TegnapiBankszakma mai : 1. f el adat .5dar abkér dés5pont ér tkar i kázós,négyvál aszl ehet őség 2. f el adat5dar abf ogal om,l ekel l et tí r niadefiní ci ój át( l eköt öt tbet ét ,TBSZ,f üggőközvet í t ő, szavat ol ót őke,nagykockázat )2pontdefiní ci ónkéntösszesen10pont os 3.f el adati gaz-hami s5dar ab,azi gazati sme megkel li ndokol nicsaki ndokl ássalegyüt tj árakét pont ,10pont ér t 4. f el adatki f ej t ős,5bankkár t y at í pustk el l et tf el sor ol niéskétmondat otí r nir ól uk.5pont ér t 5. f el adatki f ej t ős:Évenbel ülbet étl eköt ésekf aj t áiésazokj el l emzése.5pont ér t 6.f el adatEBKM számo mol ás10pont 7. f el adatbankszáml af or gal om eset énmennyi tvonl eabank ( ezegyaj ándékf el adatvol t ,csakfigyel mesnekkel ll enni )10pont 8. f el adatI banszámos,ki kel l et tszámol niazel l enör zőszámot ,l eí r nihogyme mel yi kszámokmi mi t j el öl nek5pont Nagyj ábólennyi
BANKSZAKMAI ISMERETEK
I. Fejezet Hitelintézet A közvetett fnanszírozás során a megtakarító és beruházó közé pénzg!i közvetít"k ékel"#nek be. $énzg!i közvetít" min#en ol!an szolgáltatás% amel! ame l! megtakarítási instrumentumok &seréjét segíti el". A pénzg!i közvetít" intézmén!ek saját ko&kázatukra g!'jtik a megtakarításokat és saját ko&kázatra hel!ezik ki. (ankpia& )agára szóló követeléseket teremt és lejárati *volumen transz+ormá&iókat hajt végre. A hitelintézetek mikroökonómiai mik roökonómiai értelemben #i,eren&iált termékeket kínálnak. A hitelintézeti szolgáltatások pia&át a szerepl"k aszimmetrikus in+ormáltsága és a pia&ra történ" szaba# belépés hián!a jellemzi. (ankok A bank vállalkozásként m'kö#ik. )ágikus háromszög -bank &éljait mutatja be / 0ikvi#% szlovens% jöve#elmez". 1z a 2 #olog eg!más kárára lehet &sak jobb íg! nehéz eg!ens3l!t tartani. A bankok legnag!obb i#egen +orrása a betétek és ezek ko&kázatosak% ko&kázatosak% bizon!talanok. Inszloven&ia esetén e setén a bank eszközei% vag!ona% kintlév"ségei nem elegen#"k ahhoz hog! +e#ezze a tartozásait. Illikvi# esetén a +enti +e#ezet ren#elkezésre áll ug!an #e a bank az azonnali kivételi igén!eket nem tu#ja meg+elel"en kezelni. A nag!bani -4holesale banking bankolás ren#szerint nag! pénzvolumen' g!eket jelent. A kisbani -retail banking bankolás a szabván!ozott szolgáltatások tömegszer' értékesítését jelenti. Ha eg! 5
bank spe&ializált akkor a klasszikus kereske#elmi kereske#elmi banki +unk&iótól eltér" tevéken!séget nem végezhet% #e ha univerzális akkor igen. 6zleti bankok ko&kázatai A bank ko&kázatokkal ko&kázatokkal kereske#" zem. 1zeket a ko&kázatokat ko&kázatokat 3g! mérséklik% hog! kihel!ezéseiket megosztják klönböz" ágazatok% g!+él típusok között. 7o&kázatnak 7o&kázatnak nevezzk a valamel! várt esemén! bekövetkezése körli bizon!talanságot. A ko&kázat az esemén! mértékének mé rtékének és bekövetkezési valószín'ségének ötvözete. A bank a betétekb"l szerzett +orrásokat és a hitelek kihel!ezését 3g! ol#ják meg hog! a ko&kázatokat transz+ormálják. 0ejárati transz+ormálásnak hívjuk azt amikor rövi#ebb lejárat3 megtakarításokat hosszabb lejárat3 hitelekké alakítják. 