Pénzügy ismeretek tankönyv

A Közbeszerzések Tanácsa által a közbeszerzési közbeszerzési referens referens szakképesítés (OKJ 54 343 03 0000 00 00)

Közbeszerzési Közbeszerzési vonatkozású vonatkozású gazdasági és pénzügyi tevékenység szakmai követelménymoduljának követelménymoduljának

Pénzügyi ismeretek

1. A közbeszerzések közbeszerzések makro- és mikroökonómiai mikroökonó miai összefüggései 1.1. Nemzetgazdaságtani Nemzetgazdaságtani alapismeretek 1 A nemzetgazdaság valamely ország anyagi, emberi, természeti erőforrásainak, javainak, szolgáltatásainak és azok kapcsolatainak rendszere. A gazdaság önálló, összetett rendszer, a társadalom és a világgazdaság egyik alrendszere pl. a magyar nemzetgazdaság szerves része az Európai Unió gazdaságának, tágabban értelmezve pedig a világgazdaságnak. A nemzetgazdaság célja az ember anyagi és nem anyagi jellegű szükségleteinek a kielégítése. Ennek érdekében input erőforrásokat (termelési tényezőket) használ fel, amelyekkel javakat, szolgáltatásokat és ennek negatív velejárójaként környezetszennyezést állít elő.

1.1.1. A termelési tényezők (input erőforrások) A természet, a létezés általános feltétele, elsődleges termelési tényező. Ide soroljuk a földet, a föld méhében rejlő kincseket, levegőt, csapadékot, erdőt, vizet, azaz a termelés színterét. A munka, amely a munkaerő, az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége. A munka, hasonlóan a természethez elsődleges termelési tényező. Az emberek specializálódnak a fejlődő munkamegosztás keretében meghatározott konkrét munka elvégzésére, ugyanakkor

1.1.2. A nemzetgazdaság szerepl s zereplői A nemzetgazdasági szereplőket, a gazdasági alanyokat intézményi egységnek is nevezzük, meghatározott szempont szerinti csoportjaikat pedig szektoroknak. A statisztikai rendszer az intézményi egységeket nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat szerint sorolja be.

Típusai: − a háztartások, 2 − vállalatok (vállalkozások), pénzügyi vállalatok (pénzügyi vállalkozások) , − az állam, − a nonprofit szektor, − külföld. Az intézményi egységek azonosságai: − saját nevükben eszközöket birtokolnak, − saját nevükben kötelezettségeket vállalhatnak, forrásokat szereznek, − gazdasági műveleteket végeznek, − képesek más intézményi egységekkel gazdasági műveleteket (tranzakciókat) folytatni, − teljes körű  könyvviteli elszámolást, vagyonmérleget készítenek (a háztartásokat kivéve).

Az intézményi egységek jellemzői

3. Vállalkozások A termelő  és közüzemi vállalkozások termelő  és szolgáltató tevékenységet folytatnak, • amelynek célja a profitszerzés és a vagyon gyarapítása. A vállalkozások közbülső fogyasztók, más elnevezéssel termelő felhasználók. Termelési • tényezőket (input erőforrásokat) használnak fel, amelyekhez új értéket adnak hozzá, termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő, értékesítenek. A megtermelt jövedelem a tulajdonosoké. • Jövedelmük egy részét megtakarítják és termelő  kapacitásaik felújítására, bővítésére • fordítják. A termelő  vállalkozások jellemzően nettó hitelfelvevők. Saját forrásaikat hitellel egészítik ki. A vállalkozás kibocsátása (output) a felhasznált termelési tényezők költségei és a • hozzáadott érték összege. 4. Az államháztartás (kormányzati szektor) Végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez. • Jövedelme meghatározó része a többi szereplő által fizetett adóból, járulékból, díjakból, • hozzájárulásból származik. Jellemzően természetbeni és pénzbeli társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt, részben • saját intézményrendszerrel, részben vásárolt szolgáltatásként. 5. A nonprofit nonprofit szektor Jellemzően a háztartásokat szolgálják, végső fogyasztók. • Önkéntesség a létrehozásban és a működésben. • Céljuk nem a nyereségszerzés. •

− − −

Bővített → 01 > 0-1: ha a nemzetgazdaság tárgyidőszaki kibocsátása (output) meghaladja a bázisidőszak kibocsátását. Szűkített → 01 < 0-1: ha a tárgyidőszaki output kisebb mint a bázisidőszaki kibocsátás. Egyszerű → 01 = 0-1: ha a tárgyidőszak kibocsátása megegyezik a bázis időszak kibocsátásával.

A társadalmi újratermelés folyamatai 1. A termelés folyamata szűken értelmezve az input erőforrások felhasználásával a javak és szolgáltatások előállítását jelenti. munkaerő természet tőke információ vállalkozó

Termelési folyamat Az erőforrások felhasználása, új érték hozzáadása

OUTPUT (termék, szolgáltatás, környezetszennyezés )

2.  Az elosztás folyamatában a megtermelt árukat és szolgáltatásokat a társadalom tagjai, csoportjai valamilyen arányban, módon és mértékben, összetételben megkapják. Az elosztás egyidejűleg jövedelemelosztási folyamat is, amely lehet elsődleges és másodlagos.

4.  A fogyasztás a fogyasztási cikkek, szolgáltatások és a termelési eszközök elfogyasztását, felhasználását jelenti. A fogyasztás lehet végső fogyasztás és közbülső vagy más elnevezéssel termelő  felhasználás.  A végs ő  fogyasztás   fogyasztás azon javak és szolgáltatások összessége, amelyeket részben a háztartások használnak fel szükségleteik kielégítésére, részben a társadalom valamennyi tagja, vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. A végső fogyasztás kiadásait a háztartások, az államháztartás, és a háztartásokat kiszolgáló nem nyereségérdekelt szervezetek fedezik. A termelő  felhasználás  felhasználás (közbenső fogyasztás, közbenső felhasználás) olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket a termelési folyamatban átalakítanak pl. nyersanyag és félkész-termék, vagy teljesen elhasználnak pl. villamosenergia, mosópor.

1.1.4. Az újratermelés javai, outputjai A megtermelt javakat (termék, szolgáltatás) a Musgrave házaspár nyomán magánjavakra és közjavakra bonthatjuk. A javak magyarázatához a piacgazdaságból kell kiindulni. Egyes  javak, szolgáltatások előállítása, rendelkezésre bocsátása piaci alapon nem lehetséges, vagy nem elég hatékonyan lehetséges. A piac hatékonyságának egyik feltétele a fogyasztásban megnyilvánuló versenyzés (rivalizálás), azaz az egyik fogyasztó fogyasztása korlátozza mások fogyasztási lehetőségét. A másik feltétel a fogyasztásból való kizárás lehetősége.

Magánjavak Magánjavak azok a javak, amelyek esetében mind a rivalizálás, mind a kizárás megvalósulhat. Ilyen tipikus magánjavak pl. a textíliák, élelmiszerek, bútorok, számítógépek, irodaszerek, pénzügyi szolgáltatások stb. Könnyen belátható a fogyasztásban érvényesülő

1.2. Piaci mechanizmusok A gazdaságban alapvetően az erőforráspiac, a termékpiac és a pénzügyi piac működik. A termeléshez az erőforrások az erőforráspiacról és a pénzügyi piacról szerezhetők be Az erőforráspiacon kialakul azok ára pl. gépek, járművek, ingatlanok, emberi erőforrás, értékpapírok ára. A termékpiacon az előállított termékek és szolgáltatások kereslete, kínálata találkozik. A gazdasági szereplők jövedelmük egy részét nem költik el, megtakarításuk keletkezik. A pénzügyi piac a megtakarítások és az irántuk való kereslet piacából tevődik össze.

1.2.1. Termelés, költségek A termelés költségei lehetnek állandó költségek és változó költségek.  Az állandó (fix) költségek  meghatározott   meghatározott termelési jellemzők mellett nem változnak a kapacitáskihasználással.  A változó költségek   függnek a kapacitás kihasználásától, változhatnak azzal egyenes arányban, (proporcionális) csökkenő  arányban (degresszív) és növekvő  (progresszív) arányban. A teljes költség az állandó és a változó költség összege. A költség és a kiadás között időbeni különbség van. A kiadás megelőzheti a költséget pl. anyag vásárlása, amely pénzkiadás és felhasználásakor válik anyagköltséggé. A kiadás követheti a költséget pl. a munkabér. A kiadás és költség időben egybe is eshet, pl. élelmiszer kifizetéskori azonnali felhasználása. Szükséges annak vizsgálata is, hogy már a múltban ténylegesen realizálódott kiadásról  vagy várható kiadásról  van-e szó. A várható kiadások esetén még dönthetünk azok nagyságáról, pl. mennyi és milyen bérű  munkaerőt foglalkoztatunk, ingatlant bérelünk, vagy vásárolunk,

1.2.3. A kereslet A kereslet függ a jószág árától, a fogyasztók minimál jövedelmétől és egyéb tényezőktől. A piaci kereslet az az árumennyiség, amit a vevők adott áron ténylegesen megvásároltak pl. a vásárcsarnokban eladott alma mennyisége és árának a szorzata. Minden egyéb feltétel és körülmény változatlansága esetén alacsonyabb árhoz nagyobb kereslet tartozik. Pl. a közbeszerzési eljárás esetén minden esetben az ajánlatok kötelező elbírálási szempontja az ár; a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerinti bírálati szempont esetén automatikusan az lesz a nyertes ajánlat, amelyik adott teljesítményt a legalacsonyabb áron kínálja, míg az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati résszempontjai esetén az, amelyik – az árát is figyelembe véve, az előzetesen meghatározott szempontrendszer alapján – az ajánlatkérőnek a legkedvezőbb (ez viszont nem feltétlenül a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat). A termék, szolgáltatás telít ő  ődési  dési pontja   az a mennyiség, amelynél többet a vevők még ingyen sem igényelnek. Ennek gyakorlati megközelítése pl. az élelmiszerek esetén lehet fontos az eladó számára. A keresletet befolyásolja: változás a vevő elkölthető jövedelmében, • változás más jószág árában, • változás a fogyasztói igényben, ízlés, divat, • marketing-hatás, • hitelben történő vásárlás lehetősége, • változás a népesség számában. •  A kereslet árrugalmassága  megmutatja hány százalékkal változik a jószág kereslete annak árának egy százalékos változására.

az önérdek érvényesítésére, hiányos vagy hibás, nem egyértelmű kommunikáció.

1.3. A nemzetgazdaság nemzetgazdaság teljesítményei A gazdaság körforgásában reál- és pénzfolyamatok közvetítik az áruk és szolgáltatások, valamint a pénz áramlásait a gazdaság szereplői között, miközben létrejönnek munkamegosztási és tulajdonviszonyok. A gazdaság teljesítményét mind reál, mind pénzügyi teljesítményként vizsgáljuk. A nemzetgazdasági teljesítmények mérésére az ENSZ által ajánlott és a fejlett piacgazdaságok körében elfogadott SNA (System of National Account) Nemzeti Számlák Rendszere és az ennek alapján kidolgozott ESA’95 (European Sistem of Accounts), Európai Számlarendszer szolgál, jellemzői: − Nemzetközileg egyeztetett fogalmakat, osztályozási rendet és elszámolási szabályokat tartalmaz. − Társadalmilag hasznosnak tekint minden anyagi és nem anyagi jellegű intézményesített, szervezett keretek között végzett tevékenységet. − A gazdasági folyamatok, a termelés, a jövedelemelosztás, a fogyasztás és a felhalmozás összefüggő rendszerét, a gazdaság egészét veszi számba. A számbavételt eredményszemlélet jellemzi, a kiadásokat nem a pénzforgalmi teljesítéskor, hanem folyamatosan, időarányosan számolja el pl. a hitelkamatot nem abban az időszakban veszi figyelembe, amikor tényleges kiadásként kifizették, hanem abban az időszakban, amelyet ténylegesen terhel.

A legfontosabb SNA mutatószámok:

3. A bruttó hazai termék  (GDP  (GDP = Gross Domestic Product) A GDP egyenlő  a hozzáadott értékkel. Reálkibocsátásként értelmezve (termelési kategória) egy adott ország területén a gazdasági szereplők által egy adott időszakban létrehozott végső felhasználást szolgáló anyagi javak és szolgáltatások összessége. Figyelembe veszi a nem anyagi jellegű társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet is. A GDP jövedelemkategória is, tartalmazza a munkabért, értékcsökkenést, nyereséget és egyéb értékképző  tételeket. A GDP kiszűri a termelő  felhasználás többszöri számbavétele miatt az outputban jelentkező halmozódást. Számszerűen meghatározható termelési oldalról, felhasználási oldalról és  jövedelmi oldalról. oldalról . Leggyakrabban az 1 f ő   GDP fejezi ki a gazdasági növekedést. A GDP változásának egy őre  re eső  GDP része azonban származhat a bekövetkezett inflációból, amely eltorzítja az összehasonlítást. Ezért a növekedést a reálértékben számított 1 f őre eső GDP-vel mérjük, kiszűrve az inflációt. Az infláció kiszűrésére a GDP deflátor használatos. GDP deflátor =

GDP folyóáron GDP változatlan áron

A deflátor  egy   egy árindex, amely a GDP-be beleszámító összes áru, szolgáltatás árváltozásainak súlyozott számtani átlaga. A súly megegyezik a termék GDP -ben betöltött részarányával. Reál GDP =

GDP folyóáron (nominális) GDP deflátor

8. A nettó rendelkezésr rendelkezésree álló nemzeti jövedelem jövedelem  (NNDI = Net National Disposable Income) NNDI = GNDI - értékcsökkenés NNDI = NNI + beáramló másodlagos jövedelem - kiáramló másodlagos jövedelem 9. A nemzeti vagyon vagyon A makroszintű kibocsátás stock (állomány) típusú mutatója. A nemzeti vagyon újratermelési kategória, azoknak a gazdasági erőforrásoknak az összessége, amelyek a bővített újratermelés bázisát képezik, tartalmazza továbbá a bővített újratermelés folyamatából kikerült, az idők folyamán felhalmozódott és adott időpontban rendelkezésre álló anyagi javak összességét. A nemzeti vagyon jelenti a termelési és fogyasztási szükségletek kielégítésének tárgyiasult feltételét Tágabb értelmezés szerint az anyagi-, a természeti- és a szellemi erőforrások együttesen alkotják a nemzeti vagyont. A polgári társadalmakban a nemzeti vagyon nagyobb része tőkeként funkcionál. A bővített újratermelés során a nemzeti vagyon egy része elhasználódik és értéke a társadalmi termék (társadalmi össztermék) értékalkotó része lesz. Szerepe az újratermelésben kettős: egyfelől annak bázisa, másfelől az újratermelés eredménye és a gazdasági fejlettség fontos jellemző je.  A nemzeti vagyon vagyon összetev ő i: i: − termelő és nem termelő álló alapok (út, híd, gépek, épületek stb.), − feltárt és használatba vett természeti erőforrások (erdő, föld, ásványi kincs), − a háztartások tartós fogyasztási cikkei (autó, hűtőgép, lakás stb.) − a külfölddel kapcsolatos nettó követelések (pl. devizatartalékok, külföldi nettó követelések) − műkincsek (festmény, szobor, stb.).

összetételű  áru- és szolgáltatáshalmaz előállítása, belső- és külső  pénzügyi egyensúly, stabilitás, magas szintű  foglalkoztatás, szociális és társadalmi biztonság, környezetvédelem, felhalmozás-fogyasztás arányának meghatározása, stabil valuta, stabil árak. A stabilizációs gazdaságpolitikának a szakirodalom hagyományosan a következő céljait különbözteti meg: – stabil gazdasági növekedés, – stabil fizetési mérleg, – alacsony infláció és – alacsony munkanélküliség.  A költségvetési költségvetési politika A költségvetési politika a monetáris politikával együtt része a pénzügyi politikának. Mindkettő  a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében alakítja ki saját céljait és eszközrendszerét. A költségvetési politika a közbevételek, közkiadások és az egyenleg tudatos alakítása a gazdaságpolitikai célok elérése, a közfeladatok teljesítése érdekében. A költségvetési politika szolgálhat elosztási és stabilizációs célokat. A kormányzat a költségvetési politikával, a közkiadások és az adók mértékének változtatásával képes a gazdaságra hatni, élénkítheti a gazdaságot, csökkentheti a munkanélküliséget és mérsékelheti a gazdaság ciklikus változásait. Az állami bevételek és kiadások hatással vannak az egész gazdaságra pl. az állami beruházás más ágazatok termékei iránt jelent keresletet, amelynek tovagyűrűző hatásai is vannak. Megemelkedik a beruházási javak iránti kereslet, nő az ezeket előállító kapacitások kihasználása, nő  a munkaerő  iránti kereslet és az összes munka- és vállalkozói jövedelem, nő a GDP. A kormányzati megrendelésekkel, beruházásokkal szemben támasztott követelmény, hogy ne járjanak versenytorzító hatással.

–

a felhalmozási és felújítási kiadásoknál.

Meg kell határoznia az egyedi un. diszkrecionális beavatkozások körét   és terjedelmét pPl. bank- és adóskonszolidáció, a felsőoktatás, az egészségügy fejlesztése, a kormányzati beruházások növelése. Az egyedi beavatkozások között tarjuk számon a közmunkákat  (útépítés,   (útépítés, parkok, sporttelepek létesítése stb.), az állami  foglalkoztatási programokat  programokat   (ezek a közmunkáktól eltérően nem tőkeigényesek, rövidebb átfutási idejűek, időtartamuk tervezhető). Az egyedi elhatározású  jóléti transzfereket   pl. egyszeri nyugdíjkiutalás, ár-ellentételezés, egyedi adómértékek meghatározása stb. jelentik. Az ágazati politika eszközrendszerének hatásairól megoszlanak a vélemények. A megítélésnél nehézséget okoz: A preferenciarendszer meghatározása. • A hasznosság mérése, a tovagyűrűző hatások felmérése, időtartamának meghatározása pl. • a segélyezéssel kapcsolatos ellenérv, hogy nem ösztönöz erőkifejtésre annak érdekében, hogy minél hamarabb visszakerüljön a munkanélküli a foglalkoztatottak közé. A közszolgálati foglalkozási programokkal szembeni ellenérv, hogy nem javítják a növekedési és fejlődési mutatókat, olyan munkahelyeket teremtenek, amelyek működése társadalmilag nem hatékony. A már odaítélt adókedvezmények, juttatások esetleges visszavonása, csökkentése • társadalmi elégedetlenségbe ütközik. A diszkrecionális eszközök, kevésbé átláthatóvá, bonyolultabbá teszik az elvonási és • elosztási rendszert.

1. Példa3 FŐBB MAKROGAZDASÁGI JELZ ŐSZÁMOK (Éves adatok) Megnevezés

2001

GDP

folyó áron, milliárd HUF volumenindex

Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz felhalmozás

GDP

2005

2006

2007

15 238,4 21 993,1 23 775,3 25 479,4 104,1

103,9

104,0

101,2

volumenindex volumenindex volumenindex

106,1 100,9 104,7

103,5 99,9 105,8

101,9 104,9 96,3

98,6 95,5 101,8

Belföldi felhasználás

volumenindex

102,3

101,3

101,7

99,0

Termékek és szolgáltatások exportja Termékek és szolgáltatások importja

volumenindex volumenindex

108,1 105,3

111,3 111,3 107,0

118,6 114,8

116,4 113,4

index index index

118,0 116,2 106,4

108,8 110,1 106,3

108,1 107,6 103,6

108,0 103,0 95,4

Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset Egy keresőre jutó reálbér

2. Marketing alapvetések 2.1. A marketing alapfogalmai A marketing fogalmára más-más meghatározást találhatunk a különböző  szakirodalmakban. Mi Philip Kotler nyomán a következő definíciót fogadjuk el:  A marketing  társadalmi és vezetési lépések láncolata, amelynek során az egyének és csoportok termékeket, értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, miközben kielégítik szükségleteiket és igényeiket. A marketing arra irányul, hogy az egyes felek mit szeretnének adni, illetve kapni.  Mikroszinten a marketing a z összes olyan tevékenység, melynek célja egy vállalkozás mai és lehetséges ügyfelei szükségletének maradéktalan kielégítése. Makroszinten olyan szervezeti rendszer és tevékenységsor, amely egy adott nemzetgazdaság erőforrásait osztja fel az állampolgárok között.  A marketing fejl fejlő dési dési szakaszai: 1. Termelés orientált marketing, 2. Eladás orientált marketing, 3. Piaci orientált marketing, 4. Társadalom és piacorientált marketing.  A marketingmenedzsment  marketingmenedzsment  a   a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során

– – – – – – – –

az összfogyasztásból való részesedés, fogyasztói megelégedettség, rövid átfutási idő, pontos szállítás, innovatív termékek megjelenési aránya, gyakorisága, a szállító által előre jelzett, a később megjelenő, még látens vevői igények kielégítésére is képes pl. integrált pénzügyi, számviteli, adózási, elemzési szoftver kialakítása, megtartott, visszatért és újonnan megnyert fogyasztók, fogyasztók, fogyasztói csoportok jövedelmezősége.

Az általános mutatók mellett nagyon fontos szempont, hogy a szállítók termékeikkel, szolgáltatásaikkal milyen értéket nyújtanak vevőiknek. Ezek az értékek befolyásolják a vevők elégedettségét, a vevők megtartását, megszerzését, növelik a piaci részesedést és az összfogyasztásból való részesedést. Az értékeket a termék/szolgáltatásjellemzők, a vevőkkel való kapcsolattartás, az image és a hírnév jeleníti meg. Az image és a hírnév a vevőket is hűségesen megtartja és az új vevőket is bevonzza, gyakran annak ellenére is, hogy a termék, szolgáltatás jellemzői már ezt nem is indokolnák pl. egy vállalkozás a következő  képet (image-t) alakította ki magáról: a termékét fogyasztók fiatal férfiak, átlagéletkoruk 25 év, felsőfokú végzettségűek, vezető  pozícióban lévők, ennek megfelelően kreatív eleganciával öltözködnek, magabiztosak, előnyös megjelenésűek és remek humorral megáldottak. Ezt a képet vetíti ki a gyártó a reklámokban, és akik megvásárolják a ruháit mind úgy érzik, rendelkeznek a felsorolt előnyös tulajdonságokkal.

•

Fogyasztás mértéke.

 A piacokon ellenő rizhet  rizhet ő  ő  marketing elemek:   az ár, a vállalt garancia, az eladó hírneve, megítélése.

II. Gazdasági szereplők szerint Megkülönböztetjük az egyéni vásárlókat, a kormányzati piacot, a nonprofit piacot, a vállalkozások piacát.  II. 1. Egyéni vásárlók Az Engel modell leírja az egyéni vásárlói magatartás folyamatát. 0. lépés: A vásárlás motivációja pl. mosogatógép vásárlásával időt és munkát takarít meg, vagy presztízs szempont érvényesítése, „nekem is van”. 1. lépés: A probléma felismerése: „utálok mosogatni”. 2. lépés: Információgyű jtés: személyes, személ yes, kereskedelmi, kereskedelmi , tömegkommunikációs, tapasztalati t apasztalati információk megszerzése. 3. lépés: Alternatívák értékelése. 4. lépés: Vásárlói döntés: márkadöntés, kereskedő  választása, mennyiségi döntés, vételi időpont eldöntése, a fizetés módjának kiválasztása. 5. lépés: Vásárlás. 6. lépés: Vásárlás utáni értékelés.  II.2. Kormányzati Kormányzati piac Az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei jelennek meg e körben. Jellemzőik a

piacon az ár és a minőség viszonylatában a termék elhelyezése. A stratégiai döntés   arra irányul, hogy mit kell változtatni? Mikor kell változtatni? Hogyan kell változtatni?  A termékfejlesztés folyamata: 1. ötletek előállítása, 2. ötletek szűrése, 3. költség-haszon költség-haszo n elemzés, 4.  kutatás-fejlesztés, 5. piaci tesztelés, 6. piaci bevezetés, 7.  értékelés.

 III. 2. A szolgáltat szolgáltatások ások piaca Szolgáltatás minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak, a szolgáltatások lehetnek anyagi és nem anyagi jellegűek. A szolgáltatások jellemzői: A szolgáltatás nyújtása és fogyasztása időben egybeesik pl. az orvos végzi a vizsgálatot, a • tanár oktat, a színész játszik, énekel, a fogyasztó ezzel egyidejűleg elviseli az orvosi beavatkozást, gyógyul, ismeretet szerez, szórakozik. Szükség van a fogyasztó aktív jelenlétére, együttműködésére. • A szolgáltatás kevéssé szállítható, tárolható, bár az elektronikus fejlődés oldja ezt a • kötöttséget. Szezonalitás a fogyasztásban. •

•

• •

A terméktervezésnél meghatározzuk az új termékeket és a piacon a fogyasztói értékeket pl. otthon is mosható anyagból készüljön egy ruhanemű. Megállapítjuk a termék életciklusára vonatkozó ismérveket (pl. a női harisnya legfeljebb 3-4 alkalommal viselhető, vagy a cipő a legstrapásabb igénybevétel mellett is kitartson legalább 3 évig) Kialakítjuk a termék összetételt pl. milyen típusú cipőket, milyen viseletre (csak alkalmi), csak női stb. A termékmarketingnél pozícionáljuk a terméket pl. kinek adjuk el a cipőket, hogyan reklámozzuk. A termékmenedzsment további részterülete a programmenedzsmentet és a projektmenedzsment is.

