Kőműves Szakmai Ismeretek II. (2007)

Kőműves szakmai ismeretek II.

Szerényi István Szerényi Attila Gazsó Anikó

Kőműves szakmai ismeretek II.

Pécs, 2007.

A tankönyv használatát a szociális és munkaügyi miniszter a 20318-9/2007 SzMM szám alatt engedélyezte. Alkotó szerkesztők Szerényi István Szerényi Attila Gazsó Anikó

A rajzokat, grafikákat készítette: Bársony István

Lektorálta: Molnárné Danku Mária építészmérnök, mérnöktanár .

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel - elektronikus úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül.

• Kiadja a Szega Books Kft.• 7621 Pécs, Teréz u. 11-13. (tel\fax: 06-72-212-943) • • http://www.szega.hu; e-mail: [email protected] • • Kiadói jel: SE • Kiadvány kódja: GS 1-02 • • Terjedelem: 21,09 A.5ív. Tömege: 396 g • • A kiadásért felel Szerényi István • A nyomdai előkészítő munkákat a Szega Books Kft. végezte, tördelés Szerényi Attila • • Nyomta és kötötte a pécsi Bocz Nyomda. 7630 Pécs, Mohácsi út 18. • • Ügyvezető igazgató: Bocz Emil • © Szerényi István, Szerényi Attila, Gazsó Anikó 2007. © Szega Books Kft. 2007. A könyvben megjelentetett csomópontok és iránymutatások nem helyettesítik a kellő részletességű kiviteliterveket, és nem mentesíthetik a tervezőt és kivitelezőt a konkrét épületre vonatkozó felelősség alól. A közreadott információkkai a szerző és a kiadó semmilyen felelősséget nem vállal az elkészült épületszerkezetekre. ISBN 963 867 921-2

1.ÁLLVÁNYSZERKEZETEK Az állványok egyidősek az építési tevékenységgel. A magasan lévő szerkezetek elkészítéséhez olyan munkaszinteket kell építeni, hogy az építő rnunka biztonságosan elvégezhető legyen. Így volt ez a várak építésénél, és így van ez a mai szerkezetek, toronyházak, vagy gabonasilók építésénél is. Az állvány olyan ideiglenes szerkezet, amely a magas- és mélyépítésben a munkaszintek, a közlekedő, a szállító- és tárolószintek, a védőtetők, a zsaluzatok és az építés közben nem állékony épületrészek vagy sérült épületrészek alá-, és megtámasztásához szükségesek. Az ideiglenes jelleg azt jelenti, hogy az elvégzett munka után, vagy a szerkezet elkészülte után az állványszerkezetet elbontják. Az állványokat rendeltetésük szerint a következőképpen csoportosíthat juk: munkaállványok, alátámasztó

szerelőállványok;

állványok;

elhelyező állványok. A munkaállványokat, a szerelóállványokat valamilyen munkafolyamat (1.1. ábra) elkészítéséhez építjük meg. A munkaállványok közé tartoznak jellemzőerr a kőműves munkák állványai, a vakoló- és falazóállványok, a különböző függőállványok. A szerelőállványokat vázszerkezetek, hidak, különlegesen nagy kiterjedésű építmények szerelés énél használjuk.

1.1. Ábra: Homlokzati

{üggőállvány

Az alátámasztó állványokat (1.2. ábra) átalakítási munkáknál, vagy a vasbeton szerkezetek elkészítésénél alkalmazzuk, a zsaluzat alátámasztására. Az alátámasztásra addig van szükség, amíg az átalakítási munkánál a szerkezetet nem fejezték be, illetve a vasbeton szerkezetek önhordóvá nem váltak. Az elhelyező állványok (1.3. ábra) segítségével helyezzük el az előregyártott, nagy kiterjedésű épületszerkezeteket. Ezek az állványok sokszor az alapfunkció mellett lehetővé teszik a munkaterület megközelítését, és különböző szerelő munkák elvégzését is. 1.2. Ábra: Alátámasztó

állvány

5

1. FEJEZET

ÁLLVÁNYSZERKEZETEK

A földnyomásnak, a víznyomásnak vagy egyéb más erőhatásnak (1.4. ábra) kitett szerkezetek terheit a dúcolatok veszik fel és adják át azt a talajra, a födémre, a falazatra stb. 1.1. AZ ÁLLVÁNYOKANYAGAI Az állványokat anyaguk szerint a következőképpen csoportosíthat juk: fa; fém;

1.3. Ábra: Elhelyező állvány

fa és fém kombinációja. Az állványok építéséhez a faanyagok közül a fenyőfát használják. Könnyen megmunkálható, viszonylag jól terhelhető, és tartósságát tekintve is megfelelő. A fémek közül a vas, az acél, és az alumínium használatosak, általában valamilyen ötvözet formájában. Meg kelljegyeznünk, hogy az utóbbi időben a fa anyagú állványok használata jelentősen háttérbe szorult. Az építőfa hiánya, magas ára, valamint nehéz variálhatósága miatt előtérbe kerültek a fémek. A fémek élettartamukat tekintve is tartósabbak a fánál. Terhelési szempontból is kedvezőbb a viselkedésük, az ügyesen megkonstruált méretrend és kapcsolási lehetőségek által sokkal jobban variálhatóak, mint a fa anyagú állványok.

1.4. Ábra: Dúcolás

1.2. AZ ÁLLVÁNYOKCSOPORTOSÍTÁSA Az állványokat szerkezetük és építési módjuk alapján csoportosíthat juk. 1. Szabványos állványozású elemekkel készített állványok: bakállványok;

talpas létraállványok;

építési fa létraállványok;

csőállványok.

2. Ácsmunkával kialakított faállványok, egyedi módon tervezett és leszabott, összeállított fa állványszerkezetek: árbocállványok; zsaluzatot, építési szerkezetet alátámasztó állványok; 6

1. FEJEZET


fa nehézállványok; kidugóállványok; függő és függőlegesen mozgó állványok. 3. Előre elkészített elemekből összeállított állványok: anyaguk állványcső vagy hengeres és négyszögletes fa; keretes csőállványok; fém nehézállványok, konzolos szerkezetek. 1.3. HAGYOMÁNYOS, FA ANYAGÚÁLLVÁNYOKSZERKEZETI RÉSZEI A hagyományos állványok munkaszint elemei: az állványpalló, a korlátdeszka, alábdeszka és a pallórögzítő kapocs. 1.3.1. AZ ÁLLVÁNYPALLÓ Az állványokon létesített munkaszintek vízszintes eleme, az állványpalló 4,8 cm vastag, 14-32 cm széles és 1,00-6,00 m hosszú, II. minőségi osztályú lue- vagy jegenyefenyő. Csak egészségre ártalmatlan tartósítószerrel szabad kezelni a fa felületét. A pallók végeit 1x20 mm-es abroncsacél-pánttal védjük (1.5. ábra), amelyeket 6-8 cm-ként bevert 20 x45-ös huzalszegekkel erősítünk fel. Az állványpallót beépítés előtt próbaterhelésnek kell alávetni. A pallókat végeiktől 10 cm-re támaszt juk alá úgy, hogy 30 emnél magasabbra kerüljenek. A pallót két helyen, az alátámasztástól mérve a pallószélesség ötszörösén, 700-800 N-nal megterheljük (70-80 kg). A palló megfelel, ha a terhelés hatására kisebb a lehajlása a hosszának megfelelő, középen mért megengedett lehajlásnál.

szélesség min. 20 mm

abroncsacél

pánt

1.5. Ábra: Álluánypalló uasalata 1.1. TÁBLÁZAT Palló hossza

(m)

Megengedett lás középen

2,5 alatt

2-3

2,5-3

4-5

3-3,5

5-7

3,5-4

7-10

4,5-5

9-13

5-5,5

15-20

5,5-6

18-26

lehaj(cm)

A sérült pallóvégeket alkalmazás előtt újra kell pántolni. A pallókat szellős, száraz, fedett helyen, vízszintesen, máglyába rakva tároIjuk. A máglyák 4,00-5,00 m-nél nem lehetnek magasabbak. A pallókat a felhasználás után le kell takarítani, és az egyéb állványelemek mellett tárolni.

7

ÁLLVÁf'fYSZERKEZETEK

1. FEJEZET

1.3.2. AKORLÁTDESZKA

Akorlátdeszka fenyőből készült, közbenső vagy felső elem, a munkaszint oldalvédeImére. Anyaga átmenő göcstől mentes kell legyen. Hossza 2,50-6,00 m, keresztmetszete 2,4-3,3/ 14-25 cm. A deszkák végeit 1x20 mm-es abroncsacél-pánttal védjük. A korlátdeszkát a keresztmetszeti mérettől függően kell megtámasztani. A korlátdeszkát a bakok korlátoszlopaihoz karnpós csavarral, vagy egyéb szabványos rögzítő elemmel (1.6. ábra) kell kapcsoini. Igénybevétel előtt a korlátdeszkákat szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Repedt, törött korlátdeszkát beépíteni tilos! Fedett, szellős, száraz helyen máglyába rakva tároljuk.

1.6. Ábra: Korlátdeszka rögzítése

1.3.3. ALÁBDESZKA

A lábdeszka a munkaszintek padlóvonalában elhelyezett építőanyagok és tárgyak leesése ellen védelmet nyújtó (1.7. ábra) állványelem. Anyaga göcstől mentes deszka, keresztmetszete 2,4/15-18 cm, hossza szükség szerinti. A lábdeszkát meg kell pántolni. Megtámasztása a korlátdeszkáéval azonos megoldású és kíosztású. Tárolása megegyezik a

1. 7. Ábra: Lábdeszka részlet ].2. TÁBLÁZAT

Deszka méret (cm)

Megtámasztás távolsága (m)

2,4x14

2

2,4x18

2,5

korlátdeszkáéval. 1.3.4. KERESZTMEREVÍTÓK

2,4x21, ill.2,8x16

3

2,4x25, ill.3,3x14

3,6

Az andráskeresztek az állványok és a dúcolatok merevítésére szolgálnak. A két elemet kereszt alakban összeépítve (1.8. ábra) az állványok és dúcolatok falsíkkal párhuzamos merevítését tudjuk vele biztosítani. Anyaga luc- vagy jegenyefenyő deszka, lehet félbevágott rúdfa is. Keresztmetszeti mérete deszka esetén 2,4/12 - 16 cm, rúdfa esetén legalább 9 cm átmérőjű. Hossza 2,50 - 6,00 m. Végeit acélpánt erősíti. Kialakítása a korlátdeszkáéhoz hasonló, csak csavarral rögzíthető. 8

1.8. Ábra: Andráskereszt merevítés


1. FEJEZET

1.4. BAKÁLLVÁNYOK

A bakállvány könnyen szállítható, gyorson felállítható elemekből álló szerkezet. Két fő részből áll: a bakokból és a ráterített állványpadozatból. Kiegészítő részei: a korlátoszlop, a korlátdeszka, a lábdeszka, a szükséges rögzítő elemekkel. Ezek a két méter, és annál magasabb állványokon a balesetvédelmi célokat szolgálják. 1.4.1. EGYMÉTERES BAKÁLLVÁNY

(KIS BAKÁLLVÁNY)

Az alátámasztó bakok (1.9. ábra) magassága 1,00 ID. A bakfej- és a pallóterítés szélessége is szintén 1,00 m. A bakokat egymástól, falazásnál 1,50-2,50 m, vakolásnáI2,50-3,50 m távolságra állítjuk. Általában falazó- és vakolómunkákhoz állítják össze, az 1.10. ábrán látható módon. Ha a bakokat nem szilárd aljzatra, hanem talajra állítjuk, a baklábak alá teherelosztó pallót kell helyezni. Különösen vonatkozik ez a lábazat melletti friss feltöltésre. A kisbakállvány esetleg szükségessé váló magasítását csak fűrészelt gerendarátétekkel szabad elvégezni. Az állványt magasítani tilos: baklábak alá rakott téglával, vagy fadarabokkal, valamint élére állított pallóval. A szabályos magasítás mértéke max. 30 cm lehet. Axonometrikus

J

11 II

o

\

--c.·_-~

Elölnézet

Oldalnézet

kép

1.9. Ábra: Egyméteres kisbek .' 115 .:37, 78 i l

-li \

~

bak

, I

Elölnézet

I

150 ...350

150 ... 350

Felülnézet 115

/pallók

150 ...350 bak

l \

Oldalnézet

110

baki

1.10. Ábra: Kisbakállvány

összeállítása

9


I.FEJEZET

1.4.2. KÉTMÉTERES

BAKÁLLVÁNYOK

Az alátámasztó bak (1.11. ábra) magassága és szélessége egyaránt két méter. Könnyebb kezelhetőség céljából a bakfejből a lábak kiszedhetők. Az összeállításnál abakláb párokat a keresztmerevítő deszkákkal kapcsolják össze. Az állvány pallóterítése 2,00 m széles lehet (1.12. ábra). Az állványon dolgozók biztonsága érdekében a külső (közlekedő) oldalt korláttal és lábdeszkával kell ellátni. A korlátoszlop felerősítési módját látjuk a 1.11. ábrán. A korlátdeszka felső éle a bakfejtől számított 1,00 m magasan, a korlátoszlop belső oldalán helyezkedjen el. Axonometrikus

kép

Oldalnézet

Elölnézet

o 200

o o

1.11. Ábra: Kétméteres nagybak és korlátra rögzítése korlót korlötqyörn

o o

o

o

N

150 ... 350

1

l

150 ... 350 315

150 ... 350 315

1.12. Ábra: Összeállított kétméteres bakállvány 1.4.3. EMELETES BAKÁLLVÁNY

Amennyiben szükséges, a 3,00 m-es állványmagasságot is biztosíthatjuk, ha a kétméteres bakállványra kisbakállványt építünk (1.13. ábra). A korlátot és lábdeszkát ebben az esetben is a kétméteres állványra kell felszerelni, mert a közlekedés a kisbakállvány mellett maradó 85 cm széles sávon történik. Ma már ezt az állványépítési módot nem használják. 10


1. FEJEZET

1.4.4. FÉM BAKÁLLVÁNY A fémbakokat acéIcső és idomacél kombinációval készítik. Magasságuk bizonyos határok között könnyen változtatható. A fabakok helyett gyakran alkalmazzák a fémből készült alátámasztó szerkezeteket (1.14. ábra). Állványépítésnél ugyanúgy alkalmazzuk őket, mint a fabakokat.

o q

o o

t0 I

o q N

2.00

1.50-3.50

1.13. Ábra: Három méteres bakálluány

h Axonometrikus

kép Oldalnézet

Elölnézet

~'imtg", "a'"resz I e t

_._._.-

-------

allványp olló

115 min.50

~,

1

~.30 I

Felülnézet

I I I

min.5

o

I I I

1.14. Ábra: Fémbakálluány

1.4.5. A BAKÁLLVÁNYÉPÍTÉS SZABÁLYAI Beépítés előtt a bakok állékonyságát, szilárd összeépítésüket ellenőrizni kell. A bak a vízszintes felületen billenés nélkül álljon! Az oldalára fektetett bak az egy-egy lábára felálló, vagy a végére állított bak felül levő lábának két szárára nehezedő átlagos tömegű (kb. 70 kg) ember terhelése alatt nem törhet el, és kötései nem lazulhatnak ki.

~millin~.1~5~1~L--~1~L ~1~--~t~mWillin~.1~5 3 sarkú

léC;~~=:=;;;;:;;=~;f== pal16k

1.15. Ábra: Pallók átfedése

Az állványok padozatát legalább 48 mm vastag, szorosan egymás mellé illesztett, és megfelelően rögzített fenyőpallókból készítjük. Apallósorokat -együttrugózásuk biztosítása céljából- pallókapcsokkal, vagy alulról bevert állványkapcsokkal kell összefogni. Csak teljesen ép, egészséges pallók építhetők be. Beépítés előtt a pallókat terhelési próbának kell alávetni, az előzőekben ismertetett módon. Apallókat csak az alátámasztás (1.15. ábra) felett, legalább 30 cm-es átfedéssel szabad toldani. 11

1. FEJEZET


1.5. TALPAS LÉTRAÁLLVÁNYOK

A talpas létraállvány könnyen és gyorsan felállítható (1.16. ábra) állványszerkezet. Tartóeleme a talpas létra, amely 2,50 - 4,00 m magasságig készül, szélessége 80 cm. A függőleges szárak között 50 cm-ként elhelyezkedő fokok tartják apallókat. Oldalnézet

-H-

•U)f~·· ",jNI_

•

L0 N

to N

.,

'T N

~I -sr

~2

+_l.

300

1.16. Ábra: Talpas létraálluány

A felállított létrapárokat keresztmerevítőkkel (andráskereszt) és létrafeljáróval kell ellátni. Alétrákat -elbillenés ellen- ferde támasszal ki kell támasztani, vagy ki kell kötni a falhoz. Az állvány t korláttal kell ellátni. A korlátfát csavarral, vagy kengyelekkel erősít jük a létraszárhoz. Ezt az állványfajtát válaszfal falazáshoz, és vakoláshoz alkalmazhatjuk. A talpas létraállvány tulajdonképpen átmenet a következőkben ismertetett magasabb létraállványokhoz. 1.6. LÉTRAÁLLVÁNYOK

A létraállványokat (1.17. ábra) általában emeletes épületek homlokzatainak vakolására, javítására használják. 12

ÁLLVÁNY SZERKEZETEK

1. FEJEZET

Tartóeleme az állványlétra, amely 4-6-8-12 m-es hosszban készül. Szárai hosszában kettéfűrészelt, hengeres fából állnak, melyekbe 50 cm-enként keményfa fokokat csapoznak. A létrák szárait három-négy helyen hosszú anyáscsavarokkal fogják össze, hogy esetleges száradás esetén a létra szét ne essen. Alétraállvány létráit egymástól -a terheléstől függően- 2,00 - 3,50 m távolságban palló alátétre állítjuk, és a létra szárait elcsúszás ellen léckalodával vesszük körbe. A létrákat közel függőlegesen, a fal felé kissé dőlve állítjuk fel. Az állvány t a fallal párhuzamos síkba keresztmerevítőkkel (andráskereszt) látjuk el. A merevítőket anyáscsavarokkal rögzítjük. Az állvány t toldott létrák esetében a falhoz és a tetőszerkezethez, nem toldott létrák esetében csak a tetőszerkezethez rögzítjük. Homlokzati falnyílásba a bekötés a kíkötőszorító, és akikötődeszka segítsé-

~

Alaprajz

Elölnézet

I' ~----7

gével végezhető. A tetőszerkezethez rögzítés pipafával történik úgy, hogy a pipafát a tetőszerkezet kötőgerendáihoz, és a létrához kötéllel kötjük ki. Amennyiben a tetőmagasság elérés éhez a létra hossza nem elegendő, két létrát toldhatunk össze. A toldást mindig kötéllel és toldó-horgokkal készítik. Falba vert kampósszeghez kötött dróttal az állvány t rögzíteni tilos. A felállított létrák fokaira egy- vagy kétsoros pallóterítést készítünk, a megfelelő magasságban, hogya kényelmes munkavégzést biztosítsuk. Lábdeszka és védőkorlát minden munkaszinten szükséges. Az állványok létráin közlekedni nem szabad, a feljáráshoz külön korláttal ellátott, ferde feljárót kell készíteni.

Állvón létra 7/14

200

1.17. Ábra: Létraálluány

13

1.FEJEZET

ÁLLVÁNY SZERKEZETEK 1.7. CSŐÁLLVÁNYOK (1.18. ábra) alapelemei az állványcsövek, és toldó elemek, a rögzítő és munkaszint

Az építési csőállványok zó elemek, a kapcsoló

az alapoelemek.

A csőállványokat csak szilárd, teherbíró talajra, vagy szerkezetre építhetjük. Elemeit úgy állítjuk a csótalpakra. hogyacsőtalpakat alátétpallókra szegezzük. A függőleges csöveket a falsíkra merőleges,

és a falsíkkal párhuzamos

csövek kötik össze.

A csövek összekötéséhez különböző típusú bilincseket használhatunk. Ezeket csavaros kötéssel rögzítjük. A függőleges csöveket szintenként, de legalább 4,00 m-ként a falhoz, vagy falnyílásokhoz

ki kell kötni.

Az oldalirányú erőket a vízszintes és függőleges pontokhoz

csatlakoztatott

keresztmerevítők

A függőleges osz-lop párok távolsága egymástól általában 2-2,5 m.

A-A

° ~r° -

metszet

r=== ~

-:7 V

d~

/

-, -,

~

/'

~

/;

V ~ ~

f

z

7ft

;~~~1 ° 1==0. N

{J/~

° 1==0.

~

r-----~.

f=== .J,

~

'"

IJ/~ r7

V

N

~ ~

~

1

7'

L

~

~

lll'

~

° 1==0.

r;~

-:7

V

%

"

.

r~1 M~ ~;r '--------

A

~

"

dl:

~

-:7

-,

F=="

/'

~

"

.

° ° N '" ° 1==0. N

~

.#

~

<; V 2,00

V~° ~

o. ° N

f

1.18. Ábra: Csőállvány

14

kialakuló csomó-

Elölnézet

A csőállványok munkaszintjeit pallóterítéssel, vagy deszkatáblákkal lehet kialakítani. A munkaszintnek legalább 60 cm szélesnek kell lennie. Az állványzat munkaszint jeit lábdeszkával és korláttal kell ellátni. Az első szint összeépítése után el kell készíteni a már említett kikötéseket, a következő szint építése csak ezután kezdődhet. Az állványokhoz korláttal ellátott feljárót kell építeni. A feljáró meredeksége legfeljebb 4:1 arányú lehet. A fokok maximális távolsága 30 cm. Szükség esetén a feljáróhoz pihenőt kell kialakítani. Az állvány t villámvédelemmel és földeléssel kell ellátni.

csövek csatlakozásánál

veszik fel.

5~0

1. FEJEZET


1.8. A KERETES CSÓÁLLVÁNYOK A keretes csőállványok az előző részben ismertetett állványoknál korszerűbbek, építésük sokkal egyszerűbb és gyorsabb. A keretes csőállványok alapelemei (1.19-1.20. ábra) a terheket a talajra közvetítő függőleges keretek, és az ezekre támaszkodó munkaszinteket kialakító vízszintes keretek. A függőleges keretek oszlopait általában hidegen hajlított, hegesztett acéIcső vagy zártszelvény alkotja, melyek felső és alsó végeit élére állított vízszintes, négyszög keresztmetszetű cső kapcsolja össze zárt keretté. A felső összekötő csőre fekszik fel az állvány vízszintes keretei eme. Az oszlopok felső végeibe hegesztett 1.19. Ábra: Keretes csatlakozó tüskére a keretoszlopok alsó, nyitott vége csőálluány elemei ráhúzható, így a keretek az állvány építésekor egymásra helyezhetők. A keret felső végein merevítő saroklemezek, a külső oszlop alján és középmagasságában a korlátot, korlátelemet befogadó csatlakozó részek vannak felhegesztve. A felállításkor kívülre kerülő cső oszlop felső és alsó végének külső oldalára felerősített ütközőelemek és fogadórészek a ferde merevítő rudak elmozdulását akadályozzák meg. ~

__ -25~10L--+ __ 3~·3~OLf·

~6~O~0 __ -T

ELEMKIMUTATAS

o UN~

korlát

I I I ! I I

alumínium

I állvónycsöböl gl llil, ~ gi= ISI"IUd~I"J"~í"" "la" ~ "r"li.~~. 1~,'" O ''-''N

korlát I--

U)

u)

:t

~

~_I-

I

LN

-+-1

f I

240

240 "A"

merevítö

füaaöleaes keret korlátelem

\ \

-\-

I

\

~

\ ,

korlát és alumínium

'-Ié

sgj'

ferde merevíté óllványcsöböl

'1 "'+-

\.fiL9-0oleges keretek osszekaocsolva 240 I 240 I 240 240 I /'-.A •

I

vízszintes ~ keret r-,

l'

I I T-

~I

,aJ

Dallóterítés

I

\

<,

r-,

-

"B" nézet

alumínium

-.

ferde'"

ő.lvőnyc sőből /,

-

Függöleges keret Ferde rúd Vízszintes keret Létra Deszkotóblók Hosszkorló\ Végkorlót Felsö korlátoszlop Oszloptotp _ Alsó összekötö rúd

~ ~ ol

alumínium

nézet

korlát

~~

,

~,~

\

II

o o

N

~-

~

korlát és a ummum

létra

~

-.

..

r-,

H

-.

~1~lf

N[ -.

o o

/

o o

/

t T

N

/

o o

J

N

"t-

N

,,

o o

I '

N

/

í001/

,,-

1"'-

metszet

,

--

:i

,-

-lJ

~ r--r>

.I§f §L

Hf7Z il

I I

o

N N

nézet

6 db 162 db 42 db 24 db 12 db 28 db 18 db

ej

I

,

"c"

db

W I·W

/

o o

:If--~ C:::=:J

~.

-

I I

N

-. -. -. r-.

l=f

f

ferde merevítés a vanv csöböl

78

30 db 54 db

I

f

1/ @

1.20. Ábra: Keretes csőálluány terue 15

ÁLLVÁ/'IYSZERKEZETEK

A vízszintes keretek (1.21. ábra) általában hossztartósak és legalább két keresztmerevítő köti össze őket. A hossztartók végein vastag acéllemezből kialakított felfekvő karmok elrendezése biztosítja a feltámaszkodást és a szomszédos keretek kapcsolódását. A karmok a függőleges keret felső vízszintes csövére illeszkednek, elmozdulásmentesen. A munkaszintek külső hosszoldalait és végeit a munkavédelem biztosítására korlátkeret- és végzáró elem zárja le. A korlátkeret egyben a láblécet is tartalmazza, és olyan konzolokkal van ellátva, melyekkel csatlakoztatható és rögzíthető a függőleges keret megfelelő lemez szerelvényeihez. A rögzítés a korIátkeretre szerelt zárókilincs betoldásával érhető el. A végeket lezáró elemek a függőleges keret alsó összekötő rúdjéhoz. valamint a belső oszlophoz villával kapcsolódnak, míg a külső oszlophoz olyan nyúlvánnyal, melyet a hosszoldali korlátelem rögzít.

A korlátoszlop az állvány oszlopainak felső lezárására, a legfelső munkaszint vízszintes kereteinek leszorítására és korlátelemeinek hordására alkalmas. Az elemek keresztmetszeti méretei a függőleges keret megfelelő elemeivel azonosak. A csőtalp (1.22. ábra) a függőleges

keretek alján átadódó terheket továbbítja az alátétpallóra. Az oszlopok a talp megfelelő peremekkel ellátott elemére illeszthetők, a hegesztett orsón terhelés alatt is elfordíthatók. Az orsó forgatásával az állvány munkaszint jének helyzete kb. 10 cm magasságban változtatható. Az alsó összekötőrúd (1.22. ábra) az oszloptalp anya elemének legalsó peremére húzva a talpak és a függőleges keretek - egymáshoz viszonyított helyzetét - rögzíti. A cső keresztmetszetű rúd ellapított végeihez a kapcsolódáshoz gyűrű van hegesztve.

1. FEJEZET

ferde

merevítö

rú

korlátelem

1.21. Ábra: Vízszintes keret csatlakozésa

1.22. Ábra: Ál/vény alétémasztésa

1.23. Ábra: Merevítő rudak

A merevítő rudak (1.23. ábra) a csőtalp felső peremére, illetve a függőleges keret oszlopainak felső végére húzhatók. Feladatuk az állvány hosszirányú merevségének a biztosítása. 16


1. FEJEZET

A rúd keresztmetszete általában azonos az alsó összekötő rúdéval. A merevítő rudat a keretoszlop ütköző lemezei elmozdulásmentesen rögzítik. A feljáró létra a keretes állvány munkaszint jei között a közlekedés lebonyolítására szolgál. A létra szélessége min. 40 cm, szárai laposacélból készülnek, a fokok általában egyenlőtlen szárú szögacélból állnak. Elhelyezéskor a létra csatlakozó karmai a vízszintes keret közbenső merevítő rúdjaira akaszthatók. A létra alsó vége a munkaszinten, a legalsó létránál a vízszintes merevítő rudak felett átvetett pallón támaszkodik. A padlóelem a vízszintes keretre helyezve a járószintet alkotja. A padló 1,5-2 mm vastag acéllemezből készül, melyet kidomborodó részek tesznek csúszásmentessé. Az elem egymáshoz csatlakozó szélei peremesek, a másik irányban pedig hajlított és ráhegesztett borda merevíti a lemezt. Egy vízszintes keret 1-3 darab padló elemmel fedhető le. A feljáró létránál speciális padló elemek kerülnek beépítésre. Az állványzat falszegekkel, kikötőkarokkal köthető ki. Az állvány munkaszint jének kialakításához deszkatáblákat lehet használni úgy, hogy közben a feljárónyílásokat is ki kell hagyni. Az állványt villámvédelemrnel és földeléssel kell ellátni. A keretes állványok előnyei: a felhasználási helyre történő szállítás egyszerű; könnyú, kézzel mozgatható elemekből állnak; a szereléshez semmilyen, vagy csak alapvető szerszám szükséges; a szerelése egyszerű az egymásra állításhoz szükséges beépített összekötésekkel; kevés különböző elemből/alkatrész összeállítható; az egységek fektetve és állítva is gyorsan összeszerelhetők, szétbonthatók; a kerettávolságok, magasságok különböző méretlépcsőben alkalmazhatók, a finombeállítások a fej- és láborsókkal elvégezhetők; magas állványnál a szinteket daruval egyszerűen egymásra lehet helyezni; a nagy állékonyság miatt biztonságos; az állvány pontosan méretezhető. 1.9. ALÁTÁMASZTÓ

ÁLLVÁNYOK

Az alátámasztó állványok tulajdonképpen nagy szilárd s ág ú acélból készült keretes állványok, amelyek különösen nagy terhek viselésére szolgálnak. Alkalmazási területük széleskörű, magasépítésben elsősorban irodaépületeknél, parkolóházaknál, vázas épületeknél, azaz olyan monolit szerkezeteknél találkozhatunk velük, ahol nagyfelületű zsaluegységekkel zsaluzási időt takarítanak meg. Minden olyan területen építhetőek továbbá, ahol nagy terheket kell alátámasztani (pl. hídépítés, mélyépítés). Az alátámasztó állványok keretekből épülnek fel, így rendkívül merevek, a különböző vízszintes erőhatások révén sem veszítik el stabilitásukat.

17


1. FEJEZET

1.10. MUNKAÁLLVÁNYOK

Az 1.24. ábrán egy keretes állvány építésének folyamatát mutatjuk be. Megjegyezzük, hogy az alátámasztó keretes állványok összeállítása is hasonló munkafolyamatokban történik.

Kezdő/fogadó szint összeállítása

Keretek összekapcsolása andráskereszt mereoitésekkel, vízszintes rudakkal

Padlóelem behelyezése vízszintes keretre, daruval történő emelés előkészítése

A szintek egymásba

illesztése, kötések rögzítése

1.24. Ábra: Keretes állvány építése

1.11. FELFÜGGESZTETT,

ÖSSZECSUKHATÓ

MUNKAÁLLVÁNYOK

Az összecsukható munkaállványok összecsukva, hely takarékos állapotban kerülnek szállításra. Az építkezésen kinyitás után daruval felemelik, és az előkészített felfüggesztő helyekre felfüggesztik (1.25. ábra). Felfogó állványként/védőtetőként is alkalmazzuk. 18

1. FEJEZET

1.25. Ábra: Felfüggesztett munkaálluányok


1.26. Ábra: Hagyományos kidugóálluány

A felfüggesztés elve kónusz, illetve kapcsos lehet. Teherbírásuk eléri az 500 kg/m2-t. A munkaállvány szintek magasságeltolása a függesztő tartó segítségével lehetséges a kívánt helyzetbe. A kiegészítő állvánnyallehetséges a hosszabbítás és a sarkok kialakítása. Az állványok a korláttal egy darabban kerülnek legyártásra. A nagyobb távok áthidalása gerendával lehetséges. 1.12. A KIDUGÓÁLLVÁNYOK A kidugóállványok olyan állványok, amelyek munkaszint jét az épület nyílásain keresztül konzolos gerendákra építjük. Így a munkaszint (1.26. ábra) a homlokzat síkja előtt helyezkedik el. A kidugóállványokat elsősorban anyagfogadásra használják, vagy kisebb nyílás körüli javítási munkákat végeznek róla. Előnye, hogy az épület teljes homlokzatát nem kell beállványozni. A hátránya viszont az, hogy az állványt csak a falnyílásokon keresztül lehet elkészíteni. A fa kidugóállványt csak akkor alkalmazzuk, ha az épületnek már elkészültek a fal- és födémszerkezetei. Az állványt ugyanis vízszintes és függőleges irányban is rögzíteni kell. Ügyelni kell arra, hogyarögzítésnél a födémszerkezet üreges elemei ne kapjanak terhelést. Az állványelemek rögzítéséhez csavarozott kötéseket kell készíteni, az állványkapocs nem használható. A fa kidugóállvány fő teherhordó eleme a nyíláson konzolos an kidugott gerenda. A gerendát oszlopok, szelemenek, és ferde irányú támaszok, vagy lehorgonyzó elemek rögzítik. A nyíláson kidugott gerendákon pallóterítéssel készül el a munkaszint, amelyet korláttal látnak el. Akidugó állványon történő anyagfogadáshoz gyakran építenek felvonókat. Ezek a felvonók azonban legyenek függetlenek az állványszerkezettől. 19

ÁLLVÁNYSZERKEZETEl\

1. FEJEZET

1.13. A FÜGGŐÁLLVÁNYOK A függőállványokat a kis anyagigényű homlokzati, felújítási, vagy karbantartási munkáknál használják. Alkalmazása teljesen sima, sík, díszítés nélküli homlokzatoknál előnyös. Az állványhoz egy tartószerkezet tartozik, amely az állvány függőkosarát, vagy munkaszint jét (függőhíd) kötelek (acél sodronykötél) segítségével a homlokzat előtt tartja (1.27. ábra). A tartószerkezeti gerendát konzolosan, az épület síkja elé tolják, és az épületszerkezetekhez rögzítik.

1.27. Ábra: Függőálluány

Általában a födémszerkezet, vagy a tetőfelépítmény elemei nyújthatnak biztonságos rögzítési lehetőséget. Szükség esetén statikus szakvélemény alapján kell a rögzítést elvégezni. A függőkosár, illetve a függőhíd mozgatását csörlő, vagy elektromos motor végezheti. A függőállványok működtetése közben ügyelni kell arra, hogyamegengedhető seknél nagyobb terhek a kötélen függő munkaszintet ne érjék,

terhelé-

1.14. AZ ÁLLVÁNYOK BONTÁSA Az állványokat, a védőtetőket. sorrendjében kell elbontani.

a függő munkaszinteket az építés fordított

Az állványok bontását a felső szintről kell kezdeni, a járólapok és alábdeszkák leengedésével. A kikötéseket és a merevítéseket csak akkor lehet eltávolítani, ha az állvány tartószerkezetének a bontásával a kikötésig értünk. Az állványelemek kötéseit, kapcsolatait az állványra jellemző módszerrel kell oldani. Vigyázzunk arra, hogya kikötések és a merevítések részleges eltávolítása után az állványzat állékonysága megváltozik, és a figyelmetlenség balesethez vezethet! Az elbontott állványanyagot meg kell tisztítani, el kell távolítani az esetleges szegeket, és méret szerint osztályozva kell tárolni. A fémanyagú állványoknál gondolni kell a korrózióvédelemre is. 1.15. MUNKAVÉDELMI

ELŐÍRÁSOK

Az alábbiakban a legfontosabb munkavédelmi előírásokat tása az állványépítés és állványbontás során rendkívül fontos.

20

ismerjük meg, amelyek betar-


1. FEJEZET

A 2 m-nél magasabb munkaszinteknél tott korlátot kell készíteni;

legalább

fontos, hogy korlát készüljön a munkaszint az állványokhoz szükség esetén védőhálót az állványokat hossz- és keresztirányban a terheket egyenletesen az állványelemeket

minden szabad oldalán; kell készíteni;

merevíteni kell;

kell elosztani;

elmozdulás

ellen rögzíteni kell;

az állvány faltól mért legnagyobb

távolsága 30 cm;

a végzendő munka szerint az alábbi szélességűre

vakoló állványok: 0,5 0,6

csőállványok:

kell készíteni:

m;

m;

falazó állványok: 1,0 a munkaszintek

láb deszkával ellá-

távolsága 3 m-nél több nem lehet;

az állványelemek

a munkaszintet

1 m magas kétsoros,

m;

megközelítésére

biztonságos

feljárót kell készíteni;

a gördülő állványokat felborulás ellen biztosítani kell; a gördülő állványokon mozgatás

közben tartózkodni

a gördülő állványokat csak süppedésmentes

tilos;

padozaton

szabad mozgatni;

az építési állványokhoz épített feljárók mérete a következő legyen: egyirányú közlekedés esetén 0,6 m; egyirányú közlekedés,

anyagszállítás

kétirányú közlekedés anyagszállítással

estén 1,0 m; 1,5 m;

a feljáró lejtése legfeljebb 40%-05 lehet; a feljáró padozatára a feljáró padozatát

0,4 m-ként felerősített lécekkel kell megakadályozni

a megcsúszást;

rögzíteni kell.

21

1. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ ÁLLVÁNYSZERKEZETEK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Ismertesse az állványszerkezetek fogalmát és alkalmazásuk területeit! Állványszerkezetek fogalma:

.

Alkalmazásuk:

.

..............................................................................................................................................

2. Csoportosítsa az állványokat rendeltetésük szerint! a./

b./

.

e./

d./

.

b./

.

3. Milyen anyagokból építhetők az állványok? a./ ..

c.1

.

4. Az áIIványokat szerkezetük és építési módjuk alapján esoportosíthatjuk. Szabványos állványozású elemekkel készített állványok: a./ b.1 e./ d.1

.

.

Áesmunkával kialakított, egyedi módon tervezett és összeállított fa áIIványszerkezetek: b./

.

d./

.

Előre elkészített elemekből összeállított állványok: a./ b./

.

e.]

e./

.

e./

.

e./

.

5. Sorolja fel a hagyományos állványok munkaszint elemeit: a./ c]

.

b./

.

d./

.

6. Egészítse ki az alábbi mondatot! Az állványpalló. az állványokon létesített munkaszintek Az állványpalló hosszú, 22

vastag, minőségi osztályú

. széles és vagy

. készül.

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADA TOK AZ 1. FEJEZETHEZ

7. Mivelvédjük a pallók végeit,

és hogyan történik ezeknek az elemeknek a rögzítése?

8. Mi indokolja az állványpallók próbaterhelését, és hogyan történik ennek elvégzése? A próbaterhelés elvégzését indokolja:

.

A próbaterhelést úgy végezzük el, hogy:

.

..............................................................................................................................................

Az állványpalló megfelel, ha

.

9. Ismertesse a korlátdeszka anyagát, feladatát, méreteit és rögzítésének módját! Anyaga: A korlátdeszka feladata:

. .

Hossz - és keresztmetszeti méretei:

.

Rögzítése:

.

10. Fogalmazza meg, hogy milyen céllal épülnek alábdeszkák?

11. Egészítse ki az alábbi mondatot! Az andráskeresztek az Anyaga

és a

vagy

deszka, lehet

Keresztmetszeti mérete deszka esetén

is. , rúdfa esetén legalább

.....................átmérőjű. Hossza Rögzítése

szolgálnak.

Végeit

erősíti.

történik.

12. Ismertesse abakállványok fogalmát, részeit és fajtáit!

Fajtái: a./

.

b.1

.

c./

.

d./

. 23

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADA TOK AZ 1. FEJEZETHEZ

13. Ismertesse a bakállványok építésének szabályait! •••••••••••••••••••••••

.t ••••••••••••••••••••.•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

14. Egészítse ki amondatot! A talpas létraállvány Tartóeleme

a

................................. A függőleges

és , amely szárak között

felállítható állványfajta. magasságig

készül, szélessége

elhelyezkedő

fokok tartják

apallókat.

15. Az alábbi ábrán a létraállvány metszeti és előlnézéti lemzőbb ismérveit, és az állvány építésével kapcsolatos

24

rajzát látja. Írja le a létraállvány legjellegfontosabb tudnivalókat!

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 1. FEJEZETHEZ

16. Sorolja fel a csőállványok alapelemeit! a./

.

b./

.

c./

.

d./

.

e./

.

f./

.

17.

Karikázza be a helytelen állítások számjeiét!

1./ A csőállványokat

csak szilárd, teherbíró talajra, vagy szerkezetre lehet építeni.

2./

Az elemeket csőtalpakra

3./

A függőleges

4./

A csövek összekötését

pattintással

állítjuk, melyeket nem szükséges

csöveket a falsíkra merőleges, különböző

és párhuzamos

típusú bilincsekkel

az alátétpallókra

szegezni.

csövek kötik össze.

végezzük,

amelyeket

a csövekre

rögzítünk.

5./

A függőleges

6./

Az oldalirányú erőket a vízszintes és függőleges

csövek veszik fel.

7./

Az oldalirányú

kialakuló csomópontokhoz

tott keresztmerevítő

csöveket elegendő

erőket a csövek csatlakozásánál

csatlakozta-

k veszik fel.

8./

A függőleges

9./

A munkaszinteket

10./ A munkaszint

4 m-ként a falhoz kötözni.

oszlop párok távolsága legfeljebb 2,00-2,50 pallóterítéssel,

maximum

11./ A munkaszinteket

m lehet. kialakítani.

60 cm széles lehet.

lábdeszkával

12./ Az első szint összeépítése

vagy deszkatáblákkallehet és korláttal kell ellátni.

után nem fontos elvégezni a kikötést azért, hogya

következő

szint építését meg tudjuk kezdeni. 13./ Az állványokhoz korláttal ellátott feljárót kell építeni. 14./ A feljáró fokainak maximális távolsága 30 cm.

18. Írja az ábra alatti kipontozott vonalra, hogy melyik állvány t ábrázoltuk, majd írja az ábrába és jelölje be az állványfajta alapelemeinek megnevezését! Sorolja fel az ilyen állványok előnyeit! 1./

.

2./

.

77

3./ 2,40

4./

5./ 6./

7./

.

8./

.

25

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ ] FEJEZETHEZ

19. Milyen állványok az alátámasztó állványok?

20. Ismertesse a legfontosabb jellemzőit a felfüggesztett, összecsukható munkaállványoknak, amelyeket védőtető ként is alkalmaznak!

21. Egészítse ki az alábbi mondatot! A kidugóállványok olyan állványok, amelyek munkaszint jét az épület keresztül építenek. Így a munkaszint a

.

helyezkedik el.

Az állványokat elsősorban használják, vagy kisebb nyílás körüli ......................................................munkát végeznek róla. Előnye: Hátránya

. .

22. Ismertesse az állványok bontásának munkamenetét!

23. Sorolja fel, azokat a legfontosabb munkavédelmi előírásokat, amelyek betartása rendkívül fontos az állványok építésénél!

26

2. A ZSALUZATOK A zsaluzatok megadják a beton- és vasbetonszerkezetek terv szerinti alakját és méreteit. A betonozáskor és a beton szilárdulási ideje alatt is biztosítják a szerkezet alátámasztását mindaddig, amíg a beton kellő mértékben megszilárdul, így önsúlyát már zsaluzat nélkül is elbírja. A zsaluzat tehát ideiglenes, rövid időtartamra épülő szerkezet, amely a beton megszilárdulása után elbontásra kerül. A zsaluzatokat régebben csak fából készítették, ácsmunkával. A faanyag felhasználása azonban gazdaságossági kérdéseket is felvetett, hiszen a hagyományos zsaluzatok meglehetősen sok fát igényelnek. A méretre vágásnál keletkező hulladék, valamint az elbontott zsaluzatok újbóli felhasználhatósága miatt a faanyagok alkalmazása ma már nem gazdaságos. Ezért alakították ki az acél anyagú táblás rendszerű zsaluzatokat, amelyek egységes, méret szerinti felhasználása kedvezőbb. A zsaluzási munka megkezdése előtt mérlegelni kell, hogy milyen zsaluzási módot választunk, és azt milyen anyagból készítjük el. Az alapozás elkészülte után először mindig a felmenő pillérek oszlopok, vagy falazatok zsaluzatait kell elkészíteni. Ezután a felmenő szerkezetekhez kapcsolódó vízszintes, vagy ferde elemek, gerendák, födémek, lemezek zsaluzatait kell összeszerelni. Az összeállításnál ügyelni kell a pontos kitűzésre is. A betonpumpával történő betonozáshoz erős zsaluzatra van szükség. A zsaluzat koncentrált terhelése esetén nem kívánatos deformációk következhetnek be. A zsaluzatok alátámasztásánál jól beváItak az ékes megoldások. Jól tartanak, a bontás pedig az ékek eltávolításával egyszerűen elvégezhető. Fontos követelmény, hogy a zsaluzatot alátámasztó állvány kellően merev legyen, és stabilan alátámassza a zsalu héjazatát. Az alátámasztás elmozdulása ugyanis eldeformálja a zsaluzatot és méreteItéréshez vezet. Alapvető követelmény, hogya zsaluzat méret- és alaktartó legyen. Ez határozza meg a zsaluzat alátámasztó elemeinek a távolságát, valamint azok merevítésének mértékét. A zsaluzat összeállításakor figyelembe kell venni, hogya függőleges zsalutáblákat előbb el lehet bontani, mivel a beton oldalnyomása 4-10 óra után általában megszűnik és így lehetővé válik az oldaltáblák eltávolítása. Amennyiben a vasbeton fal vagy oszlop 2,00 m-nél magasabb, a zsaluzatot úgy kell elkészíteni, hogy 2,00 méterenként betonozó ablak legyen kialakítható. Erre azért van szükség, mert a friss beton 2,00 m-nél magasabbról történő leejtése esetén szétosztályozódik. A beton üreges, illetve porózus lesz, szilárdsága csökken, és a fagyállósága sem lesz megfelelő. A vízszintes zsalutáblák és alátámasztó elemek viszont mindaddig hordják a vasbeton szerkezet súlyát, amíg az önhordóvá nem válik. A zsaluzat összeszerelésekor gondoskodni kell a betonacélok előírt betontakarásáról. (Abetontakarás az acélbetét és a vasbeton szerkezet külső síkja közötti távolság centiméterben.) Az acélbetétet körülvevő beton akadályozza meg a korrózió kialakulását. A betontakarást távtartó kkal lehet biztosítani. 27

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

A zsaluzatok három nagy csoportra oszthatók, e szerint fogjuk vizsgáini őket: a hagyományos zsaluzatokra; a korszerű zsaluzatokra: a különleges zsaluzatokra. 2.1. HAGYOMÁNYOS ZSALUZATOK A hagyományos zsaluzat lényege, hogya munkahelyen egyedileg kizárólag fából készítik el, illetve állítják össze (2.1. ábra). A hagyományos zsaluzásnál a faanyag általában egymás után háromszor-négyszer használható fel. A zsaluzat összeállítása a sok megmunkálás és vágás miatt időigényes. Hagyományos zsaluzat készítéséhez általában gyalulatlan faanyagot használunk, ilyenkor azonban a kizsaluzott, látható betonfelületeket vakoini kell. Ha az épület vakolatlan betonfelületekkel készül, a zsaluzatnak a beton felőli lapjait gyaluini kell.

2.1. Ábra: Hagyományos

zsaluzat

Hagyományos zsaluzatok készítésénél ügyelni kell arra, hogy a rendelkezésre álló faanyagot minél kisebb mértékben daraboljuk. A darabolások miatt sok lesz a hulladék, csökken az újbóli felhasználhatóság lehetősége. Törekedni kell arra, hogya deszkák, és a lécek darabolás nélkül, teljes hosszukban és szélességükben kerüljenek b építésre. Már a zsaluzat összeállításakor gondolni kell arra, hogya zsaluzat bontása minél egyszerűbb legyen, a kapcsolatok oldása minél kisebb rongálást okozzon. Alapelv, hogy mindig könnyen oldható kapcsolásmódot kell alkalmazni. A csavaros kapcsolásoknál a csavarokat úgy kell elhelyezni (védőcsőben), hogya meneteket a beton ne tudja eltömni. Szegezést csak olyan helyeken célszerű alkalmazni, ahol a szegek bontáskor, ill. újrazsaluzáskor a fában maradhatnak. A szegeket harapófogóval vagy szeghúzóval a faanyag roncsolása nélkül kell kihúzni. A zsaluzat készítésekor a deszkák között 2-3 mm-es hézagot kell hagyni. A faanyag a friss betonból ugyanis vizet vesz fel, és ennek következtében a deszkák megduzzadnak, ami méretnövekedéssel jár. A nedvesség hatására kipúposodó deszkák abetonfelület egyenetlenségét okozzák. Igényes szerkezeteknél impregnált faanyagot célszerű használni, mert annak vízfelvétele minimális. A zsalutáblák deszkáit hevederek fogják össze, a táblák elmozdulását kalódák akadályozzák meg. A kalodák és hevederek tengely távolsága 1,00 m-nél ne legyen nagyobb. A hevederek felszegezéséhez 28/60 vagy 31!70-es szeg használata ajánlott. A szeget mindig a tábla belső oldala felől verjük be. Két elem kereszteződésénéllegalább 2 db szeget kell beverni. 28

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

A zsaluzat elkészítését mindig a deszka elemek leszabásával kell kezdeni. A zsaluzat tábláinak elkészítéséhez munkapadot érdemes készíteni. A munkapad a készítendő zsaluzat méretéhez igazodó, helyszínen összeállított, sima, vízszintes, sík felület, melynek szélességi mérete kb. 1,00 m. A munkafelületet 70-100 cm magas, bakokra szegezett pallókbóllehet összeállítani. Az egyenlő hosszúságú zsaluzóelemeket munkapadon szabjuk le. A munkapadra szegezett ütközőléc segítségével feleslegessé válik adarabonkénti mérés, hiszen a darabolás egyszerre is elvégezhető. Egyedi zsalutábla készítése esetén a készítendő elem méreteit fel kell pontosan rajzolni a munkapadra. A munkapadon előállított zsaluelemeket célszerű a beépítés sorrendjének megfelelő számozással ellátni! A munkapad ot lehetőleg fedett helyre készítsük el!

2.2. Ábra: Zsalutábla összefogása hevederrel, egyenes felület zsaluzása

Mindig gondosan mérlegeljünk, hogy milyen méretű faanyagot használjunk a zsaluzat leszabásához. A hossz- és szélességi méreteket úgy válasszuk meg, hogya hulladék a lehető legkevesebb legyen. Általában a legkedvezőbb szélességi méret a 12-15 cm (2.2. ábra) körüli, ugyanis az ennél szélesebb deszkák már erősebben vetemednek, és akizsaluzott betonfelület nem lesz egyenletes. Íves felületek zsaluzásához (2.3. ábra) a 6-8 cm széles léceket lehet használni. A keskeny lécekkel jól lehet követni a szerkezet ívét. A zsaludeszkák vastagsági

2.3. Ábra: Íves felület zsaluzása

méreteit a következőkben foglaljuk össze.

• Az oldalfal zsaluzatok, ill. az olyan zsaluzatok, amelyek a friss beton oldalnyomását viselik, általában 24 mm vastag deszkából készülnek. Ennél vékonyabb deszkákat csak különleges esetben lehet alkalmazni. Abban az esetben ha a zsaluzat nemcsak a friss beton oldalnyomását, hanem a beton tömegét is hordja, úgy a beton tömegétől függő en indokolt lehet 48 mm, vagy annál vastagabb pallók használata is (különleges esetekben oldalzsaluzatnál is szükség lehet a 24 mm-nél vastagabb zsaludeszkák alkalmazására). A zsaluzat készítésekor a következő módszereket

lehet alkalmazni.

• Az egyik lehetőség az, hogya padon olyan méretű táblákat szab unk le, ill. állítunk össze, melyekből a beépítés helyén a zsaluzat egyszerűen összeállítható. Ilyenkor a deszkákat mind hossz-, mind pedig szélességi irányban végleges méretre vágjuk le, a táblákat pedig 29

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

hevederek rászögezésével állítjuk össze és számozással látjuk el. A szélső táblák szabad oldalai mentén levő zsaludeszkák pontos méretre vágása esetleg elhagyható. Zsaluzatok készítésének másik módja, amikor a deszkákat hosszirányban pontosan leszabják, majd azokat a betonozás helyén a már elkészített kalodákhoz szegezik. Ilyenkor a pontos szélességi méret az utolsó deszka helyszínen történő leszabásával alakul ki. Bármelyik módszert választ juk, a zsaludeszkák leszabása, ill. a zsalutáblák összeállítása után a zsaluzat összeszerelése következik. A leszabásokat, ill. a táblákat az ácstelepen készítjük el, a zsaluzatot pedig az építendő szerkezet helyén állítjuk össze. 2.2. KORSZERŰ

ZSALUZATOK

A korszerű zsaluzatok a hagyományos portba tartoznak a táblás zsaluzatok tes típustáblás zsaluzatok.

zsaluzatnak és a rétegelt

fejlettebb formái. E csolemez felületű fémkere-

A táblás zsaluzat a hagyományos zsaluzat olyan változata (2.4. ábra), amelynél a zsaluzáshoz szükséges, és a zsaluzandó betonfelületek méreteinek megfelelő zsaluzó táblákat ácstelepen előre elkészítik, és a helyszínen szeretik össze. A táblás zsalutáblákhoz hagyományos alátámasztó és merevítő szerkezetek tartoznak. A táblákat már eleve úgy alakít ják ki, hogy azok az épület több elemének zsaluzására alkalmasak legyenek. Nyilvánvaló, hogy az ilyen zsaluanyagok használatát már a tervezés fázisában figyelembe kell venni az egységes méretrend miatt.

Hengeres oszlop

Ferde támasz

2.4. Ábra: Gerenda zsaluzata táblás elemekből

A gyárilag összeállított fém zsalutáblák teherhordó váza acél zártszelvényű keretprofilokból áll, a rájuk erősített különleges rétegeIt, illetve polipropilén lemezek adják a kizsaluzás utáni sima felületet. A különböző gyártmányú táblák a rendszerhez igazodó magassági és szélességi méretben állnak rendelkezésre. Az acél zsaluzatok előnye, hogya heveder rendszeres rögzítést és az előre elhelyezett bordák szabadságot adnak, a tábla mérete nem jelent korlátot az összeállításnál. A kapcsolatok oldhatóak, a bontás igen gyors is lehet. Az egymással szemközti zsalutáblákat anker rudakkal lehet összekapcsolni. Előny, hogya -kepcsolóelemek nem tesznek kárt a zsalutáblában. Az acél szerkezetű zsaluzatokkal tökéletes síkok, sarkok, ívek alakíthatók ki. A zsaluhéj általában hátulról kerül erősítésre a kerethez. A táblán lévő bordák miatt a deformálódás nem jellemző. A keretek könnyebben tisztítható ak és nehezebben sérülnek, mint a hagyományos fa anyagú zsaluzatok. A fém zsalutáblák megtámasztására és alátámasztására palló és fagerendák, zsaluzattartók, valamint kiegészítő fém lábak, támasztószerkezetek alkalmasak. A rendszerekhez különféle egyéb kapcsoló elemek, támasztó rudak, távolságtartó 30

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

csavarok, merevítők, toldó elemek, stb. tartoznak (2.5. ábra). Az acéllemezből készült zsaluzatokat korábban csak betonelem gyárakban alkalmazták. A sorozatgyártásra alkalmas öntőformákat sabIonoknak is nevezhetjük. A fenti zsaluzati rendszerek nagy előnye az is, hogya felépítés után a bontás is sokkal egyszerűbb. A korszerű tervezést számítógép segítheti. 2.5. Ábra: Típustáblás zsaluzat 2.3. KÜLÖNLEGES ZSALUZATOK

A különleges zsaluzatok általában önálló építésmódokhoz kapcsolódnak. llyenek a vasbetontáblás zsaluzatok; a kúszózsaluzás; valamint a csúszózsaluzás. Avasbetontáblás zsaluzatok lényege, hogy vékony (néhány cm vastag), előregyártott vasbetonlemez táblákat készítenek előregyártva, amiket zsaluzatként használunk. Mivel a vasbetontáblák nem nyerhetők vissza, ezért már eleve úgy készítik, hogya zsaluzás on kívül megfelelő felületképzést is eredményezzenek. Jellemzően ilyen szerkezetek például a kéregpaneles födémrendszerek.

k[jszók[jp--~

univerzális

konzol

~e~~~~r---++ csuklós kitámasztó---Jf-/I orsó

A kúszózsaluzás (2.6. ábra) olyan zsafüggöállvány'----li luzásí mód, amelynél a teljes épület bezsaluzása helyett kb. 4,00 m épületmagassághoz szükséges zsalutáblákat készítenek el egyszerre, az alaprajznak megfelelően egy egész szinten. A nagy táblaméret miatt az eljárás gyors kivitele2.6. Ábra: Kúszózsalu zést tesz lehetővé. A külső és belső zsaluhéj a keszerkezeti felépítése zelőszintekkel együtt külön mozgatható, és előre elhelyezett kúszócsapokhoz rögzíthető. Az egyik zsaluhéj fixált helyzete mellett elkészül a vasszerelés, majd a másik oldali zsaluzat fixálása után történhet a betonozás. A szilárdulás után a következő szint zsaluzatát a meglévő, vagy már az elkészült szintre kell támasztani, illetve ahhoz kell merevíteni (az átállás előtt a zsaluzatot meg kell tisztítani). A kúszózsalus eljárásnál a nyílások kialakítása kirekesztő keretekkel oldható meg, melyeket a zsaluzat készítésekor kell felcsavarozni. Az építési eljáráshoz monolit lemez, vagyalulbordás födémszerkezet tartozhat. A födém zsaluzatát szintén nagy táblákkal lehet összeállítani. A kúszózsalus eljárással nemcsak függőleges, hanem ferde és íves szerkezetek is építhetők. Az építési eljárás alkalmas arra, hogy változó keresztmetszetű falat készítsünk. 31

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

A csúszózsaluzat (2.7. ábra) lényege, hogy az építmény alaprajzát követő 1,001,50 m magas zsaluzatot hidraulikus berendezésekkel folyamatosan emeljük. A zsaluzatot és a kapcsolódó munkaszintet a betonba ágyazott támrúd és a rajta fel-le mozgást létrehozó emelőgép hordja. A betonacél szerelését, és a betonozást emelés közben végzik. A csúszózsaluzathoz minimális zsaluzóanyag szükséges, nincs szükség állványra, az építési idő rövidül, a berendezés költsége és telepítése azonban jelentős, csak sokszori felhasználás esetén térül meg. A módszer magas építmények elkészítését teszi lehetővé, minimálisan 12-14 cm-es falvastagsággal, monolitikus építés segítségével. A technológia fejlődésévellehetővé vált változó falvastagságú szerkezetek zsaluzása is, így víztornyok, mezőgazdasági tárolók, televízió adótornyok készülhetnek ilyen eljárással. 2.4. KÜLÖNBÖZŐ 2.4.1. ALAPTESTEK

ÉPÜlETSZERKEZET HAGYOMÁNYOS

músz őnűd emelögép munkaállvány

zsaluhéj

kész betanszerkezet

alsó munkaállvány

2.7. Ábra: Csúszócsaluzat

ZSALUZÁSA ZSALUZÁSA

Alaptestek zsaluzására akkor kerülhet sor, ha a talaj lazább szerkezetű, nem állékony, vagy nagy pontosságú alaptestre van szükségünk. A munkagödröt az alaptest méreteinél 0,81,0 m-rel nagyobbra kell készíteni, hogya zsaluzat összeállításához elegendő hely álljon rendelkezésre. Amennyiben az alapok vasbetonból készülnek, akkor a földkiemelés után 2.8. Ábra: Sávalap zsaluzata 5-6 cm vastag szerelőbetont kell készíteni. Az alapok függőleges vagy ferde oldalzsaluzata általában vízszintes, élére állított deszkából készül (2.8. ábra). A deszkákat hevederek rögzítik egymáshoz. Az oldalfelületek helyzetét földbevert cövekekkel biztosíthatjuk. A zsaluzat pontos terv szerinti helyzetét a cövekek és a zsaluzat közé vert ékekkel lehet beállítani. A pilléralapok külső felületének zsaluzatát kalodék fogják össze. A sávalapok zsaluzatát hevederekhez kapcsolódó vízszintes vagy ferde dúcok támasztják ki. Az oldalfelületek közti távolság távtartókkal biztosítható. A távtartó lehet méretre szabott faléc, 10-12 mm átmérőjű betonacél vagy acélcső. 32

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

2.4.2. FALAK HAGYOMÁNYOS ZSALUZÁSA A falak zsaluhéja készülhet vízszintes vagy függőleges helyzetű deszkából egyaránt.

A két lehetőség közül azt kell választani, amelyik a legkevesebb hulladékot eredményezi. A vízszintes helyzetű zsaludeszkákat függőleges, a függőleges helyzetűeket vízszintes hevederek kötik egymáshoz. A deszkákat támasztó hevederek egymástól való távolságát a zsaluzati terv tartalmazza. A hevederek szokásos tengely távolsága 75 cm. A függőleges hevederek helyzetét vízszintes bordákkal, a vízszintesekét függőlegesekkel lehet rögzíteni. A bordák kis oldalnyomás esetén élére állított deszkából vagy pallóból, nagyobb nyomások esetén gerendá ból készülnek. A friss beton oldalnyomását a hevederekhez kapcsolódó ferde dúcok veszik fel. A dúcokat 2-3 méterenként célszerű elhelyezni (2.9. ábra). A kétoldali zsaluhéj közötti távolságot minden négyzetméter en távtartókkal kell biztosítani. A távtartók lehetőleg húzás és nyomás felvételére is alkalmasak kell legyenek. A vasbeton falakban a tervezett nyílások kihagyására a nyílás nagyságának megfelelő méretű, ládaszerű zsaluzat i betétek szolgálnak. Az emeletmagas és ennél magasabb falak zsaluzatánál az egyik zsaluhéjat a teljes magasságig, a másikat csak egy méteres szintig zsaluzzák be. Az egy méter magasságú szerkezetrész kibetonozása után újabb egy méter magasságú részt zsaluznak be és így tovább. 2.4.3. PILLÉREK/OSZLOPOK MÁNYOS ZSALUZÁSA

2,4 2,4

~ff

2.9. Ábra: Karcsú vasbeton fal hagyományos zsaluzata

,~

Kalada~~~~~g==

_

HAGYO-

A pillérek zsaluhéja függőleges helyzetű deszkákból készül (2.10. ábra). A deszkákat hevederek vagy kalodák rögzítik kb. 50 cmenként, de a pillér talpa felé sűrűsödve. Négy-

szög keresztmetszetű pillér két keskenyebb és két szélesebb táblából állítható össze. A szélesebb táblák az összeszegezhetőség céljából átfedik a keskenyebbeket. A szélesebb táblák hevederei a deszkavastagságnak megfelelően túlnyúlnak.