8sszeg transz+ormá&iónál kis összeg' megtakarításokat nag! összeg' hitellé transz+ormálnak. 1szköz transz+ormá&iónak vag! ko&kázat megosztásnak nevezzk azt amikor több megtakarító be+ektetését osztják meg több beruházó között. 7o&kázatok 7o&kázatok típusai 9 Hitelezési kockázat / 7ihel!ezett t"ke és annak kamatai megtérlésével kap&solatos bizon!talanság. 9 Likviditási kockázat / A bank fzet"képességével kap&solatos bizon!talanság. 9 Piaci kockázat / $a&i árak esetlegesen ke#vez"tlen irán!3 változása. 9 Szlovencia kockázat: A bank elveszti a betétesek vé#elmére szolgáló t"kéjét 9 Működési kockázat: I#e tartozik a m'kö#ési költség változás% te&hnológiai ko&kázatok% humán er"+orrás ko&kázatok% szabál!ozási ko&kázat. )egklönböztetjk a tiszta -&sak veszteség elképzelhet" és spekulatív -veszteség és n!ereség is lehet le het ko&kázatot. II. Fejezet Hitelintézetek m'kö#ését szabál!ozó törvén! -htp A jogszabál!ok &élja az óvatos% óva tos% gon#os% körltekint" tehát pru#ens viselke#és. A törvén! tartalmát tekintve : részre osztható. osztható. Az els" el s" logikai eg!ség meghatározza a szabál!ozan#ó pénzg!i szolgáltatásokat és a szervezetek típusait. A máso#ik a pru#en&iális szabál!okat +ogalmazza meg. A harma#ik az ;(A m'kö#ésér"l szól. A neg!e#ik a +elg!el" pénzg!i szervezetekr"l. A ötö#ik a +og!asztóvé#elemre kon&entrál. $énzg!i intézmén!ek &soportosítása A pénzg!i intézmén! alatt hitelintézeteket és pénzg!i vállalkozásokat v állalkozásokat értnk. A hitelintézet legalább betétet kell hog! n!3jtson és hiteleznie is kell. Hitelintézetek Hitelintézetek csoportjai: 9 Bankok / 0egalább betét g!'jtés és hitel.
szolgáltatásokat kl+öl#i vállalkozás. 9 Pénzü!i vállalkozások / $énzg!i szolgáltatások közl &sak 5et vag! azoknak eg! meghatározott részét végezheti. ->1) végezhet/ betétg!'jtést% pénzváltást és elektronikus pénz kibo&sájtást 9 Pénz"oral#i intéz#én! / $énz+orgalmi tevéken!séget végezhet -fzetési ren#szer m'kö#tetése% pénzváltás. Hitelezni &sak 3g! hitelezhet ha saját +orrásból teszi és 5 éven belli a hitel. 9 $lektronik%s pénz ki&ocsájt' intéz#én!ek / F" +ela#ata az elektronikus pénz kibo&sájtás #e pénz+orgalmi tevéken!séget is végezhet. 7özvetít"k A +gg" közvetít" eg! a#ott intézmén! szolgáltatásait közvetíti míg a +ggetlen közvetít" eg!szerre többét is. A +ggetlen közvetít"nek +elg!eleti enge#éll!el kell ren#elkeznie% bntetlen el"élet% 2éves szakmai tapasztalat% káresemén!enként : millió éves szinten :?millió +elel"sség biztosítással kell ren#elkeznie -alkusznál ez #upla. 9 (ie#elt közvetít)/ $énzg!i intézmén! javára és ko&kázatára végzi a munkát. 9 *!nök / $énzg!i intézmén! nevében% javára és ko&kázatára nem vállalhat kötelezettséget. 9 +lk%sz/ 6g!+éllel köt szerz"#ést% ezért nag!obb a +elel"sség biztosítása is. $ru#en&iális szabál!ok ,)kére vonatkoz' sza&ál!ok: 9 Saját t)ke/ A saját t"ke nem lehet kisebb mint az in#uló t"ke. Ha ez mégis megtörténik 5@ hónapos trelmi i#" van a t"ke +eltöltésre. 9 -e!zett t)ke leszállítása/ "keleszállítás során a @B9os t"kekövetelmén!t biztosítani kell. Ha bármel! t"ke negatív akkor t"ke át&soportosítás 3tján ezt meg kell szntetni ezt követ"en van lehet"ség a t"ke leszállításra a saját t"ke negatív elemének növelése miatt. 