak által érintett városokban fióküzleteket nyitottak, ahol a kereskedők a keletkezett bevételt letétbe helyezték, erről igazolást kaptak, majd a várost elhagyva a következő városban, ha kellett nekik a pénz, a pénzváltó másik fiókjában felvették. Be- és kifizetéseket teljesítettek, számlákat vezettek, a pénztárosi funkcióval ki bővült pénzváltók. Ahogy erősödött a kereskedők és a pénzváltók közötti bizalom, megjelent a pénzt helyettesítő váltó. A váltóban, a váltó kibocsátója (a kereskedő) fizetést ígér azon pénzváltó nevében, akinél az ő pénze van. Így a kereskedők a nemesfém pénzérmék használata nélkül is tudtak fizetni. Aki a váltót bevitte a pénzváltóba (a kereskedő partnere, akit váltóval fizettek ki), az a pénzváltótól megkapta a váltón szereplő összeget . Persze tovább is adhatta, vagy eladhatta ezt a pénzváltóval szembeni követelést, ha az ő partnerei megbíztak benne és a pénzváltóban. Az üzlettársak iránti bizalom foka meghatározó volt a kereskedelem és a termelés bővülését illetően, ezért szerződések, szabályok, kereskedési szokványok alakultak ki. Ezekért a szolgáltatásokért a kereskedők fizettek a pénzváltóknak, akik a saját munkájuk díját folyamatosan levonták a pénzügyi tranzakciók során. A pénztárosi funkcióval kibővült pénzváltók azt vették észre, hogy a napi ki - és befizetések biztonságos lebonyolításához elégséges a náluk letétbe helyezett pénz 6 -8%-a. Ez a tapasztalat arra bátorította őket, hogy beszálljanak a hitelezési üzletbe. A hitelek után beszedhető hitelkamatok növelték a nyereségüket, hogy ez a profit még nagyobb lehessen ezért betéti kamatot fizettek a náluk elhelyezett betétekre, megtakarításra, betét lekötésre ösztönözve a pénztulajdonosokat. Klasszikus banki feladatokat végeztek, bankká váltak a pénzváltók. Először rövid lejáratú hitelek folyósításával kezdtek, később a hosszabb futamidejű hitelek is kezdtek terjedni. A maximálisan nyújtható hitel a náluk elhelyezett betét azon része volt, ami a napi tranzakciókhoz nem volt szükséges. Ez a hitelezés gyorsabb gazdasági növekedést tett lehetővé, kockázata az volt, hogy ha mindenki egyidejűleg megrohan ta a pénzváltót, az nem tud ott mindenkit kifizetni, hiszen a pénz kihitelezett része nem volt nála. A pénzkínálat növekedésének alapját a kitermelt arany és ezüst mennyiségéne k növekedése teremtette meg. 45 Horváth István


Magyarország az Anjou -k, Zsigmond, és Mátyás király korában Európa legnagyobb aranytermelője volt, megalapozva a magyar történelem dicső időszakát. Ám a felszíni arany készletek kimerülőben voltak, a török megszállás miatt az ország három részre szakadt, az arany és az ezüst kitermelése visszaesett. A nemesfémek hiánya veszélyeztette az európai gazdaság növekedését, de Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, az őt követő konkvisztádorok pedig kifosztották a helyieket és hatalmas mennyiségű arany és ezüst érkezett az európai kontinensre. Gondolhatnánk, hogy a beáramló nemesfémek megoldják legalább egy időre a pénzhiány problémáját, de nem ez történt. A gazdaság növekedési üteméhez képest hirtelen nagyon sok arany és ezüst érkezett, mivel a termelés növekedése nem tudott evvel lépést tartani, az árak emelkedtek, az arany és az ezüst elértéktelenedett. Hamarosan a korábbinál is nagyobb pénzhiány alakult ki. A klasszikus bankjegy

Ez a pénzhiány gondolkodóba ejtette a bankokat, megfelelő mennyiségű arany helyett valami mást kellett kitalálni. Ahhoz, hogy ezt megértsük , kövessük végig a következő példát: A varga, aki bőrből csizmát, papucsot, cipőt készít, érzékeli a termékei iránti kereslet növekedését. Ezért beruházást hajt végre a pénzéből: új üzletet vesz a város főterén, új eszközöket és berendezéseket vesz. A beruházásra felhasználta az összes szabad pénzeszközét, ezért arra kéri a tímárt (bőrcserzéssel foglalkozik, a varga alapanyag beszállítója), hogy adja neki a munkájához szükséges bőröket most, ő pedig később ezt kifizeti. A bőrökből kitűnő minőségű, csinos csizmát, papucsot, cipőt készít, ezeket a soron következő vásárban eladja, a bevételből kifizeti a bőrök ellenértékét. Hogy megnyugtassa a tímárt, erről fizetési ígérvényt is ad, ez a váltó. A váltóban a következőket rögzítik: Váltó” szó az okirat szövegében, a kiállító (kibocsátó) megjelölése, címzett megnevezése, a meghatározott összegre szóló feltétlen fizetési felszólítás, az esedékesség napja, a fizetés helye, a váltó kibocsátásának helye és időpontja, a kibocsátó aláírása. Így néz ki egy váltó:

Minthogy a varga és a tímár jól ismerik egymást, korábban is kötöttek már üzletet, egy templomba járnak imádkozni, a feleségeik is ugyanabba a kórusba járnak, ezért a tímár elfogadja a varga ajánlatát, átveszi a váltót és leszállítja az árut. Az áru 9 7 aranyat ér a váltó 46 Horváth István


100 aranyról szól (a fennmaradó 3 arany különbség, a három hónapnyi várakozásra kalkulált kamat), a varga 3 hónap múlva fizet .

áru 97 arany értékben TÍMÁR

VARGA

váltó 100 arany értékben

Három hónap múlva a v arga a váltón feltüntetett helyen és időben átadja a 100 aranyat a tímárnak, aki visszaadja a váltót a vargának, a varga pedig megsemmisíti azt.

váltó 100 arany értékben TÍMÁR

VARGA 100 arany

A varga pénzhiányát a váltó megoldotta, de ha a gazdaságban a növekedés általános, akkor a tímárnak is szüksége lesz pénzre, hogy a termelését növelni tudja. A pénze pedig a vargánál van, áruhitel formájában. Elvileg lehetséges, hogy a tímár a saját szállítóit a varga által kibocsátott váltóval fizeti ki (ez a váltó forgatása) , ilyenkor a váltó új tulajdonosának fi zet a varga, a váltó lejáratakor. Ezt csak akkor fogadja el a tímár szállítója, ha ő maga is jól ismeri a vargát és bízik benne. A váltó csak szűk körben tölti be a fizetési eszköz funkciót. A bank ki tudja szélesíteni ezt a fizetési kört, ha bekapcsolódik a tranzakcióba. A tímár miután átvette a varga váltóját, elmegy a bankhoz, hogy a váltó fejében aranyat kapjon. A bank a váltó lejáratáig hátralévő időre számított kamatot levonja a váltó értékéből (leszámítolja váltót), és a maradék összeget kifizeti aranyban a tímárnak, a tímár pedig a kapott aranyból bármelyik partnerét kifizetheti.

47 Horváth István


BANK


VARGA


Három hónap múlva a varga beviszi a bankba a 100 aranyat, ahol visszakapja a váltót , majd megsemmisíti azt.

BANK


VARGA


48 Horváth István


A folyamat során a varga 3 arany kamat fejében hozzájut a termeléséhez szükséges áruhoz, a tímár a legszélesebb körben felhasználható aranyhoz, a bank pedig 97 arany értékben nyújtott hitelért cserébe 3 arany kamatra tesz szert. Ez a fajta hitelnyújtási mechanizmus a fejezet elején leírt elvárásnak megfelel. Ha a gazdaságnak szüksége van pénzre, akkor a hiteligénylő váltót ír a szállítójának, a szállítmány érétkének megfelelő összegben, majd a szállító a bankban aranyhoz jut. A termelés igényéhez igazodik a pénzkínálat. A termelő a termelési ciklus végén, amikor bevételhez jut, visszaviszi az aranyat a bankba. Így az arany nem marad bent a gazdaságban, nem okoz inflációt. Az arany bankból való kiáramlása és visszaáramlása biztosította a szükséges pénzkínálatot. Ez a rendszer jól szolgálta a gazdaságot, amíg aranyhiány nem lépett fel. A bankok azt gondolták, hogy arany helyett a gazdaság szereplői elfogadnak olyan fizetési ígéretet, ami mögött a bank aranykészlete áll. Ezt a fizetési ígéretet, (a bank saját váltóját) meghatározott címletekben, díszesen kinyomtatva adták a váltókért cserébe. Eleinte volt lejárata ezeknek az ígérvényeknek, később azt, ígérték, hogy ezeket a banki saját váltókat a bank bármikor aranyra váltja (ez volt a klasszikus bankjegy). Kezdetben bizonyára többen is kipróbálták, hogy a bank tényleg aranyra váltja -e, de miután így volt , megszokták a papírpénz kényelmesebb használ atát. A klasszikus bankjegy teljesen úgy viselkedett, mint a korábbi példákban az arany, ha több kellett a gazdaság növekedése miatt, akkor több ára mlott ki, amikor az ügylet lezárult (a váltóval hitelt felvevő k lasszikus bankjeggyel fizetett), akkor ez a pénz visszaáramlott. A pénz kiáramlásának fedezete a mögötte meghúzódó áruügylet (az előző példában a bőrök eladása, feldolgozása, maga a termelés) értéke volt. Tehát a hitel elsődleges fedezete a hitelből megvalósuló termelés volt (ez ma is így van), nem pedig az arany. Az aranybeváltási lehetőség csak a bizalmat szolgálta. A klasszikus bankjegyet viszont bármekkora mennyiségben előállíthatták a bankok, csak nyomtatniuk kellett, nem volt többé növekedést fékező probléma az aranyhiány. A bankárok tehát több pénzt bocsátottak ki, mint amennyire aranyfedezetük volt. A gazdaság egészséges működése mellett ez nem okozott problémát, a bankjegyek a gazdaság pénzigényének megfelelően pulzáltak a bank és a gazdaság szereplői között. A bankároknak nem állt érdekükben termelés fedezete nélkül pénzt pumpálni a gazdaságba, mert ha erre az ügyfelek ráéreztek, azonnal menekíteni akarták a bankból az aranyaikat. Ott pedig nem volt annyi, így a bank, a bankár, és az arany nélkül maradt ügyfelek mind tönkrementek. A történelem azonban ismer kapzsi embereket is, butákat is… A bankrendszer átalakulása nem az ostoba bankárok miatt ment végbe. A gazdaság növekedésével, a technika fejlődésével, új termelési módszerek megjelenésével a vállalatok mérete is nőtt. Kialakult a korlátolt felelősség jogintézménye, megjelent, majd elterjedt a részvénytársasági működés. A bank ügyfelei egyre nagyobb vállalatok lettek, lényegesen nagyobb k ockázatokkal, mint a kisvállalkozók. Ha egy -egy ilyen nagyobb banki ügyfél bajba került (természeti csapás, baleset, háborús helyzet, vagy csalárd szándékok miatt), akkor az ügyfél hitelképtelensége egyben bankpánikot is eredményezett. A bajba kerül vállal atnak hitelező bank fiókjait megrohanták az ügyfelek, bankjegyeikért aranyat követelve. A bank ennek nem tudott eleget tenni, csődbe ment, mint ahogyan az ügyfelei is (akik az adott bank bankjegyeivel rendelkeztek). Tömeges csődhullámok indultak el .

49 Horváth István


A megoldás

a kétszintű bankrendszer kialakítása volt. Létrehoztak egy központi bankot ,

amely a bankjegykibocsátásért felelt és nem vett részt a vállalatok és a háztartások hitelezésében, tehát nem vállalt üzleti kockázatot. (Így egy-egy bank csődje nem fertőzte tovább a bank saját bankjegyein keresztül a gazdaságot.) Ezt a bankot központi banknak, jegybanknak szokták nevezni. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az euro -övezetben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (ECB), az Egyesült Királyságban a Bank of England (BoE), Svájcban a Svájci Központi Bank (SCB), az Amerikai Egyesült Államok ban a Federal Reserve System (Szövetségi Tartalék Rendszere, gyakran használt rövidítéssel Fed) tölti be a központi banki funkciót. A felsorolást az indokolja, hogy az említett jegybankok döntései a devizapiacokon keresztül erőteljesen kihatnak a hazai gazdaságra. A kétszintű bankrendszer második szintjén az úgynevezett kereskedelmi bankok állnak (a nevükben azért van benne a „kereskedelmi” kifejezés, mert kereskedelmi ügyleteket , azaz áruügyleteket finanszíroznak). A kereskedelmi bankok állnak kapcsolatban a vállalatokkal és a háztartásokkal, ők viselik a hitelezés minden kockázatát. Ha ma egy bank bajba kerül, akkor először a tulajdonosok vagyona veszik el, majd a bankot hitelez őké, végül a betéteseké, ha azt a betétbiztosítási alap nem fedezi. Ez lényegesen kisebb kár, mint korábban, amikor egy bank által kibocsátott bankjegyek tulajdonosainak összessége veszített egy bankcsődnél. Az eddig leírt folyamat a mai bankrendszer kialakulásának erősen leegyszerűsített, sematizált leírása. A folyamat nagyon hosszan tartott és az egyes országokban nagyon sokféleképpen zajlott a történelem során.

A gazdaságpolitika egészének legfontosabb célja a hosszútávon fenntartható, stabil gazdasági növekedés biztosítása. A jegybank ezt azzal tudja támogatni, ha kiszámítható és hiteles monetáris politikájával az inflációt alacsony szinten tartja. A jegybank feladatai 



Emissziós funkció: bankjegy és érme kibocsátás , kizárólag a jegybank végezheti, a „versenytársakat” börtönbe csukják  A kereskedelmi bankok számláit vezeti: szokták mondani, hogy a „ bankok bankja”. A bankok számláinak vezetésével hatékonyan tudja ellenőrizni a kereskedelmi bankok működését, így jelenleg Magyarországon az MNB látja el a bankfelügyeleti feladatokat is.







Vezeti a kincstári egységes számlát és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. pénzforgalmi számláját. Az államszervezet számláit vezeti : „állam bankja”. Devizatartalékot gyűjt , kezel: egy ország fizetőképessége alatt azt értjük, hogy az ország a devizatartozásait határidőre ki tudja fizetni. Devizatartozás a külföldről importált termékek miatt és a hazánkban befektető külföldiek hazautalt tőkéje és jövedelmei miatt jöhet létre. Ha ezeket nem tudjuk fizetni, akkor az importpartnerek nem szállítanak tovább, megbénítva az ország gazdaságát, a befektetők azonnal eladnák a befektetéseiket, devizára kívánnák váltani a forintjukat , ez drasztikusan leértékelné a forintot, összedöntené a pénzpiacot . Ha a jegybanki devizatartalék kevésnek bizonyul, akkor nemzetközi pénzügyi szervezetek (Nemzetközi Valutaalap=IMF, Világbank=World Bank, Európai Központi Bank=ECB) nyújthatnak hitelt, cserébe a gazdaság gyors, strukturális átalakítását várják. Országos fizetési rend szer kialakítása, működtetése, fejlesztése . Az MNB arra törekszik, hogy a fizetési forgalom lebonyolítása hatékonyan, zökkenőmentesen és kiszámíthatóan történjen. E cél megvalósítása érdekében az MNB jogszabályban 50

Horváth István






határozza meg a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának, illetve igénybevételének feltételeit Hitelpolitikai irányelvek kidolgozása: a jegybank az inflációs célok veszélyeztetése nélkül, a gazdasági növekedés érdekében speciális hiteleket nyújthat a kereskedelmi bankoknak. Az ilyen hiteleket refinanszírozási hitelnek nevezzük, a jegybank adja a kereskedelmi bankoknak a szükséges forrást (de kockázatot nem vállal, mert a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betétjei nyújtanak a jegybank számára fedezetet), de előírja, hogy milyen feltételekkel, milyen céllal, milyen kamattal adhatja ezt tovább a kereskedelmi bank. Jelenleg Növekedési Hitelprogram néven fut ilyen refinanszírozás, a hazai kis és közepes méretű vállalatoknak nyújtható, főként tőkepótló célú hitel, nagyon kedvező maximum 2,5% -os kamat mellett (a piaci kamatok lényegesen magasabbak ). A jegybank célja, hogy a tőkepótlással versenyképesebbé tegyék az több szempontból elmaradott hazai kkv szektort. A kkv szektor rugalmasabban tud alkalmazkodni a piaci környezet változásához és ez a rugalmasság stabilabbá teheti a munkapiacot, az árakat, a gazdasági növekedést. Pénzmennyiség szabályozása a gazdaságban .

