Bodo Schafer-Ut Az Anyagi Fuggetlenseghez

,,

... eza könyv magasan kiemelkedik a könyvtarnyi a gazdagsághoza irodalombó|.,, Die Weh

'út

A fordítás alapjául szolgálő eredeti kiadás: Bodo Scháfer: Der Weg zur finanziellen Freiheit In sieben Jahren die erste Million -Campus Verlag, 1999

Tartalomjegyzék

Fordította: Biiky Anna Szakmailag lektorálta: Sallay Katalin

Bevezet6

4

Koszonetnyilvánítás

1

ElószÓ

8

Elemzés: Milyen az

tn

Változatlan utánnyomás

rs B N 97 8-9 63-9 441

-93-6

Copyright @ 1999 Campus Verlag GmbH, Frankfurt/Main

Az alapok

l 2 3 4 5

Mit akar tn valőjában?

I6

Mit jelent

27

a

felelósség?

Csoda-e a l00 milliÓ?

4I

Miért nincs tobb vagyonos ember?

55

Mi

7I

a tényleges véleménye apénzr6?

Hogyan lesz 100 milliőnk? Published by arrangement with Perinola Kft., Budapest

All

rights reserved

Hungarian translation O 2001 Bi.iky Anna Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elóadás, a rádiÓ- és tévéadásjogát, az egyes fejezetekre is.

Kiadj a: Bagolyvár

Felelős kiadÓ:

a

Budapest, 2007

K

nyvkiadÓ Bagolyvár Kft. igazgatőja

ll

anyagi helyzete?

6 7 8 9 l0 l1

AdÓsságok Hogyan tudja novelni

a j

_

Praktikus tanácsok 94

vedelmét?

I lJ

Takarékoskodjék-fizessen magának! A kamatos kamat csodája Részvények apénz gyarapításának tja Fonds

-

-befektetési

131

143 153

alap

Hagyja, hogy mások gyarapítsák apénzét!

12 Anyagi védettség,anyagi biztonság, 13 A mentor és a szakértői hálózat 14 Adományozzon!

tovább? kÓdexe

anyagi

|66

fi.iggetlenség 18l z|0 225

Kitekintés: Hogyan

232

Az UFS Etikai

236

nem kezdik el értékesítenitermékiikct tltittlli

t

tt.

otthoni használatra is?

Az anyagi fÍiggetlenséghez azonlratt

hogy ez is egy lehetséges t.

c

k, laikusok számár a

-

kt'Il lcltalálÓnak lenni, nem

-

bár kétségtelen,

Komolyra fordítva a szőt: mi, a pénziigyi sztllgliltatások terÍileténtevékenykedó UFS cégcsoportvezetíi nap rtlint Ita1l szcmbesiiliink azzal, hogy mi ellentétben az Egyestilt A|lamok vagy Nyugat-EurÓpa lakőival

Mindegy, hogy merrÓ1 f j a szé|. A|ényeg az, hogyan állítja be a vitorlákat. Vera Pfeiffer

Kedves olvasÓ!

-

rt. l

kell, hogy'on otletével kifordítsa a sarkiilltil ir viIligot

Bevezetcí

NE OLVASS AELEZ:| A KONYVET

rlt.rtt

t t t I

ha on messzemenÓkis

dett jelenlegi életével, valamint ha rigy gondolja, hogy olyan

elése.

unyugibi't n.

ságban, anyagi ftiggetlenségben él, amely gyermekeit, unokáit, dédunokáit is végig fogja kísérni élettik folyamán, és amit semmiféle ktils 6tényezónem

befolyásolhat. Azaz: ha on rjgy gondolja, hogy a gondoskodás ierén már nincs teendóje ebben az é|etben. Nos? Hogy d nt tt? Folytada az olvasást? Ennek igazán riilijnk, és engedje meg, hogy gratuláljunk onnek: máris megtette egy nehéz és g ron-

gyos tit e|ső lépését. Akár bevalljuk magunknak, akár nem, p énz, illetve anyagi biztonstig nélkiil nem igaztín lehetiinkfelhítleniil boldogok. Ahogy Woody Allen fogalmaz: a pénz jobb, mint a szegénység' már anyagi SzempontbÓl iS . . . Tehát itt az ideje megvizsgálnunk a pénzrÓ1 , a gazdagságről, és bármilyen hihetetlentil hangzik: saját jovónkrÓ1 gondolatainkban kialakított elképzeléseinket. Az anyagi jőlét elsó lépése: gondolkodtísmődunk megvcíltoztattísa' Sok sikeres ember tartja, hogy ez volt sikerének zá|oga. Vajon léphetett Volna valaha ember a Holdra, ha az amerikai légieró egy bátor katonája nem vállalja élete legnagyobb ugrását 30 km-es magasságből, elÓ,]<észítve ezze| az aSZtronauták és technikai felszerelést-ik fejlesztésének csapásirányát? Vajon tudnánk-e ma, mi is az a számítÓgép, ha két amerikai fiatalember, bizonyos Bill Gates és Paul A||en, akik l00 dollárbÓl alapították vállalkozásukat, rigy hrisz évvel eze16ttnem mernek elóálIni egy teljesen rijszerrímegoldással, és

-magyarok mennyire nem vagyunk tisztábarr Saját felelóSségtinkkel' menynyire nem látjuk vagy nem akarjuk látni a j vő kiszámíthatatlan tényez it. Úgy gondoljuk, hogy elég, ha csak

a mának éltink, hiszen rigyis van

valaki

aki minden k rtilmények kozott gondoskodik rÓlunk: aZaZ az áL|am -legyiink -' akár betegek, munkanélkÍ.iliek vagy idős emberek . Ez azonbanfattilistévedés!Ha mi nemkészídtik elósaját és gyermekeink j vójét, ami tud. valevÓ1eg kiszámíthatat|an, ha saját magunk nem késziilijnk fel anyagilag is nyugdíjas éveinkre, akkor ki tenné meg ezt helyettÍink? Ha saj t magunk sztímdra nemvagyunk eléggéfontosak,akkor miért vőrjuk el mindezt aztíl. lamtől? Ha on most ébredt rá, mennyi tennivalőja is van ezen a téren, de nem tudja, merre induljon, ne aggődjon. DÓ1jon hátra a karosszékben, és olvassa végigezta kcinyvet. Látni fogja: a lehetólcgjobb riton jár, hiszen felismerte: a kérdésont is érinti. Mint minden, az anyagi fiiggetlenséghez vezetó t lépései is megtanulhatőak. Ha megértette ennek lényegét,máris hozzákezdhet gyakorlatba valő átiiltetéshez: tervezés, fÓkuszálás, kitartás, céltudatosság mindez jó segítítársa lesz ezen a hossz , de és onmagunkba vetett hit a

annál r mtelibb

titon.

-

Ehhez kívánunk onnek jÓ olvasást, a gyakorlati megvalÓsításhoz sok si. kert, és azt,hogy k nyvÍink olvasásával imént megkezdett vállalkozása sikerrel járjon. Kívánjuk, hogy tíz, hrisz vagy otven év m lva, amikor gyermekének, unokájának adja kezébe ezt a k nyvet, az elm lt évekre visszate. kintvejÓ érzésés elégedettségt ltse el. Legyen élete olyan, amilyenrő.l mindig is tíImodott! A kotet világszerte népes olvasőinak táborában Í.jdvozlettel k szcjnti immár ont is: az

UFS Group vezetése

Koszonetnyilvánítás

A kiemelkedó teljesítmények mindig

a legkiilonbozÓ,bb emberek csodá1atos egytittmríktidésénekeredményeként sziiIetnek. Nekem megadatott az a kiváltság, hogy egyedtilállÓ emberektÓ,l tanulhattam. Sajnos, képtelenség lenne itt mindegyikóji.iket bemutatni, de hálás kG SZ netem valamennyii.iknek szől. Néhányan ktjztili.ik kiilonosen nagy hatással voltak rám. ezért Ó1ket szeretném név szerint is kiemelni: Dr. Winfried Noack lelkész' Peter Hovelmann, elsó tréncrem, aki megismertette velem a

siker titkát és a barátság szépségét,Shami Dhillon, a kommunikáciÓ mestere' valamint a milliárdos Daniel S. Pefra Sen, aki bevezetett a nagytÓke világába.

E konyv nem j
-

Tobb mint egy évtizede foglalkozom apénzze|,

a

sikcrrcl és a szerencsével.

Így sajátítonam e| azta készséget,hogy a pénzt diff'crcnciáltan és más szemmel is néznitudjam: apénz egyrészt meggátolhatja, ho.ey |ehetóségeinket

E|císzo

Tudja mi az, ami a legtribb embert visszatartja attÓl, ho-ey olyan életet éljen, amelyrÓ1álmodik? A pénz! Semmi más, csak apénz. Apénzazélethezva|ő

hozzáál|ás szimbÓluma, egy bizonyos szel|emi magatartáS ti'ik rképe, így nem véletlen, hogy nagyon fontos szerepetjátszik az élettinkben. A pénzenergia; minél nagyobb energiát fekteti'ink az é|et valÓban fontos dolgaiba, annál gazdagabbak lehettink. Az igazánsikeres emberek rendelke znekazza| a képességgel, hogy nagyon sok pénzÍ.ik legyen. Néhányan megÍrz1kvagyonukat, mások embertársaikjavát szolgálják vele. Kozcjs benntik, hogy szinte ,,dűhozzájuk apénz',. Azért ne hangsrilyozzuk tril a pénz jelentőségét!Tudja, mikor játszik a pénz ttt|zottan nagy szerepet? Amikor nincsen, amikor tires mináen zsebtink. Ha anyagi gondjaink vannak, apénzért valÓ aggÓdás megterheli a mindennapjainkat. Ahhoz, hogy ezen v á|toztatnitudjunk, egy szer azé|etben komolyan kell foglalkoznunk ezze| a témával. Ha ezt megtetttik, látni fogjuk, hogy apénz: támasz- az é|et minden teriiletén. Mindannyiunknak vannak á|mai, és van egyfajta elképzeléstink anÓl' hogy hogyan szeretnénk élni, és mi az' ami bizonyos mértékben jár nektink. A lelktink mélyén hinniakarunk abban, hogy képesek vagyunk jobbá tenni a világot. Sajnos, gyakran tapasztalom, hogy a hétkoznapok, a realitások megfojtják az álmokat. Sokan elfelejtik: nemcsak hogy szi.ikségtik van egy helyre a napos oldalon, hanem ez jár ls nekik. Megfeledkeznek errÓ1, mert azt hiszik, hogy nem képesek megszabadulni a mindennapok nehézségeitÓ1. Szívesen éljtik bele magunkat az á|dozat szerepébe. Kompromisszumokat k tlink és mielőtt észbe kapnánk, az élet már el is rcippent a fejtink - okoljuk anyagi fd|citt. Gyakran helyzettiket azért,hogy ne-,igy éltink, ahogyan szeretnénk.

teljes mértékbenkihasználjuk, másrészt segíthet bennÍinket abban, hogy amennyire csak tÓ,ltjnk telik, a legjobbakká váljunk. Ezze| ak nyvvel az on személyes trénerekéntállok rendelkezésre' Boldoggá tesz, ha továbbadhatom mindazt, amit megtanultam és átéltem. Szeretném tnt elvezetni odáig' hogy a pénze dolgozzon tnért, és ne fordítva. Azanyagi biztonság aztjelenti, hogy lényegesen szabadabban és ftiggetlenebbtil é|heti.ink. Amikor erre rájottem, hirtelen ellenállhatat|anvágyatéreztem, hogy tudásomat másokka| is megosszam. Elkoteleztem magam arra' hogy akivel kapcsolatba keriil k, és aki erre igényt tart, annak segítségére Ieszek az anyagi ftiggetlenséghez vezetí ton. Ahogyan meg lehet tanulni repti lógépet vezetn i, bti várkod n i vagy program ozn i, u gy an gy mi nd e nki képes aÍTa' hogy elsajátítsa ajőlét alapjait. Az e1s6 százmilIiÓ eléréséret bb lehetóSég is kínálkoz1k. EzekkozÍil mutat be egyet a k vetkezó négy a konyvben bóvebben kifejtésre kertiló

-

stratégia:

-

l. Megtakarít egy bizonyos százalékot; 2. Befekteti a megtakarít ott pénzt; 3. Megnove|i a bevételét; 4. Ebból a megncivekedett jovede|embÓ,l ismét megtakarít egy bizonyos

százalékot. HaeztaZutat kciveti, akkor-elérheti, sót meghaladhatja a l00 . . . 200 milliő forintos* vagyont. Ez nem csoda. Ha on az e|s6 l OO mi||iÓt ennél gyor. sabban kívánja elérni (például hét éven be1til), akkor sztiksége lesz egyéb c konyvben felvázolt stratégiákra is. Gyorsabban éri e| a cé|ját, ha elsa-

-

-

játítja' és fe|használja ezeket a mődszereket. Hogyan lesz on hét éven beltil vagyonos ember? Ugye, sejti már, hogy rremcsak egy bizonyos X pénzosszegrÓ1beszéltink, hanem arről a személyi-

onból |esz ez a|att az idó alatt. Az anyagi ftiggetlenséghez vezetí t nehéz, de ennél sokkal.sokkal

ségrÓ,l is, aki

ne-

hezebb egy é|etet anyagi ftiggóségben leélni. Ha megfogadja e konyv tanácsait, megvalősída a cé|ját. Az itt leírtak már sok ezer szemináriumi résztvev6 számára nyrijtottak segítséget. Ujra és ríjra átélem, ahogyan ez a tudás az embereket a sző Szoros értelmében átvá|toztatia.

I

Az eredeti m -ben itt

I

.2 milliÓ DM szerepel o

-

szerk. megj.

k

Kérem, ne gondolja azt, hogy azért, mert tulajdonában yan ez a nyv' egySZeÍTe vagyonos ember lesz. Ha a konyvet csak elolvasSa, attől még semmi nem fog megváltozni. Ahhoz, hogy a |eírtakat hasznosítani tudja, onnek dolgoznia ke|| ezze| a kcinyvve|. Meglátja majd, hogy olyan tulajdonságai

Elemzés: Milyen azOn anyagi helyzete?

is felszínre t rnek, amelyek mostanáig teljesen rejtve maradtak. Induljunk el a ktjzÖs riton! Elsóként onnek kell helyzetfelmérést végez-

nie a pénzÍ'igyeit illetóen. A kovetkezó oldalakon egy onvizsgá|at cé\jára szolgálÓ kérdőívettalál. Kérem, csak akkor kezdje el olvasni a konyvet, ha

már minden szépítésnélki.il, tisztán látja anyagi he|yzetét.

Őszintén remélem, hogy ez a konyv nemcsak gazdaggáteszi tnt, de egy kicsit a lelkét is megérinti. Nem ismerjiik egymást személyesen, de én tu-

dom, hogy on o|yan személyiség, aki az é|etérőt maga akár dcinteni, más. kiilonben nem vette volna kezébe ezt a kcinyvet. on a saját tcirténetétmaga akarja megírni, a saját jovójének alkotÓja kíván lenni, és az életébÓ1igenis mestermrívet akar formálni. Szívemból kívánom, hogy ez a k nyv járuljon hozzá elhatározásainak sikeréhez. Szeretettel tidvcizli Ont Bodo Schcifer

Figyelem: kérem, ne kezdje e| ezt a kcinyvet olvasni, mielőtt nem válaszolta meg írásban a kovetkezó kérdéseket. |. Hogyan értékelia

j

vedelrnét?

!

!tiuato

!

!jo t--1,. ,.

,

elégséges

flrosst

nagyonjő

flnagyon .osst ,,

LJ Klelegrto

2. Hogyan ítélimegnettő vagyonát?

! !

Invato

D nagyonjő

D

UJO

!

elégséges

rosst nagyon .osst

rietegito

3. Hogyan ítélimeg a befektetéseit?

E

LJ KlValO

! !

flnagyon jÓ

l0

!jo ! tietegito

ll

elégséges

rosst nugyon .ottz

4. Mit gondol, milyen tudással rendelkezik apénzr6 és a tókérÓ1?

Dtivalo Dnagyonjő Djo ! tietegrto

!

). Látjamár azt

!

elégséges

lrossz

flnagyon rossz

5. Vannak-e pontos pénziigyi tervei, tudja-e pontosan' hogy mit Szeretne, az mennyibe kerÍ.il, és honnan |esz arra pénze?

D

|

D

!

fl

I

Enem

igen

l.l. Tudja-e, hogy ténylegesen mit gondol apénzr6|?

!

D

!n"* k

év ugyan gy alakul, mint az e|G

pontosan tcirtituettit

!nem

igen

7. Ismeretségi

Ót

z6 otéve?

6. Van pénztigyi tanácsadÓja?

I

meg tud élni?

!nem

igen

l t, Megelégszlk-e azza|, ha a kcivetkezó

!nem

igen

a napot, amikor a vagyona kamataibÓl

l5. Hogyan jellemezné jelenlegi anyagi he|yzetét?

rének trilnyomő tobbsége

vagyonosabb, mint On, hasonlő anyagiakkal rendelkezik,

|

(r.

szegényebb onnél?

Pénzhez valÓ viszonyának jellemzéséremilyen nevet adna magának (például: Dagobert bácsi, kezdó, csódt meg, szerencsétlen flÓtás, pénzmágnes, vállalkoző . .' )?

8. Félreteszi-e on havi bevételeinek legalább 1o . . . 20 százalékát?

D igen !néha

|7.

!

tn

I

rendszeresen?

fligen ll'

keresne?

!

!Jo

a

j

vÓ,ben egy forintot sem

l-1. | | . ,,,

flelégséges

Klvalo

!

D nagyonjő

! 12

nagyon rossz

LJ Kleleglto

Djo hőnapig

rosst

|.). Milyenek az ismeretei a részvényekrÓ1?

még nem gondolkoztamezen

Mennyi ideig tudna megélni a pénzéb6, ha

flelégséges

fl

LJ nagyon Jo

Enem

gátlÓ tényezí

tl. Milyenek az ismeretei a befektetési alapokről (fonds)?

!tiuato

!nem

igen

l0. Hisz-e tn abban, hogy rászolgá|tarra,hogy nagyon sok pénze legyen?

!

!

LJ erot aoo tenyezo

!n"*

9. Adományoz-e

A pénz az on életébeninkább

rossz

D nagyon.ossz

tietegito l3

20. Ismeri és felhasználja-e az alapvet be|cktetési kritériumokat?

!nem

D ig.n

2|.Úgy gondolja, hogy fontos Önnek apénz?

flne. D

!

D

!

egy kicsit

nogyon fontos a legfontosabb

eléggé

22. Mi|yen ahozzáÍi|

sa a

pénzhez, a számokhoz és pénzÜgyekhez?

23. Miután megválaszolta a kérdéscket, hogyan jellemezné anyagi helyzetét?

I tKlvalo LJ nagyon lo UJO D tietegito

flelégséges

E

rosst

flnagyon ,osst

24. Hogyan érzi magát a kérdések megválaszolása után?

T4

Az alapok

sokak számára elvész valami, amit én a sztiletési.jclgok k(izc sclrolok: ez pe. dig nem más, mint a boldogsrÍg és a jőlét joga' Ha ma számadást készítekaz é|etemr6|, csak hálás lchetek. Anyagi ftlg. getlenségben élek, rigy, ahogyan azt megá|modtatn tnagamnak. De eZ nem mindig volt így. Mint a legt bbtinknek, nekem is voltak korszakaim, amikor az onbizalom hiányátő| szinte bénultnak éreztem magam.

.._iT

it

Mit akar Ön Valoiában? sokáig kerestél. Most már ne keress tovább, hanem tanuli meg találni|''

''Ttil

H einz

Kiirner, Johannes

Klasszikus konfliktushe|yzetetjelent az az ellentmondás, amely a |elktink mélyéndédelgetett vágyak és valős életi.ink kozott fesztil. Az életmőd,

amelyre vágyunk, gyakran annyira kÍilcjnb zik a rea|itástől, mint a nappal az éjszakátő|' Mindegyiktinkben él az avágy, hogy fejlódji.ink, és boldogok legyiink. Valamennyien szeretnénk jobbá tenni a világot. Hinni akarunk abban' hogy érdemesek vagyunk egyjobb életre.

Milyen esélye Van annak, hogy jőIétben é|jrink? Mi tart vissza bennÍjnket attől, hogy álmaink valÓra váljanak? Mi az, ami meggátol minket abban, hogy el is érjÜk azt, amire vágyunk? lrgtobben olyan kcirnyezetben éltink, amely nem cisztonzi a jÓlét kialakulását. Kormányunk is rossz példával szolgál, ahogyan évrő,l évre egyrejobban eladőso. dik, és ahhoz, hogy a ncivekvó államadÓsságot fizetni tudja, n veli az adó-

Személyiségti n ket

kÍ'i lonféle é| mén yek

formá lják

Mindannyian átéltlink már olyan helyzeteket' amelyek egész életiinkre hatással vo|tak. Ezek az irányt mutatÓ pillanatok megváltoztatták világnézetlinket, az emberekrÓ1, a lehetóségekrÓ1, apénzr6, a világrÓl alkotott hitijnket, és jobbá vagy rosszabbá tették életiinket. En hatéves voltam, amikor olyasmit é|tem át, ami egész életemre meghatározta a pénzhez valÓ viszonyomat. Edesapám májcirÓzissa| kőrházba keriilt. Tizenkét hőnapig kellett ott tartÓzkodnia, mivel tcikéletes nyuga|omra volt sz|iksége. Lehetóség szerint keri'ilnie ke||ett még az olvasást is. Egyik nap hallom, amint az orvos kcizli édesanyámmal, hogy óennyi |átogatÓt beteghez érkezni még nem látott. Apámat mindennap kori.ilbeltilhat kiilonbozóemberkereste fel, annak ellenére, hogy teljes pihenésre lett volna szi.iksége. Így dertilt ki, hogy édesapám akórházban is tovább dolgozott. Ügyvéd volt, és a hivatalos munkája mellett életre hívott egy általa ,,rendeló a szegényeknek'' nevezett fogadÓőrát. Kisjovedelmr]íek számára nyrijtott in.syenes tanácsadást. Anyám, amikorezt megtudta' azonnal felelósségre vonta apámat, és figyelmeztette: ha nem hagy fe\ezze| a tevékenységgel, nem fogja élve elhagyni a kÓrházat. Az orvosok is megprÓbálták rábeszélni, hogy végre ,'térjen észhez,,. De az én konok apám továbbra is csak azt tette, amit jÓnak látott.

kérdéseket, mint: ,,Hogyan tudunk boldogan élni?'' ,,Hogyan lehetiink jÓ. mőd ak?''. Azt megtanuljuk, hogy Attila 451-ben vereséget szenvedett Catalaunumnál , de azt, hogy hogyan tehetiink szert százm1||iőra, azt, sajnos, nem tanítják. Ki ismertethetné meg veliink a jőmÓd alapjait? A szi.ileink? A |egtobben kozii|tik nem gazdagok, így a tÓ,ltik kapott tanácsok, már ami a vagyon felépítésétilleti, igencsak hiányosnak mondhatők. Ehhez még az is hozzájáru|, hogy társadalmunk trilzott fogyasztásra cjsztcin z, ráadásul baráti és ismeretségi k rtink sincs ránk a legjobb hatással. Ennek kovetkeztében

Abban az idÓ,ben Órákon kereszt|il csak Li|tem kórházi ágya szélén,és hallgattam a legki.ilonbozÓ,bb emberek beszámolÓit. Tudják' mirő1 volt sző? Egész idó alatt csak apénzr6. Mindenki csak panaszkodott. A panaszkodők rnindig vagy más embereket, vagy a kortilményeketh|báztatták. A dolgok jogi részétugyan nem értettem, de mégis rigy tÚínt nekem, mintha vég né|klil hallgatnám ugyanazt a t rténetet: pénzgondok, pénzgondok, pénzgondok... Kezdetben még nagyon izgalmasnak találtam azegészet, de nemsokára idegesíteni kezdett, és 1assan kialakult bennem egyfajta iszonyat a szegénységtÓ1. A szegénységboldogtalanná teszi az embereket. A legtobben alázatosan rneggclrnyedve keresték fel apámat a betegszobáj ában azért, hogy segítségért kony rogjenek. Elhatároztam, hogy én gazdag leszek, mégpedig hartnincéves koromra milliomos

l6

I1

l.^l Nd L.

Iskolarendszertink is elmulasztja megválaszolni az olyan fontos

d ntó

!

Az e!határozás cinmagában nem elég Az említett t rténet messze nem je|entette egy egyenesen felfelé íveló karrier kezdetét.Igaz ugyan, hogy harmincéves koromra elértem a célomat, de ot évvel korábban teljesen e|adÓsodtam, l8 kilÓ tríls lyom volt, és az cin. bizalmam is enyhén szőlva a|ább hagyott. Szri,kos anyagi helyzetembÓ1 kifolyőlag apénz é|etem k zpontitémája lett. A pénzjelentősége mindig akkora, amekkorát mi adunk neki. AttÓl a pillanattől kezdve, hogy onnek anyagi prob|émái vannak, a pénzjelentősége borzasztÓan megnő. Énpersze reméltem, hogy majd minden jobbra fordul. Va|ahogy majd csak lesz. Sajnos, a reménykedés nem visz messzire. A remény intellektueílis altatőszer, zseniális ijnbecsaptís. Kiben vagy miben reménykedÍink? Az Istenben vagy a sorsban? Isten bizonyosan nem mindenhatÓ bébiszitter, aki majd megjuta|maz tétlenségiinkért.Igaza régi német szőlás: re. ''Tét|en ménykedésben élnek a balgák és a bolondok'''

Egyeztetntink kell cé|jainkat és értékeinket Szornyríkétségekgy tortek: Hogyan lehetséges az, hogy magas jovedelmem ellenére eladÓsodtam? Amikor végre megtal á|tam avá|aszt, magam is meglepődtem. Egyszerríen a |elkem mélyénnem hittem abban, hogy a pénz jő.Ezze| szabotáltam a saját sikereimet. Édesapám végtil is nyolc évig tartÓ betegség után elhunyt, én pedig mást sem hallottam, mint hogy: ,,Halálra dolgozta magát,,. Számomra nem volt kétséges,hogy én nem akarom magamat halálra dolgozni. Másrészt azokhoz a szegény emberekhez sem akartam hasonlítani, akikjogi tanácsért kony rogve mentek apámhoza kÓrházba. Énrígy akartam gazdaglenni, hogy azért lehetÓ,leg a minimálisat kelljen teljesítenem. Mindehhez még az is hozzájárult, hogy édesanyám, apám halá|a után, a vallásba menektjlt. Meggy6z6déssel vallotta, hogy gazdag ember nem kertilhet a mennyországba. Egyrészt jÓ akartam lenni, és azt gondoltam, az a jÓ, aki szegény. Másrészt, mivel iszonyodtam a szegénységtÓ1' mindenképpen meg akartam gazdagodni. El|entétes nézeteim szinte szétfeszítettek. Mivel nem tudtam rirrá lenni a bennem éló, egymással szciges ellentétben lévó hiedelmeken, egy helyben topogtam. Persze tettem néhány ,,bágyadt'' kísérletetarra, hogy gazdag legyek. A kísérletezésvisszatart a konkrét lépésektő1' A kísérlet arra elég, hogy nyitva hagyjunk magunknak egy kiskaput. Aki valamit csak megkísérel,végi..il is

l8

csak egy akadályra vár, amely meggátol.jir it vt:1'|11.7u'1.'lt. AzÓrt várunk egy buktatőra' mert nem hiszÍ.ink a sikerbcIr' ltlrIllttt' Iltr1'y ('7 jti Ircki-ink, és hogy miis elég jők vagyunk ahhoz, hogy elér.jiik.

optimizmus és onbizalom Egy pillanatra tegye félre minden optirrrizIrrusiit. Megmondom, miért. Az optimizmus egyértelm en pozitív tulajdonság, amely segít meglátni a dolgok jÓ oldalát de onmagában, más tulajdonságok nélktil, nem sokat ér' gyakran Az optimizmust osszetévesztjtik az cjnbizalomma|. Azoptimizmus megl ttatja a dolgok jri oklalát, azijnbizalom pedig megerósíti azt a tudatot, h,gy képesek vagyunk megbirkőzni a nehézségekkel. Az é|et nemcsak a szép és világos hangjegyek szimfőniája, hanem megsz& lalnak benne a mély és sotét hangok is. Nem kell félnie a nehézségektÓ,l annak, aki bízik onmagában. Magabiztos az, aki a m ltja alapj n tudja, hogy szdmíthat nmag, ra. Aki rendelkezik elegendő nbizalomm a|, az tudja,hogy képes megbirkÓzni minden ellenállással. E konyv 3. fejezete segítségetny jt abban, hogy ho gyan erósítsiik cjnbizalmunkat. A magabiztosság kiépítésébenkiilonlegesen fontos szerepet játszanak a pénztigyek. Itt ugyanis semmi helye az indokolatlan optimizmusnak. A számlakivonatok konnyen leolvashatÓak, nem lehet mellébeszélni.Ha szeretné megerősíteni onérzetét,akkor elószor muszáj rendeznie az anyagi tigyeit. A pénziigyeinek is azt kell bizonyítaniuk, hogy on mindent el tud érrti.

Nem szabad megengednie, hogy anyagi helyzete aláássa az onbizalmát. Önbiza|om nélkiil csak lefokozott létezésrevan lehetósége. Ezen a szinten soha nem dertilhet ki' hogy valőjában mi rejlik bennÍink. Ha nem vállalunk kockázatot, a személyiségtink sem fejlódik' így soha nem |esziink képesek véghezvinni azt, amihez valőjában megvan a tehetségiink. Lassan elsorvadrrak a benni.jnk rejlólehetóségek. Azazember, akibő,l hiányzik az nbizalom, ttcm csinál semmit, nincs semmije, az az ember semmi. A magabiztosságnak tehát nincs koze az optimizmushoz.Egy pillantás a számlakivonataira, és megbizonyosodhat arrÓl, hogy a pénztigyei támaszt jclentenek-e az életébenvagy Sem. Egy pillantás a pénziigyeire, és eltoltheti ()nt a saját képességeinkbő1 fakadő bizonyosság érzése. ErrÓ,l szÓl ez a k nyv. Úgy kell elrendeznie anyagi helyzetét, hogy az ne ()n ellen, hanem onért dolgozzon Apénz megk nnyítheti, de meg is nehe. zítheti az életét. t9

Hogyan állnak azÓn dolgai?

Élettinx ot fontos tertiIete

Azt gondolja, ttibbet érdemel? AZt gondolja' hogy amit eddig e|ért, az még nem minden? TuIajdonképpen tobbet keres, mint amennyivel pillanat-

nyilag rendelkezik? Csak idő kérdése,hogy vagyonos ember legyen? Arra kérem, tegye egy pillanatra félre minden optimizmusát. Hogyan alakult a vagyonihe|yzete azelm lt hét évben? Írja |e azt aszámot, amennyivel a vagyona n vekedett, illetve cscikkent. forint

Az ilyen számok elégg ékijőzanítóak, és rátapintanak a lényegre. Ha továbbra is ugyanaztazutatjárja' mint eddig, akkor az elkovetkezendóhét évben is koriilbeltil ugyanezt a számot látja majd, a rákovetkezó években pedig ez a

tendencia csak erósodik. Ha más eredményt Szeretne, akkor ezért tennie is rij tra kell témie az j gondolkodásmÓd jelentheti a kezde.

kell valamit: tet.

-

ont gondolkoclásmődjatette azzd a Személyiséggé, aki Önma. De ugyanezzel a gonclolkodtismőddal már nem lesz az az egyéniség,akivé a vÓben

j

vrí,lni szeretne.

Mit gondol valőjában a pénzr6? Ha egy kicsit is azt hiszi, hogy a pénz valami rossz dolog, akkor semmi esélye sincs arra, hogy valaha is jÓmÓdban éljen. Tehát, mi a véleménye?Ezze| a kérdéssel részletesebben az 5. feie-

zetben f,oglalkozunk Ha majd pontosan tudja, hogy a szíve mélyénhogyan vélekedik, mit érez apénzze| kapcsolatban, akkor majd arra is rá fogjonni, hogyan tudja a né. zeteit megváltoztatni.

Az egyszerŰíség kedvéértaz

éIetet ot terÜlctrc osztottam fel: egészseg' kapcsolatok, érzelmek, anyagiak és azé|et értelme. Mind az t egyformán

íontos.

Ha nincs egészség, akkor semmi sincs' Aki nem képes kordában tartani az érze|meit' az képtelen magát arra osztcinÖzni' hogy megvalősítsa az elképzeléseit. Egy jÓ kapcso|at olyan, mit levesben a sÓ. Az élet értelménazt értem, hogy azt tessztik, ami valőban ciromet okoz, ez megfelel a tehetségiinknek, és hasznot nyrijt másoknak' Ide tartoznak a pénztigyek is. Csak ct pénzértsoha ne kelljen olyasmit megtenn,tink, ami nem okoz rcjmet. A cél tehát az anyagi ftiggetlenség, TegyÍ.ik fel, hogy ot ujjunk azé|etegy.egy tertiletét jelképezi. A kozépsó ujjunk jelentse az anyagiakat. Ha erre valaki kalapáccsal egy jÓ nagyot Í.it, tlem azt mondjuk: ,,Semmiség az egész, végiil is ez csak egy ujj. Még van rnásik négy . . . ''? Sokkal valÓszínríbb, hogy ezután minden figyelmtinket lr fájős ujjunknak szenteljiik. A legfontosabb az, hogy az élet ot teriilete cisszhangban álljon egymássa|' cís e teriiletek mindegyikemestermrílegyen. Akinek anyagi gondjai vannak, itnnak nem sikerijlt az é|et ot tertjletét egyensrilyba hoznia' A pénzprob|érrrák árnyékot vetnek az é|et egészére. A pénz szÍikségesa kiegyensrilyozott rilethez.

Mi

a titkuk azoknak, akik rcjvid idón beltil nagy vagyonra tudnak szert tcnni? Nem más, mint az az akarat,hogy a pénzdolgozzon nekik, és ne nekik

kt'lljenpénzcsindlő gépkéntleélniazéIettiket. Az ilyen emberek célja azéIet ktil nb zó tertileteinek sszhangja, amelynek feltétele a megfeleló anyagi itilét.

Elgondolkozott már azon, hogy miért foglalkoznak sokan egész életlik-

A pénz jÓ

Ile

26 évesen találkoztam valakivel, aki megismertette velem ajÓlét alapjait.

Alig négy évvelkésÓ,bb már meg tudtam élni a saját pénzem kamataibÓl. Ez

azért Volt Iehetséges, mert végre osszhangba keriiltek az á|maim, az értékeim, a céljaim és a stratégiáim. Ha hiszi, ha nem, a pénz nagyon sok mindent megváltoztat az é|etben. Ne értsen félre, a pénz természetesen nem minden' és nem is lehet vele mego|dani az cisszes problémát. De az anyagi nehézségek biztosan árnyékot vetnek az Ön boldogságára. Ha van anyagi háttere, egész más stílusban áll a problémákhoz. Apénzlehetóvé teszi, hogy érdekes tájakra utazzunk, rij ismerós k et szerezzunk, izgalmas munkát végezztink, nagyobb cinbizalomra tegyi.ink szert, nagyobb elismerésben legyen résztink, és me gragadj uk a legki'i lonbtzÓ,bb lehetóségeket. 20

n olyasmivel, amihez tulajdonképpen semmi kedviik? Egyszerríía vítlasz:

rlincs elég pénzlik. ordogi kor ez, hiszen azérÍnemvégzik azt a tcvÚkcny.

.i.'get, amely Öromet jelentene számukra, mert nem tudják, hogy hogyan le.

Ilctne azzal pénzt keresni. Azigazságaz,hogy azza|, amit nem szcrctiirrk' llt'ttt iS lehet sok pénzt keresni. A megfelelő anyagi fedezet hiánya luifltt a lt.gttbben megmaradnak annál a tevékenységnél,ami orcimet sem okclz, és 1rr'nzt sem hOz. Hogyan lehetne ezenvá|toztatni? Vdlassza ki a kedvenc hobbijrít, és erre ,'1,ítsefel akarrierjét! Keressen pénztazza|, amit szeret! Ezpersze csak akl-tlr.

valÓsulhat meg, ha időt száfl arca, hogy rájojjon, melyik tevékenység a legkedvesebb, és mely terÍjletek felelnek meg leginkább a képes.

t )rtIlek

',,'rrcinek.

2l

Evekkel ezel1tt cjsszeismerkedtem egy rendkívii| jőmÓd férfivel New Yorkban. Az írőaszta|a folott a kcivetkező mondás fiiggott: ,,Aki egész nap dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni''. Az embernek arra is idót kell szánnia, hogy eIgondolkodjon. Amikor megkérdeztem tÓ1e, hogy tulajdonképpen mirÓ,l is gondolkodjunk, azt vá|aszo|ta: ,'Ismerd meg onmagadat, és fedezd fel, hogy mi az, ami neked orcjmet okoz, majd találd ki, hogyan tudsz ezzel pénzt keresni! A legjobb' ha nap mint nap felteszed magadnak ezeket a kérdéseket, és jobbnál jobb válaszok at adsz rá.,,

Hogyan él on? optimálisan Vagy minimálisan? Ahhoz, hogy ráj jjtink arra, mi okoz nekÍink orcimot, idóre van szÍ'ikségtink. Igazán jÓk csak akkor lehettink, ha valamit szenvedéllyel és lelkesedéssel végztink. Ilyenkor szintemagátőljon hozzánk apénz.Idóre van sztjkségtink ahhoz, hogy felfedezzlj,kaz nmagunkban rejlótehetséget, és ebbÓ1 képességetfejlessztink ki. Időkell tehát ahhoz' hogy megírjuk saját életiink forgatÓk nyvét, és hogy életi.inkbÓ,l mestermÚívet alkossunk. Akinek erre ninc s idej e' az eltékozo|ja az é|etét.Id ót i gény e l azon don tések m e gh ozata| a is, amelyek értelmébencselekvésre szánjuk el magunkat. Minden embernek el kell jutnia egyszer addig a dcintésig, hogy azoptimumra vagy a minimumra tcirekszik. optimalizálni azt jelenti, hogy on azidejét,lehetőségeit, tehetséget, pénzét és a tcjbbi embert is maximálisan képes integrálni az é|etébe.A cé| az, hogy a lehető legjobb eredményt mutassa fel. Ha az é|etét rígy akarja berendezni, hogy az leginkább megfeleljen onnek, akkor arra folyamatosan kell torekednie, hogy a legjobbá váljon, amilyenné csak |enni képes. A legtcibben cél és terv nélktil csak rígy végigmennek az élettikcjn, Ók azok, akik csak a minimumot akarják elérni. Valahogy ek ltik az egyik napot a m Sik utőn. A munkahét számukra nem más, mint két hétvégekoz tti kellemetlen megszakítás. Csak a pénzkeresés miatt dolgoznak, és nem azért, hogy az életi'iket egyfajta cinmegvalÓsításként éljékát. A |egkevésbé sem ismerik fel képességeiket és a számukra megnyílÓ lehetóségeket.

A tervezés mindennek az a|táia és őmegája Sokan alaposabban tervezik meg a nyaralásukat' mint az életiiket. Csak

két lehetóSég yani va{y Ón terve:i meg az életét,vagy mdsok tervezik el azt. Tobben már tril vannak néhány tervezési kísér|eten, és mégis elbuktak. Valaki egyszer aztmondta nekem: ,,Minéljobban tervezek, annál erósebben

csap le rám a véletlen. Inkább nem tervezek tobbé, így nem érhet akkora 22

csalődás sem.'' Van egy egészen egyszer oka annak, hogy a legtobb ember miért nem képes megvalÓsítani a terveit. Elmulasztják egyeztetni az á|mokat, a célokat, az értékeketés a stratégiát. Thomas Stanley, az Egyestilt Államokbeli Átlami Georgia Egyetem professzora, tizenkét éven kereszttil foglalkozott a gazdagok életével.Arra a megállapításra jutott, hogy a gazdagok a világ legelégedettebb emberei, mégpedig azért,merÍ'céljaik'álmaik, értékeikés a stratégiájuk osszhangban álInak egymással. Álmok, célok, értékekés stratégiák alkotják azonta\apzat négy oszlopát, amelyre on is fel tudja építenia vagyonát. Az, amit véghezvisz az életben, az elsósorban nem aZ tn vasfegyelmétól, hanem az á|mait6|, céljaitól, értékeitÓ.l és StratégiáitÓl ftjgg' Ezze| a négy fogalommal a kovetkez6 fe1ezetekben még rendszeresebben is foglalkozunk. Ezen ismeretek alapján fel tudja építenijÓléténeka|ap ját. Hihetetlen, hogy mi mindenre képes egy ember, ha e négy erót sikertil cisszhangba hoznia. t

:'-

I

Átmok Mit tenne, ha végte|en sok ideje és

lenne?

-r-T Célok .i'.$t{1i

.,

i.'" r:,

I Milyen Iember akar I

lenni? I Mivel akar I

foglalkozni?

I

I

akar elérni?

Mit

Itl

-;---m

",.lrt"l,

]-__ l I

I

|

I

|

I

l

.,t',1'

rt{...

I

Stratégiák

I Rendelkelzik-e azzal

a

Ikéoesséesel tudással,

l

I er t".uu'.*l, L lamely ceual I eléréséhez I

sziikséges?

- ', :=t:' r :a:-:

.l

Almok

Egy pénzÍigyi terv elkészítéséhezsztikség van bizottytls kÓszsÓgek és tu.

Az á|mai elárulják, hogy mi az, ami ont boldoggá tudná tenni. Egyszer gondolkozzon el azon, hogy mi mindennel foglalkozna, ha elegendó ideje és pénze lenne. Meg fog lepódni, hogy milyen sok pénzigényes álma van.

Cé|ok Az álmokből célokat kell csinálnunk' Ehhez határozott dcintésre van

sztikség. Egészen addig, amíg nem dcinttink, és nem kotelezziik el magunkat, addig minden csak álom marad. Tegye fo| ezért magának a kérdést, hogy milyen ember Szeretne lenni, mivel foglalkozna szívesen, és mit akar elérni. A k nyv vége felé meglepóen egyszerÚí mődon tisztáződni fognak a céljai, és on határozott d ntéSt fog hozni.

Értét
udat

o

s dtjnt és s e l me gv lt o

zt

atj

u

k az ért ék r e nds ze r iinket.

Stratégiák Amikor álmai, céljai és értékeiharmonizálnak egymással, akkor eljott az időa sikeres cselekvési Stratégia kidolgozására. A vagyongyríjtés stratégiáit

megtalálja ebben a kcinyvben. Szeretnék errÓ1 egy rovid áttekintést adni. Hogy hogyan bánjon esetleges adÓsságaival? Errőír a 6. fejezetben olvashat. z+

dás elsajátítására. Erdekes megtudni azt is, hogy milycrl tttticlon tudja drámai mődon megnovelni a bevételeit; errÓ,l a 7. fejezetben olvashat.

A 8. fejezetból elsajátíthatja apénz megórzésőnck kliltnbozó mÓdjait. A magas jovedelem ugyanis cinmagában még nem jelent gazdagságot. A va. gyon alapja azapénz' amit tn megtart. A 9. l0. és l l. fejezeÍ.apénzgyarapításának lehetóségeit mutatja meg.

A |2. fejezetben arről olvashat, hogyan tud elkészíteniegy részletes pénztigyi tervet. Végi'il arrő| is meg kell győzódntink, hogy on a tervét hogyan valÓsítja az On számára is meg. Ehhez sziiksége lesz valakire, aki megmutat egy járhatő utat. Hogy hogyan talál ilyen személyre, errÓ,l szÓl a |3. fejezet. - arrÓl is, hogy hogyan tudunk olyan kcirnyezetet kialakítani, Itt olvashat amely támogat benni'inket céljaink elérésében.olyan miliórÓ,l van szÓ, ame ly kitartásra cjsztcinciz.

Ezmégnem minden. Ktil nbség van a siker és a boldogság kozott.Ezzel foglalkozik a 4. fejezet. A siker azt jelenti' hogy az ember eléri,

a témával

amit akar. Boldognak |enni nem más, mint hogy szeretjtik is azt, amit elértiink. SZíveSen megmutatom onnek' hogyan tudja leginkább orrjmét lelni a pénzben. Elótte még azzalfog|a|kozunk, hogy mi minden sziikséges ameggazdagodáshoz. A 3. fejezetben majd meglátja; hogy csodákra képes. Gazdaggá válni nem nehéz. Ha ez igaz, akkor felmeriil a kérdés,hogy miért nincs még tobb vagyonos ember. Ennek okait a 4. fejezetben találhatja.

A gazdagság

és ajőlét felépítéséhezelengedhetetlentil sziikséges az

afel-

Í.ogásmőd, hogy mi viseljiik a felelósséget saját életiinkért.Amíg ezt nem tisztáztuk cinmagunkban, addig csak erőtlen áldozatok vagyunk. Mindennek az ahozzáá||ás az a|apja, hogy mi dontiink az életÍinkrÓ1. Kérem, mielótt tovább olvas, tekintse át még egyszer a tartalomjegyzéket! Jelolje meg azokat a témákat, amelyek kiiloncjsen érdeklik! Hiszen minclen azon mrilik' hogyan használja ezt k nyvet. Mindenesetre válaszolja rneg magának, a kérdéseket: ,'Mennyiben érint ez engem? Hogyan tudok azonnal cselekedni?'' Tudatosítsa e konyv tartalmát, és cselekedjen| Ez érvényes az írásbeli gyakorlatokra is. Nem a tudás a hatalom, hanem a felhaszIlált tudás. Akkor most kezdjtik el felépíteniaz tn vagyonát' Hét éven belÍil gazdag |chet. Talán már korábban is . . .

25

A fejezet legfontosabb gondolatai

Mit je|ent a felelosség?

A pénznek mindig akkora a jelentósége, amekkorát mi tulajdonítunk neki. Ha onnek anyagi nehézségei vannak, apénzkozponti kérdésséválik. Értékeinknekés céljainknak osszhangban kell lenniÍ.ik egymással' kiilcjn-

ben egy helyben topogunk.

Az optimizmus által tn mindenben

a pozitívumot |átja.

Az cjnbizalom

viszont erősíti onben azt a tudatot, hogy képes megbirkőzni a nehézsé. gekkel is.

onbizalommal rendelkezik az, aki

a

,,Ha mást hlbáztat, átadja a hatalrrrlrt.'' Dr. Wttt,na I)l,L'r: lltlyv Ítl ba a ttlo-Limit Person

mríltja alapján tudja, hogy számíthat

onmagára.

ont

a saját gondolkodásmődja tette azzáa személyiséggé, aki Ön ma. De ugyanezzel a gondolkodásmődda| nem lehet azazegyéniség, akivé ajo-

vóben vá|ni Szeretne.

A siker

azt jelenti, hogy az ember e|éri azt, amit akar. Boldognak lenni nem más, mint hogy szeretjiik is azt, amit elértÍjnk.

a Az anyagi problémák árnyékot vetnek az é|et minden tertiIetére. o Dontse el, mit akar: a pénz do|gozzon onért, vagy tn dolgozzon egész életébenapénzért?

o Válassza ki a legkedvesebb hobbiját, és erre építsefel a karrierjét! o Aki egész nap dolgozik, annak nincs ideje pénzt keresni. o Csakis akkor tudja kézben tartani saját életét,ha elhatározásai és értékei sszhangban állnak egymással.

Az, amit on az életébenvéghezvisz, elsósorban nem a vasfegyelemtő1, hanem az á|maitől, a céljaitÓl, az értékeitíés a stratégiáitől fÍ.igg.

Képtelenségmeggazdagodnunk addig. amíg nem tisztáztuk az ezze| kapcsolatos saját felelósségtinket. KizárÓlag mi viseljtik a felelósséget, nem aZállam, nem a kortilmények, nem a társunk, nem a neveltetésiink, nem az egészség|ink, és nem is az anyagi helyzetÍink. EgyedÍ'il csak mi. mi van akkor, ha valaki beteg, vagy mondhatja tn erre. ,,Pillanat a sors kegyet|entil bánt vele? Mi van akkor' ha tudtom nélkiil becsapnak? Éshogyan áll a felelősség kérdésee.ey ártatlanul elszenvedett balesetnél?

Valőban mindig mi vctgyunk afeleliísek?, Képzelje el, hogy valaki fényes nappal nekimegy az on szabályosan parkolő autőjának. Felelós-e tn ezért? Természetesen nem az ismeretlen tettéért felelős, hanem azért, ahogyan erre a helyzetie reagál. Lehet, hogy scirétes 1luskával' pusztán,,onvédelembÓ1'' elkergctimelegebb éghajlatra azi||et t. l)e az is |ehet, hogy elégedetten dtrzscjli a tenyerét, hiszen pillanatok alatt Í.clismerte, hogy a biztosítÓ kifizeti a kárt, így vé.ere rijra lesz lakkozva az lrutő, ami már rjgyis régőta esedékes. Még az is elképzelhetó' hogy jÓ kis rurofitra tesz szert.

Természetesen tn nem lehet felelós minclenért. De mindig felelósséget visel az események magyarázatáért és a saját reakciőjáért.

Fele|ósség Vannak dolgok' amelyek testi és lelki fájdalmat okoznak, anyagi nehézsr-igeket jelentenek, és elszomorítanak rninket. Nem maga a dolog az, ami Illirlt' hanem az, ahogyan mi ezt átéljiik. Mindegy, mi torténik velÍ-ink, mi tliirrttjnk arrÓl, ho.qy mennyiben befolyásolja ez a szemÓ|yiségi.inket. Kérem' képzeljen el egy narancsot. Ha kicsavarom, mi jÓn ki belő.le? zo

természetesen na. ,,Most eZ meg milyen bugyuta kérdés gondolhatja -' rancslé''. Igy igaz. De mi folyik a narancsbÓl. ha sszetaposom? Ismét csak narancslé. A narancs csak azért

ho.ey mit ad ki magáből, nem azért, hogy ',felelős'', mit csinálunk vele. Csak azza|,,válaszol'', amivel tud. Mi is felelósek vagyunk azért, ami benntink lejátsződik, azért' ahogyan reagálunk. A felelósség azt jelenti, hogy képesek vagyunk-e a jÓ'' válaszra. Mi viselji'ik a felelősséget saját reakciÓinkért és magyarázatainkért. Nagyon nehéz szembenézni azzal a ténnyel' hogy reakciÓink mindig a saját hatáskcjrtinkbe tartoznak, azazmi dcjnttink rőluk. Ktjlonosen nyomasztő ennek tu. data, ha a választott reakciÓ rossz vo|t. Nem trjl okos dolog csak azért veszekedni, mert a másik elkezdte' Másképpen is |ehet válaszolni, mint harccalés szitkoződással. Egy mérgeskígyőt, amely éppen megharapott bennt-inket, nem érdemes kergetni, így csak gyorsabban terjed mérge a testtjnkben. Hasznosabb, ha hozzáfogunk a méregtelenítéshez.Ahelyett, hogy tovább vitatkoznánk' mélyedjiink el inkább egy kicsit onmagunkban, és gondolkozzunk el azon, miképpen lehetne a dolgot másképpen értelmezni. Elképzelhetó' hogy társunk csak reagál a mi téves viselkedésÍ.jnkre. A reakciő nem más, mint egy eseményre adott válasz' ame|yért mi vagyunk a felelósek. Angolul a felelósség responsibility. A response (válasz) és az ability (képesség)szavakbÓl áll. Angolul tehát a felelősség azt jelenti: válaszolj tehetségesen. Veszekedésre veszekedéssel, provokáciőra harccal válaszolni bizonyosan nem a |egjobb megoldás. - három okra hivatkozva hárítjuk el magunktől a felelóssé.eet: Alta|ában ,

l. ,,A gének hibásak.'' 2. ..A sziilÓk hibásak.''

ládi életet él. A meglepett rijságírők kérdésére,ho.ey Irtlgyarr sikcriilt neki ilyen példamutatÓ személyiséggéválnia' az Íigyvédugyanazt a családi krőnikát mesélte el, mint a testvére. A vallomását pedig a kovetkezó szavakkal fejezte be: ,,Ilyen kortilmények kozott hogyan is válhatott volna belő,lem más ember?'' Ugyanazon gének, sztilÓk, nevelés és kornyezet. De más felfo.sás, és egészen más reakciÓ. Hogyan lehetséges az' hogy két ember' ugyanolyan kG r[ilmények kozott felserdtilve, egymástÓl teljesen eltéró személyiségekké válik? Talán megismertek valakit, aki rnindkettójiikre jő hatással lehetett. .falán e.syiktik megfogadta az t||et6 tanácsait, a másikuk meg nem. Talán keztikbe keriilt egy k nyv, amelyet egyikiik tovább olvasott, míg a másik l.elhagyott vele. Nem tudjuk, hol rejlik azigazság. Csak egy biztos, a testvérek egymáStől teljeSen eltérő fejlódésen mentek keresztiil. Mi viselji.ik a felelósséget saját életÍ.inkért minden balsors és kellemetlenség dacára. Mi dontjtik el, hogy a torténéseket hogyan értelmezzi'ik, és lrogyan reagálunk. Képzelje el: holnaptÓl minden forgalomban |év6 pénzt lrevonnak, és a végénmindenkikap 5000 márkát. Vajon mi torténne? Már cstefelé lennének jő páran, akiknek 3000 márkávalkevesebbjtik lenne, illetve lennénekjő néhányan' akiknek 3000 márkával tobb lenne a zsebiikben. Néhány héten beltil ismét lennének gazdagok és szegények. KutatÓk azt á1lítjak, hogy korÍ.ilbeltil egy év m lva a pénz eloszlása ugyanolyan lenne, nrint eredetileg.

Hogyan reagál on erre a kcinyvre?

3. ,,A kornyezet hibás'''

Egy fiatal férfi kirabolt, majd leszrirt két embert. Mielótt a pert megindították vo|na ellene, néhány tíjságírÓ kérdéseket tett fel neki az életévelés az indítőokokkal kapcsolatban. Az illetó elmesélte, hogy egy ,,teljesen tcinkrement,' családban nótt fel. Ameddig csak vissza tud emlékezni, alkoholista apja t-itcitte-verte aZ anyját.

Abből éltek, amit az apja osszelopott, és az csak terméSzetes, hogy alig hatévesen már ó is |opott. KésÓ,bb egy gyilkossági kísérletután, a bcjrtonbÓ,l szabadulva, két jabb gyilkosságot k vetett el. Torténetét a kcivetkezó sza. vakkal fejezte be: ,,Ilyen kortilmények k zott hogyan lehetett volna belÓ,1em más ember?''

Az

Amikor ót is felkeresték, meglepódVc tlll)ilSl{llIlirk. Irtlly a testvérek tcjkéle. tes ellentétei e.eymásnak. Ez utÓbbi tisztclctt.e Ittt:Ittr iigyvÓcl, a kozcisségi és az egyházi tanács tagja. Nós, két kisgycrrrrck lr1l.jlr' cs llithat an boldog csa.

jságírÓk megtudták, hogy a fiatalembernek van egy ikertestvére is. 28

Egyébként' ha már a felelósségrÓ1 beszélÍ.jnk, én felelós vagyok azért' k nyvben leírtam. on pedig azért, amit a leírtakbÓl hasznosít. tIeyanaz érvényesa tanÓráimra is. Ujra és rijra átéljtik' ahogyan a szemináritrrnok résztvevői megncivelik a j vedelmtiket. Némelyek még meg is dup |lizzák azt. A legtobben legalább 20 száza|ékot tudtak megtakarítani' és rrlcgkezdték felépítenia vagyonukat.

lrrllit ebben a

Sokan sportolni kezdtek, egészségesebbenétkeznek, és egészségesebben

lrlck. A koz s meditáciÓ elvezetett oda, hogy sokan beiktatták ezt a l 5 perr e t a hétkciznapjaikba és azőta kevesebb stresszben, feszÍ.iltségben van ré.,ziik. Kapunk visszajelzéseket olyan résztvevÓktÓ1 is, akik hosszr.i évek Óta l't;1lcsek |2 . . .20 százalékos befektctési nyereséget elérni. Kiiloncisen nagy rrr(itnet okoz számunkra, hogy azok, akik apénzhez valÓ viszonyukat gyG ..

29

keresen megváltoztatták, vagyonukatjőtékonysági célokra is felhasználják. Egyszer onnek is hallania kellene azt a boldog elégedettséget,ami kicseng a

hangjukbÓl.

Adősságokat sikeriilt leépíteni, és kie-eészítőkeresetilehetóségek t ntek A legtobben megtanultak jő szívvelfoglalkozni apénzze|. Mégis vannak néhányan, akik, noha részt vettek a szemináriumon, a végén mégsem csinálnak semmit. Valőszínri1eg azt remélték, hogy itt va|amilyen varázspálca kertil majd a keztikbe, és ez megváltoztatja az életÍjket, vagy megtolti arannyal a pincéjtiket. fel.

,,A tcibbiek a

hibásak

..

.',

Nemrégiben viszontláttam egy fiatalembert, akihárom évvel ezelőtt részt a pénztigyi sikerhez'' témájri szemináriumon.Ezze| a mondattal tidvozo|t: ,,Nem mrikodik. Amit on elmesélt, azt nekem nem sikeri-ilt megvalÓsítanom.'' Mivel én egész szívembÓ,l segíteni szeretnék, és pozitív vál. tozásokat akarok beindítani, ezért nagyon rosszul esett, amit mondott. Az illetó a kcivetkezÓ,krÓ.l számolt be: ,,Kezdetben minden remektil ment. Már az elsó évben z7 000 márkáva| tobbet kerestem, és 25 száza|ékot megtakarítottam. A második évben vissza tudtam fizetni az adÓsságaimat, és a számlámon 65 ezer márka volt. Két barátommal egylitt megalakítottuk a takarékossági klubot pontosan rigy' ahogyan on ajánlotta. Egyiitt fektetti.ik be - |7,3 száza|ékos nyereséget értiink el. De egyszer a pénzt, és átlagban csak az egész dolog elaludt, én pedig felhagytam a takarékoskodással. Éstudja, mit csináltam a megtakarítottpénzze|? ott áll a ház e|6tt' E.gy Porsche . . . ''

yettaz,,Ut

Ezazember változtatott

néZetein. Két éven keresztÜl képes volt kézben tartani a pénztigyeit, és elkezdte felépítenia va.eyonát. Látta, hogy miikodik. De egyszerre csak hanyaggá lett, és ,,levágta az aranytojáSt tojÓ tyiíkot'', csak azért, hogy vegyen egy autőt. A felelősséget viszont nem akarta vállala

ni. Ezért ki a hibás? Nem szokásos emberi tulajdonsá.g-e másra hárítani a fe|elósséget? A baj csak az, hogy afelel(ísség thdrításával títengedi ctz illetónek a hatalmát is. KonnyÍÍ és csábítÓ a másikat okolni, hiszen így mi tisztára mostuk magunkat. A munkahely a hibás' ahol nem tudok kibontakozni, a társam, az egészségem nem engedi . . . Tényleg azt akarjuk, hogy munkahelyi.-ink, élettársunk, egészséglink uralkodjék feletttink? Gondoljon arra: akit hibáztatunk, azé a hatalom' En inkább orÖmmel vállalom a tévedéseimet' de a saiát életemrÓ1 saiát magarn szeretnék donteni.

30

K
I lot'y1s11 rrt'z ki ilyenkor a felelósség kérdése?olyan mr1ltbéli cscrtte tryt'krtíl lrcszÚliink itt, amelyek a rnai napig éreztetik hatásukat. Egy férÍ.icIviilt, i's rntlst tartásdíjat kell fizet-

rlie. Valaki elhanyagolta az egészsé.gét,czcrt szigtlrLr cliétára fogta az orvos.

Egy másik ember srilyosan eladősodott, Ús crlrtck kovetkeztében eskij alatt kénytelen teljességi vagyonnyilatkozatot tcIlIri. Mcgint másvalaki torvénysértésmiatt bortonben til. Az egyszer biztos: cselekedeteinkrő,1 mi magunk d nttink, és így automatikusan viselniink kell azok kovetkezményeit is. Aki a bot egyik végétfelcmeli, megemeli a m sikvégétis. Jő lenne, ha ez a felismerés arra osztcincizrte minket, hogy még felelósségteljesebben éljÍ.ink. De hogyan is állunk a mrilt dolgaival? Sokszor be kell látnunk, hogy a rrrriltban elkovetett tévedésekkovetkezményei eluralkodnak rajtunk. Ez ltzonban nem jelentheti azt, hogy a felelósséget a m ltra hárítsuk. A mi felclósségÜnk abban van, ahogyan ezeket a k vetkezményeket feldolgozzuk, i lletve, ahogyan reagálunk rájuk. Amikor a mrilt hibáira reagálunk, egy ttal rrreghatározzuk az elkcivetkezendő pillanatok minóségét is. A kérdésaz: ttraLni akarjuk-e az elj venclí perceket, va7y a m ltban elk vetett hib k és k vetkezményeik a j vőben is fogva tartanak majd bennÍinfret? Minden negatív érze|em abban a percben elveszíti hatalmát, amint a fele|ósséget ma1]unkra vállaljuk.

Saját kezében Van a jcivcíie A jovóre valő felkésziilés leghasznosabb mődja, ha mi magunk formálTalán nem hiszi, hogy képes rá? Akkor pont gy étez, mint a legt bb ('lnber, akikben még nem tudatosodtak az elkcjvetkezend6tíz évben rejlőlejtrk azt.

Ilctóségek. Hogy képesek vagyunk j vónket aktívan befolyásolni' ahhoz a mLiltunkIltil vehetjtik a bizonyosságot. Tudatosítanunk kelI magunkban az elm lt tivckben általunk okozott vá|tozásokat. Gyakran észre sem vessztik azaprő li is mozzanatokat, amelyek gyokeresen megváltoztatták életi.inket. 'l'egye [el a kérdést: hol állt on tíz évvel ezelótt? Milyen ember vo|t. miIycrr társ és munkatárs? Milyen tapasztalatokkal rendelkezett, mely célok vczérelték, milyen tudással rendelkezett? Milyen volt kapcsolata az ember t'kkel, és hogyan állt anyagilag? Kérem, jegyezze le a gondolatait!

31

Minél a|aposabban utánagondolunk a dolgoknak' annál inkább felismerjiik, hogy a m ltban is felelósen gondolkoztunk' Es ez a tény ismét cinbizalmat adhat nektink: ha már az elmrilt tíz évben is ilyen sok változást hajtottunk végre, mi mindenre lesziink még képesek az elkcivetkezend6 tíz évben? El tudta képzelni korábban, hogy milyen is lesz on tíz év m lva? Gondolja át,jelenlegi énje, tevékenysége, vagyona kialakulásában mely korábbi dontései játszották a legfÓ,bb Szerepet.

A

on dcintott, hogy mit akar' Ugyanez érjelenre is. Kezdheti akár azza| is' hogy lerovidíti a tíz évet hétre. Határozza el, hogy mit akar elérni hét éven belti|. Milyen anyagik ri.ilmények k zott kíván élni? Milyen tevékenységet kíván folytatni? JÓl gondolja át a válaszokat, mert ha elkezd dolgozni ezze| a k nyvvel, akkor el is éri a céljait. dcjntés tehát a saját kezében volt.

vényes

a

Vajon mindez csak képzelődés, vagy tényleg valősággá válhat? Az on mriltja megerósítheti a jtivőbe Vetett hitét. Í4a le a mriltban t rtént pozitív

Az

eseményeket, hogy konnyebben emlékezzékrájuk. romteli élmények így jobban tudatosu|nak , és ezálta| az onbizalma is novekedni fog.

Válla|jon fele!ósséget, és novelie a hatássz|éráiát| Vannak dolgok, amelyeket képes kozvetleniil ellenőrizni, és a befolyása alatt tartani ezek a dolgok az on hatáss zférájába tartoznak. Más dolgok ugyan érintik ont, de nincs rájuk befolyása. Gondoljon csak arra az idegenre, aki cisszetorte a kocsiját. Egyérte|mrí, hogy ez az esemény aztnszemélyes szférájába tartozik' magára a torténésreazonban egyáltalán nem volt befolyása. Bármi t rténjék is a személyes szférájában' saját reakciőjáért és az események magyarázatáért tn a felelós. Korántsem kell azonban beletcjródniink az általunk ellenórizhetó teriilet nagyságába! TapasztalatbÓl tudjuk, hogy hatáskortink novelhető. Gyermekkorunkban még igen kis hatásszférával rendelkeztiink, ami azéveksorán folyamatosan kiszélesedett. Jőlét akkor n létre, ha folyamatosan n veljiik azokat a teriileteket, amelyekre az e|l'enírzésiinkkiterjed.

-

j

5Z

Valahányszor egy problémát kívi.ilrÓ,l érkezettnek, és így általunk befolyásolhatatlannak tekintÍink, pontosan ez a godolkodásmőd az, ami a valÓdi problémát jelenti. Valahányszor a komyezettinket vagy másokat h1báztatjuk, átadjuk a hatalmat. A mérgelódő, panaszkodő magatartás csak erósíti saj át gyengeségi.inket. Ennek kovetkeztében a saját dolgainkba valő pozitív beavatkozás képessége lassan osszezsugorodik' majd elhal. Ha valÓban akarunk javítani az életiink n, akkor azt azonnal el kell kezdeni. A megoldás nem kíviilról, hanem a saját bensónkbÓ,lj n. Felelősséget kell vállalnunk mindenért, ami a személyes zőnánkban torténik. Minél tovább léptink, annál nagyobb |esz az lilta|unk ellenórizhetóteriilet. Haezta lépésta mriltban már sikerrel megtettiik, ugyanez érvényesiilheta jovóre nézve is. 16 éves koromban elhatároztam, hogy Ka|ifomiába k ltoz m. Amikor rnegérkeztem, minden más volt, mint ahogyan azt otthonről elképzeltem. l]mlékszem' letiltem a szállodai szobám ágyára, és kétségbe voltam esve. hzt az,,angolt'', amit az amerikaiak beszéltek, egyá|talán nem értettem, va. gyis az angol nyelvtudásom gyakorlatilag nem is |étezett. Hogyan tudtam volna így iskolába menni, és pénzt keresni? Ez vo|t az én szcirny problélrlám. Keservesen sírtam, és nyomorultul éreztem magam. De a fesztiltség llrssan oldÓdni kezdett bennem, majd egyfajta dac és bi.iszkeség vett rajtam t'r(ít. Vég|il is azért jcittem Kaliforniába, hogy kiprÓbáljam magamat. Tudllttn elóre, hogy ez nem lesz k nny . Hatásszféránk megnovelésére négy lehetóségiink van:

l. Lépjunk ki a komfortzonánkbo|! A komfortzÓna elhagyása azt jelenti, hogy kiléptink az általunk már jÓl rllcgszokott biztonsági civezetbő1. Amikor teljesen kétségbeesve iildogéll(.ln aZ ágyam szélénKaliforniában,(tgy éreztem, iszony távol van minden, 33

ami a biZtonságot jelentette ncke ttt. Aztlin lassacskán kezdtem magam kiismerni a városban, és így ncivckcclctt a ter|ilet, amelyet már magaménak mondhattam. Nem telt bele hosszÚr iclcí, és minden országban jől éreztem magam. Sőt, hata|mába kerített az a lcnyríg zí érzés,hogy akkor éreztem jől magam' ha átléptem a komfortzÓnám határát. Ha ton van, bizonyára on is átél hasonlot. Minden utazás elszakít bennÍjnket a megszokott kornyezettÓ1. De végiil is éppen ez az, amit szeretlink az utazásban az(ljat, a másságot. Azt is megtapasztalhatta, hogy az ember a komfortzÓnáján kívtil is képes jÓl érezni magát. Ha szokásunkká válik' hogy minden kihívást, amelynek eleget tetttink, azonnal pőtoljunk egy még nehezebb feladattal, űgy az általunk ellenórizhetó tertjletek nagyságát hihetetlen gyorsasággal leszÜnk képesek megn velni. Azt gondolom: az ember természetéheztartoz1k, hogy rijabb és rijabb kihívásokka| birkízzékmeg. Akkor érezzuk magunkat igazán elemiinkben, ha még be nem járt vidékekre érkezÍink, és minden erónket bevetve sikert értink el. Egy hajÓ a kikcjtÓ.ben ugyan biztonságban van, de nem ezért épi tették. A biztonság terméSzetes igénytink, de ugyanígy vágyunk a kalandra és a változatosságra is. Csak akkor fejlődtink, ha rijat prőbálunk ki' és rij kihívásoknak teszlink eleget. Az igazán sikeres emberek szinte állandÓan a komfortzÓnájukon kíviil tartőzkodnak. Azt lehetne mondani, hogy valÓsággal unatkoznak,haaz egyik megoldand problémát nem koveti azonnaI e.9y másik. A sportolőhoz hasonlőan, akinek a mozgás azé|ete, nektjnk is sztik. ségtink van kihívásokra, hogy jől érezzik magunkat.

2. Prob|emák A nehézségekjÓ esélyt adnak arra, hogy a hatásszféránkat noveljtik. Egy probléma azá|ta| válik igazi gonddá, ha annak ellenére, hogy személyes szféránkat érinti. mesoldása a hatÓkorijnk n kíviilre esik. szemé|yes szféra

1-@ 34

Minden probléma magában hordozza a fejlódés esélyét.Ha csak aztkérdezzuk: ,,Hogyan oldom meg a problémát?'', azza| még lényeges vá|tozás nem tcirténik. Helyette inkább aztkérdezhetjlik: tudok olyan hely',Hogyan Zetet teremteni, amelyben ez a gond már nem mertilhet fel t bbé?'' Az tij szituáciő mindig magáva| hozza az általunk ellenőrizhetó tertilet kibóvii|é. sct.

Példakéntképzelj e el : társasági osszej vetel r 6 hazaérkezve látj a, hogy betortek a lakásába. Az ajtő feltépve, és sok értékes tárgy hiányzik. Ha most csak az aktuá|is problémát nézi, akkor keres egy lakatost' és felhívja a biztosítási iigyn két. Ha viszont hosszti táv megoldást akar, amely minimáisra csokkenti a betorés lehetőségét, akkor beszereltet egy biztonsági beren. tlezést, és vesz egy kutyát. Ezekkel azlntézkedésekkel tovább ncivelte a saját Inaga álta| is ellenórizhetó vezetet, így a lakása akkor is biztonságban lesz, ha On nincs otthon. A jőlét nem érhetóel a problémák megkerii|ésével. Aki magasabb anyagi szinten Szeretne élni. annak nehézsések hosszrj sorával kelI szembenéznie. I

3. He|yes kérdések Már megemlítettiik, hogy kérdéseinkminósége egyben életiink minóségct is meghatározza. Hogy ez miért van így? Élettink során folyamatosan llclsó párbeszédet folytatunk onmagunkka|, á|landőan kérdések merÍjlnek lcl a fejÍ.inkben, amelyre mi magunk vá|aszolunk. Ha azt kérdezzÍjk: ,,Képes vagyok-e véghez vinni?'', ezzel nem zárjuk ki lr kudarc lehetóségét. Már a kérdésformájában benne rejIik a kétely. Helye. scbb volna ezt kérdezni: ,,Hogyan tudom ezt teljesítcni,!,, L.'z a kerclcs eleve kizárja abukást. onnek sikertilni fog! A kérdéscsak az: htlgl,tttt? A,.hcr r:.yan'' kérdésreeszébe juthatnak olyan lehetóségek is. arttcIyck kívtilcsrrck 1e len Iegi hatássz|éráján. Elsósorban ne a ,,miért''-ek, hanem a ,,hogyan''-<-lk utlirr ki'rrlczziirrk. A ..Ilogyan'' megoldásokat keres' a ,,miért'' kifogásokat. AIttit ke tr'siirr|i' ;ru t rrreg is találjuk. Aki mentséget keres, meg is taIálja, így rtirrcs sziiksti1't' lttl:r' Irrlgy bóvítse a hatásszféráját, hiszen a bajt nem maga ttktlztlr. l1'.y vt'szrlr t.I lrz illetó a dolgok feletti hatalmát. Aki azonban a ,,hclgylrrl'.-I.lt kt'It'st ll r':t lltSZt, annak ripsz.ropsz a saját hatásszféráján kívlilrc vczlL i|/, tIl|:|. /\ ,'Il(| r'yan'' kérdéseértelemszerÍíenmagába foglalja a ,,miÓrt.'-ct is' lirttIllr'lr t.z rlctn igaz a ,,miért''-ben nincs benne a ,,hogyan'', vagyis .lZ Il(.Ill i )S,/l{ )|lt ),/ Ilcrrnrinket- a megoldás keresésére. Legalább ilyen fontos a,,Mit tudok én?'' kérdése.Képzcljc t.|' It:t |r;rIr ltlrniában csak arra koncentráltam volna, hogy mit nem tudok, t's lllitt' ltt.ttt 35

]1gyot<

képes. Bizonyosan találtaIrr vtlIrtlr e lcg okot a gyors hazaut"azáshoz.

