A Szamvitel Alapjai

Forrás: http://www.doksi.hu

Mérlegképes könyvelő – Vállalkozói szak: órai jegyzetek, feladatok megoldással együtt

I. A SZÁMVITE SZÁMVITEL L ALAPJA ALAPJAII Fogalma: Elszámolási és információs rendszer, amely a gazdálkodóknál bekövetkező gazdasági eseményeket megfigyeli, megméri, feljegyzi. Megfigyelés: végig nyomon követi a beszerzéstől a könyvekből való kikerülésig. Megmérés: értéket rendel hozzá. (forintosít) Feljegyzés: könyvekben való rögzítés. Feladata: a piaci szereplők tájékoztatása. Számvitel az 1600-as évektől létezik, Luca Pacoli szerzetes találta ki. Számviteli törvény a rendszerváltozás óta, ót a, 1991.évi XVII. törvény. Most a 2000.évi C törvény van hatályban. Többször módosított, EU konform törvény.

A törvény hatálya kiterjed a gazdálkodókra.

Nem terjed ki a számviteli törvény hatálya az egyéni vállalkozóra, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, polgárjogi társaságra és arra a vállalkozásra, aki az adott évben nyilvántartásait az EVA, KIVA, KATA törvény szerint vezeti.

1


Számviteli mérési módok: 1. Természetes mértékegységben: minden más mérésmód alapját képezi. Használata az alapnyilvántartásokra korlátozódik. (Ft, db, kg stb.) 2. Értékben történő mérés : legfőbb számviteli mérésmód. Teljeskörű mérést tesz lehetővé. Használata a beszámolóban. (Ft, deviza) Érték (V) = mennyiség ( q) * egységár (P) 3. Gazdaságtechnikai mérőszámokban történő mérések: egyes szakmák által létrehozott speciális mérőszámok. (tonna/km, gépóra)

Számviteli rendszer elemei: 1. Köny nyvvveze vezeté téss 2. Beszámoló 3. Kö Köny nyvv vviz izsg sgáálat lat 4. Ny Nyilv ilván ános osság ságra ra hozat hozatal al 1. Könyv önyvve veze zettés Fogalma: gazdasági események feljegyzése, rögzítése. A nyilvántartásokat év végén lezárja. (könyvvitel, könyvelés) Törvényi előírások: - magyar nyelvű - két két kö köny nyvv vvit itel elii rend rendsz szer erbe benn (egyszeres könyvvitel – – pénzforgalmi szemléletű, vagy – teljesítés szemléletű, pénzmozgástól függetlenül minden gazdasági kettős könyvvitel – eseményt rögzít) - minden minden vállalk vállalkozás ozás köteles köteles kettős kettős köny könyvvit vvitelt elt alkalma alkalmazni zni - egy egysze szeres res könyvv könyvvitel iteltt köteles köteles vezetn vezetnii az a gazdálkod gazdálkodó, ó, aki egysze egyszerűs rűsítet ítettt beszámo beszámolót lót készít. 2. Beszámoló gazdálkodó vagyoni, pénzügyi pénzügyi helyzetét bemutató bemutató okmány. Fogalma: a gazdálkodó

Kettős könyvviteli rendszerben: a) Éves Éves bes beszzámol ámolóó - mérleg - eredmény nyki kim mutatá tatáss - kie kiegészítő mellé lléklet let - üzleti jelentés (hozzátartozik a beszámolóhoz, de nem része, mert nem kell nyilvánosságra hozni, csak kötelező elkészíteni) b) Egyszer Egyszerűsí űsítet tettt éves éves beszám beszámoló oló - egy gysszerűsíte ített mér mérleg leg - egys egysze zerű rűsí síte tett tt eredm eredmén ényykimu kimuta tatá táss - kie kiegészítő mellé lléklet let

2


c) Összev Összevont ont (kon (konszo szolidá lidált) lt) éves éves besz beszámol ámolóó - összevont mérleg - öss összevo zevont nt ered eredmé mény nyki kimu muta tatá táss - öss összevo zevont nt kie kiegés gészítő zítő mellé ellékl klet et - öss összev zevon ontt üzle zleti je jelentés Egyszeres könyvviteli rendszerben: d) Egyszer Egyszerűsí űsítet tettt beszám beszámoló oló - egy gysszerűsíte ített mér mérleg leg - eredmény leve leveze zeté téss Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles éves beszámolót készíteni, kivéve: ha jogosult egyszerűsített éves beszámolót készíteni és élt ezzel a választási lehetőséggel.

Jogosultsági feltétel: három mutatóérték közül bármely kettő 2 egymást egy mást követő év fordulónapján ne lépje át a megadott határértéket.   

Nettó árbevétel: 1 milliárd forint Mérlegfőösszeg: 500 millió forint Átlagos statisztikai létszám: 50 fő

Újonnan alakult vállalkozásoknál a tárgyévi várható adatok alapján választható az egyszerűsített éves beszámoló. A feltételek teljesülése esetén sem választhatja az egyszerűsített éves beszámolót: - Nyrt. - anyavállalat - ko kons nszo zoli lidá dálá lásb sbaa bevo bevont nt váll vállal alko kozá záss - olyan olyan vállalkozá vállalkozás, s, amelyne amelynekk kibocsát kibocsátott ott értékpa értékpapír pírjai jai tőzsdei tőzsdei keresk kereskede edelemb lemben en engedélyezettek Köteles összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni: anyavállalatok. (egy másik vállalkozásban meghatározott többsége, befolyása van.) Egyszerűsített beszámolót készíthet az a gazdálkodó, akinek ezt Kormányrendelet lehetővé teszi. (költségvetési szervek, egyéb szervezetek) 2013.01.01-től 398/2012 (XII.20.) Kormányrendelet: Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló speciális változata) - Vá Vála lasz szth that atóó – de nem nem köt kötel elez ezőő – a nor normá máll éve évess besz beszám ámol olóó hely helyet ett. t. - Ne Nem m köt kötel elez ezet ettt önv önviz izsg sgál álat atra ra.. - Három Három mutat mutatószá ószám m közü közüll bárme bármely ly kettő kettő 2 egy egymást mást köve követő tő év év fordu fordulóna lónapján pján ne lépje lépje át a megadott határértéket.   

Nettó árbevétel: 200 millió forint Mérlegfőösszeg: 100 millió forint Átlagos statisztikai létszám: 10 fő

Három lezárt üzleti év után térhet csak vissza a normál beszámolóhoz! 3


3. Könyv önyvvi vizs zsgá gála latt megfelelően készült-e el és és a vállalkozás Célja: a beszámoló a számviteli törvénynek megfelelően vagyoni, pénzügyi helyzetéről valós, megbízható összképet ad.

Minden kettős könyvvezetést alkalmazó vállalkozás köteles könyvvizsgálatot végezni! Mikor nem Mikor nem kötelező : - ha az éves éves nettó nettó árbevé árbevétel tel a mege megelőző lőző két év átlagáb átlagában an nem haladja haladja meg a 200 200 milli millióó forintot - és a fogla foglalko lkozta ztato totta ttakk szá száma ma az 50 főt. főt. vezető vállalkozás, vállalkozás, akinél a könyvvizsgálat könyvvizsgálat Nem kaphat mentességet az a kettős könyvvitelt vezető jogszabály alapján kötelező. - hitelintézetek - Nyrt-k - tak takarékszöv öveetkezetek - kon konszo szolid lidál álás ásba ba bevon bevontt váll vállal alkoz kozáso ások k - külföldi külföldi székhe székhelyű lyű vállalko vállalkozás zások ok magyaro magyarorsz rszági ági fióktele fióktelepei pei Könyvvizsgálatot csak Magyar Könyvvizsgálói Kamarai (MKVK) tagsággal rendelkező, okleveles könyvvizsgáló, vagy könyvvizsgáló társaság végezhet!

Könyvvizsgáló feladata: a) a könyvvez könyvvezeté etéss és a beszámo beszámoló ló felülvi felülvizsg zsgála álata ta b) a benne szereplő adatok valódiságának igazolása c) ezek ezek alapján alapján könyvviz könyvvizsgá sgálói lói jelent jelentés és készíté készítése se d) beszám beszámoló oló zára záradék dékkal kal való ellátá ellátása sa hitelesített hitelesített záradék záradék – minden rendben rendben van  elutasító elutasító záradék záradék – szándékos szándékos törvénysérté törvénysértés, s, csalás merült merült fel fel  függő záradék záradék – apróbb, apróbb, könnyen könnyen javítható javítható hibák hibák esetén esetén  4. Ny Nyilv ilváno ánoss sság ágra ra hoza hozata tall Célja: a piaci szereplők tájékoztatása. Kötelező minden kettős könyvvitelt vezető számára. Határideje a következő év május 31. Letétbe kell helyezni a beszámolót, a könyvvizsgálói jelentést, adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot. Összevont beszámoló nyilvánosságra hozatali határideje: következő év június 30.

A nyilvánosságra hozatalnak két formája van: a) letétbe letétbe helyezé helyezéss (cégbí (cégbírósá róságon) gon) b) közzététel (egy hiteles beszámoló példányt elektronikus elektronik us úton meg kell küldeni a céginformációs szolgálatnak) Üzleti év: az az időszak, amelyről a beszámoló készül. Időtartama megegyezik a naptári évvel. Ettől két esetben esetben térhet térhet el: külföldi anyavállalat anyavállalat magyarország magyarországii leányválla leányvállalata lata és külföldi székhelyű vállalat magyarországi telephelye, ha a külföldi vállalatnál is eltérő a naptári évtől.

4


Az üzleti év 12 hónap, kivéve: - előt lőtársasági idő idősszak - átalakulás - cég megszűnése - devi deviza za nem nemek ek kö közö zött ttii átt áttér érés és mia miatt tt Beszámolóhoz kapcsolódó időpontok: - jan. jan. 1. üzle üzleti ti év kezd kezdőn őnap apja ja - dec dec. 31 31.. üzle üzleti ti év vé vége - május május 31. leté letétbe tbe helye helyezés zés végs végsőő időp időpont ontja ja - mérleg legkészíté zítéss na napja

Számviteli politika Fogalma: azon szabályok összessége, amellyel a vállalkozás meghatározza, hogy a számviteli törvény által kínált választási lehetőségek közül melyiket, milyen feltételek mellett alkalmazza. Tartalma: - mit tekint tekint a vállalk vállalkozás ozás jele jelentős ntősnek nek,, nem jelentő jelentősnek snek,, lényege lényegesnek snek,, nem lényeges lényegesnek nek,, tartósnak - üzle üzleti ti év időta őtartama - beszá beszámol molóó formá formája ja (mé (mérl rleg eg és ere eredm dmény énykim kimuta utatá táss vála válasz sztot tottt form formái ái – A vagy vagy B típus típus)) - mér mérlegk legkés észí zíté téss idő időpo pont ntja ja - költség költségels elszám zámolá oláss rendje rendje (csak (csak 5-ös 5-ös számla számlaosz osztály tályba, ba, vagy vagy a 6-os, 6-os, 7-esbe 7-esbe is) is) - sza szabály bályza zato tokk kész készít ítés ésee Szabályzatok: 1. Eszköz Eszközök ök és forrá források sok érték értékelé elési si szabál szabályzat yzataa - eszk eszköz özök ök beso besorrolás olásii hel helyye - eszkö eszközök zök beke bekerü rülé lési si érték értékén ének ek megh meghatá atáro rozá zása sa - értékc értékcsökk sökkené enéss válas választot ztottt módsze módszere, re, egy egyöss összeg zegűt űt alkal alkalmazmaz-ee - értékv értékvesz esztés tés és vissza visszaírá íráss elszám elszámolá olásán sának ak módjai módjai - érté értékhe khelye lyesb sbíté ítést st alka alkalm lmazaz-ee a vál válla lalko lkozá záss - alap alapít ítás ás kö költ ltsé sége geit it akti aktivá válj ljaa-ee - K+F K+F költ költsé sége geke kett akti aktivá válj ljaa-ee - devizás devizás tételek tételek értéke értékelés lésee mikén mikéntt tört történik énik (MNB, (MNB, piaci) piaci) - készl készlet etér érté téke kelé léss móds módsze zere re (FI (FIFO FO,, átlag átlagár ár)) - célt céltar arta talé lékk képz képzés és szab szabál ályyai 2. Leltározási és leltárkészítési szabályzat (számviteli törvény szerint leltározni nem kötelező, de leltárt készíteni igen!) - leltá leltáro rozá záss előké előkészí szíté tésé sének nek fela felada data taii - leltáro leltározás zásii egysége egységekk kijelölé kijelölése se (tele (telephel phely, y, rész részleg, leg, osztá osztály ly stb.) stb.) - leltáro leltározás zás bizonyl bizonylati ati módja módja (leltá (leltárfe rfelvét lvételi eli ívek ívek,, jegyzőkö jegyzőkönyve nyvek) k) - leltáro leltározás zás módja módja (téte (tételes les mennyi mennyiség ségii felvétel felvétel vagy vagy az analiti analitikus kus nyilvá nyilvánta ntartás rtásokat okat egyezteti a főkönyvi könyveléssel) - leltá leltáre relté ltéré rések sek könyv könyvvi vite teli li elszá elszámo molá lásá sána nakk módja módja

5


3. Pénzkezelési szabályzat - pénzforgalom lebonyolításának rendje - pénzkezelés személyi- és tárgyi feltételei - felelősségi szabályok - pénzmozgások jogcíme - napi záró készpénz állomány max. nagysága - pénztárellenőrzés gyakorisága, eljárási rendje - pénzszállítás feltételei - pénzmozgások bizonylati rendje 4. Önköltség számítási szabályzat (termelő tevékenységet végző cégeknél van csak ilyen) - mi a kalkulációs egység (önköltség számítás tárgya) - kalkulációs séma meghatározása (milyen költségtényezőkből tevődik össze) - közvetett költségek felosztási módja és az alkalmazott vetítési alapok - költségek utalványozásának rendje - kalkulációs időszak hossza (milyen gyakorisággal készüljön önköltség számítás)

Nem köteles önköltség számítási szabályzatot készíteni: - egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó - egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó - mikrogazdálkodó - az a vállalkozás, ahol a nettó árbevétel csökkentve az ELÁBÉ-vel és a közvetített szolgáltatások értékével nem haladja meg az 1 milliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek összege nem haladja meg az 500 millió forintot. (5-ös számlaosztály) Nettó árbevétel – (ELÁBÉ + közvetített szolgáltatások értéke) < 1.000.000 eFt Újonnan megalakuló vállalkozásnál 90 napon belül kell elkészíteni a számviteli politikát. Ha változik a törvény, akkor a törvényi változást is 90 napon keresztül van lehetőség átvezetni a számviteli politikában.