A jegybank a pénzkínálat szabályozásán keresztül valósítja meg monetáris politikáját. A pénzkínálat szabályozás megértéséhez tudni kell, hogyan keletkezik a modern gazdaságban a pénz. 7.5. A pénzteremtés

A jegybank vezeti a kereskedelmi bankok számláját, ezeken a számlákon lévő pénzek teszik lehetővé, hogy a különböző bankok, a különböző ügyfelek közötti pénzforgalmat lebonyolíthassák. Ezt a pénzt jegy bankpénznek nevezzük, ezt növeli a jegybank, ha ezeken a számlákon jóváírást hajt végre. A jegybank készpénzt (érme és papírpénz) is kibocsát, aminek nagyobb része a gazdaság bankrendszeren kívüli szereplőinél van, kisebb része a kereskedelmi bankoknál, hogy ügyfeleik pénzigényét kielégíthessék. (Ez nem túl sok pénz, a bankfiókokban közzéteszik, hogy nagyobb összegek felvételénél mikor kell előzetesen értesíteni a bankot) .

A jegybankpénz a kereskedelmi bankok jegybanknál vezetett számláján lévő pénz és a készpénz összessége. A bankrendszernek képesnek kell lenni arra, hogy a gazdasági szereplők pénzigényét kielégítse, ez a tranzakciók, így a gazdasági növekedés feltétele. Hogyan tudja a bankrendszer megnövelni a pénzkínálatot, hogyan alkalmazkodik a gazdaság pénzkeresletéhez. Ennek megértéséhez képzeljük el az alábbi történetet: az egyik kereskedelmi bank ügyfele besétál a bankjába és betétként elhelyez (leköt) 1000 egységnyi fizikailag is létező pénzt (ugyanilyen hatású, ha az eddig látra szóló betétjét leköti). A kereskedelmi bankokra vonatkozik egy kötelező tartalékolási előírás: a betétállomány meghatározott részét kötelesek a jegybanknál letétbe helyezni. Ennek mértékét mutatja a kötelező tartalékráta, melyet % -os formában adnak meg. Ha a tartalékráta (jele: t) 10 %, akkor a kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek 10% át kötelesek jegybankba, kötelező tartalékban elhelyezni. Az 1000 egységnyi pénznek 10% -a 100 egységnyi pénz, ez megy a jegybankba, és a kereskedelmi bank hitelezhet 900 egységnyi pénzt. 51 Horváth István


A hitelfelvevő a banknál hitelkérelemben adja elő az igényét (a hitelkérelemben a következők szerepelnek: a vállalkozás adatai, a számlavezető pénzintézet neve, a kért hitel összege, pénzneme, típusa, a hitel célja, a visszafizetés időtartama, a visszafizetés megkezdésének időpontja, másokkal szembeni tartozások, saját erő, biztosítékok, a vállalkozás bemutatása, vagyoni helyzete, a hitel felhasználás folyamata, a vállalkozás pénzügyi, vagy üzleti terve, a hitel hatása a vállalat gazdálkodására), ha a bank a hitelkérelmet elfogadta , akkor nyit az ügyfélnek egy hitelszámlát és ott jóváírja a kért hitelösszeget. A jóváírás során fizikailag létező pénz nem mozog, ez a hitelszámla és a hitelösszeg a kereskedelmi bank számítógépes rendszerén rögzített adat. Ha a hitelfelvevő megkapta a dolgot, amire a hitelt kérte, akkor a számlavezető bank átutalja ügyfelének a hitelszámlájáról a hitelösszeget ügyfele eladójának. A pénz fizikailag nem mozog, két számla közötti átutalás történik. Az eladó számláján megjelenik a 900 egységnyi pénzösszeg, ami az ő számláján betétnek minősül. Ha a teljes összeget leköti, akkor a számláját vezető kereskedelmi bank (ez lehet ugyanaz a bank, amelyik a hitelt folyósította, de lehet egy másik kereskedelmi bank is) kötelező tartalékba helyez 90 egységnyi pénzt (a 900 -as betét 10%-át) és hitelt nyújthat 810 értékben. Ez a hitel ismét betét lehet a kereskedelmi bankok egyikében, amiből 81 megy a kötelező tartalékba és 729 megy ki hitelként. És így tovább a végtelenségig. A folyamat vége, hogy a kezdetben a bankrendszerbe került 1000 egységnyi pénz teljes egészében a jegybanki kötelező tartalékba áramlott (100+90+81+72,9+… végtelen mértani sorozat véges összeggel, 1000 -rel), míg a kereskedelmi bankok által kihelyezett összeg együttesen 10000 lett (900+810+729+656,1+… megint végtelen mértani sorozat véges összeggel, 10000 -rel). Ez a folyamat a pénzteremtés, ez teszi lehetővé, hogy a bankok a gazdaság pénzkeresletét kielégíthessék. A mai pénz az ügyfelek kereskedelmi banki számláin hitelezéssel keletkezik, fedezete a hitelből megvalósuló kereskedelmi ügylet. A modern pénzt ezért szokás hitelpénznek, számlapénznek, és minthogy a számlák csak elektronikus jelek formájában léteznek, virtuális pénznek nevezni.

52 Horváth István


A pénzteremtés alábbi sémáján lehet áttekinteni a fent leírtakat:

A pénzteremtési képesség felső korlátját a kötelező tartalékráta határozza meg:

 M = JEGYBANKPÉNZ*   hányadost pénzmultiplikátornak Az  S

nevezzük, megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénzből mennyi kereskedelmi banki pénzt tud teremteni a bankrendszer. Esetünkben a pénzmultiplikátor értéke 1/,01=10, tehát 1000 egységnyi jegybankpénzből maximum 10000 egységnyi hitelpénzt tud teremteni a bankrendszer. Ha a tartalékráta (% - ban adjuk meg, de tizedes törtként kell számolni vele!) nő, akkor a pénzkínálat csökken. 2 0%-os tartalékráta esetén 1000 egységnyi jegybankpénzből már csak 1000*1/0,2=1000*5=5000 egységnyi hitelpénzt tud teremteni a bankrendszer, a pénzmultiplikátor értéke 5-re csökkent. Hogy végül mekkora lesz a kereskedelmi bankok pénzteremtő képessége az több tényezőtől

függ.

Ha a gazdaság szereplői több vagy kevesebb készpénzt akarnak tartani, az kihat a pénzmultiplikátorra. A gazdasági szereplőknél levő készpénz mennyiségének növekedése csökkenti a bankrendszer pénzteremtő képességét. Ha csökken a készpénz -igény 53 Horváth István


(informatikai, banki fejlesztések, jól kitalált pénzforgalmi adó) a gazdaságban, akkor nő a

pénzmultiplikátor.

A kereskedelmi bankok betétjeinek és hiteleinek nem egyezik meg a lejárata

és nem is lehet pontosan tudni, hogy ez a jövőben hogyan alakul. Emiatt a kereskedelmi bankok a jegybanktól és más kereskedelmi bankoktól kölcsönözhetnek, illetve feleslegüket leköthetik náluk. Ha a bankközi piac fejlett, kölcsönös bizalmon alapulva jól működik, akkor a kereskedelmi bankoknak kevesebb pénzt kell tartaniuk a fizetőképességük fenntartása érdekében, nő a pénzteremtő képességük. A pénzteremtő képességet befolyásolja a hiteligény mértéke. Ha a kamatok nőnek, vagy a vállalati profitkilátások romlanak, akkor hiába a pénzteremtési kapacitás, a vállalatok nem vesznek fel hitelt, vagy k evesebb hitelért folyamodnak. Ugyanakkor az alacsony kamatok a betétlekötést fogják vissza. A kereskedelmi bankok betét - és hitelállományának növelési lehetősége messze nem egyezik meg a pénzmultiplikátor által maximálisan lehetővé tett állománnyal. Magyarországon 2014 - ben a kötelező tartalékráta 2%, a pénzmultiplikátor 50. A hitelállomány 50-szer lehetne nagyobb, mint a betétállomány. A legnagyobb hitel/betét arány 1 75% volt Magyarországon, 2008 végén.

54 Horváth István


7.6. A pénzkínálat szabályozásának eszközei

kötelező tartalékráta növelésével csökkenti a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit és így a pénzkínálatot, míg a tartalékráta csökkentésével növeli a pénzkínálatot. A kötelező tartalékráta megváltoztatása nagy hatású eszköz a pénzkínálat A jegybank a

szabályozásában, nem a finomhangolás eszköze, ezért csak ritkán változtatja a jegybank. Az MNB által meghatározott kötelező tartalékráták: Időponttól

Kötelező tartalékráta

1994. március 1.

13,00

1994. május 1.

12,00

1995. január 16.

14,00

1995. április 1.

15,00

1995. május 1.

16,00

1995. június 1.

17,00

1996. február 16.

16,80

1996. március 1.

16,00

1996. április 1.

15,30

1996. április 16.

13,30

1996. május 1.

12,70

1996. június 1.

12,00

1997. január 1.

12,00

1999. január 1.

12,00

2000. július 1.

11,00

2001. február 1.

7,00

2001. július 1.

6,00

2002. augusztus 1.

5,00

2008. december 1.

2,00

A 90-es

években a magas tartalékráták stabilizálóak voltak, valamint egyfajta bankadónak is minősültek, mert az MNB akkor nem fizetett az inflációnak megfelelő kamatot a kötelező tartalékra. Amint a bankrendszer stabilizálódott, csökkent a mértéke, ma likviditás-szabályozási funkciója van. 2008- ban a pénzügyi válság idején drasztikus csökkentéssel könnyítették meg a kereskedelmi bankok helyzetét. A pénzkínálat szabályozásának további eszköze abból adódik, hogy a jegybank hitelezi is a kereskedelmi bankokat, illetve betéteket fogad el tőlük. Ezekre a jegybank kamatot határoz meg, ez a kamat befolyásolja a kereskedelmi bankok pénzelhelyezését . Ha a jegybank emeli a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatát, akkor ez továbbgyűrűzik, a kereskedelmi bankok is emelik hiteleik kamatát, az ügyfelek (vállalatok, háztartások) kevesebb hitelt 55 Horváth István


igényelnek. Másrészt a jegybanki betétekre fizetett kamatok emelkedése kiszorít olyan lehetséges hitelfelvevőket, akik az alacsonyabb kamat mellett képesek és hajlandóak lettek volna hitelt felvenni. A kereskedelmi bankok inkább a jegybanknál kötik le a pénzüket (az már nem tud multiplikálódni) hitelezés helyett. Tehát a jegybanki kamat emelése csökkenti a

pénzkínálatot.

A fentiek fordítottja is igaz, ha jegybank csökkenti a kamatot, akkor a pénzkínálat nő. A jegybank monetáris tanácsa havonta (válság esetén rendkívüli) kamatdöntő ülést tart, ahol a monetáris tanács tagjai, köztük a jegybank elnöke, az elmúlt időszak szakmai statisztikái

alapján elmondják a gazdasággal kapcsolatos véleményüket, ezeket megvitatják, végül szavaznak a kamatról: vagy szinten tartják, vagy emelik, vagy csökkentik azt. A monetáris

tanács tagjai azt vizsgálják, hogy a megfogalmazott céljukhoz milyen kamatváltoztatással jutnának. A MNB inflációs célt követ, szándéka, hogy az évi infláció ne haladja meg 3%-ot. Ha ez a célja nincs veszélyben, akkor támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Az alacsony jegybanki kamat támogatja a növekedést, de az infláció növekedésével és járhat, míg a magas jegybanki alapkamat fékezi az inflációt, de a gazdasági növekedést is. A közgazdász szleng galambok nak hívja azokat a monetáris tanácstagokat, akik a kamatdöntési ülések jegyzőkönyvei alapján inkább a kamatcsökkentés hívei, és héják azok, akik az inflációt tartják súlyosabb problémának, és a kamatemelésre voksolás jellemzőbb rájuk. (a héja magasan repül=magas kamat, a galamb alacsonyan csipeget=a lacsony kamat). A magyar jegybanki alapkamat alakulását mutatja a következő grafikon. Azért nevezik alapkamatnak, mert ehhez viszonyítják az egynapos jegybanki betétek és hitelek kamatait is. az egynapos jegybanki betétek kamata 1 -gyel kisebb, míg az egyna pos jegybanki hitelek kamata 1-gyel nagyobb, mint az alapkamat. Az alapkamat a kéthetes jegybanki betét kamatával egyezik meg.

56 Horváth István


Jegybanki alapkamat mértéke 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 0 0 : 0 0 : 2 1 . 5 1 . 0 1 . 0 9 9 1

0 0 : 0 0 : 2 1 . 7 2 . 9 0 . 3 9 9 1

0 0 : 0 0 : 2 1 . 1 0 . 5 0 . 6 9 9 1

0 0 : 0 0 : 2 1 . 6 1 . 1 0 . 7 9 9 1

0 0 : 0 0 : 2 1 . 1 0 . 2 0 . 8 9 9 1

0 0 : 0 0 : 2 1 . 5 1 . 2 1 . 8 9 9 1

0 0 : 0 0 : 2 1 . 2 2 . 2 1 . 9 9 9 1

0 0 : 0 0 : 2 1 . 3 1 . 7 0 . 1 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 1 1 . 2 1 . 1 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 2 2 . 5 0 . 2 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 6 1 . 1 0 . 3 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 8 2 . 1 1 . 3 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 7 1 . 8 0 . 4 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 5 2 . 1 0 . 5 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 4 2 . 5 0 . 5 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 0 2 . 9 0 . 5 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 6 2 . 9 0 . 6 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 1 0 . 4 0 . 8 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 5 2 . 1 1 . 8 0 0 2

0 0 : 0 0 : 2 1 . 8 2 . 7 0 .

0 0 : 0 0 : 2 1 . 4 2 . 1 1 .

0 0 : 0 0 : 2 1 . 0 3 . 3 0 .

0 0 : 1 0 : 0 . 5 2 . 1 0 . 1 9 9 0 1 0 0 1 0 0 0 0 2 2 2 2

0 0 : 1 0 : 0 . 6 2 . 9 0 . 2 1 0 2

0 0 : 1 0 : 0 . 0 3 . 1 0 . 3 1 0 2

0 0 : 1 0 : 0 . 9 2 . 5 0 . 3 1 0 2

0 0 : 1 0 : 0 . 5 2 . 9 0 . 3 1 0 2

0 0 : 1 0 : 0 . 2 2 . 1 0 . 4 1 0 2

0 0 : 1 0 : 0 . 8 2 . 5 0 . 4 1 0 2

A jegybank a pénzpiaci finomszabályozás érdekében jegybankképes értékpapírok és devizák adás-vételével is beavatkozhat. Ezeket az ügyleteket nyílt piaci műveleteknek nevezzük. A jegybank dönti el, hogy milyen értékpapírokat tekint jegybankképesnek, de az állampapírok és a saját maga által kibocsátott MNB -kötvények biztosan ilyenek.

Ha a jegybank értékpapírt vagy devizát vesz a ker eskedelmi bankoktól, akkor az addig nála lévő (pénzfunkciókat be nem töltő) pénz kiáramlik a kereskedelmi bankokhoz, a fizetési eszköz funkciókat be nem töltő értékpapírok pedig a jegybankhoz kerülnek , a pénzkínálat nő.

Ha jegybank értékpapírt vagy devizát ad el a kereskedelmi bankoknak, akkor a kereskedelmi bankok pénze a jegybankba áramlik (ahol nem tölt be pénzfunkciót), csökken a pénzkínálat. A monetáris politikai eszköztárról az MNB -től azt lehet tudni, hogy a potenciális eszköztárnak részét képezi mindazon jegybanki eszköz, amelyet az MNB a hatályos jegybanktörvény alapján alkalmazhat. Az üzleti eszköztár mindazon instrumentumok összességét jelenti, amelyekre az MNB-nek létezik kidolgozott és hatályos üzleti feltételrendszere vagy érvényes jegybanki rendelete. Az alkalmazott eszköztár az üzleti eszköztár azon részét foglalja magába, amelyek esetében folyamatosan vagy rendszeresen történnek tranzakciók az MNB és ügyfelei között. Az MNB elsődleges célja az eszköztár kialakítása és működtetése során az, h ogy a rövid lejáratú pénzpiaci kamatok (erről a következő fejezetben részletesen) minél inkább igazodjanak a jegybanki irányadó kamatszinthez, illetve a várakozásokhoz, és az alkalmazott eszköztár támogassa a jegybanki kamatpolitika végrehajtását. Az alkalmazott

eszköztárból bemutatott három eszköz elégségesen bemutatja a pénzkínálat szabályozás logikáját.

Restrikcónak (szűkítés) nevezzük a jegybanknak a pénzkínálat csökkentésére irányuló tevékenységét, expanziónak (bővítés) nevezzük a pénzkínálat növelésé t. 57 Horváth István


Az alábbi táblázat összefoglalja az eszközöket, célokat, működést.