Egy vállalkozás tevékenységének sikere a terméken és a termék árán múlik. PRICE (árpolitika) [Price= ár] Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. Olyan árat kell megállapítani, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, ugyanakkor profitot is termel, és versenyképes is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely profitot eredményez. Az árpolitika legf őbb célja nyereség elérése. Árcélok pl. túlélés, a kereslet csökkenése, válság esetén, a beruházás, a kutatás-fejlesztés megtérülése, a hosszú - rövidtávú profit maximalizálása, árvezető  szerep elérése a piacon, új belépők elbátortalanítása, állami beavatkozás elkerülése, etikai elvek érvényesítése pl. hibás termék visszacserélése, a vevő megkövetése, az érdeklődés, a figyelem felkeltése. Az árképzés módszerei:

potenciális vevők figyelmébe, tudatába kerüljön pl. reklám, a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolása (marketing public relations). Fontos a reklámhatás elemzése. Mennyire növekedett a termék forgalma a reklám eredményeként? A marketingkommunikáció 5 eleme: 1. A reklám, amely lehet fizetett és személytelen. 2. Az értékelés, ösztönzés: rövid távú, bátorítást jelent a vásárláshoz. 3. A személyes eladás: egy ügynök vagy eladó eladási céllal beszél a vevővel. 4. A propaganda: ingyenes, tömegkommunikáción keresztül valósul meg. 5. A közönségkapcsolatok: közönségkapcso latok: hosszú távra hat, imázst valósít meg.

 A reklám 8 lépcső  s folyamat 1. A reklám céljának meghatározása, mely lehet a termék megismertetése, meggyőzés a termék minőségéről, emlékeztetés a termékre. 2. Ki készítse el a reklámot: maga a cég, vagy reklámügynökségek. reklámügynöksé gek. 3. Költségvetés összeállítása, a reklámkiadások meghatározása. 4. A reklám üzenete: racionális: észérveken alapuló pl. biztonsági öv használata; emocionális: lélekre ható pl. gyermek-ápolószerek; morális: egyetemes emberi értékeket hangsúlyozza pl. a szolidaritás, környezetvédelem. 5. A hatókör megválasztása: hány emberhez kívánjuk eljuttatni az információt pl. TV, TV, állami vagy kereskedelmi rádió, nyomtatott sajtóban, interneten, óriástáblák, közterületen, közlekedési eszközökön elhelyezett reklám, közvetlenül a postaládákba

marketing figyelemmel kísérje a kiszolgálás teljes folyamatát pl. az étkeztetés teljes folyamata az étlap tervezésétől a hulladék összegyű jtéséig és hasznosításáig. haszno sításáig.

People emberi tényező Az emberek nyilvánvalóan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szolgáltatások előállításában. A szolgáltató alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatba kerülnek a fogyasztóval, és viselkedésük jelentős befolyással van a szolgáltatás megítélésére. Emiatt a vevőkiszolgálásban résztvevő  személyzet minden esetben része a vállalat marketingtevékenységének. A termékek tapasztalati jellemzői helyett ugyanis szolgáltatások esetén teret kapnak a törékeny bizalmi (orvos – beteg, fodrász és vendége, tanár – diák) tényezők, előtérbe kerül a kapcsolat, a figyelem, a hírnév, az udvariasság és a szakértelem fontossága. Product (termelés):  a szolgáltatások iránti kereslet, így a kapacitáskihasználtság ingadozó. Kezelési lehetőségek: differenciált árpolitika alkalmazása, • kiegészítő szolgáltatás nyújtása, • folyamatba épített ellenőrzési rendszer működtetése, • hatékony munkarend, • fogyasztó bevonása, a számára értéket jelentő jellemzők feltárása érdekében, • további terjeszkedés. • Nagyon lényeges annak felmérése, hogy a f ogyasztók ogyasztók mit tartanak értéknek a szolgáltatásoknál pl. egyszerű  hozzájutni, udvariasság, figyelmesség, érdeklődés,

1. A vezet ő  ői  összefoglalóban  a vállalat küldetése, jövőképe szerepel. Része a termékek, szolgáltatások rövid bemutatása, a piaci helyzetelemzés, a versenytársak rövid jellemzése. Tartalmazza a marketingstratégia leírását, a vállalkozás szervezeti felépítését, pénzügyi helyzetét, alapadatait, székhelyét, telephelyeit, elérhetőségeket, tevékenységeit, képviselői, egyéb információkat (pl. tanácsadók, könyvvizsgáló személyét). A 2. rész a vállalkozás történetének, alapításának, sikereinek és mélypontjainak bemutatása. A folyamatban lévő  fejlesztések, jövőbeni célok ismertetése. Újonnan induló vállalkozásnál közölni kell az üzleti terv megírásának célját pl. cég alapítását, megelőző befektető keresése, működő vállalkozásnál hitelfelvételi szándék, pályázat elnyerése, egyéb. A 3. részben a marketing terv az ágazati áttekintést tartalmazza. Társadalmi, technológiai változások, innováció, politikai környezet, demográfiai, gazdasági változások pl. adók, kamatláb, pénzügyi környezet. Hogyan hatnak ezek a tapasztalatok tapasztalato k a vállalat tevékenységére. A termékek, szolgáltatások f ő jellemzői milyen értéket jelentenek a fogyasztó számára. A marketing-mix ismertetetése A fejlesztések elemzése, milyen stádiumban van a termékek, szolgáltatások fejlesztése? Kik vesznek részt a fejlesztésben? A szabadalmi jogok és azok levédése, gyártási terv, gyártási eljárások, költségek, határidők, eszközigény, támogatások. A 4. rész, a működési terv a versenytársak vizsgálata, a legnagyobbak elemzése, a kínált termékek, piaci célcsoport, árpolitikák, az alkalmazott reklám erős és gyenge pontjai, miben  jobbak, miben rosszabbak, rosszab bak, a beszállítói, értékesítési értékes ítési csatornák felvázolása felvázo lása .

2.4.3.2. SWOT analízis- tervezési módszertan Statikus elemzési/gondolkodási módszer, rendszer, mely adott időpontra célozza meg a cég stratégiai sikertényezőinek feltérképezését. Elvégezhető jelen és valamilyen jövőbeni (vízió) időpontra is, attól függően, mire akarjuk használni, azaz a stratégiai tervezési folyamat melyik szakaszában alkalmazzuk. A helyzetértékelési szakaszban a jelen időpontra célszerű elvégezni, míg a stratégiaalkotás szakaszában a jövőkép időpontjára. Készíthető  a szervezet egészére vagy egyes stratégiai területekre külön is.

A nyolcmezős SWOT mátrix ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

AKCIÓK

AKCIÓK

FENYEGETETTSÉGEK (veszélyek)

AKCIÓK

AKCIÓK

1. Erősségek (Strength)

esetén a gyengeségek mérséklése és a veszélyek elkerülése a cél (kockázatelkerülő magatartás).

2.4.3.3. BCG mátrix A BCG matrixot a Boston Consulting Group marketing tanácsadó cég fejlesztette ki és terjedt el a portfólió-elemzésben, portfólió-elemzésb en, A mátrix mind termékek, termékcsoportok, termékcsoporto k, mind üzletágak üzletágak pozícióinak meghatározására, a stratégiai célok kitűzésére, a megvalósításhoz szükséges személyi, dologi és pénzügyi források megállapítása érdekében alkalmazható.

RELATÍV PIACI RÉSZESEDÉS

Sztárok

Magas 20 %

Kérdő jelek 10 %

Fejőstehenek

Döglött kutyák

Kérdő jelek Gyorsan bővülő  piacon alacsony relatív piaci részesedéssel rendelkező  termékcsoportok, üzletágak. A pénzáram negatív, mert a gyorsan bővülő  piaci lehetőségek kihasználása sok kiadást pl. reklám, értékesítési lánc kiépítése stb. jelent. A kérdő jelek válhatnak a jövőben sztárokká, amennyiben kevés vagy hiányoznak a kérdő jelek fokozni kell a termékfejlesztést. termékfejlesztést . Kapcsolódó stratégiai célok a fejlesztés, illetve visszavonulás. Döglött kutyák (sereghajtók) Nem, vagy alig bővülő  piacon, alacsony relatív részesedéssel rendelkeznek. Legkedvezőtlenebb pozícióban vannak. Kudarcot vallott vagy az életciklusuk végén járó termékek, így fejőstehenek, sztárok, kérdő jelek is válhatnak sereghajtókká. sereghajtók ká. A pénzáramuk negatív vagy enyhén pozitív. A piacról való kilépés előtt számos tényezőt célszerű mérlegelni pl. a versenytársakat, a termék stratégiai fontosságát, a piacvesztés átmeneti vagy tartós  jellegét. Kapcsolódó stratégiai st ratégiai cél a visszavonás, visszavo nás, szinten tartás. tartás . Sikeres termékútnak  tekinthető, ha a kérdő jelekből lesznek a sztárok, a sztárokból a fejős tehenek, fejős tehenekből a sereghajtók. Nem sikeres a termékút ha pl. a bevezetett új terméket (kérdő jel) a piac p iac nem fogadja el, ezért ki kell vonni a piacról. Esetleg sztárrá válik, de nincs forrás a növekedés finanszírozásához, ha kimarad, vagy nagyon lerövidül a fejőstehén szakasz.

2.4.3.5. Porter-modell 6 A Porter féle „FIVE FORCES” (öt versenyer ő) modell A Porter-modell a mikrokörnyezet, ezen belül a versenykörnyezet elemzésének strukturált módszere. A modell két részstruktúrára bontható. Az egyikben a három horizontális elem, a verseny azonos szereplőinek struktúrája található. Ezek a termékversenytársak (helyettesítő termékek), a jelenlegi cégversenytársak (a piacon lévő  vállalkozások) és a potenciális cégversenytársak (új piacra lépők). A másik részstruktúrában három vertikális elem van: a beszállítók, a piacon lévő  vállalatok és a vevők, amelyek egymáshoz az értéklánc folyamatában kapcsolódnak. A módszer alkalmazásának célja a vállalat pozicionálása a saját piacán, minél objektívebb helyzetmegítélés alapján. A piac szereplőinek versenyerejét becsüli meg, ezáltal világosan rendszerezve azt, miben különbözik a cég a piac többi szereplő jétől, melyek a versenyelőnyei, -hátrányai az adott időpontban. A stratégiatervezési folyamat helyzetértékelő szakaszában alkalmazható.

A.) A vevők Ez az elem azt taglalja, hogy a vevők mire érzékenyek, mi alapján választanak. A vizsgálat szempontjai: 1. Mekkora a piac (potenciális ügyfelek/vásárlók száma)? 2. Ki a mi vevőnk: 2.1. Milyen felhasználói kategóriába tartozik az ügyfelünk/vásárlónk

B.) A beszállítók A szállítók alkupozíciójának mértékét mutatja ez az elem. A vizsgálat szempontjai: 1. A beszállított termék, szolgáltatás különlegessége, különlegessé ge, egyedisége (azaz helyettesíthetősége). 2. Beszállítók száma. 3. Beszállítók relatív nagysága hozzánk képest. 4. Készletezési hajlandóságuk (pl. a szezonális beszerezhetőség kiegyenlítésére, vagy a  just in time rendszerünk rendsz erünk támogatására). 5. Beszállítói szövetségek létezése az alkupozíciójuk alkupozíciój uk erősítésére. 6. Beszállítók esélye a tovább feldolgozásra (azaz versenytárssá válás a mi piacunkra való betöréssel - ebben az esetben az „Új piacralépők" halmazában kell velük számolni). C.) Piacon lévő vállalatok A cég piacán érvényesülő  aktuális hatásokat és versenyhelyzetet mutatja be ez az elem, melynek következtében az ügyfelek/vásárlók kegyeiért különböző  eszközökkel (marketing, innováció, vagy áralakítás) és meghatározható intenzitással folyhat a versengés. A vizsgálat szempontjai: 1. A piac telítettsége. (Milyen mértékben sikerült a potenciális ügyfélkört elérni a piacon versenyben levő vállalatoknak összesen.) 2. A piac felosztottsága: felosztottság a: 2.1. Versenytársak száma a piacon. 2.2. Hány vállalatnál összpontosul összpontos ul a piaci részesedés 80%-a?

1. Mekkora a tevékenységünk, területünk nyereségtermelő  képessége (nem a mi cégünké, hanem a tevékenységünké, amelytől mi magunk is elmaradhatunk, vagy felülmúlhatjuk)? 2. Vannak-e jogszabályi korlátai a piacra lépésnek, amelyek a már piacon lévőket védik? 3. Milyen versenyelőnyök vannak az új belépőkkel szemben? 3.1. A szükséges tőkebefektetés minimális nagysága (alapítás szokásos költségei, telephely-létesítés, gépesítettség, technológia, induló készletek költségei)? 3.2. Gazdaságos sorozatnagyság. 3.3. Termékválaszték jellemzői (pl. a termék/szolgáltatás egyedisége és kreativitás tartalma, szükséges modellválaszték, bevezetett márkák dominanciája). 3.4. Értékesítési csatornákhoz való hozzáférés (jellemző  értékesítési csatorna a piacon, a hatékony értékesítési csatorna megszerzési lehetőségei és költségei). 3.5.  Vannak-e aktuálisan sajátos költségelőnyök/hátrányok (pl. ingatlanszerzés, telephely olcsósága/drágasága, pályázati támogatások elérhetősége, olcsó munkaerő elérése, know-how hozzáférhetőség/védettség)?

2.5. Benchmarking7 2.5.1. A benchmarking lényege és eredete8 A benchmarking a legjobb gyakorlatok keresése, tanulmányozása, összehasonlítása a szervezet saját gyakorlatával, és a tanulságok hasznosítása a szervezet saját gyakorlatának fejlesztésében. A benchmarking a Xerox cég 1976-tól 1986-ig végzett ez irányú kutatásaiból

folyamatok és technológiák alkalmazásának következménye. Ezeket a folyamatokat, technológiákat és módszereket kell tanulmányoznia, és azután hasznosítania, adaptálnia annak, aki hasonlóan eredményes és hatékony működést akar elérni.

2.5.2. A benchmarking típusai9 A benchmarking fajtáinak több, különböző osztályozása ismeretes.  A külső  és  és belső  benchmarking  benchmarking

A külső  kategóriájába azok az esetek tartoznak, amelyekben adott gazdálkodó szervezet más szervezetek gyakorlatával veti össze a sajátját pl. különböző  szempontok alapján adott magyarországi felsőoktatási intézmény összehasonlítja önmagát más felsőoktatási intézményekkel, vagy értékeljük a közétkeztető vállalkozások ajánlatait A  belső   benchmarking   esetében a vállalkozáson belüli viszonyításról van szó. Belső benchmarking partnerek lehetnek különböző szervezeti egységek, telephelyek, gyáregységek, tagvállalkozások stb. A kompetitív benchmarking, mint a neve is mutatja, a versenytársak legjobb gyakorlatait vizsgálja. A termékek visszatervezésén (reverse engineering)  túl kiterjedhet a termékkel kapcsolatos szinte bármilyen tevékenységre, aminek a piaci versenyben jelentősége lehet: marketingre, szállításra, üzembe helyezésre, szervizre, vevőszolgálatra stb. A vágószerszámokat gyártó finn Fiskars cég például arról is nevezetes, hogy ha valamelyik felhasználónál ki kell cserélni egy tönkrement vagy elhasználódott Fiskars vágóeszközt, akkor

legnagyobb versenytársak, a legnagyobb vagy speciális szaktudással rendelkező, hozzánk hasonló nagyságrendű, feladatokkal, pénzügyi háttérrel rendelkező  szervezet pl. egy másik városi önkormányzat, gazdasági társaság.  3. lépés:  Munkaterv készítése, kérdéslista összeállítása a legjobb gyakorlat tanulmányozásához pl. mennyire eredményes a gyakorlat rövid és hosszú távon, ellenőrizhetőek–e az eredmények, olcsóbb, gyorsabb, a szempontokat, érdekeket érvényesítő közbeszerzés stb.  4. lépés:  A legjobb gyakorlat tanulmányozása pl. a feladat felelősség-, hatáskörök szerinti megosztása, a közbeszerzés központosítása valamely szervezeti szintre.  5. lépés:  Összehasonlítás a mi gyakorlatunkkal, az eltérések megállapítása pl. összhang hiánya a feladat-, felelősség- és hatáskör között. 6. lépés: A változtatási javaslat kidolgozása pl. a folyamat újraszabályozása. 7. lépés: A változtatás végrehajtása, az eredmény ellenőrzése.

Szállító kiválasztása az ajánlati árak összehasonlítása alapján A készletbeszerzési döntéseknél különösen jelentősek azok a számítások, amelyek segítenek kiválasztani a különböző szállítók közül a legkedvezőbbet. Amennyiben az összes egyéb tényező  pl. minőség, szállítási gyakoriság, fizetési feltételek azonosak, akkor a legalacsonyabb ajánlati ár elfogadása jelenti a legkedvezőbb beszerzési lehetőséget. A beszerzési árak összehasonlítása során az összes árképző tényezőt figyelembe kell venni. 1. A listaár a szállítók árajánlataiban, prospektusaikban, katalógusaikban szerepelő ár, a

A beszerzési ár felépítése: Listaár (nettó, áfa nélküli áron) + felár engedmény = Számlázott nettó ár + készlet átvételéig felmerült közvetlen költségek + előzetesen felszámított, le nem vonható áfa = Beszerzési ár

1. Esettanulmány  Döntés a bekerülési bekerülési árak árak összehasonlításával összehasonlításával Egy gazdálkodó szervezet 1000 garnitúra készletet kíván – rövid határidővel – beszerezni. A beszerzett terméket olyan tevékenységhez használja fel, amely lehetővé teszi az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonását. Három szállító ajánlata áll rendelkezésére. A Kovács Kft. a terméket 2000 Ft – általános forgalmi adót nem tartalmazó – áron • kínálja. A szállító a terméket azonnal tudja raktárából szállítani. 300 garnitúra feletti vásárlás esetén a teljes beszerzett mennyiségre 4% engedményt ad. A szállítást a „Iramodás” Kft” vállalja 60 000 Ft-ért. A Péterfi Kft. a terméket 2200 Ft/garnitúra nettó listaáron ajánlja. A teljes megrendelt • mennyiségre 500 garnitúra feletti vásárlás esetén 6% kedvezményt ad és díjmentesen vállalja a termék kiszállítását. A Nagy Nyrt. – általános forgalmi adó nélkül – 2500 Ft/garnitúra listaárat adott meg. A •

1. Feladat Egy költségvetési szerv élelmiszert kíván beszerezni (az általános forgalmi adó 20%, amely nem igényelhető vissza). A szervezet két szállítótól kapott ajánlatot. Az 1. szállító a terméket 700 Ft/darab nettó – áfa nélküli – listaáron kínálja. A • beszerzendő  mennyiségre – 2000 darab – 6% kedvezményt ad. A fuvarozási költség áfával 30 000 Ft. A 2. szállító a termékre 640 Ft/darab nettó listaárat jelölt meg ajánlatában. A kiszállítást • vállalja, de ezért 5% felárat számít fel a teljes mennyiségre.  Melyik ajánlatot fogadja el a beszerzési árak alapján? Az ajánlatok összehasonlításához használja a táblázatot!  Hasonlítsa össze a szállítói ajánlatokat a megadott megadott táblázat kitöltésével

Beszerzési ár összetevői Listaár (Ft/darab) (-) engedmény (Ft/darab) (+) felár (Ft/darab) Számlázott nettó ár Ft/csomag + általános forgalmi adó

1. szállító

2 szállító

 2. Esettanulmány Esettanulmány Szállító kiválasztására az ár és minőség együttes figyelembe vétele mellett szerződéses közétkeztetések esetén (kézikönyv)11 Szerződéses közétkeztetés A közétkeztetés az ételek elkészítésének és a bizonyos közösségekben dolgozó/élő  személyek számára történő  eljuttatásának szolgáltatásait foglalja magába: ellát közösségi és magán vállalatokat, közszolgáltató intézményeket, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, kórházakat, idősotthonokat, börtönöket, katonai létesítményeket stb. A tevékenység ellátásának külső szolgáltatóra bízását nevezik szerződéses közétkeztetésnek (a továbbiakban: SZK). A szerződéses közétkeztetés jellemzői: visszterhes írásos szerződés létezik az Ajánlatkérő és a szolgáltatást nyújtó cég között; • a szolgáltatást felhasználók egy jól körülírható körb ől kerülnek ki, akik általában a kiíró • intézmény tagjai; különleges korlátozások  származnak abból a tényből, hogy a szolgáltatás a kiíró intézmény • területén és eszközeivel történik, az adott intézmény szervezési módszereinek megfelelő módon; szociális áron történik, ami általában lényegesen alacsonyabb a kereskedelmi vendéglátás • árainál. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását segítő FERCO kézikönyv kidolgozásának indítékai.

annak munkavállalóiét sem). A szolgáltatónak egyedül az ár alapján való kiválasztása minden vonatkozásban hátrányos. Ez a közétkeztető  vállalkozások közötti fokozott versenyhez vezet, és arra ösztönzi őket, hogy költségeiket a lehető  legnagyobb mértékben csökkentsék. Ez a racionalizálás gyakran az ételek, és a szolgáltatások minőségének romlásához vezet, és adott esetben élelmiszerbiztonsági kockázatokat is eredményezhet. Ezen túlmenően szélsőségesen negatív módon hat a munkahelyekre és az ágazat munkavállalóinak munkakörülményeire, sőt magára a közétkeztető vállalkozás életképességére is. A legalacsonyabb ár előtérbe helyezése negatív hatással járhat az Ajánlatkérőről alkotott képre is, melynek alapján úgy jelenhet meg, hogy csak az ár érdekli, az ételek minősége nem. Ez különösen érvényes az iskolákra, kórházakra és idősotthonokra, ahol az alacsony szintű szolgáltatások erős hatást gyakorolhatnak a tápanyag bevitelre, az egészségre és a nevelésre. Az EFFAT és a FERCO véleménye az, hogy az ár kiemelt jelentősége a közösségi étkeztetési szerződések odaítélésében azzal is összefügg, hogy a minőséget a kiírásban nem tudják kifejezni, valamint, hogy az ajánlatok súlyozásának, értékelésének és összehasonlításának nincsenek megfelelő eszközei, melyekkel nem csak az árat, hanem a minőséget is figyelembe vennék.

Ezen megállapítások alapján a FERCO az EFFAT az Ajánlatkér ők és az Étkezők érdekében, de a közétkeztető  vállalkozások és munkavállalóik érdekében is úgy döntöttek, hogy egy olyan eljárási módra tesznek javaslatot, amely a közösségi

Az Ajánlatkérőnek azért érdeke a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elfogadása, mert ő ezáltal az étkeztetésbe befektetett eszközöket optimalizálja. Szállító kiválasztása az ár és a minőség alapján - Az ajánlatok megítélésének f ő kritériumai  A mű szaki szaki krité-  A pénzügyi kritériumok riumok súlyozása súlyozása

20

80

40

60

50

50

60

40

80

20

Prioritások, melyeket a technikai és gazdasági kritériumokhoz rendelnek

A pénzügyi kritériumok egyértelműen a legfontosabbak; a minőségi kritériumok csak másodrendűek. Az árkritériumok fontosabbak, mint a minőségi kritériumok, de azoknak mégis csak jelentőséget tulajdonítanak. Minőség és ár egyaránt fontos. A minőségi kritériumok fontosabbak, mint az ár, de az mégis fontos tényező marad. A minőség egyértelműen a legfontosabb; az árat csak másodrangúnak tekintik.