Kaloda

24

10

24

10

Tisztít~ n ílás 20/30 24/6

2.10. Ábra: Pillér hagyományos

n
zsaluzata 33

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

A kaloda helyzetét tekintve talpkaloda és közbülső kaloda lehet. A talpkalodát általában erősebb pallókból, gerendákból kell készíteni. A pillérkalodát legegyszerűbben és leggyakrabban négy deszkából készítjük úgy, hogya deszkákat összeszegezzük. Az acél pillérkalodák szögacélból készülnek. Az állíthatóságot az előfúrt lyukak biztosítják. A pillérkalodák függőleges irányú rögzítésének legegyszerűbb módja, ha azokat hevedere kre ültetik. Kalodák alkalmazása esetén a pillérzsaluzat hevederek nélkül is készülhet. Ekkor a zsaludeszkákat a kalodához kell szegeini. A kör keresztmetszetű oszlopok zsaluhéja függőléges helyzetű lécekből áll. A kaloda ilyenkor két réteg egymásra szegezett ívesen kivágott deszkából áll. A közbülső pozíciókban lágyvashuzal is biztosíthatja az összefogást. 2.4.4. ALAPTESTEK,

FALAK, PILLÉREK KORSZERŰ ZSALUZÁSA

A korszerű zsaluzatoknál csak a zsaluelemek összeállításával kell az építési helyszínen foglalkozni, így a következőkben az ilyen rendszerek összeállításának lépéseit mutatjuk be. A helyszínre érkezett táblákat zsaluleválasztó olajjal kell bekenni, amennyiben ezt a telephelyen nem végezték el. Az alaptestek és a falak zsaluzatát mindig a falsarokból kell indítani, az előre megválasztott méretű táblákkal. Az elsőként elhelyezett (mindenképpen külső oldali) elemet felborulás ellen két oldaltámasszal (amely húzás és nyomás felvételére is alkalmas) kell megtámasztani. A további elemeket mindig a meglévő mellé kell helyezni és legalább két zsalukapcsoló elemmel rögzíteni (2.11. ábra). Oldaltámaszokat ezekhez az elemekhez is kapcsolni kell. Az oldaltámaszokat a terv szerinti távolságokban kell elhelyezni (2,50 m-nél nagyobb távolság nem ajánlott) és a talajhoz legalább két talajszeggel vagy betonacéllal rögzíteni. A betonozó állvány és korlátok zsalura akasztása után megkezdődhet a vasalás beemelése vagy helyszíni összeszerelése. A vasalás ellenőrzése után a másik oldali zsaluzatot hasonló lépésekkel állíthatjuk össze. A két héj megfelelő távolságának beállításához átkötő szárakat használhatunk (2.11. ábra). 34

2.11. Ábra: Falzsaluzás korszerű elemekkel

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

Az előírt betonozási sebességet betartva megkezdődhet a betonozás. A tömöntést a terven megadottak alapján végezzük, mert a túlzott mérték nem megfelelő betonszilárdságot eredményezhet és a zsaluzatban is kárt tehet. A kizsaluzás csak a megfelelő betonszilárdság elérése után kezdődhet. A művelet a bezsaluzásnál megadott aknak pontosan a fordítottja, vagyis eltávolítjuk a betonozó állványt, majd az oldaltámaszok elvéteiével és a kapcsolóelemek oldásával egyesével elvesszük a zsalutáblákat. Végül meg kell tisztítani az zsalufelületet a betonmaradványoktól. A következő beépítés előtt ismét be kell kenni a felületet olajjal! 2.4.5. GERENDÁK, ÁTHIDALÓK,

KOSZORÚK HAGYOMÁNYOS ZSALUZÁSA

A vízszintes teherhordó szerkezetek zsaluhéja vízszintes helyzetű deszkáz at ból készül. 4 1 A deszkákat legfeljebb 80 cm tengely távolságban elhelyezett kalodához vagy hevederekhez szegez- ferde támasz 2,4/8 zük (2.12. ábra). Amennyiben az oldalzsaluzat futó deszka pallóból készül, akkor a kalodák vagy hevederek 2,4/10 tengely távolsága 1,20 m-ig növelhető. Magasabb gerendák zsaluzatának készítésekor a hevedereket vízszintes helyzetű gerendákkal kell összefogni. A hidrosztatikai nyomásból származó kifelé irányuló 2.12. Ábra: Gerenda nyomást a táblák 2,8 mm-es lágyvas huzallal való hagyományos zsaluzata összekötésévellehet megakadályozni. A vasbeton gerendákhoz fiókgerendák is csatlakozhatnak. Ilyenkor az oldalzsaluzatnál deszkás megerősítés szükséges. Az oldalzsaluzatok terv szerinti helyzetét távtartók biztosítják. Bontáskor először az oldalzsaluzat távolítható el, ezért mindig úgy kell elhelyezni, hogy a fenékzsaluzatot közrefogja. A fenékzsaluzat a lehető legtovább támassza alá a gerendát. Amennyiben magas a gerenda, úgy a fenékzsaluzat pallóból készüljön, így elkerülhető az alsó felület hullámossága. A zsaludeszkák toldási helyéhez mindig kalodát kell helyezni, ez megakadályozza a deszkavégek elmozdulását. A gerenda méretének függvényében a zsaluzat alátámasztása történhet egyszeres és kétszeres oszlopsorral, valamint aláfeszített tartóval. A gerendazsaluzatokkal kapcsolatban ismertetettek értelemszerűen alkalmazhatóak az áthidalók, koszorúk, párkányok zsaluzatának készítésekor is. 2.4.6. FÖDÉMEK HAGYOMÁNYOS ZSALUZÁSA

A vízszintes felületek zsaluzatának zsaluhéja készülhet deszkából vagy pallóból. Azsaluhéjat bordák támasztják alá, amelyek a terhelés függvényében lehetnek élére állított deszkák, pallók, valamint gerendák. A bordák tengely távolsága deszkazsaluzat esetén 50-80 cm, pallóból készült fenékzsaluzat esetében 100-120 cm. Alulbordás vasbeton födémnél a lemez fenékzsaluzatát alátámasztó bordák a gerenda oldalzsaluzatának hevedereire szegezett deszkapántra fekszenek fel. A deszkapántra felfekvő bordák alá a teherátadás helyén keményfa ékeket kell elhelyezni. 35

A ZSALUZATOK

2. FEJEZET

Ezeknek az ékeknek kettős szerepe van: egyrészt segítségükkel pontosan beállítható a bordák felső szintje, másrészt az ékeket kiütve a kizsaluzás könnyebbé válik (2.13. ábra). Felülbordás födém alá sík zsaluzat készíthető. Az alátámasztó bordákat keresztirányú hevederek rögzítik, amelyek a dúcokra támaszkodnak. A kizsaluzást megkönnyítő keményfa ékek ez esetben a dúcok és a teherelosztó pallók közé kerülnek. A zsalu héj deszkáit általában a helyszínen szabjuk le, ügyelve arra, hogya toldások az alátámasztó bordák fölé kerüljenek. deszka borda 2.4/10

Ib--------------------dla'-~+-«l--"-fu\ó-

+-+-+--\ámaszheveder 2,4/10/30

szegélydeszka 2,4/10 heveder 2.4/10 \ámaszdeszka 2,4/10

fenékheveder 2,4/10

deszka\ámasz 2.4/10/100

225

225

2.13. Ábra: Bordás födém hagyományos

2.4.7. VíZSZINTES TEHERHORDÓ

SZERKEZETEK

zsaluzata KORSZERŰ ZSALUZÁSA

A födémszerkezetek zsalukiosztását célszerű számítógépes programmal végezni, amely kiszámolja a megfelelő teherbírást, megadja az elemek részletes listáját. A helyszínen a födémzsaluzási terven megadottak szerint kell az összeállítást végezni. Első lépésként a kiválasztott támaszokat kell megfelelő magasságúra kihúzni és rögzíteni (ez még csak a durva beállítás). A lábak kihajtása után rögzíteni kell azokat. Alábakra keresztfejet és fatartó gerendát kell helyezni, min. 25 cm-es átlapolással (2.14. ábra). A következő támaszsorokat hasonlóan kell kialakítani, ezek lesznek a főtartósorok. A főtartókra merőlegesen terv szerinti távolságban fióktartókat kell kiosztani. A tengelytávolságoknál a zsaluhéjak méretét is vegyük figyelembe. A zsaluhéjak csatlakozásánál a megfelelő felfekvéshez dupláz36

2.14. Ábra: Födémzsaluzás korszerű elemekkel

2. FEJEZET

A ZSALUZATOK

zuk a fióktartót és min. 50 mm-es szeggel rögzítsük hozzá a héjat. A fióktartókat is min. 25 cm-es átlapolással kell elhelyezni. A zsaluhéjak elhelyezésével párhuzamosan a födémterheléstől függően a megadott távolságban a főtartót közbenső támaszokkal kell alátámasztani. Ezt követően a támaszokon lévő menetes finombeállítással a zsalu pontosan szintbe állítható. A biztonságos munkavégzés érdekében ajánlott a födémszélen korlátot, végfalaknál állványt elhelyezni. A zsaluhéjak és az összes támasz elhelyezése után terhelhető csak a födémzsaluzat. A zsalufelület beolajozása, a távtartók elhelyezése és a vasszerelés után kezdhető a betonozás. Vasbeton gerendák zsaluzásához (2.15. ábra) a falaknál megismert keretes zsaluk kisebb méreteit lehet alkalmazni. A gerendák alátámasztása a födémeknél is használt fatartókkal, főtartós-fiókgerendás kialakítással történhet. Az alátámasztó lábak elhelyezésére a födémeknél megismertek érvényesek.

2.14. Ábra: Födémzsaluzás korszerű elemekkel

2.4.8. LÉPCSŐK ZSALUZÁSA

A vasbeton lépcsők zsaluzatának alsó felülete általában zsaludeszkákból álló ferde sík, amely élére állított pallókkal, esetleg gerendákkal van alátámasztva. A lépcsőkar egyik vagy mindkét oldalát hevederezett oldalzsaluzat határolja, amelyre a lépcsőfokok homloklapját képező zsaludeszkákat szegezzük (2.16. ábra). A homlokdeszkák alul fogasan kivágott, ideiglenesen léclábakra állított deszkabordához is erősíthetők. A zsaluzatot álló vagy ferde helyzetű, aláékelt ducok támasztják alá. Az íveskarú lépcsők zsaluzatának elkészítése az egyedi geometria miatt nagy szakértelmet, térszemléletet igényel.

2.15. Ábra: Gerendazsaluzás korszerű elemekkel

2.16. Ábra: Korszerű lépcsőzsaluzat 37

2. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A ZSALUZATOK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Milyen szerkezeteket nevezünk zsaluzatoknak? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

2. Sorolja fel, hogy milyen anyagokból készíthetjük el a zsaluzatokat és melyiknek mi az előnye, illetve hátránya? A zsaluzat anyaga Előnye Hátránya

3.

················································ . .

Ismertesse, hogy mire kell különösen ügyelni a zsaluzat összeállításánál!

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

Milyen alapvető követelményeknek kell megfelelnie a zsaluzatnak? .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

4. Sorolja fel a zsaluzatok három nagy csoportját! ..............................................................................................................................................

5. Ismertesse a hagyományos zsaluzatok anyagait, és a készítésükre vonatkozó szabályokat! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

6. Miért kell a fa deszkák

között 2-3 mm-es hézagot hagyni?

..............................................................................................................................................

Hogyan történik a zsaluelemek egymáshoz kapcsolása? .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

Mikor készítünk munkapad ot? .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

38

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 2. FEJEZET HEZ

KÉRDÉSEK

7. Milyen zsaluzatok tartoznak a korszerű zsaluzatok csoportjába? a.1

8.

b./

.

Sorolja fel, ezen zsaluzatok előnyös tulajdonságait!

9. Mi a lényege

avasbetontáblás

zsaluzatoknak?

Milyen zsaluzási mód a kúszózsaluzás,

jellemezze röviden ezt a zsaluzási módot!

Ismertesse a csúszózsaluzat lényegét!

10. Mikor kerülhet sor az alaptestek zsaluzására?

11.

Ismertesse a falszerkezetek hagyományos zsaluzatának készítését!

................................................................................................................................................

12.

Ismertesse az oszlopok, pillérek hagyományos zsaluzatának készítését!

39

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 2. FEJEZETHEZ

13. Írja le a korszerű zsaluzati rendszerek helyszínen való összeállításának lépéseit! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

14. Az ábrán egy gerenda hagyományos zsaluzatának hiányos ábráját látja. Rajzolja meg a zsaluzat hiányzó részeit, és nevezze meg a zsaluzatot alkotó szerkezeti elemeket!

15.

Hasonlítsa össze a három féle födémtípus zsaluzatát!

Vízszintes felület esetén

Alulbordás födém

Felülbordás födém

16. Írja le a vízszintes teherhordó szerkezetek korszerű zsaluzatának készítési menetét! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

17. Hogyan

készül a vasbeton lépcső zsaluzata?

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

40

3. BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK 3.1. A BETON, MINT ALAPANYAG

A XX. század építőipari tevékenységét alapvetően meghatározta a beton és vasbeton megjelenése. Az új anyagok beépítése, az építési technikák fejlődése, a hozzájuk igazodó építészeti stílusok alakulása alapvető en megváltoztatta az ember környezetét. A beton és vasbeton anyagok új lehetőségeket nyitottak az építmények építésében, hiszen a képlékenyen alakítható, majd megszilárduló anyag lehetővé tette a merész építészeti elképzelések megvalósítását (3.1. ábra). A beton adalékanyag, cement és víz keverékéből előállított építőanyag, amely képlékenyen alakítható. A cement kötőanyag segítségével a keverék megszilárdul.

3.1. Ábra: Vasbeton siló

A beton és vasbeton épületszerkezetek előállításához szükség van öntőformára. amely megadja a szerkezet alakját és méreteit. Így különböző méretű, alakú, teherbírású épületszerkezetek állítható k elő. További előnye a beton alkalmazásának az is, hogya keverés menete gépesíthető és lehetőség van előre gyártott szerkezetek készítésére is. A gépesítéssel gyorsítható a beton keverése, és a bedolgozása is. Az előregyártás nagysorozatú típustermékek elkészítését teszi lehetövé, a helyszíni szerelt technológiák (3.2. ábra) gyors szerkezetépítést eredményeznek. 3.2. A BETON LEGFONTOSABB

3.2. Ábra: Vasbeton vázas épület előregyártott elemeinek kapcsolata

TULAJDONSÁGAI,

JELLEMZŐI

3.2.1. A BETON SZILÁRDSÁGA

A beton a rideg építőanyagok közé tartozik. Viszonylag nagy alakváltozásokat képes elviselni, ha lassan és állandó jelleggel terhelik. Abetonnak - mint ismeretes - viszonylag nagy a nyomószilárdsága és csekély a húzószilárdsága (kb. a nyomószilárdság tizede), valamint nyírószilárdsága. A nyomószilárdság vizsgálatához próbatesteket készítünk, ezek segítségével állapítják meg alaborban nyomószilárdság értékeit. 41

3. FEJEZET

BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK

A nyomószilárdság a törőerő és az erő irányára merőleges felület hányadosa N/mm2-ben. A betonok szabvány szerinti szilárdsági értékeit a 3.1. táblázat tartalmazza. 3.1. TÁBLÁZAT: A beton nyomószílárdságának

értékei

Nyomószilárdsági

Anyagjellemzők

C12/15

CB/IO

C16/20

(N/mm2)

osztályok C25/30

C30/37

C35/45

C40/50

20

25

30

35

40

45

50

C20/25

fck.cyl

8

12

16

fck,cube

10

15

20

25

30

37

C55/67

C60/75

C70/B5

CBO/95 80

90

100

95

105

115

C50/60

C45/55 fck.cyl

45

50

55

60

70

fck,cube

55

60

67

75

85

fck•cy/:

C90/105

CIOO/115

nyomószílárdság karakterisztikus értéke. 15 cm átmérőjű, 30 cm magas próbahengeren nyomószílárdság karakterisztikus értéke, 15 cm oldalhosszúságú próba kockán

fCk.cube:

A hajlítási vizsgálatokhoz vasalt és vasalás nélküli gerendákat alkalmaznak. A vizsgálat során nyert törőértékekből határozzák meg azokat a feszültségeket (határfeszültségek), amelyekre a § o betont igénybe lehet venni. n A beton szilárdságára a 28 napos korban elért érték a jellemző. Ez azonban nem végleges, mert a beton öregedésével a szilárdulási folyamat még hosszú ideig (akár évekig) is folytatódik.

k

1

15 cm

k

1

3.3. Ábra: Próbatestek

3.2.2. BETONMINÓSÉGEK, BETONJELÖlÉS Az előző táblázat felsorolta a szabvány szerinti nyomószilárdsági értékeket. A következőkben egy olyan táblázatot (3.2. táblázat) nézzünk meg, amely felsorolja a különböző épületszerkezetekhez általában használt betonminőségeket. 3.2. TÁBLÁZAT

Betonminőség

Szerkezet alaptest, úsztatott beton, szerkezetek, kitöltő beton alaptest,

egyéb

lábazat, aljzatbeton,

alárendelt

vasalatlan

szerkezetek egy-

szerkezetek

födémlemez, erkélylemez, konzol, lépcsőkar, pillér, oszlop, egyéb teherhordó vasbeton szerkezetek előregyártott

beton

tett vasbeton

szerkezetek

42

C8 esetleg C6 vagy C4

koszorú, kiváltó, mellvéd, fedlapok, járdalapok. szerű vasbeton

beton-

és vasbeton

szerkezetek,

feszí-

Ajánlott cementfajta szilárdsági osztály szerint 32,5

C8; C1O; C12

32,5

C12; C16; C20

32,5

C16;C20;C25

42,5

C30 és magasabb szil. osztályok

42,5 és 52,5

3. FEJEZET


Megjegyezzük azonban, hogya készítendő beton minőségét mindig a tervezői utasítás adja meg a tervrajzon, vagy a műszaki leírásban. A beton keveréséhez használt víz mennyisége az elérhető betonminőséget befolyásolja. A vízmennyiség a kötési folyamathoz és abedolgozáshoz megkívánt állapot eléréséhez (konzisztenciához) szükséges, de hátrányosan befolyásolja (csökkenti) a beton végszilárdságát. Törekedni kell arra, hogya betont és a vasbetont mindig a lehető legkevesebb víz hozzáadásával, vagyis a legkisebb víz-cement tényezővel állítsuk elő. A képlékenység javítására ezért csak adalékszert alkalmazzunk! A friss beton konzisztenciáján annak mozgékonysága, bedolgozási munkaigénye, folyékonysága értendő. Hagyományosan a konzisztencia alapján a betonokat a következő képlékenységi csoportokba soroljuk: alig földnedves (AFN jelű) beton; földnedves (FN jelű) beton a nedves földhöz hasonlítható; kissé képlékeny (KK jelű) beton olyan, mint a sűrű sár, nehezen önthető; képlékeny (K jelű) beton

sűrú,

de könnyen önthető;

folyós (F jelű) beton a tejfelhez hasonló sűrűségű. Közülük azonos cementfelhasználás mellett az alig földnedves konzisztencia nyújtja a legnagyobb betonszilárdságot, mert ez készül a legkisebb víz-cement tényezővel. Homogén, egyenletes tömörségű betont csak akkor tudunk készíteni, hogyha a betonkeverék konzisztenciáját a rendelkezésünkre álló tömörítőeszköznek megfelelően választjuk meg. A szükségesnél merevebb konzisztencia esetén a beton fészkes, hézagos lesz, hígabb konzisztencia esetén pedig szétosztályozódik. A konzisztenciára vonatkozó jelölést a beton minőségének megadásakor mindig fel kell tüntetni! A beton fontos jellemzője a megszilárdulás lönböztetünk könnyű-, normál- és nehézbetont.

utáni testsűrűsége.

Szokásosan megkü-

3.3. TÁBLÁZAT: Betonok testsűrűség szerini (MSZ Ef'{ 206-l)

A beton jele

A beton megnevezése

A beton testsűrűsége (kg/m")

He e Le

nehézbeton

>2600

beton

2000-2600

könnyűbeton

800-2000

Könnyű és nehéz betonok esetében nem elég a betűjel megadása, szükség van a csoportrajellemző legnagyobb testsűrűség (pl. LC-1800 kg/m3) rögzitésére is. Vasbeton esetében a V, feszitett vasbeton esetén az FV betűket kell a betűjel előtt feltüntetni.

A beton szabványos jelölése a következők szerint történik: C 16-24/KK: C: normál sűrűségű beton; 16: a beton 28 napos nyomószilárdsága N/mm2-ben; 24: a megengedett legnagyobb adalékanyag szemnagyság mm-ben; KK: a beton konzisztenciájára utaló jelölés. 43

3. FEJEZET

BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK 3.2.3. A BETON ZSUGORODÁSA

A beton levegőn szilárdulva zsugorodik, vízben szilárdulva duzzad. A változás nagysága a cement minőségétől és mennyiséqétől függ. Minél jobb minőségű a cement, minél nagyobb a cementtartalom, annál nagyobb mértékben tapasztalhatók az alakváltozások. A szokványos összetételű betonoknál fellépő zsugorodás czs = 0,0003 (0,3 mm/m). 3.2.4. HŐFEJLŐDÉS

A szilárduló beton felületén jól megfigyelhető annak melegedése. A cement kötésekor felszabaduló hő nagysága elsősorban a cementtartalomtól és az őrlési finomságtól függ. A jelenség azért veszélyes, mert a nagy keresztmetszetekben a hő nem tud távozni és káros feszültségek keletkezhetnek. 3.2.5. A BETON ALAKVÁLTOZÁSA

TERHELÉS ALATT, KÚSZÁS

A terhelt beton az igénybevételt követően lejátszódó gyors alakváltozáson kívül - tartós terhelés esetén - további alakváltozásokat is szenved. Ezt a beton lassú alakváltozásának, vagy kúszásának nevezzük. A lassú alakváltozás az időtől is függ, teljes nagyságában több év alatt játszódik le. Értéke meghaladja a terheléskor bekövetkező ~yors alakváltozásét. A beton terhelés alatti alakváltozása a terhelés módjától és huzamosságától függ. Általános esetben az alakváltozás rugalmas és képlékeny részből áll. A rugalmasság ra jellemző arányos alakváltozások (Hooke-féle törvény: a terhelés növekedésével arányosan nő az alakváltozás) csak a terhelések egy szintjéig tapasztalhatók. Nagyobb terheknél a beton képlékeny állapotba kerül, és alakváltozása aránytalanul megnövekszik. 3.3. A BETONKÉSZÍTÉS

MÓDSZEREI

Abetonkészítés építéshelyi lépéseit a következő felosztásban tárgyaljuk: keverés;

betonszállítás;

bedolgozás;

utókezelés.

3.3.1. BETONKEVERÉS

A beton elkészítésekor az egyes alkotórészeket úgy kell összekeverni, hogy egyenletes eloszlású, ezáltal egyenletes minőségű betonkeveréket kapjunk eredményül. A keverést az alábbi adatok ismeretében lehet megkezdeni: a készítendő beton minőségi jele (pl. C 20-32 K); a készítendő beton mennyisége (rn"): egy keveréshez szükséges adalékanyag (víz, cement) mennyisége (rn", kg, l); keverési idő. 44

3. FEJEZET


A betont többféle módszerrel keverhetjük meg: kézzel;

géppel;

építéshelyi betonüzemekben;

központi betongyárakban.

3.3.1.1. Kézi betonkeverés Betont kézzel csak kisebb építkezéseken keverünk, ahol a szükséges betonmennyiség nem több néhány m--nél. Kézi keverés alkalmazható akkor is, ha a betonkeverő gép meghibásodás miatt nem üzemel. A keverés helyén fából, acéllemezből vagy betonból hézagmentes aljzatot kell kialakítani azért, hogya beton keverés közben ne szennyeződjön idegen anyagokkal. A kézi keverésnél az előírt mennyiségű (3.4. ábra) adalékanyagot és cementet szárazon kell összekeverni. Az egyenletes eloszlású keverék úgy állítható elő, hogy az alkotórészeket legalább háromszor át kell lapátol ni. A kívánt vízmennyiséget fokozatosan adagolva, még kétszeri-háromszori átlapátolással kapjuk meg a megfelelő minőségű betont. Vigyázni kell arra, hogya vízzel történő összekeverés közben a vízzel ne folyjon ki a cement.

i8"T9

1 vödör adalékanyag

1 vödör cement 10 Kg 1O I

1 talicska adalékanyag 80 Kg 40 I

3.4. Ábra: A beton alkotórészeinek mérése építéshelyi eszközökkel

3.3.1.2. A beton gépi keverés e helyszínen A beton gépi keverése szabadonejtő és kényszerkeverő (kanalas) gépekkel történhet. A szabadonejtő keverőgép (3.5. ábra) ferde, tengely körül forgó dobj ában terelőlapátokkal emeli fel az anyagot, amely a dob felső szakaszáról visszaesik. Ez a keverési mód hasonlít a kézi betonkeveréshez. Az ilyen keverőgépekkel hígabb konzisztenciájú betonokat célszerű keverni.

3.5. Ábra: Szabadon fjtő keverő

- A keveréskor a szükséges vízmennyiség harmadát kell betölteni, majd a cementet és az adalékanyagot. A teljes keverési idő elején az alkotókat összekeverjük, majd állandó keverés közben a még hiányzó vízmennyiséget is hozzáadjuk. A keverés kezdetén a keverővízbe adagolt kb. 2-3 lapát adalékanyag megakadályozza a cement letapadását. A keverés addig tart, míg az alkotórészek egyenletesen elkeverednek egymásban. A keverés befejezése után a gép üríthető, és előkészíthető a következő keveréshez (3.6. ábra). 45

3. FEJEZET


'3.6. Ábra: Szabadon Ejtő (billenődobos) keverővel való keverés és ürítés

A kényszerkeverők vízszintes dobj ában bolygó és forgó mozgást végző lapátok végzik az alapanyag összekeverését. A lapátok mozgása (3.7. ábra) a háztartási turmixgép keverőlapátjainak mozgásához hasonlítható a legjobban. Ezzel a keverőgéppel földnedves, vagy alig földnedves konzisztenciájú betont is lehet készíteni.

A bekevert anyag

mozgási iránya A kényszerkeverők töltésekor először az adalékanyagot és a cementet töltjük be víz nélkül, 3.7. Ábra: Kéttengelyű és a két alapanyagot összekeverjük. A következő kényszerkeverő fázisban a vizet folyamatosan és egyenletesen adagoljuk. A keverés addig tart, amíg a beton alkotórészei teljesen összekeverednek. A keveréshez az adalékanyag ömlesztett állapotban érkezik a felhasználás helyére. A helyszíni keveréshez szemnagyság szerint kell a tárolást megoldani. Az a alékanyag mennyiségét egyszerűbb esetekben térfogat szerinti méréssel, míg jobb minőségű betonok készítésekor tömeg szerinti méréssel határozzuk meg. ~ A cement zsákolva, vagy ömlesztve érkezhet a felhasználás helyére. A kisebb építkezésekre papírzsákokba csomagolva érkezik a cement. A tároláshoz zárt raktárt kell biztositani, hogy az esővíz hatására a kötés ne indulhasson meg. Az ömlesztett állapotban érkező cementet jól záródó acélsilóban kell tárolni.

A cementet csak tömeg szerint lehet adagolni, ezért a cementsilóhoz az ürítőnyílásnál egy adagoló- és mérőberendezés csatlakoztatható, amely a kívánt mennyiségű cement kimé rése után zárja a nyílást. A szükséges vizet ajánlott hálózatról vételezni, de minősítés/ellenőrzés után ásott vagy fúrt kútból is nyerhető. Mérése térfogat szerint történik mérőedények, vagy vízmérő óra segítségéve\. 46

3. FEJEZET


Az építéshelyi betonüzem feladata, hogy az adott építkezés betonszükségletét kielégítse. A beton készítéséhez szükséges adalékanyagot szemnagyság szerint csillagrendszerben deponálják. A talajon levő rekeszeket egymástól pallóból, vagy előre gyártott betonelemekből készült falakkal választják el. Az adalékanyagot (3.8. ábra) géplapáttal mozgatják, és az adalékanyag ennek segítségével érkezik a középpontban elhelyezkedő mérő- és adagolóberendezéshez. Acementet cementsilókban (3.8. ábra) tárolják, a szállító gépkocsi tartályából sűrített levegővel a siló töltőnyílásán keresztül a tartályba ürítik. A cement silókba történő ürítése teljesen gépesített. Acementet szintén tömeg szerint adagolják elektromos mérleggel.

adagoló

3.8. Ábra: Áthelyezhető építéshelyi betonüzem

A beton készítéséhez szükséges víz vízórán keresztül jut a keverőtérbe, amelyen beállítható a kívánt mennyiség. Az állványra szerelt betonkeverő gép kényszerkeverő típusú. A beton a keverőből lefelé szűkülő ejtőcsövön keresztül a szállító járműbe kerül. Az építéshelyi betonüzemek nagy előnye, hogy az építkezéshez közel telepíthetők, minimális a beton szállítási távolsága. Könnyen szerelhető elemekből állnak, így tulajdonképpen egy olyan betonkeverő gép, amely az egyik építkezésről a másikra szükség esetén áttelepíthető, illetve az építkezést és annak környezetét képes ellátni beton nal. 3.3.1.3. A központi betongyárak Az építéshelyen kívül kevert betont központi betongyár is készítheti (3.9. ábra). Ezeket az üzemszerűen működő betongyárakat általában az előregyártó üzemek mellé telepítik. Teljesítményük elérheti az óránkénti 80 m3-t is. A nagy teljesítmény miatt egyszerre több építkezést és több gyártási folyamatot is el tudnak látni. A betongyárakban az adalékanyagot zárt térben tárolják. Az adalékanyag, a kötőanyag és a keverési víz adagolása teljesen automatikusan működik. A rendszert számítógép vezérli és a keverés megkezdé-

rem

3.9. Ábra: Toronyrendszerű betonkeverő üzem 47

3. FEJEZET


sekor már működésbe lépnek a következő keverést előkészítő mérlegek. Így a beton előállítása teljesen automatizálható, a gépeket folyamatosan lehet üzemeltetni. A betongyárak télen is üzemelnek, mivel az adalékanyag zárt térben történő tárolásával annak fagymentesítése megoldható. 3.4. TÁBLÁZAT: A betongyárak

előnyei és hátrányai

Előnyök

elmarad a felvonulásiköltség; munkaerő megtakarítás érhető el; egyenletesen jó minőségű beton készül; nagy mennyiségű betont lehet előállítani.

Hátrányok

a beruházási költség túl nagy; a szállításiköltség is nagyobb; alacsony kapacitás igénymellett gazdaságtalan; működtetése mixerkocsikatés betonpumpát igényela gyors bedolgozáshoz.

3.3.2. A BETON SZÁLLÍTÁSA A friss beton szállítását úgy kell megoldani, hogyabetonkeverék ne osztályozódjon szét, és kötése ne induljon meg. Ügyelni kell arra, hogya téli Időszakban a beton ne fagyjon meg és a szállítási idő is rövid legyen. Ez az időszak normál körülmények közt egy óra, nyáron fél óránál is kevesebb. A beton szállításának módját a fenti szempontok határozzák meg, a készítendő szerkezet sajátosságait figyelembevéve. A friss beton kis távolságra legegyszerűbben vödörrel, talicskával, japánerrel, konténerrel vagy betonszivattyúval szállítható. Ezek használata a nagy élőmunka igény miatt ma már nagyobb építkezéseken nem gazdaságos. Abetonkeverő teleptől nagy távolságra lévő építkezésekhez régebben a betont dömperrel, vagy billenőtartályos gépjárművel szállították. Ezeknél azonban fokozottan fennállt a szétosztályozódás, és a hosszú szállítás miatt a kötés, ill. folyós betonok esetén az elfolyás veszélye. Emiatt a betonkeveréket nagy távolságra ma már mixerkocsival (3.10. ábra) szállítjuk. A beton kötési idejének kezdetét különböző adalékszerekkellehet beállítani, a szállítási távolság, valamint a külső időjárás függvényében. A mixerkocsi tulajdonképpen egy közúti betonkeverő gép (3.10. ábra), amelynek tartályában a közúti közlekedés ideje alatt a keverőlapátok forgó mozgása következtében folyamatosan keveredik a beton. Az ellentétes irányú lapátok a tartály ellentétes irányú mozgatásával ki tudják üríteni a keverő tartaimát. A mixerkocsi tartályát abetonüzemben megtölthetik kész betonnal is, de az alkotó részek közúton történő keverése is alkalmazható. 48

3.10. Ábra: Betonszállító mixerkocsi

3. FEJEZET


A helyszínre érkezése után a transzport betont az épületszerkezethez tölcsérben (konténerben) és betonszivattyún keresztül mozgat juk. A beton tölcséres (3.11. ábra) szállítása során daru mozgatja a konténert vízszintes és függőleges irányban is. Megtöltés után a kívánt helyre történő emelést követően a tölcsér a reteszes zárral nyitható. A technológia hátránya, hogy csak szakaszos üzemet tesz lehetővé, valamint az egyszerre mozgatható beton mennyisége kicsi, a betonozás idején a telepített daru más emelő tevékenységet nem tud végezni. A betonszivattyú a zárt működésű betont echnológiai géplánc részeként működtethető (3.12. ábra). Ezt a módszert akkor célszerű alkalmazni, ha az építés helyszínéri kevés a hely, vagy a szerkezet elkészítéséhez egyszerre nagy mennyiségű betonra van szükség. A betonszivattyút magasan lévő szerkezetek betonozásához is gazdaságos an lehet használni. Nincs szükség külön emelőberendezésre, és a beton bedolgozása is sokkal könnyebb.

3.11. Ábra: A beton szállítása tölcsérrel

A betonszivattyút azonban csak hosszabb, folyamatos betonozás esetén célszerű használni. Betonozás után ugyanis az egész csővezetékrendszert át kell mosni, hogya rendszerben maradt beton ne kössön meg. A betonszivattyúhoz vibrátoros tömörítő berendezések tartoznak, amelyekkel a szerkezet betonozásánál a tömörítés gyorsan elvégezhető.

3.12. Ábra: Betonozás betonszivattyúval

3.3.3. A BETON BEDOLGOZÁSA A beton bedolgozása a következő technológiai lépések egymásutáni elvégzését jelenti: 1. zsaluzat összeállítása (lásd következő fejezet), ellenőrzése, előkészítése; 2. vasbeton szerkezet esetén a vasalás összeállítása, ellenőrzése; 3. a beton zsaluzatba öntése; 4. a beton tömörítése; 5. munkahézagok, szerkezeti hézagok kialakítása; 6. a beton utókezelése. A betonozás megkezdése előtt a zsaluzat belső felületét és az acélbetéteket minden idegen anyagtól meg kell tisztítani. A fa zsaluzatot vízzelmeg kelllocsolni, hogy ne szívja el a betonból 49

3. FEJEZET


a kötéshez szükséges vizet. Az acél anyagú zsaluzatokat zsaluleválasztó olajjal kell bekenni (3.13. ábra). A betonozás megkezdése előtt és a betonozás ideje alatt ellenőrizni kell a zsaluzat állapotát, méreteit és állékonyságát, az alátámasztó állványzat stabilitását. A zsaluzat betonozás közbeni deformálódása a végleges szerkezet alakján és méretein meglátszik. Vasbeton szerkezetek esetén össze kell állítani a terv szerinti armatúrát, majd a statikusnak, vagy építésvezetőnek ellenőrizni kell a vasalás helyességét, a beépített vasbetétek számát, méreteit stb. A beton zsaluzat ba helyezésekor a következő szabályokat tartsuk be: a betont lehetőleg közvetlenül a zsaluzat ba ürítsük (3.13. ábra); szétosztályozódott, módosult konzisztenciát, vagy látszólag nem megfelelő keveréket (pl. adalékanyag szemnagysága túl nagy) nem szabad a zsaluzatba önteni;

3.13. Ábra: Beton öntése zsaluzatba

abetonkeveréket 1,50 m-nél magasabbról nem szabad ejteni, mert szétosztályozódik (nagyobb magasságú szerkezeteket szakaszosan kell betonozni); a betonkeveréket vízszintes rétegekben kell a zsaluzatba helyezni (a rétegvastagság 30 emnél ne legyen nagyobb);

betonozás

-----.-

iránya

betonozáskor a haladási irány és a beton mozgásának iránya legyen ellentétes (3.14. ábra). Betonozás közben a zsaluzatba juttatott betonkeveréket először lapáttal el kell egyengetni, majd tömöríteni kell. A tömörítés mértékétől függ a beton tömörsége, szilárdsága, tartóssága. A tömörítés lehet kézi (döngölés, csömöszölés) és gépi tömörítés (vibrálás, döngölés). Döngöléssel csak alárendelt, vasalatlan betonból készült szerkezetet szabad tömöríteni. A kézi (3.15. ábra) döngölő 12-20 kg tömegű vastömb, vagy fatuskó. A nyéllel felszerelt ütőeszközt 30-40 cm-es magasságból kell a betonra ejteni. A döngölést a beton kellő tömörödéséig kell folytatni. Ez akkor következik be, amikor a felületen nedvesen csillogó habarcs jelenik meg. A döngölés alig földnedves, földnedves és kevésbé plasztikus konzisztenciájú betonoknál alkalmazható. 50

I

3.14. Ábra: Betonozócső helyes vezetése

20 20 3.15. Ábra: Kézi döngölők

3. FEJEZET


A csömöszöléssel a plasztikus és öntött konzisztenciájú betonokat tömörít jük. A csömöszölés során a betont kézi erővel szurkáljuk, hegyes vassal, acél- vagy esetleg farúddal (3.16. ábra). A vibrálás korszerű és gyors, gépesített tömörítési mód. A különböző vibráló eszközökkel rezgő mozgást hozunk létre, amelynek hatására a nyers beton tömörödik. A friss betonban ugyanis az alkotórészek a rezgések hatására a legkedvezőbb elrendeződést veszik fel, miközben a levegő kiszorui a keverékből. Avibrálás hatására a beton plasztikussá, vagy folyóssá válik. A betont vibrálhatjuk tű-, lap-, zsaluvibrátorral vagy rázóasztallal is.

3.16. Ábra: Beton bedolgozása kézi erővel

A tű- vagy rúdvibrátor (3.17. ábra) villamos motorból, hajlékony tengelyből és excenterrel ellátott rázófejből áll. A rázófejet a betonra helyezzük, és függőleges helyzetben a saját súlya alatt süllyedni hagyjuk. A vibrátort ezután lassan és állandóan mozgassuk. A tömörítést rétegesen kell végezni. Tűvibráláskor figyelni kell, hogy acél betét hez és a zsaluzathoz ne érjen hozzá a rázófej a vibrálás 30-60 s-os ideje alatt. A vibrátort olyan lassan kell visszahúzni, hogya helyén levő lyuk tökéletesen záródjék.

3.17. Ábra: Tűvibrátor

A palló vagy lécvibrátor (3.18. ábra) nem belső, hanem felületi vibrátor. A beton felületére helyezett eszköz a lapon át rezgésbe hozza a friss betont, amely ezáltal tömörödik. A vibrálási idő megegyezik a tűvibrátoréval. Alapvibrátort mindig átfedéssel kell mozgatn i a felületen. Nagy felületű betonszerkezetek, lemezek, útburkolatok tömörítésére alkalmas. A zsaluvibrátorokat a megerősített zsaluzatra szerelilefel. Átállításuk meglehetős en időigényes, 3.18. Ábra: Lapvibrátorok ezért célszerűen csak előregyártó telepeken használható. előregyártott betonelemek vibrálásához. Előregyártáskor igen hatékony módszer a rázóasztalon történő vibrálás is. A rázóasztalra az elkészített elemet sablonnal együtt rögzítik, és ezután következik a vibrálás. A felsorolt tömörítési módok mellet használt eljárás a (víbro-) préselés, a (vibro-) hengerelés, a vákuumozás, a betonlövelés, a pörgetés is, ezekkel azonban most nem foglalkozunk. 51


3. FEJEZET

Technológiai és építésszervezési okokból nagyobb épületeken munkahézagokat kell kialakítani. Kedvező, ha a szerkezettervező előre megtervezi a munkahézag helyét és jelöli azt a terveken. Munkahézagot azonban váratlan okokból is szükséges lehet kialakítani időjárási viszonyok hirtelen megváltozása, géphiba, építés közben felmerülő szervezési problémákból adódóan. A munka hézag helyét az építési naplóban rögzíteni kell! Munkahézagot minden esetben csak ott szabad kialakítani, ahol a betonban számottevő húzó- és nyíróerő nem alakul ki és a betonozás megszakítása végleges szerkezet együttdolgozását nem befolyásolja. Nem alakítható ki munkahézag a következő szerkezeteknél: vízzáró szerkezetek; kéttámaszú gerendák; kétirányban vasalt lemezek;

konzolgerendák;

konzolos lemezek. A munkahézag képzésekor a meglévő részeket fel kell durvítani drótkefével, véséssel, homokfúvássai, kalapáccsal. Tisztítás és pormentesítés után meg kell nedvesíteni a felületet. A kapcsolódó beton minőségével egyezően, de csak max. 16 mm-es szemnagyságú keverékkel a felületet be kell dörzsölni, majd lehet folytatni a betonozást. Helytelen eljárás a csatlakozó felületeteket cementtejjel bevonni. Ajánlott azonban speciális munkahézag szalagok elhelyezése (3.19. ábra).

3.19. Ábra: Munkahézag

3.3.4. A BETON UTÓKEZELÉSE Utókezelés alatt értünk minden olyan intézkedést, amellyel a betont megvédjük a káros külső hatásoktól, mint például a gyors kiszáradástól, a nagyon alacsony vagy magas hőmérséklettől, kémiai behatásoktól. A beton utókezelési eljárásaival elsősorban azt kell megakadályozni, hogya víz a felületen keresztül káros mértékben eltávozzon. Ellenkező esetben a kötéshez nem marad elég víz és a szilárdulás nem tud befejeződni. Így a beton felületén kipattogzás, morzsolhatóság figyelhető meg, ezt nevezzük megégésnek. A következő eljárások alkalmazhatók: 1. Vizet visszatartó utókezelések: zsaluban tartás; betonfelület letakarása pára záró fóliával; párolgás ellen védelmet nyújtó utókezelő szer alkalmazása. 2. Vízpótló utókezelések: víztároló képességgel rendelkező réteg fektetése (pl. homokterítés) és folyamatos nedvesen tartás (locsolás - 3.20. ábra); 52

3.20. Ábra: Beton neduesen tartása

3. FEJEZET


• vízalatti tárolás; • vízzeltörténő folyamatos permetezés, miután a víz a betont a megindult kötés miatt kimosni már nem tudja. A nedvesség távozását meleg időben a bedolgozás befejezésétől számított harmadik órától kezdve, legalább 7 napon át meg kell akadályozni. A beton kötés ére veszélyt jelentenek a téli fagyok is. A megfagyott víz a bedolgozást követően 7-tO napig ugyanis kárt tesz a szerkezetekben és a cement kötése nem lesz megfelelő. Ezért a beton felületét zsaluban tartással, hőszigetelő nádpallóval, hőszigetelő lemezekkel, homokréteggel vagy polietilén fólia burkolattal védhet jük meg a fagy hatásától. A betonba kevert adalékszerek is megvédik a betont a kifagyástól..Lehetőség szerint azonban a +5°C alatti hőmérsékleten a betonozási munkákat el kell halasztani. A betonérlelés olyan hőkezelési eljárás, amely során a friss betont legalább +40°C-os hőmérsékleten tartjuk, ezáltal meggyorsítjuk a szilárdulását. A beton érlelést az előregyártó üzemekben alkalmazhat ják a sablonforduló meggyorsításának elősegítésére. A betonérlelés a hő előállításának módja szerint lehet gőzölés, autoklávolás és villamos hőérlelés. 3.3.5. ADALÉKSZEREK ALKALMAZÁSA A beton különböző tulajdonságait adalékszerek bekeverésévellehet módosítani. Az adalékszerek kémiai/fizikai hatásuk révén befolyásolják a beton tulajdonságait. A folyadék és por alakban forgalomba kerülő anyagokkal alkalmazásukkor nagyon körültekintően kell eljárni, mivel a beton egyes tulajdonságainak javításával egyéb tulajdonságai egyidejűleg esetleg romlanak. A legfontosabb adalékszerek: képlékenyítők;

folyósítók;

légbuborékképzők;

pórustömítők;

kötés késleltetők;

kötés gyorsítók, fagyásgátlók;

injektálást segítő szerek;

stabilizálók.

Az adalékszereket a cement tömegére vonatkoztatva térfogat vagy tömeg szerint végezhetjük, figyelembe véve a szer műszaki termékismertetőjében megadottakat. Mivel a hatásukat számos tényező befolyásolja, elengedhetetlen próbakeverés készítése és ellenőrzése. Adagoláskor biztosítani kell, hogya szer jól el tudjon keveredni. Ez akkor fog bekövetkezni, ha a szert a keverővízzel együtt, vagy a keverés végén adagoljuk a betonba. Száraz keverékbe történő adagolás csökkenti az adalékszer hatását. A korszerű betonkeverő telepeken telepített adagolóberendezések biztosítják a mennyiséghez tartozó pontos mérést. 3.4. BETONSZERKEZETEK A vasalás nélküli betonszerkezetekhez sorolhatjuk legtöbb esetben az alaptesteket, aljzatbetonokat, szerelőbetonokat, súlytámfalakat, stb.

53

3. FEJEZET


A felsorolt szerkezetek készítése előtt a talajt kézi vagy gépi eljárásokkal tömöríteni kell. A laza részeket el kell távolítani, sziklás talaj esetén a felületet le is kell mosni. Az érintkező felületre cementtejet felvinni nem szabad. Az aljzatbetonok alá rendszerint kavicsfeltöltésnek kell kerülnie, amelyet szintén tömöríteni kell. A bedolgozásra kerülő beton nyomószilárdsági osztálya általános esetben alacsonyabb C16/20-nál. Megjegyezzük, hogya vasalás nélkül készült betonszerkezetek jellemzően csak olyan helyen építhetők, ahol húzó igénybevétel nem fog fellépni. 3.5. A VASBETON LEGFONTOSABB

TULAJDONSÁGAI,

JELLEMZŐI

A vasbeton szerkezetek (3.21. ábra) két fő alkotó anyaga a beton és a betonacél. Összeépítésüket az teszi lehetővé, hogya két anyag hőtágulási együtthatója megközelítően azonos, így a várható hőmérsékletváltozás hatására nem keletkeznek jelentős belső feszültségek a két anyag között. A beton és az acél együttdolgozása során a teherviselésben a betonnal a nyomóerőket kell felvenni, míg a húzóerőket a megfelelően elhelyezett betonacélokra kell hárítani (3.22. ábra). A betonnal teljesen körülvett vasbetét hőmérséklete nem tér el lényegesen a betonétól. A beton ugyanis lassan reagál a hő hatására, és nagyon jól védi a betonacélt a hőhatásokkal szemben. A betonba ágyazott acélbetétet a beton kötőanyaga a cement teljes felületén bevonja, és megvédi a korróziótól. A teljes felületű bevonás elzárja az oxigén útját, és így a betonba ágyazott betonacél elvileg korlátlan időtartamúvá válik. A vasbeton további fontos tulajdonsága, hogy a be betonozott acélbetét tapadása abetonhoz igen jelentős. A betonba ágyazott acélbetétet felületi tapadás rögzíti a beton hoz (3.23. ábra). Ez a kötés két részből áll, az egyik a beton zsugorodásából származó szorítóhatás, a másik a csúszóellenállás. Utóbbit a cementkristályok fejtik ki azáltal, hogya kötés és szilárdulás során tűszerű végeikkel az acélbetétek érdes felületébe kapaszkodnak. A két hatás együttesen súrlódó kapcsolatot eredményez, mely megakadályozza az acélbetét megcsúszását a betonban. A tapadást a betonacél felületi megmunkálásávallehet fokozni. 54

3.21. Ábra: Vasbeton termékek

D

teher

_

beton:),

Cbetonacél

3.22. Ábra: A nyomást a beton a húzást az acélbetét veszi fel tapadás

3.23. Ábra: Beton tapadésa az acélbetéthez

3. FEJEZET


Néhány alapvető szempont alapján vizsgáljuk meg, milyen érvek szólnak a vasbeton alkalmazása mellett, milyen előnyös tulajdonságai vannak: tartós, időálló anyag, viszonylag hosszú élettartamú; megfelelő tervezés sel és kialakítással bármilyen igénybevétel felvételére alkalmas; tetszőleges alakra formálható; tűzállósága jobb a többi szerkezeti anyagénál; viszonylag olcsó, az adalékanyag sok esetben az építés környékéről is beszerezhető. Néhány hátrányos tulajdonsága: a készítéséhez és a szilárduláshoz +5°C feletti hőmérséklet szükséges, a helyszínen készült vasbeton szerkezet munkaigényes zsaluzatot igényel; a szerkezet szilárdulás a lassú folyamat; a helyszínen készült vasbeton szerkezetek építési ideje túl hosszú; a kész szerkezetet nem lehet átalakítani; a bontásuk körülményes, csak durva beavatkozással lehetséges; a be betonozott vasalás nehezen ellenőrizhető. Az előző részben már megismerkedtünk a beton legfontosabb tulajdonságaival, a következőkben vegyük szemügyre a vasbetonban alkalmazott acél anyagot. 3.5.1. A BETONACÉLOK

ANYAGI TULAJDONSÁGAI

A betonacélok szilárdsági tulajdonságait szemléletesen az alakváltozási (3.24. ábra) diagram mutatja. A grafikonról leolvashatjuk az anyag- és gyártásismeretből ismert jellemzőket. A diagramnak öt jellemző pontja van:

6

(feszültség)

6a - az arányossági határ; 6r - a rugalmassági határ; 6f - a folyáshatár; 6m- a szakítószilárdság (6m); 6max- szakadási pont (cmax-nál). Az arányossági határon (tartományon) belül a nyúlások tökéletesen rugalmasak, apróbarudak tehermentesítés után visszanyerik eredeti alakjukat. A nagyobb terhelésekhez tartozó feszültségeknél az acél egyre képlékenyebbé válik, a maradó nyúlások egyre nagyobbak lesznek.

Cmax.

E; (megnyúlás)

3.24. Ábra: Abetonacél alakváltozási diagramja

A lágyacélok rugalmas tartománya viszonylag rövid, de jelentős képlékeny tartománnyal rendelkeznek. A nagyszilárdságú acélok rugalmasabbak és általában nincs kifejezett folyási határuk. 55

3. FEJEZET


Az acélbetétek jobb tapadásának elősegítésére a rudak felületét (3.25. ábra) bordázzák, a huzalok felületét hullámosít ják vagy rovátkolják. A melegen hengerelt acélok közül a periodikus profilú, a hidegen szilárdított acélok közül a csavart és a lapított acélfajták felülete nyújt fokozott tapadást.

Eifij~!

A tartós terhelésű betonacél - a betonhoz hasonlóan - lassú alakváltozást (kúszást) szenved. A kúszás hátrányos a vasbeton szerkezetekre, mert az acél folyamatos nyúlása következtében fokozódik a repedésképződés. Avasbeton szerkezetekhez alkalmazott acélokat három csoportba sorolhatjuk: A melegen hengerelt ötvözött acélok természetes keménységű, ötvözött acélból készült, kör alakú rudak. Jellemző folyási határuk van.

~

-t-.d4

Roxor I

I

I

I

{B

i-~~~~-i ~~

~~

c::Ji. bütykös

Ö

III!

IIII ~

3.25. Ábra: Különböző felületi kialakítású betonacélok

A hidegen hengerelt, vagy húzott acélok a hideg megmunkálás miatt bekövetkező szövettömörödésből kapják nagy szilárdságukat. Ezzel a szakítószilárdság nő és a szakítással járó megnyúlás csökken. A különleges hőkezeléssel nemesített ötvözött acélokat edzéssel és megeresztéssel nagy folyási határú és szakítószilárdságú (kis szakítási nyúlású) anyaggá alakítják. A betonacél jellemző méretét a névleges átmérővel adják meg, amely a következő járatos lehet: 06, 08, 010, 012, 014, 016, 018, 020, 022, 025, 028, 032, 036, 040. Abetonacél minőségi jelzésére a "B" betűt és két számpárt használunk. Az első számpár az acél szakítószilárdságát, a második a folyási határ legkisebb értékét jelenti MPa-ban. A Mpa és a N/mm2 közötti váltószám a 10, így például a B38.24 minőségű betonacél szakítószilárdsága 380 N/mm2, folyási határa 240 N/mm2. A betonacélok és az acélhuzalok 8 mm átmérőig tekercsben, 24 m-es, 14 mm-en felül 12 m-es hosszban kapható k.

8-14 mm átmérőig

Az európai jelölés a magyartól eltér és csak két betonacél típus megkülönböztetése szokásos. A leggyakrabban használt B500B és B500A jelű acél ok szakítószilárdsága 550 N/mm2, folyáshatára pedig 500 N/mm2. 56


<. TJEZET

::~. TÁBLÁZAT: A magyar betonacé/ok anyagjellemzői

Szakító szílárdAz acél Névleges minőségi jele átmérő (mm) ság (N/mm2)

Folyáshatár (N/mm2)

Szakadási nyúlás (%)

B 38.24

6-40

380

240

25

B 50.36

8-40

500

360

23

B 55.40

8-28

550

400

21 14

B 60.40

8-40

600

400

B 60.50

8-28

600

500

12

B 75.50

8·16

750

500

10

Szelvényalak

sima kör bordázott nyílbordázott nyílbordázott csavarbordázott csavarbordázott -o

Külön kell megemlíteni a hegesztéssel előálIitott betonacél-hálókat. ri, betonacél hajlítása és kettös huzalhegesztés szerelése sok élőmunkát igényel, ezért a betonu.l00 mm 11 acél-hálók géppel történő páros huzalhegesztés előállítása meggyorsítja a =$- i=$--$i =$-. műveletsort. A hegesztett ~ Ul ~ Ul ~ Ul ~ ul ~ hálókat leggyakrabban u.l00 mm b-n,u1 1 kis (02,8-12 mm) átméC.l0+~ sz",b+2c rn'ul+2c2 1 rőjű sima, periodikusan 3.26. Ábra: Hegesztett háló típusai és méreteinek m egadása rovátkolt, vagy bordázott felületű; hidegen húzott; hőkezelt, vagy hőkezelés nélküli, kis széntartalmú acélhuzalból készítik. A hege sztést ellenállás-ponthegesztő automata berendezésekkel szokták elvégezni. A hegesztő ber endezésekkel síkhálókat készítenek, de ezek meghajlításávallehetőség van térhálók előállításá ra is. Hazánkban jelenleg a C15 H minőségi osztályba tartozó acélhuzalból készítik ezeket a hálókat. A hegesztett hálók méretének megadását a 3.26. ábra segítségével értelmezhe tjük. l

L

R-

II U1,l U1

~

Ul

1

1

1

L

L 1

3.5.2. VASBETON SZERKEZETEK

1

1

1 L

L

ACÉLBETÉTEI

Avasbetonba beépítésre kerülő acélbetétek statikai szerepük szerint lehetnek fő acélbetétek, kengyelek, szerelő és elosztó acélbetétek. A fővasalásnak tekintjük azokat az egyenes vagy 45 -os szögben felhajlított b etonacélokat, amelyek a szerkezet erőjátékában részt vesznek. A kengyelek biztosítják a fővasa k terv szerinti helyét, elősegítik az együttdolgozást, illetve részt vesznek a nyíró igénybevétel ből származó húzóerők felvételében. A szerelő és elosztó acélbetétek biztosítják az acélváz terv szerinti alakját, merevségét, szerelhetőségét. Az acélbetéteket egymáshoz kötöző huzallal ro..gzítjÜk. 0

Az acélbetétek helyét, átmérőjét, anyagminőségét statikai számítással hat a rozza meg a tervező, a szabványok és szerkesztési előírások figyelembevételével. A statikai terv eken minden acélbetét kirajzolásra kerül. /

57

3. FEJEZET


rm

A-A metszet

R

1

iii! 1[IJ"" 4 ""

12

26

26

M

3450

12

B-B metszet

250U250 200 @17db 06 h=980

60r;===============~~===========~60 CD2db 016 h=3570

{I} ~

2300 C2)ldb 016 h=3740 60~=========~=~3~45~===========d60 (3)2db 016 h=3570

3.27. Ábra: Vabeton gerenda vasalás i terve (az acélbetétek méreteit mm-beti adtuk meg)

A könnyebb értelmezhetőség érdekében az azonos méretű acélbetéteket egy bekarikázott számmal jelöljük (pl. 1, 2, 3, stb.) az összes terven (hossz- és keresztmetszet (3.27. ábra). A terv mellé betonacél kimutatás is készül, amelyben megadásra kerülnek a számokkal jelölt acélbetétek adatai (darabszám, hossz, átmérő, tömeg, anyagminőség). Abetonacél váznak olyannak kell lennie, hogy az acélbetétek elrendezése ne akadályozza a beton bedolgozását, és a vibráló berendezés hatásos működését. A betonacél váz helyzet- és alaktartásának, a váz megfelelő merevségének biztosítására, az esetleg szükséges segédelemeket meg kell tervezni, illetve a tervdokumentációban elő kell írni. A szerkezetben a betonacél vázat betontakarással (3.28. ábra) kell védeni, amely biztosítja a korrózióvédelmet és teherátadást. A betontakarás nagysága centiméterekben mérhető, és különböző nagyságú az egyes magasés mélyépítési szerkezeteknél. A d átmérőjű acélbetét tervezett betontakarása C = CI + C2 + C3, de legalább d legyen. CI a beépítéstől függő tényező: 2,0 cm általános esetben; 1,5 cm a felületszerkezetek acélbetétein és kengyelein. C2 a helyiség nedvességtartalmától függő tényező: O cm átlagos légnedvességű, azaz 65%-nál tartósan nem magasabb relatív páratartalmú belső térben (ide értve a lakások vizes helyiségeit is);

ft ft

l-

•

j R-

I I I I

u

I I I I I

i!r

u

'l

I I I

c

c

•

•

--------0,5 cm nedves közegben, azaz szabadban és 65%-nál tartósan magasabb relatív páratartalmú 3.28. Ábra: A betontakarás értelmezése zárt térben, valamint nem agresszív vízzel érintkező szerkezeteknél (pl. víz alatti oszlopoknál);

58


3. FEJEZET

1,5 cm talajjal. vagy időszakosan vízzel érintkező szerkezeteknél, valamint agresszív gázokkal, folyadékokkal, anyagokkal érintkező szerkezeteknél. C3 a koptató hatást ól függő tényező: 2,0 cm üzemszerűen koptató hatásnak kitett felületeknél; 1,0 cm utólag megmunkált betonfelületeknél; 0,5 cm az utólag vakolt vagy burkolt felületeknél, valamint olyan szerkezetek esetében, melyek összeépített állapotban szilárd szerkezethez csatlakoznak és ezáltal az acél betét betonfedésének leválása gátolt. A C3 értékeit csak az előzőekben felsorolt esetekben kell figyelembe venni. Talajra kerülő szerkezet alá a betonacélváz és a talaj közvetlen érintkezésének elkerülésére aljzatbetont, fóliaterítést, vagy egyéb más alkalmas megoldást kell tervezni. 3.5.3. ACÉLBETÉTEK FELHAJLÍTÁSA, LEHORGONYZÁSI HOSSZ A vasbeton szerkezetekbe a betonacélokat egyenes, vagy hajlított alakban építjük be. A felhajlított acélbetét a vasbeton szerkezet húzott oldalán az irányváltoztatás miatt nyomófeszültségeket ad át abetonnak. A nyomófeszültségek annál nagyobbak, minél kisebb felületen terhelik a betont, ezért a beton védelmében ügyelni kell arra, hogy az irányváltozás megfelelő nagyságú görbületi sugár mentén történjen. Ügyelni kell arra is, hogya kis ív mentén meghajlított acél könnyen bereped, ezért a betonacélt előírt átmérőjű tüske körül kell kampózni. Bordázott acélbetét íves kialakításánál (3.29. ábra) az acélbetét ívének átmérője MSZ 15022 szerint a következő legyen: D 2: P . d, ahol d betonacél átmérője; D a hajlítás ívének átmérője és p az 3.5. táblázat szerinti érték, kivéve, ha: az ív síkjára merőleges betonfedés kisebb, mint 3,5 d, akkor a táblázat értékeit 25%kal meg kell növelni; az acélbetét az irányváltoztatás helyén nincs a határfeszültségig kihasználva, akkor a táblázat értékeit 3.5. táblázat megfelelő értékéig arányosan csökkenteni lehet; az acélbetét íves szakasza nemcsak a betonra, hanem keresztező acélbetétre is támaszkodik, akkor a p értéke a 3.6. táblázat szerinti.

3.29. Ábra: Íves acélbetét hajlítási átmérője

3.5. TÁBLÁZAT: p értéke a betonszilárdság függvényében

Cl6

C20-C35

C40-

10

7

5

5

17

12

9

6

21

15

11

7

CIO

Cl2

B 38.24

13

B 50.36; B 55.40; B 60.40

22

B 60.50; B 75.50; C15 háló

27

A betonacél jele

59

3. FEJEZET

BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK 3.6. TÁBLÁZAT: Acélbetétre is támaszkodó

vasalásnál használandó

p értékek

Kampónál egyéb ívnél

Huroknál

A betonacél jele

d<14mm

d>14 mm

B 38.24;

5

2,5

B 50.36; B 55.40; B 60.40

5

4

B 60.50; B 75.50; C15 háló

7

5

A 3.30. ábrán bemutat juk az MSZ 15022 által javasolt kampózási és hurkolási értékeket. Akampó és hurok esetében a meghajlítás ívének átmérőjét az előzőekben bemutatottak szerint kell számolni, a 3.6. táblázat adatait felhasználva.

0,

b,

SIMA

,tlliL

SIMA

A

p:Icc=j c •

lehorqonyzási

hossz

C, Az erőtani számításban figyelemd, SIMA VAGY BORDÁS BORDÁS be vett sima felületű acélbetét végére a 3.30/a. és lb. ábra szerinti kampót, illetve a ld. szerinti hurkot kell tervezni. Periodikus acélbetétekhez jobb lehorgonyzás; hossz tapadásuk miatt kampóra általában nincs szükség, de ezek is kampózha3.30. Ábra: Acélbetétek tók. A bordás acélbetét vége egyeneskampózása, hurkalása re, vagy a Ic. ábra szerint kampóval, illetve a ld. ábra szerint hurokkal alakítható ki. A vasbeton szerkezetek nyomott részében a fővasbetéteket statikai okokból kampó nélkül kell kialakítani, ebből származó előny, hogya beton bedolgozását a kampók nem akadályozzák. A beton húzott oldalán sem szabad kampózni, mert repedéshez vezethet. A lehorgonyzási hosszat úgy kell megállapítani, hogy azon az acélban működő teljes húzó-, vagy nyomóerő tapadás útján átadható legyen a környező betonnak. Az acélbetétet legalább a lehorgonyzási hossza I túl kell vezetni azon a keresztmetszeten, amelyben a számítás szerint még igénybe van véve. A húzott acélbetét lehorgonyzási hossza: I = Ic· d, ahol Ic a 3.7. táblázat szerinti tényező, d az acélbetét átmérője. 3.7. TÁBLÁZAT: Ic Tényező értéke a betonszilárdság függvényében

Felülete

CIO

Cl2

C16

C25

C40

C50

B 38.24;

sima

75

60

45

35

25

20

B 50.36

bordás

55

45

35

25

20

15

20

15

A betonacél jele

B 55.40; B 60.40 B 60.50; B 75.50

C 15 háló 60

bordás

60

50

40

30

bordás

75

60

45

35

25

20

sima

150

120

90

70

50

40

3. FEJEZET


Kampózott, vagy hurkos végű bordás acélbetét esetében a táblázati érték 20-szal csökkenthető. Ha az acélbetét a lehorgonyzás kezdetén nincs a határfeszültségig kihasználva, akkor a táblázati érték a kihasználtság arányában csökkenthető. A számításba vett érték azonban az előző csökkentések után sem lehet kisebb: leo = 10 a kampóval, vagy hurokkal ellátott sima felületű acélbetét, valamint az egyenes végű bordás acélbetét esetében leo = 5 a kampóval, vagy hurokkal ellátott bordás acélbetét esetében.

A nyomott acélbetét lehorgonyzási hossza a húzott acélbetétre előírt hossz 60%-a, de legalább 10 d legyen. Az acél betét ek toldása akkor szükséges, ha a szerkezet hossza nagyobb, mint a szállítható betonacél, vagy egyéb okokból a szerkezetet meg kell szakítani.

A toldott acélbetét nem egyenértékű az egyben végigfutóval, ezért a toldást lehetőleg húzásra igénybevett szakaszokon kerülni kell. A toldás lehet átfogásos, tompa ütközéses, hegesztett és csavarhüvelyes. Átfedéses toldás (3.31. ábra) esetében az átfogás legalább az előzők szerint meghatározható lehorgonyzási hossz legyen. Azegymás mellé kerülő acélbetétek közti távolság kisebb kell legyen abetonacél átmérőjének négyszeresénél. A húzóerő felvételére szükséges összes acélkeresztmetszetnek egy átfogási szakaszon belül legfeljebb a felét szabad toldani. A rúdszerkezetek nyomott öv nélküli szakaszaiban átfogásos toldást nem szabad tervezni.

A keresztmetszetben lévő összes nyomott hosszacélbetétet egyetlen átfogásos toldási szakaszban szabad toldani. Ha egy átfogási szakaszon belül az összes hosszacélbetét keresztmetszetének több mint a felét átfogássaI toldják, akkor e szakaszon keresztirányú acélbetéteket is kell tervezni.

3.31. Ábra: Átfedéses toldás

Tompa ütközéssel teljes keresztmetszetében nyomott elem hosszacélbetéteit lehet toldani, ha az acélbetét tengelyre merőleges elmozdulása a toldási metszetben gátolt és abetétek lehorgonyzási hosszán a szükséges keresztirányú acélbetétek egymástól mért távolsága legfeljebb a keresztmetszet legkisebb szélességi méretének a fele. Hegesztett kapcsolatot csak olyan elembe szabad tervezni, amelynek hőmérséklete az üzemszerű használat során nem süllyed -20 C alá. A 838.24, 850.36 minőségű acélbetét legalább III. osztályú varrattaI készített hegesztett toldása nem csökkenti az acélbetét határerejét, ha a hegesztett toldás kialakítása a 3.32. ábra szerinti. Nagyobb szilárdság ú acélbetétek hegesztett toldása esetében a szükséges varrathosszak a szakítószilárdságok arányában növelendők. A helyszínen készített varrat esetében a szükséges varrathosszakat 50%-kal növeIni kell. 0

61

3. FEJEZET


3.6. A VASBETONSZERKEZETEK

Az épületek építéséhez használt vasbetonszerkezetek általában egyszerű elemekből (rudakból, vagy más felületelemekből) rakhatók össze. A vasbetonszerkezetek jellegzetes (3.33. ábra) elemei az oszlopok, a pillérek, a falak, a gerendák és a lemezek. Az oszlopok és a gerendák a rúdszerkezeteket, a falak és a lemezek a felületszerkezetek csoportját alkotják. Az alapalakzatok kombinációjával állíthatók elő a legkülönfélébb alakú és rendeltetésű szerkezetek. Avasbetonszerkezetek egyszerűbb esetben egyenes tengelyűek (síkúak), de törtvonalúak (síkúak), vagy íves kialakításúak is lehetnek. Szokásos a szerkezetek vízszintes és függőleges beépítése szerinti csoportosítás is, a következőkben mi is ez alapján haladunk.

Tompa

varratos

kézi

hegesztés

Tompa varratos kézi hegesztés (d= l Ornrn) valamint gépi leolvasztó hegesztés

I' I

Két

oldalról

hegesztett hevederpór "
, , ~O 7d I I

~ I Egy oldalról

:~dcm hegesztett

I

d·28

hevederpór

mm vagy

*

~r' VI

szögacél

3.32. Ábra: Hegesztett toldások

3.6.1. VASBETON OSZLOPOK

A vasbeton oszlopok általában egyenes tengelyű, nyomóerő hordására készült rúdszerkezetek. Az oszlop kör, sokszög, négyzet, téglalap, vagy összetett keresztmetszetű (3.34. ábra) lehet. A nyomóerő legtöbbször az oszlop tengelyvonalában működik (központos nyomás), de előfordul az is, hogy az erő a tengelyvonalon kívül támad (külpontos nyomás). A két terhelési eset különböző igénybevételt okoz, és ennek megfelelően az oszlop kialakítása és vasalása is eltérő lesz. Az oszlop keresztmetszet legkisebb mérete legalább 200 mm, nagyobbik mérete legfeljebb a kisebb méret négyszerese lehet. A teherbírás igazolásánál számításba vett hosszacélbetétek átmérője legalább 12 mm legyen. 62

3.33. Ábra: Vasbeton szerkezetek alapalakzatai

DDJJ

Od

3.34. Ábra: Vasbeton pillérek és oszlopokjellemző keresztmetszetei

3. FEJEZET


Szögletes keresztmetszetű oszlop (3.35. ábra) esetén a hosszacélbetéteket úgy kell elhelyezni, hogya keresztmetszet minden sarkába kerüljön egy acélbetét. A hosszacélbetétek legfeljebb két sorban helyezhetők el a keresztmetszetben, de a sarok száma a toldásnál sem lehet több háromnál. Az acélbetétek egymástól mért távolsága az oszlop kerülete mentén legfeljebb 400 mm lehet. A hosszvasak közötti minimális távolság 20 mm, illetve az acélbetét átmérője közül a nagyobb érték (ez nagy szemcséjű adalék esetén tovább növelendő). Kör keresztmetszetű oszlop esetén legalább 6 betétet kell alkalmazni. A fő acélbetétek minimális keresztmetszeti területe (Ac abetonkeresztmetszet területe, N az oszlopra ható narmálerő,j>folyáshatár tervezési értéke): AS,min

o

N r-,

6..

o N

n

[015~1

= min '

320

fYd

420

O,003Ac

A vasalás keresztmetszeti területe az átfogásos toldás helyén sem haladhat ja meg a betonkeresztmetszet területének 8%-át.

420 O

(2J 24';6 h=1580, I

_______

I I I ....1

A hosszacélbetéteket kengyelekkel kell összefog3.35. Ábra: Vasbeton pillér vasa/ása ni. Kihajlás ellen egy kengyel a sarokban, valamint a sarokból induló szárai mentén is egy-egy, összesen legfeljebb három hosszacélbetétet biztosíthat, feltéve hogy az acélbetét kengyelsaroktól mért távolsága legfeljebb a kengyelátmérő tízszerese. A keresztmetszet oldalai mentén elhelyezett és a teherbírás igazolásánál számításba vett többi hosszirányú acélbetétet kihajlás ellen külön kengyellel kell rögzíteni. A kengyelek átmérője 6 mm, vagy a fővasalás átmérőjének negyede közül a nagyobbik érték legyen. A kengyelek egymástól mért távolsága nem lehet nagyobb sem a legkisebb hosszbetét átmérőjének 12-szeresénél; sem az oszlop legkisebb méreténél; sem 300 mrnnél. A fenti távolságokat 0,6-tal meg kell szorozni: átfedéses toldás esetén, ha a hosszacélbetét átmérője legalább 14 mm; ahol az oszlophoz gerenda vagy lemez csatlakozik, az oszlop legnagyobb keresztmetszeti méretének megfelelő hosszon. Az oszlopvégen, valamint jelentős erő bevezetésének helyén legalább két kengyeit, egymástól legfeljebb az előzőekben előírt méret felének megfelelő távolságban kell elhelyezni. Csavarkengyeles oszlopban a kengyel menetmagassága legfeljebb abetonmag átmérőjének ötödrésze, de legfeljebb 100 mm legyen. A csavarkengyeles oszlop betonja legalább C16 szilárdságú legyen. 63

3. FEJEZET


3.6.2. A VASBETON FALAK A vasbeton falak általában térelhatárolási betöltő, nyomott felületszerkezetek.

vagy térelválasztási

feladatot

is

A vasbeton falak alkalmazási területe igen széleskörű. Építünk felvonóaknákat, vázas épületeknél haránt- vagy hosszirányú merevítő falakat, tűzbiztonsági és betörésvédelmi követelményeket teljesítő falakat, mérnöki létesítményeket (folyadékok, vagy szemcsés anyagok tárolására alkalmas tartályokhoz), földpartok megtámasztására szolgáló támfalakat, csatornákhoz, alagutakhoz, stb. vasbeton falakat. Az oszlopokhoz hasonlóan itt is előfordulhat külpontos terhelés, sőt a falaknál gyakran fellépő oldalirányú igénybevételek miatt a külpontos nyomás vagyis hajlítás (3.36. ábra) még gyakoribb. A hajlitásra igénybevett faltartókat tárcsának nevezzük. A vasbeton falak jellemzője, hogy vastagságukhoz képest a másik keresztmetszeti méretük is jelentős. A falak minimális vastagsága 8 cm. A 100 rnm-nél vékonyabb falvastagság esetén egysíkú (középen elhelyezett), 200 mm-nél vastagabb falnál kétoldali, a fal síkjával párhuzamos, hálószerűen (3.37. ábra) kialakított vasalást célszerű alkalmazni. A teherbírás igazolás ánál számításba vett főirányú acélbetétek átmérője legalább 8 mm. A betétek egymástól mért távolsága legfeljebb a falvastagság négyszerese, illetve 300 mm lehet. A keresztirányú acélbetétek keresztmetszete legalább a főirányú acélbetétek keresztmetszetének 20%-a legyen, legkisebb átmérője 5 mm, egymástól mért távolságuk legfeljebb 300 mm legyen.