Mire is képes egy l6 éves gyerek cty itlcgcn országbani Ha csak azt figyel-

tem volna, hogy mit nem tudok, Ligy kcptelcn lettem volna ma-9amat eltar_ tani. Sokkal inkább arra cisszpontosítottaIn, amit tudok. - A helyes kérdésígy hangzik: ,,Mire vagyok képes, mihez van tudásom, és milyenek a lehetóségeim?'' Némettil tudiam' ezért német nyelvleckéket adtam. Mindenesetre az angolom annyira gyenge volt, hogy cit percig sem taníthattam volna, ha bármit is angolul kellett volna elmagyá ráznom.így az Órákat csak németiil tarthattam. Ez az e|ején ugyan egy kicsit rázősan ment' de a diákjaim jőlhaladtak. Ma már tudom, hogy az idegen nyelv oktatásának a legjobb mÓdszerét választottam. Csak kifogásokat kerestink, ha azt kérdezzÜk magunktől: ,,Ki a hibás?''. Ha azt mondjuk: ,,én vagyok az oka'', ezzel teretadunk a pozitív változásoknak. A bríncjs keresése már azért is helytelen, mert a m ltba vezet vissza benntinket. A nyelvtanilag helyes kérdés ebben az esetben ígv hanezana: ,,Ki volt a hibás?'' A mriltra nézve befolyásunk lezárt, hatássziáánkai viszszamenóleg nem lehet megncivelni. E'nergiánkra azonban moSt Van szÜkség, ezért kérdéseinkneka jelent kell szolgálniuk.

Engedjenek meg még egy példát arra vonatkozÓan, hogyan lehet a hatásszféránkat megn velni. A legt bb ember sszekeveri á-,,hogyan'' és a ,'vajon'' kezdetrí kérdésekfeltevésénekmegfeleló idópondát. üindannyiunk számára világos a gyors dcintéshozatal jelentósége, a legtobbÍinknek mégis nehézséget okoz. Miért? Azért, mert iokan máris azon kezdenek el gondolkozni , hogyanis kellene eljárniuk. A ,,hogyan'' fontos kérdés'de nem a dontés pillanatában. Térji.ink vissza az én tcirténetemhez, amikor elindul. tam Kaliforniába. Gondolja el, ha azon kezdtem volna torni a feiem. hosv: fogok megbirkÓzni a dolgokkal, ha rigy d nt k, r'ogy .tut"'onií'' l'Hogy1.n Ugye, on sem hiszi, hogy valaha is rá tudtam volna ma.eamat venni, hogy nekivágjak az ismeretlennek. Ha d ntést hoz, kérdezzen a ',vajon'' után. Ebben már benne van a ..mi. ert'' is. Miért kell ezt Vagy azt megtenni? Mi szől mellette, és mi ellene? A ,,hogyan'' kérdéseebben a stádiumban még lényegtelen, csak késÓ,bb jon el

az ideje.

Viszont ha már egyszer dontott, tobbé ne kérdezzena ,,vajon'' után! Nem lehet már az elsó felmerliló problém ánál azon morfondírozni: Vajon helyes volt-e a dontésem? Vajon nem kellene valami egészen mást ciinálnom? Ahelyett, hogy azon gondoIkozna, hogyan oldja meg a feladatot, még mindig a dontés helyességén rágÓdik. Mindannyián ismeriink olyanokat, akiknek egy d ntéshez végtelen hosszri időre van szrikséglik, ugyanakkorképe. sek pillanatok alatt visszavonni a meghozott drjntést.

A kérdések helyes sorrendje

a kcivetkező:

l. Vajon megtegye-e ezt a lépést?Miért? D ntős: t'rr7lllr ilt'tl Vlll]y scll-l' ). Hogyan kell eljárnia? Hogyan oldja meg a ktivctkcztí 1lrrllllÚltttit./ Mindig tartsa SZem e|6tt az okokat, hogy miért nem aclhirt.ja Íc|.

A bensőnkben lezajlott dialőgus kérdéseidontik el, hogy rrrilyen irányba fejI dÜnk, illetve, hogy n veljtik-ehatásszféránkat, avagy hagyjuk elsorvadni.

4. Személyes szféránk kiterjesztése

A személyes szférába be|etartozik |()ntos, ami iránt érdeklődik'

minden. ami érinti ont: ami onnek Amit fontosnak tart, azt megprőbálja a hatás.

kÓrébe vonni. Szinte kényszeresen topreng azon, hogyan tudná hatásszféráilit kitágítani, mivelszeretné személyes szférájának miné| tobb dolgát a saját

ízlésénekmegfelelóen a|akítani. Képzeljtik el, hogy Kis Vilmos és Nagy Richárd egy világcég ugyanazon tlsztályán dolgoznak. Ha Kis Vilmost csak a saját |igyosztálya érdekli, akkor ,kcis lratásszférája eléggész marad. Nagy Richárdot ezzelszemben fog|all'tlztatja a cég egészének mri,kodése, az Í.igyfélkapcsolat, a marketing. Ahlrtlz, hogy hatásszféráját kibóvítse, kapcsolatokat tart fenn a tobbi részleggel is. Nem nyugodott addig, amíg meg nent látogatta a világcég kozpontját. l.isztában van azza|, hogy mivel foglalkozik a konkurencia. Ezáltal Nagy l( ichárd hatásszférája szinte automatikusan novekszik. Kutatők megállapítottak, hogy egy vállalat tigyfélkore a cég,,szemé|yes'' :;t'Í.érájának kiterjedésévelarányosan nó. Sok cég kizárÓlag a már meglévó rrr:yfélk rre koncentrál, arra, hogy Ók hogyan vásárolhatnának tobbet. Más r'liIlalatok a még el nem ért vevÓ,k rt kutatják. E cégek keresik a választ a ki)vetkezőkérdésekre: Ezek az emberek miért nem nálunk vásárolnak? Ho. l'yan lehettink számukra is vonzÓak? Az ilyen stratégiát kovetó vál|alat .személyes'' szférája sokkal nagyobb, és rovid titon képes jelentósen meg. r

ri

jvelni az tigyfélkorét.

Kcinnyebb felelósség nélktil é|ni? Felelósek vagyunk azokért a dolgokért, amelyeket megtesziink' de azw is, ame|yeket nem teszijnk meg. Nagy kísértéstérzÍ.ink azonban arra, lltrgy ki| jjrrnk a felelósség alől. Gyakran egyszerritrb és kellemesebb gy rt.rrni, mintha a tcirténtekhez semmi k ztink sem lenne. Nagy ára van ennek .r rtta.9atartásnak. Egyre inkább mások játékszerévéválunk' és az általuk írt Ir rr!'atÓk nyv szerint kell élniink. |.tir.t

JI

Kétségtelen, hogy a legnagyobb elé.qedettséget akkor érezzuk. ha kiaknázzuk a bennÍjnk rejló |ehetóségcket. A siker nekem azt jelenti, ho.qy a le. hetó legjobbat nyLijtsam, ami tólem telik. Csak akkor élek igazán, ha teljes

Egy biztos: ntinden a fejÍinkbcrl irltlrrI t.|. t.:, ..t.l,..rlttl ( )tt (tls scnki más!) azért' hogy mennyi pénzrc ttI(| :|/ ('||\t)\(.Il't.zt.rrtIti lrÚt cvben szert

lr t.clelós

lr'l)ni.

lényemet adom.

Fontos tanács

Viselje a fele|ósséget a pénztigyeiért! A legtobben rendkív|il kcinnyelmríek, ami a pénzri.eyeiket illeti. De hol tanulhatták volna meg ennek ellenkez6jét? Ezen a téren általában a szijlÓ.k sem a legjobb példát adják. Az iskolában sem ismeretes olyan tanőra' hogy építsemfel a vagyonomat?''. A társadalom vásárlásra ciszt nciz: ',Hogyan mindentjtt csak a t lzott fogyasztást látjuk. KornyezetÍ.ink is tobbnyire roSSZ példát mutat. Divattá vált pénzgondokrÓl panaszkodni. Gyakran hallani olyan viccelódéseket is, mint: ,,T bb nap' mint kolbász''. Ehhez még az is hozzájáru|, hogy sokaknak a pénz cinrnagában száraz és kellemetlen téma: ,,Pél.ze van az embernek. arről nem beszéIiink''. Vagy: ,,Apénz nem minden''. Már azelrs6fejezetben is láttuk, hogy a pénz nagyonfontos' és csak akkor kap t lzott jelentóséget, ha elhanyagoljuk ezt atémát, és végtil nehézhe|yzetbe jutunk. Vagyis: pontosan azt kell megakadályoznia, hogy a pénz tril fontossá váljon az életében. Már csak ezért is viselnie kell a felelósséget a saját pénztigyeiért. Természetesen butaság lenne azt gondolni, hogy a pénz minden problémát rnegold. De legalább ekkora ostobaság azt hinni, hogy az ember pénzzel ne tudna érdekes embereket megismerni' ktilcinleges tájakat bejárni, rijabb és jabb érdekes kihívásokat felfedezni, és koncentrálni más tevékenysé. gekre. Ahogyan ma bánunk a pénziinkkel' annak a j vÓ.ben mutatkozik meg a hatása. De amit a pénziinkérttesziink, aZ egyenesen meghatározza a j vót. Saját perspektívánkat gy alakítjuk ki, mint egy divattervezó: elósz r rnegtervezziik a formákat, amelyek szerint a jovÓben éltink majd. Már a régi babiloniak is tudták: ,,Bolcs cselekedeteink végigkísémekminket az életcn' orcimet és segítségetnyrijtanak. De ugyanígy kísértenek bennÜnket az elhibázott cselekedetek is, hogy gyotorjenek és kínozzanak.'' Látni fogja, hogy a pénz vi|ága sokkal izgalmasabb, mint ahogy an aZÍ" a legtobben gondolják, vagyont felépítenipedig jÓval egyszeriibb, mint azt általában elképzelik. A legfontosabb, hogy vállalja a felelósséget, és fo.elalkozzon a témával. A szegénységnmagátÓlkeletkezik, él. Szegénység akkorj

n létre' ami-

kor megtagadják a felelósséget. A jőlétértis meg kell tenni néhány alapvető dolgot; hogy melyek ezek, erre késÓ,bb még részletesen kitériink. 38

Vállaljon

o o o o

te

ljes felelósséget az ÚlctÚÚrt Ús lr 1lclItz-iigyeiórt!

Lépjen ki a komfortzónájábő|| Tekintsen Ligy minden problémát' nrint csÓlyt a fejlódésre! Tegyc fel a helyes kérdéseket! Tírgítsa saját személyes szféráját!

\,ltItnak dolgok, amelyekre onnek nincs befolyása. De azt, hogy ezeket ho. értelmezi és ho.qyan reagál rájuk, aztmár tn donti e|. A dcintcs hatalrrrlt mindi.g a saját kezében van. A fclelősség azt jelenti: az tn beál|ítottságát és integritását semmi neIn

l.1.arr

trrtl.ia

rnegváltoztatni. Az

tn

válasza egyenlóa személyiségével.on dcint ar-

rrl|' hogy hogyan é|.Ezahozzáá||ás segítségetnyrijt ahhoz, hogy elégeder ti'll éljcn és a legjobbat nyrijtsa, amire csak képcs. Ha vállalja a felelósséget, rrrly hét éven belÍ"il vagyonos ember lesz.

A feiezet legfontosabb gondolatai

o

o o o o

()n nern rnindig fclelós a torténtekért,de mindig felelős azért, ahogyan czeket értelmezi, és ahogyan rájuk rcagál. Lzza|, hogy valakit hibáztat, átengedi neki a hatalmat. A rn lt dcjntései meghatározzák a jelent. A jelen dontései meghatározzák lr

jovót.

ho.ey mire vágyunk. jovÓten. a részijnk így határozzuk meg, hogy miben lesz Ahhoz, hogy hatásszféráját rnegncivelje, négy lehetőség áll rendelkeze-

A vágyak késÓtbiéleti.jnk hírmondÓi. MidontjÜk el,

sére:

l. Lépjen ki a komfortzÓnájábÓll

2. l.ekintsen tigy rninden problémát' mint esélyt a fejlódésre. Tegye fel tudok olyarr helyzetet teremteni, amely. nlagának a kérdést: ',Hogyan merlilhet fel?'' nem probléma tobbé ben ez a 39

3. Tegye fel a helyes kérdéseket! 4. Ha tágírja saját személyes szféráját, a hatásszféráia is automatikusan ncivekedni fog. a Idős korban az ember csak egy dolgot sajnál: azt, amitnem csinált.

$I

Csoda.e a í00 millio?

o Felelósség nélklil é|ni aztjelenti, hogy onmagunkat erótlen á|dozattá

degradáljuk, azaz o|yan forgatőkonyv szerint éltink, amelyet mások írtak számunkra. A felelósségvállalás pillanatában minden negatív érze|emelveszíti a natalmát.

on

,,A legt bben t lbecstilik azt, amit egy éven be|til el tudnak érni, és alulbecstilik, amire tíz éven beli.il képesek.'' Jim Rohn: The Power of Ambition

és senki más a felelős azért, hogy mennyi pénzre tud a kovetkezo hét évben szert tenni.

-

-

dcjntenie kellene, mit választana: 50 000 DM kiegészító keresetet a kG vctkezóhat hőnapban, vagy 1 000 000 márkát hét év mrílva? Az 50 000 márklit készpénzben szeretné megkapni, vagy inkább ,'egy bőr ndot teli képes. st.eckkel''? Ahhoz, hogy rovid távon valamivel tobb pénzt keressen, valG szín 1eg elegendóegy kicsivel tobbet te|jesítenie. De ha azt akarja, hogy hét .'vcn beltil 1 milliÓ márkája (t bb mint 10O milliÓ forintja) legyen, akkor .'kicsivel tcjbbeí'tenni már nem elés. l ta

Avá|tozások

t szinten mennek végbe

A változások tobb szinten is végbemehetnek. Ebben

a

konyvben ezek

kG

érzelmiállapotot szeretnék bemutatni.Igazi, gy keres változást csak .rkkor érhetijnk el, ha a fordulat mind az ot szintet érinti. ziil

tjt

|' szint: Egyre

inkább

gy érzi, hogy elégedetlen a jelenlegi hclyzctével.

Cselekednie kell. |'ttlda: írÓaszta|át elontik a levelek, és tn elhatározza: aclclig rtcrrt lrlrgy ja ab. Irlr

a munkát,

amíg jből meg nem láda, milyen színríis az írtiltsztltllittltk a

l;rp ja.

40

41

2. színt: A várt eredmény.e|tnaracl. ÚjatL-, es rijabb levelek érkeznek' Látja. ho'ey ezzel a mÓdszerreI nem jut a papírt meg vé.qére.Valamilyen uj technikára lesz szliksége, me.eolclás-orientáltan kell továbbléonie. FeIteszi a kérdést:Hogy tudok az eredményen javítani? Hogy tudok kemény munka helyett inkább hatékonyabban clolgozni?

Példa: tn sokat dolgozik, a keresete mégsem eIég. Uj technikára és stratégiára van szijksége. Általában éppen ezt várjuk el egy szakkonyvtól: mintát, amely eredményt hoz. A kcjvetkezófeiezetekben stratégiákkal, konkrét mÓdszerekkel és receptekkel ismerkedhet meg. A hossz távri, dontó változások azonban magasabb szinten mennek végbe. 3.

szint: A technikák elÓtbre vitték ont,

de ha más sikeres emberekkel hasonlítja cissze magát, Ligy tíínik,Ók kevesebb fáradsá.egal értek cél. ba' mivel befolyásos barátaik vannak, akik révénmesnvílnak elór ttik az ajtők.

Példa: Egy nem várt esemény kÍilcinosen durván érinti. Noha munkája minden idejét és energiáját igénybe veszi, kénytelen e|ószcir a feImeri.iIt problémával foglalkozni. Úgy t nik, minden a feie teteiére á|l. A megoIdáS nem egySzerrí: személyiségfejlesztés.a szemé|yiség kite|je. sítése. Ezbizony nem megy gyorsan' fdí'egaznem, hogy ezze]átecinikával befolyásos, sikeres barátokat sze rezzen.Sok ictőt kell bifektetnie abba, ho.ey olyan személyiséggévá|jon, amilyen lenni szeretne. Bizonyára vannak példaképei, emberek, akiket csodál. on éppen olyan csodálátra méltő lehet, mint Ók, ha ennek megfele|óen alakítja az életét. 4.

szint: Mikozben onmagárÓl és ismeróseirÓ,l morfondírozik, azalatt saiát világnézetét is átgondolja. Sokan nézik a világot torz szemiiveg"en keresztiil. Számukra az univerzum átláthatatlan óserdő, amelyben az emberek egymás ellenségei.

Példa: Vannak emberek, akik senkiben sem bíznak. Néhányszor csalodtak, és azőta résen vannak. Minclent és mindenkit szkeptikusan szemlélnek' és mindenben csapdát sejtenek. Saját lényLik a legnágyobb gátlőeró, hiszen Sem nem kedvesek, Sem nem megnyeróek' és így mások elhrizÓclnak tÓltik. Mi erre a.syő.eyír? Uj szem veg, amelynek Üvegén át más színben látják

a világot.

Az ismert menedzser-tréner, Stephen Covey élte át a kcive tkezó eseret: Covey egy rendezvényre utazott, ahol óvolt aze|6adő, így a vonaton el. toltcjtt időt még a felkésztilésre akarta fordítani. Az egvit áttomasnál be4)

szállt a fiilkébe egy apa három gycrckke l. A r'yt.lt'kt'k ltutlttrtltI eIkczdtek rcndetlenkedni. Kiabáltak, hangoskocltirk' li.lrrr'rlrlllt|. ltz iilt:sckt.c. cgyszG vlrl zavarták a tobbi utast. Apjuk azottlllrtt Itt'ttt It'1lt.ll k(izllc, rczzenéstelen ;rrccal bámult ki az ablakon. A gyerekek egyre Szemtelenebbek lcttck' l(trgtltlstlik ltz, iilcseket, sót még ltz cgyik utas ruháját is megh zkodták. Vcgiil tttliI.clly lr(ilgy haját rángatták, tlc az apjuk még mindig nem reagált. I]kktrrra ltztlttlraIt Coveynél betelt a 1ltlhár. Elhatározta, beavatkozik. Energikusittr lcllillt' és így szÓlt: ,,E|nézést, Iram! Nem látja' hogy a gyerekei mennyirc zavar.j1rk a rrIyan kedves' és rendet teremtene kozottÜkl'' (

t

bbi utast? Ha lenne

Covey biiszkén, saját igazának tudatában visszatjlt a helyére. A férfi,

rlrint akit fe|ráztak, a,'szőszőlőhoz'' fordult' és remegóhangon azt mondta:

''lgen, igen' nagyon sajnálom, hogy a gyerekeim így viselkednek. A felesé-

most halt meg . . . néhány Órája. Nem tudom, a gyerekek anyja ],('lll lrrlqyan lesz most tovább. Még egyikiink sem tudta igazán felfogni, ami tcir-

Azt hiszem' a gyerekek csak megprÓbálnak a maguk mődján Lirrá lenni lrelyzeten. . . Elnézéstkérek,nagyon sajnálom. . . '' Biztosan léteznek fekete-fehér szem|ivegen kíviil is pápaszemek, amelvck benntjnket is és másokat is boldogabbá tesznek, és a hibák és a kudar-

ttiIlt. .r

r

tlk helyett rámutatnak a lehetóségekre. Van olyan szemtiveg, ame|yen átapénz gonosznak

t nik, hiszen apénz. zel |egyvereket gyártanak, háborrikat robbantanak ki. E.nézet szerint apénz rrrlruányossá tesz, mohőságot és kapzsiságot sziil. Ez egyfajta szemlélet, de It:tczik másik is. Hordhatunk olyan szemiiveget' amely megláttatja vellink, lltlgy 2 pénzb6 kőrházak épi-ilnek, segíthet az éhínségcsokkentésében, Lij .'ytigyszereket fedezhetnek fel a segítségével'jobb életkoriilményeket lehet r t.Ic kialakítani, azaz sok jőt is lehet apénzze| cselekedni. Mit -gondol, melyik szemliveget kell viselnie ahhoz, hogy anyagilag na.'vrlbb sikereket érjen el, hogy boldogabb legyen? , szint; A legerósebb változást akkor érjiik el, ha mÓdosítjuk az onmagunkrÓ1 alkotott képet' |,.'ltla: Kemény Jancsi foglalkozásáru nézveeladÓ. Szorgalmasan dolgozik.

\|LrIrkája során elsajátította már valamennyi fontos technikát. VonzÓ egyé-

akinek kozelében szívesen tartőzkodnak az emberek. Az tigyfeleket

'rrrc'g. rrl'lrl tckirtti prédának. Távol áll tőír,eaza szemlélet,

hogy,'belekapni-kidon-

r..rri lelépni''. Ha megkérdezik, szívesen ad tanácsot. Elvezi a kliensek bi,',rlrrrát. Mindez nagyon jől van így, épp csak nincs benne semmi rendkívtili. \z iigyfelek még nem maguktőljonnekhozzá. Azigazi nagy ktiltnbség ott 41

van' ahogyan Kemény r nmagiit Iiiqa. Ha tigy tekinti magát, mint eladőt, neki kell azugyfé|hez mennie. Ha szakertőnek érzi magát, őtozzáfognak jonni. Dcjntéseink más és más eredményre vezetnek, attől ftiggóen, hogy egyszerÍíeladÓnak tekintjtik magunkat, vagy az a víziőnk, hogy szakériÓ,k va. gyunk. Enképiink végsó soron t)nbetetjesítííjőslattti vcilik. Volt egy ÍjzIetfelem, aki szívesen tetszelgett az á|dozat szerepében. Az volt a meggy6z6dése,hogy senkit nem szedtek rá olyan .uyakran, mint ót. A ,,mindenki-gonosz-szemliveget" hordta. Az igazsághozhozzátartozik, hogy az egyik vállalatnál tényleg háromszor egymás után becsapták, és sok pénzt veszített anélktil, hogy ezt bizo. nyítani tudta volna. Mindez csak erósítette benne a hitet, hogy szernélye mágikusan yonzza a csalÓkat. Azt gondolta, t l jÓ 6 erre a világra. Szerzódési kotelezettsége miatt még csak meg Sem tudott válni az említett céstő1. Talán nem is akart, hiszen így is erósíthette magában az ádozari,,.,"pét. Nem telt be|e hosszti idó, és sikeriilt engem is ráhangolnia erre a negatív szemléletre: ,,Scháfer rir, higgye el nekem, nem lehetiink etég ővatosak.'' Nemsokára azon kaptam rajta magam, hogy ,,ővintézkedéseken'' gondolkodom. Természetesen nem eZ volt a legjobb mÓdszer, hogy beilleszkedjek iij munkahelyemre. ElÓbb felkell építenÍinkva|amit, hogy e.eyáltalán |égyen mit védelmezntink. Másodszor is egyéniségemmel teljesen ellentétes ez a fajta bizalmatlanság, hiszen képes vagyok arra, hogy a kudarcokat apozitív oldalukrÓl szemlé|jem. Erósen hiszem, hogy mindennek van jÓ oldala is' Egyszerre elegem lett ebbő,l az egészbd, az aszta|ra csap|am, és kcjzcjltem a kollégámmal: ,,Vége! En ebben azirányban nem akarok tovább gon. dolkozni. PrÓbáljuk meg egyiitt kitalálni, hogy milyen pozitívumot tudunk kihozni abbÓl' hogy Téged háromszor becsaptak.'' Partnerem cltihtÓ,l kivtr scidve Üv ltcitte; ,,Pozitívum? Neked elment a józaneszed!'' Hogy rovidre fogjam: végtil is csak találtunk valamijÓt az egészben. A vállalat vezetíi' rossz lelkiismerettik miatt, készek voltak megIepó.n nogyvonal an bánni veltink. Egyetlen találkozásunk ve liik elegendő volt ahhoz, hogy egy jÓ kis summát ,,keressiink''.

Ne várjuk a csodát

-

tegytink érte!

CsalÓdást kell okoznom annak, aki aztgondolja, hogy néhány elsajátított technikával, minden ktilcjn sebb munka és fáradság nélktil millio*oi leh.t. Ez a konyv nem készétel, amelyet csak elég felmelegíteni, azaz átolvasni, és ripsz.ropsz gazdag leszel. Ilyen egyszeríen ez nem mrjkcidik. A lényegbevágÓ változásoknak mind az ot szinten be kell kcjvetkeznitik. Csak ísv lehet része ..csodában''. 44

E.ey nap Péter tanácsért fordult Jézushoz: ,'Mcslt.t , IliIl'.y( )|l rrlrgy gondban r.;reyunk. Nincs pénzt'ink, és holnap adőt kc|| l-ize1lrrilrk.''.lczus így vála-

.'z
,,Nem baj.'' Péter egyre izgatottabb lett: '.Mcstcr.' lle rtr Úr.tcd, azt mondholnap adőt kell fizetniink, de nincs pénziink. Ilz rrlrty baj.'' Jézus ismét ( sllk azt válaszo|ta: ,,Nem baj.'' .IÓ dolog, ha olyan emberekkel vehetjÜk k riil rrlagLrnkat, akik mindent ..lk vetnek azért, hogy megoldjanak egy problérn1rt' Korán kelnek, és késón Ir.kszenek. Annyi szakkonyvet és irodalmat olvasnak, amennyit csak tudtlrrtt

rrlrk' orcjmmel fordulnak másokhoz, hogy tanuljanak t
Addig foglal-

t.rlzrlak egy problémával, amíg meg nem oldották azt. ok azok, akiknél a 1rrrlllléma sző nem a kétségbeesésprogramját indítja be. Az i|yen emberek

Il('lll jajgatnak azon' hogy: ,'Miért pont velem torténik ilyesmi?!'' .Iézus egész egyszer en oldotta meg a problémát. Azt parancsolta Péter-

hogy menjen halászni. Nem vé|etleni.il mondta ezt neki, hiszen Péter volt. Az elsőhal szájában, amit kifogon, egy érme volt, és ezzel végÜl ki tudták fizetni az adót. '.' A tanulság e.eyszer :

rr.'|i,

Ir:rIlisz

l

:,zint: Ne várjuk a csodát, tegyÜnk érte!

' l

szit-tt: Ha halászni megyiink, hasznos, ha ismerjiik e szakma technikáit.

szint: olyan személyiséggékell válnunk, akierős

és kompetens, aki vonzani fogja magához az embereket. Péter azonnal Jézushoz fordult, mert tudta: majd eszébe jut valami''. ',neki .'zint: | Az adő nem probléma. Az állam nemcsak azértvan, hogy ont

'

',megnyirbálja''. .'ziIlt: A problémamentes ember identitáSa.

\ r rllíg teli van emberekkel, akik csodákat mrívelnek. Csodának nevezzÍjk r,,rrkltt a térbeli és idÓtleli eseményeket, amelyek ellentmondásban állnak . .lrIiri tapasztalatainkka|, szinte elképzelhetetlennek tÚínnek. Sokak számár r rrllir egy bizonyos szintrívagyon is csodát jelent. A legtobben kortilbeltil

j

annak ot- vagy tízszerese már meghaladja a fantáziájukat. VtlIt egy idó, amikor azaze|képzelés, hogy havi 20 000 márkát keressek, rr...' csodáflak trínt. 50 000 márkás jovedelemrÓ1 már álmodni Sem mertem. l . l t:s fél évvel késÓ,bb a havijcivedelmem már 100 000 márkára nótt. Ha r '.,zlrtckintek, már a nyomát sem látom a csodának, hiszen az eredményért | , rrrtlnyet meg kellett dolgoznom. ,\ ..csoda'' akkor jcin e|hozzánk, ha a harmadik' a negyedik és az cjt dik

Ir'rr r

vedelmiik dupláját képesek elképzelni

.'.,.rkt-an

45

SZinten is lényegbevágÓ változások mennek végbe. Ezeket eIcí tucljuk

teni.

készí

A

csodára várni legalább akkora butaság, mintha e.ey sportolÓ otthon a tévébennéznévégig az olimpiát, és abban reménykedne, hogy megnyeri az aranyérmet. Nem torténik ,,csoda'', ha nem teszijnk érte. Hogyan tudjuk elÓkészíteni a csodát? Hafolyamatosan tlnulunk és fejL eliink. Ez az én életfilozőfiám. Ha nem fejlódtink. meghalunk. Az élet nem más. mint ncivekedés és fejlódés. Ez azt je|enti, ho.ey olyan jÓkká kell vál. nunk, amire csak képesek vagyunk.

Konyvek Felfigyelt már arra, ho.gy a gazda.e emberek házában mindig van k nyvtárszoba? Mit -gondol, miért? Azért, ho-ey megmutassák, nekik erre is telik? Vagy talán azért lettek gazdagok, mert a kezdetektÓ.l fogva sokat olvastak? ,,Egy személy azálta|aelolvasott konyvek summázata.'' Miért olyan fontos az olvasás? Egy szÓ e.ey gondolat. Minél tobb Lij szőt sajátítunk el, annál gazda.eabb lesz a gondolkodásunk. Gondolataink hihetetlen értékesek. Erdekes, ho.ey .tyakran a szÓkincsijnkkel párhuzamosan novekszik a icjve. deImÜnk. Az elmiílt évszázadokkal szemben őriási az elónyÜnk. Manapság a k nyvekhozzál.artoznak az életiinkhoz. Mekkora lehet sé.s' micsoda e|6ny az e|rn lt századokkal szemben, ho.ey írott formában minderr ecldigi tudá.s és tapasztalat lényegéhez hozzájuthatunk. Egyetlen dolgunk, hogy megtaláljuk az informáciÓt. Minden leírhatÓ, vélemény.és szőlásszabaclság van, és feltalá]tuk a nyomtatáSt. El on ezzel a lehetóséggel? olvas az említctt teniletekkel kapcso|atos írásokat? Ha hetente két k nyvet végi.eolvas, az évente |00 k nyvet jelent. Hét éven beltil már 700-at! Hisz abban. ho.ey hétszáz kcinyv erejétól rne.eváltozhat a személyisége? Hogy képtelenségennyit olvasni, ho.uy erre nincs icl ? Akkor gyakorolja a gyorsolvasást. Az elsó konyv legyen az, amelyikból megtanulhatja a gyorsolvasás technikáit' Ha csak három Órát gyakorol, konnyeclén el tud olvasni l 000 szÓt percenként, aZaZ egy háromszáz oldalas k nyvhoz két Órára

Iesz szÍ.iksésc. Még egy jő tanács, ho-ey ho.eyan tud idót rnegtakarítani: amikor találkozik egy érdekes személyiséggel' ,,csevegés'' helyett használja ki a lehetósé. get' és kérdezze meg aZ illetót, melyik a két-hárorn leskedvesebb konyve, és miért. Azonnal hoz'z'á1ut így egy ingyenes osszefoglalÓhoz. Néhány percen beltjl el tudja donteni' el akarja-e olvasni a konyvet, vagy Sem. Én ezze| a mÓdszerrel tobb, kincset érő kcinyvre bukkantam. 46

liikernaplo

k

;\ naplok nyvek. olyaIt k nyvck' arnelyekct tttt íl.ttttk lltltlttlikIlltk rna.'Lrrrkrcil. Jő lenne, ha minden ember naponta írnlílr slr.jlit 'siLcttttt1lIrijtít. Je-

',)cLZen fel ide mindent, arni sikerlilt, mindcn clicsc'r.etct cs clismerést, 'rrllclybcn cddi.g része volt, ha fegyclrnczettcn viselkcclctt' ha rllcgolclott egy Ir'lltclatot vagy boldo.esá tett valakit. Nem mindig csak az a rnÓrvadÓ' amire emlékezlink. A hibákat és a téve. rlt.sgkg1 tizenegyszer kcinnyebben' és tizenegyszer hosszabban jegyezzÍ.ik rrrt'g. tl]iÍlt a sikereket. Ennek kovetkeztében sokszor rosszabbnak tlintctji-ik lr.l Irtagunkat, mint a valÓság. E'zt a negativisztikus hajlamot k rnyezetÜnk l .' |)cveltetéSijnk is alátámasztja. KiSgyermekként megkozelítÓ1eg minden r.'e ttrc tizenhétszer hallunk nemet. A hírek 80 százaléka is negatív. Ezértna.'rtrrl fontos, hogy cllenálljunk. és lcgalább az onma-qunkrÓl alkotott képet .r Ire lyére tegyLik. K icmelkedőszernélyiségek ha.eyatékában gyakran találni naplÓszerrífel;. l'yzéseket. llrclekes, hogy tobbnyire na.eyon korán fogtak hozzá a naplőíráshoz, jÓ r.rI lrzelótt, hogy híresek lettek. Annakidején mÓg nem is sejthették, hogy rrrtlycn nevezetes szernélyiség lesz belÓli-ik. Valőszínrí, hogy a napi felje.vy. ,,..sck hozzájárultak a késífubisikerekhez. Egy biztos: a naplÓírással megi rsszabbíthatjuk pozitív gondolatainkat. l't rÍ s ct n a g, t a,n n 1l i ra, ftl n t o s n a,k, h o g1l ír mo g rr1 l ! I:rl rnielótt rnegkezdcm a nunkanapomat, írok néhány sort a sikernapIlr111[;1. ezá|ta| erósítcrn az cjnbccsijléSemet. (A7. fejezetben látni fogja' Irrrl'y a j vcdeletn és a ma.sabiztosság osszefÜgg.) Az évek során sikernap l.,rrt nlcllrj clkczdtcnr írni cgy tlcttárat, egy fÜZetet a kapcsolataimrÓl, egy rr.'vtlcvezett felisnlerési napl t (hogy u.lyanazokat a hibákat nehogy még r .'\,SZCr clk vessem) és még néhányat . . '\ lnagabiztosság nerrr vélctlen. Nenl lehet elegendócn nagy aZ nbizal. rrrrrrlk! Hogy megálljt parancsolunk.e nlagunknak vagy továbbléptink-e, az lrrrrtlig attől ftigg, hogy rendelkeztjnk-c a kcjvctkezó lépéshezszÍ.ikségestrrI

r

,

t

.

I r

ri

lltttcl.

Sclkszor átéljtik' hogy aLacsony nbiz,alommal rendeLkez(Í emberek sentkx'kázltot nem nlernekváLLalni, abből atéy,hitb l kiindulva, hogy így ,,t,'.,.1 Íudjákvétleni magukat. De egy oLyan ember, ctki semnit sem kocká:.tctt, ,, n(nt c'sin L .sennit, annak nincs semrnije az. senki. ''\ siker és sikertelenség kozotti kiilonbsé.e az ontudatban rejlik. Ennek | |('|)ítéSéhezrendkív|il egyszerLí és hatásos mÓdszer a sikernaplÓ vezetése. ,,ttIt;!e

Kérem, gondolkozzon el azon, hclgy mi az, ami tegnap és ma jÓl sikeri.ilt.

Mit intézett el? Kinek tudott circimet okozni? Kitól kapon bőkot?

Ha most szinte semmi sem jutotteszébe, akkorb ajvanazcjnbizalmával. Annál is fontosabb, hogy nekikezdjen a sikernaplő írásának! Ha viszont elég erós az onbiza|ma, nézzen azonnal a kcjvetkezó feladat után, amellyeI továbbfejlődhet. Az cjnbecsÍ.iléstÓ1ftigg, hogy elválla|ja-e azt, va-qy Sem. Hogy mennyire igaz ez a szemlélet, kiderijl, ha a kovetkez6kérdéseket megválaszolja: Mi szeretne lenni, ha biztosan tudná, hogy célja megvalÓsul(állameln k, regényírÓ, Forma-l.es világbajnok, kanadai nagybirtokos, az óserdó megmentóje' egy híres ember élete párja . ' ' ) ?

Gyakran hissziik azt, hogy a kovetkeződontó lépéstazértnem tesszi.ik meg, mert t l kényelmesek vagyunk, vagy esetleg már ,,telítódttink''. Mindez azonban csak Íirtigy; a valődi ok az, hogy nem bízunk a sikertinkben.

Fontos tanács Vezessen sikernaplőt, így építsetudatosan az cinbizalmát!

o onérzetiinktÓ1 fiigg, hogy vállalunk-e kockázatot, vagy Sem. o Kockázat nélktil nincs fejlódés. o Ahhoz, hogy onértékeléstinketerósítstik, általában sem kornyezetlink, sem neveltetésiink nem járulhozzá,ke||6 mértékben. Az cjnbizalom saját értékességiinktudatábÓl táplá|kozik. A naplőírás segítségetny jt abban, hogy tudatosítsa magában a pozitívumokat. A naplőírás megtanítja tnt arra, hogy a jÓ tulajdonságaira cisszpontosítson.

Egy idó után beprogramozÓdik

az érzés:,,ez sikertilt, ezt le kell ír-

nom". Azt' hogy miben lesz részijnk, elvárásaink határozzák meg. Minél pozitívabb az cjnértékelésiink,elvárásaink szintje annál magasabb.

48

ljzemináriumok a konyvekkel szemben az, hogy cgyszcrre hallát is éljtik az elóadást. Annál ktinrrycbb a tanulás, átérezzuk és 1rrk. látjuk, rrrirlÓl tcibb érzékijnkdolgozik' Fontos a szeminárium vezetójével valő koz. r t'tlcn kapcsolat lehetósége is. En igen értékes embereket ismerhettem meg

A szemirráriumok elónye

r',/ctl

aZ

ton.

A tanfo|yamok alatt kiléprink a hétkoznapokből' így lehetőséget kapunk .rr llr' hogy cinmagunkat me.efeleló távolságből szemléljÍ.ik. Ez megk nnyíti .r

..Iaterális gondolkodást'', ami azt je|enti, hogy szokatlan, iij dimenziőkban kcpesek vagyunk gondolkodni. Elófordul, hogy ilyenkor az osztcincis

r.,

rlre

gérzéseinkre is jobban hallgatunk.

A koncentrált tanu|ás atmoszférája elősegíti, hogy hasonlÓ érdeklódésrí rt.sztvevÓ,kkel ta|álkozzunk. EzekbÓ1az ismeretségekbő,l értékesbarátságok

..ziivódhetnek.

A jő tanfolyamok drágák, és ez sokakat elriaszt. Annak idején' amikor .rlru volt pénzem, elhatároztam, hogy évente legalább négy szemináriumon r t.szCk részt. Ezt a ,,|uxust'' nem mindig engedhettem meg magamnak' dc .rzt is tudtam, hogy ennél sokkal megbocsáthatatlanabb, ha nem képezem ||li|gAm tovább. Azazcír, amelyet továbbképzésiinkértfizetiink,semmi ahhoz I,t'Ilt,St, amit az érdektelenségiinkért kell majdfiz,etniink. Lassan ott tartok' Irr rgy ning5 az az ár, amit ne fizetnék ki egy i-qazán jÓ tanfolyamért. ElóforrIrrlt, ho.ey egy szeminárium 30 000 márkába kertilt, viszont ennek kciszcinIrt'ttíen az elkovetkezend6 két hÓnapban a dupláját tudtam kiegészítóleg rr,'gkeresni. Arni nektink eurőpaiaknak hihetetlennek tÍínik.azt az Egyestilt Allamokl'.rtt már elengedhetetlenÍjI szijkségesnek tartják. Az amerikai vállalatok rrrirtclen évben átlagosan 40 napra mentik fel dol.eozÓikat a munka alol, csak .r,, tirt, hogy ez a|att az idó alatt tanfolyamokon vegyenek részt. 40 nap, amiés a cég mégis fizet. Nem kétséges, |.r rr az alkalmazottak nem dolgoznak llr lgy a cégnek megéri ez a befektetés.Japánban ez az arány még magasabb. A továbbképzéspiacaazEgyesÍ.iItAllamokban évente t bb mint 700 milIr:rrcl márka forgalmat bonyolít (a dupláját' mint a személyi számítőgép [izl..tliea)l Neki.ink' eurőpaiaknak, vigyáznunk kell, nehogy elvétstik ezt a fej|. 'tlcsi irányt.

l,éldaképek t1,lettink elsópercétÓ1 kezdve utánzással tirrrrrlirrk :t It.l'lttllIrt.I l\()| |l\ (.,/(. rrrrrk befolyása jÓval erósebb, mintahogy lllt S/,Í!'('5(.tI t.It:'lttr.tttr'tr|. | .'\l.l 49

len konyv va.ey tanulmány sem hat ránk és formál bennLinket olyan erósen, mint azok az emberek, akik k
Ha a

k

riiltjttiink él(íszemélyiségek jobbak, nint ni, ctkkclrfejt(Ítliink. Ha

viszont rosszabbak ntílunk, akkor stagncílunk. EzÍ" a hatást azért becstiIjtik alá, mert szívesen tetszelgiink az egyéniségpőzában. Legutolső tréneremnek csak annyi megjegyzése volt ezzelkapcsolatban: ,,Aki kutyákkal megy ágyba' az bolhákkal ébred.'' A téma fontosságára valő tekintettel ennek egy e.eész fcjezetet szenteltem. A |3. rész círne: ,,A mentor és a szakértóihá|őzat,,.

A csodához bátorságra van sztikség Efejezeté|éneztolvasta:

Alegt bbenttílbecsiitikazt,cunitegyévenbeliil

el tutlnak érni, és alulbecstilik, cmire tíz éven beltil képesek'

A valődi

fordulat akkor kovetkezik be, ha mind aZ t említett szinten mélyrehatő változások mennek végbe. Ez a folyamat idóigényes, de ha cl-

érte a megf'elelóérettségi szintet, az eredmény robbanásszerrí. E fejlódési menetet a bambuszfa példája jÓl illusztrá|ja. A bambusztermeló e|ii|teti a magot, majd befedi hamuva|. Az ,,a|vó,, n vény négy évig marad a fdld alatt, de minden reggel meg kell locsolni, négy éven keresztÜl. A negyedik év végen a bambusz hirtelen kib iik a felszínre, és 90 nap alatt

20 méter maeasra nő!

A bambusztermelőa négy év alatt soha nem lehet biztos abban, hogy é|-e

egyáltalán. Csak bízhat benne, és ápolja tovább. Egy hosszti távon gondolkodÓ embemek sztiksége Van eITe a me.egyózódésre. Az a |ényeg' ho.ey ne hagyjuk magunkat elbátortalanítani. Semmi nem adhat na.ayobb bátorságot, mint aZ, ha mind az cit szinten egyidejriteg dolgozunk. a ncivény

Kockázat né|ktiI nincs csoda Ahhoz'.hogy hét év alatt felépítse a va.9yonát' kockáZtatnia kell. Hogyan értelmezi on a kockázatot? ,'Ha gy harcolsz a bika ellen, hogy nem félsz, az szőt sem érdemel mondta egyszer egy híres torreádor. Ha félsz, és nem harcolsz, az is érdektelen. De akkor szembeszállni egy bikával, amikor fé|sz, az már valami.'' Egy sikeres ijzletember a kockázattal kapcsolatban így nyilatkozott: ,,Minden, ami valÓban me-gérte, azelején halálra rémiSztett.'' Ha nem érez félelmet egy rlj kihívás elótt, az annak a jele' hogy a feladat tril konnyrí. Az elsó fejezetben beszéltÜnk arrÓl, hogy .'JÓ lenne valami nagyot teljesíteni''. De mi az, hogy ,,na.ey'.? Lchet, hogy olyasmit csinál' amit sokan 50

rrrcgcsodálnak, de onnek ez gyerekjáték. Általában épp fordítva van: kemérrycn harcol' le kel| győznie a féle|meit, és a tobbiek szőra sem méltatják a rt.|.jcsítményét.Éppen ezért ne mtísokhozmérjíikmagunkat, hanem csak sa1ttt képességeinkhez. Kérem, olvassa el a kcivetkezőmondatokat, és gondol|'tyl7'onel azon, ho.ey onben mennyire kiforrott a kockázatvállalÓ képesség:

o o o o o o o

o o

(.iyakran elfelejtjÜk, hogy eddigi utunkon továbbmenni legalább olyan kockázatos lehet, mint ha letéri'ink rőla. Ha a pálya ismert, az még nem jclenti azt, hogy biztonságosabb is. Az élet játék. Akinem kockáztat, aZ nyerni sem tud. A Fcjldcjn nincs biztonság, csak alka|mak vannak. Nc halogassa a dolgait, a sikerre soha nem lehet igazán felkésztilni. A: egyetlen ember, aki soho nem hibcízik, az aki soha nem tesz semmit. ('Iheodore Roosevelt) A bizonytalanság fájdalma sokkal erősebb, mint a fájdalom bizonyossága. .I.én'll, hogy minclen akciőtervnek kock zata és ra van, de ez sokkal csekalyebb, mint ct hosszti ttív kockcízat és a kényelmes tétlenségcíra. (John F. Kennedy) Ha attÓl fél' hogy veszít, soha nem fog nyerni. V llaljon kock zatot; a padlÓről leesni nem tud. (Daniel S. Pefra)

I Ilr rrreg akarjuk változtatni a k riilottiink lévó dolgokat, ahhoz elószcir cinrrtltgunkat kell megvá|toztatnunk. Minden változás magában hordja a a koc-

k;izatot, hiszen valamilyen mődon elhagyjuk nlcgsZokott krjrnyezeti-inket. Szcrnélyiségtink fejlódése a komfortzÓnánkon kíviilrc csik. Egyik mcntG rorn azt szokta mondani: ,,Hagyd el a komfortztiniitlut! Mirtclcn rttcgolclott azonnal egy még nagyobbal.'' 1rI oblémát pÓtolj Ebbenakcinyvbentalálni fogegyStratÓgiát,arrtcllye I .]()tivlrIlrtt tlltr:yrl|rIr rrrcgrázkődtatás nétkÍ.ilfelépíthetia vagyonát' artlcIyrlek klrrtllr(lrillril kt.||t'

IllcScn meg tud élni. De sikertilhetezhét év alatt is! ('sttrllr trlt tiirttirlrl' ' ltIlrrI rliltozások mennek végbe. tnnel is megtcirténlrct lt '.t.stx|;t.'' ll;t kt.:'zt.tt lt|| .rr ra' ho.ey kilépjen a konlfortzőnáből' és kockázlrtrtt r,,li||lrIjr rrr l't't.,zr.' .tzr.tI . .'y kis SZerenCSe sem árt.

Tényleg sztikségrink van szerencsére? Önnek sok szerencsére van szÜksége. De mit értiirlk SZ(.t

('t |(..'(.

I

|',

|t

r. t

.'

t t

t'

l.rrucdjemeg'hogyelószciraztmondjamel'hogy mi Ilcttt;ls./(.|(.t|('.t. ,,\ ..,,. ||'llcsc nem valamiolyasmi, amire vágyunk, és anélktil, httly kttIttttrr.'t.l,l'.'tt rrrcgerőltetnénk magunkat, be is kcivetkezik. [rrank Sinatra e-gy éj szaka alatt lett sztár. Egyetlen élóadírsrls It.vt.I

5t

t.| |t. ; rr.''

'

Amikor szÓba kcrijlt, ho.ey micsoda hihetetlen szercncséje volt' álIítÓlag így reagált: ,,Szerencse.i E'Iíísztjr is nem aludtaIn át ezL az éjszakát, másodszor tíz éven keresztt-il készriltcrn rá.'' A golfpro|i Bernhard Langer felÍjtotte a fára a labdát, ahonnan aZ nem esett le. A játék márelveszettnek tÚínt. Langererre felrnászott a |ára, és egy ágrol kitit tte a labdát, ami pontosan a z ld pálya k zcpére esett. Lan.scrnek már csak be kellett igazítania a lyukba. ős me.enyertc a turnét. A sajtÓtajékoztatÓn e.ey iijsá-eírÓ így szőlt: ,,Langer Lir, onnek hihctetlen szcr.encséjc volt. nem?'' Bernhard Lan.9er erre azr' mondta: .'Igen. ezt már én is megállapítottam: rninél t bbet gyakorolok' annál nagyobb szerencsém van.'' A látványos szerencsés esetek pontosabb vizsgálata alapján me-eállapíthatÓ' hogy azok t bbsége nem más, mint hosszr"l évekig tartci, nem éppen látványos felkésztiléseredménye. és az egész ország tinnepelte.

a

pénzhcZ. ,,sze-

rencsés'' kezijk van. De ha valaki komolyan utánanéZ, azonnal látni fogja' hogy a szerencsét itt is hasonlÓ elÓ.}<ész|iletek elozték meg. Általában olyarr emberekról van

sz , akik megtanultak takarékoskodni. Megtanulták i

k

ct, azaz

e|s aj

átítoÍták az

a lk a lo

m me gra g ad

Li-eyesen befektctni a

írs á n a

k

ké p

A szcrencse esélyek formájában mirrdenkihez bekopog,

hogy észrevegyc aZ esélyeket. Mások ueyan felismerik ezeket' de nem képcsek dontcni. és mindcnt el. szalasztanak. A jő alkalmak hihetetlen sebességgel rohannak el nlcllcttiink. Ncm várnak a lassií emberekre. Azonnal lépni kell! Csak igazán kevesen vannak, akik felismerik az alkalmakat, és elegendó tÓkéjtik is van ahhoz, hogy cselekedjenek. Tényleg,.szerencsések. Még ritkább, hogy valaki elébe megy a lehetóségekrrek' o az irigylésre nléltőarl szercncsés.

o o .

. Il'e riilik figyelm|inket. Nagy meglepetést okozna, ha látniink, hogy a.'sze. r..rrt'sc fiai és lányai'' milyen rendszerességgel dogoztak a szcrencséjiikért.

lIajlarnosak vagyunk csodaként vagy Szerencseként ,,letudni'' azt, a|ni1,1g111 érttink. Még egyszer: a Szerencse évekig tartő elÓ,készÜletek ercd-

Ir..7

rrrr:t)yc.

lozzirírllásunktÓl fiJgg' hogy a szerencsét csak azért, mert ncm talá- nyveljÜk el, vagy kozoljtik: terméSzetfol ttiként k \zcrctlcsétlen flőtás -vagyok!'' Így a felelósséget Sem kell vállalni. és azza|, Ir.lrly ..Pechcrn van!''' jő kifo.eást is találunk. Minden embcrnek megadatott 'rz esély a sikerre és a szerencsére, fÓ1eg ha tudjuk, hogy ezekct elérhetjÍ.ik l

lrrrrk t.í magyarázatot

'.r1l1t

crónkbÓ1.

|..t'1les'

:

tÓkét megtakarítani, felismcrni az alkalmat, gyors dontést hozni, és azonnal bclefogni.

Ellenkezó esetben legfeljebb azt mondja majd' hogy peche volt (cz ...). Azza|, hogy vállalja a felclősséget,

. Ilerr. ugye' nem lehet mit tenni |.

r'

1rcs

megtervezni saját szerencséjét.

Mitol lesz va|akibo| a szerencse kovácsa? IIa elolvassa a

e s s é gé t.

cle nérnclyek még a dor mbolést sem hallják' mert fel sem ismcrték a lehetóségek eÍ.. Az, aki anyagi problérlák kcjzcjtt él. nyornasztő zílzavarban, mcrt nem tudja' hogyan fizesse ki a számláit, annak cgyszcrÍíen nenr elég tiszta a fcje ahhoz,

A szet.encsc cpíto,elemei

t-tlír lrettt. Mlisok

-

Mindig akadnak ernberek' akiknek k|iltjnos érzék|ikvan

z

A rőzsát látjuk' de az ásőt

clont(íkérdésaz' ho.uy On akarja-c vállalni a felelósséget mindenért '\ r..l' lt csodákért és a szerencséért is? Ha igen' rneg fog lepódni' mi mindcnre

Mi a szerencse titka?

1lé n

'.'krtck. és kockázatot vállalt.

'.'t'r.crtcséjét érzékeljtik,de az ezt rnegelőzó kudarcok és el(í
k

vetkczó fejczeteket, megállapíthatja, hogy sentttti

'It'llrrről nincs szÓ bennÍ.ik, amit nehéz lenne megérteni. Gazdaggá válni sem rlt'|lcz, csak meg kell érteni, és el kell sajátítani azehher' szÜkséges tudást' ( )IVasott.e ma már egy Órát, és írt-e vagy t percet a sikcrnaplÓ.jába.? Rít rrrrl.ja venni magát, hogy ncgyedévente részt vcgycn cgy tanfi) yarrrtln./ Il| l rrr |.ja érni azt' hogy onmagukra igényes embcrck kclz(jtt c I.jcIl.? K(irl rlyrí rrlcgl . rtcni ezeket a kérdéseket' de a megvalÓsításuk tnítr ktlr-lítttscttt
'

r.r t(irekszÍ-ink.

Egyrészt változtatnunk kell eddigi sztlklisltilrkrrlt'

|('l]-yclmcznÍ-irrk l I;rrtyszor

kell

nmagunkat. E kettó egyLitt

'1;11'ytr|lll

kiItrrlr.,

határoztunk cl valanit, és aztán mégsenl lctt llt.Itllt' st.tltttttl

Ilrről olvasharaz5.fe1ezetben. A régihozzáá||ással scttt Il:tt'1'tlIrll trtt1r' lenlrenemtudunkSzertte|lni,sem fosSZszokásaiIlkttiI ttt.tlt ltlt'tttt|' ttt.'.' zlrlladulni' Ha,,iirrá lesz rajtunk'' azűjmeggy6zcídés' rrlirrtlt'z tIl;Il l|(.l|! |(

'r'e

l' rlt problérnát. ,\ lehetőségek nem pazaro|1ákaz időt felkészliletlcn crtillcrt'ktt.. NIltlrl..rr |'t'zclctkezdcteameg.ey zódés.Hiszasajátfelelósségébcn.1 At'sttt|:tItr,r.'z . Ie rlgedhetetlen. Aki vállalja a felelósséget, annak mozgásblrrr vitIt ltz t'It'lt.

Ha valakinek nagy Szerencsc.|c van,.rkkor.uyakran elébe n]ent a lchetósél/

'''.i'.

ttt;i:,tt'l'zl

53

A Íejezet legÍontosabb gondolatai A legtobben tri]becstilik azt,

Miért nincs tobb Vagyonos ember?

amit egy éven beltil el tLrdnak érni, és alul-

bccsiilik, amire tíz éven be|Ül képesek.

o a o a

Lényegbevágő változások cit szinten torténnek: tettek, technikák, szernÓlyiségfejlesztés,világkép és énkép. Megláthatja a kockázatot a lehetóségben és a lehetóséget a kockázatban. Nagyobb rcim olyan milliomossá válni, aki ,,csodákra'' képes' mint e.syszer en csak 100 milliőval rendelkezni. Kockázat vállalása nélktil nincs csoda. Ha egy j kihívás elótt nem érez félelmet, az annak a jele. hogy a feladat

t

,'Nagy a ktilonbség akozcitt, ha valaki azért játszik, hogy ne veszítsen' vagy azért, hogy nyerjen.'' Daniel S- PeÍitt: Raisittg Capital

l konnyrí.

A látványos

Szerencse kcjzelebbról nézve sokszor nem más' mint éveki-e

tartÓ rendszeres, egyáltalán nem látványos elÓtésztiletek ereclménye' A szerencsénkért és a velÍ.jnk t rtént csodákért mi saját magunk vagyunk a felelósek.

I r'u}Ük fel, hogy Németországban ezer 2.5 éves fiatal mrrnkába áll, és On is l,rizcji.ik tartozik. Mit gondol, rnilyen esélyei vannak, hogy 65 éves korára rrrilliomos lcgyen? A statisztika szerint O'2száza|ék. Nézztik meg a németországi foglalkoz.

tlrtrlttak őves bruttő jovedelmét bemutatÓ adatokat:

o o o o o o

E7'30 százaléknak a j
jőmőd alapclvcit, tttittt ltItrrt'y t.z t.llllt'tt lt |'riIryvben le van írva, akkor azonnal felmeriil a kcrcli's: tttit:t't ttirtt.s lirIrIr r';t .'V()llos ember? Azéft, nlert szegénynek maradtli is Ú111lt:rr tlyt.tt t't'yszt.ttt \.'rnmiból nern áll mindennap írni a sikernaplőba, tlc ttgylrlrír'y t'l t: Ir.Itr'l ;tzl |.'lcjteni. EgyszerÚí dolog havonta megtakarítani tíz, szlizitltlkrlt. tIt' ttt'Vlttt rlvcrl egyszerííelkolteni is az sszes pénzt. Nem ord rlg(issr''r' s()l\ l|('Il/l l\(' Il;l olyan egyszerÚíelsajátítani

a

ugyanolyan kcinnyÚíkcvesebbet is kerestli. Mcggy<ízódésiink fi-ig.svényében dontijnk az egyik vilgy ll ,lrrs mellett. rr'l11i. dg

111t.1'r rl

'111151|'

(iondoljonanyaralásra:némelyekszeretnekegésznapttttlztlttllt(|ltttrrl|.'

|.rrtlrli a napon' másoknak mozogniuk kell, és Órákon keresztiil t-(l1llltllr|:r,. rl.rk. Azért toltik í.ey az idejtiket' mert me'egyózódésiik' hogy az' iiltlrlrrk r,'lr

|:l\Ztott mőd az optimális nyaralási forma.

54

55

Van egy kciz s vonásLrk azoknak, akiknek nincs pénzlik. Foggal-korcimmel ragaszkodnak bizonyos nÓzetekhez. amelyekkel alátámasztják. hogy miért nenl képesek va.syont felépíteni.

Azok, akiknek nincs pénzr'ik, soha nem határozzák meg Világosan a gazdagság ÍogaImát Mit ért tn a gazdagság fogaImán? Megjelenik-e a lelki szemei elótt

'.,

egy

konkrét szám? Az. élet hasonlít tl csoma,gktiltló druh zhoz. Azt ktiltli, tttnit a,karttnk. Nern eléggépontos nreghatározás az, ha csak ,jő sok pénz'' után vágyakozunk' Ha egy katalÓgusbÓl valamit me.grendel, azt biztosan nem gy teszi' hogy kozli: ,,KÍ.ildj n valamicsinosat!'' Ahhoz, ho.ey a j létet viIágosan rneg tudja határozni, szi.iksége Van e.gy konkrÓt számra. Ir1a |e az cisszeget, amely onnek a jőnődot jelenti.

évben-forintom

..Szereztenr egy csoportképet' ameIyen a cég azon dolgozÓi voltak rajta' .rIik évente egymilliő márkánál tobbet keresnek. Elhatároztam. hogy én is l'.lzÓjLik fogok tartozni. Egyiktik képéreráragasztottarn a sajátomat. Napon. t'r t(jbbszcir is ránéztem erre a csoportképre' amelyen én is ott virítottanl. rovid idóre becsuktam a Szcmern, és szinte szu.9gcráltam magamba' 'rr.rjd Ilirr:v milyen érzés|esz ezek kcjzé a sikeres emberek kcizé tartozrri. Miról be-

lesz.

Mindaddig. amíg nem.tudja ezt a szárnot pontosan meghatározni, azÉ|et nem tudja ,.elkiildeni" Onnek ezt az osszeget. Egy jÓ tanács: késÓ.bb természetesen novelhet a summán, de arra kérem, nlost mindenképpen írjon le ide egy számot magának. A gazdagság értelmezéséhczhárom dologra van sziikső.ee: ismernie kell a pontos osszeget, a számot le kell írnia, és ezt vizualizálnia kell. (iondo|jon pélclául egy AGYra. Miaz. aIni Inost aZ on leIki szemei cIott megielent: az AGY sző, vagy konkrétan lát is egy heverót? Frissen beágyazVa vagy gyLírcjtten' esetleg fekszik benne valaki? A tudatalattink nem szátnokra és szavakra, hanem képekre reagál. A jÓmÓd Í.elépítéséhezsziiksé. glink van tudatalattinkra, mint e.syfajta szovetségesre. Ő azután automati. kusan elvégeztcti velÍink a legfontosabbakat. MegprÓbálta.e nrár kép formájában eljuttatni tudatalattijának azt' amire vágyik? Ha gyakran nézÍink egy képre, az jőva| erósebben bevésódik a tudatunkba. Vágjon ki e.ey képet arről' amire vá-qyik, és nézze meg olyan gyakran, arnilyen gyakran csak tudja. Ha látja, hogy mit akar, kcinnyebben tud azonosulni a céllal. Ez nálam eddig még mindig bevált. Talán ncm is engedhetjiik meg magunknak azt, hogy másképp járjunk el. Agyunkrrak ugyanis sztiksége van ilyenfajta térképre. A napi in',norrnális'' geráradat teljesen sszezavar benni'inket, így ne is csodálkozzunk, ha semmirc nem jutunk. Nemré-g sszeismerkedtem egy sikeres fiatalemberrel, aki hat évvel ezelótt e"gyszer szerelő'}<ént kezdte, és most vállalata vezetígár:LíLjához tartozik. o mesélte nekem a kovetkezÓ,]
tilgetnénk, hova utaznánk, hol ebédelnénk, egyáltalán nrilyen érzÓs is lcn-

rri'cz. Tudtam' hogy el akaronl, és el is fogom érni a célomat' EgyszerrJíen rlrt'gkoveteltem magamtÓl. Elhatározásom rengeteg energiát szabadított fcl Irr.tllle ITt. Amíg crrc a célra konccntráltant, senlmifélc kétclyt ne In éreztent. ,\ kép bennem már valősággá változott, miclótt rnég a szándékom megval,,srrlt volna." I lat év a|att az illetó felkijzd tte magát a vállalat yezeÍ'6 gárdájába. Az a 'zt'rrlély, akinek a heLyére a sajcít arcképét r0gaszÍoÍta,ÍelnondoÍt. ( iondoljon bele: ma én pontosan gy élek' aho.uyan azt Líz évve| eze|6tt . Il'c1lzeltenr magamnak. Sem jobban, sem rosszabbul. Annak idcjÓn ez cso.|.rrrak t nt. Ma már tudom. hosv mLi,kodik.

Fontos tanács I;ogalmazza meg magának pontosan, hogy tnit aklrr

e

lerni' és

scn erról álomalbumot:

Vegyen egy fotÓalbumot, és ragasSZa bc tttitttllrztlkltI lt ktl1rt'kt.l. a jtvÓten élctc ri'szÚvtir'liIi;rrtlr|i! Koncentráljonacéljaira.arra,hogymivcl lrklrrl.trr'llrIktrzrri'tttt|\'t'tt

amelyekrÓ1 szeretné, hogy

etnberré akar válrri, n-rilyen anyagiakkal kíviirt t.t.tttIt.llrt.u tlrI

a olyan képeket válasszon, amelyek érzelrlti|cg is t:I irrlll*l a Lapozgassa az albumot, amilyen gyakran csak lt'lte t! a Csukja be ezután cgy pillanatra a szemét. (ls ktl1rzc|1.'t.l' Ilr'l't'

ttttl

látna, hallana' érezne, milyen illatokat és ízcke t til.t./ttt.. lt:t tttttl.|. valÓsággá válna. Szuggerálja magába ezt a7 e rz(.st

''

!

Akiknek nincs pénzr'ik, a jÓ|étre végso célként tckintenek lIa jő a hangulatunk' hajlunk arra, hogy célkitÚízéseinkct tttctl.Itirr't.t;rrt' \ r:zont ha lelkileg mélypontra ker|iliink' szívesen alábbhagyrrliItk' l\ tr;rl'\ a/

életcélokgyakori rnegváltoztatlisa rtllir cslk azért seIll hasznos' tnert tudatalattink egyfajta állandÓságot ige rlycl. Mincl nagyobb célt tÍíztiÍnkki' aIlnál -l.itllirt kevésbÓ tanácsos megr'áltoztatni' Orl is f'cltcttc tnár rnagl,trlak a kőr. clést: ,,.I.r]ízzck ki magamnak kisebb. clc rcírlisabbnak tr]íníícÓlt. vagy koncentrírljak valaIni szintc elérhetetlenre.].' En azt vallonr, hclgy a na.ly cÓlok

|'l'I.\ZC a nelrézségck cl(lbb-utÓbb itt is fclrncrii]Ilek. Mi ekkor a me.soldás.J t 1lrllb cél . . . |:z'ért olyar-r fontos' ho.ey lclki szcrlle irlk clcítt aprcl probálkc> 'rsrlk hclyctt egy igen na.ly cél lebegjen. Ilbbcrt aZ csctbcll a proble rtta ne Ilr r.'.zi Cl teljes egészébcn a kilítist. trr tor'ábbra is tLrclni fogja' hogy nliért

':rr:ilia azt. lrrrrit csirtál.

sokkal j obban keresztli l vi hctÓJ<' rn i nt a kics ik' Mc.Qtnclnclottr, rn iért. Ha cgy kisebb célt tLíZtijnk ki. ős annak clőrÓsc kozbcn fclrncrÜl egy problénra' fennítll annak a veszélye. ho.ly ncrn lát.juk nlár magunk clótt a célt. mivel a problérna képes azt cItakarni.

Ha a cél irányába tckintÜnk, csak a problérnát látjuk' a cél ntár e.lyáltalán ncnr lírthatő. Abban rt pillonaÍbtttt, atnikor ttt,n Íutlunk a c lrtt ss:'pontosítani, a dolog eLveszctt, cl,ijnÍ bcnniinkat a.f'űlt:lent és a kótség. Tudja' ntilycn Lltat válaSZtanak az embcrck, hogy ne kelljen egy bizonyos problémával foglalkozniuk.? Új cett keresnek.

7

\ rrrlisik ok, arniért a nagy célok elcíIlyÓsclrlre k.ltz ltz. Iltll'V:t t't'ltrl. liltlrl li'.jLr'1ti|'.lehetősőgck iránti érzéktink.HirjIlrrrrtlSiIl\ \il1'\lIll|\ ilIIlt. Itrrt'y t'sitk

.,lr,lrrr rrtértékbcn íigyelj|ink valanlirc. aIttettttr'illL.tr.rIl.r|.r..rtlll\(.(:l('//tik rrr.rt:ttIlkat. FIa nagy célt tÚízÜnk ki nragttIt|ittllli.ltz Irr |/ /,|,'\'.1tl. Itr r..\' l. tIrrri ll kcjrtinkct'hogymegllissttklt lrlr'ltlll't Ir.Itr.l.r.,l..'r'l..r.l ltrr.'tllJ

'rl'Úrcleklcíclési

l 'rrre rctsÓgcket

k

ss|ink.

,\kik nagy va-eyottnal rendelkeznck, tltlir

lt kt ztlt lr'l'lr.rr r"( rr rrr'r"

r

(

i

.'|'lrttűízteknlagr-rkclÚ.Aproblémajclcrltríscl1]t'Itlttltlt''.tllrl| |rr.'. tttt|\.tt't .

Ilrozval
reLatíy,c Ái.r.tlr..Itt.',:,...'t., lttttItl Irrr..'.,|.lIr.r

ilnnak. Vegytik pélclának Tcd.I.urnert' a CNN tcr.cltliIslts:r.' ;tl.t1rtlr'1'r| \ . .i. ()ll,tttt t l',l ,ll 1lt , '1ltIllárgyermckkorábanIrle.ctanítottaar|llazltIlt1lt.lrlt , ttttr'qtttl elé, aneL'v-cket a:'éLatben nen les:tl k[1lt,l.'|,'tttt, |,,| |rrrrr, r lt.li.()7'tA' hogy ftlépítia vilá.c lcgna.eyobb tér',clrcltrjlrt |.IItr'ir rr'. . Ir'' .l lr céljírtrncgvalÓsította, jti nőhány problőnliivilI I't'lIt.ll It|( .'l Il'.|. lIr' I,l'l'urttcregysze'raztnyilatkozta:,,'fcljcsen nlinclcsy. tlttl\t tt tr, lr,,, r ]l;ik clóttertl. a célornhoz képcst c.géSzcn clcnyÓsztíIrck trrrrt..|.. t.'.l ||l l!1

r

rl

I

.

I

el a nehézsőgck ZLírzaval.ábirn, hiszer"r a cclt Íillylrrrl.ll() '.||| l.Ill elótt''.

l '',/tcl1l ''

r.rllltItl

59

|||]

Akiknek nincs pénztik' azokszámára a jolét megteremtése soha nem je|ent muszájt Képzelje el' hogy az erdÓterr sétál, és odaérkczik egy szakadékhoz. Ko. r|ilbelt-il ot méter mélységbenmeglát egy pénztírcát. óvatosan nrespr
A

nagy vagyonnal rendelkezÓ,]< elsíísorban nenl vasfc.eyelrn|ikrÓ1 híre.

sek, hanem arrÓl, hogy azt teszik, amirÓ1 érzik' hogy muszáj me'gtenniÍjk. Másképpen nem tudnának létezni. Elviselhetetlen lcnne számukra az érzés, ho.gy ncm a lcgjobbat hozták ki magukbÓl. hogy szegényck és átlagosak. Ón tl nti el, hogy tígy tekint-e t,,alamennyi célj ra, mint ctbsz,olLit mu.szcíjrrl. Ne felejtsen el jra és r1jra belenézni az álornnaplÓjába! Csukja be a szemét, és képzelje el' milyen is lesz így élni. Tegye ezt legalább hárorn hőna. pon keresztlil! A hannadik hÓnap végénérezni fogja, hogy a tuclatalaÍtijct elfogodcttt egy nagyonftlnÍos dolgot, azt, hogy on ncn leht,t tuhlig boktog, amíg c céljait el nem éri, és ha sem,mi nent válto:'ik, az borz,asz'tr|ftijdalnat jelentene, egyszerííen musz(tj elérnie azt, amit elhatcí,rozott. Ha idáig eljutott, akkor k telezze el magát nyilvánosan arra. hoey on és a csa|ádja jőmÓdban fog élni. |ntézze rigy, hogy egy idó után mindenki elvárja Ontol, hogy beváltsa az ígéretét!Innen már nincs vissza t, hacsak nem akarja, ho.ey kig nyolják. Lehet' hogy ttilkeménynck tr]ínik ez az iit. Talán még nen-l is kristályosodott ki onben az az érzés,hogy vaIÓban szeretnc jÓlétben élni. A k
Akiknek nincs pénzuik, nem e!ég kitartoak winSton Churchill már nagyrlrl ()t t'tl '',tllt. ltIttikor nreghívták a sziilóvárosa melletti e.syetemre. hogy tltrtstlIr t'r'v t'ItílrtIlist. IIogy Churchill clfogad-

a me.uhívást, Óriási eseménynek számított An.sliában. A halIglrttik az or'zlig nlinden tájárÓl érkeztek, hogy személyesen is láthasslik rnirrclcn id(í< It'lrragyobb angol poIitikusát. Az a hír járta, hogy Sir Churchill élete lcgna.'vobb beszédének megtartására késztjl. A hosszr'i, moz.galmas éIete során t;r

(

)

\ s Ze.s y

ííjt.jtt

b o l c s e s s ég e

t k ívá

n

t

a

s

z a va k b

a

cin ten

i.