Eszköz Kötelező tartalékráta Jegybanki alapkamat

Nyílt piaci műveletek (a Jegybank állampapírt, devizát ad el vagy vásárol

RESTRIKCIÓ Pénzkínálat (MS) csökken

EXPANZIÓ Pénzkínálat (MS) nő

NÖVELNI

CSÖKKENTENI

NÖVELNI

CSÖKKENTENI

ELADNI KELL

VÁSÁROLNI KELL

7.7. Pénzpiaci egyensúly

A jegybank a monetáris eszköztár segítségével beállítja a pé nzkínálatot, ez a nominális pénzkínálat. Hogy ez a pénzmennyiség mennyi tranzakciót képes finanszírozni az a termékek árától, azaz az árszínvonaltól függ. Ha az árszínvonal nő, akkor ugyanannyi pénz kevesebb tranzakciót tud finanszírozni, mint korábban, ha az árszínvonal csökken, akkor többet. A reál- pénzkínálat megmutatja, hogy a jegybank által beállított nominális pénzkínálat mennyi tranzakció lebonyolítására elég. A nominális pénzkínálat MS , a reál pénzkínálat

  .

A pénzpiacon egyensúly alakul ki, ha reál - pénzkínálat egyenlő a reál - pénzkereslettel.

D

 P

i

ie

  =M

ensúl i

MD

M 58 Horváth István


A pénzpiacon az egyensúly a kamat mozgásával valósul meg . A magyar pénzpiacon az egyensúlyi kamat neve: BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate=Budapesti Bankközi Kamatláb). Magyar bankok egymásnak felajánlott hitelkamatainak napi szintű, speciális átlagolása. Több időszakra adják meg (A jegyzett futamidők: overnight, 1 hét, 2 hét, 1, 2, 3, 6, 9 és 12 hónap ), naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. Az ügyfelek felé a betéti és hitelkamatok gyakran a pénzpiaci kamathoz, mint referencia -kamathoz kötöttek. Például hitelkamat= 3 havi BUBOR+2,5%, vagy betéti kamat=3 havi BUBOR -1,5%. Tehát az ügyleti kamatok együtt mozognak a pénzpiaci egyensúlyi kamattal, a BUBOR -ral. (A londoni pénzpiac egyensúlyi kamata a LIBOR, az euró övezeté az EURIBOR ). Az alábbi táblázatban 2015. január 5. és 26. közötti BUBOR értékek láthatók. (Mi történt 15 én?) jegyzési nap 2015.01.05 2015.01.06 2015.01.07 2015.01.08 2015.01.09 2015.01.10 2015.01.12 2015.01.13 2015.01.14 2015.01.15 2015.01.16 2015.01.19 2015.01.20 2015.01.21 2015.01.22 2015.01.23 2015.01.26

O/N 1,46 1,30 1,35 1,59 1,45 1,46 1,48 1,61 1,61 2,03 2,55 1,90 1,83 1,93 1,77 1,49 1,46

1hét 2,07 2,07 2,07 2,07 2,07 2,07 2,08 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10

2hét 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10 2,10

1hónap 2hónap 3hónap 6hónap 9hónap 12hónap 2,10 2,10 2,10 2,13 2,15 2,16 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,15 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,15 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,15 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,14 2,10 2,10 2,10 2,13 2,14 2,15 2,10 2,10 2,10 2,13 2,13 2,13 2,10 2,10 2,10 2,14 2,14 2,14 2,10 2,10 2,10 2,14 2,14 2,14 2,10 2,10 2,10 2,13 2,13 2,13 2,10 2,10 2,10 2,13 2,13 2,13 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13 2,10 2,10 2,10 2,12 2,12 2,13

Ha a pénzpiacon az aktuális kamat alacsonyabb, mint az egyensúlyi, a gazdaság szereplői több pénzt szeretnének tartani készpénzben és látra szóló betétbe n, mint amennyit a bankrendszer kínál. A tranzakciók lebonyolítási kényszere (ki kell fizetni a szállítókat, a háztartásoknak ki kell fizetni a mindennapos szükségleteiket kielégítő termékeket) arra ösztönzi a szereplőket, hogy a legkisebb veszteséggel járó betét feltörésével likvid pénzhez jussanak, vagy ha ilyen nincs, akkor folyószámla -hitelt vegyenek fel. A bankok ezeket a jelenségeket érzékelve a bankközi piacon egyre magasabb kamatot hajlandóak fizetni más bankok forrásaiért, a bankközi kamat emelkedik, a bankközi kamatok emelkedése megemeli az ügyfelek betéti és hitelkamatát is, amíg a pénzpiac egyensúlyba kerül. Ha a pénzpiacon az aktuális kamat magasabb, mint az egyensúlyi, akkor túlkínálat alakul ki a pénzpiacon, a bankközi piacon egyre alacsonyabb kamatok mellett hajlandóak hitelezni egymást a bankok, ez átgyűrűzik az ügyleti kamatokba is csökkentve azokat. Ez az úgynevezett átgyűrűzés nem biztos, hogy gyorsan és pontosan olyan mértékben megtörténik, mint itt a papíron .

59 Horváth István


Minél fejlettebb egy ország tőkepiaca, annál rugalmasabb és sokfélébb a hitelhez jutási és a betételhelyezési lehetőség. A vállalati és lakossági hitel - és betéti kamatok gyorsan, kis különbséggel igazodnak a bankközi kamat változásához. Ebbe az irányba mutat, ha a bankok közötti verseny erős, a versenyszabályokat betartatják velük (hogy ne játszhassanak össze az ügyfeleik rovására), a bankváltás költségei alacsonyak, az ügyletek nagy része standardizált, vagy ha kiszámíthatóbbak a monetáris folyamatok (ha gyakran fel-le ugrálnak a kamatok, akkor nem mindig igazítják az ügyleti kamatot a pénzpiacihoz, hiszen annak költsége van. Még az is előfordulhat, hogy lefelé (pénzpiaci túlkínálat esetén) ragadósak a kamatok, tartósan magasan maradnak. Ha a gazdaság szereplőinél, a feleslegesnek tartott pénzek áruvásárlásban csapódnak le, akkor az árupiaci kereslet növekedése miatt az árszínvonal növekszik, a reál - pénzkínálat csökken így áll helyre a pénzpiac egyensúlya.

60 Horváth István


8. Az árupiaci kereslet az

árszínvonal függvényében

Az árupiaci kereslet jel e: YD Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kereslet. Y D = f (P) Ha az árszínvonal (P) növekszik, akk or a reál pénzkínálat (

  ) csökken →

túlkereslet alakul ki a pénzpiacon → ha a pénzpiacon túlkereslet alakul ki, akkor a lekötött betéteket feltörik → ha a lekötéseket feltörik, akkor a kamat (i) nő → ha nő a kamat (i), akkor a beruházás I(i) és a fogyasztás C(YDI) is csökken (multiplikálódva) → ha csökken a beruházás I(i) és a fogyasztás C(Y DI), akkor az árupiaci kereslet Y D is csökken. Röviden: P nő →MS/P csökken →túlkereslet a pénzpiacon →i nő →I(i) és csökken



C(YDI)

csökken→YD



Ábrán: P1-ről P2-re nőtt az árszínvonal, a reál -pénzkínálat  – ről  – re csökkent, a korábban egyensúly biztosító kamatláb i 1 kamatláb mellett túlkereslet alakult ki, a kamat i1 -ről i2-re nőtt

i

MS P2

MS P1

i2

Túlkereslet i1 MD

M

61 Horváth István


Ez alapján az árupiaci kereslet:

P2

YD=f(P)

P1

Y2

Y1

Y

62 Horváth István


9. Az árupiaci kínálat

Az árupiaci kínála t jele: YS Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal és ugyancsak adott technikai feltételek mellett hajlandóak és képesek előállíta ni. Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kínála t. YS = f (P) A gazdaságban a vállalatok termelésükhöz termelési tényezőket használnak fel. Ezek a termelési tényezők: 





a munka (az ember fizikai és szellemi

munkavégző képessége, beleértve a szaktudást, a tapasztalatot, a motivációt, a kapcsolatrendszert), jele: L (labour) a tőke (olyan eszközök, gépek, berendezések, ingatlanok, áruk, anyagok, energia, szoftverek, amelyek termeléssel jönnek létre), jele: K (capital) a természeti tényezők (melyek nem termeléssel keletkeznek, de rés zt vesznek a termelési folyamatban, például a föld) jele: A

A fenti termelési tényezőket a vállalkozó szerzi meg és szervezi egységbe, menedzseli a tényezők együttműködését, termel, és arra törekszik, hogy a tevékenységével profitot érjen el. A föld kínálata adottság, nemzetgazdasági szinten nem megváltoztatható. A termelés

nagyságát, a kínálatot a felhasznált munka és tőke mennyisége és minősége határozza meg.

Ha egy vállalat növelni szeretné a termelését, akkor ezt leggyorsabban úgy tudja megoldani, ha újabb munkásokat vesz fel. A tőkeállomány bővítése hosszabb időt vesz igénybe. Ha azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakul a termelés adott technikai feltételek mellett, miközben bővítjük a dolgozók számát, akkor azt tapasztaljuk, hogy kezdetben növekvő ütemben nő a termelés, tehát az újabb és újabb dolgozók egyre nagyobb mértékben képesek megnövelni a termelést. Ennek a magyarázata, hogy a meglévő eszközök közötti munkamegosztás hatékonyabbá teszi a munkavégzést (a csapattagok kiszolgálják egymást). Ez a növekedési trend nem tart a végtelenségig, a korlátozottan rendelkezésre álló eszközökhöz újabb és újabb munkásokat rendelve, azt tapasztaljuk, hogy bár még mindig nő a termelés, de már csak csökkenő ütemben, vagyis újabb és újabb dolgozók egyre kisebb mértékben ké pesek növelni a termelést. Az alábbi függvényen az inflexiós pont mutatja, hogy hol változik a növekedési ütem. A korlátozott kapacitások miatt, a munkások számának növelésével nem növelhető a végtelenségig a termelés, a termelés maximumához tartozó munkás létszámnál többet nem vesz fel vállalat.

A munka határterméke azt mutatja meg, hogy mennyivel változik a termelés, ha egységnyivel változik a munkafelhasználás. Jele: MPL (Marginal Product of Labour).

Képlete: MPL=

∆ ∆

munka határterméke az inflexiós pontig növekvő, onnantól csökkenő, de még pozitív. a termelés maximumában értéke 0, majd negatív. A

A munka átlagterméke (elterjedt kifejezéssel: a munka termelékenysége) az egységnyi munkafelhasználásra jutó termelést mutatja meg. (Egy főre jutó termelés). Jele: APL=Q/L (Average Product of Labour) 63 Horváth István


A munka átlagterméke mindaddig növekszik, amíg a határtermék nagyobb nála

(ha a dolgozók átlagtermékéhez képest egy újabb dolgozó nagyobb mértékben növeli a termelést, akkor az felhúzza az átlagot, ha kisebb mértékben, akkor az lehúzza az átlagot). A termelési függvényhez az origóból húzott érintő érintési pontja mutatja meg, hogy mekkora munkafelhasználásnál maximális a munka átlagterméke.

A tőke átlagterméke (a tőke termelékenysége) az egységnyi tőkefelhasználásra jutó termelést mutatja meg. Jele: APK =Q/K (Average Product of Capital)

Feltételezve hogy a tőkefelhasználás rövidtávon nem változtatható meg (állandó), ezért a termelés növekedésével a tőke átlagterméke a termelési függvény maximumáig növekszik és a termelés csökkenésével csökken. A munkafelhasználás optimuma a termelési függvényen az érintési pontnál van, a tőkefelhasználás optimuma a termelés maximumánál van. Ezen két pont között termel a vállalat, ahol a termelési függvény csökkenő ütemben nő. Feltételezve,

hogy a gazdaság többi vállalata is ugyancsak ebben a tartományban termel, a

makroökonómiai termelési függvény (ami az árupiaci kínálat nagyságát mutatja), munkafelhasználás függvényében csökkenő ütemben növekvő.

a

A makroökonómiai termelési függvény azt mutatja, hogy rögzített tőkeállomány (K 1) mellett, L egységnyi munkafelhasználással Y S1 mennyiséget és L’ munkafelhasználással Y S1’ mennyiséget hajlandóak és képesek termelni. A tőkeállomány növekedését K 1-ről K 2-re, a termelési függvény felfelé tolódása mutatja. Ugyanakkora munkafelhasználás mellett több tőketényező felhasználásával többet tudnak termelni a vállalatok, mint korábban Y S1 helyett YS2-t, és YS’1 helyett YS’2-t. Ugyancsak a termelési függvény felfelé történő eltolódását okozza a tőkeállomány technikai színvonalának emelkedése.

Az árupiaci kínálat rövidtávon a foglalkoztatottak számától függ: akkor nő rövidtávon a termelés, ha nő a foglalkoztatottság . Az árupiaci kínálat hosszú távon a tőkeállománytól függ: ha nő a tőkeállomány, vag y fejlődik a technológia akkor nő a termelés.

64 Horváth István


65 Horváth István


10. Munkapiac

Az árupiaci kínálat alakulását rövidtávon a foglalkoztatottak száma határozza meg. H a nő a foglalkoztatottság. akkor nő a termelés. A foglalkoztatottak számát a munkapiac helyzete határozza meg. Munkakereslet (L D):

megmutatja, hogy a vállalat szektor, hány főt akar foglalkoztatni .

Amikor a köznyelvben azt mondjuk, hogy munkát keresünk, akkor arra gondolunk, hogy keresgélünk a vállalatok között, hogy melyiknek kínáljuk fel a munkaerőnket, tehát nekünk a háztartás szektor tagjainak munkakínálatunk van, a munkakereslet a vállalat szektor munkaigénye.

Munkakínálat (LS): megmutatja, hogy a háztartási szektor tagjai közül hányan akarnak dolgozni.

A munkakínálat elvi felső hatá ra az ország lakosainak száma. Munkaképes korúaknak az EU statisztikai iránymutatása szerint vagy a 15 és 64 év közöttiek, vagy a 15 és 74 év közöttiek számítanak (mindkét feltételezés esetén kiszámolják). Azért ilyen alacsony az alsó korhatár, mert az Eur ópai Unió kevésbé fejlett régióiban gyakran előfordul, hogy a fiatal nem tanul tovább, hanem a család vállalkozásban dolgozik (halászat, állattartás, kertészet, kézművesség stb.). A felső korhatár azért kettős, mert a fejlett országokban az idősebb életkor nem jár a munkaképesség jelentős hanyatlásával, míg a kevésbé fejlett országokban korábban nyugdíjba vonulnak.

A magyar munkapiac szempontjából a 16 -65 közöttiek számítanak munkaképes korúnak, 16 évig tankötelesek és 65 év a nyugdíjkorhatár. A 65 felettiek munkavállalási hajlandóságát erőteljesen befolyásolják az őket érintő nyugdíj és adószabályok. 32000 fő dolgozik a 64 évesnél idősebbek közül, míg 15 és 20 év közöttiek közül 19000 fő dolgozik. Az arányok érzékeltetéséhez: 2014 őszén 4155000 ember dolgoz ik. A nem munkaképes korúakon belül az idősek aránya magas és növekvő, ez azt jelenti, hogy demográfiai válság közeleg, néhány évtized múlva az akkori foglalkoztatottak nem lesznek képesek eltartani a többieket . A munkaképes korúak megoszlása mutatatja a KSH folyamatábrája. A kategóriák megértéséhez ismerni kell a KSH terminológiáját. az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Foglalkoztatott

Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből

átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002 -ig 30, 2003- tól 90 napon belül dolgozni kezd.

Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. 66 Horváth István


Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és ké t héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja.