Példa a gazdasági kritériumokhoz való maximális pontszámok hozzárendelésére Ami a gazdasági ajánlatot érinti, alapjában véve nem minden egyes kritérium pontos analíziséről van szó, hanem inkább arról, hogy az itt következő 3 összesített kritérium alapján az ajánlatok besorolását elvégezzék:

A gazdasági ajánlatok összehasonlító értékelése Azt ajánljuk, hogy annak az ajánlattevőnek, aki a legolcsóbb pénzügyi ajánlatot nyújtotta be, adják a gazdasági kritériumokért adható pontok maximális számát. A többi pályázó ajánlatait ezt követően ehhez viszonyítva értékeljék. Ezek során pontokat vonhatnak le annak megfelelően, hogy az árajánlatok hány százalékkal haladják meg a legolcsóbb ajánlatot. Az általunk kiválasztott példában a pénzügyi kritériumokhoz 40 pontot rendeltek. Mi úgy döntöttünk, hogy egy 10 %-kal magasabb ár a 40 pontos összesített pontszám 10 %-os csökkentését eredményezné stb. A következő  elemzés a gazdasági ajánlatok egy olyan példáját mutatja, melynek során a szolgáltatás összköltsége, beleértve a beruházások hatásait is, kerül összehasonlításra. A gazdasági ajánlatok értékelése  Ajánlattevő  A gazdasági ajánlathoz rendelt  pontok száma A 40 B 40 C 40

 Árajánlat

1 000 000 1 200 000 1 300 000

A legolcsóbb ajánlattól való eltérés %-ban

20 % 30 %

 A gazdasági ajánlat értékelése 40 32 28

Ebben a példában az „A” ajánlattevő terjesztette be a legalacsonyabb pénzügyi ajánlatot, miközben minőségi ajánlata két versenytársa ajánlata között helyezkedik el.

 3. Esettanulmány Esettanulmány

A SWOT és a PEST analízis alkalmazására egy ökoiskolánál12.

Megnevezés Szakértelem, szaktudás Innovációra, változásra való hajlam és képesség Tanulásszervezési eljárások Tanórán kívüli programok hagyományai, lehetőségei (pl. erdei iskola, a Föld napja stb.) Az intézményben dolgozó felnőttek környezettudatos magatartása A fenntartó hozzáállása Pedagógusok közötti együttműködés A különböző tantárgyak közötti kapcsolat Egészségkárosító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kávé) a tanulók és az iskolában dolgozó felnőttek körében Étkezési lehetőségek az iskolában Szelektív hulladékgyű jtés gyakorlata az intézményben i ntézményben Tárgyi feltételek (bútorok, berendezések, játékok stb.)

ERŐSSÉG

GYENGESÉG

LEHETŐSÉGEK Megnevezés 1.    K    E    G     É    S    S

2

   R    E

3

       Ő

1    K    E    G     É    S    E    G    N    E    Y    G

2 3

1.

2.

3.

VESZÉLYEK 1.

2.

3.

kultúrális(social)  és technologiai (technological) folyamatainak elemzésére van szükség, méghozzá helyi, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, ahogyan ezt alábbi táblázat mutatja: Táblázat: a PEST analízishez nemzetközi

nemzeti

helyi

Politikai Gazdasági Szociokultúrális Technológiai

-

Politikai tényezők állami törvényhozás állami jog, nemzetközi jog, általános jogok, adózás, helyi rendelkezések Szociokultúrális tényezők demográfiai trendek, életstílusbeli változások az iskolába

-

Gazdasági tényezők versenytársak, partnerek, foglalkoztatottság, keresetek szintje, gazdaságpolitika, költségvetés Technológiai echnol ógiai tényez ők információtechnológia – Internet, minőségfejlesztés,

-

Szociokulturális

-

-

Technoló giai

-

a társadalmak elöregedése népességnövekedés a termőföld eltartóképességével kapcsolatos problémák, a gazdag és a szegény országok közötti különbség növekedése a fejlődő országok problémái IKT rohamos fejlődése és terjedése, globális kereskedelem, fogyasztói társadalom

- a társadalom elöregedése - a népesség folyamatos csökkenése - a hulladéktárolás és feldolgozás problémái

-

-

-

-

az IKT lassú terjedése úthálózat, közlekedés fejletlensége, a környező országokból érkező szennyezések hatása „Virágos Magyarországért” csomagolástechnika

-

-

szelektív hulladékgyű jtés természeti értékek védelme erdei iskola programok életmódprogramok

multinacionális cégek megjelenése távmunka terjedése környezeti nevelési és egészségnevelési programok környezetalakító tevékenység (pl. parkok, játszóterek, parkolók stb.) szelektív hulladékgyű jtés hulladékgazdálkodás

Ennek feltérképezésére lehet alkalmas az un. 7S modell, amely 7 dimenzió mentén gondolja végig a szervezet működését. Ezek a stratégia, struktúra, rendszerek, stílus, munkatársak, készségek, közös értékek. (A 7S elnevezés az angol kifejezések kezdőbetűiből származik.) A különböző dimenziókban különböző módon jelenhet meg az öko-jelleg.

A hét dimenzió a következ ő: 1. Stratégia (Strategy): Iskolában a pedagógiai program, óvodában a nevelési program a stratégia alapdokumentuma. Vajon ezekben a dokumentumokban megjelenik-e az értékek és a célok között, az intézmény  jövőképében és küldetésében a környezettudatosság és a fenntarthatóság?  2. Szervezeti Szervezeti struktúra (Structure): (Structure): Ez a szempont a szervezetek formális felépítését jelenti: az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, az egységeket, a hatásköröket (elsősorban a döntések centralizációját-decentralizációját) és annak szabályozását, a munkamegosztást és annak szabályozását, a koordinációt és annak szabályozását. Milyen szervezeti egységekhez kötődik a környezettudatos nevelés az intézményben? (Van-e külön „zöld” munkacsoport, munkaközösség, ha igen, kik a tagjai, milyen jogosítványokkal rendelkezik a vezető je stb.)

képességeire, a szervezeti kultúra fejlesztésére.

7. Közös értékek (Shared Values): A közös értékek megfogalmazása megjelenhet a küldetés megfogalmazásában, a szervezet által meghatározott mérföldköveknél, a közös céloknál. Ezeket az értékeket a résztvevők legtöbbjének osztania kell, a szervezeti kultúrát át kell hatnia. A hatékonyság szempontjából fontos a vallott és a követett értékeket összehasonlítani. Vajon az intézmény munkatársainak mi a véleménye a környezettudatos magatartásról és a fenntartható fejlődésről? Mennyire vallják ezeket életük meghatározó értékeinek? Milyen viszony van a vallott és a követett értékek között (pl. fogyasztói szokások, dohányzás, életforma, életstílus, stb.)? A 7S modell arra hívja föl a figyelmünket, hogy a fenntarthatóság és az ehhez kapcsolódó környezettudatosság olyan alapvető  érték, amely egy szervezet minden elemében tetten érhető. Nem programokat, kampányokat, alkalmi fellángolásokat jelent csupán, hanem az intézmény életét alapvetően meghatározó gondolkodásmódot.

Stratégiai menedzsment Barakonyi Károly szerint a stratégiai menedzsment nem csupán a stratégiai terv megvalósításának menedzselése. Különösen a nagy, összetett rendszereknél ugyanis a stratégiai tervezés hosszú és bonyolult folyamat és a gyorsan változó környezetben előfordul, hogy a stratégiai terv végleges formában való megszületésének idejére a terv már elavulttá válik. Értelmezésében a stratégiai menedzsment egy olyan komplex folyamat, amelynek célja, hogy a gyorsan változó környezetben sikerre vigye a szervezetet. Ezt úgy tudja elérni, ha a szervezet értékeire és a vezető  képességeire alapozva olyan felelősségi és szervezeti

A projekt ismérvei: A szervezet ideiglenes, a projekt időtartamára – általában önkéntes részvétel alapján – alakult. A célkitűzéseket folyamatosan lehet meghatározni és teljesíteni a projekt időtartama alatt. Fentiek alapján néhány jellegzetes különbség figyelhető meg egy hagyományos akcióterv (pl. egy munkaközösségi munkaterv, vagy valamilyen iskolai rendezvény lebonyolításának a terve) és a projektterv között. Ezeket foglalja össze az alábbi táblázat:

Akcióterv A vezető adja ki a feladatokat. Rutineljárások egymásutánja. Beilleszkedik a stratégiába.

Projektterv A projektcsoport szerződésben vállalja a feladatot. Újszerű, egyedi feladatra szerveződnek. Viszonylag jól elhatárolható része a sratégiának, sratégiának , vagy a projekttel kerül be utólag a stratégiába. A stratégia megvalósításának egyik területére Vagy a stratégia megvalósításának egyik területére vonatkozik. vonatkozik, vagy egy új területről van szó. A szerep-, felelősség- és hatáskörben a szervezeti Egyedien verbuvált csapat, ezen belül kell egy hierarchia érvényesül. szervezetet felépíteni. A vezetés kontrollál. Viszonylagos önállóság a kontrollban is. A végrehajtást a vezetés értékeli. Önértékelés. A vezetés motivál. A csoportmunka motivál. A munka közben felmerülő problémák megoldását A munka közben felmerülő  problémákat a csoport

szintű  problémával foglalkozzunk, amelynek megoldása hosszabb távon valós eredményre vezet. Ebben segít a problémaelemzés. Az első  lépés a megoldandó  problémák feltárása, elemzése. Fontos, hogy ebben a folyamatban az összes érintett szervezet, érdekcsoport részt vegyen. A probléma-elemzés a f őbb problémák azonosítását, valamint az okok és következmények meghatározását segítő ” probléma-fa  probléma-fa” elkészítését foglalja magában. A problémák feltárása, azonosítása különböző  módszerek segítségével történhet (pl. interjúk, felmérések, jelentések és statisztikák alapján), az érintettek pl. brainstorming (ötletbörze) keretében határozhatják meg az adott helyzethez kapcsolódó legf őbb problémákat. Ezután meg kell keresni a feltárt problémák közötti ok-okozati összefüggést, meg kell határozni a problémák hierarchikus sorrendjét: ez alkotja a probléma-fát. Minden feltárt problémát értékelni kell, és az átfogó probléma meghatározása után fel kell tárni az ehhez kapcsolódó problémákat. Ha a probléma ok, akkor az alsó szintre kerül. A problémák a szervezetben meglévő negatívjelenségek leírásai. A projekt-kezdeményezés következő lépése a célok meghatározása . A problémák úgy válnak célokká, hogy megfogalmazzuk a problémás területekre vonatkozóan azt a jövőbeni állapotot, amely a szervezetet egy meghatározott idő után jellemezni fogja. Így a probléma-fát cél-fává alakítjuk át. Ha az ok-okozati összefüggéseket jól állítottuk fel, akkor a célfa megmutatja, hogy a f ő probléma megoldásához milyen részfeladatok megvalósításával juthatunk közelebb. Így biztosítható a projekt célkitűzései és a feltárt problémák közötti szoros megfelelés.

3. A pénzügyi alapvetések18 3.1. A pénz funkciói, megjelenési formái A pénzzel kapcsolatban a legfontosabb szabály, hogy a pénz törvényes fizetőeszköz, meghatározása és kibocsátása az állam monopóliuma.

3.1.1. A pénz fejlődéstörténete Mai pénzünk a társadalmi viszonyok kialakulásának és fejlődésének hosszú folyamatában alakult ki. Kezdetben volt az árupénz, amikor klasszikus példával a fázó vadász az éhező kelmeszövővel találkozott és közvetlenül cserélték ki a húst és a kelmét. A szükségletek közvetlen találkozása azonban ritka, így a közvetlen cserét felváltotta a közvetett csere. Közbeiktatódott a csereeszköz, az árupénz. Kiválasztódott a különleges árupénz, amely egyes helyeken tengeri kagyló, máshol só, állati bőr, prémek, gabona vagy szövött kelme, szarvasmarha stb. formában jelent meg. Az árupénz leglényegesebb feltétele az, hogy minden gazdasági szereplő  elfogadja. Könnyű belátni, ahhoz, hogy a pénz a cserék lebonyolítását meggyorsítsa, a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: ritkaság, ebből adódóan nagy belső  érték, oszthatóság, tartósság, egyszerűség, könnyen felismerhetőség, szállíthatóság és megfelelő  mennyiségben és minőségben fellelhetőség. Ezek a tulajdonságok sokkal inkább a fémeket, különösen az

A mai pénz teremtésének alapvetően két módja van 1.  Hitelnyújtás,  amely lehet közvetlen, vagy hitelviszonyt megtestesítő  értékpapír vásárlás formájában nyújtott hitel. 2. Külföldi fizet ő  őeszköz  eszköz, tehát valuta, vagy deviza vásárlása. A pénzteremtés módjából ered a pénz bankpasszíva számviteli elnevezése, mert a pénzteremtő bank mérlegének passzívái között szerepel a pénz, mint tartozás. Aktívák között a hitel, mint követelés jelenik meg. Képes betölteni az értékmérő  funkciót, a forgalmi eszköz funkciót, (amelyben ma már számos pénzkímélő  eszközt is alkalmazhatunk pl. bankkártyát, hitelkártyát, aktív memóriakártyát a vásárolt áru, szolgáltatás árának azonnali kiegyenlítésére) A Bank Hitel Pénz Értékpapír (kötvény)

3.1.2. A pénz funkciói

P

A Pénz

Vállalkozás P Hitel Kötvényből származó kötelezettség

3.1.3. A jegybank és a kereskedelmi bankok pénzteremtése Jegybankpénz, kereskedelmi bankpénz  A jegybank   hitelnyújtással, értékpapír vásárlással, valuta-, devizavásárlással jegybankpénzt teremt, amely az adott ország törvényes fizetési eszköze. A jegybankpénzt valamennyi belföldi gazdasági szereplő, és amennyiben szabadon felhasználható valuta, akkor a külföld is elfogadja. A jegybankpénz megjelenési formája is elsődlegesen számlapénz, de készpénz formát is ölthet. Minél fejlettebb egy gazdaság és a gazdaság pénzügyi rendszere, annál szélesebb körben használják a készpénzkímélő fizetési módokat. Kétszint ű  ű  bankrendszerben   a jegybank akkor kapcsolódik be a pénzforgalomba, ha az egymással eladó-vevő  vagy más fizetési kapcsolatban álló gazdasági szereplők nem ugyanannál a banknál vezetik a számlájukat. Ebben az esetben összességében a pénztömeg nem változik, de az egyik bank jegybankpénze és kereskedelmi bankpénze csökken, a másik banké pedig nő. Ennek feltétele az, hogy a fizetést teljesítő ügyfél bankja elég likvid legyen  jegybankpénzben,  jegybankpénzben , amelyet átutal a kedvezményezett bankszámláját vezető  kereskedelmi banknak.  A kereskedelmi kereskedelmi bank   az átutalt jegybankpénz ellenében kereskedelmi bankszámlapénzt teremt az összeg ügyfele számláján történő jóváírásakor.

A kereskedelmi banknak azonban ahhoz is elegendő jegybankpénzzel kell rendelkeznie, hogy ügyfelei készpénz igényének eleget tudjon tenni. Amennyiben a bank pénztárában van elegendő  készpénz, akkor képes teljesíteni ügyfele kérését. Amennyiben a szükséges készpénzzel nem rendelkezik, jegybanki hitelt vesz fel. Ebben az esetben a jegybank  jegybankpénzt, számlapénzt sz ámlapénzt teremt, amelyet kérésre kérés re vált át készpénzre.

 jegybanknál vezetett vezet ett Kincstári Egységes Számlán Sz ámlán (KESZ) elhelyezett betét. A költségvetéshez befizetett adó megszűnik pénzként funkcionálni, de ha árut, szolgáltatást vásárolnak belőle, vagy a költségvetés adót térít vissza, akkor újra a pénztömeg részévé válik. Ebben az esetben pénzteremtés nélkül növekszik a pénztömeg.

Valuta, deviza A valuta más ország, országok csoportjának törvényes fizetési eszköze, készpénz. A deviza valutára szóló követelés, vagy fizetési ígéret. A valutaárfolyam valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. Devizaárfolyam meghatározott devizának másik ország pénznemében kifejezett ára. Van vételi és eladási árfolyam, a kettő különbségét marzsnak nevezzük. A valuta, deviza leértékelés, felértékelés piaci hatása leértékelődés, felértékelődés. A leértékelés ösztönzi az exportot, mert megnő  a kivitel hazai pénzben kifejezett értéke. Megdrágul az import, emelkedik a belföldi árszint. Olyankor értékelik le a valutát, ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a hazainál. A leértékelésnél fontos cél a folyó fizetési mérleg áruegyenlegének javítása, az áruexport növelése, az áruimport csökkenése. Akadályozó tényező  lehet, ha nincs elég exportképes áru, tudás, szakember, a kapacitásbővítés idő- és költségigényes, és nincs elég tőke, vagy jogi, adózási, környezet- és természetvédelmi korlátozások vannak, vagy a piac nem vesz fel több árut csak esetleg alacsonyabb áron, illetve magas az export importtartalma és nincs vagy nincs elég hazai helyettesítő termék. Az árfolyamcsökkenés csökkenti a tőkeexportot és növeli a tőkeimportot. Az árfolyamcsökkenés hatással van a hitelfelvevőkre és hitelnyújtókra is. A devizában eladósodottaknak több hazai fizetőeszközre van szükségük az adósságszolgálat teljesítéséhez, vagyis rosszabbul járnak. A devizában befektetők (például kötvény- és részvényvásárlók)

szól. Az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Az MNB felelős a legfelső  döntéshozó szerv, a monetáris tanács határozatainak végrehajtásáért. Jegyzett tőkéje tízmilliárd Ft.

3.2.1.1. Az MNB feladatai, függetlensége 19 • •

• • •

• • •

Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyű jt és hoz nyilvánosságra. Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét. Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat. 20

Személyi függetlensége:   Az EU szabályozása értelmében a jegybank döntéshozóinak személyükben függetleneknek kell lenniük a kinevezésük időtartamára. A monetáris tanács külső tagjait 5 évre nevezik ki, az elnök, alelnökök és külső tagok elmozdításának lehetőségei és módja jogszabályban rögzített.  Pénzügyi függetlensége függetlensége : a jegybank rendelkezik azokkal a pénzügyi alapokkal, amelyek feladatai megvalósítását biztosítják. Fontos feltételt jelent az alaptőkéje. Az MNB tanácsa alakítja ki a monetáris politikát, amely a pénz-, és hitelkínálat, valamint a pénz-, és hitelkereslet befolyásolására irányul azzal a céllal, hogy elősegítse a pénzügyi egyensúly megteremtését, megőrzését, közvetetten a nemzetgazdaság stabilitását. A cél elérése érdekében monetáris politikai eszközöket alkalmaz a jegybank pl. árfolyamszabályozás, kötelező  tartalékképzés előírása a kereskedelmi bankok számára, pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában tartalékot (tartalékráta) kötelesek elhelyezni az MNB-nél. A tartalékráta (tartalékráták) mértékét a monetáris tanács határozza meg. A monetáris tanács irányadó kamatként jegybanki alapkamatot határoz meg. A jegybank rendkívüli szükséghelyzetben, a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmében hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. Ezekkel az eszközökkel a  jegybank szabályozza, befolyásolja a kereskedelmi bankok pénzteremtő  lehetőségeit, hitelnyújtási, betétfogadási feltételeit, üzletpolitikáját.

3.2.1.2. Az MNB számlavezetési tevékenysége; kapcsolat az államháztartással21

intézmények befolyásoló irányítása alatt működőnek tekinteni, ha az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve együttesen, közvetve vagy közvetlenül: a jegyzett tőkében többségi részesedéssel rendelkezik, • ellenőrzi a részesedéshez f űződő szavazati jogok többségét, vagy • kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezető  testülete és felügyelő  bizottsága tagjainak • több, mint a felét.

Az MNB eljárása az állam megbízottjaként Az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében a jegybank az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat. A megbízás alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Az MNB az állammal, illet őleg az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős és fedezeti ügyleteket köthet. A jegybank jegybanki ellen őrzése az alábbi előírások betartatására irányul: a)  jegybanktörvény,  jegybanktörvén y, b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő  pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő  pénzügyi

3.2.2. A pénzügyi intézmények22 A pénzügyi intézmények lehetnek: hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások . A hitelintézetek közé tartoznak a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek. A szövetkezeti hitelintézetek a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek. A hitelintézetek pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végeznek.

Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások 23 1. Pénzügyi szolgáltatás  a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: a) betét gyű jtése és más visszafizetend visszafizeten dő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel- és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő  fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), i) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,  j) hitel referencia szolgáltatás,

kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt, vagy elektronikus pénzt bocsát ki. Hitelintézet bank, szakosított hitelintézet, vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarékszövetkezet, illetőleg hitelszövetkezetet Kizárólag hitelintézet jogosult: a) betét gyű jtésére, valamint valamin t saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, b) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására - ha törvény eltérően nem rendelkezik -, és c) készpénz-helyettesítő  fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, d) pénzváltási tevékenység végzésére. A  bank  az a hitelintézet, amely a betétgyű jtést, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását, valamint hitel- és pénzkölcsön nyújtását üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás teljes körének végzésére. A bank nyilvánosan működő részvénytársasági forma, alapításához 2 milliárd forint szükséges. A szakosított hitelintézet hitelintézet  a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körére. (Például az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekről szóló 2004. évi XXXV. törvény szerint az alapításhoz 600 millió Ft szükséges)

 szövetkezeti hitelintézet hitelintézet   által végezhető  pénzügyi szolgáltatások: betét gyű jtése és más  A  szövetkezeti

3.2.2.2. A pénzügyi vállalkozások A pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, amely egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez pl. pénzügyi lízing, bankkártya kibocsátás, fogyasztás hitelezése, bankközi pénzpiaci ügynöki tevékenység stb. A betétgyű jtésen és a számlavezetésen számlavezetés en kívül minden egyéb pénzügyi, illetve kiegészítő  pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult. Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezhet. Az alapításkori jegyzett tőke legkisebb összege 20 millió Ft.

3.2.3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) A PSZÁF központi költségvetési szerv, amely általános tőkepiaci felügyeletként rendszeres adatszolgáltatást kér minden pénzügyi szervezet (bank, szakosított és szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozások, tőzsde stb.) pénzügyi adatairól (likviditás, szolvencia, kockázatok, szolgáltatások) és egyes személyi adatokról is. A pénz- és tőkepiaci működést, illetve az egész gazdaság számára súlyos hatásokat eredményező  rendkívüli eseményeket köteles a szervezet vezető je a PSZÁF számára jelenteni. A PSZÁF jogosult helyszíni és nem helyszíni ellenőrzést végezni, amely jogkörével rendszeresen él is, annak érdekében, hogy a szervezetek prudens működési feltételeit ellenőrizni tudja. Jogosult a pénzügyi intézményekkel szemben intézkedni, a jogkövetkezményeket érvényesíteni. A felszámolást azonban csak a PSZÁF, illetve vele egyetértésben a hitelintézet jogosult kezdeményezni.

törvényben meghatározott összeghatárig. A hazai betétbiztosítás működésének a lényege a törvény alapján röviden három pontban foglalható össze: 1. A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után. 2. A törvény a kifizetés felső  értékhatárát betétesenként ötvenezer euróban határozza meg, a kifizetés azonban Magyarországon forintban történik, a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon számítva. 3. A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát ha egy betétes több helyen helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik a törvény szerinti összeghatárig. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB,  j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

fontos az, hogy csak a névre szóló, a bank nyilvántartása, illetve a betéti okirat alapján azonosítható betétek a biztosítottak, azaz amelyeknek tulajdonosa egyértelműen meghatározható. Megjegyezzük, hogy 2001. december 19-étől már csak névre szólóan helyezhető  el betét, Ha valaki ugyanannál a banknál magánszemélyként és egy gazdasági társaság nevében helyezett el betétet, akkor a kétfajta betét külön-külön, egymástól függetlenül is biztosított. Egyéni vállalkozóként és magánszemélyként elhelyezett betéteket össze kell vonni, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó nem gazdasági társaság.

3.2.4.2. A Befektet ő-védelmi Alap A Befektető-védelmi Alap (Beva) önálló jogi személy, amely a törvény rendelkezései, valamint saját szabályzatai alapján, tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával korlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározott ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni, vagyis a letétek kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem tudja teljesíteni Beva tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. Az ügyfélszámla-vezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező  árutőzsdei szolgáltató önként határoz arról, hogy a Beva tagja kíván-e lenni, vagy e tevékenységet a Beva biztosítása nélkül végzi. A Bevának jelenleg valamennyi befektetési vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző  hitelintézet, valamint portfoliókezelést végző  befektetésialapkezelő  a tagja, árutőzsdei szolgáltató még nem csatlakozott az Alaphoz. A Beva által

3.3. A pénzügyi szolgáltatások szolgáltatások A legfontosabb pénzügyi szolgáltatás a betétgyű  jtés és a hitelnyújtás . A betétgyű jtésnél a betét formájában koncentrálja más gazdasági szereplő  pl. helyi önkormányzatok, háztartások, gazdasági társaságok pénzét, megtakarításait, de más műveletekkel is gyű jthet forrásokat (értékpapír kibocsátások pl. bankkötvény, más banktól hitelfelvétel). Ezeket a műveleteket a bank  passzív mű veletként  veletként   valósítja meg. Az összegyű jtött pénzt olyan műveletek végzésére fordítja, amelyek során követelése keletkezik az ügyfelekkel szemben. Ilyen a hitelnyújtás, értékpapír vásárlás, tőkeérdekeltség szerzése, betételhelyezés más banknál. Ezek a műveletek az aktív bankm ű veletek. veletek.  Vannak olyan „semleges” szolgáltatások, amelyek nem jelentenek kockázatot, de jutalékhoz juttatják a bankokat. Ide sorolható a fizetési forgalom lebonyolítása, és a különböző banki szolgáltatások nyújtása.  A kiegészít ő   pénzügyi szolgáltatások közé tartozik pl. a pénzváltás, külföldi fizetési eszközök ő pénzügyi adás-vétele, a pénzmegszámolása, ellenőrzése valódiság, forgalomképesség szempontjából, ügynöki tevékenység végzése, az elszámolás-forgalom elektronikus átutalási rendszereinek működtetése. Gyorsítja, megkönnyíti a fizetéseket a Bankközi Zsíró rendszer.