Ilntberek ezrci Liltek az elóadőterembcn, szinte osszepréselődve' és fe',, tiltcn várták a nagy cseményt' Churchill felállt a helyérÓ1, odament a mik-

nondott' ,,Soha ne add fel soha, soha. soha, soha.'' - egy szőt sem szÓlt tobbet. llzLrtán visszalilt a székére.Ennyi volt a beszéd, \ jclenlévok is lassan rnegértették: Churchill nem akart mást mondani, mert ..r'llltlli más nem volt, ami csak me.gkozelítette volna ennek a fontosságát. | 'z rlolt a tartalma az ő életének:soha nent Í.eladni! lIa már Ligyis csak e.ly pár szÓt szőlt, akkor vajon miért nem elégedett rrre ! atlnyival, hogy: ne add lel!''? Miért ismételte meg négyszeregy',Soha rrr;is utát-t; ,,soha' soha, soha. soha''? Churchill az emberi terlnészetjő ismeltl1t:. Hajlamosakl',ogyunk arro, hogv korltítokat cíllítsunk magunk elé. I [a valarnit |eIadunk, azt me.gindokolni már nem nehéz. Ha akadrilyokra ,',t ttttlol, a:'ok be i:^ ki)vetke:nek. Aki határozott célt tríízki magán ak, az nem . llgcdheti rneg, hogy bármi is e ltcrítse ettÓ1. Nem johet kcizbe semmi! Mcrt .rztltt Ityotnban, amitlt megriad valarnitÓl, az elÓ.bb vagy utőbb be is kover |,'r'zik. Akkor ténylcg jobb. ha takarékoskodik az energiájával, és bele sem rr

l.

r|-cl1[67. és anrryit

L'zcl

scrnrnibe.

l\ rnikor nénlet repLil .eépek bombázták Londont, Churchillt szorongatták 'r llizalnlaq.i, hogy adja fel a harcot. Kozrefogták, és nregprobiílták rábeszélrIt ..Nenl |átja. hogy a bornbázás ntennyi áldozatclt k()vctcl.] Knpittrll1ljon' a

rrL:ttlctek gyis gyóznek! on lcsz a felelos az tirtcIrne tlcIl vcrtlIltlisÚrt. A nc1l l'Lirlhódik az On konokságáért. Térjen észhez . . . '. Á||ít.iI.rli (.llrrr.t.ltiIl r.'zctt ,r t'jszakán klével a német bombázÓk irányiiba IltttIllt()tt' tis:tzt |'t;i|(rltllt: \ctn gyóztok lc! Soha nem adom fel! Soha. sohlt, stlItlt!.. l\z ehhez hasonlő, pattanásig feszijlt helyzctck stlkttItkrtltk lt., t.lr'i:L.||tt. l''sÚg hertárát jelentik. Az ilyen helyzetekben áltitllillltrr IttitltIt.tl lr.tt.tI t.., |;t el|ordul t ltink. Azok, akik eddig segítcttck r.is ct.rll ;ttIl;t|'' r.l|.rt., '.'rcsltdÓ l.,rIIlitk. vagy e.eész egyszcr en órliltnek kiáltaIllrk ki lrt'rlrriilrl't.l. ttti..' l ls\Zlbb esctben bríntudatot ébresztenek benniink. [-uther Mártonnak a ,,határt'' elsósorban nem a katoliktls r'1'VItltz ;t.lt.ttlr.I t'.. lrrtlcly kivetette és ld zte. Barátai' lelki társai voltak lrztlk.lt|'t|' IrttttIrt .l.|1()t keltettek benne: ,,Mi ttjrténik, ha nincs igazad? LI1rny czt.r.t'tltIlt.t It.t|.t |.Lr llírja el a lelkiismeretecl.? Nern lehetsz annyira biztos a tltl|!ttt||'ltll. rr.'l't . rt a kockázatot vállalni merd! A miattad rneskínzottakőrt (ir(ikkL:rlst.Ittt l()1'()(l afelelósséget. '. ''

Mic|(ít tigy tapadna egy célra, mint bélycg a levélre, l.iszÍ.áznia kell rnagábarr. hogy korllolyan gorrdolja.e vagy setn annak mcgvalÓsítását. Előior. dul ugyanis' Irogy valaki nagy nehőzségek árárr eléri a célját, najd csalődottan nc.lálIapítja' ho.ey tulajdonképpen nincs is kedve azegészhez, Ós igazábÓl nem is így akar élni. Hányan álrnodtak már saját házről naey kerttcl, éS amikor vé.crc bckcjltoztck, egyérteln lctt, ho.ey mindez ttil sok munkával jár: állandoan f|ivet nyírni, takarítani' tatarozni . . . ValÓszínLí, hogy ecy nagyobb bérlakássa1 sokkal boldogabbak lettek volna. Szeretné tudni. vajon cÓljának elérése valőban boldoggá, elé.ecdettéfogja tenni./ Ugyanis ha ezt elóre nenr Í"íszLá,zza rnagában, e.vy hosszri és fáradsá.eos t vé.cÓn lesz kÓnytelerr cinnlagának bevallani, ho.ey tulajdonképpen nenl is ezt. hanern e.eÓszen mást akart. Ha viszont teljesen biztos a dolgában, cz a bizotlyosság még ktilrjn rnotivál erót

is

l, IcIcíscjk azonban rni vaeyurrk. Az ellenÓ,rzés joga rnindvégig a miénk, a ncclzserlinket pcdig nekLink kellnrcneclzselnlink. Solta ne.fogatljon el.li)!, t ,'ttt!elt hatalnat, antelyttck tt.jrtt.jtt ,'! rr rt: ()ttJbLcl ssíga t,éget ér! Egészl .'t'S_e l nyertes-c percs iieyekben. vagy hogy rnerrrryire tiszták az adÓiigyei, , ',r'li tnind a saját felel ssÓgi korébc tartoznak. A szakcmberek se.sítenek Il.,\ il|l. dc Ón a fón k. |:rtlckes rn
rll(

trrrl;r1. l.'Ú

o

milycn rÓszletet!

Most csukja be a szcmét, és -eondoljon arra. hogy a kitÚíZott cél nár megva. lÓsult. Kőpzcljen nost el egy tipikus hétkoznapot ebben az írj helyzetbcn. MiIyen érzés?Mi mindennel kclI foglalkoznia? Milyen nehÓzségek mcriilhetnek fel? Ha a gyakorlatot tíz pcrcig kibírja, és mőg akkor is jől érzi rnagát. akkor majdnem biztos lehet abban' hogy a céIja eléréscután is elégcclett lesz. Ebben az esetben mc.eéri' hogy soha ne aclja fel.

Akinek nincs pénze, aznem válIal Íelelcísséget Csak a bizonyítványunkat magyarázzuk, ha encrgiánkat '.rniértek.' megválaszo]ására pazaroljuk. Nincs értclrne nre.eprÓbálni a rlLiltat jobb szírrberr fcltlintetni' hiszen utőIag már sctntnin ncn'r változtathatunk. Fontosabb a ,.hogyarr'. kérclésekkela megolcliísrlt koIlccntrálrri, és azokat az utakat keresni. amclyeken ntost, illetvc a.j(iv rcn.jlirni akarunk. Mindig fele lósek vagytrnk, I.ra valllrni ncrrr tigy sikeriil, ahogyan elképzeltlik. E'zt a |elel<íssőgct scllrlr Ilcttt rLrltázhatjuk át másra orvosra, Ligy. - a szakértÓ,}ire, védre vaey az adőtanácsatltir.a. .lrlllll' ltlt clevc Ligy tckintiink mint meneclzsereinkrc, ak ik llizt rrryt rs 1lI tlblérnáknál scgítségLillkrc vannak.

l:cltételezve' hogy ..min
jelenthct. Arről, hogy a célját

valoban el akarja-e érIri vagy Scln' a kovetkez liéppen gyózóclhet Ineg: KÓrern, írjon lc lla.lyobb céljai koztil egyet (háZ, kocsi, munka, tcvékeny. sig, vállalkoziis, társ, utazás...), és prÓbálja mcg annyirl pontosítani, ho.ey czt rnilyennck képzeli el, anrennyit.e csak tudja! Ne hagyjon ki sen.

rcrn. válaszolj a nleg a kc.ivetkez kérdÓseket:

o

c]k vetkezencló l2 honapban?

__forint

l

Itlgyan számolta kí ezt az osszeget.? SZÓlna a kovetkezőszárnolási

nlődszerhcz: vcgye legrrragasabb havi keVégLil ezt a csr'icsj vedelrlet nrJvclj e havon| | ||/, sz'áZa|ékkal. Rossz érzésígy kalkLrlálni, vagy csak egyszerÚíen rígy érr ltrlgy ez irreális.? ltt a:, ideje, hogy felcl(Ísséger v Llaljon a sikereiérrl Az elÓ,bbi számolás . r..rlttlénye ncm a Szerencsén va.ey nrásokon rn lott' és netn fliggott a cSill'r.'rlk állásátől sem. on egyeclÜ| érte ezt el, és csak nmagán mrilik' hogy l lr'llr,ltltisítjíl.e eZt vagy Scl-n. \ | tt

r

.'..

t'tÚt' és szoro..:'a, tneg l 2-veL.

r

l ltt

t,iszonÍ lrcbes:'éLi magtí,na,k, hogy ezeLeve képtele n';ég, g1l sttjrít nagcL

' ,tIlr;Í lja a:.t, hog,y nérrékcLéseegészségeslegven. Irclntrls az is. hogy a . .rrt.scredmőny gyorsan nre.lismétlődjék. Ugyanis így tLrd.ja bcllizorlyítltni rl'lirlak, hogy a siker a saját rnríve, és nem valarl i|é Ic kii|()Ir Icgcs kiir'iiIrrrí' jíltszottak szcrcpet. Fogadje eI. hogy tn nagyoIl tchctsÚgcs. tis vli||lrljlr , t..Iclcísségct a saját csticscredtnőnye iÓrt! .l.

rL'' L'k

Akiknek nincs pénztik, nem hajlandoak |

1

o száza|ékot nyujtan

i

\ki kifogírsokat keres, az talál is. A mentségek azcr.t tllyltIt

].lt

gyakran élet|ilozcifiának álcírzz1rk , ']'. rrlint élethazugságok, iir|i.eyek:

o o

Ó]
A

r

t':zt.|\...'.'l..

val
ttt.t

jovÓte n is elégedett leszek azzal' anlinl most v.lll'.' ..[ [a nlindent beleadnők' érr lchetnék a legjobb''' t\

( )||I)ccSapáS!

félelem és kisebbrendrlíscgi érzésrejlik e két kijclcnttts Il|.i.'( lll o-)

Az e Ic'gcclcttscg ma.easztos cél. Mindent elk vet|ink annak érdekében, hogy boIcl
Akiknek nincs pénzl.ik, azoknakjo tanácsadora van sztikségt'ik A gazdagsághoz elengedhetetlen feltétel ajő tanácsadÓ. Egy olyan szelrrÚlyiség, aki jőval sikeresebb nálunk, a szárnyai alá vesz benntinket, és 1llirtfogol. A rendkívtili teljesítményekre képes embercknek általában volt ('1ly tanácsadÓja, de legalábbis néhány k zeli példaképe' akikkel bizalmi vi'zr rrtyl'

tudott kialakítani.

A sikeres emberek határozott ontudattal rendelkeznek. Erós

cinérzetLik Itlllltt nagyon neheztjkre esik elismerni, ha hibáztak. Kétely esetén, ha más i.ltítt nem is, de |egalább cinmaguk elótt jÓ színben akarnak n-rutatkozni. Si|'r'r.cikért konnyedén vállalják a fe lelósséget, Sőt titokban szeretik nma.{u|.ltt Inég jobb

színben látni. I:gyetlen ember van, akivel sikertiket feltétleni.il és boldogan megosztják: .r tltnáruk' a pártfogÓjuk. Ross Perot és Richard Branson is szívesen nyilat|'rlzttak gy' hogy sikertjket 80 vagy akár nagyobb százalékban is taniícs. ,r, l, ijuknak koszonhetik. Vegyiik például az élsportolÓkat| Miért van minde.lyiktiknek k|ilon ,'dl,(íje? sót, ha bekerÍjlnek a világ élvonalába, már két tréner is foglalkozik r r'Iiik. Ennek egyszerríí oka van: csak egy hoz'z ért(ítréncr képes kiho^ni a t,,ltctségb(íl a legr viclebb itl6n beliil a maximurnot- Hir megvan a lehet sÓ.'rtrtk arra, hogy tapasztalt emberektÓ1 tanuljunk. ftlcislcgcs rllintlerr hibát

. l'

l.

ycdiil végigcsináInunk. Képzelje el, ho.qy befejezte négyéveselméleti tanttlIttlirlylrit. t's t'r.t|L;sz l(. IjZt kcivetóen kivándorol Kanadába. Az ottani n()vcrly,,ct t:s li||:rtr'il;r.'.

e r.dóteljesen idegen az on számára. Tegy k fel, hogy kll1l e r:y t'stlr|;iI;tltr:' ,rIllist e$} hegyek kozott fekvó 5000 hektárnyi nagysiigLi tcriilcte rt. tIt. ;rz( ( ru tudja, hogyan kezdjen neki.

'rz

llkkor meghallja, ho.ey é|titt61éven kereszttilegy idős fíícrtlcsz' ( irt'y l,.';rrd. akinek a vidék minden állataés ncivénye ismeríís.tudja, holy lr
k

rnyék cisszes károkozÓját.

lrctősé.9 lenne, ha az idós erdész fél éven kercszt l tanítaná

, r 1.

rt

t

clsajátíthatn 61 év tapasztalatát.

ki

Micsoda fantasztikus

tntl

Hat

h

rlap

Az igazánjÓ nevelő képes hosszabb id n keresztÜl is rnegfelelóe tt ada. .'kényszert'' gyakorolni, amely jra és jra oszt nzóen hat. Ez azért fbn-

'. rlt |. .

,.

lllCrt általában mindent megtesztink azért, hogy elkertiljiik a fájdalmat,

, ' lrlinél elÓ,bb r mben részesliljtink. E két jelensé.e kozlil a fájdalorn elker rrltisc aZ erósebb szt n. Gondolja el, hogy valami onnek nagyon kcIle mes .lr,lrlggal van elfoglalva, amikor a szobában egyszerre csak t z |it ki. A lego)

valÓszíntibb, hogy a tevékenység Íblytat.isa helyett inkább rovid Liton kime. nek[il a helyiségból' A jő neveló érti a |ájdalom és az orcjm kcizcitti osszjá. tékot, így képes pártfogoltját a neki legkedvezÓtb mÓdon motiVálni. AZt iS tudja, hogy hiába ',hasznos'' a fájdalom, tril sok fájdalom már bénítÓ. Egy tanár képes a fejlődést ob.jektívan szemlélni, nem tígy, mint maga az érintett. Ha tn eltér a tervétÓ,l, nemcsak saját ma'eának okoz csalődást, de a nevelőjének is. Így mÓg erósebb a kényszer, nagyobb a muszáj. Sikerorien. tált emberek nemhogy kertilik a kontrollt, inkább tidvcizlik azt. Tanárának elvárása tnnel szemben joval nagyobb, mint amire saját magát egyáltalán képesnek tartja. AZ elvárások olyanok, mint az iránytíí:meghatározzák aZ utat' amelyet életÜnk során bejárunk. Ha a mérce a tréner ke. zében van, iobban kell igyekezni.

Fontos tanács Keressen magának egy pártfogÓ tanácsadÓt!

oA o o o

o o

pénztigyek tanára legalább tízszer annyi vagyonnal rendelkez. zék' mint tn! Tapasztalatai alapján ő segíthet a hibák eIkertilésében. Scgítséget ny jt onnek tehetsége kiaknázásában' és megakadá. |yozza, hogy idót veszítsen. A tanár képes erősen motiválni ont, még akkor is, ha néha kénytelen egy kis is gyakorolni. ',kényszert'' Fi.eyeli az tn elómenetelét, és ellenórzi a teljesítményét. Gyakran tereli tnt olyan nagy célok felé, amelyeknek egyedÜl neki sem vágott volna.

E konyv kezdeményezéseinek a gyakorlatba valÓ áttiltetéséhez a legbizto. sabb mődszer a tréner-elv. Semmi nem olyan eredménycs, és mé-g csak megkozelítÓ1eg sem hoz rovid idííalatt olyan sikert, mint egy jő tanácsadÓ. Ezzel kapcsolatban azonnal feltncriilnck a kovetkezó kérdések: Mit ielent az, ho.ey ,,nagyon jÓ mentor''? Hol tall,rlom meg? Hogyan tudom ót rávenni,

hogy a tanácsadÓm legycn.1 A kÚ1lz(:s alatt milyen szabályokhoz kell tartanom magaln? Mivel ezek lorrtos kcrtlcsck, a l3. fejezet csak ezzel a témával

foglalkozik.

Akiknek nincs pénztik, a gyengéikre koncentrá!nak Kérem, írja le' mely érvek szőlnak amellett' hogy oIr Vagyonos lcgyen,

(.\ Illelyek ellene? Sorolja

felerós és gyenge tulajdonságait!

Nleg|igyelte, hogy melyik rubrikában kezdett el írni? Egyetlen ember sem ll,'\.:. gozdtg, aki eLósztlr a g1lengéire koncentr l! Ez persze nem azt jelenti, lr.r.'y n7 árnyoldalakat nem vessztik figyelembe. Itt most arrÓl a fontossági '.rrI.rcndrÓ,l beszélÍ.ink, ahogyan onnek a negatívumok és a pozitívumok , ,;zcbe jutottak. .l.alán hallott már olyan elméletrÓ,l, hogy sikert akkor ériink el, ha legyózl rrk rossz tulajdonságainkat. Manapságez atézis már elavult, hiszen tudjuk' llrrr].y ggy gyengeség legyózése annyi energiát vesz igénybe, hogy célunk rrrL'gvalősítáSára már nem marad elég erónk' illetve éppen hogy csak elérjtik 'rz litlagos színvonalat.

Az erosségei teszik ont gazdaggá ,\zok a tulajdonságok' amelyek ont gazdaggá leszik. az ()rt

cr.tísstigt'i.

\ t'uytik példakénta teniszt. Steffi Gráf ktilonos eróssége a tenycre:s iit['s .',|1. igy aztán amikor csak tudta, megprőbálta ezt az erósstjgct tlevctrri. \ lle lyett, ho.ey arra koncentrált volna, hogy viszonylag gyenge fonákjít.1a\ |lsa. megkíSérelt mindig Ligy helyezkedni, hogy tenyeresét alkalmazhassa. llllenfeleinek nem maradt más hátra, mint hogy megprőbálják a tenisze,'( )|l.i gyenge pontját megtalálni. Ennek kivédéséreedzési tervét megváltoz-

l.lttiik: a cél most az|eLt, hogy gyenge fonákján javítsanak. Ennek az|ett a | ( )Vctkezménye, hogy Steffinek elment a kedve a játéktÓl. Arra koncentrált, ]rr r-Y fle veszítsen, és nem arra, hogy gy6zzon. il,lagy a kiiL nbség aktjzijtt, ha valaki az'ért játszik, hogy ne veszítsen, vagy 'l t;rÍ, hogy nyerjen. Milyen sokan elveszítik életkedv ket és a gazdagsághoz vezeÍ.6 minden 67

esélyriket, csak azért' mert kétségbeeSetten prőbálkoznak rirrá lenni gyenge képességeiken. Szélmalomharc ez, amely minden rcimet kiirt. Ne krizdj n nnraga ellerr, hanem keresse a megold(tst! Ha mostanáig nem tudott megtanulni konyvelni' valőszínri,leg Soha nem is lesz ez az eróssége. Fogadja el ezt a tényt. és keressen inkább egy jÓ k nyvelót! De ne hanyagolja cl erósségeit se! optimális kibontakoztatásukhoz keressen.magának egy mentort, azaz o|yan személyt' aki rendszeresen támogatja Ont, addig ,,edzi'', amíg erósségeibÓ1 kiforrott tulajdonságok lesznek. Talriljon megokl st u g1:engeségei kivéclésére,és trénert, aki az erósségeit s e gít i ki bont akoz't atni !

Mekkora áravan a jo|étnek? A lcgktilonb z(fub rémtcirténetek kerin.eenek arről, hogy mi mindent kcll

Íclítldozni a tazcla.esá.9ért. Az egészség lerombolásátÓl kezdve a család elharryaeolísírnkereszttil a pénzre éhes szornyeteggé válásig nincs olyasmi, arrlicrt llc lChctne a jőlét iránti torekvést felelő.ssé tenni.

I Itlgy cgeszségcs.e és boldog családi életet él-e. az e|sósorban az tn hozzlili||lisiit
A i(j|ct nent rd ngosség. Ebbóla k nyvbÓ,l elsajátÍthatja ahozzávezetí cls(í lcpéseket. A jrimrid elérésepersze árat kÓvetel: az idejét. Nem kell'

hogy clidegenedjen a családjátÓl' de bizonyos idóre most sztiksége lesz. Néhány őrára, ho.ey czt a konyvet feIdolgozza, és néhány napra, hoey alapjaiban átrendczze anyagi iigyeit. Ez a torekvés a jcivÓben is igénybe vesz majd havi néhány rát' Dc mindez semmi ahhoz képest, amennyi idot on hosszti távon nyerni fog.

sábbát éve lpihencí év Kőpzelje el, hogy az elkovetkezendó()t Óvbcíl egyet szabadságon tcilt. EZ alatt aZ év alatt azt teheti, amit akar, nregpcdig Ligy, hogy nem kell tcirnie a fejét ki|iZetctlen számlákon. oda utazhat' ahtlvá csak akar, azza| foglalkoz. hat, ami cirornet okoz, és kLil nberr stlltlt rtiItcs rlí iclc.je. Ez a -eondolat az ótestamenturrlbtil vlrlti. A szctttita népek kilenc év munka után e.ey Óv pihenót szántak nragttkttltk. lr le Iki Ilrcgtisztulás évét.Ilyenkor te]jeS nyugalomban elgondolkclzlrirttlrk ltz tiIe liik(irr' és me.qtervezték a kovetkczóévtizedct. Ha akartak, cltttlrz(lrk ' r,ltt'y t;1l1lctt ncrn foglalkoztak semmivel.

Kilenc év munka után, amikor a pénz már nem jelcrrtctt lrklrtlli|yt szít. ||lomra' sót végre elfoglalta a neki kijárÓ helyet, azaz clctcrlt tlitltasza lett. t:Ir is kivettem magamnak egy szabad évet. Ekkor már a rncgtakarított pénzcrrt kamataiből éltem. A szabadságom pihenéssel kezdtent, rrrajd utazgat. llrtn, és a legktil nbozÓtlb tanfolyamokon Vettem részt. Megtanultarn medi. t;iIrri, és nyugodtabbá váltam. oIyan konyveket olvastam, amelyeknek e lózíí rrrLrnkámhoz semmi k ziik nem volt, egyszerríen csak gazdagították az élcIe lnet. Megtanultam elmélyedni, és figyelni saját belsóhangomra. Elhatá. tttz,tam, hogy megtervezem a j vómet, de meg kellett állapítanom, hogy váIlrszok helyett csak kérdések voltak a fejemben. Ezek a kérdések két dolog l'iirlil forogtak: tudni akartam, hogy ki vagyok én, miért vagyok itt, és Ini az t.lctem értelme. Hogy segítsek magamnak, írnikezdtem. E'lutaztam a Karib. te Ilgerhez, és azza| a feltett szándékkal ijltem Ie egy pálma alá, hogy mind a kt't kérdéstegy.egy mondattal megválaszolom. Gondo|om, sejti, milyen értékesidó volt ez a számomra. Tizenegy nap 1.S sok-Sok megírt oldal után végre tisztán láttam a feladatomat. LenyLígtzó lt' azeró és energia, az a szenvedély, amely akkor szabadul fel benrrÍink, ha |..l|cdezzlik onmagunkban élettink értelmét.Énmegta|áltam ezt. és így életcIrr Lij értelmet kapott. .Ialán on is rigy érzi' hogy bizonyos dolgokhozid6re és nyuga|omra len. rre szliksége. Mit tenne, ha kivehetné azt a bizonyos pihenó évet? Egy évet, ;rItlikor azzal foglakozik, amivel csak akar, és a pénz nem játszik Szerepet.

'|.crmészetesen

elhivatottságunkat felfedezhetjtik akkor is, ha anyagi fti.egÓ scqben éliink. De talán egyetért velem abban' hogy az ilyen létfontossá.e kcrcléseknél jobb, ha anyagi gondok nem Zavarnak benniinket. A napi golltltlk rniatt t l sokan érzik tigy, hogy az élet |egfontosabb kérdéseinek nrcg. vitatására nem tudnak idót szakítani. Hi.egye el, a legnagyobb árat akkor fizeti, ha nem rendezi vagyoni hcly,, ctét! Csorba esik az nérzetén.Az optimális egészségi állapot is igénycl rrérni anyagi biztonságot. Kezdje el felépítenia vagyonát' ez a befektetés ga. r lrntáltan tcibbszorcisen megtértil ! Rengeteg idót nyerhet így példáu l egy te I' 1cs pihenóévet. E'n azt vallom' hogy az a jÓ' ha az embernek van pénze. Jobb gazclagnak t:s egészségesnek lenni' mint szegénynek és betegnek. A vagyon birtoklása sokkaljobban megfelel az ember természetének, mint fordítva. A fejlődés tis az elórehaladás élettink terméSzetes tartozékai. A pénz gyarapítása is ebIlc a kategőriába tartozik. 69

Lehet' hogy az eddig említettek bizonyos kori.ilmények kozcjtt kellernetlen érzéseketkeltenek onben. Taldn az itt olvasottak cjsszetjtkozésben állnak eddiginézeteivei és hiedelmeive|.Ezért is kérem, hagyja, hogy egytitt rájTjjtink, mit is gondo| tn valojríban a pénzr6.

.:

Mi a tényleges vé|eményea pénzrcÍ|?

A fejezet legÍontosabb gondolatai A nagy célok reálisabbak, mint a kicsik' eltakarni a célt.

,,Jelenlegi helyzetiink nem más, mint életfiIozÓfiánk ttik rképe.'' Anthony Robbins: UnLimited Power

mert a problémák nem képesek

A sikeres emberek tudják' hogy miért van sztikségtik muszáj helyzetekre: ugyanis sohasem lennének boldogok' ha nem sikeri.jlne

a

céljaikat elérni.

o Ha korlátokat állít fel magának, el is éri veltik az elvárt hatásokat. o Vállalja a felelósséget a sikereiért is. Ha bebeszéli magának, hogy csLicstcljesítményei nem megismételhetóek, iigy szabotálja cjnértékelésének cr<ístidését.

Aki l l0

száza|ékot nyrijt, annak nem marad ideje kifogásokra' és muszáj

a sikert elérnie.

Sziiksége van

e-qy

jő tanácsadÓra, aki tapasztalatai révénképes kihozni

onbÓ,l a maximumot.

Aki elsósorban a gyengéire koncentrá|, soha nem lesz képes vagyont felépíteni.

kiil nbség akcizcitt' ha valaki azért játszik' hogy ne veszítsen. vagy azért, hogy nyerjen.

Nagy a

Sokan teljesen elveszítik életkedvtiket és minden esélytiket a eazdagságra, csak azért, mert kétségbeesettenprÓbálják kiktjsz bolni gyenge tulajdonságaikat. JÓlétének ára az ideje. De ez az á|dozat elenyészó ahhoz képest, amennyi idóvel gazdagabb lesz, ha meg tud majd élni a vagyona kamataibÓl. A jőlét lehetóvé teszi, hogy nyugodtan, anyagi problémáktÓl mentesen elgondolkodhasson élete érteImérÓ,l.

la megkérdezném,hogy szeretne-e Vagyonosabb lenni, valÓszínri1eg azt r'lilaszolná: ,,Micsoda kérdés!Hát ki ne Szeretne tobb pénzt?!'' Igaza van. De biztos benne, hogy tudatalattija is azt akarja, hogy tobb 1rt:rtze legyen? Emlékszik még a csomagktildó áruházza| kapcsolatos pél. .llirlkra? Azt a ruhadarabot rendeli meg' amelyrÓ1 gy véli' hogy tetszeni Iog. Alapjtíban véve pontosan azzal rendelkezik ma, amiro,l azt gondolja, lt,,'q.v e:j ' é's megfelel tnntk. Mindaddig, amíg on tlgy gondolkodik a pénzrÓ1' ahogyan gondolkodik, ,kodik rrrindig ugyanazt a megrendeléSt fogja feladni. Ez még akkor sem m rlrlisképpen' ha On gy gondolja' hogy t bb pénzt szeretne. o|yan ez' mintha ;r 1lostást abban a reményben várná, hogy mást (vagy tobbet) hoz, mint amit ( )It megrendelt. De ha tn mindig ugyanazt rendeli, nincs sok érte|me annak, I

lllr mást vár.

Kérem, válaszolja meg a k vetkezó kérdéseket:

o Ktjlt tt-e már o PrÓbálkozott-e o

-

rtilt?

Elhatározta, hogy takarékoskodni fog, és aztán mégsem tette meg? Miért?

Elhatározta, hogy három hőnapig nem vásárol magának ruhanem t, de aztán mégiscsak vett valamit? Miért? o Vett-e már fel fedezetlen kolcs nt? Miért? o Elófordult már, hogy takarékoskodni kezdett, majd abbahagyta? Miért? o Volt már gy, ho-ey valamit nagyon elhatározott, és utána még sem lett belÓ1e semmi?

10

tobbet' mint amennyit ki akart adni? Miért? eredménytelentil? Miért nenr sike. már fogyőktirával

Miért?

1l

Mit gondol, miben volt

a kiilcinbség' arnikor sikert ért el' és amikor kudarcot vallott? Lehet' ho.ey bizonyos dolgoknálegyfajta belsóellenállás is gátolta ont? Kiil nbség von ak z tt, amiben hisztink, és amit okarunk. Elképzelhetó, hogy szívesen lenne Vagyonos' de kcizben azt gondolja apénzmegnyomorítja a jellemet. Ezért nagyon fontos, hogy tisztán lássa, mit gondol apénzrd. Az elkovetkezendÓ,]
Fontos tanács Legyen onnél mindig l000 DM-nak megfeleló sszcg!

o

Ha reggel kilép a lakása ajtaján, általában mennyi készpénz van onnél? Kérem, írjaIe az cisszeget! Miért csak ennyi? Miért nem t bb? Miért nem legalább l000 DM-nak meglelcíosszeg? A legttbben kevesebb mint 30O márkát taftanak apénztárcáj u k ba n. Hogy m iért? Tanfolyam aink résztvevói ezt á\ta|ában a kovetkező,kkcl indokolják: Í.e

o o o o o

és me.gtanulja magát jÓl érezni a pénz-

a Hozzászokik, hogy van pénze, o Megtanulja, hogy vi gyázzon a pénzre. o Leszoktatja magát arrÓl, hogy azért aggÓdjék' hogy netán eIveszíti apénzét,vagy kirabolják. Felkésztilarra, hogy kisebb kifizetések. hez mindig legyen pénz onnél. a Erősíti cinfegyelmét. o Jő riton halad a jÓ|ét fe|é' ha tudatalattijába bevésódik' hogy onnek

Mennyi készpénzttart magáná|?

Í.orint

lgy gazdagnak érzi magát,

apénz orcimet okoz.

i\ testiinkben végbemenó legt bb folyamat automatikus' tobbnyire tudo lrrítst sem veszÍ.ink rÓ|a. Ahogyan a légzésresem figyeliink, ugyaniigy bizo ,kodtetik

rryos mélyen begyokerezett dogmák szinte automatikusan m tudar ;rIattinkat. E|gondolkozott-e már azon, hogy ez érvényesarra is' ahogyan ;r

tn

tlénzévelbánik?

AnÓl félek, elveszítem a l000 márkát. Attől félek' hogy egyszer en elkcjlt m.

Mi a véleményea pénzrcí|J a gazdagságrol és a jolétrol?

Nincs is ennyim.

Kérem, vizsgálja meg, hogyan gondolkodik a pénzr |! Jelolje meg aZG kllt a mondatokat, amelyek által megszőllíÍ.vaérzi magát. A tobbikijelentést rr1a át rigy, ahogyan az onnek megfele|.

Kirabolhatnak. Rosszul érzem magam, ha sok pénz van nálam.

Milyen Üzenetet klildenek az így gondolkodők tudata|attiiuknak? Fé|nek. Nem érzik jÓl magukat. Nem bíznak magukban. És ezt ,,csák'' l000 márkánál. Vajon hogyan éreznékmagukat nagyobb osszegeknél? A jőlétre valő felkésziiléslegjobb nődj.g, ha megtanuljuk magunkat jrit érezni a pénael. Azt tanácsolom: le.qyen onnél mindig l000 márka! Ne kciltse el, és ne tegye a t bbi kozé. Legyen eZ a Vastartalék. Ahogyan azizmaittrenírozza,ponto-

san gy eddze a tudatalattiját is. A jőtét tudata is fejleszthetó (ha az említen osszegnél már jÓl érzi magát, novelje 5000-re). olyan vagyonos emberrel nem találkozik, akinél ne lenne legalább loOO DM készpénz. Ők már akkor megbarátkoztak ezze| a szokással, amikor még nem is voltak gazdagok.

A pénz biidcis.

Ha gazdag vagyok, csak a pénzemért szeretnek. Apenz kicsriszik az ujjaim koztil.

Suszter, maradj a kaptafánálI Aki a kicsit nem becsi'ili' az a nagyot nem érdenrli. A pénz jellemrombolÓ. A pénz hasznos. A pénz nem minden. Ha én pénzt kapok, az valakinek hiányzik. Sok pénzt csak kegyet|enséggel lehet szerezni. tJlÓ.bb megy át a teve a t fokán, nrintsem egy gazdag bejutna a

Mennyországba.

Apénz beképzeltté és arrogánssá tesz.

tz

Csak az lesz gazdag, aki takarékoskodik. 13

t.t.n szereti a szegényeket. L-l A siker nrértékea pénz. L_-] Ha sok penzerrl van' aprÓsi.lgoknak nlár nerrr is tuclok cjriilni.

!

L--J

A

A

péItz kényeInressé tcsz.

penz szép és jő. pénz tiszta energia. LJ A gazclagság nagányossá tesz. LJ En szeretenr a pénzt. Aki gazdag, anttak nincsen igazi barátja. r-_\ L] A.gazdagság irigyeket sztil. LJ Az rrtolso ingnek nincs zsehe. ! A sok pénz csak aggodalmakat és problémát okoz. egészségenl rovásáramegy. !Ll }Ensazdagság a j vÓ.ben is elégedett leszek azzal, ántim van. LJ Ha akamírn, és mindent beleaclnék, gazclag lehetnék cle nenr akarok. A-ga7dagság csa|ádonr rovísára megy. Fi UPénzze| sok jőt lehet tenni. L.J Mirjclnen nrinden, amim van, a pénz utáni
Ll A

k(isziinhctó. LJ - A pénz boldogít. LJ azt gondolja, hogy pénzzel nem lehet bolclogságot venni, az csak azt nenr ^\i hogy hol vásároljon. ttrtlja, I- l A pt:rtz tteItt mint|en. de pénz nélktil rttinden sentmi. L] I'ÚtlzlelcnÍil bukott enlber vagyok. !- l Mitlclcn elííreelrendeltetett. L J A szcgénységrossz, szánalnras és siralnlas. csak csavargciknak és tehetségteleneknek van sziiksége. .. Lt ];,I".Í|."'koclásra b.tcgedJ nreg azzal, amid van. L] Sok pénzze| csak ellustulnék' és nehézkessé válnék.

bbet' !LJ T Ahhoz

nrint anrinr varr, soha nenr Íbgok keresni. legyen, onnli.o nleg kellene változnonr, hogy a 'pénzenr társam nrár nem is szeretne. - Jo és.intelligerts entbereknek minclig vagyonosaknak kellene lennitik. !L-J A cslllagokbatl.van megírva' hogy gazdag leszek-e Vagy sem. |-J A sZerenyscig dtcséretes. szép tloIog. L] T l sok pénz nrár obszcén. LJ Soha nent voltant annyira Í.egyelrnezett, hogy képes letten.r volna takarékoskodrri. - Nincs szerencsénl. L_l !-J Sok pénzze| dekadenssé válok. LJ Ha a gyernlekein gazdagságban nónek fel, a jellemtik n esik csorba, és a _ drog rabjaiví válnak. gazdagság igazságtalan, amikor annyi en-rber éhezik. ,-! A L--] Van a pénznélfontosabb. Ll Ha nagyobb a j vedelnlenr, tobb adÓt kell f.izetnenr. L--.J Vonzonr a pénzt, nrint a mágnes.

hogy sok

11

Mennyiben befo|yáso|ják ont a nézetei? l,átni fogjuk, hogy mely tényez
rc

gcvózódéseinek ttikorkcpc?

| 'clretséges' hogy mcgkozelítÓ1eg olyanok a rr,'v hiszi. hogy ezek mcgfelelnek Onrrck?

k

rÜIménye i' mint amelyekrÓ1

A mult nem azonos a jovovel Néhány évvcl ezelótt 96 kilti voltam, és utáltam íutni. Kevés dolog tudott 'rkkora undorral eltolteni' mint az a .eondolat, hogy mint egy hiilye. futás cí rrrrin, vonszoljarn magamat a szabadban. Amli-qy is azt vallottam, ho-uy ez rrt'ttt

valő épelméjeknek. ValarnikromoszÓmahibának kellszerepet játsza. valaki hidegben. esÓ.ben rÓja a kor ket' ahelyett hogy odabent

rria abban, ha

jő melcg á.eyban. Nem véletlen' hogy így alakultak a, jogging''.gal kapcsolatos néZeteim. IlIrllÓkszem' az iskolai tornaÓrákon futőlépésben kellett eljutnunk az oltG t(ít(fl asportpályáig. Sajnos. egy alkalomrnal a tornatanárom pont mci.qottem lLltott. RendkívLili peda.eÓgiai érzekkel tiv ltve krjzolte: ,,Scháfer, ne lyukat rt'ssen a ftjlclbe, haIrem prÓbáIjon Incg futni! Az elefánt magához képest 1riIrengetne a

tiinnyedén jár. Maga olyan zajt kelt, hogy t kilométeres k rzetbcn cli.|cszti v'adakat!'' Es cz így ment tovább, le.ealább tíz percen kcrcsztliI. I{a.jtlrrrl kír iil ezt mindenki nagyon viccesnek találta' azegész osztírIy ra.jtarrr r(ih(ig(itt. |)c ahhoz, hogy én is ncvethessek' még nem volt clÓg rrbizalrtlltttl. lItklilllr .'vÚr1tjlni kezdtem a iutást. Minden rnás sportágra rá lchctctt lrcszÚ|rli' tIt'lr ;r

lLrtás... nem.eZtényleg,'tLil idétlcn''.Ezanézetazévckstlt.iittltlriet|t'I

rttcmtné vált. Gondolhatja' hogy a korrdíciÓm is ennek mcgÍclcl(ÍcIt irIlrkrrll. Maradt is volna minden a régiben, ha néhány évvel ezel tt Ilcttt istttt't l'cclterl volna ossze Hawaii-on a hosziitávfutÓ Stu Middclrnarl-ncl. Ncgy-

az sszes létezó hosszrjtávfutÓ versenyt. Ús tiillll ilírgrekordot állított fel: l000 mérfold l l nap alatt; a Rocky-Mourltain-frrrlis (600 mérfold); a hatnapos franciaországi futás, az EgyesLilt Allamokbeli |';rjrtokság l00 rtlcr|oldott . . . Arnikor elr-neséltem neki, hogy én l.li nem állhatonr a Íutást, az arcára hir. \'()Iléves korára megnyertc r

telen egyfajta misszionáriusi kifQezés tilt ki. Majd elképesztiíajánlatot tett: a ''Vedd cipód, és elme.eyi.ink egytitt futni. Látom a moz.eásoclon. hogy jő futő lehetne belÓ,led.'' Stu Middelman kifejlesztett egy nt
lődni. Az elején mé.q prőbáltam némi ellenál|ást tanrisítani. ho-ey: ,,Ugye, dél van, és ilyenkor jobb, ha 96 kilÓmat Óvatosan 1rzomaz árnyékban, és cit percnél tovább amrigy sem bírom a trízó napon''. De Stu nem hallgatott rám, egyszer en meg akarta mutatni nekem' hogy másra is képes vagyok. Elkezdti.ink futni előszcir szép lassan. Az első cit percben Stu eIemezte a stí|usomat, és kommentálta, amitjÓl csináltam. Majd actott néhány légzéssel, kéz- és |ábtartással kapcsolatos tanácsot. Me.elepő,mődon nem fáradtam el. Kortilbe|tiI két és fél őrat futottunk. BÍjszke voltam, hogy sikertilt végigcsinálnom az elsó edzést, és ráadásul még or mom iS te|t benne. Azót'aa futás életem részévévált.20 kilőt fo.eytarn, és cissze sem lehet hasonlítani mai kondíciőmat régi mivoltommal. Manapság már nem is értem' hogy miért nem fut mindenki. A sport annyi erót és energiát ad! Ezze| a példával szerettem volna megmutatni, hogy cinmagunkkal kap. csolatos véleményiink bárm ikor megváltoztathatő.

-

Tisztázza magában, hogy mit is gondol vatojában a pénzrc5||

Képzelje el, hogy nagyon gazdag. Írja le, mit ért az anyagi bóség fogaImán (tÓke, pénz, tulajdonjavak, vagyon stb.):

N'lilyen az elónycik és a hátrányok aránya? Elképzelhetó, hogy az cl<írly(ik rrrllrikához tobbet ír. De ne feleclje, hiedelmeinknél nern a tÓbbsi'g clve ' ha||('lTl aZ

Egyet|en meggyózodés is donto lehet D ntéseinknéI nem a:jcíts:ik s:,erepet, hogy hcíny,Jélenegatív vctg.v po:itív

tttcggyózótlés htiz'cjtlik meg mi)g tttik, hanem a:, hogy eg1l elhat rozás mill,L,n eríjsen' hat a: ér:elneinkre. Az emberek nag/ t bbséqénélct: anyagi l,tt.sé8 neTatív asszoc.idcirjt vtílt ki. Cyokrctn a, negatív képzettdrsít sok eró. mint a: anyagi ftiggetlenségr(íl alkotott kép' ','!ll'sek, JÓ példa erre egy ismeróscjm, aki hiába tudja, hogy a gazdagság neki elé rrl'Tkct jelentene, például: tc'bb időt tudna a családjával tcjlteni, jobb kciriil. rrrÚnyek kozott élhetnének. Feleségénekés neki nem kellene olyan kemérrvcrr dolgoznia, lehetnének alkalmazottaik' tobbet utazhatnának, és tij ismer..l

st'qCket kcithetnéItek.

Ilzze| a gondolkodásmőddal minden rendben is lehetne, a probléma csak hogy ismeróscjm azt vallja: a sok pénz jellemrombolő, és mivel szárrtlira az egyenes jellem, a tisztesség rendkívtil fontos tulajdonságok, így ktilrlIrbozó nézeteit nem képes sszeegyeztetni, ezért inkább ,'cjrcjmmel'' lerrttlnd a saját és családja.eazda.eságáről. Inkább koltekezik, nem takarít meg .,('IlrInit, nehogy véletlenÍ.il is abba a helyzetbe kertiljon, ho.ey esetleg fel tud. nézve az ilyen 1:r e píteni a saját vagyonát, hiszen ,,apénzb|idos''. objektívan |lyt'záá||ás magát intelligensnek tartÓ embereknél (így nála is) enyhén szőli lr butaság' ami egyáltalán nem néltÓ hozzá. De mit lehet tenni, ha valaki ( \ilk így érzi rnagiit,,érintetlen és tiszta'' jellemnek. . . ?!

trlt Vorr,

Milyen érvek támasztják alá azt, hogy on gazdag le.eyen? Milyen elónyokkel és milyen hátrányokkaljárna? Fussa át mée eeyszer a megjelolt kijelentéseket!

érzelmi eró dcint.

Figyelem! nyv legfontosabb gyakorlatai k vetkeznek nlost. Minden az tn hiedelmein miilik! Hiába akar gazdaggá válni, ha nem ismcri azezze| kapcsolatos néZeteit' Gondoljon arra: tudatalattija a legjobbat akarja' így az életétÓ1 pontosan azt kapja, ami megfelel a hiedelrtrcinck. I-

k

l llr a

k

nyvet csupán elolvassa, biztosarr talál egy-két hasztltls

Ús

['rtÚkcs in.

Iirr.rnáciÓt. De ha g.v kereseny'álto:tcttni akar anyagi he Ly:ctt;tt, rtkktlr tt |\,tt-

Itlr!atokat ír sban kell elvége:nie. Ha már idót és pénzt szctltcI crrc |'tlnyvre, akkor tegye ezt Ligy, hogy értelme is le.eyen! 77

lt

Melyek az

tn pénzr6 vallott

Vajon rosszat akarnak Onnek?

lcgfontosabb nézetei?

A tanácsokkal tobb sze-mpontbÓl is ÓvatosaIl ke ll lxiIlrli. .I.crmészetesen lr lcgtobben jőt akarnak. Altalában hihet a szlilcirlck' alttikcrr azt mondják:

L 2. 3.

.l-cgyen jobb sorod, mint nekiink!" De ne sokkaL joltb. Csak egy kicsir jobb. on sikere a szÍ.ilÓ,}< kudarcának lenne a bizonyítéka. A tanát sok lényege, hogy felmutassák azUtat, de a határokat is. Legyen sikeres, tlc ne tulzottan. A legt bb tanács burkoltan nem más' mint a tanácsadÓ saját helyzetének .r|Íttámasztása, eyakran éppen azt az érzékeny pontot mutada mec, ahol a t;lrlácsadő elbukott. Ha valaki onnek azt javasolja. hogy ne válla|jon kockátlttot,az illetóvalőszínri1eg csak a saját beszríft|ilt életéról beszél. A tan csok ,1vakran saj t helyzetiink burkolt mogyar z,ttÍtti. N'lert akkor az

Mi áll e nézetek m
A tanácsadÓnak természetesen Szemmel kell tartani

a

saját életétis.

Azok

akik szeretnék, hogy gyermekeik mellettiik maradjanak, nemigen ltleiák azt tanácsolni, hogy menjen kiilfoldre dolgozni. Alapvetően érvényes: Soho nefogadjon el tanácsot olyan embertól, aki tr(rn ott van, ahovd On szeretne eliutni! .r szi-ilÓ,k,

Megismerte a pénzro| vallott nézeteit _ és most hogyan tovább? Ki

hat onre ma a legeróscbben? Kiindulhat abbÓl, ho.sy tcibbnyirc anrrak a szernélynek a hatása a legnagyobb, akivel a legt bb idót t lti (társ, barátok, kol legák' szti l
A fclsoroltak rnilycn viszonyban vannak apénzze|,? Hogyan intőzik gi tigyeiket? Milyen tanácsokat adnak? 1.

szernélv:

urz.rnya-

Azokkal a nézetekkel, amelyeket a legtÖbb ember vall a pénzrr1,l, képte. lt.nség jÓmÓd nak lenni. Szabotálják saját jőléttiket, és maguknak kÓszcinlrctik azt a helyzetet, amelyben vannak. Elégedett tn a pénzrÓ1 vallott felfogásával? Ha nem hiszi el, hogy a pénz 1ri és hasznos, akkor soha nem lesz jőmÓdri, még akkor sem, ha erre vágyal'tlzik. A lényeg, hogy azokat a nézeteket erósítse magában, amelyek segítik t )nt céljai elérésében' Lérez|k egy igen egyszer technika, amellyelképes 30 percen beltil meg. r'liltoztatni apénzr6 vallott néZctcit és az ehhez kapcsolÓdÓ dogmákat. De rrliclótt ezzel megismerkednénk, nézzuk meg, Van-e egyáltalán jogunk a hi. tiink n ..barkácsolni''!

Jo a pénz, vagy rossz?

2. személy:

Vajon állíthatjuk.e a pénzr6 vallott egyes felfogásokrcil az-t' h
3. személy: 4. szcmély: 5. szcmély: 78

19

hittiik' hogy zoldek' amíg ki nern deriilt, hogy azért látunk színeket, mert a tárgyak elnyelik a napfény spektrumának osszes tcjbbi színét.Ami megmarad, az t nik a tárgy szírrének. Semmi nem olyan' mint ahogyan az a sze-

miink elótt megmutatkozik. Az igaz és hamis szerinti felosztás nem visz

elÓ,bbre a do|gok megértésében.

Mégis, nehéz elszakadni ettÓ,l a látásmődtÓl. Ennek fó oka a biztonság iránti i.eényt.ink. Szeretnénk bízni a ttbbiekben és onmagunkban. Nehe-

zíinkre esik elfogadni olyan kijelentést, mint amit Konrad Adenauer, a volt német kancellár, tett: ,,Mit érdekel engem, hogy te.qnap milyen ostobaságokat mondtam ! " Ilyenkor rogt n arra gondolunk:,,De mi van a kcivetkezetességgel?''. Talán segít ezzel kapcsolatos nézetei rijragondolásában, ha elolvassa Mahatma Gandhi kcivetkezó mondatait: ,,A kovetkezetesség nem abszoltit erény. Ha ma a dolgot másképpen lá. tom' mint tegnap' akkor nem az jelenti.e az egyetlen konzekvenciát, hogy megváltoztatom aZ irányt? Igy ugyan a miíltammal szemben nem voltam kovetkezetes, de kovetkezetes vagyok az igazsághoz. . . A kcivetkezetesség azt jelenti, hogy kovetem az igazságot, miután felismertem azt.'' Alrrikor Gandhi megnóstilt, bizonyosan más nézeteket vallott a házasságrol Ós a szexról, mint amikor késÓbb elhatározta, hogy testét és lelkét csakis cs kizárőlag feladatának, India fiiggetlenségének szente|i. Ho.qy e hozzáá\|ás ,,ic1z volt-e vagy sem, ennek megválaszolására nem vagyunk feljogosítva. Es éppen erről van szÓ. Hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent besoroljunk azigaz és a hamis kategőriáiba. A jő és a roSSZ kategÓriája teljes mértékben emberi találmány, a természetben ilyesmi nem létezik.

|;rlla miatt nem tudott bevonulni. Nagyon bántotta lt tltlIrlg' lrz a1l.ja pcdig pr l'liIta vigasztalni, és azt mondogatta. ,,Ki tudja, ki ttrcl.jir . . . '' A hábor véget ért, és a falubeli férfiak koztiI egy scrrr.j tt vissza. Irigyeltt.k is a gazdát, hiszen neki élt a fia. ,'Micsoda hihctctlcn szerencséje vanl'' rnondták. Nincs objektív valÓság. Einstein őta tudjuk, hogy a realitás a szemléló rrrtívc' Amit látunk, az azé,rt lőtezik iigy, mert mi tigy látjuk. Ez a konyv onrrt'k tigy ,,létez|k,,, ahogyan azt olvasniés értelmezniakarja. A kígyőknak r'z a k nyv egészen más valőság, Ók ugyanis csak infravcirciset látnak. Ha már a realitás tÓ,liink fi.igg, nem egyszerritb a hiedelmeinket is ma. l'rrtlknak kialakítani? Biztosan előfordult már, hogy megváltoztatta a nézett.it. Szeretett valakit, de tjaik késő,bb mégis elváltak. Megtetszett egy ruha' 1'yorsan megvette, de végtil mégsem hordta, mert csiinyának találta. Hiába r.rltoztatta meg a véleményét.on cinmaga maradt. on mindig az. ahogyan .

'rrrnagát

látja.

KépzeljÍJk el a véleménytgy, mint egy asztallapot:

Hogyan szriletik a hiedelem? E-gyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztgazda, akinek volt egy szép lova. A faluban sokan irigyelték ezért. Mondták is: ,,De jÓ lenne nekijnk is egy ilyen szép állat!'' A paraszt csak azt válaszolta: ,,Kitudja. . . '' Egy nap a lÓ elszaladt, és a falubeliek azt mondták: ,,Micsoda balszerencse!'' A gazda ismét csak .ey szÓIt. ,,Ki tudja . . . '' Néhány hét mtílva a lÓ három másik vadlÓval tért vissza. A falubeli emberek alig tértek ma.eukhoz: ,,Micsoda szerencse!'' kiáltották. A gazda csak annyit mondott: ,,Ki tudja . . . " Anlikor a gazda fia be akarta tcirni az egyik vadlovat' a firi leesett, és eltort a lába. A falubeliek szornyÍilkcidtek: ,,No lám, csak nincs szerencséjtik a va.eyonukkai, a lovak nélktil a gazda fia most egéSzséges lenne.'' De a parasztgazda csak hajtogatta: ,'Ki tudja . . . ''. Nem sokkal ezután kitcirt a háborri' a férfiakat behívtak katonának. Kivéve a parasztgazda fiát, óugyanis a beteg 80

Ahhoz, hogy egy véleménybÓ1 hiedelem legyen' legalább három vagy rrtl9y, esetle.9 még tobb kÍjlonbozó, a véleményt alátámasztÓ 1rÚldánknál maradva: asztallábra) varr sztikség.

tapasztalatra (a

PrÓbálkozott-e már részvényekkel? Ha igen, miiyen sikerrel? Van né-

Irliny ismerósom, aki egyszer vagy kétszer ugyan már vett részvényt,de

k

z-

részvényvásárlás minden valamire valÓ szabályát. Azírlrllyam esésekor, hogy a még nagyobb veszteséget elkeriiljék, uyorsan eIacltlik a részvényeket. EbbÓ,l a tapasztalatbÓl kiindulva meggy<ízódéstikkc lctt. Ilrley részvényekkelnincs szerencsém''. Az1|y mődon károsLrItak ltzLttliIt ',A kcrdezőskodni kezdenek' hogy kinek van még roSSZ tapasztaIata a rÚszvcrryekkel kapcsolatban, és elkezdik szorgalmasan gyríjteni az asztlr||lilllrklrt. lrcrr megsértették a

81

Ahhoz, hogy véIeményiinket meger6sítsiik, mtisoktől is ,,kt)lcscjnvesziink,, tapasztalaÍokat. Fóleg ol1lan események utcín kutatunk, amelyek megerósítik a véleménytinket. Arra a kérdésre, hogy: ,,Jől gazdálkodik-e a pénzével?'',sokan azonna| rávágj ák a,,nem''- et, maj d r gton f (Íznek hozzá v a|ami ma gyarázatot' hogy miért is képtelenek jől gazdálkodni. A sz,itu ciő, amelyben éltink, ',eleve'' ket. t tikr zi meggyózótlésein A pénz jellemrombolő. Hány embert ismer, aki osztja ezt a véleményt? Ők azok' akik azért nyitják ki az rijságot, hogy ennek a nézetnek a bizo-

o

llirorn Vagy

I

o

nyítékaittalálják meg benne' Vajon ugyanezek az emberek tudnának-e találni arra is bizonyítékokat,hogy apénzjő, és hogy sok áldásos tevékenység valÓsíthatÓ meg általa? Minden bizonnyal! Hiszen minden hiedelmet alá lehet támasztani. Bármelyiket! Ezért is van annyiféle vallási, filozÓfiai, poli-

Hogyan |ehet megváltoztatni a pénzze| kapcso|atos nézeteinket?

lenni: Milyennek akarja

látni

nmagát, milyennek lássák mások?

. . . lenni:

t

bb éven beliil szeretnék: Milyennek akarja látni onmagát, milyennek lássák ont

a

t

b.

biek?

. . . fogla|kozni: Milyen legyen átlagos egy napja? Mivel akar fogla|koz. ni, és mivel nem, soha tobbet?

tikaiirányzat...

Megállapítottuk, hogy nincs igaz vagy hamis nézet. VegyÚk például ezt a nlondatot: ,'A gazdagnak sok az irigye.'' ValÓban minden gazdag emberre irigy valaki? Ez az á||ítás |egalább annyira felel meg a valÓságnak, mint az ellenkezóje, hogy a gazdag embernek sok a csodálÓja. A kérdés nem aZ' hogy ez atézis \gaz-e vagy Sem. Itt csupán arről van szÓ, hogy segít-e tnnek elérni a céljait. Természetesen ehhez elósz r tudnia kell, hogy mit is akar. Ha ezt még nem tisztázta, kérem, most írja le! Gondolkozzone|, hogy mi akar lenni, mivel akar foglalkozni, és milyen anyagi kortilmények kozott kíván élni. Kezdje a távlaticélokkal, ezektájékoződási pontot nytijtanak a rovid- és kcjzéptáv cé|okhoz. Ne felejtse el bevonni az é|et cit legfontosabb terÍjletét: egészség,anyagiak, kapcsolatok, érzelmek és az élet értelme. Hét va.ey tobb éven beliil szeretnék:

' . . birtokolni: Milyen Vagyont, barátokat, egészsÚgt't t:s c.sirliiclot kíván rnasának?

. . . birtokolni:

Milyen vagyont, barátokat' egészségetés családot kíván

rnagának?

|-lt1lozzon vissza az on által korábban megjelolt kijelentésekhezl Melyek rry jtanak segítséget céljai elérésében?Mely tézisek gátolják? Ne fe|edje: t )tt ríllandőan keresi a bizclnyítékokat, amelyek alátámasztj k a nézeteit. Azt ltil.jct, amire hiténekfiiggvényébenkoncentráI. Az tn vilríga olyannti lesz, .ttttilyennekazt hinni akarjo. Nagyon fontos, hogy tudja, mely meggyózódés 1e lcnt inkább hátrányt. Ugyanis a hibás dogmák ana kényszerítenekbenrriirlket' hogy a téves dolgokra cisszpontosítsunk. Kérem, írja fel ide azokat a nézeteket, amelyeken változtatni akar: I

)

)

. . . foglalkozni: Milyen legyen egy átlagos napja? Mivel akar foglalkozni, és mivel nem, soha t bbé?

I

\

iondoljon az asztalrről rajzolt képre! Egy hiedelem egy véleménybtíl(asztlrllap) és sok-sok azt alátámasztti tapasztalatből (asztallábak) ő piil lL.l.

{

-

-

Ahhoz, hogy megváltoztassunk egy hiedelmet, ki kell tcirniink az sszes asztallábat. Egy pillanatra felejtse el a bizonyítékokat, és prÓbálja meg véleményétonmagában, elktilonítve megvizsgálni. Gondolkozzon el, hclgy az adott nézetnek, így elszigetelten, mi értelme van. Ha nem látja az érte|mét, kérdezzen rá még egyszer! Ve.eytik például azt a kijelentést: pénz jellemrombolő''. Íme, néhány ',A kérdés,amelyek megkérdójelezik ennek a nem éppen segítÓkész nézetnek az igazát. Figyelje meg' mit írt erre szemináriumom egyik résztvevóje' aki korábban hitt ebben a tézisben:

cletemet. Keresnifogom a lehetóségeket. Nóaz cinőrzetcttt, rtrcrt crszintén bevallhatom magamnak, hogy képes vagyok erósíteni a jcllcrlemet, és dolgozni a j vőmért. Minél nagyobb jÓmődot érek el, annál erósebben rnutatkozhat meg igazi énem. Felszabadultnak érzem magam. |V|ost

|. Miért nemfelel meg ct valősdgnak ez a nézet az én esetemben? Azért, mert van néhány ismeróscim' akik rendkívi.itjÓmődri és tisztességes emberek. Ugyanakkor a szegénység még nem jelenti automatikusan, hogy valaki tisztességes. Ajellem nem a pénz fliggvénye. A gazdagság már a Bibliában is pozitívumként szerepelt. Az Őtestamentum valamenYnyi hőse gazdag volt' 2. Lehet-e va{yonos aza személy, aki megismertette velem' ezt a nézetet: ,,A p énz, j ellemrombolrj,, ? Ncm. És ha belegondolok, senkivel sem szeretnék cserélni, aki ezt a nézetet vallja. Nem vágyom a munkájukra' nem szeretném a barátaikat, a l akásukat, az autőj ukat. Nem szeretn ék hozzájuk hason l ítani Sem magatartásukban, sem nézeteikben. Hiába kedves emberek, de én nem akarok olyan lenni. mint ok. 3. Mit jelent nekem érzelmileg és anyagilag, ha a nézetemet?

a

j

tn

milyen nézeténakar elsÓként változtatni, és vá-

|

.

Miért nemfelel me7 ez a nézet a valős gnak az én esetemben?

)

.

I'ehet-e va7yonos az a személy, aki megismertette velem ezt a nézetet?

Mit jelent nekem érzelmileg és anya,gilag, ha a nézetemet?

|

a

jc)vtíben nem atlomJbl ezÍ

' Mit jelent mindez a csalőtlomnak, azoknak, akiket szeretek?

vőben nem atlomfel ezt

Megmaradnak azon kotelezettségeim, amelyeket nem szeretek. Lassan teljesen elkedvetlenedem. Szerintem a szegénység inkább megy a jellem rovására az ember eltompul, és érzéketlennéválik. Ha csak minimális - vagyok képes, az nbecsiilésem nullára egzisztenciára esik. olyan életet kellene élnem, amelybÓ1 hiányzik minden lelkesedés, és magam iránt is csak megvetést éreznék. 4. Mit jeLent mindez. a csctldclomnak, azoknak, akiket szeretek? Nem tudom nekik azt az életmÓdot biZtosítani, amelyet megérdemelnének. Nem, még ennél is rosszabb: a saját példámmal és tanácsaimmal lehtizom Óket a szegénységbe. Talán még gátolnám iS a továbblépéstiket, csakhogy ne érezzem magamat alárendeltnek. 5. Hog1,an változik az életem, ha változtcttok ezen a meggyózódésemen? H o gyan fogom magam é re zni ? olyan dolgokra figyelek majd, amelyek gazdagítják és megszépítik az 84

nézze meg, hogy

Ilrszolja meg a már fent említett kérdéseket:

Hogyan vcíltozik az életem, ha vriltoztatok H o gy an fo gom ma80m

ér e

Változtasson a nézetein l

ez,en a,

ncggv :lítll.st'tttt'tt?

zni ?

-

megvá|tozik az élete!

rldig né.ey nagyon fontos lépéstsikertilt megtennic:

l. Megismerte a pénzr6| alkotott véleményét.Valahárryszrlr ltz t'It.lr.llr'tt nem gy tcjrténik valami, mint ahogy azt Szerette voltra' rttcg kt.lI l't.rt.:' nie, milyen meggy6z6dés hriződott meg a sikertelenség nr g(ltt. l. Megvizsgálta, hogy nézetei mennyiben ny jtanak segítséget ccl.jlri t.It.rt. séhez. Ehhez még egyszer tudatosította a célokat. 85

3. Egy pi|lanatra Szétválasztotta a meggy6zódését annak bizonyítékaitÓl. Így volt képes az on által vallott nézetetegy bizonyos táVolsáébÓl, onál.

lÓan szemlélni. 4. Véleményétkritikus kérdéseknek vetette a|á, így annak helytállÓságát letóen erós kételyek merliltek fel onben.

MoSt e|jutott abba

a

i|-

stádiumba' hogy helyettesítse régi véleményétegy rijjal.

Végiil az rij véleménybí(lj nézetet faraghat azíital, hogy az ehhez szLikséges tapasztalatok és bizonyítékok után kutat.

\v

riumi résztvevő: l.

Lehet, most azt gondo|ja: ,'Nem lehet ez ilyen egyszerrlí, nem lehet egy meggy6z6dést csak gy, egyik pillanatrÓl a másikra kicserélni!'' Szeretném meghívni ont egy prÓbára. Az e gyetlen fe ltétel, hogy írásban v é gezze a gy akorlatot. Remélem, ez a prőba elnyeri a tetsZéSét!

??

rrie. Ezen bizonyítékokat els tir;llrszllrIlt1tlkltt rtyLt.lodtan ',kikolcsonozheti'' rnások életébÓ.l is. Vegyiik ismét azt a korábbi rtcízctct' lrtlgy ''4 pénz jellemrornbolo''. Alakítsuk át ezt most egy jabb lrittc, 1lÚlclliLr| így ,Pénzzel sok jÓt tudok véghezvinni. Az' hogy jÓt teszek.e Vagy Scnl. rajtam miílik, nem a pénzen''. Keressen ehhez bizonyítékokat. NÓzzlik, hogyan vélekedik errÓ1 egy szeminá.

I

t\ ??

nn Il*o llL]L]L]L] ll ll

osszeismerkedtem Karl-Heinz Bohmmel, aki pénzét és híres színész mi-

voltát arra haszná|ja, hogy Kelet.Afrika népein segítsen. Apénz számára eszkoz, hogy segíthessen másokon. 2 A volt fónokom' vagyonos ember lévén,a vállalaton belÍjl berendezett egy osztályt mozgássértilteknek. Mindig nagyon tiszteltem ót erós jelle. méért.A pénz segít neki, hogy másokkaljÓt tegyen. Az, hogy apénzze| t bb jőt vagy rosSzat teszek, kiz rőlog rajtam m lik. Minél vagyonosabb valaki, annál erósebben bontakozhat ki valÓdi énje. Hiszek magamban. Apénz nálam jő helyem van. Boldoggá tesz, hogy két venezueIai kisgyermek keresztapja lehettem. .i. Nagy tisztelettel nézek fel Sir John Templetonra. Milliárdos, és mégis szerényen él. l8 kiilÓnbozó alapítványa van. Ezeket nemcsak anyagilag támogatja, hanem maga irányítja Óket. Vállalata vezetését már régen át. adta másnak' hogy így kizárÓlag az alapítványokkal tudjon foglalkozni.

Apénzze| sok

jÓt |ehet

tenni.

llni:r'*-

Mondjon b csrÍt régi meggy helyettesítse egy jja| !

z

désének, és

Keressen a régi helyett egy jabb nézetet, amely céljai eléréséheznagyobb segítségetny jt. olyat, amely erót ad, és lehetóvé teszi tnnek' hogy a fontos dolgokra koncentráljon' Azután keressen olyan bizonyítékokat' ta. pasztalatokat, amelyek által ebbÓ1 a nézetb6' is hiedelem lesz. Ahogyan az asztalnak szt-iksége van legalább három vagy négy lábra' hogy stabilan álljon, onnek is lega|ább annyi, ezt a|átámasztő tapasztalattal kell rendelkez86

Sorolja fel on is saját tapasztalatait, és alakítsa át régi hiedclmeit: I{égihiedelem: Uj hiedelem: l}

izonyítékok,tapaSZtal atok

:

87

Fontos tanács Ahhoz, hogy pénztigyi céljait elérje, b cs t kelI mondania rési hiedelmeinek.

. . o o o

o o

Ne feledje, hogy élete hiedelmeinek ti'ikorképe! TaláIja meg' mely nézetei .'fe|elosek..azért. hogy on nem tud meggazdagodni! Válassza szétameggyóződést annak bizonyítékaitÓ|' és változtassa eddigi véleményétolyanra, amely ténylegesen segítségetny jt céljai elérésében! Új véleményétalakítsa meggy6z6déssé azáltal, hogy aIátámaszda azt megfeleló bizonyítékokkal ! Ha megváltozott a hiedelme, kezdjen j do|gokka| foglalkozni, vegyen felrij szokásokat, így lassan azé|ete is megváltozik! Rogzítse j hiedelmét, tudatosítsa minden idegszálában' hogy már megtette az elsó lépéseketsaját jőléte felé! Ha eljutott idáig, aZ azt je|enti, rendelkezik a pénztigyi sikerhez sziiksé ges előfeltételekkel.

Ahhoz, hogy anyagicéljait elérje, három alapvetőmeg gy6z6désrevan sziiksége:

l. A helyzetnek meg kell vá|toznia. 2. Nekem kell ezt megváltoztatnom. 3. Képes vagyok

r

,hogy megváltoztassam.

Néha az ember olyan éIethelyzetbe jut, amikor rrá lesz rajta azérzés,hogy: ''Muszáj változtatnom.'' Ilyen nehéz d ntésekkor átérezztik a saiát fe|elősségiinket, és kell lennie annyi cinbizalmunknak, hogy elhiggyiik: képesek vagyunk véghezvinni a sztikséges változtatásokat. Napoleon Hi l l,,Gondo |kozz és gazdagodj l''* cím rí konyve valÓszín ri,leg a legismertebb m asikerrÓ,l. Mostohaanyja a k vetkezó szavakkal indította tjára 6t: ',Szégyen ne. ktink és gyermekeinknek ez a viskő, amelyet otthonunknak neveziink. l,tivel egészségesek vagyunk, nincs semmi okunk arra, hogy belet ródjtink a

*

y.ag2ar.u^|ryegjelent:

kiadÓ' l996.

szegénységbe.Tudjuk nagyon jÓl, hogy a szegénység tlkit

z mb

lttstltsiig Ús a

kG

Ha jelenlegi koriilményeinken nem váitoztatunk' akkor gycrntekeink

ilyen kciri.ilmények koz tt nőnek fe|, és beletcjródnek lt rlytlttlorba. En nem szeretem a szegénységet! Nem fogadtam el soha, hogy az én sorsom a szelénység,nem is akarok, és nem is tudok ebbe beletoródni! Még nem tudom, hogyan tessztik meg az első lépésta szegénységbÓ1 az lrIryagi fiiggetlenség felé. De azt tudom, hogy sikerlilni fog, mindegy, medtlig tart és mennyi áldozatot kellhoznunk érte, de ki kell szabadulnunk a szegcnység bortonébÓ,l! Gyermekeinket iskoláztatnunk kell, hogy Ók is élvezIrcssék a mÚíveltség adta elónyoket. Fel kell ébresztenijnk benniik a becsvárlyat, hogy le akarják gy6zni a szegénységet. A szegénység nem betegség, tlc krÓnikussá válhat. Ha az ember egyszer beletoródott, nagyon nehéz rra

lcnni rajta. Nem szégyen szegénynek sziiletni! A szégyen az,ha.,3gy vessztik át ezt lrz orokséget, mint megfordíthatatlant. A világ egyik leggazdagabb és leg|.cjlettebb országában éltink. Az esélyek mindenki számára léteznek' csak l.cl kell ismemi Óket, és élni kell veltik! Ami a családunkat illeti ha a |elrctóségek nem jcinnek hozzánk, majd mi megteremtjtik Ó,]
Az' hogy valamit musztÍjnak étez-e vagy Sem, az a nézet'eit(ílÍ.iigg. U'oyancsak ebbo] a helyzetbÓ1 kiindulva lehet megváltoztatni at. otl |ltll't;,j lillását is.

Napoleon HiI|: Gondolkozz és gazdagodj!Bagolyvár Kcinyv88

ir

sség.

89

hatástcibbszcirozés Ahhoz, hogy valamivcl

Levera ge

kapcsolatban visszavonhatatlanul erót vegyen rajtunk a muszáj érzése,sz kségÚnk van ,,leverage''-re. A leverage annyit jelent' mint emelÓ1ratás' hatástobbszorozés. Akkor lép fel, valahányszor nagy fájdalmat jelent onnek, ha valamit nem tehet meg' vagy nagy ciromet, ha megteheti.

Mesterségesen is létrehozhatő a leverage-hatás, a kovetkezó mÓdon; asszociálja a fájdalom érzésétazza| a ténnyel, hogy anyagi helyzete nem változik. Írja le mindazokat a dolgokat, amelyekrÓ1 le kellene mondania. Mi az, amiben soha nem lehet része, ha nem teremti meghozzá az anyagi biztonságot és fiiggetlenséget? Milyen kihatása lesz ennek családi életére,egész-

Lassan eljutunk afejezet végére,így engedjc ttlcg' Iltlgy gratuláljak on-

rrck eddigi munkájához. Nem kis fáradságába keriilt iitclolgtlzni az eddi.si

Ilézeteit és objektíven szemlélni eddigi hiedelrrrcit. Ezzel le|ektette jőléte irlapkcivét. Eljutott odáig, hogy tudja, mit akar. Ami eddig gyakran csodának Í nt, azt hét éven belt-il on is elértheti. A dontés az tn kezében Van, épp.igy, mint a jovóje iránt érzett felelósség. Mostanra pontos elképzelésevan a jőlétrÓ1. Ennek érdekébenmár megtette az elsó lépést,és megfogalmazta' hogy mit gondol a pénzr6. Btlcsr-it morrt|ott régi hiedelmeinek, és olyan j nézeteket vall, amelyek segítik céljai elcrésében.

ségére, lelkivilágára, nbecstilésére és a szabadság iránti igényére?El tudja

képzelni, hogy idősebb korában még mindig ugyanazokkal a problémákkal kell ktiszkodnie?

Pusztán a fájdalom elkerijlésérevalő tcirekvés még nem kényszerít benniinket a cselekvésre. Ahhoz, hogy célunkbÓl muszáj legyen, fájdalomra is, rcimre is sz|ikség van. Fájdalomra, ha célunkat nem sikeriil elérni' és circimre, amelyet akkor érziink, ha e|érjiik. Irja most |e, mely dolgokat tartana meg akkor is' ha anyagi fiiggetlenségben élhetne, és nem kellene tcibbé pénzértdolgoznia! Most kizárőlag olyasmikre gondoljon, amik onnek és másoknak is csak or met és boldogságot jelentenek. Milyen hatással lenne ez életcircimére' családi életére,egészségére,lelkivilágára és onbecstilésére? Mennyi szabadicleje lenne, és milyen szÓrakozással t ltené azt? Mennyiben alakulnának másképp az élet értelmérÓ,l alkotott nézetet? Hogyan alakulna saját és szerettei élete?

A Íejezet legfontosabb gondolatai o JelenIe.ei helyzetiink pontosan ti.ikrozi a meggyózódéseinket' a Alapjában véve pontosan olyan ma a helyzete, amirÓ,1 azthiszi, hogy ez a jő és a helyes az on számára. A jőmÓdra valő legjobb felkésztilési mÓdszer, ha megtanuljuk magunkat

jől érezni apénz társaságában. Az anyagi bóség a te.stobb emberben negatív érzelmeket vált ki. Gyakran

a negatív asszociáciÓk erősebbek, mint aZ anyagi fliggetlenségrÓ,l alko tott pozitív kép. Pénzhez valÓ viszonyának kialakítására alapvetóen hatott a kornyezete, amelyben felnótt, amit otthon tapasztalt, amit másoknál megfigyelt vagy

másoktÓl hallott. Ha gy kercsen meg akarja változtatni anyagi he lyzetét, brjcstít ke ll mon. dania kedvezótlen nézeteinek. HiábavalÓ dolo.s álmodozni a gazdagságr l, anélk|il hogy tisztáznánk magunkban az czze| kapcsolatos nézeteirrket, valamint azt, ho.ey adott esetben haj landÓak va.eyunk_e helytelen, gátlÓ nézeteinkct me.eváltoztatni.