A SZÁMVITELI ALAPELVEK I.

A vállalkozás folytatásának elve A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

II.

A teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az üzleti év január l-jétől december 31-ig felmerültek, továbbá azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, és megváltoztatják a mérleggel lezárt üzleti év eredményét.

III.

A valódiság elve

A könyvvezetésben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. 6


Értékelésüknek meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. IV.

Az óvatosság elve

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékcsökkenéseket, értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. V.

Az összemérés elve

Az adott időszak bevételeivel szembe kell állítani a bevételeknek megfelelő költségeket, ráfordításokat, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. VI.

Az egyedi értékelés elve

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. VII.

A bruttó elszámolás elve Bevételek és költségek, ráfordítások, illetve követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.

VIII.

Az időbeli elhatárolás elve

Ha egy bevétel, költség vagy ráfordítás több üzleti évet is érint, akkor azt az egyes évek között meg kell osztani. IX.

A tartalom elsődlegessége a formával szemben A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni.

X.

A lényegesség elve A beszámoló szempontjából lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

XI..

A költség-hozam összevetésének elve A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információ előállításának költségeivel.

XII.

A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

7


XIII.

A folytonosság elve Az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

XIV.

A következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

A számviteli alapelveket mind a könyvvezetés, mind a beszámoló összeállítása során érvényesíteni kell!

MÉRLEG A beszámoló egyik része. A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Statikus vagyon kimutatás, egy adott időpontban mutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét. (mérleg fordulónapján) A vállalkozás vagyonát kettős szemléletben mutatja be. (eszközök, források) Eszközök (aktívák) A vállalkozás vagyonának konkrét megjelenési formái. (miből tevődik össze)

Források (passzívák) A vagyon eredetét mutatja. (milyen forrásból származik a vagyon)

Összesen: ***Mérlegfőösszeg*** Összesen: ***Mérlegfőösszeg***

Két típusa van: „A” változat: kétoldalas, klasszikus. (eszköz-forrás oldal) „B” változat: lépcsőzetes elrendezés. (eszközök megtérülési sorrendben, források lejárati sorrendben) Olyan vállalkozásoknál, ahol a likviditásnak nagy szerepe van. Pl. bankok. A kiválasztott mérlegtípust a számviteli politikában rögzíteni kell. A, B, C, … G = Mérlegfőcsoportok I., II., III., … = Mérlegcsoportok 1., 2., 3., …. = Mérlegtételek/Mérlegsorok 1. Eszközök: A. Befektetett eszközök (1 évnél tovább vannak a vállalkozás tulajdonában) B. Forgó eszközök (1 évnél kevesebb ideig vannak a vállalkozás tulajdonában) Besorolásuk az adott vállalkozás feladata. 2. Források: A. Saját tőke B. Kötelezettségek (idegen tőke) a. hosszú lejáratú (1 éven túli) 8


- hitel - lízing b. rövid lejáratú (1 éven belüli) - adó - bér - szállítók A mérlegben szereplő adatok valódiságát alá kell támasztani. (leltárral, könyvvezetéssel) Az értékadatokat ezer Ft-ban kell feltüntetni, kivéve ha a mérlegfőösszeg nagyobb, mint 100 milliárd Ft.

Speciális mérlegfajták: - zárómérleg (adott üzleti év mérlege) - nyitó mérleg (üzleti év 1. napján meglévő vagyon. Megegyezik az előző év záró mérlegével - közbenső mérleg: évközben készített mérlegek, speciális célból pl. hitelfelvétel, osztalék előleg Mérleg és a leltár kapcsolata: - mindkettő vagyon kimutatás, de a bemutatás módja különbözik (leltár – mennyiség + érték, mérleg – érték) - statikus - teljeskörű kimutatás EREDMÉNYKIMUTATÁS Fogalma: A vállalkozás pénzügyi, jövedelmi helyzetét bemutató számviteli okmány. Levezeti az adott év mérleg szerinti eredményét, bemutatja annak alakulására ható tényezőket. Dinamikus pénzügyi kimutatás, egy adott időszakot mutat be. Eredmény = Bevétel – Ráfordítás Bevétel > Ráfordítás Bevétel < Ráfordítás Bevétel = Ráfordítás

+ 

Eredmény Nyereség Veszteség Nulla

Típusai: Összköltség vagy forgalmi költség eljárású. Ezen belül is lehet „A” típusú (lépcsőzetes), „B” típusú (2 oldalas). (összesen 4 féle) Tagolása: 1., 2., 3., 4., …. – Eredménykimutatás sorok I., II., III., ……  Eredménykimutatás csoportok A., B., C., ……  Eredménykategóriák

Tartalma: A., Bevételek: 1. Értékesítés nettó árbevétele: adott időszakban értékesített termékek és szolgáltatások áfa nélküli ellenérték, felárral növelve és az engedményekkel csökkentve. 9


Értékesítés árbevétele (áfa nélkül) + Felár  Engedmény Értékesítés nettó árbevétele Az értékesítés irányát tekintve két féle lehet, belföldi vagy export. Export értékesítés árbevételét csökkenti a magyar államhatár és a külföldi rendeltetési hely között felszámított szállítási-, rakodási- és raktározási költség. 2. Egyéb bevételek: mindig a szokásos, rendszeres üzletmenethez kapcsolódnak. - értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök bevételei - kapott késedelmi kamat, kötbér, bírság, kártérítés - utólag kapott nagy vevői kedvezmények (rabat – egész évben tőle vásároltam) - céltartalék felhasználás - visszaírt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenés - biztosító által visszaigazolt kártérítés - költségek és ráfordítások ellentételezéseire kapott támogatás 3. Pénzügyi műveletek bevételei: - kapott osztalék - devizás vevők, szállítók árfolyam nyeresége - valuta, deviza készletek árfolyam nyeresége - kapott kamatok - pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kapott engedmény (skontó – határidő előtti fizetés) 4. Rendkívüli bevételek: nem kapcsolódnak a szokásos üzletmenethez, eseti jellegűek - apportként átadott eszközök társasági szerződés szerinti értéke - térítés nélkül átvett eszközök piaci értéke - ajándékba, hagyatékból kapott eszközök piaci értéke - leltári többletként talált eszközök piaci értéke - elengedett kötelezettség - átvállalt tartozásunk - fejlesztési célra kapott támogatás - véglegesen átvett pénzeszköz

B., Ráfordítások: 1. Költségek 2. Egyéb ráfordítások: szokásos ügymenethez kapcsolódnak. - értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke - adott késedelmi kamat, kötbér, bírság, kártérítés - utólag adott nagy vevői engedmény - céltartalék képzés - elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés - költségek és ráfordítások ellentételezésére adott támogatás - leltárhiány

10


3. Pénzügyi műveletek ráfordításai: - devizás vevők, szállítók árfolyam vesztesége - valuta, deviza készletek árfolyam vesztesége - fizetett kamatok - pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan adott engedmény - értékpapírok értékveszése és visszaírása 4. Rendkívüli ráfordítások: - apportba adott eszközök könyv szerinti értéke - térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke - elengedett követelés - mástól átvállalt tartozás - fejlesztési célra adott támogatás - véglegesen átadott pénzeszköz Értékelés Fogalma: az az eljárás, amellyel az egyes vagyonelemek értékét kiszámítjuk. A vagyonelemek három esetben kerülnek értékelésre: 1. állományba vétel (bekerülési érték) 2. évközi értékelés (nyilvántartásokból kikerül, könyv szerinti érték) 3. év végi értékelés (mérlegérték) Bekerülési érték: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, ill. raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Beszerzési költség: vásárlás esetén. Előállítási költség: saját beruházás, előállítás esetén.

Bekerülési értéket növelő tételek: - vételár (felár, engedmény) - szállítási, fuvarozási, rakodási, raktározási költség - üzembe helyezési, alapozási, szerelési költség - bizományi, közvetítői díj - beszerzéshez kapcsolódó adók, vám, illeték (jövedéki adó, regisztrációs adó, vagyonszerzési illeték) - előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa (fordított áfa) - hatósági, igazgatási szolgáltatás díja - szakértői díj - környezetvédelmi termékdíj - az eszköz beszerzéséhez, előállításához felvett hitel/kölcsön járulékos díjai (bankgarancia díja, kezelési költség, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, aktiválásig felmerült kamat) - biztosítási díj (aktiválásig felmerült) - eszköz beszerzéséhez kapcsolódó deviza kötelezettség árfolyam vesztesége az aktiválásig - a beszerzett eszköz tartozékai, alkatrészei (aktiválásig)

11


Bekerülési értéket csökkentő tételek: - az eszköz beszerzésével kapcsolatos deviza kötelezettség árfolyam nyeresége az aktiválásig - próbaüzemelés során előállított és raktárra vett termék közvetlen önköltsége - bekerülési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után annak elszámolásáig, ill. a beruházásra elkülönített pénzeszközök után annak felhasználásáig kapott kamat összege Beruházáshoz kapcsolódóan véglegesen kapott támogatás összege nem része a bekerülési értéknek. (rendkívüli bevétel) Tárgyi eszközökön végzett felújítási munka értéke az adott eszköz nettó értékét növeli.

Nem része a bekerülési értéknek: - előzetesen felszámított, levonható áfa - aktiválás után felmerült hitelkamat és biztosítási díj (pénzügyi szolgáltatás és egyéb szolgáltatás költsége) - aktiválás után vásárolt tartozékok és alkatrészek (anyagköltség) - karbantartási költség (igénybevett szolgáltatás) Előállítási költség: azok a költségek, amelyek az eszköz előállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, ill. az eszközre megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók. Közvetett költségek átminősíthetőek közvetlen költséggé, pl. gépóra a termékhez kapcsolható valamilyen mutató számításával. Könyv szerinti érték: (nyilvántartási érték) Az az érték, amelyen az adott vagyonelem adott pillanatban a nyilvántartásokban szerepel. Mérlegérték: az az érték, amelyen az adott vagyonelem bekerül a mérlegbe. Év végi értékeléssel módosított könyv szerinti érték. Értékhelyesbítés: befektetett eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet . (piaci érték > könyv szerinti érték) Értékvesztés: az eszközök (nem csak a befektetett eszközök!) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet . (piaci érték < könyv szerinti érték) Értékcsökkenés: immateriális javak és tárgyi eszközök erkölcsi avulása, fizikai kopása. Értékcsökkenési leírás: fizikai kopás, erkölcsi avulás pénzben kifejezett értéke. 1. terv szerinti értékcsökkenés 2. terven felüli értékcsökkenés 1. Terv szerinti értékcsökkenés: csak az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél létezik. Használatba vételtől kezdődően kötelező elszámolni az eszköz hasznos élettartama alatt. (hasznos élettartam meghatározása a számviteli politikában) A leírás alapja a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték.

12


Nem lehet értékcsökkenést elszámolni: - földterület - erdő - telek (kivétel: bányaművelésre használt, veszélyes hulladék tárolására szolgáló telek) - beruházásra - már teljesen leírt eszköz - maradványértéket elért eszközök - nem szabad: kép- és hang archívumok, képzőművészeti alkotások, régészeti leletek

2. Terven felüli értékcsökkenés: csak bizonyos esetekben kötelező az elszámolása. Pl. káresemény, rongálás, piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték.

6. feladat Egy társaság saját irodaházat építtet. Az építéssel kapcsolatban a következő költségek merültek fel: • • • •

Tervezési költség Építési engedély hatósági díja Kivitelezési költség Használatba vételi engedély díja

2.455.000 Ft + ÁFA 260.000 Ft 9.700.000 Ft + ÁFA 745.000 Ft

Az épületet alapozását saját vállalkozásban végezték el, amellyel kapcsolatban az alábbi közvetlen költségek merültek fel: • Anyagköltség

l .000.000 Ft + ÁFA 13


• • • • • •

Közvetített szolgáltatások Bérköltség Társadalombiztosítási járulék Értékcsökkenési leírás Igénybe vett szolgáltatások Felmerült közvetett költség

400.000 Ft + ÁFA 500.000 Ft 27% 225.000Ft 230.000 Ft + ÁFA 500.000 Ft

Az épületet tárgyév január l-jén üzembe helyezték.

Feladat: Határozza meg az épület bekerülési értékét! Számítsa ki az épület értékcsökkenési leírásának évenkénti összegét, ha - az egyszerűsítés miatt - az épület élettartama 4 év. A tervezett maradványérték 3.130.000 Ft. Az alkalmazott leírási módszerek: a) Lineáris leírás b) Degresszív leírás, bruttó érték után csökkenő kulcsok felhasználásával. Az alkalmazott szorzókulcsok: 1,7 1,3 0,7 0,3 c) Degresszív leírás a bruttó érték alapján az évek száma összege módszerrel d) Degresszív leírás évente abszolút összegben. l.év 4.840.000 Ft • 2.év 3.565.000Ft • 3. év 2.280.000 Ft • 4.év 1.835.000 Ft e) Degresszív leírás a nettó érték után állandó leírási kulcs segítségével. f) Teljesítményarányos leírás. A tervezett teljesítmény 8.000 üzemóra. Az évenkénti tervezett üzemóra felhasználás a következő: • l.év 3.000 üzemóra • 2. év 2.500 üzemóra • 3. év 1.500 üzemóra • 4. év 1.000 üzemóra 

Bekerülési érték: + Tervezési kts. + Építési engedély díja + Kivitelezési kts. + Használatba vétel díja + Anyagkts. + Közvetített szolg. + Bérköltség + TB járulék + Értékcsökkenési leírás + Igénybe vett szolg. Bekerülési érték

2.455.000 Ft 260.000 Ft 9.700.000 Ft 745.000 Ft 1.000.000 Ft 400.000 Ft 500.000 Ft 135.000 Ft 500.000*0,27 225.000 Ft alapozáshoz használt gépek écs-je 230.000 Ft 15.650.000 Ft

14


a) Lineáris értékcsökkenés Bekerülési érték: 15.650.000 Ft  Maradványérték: 3.130.000 Ft Écs leírás alapja: 12.520.000 Ft Éves écs:

.