67 Horváth István


A munkapiac közgazdasági elemzéséhez fontos megértenünk a kényszerű munkanélküliek és az önkéntes munk anélküliek közötti különbséget. A munkavállaló a munkavégzéssel kapcsolatban két dolgot tart szem előtt: a munkáért kapott pénzből megvásárolható termékek mennyiségét és a munkavégzés miatt elveszett szabadidő élvezeti értékét. A nominálbér (w = wa ge) az adott

munka elvégzésért megkapott pénzösszeg . Ez csak egy

szám, a munkavállaló a nominálbérből termékeket vásárol, és az érdekli, hogy mennyi terméket tud venni ebből a pénzből. A munkapiaci döntését a reálbér (w/P=nominálbér/árszínvonal) határozza meg. A nominálbérről a gazdaság és a társadalom szereplői érdekegyeztetés során állapodnak meg. Ma Magyarországon ez az érdekegyeztetési fórum az NGTT ( Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács). Az NGTT tagjai: Gazdaság Képviselői Oldal (munkaadók képviselet e), Munkavállalói Oldal, Civil Oldal, Tudomány Képviselői Oldal (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Rektori Konferencia, Magyar Közgazdasági Társaság), Egyházi Oldal. A munkaadókat képviselő oldal tagjai a

következők:

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Agrár Munkaadói Szövetség, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Ipartestületek Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, Befektetői Tanács, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar Iparszövetség

A munkavállalókat képviselő oldal tagjai: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Az érdekegyeztetés szervezete és módja, országonként és időszakonként eltér, de a lényege, hogy a munkavállalói és a munkaadói oldal megegyezik a következő időszak nominálbérének módosításáról. A megegyezés alapja a következő időszakra várt gazdasági növekedése és a várt árszínvonal-változás mértéke. Ha a gazdaság normálisan működik, akkor a béremelés mértéke a várt infláció+ a várt gazdasági növekedés egy része (például a fele). Ha a GDP növekedés 4%, az infláció 3%, akkor elvárható emelés az 5%(4/ 2+3). A megegyezést követően a munkaadói szervezetek vállalják, hogy az általuk képviselt vállalkozóknál megtörténik az adott mértékű béremelés. Ez nem kötelező, de ha a megállapodás alá eső munkaszerződések aránya jelentős a gazdaságban, akkor elkerülhete tlen. Azok a vállalkozók, akik nem emelik a megbeszélt mértékben a nominálbért, azt kockáztatják, hogy a legjobb (mert mindig a legjobbak mennek el először) munkavállalóik őket otthagyják, és a bérmegállapodást betartókhoz mennek dolgozni. Ez olyannyira íg y volt, hogy a 2008-as gazdasági válság előtti években a bérmegállapodást rendre meghaladó béremelést valósítottak meg a vállalatok. Nem csak a havi bérekre kell gondolni, hanem a jutalmakra, bónuszokra, prémiumokra a béremelés esetén, ez sokszor a gazdálkodási évforduló végén kerül megállapításra és kifizetésre, amikor a vállalat már tisztán látja az eredményt. A munkaadói oldal pedig vállalja, hogy nem szervez tiltakozó akciókat, sztrájkokat a munkaadók ellen. 68 Horváth István


Tehát a nominálbér t nem összegszerűen határozzák meg, hanem az emelés mértékét egy évre előre rögzítik a bérmegállapodásban. Ha a tényleges árszínvonal -növekedés nagyobb, mint a várt, akkor a reálbér csökken, ha az infláció mértéke kisebb, mint amennyit vártak, akkor a reálbér növekszik.

Kényszerű munkanélküli: aki adott reálbér mellett hajlandó és képes lenne dolgozni, de nem kap munkát. Önkéntes munkanélkülinek nevezi a közgazdaságtan azokat, akik a számukra elérhető reálbérek mellett nem vállalnak munkát. Azért, mert    



egyéb erőforrásaik jövedelmeiből (ingatlan bérbeadás, befektetések hozamai) élnek, mások eltartják őket, az állam eltartja őket, alternatív jövedelem-termelő képességük a saját háztartásukban, a család vállalkozásában nagyobb, mint a potenciális bérjövedelmük. Ha háromgyermekes tanítónő anyuka havi jövedelme 120000 forint, de otthonmaradással kiválthatja a gyerekfelügyelő, magántanár, bejárónő, taxis, stb. tevékenységének havi 140000 forintos díját, akkor ésszerűbb, ha nem vállal munkát, a fentiek vegyesen.

Ha reálbér a gazdaságban nő, akkor egyre több önkéntes munkanélküli fogja azt gondolni,

hogy érdemes munkát vállalni, (gyerekek mennek bölcsődébe, óvodába - anyuka dolgozik, a nappali tagozatos bukdácsoló hallogató  átmegy levelezőre és munkát keres, a segélyezett ráun a vegetálásra és megpróbál állást találni) aktívvá válik, a munkakínálat nő. Ilyenkor a munkakínálati függvény növekvő, majd az aktívaknál (adott időpontban az aktívak száma állandó, de egy másik időpontban lehet nagyobb, vagy kisebb is) függőlegessé válik. w P

LS

aktívak

L

Az USA- ból származó tankönyvekben a munkakínálat a reálbértől független, tökéletesen rugalmatlan, megegyezik az aktívakkal. Ott a munkával elérhető jövedelmek aránya az egyéb

módon megszerezhető jövedelmekhez képest lényegesen nagyobb, mint az európai 69 Horváth István


országokban.

Magasak a bérek, alacsonyak a segélyek. Az amerikai munkaerő rugalmasabb, mint az európai: alacsonyabb pozícióban, kevesebb bérért is hajlandó átmenetileg dolgozni, mint korábban, a lakhelyéhez sem ragaszkodik olyan mértékben. Az amerikai háztartások zömének költekezése hitel alapú, ha nem dolgozik, nem tud vásárolni és még a hiteltartozás is a nyakába szakad. A gyors visszacsatolás fegyelmező hatású, ugyanezt erősíti, hogy nem csak havi fizetések vannak, hanem kétheti és heti fizetések is. Az önfegyelemmel nem rendelkező emberek munkavállalási hajlandóságát nagyban rontja, ha a fizetésre sokat kell várni. A munkakínálati

függvény egy függőleges egyenes.

w P

LS

aktívak

L

Ez a különbség nem zavarja meg az elemzésünket, mert látni fogjuk, hogy a munkak ereslet határozza meg a foglalkoztatást. Hogyan dönt egy vállalat arról, hogy hány munkavállalót alkalmazzon? Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy csak egy terméket termel a vállalat és egyféle munkaerőt használ, a termékei iránti kereslet korlátlan (nem az, de a vállalat olyan kicsi az egész iparághoz képest, hogy nem kell a termék árát csökkenteni ahhoz, hogy a megtermelt többlet termékeit eladhassa). A termékár px=1000, a bérköltség p L=300000. A munka határterméke csökkenő, korábban tisztáztuk miért, értékeit a vállalkozó tapasztalati alapon tudja. 20 munkavállaló után megvizsgáljuk, mi történik , ha újabb és újabb dolgozókat vesz fel. L

MPL

px

MPL* px

pL

.

.

.

.

.

21.

510

1000

510000

300000

22.

410

1000

410000

300000

23.

310

1000

310000

300000

24.

210

1000

210000

300000

70 Horváth István


A 21. munkavállaló 510 darab termékkel növeli a termelést, a termékeket darabonként 1000 forintért értékesítve 510000 -rel nő a vállalat bevétele. A költség 300000 forinttal nő, ennyi a munkavállaló foglalkoztatásának az összes költsége. Ha vállalat felveszi a 21. munkavállalót, akkor 210000- rel nő a profitja. Ezután végiggondolja, hogy mennyivel nő a bevétele és a költsége, ha felveszi a 22. munkavállalót. Bevétel növekedés 410000, költségnövekedés 300000, profitnövekedés 110000, felveszi.

És így tovább, a határtermék csökkenése miatt elérkezik ahhoz a munkafelhasználáshoz, amikor maximális a profitja. Ez 23 fő. A 24. embert már nem veszi fel, mert ő nagyobb mértékben növeli a vállalat költségét, mint a bevételét. A fentiek alap ján nem nehéz belátni, hogy mi befolyásolja a vállalat munkakeresletét: 





munkabér, ha a munkabér nő, akkor a munkakereslet csökken (400000 –es bérnél a 23-at nem venné fel, illetve elbocsátaná) termékár, ha a termékár nő, akkor a munkakereslet nő (1500-as termékárnál a 24. dolgozó 210*1500=315000 -rel növelné a bevételt, 300000 -es bér mellett felvenné) munka határterméke , ha a munka határterméke nő (mert több tőkét használ a vállalat a termelésében), akkor a 24. ember nem 210 -zel növeli a termelést, hanem mond juk 460-nal, akkor érdemes lesz őt is felvenni , a munkakereslet nő , mert a bevételt 460000 rel növeli, a költséget pedig csak 300000 -rel. A munka határtermékének növekedését az egyszerűség kedvéért termelékenység növekedésnek is nevezik. A termelékenység az egy főre jutó termelés (az APL), nem helytelen az elnevezés, mert ha a határtermék nő, akkor az átlagtermék is nő .

Optimális munkafelhasználás egyenlete egy vállalat esetében: MPL*px = pL

Optimális munkafelhasználás egyenlete az összes vállal atra: MPL*P=w, ahol P az árszínvonal és w a nominálbér . Ha a termelési függvény Y=Q=4000*L 0,5,

akkor a határtemék (a termelési függvény deriváltja): MP L = 2000/L0,5 (2000/L0,5)*P=w L-re rendezve: L = 4000000/(w/P)2

A munkakereslet csökken, ha a reálbér nő . A reálbér nőhet úgy, változatlan árszínvonal

mellett nő a nominálbér, vagy változatlan nominálbér mellett csökken az árszínvonal, vagy a nominálbér %-os növekedése nagyobb, mint az árszínvonal %-os növekedése, vagy a nominálbér %-os csökkenése kisebb, mint az árszínvonal % -os csökkenése.

A munkakeresleti függvény jobbra eltolódik, ha nő a termelékenység (például ha

a

termelési függvény Y=Q=5000*L , a munka szorzótényezője 4000 -ről 5000-re nőtt). Ilyen esetben változatlan reálbér mellett is nő a munkakereslet. 0,5

71 Horváth István


 

MPL Nő

LD' LD LD2

LD1

L

72 Horváth István


A munkapiacon egyensúly van, ha a munkakereslet megegyezik a munkakínálattal . Ebben az esetben maximális a foglalkoztatottság . Ehhez a foglalkoztatási szinthez tartozó

kibocsátást a gazdaság potenciális kibocsátás ának nevezzük. Egyensúly reálbér mellet t:

wpE → foglalkoztatottak = LD = LS kényszerű munkanélküli = 0 önkéntes munkanélküli = aktívak - LS Ha a reálbér magasabb az egyensúlyinál:

wp M > wpE → foglalkoztatottak = LD kényszerű munkanélküli = LS  LD önkéntes munkanélküli = aktívak - LS Ha a reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál:

wp A < wpE → foglalkoztatottak = LS kényszerű munkanélküli = 0 önkéntes munkanélküli = aktívak - LS túlfoglalkoztatottság = LD  LS Ha a reálbér eltér az egyensúlyi reálbértől, akkor a foglalkoztatottság mindenképp kisebb lesz, mint egyensúly esetén, ha felfelé tér el, akkor a vállaltok munkakereslete kisebb lesz, mint a háztartások munkakínálata, kényszerű munkanélküliség alakul ki. Ha a reálbér kisebb, mint az egyensúlyi reálbér, akkor nem akarnak annyian dolgozni, mint amennyi embert szeretnének foglakoztatni a vállalatok. Azokat a munkavállalókat, akik hajlandóak ezért a reálbérért dolgozni, megpróbálják rávenni, hogy túlmunkát végezzenek (túlórázzanak), innen az elnevezés túlfoglalkoztatottság. A legtöbb modern gazdaságban a túlórát kötelező magasabb bérrel kifizetni, mint az alap munkavégzést. Ha egy gazdaságban a munkavállalók vagy az állam képesek ennek a szabálynak érvényt szerezni, akkor a piaci munkabér nem lehet alacsonyabb, mint az egyensúlyi reálbér. Általában az egyensúlyi bérnél magasabb bérek jellemzik a gazdaságot. A minimálbér intézménye az önmagukat megvédeni nem képes munkavállalókat védi a szélsőséges kiszolgáltatottságtól. Közgazdasági szempontból nem lenne rá szükség. Fontos, hogy a minimálbér semmiképpen ne legyen magasabb, mint az egyensúlyi reálbér, mert ha 73 Horváth István


mégis magasabb, akkor nem csökkenhet a kényszerű munkanélküliség bizonyos szint alá. A minimálbérnek Magyarországon fontos szerepe van az állam szempontjából. A minimálbér alapján elvárt adó és járulék - bevétel fontos része a magyar költségvetésnek. A vállalatoknál a munkaerő felvétele és elbocsátása is költségekkel jár. A munkaerő fluktuációját elkerülendő, a vállalatok hajlamosak kicsivel magasabb bért fizetni, mint amennyit átlagosnak gondolnak, így aztán a tényleges reálbér egy kicsit az ideális felett alakul, némi kényszerű munkanélküliséget okoz. A továbbiakban azzal a feltevéssel élünk, hogy a munkapiacon a munkakereslet határoz za meg foglalkoztatottságot, mert az jellemzően kisebb, mint a munkakínálat. A munkakínálat alakulása pedig a munkapiac változásának követését segíti. A munkapiaci változások nyomon követésére az alábbi mutatókat használják:

A munkanélküliségi ráta (jele:u=unemployment) a kényszerű munkanélküliek aktívakon belüli arányát mutatja. Munkanélküliségi ráta = (Kényszerű munkanélküliek/Aktívak)*100% u= (330000/4447000)*100%=7,4%

Aktivitási ráta= (Aktívak/Munkaképes korúak)*100% Aktivitási ráta = (4447000/6580000)*100%=67,6%

Foglalkoztatási ráta=(Foglalkoztatottak/Munkaképes korúak)*100% Foglalkoztatási ráta=(4117000/6580000)*100%= 62,6% A három mutató egyidejű elemzésével kapunk csak reális képet egy ország munkapiacáról, csak egyes mutatók összevetése téves következtetésekhez vezet. A magyar gazdaságpolitika által legszívesebben kommunikált munkanélküliségi ráta időszakonkénti javulása sem feledteti, hogy a közel tízmilliós lakosságnak 41%-a próbálja eltartani önmagán kívül a többieket!

74 Horváth István


11. Az árupiaci kínálat

Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereplői adott árszínvonal és ugyancsak adott technikai feltételek mellett hajlandóak és képesek előállíta ni. Arra keressük a választ, hogyan függ az árszínvonaltól az árupiaci kínála t. YS = f (P) Feltevéseink:  

  

a nominálbér (w) rögzített (érdekegyeztetés után) a munkakereslet kisebb, mint a munkakínálat (ha nem akkor a sz aggatott vonal mutatná az árupiaci kínálatot) a munkakereslet határozza meg a foglalkoztatottságot a munkakeresletet mindig kielégíti a munkakínálat a tőkeállomány rögzített, a technikai színvona l adott

Ha az árszínvonal (P) nő →



a reálbér  csökken → a munkakereslet (

) nő→

a foglalkoztatottság is nő → az árupiaci kínálat (

) nő

P

YS=f(P)

Y

75 Horváth István


12. Makrogazdasági egyensúly

A makrogazdaság árupiacán egyensúly van, ha az árupiaci kereslet és az árupiaci kínálat megegyezik. Vagyis a gazdaság szereplői éppen annyit terméket hajlandóak és képesek megvenni, mint amennyit a gazdaság szereplői hajlandóak és képesek termelni.

Az egyensúly kialakulását az árszínvonal mozgása biztosítj a.

Ha az árszínvonal magasabb, mint az egyensúlyt biztosító árszínvonal (P 2 > PE), akkor a magasabb árszínvonal mellett túlkínálat (YS2 > YD2)alakul ki, az árszínvonal csökkenni fog. Defláció alakul ki. Ha az árszínvonal alacsonyabb, mint az egyensúlyt biztosító árszínvonal (P 1 < PE), akkor a magasabb árszínvonal mellett túlkereslet (YS1 < YD1)alakul ki, az árszínvonal nőni fog. Infláció alakul ki. A makrogazdaság egyensúlya feltételezi a pénz és árupiac egyensúlyát, de a makrogazdasági egyensúlyhoz nem szükséges a munkapiac egyensúlya. A munkanélküliség velejárója a modern gazdaságoknak, nem gazdasági, hanem társadalmi probléma.