9 Szavatol' t)ke/ )agába +oglalja azokat a banki +orrásokat is amel!ek a t"kével támasztott követelmén!nek képesek eleget tenni-bevonható a veszteségek +e#ezésébe% kivonásuk a bankból korlátozott. 2 elemb"l áll. Alapvet" t"kelemekb"l -általános &éltartalék% általános tartalék% járulékos t"kéb"l -értékelési tartalék% aláren#elt és járulékos köl&sönt"ke% és kiegészít" t"kéb"l -kiegészít" aláren#elt köl&sönt"ke. 9 .ltalános tartalékképzés/ A#ózott ere#mén!b"l kötelez" tartalékot képezni. A#ózott ere#mén! 5?B9a. Felg!eleti mentesség 5=B9os szloven&ia szint +elett a#ható. 9 ,)ke#e"eleltetés / (ázel II./ Ci,eren&iálja a hitelko&kázatot hor#ozó eszközök t"keszkségletét. -Dzavatoló t"ke E ko&kázattal s3l!ozott eszközök pia&i ko&kázat t"ke követelmén!e G 5=%: m'kö#ési ko&kázat t"kekövetelmén!e G 5=%: (ockázatvállalás korlátozása: 9 (ockázatvállalás / A hitelintézetek ko&kázatainak +elmérésére kötelesek bels" szabál!okat ki#olgozni és azokat alkalmazni. 9 /a!kockázat / >ag!ko&kázatnak min"sl ha a hitelintézet kitettsége eg! g!+éllel szemben eléri a szavatoló t"ke 5?B9át. 1z am3g! nem hala#hatja meg a =:B9ot vag! = milliár#ot. 2
9 ,%lajdonszerzéshez kapcs0 kockázat / Hitelintézetek nem vállalhatnak ko&kázatot amel!nek az a &élja hog! az g!+él a hitelintézet által vag! hozzá szoros kap&solatban álló vállalkozás által kibo&sájtott értékpapírt vásároljon. 9 Be"ektetések sza&ál!ozása / Ingatlan be+ektetések -A hitelintézet ingatlanba történ" be+ektetése nem hala#hatja meg a szavatoló t"ke :B9át% artós be+ektetések -nem ren#elkezhet vállalkozásban szavatoló t"kéjének 5:B9át meghala#ó tulaj#oni hán!a#ot megtestesít" be+ektetéssel és jeg!zett t"kéjének :5B9át meghala#ó részese#éssel. 9 $szközök #in)sítése / $roblémamentes -?B * 7ése#elem nem hala#ja meg a 5:92? napot -vállalatai9 lakossági. >em lehet pm ha g!+él&soport tagja vag! több jog&ímen is van követelése. 7lön fg!elen#" -5B95?B tlag alatti -55B92?B 7étes -25B9J?B * K? napot meghala#ó törlesztési kése#elem. Lossz -J5B95??B * Felszámolási eljárás% törlesztés nem fzetése. 9 1rtékvesztés képzés/ A hitelezés átlagos veszteségeire értékvesztés képzési kötelezettséget ír el" a jogszabál!. 9 2éltartalék képzés / )érlegen kívli tételek várható veszteségének +e#ezésére ko&kázati &éltartalékot kell képezni -a#ózási ere#mén! terhére képezhet". Likviditás &iztosítása: 9 3orrás!űjtés sza&ál!ozása / 7izárólag hitelintézetek g!'jthetnek betétet. 7ötelesek &satlakozni az ;(A9hoz. 8nkéntes betétbiztosítási alapot is létrehozhatnak +elg!elet jóváhag!ásával. Ha ezt teszik akkor a következ"knek kell meg+elelni/ létrehozott alap pénzeszközei nem vonhatóak el% állampapírban kell tartani% alapba történ" befzetéseket rá+or#ításként kell elszámolni. 9 Lejárati összhan &iztosítása / A hitelintézet +ol!amatosan köteles biztosítani a követelései és kötelezettségei lejárati i#"pontjának és összegeinek összhangját. (ötelez) &els) sza&ál!ok / A hitelintézetek több bels" szabál!zat elkészítésére kötelesek. Il!enek a / 6g!