A Nagyon komoly okokra van szÜkség ahhoz' hogy a kívánságokből fe|tétlen muszáj legyen. Cselekvésre kényszerítő indokokről van itt sző. A ,,hogyan''

tanácsadők nerncsak aZ utat mutatják meg, de a határokat is.

A

taná-

csok gyakran a tanácsadÓ saját helyzetének burkolt magyarázatai. Ne keresscn tanácsot kozvetlen kozelében, inkább ott, ahonnan a legjob. bat kaphatja.

helyett inkább kérdezzen gyakrabban a,,m iértekre'' ! A kieme|kedő telj esítményeket eléró emberek kezdetben 90 száza1ékban koncentráltak a ,'miérr re'', éS csak l0 százalékban a,'hogyanra''. A legtobben azonban pont fordít va állnak hozzá:90 százalékban a,,hogyanra'' sszpontosítanak, és csak 10 százalékban a ..miértre''.

Fontos, hogy olyan nézetekct valljon, amelyek valoban segítik Önt c..l.1ai elérésében. o Minden meg.eyózódés rncgváltoztathatÓ, elég rá 30 perc. o A rnLiltban is mÓdosítotturrk rnár nézeteinken vagy hozzáítllírstrrtktltt, tlr.:

90

QI

eZ legtobbszcir a véletlen

m

ve volt, vagy nem volt tudatos folyamat.

Ma

On ugyanezt tudatosan is megteheti. A meggyózódéssel kapcsolatos dontőkritérium: segít-e az általam vallott nézet a célomhoz vezetó ton? Ha va|ami az életébennem gy alaku|, ahogyan szeretné, keresse meg a kudarc

mg

tt meghrizÓdő káros szemléletet!

Ahhoz, hogy anyagi céljait elérje, három hittételre van sziiksége: l . A he|yzetnek meg kell változnia.

kell ezt megvá|toztatnom. 3. Képes vagyok rá, hogy megváltoztassam.

2. Nekem

Ahhoz, hogy muszáj legyen cse|ekedntink, szi.ikségt.ink van leverage.re.

A

leverage érzése a fájdalom elkeri.ilése iránti torekvésból és az rom ér-

zetébő,l fakad.

A leverage-hatást konnyen elóidézhetjiik,

ha asszociá|juk a fájda|mat az-

zal a ténnyel, hogy nem érjtik e| a célunkat, az ciromet pedig azzal, hogy e|érjtik.

Mindazok, akik nagy célokat értek el' kezdetekben 90 száza|ékban koncentráltak a ,'miértre''' és csak l0 százalékban a,,hogyanra''.

92

Hogyan lesz 100 millionk? Praktikus tanácsok

rrincs adőssága' akkor is arra kérem ,hogy az elsíírréhírr-ry oldalt mindenkép

Adosságok

llen olvassa el. Lehet az is, hogy fo'eyasztői adősságának mértéke még vészes''. ',nem Ilbben az esetben is olvassa végi.e a fejezetet! Lehetséges, hogy Lij szemlé. Icttel gazdagodik majd a ,'Csak ővatosan a kezdetekkel'' mottő alapján.

ostoba és inte|ligens adosságok ,,Soha nc fogadj el rovid távri me.goldást, ha hosszr.i távLi problé.

mával állsz szemben!''

Daniel S. PeÍia: Deals and Acauisitions

Manapság hitclre vírsárolni sokak szárnára természetessé vált. Németorél a fogyasztőihitel adta lehetóséggel. Miért is ne? Ki az, aki zsugorinak Szeretne látszani? szágban négy háztartásbőlhárom

A tanulmányaim után koriilbeliil egy év alatt 75 000 DM adÓsságom lett. FÓ,leg azért, nrert scmmiképpen nem akartam hasonlítani az édcsapámra, aki, ha valamit vásárolt, azonnal elÓ,1rrjzta a jegyzetfuzetét, és egy élesre he. gyezett kis ceruzával bevéste: ,,Bodo, fa.eyi, 0,40 márka, l968. 3.8.''' és ezt lehetÓ1eg rÍ.ey tette, hogy mindenki lássa. Kínos volt! En ennél sokkal nagyvonalribb voltam. Legtobbszor én hívtam meg a barátaimat. Egy kis henccgÓs sem árt, gondoltam, ezért, amilyen csak -lyorsan lehetett, Vcttem egy autőt. Rossz leIkiismcrctemet aZZal nyLlctattarn, hogy az adő rniatt vagyok ',kénytelen'' koItségeket produkálni. Csak hitelkirtyával fizettem, készpénzbensoha. Ezt inkább a bankra bíztam' amit az elsó idÓkbcn rnég meg is tettek . . . HaIlottam valami olyasmit is: ,,A nyeróazé|etét az elsóosztályon utazva teszi nle-g.'' Így számoinra Sem létczhetett más, csak az elsó osztály: Ncrn volt,fr ccs. csak pezsgó, nern volt karaj, csak bélszín. Ugy akartarn élni, rnintha a jovó már az cnyém lennc, cgy Vagyonos em.

Természetesen az adősság sem r gton adÓsság. Egy ház vásárlásánál a jclzáloggal szemben értékáll. Itt egyedi torvények érvényesek. Ezenkívijl szemé|yes kiadások, illetve cé.géneka koltségei indokolhatják a hitelfelvétclt. Az én vélemÓnyem aZ, hogy a fogyasztői, személyre szÓlÓ hitel kiildIrÖsen veszélyes. Ennek klasszikus tárgyai: britor, autő, nyaralás' televíziő, rrrosÓgép, hi.fi torony. Sok fiatal azt gondolja, már azelsó lakásba kÖltozÓs' rrcl teljes háztartásra van sziiksége. SLirgósen szeretném lebeszélni arről. Irogy ilyen adÓsságokba keveredjen. Emlékszik még: ,,Amit akarunk, az rrcm egyenló azza|, amire szÍ.ikségiinkvan.''

Egészen másképp áll a dolog' ha a saját vállalatát építifel. Gyors ncive. kcdés elképzelhetetlen a két fó támpillér: o.P. és o.P.M. (other people = rrlások és other people,s money = mások pénze) nélktjl. Tekintstik át a fogyasztÓi hitelek elónyeit és hátrányait! Nézziik elószor lrz elónyÓket:

bcr jovóje. De rovid idón beltiljelentkezctt a m lt számlák' bírságok és e.eyre nagyobb hitelkamatok kőpében. Mint jÓ keresettel rendclkczó iigynoknek sikeriilt Lijabb és Lijabb kolcsoncikhciz jutnom. E'lkezdtem a pénzt rendezget-

nincs! Hogy még egyértelmritb legyen: a fbgyasz,ttii lrite Ie k rlsltrlllik' Iclekrombolők, és meg lik a motiVáCiot. ordcj.gi kÖr cz. Miért? Energiánkat kétféleképpentudjuk bcfckte tni: tltlIr'ttzIlltlttlt|' t.t'y IrossziÍ távií megoldáson, és egy rovid távri látszatrnegtlltllisrrrl. r\ ltrr itI Iltr'tl luegoldás problémája az, hogy egyre jobban eltávolít llcttttiiIt|rt.l lt llt':,:,ztt tlivrakitfízcittcéltől. A mi célunk a jőlét. Azá|ta|,hogy hitcIe kt't r,t':zttttl' It'|. rrte.eprőbáljuk valődi háttér nélkiil kiélvezni a Incg e I S('Il| (.ll lrrtttr'tI t'lónyeit. Ezá|ta| megfosztjuk magunkat t rekvéseink értcIttlti(tr| |.'l'., ri'.,zI llzért, mert rcivid idón belÜl kideriil, hogy nem léptiink el<írc. A lX:Il,/ ||1'\':tlIl.' rrlcgszámolhatÓ. Ha a teljes vagyonunkat felmérve arra a.1' e l.ctltttt.ttyt.. ;tt trrnk, hogy kevesebbel rendelkeziink, mint nulla, akkor kcnytt'lcrrt l, r',r

L)4

95

ni, ez' aztjelenti, hogy tij hitclt Vettem fel. hogy a ré.sieket fizetni tLrdjam. Lassan' de biztosan haladtam a telies csód felé. Nern ruclonl. on milyen hclyzciben van. Ta|in azért o|vassa czt l |ejezetet. mert Ligy cjrzi. ez az utolső szalnlaszál, anribe még belekapaszkodhat. Ha

l.)L ny

gyunk feltenni a kérdést:tulajdonképpen minek is dolgozom? Másrészt, azá|ta|, hogy j vÓteli munkánk gyi.imolcsét már ma |earatjuk, demoralizálődunk. Harmadszor, pedig tudjuk, de legalábbis sejtjtik, hogy a fogyasztői hitel, mint olyan, ,,nem jÓ''. Ha huzamosabb ideig saját belsó hangunk ellenében éliink, elveszítjiik cinérzetiinket. A gyenge onérzet egy ttal gyenge motiváciÓt

is

jelent.

Motiváciőink nagy része abből az elvárásbÓl ered, hogy jovÓ,beli helyzettink, de legalább a gyermekeink helyzete jobb lesz. Ezt csak rigy érjtik el, ha kcivettjnk egy hosszti távri stratégiát, amelyben szakértÓ,ként pozicionáljuk magunkat. Akit személyes gondok, például adÓsságok nyomasztanak, abből az emberbÓ,l hiányzik aZ e Stratégia megvalősításához sziikséges cisz. tonz6 er6, és természetesen aZ idó' Ehelyett az il|etó kénytelen lényegtelen, de slirgóssé vált dolgokkal foglalkozni. Abban biztosak lehetiink, hogy mindig bekcivetkeznek nem várt esemé. nyek. Aki hitelból vásárol' aztveszi meg, amit jcivÓteli fizetésébÓ1 akar kifizetni. Ezek a jovedelmek azonban elmaradhatnak, és nem várt események kovetkezhetnek be. Ismeretes, hogy a bankárok ugyancsak idegesen reagálnak, ha a váratlan események kovetkeztében kimaradt jovedelem miatt nem tudjuk tovább fizetni a hitelkamatot. Az ideges bankárok ilyenkor lerombolják az életkedviinket és a motiváciÓnkat. Mindannyiunk számára egyértelmíí,hogy fogyasztői hite|eket fe|venni legalábbis nem okos dolog. Akkor vajon miért tekintjtik olyan terméSzetesnek az ilyen adősságokat?

k

Mindannyian tudjuk, hogy hossztí távon a teljcs clacl stldás |ájdalmas vetkezményei sokkal nagyobbak, mint a pillanatnyi lcnlondás okozta

szomoniság. Hiába okos ez a felismerés,ha az elm lt 4000 évben nem veZetett el odáig, hogy a fogyasztőihitel intézményétmegszt-intethettÍik volna. Az adősságok ugyanis nem racionális alapon jonnek létre. Ahhoz' hogy megértsiik, milyen erósen befolyáso|ja cselekedeteinket a most- r met-átélni-és.fájdalmat-elkerÍilni program' szeretnék elmesélni cgy torténetet a régi babiloniakről. Már a babiloniak is éltek a fogyasztői hitel lehetóségével. Ők a mai bankok óseihez, a pénzk lcscinzíkhozjártak, akik hasonlÓ kérdésekettettek fel,

Fontos' hogy felismerje: on a jelenIegi helyzetébe nem be|ekeveredett, hanem egész egyszerÚíen csak hibás nézeteket vallott, illetve vall. Gondo|juk csak át aZ agy m kodéSét!Mindent megtesziink azért, hogy elkertiljtik a fájdalmat, és hogy cjrcjmet szerezziink magunknak. AdÓsságok általában akkor nnek létre' ha valaki pillanatnyi fájdalmat akar elkerijlni: ha valamirÓ.l le kell mondanunk, amire vágyunk, az fájdalmat okoz. De ter. mészetesen oromet éreznénkakkor, ha el tudnánk menni nyaralni, vagy megvehetnénk magunknak ezt vagy azt a szép ruhát. Agyunk mindig erósebben reagá| az aktuálisra, a k zvetlenre. Az, hogy hosszrj távon kellemetlenségeink lesznek, ha tiíl sokat koltekeziink, az agyunk számáranem olyan lényeges. Az agy rovid távon fájdalmat akar elkeri,ilni, és or met átélni. Az emberek ugyan kifejlesztették magukban a tervezéS és az elemzés képességét, de a fájdalom elkertilését és az orcim megszerzését szolgá1ő prog. ram jőval intenzívebb, mint aZ ana|izá|ő.

mint amelyek számunkra is ismeretesek a mai banki megbeszélésekbÓ1, például: ,,Van onnek biztosítéka?'' Egy babiloni a manapság-szokványos fedezeteken kívÍilmég egy dolgot felajánlhatott onmagát.Igy aztánvirágozhatott a pénzk lcsonzés, hiszen mindenki hitelképes volt, saját magát mindenki eladhatta. Ha egy babiloni a ko|cscint nem tudta visszafizetni, eladták rabszolgának. Mint ahogyan manapság e|árvereznek egy házat, rigy kerillt cgy-egy ember is ,'kalapács alá,,' Tízb6 kilenc rabszolga végiil is a hírhedt |alnál végezte. ókori tcjrténészek,így például a gorog torténetírő, Hérodotosz leírásai alapján tudjuk, hogy a babiloni városfal az antik világ hét csodája k zé tartozott. A Nabupolasszar uralkodása alatt kibóvített fal 50 méter magas' 18 kilométer hosszti, és olyan széles volt, hogy hat egymás mellett meneteló lő clférhetett rajta. A falat rabszolgák építették.A munka iszonyatosan nehéz volt. Az izző napon a rabszo|gák Sztinet nélkiil hordták a kovet. LegtobbjÍ.ik három éven beliil meghalt. Ha a fáradtságtÓl cisszeestek, az 6rÓk ostorral verték Óket, és ha már nem bírtak felállni, egyszerííen lelcjkték 6
96

91

Hogyan jonnek |é|re az adősságok?

j

l

,'Pontosan lcl tudom mérni, hogy ha adősságot csinálok, nyomorba donthetem magaln'', sem régen, Sem ma nem tette meg a hatását. Nem beszélve arrol, ho.ey velLink tényIeg nem torténhetnek olyan szornyríségek, mint a babiloniakkal tni csak a rabszolgasorshoz hasonlÓ helyzetbe keri.ilhetijnk' ha eladÓsodunk.

Hogyan tudom elkert'ilni az adosságot? Voltak babiloniak' akik kolcsont vettek fel. Sokan koztilÍ.ik rabszolgává lettek. De voItak olyanok is. akik nagyon joltudtak bánni apénzze|. or letépítettéka személyes vagyonukat, és Babilont a világ egyik leggazdagabb városává tették. Mi a ktilonbség lényege? Vannak tehetséges, jÓ képességrííemberek, akik tonkreteszik magukat anyagilag. Megint mások tíz évve| eze|6tt a nulláről indultak, és ma vagyonos emberek.

A feji'ikben ugyanaz afajdalnat-elkeriilni-és-rjrt)met-dtélni

o

Milyen elónyom származik abből, ha megszabaclLrltlk ltz lttltjssligairntÓl./

o

EzekbÓ1 az eIóny kbÓ1 milyen további előnyokre számíthatok?

o

Mely nézeteim a felelósek az adősságaimért?

Milyen hátrányom származhat abbÓl, ha továbbra is megmaradnak az

adÓssásaim?

.

Hogvan akarok donteni?

program van. A ktilonbség a fájdalom és az rom egyénenként vá|tozó értelmezésében

rejlik. Mindannyian rendelkezÍjnk egyfajta hitrendszerrel. Ennek fti-egvé.

nyében érz|ink or met és bánatot. Ismerek olyan férfiakat, akik csak tiszta selyem' neves tervez6t6származÓ nyakkendót hajlandőak viselr-ri, és ennek legalább 89 márkába kellkeriilnie. Ők ténylegesen fizikai fájdalmat éreznének, ha egy poliészter C&A nyakkendrít kellene felvenniijk, és az áruházi embléma egy kisebb szélfuvallattől mindenki számára láthatővá válna. De olyanokat is ismerek, akik akkor éreznének fizikai fájdalmat, ha tobb mint 89 márkát kellene kiadniuk egy nyakkendőért. C sele ketlet ein ket nen,,lo gikus me g ítélések', és'sz nclékok hat rí rozzák meg, hanem az általunk vallott nézetek. Ha megvá,ltoztatjuk ezeket, egyben ttgi he ly zet iink i s me gv dh ozi k. Kérent, tegye fel magának a kcivetkezó kérdést:,,Miért vagyok érdemes arra, hogy sok pénzem legyen?''

a ny

Kérdezze meg nmagátől, hogy mely nézetei a felelősek az adősságaiért. Ime, néhány kérdés,amelyek a segítségérelehetnek:

o

Milyen hátrányom származik abbÓl' ha megszabadulok az adÓsságaim-

tcíl? (Ugyanis, ha nem léteznének ilyen árnyoldalak, akkor nem lennének

adÓsságai.) Lehetséges hátrányok: kevesebb szabadidő' megszorítások, tekintélvvesztés. ellustulás' . .

l..crem, térjen vissza az 5. fejezet eyakorlataihoz, és változtasson az eddigi Programozza át magát: on a saját életénekirányítÓja, és nem val lr rnilyen véletlenij l átvett hiedelem rabszol gáj a.

rrÚ.zetein.

Tizenhárom praktikus tanács az adosságok Ieépítéséhez |

. Ósszpontosítson hosszti távií céljáral Tegye fel magának a kérdést,hogy

mirrdaz, amit gondol, mond és tesz, mennyiben segíti céljai elérését. a hiedelmeinI A .qyakorlati tanácsok sem érnek semmit, ha

l. Változtasson

nem változtat a pénzli.eyekkel kapcsolatos eddigi szemléletén, a szélma. lomharcnak nem sok értelme van. i. Soha ne mondja azt: ,,ezen már nem miilik''! Mostantől kezdve minden |illér számít. l. Sorolja felaz cisszes kiadását! Tudom' hogy ez egy kicsit fáradsá.gos do. log, de ígérem, megéri. Dolgozzon ki egy kciltségvetéSitervet! .' Tépje szét a hitelkártyáját! Most rogton! Csak akkor szerczzen be jat, ha a számláján legalább l00 000 DM van! tr. Változtassa át a hosszrilejáratrl hiteleit rcivid lejáratLivli! lgy lr klttttllttlk alacsonyabbak lesznek, és elkezdhet tcirleszteni. /. Vegye sorba a kinnlevóségeit! Keresse fel az adÓsait, cs kttrje visszlt;t kolcscinciketl Ajánljon fel részletfizetést! Lelkesen ktisz(iIriiirI lt|(.lt' l|||ll dcn egyes visszafizetést! 99

8. Beszéljen nyíltan a hitelezőivel! A bujdosás csak ér.tctlcrrscget és boszsziiságot okoz. Beszé|j en ezért nyíltan, és a legtobbcIr cgyctértenek majd visszafizetési ajánIatával. 9. Maximum a felét ajánlja fel annak az sszegnek, anlclyet tény|egesen vissza tud ftzetni havonta! Ennek két oka van: azels<íaz, hogy így azonnal elkezdhet takarékoskodni. Másodszor pedig biztosnak kell lennie abban, hogy valőban ki tudja fizetni az ígértrészleteket, nehogy csalődást

okozzon hitelezóinek.

l0. Minden egyes rijabb kiadás elótt tegye fe| magának

a

kérdést:Erre most

valőban sziikségem van? FeltétlenÍiLmeg kell ezt venn,em? 1 l. Nézzen j kereseti lehetóségek után! 12. Határozza meg azt a maximális cisszeget, amelyet havonta elk lthet és azt a minimális sszeget, amelyet havonta meg kell keresnie. l3. Építseki magában a stirgósség érzetét|Gytzzemeg magát arrÓl, hogy a dolgok komolyra fordultak! Amilyen gyorsan csak tud, cselekedjen. Ugye' változtatott eddigi nézetein, és eltépte a hitelkártyáit?

Stratégiák az adÓsság keze!ésére Az adősság kezeléséneklegjobb mÓdszere a t r|esztés. Ez nem mindig olyan egyszer . Ha már on kénytelen egy ideig az adősságaival egyiitt élni, szeretnék segítséget nyrijtani abban, hogy ennek ellenére is bo|dog lehessen.

Ne hibáztasson másokat! Hajlamosak vagyunk arra, hogy a hibákat másokban, illetve a korii|mé rryekben keressi-ik. Gondo|jon arra: akit h1báztat, annak egyben átadja a felclósséget. onnek most annyi onállőságra és eróre van sztiksége, mint eddig rnég soha. Amikor én ezt annak idején felismertem' rovid idón beli.il vissza tudtam ik nem fizettek, az á||amot az adÓpolitikája miatt . . . Az igazságazonban lrz volt, hogy én vittem magamat a nehézségekbe,és így kimásznom is egye. tl|il ke||ett belÓ,le. A saját felelósség tudata rengeteg energiát szabadít fel. ()lyan energiát, amelyet az adÓsságok tcirlesztésére,és nem a vétkesek kelrk

A problémákhoz valÓ hozzítá||ásomat már ismeri: két oldaluk

Van

-

te-

hát van egy jÓ is. Most meg kell változtatnunk valamit, most fejlődntink kell. Szeretném ezért megkérdezni: Mit gondol, mia jÓ abban, hogy onnek adÓssága van? Mi az, amit kiilonben soha nem tenne meg, de most kénytelen rá?

Kikkel kell a jelenlegi helyzetben mindenképpen felvennie a kapcsolatot? Mit gondol, az Ön j nézeteibÓ,l milyen pozitívumok származhatnak? Hoa

f

lizetni a tartozásaimat. Korábban hibáztattam a vállalatot, az i.igyfeleket,

Mit gondo| az adosságrÓ|?

gyan tudja

hclyzetén kereszttil értékeljenmagát! Végtil is on nem egy barrk1cgy, haIlem egy értékesember, sok szeretetre méltÓ tulajdonsággal. Minden jobb menedzseriskolában tanítják, hogy |ehet<íleg nc kritizáljuk lr munkatársainkat. Ha feltétlenii1 sziikséges, akkor is csak bizonyos szabályokat betartva gyakoro|jon kritikát: Mielótt valakit megbírá|na, elószor ijljon le egy pillanatra, és jegyezze fe| az 1||et6 azontíz tu|ajdonságát, amelyeket tn is megbecsÍil. Másodszor' mindig válassza kiilon a személyt a csele. kedeteitÓ,l ! Senkinek sem szabad megkérdójel ezni a személyi ségét. Kérem, mondjon egy indokot, hogy miért kellene onmagunkkal rosszab. llul bánni, mint másokkal? Sokan az á||andő onkritikával tonkreteszik magukat, lealacsonyítják a lényiiket. Azt tanácsolnám: ha a jovÓ,ben ismét ttil keményen akar ítélkeznionmaga l tt' mondja hangosan onmagának: '.Elég!'' Vegye a sikernaplőját, és írja be azon tíz tulajdonságát, amelyekkel ()n elégedett. Tudatosítsa azt,hogy ajelenlegi helyzetért eddigi nézetei, edrligi hiedelmei a felelósek. Ezek pedig bármikor megváltoztathatÓak.

jelenIeg nyomasztÓ terheket cisztcinzóeróvé átalakítani?

rcsésérefordíthatunk.

Ne féljen!

emberek ktilonboző szemrehányásokkal marcangolják magukat. Azért, mert valakinek adősságai vannak, még nem bukott ember. Ne csak az anyagi

A megoldatlannak tÍínőhelyzetekben érzett féleIem bénítÓan hat. De mittíl is kellene félnie? Ha esetleg a katasztrőfa tényleg bekcjvetkezne. elég e rós lesz ahhoz, hogy ebben is meglássa a pozitívumot. Képzelje el lelki szerrrével azt, hogy a legrémesebb variáciő áll be. Valahogy akkor is tovább llrennének a dolgok, nem igaz? Tudom, ezt ahozzáá|lást nehéz elsajátítani. |)e ha sikeriil, akkor rendkíviil felszabadítő érzés.Segít onnek megszaba. tlulni a féle|emtÓ1. Egy katasztrőfa mindig a régi végétjelenti. Elpusztítja, lrrni volt, és lehetővé teszi az jjászi.iletést. A régi helyén keletkezett vákurrrnot j alkotás tolti ki. Még egy szerencsétlenségben is rejtózik valami jÓ,

100

l0l

Mit gondo| onmagáro|? Sajnos,

a

fogadÓőráimon

gyakran átélem, ahogyan srilyosan eladÓsodott

akkor, ha felismeri benne az rijrakczdés eséIyét . ' legtobb sikertcirténet egy katasztrőfával indult.

.

Nem véletlen, ho.ey

a

Ne ha||gasson másokra! Ha adőssággal kapcsolatban adok tanácsot, gyakran hallok olyasmiket: ,,Mit szőlnak majd a szomszédok? Micsoda szégyenl A sztjleimeimeg li a

.

Danat. .

.

Az on személyénekértékecsak 'he|yzetén. Az olyan barátokrÓl,

igen kis mértékben mérhetó aZ anyag|

akik ont csak a pénzéértkedvelik, nYu.qodtan lemondhat. Ha valaki bele akar halni a bánatába, akkor az az í||et6 sza. bad emberijoga és dcintése. Soha ne tegye fiiggővé a saját jÓ kcizérzetét más

emberek véleményétÓ1!

KerÜlje a részvétet! Soha ne mutassa ki nyíltan a kételyeit! Ne beszéljen másokkal az adÓsságárÓl! Sokan azérthangoztatják szerencsétlenségtiket, hogy ennek

t-irti-

gyénjussanak segítséghez.Azonban a segítség nem azokhiz.jÓn, akiknek sziikségiik van rá, hanem azokhoz, akik megérclemlik. Ha on a gondjairől mesél, valamifajta részvétbenbiztosan lesz Észe. Aki részvétetkap, az még tobb részvétetakar, és ezért cgyre rémesebb dolgokrőI kell beszámolnia. Ahhoz' hogy egy ilyen, részvéten alapulő kapcsolatot fent lehessen tartani' ahhoz on kénytelen ,,megórizni'' saját szánalmas helyzetét. Kti| nben hogyan tudna továbbra is beszámolni a sz rnyÍíségekrÓ1? Mindannyian vágyunk a tcjbbiek rokonszenvére. De ővakodjunk attől, hogy olyan személyiségképettegyi.ink magunkévá, ame|y ezta szimpátiát o Jianáto,-,-' formájá. ban biztosítja nektink. Ehelyett igyekezziink, hogy tiszteletet érdemelitink ki. Nektink a gyóZtes cintudatára van szLikségtink. A gyoztes uonzza magához az alkalmakat, és nem mutatja a kételyeit.

Fontos tanács széfben!

Képzelje el AdÓssághegy urat, akinek adőssága 325 o0o DM, és nincs

egy garasa sem. Már nincs senki, aki k lcsonozne neki valamennyit. A barátai, ha látják, hogy j n, magukra zár1ák az ajtőt. A bankban megszÓlal a vészje|z6, ha az arca megjelenik a kamerákban. Csakhogy neki

toiábbra is

élnie kell' |akbért kell fizetnie. A hitelkártyái már rég nem mri,}
Iegalább |0 000 DM készpénzi.ink' vastartalékként, egy széfben. Menjtink tovább egy lépésse|' tegyiik fel, hogy Adőssághegy r nem tud.ia visszafizetni a 325 000 márkát. Ezen kíviil már korábban elmulasztotta saját cégénekpénztigyeit elválasztani a személyes kiadásaitől. Ebból kcjver kezóen, ha a cég he|yzete ki|átástalan, gy Adőssághegy rir, mint privát szernély is tonkremegy. Nincs más választása' csódot kelljelentenie. Hogyan változna az illetó r he|yzete, ha lenne olyan eldugott 5o 00o DM készpénze, amelyrÓl senki nem tud? A csódcjt ugyan nem tudná elkerí.jlni, cle még megmaradna az a lehetósége, hogy fél vagy egy évig viszonylag gondtalanul megéljen, és képes |egyen kifizetni a legsiirgósebb számlákat. Ezen kívij| lenne idcjc arra, hogy kitalálja, rnilyen rij tevékenységget tud a IovÓ,ben pénzt keresni. Elgondo|kozott már azon, hogyan lehetséges az,hogy amikor ismert gazdag emberek tonkremennek, és csődot kell jelentenitik, mégis fenn tudiák tartani a megszokott életmődiukat?

Lcgyen mindig legalább 50 000 DM-rrak megfeleló készpénzee.qy

Mindig legyen tnné| készpénz- még akkor is, ha hivata|osan egy fi||érje sincs!

k

cgyenlíti ki. Ugyanez a veszély fenyeget az I]|cklr-tlrrrrrs |\,ltt.,,t'|' rt'szt:Ití| is. Az autő1át sem tudja már használni' mert kifogytrlt ;t Ilt.ttzttt' Ezze| a példával csak annyit akarok montllttti. Irrrl'y ArIrissliglrcgy r problémájának80 száza|ékát nem a 325 000 nliír.klÍs ltrIrjsslir: tcszi ki, hanem aZ atény, hogy most, ebben a pillanatban niIrcs I() (XX) |)M ktísz1lcnze. Távol á|ljon tÓ1em, hogy azt sugalljam, a 325 000 tttlir.kiis lrtltissiigot csak rigy íélvállrÓl lehet venni. De AdÓssághegy rir energiiijírrrak tJ() sziizalékát egyértelmÚíen az 6r|i fel, hogy nincs 10 000 DM készpénzc. E'nnek kcjvetkeztében nem tud koncentrálni a legfbntosabbra, vagyis arra, hogy jovedelmet képezzen. Ezért nagyon fontos' hogy mindig legyen

OA

o

nyomasztő gondok 80 száza|éka így megoldhatÓ. Általában nem az adősságok mértékea nyomasztő' hanem a sok-sok ,,aprÓ'' napi probléma. Ez az sszeg legyen a ,,Vastartalék''' Csak akkor szabad hozzány |ni' ha tn már t l van a csőd bejelentésén' vagy már letette a tcLjcs

ségi vagyonnyilatkozatát.

Elótte gy kell

tennie, mintha cz

sszeg nem is |étezne.Ez apénz biztosítja azíjrakezdéSlc|tt.lr

gét.

103

lrz

j:;.'

Ez az cisszeg rendkívtil fontos ahhoz, hogy nbecstilése megmarad. jon, és kielégíthetó legyen a biztonság iránti igénye is. Ez az a stratégia, amellyel on tartozik saját magának, az egészségének, és elsósorban a családiának'

JÓ| gondo|ja meg a cscíde|járás idópontjátl

Ha a csódeljárás már elkertjlhetetlenné válik, rigy annak idópontját nagyon fontos okosan megválasztani. Amilyen gyorsan csak lehet, keressen fel egy csódi.igyekben jártas céget vagy i.igyvédet. Ő meg tudja mondani, hogy van-e értelme a további kÍizdelmeknek. Egy taligát kihrizni a káty ből gyakran sokkal nehezebb és értelmetlenebb, mint rij után nézni. Ha on a csódeljárás mellett dontott, akkor a legfontosabb a megfeleló idópont megváiasztása: sokszor jobb ,,ot percce| tizenkettóelótt'', mint ,,tizenkettÓkor''' Egy ilyen elhatározás rendkívtiI nehéz, hiszen a tcjnkrement cég az tn ,,kedvenc gyermeke'' is lehet. ValÓszín 1eg érzelmileg iS k tódik hozzá, és rengeteg energiát, pénzt és időt is fekteten belé. Már bizonyára elsajátította a fontos vá|lalkozÓi képességekegyikét: az optimizmust. Ennek ellenére ne fe|edje a Sorozat torvényét: Ahol valami egy bizonyos idón tril tovább romlik, ott csak akkor kovetkezhet be pozitív vá|tozás, ha rij utakra tért,ink. Ebben feltétleniil kérje ki a szakértÓ,k tanácsát.

Miután én az 50l 50 szabá|y lényegétfe|ismertcrtt' tt tt'1i vl t t lzt l| l l s /(' |c' lyiségem. Nem kellett tc)bbet arrav rnom, hogy r,l rkc'.,''.t'ttt tt ttttlIttnt, lttr nem azonnaL e lke zdhett e m t akaréko s kodni, azaz a s t t.j t í t'j i i v t t' t t: l ! c t i. on is nekivághat, most azonnal, mindegy, hogy rrrckktlt.lt itz, ittltissliga. .falán így egy kicsithosszabb idóre lesz sztiksége, l)()llt()slllt kÚtszcr aIlttyira, rnintha nem lenne adÓssága. Esetleg megncivelheti anrryira a jÓvcdelmét, hogy a megtakarítható 50 száza\ék annak a l00 százaléknak fcleljen meg, rnintha onnek nem |ennének adÓssásai. l t t t

Soha ne haszná|ja fel az adősságra félretett pénznek tobb mint 50 száza-

1

t

t

Fontos tanács A megélhetési k ltségek levonása után megmaradópénzéb6| csak 50 száza|ékot használjon fel az adÓsságok torlesztésére, a másik 50 szá.

zalékot tegye félre!

o

Azonnal elkezdheti felépítenia vagyonát (bármekkora legyen is az adőssága).

a olyan célokértdolgozik, amelyek ont motiválják: egyszerre építi fel a vagyonát, és torleszti a hiteleit. h o gy van készp énztarta léka, k cin ny

o Azá|ta|,

o

Kovesse az 5ol50 szabá|yát!

l )

;

| |

eb ben tu datos íth atj a nmagában a jő|ét lényegét. Szi.ikség esetére mindig van pénze' Ez fontos. Ha ugyanis on e|adősodott, és hirtelen felmeriil egy jabb' váratlan kiadás, akkor már szinte lehetetlen j kolcson khoz jutnia.

|ékát a torlesztésreI Tegytik fel: az on jovedelme havi 6 0O0 Dlr'r, az é|ethez 5 000 márkára van szliksége, Így marad havonta l OO0 márkája. EbbÓ,l for-

dítson 500 márkát a tcirlesztésre, a másik 500-at pedig tegye félre (rigy, hogy errÓ] senki ne tudjon). ValÓszínÚí, hogy a sziileitÓ,l vagy a banktÓl más tanácsot kapott. De gondoljon csak bele: mennyire osztonzí az a tudat, hogy évek mrilva nem lesz adősságom? Egy pi|lanatra tényleg jÓ érzéstokozhat. De a tény az,hogy ha évek m lva végre visszaftzette az adÓsságát, akkor majd pontosan a nul]án lesz. vagyis nem lesz semmije. Abban a helyzetben lesz, mint a legtobben a szijletésiikkor. A nu|la elérése nem |ehet cél. Adősságmentesnek |enni, az nem egy vágyálom, amely felkelti az érzelmeinket. Az, hogy sszegyríjtsiik az elsó 50 000 márkát, az e|s6 25o ooo márkát, az elsómilliőt, már egészen más elképzelés. Kezdje el építenia saját vagyonát' hogy minél elÓbb m.egérezhesse a jőlét lényegét. Tízzon ki magának olyan célokat' amelyek ont valÓban cselekvésre buzdítiák!

Annak idején, amikor gyorsan vissza akartam fizetni a tartozásaimat, a kÓvetkezó tervet dolgoztam ki: Elószcjr is beszéltem a hitelezóimmel. Fel. vázo|tam a helyzetemet, éS biztosítottam ő,ket arrÓl, hogy amilyen gyorsan csak lehet, visszakapják a pénzÍiket. Arra kértem őket, hogy adjanak még Irárom hÓnap haladékot. Egy intézeten kívtil mindegyiktik beleegyezett így azonnal lehetóvé vált' hogy félretegyek. Ez a tény pedig gy keresen rnegváltoztatta a pénzhez valÓ eddigi hozzáá||ásomat. Kezdtem vagyonos cmbernek érezni magamat.Ezzel párhuzamosan azt is tudni akartam, hogy rnennyire vagyok képes az cinfegyelemre. Elhatároztam, hogy a lakás, telefon, autő, biztosítások és egyéb fix kiadások kivételével napi 5 már. kánál tobbet nem kolthetek. Naponta 5 márka állt rendelkezésemre ahhoz'

104

105

Mutasson onfegyelmet!

-

-

-

hogy az ennivalÓmat és minden e.eyéb rendkíviili k ltségcrnet fizetni tudjam. Korábban a szabadságot rlgy értelmeztem, mint lehctóséget arra, hogy bármit, amit csak akarok, megtehessek. Az rij definícirim így hangzik: a szabadsá'g azt jelenti: rendelkezem akkora onfegyelemmel, hogy képes vagyok

megvalÓsítani mindazt, amit clnmagam számára elhatároztam. Ehhez anézeÍhezaz inspiráciőt a babiIoniak azon részénekpéldája nyrijtotta, akik nem mentek a hitelezÓ,kh z, hanem képesek voltak cjnerÓtÓ,l vagyont felépíteni.E'zek a régi babiloniak így gondolkoztak: ,,Hogyan neyeZheted magadat szabad embernek, ha ftiggóhelyzetben élsz? Gyenge agyagbő| vagy te, ame|yet mindenki kénye.kedvére formálhat, vagy bronzbÓl, amely szilárd, és amelyet nem lehet megzavarni?'' Az én kis 5 márkás programomat véghezvinni minden volt, csak nem egyszerrí. De nem telt bele hosszti idó, és kifejezett biiszkeség nt(itte el a szívemet' ha a kitartásomra gondoltam. Ebben azic]ffienegy Ford Fiestáva| jártam, amelynek a vezetóÜlés melletti ajtőnyitÓja, miután nekimentem egy kerítésnek, tonkrement. Igy az ajtÓt csak beliilrÓ1 lehetett kinyitni. Kiszál|ásnál kényte|en voltam, mint egy mőkus, átroppenni a másik iilésre. (A mÓkus-hasonlat enyhén szÓlva tapintatos leírása akkori 96 kilÓs mivoltomnak.) Mindenesetre mindig nagyon izgultam, hogy meg ne lásson egy Ügyfél, mi. kcizben megprÓbálok kimászni a kocsimbÓl. Ez biztosan nem tett volna iÓt az ',imázsomnak''. Ugye, el tudja képzelni, hogy hajlottam volna arra, hogy beszerezzekegy j autőzárat? Vagy hogy t bbszor is megprÓbáltam e kiadást, mint ,,elen-

Órettségim' hanem éppcn annak ellenére' Engedjc ttlcg' lrtlgy clItlcsÚl.jcrn. rniképpen sajátítottam e l az onfe.syelmet és ezzel kapcstlIltt
Mi a teend6,ha az adosságok visszaÍizetése kilátásta!anná vá|ik?

Nyolc hÓnapig Ííztem ezt a mÓdszert' De megérte.Ezaz idóelég volt arra' hogy készpénztartalékomlegyen, sót valamennyi adÓsságomat is t r|eszteni tudjam. A |egfontosabb azonban az volt, hogy sikeriilt megerősítenem aZ cinbizalmamat: azőta tudom, van akkora onfegyelmem, hogy amit

elhatározok, azt meg is va|ősítom. Korábban eléggéfegyelmezetlen voltam. Eszembe se jutott volna, hogy a fegyelmezettség ,,felszabadít,, (ez is egy hiedelem). Az onfegyelemre rigy tekintettem, mint a kevésbé zseniális emberek divatjamrilt tulajdonságára. Végiil is a gimnáziumon is átevickéltem magam, és gyakran még jobb jegyeim is voltak' mint szorgalmas és fegyelmezett társaimnak. Ma már tudom, hogy nem a fegyelmezetlcnségem miatt sikerlilt iő| az

Ha már nincsen más lehetóség, csód-, illetve felszámolási eljárásra varl szlikség, akkor még egyszcr gondolja át nagyon alaposan czck idópontját. Ne feledje: Ha onnek van elege ndókészpénze (arni tulajdonképpen ,'nincs'' is, hiszen titokban tarda), akkor ezek egyike scnl jclcnti a vilá.evő-eét. Rovitlcsen abba a helyzetbe keri.il, hogy képes lesz egyezséget felajánlani. Ha c-ey hitelezón ek az a benyomása. hogy onbo1 már nincs mit kihozni' akkor tne.elepóen kevéssel is megelégszik. Itt a ,,Harminc száza|ék is jobb' mint a scmmi'' elv érvőr-ryesÍ.il' ez lesz az on esélye a továbblépésre. Természetesem távol álljon tÓ.lem az, hogy csódeljárásra va.ey eskÍ.i alatti teljességi vagyonnyilatkozatra bátorítsam. Csak azt akartam érzékcltetni, hogy sztikség esetén ezek is okos megoldási lehetoségek. Az on stratégiájának a távoli célkitÚízést kell szolgálnia. Egy csódeljárás vagy e.sy teljességi vagyonnyilatkozat elkerÜlése nem lehet cél. Cél lehet viszont az e|s6 száz. rnil liő' Esettanulmányokbol tudjuk' ho.ey a ktilonbozó intézményekkel szemben érzett br]íntudat ÍlcIn feltétlentil vezet Stratégiailag jÓ dontésekhez. E.ey régi kollégámnak l75 000 DM adÓssága lett. Becsiiletes ember lé. vén nem látott más lchctíísegct, rnint hogy derekasan visszafizesse az oszrnirrdsZeget. T lőrázott, a |e lcscgc pcdig nyelvtanárként takarítarri járt

106

to7

gedhetetleniil szÜkségest'', valahogy me-9magyarázni magamnak? De ez egyszerríen nem fért bele a napi 5 márkás programba. Nem maradt más hátra: olyan Szorosan a fal mellé parkoltam, hogy mindenki láthassa' én csak a másik lilésen keresztiil tudok kiszállni.

-

eztkét gyerek és a háztartás mellett. Egytitt a j vedelmtik 5 600 márka volt' amelybÓ1 3 l00.at a tcirlesztés vitt el. Sem nyaralásra, sem autÓra nem tellett. Kcizben iijra és jra folbukkantak m ltbéli fizetési kcitelezettségek. A barátai, akiknek nem tudta visszafizetni a kcilcsonoket, egyre dtihosebbek lettek rá. Hiába flzetett 3 l00 márkát a t rlesztésre, nem talált nyugalmat. Rossz alvő lett és depresszív, emellett emésztési zavarokkal ki-iszkcjdott. Az ottho-

Az adÓssága pedig minden igyekezet ellenére sem csokkent. Ekkora kijzdelem mellett is még mindig l71 ezer márkányi tcjrlesztés várt rá! A havi kifizetések naey részéta hitelek kamatai vitték el. A maradék pedig az rijabb kcivetelésekre ment el, illetve aZ adőhivatalba. Ha ehelyett eskÍj a|att leteszi a teljességi vagyonnyilatkozatot és hároméves időtartamra 50 000 márkás kiegyezést ajánl fel, azonnal megszabadul az adÓsságaitÓl, sót egy 50 O00 márkás aktívumot is felmutat. Ha ehhez még hozzáteszi a havonta megtakarított 3000 márkát, tígy hét év alatt a vagyona 250 000 márkára nó. Ehelyett ennek a tiszteletre méltÓ Lirnak maradt a l70 ezer márka adőssága, végtil is szavát adta a hitelezóinek. nában szinte nem lehetett nevetést hallani.

Tegye magasabbra a lécet! A legtobb eladÓsodott ember rendkívtil veszélyes elhatározásokra jut. Azt gondo|ják, a leghasznosabb az, ha csak minimális célokat t znek ki ma-

guk elé. Ezá|ta| visszafogják a vágyaikat' és elfetejtik az álmaikat. Csak olyanokra hajlandők odafigyelni, akik azt hangoztatják: nem kell ',Nekem sok ahhoz, hogy elégedett legyek.'' Élettik mottőja az igénytelenség lesz, hijőmőd egyszerrííenncm nekik valÓ''. szen bebeszélik maguknak, hogy ',a olyan hiedelmekkel azonosulnak, mint ,,Suszter, maradj a kaptafánál!''. Az, aki kevesebbel is megelégszik, feladja nma,g t. Az az ember, aki lefokozott létezésselakar megelégedni, az árnyékéletet akar élni, mint egy pincebogár. Ne felejtse el' hogy onnek nem azért lettek adÓsságai, mert hi-

ányz1konbÓ,l a tehetség a meggazdagodáshoz, hanem azért vett fel k lcsoket, mert hibás nézeteket vallott. A célok feIadásának e.uyetlen igazi oka van, a helytelen nértékelés.Az, aki srilyosan eladÓsodott, de erós cinÓrzetLÍ, azonnal felismeri, hogy egyetlen lehetósége maradt, ha,,gázt. ad'', mert most nem szabad feladni. Az eddigi elvárásokkal már nem juthat tovább. Amiben az életben résziink van, azt az elvár saink határozzcik meg,. Azok az emberek, akik az élettÓ1 sok mindent várnak' azoknak az élet sokat ny jt. Jonathan Swift jegyezte meg csípősen: ..Áldott legyen az. aki nem ismer elváráSt, mivel ót nem érheti csalődás''. onnek azonban legyenck nagy céljai' Készítsenmagának egy álomalbu.

n

108

rrrot! Tegye bele mindazt, ami

onnek kedvére valti:

rrtiIrtIltzt. lrrttivcl |o.elal-

kozni szeretne' mindazt, amit el Szeretne érni. MiIrÚl cltilllr kcszítse eI ezt aZ lrlbumot, hiszen on is azt akarja, hogy ezek az elvítrlístlk rllinől hamarabb realitásokká váljanak. Annak idején' amikor a tonkreIlcnt lriesta kocsimmal jártam az utakat' tudtam, hogy nem telhet hosszri idÓbe, és egy 100 000 márkás autÓt vezetek. En ezt akartam, tehát elvártam magamtÓl, és tudtam, hogy lle is fog kovetkezni' Gyakran elképzeltem, ahogy na.eyvonal an kész1lénzben fizetek. Két és fél évvel késÓtb már megengedhettem magamnak, Irogy megvalősítsam ezt az á|mot. Soha ne érje be kevesebbel' mint amirÓ.l álmodik! Soha ne prÓbálja magát arről meggyózni, hogy nem,,érdemel'' t bbet! on egyedtil dontiel azt, hogy rnit érdemel meg és mit ttem. Azt' hogy tnnek miben lesz része, azt az e|-

várásai határozzák meg. onnek jár egy hely a napos oldalon.

Hogyan tud a gondok mellett is ortilni? Sokan azt hiszik' csak akkor Iehetnek boldogok' ha nincsenek nehézségeik. Amíg a problémák fennállnak, addig gondterhelt arccaljárnak a világllan, és semmiben nem lelik rcimijket' Nos, on már tudja: ,$ki gazdagságra vágyik, annak szembe kell néznie a nehézségek hosszri sorával''. Problémák mindig felmertilnek. Ha csak akkor tudunk nevetni, ha a nehézségekvagy megsz ntek, vagy egy pillanatra elfelejtetttik Óket, megÍ.osztjuk magunkat attő| az oromtÓ,l, hogy egy problémával szívesen foglalkozzunk. Gondoljon csak bele: akkor tekint btiszkén egy teljesítményre, ha tnogotte egy nehéz feladat sikeres megoldása áll. Nincs az a probléma, amely ne tartogatna szánunkra ajándékot is. Azért keressÍjk a nehézségeket, rnert sziikséglink van a negoldásban rejlő or mre. Minden er(lfeszítésm van a problé'g tt egy aranybdn1,ct h ződik meg' A fejlódéshez sztiksé.qtink Inák adta lehetósé.eekre.Ezértnem érdemes bánkődni folotttik, inkább oriil. iiink nekik. A gondok ellenére is lehetiink boldogok. Tegyi.ik fel a kérdést:Hogyan tudok a gondok mellett is rtilni?

Az adosságrÓl vallott legnagyobb bolcsesség Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisgyerek, aki az erdÓ.ben

sétálgatott. Ahogy ment- mendegélt, egyszer csak megpillantott egy kivilá-

gított házikőt. Aház két oldalán két kert volt elkerítve, és rrrindegyikben cgy-egy kertész dolgozott. A kertek azonban ugyancsak ktiIonbÖztck cgyrnástÓl: az egyik már teljesen elgazosodott, és a kertész is igcrr cltih(is crrrbernek látszott. Mikcizben hL1zgálta a gyomokat, sziinet nélkÍ.ilstl1llillk
A másik kertben szebbnél szebb virágok pornpáztak természetes harmő-

niában. A kcrtész egy Íának támaszkodva |i.ityorészett. és Ligy nőzett ki. mint aki nern szakad rneg a munkátől. A kisgyerek rigy d ntc;tt' inkább a viclárnabbikhoz tér be pihcrrni. Kíván-

csian megkérdeztc. hogy vajon mi az oka annak, hogy a másik kertésznek, bár szakadatlanul dolgozik. csr-inya a kertje. .,Tudod válaszolta a jÓkeclv - volt a kerttel. Énis enber volt idcí' amikor nekem is rengeteg bajom -. megprőbáItam kiirtania gazt. dc láttam, hogy nenl bírok veIe. A gaz gy kere

foldben maradt, a rnagvak pcdig a kitépéskor szétszőrőcltak. Hiába clolgoztam. a gyom mindi-a' visszanótt. Ha a kert e.tyik végévelkésze n lette nt, a másikban rnár kezdhettem ri jra. a

Akkor elhatároztarn, hogy más megoldást választok. olyan n vényeket kercstem, arnclyek a gaznál cyorsabban nónek, és természetes nÓdon elnyornják azt. Ahol ezek a virágok rrónek, ott.syom nem terem. A kerte m íey szintc tjnmagát tarja rendben.'' Lassan bescjtétedctt. és a kisfiLi bement a kertésszel a házba. Amikor az cgész család ssze.eyri1t, a kertész hirtelen Iekapcsolta a lámpát' Ós a koromsotétbcn nlegkérdeztc a lycrekct: ,,Ki tuclod tépni a sotétsőget?'' Újra folkapcsolta a lárnpát, és így folytatta: ,,Egyetlen mőil van arra' hogy a sotét ségct Iegyőzzuk, az, ha clárasztjuk fénnyel. A sotétsőget

het le.eyőzni.''

s

tétséggel nenr le-

Ne harcoljon a félelrnei cllen' ez az igyekczet
Másnap re.egel' amikor továbbmcnni késztilt. a kisfiLi egy harmadik, szépen me.gmunkált kertre lett fi.eyelmes. Ro-et rr megkÓrdezte a barátsásos kertőszt, hogy vajon mi cnnek a kertnek a titka. Így tuclta meg, hogy ez a darab folcl cgy kiváIÓ orvosé, aki az itt burjánz rnérgezó novÓnyekbÓ1 gyo.eyszert készít.

Készítsenon is gyÓgyírt az clmérgescdett helyzetekból: nézze Ligy a gondokat, rnint esélyt a továbblépésrc. Ne kívánjon magának egyszerLibb

Il0

Ilelyzetet, ehelyett inkább naeyobb teljesítÓtépessÚge t. N(' l\ l\'llIljil ltz t' Itttly lr problérnái ,,eltrínjenek''. inkább azon igyekezzÚk. IrtlrlY I(.l|(|('||(e/lcl] a gondokat megoldő kapacitással. A nyomás hasznos is le Ire t. Nle rllrklrtllilyozza' hogy elfecsérelje a képességeit' Ilyenkor aktívnak. krclrtír,rtltk kcll lenrrie, alkotő mÓdon keli cselekednie. Valamely nehé:,st;g lt,ht,r gvtigvs:er, és lt'het néreg. A dontés az on kezében Van. Hogyan látja ÖIlrrla.e1rt.? Mukeclr,eló vagy profi? Akkor lesz valakiból profi, ha olyankor is képcs a leeiobbat rtyÚrjtani, amikor nincs hozzá kedve. Világosabban: a sikert bárki elrnene-

tlzse li. De a sikertelenséget, a kudarcot menedzselni az már mrívészet! A nem aZ probléma adősság' A i.gazi az a mÓd, aho.eyan mi az adÓs1lrob|éma sItgot látjuk.

-

Lazítson! PrÓbálja meg bizonyos távolsá.ebÓl szemlélni a helyzetétl Ne nézzen tr'il r:cjrcsosen a .eondjaira! Ha tIr Monopolyt játszik, és veszít, nem hal bele. l\z adÓsság sem halálos betegség' Ne vegye onmagát Sem tlil komolyan! LegutolsÓ mentorom, egy milliárdos, egy-egy nehéz |izleti dÓntés elótt ltrindig azt tanácsolta: ,'Bodo, cselekcdj aszerint, amit a legjobbnak érzel! Az idó univerzumában a te dontésed csak egy jelentéktelen semmiség.'' onnek a mr-iltban volt néhány visszahrjző hieclelme. Ennek kcivetkezté. Ilcn kellernetlen helyzctbe keriilt. Mostanra azonban ezeket a nézeteket felt'scrélte olyanokra, amelyek segítségérelehetnek a jőlét elérésében.tn el|it:zdi felépítenia vagyonát. Esetle.g olyasmivel kezd el fo-glalkozni' amivel ecldig még soha nem foelalkozott. Kitudja, mi minden lehet még ebbÓ,l.

A fejezet fobb gondolatai o Soha ne fogadjon el rcjvid távri megoldást c.ey hosszii táv problémára! o A fo.eyasztői hitelek megolik a motiváciÓt' és lerornbolják az onérzetet. a Hogy csinálunk-e adősságot Vagy Sem' aZ attől ft-igg, hogy milyen hie-

delmekkel rendelkezi.ink. Hiedelmeinket bárm ikor megváltoztathatj uk. Az energiáját az adősságok ttjrlesztésére, és ne a vétkesek keresésére használja! Ne panaszkodjon senkire, még cinma-lára se! Használja ki az adÓsságot arra. hogy Önfegyclmet tanul! Ha változtat eddigi szemléletén, akkor egysze rrlívéválik az rrfegyelem' T zzon ki rnagának magasltbll cÓlokat, hiszen az tn elvárásai dontik el azt, hogy minek lesz rÚszcsc.

lll

Nincs az a probléma, amelyben ne rejtőzne egy ciromteli meglepetés is a számunkra.

on dcjnti

A gond is |ehet r

m.

e| azt, hogy anyagi nehézségeibÓ1 győgyszert vagy mérget ké-

szít.

Sikert menedzselni minden bolond tud. Az igazi miívészet a bukás és a kudarc menedzselésében van. Az igazi gondot nem az adÓsságok jelentik, hanem az a mód, ahogyan mi az adősságokat |áduk.

,;l'

Hogyan tudja noveIni a jovedelmét? ,,Aki egész nap dolgozik, annak nincs idcjc pÓnzt keresni.'' John D. Rockefeller

Mindannyian azt kapjuk, amit megérdemlijnk. Gyakran hallok embereket

panaszkodni: ,'Sokkal tobbre vagyok érdemes, mint ami jut nekem!'' Ez a kijelentés téves' Helyesen így hangzana: ha t bbre tartan magát érdemesnek, tobbet is birtokolnq. A jovedelem eléggépontosan ttikrtzi egy ember piaci értékét.A piac számára mi teljesen kozombosek vagyunk, a piac megfizet benntinket piaci értékÍ.ink alapján. Természetesen itt nem arrÓl van szo, hogy on milyen értékes társ, barát, apa Vagy anya. Most kizárÓlag a gazdaságban betoltott szereprÓ1beszélek. Ebból kcjvetkezik, hogy jovedelmt-ink szintje is tÓ,ltink fligg. Ne beszéljtik be magunknak, hogy félreismert zsenik vagy esetleg Szerencsétlen flÓtások vagyunk, akik ellen mindenki osszeeskÍjdott: a korlilmények, a fónok' aki mellóz minket. Mivel a piac donti el a jovedelem mértékét,ezért ismerni.ink kell a tor. vényeit. Amíg nem értette meg, hogy jelenlegi keresete tegnapi dijntésének ktjvetkezménye, addig nem mondhatja: ,,J , mostantőI m ssal foglalko. :on',. Mindenki maga formálja az é|etét,ezért mi viseljtik a felelősséget a j vedelmiinkért vagy a fizetésemelésért.A keresmény nem ajándék. Ha mások határoznak a j vedelm é16, ez azt jelenti: Ók dontenek az on életérÓ,1. A saját keresetéro1 egyedi.il és kizárő|ag on dont. on határozza meg annak nagyságát, egyedtil on a felelős érte. A jovedelem ncivekedésének évezredek őta érvényes t rvényei vannak, amelyek egyaránt érvényesek az alkalmazottakra és a vállalkozÓkra. Ha végigolvasta és feldol.gozta ezta fejezetet, képes lesz megn velni a jovedelmét le-ealább 20, de akár 100 százalékkalis'

It2

ll3

Sugározzon erot! A pén:, és a Lehetóségek nem a rás:orults got, hanem o kcpe's'ségeket ré. szesítik el(ínyben. Nem azért kap fizetésemeléSt, mert sztiksége van rá, ha. nem mert rászolgált.

Az ilyen témájií tárgyalásoknál gyakran már a kiindu|ás is téves. Mi várhatÓ például attől, ha Rászorult r, az alkalmazott, a vetkezÓket monc|ja Hatalmas r-irnak, a fónciknek: ,,Most Szliletett a második gyerek, és sztiksé-

k

giinkvan egy nagyobb lakásra. Mindenképpen sztiksé.eem van j kocsira is,

. Magyaru|, sziikségem van afizetésemelésre.''LegvalÓszínritb, hogy egy í.ey indulÓ tárgyalásnál a fón k nemho-ey nem ad béremelést,hanem még azt is elhatározza, ho.ey egy ilyen ktilcjnben nem tudok bejárni dol.gozni . .

alkalmazottra ni nc s s:Íiksége. Ha fizetésemelést akar, vázo|ja, ho.uy miért énlemlion ezt nreg. Készítsen listát, amelyen felttinteti azon teri'ileteket, ahol hasznot hoz a vállalatnak. Irja le a pozitívumait! Minél korábban k sse le a tárgyalás idópontját' és kozolje' hogy az on által a cé.gnek hozott haszonről kíván beszélni. Ha esetleg nem rendelkezik elegendő tárgyalási tapasztalattaI' gyakoroljon otthon, és kérje meg élettársát, ho.ey segítsen. Mutassa meg, hogy mire képes! A vál. lalkozÓkra ugyanez vonatkozik. Ha kételkeclik, ne ossza meg aggtilyait senlrir'cl/ Sugározzon er6t| Az emberek nem a kételkedót kovetik' hanem a határozott egyéniséget,aki tudja, mit akar, és eléri a célját. Az erítegyszer en jobban me-efizetik.

Ne a jogait nézze, hanem a k
rulni a vállalat sikeréhez, ahelyett ho.uy állandőan arra figyelnénk' hogy mit tehet érti-ink acég. Az a vállalat, arnely elsősorban a jogokra fi.eyel, elbukik. John F. Kennedy mondta: ,,Ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted a haza' ha. nem azt kérdezc|, mit tehetsz te ahazáért!,' Ne szégyellje azt sem, ha az in-

dok

egoizmus. Ezzel

hozzáállással ugyanis tovább jut: nagyobb az eséés magasabb lesz a jovedelme. Sokkal elége. dettebbek vagyunk, ha a saját teljesítrnényeinkretámaszkodunk, ahelyett' hogy a mások általelért eredményekre valő jogunkat hangoztatnánk. a

lye a- személyes elórejutásra,

tt4

Ha a fizetésétnyolc oráért kapja, dolgozzon tizct! NyLijtson tobbet' mint aInit elvárnak ()rltt|lI It.1r;r. lttt.r' .l krrt ttyL.7g1.l1 .. tcljesítményévell Diákkoromban egy nyári sziinet alatt clolgtrztilIl) ('gy c'tigttc.|' lrlttll a bcnnÍ-cntes reg r
Dolgozzon gyorsan! A siker egyik legfontosabb titka, hogy képesek vagyunk a k zcinséges lrétkoznapi dolgokat gyors irarnban elintézni. Kcivesse a mottőt: amilyen gyorsan csak lehet. UzzTnsportot abbÓl, hogy gyorsaságával meglepi a k rIlyczctűt. Figyeljen arra. ho.cy az on orája gyorsabban kctyegjen. Lehet. |)lost arra gondo|: ,,Rengeteg hibát

k

vetek el, ha a nrunkárrrat csak rigy seb-

bcl-lobbal végzem.'' Ebben igaza van. Gyakrabban hibázik az, aki sokat és t.iirgén dolgozik' dc nagyobb számban jelentkezik a j eredmény is. Ne to rckedjLink ttjkéletessé.gre, hiszen a t kélctesség, bénít(l'Az száll.tÍt, ami kicnrelkedó, ami szokatlan. Aki fél a hibáktÓl, az rnegprÓbál rnindent tokéletcsen elvé.vezni. Aki nern [él, az képes e.lészcn kÜlonlcges tcljesítrnényre is.

A hclyes kérdéstehát így hangzik: Hogyan tudok a lehetó le.erovidebb

nem mindennapi eredményt elérni.} Hívja fel magára a fi.uyelmet! l.axon leadott válaszait intézze cl három pcrc alatt. Ha vissza kell hívnia valakit' tegye tneg azonnal. Ne ír.ogassa e.eyik cédulárÓl a másikra a feladato. intÓzkcdien! kat! Ne halogasson icl<í alatt

-

lt5

A dolog másik oldala viszont az, ltrl;'y

Fontos tanács Intézze az tigyeit olyan gyorsan, ahogyan csak lehet!

o Ne fé|jen a hibáktől! o Az IBM vezére, Thomas

J. Watson a k vetkezÓ,ket nyilatkozta: a vállalatomnál elÓ,bbre akar jutni, annak meg kell dupláznia ''Aki

o o o o

a

hibái számát.,,

Minden hiba egy téseket.

r1j

tapasztalat, amely segít meghozni

('(.l'( )ltlttru |:ttltrztl r.tiszlcgÚnől 1'.rltttIrr|;lr lrz(, lrrlgy ,.ahhoz, hogy a do|gok haladjanak, mindent ttckcttt kt.|| t.s iItltIttt lrr r''. A k i így gondolkodik' az saját cégéneka rabszolgi,rja. osszefoglalva: tegye magát nélklilÓz'hctctIctrttc'lrzliItirl' lrogy Í.elelősséget vállal, ugyanakkor gondoskodjon a nc k ti l(izIlct rís[.gc rrck IncgszervezésérÓ.l is a feladatok és a hatáskor k delegáláslival. ;|

igyekezzen nélktilcjzhetóvé tenni Irragli{. Nr.

a

helyes don-

Tanu|jon meg a saját intuíciÓjára hallgatni. Hozzongyors dcintéseket!

Reagáljon az els6 cisztcinos megérzése alapjánl Biztosan elkovet majd hibákat, de a pozitívumok végiil is trilsrilyban lesznek. Ha minden gyors dontésének51 száza|ékahelyesnek bizonyul, on gazdag lesz.

Nincsenek jelentéktelen do!gok Minden, ami arra érdemes, hogy elvégeutik, arra is érclemes, hogy jől végezziik e/. Fiiggetlentil attől, hogy levelet ír, telefonál vagy esetleg a székeket kell egy konferencia alkalmábÓl a he|ytikre raknia, semmi neÁ 1elentéktelen. Nyrijtson |00 száza|ékot! Képzelje el, hogy egy milliárdos egész nap azza| a szándékkal figyeli, hogy eld ntse: felkérje tnt a partneréti| vagy

sem.

Csak hogy emlékeztessem rá: nem azt akarom sugallni, hogy a dolgait

A tokéletességegyenló a hibátlannal. A hibátÓl valÓ félelem viszont bénítÓ..Mondjon egy vállalatot, amely t kéletességre torekszik, és én bemutatok onnek egy céget. amely stagnái. N.'o a tokéletesség dont, hanem a kiemelkedó teljesítmény.Úgy végezzen el egy feladatot, hogy arra a tcibbiek felfigyeljenek és emlékezzenek| tcikéletesen kell elvégeznie.

I

Képezze ma gát folyamatosa

n

!

Az evolriciő kezdetén a fennmaradást elsősorban

a spontán, gyors reak-

ciő biztosította. A ZSákmányra azonnal le kellett csapni, veszély esetén gyorsan felke|lett mászni afára.. . Az értelem kiteljesedett, és anomád

életmődot a helyhez kotottség váltotta fel. Fontos tudati változást hozott annak felismerése, hogy amit ma elvettink' csak néhány hÓnap mrilva érik be . A hosszabb tanulmányok, így a három-négy éves szakmunkásképzés vagy a négy-hat évig tartÓ egyetemi tanulmányok mogott is az a biztos tudat áll, hogy a j ovó szempontjábÓl mindenképpen megéri az igy ekezetet. Téves az a szemlélet, hogy a tanulmányokkal egyiitt befejezódik a képzés is. Pont fordítva igaz. Sajnos, gyakran nem érezziik sziikségét, hogy az élet rninden terÍ.iletén folyamatosan fejlódjiink. képezzi'ik magunkat. Ha mindig elkciltjiik az Összes pénztinket, szegények leszt.ink. Hatízéven át t lsokat eszLink, ne csodálkozzunk, ha k vérek és hájasak vagyunk. Elbutulunk, ha tíz évig esténkéntcsak tévétnéztink. Ha valaki tévézéshelyett napi két-három őrát szakirodalmat o|vas, lehet, hogy nem ismeri az aktuális futballeredményeket, de jelentósen nagyobb tudással és jovedelemmel rendelkezik majd, mint azok, akik naponta őrákon át csak a tévétbámulják.

Jelentkezzen a problémák megoIdására


Aki tobbet szeretne Ha a munkahelyén felmerijl egy nehezebb, bonyolult feladat, ne brijjon e| elÓ1e, hanem jelentkezzen tjnszántáből, hogy szívesen megoldaná.

Tegye magát nél kri ltizhetetlen né!

Pozicionálja magát szakértcíként!

Vállalja a felelósséget saját tertiletén kívÜl is! Keltse fel a kcirnyezete fi. gyelmét! Minden vállalatnál van egy-két ember, akik nélktil semmi nem

Ugyanazt csinálni, amit más.' az annyit ér, mint a Dunába vizet cinteni. Ha egy olajftirÓ szigete lenne az Eszaki-tengeren, és otttlÍz iitne ki, kit hívna iel? Red Adairt. TÍízoltők milliői k ziil egyedulaz 6 nevét ismerik világ. Szerte. Miért? Mert Red Adair szakértÓként specializálta magát. Ezt szinte tnindenki tudja' KizárÓlag nagy olajttizek oltását vállalja.

megy. Legyen nélktilozhetetlen. Ne értsen félre: ne minden munkát, hanem felelősséget vállalja át! onként jeIentkezzen j feladatra, és szervezze meg a projekteket. Ne szégyellje bebeszélni magának: ,,A cég én vagyok''. a

l16

trl

Ha ugyanazt teszi, amit az titlag, ugyan,ísy Íog élni, mint oz títlag. Azt sem elegendó mondani (még akkor sem, ha igaz): ,,De én rnásoknál sokkal tcjbbet teljesítek!'' hiszen mindenki ezt mondja. Ha ugyanazt teszi, amit az át|ag, akkor on keresi fel az Í'igyfelet. Ha viszont elért e.ey szakértói pozíciőt, keresni fogják Önt. Nem azon van a hangsrily, hogy jobbak, hanem hogy mdsok legyiink. Mit tett azért,hogy specializálődjon? Azért dolgozik csupán' hogy ele. gendó pénzthozzon ebben az évben, és így ,,automatikusan'' feljebb keriil majd egy magasabb pozícióba? Vagy esetleg rendszeresen felkésziil a szak. értói szerepre? Minden azzalkezdídik, hogy milyen nmagunkről alkotott kép él benntink' Ha elhatározza, hogy saját terti|etén szakértó |esz, intézze rigy, hogy minden dcintése e cél elérésétszolgálja. Ne a a meglévóiigyfelek kciré építse az iz|etét, hanem rigy, hogy a teljesítményévelazokat az embereke t vonzza magához, akiket Szeretne. Az a víziő dont, amelyben hisz. Tegytik fe|, hogy Ön orvos, és azt a célt ttíziki' hogy ismertebb legyen, mint mondjuk a németországiDr. MiillerWolhfahrt. Egy nap telefonhívást kap a német kereszténydemokrata párt elnokétÓ1, aki kozli, hogy a híre eljutott a kancellárig, és szeretnék onnek felajánlani az egészségiigyi miniszteri posztot. A mottÓ alapján, miszerint: ,,Ha a hata|om hív, szerényen kovetjiik'', elfogadja a megbízást. Ezze| hirtelen megváltozik a víziőja is. Ugye, elhiszi, hogy ez az j vÍzió az egész életére kihat? MostantÓl mindent más szemszogbÓ,l kell néznle, másképpen olvassa az jságot (esetleg ezután már egy másik tijságot), és másképpen figyeli a

-

híreket'

A

mrívészet abban áll, hogy elhisszi'ik; az általunk elképzelt víziő saját erónkbÓ,l is valősággá válhat, mindenféle kiilsó beavatkozás nélktil. Ehhez nincs sztikségiink senkinek a telefonhívására. Az egyetlen, ami valÓban szá. mít, ha felfedezztik a benni'ink rejló |ehetóségeket, ezt három év a|att szakértelemmé fejlesztjtik, és ezután kcivetkezetesen szakértÓ,ként dolgozunk.

Semmi nem Vá|tozik, ha nem Változtat onmagán Haazt akarja, hogy a korlilményei megvá|tozzanak,elószcjr cinmagát kell megváltoztatnia. Képzelje el, hogy három, cit vagy hét év mrilva egészen mással szeretne foglalkozni, mint ma. Ahhoz, hogy ezt elérje, most kell hoz.

zá|átni, hogy elÓkészítse a fordulatot. Tudja' mit szeretne elérni? Képzelje el, hogy egy reggel felébred' kinyitja az rijságot, és azt olvassa, hogy azéjszakafolyamán ont kinevezték szakértőnek. Természetes, hogy ez így nem mri,k dik' Szakértelmet csak tudatos, folyamatos feIkésztjléssel lehet elérni. Szánjon napi munkaprogramjábÓlbi-

lt8

Zonyos idót csak arra' hogy az On á|ta| kivá|asztott terti|cttcl lilgIalkozik. Csak így lehet kiemelkedő teljesítménytelérni. Képezze Irtagát, olvasson szakktnyveket, vegyen részt tanfolyamokon! Ismerje meg a célcsoportját, írjon szaklapokba, tudásával hívja fel magára a figye|met! Ha azt akarja, hogy azéIetébenpozitív v ltozás t rténjék,el6sz r ijnma-

gőn kell javítania. Bemutatok egy technikát, amellyel viszonylag rovid idó alatt szakértói Státust tud elérni. Írjon most azonnal egy egyoldatas hirdetést' amelyben onmagát és a termékét rek|ámozza' Hogy ez mire jÓ?

l. Arra kényszeríti magát, hogy az i'igyfél szempondáből is átgondolja 2. 3.

4.

5' 6.

te-

vékenységét. Segít világosan a lényegre sszpontosítani' Ha azeredménnyel elégedetlen (a hirdetés tarta|mával, a termékkel stb.), gy rengeteg energiát és időt takarított meg. Még van ideje változtatni. Felmérte a célcsoportot és az utat. ame|y tnre mint Szakért 6re vár. K nnyedébben felismeri az iigyfelek igényeit' és nem felejti el jbÓl és rijből feltenni a kérdést,hogy mivel lehet leginkább a segítségi.ikre. Ha látja a lényeget, a folyamat hihetetlentiI fe|gyorsul, így azonnal nekikezdhet.