76 Horváth István


13. Munkanélküliség

A munkanélküliség velejárója a modern gazdaságoknak, de jelentős társadalmi probléma. A legtöbb ember legfőbb jövedelmi forrása a munkabér. A munkanélküliség ezért gyakran szegénységhez vezet. A szegénység a gazdaság számára elmaradt haszon, hiszen így a szegény ember kimarad a termelés -fogyasztás körforgásból, csökkentve a GDP -t. Adót, járulékot nem fizet, a támogatásokra rászorul, a költségvetésbe befizetőket megterheli. Azokban az országokban, ahol kevesebb a szegény, illetve kisebb a szegénység mértéke nagyobb az általános jólét, a tehetősebbek jóléte is magasabb. A szegénységgel nem csak a gazdasági racionalitás kapcsán kell foglalkozni, az együttérzés az emberek alapvető érzése, sokan gondolják emiatt azt, hogy tenni kell a szegénységet okozó munkanélküliség ellen. A munkához kapcsolódó azonosságtudat (énkép, személyes kapcsolatok, önbecsülés) a munkanélküliek körében elveszhet vagy ki sem alakul. Ez frusztrációhoz, agresszióhoz is vezethet. A téves ok -tulajdonítás, a problémák szűklátókörű leegyszerűsítése, a szélsőséges politikai ideológiák támogatása számos országot destabilizáltak, és szörnyű politika i rendszereket szültek. A munkanélküliség politikai instabilitás kockázatát hordozza. Sokszor a környezet után önmagára irányul ez az agresszió, inni kezd, drogozik, egyéb személyiség-romboló függőségek alakulnak ki, a családok széthullnak, hajléktalanná válhatnak emberek, elhanyagolják egészségi, higiéniai szükségleteiket, gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. Jó néhány család az állam szociális ellátórendszeréből próbálván megélni (ez a tanult gyámoltalanság), egészségét addig rombolja, amíg az ellátórendszer nem gondoskodik róla. Vagy több gyermek vállalásával próbál az államtól jövedelemhez jutni, időskori megélhetését biztosítani, de a megszületett gyerekeknek nem tudják megadni mindazt, amivel kiemelkedhetnének a tanulatlanságból, munkaképtelenségből, így megsokszorozódik a munkanélküliség, a szegénység. A szegénység ütközhet a törvényességgel is. A szürkegazdaságot, a feketegazdaságot, a bűnözést erősíthetik a kiszolgáltatott, vagy a szokásos előrejutási lehetőségekkel élni nem tudó emberek.

A munkanélküliség problémájának kezeléséhez tudni kell, hogy mi okozhat munkanélküliséget, hiszen az eltérő okokból kialakuló munkanélküliség, eltérő megoldásokat igényelhet.

A munkanélküliség típusai, megoldási lehetőségek 13.1. A globális keresletcsökkenés miatti munkanélküliség (az elégtelen kereslet problémája) A gazdaság összes ágazatára egyidejűleg jellemző, hogy kevesebb terméket vesznek a gazdaság szereplői, mint korábban. Nemcsak 1 -1 ágazatot érint, hanem mindet, emiatt alakul ki tömeges munkanélküliség. Az 1929-33-as gazdasági világválság, vagy 2008 -2009-es válság ilyen volt.

A piacgazdaság időnként keresleti sokkokat szenved el, ilyenkor az állam beavatkozása lehet a megoldás. Az

első nagy gazdasági világválság (1929 -33) idején született a New Deal, vagyis Új Irányvonal az USA - ban. Egy Keynes nevű közgazdász aktív állami szerepvállalást javasolt az 77 Horváth István


akkori amerikai elnöknek Franklin D. Roosevelt-nek. Azt mondta, hogy a hatalmas munkanélküliség ellen a kormányzat állami megrendelésekkel és közmunkaprogramokkal védekezhet. Az alacsonyan képzett munkaerővel erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek, folyószabályozást végeztek. A munkások jogait, szociális helyzetét rendezték, a mezőgazdasági termelők helyzetét stabilizálták. Németországban

is ezt gondolták megoldásnak, így a vezető német nagyvállalatok a világ szerencsétlenségére szövetséget kötöttek Hitlerrel, azt várták tőle, hogy állami megrendelésekkel segítse őket. Úthálózat fejlesztés, hadiipari megrendelések indultak, a gazdasági sikerek pedig Hitlert népszerűvé tették. A 2008-as válság idején az USA - ban 2000 dolláros, Németországban 2000 eurós kupont adott

a kormány az új autót vásárlóknak, mindkét országban jelentős az autóiparban foglalkoztatottak száma. Barack Obama amerikai elnök válságkezelő politikáját New Deal 2.0 -nak nevezték, útépítést és a középületek energetikai korszerűsítését rendelte meg és fizette a kormány. Az

építkezések, infrastruktúra beruházások alkalmasak nagy tömegű, jellemzően alacsonyan képzett munkanélküliek foglalkoztatására, nem véletlen, hogy ez mindig szerepelt az eszköztárban. Azonban nem mindegy mi épül az állam pénzéből: a legjobb, ha a keresletet jelenleg növelő kormányzati kiadásokból létrejött dolgok csökkentik a társadalom jövőbeli költségeit vagy növelik a hasznait. Ha út, híd épül, akkor az a jövőben csökkenti a közlekedők költségeit, a környezeti és baleseti károkat. Ha a középületeket energetikailag korszerűsítik, akkor ez később csökkenti az energiaköltségeket és a környezet -szennyezést. Ha az egyetemek kutatólaboratóriumokat kapnak, akkor később, az újítások hasznain keresztül megtérül a korábbi kiadás. 13.1.2. Az állami 

 

beavatkozás lehetséges eszközei:

adócsökkentés és/vagy a transzferek növelése (a háztartások rendelkezésre álló jövedelme és így a fogyasztása nő) kormányzati kiadások (G) növelése jegybanki kamatcsökkentés (a kamatcsökkenés következtében nőhet a beruházás és a fogyasztás)

13.2. Konjunk turális munkanélküliség

A gazdasági növekedés ciklikusságából adódó munkanélküliség. Általában néhány ágazatot, vállalatot érint. A 2014 -15-ös olajár -esés elbocsátásokat eredményezett a kitermelő vállalatoknál, a finomítóknál, a kutató vállalatoknál, a szállítmányozóknál, ezeknek a vállalatoknak gépeket, berendezéseket, tankereket gyártóknál. A korábban már említett dotkom lufi kidurranása a távközlési szektorban, a hardvergyártóknál, a szoftverfejlesztő cégeknél járt leépítésekkel. Konjunkturális munkanélküliség esetén az állam akkor tud kormányzati kiadásokkal keresletet teremteni, ha neki magának is szüksége van a termékre, ha nincs, akkor adókedvezményekkel, támogatásokkal segíthet. Nehéz helyzet, hiszen a gazdaság fejlődésnek, a gazdasági szerkezet átalakulásának akadálya is lehet az állami támogató gazdaságpolitika. Jó, ha van a kormánynak hosszabb időtávra vonatkozó (több parlamenti ciklusra, másokkal egyeztetett) terve, stratégiája a gazdaságfejlesztést illetően. 13.3. Strukturális munkanélküliség 78 Horváth István


Strukt urális

munkanélküliségről beszélünk, ha a munkakereslet és a munkakínálat

szerkezete eltér egymástól. 13.3.1.

Eltérő szakmastruktúra: adott szaktudású munkaerőből hiány van, más

szakképzettségűből túlkínálat. Például szükség lenne több orvosra, és van rengeteg munkanélküli jogász. Az állam az oktatás finanszírozásával tud beavatkozni. Bizonyos szakmákat költségmentesen lehet megszerezni, sőt az állam ösztöndíjjal támogatja a tanulókat, más területeken csak költségtérítéssel teszi elérhetővé a képzést. Az állam finanszírozhatja a munkavállalók átképzését, továbbképzését, de akár az iskolába való eljutást is. Az átképzés nem varázsszer, a felnőtt lakosságnak egy része (kb. 20 -30%-a) funkcionális analfabéta, vagyis írás-olvasás útján nem tud kommunikálni, tehát nem képezhető. A jelenlegi oktatási rendszer fejlesztése mellett is, ez még több évtizedre probléma. Általában alapos matematikai, informatikai tudású, jól író -olvasó, logikus gondolkodásra képes, sokoldalúan képzett, nyelveket beszélő szakemberek képzése lenne a megoldás. 13.3.2.

Regionális eltérések a munkapiacon: bizonyos régiókban munkaerő-hiány, más

régiókban túlkínálat jelentkezik. Magyarországon jelentős eltérések vannak az egyes régiók gazdasági fejlettségét illetően. Azokban a régiókban, ahol a szocialista tervgazdálkodás idején nagyüzemi mezőgazdasági termelés volt jellemző, vagy a nehézipar volt a fő foglalkoztató, ott máig jelentős munkanélküliség tapasztalható (például az egész Nagyalföld, Észak Magyarország). Ahol a gazdaságszerkezet változatosabb, a közlekedési infrastruktúra fejlettebb, az emberek magasabban képzettek voltak, ott már nem ritka a munkaerőhiány (például: Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Budapest). A magyar munkaerő mobilitását jelentősen akadályozó tényező, hogy jelentős eltérések vannak az ingatlanárakban, szűk és drága a bérlakás - piac, alacsonyak a bérleti díjakhoz képest a bérek. Az állam segítheti a munkavállalók mobilitását: utazási kedvezményekkel, albérleti támogatással, bérház - programmal, közlekedési infrastruktúra fejlesztésével. Az infrastruktúra fejlesztés, a regionális adókedvezmények, a direkt beruházási támogatások a vállaltokat arra ösztönözheti, hogy ők mozduljanak a potenciális munkavállalók felé. 13.3.3.

Életkorhoz köthető munkapiaci elvárások problémája : a vállalatok nem szeretik a

túl fiatal és az idős munkavállalót. A fiatal munkavállalóknál a tapasztalat, az érettség hiánya, míg az idősebbeknél a rugalmatlanság, illetve az evvel kapcsolatos vállalati előítélet lehet probléma. A pályakezdők és 50 év felettiek elhelyezkedése nehéz. Az állam adó és járulék kedvezményekkel segítheti a kritikus korúak elhelyezkedést.

13.3.4. Egyéb, diszkriminációból fakadó munkanélküliség : roma származásuk, megváltozott

munkaképességük, nemük, családi állapotuk miatt hátrányosan megkülönböztethetnek embercsopor tokat a munkaadók. Az állam előírásokkal, kvótákkal avatkozhat be, illetve a saját foglalkoztatási politikájában jó példát mutathat. 13.4. Technológiai munkanélküliség

Technológiai munkanélküliség alakul ki, amikor a technika fejlődésével automaták, robotok, gépek, szoftverek helyettesítik a munkavállalót, kiszorítva az alacsony képzettségű munkaerőt. A gépesítés hoz új munkahelyeket is, hiszen fejleszteni, használni, javítani, karbantartani kell az új eszközöket, de ezekhez a feladatokhoz általában magasabb tudásszint kell, mint a gép által kiváltott munkákhoz, ezért az oktatásnak nagy jelentősége van. Összességében több munkahelyet szüntet meg a technológiai fejlődés, mint amennyit teremt. 79 Horváth István


13.5. Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség:

A súrlódásos (frikciós) munkanélküliség : állás vagy lakhely változásához köthető munkanélküliség, amikor valamelyik fél indítványozza a munkaviszony megszüntetését, vagy az illető munkapiaci státusza változóban van és átmenetileg (néhány héttől néhány hónapig) nincs munkája. Ha munkavállaló

elégedetlen a munkakörülményekkel, bérrel, személyes kapcsolatokkal és felmond, akkor az új munkahely megtalálásáig munkanélkülivé válik. Vagy fordítva a munkaadó felmond neki, mert elégedetlen vele. Ha egy diák befejezi az iskolát, ha valaki másik városban élő szerelméhez költözik, ha valaki vállalkozását megszüntetve állást keres, ha valaki a gyereknevelésből visszatér a munkapiacra, amíg nem talál állást, addig súrlódásos munkanélküli. A súrlódásos munkanélküliség a társadalom működésének velejárója, természetes. Gazdaságilag hasznos, ha az egyének igyekeznek a számukra legmegfelelőbb munkát megtalálni. Ha valaki a képességeihez képest szerényebb állást tölt be, az a társadalom számára elveszett haszon. Akit pedig túlterhel a munkaköre, az kevésbé hatékony, és neki sem jó, mert belebetegszik.

Az állam naprakész adatbázist építhet, így segítheti a munkakeresés idejét lerövidíteni, költségét csökkenteni.

Tartós munkanélküli : aki 1 évnél hosszabb ideig munkanélküli. Nagyon veszélyes leépülési spirált jelent. A kilátástalanság, tehetetlenség érzésének csökkentésére függőségek alakulnak ki, elhanyagolják egészségi, higiéniai szükségleteiket, gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy visszakerülhessenek a munkaerőpiacra.

A munkanélküliség komplex probléma, az egyes helyzetek megoldása összetett eszközrendszert igényel és időigényes. Általános megoldásként kínálkozik az árupiaci kereslet állami megnövelése, de ennek az eszköznek van egy káros mellékhatása: az infláció. Az alábbi ábrán látható, ha kereslet nő (YD1→YD2), akkor a korábban egyensúlyt biztosító P 1 árszínvonal mellett túlkereslet alakul ki, az árszínvonal P 2-re nő, és magasabb jövedelem szint (Y2) mellett alakul ki az új egyensúly. Feltételeztük, hogy a kínálat tud alkalmazkodni a kereslethez, tehát rendelkezésre állnak kihasználatlan technikai kapacitások a vállalatoknál és a munkapiacon hozzájutnak a számukra szükséges munkaerőhöz.

80 Horváth István


81 Horváth István


14. Infláció

Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése. A defláció az árszínvonal tartós csökkenése. csökkenése. Dezinfláció esetén az árszínvonal növekedés növekedés i üteme csökken, tehát időszakról időszakra egyre

kisebb mértékben nő az árszínvonal. Az alábbi ábrán látható, hogy dezinflációs időszak volt 1995-től 2003-ig. Érdekesség, hogy 1999 -2000-2001 években befagyott az infláció 10% körül. Banális magyarázata van: amikor a vállalatok beárazzák a termékeket, kényelmesen felszorozzák az előző időszak árait a várt inflációval, 10% -kal legkönnyebb felszorozni (az 50 forintos termék ára 55 forint lesz, a 280 forintos termék 308 -r a drágul és így tovább), ezért a többség ezt választotta az árazás alapjául. A makrogazdaság árupiaci helyzetétől függetlenül, ha 10%-kal emelik az árakat, akkor 10% körüli lesz az infláció. A jegybank a korábban szűk sávban rögzített deviza -forint árfolyamot szélesítette, a forint erősödni kezdett, az import olcsóbbá vált, itthon a termelési költségek csökkenése és az erősebb árverseny miatt az árak csökkeni kezdtek, megtört a 10% -os átok.

128,2 123,6 122,5 118,8 118,3 114,3 110,0109,8 110,0 109,8109,2 108,0106,1 105,3104,7106,8103,6103,9 104,2104,9103,9105,7 101,7 99,8

3 9 9 1

4 9 9 1

5 9 9 1

6 9 9 1

7 9 9 1

8 9 9 1

9 9 9 1

0 0 0 2

1 0 0 2

2 0 0 2

3 0 0 2

4 0 0 2

5 0 0 2

6 0 0 2

7 0 0 2

8 0 0 2

9 0 0 2

0 1 0 2

1 1 0 2

2 1 0 2

3 1 0 2

4 1 0 2

14.1. Kategóriák az infláció mértékét illetően 

K úszó úszó

infláció:

egy s zámjegyű

éves infláció, kiszámítható, nincsenek hirtelen megugrások, a gazdaság működését nem zavarja.

Az inflációs célkövető országok többségében a jegybankok 2 -3% körül határozzák meg inflációs céljukat, az Európai Központi Bank pedig 2% alatti (de ahhoz közeli ) értékben 82 Horváth István


definiálja az árstabilitást. Az MNB a fogyasztói árak 3% -os átlagos emelkedésében határozta meg a középtávú inflációs célt. Hosszabb távon az inflációs cél 2% körüli értékre csökkenhet . 

Vágtató infláció: 2-3 számjegyű éves szintű árszínvonal növekedés (pl.1990 -es évek eleje Magyarországon). agyarországon). Jelentős problémákat okoz (pár sorral lentebb kifejtjük), de nem lehetetleníti el teljesen a gazdaság működését. működését.



Hiperinfláció: a pénz rendkívül gyors elértéktelenedése, amikor a pénz már nem tölti

be a pénz funkciókat, funkciókat, más más ország pénzében, pénzében, aranyban bonyolítják a tranzakciókat, vagy visszaáll az árucsere. Oka általában az árupiac kínálati oldalának sokkszerű összeomlása (háborús pusztítás, természeti katasztrófa, jelentős gazdasági átalakulás: szocializmusból kapitalizmusba). Magyarországon, a II. világháború csapást mért a magyar gazdaságra, 1944 - ben ben a megszálló megszálló németek leszerelték a gyárakat gyárakat és nyugat felé telepítették, a brit és az amerikai haderő szétbombázta az iparvállalatokat és a termelést támogató infrastruktúrát, a visszavonuló németek felrobbantották a hidakat, majd a megszálló szovjet hadsereg mindent vitt az utolsó zsebóráig. Az ország újjáépítése során megélénkült a kereslet, de kínálat hiányában az árak emelkedni kezdtek. Akinek áruja volt, az elrejtette, hiszen az érte kapott pénzből rövid időn belül már csak jóval kevesebb terméket tudott venni. A rejtegetés tovább fokozta az árak emelkedését (a kávéházakban naponta már két árlap volt, egy délelőttre, egy délutánra). Az emberek helyzete kétségbeejtő kétségbeejtő volt, nem tudták, hogyan szerezzék meg a következő napokra az élelmet, vagy a közelgő télre a tüzelőt. Cserepartner után kutattak és addig sem ment a termelés. 1946 augusztus elsején bevezették az új pénzt, a forintot. A társadalom a csüggeteg apátiából a kitörő bizakodásba esett át. Annyira bíztak az új pénzben, hogy nem költötték el azonnal a forintjaikat, így az áruk is gyorsan visszakerültek a polcokra, kirakatokba, tovább erősítve a bizalmat. A termelő infrastruktúra pedig lassan kezdett helyreállni. Csak az új pénz megjelenésétől, a kínálati oldal felépülése nélkül újraindult volna a hiperinfláció, így járt néhány ország Közép - és Kelet-Európában a gazdasági átmenet idején, az 1990 -es években. 14.2. Az infláció problémái

Az árszínvonal kicsiny növekedése a gazdaság működésének a jele. A növekvő jövedelemmel bővülő kereslet maga után húzza a kínálatot, mivel a kereslet emelkedik korábban, ezért némileg felfelé kúsznak az árak. A nagyobb infláció már gondot okoz.