+él min"sít" szabál!zat% +e#ezetértékelési szabál!zat% g!letmin"sítési szabál!zat% &éltartalék képzési szabál!zat% ko&kázatvállalási szabál!zat% be+ektetési szabál!zat% pénzmosás elleni intézke#ések. III. Fejezet $asszív bankm'veletek A passzív bankm'veletek leg+ontosabb tulaj#onsága hog! pénz érkezik a bankba% amell!el eg! i#"ben tartozása keletkezik a bankoknak. 1zek a tételek a bank tartozásait% kötelezettségeit +ejezik ki. (anki +orrás szerzés +"bb mó#jai/ betétg!'jtés% értékpapír kibo&sájtás% hitel+elvétel. (etétg!'jtés A jóváírt összegig a számlatulaj#onosnak a hitelintézettel szemben követelése keletkezik. (etétet &sak névre lehet elhel!ezni.
1(7) -1g!ségesített betéti kamatláb mutató A hitelintézeteknek a rögzített kamatszámítási mó#szeren kívl az 1(7)9et is ki kell számolnia. Az 1(7) arra szolgál hog! a klönböz" betéti termékek jöve#elmez"ségének összehasonlításában támpontot a#jon. 0átra szóló betétek 0ekötés nélkl kamatozik% fzetési +orgalom lebon!olítására szolgál. A bank nem enge#i nag!obb kifzetések teljesítését ha nin&s rá +e#ezet% tehát nem mehet mínuszba az eg!enleg. 0ekötött betétek ltalában &sak a lekötési i#" lejáratával vehet"k +el. 0ehet eg!szeri és +ol!amatos-kamatos kamat lekötés is. 1ven &elüli lekötések / 9 $%r'pai e!szerű/ (etétek határozott i#"re kerlnek lekötésre. 9 +nolszász "el#ondásos/ A betét +elmon#ási i#ejét határozzák meg% vag!is azt az i#"szakot amivel el"bb az összeg +elvételét jelezni kell. 9 Metakarítási szá#la/ 0átra szóló és lekötött betétek között hel!ezke#ik el. (ármikor +el lehet venni a pénzt #e &sak akkor fzet magas kamatot ha nem &sökken eg! bizon!os pénzösszeg alá az eg!enleg vag! meghatározzák a pénz+elvételek számát és összegét vag! meghatározzák a minimális havi befzetések összegét. 1ven t4li lekötések / 9 5nde6hez kapcsolt szá#lák / A hozamot valamel! t"zs#ein#eG alakulásához kötik. 9 1let&iztosítással e!&ekötött &etét 9 ,art's Be"ektetési Szá#la 7,BS89 / )inimum =:ezer +orintot kell befzetni számlan!itáskor. Dzámla n!itás éve a +elhalmozási i#"szak amikor belehet fzetgetni a számlára. A lekötési i#"szak ezután jön közvetlen. 29: év esetén &sak 5?B kamata#ó :éven t3l ?B. A lekötési i#"szak lejártát megel"z"en bármil!en pénz+elvétel esetén a számla megsz'nik. (etétbiztosítás ren#szere )ag!arországon az ;(A -országos betétbiztosítási alap látja el. )in#en hitelintézet kötelez"en a tagja. A biztosított érték min#en esetben a be+ag!ott betét t"ke és kamat összege. A maGimális értékhatár amíg még vissza kapjuk a pénznket az 5??.??? euró. >em &sak +orintbetétekre hanem #evizára is kiterje# a biztosítás. Ha magánszemél!ként és gaz#asági társaságként is van betétnk akkor arra a 5??ezer klön9klön érvén!es. A kártalanításra az ;(A9nak =?napja van amit 5?nappal 5G meghosszabíthat. Amiket az ;(A nem biztosít/ n!ug#íjpénztári megtakarítások% kamatozó részvén!% szövetkezeti részjeg!% &élrészjeg!. Az ;(A vag!ona a következ"kb"l áll/ &satlakozási #íj% éves befzetések% $DMF bírságok @?B9a. Az alap pénzeszközeit állampapírban vag! az )>(9nél elhel!ezett betétben köteles tartani.