3.36. Ábra: Központos és külpontos terhelésű vasbeton fal

3.37. Ábra: Vasbeton fal hálós vasalása

A hosszvasbetétek rögzítésére és kihajlásuk megakadályozására rájuk merőleges szerelóvasakat alkalmazunk. A szerelővasak átmérője legalább 6 mrn, egymástól mért távolságuk mindkét irányban legfeljebb a falvastagság hatszorosa, Illetve 600 mm lehet. Kétoldali vasalás esetén a szerelés összefogására átkötő kengyeleket (s-kengyeleket) is használunk. 3.6.3. VASBETON FALTARTÓK A túlnyomórészt síkjában működő hajlításra igénybevett faltartó (tárcsa) esetében, amenynyiben a keresztmetszeti magasság nagyobb, mint a támaszköz fele, vastagsága pedig legalább 100 mm, a gerendákra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni, a következő kiegészítésekkel.

64


3. FEJEZET

A mezőnyomaték felvételére szolgáló fő acélbetéteket a húzott oldali 0,15-0,20 h magasságú övben, illetve l/h <1 esetén 0,15-0,20 I magasságú övben egyenIe.esen kell szétosztani (3.38. ábra) és a :ámaszok között egyenesen vagy felgöroítve kell vezetni. Többtámaszú faltartó alsó egyenes núzott acélbetéteit a támaszok felett át ell vezetni. A támasz feletti felső húzott fő acélbetéteket a számításba vett gerenamagasságnak megfelelően elhelyezve, legalább fele részben végig kell vezetni az egész tartóhosszon.

j

j

j

j

j

j

j

j

j

j

."

-

j

kengyelszerü kiegészítö ace, Ibetét

I F---

-

I

~ .<::

"!.o

1 1

I

"

-

~ L{)

"

ci

I

~

I

-'"

II

3.6.4. VASBETON GERENDÁK A vasbeton gerenda hajlításra igénybevett rúd szerű szerkezet, amelynek támaszköze nagyobb a keresztmetszet magasságának kétszeresénél és a keresztmetszet szélessége legfeljebb a magasság négyszerese. A 3.39. ábrán láthatjuk, hogy a falazatba épített gerendát a nyílás feletti falazat terheli. A terhelést egyenletesen megoszlónak tekinthetjük, hiszen a falazat a gerendát teljes keresztmetszetében azonos módon terheli. A terhelés hatására a gerenda alsó szálai eltávolodnának egymástól, míg a felső szálak összenyomódnának. Vagyis a gerenda alsó keresztmetszetében húzás, a felsőben pedig ~ nyomás (3.40. ábra) alakul ki. Az ábrán látható, hogya húzás és a nyomás vonalát elválasztja egy tengelyvonal, amelyet semleges tengelynek nevezünk. A gerenda keresztmetszetében vízszintes és függőleges irányú csúsztatóerők is fellépnek (3.40. ábra). A kettő összegzése ként a keresztmetszetben a támaszoknál nyíró igénybevétel lép fel.

I ~ ~

rPeremvasalást összefogó hurokacélok

3.38. Ábra: Vasbeton faltartó (tárcsa) vasalása

1[111111111111111111111111111111111111111111111111111111111IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIt

3.39. Ábra: Vasbeton gerenda terhelése

--I~ 3.40. Ábra: Gerendában keletkező nyomás és húzás valamint vízszintes csúsztatóerők

A keresztmetszet közepén alul húzás, felül nyomás, a támaszoknál pedig nyírás alakul ki. Ezért a gerenda hagyományos vasalását (3.41. ábra) úgy kell elkészíteni, hogy ezeket az igénybevételeket fel tudja venni. 65

3. FEJEZET


A gerendákat a felfekvés és a befogás módja szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: kéttámaszú szabadon felfekvő; kéttámaszú konzolosan túlnyúló; kéttámaszú mindkét végén befogott; többtámaszú; konzolosan befogott. A gerendák végeit lehetőleg koszorúba, vagy más monolit vasbeton szerkezetbe kell bekötni. Előregyártott gerendákat (3.42. ábra) a gerenda típusa szerint meghatározott hosszal kell felfektetni. A felfekvés pontos méretét a gyártmánykatalógusokban tűntetik fel, ezek a méretek típusonként eltérőek. A gerendák gyártási mérete úgy alakul ki, hogya falköz mérethez még hozzá kell adni a felfekvés méretének kétszeresét.

3.41. Ábra: Gerenda vasalásának kialakítása az igénybevételek alapján

o

O

O

O

15

A lemezszerkezettel egybeépített vasbeton gerendát bordának nevezzük, segítségével 3.42. Ábra: E gerenda felfekvése alakul ki az alulbordás és felülbordás födém. A falszerkezetben létesített kisebb nyílás fölé áthidalót, nagyobb nyílás fölé kiváltót készítünk, amely gerendaként viselkedik. A vasbeton gerendákhoz hasonló kialakítású szerkezetek a koszorúk. Igénybevételük azonban lényegesen különbözik azokétól, mivel hajlítás helyett húzó igénybevétel felvételére készülnek. A koszorúk bizonyos szakaszokon (nyílások felett) gerendaként is működhetnek. A gerenda keresztmetszete négyszög vagy sokszög alakú, illetve összetett szeivényű; a tengelyvonal egyenes, tört, vagy íves alakú lehet. A gerenda szélessége legalább 80 mm, magassága legalább 120 mm, felülete legalább 2.104 mm- (200 ern") legyen. A vasbeton gerendák vasalása is fővasbetétekből, szerelővasakból és kengyelekből áll. A fővasbetétek feladata a gerendákban keletkező húzó igénybevételek felvétele, ezért ezeket a húzott oldalon kell elhelyezni. Ha a gerenda betonja a fellépő nyomófeszültségek felvételére nem elegendő, a nyomott részen is alkalmazhatunk fővasbetéteket. A gerenda minden szögletébe hosszacélbetétet kell tervezni. A hosszirányú főacélbetétek átmérője legalább 8 mm, a szerelő acélbetéteké legalább 6 mm legyen. Az acélbetétek távolsága egymástól ne legyen nagyobb sem a gerenda gerincszélességének négyszeresénél, sem pedig 300 rnm-nél.

66

3. FEJEZET A hosszvasak közötti minimális :ávolság 20 rnrn, illetve az acélbetét átmérője közül a nagyobb érték (ez agy szemcséjű adalék esetén tovább övelendő). A húzott acélbetétek több sorban is elhelyezhetők. A fő acélbeté.ek minimális keresztmetszeti területének nagyságát szabvány írja elő.


szerelö acélbetét

Olyan támaszok fölött, amelyek csuklósak vagy csak kismértékű befogást biztosítanak, a mezővasalásnak legalább az l/4-ét végig kell vezetni.

3.43. Ábra: Kéttámaszú gerenda vasalása

Kerülni kell a húzott acélbetéteknek olyan - a gerenda húzott széle felől nézve- homorú irányváltozását, vagy görbületét, valamint a nyomott acélbetéteknek olyan - a nyomott szél felől nézve- domború irányváltozását vagy görbületét, amely abetonfedés lerepedését okozhatja. Homorú törés ű betonfelület eseiében a húzott acélbetéteket egymást eresztezve és a nyomott övben lehorgonyozva kell vezetni. Ha a betonméetek a teljes lehorgonyzást nem teszik lehetövé, akkor átlós pótacélbetéteket kell tervezni. A hosszirányú acélbetéteket merőleges, vagy ferde kengyelekkel kell összekapcsolni (3.43. ábra). A kengyelek a gerenda vasszerelésének alaktartását, és a hosszirányú zsugorodás i repedések felvételét biztosítják. Részt vesznek a vasbeton gerenda nyíró igénybevételével keletkező belső feszültségek felvételében is. A kengyelek nyitottak, zártak, vagy átfedésesek lehetnek (3.44. ábra). A hajlítás során keletkező nyíró igénybevétel felvételéhez csak zárt, a csavarási nyíró igénybevétel felvételéhez csak átfedéses kengyelezés alkalmazható. Nyitott kengyeleket általában kerülni kell.

32Ü32 30~

U{ {~d ~ 21 k=kampó

L

SZ

1

nyitott

~

L

négyzetes

01 {j30 kőr

~C~

~

SZ

1

~~='+

23

nyitott

konzolos

27

~{

Of 01

,L

zárt

sz

s=menetemelkedés

"

négyzetes

spirál

3.44. Ábra: Különböző tipusú kengyelek

67

3. FEJEZET


A kengyel átmérője ne legyen kisebb sem a kengyel szabad szárhosszának l/100-ad részénél, sem a kengyel által körülfogott hosszirányú acélbetétek legnagyobb átmérőjének 1/4-nél, sem pedig 5 mm-nél. A húzott acélbetéteket a nyomott övvel összefogó kengyeleknek a gerenda tengelye mentén egymástól mért távolsága ne legyen nagyobb sem a gerenda magasságánál, sem pedig a keresztmetszet legkisebb szélességének másfélszeresénél, sem 300 mm-nél. Ha a gerenda nyírási teherbírásának igazolása során a kengyeleket és felhajlított acélbetéteket együttesen vették számításba (és a kengyelek nyírási határereje kisebb a vasalással felveendő nyíróerő felénél) akkor a felhajlított acélbetéteket úgy kell elhelyezni, hogya gerenda tengelyére merőleges bármelyik síkmetszet legalább egy felhajlított acélbetétet keresztezzen. Ha a vasalással felvételre kerülő nyíróerőnek legalább felét kengyelek viselik, a felhajlítások távolsága az előző szabály szerint adódó távolságnak legfeljebb kétszerese lehet. Ebben az esetben a számításba vett kengyelek tengely távolsága legfeljebb a gerenda magasságának fele lehet. A lemezes gerenda bordával együttdolgozó nyomott lemezében a borda tengelyére merőlegesen, a lemez húzott oldalán elhelyezendő acélbetéteket kell tervezni. Ezeknek egymástól mért távolsága legfeljebb a lemezvastagság kétszerese, de legfeljebb 300 mm, átmérőjük legalább 5 mm legyen. 3.6.6. VASBETON KOSZORÚK

A koszorú az épület födémszerkezetének helyszíni vasbeton szerkezet. A falazott szerkezetekre feltámasz- kodó előre gyártott gerendáknál a helyi igénybevételek szétosztására is figyelembevett koszorú (3.45. ábra) szélessége legalább a falvastagság kétharmada, de legalább 200 mm legyen. A koszorú hosszirányú acélbetétei min. 4 db 8 mm legyenek, összes keresztmetszete legalább 200 mm-. Az acélbetétek helyzetét kengyelekkel (06 mm) kell biztosítani, amelyeknek egymástól mért távolsága legfeljebb 300 mm lehet.

magasságában

n~--I

Ir

:

(J)

~
ielöregyá rtolt gerenda

I vb. I

:

I

elhelyezkedő

elöregy6rtolt vb. gerenda ---------------

----

:

fövas. F~~-..,f---falazat

r

e6e

\"kengyel

I

N

koszorú

vasbeton felfekvési

gerenda mérete

3.45. Ábra: Vabeton koszorú

3.6.7. VASBETON LEMEZEK

A vasbeton lemezek síkjukra merőlegesen terhelt, hajlításra igénybevett felületszerkezetek. Szélességi méretük a vastagság négyszeresénél nagyobb. 68

~

ci :

32 38

vasbeton

r N

lD

3. FEJEZET


Amennyiben terheiket (3.46. ábra) a lemez kedvezőbb, kisebb irányában továbbítják, úgy egyirányban eherhordó lemezről beszélünk. Avasbeton lemez kétirányban is átadhatja a terheit, ilyenkor a lemez mindkét irányban felfekszik az alátámasztó szerkezetekre (3.46. ábra). A kétirányban eherhordó lemezeket általában négyzetes alaprajz, vagy nagy terhelések esetén alkalmazzák. A lemezek gerendákra, vagy falakra támaszkodnak. A vasbeton lemez vastagsága min. 60 mm, a konzolos lemezé a befogás helyén legalább 100 mm. A bennmaradó zsaluzóelemekre épített vasbeton lemez legkisebb vastagsága 40 mm, a konzolos tagozatok legkisebb vastagsága 50 mm lehet. A lemez felfekvési hosszát számítással kell meghatározni, de min. 60 mm legyen.

~~-----,~~----~

"------il:----Jo"

A vasbeton lemezek (3.47-48. ábra) teherhordó vasalását az alátámasztó falakra vagy bordákra merőleges, illetve azokkal párhuzamos futó vasbetétek képezik.

3.46. Ábra: Egy- és kétirányban teherhordó lemezek

~t q

~~C::~~'~

Egyirányban teherhordó lemezeknél a fővasbetétre merőlegesen található az elosztó vagy szerelő vasalás, amely a fővasbetétek együttdolgozás át biztosítja, és a vasszerelést rög - --- - --~-~m-fe~4-sz_e~t 3,L,,5'----t---_,3""5'----1~~3"'-5 --t--",35"--+--_3,,,,5'--i--~--l4-zíti. Nagyobb kiterjedésű lemezekben a hőhatás és a zsugoro260 dás okozta igénybevé_ -B--B metszet c-c metszet 3 4 teleket és repedéseket ~ ~ ~ ~ 2 , c+ fnnm."nnn_'m"n'mJn .._nL n..uno ---.úul ~'1i--~--~--~--~~' ~ '1 2 1 21 21 21 2' is felveszi. Az acélbetétek átmérője legalább 6 mm, hegesztett hálók esetén legalább 4,2 mm, de ne legyen

360

2800 CD<>10h=2800 60

2 O ~01 O h=3240 2800 G)@010h=2800

felhajlított fövasbetét

;t

.6~T ~

60

als6 egyenes fövosbetét

150

elosztó

vosbetétek

3.4Z Ábra: Egyirányban

teherhordó lemez vasalása

69

3. FEJEZET


nagyobb a lemezvastagság lI8-nál. Az acélbetétek egymástól mért legnagyobb távolsága az egyik irányban 400 mm, a másik irányban 200 mm, de a tOOmm-nél vastagabb lemez esetén a lemezvastagság kétszerese lehet. Pontszerűen, kis felületen megtámasztott, vagy terhelt lemezeknél a terhelt felület körvonalától számított kétszeres lemeztávolságnak megfelelő lemezterületen az acélbetétek egymástól mért távolsága legfeljebb a lemezvastagság másfélszerese, de legfeljebb 300 mm legyen. Az egyes lemezmezőkben a legnagyobb mezőnyomaték felvételéhez szükséges húzott acélbetéteknek általában a felét végig kell vezetni a mezőn, és a támaszvonal mögött le kell horgonyozni. Egyirányban teherhordó lemez esetén a keresztirányú elosztó acélbetétek keresztmetszete legalább a teherbírás igazolásánál számításba vett fő acélbetétek keresztmetszetének 20%-a legyen. A lemezek esetleges szabad szélén, azzal párhuzamosan szegély acélbetéteket kell elhelyezni. Ezek legalább 6 mm átmérőjűek legyenek. A lemezszélre merőleges acélbetétek viszszahajtásával, vagy húzott acélbetétként lehorgonyzott hurokacélokkal kell összefogni és a lemezbe bekötni. A-A

A~I

Q

metszet

Q

"
"
Q

ro N

Q

cn

~ ~ '"

ro

N

N

II

II

s:

s:

i

J

,

~[

IN I I

ro

:

~

I

~

~

3.48. Ábra: Kétirányban teherhordó lemez vasalása 70

3. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FE LADA TO K A BETON ÉS VASBETON CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Egészítse ki amondatot! A beton , építőanyag, amely ségével a keverék megszilárdul.

és alakítható. A

keverékéből előállított seqít-

2. Mijellemző a beton alábbi szilárdsági értékeire? nyomószilárdság: húzószilárdság: nyírószilárdság:

. . .

3. Hogyan határozható meg a nyomószilárdság értéke, és mi a mértékegysége? nyomószilárdság:

.

mértékegysége: Mi alapján jelöljük a különböző betonokat?

.

4.

Hogyan befolyásolja a keveréshez használt víz, valamint a víz-cement tényező a betonminőséget?

5. Sorolja fel, hogya konzisztencia alapján a betonokat milyen képlékenységi csoportokba sorolhatjuk, és tüntesse fel ezek rövidített betűjeleit! Melyik adja a legnagyobb betonszilárdságot, és miért?

6. Sorolja fel, hogy milyen betonokat különböztetünk meg, a megszilárdulás utáni testsűrűség szerint! a./ c./

7. Értelmezze

b.1

.

. az alábbi betonjelölést: C 16-24/KK!

71

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 3. FEJEZETHEZ

8. Értelmezze az alábbi fogalmakat! a./ A beton zsugorodása

.

b./ Hőfejlődés

.

c./ A beton kúszása

.

9.

Sorolja fel a beton készítésének legfontosabb lépéseit!

a./ c./

b.1

.

d./

.

10. Sorolja fel, hogy milyen módszerekkel keverhetjük meg a betont! a./

b./

.

c.1

d./

.

11. Az alábbi ábrán a kézi betonkeverés eszközeit látja. Írja az eszközök alá azok megnevezését és a velük adagolható alkotórészeket, valamint azok mennyiségét (kg, I)!

12. Ismertesse a beton helyszínen történő keverésének gépeit, és azok működését! a./

.

Működése b./

. .

Működése

13. Hogyan kell tárolni az építkezés helyszínére szállított cementet?

72

.


14. Mi az építéshelyi betonüzem feladata, és hogyan történik a működtetése? Feladata Az adalékanyagra vonatkozó tudnivalók.

. .

A cementre vonatkozó tudnivalók

.

A víz

.

15. A kevert betont központi betongyár is készítheti. Hogyan működnek abetongyárak?

Ismertesse abetongyárak előnyeit és hátrányait!

16. Mire kell ügyelni a friss beton szállításakor?

Hogyan történik a friss beton szállítása: kis távolságra

.

a teleptől nagy távolságra

.

17. A helyszínre érkezés után a transzportbetont az épületszerkezethez konténerben és betonszivattyún keresztül mozgat juk. Mi a lényege a kétféle mozgatási módszernek? A beton konténeres szállítása

.

Betonszivattyúval történő mozgatás

.

18. Rakja helyes sorrendbe a beton bedolgozásának technológiai lépéseit! a./ a beton tömörítése

b./ beton zsaluzatba öntése

c.I zsaluzat összeállítása, ellenőrzése, előkészítése

d./ beton utókezelése

e./ vasbeton szerkezet esetén a vasalás összeállítása, ellenőrzése

f.1 munkahézagok, szerkezeti hézagok kialakítása Helyes sorrend

""""""""''''''''''''''''''''''''''''''''''

. 73


19. Milyen szabályokat kell betartani a beton zsaluzatba öntésekor! a./

.

b./

.

c./

.

d./

.

e./

.

20.

Értelmezze az alábbi fogalmakat! Döngölés

.

Csömöszölés

.

Vibrálás

.

Sorolja fel a beton tömörítésének gépi eszközeit!

21. Technológiai és építésszervezési okokból nagyobb épületeken munkahézagokat kell kialakítani. Fejezze be amondatot! Munkahézagot minden esetben csak ott szabad kialakítani, ahol

.

Nem alakítható ki munkahézag a következő szerkezeteknél: a./ b./

.

c./

.

d./

e./

22.

. Fogalmazza meg, hogy mit értünk a beton utókezelésén!

23. Mit nevezünk megégésnek?

24. Ismertessen vizet visszatartó és vízpótló utókezeléseket!

74

KÉRDÉSEK

25.

Sorolja fel a legfontosabb adalékszereket!

a./ e./ e./ g./

26.


b./

.

d./

.

f./

.

h./

.

Soroljon fel néhány példát a vasalás nélküli betonszerkezetekre!

Hol építhetők jellemzően ilyen szerkezetek?

27. A vasbeton szerkezetek két fő alkotó anyaga a beton és a betonaeél. Mi teszi lehetővé a két anyag összeépíthetőségét? Az együttdolgozás során, milyen igénybevételek felvételét hárítjuk a betonra: betonacélra:

28.

. .

Mi védi a betonba ágyazott betonacélt a korróziótól, és hogyan?

29. Mi rögzíti a betonhoz a./

a betonacélt, és milyen két részből áll ez a kötés? b./

.

30.

Ismertesse a vasbeton előnyös és hátrányos tulajdonságait! Előnyös tulajdonságai.

.

Hátrányos tulajdonságai

.

31. Milyen három csoportba sorolhatjuk a vasbeton szerkezetekhez alkalmazott acélokat? a./

.

b.1 c.1

. . 75


32.

Értelmezze az alábbi betonaeél jelölési módokat: B 38.24., B 60.40.

B................................................................

B

.

38 24

60 40

. .

33. Csoportosítsa

avasbetonba

beépítésre kerülő aeélbetéteket statikai szerepük szerint!

a.1

b./

.

e./

d./

.

34.

Értelmezze abetontakarás

fogalmát és nagyságát!

35.

Hol helyezkedik el a betonban a felhajlított aeélbetét, és milyen igénybevételeket ad át a betonnak?

36. Hogyan kell megállapítani a lehorgonyzási hosszat!

37. Mikor válik szükségessé

38.

az aeélbetétek toldása?

Sorolja fel, hogy milyen toldásokat ismer?

a./ e./

39. Sorolja e./

76

.

d./

.

fel a jellegzetes vasbeton szerkezeteket!

a.1 e./

b.1

'

.

b./

.

d./

.


40.

Ismertesse a vasbeton oszlopok vasalásának legfontosabb szabályait!

41. Egészítse ki amondatot! vasbeton falak általában yomott felületszerkezetek.

vagy

feladatot is betöltő,

,'IIelyeka vasbeton falak vasalásának legfontosabb szabályai?

42. Sorolja fel a vasbeton falak néhány alkalmazási területét!

43.

Egészítse ki amondatot!

A vasbeton gerenda

igénybevett

amelynek támaszköze nagyobb a keresztmetszet magasságának és a keresztmetszet szélessége legfeljebb a magasság

szerkezet, . .

44. Csoportosítsa a gerendákat a felfekvés és a befogás módja szerint! a./

c.1 e./

45.

b./

.

d./

.

. Ismertesse a vasbeton gerendák vasalására vonatkozó betartandó előírásokat!

77


46. Az ábrán egy kéttámaszú gerenda vasalását látja. Írja avasakhoz berajzolt vékony vonalakra, azok helyes megnevezését!

47. Ismertesse a koszorú fogalmát és minimális vasalását! Fogalma

.

Vasalás

.

48. Ismertesse a vasbeton lemezek fogalmát és a vasalását! Fogalom:

.

Vasalás:

.

49. Mit jelent az egyirányban, illetve a kétirányban teherhordó vasbeton lemez fogalma? Sorolja fel a szerkezetekre jellemző tulajdonságokat! Egyirányban teherhordó lemez:

.

Kétirányban teherhordó lemez:

.

78

4. ÁTHIDALÁSOK ÉS KOSZORÚK Az áthidaló szerkezetek a nyílások feletti terheket a nyílások két oldalán elhelyezkedő falnak, vagy pillérnek adják át. Az áthidalások általában az ajtók és ablakok felett készülnek.

félkör ívü

Az áthidaló szerkezeteket alakjuk szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: egyenes áthidalások: ezek alakja lehet egyenes (4.1. ábra) és törtvo-

tört

vonalú (egy helyen tört)

nyomott ívü

nalú; íves áthidalások: alakjuk sokféle lehet, boltöveknek (4.2. ábra) nevezzük őket.

--.~

-

I

'.'

r: .

A nyílás áthidalás elkészítéséhez fát, tört vonalú (két helyen tört) követ, téglát, acélt és vasbetont hasznáemelt ívü lunk. A felsorolt anyagokhoz különböző készítési technikák tartoznak. A kő és a 4.2. Ábra: Íves 4.1. Ábra: Egyenes tégla megmunkálás után kerül beépíáthidalások áthidalások tésre, tulajdonképpen falazási munkával. A vasbeton áthidalások helyszínen öntött, vagyelőregyártott kivitelben készülhetnek el. Az acél, esetleg fa anyagú áthidalókat az előregyártott vasbeton szerkezetekhez hasonlóan, elhelyező munkával építik be. Napjainkban elterjedtek az előregyártott kerámia papucselemes áthidalók, melyek acélszálak bebetonozásával válnak teherbíróvá. 4.1. AZ ÁTHIDALÓK ÉS BOLTÖVEK TEHERÁTADÁSA A nyílások fölé készített egyenes tengelyű áthidalásoknál a teherátadás kedvező, mert a függőleges irányú terhelések hatására a támaszoknál függőleges támaszerők keletkeznek.

A gerenda alsó keresztmetszetében a terhelés miatt húzás, a felső keresztmetszetében pedig nyomás keletkezik. Ennek figyelembevételével kell a gerenda anyagát kiválasztani. A falazott szerkezeteknél a nyílások feletti terhek a következők lehetnek: a nyílás feletti falazat terhe; a koszorú és a födém terhei; a felette lévő szintek terhei; a tetőszerkezet terhei. 79

4. FEJEZET

ÁTHIDALÁSOK ÉS KOSZORÚK

A nyílások feletti egyenes tengelyű gerendát nem terheli a felette lévő teljes szerkezeti tömeg, hanem csak a 4.3. ábrán látható, parabolán belüli rész. A parabolán kívüli faltest önboltozás következtében adja át terheit a nyílás melletti falszakasznak. A parabola-vonal mentén kötésben falazott, például 1/4 téglás kiugrások segítségével lehet a nyílást kihagyni. Ez a jelenség már régóta ismert, és ennek alapján hozták létre az álboltöveket (4.4. ábra). Az álboltozást ma is felhasználjuk az anyagfogadás, vagy a közlekedés biztosításához. A kihagyott nyílást a munka befejeztével egyszerűen befalazzuk. Az álboltöv készítésekor a falazás közben ideiglenes deszka alá- és megtámasiiást kell használni. A boltöv az egyenes tengelyű áthidalásokhoz hasonlóan, a rájutó terheket a nyílás két oldalán lévő falnak vagy pillérnek adja át. A teherátadás a boltövalakjától és a tehertől függően azonban nemcsak függőleges irányú, hanem oldalnyomás is létrejön. A teherátadás a boltöv ívének a boltvállnál húzott érintője irányában történik. Ez azért fontos, mert a túlzottan nagy terhelés, vagy a gyenge kisméretű támpillérek következtében a ferde irányú erők a megtámasztó szerkezetet feldönthetik. A boltövek oldalnyomásából származó terheit a következőképpen (4.5. ábra) lehet felvenni:

4.3. Ábra: A nyílásáthidalást terhelő falszakasz

4.4. Ábra: Álboltöu

önboltozódása

olyan vastag fallal, amelynél a ferdeirányú erő a keresztmetszeten belül marad. támpillérrel, amelynél a ferde irányú erő a falazatból kiálló falrész keresztmetszetén belül marad. vonóvassal, amely a boltváll magasságában megakadályozza a boltöv szétcsúszását, mivel felveszi a ferde irányú erőket. 80

L-JL-Jl--.JL-.-J

4.5. Ábra: Oldalnyomásból származó terhek feluétele

4. FEJEZET


A boltöv oldalnyomását az alak is befolyásolja. A magas Ívűek oldalnyomása kisebb (hasonlít az álboltövre), míg az alacsony ívűek oldalnyomása nagyobb. Az egyenes nyílásáthidalók szerkezetileg előnyösebbek, mint az íves boltövek, mert a rájuk jutó terheket csak függőlegesen adják át az alátámasztó szerkezetnek, így oldalnyomás nem keletkezik. 4.2. AZ EGYENES VONALÚ ÁTHIDALÁSOK

A vízszintes, egyenes vonalú nyílásáthidalók készülhetnek acélgerendából, monolit és előregyártott vasbeton gerendából, valamint kerámia papucselemes gerendából. Az előregyártott áthidaló szerkezeteknél gondoskodni kell a teherátadás helyes kíalakítáA megfelelő teherátadást a felfekvés helyes kialakításával, és a gerendák együttdolgozásának biztosításával érhetjük el. sáról,

A gerendáknak teljes felületükön a falra kell feküdniük, ezért a gerenda alá cementhabarcsból habarcsterítést kell készíteni. A felfekvést úgy kell kialakítani, hogya nagyméretű üreges falazóelemek használata esetén se keletkezzen nagy helyi nyomás. Egyes típusoknál emiatt kisméretű téglát kell alkalmazni, melyekkel a kívánt magasság is beállítható. Az alábetonozás és a gerenda alá helyezett acéllemez is lehet teherelosztó. Az egyenes vonalú nyílásáthidalók a következő csoportokba sorolhatók: monolit vasbeton gerendás nyílásáthidalás; előregyártott vasbeton gerendás nyílásáthidalás; kerámia papucselemes és zsaluelemes nyílásáthidalás; acélgerendás nyílásáthidalás; törtvonalú áthidalások. 4.2.1. MONOLIT VASBETON GERENDÁS NYÍLÁSÁTHIDALÁS

A monolit vasbeton gerendás áthidalást elsősorban a tömör falas épületeknél alkalmazzuk. A helyszíni vasbeton áthidaló gerendák a többi vasbeton szerkezettől függetlenül, vagy a falakat összefogó koszorúval együtt készülnek. Avasbeton koszorútól független nyílásáthidaló beépítésére akkor kerül sor, ha a szerkezeti magasságkülönbség ezt elkerülhetetlenné teszi. Az áthidaló gerenda keresztmetszetét és vasalását, a terhelés és a nyílásméret alapján határozzák meg. A monolitikusan készülő áthidalás nagy előnye, hogy tetszőleges nyílásméretre készíthető, és a teherviselése is tetszőleges lehet. A keresztmetszeti adatok kialakításánál figyelembe kell venni a beépítésre kerülő nyílászárók szerkezetét és méretét. Fontos, hogya falazat esetleges kávája a nyílásáthidalásnál is meglegyen. A monolit áthidaló gerenda keresztmetszetét zsaluzattai (4.6. ábra) alakítjuk ki. A zsaluzatba helyezzük a vasalást, amely fővasakból, szerelévasakból és kengyelekből áll. 81

4. FEJEZET


A gerenda alsó részén több hosszvasbetét van, amelyek közül az alátámasztás közelében a nyíróerő felvételére néhányat 450-os szögben felhajlítanak; vagy sűrűbb kengyelezést készítenek. A 2,5 cm-es minimális betontakarásnak minden esetben meg kell lennie! Vigyázni kell arra is, hogy ne keletkezzen hőhíd, amely a belső térben penészesedéshez vezet (4.7. ábra). Ezért a gerenda külső síkjára hőszigetelő réteget kell készíteni úgy, hogy azt a betonozás előtt a zsaluzathoz kell erősíteni.

FERDE TÁMASZ

HEVEDER

FUTÓ DESZKA

PALLÓ

FOGGESZTO KENGYEL

4.6. Ábra: Hagyományos káuás zsaluzat

Erre például kitűnőe n megfelelnek a különböző típusú és méretű fagyapot vagy fabeton lemezek. A burkolat segítségével, illetve alkalmazásával megakadályozzuk a homlokzati betonfelületek elszíneződését, elpiszkolódását, a vakolat megrepedését. Betonozás előtt a fa zsaluzatot át kellnedvesíteni, a korszerű zsaluzatokat leválasztó olajjal kell bekenni, majd következhet a betonozás. A megfelelő szemszerkezetű és cementadagoIású betont kézi- vagy gépi tömörítő eszközökkel gondosan be kell tömöríteni. A nyerstégla burkolatú homlokzatoknál, vagy a nyílászárók feletti díszítéseknél a téglákat acéltüskékkel, vagy szögvas segítségévellehet rögzíteni.

bélés\estes födém

4.7. Ábra: Monolit vasbeton áthidalás

A koszorúval együtt készülő áthidalások (4.8. ábra) keresztmetszeti mérete meglehetősen nagy. A födém és a felette lévő szerkezetek teljes terhelés ét hordják, ezért a méretek megállapítása mindig tervezői feladat. A kivitelezésnél gondot okozhat a koszorú és az áthidaló zsaluzás a, valamint a födém ideiglenes alátámasztása. Ennél a megoldásnál is gondolni kell arra, hogya hőszigetelés nélküli vasbeton szerkezet hőhidat okoz, ezért hőszigetelő réteget kell készíteni. 4.8. Ábra: Koszorúval egybeépített monolit áthidalás

82


4. FEJEZET

4.2.2. ELŐREGYÁRTOTT VASBETON GERENDÁS ÁTHIDALÁSOK A különböző alakú, keresztmetszetű, modulméretű és teherbírású nyílásáthidaló elemeket az építkezés helyszínén, vagy üzemekben állítják elő. Az előregyártott elemek alkalmazása azért előnyös, mert méretük igazodhat a többi épületszerkezet méretéhez (falazóelemek, nyílászárók), így beépítésük nem időigényes, nincs szükség komoly zsaluzásra és az áthidalás azonnal terhelhető. Az A és AD jelű áthidalók keresztmetszete enyhén trapézos (lefelé keskenyedő) kialakítású. Ezeket az elemeket úgy kell beépíteni, hogya keskenyebbik oldaluk legyen alul, mivel az előregyártás során ennek megfelelően helyezték el a teherhordó acélbetéteket. Az A és AD jelű áthidalókat eredetileg a kisméretű tégla (a szélességi méret 12 cm) méretének megfelelően tervezték meg, így a káva kialakítása az áthidalásnál is megoldható. A hagyományos kisméretű tégla esetén a falszélesség és az áthidalók mérete lehetövé tette az egyszerű beépítést. Annyi áthidalót helyeztek a falra, ahány fél tégla széles volt a fal (4.9. ábra).

4.9. Ábra: Kisméretű tégla méretéhez igazodó előregyártott Ajelű áthidalás

A megoldás hátrányosan hőhidat alakított ki, hiszen az elemek szorosan egymás mellé kerültek. A mai építőipari gyakorlat ezt a megoldást már nem alkalmazza. A nagyméretű falazóblokkoknál az áthidalók továbbra is alkalmazhatók, de a megváltozott méretekhez és a hőszigetelési elvárásokhoz igazodni kell. A méretprobléma az elemszélesség miatt adódik, hiszen a 30 vagy 44 cm-es falszélességhez a 12 cm többszöröse nem igazodik. Ezért a falazóblokkoknál ezeket az áthidalókat csak közbenső kibetonozással, illetve a két áthidaló közé helyezett hőszigeteléssellehet kialakítani. A megfelelő magasság eléréséhez a nagyobb méretű falazóblokkoknál gyakran be kell építeni a kisméretű téglát (4.10. ábra).

homlokzot vakolat

elötét

falazat

höszigetelés vb. koszorú AD áthidaló

4.10. Ábra: Előregyártott áthidaló alkalmazása blokkos elemekből készült falazatnál 83

4. FEJEZET


A jelenlegi modulrnéretekhez igazodva fejlesztették ki a feszített AVjelű, 6 cm magas és 12 cm széles áthidalót, amely a húzott övet képezi. Az át, falköz 25 hidaló felfekvése min. elemhossz 25 cm. A nyomott öv kisméretű tömör tégla I I I ráfalazással vagy rábe4.11. Ábra: AVjelű uasbeton áthidaló, tonozással alakítható kisméretű téglából falazott nyomott öDDel ki. Ráfalazáskor (4.1l. ábra) az áthidaló feletti szakaszt különös gondossággal, szabályosan kötésbe kell rakni (nem egyenes boltövként). A falazáshoz cementhabarcsot kell használni, és ügyelni kell mind a vízszintes, mind a függőleges fugák teljes habarcskitöltésére. A rábetonozás vagy ráfalazás előtt a törmeléket, laza részeket el kell távolítani az áthidaló tetejéről, és be kell nedvesíteni azért, hogy az előre gyártott húzott öv és a helyszínen készülő nyomott öv között megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Koncentrált terhek pl. födém felfekvése esetén az áthidaló fölé méretezett koszorút kell készíteni. A gerendákat közvetlenül az áthidalóra terhelni tilos! Az áthidalókat a fesztáv közepén a terhek felhordása előtt ideiglenesen alá kell támasztani! Az ideiglenes támaszt csak a koszorúbeton megszilárdulása után szabad elbontani! Szintén új a feszített vasbeton AP nyílásáthidaló család, amely egyaránt ki tudja elégíteni a tartó fal vastagságától és a nyílás méretétől függő követelményeket. A nyílásáthidaló család elemei a helyszíni betont igénylő, felül érdes felületű AP9 és AP13 jelű feszített tartók, melyek 90-240 cm, illetve90-270 cm széles nyílások áthidalására alkalmasak. A méretlépcső 30 cm. A teherhordó falakba beépítésre kerülő lényeges tartozéka a helyszínen elkészítendő vasbeton fejrész (4.12. ábra), amely a szerkezet végleges teherbírását biztosítja. Válaszfalakba való beépítés esetén a helyszíni kibetonozás általában nem szükséges. Az áthidalók a fal vastagságától és elhelyezkedésétől (külső vagy belső nyomott öv fal) függően egyesével, I I I kettesével, hármasával és kombinálva is alkalmazhatók. A két végükön, a falra 20-20 cm falköz hosszan felfektetett ~ elem hossz áthidalókat beépítés9 kor a támaszközökben I I ideiglenesen alá kell 4.12. Ábra: APjelű Dasbeton áthidaló, támasztani!

o

betonozott nyomott öUDel

84

ÁTHIDALÁS OK ÉS KOSZORÚK

4. FEJEZET

Az előregyártott nyílásáthidalók részére a nyílás két oldalán megfelelő magasságú és kiképzésű felfekvést kell kialakítani. A gyakorlat szerint a felfekvés hosszirányú mérete a gerenda magasságával azonos, de legalább 12 cm. Az üzemben előregyártott gerendák felfekvési hosszméretét a gyártók ajánlásait figyelembe véve kell kialakítani. 4.2.3.

PAPUCSELEMES,

ELEMMAGAS

ÉS ZSALUZÓELEMES

ÁTHIDALÁSOK

Az épület egységes hőtechnikai viselkedése, a statikai szempontok, valamint az egységes vakolandó felület biztosítása miatt kerültek kifejlesztésre a különböző pórusbeton/kerámia-vasbeton anyagú áthidalások. A vasbeton nyílásáthidaló gerendák készülhetnek előregyártva, égetett agyag papucselemek, illetve pórusbeton elemek hornyaiba (4.13. ábra). A különlegesen nagy szílárdságú, feszített acélhuzalokat a hornyokba fektetik, majd kibetonozzák. Szilárdulás után méretre vágják az elemeket, amelyek a feszítés miatt a helyszínen már nem vágható k! Az áthidalók helyszíni ráfalazással, vagy rábetonozással érik el a falazóblokkok magassági méretét és válnak teherbíróvá. Építés közben ideiglenes alátámasztást kell készíteni. Az áthidalásnál be kell tartani a tervezői utasításokat, illetve a gyártók előírásait a teherbírási adatokra, tartószerkezeti szempontokra vonatkozóan. A különböző építési rendszerekhez tartoznak olyan elemmagas áthidalások is, amelyek pontosan illeszkednek a falazóblokkok méretéhez és nincs szükség ráfalazásra, rábetonozásra. A hőtechnikai követelmények teljesítésére gyártmány tól függően kiegészítő hőszigetelést kell elhelyezni. Az ilyen áthidalók a húzott és nyomott övben keletkező erők felvételére is méretezettek, Födémgerenda csak teherelosztó koszorú és habarcságy kialakításával fektethető elemmagas áthidalókra. A zsaluzóelemes áthidalások lényege, hogya monolit áthidalót nem kell zsaluzni, hanem egy, az építési rendszerhez tartozó U alakú elem adja meg a külső és belső méretet (4.13. ábra). A zsaluelembe kerülő acélbetéteket statikusnak méretezni kell! Az áthidalót a beton szilárdulásáig ideiglenesen alá kell támasztani, addig terhelni nem szabad.

elemmagas

zsaluzóelemes

teherhordó

4.13. Ábra: Korszerű áthidalások

85

4. FEJEZET

ÁTHJDALÁSOK ÉS KOSZORÚK

4.2.4. AZ ACÉLGERENDÁS

NYÍLÁSÁTHIDALÁSOK

Az áthidaláshoz elsősorban I, vagy U szelvényeket használtak. Ezek méretét és számát a fal vastagsága és a terhelés nagysága határozza meg. A felfekvés mérete minden esetben legalább akkora legyen, mint az acélgerenda magassága. A több gerendából álló áthidaló szerkezet kíalakításánál a gerendákat csöves csavaro kkal, vagy megfelelő vastagságú drótozással fogják össze (4.14. ábra). Ez biztosítja a gerendák együttdolgozását, és nem engedi, hogy azok eltávolodjanak egymástól. A közöket alázsaluzás után ki kell betonozni, illetve ki kell falazni. Az acél felületeket és a hozzájuk 4.14. Ábra: Acélgerendás nyílásáthidalás kapcsolódó szerelvényeket korrózióvédelemrégi kisméretű téglás falazatban mel kell ellátni. Az acélgerendás áthidalásoknál gyakran kerülhet sor a rabicháló alkalmazására. A rabichálót általában az áthidalás feletti falazathoz lehet rögzíteni. Végül gondolni kell arra, hogya homlokzaton az acélfelület a kiöntött betonnal hőhidat okoz. Ennek megakadályozására hőszigetelő réteget helyezhetünk el az áthidalás külső síkján. Acélgerendás nyílásáthidalásokat ma már többnyire csak helyreállításoknál, átépítéseknél, utólagos kiváltásoknál építünk. Az acél anyagi tulajdonságai miatt lehetővé teszi a nagy terhek viselését, ezért akkor is beépíthető, amikor az áthidalás más anyaggal nem oldható meg. 4.2.5. TÖRTVONALÚ

ÁTHIDALÁSOK

A törtvonalú áthidalásokat az átlagtól eltérő nyíláskiképzéseknél alkalmazzák, amelyekhez különleges alakú nyílászárókra van szükség. A törtvonal előállítható előregyártott áthidalókkal úgy, hogya gerenda alatt egy álboltövet készítünk. Ennél a megoldásnál a téglák az álboltövnél bemutatott módon 1/4 tégla mérettel soronként mindig beljebb kerülnek. Monolitikus megoldás esetén az áthidalás alakjának megfelelő zsaluzatot kell készíteni, vagy U zsalu elemet kell beépíteni (4.15. ábra). EI kell helyezni a megfelelő méretű vasalást, utána következhet a betonozás. A monolitikus áthidalóknál tanultaknak megfelelően a külső homlokzati síkon hőszigetelést kell elhelyezni. 86

4.15. Ábra: Törtvonalú, íves áthidalás

4.

ÁTHIDALÁSOKÉSKOSZORÚK

FEJEZET 4.3. A BOLTÖVEK

A nyílások feletti Íves szerkezeteket boltöveknek nevezzük. A boltövek a nyílásáthidalókhoz hasonlóan, a nyílások feletti terheket a nyílás két oldalán lévő falszakasznak, vagy pillérnek adják át. A boltövek kőből, téglából, vagy vasbetonból készülhetnek.

A terméskő csak pontos megmunkálás után kerülhet beépítésre. A kőfaragók a nyílás boltövvel történő lezárásához először megszámozva előkészítik a beépítésre kerülő elemeket, majd a végleges helyére falazzák. Az égetett agyagtéglák közül a kisméretű tömör tégla és a klinker tégla használható a boltövelkészítéséhez. A beépítés szintén falazással történik a pilléreknél tanult téglakötési szabályok betartásával. A falazással történő boltövelkészítéséhez egy mintadeszkázatra van szükség, amelyre ráfalazható a boltöv. Ez a segédszerkezet tulajdonképpen egy ácsolat, amely megadja a boltöv pontos alakját. Vasbeton boltövek esetén egyedi zsaluzatot kell készíteni, megfelelő alátámasztással, amely a szilárdulásig viseli a boltöv terheit. A boltöv vasalását statikusnak kell megterveznie. Betonozáskor a vonatkozó általános szabályokat be kell tartani! A vasbeton külső felületét hőszigeteléssel kell ellátni. 4.3.1. A BOLTÖVEK ALAKJA, A BOLTÖV RÉSZEI A boltöv lehet egyenes, vagy Íves alakú. Az egyenes boltövek a nyílásáthidalókhoz hasonlóan egyenesen zárják le a nyílások feletti részt.

A boltövekkel készített egyenes nyíláslezárások helyett ma inkább az egyenes áthidalókat alkalmazzuk. Az íves boltövek valamilyen szabályos ív alapján készülnek el. A boltöv lehet emelt ÍVű, félkőríves, félellipszis, kosárgörbe, másodfokú parabola stb. alakú.

közbensö boltozati kő

gyámfal

4.16. Ábra: A bo/töv részei

Azáthidalt nyílás szélességét nyílásköznek nevezzük. Azokat a falszerkezeteket (4.16. ábra), amelyekre a boltöv átadja a terheit, gyámfalaknak nevezzük. A gyámfal és a boltöv találkozásánál alakul ki a boltváll, az erre helyezett kő a vállkő. A boltöv legfelső pontjánál zárókővel zárul Ie. A boltöv belső felületét intradosznak, a külső felületét extradosznak nevezzük. 4.3.2. KŐ ANYAGÚ BOLTÖVEK A kőből készült boltöveket terméskőből, vagy faragott kőből készítjük. A kétféle falazat között az a különbség, hogyaterméskőből épült falaknál a helyszínen található anyagok felhasználásával készül el a falszerkezet. Ezeket az építő elemeket nem munkáljuk meg pon87

4. FEJEZET


tosan, a boltövbe történő beépítésük is ennek megfelelően történik. A faragott kőből készült falazatoknál a kőelemeket pontosan megmunkáljuk és a boltövbe méretpontosan építjük be. A durván megdolgozott terméskőből elsősorban kisebb nyílások feletti egyenes, vagy enyhén íves boltöveket lehet készíteni (4.17. ábra). Az építésnél a köveket ék alakúra kell megdolgozni és beépíteni.

4.17. Ábra: Terméskő bolioo

Célszerű a boltvállnál és a záradéknál nagyobb méretű, pontosan megfaragott követ alkalmazni. A teherátadás akkor megfelelő, ha a hézagok az erőhatás irányára merőlegesek, azaz a boltöv ívének középpontjába futnak be. Az íves kőboltívek leggyakrabban szegmens, félköríves vagy csúcsíves kialakításúak. A szegmens Ívek kialakítására láthatunk példákat a 4.18. ábrán. Mindegyik esetben páratlan szárnú elem kerül beépítésre. A kőelemek felső felülete egyenes, azaz egyezik a falazási réteggel, vagy a felső felülete íves. Ebben az esetben a falazási réteg vagy egyezik a zárókő felső élével, vagy a záradék felett halad át. Félköríveknél a gyámfalak vízszintes rétegeinek (4.19/a. ábra) magassága egyenlő. A geometriai kialakítás alapján a boltövbe beépített kövek szélessége, és az egy kőhöz tartozó ív nagysága is változó. Egy másik megoldásnál a gyámfal sorainak a magassága és a kőhöz tartozó ívek (4.19/b. ábra) nagysága is egyenlő.

4.19/a. Ábra: Félkotiues bo/töv

88

4.18. Áb~a: Faragott kőből készült

szegmens

ÍVŰ

bo/tövek

4.19/b. Ábra: Félkxniues bo/töv

4. FEJEZET


A csúcsíves boItövek (4.20. ábra) esetén a boltövalsó és felső felülete párhuzamos, a kövek intradosz metszékei egyformák, a sugaras hézagok ívenként egy-egy középpontba futnak össze és a kőmetszés a falazati rétegekkel nem egyezik. Egy másik megoldásnál a kövek intradosz metszékei egyező ek, a boltöv felső felülete lépcsős, a sugaras hézagok mindkét ívnél a megfelelő középpontokba futnak össze, és a kőmetszés a falazati rétegekkel egyezik. Készíthető olyan boltöv is, amelynél a beépített kövek felülete párhuzamos. Ebből adódóan a kövek a záradékkő kivételével egyformák. Ennél a megoldásnál a falazat kövei ívesen csatlakoznak a boltövhöz. A zárókő felső felülete párhuzamos a falazat soraival. A faragott kő boltövet igen gondosan, a faragottkő falazatoknál tanult szabályok betartásával kell készíteni. A falazáshoz mintadeszkázatot kell használni. A boltöv köveit a kőkiosztási terv alapján kell megmunkálni, és a terveknek megfelelően elhelyezni. A falazóhabarcs minősége legalább Hf Iü-rnc legyen és a hézagok egyenletes vastagságban készüljenek el.

4.20. Ábra: Csúcsíves boltöv

Az egyenes boltöv legfeljebb 1,40 m támaszköz fölé készíthető, páratlan számú elem felhasználásával. A boltöv hézag ai sugár irányúak, a felső felületük vízszintes, a záradékkő (4.21. ábra) sokszor magasabb a boltöv vastagság ánál. Az egyes kőelemek egymáshoz szabályos sík felülettel, esetleg kőcsapokkal csatlakoznak. A boltövbe beépített kövek magassága a támaszköz negyedénél, illetve egyötödénél ne legyen kisebb. 4.3.3. TÉGLA BOLTÖVEK

A tégla boltövek kötése megegyezik a pilléreknél tanult téglakötés szabályaival. A boltöv készülhet kávával vagy káva nélkül, egyenes vagy íves kialakítással.

4.21. Ábra: Kőből készült egyenes boltöv 89

4. FEJEZET

ÁTHJDALÁSOK És KOSZORÚK

Az egyenes boltövet kisebb, legfeljebb 1,40 m nyílásköz fölé készíthetjük el (4.22. ábra). Az egyenes boltövet párhuzamos, vagy sugár irányú hézagokkal lehet falazni. A boltövet a falazat ülepedésére való tekintettel 2-4 cm ívmagassággal kell elkészíteni. A falazáshoz legalább 10 MPa nyomószilárdságú téglát és Hf 10 me habarcsot kell használni. A párhuzamos hézagú, kissé emelt ívű boltöveknél a boltöv vállát úgy képezzük ki, hogya középvonalon lemérjük a nyílásköz kétszeresét. Az így kapott pontot összekötjük a boltváll alsó pont jával, és ennek a vonalnak a meghosszabbítása megadja a boltváll síkját. A boltöv záradékába ék alakúra faragott téglákat kell beépíteni. Az ilyen boltövek alsó és felső felülete fogazott.

::Jc=JDc=J JDDDDD ::Jc=JDc=J JDDDDD ::Jc=JDc=J JDDDDD ::Jc=JDc=J

4.22. Ábra: Téglából készült egyenes boltöuek, káua nélkül és káuáual

Az íves alakú boltövek teherbírása nagyobb, mint az ugyanolyan méretű,de nalú boltöveké. A kötés szabályosságára és a falazás minőségére anagynyílású különösen

egyenes voboltöveknél

ügyelni kell.

A boltöv sugarának függvényében alakul ki a hézagok vastagsága. Nagy sugár esetén a hézagok majdnem párhuzamosak. kis sugarú hajlás (1.23. ábra) esetén viszont kifelé erőteljesen szélesednek. A téglahézagok kíalakításánál az alsó felületen min. 0,5 cm, felül pedig max. 2 cm lehet a hézagvastagság. Ennél nagyobb hézagokba hódfarkú cserép helyezhető. Ügyelni kell arra, hogya cserép szárazon ne illeszkedjen a téglákhoz! Esetleg elképzelhető a téglák ékhez hasonló faragott megmunkálása, vagy legyártása. Ilyenkor a beépítés során a hézagok egyenletes

vastagságúak.

A boltövek vastagsági mérete a nyílásköz és a terhelés nagyságától, az ív alakjától és a felhasznált anyag minőségétől függ. A laposabb, nyomott alakú ívet mindig a félkörívnél nagyobb boltöv vastagsággal kell elkészíteni. A boltövek vastagsági méretére nézve a 4.1. táblázat ad tájékoztatást. Nyerstégla burkolatú homlokzatok esetén a téglák kötésének és a hézagok rajzolatának szabályosnak kell lennie. 90

4.1. TÁBLÁZAT

1/8 l magasságú nyomott Ívesetén téalaméret 1 - 11/2

2,0 - 3,5

Körív esetén téalaméret 1 1 1/2

3,5 - 5,5

2

2 - 21h

5,5 - 8,5

2 V2

2V2 - 3

Nyílásköz (m) 2,0

lV2 - 2

4. FEJEZET


A boltövet a falazat építésével egyidőben kell elkészíteni. Ügyelni kell a boltváll helyes, szakszerű (4.23. ábra) kialakítására. A boltöveket a habarcs megszilárdulásáig míntaállványzattal kell alátámasztani. A mintaíveket deszkából vágjuk ki, és szeggel erősítjük egymáshoz. Az íveket átlós merevítésekkel kötjük össze, és állványzatokkai támaszt juk alá. A zsaluzat és mintaív terv szerinti magassága ékekkel biztosítható. Az állványzat és a mintaív közé helyezett ékek egyben lehetővé teszik az állványzat könnyű elbontásat is. A rnintaállványnak állékonynak kell lennie, a rájutó terheket jelentősebb alakváltozás és elmozdulás nélkül kell viselnie.

Egyenes, kis fesztávolságú boltövek építéséhez alátámasztásként deszkákat vagy palló kat alkalmazunk.

4.23. Ábra: Boltváll helyes kialakítása

Nagyobb nyílásköz esetén a deszkákat, illetve pallókat ékelt és megfelelően merevített oszlopokkal kell alátámasztani. A falazásnál szükséges ívemelést úgy lehet kialakítani, hogya zsaluzatra az emelés mértékének megfelelően homokot vagy habarcsot helyeznek.

A boltövek falazását a válIkialakítás után kezdjük el, mindkét oldalról egyszerre falazva (4.24. ábra). A téglák közötti habarcsrétegek tömörek legyenek. A záráshoz ék alakúra faragott téglát kell használni. Nagyobb helyesetén 2 téglát kell ék alakúra megfaragni. A faragott téglákat kalapácsütésekkel be kell szorítani a záradékba. Abeütést deszka- vagy lécdarab segítségével végezzük el; közvetlenül ne üssük kalapáccsal a téglát. Az elkészült boltövet híg habarcskenéssel, illetve hézagkiöntéssel kell ellátni.

4.24. Ábra: Boltöv építése 91

4. FEJEZET


4.4. A VASBETON KOSZORÚK belsö vakolat

Vasbeton koszorúk általában az épület födémszerkezetével egy magasságban épített monolit szerkezetek, amelyek teljes hosszukban a falakon helyezkednek el, és az abroncshoz hasonlóan összefog" ják a fal- és födémszerkezeteket.

o o .x: o >

o

N

.x:

2E o .J::

A koszorú szerkezet biztosítja a falszakaszok együttdolgozását, és megakadályozza a szerkezetek egymáshoz képest történő elmozdulását, a repedések kialakulását. A koszorúhoz hasonló vasbeton szerke4.25. Ábra: Vasbeton koszorúgerenda zeteket építhetünk pincefalban nagy földnyomás felvételére, magas falszerkezetek középtájékán a vízszintes erők felvételére és merevítésére, oromfalak és tűzfalak teherelosztó zárásaként, valamint a legfelső szintek térdfalainál a fedélszék erőjátékából származó vízszintes erők felvételére. Összefoglalva a koszorú feladatai a következők: a falban jelentkező a koncentrált a födém-

vízszintes

erők és terhelések

és a fedélszerkezetek

a más módon

erők felvétele;

nem merevített

elosztása vízszintes

a falazatokra; oldalnyomásából

falak dőlésének

származó

erők felvétele;

megakadályozása.

A koszorú nemcsak a falazott szerkezeteknél fordul elő, hanem megtalálható a panelos- és vázas épületeknél is. Szerepük itt is hasonló, azzal a különbséggel, hogya szereléstechnolóqíának megfelelően az elemek kapcsolása is a koszorúban kerül kialakításra. A falszerkezeten kívül a födémszerkezetek is a koszorú hoz kapcsolódnak. A födémszerkezet alsó síkja a fal magasságával megegyező, vagy e felett elhelyezkedő lehet. Az első esetben a födém szerkezeti elemeit közvetlenül a falra helyezzük el, míg a második megoldásnál a födém elemeit megemeljük és befogjuk a koszorúba. A koszorú magassági mérete mindenképpen magasabb a födéménél. Befogás esetén a födém vastagságához hozzáadódik az a szerkezeti magasság,

ami szükséges

a befogás kialakításához.

A födémelemek alatt és felett el kell vezetni a koszorú hosszanti vasalását, amely legalább 4 darab 8 mm átmérőjű (min 200 mrrr') betonacél. A hosszvasakat legalább 30 cm-enként 6 mm-es zárt kengyelek fogják össze, vagyis legalább 4-6 cm-t hozzá kell számolni a födém vastagságához. A koszorú a falszerkezet 213-nál és 200 mm-nél szélesebb kell legyen. A befogás kialakítása más problémát is felvet, hiszen a födémelemeket a befogáshoz meg kell emelni. Ezt csak alátámasztó állványzattal (4.26. ábra) lehet megoldani, illetve alátéteket lehet a szerkezeti elemek alá helyezni. Az alátéteket sűrű cementhabarccsal kiöntött zártszelvényből lehet elkészíteni. Olyan méretű szelvény t kell kiválasztani, hogy az alsó betonacél szálakat még el lehessen 92

helyezni.

~. FEJEZET


A kapott szerkezet előnye, hogya födém alatti koszorúszerkezet elosztja a födém terheit, így nem alakul ki nagy helyi nyomás a ;alazatban és nem keletkeznek repedések. Ez a megoldás különösen a nagy üregtérfogatú elemeknél fontos. A falra közvetlenül támaszkodó födémelemek esetén a koszorú a födémelemek mögött alakul ki. A különböző típusú koszorúkat az alábbiak szerint lehet csoportosítani (4.27. ábra):

koszo

teljes méretű koszorúk; előfalazott koszorúk; csökkentett méretű koszorúk; párkánnyal egybeépített koszorúk; erkélylemezzel egybeépített koszorúk. A vasbeton koszorúk régebben a fallal azonos szélességűek voltak. A mai építőipari gyakorlatban ezt már nem alkalmazzák

(csak akkor, ha a statikai számítások ezt külőn indokolják). Ezeknél a koszorúknál a beton nagyobb lehűlése miatt hőhíd keletkezett, ami a vakolat elszíneződését, belső oldali penészesedését, a festékréteg leválását, és tetemes hőveszteséget okozott. A teljes méretű keresztmetszet esetén a zsaluzathoz rögzített külön hőszigetelő réteg (hőszigetelő tábla) javíthat a kedvezőtlen tulajdonságon. Az előfalazott koszorúk kialakítása annyiban tért el az előzőektől. hogya koszorú külső oldalán néhány sor falazás készült, lecsökkentve ezzel a koszorú valódi keresztmetszetét. Az előfalazás miatt feleslegessé vált a zsaluzat készítése és részben megoldódott a hőszigetelés problémája is. A korszerű szerkezeti elemeket gyártó, komplett rendszerrel rendelkező cége k külön koszorúelemeket is gyártanak, melyek hőszigetelő réteggel is el vannak látva, teljesítve a szükséges hőtechnikai követelményeket. Azelőfalazott koszorú készítésénél vigyázni kell arra, hogya betonozás során a beton oldalnyomása ne nyomja kifelé a falazóelemeket,

4.26. Ábra: Födémgerenda alátámasztásának lehetőségei falazat

falazat

méreW

koszorú

4.27. Ábra: Különböző tipusti koszorúk 93

4. FEJEZET

ÁTHIDALÁSOK És KOSZORÚK

esetleg szükség lehet ideiglenes megtámasztására is. Az előfalazás miatt vigyázni kell arra, hogya keresztmetszet az előírtnál ne legyen kisebb. A csökkentett méretű koszorúkat (4.27. ábra) általában a középfőfalaknál alkalmazzák, amikor a falszerkezet mindkét oldalán födém helyezkedik el. Ennél a típusnál a keresztmetszet erőteljesen csökken a geometriai méretek miatt. A gyakorlatban a födémelemek között falazat készül, és a maradék részt tölti ki a monolit szerkezet. A párkánnyal egybeépített koszorúszerkezetet (4.28. ábra) régebben alkalmaztak magastetős épületeknél a tetőszerkezet vízcsendesítése érdekében. A koszorú húzott oldali vasalása a konzolos részen a keresztmetszetben felülre kerül. Ez a megoldás zsaluzatigényes, pontos kivitelező munkát igényel, valamint a mai hőtechnikai igényeknek nem felel meg, hiszen hőhíd alakulhat ki. A vasbeton szerkezet méretezett körbeszigetelésével a hőhíd megszüntethető. A koszorúval egyidőben betonozott erkélylemezeknél hasonló problémák jelentkezhetnek, mint a párkányos vasbeton szerkezeteknél, vagyis a hőtechnikai problémák miatt penészedés indul a belső térben. Ennek elkerülésére fejlesztették ki azokat a rögzítő rendszereket, amelyek biztosítják a statikai követelmények mellett a megfelelő hőszigetelést. A statikai megoldás lényege a koszorún átvezetett és a födémben megfelelő hosszon lehorgonyzott rozsdamentes acélbetétek elhelyezése betonozáskor (4.29. ábra), illetve utólagosan is: előfúrt lyukba, speciális ragasztóanyaggal a betéteket be lehet ragasztani. Ezek veszik fel a keresztmetszet felső részében keletkező húzóerőt és az alsó övben ébredő nyomóerőt is. A megoldás további előnye, hogyakoszorúra ható csavaró igénybevételt jelentősen csökkenti. A kapcsolatokat minden esetben statikus nak kell méreteznie, a rögzítő rendszert gyártó cég technikai adatait figyelembevéve. A hőszigetelést - ezáltal a hőhíd kialakulását - a koszorú és az erkélylemez közé kerülő extrudált hőszigetelés gátolja meg. 94

4.28. Ábra: Párkánnyal egybeépített koszorú

ez

4.29. Ábra: Koszorú és erkélylemez kapcsolódása

4. FEJEZET


A födém és koszorú kapcsolata kétféle lehet. A közvetlenül falra-(illetve habarcsterítésre) iektetett födémelemeknél a vasalás elkészülte után következik a betonozás. Ebben az esetben statikai értelemben nem jön létre befogás. A koszorúba befogott födémek esetén a vasalást mindig a helyszínen készítjük. A beépíésre kerülő két alsó vasbetétet a födémelemek alá kell fűzni, de előzetesen el kell helyezni a kengyeleket is. A felső két vasbetét elhelyezése hasonlóképpen történhet, itt is a kengyeleken keresztül kell behúzni a vasbetéteket. Ezután következhet a kötözés és a betonozás. A betonozásnál ügyelni kell arra, hogya beton a födémelemek alatt megfelelőképpen tömörítve legyen. Úgy kell a betont aládolgozni, hogy biztonságos alátámasztás alakuljon ki. A koszorú felső részének betonozásánál a belső oldali zsaluzatot a födémre helyezett pallók biztosíthatják. A betonozási munkáknál ügyelni kell a betontakarás betartására és a beton megfelelő utókezelésére is. Áthidalóval együtt épített koszorúk kivitelezésénél az áthidaló és a koszorú zsaluzatát egyszerre kell elkészíteni. Az ideiglenesen alátámasztott födémelemeket be kell fogni a koszorúba, a zsaluzatba előre el kell helyezni a hőszigetelő réteget és a megfelelő vasalást. Vigyázni kell arra, hogy az áthidaló belső oldali zsaluzata pontosan a födémelemek alsó síkjáig érjen. Ezután a betonozási munkát lehetőleg egy ütemben kell elvégezni.

4.30. Ábra: Tetőtéri térdfal koszorú kialakítása

Abevezetésben említettük, hogya tetőtérbeépítéses épületeknél a födém (4.30. ábra) magasságában készülő koszorún kívül a térdfal tetejére is kell készíteni egy hasonló keresztmetszetű koszorút, amely összefogja a térdfalat és nem engedi szétcsúszni a tetőszerkezetet. A két koszorút körülbelül 1,50-2,00 m-ként összekötő pillérekkel kell összekapcsolni. 95

4. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ ÁTHIDALÁSOK ÉS KOSZORÚK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Ismertesse az áthidaló szerkezetek fogalmát és feladatát!

2. Sorolja fel azokat a terheket, amelyek az áthidalásokat közvetlenül terhelik! a./

b./

.

e./

d./

.

3. A boltövek oldalnyomásából származó terheket az épületszerkezeteknek fel kell venniük. A terhek felvételére három megoldás alakult ki. Jellemezzük ezeket a szerkezeti megoldásokat! A terheket vastag támfallal úgy lehet felvenni, . A támpillér a

.

A vonóvas a boltváll

.

4. Az egyenes áthidalások elkészítéséhez előregyártott, vagy helyszíni monolitikus áthidalásokat lehet készíteni. Soroljuk fel az egyes áthidalási módok előnyeit és hátrányait! Előregyártott áthidalók

Monolitikus áthidalók

Előnyös tulajdonságok

Hátrányos tulajdonságok

5. Indokolja meg, hogy miért előnyösebbek szerkezetileg az egyenes nyílásáthidalók, mint az Íves boltövek? ..........................................................................................................................................

96

~...


6.

Milyen csoportokba

sorolná az egyenes vonalú nyílásáthidalókat?

3./

b./

.

e./

d./

.

e.!

7.

. Az alábbi felsorolás a monolit áthidaló szerkezetek

készítésének

lépéseit sorolja fel. A ki-

pontozott részre írja le az elkészítés helyes sorrendjét! a./ utókezelés

b./ betonozás

cl vasszerelés készítése és elhelyezése

d./ zsaluzat elkészítése

e./ zsaluzat bontása

f./ falazás befejezése

g./ tömörítés

h./ a zsaluzat átnedvesítése

i./ a vasalás rögzítése

j./ az áthidaló felületének kialakítása

a megfelelő magasságban

..............................................................................................................................................

8. A vasbetonból készülő áthidalásoknál a helytelen szerkezeti kialakítás miatt hőhíd keletkezhet. Milyen szerkezeti károkat okoz a hőhíd keletkezése és milyen megoldással lehet megakadályozni a kialakulását?, Hőhíd okozta szerkezeti károk: a./

.

b./

.

e./

.

A hőhíd kialakulását

úgy akadályozhat juk meg, hogy

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

9.