Az infláció kiszámíthatatlansága zavarja az árak információ tartalmát , ami pedig egy jól

működő piacgazdaság alapja. Így a kereslet és kínálat változásainak értékelése eltorzul, akadályozva ezzel az erőforrások hatékony felhasználását. A vállalatok a profitjuk maximalizálásához maximalizálásához a termeléssel kapcsolatos költségeiket és a bevételeket veszik figyelembe, addig a termelési szintig (mennyiségig) növelik a termelésüket, amíg a bevételük a termelésnövelés hatására nagyobb mértékben nő, mint a költségük (ez a közgazdasági döntés kulcskategóriája, a határelemzés). Ha a költségek és árak gyakran és kiszámíthatatlan módon változnak, akkor nem valószínű, hogy eltalálják az optimális termelési szintet. Ha az optimális mennyiségnél többet termelnek, akkor a többlettermékeken veszteségük keletkezik, ha kevesebbet termelnek, akkor nem termelnek meg olyan termékeket, amelyek még nyereséget hoztak volna. Hatékonyságveszt eséget okoz az infláció. Amikor egy

vállalkozás beruházáson gondolkodik, akkor azt mérlegel i: hogyan fog alakulni a jövőben a bevétele, költsége és a kamatok szintje, de inflációs időben nem tudja megbecsülni 83 Horváth István


kockázatok csökkentése érdekében a vállalatok csökkenthetik , vagy elhalasztják a beruházásokat , miáltal a fogyasztás és a makrojövedelem is csökken. ezt. Inflációs időben a

Az infláció magasabb szintje megnöveli az átárazási és tranzakciós költségeket, valamint különböző torzításokat okoz a gazdasági életben, például az adórendszerben és a számvitel területén. Ha változnak az árak, akkor át kell írni az árlapokat is (a szakzsargonban menüköltség), mert a termeléshez felhasznált áruk és szolgáltatások árváltozásai miatt változik a végtermékek ára is. A vállalatoknak folyamatosan új költségszámításokat kell végezni, új tájékoztatókat kell készíteni és az ügyfeleknek eljuttatni, a tényleges költségnövekedéseken túl az erre f ordított idő elmaradt haszon. Magasabb infláció magasabb nominális kamatokkal jár együtt, amelynek hatására megnövekednek a hitelfelvevők törlesztési kiadásai a rendelkezésre álló jövedelemhez képest. A magasabb kamatok miatt rövidtávra lekötött betétben tarják megtakarításukat az ügyfelek és gyakrabban, de kisebb összegeket vesznek ki a bankból (vagy utalnak a folyószámlájukra). Amikor a bankügyleteket még személyesen intézik az ügyfelek, akkor gyakran járnak bankba és kopik a cipőjük talpa, ezért a szakzsargon a tranzakciók megnövekedett számával kapcsolatos pótlólagos költségeket cipőtalp költségnek nevezi. Az infláció miatt növekvő kamatok a hitel- és betéti megállapodások lejárati idejének rövidülését, és ez által a pénzügyi közvetítés mélységének csökkenését okozza. A rövidtávra

lekötött megtakarításból hosszú távú beruházást finanszírozni kockázatos, költséges.

Emellett a változékony infláció a jövedelmek nem szándékolt újraelosztását okozhatja. Egy tehetős családban , ha nőnek az árak, egyszerűen lemon danak a megtakarításuk egy részéről. Viszont a szegény családokban vagy a korábban megszerzett vagyonukról, vagy a fogyasztásuk egy részéről kell lemondani, hiszen korábban sem volt megtakarításuk . Ezért mondják, h ogy az infláció a szegények adója. Magas infláció idején a fix jövedelemből élők (nyugdíjasok, bérből és fizetésből élők, közalkalmazottak) rosszul járnak , ha nem emelkednek a jövedelmeik az infláció mértékében.

A nyugdíjak értékállóságát néhány országban a kormány azzal garantálja, hogy a nyugdíjemelést hozzáigazítja a nyugdíjas termékkosárra számolt inflációhoz, sőt van ahol a gazdasági növekedés egy részével is megemelik a nyugdíjat (a nyugdíjasok sokan vannak és „szeretnek” eljárni a politikai választásokra, így a politikusok keresik a kegyeike t).

A vállalkozóknak, projektmunkára szerződőknek, a speciális szaktudású szabadúszó munkavállalóknak lehetőségük van jövedelmeikben érvényesíteni az árszínvonal változását. Az inflációnak nem csak vesztesei, de nyertesei is lehetnek. A hosszú távra rögzített kamatú hitelügylet nyertese lesz a hirtelen jött infláció nak, aki hitelt vett fel (hiteladós), és veszít, aki hitelt nyújtott (hitelnyújtó vagy betétes). Növekvő infláció mellett a pénz elértéktelenedése ellen sokan más vagyontartási formát keresnek. Devizát, aranyat, műkincseket, értékpapírokat, tőzsdei árucikkeket, ingatlanokat vesznek, jelentős hasznot termelve a nagy vagyonnal rendelkezőknek , akinek ezáltal a vagyonuk felértékelődik. A

kormányzat nak is jól jöhet a magasabb infláció, mert úgy javítja a költségvetés helyzetét,

hogy nem kerülnek közvetlen ellentétbe a választópolgárral (egy adóemelés, vagy egy támogatás visszavonása a politikai ambíciókra végzetes lehet). A beszedett adók az árszínvonal növekedés arányában nőnek (ÁFA, SZJA, kamatadó… ), emiatt nőnek a költségvetési bevételek, de a kiadások általában nem változnak az inflációval, tehát javul a költségvetés helyzete. 84 Horváth István


Amikor a kormányzat szabályozta a gazdaságban a pénzkínálatot, akkor az volt a tapasztalat, hogy a kormány a politikai választások előtt népszerű intézkedésekkel (kormányzati kiadások növelésével, adók csökkentésével, támogatások növelésével) felpörgette a gazdaságot, majd a választás megnyerése után a pénzkínálat bővítésével megpróbálta a fent említett módon eltüntetni a hiányt. Ez a kormányzati magatartás ártott a gazdasági növekedésnek, mert magas inflációt okozott (a további problémákról, majd az állam fejezetben). A modern gazdaságokban ezt megelőzendő különválasztották a kormányzati feladatokat a jegybanki feladatoktól, és a kormánytól független jegybank ok őrzik az árstabilitást. Az infláció oka minden esetben, hogy az árupiaci kereslet meghaladja az árupiaci kínálatot, vagyis túlkereslet alakul ki. Túlkereslet kétféleképpen alakulhat ki.

Túlkereslet Keresleti infláció

Költséginfláció

Változatlan árupiaci kínálat (YS) mellett nő az árupiaci

Változatlan árupiaci kereslet (YD) mellett csökken az árupiaci kínálat (YS). Magasabb árszínvonal és alacsonyabb jövedelem

kereslet (YD).

Magasabb árszínvonal és magasabb jövedelem mellett

áll helyre az egyensúly. Keresleti infláció esetén a jövedelem növekedése mellett

mellett áll helyre az egyensúly. Költséginfláció esetén a jövedelem csökkenése mellett

a munkanélküliség csökken.

a munkanélküliség nő.

14.3. A k eresleti infláció ok ai YD = ĉ*(Y - T) + C 0+ I(i) + G + X0 - ṁ*(Y - T) - IM 0

A keresleti infláció ok a, az árupiaci kereslet autonóm (jövedelemtől független) elemeinek növekedése. 85 Horváth István














Nő az autonóm fogyasztás (C 0): ha a háztartások arra számítanak, hogy a későbbiekben megnő az árszínvonal, akkor előrehozzák a későbbre tervezett fogyasztásukat (elsősorban tartós fogyasztási cikkekből), ezzel növelik az árupiaci keresletet, ami keresleti inflációt okoz, ahogy számítottak rá. Önmagát beteljesítő jóslatként működik az autonóm fogyasztás növekedése által kiváltott infláció. Nő az autonóm beruházás (I 0): ekkor a vállalatok, jövőbeni profitjukkal kapcsolatos várakozásai váltják ki az árupiaci kereslet növekedését. Ha a vállalatok optimisták a jövőt illetően, akkor növelik a beruházásaikat, hogy a megélénkülő kereslet idején a termékeik már a piacon legyenek. Nő a kormányzati vásárlás (G) : csökken a jövedelemtől független adó (T) : a kormányzat a gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkentése érdekében növelheti a kormányzati kiadásokat, csökkentheti az adókat. Nő az autonóm export (X 0): az export célországokban javul a gazdasági helyzet és több tőlünk importált terméket engedhetnek meg maguknak, vagy leértékelődik a hazai valuta és emiatt megnő az export. Csökken az autonóm import (IM 0): egy jelentős volumenű importcikket sikerül hazaival helyettesíteni egy felfedezés, kutatás -fejlesztés eredményeképp, vagy sikeres lesz, a „Vedd a magyart! Védd a magyart !” kampány és politikai megfontolásból a hazai fogyasztók előnyben részesítik vásárlásaik során a magyar termékeket, vagy leértékelődik a hazai valuta, megdrágul és csökken az import. Nő a pénzkínálat (MS): a jegybank növelheti a pénzkínálatot a gazdasági növekedés átmeneti támogatása érdekében, a növekvő pénzkínálat pedig csökkenti a pénzpiaci kamatot, ami növeli a beruházást és innentől a folyamat ugyanaz, mint a fentiekben.

A pénzkínálat növekedése a jegybank szándékától függetlenül is bekövetkezhet. A pénzforgalmi egyenlet: M*v=P* Q azt mutatja, hogy a termelés értékének (P*Q) megfelelő mennyiségű pénzre van szüksége a gazdaságnak. Mivel a pénz egy adott időszak alatt több jövedelem-tulajdonosnál is megfordul, nincs szükség a termelés értékét egészében fedező pénzmennyiségre. A pénzforgás sebessége (v) megmutatja, hogy egy pénzegység, egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. Az adott időszak alatt lebonyolítható tranzakciók értékét M*v szorzat mutatja meg. Ha gazdaságban a pénzforgás sebessége megnő, vagy a termelés külső ok miatt visszaesik (Magyarországon az 1990 -es évek elején a gazdasági átalakulás miatt visszaesett a kibocsátás), akkor a pénzpiacon ugyancsak túlkínálat alakul ki, és ez inflációt okoz. Az alábbi ábra a keresleti infláció lefutásának hatásmechanizmusát mutatja:

86 Horváth István


Túlkereslet az árupiacon

YD nő

C0 nő I0 nő

MS/P

csökken

I(i) nő

G nő

MD nő

NX nő MS nő

P nő

Túlkereslet a pénzpiacon

i csökken Túlkínálat a pénzpiacon

i nő

I(i) csökken YD csökken

Új egyensúly: .

magasabb P, magasabb Y

Fontos megjegyezni, hogy a pénzkínálat növekedése által kiváltott infláció esetében az új kamat alacsonyabb lesz, mint a folyamat elindulásakor, az összes többi esetben a kamat magasabb lesz, mint induláskor. 14.4. A költséginfláció okai

Ha a kereslet növekedés által kiváltott inflációt keresleti inflációnak nevezzük, akkor az árupiaci kínálat csökkenése miatt bekövetkező infláció lehetne kínálati infláció, de a hagyomány erősebb, és ezért ezt a fajta inflációt költséginflációnak nevezzük. Mégpedig azért, mert a vállalati szféra termelésének mennyiségétől függő költségeinek (ezek a változó költségek, VC= Variable Cost) emelkedése okozza. A vállalat folyótétel számlájának bal oldalán láthatjuk a költségeket, ezek a kiáramló tételek.

Vállalat W (bérek) Tv (vállalati adók) Sv (vállalati

C (fogyasztás) I (beruházás) G (kormányzati kiadás)

megtakarítás)

IM (import)

X(export)

87 Horváth István


Költséginflációt okoz 



Folyó

termelő felhasználásba tartozó import termékek árának növekedése:

ha az

import alapanyagok, alkatrészek energia megdrágul, akkor az megjelenik a hazai termelők áraiban is. Nominálbérek (w) emelése : ha a munkavállalók és szervezeteik kikényszerítik a termelékenység növekedési üteménél nagyobb béremelést, akkor ez a reálbérek emelkedését eredményezi. A munkakereslet és a foglalkoztatottság csökken, az árupiaci kínálat csökken és túlkereslet alakul ki az árupiacon. Az árszínvonal növekszik, a reálbér csökken, a munkakereslet nő, az árupiaci kínálat nő, de a keresleti oldalon az árszínvonal emelkedése csökkentette a reál pénzkínálatot, az növelte a kamatot, csökkentette a beruházást és az árupiaci keresletet. Így az eredeti egyensúlyi helyzethez képest alacsonyabb jövedelem és foglalkoztatottság és magasabb árszínvonal alakul ki. Csak hátrányai vannak a költséginflációnak. Ha munkavállalók nem törődnek bele, hogy ismét csökkent a reálbérük, akkor újfent béremelést követelnek, kialakul a költséginfláció speciális változata: az ár - bér spirál, a bérek és az árszínvonal egymás növekedését gerjesztő körforgása . Megoldás a bérek befagyasztása lehet, de ez politikailag rendkívül kockázatos, csak széleskörű társadalmi közmegegyezés esetén lehetséges. Az ár - bér spirál rendkívül káros a gazdaságra. A munkavállalói érdekképviselete knek is dilemma, hogy kit is képviselnek ők. Azokat, akiknek megmaradt a munkájuk és emelkedett a bérük, vagy azokat is, akik a béremelések miatt elvesztették a munkájukat? A megoldás, ha munkaerő termelékenységét és az inflációt egyaránt figyelembe vevő megállapodások születnek.

88 Horváth István


15. Az állam szerepe a

makroökonómiában

15.1. Stabilizáció

Stabilizáció alatt általánosságban azt értjük, hogy az állam feladata a gazdaság, és a társadalom működéséhez szükséges intézmények kialakítása, működtetése, és fejlesztése .

Intézmények alatt az államigazgatás rendszerét, a jogszabályokat értjük. Az intézményi keretek létrehozása csökkenti a bizonytalanságot, és a tranzakciós költségeket. Az

intézmények létrehozása önmagában nem elégséges, hiszen a szabályok csak annyit érne k, amennyit betartanak belőle. Magyarországon a norma - és törvénykövetés, etikai, erkölcsi szabályok betartása nem mindig önkéntes, sokan gondolják, hogy ha ezek a dolgok fontosak, akkor majd úgyis kikényszeríti belőlük az állam. A történelmünk során, önrendelkezés hiányában, kevéssé tudott kialakulni az együttműködés hasznáról való meggyőződés, felelősség-vállalás helyett sokszor a felelősség hárítás a jellemző, gyakran az állam, mint „mindenható felé”. Különösen nagy feladatként hárul az államra az intézmények működtetése, jogszabályok betartatása, vagy ennek hiányában szankcionálása. Szerencsésebb múltú országokban jóval kevesebb jogszabály mellett is hatékonyabb lehet a társadalmi együttműködés. A gazdasági -társadalmi változások kikényszerítik, hogy az állam folyamatosan vizsgálja az intézményrendszer működését ( visszacsatolás), és szabályozás negatív kimenetei ellen tegyen, tehát az intézményrendszer sosem kész és hibátlan, folyamatosan feladatot jelent az államnak (és a társadalom többi tagjának is). Közgazdaságilag rövidtávon az állam feladata a ciklusszabályozás . A gazdasági növekedés időben nem lineáris, hanem ciklikus jellegű, hol fellendülés, hol visszaesés következik be. Egy szabályos konjunktúraciklus szakaszai és szakasz határai: fellendülés, felső fordulópont, hanyatlás, alsó fordulópont, megélénkülés, ezt már egy újabb ciklus követi fellendüléssel. A kiszámíthatatlanságból fakadó veszteségek és növekedési áldozatok csökkentése érdekében az állam beavatkozik a gazdasági ciklusok kilengéseinek csökkentése érdekében. A gazdaság élénkülése idején fékezi a növekedést és tartalékot képez, míg visszaesés idején a tartalékaiból élénkíti a gazdasági növekedést. A ciklikusság oka a gazdasági várakozásokkal állnak összefüggésben. Ha a fogyasztók optimistábbá válnak a jövőbeni lehetőségeiket illetően, akkor növelik a fogyasztásukat. A vállalatok ezt érzékelve megnövelik a beruházásaikat, hogy a termelésük alkalmazkodhasson a fogyasztók bővülő keresletéhez. A jövedelem (Y, GDP) nő és visszaigazolja a várakozá sokat, az árszínvonal nő, a reál - pénzkínálat csökken, a pénzkereslet megnő, a kamat emelkedik. A kamatemelkedés lassítja a fogyasztást, ezt a vállaltok érzékelik és leállítják a beruházásokat, ez multiplikálódva csökkenti a fogyasztást, visszaigazolja a vállalatok csökkenő fogyasztással kapcsolatos várakozásait. A jövedelem csökkenni kezd, kialakul a recesszió. A termelés gyorsan és jelentősen zuhan, és amikor már a keresletet sem éri el, túlkereslet lesz, és fordul a ciklus.