:
7ötvén!ek A kötvén! ol!an névre szóló% hitelviszon!t megtestesít" értékpapír% mel!nek kibo&sájtása során a kibo&sájtó vállalja hog! fzet az a#ott i#"pontban. 7ötvén!t az állam% )>(% önkormán!zat% és jogi személ!iséggel ren#elkez" gaz#álko#ó szervezet a#hat ki. A legmagasabb értéket amit a be+ektet" még hajlan#ó megfzetni bels" értéknek vag! elméleti ár+ol!amnak hívjuk. Dose évl el. 0étezik bruttó és nettó ár+ol!ama. -bruttó N nettó +elhámozó#ott kamat. /éhán! "oalo#: 9 névlees hoza#/ 7ez#" t"ke százalékában ki+ejezett éves t"kenövekmén!. 9 e!szerűszelvén! hoza# / Oves kamatjöve#elmet viszon!ítjuk az aktuális pia&i ár+ol!amhoz 9 tén!lees hoza# 7;,M9 / Fig!elembe veszi az összes jöve#elmet% kamatot% ár+ol!am klönbözetet. 1zt a hozamot g!akran bels" kamatlábnak% az értékpapír bels" megtérlési rátájának nevezzk. /éhán! speciális kötvén! típ%s: 9
em kamatozik% név érték alatt van kia#va és névértéken van vissza vásárlova. 9 Le&e) ka#atozás4/ A hozam az osztalékkal arán!os mó#on alakul. 9 =isszahívhat' / 7ibo&sájtó visszavásárolhatja i#" el"tt. 9 =isszaválthat' / Pev" lejárat el"tt vissza a ela#hatja a kibo&sájtónak. 9 .tválthat'/ 1g! a#ott i#"pontban részvén!re váltható át. 0etéti jeg! 7izárólag hitelintézet bo&sájthatja ki. Arra vállal a hitelintézet kötelezettséget hog! a megjelölt i#"pontban fzet kamatokkal eg!tt. 1lévlési i#eje fzetési határi#" 5?év. =??29tól kibo&sájtott kötvén!ekEletéti jeg!ek is biztosítva vannak már az ;(A által. Dpe&iális értékpapírok Hossz3 lejárat3 értékpapírok amik legalább : évig szólnak. 9 (ölcsönt)ke/ A bank esetleges &s"#je esetén a kielégítési rangsor végén hel!ezke#ik el az g!+él. A köl&sönt"ke +utami#eje határozatlan. 9 +lárendelt kölcsönt)ke / A kamat és járulék fzetés összegében növeke#és a +utami#" alatt nem történik. 9 -ár%lékos kölcsönt)ke: A klönbség hog! itt ha elmara# a fzetés akkor következ" években igén!t lehet tartani az elmara#t összegekre. Lészvén! Az elméleti ár+ol!ama a jöv"beli osztalékok végtelen sorozatának eg!ttes jelenértéke. A törzsrészvén!ek hozama két részb"l áll/ Az év osztalékból és az ár+ol!am klönbözetekb"l. 9 >övid táv4 hoza# / Az osztalékhozamból és az ár+ol!am n!ereségb"l tev"#ik össze. 9 Hossz4 táv4 hoza# / 1lvárt hozam% itt &sak be&sljk a növeke#ést.