Írja le az A és az AD jelű előre gyártott vasbeton

áthidalók beépítésére

vonatkozó legfonto-

sabb előírásokat! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

10. Ismertesse a következő áthidalók legfontosabb

jellemzőit, és a beépítésükre

vonatkozó

előírásokat! a./ AVjelű áthidaló:

~

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

b./ AP jelű áthidaló:

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

97


11. Egészítse ki az alábbi mondatokat! Az előregyártott nyílásájhidalók részére a

.

megfelelő magasságú és kiképzésű A gyakorlat szerint a felfekvés hosszirányú mérete a de legalább

kell kialakítani. .

cm.

12. Mi indokolja a pórusbeton/kerámia-vasbeton

anyagú áthidalások kifejlesztését?

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

Ismertesse a következő áthidalások elvét és kivitelezésének lépéseit! Papucselemes áthidalás ...............

····································· .

;

..............................................................................................................................................

Elemmagas áthidalás

················································

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

Zsaluzóelemes áthidalás

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

13. Ismertesse az acélgerendás nyílásáthidalás előnyeit és hátrányait! Előnyei:

.

..............................................................................................................................................

Hátrányai:

.

..............................................................................................................................................

14. Ismertesse a boltövek fogalmát és anyagait! Fogalma:

.

..............................................................................................................................................

Anyagai:

.

15. Egészítse ki az alábbi mondatokat! A boltöv lehet hidalókhoz hasonlóan

, vagy

alakú. Az egyenes boltövek a nyílásátzárják le a nyílások feletti részt.

16. Milyen típusú/geometriájú íves boltöveket ismer? ..............................................................................................................................................

98

KÉRDÉSEK


17. Az ábrán a boltöv részeit látja. Írja a ~erajzolt vékony vonalak mellé, az azok által jelölt boltöv részeit!

18. A kőből készült boltövek kőelemeinek megfaragásánál a kőfaragó megszámozza az elemeket. Miért van erre szükség? .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

19. Egészítse ki a téglaboltövek építésére vonatkozó hiányos meghatározásokat! Az egyenes téglaboltövet legfeljebb A boltövet a falazat ülepedése miatt

m nyílásköz fölé készítjük el. cm ívmagassággal kell elkészíteni.

A falazáshoz legalább -as téglát és A tégla hézagok kialakításánál az alsó felületen min

-os minőségű habarcsot kell használni. cm, felül pedig max .

.............. cm lehet a hézag vastagsága.

20. Írja le a téglaboltöv készítésekor a szükséges előkészületeket, valamint a falazás menetét! Mire kell ügyelni kivitelezéskor? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

21. Ismertesse a koszorú fogalmát és feladatát! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

!- •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

99


22.

Egészítse ki a koszorúval kapcsolatos állításokat! A koszorú feladatai a következők:

a./ a falban jelentkező b./ a koncentrált és c./ a födém és fedélszerkezetek vízszintes

erők felvétele, elosztása a falazatban, származó erők felvétele,

d./ a más módon nem merevített falak

23. Sorolja fel, hogya

megakadályozása.

különböző típus ú koszorúkat hogyan csoportosítaná!

a./ c./ e./

24.

.

d./

.

. Írja le az előfalazott koszorú készítésének menetét!

a./ c./ e./

25.

b./

b./

:

.

d./

.

f./

.

Mik a legfontosabb lépések a koszorú betonozásakor és mire kell ügyelni?

.............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

26.

Ismertesse a következő szerkezetek kialakításának elvét, valamint a kivitelezés menetét! Koszorúval egyidőben betonozott erkélylemez . .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

~ Tetőtéri térdfal koszorú .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

100

. .

5. FÖDÉMSZERKEZETEK, ERKÉLYEK, BOLTOZATOK A födémszerkezetek és boltozatok térelválasztó és teherhordó szerkezetek, feladatuk a terek felső lezárása, az egymás fölötti szintek elkülönítése. 5.1. A FÖDÉMEKKEL

SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

A födémekkel szemben a következő követelményeket támaszt juk: kellő teherbírás és állékonyság;

kis szerkezeti vastagság, kis tömeg;

megfelelő hő- és hangszigetelés;

tűzbiztonság ;

egyszerű, gazdaságos készíthetőség

időállóság.

5.1.1. KELLŐ TEHERBÍRÁS ÉS ÁLLÉKONYSÁG

A födémek teherbírását és állékonyságát a rájuk jutó terhelések függvényében kell meg- határozni, statikai számítás segítségéve!. A méretezésnél figyelembe kell venni az állandó és esetleges terheket, a lefedésre kerülő falak távolságát és a beépítésre kerülő anyagok minőség ét, méretét. A méretezésnél mindig az a cél, hogy a födém biztonságosan viselje a rá jutó terheléseket, lehetőleg ne repedjen meg, és ne keletkezzenek a megengedettnél nagyobb lehajlások. A méretezést statikus tervezőnek kell elkészítenie. A födém építésénél arra kell törekedni, hogya szerkezeti elemek minél jobban együttdolgozzanak, a terheket együtt viseljék.

5.1. Ábra: Monolit és gerendás födémszerkezet együttdolgozása

A helyszínen készített monolit vasbeton födémeknél a kivitelezés módja miatt ez jól megvalósul, hiszen egyetlen szerkezet alkotja a födérnet. Az elemekből álló födémeknél, ahol a szerkezetet több elemből (gerenda és béléselemek) kell összeépíteni, az együttdolgozás biztosítása külön monolit szerkezeti részeket igényel (5.1. ábra). 5.1.2. KIS SZERKEZETI VASTAGSÁG ÉS KIS TÖMEG

A szerkezeti vastagág, a saját tömeg, valamint a kialakuló szerkezeti keresztmetszetek fontos tulajdonságai a födémeknek. 101

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET

ERKÉLYEK, BOLTOZATOK

Minél vastagabb a szerkezet, annál nagyobb a tömege is. A nagy saját tömeg behatárolja a terhelhetőség és a lefedhető falközméret nagyságát. A feleslegesen nagy tömegek mozgatása a kivitelezési idő alatt többlet energia felhasználását jelenti. A tervezés során ezeket a tulajdonságokat optimális értékű re kell megválasztani. A mai előregyártott elemek sokféle variációs lehetőséget biztosítanak a tervezők és az építők számára. Az üreges kialakítás csökkenti az elemek tömegét, ugyanakkor megfelelő merevséget biztosít. Az egyre nagyobb mennyiségben felhasznált égetett agyag födémelemek, a kis tömeg mellett könnyű vakolhatóságot is biztosítanak. Megjegyezzük, hogya mai építős gyakorlat már csak ritkán alkalmaz feltöltéseketa födémeken. 5.1.3. MEGFELELŐ

HŐ- ÉS HANGSZIGETELŐ

KÉPESSÉG

Az épületek megfelelő hővédelme miatt a pince- és a záró (emeleti) födémek hőszigetelést igényelnek. Mindkét esetben ugyanis káros hőáramlás indulhat meg a hidegebb külső tér, illetve a pince irányába. A födémek szabvány szerinti hőszigetelés ét külön hőszigetelő réteg beépítésével alakíthatjuk ki. Az egyik megoldás szerint a hőszigetelő réteg beépül a födém szerkezeti rétegrendjébe. Ez alkalmazható pince- és a záró födémek esetében is. Ilyen megoldásnállépésálló hőszigetelő anyagot kell beépíteni, és a hőszigetelő réteget technológiai szigeteléssel meg kell védeni a rákerülő betonozás nedvességétől. ut61agos táblás höszigetelés 5 cm A pincefödémeknél alkalmazható (cementhabarcs felületi bevonattai) másik megoldás is, miszerint a hőszipárafékezö réteg Fert födém 23 cm getelő táblákat a pincefödém alsó fe- : vakolat 1 cm lületére ragasztjuk. Ez utólagosan is el- i készíthető és egy vékony glettréteggel (pl. Dryvit) megvédhető. Hasonlóan a zárófödém is hőszigetelhető utólagosan, lépésálló hőszigetelés és teherel5.2. Ábra: Padlásfödém hőszigetelése osztó réteg építésével (5.2. ábra). A közbenső emeleti födémeken azonos hőmérséklet esetén nem jön létre hőáramlás, itt inkább a hangterjedés okoz problémát. A hangszigetelő réteg a födémszerkezeten, a felületet érő hangrezgéseket részben tovább vezeti, részben elnyeli, vagy visszaveri.

A födémszerkezetbe épített hangszigetelés úsztatott padlószerkezet alkalmazásával valósul meg. A szilárd födémszerkezet és az aljzatbeton között elhelyezkedő réteg elnyeli a kopogó hangokat. 5.1.4. TŰZBIZTONSÁG

A födémek tűzállósága, a felhasznált anyagok éghetőségétől függ. A tűzbiztonság alatt nemcsak az anyagok éghetőség ét értjük, hanem azt is, hogy hogyan viselkednek a hő hatására, milyen alakváltozásokat és szilárdsági csökkenéseket szenvednek el. 102

5. FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,


A födérnek tűzbiztonsága kapcsolódik a szilárdsági és állékonysági követelményekhez. Tűz esetén a födémnek ugyanis nem szabad leszakadnia addig, amíg az épületből az anyagi értékeket és az embereket ki nem mentették. Ezt az időt nevezzük tűzállósági határnak, mérékét általában órában adjuk meg. Az értékét alapvetően az anyagok éghetősége befolyásolja, illetve azok hőhatásokkal szembeni ellenállása. A fémek szilárdsága például a hő hatására csökken, ami acélszerkezetű födérnek esetében gondot jelenthet. A vasbetonban az acélt védi a betonréteg, vagyis késlelteti a lágyulást és a szilárdságcsökkenést. 5.1.5. EGYSZERŰ GAZDASÁGOS ELKÉSZÍTHETŐSÉG A födémek készítése akkor gazdaságos, ha a kivitelezés egyszerűen megvalósítható, nincsenek egyedi megoldások, eltérések a tervtől. valamint a folyamat minél jobban gépesíthető. A gazdaságosság nagyméretű [ödémpaneloknál és zsaluzóelemes [ödémeknél rníndenképpen megvalósul, hiszen nincs szükség külön zsaluzásra. A nagy tömeg miatt csak géppel lehet mozgatn i őket. Akiselemes [ödémeknél a gerendákat géppel emelhetik a helyére, de a béléselemek elhelyezése kézi munkával történik. A gerendás födérnek egy része ideiglenes alátámasztást igényel a felbeton szilárdulásáiq, ami a kivitelezés költségeit és az építés idejét növeli.

A födérnek esetén meghatározó a koszorúhoz történő kapcsolódás módja is. A megemelt födémeknél ugyanis az elkészítés idejére ideiglenes alátárnasztást kell készíteni. Ennek beállítása, biztonságos alátámasztása, vízszintjének ellenőrzése időigényes munkafolyamat. A födém alsó síkjának vakolhatósága is fontos tulajdonság. Általában a sima beton feIületeket nehéz vakolni. Az égetett agyagtermékek vakolhatósága sokkal jobb, amennyiben a felület kellően elő lett nedvesítve. Eltérő anyagú alsó síkok esetén (PPB vasbeton gerenda + Pbe béléstest - 5.3. ábra) a vakolás külön óvatosságot igényel.

5.3. Ábra: Eltérő minőségű

vakolandó alsó sík

5.1.6. AZ IDŐÁLLÓSÁG A födém tartósságát az építéséhez felhasznált anyagok tulajdonságai, a szakszerű tervezés és kivitelezés, valamint a rendeltetésszerű használat határozza meg. Az anyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni a várható igénybevételek nagyságát. Jelenleg hazánkban a födérnek nagy részét vasbetonból készítik, a fa használata nálunk nem terjedt el (csak készházaknél, gerendaházaknál találkozhatunk velük). Acélszerkezetű födém elsősorban acélvázas épületeknél készül. 103

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


A födémek időállóságát befolyásolja az is, hogy a nedvességokozók milyen mértékben tudják károsttaní a szerkezeteket. A fánál a nedvesség korhadást, az acélban és vasbetonban pedig korróziót okoz. Ezért a födémek nedvességvédelmi szigetelését gondosan kell elkészíteni, ügyelve arra, hogya födémáttöréseknél a gépészeti vezetékek ne okozhassanak idő előtti tönkremeneteit. A szerkezet tervezésénél a méretezés figyelembe veszi a várható terhek nagyságát, megadja az egyes szerkezeti részek minőség i követelményeit és minirnális méreteit. A kivitelezés során be kell tartani ezeket a tervezői előírásokat. A kivitelezés méretpontossága is fontos. Az építmény falszerkezetének kitűzés énél már a felfekvés nagysága is eldől, de a későbbi pontatlanságok is okozhatnak szerkezeti hibákat. 5.2. A SÍKFÖOÉMEK A födémek vízszintes irányú térelhatároló, vagy térelválasztó, teherhordó szerkezetek. A térelválasztással az épület vízszintes térosztását lehet kialakítani. Így jönnek létre az emeletek. A térelhatárolás a záró födémekre jellemző, ahol a szerkezeti elemek elhatárolják a belső teret a külsőtől. A teherviselő jelleg abból adódik, hogya födémek hordják a saját tömegükből származó állandó terheket, apadlóburkolati rétegrend terheit és a födémre kerülő hasznos terheket. A hasznos teher nagysága az épület rendeltetésétől függően változó lehet. A födémek szintenként lezárják a falszerkezeteket, és a koszorúval együtt vízszintes irányban merevítik az építményt. kéttámaszú tartó JjlllllllllllllllllllllJJJJTlJJIlIlI"1

5.2.1. A SÍKFÖOÉMEK TÍPUSAI

~

Anyaguk szerint a födém építéséhez felhasználhatunk: fenyőfa gerendát, acélgerendát, vasbeton gerendát, beton- és égetett agyag béléselemeket. falazótéglát, betont. Az elkészítés módja szerint a födémek lehetek teljesen monolit jellegűek, teljesen előregyártottak, illetve előregyártott elemekből helyszíni szerelő munkával összeállítottak is.

~

Il;;' kéttámaszú

liliiiliiii!

Szerkezetileg megkülönböztetünk gerendás, síklemezes, és alul- vagy felülbordás kíalakítású födémeket. A ~ megtámasztás módja szerint a födémek két-, vagy többtámaszú tartószer- ilii!! kezetek lehetnek (5.4. ábra).

104

IIII

konzolos tartó

11[11111111111111111111

!MN' i

IIIIII

j

i 1111 ill

i I i j lj i! l! l! I

II

IF\J1

III fili IIIIIII

illI

háromtámaszú

Jj 1111111111111111111

tartó

QJ 11111111111111111111L

mlillllli!10~Niil!ii!!li0&

5.4. Ábra: Megtámasztási módok

.5.FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,


5.3. FAFÖDÉMEK

A korszerű szerkezetek előtt a födémek gyakran készültek fagerendás kivitelben. Mint már említettük, nálunk ezt az anyagot ma már ritkán alkalmazzák. A fában gazdag országokban azonban még ma is használatos nemcsak födém, hanem a falak elkészítésére is. A fafödémek kis súlyúak, gyorsan megépíthetők, jó a hő- és hangszigetelésük, elkészítésükhöz nem kell különösebb szakértelem. Hátrányuk a tűzveszélyességük, gombásodásra való hajlamuk és a korhadásveszély. Régebben a lakóépületeknél a fafödémek két változata terjedt el. Az egyik megoldás nál a gerendákat közvetlenül egymás mellé helyezték, így egy jól terhelhető sűrűgerendás szerkezet jött létre. A gerendák úgy alakultak ki, hogya rúdfa két egymással szemközti oldalábóllefűrészeltek 3-4 cm-t és a megmaradó keresztmetszetet hosszában félbevágták. A gerendákat így egymás mellé (5.5. ábra) lehetett helyezni, csapokkal és ékekkel összefogni. A födém alsó síkját nád ~nyagú rabicolás után lehetett bevakolni. A gerendákra homokfeltöltés és hajópadló burkolat került. parketta A többi megoldásnál, a terhelés függvényében a gerendákat 60-100 cm-re helyezték el egymástól és valamilyen anyaggal kitöltötték a közeit. Az ilyen ritkított fafödémeknek nagyon sok fajtája terjedt el. A pórfödém (5.6. ábra) jellemzője, hogya gerendák felső síkjára deszkázatot szegeltek, vagyis alulról a gerendák teljes keresztmetszete látható.

\

• feltöltés

\L parnara fa

födémgerendák-

5.5. Ábra: Csapos gerendás födém

deszkaborítás fogerenda szigetelölemez

alátét

5.6. Ábra: Pórfödém 105

FÖDÉMSZERKEZETEK,


5. FEJEZET

A födém elkészítése előtt a gerendákat és a teljes deszkázat felületét legyalulták. Az alsó fa felületet pácréteggel vonták be. A pórfödém tetejére agyagtapaszolás került, így kialakult a felső járófelület. A deszkák közti hézagokat gyakran takaródeszkával borították be. A borított gerenda födémnél (5.7. ábra) a falra felfekvő gerendák alsó és felső felületét is bedeszkázták, ezzel kialakult egy alul-fölül sík szerkezet. Az alsó felület nyersen is elkészíthető gyalult deszkák felhasználásával. A másik felületképzési lehetőség szerint az alsó deszkázatori lévő nádazásra normál mennyezet vakolatot kell felhordani. A födém felső részén homokfeltöltés készült hajópadló vagy parketta burkolattal. Mindkét födémtípusnál a feltöltés anyagának lehullását úgy akadályozták meg, hogy a deszkák csatlakozásánál egy hézagtakaró lécet helyeztek el. Megoldást jelentett a deszkák csap hornyos egymásba

ütése is.

5. Z Ábra: Borított gerendafödém

A felsoroltakon kívül elterjedt volt a pólyásfödém. a béléses borított gerendafödém, a vakgerendás borított gerendafödém, valamint a pallófödém, ezekkel terjedelmi okokból azonban nem foglalkozunk. Valamennyi fafödémnél a falra való feltámasztást úgy kell megoldani, hogyafagerenda környezetében egy 2-3 cm-es üreget kell kiképezni" a penészedés elkerülése, a szellőzés biztosítására. A nedvesség elleni védekezés miatt nem közvetlenül a falra, hanem az arra fektetett szigetelő lemezre kell helyezni a fagerendákat (5.8. ábra). 106

5.8. Ábra: Fagerenda falra helyezése

5. FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,


A mai építőipari gyakorlatban a fafödémek gerendáit vasbeton koszorú hoz rögzítik. Ehnez a tőcsavarhoz hasonló, fém elemet használnak (5.5. ábra). A gerendák között a falazat folytatható, a gerendák végeinél a vágott méretű falazóelem mellé a belső oldalon szálas őszigetelést kell helyezni. A födém készítéséhez szükséges esetleges fakötéseket fém kapcsolóelemekkel erősítik meg. A fafödémek alsó síkjának borításánál fel lehet használni a különböző típusú faforgácslemezeket és a gipszkarton lapokat is. A korszerű fafödémek alkalmazása napjainkban családi házak (elsősorban a készházak) valamint a régebbi épületek födémcseréinél kerül előtérbe. A gerendákat pallóból fűrészelik, vagy kisebb darabokból, szegezett, vagy ragasztott tartóként állítják elő. A kis keresztmetszetű, karcsú gerendákat sűrű (40-45 cm) tengelykiosztással tervezik. A gerendák közötti mezők készíthetök.

a deszkázatra fektetett szigetelőlemezre, könnyűbeton kitöltéssel; könnyűbeton, vagy vázkerámia béléselemekkel; réteges, szerelt konstrukcióként, szálas hőszigetelő anyagú kitöltéssel, faforgácslemezes vagy faháncs lap kéreggel, úsztatott cement-esztrich aljzatú padlóval. Az első megoldás egy változatát látjuk a 5.9. ábrán. Ebben az esetben a fa gerendák nagyobb keresztmetszetűek (legalább 14x14 cm) és hozzájuk egy speciális rögzítő elemmel kapcsolódik a hálós vasalás ú felbeton. Ez a födém hasznos terhek hordására is képes, vagyis' lakótér is kialakítható a födém feletti szinten.

5.9. Ábra: Fagerendával együttdolgozó vasbeton lemez, speeiélis rögzítőelemmel 107

FÖDÉMSZERKEZETEK,


5. FEJEZET

A korszerű fafödémeket a hosszú élettartalom biztosítására nedves üzemű helyiségek esetén (pl. fürdőszoba) vízszigeteléssel kell ellátni, valamint a beépített faanyagokat minden esetben gombaölő és égéskésleltető anyaggal kell impregnálni. A tömör légzárású födémeknél a belső légtereket valamelyik irányban szellőztetni kell! A fafödémek dinamikus teherrel nem terhelhető k, mert rezgés-érzékenyek. Előnyük, hogy csekély saját súlyuk ellenére - réteges felépítésüknek köszönhetően - léghanggátlásuk kedvező. 5.4. ACÉLGERENDÁS

FÖDÉMEK

A vasbeton megjelenése előtt alkalmaztak acélgerendás födémeket, különböző gerendaközönkénti kitöltésekkel. Az általában Iszelvényű acélgerendák szelvényének magasságát, az öv szélességét a terhelés nagysága határozta meg. Az acélgerendákat falkötő vassal a falazatba, vagy monolit koszorúba kötötték, így kellő merevségű födémszerkezet jött létre. Az acélgerenda előnyös tulajdonsága, hogy nagy teherbírású, könnyen és gyorsan elkészíthető, azonnal terhelhető. Hátrányos azonban az acél korróziós hajlama, ami ellen olyan felületkezeléssel kell védekezni, amely érdes felületet eredményez (a jobb tapadáshoz). Az acélgerendás födémeknél is készült feltöltés, amivel egyenes felső síkot alakítottak ki. Minimálisan 8 cm éghetetlen feltöltéssel, burkolattal és vakolt felülettel mérsékelten tűzálló szerkezetek készíthetők. Acélgerendás födémeket ma már csak épületfelújításoknál, új acélvázas csarnokok, valamint acélszerkezetű toronyházak esetén építünk. Különlegesen nagy terhelések, vagy különleges alakú födémek esetén is sor kerülhet alkalmazásukra, mivel nagy, koncentrált terhek viselésére kimondottan alkalmasak. J

A gerendák közötti rész kitöltésétől függően az alábbi típusokat különböztetjük meg: poroszsüveg boltozat (5.10. ábra); acélgerendák közötti vasbeton lemezfödém; gerendák közötti téglabetetes lemezfödém; acélgerendára fektetett trapézlemez zsaluzatú vasbeton födém. ~~I~~l

CJLJ~ ..

5.10. Ábra: Poroszsüveg boltozat 108

5. FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,


A poroszsüveg boItozatnál (5.10. ábra) az acélgerendák tengely távolságát egyenletesen osztották ki (kb. 80-120 cm) és a gerendák köze it íves alakú boltozattal töltötték ki. Így a födém alsó síkja a nagyobb gerendatávolságoknál a boltozás miatt jellegzetesen íves alakú. A kisebb gerendatávolságoknál előfordult, hogy az alsó felületet síkra vakolták, mivel ezekhez a távolsághoz kisebb ívmagasság tartozik. Ebből az következik, hogya gerendaközök növelésével egyre nagyobb íveket kellett készíteni, amivel növekedett a födém vastagsága is, hiszen a feltöltés anyagával lehetett a magas ívek felett sík felületet létrehozni. A gerendát a falra (;:::15cm) habarcságyba fektették és a gerendavégeket a falba áttoló vasakkallehorgonyozták, később a vasbeton koszorúba bajuszvasakkal bekötötték. A boltozatot kisméretű téglából építették. A kisméretű tégla vagy speciális orrtéglával csatlakozik a gerendához, vagy faragással alakították ki a megfelelő kapcsolatot. A falazásnál mintadeszkázatot alkalmaztak, és a téglákat egy kicsit ferde helyzetben építették be. Az együttdolgozást híg cementhabarcs hátkiöntéssel valósították meg. A gerendaközökben a falazást egyszerre végezték, mert a botövek oldalnyomását csak így lehet közömbösíteni. Az oldalnyomást ideiglenesen elhelyezett deszkákkal, vagy pallódarabokkal is fel lehet venni. Gondot okozhat a gerendázat szélső mezőinek oldalnyomása is. Ezeket az oldalnyomásokat falla!, koszorúgerendáva!, vagy vonóvassal lehet felvenni. A megfelelő vastagságú fal és a vasbeton koszorú kellő megtámasztást biztosít, a gerendákon átfűzött vonóvas pedig megakadályozza a szélső gerendák elmozdulását. A konzolos erkélyeket, függőfolyosókat eleinte acélgerendákra fektetett kőlemezekkel, később boltozattal, majd vasbetonból (csapadék-szigeteléssel kiegészített padlóburkolattal) építették. A könnyű válaszfalakat a födém teherelosztó rétegére építették, a nehezeket kiváltották, vagy átvezették a födémen. Az acélgerendás födémeknél a gerendák köze téglabetétes megoldással (5.11. ábra) is kitölthető (más elnevezés szerint Horesik födém, téglatálcás födém). Ez a födémtípus tulajdonképpen az előző felülbordás változat könnyített variációja. A könnyítés azt jelenti, hogy a lemezbe lapjára fektetett téglákat kell hézagosan elhelyezni, hogy a vasalás is beépíthető legyen. Így a téglák között vasbeton bordák alakulnak ki, amelyek a gerendákra terhelnek. A megoldás alsó oldali zsaluzatot igényeI, melyre először parketta elhelyezik a hálószerű vasalatot, amely a gerendákra támaszkodik. Utána következhet a téglák elhelyezése majd a betonozás. Mivel ez a megoldás sem eredményez sík felső felületet ezért a feltöltésre itt is szükség van. 5.11. Ábra: Téglatálcás födém 109

FÖDÉMSZERKEZETEK,


5. FEJEZET

Az acélgerendák közötti vasbeton lemezfödém úgy alakítható ki, hogya lemez vasalását az acélgerendákhoz kell kapcsoIni az együttdolgozás miatt, majd a zsaluzás után a kívánt vastagságú lemezt kell kibetonozni. Ezek a kialakítások a téglaboltozatnál egyszerűbb, gyorsabb készítésű megoldásokat adnak. Az acélgerendás vasbeton Jemezfödém lehet alulbordás és felülbordás kivitelű. Mindkét megoldás kellően merev, jól terhelhető födémszerkezetet eredményez. A felülbordás változatnál a gerenda alsó részéhez kapcsolódik a lemez (5.12. ábra). A födém alulról sík felületű, így lakóépületekben is alkalmazható. Az alsó felület zsaluzatát viszonylag egyszerűen meg lehet oldani. A korrózióvédelem miatt általában a gerendákat is körbeveszik betonnal. Az acélgerendákra fel lehet kötözni a zsaluzat deszkáit. Az alulbordás megoldásnál az acélgerenda felső részéhez kerül a vasbeton lemez (5.13. ábra). Ennél a típus nál a felső felület sík és nincs szükség feltöltésre, viszonylag egyszerű padlóburkolati rétegrend alakítható ki. A födém alsó részén viszont látni lehet a bordákat, melyeket csak vakolattartó szerkezetre felhordott mennyezet vakolattal lehet eltakarni. Ennek a típusnak hátránya az is, hogy az alsó felületen teljes zsaluzatot kell készíteni. Megjegyezzük, hogy a gerenda korrózió védelméről megfelelő vastagságú betontakarással gondoskodni kell. A felsorolt födémtípusokat a mai építőipari gyakorlatban már nem alkalmazzák, de az átalakítási munkáknál találkozhatunk velük, hiszen sok ilyen födémszerkezet épült.

vb. koszorú

vasalás

5.12. Ábra: Felü/bordás acé/gerendás födém

5.13. Ábra: A/u/bordás acé/gerendás födém

A korszerű megoldások közé sorolhatjuk az acél vázgerendákra (fiókgerendákra) fektetett, tűzi-horganyzott acél trapézlemezekből felbetonnal, illetve száraz, szerelé jellegű rétegfelépítéssel készülő födémeket. A trapézlemezeket egymáshoz szegecs- vagy csavarkötéssel, a gerendákhoz csavarokkal, csapokkal, stb. rögzítjük. A borda magasságának függvényében tulajdonképpen egy 110

3. FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,


alulbordás födém alakul ki, amelynek felső övébe a terhelés függvényében méretezett vasa.ást, acélhálót lehet elhelyezni. A bordákba hosszirányú acélbetéteket kell helyezni a teherbírás . övelésére. Az ilyen födémeket tűzvédő álmennyezettel kell kiegészíteni. 5.5. A VASBETON FÖDÉMEK

A vasbeton födémeket többféle szempont szerint lehet csoportosítani. Ez azért van, mert a sokféle szerkezeti kialakítás nehezen szorítható mindig valamilyen kategóriába. Alapvetően háromféle vasbeton anyagú födémtípust különböztetünk meg: monolit: tehát teljesen a helyszínen készül; • vasbeton gerendás födémek; födémpallók és zsaluzóelemes födémek. Mindegyik építési módnak vannak előnyei és hátrányai, ezért mindig az építészeti célnak és lehetőségeknek legjobban megfelelő megoldást kell választani. 5.5.1. MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK

A monolit födém eket az egyedi igényeknek, terheknek megfelelően statikus méretez i. A befoglaló geometriai méretek mellett a vasalás vonalvezetését, a betonacél és beton anyagminőségét is a tervező határozza meg. Kivitelezéséhez a zsaluzatok fejlődésével ma már általában variálható nagy táblás zsaluzatokat használnak, amelyekkel a zsaluzás viszonylag könnyen elkészíthető. A vasszerelés mindig helyszíni jellegű. A munkán a hegesztett hálók alkalmazása könnyíthet azzal, hogy kevesebb helyszíni kötözést kell végezni. A betonozás ma már az esetek többségében betonpumpával történik. Abetontechnológiai géplánc lehetővé teszi a gyors és nagymennyiségű betonozást. A monolit födémek áttöréseit előre meg kell tervezni és a vasalást, illetve a zsaluzatot ennek megfelelően kell kialakítani. A zártsorú foghíj beépítéseknél az egyedi méreteknél a monolit födém jól alkalmazható, a szabályos négyzet és téglalap mellett tetszőleges alakú térlefedéseket is lehet készíteni. A monolitikus födémek alábbi fajtái terjedtek el a hétköznapi gyakorlatban: sík lemezfödémek;

alulbordás födémek;

gombafödém;

kazettás födémek.

felülbordás födémek;

5.5.1.1. SÍK LEMEZFÖDÉMEK

Az alul-felül sík lemezfödémeket kisebb falközméretek esetében alkalmazzuk egy- és kétirányban teherhordó változatban. A födém a falakra, pillérekre vagy a gerendákra támaszkodhat. A támaszok száma szerint kéttámaszú és többtámaszú változatukat különböztetjük meg. Az alul-felül sík lemezfödémek anyagminőségeit a tervezés során kell megállapítani. A minimális szerkezeti vastagságok és beépített acélbetét-átmérők nagyságát a vasbeton szerkezetekre vonatkozó szabvány tartal111

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


mazza. Az alul-felül sík lemezfödémeket előregyártva is el lehet készíteni. Ilyen kíalakítéssal a panelos épületek födémszerkezete készült. Az egyirányban teherhordó lemezek (5.14. ábra) olyan térlefedésekre alkalmasak, ahol a hosszúsági- és a szélességi méretek jelentősen eltérnek egymástól. Ilyen esetekben a hosszabbik irányra merőlegesen kell elhelyezni a födém teherhordó fővasait. A fővasakra merőlegesen helyezkednek el a 5.14. Ábra: szerelévasak. Mintegy 20 cm vastagságú, folytatólagosan feltámaszkodó egyirányban teherviselő lemezzel max. 7,5 m fesztávolság hidalható át. Jelentős beton és acél felhasználást igényel, ezért nagy súlyú szerkezet. Harántfalás szerkezetű lakóépületeknél célszerű építeni.

Egyirányban

teherhordó födém

Kétirányban

teherhordó födém

A kétirányban teherhordó födérnek alaprajza általában négyzetes (5.15. ábra), és mind a két irányban fővasak helyezkednek el. Egyszerűsége míatt a vasalás és kivitelezés 5.15. Ábra: szempontjából a leggazdaságosabb födémszerkezet. Teherviselése kedvező, és a falközméret is II növelhető hagyományos vasalással 8,0 m-ig, feszített vasalással pedig 12,0 m-ig. Alátámasztása pillérekkel és rövidebb-hosszabb falszakaszokkal lehetséges.

1

5.5.1.2. MONOLIT GOMBAFÖDÉMEK

II

II

Pw·

.~

~

A gombafödém (5.16. ábra) abban különbözik a síklemeztől, hogy a támaszoknál a lemez vastagabb és/vagy az oszlop a csatlakozás nál kiszélesedik. A kiszélesedő, gomba rész a födém nyírási teherbírását növeli, azaz csökken az átszúródás veszélye. A síklemeznél így nagyobb terhek felvételére alkalmas, illetve nagyobb fesztávok hidalhatók át. Az oszlopok négyzetes, vagy ahhoz közeli elrendezése előnyös, ilyenkor kisebb beton-, illetve acélfelhasználás érhető el. 112

5.16. Ábra: Gombafödém

5. FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,


5.5.1.3. ALULBORDÁS MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK Az alulbordás (5.17. ábra) födérnek úgy alakulnak ki, hogya sík lemezfödémeken a födém síkja alatt erősítő bordákat alakítanak ki. A bordák természetesen erősítik a födém szerkezetét és nagyobb falközméret lefedését :eszik lehetővé (12,0-14,0 m). A bordák egymástól mért távolsága a méretezés függvényében 1,20-2,50 m lehet. A borda nyomott övéhez kapcsolódik a vasbeton lemez, ami statikai szempontból kedvező. Az alulbordás födémet elsősorban ipari és más egyéb létesítményeknél alkalmazzák. A bordákat 5.17. Ábra: Alulbordás vasbeton födém szükség esetén álmennyezettel lehet eltakarni. Az alulbordás kialakítás keresztmetszetéből jól láthatjuk, hogyamonolitikus födém elhelyezéséhez komoly zsaluzatot kell készíteni. A födémbe kerülő vasalás helyszíni munkával készül. Az alulbordás födérnek egy speciális változata a fiókgerendás födém, amelynél50-75 cm távolságra helyezkednek el egymástól a 15-40 cm magas és 10-20 cm széles "fiókok". A sűrű fiókgerendákra vékony, 6-8 cm vastag lemez készül. 5.5.1.4. FELÜLBORDÁS MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK A felülbordás (5.18. ábra) födémnél, a vasbeton sík lemezt erősítő bordák felül helyezkednek el. Ebből adódóan a födém alsó felülete teljesen sík. A felső oldalon, a bordák közötti rész kitöltésével lehet az egyenes felületet kialakítani. A lemez vasalása a gerenda alatt helyezkedik el, míg a gerendák vasait a födémbe kell bekötni. Az a jó megoldás, ha a koszorú alul és felül is legalább 3 cm-rel magasabb agerendánál.

5.18. Ábra: Felülbordás

vasbeton födém

113

FÖDÉMSZERKEZETEK,


5. FEJEZET

A felülbordás födém zsaluzásánál a bordák közötti részt ki kell rekeszteni, hogya beton ne töltse ki a teljes födémet. Ennek kialakítása többlet zsaluzó munkát igényel. A felülbordás födémek vasalasát a helyszínen szerelik össze. A padlóburkolat rétegrendje úgy alakul ki, hogy a födémre kerülő feltöltésre fapadló, vagy az aljzatbetonra hidegpadló kerül. 5.5.1.5. MONOLIT KAZETTÁS FÖDÉMEK A kazettás födém a terheket az egymást merőlegesen metsző sűrű bordarendszeren keresztül adja át az alátámasztó szerkezetnek. Célszerű négyzet alakú kazetták kialakítása a mező részeken. A feltámaszkodás környezetében tömör vasbeton lemezt kell építeni. A kazettás födémmel változatos mennyezetkialakítás érhető el. A kazettás részeket a sík zsalutáblához rögzített műanyag .sérnlí'vszerú zsaluzattai lehet egyszerűen kialakítani (5.19. ábra).

5.19. Ábra: Kazettás födém

5.5.2. VASBETON GERENDÁS FÖDÉMEK A vasbeton gerendás födérnek szerkezeti kialakítása hasonlít az acélgerendás födémekhez. A megfelelő távolságra elhelyezett födémgerendák közeinek kitöltésével alakul ki a födémszerkezet. A vasbeton gerendát üzemekben előre gyártják normál vagyelőfeszített vasalással. Először a normál vasalású gerendák gyártását kezdték meg, később terjedt el az előfeszített kialakítás. A normál vasalású gerendák jellegzetessége, hogy vasalásukat a hagyományos gerendákra jellemző elv szerint alakítják ki. A gerendávallefedhető falközméret típusonként változó, 20-40-60 cm-es méretlépcsőkben tervezhető meg. A gerenda keresztmetszete állandó, csak a vasalás változik a támaszközök függvényében. A normál vasalású födémgerendák a födém önsúlya és a hasznos terhelés miatt lehajlottak, természetesen a megengedett értéknél kisebb mértékben. Az előfeszített vasbeton gerendák gyártásához nagyszilárdságú betonacélt használnak, a betonacél szálakat a gyártás idejére megfeszítik és csak a beton kötési idejének lejárta után szüntetik meg a feszítő erőt. A feszítés hatására a gerenda enyhe ívben meghajlik. Beépítéskor a gerendákra terhelő béléselemek, valamint a padlóburkolat rétegrendje egyenesíti ki a födémgerendát, így a lehajlás elkerülhető. A vasbeton gerendás födémek külön csoportját képezik a kéregelemes (égetett agyag papucselemmel), illetve vasbeton talpas (mesterfödém) elnevezéssel forgalomba kerülő gerendák. Ezeknél az előregyártó üzemben a gerenda talprészét gyártják le, a hozzá kapcsolódó 114

=.FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETE~ERKÉLYEK,BOLTOZATOK

merev vasvázzal együtt. Ez a félig kész gerenda könnyen emelhető kézzel, a béléselemek elheyezése és a köztes részek kibetonozása, illetve a felbeton elkészülte után alakul ki a terhelhető 5clémszerkezet 5.5.2.1. NORMÁL VASALÁSÚ VASBETON GERENDÁS FÖDÉMEK A normál vasalású gerendák G, GM, F, FF és H betűjeizéssel kerültek forgalomba, meglehetősen magas (26, 29 cm-es) keresztmetszettel (5.20. ábra). A gerendákat 60-100 cm-re helyezték el egymás:ól. A gerendák közötti rész kitöltéséhez téglatálcás, . elyszíni- vagyelőregyártott vb. tálcás és béléstestes egoldásokat alkalmaztak.

G jel ü födémgerenda

A téglatálcás változatot az acélgerendás födémnél tanultakhoz hasonlóan építették meg. A falra he-

lyezett gerendákra alulról erősítették fel a deszkazsaluzatot, erre helyezték el a lapjára fektetett kisméretű téqlákat. A téglák közötti vasalással és kibetonozás- GM jelü födémgerenda H jel ü födémgerenda sal alakultak ki aztán a hossz- és a keresztirányú bor5.20. Ábra: Normál uasalású dák. Ennél a födémtípusnál is szükség volt a feltöltés födémgerendák elkészítésére. Az előregyártott tálcás födémszerkezet kitöltő elemeit előregyártó üzemben készítették el. A tálca alakú elemek méretének megfelelően kellett a födémgerendákat kiosztani. A beemelés kézi munkával történt úgy, hogy az elhelyezés előtt a gerendák vállrészét javított cementhabarccsal kenték ki. Ez biztosította a tálcaelemek egyenletes felfekvését A tálcás szerkezeti megoldást monolitikusan is el lehet készíteni, a téglatálcás megoldáshoz hasonlóan. A tálcás födémeknél a válaszfalakat gerendára (szükség esetén kettőzött gerendára) falazták. Amennyiben nem oda esett a válaszfal, úgy a gerendák közé erősítő vasbeton bordákat készítettek. Ugyanígy lehetett a 6 39 6 gerendára merőleges válaszfalaknál is eljárni. A béléstestes megoldásnál (5.21. ábra) a gerendák közé előregyártott beton béléselemeket helyeztek (a gerendák tengely távolsága 60 és 100 cm). Ez a szerkezeti megoldás ma is használatos mind a normál, mind az előfeszített födémgerendák esetében. A béléselemek felhasználása megkönnyítette a födémszerkezetet, meggyorsította kivitelezést és szükségtelenné tette a feltöltést (A könnyítés abból adódik, hogyabéléstestek üreges kíalakításúak és a födémet nem terheli a feltöltés.)

79

, 6,

{~ZOCID) ,3~O,5 \ ,

84 91

O 1f3l. '

5.21. Ábra: Béléstestek normál uasalású födémgerendákhoz 115

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


5.5.2.2. ELÓFESZÍTETT VASALÁSÚ VASBETON GERENDÁS FÖDÉMEK A feszített vasalású gerendák E, PPB betűjellel kerülnek forgalomba. A gerendák keresztmetszete kisebb a normál vasalásúakénál. Az E jelű gerendákat régóta használja az építőipar, elsősorban családi házak építéséhez. Az E 7 E jelű gerendák fejmagassága nem 6 cm, hanem 11 cm, a többi méretük egyezik a normál E gerendák méreteivel. Az E jelű gerendákhoz EB jelű béléselemeket kell alkalmazni. Az E jelű gerenda (5.22. ábra) 2,40 és 6,60 m közötti falközméretek lefedésére alkalmas 60 cm-es méretIépcsőkkel. A gerendák tengely távolsága a béléstestek méretétől függően 30, illetve 60 cm lehet. A béléstestek EB 60/19, EB 30/19 és EB 60/24 jelű elemek. A 19 cm magas elemek alkalmazása esetén normál rétegrendű és teherbírás ú födémet kapunk. A 24 cm magas béléselemmel a nagyobb keresztmetszetű kibetonozás miatt a födém teherbírása növelhető. A minimális felfekvés 4,80 m falközig 10 cm, e felett 12 cm.

E jelű feszített

e~~c:lEj> I(QDp vb.

gerenda

45

~31~

EB 60/19

67

,l3l2l .,

EB 60/24

42

45

41

,2,c3f

jelü födémbéléstest 376

67

411

.,KL3l,

jelü födémbéléstest

A födémeket a bemutatott béléstestekkel és kibe- 5.22. Ábra: E gerenda és béléstestek tonozással kell kialakítani. A feszített vasbetongerendákat a koszorúba be kell kötni. A megfelelő bekötés érdekében a gerendák és a béléstestek közötti kibetonozásba bekötővasakat kell helyezni (5.23. ábra). A födémre ható (pl. tetőszerkezetről átadódó) vízszintes erőhatások esetén abekötések teherbírását számítással kell igazolni. A födém teljes teherbírását csak a gerendák és béléstestek közötti kibetonozás és a koszorúbeton teljes megszilárdulása után éri el. A gerendák vésése tilos! A munkaközi terhek eloszlása, ha a terven külön előírás nincs, olyan legyen, hogyagerendákban 2 kN/m2 egyenletesen megoszló terhelésből származó igénybevételeknél nagyobbak ne ébredhessenek!

E gerenda

5.23. Ábra: Bekötőuasak

A gerendákat, ha azok falazatra vagy kiváltóra tákialakítása maszkodnak. a felfekvés teljes hosszában legalább Hf 50 me minőségű cementhabarcs terítésre kell fektetni. Elhelyezés után a gerendákat mo zgatni nem szabad. Ha elmozdításuk mégis szükséges, akkor a gerendákat új cementhabarcs terítésre kell ismét elhelyezni. 116

FÖDÉMSZERKEZETEK,

3. FEJEZET Ideiglenes

alátámasztás

(székállás) készítésétől


csak akkor lehet eltekinteni,

ha a falazat tégkell :Jetartani. Felfekvésük hosszméretében legfeljebb 2 cm méretcsökkentő hiba fogadható el. .-\ béléstestek elhelyezése után a közlekedő utakat és az anyagtároló helyeket a gerendákra :ámaszkodó pallókkal kelllefedni, hogy szállítás és munka közben a födémbéléstest esetleges :örése balesetet ne okozhasson. A gerendák és béléstestek közötti hornyokat a koszorúkkal egyidejűleg kell kibetonozní. Betonozás előtt a hornyokat ki kell tisztítani, a gerendák és béléstestek oldalait meg kell nedvesíteni. A hornyok kibetonozásához használható beton: mín. C12-16/KK minőségű legyen. Ha szükségessé válik a gerendák rövidebbre vágása, akkor ennek mértéke a gerenda végeitől mérve maximum 30-30 cm lehet (csak tervezői művezetés

tömör téglából készül, kellő szilárdságú, és építés közben építőanyaggal (pl: béléstestteI, .ával) nem terhelik meg. A gerendák tervezett osztástávolságát ·0,5 cm pontossággal

mellettl), Amennyiben a vasbeton koszorúnak a szokásos igénybevételen kívül egyéb hatásokat is fel kell venni (pl. nyíláskiváltás, erkélylemezből származó csavarás, szélnyomás vagy egyenlőtlen süllyedés esetén falmerevítés), a koszorú méreteket és avasbetétek mennyiségét számítással kell meghatározni, illetve ellenőrizni. Abetonacél minősége kengyeleknél 838.24, hosszbetétnél

860.50.

A frissen betonozott födémszakaszon a szilárdulási időtől függően 1-7 napig az anyagszállítás tilos! Ezután a közlekedő útvonalakra és munkahelyekre a friss beton védelmére pallóterítést kell rakni. A födémen válaszfalak építése a beton szilárdulási idejétől függően kezdhető el, ha elérte legalább a 8 N/mm2 kockaszilárdságot. Villástargoncával szállítani és rakodni nem ajánlott! A gerendák emelése egyenként két-két ponton a végektől 50-50 cm-re elhelyezett kétszer áthurkolt kötéllel végezhető. Az elemeket óvni kell a dinamikus igénybevételektől, azokat csúsztatni, dobálni és erős rázkódásnak kitenni nem szabad. Csak szilárd alapzatot képező sík felületen tárolható. A depóniát 1 m-nél magasabbra rakni tilos. Egy rakatba csak azonos méretű gerendák kerüljenek! Tárolásnál a sorok közé a gerendavégektőllegfeljebb 50 cm távolságra egy függőlegesbe eső faalátéteket kell elhelyezni.

~

./

vasbeton

koszorú

5.24. Abra: E gerendás födém koszorúkialaJcítása egymásra merőleges irányú gerendázásnál 117

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


A PPB födémrendszer (5.25. ábra) 15 és 17 cm magas, egymástól 60-70 cm fesztávra elhelyezett

gerendákból állítható öszsze. Az áthidalható fesztáv 2,40-7,80 m közötti, 60 cm-es lépcsővel. A gerendák felfekvése 10-15 cm, a hossz függvényében. Nagyobb teherbírási igény esetén a gerendák kettőzhetőek. A gerendákat építés közben ideiglenesen alá kell támasztani. A gerendaközök kitöltéséhez többféle bélés elem típus használható:

il1f ci}Jl, ;tAA~/ ~

..., , EP 155 jelü feszített födémgerenda 65

..., , EP 176 jelü feszített födémgerenda 36

t(LJD\ D ' l ' -
43 8 49

O 5, .2,1

"1

8L1-14.19 jel ü födémbéléstest 9 32

882-14.19 ielü fÖdémbélést~st

65

36

6 5,

~~]JO D'

" '

-
9

6

438 49

0,5, .2,1 ...,

882-14.21 jelü födémbéléstest 37

~n(Q~~ . ,i,5

'" ) 05

44 50

O 5•• 2,5

19, 21 cm magas nor-

1

mál beton béléselem; 19 cm magas könynyűbeton, vázkerámia vagy Fabeton béléselem; 15 és 17,5 cm magas pórusbeton béléselem.

Pbe-15-60(70) jelü födémbéléstest

A PPB födémszerkezet építéséhez csak sértetlen gerendák használhatók fel. A gerendák végeit cementhabarccsal kiegyenlített falazatra kell helyezni. Pórusbeton falazat esetén a koszorú típusa 4,8 m falközig 20+5 cm alábetonozás, azaz 25 cm magas, nagyobb fesztávoknál 22,5+7,5 cm alábetonozás, azaz 30 cm magas 5.25. Ábra: PPB gerenda és a legyen. Közvetlenül pórusbeton falrendszerhez illő béléstestek ra gerendát nem szabad ültetni. A gerendavégek szerkezetre való felfekvésén kívül a támasz közepén építés közbeni alátámasztás is szükséges, a terheléstől függően. Fém alátámasztás esetén teherelosztó gerendát, vagy pallót kell beékelni, az egyenletes teherátadás érdekében. Az alátámasztott födémek a betonozás befejezése után legkorábban a 14. napon zsaluzhatók ki. Amennyiben több szint I

118

FÖDÉMSZERKEZETEK,

3. FEJEZET


t'l:észül,az alsó alátámasztast a felette lévő szintek kizsaluzása előtt eltávolítani nem szabad. A béléstesteket csak az alátámasztás és a kiékeés elkészülte után lehet elhelyezni. A béléstesteket 11 gerendavégeket alátámasztó falaktól kiindulva, az egy födémmezőt alkotó gerendaközökben páruzamosan előrehaladva kell elhelyezni olymódon, hogya gerendák ne kapjanak féloldali terhet. A gerendatalpon való felfekvés legalább 1,5 cm legyen (5.23. ábra). A gerendavégeket koszorúba kell kötni, és 08-as kiegészítő acélbetétet kell elhelyezni a gerenda két oldalán a befogási nyomaték felvételére. Agerendába való bekötés hossza legalább 60 cm, a koszorúba bekötő kampó legalább 20 cm legyen. A födémszerkezet teherhordó része a helyszíni beton is, amely a béléstest és a gerenda közti részt tölti ki, valamint 4-5 cm vastag, a béléstestek fölött elhe5.26. Ábra: PPBfödém beépítése lyezkedő vasalt felbeton is. A vasalt felbeton a terhek elosztását, a födémszerkezet összefogását szolgálja. A lemez hálóvasalása mindkét irányban átfedéssel toldható. A lemez vasalását a koszorúba be kell nyújtani. A vasalás felett minimum 1,5 cm-es betontakarást kell biztosítani. A gerendák fejrésze és a béléstestek feletti lemezt egy időben kell betonozni, munkahézag nélkül. A helyszíni beton legalább C16 minőségű legyen. Betonozás előtt a béléstestek közeit meg kell tisztítani, valamint a teljes felületet elő kell nedvesíteni a jobb tapadás érdekében. A gerendákat emelőfül nélkül gyárt ják, ezért az emeléshez kétszer áthurkolt köteleket kell használni, a gerendavégektől 50 cm-re. A gerendákat csak szilárd talapzatot képező, sík területen szabad tárolni, a beépítésnek megfelelő helyzetben. Egymás fölött legfeljebb 6 sor lehet úgy, hogya gerenda végek alá egy tengelyre eső, a végektől 50 cm távolságban fa alátéteket kell helyezni. Az alátétfák legalább 5 cm magasak és 10 cm szélesek legyenek. A szállítás feltételei megegyeznek 5.5.2.3.

a tárolás feltételeivel.

FÉLIG KÉSZ PAPUCSELEMES,

VASBETON TALPAS FÖOÉMEK

Az előregyártott, beton vagy kerámiaelem kérgű vasalt beton gerendái beton vagy vékonyfalú, üreges kerámia béléstestek kerülnek.

közé

A túlemelt alátámasztásokon szárazon összerakott födém elemei helyszíni kibetonozással (hálós vasalású felbetonnal) nyerik el végleges formájukat. A félig kész gerendás födémeket csak kizárólag béléstestekkellehet alkalmazni. Égetett agyagból készült a Fert födém (5.27. ábra). A gerendákat általában előregyártva készítették el, de az építkezés helyszínén is össze lehetett állítani őket. A vázkerámia papucselemek közé helyezett merev vasalás kibetonozásával alakult ki a gerenda. A gerendákat 119

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


60 cm-es tengelytávolsággal le-

hetett kiosztani, a falközméret pedig 2,4 és 6,60 m között változott. Amennyiben a falköz nagyobb volt 4,0 m-nél, a főirányra merőlegesen 2,0 m-ként keresztbordát kellett beiktatni. A gerendák 4 cm-t fekszenek fel a falra és túlnyúló vasalatukkal - pótvasakkal megerősítve - kapcsolódnak a koszorúba. A tengely távolsághoz igazodó an a béléselemek is vázkerámiából készültek, így a födém alsó felülete egységes, könnyen vakolható volt. szönyegpadló 1 rtg. filcterítés 1 rtg. önterülö aljzatkiegyenlítö 0.5 cm szárazpadló 2,5 cm teherelosztó beton 5 cm PE fólia 1 rtg. lépésálló hangszigetelés 4 cm felbeton 4 cm FB 60(1 g vb béléstest 19 cm

00""

, '~

~~I

,~I

I

I

vb. koszorú

5.2Z Ábra: A Fert födém elemei, koszorú kialakítása egymásra merőleges irányokban

Egy korszerű építési rendszer kerámia papucselemes födéme előfeszített, 02,5 mm-es nagyszilárdságú feszítőszálakkal készü!. 25 cm-es méretlépcsőben 2,25-7,00 m közötti fesztávokon alkalmazható, kéttámaszú tartóként. A gerendafelfekvés min. 12 cm, a koszorúkapcsolatot az elhelyezés után felhajtott kengyelekbe fűzött potvasakkal kell megerősíteni. A gerendák alátámasztás nélkül egyáltalán nem terhelhetők. Az alátámasztás és a gerendák túlemelése után elhelyezhetőek a kerámia béléselemek, végül elkészül a legalább 4 cm-es felbeton. A gerendák tengely távolsága 45 vagy 60 cm lehet. (A födémmel később részletesebben is foglalkozunk.) A mesterfödém vasbeton anyagú mestergerendákból és a gerendákra támaszkodó béléstestekből áll, ahol a béléstestek között kialakult bordát egy ütemben az esetleges felbetonnal 120

.5. FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,ERKÉLYE~BOLTOZATOK

kell kibetonozni. Az ilyen kialakítású födém előregyártott gerendájának csak a húzott beonacéljait veszi körül beton. Erőtanilag együttdolgozó beton béléstestek esetén elegendő a gerendák és a béléstestek közötti rész kibetonozása, vázkerámia béléstest esetén felbetonra van szükség. Ilyenkor az alsó vakolandó felület nem egységes. A terhelés (támaszköz) nagyságának függvényében a rendszer különböző vastagságú és erősségű szerkezetet kínál. mesterfödém gerendák 100-920 cm között, 20 cm-es hosszméretlépcsővel készülnek. béléstest EB 60/19B, MB 60/25B, BB 2 és EB 60/19L jelű lehet. Mindkét födémmegoldás az építés ideje alatt ideiglenes alátámasztásokat igényel. A gerendák ugyanis ez idő alatt nem tudják viselni a béléselemek terhét. Az alátámasztások sűrűségét a tervező, vagy a felelős műszaki vezető határozza meg. A födémek csak a kibetonozás és a koszorú elkészülte után érik el végleges terhelhetőségüket. A papucselemes födémekhez pótvasak, hegesztett hálók és kiegészítő vasalások tartozhatnak, ezek beépítését a tervező írja elő. 5.5.2.4. A FESZÍTETT VASBETON GERENDÁS FÖDÉMEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK NÉHÁNY SZABÁLYA

fel beton

kettözött födémgerenda

A gerendás födémeknél a födémáttöréseket a béléselemek kihagyásával lehet a legegyszerűbben elkészíteni. A tálcás, feltöltéssel rendelkező szerkezeteknél a lemez folytonossága szakítható meg. A gerendákat megvésni és megfúrni, valamint daraboini nem szabad! Általános elv, hogy a gerendás födémeken a koncentrált terheket legegyszerűbben vasalt aljzatbetonnal lehet elosztani. A födémre kerülő válaszfalak alatt gerendakettőzést (5.28. ábra) kell készíteni, illetve a gerendára merőleges irányesetén teherelosztó hálós vasalást kell az aljzatbetonba betonozni. A gerendás födémek teherbírását sűrűbb gerendakiosztással lehet növeini. Egyes gerendatípusokhoz a gerendánál magasabb béléselem is kapható, ennek kibetonozásával tovább növelhető a terhelhetőség.

5.28. Ábra: Födémkialakítás válaszfal alatt

121

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


A gerendás födémek elkészítésénél kezőképpen járhatunk el:

a követ-

A koszorúba kötés módjától függően a gerendákat a falra, vagy az alátámasztó gerendázatra kell emelni. A beemelés kézi erővel, illetve daruval történhet. Megfelelő kiosztás esetén a gerenda közvetlen a koszorú mellé kerül. Amennyiben a geometria ezt nem adja ki, a béléselemet be lehet betonozni a koszorúba, illetve monolit lemezt lehet kialakítani (5.29. ábra). A kézi emeléshez ferde állványzatot kell építeni, ezen lehet a gerendákat a falra felhúzni kötelek segítségével. A gépi beemelésnél vigyázni kell arra, hogy a daru terhe ingaszerűen belendülhet, ami könnyen balesetet okozhat. A falon, vagy az állványzaton gerenda emelő kampókkal lehet mozgatni a gerendákat. A magassági szintet az állványzat pontos beállításával lehet megadni, a falra kerülő födémgerendáknál pedig a cementhabarcs kikenés adja meg a végleges magasságot.

38

A széthúzás nál mindig a béléselemek adják a gerendák közötti tengely távolság ot. Vigyázzunk arra, hogya gerendák mindkét szélén, valamint középen is be kell próbálni a béléselemeket! A gyártási pontatlanság miatt előfordulhat, hogya széleken könnyen behelyezhető a béléstest, középen viszont nem fér el. A födémelemek elhelyezése után készíthetjük el a koszorú vasalását, a födém pótva-

5.29. Ábra: Födém és koszorú kapcsolata

salásával együtt. A szükséges zsaluzási munkák után következhet a betonozás. A koszorúk és a födémelemek közötti betonozást egy ütemben végezzük! Az állványon készülő födémeknél ügyeljünk arra, hogya gerenda alatt a koszorúban a beton jól legyen tömörítve. Az építés közbeni munkafolyamatok miatti mozgások a frissen betonozott szerkezetek repedezéset idézhetik elő. 14 napos szilárdulás után azonban az alátámasztás már nem szükséges, addigra a födém együttdolgozóvá válik. 122

5.FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETE~ERKÉLYEK,BOLTOZATOK

5.5.3. KÖRÜREGES FÖDÉMPALLÓK A vasbeton gerendás födémek és a lemezszerűen kialakított födémek sajátos változatát képezik az üreges födémpallók (5.30. ábra). Az üregek alakja kör, nyújtott hatszög, stb. alakú lehet. Az üreges födémszerkesztés előnyei a na-

PK jelü

feszített

vb. födémpall6

el~)(1)CJ O [11 n

2.5.

(PJ Lg] LJ ~ OOO 11

2.5

gyobb fesztávok tartományában mutatkoznak S:1"}"" \ LI meg. A fesztávval növekvő lemezvastagság az . o~~~--~--------------------~ 'önsúly növekedését vonja maga után, ezt csök- -i t*525! 175 ! 175" 175" 17 5, 175,' 15.25{. kentik az üregek, ami gazdaságosabb szerke118 iPSN 36-40 jelű födémpalló zetet eredményez. Az elemek nagy méretei azonban a tervezést kötöttebbé teszik. A PK elemeket előfeszített vasalással gyártják, 2,40 és 6,60-as falközméretben 60 cmes méretlépcsőkkel. A födémelemek névleges szélessége 60 cm. (Korábban gyártottak PS jelű pallót is 120 cm szélességgel). A PSN födémpanel 19 cm magas, 120 cm névleges szélességű, feszített vasbeton elem. 2,40-6,60-as falköz lefedésére alkalmas, de egyedi méretben is gyártják. Gyámolítást nem igényel, a födémelemeket koszorúba betonozás után védeni kell acsapadékvíz bejutásától.

SD-27

jelü

födémpalló

5.30. Ábra: Néhány járatos födémpalló mérete

Az FF és Span-Oeck rendszerű födémek tetszőleges hosszal, különböző magassági méretekkel kerülnek gyártásra, 120 cm névleges szélességi mérettel. Elsősorban a nagyobb 7,00 m feletti fesztávoknál építhetjük be. A pórusbeton építőelemekhez tartozó DE jelű, 60 cm széles födém palló pórusbeton anyagú, vasalt, építés közbeni alátámasztás nélkül beépíthető palló. Az áthidalható fesz5.31. Ábra: Födémpalló beépítése táv 6,0 m. A nútféderesen kapcsolódó elemek együttdolgoznak (5.31. ábra), azonnal terhelhetők, apadlószerkezet rétegrendje azonnal kialakítható. Mivel a pórusbeton anyag könnyű, ezért nincsenek végigfutó körüregek. A rendszer jellegéből adódóan hőhídmentes kapcsolatok, könnyen vakolható alsó felületek jönnek létre. A méretekből adódóan a felsorolt elemeket csak daru segítségévellehet mozgatni. Használatuk akkor előnyös, ha a lefedésre kerülő helyiségek szélessége (és legtöbbször hosszúsá123

FÖDÉMSZERKEZETEK,


5. FEJEZET

ga is) a 60 cm többszöröse. Ilyen esetekben nincs szükség a monolitikus födémrészekre. A körüreges födémpallók közvetlenül a falra kerülnek, a falon kialakított koszorú csökkentett méretű (5.32. ábra). A födémelemek csak olyan tartószerkezetre fektethetők, amely teherbírása a födémterhek viselésére alkalmas, a szabványban előírt alakváltozási korlátok betartásával. A pallóvégi felfekvés ter-

5.32. Ábra: PK körüreges födémpallós

födém kialakítása

vezett mértéke - a gyártói előírás hiányában - min. L/100, de min. 10 cm. A pallók csak egyenletes felületre fektethetők. Ha a fogadó felület nem egyenletes, akkor azt az elhelyezés előtt ki kell egyenlíteni! A födémpallók felfektethetők 10 mm-es HF 30-me habarcsterítésre, vagy min. 5 mm vastagságú neoprén csíkra. A födém végleges együttdolgozását a kibetonozás adja meg, amely az illesztési hézagokat is kitölti. Üreges pallóknál egy műanyag dugóval lehet a beton befolyását megakadályozni. A vasbeton pallókkal többtámaszú födémszerkezet nem alakítható ki. A kisebb födémáttö-

réseket - a gyártóval való egyeztetés után - csak az üregeken keresztül lehet készíteni, a feszítő huzalok átvágása nem megengedett. Nagyobb áttörésekhez (pl. lépcső) a pallókiosztást előre meg kell tervezni. A födém alsó felülete a sablonban történő gyártás miatt teljesen sík, ezért a mennyezet nem igényel vakolást, csak glettelést, festést. 5.5.4. ZSALUZÓELEMES FÖDÉMEK Külön kell említést tennünk a zsaluzóelemes födémekről. Hazánkban a Trigon-H, a Profipanel és a Kéregelemes födémrendszere terjedt el. Ezek hasonlítanak egy kicsit a félig kész gerendás födémekhez, hiszen előregyártás mellett helyszíni munkára is igény van.

5.33. Ábra: Zsaluzóelemes födém

Kéregelemes födérnek (5.33. ábra) alatt olyan vasbeton födémeket értünk, ahol négyszög, vagy sáv alakú vasbeton kész elemek kerülnek felhasználásra. Ezek min. 5 cm vastag kéregelemek, amelyek statikai szempontból a szükséges vasalást, illetve a szerelési stabilitás növelését szolgáló ponthegesztett acélhálót tartalmazzák. 124

5. FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,


Az előregyártó üzemben tulajdonképpen a merev, vasalt vasbeton lemezt gyárt ják le. A zsaluzóelem falra emelésével létrejön a födém zsaluzata, amelyre aztán kiegészítő vasalássa I elvégezhető a betonozás. Így egy monolit vasbeton lemezt kapunk végeredményül. A legyártott lemez méreteit a statikai követelmények alapján, a szállítási és a beemelési lehetőségek szerint állapítják meg. Egyedi méretezhetősége miatt jól terhelhető. Az építési helyszínen alátámasztásokat kell készíteni, melyek távolsága a zsaluzó elem vastagságától, és az épülő födém anyagi tulajdonságaitól függ. A kéregpaneleket egyenletes felületre kell fektetni (min. 1 cm nagyszilárdságú habarcs) szorosan egymás mellé (5.34. ábra). Az elemeket mindkét végükön koszorúba kell kötni. Betonozás előtt elhelyezik az épületgépészeti és elektromos vezetékeket (5.35. ábra). Ezután az esetlegesen szenynyeződött, poros felületet meg kell tisztítani. A vasszerelés során az alsó fugavasakat, pótvasakat, nyírási vasalást, valamint a teljes felső vasalast helyezik el, a statikus terv szerint. A zsaluzóelemet locsolással nedvesíteni kell a jobb tapadás eléréséhez. A födérnek áttörését előre meg kell tervezni, utólagosan nem lehet kialakítani.

534. Ábra: Födémpalló beemelése

535. Ábra: Épületgépészeti uezetékek elhelyezése

A betonozás után a monolit födémeknél is tanult utókezelést kell biztosítani. A teljes szilárdulás után el lehet távolítani az alátámasztásokat. Az alsó födémfelület glettelhető, festhető, sík felülete miatt vakolat nem szükséges. A zsaluzóelemes födérnek előnye, hogy tetszőleges alaprajzi kialakítás lehetséges, és elmarad a födém teljes felületi zsaluzása, amivel időt takaríthatunk meg. A födémmezők többtámaszúsíthatók, illetve kétirányú teherviselés is kialakítható. Konzolos beépítéssel elkerülhető kiegészítő monolitikus szerkezetek építése. 5.6. A FÖDÉMKIOSZTÁS A szerkezeti rendszernek megfelelően a gazdaságosság szempontok figyelembevételével a födémgerendák/paIlók fázisában előre meghatározzuk, elkészítjük a födémtervet.

és a műszaki helyét a tervezés

125

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


Arra kell törekedni, hogya födém minél egyszerűbben, lehetőleg egész számú elemekkel, kiegészítő (pl. monolit) részek nélkül megépíthető legyen. A födémkiosztássallehet a gyártók ajánlásai, javasolt méretei alapján az adott épületre rendezni az elemeket. A födémgerendák kiosztását általában úgy kezdjük, hogya főfalra merőlegesen vagy párhuzamosan meghatározzuk a gerendák tengelyét (5.36. ábra), a pallók széleit. Az épület belső terében a födémáttörések és a lépcsőházak befolyásolják a födém kiosztást, hiszen gerendát, pallót megszakítani alátámasztás nélkül nem lehet. Meghatározó a födémre kerülő válaszfalak helyzete is, hiszen több típusnál gerendakettőzést, vagy vasalt aljzatot kell készíteni. A gépészeti szerelvények, lőzők béléstestes födémen

szel-

~

álta-

lában egyszerűen átvihetők egy elem elhagyásával. Üreges pallóknál az üregeknél kell az áttö-

i

~

'-'-'-'-'~'-'-'-'

rést kialakítani. A normál gerendaköznél kisebb tengelytávolság esetén a gerendák közé vagy kisebb modulméretű béléstestet, vagy monolit tálcát kell készíteni. A tálca feltöltését elkerülhetjük, ha az aljzatbeton alá lépés álló (terhelhető) műanyaghabot helyezünk.

.-;-._._.:2.!:._._._.

I

._.-L._.3db AD 15 --vb. áthidaló as.: +2,40

f

_'_';j';po/

ss.

'Q'"

tO

-

.- - -" 'F'-'o

._.