Fontos tanács Pozicionálja magát szakértÓ,kéntI Keressen magának egy teriiletet,

amely még nem foglalt, vagy találjon ki magának egy eddig még ismeretlen kategÓriát.

o o

Yízíőja megváltozik,

és a saját maga á|tal kiválasztott irányba kor-

mányozzatnt. Az irányt nem a jelenlegi he|yzete határozza meg, hanem az, amit el akar érni.

oA o o o

cél kreatívvá tesz. Ha a kép egésze már megjelent lelki Szemei előtt, a hozzá sziikséges építóelemek is nyilvánvalÓvá lesznek. Ha nagyobb tigyfélcsoportot akar megcélozni, akkor fontos, hogy az tn szolgáltatása lehetÓ1eg minél olcsÓbb legyen. Abban aZ eSetben' ha egy kisebb speciális cé|csoportra osszpontosít, drágábban is k ínálhatja termékcit. Az tigyfelek a szakértelcmhez nnek. A piacon szakértÓként helyet ta|álni nem cirdcingosség. Lcgt lll> szÓr az a szakért<í'akit az amatórtk annak tartanak.

j

Az alkalmazott és a vál|a|kozo Íizetésekcizcitt nincs ktilonbség A válla|kozÓ sikere gyakran azon mrílik, hogy képes-e egy személyben

fóncjk és alkalmazott is lenni. A gyakorlatb an ez azt je|enti: céges számláről fizetést kell átutalnia saját magának a személyes kiadásaira nyitott számlára, azaz szigor an szét kell választani a vállalati és a személyes kiadásait. Ad-

neki évente. A pozitív eredmények trrirttli1' s(.Il\(.|||tk lt tItttlrvlrt'irit' így ő is elÓtb-utőbb magasabb jovede|emrc tclrc(clt vtrIItlt szt.t I. t||irjl intlulhatott volna ki, hogy ha egy évben ak rcsak l() 's:,ti-l tIt;klit tI i's' tiilllltt ktresne, ctkkor hét éven belíil elérheti al<ír az els(í nillitjt i,s. Tanácsom tehát a kovetkezó: Fizesscrt tttltglittltk lix l.izctcst; ennek nagyságát a |egalacsonyabb forgalom után hatiirozzlt rncg!

jon magának fizetést, minden hÓnapban Ugyanazt aZ

CiSSZeget. Ha ezt nem így intézi, a k vetkezÓ,k szerint alakulhatnak a dolgok: Gondatlan Zsigmond 5 0O0 és 23 000 DM ktjzott keres havonta, és e| is kcjlti az CiSSZeset. Egy hÓnapra a megszokott életszínvona|ához k rtilbeltil

l2 000 márkára van szi.iksége. Amikor kevesebb

jcivedelme, kénytelen ki. sikeres hÓnapokban viszont circjmmel szőrja a a

sebb hiteleket felvenni. A pénzt, hiszen ,,olyan sokat'' dolgozik, megérdemli . . . Gondatlan Zsigmond az év hat hőnapjában át|agban l7 Ooo márkát keres, és vígan é|. Az év másik felében átlagos havi jovedelme csak 7 00O DM, de koltséges szokásain ilyenkor sem változtat. Az ameggy6z6dés áll e magatartáS m gott, hogy bizonyos dolgok járnak neki' Ezért nem tét|enkedik, és hogy tartani tudja az életszínvonalát felvesz 30 Oo0 DM hitelt. Jovedelméhez viszonyítva eZ nem nagy tétel. Amrigy is optimista, és azt vallja: ekkora osszeget kcinnyen kézben tud tartani. Az elkcivetkezendí két éven valahogy átevickél, de kozben adÓsságai enyhén megnőttek, most már 60 000 márkárÓl van szÓ. Ebbe a lízinges szerződéseket bele se kalkulá|ta, mivel ezek rigyis ,,adőkedvezményesek''. Gondatlan r nem aggődik az e|s6 év adÓja miatt, hiszen konnyedén ,,leírhatja a veszteséget''. A k vetkezó évben azonban cs kkenó jcivedeIem mellett már tcjbb mint 12 000 DM adÓt kell fizetnie. Ehhez hozzájon, hogy a lízingelt autőt csak 8 700 DM ráfizetéssel tudta e|adni. Mielótt még kortilnéz, az adósságai már elérték a 10O 000 márkát, havi 3 000 DM torlesztéS mellett. Ezze| szemben a jovedelme ,Iem várt események kovetkeztében,'havi 6 5O0 márkára zsugorodott. A harmadik év adőja, az adőel6|egek, a régi számlák . . . Szegény Gondatlan rir egyre jobban elkeseredik, régi optimizmusának már se híre, se hamva. '.Az élet nehéz és kegyetlen''. Ez a bor s hangulat teljesítményéreis egyre jobban rányomja bélyegét.A lecsriszás folyamata már feltartÓztathatatlannak t nik. Mindez elkeriilhetó lett volna, ha Gondatlan Zsigmond kezdettól fogva minden hőnapban fizetést utaltatott vo|na át magának, mégpedig mindig ugyanazt a fix cisszeget: 7 000 márkát. Akkor is jÓl élt volna, és megtakaríthatott volna évi 60 000-et, ami három év után (az ad6t leszámítva) kb. 130 ezer DM aktívát jelentene. Ez az cisszeg 15 00o DM (l2 7o) kamatot hozna r20

-

-

Fontos tanács Vállalkozőként fizessen magának fix fizetést! Ennek elónye:

o o

.

o o o

Hozzászokik ahhoz, hogy egy fix osszegbő1 havonta kijiljji]n. Személyes és tizleti pénziigyeit szigor an szétvá|aszt1a.

Aktívát képez, így tudja' miért do|gozik. Ha nóa motiváciÓ, n vek-

szik a jovedelem. Két év alatt eljuthat odáig, hogy fedezni tudja a kovetkezó tizenkét hőnapot. Ekkor már pihenhet is' hiszen meg tud élni abből, amit megtakarított. A harmadik évben szabad.

Hét vagy tíz éven beli.il sikeriilt megteremtenie a saját anyagi biz. tonságát. Vagyonának kamata havonta kcjrii|beli.il l0 000 DM. Tobbé nem azért dolgozik, mert muszáj, hanem mert szereti' amit csinál.

Vállalkozőként a szemé|yes Vagyonát is Íel kell építenie Vál|alkozÓk gyakran kovetik el azt a hibát, hogy minden pénzt visszaforgatnak a cégbe, és elhanyagolják felépítenia saját vagyonukat. Igy személyes boldogságuk fiigg a vállalat sikerétÓ,l, illetve attől, hogy a céget mikor tudják jÓ pénzérteladni. Ha valÓban az a szándék vezeti' hogy saját vállalatába nagyon sok pénzt fektessen be' akkor a leghasznosabb' ha mások pénzéthasználja fel erre a célra (o.P.M., other people,s money = más emberek pénze). Vegyen fel hiteleket, Vegyen fel annyi pénzt, amennyit csak kaphat, mivel előszcjr is nem tudja biztosan, hogy mennyire van sztiksége, másodszor is elÓbb-utőbb tigyis felhaszná|jaezt a pénzt. Az ilyen adősságok egősz rlás eredményhezvezeÍnek, mint a fogyasztÓi hitelek. Hogy még egyszcr lcsz gezzÚk: Soha ne vegyen fel fogyasztÓi hit21

teIt, de finanszírozza idegen pénzbo1 a vállalata fel- és kiépítését.Ez utőbbi ugyanis pozitív hatásti. A forgalom ncivekszik, a befektetett tÓke által emel.

kedik a vállalat értéke.Ezzel e.eyidejtf,eg az inf|áciő miatt cscjkken a visz-

SZafizetendó pénz értéke.Ha ktlcscinzott pénzbtíl' jő befektetéssel, évi l2 száza!ékka| képes megnovelni a forgalmát, az azÍ. je|entl hogy hat éven beliil képes lesz me.edup|ázni a tÓkéjét. Tegytik fel, hogy az infláciő á|ta| az a ráta, amit vissza kell fizetnie, évi ot száza|ékkal leértékelódik, így a hetedik év után a (kamatozott) pénz valődi értéke a kolcson feIvételéhez képest már csak az eredeti cisszeg 69,8 száza|ékátjelenti. Ezért fontos, hogy a vállalkozÓ pénzt vegyen ki a cégébÓ1, éS azt Saját magának fektesse be. Sziikség esetén a privát befektetések a más emberek pénzének (o.P.M.) biztonsági tartalékát jelenthetik. (Általában nem kertil erre sor.) EgyszÓva|: vonjon ki rendszeresen pénzt a cégébÓ1, és ide-gen tó. kébÓ,l finans zír ozza a vállalatot.

A j
gtil, majd edz6jéve| egyi'itt felállítják a tréningprogramot. Kovessiik ezt a nl
Energia Mennyi energiát haj Ianclci befcktetn i a szaknra i ttlvliIrlr Ii.i It itItise'Irc.J Mckkora az on által ténylegesen felhasznált ener.via.? McItrlyire e rlcr9iktrs./ Képcs sszeszcdni magát és minden energiájával egy cloltlgrlr (issz1ltlrrtosítani? Mekkora lelkesedéssel és szenvcdéllycl tízi azt, aIniVe I ÍileIakozik.] Szc-reti a munkáját? Fó tevékenysé-qe mellett Inarad-e iclcjc a csa|iicljírra, az cgészscgére, sportolásra és folyamatos cinfej lcsztésre. továbbképz'e
hosszti távon még nagyobb cnergiával rendelkezzék./

Min(ísítés:

|-tÓ,l

M in(íség

Mennyire jÓ a saját tert-iletén? Szakérrónek tartja magát? JÓl ismeri a szakágát? Vannak mentorai vagy olyan szakértói há|őzat a kcirnyezetében, akik segítenek kiaknázni a tudását, a kvalitásait? Képezi ma-gát más terijleten is? Fejlődik-e a szernélyisé-9e is a szakértói státusszal párhuzamosan? Ismeri és használja-e a siker tcirvényeit? Rendelkezik-e vezetói hajlamma|? Milyennek ítélimeg a saját teljesítményét,ha cisszehasonlítja magát szakteriileté.

-

Néps:.críísírcs

Elgondolkozott már azon, hogy a ma.rasabb jovedele m elérésénekalapja a végzctt tevékenység népszerrísítésc?A népszerÚíséga legeróteljcsebb tclbbszcir zó. Hányan ismcrik a terrnékéíszolgáltatását? Boris Bccker na. gyon sokat keres, mivel a Sportágában kiválÓ, és sok cnergiát fordít saját rnaga fejlesztésérc.Azigazi nagy pénzt azonban azért kapja, mert millioan akarják ót látni. Napjainkban tomegével ta|álhatÓ jÓ áru, tudás és tehetség. A jovedelem mértékeattÓl ftigg, hogy hányan tudnak arről, amit kínál. (

(

100 pont a ma-timum)

-

),tc rt(kc I e.l

Az cgyőn számára a val ság olyan. antilyennek érzékcli.Mit gondol'

tncnnyire tuclja saját magát menedzselni? Mcnnyirc biztos a |ellépése.?Meg varr gyózódve arről, hogy ktilonlcges teljesítmérryekrc is képcs? El tudja rna.eát fogacltatni másokkal? Fordulnak-e onhoz tanácsért? Elófordul, ho-ey tchetséges etnberek minden cllcnszol.eáltatás nélk l, csak azért. nrert j nak tartják, fcIajánlják szívességÍiket? Erzi. hogy keresik az isrneretsőgÓt? Tud

helyezkcdni? Minósítés:

nek egyéb kiválÓságaival?

(

Min

sítés:

(10 pont a maximum)

-Pont t22

pont

Minósítés:

utána a ,,recept''.

Kérem, olvassa e| az egyes bekezdéseket, majd oszÍ.á|yozza magát (rossz) l 0-ig (kimagaslÓ).

pot1t

I0 pont a ma.uínum)

(

Ótletck

pot1t

l() ponÍ o maximum)

-

Mennyire kreatív? Elzárk(lzik az isneretlcntól? Ragaszkodik a céljírhoz.? Ha igen' kiprribál-e kiil ntl(iztl lehctóségeket, hogy elérje? Mennyire rugalnlas? l-ejegyzi-e azonrtal a gtlrrcltllatait? Hisz az otleteiben, és nleg is val s ítj a Óket? Kifej lesztctt-e rtl ii r Itl agában tlet.syártő képessc gct./ S zrlk tlt- c r23

kérdezni nmagátÓl: ,,Mennyibcn érint ez engem? Hogyan tudok azonnal

cselekedni?'' Tudatosodott-e már tIrben, ho.ey csaknem minden informáciÓ és megoldás, amire szÍiksége |ehet, már létezik' és hogy mindig rijabb tletekre van sztikségÍ.ink ahhoz' hogy megszerezzukezeket az informáciőkat?

Gondolja át, mit tud terlni az elk vetkezendó 72 tjriilxrrr crtói státusát és szemÓlyisé.cét erősítse.

ltzcir.(' lttrgy

szak-

Minísítés: (10 pont a maximum) Ho.ey megkapja cisszpontszámát, az

Energicr

tn-pont által szerzeÍtpontSZámokat

cissze

kell

szoroznia' A maximális pontszám e.eymilliÓ, azaz |0 x l0 x l00 x l0 x l0. Ve.eytik a kovetkezó számpéldát: minóség 5 pont, energia l0 pont' népszeríísítés3 pont, onértékelés6 pont éS aZ ot|etek ismét 6 pont. A szorzás eredményeként kapott cjsszesített érték5 400 pont, ami egyhavi fizetésnek feIel meg német márkában. Most képzelje el' ho.sy a népszerrísítéspontszá. mait megn veli 30-ra, így az eredmény 54 000 pont, vagyis 54 000 DM lesz.

Az

sszesített pontsz mo:

Az eddigiek alapján va|őszínri1eg sikertilt feIfedeznie néhány terÍjletet, amelynek fejlesztésévelncivelni tudná a bevéteIeit. -pontEn csak Citleteket tudok adni a gondolkodáshoz, a munkát onnek kelI elvégeznie.

Hogyan tudja

e rcís íten i

jovedeI

m

ének e gyes ép ítcíeIemeit?

Minóség

Az imént felsorolt kérdésekmár bizonyosan beindították a fantáziáját. olvasson szakk nyveket és szaklapokat! Járja be a vilá-eotl Ha eddig még nem tette volna' hasznos lenne megtanulnia angolul. Tanuláson itt nemcsak

a munkájával, szakter|iletével kapcsolatost képZéStértem. Itt arről van szÓ, hogy teljes emberként kell fejlődnie, és olyan személyiséggéválni, aki mágnesként vonzza a sikert.

Gyakran károsítjuk testi éS lelki erórrléttinket meggondolatlan, cinpusz-

títő életmÓdcl a|.Ez aza Szempont. amelyet a legtobben alábecsÍilnek. Pedig képtelenség e.ey reggel azza| a céllal felébredni, hogy ',meghÓdítom a világot'', ha kozben a legktilonbozÓbb ,'nyavalyák'' gyotornek, és néha még az ágybÓl sem tudunk kikecmeregn\. Ha egészséges éIetet éL, ldtni Íogia, hogy ninéI tijbb energitít haszn l fet, ann l t bb energicíval rendeLkezik.

Az energia

élet. Ésaz energia nem véletlen. Nem feladatom, ho-ey

elG

adást tartsak az egészséges életmÓd jelentóségérÓ,l, de ha már egyszer e/. s:tinttt magát, hogy megntveli a jovedelmét, akkor gondolkozzon el azon, hogy hogyan javíthatna az energiaszintjén. Milven konkrét lépésiut most eszébe ennek érdekében?

Néps:,erLísítés

Minclent meg kell tennie annak érdekében,hogy az emberek ismerjék az vagy a terméke nevét. Írjon rijságcikkeket! Ve.eyen részt te|evíziős beszélgetéseken|. BíZzon meg egy PR-irodát! Hirdesse magát! ,kodést a helyi iparosokkal! Ha Londonban járés felKeresse aZ egytjttm ajánl onnek ingvarrőt, mérték utánicipőkészítőt, azonnal szabőmat, keresia

tn

rnegadja a legkedvesebb vendéglójének a címét.

k rtil magunkaÍ, mi is jobbctk lesziink. mbijs, érdektelen emberek megÓlik a benniink lév motivdciőt is, tt sz'em ély i s ég fej lódése így me g reked. Csecsemő,korban cintudatlanul megfi.eyelji'ik és utánozzuk k rnyezet|in. ket, de azutánzás felnóttkorban is a tanulás legkézenfekvÓ,bb mÓdja. olyan

Rendezzen cisszejciveteleket' ahová potenciális iigyfeleit és kooperáci
124

125

Énazt va|lom, hogy kcizvetlen kcirnyezetijnk .gyakorolja a

le.qnagyobb

hatást személyiségi'inkre és a munkában betoltott szereptinkre. Hct sctj(ít ma-

gunknál ,,jobb'' emberekkel vessztik

Kz

emberekre van tehát sziikségtink, akiket érdemes utánozni. Idóvel szoká. sommá vált, hogy i.eyekszem minden hÓnapban cisszeismerkedni le.ealább egy olyan személlyel, aki a saját teri.iletén kiemelkedóen teljesít.

Ónértékelés

az elkcivetkezendó egy évben keresetc lcglrllrlrlr )(). rIt. It.Irt.l. Irtrr:y l()() szá.

Ami a jcivedelmct illeti, a legtobben fizctéstjknek legfeljebb a dupláját tudják elképze Ini. Ennél na.eyobb cisszcg már hihetetlcn számukra, és kellemetlen, bizonytalan érzéseketébreszt benntik. Kizárőlag az cinértékelésÜnktÓ,l f,tigg' hogy mit, hogyan és mennyit tudunk elképzelni. Ha tcibbre tartjuk rnagunkat' a j vedelemmel kapcsolatos elvárásunk is magasabb Iesz. Az nértékeléshezaz is hozzátartozik, hogy mennyire tudjuk magunkat prezentálni, azaze|adni. Ha még nincsenek ezzel kapcsolatos tapasztalatai, gy ajánlom, olvassort el e.ey ilyen tÓmáj k nyvet, és prőbáIjon meg az elkcivetkezendő egy évben egy terméket sikeresen e ladni. Igaz az a mondás: ,.Ha mégoly kicsi is azuz|et, t bbet jovedelmez, mint más munka''' Lehet' hogy ekozben az eladás a szenvedélyévéválik. Ha nem' akkor is megéri, mert leealább megtanulja eladni nmagát. Mit tesz anrrak érdekében, hogy n velje onÓrtékelését,és jobban tudja

zalékka| is megnó.

magát eladni?

Otletek Legjobb C'tleteink autővezctés, séta, sportolás kcjzben, esetIcg féIálomban sztiletnek. A leghasznosabb. ha azonnal leírjuk tet vagy rámondjuk egy magnora, ki.ilÖnben a j gondolatok r kre cltrínnek. Kitaláltam ma. gamnak cgy tlet jságot, ide mindent, ami eszembe jut, bcjegyzek. Lehet, hogy nem valősítom meg valamcnnyi tletemet, de rnár az is na.eyon motiválÓ, hogy az otletgyáram magas fordulatszámorr mLik dik. Napoleon Hill azt rnondta: jÓ otlet. ',Minden cé-e, rninden nagy siker e.ey tel kezdódott''. Ha van egy jő otletÜnk, valahonnan lesz rá pénzLink is. Sokszor e.eyetlen otlet is milliÓkat ér. Hogyan gorrdolkodik arrÓl, hogy otlet.ey/rrírt állandrjan magas forclulat. számon míÍkdtesse?

Mindezek alapjárr világossá vált' ho.ey jovedelmének nagysá.ea nem a fó. n k vagy a piac cinkényén mLilik. Kcresse mcg a felsoroltak kozÜl a le.egyengébb pontját, és dolgozzon rajta! De nc feledje, a legfontosabb: a népszerr-ísítés.

Megígéremonrrek,

ha

jovedelme t építóeleménfolyamatosan clolgozik' t26

Nézzen uj pénzforrás után! Két dologra kell vigyáznia. Az els(í: Itc sz-tir-ja sl'c| lt,l' cncrgiáját, hiszen az er6t energiák koncentrálása jelenti' A lnl,tsoclik: cbcrnck kell maradnia, nehogy elszalassza a jÓ lehetőségeket. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet? Egészen egyszer en. Amíg nem én el egy bizonyos jovedelemszintet, addig minden figyelmét SSZpontoSítSa cgyetlen tevékenységre. A jovedelemsziIttet tn választja meg. de célszeru a mércétminél magasabbra helyezni. Már megbeszéltiik, hogy nincs értelme iijabb és jabb célokat kitrízni, majd elfutni a felmerliló problémák elő1. Ha egyszer elsajátította a pénzkereséstechnikáit, akkor ezt bármilyen teriileten meg tudja ismételni. Hogy hogyan és ho| tud ilyen lehetóségeket találni? Te|jesen minc|egy. CSak aZ a fontos. hogy pénzt hozzon onnek. PrÓbálja ki a kcivetkezógyakorlatot: Nézzen koriila helyiségben, aholje. lenleg tartőzkodik, és prőbáljon tíz piros színrítárgyat találni! Megvan mind a tíz? Rendben. Akkor most csukja be a szemét, és anélk|il, hogy rijbÓl kG rtjlnézne a helyiségben' emlékezetbÓ.l nevezzen rneg hat kék színLí táreyat. Ugye, ez nehezen sikertilt? Ebból is látszik, ho.ey hajlamosak vagyunk csak azt észrevenni, amire koncentrálunk. Pedig jelenlegi tevékenységi koriinkon kívtil is akadhatnak kedvezójovedelemforrások' csak észre kell venni azokat.

Négy ÍcíjovedeIemÍorrás Fizetési-inket alapvetóen piaci értékrink után kapjuk. Négy ilyen értéktertilet létezik:

o o

o

termék, tudás'

o

szolgáltatás, tletek.

Mit gondol' a négy koziil mclyikkel tud pénzt keresni? Ho.eyan tudja a tudását értékesíteni?Hogyan képes pénzt csinálni az otleteibÓ.l? Milyen termékeket tud eladni? Ne felcjtsc, hogy jovedelemnek számít mindaz apénz, lrnely befolyik az életébc.Tíl|tozik va|aki tnnek? Van olyan értéke.amit

cl tud adni? Gondolkozzon!

Kérje meg a munka árát!

tn

is azok

k

zé tarttlzik' lrk ik stlkszor ellenszolgáltatás nélklil is hajlan. 121

az elkcivetkezendőegy évben keresete legaIii|lIl )(). tIt' It.Irt.l. Itrrr:y |(X)

onértékelés

Ami

jcivedelmet illcti' a lcgt bben fizctősLiknek legfeljcbb a dupláját tLtdják elképzelni. Enrről nagyobb tsszeg már hihetetlen számukra, Ós kellemetlen, bizonytalan érzéscketébreszt benntik. Kizárőlag az nértékeIÓsijnk. tól ftigg. ho.ey mit' hogyan és mennyit tudunk elképzelni. Ha tobbre tartjuk magunkat, a jovedclemmel kapcsolatos elvárásunk is magasabb lesz. Az tnértékeléshezaz is hozzátartozik, hogy mennyire tudjuk magunkat prezentálni, azaz e|adni. Ha még nincsenek ezzel kapcsolatos tapasztalatai, Ligy ajánlom, olvasson el egy ilyen térnájLi konyvet, és prÓbáljon meg az clk vetkezend egy évben eey termékct sikeresen eladni. |gaz az a mondás: ,'Ha mégoly kicsi is azuz|et, t bbct jovedclmez, mint más munka''. Lehet, hogy ckozben az eladís a szenvedélyévéválik. Ha netn. akkor is me.séri, a

mcrt legalább mcgtanulja eladni onmagát. Mit tcsz annak érdekében, ho.ey noveljc onértékelését,és jobban tudja

ma.eát eladni?

Otletek

Legjobb tleteirrk autÓvezetés, séta, sportolás k zben' esetle.r félálorn. ban sz|iletnek. A leghasznosabb, ha azonnal leírjuk Óket vagy rárnondjuk

jrí gondolatok circjkre elt nnek. Kitaláltarn magamnak egy otletrijsá-eot, idc rnindent' ami eszerlbe jut' beje.eyzek. Lehct, hogy nem valősítorn meg valamennyi tletemct, de már az is nagyon nloticgy nlagnőra, klilorrben

a

válÓ, hogy aZ otletgyáram ma.gas forduIatszámon mLi,k
Ho.uyan gondolkodik arrÓl' hogy Ótletgyiirát írllandÓan nlagas forclulatszámon m Ll,l< dtesse?

Mindezek alapján világossá vált' hogy jovedelrnének nagysága nem a fónok vagy a piac nkényénmrilik. Keresse meg a felsoroltak kcizlil a leggyengébb pontját, és dolgozzon rajtaI De ne feledje. a legfontosabb: a nép-

szer sítés.

Megí.eéremonnek,

ha

jovedelme t építőcleménfolyamatosan dolgozik, t26

zalékkalis megnő.

szli

Nézzen uj pénzforrás után! Két dologra kell vigyáznia. Az első: ne szclrja s,zé,t az encrgiáját, hiszen az er6t energiák koncentrálása jelenti. A rnásodik: ébernek kell maradnia, rrehogy elsza|assza a jő lehetóségeket. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet./ Egészen egyszerÚíen. Amíg nem ért el egy bizonyos j vedelemszintet, addig minden figyelmét sszpontosítsa ecyetlen tevékenységre. A j vedelemszintet tn választja meg. de célszerrí a mércétmirrél magasabbra helyezni. Már megbeszélttik, hogy nincs értelme iíjabb és jabb célokat kit zni, majd elfutni a felmertiló problémák elÓ,l. Ha egyszer elsajátította a pénzkereséstechnikáit, akkor ezt bármilyen teri-ileten me.s tudja ismételni. Hogy hogyan és hol tud ilyen lehetőségeket találni? Teljesen mindegy, csak az a fontos, hogy pénzt hozzon Ónnek. PrÓbálja ki a kovetkezó.eyakorlatot: Nézzen kortil a helyiségben, aholjelenleg tartőzkodik, és prÓbáljon tíz piros színíítárgyattalálni! Megvan mind a tíz? Rendben. Akkor most csukja be a szemét, és anélktil, hogy rijből kG rÍ.ilnéznea he|yiségben, emlékezetbÓ.l nevezzen meg hat kék színrítárgyat' U-9ye, ez nehezen sikeriilt'? Ebból is látszik, ho.sy hajlamosak vagyunk csak azt észrevenni, amire koncentrálunk' Pedig jelenlegi tevékenységi k rtinkcjn kívtil is akadhatnak kedvezójovedelemforrások, csak észre kell venni azokat.

Négy Íó jovedeIemÍorrás Fizetéstinket alapvetően piaci értékÜnkután kapjuk. Négy ilyen értékte. rtilet létezik:

O

o

o a

termék' tudáS,

szolgáltatás, otletek.

Mit gondol, a négy kciz|il melyikkel tud pénzt keresni? Hogyan tudja a tuclását értékesíteni?Hogyan képes pénzt csinálni az otleteibő.l? Milyen terrnékeket tud eladni? Ne fclcjtsc, hogy jovedelcmnek számít mindaz apénz, nrncly be|olyik az életébc.Til|tozik valaki tnnek? Van olyan értéke.amit

el tud adni? Gondolkozzon!

Kérje meg a munka árát! on is azok kozé tartozik' lrkik stlkszor ellenszol-eáltatás nélktil is ha.jlan_ 127

dÓak elvégezni valamit? Hogy mennyire vagyunk képesek pénztkérni,az gyakran az onértéke|ési'inkkelfiigg ossze. Minden egyes alkalommal, ha érezjár onnek. A saját teltéket hoz létre, igenisjoga van pénzt kérni érte jesítményétdegradálja, ha nem kéri meg az árát. Szakember, aki tisztában yarr az értékével,ilyen hibát nem kcivet el. Még drasztikusabban kifejezve: élete minóségéértsaját maga vise|i a fe-

-

lelósséget, így kotelessége pénzt keresni, azazmuszáj megkovetelnie teljesítményénekaz árát. Legalábbis addig a mértékig, amíg el nem érte a teues anyagi fi.iggetlenség szintjét. Láthatja' a siker inkább hozzáá||ás, semmint adottság kérdése.Igyekezzen, hogy tobbre tartsa magát. Írjon a sikernaplőba.

KoncentráIjon pénzt hoz6 tevékenységekre! Az idejét ne t ltse mássa|, csak jovedelmet hoző tevékenységge|.Ez azt

jelenti, hogy meg kell találnia a munkáján beltil azokat a teri.ileteket, amelyek jovedelmet produkálnak. Sokan eltudnák végezni az tn munkáját, de csak nagyon kevés ember olyan fegyelmezett, hogy (csaknem) teljes munkaidejét va|Óban pénzthoző tevékenységgel toltse ki. JÓval elégedettebbek vagyunk, ha olyan munkát végziink, amelynek kovetkezményekéntncjvekszik a jovedelmiink. Mégis sokan elhanyagolják a pénzt hoző tevékenységeket. Ennek oka, hogy egyszerritb mással foglalkozni. Ne feledje azonban, hogy jovedelmének szintje attől fiigg, hogy azt, amit más is el tud végezni, tn kiemelkedóen hajtja-e végre. Itt is érvényes:amilyen qyorsan csak lehet. Ne halogasson! Bizonyos tevékenységeket nyugodtan rábízhat másokra. Azígy felszabadult idót használja arra, hogy kizárőlag j vedelmet produkálÓ tevékenységekre koncentrál. Delegáljon még további feladatokat, és használja az így nyert idót arra, hogy pozicionálja magát. Ez a stratégia akkor éri meg, ha ugyanazon idó alatt tobbet keres, mint amennyit a segítségénekkifizet. A cégek tobbsége elósz r n vekedni akar, hogy utána meg tudják fizetni azokat embereket, akikre sztikségiik van. A helyes t ennek ellenkezóje: elószor állítsa fel a Stábot olyan gyorsan, ahogy csak lehet, azért,hogy afejlódés meginduljon. Tegye fel magának a kérdést:Mit tud más is elvégezni helyettem? Ki alkalmas a feladatra?

t28

A jovede|em nem azonos a gazdagsággal Sokan nincsenek tisztában a gazdagság fogalmával. A rna.gas jÓvcdelem még nem jelent gazdagságot. Szokás szerint az é|etszínvonala keresettel párhuzamosan ncivekszik. Egyszerríen egyre t bbet igényelÍ.ink, és meglepó mÓdon mindig pont annnyira van szÍikségiink,mint amekkora a fizetésÍ.jnk. A vágyat nem szabad felcserélni a szÜkségessel! Egy babiloni mondás >sztikséges kiadásnak< nevezel, az fokozatosan n vekszik, szerint; ''Amit egészen az adott jovedelmed osszegéig.'' A valÓdi gazdagság azt jelenti, hogy a vagyonáből él, ané|ki.ilhogy dolgoznia kellene: on helyett apénze dolgozik. Nem a havonta megkeresett j vedelmétÓ1 lesz jőmÓd , hanem abbÓl a pénzb6, amit félretesz. A megtakarítás azt a kiil nbséget jelenti, ami akozcitt van, hogy valaki saját maga az ,,aranyat termelő szam ár',, vagy van egy ilyen ''szamara''. Erre a kovetkezó fejezetekben még visszatértink.

Ne hagyja

abba...

Vagyonának felépítésétaddig ne hagyja abba, amíg a tókéje el nem ért arra a szintre, amelynek a kamataiből már meg tud élni. IdÓ,kcjzben persze sziikség van pihenésre. Nekem szokásommá vált, hogy minden eIért részcé1 után megjutaImazom magam. Hetenként csak hat napot dolgozom. a hetedik

szabadnap. Éventenégyszer megyek nyaraIni. egy alkalomma| három hétre. TapasztalatbÓl mondom, hogy sziikséglink van ennyi kikapcsolődásra. Utána sokkaljobban tudok koncentrálni' és energikusabb vagyok. A nyaralás jő alkalom arra is, hogy olvassak. Koriilbelii| l50 konyvet olvasok el évente, ebbÓ1 cjtvenet a vakáciő alatt. A karácsonyi sztjnetben kiértékelem azévet, és megtervezem a rákovetkezőt. Céljaimat igyekszem a ktilcjnbozó teri.jleteken betoltott szerepemnek megfelelóen meghatározni' és azt is le. írom, hogy miért akarom azokat elérni. Naplőt vezetek, amelybe lejegyzem felismeréseimet éS tapasztalataimat. A naplÓírás segít tanulni a hibáimbÓl és abban, hogy nehogy jra elkovessem Ólket. A nyaralás valÓdi kikapcsolÓdás, ilyenkor távol tartom magam a hétkoznapok |izleti tigyeitÓ1, csak saját magammal és partneremmel foglalkozom. Amikor rijra otthon vagyok, még határozottabban |átom, hogy mit miért csinálok. Ilyenkor ismét a célra kon. centrálok az rit helyett. Tobbek kozott ezen okok miatt tartom fontosnak, hogy lehetóség szerint éventc négyszer menjek el pihenni. Tartson Szt.inetet ncl-rogy kiégjen! De amíg nem érte el az anyagi fiig. getlenséget, semmiképpcrr rre Irit{yja abba. Nincs nehezebb annál' mint egy 129

állÓ mozdonyt Lijraindítani. |)c le.ealább olyan nehéz nlegállítani is a I1loZ. donyt, ha az teljes sebességgcl halad. Nem rnuszáj folyamatosan gázt aclnia. de ne álljon le addig, amíg nem tud megőlni a Vagyona karnataibol. FIa anya. gilag ftiggetlen' nem kell tcjbbé dolgoznia. De rniÓrt hagyní abba azt. arltit szeret? Hiszen ha nincsenek pénzgondjai, és az'zal fogIalkozhat' arni ()rrIrck ciromet okoz . . . tudja, mi torténik? Akkor kezdódik csak az cgészl

A fejezet fcíbb gondo|atai

Takarékoskodjék

-

,,A legelé-eedettebb ember az, aki egyszerre tud az rome.''

karékoskodni. hiszen így kettós

Mindenki azt kapja, amit me.eérdemel. A saját kezébcIl vall

ről, hogy mcnnyit keres'

fizessen magának! k

ltekezni és ta-

Sctnuel Johnson

a clontés ar-

A jovedelme nen azért lesz naeyobb' mcrt SZLikSége vall r/r, hancnt azért. nlert megszolgálja. Ne a jo.eait kcivete lje. hancnl kcrcsse a fclaclatotl

Teljesítscn tobbet, mint amit elvárrtak onto1l t-cpje nrce a kornyczctét azza|,hogy trilszárnyalja az elvárásokat! Nent clég rragyolr jÓnak lerrrri: teljcs ítsen rendkívtil it!

Ami

a felelósséget

illeti, legyen nélkÜlozhetetlen,

cle tegye magát ptitol-

hatÓvá azza|,hogy feladatokat és hatískorcjket deIcgál. Ha magasabb jcivedelme t akar, keresse a kihívásokat!

o a Ugyanazt csinálni, mint amit mindcnki csinál, annyit ér, mint vizct ontcni a Dunába. Nern a legjobbnak kell lcnni, hatrcrn az clyetlcIlnek. Kercsse meg a saját szakterijletét!

a Jovedelme az cjnbecsr"ilésével párhuzaInoSíln ntjvekszik. a A jovedelrne építóelcrnei: minősé.e, energia, népszcrr'ísítés.|jnértőkclés (hogy el tudja adni onrnagát) és az tletck.

Ne felejtsen el tobb idót szánni a marketingre, valamint Saját méke rrépszerrísítésérel

Koncentráljon elsősorban magának

a

a

n.}aga éS ter-

nyereséget hozÓ tevőkenységekrcl Tegyc fel

kérdést: muszáj ezt saját ma-eamnak clvégczni. va.ey rá tuclonr

bízni a fcladatot másra?

130

Flgy reg-ecl c.ey szegérry parasztgazda kiment a cs rbe, és a tyLikocskája rrrellctt talált egy aranytojást. ,,Valaki a bolondját járatja ve lem'' gondolta' A biztonsá-e kedvéért azért elvitte a tojáSt egy aranyrn veshez, aki neIt-t kis meglepetésérek zolte: ',A tojás színtiszta aranyb l van''. A .uazda gyorsan eladta a tojást, és boldoean vitte haza apénzt. Este rrrég nagy mulatsá.eot is re ndezctt. Másnap hajnalban az egész család sietett ntcgnézni. nincs-e vélctlenÜl egy Lijabb aranyto.jís a fészekbcn. Éscsoclák csoclája. tényleg ott csillo.qott egy Úrjabb tojis. Es ezutlín íry t rtcínt ez rninden reggeI. A.!.azcla e ladta a tojásokat' Ós gazdag ember lett. De mivcl kapzsi volt. szeretett volna rájonni a ty kocska titkára. hogy így rrlég tobb aranytojása Ichessen. Egyszer aztán dtilrében fo.eott c.ty Ilagy kÓst' és kcttévágta szc-eÓny tyLikocskát. Csakhogy a belscjÓben egy picike tojásoIl kív|il scntrnit nenl talált. Mi a tortérrct tanulsá.ea? Ne old le az aranytojíst tojÓ tyílkodat!

A lcgtobb etnber hasonlőan cselekszik, nemde? A tyiik a tcikét jelenti, az aranytojások pedig a kalnatokat. TÓte nélkijl karnat sincs. A legtobben elkijltik aZ sszes pénztike t. és így képtelenek felnevelni e'ey tyLikot' Megolik' anlikor rnée kicsi. nrielótt mée aranytojást tudna Í.o1ni, azaz csírájában cI|ojqák a kamat lehet ségét. Addig' amí.e nincs eey araIlyto.jáSt tojÓ tylikja Vagy egy pénzgyártil gÚpc' acldig. ftiggetlenLil ajclvcclclrrlÚrrck nagyságátőI' onIlek keIlptirrzt te r.rltclIlic. Kevesebbet kolteni, rrint a kclcsctLink, nem hangzik tLil izgalrnasnuk. l}rrrck cllenére meglátja rna.jcl' hrlgy lr tlrklrrékoskodásnak van értelnlc. stít Ilrcc (ir.G rnet is okozhat. l3l

Négy magyarázatarra, hogy a legtobben miért nem takarékoskodnak A takarékoskodásnak megvannak

a maga jő okai. Viszont a legt bb ember nem takarékoskodik, és erre négy érvet szoktak felhozni:

l. Azt gondolják' koskodniuk.

késÓbb majd tobbet keresnek' így most nem kell takaré-

2. Ajelennek akarnak élni, és azt hiszik, takarékoskodni nehéz, és megszo. rításokkal jár. 3. Nem tartják fontosnak a takarékosságot, és meggyózódésiik, hogy ezen a nézeten nem is tudnak változtatni. 4. Azt gondolják, hogy valÓjában nincs értelme takarékoskodni (alacsony kamatok, infláciő).

Vizsgáljuk meg

kiil

n-ktilon is ezt anégy érvet, és így kozelebb kerijlijnk helyesen így hangzana:

valÓsághoz. A négy kijelentés 1.

-

on nem a jovedelméból lesz dik.

a

-

gazdag, hanem azáItal, hogy takarékosko-

2. Takarékoskodni gyerekjáték és még orÖmet is okoz. 3. A takarékossággal kapcsolatos nézeteit és hozzáá||ását bármikor megváltoztathatja. 4. Takarékoskodjék,és milIiomos |esz. 12 vagy tcibb százalékos kamat nem ordongosség. Az infláciő csak alátámasztja ezt.

-

Nehéz mindezt elhinni? Tegyi.ik mikroszkÓp alá a felsorolt állításokat eeviket a másik után.

-

1. on nem a jcivede|mébcíI |esz gazdag, hanem azá|ta|, hogy takarékoskodik Egy vagyon felépítéséheza magas jovedelem onmagában nem nyríjt semmiféle garanciát. Vagyont akkor lehet képezni, ha a pénzt megtartjuk,

szívbő,] kedveltem és csodáltam.EzérÍ" kiilcinciscn lltlltltlt vtlllltttt, irrtlikor felajánlotta, hogy személyesen pártfogol. A baj csak ltz vrllt, lltrgy kcz,clet. nek rÖgtcin azt ajánlotta, tegyem félre a j vedelmctn 5() szliza|Ókát. E.rl azt gondoltam' ez teljességgel lehetetlen. MegprÓbírltarrr ncki clrnagyarázni, hogy nekem sziikségem van mind a |oo száza|ékra ahhoz, Irogy a legsziikségesebb kiadásaimat f edezzem. Mivel amrigy is optimista voltam, meggyízídésemvolt, hogy valahogy rnajd minden rendbe jcin, ha végre magasabb lesz a j vedelmem. Ez a Íajta reménykedés tényleg nagyon ostoba volt a részemrő,l. Ma már tudom, semmi sem változik addig, amíg mi magunk nem változunk. Tévedés azt hinni, hogy a gazdagság csak rigy magátÓl jon, anélkiil hogy a pénzhez valő vi szonyunkat megváltoztatnánk. Ezze| elhárítjuk magunktől a felelósséget, és így gondolkodunk: ,,Most nem kell azzal fogla|koznom, hogy mit csinálok a pénzemmel, egyszer gyis mindennek eljon a maga ideje. Egyszer nagyon sokat fogok keresni. Minek verjem fogamhoz a garast most, amikor késÓ,bb elég pénzem lesz?''. Az tn jcivedelme nem varázsszer, amely a kozremÍíkcidésenélkiil csodákra képes' és gazdaggá teszi. Higgye el, ez nem |ehetséges, ebben ne is reménykedjen! Sz gezzlik le, kereshet annyit, amennyit csak akar, az anyagi helyzete nem fog megváItozni . Száz és száz o|yan emberrel találkoztam, aki havi 50 ezer márkás jcivedelem mellett adősságon kíviil nem tud mást felmutatni. Miért nem vá|toztat a novekvó j vedelem az anyagi helyzeten? Azért, mert a ncivekvó jcivedelem ellenére két tényez6 váItozatlan marad; on és a szá-

zalékok. Ha abből, amit ma keres, nem tud kijonni, akkor ugyanez\esz a helyzet akkor is, ha a fizetése a duplájára n6. A százalékok nem változnak. Ha ma 2 000 márkát keres, és annak I0 száza|ékát megtakarítj a, az200 márka. Ugyanezt a |0 száza|ékot félretenni 25 000 márka esetében (2 500 márka) már jÓval nagyobb gond, mert az tsszeg magasabb. Ezért még egy. szer bb is alacsonyabb j vedelem mellett takarékoskodni. Sokkal kony

vedelmcm''. Az igazság azonban az, hogy a megnovekedett keresettel párhuzamosan ncjvekszik az életszínvonal, a kiadások is nagyobbak lesznek, így mindig pont annyi pénzre lesz szÍiksége,amennyit keres. EbbÓ,l ko. vetkezik: aki nem takarékoskodik, egyetlen dologgal rendelkezik adÓssággal. Az elsó tanárom a pénztigyek világában egy igen sikeres r volt, akit

nyebb 200 márkát félretenni, mint 2 500-at. Minél magasabb az cisszeg, an nál s lyosabbak a százalékok. Most kezdje el! Mindegy, mennyire nehéz a jelenlegi helyzete, ilyerr ktnnyrí, mint ma, soha nem lesz. Kezdjen hozzámégma, hogy nettÓ bevé telének Io %o-át félretegye. Kezdjen el takarékoskodni olyan korán, ahogyan csak lehet! Ha on l:-i vagy 20 éves, és még a sziilcinél lakik, akkor ez a leg|obb pillanat. Ilye rr kedvezó helyzetben soha t(rbbÚ Itctrr lesz. Mikor lesz még egyszer ilyen al;r

t32

liJ

és okosan befektetjtik. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ,,Minden jobb lesz, ha nagyobb lesz a

j

-

csony a rezsije? Még ha valamennyit be is adnia a háztartásba, ez ',kell'' mind semmi ahhoz képest, ami onre vár, ha onállő lakásba koltcjzik. Ez a lehetóség soha nem jon vissza. Most takarítson meg annyit, arnennyit csak képes!

A |egtobben akkor sem Vá|toztatnak a pénzljgyi szokásaikon, ha már tobbet keresnek A meghatároző magatartőtsformák alig változnak (kivéve, ha tudatosan

változtatja meg a nézeteit). A takarékoskodásban |eginkább az ahozzááL|ás gátol minket, hogy: erre sztikségem van.'' A ,,szÜkséges kiadáso. ',Nekem kat'' nem szabad cisszetévesztenÍink a vágyainkka|. BiZtoSan emlékszik még a babiloni mondásra: ,,Amit >szÍ'ikséges kiadásnak" nevezel, az fokozatosan ncjvekszik, egészen az adott jovedelmed osszegéig.'' A f l sleges pénzkiadásoknál használt legostobább magyarázat így szől: ,'Nekem erre sziikségem van. Ez kell.'' A legtobb tárgy nélkiilozhető. Csak a saját Ielkiismerettjnket prÓbáljuk megnyugtatni akkor, amikor valamire azt rnondjuk, hogy elengedhetetlen. Ha azt kívánjunk, hogy a dolgokhozva.

l

v is

zo

n,,-

utt k j o b b ra

fo rdulj

o

n,

e l

ós

zr

n

ma

g

unko n kel l j av ít ctn un k.

A takarékoskodás a gazcjagok erénye Amikor John Templeton rir és a felesége | 9 évesek voltak, elhatározták' hogy félreteszik havijovedelmi.ik 50 száza|ékát. Ktjloncjsen nehéz vo|t ez, hiszen annak idején még igen kis fizetéssel rendelkeztek. John Templeton ma milliárdos, a híres Templeton pénztigyi alap mene. dzsere , akit tudásáért az egész világon nagyra becsiilnek. Az ó elmondása szerint sikereinek legfontosabb állomásai azokaz idők voltak, amikor olyan keveset keresett, hogy szinte lehetetlennek tÍíntkeresetének 50 száza|ékát félretenni.

Warren Buffett ma az EgyestiIt Államok egyik leggazdagabb embere. A vagyonát a Forbes Magazin már 1993-ban l7 milliárd dollárra becsiilte. Hogyan lett ilyen gazdag? A ,,receptje'' a kcivetkezó: takarékoskodni, és befektetni. ES még egyszer takarékoskodni, és befektetni. Warren Buffett jságkihordőként kezdte és amennyit csak tudott, fél- semmit nem vásárolt, mert retett. Megragadott minden egyes dollárt. Szinte a pénzben annak jovÓtleli értékétlátta, éS nem azt az cisszeget, amelyet elkolthet. Autőt sem vásárolt magának. Nem a l0 000 dollár miatt, hanem azért. mert tudta' hosv 20 év mrilva mennyit ér majd ez az cisszeg. 134

.. . '' I)e rre lt'|c.jtsc: lt Ini tis rttit izgalrnasaz' ho-oy mit találunk uItltItttltsltltk' hozzáállásunktÓl fligg vtllttit czt ir |() 000 dollárt évvel eze|ótt befektcttc ha 40 nak. Mindenesetre. ttctt-t ttItitlIttas 80 milliő akkor ez ma már az egyáltallirl Warren Buffettnél, érné. dollárt Tudja' hogy mi a koz s tulajdonsága a kcivetkcz<í cégalapítÓknak: Werner von Siernens, Robert Bosch, Ferdinand Porsche, Gottlieb Daimler, Adam Opel, Karl Benz, Fritz Henkel,Heinz Nixdorf, Johann Jacobs, Heinrich Nestlé, Rudolf Karstadt, Josef Neckermann, Reinhard Mannesmann, Friedrich Krupp és az Aldi-testvérek? Az, hogy Ók mindannyian rendkívtil takarékosak voltak. Kevesebbet koltottek, mint amit megkerestek, és ezt ii-9yesen befektették. A vagyonuk titka természetesen nemcsak a takarékoskodás' de nyilvánvalÓan ez jelentette az a|apot, amely nélkÜl lehetetlen a me.egazdagodás. Egyetlen sikeres gyáros sincs, akire ez ne lenne érvényes. ,,20 évig takarékoskodni? Milyen unalmas!

Sok vál|a|kozo tonkrement már akik csődbe jutottak. Nem nkre, mert magánemberként nem voltak takarékosak, hanem talán azért, mert nem várt események kovetkeztek be, vagy elszámolták magukat. A nehézségek legyózésében csak segítségetjelenthetett nekik, ha rendelkeztek a takarékoskodás képességéve|, és egyéb vállalkozÓi tulajdonságokkal. Gyakran évekig a minimumbÓl is meg tudtak élni, és magukra semmit nem kcilt ttek. Vállaltak minden nélktilozést. A vállalkoztj hajlamri emberek nem ritkán olyan megszorításokat is magukra vesznek, amelyek a legtobb ember számára ijesztóek, ami ellen kétségbeesetten tiltakoznának. Itt is érvényesa mondás: az' igaz n sikeres ember olyasmire is hajlanclő, amit ct legt bb sikertelen ember elutasítana. A legt bben nem hajlandőak takarékoskodni, csak a jelennek akarnak élni. Goethét is foglalkoztattaeZ ajelenség:,,Valaki lenni mindenki szeretne, de ez már kevésbéyonző.,, valakivé válni Biztosan hallott már olyan vál|alkozÓkről,

aZért mcntek

t

- alapítÓi meg akartak gazdagodni, A nagy gyárak

és mindent alávetettek

e cél elérésének.Nem érdekelte őket a látszat, nem akartak már a kezdetek-

kor is rigy élni, mintha sok pénztik lenne. Válni akartak valamivé, ennek ér. dekében takarékoskodtak' Lehet, hogy on azok kcizÓ az cmberek kozé tartozik, akik szerint: ',Kivétel erósíti a szabályt. Énl0() szl,rzalékot kolt k' és mégis gazdag leszekl'' Ne Órtsen félre' nern zárk(lzotlt cl Itlás nézetektő,l, hiszen csodák mindig elóforclulnak, de a statisztika ltllr1lilirr (.)rr ezzel a szemlé]ettel téves riton jár. 135

FzenkívliI jÓval egyszer bll lcrrrrc, lrlr vliltoztatna eddigi hiedelmein, és elhinné, hogy takarékoskodni egyiiltlrIlirr rrcrn nehéz.

2. T akarékoskodn i gyerekjáték

-

és még oromet is okoz

Ha élvezni akarja az életét,kezdjen el takarékoskodni, de ne rigy, ahogyan már esetleg tcjbbsz
A takarékoskodás azt je|enti, hogy saját magunknak fizetÜnk Tehát onmagának is fizetnie kell méghozzáe|sÓ,ként! Azt tanácsolom: aZ SSZeget, amelyet félretesz, tekintse rigy, mintha ktilcjn fizetést adna magának. Nyisson bankszámlát, amelyre beteszi havij vedelmének l0 száza|ékát. Ezze\ a tíz százalékkal megalap ozza a saját vagyonát. A maradék 90 száza|ékbő| fizesse ki a tcjbbieket. Csodálkozva fogja tapasztalni, hogy afizetése 90 suizaléktíből legaltíbb olyan kc)nnyíívagy nehézmegélni,mint a ]00 sztizatékből. Meg|átja,áz a száza|ék nem is fog hiányozni! Lehet, hogy nehéz ezt elhinni, de prőbálja kil Soha ne mondjon valamire nemet, amíg egyszer nem vágott neki! Ne számolja bele ebbe a 10 száza|ékba az é|etbiztosítás díját vagy a takarékbetétet! A kiilonbcjzó biztosítási szerzódések épp gy, u nvuga'j. 'int kozéotávrí biztosítás, sokunk számára nélktilcjzhetet|enek. R takaÉt
-

fi

10 száza|ék kell a tyuknak, kÜlonben nem dagad Ehhez a | 0 száza|ékhoz soha ne nyrilj on l Ezze| a l 0 százalékk a| az ar any tojáSt tojÓ tyrikját táplálja. Ez jelenti azt a t6két, amely megal upo,.u u. o, _t

Jo

vagyonát. Látni fogja, hogy ez a |0 száza|ék clcg is ltt.l lt' lttrr'y cgy itltí után meg tudjon élni vagyona kamataiből, és nem kc|| t(illllc. 1lt.ttztlt t tltlIgclzrria. A fizetésiink 90 száza|ékáből legalább olyan rlchcz vlrly k()rrrryÚí rncgélni, mint a |0o száza|ékbÓl. Egy idó után már ncln is Íirg lrilirryozni ez a |0 százalék.Ezt on alig tudja elhinni, éppen rigy, rnint szcItliIráriumom legt bb résztvevóje. De miután kiprÓbálták, kedvezí visszajelzések érkeztek hozzám, mint pl. a kcivetkez6:. ,E|6szor azt hittem, kizárt, hogy ez mrikcidik, de azért konzekvenSen tartotta magam a >megállapodáshoz<, és néhány hÓnap m lva tényleg fel sem t nt már, hogy a fizetésemnek csupán 90 száza|ékáből élek. JÓ tudni' hogy ez a |0 száza|ék engem gazdaggátesz.,,

Fontos tanács Elószor saját magának fizessen! Nyisson egy bankszámlát, amelyre beteszi havi jovedelmének |0 száza|ékát.

o

Bízza meg

o o

Az elkÍilcjnített számláján osszegyííjtcin ''tytikpénzt'' azon elvek

o

biek során! Életkedve és magabiztossága,,ty ks zám|ájának', gyarapodásával

o

a bankját, hogy hőnap elején a jovedelmének |0 százalékát automatikusan utalják áterre a szepará|t ',tytikszámlára''! Soha ne nyriljon a ,,tyrikszám|án', |év6 pénzhez|

szerint fektesse majd be, amit ebben a konyvben olvashat a késÓ,b-

párhuzamosan fog ncivekedni. A ,'tytikszám|a', vezetése egész egyszerrí és okos mÓdszere annak, hogy nagyobb nfegyelemre tegyiink szert.

Mi a teendó fizetésemeléskor? Valőszínrí, hogy a mriltban kevesebbet keresett, mint ma. Gondoljon vissza arra, hogy tanulÓévei alatt milyen kevés pénzbÓ1tudott kijonni! Es az elsó munkahelyén? Az a természetes' hogy minél tovább dolgozunk, annál nagyobb a keresetiink . De ezze| párhuzamosan n6 az életszínvonalunk is, tehát a tobbletet el is kcilt.jiik' Hogy ezt a jcivÓ,ben elkcriilje, ahhoz egyszerríen utalja át a fizetéscmelés 50 százalékát a ,'tyrikszárnlára''. Addig' amíg nem szokott hozzá a rlagasabb jovedelembő1 kÓvetkcz(í rrlagasabb életszínvonalhoz, addig ncnl .jclcrrthct t31

nagy lemondást félretenni a t(llllllct li.lt:l' llly lrztárr csak e.ey fél fizetésemeléshez fo.s hozzászokni' Ha most nettÓ 5 000 DM a kct.csctc' lrkktlr cbból l 0 százalőkot. azaz 5OO márkát megtakarít. Ehhez moncljttk htlzzlii(irl cgy l 200 márkás fizetésernelés 50 százal éka, azaz 600 márka. L kct clsszc.get beteszi a .,tyÚrkszámlára''' így a takarékossági rátá1át egy csapásra |2o száza|ékra tuclta emelni.

Miért nem tudunk takarékoskodni? A lcgt bben egy-egy sikertelen ,,takarékossági roham''

után f-elhagynak

ilyen irány11 i.gyekezeti'ikkel' Ennek két oka van: Tr1l sokat kovetelnek maguktől. Ezért a havi fizetésének,,csak'' l0 száza|ék t tegye félre. |0 százalékot még szinte észre sem veszijnk' l.5 vagy 20 száza|ék vi szont már,,életbevágÓ''.

Legtobbszor azt akarjuk megtakarítni, ami a hőnap végénrnegnrarad. Legytink ószinték, eZ nem tril sok. Ho.qy czt elkertiljLik, a hÓnap elején kell

3. A takarékoskodással kapcso|atos nézeteit és hozzáá||ását bárm i kor m egvá ltoztath atj a Sokaknak igen negatív a véleményca takltI.t.kt'sslrll.t jl. lIlle rrÚ;rány pÓlda:

o o o

Ha a kcinyvet eddig a fejezetig elolvirsta' akkor rnár biztosan érzi, mennyire hamisak ezck a nézetek. Ujabb' segítÓkész elvekrc van szÜksé.e; ezek kialakulását segíti az 5. fejezet' Ós talán a kovetkezó nchány mondat is:

a o

félretenni.

Fontos tanács

o o o

Minden fizetésemelés lcjkést ad aranyat tojÓ tyrikja novekedéséne k. Tudatosul onben, hogy miért clolgozik. Ezá|tal k z|i a tuclaralattijával, ho.ey milyen jÓ viszonyban van a pénzzel. Minden fizetésemelés automatikusan k zelebb viszi Ont a hosszLi távii céljai eléréséhez. onállÓ vállalkozÓként on egy szerné|yben munkáltatő és alkalmaZott iS. IdőrÓ.l idóre emelje me.g a saját fizetését.

Nem esik neheztinkre megtakarítani 50 száza|ékot akkor. ha rnég nem szoktunkhozzá a magasabb életszínvonalhoz' arnely a naqa. sabb jovedelem kcivetkezménye.

r38

,,Ki mint vet, rigy arat".

,,Senkit ncnr lehet komolyan venni, aki nem tud bánni a pénzével. A nem takarékoskodás a teljes uz|eti érzékhiányát mutatja, a naivitás és az os. tobaság bizony ítéka''. azokat' akik képesek olyasmibe fektetni az energiájukat, aml ',Csodálom számukra romet jelent. Ehhez nyugodt, egészségesanyagi bázisra van sz kség. Nern lehet komolyan venni az olyan embert. aki ncm tud bánni

pénzével.'' ,,Hiszek abban, hogy van jovőrn. Azért takarékoskodorn, ho.ey' amenynyire tÓ1em tclik, a gondtalan j vendónekem és a családomnak biztosítva legyen." a

Minden nettÓ fizetésemelésbÓ.l utaljon át 50 százalékot a ',tyLikszárn|íjára,'. Ha a me.9n vekedett jovedele m 50 száza|ékát félreteszi, elke. rÜlhetó, hogy az életszínvonalatril gyorsan novekedjék.

o o

,,Nem vagyok elé.e fe.eyelmczett a takarÓkosslighoz..' ,,A takarékoskodás ciki. Tehetségtelen és unalrrlas cmbereknek valÓ.'' ,,A jelennek akarok élni' ős eszem ágában sincs visszafogni magam.''

4. Takarékoskodjék, és milliomos lesz!

g

A fejezet clején már utaltam rá, hogy a |2 száza|ékos hozanr nem rd nsség, az infláciÓ pedig még scgítséget is nyLijthat ennek eléréséhez. Tudom, hogy ezzel a vélenlénnyel Nénletországban sokan nenr értenek

egyet. olyan ostobán, mint a Sz vetségi Kciztársaságban, sehol a világorl nem |ektetnek be. Itt gyakratt rnír évi 6 százalékos nyereséget is kornolytalannak tartanak. Ez a 6 száza|ék éppen' hogy meg|elel a tÓnyleges infláciÓ mértékőnek. Hiába takarékoskodik, évi 2 . . .,1..5 százalékos kamat mellett csak szcgériyebb lesz. Ahelyett' hogy lr rlycrcség által pénze novekedne' csak veszít a vásárlÓerejéből' Egyctcrtck lrzrlkkal. akik azt monclják, hogy ilyen fe ltételek mellctt nem érdenlcs bcÍi.kte tIti. A befektetésekncl is tit.r,tlttyesiil a tÓZiS: ha ugyanazt csináljuk' arnit a tobbség, az erednlé tlyt.i rtl' is lit lllgt lsltk lcsznek. Ne toródjon be le a szokásos l19

hozamokba, hanem sajátítsa el a befektetések alapismereteitl Ehhez nyr1jta. nak segítséget a kcivetkezófejezetek. Ha behatőan foglalkozik ezze| atémával, nem fogja elktivetni ugyanazt a hibát, mint a tcjbbség.

Mivé |ehet 100 000 márka? A kamatos kamat iz-galmas dolog. Képzelje el, hogy orokcjl l00 ezer márkát. Ha ezt lekoti J száza|ékos kamatra 30 éves lejárattal, akkor ez 30 év m lva 161 220 márkát ér. Ellenben ha befekteti, |6 száza|ékos éves nozam mellett ugyanez az Összeg 30 év mri|va már 8 584 98O márkát tesz ki. Az 100 000 márkát befektetheti ot részre felosztva (egyenként 20 ezer márkát), t ktil
Tanítsa meg takarékoskodni a gyerekeit! Hogy mikor kezdjen takarékoskodni e.ey gyerek? Már az elsó zsebpénzéb6| Yezesse be gyermekeit, olyan korán, ahogy csak lehet, az cinmaguknak val fizetés gondolatk rébe. Gondoskodjék arrÓl, hogy a gyerekek hasznos alapelveket sajátítsanak el a takarékoskodás és az anyagi jőlét té-

ni, de hogy utána milycn k riilmények várnak t.ii. ltut.tl tIlil| () vrst.Ii lr |i'Iclósséget. Lehet ilyen cs nya, szegényes városrÓszlrt'rl. rlt' Ie Irt.t szti;l Itltzlt is. Éshogy melyiket választja, azt most tudja elcl rltcrri. Eltartott e.ey fél napi.g, amíg a Iányának clrnagylrrliztlr lrz iirlttlagurrknak fizetés koncepciÓját. Minden szegényes kcirnyÓkcrl kiszrilltak az autÓbÓl, és sétáltak egy kicsit. Egy piszkos vendég|Ó,ben ebéclcltck. l:s arltikor a gyerek már na.eyon rosszul éreztc ma.9át, így szÓlt: ,'Itt olyan crnberek élnek, akik mindig elkoltotték a 10 márkájukat.'' Amikor hazaérkeztek, kidolgoztak egytitt egy takarékossági programot. A kislány a 1O-bÓ.l 5 márkát akart havonta félretenni' az apja pedig megígérte,ho.ey minden megtakarított márkáhozhozzátesz még 50-t' ez havi 250 DM. Tegyi'ik fel, hogy csak hét éven kereszttil tartják magukat ehhez a megállapodáshoz, majd hagyják apénzt a bankban ,,pihenni''. Mire a lány 32 éves |esz, ez az cisszeg már 200 000 márkára fog r gni. Es az ismerőscjm csupán 2l 000 márkát invesztált a dologba. Ftiggetleniil az cisszegtÓ1, a torténet tanulsága az, hogy a kisgyermek még konnyedén és játékosan képes elsajátítani a takarékoskodás érte|métés fortélyait. Felnőtt korára így már nem szorul a sziilei segítségére. Gondolkozzon el azon, mekkora vagyonnal rendelkezne most, ha eddig sikerijlt volna havi 50 százalékot megtakarítania. Persze, ezt akkor kellett volna elkezdeni, mielótt a ,'szÍikséges'' kiadásokra minden pénzt elk ltott. K nnyelmríség a gyerekeknek pénzt ajándékozni. Ha vessztik magunknak a fáradságot, éS megtanítjuk nekik a pénz és a jÓlét lényegét' ez idfue keriil ugyan, de olyan lehetóséget adunk a kezijkbe, amellyel a legtobb ember nem rendelkezik: apénz azt a helyet kapja az életben, amit megérdemel, természetesséés kellemessé lesz. Se tobb, se kevesebb. Apénz ugyanis akkor válik élettjnk egyik legfontosabb tényezíjévé.ha nincsen. on nagyon sokat tehet azért, hogy a gyerekei ne értékeljéktril a pénzjelentóségét,és a jÓmÓd élet k megszokott, természetes részévéváljon.

A fejezet Iegfontosabb gondolatai

makcjrébÓ,l.

Egy ismeróscim, amikorelhatározta, hogy zsebpénztad a8 éves kislányának, adott neki l0 márkát, és bet-iltette az autőjába. AZt mondta neki, hogy feltétleniil el kell mondania neki valami n'gyon fontos dolgot. Elhajtottak a város legszegényebb pontjára. Megkérdezte tÓ1e, hogy itt Szeretne-e élni, vagy pedig a sztilei kertes házában.Itt minden szijrke volt, semmi zcjld' csak piszok, por és beton. E|magyarázta neki, ho.ey természetesen még 10 . . ' 15 évig veltik fog él140

o Az

o o

tgazi vagyon és anya.ei fiiggetlenség azt jelenti' ha on már meg tud élni csupán a pénze kamataibÓl. Amíg nem rendelkezik egy pénzgyártő géppel. adclig on a penzgép, ftiggetlentjl attől, hogy nlcnrryit keres. Nem a jovedelme által lesz gazdag, hanem attől' hogy takarékoskodik. Gazdagság akkor.j tt lctrc. ha apénzt megtartják. 141

Ha orr ma nem tud kijonrri a ezen neITl fog változtatni.

j veclelern erósciclnek. acsonyabb kercsetnél, mert nr inél rna ga.

1lÓrlzébcíl, pusztán a magasabb

A rossz szokások csak tovább

TakarÓkoskodni egyszerr-1bb al sabb a fizetős, annál tcibbet tcsznck ki a százalékok. A legtobb dologra valÓjában nincs szijkségLink. Csak azért mondjuk az e l l enkczőj ét, hogy m agyar ázzuk a b izorry ítvány u rr kat. a Nem fog találni egyetIcn sikeres vállalkozÓt sern, aki ne lenne takarékos. a A pénznek ne a tnai értékétnézzc' hanem lássa me-e benne azt a leheto.sé.get. hogY menyit ér ez nlajd l0, l5 va.ey 20 év mLilva. l.eazán sikeres emberek olyan clolgok megtételéreis hajlandőak, amelyek

j

a tobbsőg szánlára szőba sem hetnek. Eppen olyan nchéz va.ey nnyr-ía veclelmtirrk 90 százalékábÓl kijonni, mint a teljes jovedelnrLinkból'

k

j

A kamatos kamat csodája pénz azok számára van félre tevc, akik ismcrik és betartják a tokc torvcnycit." Ccorge S. Clason: Babilon legga:ttugubb ttrtbere^

''A

o Az életszínvona| a hoz'záférhetójovedelcnlmel párhuzamosan változik. o A takarékoskodásra vonatkoz nézete it és hozzáá||őtsát bárInikor .'. -. ..'-b meg-

változtathatja.

Hiába trjínik a takarékoskodás borzasztcjan nehéznek: hosszr'i távon, ha

nem takarékoskodunk, sokkal nagyobb nehÓzségekkel kell rne.gbirkÓznunk. Ha on ugyanazt csinálja, mint a legtobben, akkor a korlilményei is átla. gosak maraclnak. a A pénz akkor válik életLink egyik lcg|ontosabb tényez jévé,hanincsen. a Vczesse be.uyermekeit a takarékoskodás fortőIyaiba, ős mutasSa mcg ne|
aIrnak crtcImét]

Aki gyarapítja vagyonát,

gazdag |esz, ezze| szemben pénzt veszít az, aki semmibe veszi a pénzgyarapítás t rvényeit. Ilyen egyszerő' ez. Ha ismerjtik a kamatos kamat csodáját, akkor azt is tudjuk, hogy felelótlcnség nem kihasználni a benne rej|6 er6taz anyagi fli.sgetlenség eléréséhez. Ilyen szernpontbÓl a szegénységnern erény, hanem e.eyszerííen hanyagság. A rnértani n vekedés erejét illetóen szeretnénk néhány példával szolgá|ni.

Keressen j jovedelemforrást! Kezdésnek azt ajánlom, nyisson egy takarékbetétk nyvet, és tegyen be az clscíhÓnapban l0 pfenniget, a rnásodik hőnapban dup|ázza meg, tehát 20 pfenniget. Ezzc| párhuzamosan nézzen szét Lij jc;vedelemforrások után. l4 hőnap áll rcndelkczősére addi.e, amíg a komolyabb sszegek befizetésére sor kerijl, és a dolog ,'igazirb
rnagyartrl rnegjelcnt

t42

adii. 1996.

,,l

,|ikt,rrr)l

l;'s

!loldogságről c. ktjtctbcn' Bagolyviir Kcinyvki. 143

Hőnap

DM

HÓnap

DM

HÓnap

DM

\23456 0,l0 0,20 0,40 0,80 1,60 3,20 18 6,40 12,80 25,60 51,20 tO2,4O 204,80 13 t4 15 16 t7 l8 409,60 819,20 1.638,40 3.216,80 6.5s3,60 13.107,20

Indítsa be afantáziáját, kreativitását! Valőszínrí, hogy a terv megvalÓsítása nem kevés energiájába keriil majd, de higgye el, megéri. Másfél év mrilva |esz 26 004'30 márkája, aminek sszegyríjtésérektilcjnben nem lett volna képes. EbbÓ1 j utalm azza meg magát mondj uk 6 O00 márkáva|, a mar adék20 ezret pedig fektesse be.20 év mrilva (12 százalékos hozam mellett) az cisszeg már kcizel 200 ezer márkára nÓ,lret.

Fontos tanács Nyisson takarékbetétkonyvet, amelybe a befizetéseket l8 hőnaoon

keresztii1 minden hÓnapban megduplázza

o o o

Megtanul rij jcivedelemfonások után nézni. Elegendó ideje marad aklegészítíjcivedelmek kiépítéséhez. Edzi a,,Vagyongy iíjtf, izmát. . Nőaz cjnértékelése.Nem fél az ríj kihívásoktől. O Ftiggetleníti magát jelenlegi keresetétÓ1.

.

az sszegyrílt pénzt befekte ti, azza| tekintélyes Vagyon megalapozásár a nyíl ik lehetósége'

Ha

A nyereséget befo|yásolő tényezok A kamatos kamat szempontjábÓl három tényez6 számít: azid6,a kamat.

láb és a befektetett pénz mennyisége. - Mind a három tényez6ve| ki'il n foglalkozunk. Engedje meg, hogy a pél-

fektetési alapok témájával ktil n fejezet foglitIkrrzrk. Ilrrrrt.k lrIlr1l;lirr llclátha. tÓ' hogy azévi |2 . . .20 százalék egyáItaIírn Itcttl t.itkltsli;l.

ldó Biztosan ismeri a mondást: Amit ma mcgtchctsz, nc halaszd holnapra. Nézztink egy példát arra, hogy miért fontos minél korábban elkezdeni a vagyongy jtést' Tegytik fel, 30 éves koráig megtakarít havi 400 márkát. Ha ezt az ssze. get hagyja |2 százalékos kamaton dolgoztatni, akkor 65 éves korára már 2 099 |40 márkája |esz' Ez a hatalmas cisszeg gy jttt ossze, hogy a pénz onmagát gyarapította

35 éven kereszttil.

- évesen kezdi, akkor már ,,csak'' 20 év á|| rendelkeHa ezt a Stratégiát 45 zésére.Ha |2 száza|ékos kamat mellett a 2,l milliőt ugyanannyi idő alatt akarja elérni, akkor havonta tobbet, pontosan a 400 DM hatszorosát kell megtakarítania, vagyis 2 400 márkát, Ha az előtb említett eredményt 55 éves korátÓl kezdve kívánja elérni, akkor már csak 1 0 év áll rendelkezésére, és ezalatt havi l0 000 márkát kell félretennie. Ahhoz tehát, hogy 65 éves korunkra a2,1 márkát sszegyÍíjtsi.ik,

o o

o

35 éven át havi 400 márkát, 20 éven át havi 2400 márkát, l0 éven át havi 10 000 márkát kell félretenniink.

Ne felejtse tehát: minél korábban kezd neki, annál kényelmesebben ér célba. Ezértnagyon fontos a gyerekek számára félretenni, és megtanítani Óket a takarékoskodás értelemére.Ha gyermekének szti|etésétÓ1 kezdve havi 100 márkát invesztál, |2 száza|ékos kamat mellett 35 éves korára 5z4.785 DM lesz a vagyona!

Kamat|áb A kamat|áb legalább olyan fontos, mint az idó' Gyakran halljuk a szőlást: ,,Azid6 pénz''. Nyugodtan azt is mondhatnánk: Az idó pénzthoz. Engedje

ilyen sikereket Németországban gyakran el sem hiszik' a részvények és be-

meg, hogy magas kamatlábakkal számoljak, annak ellenére, hogy ezt sokan komolytalannak tarják' Németországban is nagyon sokan vannak olyanok, akik befektetéseik után évi 20 százalékos, Vagy magasabb nyereségben részesÍ.ilnek. De nem ritka, hogy 4, 5, 6 esetleg7 száza|ékos kamatot ajánlanak fel nektink. E kamatlábak hallatán minderr amerikai háziasszony csak fáradtan ásítana. Az ilyen adatok az Egyestilt Államokban csak részvétetválthatnának ki. Nem

144

145

dáknál is viszonylag magas, 12és20 százalékos taáaitauuotíindi"ljak ki. Ezekjogosságát támasztja alá a 10. és 1 l. fejezet' 1948 őta a részvényekkel

átlagosan évi |2 száza|ékos nyereséget lehetett megcélozni, de a kiemelke. dó befektetési alapok ennél még magasabb eredményeket értek el. Mivel az

hiába híresek a németek a takarékoskodásukrÓl, és arről, hogy nincs még egy nemZet a világon, amely ilyen bután fektetné be a pénzét. Ha cisszehasonlítja a számokat, látni fogja, mennyire fontos a nla.gas kamatláb. Elképesztók|il nbség van a 7, l2, l5 vagy 2| százalékos kamatok kcjzott. TegyLik fel, hogy 35 éven át havonta befektet l00 rnárkát. Ennek hozadéka évi 7, |2, l5 vagy 27 száza|ékos kamat mellett a k vetkezÓképpen alakul:

. 1száza|ék: I661Z2DM, o 12 száza|ék: 5z4785DM, O

o

száza|ék: | 078 249 DM, 2I száza|ék: 4 67| 601Dli/.. |5

a befektetett

t(í}iÚ'.j

c rr regtl

tr 1l l

liztjtl i k

Te.eytik fel, tudni akarja, hány évre van sztikségc ahhoz, hogy a befektetett l0 000 márkája 12vo-os kamat mellett a kétszeresétérje.