3.3.1. Passzív bankműveletek A bank pénzközvetítéssel foglalkozik, így a passzív műveletek fontos szerephez jutnak munkájában, mivel az így megszerzett forrásokat a továbbiakban aktív műveletek

3.3.2. Aktív bankműveletek Aktív bankügyleteknél a bank a későbbi felhasználókhoz juttatja el a szükséges pénzösszeget, azaz követelése vagy vagyonra szóló joga keletkezik ügyfeleivel szemben. E bankügyleteknél a bankok fizetőképességük jelentős részét átengedik ügyfeleiknek, ill. partnereiknek. E területre tartoznak a következő műveletek: hitelnyújtás, • más bankoknál letét elhelyezése, • értékpapír vásárlás és tőkeérdekeltség megszerzése, • pénzügyi lízing (speciális finanszírozási forma is egyben), • követelések megvásárlása, megelőlegezés, váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás, • bankközi hitelkihelyezések, • egyéb bankműveletek. •

3.3.3. A hitelnyújtás Hitelnyújtás jellemző je, hogy a bank meghatározott időszakra, visszafizetési kötelezettség és kamatfizetés terhe mellett, meghatározott összeget az igénylő  rendelkezésére bocsát szerződésben rögzített feltételekkel. A hitel kamatlába, a kölcsönvett pénzért fizetett díj függ a gazdasági környezettől (jegybanki alapkamat, betéti kamatláb) és a folyósított hitel  jellegétől. Nagyságát a kereslet-kínálat, az infláció mértéke, a hitel célja, futamideje és a likviditás is alakítja.

 Bankhitel : a hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy jutalékért meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére. A hitelkeret összegéig a szerződő fél automatikusan igényelheti az összeget, vagy annak egy részét a lejárati időn belül.  Bankkölcsön: a hitelintézet kölcsönszerződés alapján meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsát, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön összegét kamatfizetéssel együtt a szerződés szerint visszafizeti. A bank a felhasználás célját ellenőrzi, a kölcsönt csak adott célra szabad felhasználni.

A hitelek csoportjai: 1.  Lejárat alapján  lehetnek rövid lejáratúak (az igénybevétel és a visszafizetés maximum 12 hónap), közép lejáratúak, ezek 36-48 hónapra szólóak, és hosszú lejáratúak, amelyek 36-48 hónapon túli lejáratúak. A hitelek lehetnek éven belüliek és éven túliak. 2. Fedezet alapján:   a hitelek lehetnek fedezettel bíró (a bank ekkor biztosítékot kér a hitel nyújtásakor, ez lehet kézizálog, jelzálog, áruokmány) és fedezet nélküli hitelek. 3.  Hitel tárgya alapján: alapján: forgóeszközhitelek és beruházási hitelek. 4.  Hitelszerző dés dés tartalma szerint: pénzhitelek és kötelezettségvállalási hitelek. – A pénzhitelek tényleges hitelfolyósítást jelentenek. Fajtái: személyi hitelek   pl. lakossági kishitelek, kezes hitelek, vállalkozások szezonális hitelei,  pl. jelzáloghitel. reálhitelek  pl. – A kötelezettségvállalási hiteleknél a bank megbízhatóságát, hitelfolyósítási készségét adja megbízható ügyfeleinek pl. kauciós hiteleknél a bank eleget tesz ügyfele helyett annak fizetési kötelezettségeiért, akkreditív nyitásnál vállalja, o

o

3. Eseti hitel A bank eseti, egyszeri kölcsönt nyújt, amelynek összegét egy meghatározott időpontig rendelkezésre tartja. A rendelkezésre tartásig lehet a kölcsönpénzt felvenni. A hitelt a bank hitelszámláról folyósítja és törlesztést is megállapodástól függően egy összegben vagy ütemezés szerint erre a számlára kell teljesíteni pl. munkabérhitel, karbantartás finanszírozást szolgáló működési hitel. 4. Fejlesztési, beruházási hitel A bank eseti, egyszeri hitelt nyújt a hitelfelvevő  beruházásának, fejlesztési céljának megvalósításához. A hitel lejárata a fejlesztés időtartamától, megtérülésétől függ. A hitelkeret lehívása, a hitel törlesztése a hitelszerződésben meghatározott ütemezésű  pl. helyi önkormányzatok esetében szennyvízcsatorna építése, útépítések, intézmények felújítása, illegális szemétlerakodók megszüntetése, EU támogatások megelőlegezésére stb. 5. Jelzáloghitel Jelzáloghitel konkrét cél megjelölése nélkül igénybe vehető fedezetalapú finanszírozási mód. A bank által elfogadott ingatlan felajánlása hitel fedezeteként. A tulajdoni lapon a bank javára  jelzálogjogot kell bejegyeztetni. bejegyeztetni . Példaként említjük meg, hogy az önkormányzati alrendszer hitelállománya 2002-2006. között 6,6 szeresére nőtt. A 2002.évi 70.9 milliárd Ft-ról 463.6 milliárd Ft-ra emelkedett. 3.3.4. Kockázatvállalás

A fizetési forgalom lebonyolítása a forgalom irányát tekintve két részre tagolható: – belföldi (nemzeti) pénzforgalom, – nemzetközi (külföldi) pénzforgalom.

3.4.1. Bankszámlaforgalom A készpénz nélküli fizetési forgalom (számlapénz forgalom) lebonyolítása a bankok egyik legfontosabb szolgáltatása. A természetes és jogi személyek és ezek társaságai pénzforgalmi tevékenységének megvalósítására vonatkozóan jogszabály rendelkezik. A pénzforgalmi bankszámla vezetésére felhatalmazott hitelintézetek bankszámlaszerző dést dést kötelesek kötni ügyfelükkel, ha arra a szükséges feltételek megvannak, ezek: érvényes cégbejegyzéssel rendelkezik, és ismert, és a bankkal közölték a cég statisztikai számjelét. A bankszámla megnyitásáról a hitelintézet értesítést küld: – az APEH-nak, – a KSH-nak. A bankszámlára került összegek felett csak az arra feljogosított személy rendelkezhet. Ez azt  jelenti, hogy a számlavezető  hitelintézetnél a számlatulajdonos cég vezető je bejelenti a  jogosultak aláírását aláírás át (aláírási címpéldány). címpéldán y). Ez a név és az aláírás minta közlése.

3.4.2. Fizetési módok A fizetési módok között a készpénzfizetéseket egyre szűkebb területre kívánja a kormányzat visszaszorítani jogi eszközökkel. A forgalom zömét a készpénz nélküli bankszámlák közötti átvezetés jelenti.

Bankszámlaforgalom • Átutalás  Az átutalás aktív fizetési mód,  a vevő (fizető) kezdeményezi a számlavezető bankjánál, hogy az eladója (szállító) számlájára utalja át a szerződött összeget. Ez a fizetési forma alapformának tekinthető, mind a belföldi, mind a nemzetközi fizetési forgalomban elterjedt, régóta használatos. Feltételezi az eladó és a vevő  közötti bizalmat, hogy a vevő  valóban ki fogja fizetni az átvett áru, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét. Kockázatos fizetési mód az eladó szempontjából. Az átutalás lehet egyedi vagy csoportos. Inkasszó (beszedési megbízás)  Passzív fizetési fizetési mód,  mivel a jogosult kezdeményezi. Megbízza számlavezető bankját, hogy a vevőtől (adóstól) szedje be esedékessé vált követelését. A vevő kockázata nagyobb. Belföldi forgalomban használt formái az azonnali beszedési megbízás  (promt inkasszó) és a határid ő  ő s  fizetési megbízás.  Az utóbbi neve is tükrözi, hogy a megbízás benyújtását csak meghatározott idő  eltelte után követi a fizetés. Az inkasszó lehet egyedi vagy csoportos. A nemzetközi fizetési forgalomban a kockázatok csökkentése érdekében az inkasszó „bonyolultabb” változatai terjedtek el. A sima (clean) inkasszó esetében a vevő  már a fizetés előtt birtokolhatja az árut. E mód feltételezi az eladó és vevő  közötti bizalmat, vagy az eladó •

az eladónak, vagy negociáló bank, amely saját költségére és kockázatára az eladótól megveszi az okmányokat, levonva a kamatot. A vétellel a bank átvállalja az eladó ügylethez kapcsolódó  jogait és kötelezettségeit kötelezetts égeit a megvett okmányban okmán yban szereplő értékig. Az eladó pénzéhez jut.

Váltó, fizetési ígérvény vagy fizetési felszólítás A váltó értékpapír, amelynek szigorú formai és tartalmi előírásoknak kell megfelelnie, hitelviszonyt hordoz. Az alapjogviszonytól a váltójogviszony függetlenedik, a váltó forgatható. Névértéke a lejáratkor esedékes. A váltó birtokosának választási lehetőségei: megvárja a lejárati időt, vagy forgatja a váltót, vagy a banknál lejárat előtt leszámítoltatja. A bank levonja az esedékességig hátralévő  kamat összegét. Államháztartási körben a központi költségvetési szervek váltóműveleteket nem végezhetnek, csak az önkormányzatok. •

Csekk Szigorú formai követelményeknek megfelelő  készpénz kímélő  fizetési eszköz. A csekk kibocsátója utasítja a számlavezető bankot, hogy a csekk bemutatójának fizesse ki a csekkben megjelölt összeget. •

Elektronikus fizetések Az egyik formában az ügyfél közvetlenül kapcsolódhat az elektronikus eszközhöz, a másik formában csak a bankok között, illetve bankon belül bonyolítják az átutalásokat elektronikusan. Elektronikus számla jóváírási rendszer.  A munkáltató mágnesszalagon közli a bankkal a fizetés adatait pl. bérkifizetésnél. A fizető bank megterheli a munkáltató számláját, az összeg megjelenik a kedvezményezett banknál, amely jóváírja a kedvezményezett számára az •

hitelkártya (credit card) hitelszerződés alapján hosszabb időszakra hitel felhasználását teszi lehetővé. Létezik egyedi üzemeltetésű  hitelkártya (budget card), amely rulírozó hitelkeret felhasználását teszi lehetővé. Megjelenési formáját tekintve a bankkártyák lehetnek optikailag olvashatók, chip mágnescsíkkal ellátottak és dombornyomásosak.

3.5. A pénzügyi vonatkozású el őírások a közbeszerzési kiírásokban A közbeszerzési eljárás folyamatában az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát is. Emellett az ajánlatkérő az eljárásban más pénzügyi vonatkozású előírásokat is megfogalmazhat.

3.5.1.Az ajánlati biztosíték A közbeszerzési eljárások során az ajánlati biztosítéknak fontos szerep jut az ajánlatkérő, illetve bizonyos szempontból az ajánlattevő  kockázatainak csökkentésében pl. a szerződéskötés meghiúsulása vagy a határidők be nem tartása esetén; a közbeszerzési eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető. Az ajánlati biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő  által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig kell az ajánlatkérő  rendelkezésére bocsátani és az ajánlattevőnek igazolnia kell ennek tényét. A biztosíték értékét – az ajánlattevők esélyegyenlőségének

kötelezvénnyel.

3.5.2. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásának módja, bizonylata • • •

•

A pénzügyi intézménytől származó igazolás, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolás. A számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtása (ha az ajánlattevő  letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét). Az előző  három teljes év teljes forgalmáról és a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozat, attól függően, hogy ajánlattevő  mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Az ajánlatkérő által elfogadott egyéb nyilatkozat, dokumentum.

3.5.3. Teljesítési Teljesítési bankgarancia A szerződésszerű  teljesítés biztosítékául szolgál. Mértéke, pontos feltételei az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben rögzített [a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Korm. rendeletben megadott keretek között]. –  A teljesítési bankgarancia lehívására jogosult személy   azaz a bankgarancia

3.6. Pénzügyi számítások 3.6.1. Statikus számítások A statikus számítások a pénz időértékét nem veszik figyelembe. Kevéssé bonyolult, kevéssé költséges eljárások.

1. A megtérülési idő  arra a kérdésre válaszol, hogy hány év alatt térül vissza az eredetileg befektetett pénz a beruházás révén elért jövedelmekből. Alkalmazásához meg kell határozni a döntéshozó által maximálisan megengedhető megtérülési időt. Kiszámítása: Minden évben azonos jövedelem esetén a megtérülési idő  a kezdő  befektetés összege és a várható éves jövedelem hányadosa. Megtérülési idő = Kezdő befektetés összege/Várható éves jövedelem Változó éves jövedelem esetén meg kell keresni azt az időpontot, amikor a kumulált  jövedelmek éppen megegyeznek me gegyeznek a kezdő befektetés összegével. Megtérülési idő = t + b - c / d - c t = az utolsó teljes év, amikor a halmozott jövedelem kisebb a kezdő  befektetés összegénél, b = a kezdő befektetés összege c = a halmozott jövedelem t évig d = a halmozott jövedelem t + 1 évig

4. Példa

Kezdeti beruházás: 10 m Ft Éves pénzáramok: 2 m Ft, 3 m Ft, 3 m Ft, 4 m Ft Átlagos jövedelmezőség = [(2+3+3+4)/4] / 10 = 30% 3. A költség összehasonlítás  összehasonlítás  módszer  alkalmazásakor adott funkció, kapacitás elérését biztosító beruházások költségeit hasonlítjuk össze. 4. Kamatszámítások

Kamat: A tőkének a kamatozási időtartam alatti növekménye, pénz időértékének mértéke. Megkülönböztetjük a nominális (névleges) és a reálkamatot. A reálkamat számításánál kiszűrjük az inflációt. a) 8 % nominális kamatláb reálértéke 5 %-os inflációs ráta esetén 2,86 %.  1 + 0,08  rreál =   − 1 = 0,0286  1 + 0,05  b.) 8 % nominális kamatláb reálértéke 6.8 %-os inflációs ráta esetén 1,12 %.   1 + 0,08    − 1 = 0,0112 1 0 , 068 +    

rreál = 

Kamatozási időtartam: az a teljes időtartam, amelyre a kamat jár. Kamatláb (r):  a kamatláb érvényességi idejére vonatkozóan a kamat és a tőke induló

C0 = mai pénzösszeg jelenlegi értéke 1+r = kamattényező

Egyszerű kamatozás Egyszerű  kamatozás esetén minden kamatozási periódusban csak az eredetileg elhelyezett tőke után fizet kamatot a bank. Kamatos kamatozás  esetén minden korábbi időszakban kapott kamat újra befektetésre kerül (tőkésítik) és ez a következő időszakban többletkamatot eredményez. A kamatláb lehet névleges és az inflációval korrigált reálkamatláb.

5. Példa

Elhelyezünk a bankba 100 e Ft-ot 5 évre 10 %-os kamattal.

 Hogyan kamatozik a pénzünk egyszer ű  ű  kamat és kamatos kamat mellett? A bank évvégén számolja el a kamatot.

Megoldás: Egyszer ű  ű kamat:   kamat: FV5=100*(1+5*0,1)=150 eFt Év Kamatozó pénzösszeg Éves kamat 1. 10.000 1.000 2. 10.000 1.000 3. 10.000 1.000

Év végi pénzösszeg pénzössz eg 11.000 11.000 12.000 13.000

2. Jövőbeni pénz jelenbeni értéke (PV Present Value) Value) A jelenérték-számítás a jövőben esedékes pénzek jelen időpontra vonatkozó értékének a meghatározását jelenti. Egy periódus esetén a jövőérték: FV1 = PV (1 + r) átrendezve a jelenértékre a fenti egyenletet: PV=FV1(1/1+ r) vagy PV0=C1 (1/1 + r) ahol az 1/(1 + r) a kamattényező reciproka, amit diszkonttényező nek  nek  is  is nevezünk. A diszkonttényező azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeni időpontban esedékes egységnyi pénzösszegnek. A diszkontálásnak használatos kamatlábat  diszkontrátának  diszkontrátának (leszámítolási kamatláb) is nevezik Általános alakban: PV = FVn (1/ (1 + r)n)

3. Annuitás A meghatározott ideig esedékes, periódusonként egyenlő  nagyságú pénzáramok sorozatát  nevezzük. annuitásnak  nevezzük. Szokásos annuitás , ha a pénzáramok év végén jelentkeznek. • Esedékes annuitásnak  nevezzük,  nevezzük, amikor a pénzáramok a periódusok elején esedékesek. • Az annuitás alkalmazása jellemzően: hitelek törlesztő  részletei, lízingdíjak, biztosítási díjak, nyugdíjpénztári be- és kifizetések, fix kamatozású kötvények értékelése, beruházások értékelése.

8. Példa Egy „öregdiák” támogatja volt iskolája fizikából legtehetségesebb három végzősét. Az első évben 600 000 Ft-ot, a továbbiakban évente 6%-al növekv növ ekvő  összeggel támogatja a közintézményt. Feladat: Mekkora t ő  k  ével valósíthatja meg tervét 8% kamatlábat feltételezve? őkével Megoldás: 600 000/ 0.08 - 0.06 = 30 000 000 Ft. A jelenérték fogalmának legnagyobb jelentősége, hogy mindent jelenbeli pénzben fejez ki és így az időben különböző pénzáramlások összeadhatóvá válnak. A befektetések, beruházások hozama általában nem egy összegben képződik, hanem évente különböző pénzáram (hozam) érkezik a befektetésünkből, beruházásunkból.

5. Nettó jelenérték (Net Present Value, Value, NPV) A nettó jelenértéket úgy határozzuk meg, hogy a jövőben várt bevételek diszkontált értékéből (jelenértékéből) levonjuk a befektetés ráfordításait. Képlete általános alakban: n

C t  t  t =1 (1 + r )

 NPV  = −C 0 + ∑

C 0 = kezdeti befektetés Ct = pénzáramlások a „t” időszak alatt

7. Belső kamatláb, bels ő megtérülési ráta (IRR- internal rate of return)) Az a kamatláb, amely mellett a nettó jelenérték éppen nulla, azaz a beruházás révén elért hozamok diszkontált értéke megegyezik a beruházás ráfordításával. A kamatláb meghatározásához a lineáris interpoláció használatos.

Belső kamatl kamatláb áb (Intern (Internal al Rate Rate of  Return, IRR) %

− C0 +

Ct ∑ t t =1 (1 + IRR ) n

=

0

3.6.3. A jelenérték számítás alkalmazása a programelemzésben Számos módszer használható a közszektorban programelemzésre, illetve az output/eredmény méréséhez kapcsolódó akadályok legyőzésére. Mind a hazai, mind pedig az EU gyakorlata elvárja, hogy a pályázó bemutassa projektjének várható hatását.

számolják el. A vállalkozás 16% társasági adót fizet. A befektetők által elvárt hozam 12%, hasznos élettartam 6 év.

Feladat: Értékelje a beruházási javaslatot a következ ő  döntési  döntési kritériumok szerint: a.) a nettó jelenérték, b.) belső  megtérülési  megtérülési ráta, c.)  jövedelmező ségi ségi index.

 Megoldás:

a.) A nettó jelenérték becslése Kezd ő   pénzáram: 56 000 + 4000 = 60 000 eFt ő pénzáram: Értékcsökkenési leírás= 60 000/6 = 10 000 Ft

 M ű  k  ödési pénzáramok  (adatok  (adatok ezer Ft-ban) űködési Megnevezés Árbevétel (-) változó költség (-) fix működési költség (-) értékcsökkenési leírás Üzemi (üzleti) eredmény (-) Adó Adózott eredmény Értékcsökkenési leírás

1-6 év (évente) t. 50 000 24 000 8 000 10 000 8 000 12 860 6 720 10 000

A jövedelmezőségi index egynél nagyobb, így érdemes a beruházást ezen kritérium alapján is elfogadni.

d.) A diszkontált megtérülési idő = 60 000 /15720 = 3.5885 A kérdés az, hogy 12% kamatláb mellett hány éven keresztül esedékes egységnyi pénzösszeg együttes jelenértéke egyenlő 3.5885-tel. A már említett táblázatban azt a választ találjuk, hogy a várható hasznos élettartamból közel 5 évi működés szükséges, hogy a tőke legalább megtérüljön.  Megjegyzés:  nem nyereségorientált tevékenységhez megvalósított gépbeszerzés esetén a módszer alkalmazható. A hozamot a beruházás révén elért többletbevétel és kiadás megtakarítás együttes összegeként határozhatjuk meg.

3.6.4. Kötvények értékelése A kötvény hitelviszonyt megtestesítő  értékpapír, amelyet gazdasági társaságok, helyi önkormányzatok, bankok és az állam bocsáthat ki. A kibocsátási árfolyam megegyezhet a kötvény névértékével, lehet annál magasabb (az eltérés a prémium), lehet alacsonyabb a névértéknél (az eltérés a diszkont érték). A kötvény kibocsátója vállalja a névérték meghatározott időpontban pl. a lejáratkor történő  törlesztését, valamint kamatozó kötvény esetében meghatározott időközönként kamat fizetését. A kötvény névleges kamata lehet fix és változó. A névleges kamatláb a kötvény névleges hozama.

•

tartási periódusra számított tényleges hozam.

Fix kamatozású kamatozású kötvények kötvények elm elm életi életi árfolyama

P0

Ct ∑ t t =1 (1 + r ) n

=

+

Pn (1 + r )n

P 0 = elméleti elmé leti árfolyam P n = a kötvé k ötvény ny névértéke C t = t-edik t-edik periódus periódus pénzára pénzárama ma ő ő n = lejáratig le járatig hátralév id

Egyszerű vagy szelvényhoza szelvényhozam m (Current Current Yield) Yield) Évi kamat a nettó n ettó vételi árfolyam százalékában

CY

=

I P0

Tartási periódusra szá s zám m ított hozam hozam YTM H

=

I + (P1 − P0 ) /h (P1 + P0 ) /2  /2

I = évi kamat P1 = eladási árfolyam P0 = vételi árfolyam h = befektetés időtartama (év)

A kötvények árfolyamára ható tényezők: a piaci kamatláb változása, ellentétes irányú, amennyiben a piaci kamatláb nő, az • árfolyam csökken, ha a piaci kamatláb csökken, az árfolyam nő, az idő  múlása (a hátralévő  futamidő  csökkenése, a jövőbeli pénzáramok számának • csökkenése- az árfolyam közeledik a névértékhez.

3.6.5. Részvény

Részvény tartása hosszú távon P0

=

DIV1 DIV2 DIVn + + ... + (1 + r ) (1 + r )2 (1 + r )n

ha n

Pn akkor, lim n n → ∞ (1 + r )

∞

P0

∞

=

+

Pn (1 + r )n =

0

DIV

t ∑ t t 1 (1 + r ) =

Az osztalékra vonatkozóan a következő egyszerűsítő feltételekkel élünk: • Az osztalék időben állandó (az osztalék örökjáradék, nincs belső növekedés, az adózott eredményt kifizeti a társaság) P0= DIV/ r •

Az osztalék növekedési üteme (g) állandó (az osztalék növekvő örökjáradék) P0 = DIV 1 / r-g

4. Az államháztartási ismeretek alapvonásai 4.1. Az államháztartás államháztartás fogalma, szervezete Az államháztartásról szóló törvény megfogalmazásában az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Költségvetés szempontjából meghatározva az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetései alkotják. A központi kormányzat költségvetését egyszerűbben központi költségvetésnek nevezzük. A központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok költségvetése, a társadalombiztosítás költségvetése együttesen az állami költségvetés rendszerét alkotják. Az államháztartás irányítási, szabályozási, tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenőrzési alapegységei, a költségvetési szervek, az alapok, és az előirányzatok.

Az államháztartás alrendszerei

•

• •

A központi költségvetési szervek pl. APEH, Központi Statisztikai Hivatal üzemeltetésének, működésének és fejlesztésének tervezett, teljesített bevételei és kiadásai. A köztestületi költségvetési szervek pl. Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei üzemeltetésének, működésének és fejlesztésének előirányzatai és azok teljesítése. Az országos kisebbségi önkormányzatok pl. német, szlovén, görög, ruszin, román, ukrán, örmény, szlovák, cigány országos kisebbségi önkormányzatok előirányzatai és azok teljesítése.