'-'0i

'-'-;-'",'"

If'

"Po:"':_._.:

l1

._._._._.tO

"

tO

I -----_._._._. ~--k3 ----------------

-

, 9db E 48 vb. gerenda 05.:+2,70

~ o

.-.

---_._._--

A lépcsőházaknál a gerendakiosztást általában monolit részekkel szakíthat juk meg. A zsaluzóelemes és a födémpallós födémeknél arra kell törekedni, hogy a térlefedéshez egész elemeket használjunk fel. A kémények átvezetéséhez a széthúzott födémelemek közé monolit lemezt kell készíteni.

~

'-',---'--'--'-'

~

tO

.

I .

~

5.36. Ábra: Födémterv részlete b.j

a.j

5.7 AZ ERKÉLYEK Az erkélyek lehetnek homlokzati sík elé ugró, épületsarkon kialakított, a homlokzat síkjától részben vagy teljesen hátrahúzott födémjellegű szerkezetek. 126

5.37. Ábra: Erkélyek lehetséges alaprajzi helyzete a./ homlokzati sík elé ugró b./ épületsarkon e./ homlokzat elé ugró, alátámasztott d./hátrahúzott

FÖDÉMSZERKEZETEK,ERKÉLYEK,BOLTOZATOK

5.FEJEZET

A statikai modell szerint ezek a tartók legalább egyik oldalukon be vannak fogva a falszerezetbe. Lehetséges olyan kialakítás is, amikor a falsík elé kinyúló erkélyt oszlopok, vagy egy falszerkezet támasztja alá (5.37. ábra). A kifordulásukat az ellentétes oldali leterheléssel, vagy lehorgonyzással lehet megakadalyozni. Az erkélyekhez kapcsolódó koszorúk azonban ennek ellenére sokszor csavaró igénybevételnek vannak kitéve. A lakóépületek homlokzati folyosója, a szobák előtti kilépők esetén léphet fel ilyen probléma. A szerkezeti megoldás •

szerint az erkélyeket a következőképpen

csoportosíthat

juk:

födémtől független erkélyek; födémmel

egybeépített

előregyártott

erkélyek;

erkélyek (ezzel a típussal később foglalkozunk).

A födémtől független erkélyek vagy külön kerülnek alátámasztásta (pl. földszintes épületnél a talajra, vagy külön falszerkezetre), vagy kinyúló gerendás megoldás készül (a födémgerendákkal nem egyező). Ekkor a gerendák kifordulása ellen megfelelő lehorgonyzást és gerendák közti kitöltést kell készíteni. Ez a megoldás acélgerenda, illetve felső oldali húzásra méretezett vasbeton gerenda alkalmazása esetén lehet előnyös. Mi elsősorban a födémmel egybeépített erkélyeket vizsgáljuk részletesen, hiszen a gyakorlatban ez fordul elő legtöbbször. A födémmel egybeépített erkélyek készülhetnek gerendás, vagy lemez szerű kialakítással. A gerendákkal egyező irányú kinyúlásnál (5.38. ábra) a födémgerenda a falra fekszik fel, az erkélylemez a koszorúval együtt készül. Minden esetben gondoskodunk kell az erők megfelelő lehorgonyzásáról. Ez a megoldás azért jó, mert a falközben lévő gerendaszakasz megfelelő állékonyságot biztosít. Az előregyártott vasbeton gerendák nincsenek ellátva felső oldali vasalással, ezért azokat konzolosan nem sza5.38. Ábra: Gerendákkal egyező bad beépíteni (a húzó igényirányú erkély kinyúlás bevételt nem tudják felvenni). Erre az igénybevételre esetleg az acélgerendás szerkezetek lehetnek megfelelőek. Vasbeton alkalmazása esetén egyedi méretezés alapján monolit szerkezeteket (födém és erkély) kell készíteni. A túlnyújtott acélgerendák közé régebben boltozat került, napjainkban olyan vasbeton lemezt célszerű készíteni, ami felveszi a felsőszáli húzó igénybevételeket. A teherviselő vasalást ilyen esetben felül kell elhelyezni. A monolit lemezek betonozásánál vigyázni kell arra, hogya 127

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


lemez felső oldali vasalása munka közben ne mozduljon el. A monolit lemezes megoldást gerendákkal lehet erősíteni. A kizsaluzás csak 28 nap után lehetséges. A gerendákra merőleges irányú kinyúlásnál (5.39. ábra) a gerendás födémmező csak egy részét készítjük előregyártott elemekből. A gerendákat úgy osztjuk ki, hogy az erkéllyel megegyező szélességű monolit rész maradjon ki. Ide egy vasbeton lemez tervezhető, amelynek másik oldalára elkészíthető az erkélylemez. A zsaluzóelemes födémek (kéregpanelek) esetében lehetséges konzolos kialakítás, erre azonban a gyártás/tervezés során gondolni kell. Az erkélylemez külön szerkezetként készül, előre elhelyezett és helyszíni vasalással kapcsolódik a födémhez (5.40. ábra). A monolit rész vasalását úgy kell kialakítani, hogya szerkezet a támasznál fellépő húzóerőket és nyíróerőket felvegye.

5.39. Ábra: Gerendákra merőleges irányú erkély kinyúlás

vb.erkélypanel

5.40. Ábra: Erkélykialakítás zsaluzóelemes födémnél

esetén is az erkélylemezek általában a födémszerkezetek folytatásaként készülnek. Ebben az esetben az állékonyságot a monolit kivitel, az előzőekhez hasonló vasalás, valamint az erkéllyel ellentétes oldali lehorgonyzás biztosítja. A hőtechnikai előírások teljesítésére a hőszigetelés nem hagyható el. Monolit

födémlemezek

Az erkélyek készítésénél a következő építészeti követelményeket érdemes betartani: Nagy hőigénybevételnek vannak kitéve, az ebből adódó méretváltozást tervezéskor figyelembe kell venni, lehetőleg el kell határol ni a teherhordó szerkezettől. Csatlakozásuk hőhidat jelenthet, ezt ki kell küszöbölni. Az erkélyek burkolatának felső szintje 5-8-10 cm-rel alacsonyabban legyen, mint a hozzájuk kapcsolódó helyiségek padlószint je. A burkolata időjárás- és fagyálló kell legyen. A csapadék elvezetése miatt az erkélyt 1,5-2%-os lejtéssel (kifele)kell kialakítani. Az erkélylemezre vízorrt kell készíteni, ami megakadályozza a víz végigfolyását a homlokzaton. • Az erkély külső oldalán biztonságosan rögzített korlátot kell készíteni.

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


5.8. PÁRKÁNYOK

A párkányok az épület homlokzatának csapadékvíz elleni védelmére készülő, általában konzolos szerkezetek. Az elsődleges védelem mellett esztétikai szerepet is betöltenek, díszítik az épületet. A koronázó vagy főpárkányok a tető sík homlokzat elé nyúló részéből, az ereszből alakultak ki. A főpárkányok mellett megkülönböztetünk (5.41. ábra): _SZemÖldÖkPárkány

• öv- vagy osztópárkányokat: amelyek a homlokzatsíkokat vízszintesen tagolják, elsősorban a szintenkénti padló, esetleg ablakkönyöklő magasságában; • szemöldökpárkányokat: amelyek a homlokzat elé ugró nyílásokat védik; lábazati párkányokat: ket védik;

[ -

~~~~~~~~..-

A párkányok a legtöbb esetben a homlokzat síkja elé nyúlnak, ezek a pozitív párkányok. Kivételes esetekben a homlokzattól hátrébb is állhatnak, ezek a negatív párkányok.

osztó-

vagy övpárkány

D[

lábazati része-

• belső párkányokat.

könyöklöpárkány

~~~~~~~~

-

·Iábazati párkány

5.41. Ábra: Párkányok típusai

A párkányok a következő anyagokból készülhetnek: • faragott kőből (5.42. ábra): főként idősebb épületeknél fordulr:ak elő, költségességük miatt ma már ritkán készül kő párkány. Ennek másik oka a nehéz elemek megfelelő rögzítése a többi szerkezethez. (Korábban lehorgonyzó vasakkal, befogással, leterheléssel, alátámasztó konzolokkal oldották meg ezt a problémát.) műkőből: főként a drága követ helyettesíthetjük műkővel. Általában nem tömör elem készül, hanem csak egy kis falvastagságú öntvény, amely könnyebb mozgathatóságot, egyszerűbb rögzítést biztosít. előregyártott elemekből (pl. pórusbeton): a pórusbeton rendszerhez tartozó párkányelemet beépítve a hőhíd megszűntethető.

5.42. Ábra: Faragott kő párkány

129

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


Hátránya, hogya forma előre meghatározott. téglából falazva (5.43. ábra): kisebb kiülésű párkány alakítható ki. A párkány keresztmetszetét régebben a faragott téglából rakott sorokkal durván követték, a végleges formát csúszósablonnal vakolással adták meg. Napjainkban a gyártók különböző profilkialakítású téglákat forgalmaznak amelyekkel egyszerűsödik a kivitelezés. A falazáshoz nagyszilárdságú Hf 30-cm habarcsot kell felhasználni, és a téglakötési szabályokat be kell tartani. A kiugró konzolos részen a lehető legkevesebb faragott téglát kell beépíteni.

fedél szerkezet

falazat

5.43. Ábra: Tégla párkány

uasbetonból: koszorúval egybekapcsolva épül. Nagyobb kiülésű párkányok a födémhez is kapcsolhatók, ekkor a kellő befogás miatt a nagyobb kiülés is biztosítható. • fedélszerkezet túlnyúló gerendázatából: napjainkban családi házak és középületek esetén is a leggyakrabban ez a megoldás készül, amennyiben az épületet magastető fedi. A tetőszerkezetek témakörnél részletesen is bemutat juk ezt a típust. Kivitelezéskor különös gondot kell fordítani a megfelelő vízorr kialakításra. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy a víz a párkányél mögé kerülhessen és végigfolyjon a homlokzaton. 5.9. A BOLTOZATOK

A boltozatok íves felületű térlefedő szerkezetek, melyek nem képesek hajlítás felvételére, keresztmetszetükben csak nyomó igénybevétel keletkezik. A boltozatok legjobban a boltövekhez hasonlítanak. A gyámszerkezetével szemben támasztott követelmények megegyeznek a boltöveknél tanultakkal. A gyámolító falak vastagságát mindig statikai számítással kell meghatározni. A lapos ívű boltozatoknál a vízszintes irányú erő jelentős nagyságú, ezért megfelelő leterhelésre, gyámpillérekre, vagy vonóvasak beépítésére van szükség. A boltozatok oldalnyomását a bontási munkáknál is figyelembe kell venni. Először a boltozatot kell elbontani és csak utána a leterhelő falazatot. A boltozatok előfordulnak továbbá föld alatti létesítményeknél, valamint az ipari kemencéknél és kohóknál. A boltozatok anyaga lehet kő, tégla, vasbeton és rabic. A kő anyagú boltozatokat általában föld alatti és vízilétesítményeknél alkalmazzák. A tégla egyértelműen a magasépítési szerkezeteknél fordul elő, a vasbetont mindkét esetben alkalmazhat ják. Arabicokat álboltöveknél, díszítése knél használják.

130

.5.FEJEZET

FÖDÉMSZERKEZETEK,


Keresztboltozatok

Kolostorboltozatok

Teknőboltozat és csehboltozat 5.44. Ábra: Boltozatok alakjai

A boltozatok alakját íves felületekből lehet származtatni (5.44. ábra). Hengerfelületből származik a dongaboltozat, a keresztboltozat, a kolostor- és teknőboltozat. Gömb- és forgásfelületekből származik a kupolaboltozat és a cseh- és csehsüvegboltozat. A legegyszerűbb boltozat a dongaboltozat, mivel ez a boltöv falazatának megnyújtásával hozható létre. Ennél a szerkezetnél is van záradék, külső és belső felület, boltváll és gyámfal (5,45. ábra). a boltozat

hátoldala

a boltozat tengelyvonala

,/

boltozati

,, ,,

I I

----_...i.

I

a boltozat

_

kezdövo~;~~-

5.45. Ábra: Boltozat részei 131

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


A dongaboltozatot egy meghajlított falazathoz hasonlíthat juk. A boltozatnál az elemekről elemekre átadódó erő a záradéktól a boltvállak felé egyre jobban nő. A lapos ívű, 2,5-3,0 m-nél nem nagyobb nyílásközökre készített dongaboltozatot poroszsüveg boltozatnak nevezzük. A poroszsüveg boltozat elnevezést az acélgerendás födémeknél már használtuk, ahol a boltozat a gerendákra támaszkodott. A keresztboltozat tulajdonképpen két azonos homlokívű dongaboltozat áthatása. Általában négyzetes alaprajznál fordul elő, de alkalmazható bármilyen sokszög alaprajznál is. A kolostorboltozat négy vaknegyedből alkot zárt, körben alátámasztást igénylő felületet. A teknőboltozat téglalap alaprajzra készülő olyan dongaboltozat, amelyet két vaknegyed zár le. Kupolaboltozat kör, vagy ellipszis alaprajz fölé készülő, gömb, ellipszoid, vagy paraboloid alakú térlefedés. Csehboltozat a kupolaboltozat körébe szerkesztett négyszög alaprajz fölé készül, vagyis a négyszögön kívül eső részeket eltávolítjuk. A esehsüveg boltozatnál a négyszög alaprajz csúcsai az alapkörön belül fekszenek. 5.9.1. A BOLTOZATOK FALAZÁSA A dongaboltozat falazatát egyenlő vastagságúra készítjük. Nagyobb nyílásköznél a boltozat falvastagsága a felső részen vékonyabb, a boltvállaknál pedig egyre vastagabb lehet. Ilyenkor a vékonyabb részeken erősítő íveket kell beépíteni. Átlagos terhelésű és különböző nyílásközű dongaboltozatoknál a 5.1. táblázat szerint lehet megállapítani a falvastagságot. 5.1. TÁBLÁZAT

Falköz (m)

Téglaméret a záradéknál

Téglaméret a vállnál

Falköz (m)



<3

1/2

1/2

5-6

1

1

3-4

1/2

1

6-8

1

1

4-5

1/2

1

Dongaboltozatnál a 4 m-nél nagyobb falköz esetén a boltozatot 1 tégla vastag és 1 tégla széles erősítő boltövvel meg kell erősíteni. A dongaboltozatokat a falazatokhoz, boltövekhez hasonlóan kell falazni. A fekvő hézagok sugár irányúak és a boltozat vízszintes tengelyében metsződnek. A hézagok nem párhuzamosak, hanem kifelé nyílnak. A falazáshoz mintadeszkázat alkalmazása szükséges. A falazást két oldalról végezzük és ügyeljünk arra, hogyavállaknál ne keletkezzen egyoldalú nyomás. A helyes vállkialakításhoz a gyámfal tégláit vízszintes irányban ki kell ugratni. A vállat a gyámfal építésekor kell kialakítani. A falazáshoz legalább Hf 10 me minőségű habarcsot használjunk. A poroszsüveg boltozat falazásához három módszer terjedt el: Az első hasonlít a dongaboltozat falazási módjához, csak az ív kisebb. Ez a készítési mód teljes alátámasztást, vagyis teljes felületű mintadeszkázatot igényel.

132

FÖDÉMSZERKEZETEK,

5. FEJEZET


•

A második módszer alkalmazásánál a téglasorok átlósak és minden téglasor önálló boltövként működik. A boltöv téglái a gyámfalakra és a másik oldali téglaívekre támaszkodnak. A negyedekre felosztható elrendezésből látszik, hogya szomszédos negyedek fűrészfog szerűen csatlakoznak egymáshoz.

•

A leggyakoribb gyűrűs falazásnál a téglákat élére állítva és egy kicsit megdöntve falazzák. A kialakuló boltöv sorok önállóan vesznek részt az erőjátékban. A boltozat falazásánál olyan mintaívre van szükség, ami egy-egy sor falazása után továbbhúzható. A falazast mindig a boltozat két végén, egyszerre kell elkezdeni. A középen kimaradó íves részt a boltozat tengelyével párhuzamos gyűrűkkel kell kifalazni.

A kupolaboltozat téglasorai vízszintes gyűrűket alkotnak. A gyűrűk átmérője felfelé egyre kisebb lesz, aminek következtében a hézagok egyre meredekebbé válnak. A kupolaboltozatban a gyűrűket mindig egy lefelé irányuló éknek tekinthetjük. Ezek az ékek lefelé támaszkodnak és így nem tudnak elmozdulni. Kisebb kupola falazásánál nincs szükség mintaállványra. A tér középpontjában felállított állványra egy mozgatható lécet kell erősíteni, amely egyenlő hosszúságú a kupola gömbsugarával. A léc mozgatásával mindig megtartható a gömbfelület. Nagyobb kupola falazásához mozgatható

ívet kell használni.

A falazasi munkát bármikor meqszakíthatjuk, mert az ékszerű egymásra támaszkodás egyensúlyban tartja a kupolát. A kupola falazatok héjvastagságát a 5.2. táblázat mutatja be. 5.2. TÁBLÁZAT

Falköz (m)



4

1/2

1/2

4-6

1

1

6-8

1

1 1/2

8-10

1

2

A csehboltozatot átlós falazással építjük meg. Ebből adódóan a boltozat nyomása a sarkokra, vagy sarokpillérekre adódik át. A falazást a sarkokon kell elkezdeni. A kisebb csehboltozatokat mintaív nélkül falazzák. A nagyobb Ívekhez mintaív keretet, de nem teljesen bedeszkázott alátámasztast alkalmaznak. A záradékpontban találkozó mlntaíveket oszloppal támasztják alá. A csehboltozat héjvastagsága 5 m-es falközig 1/2 tégla, 5-7 m-es falköz esetén a záradéknál 1/2, a vállnál 1 tégla. Hosszúkás alaprajznál átlós irányban a sarkok felé vastagÍtani kell a bolthéjat. Nagy támaszköz esetén a sarkokban leterhelő hátfalazatot kell építeni. 5.9.2. MONOLIT BOLTOZATOK A boltozatok cementrabic

anyaga is.

a hagyományos

tégla mellett

lehet vasbeton,

illetve

133

FÖDÉfvlSZERKEZETEK,


5. FEJEZET

A vasbeton boltozatok lehetnek egy-, vagy kétirányban bordás kialakításúak, és készülhetnek bordák nélkül is. A borda nélküli kialakítást héjszerkezetnek nevezzük, ezek vastagsága 6-8-10 cm. A boltozat alakja akkor igazán megfelelő, ha a egyik keresztmetszetben sem ébred húzóerő, és nincs szükség vasalásta. Továbbá az alaki szem5.46. Ábra: Rabic boltozat, vakolásra előkészített váza pontokat is figyelembe véve azok a kedvező kialakítások, amelyek zsaluzásához egyenes deszkákat lehet felhasználni. A bonyolultabb luzásához levegővel felfújható egyedi gumizsaluzatok alkalmazhatók.

ívek zsa-

Az álboltozatokat csak térelhatárolásra használják. Az álboltozatot rabicból készíthetik el, a falakra és a födémekre felfüggesztve. A szerkezeti vázat egységes hálóosztással betonacélból készítik el. Erre kerülhet aztán arabicháló (5.46. ábra) és a vakolatszerű héjszerkezet. Az ábrán egy speciális Stausz hálót látunk, ennek alapanyaga égetett kerámia. A kisméretű kereszt alakú elemeket fémháló fogja össze.A rab ic vastagsága általában 3-7 cm. A tartó vázszerkezet elkészítéséhez míntaívet lehet használni.

134

s, KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ FELADATO K A FÖDÉMSZERKEZETEK, ERKÉLYEK, BOLTOZATOK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Egészítse ki amondatot! A boltozatok és födémszerkezetek vízszintes

és

szerkezetek, amelyek feladata a terek

.

az egymás fölötti szintek

2.

Sorolja fel a födémekkel szemben támasztott alapvető követelményeket! a./ b./ c./ e./

.

d./

.

f./

.

3. Milyen szerkezetek a síkfödémek? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

4. Ismertesse a síkfödémek típusait anyaga, elkészítés módja és szerkezete szerint! Anyaguk szerint

·.····················································

..............................................................................................................................................

Elkészítés módja szerint: ................................................................................

. .

,

Szerkezetileg megkülönböztetünk:

.

..............................................................................................................................................

5. Ismertesse a fafödémek előnyeit és hátrányait! Előnyei:

.

..............................................................................................................................................

Hátrányait:

.

..............................................................................................................................................

6. Sorolja fel milyen fafödémeket ismer! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ...........................................................................................................................

A

.

135


7. Melyik fafödémet látja az alábbi ábrán? Írja az ábra alá a fafödém helyes megnevezését! A berajzolt vék0!1Yvonalakhoz írja fel a födém fő részeit és ismertesse a födém fő jellemzőit!

8. A mai építőipari gyakorlatban a fafödémek gerendáit vasbeton koszorú hoz rögzítik. Írja le röviden a helyes szerkezetkialakítást! .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

9. Milyen megoldásokkal készíthetők el a korszerű fafödémek gerendái közötti mezők? a./

.

b./

.

c./

.

10. Sorolja fel, hogy milyen esetekben kerül sor acélgerendás födémek alkalmazására! a./

b./

.

c.1

d./

.

e./

.

11. Ismertesse az acélgerendás födémek előnyeit és hátrányait! Előnyös tulajdonságok:

.

..............................................................................................................................................

Hátrányos tulajdonság:

.

..............................................................................................................................................

12. Milyen típusú acélgerendás födémeket ismer? a./ c./ 136

b./

.

d./

.


13. Nevezze meg, és hasonlítsa öszsze az ábrákon látható aeélgerendás födémeket! A födém megnevezés ét írja az ábra alá, és a berajzolt vékony vonalakra írja fel a födém fő részeit. Ezután végezze el a két födémtípus összehasonlítását!

14. Sorolja fel, hogy milyen vasbeton anyagú födémtípusokat ismer? a.1

.

b./

.

e./

.

15. Egészítse ki az alábbi mondatokat! A monolit födémeket az

igényeknek,

megfelelően

............................................méretezi. A tervező határozza meg a: a./ . b./ e./

.

.

16. Ismertesse a monolit vasbeton födémekre vonatkozó, általános kivitelezési eljárásokat!

137


17. Az alábbiakban öt monolit födémtípust soroltunk fel. Írja a kipontozott részre a különböző típusú födémek előnyeit és alkalmazásának területeit! a./ alul felül sík lemez födémek: . .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

b./ monolit gombafödém:

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

c.1 alulbordás födém:

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

d./ felülbordás födém:

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

e./ monolit kazettás födém:

.

..............................................................................................................................................

..........................;;:~

.

18. A vasbeton gerendás födémeknél a normál és az előfeszített vasalási mód terjedt el. Hogyan jellemezhetjük a két eltérő vasalással rendelkező gerendákat? A normál vasalású gerendák . .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

Az előfeszített vasalású gerendák

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

19. Az alábbiakban felsoroljuk a béléstestes födém elkészítésének műveleteit. Rakja helyes sorrendbe az alábbi műveleteket! a./ béléselemek elhelyezése e./ a gerendák beemelése e./ gerendavállak kikenése Helyes sorrend:

b./ a gerendák beállítása d./ a falegyen lekenése f./

födém és béléselemek közti rész kibetonozása .

20. A következő oldali két ábrán az előfeszített E gerenda koszorúba való bekötését látja szélső, illetve közbülső főfal esetén. A megfelelő bekötés érdekében a gerendák és a béléstestek közötti kibetonozásba bekötővasakat kell elhelyezni. Rajzolja be vastag vonallal az ábrákba ezeket a vasakat, és írja a vékony vonal mellé a helyes rneqnevezéseketl 138


I

Ir-

Ir-

I

í

7

\..

I

I

l

í \..

21. Az előfeszített gerendás födémek legfőbb jellegzetessége, hogya gerendák a legyártás után enyhén íveltek. Mi történik a béléselemek elhelyezése után? Miért előnyös az előfeszített gerendáknak ez a tulajdonsága? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

22.

Egészítse ki a gerendás födémek építésével kapcsolatos hiányos mondatokat! A gerendás födémek terhelhetősége a gerendák oldható meg. A gerendás födémekre a válaszfalakat csak vasalással megerősített . vagy lehet elhelyezni. A födérnek áttörésénél ügyelni kell arra, hogya ...............................................keresztmetszete ne sérüljön meg. Az állványon készült födémeknél ügyeljünk arra, hogya beton a gerendák alatt kellően legyen.

23.

Ismertesse az előfeszített PPB födémrendszer elemeit, jellemzölt és a födém építésére

vonatkozó kivitelezési előírásokat! a./ a födémrendszer elemei:

"

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

b./ a födémrendszer jellemzői:

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

c./ a födémrendszer kivitelezése:

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

139

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 5. FEJEZET HEZ

24.

Melyik födém részletrajzát látja az ábrán? Írja le a födém kivitelezésére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat!

25.

Hogyan jellemezné az alábbi födémtípusokat? a./ Korszerű kerámia papucselemes födém: .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

b./ Mesterfödém:

..............................................................................................................................................

26. Hogyan lehet elkészíteni a födémáttöréseket a különböző típusú födémeknél? a./ Béléstestes födémek:

.

b./ Vasbeton tálcás födémek:

.

c/ Monolit lemez födémek:

.

27. Hogyan kell eljárni, a feszített gerendás födémre kerülő válaszfal esetén? a./

.

b./

.

140


28.

Ismertesse az üreges födémszerkezetek előnyeit és hátrányos tulajdonságát! Előnyös tulajdonságok:

.

Hátránya:

.

29.

Ismertesse az alábbiakban felsorolt födémtípusok legjellemzőbb tulajdonságait! a./ PK födémpallós födémek:

.

b./ PSN födémpaneles födémek:

.

e./ FF és Span-Deek rendszerű födémek:

.

d./ DE födémpallójú födémek:

.

30. Mit értünk a kéregelemes födémek fogalma alatt?

Sorolja fel a hazánkban elterjedt kéregelemes födémek típusait!

31. Milyen szempontok figyelembevételével készül el egy födémterv?

32.

Mik a födémekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények?

141

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 5. FEJEZET HEZ

33.

Az erkélyek a fal síkjától előreálló födém jellegű szerkezetek.

zik az erkélye k koszorújánál,

Milyen igénybevétel keletke-

valamint az erkélylemez felső felületén?

Az erkély koszorújánál:

.

Az erkélylemez felső felületén: Hogyan esoportosíthatjuk

.

az erkélye ket szerkezeti megoldásuk

Milyen fontos szerkezetkialakítási

szempontokat

34.

Milyen szerkezeteket

35.

Sorolja fel, hogy milyen anyagokból

kell betartani

nevezünk párkánynak?

szerint? az erkélyeknél?

Sorolja fel a párkányok típusait!

készülhetnek

a párkányok!

a./

b./

.

e./ e./

d./

.

f./

.

36.

Milyen szerkezetek a boltozatok?

37.

Vázoljon példákat,

38.

Ismertesse

142

hogy milyen boltozat alakokat ismer és nevezze meg ezeket!

a boltozatok

falazásának

legfontosabb

lépéseit!

6.LÉPCSOSZERKEZETEK A lépcső a szintkülönbségek leküzdésére szolgáló szerkezet. Szintkülönbségről beszélhetünk az épületek különböző szintjei, a bejárat és a földszinti lakótér, valamint lejtős terepen az eltérő magasságú szintek között.

A lépcsőket célszerű az épület központi részén elhelyezni, hiszen a közlekedés szempontjából gyakran szükség van a használatukra. A tervezésnél úgy kell kialakítani az alaprajzot, hogy a lépcső mindenhonnan könnyen megközelíthető legyen.

•IIII

A lépcsőkkel kapcsolatban a következő szerkezeti részeket (6.1. ábra) különböztetjük meg:

II II

A lépcsőház a lépcsőkarokat és

pihenőket magába foglaló tér. A lépcsőfokon történik a köz-

lekedés, a belépési szélességen (sz) fér 'el a lábunk, a fellépési magasság (rn) teszi lehetővé a szintkülönbség leküzdését. Induló

és érkező

lépcsőfok

(belépő és kilépő fok), amelyről indul, és ahová érkezik a lépcsőkar. •

1, emelet 2, 3, 4, 5, 6. 7, 8, g, 10, 11, 12, 13, 14,

magasság

födémvastagság pihenö vastagság lépcsölemez vastagság lépcsökarhassz belépési szélesség fellépési magasság lépcsökorlát járóvanal pihenö szélesség pihenö hosszúság induló lépcsöfok érkezö lépcsöfok karszélesség

II. 'II.'

3

'II.

•• ••9\ •• k+-

'rII,l========2ij

I

\ /

,r

11

a korlátoktól független, vízszintes lépcsőfok felület falon kívüli hossza.

II

o

II

g 10

A karszélesség

Szintmagasság/emelet

14

II _'o

't

A lépcsőkar a pihenők közötti

lépcsőfokok egymás fölé sorolásával alakul ki. •

I

'''-=-+-1 ~"ib"'.;?<..

,

5

6.1. Ábra: Lépcsőkkel kapcsolatos elnevezések

magasság az építmény egymás feletti szintjeinek padozati járó-

vonalai közötti függőleges méret. A pihenők a lépcsőkarok között helyezkednek el. Megkülönböztetünk induló és érkező

pihenőket. Méretük nem lehet kisebb a kapcsolt lépcsőkar széles ség énél. A járóvonal a lépcsőfokok tengelyében elhelyezkedő képzeletbeli egyenes. Az orsótér a lépcsőkarok közötti légtér. Az orsófal a lépcsőkart és a pihenőt az orsótér felől határoló falszerkezet, amely alátá-

masztásra és térlehatárolásra is szolgálhat. Űrszelvény a lépcsőn való akadálymentes közlekedést biztosító lépcsőszélesség és szabad belmagasság. Egy személy közlekedéséhez 60x200 cm szabad űrszelvény szükséges. •

A korlát/fogódzó a lépcsőkarok/pihenők lehatárolására és a biztonságos közlekedés biz-

tosítására szolgáló derékmagasságú szerkezet. 143

6.FEJEZET

LÉPCSÓSZERKEZETEK Minden lépcsőt és pihenőt, amely szint je 80 cm-rel magasabban van a csatlakozó szintnél, legalább 1,00 m magas, kiesést gátló korláttal kell felszerelni. A korlát nyílásszélessége max. 12 cm lehet. A lépcsőket alaprajzi (6.2. ábra) elrendezés szerint a következőképpen csoportosíthat juk. egyenes karú lépcsők: a lépcső tengelye egyenes, a lépcsőfokok élei párhuzamosak. íves karú lépcsők: a lépcső tengelye valamilyen ívet ír le, a lépcsőfokok élei nem párhuzamosak. vegyes karú lépcsők: a lépcsőkar tengelye egyenes és íves is lehet. A lépcsőfokok élei csak az egyenes tengelynél párhuzamosak. A fenti alaprajzi elrendeződéshez kapcsolódik a lépcső karok száma szerinti csoportosítás, miszerint megkülönböztetünk egykarú, kétkarú és háromkarú lépcsőket. A karok száma bizonyos mértékben az épületek rendeltetésétől függ. A lépcsőkarokat a pihenők választják el egymástól. Azegykarú lépcsők általában kisebb szintkülönbségeknél fordulnak elő. Az előlépcsők, a félemeletek közötti lépcsők lehetnek ilyen kialakításúak. Kétkarú lépcsőt általában a többszintes lakóépületeknél építenek. A két kar célszerűen helyezhető el egymás mellett, vagy egymás után. A lépcsőkarok ilyen módon történő elrendezése helytakarékos megoldást eredményez. A kettőnél többkarú lépcsőket általában középületeknél alkalmazzák. Ezeket a lépcsőket a nagy forgalom miatt kényelmesre tervezik, ezért a helyigényük igen nagy. A lépcsőkarok íves kialakítása forgalmi szempontból nem kényelmes, csak nagy lépcsőszélesség esetén. 144

1111111111

\ II

\ 111;1

Egykarú egyenes lépcsö

I1111

1111II11

~

Egykarú egyenes, íves érkezés ü lépcsö

\ Ili

Egykarú egyenes lépcsö pihenövei

Csigalépcsö

L Kétkarú saroklépcsö

ml II

Kétkarú félfordulós lépcsö

-

húzott

Kétkarú fokú lépcsö

Egykarú lépcsö tört indulóssal és érkezéssel Hóromkarú, visszafordulós

közép lépcsö

Hóromkarú lépcsö hóromnegyed fordulós orsótérrel

Középsö tovóbbvezetésü hóromkarú lépcsö

C:::r:J I

~I

Z alakú

kétkarú

I I

lépcsö Patkó

alakú

6.2. Ábra: Különböző alaprajzi elrendezésű lépcsők

lépcsö

LÉPCSÖSZERKEZETEK

6.FEJEZET A 6.3. ábra a meredekség függvényében mutatja be a lépcsőtípusokat. A meredekség fokokban, illetve a lépcsőfok jellemző magassági és belépési méretének arányával van megadva. 6.1. A LÉPCSŐK MÉRETEI A lépcsők megismerésének következő szakaszában a méretekrőllesz szó. A lépcső méreteinek meghatározása tervezői feladat. A tervezés csak az ide vonatkozó előírások alapján végezhető el. Ezek a minimális méreteket határozzák meg és olyan ajánlásokat tartalmaznak melyek betartása kötelező. Ajól használható lépcső elkészítéséhez következőket kell figyelembe venni:

6.3. Ábra: A lépcsők meredeksége sz

A lépcsőfokok magassága (m) 15 és 17 cm között kényelmes, 17 és 19 cm között általános, 20 cm-ig általában elfogadható. A lépcsőfok szélessége (sz) 28 és 30 cm között kényelmes, 26 és 28 cm között elfogadható 24 és 26 cm között szükség esetéri alkalmazható. • A 15 cm-nél kisebb magasságnakés a 30 cm-nél nagyobb szélességnek már nincs értelme, a 19 cm feletti magasság és a 26 cm-nél keskenyebb szélesség esetén a lépcső már nehezen járható.

I.

1

sz

!.

1

A fokmagasság és a fokszélesség kedvező (6.4. ábra) arányát a 2m + sz = 60 - 64 cm képlet segítségével határozhatjuk meg. A képletben a szintkülönbségből számított magasságot kell behelyettesíteni, amiből a szélesség adódik. Az egy lépcsőkarra eső fokok száma minimum 3, maximum 15, kivételes esetben 20 lehet. A 20 lépcsőfokból álló lépcsőkar már nehezen, kényelmetlenül használható. Az egyenes és tört karú lépcsők eset én is minden 10-14. fok után lakáson belül minden 15-20. fok után közbenső pihenőt . kell beiktatni. Akadálymentes használatra szolgáló építményben a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.

SZ

!.

1

6.4. Ábra: A belépő és fellépő értelmezése 145

6.FEJEZET

LÉPCSOSZERKEZETFK

a) b)

e) d) e)

A lépcsőkar szélessége a közlekedés szempontjából fontos méret. Megállapításánál figyelembe kell venni, nogy egy személy kényelmes közlekedéséhez általában 60 cm-re van szükség. Lakóépületekben a szokásos szélesség 1,20 - 1,30 m, középületekben 1,50; 1,80; 2,40 m. A szélesség azonban nem lehet kevesebb: időszakos használatú lépcső esetén 0,6 m-nél, egy lakáson vagy üdülőegységen belüli lépcső esetén 0,80 m-nél, tömegtartózkodásra szolgáló építményben 1,65 m-nél, egyéb építményekben 1,10 m-nél, akadálymentes használathoz 1,20 m-nél. Az egymás feletti karok és pihenők közötti távolság minimum 2,20 m. Irányváltoztatás nélküli karok közé eső pihenő járásirányú mérete n . 63 + sz, ahol n egész szám. A pihenők szélességi mérete minimum a karszélesség nagyságával megegyező legyen, de kedvező, ha ehhez a mérethez még 20 cm-t hozzáadunk (6.5. ábra). A lépcső megadott méreteivel a közlekedés mellett a különböző tárgyak szállítása is biztosítható.

t II

I I~

------I ............ I

-"

6.5. Ábra: Píhenőkjavasolt mérete

6.2, A LÉPCSÖSZÁMÍTÁS MENETE A fenti előírások figyelembevételével a számítás a következőképpen történhet. Először meg kell állapítanunk a kiindulási adatokat. Szükségünk van a leküzdendő szintkülönbség nagyságára, a lépcső elrendezése szerint a karok számára, a karszélességre és a fellépési magasságra. A felsorolt adatok ismeretében a következő számítási lépéseket kell elvégezni: 1. A fellépések számát megkapjuk, ha az emeletmagasságot elosztjuk a fellépési magassággal. Az osztás eredményét kerekíteni kell, mert a fellépések száma -csak egész szám lehet. 2. A valódi fellépési magasságot úgy kapjuk meg, hogy az emeletmagasságot elosztjuk az előzőekben felkerekített fellépések számával. 3. A következő lépésben a lépcsőfok szélességi méretét számoljuk ki úgy, hogy a 2m + sz = 60 - 64 cm képletbe behelyettesít jük a valódi fellépési magasságot. Így a képlet segítségével meghatározhatjuk a lépcsőfok szélességi méretét. 146

LÉPCSÖSZERKEZETEK

6.FEJEZET

4. Akaronkénti fellépések számát úgy kapjuk meg, hogya fellépések számát elosztjuk a karok számával. 5. Akaronkénti fellépések számából ha kivonunk l-et, akkor megkapjuk akaronkénti fokok számát. 6. Utolsó lépésként a lépcsőfokok rnéretéből, valamint a karonkénti fokok számából meghatározzuk a lépcsőház méreteit. A karhossz méretét a fokok számának és szélességének a szorzatából kapjuk meg. 7. A lépcsőház hossz- és szélességi méreteinek a megállapítása az orsótér és a pihenő méreteinek a figyelembevételével történik. A fentiek alapján most nézzünk meg egy konkrét példát (6.6. ábra)! Egy lépcső méreteinek a meghatározásához a következő adatok állnak a rendelkezésünkre. Kiindulásiadatok: emeletmagasság: 306 cm;

karok száma: 2;

karszélesség: 140 cm;

tervezett fellépési magasság: 16-17 cm.

A számítás: a fellépések száma

=

306/17

=

18 db;

= 306/18 = 17 cm; belépési szélesség = 63 - 2· 17 = 29 cm; karonkénti fellépések száma = 18/2 = 9 db; karonkénti fokok száma = 9 - 1 = 8 db; a tényleges fellépési magasság

a karhossz

=

8· 29

=

232 cm;

közbenső pihenő szélessége

=

140 cm;

az érkező pihenő szélessége

=

140

+ 20

=

160 cm;

= 232 + 140 + 160 = 532 cm; a lépcsőház szélessége = 2 . 140 + az orsótér mérete (10 cm esetén) = 290 cm. a lépcsőház hossza

A tervezésnél ügyelni kell arra, hogya kapott méretek igazodjanak az egyéb épületszerkezeti méretekhez. Itt nyilván a födémezés méreteihez kell igazodni. Példánkban az 532 cm-es méret például az 540 cm-es falköz-mérethez igazodik. A két érték 8 cm-es különbségével növelhetjük például a lakásbejárat előtti pihenő szélességét. Újra összeadva a méreteket a következőket kapjuk: 232 + 168 + 140 = 540 cm. A tervezés menete akkor tér el a fentiekben bemutatott lépésektől ha a lépcsőkarok számában eltérés van. Egykarú kíalakítás esetén ugyanis a fellépések száma páratlan is lehet. Háromkarú lépcső esetén akaronkénti fellépések számát három lépcsőkarra kell elosztani. Ekkor az osztás ná l többféle lehetőség adódik. A lépcsőkarok lehetnek azonos méretűek (pl. 6 lépcsőfok), de lehet a karok mérete teljesen eltérő (pl.: 5 + 6 + 7 lépcsőfok) is. A tervezéshez és a lépcső méretei nek megállapításához két táblázatot mutatunk be, mindkettő az optimális méretek kiválasztását segíti. 147

6.FEJEZET

LÉPCSÓSZERKEZETEK I

I:

10

140

140

~ II

ié'

~ ;;,

/

I Keresztmetszet

Hosszmetszet ------' o

.'

" II

-e-

I,

~

I~~i!i

1\

~~~ N

...

Im;'

o

~

\.-

\.-

Alaprajz

liihli"t L 1 \38L 1 1

150

L 1

8x29-232m

L 1

1 40

L

1

522

:38f

6.6. Ábra: Kétkarú lépcső számításhoz szükséges méretei 6.1. TÁBLÁZAT: A fokszélesség értékei a fokmagasság

függvényében

Fokszélesség, ha 2m + sz (cm)

Fokmagasság (cm):

60

61

62

63

64

16

28

29

30

31

32

16,5

27

28

29

30

31

29

30

17

26

27

28

17,5

25

26

27

28

29

18

24

25

26

27

28

18,5

23

24

25

26

27

19

22

23

24

25

26

19,5

21

22

23

24

25

20

20

21

22

23

24

A táblázatban a vastag kerettelje/ölt

148

értékek mutalják az optimális lépcsőfok szélességet.

LÉPCSOSZERKEZETEK

6. FEJEZET

6.2. TÁBLÁZAT:A különböző szintkülönbségek esetén adódó lépcsőfok magasságok

Fokmagasság (cm), ha a fellépések száma (db):

A szintkülönbség (m):

14

15

16

17

18

2,70

19,29

18,00

16,88

15,88

15,00

2,75

19,64

18,33

17,19

16,18

15,28 15,56

19

18,67

17,50

16,47

2,85

19,00

17,81

16,76

15,83

15,00

2,90

19,33

18,13

17,06

16,11

15,26

2,95

19,66

18,44

17,35

16,39

15,53

3,00

20,00

2,80

20,00

20

18,75

17,65

16,67

15,79

15,00

3,05

19,06

17,94

16,94

16,05

15,25

3,10

19,38

18,24

17,22

16,32

15,50

3,15

19,69

18,53

17,50

16,58

15,75

3,20

20,00

18,82

17,78

16,84

16,00

A uastag kerettel jelölt értékek az optimális fellépési magasságot mutalják be a szintkülönbség és a fellépések számának függuényében.

A lépcsőszerkezetek számításának következő fázisában nézzük meg, hogy a pihenőknél lévő érkező és induló lépcsőfokok egymáshoz viszonyított helyzete, hogyan befolyásolja a számítás menetét. Vizsgáljuk meg azt az esetet is, amikor a lépcső pihenője gerenda (6.7. ábra) gyámolítású! A legegyszerűbb esetben az érkező és az induló fok homloklapja egy síkba kerül (lásd előző számítás). A járósíkok által meghatározott fordulóél és a pihenőlemez éle nem esik egybe. A fokok fordulóéitől való távolsága egyezik a belépési szélesség felével (sz/2). Látható az ábrán, hogya pihenő szerkezeti vastagsága emiatt nagy. A második esetben, a gyámolító gerenda külső élén találkozik az érkező, és induló lépcsőkar járósíkja (fordulóél). A lépcsőfokok homloklapjai ennek következtében a gyámolító gerenda elé kerültek, eltérő távolsággal. Az al és bl távolságok összege a belépési szélességet adja (sz). A metszet körvonalaiból az is látszik, hogya pihenő szerkezeti vastagsága a gyámolító gerenda mellett igen karcsú. A harmadik megoldásnál a gyámolító gerenda rejtett kialakítású. A lépcsőkarhoz tartozó gyámolító gerenda külső éle, valamint az induló és az érkező lépcsőkarok összemetsződése azonos függőlegesbe esnek. A kialakítás tehát hasonló az előzőhöz azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a lépcsőkar gerenda gyámolítású. 6.3. A LÉPCSŐK ANYAGAI

A lépcsőket anyaguk szerint a következőképpen csoportosíthat juk. Kőből, téglából és betonból általában tereplépcsőket készítünk. Ezeket az anyagokat

csak teljes felületű alátámasztás és megfelelő fagyállóság mellett lehet alkalmazni. 149

6.FEJEZET

LÉPCSOSZERKEZETEK karh ss nduló zint

oihenö szélesség

-,

ul ul

1/ f'

,'" N

["

1

I

J-

o>

"" ~

induló, sz .>~ pihen01 1

/

közbensö szint

o .x

a karok és o pihenölemez összemetszödése eltérö magasságban

sz

sz

von a1+b1=sz

Ti

:lar os z

I I I in dulő: I sz int I I I L I I I I 11/ I If' I I I I

~oihenö -, I lszélesség ./ I lkozbenső I szint I lI) I ,2' ul I ul I I I ;Q) N I I

I:

-

'" ["

o

: :

.x:

karlemez bemetszödés azonos magasságban, érkezö-induló fokok pihenö homloksíkja elött I I ind ulől sz int I I I I I I I I I

I

1--

-, I / I I

IV := = If' r== -ka gy I

~

~ar os z

I I I ---

mffi

-==~

a a1+b1=sz

I érkezö I szint I lI) I o> I ul I ul I c» N I [" I o .x: I

,'"

I

--~ g= ._er

-

~

kargyámolító gerenda és akarlemez bemetszödése azonos magasságban

6. Z Ábra: A lépcsőpihenő és a fokok találkozásának

lehetősége i

A faanyagú lépcsőket általában lakások belső lépcsőjeként

készítik. A lépcső faelemeit könnyen meg lehet munkálni, a felületi kezeléssel a lépcső bútordarabbá is válhat. Gyakran csak a lépcső lapja készül fából, és a tartószerkezet acél vagy vasbeton.

A vasbeton anyagú lépcsőt alkalmazzuk napjainkban

a leggyakrabban. Előregyártva és helyszínen is elkészíthetők, a többi vasbeton szerkezethez hasonlóan. Teherbírás szempontjából tetszés szerint tervezhetők. A fokok felületi kialakításának többféle módja ismert, általában eltérő anyag kerül beépítésre (kerámia, fa, kő, stb.)

Acélból készítik az ipari épületek belső lépcsőszerkezeteit.

Az acél jól terhelhető, könnyen szerelhető a helyszínen. Vigyázni kell azonban a korrózióra és használat közben a csúszásveszélyre. A kis tömeg miatt használat közben zajossá válhat. Fa burkolattal és lépcsőfokokkal lakóépületek

belső tereiben is építhetők.

A kiegészítő anyagok között szerepelnek a műkő, a gumi, a különböző 150

szőnyegfélék

a járófelület kialakításának és profilok, stb.

különböző

anyagai,

6.

LÉPCSOSZERKEZETEK

FEJEZET 6.4. A LÉPCSŐK ALÁTÁMASZTÁSA 6.4.1. A TELJES FELÜLETEN ALÁTÁMASZTOTT LÉPCSŐK

Teljes felületen alátámasztott lépcsők (6.8. ábra) csoportjába azok a lépcsők tartoznak, amelyeknéllehetőség van a teljes felületű alátámasztásra. Általában a talajon fekvő tereplépcsők tartoznak ide, így nincs különösebb tartószerkezeti követelmény. A talajnak megfelelően tömörítettnek kell lennie és a lépcsőknek fagyálló anyagokból kell készülnie. A tereplépcsőket kényelmes méretűre kell tervezni. A használatos fokmagasság 10-14 cm lehet. A kényelmes használatot segíthetjük elő azzal, hogya terep lejtésének függvényében hosszabb pihenőket alakítunk ki. A lépcső járófelületét 1%-os járóél felé eső lejtéssel alakítjuk ki, ami elvezeti a csapadékvizet. A lépcsőfokokat anyaguktól függő en beton alátámasztásra, vagy kellően tömörített homok- vagy kavicságyazatra helyezhetjük el. A kivitelezés során burkoló jellegű munkát kell végezni. A habarcsba ágyazás nál a burkoláshoz hasonló konzisztenciájú anyagot kell használni. A lépcső mellett célszerű a csapadék elvezetésére csatornát kialakítani. A terep lejtése olyan legyen, hogy ne mossa alá a lépcsőt.

6.8. Ábra: Teljes felületen alátámasztott terep lép cső

6.4.2. A LEBEGŐ LÉPCSŐK Régebben a lebegő lépcsőket kőből készítették, ma inkább a konzolos vasbeton szerkezetet alkalmazzuk. Most a kő lépcsőkkel foglalkozunk, az újabb kialakítással a lemez rendszerű lépcsőknél találkozunk. Lebegő kőlépcsők (6.9. ábra) tulajdonképpen egy oldalon konzolosan befogott fokok egymás fölé sorolásával hozhatók létre.

6.9. Ábra: Lebegő lépcső

A befogás mellett természetesen a fokok bizonyos mértékig egymásra is terhelnek. Alépcső készítésénél alátámasztó állványra van szükség. A lépcsőfokokat előre kihagyott horonyba építik be, ékeléssel. Ma ezt a lépcsőtípust ritkán alkalmazzák egyrészt munkaigényessége miatt, másrészt csak ott építhető, ahol a falazat kellő mértékben leterheli a konzolosan befogott fokokat. Ezért az ilyen kialakításhoz minimum 38 cm széles falazatra van szükség. 151

6.FEJEZET

LÉPCSOSZERKEZETEK A lebegő lépcső fokai lehetnek ék-, vagy támaszkodást a fokok hornyos kialakítása is 2-3 cm, a támaszkodás irányú mérete pedig következtében a lépcső terhelésének egy része masztást, vagy szegélygerendát kell kialakítani.

tömb alakúak. A befogáson kívüli egymásra biztosítja. A horony vízszintes irányú mérete 3-4 cm legyen. Az egymásra támaszkodás a pihenőknek adódik át, ezért ott teljes alátá-

A lépcső elkészítése az alátámasztáshoz szükséges állvány megépítésével kezdődik. Szükség van a lépcső méretei nek falra történő előzetes felrajzolására is. Amennyiben ugyanis a fokok helyét nem hagyták ki a falazás közben, akkor ki kell vésni az elhelyezés előtt. A befogás alsó felületének pontos kifalazására, kivésésére nagyon kell ügyelni, mert itt fognak a fokok felfeküdni és a terhek átadódni. A felfekvéshez a szokásos cementhabarcs terítést kell alkalmazni. A fok beállításánál a pontos kitűzéshez használatos eszközöket alkalmazzuk. A fokok ideiglenes alátámasztásánál ékekkellehet biztosítani a vízszintes helyzetet. A fok feletti hornyot kontraék alakúra faragott téglákkal és habarccsal kell kitölteni. 6.4.3. GYÁMOLÍTOTT LÉPCSŐK

Gyámolított lépcsők gerendákkal, vagy falszerkezettel gyámolítottak (alátámasztottak) lehetnek. A lépcsőfok két végére kell elhelyezni az alátámasztó falazatot, vagy a gerendákat. A kétféle szerkezettel történő gyámolítás alkalmazható falszerkezet, a másik oldalon pedig gerenda helyezkedik el.

úgy is, hogy az egyik oldalon

A fallal történő (6.10. ábra) gyámolításnál a lépcsőfokok vagy felfekszenek a falra, vagy a lépcsők végeit a lebegő lépcsőkhöz hasonlóan a falba kell fogni. A gyámolító fal anyaga lehet kő, tégla, beton és vasbeton, a lépcsőfok általában kő, műkő. A lépcsőfokok felfekvésének kialakításánál itt is cementhabarcs terítést kell alkalmazni. A fallal történő gyámolításnál a lépcső vasbetonlemezként is kialakítható, ilyenkor a lemez a két fal irányában teherhordó. A gyámolító gerenda anyaga fa, acél, vagy vasbeton lehet. A tartószerkezeti rendszer kialakításakor össze kell állítani a pihenőket alátámasztó gerendarendszert, amelyre azok a gerendák támaszkodhatnak fel (6.10. ábra), amelyekre a fokokat lehet sorolni. A gerendák elhelyezésének módja eltérő a fa, az acél és a vasbeton gerendáknál. 152

6.10. Ábra: Fallal és gerendával gyámolított

lépcsők

6.FEJEZET

LÉPCSOSZERKEZETEK

A fa gerendák általában kisebb terhelés esetén kerülnek beépítésre, elsősorban lakóterekben, szerény igényeket kiszolgáló, alárendelt helyek megközelítésére (pl. padlás - 6.11. ábra). A gerendák egymáshoz fakötésekkel, fém elemekkel kapcsolhatók (a födémhez, egyéb tartószerkezethez csak fém elemek használhatóak). Elterjedt az egyszerű, pofapallós szerkezet is, amelynél a fokok a pallókhoz bevésett, vagy a tartó palló fogazott felső élére ráfektetett lépcsőfokos kivitellel készülnek. A tartó pallók és gerendák egymáshoz viszonyított fix helyzetét (a szétcsúszás megakadályozását) vonórudak biztosítják. A fa gerendás/pallós tartószerkezetű lépcső fokai szinte kizárólag fa anyagúak. Alkalmazását a tűzvédelmi követelmények behatárolják (jellemzően azonban lakáson belüli lépcsők elfogadottak). Az acél tartószerkezetes lépcsők sokáig csak ipari épületekben készültek, megfelelő kialakítás esetén azonban egy modern lakás belső lépcsőjeként is építhetők. Az acél I, C és U profilú gerendákat (6.11. ábra) méretre vágás után különböző idomokkal csavarozott, vagy szegecselt, esetleg hegesztett kötésekkel rögzítik egymáshoz és a többi tartószerkezethez. A csavarozott kapcsolatok előnyösebbek, mert nagyobb méreteitérést engednek, valamint gyorsabban és kisebb technológiai láncot igényelnek. Az acél gerendával gyámolított lépcsőhöz szerelő jelleggel acél és fa lépcsőfok kapcsolódhat. Körlépcsők és csigalépcsők is előnyösen építhetők acélból, mert vasbeton lépcső csak bonyolult, időigényes zsaluzat összeállítása után készíthető. A vasbeton anyagú gerendáknál monolitikus, vagyelőregyártott megoldásokat lehet alkalmazni (6.11. ábra). Az előregyártott szerkezeteknél általában száraz-nedves kötési módot alkalmazunk. Az előregyártás során elhelyezett és be betonozott tüskéket kell a kapcsolódó monolit szerkezet vasalásához hegeszteni. A fogadó szerkezetbe általában vaslemezeket betonoznak be a felfekvés helyén. A hegesztés után a csomópont befejezéséhez utólagos kibetonozást kell készíteni. Ennek elvégzésekor ügyelni kell a kellő tömörítésre, korrózióvédelemre. A monolitikus gerendarendszer készítése rendkívül munkaigényes. A gerendákat helyszíni zsaluzat és vasszerelés elkészítése után lehet bebetonozni. Mindhárom munkafázis nagy türelmet és szakértelmet igényel. Előnye, hogy az alak, valamint a teherbírás tág határok között változtatható.

+_2~ 6.11. Ábra: Fa, acél, vasbeton

gyámolított lépcsők rész/etrajzai 153

6.FEJEZET

LÉPCSÓSZERKEZETEK 6.4.4. LEMEZ RENDSZERŰ LÉPCSŐK

A lemez rendszerű lépcsők (6.12. ábra) vasbetonból készülnek, így lehetőség van arra, hogya szerkezetet csak két végén támasszuk alá. A kialakítás hasonlít az egyirányban teherhordó vasbetonlemezekhez, a különbség csak annyi, hogya lemez törtvonalú. A törtvonalú lemezen vannak elhelyezve, illetve kialakítva a fokok. A fokok alátámasztása teljes felületen történik.

a

A vasbetonlemezek vastagsága 10-12-16 cm általában. A geometriai méretek kialakításánál ügyelni kell arra, hogyalépcsőkarok és a pihenő alsó felületeinek összemetsződései egy egyenesbe essenek. Az érkező és az induló fok szélességi méretét (a homloklap és az összemetsződés távolságát) úgy kell meghatározni, hogya két szélességi méret összege az általános lépcsőfok szélességi méretével legyen egyenlő. A monolit lépcsők járóvonalát még a zsaluzás előtt fel kell rajzolni (6.13. ábra) a falra. ~ r-, Pontos mérések sorozatával alakítható ki a járóvonal. A monolit lépcsőknéllehetőség van a kisebb méretpontatlanságok kijavítására. A helyszínen készülő vasbetonlemezlépcsők zsaluzatigényesek, de a monolitikus rendszer miatt a vasalás a terhelések függvényében méretezhető. Először a zsaluzat fenék- és oldallemezeit támaszt juk alá. Azután elhelyezzük a zsaluzatra avasbetéteket. Avasszerelés elkészítésekor ügyelni kell arra, hogy a meg-

'O

'L,'L"L

6.12. Ábra: Lemez rendszerű lépcső

,,,'c,L'

"LLO'"

"",

'0,L,

',"',lWi

\ 1 2 3 4 5 6 7 8

9 10 1112 1314 1é H 1/ 18

felelő betontakarás mindenhol 6.13. Ábra: Lépcső felrajzolása a falra meglegyen. Majd következhet a lépcsőfokok kirekesztő deszkáinak elhelyezése és a betonozás. A betonozást mindig alul kell elkezdeni, a beton terítése közben vigyázni kell a méretek pontos betartására! Az előregyártott lépcsőket sablon segítségével állítják elő, nagy előnyük, hogy az építés ütemezésénél nincs szükség a kötési idő kivárására. A lépcsőkarok a szegélygerendákra, vagy a pihenő lemezre fekszenek fel. A beemelés csak daruval és különleges emelő horoggal történhet. A rögzítésnél száraz-nedves kapcsolatot lehet kialakítani. Az előregyártott lépcsőknél különös figyelmet kell fordítani arra, hogya fogadó szerkezetek méretpontosak legyenek. 154

LÉPCSOSZERKEZETEK

6. FEJEZET 6.5. A LÉPCSŐK FELÜLETI KIALAKÍTÁSA

A lépcsőfokok felületi kialakítása (6.14. ábra) a használhatóság és a várható élettartam miatt fontos. A fokok felületét úgy kell kiképezni, hogya közlekedés biztonságos legyen. A felületképzéseket burkoló munkával lehet kialakítani. kerámia burkalólap 30

1,5 c

á.gya~~haf2d~~ \~ ~~ vakalat 1 cm

felhordott

mükö

kerámia

30

kerámialap burkolat mozaik burkolat 2,5 ágyazóhabarcs 2,5 vb. födém 16 vakolat 1

"L"

szelvényü elöregyártott mükö

kölap

burkolat

kölap burkolat cementhabarcs vb. födém vakolat

4 c 1 16 1

kö fellépölap

cm cm

30

cementsimítás

fa

burkolat

6.14. Ábra: Lépcsőburkolatok

155

LÉPCSOSZERKEZETEK

6.FEJEZET

A beton és vasbeton felületekre cementhabarcs simítást, kerámia, helyszíni vagy előregyártott rnúkő, keményfa, gumi, stb. burkolatot lehet készíteni. 6.6. AZ ELÓLÉPCSÓK Az előlépesők az épületek körüli járdaszint és a földszinti padlóvonal közötti szintkülönbség leküzdés re szolgálnak. A szintkülönbség nagyságának függvényében a lépcsőfokok száma változó lehet. A fellépések nagysága általában nem több 15-16 cm-nél. A tervezés során azonban gondolni kell arra, hogy az előlépcső ne távolodjon el nagyon az épülettől. A túl nagy távolság miatt az előlépcső süllyedése különbözhet az épületétől, ami a két szerkezet közötti repedést, vagy elválást okozhatja. Az előlépcsők alátámasztásának 6.15. Ábra: Előlépcső alapozása szakszerűsége megelőzheti ezt a kellemetlen jelenséget. A lépcsőfokokat az alapból, vagy pincefalból kiugró konzolra lehet elkészíteni. Ez akkor ajánlható, ha a fokok száma kevés. Nagyobb előlépcső esetén a lépcsőkart (6.15. ábra) sávalapokra kell támasztani. A sávalap alapozási síkját le kell vinni a fagyhatárig, illetve az épület alapozási síkjáig. Az előlépcsőket csak fagyálló anyagból lehet elkészíteni. Ki kell alakítani a megfelelő felületképzést, és a fokok 1%-os lejtését.

156

6. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATO K A LÉPCSÓSZERKEZETEK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Mit értünk .......................

a lépcsőszerkezetek fogalmán? ,

.

,

2. A következőkben felsoroljuk a lépcsők szerkezeti részeit. A kipontozott részekre írjuk le az egyes szerkezeti részek fogalmát! a./ lépcsőház:

.

b./ lépcsőfok:

.

c./ induló és érkező lépcsőfok:

.

d./ lépcsőkar:

.

e./ karszélesség:

.

f./ szintmagasság/emeletmagasság:

.

g./ pihenő: h.1 járóvonal: LI orsótér:

. . .

j./ orsófal:

.

3. Sorolja fel, az alábbi rajzon látható

számozásnak megfelelően a lépcsőkkel kapcsolatos elnevezéseket!

----+'3,------'-':-

\

l

11

r~

11'

~~

I

9

1

10

9

,

5

,

II

157

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 6. FEJEZET HEZ

4. Csoportosítsa a lépcsőket alaprajzi elrendezésük és a lépcsőkarok száma szerint! Alaprajzi elrendezés szerint: a./

.

b./

.

c./

.

Lépcsőkarok száma szerint: a./

.

b./

.

c./

.

5. Csoportosítsa a lépcsőket meredekségük szerint! a./ c./

b./

.

d./

.

e./

f./

.

6. A kipontozott részre írja be a lépcsők általános méreteire vonatkozó adatokat! A kényelmes lépcsőfok magassága:

cm.

A lépcsőfok kényelmes szélessége: cm. A lépcső nehezen járható a következő lépcsőfok magasság felett: A lépcső nehezen járható a következő lépcsőfok szélesség felett: Az egy lépcsőre eső fokok maximális száma: Egy lépcsőre eső fokok minimális száma: Egy személy kényelmes közlekedéséhez szükséges szélesség: Az egymás feletti karok és pihenők közötti minimális távolság: Lakóépületek szokásos karszélesség mérete:

cm. cm. db.

db. cm. cm. cm.

7. Egy lépcső kiszámításához a következő kiindulási adatokat ismerjük. Az emeletmagasság: 272 cm; a karok száma: 2; akarszélesség: 140 cm; a tervezett fellépési magasság: 16 cm. A lépcsőszámítás menetének megfelelően, határozza meg a lépcső jellemző méreteit! 1. fellépések száma: 2. tényleges fellépési magasság: 3. belépési szélesség:

4. karonkénti fellépések száma:

5. karonkénti fokok száma:

6. karhossz:

6. közbenső pihenő szélessége:

8. érkező pihenő szélessége:

9. lépcsőház hossza:

10. lépcsőház szélessége:

158


8.

Egészítsük ki a táblázat hiányzó részeit! Lépcső jeIlemzői

A lépcső anyaga

Acél lépcsők Ez a lépcső napjainkban a leggyakoribb. A teherbírás szempontjából tetszés szerint lehet őket megtervezni. Ezeket az anyagokat általában a tereplépcsőknél alkal-. mazzák. Közös jellemzőjük az, hogy teljes felületű alátámasztással készítik őket. Fából készült lépcsők

9. A következőkben felsoroltuk a lépcsők alátámasztás szerinti csoportosítását. A kipontozott részre írjuk le az egyes alátámasztás típusok jellemzőit és nevezzük meg a felhasználható anyagokat! Teljes felületen alátámasztott lépcsők . ..............................................................................................................................................

Lebegő lépcsők

·..·····

·····

..............................................................................................................................................

Gyámolított lépcsők

·············

..............................................................................................................................................

Lemez rendszerű lépcsők

···

..............................................................................................................................................

10. Állítsa fel a helyes sorrendet a monolit vasbeton lépcsők készítése esetén! a./ lépcsőkorlát elkészítése e./ a járóvonal kialakítása e./ betonozás

b./ a zsaluzat és az alátámasztások elkészítése

g./ vasszerelés elhelyezése

h./ lépcsőfokok lezárása

i./ lépcsőfokok felületének kialakítása

j./ lépcső méreteinek kiszámítása

Helyes sorrend:

d./ vasszerelés elkészítése f./ zsaluzat eltávolítása

c •••••••.•.•..••••••••••••

••••

••••

·• •• ••••••••

•• •• ••••

11. Ismertesse az előlépcsők fogalmát! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. 159

•

7. KORSZERŰ VÁZKERÁMIA ÉPÍTÉSI RENDSZER 7.1. BEVEZETÉS A korszerű vázkerámia építési rendszer természetes alapanyagból készül égetéssel. Készítenek kerámia anyagú pince- és külső falazóelemeket. válaszfalelemeket, nyílásáthidalókat, födémrendszer elemeket és egyéb kiegészítő elemeket (néhány elem beton és acél kiegészítéssel). Ezek használatával lehetőség van az épületek homogén építőanyagokból történő felépítésére. A jó hőszigetelő képességű vázkerámia anyagnak köszönhetően az épületben kisebb a hőátbocsátás és a hőhidak negatív hatása. A vázkerámia elemek a megfelelő hótároló képességük miatt, a magyarországi nyári klíma esetén is biztosítják a lakóépületen belül a kellemes hőérzetet. Az új épületenergetikai szabályozás miatt a legtöbb építési rendszer kiegészítő hőszigeteléssei felel csak meg. A korszerű vázkerámia külső oldali hőszigetelés nélkül is teljesíti az előírt értékeket. Az alábbiakban bemutat juk a korszerű vázkerámia rendszer elemeit, megadjuk a téglák, áthidalók és a födémrendszer legfontosabb műszaki paramétereit. Ismertetjük a tervezési előírásokat és a beépítésre vonatkozó iránymutatásokat, valamint tájékoztatásképpen szerkezeti részletrajzokat

is bemutatunk.

7.2. A KORSZERŰ VÁZKERÁMIA ÉPÍTÉSI RENDSZER JELLEMZŐI

A korszerű vázkerámia tégláknál alapvetően három falazási technológiát különböztetünk meg: az állóhézagos, a habarcstáskás és a nútféderes technológiát. A teherhordó falazatok készítésére szolgáló habarcstáskas és nútféderes falazóblokkok mindazon falszerkezetek építéséhez alkalmazhatók, amelyeknél az érvényben lévő erőtani számítás szerint meghatározott nyomó-határfeszültség megfelel az igénybevételnek. A válaszfaltéglákból nem teherhordó válaszfalak építhetők. Ezeket lakáson belül, ill. nagy forgalmú és/vagy tömegtartózkodásra szolgáló közösségi épületekben lehet alkalmazni.

A téglarendszerek jellegzetessége, hogya téglasorok magassága 25 cm: 23,8 cm magas tégla + átlag 1,2 cm vastag vízszintes fuga. 7.2.1. A HABARCSTÁSKÁS VÁZKERÁMIA FALAZÓELEM JELLEMZŐI A habarcstáskás rendszerben a téglák oldalán függőlegesen habarcstáskák vannak kialakítva. Falazáskor a téglákat szorosan egymás mellé kell illeszteni, és a téglák oldalát nem kell megken ni habarccsal! A habarcstáskákat azonban a vízszintes habarcsréteg készítésével egyidejűleg teljesen ki kell tölteni habarccsal. A habarcstáskák mérete olyan, hogy a normál 160

A KORSZERU VÁZKERÁMIA ÉPÍTÉSI RENDSZER

7. FEJEZET

falazóhabarcs ezekbe belefolyik. A habarcstáskás falazat egy részlete látható az 7.1. ábrán. A habarcstáskás ből áll (7.2. ábra):

téglarendszer két elem-

30 falazóblokkból; 38 pincetéglából. A 30-as égetett agyag kézi falazóblokk 30 cm vastag teherviselő falazatok építésére alkalmas, de használható vázkitöltő külső falak építésére is. Hőszigetelő képessége alapján olyan esetekben célszerű felhasználni, amikor nincs elegendő hely 38 cm vastag falazat számára, mégis teljesíteni kell a hőszigetelési követelményeket (kiegészítő külső oldali hőszigeteléssel).

Z1. Ábra: Habarcstáskás elemekből készült fáiszakasz

{

A 38-as kézi falazóblokk pincetégla lakó 38 PINCETt'GLA és közösségi épületek, családi házak, társasházak külső-belső teherhordó pincefalainak építésre alkalmas. A térszint alatti létesítmények (pince, alagsor) a 38-as pincetéglából akkor építhetők, ha a térszín alá süllyesztett szinthez szabványos, vízhatlan, talajvíz, illetve talajnedvesség elleni szigetelést készítenek. 30 Az üzemeltetés során a térszín alatti helységekben -még üzemzavar esetén sem- emelZ2. Ábra: Habarcstáskás falazóelemek kedhet tartósan a relatív páratartalom 65% fölé. A 38-as pincetégla, 30 falazóblokkok hosszúsága (a fal síkja mentén) 25 cm. A 30-as falazóblokkbóllétezik 12,5 cm hosszú feles elem is. 7.2.2. A NÚTFÉDERES VÁZKERÁMIA FALAZÓELEM JELLEMZOI A nútféderes rendszerben a téglák oldalt mindig horonnyal és eresztékkel kapcsolódnak egymáshoz. Ezért falazáskor a függőleges hézagba egyáltalán nem kell habarcsot tenni, csak a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymásba illeszteni! A nútféderes téglarendszer elemei: 44 N+F nútféderes falazóblokk; 38 N+ F nútféderes falazóblokk. 30 N+F nútféderes falazóblokk; 25 N+F nútféderes falazóblokk; 20 N+ F nútféderes falazóblokk; 161

7. FEJEZET


12, 10 és 6 N+F nútféderes függőleges üregű válaszfaltéglák; Nútféderes hőszigetelt koszorútégla. A nútféderes téglákból készült falazat a 7.3. ábrán látható. A 44-es N+F blokktégla 44 cm vastag teherhordó falazatok építésére alkalmas. A falazóelem (7.4. ábra) jó hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkezik.

7.3. Ábra: Nútféderes falszakasz

A 38-as N+F blokktégla 38 cm vastag teherhordó külső falak építésére alkalmas. Ennek a terméknek (7.4. ábra) hőszigetelő képessége az új épületenergetikai szabályozásban megadottaknak hőszigetelő habarccsal és kiegészítő hőszigeteléssel felel csak meg. A 30-as N+ F blokktégla 30 cm vastag belső teherhordó falak (7.4. ábra) építésére alkalmas. Kedvezőtlen hőszigetelő képessége miatt teherhordó és vázkitöltő külső falak esetében csak kiegészítő külső oldali hőszigeteléssel (6-8-12 cm-es vastagság ajánlott) együtt alkalmazható. A 44-es, a 38-as és a 30-as nútféderes falazóblokkok hosszúsága (a fal síkja mentén) 25 cm. Ezekből a téglafajtákból 12,5 cm hosszú feles elemek is léteznek. A 25-ös N+F blokktégla 25 cm vastag belső teherhordó falak építésére alkalmas, de felhasználható nem fűtött ill. nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek külső falához is. A falazóblokk hosszúsága 37,5 cm, de a harmadpontokban lévő bemetszések mentén 12,5 cm, illetve 25 cm hosszúságú részekre darabolható. A 20-as N+F kézi falazóblokk teherhordó falazatok elemeként (7.4. ábra) bizonyos akusztikai igények kielégítésére alkalmas, sor- és ikerházak magas igényű lakáselválasztó falainál. Az elem hosszúsága 50 cm. 162

44 N+F

{ 38 N+F

{ 30 N+F

25 N+F

7.4. Ábra: Nútféderes falazóelemek

A KORSZERU

7. FEJEZET

VÁZKERÁMIA ÉPíTÉSI RENDSZER

20 N+F

12 N+F

KOSZOROTtGLA

10 N+F/33

6 N+F/33 10 N+F/50

7.4. Ábra: Nútféderes falazóelemek

A 12 cm vastagságú válaszfallapból (7.4. ábra) masszív, jó hangszigetelő válaszfal építhető. Az épületgépészeti szerelvényeket könnyen és jól el lehet bennük helyezni. A lO-es N+F válaszfaltégla (7.4. ábra) a 10 cm vastag, nem teherhordó válaszfalak építésére alkalmas. A 10 cm vastag nútféderes válaszfaltégIának két fajtája létezik: az 50 cm-es és a 33 cm-es hosszúságú. A 6-os N+ F válaszfaltégla (7.4. ábra) 6 cm vastag, nem teherhordó belső válaszfalak és előtétfalak-takarófalak építésére alkalmas. A nútféderes koszorútégla (7.4. ábra) olyan hőszigetelő réteggel egyesített kerámia falazóelem, amely vasbeton- és téglafödérnek koszorújának hőszigetelésére használható fel. Alkalmazása esetén a koszorút nem kell külön hőszigetelni! A nútféderes koszorútéglát 33 cm hosszú, egy magassági változatban (21 cm) gyártják.

A nútfederes falazóelemek falazásakor a falsaroknál és az egyéb falcsatlakozásoknál az eresztékek mindig kifelé mutatnak, és irányuk soronként változó. Ezeket az eresztékeket a falazás befejezése után le kell ütni azért, hogy a vakoláshoz egységes sík felület alakuljon ki. A tégla méretrendjétől eltérő, vágott oldalú elemek beépítésekor a függőleges fugában habarcsot kell használni! Egymáshoz merőlegesen csatlakozó -de nem vágott oldalú- téglák összeépítésénél a habarcskitöltés a függőleges fugában javasolt. 163


7. FEJEZET

7.3. FALAZÓHABARCSOK 7.3.1. HOSZIGETELO FALAZÓHABARCS Előkevert, hőszigetelő, kész szárazhabarcs, külső falazatok építéséhez. Összetétele: mészhidrát, cement, duzzasztott perlit, adalékanyagok. A falazóhabarcsot (7.5. ábra) kézzel vagy géppel (szabadesésű) lehet megkeverni. Keverőgéppel történő keverésnél először a vizet adagoljuk a keverőgépbe (képlékeny konzisztencia szükségessége esetén zsákonként 20 liter vizet) és csak utána adagoljuk a száraz habarcsot. Mindig egész zsákot vagy zsákokat keverjünk egyszerre. Keverési idő 3-5 perc. Anyagszükséglet: 1 liter felhasználásra kész nedves habarcshoz kb. 1,25 liter száraz habarcs szükséges. 1 zsák szárazhabarcsból kb. 40 liter nedves habarcs készíthető. A habarcsozandó felület és a levegő +5 oC-nál magasabb legyen. Csak tiszta (pl. vezetékes) vizet használjunk. Egyéb adalékanyagok (pl. fagyásgátló) hozzáadása tilos. A kész habarcs feldolgozhatósági ideje 3 óra.

7.5. Ábra: Hőszigetelő falazóhabarcs

A termék a szemet ingerli. Amennyiben a szembe kerül, alaposan ki kell öblíteni és szükség esetén orvoshoz fordulni. Megkötött (szilárd) állapotban a termék veszélytelen. Szállítás, tárolás: 50 l-es zsákokban. 40 zsák/raklap = 2,00 m" (zsugorfóliázva). Száraz helyen, raklapon 6 hónapig tárolható. 7.3.2. M30 ÉS M100 FALAZÓHABARCS

7.6/a. Ábra: M30 hőszigetelő falazóhabarcs

Alkalmazási területük: előkevert, kész szárazhabarcsok, falazatok építéséhez. Összetétel: mészhidrát, cement, bányahomok, adalékanyagok. Az M30 és M100 habarcsot (7.6. ábra) is kézzel vagy géppel (szabadesésű vagy folyamatos) lehet megkeverni. Szabadesésű keverőgéppel történő keverésnél először a vizet adagoljuk a keverőgépbe (képlékeny konzisztencia szükségessége esetén zsákonként 6-8 liter vizet) és csak utána adagoljuk a száraz habarcsot. Mindig egész zsákot vagy zsákokat keverjünk egyszerre. Keverési idő 2-3 perc. M30 falazóhabarcs anyagszükséglete (zárójelben M100 adatai): 1 liter felhasználásra kész nedves habarcshoz 1,6 (1,7) kg száraz habarcs szükséges. 164

7.6/b. Ábra: MlOO hőszigetelő falazóhabarcs


7. FEJEZET

1 zsák szárazhabarcsból kb. 25 (24) liter nedves habarcs készíthető. 1 tonna szárazhabarcsból kb. 625 (600) liter nedves habarcs készíthető.

A begolgozás hőmérséklete, a víz és adalékanyagok felhasználása a hőszigetelő habarcsnál megismertekkel azonosak. A kész habarcs feldolgozhatósági ideje M30 esetén 1-2 óra, MlOO esetén 3 óra. A termékek egészzségi hatása szinté egyezik a már leírtakkal. Szállítás, tárolás: 40 kg-os zsákokban. M 30 esetén 35 zsák/raklap = 1400 kg (zsugorfóliázva). MlOO esetén 30 zsák/raklap = 1200 kg (zsugorfóliázva). Száraz helyen, raklapon 6 hónapig tárolható ak. 7.1. TÁBLÁZAT: Összefoglaló táblázat Tulajdonság/terméknév

Mértékegy-

Ll.

z:+ '"'"

Ll.

+ z:

i

Ll.

Ll.

+ z:

o

O

'"

'"

z:+

Ll.

+ z:

Ll.

+ z:

u,

i:

o

~

~

u,

+ z:

Ll.

ól

<.o

O

'"

z:+

~

e ~

-"

'"

'Ci.

'"

O

Vastagság

mm

440

380

380

300

300

250

200

120

100

100

60

300

Hosszúság

mm

250

250

250

250

250

375

500

500

500

330

330

145 115

ség

CO

N

N

'"

mm

238

238

238

238

238

238

238

238

238

238

238

Testsűrűség

kg/m'

800

800

900

800

800

800

1000

1000

1000

1000

100

1650

Tömeg

kg/db

19

18

20

15

15

18

23

14

11

7.8

4,7

8,5

N/mm2

10

10

14

10

10

10

10

5

5

5

5

.15

cm

44

38

38

30

30

25

20

12

10

10

6

30

db/tn-

16

16

16

16

16

10,7

8

8

8

12,1

12,1

52 57

Magasság

Nyomószilárdság Falvastagság Anyagszükséglet

11m'

29,5

26

36

19

30

17

13,5

7,5

6,5

6,5

3,9

m" vakolatlan faj

kg

319

301

342

251

260

201

191

105

91

91

58

478

tömege (TM/MIOO)

kg

345

324

378

263

293

216

204

114

97

97

58

537

m" mészvakolattal

kg

373

355

387

305

314

255

245

162

145

145

532

kg

399

378

423

317

347

270

259

168

151

151

591

0,330

0,330

0,330

Habarcsigény 1

1

vakolt fal tömege

(TM/M100)

W/mk

0,157

0,169

0,258

0,165

0,216

0,305

0,305

tényező (TM/MIOO)

W/mK

0,170

0,194

0,280

0,197

0,242

0,330

0,330

Hőátbocsétést tényező

W/m'k

0,34

0,42

0,61

0,50

0,64

1,01

1,22

W/m'k

0,37

0,47

0,66

0,59

0,71

1,08

1,29

0,34

0,41

0,60

0,49

0,63

0,98

1,17

W/m'k

0,36

0,47

0,64

0,58

0,69

1,04

1,24

W/m'k

0,32

0,38

0,53

0,45

0,55

0,81

0,93

W/m'k

0,34

0,42

0,56

0,52

0,60

0,85

0,98

dB

42

42

42

43

43

47

46

41,5

40

40

óra

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

3,0

3,0

1,0

1,0

1,0

Egyenértékű

hővezetési

0,330

0,67

vakolatlan falra (TM/MIOO) Hőátbocsátási

tényező

W/m'k

mészvakolattal

(TM/MIOO) Hőátbocsátási tényező hőszigetelő vakolattal

(TM/MIOO) Súlyozott léghanggátlási szám kétoldalt vakolt falra Tűzállósági határérték

kétoldalt vakolt falra Páradiffúziós tényező Páradiff. ellenállási szám

IO~'kg/ msPa

59 0,2

4,0

0,033-0,053

0,019

6-3

10

165

7. FEJEZET


7A A FALAZÁS ELŐKÉSZÜLETEI Mindegyik falazóelem típus pórustérfogata nagy, ezért a falazás előtt nedvesítésük szükséges azért, hogy ne túl gyorsan szívják el a vizet a habarcstól! Az alaptest vagy födém szintbeállítását még a betonozás előtt kell elvégezni tömlős szintezővel, vagy szintező műszerrel! Az esetleges egyenlőtlenségeket vízszintes habarcságy segítségévellehet kiegyenlíteni. AlápincézetIen épületnél, talajon fekvő padló esetén a falak építése a járda szintjétől számított legalább 30 cm magas fagyálló, vagy fagyálló burkolatú lábazati falról indítható. A falazás előtt természetesen el kell készíteni a vízszintes nedvesség elleni szigetelés szükséges rétegeit a megfelelő szélességben! A méretek ellenőrzésére segédeszközt kell készíteni! A hosszméretek ellenőrzésére egy egyenes lécen 12,5 cm-es (feles kötés) távolságú osztásokat kell bejelölni. A falmagasság ellenőrzésére a sormagasságot (25 cm) kell felmérni, amely aztán megadja a falazás közben a sorok magasságát. (23,8 cm téglamagasság + 1,2 cm átlagos fugavastagság = 25 cm). 7.5. TÉGLAFALAK

ÉPÍTÉSE HABARCSTÁSKÁS, FALAZÓELEMEKBŐl, FALIDOMKÖTÉSEK

NÚTFÉDERES

A habarcstáskás 38 pincetégla fontosabb falidomkötéseit láthatjuk a 7.7. ábrán. A 38-as derékszögű fa\csatlakozásnál vágott elemet kell használni csakúgy, mint a falvégek esetén. A sarkoknál egész elemeket alkalmazzunk. A 30-as habarcstáskás tégla fontosabb falidomkötéseit láthatjuk a 7.8. ábrán. A 30as derékszögű fa\csatlakozásnál is vágott elemet kell használni, előzőekhez képest annyi a különbség, hogyafalvégeknél gyártott feles elemet alkalmazhatunk. t,

1 \

1

380 250

\

\

1

1 250

250 \

1

1

250

250 \

1

l'

250

n n

o
""

n

ri

l' l'

il

~

I

I

250 \

1

\

1 250

250 \

1

r

120

250

380

\

1

\

1 250

,

250

250

\

250

I \

1

""

" "" "

""

n

n

ri

f

ri

l' l'

l' u

":: "

":: "

380

380

z Z Ábra: 166

A 38-as habarcstáskás pincetégla fa/idomkötései

1

\

1 250

250

\

1 \120\ 1 1

lj


7. FEJEZET

, 300 , 180 ,

1

1

1

,

1

250

250

,

1

,

1

250

250

250

,

1

250

,

250

1

300

l' 180 l' 250

1

1

1

"" c"" , ' , c'

~--

'

":: "

o .o N

o

,

N

1

300

,

1

7.8. Ábra: A 30-as habarcstáskás falazat falidomkötései , 180 ,125,

1

A 7.9. ábrán 44-es, 38-as, 30-as, 25-ös és 20-as téglából kialakított külső falsarok lát-

ható. Az ábrákról jól leolvashatóak a nútféderes falazási mód speciális szabályai. A külső tér felé kifutó téglasornál az ereszték mindig kifelé mutat, és az eresztékek iránya téglasoronként váltakozik. Így alakítható ki a megfelelő téglakötés. A saroknál kifelé mutató eresztékek leütése után a vakoláshoz is egységes sík felület áll rendelkezésre.

440

o o -c-e-

250 l'

1

1

l'

"'~

N

(~

'~

o .o

l

250

~~ ~ ~~ ~~ ~~ »'~

~~ ~~ ~~ ~~ ~~

(~

(

( (

(

'~=:r--;c::r-t:_-A:""''';:7lt:''"'"::

)

~~ ) ~~ ) ~~ > ~~ ~~ '~ ~

(~

l~

I

250

250

J

~~ ~~ (~

.o

250 l'

250

{

N

o co

c-

N

d;"Z"J;"\.VJ~VJ"\.v;Z'_J;:::''".,

o to

N

o io

N

EJ 440

380 250

f

c

1 250

175 , 1 300

250 , 250 , 1 250

,

1

250

-o o

n

io

~

250

'"

250

f

250

r

,

250

,

250

"ji :!]

!;

o N

o

o

lD N

'"

N

o io

N

o to

="[~:'-_'{~",:!-_J;~:'-_J:~-:"'.•

o

:[~:'-_~:~~_~:~:~_J:_;"=

N

o

'"

250 l'

o

'"

N

N

o

'"

to

N

N

380

l

300

l

7.9. Ábra: Falsarok kialakítások nútféde~es falaz6elemekkel 167

A KORSZERU

7. FEJEZET

VÁZKERÁMIA ÉPÍTÉSI RENDSZER

250 ,

375

500

200

375

375

375

o

rf' ' :":

ti)

N

500

500

o o

ti)

r-, n

ti)

o o

ti)

n "

CI)

CI)

r-, n

ti)

r-, n CI)

" n

250

~

Z9. Ábra: Fa/sarok kia/akítások nútféderes fa/azóe/emekke/ A 7.10. ábrán különböző derékszögű falcsatlakozásokat mutatunk be. A külső és a belső teherhordó fal csatlakozásánál az eresztékek iránya mindkét falban soronként váltakozik. A belső teherhordó fal minden második sora a külső síkig átfut. Ezekben a sorokban az ereszték mindig a külső tér. felé mutat. A bekötő fal külső tér felé mutató eresztékeit vakolás előtt ebben az esetben is le kell ütni. A belső falhoz az ereszték oldallal csatlakozó külső fal téglájának kiálló eresztékeit -a pontos falazás miatt, továbbá hogya fal síkjában rés ne keletkezzék- a beépítés előtt le kell ütni! A 7.11. ábrán belső falsarok kialakítások láthatók, különböző belső és külső teherhordó falak bekötésével. A falazás során az egymáshoz merőlegesen csatlakozó téglák eresztékeit le kell ütni!

o eo N

o ti)

N

o ti)

N

o

tI) N

o o

N

o o

N

o io

N

o .o N

o

tI) N

L 1

ZlO. Ábra: Derékszögű fa/csatlakozások 168

300

nútféderes fa/azóe/emekke/


7. FEJEZET

o

O
:,/;'-v:;'-V.A.v:;'-~/~,_-.A.",~

190 250

O O N

O
250

250

o

250

250

O O

n O

ll)

N O
1

O

ro n

O
O
O
O
O
440

B 380

O
O ll)

N

375 ,

O
375

375 ,

O
375

, O
O
O O N

250 250

250 250

50

250

O O

n

O ll)

O
N O
O
O
O
440

380

O
O ll)

N O
o

l

B r"'

~

","~.[~:v:-:v:~:~_.[~:~_-!~-:" __

o

O N O O N O
J'\:

500

380 500

500

[(:

~

-,"~.[~: __J:~:~.,..:_:~_..[~:v:~~:.7

ti' ,\.

~=

O
440

7.10. Ábra: Derékszögű falcsatlakozások

","~[-:v:-:~--!-:~_.[~:~_J:~-:"==

;260

nútféderes falazóelemekkel 169

7. FEJEZET

A KORSZERU VÁZKERÁMIA ÉPíTÉSI RENDSZER

O L{)

N O

O

L{)

o

N

L{)

O L{)

N

... O

O

L{)

L{)

N O L{)

O

~

L{) L{)

~

J

N

N

oooooooooooooooooooo!oooooooo

O

,h"[,,[',,h,,_

N

O

~

~M,,_

~~ ~~ ~~ "r?

:~

'~

L{)

N O L{)

N

(a

~~ ~~ ~) ~~

:~ ']

ra

~~ ~~

~) ~) ~)

~~

( (

!

L{)

s::

o o

-'-f!

",,';-:;;';,,:=~~

L{)

c--_c1i O L{)

N O L{)

'"'" ~ _L_~_~ .ó-_~___

~_J ___

""~

N O

O

L{)

L{)

N

N

O L{)

O

N

L{)

N

O

O

L{)

L{)

N

N

O

O

L{)

L{)

N

N

~ 300

440

300

,

1

L{)

"n L{)

"

n L{)

"n L{)

O

r-,

L{)

n

N

~,,-"",,-""~-""~-....,.-

O

L{)

L{)

r-,

N

n

O L{)

o

N

L{)

O

N

L{)

N O L{)

O

N

L{)

O

N

N O L{)

N

L{)

,,",,"~:~:v:~:v:-:v:-"',;._