A lenti ábrán a fekete hullámvonal mutatja a GDP konjunkturális ingadozásait, a piros vonal mutatja a növekedés trendjét, míg a zöld hullámvonal a jól szabályozott gazdaság növekedését.

89 Horváth István


.

A ciklusszabályozás eszközeit később, az állami beavatkozás eszközeinél tárgyaljuk. jegyében az államnak segítenie kell a hosszútávon fenntartható fejlődést . A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” (ENSZ, Környezet és Fejlődés Világbizottsága). A fenntartható fejlődés három alappillére a szociális, a gazdasági és a környezeti pillérek , és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél jelen van a kormányok cselekvési programjaiba n. A stabilizáció

15.2. Redisztribúció

A gazdaságban az elsődleges jövedelem elosztás során, a termelésben résztvevők a termeléssel elért bevételből annyit kapnak, amennyivel hozzájárultak a termelés értékéhez. Ez a funkcionális jövedelem elosztás , nagy hatékonysággal megoldja, hogy a termelési tényezők a legjobban hasznosuljanak. A társadalom nem minden tagja tud részt venni a termelésben, nem azért mert nem akar (bár olyan is lehet), hanem mert nem tud: beteg, idős, gondviselő nélküli gyermek, árva, munkanélküli, diszkriminálják valamiért, stb. Ezek olyan élethelyzetek, amelyek az egyén hatókörén kívül esnek. A termelési tényezők eloszlása nem egyenletes és az erőforrások hasznosítási képessége sem, ezért a funkcionális jövedelem elosztás szélsőséges jövedelmi különbségek et okoz. A jövedelem különbség nem probléma, hiszen ösztönzőleg hat az egyének gazdasági aktivitására, a szélsőséges szegénység a gond. A munkanélküliségnél részleteztük a szegénység problémáit, megállapítottuk, hogy súlyos társadalmi probléma, állami beavatkozást igényel. Az állam szociálpolitikai okokból a jövedelmet újra elosztja adók és transzferek segítségével. Az állam egyik dilemmája a megfelelő adómérték megtalálása. Ha a magasabb jövedelműeket túlságosan megadóztatja, akkor azok vagy visszafogják tevékenységüket (több szabadidőt választanak maguknak), vagy számukra kedvezőbb adórendszerű országba települnek át, vagy a globális pénz és tőkepiacok korában elviszik, eldugják a jövedelmüket az adóhatóság elől. Bárhogy is reagálnak, az állam adóbevétele a magas adókulcsok ellenére csökken. Ráadásul, a legkreatívabb, legokosabb, legtehetségesebb, legjobban szervező emberek és vállalatok hazai teljesítménye csökken, ez visszafogja a gazdaság növekedését és tovább szűkíti az adóbeszedés alapját. A sávosan progresszív adórendszer az alacsonyabb jövedelmeket alacsonyabb kulccsal, a magasa bb jövedelmeket magasabb adókulccsal sújtja. Nézzük, hogyan működik: 90 Horváth István


Jövedelemsáv 0-2 millió 2 millió-5 millió 5 millió felett

Adókulcs 10% 20% 30%

Három adósáv van, három adókulccsal. Az adókulcs csak az adott adósávba tartozó jövedelemre vonatkozik! Aladár évi 1,5 milliót keres, ennek 10% -át fizeti adóként 150000 -et. A jövedelmét 10% -os átlagos adó terheli. Béla évi 2 milliót keres, ennek 10%-át fizeti adóként 200000 -et. A jövedelmét 10%-os átlagos adó terheli. Cecília évi 3 milliót keres, kereseté nek a 10%- os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet 200000-et, ezen felül keresett 1 milliójára fizet 20% -os kulccsal 200000-et, összesen 400000 adót fizet, így jövedelmének adóterhelése 400000/3000000=0,1333. A jövedelmét 13,33% -os átlagos adó terheli. Dóra évi 4 milliót

keres, keresetének a 10% -os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet 200000 et, ezen felül keresett 2 milliójára fizet 20%-os kulccsal 400000- et, összesen 600000 adót fizet, így jövedelmének adóterhelése 600000/4000000=0,15. A jövedelmét 1 5%-os átlagos adó terheli.

Elemér évi 5 milliót keres, keresetének a 10% -os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet 200000-et, ezen felül keresett 3 milliójára fizet 20% -os kulccsal 600000-et, összesen 800000 adót fizet, így jövedelmének adóterhelése 800000/5000000=0,16. A jövedelmét 16% -os átlagos adó terheli. Ferenc évi 6 milliót keres, keresetének a 10% -os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet 200000-et, a 20%- os adókulccsal adózó 3 milliója után fizet 600000 -et, ezen felül keresett 1 milliójára fizet 30%-os kulccsal 300000- et, összesen 1100000 adót fizet, így jövedelmének adóterhelése 1100000/6000000=0,1833. A jövedelmét 18,33% -os átlagos adó terheli.

Gertrúd évi 10 milliót keres, keresetének a 10% -os adókulccsal adózó 2 milliója után fizet 200000-et, a 20%- os adókulccsal adózó 3 milliója után fizet 600000 -et, ezen felül keresett 5 milliójára fizet 30%-os kulccsal 1500000- et, összesen 2300000 adót fizet, így jövedelmének adóterhelése 2300000/10000000=0,23. A jövedelmét 23% -os átlagos adó terheli. A sávosan progresszív adórendszerben a nagyobb jövedelmek magasabb adókulccsal adóznak, az állam külön beavatkozása nélkül nő az adóbevétel, ha a jövedelem (GDP) nő. Ha a gazdaságban csökken a jövedelem, akkor a csökkenő jövedelmek adóterhelése is csökken, a háztartások rendelkezésre álló jövedelme kisebb mértékben csökken, mint egykulcsos adórendszer mellett, kevésbé esik vissza a fogyasztásuk. Emiatt ez az adórendszer csökkenti a ciklikus ingadozások mértékét így stabilizáló hatású is. Eleget tesz az adóztatás azon elvének, hogy az azonos jövedelműek azonos adót fizessenek, a magasabb jövedelműek pedig a teherviselő képességük arányában fizessenek. Azokban a gazdaságokban működik jól, ahol széles és gazdag a középosztály. Magyarországon az átlagos jövedelmek egy része is a legmagasabb kulcs alá esett, hogy az állam elérje a bevételi célját, valamint az egyéni vállalkozók önmagukat, illetve a vállalkozások az alkalmazottaikat minimálbérre jelentették be (több, mint 1 millió főt napjainkban is, a bér további része zsebbe 91 Horváth István


megy, ami után adót nem fizet) így nem tudta kibontakoztatni előnyeit. Jelenleg egykulcsos a személyi jövedelemadó Magyarországon, kulcsa 16% (2014 -ben).

A támogatási politikának a dilemmája, hogy ha a támogatások bérekhez viszonyított aránya

magas, akkor az visszaszorítja a munkapiac kínálati oldalát, kevesebben akarnak dolgozni . Jó néhány család az állam szociális ellátórendszeréből próbálván megélni (ez a tanult gyámoltalanság), egészségét addig rombolja, amíg az ellátórendszer nem gondoskodik ról a.

Vagy több gyermek vállalásával próbál az államtól jövedelemhez jutni, időskori megélhetését biztosítani, de a megszületett gyerekeknek nem tudják megadni mindazt, amivel kiemelkedhetnének a tanulatlanságból, munkaképtelenségből, így megsokszorozódik a munkanélküliség, a szegénység.

Hogyan támogassa az állam a rászorulókat? Ha mindenkit egyenlően, akkor olyanok is hozzájutnak, akik nem rászorulók. Sok pénzbe kerül, ráadásul nem ösztönzi az embereket arra, hogy keressék a kiutat. Konzerválja szegénységüket, kiszolgáltatottságukat. „Ne halat adj, tanítsd meg halászni!” (Biblia). Ha a rászorultság elve

alapján történik a támogatások elosztása, akkor nincs pazarlás. Ennek egy problémája van, ha sok a szegény, és a szegények feletti alsó -közép réteg sincs sokk al jobb helyzetben, akkor rendkívül költségessé válik a rászorultak kiválogatása. Az állam a társadalmi ranglétrán való előrejutást is támogathatja . Az oktatási rendszeren belül ilyen eszközök az ösztöndíjak, kollégiumok, könyvtárak, internet elérhetőség, sportolási lehetőségek, utazási kedvezmények, ingyenes juttatások (étel, tankönyv), napközis foglalkozások, felzárkóztató pedagógusok és foglalkozások, diákhitelek. Sajnos sokan a lehetőségekig sem jutnak el. A szegénység problémájának leküzdése bonyolult fe ladat, nagyon sokféle oka lehet, ezért differenciált eszközökkel lehet csak megoldani. Az állam feladata a társadalommal együttműködve kitalálni a segítségnyújtás módját. 15.3. Allokáció

A gazdaságban az erőforrások elosztása az alapján megy végbe, hogy a termelésben, fogyasztásban részt vevő szereplők milyen hasznokat és költségeket érzékelnek. Természetesen mindenki csak a saját költségeit és hasznait érzékeli, de a legtöbb tevékenység során keletkezik külső érintetteknek is költsége vagy haszna. Ez a külső hatás az externália . Ha egy vállalat a termelése során szennyezi a levegőt, akkor ezzel a környéken élőknek

költségeket, illetve elmaradt hasznokat okoz (negatív externália) ,

de ezeket nem veszi

figyelembe, mert nem érzi. Ezáltal többet termel, mint amennyi a társadalom számára optimális lenne. Az állam a vállalat számára érzékelhetővé teszi (belsővé teszi=internalizálja), ezeket a pótlólagos társadalmi költségeket azáltal, hogy adót vet ki a termékre. Az adó növeli a vállalat költségeit, így az csökkenti a termelését. Ha az állam kevesebb adó vet ki, akkor még mindig fennmarad a negatív hatás csak kisebb lesz, ha túladóztatja, akkor a vállalatot és így a társadalmat is veszteség éri. Ha egy vállalat a tevékenységével önmagán kívül másoknak is hasznot okoz (pozitív externália), akkor az államnak arra kell rávennie a vállalatot, hogy többet termeljen. Támogatnia kell az okozott pozitív hatásnak megfelelően. Ilyen tevékenység a vállalati kutatás-fejlesztés, melynek hasznaiból nem csak a vállalat részesedik, hanem az egész társadalom. A K+F tevékenység kockázatos, mert nem lehet a vállalat biztos abban, hogy lesz piacon hasznosítható végeredmény, emiatt kevesebbet költ rá, mint amennyi társadalmilag optimális lenne. Az állam támogatása növeli a K+F aktivitást. 92 Horváth István


Nem csak a vállalatok, hanem a fogyasztók is okozhatnak externáliát, pozitívat és negatívat egyaránt. A dohányzók által okozott negatív fogyasztói externália ellen az állam adókkal megnöveli a dohánytermékek árát, árszabályozással rögzíti azt, korlátozza, hogy ki, hol vásárolhat, megszabja a fogyasztás lehetséges helyeit, az elrettentő csomagolásra vonatkozóan előír, tiltja a reklámozást. Az externáliák problémáját nem csak adóval és támogatással próbálja megoldani az állam, hanem adminisztratív eszközöket is alkalmaz A

közjavak olyan dolgok, amelyek a társadalom számára hasznosabbak, mint amennyibe az

előállításuk kerül, mégsem állítja elő ezeket egyetlen vállalkozó sem piaci alapon.

A közjavakra jellemző, hogy a fogyasztásukban nincs rivalizálás (ha valaki fogyasztja, használja, akkor a többiek rendelkezésére álló mennyiség nem csökken) és a fogyasztásból nincs kizárhatóság . Ilyen például a közvilágítás. A közvilágítás kiépítése és üzemeltetése költséges, ugyanakkor nem lehet mérni a fogyasztást, azonosítani a fogyasztót. Nincs kitől beszedni a költségek fedezetére a pénzt, ezért a vállalatok nem nyújtanak ilyen szolgáltatást. A közvilágítás segít megelőzni a baleseteket, csökkenti a bűnözést, stb. Így az állam adó formájában beszedi a közjavak létrehozásához és működtetéséhez szükséges pénzt, majd előállítja vagy megrendeli a gazdaság más szereplőitől azt.

A közjavak esetenként csak óriási költséggel hozhatók létre, de az is lehet, hogy a befektetés megtérülési ideje nagyon hosszú, ezért a magántőke nem vállalkozik a projektre. Esetenként az állam úgy gondolja, hogy kedvezőbb lenne, ha többet fogyasztanának valamiből az emberek, ezért az állam ingyenes nyújtja ezeket a dolgokat (közoktatás, védőoltások). A potyázás az a jelenség, hogy az emberek szeretnek úgy hasznokhoz jutni, hog y nem fizettek érte. Ez is nehezíti a közjavak létrehozását. A fiskális illúzió, hogy az emberek a saját befizetéseket túlbecsülik a közösségi finanszírozásban, míg a közjavakból kivett hasznukat alulbecslik, ezért időként nehéz az államnak az adófizetők támogatását megszereznie a közjavakat illetően. 15.4. Az állami

15.4.1.

beavatkozás eszközei

A költségvetési politika eszközei az adók, a transzferek és a kormányzati kiadások

meghatározása.

Milyen bevételei/kiadásai vannak az államnak? Az állam bevételei: adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, belső kölcsönök, külföldi kölcsönök. Az állam kiadásai: szociális ellátás, egészségügyi ellátás, kultúra, oktatás, honvédelem, rend- és jogbiztonság, a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai, nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások, adósságok visszafizetése. A költségvetési intézmények a következő évi költségvetési terveiket eljuttatják az illetékes minisztériumba, majd innen a pénzügyi vezetéshez kerül. Ők egységes szerkezetbe foglalják, ez bekerül a kormányülésre, ahol a miniszterelnök és a miniszterek megtárgyalják, majd a javaslat az Országgyűlés elé kerül. Ott lefolytatják a részletes és az általános vitát, majd ha 93 Horváth István


megszavazzák, akkor költségvetési törvénnyé válik, melynek a végrehajtása a kormány feladata.

Az adók típusai Közvetlen adók: az adóköteles jövedelmet megszerző adózóra vetik, ki. Ilyen a munkajövedelmet és tőkéből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó (SZJA ), a kamatjövedelmet terhelő kamatadó, a vállalkozók nyereségétét terhelő társasági adó. Technikailag nem biztos, hogy az adózó fizeti be (tőle levonják), az SZJA -t a munkáltató fizeti, az adózó pedig az adóév végén a bevallásban véglegesíti, hogy mennyit fizet. A kamatadót az ügyfél számlavezetője vonja le az ügyfél számlájáról és utalja át a költségvetésnek.

Közvetett adók: a termékek forgalmát, fogyasztását terhelő adó. Néhány közülük: 

 

Általános Forgalmi Adó (ÁFA), amely a végső fogyasztót (a háztartást) terheli, a

közvetlen értékesítés esetén a termelők, szolgáltatók, illetve a kereskedők kiszámlázzák (ez a bruttó ár), és a bevételből az ÁFA -t az adóhatósághoz átutalják. A jövedéki adók az alkoholtermékeket, dohánytermékeket, ásványolajokat terhelik. Népegészségügyi termékadó : üdítőital szörp formában, más üdítőital, energiaital, cukrozott kakaópor, előrecsomagolt cukrozott készítmény, sós snack, ételízesítő, ízesített sör, alkoholos frissítő, gyümölcsíz.