. é

= 3.130.000 Ft/év

Évek 1. 2. 3. 4.

Éves écs 3.130.000 3.130.000 3.130.000 3.130.000

Halmozott écs 3.130.000 6.260.000 9.390.000 12.520.000

Nettó érték 12.520.000 9.390.000 6.260.000 3.130.000

Bekerülési érték – Halmozott értékcsökkenés = Nettó érték b) Degresszív (szorzókulcsos) % = é

Lineáris kulcs:

25%/év

1,7+1,3+0,7+0,3=4 Évek 1. 2. 3. 4.

Kulcs 25%*1,7=42,5% 25%*1,3=32,5% 25%*0,7=17,5% 25%*0,3=7,5%

Éves écs Halmozott écs Nettó érték 12.520.000*0,425=5.321.000 5.321.000 10.329.000 12.520.000*0,325=4.069.000 9.390.000 6.260.000 12.520.000*0,175=2.190.000 11.581.000 4.069.000 12.520.000*0,075=939.000 12.520.000 3.130.000

c) Degresszív (évek száma összege) 4+3+2+1 = 10 Évek 1. 2. 3. 4.

Kulcs 4/10 3/10 2/10 1/10

Éves écs 12.520.000*4/10=5.008.000 12.520.000*3/10=3.756.000 12.520.000*2/10=2.504.000 12.520.000*1/10=1.252.000

Halmozott écs 5.008.000 8.764.000 11.268.000 12.520.000

Nettó érték 10.642.000 6.886.000 4.382.000 3.130.000

d) Degresszív (abszolút összegű leírás) Évek 1. 2. 3. 4.

Éves écs 4.840.000 3.565.000 2.280.000 1.835.000

Halmozott écs 4.840.000 8.405.000 10.685.000 12.520.000

Nettó érték 10.810.000 7.245.000 4.965.000 3.130.000

15


e) Degresszív (nettó fix kulcsos leírás) á é é óé é

Leírási kulcs: 1 − Évek 1. 2. 3. 4.

= 1−

. .

. .

= 0,33 ~ 33%

Éves écs Halmozott écs 15.650.000*0,33=5.164.500 5.164.500 10.485.500*0,33=3.460.215 8. 624.715 7.025.285*0,33=2.318.344 10.943.059 4.706.941*0,33=1.553.291 12.496.350

Nettó érték 10.485.500 7.025.285 4.706.941 3.153.650

f) Degresszív (teljesítményarányos) 1 üzemórára jutó écs: Évek 1. 2. 3. 4.

.

. .

= 1.565 Ft/üó

Éves écs 3.000*1.565=4.695.000 2.500*1.565=3.912.500 1.500*1.565=2.347.500 1.000*1.565=1.565.000

Halmozott écs 4.695.000 8. 607.500 10.955.000 12.520.000

Nettó érték 10.955.000 7.042.500 4.695.000 3.130.000

8. feladat Egy társaság tárgyi eszközt vásárolt. A beszerzéssel összefüggésben a következő ráfordítások merültek fel: Import számla szerinti ár: 2.500.000 Ft  Alapozási költség ÁFÁ-val: 203.200 Ft  Tartozékok ÁFÁ-val növelt értéke: 152.400 Ft  Szállítási költség ÁFÁ-val: 381.000 Ft  Vám: 700.000 Ft  Vámpótlék: 50.000 Ft  Vámhivatal által kivetett ÁFA: 800.000 Ft  Az alapozást végző cégtől kapott utólagos engedmény: 12,5%  Statisztikai illeték: 60.000 Ft  Biztosítási díj üzembe helyezésig: 80.000 Ft  Aktiválásig fizetett hitelkamat: 50.000 Ft  Az ÁFA mértéke 27%. A tárgyi eszköz tervezett használati ideje 4 év. Az aktiválás időpontja 2013. április 1-je.

Feladat: 1. Számítsa ki a vásárolt tárgyi eszköz beszerzési költségét! 2. Tervezze meg a tárgyi eszköz egyes években elszámolható értékcsökkenésének összegét és nettó értékét lineáris, illetve degresszív leírás esetén! A degresszív leírásnál alkalmazza az évek száma összege módszert, illetve a nettó érték alapú leírást, ha a tervezett maradványérték 102 400 Ft!

16


Vételár + alapozási költség + tartozékok + szállítási költség + vám + vámpótlék  engedmény + statisztikai illeték + biztosítási díj + hitel kamat Bekerülési érték

2.500.000 Ft 160.000 Ft 120.000 Ft 300.000 Ft 700.000 Ft 50.000 Ft 20.000 Ft 60.000 Ft 80.000 Ft 50.000 Ft 4.000.000 Ft

203.200/1,27 158.400/1,27 381.000/1,27 160.000*0,125 (12,5%)

Bekerülési érték: 4.000.000  Maradványérték: 102.400 Écs leírás alapja: 3.897.600

Naptári évek 2013 2014 2015 2016 2017

I.1.- III.31. 1. év 2. év 3. év 4. év

IV.1- VI.30. 1. év 2. év 3. év 4. év

VII.1. – IX.30. 1. év 2. év 3. év 4. év

X.1. – XII.31. 1. év 2. év 3. év 4. év

a) Lineáris értékcsökkenés Éves écs:

.

. é

= 974.400 Ft/év

Évek Éves écs Halmozott écs Nettó érték 2013. 974.400*3/4=730.800 730.800 3.269.200 2014. 974.400 1.705.200 2.294.800 2015. 974.400 2.679.600 1.320.400 2016. 974.400 3.654.000 346.000 2017. 974.400*1/4=243.600 3.897.600 102.400

b) Degresszív (évek száma összege) 4+3+2+1 = 10 Évek 1. 2. 3. 4. Évek

Éves écs 3.897.600*4/10=1.559.040 3.897.600*3/10=1.169.280 3.897.600*2/10= 779.520 3.897.600*1/10= 389.760

Naptári éves écs

2013. 1.559.040*3/4=1.169.280 2014. (1.559.040*1/4)+(1.169.280*3/4) =1.266.720

Halmozott écs 1.169.280 2.436.000

Nettó érték 2.830.720 1.564.000 17


2015. (1.169.280*1/4)+ (779.520*3/4) =876.960 2016. (779.520*1/4)+ (389.760*3/4) 2017. 389.760*1/4=97.440

3.312.960

685.040

3.800.160 3.897.600

199.840 102.400

c) Degresszív (nettó fix kulcsos leírás) Leírási kulcs: = 1 − Évek 1. 2. 3. 4. Évek

. .

.

= 0,6 ~ 60%

Éves écs 4.000.000*0,6=2.400.000 1.600.000*0,6=960.000 640.000*0,6=384.000 256.000*0,6=153.600

Halmozott écs 2.400.000 3.360.000 3.744.000 3.897.600

Naptári éves écs

2013. 2.400.000*3/4=1.800.000 2014. (2.400.000*1/4)+(960.000*3/4) =1.320.000 2015. (960.000*1/4)+ (384.000*3/4) =876.960 2016. (384.000*1/4)+ (153.600*3/4) =211.200 2017. 153.600*1/4=38.400

Nettó érték 1.600.000 640.000 256.000 102.400

Halmozott écs 1.800.000 3.120.000

Nettó érték 2.200.000 880.000

3.688.000

352.000

3.859.200

140.800

3.897.600

102.400

16. feladat Egy vállalkozás egy berendezést vásárolt 2009. február l-jén. A berendezéssel kapcsolatban a következő események történtek: • • • • • • •

beszerzési ár 13.650 € (árfolyam: 250 Ft/€) vámköltség 34.125 Ft vámkezelési díj és vámpótlék 10.555 Ft statisztikai illeték 12.300 Ft import ÁFA 25% szállításról szóló számla értéke (ÁFÁ-val együtt) 968.750 Ft a finanszírozáshoz a vállalkozás hitelt vett igénybe 1.000.000 Ft összegben. A hitel kamata 36%, a lejárata 4 év. A kamat és törlesztés évente esedékes. A hitel felvétele 2009. február 10-én történt. A hitel felvétele előtt fizetett bankgarancia díj 10.000 Ft. (A számítások során 30 napos hónapokkal számoljon!) • a tűzvédelmi előírások hatósági felülvizsgálatáért a szakértőnek fizetett díj 125.520 Ft + ÁFA

A berendezést 2009. június 10-én aktiválták. Tervezett használati ideje 4 év. A vállalkozás a gép értékcsökkenését a számviteli politikában rögzítettek alapján degresszív módszerrel a mértani soros leírást alkalmazva számolja el a hónap első napján állományban levő eszközökre. A tervezett maradványérték 281.250 Ft.

18


A berendezést 2012. december 2-án káresemény érte, amelynek következtében az eszköz nettó értéke 80%-ra csökkent. A kár felét a biztosító még ez évben megtérítette. A vállalkozás döntése alapján az eszközt saját tevékenységben felújították, amelynek költsége 162.500 Ft. A felújított eszközt 2012. december 20-án ismét használatba vették. A káresemény következtében az eszköz tervezett élettartama 6 hónappal csökkent. A felújítást követően a leírás módját lineárisra változtatták. Feladat: 1. Határozza meg a berendezés bekerülési értékét! 2. Mutassa be az eszköz értékcsökkenésének és nettó értékének alakulását! 3. Határozza meg az eredményre gyakorolt hatást minden egyes évre vonatkozóan!

Éves törlesztés: 1.000.000*1/4=250.000 Ft/év Hitelkamat: 2009. aktiválásig: 1.000.000*0,36*120/360=120.000 Ft 2009. aktiválás után: 1.000.000*0,36*200/360=200.000 Ft 2010-ben a törlesztés előtti kamat: 1.000.000*0,36*40/360=40.000 Ft 2010-ben a törlesztés utáni kamat: 750.000*0,36*320/360=240.000 Ft 2011. 750.000*0,36*40/360+500.000*0,36*320/360=190.000 Ft 2012. 500.000*0,36*40/360+250.000*0,36*320/360=100.000 Ft Vételár + vámköltség + vámpótlék + statisztikai illeték + szállítási költség + hitelkamat + bankgarancia díj + szakértői díj Bekerülési érték

3.412.500 Ft 13.650 €*250 34.125 Ft 10.555 Ft 12.300 Ft 775.000 Ft 968.750/1,25 120.000 Ft 10.000 Ft 125.520 Ft 4.500.000 Ft

Degresszív mértani soros, fix kulcsos leírás .

Leírási kulcs: = 1 −

.

= 0,5 ~ 50%

.

Értékcsökkenés az eszköz éveire: Évek Éves écs 1. 4.500.000*0,5=2.250.000 2. 2.250.000*0,5=1.125.000 3. 1.125.000*0,5=562.500 4. 562.500*0,5=281.250

Naptári évek 2009 2010 2011 2012

I. 1 2 3

II. 1 2 3

III. 1 2 3

IV. 1 2 3

Halmozott écs 2.250.000 3.375.000 3.937.500 4.218.750

Nettó érték 2.250.000 1.125.000 562.500 281.250

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

1 2 3

10. 1 2 3

1 2 3 4

1 2 3 4

1 2 3 4

1 2 3 4

1 2 3 4

1 2 3 4 19


2009. Éves écs: 2.250.000*6/12=1.125.000 Ft Nettó érték: 4.500.000-1.125.000=3.375.000 Ft Eredményhatás: 1.125.000 (ÉCS) (hitelkamat akt. után) 200.000 1.325.000 2010. Éves écs: (2.250.000*6/12)+(1.125.000*6/12)=1.687.500 Ft Nettó érték: 3.375.000-1.687.500=1.687.500 Ft Eredményhatás: 1.687.500 280.000 1.967.500 2011. Éves écs: (1.125.000*6/12)+(562.000*6/12)=843.750 Ft Nettó érték: 1.687.500 -843.750 =843.750 Ft Eredményhatás: 843.750 190.000 1.033.750 2012. Éves écs: (562.000*6/12)+(281.250*6/12)=421.875 Ft Nettó érték a kár előtt: 843.750-421.875=421.875 Ft Terven felüli écs: 421.875*0,2=84.375 Ft Nettó érték a kár után: 421.875-84.375=337.500 Ft Nettó érték a felújítás után: 337.500+162.500=500.000 Ft Terv szerinti écs a felújítás után: Nettó érték év végén: 500.000 Ft Eredményhatás:

421.875 84.375 100.000 +42.188 564.062



2013. Hátralévő lejárati idő: 48 hó – 42 hó – 6 hó = 0 Továbbiakban terv szerinti értékcsökkenést már nem lehet elszámolni rá! Az eszköz értéke marad 500.000 Ft. Bekerülési érték sajátos esetei: (számviteli törvény szerint) - apport átvétel (alapító okirat szerinti érték) - térítés nélküli átvétel esetén (piaci érték) - többletként fellelt eszköz esetén (piaci érték) 20


-

csere esetén (csereszerződés szerinti érték) telek és rajta álló épület együttes beszerzése esetén, ha az épületet lebontják, akkor annak bontási költségei és a telken végzett földmunkák költségei a telek bekerülési értékét növelik max. az üres telek piaci értékének szintjéig. Az ezt meghaladó bontási költségek az újonnan felépülő épület bekerülési értékét növelik. - egy adott beruházás miatt lebontott épület bontási költségei az adott beruházás bekerülési költségeit növeli.