~~~~ ,,-,,-.[-:_J:_:~_J:_:v:_:"_J:_:"-,"=

~=~==

L{)

O

,: ~Ji :

"".•..{-:v:-:'-_"':-:v:-:,. __ .{-:,.~.

N

380

l

380

7.11.Ábra: Belső falcsatlakozások nútféderes falazóelemekkel 170

,

c(;

~!j,

:, :

c{, C(' c{:

ct

c(~

~

l

7. FEJEZET


Hőszigetelő üvegezésű ablak 38 cm-es külső falba való beépítését szemlélteti a 7.12. ábra. Az eresztékek iránya téglasoronként váltakozik. Az ablaknyílás mellett minden második sorban feles elemek használhatok, így alakítható ki a megfelelő falvég. A nyílás egyik oldalán hornyos, a másik oldalán eresztékes feles elemet kell beépíteni! Mindkét fajtájú feles elem sima felülete kerüljön az ablaknyílás felé! A másik sorban az egész téglákat mindig az eresztékes oldalukkal kell a nyílás felé fordítani, majd az eresztékeket kőműveskalapáccsal le kell ütni! Így egységes sík felület alakítható ki az ablak beépítéséhez és a vakoláshoz.

leütött

7.12. Ábra: Ablak beépítése nútféderes (alba

Ajtó beépítése esetén abefordított téglánál a nem nútféderes kialakítású függőleges fugát habarcsoini kell! A 7.13. ábrán ajtó beépítése látható 30 cm-es belső falba. Az ajtónyílás mellett minden második sorban feles elemek alkalmazhatók (az egyik oldalon hornyos, a másikon eresztékes). A másik sorban a befordított egész téglánál a nem nútféderes kíalakítású függőleges fugát habarcsoini kell! A 7.14. ábrán 38 cm-es külső fal és 10 cm-es belső válaszfal csatlakozása látható. A válaszfalat -a hagyományos válaszfalakhoz hasonlóanfüggőleges gömbacéira hurkolt és feszített merevítő huzalokkal kötjük be. A függőleges gömbacél pálcát a fal készítésével egyidejűleg a külső falba tüskékkel rögzítjük. A válaszfal és a teherhordó fal közötti függőleges hézagot habarccsal ki kell tölteni! A 7.15. ábrán válaszfalakból kialakított falsarok látható. A válaszfallapokat kötésben kell falazni, a falsaroknál a csatlakozó sorokat felváltva kell átvezetni! Az egymáshoz merőlegesen csatlakozó válaszfallapok közötti függőleges hézagokat ki kell tölteni habarccsal! A falsaroknál kifelé álló eresztéket le kell ütni, a kifelé mutató hornyot pedig falazóhabarccsal ki kell tölteni.

eresz

leütött

eresz

7.13. Ábra: Ajtó beépítése nútféderes falba

~..!i"=rro.;r~~

08-as kora cél pálca 02,8-as lágyvas huzal kétsoronként sze?ezve

~:::~:::§t ~~~~~

I habarcs kitöltés

380

7.14. Ábra: Válaszfal csatlakozása (őfalhoz

171

7. FEJEZET


A merevítő huzalokat a hagyományos válaszfalakhoz hasonlóan kell rögzíteni! Ennek egyik lehetséges megoldása, hogy a huzalokat a keresztező válaszfallap külső oldalán felvezetik, majd visszafordítják és megfeszítik, végül a válaszfallaphoz szegezik. A fa ajtótokokhoz a merevítő lágyvas huzalt szegekkel rögzítik. Fa ajtótok esetén 1 m-es nyílásszélességig közvetlenül az ajtótok felett a válaszfal vízszintes fugájában egy 8 mm-es átmérőjű betonacélt kell végigvezetni, amelynek kétoldalt legalább 30-30 cm-t kell a téglafalon felfeküdnie. A válaszfaltégláknak az ajtótokhoz való csatlakozásánál a függőleges hézagokat habarccsal ki kell tölteni.

1D2,8-as lágyvas huzal kétsoronként szegezve

eresztéket

leütni

7.15. Ábra: Válaszfal falsarok kialakítása, ajtótok kapcsolat

7.6. A VÁZKERÁMIA FALAK FALAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A falazóelemek közúti járművel vagy vasúti kocsival szállíthatók. Az egységrakományt a járművön elmozdulás ellen biztositva úgy kell elhelyezni, hogy annak gépi rakodása elvégezhető legyen. A falazóelemek a szabadban, főllába csomagolva, sík és szilárd talajon elhelyezett raklapokon tárolhatók. A falazóelemeket a termék sérülésének elkerülése érdekében rakodás közben dobálni, ejteni, ütköztetni, lebillenteni tilos. A falazáshoz a rendszerhez tartozó TM hőszigetelő, illetve az M30 és MlOO-as jelű falazóhabarcsot kell alkalmazni! A vázkerámia téglákat nyári melegben nagy pórustérfogatuk rníatt falazás előtt nedvesíteni szükséges, hogy ne szívják el túl gyorsan a vizet ahabarcsból. A falazást a falsarkoknál kell kezdeni, a téglákat teljes felületükön habarcságyba helyezve (7.16. ábra). A bemutatott kötések alapján a sarokra elhelyezett téglákat vízmértékkel és gumikalapáccsal pontosan állítsuk be, és a vízszintes méreteket is ellenőrzzük. A közbenső falszakaszok ugyanis ehhez fognak igazodni. A sarkokon a tégla felső síkjára zsinórt feszítünk ki, az egyenes téglasorok kialakítása céljából. A vízszintes habarcsréteg felhordásakor ügyelni kell arra, hogya hézag a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve.

172

7.16. Ábra: Fa/sarok kirakása


7. FEJEZET

A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállalle kell húzni. A téglák végleges helyükre illesztésénél a hagyományos téglafalazatoknál megszokott kőműveskalapács helyett gumikalapácsot kell használni (7.17. ábra)! Falazáskor a vízszintes fuga vastagsága 8-16 mm között változhat, átlagosan 1,2 cm. A sormagasság így betartható, melyet az előkészített magassági mérőléccel ellenőrzünk. A fal függőlegességét először vízszintezővel, majd a 4. sortól kezdve függőónnal ellenőrizzük. Szükség esetén a födém vízszintes felfekvése céljából vékony kiegyenlítő réteget viszünk fel (falegyen). Annak érdekében, hogy 7.17. Ábra: Nútféderes tégla a vakoláshoz egységes sík felület álljon renhelyére illesztése delkezésre, a fal síkjából kiálló eresztékeket le kell ütni, a falsíkjában található hornyokat, sérüléseket és egyéb folytonossági hiányokat pedig lehetőleg a falazással egyidejűleg, vagy legkésőbb a vakolás előtt 5 nappal falazóhabarccsal ki kell tölteni! A falazóblokkokat kötésben kell falazni. A falvégekre és a falnyílásokhoz gyártott szélű egész, ill. feles elem kerüljön. Gyártott feles elem hiányában a feles elemek egész elemből, fűrészeléssel is előállíthatók. Derékszögtől eltérő falsarok, vagy a tégla méretrendjétől eltérő méretű falak esetén az elemek fűrésszel egyedileg méretre szabhatók. Vágott felületeknél, ahol a habarcstáskás, illetve nútféderes kapcsolat nem alakítható ki, a függőleges fugában habarcsot kell használni! A felesnél kisebb méretű elemeket a fal általános szakaszán, a fal belsejében kell elhelyezni, szintén kötésben falazva. 7.6.1. NÚTFÉOERES FALAZÁSI TECHNOLÓGIA

KÜLÖNLEGES

SZABÁLYAI

A nútféderes kialakítású függőleges hézagba habarcsot egyáltalán nem kell tenni, csak a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymáshoz illeszteni, ezért a habarcsfelhasználás - és így a munkaidő-szükséglet is - lényegesen alacsonyabb, mint más falazási mód esetén. A falsarkoknál és az egyéb falcsatlakozásoknál az eresztéknek mindig kifelé kell mutatnia, és az eresztékek iránya téglasoronként változik. A fal síkjából kiálló eresztékeket vakolás előtt le kell ütni, hogya vakoláshoz egységes síkfelület álljon rendelkezésre. 7.6.2. HABARCSTÁSKÁS

FALAZÁS I TECHNOLÓGIA

KÜLÖNLEGES

SZABÁLYAI

Falazáskor a téglákat szorosan egymás mellé kell illeszteni. A téglák oldalát nem szabad megkenni habarccsal, a habarcstáskákat azonban a vízszintes hézag készítésével egyidejűleg teljesen ki kell tölteni habarccsal. A habarcstáskák mérete olyan, hogya normál falazóhabarcs ezekbe belefolyik. 173

A KORSZERU

7. FEJEZET


7.6.3. A FALAZÁS KÜLÖNLEGES

SZABÁLYAI A PINCETÉGLÁNÁL

Térszín alatti létesítmények (pince, alagsor) 38-as pincetéglából akkor építhetők, ha a térszín alá süllyesztett szinthez szabványos, vízhatlan talajvíz, illetve talajnedvesség elleni szigetelést terveznek és készítenek (7.18. ábra). Üzemeltetés során a térszín alatti helyiségekben - még üzemzavar esetén sem - emelkedhet tartósan a relatív páratartalom 65% fölé. 7.6.4. A FALAZÁS KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI HANGGÁTLÓ TÉGLÁNÁL 7.18. Ábra:

Talajvíz elleni szigetelés

A hanggátló téglából épülő falak segítséget nyújtanak a lakások közötti hangszigetelési feladatok megoldásában, azonban a megfelelő zajvédelem elérése csak a kivitelezési szabályok betartása és az egyéb szerkezeteken keresztüli kerülőutas hangátvitel csökkentésének kialakításávallehetséges. A falazáshoz MIOO falazóhabarcsot kell alkalmazni. A megnedvesített téglákat teljes felületükön habarcságyba kell helyezni. A vízszintes habarcshézagot a téglák külső éléig teljesen ki kell tölteni. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállalle kell húzni. A téglákat kötésben kell falazni. Fokozottan kell ügyelni a falazási munka minőségére, a fugák egyenletes kialakítására. A habarcsrétegek vastagsága 8-10 mm közötti legyen. A függőleges fugákat is teljesen ki kell tölteni habarccsal. Lakáselválasztó falban épületgépészeti vezetékeket nem szabad elhelyezni és az elektromos szerelvények, dobozok falba süllyesztése is lerontja a fal hangszigetelő

képességét.

7.6.5. VÁLASZFALAK

FALAZÁSÁNAK

SZABÁLYAI

A válaszfal csak méretezett válaszfalalapra. illetve szilárd, megfelelő teherbírás ú födémre építhető. Az aljzat esetleges egyenetlenségeit falazóhabarccsal kell kiegyenlíteni. A válaszfalakat kétsoronként a vízszintes hézagban vezetett 2,8 mm-es lágyvas huzalokkal kell merevítení és egymáshoz, illetve a teherhordó falakhoz csatlakoztatni, bekötni. A merevítőhuzalt kétsoronként a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni, és a csatlakozó falakhoz rögzíteni. A válaszfal felső síkja és a födém között 2-3 cm-t kell hagyni, a födémhez történő kiékeléshez. A sorokat ennek megfelelően kell kiosztani. A válaszfalak falazása előtt pontosan be kell állítani az ajtókat! Ai előnedvesített téglákat teljes felületű habarcságyba kell helyezni. Falazáskor a vízszintes fuga vastagsága (igazodva a főfalak vízszintes hézagaihoz) 8-16 mm között változhat, átlagosan 1,2 cm legyen. A vízszintes fuga kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve habarccsal. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállal le kell húzni. A téglák végleges helyükre illesztésénél, a hagyományos téglafalaknál megszokott kőműveskalapács helyett gumikalapácsot kell használni. 174

7. FEJEZET


A merevítő 2,8 mm-es lágyvas huzalt két soronként kell a vízszintes fugák habarcsrétegébe ágyazni és két téglánként kampós szeggel rögzíteni. A merevítő huzalokat a csatlakozásoknál is a hagyományos válaszfalakhoz hasonlóan kell rögzíteni! A teherhordó falaknál a huzalt a teherhordó falhoz függőlegesen rögzített 8 mm-es köracél pálcához kötjük be. A válaszfalak egymáshoz csatlakozásánál szintén 8 mm-es köracél pálcához feszítjük a huzalokat, vagy a keresztező válaszfallapon keresztül történő visszahajtással rögzítjük azokat. A fa ajtótokokhoz a lágyvas huzalt szegekkel rögzíthetjük. Biztonsági okokból és a fal függőlegességének tartása miatt először célszerű csak a fal magasságának feléig felépíteni a falat. A megfelelő szilárdulás után, általában a következő napon folytatható a falazás. 7.6.6. ELEMEK VÁGÁSA, HORONYKIALAKÍTÁS

A téglák méretre vágásához a gépi fűrészek közül az ún. "Alligátor" típusúak ajánlhatók elsősorban. Ezek általában elektromos meghajtású, fordulatszám szabályozóval ellátott készülékek, és keményfém-betétes, ellenmozgású kettős fűrészlappal működnek. A fűrészlapok méretének, illetve a vágási hossznak a megválasztásakor arra kell ügyelni, hogy azok hosszabbak legyenek, mint a vágási felület legnagyobb mérete. A fűrészlapok végének mindenképpen a vágási felületen túl kell érnie, mert ha a fűrészlapok vége a vágási felületen belül marad, akkor a fogak eltörhetnek. A kézi fűrészek közül is a keményfém-betétes típusok ajánlhatók. Ezek használatakor a vágási sík vonalában a tégla felületét körben néhány mm mélyen be kell vágni, majd a tégla teljes szétfűrészelését ezután lehet megkezdeni úgy, hogy az előre kialakított hornyok vezetik a fűrészlapot! Az áttöréseket fúróval vagy Iyukfűrésszel lehet kialakítani. Az épületgépészeti vezetékek hornyait horonymaróval készíthetjük el. A hornyok kialakításakor ügyelni kell arra, hogy azok ne veszélyeztessék a fal szilárdságát. Így például teherhordó belső falaknál a fal két oldalán lévő vízszintes hornyok ne legyenek egymással szemben! Lakáselválasztó falban épületgépészeti vezetékeket nem szabad elhelyezni. Az elektromos szerelvények, dobozok falba süllyesztése is lerontja a fal hangszigetelő képességét. Válaszfalaknál a hornyokat csak az egyik oldalra szabad készíteni, az alábbi méretkorlátokkal: szélesség: max. a fal vastagsága. mélység: függőleges horony 12 cm vastag válaszfalban max. 5 cm, de legfeljebb a merevítő huzalig. 10 cm vastag válaszfalban max. 4,5 cm, de legfeljebb a merevítő huzalig. Egyéb horony - max. 3,0 cm. Az egymással szemben elhelyezkedő pontszerű bemarásokat - pl. dugaszolóaljzatok, kapcsolók, elosztódobozok - egymástól legalább a falvastagság értékével el kell tolni. A hornyok, bemarások, áttörések kialakításánál fokozott gondot kell arra fordítani, hogya merevítőhuzalokat ne vágjuk el.

175

A KORSZERU

7. FEJEZET


7.7. AZÁTHIDALÁSOK

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az áthidalók az építési rendszer szerves részei, de más falazóelemekhez is beépíthetők, a megadott előírások betartása mellett. 7.7.1. PAPUCSELEMES

kerámia ~'b kérege!em:-,[,~,

~?

ÁTHIDALÓ K

Lakó és közösségi épületek, családi házak, társasházak. épűlet-felújítások. átalakítások, emeletráépítések, tetőtér beépítések külső és belső falaiban 0,75-2,75 m nyílásméretekhez alkalmazható a kéttámaszú papucselemes áthidaló szerkezet. Az áthidaló (7.19. ábra) kerámia kéreg-elembe betonozott, előfeszített szerkezet. Az áthidalők kis tömegük következtében kézzel is könnyen mozgathatók. Az áthidaló képezi a szerkezet alsó húzott övét, a felső nyomott övet pedig a kisméretű tömör tégla ráfalazás, vagy rábetonozás biztosítja. A nyílásáthidalás csak a helyszíni ráfalazás vagy rábetonozás megszilárdulása után lesz teherbíró, ezért építés közben a papucselemes áthidalókat ideiglene se n alá kell támasztani. Az áthidaló előnye, hogy felülete kerámia, ezáltal könnyen vakolható.

~~

a

i hW'

ÚJ

".:::,;'

CD

A-1O

I

t

'

e onozas elöfeszített acél betét

ÁTHIDALó

:::~':~~;;~';; A-12

ÁTHIDALÓ

7.19. Ábra: Papucselemes áthidalók

44 N+F

km. tégla nyomot öv falazat

Az áthidalók 10 cm szélességben 6,5 cm magassággal és 12 cm szélességben 8,5 cm ,,12~8,,12r12,l magassággal készülnek. Az áthídalók gyártási 7.20. Ábra: Papucselemes hossza 1,0-3,0 m (lO-esből 3,25 m) között áthidaló bépítése változik, 25 cm-es méretlépcsőkben. A kétoldali felfekvési hosszak figyelembevételével (12-12 cm) az áthídalók 0,75-2,75 m közötti fesztávokhoz (lO-esnél 3,00 m) alkalmazhatók kéttamaszú tartóként. A keresztmetszet közepén kialakított légkamra, illetve elhelyezett hőszigetelés növeli a szerkezet hőszigetelő képességét, ezért használatuk külső fal esetén mindenképpen szükséges (7.20. ábra). Az alátámasztó állványzatot (7.21. ábra) még az áthidaló k elhelyezése előtt kell elkészíteni. 2,0 m-es nyílásméretig középen egy helyen kell az áthidalókat alátámasztani, 2,0 m-nél nagyobb nyílás esetén két alátámasztás szükséges. Ha az áthidaló koncentrált terhet kap, a koncentrált teher alatt alá kell azt támasztani. Különös gondot kell fordítani arra, hogya közvetlenül az áthidalők alá kerülő gerenda az egymás mellé helyezett összes áthidalót átfogja és alátámassza. Az alátámasztásokat csak az áthidaló feletti ráfalazás vagy rábetonozás és a koszorú meg szllárdulás a után szabad eltávolítani. Az alátámasztó állvány teherbírását és szakszerű kialakítását arra jogosult szakembernek (pl. felelős műszaki vezető) ellenőriznie kell. 176


7. FEJEZET

A12 "min.

11

A 12 áthidaló

áthidaló 12 cm

12 cm

12 cm

gerenda

oszlop

max.1

m

éke

, 'I

szabad

nyílás < 2m

,

szabad

nyílás'"

2m

'I

7.21. Ábra: Áthidalások ideiglenes alátámasztása

Amennyiben a 25 cm-es méretrendtől eltérő hosszúságú áthidalóra van szükség, az áthidaló gyémánt vagy korund vágótárcsávai, flex-szel darabolható. Erre azért van lehetőség, mert az ilyen berendezéssel történő vágás az acélbetétek tapadó kapcsolatát nem befolyásolja. Tilos az áthidaló véséssel történő vágása, mivel már kis roncsolás esetén is nagymértékben csökken az acélbetétek és a beton közötti feszítőerő-átadás. Az előbbiek miatt legkisebb mértékben sem szabad az áthidalót vésni, illetve azokba rögzítő elemeket fúrni, vagy belőni. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész vázkerámia tégla kerüljön. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs ágyazó réteggel kell kiegyenlíteni. Az egymás mellé helyezett áthidalók közötti függőleges hézagokat is gondosan ki kell tölteni cementhabarccsal. Az áthidalóknak legalább 12 cm hosszúságban fel kell feküdniük a teherhordó falra. A nyomott öv kialakítható I. o. kisméretű tömör tégla ráfalazással, vagy rábetonozással (7.22. ábra). Ráfalazáskor az áthidaló feletti falszakaszt különös gondossággal, szabályosan kötésben kell falazni (nem egyenes boltövként). A falazáshoz cementhabarcsot kell használni és ügyelni kell mind a vízszintes, mind a függőleges fugák teljes habarcskitöltésére. A rábetonozás vagy ráfalazás előtt a törmelékeket, laza részeket el kell távolítani és be kell nedvesíteni azért, hogy az előregyártott húzott öv és a helyszínen készülő nyomott öv között megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Az építés közbeni alátámasztások csak a nyomott öv és a koszorú teljes megszilárdulása után távolíthatók el.

7.22. Ábra: Nyomott öv kialakításának lehetőségei 177

7. FEJEZET


Mivel az áthidalóba tilos rögzítő elemeket fúrni, vagy belőní, ezért a nyílászárók rögzítése az áthidalók közötti habarcsrétegbe, korábban elhelyezett lécbe, kibetonozásba vagy a kibetonozásban elhelyezett facsomagokba történhet. 7.7.2. AZ ELEMMAGAS ÁTHIDALÓK A téglafalazatok nyílásainak áthidalására szolgál a C alakú kerámia kéregelemek kibetonozásával készített elemmagas áthidaló. Lakó- és közösségi épületek, családi házak, társeshézak, épület-felújítások, átalakítások, erneletráépítések, tetőtér beépítések külső és belső falaiban 0,75 - 2,50 m nyílásméretekhez 25 cm-es méretlépcsőben alkalmazható kéttámaszú áthidaló szerkezet. Az előregyártott elemek jó teherbíró képességűek, beépítésük egyszerű, az elhelyezésük után az áthidalás azonnal terhelhető, az építés ideje alatt nincs szükség alátámasztásra. Az elemmagas áthidaló jól illeszkedik a vázkerámia építési rendszer méretmoduljához (7.23. ábra) az egységes kerámia felülete miatt könnyen vakolható. Az áthidaló k elhelyezésénél a falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész falazóelem kerüljön. Eltérő falközű nyílások kiváltása esetén fokozottan ügyelni kell a különböző méretű felfekvési hosszakra:

erámia kéregelem kibetonozás

elöfeszített acél betét

100-175 cm elemhosszig 12,5 cm; 200-250 cm elemhosszig 20 cm; 275-300 cm elemhosszig 25 cm. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs réteggel kell kiegyenlíteni és kidőlés ellen kötöző-huzallal kell rögzíteni. Emeléskor az áthidalókat a hosszúság liS-eiben kell megfogni. Az áthidalókat beépítéskor nem kell alátámasztani.

7.23. Ábra: Elemmagas áthidaló

N+F falazóelem

Több áthidaló egymás mellé helyezése esetén az áthidalás hőszigetelése, az elemek közé helyezett (7.24. ábra) hőszigetelő réteggellehetséges. Mivel az elemmagas áthidalók nem feszítettek, így dűbelezhetők, azokba rögzítőelemek fúrása és belövése megenge?ett 30 mm mélységig, azonban vigyázni kell arra, nehogy a hosszvasak sérüljenek. A kerámia kéregelem véshető is, bár az eset178

elemmagas

7.24. Ábra: Elemmagas áthidaló beépítése

áthidaló

7. FEJEZET


leges roncsolódás miatt ez a munkafolyamat nem javasolt. A nyílászárók rögzítőpántját az áthidalók közötti habarcshézagba vagy facsomagba kell rögzíteni. Az áthidaló felülete kerámia, magassága megegyezik a vázkerámia építési rendszer falazóblokkjainak magasságával, így mind a habarcshézag, mind a vázkerámia anyagfolytonosságát tekintve a fallal összefüggő, vakoláshoz ideális felületet képez. 7.7.3. AZ U ZSALUZÓELEMEK A termékcsaládhoz tartozik két U alakú zsaluzó elem is. Az elemek mérete igazodik a 30-as és a 38-as falvastagsági méretekhez (7.25. ábra), illetve a 23,8 cm-es magassági méretrendhez. A betonozási keresztmetszet 21x19 cm, illetve 28x19 cm. Az U zsaluzóelem felhasználható áthidalásnál, koszorúknál, valamint erősítő pillérek, merevítő bordák, szellőzők készítésénél. Teherhordó funkcióját csak a vasbeton maggal együtt tudja ellátni (7.26. ábra). A vasalást mindig egyedileg kell meghatározni a terhelés függvényében! A szerkezetek erőtani ellenőrzését a tervezőnek minden esetben el kell végeznie! Sokoldalúan felhasználható elem, hiszen a terheléshez igazítható az egyedi vasalás, jól vakolható égetett kerámia felületet biztosít, illeszkedik a vázkerámia építési rendszer méretmoduljához, egyszerűen beépíthető, valamint természetes anyagokból készül. Az U elemekkel történő áthidalásnál a felfekvések magasságában egy alátámasztó állványzatot kell készíteni. A zsaluelemek elhelyezése után a külső térrel érintkező felületeknél min. 3 cm-es hőszigetelést kell tenni. Avasszerelés zsaluzatba helyezése után következhet a betonozási munka. Az U zsaluelemek betonozásánál az elemet a födémszerkezethez hasonlóan elő kell nedvesíteni.

U 30

ZSALuz6ELEM

U 38

ZSALuz6ELEM

7.25. Ábra: U zsaluzóelem áthidaló

1.5,.

födém

30

zsaluzóelem

7.26. Ábra: U zsaluzóelem áthidaló belső 30-as főfalnál

179

7. FEJEZET


A térdfali koszorú (7.27. ábra) kialakításánál megfelelő vastagságú U zsaluelemek falegyenre történő hagyományos falazómunkával való elhelyezésévei kezdődik. A koszorú külső térrel érintkező kéregelemének belső síkjára hőszigetelést kell rakni, melynek vastagságát hőtechnikailag ellenőrizni szükséges. Ez a megoldás akkor javasolt, ha a zsaluelem szélessége megegyezik a falvastagsággal. Lehetőség van azonban a hőszigetelésnek a kéregelem külső oldalára való elhelyezésére is, amely a hőszigetelés folytonosságának megtartásában jelent előnyt. Megszűnik viszont ilyen módon a vakoláshoz ideális alapot biztosító kerámiafelület egységessége. Befejező munkálatként a terv szerint szerelt koszorúvasalás elhelyezése után a koszorút ki kell betonozni. A tetőtéri térdfalak erősítő pilléreinek (7.27. ábra) elkészítésénél, a szellőzőcsatornához hasonló függőleges elhelyezésre van szükség. A kialakuló függőleges csatorna képezi a pillér zsaluzatát. Atérdfal építésénél ügyelni kell a zsaluelemek kötési szabályoknak megfelelő falazására. hogyabordáknak a faltesttel való együttdolgozása biztosított legyen. A feles eltoláskor egy olyan pillérkeresztmetszetjön létre, amely minden második sorban kiszélesedik. Ebbe a járatba kell elhelyezni a hőszigetelést. 38-as fal és 30-as U zsaluzóelem esetén a külső térrel érintkező felületek mentén helyezhető el a hőszigetelés. Avasszerelés után 3 soronkénti betonozással alakul ki a monolit pillér. A vasalást az alsó és felső koszorúhoz is csatlakoztatni kell.

30

zsaluzóelem

Z2Z Ábra: U zsaluzóelemes

térdfali koszorú és erősítő pillér

Z28. Ábra: U zsaluzóelemmel

kialakított szellőzőkürtő

Szellőzőkürtők (7.28. ábra) esetén a falazatba tervezett szellőzőcsatorna kialakításánál a zsaluelemeket függőleges helyzetben kell beépíteni. Az így létrejövő vertikális irányú szellőzőkürtő két oldalán a falidomokat falvéggel kell lezárni. Külső falban kialakítandó csatornánál gondolni kell hőszigetelés elhelyezésére is a kéregelem külső térrel érintkező felületén. Szellőzőrács beépítése céljából a zsaluelem fala áttörhető. 180


7. FEJEZET 7.8. A KORSZERŰ VÁZKERÁMIA

RENDSZERHEZ TARTOZÓ FÖDÉM

A födém az építési rendszer szerves része, de más rendszerekhez is alkalmazható. A födém kerámia kéregelemmel betonozott előfeszített gerendákból, kerámia béléstestekből és helyszíni felbetonból áll (7.29. ábra). A gerendák kis tömegük következtében kézzel is könnyen mozgathatók, ezért az egész födémszerkezetet daru használata nélkül is össze lehet rakni. A gerendák 2,25-7,00 m közötti falköz méretekhez alkalmazhatók, kéttámaszú tartóként. A födémhez tartozó béléstestek kétféle méretben készülnek, a gerendák 45 és 60 cmes tengelytávolságaihoz igazodóan. Szükség esetén kettőzött gerendák is alkalmazhatók. A födém a helyszíni felbeton megszilárdulása után lesz teherbíró, ezért építés közben a gerendákat ideiglenesen alá kell támasztani, illetve túl kell emelni! A födém előnye, hogya födém alsó felülete -mind a gerenda, mind a béléstest- környezetbarát kerámiaanyagból készül, ezért jól vakolható. 7.8.1. A GERENDÁK ÉS BÉLÉSTESTEK

rynyírókengyel ;

i

kerámia kéregelem

I

i

lc,J J. rr:nt1li kibetanazás ~~ .rn1!

elöfeszített acél betét

FöOtMGERENOA

7.29. Ábra: Födémrendszer elemei

MŰSZAKI ADATAI

A gerenda keresztmetszete 12,Ox6,5 cm. A gerendák 2,50-7,25 m között változik, 25 cm-es méretIépcsőkben.

gyártási

hossza

A kétoldali felfekvési hossza k figyelembevételével a gerendák 2,25-7,00 m közötti falközméretekhez (fesztávokhoz) alkalmazhatók, kéttámaszú tartóként. A gerendák megrendelésénél a falközméretnél nagyobb, teljes födémgerenda hosszat kell megadni! A 25 cm-es méretlépcsők illeszkednek a vázkerámia építési rendszerhez, de más teherhordó falak alkalmazása esetén is széles választékot jelentenek. A födémbéléstestek a födémszerkezet elemei, kizárólag ezen szerkezet gerendáival építhetők össze! A béléstestek 52 (60 cm-es tengelytávolsághoz) és 37 cm (45 cm tengelytávolsághoz) szélesek 17 cm magasak és 25 cm hosszúak. Így illeszkednek az Építési Rendszerhez. A 45 cm szélesből 8,89 db, a 60 cm széles béléstestből 6,67 db kell 1 m2 felületre.

181

A KORSZERU

7. FEJEZET


7.8.2. A GERENDÁK ALÁTÁMASZTÁSA

ÉS TÚLEMELÉSE

A gerendák építés közben alátámasztás nélkül (7.30. ábra) egyáltalán nem terhelhetők. Az alátámasztó állványzatot még a gerendák elhelyezése előtt kell elkészíteni! 3,5 mes falköztávolságig egy helyen, min. 12 cm (, 12 cm !túlemelés 3,5 m-es falköztől 5,25 m11 es falközig két helyen, ennél nagyobb fesztávolság esetén három helyen kell alátámasztani a gerendákat! I.