Szervezeti oldalról meghatározva a központi költségvetés alrendszerhez tartoznak a központi kezelésű előirányzatokat kezelő  szervezeti egységek, a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő  szervezeti egységek, a központi költségvetési szervek és a köztestületi költségvetési szervek. Vagyoni oldalról a központi költségvetés alrendszer vagyonát az alrendszert alkotó szervezetek és szervezeti egységek vagyona alkotja, amely lehet állami vagyon és köztestületi vagyon.

4.1.2. Elkülönített állami pénzalapok alrendszere Az elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alapok, amelyek működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrását, a teljesíthető  kiadások

4.1.3. A társadalombiztosítás alrendszere A társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. Az alrendszert a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási feladatokat ellátó pénzügyi alapok és költségvetési szervek alkotják. A Társadalombiztosítási alrendszer intézményesített, önálló szervezeti kerettel rendelkezik. Az alapok kezelői az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. A társadalombiztosítás alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételét és kiadásait is magában foglaló társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatának és azok teljesítésének teljes körű pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja. Vagyonát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási alrendszer) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési alrendszer) konszolidált vagyona képezi.

4.1.4. A helyi önkormányzati alrendszer A helyi önkormányzatok, a települési önkormányzatok és területi (f ővárosi, megyei) kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásai, a többcélú kistérségi társulás közfeladatok ellátásának helyi szintjét jelentik.

1.

A helyi önkormányzatok önkormányzato k alrendszer szakfeladatokat ellátó intézményrendszerét intézményrendsz erét alkotják: a helyi önkormányzati költségvetési szervek, a települési és területi

•

•

•

• •

A szabályozási funkció keretében az állam meghatározza a társadalom – gazdaság és saját működésének jogi kereteit, pl. a gazdasági társaságokról szóló törvény a társasági formákat, az alapítást, a szervezetet, a működését, míg pl. az adótörvények az adófizetési kötelezettséget. Az allokációs funkció keretében az állam beavatkozik az input erőforrások piaci elosztási mechanizmusába annak érdekében, hogy a közjavak előállításához is jusson elegendő erőforrás. Az újraelosztási funkció az elsődleges jövedelmek újraelosztását jelenti, méltányossági és igazságossági szempontok érvényesítésével. A magasabb jövedelmek nagyobb mértékű adóztatásával, ártámogatással az esélyegyenlőség megteremtésére irányul az állami szerepvállalás. Gazdasági funkció állami beavatkozását jelenti a gazdaságba a pénzügy egyensúly, a foglalkoztatás, az infrastruktúra fejlesztése stb. érdekében. Az önfenntartó funkció arra irányul, hogy az állam létrehozza a feladatai megvalósítását szolgáló intézményrendszert és megteremtse működésének személyi és tárgyi feltételeit.

Az egyes funkciók konkrét állami feladatok révén valósulnak meg. a.) Klasszikus állami feladatok (hagyományos, közhatalmi feladatok); a klasszikus feladatok az állam működéséhez kapcsolódnak: kapcsolódnak: • a védelem, • a rendvédelem és közbiztonság (igazságszolgáltatás, rend- és közbiztonság, tűzvédelem, büntetés-végrehajtási igazgatás és működés), • az általános közösségi szolgáltatások (törvényhozás és végrehajtás, pénzügyi

Az államháztartás funkcionális kiadásainak megoszlása 2006. évben

8%

2%

14%

16%

60% Állam i m űködés i funkciók Állam ad adós sá s ág-kezelés

Jóléti funkciók funkcióba nem s or orolható tételek

Gazdas ági funkciók

1. ábra25 Az ábrából látható, hogy a jóléti feladatok kiadásai az összes közkiadás 60%-át teszik ki. Az állami feladatok finanszírozásának legnagyobb problémája ezen a területen jelentkezik. A  jóléti szolgáltatások egyre inkább tárgyiasulnak, fejlett technikával, technológiával

4.3. A költségvetés általános keretrendszere keretrendszere Az alrendszerek és alapegységek költségvetése naptári évre szóló pénzügyi terv, amely tartalmazza a jóváhagyott költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat. A kiadási előirányzatra felhasználási jogosultsággal rendelkeznek, az előirányzott összeg nem jár felhasználási kötelezettséggel. A kiadások csak a jóváhagyott, illetve jogszabály alapján többletforrásból módosított előirányzat mértékéig teljesíthetők, illetve vállalhatók terhére kötelezettségek. A bevételi előirányzat nem teljesítése nem von maga után jogi szankciókat, de a nem teljesítéssel kisebb kiadási előirányzat használható fel. (Kevesebb bevételből, kevesebb költhető.) A szabálytalanul, nem a céljának, rendeltetésének megfelelő felhasználás, kiadás teljesítése jogi, pénzügyi következményeket von maga után. A központi, a társadalombiztosítási, önkormányzati feladatok ellátásához erőforrásokra van szükség. Ezek az erőforrások: − − − − −

az emberi erőforrás (foglalkoztatottak), a tőke (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek stb.), természet (föld, ásványkincs, szélenergia stb.), információ (adat, hír), irányító, vagy szerv vezet ő je (vezetői), aki(k) a többi er őforrás megszerzéséről, célnak megfelelően összehangolt felhasználásáról gondoskodik (gondoskodnak).

Az erőforrásoknak piaci ára van pl. az emberi erőforrás ára a kifizetett személyi juttatások,

Osztályozási szempontok: 5. Az adminisztratív szempont szerinti csoportosítás arra ad választ, hogy hol merül fel (mely költségvetési szervnél, mely fejezeti kezelésű előirányzatnál), milyen jogcímen merül fel a kiadás, honnan származik a bevétel. 6. A funkcionális szempontú csoportosítás arra a kérdésre válaszol, mi a célja, mi a rendeltetése a kiadásnak, illetve a bevételnek, milyen feladat érdekében merül fel, keletkezik. 7. A közgazdasági rend szerinti osztályozás a feladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételrendszerét, jogcímeit határozza meg.

4.3.1.1. A központi költségvetés fejezetrendje A fejezetek a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége (fejezetrend). A fejezetek egy része a Kormány vagy miniszter irányításához, felügyeletéhez tartozik, más része nem tartozik. 1. táblázat A központi költségvetés fejezetrendje 26 

I. II. III. IV. V. VI. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XIV. XV. XV. XVI. XVII

Országgyűlés Köztársasági Elnökség Alkotmánybíróság Országgyűlési Biztosok Hivatala Állami Számvev Számv evőszék Bíróságok Magyar Köztársaság Ügyészsége Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója Miniszterelnökség Önkormányzati Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

A fejezetrend jellemzői: −

−

Túlnyomórészt a szervezeti szemléletmód jellemzi, de néhány fejezet funkcionális szempontot tükröz (pl. helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi  jövedelemadója, Uniós fejlesztések, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások). Szervezeti típusú fejezetet alkotnak a minisztériumok (pl. Honvédelmi minisztérium), valamint néhány kiemelt jelentőségű  központi államigazgatási szerv (Gazdasági Versenyhivatal, Központi Statisztikai Hivatal). Fejezetet képeznek az államhatalmi ágakat megtestesítő  szervek (pl. Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Országgyűlési Biztosok Hivatala, Bíróságok, Állami Számvevőszék).

−

4.3.1.2. A központi költségvetés címrendje Címet alkotnak a szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége. A címek összességét címrendnek nevezzük. A címek körében különbséget kell tennünk szervezeti és funkcionális típusú címek között. A szervezeti címek, pl. Közbeszerzések Tanácsa, Szülőföld Iroda, közigazgatási hivatalok esetében a következő szerkezeti tagolást az előirányzat-csoport képezi. A funkcionális alapú címek esetében címen, alcímen belül a jogcímcsoport és jogcím szerkezeti elemek következnek, majd ezeken belül található az előirányzat-csoport, azon belül pedig a kiemelt előirányzatok. Címet alkothatnak a központi költségvetési szervek önállóan és csoportosan, a fejezeti kezelésű el őirányzatok, a pártoknak nyújtott támogatások is. A címek alcímekre tagozódhatnak pl. cím: Szakigazgatási intézmények, alcím: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. A jogcímcsoport és a jogcím pontos meghatározását

szerint A költségvetési kiadások közgazdasági osztályozása a kiadásokat kiadás-nemek, jogcímek szerint különíti el. A közgazdasági szempont szerinti tagoláson belül megkülönböztetünk előirányzat-csoportokat és kiemelt előirányzatokat.

Az előirányzat-csoportok: Működési előirányzat-csoport, amely a nevének megfelelően a működés folyó kiadásait • tartalmazza kiemelt előirányzatokként. Kiemelt elő irányzatai irányzatai: − − − − − −

•

személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (termékek, szolgáltatások vásárlása), ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú kiadások, támogatások, kamatkiadások (államháztartáson belül és kívül).

Felhalmozási (tőkejellegű) előirányzat-csoport  a feltételrendszerét teremti meg. Kiemelt elő irányzatai: irányzatai: − − − − − − −

intézményi beruházások, felújítások, egyéb felhalmozási célú kiadások, központi beruházás, lakástámogatás, lakásépítés, államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás.

hosszabb

távú

működés

Az államháztartás konszolidált kiadásainak megoszlása 2006. évben (közgazdasági osztál osz tályozás yozás szerint sz erint))

11%

0% 3%

86%

Folyó ki kia dá dás ok ok é és s ffo olyó tá tá mo mogatás ok ok

Tőkejellegű kiadások és támogatások

Kölcs önö k nyúj tá s a

Kö zg azd as ági la g nem bes orol t kia dás ok

2. ábra28

4.3.3. A költségvetési kiadások tagolása funkcionális osztályozás szerint

708. Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek: Szórakozás, sport, kultúra, vallás, közösségi tevékenységek, rádió-, tv-adás és publikációk ráfordításai kerülnek itt kimutatásra és a kapcsolódó (K+F). 709. Oktatás: Elő képzési, képzési, általános iskolai, középiskolai és további képzések költségei és a kapcsolódó K+F. 710. Szociális ellátás: Betegségekre, járványokra, id ő  sek segélyezésére, családok és gyerekek ő sek támogatására, munkanélküliek megsegítésére, valamint lakásügyben felhasznált költségvetési  pénzek tartoznak ebbe a divízióba és a kapcsolódó K+F. K+F. (http://www.imf.org/external/pubs/ft/gfs/manual/pdf/ch6.pdf  ,14 -17o. fordítása) (http://www.oecd.org/dataoecd/18/0/2666146.pdf  fordítása)  fordítása) Központi Költségvetés konszolidált kiadásainak funkcionális megoszlása eg oszlása 2006 - 2009

millió Ft

7 000 000,00

Funkcióba nem sorolható tételek

6 000 000,00 5 000 000,00 4 000 000,00

Államadósságkezelás

3 000 000,00

Gazdasági funkciók

2 000 000,00

Jóléti funkciók

A központi költségvetés kiadásai a felhasználás célja, rendeltetése szerintlehetnek szerint lehetnek: közhatalmi kiadások (hatósági, igazgatási feladatok), • közszolgáltatások kiadásai (központi költségvetési szervként működő  közintézmények • kiadásai, közszolgáltatás vásárlása), központi beruházások kiadásai (pl. metróépítés, akadálymentes közlekedés fejlesztése, • ivóvízminőség-javító program stb.) támogatások (alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása, pártok támogatása, • ágazati támogatások, fogyasztói árkiegészítés, családtámogatások, szociális támogatások), transzferek (garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz, • magánszemélyek kártalanítása), egyéb kiadások (adósságszolgálat kiadásai, általános tartalék, céltartalékok, hozzájárulás • az EU költségvetéséhez).

4.3.4. A költségvetési bevételek A szerkezeti rend a bevételeket fejezetenként, címenként közgazdasági szemléletben működési (folyó) bevételek, felhalmozási bevételek és kölcsönök szerint tagolja. A költségvetési működési bevételek és működési kiadások alkotják a működési költségvetést,a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások pedig a felhalmozási költségvetést alkotják. A tevékenységek bevételeivel, átvett bevétellel és egyéb bevételekkel nem fedezett kiadásokat költségvetési támogatás finanszírozza. Természetesen a költségvetési bevételeket

4. ábra

4.3.5. A központi költségvetés mérlege A központi költségvetés a költségvetési évre vonatkozó legfontosabb pénzügyi terv, amely kötelező érvényű, számszaki részből és a normaszövegből áll. Meghatározott szerkezet szerint

4.sz táblázat 30

 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK MÉRLEGE BEVÉTELEK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI Társasági adó Társas vállalkozások különadója Hitelintézeti járadék Egyszerűsített vállalkozói adó Bányajáradék Játékadó-bevétel Ökoadók Egyéb befizetések Egyéb központosított bevételek Energiaellátók jövedelemadója Cégautóadó Összesen: FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó Összesen: LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Személyi jövedelemadó Magánszemélyek különadója Adóbefizetések Illeték befizetések

 Millió forintban 2009. évi el ő irányzat irányzat

540 400,0 195 300,0 13 000,0 172 900,0 33 500,0 75 900,0 24 500,0 31 000,0 108 034,1 30 000,0 27 000,0 1 251 534,1 2 135 100,0 830 000,0 82 100,0 3 047 200,0 2 062 400,0 29 400,0 5 300,0 128 400,0

KIADÁSOK EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK

2009. évi el ő irányzat irányzat

201 400,0 53 565,4 106 000,0 205 532,0

CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK Családi támogatások Jövedelempótló és jövedelem kiegészít ő szociális támogatások Különféle jogcímen adott térítések Összesen: KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK Költségvetési szervek kiadásai Szakmai fejezeti kezelés ű előirányzatok kiadásai Összesen:

1 823 568,2 1 857 776,2 3 681 344,4

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSA Elkülönített állami pénzalapok támogatása Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz Helyi önkormányzatok támogatása Összesen:

39 792,5 913 590,5 1 289 970,9 2 243 353,9

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS MNB ELSZÁMOLÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁS

468 959,0 156 122,0 28 000,0 653 081,0

5 317,3 8 018,3 1 208 846,2

Az államháztartás mérlege  valamennyi alrendszer teljes bevételét és teljes kiadását bruttó módon tartalmazza. Ebben a mérlegben már szerepel a helyi adó, a társadalombiztosítási  járulék és a kiadások támogatáson t ámogatáson kívüli kívül i bevételekből finanszírozott teljes összege is.

4.4. A költségvetési politika célja, a költségvetési tervezés folyamata, szakaszai 31 Az Országgyűlés költségvetési joga, hogy törvényt alkosson a Magyar Köztársaság költségvetéséről. A költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és időre az Országgyűlés eléterjesztésért a Kormány a felelős. A Kormány olyan törvény-javaslatot köteles előterjeszteni, amely megfelel a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény előírásainak.

4.4.1.A felelős költségvetési politika alapvet ő céljai, szabályai A felelős költségvetési politika célja az államadósság hosszútávon fenntartható szintjének elérése a költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása révén. A költségvetési politika hosszú távú célja az ország regionális és globális versenyképességének szolgálata úgy, hogy az állami újraelosztás mértékét az ehhez szükséges szintre korlátozza. A költségvetési politika rövid- és középtávú céljait e törvény rendelkezései szerint az állami költségvetésről szóló törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott

 Első  dleges bevétel: a hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök utáni kamatbevételek nélkül számított költségvetési bevételek.  Első  dleges kiadás: az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadások nélkül számított költségvetési kiadások.  Egyenleg: a bevételek és kiadások különbözete. A költségvetési egyenleg tehát megegyezik a kamategyenleg és az elsődleges egyenleg összegével, az elsődleges egyenleg pedig tovább bontható a külső  és a belső  tételek egyenlegére. Többlet: az a pozitív összeg, amennyivel a bevételek meghaladják a kiadásokat.  Hiány: az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket.  Egyenleg-romlás:  Egyenleg-romlás: a többlet csökkenése vagy a hiány növekedése. Technikai kivetítés: a költségvetési bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozó olyan számítás, amely a magángazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a kihirdetett  jogszabályok, jogerős bírósági döntések és az állami feladatok ellátásához szükséges erőforrások árszínvonal-változásból eredő értékváltozásának hatását veszi figyelembe.  Magángazdasági  Magángazdasági és demográfiai tényez ő  k: olyan gazdasági hatással járó tényezők, amelyeket a költségvetési politika nem képes közvetlenül kontrollálni, így különösen a népesség száma és összetétele, a magánszektor szereplőinek gazdasági döntései, vagy az éghajlati és világgazdasági hatások.

4.4.1.2. Kiadási és egyenleg szabályok a.) Egyenleg-szabály középtávra A 2010. és 2011. években a kormány olyan költségvetési törvényjavaslatot köteles

4.4.1.3. A költségvetési fegyelem megtartását segít ő szabályok A kitűzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy a Kormány és az Országgyűlés ne csak a költségvetési törvény elkészítésekor illetve elfogadásakor, hanem a költségvetési egyenleget érintő más intézkedései során is szem előtt tartsa a költségvetési fenntarthatóságot. Ezt segítik elő a következő szabályok: •

•

•

A kötelező ellentételezés szabálya (paygo-szabály): Ez azt jelenti, hogy sem a költségvetési törvény, sem a szaktörvények, sem a módosító indítványok nem ronthatják a költségvetési egyenleget sem a tárgyévben, sem az azt követő  évben. Ha tehát egy törvény beterjesztő je olyan intézkedést javasol, amelynek bevezetése az állam kiadásainak növekedését vagy bevételeinek csökkenését okozná, köteles ezzel együtt egy olyan lépést is javasolni, amely a bevételek növelésén vagy a kiadások csökkentésén keresztül ellensúlyozza ezt a hatást. Költségvetési hatásvizsgálatok: A kötelező  ellentételezés szabályának betartásához szükséges, hogy kötelezően valamennyi törvény- és módosító javaslathoz költségvetési hatástanulmány készüljön, melynek ki kell térnie a tervezett szabályozás lényeges közvetett hatásaira is, például az egyes adóbevételek alakulására vagy adott esetben a közszféra adminisztratív terheinek növekedésével járó többletköltségekre is. Az állam méretének csökkentése: Az állam méretének csökkentését és az adóterhek mérséklését szolgálja a Stabilitási és Adóreform Alap megteremtése.

Stabilitási és Adóreform Alap:

•

•

módosító javaslatok költségvetési hatására vonatkozóan, amelyekről a Házszabály szerint az Országgyűlésnek határoznia kell, tájékoztatási feladatatok pl. megkeresésükre a feladatkörébe tartozó kérdésekről tájékoztatja a köztársasági elnököt, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Országgyűlés bizottságait, véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit.

4.4.2. A költségvetési tervezés folyamata, feladatai A költségvetési tervezés szervező je, irányítója az államháztartásért felelős miniszter, a pénzügyminiszter. A miniszter a költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozata alapján tervezési tájékoztatót ad ki. A tervezési tájékoztatóban értesíti a tervezésben résztvevőket – a tervezési feladatokról, – a feltételekről, – az érvényesítendő követelményekről, – az egyes ágazatok prioritásairól, összehangolási feladatairól, – a tervezési adatokról, – a dokumentumokról és – az adatszolgáltatás módjáról. A fejezet irányítását ellátó „fejezetgazda” feladata, felelőssége az ágazathoz tartozó előirányzatok tervezésének és az azt megalapozó koncepciók kidolgozásának szervezése,

helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-éig, az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb november 15-éig kell az Országgyűlésnek benyújtani. lés november 30-áig határozatban összegszer ű en en meghatározza a 6.  Az Országgyű lés fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi  alapjai bevételi bevételi és kiadási ő összegét,    f ő  a hiány, illetve a többlet mértékét. A november 30-áig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a meghatározott fejezeti, elkülönített állami pénzalaponkénti, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és kiadási f őösszegeket nem változtathatják meg. 7.  Az Országgyű lés lés megalkotja a költségvetési törvényt  a költségvetési (naptári év) első napjáig. Amennyiben a költségvetési törvényt az Országgyűlés nem fogadja el, törvényt alkot az átmeneti gazdálkodásról. A költségvetési törvény elfogadását követően lehet az előirányzatokat részletesen végrehajtási szintekre lebontani. Operatív szintű  költségvetés kincstári körben a kincstári költségvetés és az államháztartás minden alapegységére vonatkozóan az elemi költségvetés. (Bővebben a 5-. fejezetben.)

A központi költségvetés tervezési folyamata 2010. évi költségvetés

A költségvetési tervezés folyamata

Költségvetési tervezési irányelvek

Költségvetési javaslat

Költségvetési törvényjavaslat tervezet

Költségvetési törvény javaslat

Előzetes kincstári költségvetés

4.4.3. A központi központi költségvetés támogatási rendszere rendszere A központi költségvetésből támogatásban részesülhetnek az államháztartáson belüli alrendszerek, alapegységek illetve államháztartáson kívüli gazdasági szereplők. a.) A központi költségvetési szervek működési és felhalmozási célú támogatásban részesülnek a kiadási előirányzataik saját bevétellel, átvett pénzeszközzel, adománnyal nem fedezett különbözete finanszírozásához. b.) Különféle csatornákon központi, társadalombiztosítási támogatásban, hozzájárulásban részesül a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati alrendszer. c.) Támogatásban részesülhetnek az elkülönített állami pénzalapok alrendszer költségvetési törvényben nevesített alapjai, pl. 2010-ben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Szülőföld Alap,Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Technikai és Innovációs Alap. d.) A fejezeti kezelésű előirányzatok. e.) Közhasznú szervezetek. f.) Egyház, egyházi intézmények. g.) A politikai pártok és politikai párt által alapított ismeretterjesztő, oktatási, kulturális, sportcélú alapítvány. h.) Gazdasági társaságok. i.) Magánszemélyek. A támogatás származhat nemzeti forrásból pl. elkülönített állami pénzalapból, fejezeti kezelésű előirányzatból, céltartalékból, társadalombiztosítási alapokból. Származhat az Európai Unió

•

• •

•

kiadásokra, a bevételekre, szerződéskötésekre vonatkozó információkat. A népképviseleti felhatalmazás elve: az elv azt mondja ki, hogy azok döntsenek a közpénzek felhasználásáról, akik erre politikai felhatalmazást kaptak, akik ezért a választóiknak felelősséggel tartoznak. Ez az elv szűkíti az Országgyűlésen kívüli szereplők előirányzatmegváltoztatási lehetőségét. A korlátozott felhatalmazás elve:  az alrendszereket és alapegységeket az elfogadott költségvetésnek adott időtartamra vonatkozó megfelelő végrehajtás terheli. A teljesség elve:  valamennyi szándékolt és megvalósult gazdasági eseménynek, a pénzügyi műveletek összességének meg kell jelennie a tervezés és elszámolás során. A bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére való felhatalmazás csak így értelmezhető és kezelhető a gyakorlatban, az ellenőrizhetőség alapelve is csak így érvényesülhet. A teljesség elve szorosan kapcsolódik a bruttó elszámolás és a nyilvánosság elvéhez. A gazdálkodást az előrelátás és az egyensúly, a teljesség, a részletesség és a valódiság elve alapján kell folytatni. Az átláthatóság (transzparencia) elve:  érvényesülése megkívánja az áttekinthető, kiszámítható jogi környezetet. A Nemzetközi Valuta Alap megfogalmazta az átláthatóság kritériumait: − − − − −

•

a feladatok és hatáskörök egyértelmű meghatározása a teljes költségvetési folyamatban, a keletkezett információk széleskörű hozzáférhetősége, az információ sértetlenségének független biztosítékai, szerkezetileg áttekinthető, összehasonlíthatásra, ellenőrzésre alkalmas prezentációk, a költségvetés elkészítésének, végrehajtásának a nyilvánossága, tisztességes, gondos gazdálkodás. Az átláthatóságot és a nyilvánosságot a tervezési és beszámolási rendszer, valamint az „üvegzseb” program keretében meghatározott adatok közzététele, kérésre rendelkezésre re ndelkezésre bocsátása biztosítja.

A teljesítményorientáltság elve: a tervezett kiadás céljának, a célokat megtestesítő

illetve szakértőkből álló testületet is felállíthat. A felkért testületi tagok tevékenységüket díjazás nélkül végzik, részükre végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon költségtérítés adható.

4.6.1. A fejezeti kezelés ű előirányzatok kincstári és elemi költségvetése A fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a felügyeleti szerv állapítja meg. A fejezeti kezelésű előirányzat(ok) elemi költségvetése magában foglalja: a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként, • a fejezeti kezelésű előirányzat(ok) költségvetési évre vonatkozó előirányzat-felhasználási • ismertető jét, illetve finanszírozási finans zírozási tervét, a szakmai szak mai megvalósítás üteméhez igazodóan, a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését. • A decemberben elkészített előzetes kincstári költségvetést legkésőbb a költségvetési év január 15éig kell véglegesíteni.

4.6.2. A fejezeti kezelés ű előirányzatok gazdálkodásának szabályai A fejezet irányítását ellátó szerv vezető je (általában miniszter) a pénzügyminiszterrel pénzügyminiszt errel együttes rendeletben, vagy közösen kiadott nyilvános szabályzatban határozzák meg: – a támogatási döntési jogköröket, – az előirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, a személyes

következő  évben teljesülő  kiegyenlítésére használható fel az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. Az államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.