17. feladat Egy vállalkozás beruházást hajt végre vegyes pénzügyi forrásból. A rendelkezésre álló hitelkeret 10.000.000 Ft, a vállalkozás pedig 7.000.000 Ft saját pénzeszközt különít el. A beruházással kapcsolatos ráfordítások: • Telek és rajta álló épület értéke 10.000.000 Ft + ÁFA • A telken levő bontásra ítélt épület bontási költsége 500.000 Ft + ÁFA • Telekátírási illeték 600.000 Ft • Az üres telek piaci értéke 12.000.000 Ft • Épület tervezési díja l .200.000 Ft + ÁFA • Épület kivitelezési díja számla szerint 5.000.000 Ft + ÁFA • Import gép számla szerinti forintra átszámított értéke 6.020.000 Ft • Vámteher 500.000 Ft • Statisztikai illeték 74.000 Ft • Vámhatóság által kivetett ÁFA 27% • Gépvásárláshoz véglegesen kapott támogatás 1.500.000 Ft • Belföldi szállítási költség 200.000 Ft + ÁFA • Késedelmes szállítás miatti engedmény 20.000 Ft + ÁFA • Biztosítási díj a szállításra 35.000 Ft • A gép saját vállalkozásban végzett üzembe helyezési költsége 550.000 Ft • Aktiválásig beszerzett tartalék alkatrész 150.000 Ft + ÁFA • Hitel rendelkezésre tartási jutaléka 200.000 Ft • Elkülönített betétszámla kamata az aktiválásig 100.000 Ft A vállalkozás a rendelkezésre álló hitelkeretet a telek vételárának kiegyenlítésére használta fel. Az aktiválásig felszámított hitelkamat 800.000 Ft. Az elkülönített saját pénzeszköz az épületberuházást finanszírozza.

Feladat: Határozza meg az egyes tárgyi eszközök bekerülési értékét! Telek Épület +Vételár 10.000.000 +Tervezési díj +Átírási ill. 600.000 +Kivitelezési díj +Hitel 200.000 +Bontási kts. maradéka +Hitelkamat 800.000 Piaci érték 11.600.000 +Bontási kts. 400.000 Piaci érték 12.000.000

Gép 1.200.000 +Vételár 5.000.000 +Vám 100.000 +Stat.ill.

6.020.000 500.000 74.000

6.300.000 +Száll.kts. Engedmény +Biztosítás +Üh.kts. +Tart.alkatrész Piaci érték

200.000 20.000 35.000 550.000 150.000 7.509.000 21


KÉSZLETÉRTÉKELÉS 1. Példa 01.01. Nyitó készlet: 0 Ft 01.05. Beszerzés: 200 db, egységár: 20 Ft/db + áfa Bekerülési érték: 200 db*20 Ft/db = 4.000 Ft 01.07. Eladás: 30 db, eladási ár: 40 Ft/db Árbevétel: 30*40=1.200 Ft ELÁBÉ: 30*20=600 Ft (ennyibe került az eladott készlet) 2. Példa 01.01. Nyitó készlet: 50 db, értéke: 3.500 Ft 01.03. Beszerzés: 100 db, egységár: 80 Ft/db + áfa 01.08. Beszerzés: 500 db, egységár: 30 Ft/db + áfa 01.09. Eladás: 350 db, eladási ár: 100 Ft/db + áfa Árbevétel: 350*100=35.000 Ft ELÁBÉ = ? Készletértékelési módszerek: - FIFO (First In, First Out): elsőként beszerzett árut használjuk fel - Halmozott átlagár - Csúsztatott (gördülő) átlagár Az értékelés módja készletcsoportonként eltérő is lehet!

Készletek értékvesztése: Akkor kell elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték. 21. feladat Egy társaság készletváltozásának adatai: Megnevezés Nyitó készlet 1 . beszerzés I. felhasználás 2. beszerzés 3. beszerzés II. felhasználás 4. beszerzés III. felhasználás

Mennyiség (t) Beszerzés 2.640 1.320

Kiadás

Beszerzési ár (Ft/t) 12.500 14.000

1.056 3.300 1.980

15.500 15.000 3.960

1.320

3.300

17.500

Feladat: Határozza meg a felhasználások, valamint a zárókészlet értékét, ha a társaság a) FIFO b) Halmozott átlagár c) Csúsztatott (gördülő) átlagár módszerrel értékeli készleteit! 22


a) FIFO I. felhasználás: Nyitóból veszünk 1.056 t * 12.500 = 13.200.000 Ft II. felhasználás: Nyitóból veszünk 1.584 t * 12.500 = 19.800.000 Ft 1. beszerzésből 1.320 t * 14.000 = 18.480.000 Ft 2. beszerzésből 1.056 t * 15.500 = 16.368.000 Ft Összesen: 3.096 t és 54.648.000 Ft III. felhasználás: 2. beszerzés 2.244 t * 15.500 = 34.782.000 Ft 3. beszerzés 1.056 t * 15.000 = 15.840.000 Ft Összesen: 3.300 t és 50.622.000 Ft Maradt: 3. beszerzés 924 t * 15.000 = 13.860.000 Ft 4. beszerzés 1.320 t * 17.500 = 23.100.000 Ft Zárókészlet mennyisége: 2.244 t, értéke: 36.960.000 Ft

b) Halmozott átlagár I. felhasználás: Átlag: (2.640*12.500)+(1.320*14.000) = 51.480.000 = 13.000 Ft/t 2.640+1.320 3.960 Értéke: 1.056*13.000=13.728.000 Ft II. felhasználás: Átlag: 51.480.000+(3.300*15.500)+(1.980*15.000) = 132.330.000 = 14.321 Ft/t 3.960+1.980+3.300 9.240 Értéke: 3.960*14.321=56.711.160 Ft III. felhasználás: Átlag: 132.330.000 +(1.320*17.500) = 155.430.000 = 14.791 Ft/t 9.240+1.320 10.560 Értéke: 3.300*14.791=48.572.700 Ft Zárókészlet: Mennyisége: 10.560 – 8.316 = 2.244 db Értéke: 2.244*14.719=33.029.436 Ft Σ készletnövekedés – Σ készletcsökkenés = Zárókészlet mennyisége

c) Csúsztatott (gördülő) átlagár I. felhasználás: Átlag: (2.640*12.500)+(1.320*14.000) = 51.480.000 = 13.000 Ft/t 2.640+1.320 3.960 23


Értéke: 1.056*13.000=13.728.000 Ft Maradt: 3.9601.056=2.904 t II. felhasználás: Átlag: (2.904*13.000)+(3.300*15.500)+(1.980*15.000) = 118.602.000 = 14.492 Ft/t 2.904+1.980+3.300 8.184 Értéke: 3.960*14.492=57.388.320 Ft Maradt: 8.1403.960=4.224 t III. felhasználás: Átlag: (4.224*14.492) +(1.320*17.500) = 84.314.208 = 15.208 Ft/t 4.224+1.320 5.544 Értéke: 3.300*15.208=50.186.400 Ft Maradt: 5.5443.300=2.244 t Zárókészlet: Értéke: 2.244*15.208=34.126.752 Ft

23. feladat Egy gazdasági társaság egyik anyagféleségének nyilvántartási adatai a következők: Nyitó készlet: 800.000 Ft (8.000 kg) Megnevezés 1 . beszerzés 2. beszerzés I. felhasználás 3. beszerzés 4. beszerzés II. felhasználás Értékesítés Hiány

Mennyiség (kg) 4.600 6.200 16.000 5.100 10.400 11.800 4.500 100

Egységár (Ft/kg) 105 98 103 95

A december 31-én ismert piaci ár 95 Ft/kg, mérlegkészítéskor 97 Ft/kg. Feladat: Határozza meg a tárgyidőszaki csökkenések értékét és a zárókészlet mérlegértékét, ha a vállalkozás az anyagkészletek értékelésére a halmozott átlagár módszerét alkalmazza!

Nyitó készlet: 800.000 Ft = 100 Ft/kg 8.000 kg I. felhasználás: Átlag: (8.000*100)+(4.600*105)+(6.200*98) = 1.890.600 = 101 Ft/kg 8.000+4.600+6.200 18.800 Értéke: 16.000*101=1.616.000 Ft 24


II. felhasználás: Átlag: 1.890.600+(5.100*103)+(10.400*95) = 1.890.600 = 99 Ft/kg 18.800+5.100+10.400 34.300 Értéke: 11.800*99=1.168.200 Ft Értékesítés: 4.500*99=445.500 Ft (ELÁBÉ) Hiány: 100*99=9.900 Ft Zárókészlet: Mennyisége: 34.30032.400=1.900 db Értéke: 1900*99=188.100 Ft Piaci érték mérlegkészítéskor: 97 Ft/kg < Könyv szerinti érték: 99 Ft/kg A különbség jelentős, ezért le kell értékelni a készletet, vagyis értékvesztést kell elszámolni! 1.900*97=184.300 Különbözet: 188.100184.300=3.800 Így a zárókészlet értéke: 184.300 Ft

KÖNYVVEZETÉS Fogalma: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdasági eseményeket feljegyzik. 1. Analitikus könyvelés: részletes mennyisége, értékbeni nyilvántartás. Alapnyilvántartások. Funkciója: főkönyvi könyvelés alátámasztása (Pl. készletnyilvántartás, tárgyi eszköz karton, bérkarton) 2. Főkönyvi könyvelés: összevont könyvelést jelent, csak értékben történik a könyvelés. Az alapnyilvántartásokból a feladás rögzítése történik. Két könyvviteli rendszerben történhet a könyvvezetés: egyszeres vagy kettős könyvvitel.

Kettős könyvvitel alapfogalmai: Gazdasági esemény: minden olyan esemény, amely változást idéz elő a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetében. 1. Egyszerű gazdasági események: - csak a gazdálkodó vagyoni helyzetében okoznak változást - csak a mérlegben okoznak változást a. eszköz körforgás: eszköz nő, eszköz csökken. Mérlegfőösszeg nem változik. b. forrás körforgás: forrás nő, forrás csökken. Mérlegfőösszeg nem változik. c. tőke bevonás: eszköz nő, forrás nő. Mérlegfőösszeg nő. d. tőke kivonás: eszköz csökken, forrás csökken. Mérlegfőösszeg csökken.

25


2. -

Összetett gazdasági események: mind a vagyoni, mind a pénzügyi, jövedelmi helyzetben változást okoznak mind a mérlegben, mind az eredménykimutatásban változást okoznak költséget, ráfordítást, bevételt számolunk el

Számviteli bizonylat: minden olyan külső és belső okmány, amelyet a gazdasági események számviteli nyilvántartása céljából készítettek. Bizonylati elv: minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia. Bizonylati fegyelem: a könyvelés pontosságát, késedelem mentességét írja elő. Bizonylatokat megadott határidőig könyvelni kell. - pénztári bizonylatokat a pénzügyi mozgással egyidejűleg kell könyvelni - bankkivonatokat a megérkezésükkor kell könyvelni - az egyéb bizonylatokat a gazdasági esemény megtörténte után, de legalább negyedévente kell könyvelni. Főkönyvi számla: olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál úgy, hogy az egyik oldalon a növekedéseket, a másikon a csökkenéseket szerepeltetjük. Számlaváz: a főkönyvi számla sematikus ábrája. (akasztófa)

T

K

Főkönyvi számla adattartalma: - nyitó egyenleg - forgalom (az azonos oldalra könyvelt tételek összessége) Tartozik forgalom = T f Követel forgalom = K f - főösszeg (nyitó + forgalom) Tartozik főösszeg = T fö Követel főösszeg = K fö - egyenleg (a két főösszeg különbsége) Tartozik egyenleg = T e Követel egyenleg = K e

Kontírozás: a gazdasági esemény által érintett főkönyvi számlák kijelölése és a könyvelési tétel megszerkesztése. 26


Kettős feljegyzés elve: minden gazdasági eseményt egyszerre könyvelünk: - két főkönyvi számlán - az egyik Tartozik, a másik Követel oldalán - azonos összegben Főkönyvi számlák rendszere: cél a beszámoló készítése, mérleg és eredménykimutatás összeállítása. Innen indul a rendszerezés.

Mérleg számlák: - év elején a Nyitó mérleg számlával szemben nyitjuk őket - év végen a Záró mérleg számlával szemben zárjuk őket - a záró egyenlegük bekerül a mérlegbe Eredmény számlák: - év elején nem nyitjuk meg, hanem év közben elővezetjük őket, amikor az első összetett gazdasági esemény megjelenik - év végén nem zárjuk őket, hanem rendezzük, vagyis a záró egyenlegüket átvezetjük az Adózott eredmény elszámolási számlára - a záró egyenlegük bekerül az eredménykimutatásba Számlaosztályok: használatuk kötelező! 1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Többi forgóeszközök + aktív időbeli elhatárolások 4. Források + passzív időbeli elhatárolások 5. Költségek 6. Költségek 7. Költségek 8. Ráfordítások 9. Bevételek 27


Főkönyvi számlák tagolása: 1 számjegy – számlaosztály 2 számjegy – számlacsoport 3 számjegy – számla 4 számjegy – alszámla 5 számjegy – részletező számla Pl.: 1. Befektetett eszközök 12. Ingatlanok 123. Épületek 1231. Saját vállalkozásban épített épületek 12311. Társasházak

Gazdasági események könyvelése I. Nyitás: 1. Eszköz számlák nyitása T1-3 Eszközök

K491 Nyitó mérleg számla

2. Forrás számlák nyitása T491 Nyitó mérleg számla

K4 Források

T 491 K Források Eszközök

Nem maradhat egyenlege, mert a Források=Eszközök, T=K!

II. Speciális nyitások 1. Mérleg szerinti eredmény nyitása a) ha a MSZE pozitív volt, akkor normál forrásként viselkedik T491 Nyitó mérleg számla K419 Mérleg szerinti eredmény b) ha a MSZE negatív volt, akkor fordítva T419 Mérleg szerinti eredmény K491 Nyitó mérleg számla

2. Eredménytartalék nyitása a) ha az Eredménytartalék pozitív volt, akkor normál forrásként viselkedik T491 Nyitó mérleg számla K413 Eredménytartalék b) ha az Eredménytartalék negatív volt, akkor fordítva T413 Eredménytartalék K491 Nyitó mérleg számla

3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke nyitása Mérlegben a forrás oldalon helyezkedik el (negatív előjellel), de valójában tartalmilag követelés a tulajdonosokkal szemben, ezért az eszköz számlák között helyezkedik el. A tartalom elve érvényesül a formával szemben!!! T358 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K491 Nyitó mérleg számla 28


4. Immateriális javak, tárgyi eszközök nyitása Bruttó érték: 2.000 Halmozott écs.: 800 Nettó érték: 1.200 A mérlegben a nettó érték szerepel! A nyitás két lépcsőben történik: - bruttó érték nyitása - halmozott értékcsökkenés nyitása T11 Immateriális javak T491 Nyitó mérleg számla T 11 Ny. 2.000

III.