Az alátámasztásokat annak figyelembevételével kell kialakítani, hogya gerendákat a falköztávolság (fesztáv) 1/300

~~~~~~~~~~~~~~~~~~r-~

részével túl kell emelni! 7.30. Ábra: Födémgerendák

túlemelése

7.2. TÁBLÁZAT

Falköz

Túlemelés középen

Falköz

Túlemelés középen

3,Om

1,0 cm

5,Om

1,7 cm

4,Om

1,3 cm

6,Om

2,0 cm

Az alátámasztás készülhet csőállványból (7.31. ábra), vagy faanyagból. Az alátámasztásokat csak a födém teljes megszilárdulása után szabad eltávolítani! Ha az alátámasztó állvány födémre kerül, akkor az alsó födémet az alétámasztások alatt alá kell dúcolni! Feltöltésre, illetve fagyott talajra állványzat nem állítható! Faanyagú állvány esetén a szelement és az oszlopokat fekve kell összeerősíteni. Ezután felállítjuk a palló alátétre. A palló a székállás oszlopainak súlyát osztja el az alatta lévő tömör talajra, vagy szllárd födémre.

7.31. Ábra:

Födém alátámasztásása

A székállás oszlopait átlóirányban fölszegezett deszkákkal merevítjük egymáshoz, a szelemen tengelyére merőlegesen pedig mindkét irányban kitámaszt juk elbillenés ellen. Az előírt túlemelést az oszlopok alatti ékpár segítségével állítjuk be. Az alátámasztó állványzat merevségét, teherbírását, elemeinek kapcsolatát, az oszlopok függőlegességét és aláékelését, aszelemenek vízszintesség ét arra jogosult szakembernek (pl. felelős műszaki vezető) ellenőriznie kell! 182

7. FEJEZET


7.8.3. A GERENDÁK MÉRETRE VÁGÁSA Amennyiben a 25 cm-es méretrendtől eltérő hosszúságú gerendára van szükség, a gerenda mindkét végéből gyémánt vagy korund vágótárcsával, flexszel le lehet vágni 10 cm-t. Ez azért lehetséges, mert az ilyen berendezéssel való vágás az acélbetétek tapadását nem befolyásolja. Statikai számítással történő ellenőrzés után 10 cm-nél nagyobb darabokat is le lehet vágni a gerendából. A számításnál figyelembe kell venni a gyári kengyelkiosztást! Tilos a gerenda véséssel történő vágása, mivel már kis roncsolás esetén is nagy mértékben csökken az acélbetétek és a beton közötti feszítőerő-átadás. Az előbbiek miatt a legkisebb mértékben sem szabad a gerendát vésni!

7.32. Ábra: Gerendák elhelyezése

7.8.4. GERENDÁK ÉS BÉLÉSTESTEK ELHELYEZÉSE A megfelelő méretű gerendák felfekvését (7.32. ábra) cementhabarcs ágyazó réteggel kell kiegyenlíteni. A födémgerendáknak legalább 12 cm hoszszúságban fel kell feküdniük a teherhordó falra! A gerendák végeinél egy-egy béléstest elhelyezésével állítható (7.33. ábra) be az előírt gerendatávolság. A béléstesteket a gerendák hossztengelyére merőlegesen haladva kell elhelyezni, így a gerendák átmenetileg sem kapnak féloldalas terhelést! Csak a béléstestekre helyezett pallókon szabad járni!

7.33. Ábra: Béléstestek elhelyezése

7.8.5. VASSZERELÉS ÉS BETONOZÁS A kengyeleket úgy kell felhajlítani (7.34. ábra), hogy felső végük a felbeton felső síkja alatt 2 cm-re legyen! A kengyelek végleges helyzetükben a gerenda mindkét végén a teherhordó falak irányába hajlanak, a vízszintes síkkal kb. 45°-os szöget zárnak be. A kengyelek többszöri fel- és lehajlítása tilos! A gerendát a koszorúba be kell kötni (7.35. ábra) az erre a célra szolgáló pótvasakkal! Ezeket a vasakat az összes kengyel felhajlítása után a gerendák mindkét végén, a gerendák felső övében a kengyelekbe fűzve kell vezetni!

7.34. Ábra: Kengyelek felhajtása 183

A KORSZERU


Abekötővasak (7.35. Ábra) átmérője 4,00 m-es fesztávig 08 mm, e fölött legalább 010 mm. A bekötővasak hossza a fal belső síkjától számítva 4,80 m fesztávig legalább 80 cm, e felett a támaszköz 1/6-a.

30

7. FEJEZET

N + F fa lazóelem

Betonozás előtt a statikus terv szerinti kiváltó, elosztó és pótvasakat el kell helyezni, azok helyzetét ellenőrizni kell! A felbeton középvonalában hegesztett háló, vagy keresztvasalás elhelyezését ajánljuk. Hegesztett háló esetén legalább egy keresztszálnak a koszorúba kell kerülnie és a hálónak át kell mennie a harántfalak felett! A hegesztett háló C 15H minőségű legyen 04,2 mm, 05,0 7.35. Ábra: Gerenda bekötése mrn, vagy 06,0 mm átmérővel és maximum 25 cm-es lyukbőséggel. Keresztvasalásként alkalmazható 06,0 .mrn átmérőjű B 38.24 minőségű acélbetét is. Ezekből 4 db-ot kell elhelyezni méterenként! A vasaknak át kell mennie a harántfalak felett és végeiket be kell a koszorúba horgonyozni! A betonacél-szerelést betonozás előtt meg kell mutatni az építkezés felelős műszaki szakemberének! Az összeszerelt födémet alaposan be kell nedvesíteni (7.36. ábra)! A törmelékeket, laza részeket el kell távolítani! A beton C16-16/KK minőségű legyen (max. 16 mm-es szemcseátmérővel, kissé képlékeny konzisztenciájú, plasztikus, 7.36. Ábra: Födém benedvesítése de nem folyós állapotú)! Korrózióveszélyes vegyszereket tartalmazó adalékanyagot nem szabad használni! A gerendák, a koszorú és a felbeton betonozása (7.37. ábra) egyszerre készüljön, a teljes mennyiséget egy munkaütemben kell bedolgozni! Amennyiben erre nincs mód, a felelős műszaki vezető utasításai szerint kell kialakítani a munkahézagokat! A betont a gyors kiszáradás ellen lefedéssel, nedvesítéssel védeni kell! A gerendák építés közbeni alátámasztásai csak a helyszíni beton teljes megszilárdulása után távolíthatók el (legalább +12°C fokos hőmérséklet esetén 28 nap). 184

7.37. Ábra: Fe/beton készítése


7. FEJEZET

7.8.6. A FÖDÉM GEOMETRIAI ÉS MENNYISÉGI ADATAI A geometria kítások esetén.

és a mennyiségi

a 7.3. táblázat adja meg, különböző

adatokat

födémkiala-

7.3. TÁBLÁZAT

Egyenként beépített gerendák, födémvastagság: 17 cm béléstest + 4 cm felbeton = 21 cm 60-as béléstesttel

45-ös béléstesttel Tengelytáv Gerendaszükséglet Béléstest szükséglet Betonszükséglet Nyersfödém önsúlya

,

45 cm

60cm

2,22 frn/m?

1,67 frn/m"

8,89 db/rrr'

6,67 db/rrr' 57 l/rn"

63l/m

2

2,8 kN/m2

2,6 kri/rrr'

Egyenként beépített gerendák, födémvastagság: 17 cm béléstest + 6 cm felbeton = 23 cm 60-as béléstesttel

45-ös béléstesttel 45 cm

60 cm

Gerendaszükséglet

2,22 frn/m"

1,67 frn/rrr'

Béléstest szükséglet

8,89 db/m"

6,67 db/rn"

Tengelytáv

Betonszükséglet Nyersfödém önsúlya

,

83l/m2

77l/m2

3,3 kN/m2

3,1 kN/m2

Kettőzve beépített gerendák, födémvastagság: 17 cm béléstest + 4 cm felbeton = 21 cm 60-as béléstesttel


72 cm

Gerendaszükséglet

3,51 fm/m"

2,78 frn/m?


7,02 db/m"

5,56 db/rrr'

Tengelytáv

Betonszükséglet Nyersfödém önsúlya

73l/m2

81 l/m"

3,0 kN/m2

3,3 kN/m

2

Kettőzve beépített gerendák, födémvastagság: 17 cm béléstest + 6 cm feJbeton = 23 cm 60-as béJéstesttel


72 cm

Gerendaszükséglet

3,51 frn/rrr'

2,78 fm/rrr'


7,02 db/m"

Betonszükséglet

101 l/rn" 3,8 kN/m2

Tengelytáv

Nyersfödém önsúlya

,

5,56 db/rn? 93l/m2 3,5 kri/m"

185

7. FEJEZET


7.8.7. KOSZORÚ KIALAKÍTÁSA KÜLSŐ FALBAN, KOSZORÚTÉGLA A nútféderes koszorútéglát csak függőleges helyzetben szabad beépíteni! A koszorútéglát habarcs ágyazatra kell állítani! A nútféderes koszorútéglák -hasonlóan a nútféderes falazótéglákhoz- oldalt horonnyal és eresztékkel csatlakoznak egymáshoz. Így a koszorútéglák függőleges illeszt~sel'~éfl.ne'::l kell bhabkarllc~oll~ ha.s:nálnki! lA"kosldzolr~-l teg at uggo eges e e a ítaní es a Ü so o a ro, zsaluzattai kell a kiborul á s és a beton oldalnyomása ellen megtámasztani. A zsaluzatot csak akkor szabad eltávolítani, ha a koszorútégla fölé kerülő falazat már rögzíti a koszorútéglát!

BEÉPÍTÉSE

JJ= "'=~~~'f=~ 'fl F

A koszorútégla közbenső födémekhez az előbbiek figyelembevételével alkalmazható. Tetőfödém esetében a koszorútéglát attika- vagy térdfallal leterhelve, esetleg más műszaki megoldásokkal rögzítve lehet beépíteni! A saroknál a külső síkig kifutó koszorútégla mindig egész elem, és eresztékének kifelé kell mutatnia! Ezt az eresztéket kőműveskalapáccsalle kell ütni, így a vakoláshoz egységes, sík felület áll rendelkezésre! A 7.38. ábra szemlélteti a koszorúkialakítást, ill. a koszorútégla beépítését. A gerendák felső övében, a kengyelekbe fűzve láthatók a gerendabekötő vasak.

H

2

;..J;1_ ' '

11-

7.38. Ábra: Gerenda bekötése (gerendákkal párhuzamosan és gerendákra merőlegesen)

7.8.8. KOSZORÚ KIALAKÍTÁSA BELSŐ FALBAN A 7.39. ábra szemlélteti a koszorú kialakítást 25 cm vastag teherhordó belső fal esetén. Az ábrán láthatók a gerendabekötő vasak a gerendák felső övében, a kengyelekbe fűzve. A 25 cm vastag teherhordó fal alkalmazásakor a szembenálló gerendák véglapjai között cementhabarcs kitöltés t kell készíteni (hasonlóan a hagyományos téglák közötti függőleges, habarccsal kitöltött hézaghoz). Erre azért van szükség, mert ezt a szűk rést a koszorúbeton nem tudná kitölteni. 30 cm-es fal esetén a 7.39. Ábra: Közbenső födém, teherhordó két véglap közötti nagyobb rés már kibetonozható. fal és áthidaló csatlakozása 186


7. FEJEZET

7.8.9. SZAKIPARI MUNKÁK A FÖDÉMNÉL ÉS AZ ÁTHIDALÓNÁL

A gerendába és az áthídalóba rögzítő elemeket fúrni, belőni nem szabad, azokat bármilyen célból megvésni tilos. A födém elektromos vezetékeit a fal szélén megvésett béléstestekben vezetve célszerű elhelyezni, a gerendával párhuzamos irányban. A födémre alulról függesztendő, kapcsolandó tárgyak (pl. mennyezeti lámpa) rögzítés éhez a béléstest alsó felületének kífúrásával utólag beilleszthető billenő fém kítámasztós - vagy rugós kítárnasztós horgos, esetleg injektáló technikával rögzített - csavarok használata ajánlott. A födém teljes alsó felülete egységes, a gerendák kerámia kéregeleme és a kerámia béléstestek a vakolási rnunkákhoz összefüggő felületet képeznek. A könnyebb vakolhatóság ot az elemek felületének kialakítása is elősegíti. 7.9. PROFIPANEL FÖDÉMELEM

A profipanel födémelem előregyártott vasbeton kéregpanel, melyből monolitikus felbetonnal tetszőleges, 13-30 cm vastag vasbeton födém készíthető. A födémelem az építés közben zsaluzatként szolgál, és a helyszíni betonozás elkészülte után beleszámít a terhet viselő teljes keresztmetszetbe. Az alkalmazott anyagminőségek a 7.4. táblázatban találhatóak. 7.4. TÁBLÁZAT

Beton

Betonacél

MSZ

C 20-16/KK

B60.50

EN

C 20-25

BHB 55.50

A födémelem rendelkezik a szereléskor és a végső állapotban fellépő statikai igénybevételek felvételére alkalmas hossz- és keresztirányú vasalással és az elembe részben beágyazott térráccsal, mely a merevségen túl a monolitikus felbetonnal történő együttdolgozást is biztosítja. Kialakíthatók erkélyek, belső konzolok is. Lehetőség van hőszigetelő elemek elhelyezésére, hőhidak kiküszöbölésére. A födémrendszer lehet pontonként alátámasztott, többtámaszú és több irányban teherviselő is. Az elemek készítésénél figyelembe veszik a szükséges helykirekesztések - födém áttörések, elektromos dobozok és egyéb beépített kiegészítők helyeit -, a vízorrok, ferde levágások, sarok kíalakítás oldalfalaknál, függőleges oldalfal 22 cm magasságig (erkélyeknél, galériáknál, stb., kialakítását. A profipanel felhasználásával készülő épületek födémelemeinek tervét CAD programmal készítik el. A tervezés, az ellenőrző számítások, valamint a konstrukciós részletek kidolgozása után kezdődik a gyártás. A profipanel födémelem szállításkori súlya függ a vastagságától és a méretétől. Az építkezés helyszínén megfelelő teherbírás ú darura van szükség. A rendelkezésre álló daru teherbíró képességét az elemek tervezése kor figyelembe kell venni. 187

7. FEJEZET


A profipanel födémelem műszaki adatai: elem vastagság 5,0; 6,0 illetve 7,0 cm; elemszélesség maximum 2,40 m; elemhossz maximum 10,00 m. A mérethatárokon belül, a statikai igények és lehetőségek figyelembevételével bármilyen alaprajzi forma gyártható (konzolos, íves, szögben tört, ferde vonalú, stb.). A födémelem és a monolitikus felbeton együttműködése érdekében a gyártás során a felületet felérdesítik. A statikus követelményeknek eleget tevő összekötő- és nyírást viselő vasalás, mely térrácsként kerül a födémelembe, szintén hozzájárul az együttdolgozáshoz. A helyszíni beton minősége nem lehet rosszabb az előregyártott elem minőségénél. A helyszíni betonozás megszilárdulása után a végső állapotban a födémelemmel készített födém úgy viselkedik, mint a monolit vasbeton födém. Az alátámasztásokat csak a beton szilárdulása után lehet eltávolítani. Az elemek közötti illesztéseket ki kell glettelni. Az alsó felület glettelés után alkalmas a végső felületképzésre. A következőkben képekben is bemutat juk a födém készítésének lépéseit.

L Lépés: Az építési helyszínen a profipanel födémelemek elhelyezése előtt el kell készíteni a szükséges alátámasztásokat.

I

3. Lépés: Az alsó egységes és sík felület érdekében az alátámasztás és a gerendák pontos beállítása szükséges.

2. Lépés: Az alátámasztások távolsága függ a felsőöv vasalatának álmérőjétől, valamint az alkalmazott térrács diagonális átmérőjétől és tengely távolságától. Az alátámasztások közötti távolság alapesetben nem lehet nagyobb 1,50 m-nél.

4. Lépés: A profipanel födémelemeket a gyárban a beépítési sorrend figyelembevételével rakják a szállító járműre, így az építkezésen gyorsan a helyükre kerülhetnek az elemek.

7.40. ábra: Profipanel beépítésének lépései 188

7. FEJEZET


5. Lépés: A profipanel födémelemek beeme-

lésénél nagy figyelmet kell fordítani az elemek elhelyezésére. Az elemek széleitől U5 m távolságra, a rácsbordákba akasztott horgokkal emelhető fel. Az emelőkötél hajlásszöge minden irányban 60 -nál nagyobb szöget zárjon be. 2,5 t elemsúly felett 8 ponton történjen az emelés. 0

Amennyiben a födémelem a terhelés irányában min. 4 cm-t fekszik fel a falra, nincs szükség a fal melleiti alátámasztásra, a födémelem azonban csak habarcságyazatra feküdhet.

7. Lépés: A födémelemek beemelése után el kell helyezni az épületgépészeti és elektromos vezetékeket, csöveket, szerelvényeket, melyek bebetonozásra kerülnek.

6. Lépés: A födémelemeket gondosan kell illeszteni egymáshoz. A beépítési terv segítségével egyszerű és gyors kivitelezés biztosítható, nincs szükség helyszíni tárolásra, rakodásra. A kivitelezés során mutatkozik meg a korszerű gyártás előnye: miden födémelem megfelelő méretű, így pontosan illeszkednek egymáshoz.

4 cm-nél kisebb felfekvés esetén a fal mellett a födémelemeket alá kell támasztani.

8. Lépés: Az összekötő vasak, a pótvasak, a

nyírásí vasalás valamint a felső vasalás elhelyezése és ellenőrzése után megkezdődhet a fe/betonozás.

7.40. ábra: profípanel beépítésének lépései 189

8. PÓRUSBETON TERMÉKCSALÁD A pórusbeton az új építkezések, felújítások emeletráépítések, tetőtér beépítések ideális alapanyaga. Az 1920-as években Svédországban fejlesztették ki az első homok alapanyagú pórusbeton falazóelemeket azzal a céllal, hogy az épületfát ahhoz hasonló, de nem éghető és tartós építőanyaggal helyettesítsék. Az eljárás lényege, hogy finom szerkezetű és szemcseeloszlású homogén keveréket fém por hozzáadásával pórusos szerkezetűvé alakít, majd nyomás alatti gőzérleléssel megszilárdít. A gyártástechnológia lényege a mai napig nem változott, de az évtizedek során végzett kutatások és fejlesztések eredményeként napjainkra az építőelemek világszínvonalúra

emelkedtek.

A termék alapanyaga homok, zott arány szerint keverik és a alumínium pasztát adagolnak ket előérlelik, méretre vágják szilárdít ják.

a mész, víz és cement. Ezeket meghatáropórusszerkezet kialakulásának előidézésére hozzá. A formába öntést követően a keveréés nyomás alatti gőzérleléssel autoklávban

A kész termék pórusfalai főként kalcium-szilikát-hidrát ból állnak. A pórusfalak mennyisége határozza meg a szilárdságot, a pórusoké pedig a hőszigetelő képességet. A termékcsalád megismeréséhez és a kialakítható szerkezetek megértéséhez azt, hogy milyen elemeket gyártanak hazánkban ezzel az eljárással. 8.1. A TERMÉKCSALÁD

nézzük meg

ELEMEI

8.1.1. NORMÁL FALAZÓELEMEK Jellemző felhasználási területük: lakó-, közösségi és meghatározott ipari épületek térszín feletti homlokzati és belső teherhordó falainál, vázkitöltő falainál, új építések, felújítások, toldaléképítések, bővítések, emeletráépítések és tetőtér beépítések alkalmával. Alkalmasak műemléki épületeken is a megadott szerkezeti helyekre (teherhordó falon kívül). Kialakítható

8.1. Ábra: Pórusbeton normál falazóelem

belőlük az egyszerű homlokzati tagozat, lizéna, párkány, könyöklő, teherhordó boltív, boltozat, íves és derékszögtől eltérő alaprajzú fal egyaránt. A P4-06-os falazó elemekből megfelelő szigeteléssel, talajnedvesség esetén térszín alatti létesítmények is (pince, alagsor) építhetők. Az alkalmazható legkisebb elemkötés 12,5 cm. A pórusbeton falazatok készülhetnek hagyományos falazóhabarccsal10 mm-es fugavastagsággal, hőszigetelő habarccsal 5 mm-es fugavastagsággal és vékonyágyazatú falazó habarccsal 2-3 mm vastagságban. Falazott pillérek kialakításakor be kell tartani a vonatkozó szabványelőírásait. Amennyiben az építészeti kialakítás 1500 ems-nél kisebb keresztmetszetű teherhordó pillért igényel, az kialakítható Pu jelű zsaluelemek vagy Pte jelű furatos elemek felhasználásával mint rejtett, 190

PÓRUSBETON TERMÉKCSALÁD

8. FEJEZET

hőszigetelt vasbeton pillér; illetve a terhek megfelelő méretű és teherbírású szomszédos falszakaszokra való átterhelésével. Ez utóbbi esetben a kis keresztmetszetű pillér nem vesz részt a tényleges teherhordásban. 5.1.2. NÚTFÉOERES MEGFOGÓHORNYOS

FALAZÓELEMEK

A nútféderes, megfogóhornyos elem (8.2. ábra) kialakítása egyedülálló építéstechnológiai előnyöket biztosít a felhasználó számára. Az ergonómiai szempontok szem előtt tartásával kialakított megfogóhorony és a behatárolt elemtömeg a falazás műveleteit még gyorsabbá teszi. A nútféderes kíalakításnál ha a nút és féder szorosan illeszkedik, szükségtelenné válik a függőleges fugák habarccsal való kitöltése. Így a falazás anyagtakarékosabb és gyor- 8.2. sabb. A szerkesztési szabályok megegyeznek a normál falazóelemre vonatkozókkal.

Ábra: Pórusbeton nútféderes falazóelem

8.1. TÁBLÁZAT: Pórusbeton falazóelemek adatai Típus

P2-0,5

P4-0,6

Méret (hxmx sz)

Tömeg

U érték

mm

kg/db

W/m2K

600x200x200 600x200x250 600x200x300 600x200x375 600x200x200 600x200x250 600x200x300 500x200x375

15,4 19,2, 23,0' 28,8 17,6 22,0 26,1 27,1

8.2. TÁBLÁZAT Pórusbeton falazóelemek Típus

P2-0,5

NF+GT

P4-06

NF+GT

0,58 0,47 0,40 0,32 0,66 0,54 0,46 0,37

Anyagszükséglet (db/fal m2) 1 cm

0,5 cm

0,25 cm

fuga

fuga

fuga"

7,8 7,8 7,8 7,8

8,10 8,10 8,10 8,10

-

7,8 7,8 7,8 9,33

8,10 8,10 8,10 9,66

-

-

-

-

-

Habarcsszükséqlet

Icm fuga

0,5 cm

0,25 cm

fuga

fuga**

12,70 15,80 19,00 23,80

6,50 8,10 9,75

-

12,23

-

6,50 8,10 9,75

-

12,70 15,80 19,00 24,90

U érték

Anyagszükséglet (db/fal m-)

mm

kg/db

W/m2K

0,5 cm fuga

15,4

0,58 0,47 0,40

8,13 8,13 8,13 8,13

8,23 8,23 8,23 8,23

4,90 6,10 7,35 9,15

8,13 8,13 8,13 9,88

8,23 8,23 8,23 9,88

4,90 6,10 7,35 9,15

600x200x200 600x200x250 600x200x300 500x200x375

17,6 22,0 26,1 27,1

-

-

Habarcsszükséglet (I/fal m")

Tömeg

19,2 23,0 28,8

12,80

-

adatai

Méret (hxmxsz)

600x200x200 600x200x250 600x200x300 600x200x375

(Í/fal rn'')

0,32 0,66 0,54 0,46 0,37

0,25 cm

fuga*

0,5 cm fuga

0,25 cm

fuga** 3,00 3,70 4,40 5,50 3,00 3,70 4,40 5,50

Az U értékek kétoldalt vakolt falazatra vonatkoznak. *Hőszigetelő falazóhabarcs esetén. Kész habarcs (I) x 1,25 = szárazanyag szükséglet (1). **Vékonyágyazatú falazóhabarcs esetén. Kész habarcs (I) x 1,3 = szárazanyag szükséglet (kg).

191

8. FEJEZET


8.1.3. VÁLASZFALELEMEK Jellemző felhasználási területe: nem teherhordó belső térelválasztásra, múszaki teljesítményének megfelelő beépítésben korlátozás nélkül alkalmazható. A válaszfalakat (8.3. ábra) a 12,5 cm-es minimális elemkötés szabályainak megtartásával kell falazni. A második fugában kezdve a válaszfalakat huzalozni kell. Erre a megfelelő megoldás a 2-2,5 mm-es megfeszített lágyvas huzal. A huzalt a sor két végén rögzíteni kell. Amennyiben a válaszfalak nagyobb keresztmetszetű, vagy csoportosan vezetett gépészeti vezetéket kell hordania, érdemes a nagyobb vastagságú elemeket alkalmazni. A válaszfalelemek alkalmasak alacsonyabb igényű szerkezeti helyeken bentmaradó hőszigetelő zsaluzat kialakítására, és építészetileg igényesebb tagozatok (párkányok, díszítő elemek) megformálására. Az előfalazó lappal kombinálva polcok, pultok, padkák és kandallóburkolátok is építhetők. 8.3. TÁBLÁZAT: Pórusbeton választalelemek Méret (hxmxsz) Típus Pve

Pve NF

rnm 600x200x100 600x200x125 600x200x150 600x200x100 600x200x125 600x200x150

Tömeg

8.3. Ábra: Pórusbeton választalelemek

adatai Habarcsszükséglet (l/fa] m")

Anyagszükséglet (db/fal m")

kg/db

lern fuga

0,5 cm fuga

0,25 cm fuga

lern fuga

7,70 9,60 11,50

7,8 7,8 7,8

8,1 8,1 8,1

-

6,35 7,90 9,50

8,13 8,13 8,13

8,23 8,23 8,23

7,70 9,60 11,50

-

0,5 cm fuga

0,25 cm fuga

3,25 4,10 4,90

-

2,45 3,10 3,70

1,2 1,5 1,8

*Hőszigetelő falazóhabarcs esetén. Kész habarcs (I) x 1,25 = szárazanyag szükséglet (I). **Vékonyágyazatú falazóhabarcs esetén. Kész habarcs (I) x 1,3 = szárazanyag szükséglet (kg).

8.1.4. ELÓFALAZÓ LAPOK Épületgépészeti (8.4. ábra) felszálló vezetékek takarására, fürdőkádak burkolathordó kötényfalának megépítésére, kandallóüstök (hőszigeteléssel együtt alkalmazott) burkolására, belsőépítészeti takarások, polcegyüttesek kialakítására alkalmas. Hőnek kitett helyen nem alkalmazunk perlites hőszigetelő habarcsot. Az előfalazó lapokból kialakíthatók bortároló állványok, kisebb dobogók, szívesen alkalmazzák kiállítási standok építésekor, illetve egyes beépített bútorokhoz is. Nem építhető azonban térelhatároló válaszfal, mert az elemek vastagsága nem biztosítja az állékonyságot. 192

8.4. Ábra: Előfalazó lap


8. FEJEZET 8.4. TÁBLÁZAT: Pórusbeton előfalazó lapok adatai

Méret (hxrnx sz) Típus Pef

mm 600x200x50 600x200x75

Habarcsszükséglet (l/fal rrr')

Tömeg

Anyagszükséglet (db/fal m'')

kg/db

lem fuga

0,5 cm fuga

0,25 cm fuga*

1 cm fuga

0,5 cm fuga

0,25 cm fuga"*

3,90 5,80

7,8 7,8

8,1 8,1

8,2 8,2

3,2 4,8

1,65 2,45

0,85 1,25

*Hőszigetelő falazóhabarcs. "'*Vékonyágyazatú falazóhabarcs.

8.1.5. KOSZORÚ ELEMEK

Jellemző felhasználási területe: koszorúk, födémperemek bentmaradó hőszigetelő zsaluzata. Ezen túl használható vázkitöltések esetén, illetve pl. tetőtér beépítéskor a födémen kívül más vasbeton szerkezeti elemek zsaluzására és hőszigetelésre (pillérek, térd fal konzolok, térdfallemezek stb.). Az elemek (8.5. ábra) sima profilozásúak, a koszorú kibetonozásakor ideiglenes megtámasztást igényelnek. Előnye, hogy könnyen és gyorsan építhető, hőhídmentes megoldást eredményez, egyszerűen

8.5. Ábra: Pórusbeton koszorúelem

átvakolható. 8.5. TÁBLÁZAT' Pólusbeton koszorúelemek

Méret (hxrnxsz) Típus

mm

adatai

Tömeg kg/db

Hővezetési tényező (W/mK) Pórusbeton

Anyagszükséglet

Ásványgyapot

Koszorúelem (db/fm)

Hőpáncél

1,67 1,67 2,00

8,33 6,66 6,66

1,67 1,67 2,00

-

Pke-9 (50+40) Pke-9 (50+40) Pke-9 (50+40)

600x200x90 600x250x90 500x300x90

4,00 5,00 4,95

0,13 0,13 0,13

0,038 0,038 0,038

Pke-ll (75+40) Pke-ll (75+40) Pke-ll (75+40)

600x200x115 600x250x115 500x300x115

5,90 7,40 6,70

0,13 0,13 0,13

0,038 0,038 0,038

(db/m")

-

8.1.6. "U" ZSALUELEMEK

Jellemző felhasználási területe: teherhordó áthidalások bennmaradó hőszigetelt zsaluzata, homlokzati és belső főfalakban egyaránt. Ezenkívül használható pillérek, rejtett vasbeton bordák, térdfalak tetején, koszorúk zsaluzására. Mart és ragasztott kivitelben kerül forgalomba (8.6. ábra). Előnye, hogy hőhídmentes nyílásáthidalást biztosít, könnyen megmunkálható, egyszerűen átvakolható. A hőszigetelő képesség a külső szár belső oldalára helyezett hőszigeteléssel tovább fokozható.

8.6. Ábra: Pórusbeton U zsalue/em 193

8. FEJEZET

PÓRUSBETON TERMÉKCSALÁD 8.6. TÁBLÁZAT: Pórusbeton zsaluelemek

adatai

Típus

Méret (hxrnxsz) (mm)

Tömeg (kg/db)

Betonkitöltés (l/fm)

Anyagszükséglet (db/fm)

Pu 20/20 Pu 20/25 Pu 20/30 Pu 20/37,5 mart Pu 20/37,5

600 x 200 x 200 600x200x250 600x200x300 600x200x375 500x200x375

9,80 10,80 11,70 14,70 11,80

15,20 22,70 30,30 37,50 37,50

1,67 1,67 1,67 1,67 2,00

Pu 40/25 Pu 40/30 Pu 40/37,5 mart Pu 40/37,5

600x400x250 600x400x300 600x400x375 500x400x375

21,40 23,30 29,10 22,50

45,00 60,00 75,00 75,00

1,67 1,67 1,67 2,00

8.1.7. MAGAS ÁTHIDALÓ

Előregyártott, vasalt 25 cm magas teherhordó áthidaló (8.7. ábra), amely pórusbeton teherhordó, illetve vázkitöltő falazatokban elhelyezett nyílások áthidalására használható 60-175 cm-es nyílásméretig. Az áthidaló hőhídmentes kiváltást biztosít. További előnye, hogyafalazóelemek szélességi méreteihez igazodik, beépítés után azonnal terhelhető. Beépítése előregyártott elemek elhelyezési szabályainak és 8.7. Ábra: Pórusbeton magas a statikus előírásainak megfelelően, a minimális 20 áthidaló (Pmá) illetve 25 cm-es felfekvési hosszak betartásával történhet. Koncentrált terhe8.7. TÁBLÁZAT: Pórusbeton magas áthidaló adatai (Pmá) lés esetén az áthidalót és Névleges Méret (hxrnxsz) (mm) Tömeg (kg/db) Típus felfekvését statikai számínyílásméret (cm) tással kell igazolni. 58,0 1290x249x200 8.1.8. TEHERHORDÓÁTHIDALÓ

J

Az előre gyártott vasalt teherhordó áthidaló családi házak, társasházak, irodaházak, ipari és közösségi épületek teherhordó-, nem teherhordó és vázkitöltő falaiban elhelyezett nyílások áthidalásaihoz készül, 60-250 cm nyílásközig. A pórusbeton előregyártott elemekből készülő nyílásáthidalás egy vagy több egymás 194

Pmá

1290x249x250 1290x249x300 1290x249x375

72,0 86,0 106,0

1490x249x200 1490x249x250 1490x249x300 1490x249x375

67,0 83,0 99,0 122,0

1740x249x200 1740x249x250 1740x249x300 1740x249x375

78,0 98,0 117,0 144,0

~135

1990x249x200 1990x249x250 1990x249x300 1990x249x375

91,0 112,0 133,0 165,0

~150

2240x249x200 2240x249x250 2240x249x300 2240x249x375

97,0 121,0 151,0 187,0

~175

~90

-

~110


8. FEJEZET

mellé helyezett, vasalt tartóból és pórusbeton falazóelemekből épített ráfalazásból áll. Az előregyártott tartó (8.8. ábra), mint húzott öv szolgál a ráfalazott nyomott zónából származó terhek felvételére. Az áthidaló a helyszíni ráfalazás megszilárdulása után válik teherbíróvá, ezért építés közben ideiglenesen alá kell támasztani. Az áthidalókban korrózióvédett hegesztett acélhálós vasalás található. Kis súlya és magas teherbírása, valamint az ehhez párosított jó hőszigetelő képessége miatt a teherhordó áthidaló kiválóan illeszkedik az építési rendszerbe. A pórusbeton elemek adta ho8.8. TÁBLÁZAT: Pórusbeton teherhordó áthidaló adatai mogenitás a nyílásáthidalás Névleges nyílásTömeg síkjában sem szakad meg. A vaMéret (hxrnxsz) (mm) Típus méret (cm) (kg/db) salt áthidaló ugyanolyan tapadó 13,0 1150x124x125 :5,75 felületet biztosít és hőszigetelő 18,0 1150x124x175 képességgel rendelkezik, azonos 15,0 1300 x 124x 125 :5,90 módon vakolható, mint a többi 20,0 1300x124x175 falazat. 8.1.9. VÁLASZFAL ÁTHIDALÓK Ptá

Jellemző felhasználási területe: válaszfalakba (8.9. ábra) beépített nyílások egyszerű, megbízható kialakításánál. Szakszerű alkalmazása esetén a válaszfal biztosan nem terheli meg a tokszerkezetet. A válaszfal áthidalók csak válaszfalakban alkalmazhatók! Méretezett teherhordó áthidalás még csoportos beépítésükkel sem lehetséges. Rendelhetőek 1,0; 1,20; 1,40; 1,60; 1,80 és 2,00 nyílásméretekhez is.

1500x124x125 1500x124x175

17,0 23,0

:5,110

1750x124x125 1750x124x175

20,0 28,0

~125

2000x124x125 2000x124x175

23,0 32,0

:5,150

2250x124x125 2250x124x175

25 36

:5,175

2500x124x125 2500x124x175

28 40

~200

3000x124x125 3000x124x175

34 47

:5,,250

8.9. TÁBLÁZAT: Pórusbeton uálasztal áthidaló adatai Típus

Pvá

8.8. Ábra: Pórusbeton teherhordó áthidaló

Méret (hxrnxsz) (mm)

Tömeg (kg/db)

Névleges nyílásméret (cm)

1300x200xlOO

28,60

90

1300x200x125

33,48

90

1300x200x150

38,35

90

8.9. Ábra: Pórusbeton válaszfal áthidaló 195

8. FEJEZET

PÓRUSBETON TERMÉKCSALÁD 8.1.10. FÖDÉM BÉLÉSTESTEK

Családi házak, iker-, sor-, társasházak, kisebb kereskedelmi, mezőgazdasági, ipari, illetve közösségi épületek 2,40-7,80 m fesztávolság határ között alkalmazható kéttámaszú könnyű, kézi födémrendszeréhez. A Pbe és Pbe-EB béléselemek eltérő geometriával készülnek (8.10. ábra). A Pbe-15-60 és Pbe-17,5-60-as béléselemek az EP178 feszített vasbeton gerendához alkalmazhatók. A Pbe-EB60/19es széles elemek pedig az EN és E-jelű és Trigon mestergerendához használhatók. A béléselemek csekély önsúlyúak, gyorsan beépíthetők és könnyen megmunkálhatók, a helyszínen egyedi méretre vághatók. A béléstestek P2-05 anyagminőségűek.

8.10. Ábra: Pórusbeton béléstestek

8.10. TÁBLÁZAT: Pórusbeton béléstestek adatai Típus

Méret (hxrnx sz) (mm)

Anyagszükséglet (db/rrr')

Tömeg (kg/db)

Gerenda tengelytáv (cm)

szimpla gerendázat

dupla gerendázat

Pbe-15-60 Pbe-17,5-60

600x150x200 600x175x200

9,5 11,0

70 70

7,5 7,5

6,3 6,3

Pbe-EB60/19-20 Pbe-EB60/19-30

510x200x200 51Ox200x300

10,0 15,0

60 60

8,5 5,6

7,2 4,8

8.1.11. FÖDÉMPALLÓ

Lakóépületek lakásegységen belüli közbenső födémei, középületek, műemléki és műemlék jellegű épületek alátámasztást nem igénylő, csekély önsúlyú vendégfödémei alakíthatók ki a födémpallók (8.11. ábra) segítségéve!. Csekély önsúlyú, gyorsan építhető, könnyű felületképzést tesz lehetővé, hőhídmentes szerkezet építhető.

8.11. Ábra: Potusbeton födémpalló

8.11. TÁBLÁZAT: Pórusbeton födémpallók adatai DE-P4,4

Szilárdsági osztály

4,4

Névleges szilárdság

N/mm2

Névleges testsűrűség

kq/drn?

Max. elemhosszúság

mm

6000

Járatos elemszélesség

mm

600

Járatos elemvastagság

mm

200

Fugahabarcs szükséglet (Hf50)

l/fm

4,2

196

0,7

0,6

I

I

240

300

200

240

5,3

6,5

4,2

5,3

I

I

300 6,5


8. FEJEZET

8.1.12. VASALT FALPALLÓ Ipari, mezőgazdasági és középületek homlokzati vázkitöltő falainak kialakítására szolgáló vasalt pórusbeton palló (8.12. ábra). A vázszerkezet külső síkjára rögzítve gyakorlatilag minimálisra csökkenthető a szerkezeti hőhíd. Leggyakoribb felületi megjelenés a csak festett kivitel, de készülhet mechanikusan rögzített szerelt, pl. kőlap burkolattal is. 8.12. TÁBLÁZAT: Pórusbeton vasalt falpallók adatai Szilárdsági

osztály

WL-P3,3

WL-P4,4

3,5

5,0

Névleges

nyomószilárdság

N/mm2

Névleges

testsűrűség

kg/dm?

0,50

tényező

W/mK

0,14

Hővezetési

I I

0,60

0,60

0,16

0,16


mm

6000

Járatos

elemszélesség

mm

600

Járatos

elemvastagság

mm

I I

0,70 0,21

8.12. Ábra: Pórusbeton falpalló

200/240/300

8.1.13. VASALT TETÓPALLÓ Lakóházak, középületek, műemlék és műemlék jellegű épületek tetősíkjainak, tetőkoporsóinak kialakítására szolgáló speciális pórusbeton palló (8.13. ábra). Alkalmas a járulékos kiegészítő fa szerkezetek terheinek viselésére. Csavarozott kötésekkel a legtöbb szerkezeti kiegészítés felrögzíthető rá. Jellemzően célszerű az alap tetőgeometriát kialakítani a pallókkal és az egyéb építészeti elemeket csavarozott kötésekkel felépítményként rögzíteni. Alkalmazásával a közbenső szinteket jellemző klíma alakítható ki a tetőterekben is, ami jelentősen felértékeli az ilyen tereket.

8.13. Ábra: Pórusbeton tetőpalló

8.13. TÁBLÁZAT: Pórusbeton vasalt tetőpalló adatai Szilárdsági

. 3,5

Névleges

nyomószilárdság

N/mm2

Névleges

testsűrűség

kg/dm?

0,50

tényező

W/mK

0,]4

Hővezetési

DA-P4,4

DA-P3,3

osztály


mm

Járatos

elemszélesség

mm

Járatos

elemvastagság

mm

I I

5,0 0,60

0,60

0,10'

0,16

I r

0,70 -0,21

6000 600 200/240/300

197

8. FEJEZET


8.1.14. FALAZÓ- ÉS VAKOLÓHABARCSOK Hőszigetelő falazóhabarcs (8.14/a. ábra) Teherhordó és vázkitöltő főfalak falazásához, hóhídmentes falazatok készítéséhez, valamint nem teherhordó válaszfalak építéséhez használható. Hővezetési tényezője (0,15 W/mK) hőtechnikailag homogén falak kialakítását teszi lehetővé. A keverékben található vízvisszatartó adalékszer megakadályozza a falazóhabarcs megégését a pórusos felületen, valamint lehetővé teszi az 5 mm-es vízszintes fuga alkalmazását. A falazóhabarcshoz csak tiszta víz keverhető, és más adalékszer nem.

8.14/a. Ábra: Hőszigetelő falazóhabarcs

50 l/zsák szárazanyag, 40 l/zsák kész keuerék 19-20 l/zsák keuerőuíz

Falazóhabarcs vékony fugához (8.14/b. ábra) Nagy teherbírású, illetve látszó architektúrával készülő teherhordó és vázkitöltő főfalak, valamint nem teherhordó válaszfalak építésére alkalmas. Kizárólag a nútféderes válaszfalelemekkel és falazóelemekkel alkalmazható. A vízszintes fuga mindössze 2-3 mm. Alkalmazásával jelentősen csökkenthető a szerkezetbe bevitt építési nedvesség, vala- 8.14/b. Ábra: Falazóhabarcs uékony fugához mint növelhető a falazat teherbíró képessége. 25 kg/zsák szárazanyag, 19l/zsák kész keuerék 6-7 l/zsák keuerőuíz

Beltéri vakolat (8.14/c. ábra) Előkevert beltéri mész-cement vakolat pórusbeton falazatok belső vakolására. Az alkalmazható vakolatvastagság válaszfalon 8 mm, teherhordó falon 10 mm. Egy rétegben tapadóhíd (gúz) nélkül felhordható. Vízhozzáadásával kézzel és géppel egyaránt felhordható. 40 kg/zsák szárazanyag, lll/zsák 0,8 mm-es szemnagyság

kenerooiz

8.14/c. Ábra: Beltéri uakolat

Kültéri (homlokzati) alapvakolat (8.14/d. ábra) Előkevert, kültéri, alapvakolat pórus beton falazatok külső vakolására alkalmas. A vakolatvastagság 15 mm. Szilikátfestékkel színezhető így végleges felületképzésként is alkalmazható. Két rétegben felhordható, tapadóhidat (gúzt) nem igényel. Kézzel és géppel egyaránt felhordható. Nemesvakolatként szilikátvakolat fedőréteg ajánlott, vagy hagyományos dörzsölt, kapart vakolatok. Magasabb páratartalmú terekben belül is ajánlott. 40 kg/zsák szárazanyag, lll/zsák 2 mm-es szem nagyság 198

keuerőuíz

8.14/d. Ábra: Kültéri alapuakolat


8. FEJEZET

8.2. TEHERHORDÓ

FŐFALAK ÉPÍTÉSE

8.2.1. A MUNKAHELY BERENDEZÉSE Az építőelemek, falazóhabarcsok, vakolatok zsugorfóliázott raklapon érkeznek az építés helyszínére. Az elemeket fajtánként, a falazóelemeket méret és szilárdsági osztályonként csoportosítva kell deponál ni. A tárolóterületnek kellően teherbírónak, felszíni vizektől mentesnek kell lennie. A fóliatakarásokat csak közvetlen a felhasználás előtt célszerű megbontani. A bontott raklapokat a munkaidő lejártával eső ellen védeni kell. A falazó és vakolóhabarcsokat a cementtel azonos tárolási feltételek és tárolási körülmények között kell deponálni. Mivel a falazás közben keletkező vágási maradék is teljes mértékben felhasználható, érdemes gondoskodni a vágott elemek rendezett tárolásáról is. 8.2.2. A FOGADÓSZERKEZET

ELLENŐRZÉSE

Annak érdekében, hogy az építőelemek nagy méretpontosságából adódó előnyöket maradéktalanul kihasználhassuk, célszerű kellő figyelmet szentelni a fogadószerkezet (alapsáv, alaplemez, lábazati fal) méretpontosságának. Legfontosabb a magassági szint pontos és terv szerinti beállítása, mert csak így lehet majd valóban takarékosan bánni a falazó habarccsal. Nem kell feleslegesen vastag habarcságyat húzni. az elemek jó felfekvéséhez, ha a fogadó felület pontatlansága kb. 0,5 cm-en belüli. 8.2.3. KITŰZÉS

Kitűzéskor a kezdő sor magassági beállításán rögzíthető legpontosabban a kívánt geometria.

túl a sarkok és nyílástengelyek

beállításával

8.2.4. FALAZÁS Az építés folyamata a pórusbeton építőelemek beépítésekor nem tér el jelentősen a megszokott egyéb falazott szerkezetek építésétől. Néhány -az alapanyag tulajdonságaiból következő- technológiai szabályt betartva az elemekkel való építés sok tekintetben egyszerűbb és gazdaságosabb, mint a hagyományos technológiák. Az építőelemekre szabálya következő:

vonatkozó

három lényeges

1. Az elemeken -a jó hőszigetelés érdekében kialakított anyagszerkezet miatt- a hagyományos kőműves kalapács sérülést okozna, ezért az elemek elhelyezésekor gumikalapácsot kell használni (8.15. ábra). 2. Kézi alakításkor az pórusbeton elemekből bármilyen idom könnyen megformálható, de az elemeket nem "faragni", hanem fűrészelni kell. A kézi megmunkáláshoz a legjobb a

8.15. Ábra: Pórusbeton elem elhelyezése

199

8. FEJEZET


kivételesen hosszú élettartamú -erre a célra kifejlesztett- vídia betétes speeiélis kézifűrész. Gépi alakításhoz keményfém lapkas szalagfűrész, vagy elektromos rezgőfűrész (pl. Bosch Alligator) használható. 3. Az alapanyag korábban ismertetett nedvességforgalmi tulajdonságai miatt, ahol az építés nedves eljárással (pl. betonozás, hagyományos vakolás) folytatódik, gondoskodni kell a szerkezet szükség szerinti előnedvesítéséről. Ennek mértéke természetesen függ a környezeti hőmérséklettől és légnedvességtől. Kifejezetten meleg (tartósan 25 C feletti) időben csak így biztosítható, hogya csatlakozó friss beton vagy habarcs ne veszítse el hirtelen a kötéshez szükséges vízmennyiséget. 0

Falazóhabarcs A pórusbeton falazatokhoz három falazóhabarcs használható, három falazasi technológiával (a legkorszerűbbtől haladunk a kevésbé ajánlható megoldások felé). 1. Vékonyfugás falazásnál a fugavastagság 2-3 mm. Kiemeit teherbirású falazatot eredményez, vakolatlanul általános és maradó (festett) falfelület alakítható ki. Csak nútféderes elemeknél alkalmazható. Abedolgozáshoz habarcsterítő kanál és habarcsterítő szánkó használható. Az állóhézagokat csak vágott elemeknél, falsarkoknál kell habarcsolni, ahol a nút és féder illesztése nem biztosított. 2. A hőszigetelő falazóhabarcsos eljárás 5 mm-es fugavastagságot eredményez. Minden falazott pórusbeton szerkezethez ajánlható. Abedolgozáshoz habarcsterítő kanál és habarcsterítő szánkó használható. Az állóhézagot is ki kell tölteni habarccsal. 3. A hagyományos habarcsokkal 10 mm-es fugavastagságot lehet kialakítani. Elsősorban egyszerű épületek, házilagos kivitelezés esetén ajánlható. A bedolgozás kőműveskanállal történhet. Az állóhézagokat is habarcsolni kell. A falazás

megkezdése

A kiegyenlítő sor (vagy kezdősor) lerakásához viszonylag sűrű, erősen javított mészhabarcs használható. Magához a falazáshoz a leginkább bevélt falazóhabarcs a speciálls hőszigetelő falazóhabarcs (8.16. ábra). Ennek hővezetési tényezője gyakorlatilag megegyezik a falazóelemek hővezetési tényezőjével, így az elkészült fal hőtechnikailag homogén. Ez az előkevert zsákos kiszerelésű falazó habarcs ugyancsak használható a kezdősor lerakásakor is. Célszerű a kezdősort vízszintesre igazítani (8.17. ábra), mert az elemek nagy méretpontossága nehezen teszi lehetövé, hogya kezdő hibát 200

8.16. Ábra: Habarcs keverés

8.17. Ábra: Kiegyenlítő sor kirakása

8. FEJEZET

PÓRUSBETON

TERMÉKCSALÁD

a falazás folyamán korrigáljuk. Ha nagy a fogadószerkezet hibája és az indokoltnál vastagabb kiegyenlítő habarcsot kellene alkalmazni, az falazóelemek kedvező alakíthatóságát kell kihasználni és azokat a fogadószerkezethez igazítva le kell vágni. Így azonos vastagságú habarcsréteget kell a kezdősor alá tennünk, míg az indítósor felső síkja vízszintes lesz. Avékonyfugás falazási módnál (8.18. ábra) a vízszintes fuga vastagsága nem haladhat ja meg a 3 mm-t. Emiatt itt még nagyobb jelentősége van a kezdősor pontos lerakásának és a falazás közbeni szintbeli és síkbeli ellenőrzésnek, mert a vékony vízszintes fugák miatt a sorok felületi fogassága nem engedhető meg. Ezeknek a fogasságoknak az összecsiszolása a technológia részét képezi. A habarcsot fogas terítőkanál vagy habarcsterítő szánkó segítségével húzzuk -a szükséges csiszolás és porta8.18. Ábra: Vékonyfugás falazás lanítás után- az elemek vízszintes felületére. Vékonyfugás falazásnál a szorosan illesztett nútféderes álló hézagokat nem kell kitölteni habarccsal, csak a vágott elemeknél illetve a falsarkoknál, falcsatlakozásoknál. A vékony fugák alkalmazáséval jelentősen lecsökken a falazatba bevitt építési nedvesség és megnövekedhet a falazat teherbírása. Azáltal, hogya száraz keverékhez csak vizet kell adagolni, és az anyag gyakorlatilag veszteség nélkül felhasználható, az előkevert falazóhabarcs alkalmazásával a rnunka takarékosabbá és szaporábbá válik. Előkevert szárazhabarcs hiányában a szerkezetek felfalazhatók hagyományos javított mészhabarcs felhasználásával is. Ez esetben azonban ügyelni kell arra, hogyafalazóhabarcs szilárdsága ne haladja meg az alkalmazott falazóelem szilárdságának kétszeresét. A falazást -rnint a nedves technológiák bárrnelyikét- téliesítő intézkedés nélkül +5°C-ig lehet végezni. A falazás menete A munkát a sarkokon, illetve az ajtónyílásoktól indulva kezdjük meg. Tartsuk be a mínimális 12,5 cm-es elemkötést. A javasolt fugaméret hagyományos falazóhabarcs esetén 8-10 mm, hőszigetelő habarcs esetén 5 mm, vékonyfugás habarcsnál2-3 mm. A szerkezeti falak magasságát lehetőleg t~ljes sorok egész számú többszörösében határozzuk meg. A nyílászárók szerkezeti szemöldökmagassága lehetőleg egész sor magasságába essen, a sormérettől eltérő magasságú ablakok esetén a méretkülönbséget amelIvéden - méretre szabott elemekkel - célszerű kiegyenlíteni. Tapasztalatok azt mutatják, hogy falazáskor a könyöklő alatti, teljes pórusbeton sor alatti első szál fugában 2 szál 08-as bordázott felületű (pl. B60.50-es jelű) betonacélt ún. parapetvasalást kell készíteni. A vasakat az ablaknyílás oldalánál kb. 80-80 cm-es túlnyújtással kell elhelyezni (8.19. ábra - a következő oldalon). A túlnyújtás hossza a teherelosztás szögét vegye figyelembe. Mivela fugavastagság a legtöbb esetben lényegesen kevesebb mint 8 mm, a betonacél szálakat horonyhúzóval be kell süllyeszteni a sor tetejébe. 201

8. FEJEZET


A horony kihúzása után azt habarccsal ki kell tölteni, abba kell ágyazni a betonacélt úgy, hogya habarcs teljesen körülvegye. Azokon a helyeken, ahol a nyílás széle közelebb van a falsarokhoz, mint 80 cm, a betonacélokat a falsarkon be kell fordítani. A parapet vasalása a terheletlen mellvédfal és a nyílás melletti falpillér. terhelése miatt fellépő feszültségek, nyíróerők felvételére szolgál. Az elkészült falszerkezet tetején a födém szerelése előtt végezzünk ismét méretellenőrzést és szükség esetén falazó habarccsal állítsuk be a kívánt pontosságú födémfogadó szintet.

1

1

ablaknyílás

L

1

80

cm

L

1

8.19. Ábra: Parapetvasalás

8.2.5. PILLÉREK

Az elemeket pillér építésekor pontosan a tervezett geometriának megfelelően kell elhelyezni. A megengedett minimális méretű teherhordó (1500 cm--es) falazott pillérnél kisebb keresztmetszetű pillér építészeti igénye esetén az Pu 20 és Pu 40 zsaluelemek, illetve a Pfe furatos elem használatával rejtett, hőszigetelt vasbeton pillér is építhető. A rejtett bordát, vagy pillért a mellé csatlakozó falazott szerkezettel kétsoronként 2 db 1'06838.24 bekötőpálcával lehet együttdolgoztatni. A pillérek falazásához használható hőszigetelő és vékonyfugás falazóhabarcs is. A pilléreket egy elemből lehet készíteni, vagy a falkötési szabályoknak megfelelően 12,5 cm-nél keskenyebb elemeket ne alkalmazzunk. 8.2.6. ÁTHIDALÁSOK

U zsaluelemek Az U zsaluelemek beépítésének néhány fontos szabálya a következő: 1. A zsaluelemekkel készített hőszigetelt áthidaló gerendák legkisebb felfekvési hossza mindkét oldalon 20-20 cm. 2. A felfekvési felületek alá lehetőleg egész elemeknek kell kerülniük. Az áthidaló felfekvési felülete alatti sorban, a felfekvés hosszában függőleges fuga ne legyen. Betartva a legkisebb megengedett kötés szabályát, a felfekvés alatti elem hossza legalább 20 + 12,5 = 32,5 cm legyen. 3. Az áthidaló teherhordó vasbeton magjához (8.20. ábra) szükséges betonacél arrnatúrát

és beton-minőséget minden esetben meg kell tervezni, vagy a gyártó alkalmazási útmutatójának táblázataiból a megfelelőt kiválasztva ellenőrizni. 4. Az "U" elemek belső felületét -a betonmag és a pórusbeton kéreg jó összeköttetésének biztosítása érdekében- portalanítani és betonozás előtt nedvesíteni kell. Földnedves konzisztenciájú betonkeverék nem használható, leginkább megfelelő a képlékeny konzisztencia, kellő tömörítéssel. 202

8. FEJEZET


Az áthidalók készíthetők helyszíni előregyártással is, méretezett emelőhorgokkal a térszínen, illetve összeállíthatók a beépítés helyén is, egyszerű alátámasztó állvány alkalmazásával. A 150 kg-nál nehezebb, előre elkészített áthidalókat minden esetben alátámasztó dúcolatra kell beemelni, hogyafelfekvésekre felhordott friss habarcs ne nyomódjon ki. Végleges helyén készített áthidaló alátámasztó állványa akkor bontható el, ha a vasbeton mag biztonsággal elérte már a tervezett végleges szilárdságának legalább 60%-át. Az U elemeket egymáshoz mindkét esetben habarcsolással kell csatlakozatni. Ez megakadályozza a cementlé kicsorgását a friss betonból. Homlokzati falaknál előnyös kőzetgyapot kiegészítő betét hőszigetelés alkalmazása. Együttes koszorúvasalás és betonozás esetén az áthidalás teherbírása növelhető (8.20. ábra). A zsaluelemek oldalát betonozás előtt célszerűen be kell kötni vagy meg kell támasztani. Ptá teherhordó áthidaló A vasalt pórusbeton áthidalókat a felfekvési helyeken vékonyágyazatú habarcsba vagy hagyományos cementhabarcsba kell ültetni. Fokozottan ellenőrizni szükséges az áthidalók vízszintes beállítását, hogya későbbi felfalazás szakszerűen elvégezhető legyen. A minimális felfekvési hosszakat feltétlenül be kell tartani, melyek 1,5 m-ig legalább 20 cm, ennél nagyobb fesztáv esetében legalább 25 cm legyenek. Mielőtt a nyomott öv ráfalazása elkezdődne, az áthidalót és környezetét, a vízszintes és álló fugá kat a piszoktól, portói és laza, leváló részektől meg kell tisztítani.

8.20. Ábra: Nyíláskiváltás U zsaluelemmel

Az áthidalókat felfalazás előtt -a teljes falazat megszilárdulási idejére- alá kell támasztani, mivel a végleges teherbírásukat a felső nyomott öv megszilárdulása, kellő nyíró együttdolgozása útján érik el (8.21. ábra). A falazatot nagy pontossággal kell a vasalt áthidalóra falazni. A vízszintes és függőleges fugák vékonyágyazatú habarccsal teljes felületen 100%-ban kitöltendők.

8.21. Ábra: Nyíláskiváltás Ptá teherhordó áthidalóval 203


8. FEJEZET

Ez érvényes az egymás mellett fekvő áthidalók közötti fugákra is. A nútféderes falazóelemek áthidaló felett nem alkalmazhatók, illetve végüket simára le kell vágni és a függőleges fugát tömören habarcsolni szükséges. Pmá magas áthidaló A Pmá áthidalók az pórusbeton falazóelemek szélességi méretéhez igazodnak, beépítésük gyors és egyszerű. Nem igényelnek főléfalazást, illetve alátémasztást, azonnal terhelhetőek. Felfekvésük alatt habarcs ágy terítés szükséges. Beépítésük az előregyártott elemek elhelyezési szabályainak és a statikus előírásainak megfelelően történjen. A minimális felfekvési hossz 1,5 m fesztávig ;::20 cm, 1,5 m fesztáv felett ;::25 cm. 8.2.7. FÖDÉMSZERKEZETEK ÉPÍTÉSE Hagyományos födémszerkezetek Az pórusbeton falszerkezetekre -statikai és helyi erőbevezetési méretezés, illetve ellenőrzés mellett- tulajdonképpen bármelyik járatos födémtípus ráépíthető. Ezekben az esetekben természetesen gondoskodni kell a megfelelő teherelosztó szerkezeti elemek meglétéről és megbízható működéséről. A megfelelő teherelosztást gerendás födérnek esetében a falegyen és a gerenda felfekvése között a teherelosztó koszorúban kellő betonfedéssel átvezetett belső oldali alsó koszorúvas biztosítja, azaz a födémet a falnál is túlemelt állványzatra (stolica) ültetjük. Pallófödérnek födérnek (PK, PS, SD illetve tömör pórusbeton pallók) esetében a teherátadás kb. 2 cm friss cementhabarcs terítéssel megbízhatóan megoldható. Monolit födérnek esetében maga a helyesen vezetett födémvasalás biztosítja a terhek egyenletes elosztását. PPB kézi födémrendszerek A gerendák tárolása szállítása és beemelése a gerenda gyártójának utasítása szerint tör- . ténjen. Szállítás, tárolás, emelés közben megrongálódott elemek nem építhetők be. A PPB födémszerkezet építéséhez csak a terveken megadott kódjelű, minőség i bizonylattal rendelkező, sértetlen gerendák és béléselemek használhatók fel. Beépítéskor a gerendák felfekvése 4,8 m falközig to-to cm, nagyobb fesztáv eset én 15-15 cm legyen az elkészített alátámasztó állványzatra ültetve. A koszorú típusa 4,8 m fesztávig 20+5 cm aláfutás, azaz 25 cm magas, e felett nagyobb fesztávoknál 22,5+7,5 cm aláfutás. azaz 30 cm magas legyen. Közvetlenül a falra ültetni a födémet nem szabad. A födémváltozatoknál a terheléstől függően építés közben közbenső alátámasztás készítendő. A közbenső alátámasztásra vonatkozó előírásokat a kiválasztott födémváltozat katalóguslapján feltüntetett adatok alapján a terven kell megadni. Az alátámasztást minden esetben a gerendák elhelyezésekor kell elkészíteni. A fémszerkezetű alátámasztás esetében teherelosztó gerendát, illetve pallót kell a gerendák alá ékelni az egyenletes teherátadás érdekében. Az alátámasztó szerkezet használatakor az oszlop teherhordozó alátétfája csak teherfelvételre alkalmas aljzatra kerülhet. 204


8. FEJEZET

Az alátámasztással készülő födémek legkorábban a betonozás befejezésétől számított 14. napon zsaluzhatók ki. Amennyiben több szint készül, az alsó alátámasztásokat a felső szintek kizsaluzásáig nem szabad eltávolítani. Ezekben az esetekben az alátárnasztást külön méretezni kell annak figyelembevételével, hogy egy-egy szabályosan elkészített támasz 15 kN teher hordására alkalmas.

Szimpla

gerendás

11

Szimpla

födém

70

~~p_be-15-6~O

gerendás födém ~ ~

Oupia gerendás

(Pbe-15-60)

födém

;g 1

(Pbe-17.5-60) 70

(Pbe-17,5-60)

A béléselemek 2,40-7,80 m fesztávhatárokközött alkalmazhatóak kéttamaszú könnyű, kézi födémrendszerhez: 60/15/20 cm és 60/17,5/20 cm; 70 cm geren8.22. Ábra: PPB födémrendszer kialakítása da tengelytávval (8.22. ábra). A béléselemek elhelyezése csak a gerendák, a terven előírt alátámasztásának elkészülte és kiékelése után kezdhető meg. A béléselemeket a gerendavégeket alátámasztó falaktól kiindulva, az egy födémmezőt alkotó gerendaközökben párhuzamosan előrehaladva kell habarcságyba helyezni oly módon, hogya gerendák ne kapjanak féloldali terhet. Felfekvésük a gerendatalpon legalább 1,5 cm legyen. A gerendavégeket minden esetben vasbeton koszorúba bebetonozva kell beépíteni. A koszorúba a gerendavégek két oldalán fesztávtól függő en 08-012 mm-es felső bekötő acélbetétet is be kell betonozni az összeépítésből adódó befogási nyomaték felvétele céljából. (A betonacél minősé gi jele B60.50, a gerendába bekötési hossz 60 cm, a koszorúba való bekötési hossz kampó esetén 20 cm.) A béléselemek fölé hegesztett hálóval vasalt, helyszínen betonozott lemez készítendő. A lemez hálóvasalása mindkét irányban átfogással toldható. A lemezvasalást a koszorúba be kell nyújtani, a béléselemek feletti minimum 1,5 cm betonfedést távolságtartókkal kell biztosítani. A gerendák fejrésze és a béléselemek fölötti lemez egyidőben betonozandó, egy szerkezeti egységet képező födémrészen folyamatosan, munkahézag nélkül. A helyszíni beton legalább C16 minőségű legyen. Betonozás előtt a béléselemek közeit gondosan meg kell tisztítani, nedvesítéssel a vízfelvételt korlátozni kell. Födémpalló (DE) és tetőpallók (DA) beépítése Az elemek beépítése történhet különböző megfogóhimbákkal, illetve ezek hiányában ipari selyem, illetve perlon kötéllel, szalaggal. A beépítés minden esetben az egyeztetett elemfektetési tervnek megfelelően a helyi sajátosságok által megkívánt sorrendben történjen. Ferde tetők esetén 40 fok hajlásszög felett indokolttá válhat az elemek építés közbeni ideiglenes lekötése. Ez a lekötés -ami történhet kötéllel, huzallal, önfékező lekötőpánttal- 45 fok feletti tetőhajlás esetén mindig kötelező. 205


8. FEJEZET

Az elemek a tartószerkezeten folyamatos felfekvési felületet igényelnek. Ez biztosítható kellő pontosságú acélszerkezettel, bitumenes vastaglemez alátéttel, méretezett neoprén csíkkal, vagy friss habarcsággyal. Ez utóbbi esetben a megkövetelt habarcsminőség legalább Hf25 legyen. Az elemek elhelyezésekor (8.23. ábra) horony-eresztékes elemkapcsolat esetén ügyelni kell arra, hogy az elemek billenésekor a nútféder kapcsolat ne morzsolódjon, illetve az elemek pozícióra állítása nullhézaggal történjen. A tervezett teljes teherbírás az elemhornyok terv szerinti kiöntése, és szükség szerinti fugavasalása (1 db 08-(12) és a koszorúk teljes értékű megszilárdulása után jelenik meg. Építés közbeni anyagtárolásra az ideiglenesen elhelyezett, még be nem betonozott elemek nem méretezettek, ezért ez nem megengedett. Falpallók

8.23. Ábra: Pórusbeton tetőpalló beemelése

beépítése

Az elemek beépítése, beemelése a födém és tető sík pallókéval azonos módon történhet. A beépítés ebben az esetben is mindig az egyeztetett elemfektetési tervnek megfelelően történjen. Nútféderes elemkapcsolat esetén a szerelés történhet szárazon, PUR hab alkalmazásával, vagy hagyományosan, habarcsterítés használatával. Profilozás nélküli elemek csatlakozása nem történhet szárazon, Hf25 szilárdságú habarcsterítés használata megfelelő. A falpallók max. 12 sor magasságig (750 cm) rakhatók közbenső kiváltás nélkül. Áthidaló pallók felett ez az érték maximum 6 sor, vagyis 375 cm a kiváltó felső síkjától. A pallók rögzítése a tartószerkezethez történhet, méretezett, korrózióvédett, rögzítő acél szerkezettel. Koszorúmegoldások A koszorúelemeket a födémperemek (8.24. ábra) zsaluzására és hőszigetelésére használjuk. Ennek megfelelően beépítésük monolit födém esetén a falegyen és a födém zsaluzatának elkészülte, átvétele után következik. Gerendás födém esetén a koszorúelemeket a .stolica" (gerendaállvány) elkészülte és az előregyártott gerendák, födém béléstestek elhelyezése, végleges beállítása után építjük be. 206


8. FEJEZET

A koszorú elemeket kiborulás ellen megtámasztással, vagy huzalozással a koszorúvasakhoz hátrakötve, a födém kibetonozása idejére rögzíteni kell. Épületsarkok kialakításakor az egyik koszorúelem végéről a hőszigetelő anyagot elemvastagságnyi sávban -az összefalazhatóság elősegítésére- el kell távolítani. 8.2.8. TETÓTÉRI TÉRDFALAK,

OROMFALAK

Az új tetőtér-beépítések tipikus szerkezeti helye a vízszintes erők felvételére is méretezett térdfal. A terhelés és a födémszerkezet függvényében két fő megoldás terjedt el. 1. Kisebb terhelések, illetve előregyártott vasbeton gerendás födém esetén meghatározott szerkezeti ritmusban elhelyezett térdfali vasbeton pillérek tehermentesítik az egyébként falazott szerkezetű térdfalat a vízszintes erőhatások alól. Lényege, hogya rejtett vasbeton pillérek, illetve a térdfal tetején futó koszorú, a Pu elemek, Pke koszorúelemek vagy Pfe furatos elemek segítségével kerül kialakításra. 2. Nagyobb terhelések, illetve monolit vasbeton födém esetén előfordul a folyamatos vasbe.ton térdfallemez alkalmazása is. A tetőterek falazott lezárásakor az oromfalak vagy befutnak a tető rétegrend alá, vagy a falazat fut át és annak oldalához csatlakozik a tetőszerkezet. Amikor a tetőszerkezet fut át, a dőlésszögig, vagy íves geometria szerint a pórusbeton elemek leszabhatók és a deszkázathoz egyenletes fugavastagsággal lehet csatlakozni. Háromszögű elemek vágásakor a maradékot rendszerint fel lehet használni a következő sor indításakor. Amennyiben az oromfal emelkedik túl a tetősíkon az egyenes síkokkal határolt tető előtt, egyszerű vágásokkal ki lehet alakítani a tető vonalát. Ilyen esetben a fallefedés és a tetőszegély bádogozása adja a pórusbeton fal nedvesség elleni védelmét. Az orom- vagy tűzfalnak csatlakozó tetőszerkezetnél a víz elvezetését a falra futtatott bádogozással kell biztosítan i. Nagy magasságú oromfalak állékonysága és merevsége biztosítható hagyományosan, falazott erősítő pillérekkel, vagy rejtett pillérekkel és koszorúkkal. Az oromfalak tetején célszerű a hőszigetelt vasbeton koszorút a megemelt térdfalak között átvezetni. 8.2.9. VÁZKITÖLTÓ

FALAK

Többszintes épületvázak, vagy más tartószerkezetű csarnokok homlokzati térelhatárolásakor, nagyterű, nagy belmagasságú csarnok felosztásakor mindig ellenőrizni kell a tartószerkezet üzemszerű mozgásait annak meghatározásához, hogyapórusbeton falazat milyen módon csatlakozzon a pillérekhez, illetve födémekhez. Amíg a várható legnagyobb üzemi lehajlás nem éri el egy falszakaszon belül az 5 mm-t, addig a csatlakozások egyszerűen nekifalazással illetve habarcsolt felékeléssei megoldhatók.

I I

p6rusbeton falazat elöregyártott vb. pillér

8.25. Ábra: Pórusbeton uázkitöltés

207

8. FEJEZET


Ennél nagyobb lehajlás vagy mozgáskülönbség esetén a váz és a pórusbeton falazat csatlakozását e mozgás mértékét elviselő egykomponensű PUR-hab kitöltés sel kell megoldani. Ha a mozgás mértéke meghaladja az 1 cm-t, célszerű olyan megoldást választani, ami tartósan képes a mozgásokat

felvenni.

8.2.10. VÁLASZFALAK A válaszfalelemek beépítése előtt mindig ellenőrizni kell azt az alapfelületet, amire a válaszfalat rakni szándékozzuk. A fogadó felület legyen légszáraz, pormentes és kellően szilárd, valamint legyen ismert a csatlakozó szerkezetek várható alakváltozása. Ez utóbbi azért lényeges, hogy helyesen választhassuk meg a válaszfal födémhez való .kíékelésének'' módját. A válaszfalak kitűzése, építése a főfalakhoz hasonló módon, a kötési szabályoknak megfelelően történik. Hasonlóan más kis- vagy középelemes válaszfalakhoz, minden második vízszintes fugában egy szál 2-2,5 mm-es, megfeszített lágyvas huzalt kell vezetni. Főfal és válaszfal

kapcsolata

A válaszfalak a főfalakhoz csatlakozhatnak csorbázattal, falhoronnyal, vagy tompa ütközéssei (8.26. ábra). Egyéb anyag ú falakhoz a pórusbeton válaszfalat falhoronnyal vagy tompa ütközéssel csatlakoztassuk. A tompa ütköztetés történhet kétsoronkénti befúrt betonacél pálca alkalmazásával, illetve perforált horganyzott acélszalag lerögzítésével. Válaszfal és födém kapcsolata A válaszfalak a födéme khez -kis lehajlású födém esetén- csatlakozhatnak hagyományos ékeléssel Nagyobb fesztávú és lehajlású födémek esetén egykomponensű poliuretán habbal, illetve a mozgásokat lehetővé tevő vezetőléc, vagy U, L acél és PUR-hab együttes alkalmazásával (8.27. ábra). Régi, de feltétlenül betartandó általános építéstechnológiai szabály, hogy a válaszfalazást (és 208

pórusbeton ú). falazáelem :

'1

gl ,

I

~=r

lágyvashuzalozás __kétsoronként

4----4-1 ('il1.5-'il2,5mm) 12.5

rusbeton I

cn.

:~L

~

~-

"'"

d

1~

-liínvvn~hlJ,'nlozás - .kétsoronként

(Ql1.5-'il2,5mm)

12,5

ln

~~~~~#~~~"":I

I

,

i

lágyvashuzalozás __kétsoronként

4----4-1 (Ql1.5-Ql2,5mm) 12,5

8.26. Ábra: Pórusbeton válaszfalak és főralak kapcsolata

8. FEJEZET


az aljzatolást is) a legfelső szinten kezdve, lefelé haladva kell készíteni. A válaszfalak ugyanis így kapják a lehető legkevesebb terhet a födémek üzem szerű alakváltozásaiból. A fogadószerkezet alakváltozásából eredő igénybevételeket praktikusan csökkenti a válaszfalak kezdősora alá beépített vékony műanyag fólia, vagy bitumenes csupaszlemez. A rugalmas vagy merev kiékeléseket a lehető legkésőbb, a felülről lefelé vakolás előtt közvetlenül végezzük. Nyílások

válaszfalban

A válaszfalakban nyílások egyszerűen alakíthatók ki előregyártott nyílásáthidalóval. Az elem csekély súlya miatt elhelyezését a falazást végző dolgozók egyedül, segítség nélkül végezhetik. Az áthidalót habarcságyba, legalább 20-20 cm-es felfekvéssel (8.28. ábra) kell elhelyezni. Az áthidalót célszerű a folyamatos falazás közben elhelyezni, vagy lebillenés ellen legalább 2 - 2 elem melléfalazásával biztosítani. Válaszfal-áthidalók sorolásával teherhordó (főfali) áthidalás nem készíthető! Erre a célra az U zsaluelemek alkalmasak, egyedileg megtervezett vasbeton teherviselő maggal.

~--: ,

8.2Z Ábra: Pórusbeton válaszfalak ékelt-habarcsolt és rugalmas (pl. PUR hab) kapcsolata födémmel

nyilásmére

max.

200 cm

8.2.11. KÉMÉNYKIALAKÍTÁS Ismétlődően előforduló szerkezeti kapcsolat a pórusbeton falszerkezetek és a különbözó megoldású kémények csatla-

8.28. Ábra: Ptá válaszfal áthidaló pórusbeton válaszfalban

kozása. Ennek szerkesztési alapszabálya, hogya kémény testet lehetőleg a faltestből "kihúzva", vagyis közvetlenül a falazat mellett, attól szárazon dilatálva kell megépíteni. Ez a megoldás a födémszerkezetek szabályos feltámaszkodása szempontjából is kedvező. Amenynyiben építészeti okok miatt ez nem lehetséges, és a kéménynek részben vagy egészben a falban kell futnia, a kéménypillért minden esetben önálló szerkezeti elemként dilatáltan kell megépíteni. Tehát a pórusbeton fallal "összecsorbázni", együtt falazni nem szabad.

209

PÓRUSBETON

8. FEJEZET

TERMÉKCSALÁD

8.3. AZ ÉPÜlETGÉPÉSZETI

MUNKÁK

Általánosaníqez, hogyapórusbeton építőelemekben rendkívül gyorsan, pontos geometriával és felesleges roncsolás nélkül lehet kialakítani az épületgépészeti vezetékek és szerelvények hornyait, süllyesztékeit. A hornyokat felszegezett vezetőléc mellett a kézi vagy gépi horonymaró szerszámmal kell készíteni. Előnyösen használhatók függőleges vezetékek számára a Pfe furatos elemek és a Pu zsaluelemek.

Dobozhelyek kialakítása átlagos teljesítményű (500-540W) fúrógéppel és a speciális süllyeszték fúrókkal, faláttörések kivitelezése falfúrók segítségével nehézség nélkül elvégezhető. Alacsony fordulat, ütvefúrás nélkül nem "szakítja ki" a fúrás túloldalán az anyagot, a művelet nem igényel utólagos helyreállítást. 8.3.1. ÉPÜlETGÉPÉSZETI

TAKARÁSOK

Új és felújítási munkáknál egyaránt hasznos segítők az előfalazó lapok, amelyekkel egyszerűen alakíthatók ki különböző belsőépítészeti takarások, falon kívül szerelt gépészeti vezetékek, fémkémények "strangok" takarása, fürdőkádak előlapjai, kandallóüstök burkolata vagy akár polcrendszer készíthető alkalmazásával. Ezek építésekor egyedül a már meglévő -akár pórusbeton, akár egyéb- épületszerkezetekhez való csatlakozás igényel nagyobb figyelmet. A legegyszerűbb csatlakozás, a minden második fuga maqassáqában befúrt 20 cm hoszszú 8 mm-es bekötővasak beépítésével alakítható ki. A repedések megelőzésére a vakolatban repedésáthidaló üvegszövet sávokat kell elhelyezni. 8.4. RÖGZÍTÉSTECHNIKA

A pórusbeton épületszerkezetek bármelyikében -az egységesen homogén anyagszerkezet miatt- a külőnbözó rögzítési feladatok problémamentesen megoldhatók. 1. A 3-4 kg-nál nem nehezebb tárgyak (kisebb kép, falióra stb.) a megszokott módon szegezésseI felrögzíthetők. 2. Ennél nagyobb tömegű tárgyak, szerelvények rögzítésére a pórusbetonban való rögzítésre

kifejlesztett és minősített rögzítő ékeket, dübeleket kell használni. 3. Kifejezetten nagy terhek (egy pontra >50 kg - pl. forróvíz tároló) felrögzítésekor -a más anyagú falazatciknál is elterjedten alkalmazott- méretezett átmenő furatos rögzítés rnódot

kell alkalmazni. Az ilyen jellegű kapcsolat a vakolatba besüllyeszthető, így nem látszik. 8.5. KÜLSŐ-BELSŐ

FELÜlETKÉPZÉSEK

8.5.1. VAKOLATOK

Felületképzésként alkalmazható előkevert zsákos vakolóhabarcs, vagy hagyományos meszes vakolat egyaránt. Javasolt a direkt pórusbetonokhoz gyártott saját vakolóanyagok használata, de más gyártó is ajánl előkevert vakolatot pórusbeton szerkezetekhez. 210

8. FEJEZET


A könnyített alapvakolatok javasoltak, a hőszigetelő vakolatok nem. Az előkevert anyagoknál mindig a gyártómű előírásai szerint kell eljárni. (Rendszerint fel van tüntetve a zsákokon, vagy aszállítmányhoz mellékelt felhasználási útmutatón). Pórusbetonhoz gyártott vakolat alá nem kell gúzolni. Hagyományos esetben, javított mészhabarcs alaprétegre felhordott mész,- vagy javított mészvakolat alkalmazásakor követhetők az általános vakolási technológiai lépések, de mivel a pórusbeton viszonylag nagy felületi szívóképességgel rendelkezik, gondosabb felület-előkészítés szükséges. A helyes műveleti sorrend ilyenkor a következő: 1. A felületet portalanítani ződéstől.

8.29. Ábra: Beltéri mész cementvakolat {elhordása

kell, és meg kell tisztítani minden zsír-, olaj- vagy egyéb szennye-

2. A letisztított felületet -fíqyelembe véve az időjárási viszonyokat síteni.

is- bő vízzel elő kell nedve-

3. Ezt követően felhordható az első tapadásjavító "gúz" réteg. Ez ne a szokásos híg cementhabarcs legyen, hanem éles szemű homokkal készített híg javított mészhabarcs. (A tisztán cementes alapfröcskölés amellett, hogy páratechnikailag sem előnyös, túlséqosanmerev I aljzatot képezne.) 4. A felhordott első réteget (8.29. ábra) nedvesen kell tartani és főleg a hirtelen kiszáradástól kell megóvni (permetező nedvesítés, árnyékolás).

5. A következő réteg -az alapvakolatAz alapvakolat felhordását

felhordása előtt célszerű legalább egy napot várni. megelőzően a felületet ismét be kell nedvesíteni.

6. Ezután felhordható az alapvakolat, óvni kell a kiszáradástól. 7. A simító réteg előtt ismét gyengén felhordható a simító vakolatréteg.

amit a következő (simító)réteg nedvesíteni

felhordásáig

ugyancsak

kell a felületet, majd utolsó műveletként

Ellentétben az előkevert habarcsokkal, a hagyományos vakolat nem tartalmaz vízmegtartó adalékokat, ezért még lényegesebb a gondos felületelőkészítés, nedvesen tartás. Gépi vakoláskor az alkalmazott felhordási technológiát mindig meg kell tervezni a gép, a felületek nagysága és a felhordani kívánt anyag figyelembevételével. Az első lépés itt is, a falfelületek megtisztítása. Mélyalapozóval, vagy fröcsköléssel egy .tapadóhidat'' kell kialakítani. A vakolat egy rétegben hordható fel, majd erre kerülhet külön a színező-, és fedőréteg. A pórusbeton szerkezeteken kerülni kell az egyidejűleg vékony, merev, filmszerű kéreg réteget alkotó felületképzéseket.

211

8. FEJEZET


Terheléskülönbségből, illetve hőhatásból eredően eltérő mozgású szerkezetek csatlakozásánál a vakolatba repedésáthidaló üvegszövetet kell tenni úgy, hogya szerkezetek csatlakozási határvonalát 25-25 cm-re mindkét oldalról átfedje. A tipikus szerkezeti helyek, ahol repedésáthidaló szövet beépítése indokolt lehet a következők: fedetlen vasbeton szerkezet környezete (pl. vázkitöltés, koszorú); válaszfal és mennyezet csatlakozása; válaszfal és főfal csatlakozása tompa ütközés esetén; erősen eltérő terhelésű falszakaszok csatlakozásának környezete; épületgépészeti hornyok környezete; előfalazó lapokból készült belsőépítészeti takarás csatlakozása falhoz vagy födémhez; hőpáncél burkolat teljes felülete; egyéb eltérő anyagú szerkezetek csatlakozása. 8.5.2. CSEMPEBURKOLATOK A pórusbeton falazatokra csempeburkolat készíthető hagyományos ágyazóhabarcsos technológiával, illetve ragasztással. A hagyományos technológia esetén a felület előkészítés megegyezik a vakolásnálleírtakkal. A ragasztott eljárás kétféleképp alkalmazható. 1. Ha a ragasztó filmet képez, és egészen vékonyan kerül felhordásra, akkor alá mindenképpen kell egy jó minőségű alapvakolatot készíteni. (Ez az eljárás legfeljebb kis felületek csempézésekor javasolható.) 2. Szokásos konyhai, fürdőszobai, illetve nagyobb méretű csempézési feladatokhoz olyan ragasztóhabarcsot kell választani, ami kellően rugalmas (flexibilis),nem merev és legalább 5-8 mm-es ágyazatot alkot. Csempe falburkolatok készítésekor nagyobb összefüggő felület esetén kerülni kell a .jurllhézaqos" felrakást, célszerű egy burkolat mezőn belül is min. 3-5 mm-es fugát tartani. A burkolat széleinél a csatlakozó más szerkezetek peremvonalához a csempét nem szabad szorosan illeszteni. A csatlakozó hézag ot 2-3 mm rugalmas fugatömítő anyaggal (pl. sziloplaszt) kell kitölteni. 8.5.3. KÜLTÉRI VAKOLATOK Ahogy belső, úgy külső felületképzésként (8.30. ábra) is alkalmazható előkevert zsákos vakolóhabarcs, vagy hagyományos meszes vakolat is. Ajánlott a hidrofobizált, alacsony vízfelvételű külső vakolat fehér szürke színben. Az alapfelületet mindként esetben gondosan elő kell készíteni és a vakolatot a vékonyan gúzolt, alapozott felületre két rétegben kell felhordani. 212

8.30. Ábra: Kültéri alapvakolat {elhordása

8. FEJEZET


Ettől eltérni előkevert zsákos vakolatok esetén is csak akkor szabad, ha a gyártó kifejezetten úgy rendelkezik, hogya vakolat felhordásához nem szükséges felület előkészítés. Például a pórusbetonhoz gyártott külső vakolat alá nem kell gúzolni. Az építés során be kell tartani azt az általános mesterségbeli szabályt, hogya belső vakolás mindig előbb készüljön, mint a külső felületképzés és a két folyamat között ajánlatos legalább két hetet várni. A többi falazathoz, illetve falazóelemhez hasonlóan a külső homlokzat vakolását a tavaszi, vagy az őszi időszakra érdemes ütemezni. A külső vakolatok összvastagsága 1,5 cm legyen. Felületképzésként kívül festés, valamint kőporos, vagy nemesvakolat egyaránt alkalmazható. Lényeges viszont, hogy az elkészített teljes vakolatrétegnek páraáteresztőnek. de egyúttal vízlepergetőnek kell lennie. Műanyag kötőanyagú vizes diszperziós színvakolatok nem alkalmasak, szilikát vagy szilikongyanta alapúak viszont ajánlottak. 8.5.4. KÜLTÉRI FELÜlETKÉPZÉS Külső térben a közvetlenül festett felületképzés szilikát festékekkel készíthető, jó mínőségű pórusbetonhoz készült alapvakolatra. A falazatot tömören fugázva kell készíteni. Ilyenkor 15 mm alapvakolat felhordása szükséges. Külső téri festés portalanítás és alapozás után több rétegben felhordott festékanyaggal lehetséges. Az anyagszükséglet kb. 1800-2200 gr/m2• A festékanyaggal szemben támasztott legfontosabb követelmény a jó páraáteresztő, de egyúttal megfelelő vízlepergető tulajdonság. 8.5.5. KÜLTÉRI KÖZVETLEN BURKOLATOK Kontakt ragasztott burkolás nem javasolt, legfeljebb kisebb felületeken, szintenként dilatálva (lefagyást, hősokkot, páradúsulást okoz). Nagyobb felületi igényesetén réteges, kéthéjú falszerkezet építendő, 2-3 cm légrés átszellőztetésével. 8.5.6. KÜLTÉRI FAGVÁLLÓ'HOMLOKZATBURKOLAT Szerelt, vagy épített díszburkolatok kiegészítő hőszigeteléssel, vagy anélkül megfelelő lábazati megoldással és a pórusbeton falhoz való mechanikus rögzítéssel minden esetben alkalmazhatók, akár teherhordó falakon, akár többszintes vázas épületeken. Az átkötő szerelvények, drótok anyaga horganyzott, rozsdamentes legyen.

