Somogyi Csabáné Elsőéves gyógypedagógus levelezős hallgató
Integráció és szegregáció kérdése Magyarországon a tanulásban akadályozott gyermekeknél
Szakdolgozatomban az integráció és a szegregáció kérdésével szeretnék foglalkozni, valamint azzal, hogy hogyan valósul meg e két forma Magyarországon. Azért választottam ezt a témát, mert azon kívül, hogy érdekel, sokféle nézőpontból való megközelítés létezik. Másként áll hozzá a szülő, egy kívülálló személy, a gyógypedagógus vagy olyan tanár, tanító, aki többségében csak az átlag és az átlagon felüli képességgel rendelkező tanulókkal foglalkozik. Mindezek a tényezők jelentősen befolyásolják az SNI-s diákok beilleszkedését, a megfelelő, hozzájuk illő intézménybe. Úgy érzem, hogy nagy szükség van arra, hogy mint jövendő gyógypedagógus, tájékozott legyek e fontos, az egész társadalmat valamilyen módon érintő kérdésben. Motivációmat is ezek az előbb említett szempontok generálták. Munkám során kitérnék arra is, hogy létezik-e országunk oktatásában, nevelésében a gyermekközpontúság, s ha igen, akkor az hogyan valósul meg. Jól tudom azt is, hogy kizárólagossággal sem az egyik, sem a másik önállóan nem állja meg a helyét, mindkét oldalnak vannak pozitívumai és negatívumai. Érdemes azzal foglalkozni, hogy az érintettek szülei hogyan állnak ahhoz a kérdéshez, hogy számunkra melyik megközelítési forma a megfelelő, melyik milyen módon szolgálja gyermekeik érdekeit.
Vázlat: 1. 2. 3. 4. 5. 6. -
Történeti visszatekintés Az integráció és a szegregáció fogalma Az SNI fogalma A tanulásban akadályozottság fogalma Az integrált nevelés-oktatás célja Az integrált nevelés-oktatás típusai és szintjei Spontán integráció Lokális integráció Szociális integráció
- Funkcionális integráció (részeleges, teljes) 7. Az integráció előnyei és hátrányai 1
8. A szegregáció előnyei és hátrányai 9. Szegregált intézmények Magyarországon 10. Nehéz döntés a szülőknek – integráció vagy szegregáció? 11. Segítő és hátráltató tényezők a tanulásban akadályozott gyermek integrált fejlesztésében 12. A magyar közoktatási törvény és az integrált nevelés-oktatás 13. Tájékoztatás a szülőknek a megfelelő segítségnyújtásban
Szakirodalom: Új Pedagógiai Szemle 2004 április-májusi szám: Gyermekközpontú-e az iskola?
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar: Értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelése és oktatása, Budapest, 2011. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar: Gyógypedagógiai lexikon, Budapest, 2011. Gyógypedagógiai Szemle 2012/ 4. Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: Illyés Sándor (szerkesztésében): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, 379408. o. Csányi Yvonne (2001): Lexikonszócikkek. In: Gyógypedagógiai lexikon, (szerkesztő: Mesterházi Zsuzsa.) ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest: cochleáris implantáció, 70-71. o.; hallássérültek gyógypedagógiája, 104-106. o.; szájról olvasás, 147. o.; szurdopedagógia, 153-154. o. Csányi Yvonne – Zsoldos Márta (2003): A sajátos nevelési igényekkel kapcsolatos OECD-politika és a magyar gyógypedagógia. In: Gyógypedagógiai Szemle, különszám, 73-81. o. Csocsán Emmy (2001): Lexikonszócikkek. In: Gyógypedagógiai lexikon. (Szerkesztő: Mesterházi Zsuzsa.) ELTE Barczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest: aliglátás, 58. o.; látássérültek, 121-122.o.; haptikus észlelés, 111-112.o.; látásnevelés, 121.o.; látássérültek, 121-122.o.; látássérültek nevelési folyamata, 122-123. o.; tiflopedagógia, 162-163. o.; tiflotechnika, 163. o.; Illyés Sándor (szerkesztő.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest. Illyés Sándor – Torda Ágnes (2001): A más fogyatékosság kategória alkalmazása a közoktatás szabályozásában és gyakorlatában. (Szerkesztő: Babusik Ferenc.) (Kézirat) Budapest. Kálmán Zsófia – Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest. Locsmándi Alajos (2003): Ahol jó gyermeknek lenni. In: Befogadó iskolák, elfogadó közösségek. (Szerkesztő: Kőpatakiné Mészáros Mária.) Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 53-77. o. 2
Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest. BALÁZS É. – KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS M. (szerk., 2008): Új horizontok az együttnevelésben. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. CSÁNYI Y.–PERLUSZ A. (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In. BÁTHORY Z.– FALUS I. (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 314– 332. CSÁNYI Y.–ZSOLDOS M. (1994) Világkonferencia a speciális szükségletűek neveléséről. Új Pedagógiai Szemle, 12. 41–50. CSÁNYI Y. (1990) Fogyatékosok integrációja- nemzetközi és hazai áttekintés. Gyógypedagógiai Szemle, 4. 271–279. CSÁNYI Y. (szerk.) (1996) Közösen, Szemelvénygyűjtemény az integratív nevelésről és oktatásról, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest. CSÉPE V. (2008): A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők FARAGÓNÉ BIRCSÁK M.–PAPP G. (2011): Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) feladatai, tevékenysége a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók szolgálatában. In: P APP G. (szerk.): A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Új utak és eredmények a tanulásban akadályozott személyek gyógypedagógiájában. ELTE Eötvös Kiadó, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest, 103–112.
Pécs, 2014. január 13.
3