K

K491 Nyitó mérleg számla K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

T

119 K Ny. 800

Nyitó-rendező tételek 1. Mérleg szerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba a) ha a MSZE pozitív volt, akkor a nyitó a K oldalon T419 Mérleg szerinti eredmény K413 Eredménytartalék b) ha a MSZE negatív volt, akkor a nyitó a T oldalon T413 Eredménytartalék K419 Mérleg szerinti eredmény

Lényege, hogy az eredménytartalék ugyanazon az oldalon jelenjen meg, ahol eredetileg a MSZE volt.

2. Időbeli elhatárolások feloldása A képzéssel ellentétben történik a feloldás! 3. Páros számlák összevezetése Eszköz oldalon költségvetéssel szembeni követelések (362-363), forrás oldalon költségvetéssel szembeni tartozások (463-464). T363 Költségvetési kiutalási igények teljesítése T 362 Ny. 5.000

K 5.000

T463 Költségvetési befizetési kötelezettség T

463 K 1.200 Ny. 1.200

K362 Költségvetési kiutalási igények T

363 K 5.000 Ny. 3.500 T e: 1.500

K464 Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése T

464 Ny. 900

K 1.200 K e: 300

29


4. Áfa elszámolások összevezetése +Fizetendő áfa: 4.000 (467) 2.800 (466) Levonható áfa: =Elszámolandó áfa: 1.200 (468) 500 (468) Befizetett áfa: =ÁFA tartozás: 700 (ez szerepel a mérlegben) T 466 Ny. 2.800

K 2.800

T

T

K 4.000

468 Ny. 500 2.800

467 K 4.000 Ny. 4.000

700 a) Fizetendő áfa átvezetése T467 Fizetendő áfa

K468 Áfa pénzügyi elszámolása

b) Levonható áfa átvezetése T468 Áfa pénzügyi elszámolása

K466 Levonható áfa

IV. Alapvető gazdasági események könyvelése 1. Anyag vagy áru beszerzés szállítótól T21-22 Anyagok K454 Szállítók T26-28 Áruk K454 Szállítók T466 Levonható áfa K454 Szállítók

Nettó összeg Nettó összeg Áfa összeg

2. Anyag vagy áru beszerzés készpénzért T21-22 Anyagok K381 Pénztár T26-28 Áruk K381 Pénztár T466 Levonható áfa K381 Pénztár


3. Szállító kiegyenlítése T454 Szállítók

Bruttó összeg

4. Visszáru T454 Szállítók T454 Szállítók T454 Szállítók

K384 Elszámolási betétszámla K21-22 Anyagok K26-28 Áruk K466 Levonható áfa


5. Áruértékesítés vevőnek Két lépésben könyvelünk: - árbevétel - készletcsökkenés

30


T311 Belföldi vevő T311 Belföldi vevő T814 Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)

6. Vevő utal T384 Elszámolási betétszámla 7. Vevő visszaküld árut T91-92 Belföldi árbevétel T467 Fizetendő áfa T26-28 Áruk

K91-92 Belföldi árbevétel K467 Fizetendő áfa K26-28 Áruk

K311 Belföldi vevő

Nettó érték Áfa összeg Készletcsökkenés

Bruttó összeg

K311 Belföldi vevő K311 Belföldi vevő K814 ELÁBÉ

Nettó érték Áfa összeg Készletcsökkenés

8. Készpénz felvétel Pénztár nő, bankszámla csökken. Két bizonylat van, pénztár bevételi bizonylat és bankkivonat! T381 Pénztár K389 Átvezetési számla Pénztár bevételi T389 Átvezetési számla K384 Elszámolási betét Bankkivonat V.

Időbeli elhatárolások

Eszköz oldal: az Aktív időbeli elhatárolások (39) a tárgyévi eredményt növelik. Forrás oldal: a Passzív időbeli elhatárolások (48) a tárgyévi eredményt csökkentik. Pl. dec.1-jén kp. számla alapján kifizetünk 6 havi bérleti díjat 1.200 eFt+áfa összegben. jan.1. dec.1. dec.31. máj.31 1.200 eFt kts. 200.000 Ft 1.000.000 Ft Itt megjelent az eredményben 1.200.000 Ft költség, de ez dec.1-máj.31.-ig szóló költség. Egy havi költség az ez évi eredmény terhére, 5 havi a következő évi eredmény terhére költség. Ha a költség csökken, akkor Aktív időbeli elhatárolás! T

522 K 1.200.000 1.000.000 200

XII.1. Bérleti díj (igénybevett szolgáltatás) XII.1. Levonható áfa

T

39 1.000.000

T522 Bérleti díjak K381 Pénztár T466 Levonható áfa K381 Pénztár XII.31. Következő évre T39 Aktív időbeli elhatárolások eső bérleti díj elhatárolása K522 Bérleti díjak XII.15. Vevők és T454 Szállítók szállítók összevezetése K317 Külföldi vevők

K

1.200.000 324.000 1.000.000 120.000

31


T

522 1.000.000

K

T

39 1.000.000

I.1. Nyitás

T39 Aktív időbeli elhatárolások K491 Nyitómérleg számla I.1. Nyitó-rendező tétel, T522 Bérleti díjak időbeli elhatárolás feloldása K39 Aktív időbeli elhatárolások

VI.

Céltartalékok Forrás oldalon a mérlegben a. Képzett céltartalék T86 Egyéb ráfordítás

1.000.000 1.000.000

K42 Céltartalékok

b. Céltartalék feloldása T42 Céltartalékok VII.

K 1.000.000

K96 Egyéb bevételek

Ártámogatás, dotáció Ártámogatás: az állam megtámogatja a költségeket, pl. BKV tanuló bérlet és normál bérlet közötti részt. Áfa nincs! Dotáció: költségvetési támogatás. Pl. export-, import támogatás, mezőgazdasági támogatás. (egyéb bevétel, nem árbevétel pótlására szolgál) a. Ártámogatás igénylése a költségvetés felé T362 Költségvetési kiutalási igény K91-92 Belföldi árbevétel b. Kiutalási igény teljesítése a költségvetéstől T384 Elszámolási betét K363 Költségvetési kiutalási igény teljesítése c. Dotáció igénylése a költségvetés felé T362 Költségvetési kiutalási igény K96 Egyéb bevétel d. Dotáció teljesítése a költségvetéstől T384 Elszámolási betét

K363 Költségvetési kiutalási igény teljesítése

VIII. Engedmények 1. Konkrét értékesítéshez kapcsolódó engedmények a. Adott engedmény T91-92 Belföldi árbevétel K311 Belföldi vevő T467 Fizetendő áfa K311 Belföldi vevő ELÁBÉ NEM MÓDOSUL!!! b. Kapott engedmény T454 Szállítók T454 Szállítók

K2 Készletek K466 Levonható áfa

Nettó érték Áfa összeg

Nettó összeg Áfa összeg

32


2. Utólagos nagy vevői engedmény (rabat) Nem konkrét értékesítéshez kapcsolódik, hanem egy adott időszak volumenéhez. Nincs áfa! a. Adott engedmény T86 Egyéb ráfordítás K311 Belföldi vevők b. Kapott engedmény T454 Szállítók

K96 Egyéb bevétel

3. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó engedmény (skontó) Fizetési határidőn belüli fizetéshez kapcsolódik. Az engedmény összege szerződésben rögzített, de nem lehet nagyobb, mint a bruttó számlaérték 3%-a! Számlamódosítás tilos és nincs áfa sem! a. Adott engedmény T87 Pénzügyi ráfordítás K311 Belföldi vevők b. Kapott engedmény T454 Szállítók

K97 Pénzügyi bevétel

KÖLTSÉGEK A vállalkozás szokásos ügymenete, tevékenysége során felmerült kiadások. A számviteli törvény szerint az 5-ös számlaosztályban a költségnemek között kötelező elszámolni a költségeket.

33


Anyagköltség (51): a tárgyidőszakban felhasznált, vásárolt anyagok bekerülési értéke. - alapanyagok, - segédanyagok, - tartozékok, - tartalék alkatrészek, - munkaruha, - védőruha, - védőital, - nyomtatványok, - irodaszerek, - energiahordozók (víz, gáz, áram) Igénybe vett szolgáltatások (52): - bérleti díj, - szállítási-rakodási költség, - karbantartás, - oktatás, - posta, - telefon, - internet, - könyvelés, - könyvvizsgálat, - ügyvédi díj stb. Egyéb szolgáltatások (53): - hatósági szolgáltatási díjak, - illetékek, - bankköltségek, - biztosítási díjak Bérköltség (54): a munkavállaló munkaszerződésében meghatározott személyi alapbér és bérpótlékok. - alapbér, - túlóra, - kiegészítő fizetések, - jutalom, - prémium. Személyi jellegű egyéb kifizetések (55): - szerzői jogdíj, - munkába járással kapcsolatos költségtérítés, - munkáltatói táppénz hozzájárulás, - betegszabadság idejére járó bér, - munkáltatói befizetés önkéntes pénztárba, - munkáltatói befizetés magánnyugdíj pénztárba, - reprezentációs költség, - üzleti ajándék, - végkielégítés, - napidíj.

34


Bérjárulékok (56): - EHO, - szakképzési hozzájárulás (a SZOCHO 86. Egyéb ráfordítás)

Forintos váltó Forintos váltókövetelés: akkor, ha a vevő a tartozását váltóval egyenlíti ki. Bekerülési értéke a kiváltott vevőkövetelés értéke. A vevő a névértéket fizeti ki, amely már tartalmazza a kamatot is. Névérték = Kiváltott vevőkövetelés + Váltókamat A váltókamatot csak lejáratkor szabad elszámolni pénzügyi bevételként. Ha a váltó a következő évben jár le, akkor év végén az időarányos kamatot el kell határolni. (csak aktív időbeli elhatárolás van!)

1. feladat 1. 2. 3. 4.

Május 1-jén 100.000 Ft + ÁFA értékben beszerzünk árut. Május 31-én kiegyenlítjük a szállítót. Július 10-én értékesítjük az árut bruttó 180.000 Ft-ért. Szeptember 1-jén a vevő fennálló tartozása fejében váltót ad, amelynek futamideje 3 hónap, kamata 18%. 5. A váltó lejáratakor a vevő rendezi tartozását. 6. December 20-án rendezzük az ÁFÁ-t az adóhatósággal. V.1. Árubeszerzés V.1. Áfa V.31. Kiegyenlítés VII.10. Értékesítés VII.10. Áfa VII.10 Készletcsökkenés IX.1. Váltó elfogadása XII.1. Váltókivezetés lejáratkor XII.1. Váltókamat XII.20. ÁFA pénzügyi rendezése

T26-28 Áruk K454 Szállítók T466 Levonható áfa K454 Szállítók T454 Szállítók K384 Elszámolási betét T311 Belföldi vevő K91-92 Belföldi árbevétel T311 Belföldi vevő K467 Fizetendő áfa T814 Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) K26-28 Áruk T341 Belföldi váltókövetelés K311 Belföldi vevő T384 Elszámolási betét K341 Belföldi váltókövetelés T384 Elszámolási betét K97 Pénzügyi bevétel T468 Áfa elszámolási számla K384 Elszámolási betét

100.000 27.000 (100.000*0,27) 127.000 141.732 38.268 (141.732*0,27) 100.000 180.000 180.000 8.100 (180.000*0,18*3/12) 11.000 (38.000-27.000)

35


2. feladat Vevőkövetelésünk nyitó állománya 32.000 eFt 1. Május 31-én a vevő tartozásából átutal 12.000 eFt-ot, a maradék tartozásra pedig váltót ad, amelynek futamideje 10 hónap, névértéke 24.000 eFt. 2. Év végi rendező tétel V.31. Vevő utal VI.31. Váltó elfogadás XII.31. Váltókamat elhatárolás

T384 Elszámolási betét 12.000.000 K311 Belföldi vevő T341 Belföldi váltókövetelés 20.000.000 K311 Belföldi vevő T39 Aktív időbeli elhatárolás 2.800.000 (4.000.000*7/10) K97 Pénzügyi bevétel

Forintos váltókötelezettség: a szállítói tartozást váltóval egyenlítik ki. Bekerülési értéke a váltó névértéke. A kibocsátáskor rögtön el kell számolni a teljes kamatot pénzügyi ráfordításként. Ha a váltó a következő évben jár le, akkor év végén az időarányos kamatot el kell határolni. 3. feladat 1. Március 5-én 400.000 Ft + ÁFA értékben beszerzünk anyagot. 2. Április 1-jén fizetési nehézségeink miatt váltót bocsátunk ki 600.000 Ft-os névértéken, 5 hónapos futamidőre. 3. Lejáratkor rendezzük a tartozásunkat. III.5. Anyagbeszerzés

T21-22 Anyagok K454 Szállítók III.5. Áfa T466 Levonható áfa K454 Szállítók IV.1. Váltókibocsátás T454 Szállítók K457 Váltótartozások IV.1. Teljes váltókamat T87 Pénzügyi ráfordítás K457 Váltótartozások IX.1. Váltó lejárata, pénzügyi T457 Váltótartozások rendezés K384 Elszámolási betét

400.000 108.000 (400.000*0,27) 508.000 92.000 (600.000508.000) 600.000

4. feladat 1. Szállítói tartozásunk nyitó állománya 750.000 Ft. 2. Április 1-jén átutalunk a szállítónak 250.000 Ft-ot, a maradék tartozás fejében pedig váltót bocsátunk ki 600.000 Ft-os névértéken 12 hónapos futamidőre. 3. Év végi rendező tétel IV.1. Utalás a szállítónak IV.1. Váltókibocsátás IV.1. Váltókamat

T454 Szállítók K384 Elszámolási betét T454 Szállítók K457 Váltótartozások T87 Pénzügyi ráfordítás K457 Váltótartozások

250.000 500.000 (750.000250.000) 100.000 (600.000500.000) 36


XII.31. Váltókamat elhatárolása

T39 Aktív időbeli elhatárolás 25.000 (100.000*3/12) K87 Pénzügyi ráfordítás

Április 1-jén a teljes váltókamatot elszámoljuk az eredmény terhére, de csak 9 havit kell ezévre, 3 havit átviszünk a következő évre. Ráfordítás csökken, eredmény nő = Aktív időbeli elhatárolás. Váltóknál csak Aktív időbeli elhatárolás van. Váltókövetelésnél a tárgyévi kamatot határolom el. Váltókibocsátásnál a következő évi kamatot.