Q
(e+ektetési jeg! Pag!oni és eg!éb jogokat biztosító% átruházható értékpapír. A be+ektetési alapok mögött klönböz" instrumentumok -részvén!%kötvén!R találhatóak. 1zért a pia&i értéke naponta változik. Hozamszámítás alap+ogalmai 9 >eálhoza#/ A ko&kázat és inSá&iómentes körn!ezetben elvárt hozam. 9 (ockázati "elár / 7o&kázatért n!3jtott kompenzá&ió. -elmara#t hozam fzetés ko&kázat% kamatlábko&kázat% visszavásárlás és ár+ol!am ko&kázat 9 /o#inális hoza#/ A ko&kázatmentesen várt hozam. (ankközi +orrások A kereske#elmi bankok más bankoktól is vehetnek +el hitelt. 1zek általában rövi#% pár napra szóló likvi#itási hitelek. 1rre amiatt lehet szkség mert a kötelez" tartalék likvi#itást von ki a bankren#szerb"l. Lefnanszírozási hitelének nevezzk a bankok közötti közepes és hossz3 táv3 hiteleket. Hiteleket lehet még kl+öl#i bankoktól is +elvenni pl Pilágbank. IP. Fejezet
Hitelek A bankok az összeg!'jtött +orrásaikból hiteleznek. A mérleg eszköz ol#alát be+ol!ásolja. A banki eszközök Q?9J?B9át is kitehetik. A hitel a pénzeszközök i#eiglenes átenge#ése kamatfzetés ellenében% mel!nek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás i#"ben elválik eg!mástól. Hitelek +e#ezet szerint Sze#él!i hitelek: 9 Biank' hitelek / Az a#ós gaz#álko#ásának pénzáramán alapul. -nin&s kezes se +e#ezet 9 (ezes hitelek / 1g! harma#ik személ! vállalja hog! az a#ós nemfzetése esetén hel!ette teljesít. 9 =ált' leszá#ítolási hitelek / 1g! vállalat a banknak a#ja a váltót leszámítoltatja vele-#iszkontált értékét megkapja íg!. Tg! a bank lesz az a#ós a váltó kibo&sájtójával szemben. >eálhitelek: 9 Lo#&ard hitel / Ha a +e#ezet értékpapír% készpénz letét vag! óva#ék. Lövi# táv3% likvi#itási hián!ra szokták +elvenni. 9 2esszi's hitel / Amenn!iben a +e#ezet valamil!en fzetési kötelezettséget tan3sító okmán!. -eln!ert támogatási összeg el"fnanszírozása 9 -elzálohitel / Ha a +e#ezet ingatlan. ltalában hossz3 lejárat3. A jelzálog intézetek jelzálog leveleket értékesítenek. A +e#ezetl ajánlott ingatlan értékének kb J?B9ig lehet hitelezni.