Kctmatos

nem háromszorosára' hanem adott eSetben csaknem harnrincszorosára n tt! Nézz[ink egy másik példát: Ha tn be|cktet l000 Inárkdt, mekkora osz. Szegre fog ez ncivekedni 30 év alatt 7, |2, |5 vagy 20 száza|ékos kanratláb

mellett? .7

72 : kanratláb százalékban = évek száma' aItreItltyi itltí lrIlrtt

12: 12=6éy

Háromszor akkora kamatláb mellett a 35 év alatt sszegyLíjtott pénzosszeg

. o o o

72-tossza el a karnatlábbal. EredménykÓIlt tttt'l'l.lr|)|ll ;|/()|| t'vr'k szlitnát. amelyekre sziiksége lesz ahhoz, hogy a bcÍ.cktcte tt lttkt'1t. ttte gtltr1llliz djorr.

száza\ék: 7 6|zDM,

százalék: 29 960DM, l5 százalék: 66 212DM, 20 százalék: z37 316DM' 12

Tegytik keziinket a szívtinkre: attÓI, hogy az |000 rnárkábÓl 30 éV alatt t bb mint 7000 DM lesz, mé.q egyáltalán nem esiink hasra a csodálkozástÓl. oszintén szőlva hajlok rá, ho.ey ezt az |OOO márkát inkább elvcrjem nlost. De a pénziink harminc- vagy akár kétszázharmincszorosának elérésernár

egész más dimenziőkat jelent. Tudja' l.togyan alakult volna, ha 50 évvel ezel tt a na-uynlamája befektetett volna onnek l000 márkát átlagosan 20 száza|ékos kamattali Ma ez az l000 DM 9 milliőt érneI Nem baj' ha eZ nem így tortént, ne csiiggedjen' hanem gondoljon a saját (leendő) unokáira, és cselekedjék idÓben. Nézze meg a tábláZatban, hogyan gyarapodhat a pénze.

1o/o 2Va 37o 47o 5Vo 6Vo 1Vo tlVo 97o IUVa IlVo

kamatt bltízat: évi l200 DM befektetés hozama 5.

év 10. év

6.134 6.211

6.441 6.556 6.104 6.885

7.01I 7.17

|

7.334 7.502

7.611

I2o/o 7.850

I37o I47o ljVo 1670

8.031 8.216 U.406

8.600

17o/o 8.800

tSvo 9.004 19vo 9.2t3 200/o 9.428

21Vo 22Vo

9.641 9.812

15.

év

20.

év 25.év

30.

év

35. év

2.568 19.330 26.431 33.901 41.758 50.009 3.168 20.184 29.192 38.415 48.124 60.040 3.804 22.313 32.308 43.824 51.t15 't2.653 4.446 24.t I I 35.835 50.098 61 .452 88.565 5.187 26.0t3 39.83r 51.466 19.914 r08.790 s.939 28.094 44.36t 66.t29 95.260 134.241 6.134 30.371 49.498 76.325 l13.951 166.722 1.516 32.865 55.329 88.336 136.834 208.09'1 8.446 35.594 61.941 102.495 164.884 260.816 9.408 38.583 69.464 l 19.198 t99.296 328.295 38.9t2 24t.541 414.495 20.404 41.855 18.002 21.458 45.439 81.703 62.t86 293.451 524.785 22572 49-364 98.721 89.614 351.239 665.966 22.t45 435.653 846.144 23.75t 53.663 I 11.255 60.5021 532.058 1.018.249 24.998 58.370 125.494 26.316 63.525 14t.611 305.822 650.584 t.314.10r 27.710 69.110 160.068 359.358 196.292 1.154-246 29.184 75.350 180.968 422.598 975.382 2.240.022 30.142 82.n7 201.115 491.218 L195.438 2.86t.493 32.389 89.524 231.693 585.457 t.465.733 3.656.t43 34.130 91.63t 262.336 689.539 |.191.594 4.61t.603 35.910 106.503 297.133 812.352 2.204.839 5.96rr.326 31.914 116.210 33(t.639 951.212 2.70'l.il6 1.6)2.1)46

A kamatos kamat konnyedén kiszámolhato

23Vo 10.103 247o 10.339 39.968 126.830 381.416 257o 10.581 42.139 138.445 432.350

Hogy ne kelljen mindig a táblázatot használnia, íme egy egyszerÚí mÓdSZer' egy okÖlszabály, amellyel a kamatos kamat kcinnyedén kiszámolhatÓ.

ApénzeÍ.ehát|2százalékoskamatrnelletthatővente Ittcrltltt1rlliztrtlik ''szltzalék kamatláb mellett chhez már 14 évre lesz szliksÚge

1.128.004 i.ll6.5'll 9.7.1.1515 1.329.217 '1.066 -llJ0 I l -l l() 759

:

.72:5=14év t46

141

Láthatja, hogy az 5 százalékos kamat eléggéunalmas dolog' hiszen emellett l4 évig kell várnia arra, hogy a befektetett pénze megduplázodiek. Es jabb l4 kell ahhoz' hogy ez is megkétszerezódjon' 30 év mrilva pedig ugyanezzel a mődszerrel az eredeti l0 000 DM még mirrdig csak a sovány kis 45 000 márkára gyarapodott. |2 száza|ékos kamat mellett a pénze 6 év alatt éri a kétszeresét.

Hogyan gyarapszik I000 DM, anélktil hog1, egyfillért hoz,zrítenne? ev

8

7o

10

Vo

1.2

7o

t20

I

080

2

166

2r0

254

3

260

331

4

360 469

464

405 514 162

3 6

7 8 9 10 11 12

l3 l4 15

20 )<

30 35

40 45 50 100

.587 .114 .851 .999 .159 2.332 2.518 2]20 2.931 3.t12 4.66t 6.848 0.063 t4.785 2t .125 31920 46.902 I

100

611

|.112 1.949 2.t44 2.358 2.594 2.853 3.138 3.452 3.797 4.111 6.127 10.835 11 ,449 28.102 45.259 12.890 n7.39t

15

4 2.21t 2.461 2.713 3.106 3.479 3.896 4.363 4.887 5.414 9.641 17.000 29 .960 52.800 93.05 I 163.988 289.002 1.97

2.t99.16t 13.180.612 83.522.266

Vo

2.313 2.660 3.059 3.518 4.046 4.652 5.350 6.153 1.076 8.137 16.361 32.919 66.212 133.176 261 .864 538.769 .083.657

m lva a l0 000 DM (írd és mondd!)

.200 1.440 1.128 I

2.014 2.488

2.986 3.583

4.300 5. 160

6.t92 1.430 8.916 10.699 12.839

t5.401 38.338 95.316 231 .37 6

és ez így megy tovább.

már kb. 300 ezerre n6tt.20 szá-

zalék mellettezmár majdnem 2,4 milliÓ lenne.

A leglénye'eesebb

Vo

590.668 | .469.112 3.657 .262 9. 100.438 I 1.174.3t3.451 82.817.914.522

A befektetettpénz |2 év mrilva jra megdupláződik, 30 őv

150 323 521 149 011

20

tehát: a kamatláb fontos! Arrnyira fontos, hogy erre a témára a 10. és 1 l . fejezetben még kiil n iS kitértink, ho.sy megtanuljuk' hogyan lehet elérni ilyen magas kamatlábakat. Annál magasabb kamattal kell dolgoznia, minél rcividebb idó alatt akarja felépítenia vagyonát.

r48

Mi lesz apénzbcí|? Két kérdésmerÍ.jl fel az eddigiekkel ka1lcstlllrtIllrrr' pénzétme.edup|írzrli'/ (kirlrllrtIlill!) sszeget akar megkétszerezni./ (ntcgtaklrríttl(t (isszcgl

l.

Milyen gyakran akarja

2.

Mekkora

a

)

A legmagasabb kamatláb is folosleges, ha nullával sz()roLza rneg. 100 000 DM például nem egy hatalmas osszeg. Annyit ér. rnint c.uy jő kocsi. Ha vi-

Szont ezt a 10O 000 márkát (|2száza|ékos kamat rnellett) befektetjÚk, ez az osszeg 20 év miilva l milliÓra gyarapodott. okos emberek ezért takarékoskodnak: rrem a lO0 OO0 márkát látják, hanem a benne rejló lehetóséget, az

1milliőt.

Kapita|izmus tóke nélki.il nem más, mint az anyagi iigyek kókorszaka A kapitalizmus mindenki sz mára megadja a lehetóséget, hogy jÓlétben és gazdágságban élhessen' A milliomosok és milliárdosok vagyonának feltétéle:a befektetések általi tÓkegyarapodás. A kamatos kamat elószcjr a kapital izmusban játszik d ntó szerepet. A tőkét befektetÓ,k haszna, hogy megtarthatják a nyereséget. A befektetó

részesedhet egy vállalatban anélktil, hogy válIalkozo lenne. A válIalkozÓk nagy elónye pedig, hogy cégÜket más emberek pénz'éb6 (o'P. M.) gyorsabban tudják felépíteni és fej|eszteni . other People,s Money nélktil nincs gyors fejlódés. Az rijkor Óriásvállalatai mind kcilcscinpénzre éptiltek.

Nézztik me-e Sam Waltonnak,

a

diszkontáruházak

feltalálÓjának

példáját.

ApősátÓl

kapott kcilcsonbÓ,l vett egy kis ijzletet Amerika egy kisvárosában.

Feltalálta

a

diszkontáruházat azza|, hogy a nála vásárlÓknak garanciát adott arra, hogy azonna| visszakapják a pénziiket, ha az árut máshol olcsÓbban is tuoját venni. Nem toródve a kezdeti nehézségekkel, ismét kolcstjnciket 'neg

rijabb és iijabb ÜZletekkel bóvíthesse. Második zseniális otlete az volt, hogy olyan kisebb telepiilésekre telepÉ tette a diSzkontáruházakat, ahol a konkurencia nem látott lehetóséget a megvett fel, hogy hálÓzatát

tclepedésre. Sam Waltorr citlcte hihetetleniil sikeresnek bizonyult. Ezreknek teremtett munkahelyet, nrillitik tudtak olcsÓn bevásárolni. Kozben ó maga is hatalmas vagyonra tctt szcrt. s(ít egy ideig Amerika leggazdagabb embe'l.e vÚkcrlysége országának és saját magának is Óri reként tartották számon. ási hasznot hozott. Ez így vittr rcIlcljén, és ebben nincs semmi kivetnivalÓ. Egyébként a diszktlrltlirtrIllizak Í.eltalálőja híres volt szerénységéról.Régi' t49

kopott kocsivaljárt, és élete végéig az e|sóházában |akott. ÁIdásnak tekintette, hogy [izlete beindításához kolcsont kapott, és így álmai megvalősul-

Emlékszik még az aranytojást tojÓ ty kra?

Figyeljiik meg, milyen haszonra tettek szert azok, akik 1975-ben a Sam Walton Wal-Martba fektenek be. Aki 1975-ben 90 000 márkát szánt erre a célra' annak l0 év mrj|va 3,2 milrliőra nótt a vagyona. Ha ehhez a pénzhez nem nyrilt hozzá, akkor 1995' jrilius 3l-én a szám|ájárő| már 26 630 0oo márkát olvashatott |e.20 év alatt 90 000 márkáből 26 mil|iÓs vagyont felépítenicsak befektetések rítján, kamatos kamattal lehetséges. Ésa Wal-Mart

Szri kség van felvi lágosításra

hattak.

csak egy otlet a sok kcizi.il. Ne felejtse: a kapitalizmus szÓban benne rejlik a kapitá|, azaz at6ke,Ha nenr dolgoztatja a tÓkét és a befektetéseket, a kapita|izmus rigy elsuhan Ön me|lett, hogy észre sem veszi, illetve rigy él, mint valami gazdasági kÓ,]
scknek használ, i|letve azoknak nyrijt elónyt, akik hajlandÓak e témával be. hatobban is foglalkozni. A kapitalizmus is csak azoknak jelentesélyt, akik bánnitudnak apénzze|. A t bbieket csak lerombo|ja. Már a babiloniak ismerték a mondáSt:,,A pénz azok számára van fé|retéve, akik ismerik és betartják apénztorvényeit''. Akinek van pénze, aZ meg tudja fizetni a tanácsadÓkat, akik aztán megmutatják a t rvények mogcitt megbrjjő kiskapukat. Áttalában akkor kezdiink el érdeklődni a magasabb kamatok iránt' ha elérttink egy bizonyos anyagi szintet. Korábban a kamatos kamat ereie szinte meg sem érint bennr-inket.

gyarapodott!

[-lÍtlrlrtt;r, Ittt1'y trrtIyctt gyorsan u'i'' jlt Ic iclií clííttl

A lényeg az, hogy hagyja n vckcclrri' ..' ''..

A kapitalizmus az emberek nagy tobbségénckvisz-onylag magas életszínvonalat biZtoSít. Még azebben a rendszerben él szegényeket sem lehet más gazdasági rendszerben é1Ó,kkel cisszehason|ítani. A kapitalizmusban az lesz gazdag, aki sokaknak hoz hasznot, munkahe-

lyet létesít,sokak által keresett terméket vagy szolgáltatáSt ny jt. A kapitalizmusnak kcjszcjnhetó' ho.ey a lehetóség mindenki elótt nyitva áll. Miért va-eyunk mégis elégedetlenek ezzel a gazdasági formával? Azért, mert a kapitalizmus meSSZe nem jelent,,áldást'' mindenkinek, ső,t kovetkez-

ményekéntj osztályrendszer alakul ki. Megmondom ószintén, a kapita|izmus sajátos dinamikája bennem is

visszatetszést keltett. Itt az idíí,hogy ,,a kevesek kapitalizmusőt,, minclenki sztÍmtira elérhet(ívétegyiik. Ennek legtermészetesebb tja a részvényessé válás, illetve a vállalatokban valÓ részesedés.A befektetési alapok (fonds) lehetóvé teszik' hogy egyre szélesebb rétegek fektethessenek be kÜlonbozó viszonylag kockázatmenteSen. vál lalatokba Ami ehhez-hiányzik, az a felviltígosult kapitalizmus. Egy olyan informáciÓs politikára van szÍ.jkség,ame|yet nem csupán bizonyos érdekcsoportok m kodtetnek' amely kizárő]lag a felvilágosítás kedvéérttájékoztat. A felvilágosítás keretében általánosan ismertté válhat, hogy a t6ke az az energiaforrás, amely mindannyiunk számára teljesebb életet tesz lehetóvé ezen a bolygÓn. Énehhez a felvilágosult kapitalizmushoz szeretnék a konyvemmel hozzáj árul ni. on is elóse gítheti a m ielÓtlb i megvalősulást azzal, ha me gteremti a saját jÓlétét, és így példát mutat.

A pénz pénzt szr'i|

,l

Sokba keriilnek a jő tanácsadÓk és legális ,,adőmegoldásaik'', de mindenképpen megéri: tanácsaik révéna nekik kifizetett pénz sokszorosát is meg. takaríthatja. Akinek van pénze és hozzá egy kiválÓ szakértóje, a pénzéértévi 12...30 százalékot is kaphat, és mindezt adőmentesen és legálisan! Akinek kevés pénze van, és nem ismeri ki magát, az évi 2 . . .7,5 százalékos kamatra számíthat. Ez a sovány kis hozam pedig elriszik az infláciővaI, vagy elviszi az adÓhivatal. on pénzgyártÓ gép marad egész életében,hacsak nem határoz za e| magát' hogy vesz magának egy pénzgyártő gépet, azazfe|építia saját vagyonát. 150

'

A fejezet |egÍontosabb gondolatai

oA . o

pénzze| kapcsolatban a felelósség elve érvényesiil. Aki gyarapítja a pénzét,gazdag lesz. Aki a pénzgyarapítás torvényeit semmibe veszi, az tonkremegy. Felelótlen nemtÖr d(ill]scg a kamatos kamatban rejló erót ismerni, és nem kihasználni anyagi l.iiggctlenségiink elérésére. A kamatos kanlat szcrrr1lrlrlt.jítbÓl csak három tényezí számít: az id6, a kamatláb és a sa.jlit rrrt'1''tlrkitt-ítísunk osszege.

l5l

Minél korábban belekezd, annál nyugodtabban tud ni.

o

.

Háromszor akkora kamatláb meIlett a befektetett pénzénekértékétcsaknem harmincszorosára noveIheti. Ha a tÓ,kében és a befektetésekben rej|ó lehetóségeket nem használja ki, a kapitalizmus rigy suhan el on meIlett, hogy az előnyeit észre sem veszi. A pénz azok számára van félretéve, akik ismerik és betartják a pénz tcir-

Részvények a pénz gyarapításának utja

vényeit.

oA

.

e témával foglalkoz-

kapitalizmus erósíti a gazdagokat. Akik pedig semmibe veszik a

vényszer ségeit, azoktÓl még azt is elveszi, amijtik van.

tcjr-

..A németek a takarékoskodás vi|ágbajnokai. Az igazi, nyereséget hozÓ pénzbefektetéseknél viszont az utolsÓ helyen állnak . . . '' Franz Rapf: Alles tiber Aktien (Amit a részvényekriíltudni keII)

Itt aZ idő, hogy ,,a kevesek kapitalizmusa'' mindenki számárae|érhetó legyen. Ehhez on is hozzájáru|hat, ha megteremti saját jőlétét, és így példát

mutat. íj; ll.lj'.fl-.j]'.',::]::j'..

,]]

'-'];i

A

legtobb emberben a részvényekkel kapcsolatban teljesen hibás kép él.

Szeretném me-gmutatni onnek, hogy nem kertjlheti ki a részvényeket, ha a legrovidebb idó alatt kíván me-egazdagodni. Ehhez meg kell ismernie néhány tózsdei alapszabályt, és felfedezni a részvényvilágban rejlóosszefiiggésátet. pbbÓt fiindulva szeretném k zelebb hozni tnt a részvényekés a iózsde világához, hogy bizalmat ébresszek ezek torvényszer ségei irárrt. A részvény kitíínóésbiztonságos pénzbcfcktctés. Sajnos, cnnck hírc Ncmetországban még nem terjedt el igazán. A tózsdéról a legkiiltnbozÓbb mendemondák, féligazságok és téves informáciÓk terjednek. ovatos becslések szerint a német lakosságnak alig 5 százaléka részvénytulajdonos. Ez az ar ány az E.eyesi.i lt Á

l l

amokb an j őval

m

agasabb.

Eljott az ideje, hogy átgondoljuk befektetési magatartásutlkat. Az egész világon egyedtilállÓ, hogy a németek tobb mint 30 száza|éka takarékbetétben tartja a vagyonát. Egy átla-eos német polgár megtakarított pénzéneknagyobbik részéttakarékbetétben helyezi e|, a tobbit pedig életbiztosításba vagy építésikcilcs nszerz clésbe teszi. Mind a három lehetőség arrÓl híres, hogy nem hoz érdemlegcs nycreséget. Ezen kívlil a németek t bbsége átlag. ban 20 0OO márka fogyasz-tíli hitelt vesz fel. Ki tud vagyont felépíteniilyen feltételek mellett? Az biz-ttls' hogy aki í-ey helyezi el a pénzét,aZ ncm. Ehhez hozzájárrrl, htlgy ir ncnletországi részvénykereskedés nlég ugyancsak amatór mÓdon t(ir.t('rrik- A bcíektetői magatartás inkább a rulctthez ha-

152

r53

sonlít, éS olyan, mint a szerencsejáték, a szabályokat pedig egyszerííen nem

veszik figyelembe.

AlapszabáIyok A ndré Kos to l any szeri nt a t1zsdéz(fo. 9 0 száza|éka m i ndenfé l e s zakérte lmet és stratégiátme||óz6 játékos, aki elsősorban érze|mialapokon ,játSZik''.

Nézziik Bizonytalan Tom pé|dáját! Kollegáitő| azt a,,szakszerr-í' tanácsot kapta, hogy vegyen TTT részvényt. Megfogadja a tanácsot, és azonnal vesz 5 000 DM értékÍíTTTrészvényt. A baj ott Van' hogy nincs ennyi fdlcisleges pénze. Ezért a,,biztos nyereség'' reményébengyorsan kolcsont vesz fel, majd vásáro| 100 darab részvényt, egyenként 50 márkáért. A TTT árfolyama a várakozás ellenére cscikken. Bizonytalan Tom így joggal'' csalÓdott, és elveszíti minden bizodalmát a részvényekben. Sajnos, az árfo|yam tovább esik. Hirtelen az is eszébe jut, hogy neki a befektetések. kel tulajdonképpen még soha nem volt szerencséje. AmLigy sincs érzékeaz egészhez, és egy ilyen peches alak, mint ó, minden bizonnyal még az árfolyamot is negatívan befolyásolja. ValÓszínríleg tcinkreteszi a TTT céget, ha a részvényi.ikettovábbra is megtartja. Bizonytalan r ezután még figyelmesebben o|vassa az jságokat, majd tudományos kutatásai eredményeként k iny i latk oztatjai,,Ki van zárv a, ho gy az árfo|yam emelkedjék, hiszen minden szakember recessziőrÓl beszél.'' Hogy mentse a menthetót, pánikszerríen trilad a részvényein.Egy darab TTT részvényért37márkát kap. ,,Nincs más lehetósége'', bele kell tcjródnie az 1300 márkás veszteségbe. Noha a 3 700 márkáből még a kcilcsont sem tudja fedezni, gyorsan e|ko|ti a részvényekértkapott pénzt. Az adÓsságot pedig még hosszti ideig fizetheti. Tanulságként Bizonytalan rir megfogadja' hogy soha tobbé nem vesz részvényt,hiszen neki rigy sincs szerencséje. Tobbet ezze| a témával nem is foglalkozik, egészen addig, amíg néhány év m lva valakitÓ.l jra egy ,,holtbiztos'' tippet nem kap... Ezt így nem lehet csinálni! Ebben a fejezetben a részvényekbevalő befektetés szabályairől olvashat. E|ószor azonban nézzunkegy pozitív példát' Dcirzso|t Károly is meghallja, hogy a TTT részvények jő befektetésnek ígérkeznek. Tudja' hogy akkor, amikor mindenki veSZ, nem szabad vásárolnia. Mikozben várja a megfe leló pillanatot, megismerkedik a TTT cég ada,

taival. Ezek után sajátjÓzan eszére hagyatkozva arra a megállapításrajut, hogy hosszri távon a részvényekemelkedni fognak. Tehát figyel. Amikor az árfolyam 3.7 márkára esik, vesz 50 darabot. Tobbet is vehetne, de inkább tar154

talékol,háthatovábbisesik azárfo|yam'ÉsvlrItjlllrrr'lrktlvt.tkezrí7hclnap

a|att28 márkára cscjkkent a részvények jegyzési lir.lilIyirrrrlr. Dorzsolt Károly vásárol még 50 darab T.|'l. I.cszv['rtyt. Az iirlblyam Iassan emelkedni kezd. Dorzsolt r már nem is nagy()tl lilgIlrlkozik a dologgal, .l"t"l.cÓg ugyan két év alatt hiszen hosszri távra fektetett be, így tljrelmes. A árfolyama így is de a részvÓrryek nem felelt meg aZ általános elvárásoknak, jelent árfoa kibocsátási e|érte az 58 márkát. Ez 16 száza\ékos emelkedést lyamhoz (50 DM) képest három év alatt. Dorzsolt Károly tisztában yan azza|, hogy ez a nyereség nem éri e| az átlagos tózsdei szintet, hiszen l948 őta a részvényekértékeévente átlagban 11,85 százalékot emelkedett. Mégsem mérgelódik, inkább eladja a részvényeket, amelyeket, mint említettiik, átlagosan 32,50 márkáért vásárolt. Ezzel25,5O márkát nyert részvényenként, ami két és fé| év alatt majdnem 80 sszesen 2 550 márkát keresett, százalékos nyereségnek felel. Dorzscilt anvagyis koriilbeliil a dup|áját annak, amit Bizonytalan Tom elveszített nak eIlenére, hogy Tom 5 000 márkás befektetésével szemben ókevesebbet: csak 3 250 márkát fektetett be.

r

-

TízaranyszabáIy Nézziik meg, hogy mit kell tudnunk a részvényekrÓ,l ahhoz, hogy bizal. munk legyen a tózsde iránt,

Etso szabá|y: A tozsdén jo és rossz idók vá|tják egymást. Sem a tózsdei nyár, sem a tózsdei tél nem tart orokké. Minden árfolyamesést az árfolyam emelkedése k veti. Egyszeríí bolcsesség ez' mégis gyakran elfelejtik. Így a tózsdézÓknek néha hatalmas veszteségeket kell elk ny-

velniiik.

Az árfolyam-stabilizálő folyamat is mindig bekovetkezik. 1948 őta szSZeSen két e.eymást kovetórossz év volt. Az árfolyamok legkésÓ.bb két éven beli.il egyens lyba kerijlnek. Az át|agos Dow-Jones-Index (a US-részvények mutatő indexe) árfolyam-nyereségi átlaga évi 12 száza|ék' Soha ne adja el a részvényeket,ha az árfolyamok a pincében vannak!

Második szabály: |gazi nagy nyereségre csak akkor

Van

Iehetoség, ha haj|andoak vagyunk a pénzunket |ega|ább kettcj_ot évre a tózsdének kikoIcsÖnozni. Aztapénzt, amelyre esctleg rovid idón beliil sztikségc lclrc(. stlltlr rtc lck.

tesse részvényekbe. Ha az árfolyo*.

1:*o,

l))

van a mélyptlrrt.jlirr' ltrrrik.rl. ()rr'

nek el kell adnia a papírokat, biztos, hogy veszteséget produkál. Úgy kell a pénzét elhelyezni, hogy legyen idcjc kivárni , amíg azárfolyam ism?t eme|kedik. Es ez eddig még mindig bekcivetkezett . . .

Harmadik szabály: Vegyen |ega|ább ot, de |egÍe|jebb

tíz kÜ|on

bo

zo r észv ényt|

Fektesse apénzét lega|ább ot ki.ilcjnb
Negyedik szabá!y: Akkor beszé|jÜnk nyereségrŐ| vagy Veszteségró|, ha már _ nyereségge| vagy Veszteségge| e|adtuk a részvényt!

_

Nem az árfo|yam cs kkenésejelenti a veszteséget' hanem az, ha ebben a stádiumban pánikszerríen e|adja a papírjait. Ezt semmiképpen ne tegyeI (lásd: elsó szabá|y)

De fordítva is érvényes;nyereség akkor keletkezik, ha a részvénYeknek legalább egy részétmagasabb árfo|yamon adja el, mint ahogyan veite. Papírjainak egy részétadja el, amikor az árfo|yam megfelel ai on elvárásainak. Ezért fontos mindig lejegyezni az eladás és a vásárlás okait, valamint azt az árfo|yamot' amelyet megfelelónek talál.

ot
nem adja el a papírt, az még nem jelenti azt, hogy nincs nyeresége. Nyereségetjelent az is, ha a vállalat évente osztalékot fizet. A sikeres vállalatok általában a nyereség egy részétvisszafordítiák a cés-

be, hogy így tartalékot képezzenek. a másik részt pedig oszta|ékkéntfizetik ki. Ha osztalékkal akar pénzt keresni, akkor olyan nagy, nyereséges vá|lalatok részvényeibe fektessen, ameIyek már jeIentós tartalékkal rendelkeznek.

Ne felejtse: az osztalék adőkcjteles. Ezzel szemben az árfo|yam ncivekedésébÓ.l

adődő nyereség adőmentes, ha a vásár|ás és az eIadás kozott legalább

hat hőnap telik el.*

x

(Németországban

-

s4erk. me&i.) 156

Hatodik szabály: A tózsdei cscid a |egjotlll ;tIk;t|
Hetedik szabály: Soha ne hal|gasson a tomegre! |tt is érvényesÜ|a szabá|y: Ha ugyanazt csiná|juk, amit a tobbség, az eredményeink is át|agosak |esznek. At6zsdéz&'90 száza|ékánál a veszteség oka, hogy az említett szabályokat egyszerÍíen nem tartják magukra érvényesnek. Ennek ktvetkeztében a kevesek nyereségéta részvényesek tobbsége fizeti. Ne kovesse a trendet, aZ irányadő áramlatot! Ha mindenhonnan azt hallja: most ke|| beszállnia,biztos lehet benne, hogy már t l késó van' a nagy árfolyamnyereségek már lefutottak. A hossz (emelkedés) táplálja a hosszt, a bessz (zuhanás) pedig a besszt. Soha ne akkor vegyen, amikor mindenki vesz, és soha ne adjon el, amikor mindenkielad.

Nyolcadik szabály: Fontos a jő idozíIés és a racioná|is dontés' Aki érzelmi a|apokon játszik, annak nincs esé|ye. Ne a megérzéseire hagyatkozzon, hanem mérlegeljen racionálisan! Szerezzen minéltobb informáciÓt arről a vállalatrÓl, amelynek részvényeit meg akarja venni! Nem muszáj minden egyes tizleti jelentést végigb ngésznie, a jőzan paraszti ész is nagy segítség lehet. Gondoljunk csak a McDonald's-ra! Szinte elképzelhetetlen, ho.ey az emberek nem esznek t bb hamburgert, éS hogy az a vállalat, amely a világ |cgktilonbozÓ,bb pontján percenként Lij vendéglót nyit, esetleg tonkrenrcgy. 1

Figyelje a vállalatok rnrjltbeli ár|olyarn.irrgadozásait, ebbÓl kovetkeztethet a j vÓtcli fejlódésre. Annyi ati.t"ot nézzen át, amennyire csak képes. Dcjntésének okait és azÍ' az árfo|yanlcélt. antit el akar érni, Ininderrképpen

lnÍItír:iős tcíblcízat:100

pénzelértéktelcttctl['si t-iit:r

írja Ie!

4a/o I

Kilencedik szabá|y: A beÍektetetett pénzérte|císzor meg

z

ke|l dolgozni. Részvényvásár|ásra soha ne Vegyen Íe| hiie|t!

3

Csak akkor fektessen részvénybe, ha egy esetIcges VeSZteSég nenl befolyásolja negatívan az életszínvonalát.

4 5

6 1 8 9 r0

Rengete.g problérna okozÓja, ho.ey ezt a szabályt sokan egyszerÚíen nent veszik figyele rnbe, és k lcsonbÓ1 prÓbálják fedezni tózsdei Íi.ayleteiket.

Tizedik szabá|y: A részvényekmindig kiÜtÖtték a pénzI, ez így is marad.

A kiilonbség oka t bbck kcjz tt az infláciÓ. Ha egy bizonyos cisszeget pcnz formájában tartalékol, annak őrtékét az inflácíő cscikkenti. Már nem tLrd érte annyi árut vásárolni, mint lO évvel ezelótt. mivcl az árakemclkedtck az infláciÓ miatt. A me llékelt táblázatban láthatja' hogy pénzénekvásárl crejc hogyan csokken. Az inflácirj kárt okoz a pénzben, de segít a részvényekrrek. A rÓszvények cgy vállalat részétjelentik, azaz tár.eyakat és ingatlanokat testesítenek meg irtékpapírokformájában. Ha mindezek megclrágulnak (infláciÓ)' a részvények értékenovekszik. Atnit a pén:nélinfl cirínak ne l,ez'tink, a: a t rgyakncíl tc értékn vekeclését jelenti. Ha részvénytuIajdonos, az in|lírciÓ rnég e |íírryéreis szolgál. Ezért

igaz, hogy a tárgyakat mcgtestesító részvények a pÓnzbeli értéket i' ''-'inaig ''kititik''. l948 ős l995 k zcjtt a részvényekértékeévente ll,9 százaIékkal cmelkedett. az értékpapírokécsak 6.6 százalékkal' Lehet' most spontán azt mondja: ,,Hm, cbben van ráciÓ. Énis vcszek részvényt. Ha l]etartom a szabáIyokat. ncm trjrténhet semmi bai!''

DM v s rlőereje

l6 n t8 l9 20

6Vo 1Vo ll()4,

5Vo

()(,1'

97,00 96,00 95,00 95,00 93,00 c)2.(x) 91.(x) 90.(x) rJ9,00 88,00 94,09 92,1(t 90,25 88,36 86,49 84, 4 82,n I 81,00 lL),2t 11,44 8l,27 88,47 85,47 83,06 80,44 77,86 15,36 72,90 70.50 68,I 5 88,53 84,93 8l,45 78,08 74,81 11,64 68,58 65,61 62,14 59,91 85.87 81.53 77.38 73,40 69,57 65,91 62,4r 59,05 55,84 52,71 83,29 78,21 13,51 69,00 64,10 60,64 59,19 53,14 49,10 46,44 80,79 75,14 69,83 64,86 60,17 55,19 5l,68 47,83 44,23 40,8'7 19,37 12,t3 66,34 60.97 55,96 51,33 4-t,03 43,05 39,36 35,91 16,02 69,24 63,02 51,3t 52,04 41,22 42,80 38,14 35,03 3 r,65 13,7 4 66.21 59.87 52,87 48,40 43,44 39,85 34,81 31,18 27,85 1t,53 63,81 56,88 50,64 45,01 39,96 35,44 31,38 21,75 24,51 69,38 61,27 54,04 41,60 4t,86 36,16 ?) )5 )?,)A 24,10 2r,51 67,30 58,81 51,31 44,74 38,39 33,82 )q 75 )S A) 21,96 I 8,98 65,28 56,46 48,11 42,06 35,20 3l,ll 26,71 22,88 19,56 16,70 63.32 58.20 46,33 39.54 33.61 28,62 24,31 20,59 t],41 14,10 61,42 52,03 44,01 3't,11 3t,31 26,33 22,1? l8'56 15'49 12'94 59,58 49,95 41,81 34,94 29,t2 24,22 20,13 16,68 13,19 I l'39 51,1() 41,95 39.12 32,81 21,06 20,50 18,32 15,01 12'27 l0'02 56,06 46,93 31,13 30,87 25,18 18,86 16,67 13,51 10'92 8'82 54,38 14,19 35.84 29,02 23,42 t1,35 t5,11 t2,16 9'72 1,16

Miclótt nekivágna, kérem, olvassa el, hogyan tud minden részvényt nyereséggel elaclni. Ha a kovetkezó oldalakkal készen van, tegyen fel magának három kérdést:

.

a kockázatot megis maradjon eset. és még készpénztartaléka tudjon befektetni.

Van-e ele.gendó pénzc ahhoz, hogy tobb irányban osztva leges részvény.rijravásárláshoz?

o

Renclelkezik-e a tózsclézéshez sz kséges tulajdonságokkal.? Az ertís

.

Van-e elég idejc. és lrlrjllrrlclri-c czt rászánni arra, hogy a ttízstlÚt ('s lrz ál tal kiválasztott vli l llr l rt t lk lrt f oly amatosan fi-eyelje./

idegzet nélkijlozhctctle rr. Ilvente a részvények 87 százalcka vírlt ttrlajclo. nost. Egy részvény iirÍillylrrlllirlak ingadozása átlagosarl Óvi .5() sziizalék. l

l5tt

r59

(.)Il

Királyok utja: Hogyan lehet minden részvényt nyereségge| eladni? Van egy évtizedek őta jől bevált, konzervatív befektetők által kedvelt

tózsdei stratégia. Akiennek szabályait fegyelmezetten betartja, aza jovfren minden részvényétnyereséggel tudja eladni. Ezt az utat gy hívják: ,,Királyok ritja". 1

.

Csak erore és mincjségre tegyen! A ''Királyok titjának'' stratégiájába csak

a legjobb részvények tartoznak.

Minden egyes terÍiletrí kizárőlag az e1,s6 helyen állÓ vállalat johet SZámí tásba. Igy például a német tózsdén a bankok koztil csak a Deutsche Bank, az áruházak koztil csak a Karstadt. Az elektromosipari cégek kozi.il csak a Siemens. Eurőpában ide számít a holland Unilever, a francia BSN élelmiszeripari konszern (Gervais, Danone). Az Egyesiilt Államokban elsóhelyen á|lpéldául a Philipp Morris vagy a Coca-Cola. Japánban ebbe a kategőriába tartozik például a Canon világcég.

2' ^ A

jo osszetételen Van a hangsrlly

''Királyok titjának'' Stratégiája szerint vezetett depőba legalább ot, de legfeljebb tízfélerészvénytartozhat. Az cisszetételnél figyelni kell az országra és a szaktert-iletre. Például legyen a részvénycsomagbanegy japán elektronikai vállalati részvény, NémetországbÓl egy egészen más irányri vállalat papírja (így pé|dául a beiersdorfi Nivea), az Egyesiilt ÁllamokbÓl mondjuk a Coca-Cola italkonszern, Ho|landiáből pedig egy olajrészvény,a Royal Dutch. Igy elkeriilhetó a leggyakoribb befektetói hiba, vagyis az, hogy mindent egy lapra tesztink fel.

3' A tcíkénknekcsak 50 száza|ékát fektessuk be| A konzervatív befektetó, aki a ,,Kirá|yok ridának'' Stratégiáját vá|asztja,

elószor kivárja a számára kedvezó idópontot, azaz azt a pillanatot' amikor a részvény a legmagasabb árfo|yam l0 . . . 30 száza|ékáraesett. De még ekkor is csak a befektetésre szánt tókéjének 50 százalékát invesztálja a kiválasztott értékekbe.A ''Királyok titjának'' dont6mozzanata, hogy mindig legyen ele. gendő tartaléktÓkénk. További árfolyamcsokkenés esetén ugyanis ez adja meg a lehetőséget, hogy a még alacsonyabb árfolyamon további részvénye-

ket vásároliunk.

160

4. Kitartani, hozzávásáro|ni és nyerni A papírok helyes kiválasztásának jelcnttrscgt.

kiil(irr(ist'rr lr vlisiirIást

kG

vetóárfolyamzuhanásnál érzékelhetó' IIycn hcIyzctIlctt csltk lr lcgjobb részvényekre adhatő vásárlási megbízás. A másoclik Ús lrirrrlritclik clsztályri részvények esetében azutánvásárlás erós kockírzati ílrktort jclcnt, hiszen semmi nem garantálja, hogy az adott cég minden válságot trjIél. Aktuális példa: a Siemens felvásárolta a Nixdorf céget. Aki a Siemensre ,,tett'', annak árfolyamcsokkenéskor nem kellett ki1lonosebben azon tcjrnie a fejét, hogy vegyen-e jabb részvénytvagy sem, biztos lehetett benne, hogy az árfolyam elÓtrb vagy utÓbb emelked1k.Ezze| szemben, aki a rosszabb helyzetben lévó Nixdorfba fektetett, az lesheti apénzét:a Siemens ugyanis lenyelte a Nixdorf céget.

5' Pénz és trjre|em Az utánvásárlási stratégia csak akkor m kcjdik' ha bizonyos szabályokat szigor an betartunk. Az elsó utánvásárlásra akkor keriilhet sor, ha a rész-

vényjeIenlegi árfolyama a vásárlási árfolyam legalább 30 száza|ékára esett. Ezen kívi.il az elsó vásárlás és az olcsőbb utánvásárlás kozott legalább 6 hÓ napnak kell e|telnie. A befektetÓ,k nagy része ez utőbbi szabályt nem veszi figyelembe. Az elsietett utánvásárlás kcivetkezménye: a Iegalacsonyabb árfolyamon már nem tudnak jegyezni, mivelnincs elég tartaléktókéjiik. A30 száza|ékos árfolyamesésnek és a 6 hÓnap kivárásának szabálya kel1, hogy érvényestiljona második utánvásárlásnál is.

Egy gyakorlati példa: Egy befektetó l986.ban, amikor a Volkswagen részvényértéke600 márkárÓl 500-ra cscikkent, gy gondolta, elérkezett a megfeleló alkalom, hogy WV-részvénytvegyen. ValÓban, a VW-papírok igen dinamikusan fejlódtek, de sajnos, az e|lenkezí irányba. Az árfo|yam 1986 végéretovábbi 30 százalékkal esett, ajegyzési ár 350 márkára cscik.

kent' A tidának'' stratégiája szerint bekovetkezett az utánvásárlás ''királyok ideje. Befektetőnk e szabály szerint járt el, és 350 márkás árfolyamon további részvényeket vásárolt. A torténet folytatása onnek is ismerós lehet. A VW-részvények árfolyama továbbzuhant. l987 végérea papírokat már csak 200 márkán j egyezték, vagyis további 30 száza|ékkal kevesebbért. l 986 eleje őta ez már 60 százalékos értékcskkenést jelentett. A konzervatív befektetó nem nyugtalanítja magát az ilyen adatok miatt, hanem szépen beindítja a második utánvásárlást, most már 2oo márkácrt' A vásárlás idópontja mind a két szabálynak megfelelt: további 30 szlizlrlÚkos árfolyamesés és 6 hőnap kivárási idő. 16t

rténteket: elsó vásárlás 500 márkán, második vásárlás 350 márkáIt, a harmadik 200 márkán. Az át|agárfolyam tehát 350 rnárka. A VW-részvőnyek további fejlődése megmutatja, hogy nem egészen 10 hőnap a|att aZ árfolyam elhagyta a veszteséges zőnáÍ., sót ismét nyereséges lett. Ugyanilyen példákat lehetne hozni a Deutsche Bank, az Allianz vagy a Siemens papírjaival kapcsolatban is. A VW-részvényekárfolyam-ingadozásához hasonlő mozgások a tózsdén teljesen termőszetesek. A legjobb vi. lágcégek részvényei is jelentós átmeneti árfolyamcsokkenéseket érhetnek meg, de ezeknél biztos, hogy elÓtb-utÓbb ismét emelkedni fognak. Ne feledje, aki szigorrian betartja a,,Királyok iítjának'' stratégiáját, annak minden részvénye nyereséget hozl

egy rigynevezettrészvényklubba, ahol :rz ()tt sz;lttt.tr.r llt.lr.klt.(t|i;r

FeltéteIek

o

osszcgczziik a

t

Mielótt eldcjnti, hogy részvénytvásárol, szeretnck onnek egy kérdést feltenni: Elhiszi' hogy a részvényvásárlás hihetetlen nyereséges befektetési mÓd' abban az esetben, ha az ember tudja, mit csinál? A ''Királyok ritja'' egészen konnyÚínek t nik' azonban ne feledje azt az aprÓ kiilonbséget, ami a konnyrí és az egyszerííkozÓtt van. Azért mert valami egyszerÍínek trínik, még nem biztos, hogy a megvalősítása is konnyrí. A ,,királyok (ltjához,' tt-irelemre, cinfegyelemre és jő idegekre van sztiksége. Vizsgálja meg magát, hogy rendelkezik-e a kcivetkezófeltételekkel:

o o o

o

Sikeres részvények Peter Lynch a világ egyik legsikeresebb follcls-tttcncclzsere' Ha l975-ben rá. bízott volna 10 000 márkát, 1990-ben 3.50 000 rrrárkát kapott volna vissza. Mi Mr. Lynch titka? Ő alig ismert rij vállalatokba fektetett, amelyek azidők során elképesztó mÓdon kinótték magukat.

o o

onnek elegencl(í készpénzrevon sziiksége. Készpénztartalékánakcsak

egy részétfektesse részvénybe! De ennek az cisszegnek is akkorának kel l lennie, hogy egyik felébÓ,l Iegalább cjt ktilonb zó részvényt vehessen, a másik 50 százalékot pedig utánvásárlásra kell félretennie. Sziiksége leszi)nfegyelemre.Ne hallgasson az érzelmeire' hanem maradjon a stratégiánál! HajlandÓ-e hosszri távon figyelni a tózsdei árfolyamo. kat? Elég erős idegzetrí-e ahhoz, hogy drámai árfolyamcsÖkkenéskor ne adjon el pánikszerríen, hanem épp ellenkező1eg, utánvásároljon? A ,,tóudézés', i)r met kell, hogy szerezzen, klilonben nem lesz hajlandti elegendó idót rászánni. Minél sikeresebbek va.eyunk egy bizonyos terÍj. leten, annál szívesebben fo-glalkozunk vele. Az cirom gyakran fiigg a ráfordítás_hasznosság egészségesviszonyátől. A legfontosabb: Soha ne fektesse be a tiízsclére azt ct tókét, ameLyet anyag i b i zt o n s tíg á ro t et t fé r e ! Ez azt je|entí, hogy e gy bizorty os anyagi bázisra Szert kelltennie, rnielótt,,nekivág'' a részvényeknek (l2. fejezet). I

Ha csak egyetlen pontnál is ingadozik, hagyja, hogy inkább szakértÓ,k fek. tessék be apénzéta tőzsdére. Erre is tobb lehetóség van: bekapcsolődhat t62

1l[.rrzct'

semmiért nem kell aggődnia. Eztacé|t sztll1lli|1;rl. :t tt.sz'u,t.tty;tIlr1ltlk (|ilrtcls) iS. E témákkal a kcjvetkezó fejezetekbctt lil1l IlrIktlzrrrrk. Elószor azonban nézzunk meg néhiilly t.r'iszvt'ttylttltrly11;1'.,.' arttclyek a szÓ szoros értelmében kirobbantak a sikcr ttí|'

o o

Boeing:

Az

|91 5 év i |,64 dol láros árfolyam L99 5. | 2. 3 | - én 67 dollár, azaz negy venszeresére n vekedett. Ha akkor befektetett volna 10 000 márkát. en. nek értékc20 év m lva már 400 000 márkát jelentene.

Coca-Cola:

Az árfolyam l985 és l995 kozcjtt 5,92 do||árről 65,53 dollárra emelkedett. Ha befektetett volna l0 000 márkát, az !0 év mri|va már 1l0 000 márkát jelentene.

Amgen:

Az árfolyam l985 és 1995 kozcjtt

1,36 do||árrÓl 85,13 dollárra emelkedett. Ha befektetett volna 10 000 márkát. az 10 év mr-ilva már 625 000 márkát jelentene.

Compaq Computer:

Az árfolyam 1985 és l995 kozott l,69 dollárről 50'63 dollárra emelke-

dett. Ha befektetett volna 10 000 márkát. az I0 év mrilva már 299 000 márkát jelentene.

Microsoft:

Az árfolyam 1985 és l995 koz tt 1,93 do|lárrÓl 90'50 dol|árra emelkedett. Ha befektetett volna l0 000 márkát. az |0 év m lva már 468 000 márkát jelentene.

VégezetÜl e jő példák mellé bemutatok még két nagyszerÚí részvényárfolyam.novekedést.

o

Wal-Mart Stores: Az árfolyam l975 és l 995

k z tt 0,09-rÓ,1 26,63 do||árra emelkedett. Az 10 000 márka értéke20 év mr-ilva már fantasztikus őrtÓkct: 2 985 000 márkát jelentene. on által befektetett

163

o

Circuit City Stores:

Az árfolyam |975 és l995

koztjtt 0,02-16 37 do||árra emelkedett. Ha a pénzétesetleg ebbe a papírba fektette, azt nagyon okosan tette, hiszen a l0 000 márkábÓl 20 év mrilva 18,5 milliő lett. Láthatja: Ha valaki 20 évvel ezelótt megmondta volna, hogy a számítőgépes uz|etág és a szupermarket otlete ilyen mértékben felvirágzik . . . ! Sajnos, nem így tortént. A kezdetekben a számítÓgépekkel kapcsolatos általános nézet az vo|t,hogy ezek jeIentóSégét t lértékelik.A nagy bevásár|őkozpontok. ről pedig az ahír járta' hogy ,,hidegek és személytelenek'', és rigy sincs jo-

A Íejezet legfontosabb gondolatai

o o

vójtik.

Azért annakidején is akadt néhány ravasz rőka, akik meglátták a lehetóséget, és e két iizletágba befektetve nagyon meggazdagodtak. A részvényvásárlásnál ezért nagyjelentóséggel bír a részvények porlasztása. Ha sszeválogatja a befektetéseit, mindenképpen elkertili a teljeS csódot, és lesz lega|ább egy ,,telitalálata''.

jől

Ha nincs elég ideje vagy nincs elégpénzenagyobb tételekben ,játszanl',, forduljon a befektetési alapok felé! A nagy nyereség lehetósége itt is fennáll, de nem kell rá ktilon idót szánnia' és més takarékossáei szerzódést is kcjthet. D

icsh im nusz a részvényekhez

Befejezésképpen engedjen meg néhány megjegyzést a részvényekkel kapcsolatban. A részvényekteljes gazdasági rendszertink bázisát jelentik. Az általunk ismert világ sszedÓ.lne, ha nem lennének befektetÓk, akik rendelkezésre bocsádák a pénziiket. A befektetések teszik lehetóvé a fiatal cégek beindítását, a régi vállalatok számára a bóvítést, a modernizálást, hogy magasabb béreket tudjunk fizetni. Ha nem léteznénekbefektetÓk, nem lennének munkahelyek, és semmi nem m kcidne. A részvény rendszeriink alapja. Lehetetlen nem figyelembe venni Ó,ket, mert minden rájuk éptil. Csak onto1 ftigg, hogy a saját jÓlétét a részvényekre építi-e fel vagy sem.

nyereségge1 vagy veszteséggel. vényt eladtuk 5. Nyereség ár|o1yam-emelkedésbÓ,l és osztalékbÓl Iesz. 6. A tózsdei csőd a |egjobb alkalom arra, hogy olcsőn, értéklikalatt vehessen részvényeket. 7. Soha ne hallgasson a tclmegre! 8. Fontos a jó idózítés és a racionális dcjntés. Aki érzelmi alapokon jár szik, annak nincs esé|ye. 9' A befektetetett pénzértelószor meg kell dolgozni. l0. A részvényekmindig kii.itik a pénzt. o Ha a ,,Királyok tjának'' stratégiáját vá|asztja, minden részvényt nyereséggel tud eladni. o Ha a tízsdére akar befektetni, a kcivetkezó feltételeknek kell e|eget ten-

-

nie:

o o

164

Nem kell tózsdei szakembernek lennic:tltltrlz. lrrlgy lrtilIitlrllos legyen. Tíz aranyszabály a részvénybefektetőkrrck: l. A tőzsdén jő és rossz idők váltják egyrlrlisl.. 2.Igazi nagy nyereségre csak akkor vaIr lcIlct(ísé.s., ha hajlandÓak vagyunk pénzÍ-inketa tőzsdének legalább 2 . . . .5 évre k |cscjnozni. 3' Vegyen legalább t, de legfe|j ebb tíz kÜlonbozó részvényt! 4. Nyereségr61 vagy veszteségrÓ1 csak akkor beszélheti'ink, ha a rész-

l. Legyen elég készpénze! 2. Sztiksége van onfegyelemre. 3. A ,,tóZsdézésnek'' or met kell okoznia, klilcinben nem lesz hajlandÓ elegendó idót r ászánni. 4. Csak akkor fektessen be a t6zsdére, ha már elért egy bizonyos anyagi biztonságot, és a ,'folcjs1eges'' pénzbő1 tud részvényt venni. Az tgazán nagy pénzt a tózsdén akkor tudja megkeresni, ha fiatal vállalatok részvényétveszi meg, ame|yekból késÓbb igazi őriások |esznek. A részvényekjelentik teljes gazdasági rendszer nk bázisát. Ha nem lennének befektető,k, akik rendelkezésre bocsátják a pénztiket, az általunk ismert vi1ág osszeomlana-

165

ot ktilonbcjző befektetési forma |étezik:

Fonds befektetési alap Hagyja, hogy mások gyarapítsák a pénzét!

,,Gyarapítsa a vagyonát cinerÓtÓ,l, ha kedve vanhozzá, de ha ez nehezére esik, akkor legalább gondoskodjék arrÓl' hogy mások tegyék ont gazdaggá.'' Alexander Pope

Nem kétséges, hogy erósíti azegőtés a ktilvilág számára izgalmasnak tíínik, ha valaki at1zsdén keresi a pénzét.Sokféle mendemonda\éteztk a tőzsdeprofival kapcsolatban, gyakran rigy tekintenek rá, mint a modern világ hó. sére. Ezze|szemben a befektetési alapban valÓ részvételszinte unalmasnak t nik. AnélkÜl, hogy látványos magyaráZattal tudna szolgá|ni' on egyre gazdagabb lesz. Mást nem tett, csak választon egy jÓ befektetési formát. Ha az e|óz6 fejezetben már megállapítottuk, hogy a részvények olyanok, mint a reptiló, amely

tnt

a gazdagságba repíri, akkor a robotpilőta a befek-

tetési alap. Ebben az esetben semmit nem kell csinálnia, mégis gazdag lesz'

A jÓ befektetés alapvetó ismérvei A befektetéseket a kcivetkez6 ot szempontből kell mesvizssálni:

o o o o o

biztonság,

o o o o o

készpénzalap, nyugdíjalap, részvényalap,

nyitotr észárt ingatlanalapok, kevert alap.

Ebben a fejezetben csak a részvény-,illetve a kcvcrt alappal Íoglalkozom, mert aZ említett kritériumoknak csak e két forma fclel meg. A tobbi befektetés i formáh oz nehéz hozzá1utni, és nem e lég nyeresÓgesek.

A részvénya|ap megfele| mind az ot befektetési kritériumnak Biztons g: Gondolja át, milyen elónyei származnak abbÓl, ha betesz

100

rnárkát egy részvényalapba. A befektetési alapok kÜlcjnbozó részvényekkel (cégrészesedésekkel) dolgoznak. Ezazt je|enti. hogy on a 100 márkájával legalább 20, de elképzelhetó' hogy tobb mint 100 válla|atban is tulajdonos. TÓkéjének cs ak |o száza|éka ker|il egy cégbe, ezá|ta| biztosított, hogy a kockázat és a nyereség lehetősége is megfelelóen legyen por|asztva.

Kényelem: Egy egész szakértíicsapat clo|gozik onnek. Az o feladatuk,

hogy folyamatosan vizsgálják és véleményezzéka ktilonbcjző vállalatokat, majd minden érzelmet mellózve meghozzák befektetési dcintéseiket. Munkájukban a legmodernebb technika segíti Óket. E szolgáltatás ára nulla és ot száza|ék kcjzcjtt mozog. Ehhez jon még a kezelési k ltség' ami évi egy százalék alatt van. Ezaz ta befektetésnek egyszerLíés kényelmes formája, csak egy forma. nyomtatványt kelI kit ltenie. (Manapság sokak számáramár ez is trll fárasztÓnak trínik.)

Hozztiférhetiíség:Bárme|yik tózsdei napon visszakovetelheti a pénzét.tnt nem szorítja semmiféle szerződésben rogzített kifutási idó, csak az elónyG ket élvezi, így részesedésénekteljes ellenértékétvisszakapja' Hozam: Az alapok hozama az elm lt 50 évben átlagosan 12 százalék fdl tt volt. Itt most nem a spekuláciős alapokről beszélek, hanem a viszonylag konzervatív, hagyományszeretó befektetési alapokrÓl. Még a legsikeresebb német részvényalapokhozama is átlagosan meghaladta a |Z száza|ékot az elmLilt 20 évben. Az Lrt
kényelem, hozzáférhetósés. hozam, adÓ.

t66

r61

száza|ék

f

lotti nyereséget produká|nia.Ez aztje|enti,hogy a pénze7,5 év

alatt nyolcszorosára

n

vekedhetett Volna.

Adő: A részvényekbd'származó nyereség adÓmentes, ha hat hÓnapig megtartja a papírokat ( 10. fejezet). EbbÓ.l kovetkezik, hogy a befektetésl alapokbÓl származÓ nyereségek legnagyobb része adőmentes. CSak a nyereség viszonylag kis hányadát kitev ó oszta|ékadőkciteles' A befektetési aiap minden

évben megktiIdi éves beszámolÓját, így pontosan láthatja' hogy meiy tételek után kel| majd adÓt fizetnie.

Mekkora az érdek|6dés a befektetési alapok iránt? A befektetési alapből származő elónyoket ismerve, azt lehetne gondolni, hogy a befektetési lehetóségek ktjztil ez áll az elsó helyen. Messze nem így van! A németországi befektetÓ,knek csak 5 százaléka é| ezze| a mőddal (9b s zázalékn ak van zs irőszám l áj a, 8 5 száza|éknaktakarékbetétk cinyve. 5 6 százaléknak van életbiztosítása, és 32 száza|ékkot építésikcilcscinszerződést). Mi ennek az oka? Más országokban sokkal nagyobb az érdek|6dés a be. fektetési alapok iránt. A németországi érdektelenséget elsósorban az alacsony k zvetítói ddjal magyarázhatjuk. Németországban sokka| szívesebben árulnak biztosításokat, mert a biztosítőtársaság a teljes biztosítási sszegre k zvetlentil a SZerzódés megkotése után magas k zvetítói jutalékot fizet. Azalapoknál a kozvetítócsak a tényIegesen befizetett pénz után kap províziót.Egy zoo márkás havi befektetésnél a kozvetítő,ijutalék 6 márka. Egy 20 éves iá&artam biztosítási szerzídésné|a k zvetító jutalma l 800 márka. (A ktilonb ző.befek. tetési alapok koztil kivételt képeznek az ingatlannal foglalkoző zárt a|apok, a kozvetít6iprovíziő határa a csillagos ég.) Az érdektelenség másik oka a bankoknál találhatÓ. Sajnos szokásunkká

hiszen itt

vált, hogy pénztigyi kérdésekben elsósorban a bankoktől kérjtink tanácsot. Sem említik a befektetési alapok leheióséget, sőt ha e-setleg rákérdez, igyekeznek lebeszélni: ,,mert veszélyes és bizonytalan''. Ha on tovább eróskodik, lehet, hogy a tárgyalás végénbemutatnák majd egy házon beliili befektetési alapot. Vajon miért ilyen ridegek a bankok e témával kapcsolatban? Ennek oka bankrendszertinkben kereiendó, ugvanis az tigyfél és a bank kozcjtt érdekel|entétáll fenn.

A bankok álta|ában meg

168

Érdekellentét:a bank az rigyÍélellen A német bankok nemzetkozi cisszehasonlításbatt c|Úggc cgycdi pozíciőt ltenek be. Előszcjr is univerzálisak, vagyis minden pévl'c| ka1lcsolatos tevékenységetelvégeznek. Más országokban léteznek kiilcin bcÍ.cktetési bankházak. Nálunk tehát az iigyfél befektetéseit is bankjában végzi. Így ',házi'' az érdekkonfliktus elóre programozott. Minél nagyobb jcivedelemmel rendelkezik azigyfé|, annál kevesebbet keres a bank. Másodszor a bank szemé|yzete állandő alkalmazottakbÓl áll' akik nem meghosszabbítási szerzódés alapján dolgoznak, így a munkáltatÓ érdekei egy idó után már nem motiválják Ótet kellőképpen. A bankok vál|alatok. A vállalatok pedig nyereséget akarnak termelni. Ha a takarékbetétkonyvébe befektet 1000 márkát, ezután évi l, 5 . . .2,5 százalékot kap. A bank további,I . . .8 százalékértkikcjlcsonzi ezt az |00o már. kát. Ezá|ta| az intézménynyeresége nem 5'5 ...6,5 száza|ék, hanem 250 . . .4Oo száza|ék. A banknak tehát minden egyes százalék számít. Éséppen itt kezdódik az érdekellentét. Amit on megkeres, aZ nem lehet a banké, és fordítva is igaz, a bank nye. resége nem lehet azugyfé|é. Az on nyeresége csokkenti a bank nyereségét. Ennek érdekében a bankok mindig nagyon igyekeznek a kamatok mértékétazsirószám|ájukhozigazítani, és elkertilni, hogy a takarékossági szerz dések automatikusan legyenek meghosszabbítv a. Ez el lentétes az ti gyfél érdekeivel, de a bankoknak elképesztó nyereséget je|ent. Így t rtént ve|em is, hogy évekkeI eze1t6tt nyitottam egy takarékbetétkcinyvet 6 százalék fix kamattal egy évre. Három évighozzá sem ny ltam a pénzhez. Ez alatt nekem a bankom évi 2 száza|ékos kamatot írt jóvá. Amikor reklamáltam, és kértem a kialkudott 6 százalékos kamatot' kidertilt, hogy régi banki tanácsadÓmat áthelyezték, és a dologrÓl senki nem tud. Amikor hosszas keresgélés után megtalá|tam az írásos bizonyítékot, utőlag ugyan megkaptam a 6 százalékos kamatot' de csak egy évre. A maradék két évre fenntartották a 2 száza|ékot, azza\ az indoklással, hogy a szerzódésben nem évente 6 százalékos kamatlábről van sző' hanem egy egy évre szőlő 6 százalékos kamatlábrőL. Ezt már csak tetéZte, hogy nem vehettem fel a teljes cisszeget, mert a bank akkor megtartotta volna saját magának a kamatok egy részét.El tudja kép zelni, hogy ezután azonnal rij bankot kerestem. Kérem, félre ne értsen' eszem ágában sincs szidni a bankokat, nagyon boldog vagyok, hogy egyáltalán léteznek ilyen intézmények, hiszen renge. teg előny is származik bcltíliik' és a szolgá|tatásaikat sem sajnálom kifizetni. Csak annyit akarok Iltclttdani, hogy ha pénzt akar befektetni, ne gondolja,

t

r69

jÓlétét tarda szem előtt. A bank nem akkor keres, amikor !.ogy u bank az on On nyer' hanem akkor veszí(, ha tn keres.

Ezért a befektetéseihez olyan vállalatot keressen' ahol akkor keresik a |egtobb pénzt, ha on is keres. A nyer-nyer szituáciő kialakítása csak ilyen partnerrel lehetséges' A befektetési társaságok megfelelnek ennek a feltételnek.

Ml a részvényalap? Sok befektetó alkot egy befektetési csoportot, és az általuk cisszerakott

pénzt profik befektetik. Ilyen egyszerí azegész,Ha e témárÓl tobbet SZeretne tudni, olvassa el a kovetkezőbekezdéseket. Ezek ugyan nem a kcinyv legizgalmasabb részei, de mindenképpen hozzásegítik, hogy jÓ és biztonságos

érzéselegyen a befektetési alapokkal kapcsolatban. Megnyugtatő tudni, hogy a robotpilőta nem hagyja lezuhanni ,,a befektetÓ,k repiilógépét''. Tegyi.ik fel, hogy havonta 500 márkát akar megtakarítani, mások 100 és 200 márka kcjzott, de olyan is akad, aki esetleg 75 ooo márkát szándékozik

befektetni. Ezapénz befolyik egy letéti bankba (depotbank), ahol vagyonii-eynokségi keze|ésbe keriil. A letéti bank az anyabank vagyonátÓl szigorri. an e|választva m k dik, vagyis, haaz anyabank t nkremegy, a letét érintetIenijl marad. Így volt ez a Herstadt Bank esetében is: a fővállalat tcinkre. ment, de azálta|akezelt Gerling-Fonds érintetlent'-il megmaradt, akárcsak az SMH-Fonds 30 mi1|iárdos Vagyona' az angliai Bearingsbank csódje után.

A

vagyonkeze|6 bank meghatározott szabályok szerint mri,kcjdik. Az irányt a kockázati tőketársasági torvény és a kiilfildi beíekt(íitársaságokra érvényes torvények határozzák meg' Ezek szerint a befektetési alapok vagyona a k vetkezÓ,képpen oszlik meg. Minimum 20 klilonbozópapírral kell rendelkeznitik, és nem szabad egy értékbea Vagyon |O száza|ékánál tobbet fektetni. Így me-eoszlik a kockázat. Mondja meg nekem, hogy hol tudna okosabban befektetni egy ilyen relatíve kis cisszeget, mint 500 DM. Ezen kívtil a befektetési alapok az Állami Pénz- és TÓkepiaci FeItigyelet folya. matos ellenórzése a|á esnek.

A pénz tőzsdei befektetésének mődjárÓl

az a|ap menedzsmentje dcint, ter.

mészetesen a t rvényes kereteket figyelembe véve. A ktilonbozóbefektetési alapok más és más stratégia szerint dolgoznak' a lényeg az, hogy megbízzon a

szakértők véleményében.Néhány befektetési alap egzotikus piacokra spe-

cializálődott, mások csak egy bizonyos országba, illetve megh atározottuz-

letágakba fektetnek be. De olyan alapok is vannak, amelyek egyszerre tcibbféle lehetóséget is kihasználnak. 110

Míg a dontés az alap menedzsmentjének kczcll(.l) VllIl. vagyonkezeló bankon kereszt|il torténik.

:t

1lt.tlzltltrzllis

a

A depotbankba befektetett

SSZeget befektcte(silrllt1l I.t:szr..st.t|t'st.c cscrédepotbank naponta kiszámolja. I:llbtíl lrz k(ivctkczik' hogy a befektetési alapban valÓ részesedés értékétnem a kcrcslct-kílriilat haÍ'ározZa meg, hanem kizárőlag aza|ap vagyonában lévópapírok Órtékc. Az cladási ár valamivel magasabb' mint a visszavásárlási ár. Ez utÓbbi állásárÓl az rijságokban informálődhat. Bármikor eladhatja a befektetési alapban valő részesedését,pénzétpedig néhány nap m lva a szán|á4ár a átutalva m egk apj a.

lik. Ennek árát

a

Veszíthetnek.e a befektetési alapok?

,k

d tt, amely 1992 és 93 ktjzott számos olyan befektetési alap m szádolgozott, sót néhányan 100...250 nyereséggel 80... l00 százalékos viszont a bb befektetói alap kb. l0...20 legt zalékot is e|értek. l994-ben százalékos árfolyameséSen ment keresztÍjl. l995 és l996 ismét jő évek voltak. Ha apénzét l993-ban fektette be' és l994-ben kérte vissza, akkor biztosan veszített.Ezze| azt akarom mondani, hogy az a|apba befektetett pénZbÓ,l akkor veszíthet, ha tril gyorsan, és nem a megfeleló idópontban kéri vissza. A veszteség még így is behatáro|hatÓ. A befektetési alapok hasonlítanak a száz|áb hoz. Ha egy láb leszakadt, még marad elég. Viszont ha a gazdaság negatív irányba fejlódik, akkor minden teStréSZ beteg. Tehát itt is érvényesa részvényekre vonatkoző szabály: hagyja hosszabb ideig nyugodni a pénzéta befektetési alapokban, így semmi baj nem torténhet.

Torténelm i árfolyamzu hanások A tózsde mindig kipiheni

nagy árfolyameséseket. Szcretnék erre bemu. tatni néhány péIdát a ktjzelm ltbÓl, amelyekbÓ1 láthatő, hogy a részvények szinte mindig 30 . . . 50 százaa legmagasabb árfolyam eléréseelótt lékot zuhantak. a

-

-

o

Berlini válság l961: Berlini thl, Kuba krízis

árfolyamzuhanás: -

45 száza|ék

árfolyamzuhanás:

40 száza|ék

árfolyamemelkedés: + 60 száza|ék o Izraeli 6 napos hábor l 9(l5: .Iohn F. Kennedy meggyilkolása árfolyamemelkeclcs: +t]0százalék

tll

o

olajválság 1972: Az OPEC államok bojkottja, vasárnapi autÓhasználati ti

lalom Németországban

árfolyamzuhanás: _35

o o

árfolyamemelkedés: Csernobil-válság

l 986:

száza|ék

+ 60 száza\ék

radioaktív felhÓ,k, pánike|adások

árfolyamzuhanás _30 árfo|yamemelkedés:

+

száza|ék

40 száza|ék

Tózsdekrach 1987: l929.hez hasonlítő tózsdepánik a világ minden teri.iletén

árfolyamzuhanás:

o o

árfolyamemelkedés:

_ 40 száza|ék + 1OO száza|ék

Minitőzsdekrach l989: oktÓber 13' péntek'' ''fekete

árfolyamzuhanás

árfolyamemelkedés:

- 30 százalék

ob l-hábor árfolyamzuhanás: _30 száza|ék Irakiválság l990:

(

ben a hÓnapban a megtakarított 300 márkiilltil lrrlir | (X) r szvcItyt mondhat magáénak (300 osztva 3-mal egyenlő, l00). A zuhanás folytatődik, a részvény már csak l rrrlirklil. (.r. (Jn ekkor autom atikusan 300 ktilcjnb z6 részv ényhez jut. hol' t'á ( 300 oszt va 1 - gyel egyenl ó 300). A legt bb befektetó ilyen helyzetbcn p/rnikszcr n trí|adna a részvényein. Ha on is így járna el, ez aztjelentené, hogy 450 részvényéért egyenként l márkát kapna (március 50' ápriIis l00, május 300, az osszesen 450). Miveleddig cisszesen 900 márkát fektetett be' így apénze felét elvesztené.

J niusban azonban lassan beindul a,,tózsdei nyár''. A részvény értéke5 márkára emelkedett. 30 márkájáből automatikusan vásárol 60 hányadot.

+ 50 száza|ék

árfolyamemelkedés: még folyamatban

l\ |(X)lrrlirklill<'ll tehát 50 részvénytkap (300 márka oSZtVít () |t|;ll|\:|\ll| 1'1'yt.t||t) t()l.L'SZcscdés). A részvény értékeáprilisban 3 márkára cs(ikkt'lr' l.,z ;lzl jt.IcIrti' hogy ebMárciusbankezdi, akkorarészvények árÍilIylrrrrlr (l tttlttk;t

1

998 február).

A befektetési alapok

a tózsdei hullámzáshoz hasonlő változásokon mennek kereszti.il, de a nagy árfolyamzuhanások a kockázat megfeleló megosztása és a profik okos reagálása miatt bizonyos határokon beltll maradnak' Ha megvizsgálta a válságok statisztikáj át,|áthatta: azza|,hogy nem adott el részvényt, ugyan a nagy butaságot elkertilte, de ez még nem stratégia. A nagy tózsdei válsághe|yzetek remek lehetóséget nyrijtanak arra, hogy részvénypapír-készlettjnket feIt ltSiik. Tudom, nem konnyrí az árra] szemben ríszni, hiszen tózsdei csód idején az jságok és a szakértÓ,k véleményeis megosz|ik. Az értékpapírpiacokon a csokkenó trend ellenére is jől lehet keresni. Emlékezztink csak á robotoilÓtára! A cscjkkenó árfolyamok automatikus kihasználásának is mesvan a maga mÓdszere. Ennek neve:

Mostanra 5l0 részvénye van, amelyeket' ha akarja, eladhatja darabonként 5 márkáért. Az eddig befektetett l200 márkábÓl 2500 márka lett. A Cost-Average hatásnak koszonhetóen automatikusan mindig csak annyi rijabb részvényt vásárol, amennyit a havi takarékossági rátája megenged. Az árfolyam-ingadozás természetes jelenség, ezt volatilitynek nevezik. E jelenség segíthozzá a legnagyobb nyereségekhez'Ha tehát nincs kedve állandÓan figyelni at6zsdét, rígy fektessen be meghatározott havi cisszeget.

Melyi k befektetési aIapot válasszam? A befektetésialapokbÓl származő nyereségek is legalább olyan ktil nbd.

zÓ,k, mint a tózsdei árfolyamok. Abban azonban megegyeznek, hogy az it-

teni befektetések nagy nyereséggeljárnak. Nehéz dolog kiválasztani az igényeinknek Iegmegfele|Ó,bb befektetési alapot. Ime egy-két Segító otlet:

A nemzetkcizi cisszehasonlítás adatai magukért beszélnek: A tózsdén kG

Cost.Average hatás

riilbeltil 20 000 vállalat papírjaival kereskednek, ebbÓ,l 10 O0o Egyesi.ilt Államokbeli, és 670 németországi. A nemzetkozi piacokon torténó elosztás

A kcivetkezó hasznos gondolat hríződik meg e fogalom m g tt: havonta egy meghatározott SSZeget fizet be. Ésbár a havi Áegtakarítási rátát nem

ban.

én találom ki, az mégis egészen zseniális hatással van a befektetési alapban

valÓ részesedésem alakulására. A Cost.Average hatás lényege, hogy ala. csony árfolyamok mellett a befektetóautomatikusan t bb részvénytvásárol. Az on robotpilÓtáját optimális reagálásra programozták.

Tegyi'ik fel,

tn

havonta 300 márkát tesz félre egy befektetési alapba. t12

kétségtelentil e|ónyosebb. Létez1k egy k szabály a részvényekárfolyam.al akul ásával kapcsolat|

Gazdasáei

n

vekedés Szorozva 3

A

...