Váltóleszámítolás Lejárat előtt a váltókövetelést eladja a banknak. A bank diszkontértéken veszi meg, levonja belőle a lejáratig hátralévő időre eső kamatot.

Diszkontérték: é é é 1 − 360 ∗

r = leszámítolási kamatláb n = hátralévő napok A bank leszámítolási díjat számít fel, amit levon a kifizetett összegből. (Bankköltség, Egyéb szolgáltatásként számoljuk el.)

5. feladat 1. Január 5-én 800.000 Ft-os vevőkövetelés fejében váltót fogadunk el, amelynek futamideje 8 hónap, a kamatláb 24%. 2. Július 15-én likviditási nehézségeink miatt a váltót leszámítoltatjuk a bankkal. A bank által alkalmazott leszámítolási kamatláb 36%, a leszámítolási költség 45.000 Ft. I.5. Váltó elfogadás Névérték=800.000+kamat Hátralévő napok: lejárat IX.5-én lesz Diszkontérték kiszámítása: VII.15. Váltóleszámítolás VII.15. Váltókamat VII.15. Leszámítolási díj

T341 Belföldi váltókövetelés 800.000 K311 Belföldi vevők . ∗, ∗ 928.000 (Névérték) 800.000+ ( ) VII.15-től IX.5-ig 15+30+5=50 nap . ,

= 883.810

800.000 kiváltott követelés, 83.810 kamat 800.000

T384 Elszámolási betét K341 Belföldi váltókövetelés T384 Elszámolási betét 83.810 K97 Pénzügyi bevétel T535 Bankköltség 45.000 K384 Elszámolási betét

37


58. Aktivált saját teljesítmények Tárgyévben elszámolt költségek módosítására szolgálnak, nem költségnemek.

581. Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) Ezen a számlán a saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek) állománynövekedéseit és állománycsökkenéseit könyveljük. Az 581. STKÁV egyenlege mutatja az állományváltozást. Állományváltozás = Záró  Nyitó = 581. STKÁV egyenlege

1. feladat Egy vállalkozás késztermékek gyártásával foglalkozik. A nyitó késztermékállomány 200.000 Ft. 1. A tárgyévben felmerült költségek (Ft-ban): Közvetlen költségek 535.800 Anyagköltség 400.000 Bérköltség 124.000 TB járulék 40.200 Értékcsökkenési leírás Összesen: 1.100.000

Közvetett költségek 112.300 60.000 18.600 

190.900

Összesen 648.100 460.000 142.600 40.200 1.290.290

2. Az elkészült 1.100 db terméket készletre vették. 3. Késztermék értékesítés. Eladási ár 1.200.000 Ft + ÁFA. 4. Az eladott termékek könyv szerinti értéke 1.000.000 Ft. T 251. Késztermék K Ny.200.000 1.000.000 1.100.00 Ze 300.000

T

581.STKÁV K 1.000.000 1.100.000

Ze 100.000

Állományváltozás: 300.000200.000 = 100.000 Pozitív állományváltozás -> Állománynövekedés több lett, mint a csökkenés -> 581. K e

Felmerült költségek elszámolása: Anyagköltség T511 Anyagköltség K21-22 Anyagok Bérköltség T541 Bérköltség K471 Jövedelemelszámolási számla TB járulék T56 Bérjárulékok K473 TB kötelezettségek Értékcsökkenés T971 Terv szerinti értékcsökkenés K139 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése

648.100 460.000 142.600 40.200

Az értékcsökkenés csak közvetlen költség, azé a gépé, amivel a terméket előállították, ezért a 139-es számlát használjuk. 38


Az elkészült termék raktárra vétele csak közvetlen önköltségen! T251 Késztermékek K581 STKÁV

1.100.000

Költségnemek között ott marad a közvetlen költség, de mégis itt látszik.

Önköltség számítás: Ö

é ü

é

ö é ü

ö

ö

é

=

.

. .

Késztermék értékesítés könyvelése: Értékesítés T311 Belföldi vevő K91-92 Belföldi árbevétel Áfa T311 Belföldi vevő K467 Fizetendő áfa Készletcsökkenés T581 STKÁV K251 Késztermék

= 1.000 Ft/db

1.200.000 324.000 (1.200.000*0,27) 1.000.000

Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) számla csak anyag, vagy áru értékesítése esetén használandó!

T

581. STKÁV

K

Állomány csökkenés

Állomány növekedés

Negatív állományváltozás

Pozitív állományváltozás

582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) Ezen a számlán a vállalkozás által előállított immateriális javak, tárgyi eszközök és göngyölegek közvetlen önköltségét könyveljük, az eszköz állományba vételekor.

2. feladat A vállalkozás egy gépet állított elő. 1. Az előállítással kapcsolatban felmerült költségek (eFt-ban): Közvetlen költségek Közvetett költségek 3.520 965 Anyagköltség 1. 300 100 Bérköltség 403 31 TB járulék 177 104 Értékcsökkenési leírás Összesen: 5.400 1.200

Összesen 4.485 1.400 434 281 6.600

2. Az elkészült gépet állományba vették tárgyév március 1-jén. 3. Egy hónappal később a gépet üzembe helyezték. 4. Az értékcsökkenési leírás elszámolása lineárisan történik. A gép tervezett használati ideje 5 év, a maradványérték nem jelentős.

39


Külön-külön az 1.feladatnál. Itt összevontan: III.1. Állománybavétel IV.1. Üzembe helyezés XII.31. Gép tárgyévi értékcsökkenése

T

T51-57 Költségnemek K1-4 Mérlegszámlák T161 Beruházás K582 SEEAÉ T131 Termelőgép K161 Beruházás T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K139 Termelő gép terv szerinti értékcsökkenése

582. SEEAÉ

6.600.000 5.400.000 (csak a közvetlen költség!) 5.400.000 810.000 (5.400.000/5*9/12) csak 9 hónap esik erre az évre

K

Állományba vett eszköz közvetlen költségei K e Csak állományba vételkor, csak és kizárólag követel oldalra könyvelünk, az állományba vett eszköz közvetlen költségét és csak Követel egyenlege van!

DEVIZÁS KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSE Bekerülési érték: a felmerült deviza érték forintra átszámított összege. Átszámításkor árfolyamot kell választani. Rögzíteni kell ezt a számviteli politikában. Lehetőségek: - MNB hivatalos devizaárfolyama - választott hitelintézet deviza vételi és eladási árfolyamának átlaga Évközi értékelés: erre akkor kerül sor, ha évközben pénzügyi rendezés történik. I.

Van deviza számlánk

1. Követelés (külföldre értékesített áru utáni vevőkövetelés) Banki értesítés után a választott árfolyamon átváltom és könyvelem a beérkezett összeget. Ez nem egyezik meg a bekerüléskori árfolyammal. Különbözetet azonnal el kell számolni. Árfolyam nyereség -> Pénzügyi műveletek bevétele Árfolyam veszteség -> Pénzügyi műveletek ráfordítása 2. Kötelezettség (szállítói számla kiegyenlítése a deviza számláról) Banki értesítés után kell átváltani. A meglévő deviza könyv szerinti értékén (FIFO-val vagy átlagárral számolva) történik az átváltás és a könyvelés. Itt is keletkezik árfolyam különbség.

40


II.

Nincs deviza számlánk 1. Követelés Forint számlára érkezik a deviza. A bank az aznapi vételi árfolyammal váltja. A jóváírt összeg kerül könyvelésre. Árfolyam különbözetet is könyvelni kell. 2. Kötelezettség Forint számláról devizát utalunk. Forint ellenében kapott összeg a könyvelendő, vagy a devizáért fizetett forint összeg. A bank az aznapi eladási árfolyamon adja el a devizát. Könyvelni kell az árfolyam különbözetet is!

Év végi értékelés: Ha év végéig nem történik, vagy csak részben történik pénzügyi rendezés. Számviteli törvény szerint év végén az összes devizás tételt át kell értékelni a dec.31-ei választott árfolyamon. Az átértékelést technikai számla segítségével kell elvégezni. Az értékelés végeztével a technikai számla egyenlege mutatja az összevont árfolyam különbözetet. Ezt kell lekönyvelni jellegének megfelelően pénzügyi bevételként, vagy ráfordításként. 1. feladat 1. Egy vállalkozás három külföldi partnerének árut értékesít. Az értékesítésre vonatkozó adatok:

Vevők 1.sz. vevő 2.sz. vevő 3.sz. vevő

Kiszámlázás dátuma tárgyév II.20. tárgyév VI.05. tárgyév X.22.

Összeg 15.000 USD 25.000 USD 32.000 USD

Beszerzési érték 3.500.000 Ft 7.000.000 Ft 9.200.000 Ft

2. Az 1.sz. vevő tárgyév IV.01-jén átutalja tartozása felét. 3. A 2.sz. vevő tárgyév VIII.25-én átutalt 15 000 USD-t. 4. Az 1.sz. vevő tárgyév IX.10-én átutalt további 2 500 USD-t. 5. A 3.sz. vevő a fordulónap és a mérlegkészítés között, következő év I.12-én rendezte teljes fennálló tartozását. 6. A 2.sz vevő a mérlegkészítés napján, a következő év III.30-án utalta át fennmaradó tartozását. 7. Az 1.sz. vevő maradék tartozását a mérlegkészítésig sem egyenlítette ki. Árfolyamok: II.20. 258 Vételi Eladási 262

IV.01. 274 276

VI.05. VIII.25. IX.10. 288 272 284 292 276 288

X.22. 295 297

XII.31. 281 285

I.12. 288 289

III.30. 294 299

Kiegészítő információk: 





A vállalkozás a devizás tételek értékelésére a választott hitelintézet deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlagát alkalmazza. A vállalkozás számviteli politikája szerint az év végi összevont árfolyam különbözet nem jelentős. A vállalkozás nem rendelkezik devizaszámlával. 41


T

317. Külföldi vevő K 3.900.000 2.055.000 105.000 710.000 60.000 4.080.000 7.250.000 270.000 9.472.000 70.000 115.000 416.000 13.301.000

1.sz. vevő II.20. Áruértékesítés

T317 Külföldi vevők K93-94 Export árbevétel Áfa nincs az export áfa mentes II.20. Készletcsökkenés T814. ELÁBÉ K26-28 Áruk IV.1. Vevő utalja a tartozás T384 Elszámolási betét felét K317 Külföldi vevők IV.1. Árfolyam nyereség T317 Külföldi vevők K97 Pénzügyi műveletek bevétele IX.10. Vevő utal 2.500 T384 Elszámolási betét USD-t K317 Külföldi vevők IX.10. Árfolyamnyereség T317 Külföldi vevők K97 Pénzügyi műveletek bevétele

2.sz. vevő VI.5. Áruértékesítés VI.5. Készletcsökkenés VIII.25. Vevő utalt 15.000 USD-t VIII.25. Árfolyam veszteség

3.sz. vevő X.22. Áruértékesítés X.22. Készletcsökkenés

3.900.000 (15.000 USD*260) célországban van áfa fizetés 3.500.000 2.055.000 (7.500 USD*274) 105.000 (7.500*(274-260)) 710.000 (2.500 USD*284) 60.000 (2.500*(284-260))

T317 Külföldi vevők K93-94 Export árbevétel T814. ELÁBÉ K26-28 Áruk T384 Elszámolási betét K317 Külföldi vevők T87 Pénzügyi műveletek ráfordítása K317 Külföldi vevők

7.250.000 (25.000 USD*290)

T317 Külföldi vevők K93-94 Export árbevétel T814. ELÁBÉ K26-28 Áruk

9.472.000 (32.000 USD*296)

7.000.000 4.080.000 (15.000 USD*272) 270.000 (15.000*(290-272))

9.200.000

12.31-én év végi értekelés: A választott árfolyam: átlagár.

285 + 281 = 283Ft/ USD 2

Erre értékeljük át a devizás tételeinket. 42


1.sz. vevő: - maradt 5.000 USD tartozás - nyilvántartási ár 260 Ft/USD - 283 Ft/USD-re átértékelem -> árfolyamnyereség 2.sz. vevő: - maradt 10.000 USD tartozás - nyilvántartási ár 290 Ft/USD - 283 Ft/USD-re átértékelem -> árfolyamveszteség 3.sz. vevő: - maradt 32.000 USD tartozás - nyilvántartási ár 296 Ft/USD - 283 Ft/USD-re átértékelem -> árfolyamveszteség 1.sz. vevő értékelése

T317 Külföldi vevők KTechnikai számla T317 Külföldi vevők KTechnikai számla T317 Külföldi vevők KTechnikai számla

2.sz. vevő értékelése 3.sz. vevő értékelése

115.000 (5.000*(283-260)) 70.000 (10.000*(290-283)) 416.000 (32.000*(296-283))

A Technikai számla összevont egyenlege mutatja az árfolyam nyereséget, vagy veszteséget.

T

Összevont árfolyam veszteség:

Technikai számla K 70.000 115.000 416.000 371.000 T87 Pénzügyi műveletek ráfordítása KTechnikai számla

371.000

317. Egyenlege: 13.301.000 Összes fennálló év végi követelés: 47.000 USD 283-as értékben tartjuk nyilván 47.000*283=13.301.000 Ez a Külföldi vevők mérlegértéke.