J
Hitelek lejárat szerint 9 >övid táv / 5évnél rövi#ebb. ltalában likvi#itási hián! fnanszírozására használják. 9 (özép táv / 59: év között. ltalában tartós vag! átmeneti +orgóeszköz szkséglet fnanszírozása. 9 Hossz4 táv / :évnél hosszabb. ltalában nag!obb beruházások fnanszírozása. 2?9:?B öner" szkséges. Itt lehet lehet"ség a projekt hitelre is ahol a biztosíték a projekt jöve#elem termel" képessége. Hitelek te&hnikai +orma szerint 9 3ol!'szá#lahitel / Lövi#en a betétszámla mínuszba is mehet. ehát +ol!ószámla lesz bel"le. 9 >%líroz' hitel / Hasonló a +ol!ószámla hitelhez #e itt a hitelt eg! klön hitelszámlán tartják n!ílván. A hitel min#ig lehívható 3jra és 3jra #e &sak akkor ha az el"z"t már visszafzettk. 9 (észenléti hitel / 1g! ígérvén! amit meghatározott +eltételek mellett +ol!ósít a bank. 9 >oll?over 7ördül)9 / Itt a bank megvizsgálja a hitel lejártakor a vállalkozás an!agi állapotát és ez alapján #önt hog! hitelez9e nekik tovább. 9 $seti hitel / 1lklönített hitelszámlán kerl levonásra és a betétszámlán jelenik meg. 1g!ben kell visszafzetni. Hitelek #öntési szint szerint 9 (ankfók hatásköre 9 7özponti hitelosztál! hatásköre 9 Igazgató hatásköre 9 Igazgatótaná&si hatáskör 9 7özg!'lési hatáskör Hitelek hitel+elvev"k szerint )egklönböztetnk lakossági% vállalati% költségvetési és bankközi hiteleket. 9 Lakossái "ol!'szá#lahitel / )egeg!ezik az e##igi +ogalommal. 9 Sze#él!i hitel / Dzaba# +elhasználás3% &élhoz nem kötött köl&sön. 1l"n!e a g!ors hitelbírálat és a rugalmas +utami#". 9 3o!asztási kölcsön / <élja általában valamil!en +og!asztási &ikk vásárlása. (iztosítéka a +og!asztási &ikk. >em eg! bankfókban történik a hitelezés. Az g!+él nem pénzt kap hanem az áru&ikket. 9 Lakáscél4 hitelek / 595: millió +t és =?év +utami#". A hitelintézet ko&kázata magas amit az ingatlannal biztosítanak. Hitelek kamatozás szerint 9 FiG kamatozás3 hitel 9 Páltozó kamatozás3 hitel -a kamatozás valamel! pénzpia&i in#eGt"l +gg 9 Ciszkont kamatozás3 hitel -kamattal &sökkentve +ol!ósítják #e a visszafzetés már kamattal eg!tt történik.
@
7lönleges hitelek 9
Lízin "ajták: 9 Pénzü!i lízin / A lízingelt eszköz a szerz"#és lejáratakor mara#ván!értéken átmeg! a vev" vállalat tulaj#onába. 9 7özvetlen lízing/ Amikor nin&s harma#ik szerepl" &sak a szállító * vev". -itt bruttó lízing ha vállalja a szállító a karbantartást és nettó lízing ha nem 9 7özvetett lízing/ Amikor van. 9 Mártvég' lízing/ Automatikusan a vev"re száll a tulaj#onjog lízing#íj és kamatok fzetése után% míg a n!íltvég'nél mara#ván!értéket is ki kell fzetni ehhez. 9 @peratív lízin / Lövi#lejárat3 bérleti szerz"#és. Il!en típus3 lízing az autóköl&sönzés is. 9 Szervizlízin/ 1z eg! szervízszolgáltatással kib"vített lízing+ajta. -pl/ tele+onközpont bérbea#ása karbantartással 9 =issz?lízin / Daját beren#ezést ela#ni és azonnal vissza lízingelni. Il!enkor &sak = szerepl" van. A vissz9lízing min#ig pénzg!i lízing. K
Faktoring A hitelbe történ" értékesítés ko&kázatának átvállalása. A bank +aktorálás során garan&iát vállal meghatározott jöv"beli fzetésekre. A +aktor a következ" szolgáltatásokat n!3jtja/ 9 .tvállalja a hitelezési kockázatot / A +aktor vállalja a ko&kázatot a vev" nem fzetése esetén. 7ivéve ha politikai okok vag! természeti katasztró+a miatt állt be a nem fzetés. Piszkeresettel él" +aktoring azt jelenti hog! ha a bank nem kapja meg a pénzét a vev"t"l azt behajthatja az ela#ón. Piszkereset nélkli +aktoringnál ez nem lehetséges. 9 3inanszírozást n!4jt az elad'nak / Akkor látja el ezt a +unk&iót a +aktor ha a +aktorálan#ó számlák ellenértékét a követelés ese#ékessége el"tt megel"legezi az ela#ónak. 9 $lvézi az ad#inisztráci'katA &ehajtja a kintlév)séeket >emzetközi +aktorálás 1Gportkövetelések +aktorálása történik meg. Pev"k fzet"képessége konjukturális hullámzások miatt eg!re bizon!talanabb ezért van rá szkség. 1bben az esetben lesz eg! neg!e#ik szerepl" is az import+aktor ami tulaj#onképpen az import országban lév" +aktor intézet.