5-tel = árfolvamemelkedés

gazdasági novekedés országonként ktilonbozó. EurÓpában például nagyon mérsék e|t.. 2 száz'lt|ck, A zs ában 8 és 9 száza|ék ( l 995). Az ar any szai

113

bály szerint az eurÓpai ár.Íillylrrnclk ernelkedése a ktjvetkezo-képpen várhatő: 2 x 3-tol 5-ig= a7a7 6 és l0 százalék kozttt. Azsiában 24 . . .45 százalékos árfolyarn.n vekedésrc lehet szánlítani (8 . . . 9 x 3 . . . 5 = azaz 24 és 45 százalék kozott). Azeltéró gazdasági n vekedés magyarázata a jovedelme kben rejlik. NémetorsZá'sban az alkalrnazottak. illetve a vállalati dolgozők átlagíizetése 5 600 márka havonta. Ugyanaz az alkalmazott az USA-ban 3400 márkába ,,keriil'', Tajvanban l870 márkába, Malaysiában 560 márkába, Kínában pedig csak 56 márkába. Ebb lktjvetkezik, hogy egy nérnet munkás fizetésébÓ.l l00 kínaialkalmazottat lehetne kifizetni' Nem csoda, hogy a befektetÓ,]< számára Kína ktilcjntjsen vonző. Az itzsiai országokba a jelenlegi válság ellcnére is érdernes befektetni' Az elrn It évckben a kLil nb z ázsiai befektetési alapokkal át. lagosan 20...30 százalékos hozamot értem el. A tanácsokat megfogadva, miután e|értem a kitÍÍZott limitet, rnée a válság elótt eladtam ázsiai befektetéseirnet. Nemcsak Ázsia jÓ pélcla a na.ey nyereségre, cle Dél.Amerika és Kelet-EurÓpa is. Azért Soha ne feledje' a nagy nyereségben nlagasabb a kockázat lehetósége is. A kockázat csokkenthetó' ha a befektetést porlasztjuk, azazha kiil nbozó piacokra, ágazatokba fektet nk be.

Tíz tanács a részvénybefektetésialapokhoz | . N c t r(ítlj n a : tíj s go k v é c n én y év e// Miné l izgal masabb e.ey jság círnoldala' annál nagyobb az eladott példányszám. A pánikot kcltó cikkek l

csak fe lide.eesítenek bcnniinket. Ami a befektetéSeit ilIeti, inkább SZereZzc be oner
2. V Lgyek mindig vttnnak. De a mélypontokat is kihasználhatja a Cost.

Average hatás se.gítségével.Sernmiképpen nc adja eI a részvényeit, ha az árfolyamok mélyrcptilésben vannak. Ezért csak olyan pénzt fektessen be, aInelyre rcjvid távon nincs sztiksége.

3. Keriilje a,felesLeges Switch.díjot, antely akkor merlil fel. ha váltogatja a kiilonbozóbeiektetési alapokat. Tartsort ki a választott alap mellett mindaddig. amíg bcfektetési célját cl neIn érte, dc legalább ot évig. 1. Ne vi:'sg lja ríllarul an, hogy a jelcr-r pillanatban nycrési vagy vesztési

pozíciőbaIl van-e! A befektetési alap sikerőhez id6re van szlikség. Ne hagyja magát clbizonytalanítani nlások vélernényétól!

5. coruloljclt1 0rr0, hogv tt hideg luinapokar melegebbek k vetik, és e:Jordítvo is iga:. A tózsdei tél ne vegye el a kedvét, de nyárotr se le-eyen tr'il171

buz.gÓ. Ha van elegendókészpénze iit.lilIylrrrrt's.'lrlrt.Ilt.., trIt.;t.lt. lllrszrrli|ja

ezt utánváSárlásokra. 6. Bí:zon a befektetési alap menecllserci!lttt' ltlrIl;tlt. lttlt'Y <ík lr rrregl-elcló pillanatban a megfeleló papírokat vc:sz,ik! olyat, . 7 Folyttmatosan v scíroljon! Felejtse cl tt:' tl1l!ittttíli's itltí:.ít 'st, nlint sszeget rtagyobb lur dik. LIgyarurkktrI., mri,k ez nem távon hosszti hiszen kívárr befcktett-ri, azt nc akkor tegye, anlikor cgy kiacl(ls hossz van folya-

matban (az árfolyamokat ilyenkor nagyol.l l]lagas áron jegyzik).

8. o!,-an píat.okrtt fektessen be, ahol tt m(l1(ls g,alhs gí n vekeclés realitrí'rl Néhányat már említettem. Ha olyan országba fektet be, amelynek gazdaság i fej l ódése h árom-négyszerese az tn hazájőténak' a nyeresé ge is három-négySZereS leSZ. 9 Írjale azokokctt, amelyekbefolyősolttíkegy bizonyos befektetési alap kiv laszt(tsánáll Ro.ezítse rovid távri céljait. Legalább t éVig maradjon ugyanannál a befektetési alapnál. Ha a célját elérte, adja el a hányadát! |O. Ne feletlke::ék meg a kocktí:at

porlasztcís rcjl/

K

vesse a l2. fejezetben

bemutatott befektetési stratégiát. Legalább három-ot kiiltjnboző befektetősi alapnál legyen részesedéseI

Ha vagyont akar felépíteni'magas hozamra ke||

tcirekednie

pénzéttakarékbetétben tartja, ,,szegényre spÓrolja'' magát. Tegytik fcl, betett l0O0 márkát a takarékbetétkonyvbe, ez3 száza|ékos infláciő mellctt cgy év utárr már csak 965 márkát ér.Igaz, hogy a 2 száza|ékos kamatra kapott 25 márkát, de cisszességében tobbet veszített, mint amennyit keresett. EbbÓ1 ktjvetkezik, hogy szÓba sem johetnck azok a befektetések, amelyek az infláciő mértéketnem haladják meg jelentősen. Ha a németországi 3 százalékos infláciÓbÓl indulunk ki, akkor l000 márka az elkovctkezendóévekben így alakul:

Aki

5 év után:

után: 15 év rrtán: 20 év Lrtiin: 24

858'70 DM

DM 633'20 DM 543'80 DM év trtlirr: kll. 500.00 DM

10 év

137,40

és

Nem tril biztatő aclattlk! A vlrltislig azonban még ennél is rosszabb, hiszen 3 százalékos inflílciri Ilt'rtr Ii'Ie I lllcg a tényleges helyzetnek. t75

a

Mekkora a valoságos inflácio mértéke? Az infláciÓt rigy számolják ki, hogy

Az infláció kiszámításához is létezik c g v

(

ik

rl

I

sz

; r I

rl

r I

v

a mindennapi életi.inkhoz sztikséges

árukat beleteszik egy ,,fogyasztÓi kosárba'', és megnézik, hogy azok hogyan

drágulnak. TapasztalatbÓl tudjuk, hogy az árnovekedés magasabb, mint 3 száza|ék. l965-ben egy bélyeg ára20 pfennig volt, ma l'l0 márka. Ugyanebben az évben egy csésze kávéért1 márkát fizettiink, ma 5-ot. Még emlékszem, amikor a zscimléért l0 pfenniget kértek, manapság már 50 pfenniget adunk

ki érte.

A statisztika megszépített képet ad az infláciőről. Ennek az gynevezett ,,tipikus, hétkoznapi'' áruk cisszeál| ítása azoka' Ide tartoznak ugyanis a számítÓgép és a videokamera is, ezek ára az e|m |tévekben drasztikusan cscikkent. A dcintó azonban számunkra az, ho gy mennyit ke| | fizetnÍ.ink azon árukért, amelyekre nap mint nap sziikségtink van. A valÓságban tehát 4_5 százalékos drágulással számolhatunk' SzakértÓk szerint az Euro bevezetésévelaz infláciő tovább n vekszik. Ennek egyik oka, hogy az EurÓpai Kozosség országainak más az infláciős mértéke.Van olyan eurÓpai ország, ahol a kcizelm ltban l0 százalékos infláciős rátával számoltak. A kovetkező táb|ázatbő| látni fog|a, hogy hogyan alakultak az árakazelmli|t25 évben, l965 és 1990 k zcjtt. Azt is megvizsgáIjuk, mi várhatő 25 év m Iva, ha az árncjvekedési tényezínem változik. Ennek alapján várhatő, hogy 20l5-re az l990-es árak megdupláződnakl Árrobbaníts ]965 és 20]5*

k

zatt (német mdrkdban)

196s bélyeg egy csésze kávé luxr.shotel

Mercedes 200D képes foIyőirat Íbdrász

DM 1,00 DM 54,00 DM 8.600,00 DM 0,10 DM 3,80 DM 0,20

1990

DM 5,00 DN 300,00 DM 43.000,00 DM 0,60 DM 35,00 DM 1.00

szorzo 5

20r5 5,00

DM

5

25,00

DM

o

1.800,00

5

215.000,00

6

3,60

o

315,00

DM DM DM DM

Tehát nagyon ke|l iigyelni arra, hogy magas nyereséget érjtink el, klil nben ,,szegényre spÓroljuk'' magunkat. Nem ord ngcisség magas hozamot elérni, sót az infláciő még segít is ebben.

*

apénz statisztikai értékvesztésekb.4. . .5 176

vo

Ha például az éves infláciÓ 4 száza|ékos,J2 :'l . l t. Az ()rr 1lÓnzc tehát l8 éven beltil már csak a felét éri. 9 százaléktls irrÍ.liic'iti rttcllctt clég 8 év ana, hogy a felére cscjkkenjen a pénze' (Az ctl'c| klt1lcstlllttos táblázatot a 159. oldalon ta|álja.)

Ne Íeledjei az.nt|ácio segít! Már korábban megállapítottuk, hogy ha a pénz értékeaz infláciő miatt cscikken, a vagyoni tárgyakat megtestesítőértékpapírokérÍékeezze| párhuZamosan novekszik. Az infláciőtől tehát nem kell megijednie, inkább fektesse a pénzétdologi értékbe'például részvénybe. Ekkor UgyanazazinfláciÓ' amely apénz értékéttonkreteszi, emeli a részvények értékét. Ilyen osszeftiggésben nem is marad más hátra, mint hogy elősz r: dologi értékbeinvesztáljunk, másodszor: olyan befektetéseket válasszunk, ame. lyeknek magas a hozama. A kamatos kamatban rejló lehetóségekkel már foglalkoztunk a 9. fejezetben. Mivel azinfláciőhatását is figyelembe tudjuk venni, meghatározhatjuk befektetési céljainkat. on d nti el tehát' hogy mekkora éves kamatot akar megcélozni. Az biztos' hogy l2 százalék alanibefektetések nem jcihetnek szőba. Ezek nem alkalmasak valődi vagyon felépítésére.Ennek ellenére én is k t ttem életbiztosítást; a befektetési kockázat cscikkentésének, az abszo' ltit biztonság megteremtésének stratégi ájához ez ishozzátartozik. Egyben megállapodhatunk: a legfontosabb mindenekelótt a biztonság. Ezért olyan befektetést keressen, amely biztonságos, és ezzel egyiitt |2 százalékos nyereséget hoz.

Néhány nagy beÍektetésialap Végezettil bemutatok néhány igen sikeres befektetési alapot. Kezdetnek azt ajánlom, csak jől ismert alapokba fektessen' amelyek már legalább 20 éve a piacon vannak. Csak akkor kezdjen el kísér|etezni, ha már elért egy bizonyos anyagi biztonságot, amelyrÓ1 a k vetkezófejezetben lesz sző. Gondoljon arra, hogy a biztonsá-gnak kell a legfontosabb kritériumnak maradnia. A nagy befektetési társaságok már évtizedek Óta bizonyították, hogy jÓl és megbízhatÓan Í'ektetnek be. A kisebb befektetési alapok elónye éppen a mérettikben van. Kisebb bá111

zis ellenére nagyobb nyereséget érnek el' A siker hatására rncgnoveksztk az tigyfélk r. Azt, hogy a megncivekedett anyagi háttérrcI is hasonlő eredmé. nyeket érnek.e el, előszcjr még be kell bizonyítaniuk. A jől bevált őriási ala. pok ezen a lépcsón már tril vannak. A kisebb befektetési a|apok hátránya, hogy a siker .eyakran egy menedzser személyévelftigg ssze. Ha az illetó esetleg munkahelyetvá|toztat, az

alap is elveszítheti vonzerejét. A nagy befektetési társaságok már bizonyították' hogy nem ftiggenek személyektÓ1: sok menedzsert tiíléltek,árfo|yamukat mégiS tartani tudják.

o

o

o

Templeton Growth Fund: Ha ebbe a társaságba befektetett volna l954. II.29.-én l0 000 dollárt, ez |994, |2. 3l-re 2 |99 8 |3 dollárt érne. Ez az adat az elmrilt 35 év átlagában |5 száza|ékos hozamnak fe|el meg (l996-ban a nyereség 29,3 százalékos volt).

A Pioneer II Fonds: E társaság specialitása egy rigynevezett pénzkivételi terv. Ha ebbe a befektetési alapba invesztált volna 15 évre 100 000 dollárt, amelybÓt minden évben visszakért vo|na l0 000-et a nyeresége a l5 éves periődusra így is 535 ]46 do||ár lenne. Ez az adat 1.],32 száza|ékos átlagos nyere. sé.gnek felel nreg. A Fidelity Magellan Fonds: A Fidelity Fonds a világ egyik legnagyobb befektetési társasága. Ezt a nyeresége is mutatja. l0 éves idótartamra vetített átlagos nyereségtik |8,9 száza|ék (1994.3. 3l.). Ebbe az alapba csak amerikai barrkszámlán kereszti.il lehetett belépni, amely szép árfolyammal volt tsszekcitve. iclók zben azonban a társaságot nagysága miatt be kellett zárni. A Bodo Scháfer által ajánlott és megvizsgált befektetési alapok listáját megrendelheti a02 21/6831 1 l fax-számon.

nyek iránt' és bemutassa' hogy

a tózsde világa milyen kivli|
|ent

'

:'r"llii;ii'1llr"r'r'

,'l

'''l;ill'"'

A fejezet legfontosabb gondolatai

o A részvényeket ajÓléthezszál|ítő o

reptilÓ1r z hason|íthatnánk, a befektetési alapot pedig robotpi|őtához. A befektetéseknek cit szempontot kell kielégíteniiik: l. biztonság, 2. kényelem, 3. hozzáférhetóSég,

4. hozam,

o o o

Zárszo

o

A befektetési alapokről nem lehet eleget tanulni.Ez afejezet is csak né. hány sziikséges alapismerettel tudott szolgálni, mégis, ha megfogadja a ta. nácsokat, kellemes kis nyereségekre tehet SZert. De a legfontosabb, hogy el. kertjli a hibákat. Azért még ne nevezze magát specialistának! Ajánlom: rendszeresen olVaSSon szaklapokat, amelyekbÓ1 az e Íémáva| kapcsolatos ismeretek viszonyla g kis ráford ítással kcinnyedén el saj átíth atÓak. E két utÓbbi fejezet lényege, hogy bizalmat ébresszen onben a részvé-

o

178

a

5. adÓ.

A befektetési alapok

a tízsdéhezhasonlÓ árfolyamváltozásokon mennek kereszttil, azza| a ktil nbséggel, hogy az értékek emelkedése és cscikkenése kevésbédrasztikus. A CostAverage hatás kcivetkeztében tn automatikusan tobb részvényt vásárol, amikor az árfolyam mélyreptilésbenVan. Az on robotpilőtáját opti mális reagálásra programozták. Az árfolyamingadozások (volatility) magasabb nyereségrÓ1 gondoskodnak. A befektetési alapoknál se felejtse el az invesztíciÓk megfeleló porlasztásának szabá|yát. Néhány tanács a befektetési alaphoz: l. Ne hallgasson aZ jságokra! 2. Az árfo|yamok zuhanása nem tragikus, mivel a Cost-Avarage hatás segít a volgyek hasznosításában. 3. Ne fizessen f loslegesen Switch.díjat, vagyis tartson ki a választott részvény- alapok rrlc l lett! 4. Gondoljon arra, hogy a hideg hÓnapok után melegebbek nnek, és ez fordítva is igaz!

j

119

5. Bízzon a befektctÓsi aIap menedzsereibenI 6' Folyamatosan vásároljon, és felejtse el az ,,optimális időzítés'' fogal-

".;t dFB {4 "f

mát!

7. olyan piacokra fektessen be, ahol magas gazdasági ncivekedés várhatÓ!

8. Írja le az okokat, amelyek befolyásották, hogy miért pont ezt a befektetési alapot vá|asztotta, és írja le árfolyam-célját is! Csak akkor adjon t l részvény- a|apján, ha a kitrízcjtt célt már elérte!

Anyagl védettség,anyagi biztonság' anyagi ftiggetlenség

9. Ne felejtse a befektetéseit kockázatmentesen elosztani!

o Ha saját vagyont akar felépíteni,magas hozamokra kell t rekednie. a Az inf1áciő jőt tesz a befektetési alapoknak: amit a pénzné|infláciÓnak

nevezi.ink, az a táÍgy aknál értéknovekedéstjelent. Az els6 a biztonsá g : tebát a pénzétc s ak o l yan befektetésekbe te gy e, ame. lyek nemcsak biztonságosak, de legalább 12 száza|ékos nyereséget is hoznak. Kezdetben csak nagy és jÓl ismert alapokba fektessen, amelyek már lega|ább20 éve a piacon vannak' Akkor kezdjen el csak kísérletezni,ha már megteremtette az any agi biztonságát. llf liil:i. . ..:,i'r,.],:l{i#

,,A boldogsághoz két t. vezet. Vagy csÓkkentjtik vágyainkat, vagy n veljtik lehetóségeinket' Ha b lcs vagy, mindkettőt megteszed." Beniamin Franklin

Mindenkinek joga van megvalősítani a jőlénel kapcsolatos álmait. onnek is! Ehhez azonban, amilyen pontosan csak lehet, kcjrtil kell Ó,ket írnia. Mit ért tn az anyagi védettség, az anyagi biztonság és az anyagi fiigger lenség foga|mán? Mi a kiilcjnbség a három meghatározás kozott? Mennyi

pénzre és idóre van sztiksége, hogy elérje ezeket?

Az elsó terv: anyagi védettség Biztosan sokat hallott már a helyes célkitíízésfontosságáről, de vajon elgondolkozott-e már arről, hogy mennyiben érvényesez azanyagi helyzetre? Kérem, válaszolja meg a kovetkezókérdést: Tegytik fel, egyik pillanatrÓl a másikra minden jovedelemforrása elapad: az adÓsai nem fizetnek, a vállalat, ahol dolgozik, t nkremegy, ont elbocsátják, vagy beteg lesz. Meddig tudná fizetni a számláit? Mennyi ideig tudna a félretett pénzéb6|megélni? Az anyagi védettségazt jelenti, hogy akkor is meg tud élni, ha hirte|en változások kcivetkeznek be az é1etében, mert megfelelóanyagi bázist terem. tett magának. Dr. Murphy torvénye szerint: t nkremehet, aZ tcinkre iS

',Ami

megy." Nézztik meg, hogy probléma esetén havonta mennyi pénzre lenne szilksége. Elósztr írja le a korillményektÓ1 fiiggetlen állandÓ kiadásait! Alkal. mazottként csak a privát részt toltse ki, vállalkozőként jegyezzefe| azuz|etj kiadásokat is! 180

r81

privát: lakáskcj|cs

forint forint forint forint

n / lakber:

élelmiszer / háztartási pénz: autÓ:

biztosítások: befizetések : megélhetési koltségek:

ad Óel ő1e g-

_forint _forint -forint -forint _forint

telefon:

hitelek; egyéb:

tsszeg, havonta:

iizleti: lakáskolcs

forint forint

forint forint forint forint forint forint forint forint forint

n / |akbér:

irodai koltségek: fizetések: telefon: he1yettesítés:

hitelek: egyéb;

tsszeg, havonta:

Az anyagi védettséghez a k vetkezócisSZegre van sziiksége: privát:

forint forint

tizleti:

Mennyi ideig van sztiksége anyagi védettségre? Az, hogy milyen hosszri idóre igényli az anyagi védettséget, aZ oprim1z. musátÓl éS a biztonság iránti igényétő1 ft.igg. Tegyiik fel, hogy beteg lesz, és e|veszíti a munkahelyét. Mennyi idóre lenne szi.jksége, hogy meggyÓgyuljon, és ismét megfeleló állást találjon? A legt bb ember akkor érzi magát biztonságban, ha hat, illetve tizenkét hőnapra elegendő anyagi háttérrel rende|kezik.

Mit gondol, mennyi idót vesz igénybe, hogy jből hÓnao 182

j

vedelemhez jusson?

SzorozzamegaZ anyagi védettsé.géhezszliksőgcs iisszt't't.l ltztrll számával, amennyi

id

lltlttlt1ltlk

re ezt a védettségetkívánjlr.

forintx-hőnap=A szám, amelyet most leírt, az abszoltit mininlutna

lirlirrt attttltk, lrrrrirc vaIcijában

szi'iksége van ahhoz, hogy anyagi szempontbÓl vcclvc crczzc magát. Kell, hog1l legyen ennyi tartaléka, ezzel tartozik nmog, nak és o csaltítljdnak. Csak akkor tud nyugodtan mással foglalkozni, esetleg rlj munka után nézni' ha már rendelkez|kezze| az sszeggel. Ellenkezőesetben hiába akar pihenni, nem lesz nyugalma. Az se tévessze meg, ha sokáig nem tortént változás az életében.Biztonságban csak akkor érezzijk magunkat, ha tudjuk, hogy anyagi védettségben éliink. Minden ember vágyik a védettségre. Minde.ey, milyen erósek az idegei, azer6pozíciőját egy pillanat alatt el lehet veszíteni. Az anyagi védettséghosszii távra biztosítja az er6 és a biztonság tudatát.

Nem tudhatjuk, hogy milyen váratlan eseményeket, baleseteket' SorScSapásokat tartogat számunkra azé|et, de fel tudunk késztilni arra, hogy stílusosan fogadjuk. Nincs megalázőbb, mint amikor sorscsapások mellé anyagi sziikség is járul, amikor anyagi problémák miatt kompromisszumokat kell

korniink.

A cég anyagi védettsége 1996-ban Németországban 508 000 tij céget alapítottak, és ugyanebben t nkre. A vállalati csódcjk 80 százaléka a hiány ző tókére vezethetó vissza. A megkérdezett cégtulajdonosok kétharmada szerint ugyanilyen nagy az ilgyfelek elégtelen fizetési morálja. Vagy megkéSve, vagy egyálta-eond lán nem fizetnek. E'zért nemcsak magánemberként, hanem vállalkozÓként is sztiksége van anyaei védettségre. Gondolja csak el, ha az iigyfelei mostantől nem fizetnének, mennyi idóre lenne sztiksége a cégénekaz anyagi védettségre?Néhányan egyszerííen csak késnek a fizetéssel, de késziilj n fel arra, hogy sokan csak Íi.qyvéddel valÓ fenyegetés hatására' rosszabb eSetben csak pereskedés után hajlandők fizetni, aInit cgyelore onnek kell elófinanszírozni. Elófor. dulhat, ho-ey va|amilyen váratlaIt kortilmény miatt elveszíti a pert. De még nyertesként sem biztos, hogy cgyhamar a pénzéhezjut, mert lehet, hogy Ü gy iele [izetésképtc Icrr. Teremtse meg tehát ci'gc szlirl-rára is az anyagi védettséget,és, ha lehet, soha ne ny ljon ehhcz. nr. i)sszcghez!

az évben 443 000 vállalat ment

183

Ha megtakarított pénzemet nem használhatom Íel, hogyan tudok befektetn !? Elképzelhetó' hogy vállalkozÓi lelkének fájdalmat okoz, ha nem fordíthatja minden pénzét a cégre, kijlonosen az indulás és a n vekedés fázisában. De soha ne felejtse, hogy nem várt események mindig bekcivetkezhetnek, és hallgasson Dr. Murphyre: Jci dolog befektetni, de a megfeleló idoben befektetni még jobb. A gazdaság mozgása cik|ikus. Biztos, hogy eljcin a kovetkező mélypont is. Lehet, hogy ez a v lgy eltemeti az on vállalk ozását. De az is lehet, hogy éppen ezen a mélypontonkészpénzzel rendelkezik, és így megalapozhada a szerencséjét.Hosszti idót igényelne azon válIalatok t rténetétvégigolvasni, amelyek nehéz gazdasági periődusokban mentek tcinkre, mert nem volt anyagi védettségÍ'ik.De ennek ellenkezóje is igaz. MilliÓ és egy vállalat tu. dott Óriássá fejlódni a recessziő ideje alatt is, csak azért, mert rendelkeztek elegendó készpénztartalékka|.

Ezért, ha

tn igaz

anyagi védettségét.A

n vcíllalkoző szellemtÍ, meg kell teremtenie a cége jől befektetett pénz hihetetlen gyorsasággal gyarap.

szik, válsághelyzetben megvéd a csódtÓ,l, és rij anyagi lehetóségeket nyrijt.

Mennyi idó alatt |ehet e|érni az anyag. védettséget? Létezik egy egyszerrí szabály: minél kisebb egy cél, anntíl kc)nnyebben eLérhetó. Ez a kijelentés nem áll ellentmondásban a 4. fejezetben kifejtett

távoli, nagy célok jelentőségével.

Az anyagi védettségaz a cé|, amelyet elsÓ,ként, amilyen gyorsan csak lehet, el kell érni (ha eddig még nem érte volna el). Három oka van, hogy miért előnyos elószcir kis célt kit Zni. Nézzi.ink egy példát: vede|me 5000 DM' ebból 4150-et el is k lt, marad 250 márkája havonta. Nyugodtabb lenne, ha |egalább tízhőnapra elegendó pénztigyi háttérrel rendelkezne. Kiszámolta, hogy a 47 500 márkát kitevő biztonsági tartalék sszegyríjtéséhez(kamatos kamatok nélkiil) a havi 250 márkábÓl l6 évre és tíz hÓnapra lenne szi.iksége. Ésmivel az anyagi védett ségnélegy kezdeti minimális tervrÓ1 volt szÓ' Pálnak gyorsan elment a kedve az egésztÓ'l, és feladta. Pedig Dr. Murphy már ott leskelód tt a kcivetkezó sarkon. Horcs g Hedvig havi vedelme ugyancsak 5000 DM, ó viszont kijon havi 3 500 márkábÓl. A cé|ja ezáIta| kisebb: csak 35 000 DM' és mivel tcjbDózscj| Pál nettÓ

havij

bet tud félretenni, kisebb célját gyorsabbatt: cstt1t;trl 'l t.r ;tIltll l||(.l' ttl(l.ia va.

lÓsítani. Nem egészen két év alatt megterclllti ill' ilIlYill'l Il:tztsltl!

hasz,t'ttlsltItIr k tst'IlIl t.t:It k itti-zlri. I]nnek

Azanyagi védettséggelkapcsolatban okai:

|. Ha kisebb a célja, gyorsabban eléri. 2. Hakevesebbpénzbő1 iskituclj nni,t blrcl

Itttl 'ft;lrcÍt'ttni,tsgyorsabban éri el az anyagi védettséget. 3, A szinte karny jttisnyira Iév(íkisebb cél joblnn i)'s:,t ttijztt kitart cselekvés re.

K
éclet

ts

ég

e

t, m

u s

zdj

k

lt s égv et és

i

t

e

rv

ve

lg o

:n i a.

telefonra és az autőra. A kciltségvetési terv lényege terméSzetesen nem az, hogy beírja a számokat. A tervezés csak azuÍ.ánkezdódik, ha már minden ko|tséget felsorolt. Két lehetósége van:

l. 2.

Az egyes tételek mellé írja oda, hogy mennyit Szeretne rájuk kolteni.

Most ne mérlege|je, hogy ez reális-e, Vagy hogy mennyire kellene kor. látoznia magát. A terv gyakran onmagátÓl is kialakul, még ha kezdetben |ehetetlennek látszik is. Jegyezze le elószcjr azt a maximális cisszeget, amit havonta el akar ko|. teni. Ezután vizsgálja meg, hogy mely kiadásokat tudja cs kkenteni ahhoz, hogy a határon beltil maradjon.

j

184

l do

Ha ezt lelkiismeretesen csinálja, egy-két adat biztosan meglepi majd. A kovetkezó oldalakon egy k ltségvetési tervezetet talál. írja be a kiadásokat és a bevételeket! Látni fogja, hogy á|talában trjl sok pénzt kcilttink adÓra'

r85

BEVÉTELEK:

.jr'lcrr

alkalnrazotti tevékenvsés

vállalkozői tevé

nlobilteleÍ.on

mezogazdasági tevékenység lakbérbevétel

számítÓcép: e-mail

televíziÓ- és rádiőelófizetési díi

nevelési kcjl

Mepélhetésikijltsé háziá||at

bevétel (l3. havi fiz.) adrjkcjteIes éves bevétel

nyaralás, utazás

egyháziadó (vo) csricsadÓkuIcs (7o)

|oclrász, kozrrretika

KIADÁSoK:

jelen

Krjzlekedés I

JOvo

továbbképzés. tanfblyamok

személygépkocsi adrj

z- benzin J.

iavítís / szerviz

lakbér mel |ékkcjltsécek kel

4. autőbiztosítás

kanratok. tcjrlesztések

reptiló o. brrsz, voltat, 7.

taxi

lízingdíjak' fi nanszírozásuk

bérlet. haszonbérIet 35.

Iincatlan

r.rtán

Ílzetett atlti

Mi a teendc5,ha nem eróssége a koltségVetés

készítése?

Itt is érvényes a jelszÓ: Amiheznincs érz'ékíink,ktrc'ssiittk lttl:,:,tí megolst, amihezpedig tehetséget érztink, ahhoz, keressiink cg,v 'r:.cnéLyt, aki segít nekiink ezt kfejlesztení. K ltségvetéstkészítcrri sokak számára megoldhatatlannak t nik. Ha on is ide tartozik, kercssc crrc a megoldást. Ha eddig az é|etében bizonyos dolgok (mint például a takarékoskodás) nem tartoztak az erő,sségei kozé' akkor valőszínr.i,leg soha nem lesz er6s ezeken a tertileteken. Ne prőbáljon meg nyolc fagylalt helyett csak hármat, tejes helyett csak vizes fagyit enni. Az ilyen torekvésnek csak akkor van értelme, haérezzikhozzáa belsóindíttatást. Jobb, ha más megoldás utánnéz. Igen lényeges' hogy ne vdljon lényegtelen dolgok szakértíjévé,1l|etve ne csinőIjon létkérdéstmellékes dolgokbőI! A ko|tségvetésnélazon kiadásokra koncentráljon' amelyek az é|etszínv onal szempontj ábő| dontó fontosságri. ak.Haérez magában tehetséget a konyvelés iránt, egészen meglepóeredményeket érhet el e három, szerintem takarékoskodásra érdemes, teri.jleten: adő, autÓ és telefon . . .

d

alkalmazottak Takaré koskodds, hitel,

b

iztosítcís

1. ado

Az át|ag német polgár minden év jtilius 20-ig magának dolgozik, jrílius 2|-t6kezdve minden pénze az államnak megy (aminek jő részétadőssága. inak a kamatai teszik ki). A járulékok egyre magasabbak lesznek, lassan alig marad már valami neki.jnk. Az adó egyértelmrííena legnagyobb kiadás. Egy német munkavállalő egész életének vede|me kb. 2'5 milliő DM' ebbÓ1 l milliőt ad az ál|amnak. Mégis akadnak olyanok, akik sokat keresnek, és kevés adÓt fizetnek egyrészt azért, mert leírják a veszteséget, másrészt azá|ta|, hogy teljesen |e. gális titon, ki.ilfÓ|don alapítanak vállalatot. Az én véleményem az, hogy aki Németországban keresi a pénzét,annak az ad6ját is ott kell fizetnie. Persze csak az adÓhatÓságok által megengedett, és a szakértÓ,k által ismert értelmes határokon beltil. Más a helyzet, ha a pénzt nem Németországban keresi. Azt javasolom, hogy feltétlentil keressen magának egy jő tanácsadőt. Az illetónek nem kell feltét|entil adÓtanácsadőnak lennie, hiszen ez inkább konyvelóitevékenység. olyan személyre van sztikség' aki ismeri az adőcscikkentés mÓdjait .250 ezer DM éves ve-

magán nyugdíj 2 magán nyugdíj 3

j

-

magán nyu

masán nyugdíi 6

háztartási feIszere|ések

állandő kiadások l állandő kiadások 2 l|andő kiadások 3

delem

álIandÓ kiadások 4

fl

onassistől származlk

állandő kiadások 5

j

tt ,,kotelezd' kikérni az adőszakértó véleményét.Aristoteles

a morrclás: ,,Ha rijrakezdeném' mindent ugyanrigy csi-

nálnék, egy kivétellcl: jtival korábban keresnék magamnak egy jő tanácsadőt''. Iuu

189

2. auto A németek tril sokat ktjltcnek

az autőjukra.

nem használati tárgy. Fussa át a kamatos kamat táblázatát, és másképpen néz majd az autőjára! Ha az utÓbbi l0 évben olyan kocsija lett volna, amely csak afele k ltséget emésztette volna fel, mint a jelenle gi,25 év alatt legalább l vagy 2 milliőval lenne gazdagabb. Gondoljon bele, mi pénzt visz el az autÓvásárlás, a benzin, a biztosítáS, azadő, ajavítás' az6rzés stb. Szeretném továbbadni tnnek azt az autóvásárlással kapcsolatos aranyszabályt, amelyet annak idején a mentoromtÓl tanultam: ne vásároljon drágább autőt, mint két és fél havijcivedelme.

Lehet, most azt mondja: ,,Mégis kelIemetlen

Fontos tanács

A kocsi nem befektetés, ha-

tobbiek e|őtt ilyen szerény az kevésbé slegesen kidobott pénz, amit az a

Teremtse meg anyagi védettségét,arttiIycrr 1'y()tSlItl t.slrk lclrct!

o o o . o o

Ezzeltartozik cinmagának, a csaliit|.jiirrirk' tis Itt'Itt LrttlIsclsorban cin. értékelésének. Az nem lehet, hogy egy ember czt a rrr irr i rrrii is cc|t sc érje e| az é|etI

ben.

Mindegy, mitcjrténik. on anyagiIag l)iztonságban Van. Tartsa apénzétbiztonságban' dc kcinnycn elérhetóhelyen! Az anyagi védettséga jÓlét bázisa. Az anyagi védettségaz Ön szabadságának minimuma.

kocsivaljárni''. Hogy,,a tobbiek'' mit -eondolnak az on autÓjárol,

fogja befolyásolni az életét,mint az a

fol

autőiára kcjlt. ÉivégÚl: a kcizepes és a csrícsminóség autÓk kcjzcitt nincs akkora kiil nbség, hog.y az megérne 1_2 milliÓt. Ki.ilcincisen addig nincs, amíg ezt aZ l-2 milliőt tn ténylegesen nem birtokolia.

3. telefon Ttil sok idót tolttink el telefonálással. A csevegés drága. Néhány évvel

eze|6tt felvettem egy szokást, amely egy csapásra a felére cs kkentette a te|efonálásom k ltségeit: mielótt felhívok va|akit' r viden felvázolom maa beszélgetés témáját. Nem fecse.eek hosszan, hanem céltudatosan '9amnak

haladok elóre. Amint elértem a célomat, azonnal leteszem a kagylÓt.

Nézze meg, hogy az említett három kiadás mellett hol tud még takarékoskodni: utazás, ruházkodás' Sport' hobby . .

.

Készítseeltervét! Tudja már, hogy az anyagi védettséghezmekkora cisszegre van szÍ.iksége, azt iS látja, hogy milyen ton jut hozzá. Most már csak el kell készíteniea kÖltségvetést. Vázoljon fel e.gy tervet, r1.ey kcinnyebbcn eléri az anyagi célját. Dontse el, hogy mennyi pénzt tesz félre havonta, ho-ey anyagi védettségételérje.

Havonta

Anyagi

forintot akarok félretenni.

védettségben 190

-től kezdve fosok élni.

Két tÍt: tobbet keresni vagy kevesebbet kolteni? Mit szeretne? Tobbet keresni' vagy kevesebbet kolteni? Alapvetően ,'ker tóp|usz egy'' lehetőség álI rende|kezésÜnkre. TalálÓan fejezte ezt ki Benjamin Franklin: ,,A boldogsághoz két t vezet. Vagy csokkentjtik a vágyainkat, vagy n veljtik a lehetóségeinket. Az eredmény ugyanaz. Minden em. bernek saját magának kell eldontenie, hogy melyik utat válaszda, és hogyan alakítja a szokásait nnn2ft megfele|ően, ahogy neki az jobb, egyszerritlb. - szegény legyen bármily nehéz is cscikkenteni a váHa beteg vagy és gyaidat, egy biztos: eszk zeid- n velése még nehezebb. Ha aktív, jÓmőd ' vagy fiatal, egészségesés erós vagy, valőszínÍílegkonnyebb azeszkozeidet ncivelni, mintsem cscikkenteni a vágyaidat. De ha btlcs vagy, lehetsz bár fiatal vagy reg, gazdag vagy szegény, beteg vagy egészségeS, egySZerre fogod tenni mindkettót. Ráadásu|, ha nagyon bc!lcs vagy' mindezt rigy teszed, hogy az a k rnyezetednek is orcimet okozzon." Tehát tegye azt on is, amit konnyebbnek tart de lehetósé.e szerint mindkenót. Legalábbis addig, amíg az anyagi védettsége nincs biztosítva. Ha ezt eléri, akkor az tfe|ét már megtette. Ami ezután jon, az már viszony|ag e.eyszer . Mindig a kezdet anehéz, amikor ameggyízódésein, a szokásain változtatni kel|. A kezdet nehéz, de később m,ár aneheze is k nnyíí.A takarékoskodás nem ordongcisség. De ha eddig nem foglalkozott ezze| a témával, gy az egész idegennek és kicsit értelmetlennek tíínhet. A megtakarított pénz |i.eyes befektetése már bonyolultabb. De ez sem fog nehezére esni tnnek. mivcl lcteznek egyszerríbefektetési formák. és tnnek jÓ tanácsadÓi, hozzáért isnlcrósei és megváltozott szokásai lesznek. 191

Mi a teendc5 az anyagi védettségétszolgá|ot6kéve|? A tÓkéjét akkor tudja megfe|elóen kezelni, ha rendelkezik egy tervvel,

egy filozÓfiával. Mielótt a befektetési fl|ozőfiájátefejezetvégén megfogalmazza, eI kell készíteniea hiányzÓ két pénzi'igyi tervet. Rtgzítstik még egyszer a kiindulási alapokat. Emlékszik még, hogy a 6. fejezetben mit beszélttink meg az adősággal kapcsolatban? Legalább 5O ooo márkára van sziiksége, amirÓ,l senki nem tud. Ennek egy részéhezkcinnyedénhozzá kell tudni jutnia, például tegye be egy banki páncélszekrénybe. A másik részt fektesse be, de gy, hogy adott esetben ezt aZ Cisszeget is problémamentesen |el tudja venni. Ezt apénzt mindenesetre nagyon biztonságosan kell e|helyeznie. Ha kis kockázatot vállal, a hozam is kicsi lesz. De itt elsősorban az on anyagi védettségérÓ1 van sző. Ezért ehhez a pénzhez csak végsziikségesetén nyriljon hozzá! A spekuláciÓnak itt nincs helye. A befektetések célja az éves hozam. A spekuláciÓ egészen más terméSZet . Itt azértvesz valamit, hogy eladás esetén nyeresége legyen, a k ztes idÓben nem származik belóle vedelem. Ezért egy ház vagy egy drága őra vásárlása nem befektetés, hanem spekuláciÓ.

j

A Coca.Cola t
ga után. Eztpéldázza a Coca-Cola

t

rténete iS.

A Coca-Cola Dr. John Styth Pemberton. Cukorb ől, ',feltalálÓja''

v,tzb61,

egyfajta mogyorÓből és egy kis koffeinbő,l sszeállított egy italt, amely véleményeszerint minden idegi eredetrí betegségre, így fejfájásra, briskomorságra és hisztériára is -eyÓgyír lehet. Aki Coca-Colát isz1k, az egyszerÍíenj ő| érzi magát. Sajnos, a doktornak a73,96 dolláros reklám ellenére csak 50 dollár értékríCoca-Colát sikertilt értékesítenie,és ez az arány a kcjvetkezó 5 évben nem változott. Tőke hiányában, és nem bízva a sikerben, Pemberton r eladta a receptet egy atlantai drogistának 2300 dollárért. Candler győgyáru-kereskedó elegendó vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy a Coca-Colát megfeleló mődon bevezesse a piacra. Alig tizenegy évvel késÓlrb eladta a vállalatot receptesttil 25 milliő dollárért Ernest Woodruff bankárnak. Woodruff r elsó dolga az vo|t, hogy részvénytársasággá koka|evelekbÓ1,

-

-

-

-

192

alakította a Coca-Cola céget' Már az elsó évlle lt .l(}

trr

l||rr l

t

It

l||lrr t.r.(c'k

ÍÍrész-

vényttudottkibocsátani.Igyvisszakaptaavétcllirlrl,t.s |.5rrrr||ititltllllirnettő

nyeresége is lett. A nagy gazdasági vi|ágválság |929-Í"6 l937-ig tl|l.t()tt' |)c Incg a legnagyobb válság k zepette is akadt néhány be|cktcttí. Ak i l 932-ben 20 dollárért Coca.Cola részvényt vásáro|t, az |931-bcn l(l() tl
A második terv: anyagi biztonság Elsó céljának, az anyagi védettségnek a megteremtése sok elónnyeljár:

képes átvészelni a válságokat,érzi a védettséget, és felkésztiltnek érzi magát

bármely elóre nem láthatÓ eseményre. E stratégia legnagyobb hátránya, hogy sziikség esetén kénytelen felélni az cisszeget. A válságon ugyan triljut, de kcizben apénze is elfogy. A valődi anyagi biztonság tehát aztjelenti' hogy annyi tókét gytíjt ossze, amelynek a kamataibÓl problémamentesen megél. Kérem' sorolja fel elószcir ismét a feltétleniil kifizetendók ltSégtételeket. Itt még nincs szÓ nagy ugrásrő|, az á|mait majd csak késÓbb, az anyagi ftiggetlenség tervénélvesszt.jk figyelembe. Ebben a fázisban a f6 céI a biztonság. Elérni azt, hogy bármi torténjék is, továbbra is jÓl éljen, és ne kelljen aggÓdnia azért, hogy honnan kerítsen e|6 pénzt. Ha ezÍ' elérte, on már rendelkezik pénzgyártő géppel' már felnevelte aZ aranytojáSt tojő ty kocskáját. Sorolja fel az cisszes szÍ'ikséges havi kiadását és k ltségét:

t93

1' 1akáskcjlcson / lakbér:

Ft

2. élelmiszer / háztartáspénz..

Ft

3, autÓ:

Ft

4. biztosítások:

Ft

5' adÓk:

Ft

6. tartásdíj:

Ft

7. telefon:

Ft

8. hitelek:

Ft

_Fr

9. egyéb: l 0. m egtakar ított pénz (nyaral ás, nagyobb beruházások)

:

l l. továbbképzés: l

Ft

Ft

Ft

havi cisszeg:

Mennyi tokére Van sztiksége? Az imént azt a minimális havi cisszeget számo|ta ki, amely életszínvonala fenntartásához elengedhetetlen' Tudja tehát, hogy mekkora |egyen az az aranytojás, amelyre havonta sziiksége van. Most nézztik meg, mekkora ty k

kellhozzá.

Más szÓval; onnek akkora tÓ,kével kell rendelkeznie, amelyet okosan befektetve, annak kamataibÓ| konnyedén kifizetheti a sz|ikséges havikiadásokat. A kérdésaz, hogy mekkora kamatlábbal tudja ezt a tÓlkét clhelyezni. Mondjunk egész,,ővatosan'' csak nettő 8 száza|ékot, végtéreiS itt a biztonságáről van szÓ. Az okcjlszabály egyszerÚí: Feltétlenti| szÍikségeshavi sszeg x l50 = a tÓke nagysága

Vegytik ismét Horcsog Hedvig példáját' akinek havi 5000 márkára van sztiksége, hogy állni tudja 5000

k

ltségeit. Ehhez az okcilszabály szerint:

DM x

150 = 750 000

DM

tÓ,kére van sziiksége, hogy ennek kamataibÓl fedezni tudja az életét.Ehhez a 750 000 DM tÓ.kéhez soha nem szabad hozzány,i|nia, mert csak akkor tudja az aranytojásokat produkálni, ha ebbÓ1 egyetlen márka sem hiányzik. Ezt

aZ

SSzeget minden számításánál figyelembe kell vennie, és ezen feltil kell 194

ságátjelenti!

Feltétleniil sziikséges havi osszeg

x

l.5O =

tÓ.ke

Képzelje el, hogy már sszegyríjt tte ezt a va.qyont. Hogyan tcjltené a napjait -I;t segítsek egy -Ft biztos tudatában? Engedje meg' hogy kicsit aképze|eté-

e tÓke

nek.

Ft Ft

2. adomány, rászorultak segítése:

még további tsszegeket félretennie ki-i|cin Í.c Ic: llt'szt.t z t.st,k r t'' i I Ic( vc szabaclsága eltc;ltésére.750 ezer DM osszeggel tclrlit tí t'It.tlt' ltz ltrtyltrli biztonság állapotát, már képes a tÓkéje kamataibőI Itrcgc.lrri. í1''y cIlrrÚ|ctilcg tnár nem is kellene dolgoznia. Most. kérem. számo|ja ki azt az cisszcgct. ltlttr..Iy ;tz {)rr lrnyagi bizton-

Tegytik fel, már csak hat hÓnapja yan aZ életébÓ,l. Mivel tcjltené ekkor az idejét? Kivel akarna találkozni, hová akarna elutazni' és mit szeretne még mindenképpen megvalÓsítani? ValÓszínrl1eg sokkal tovább fog élni 6 hÓnapnál, de on sem él rokké. Tegye fel ma.gának a kérdést: Ha ismeri a v gyait, éS tudja, hogy ezek megvttlősíttíscit csak a pénzhi ny g tolja, akkor miért nem adja meg a pénznek a nekikijdrrifigyelmet? onnek járegy hely a napos oldaIon'ezze|adosacinmagának. Az imént on által leírt tÓke dontó változást jelentene az életében.Kép zelje el, hogy már rendelkezik ezze| a vagyonnal. Vajon hogyan telne így egy napja? Ugyanazt a munkát végezné,vagy esetleg valami egészen mást? Assisi Szent Ferencet, mikozben fÍ.ivet kaszált, megkérdezte egy SZerZe. tes barátja, hogy mivel foglalkozna most, ha tudná, hogy egy őra mrilva meghal. O azt vá|aszolta: tovább kaszálnék. Nem azt mondta, hogy gyorsabban dolgoznék' vagy befejezném, vagy ottha.eynám a munkát. Nem: tovább kaszálna. Es miért? Azért, mert ez a tevékenység egyszerííenciromet okozott neki. Ha anyagi biztonságát nem egy szerzetesrenden bellil képzeli el, akkor kénytelen lesz megteremteni a saját tÓkéjét, amilyen gyorsan csak |ehet.

Ön tartozik magának a joléttel Hét év mr-i|va anya-ui helyzete vagy semmit nem változik, vagy pedig már megtette a legfontosabb lépéseket.A ma kifejtett igyekezet és befektetett energia k rtilbeltil hét év rn lva érik be. A pénzhiány az elsódlcgcs oka annak, hogy az emberek nem azza| foglalkoznak, amivel szerctnérrck. Ez elkeserítóés iszony energiapocsékolás. A legszomor bb' hogy i,qttlín .jrik csak akkor vagyunk, ha szeretj k is a:t, amit csintilunk. Aki Itrcg e 9yszcr sem végzett olyan tevékenységet, amely

l9s

e|ejétő1 fogva cirommel t lt tte volna el, és érezte vo|na a munkája értelmét, Soha nem fogja felismeri az cinmagában rejló lehetóségeket. Mindig apénz hiánya azoka annak, ha az emberek nem teszik meg a d n-

tó lépéstannak érdekében, hogy olyasmive| foglalkozzanak, ami circimet hoz számukra'

gy jteni' vagyis olyan helyzetet létrehozni, aIllc:lyIlt.ll lrz ltttylr1liltk

tóke 125.000

Amilyen gyorsan csak lehet, teremtse meg anyagi biztonságát.

o

. o o

o

Amint elérte anyagi védettségét,fektessen be minden zéséreá||ő építhesse.

-

pénzt annak

rende|ke-

érdekében,hogy anyagi biztonságát

fel-

Miután me gteremtet te az any agi b iztons á gát, a tókéjéhez s oha tob. bé nem nyrilhat. ott élhet, aho| szeretne, azza| foglalkozhat, amivel akar' és mégis ki tudja fizetni minden számláját.

Kizáról'ag olyan tevékenységeknek szentelheti magát, amelyek

romet okoznak, és megfelelnek a tehetségének. Tekintse érvényesnekmagára W. Clement Stone mondáSát: ,,Aki

képtelen takarékoskodni, az nem érdem|i meg, hogy értelmes éS intel l i gens embernek nev ezzék.', Két lehetóség áll rendelkezésére: l. Hagyja, hogy az idó dolgozzon onnek, és így kényelmesen, 20 év alatt e|éri acé|iát. 2. Ú jra és jra átolv;S a a7 ' fejezetet, az ittleírtak szerint doigozik, és megt bbszorozi a jovedelmét. Így a cé\ját akár 7 év alatt is elérheti.

A kovetkezó oldalon |év6 táblázatban egy pillantással |átni fogja, mekkora havi0,67 vo) kamat mellett, hogy havi kciltségeit fedezni tudja. A felsorolt adatok feltétele az,hogy idÓ,ben elkezdjen takarékoskodni. Az 5. fejezetben már |áttuk, hogy létezik profi- és amatórstratégla. Ez utőbbi a rovid lejáratri szerencsére koncentrál. A profi tervezés viszont a hosszri távri célokat tartja szem előtt. Tudjuk, hogy az anyagi helyzet az é|et minden terÍ.jletétbefolyásolja. A m kedvelÓk a jelenre figye|nek, és elfelejtik, hogy a jtivÓ,ben is élniÍ.ik kell. Ennek kcivetkeztében állandÓan ugyanazokkal a problémákkal viaskodnak. Miért? Mert elmulasztottak érteImes mÓdon takarékoskodni. oénzt tÓ,kére van szi.iksége évi 8 száza|ékos (azaz

t96

je-

Ahozzáértfl
Fontos tanács

o

rrcrn

lentenek problémát.

DM

havij

vedclcnr 833

250.000 DM

1.667

375.000

DM DM 625.000 DM 750.000 DM 875.000 DM r.000.000 DM 1.250.000 DM r.500.000 DM 1.750.000 DM 2.000.000 DM 2.500.000 DM 3.000.000 DM 3.500.000 DM 4.000.000 DM 4.500.000 DM 5.000.000 DM 6.000.000 DM 7.000.000 DM 8.000.000 DM 10.000.000 DM 15.000.000 DM 20.000.000 DM 2s.000.000 DM 50.000.000 DM 100.000.000 DM

2.500

500.000

3.333

DM DM DM DM

4.t61DM 5.000 DM 5.833 DM 6.661DM

DM DM I1.667 DM 13.333 DM 16.667 DM 20.000 DM 23.333DM 26.661DM 30.000 DM 33.333 DM 40.000 DM 46.66'7 DM 53.333 DM 66.667 DM 100.000 DM 133.333 DM 166.667 DM 333.333 DM 8.333

10.000

666.661DM

a felelósHa már itttart az olvasásban, látnia kell, hogy nincs kibtivő tn kezében van. Az é1etér6maga,d nt. Bármikor megváltoztathatja eddigi nézeteit, élhet rij eszmék szerint. Es most nézzik az álmokat!

ség az

1,91

Harmadik terv: anyagi ftiggetlenség Elképzelhetó, hogy az anyagibiztonság elérése az orr lcgmagasabb célja. De az is |ehet, hogy valÓdi ftiggetlenségre vágyik. Ebbcn az esetben ismereteket ke|1 szereznie ebben a témában is, hogy anyagi f|iggetlenségének tervét elÓkészíthesse. Itt már az álmairÓl van szÓ. Tudja-e, hogy a legt bb ember azért nem valÓsítja meg aZ álmait, mert soha nem gondolja át, mennyit kellene,ehhez tennie? Fogalmuk sincs arről, hogy mennyibe keriilnének az lmaik. Eppen ezért szeretnék most ezze|fog-

lalkozni.

Soha ne ny lion a tokéjéhez! El ljárÓban |e kell sz geznÍink egy fontos

alapelvet: az aranytojást tojÓ tyrikját soha nem szabad levágnia! Még csak aprő darabkát Sem nyesegethet le belÓ,le. Vagyis: nem nyrilhat tobbé a t6kéjéhez.Álmai megvalősítására csakis az aranytojásokat használhatja, így azoknak elegendően nagynak kel1 lenniÍik ahhoz, hogy az tn álmainak koltségeit fedezzék. Ha például házat Szeretne vásárolni, ezt minden bizonnyal konnyedén megtehetné a vagyo. nábÓl, ha már elérte azanyagi ftiggetlenséget. De ezáltal csokkenne a tÓkéje' és tn ezt nem akarja. Ezért minden beszerzést a tÓ,ke hozadékáből tanácsos megvalősítania. Ez a havi kamatokbÓl megoldhatő.

Számolja ki, mennyibe kertilnekaz á|mai! 1. Írjon egy listtit arről, hogy mi minclenre vágyik! Ne mérlegelje, hogy mennyire reálisak ezek a kívánságok! Most csupán azt szeretnénk meg. nézni' hogy mik a vágyai, és mennyibe kerij|ne a megvalÓsításuk.

2

Írja le minden egyes tétel ut n, hogy mennyibe keriilne annak megvalősít(tsa!

() (l( X) |l|\l Ittlz:ttlt sziikscges C'SSZeget 50-nel elosztva látja, hogy havtlltllt .l ahhoz, hogy fedezze a kamatokat és a t()rIesztt.sl' r.r't'tl Irt.lti|-

Tegyiik fel, hogy szívesen utazik aklir ('vt'rltt. ltl|lItsziit is' ltttti tisszesen 70 000 márkába keri.il. Ezt aZ CiSSZegct l''vt'l t.ltlszlvlr .\ t.].] l)M az ered. mény; ennyit kell havonta félretennie altll
4. Írja fel valamennyi folyamatosan .f.clncriiIií tílltttttl k ltségét,amelyek anyagi fi.iggetlenségének eléréseután is l.cItrtrttaraclnak! A jovÓ,ben ezeket is az aktuális kamatbevételekbÓ,l kcll kit.izctnie. A tervezésnél figyelembe veheti azt az osszeállítást, amclyct az anyagi védettséggelkapcso Iatos számításokhoz készített,de ne fclcdje, magasabb életszínvonal nagyobb koltségekkeI j ár. Írjon fel tehát mindent, majd adja ossze aZ egyes tételeket, hogy megál|apíthassa, mekkora kamatbevételre lesz havonta sztiksége ahhoz, hogy mind. ezeket ki tudja majd fizetni.

Vágyak

Beszerzési ár

I. ház 2. nvara|Ó 4. autÓ 5. 6. 7. 45.

A vágyaim megvalÓsításához sztikséges osszeg havi részletei: Ft

3. Gondoljon arra, hogy a ty kpénzéhez soha nem akar hozzányű|ni, ezért minden nagyobb kiadást csak a kamatokből fedezhet. SzámoLja ki tehtit, hogy ctz e7yes tételekhez mekkora hozam sztikséges! Hogy e.eyszerrísír siik a dolgot' azt javas|om, hogy az ingatlanoknál |20-as, minden más tételnél50-es osztÓt alkalmazzon.

tn egy házat Szeretne venni 2'6 milliő márkáért' Ezt az osszeget I 20-szal elosztva azt kapjuk, hogy 2 I 666 DM hozam sz[ikTegyiik fel például, hogy

séges havonta a kamat és a 4_6 70-oS tcirlesztés fedezésére.

E'zenkívÜl még egy 480 000 márkás hajÓt is Szeretne vásárolni' Ezt az 198

Havi részlet

t99

Allandő

k

|tségeim havonta:

l. élelmiszer / a háztartás 2. alkalmazottak: 3. autÓ:

k

ltsései:

Ft

Ft Ft Ft

4. biztosítások: 5. adők: 6. telefon: 7 ' nyaralás: 8. kisebb beszerzések; 9. szÓrakozás: l0. ajándékok: l 1. továbbképzés: 12. adományok, rászorultak se gítése : l3' egyéb: állandÓ ktjltségeim c!sszesen: a vágyaim megvalősításához sztikséges havi osszeg: az any agi fiiggetlenség e|éréséhez szÍikséges osszeg havonta:

_Fr -Ft _Ft _Fr

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Tudja tehát, hogy ennek ftnanszírozásához mekkora aranytojásra van sztiksége' Ebból pedig megállapíthatÓ, hogy ehhez mekkora tyrík, vagyis milyen cisszegríjÓl befektetett tő'ke kel1, amely képes havonta annyi kamatot hozni, hogy az a listán szerepló valamennyi tételt fedezni tudja. Számoljon ismét 8 vo éves (0,67 vo havi) kamattal. Ebben aZ esetben az on által havonta igényelt cisszeget l50-nel megszorozva kapja meg azt a pénzmennyiséget, amelyre vágyai kielégítéséhez sztiksége van:

_Ft

x

150=

Ft

Ezek után azt kell még végiggondolnia, hogy hogyan tudja legjobban befektetni ahhoz, hogy céljait elérhesse.

a

tókéjéta lehetó

Az on beÍektetésistratégiája Elkészítette a három egymásra éptiló pénziigyi tervet. Mindegyik terv

más befektetési stratégiát igényel.

Az anyagi védettségné|ne kockáztasson! Amíg el nem érte az anyagi védettségállapotát, addig semmiféle rizikőt nem szabad vállalnia. Válasszon tehát kockáz()tmenteS befektetéseket! Már 200

itt is figyelemmel kell lennie arra, hogy a kockrrzrrlot por lrrsszir. Soha ne tegye apénzétegyetlen befektetésbe, mÓg lrkkrrr'st.ttt, Itlt t.stt1xitt l000 DM is az cjsszes vagyona. Gondoljon arra, htlg.l, tt ktlt.ktt.ttttttt,.qtl't:! s egy ttal a nyereség esélyeit is n veli!

A biztosítáSok ilyen kockázatmentcs lre lcktctc'srrck számítanak. A viszonylag alacsony hozam miatt azonban ne tll [' rtlc tltcs l 0 . . . 20 százaléknáI tobbet biztosításokba invesztálni. VálasszoIt tllyan biZtoSítáSi k tvényt, ame|ynél a biztosítáSi védelem alacsonyabb ÍilkLi, illetve teljes mértékben hiányzik. Aján|atosak a nagyobb, tobb éve bizonyítottan jÓlm kodóbefektetési alapok is. CélszerÍí,ha elsótervét csupán konzervatív részvényalapokra, il|etve vegyes alapokra kor],átozza. Ragaszkodjék ahhoz, hogy az anyagi védettségszakaszában a biztonság ál|jon az elsóhelyen. Ennek érdekébenkénytelen alacsonyabb nyereséggel megelégedni .Készpénzénekegy részétpedig tartsa széfben!

4o4o_2o az on anyagi biztonságáért Az anyagi biztonság e|éréséhezmár más befektetési stratégiát kell választania. Ugyan 40 száza|ékot még így is kockázatmentesen invesztál, de a pénze további negyven száza|ékának elhelyezésénélmár megengedhet magának egy mérsékelt kockázatot. Azá|ta|, hogy pénzéthosszabb idóre is le tudja már lekotni, a Cost-Average hatás képes a kockázatot jelentós mértékben cscikkenteni. A fennmaradÓ 20 százalékkal kockáztath at, eZ azt je|enti, hogy pénzét nagy nyereséget hozÓ, de kockázatban is gazdag befektetésekbe teszi. I|yen például az Emerging.MarkerFonds, illetve a ki'ilonb ző or. szágokra specializált befektetési alapok. A kockázatot itt iS csokkentheti a Cost-Average hatás. Ugyanakkor e befektetési formákban őriási nyereségekre is szert tehet. Fontos tehát, hogy az anyagi biztons g eléréséhezsziikséges pénzét soha ne fektesse be ttílzottan kockdzatos vagy spekulatív tigyletekbe. Az anyagi biztonságára félretett osszeghez egyszeríÍen soha ne nyriljon, illetve csak rigy szabad befektetnie, hogy az semmiképpen ,,ne risszon el''. 50 száza|ék kozepes és 50 száza|ék magas kockázaIaz anyagi f ugget|enségért Ha már e|érte az anyagi biztonságot, pénze egy részétsaját anyagi fi.iggetlenségének megalapozására fordíthatja. Itt már nagyobb kockázatba is

olyan befektetéseket keressen, amelyek hozama legalább 20,. .30vo-os,és még ha veszítene is egyik vagy másik tételen, bóven kár-

belemehet.

201

pÓtolni tudná más befektetéseinek magas hozama. Ezen a téren is léteznek jÓl bevált, ismert alapok, amelyek az utÓbbi években átlagosan évi 30 c/o-os nyereséget hoztak. Elképzelhetó' hogy minden cisszeesktjszik on ellen, de ez sem jelent tragédiát, hiszen a tÓkéjének mindig csak egy részétkockáztatja' az anyagi biztonsága nem kerÍ.il veszé|ybe' tsszefoglalásként prÓbáljuk mindezt elképzelni három vod r segítségével.

Megjegyzés: e|őszcir mindig az elsővodrot t ltse meg, és csak azután a másodikat. A harmadik vodor feltoltésérekizárÓlag (az on anyagi biztonságához sztikséges pénzt tartalmazÓ) második vodor trilfolyő vizét használhatja, így anyagi biztonságát soha nem kockáztatia. Anyagi véelettség (készpénz'széf)

Kérem, ne olvasson tovább, amíg határtlztlt t t|(ltllt.st ltt'ltt Itr ru ! l lir cgyszer d nt tt, azazt1e|enti, tisztában van velc' lr
. Ha |átjuk a cé|t, észrevessziJk a |ehetcíségeketis

Anyagi biztons(tg

1

(biztos befektetések , 12 száza|ékos hozam)

Ha dont tt egy dolog me||ett, abban a pi|lanatban más szemsz gbÓirnézi a kornyezetét. Minden mozzanat rij jelentést kap' Á||andoan azon gondolkozik, hogy ho.eyan tudná a komyezetében végbement eseményeket cé|jának me-gfelelóen integrálni.

Anyagi ftiggetlenség (kozepes és magas kockázatLi befektetések,20 ' ' ' 30 százalékos hozam)

Minél pontosabban foga|nazza meg célját, és minél inkább elkotelezi

magát meIlette, annál gyakrabban tcszi fcl a dontőkérdéseket: Hogyan érint ez engem? Hogyan tudok azonnal cselekedni?

2. A cé|ok a mego|dás felé irányítanak befektetési filozőfiát kcjveti, nem lesz baj. on mindig a biztonságos oldalon marad, mégis megvan a lehetósége, hogy álmait megvalÓsítsa.

Haezt

a

Ha ismeri a cé|t, az t Íelétmár megtette Elérkezett a pillanat' hogy a d ntó lépéstmegtegye,

s itt az idó, amikor dÓntenie kell. Biztos benne, hogy valÓban akarja az anyagiftiggetlenséget? Képes magát e cél érdekébenelkcitelezni? Érzimagában a hajlandÓságot, hogy azokat a célokat, amelyeket az imént felírt, addig-addig vizualizá|ja, amíg e célokat muszáj lesz megvalÓsítania? 202

Általában tríl hosszti idót toltiink el egy prob|émával. Ha látja

a

célt, egy-

szerÚíen nincs is ideje toprengeni, hiszen egyre kozelebb szeretne kertilni a

cé|jához, így ál|andÓan keresi azUtat és a megoldáSt.

A célra koncentrál, ás

etto,l egyszeriben megsz[ínik aféIelem, hiszen tudja, mit akar.

3. Akinek cé|ja van, az nyerni akar ajátékban Nagy akiil nbség ak z tt, havaLaki azért jtítszik, hogy neveszítsen, vagy azért, hogy nyerjen. Gyakran már az elsó találkozásná| érezzŰk valakin, hogy nyerni akar, vagy csupán nem akar veszíteni. Érezni ezt a beszédébÓ,l,

látni a szemén, a járásán.

203

A nagy célok nem engeclik nrcg, hogy méltatlanul' jelentéktelen lényként tengódjiink. A maximumot kell ny jtanunk. Azért éljen' hogy gy6zzon!

4' Minden fontossá vá|ik annak, akinek cé|ja van A céltalan emberek mottÓja: ,'Ha valami csak egy kicsit rossz' az még

>elmegy<''' Akiben él egy cél, annak egyszerre minden mozzanaL, minden esemény, minden részlet fontossá válik. Vegytik például a profi kerékpárost. KizárÍ., hogy verseny elótt azt gondolja: ,,Egy kilÓ trilsrily még nem baj''. Egy profi soha nem gondolkodik így, mivel tudja, hogy hegymenetben minden folosleges kilÓ által sorsdcintóperceket veszíthet. Ne feledjtik: ha ismeri a célját, egyszeriben minden fontossá válik. Nincsenek t bbé lényegtelen dolgok, hiszen valami vagy kozelebb viszi a céljához, vagy még jobban eltávolítja attÓl. A semlegesség megszíínt. Már megállapítottuk: mindennek az alapja a határozott dcjntés. Csak cinmagát csapja be az, aki azt mondja: ,,Késő,bb is el tudom dcinteni . . .,, Azzal is hatdrozott, ha (most) nem dijnt, hiszen tigy hatcíroz, minden marad a régiben, nem v(íltoztat semmin, így a céljtítől egyre jobban elt volodik. Tehát dcintson most!

Nehéz e!érni az anyag. Íl'iggetlenséget?

kellemesebben az idót, mikcizben lassart, tlt. lrlzlrr:,lrll It.lt'lt. siillyctl. |,cdi-q

tudja' hogy jobban tenné, ha felelósséget vlilllrllrlr t rtt ttt:t1';it:t t. tis tlte gkcresné a legjobb utat a napos oldalra." Az embereket elégedettségi fokuk és ke.rryclrlrcssÚgiik kiil(irlbtzteti meg, és választja el egymástől. Soha ne engccljiik' |ttlgy irz (tIrclcgi.iltség ná legyen rajtunk! Attől még nem lesz jobb a világ, ha csak 1rlrtlclcltlzunk rőla. A saját lehetőségein beltil mindenkinek cselekednie kcll' Itt nem arről van sző, hogy megprÓbálunk valamit, vagy reménykedtink abban, hogy va|ami majd csak torténni fog, hanem arról az elhatározásr l' amelyet mindenkinek onmagának kell meghoznia, azaz,hogy vállalja a felelósséget a saját tehetségéértés a saját álmai valÓra vá|tásáért. A mi feladcttunk nem az, hogy beszéljtink és dlmodozzunk egy ,,mocs r nélkiili', vildgről, hanem hogy megvalősítsuk azt,Igaz emberekre van szi.ikségtink, akik állják a szavukat, akik megvalÓsítják az á|maikat.

A félelem rossz tanácsado Tudja, mi tartja vissza a legtobb embert, hogy azt az életet élje, amelyet megálmodott? A félelem. Fé|elem a hibáktÓl' a kudarctÓl, attől, hogy kínos helyzetbe kertilnek, hogy onmaguknak és másoknak csalÓdást okoznak. Az ilyen emberek rettegnek a hibás d ntésektÓ,]. Ne engedje, hogy d ntéseiben a félelem befolyásolja! Kudarc nincs. Igen, jÓl o|vasta, kudarc nem létezik. oprah Winfrey, híres amerikai showszakértó ezt gy foga|mazta: ,,Szerintem kudarc nem |étezik. Hiszen soha nem lehet kudarcnak nevezni azt,ha valakinek a megvalősítás cir met oko'

Nem kétséges,hogy nehézségekkel kell szembenéznie. De ennél sokkal nehezebb, ha nem éri el a célját. Nehéz dolo-q fejleszteni nmagunkat, de ennél még sokkal nehezebb lassan elsorvadni. Rossz rigy élni, hogy nem tudjuk, mire vagyunk képesek. Csak akkor érezzuk, hogy valÓjában mit je|entazélet, ha mindent beleadunk. Csak akkor érezzuk,hogy nem véletleniil jotttink erre a világra, és az élettinknek van értelme. Még véletlentjl sem akarnám azt sugallni, hogy mindez kcinny . De annak az életnek, amelynek érezzuk az érÍelmét,nincs alternatívája. Heinz Kcirner ír1a J nos címrík nyvében: ,,Mélyen magában mindenki érzi,hogy el kellene hagynia a posványt, és a napos oldalon kellene élnie. De a félelem a naptő|, a szabadságtől, a saját lehetőségeinktÓ1 meggátolbennlinket abban, hogy elhagyjuk a megszokott kornyezetet. A rettegés elviselhetővé teszi a sotétséget, a mozdulatlanságot, sót még a mocsár brízét is. És kozben napről napra mélyebbre siillyediink a mocsárban. Minden egyes így elt lt tt nappal egyre nehezebb lesz kikecmeregni ebbÓ,l a helyzetbÓ1. Így aztán mindenkt azza| fog|a|kozik, hogyan tegye a brízt elviselhetóvé, hogyan bírja ki a koszos, ragadős posványban, és hogyan t ltse el a lehetó leg-

Anélkti| kell cselekedntink, hogy rettegnénk a hibáktÓl. Ne arről ismerjenek fel benntinket, hogy nem kovettink el hibát, hanem arről, hogy nem adjuk fel.

204

205

zott". Kudarc tehát nincsen, csak eredmények vannak. A tanácsért hozzámfor. dulők k rtilbe|Í.il 70 száza|éka a kudarctől valő félelem miatt nem képes nekivágni az ismeretlennek. Pedig a világon szinte minden siker kezdetben fiaskÓként indult. Itt az idó, hogy megváltoztassuk a kudarcrÓl és hibákrÓl vallott nézeteinket. Trjl sok embert tart vissza a hibás felfogás attÓ|, hogy nyertesként járjon a világban.

A hibák jok

Amikor az IBM alapítÓját' Thomas J. Watsont megkérdezték' mi az Litja vállalaton bclÜli elÓ.bbre jutásnak, azt válaszolta: ,,Kcivessen e l kétszer anya

nyihibát!''.

A sikeres emberek t

rténete mindi-e a hibák tcirténete is' Edison, az izzőlámpa feltal álőja, mintegy ki lencezer félresikerÜlt kísérlete után, barátai érdeklődésére,hogy ,,Csak nem akarsz tízezredszer is kudarcot vallani?'', ktjzolte: ,,Nem kudarcrő| van itt sző, csak arrÓl, ho.ey ismét megismertem egy mÓdját annak, ahogyan azizző|ámpa nem mrikcjdik. És minden egyes kísérletemrévénkozelebb kertilok a felfedezésemhez.''

Gerd Mijller, a híres német focista, azzal vonu|t be a futball t rténelmébe, hogy a legt bb gÓl az ó nevéhez f(Íz6dtk. Ugyanakkor a ne-eatív StatiSZtikában is ó áll az első helyen, rnint a legtobbszor melléltvó focista. Aki nem adja fel, arra aZ utőkor mint jelentós személyiségrefog visszaemlékezni. A lényeg nem a hibák elkeriilése, hanem a cél lelkiismeretes megvalősítása' Lehet, hogy n sok őtmenetileg sikeresen feltartőztatjrik, cle hog.v mcgríll-(, (t:Í eg.ve(liil tn dijnti el.

Valoban vágyik az anyagi fÜggetlenségre? E kérdésrnegválaszolásához elószor nézzuk meg, mekkora a milliomossá válás esélye? A németországi milliomosok a kovetkezőszakmáből keri.ilnek ki:

o o o o o

7

4 száza|ékuk vállalkoző,

|0 száza|ékuk vezetómenedzser (a legfelsó vezetíi rétegbÓ,l), l

Neengedje'hogyhatalrnábakerítscllk()(.l\;|/l.l|'|'ltlI megalázÓbb. mint egy minimális koI-tcc1lt.r., ;tl:t1r;.rtt érzijnk igazi elégedettséget,ha mindcnt llt.It':ttItttt|'

r,.tIrrlt.lt.It.rrr!Nittcs Ir.r.|1 1.11'1

('slrk lrkkor

Csak az nem kovet el hibát, aki semmit sem csinál Egyik mentoroÍn SZerint: ,,Ha nenl kiivt'tsz L'| |rrlllit. cz azt jclenti, nerr-t kockáztatsz eleget' és nem hozod ki nraglrt|llril lr le gjtllrbat..' Nagyon fontos, ha van egy párt|og(lItk' rtte t.t il IllcIltor kcpcs a le-et bbet kihozni belÓ,ltirrk. Véleménye néha igcrr rclsszttlcsik. clc csak a pártfogÓnktÓl hallunk olyasmit, hogy: Aki nen kockiiztat' aZ lle nl csinál semmit, nincs semmije, az egy senki. A siker felé vezetó rjt hibákkal van kikovezvc, de hihetetlcniil kitágul az életijnk, ha nem fÓlrink a tévedésektÓ,l. Minden más értelmet kap abban a pillanatban, amikor megszabadultunk a félclmeinkt
0 százalékuk szabadfoglalkozásri (elsósorban orvosok' építészek,

Í'igyvédek)' 5 száza|ékuk iigynok, 1 százalékuk egyéb.