Eredményhatás: Eredményszámlákat (8-9) meg kell nézni! +3.900.000  3.500.000 + 105.000 + 60.000 +7.250.000  270.000 +9.472.000  9.200.000  371.000 = 446.000 43


2. feladat 1. A vállalkozás alapanyagot importált külföldi „A" szállítótól tárgyév április 5-én. A beszerzett alapanyagok vételára 45 000 CHF. 2. Május 12-én átutaltak az „A" szállítónak 30 000 CHF-et. 3. Július 21-én külföldi „B" szállítótól árut vásároltak. Az áru értéke 20 000 CHF. 4. Szeptember 3-án az „A" szállítónak további 7 000 CHF-et utaltak át. 5. Október 11-én alapanyagot vásároltak külföldi „C" szállítótól 18 000 CHF értékben. 6. November 6-án a „B" szállítóval szembeni tartozás 80%-a átutalásra került. 7. A „C" szállítónak következő év január 26-án átutalták a teljes fennálló tartozást. Árfolyamok: Vételi Eladási

IV.05. 122 126

V.12. 121 123

VII.21. 116 120

IX.03. 124 125

X.11. 129 131

XI.06. 125 126

XII.31. 121 123

I.26. 127 129

Kiegészítő információk: • A vállalkozás a devizás tételek értékelésére a választott hitelintézet deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlagát alkalmazza. • A vállalkozás számviteli politikája szerint az év végi összevont árfolyam különbözet nem jelentős. • A vállalkozás nem rendelkezik devizaszámlával.

„A" szállító könyvelése IV.5. Anyagbeszerzés V.12. Utalás a szállítónak V.12. Árfolyam nyereség IX.3. Utalás a szállítónak IX.3. Árfolyam veszteség

T21-22 Anyagok K454 Szállítók T454 Szállítók K384 Elszámolási betét T454 Szállítók K97 Pénzügyi műv. bevétele T454 Szállítók K384 Elszámolási betét T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K454 Szállítók

T

5.580.000 (45.000 CHF*124) 3.690.000 (30.000 CHF*123) 30.000 (30.000 CHF*(124-123)) 875.000 (7.000 CHF*125) 7.000 (7.000 CHF*(125-124))

K „A" szállító 3.690.000 5.580.000 30.000 7.000 875.000 16.000 976.000

Ellenőrzés: 8.000 CHF*122 = 976.000 HUF

44


„B" szállító könyvelése VII.21. Árubeszerzés XI.6. Utalás a szállítónak IX.3. Árfolyam veszteség

T26-28 Áruk K454 Szállítók T454 Szállítók K384 Elszámolási betét T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K454 Szállítók

T

2.360.000 (20.000 CHF*118) 2.016.000 (16.000 CHF*126) 128.000 (16.000 CHF*(126118))

K „B" szállító 2.016.000 2.360.000 128.000 16.000 488.000

Ellenőrzés: 4.000 CHF*122 = 488.000 HUF

„C" szállító könyvelése X.11. Anyagbeszerzés

T21-22 Anyagok K454 Szállítók

T

2.340.000 (18.000 CHF*130)

„C" szállító K 2.340.000 144.000 2.196.000

Ellenőrzés: 18.000 CHF*122 = 2.196.000 HUF XII.31. Év végi értékelés (dec.31-ei árfolyam 122 HUF/CHF) Nyitott szállítók: „A” szállító: 8.000 CHF (124 HUF/CHF) – Árfolyam nyereség „B” szállító: 4.000 CHF (118 HUF/CHF) – Árfolyam veszteség „C” szállító: 18.000 CHF (130 HUF/CHF) – Árfolyam nyereség „A” szállító értékelése „B” szállító értékelése „C” szállító értékelése

Összevont árfolyam nyereség Külföldi szállítók mérlegértéke Eredményhatás

T454 Szállítók K Technikai számla T Technikai számla K454 Szállítók T454 Szállítók K Technikai számla T Technikai számla K97 Pénzügyi műv. bevétele 3.660.000

16.000 (8.000 CHF*(124-122)) 16.000 (4.000 CHF*(122-118)) 144.000 (18.000 CHF*(130122)) 144.000 (+16.000-16.000 +144.000) 976.000+488.000+2.196.000

39.000 30.000-7.000-128.000+144.000

45


Barter: Közvetlenül áruk cserélnek gazdát, pénzmozgás nélkül. (export-import) Árfolyam nyereség, veszteség nincs, azonos árfolyamon értékeljük a tranzakciókat. Év végi értékelés sincs! 3. feladat 1. A vállalkozás november l-jén 400 USD értékben árut értékesít, amelynek könyv szerinti értéke 100 000 Ft. 2. a) December 15-én a partner 400 USD értékű alapanyag-szállítással teljesíti kötelezettségét, b) A partner február 10-én szállítja az alapanyagot. Árfolyamok: Vételi Eladási

XI.01. 298 302

XII.15. XII.31. 300 302 305 304

II.10. 304 305

Kiegészítő információk:

• A vállalkozás a devizás tételek értékelésére a választott hitelintézet deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlagát alkalmazza. • A vállalkozás számviteli politikája szerint az év végi összevont árfolyam különbözet nem jelentős. • A vállalkozás nem rendelkezik devizaszámlával.

T

K Külföldi vevő 120.000 120.000

XII.1. Áru értékesítés

T317 Külföldi vevők K93-94 Export árbevétel XII.1. Készlet csökkenés T814 ELÁBÉ K26-28 Áruk XII.15. Anyagbeszerzés T21-22 Anyagok K454 Szállítók XII.15. Vevők és szállítók T454 Szállítók összevezetése K317 Külföldi vevők

T Külföldi szállító K 120.000 120.000 120.000 (400 USD*300) 100.000 120.000 (400 USD*300) 120.000

a, esetben Külföldi vevők mérlegértéke = 0 Külföldi szállítók mérlegértéke = 0 Eredményhatás = Árbevétel (120.000) – ELÁBÉ (100.000) = 20.000 b, esetben Külföldi vevők mérlegértéke = 120.000 Külföldi szállítók mérlegértéke = 0 Eredményhatás = Árbevétel (120.000) – ELÁBÉ (100.000) = 20.000

46


30. feladat 1. Tárgyév február 11-én „A" szállítótól árut vásároltak 12 000 CHF értékben. 2. Március 30-án az „A" szállítónak átutalták a tartozás egyharmadát. 3. Május 18-án értékesítették az „A" szállítótól vett áru felét „B" vevőnek 15 000 CHF-ért. 4. Június 5-én barter ügylet keretében anyagot vásároltak „C" szállítótól. A számla összege 20 000 CHF. 5. Július 22-én értékesítették az „A" szállítótól vásárolt áru másik felét „D" vevőnek. Az áru eladási ára 16 000 CHF. 6. Július 31-én „B" vevő átutalta teljes fennálló tartozását. 7. Szeptember 7-én átutaltak az „A" szállítónak 3 000 CHF-et. 8. Október 13-án leszállítottak a „C" partnernek 20 000 CHF értékű készterméket. Az eladott késztermékek előállítási közvetlen önköltsége 2 250 000 Ft 9. November 16-án a „D" vevő átutalt a tartozásából 7 000 CHF-et. 10. Következő év január 3-án átutalták a maradék tartozást az „A" szállítónak. 11. „D" vevő a mérlegkészítés napján, február 28-án rendezte fennálló tartozását. Kiegészítő információk:

• A vállalkozás a devizás követelések és kötelezettségek értékelésére a választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagát alkalmazza. • Az értékelésből származó árfolyameltéréseket minden esetben jelentősnek minősítették. • A vállalkozás nem rendelkezik devizaszámlával. Árfolyamok: Vételi Eladási MNB

II.11. 120 122 124

III.30. 126 130 129

V.18. VI.05. VII.22. VII.31. IX.07. X.13. XI.16. XII.31. I.03. 123 129 124 122 116 123 128 122 123 127 131 128 123 118 124 130 126 125 129 125 130 127 123 128 126 131 130

T

K „A" szállító 520.000 1.452.000 354.000 36.000 9.000 15.000 620.000

T

K „B" vevő 1.875.000 1.830.000 45.000

T

K „C" szállító 2.600.000 2.600.000

T

K „D" vevő 2.016.000 896.000 14.000 18.000 1.116.000

II.28. 129 131 133

„A" szállító könyvelése II.11. Árubeszerzés III.30. Utalás a szállítónak IX.3. Árfolyam veszteség

T26-28 Áruk K454 Szállítók T454 Szállítók K384 Elszámolási betét T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K454 Szállítók

1.452.000 (12.000 CHF*121) 520.000 (4.000 CHF*130) 36.000 (4.000 CHF*(130-121))

47


IX.7. Utalás a szállítónak IX.3. Árfolyam nyereség

T454 Szállítók K384 Elszámolási betét T454 Szállítók K97 Pénzügyi műv. bevétele

354.000 (3.000 CHF*118)

T317 Külföldi vevők K93-94 Export árbevétel T814 ELÁBÉ K26-28 Áruk T384 Elszámolási betét K317 Külföldi vevő T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K454 Szállítók

1.875.000 (15.000 CHF*125)

T21-22 Anyagok K454 Szállítók T317 Külföldi vevők K93-94 Export árbevétel T581 STKÁV K251 Késztermék T454 Szállítók K317 Külföldi vevők

2.600.000 (20.000 CHF*130)

T317 Külföldi vevők K93-94 Export árbevétel T814 ELÁBÉ K26-28 Áruk T384 Elszámolási betét K317 Külföldi vevő T454 Szállítók K97 Pénzügyi műv. bevétele

2.016.000 (16.000 CHF*126)

9.000 (3.000 CHF*(121-118))

„B" vevő könyvelése V.18. Áru értékesítés V.18. Készlet csökkenés VII.31 Utalás a vevőtől VII.31. Árfolyam veszteség

726.000 183.000 (15.000 CHF*122) 45.000 (15.000 CHF*(125-122))

„C" szállító könyvelése VI.5. Anyagbeszerzés (barter) X.13. Késztermék eladás (barter) X.13. Készletcsökkenés X.13 Vevő-szállító összevezetése

2.600.000 (20.000 CHF*130) 2.250.000 2.600.000

„D" vevő könyvelése VII.22. Áru értékesítés VII.22. Készlet csökkenés XI.16. Utalás a vevőtől XI.16. Árfolyam nyereség

726.000 896.000 (7.000 CHF*128) 14.000 (7.000 CHF*(128-126))

XII.31. Év végi értékelés (dec.31-ei árfolyam 124 HUF/CHF) Nyitott tételek: „A” szállító: 5.000 CHF (121 HUF/CHF) – Árfolyam veszteség „D” vevő: 9.000 CHF (126 HUF/CHF) – Árfolyam veszteség „A” szállító értékelése „D” vevő értékelése

T Technikai számla K454 Szállítók T Technikai számla K454 Szállítók

15.000 (5.000 CHF*(124-121)) 18.000 (9.000 CHF*(126-124))

48


Összevont árfolyam veszteség

33.000 (15.000+18.000)

T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K Technikai számla

„A” szállító mérlegértéke: 620.000 „B” vevő mérlegértéke: 0 „C” szállító mérlegértéke: 0 „D” vevő mérlegértéke: 1.116.000 Pénzügyi műveletek bevételei (97): 9.000+14.000=23.000 Pénzügyi műveletek ráfordítása (87): 45.000+36.000+33.000=114.000 Eredményhatás: +23.000(97)-114.000(87)+6.491.000(93-94)-1.452.000(814)-2.250.000(581) = 2.698.000

Devizás váltók 1.feladat 1. A vállalkozás külföldi partnere részére leszállított tárgyév április l-jén 10 000 CHF értékű árut. Az értékesítésre került áruk eredeti beszerzési értéke l 100 000 Ft volt. A számla értékét a partner elismerte. 2. Június l-jén a külföldi partner váltóval rendezte tartozását. A váltó kamata 22%, futamideje 4 hónap. 3. Lejáratkor a vevő rendezte a váltóval kapcsolatos kötelezettségeit. Árfolyamok (Ft/CHF):

Vételi árfolyam 128,00 133,00 132,00

Április 1. Június 1. Október 1.

Eladási árfolyam 132,00 137,00 136,00

A számviteli politika elemei: • A vállalkozás a devizás tételek értékelésére a számlavezető hitelintézet deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlagát alkalmazza. • Az értékelésből származó árfolyameltérések minden esetben jelentősek. • A vállalkozás nem rendelkezik devizaszámlával.

T

Külföldi vevő K 1.300.000 1.452.000 50.000

IV.1. Áruértékesítés IV.1. Készletcsökkenés VI.1. Váltó elfogadás

T Külföldi váltóköv. K 1.350.000 1.320.000 30.000

T317 Külföldi vevő K93-94 Export árbevétel T814 ELÁBÉ K26-28 Áruk T346 Külföldi váltókövetelés K317 Külföldi vevő

1.300.000 (10.000 CHF*130) 1.100.000 1.350.000 (10.000 CHF*135) 49


VI.1. Árfolyam nyereség X.1. Váltó pénzügyi rendezése X.1. Árfolyam veszteség X.1. Váltó kamata

T317 Külföldi vevő K97 Pénzügyi műv. bevétele T384 Elszámolási betét K346 Külföldi váltókövetelés T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K346 Külföldi váltókövetelés T384 Elszámolási betét K97 Pénzügyi műv. bevétele

50.000 (10.000 CHF*(135-130)) 1.320.000 (10.000 CHF*132) 30.000 (10.000 CHF*(135-132)) 96.800 (10.000 CHF*(0,22*4/12) *132)

Külföldi vevők mérlegértéke = 0 Külföldi váltókövetelés mérlegértéke = 0 Pénzügyi műveletek bevételei (97): 96.800+50.000=146.800 Pénzügyi műveletek ráfordítása (87): 30.000 Eredményhatás = +146.800(97)-30.000(87)+1.300.000(93-94)-1.100.000(814) = 316.800

2. feladat 1. Tárgyév augusztus 10-én a vállalkozás 8 000 USD értékű készterméket számlázott ki egyik külföldi vevőjének. A késztermékek előállítási közvetlen önköltsége 2 300 000 Ft. 2. Szeptember 30-án a vevő tartozása felét átutalta, másik felére pedig váltót adott, amelynek futamideje 6 hónap, kamata 20%. 3. Év végi rendező tételek Árfolyamok (Ft/USD): Augusztus 10. Szeptember 30. December 31. Március 31 .