4.7. A közbeszerzés fedezetének rendelkezésre állása A közbeszerzésekhez rendelkezésre álló fedezetet a központi költségvetési törvény, az alrendszerek költségvetése, illetve az alapok, előirányzatok, költségvetési szervek elemi költségvetése tartalmazza.

 3. Esettanulmány Esettanulmány  Részlet önkormányzati önkormányzati ajánlati ajánlati felhívásból felhívásból  A pénzügyi fedezet a költségvetési szerv költségvetésében rendelkezésre rendelkezésre áll. Az ajánlatkér ő  ő  elő leget leget nem fizet. Az ajánlatkér ő  e  n, a ő   a szolgáltatás ellenértékét az igazolt teljesítést követ ő  ően, minden hónap 5. napjáig, intézményenként kiállított számla ellenében, teljesítést ő l számított 30 naptári napon belül banki átutalással egyenlíti ki a Kbt. 305. §-ának (3) bekezdés alapján.

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó - a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő

dolgozni, és a költségvetési törvényjavaslattal egyidej ű leg leg - annak részeként - kell el ő terjeszteni. terjeszteni. A költségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyez ő  és   és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletez ő  beruházási   beruházási  programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteket összevontan kell bemutatni. Az 50 milliárd forintot elér ő  vagy   vagy azt meghaladó összköltség ű  beruházásokhoz   beruházásokhoz a költségvetési törvényjavaslatban az Országgy ű lés lés elő  zetes felhatalmazását kell kérni. (Áht.)

5. Az önkormányzati alrendszer alrendszer A helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásai a közfeladatok ellátásának helyi szintjét jelentik.

5.1. A helyi önkormányzatok önkormányzatok típusai, szervezete A helyi önkormányzatok önkormányzatok szervezeti felépítése Megyei önkormányzat

Települési önkormányzat

Közgyűlés

Közgyűlés, Képviselő testület

Elnök

Elnök, (Fő)polgármester

- önkormányzati hivatalt,

- társulásokat,

- költségvetési szerveket,

A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati alrendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzatok költségvetési szerveire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel sajátosságaikra.

Az országos kisebbségi önkormányzatok   2008. január 1-jétől költségvetési rend szerint gazdálkodnak. Az önkormányzat hivatala országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelynek gazdálkodására vonatkozó kötelezettségeket és jogokat a 376/2007. (XII.23) Korm. rendelet határozza meg. Az országos kisebbségi önkormányzat által irányított, felügyelt költségvetési szervek lehetnek önállóan működő  és gazdálkodó vagy önállóan működő szervezetek, gazdálkodásuk szabályait az Ámr. tartalmazza.

5.2. A helyi önkormányzatok feladatai, intézményi keretei A helyi önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el az önkormányzati törvény és az ágazati szaktörvények előírásainak megfelelően.

5.2.1. A települési önkormányzatok kötelező feladatai A települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni a helyi önkormányzatokról szóló törvény és az ágazati törvények előírásai alapján az: az egészséges ivóvízellátásról, • az óvodai nevelésről, •

A megyei önkormányzat azokat a - törvényben előírt - feladatokat köteles ellátni, amelyek megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhető: pl. fogyatékos gyermekek oktatása, nevelése, gondozása, történeti iratok, kulturális javak gyű jtése, őrzése, tudományos feldolgozása, megyei testnevelési, sportszervezési feladatok, megyei idegenforgalmi értékek ápolása, térségi területrendezési feladatok összehangolása.

5.2.4. A f ővárosi önkormányzat f őbb feladatai A f őváros f őbb feladatai: pl. a városfejlesztési és város-rehabilitáció programjának megalkotása, a f őváros általános rendezési tervének kidolgozása a Kormány és a kerületek képviselőtestülete véleményének figyelembevételével, katasztrófa megelőzése és elhárítása, energiaellátás, közvilágítás, ár- és belvízvédelem, köztemetők fenntartása, üzemeltetése, létesítése, bővítése, tömegközlekedés, parkolás, parkolás-gazdálkodási rendszer, közterület-felügyelet stb.

5.3. Az önkormányzati feladatok ellátásának intézményi keretei A képviselő-testületnek széles körű választási lehetősége van az egyes közszolgáltatások szervezeti formái között. A választást befolyásolják a gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai célok, amelyek pénzügyi korlátokban, pénzügyi ösztönzőkben jelenhetnek meg. A pénzügyi kormányzat kistérségi, kiemelt kistérségi, régió szinten jelentkező  feladatok társulás keretében való ellátását többlet költségvetési támogatással ösztönzi.

5.4. A települési önkormányzatok önkormányzatok társulásai A települési önkormányzatok szabadon társulhatnak. A társulás célja: az igazgatási, hatósági, szolgáltatási feladatok szakmailag színvonalasabb, gazdaságilag hatékonyabb ellátása. Az 1997. évi CXXXV. törvény rendelkezik a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről. Az önkormányzatok társulási hajlandóságát a kormányzat pénzügyi kedvezményekkel ösztönzi, támogatja. A társulások költségvetési támogatását a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.

5.4.1. A társulási típusok jellemző megjelenési formái • • • •

Hatósági-igazgatási társulás a hatósági, igazgatási feladatok ellátására, pl. gyámügyi. Intézményi társulás pl. az oktatás területén a költségek megosztására közoktatási intézmény közös működtetése, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásra. Területfejlesztési önkormányzati társulás. Többcélú kistérségi társulás.

5.4.2. A többcélú kistérségi társulás33 A magyar önkormányzati rendszer számos, alacsony lélekszámú, gazdaságilag kis teljesítőképességű  önkormányzattal rendelkezik. A többcélú kistérségi társulások intézményesült lehetőséget teremtenek a fejlesztési célok közös kialakítására, az erőforrások összehangolásra, a

− − − − − − − − −

környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés, szennyvíztisztítás és -elvezetés, területrendezés, esélyegyenlőségi program megvalósítása, foglalkoztatás, gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom, állat- és növényegészségügy, belső ellenőrzés, területfejlesztés.

A társulás szervezeti felépítése •

Társulási tanács A többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják, akik a társulási tanács alakuló ülésén tagjaik sorából titkos szavazással megválasztják a tanács elnökét. A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A társulási tanács köteles pénzügyi bizottságot létrehozni, amely ellenőrzi a többcélú kistérségi társulás tevékenységét és gazdálkodását. A megyei közigazgatási hivatal vezető je törvényességi ellen ell enőrzést gyakorol.

•

A Tanács munkaszervezete

•

saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.

A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén  a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását. Amennyiben veszélyezteti, akkor a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.

5.5. A helyi önkormányzatok tervezési rendszere A helyi önkormányzatok hosszú és rövid távú terveket készítenek, amelyekben meghatározzák fejlesztési és működési céljaikat, ezek elérését szolgáló feladatokat, a végrehajtás személyi és tárgyi feltételeit, valamint a szükséges és lehetséges pénzügyi forrásokat. Ez a fejezet a gazdasági programot és a költségvetési rendeletet ismerteti.

5.5.1. Gazdasági program A gazdasági programot legalább négy évre, azaz a képviselő-testület megbízásának időtartamára kell készíteni. A gazdasági programot a képviselő-testület köteles elfogadni az alakuló ülését követő  6 hónapon belül, ha az egy választási ciklusra szól. Amennyiben a választási ciklusnál hosszabb idejű  (akár több ciklusra is kiterjedő) gazdasági programmal rendelkezik az önkormányzat, akkor azt az alakuló önkormányzat köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidő

a.) A helyi önkormányzatok adatokat szolgáltatnak   a Kormány számára a költségvetési irányelvek kidolgozásához. b.) Az önkormányzat költségvetési tervezési irányelveir ő  ő l a képviselő-testület határoz. c.) Költségvetési koncepció, költségvetési rendelettervezet . A költségvetési koncepció alapján a jegyző által összeállított, az önkormányzati bizottságok által megtárgyalt és véleményezett rendelettervezetet a szükséges könyvvizsgálói  jelentéssel együtt eg yütt a polgármester terjeszti terjesz ti a képviselő-testület elé. A rendelettervezet számszaki részből, részletes szöveges indokolásból, megalapozó számításokból, elemzésekből, mellékletekből áll a képviselő-testület igénye és a  jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendelettervezet a képviselőtestület elé terjesztését követően nyilvános. Hasznosítható információt szolgáltat a piaci szereplők, a potenciális ajánlattevők, szállítók számára a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok éves és többéves hatással járó tervezett áru-, szolgáltatás beszerzéseiről, felújításokról, építési beruházásokról, koncesszióról, a tervezett pénzügyi forrásokról. A költségvetési rendelet részletes tartalma34: az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként, a pénzügyminiszter elemi • költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített f őbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, a működési, fenntartási előirányzatok költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt • előirányzatonként részletezve, a felújítási előirányzatok célonként, • a felhalmozási kiadások feladatonként, • az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, • az általános és a céltartalék nagysága,

A tervezés utolsó szakaszában a kihirdetett önkormányzati rendelet alapján az önkormányzati hivatal és az önállóan gazdálkodó, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elkészítik az elemi költségvetésüket . Az elemi költségvetésekről a www:allamkincstar.gov.hu , illetve a települési önkormányzatok honlapján lehet részletesen tájékozódni. Ugyancsak a honlapokon tanulmányozhatók a helyi önkormányzatok különféle egyéb tervei is pl. szabályozási terv, gazdasági program, költségvetési rendelet, közbeszerzési terv.

5.5.3. A helyi önkormányzatok bevételei Az önkormányzati saját bevételek az önkormányzat rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódnak.

I. Saját bevételek a.) Törvényben kapott felhatalmazás alapján a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók. b.) Alaptevékenységből származó térítési díjak , kiegészítő, kisegítő  tevékenységből és vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó bevételek, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj . c.)  Átvett pénzeszközök államháztartáson államháztartáson kívülr ő  ől   működésre és fejlesztésre. d.) Az önkormányzat területén saját hatáskörben kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság, talajterhelési díj. e.) Az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából  származó bevétel. f.) A helyi önkormányzat egyéb bevételei .

műemlékvédelmi bírság 20%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (Kivétel, ha a megbírságolt maga az önkormányzat.) e.)  A szabálysértési szabálysértési pénz- és helyszíni bírság ból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a  jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg.

IV. IV. Hozzájárulás, támogatás a központi költségvetésb ől A hozzájárulások, támogatások járhatnak felhasználási kötöttséggel, amikor a felhasználás célja meghatározott és a hozzájárulás kizárólag adott célra használható fel. Az nkormányzatok költségvetési támogatása  Megnevezés

Központi költségvetés Központi költségvetésből önkormányzatok támogatása - ebből átengedett SZJA 40% Helyi önkormányzatok Önkormányzatok központi költségvetési támogatása a bevétel %-ában Önkormányzatok saját bevétele  a bevétel %ában

milliárd Ft 

2007. évi elő irányzat irányzat (2008. évi szerkezetben)

2008. évi elő irányzat irányzat

 Bevétel

Kiadás

Bevétel

Kiadás

6 669,7

8 376,5

7 894,7

9 034,3

1 345,0 (20,1 %) 513,3 3 096,1 3 180,1

1 348,0 (17,1 %) 565,3 3 237,0 3 348,1

43,4

41,6

55,6

58,4

2 3 4 9 10 11 12 13 14

Egyes szociális feladatok támogatása Helyi önkormányzati hivatásos t űzoltóságok támogatása A többcélú kistérségi társulások támogatása Címzett és céltámogatások A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása Helyi önkormányzatok vis maior támogatása Vis maior tartalék Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti metróvonal építésének támogatása A leghátrányosabb helyzet ű kistérségek felzárkóztatásának támogatása  IX. fejezet összesen:

105 989,5 36 837,2 30 752,6 10 000,0 10 170,0 800,0 360,0 9 500,0 5 850,0 1 289 970,9

1. Felhasználási kötöttséggel  járó „megpántlikázott” „ megpántlikázott” állami támogatások, pl. kötött felhasználású normatív támogatások (önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása, többcélú kistérségi társulások támogatása, egyes közoktatási, szociális feladatok támogatása), központosított előirányzat a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi önkormányzati társulások által ellátandó feladatokra, az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok támogatása. A leghátrányosabb helyzetű  kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI), a budapesti 4-es metró meghatározott építési feladatainak támogatása. 2. A felhasználási kötöttség nélküli normatív hozzájárulások Az önkormányzati forrásszabályozási rendszer központi eleme a normatív hozzájárulás. Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok normatív központi hozzájárulásait, jogcímeit és összegét, fenntartva saját hatáskörében ezek megváltoztatását is. Meghatározott a:

 támogatása (TEUT ): ):  a támogatott közutak az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak. A támogatás összege az elfogadott felújítási költség 50%-a, illetve kedvezményezett településeken 58%.

Fejlesztési célú központosított előirányzatok Az adott évi költségvetési törvény mellékletben nevesíti a központosított előirányzatokat, amelynek egy része fejlesztési célt szolgál. A 2009. évben az 5. melléklet   szerint fejlesztési célú központosított előirányzat, pl. lakossági közműfejlesztés támogatása, kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása, belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása, az alapfokú művészetoktatás támogatása, az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások, a kistelepülési iskolák és a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása, teljesítmény-motivációs alap, közösségi buszok beszerzése stb. A fejlesztési célú központosított előirányzatokat pályázati úton lehet igényelni. A pályázatok elbírálása részben központosított, más része decentralizált. A centralizált programok esetében a szakminisztériumok, míg a decentralizált programok esetében a regionális fejlesztési tanácsok hozzák meg a támogatásról szóló döntéseket. Kiemelésre méltó támogatás az európai uniós, valamint hazai fejlesztési pályázatok forráskiegészítő  támogatása. Az elnyert támogatás ígérvénye akkor realizálható, ha az önkormányzat elnyeri az EU támogatást.

V. Pályázattal elnyert elnye rt pénzügyi források A helyi önkormányzatok és társulásaik pályázatot nyújthatnak be a fejezeti kezelésű előirányzatokból, az elkülönített állami pénzalapokból, az EU költségvetéséből és az Európai Gazdasági Térségből származó, EU támogatásokat kibővítő forrásokból megvalósítható fejlesztési

5.5.4. A többcélú kistérségi társulás támogatási rendszere 5.5.4.1. Felhasználási kötöttséggel járó kiegészít ő jellegű normatív támogatás Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó kiegészítő  jellegű  normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére. A nyolcféle feladathoz igénybe vehető  támogatás mértékét és feltételeit a költségvetési törvény 8. számú melléklete  tartalmazza. Az egyes támogatások jellemzően létszámalapúak. Feladatok: általános feladatok, közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozása, gyermekjóléti alapszolgáltatási, mozgó könyvtári, belső ellenőrzési.

5.5.4.2. A többcélú kistérségek támogatása A többcélú kistérségek normatív, kötött felhasználású támogatását részletezi a 2009. évi költségvetési törvény 8. mellékletének   IV. pontja. A törvény meghatározza a támogatások  jogcímeit, az igénybevétel általános és részletes feltételeit. A költségvetési költségvetés i törvény a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására 5.85 milliárd Ft támogatást irányoz elő 2009ben. Az 5,85 milliárd Ft kizárólag ezekben a kistérségekben használható fel pl. a helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévő  színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében a bel- és külterületen megvalósuló humán-infrastruktúra, illetve termelő  infrastruktúra fejlesztéséhez.

Forrás: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény,

6. Az alapok gazdálkodásának sajátosságai Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodása, felhasználása éves költségvetés alapján történik. Kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfelek, ennek megfelelően kincstári költségvetéssel is rendelkeznek. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok: – pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, – kezességet nem vállalhatnak, – értékpapírt nem vásárolhatnak, – váltót nem bocsáthatnak ki, illetve nem fogadhatnak el, – kötvényt nem bocsáthatnak ki, – pénzügyi lízing és faktoring szerződést nem köthetnek.

6.1. Az elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alapok, amelyek működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrását, a teljesíthető kiadások körét, meg kell jelölni az alapkezelő szervét, az alap feletti rendelkezésre jogosult, felhasználásért felelős minisztert.

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Az Alap célja a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, a kiégett üzemanyag végleges, illetve átmeneti elhelyezésére tárolók kialakítása, üzemeltetése, nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) finanszírozása. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Kártal anítási Alap Az Országgyűlés a 2003. évi LVIII. törvénnyel hozta létre. Az Alap célja az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvétel ösztönzése, a veszélyeztetett területeken lakóingatlannal rendelkező, az Alap részére szerződés alapján befizetést teljesítő  természetes személyek kártalanítása. A Kutatási és Technológiai Innovációs I nnovációs Alap Az Alapot a 2003. évi XC. törvény hozta létre, a kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai innováció állami támogatására. A Szülőföld Alap Az Alapot a 2005. évi II. törvénnyel hozta létre az Országgyűlés, célja, hogy támogassa a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését, továbbfejlesztését, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében. A Nemzeti Kulturális Alap Célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozása, megőrzése, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása.

alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható. Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését   az alap működéséről szóló törvényben meghatározott bevételi és kiadási jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok feltüntetésével az alapkezelőnek kell elkészíteni január 20-áig. Az elkülönített állami pénzalap kezelő je január 20-áig elkészíti elk észíti az alap elemi költségvetését , és jóváhagyásra az alap felett rendelkező szervhez február 10-éig nyújtja be. Az alap elemi költségvetése tartalmazza: a kiadásokat és bevételeket az alap működését szabályozó törvényben meghatározott •  jogcímenként, szakfeladatrend szerinti tevékenységenként a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve; a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő  bontásban, részletes • előirányzatonként; az alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét. • Az alap költségvetési tervezeteihez és az elfogadott költségvetéséhez szöveges indokolást kell mellékelni, amelyben az egyes előirányzatok megalapozottságát kell indokolni. Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkező  miniszter éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek. A könyvvizsgálatok eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést. A könyvvizsgálót - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - az alappal rendelkező  miniszter bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.

 járulék, az egészségügyi hozzájárulás és egyéb befizetési kötelezettségek. kötelezettségek . A kiadásokat az ellátó rendszer kiadásai és a működést biztosító kiadások jelentik. Az E-alap kezelő je az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az alrendszert a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási feladatokat ellátó pénzügyi alapok és költségvetési szervek alkotják. A társadalombiztosítási alrendszer intézményesített, önálló szervezeti kerettel rendelkezik.

6.3.2. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési  javaslata A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek közreműködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a költségvetési javaslat összeállításakor megtervezik mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek: a tevékenységükkel kapcsolatosak, • alapul nak, •  jogszabályon alapulnak, szerződési, megállapodási kötelezettségen alapulnak, • tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak. •

6.3.3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kincstári és elemi költségvetése A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatairól az alapok kezelőinek kell készíteni alaponként kincstári költségvetést, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetést készítenek: az általuk kezelt alap (ellátási) költségvetéséről, • a központi hivatali és az igazgatási szervek, valamint a központi kezelésű előirányzatok • intézményi (működési) költségvetéséről, az alap (ellátási) és az intézményi (működési) költségvetést együttesen tartalmazó, a • társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, közösen a két társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetéséről. • A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, működési • célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait, vagyongazdálkodással és egyéb • kötelezettséggel járó kiadásokat, működésre fordított kiadásokat, a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését, • a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét, • a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat.

•

•

A Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az Állami Számvevőszéknek, a könyvvizsgálatok eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási f őösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelő tartalék képezhető.

6.3.5. Az előirányzatok módosítása Az előirányzatok módosítására a társadalombiztosítás költségvetése vonatkozásában az Országgyűlés, a Kormány, a felügyeleti szerv, valamint a (társadalombiztosítási) költségvetési szerv jogosult.

Előirányzat módosítása nélkül teljesíthető kiadások A társadalombiztosítási kiadások jelentős része automatikusan ható, azaz amennyiben növekszik, pl. a családi támogatásokra, az öregségi nyugdíjra, a fogászati ellátásra jogosultak köre, növekszik a kiadás is. Ezen kiadások körét az éves költségvetési törvény tartalmazza. Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó el őirányzat módosítások Az Országgyűlés a költségvetési törvényben nevesíti azokat az előirányzatokat, amelyek módosítását saját hatáskörben fenntartja. Az adott évi költségvetési törvényben megjelennek az ellátások folyamatosságát biztosító, túl nem léphető előirányzatokhoz kapcsolódó sajátos átcsoportosítási lehetőségek és jogosítványok is.

7. A költségvetési szervek jellemz ői Az állami, önkormányzati feladatokat jellemzően a költségvetési szervek látják el.

7.1. A költségvetési szerv fogalma Ahogy a magángazdaság legjelentősebb gazdasági szervezetei a gazdasági társaságok, úgy az államháztartási gazdálkodás legfontosabb szervei a költségvetési szervek. Az állami, illetve a helyi önkormányzati feladatok ellátását döntő  részben költségvetési szervek végzik. Az állami, önkormányzati feladatokat ellátó intézmények – iskolák, szociális intézmények, kórházak, könyvtárak, közhatalmi szervek, hatóságok – jellemzően költségvetési szervi formában működnek. A költségvetési szervek a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló [állami, kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi (a továbbiakban együtt: állami)] feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabályok előírásai szerint látják el. A költségvetési szerv az államháztartás egyik alapegysége. Jogi személy, amely jogi státuszát a Magyar Államkincstár által vezetett közhiteles és nyilvános törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel nyeri el. Feladatait jogszabály, határozat alapján alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel alaptevékenységként végzi, nem haszonszerzés céljából. Az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági irányítása, felügyelete alatt működik. A költségvetési szervek vezetőire széles körű felelősség hárul a gazdálkodással kapcsolatban (felelősek pl. az alaptevékenység megfelelő  ellátásáért, a vagyon rendeltetésszerű  használatáért, a tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettség

7.2 A költségvetési szerv bevételei A költségvetési szerv tevékenységét a következő forrásokból látja el:

a.) Támogatás, amely: – a központi költségvetésből; – a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból; – a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a települési, illetve területi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat - mint irányító szerv – költségvetéséből származik. b.) Támogatásértékű bevétel, amely: − − − − −

− − −

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a központi költségvetésből, az elkülönített állami pénzalapból, nem támogatásnak minősülő bevételként a helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzattól, országos kisebbségi önkormányzattól), az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi lebonyolítási számlán lévő pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatokból, a helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, többcélú

– –

kisegítő tevékenységet, vállalkozási tevékenységet végeznek.

A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba sorolja be. A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatrend szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni.

12. Példa szakfeladatrend szerinti besorolásra 1. Közhatalmi feladat 8423 Igazságügy, bíróság 84232 Bírósági tevékenység 842321 Igazságszolgáltatási tevékenység 842322 Cégbírósági tevékenység 84233 Ügyészségi tevékenység 842331 Ügyészségi tevékenység 832332 Katonai ügyészségi tevékenység

2. Közszolgáltató feladat 932 Egyéb szórakoztatás, szabadid ő tevékenység 9321Vidámparki, 9321Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység 932101Vásári szórakoztatás 932102 Vidámpark üzemeltetése 932103 Nosztalgiavasutak üzemeltetése 93219 Egyéb szórakoztató létesítmény üzemeltetése

•

•

ügyfélszolgálat. Az alaptevékenység közhatalmi, szolgáltatási és vállalkozási bevétellel, támogatásértékű bevétellel, átvett pénzeszközzel, és egyéb bevétellel nem fedezett kiadásait a felügyeleti szerv révén nyújtott támogatás finanszírozza. Az államháztartás alrendszeréből származó támogatás, támogatásértékű  bevétel és visszatartható hatósági bevétel csak alaptevékenységre tervezhető és használható fel.

Kiegészítő tevékenység A költségvetési szervek kiegészítő  tevékenysége szorosan az alaptevékenységhez kapcsolódik. A költségvetési szerv által nyújtott szolgáltatást kiegészítő tevékenységnek kell minősíteni, ha az az alaptevékenységével megegyező, de más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, mely az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás jobb kihasználását célozza. Fontos különbség azonban az, hogy ezt a feladatot a költségvetési szerv a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból köteles fedezni.

Kisegítő tevékenység A költségvetési szerv kisegítő  tevékenységének kell tekinteni a nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából az államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára végzett tevékenységet, ha az az alaptevékenységétől eltérő, és célja alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás fokozott kihasználása.

A kiegészítő, kisegítő tevékenységek közös jellemzői:

nem tulajdonosai a vagyonnak. A vállalkozást is állami, önkormányzati, köztestületi tulajdonban lévő vagyon felhasználásával végzik, alacsony személyes kockázattal.