213

9. KÖNNYŰ ADALÉKANYAGOS BETON TERMÉKEK A termékcsoporthoz tartozó hazai gyártóegységek sokféle terméket gyártanak. Kifejlesztettek egy teljes falazóelem családot, amelyhez főfal falazóelemek, válaszfalelemek, födémgerendák, áthidaló elemek, béléstestek és zsaluzóelemek is tartoznak.

9.1. TÁBLÁZAT

~egnevezés

(anyag)

Beton falazóelemek (beton)

Hőszigetelő építőelem család (liapor beton + hőszigetelés)

Égetett kerámia elemek (kerámia)

Vasbeton készfalak

~éretek

Rendszerelemek

(cm)

15x50x23 - 40x50x23 25x12x6,5 30x45x22,25x50x22,25x38x22,20x50x22

Zsaluzóelem Beton kisméretű tégla Főfalelem Pincefalazó NF Pincefalazó UNI Válaszfalelem

25x38x22 38x30x22,38x30x22 10x50x22, 12x50x22

Hőszigetelő falazóelem Koszorúelem Főfalelem Válaszfalelem

30x45x22,30x45x22 10x50x22 30x45x22,25x50x22 lOx50x22, 12x50x22

Nútféderes 38 NF Nútféderes 30 NF Nútféderes 25 NF Habarcstáskás 38 Habarcstáskás 30 Válaszfaltégla 10 Falazóblokk B 30 Kettősméretű soklyukú tégla Kisméretű téglák

38x25x24 30x25x24 25x38x24 38x25x24 30x25x24 10x50x24, lOx33x24 30x17,5x14 25x12x14 25x12x6,5

Tömör fal elemek Kéregfal elemek

,

20-25-30-35-40 cm vastagságban, max. 3,00x8,50 m méretben 75x12x15 - 350x12x15, 75x12x15 - 325x12x15,

25 cm-es méretlépcsőben 25 cm-es méretlépcsőben

Nyílásáthidalók

Hőszigetelő nyílásáthidaló Mátratherm nyílásáthidaló

Födémrendszer (beton)

Mesterfödém gerenda Béléstestek (EB, MB, BB2) Kéregelemek

100-600 és 610-790, 20 cm-es méretlépcsőben 45x19x25,45x25x25 240 panelszélességgel, 800 támaszközig

Lépcsőelemek (vasbeton)

Előregyártott egyenes lépcső Előregyártott húzott lépcső

2-18 lépcsőfokig, 80-150 karszélesség 90° és 180° irányváltással és maximálisan 18 fokkal

Kéményrendszerek

Betoncserepek

214

LK rendszer LSK rendszer Turbó kémény alapcserép, szegélycserepek, kúpcserép, stb.

egykürtős kémény: 35x35x33 - 57x57x33 egykürtős kémény szellőzővel: 35x51x33 - 48x69x33 kétkürtős kémény szellőzővel: 35x82x33 - 40x94x33 42x32 alapcserép méret, szürke, vörös, zöld színek

KÖNNYU ADALÉKANYAOOS BETON TERMÉKEK

9. FEJEZET

Égetett agyag cserepek

Díszítőelemek

Kertépítőelemek Útépítés

40 21 24 26

Hódfarkú cserepek Íveltvágású hornyolt cserép Préselt alapcserép Hullám préselt alapcserép Párkányelem Párkányelem sarok Ablakkeret, ablakkönyöklő Oszlopelemek, balusztrádok

x x x x

19 40 44 46

-:[

62 x 25 x 28 befoga ló méret külső: 52,5 x 52,5 x 28, belső: 48,7 x 48,7 x 28

Kerítéselemek, mosottbeton kertépítő elemek, rézsűkő, görkorcsolyapálya, fedett gépkocsibeálló, kerti burkolólapok Szegélykövek, térburkoló kövek, burkoló lapok, optikai vezetőoszlop tartó

Mélyépítés, csatornázás Környezettechnika

Betoncsövek, aknaelemek, aknafedlapok, kiegészítő termékek Olajleválasztó, iszapülepítő, zsírleválasztó

A termékek két fő alapanyagból készülnek. A teherbírás szempontjából jobban igénybevett elemek esetén kavicsbetonból, olyan elemeknél ahol a -megfelelő szilárdság on túl- a jobb hőszigetelő képesség is szempont, könnyűbetont alkalmaznak. A kavicsbeton adalékanyaga: l. osztályú osztályozott kavics, melyet a gyártó a gyártás helyszínén osztályoz. A könnyűbeton adalékanyaga. O-4 és 4-10 mm méretű égetett agyagkavics, tufa, liapor vagy leva, illetve egyéb könnyűbeton készítésre alkalmas anyag lehet. Ehhez az anyaghoz a gyártás folyamán O-4 mm zúzott homokot is kevernek. Mindkét anyagnál a kötőanyag természetesen portlandcement, vagy traszcement, rnelynek minőségét az MSZ 4702-2 szabályozza. A megfelelő hőszigetelő képesség biztosítása érdekében a falazóelemeknél a középső üregsorban hőszigetelő hab kiöntést alkalmaznak. A habanyag perlit és/vagy polisztirol adalékanyagú mészhidrát és cement kötőanyagú, légpórusképző adalékszerrel készített beton lehet. 9.1. A FALAZÓELEMEK

ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA

A falazóelem nagyságát tekintve a kétkezes falazóelemek közé tartozik, 20 kg-on felüli tömegével meglehetősen nehéz elem. Kialakítását tekintve külső köpenyből és a belső üregeket megosztó 2, vagy 3 soros bordázatból épül fel az elem. A belső üregek a fal síkjával párhuzamosak és függőleges helyzetűek. A felülről zárt kiképzés megakadályozza a hőtechnikailag káros cirkuláció kialakulását, és megkönnyíti a falazóhabarcs elterítését, illetve megakadályozza annak üregbe jutását. Az elem hőtechnikai tulajdonságait jelentősen javítja a perlitbázisú, vagy polisztirol alapú hőszigetelő kitöltés, amelyet az elem középső két üregébe töltenek. Az elemek oldalán kialakított hornyok meglehetősen érdekes kapcsolási módot tesznek lehetővé, a létrejövő zárt légkamra a hőszigetelő képességet tovább javítja. 215

9. FEJEZET

KÖNNYU ADALÉKANYAGOS BETON TERMÉKEK

I A válaszfal

lapok szintén könnyűbetonból készülnek, és az elemek felülről szintén zárt kialakításúak. A koszorúk előfalazásához használható koszorúelemek a válaszfallapból készülnek úgy, hogy az üregeket hőszigetelő habarccsal töltik ki. Vigyázni kell azonban arra, hogya betonozáskor az előfalazó lapok ne billenjenek le a falazatról. A zsaluzóelemekkel a falazatokat úgy lehet elkészíteni, hogy az elemek egymásra helyezésévellétrejövő zsaluzatot ki kell önteni beton nal.

9.1/a. Ábra: Hőszigetelő és PE-45IL falazóelemek geometriai ÁLTALÁNOS

SAROK

FALAz6ELEM

KIEGtszlTÖ ZSALUZÓ LELEM

FALVtGKtpZÖ

ELEM

380/300/220

380/300/220

NORMÁL ZSALuz6LELEM

ts

kialakítása

NORMÁL ZSALUZÓLELEM

KIEGÉSZITÖ ZSALUZÓ LELEM

'[]'~'"ij']O~ [~j~ 30, , ~,

240

300

":r=~

I f30 ," o

ÁLTALÁNOS

VÁLASZFALELEM

500/100/220

~

)DDDD~~ o

KIEGtszlTÖ

VÁLASZFALELEM

500/100/220

)OIDIDD)~ ,,1251125:

250

500

f

VÁLASZFALELEM

500/120/220

<660gg<~ f 125: 125:

9.1/b. Ábra: PE-38/B pincefalazó elem, PE-38IL főfalazóelemek, Vf12 és Vf 10 válaszfalelemek, ZS-20 és ZS 30 normál zsaluzó elem

216

250

f

9. FEJEZET


9.2. FALIDOMKÖTÉSEK A falidomkötések kíalakításánál az általános falazási szabályokat kell betartani. A falazatok kialakítását és elkészítését megkönnyítheti a gondos tervezői munka, amely során figyelembe vették az elemek méreteit. 9.2.1. FALVÉG KIALAKÍTÁSA

,FALVt'G

Ir][]j

D~B

:

első sor

második

sor

1 ÁLTALÁNOS FALAZ6ELEM

A falidom képzésénél (9.2. ábra) az elemek 2 SAROK rs FALVt'GKt'PZÖ ELEM 3 SAROK t'S FALVt'GKt'PZÖ ELEM FELES ELEME közül -az általános falazóelem kivételével- vala4 KIEGt'SZITÖ ELEM RÖVID FELEZÖ ELEME 5 FELEZHETÖ KIEGt'SZITÖ ELEM FELEZÖ ELEME mennyi elem szükséges a kötés kialakításához. A darabolási lehetőség kihasználásával a falvég FALTEST oldala felől sík felületet kell kialakítani úgy, hogy a sarokképző elem végeleme és a kiegészítő elem rövid felező eleme kerüljön egymás fölé. Ahhoz, első sor hogya függőleges hézagok szükséges eltolása meglegyen, a rövid felező elem mellé az általános felezhető elem feles elemének kell kerülnie. Afalvég kialakítása során az általános falazóelemek második sor és a kiegészítő elemek is futó helyzetben kerülnek 9.2. Ábra: Faluég és {altest {alidomkötése beépítésre. (Hőszigetelő és PE-45/L)

DDD 6GDOtl

9.2.2. FALTEST KIALAKÍTÁSA A faltest (9.2. ábra) építésének minimális hosszúsági méretét a gyártó 1,30 m-ben adja meg. A kötés kíalakításánál a falvégképző elemre, az általános falazóelemre és a kiegészítő elemre is szükség van. A mintalapon kialakított kötés a minimális mérethez igazodik, természetesen lehetséges nagyobb faltest kialakítása is. Az 1,30 m-nél nagyobb méret megállapításánál azonban figyelembe kell venni az elemek méretrendjét. 9.2.3. FALSAROK KÉPZÉSE A falsarok képzésénél (9.3. ábra) a kötés kialakításához a sarok és a falvégképző elemet kell alkalmazni. Az első és a második sor elemeit váltakozva vezetjük a külső falsíkig úgy, hogy a falvégképző elem mindig a falsarokra kerül, természetesen soronként mindig egymásra merőleges helyzetben.

,

C~ 1

1

_CPJ_

l

elsö sor

1 ÁLTALÁNOS FALAZ6ELEM 2 SAROK t'S FALVt'GKt'PZÖ

ELEM

FELES ELEME 4 KIEGt'SZITÖ ELEM RÖVID FELEZÖ ELEME 5 FELEZHETÖ KIEGt'SZITÖ ELEM FELEZÖ ELEME

,[II

mósodik

,

sor'

9.3. Ábra: Falsarok {alidomkötése (Hőszigetelő és PE-45/L) 217

9. FEJEZET


9.2.4. FŐFALCSATLAKOZÁS

KÉPZÉSE

A főfal csatlakozásának (9.4. ábra) képzésénél a csatlakozó fal minden második sora falvégképző elemmel zárul a külső falsíkon. A közbenső rétegek általános elemmel, ütközéssel csatlakoznak a főfalhoz. 9.2.5. ÁTMENŐ FŐFALAK KÖTÉSEI

Az átmenő főfalak (9.5. ábra) csatlakozása a blokkokból készülő falakéhoz hasonló. Az eltérő sorok kötése úgy készül, hogy az egymásra merőleges falszakaszok ütközés sel csatlakoznak egymáshoz. 9.2.6. KÜLSŐ HATÁROLÓ FAL ÉS

t~P3J -[J--- 1 1

ÁLTALÁNOS FALAz6ELEM 2 SAROK I"s FALVI"GKI"PZÖ ELEM 3 SAROK rs FALVt'GKt'PZÖ ELEM FELES ELEME

D ' D--=:I D második sor

VÁLASZFAL KAPCSOLATA A hőszigetelő falazóelemhez a gyártó által forgalmazott válaszfal használata ajánlott. A válaszfalelem könnyűbetonból készül, nagysága igazodik a hőszigetelő elem méretéhez, magasságuk egyformán 22 cm. A főfalhoz történő csatlakozásra megoldás alkalmazható:

-~~ALCSATLAKOZÁS

'

I~l_ 9.4. Ábra: Falcsatlakozás falidomkötése (Hőszigetelő és PE-45/L)

kétféle

• A hőszigetelő elem végcellái hagyományos véső szerszámokkal, vagy gépi berendezéssel szabaddá tehetők. A minden második sorba történő kivágással tulajdonképpen lyukcsorbát kaphatunk, így a válaszfal megfelelő habarcsfészekkel (9.6. ábra) beköthető. • A főfalhoz csatlakozó válaszfal rögzítése a bekötő vashuzallal falra rögzített betonacélhoz történik. A válaszfal falazása közben minden második sor felrakása után lágyhuzalokat kell elhelyezni és azt a betonacélhoz (9.7. ábra) rögzíteni. Mindkét változat elkészítése során természetesen a födémhez történő ékelésről gondoskodni kell, a nyílászárók rögzítését is szakszerűen kell elvégezni. 218

·9.5. Ábra: Átmenő falak falidomkötései (PE-38/L és PE-38/B)


9. FEJEZET

ilD

gDDDD .

. ''',.0, _~_

~

Ej

L---~~r-~

I ~6-1 o lágyvashuzal

.

~~~0~J ~I '

,

hl~"om",",,",. U '''''''"''''0

,

DD DE '

,

'

második

sor

_D

_D_ 9.6. Ábra: Válaszfal bekötése beuéséssel

9.7. Ábra: Válaszfal bekötése uashuzallal

A hőszigetelő falazóelemekből épített épületek belső válaszfalazása természetesen készülhet más anyagú és méretű lapokkal is, de a válaszfalakkal szemben támasztott általános követelményeket (merevség, véshetőség) maradéktalanul ki kell elégíteni. 9.2.7. VÁLASZFALAK FALIDOMKÖTÉSEI A VF-IO és VF-12 válaszfalak falidomkötéseit láthatjuk a 9.8.-9.9. ábrákon. elsö sor I

nlj

~-ne-gY-e-de-S~V'álaSZfaleiem

I

_["":1-

második sor

DL- __~L--=~L-

,

__~

háromnegyedes vőlcszfotelern

második sor I

f=r-_-----1L __

-'C

~

_D_ 9.8. Ábra: Válaszfal T csatlakozása

~

_D_ 9.9. Ábra: Válaszfal sarokkialakítás 219


9. FEJEZET

9.3. LÁBAZATI- ÉS PINCEFALAK A lábazati- és pincefalak kialakítása során a legfontosabb szempont, hogya falazat anyaga fagyálló és jó teherbírású legyen. Erre a legalkalmasabb a zsaluzóelemekkel, ill. a Pe 38/B jelű elemekkel készült falazat. Zsalukövekkel készült lábazati- és pincefalazat kialakítására mutatnak példát a 9.10. ábra. Mint az ábrán is látható Zs 25 elem segítségével könnyedén kialakítható a beugró lábazat. A kiemeit alapárok bebetonozását követően burkolat 2 cm aljzatbeton 5 cm kell elhelyezni a 25 cm szélességű elemeket, PE fólia 1 rtg. amelyeknek az üregeit legalább C16 minőségű hőszigetelés 5 cm vízszig. 1 rtg. betonnal kell kitölteni. (Az alaptest felső síkjáaljzatbeton 12 cm PE fólia 1 rtg. nak vízszintesnek kell lennie és a felületi egyehőszig. 10 cm netlensége sem lehet +10 rnm-nél nagyobb.) kavics feltötés Ilyen elhelyezésnél marad hely a külső oldalon a lábazat utólagos díszítésére, amely lehet falburkoló tégla, fűrészelt kő, vagy egyéb fagyálló burkolat. Ha nem igény a beugró lábazat, akkor Zs40 jelű elemeket lehet alkalmazni; ilyenkor utólag csak cementes vakolattal vagy homlokzat elé nyúló burkolattal lehet a lábazatot ellátni (9.11. ábra). Esztétikailag alárendeltebb helyeken nincs szükség a vakolatra sem. A pincefalazó elemekből készült pincefalak esetében az alaptesttől a terepszintig a 38 cm széles elemet kell alkalmazni (9.12. ábra). Itt igényesetén lecsökkenhet 30 cm-re a keresztmetszet, vagy a pince feletti födémig folytatható a 38-as falvastagság. Az így készült pincefalazatokba nyílások kialakítására is van lehetőség. Amennyiben a falazat fogadószint jellegű (nincs földbe ágyazva), a nyílászárók elhelyezése a szokásos módon oldható meg. A nyílások kiváltása áthidal ó kkal történik. Felette a vasbeton koszorút -az igénybevételtől függően- áthidaló ként kell méretezni, vagy az előző részben ismertetett módon kell megerősíteni. Pincék esetében az áthidalók közötti hézag polisztirol tábla helyett monolitikus kibetonozással is kitölthető. Ekkor legalább 1 db 010 betonacél (B60.40) elhelyezése szükséges a kibetonozásba. Az áthidalások kialakítása so220

9.10. Ábra: Lábazati fal kialakítása burkolat 2 cm aljzatbeton 5 cm PE fólia 1 rtg. hőszigetelés 5 cm mesterfödém 23 cm

béléstest

9.11. Ábra: Pincefal és lábazat kialakítása

9. FEJEZET

KÖNNYU ADALÉKANYAGOS BETON TERMÉKEK burkolat 2 cm teherolsztó beton 5 cm PE fólia 1 rtg. , i etelés 5 cm , ém 24 cm

rán itt is fontos figyelembe venni a vasbeton koszorú megerősítésével kapcsolatban leírtakat. A Pe 38/B elemekkel készült falazatban kéménykürtők is kialakíthatók. A kémény testet kisméretű tömör téglából készült betétfallal lehet kialakítani a kötési szabályok betartása mellett, vagy modulelemes kéményrendszer esetén dilatációval ellátott különálló kémény testként helyezhető el.

cá "'I' :s:1~ ~~

A pincefalak igényesetén készülhetnek talajpára, talajvíz és nedvesség elleni szigeteléssel, Ekkor szigetelést védő, vagy tartó falként a Vf 10 ill. Vf 12 jelű válaszfal elemek használhatók. A szigetelés anyaga és kialakítása az igényeknek megfelelően tetszőlegesen választható az egyéb vonatkozó előírások betartásával. 9.4. FELMENŐ

FALAK

A felmenő falak anyaga többféle lehet. Tulajdonképpen az eddig ismertetett falazóelemek mindegyike használható erre a célra, csak figyelembe kell venni a hőtechnikai szempontokat. Hőtechnikailag igénytelenebb melléképületek falazatához: Pe-45/L; Pe-38/L; Pe-38/B. Alárendeltebb helyeken a Z525 és Z530 zsaluzóelemek javasolhatók. Családi házak felmenő falaiként hőszigetelő; Pe-45/L (külső falhoz csak kiegészítő hőszigeteléssel); Pe 38/L (külső falhoz csak kiegészítő hőszigeteléssel) elemek alkalmazhatók. Magassági méretrendjében -a zsaluelemek kivételével- mindegyik elem azonos, így könynyedén kombinálható. Illeszkedik ebbe a méretrendbe a válaszfalak magassága is. A 9.13. ábra ezt a magassági méretrendet mutatja meg az elemtípusok megnevezése nélkül. Az ábrán jóllátható a külső főfalakhoz kapcsolódó padló, lábazat, födém és tetőszerkezet csatlakozásának módja. A lábazati csatlakozások és a vasbetonkoszorúk kialakítása során ügyelni kell arra, hogy hőhíd ne keletkezzen.

9.12. Ábra: Pincefalazó elemekkel kialakított pincefal

E

o ill

r-, N

II

n

N

x

N

-' <, ro

n I

E

o L()

ill N

a> 'O ul ul O

a> O

1= (J)

.D

(J)

CL

9.13. Ábra: Függőleges méretrend könnyűbeton falazatnál 221

9. FEJEZET


9.5. KÖNNYŰBETON Az alábbiakban leteknél javasolja, lehetövé teszik.

KÉREGELEMES,

VASBETON NYÍLÁSÁTHIDALÓK

ismertetésre kerülő áthidalók felhasználását a gyártó elsősorban lakóépüde alkalmazható minden olyan helyen, ahol ezt a műszaki paraméterek

9.5.1. KIALAKÍTÁS, BEÉPÍTÉS Könnyűbeton anyagú, 25 cm hosszú, 2,5 cm falvastagságú U keresztmetszetű elemek egymás mellé helyezésével és -üzembe egyszerre történő- kibetonozásával készül. Kibetonozás előtt kerülnek elhelyezésre az áthidalóba szükséges acélbetétek is. Az alapelem hosszából következik, hogy az áthidalók hossza a 25 cm többszöröse. Az ilyen módon kialakított áthidalők legfeljebb 210 cm-es nyílás áthidalására alkalmasak. Alapkövetelmény, hogy mindkét oldalon az áthidalók felfekvése legalább 12,5 cm legyen. Külső főfalba történő beépítésére mutat példát a 9.15. ábra. Az áthídalók

paraméterei

és beépítési szabályai:

l. A fentiekben közölt határnyomatékoknál nagyobb igénybevételek esetén az áthidaló felett elhelyezkedő vasbeton koszorút kell áthidalóként méretezni, amely tervező feladata. 2. A megerősítés tervezésén kívül is ajánlatos -a biztonság javára- az alábbi pótvasak elhelyezése az áthidaló feletti koszorúban: •

60-150 cm nyílás esetén: 2 darab 012 (B60.40);

•

150-210 cm nyílás esetén: 2 db 014 (B60.40).

burkolat 2 cm aljzatbeton 5 cm PE fólia 1 rtg. höszigetelés 5 cm mesterfödém 24 cm vakolat

3. Az áthidalók legkisebb felfekvési hossza mindkét oldalon legalább 12,5-12,5 cm. 4. 120 cm-nél nagyobb nyílásszélesség esetén az áthidalókat középen alá kell támasztani, a koszorú megsziIárdulásáig (21 nap). 5. Beépítéskor az áthidalókat Hf 30-me habarcsba kell fektetni az alátámasztások helyén. 6. Külső -30 cm vastagságúfőfalakba történő beépítés esetén a két áthidaló közötti 6 cm-es résbe polisztirolhab-tábla hőszigetelést kell elhelyezni, melynek takarásába kell a nyílászárót utólag beépíteni (9.14. ábra). A belső falazat nál a beépítés helyét ki kell betonozni, amelybe 1 db 014-es betonacélt kell elhelyezni az 9.14. Ábra: Réteges falszerkezet hőszigetelő alsó szakaszon. falazóelemből - áthidalás, koszorú kialakítás

222

9. FEJEZET


9.5.2. ABLAK ÉS AJTÓ NYÍLÁSKERETÉNEK

Azablakoknyíláskeretének kialakításánál (9.15. ábra) az ablak mindkét oldalán a falazást falvégszerűen kell lezárni, természetesen a nyílászáró szélességi méretének megfelelően. A szokásos 90 cm-es parapetmagasság 4 sor felfalazása (4 . 23,5 = 94 cm) után képezhető, egy fekvő helyzetű könnyűbeton válaszfalelem ráfalazásával, és 10 cm vastag padlószerkezet figyelembevételével. A kisméretű tégla két párhuzamosan futó sora közé hőszigetelő réteget kell készíteni. A nyíláskeret feletti áthidalás kialakításánál szintén szükség van a kisméretű tégla alkalmazására a felfekvés kialakításánál és az áthidalás feletti kiegyenlítésnél.

KIALAKÍTÁSA

J

t

futó

I

J

I

"",OM';

" Normál 'áthidaló

I

I, I I

I

I

I

I

I

I

I

I

125

I

kieg.elem kisebbik eleme

I

I

I

válaszfalele~ek~

I

I

I

I

I I

I

I

I

l

I

,

I

,

l

I

I

I

I

I

I

I

I

l

I I

I I I

I I

I

!

I

l

sarokelem végeleme

I"

I

~

I

r--+~2,5

12,5+-1-

I

I

I

I

,

I

Az alkalmazható áthidalók szélessége 12 cm, magassága 15 cm, hosszúsági mérete 75-350 cm közötti lehet. A leírt szerkezeti megoldások pontos és szakszerű megvalósítást igényelnek. Az ajtók nyíláskeretének a kialakítása hasonlóképpen történhet, a 210 cm-es szokásos magassági méret azonban csak az áthidaló alatt teszi szükségessé az aláfalazást. Az áthidaló fölé még két sor hőszigetelő falazóelem beépítésére van szükség, erre kerülhet a födém és koszorú szerkezete.

9,15. Ábra: Ablak és ajtó beépítése hőszigetelő {őra/ba

223

9. FEJEZET

KÖNNYU ADALÉKANYAGOS BETON TERMÉKEK 9.6. MESTERFÖDÉM

RENDSZER

9.6.1. A VASBETON FÖDÉMGERENDA

ÉS A BÉLÉSTESTEK

A rendszer gerendája kialakítását tekintve egy félkész födémgerenda (9.16. ábra). A födémgerenda alsó részére támaszkodnak fel a béléselemek, és a béléselemek közötti rész kibetonozásával alakul ki a teljes födémszerkezet. A födémelemek nagy előnye, hogyamozgatásuk viszonylag egyszerűen elvégezhető, nincs szükség darura. A mesterfödém gerendát betonacél gerendarács felhasználásával gyártják.

E E o LD

-~

125

mm

~1

f-

Abetonacél gerendarácsot hegesztőroboton állítják elő, 9.16. Ábra: Vasbeton az alsó és felső övét hidegen húzott bordás acélból, az alsó talpas gerenda és felső öv acéljait összekötő diagonálok anyaga hidegen húzott, sima felületű betonacél. A húzott öv betonacéljai a gerenda teljes hosszában végighaladnak. A gerenda alsó öve ugyancsak végighaladó pótvasalással kiegészíthető, B60.40 hengerelt bordás betonacéllal. Az előregyártás során csak a gerendarács húzott övének betoncéljait veszi körül a beton, ezáltal alakul ki a gerenda betontalpa. A betontalp szilárdsága szabvány szerint C20 betonszilárdsági osztály követelményeinek felel meg. A betontalp névleges mérettől az eltérés 4% lehet, azt a korlátozást figyelembe véve, hogy az eltérés az 5 mm értéket nem haladja meg. A födémhez az EB 60/19B, MB 60/25B, BB2, és BE 60/19L jelű üreges beton födém béléstestek alkalmazhatók (ezeket korábbi fejezetben már bemutattuk). 9.6.2. FELSŐ KERESZTIRÁNYÚ VASALÁS

Keresztirányú vasalásként - minden födémváltozatnál - a gerendákra (9.17. ábra) merőlegesen, folyóméterenként 4 db, legalább 5 mm átmérőjű, B38.24 jelű sima betonacélt kell elhelyezni. A keresztirányú vasalás betonacéljai a koszorúba bekötnek. A betonacélok a falak felett is folyamatosan áthaladnak. 9.6.3. KERESZTGERENDA

9.17. Ábra: Felső keresztirányú vasalás

Keresztgerenda (9.18. ábra) abban az esetben készül, amennyiben a falköz mérete meghaladja a 6 métert. A födém középvonalában, vagy annak közelében helyezkedik el. Avasaláshoz B60.40 jelű bordás betonacélt használjunk. A keresztgerendában elhelyezett négy betonacél egyforma keresztmetszetű legyen. A betonacélok átmérője a mesterfödém gerenda húzott övében lévő betonacél átmérőjével megegyező méretű. A keresztgerenda teljes hosszában vasalt, és betonacéljai a koszorúba is bekötnek. 224


9. FEJEZET

falazat

,,

K-l0

koszorúelem

1

9.19. Ábra: Bekötőuasalás

9.18. Ábra: Keresztgerenda

9.6.4. BEKÖTÓVASALÁS Avasbetongerendák felfekvésénél az MSZ 15022 számú szabványban előírt 0,2 MHnegatív nyomatéki teherbírást bekötő betonacélokkal biztosítjuk. A bekötővas a födémmezőbe a falköz 1/6-ával nyúlik be. Avasaláshoz B60.40 jelű bordás betonacélt használunk. A bekötővas (9.19. ábra) keresztmetszeti területe min. a födémmező vasalásának 1/5-e. 9.6.5. KOSZORÚ Koszorúhoz K-lO jelű 10x50x22 méretű zsaluzó elemet kell beépíteni, a hőhíd elkerülése érdekében (9.20. ábra). A födémvastagsággal megegyező méretű koszorút készítünk: a koszorúba min. 4 db, 8 mm átmérőjű B60.40 jelű bordás betonacélt szerelünk. A gerendákra merőleges koszorúknál a mesterfödém gerendái kengyelként működnek. A gerendákkal párhuzamos koszorúszakaszokon szabvány szerint kengyelt is kell készíteni. A helyszíni betonozáshoz legalább CI6-16/K szilárdsági osztály követelményeit kielégítő transzportbetont, vagy helyszínen kevert betont alkalmaznak.

falazat

K-l0

falaz

K-l0

9.6.6. ERÓTANI MÉRETEZÉS Az MSZ 15021/1 számú szabvány előírásának figyelembevételével meg kell határozni az állandó, valamint az esetleges terhelések biztonsági tényezővel növelt értékeit, és azok összegét kN-ban kell kifejezni.

mesterfödém gerenda EB 60/19

béléstest

9.20. Ábra: Koszorú kíalakítások 225

9. FEJEZET


A mesterfödém gerendák súlyát -a számításoknál- folyóméterenként15 kg-al kell figyelembe venni, a béléstesteket a gyártó által az erőt ani méretezéshez meghatározott súllyal. A 19+4 cm vastagságú födémszerkezet összsúlya felbetonnal együtt általában 350 kg. A kiválasztott gerendákról kimutatást kell készíteni, amely a gerenda darabszámát, hosszméretét és a húzott öv betonacél keresztmetszeteit tartalmazza. A kimutatás folytatásaként a béléstestek közül kiválasztott típus termékjeiét és darabszámát kell beírni, továbbá hozzá kell írni amesterfödém keresztvasalásához, a bekötővasaláshoz. a koszorúhoz és a kengyelhez szükséges betonacélok folyóméterét és keresztmetszetét, valamint a minőségi jeiét. Be kell írni a felhasználásra kerülő beton szilárdsági osztályának jeiét, valamint azt, hogy az alátámasztás a betonozástól számított hány nap múlva bontható el. A gerendafelfekvés

nagysága

min. 10 cm legyen. A béléstestek

falra felfekvésének

mérté-

ke mindkét irányban max. 3 cm. 9.6.7. TECHNOLÓGIAI

ALÁTÁMASZTÁS

TERVE

Technológiailag az építés során szükséges alátámasztási megoldás meghatározása a méretezéshez tartozó fontos feladat. Az alátámasztás ok helyét és számát a 9.2. táblázatból határozhatjuk -meq. 9.2. TÁBLÁZAT: Az alátámasztások

Födémvastagság

Acél gerendarács magassága

helye és száma 57,5 cm tengelytávolságnál

Alátámasztás nélküli falköz esetén (m)

Legnagyobb alátámasztási távolság (m)

19

+

O

15

2,56

2,38

3,17

2,90

19

+4

15

2,20

2,10

2,70

2,54

25

+ +

20

2,35

2,20

2,90

2,67

1,94

2,48

2,34

25

O 4

2,06

20

Ezen túlmenően ki kell választani az alátámasztó oszlopokat, amelyek lehetőleg fém anyagúak és csavarható beállítóval ellátottak legyenek. Fenyőfa oszlop esetén annak keresztmetszeti mérete legalább 10x12 cm legyen. Az oszlop hossza a teljes emeletmagassággallegyen egyenlő. Az oszlopokat kimozdulás ellen meg kell támasztani. Közvetlen a födém alá kerülő alátámasztást szolgáló fenyőfa gerendák legalább 10x12 cm keresztmetszetűek legyenek. Élére állított palló nem felel meg, mert az könnyen kifordulhat. 9.7. A MESTERFÖDÉM 9.7.1. A GERENDÁK

RENDSZER

KIVITELEZÉSE

ELHELYEZÉSE

A gerendákat a vízszintesen elhelyezett és letisztított falra, illetve az ideiglenes alátámasztásokra kézi erővel kell beemelni és szét hordani. A gerendák közötti távolságot a gerendák végénél egy-egy sor béléstest elhelyezésével lehet beállítani. A gerendákat az egyenletes felfekvés biztosítása érdekében 1 cm habarcságyazatba kell elhelyezni. A minimum 10 cm-es felfekvés követelményére 226

ügyelni kell.

KÖNNYU ADALEKANYAGOS BETON TERMEKEK

9. FEJEZET

Az utolsó övi hegesztési csomópontoknak a falsíktóllegalább 5 cm-re a koszorúban kell lenniük. A betonacél gerendarács felső övének is be kell nyúlnia a koszorúba. 9.7.2. AZ ALÁTÁMASZTÁS

ELKÉSZÍTÉSE

A béléstestek elhelyezése előtt az alátámasztást kell elkészíteni. Az alátámasztó oszlopok alatt szilárd teherhordásra alkalmas felület legyen! Feltöltés, vagy fagyott talaj nem alkalmas erre a célra. Az oszlopok teljes magasságban egy darabból legyenek. Elmozdulás ellen ezeket biztosítani kell! 9.7.3. A BÉLÉSTESTEK A további béléstesteket

ELHELYEZÉSE a gerendára

merőleges

sorokban

kell elhelyezni úgy, hogya geren-

dák egyoldalú terhelést ne kapjanak. 9.7.4. ÉPÍTÉSHELYI

BETONOZÁS

A födém helyszíni betonozásához C 16-12/KK minőségű betonra van szükség. A bordákat és a felbetont egy ütemben kell elkészíteni. A beton tömörítése alapvető követelmény. A béléstest közötti bordák kibetonozásához 15 liter betonra van szükség. A betont talicskával csak pallón lehet tolni. Az érkező transzportbetonnal nem szabad a födémet egy helyen túlterhelni, hanem a betont egyenletesen elterítve a födémre kell engedni. A betonozást az egész födémfelületen, egy ütemben ajánlatos készíteni. A munkahézag kialakításának esetleges helyét a tervező, vagy a műszaki vezető határozza meg. A friss betont az első nap esőtől, fagy tól, erős napsütéstől védeni kell. A beton felületét legalább az első héten nedvesen kell tartani. 9.7.5. AZ ALÁTÁMASZTÁS

ELBONTÁSA

A beton kellő megszilárdulása után a tervező, vagy a felelős műszaki vezető által meghatározott nap múlva az alátámasztás részlegesen, vagy teljesen elbontható. Általában ez az idő a betonozás

utáni 21. nap.

9.8. AZ ELEMEK MEGMUNKÁLÁSA,

GÉPÉSZETI

VEZETÉKEK

KIALAKÍTÁSA

Általános érvényességgel kijelenthető, hogy az elemek kivitelezés közbeni megmunkálása egyszerű. Vágásuk a gyárilag kialakított törőélek mentén történhet. A beépítés utáni -épületgépészeti szerelvények elhelyezéséhez szükséges- megmunkálás, horonyvágás színtén könynyedén megoldható az alábbi szempontok figyelembevételével: •

•

Vízvezetékhez, elektromos vezetékhez szükséges vízszintes homyot a vízszintes fugák feletti szakaszon (az elemek alján) kell kialakítani, itt ugyanis az elemek könnyebben véshetők, mint máshol. Függőleges

irányú horony kialakítása

az elemekben

bárhol történhet.

Ez az oldalfal első

üregsorig történő kivésésével megoldható. •

Ferdén történő horony kialakítást -sok szempont

miatt- célszerű elkerülni. 227


9. FEJEZET

A megmunkálás eszközei a legegyszerűbb kéziszerszámok: kőműveskalapács. véső, normál kalapács. Lehetőség esetén célszerű ütvefúró géppel kombinált horonyvésőt alkalmazni. A falak keresztirányú átvésése, átfúrása szintén könnyedén megoldható az elemek üregeltsége miatt, mert csak a vékony bordákat kell áttörni. A fentiekben leírtak zsalukövekből készült falazatokra nem vonatkoznak. Ezeknél a horonyvésés csak úgy oldható meg, mint egyéb tömör beton anyagú falaknál. Célszerűbb ebben az esetben a szerelvények falon kívüli elvezetése, ekkor csak a rögzítő bilincsek elhelyezéséről kell gondoskodni. Keresztirányú áttörések helyét célszerű már a falazat készítése során kizsaluzássai biztosítani. 9;9. VAKOLATOK Az ismertetett elemekből készült falazatokat általában külső-belső vakolattal kell ellátni. Az elemek nagy méretpontossága miatt a hagyományos falszerkezetekhez képest jelentős mennyiségű vakolóhabarcs megtakarítássallehet számolni. 9.9.1. BELSŐ VAKOLATOK A falazatot vakolás előtt a laza részektől, rárakódásoktól és egyéb szennyeződésektől meg kell tisztítani. Az esetleges nagyobb sérüléseket -erősebb cementhabarccsal, ill.tégladarabok pótlásával- ki kell javítani. Vakolás előtt a falat meg kell nedvesíteni. Kellősítésképpen cementtejjel itassuk át a felületet. Az előkészítést követően a továbbiakban a választott vakolatfajtának megfelelő technológiát alkalmazzuk! Általános tanácsként javasolható, hogy: • a vakolatot legalább két rétegben (alap, simító) hordjuk fel; • a kivésett hornyok környezetében ajánlatos repedésáthidalókat alkalmazni a vakolat belsejében, erre legcélszerűbb anyag az üvegszövet; • az így készült vakolat minősége elégítse ki az MSZ 16000 előírásait! Kész, előre bekevert vakolatok esetén már a felület-előkészítés során a gyártó előírásait figyelembe kell venni. 9.9.2. KÜLSŐ VAKOLATOK A külső vakolatok felület előkészítése során is az előzőekben leírtak szerint kell eljárni. Avakolatkészítés szabályai is hasonlóak az előzőekben leírtakhoz, a következő kiegészítésekkel. • A vakolatfajta megválasztása során figyelembe kell venni a fal átszellőzésének biztosítását, ezért csak a fedővakolat tartalmazzon víztaszító anyagokat, ill. homlokzatfesték alkalmazása esetén a festék is páraáteresztő legyen. • Nem szabad vakolási munkát végezni, ha a külső hőmérséklet +5°C alatt van, ill. ha éjszakai fagyok várhatók. • Hőszigetelő alapvakolat készítése esetén a választott alapvakolatra vonatkozó technológiai előírásokat be kell tartani.

228

SZÓSZEDET 0..9

B

10-es N + F válaszfaltégla 163 12 cm vastagságú válaszfallap 163 20-as N+F kézi falazóblokk 162 25-ös N+F blokktégla 162 30-as habarcstáskás falazat 167 30-as N + F blokktégla 162 38 pincetégla 166 38-as N + F blokktégla 162 44-es N + F blokktégla 162 6-os N + F válaszfaltégla 163

bakállványok 9 bekötővas 116, 184 bekötővasalás 225 belépő 145 béléstest 181 béléstest 115 béléstestek elhelyezése 183 belső falcsatlakozás 171 beltéri vakolat 198 beton 41 beton épcső 149 beton szállítása 48 beton szilárdsága 41 beton szugorodása 44 betonacél 56 betonjelölés 42 betonkeverés 44 betonminőségek 42 betonozási sebesség betonszállító mixerkocsi 48 betonszerkezetek 53 betonszivattyú 49 betonüzem 47 boltozat falazás 132 boltozat részei 132 boltozatok 104, 130 boltöv 80, 91 boltöv falazás 91 boltövek 87 boltváll 91 bordás födém 36 borított gerendafödém 106

A-Á A jelű áthidalás 83 acélbetét 56 acélbetét toldása 61 acélgerendás áthidalások 86 acélgerendás födém 109 acélgerendás födémek 108 acéllépcső 150 AD jelű áthidalás 83 adalékanyagos beton termékek 214 adalékszerek alátámasztás 95 alátámasztó állványok 5, 17 álboltozat 134 állékonyság 101 állvány anyagok 6 állványbontás 20 állványcsövek 14 állványok csoportosítása 6 állványpadozat 11 állványpalló 7 állványszerkezetek 5 állványterv 15 alulbordás acélgerendás födém 110 alulbordás monolit födém 113 alulbordás vasbeton födém 35 andráskereszt 8, 13 AP nyílásáthidaló 84 AP13 jelű feszített tartók 84 AP9 jelű feszített tartók 84 átfedéses toldás 61 áthelyezhető építéshelyi betonüzem 47 áthidalások 79, 202 áthidalások alátámasztása 177 áthidaló zsaluzat 81 AVjelű vasbeton áthidaló

C-Cs cement 46 cementsiló 47 csavaros kapcsolás 28 Csehboltozat 131 csehsüveg boltozat 131 csempeburkolátok 212 csőállványok 14 csökkenttt méretű koszorú 94 csömöszölés s 51 csőtalp 16 csúcsíves boltövek 89 csúsztató erő 65 D

DAtetőpalló DE födémpalló 123 Derékszögű falcsatlakozás 168

dobozhelyek kialakítása 210 dongaboltozat 131, 132 döngölés E-É

E jelű gerenda 116 EB béléselemek 116 égetett agyagtéglák 87 egyenes áthidalások 79,81 egyenes boltöv 89 egyenes karú lépcsők 144 egyirányban teherhordó födém 112 egyirányban teherhordó lemez 69,70 egykarú lépcső 144 egyméteres bakállvány 9 elemmagas áthidalások 85 elemmagas áthidaló 178 elhelyező állvány 5 előfalazó lapok 192 előfalazott koszorú 92 előfeszített vasbeton gerenda 114, 116 előlépcső 156 előregyártott tálcás födémszerkezet 115 emeletes bakállvány 10 emelt ívű boltöv 90 építéshelyl betonüzem 47 épületgépészeti takarások 210 erkély 125 erkély kinyúlás 127 erkélylemez 94, 128 erősítő pillér 180 F

fa állványok 7 fa kidugóállvány 19 faanyagú lépcső 150 fagyapot lemez 82 fal 64 falak hagyományos zsaluzása 32 falazás 166 falazás előkészületei 166 falazóblokk 161 falazóhabarcs vékony fugához 198 falazóhabarcsok 164 falazott párkány 130 falidomkötések 167, 217 falpallók 206

229

falsarok kialakítások 167, 168 faragott boltöv 89 faragott kő párkány 129 felbeton 184 felfekvés 86 felfüggesztett 19 felfüggesztett munkaállványok 19 felhajtás 59 feljáró létra 17 félkörívek 88 fellépő 145 felső keresztirányú vasalás 224 feltámasztás 106 felülbordás acélgerendás födém 110 felülbordás monolit vasbeton födém 113 fém zsalutáblák 30 fémbakállvány 11 Fert födém 119 FF födémremrendszer fogadószerkezet ellenőrzése 199 falazás 199,201 falazóhabarcs 200 födém 104 födémek zsaluzása 35 födémgerendák túlemelése 182 födémkialaktás 121 födémkiosztás 125 födémszerkezetek építése 204 födémterv 125 födémtől független erkély 127 födémzsaluzás 37 főfal és válaszfal kapcsolata 208 fővasalás 57 függőállványok 20 függőleges keretek 15 G-Gy gazdaságos födémkészítés 103 gépi betonkeverés 45 gerenda 65 gerenda keresztmetszet 66 gerendák alátámasztása 182 gerendák elhelyezése 183 gerendák vágása 183 gerendakiosztás 125 gerendaköz 109 gombafödém 112 gúz réteg. 211 gyámolított lépcsők 152 H

habarcs 164 habarcsréteg felhordása 172 230

habarcstáskás vázkerámia 160 hagyományos födémszerkezetek 204 PPB kézi födémrendszerek 204 hagyományos zsaluzása 32 hagyományos zsaluzat 28, 35 hálós vasalás 64 hanggátló tégla 174 hangszigetelő képesség 102 hegesztett háló 57 hegesztett kapcsolat 61 Hf 30-me habarcs 222 hidegen hengerelt betonacél 56 homlokzati függőállvány 5 Horesik födém 109 hosszirányú acél betét 67 hőfejlődés 44 hőhíd 82 hőszigetelő falazóelem216 hőszigetelő falazóhabarcs 164, 198 hőszigetelő képesség 102 hurkolás 60 I-Í időállóság 103 induló és érkező lépcsőfok 143 íves áthidalások 79 íves karú lépcsők 144 J járóvonal 143 K

kampózás 60 karszélesség 143 kavicsbeton 215 kazettás födém 114 kengyel 67 kényszerkeverők 46 kéregelemes födém 124 kéregelemes vasbeton gerenda 114 keresztboltozat 131 keresztgerenda 224 keresztmerevítő 8 keretes csőállvány 15 kétirányban teherhordó födém 112 kétkarú lépcső 144 kétméters bakállvány 10 kéttámaszú gerenda 67 kéttengelyű kényszerkeverő 46 kettőnél többkarú lépcső 144 kézi betonkeverés 45

kézi döngölők kézi falazóblokk109 kibetonozás 116 kidugóállvány 19 kis tömeg 101 kisbakállvány 9 kizsaluzás 35 konzisztencia 43 korlát/fogódzó 143 korlátdeszka 8 korlátkeret 16 korlátoszlop 16 korszerű áthidalások 85 korszerű fafödémek 107 korszerű papucselemes födém 119 korszerű zsaluzatok 30,34 koszorú 82, 92, 186, 225 koszorú feladatai 92 koszorú kialakítás 65 koszorú gerenda 92 koszorúhoz kapcsolás 103 koszorúmegoldások 206 koszorútégla 186 kő anyagú boltövek 87 kő lépcső 149 könnyűbeton kéregelemes, nyflásáthidalók 222 könnyűbeton termékek 214 körüreges födémpalló 123 központi betongyárak 47 kupolaboltozat 131, 133 kúszózsaluzás 31 különleges falazási szabályok 173 kültéri (homlokzati) alapvakolat 198 kültéri alapvakolat felhordása 212 kültéri vakolatok 212 L

lábazati falak 220 lábdeszka 8 lebegő kőlépcső 151 lebegő lépcső 151 lécvibrátor 51 lehorgonyzási hossz 59 lemer rendszerű lépcsők 154 lemez vasalása 69 lépcső 143 lépcsőfok 143 lépcsőfok szélessége 145 lépcsőfokok magassága 145 lépcsőház 143 lépcsők alátámasztása 151 lépcsők anyagai 149 lépcsők felületi kialakítása 155

lépcsők meredeksége lépcsők zsaluzása 37 lépcsőkar 143 lépcsőképlet 145 lépcsőszámítás 146 létraállvány 12

145

PSN födémpanel 123 Ptá teherhordó áthidaló 203 Ptá válaszfal áthidaló 209

oszlopok hagyományos zsaluzása 32 összecsukható munkaállványok 18 összekötőrúd 16

R

p M MI00 falazóhabarcs M30 falazóhabarcs megfogóhornyos falazóelem 191 válaszfalelem 192 melegen hengerelt betonacél 56 merevítő rudak 16 mesterfödém 114, 120 mesterfödém 120, 224 mész cementvakolat felhordás 211 mixerkocsi 48 monolit boltozat 133 monolit gombafödém 112 monolit kazettás födém 114 monolit vasbeton födém 111 monolit vasbeton gerendás nyílásáthidalás 81 munkaállványok 5 munkahézag 52 munkapad 29 munkavédelem 20 műkő párkány 129

N-Ny negatív párkányok 129 normál vasalású gerenda 114 normál vasalású gerendák 115 nútféderes fal 171 nútféderes koszorútégla 163 nútféderes tégla 173 nútféderes téglarendszer 161 nyításkiváltás 203 nyílások válaszfalban 209 nyomószilárdsági osztályok 42 nyomott felületszerkezetek 64 nyomott öv 177

o-ö oldalfal zsaluzatok oldalnyomás orsófal 143 orsótér 143 órusbeton födémpalló OSB lap 107 oszlop 62

196

padlóelem 17 palló 7 pallós födém 124 pallóvégi felfekvés 124 pallóvibrátor 51 papucselemes áthidalások 85, 176 parapetvasalás 202 párkánnyal egybeépített koszorú 94 párkányok 129 PE-38/B pincefalazó elem 216, 221 PE-38/L főfalazóelemek 216 PE-45/L falazó elem 216 pihenők 143 pillérek 202 pillérek hagyományos zsaluzása 32 pincefalak 220 PK födémpalló Pmá áthidaló 194, 204 pórfödém 105 poroszsüveg boltozat 131, 133 poroszsüveg boltozatos födém 108 pórusbeton 190 pórusbeton béléstestek 196 pórusbeton falpalló 197 pórusbeton koszorúelem 193 pórusbeton magas áthidaló 194 pórusbeton nútféderes falazóelem 190 pórusbeton

teherhordó

áthidaló

195 pórusbeton termékcsalád 190 pórusbeton tetőpalló 197 pórusbeton u zsaluelem 193 pórusbeton válaszfal áthidaló 195 pórus beton válaszfalban 209 pórus beton válaszfalelem 192 pórusbeton vázkitöltés 207 pozitív párkányok 129 PPB födémrendszer 118 PPB födémrendszer kialakítása 205 DE födémpalló 205 próbatestek 42 Profipanel födémelem 187

rabicboltozat 134 rögzítéstechnika 210 rúdvibrátor 51

S-Sz sávalap zsaluzata 32 semleges tengely 65 sík lemezfödém 111 síkfödém 104 Span-Deck födémrendszer 123 szabadonejtő keverőgép 45 szegmens ívek 88 szellőzőkürtő 180 szerkezeti vastaság 101 szintmagasság/emelet magasság 143

T táblás zsaluzat 30 talajvíz elleni szigetelés 174 talpas létraállvány 12 támpillér 80 tégla boltövek 89 téglafalak építése 166 téglák vágása 175 téglalépcső 149 téglapárkány 130 téglatálcás födém 109 téglatálcás födémszerkezet 115 teherátadás 131 teherhordó főfalak építése 199 főfalak építése 199 munkahely berendezése 199 teherbírás 10 1 teljes felületen alátámasztott lépcső 151 térdfali erősítő pillér 180 térdfali koszorú 180 terméskő 87 tetőtéri térdfalak. 207 oromfalak 207 tompa ütköztetés 61 toronyrendszerű betonkeverő üzem 47 tölcséres szállítás 49 törtvonalú áthidalások 86 transzport beton 49 trapézlemezes födém 110 túlemelés 182

231

tűvibrátor 51 tűzbiztonság 102

u-ü U zsaluelemek 179, 202 úsztatott padlószerkezet 102 utókezelés 52 üreges födémpalló 123 űrszelvény 143

v vakolatok 210, 228 vakolhatóság 103 válaszfal csatlakozása 219 válaszfal csatlakozása 171 válaszfal és födém kapcsolata 208 válaszfal falazás 174 válaszfal falsarok 172 válaszfal sarokkialakítás 219 válaszfalak 208 vasalás nélküli betonszerkezetek 53 vasalási terv 58 vasalt falpalló 197 vasalt tetőpalló 197 vasbeton 54 vasbeton anyagú lépcső 150 vasbeton boltozat 134 vasbeton boltövek 87 vasbeton falak 64 vasbeton faltartók 64 vasbeton födém 111 vasbeton gerenda 65 vasbeton gerendás áthidalások 83 vasbeton gerendás födémek 114 vasbeton koszorú 92, 68

232

vasbeton lemez 68 vasbeton nyílásáthidalók 222 vasbeton oszlop 62 vasbeton párkány 130 vasbeton talpas gerenda 21 1, 224 vasbetonszerkezetek 62 vasbetontáblás zsaluzat 31 vasszerelés 183 vázkerámia 160 vázkerámia építési rendszer 160 vázkerámia falazási szabály 172 vázkerámia födémrendszer 181 vázkitöltő falak 207 végzáró elem 16 vegyeskarú lépcsők 144 vékonyfugás falazás 201 Vf 10 válaszfalelemek 216 VF-10 válaszfalak falidomkötései 219 VF-12 válaszfalak falidomkötései 219 Vf12 válaszfalelemek 216 vibrálás 51 vonóvas 80 Z-Zs

ZS 30 normál zsaluzó elem 216 ZS-20 és zsaluzó elem 216 zsaludeszka 29 zsaluhéj 32 zsalukiosztás 36 zsalutábla 29 zsaluvibrátor 51 zsaluzat 81, 27 zsaluzatba öntés 50 zsaluzóelemes áthidalások 85 zsaluzóelemes födém 124

Tartalomjegyzék 1. ÁJlványszerkezetek ..............................•....... 5 3.2.5. A beton alakváltozása terhelés alatt, kúszás 1.1. Az állványok anyagai 6 1.2. Az állványok csoportosítása 6 1.3. Hagyományos, fa anyagú állványok szerkezeti részei. 7 1.3.1. Az állványpalló .............•...................................... 7 1.3.2. A korlátdeszka 8 1.3.3. A lábdeszka 8 1.3.4. Keresztmerevítők 8 1.4. Bakállványok 9 1.4.1. Egyméteres bakállvány (kisbakállvány) 9 1.4.2. Kétméteres bakállványok ..l 10 1.4.3. Emeletes bakállvány 10 1.4.4. Fémbakállvány 11 1.4.5. A bakállvány építés szabályai 11 1.5. Talpas létraállványok 12 1.6. Létraállványok 12 1.7. Csőállványok 14 1.8. A keretes csőállványok 15 1.9. Alátámasztó állványok 17 1.10. Munkaállványok 18 1.11. Felfüggesztett, összecsukható munkaállványok 18 1.12. A kidugóállványok 19 1.13. A függőállványok 20 1.14. Az állványok bontása .......•................................. 20 1.15. Munkavédelmi előírások 20 Kérdések és gyakorló feladatok az állványszerkezetek címú fejezethez 22

2. A zsaluzatok.

27

2.1. Hagyományos zsaluzatok 2.2. Korszerű zsaluzatok 2.3. Különleges zsaluzatok 2.4. Különböző épület szerkezet zsaluzása 2.4.1. Alaptestek hagyományos zsaluzása 2.4.2. Falak hagyományos zsaluzása 2.4.3. Pillérek/oszlopok hagyományos zsaluzása 2.4.4. Alaptestek. falak, pillérek korszerű zsaluzása 2.4.5. Gerendák, áthídalók, koszorúk hagyományos zsaluzása 2.4.6. Födémek hagyományos zsaluzása 2.4.7. Vízszintes teherhordó szerkezetek korszerű zsaluzása 2.4.8. Lépcsők zsaluzása Kérdések és gyakorló feladatok a zsaluzatok címú fejezethez

28 30 31 32 32 33 33 34

3. Beton és vasbeton szerkezetek

35 35 36 37 38

~..41

3.1. A beton, mint alapanyag 3.2. A beton legfontosabb tulajdonságai, jellemzői. 3.2.1. A beton szilárdsága 3.2.2. Betonminőségek, betonjelölés 3.2.3. A beton zsugorodása 3.2.4. Hőfejlődés

41 41 41 42 44 44

3.3. A betonkészítés módszerei 3.3.1. Betonkeverés 3.3.1.1. Kézi betonkeverés 3.3.1.2. A beton gépi keverése helyszínen 3.3.1.3. A központi betongyárak 3.3.2. A beton szállítása 3.3.3. A beton bedolgozása 3.3.4. A beton utókezelése 3.3.5. Adalékszerek alkalmazása 3.4. Betonszerkezetek 3.5. A vasbeton legfontosabb tulajdonságai, jellemzői 3.5.1. A betonacélok anyagi tulajdonságai 3.5.2. Vasbeton szerkezetek acélbetétei 3.5.3. Acélbetétek felhajlítása, lehorgonyzási hossz 3.6. A vasbetonszerkezetek 3.6.1. Vasbeton oszlopok 3.6.2. A vasbeton falak 3.6.3. Vasbeton faltartók 3.6.4. Vasbeton gerendák 3.6.6. Vasbeton koszorúk 3.6.7. Vasbeton lemezek Kérdések és gyakorló feladatok a beton és vasbeton címú fejezethez

4. Áthidalások és koszorúk

44 44 44 45 45 47 48 49 52 53 53 54 55 57 59 62 62 64 64 65 68 68 71

79

4.1. Az áthidalók és boltövek teherátadása 79 4.2. Az egyenes vonalú áthidalás ok 81 4.2.1. Monolit vasbeton gerendás nyílásáthidalás 81 4.2.2. Előregyártott vasbeton gerendás áthidalások .. 83 4.2.3. Papucselernes, elemmagas és zsaluzóelemes áthidalások 85 4.2.4. Az acélgerendás nyílásáthidalások 86 4.2.5. Törtvonalú áthidalások 86 4.3. A boltövek 87 4.3.1. A boltövek alakja, a boltöv részei 87 4.3.2. Kő anyagú boltövek 87 4.3.3. Tégla boltövek 89 4.4. A vasbeton koszorúk 92 Kérdések és gyakorló feladatok az áthidalások és koszorúk című fejezethez 96

5. Födémszerkezetek, erkélyek, boltozatok .... 101 5.1. A födémekkel szemben támasztott követelmények 5.1.1. Kellő teherbírás és állékonyság 5.1.2. Kis szerkezeti vastagság és kis tömeg 5.1.3. Megfelelő hő- és hangszigetelő képesség 5.1.4. Tűzbiztonság 5.1.5. Egyszerű gazdaságos elkészíthetőség 5.1.6. Az időállóság 5.2. A síkfödémek 5.2.1. A síkfödémek típusai. 5.3. Fafödémek

101 101 101 102 102 103 103 l04 104 l05

233

7.6.1. Nútféderes falazási technológia különleges szabályai 7.6.2. Habarcstáskás falazási technológia különleges szabályai . 7.6.3. A falazás különleges szabályai a pincetéglánál 7.6.4. A falazás különleges szabályai hanggátló téglánál 7.6.5. Válaszfalak falazásának szabályai 114 7.6.6. Elemek vágása, horonykialakítás 115 7.7. Az áthidalások általános jellemzői 7.7.1. Papucselemes áthidalók 116 7.7.2. Az elemmagas áthidalók. 7.7.3. Az U zsaluzóelemek 119 7.8. A födémrendszer általános jellemzői : 121 7.8.1. A gerendák és béléstestek műszaki adatai 123 7.8.2. A gerendák alátámasztása és túlemelése 124 7.8.3. A gerendák méretre vágása 125 7.8.4. Gerendák és béléstestek elhelyezése 126 7.8.5. Vasszerelés és betonozás 129 7.8.6. A födém geometriai és mennyiségi adatai 13O 7.8.7. Koszorú kialakítása külső falban, 132 koszorútégla beépítése 133 7.8.8. Koszorú kialakítása belső falban 7.8.9. Szakipari munkák a födémnél 135 és az áthidalónál 7.9. Profipanel födémelem 6. Lépcsőszetkezetek 143 6.1. A lépcsők méretei 145 8. Pórus beton termékcsalád 6.2. A lépcsőszámítás menete 146 8.1. A termékcsalád elemei 6.3. A lépcsők anyagai 149 8.1.1. Normál falazóelemek 6.4. A lépcsők alátámasztása 151 8.1.2. Nútféderes megfogóhornyos falazóelemek 6.4.1. A teljes felületen alátámasztott lépcsők 151 8.1.3. Válaszfalelemek 6.4.2. A lebegő lépcsők 151 8.1.4. Előfalazó lapok 6.4.3. Gyámolított lépcsők 152 8.1.5. Koszorú elemek. 6.4.4. Lemez rendszerű lépcsők 154 8.1.6. "U" zsaluelemek 6.5. A lépcsők felületi kialakítása 155 8.1.7. Magas áthidaló 6.6. Az előlépcsők 156 8.1.8. Teherhordó áthidaló 8.1.9. Válaszfal áthidalók Kérdések és gyakorló feladatok a lépcsőszerkezetek című fejezethez 157 8.1.10. Födém béléstestek 8.1.11. Födémpalló 8.1.12. Vasalt falpalló 7. A korszeru vázkerámia építési rendszer. 160 8.1.13. Vasalt tető palló 7.1. Bevezetés 160 8.1.14. Falazó- és vakolóhabarcsok 7.2. A vázkerámia rendszer jellemzői 160 8.2. Teherhordó főfalak építése 7.2.1. A habarcstáskás téglarendszer jellemzői 160 8.2.1. A munkahely berendezése 7.2.2. A nútféderes tégla rendszer jellemzői. 161 8.2.2. A fogadószerkezet ellenőrzése 7.3. Falazóhabarcsok 164 8.2.3. Kitűzés 7.3.1. Hőszigetelő falazóhabarcs 164 8.2.4. Falazás 7.3.2. M30 és MlOOfalazóhabarcs 164 8.2.5. Pillérek 7.4. A falazás előkészületei 165 8.2.6. Áthidalások 8.2.7. Födémszerkezetek építése 7.5. Téglafalak építése habarcstáskás nútféderes falazóelemekből, falidomkötések 166 8.2.8. Tetőtéri térdfalak, oromfalak 8.2.9. Vázkitöltő falak 7.6. A vázkerámia falak falazásának általános szabályai 172 8.2.10. Válaszfalak

5.4. Acélgerendás födémek 5.5. A vasbeton födémek 5.5.1. Monolit vasbeton födémek 5.5.1.1. Sík lemezfödémek 5.5.1.2. Monolit gombafödémek 5.5.1.3. Alulbordás monolit vasbeton födémek 5.5.1.4. Felülbordás monolit vasbeton födémek 5.5.1.5. Monolit kazettás födémek 5.5.2. Vasbeton gerendás födémek 5.5.2.1. Normál vasalású vasbeton gerendás födémek 5.5.2.2. Előfeszített vasalású vasbeton gerendás födémek 5.5.2.3. Félig kész papucselemes, vasbeton talpas födémek 5.5.2.4. A feszített vasbetongerendás födémek elkészítésének néhány szabálya 5.5.3. Körüreges födémpallók. 5.5.4. Zsaluzóelemes födémek 5.6. A födémkiosztás 5.7. Az erkélyek 5.8. Párkányok 5.9. A boltozatok 5.9.1. A boltozatok falazása 5.9.2. Monolit boltozatok Kérdések és gyakorló feladatok a födémszerkezetek, erkélyek, boltozatokcímű fejezethez

234

l08 111 111 111 112 113 113 114

173 173 174 174 174 175 176 176 178 179 181 181 182 183 183 183 185 186 186 187 187 190 190 190 191 192 192 193 193 194 194 195 196 196 197 197 198 199 199 199· 199 199 202 202 204 204 204 208

8.2.11. Kéménykialakítás 8.3. Az épületgépészeti munkák 8.3.1. Épületgépészeti takarások.. 8.4. Rögzítéstechnika 8.5. Külső-belső felületképzések 8.5.1. Vakolatok. 8.5.2. Csempeburkolatok 8.5.3. Kültéri vakolatok 8.5.4. Kültéri felületképzés 8.5.5. Kültéri közvetlen burkolatok 8.5.6. Kültéri fagyálló homlokzatburkolat

209 209 210 210 210 210 212 212 213 213 213

9. Adalékanyagos, könnyűbeton termékek 214 9.1. A falazóelemek általános leírása 215 9.2. Falidomkötések 217 9.2.1. Falvég kialakítása , 217 9.2.2. Faltest kialakítása 217 9.2.3. Falsarok képzése 217 9.2.4. Főfalcsatlakozás képzése 218 9.2.5. Átmenő főfalak kötései 218 9.2.6. Külső határoló fal és válaszfal kapcsolata 218 9.2.7. Válaszfalak falidomkötései 219 9.3. Lábazati- és pincefalak 220 9.4. Felmenő falak 221 9.5. Nyílásáthidalók 222 9.5.1. Kialakítás, beépítés 222 9.5.2. Ablak és ajtó nyíláskeretének kialakítása 223 9.6. Mesterfödém rendszer. .., 224 9.6.1. A vasbeton födémgerenda és a béléstestek 224 9.6.2. Keresztirányú vasalás 224 9.6.3. Keresztgerenda 224 9.6.4. Bekötővasalás 224 9.6.5. Koszorú 224 9.6.6. Erőtani méretezés 224 9.6.7. Technológiai alátámasztás terve 226 9.7. A mesterfödém rendszer kivitelezése 226 9.7.1. A gerendák elhelyezése 226 9.7.2. Az alátámasztás elkészítése 227 9.7.3. A béléstestek elhelyezése 227 9.7.4. Építéshelyi betonozás 227 9.7.5. Az alátámasztás elbontása 227 9.8. Az elemek megmunkálása, gépészeti vezetékek kialakítása 227 9.9. Vakolatok 228 9.9.1. Belső vakolatok 228 9.9.2. Külső vakolatok 228

235

Irodalomjegyzék

Mátó Gyula: Miből építsem? Tégla és kerámiacserép Magyar Téglás Szövetség, 2002. Budapest Pados Antal: Kőműves szakmai ismeretek Műszaki Könyvkiadó, 1978. Budapest

I-Il-III.

Kollányi Béla: Kőműves szakismeretek Műszaki Könyvkiadó, 1987. Budapest Gábor László: Épületszerkezettan Műszaki Könyvkiadó, Budapest

I-lY.

Dr. Széll László: Magasépítéstan Tankönyvkiadó, 1978. Budapest Seffer József: Magasépítéstan I. Műszaki Könyvkiadó, 1994. Budapest Kardos-Valkó: Építőipari Kézikönyv Műszaki Könyvkiadó, 1973. Budapest Hír Alajos: Építők zsebkönyve Műszaki Könyvkiadó, 1977. Budapest Kószó József: Lépcsők a lakásban Kertek 2000 Könyvkiadó, 1998 Budapest Dr. Balázs György: Építőanyagok és kémia Műegyetemi kiadó, 1994. Budapest Továbbá vonatkozó szabványok,

236

termékkatalógusok,

gyártói előírások.

Kőműves Szakmai Ismeretek II. (2007)

Recommend Documents