Vételi árfolyam 298,00 294,00 306,00 308,00

Eladási árfolyam 302,00 296,00 310,00 313,00


T

K Külföldi vevő 2.400.000 1.176.000 240.000 1.1180.000 20.000

VIII.10. Késztermék értékesítés VIII.10. Készletcsökkenés

T317 Külföldi vevő K93-94 Export árbevétel T814 ELÁBÉ K251 Késztermék

T Külföldi váltóköv. K 1.180.000 52.000 1.232.000

2.400.000 (8.000 USD*300) 2.300.000

50


IX.30. Utalás a vevőtől IX.30. Árfolyam veszteség IX.30. Váltó elfogadás IX.30. Árfolyam veszteség

T384 Elszámolási betét K317 Külföldi vevő T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K346 Külföldi váltókövetelés T346 Külföldi váltókövetelés K317 Külföldi vevő T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K346 Külföldi váltókövetelés

1.176.000 (4.000 USD*294) 24.000 (4.000 USD*(300-294)) 1.118.000 (4.000 USD*295) 20.000 (4.000 USD*(300-295))

XII.31. Év végi értékelés (dec.31-ei árfolyam 308 HUF/USD) XII.31. Év végi értékelés XII.31. Összevont árfolyam nyereség XII.31. Tárgyévre eső váltókamat elhatárolása

T346 Külföldi váltókövetelés K Technikai számla T Technikai számla K97 Pénzügyi műv. bevétele T39 Aktív időbeli elhatárolás K97 Pénzügyi műv. bevétele

52.000 (4.000 USD*(308-295)) 52.000 61.600 (4.000 USD*(0,2*3/12) *308)

Eredményhatás = +113.600(97)-44.000(87)+2.400.000(93-94)-2.300.000(581) = 169.600

3.feladat 1. A vállalkozás anyagot vásárolt a külföldi szállítótól 5 000 USD értékben május 18-án. 2. Július 15-én a vállalkozás váltót bocsátott ki a szállítói tartozás fejében. A kibocsátott váltó névértéke 6 100 USD, lejárata 3 hónap. 3. Október 15-én a váltótartozás kiegyenlítésre került. Árfolyamok (Ft/USD):

Vételi árfolyam 285,00 282,00 288,00

Május 18. Július 15. Október 15.

Eladási árfolyam 287,00 286,00 290,00


T

Külföldi szállító K 1.420.000 143.000 10.000

V.18. Anyagbeszerzés VII.15. Váltókibocsátás

T21-22 Anyagok K454 Szállítók T454 Szállítók K457 Váltótartozás

T Külföldi váltótart. K 1.769.000 1.420.000 312.400 1.430.000 (5.000 USD*286) 1.420.000 (5000 USD*284) 51


VII.15. Árfolyam nyereség VII.15. Váltó kamata

T454 Szállítók K97 Pénzügyi műv. bevétele T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K457 Váltótartozás X.15. Váltó pénzügyi T457 Váltótartozás rendezése K384 Elszámolási betét X.15. Árfolyam veszteség T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K457 Váltótartozás

10.000 (5.000 USD*(286-284)) 312.400 (1.100 USD*284) 1.769.000 (6.100 USD*290) 36.600 (6.100 USD*(290-284))

Eredményhatás = +10.000(97)-349.000(87)= -339.000

4.feladat 1. Tárgyév november 20-án a vállalkozás árut vásárolt 120 000 SKKértékben. 2. December 15-én a tartozás fejében váltót bocsátottak ki. Futamidő 4 hónap. Névérték 124 000 SKK. 3. A váltót április 15-én lejáratkor kiegyenlítették. Árfolyamok (Ft/SKK):

Vételi árfolyam 15,00 18,40 18,80 19,60

November 20. December 15. December 31. Április 15.

Eladási árfolyam 19,00 18,80 19,00 19,80


T

Külföldi szállító K 2.232.000 2.040.000 192.000

XI.20. Árubeszerzés XII.15. Váltókibocsátás XII.15. Árfolyam veszteség XII.15. Váltó kamata

T26-28 Áruk K454 Szállítók T454 Szállítók K457 Váltótartozás T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K454 Szállítók T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K457 Váltótartozás

T Külföldi váltótart. K 1.769.000 2.232.000 74.400 37.200 2.343.600 2.040.000 (120.000 SKK*17) 2.232.000 (120.000 SKK*18,60) 192.000 (12.000 SKK*(18,6017)) 74.400 (4.000 SKK*18,60)

52


XII.31. Év végi értékelés (dec.31-ei árfolyam 18,90 HUF/SKK) XII.31. Váltótartozás átértékelése XII.31. Összevont árfolyam veszteség XII.31. Következő évre eső váltókamat elhatárolása

T Technikai számla K457 Váltótartozás T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K Technikai számla T39 Aktív időbeli elhatárolás K87 Pénzügyi műv. ráfordítása

37.200 (124.000 SKK*(18,9018,60)) 37.200 66.150 (4.000 SKK*3,5/4*18,90)

Külföldi szállítók mérlegértéke = 0 Váltótartozás mérlegértéke = 2.343.600 Pénzügyi műveletek bevételei (97): 0 Pénzügyi műveletek ráfordítása (87): +192.000+74.400+37.200-66.150=237.450 Eredményhatás = -237.450 (87)

35. feladat Egy vállalkozás követeléseiről az alábbi információk állnak rendelkezésre: Termékértékesítés:

VEVŐK „A" vevő „B" vevő „C" vevő

TELJESÍTÉS DÁTUMA tárgyév 111.05. tárgyév IV. 10. tárgyév IX. 15.

ÖSSZEG 50 000 SKK 75 000 CHF 70 000 SKK

ÖNKÖLTSÉG 845 000 Ft 9 125 000 Ft 1 136 000 Ft

„D" partnernek tárgyév X. 15-én 15 000 CHF előleget adtak. A tárgyév VI.05-én az „A" vevő átutalt 35 000 SKK-t. „B" vevő tárgyév VII. 15-én váltóval egyenlítette ki tartozása felét. A váltó futamideje 3 hónap, kamata 20%. Az adós lejáratkor kiegyenlítette tartozását. A mérlegkészítés időszakában (II. 10-én) a „B" vevő átutalt további 30 000 CHF-et, és ugyanezen a napon a „C" vevő is kiegyenlítette tartozását. Az adott ügyletet lebonyolító kereskedelmi bank árfolyamai, illetve az MNB hivatalos devizaárfolyamai: Vételi SKK CHF Eladási SKK CHF MNB SKK CHF

III.05. IV.10. VI.05. VII.15. IX.15. X.15. XII.31. II.10. 18,20 18,40 18,50 18,70 18,60 18,50 18,20 18,80 127,50 127,70 128,10 128,20 128,40 128,60 127,60 127,00 18,40 18,50 18,60 18,80 19,10 19,20 19,30 19,50 128,70 128,80 128,90 129,10 129,20 129,30 129,50 129,70 18,70 18,40 18,90 18,40 18,30 18,40 18,20 18,80 127,50 127,90 127,90 128,00 128,40 128,80 127,60 127,00

A vállalkozás nem rendelkezik deviza számlával, és a devizás tételek értékelésére a kereskedelmi bank vételi és eladási árfolyamának átlagát alkalmazza. Az értékelésből származó árfolyameltérés minden esetben jelentős.

53


„A" vevő könyvelése III.5. Termékértékesítés III.5. Készletcsökkenés VI.5. Utalás a vevőtől VII.15. Árfolyam nyereség

T317 Külföldi vevő K93-94 Export árbevétel T581 STKÁV K251 Késztermék T384 Elszámolási betét K317 Külföldi vevő T317 Külföldi vevő K97 Pénzügyi műv. bevétele

T

915.000 (50.000 SKK*18,30) 845.000 647.500 (35.000 SKK*18,50) 7.000 (35.000 SKK*(18,5018,30)

K „A" vevő 915.000 647.500 7.000 6.750 281.250

„B" vevő könyvelése IV.10. Termékértékesítés III.5. Készletcsökkenés VII.15. Váltó elfogadás VII.15. Árfolyam nyereség VII.15. Váltó pénzügyi rendezése VII.15. Árfolyam veszteség VII.15. Váltó kamata

T317 Külföldi vevő K93-94 Export árbevétel T581 STKÁV K251 Késztermék T346 Külföldi váltókövetelés K317 Külföldi vevő T317 Külföldi vevő K97 Pénzügyi műv. bevétele T384 Elszámolási betét K346 Külföldi váltókövetelés T87 Pénzügyi műv. ráfordítása K346 Külföldi váltókövetelés T384 Elszámolási betét K97 Pénzügyi műv. bevétele

T

9.618.750 (75.000 CHF*128,25) 9.125.000 4.824.375 (37.500 CHF*128,65) 15.000 (37.500 CHF*(128,65128,25) 4.822.500 (37.500 CHF*128,60) 1.875 (37.500 CHF*(128,65128,60)) 241.125 (37.500 CHF* (0,20*3/12)*128,60)

K „B" vevő 9.618.750 4.824.375 15.000 6.750 4.820.625

„C" vevő könyvelése IX.15. Termékértékesítés IX.15. Készletcsökkenés

T317 Külföldi vevő K93-94 Export árbevétel T581 STKÁV K251 Késztermék

1.319.500 (70.000 SKK*18,85) 1.136.000

54


T

„C" vevő 1.319.500 1.312.500

K 7.000

„D" előleg könyvelése X.15. Adott előleg

T35 Adott előleg K384 Elszámolási betét

1. 939.500 (15.000 CHF*129,30)

T

„D" előleg 1. 939.500 1.928.250

K 11.250

T

K Váltókövetelés 4.824.375 4.822.500 1875

XII.31. Év végi értékelés (dec.31-ei árfolyam 18,75 HUF/SKK, 128,55 HUF/CHF) Nyitott tételek „A” vevő átértékelése T317 Külföldi vevő 6.750 (15.000 SKK*(18,75K Technikai számla 18,30)) „B” vevő átértékelése T317 Külföldi vevő 11.250 (37.500 CHF*(128,55K Technikai számla 128,75)) „C” vevő átértékelése T Technikai számla 7.000 (7.000 SKK*(18,85K317 Külföldi vevő 18,75)) „D” előleg átértékelése T Technikai számla 11.250 (15.000 CHF*(129,30K35 Adott előleg 128,25)) XII.31. Összevont T87 Pénzügyi műv. 250 (+11,250-11.250+6750 árfolyam veszteség ráfordítása -7.000) K Technikai számla „A” vevő mérlegértéke: 281.250 „B” vevő mérlegértéke: 4.820.625 „C” vevő mérlegértéke: 1.312.500 „D” vevő mérlegértéke: 1.928.250 Váltókövetelések: 0 Pénzügyi műveletek bevételei (97): 7.000+15.000+241.125=263.125 Pénzügyi műveletek ráfordítása (87): 1.875+250=2125 Eredményhatás = +263.125 (97)- 2125 (87)+11.853.250(93-94)-11.106.000(581) = 1.008.250

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ Tárgyidőszakban felmerült összes költséget tartalmazza költségnemenkénti bontásban.

FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ Tárgyidőszaki értékesítés összes költségét tartalmazza közvetlen és közvetett költségek szerinti bontásban. Mindkét verzió eredménye ugyanaz, ezért át lehet térni egyikből a másikba!

55


Áttérés a két fajta eredménykimutatás között az alábbi képlet alapján lehetséges: Értékesítés költségei = (Költségnemek+ELÁBÉ+Közvetített szolgáltatások)-ASTÉ Forgalmi költség

Összköltség

60. feladat Egy gazdasági társaság tárgyévi adatai a következők: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereség Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamveszteség Céltartalék megszüntetése Céltartalék-képzés Behajthatatlannak minősített követelésre kapott összeg Fizetett késedelmi kamatok Fizetett banki kamatok Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott osztalék Fizetett osztalék

4.000 eFt 3.000 eFt 500 eFt

01. 02. VIII.

400 eFt

IX.

600 eFt 300 eFt 100 eFt 200 eFt 300 eFt 400 eFt 300 eFt 690 eFt

III. VII. III. IX. IX. VIII. VIII. XIII.

Tevékenység költségei (eFt-ban) Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás

Közvetlen 2.500 1.000 500

Közvetett 500 200 100

IV. V. VI.

A tárgyidőszakban előállított termékmennyiség 1.000 tonna. A saját termelésű készletek nyitó állománya január 1-jén 200 tonna, 800eFt. 03. A záró állomány 800 tonna. Gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak 210 eFt társasági szerződés szerinti értéke Visszavásárolt saját részvény bevonásakor a névértéke 120 eFt Gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak 190 eFt nyilvántartás szerinti értéke Visszavásárolt saját részvény bevonásakor a könyv szerinti 100 eFt értéke Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az 150 eFt átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben A társasági adóalap korrekciós tételek összevont egyenlege – 190

X. X. XI. XI. XI.

Feladat: Állítsa össze az eredménykimutatást mindkét eljárással!

56


60. feladathoz kiegészítés T 251.Késztermék K Ny. 800 1.452.000 4.000 36.000 3.200

T

K 581.STKÁV 1.600 4.000 2.400

Nyitó: 200 t Nyitókészlet önköltsége: 800.000/200=4.000 Ft/t Elkészült termék raktárra vétele

T251 Késztermék K581STKÁV

4.000

Önköltsége: 4.000.000 Ft = 4.000 Ft/t 1.000 t Záró: 800 t * 4.000 Ft/t = 3.200.000 Ft  3.200 eFt Késztermék értékesítés

T581 STKÁV K251 Késztermék

1.600

TAO kiszámítása: Adózás előtti eredmény 5190 eFt + Korrekciós tétel -190eFt = 5.000 5.000*0,1 = 500

57


Eredménykimutatás összköltség eljárással („A” változat) 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII.

A. VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 23. G.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele 4.000 Export értékesítés nettó árbevétele 3.000 Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása 1.600+800 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke ( ±03+04) Egyéb bevételek 600+100 Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08 +09) 2.500+500 Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 1.000+200 Értékcsökkenési leírás 500+100 Egyéb ráfordítások 300+200 Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.+-II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 500+400+300 Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+ 21) 400+300 Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) Rendkívüli bevételek 210+120 Rendkívüli ráfordítások 190+100+150 Rendkívüli eredmény (X-XI) Adózás előtti eredmény (±C±D) Adófizetési kötelezettség 500 Adózott eredmény (±E-XII.) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés 690 Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)

4.000 3.000 7.000 2.400 2.400 700

3.000

1.200 600 500

4.800 1.200 700 500 5.300 330 440 -110 5190 500 4.690 690 4.000

58

A Szamvitel Alapjai

Recommend Documents