Folytatására vonatkozó f őbb előírások: Nem mehet az alaptevékenység rovására, nem akadályozhatja az alaptevékenységgel • kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Folyó évi kiadásait a tevékenység bevételének és az előző  év(ek) vállalkozási tartalékának • fedeznie kell. Támogatás és támogatás értékű  bevétel, visszatartott hatósági bevétel, valamint költségvetési • szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, az államháztartás más alrendszere maradványából átvett pénzeszköz finanszírozásához nem használható fel. Tervezéskor az elemi költségvetésben elkülönítetten kell szerepeltetni, a tevékenység • bevételeinek és kiadásainak a nyereséget megjelenítő  tartalékokkal együtt egyensúlyban kell lenniük. A vállalkozási tevékenység folyó évi bevételéből (kivéve a tevékenység megkezdésének évét) • nem számolható el felhalmozási kiadás pl. beruházás, tárgyi eszköz felújítása. Az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközből finanszírozható felhalmozási kiadás abban az esetben, ha a szerződésben finanszírozási célként szerepel. Egyéb esetekben felhalmozási kiadást a vállalkozási tartalékból lehet fizetni.

7.4. A költségvetési szervek csoportosítása A csoportosítás szempontja

Megnevezés

ellenőrzési, kormányzati szintű  belső  ellenőrzési tevékenységet végző, valamint az önkormányzati hivatalok.

Közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerveknek a költségvetési szervek jogállásáról rendelkező törvény több típusát különbözteti meg közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, • gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyű jteményi, közművelődési, vagy a közintézet feladatköréhez nem tartozó szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági, pénzügyi, műszaki ellátást végző költségvetési szerv, közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, • fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végző  költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyű jtemény, vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartozó • egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján úgy végzi, hogy meghatározottan államháztartásból származó bevételből, illetve − törvényben államháztartáson kívüli eredetű közszolgáltatási és vállalkozási bevételből gazdálkodik, − az adott közszolgáltatást igénybevevők számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetősége, − az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét - a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető  - díj, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja,

A feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerinti tagolás ő és  Az önállóan mű  köd ő     és gazdálkodó költségvetési szerv A költségvetési szervet az alapító szervnek kell besorolnia. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a központi költségvetési szerv irányító szerve, a középirányító szerv, a kormányhivatala központi hivatal, az önkormányzati hivatal, az országos területi hálózattal rendelkező  költségvetési szerv központi szerve, pl. Nemzeti Közlekedési Hatóság a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, és az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol be. A besorolás során az irányító szerv mérlegeli az ellátottak számát, a szolgáltatás iránt megnyilvánuló kereslet nagyságát, a feladatkör, a szakmai tevékenység, a gazdálkodási feladatok összetettségét, terjedelmét, a szervezeti felépítés tagozódását, a foglalkoztatottak számát, a feladatellátás területi illetékességét. ő költségvetési Önállóan mű  köd ő     költségvetési szerv Az önállóan működő  költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik, ezen kívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül - elláthat. E funkciók szolgáltatás-vásárlással vagy más

A költségvetési szervek, azok szervezetei az irányító (felügyeleti) szerv döntése alapján lehetnek teljes jogkörrel, illetve részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek, illetve az önállóan működő és gazdálkodó részjogkörű költségvetési egységei. •

•

Teljes jogkörrel rendelkezik: − Az az önállóan működő  és gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját előirányzatai, valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkező, önállóan működő  meghatározott előirányzatai felett rendelkezni jogosult. Ezeket az előirányzatokat az irányító jelöli ki. − Az az önállóan működő  költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír.  Részjogkörrel  Részjogkörrel rendelkezik  az a költségvetési szerv, amelynek egyes - irányító szerv által megállapított - működési kiadásai és bevételei előirányzatát más önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, vagy azokkal más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik. Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti

Pénzellátás, pénzgazdálkodás módja ügyfél  •  Kincstári ügyfél  A központi költségvetési szervek tevékenységüket a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási kereteik segítségével látják el, melyet rendelkezésük alapján két központi költségvetési szerv között általában átvezetéssel, míg a kincstári körbe nem tartozók felé átutalással teljesítik. A központi költségvetési szervek közül kincstári ügyfél a kincstári költségvetéssel rendelkező  önállóan működő  és gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, valamint az - irányító szerv döntése szerint – önállóan működő  teljes vagy részjogkörrel rendelkező  költségvetési szerv. A kincstári költségvetéssel nem rendelkező  teljes vagy

7.5. A költségvetési szervek gazdálkodása gazdálkodása A gazdálkodás magába foglalja a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.

7.5.1. A gazdasági szervezet A költségvetési szervek gazdálkodását a gazdasági szervezet látja el. A gazdasági szervezet: a költségvetési szerv(ek) működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős, a gazdasági vezető közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység. Jogi személyiséggel nem ruházható fel. Ellátja a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait is. A gazdasági szervezet felépítését, az általa, illetve a más, külső szervezet által végzendő részletes feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. Ügyrendet is kell készíteni, amely részletesen tartalmazza a gazdasági szervezet által ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső  (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját.

Gazdaságosság követelménye Az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett. Hatékonyság követelménye A nyújtott szolgáltatások és előállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen. Eredményesség követelménye A kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél. A felsorolt követelményeknek megfelelést segíti az értékelemzése módszere, amellyel pl. pontosan meghatározható a funkció, ami megkönnyíti a szükséges és elégséges költségek meghatározását, a felesleges funkciók és költségek elkerülését.

 4. Esettanulmány Esettanulmány

Értékelemzés alkalmazása idősek otthona – beruházási objektum megvalósításához38

Funkciócsaládfa

F2.2.4. Használatos eszközök mosogatását, tárolását lehetővé teszi (teakonyha) F2.3. Étkeztetést lehetővé tesz (f őétkezések) F2.3.1. Büfé teret biztosít F2.3.2. Lakók és személyzet étkeztetését lehetővé tesz F2.3.2.1. Étkezési eszközeit tárolja F2.3.2.2. Ételszállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.1. Épületen belüli szállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.1.1. Horizontális szállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.1.2. Vertikális szállítást sz állítást lehetővé tesz F2.3.2.2.2. Épületen kívüli szállítást lehetővé tesz F2.3.2.2.2.1. Kisadag szállítását lehetővé teszi F2.3.2.2.2.2. Nagy adag szállítását lehetővé teszi F2.3.2.2.3. Kiszállítási környezetet biztosít F2.3.2.3. Tálalási helyet biztosít F2.3.2.4. Étkezési teret biztosít F2.3.2.5. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosít F2.3.3. Konyha-üzemelést biztosít F2.3.3.1. Élelmiszer átvétel feltételeit lehetővé teszi F2.3.3.1.1. Átvételhez teret biztosít F2.3.3.1.2. Tömegméréshez helyet biztosít F2.3.3.2. Élelmiszer-tárolást, -hűtést lehetővé tesz F2.3.3.3. Konyhai eszközök tárolását lehetővé teszi F2.3.3.4. Élelmiszer előkészítést lehetővé tesz F2.3.3.4.1. Hús előkészítést lehetővé tesz F2.3.3.4.2. Zöldség előkészítést lehetővé tesz

F2.10.2. Rendelői-kezelői helyiséget biztosít F2.10.3. Orvos-technológiai eszközöknek, berendezéseknek helyet biztosít F2.10.4. Dokumentáció-tárolást lehetővé tesz F2.10.5. Higiéniai feltételeket biztosít F2.10.5.1. Tisztálkodási lehetőséget biztosít F2.10.5.2. WC használatot biztosít F2.11.Fizikoterápiás F2.11. Fizikoterápiás kezelést lehetővé tesz F2.11.1. Helyiséget biztosít F2.11.2. Eszközhasználat működési lehetőségeit biztosítja F2.11.2.1. WC használatot biztosít F2.12.Mentálhigiénés F2.12. Mentálhigiénés gondozást lehetővé tesz F2.12.1. Mentálhigiénés munkateret biztosít F2.12.2. Helyiséget biztosít (intimitás) F2.12.3. Dokumentáció tárolását lehetővé teszi F2.12.4. Eszköztárolást lehetővé tesz F2.12.5. WC használatot biztosít F2.13.Dietetikus F2.13. Dietetikus számára munkahelyet biztosít F2.14.Gyógytornát F2.14. Gyógytornát lehetővé tesz F2.14.1. Csoportos foglalkozáshoz helyiséget biztosít F2.14.2. Eszközök tárolását lehetővé teszi F2.14.3. WC használatot biztosít

7.5.3. A gazdálkodás tervszer űsége

A decemberben elkészített előzetes kincstári költségvetést legkésőbb a költségvetési év január 15éig kell véglegezni.

A költségvetési szervek éves költségvetése (2010. január 1-jét ől) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése tartalmazza: • a pénzügyi-költségvetési feltételeket; a feladatellátáshoz szükséges valamennyi - szakmai, fenntartási, felhalmozási célú - jogcímen a kiemelt előirányzatokat, • a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, • az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit, • a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet, • az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét.

Az önállóan működő költségvetési szerv éves költségvetési kerete tartalmazza: • • • •

a szakmai feladatellátással kapcsolatos pénzügyi-költségvetési feltételeket kiemelt előirányzatonként csoportosított jogcímek szerint, a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit, a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet.

A megvalósítási terv  a költségvetési szerv közfeladat-ellátása előfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Előfeltételnek tekintendők különösen: a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, előírások, normák.

• • •

a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámát, összetételét és keresetbe tartozó  juttatásait, költségvetési feladatmutatók, teljesítménymutatók állományát, mérhető szakfeladatok esetén, mindazon számításokat és adatokat, amelyek a tervezett bevételeket és kiadásokat, létszámot, feladatmutatót, kapacitást megalapozzák.

Az elemi költségvetésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni az irányító szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van pl. központi beruházás, felújítás. Az elemi költségvetésben mind az alap-, mind a kiegészítő, kisegítő és a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok f ő összegének külön-külön meg kell egyeznie.

Az elemi költségvetés bevételei: a támogatás, amely a központi költségvetésből; a társadalombiztosítási igazgatási szervek • esetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból; a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a települési, illetve területi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat - mint irányító szerv - költségvetéséből, a támogatásértékű bevétel, amely nem irányító szervtől, de államháztartás más szervezetétől • származik, a működési és felhalmozási bevétel, amely: • − hatósági jogkörhöz köthető  - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott mértékben megillető - bevételekből (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság), − közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során

A dologi kiadások tervezésénél a kiadásokat a következő csoportosításban kötelesek megtervezni a költségvetési szervek. Ide tartoznak a készletbeszerzések (élelmiszer, gyógyszer, vegyszer, irodaszer, nyomtatvány, könyv, folyóirat, egyéb információhordozó, tüzelőanyag, hajtó- és kenőanyag, szakmai anyagok, kis értékű tárgyi eszközök, szellemi termékek, munkaruha, védőruha és egyéb anyagbeszerzés), illetve a szolgáltatási kiadások [kommunikációs, vásárolt élelmezés, bérleti és lízing díjak, (ebből PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetése)] szállítási szolgáltatás, gázenergia, villamos energia, távhő  és melegvíz szolgáltatás díja, víz- és csatornadíjak, karbantartási, kisjavítási szolgáltatások díjai, egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások, továbbszámlázott szolgáltatások államháztartáson belülre és kívülre vásárolt közszolgáltatások, az általános forgalmi adó.  Egyéb folyó kiadások pl. különféle költségvetési befizetések, pl. előző évi maradvány visszafizetése, adók, díjak, befizetések, pl. nemzetközi tagsági díj; Kamatkiadások,  Kamatkiadások, Ellátottak Ellátottak pénzbeli pénzbeli juttatásainak juttatásainak el  el ő irányzata irányzata , pl. ösztöndíj.

Felhalmozási kiadások tervezése A felhalmozási kiadások között részletesen meg kell tervezni a tárgyi eszközök, pl. ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, beruházás, felújítás előirányzatait és a pénzügyi befektetések előirányzatait.

13. Példa Elemi költségvetés adatai alapján megállapítható a közbeszerzéssel érintett dologi kiadások (46%) intézményi beruházások és felújítás (1,8%) aránya az összes kiadáson belül Kiemelt előirányzat megnevezése Személyi juttatások

2006. év

2007. év

609 800

700 700

2008. év

2009. év

918 300 1 061 600

Készletgazdálkodási intézkedési terv A központi költségvetési szervek készletgazdálkodási intézkedési tervet kötelesek készíteni (célszerű valamennyi költségvetési szervnek elkészíteni), amely tartalmazza: a tervezett készletbeszerzéseket, • a készletek hasznosítását és selejtezését, valamint • a szükséges bevételeket és a kiadásokat. • Vagyongazdálkodási terv A központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles - költségvetésével összhangban - megtervezni: az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos • karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását, az adott időszakban várhatóan nélkülözhető  vagyontárgyak szerződéses formában történő • átadását, kezelésre (kivéve vagyonkezelés), üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetőleg koncesszióba adását - meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv által vagyonkezelt vagyonelem hasznosításra, értékesítésre történő átadását az MNV Zrt. részére, az előző  évben szerződés alapján átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának • értékelés alapján történő - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását, az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének • előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető • forrásait, a vagyon használatának ellenértékeként az MNV Zrt.-vel kötött visszterhes szerződésben • foglaltak szerint fizetendő  pénzösszeget, vagy pénzben kifejezett értékű  tevékenységet, vagy

14. Példa Egy központi költségvetési szerv éves összesített közbeszerzési terve (részlet) 2008 Az eljárást Beszerzés tárgya Becsült kezdeményező és mennyisége nettó szerv érték (e megnevezése Ft) Központi Hivatal Épület 11 500 karbantartása, üzemeltetése Központi Hivatal Keretszerződés 12 400 hirdetések megjelentetésére 1. regionális Irodabérlet 50 960 szervezet

2. regionális szervezet 3. regionális

A szerződés tervezett időtartama 2009. 12. 31-ig

A Javasolt beszerzés eljárás tervezett típusa időpontja I. név Egyszerű eljárás

2009. 12. 31-ig

I. név

Egyszerű eljárás

Határozatlan idejű szerződés

I. név

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás Egyszerű eljárás Nyílt eljárás

Adatrögzítés

1 900

1 év

I. név

Adatrögzítés

24 000

Határozatlan

I. név

•

•

•

önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodása az önkormányzat által választott hitelintézeten keresztül bonyolódik. A központi költségvetési szervek nem jogosultak bankhitel felvételére, értékpapír vásárlásra (kivéve felsőoktatási intézményeket), kötvény kibocsátásra, váltó műveletek végzésére, pénzügyi lízing és faktoring szerződések kötésére. A helyi önkormányzati intézmények számára a képviselő-testület határozza meg ezeket a jogosultságokat (engedélyezi vagy megtiltja). A képviselő-testület döntése alapján általában ezen műveletek végrehajtására az önkormányzati hivatal jogosult. Az önkormányzati intézmények létrehozhatnak (képviselő-testület döntése alapján) és támogathatnak alapítványokat, költségvetésükben megjelenik a pénzügyi kapcsolat. A központi költségvetési szervek alapítványt nem hozhatnak létre, nem támogathatnak. Legfeljebb 5 millió Ft összegig alapítványi célú kifizetést vállalhatnak. Önkormányzati intézmények nem kötelesek vagyongazdálkodási és készletgazdálkodási tervet készíteni, csak ha a képviselő-testület előírja.

7.7. A költségvetési gazdálkodás vertikális és horizontális folyamatai A költségvetési szervek meghatározó gazdálkodási követelménye a likviditás biztosítása. A költségvetési szervek likviditási kockázatának elkerülését, mérséklését elsődlegesen a tervezési és az előirányzat-módosítás szabályrendszerükön keresztül valósul meg. Ennek egyik eszköze a vertikális folyamatok törvényi (Áht.) és kormányrendelet szintű  (Ámr.),valamint ezek alapján elkészített belső szabályozás.

•

• •

tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik. A következő év(ek) előirányzata terhére az Áht. 12/A-12/B. §-ának előírásai szerint vállalhat kötelezettséget, mely rögzíti, hogy a tárgyévben több évre áthúzódóan a következő év, évek költségvetésének terhére többéves fizetési kötelezettség jogszabályban előírt céllal, értékhatártól függően, meghatározott eljárási rend, jóváhagyási procedúra keretében vállalható. A kötelezettségvállalás előkészítésekor szabályszerűségi, célszerűségi, hatékonysági és finanszírozhatósági szempontok alapján kell mérlegelni. Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére - ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb az előirányzatnál - újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható.

A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Az előirányzatfelhasználási tervet a költségvetési szerv vezető je írja alá. Az előirányzat-felhasználási terv funkciója, hogy megbízható alapot képezzen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásához, szolgálja a likviditást és szabályozottan, tervszerűen biztosítsa a fedezetet a rendszeres kiadásokhoz, a folyamatos működéshez. A központi költségvetési szerv köteles a 10 millió forintot elérő  szerződés szerinti kötelezettségvállalását számlavezető jének, a Magyar Államkincstárnak bejelenteni. Ennek hiányában a Kincstár a költségvetési szerv előirányzat-felhasználásra vonatkozó (átutalási) megbízását nem teljesíti.

A kötelezettségvállalás legf őbb dokumentumai: a kinevezési okirat, • ődés, megállapodás,

A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosultnak az ellenjegyzés előtt meg kell győződnie a következőkről: az előirányzat-fedezet biztosított-e (fedezetellenőrzés), • a befolyt, vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet (likviditás ellenőrzés), • az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet (pénz) rendelkezésre • áll-e (likviditás ellenőrzés), a kötelezettségvállalás nem sérti-e meg a gazdálkodásra vonatkozó előírásokat (szabályok • betartásának ellenőrzése).

Az ellenjegyző ezen feladatok elvégzéséhez ,  szükség szerint szakértőt is igénybe vehet. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, akkor az ellenjegyző erről a tényről köteles írásban tájékoztatni a kötelezettségvállalót, illetve a költségvetési szerv vezető jét. A vezetőnek joga van ahhoz, hogy ennek ellenére írásban utasítsa az ellenjegyzőt a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, aki köteles az utasításnak eleget tenni. Erről azonban a központi költségvetési szerv felügyeleti szervének vezető jét, vagy a testületet haladéktalanul írásban értesíteni kell. A felügyeleti szerv vezető je, illetve a pénzellátó szerv vezető je 8 munkanapon belül, a testület a soron következő  ülésén köteles a bejelentést megvizsgálni és felelősségre vonást kezdeményezni szükség szerint. Annál a költségvetési szervnél, ahol magas tartozásállomány miatt kincstári, illetve önkormányzati biztos működik a költségvetési szerv kötelezettségvállalója és ellenjegyző je aláírása mellett a kötelezettségvállalás kötelezettségvá llalás érvényességéhez érvényességéh ez a biztos külön írásbeli ellenjegyzése is szükséges. Hosszú távú kötelezettségvállalások Hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre

Szakmailag igazolni kell, hogy a teljesítés a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt feltételeknek, követelményeknek megfelelően megtörtént. Ellenőrizni kell pl. a leszállított készlet szerződésnek megfelelő  mennyiségét, minőségét, a számlázott összeg jogszerűségét, a teljesítés helyét, időpontját. A szakmai teljesítés igazolásának módját, az azt végző személyek kijelölését a költségvetési szerv vezető je, illetve a települési települ ési önkormányzat jegyz jeg yző je köteles belső szabályzatban rögzíteni.

Érvényesítés A szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, az előírt alaki követelmények betartását. Érvényesítést csak ezzel a feladattal a gazdasági szervezet vezető je, illetve a jegyző  által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű  és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű  dolgozó végezhet. Az érvényesítésen az „érvényesítve” megjelölésen kívül fel kell tüntetni a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló f őkönyvi számlaszámo(ka)t is.

Utalványozás Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének elrendelése. Utalványozásra az önállóan gazdálkodó és működő, illetve az önállóan működő költségvetési szerv vezető je, illetve az általuk vagy a költségvetési szerv vezető  testülete által arra írásban felhatalmazott személy  jogosult. Utalványozáskor Utalványozásko r ellenőrizni kell azt, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés szabályszerűen megtörtént-e. Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány) lehet.

• • • •

Nem lehet azonos személy ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző. Nem lehet azonos személy az érvényesítő  a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra  jogosult személlyel. személl yel. Kötelezettségvállalást, érvényesítést, utalványozást nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. A szakmai igazoló nem lehet azonos az érvényesítővel. kötelezettségvállalás

kötelezettségvállalás ellenjegyzése a kötelezettségvállalásban megjelölt feladat teljesítésének szakmai igazolása érvényesítés utalványozás

-

hajtó- és kenőanyag, szakmai anyagok, kis értékű tárgyi eszközök, immateriális javak, szellemi termékek, munkaruha, védőruha és egyéb anyagbeszerzés.

A készletgazdálkodás jelentősége igen eltérő  a költségvetési szervek működésében. Ha ránézünk egy elemi költségvetésben szereplő  készletek előirányzat részletezettségére, akkor nagy biztonsággal megbecsülhetjük, hogy milyen feladatot ellátó költségvetési szervről van szó. Egy kórház esetében pl. arányaiban nagy értéket képvisel az élelmiszer, gyógyszer, vegyszer beszerzés előirányzata. Az adóhatóság költségvetésében az előbbiek egyáltalán nem, vagy igen csekély mértékben jelennek meg, míg magas az irodaszer, nyomtatvány kiadások aránya. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál a hatósági feladatok ellátásához szükséges sajátos készletek jelennek meg pl. menetlevél, környezetvédelmi igazoló lap, autóvezető  lap, tesztlap stb. Az Állami Számvevőszéknél a könyv, folyóirat képvisel az átlagosat jóval meghaladó arányt. Amennyiben a beszerzések értéke eléri az irányadó értékhatárokat (közösségi, nemzeti) és a beszerzés nem tartozik a kivételek körébe, a Kbt. szabályainak alkalmazásával kell eljárni, figyelembe véve adott esetben a központosított beszerzés szabályait, illetve amennyiben az önkormányzat készített ilyet, a helyben központosított beszerzés szabályait tartalmazó rendeletet.

7.7.2.2. A karbantartás tervezése Saját kivitelezés esetén  a karbantartás kiadásait az elemi költségvetésben a kiadás közgazdasági  jellege szerinti szerkezeti rendben kell megtervezni. Így tartalmazza az elemi költségvetés a

a költségvetési szerv rendelkezésére. Így az elemi költségvetésben módosított előirányzatként  jelenik meg, ami összegszer összegs zerűen megfelel a teljesítésnek is. Saját hatáskörben a költségvetési szerv a felújítást végezheti saját szervezettel, illetve idegen kivitelezővel, szerződésbe adással. Idegen kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felhalmozási kiadások között a szerződésnek megfelelő  értékben kell megtervezni a felújítást elkülönítve az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek felújítását és a kapcsolódó előzetesen felszámított áfát. Saját kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felújítási kiadásokat a megfelelő  tételeken tervezzük meg, például személyi juttatások, közterhek, anyagok vásárlása, a felújításhoz szükséges tárgyi eszközök vásárlása.

7.7.2.4. Az intézményi beruházások Az intézményi beruházások célját, anyagi-műszaki összetételét a költségvetési szerv vezető je határozza meg. Előirányzata a költségvetési szerv elemi költségvetésében a felhalmozási kiadások között szerepel. A beruházásokat a költségvetési szervek fejlesztési célú saját forrásból, költségvetési támogatásból, átvett pénzeszközből, vagy pályázaton elnyert, e célra felhasználható forrásokból valósítják meg. A tervezéskor fegyelembe kell venni azt a jogszabályi korlátot, hogy meglévő  tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető  be új tárgyi eszköz, ha a meglévő  nulláig leíródott vagy megsemmisült, ha rendeltetésszerű  használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan.

7.7.3 A költségvetési szervek el őirányzatainak megváltoztatása

történő megvalósításának esetét. •

A központi költségvetési szerv a dologi kiadások pl. készletek, szolgáltatások, karbantartás körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosíthat. A szolgáltatások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek előirányzatai körében előirányzat-módosítást kezdeményezni vagy azokat felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv előírt éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.

Helyi önkormányzati költségvetési szerv az Ámr. rendelkezései, illetve a saját felügyeleti szerve (a képviselő-testület előírásai alapján) csoportosíthat át az előirányzatai között.

8. A kincstári rendszer A költségvetés olcsóbb finanszírozása érdekében a kincstári körhöz tartozó szervezetek, alapok, előirányzatok önálló pénzgazdálkodása 1996. február 1-től megszűnt, és a kincstári kör pénzeszközei az MNB-nél vezetett kincstári egységes számlán (KESZ) koncentrálódnak. A kincstári körhöz tartozó ügyfelek így nem pénzzel, hanem a jóváhagyott költségvetésükben szereplő előirányzataikkal gazdálkodnak. Bevételük a kincstárnál vezetett számláikra folynak be és kiadásaikat is - megbízásuk alapján - a folyamatba épített ellenőrzéseket követően, a Kincstár teljesíti. Így a kincstári kör tagjai átmenetileg illetve tartósan szabad pénzeszközökkel nem rendelkezhetnek (kivételt képeznek a hitelintézeteknél vezethető  pl. devizaszámla, munkáltatói lakásépítés, lakástámogatási számlákon tartott pénzeszközök, amelyek egyenlege után a költségvetési szervek kamatot kapnak).