Fontos tanács

E'z a felsorolás két dolgot mutat. Elószor is azt, hogy szinte csak akkor van esélye milliomossá válni, ha vállalkoző, illetve alkalmazottként csak abban aZ esetben, ha nagy cégek felsó vezetésének ta.eia.

Másodszor: a rneggazdagodásra leginkább a vállalkozÓk esélyesek. Sok hátrány és kockázat is adodhat abbÓl, ha on vállalkozÓ lesz. ugyanakkor négy milliornosbÓl három a vállalkozői rétegbÓ1 kcriil ki. Ezért mondta Paul Getty, korának leggazdagabb embere: ,,Egy.két kivé. teltÓ,l eltekintve, valÓdi nagy vagyont csak akkor tudunk felépíteni,ha saját '''; Es itt válnak szét az eltéró szemléletek. Ugyanis t bbvállalatot alapítunk''. re Val] sziikség, mint egy kicsit takarékoskodni vagy befektetni. Nem elég elindulnia ajő irányba, hanem ajci irány felé egy nagy ugrást kell tennie. 206

MiclÓtb

hozzot^l dontést arrÓl,

hogy anyagi fliggetlensé.lben kíván él-

ni!

o Soha ne elégedjen mcg kcvesebbel. mint a legjobbal! o Ha a célt isme ri, észrevcszi a lehetóségeket is. o Azért játszik. hogy nyerje n. o A legkisebb részlet is jelentóséget kap. Minden fontos! o Koveti azt az elvet, hogy a legjobbat kell tnmagábÓl kihoznia. o Nem fél attÓl' hogy hibázik. . Nagyon gazdaggá válni csak vállalkozÓként lehet. 201

A kovetkező

fejezette| abban szeretnék segíteni onnek, hogy ha már egyszer dcjntcjtt, nehogy meggondolja magát. A siker egyik legfontosabb kritériuma.egy olyan k rnyezet kialakítása' amely a legmesszebbmenÓkig támogatja Ont.

',:. ': :

.

':'

a a

A Íejezet |egÍontosabb gondolatai

o o o o

o o o o o o o o

Aki leírta céljait' és dcjntést hozott,

Abban biztos lehet, hogy nem várt események mindig bekovetkeznek. Minél elÓtb meg kell teremtenie azanyagtvédettséget. Ezze|tartoz|konmagának, azegészségének,ajÓ lelkiállapotának és a családjának. Az anyagi védettségaz er6 pozíciÓjába helyezi ont. Nem tudhatjuk, mit tartogat számunkra a SorS, de ha megfelelóen felkésztiltÜnk rá, még a sorscsapásokat is stílusosan tudjuk fogadni. Mindaddig, amíg nem érte el az anyagi védettséget, a pénztigyi tervezés. re nagyon oda kell figyelnie. Arisztotle onassistÓl származlk a mondás: ,,Ha rijrakezdeném, mindent ugyanrigy csinálnék, egy kivétellel: jÓval korábban keresnék magamnak egy jő tanácsadőt.''

o o

a./''.|/, ||| \() sz:tz;tIt.k;tt rrriir.

A boldogsághoz két t vezet. Vagy cs kkentjiik vágyainkat' vagy nciveljÜk lehetóségeinket. Ha bolcs vagy, mindkettőt megteszed. Az anyagi biztonság aztjelenti, hogy valamennyihavikiadását mataiből fedezni tudja.

tÓ,kéje

Inegtette,

hiszen: 1. ha látjuk a célt, egyszerre észrevessztik ;r Iclrt.ttlstir'.e kct is; 2. a cé|ok a megoldás felé irányítanak; 3. hacélunk van,azért játszunk, hogy rrycriiirrk; 4. minden fontossá válik' ha cé|unk vaIr. Ne engedjtik, hogy az nelégtiltség rirrii lcgycrl rirjtunk! Nem az a lényeg, hogy ne kcivessiink cl hibákat, hanem az, hogy megva. lÓsítsuk a célunkat. EgyedÍil tn donti el, hogy hagyja-e magát az ritrÓl |etéríteni. Ha nem kcjvet el folyamatosan hibákat, az annak a jele, hogy nem kockáztat eleget. és nem teSZ meg mindent. ami tntol telik.

ka-

Igazán jők csak akkor vagyunk, ha azza| foglalkozunk' amit szerett.ink. Akkor ismeri fel a saját magában rejló lehetőségeket, ha hosszabb ideig dolgozott egy feladaton, amely rcimet okozott és érezte, hogy van értel.

me annak, amit csinál. Ér$en a pénzhez: most éljen, de készítse eló a vójét is! Az anyagi védettségeléréséhezlehetÓ1eg kockázat nélktil kelI befektetnie. Az anyagi biztonsághoz keressen |2 száza|ékos hozamií, viszonylag b iZtoS befektetéseket. Az any agi fti.egetlenséghez v ezet6 ton választhat kcizepes és magas kockázatrj befektetéseket, de csak azt at(kéthasználja fel, amelyre a pénziigyi biztonság érdekébenmár nincs sziiksége, és ennek is csak 50 száza|ékát invesztá|ja'

j

o Az

anyagi fi.iggetlensé ghez vezetílegfontosabb lépésennek tudatos elhatározása. Ha most nem dcint, akkor is határozott, hogy mindent hagy a régiben. 209

A mentor és a szakértcÍihá|ozat ,,E'mberek milliÓi álldogálnak

az

ton

ez a7 ó saját

d

ntéstik.

Ha szegény emberekkel veszi korÍjl magát' on is szegény ma-

rad, és azza| to|ti el egész hátralévó életét,hogy a szegénységrÓ1

panaszkodik."

Richard DeVos

Fizikai t rvényszerÍíség'hogy konnyebb valakit lefelé, mint felfelé hrizni. |ehűzzák,hiszen a másiknak csak bele kell Önbe csimpaszkod. nia, és lassan gyis elfogy azere1e. Hosszri távon semmi esélye a gyózelemElÓbb-utőbb

Attől, hogy ezt a konyvet elo|vassa, még nem lesz gazdag. Cselekednie kell, amilyen gyorsan csak lehet. Á legfontosabb olyan heLyzetet teremteni, amely kikényszerítia sikert. Sajnos, a napi gondok a legtÓbb embert visszah zzák. Hiába tudjuk Ligy általában, hogy a probléma egyben a fejlódésre valő lehetóséget is magával hozza, amikor egy konkrét gondunk felmerijl, már egészen másként látjuk a dolgot. A nehézségis tobbnyire ,,éppen rosszkor'' jon, és olyan iránybÓl, ami fájda|mat okoz. Es ha a prob|émák elszaporodnak' pillanatok alatt képesek vagyunk elfelejteni még a legnemesebb fogadkozásokat is.

A személyes kornyezet hatása olyan kornyezetben kell élnie, amely nemho.sy nem feledteti el, hanem ismételten figyelmezteti az ígéreteire.Lehet, hogy jelenlegik rnyezete nem felel meg ennek az elvárásnak. Biztosan ismeri a mondást: Madarctt tollcírőL, embert bardtj ről. Hajlamosak vagyunk tri|értékelnicinmagunkat. Azt gondoljuk, a k rnyezet befolyásával szemben elég erős egyéniségek vagyunk. Pedig kisgyermekkorunktÓl fogva utánzással tanulunk. Baráti koriink, rokonaink és ismeróseink hatása sokkal erósebb, mint ahogyan az tudatosodik benn nk. Képzelje el a kcivetkezó játékot. Fenn áll egy asztal tetején, és ki akarja prőbálni azerejét' Megkér egy gyengébb személyt, hogy htizza le. Vajon ki nyer? 210

re.

E.gyszerritben kifejezve: szegény emberek k ztjtt on is szegény marad. Ha gazdagabb emberekke| érintkezik, gazdag |esz. Akcír elrettentés, ak r példaképformjában, de minden ember élete példa a t bbiek saímcíra. Melvik utat vdlasztia?

Három Íontos csoport Sziiksége van példaképekre, olyan emberekre' akiknek a sikereit megfigyelheti, elemezheti éS utánozhatja. Látnifogja' hogy nekik is mindig voltak példaképeik.A siker ezt a technikáját a kivdlős g modelle',utánzásának'' zéséneknevezik. Ez akifejezéS a Sport teriiletéról származik. Nem cirdongcisség példaképettalálni. Nézze meg, ki a legjobb az tn teri.jletén! Gyríjtse Össze az illetóvel kapcsolatos valamennyi informáciÓt konyvekbÓ1, iijságcikkekbÓ1. Keresse meg a telefonszámát, és kérjen tÓ1e egy találkozőt. Ez ktnnyebben megy' mint gondolná! Sztiksége |eszegy p rfogőra, mentorra is. A kiiltlnosen sikeres emberek 99 száza|ékának van vagy volt mentora. Szeretném onnek megmutatni ebben a fejezetben, hogyan képes a jő mentor gycikeresen megváltoztatni az életÍ'inket. Legutolső pártfogőm egy milliárdos volt. Egy hozzá hasonlő szemé1yiséggeleltoltttt hat hÓnap alatt tobbet lehet tanulni, mint egyébkénttíz

-

2tl

év alatt. A mentor jelentóségét már rcszlctesen méltattam a 4. fejezetben. Most arről lesz sző, hogy hogyan lehct Ós érdemes dogozniuk egymással. Sziiksége van egy o|yan szakért(íkb(Ílállő kornyezetre, amely képes magával ragadni. Szakértói há|őzata saját teriilettikcjn kiemelkedóen teljesító személyekbÓ1 álljon' akik a tcjbbiek iránti felelósségiiknek tudatában vannak. ErrÓ,l is szÓ lesz ebben a fejezetben, hogy hogyan lehet felépíteniegy i

lyen szakért 6i há|őzatot.

Csak az Önnél sikeresebbek tanácsait Íogadja meg! Legyen tehát a kornyezetében egy mentor, késő,bb pedig példaképek, szakértÓ,k há|ózata. De hová tartoznak azok, akik nap mint nap kcirt-ilvesznek

benniinket? Nekem az a véleményem,hogy kizárő|ag o|yanok befolyását engedjtik érvényesiilni magunkon, akik nálunk sikeresebbek. Kiilonben trilnagy a veszélye annak, hogy gáto|nak

továbbhaladásban. Ha kevésbésikeres emberek megprÓbálják lebeszé|ni a tervérÓ1, illetve circikcisen kritikával illetik, a

egyszerÚíen ne figyeljen oda!

A sikeres emberek megszív|elik a kovetkezó gondolatokat:

o Aki o o

nerejéból nem tud teuesítményt felmutatni, annak nincs joga tanácsokat adni, tnnek pedigjoga van nem odafigyelni. Sikeres emberekkel koriilvéve konnyebb sikert elérni. Ahhoz, hogy gazdag legyen, e|ószcir jÓl kell magát éreznie a gazdagságban. Ennek |egegyszerrJíbb mÓdja' ha sikeres emberekkel veszi koriil magát.

o ''A legjobb mődszer meggyózódni az uralkodő intelligenciájárő|, ha megnézziik a kcirnyezetében lévó férfiakat.'' (Niccolő Machiavelli) o Akkor keress jÓ tanácsadőt, amikor még nincs rá sziikséged! o Ha már eljutottunk odáig, hogy nem azza| tcjrődi.ink, mit szőlnak a t bbio

ek, a lelkiismereti.inkon kíviil nincs, ami visszatartson bennijnket. Csak olyan emberektÓ,l kérdezzen, akik e|jutottak oda, ahoví on eljutni szeretne.

Lehet,

.ey gondolja, ezek a kijelentések tril radikálisak. Mi lesz így a családjával, és hogyan á||ittaztn felelóssége azokkal szemben, akiknek sztikségÍ.ikvan a segítségére? Vannak, akik nemcsak hogy igénylik az tn segítsé-gét,de rá is szorulnak. Ilyenkor terméSzeteSen érzi a felelósségét, és segít' Elképzelhetó, hogy ellentmondást érez a segítség és a sikeres emberekkel valÓ kommunikáciÓ kozott. Ez az ambiyalencia természetes jelenség, mint

2r2

anappalésazé1szakavagyatélésanylir.|)t.t.zt.kttttttr||(.\/(.Illlcgésznek.

Az e|lentétek nem kizárják, hanem kicgeszítik

t.1'ytttitst.

Gondoljon csak be|e: minél nagyobb sikcrckct ttrtl ir slr.jlit rjlctében elérni, annál tobb embernek tud segíteni. Nincs rlirgyttlllr cItig:tc.tcl' ttlint a megszerzett gazdagságot és sikert megosztani az,
Pátfogőm, a mi|liárdos Volt egy idószak, amikor tobb mint egy év alkotÓi szabadságot engedé-

lyeztem magamnak. Ennek legfÓ,bb cé|1a az volt, hogy találjak magamnak egy o|yan elfoglaltságot, amely cjrommel és lelkesedéssel tcj|t el. Így jutottam el odáig, hogy legszívesebben megismertetném azemberek-

kel a pénz világát. Tudtam, hogy elhatározásom így onmagában még nem e1ég á megvalősításhoz. Fejlódn m kel1, és sztikségem lesz valakire, aki ezen a teri.jleten már kiemelkedót teljeSített. Elindultam hát keresni magam-

nak egy pártfogÓt' egy mentort.

A ktil nbilzó tanfolyamokon valő részvétela legegyszerritb mÓdja annak' hogy érdekes embereket ismerjÍink meg. Egy londoni szemináriumon egy amerikai milliárdos tartott beszédet. Kevesebb mint l000 dollár saját tÓtébÓ1 alapította meg olajvállalatát, amelynek értékenyolc év alatt 800 milliÓ dollárra nótt.

Angol vállalkozők elótt beszélt arről, hogyan lehet minden otletet megmások segítségével,mások pénzéb6. Annak idején' amikor valÓsítani egy barrel olaj 40 dollárrÓl 8-ra zuhant, 6 az o|ajvá||alata finanszírozásához egy milliárd dollár értékríhitelt kapott. AzÓta t bb tucat kÍilcinb ző profiltí vállal atnak sikertilt az á|ta\a k idol gozott rendszert meghonosítania. Mik zben hallgattam aze|óadást, elhatároztam' hogy megnyerem mentoromnak. Egytitt ebédeltem vele, majd adott egy telefonos idópontot. Amikor a megbeJzélt idÓ,ben felhívtam, nem kapcsoltakáthozzá. Hiába prÓbáltam veleiobbszor beszélni, csak a titkárnójével és a fő,komornyikjával tudtam pár szÓt váltani. Hetedszeri hívásomnál végre sikertilt személyesen beszélnem vele. Meghívott két napra skőciai kastélyába: vasárnap este l8 Órá-

-

ra kellett megérkeznem.

a személyi titkár fogadott, és elvezetett a szobámba. VenkésÓ.bb jelent meg, és nem rejtette véka alá rossz kedvét. Órával déglátÓm két ijdvozolt volna, azt kérdezte: ,,Miért kell a vasárkedvesen hogy Ahelyett,

A kastélyban

nap estémet onre vesztegetnem?''

Elsó fe1indultságomban

r gt

n arra gondoltam, moSt azonnal elmegyek,

zt)

1|y enbánásm
nem szoktam hozzá

selkedik így. Lehet, hogy csak tesztelni akar? Vizsgá|ja a tííríképességemet?

Arről meggy6z6dhetett, hogy sok mindent kibírok, és vastag a bór a képemen. orákon kereszttil csak sértegetett, és bántő dolgokat kérdezett. Mindenképpen tudni akarta, hogy miért fecséreltem el az elm lt évemet. Végiilelmesé|te egy-két személyes élményét,majd éjjel fél három k
Hogyan talá| mentort, és hogyan vise|kedjék ve!e? A sikeres emberek 99 száza|ékának volt Vagy van támogatÓja. Nézziik példáu| utolső mentoromat. Mit gondol, hogyan tudott felépíteni nyolc év alatt egy nyo|cszáz milliő dolláros céget gy' hogy elótte fogalma sem volt az o|ajrólr? Jő| tippelt. Az illetónek kiválő pártfogÓi voltak, tobbek kcjzcjtt Constantin Gratsos' Aristoteles onassis régi barátja, az onassis Shipping Lines elncike. Ha egy egész élet (Sót tobb emberélet) sikereit éS tapasztalatait szeretné néhány év alatt magáévá tenni, akkor sziiksége van valakire, aki támogatja. A kovetkezóoldalakon l7 praktikus tanácsot talál. Így kcinnyebben megta|álja a megfeleló személyt, és sikerÍil ót a ktzos munkára is megnyernie. 214

1. írja |e, miért Van szuksége mentorrÍl! Legyen koriiltekintóa pártfogÓ.kiválasztlisiirr;il. ( )l.ylrrr valakire van sztiksége, aki sokkal sikeresebb, mint tn, illctvc cily trlyltlt szcIltÓlyre' aki éppen azt a képességett kéletesítette saját rnaglilllrrl' lttltclyrc Orl is szeretne Szert tenni. Válogasson gondosan! Gyózódjcin rtlcg lrrrtil, hogy bízhat-e azi||etG ben, és tudnak-e intenzíven egyiitt dolgozrti. A mentor iránt teljes bizalomma| kcll visc|tctni' arni néha nagyon nehéz. De gondoljon mindig arra: ha semmit nem kockáztat, nem is nyerhet. A ,,kiszemelt'' mentorral csak akkor tudja felvcnni a kapcsolatot, ha on kitartő és kreatív. Ne felejtse, a legjobb nevelÓ,kh z tartoznak a legjobb diákok. Másként szőlva: a legjobb diákok kapják a legjobb mentorokat. Ne keseredjen el, ha nem nyeri meg azonnal saját tertiletének a világ legjobb mentorát! Fel kell nóntjnk ahhoz, hogy a legkiemelkedÓtbek foglalkozzanak veltink. Két le-

hetósége van: vagy fel tud már mutatni kezdeti sikereket, vagy nagyon meggy6z6 a fellépése.A leghasznosabb e kettő kombináciőja. Minél jobb és e

r e tl m ény e s e b

b, an

ná

I ki

e

m

e Lk e

dőb b

p cí r fo g ő

i

l e s

zn, e

k.

2' Gondo|ja át, mit tehet Ön a mentoráért! Találjon választ a mindent eldijntó kér.lősekre: Milyen értéketjelenthet Ón a ptírtfugőjának? Mit tehet on a mentoráért? Ez a kérdésis a kreativi-

tásához szől. Mindenkinek vannak erósségei és lehetósége arra, hogy mások érdekébenhasznosítsa azokat. Ezértnaprő|napra rendszeresen írjon a siker. naplÓjába!

3. Le|kesedésre és meggycízo indokokra Van sztjksége Nagyon fontos egy otlet m gott érezni alelkesedést, a szenvedélyt. Hogy

mit mond, aZ nem is olyan lényeges, hiszen a mentor segítségévela cé|hoz vezetó t rigyis változik (végtil is ezért keres pátfogőt). Mentora tudja, hogy szeretné megtanulni Citletei megvalősításának legjobb mÓdját. A mentornak éreznie kell onben az e|szántságot, tudni akarja, hogy mindezt miért csinálja. A mentornak arrÓ| is meg kell győzódnie, hogy az otlet jÓ, és tn nem fogja feladni. Szeretné megtudni, hogy kész-e mindig megténni azt, amit sziikséges. Szeretné fe|ismerni onben azt a szellemet, amely ót magát is sikeressé tette. A dontó tehát nem aZ, amit mond, hanem az, ahogyan mondja.

tÓ,le

2r5

4. Legyen kitarto!

z. Áttjon ál|andÓ kapcso|atban mentoríiVi||!

Bizonyos koriilmények k
Ajánlja fel mentorának, hogy legycrr

t.t.sz(tt|:l;tItrttrls;tz (.)tt cr.lgcbcn!

Le.

het' hogy eznehezére esik, de ha jobbaIt l)cIt.1''tl1111.,;, jtlltll l(X) rnilliÓnak az 50 száza|éka' mint 50 ezernek a l00 szlizlrl(.kir. Azuzleti kotődés csak tovább erósíti Irrcrrtrlr'lilrtlz |Úííclcl crnberi kapcso |atát.

5. A mentor e|einte csak Vizsgá|odik Gondoljon csak bele' hogyan,,i.idvozolt'' engem pártfogőm a skőciai kasté|yában. Lehet, hogy Ön azt mondja: ,,szívtelen és udvariatlan alak''. Pedig miért pazarolná va|aki adrága idejét olyasmire, amirÓ.l nincs meggy 6z6dve. A mentornak nincs ideje kivárni, amíg az elsó krízis bekovetkezik. Mielótt a mentor elkezdene Önnel komolyan foglalkozni, ismernie kell az értékeít,képességeit.Ezért elkezd onre nyomáSt gyakorolni, hiszen soha

jobban nem lehet megismerni egy ember igazi természetét, mint amikor nyomás alá keri'il.

tn a mentor számára akkor válik érdekessé, ha éreztetni tudja, hogy nagy céljai vannak, ezek megvalősításához rendelkezik elegendó kitartáSSal, nbizalommal, ]elkesedéssel, és hajlandÓ is az ehhez sziikséges munkát elvé. gezni. Err 6| akar meggy ózódni, ezért tesztel i. 6. A pártfogo fe|adata nem a prob|émák mego|dása, hanem hogy kihozzaonbo| a pozitíVumokat Ne terhelje mentorát a problémáival, inkább arra figyeljen, hogy az egytittlét mindkét félnek cir met okozzon! Sokkal hasznosabban tudiák elt lteni azid6t,ha a nehézségekhelyett az tn 1ő tulajdonságainak kiféjlesz-

tésére,csiszolására koncentrálnak. Biztos lehet abban, hogy mentora tudja' onnek problémái vannak, hiszen a probléma természetes része minden o|yan ember életének,aki valami kti. lon|egeset szeretne elérni. Gyízze me? mentortít az er6s jellemérő.l azzal, hogy képes ezeket egyediil is megoldani. Soha ne mutasson kétségeta tervei iránt! Ha mentora megérzi a bizony-

Azért is érdemes pártfogőjával kcjz scIr viillallrttlt alapítani, mert egy Sokak által ismert és tiszteIt ember jeIenIeítc ltz ()tt 1lrcsztízsét is automatikusan megn veli. Hihetetlen, hogy a céges lcvélpapír l-ejlécénszerepló, jől csengó névre milyen gyorsan megnyílnak a kapuk, és nem utolsÓsorban: konnyebben jutbanki hitelhez. Szinte automatikusan hitelképesnek nyilvánítjákazt, akiegy ilyen jelentós személyiségetmeg tudott nyernia cége számára.

8. Kímé|jementora idejét! PártfogÓjának ideje drágább és értékesebb,mint az oné. Ha beszél vele, e|6tte gy6z6djcin meg arrÓl, hogy nem alka|matlan-e számára az idópont! Ktizti|je azt is, hogy a tárgyaláshoz kcjrtilbelti| mennyi idóre lesz szi.iksége, és tartsa magára nézye ezt kote|ezónek.

Amikor csak tudja, kosz nje meg mentorának. hogy idót szán tnre, hihogy 6 azid6rjobban becstili.

szen valÓszín

'

9. Nagyon a|aposan gondo|ja át, hogy mit akar kérdezni! Mielón feltesz egy kérdést,gondolja át, esetleg maga is meg tudja-e válaszolni. Ezutánkérdezze meg magátÓl' hogy vajon a mentora mit válaszolt volna. Tcibbnyire így el is tudja intézni az iigyeit' és nem is kella mentorát igénybe vennie. Majd meglátja, hogy elóbb-utÓbb a kérdésekz mét egyedtil is megválaszolja, így válik saját mentorává. Hiszen ez a folyamat értelme! Szokjon hozzá, hogy minden problémát három megoldási variáciőval mutasson be.

10' Érdek|ódjonl

talanságot, aztfogjagondolni, hogy on nem megfele16 afe|adatra. Ha mégis beszélgetni szeretne vele a projektjével kapcsolatos problémákrÓl, rcigtcin mutasSon legalább három-négy megoldási lehetóséget, és kérdezze meg mentorát, melyik megoldást tartja a legjobbnak'

Figyeljen mindig nyitott ésszel és szívvel, ne legyen szkeptikus! Bízzon mentorában és az ógondolataiban! Bizalom nélkiila pártfogolás nem m kÖdik. Lehet, hogy idónként teueSen idegennek és logikátlannak trínik az on számára mentorának egy.egy gondolata vagy megoldási mÓdja' de ne feledje, hogy éppenez a fajta gondolkodásmÓd tette ót olyan sikeressé, amilyen. Használjon ki minden lehetóséget, hogy tanulhasson tÓ1e, prÓbálja meg

zt6

2r'7

a

elsajátítani a gondolkodásm(lcl.iiit! Mirrcl hamarabb sikertil, annál gyorsabban alakul át a mentor-pártflogtlIt viszcltty e.ey igazi partnerkapcsolattá. 1

1. Nyerje meg pártfogójának szívét!

Ne szégyellje megajándékozni! Írjon neki koszcinő |eveleket és faxokat, amelyekben kcizli ve|e, hogy milyen értékes volt az on számára egy-egy be. szélgetés.Hogy sikertil-e megnyemie a szimpáti áját. az csak onto1 ftigg. Igyekezzen, hogy a kapcsolat gy alakuljon. ahogyan azt on akarja. Például ha egyi.itt ebédelnek' mindig on fizesse a számlát! Sokan észérvekre hivatkozva-hagyják' hogy a mentor á||jaaszám|át: ,,Neki rigyis t bb pénZe yan,,. Pedig ez egy je|zés lehet, amellyel ki tudja fejezni, hogy mennyire megbecsÍ.ili mentora idejét. Ami az ajándékokat illeti, legyen kreatív! Figyeljen arra, hogy mentora mit szeret, és lepje meg vele! Ajándékozzon neki érdekes ritkaságokat! Lehet, hogy az illetónek tobb pénze van, de esetleg nem jut ilyesmihez hozzá, mert nincs ideje.

-

12. Ha Üzenetet kap, azonnaI reagá|jon! Milyen sokszor fordul eló' hogy csak egy iizenetr gzít6ve|,,beszélijnk'', vagy ktildtink egy faxot, de nem tudjuk, hogy az i||etó megkapta-e aZ Uze. netlinket! Ezért mindig válaszoljon, amilyen gyorsan csak lehet. Lepje meg mentorát azzal, hogy hamar reagál! Akkor is reagá|jon, ha tulajdonképpen nincs is mit mondania. Tegyiik fel, azt javasolja mentorának' hogy hétfón l0 őrára bemegy hozzá az irodába. Ő ktild egy faxot, hogy oriil a találkozásnak, az idópont megfelel neki. Ekkor

14' Há|áját azza| mutassa ki, hogy sikere s! A hála kifejezésének legjobb

mÓdja, ha li'liiIrrrti Iill lllt.tlt()ra Ininden vá.

rakozását, és hihetetlentil sikeres lesz. Gorti|tlskrxl-jtlrr lrlrtil, hogy pénzzel tomje meg mind a saját zsebét, mind a mcnt()riiL1l.! Lepje meg pártfogÓját azza|,hogy tr.ilsz-1rrIryalja vírrakozásait: gyorsabb és sikeresebb lett, mint amire képesnek tartotta Örrt.

15. Utánozza mentorát, de maradjon htÍ onmagához! Figyelje mentorát, de egy ttal legyen Iaza' feszi-iltségmentes. Szivacsként szívjon fel minden tudást, de ugyanakkor szőrakoztassa is a mentorát. Gondoskodjon arrÓl, hogy egyÍjttm kÖdést-ik az 6 számára is oromet jelentsen. Gondoljon arra: 6 is azért lett gazdag,

A tanulás egyben utánzást

is jeIent.

mert szereti, amit csinál.

Dicsérje mentorát, amikor csak lehet, de soha ne hízelegjen! A dicsérer nek szívbÓ1 kell jonnie. Ne tartsa vissza a dicsÓretet csak azért, mert gy gondolja, hogy mentora gyis tudja, hogy ójÓ. Higgye el: az ószinte dicséretet szívesen hallgatja mindenki. IJtánozza nyugodtan mentorát! Nem baj, ha észreveszi, hogy ugyan gy fut, beszé| éS oltozk dik, mint ó. Ez segít tnnek abban, hogy a gondolkodásmÓdját és az érzéseitis átvegye. Ha átvesszÍik egy másik ember beszédfordulatait, testbeszédét, azza\ magunkévá tessztik, elfogadjuk az 6 érzésvi|ágát is.

De

Csak így, utánzással tudja megtanulni, hogy késÓ.bb ek zben soha ne feledien el hÍílenni nmaghoz!

a saját lábára

álljon.

is reagáljon azonnal, és k szcinje meg, hogy megerósítette az idópontot.

.l6'

13. Adjon visszaje|zést!

Senki nem mondta' hogy pártfogÓjának tokéletesnek kell lennie. A nevelói kapcsolatok gyakran azon buknak el, hogy a tanulÓk tril magas elváráso' kat állítanak fel tanáraikkal szemben. Ne várjon t kéleteset, inkább legyen

Mentora természetesen tudni szeretné, hogy milyen eredményt hoznak a

tanácsai' ezért folyamatosan tájékoztassa ót a dolgok állásáről. Adjon visszajelzést, ahányszor csak lehet. Igy eléri' hogy pártfogőja továbbra is szívesen segít. Azt is koz lje' ha valami nem mrj,]
218

Ne keresse a Sebezhetó pontját!

nyílt' és vegye tudomásul pártfogőja hibáit! Az erósségeire koncentráljon' ne a gyengéire! Végtil is tanulni akar tÓ,le' és nem emlékmíívetemelni a számára. Egyedi.il az a dcintó, hogy a saját eríísségeitfelépítse. Számos sikeres emberre je||emz6, hogy az igazságot saját érdekÍ.ikszerint értelmezik. De gondoljon arra, hogy tanulni Szeretne tÓ,le, éS nem azt bizonygatni neki. hogy Onnek igaza van. Lehet, furcsának találja' hogy sikeres emberek milyen gyorsan változtatják a véleménytiket. Egyszer az ,,A'' mÓdszert tartják jÓnak, másnap a,,B''.t. 219

Egy jÓ mester kevésbé ragaszkodik cgy mÓdszerhez, amely nem vezet sikerre, mint a legt bb ember. Atni ncrn m kcidik, azt azonnal meg kell változtatni. Az ilyen magatartás nem szőszegés, hanem sikerorientált gondolkodás, rugalmasság. Ugyanakkor a sikeres emberek titkai kozé tartozik, hogy bevált e|vekhez sokkal kitartÓbban ragaszkodnak' mint a tobbiek. Végiil is a helyes utat mindenkinek magának kell megtalálnia' hiszen saját éle-

Előszor mindig a másik e|6nyén tcirjc lr |i.it.l! |.,l'V l...''..s.''..t t'sirk akkor lehet tartős, haeza tcirekvés kcilcsoncis. A sikcr.i's t.tttIlt'tt.|itte k l)lcgVAn aZ a

képességiik, hogy a hozzájuk hasonlÓ bcítllíttrttslir'ti t'rttIlt't.e klrtíl rnesterfo kon építsenek ki szakértői há|ózatot.

téértmindenki maga felel.

Fontos tanács

17. Adja tovább a tudását! Segítsen a tobbieknek' adja át a tudását! Nem ke|| addig várnia, amíg hihetetleniil sikeres lesz, és szinte a t kéletességig fejlesztette onmagát. To-

vábbítsa mentorátÓl kapott tapasztalatait! A legjobb pártfogoltakbő| |esznek a legjobb mentorok. Soha ne feledje' hogy kinek koszonhetia sikereit! Há|áJátfejezzekt azzal, hogy másoknak segít!

Meddig tartson a pártfogő-pártÍogolt kapcsolat? ElÓtb.utÓbb eljon annak az ideje, hogy a tanár-diák kapcsolat barátsággá válik. Az is lehet, hogy egyszer csak gy érzi'jobb lenne, ha gy viszonyulnának egymáshoz, mint egyenrang partnerek. Mindenesetre, amíg csak a

Epítsen ki maga koriil szakértói hálÓzatot! Ennck egyik mÓdja, hogy minden hőnapban osszeismerkedik egy, a saját teriiletén kiemelkedót

ny jtÓ. szemé|yiséggeI.

o o o o

Azza|kezdje, hogy megkérdezi az on által ismert legsikeresebb embert, klk az ó legsikeresebb ismerősei' Kérjen ajánlásokat, és egyszerííenegyeztessen idópontot azi||et6 személyekkel. Elószor mindig azon gondolkozzon, ho-ey milyen e|óny kkel tud on szolgá|ni az illetónek. Egy érdekes, kiemelkedó egyéniséggel fenntartott kapcsolat rend. kíviil motiválÓ. Egy ilyen ember elótt nincs helye a magyarázkodásnak. Itt csak a siker számít. Az j kapcsolat jabb izgalmas ismeretségekhez vezet. Tegye fel magának a kérdést: ,,Mit tudna on egy szakértÍiháitőzatnak felajánlani?'' Tegyen meg mindent, hogy ehhez elegendóen

re.

o o

PártfogÓja gyis éreztetni fogja majd, ha elérkezettnek |átja az idót' hogy ftiggetlenné váljon. Mentorát ezután szakértói hálózatkiépítésévelhelyettesítheti.

o A szakért6jhá]'őzat

kapcso|at fennáll, tanu|jon mentorátől, hiszen ez

a

fejlódés legjobb mÓdsze-

Hogyan építstikki a szakért ihá|ózatot? Néhány év Óta szokásom, hogy minden hőnapban cisszeismerkedem egy. egy érdekes, saját tertiletén kiemelkedőt ny jtÓ szemé|yiséggel. A kapcsolat 1egtobbjiikkel fennmarad. Egyesekkel azonnal találunk kozos pontot egy lehetséges kooperáciőhoz, másokkal pedig' ha nem is kot ossze benni.inket ktzos munka, a veltik lefolytatott beszélgetések mindig jő érzésseltoltenek el' és motiválnak.

képzeÍtlegyen.

elvezet a sikerhez.

A|akítson ki magának olyan ktirnyezetet, ahol e|váriák a sikert! Nemrég egyik sikeres építésivállalkoző barátom partiján Vettem részt. A

meghívottak jÓ része a saját teri.iletén sikeres vállalkozÓ, hosszti évek őta ismerjlik egymást.

néhányan már

Mikcizben kisebb csoportban beszélgetttink, odajott egy régi ismerós

Van egy titka aZ értékeskapcsolatok fenntartásának a taldlkoző elótt át kell gondolni, hogy miben tudna a m siknak a haszndra lenni. Képzelje bele magát a helyzetébe! Mit tenne az 6helyében? Hogyan tudna számára hasznossá válni? Ha a másik fél is hasonlÓképpen gondolkodik, az ilyen indíttatás beszé|getésekáltalában igen produktívak'

hozzánk. Nem lehetett nem észrevenni, hogy szornyen elhízott, amiőta nem találkoztunk ' Ez a vá|tozás annál is szembetíínÓ,bb volt, mivel korábban az illetó mindig tigy viselkedett, mint az egészségapostola. Állandőan meg akarta gyózni a t bbieket a saját, egészségrÓ1 vallott nézeteir6|. A csoport egyik tagja megkérdezte tÓ1e, hogy miért hízott el annyira.

220

221

Azt válaszolta, ónem tehet rtjla' rrlcrt a barátnóje mindig olyan finomakat 6z. Kezdetben prÓbált tiltakozIri, Ós kőrte, hogy készítsen inkább vegetáriánus ételeket' de idővel belefáradt az ellenállásba. Most már nem is hadakozik' mi pedi-e orÍ'iljtink neki. hogy a mi barátnóink nem szeretnek fózni. Az ilyen beszéd sokaknak viccesnek tíínhet,de nálunk azi||et6 kemény kritikát kapott' Egyiktink kozolte: ,,Ilyen ostobaságot nem is vagyok hajlandÓ végighallsatni. Csak nem gondolod komolyan, hogy a barátnód dont ar. rÓl' hogy te mit eszel? Mondd meg inkább azigazat, hogy egyszer en szívesen és ttil sokat eszel. De ne hibáztass mást azért. mert te elhíztál. Ennél tényleg tobbet vártam tÓ]ed.'' olyan k rnyezetre van szt-ikségtink, amely tobbet vár tÓ1tink. olyan emberek vegyenek korijl benntinket, akik arra kényszerítenek, hogy ószinték legyiink magunkhoz, és a legjobbat hozzuk ki nma.gunkbÓl. f

Példaképek: a kiválÓság modellezése Mielótt példaképétutánozná, tijzetesebben kell foglalkoznia az illetósze-

vállalkozőnójének'' a mondása: ,,Minél k(ize It.Irlr ;ttl ;t Ítrtttrlit:Ilcz. anrrál világosabbá válik' hogy az munkáját is cl tltt|Itlr r. 't'(,/nl

Fontos tanács Találjon legalább cgy példaképet' akit utiínozhat!

O

o o o

gyóződései, értékítélete. Az utánzásos tanulás általában tudat alattifolyamat. Kiil nosebb i-eyeke. zet nélkLil átvessztik kornyezettink értékeit,néZeteit, evési szokásait és még sok más dolgot' Ha azonban az életiinkon akarunk változtatni' tudatosítanunk kell magunkban az utánzás folyamatát. Á felnótté vtilás ctzt jelenti, hclgy mi keressiik ki azokat a személyeket, akikt6l hagyjuk mogttnkat befolyíLsolni.|JÍánozza azt a Személyt, akit példaképénektekint! Minclenki uÍcínoz-a kiil nbség oÍt van, ho ez,t tudatosan tessz[ik. Fedezze fel, hogy példaképénekmi a meggyózódése, milyen a pénzhez valő viszonya! Milyen érzésekettáp|á|apénzze|. a vagyonnal kapcsolatban. Hogyan telik egy napja' hogyan keresi apénzét,milyenek a barátai. Ne hi-u-eye, hogy On soha nem lehet olyan sikercs, mint..O". A legtobben csak azért nem tudják elképzelni, hogy mesés vagyonra Szert tehetnek, mert még soha nem néztek meg elé.g kozelról egy milliárdost, és nem figyelték meg' hogy ó ezt hogyan csinálja. JÓl fejezi ki ezt a gondolatot Ella Williamsnek, az l993-as év ,,Amerika 222

zclmek. Keressen életénekvalamennyi jelentós tertiletéhez egy-e.ey példaképet!

oA

kiválÓság modellezéSe azt jelenti. hogy tudatosan tanul mások. től; csak így tudja saját maga forrnálni a jovójét.

mÓlyÓve l. A legjobb persze az lenne, ha kcizvetlen kozelrÓ,l megfigyelhetné, de ha erre nincs mőd, ilyenkor jÓ a videő. otthon' nyugodt kcirlilmények kozcitt elemezheti a tévéinterjrikat vagy az elóadásokrÓl készítettfilmet. Ezzel a modszerrel kcinnyedén elemezhetó, késÓ.bb pedig elsajátíthatÓ egy másik embe r retorikája, stílusa, testbeszéde, gondolkodásmődja' érzésvilága, meg-

Keressen minél t bb inforrnáciÓt az illct<ír l, és tobb szempontből is vizsgálja me.e, hogy milyen egyéniség is ő valőjában! Irja le megfi.uyeléseit és utánzási StratégiájátI Nézze meg, hogyan viszonyul példaképe azéIet t legfontosabb teriiletéhez: cgészség,kapcsolatok, pénzÚgyek' azé|etértelme és ér-

A gyakor|at. megvaIosítás legÍontosabb Íejezete Az elsó fejezetekben látta, hogy mire van szliksége a vagyona felépítésé. hez. Az 5. fejezet tudatosította onben: ha átgondolta eclcligi nézeteiÍ', azza| már megtette az első lépéstaz anyagi fÚggetlenség felé. onfegyeImet gya. korol, és Úrj szokásokra teSZ Szert, amelyek egy idő után már nern is esnek nehezére' A siker kulcsa az tn kezében van, de a megvalősításban nagyon forttos szcrepet játszik a k rnyezet. Pártfogőra, példaképekre és szakértói há|őzatra van szi-iksége, vagyis olyan emberekre, akik támogatják a kezdeményezéseit, és segítik azok megva|ősítását. Igazi hatalma annak van, aki saját ma.qán tud uralkodni. Vagy ahogy Konfucius mondta: ,,Aki a másikat legyózi, az erős aki onmagát gyózi le. az

b

-

lcs."

223

:,

A Íejezet |egfontosabb gondo|atai

AdománYozzon|

o o|yan helyzetet ke|| |étrehoznia, ame|y kényszeríti a sikerre. a Keresse azokat az embereket, akiktÓ,l szívesen hagyja magát befolyásolni. Csak azokrahallgasson, akik sikeresebbek onnél! Sikereket elérni sokkal konnvebb. ha sikeres emberek vesznek kcjriil benntinket. A szakértói há|őzatkiépítésénél elósz r mindig arra gondoljon, hogy hogyan tud a másik fé|nek használni! o|yan kornyezetre van szÍ-ikségiink, amely segít nektjnk, hogy a legjobbakká váIjunk, amennyire csak tÓ,ltink telik'

''A

jÓlét orcjme nem a birtoklás és az oktalan pénzszőrás, hanem

a vagyon

b

lcs felhasználása.''

Miguel de Ceruantes: Don Quijote

Szeretné tudni, hogy milyen mődon ciri-ilhetne leginkább a pénzének?Végiil is az életben minden arrÓl szÓl, hogy sikeresek és boldogok legytink. Most már tudja, hogy pénzzel kapcsolatos régi nézeteit hogyan tudja megvá|toz. tatni, és milyen stratégiára van szÍ.iksége,hogy a saját vagyonát felépítse. Amíg a siker azt jelenti, hogy mintlenhez hozzríjut, amit szeret, aclclig a boldogsdgfogalmá,n azt értjiik, hogy s:ereti is a:r, amit megkapott. Az on célja, ho.ey a gazdagságot és a boldogsá.eot egyszerre építsefel. Lehet, hogy meg|epi majd a kovetkezó stratégia kiindulőpontja, de az eredmény bizonyára majd leny gozi ont.

Másoknak is jár, amit on megkeres

'r.,

A

Ha végignézi sikeres, boldog emberek élet tját' látnifogja, hogy gazdagságukat mindig megosztották másokkal. Ezek az emberek né|y há|át éreztek mindazért' amit elérhettek, és a tobbi ember iránti felelósségiik is tudatosodott benntik. f.erméSZeteSen nem azt akarom ezzel mondani, hogy minden gazdag emberjől bánik a pénzével. De az biztos, hogy aki egySzerre gazdag és boldog, aZ nagyon is tudatosan bánikjÓl vele. Akinek megvan ajoga és a lehetósége' hogy sokat keressen, annak eeyben kotelessége azokra is gondolnia, akiknek kevesebbjiik van. Andrew jÓlét bósége Carnegie.tÓ1, a híres acélmágnástől származik a mondás: ''A szent és becslilnivalő, és tulajdonosát arra kotelezi, hogy saját lehetőségeivel egész életénát a társadalom hasznára legyen''. A legt bben ugyan cir mmel segítenek a rászorulÓknak, de legszíveseb. 225

ben akkor adományoznának. ha rrlár elértek egy bizonyos anyagi biztonságot, azaz elószor magukon akarnak segíteni. De ez nem mLi,kodik. Anélktil, hogy vetnénk, nem lehet aratni. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztember, aki j foldet vásárolt magának' Mielótt további szántÓfoldet vett volna, meg akart gyóz6dni arrő|, hogy ez a vétel megérte-e az árát. Letilt szépen a szántÓf ldre, és figyelt. Mikozben nézte a ftldjét' ilyes. miken morfondírozott: ,,Ha ósszel jő termés lesz, akkor j vóre veszek vetómagot is. De a fÓldnek elószcir be kell bizonyítania, hogy érdemes-e a vetó-

magra.'' A parasztembernek persze csalődáson kívtil más nem jutott. Jől ismert a mondás: ,,Ki mint vet, gy arat.'' Hosszti idónek kellett eltelnie odáig, mire a vadászből megtelepedett foldmrjíves lett, mire az ember rá. jott, hogy elósz r vetnie kell, az eredmény csak ezután jcin. Fejlódése során minden ember szembekeriil hasonlÓ provokatív kérdéssel: ,,Kciltsem el most az cisszes pénzem, vagy takarékoskodjak?'' Felélhet. jiik minden pénziinket- vagyis elfogyaszthatjuk a vetómagot is de félre is tehettink belÓ1e, és akkor lesz miból aratnunk. Miénk a vá|asztás joga. Mindegy, milyen helyzetben van, a világ nagyobbik részébengazdagnak számít. A Ft'ld lakosságának kétharmada azonnal cserélne onnel.

-,

Hogyan lehet pénzt adományozn.? Napoleon Hill 25 évet azza]' tolt tt aZ é|etéb6,hogy a szupergazdagok viselkedéséttanulmányozta. Pénzzel kapcsolatos tanácsát érdemes megfogadni: ,'Boldog, akimegtanulta, hogy a pénzhez jutáS legbiztosabb tja' ha előszor mi adunk''. A gazdag és egyben boldog emberek, mint Carnegie, Walton' Rockefel. Ier, Templeton már akkor adományoztak, amikor még nem engedhették volna meg maguknak. Ezek az emberek mély hálát éreztek az é|et iránt, ezért kezdtek adakozni. Érdekesmődon Ó,k már akkor is éreztékezt a há|át, ami. kor még szinte semmiji.ik sem volt.

A jcivedelem tizedrésze Az Őtestamentum idején Izrael népének volt egy olyan szokása, hogy minden jovedelmiik egytized részételadományozták. A foldmÍívelésbenis visszaforgatták a termés tizedét: beásták a talajba, hogy ezáltal is erósítsék azt.Egy további tizedet félretettek a kcivetkezí évre, vetómagnak. Tízévente pedig egy-egy évre ha.eyták pihenni a fÓldet. Sikeres emberek szokása, hogy jovedelmtik 10 százalékát továbbadják 226

azoknak, akik szegényebbek. Gyakran tapasztalhat.jtrk, lrrlgy lr sikcr.cs Üzlet. emberek aziz|eti életben borzasztó kemények, ttgyltttltkktrr ,'cu'6 szívve|,, viseltetnek mások gondjai iránt. Természetesen az is elófordul, hogy egyesek pusztárr.i
Tobb van annak, aki ad

j

Érdekes mődon azoknak soha nincs pénzproblémájuk, akik vedelmtjk tizedrészét jőtékonysági cé|okra fordítják. Nemcsak boldogabbak a pénzÍikkel, de ténylegesen is egyre tobb pénziik lesz. Sokszor elgondolkoztam már ezen, és másoktÓl is megkérdezem, vajon miért van ez így. Hogy van az, hogy azok, akik jovedelmiik |o száza|ékát folyamatosan elajándékozzák, hosszrj távon jÓval nagyobb vagyonra teSZ. nek szert, mint azok, akik mindent maguknak tartanak meg. Hogy lehet 90 száza|ék t bb, mint |oo száza|ék? ValÓszínri1eg ezis az olyan jelenségek k zé tartozik, ameIyekre nincs tudományos magyarázat. Még abban sem vagyok biztos, hogy a magyarázat egyáltalán megfoghatő-e logikai iiton. Mégis megprőbálok néhány gondolatot leírni ezzel kapcsolatban, hogy egy kicsit kozelebbjussak ehhez a cso dához.

Adnijo Ajándékozni gyakran tcibb orcimet okoz, mint kapni. Aki csak magával

van elfoglalva, az elÓbb.utÓbb magányos, boldogta|an és depresszív lesz. Némelyek annyira elidegenednek a kornyezetiiktÓ,l, hogy valődi érzéseket már csak a háziállatukkal szemben képesek felmutatni. Koz ny ellen a legjobb gyÓgyír, ha másokkal foglalkozunk. Elmrilik a szomor ság és a depressziÓ' ha saját bajaink helyett kornyezettinkre figye. ltink. Ha másoknak ny jtunk támaszt, egyben onmagunkon is segíttink. Ha egy másik embert átviszÍjnk hajőnkkal a triloldalra, mi is megérkeztink.

221

Ha ad, azza| bebízonyítja, hogy apénz onné|jo he|yen van Bizonyítsa be, hogy apénzze|jőt is lehet cselekedni! Ha segít másokon, saját magában és a k rnyezetében is megerősíti azt az érzést,hogy a pénz értelmes és jÓ dolog, amely szebbé és k nnyebbé teszi az é|etet. Az adományozás egyben annak is bizonyítéka.hogy a pénz tnnéljő helyen van, mert átérzi a felelósséget, és segít másokon.

FÍ.iggetlen egzisztencianem létezik. Sogylrl l(irr1ltx.lrt'e Zt cg.y Ílt példáján sziitlrlir.lr viIligtls, hogy a fa be',Mindenki leolvad az egész univerzumot átfogő tényez(ík rir.jtir kívtiIiill Í.inom há|őjába: ilyen tényezí azesó, amely a levelekre hull' a szcl, irrncly ringatja, a fcild, amely tartja és táplálja' az évszakok és az id6.járás, ir Nap' a Hold és a csil. a kcivetkezÓ:]<éppen magyarázta:

mind-mind részei a fának. Mindezek atényez5khozzájárullagok fénye - a fa az legyen, ami. nak ahhoz, hogy Az ó léte semmiféleképpennem választhatÓ el a

Az adomány a bcíségje|e Azza|, hogy segít másokon' egyben megmutatja a világnak: ,,Koszon m, nekem tobb van a sziikségesnél, szívesen adok belÓ,le''. A bóségért érzetthá-

la segítségévelapénzhez va|ő viszonya is teljesen természetessé válik' és sokkal jobban tud neki cjrtilni, mivel a pénzt t bbé nem veszi ttilságosan ko. molyan. Kcizismert, hogy a pénz az energia egyik formája, amely áthatja élettinket. Aki rálil a pénzre' megakadályozzaeztazenergiaáramlást. Minél tobbet ad, annál ttibb fog Önhcjz áramlani. És annáljobban fog bízni abban a tényben' hogy egyre t bb és ttjbb pénz fog visszaáramlani. Az adományozás tehát annak bizonyítéka, hogy bízunk cinmagunkban, és hisziink az Univerzum energiaáramlásában. Mikozben ily mÓdon eróscldik a bizalma cinmagában és az Univerzumban, tn el is várja, hogy tobb pénz áramoljon az életébe.Elvárja a vagyont, így a vagyonosság magátÓl értet6d6 tényez5vévál1k az életében.Em|ékezzen csak: várakozásaink határozzák meg azt, ho-ey ténylegesen miben lesz majd résziink.

Aki segít, az megértette, hogy minden mindenneI osszeÍtigg Nem lenne bcilcs dolog tigy élni a világban, mintha egyediil |ennénk. Egy I|yenhozzáállás nem használna Sem aZ egyénnek, sem a k zosségnek. Ahhoz' hogy amennyire csak tÓ,ltjnk telik, a legjobbakká váljunk, szlikségtink van a tobbiekre. Erdemes k vetni azr. a két egyszerrí felismerést, hogy ,,Egytitt t bbre vagyunk képesek'' és ,,Mindenkinek jobb, ha mindenkinek jobb". Nem lehet saját boldogságunkat a világ he|yzetétt izoláltan szem|élni, és figyelmen kívtil hagyni az egész emberiség állapotát. A Da|ai Láma ezt tigy fogalmazta: ,,Mai, hálÓZatokkal átsz6tt világunkban sem személyek, Sem nemzetek nem képesek egyediil megbirkőzni a problémáikkal. Sztikséges ezért, hogy kifejlessziik magunkban az egész Univerzum iránti felelős. ség érzését.Individuális és ko1lektív kotelességtink, hogy bolygÓnkon megvalősítsuk éS fenntartsuk az emberiség nagy családját, és hogy megvédjtik gyengébb társainkat.'' 228

t

bbiekétő,l.''

A k z sség jőléte sokkal erósebben meghaÍ'ótozzaazegyén jőlétét, mint ahogyan azt tudományosan bizonyítani tudnánk . De az tagadhatatlan, hogy kornyezettinkkel kcjlcsonosen befolyásoljuk egymást' Mindannyian tudjuk: Amit mi kisugárzunk, azt kapjuk vissza. Ez o|yan aprÓ dolgokra is érvényes, mint egy moso|y Vagy egy kedves gesztus. Aki szereti a világot, aztav1|ág is szereti. Igy van ez apénzze| is. Aki ad, annak a világ a pénzétvisszaadja.

Va|odi fe|e|císséget csak azvá||a|, aki adni is képes

A felelósség nem más, mint a válaszra valÓ képesség.Felelósségteljes ember számára lehetetlenség e|zárkőzni a mások szenvedései elÓ1. Világunk tele van gondokkal. A béke és boldogság legnagyobb ellensége az egyenlótlen elosztás. Gyakran az igazsághoz v ezet6 t is gy ri1olkodéssel és veszekedéssel van kirakva, ezért vágyunk annyira igaz és ószinte megnyilvánu|ásokra. A világnak szi'iksége van kiemelkedó egyéniségekre, akik érzik és kimutatják az egész emberiséggel szembeni felelósségiiket. Talán ezaza|apja annak, hogy az ilyen emberek egyre t bb és tcibb eszkozhozjutnak, hogy minél tobbet tudjanak a rászorultakon segíteni. Akkor érezzuk magunkat é|eterosnek, ha adunk Kevés dolog van' ami egy embernek akkora éltetó erót és energiát kolcscinciz, mint amikor ad. Az ajándékozásnál nincs jobb győgyszer, torténjék az há|ábő|, felelósségérzetbÓ,l, vagy csak egyszer(Íen azért, mert szeretjlik az é|etet, az embereket. A boldogság azt jelenti, hogy szeretjiik azt, amink van. A legjobb t ehhez, ha felelősségteljesen cselekszink, azaz adományunkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy mások is k zelebb kertiljenek a boldogságukhoz. A felelósség koncepciÓjába tartozik az a csoda is, hogy minél tcjbbet adunk, annál gazdagabbak lesziink mi magunk is. Hogy ez miért van így, talán soha nem fogjuk megtudni. De az eredmény 229

cinmagáért beszél. Haj vedelmének tízszáza|ékát jőtékonysági célra fordít-

ja, akkor:

Gazdag lesz és boldog. Hozzájut mindahhoz, amit elképzelt magának, és élvezi is azt.Euértazt javaslom' prőbá|ja ki. Hiszen tudja: ,,Sokan keresik a gy kereket, mialatt egyesek már a gyÍ.im lcscjt szÍ.iretelik.'' Lehet' ho.ey a csoda gyokereit soha nem fogja megtalá|ni. De ha cselekedni kezd, és jovedelmének tíz száza|ékát adakozásra fordítia. lesziiretelheti e csoda gvlimolcseit.

A fejezet legfontosabb gondolatai A siker

azt jelenti, hogy mindent elér, amit akar.

A boldogság fogalmárr

azt értjtik, hogy szereti is azt, amit elért.

A jÓlét bősége szent és becsillnivalő, amely tulajdonosát arra k telezi. hogy saját lehetóségeivel egész életénát a társadalom hasznára legyen' A lcgjobb győgyír az értelmetlenség érzéseés a kozony ellen, ha mások-

kaltoródlink.

Az adományozás bizonyítéka annak, hogy a pénz onnéljő helyen van'

Fontos tanács Jcjvedelme egy részétszánja jÓtékonysági célokra!

o

Így kcinnyebben átérz\ a pénzben rejló pozitív lehetóségeket,

és

o

Í.igyesebben tud bánni apénzze|. Ha e|határozta, hogy adományozni fog' írja |e ezt a dcintésétés az indokokat, amelyek befolyásolták a dontést. Készítsen tervet a pénzze| valő felelósségteljes bánásmÓdra. Gyó-

o o

Akkor kezdjen el adományozni, amikor ezt még nem

o

mert átérzi annak felelósségét, és segít másokon. vetett bizalmat. a gazdagságot. Ésaz elvárá. saink határozzák meg azt' amiben valÓban részesi.ili.jnk. Aki a világot szereti. azt a vilá.g is szereti. Aki pénzt ad a világnak' annak a világ vissza is adja a pénzt. Az adományozás éltetó erót és energiát ad az embernek.

a Az adornányozás jelképezi az nmagunkba o Az adományozás azt jelenti, hogy elvárjuk

zódjon meg arről, hogy a pénz a legjobb helyre keriil. Segítsenkovetkezetesen!

a o Gazdagnak lenni

a fe

lelósség vállalása nélkiil

sással.

is engedhetné

mes masának.

A pénz boldogít A pénz boldoggá teheti. Képes az életéta sző szoros értelmében véve gazdagabbá tenni. De eZért tennie' cselekednie kell. Ha a konyvet gy olvasta el, hogy nem oldotta meg a feladatokat, akkor menjen vissza az elejére, és kezdje e| elolrÓ,l az egészet! El kell jutnia azon meggy 6z6dési g, hogy a pénz boldogít.

230

231

-

egyenló a boldogtalan.

Kitekintés: Hogyan tovább?

Vágjon neki e.uy istneretlen, kÜlciIltjs t.t(ilz:tsttlt|'. lttttt.ll t.tItIrrli Icptttcrészebb álrnait is híittérbeszorítja. Így jártam én is. amikor rnegfogadtattt tltrtíltlitlt lllltltt.slit. [.s ltz c ktnyv. bcn is kifejtett elvek szerint átrendeztcrtl ltz t.It.lt.tItt.l' |,t'r'ye tl lz OIr élete mesternr

!

Fontos tanács ,,A kockázat és a félelem a jőlét felépítésénekellenségei. Tudásal m indkett ó \egy 6zhetó.', C harles G ivens : Wealt h W it hout R is k

s

Tegyerr tnc.e Ininden szliksé.seset azért. Irogy slt1lit jőlétét felépítsc! pénz boldogít ezért legycn célja a jÓnrÓd.

-

o onma.eának és másoknak is cir rnct okoz, ha adományoz-. a I}iztonságban és véclvc érczzuk nlagunkat' ha tudjuk. hogy mc.eÍcleló anyagi háttérrel rendelkcziink.

Most már ismeri a mÓdszereket és a stratégiát, amelyekkel meg tudja vál-

toztatni saját és k rnyezete é|etét. A konyv vé-géreelérkezve két lehetósége van. Az egyik' hogy azt gondolja: ,,olvastam valami érdekeset'', és ezután is minden megy tovább, mint eddig. A másik eshetóség, ho.gy elhatározza: vá|toztat eddigi életmődján, és nekivá.e rendbe hozni az anyagi tigyeit. KoncepciÓt vált, hogy részestiljciri a csodában, és teljes mértékben átteryezi az életét.

o Ahogyan nó a vagyona, rigy erósodik a szcmélyisőgc. a A pénz lehetóvé teszi a szabad életet. Azzal foglalkozhat. amit szeo o a o

Cicero Vagy Démoszthenész Cicero és Démoszthenészazantik világ leghíresebb szÓnokai. Cicero beszéde után a k zonség fe|állt, tapsolt, és lelkesen kiabált: ,,Micsoda gyonyorÚÍbeszéd!'' De ha DémoSZthenéSZ beszélt, felálltak, és azt mondták: ,,McnjÜnk, cselekedjiink!'' és így is tettek. Haezt a k nyvet, minden konzekvencia nélkLil, egyszerÚíen félreteszi, azzal' hogyjő konyv volt, és olvasott benne néhány tij otletet, akkor az egésznek semmi értelme nem volt, csak elpazaroltuk az idónket tn is, és én is. Jim RohntÓl származik az a mondás: ,,Kétféleember létezik' Mindketten elolvassák egy konyvben, hogy almát ennijő. Mindketten ismerik a szÓlást: >Naponta egy alma, és nem beteg a gyomra.( Az egyiktik kcjzli: >Ttbb hár tér-informáciőra van szi.ikségem.< A másik bemegy az elsó z ldségboltba, és vesz egy kilÓ almát.'' Az, hogy ,,a tudás hatalom'', az onmagában még nem igaz. Csak ,'a felhasznált tudás hatalom''. Ezért jő' ha azonnal eldcjnti, hogy a fontos tanácsok kozlil rnelyiket kezdi most azonnal megvaliisítani.

ret, ami a tehetsé.gének megfelel' és ami másoknak is használ. A pénz lehetóvé teszi, hogy fejlessze saját és mások képességeit. A pénz akkor kap t lzottjelentőséget, ha nincs.

A pénz nem cél, hanem támasz.

Ha anyagila-g biztonsá.ebar.r érzi ntagát, csak akkor tucl igazárr az onnek fontos dolgokra koncentrálni. A pérrz se'rít' hogy a pozitív tulajdonságok jobban Órvénycsr"iljenek, hozzájó:rul, hogy az otletek szabad utat nyerjenek.

pÓttz jelenlétébenlchctséges' Ha pénze Van, renaz'za| a nyugalomrnal, hogy élete egyéb terLileteivel is tG

Egycns ly csak

delkezik

o o

o

rődjék.

A pÓnz izgalmasabbá és változatosabbá

tesz'i az életét.ott él' ahol akar. tis olyan ismeretsÓgct kot. amilyenre vágyik. A pénz segít abban' hogy ne a szÜkség kényszere alatt' hanem gy ossza be az idejőt' ahogyan jÓl csik. ahogyan az e.eyénisé.eéneka lcginkább megfelel. A pénz hatalom. általa lchetősége nyílik arra, hogy jő értelernben befolyásolja a kornyezetét.

oA

pénz olyan emberekkel hozza ssze' akik nem engedik meg, hogy on kcvesebbel is mcgelé.eedjen, rnint amennyire képes.

a kcivetkez helyzetet: Hét éven kere szt|il valaki egyszerr]íen bek ltÓz|k az életébe. A lakásábart

Képzelje el

233

él, használja a kulcsait' és mindenhczhozzá1ut, arni onnek kedves és a véhez nótt, és amiért kcményen nlegdol'sozott.

szi

Ez a személy lépten.nyomon kciveti. figyeli a munkahelyén' belenéz a

számlái kivonataiba. Arnézi a terveit' és késÓ.bb ellenórzi a megvalÓsulásukat. Ezt a személyt fogja látni, ha kritikus szemmcl a ttik rbe néz. Az illető nem nás, rnint on' az a szcnlélyiség. arrre lyct elnyert azá|ta|, hogy tett valamit. A kérdéscsak az: milyen ember lett? Mibcn hisz. rnit cselekszik' rnilyen elvei vannak? Milyen barátok veszik korÜl? Kit szeret? Hol él. és mire b|iszke? Milyen irányba halad pillanatnyilag? A konyv elején már feltette magának a kérdést:Hogyan élek hét év mr-ilva, ha minden marad a régiben, ha semmi nem változik? Bi;.,tos abbun, hogy olyan k riilményeket akar, amek ktj zé, ha n e m,- á lt o zt at, fe l Ía rÍ ő zt aÍ hcÚ at l a n ul e lj ut ? joJohn Naisbitt mondta: ''A legjobb mÓdja annak, hogy megjÓsoljuk a vót, ha világos képtink van arrÓl, hogy ebben a pillanatban mi t rténik.'' Le. gyen ószirrte rrmagávall Ha elolvasta ezt a kcinyvet' vonuljon vissza egy kicsit' és gondolkozzon e l arrÓl, hogy milyen irányba akar továbbmenni! Szcrctne fejlódni és tanulni? Ha így érez, hálás vagyok érte' hogy hozzá.járulhattam ehhez. Írjon nekcm! Na.eyon orÜlnék az on lelkes izgalmának. .falán egyszer írhatok majd az on sikerttrtcnetérő1 is. Nagy az esélye, hogy egyszer sszefutunk valahol. Talán nincsenek nagy szárnban azok az embelv

e

rek. akik csodára képesek, de rnivel rendkív l mozgékonyak, mindeniitt

megtalálhatÓk.

Adja tovább, amit hallott! Végezetlil arra kérem: adja tovább aZ cltllr'ltstrtt irrlilr rrrlici katl Segítsen hozzá, hogy minél tobben tudják: a j
Ha megosztjuk otleteinket másokkal. 11gy sajÍt gondolataink is jobban ki. kristályosodnak, ős így erósebben tudunk crnlckezni a számunkra fontos dolgokra is. Másodszor: hihetetlen boldogsírgot jelent látni. hogy valakinek az életébena mi kozremri,kodési'inkkel pozitív változások mennek végbe. Most már tudja, hogy mit és hogyan kell véghezvinnie. Ezután j n a leg. fontosabb lépés:cselekedjen! Cselekedjen. amilyen gyorsan csak lehet! Csclekedjen nmagáért és másokért! Teljesítsen tobbet, mint amennyit valaha is elvártak ontÓt! Váljon a legjobbá, amire csak képes! Me.egyózódésem' hogy mi valamennyien egy missziőt t ltlink be, és van értelme az életijnknek. Teljesen mindegy, hogy most hol áll! Csak az számít, hogy milyen irányba indulel. ezt soha ne feledje! onnek jár egy A gazdagság az tn sz letési joga hely a napos oldalon. Legyen az élete mestermíí! Bizonyítsa be trrmagának és a kornyezetének, hogy hét éven beltjljÓmÓd

Személyes kívánságaim a k vetkezÓket kívánom: szÜletés adta jogíval! lelkileg' szellemileg és anyagilag Legyen nagyon sikeres és gazdag egyaránt! Éljen egészségben, boldogságban és békében,oromtcli kapcsolatok kG zott! Találja meg élete érteImét,hogy olyan tevékenységet végezzen, amely onnek or met okoz, megfelel a képességeinck, és mások számra is hasznos! Fejlessze tehetségét, hogy czáltal is megtalálja helyét ezen a világon! Tanuljon és fejlődjon, ho.ay a legjobbá váljék' amire csak képes! Érezze azt aZ e|ége:]ettséget, amikor circimét és gazdagságát másokkal is megosztja! Éljen sziiletési jogával, és le gyen az é|ete rnestermÚí!

Most elbricsLizom ontÓ.l. és ritravalÓként

Konnyebb elérni a jo|étet, ha csapatban do|gozunk Miután meghozta dontését, csatlakozzon e.ey olyan ernberekbÓ1 állÓ csoporthoz, akik a legjobbat szeretnék kihozni magukbÓl! Akik csodákra képesek, akik nlinde nt megtesznek annak érdekében'hogy céljukat elérjék.Akik naponta egyre nagyobb és nagyobb eredrnényeket céloznak meg, és akik támogatják. Akik nern engedik meg, hogy kevesebbel is beérje, mint a legjobbal. ami ontÓ,l telik. Ezeknek az cmbereknek a kcizelsége már onmagában is állandÓan azt azérzéstvíltja ki Onbol. hogy fejlódnie, n vekeclnie kell. Az ilyen emberek társasága a le.enaeyobb ajándék, amelyct csak kívánhat magának. Ilycn emberek k zé tartozni ugyanakkor élvezetes is. Ha valakit megkérdeziink, hogy mi volt eddi-ci legszebb élménye,leggyakrabban olyan ese. ményekrÓ,l hallunk, amelyet a megkérdezett egy csapat tagjaként élt át. A megfeleló, kiválÓ emberekbÓ,l állri kornyezet ugyaniS olyan teljesítményekre tud tsztÖnozni, amelyekre cinrnagunkban alig lennénk képesek. 231

lesz!

:,, E'ljen

235

Az UFS Etikai kodexe VIII. I.

E|ktitelezettség: Légy elkcitelezett az UFS és szakmai vezetód iránt!

II.

Az értékeknekmegfeleló munkatársak: Csak olyan munkatársakat vegyé| fel, akik 30 km-en beliil laknak' megfelelnek az UFS értékeinek,és akikkel hosszri távon is szívesen dolgozol egytitt. TartÓzkodj a negatív és a ktizonyos emberektÓ1!

III.

V.

X.

Heti megbeszélés és ellenÓ,rzés: Hetente legalább egyszer

személyesen egyeztesd és tervezd meg munkatársaddal a céljait, az álta|a e|végzendÓket, és ellenórizd ót fo|yamatosan!

IV.

IX.

D

ntés: Ha dontés sztiletett, azt be kell tartani és tartatni. Ez nem mindig k nnyrí, de a dcintés a saját és a csoport érdekeit szolgá|ja.

vII.

A meeting: Vegyél részt minden meetingen,

és gondoskodj

rÓla, hogy munkatársaid is jelen legyenekI A meeting a folyamatos informáciőáramlás és a feltoltódés forrása.

KommunikáciÓ:

A team-felépítésnek megfelelóen tartsd be szabályait! A pozitív híreket kozvetlen

az informáciÓáramlás

munkatársaiddal oszd meg' a problémáidat viszont szakmai vezetóddel beszéld megI

XI.

Folyamatos képzés:Torekedj arra,

ho-ey a legjobb légy ab. ban, amit teszel! Folyamatosan vegyél részt oktatásokon, olvass, és fektess be saját képzésedbe! Használd a2|. század

informáciÓtechnolőgiai

vívmányait

!

Üres fecsegés: Ne kezdem ényezztires fecsegést, és ne figyelj rá| A pletykák és a meggondolatlan kijelentések szétz1|á|iák

XII.

Napi kapcsolattartás: Minden nap beszé|j munkatársaidda|,

XIII.

Társadalmi szerepválla|ás: Vállalj aktív szerepet kornyeze-

XIV.

Biiszkeség: Do|gozz rigy, hogy btiszke lehess a szakmádra' az UFS-re, és mindarra, amit létrehoztáll Éljrigy, hogy a csa-

a teameket.

VI.

Pé|daképhatás; Munkatársaid és kcirnyezeted számára|égy emberi és szakmai példakép! Ne feledd: megjelenéseddel' viselkedéseddel és szakmai felkésztiltségeddel magadat, munkatársaidat és az UFS-t képviseled!

motiváld és kontro|láld Óket! Használd avezetíi nyomtatványokat, mert csak így kapsz reális képet teamed be|yzetérí.

Az adott szrí betartása: Az emberi és tizleti kapcsolatokban az adott szó szerzódéserejíí, és k telez. Ehhez minden k rtilmények k zott tartsd magad!

236

Egészséges é|etmőd: Megszerzett tudásod és szellemi tÓ,kéd megírzéseérdekébenővd azegészségedet, testedet éS fizikumodat tartsd karban!

ted formálásában és jobbá tételében! Igyekezz bevonni mun. katársaidat is!

ládod is részesévéválion ennek!

z)

I

Anyagi gond1ai vannak? Ha netán n ncsenek' akkor is, vajon van e|ég pénze ahhoz, hogy akár egmereszebb a malt is megva|ósítsa? Ez a könyv megmutatja onnek a jómódhoz, az anyagi függet|enséghez és a biztonsághoz vezető utat, amely nem csupán a ,,szerencsések'' és .' a ,,SlJperteÍ.etsegeSe. SZa-a.a 1arhato' Bodo Schá'e' fe fed. onnek a ^ leggazdagodas trl...ait, eS aZon1a' a'(aIn^azhato e.edrréryes tec^ r;k á raI lS d]dnl a

pentle

rdro QdZod nodashoz.

A ].orvvoó] meg tL'dhatja,

!

mi az a 11 módszer, ame|lye| akár márhoInaptó| nove|ni tudja bevé telet;

l

hogyan tud megIepoen rovid idó aIatt e|jutni arra a szintre, hogy már

tőkéje kamataibó| is meg tud élni;

l

hogyan tud1a rovid ldő alatt fe|számo|ni adósságait, mikozben Vagyo. na tolyamatosan gyarapszik;

f

azokat a pénzügyi ,,műhe|ytitkokat'', me yeket sajat erdekeben egyetIen bank sem áru na eI onnekI

,,Bodo Scháfer va|ódi lrpénzŰgyi mentorrr' Vá|lalkozók és alkaImazottak )Zanra'a egya'drt rnegrn;latja. l'ogya- tehet-et sze't valobar- l. e*el(edő vagyonra. A konyv Íe1raz, mozgosrt, és azonnaI alka mazható tUdáSt ao.

Stiddeutsche Zeitung ''Konyvében Bodo Scháfer bevá|t vagyonépltési módszereket iSmertet,

es akar ata^nal s a t alrnalnal.o Denzkezelesi es be'er.tetesi tec^n'kakal muIaI De.

Welt Am Sonntag ,,Bodo Scháfer a szakember magablztosságáva|, a jó tanítóra jeIlemző humorra] és sok sok konkrét példáva i usztrá|va vezeti veg g az o vasót az elso millroToz vezeto -tor.

Focus

^eolt o,,

tsBN 963 9197 78

5

Y

KOD:

T1 6

2500 Ft

il

llil

illilillll

ill

I

ll[|l

I

ll

www. bago !yva

újdonsáqok. információk.

r, h

u

Vélemenyek