Jövedelemtől függő adók: Ezek az adóbevételek a makrogazdaságban elért jövedelemtől (Y, GDP) függnek. Ilyenek: társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó. Jövedelemtől gépjármű adó.

független (autonóm) adók : vagyonadók , ingatlanadók , kommunális adó,

Ha számítási faladatban szerepel jövedelemtől függő adó és autonóm adó is, akkor a rendelkezésre álló jövedelem a következőképpe n alakul: YDI = Y- (T0+z*Y) + Tr Az autonóm adó jele: T0, az adókulcs jele: z.

Ez kihat a fogyasztási függvényre (meredeksége az adókulcs emelkedésével csö kken, (ĉ-z) lesz,

és a multiplikátorok értéke is csökken. 15.4.1.1. Az adó és transzfer -változás hatása az árupiaci

egyensúlyra

Amint a fogyasztás -megtakarítás témakörben láttuk , az adó növelése (transzfer csökkentése) csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, így a fogyasztást és a megtakarítást is. A megtakarítások csökkenése a pénzpiacon kamatemelkedéshez vezet. A vállalatok profitvárakozásai romlanak az adóemelést látva, az ehhez társuló kamatemelés visszaveti a beruházást. A fogyasztás és a beruházás csökkenéséből következik, hogy csökken az árupiaci kereslet.

Az

adóemelés (transzfer csökkentés) a kínálati oldalon is következményekkel járhat.

A

háztartások a rendelkezésre álló jövedelem csökkenését béremeléssel szeretnék ellensúlyozni („ilyen adók mellett nem tudunk megélni”). Ha erős alkupozícióban vannak a munkavállalók (szakszervezetek), akkor a béremelést ki tudják harcolni. A béremelésre a vállalatok elbocsátással és a termelés csökkentésével reagálnak. Az árupiaci kínálat csökken. 94 Horváth István


Ha csökken az árupiaci kínálat és az árupiaci kereslet, akkor az egyensúlyi jövedelem (Y, GDP) is csökken. Az árszínvonalról nem lehet tudni biztosan, hogy merre mozdul, csökkenhet, stagnálhat és nőhet is, attól függően, hogy a kereslet vagy a kínálat reagál érzékenyebben az adóemelésre (általában a kereslet szokott és ezért az árszínvonal nő). Mivel ez kedvezőtlen a gazdaságra nézve, ezért a kormányok igyekeznek elkerülni az adóemelést, illetve a transzferek csökkentését, hogy ne veszítsék el népszerűségüket, támogatóikat. Az adó csökkentésével és a transzfer növelésével élénkíteni tudják a gazdaságot, ez népszerűséget növel. Emiatt a legtöbb állam évről évre többet költ, mint amennyi bevétele keletkezik, eladósodik. Kivételt a nyersanyagban, ásványkincsben gazdag kitermelő országok jelentenek, illetve néhány nagyon versenyképes és egyidejűleg fegyelmezett ország. Ha egy országnak nincsenek szigorú szabályai vagy nemzetközi vállalásai a költségvetési hiányra, akkor komoly problémát jelentő államadósság halmozódhat fel. Általában a gazdaságpolitika a politikai ciklusokhoz igazodik. Parlamenti választásokat megelőző másfél -két évben lazít a költségvetésen a kormányzat, népszerűségre hajt, aztán aki megnyeri a választásokat, az a választási ciklus első felében megszorításokat hajt végre. Feltölti az államkasszát (abban reménykedve, hogy a választók ezt az időszakot elfelejtik), hogy a ciklus második felében legyen miből költeni. A gazdaság ciklikus ingadozását csökkentő gazdaságpolitika helyett a politikai haszonszerzés dönt a beavatkozásról, és ez csak véletlenszerűen esik egybe a gazdaság igényeivel. Sok közgazdász ezért is gondolja értelmetlennek a ciklusszabályozást. Magyarország 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja, kötelező csatlakoznunk az Európai Monetáris Unióhoz (vagyis be kell vezetni az Euro -t, mint fizetőeszközt). Határidő nincs, de a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatosan vannak elvárások, ezek a maastrichti kritériumok . Ezek közül a költségvetési hiányra vonatkozó elvárás, hogy az adott évi költségvetési hiány nem lehet nagyobb, mint az adott évi GDP (JÖVEDELEM, Y) 3% -a. Az évről évre jelentkező deficit növekvő államadósságot generál. Az államadósságra vonatkozó maastrichti kritérium, hogy mértéke nem lehet nagyobb, mint az adott évi GDP 60% -a. 15.4.1.2. A kormányzati kiadások változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre

A kormányzati kiadások (G) az árupiaci kereslet része. Ha az állam az elégtelen árupiaci kereslet miatt beavatkozik, akkor adócsökkentés, transzferemelés mellett a kormányzati kiadások növelése mellett is dönthet. A hatásmechanizmus ugyanaz, mint ahogy a keresleti inflációnál láttuk.

95 Horváth István


G nő

Y nő D


MD nő

P nő

MS/P

csökken


i nő


Új egyensúly: magasabb P, magasabb Y

A kormányzati kiadások növelése növeli az árupiaci keresletet, emiatt túlkereslet alakul ki az

árupiacon. A túlkereslet miatt az árszínvonal megnő, (minél kevésbé tud az árupiaci kínálat alkalmazkodni a növekvő kereslethez, annál nagyobb lesz az árszínvonal növekedése), a reál pénzkínálat csökken, a növekvő kormányzati költekezés és növekedés miatt a pénzkereslet megnő. Túlkereslet alakul ki a pénzpiacon, a kamat nő, a beruházás csökken, a fogyasztás csökken, az árupiaci kereslet csökken és magasabb árszínvonal és magasabb jövedelemszint mellett megegyezik az árupiaci kínálattal.

A költségvetési politika alkalmazása melletti és elleni érvek 





Hatékony ciklusszabályozó eszköz, ha a ciklusok jól érzékelhetők, előre jelezhetők. Beépített (automatikusan működő) stabilizátor a korábban bemutatott progresszív adórendszer mellett a munkanélküli járulékalap. A munkavállalók a bérjövedelmük meghatározott százalékát minden hónapban befizetik, ha munkanélkülivé válnak, akkor ebből az alapból kapnak jövedelmet. Amikor a gazdaság prosperál, akkor kevés a munkanélküli, kevés a kifizetés, sok a foglalkoztatott, a járulékalap feltöltődik, amikor hanyatlik a gazdaság, akkor a munkanélküliek nem maradnak jövedelem nélkül, a járulékalap terhére jövedelmet szereznek, nem zuhan nullára a fogyasztásuk. A rendszeres kormányzati vásárlások is stabilizálóak, akárhogy is változik a GDP, ezek a vásárlások sem nem nőnek, sem nem csökkennek, így ágazatok, munkahelyek sokaságának helyzetét stabilizálják. Az alkalomszerűen végrehajtott (diszkrecionális) kormányzati vásárlások megnövelése vagy visszafogása lehetőség arra, hogy a kormány a ciklikus ingadozás ellen tegyen (és az adók és a transzferek megváltoztatása is). 96

Horváth István






Ezek a vásárlások a gazdasági struktúra átalakításnak is lehetnek az elindítói, kezdeményezői. Ha az állam csak hibrid technológiájú autókat vásárol, akkor e modelleknek a szériaszáma megnő és a termelési költségek csökkenni kezdenek, egyre többen engedhetik meg maguknak a környezetbarát autót és az elterjed. Vagy egy leromló városrészben az állam kulturális negyedet hoz létre, akkor a magánbefektetők számára is vonzóvá válik a terület és pusztulás helyett fejlődésnek indul a környék (ilyen rehabilitáció folyik most is Budapesten a 8. és a 9. kerületben). Társadalmi célok elérése érdekében is hatékony motiváló eszköz lehet az adó, a transzfer és a kormányzati kiadások jól kitalált, összehangolt rendszere.

Problémák 







Inflációt gerjeszt (minél kevésbé tud az árupiaci kínálat alkalmazkodni a növekvő

kereslethez, annál nagyobbat). Minél nagyobb inflációt gerjeszt, annál inkább növeli a kamatot és csökk enti a beruházást (ez a kiszorítási hatás : a növekvő kormányzati kiadások elvonják a forrásokat és a kamat emelkedésén keresztül csökkentik a vállaltok beruházásait). Ha a kamat nő, és így a külföldi kamatokhoz képest a hazai magasabb lesz (nálunk ez így van, a partnerországokban alacsonyabb a kamatszint, mint nálunk), akkor a külföldiek eurót adnak el és forintot vesznek, hogy a forintban lekötött megtakarításuk után magasabb kamatjövedelemre tegyenek szert. Ezáltal erősödik a forint és csökken az exportunk és nő az importunk, csökken az árupiaci kereslet. A kormányzati kiadások növekedése a nettó exportot (NX) is kiszoríthatja. Összességében hatástalan is lehet a kereslet növelése érdekében tett kormányzati intézkedés. Növeli a költségvetési hiányt, és az államadósságot. Ez bizonytalanná teszi a gazdasági szereplőket. Nem tudják, mikor kell adóemeléssel vagy transzferek csökkentésével szembenézniük, ez nehezíti a gazdasági döntéseket, a tervezést. Az állam állampapírok (államkötvény, kincstárjegy) kibocsátásával jut hitelhez. Az állampapírokat a lakosság felé közvetlenül (Magyar Államkincstár fiókhálózata, Webkincstár) vagy közvetítőkön (Magyar Posta, bankok, brókercégek) keresztül, míg a hazai és külföldi pénzintézeteknek elektronikus aukción értékesíti. Ha a hazai szereplők tulajdonába kerülnek az állampapírok, akkor ők azt általában az értékpapír lejáratáig megtartják, ráadásul a kifizetett kamat is a hazai vásárlóerőt növeli, stabilizálják az állam finanszírozását. Ha főként külföldi intézményi befektetők veszik az állampapírokat, akkor a kifizetett kamatok nem a hazai gazdaságot erősítik, és ők tőzsdén kereskednek ezekkel, időnként szélsőséges finanszírozási környezetet teremtve.

15.4.2. Monetáris politika

A monetáris politikáról a pénzpiac fejezetben leírtak az irányadók. A jegybank az inflációs céljának megfelelően szabályozza a pénzkínálatot, árstabilitást biztosít. Et tulajdonképpen azt is jelenti, hogy igyekszik a gazdaságot kiszámítható pályán tartani. Ha a gazdaságban a lassulás jelei mutatkoznak, akkor a jegybank a pénzkínálat növelésével (expanzív intézkedések) elérheti a pénzpiaci kamat csökkentését, a fogyasztás és a beruházás növekedését. Míg gyorsuló gazdasági növekedés, felpörgő infláció esetén szűkítheti a pénzkínálatot (restriktív intézkedések), növeli a pénzpiaci kamatot, csökkenti a beruházást és a fogyasztást.

A pénzkínálat változásának hatása az egyensúlyi jövedel emre 97 Horváth István


A hatásmechanizmus ugyanaz, mint ahogy a keresleti inflációnál láttuk.


YD nő

P nő

MS/P

csökken

I(i) nő MD nő

i csökken

MS nő

Túlkínálat a pénzpiacon


i nő


Új egyensúly: magasabb P, magasabb Y

Ha nő a pénzkínálat, akkor túlkínálat lesz a pénzpiacon, a kamat csökken, a beruházás nő, az árupiaci kereslet nő, emiatt túlkereslet alakul ki az árupiacon. A túlkereslet miatt az árszínvonal megnő, (minél kevésbé tud az árupiaci kínálat alkalmazkodni a növekvő kereslethez, annál nagyobb lesz az árszínvonal növekedése), a reál pénzkínálat csökken, a növekvő kormányzati költekezés és növekedés miatt a pénzkereslet megnő. Túlkereslet alakul ki a pénzpiacon, a kamat nő, a beruházás csökken, a fogyasztás csökken, az árupiaci kereslet csökken és magasabb árszínvonal és magasabb jövedelemszint mellett megegyezik az árupiaci kínálattal. Az új egyensúlyi kamat alacsonyabb lesz, mint a folyamat elindulásakor, az összes többi esetben a kamat magasabb lesz, mint induláskor.

A monetáris politika alkalmazásának előnye 



A jól kialakított monetáris politikai eszköztár és a gazdasági változások idejében történő észlelése lehetővé teszi a gazdasági ciklusok szabályozását . Az új egyensúlyi kamat kisebb lesz, mint korábban volt, ez a devizák kamatkülönbségére játszó befektetetők számára kedvezőtlenebb hozamot jelent, devizát vesznek forintért, gyengül a forint és nő a nettó export. 98

Horváth István


Problémái 



Inflációt gerjeszt (minél kevésbé tud az árupiaci kínálat alkalmazkodni a növekvő kereslethez, annál nagyobbat). Ha sikerül elérni, hogy a pénzpiaci kamatok csökkenjenek, akkor az olcsó hitelek azokhoz kerülnek elsőként, akik a legjobb hitelképességgel, legjobb banki kapcsolatokkal rendelkeznek. Mire a kamatcsökkentés hatása leszűrődik a gazdaságba (mindenkit elér a multiplikálódás), az adódó jobb lehetőségek már fogyóban vannak.

Növeli a vagyoni különbségeket, szociálisan érzéketlen , munkapiacon nem biztos, 



hogy olyan ágazatban okoz bővülést, amelyik jelentős foglalkoztató. Likviditási csapda alakulhat ki. Ha a folyamatos monetáris élénkítés következtében nagyon alacsonyra süllyedtek a kamatok, akkor a gazdaság szereplői nem akarják lekötni a pénzüket (jobb lekötési vagy elköltési lehetőségre várnak), így az alacsony kamat hatására beruházni szándékozó vállalatoknak, nem tudnak a bankok hosszabb időtávra hitelt nyújtani. Beruházási csapda esetén hatástalan. Ha a vállalatok pesszimistán ítélik meg a jövőben várható profitot, akkor kamattól függetlenül alacsony szinten stagnál a beruházás.

15.5. A k eresletnövelő gazdaságpolitika hatásossága

Mind a költségvetési, mind a monetáris politika hatásossága attól függ, hogy az árupiaci kereslet hogyan tud reagálni a kereslet mesterséges növelésére. Az első ábrán függőleges, az árszínvonaltól függetlenül állandó, tökéletesen rugalmatlan a kínálat. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a teljes termelési kapacitásukat kihasználják, és a munkapiacon teljes a foglalkoztatottság. Ezt a kibocsátást potenciális kibocsátásnak nevezzük (a tényleges kibocsátás és a potenciális kibocsátás közötti különbség a kibocsátási rés). A kereslet élénkítő gazdaságpolitika hatástalan, csak inflációt okoz, vagyis a termelés nominális mutatói nőnek, a reálmutatók változatlanok. A kormányzati kiadások (G) kiszorítási hatása teljes.

99 Horváth István


Ha vállalatok rendelkeznek szabad kapacitásokkal, és munkanélküliség van a munkapiacon, akkor a kereslet növekedésére az eszközök jobb kihasználása és munkaerő felvétel által nagyobb termeléssel tudnak reagálni. Mindez a költségek növekedésével jár, amit a készletek elapadása után a termékárakban is megjelenik, az árszínvonal nő, de a jövedelem (Y, GDP) is.

Elméletileg létezik a tökéletesen rugalmas kínálat, ilyenkor a kínálati függvény vízszintes. Ezen az ábrán látható, hogy ebben az esetben a kereslet és a jövedelem növekedése infláció nélkül menne végbe. Az ábrával azt jelezzük, hogy minél közelebb van a vízszinteshez az árupiaci kínálat (minél rugalmasabb), annál hatásosabb a keresletélénkítő gazdaságpolitika.

15.6. Kínálatorientált gazdaságpolitika

Azokban a gazdaságokban, ahol a gazdaság tényleges kibocsátása jelentősen alatta van a potenciális kibocsátásnak, érdemes a kereslet -élénkítés eszközeivel élni, amennyiben az árupiaci kínálat rugalmas. Az árupiaci kínálat rugalmasságát növelő tényezők: 





Szabad kapacitás a tőkeállományban: a nem eltúlzott kapacitásfelesleg lehetővé teszi a

vállalatok számára, hogy rövid időn belül többet tudjanak termelni. Rugalmas, minden vállalat igényéhez igazodni tudó pénzintézeti rendszer: ha hosszú távon többet akarnak termelni a vállaltok, akkor hozzájuthassanak a bővítést finanszírozó hitelhez. Hosszú távú megtakarítások: az állam támogathatja adókedvezményekkel, adójóváírással a hosszú távú megtakarításokat, melyek a vállalati beruházások 100

Horváth István


Makroökonómia jegyzet mérnököknek Óbudai egyetem (horváth istván 2015)

Recommend Documents