A költségvetési (kincstári) finanszírozás  a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi és fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő  pénzellátást jelenti. A költségvetési finanszírozás elsősorban államháztartáson belülre történő  finanszírozást jelent, de államháztartáson kívüli szervezetek is részesülhetnek költségvetési támogatásban, pályázattal elnyert pénzeszközben pl. közhasznú szervezetek, egyházak és intézményeik, gazdasági társaságok, magánszemélyek. A költségvetési finanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstár (Kincstár) feladata. A kincstári rendszer kialakításának célja A közfeladatok szabályozott, hatékony, eredményes pénzellátása érdekében a közfeladatok •

A Magyar Államkincstár küldetése39 Magyar Államkincstár küldetése a közpénzek közpénzek kifizetése, és ezen kifizetések kifizetések ellen ő rzése rzése . A  „ A Magyar Kincstár tehát a közpénzek elköltésének résztvev ő  je, és egyben felügyel ő  je is. i s. Feladatunk a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A Magyar  Államkincstár a  Államkincstár a szolgáltató állam filozófiáját állam filozófiáját vallja magáénak.” magáénak.”

8.1. A Kincstár ügyfelei A Kincstár ügyfelei (részükre a Kincstár számlát vezet) lehetnek a kincstári körhöz tartozó és kincstári körhöz nem tartozó ügyfelek.

Kincstári körhöz tartozó ügyfél : a központi költségvetés, • a központi költségvetési szervek, • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, • a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei és a • rendelkezésükbe utalt előirányzatok, a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület nem gazdasági társasági formában • működtetett szervei, az elkülönített állami pénzalapok. • A felsorolásból látható, hogy az államháztartás alrendszerei közül egyedül a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi alrendszer nem tartozik a kincstári körhöz.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra szabad felhasználni.

Kincstári körhöz nem tartozó ügyfél (pénzforgalmi számlatulajdonos) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok az Országgyűlés vagy a Kormány egyedi döntése alapján létrehozott, kincstári számlavezetésre kötelezett szervezetek, testületek. A pénzforgalmi számlatulajdonosok más hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával (kivéve a munkáltatói lakástámogatási és devizaszámla, továbbá az MNV Zrt. pl. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció lebonyolításáig - vezetett számlát) nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeikből a Kincstár hálózatában értékesített állampapírokat vásárolhatnak. A Kincstár az értékpapírokat értékpapír, illetve értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Jelenleg pénzforgalmi számlatulajdonosok pl. azok a gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a Diákhitel Központ, MNV Zrt., stb.

8.2. A Magyar Államkincstár feladatai A Magyar Államkincstár igen sokoldalú tevékenységet lát el. Alapfeladata a költségvetés végrehajtásához kapcsolódik. A fiskális feladatok ellátása érdekében jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások térítésmentes illetve térítési díj ellenében történő  nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is. Emellett a Kincstár egyes feladatokat a fejezetektől megállapodás alapján átvállalhat. A Kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai

•

• • •

kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében, részt vesz a magyar állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő  feladatok lebonyolításában, gondoskodik az időszakonként fizetendő  összegek kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról, devizaszámlát vezet, a magyar állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár, ellátja a strukturális és kohéziós alapokkal, illetve általában az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban és nemzetközi megállapodásban meghatározott végrehajtási, pénzforgalmi és ellenőrzési feladatokat (forint és deviza).

A pályázatos pályázatos támogatások és a követeléskezelés lebonyolítása során: A központi költségvetésből pályázatok alapján folyósított támogatások nyomon követése érdekében működteti a kincstári monitoring rendszert . Közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi rendezés és elszámolásban. A Kincstár pénzforgalmi tevékenysége: Pénzforgalmi feladatainak ellátására a Kincstár az MNB-nél kincstári egységes számlát (KESZ) vezet forintban. Az MNB a KESZ egyenlege után piaci kamatot fizet, de legfeljebb a jegybanki alapkamat mértékéig. Ezen kívül a devizaforgalom lebonyolítása érdekében a jegybank pénzforgalmi devizaszámlát is vezet a Kincstár részére. A kincstári forintszámla és devizaszámla vezetés: A Kincstár vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban

8.3. Kincstári számlák típusai 8.3.1. A kincstári körbe tartozók kincstári számlái A pénzforgalmi számlatulajdonosok részére vezetett kincstári számlák

A Kincstár által vezetett számlák

Megjegyzés

a) pénzforgalom lebonyolítására folyószámla b) a fedezetigazolásnak megfelelő  összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére fedezetbiztosítási számla c) a kincstári kártyával történő  kifizetések Pénzforgalmi számlatulajdonos számára a pénzügyi fedezetének elkülönített Kincstár elnökének engedélyével indokolt kezelésére kincstári kártyafedezeti számla esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető. A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti. d) devizaeszközeik devizaeszköz eik kezelésére devizaszámla A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti, de ráterheli az MNB által felszámított költséget. e) átmenetileg szabad pénzeszközeikből A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti. állampapírok vásárlásának lebonyolítására értékpapírszámla, illetve értékpapír letéti

− −

átutalás (egyszerű és csoportos); a beszedési megbízás (azonnali, határidős, csoportos).

Készpénzfizetés a kincstári körben A készpénzfizetés az előirányzatok készpénzben történő  teljesítését jelenti. A jogszabályok szűk körre korlátozták a kincstári ügyfelek készpénzforgalmát, készpénzfizetési lehetőségeit pl. készletek, kis értékű  tárgyi eszközök beszerzése, kiküldetési, reprezentációs kiadások. A közbeszerzési teljesítések ellenértékének kifizetése minden esetben készpénz nélküli fizetési móddal történhet.

Készpénz-helyettesít ő fizetési mód A kincstári fizetési forgalomban használatos a készpénz-helyettesítő  fizetési eszköz a kincstári kártya. A kincstári kártyával, annak birtokosa fizetési és készpénz felvételi műveleteket kezdeményezhet. A kártya társkibocsátója az OTP Bank Nyrt., így a kincstári kártya az OTP és a Kincstár logójával ellátott, az adott számlatulajdonos és a kártyabirtokos adataival megszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy négyjegyű titkos kód (PIN-kód) tartozik. a.)  Intézményi kártya Cirrus/Maestro: csak belföldön használható, kizárólag elektronikus környezetben on-line módon történő  elfogadásra alkalmas, vagyis minden tranzakció elektronikus úton engedélyezésre kerül. Használható készpénz felvételre a hazai bankjegykiadó automatákban, bankfiókban, postahivatalokban és közvetlen fizetésre több mint 10 ezer belföldi kereskedői és szolgáltatói elfogadóhelyen. Az intézményi kártya használható készlet és kis értékű  tárgyi eszközök beszerzésénél, a nem rendszeres kis

időben több jogosultnak teljesít fizetést, akkor alkalmazhatja a csoportos átutalást pl. több szállító kifizetése, illetmények átutalása a munkavállalóknak.  Az átutalási megbízás benyújtása benyújtása A Kincstár ügyfeleitől elektronikus adathordozón is befogad megbízásokat, teljesít csoportos fizetési megbízásokat. A Kincstár tagja az országos elszámolás-forgalmi rendszereknek (GIRO, VIBER), valamint a Magyar Posta Zrt.-vel szerződést kötött a postai tételek feldolgozására és elszámolására. Szükség esetén nyomtatványkitöltő program áll az ügyfelek rendelkezésére. Kincstári Tranzakciós Kód Az átutalási megbízásoknál a mentes esetek kivételével, fel kell tüntetni a Kincstári Tranzakciós Kódot (KTK). A KTK három pozíciós számjel, amely a kiemelt el őirányzatok és jogcímek, illetve a pénzügyi műveletek azonosítására szolgál. Amennyiben mind az adós (vevő), mind a jogosult (eladó) a kincstári körhöz tartozik, az érintett kiadási és az érintett bevételi előirányzat KTK-ját is fel kell tüntetni. Értelemszerűen, amennyiben csak az egyik fél kincstári ügyfél, egy KTK jelenik meg a fizetési megbízáson. Célszerű kincstári körön kívüli partnerrel kötött szerződések esetében a fizetés teljesítéséhez a szerződésben a számlaszám mellett megadni a Kincstári Tranzakciós Kódot is, amelyet az átutalási megbízáson a fizetést teljesítő feltüntet.

2. Beszedési megbízás (inkasszó) A beszedési megbízás passzív fizetési mód, mivel a jogosult kezdeményezi. A jogosult megbízza a Kincstárat, hogy meghatározott pénzeszközt, meghatározott ügyféltől a javára szedjen be. A kincstári rendszerben két formája alkalmazott: az azonnali (promt) inkasszó és a határidős inkasszó. a.) Azonnali beszedési megbízás

9. A közbeszerzési rendszer ellen őrzése A közbeszerzési rendszer magas kockázatot jelent a korrupció esetleges megjelenése szempontjából. Tanácsa 2007. évi beszámolójában tájékoztat a közbeszerzések Szemelvény A Közbeszerzések Tanácsa 2007. évi alakulásáról, a Tanács tevékenységér ő l,l, a közbeszerzés folyamatában létez ő  40 kockázatokról, azok kezelésér ő  ől  .

Az OECD 2007-ben jelentette meg „Integrity in Public Procurement: Good Practice from A to Z” („A közbeszerzés tisztasága – A jó gyakorlat ABC-je”) cím ű tanulmányát , melyben összefoglalta azokat a tagállami megoldásokat, amelyek a legalkalmasabbnak mutatkoznak a korrupcióellenes küzdelemben a közbeszerzések területén. A tanulmány a magyar közbeszerzési rendszerben követendő  jó példaként külön kiemeli a hirdetményellenőrzés rendszerét, mely alkalmas a jogsértések egy részének kiszűrésére már az eljárások korai stádiumában, valamint a szerződések teljesítésének ellenőrzési mechanizmusát. Figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsa maga is mélyrehatóan foglalkozik a hazai közbeszerzési korrupciós helyzettel és az átláthatóság jegyében teendő  intézkedésekkel, a Tanács engedélyt kért az OECD-től arra, hogy e tanulmányt lefordíttathassa magyar nyelvre. Az OECD által megadott engedély értelmében a tanulmány magyar fordítása elkészült, a magyar nyelvű  összefoglaló a Tanács honlapján elérhető, és amennyiben azt valaki kéri, a Tanács jogosult a teljes tanulmány magyar nyelvű verzióját rendelkezésre bocsátani. A tanulmány a közbeszerzési korrupciós kockázatok elemzése körében külön is foglalkozik a

− − − − −

kincstári ellenőrzés, a belső ellenőrzés, a számvevőszéki ellenőrzés, a kormányzati ellenőrzés, Közbeszerzések Tanács hirdetményellenőrzési feladatai.

9.1 A folyamatba épített ellen őrzés Forrás: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. XXXVIII . törvény 121. § (1) A folyamatba épített, el ő  zetes, utólagos és vezet ő  rzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, ői  ellen ő rzés mű ködtetéséért ködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezet ő  je felelő s az államháztartásért felel ő s miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezet ő  je köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és m ű ködtetni ködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszer ű  ű ,  szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.  A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerz ő dések, dések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az elő  zetes és utólagos pénzügyi ellen ő rzést, rzést, a pénzügyi döntések szabályszer ű  űségi  ségi és szabályozottsági szempontból történ ő  jóváhagyását,  jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelel ő   könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. (2) Az (1) bekezdés a)-c) p ontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. (3) A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszer  ű ség, ség,

szabálytalanságok megtörténésének, előfordulásának megelőzésére, vagy legalább azok korlátozására irányulnak. A megelőző  kontrollok alkalmazásának f ő  indoka, hogy pl. a már kifizetett, de jogalap nélküli pénzeszközöket utólag már csak bonyolult eljárást követően lehet visszaszerezni a kedvezményezettektől, vagy a műszaki hibák életeket is követelhetnek. Ezért a költségvetés érdekeinek védelme a leghatékonyabban az előzetes kontrollok segítségével valósítható meg.

b.) A feltáró (detektív) kontrollok, amelyek a már bekövetkezett hibákat tárják fel, rámutatva a hiba, hiányosság előfordulásának tényén kívül az okozott hatásra is. A megelőző és a feltáró kontrollok együttes alkalmazása jelentősen csökkentheti a hiba továbbterjedését a folyamat következő  szakaszaira. Ilyen kontroll feladat pl. az ajánlati felhívás „testre szabottságának” feltárása, hamis nyilatkozattétel, valótlan adatközlés feltárása. c) A helyrehozó (korrektív) kontrollok célja a már bekövetkezett, nem kívánatos eredmények kijavítása. Ezek biztosítékként is szolgálhatnak az elszenvedett veszteségek, károk bizonyos mértékű  visszaszerzésére a pénzeszközök, vagy szolgáltatási képesség terén. Korrektív kontrollok lehetnek azok a megtett intézkedések, amelyeket az intézmény a feltáró kontrollok alapján a hasonló hibák, szabálytalanságok elkerülésére hoz meg. Ilyen lehet egy új ellenőrzési pont kialakítása a folyamatban azzal a céllal, hogy kizárja, csökkentse az egybeszámítás követelményének kikerülésére irányuló közbeszerzési eljárás megindításának lehetőségét. d.) Ráirányító (direktív) kontrollok,  amelyek a szervezet, folyamat számára kiemelten fontos területen negatív hatású cselekmény, esemény elkerülésének lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Ez lehetőséget ad a vezetésnek a válaszlépésre, a várható negatív hatást megelőző, vagy mérséklő  intézkedés meghozatalára, annak megakadályozására, hogy a hibás gyakorlat

c.) Az önkormányzati beszámolók felülvizsgálata A Kincstár önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységének fontos területe a helyi, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik, a többcélú kistérségi társulások féléves, illetve éves költségvetési beszámolóinak, az időközi költségvetési-, illetve mérleg jelentéseinek feldolgozása, ellenőrzése. A jogosulatlanul igénybe vett állami hozzájárulásokat, támogatásokat a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások kötelesek visszafizetni a  jegybanki alapkamat meghatározott százalékában száz alékában megállapított igénybevételi kamattal együtt. e gyütt. d.) Közreműködés a pályázatos támogatások ellen őrzésében A Kincstár közreműködik a központi költségvetésből finanszírozott pályázatos támogatások pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében. Az egyes célelőirányzatokkal kapcsolatos konkrét feladatok köre eltérő, ugyanakkor a pályázati rendszer működtetésében végzett feladat felöleli a folyamat különböző elemeit. A Kincstár a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére (közbenső, utólagos, záró) ellenőrzéseket hajt végre. A tevékenységet központi szabályozással a regionális igazgatóságok látják el. e.) Kincstár kettős fedezetvizsgálata A Kincstár a kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfelek fizetési megbízásait azok teljesítését megelőzően ellenőrzi. A kettős fedezetvizsgálat során a kincstár vizsgálja, hogy van-e előirányzat fedezet (tervezett kiadási összeg) és elég likvid-e a megbízó. Nemleges válasz esetén a Kincstár a fizetési megbízást nem teljesíti. f.) A kincstári monitoring rendszer41

a támogatások keretösszegét, a döntésre és utalványozásra jogosultak megnevezését, a támogatott célok részletes felsorolását, a támogatásra jogosultak körét, az elnyerhető támogatás feltételeit, mértékét és formáját. A Kincstár és az Adóhatóságok között 1998. év közepétől rendszeres adatszolgáltatás működik. A Kincstár átadja az Adóhatóságoknak (APEH, VPOP) a lejárt köztartozások figyelése érdekében a kedvezményezettek Ámr. szerinti meghatározott adatait, az adóhatóságok pedig havi rendszerességgel tájékoztatják a Kincstárat a lejárt köztartozással rendelkező  kedvezményezettek köréről. A köztartozás figyelés rendjét általános ismertető dokumentum tartalmazza. − − − − −

A monitoring rendszer adatközlése alapján az adóhatóságok az Ámr. előírásainak megfelelően a lejárt köztartozásokról a támogatások utalványozóit is kötelesek értesíteni. Így a jogszabály azon rendelkezésének érvényesítése, mely szerint a kedvezményezett lejárt köztartozása esetén az esedékes támogatás folyósítását fel kell függeszteni, még eredményesebben történhet meg, ösztönözve ezzel az adóhatóságokkal szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítését.

9.3. Az Állami Számvev S zámvevőszék ellenőrzése Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) központi, közhatalmi költségvetési szerv, önálló fejezet, az Országgyűlés pénzügyi gazdasági ellenőrző  szerve. Az állam legf őbb pénzügyi ellenőrző szerveként ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel vagy kezelnek. Az ÁSZ az államháztartás külső ellenőrzését, a számvevőszéki ellenőrzést végzi.

A számvevőszéki ellenőrzések típusai Az ellenőrzések fajtáját az ellenőrzés célja határozza meg: rzés  a szervezetekre, tevékenységekre, programokra, működésre, •  A szabályszer ű  űségi  ségi ellen ő rzés azok pénzügyi folyamataira, elszámolásokra, beszámolásokra irányul. Célja a törvényesség, a szabályszerűség betartásának ellenőrzés. rzés  célja annak megállapítása, hogy a szervezetek, projektek •  A teljesítmény ellenő rzés gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósultak-e meg. rzés  átfogóan, rendszerszemléletben értékeli az állami feladatok ellátásának •  A rendszerellenő rzés szervezeti kereteit, személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, valamint az input erőforrások és azok feladatokra történő felhasználásának összhangját. A rendszerellenőrzés kiemelt figyelmet fordít a belső kontroll működésében rejlő kockázatok feltárására. Az ÁSZ ellenőrzéseiről készített jelentések teljes terjedelemben megtalálhatók a www.asz.hu honlapon. Így az ellenőrzéseket, azok eredményét, az ÁSZ megfogalmazott javaslatait, nem csak az Országgyűlés, hanem a közvélemény is megismerheti. AZ ÁSZ minden évben éves jelentést állít össze az Országgyűlés részére, amelyben összegezi ellenőrzéseit, azok eredményességét, és beszámol a szervezet gazdálkodásának célszerűségéről is. Az éves jelentések szintén megtalálhatók a honlapon.

A számvevőszéki ellenőrzés megállapításainak következményei A közpénzek szabályos, gazdaságos, eredményes, hatékony tervezése és felhasználása, a hibák, szabálytalanságok megelőzésére az ÁSZ a jelentéseiben – a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett – a következő eszközöket alkalmazza:

− − − −

az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzését, a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzését végzi.

A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a Pénzügyminisztérium fejezetben önálló címet alkot.

A KEHI feladatai •

•

Ellátja az államháztartási törvényben a belső  ellenőrzési szerv számára feladatokat, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Kohéziós Alapból származó támogatások tekintetében az EU 2007-2013 ciklusban az ellenőrzési hatósági feladatokat. Egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások tekintetében a kormányrendeletükben kormányrendeletük ben a KEHI számára meghatározott meghatározot t ellenőrzési feladatok.

meghatározott Alapból, és a programozási finanszírozási

A Hivatal minden év február 15-éig - az Európai Bizottság módszertani iránymutatásainak megfelelően - összegezi a rendelkezésére álló ellenőrzési jelentéseket, véleményeket, igazolásokat és nyilatkozatokat. A feladat végrehajtása érdekében a pénzügyminiszter megküldi a Hivatal részére az egyéb jogszabályok alapján számára megküldött jelentéseket, véleményeket,

A KEHI éves beszámolási kötelezettsége A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről évente, a tárgyévet követő  év június 30-áig a miniszter útján beszámol a Kormánynak. A beszámoló különösen az alábbiakat tartalmazza: az éves ellenőrzési feladatok teljesítésének értékelését, • az ellenőrzések fontosabb megállapításait és javaslatait, • az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglaltak időarányos • teljesítését, tájékoztatást az ellenőrzések során feltárt büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi • eljárás megindítására okot adó cselekményről, mulasztásról vagy hiányosságról, az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő  és akadályozó • tényezőket.

9.5. A közbeszerzések bels ő ellenőrzése A belső ellenőrzés köteles ellenőrizni a szervezet közbeszerzési tevékenységét. A belső ellenőrzés kiterjed: • a közbeszerzések FEUVE rendszerének megfelelő kialakítására, • a FEUVE rendszer m űködésére, • a közbeszerzési folyamat utólagos ellenőrzésére.

13. Az ajánlatok benyújtásának, benyújtásának, felbontásának, felbontásának, ismertetésének, ismertetésének, elbírálásának ellen ő rzése: rzése: - hiánypótlásra felhívás, -  jegyzőkönyv tartalma, - felvilágosítás kérése az ajánlattevőktől, - ajánlat érvénytelenné nyilvánítása, - bírálati módszer, - az eljárás eredménytelenné nyilvánítása. 14. Az eredményhird eredményhirdetés etés szabályosságának ellen ő rzése. rzése. 15. A szerző dés dés eljárásnak, eredményhirdetésnek eredményhirdetésnek megfelel ő  megkötésének  megkötésének ellen ő rzése. rzése. 16. Az eljárás folyamán a határid ő  rzése. ő k számításának, betartásának ellen ő rzése.

A belső ellenőrzés összefoglaló jelentést készít megállapításairól, amelyben javaslatokat dolgoz ki, tanácsot ad az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, a közbeszerzések hatékonyságának növelése érdekben.

Függelék: Ellenőrzési nyomvonal egy költségvetési szerv közbeszerzési folyamatáról

Egy költségvetési intézmény közbeszerzési eljárásainak

Ellenőrzési nyomvonala RÉSZLET Sorszám

1.

Tevékenységek

Közbeszerzési Terv összeállítása - szervezeti egységenként

Jogi, egyéb szabályozás

Tevékenységet végzők, felelősök Kötelezettségvállaló

Közbeszerzési Végzi / Felel ős: Szabályzat közbeszerzés tárgya illetékes szervezeti vezető je által által személyi állományi

Határidő;  /Kapja  /Kapja

március 15. szerint egység  / közbesz közbeszerz erzési ési kijelölt kijelölt f őreferens tag -

Keletkező dokumentumok

1.2

Éves Összesített Közbeszerzési Terv összeállítása

Kbt., Végzi / Felel ős: Közbeszerzési -közbeszerzési f ő  őreferens r  eferens Szabályzat

április 15.

Éves Közbeszerzési Terv engedélyezése

Közbeszerzési Végzi / Felel ős: Szabályzat -közbeszerzési f ő  őreferens r  eferens

április 15.

Ellenőrzési pontok  /Kockázati  /Kockázati ténye tényezzők

a közbeszerzés Határidőben készült-e el? tárgya szerint Megfelelő tartalommal? illetékes szervezeti egység vezető je  / Nem Nem teljes teljes körű  a javaslat elkészítése, nincs átfogó egyeztetés; nem precíz az közbeszerzési ellenőrzés; a szolgáltatott adatok hibásak, f őreferens hibás eljárásfajta vagy típus meghatározása; nem megfelel ő az indoklás, téves költséginformációk felhasználása; téves fedezet ellen őrzés

Éves Közbeszerzési Terv

kijelölt jogász Határidőben készült-e el? - javaslatot tehet Megfelelő tartalommal? eltérő tartalomra Nem teljes körű a javaslat elkészítése, nincs tfogó egyeztetés; nem precíz az ellen őrzés; ves fedezet ellen őrzés

Jóváhagyó: gazdasági vezető

Engedélyezett Éves Közbeszerzési Terv

Beszerzési  / Nem Nem megf megfelel elelően előkészített, elkészített elkészített Főosztály vezető je Éves Közbeszerzési terv engedélyezése

Engedélyező: a költségvetési szerv vezető je

-

Beszerzési f őosztály  / Nem Nem megfe megfelel lelő időben és teljes körűen vezető je történik a tájékoztatás; nem történik tájékoztatás

gazdasági vezető

 /költség  /költségveté vetési si szerv vezet ő je 1.3

Engedélyezett Éves Közbeszerzési Végzi / Felel ős: Közbeszerzési Terv Szabályzat -közbeszerzési f ő  őreferens r  eferens ismertetése, megküldése illetékes szervezeti egységek vezetőinek

Engedélyezést követően haladéktalanul

Ellenjegyző, Jóváhagyó, Aláíró

Közbeszerzési Terv  javaslat  javaslat

közbeszerzési referens vagy őreferens közbeszerzési f ő  r  eferens

1.1

Ellenőrző 

Jóváhagyó: gazdasági vezető

-

 / illetéke illetékess szervezeti egységek vezetői

163

166