5?
P. Fejezet )érlegen kívli bankg!letek De nem követelések se nem kötelezettségek #e eg! jöv"beni i#"pontban azzá válhatnak. 7ereske#elmiE(ank garan&ia A garan&ia kia#ásával a bank azt vállalja hog! meghatározott +eltételek esetén a ke#vezmén!ezettnek fzetni +og. Ha a vev" nem teljesít akkor a bank kén!szerhitelez"vé válik. 1zt már kau&iós hitelnek nevezzk és bekerl a mérlegbe. Bankarancia típ%sok: 9 Lehívhat' arancia / Ha azonnal érvén!esíthet" a garan&ia akkor lehívható garan&iáról beszélhetnk 9 Szerz)déses arancia/ 9 en#er garan&ia/ Abban az esetben n!3jt biztosítékot ha a ten#ert eln!er" +él nem tesz eleget a vállaltaknak. 9 Uól teljesítési garan&ia/ Opít"iparban használatos. 9 1l"leg9visszafzetési garan&ia/ Ha a szállító az el"leg ellenére se teljesít az el"leget visszakapja a vev" 9 $!é& aranciák / 9 Dzavatossági garan&ia/ Uótállási kötelezettségek mulasztása esetén fzet. 9 Fizetési garan&ia/ Ha a vev" nem fzet a bank megteszi hel!ette.
$l"oadván! hitel / ;l!an bankgaran&ia amel! váltó +ormát ölt. A vev" kiállít eg! i#egen váltót amel!et a bankra intézvén!ez akinek maj# a szállítónak kell fzetni. +kkreditív / 7lkereske#elemben használatos% normál esetben itt sin&s hiteln!3jtás. A vev" biztos lehet abban hog! &sak akkor kell fzetnie ha az ár3 megérkezik. Páltóban is megtesteslhet akkor rembours akkre#itív a neve -klkereske#elmi el+oga#ván! hitel lén!egében. Hiteln!3jtási kötelezettség vállalások 1l"+or#ul hog! a hitelt nem veszik teljesen igén!be% il!enkor a bank ren#elkezésre tartja a hitel mara#ékát amiért #íjat számol +el. 1z lehet a +ol!ószámla és a rulírozó hitelnél is. (e+ektetési szolgáltatások A két legjelent"sebb ko&kázat a kamatláb és az ár+ol!am ko&kázat. 1zeket a &sereg!letekkel -s4ap kezelik. Pag! a pénzáramlásaikat &serélik ki a jöv"ben vag! #eviza&sere g!letet végeznek% vag! kamat &sere g!letet. Határi#" g!letek amikor a +" paramétereket -#evizanem% menn!iség% ár+ol!am stb. már a szerz"#és megkötésekor rögzítik. Daját számlás #erivatív g!letek 9 Szár#azékos ü!let / ol!an szerz"#és vag! fzetések &seréjére vonatkozó eg!ezmén!% amel!et eg! másik eszköz% hivatkozási ráta% vag! in#eG értékéb"l 55
származtatnak. A #erivatív pia& szerepl"i két +" &soportba sorolhatóak/ #ealerek -pl bank és vég+elhasználók. 0én!egében il!enek az értékpapírok t"zs#én lév" a#ás vétele. PI. Fejezet A hitelezés +ol!amata ,ájékoz'dás a hiteln!4jtás "eltételeir)l A hitelt +elvev"nek tisztáznia kell hog! kaphat9e hitelt az a#ott &élra% ha igen mekkorát és mil!en i#"tartamra. 9 Hitelek lehetsées "edezetei / 9Cologi biztosítékok/ 9 #álogjogok / Málogtárg! az g!+élnél mara# -7ézizálognál nemV #e köteles rá vig!ázni. 9 $agyont terhelő zálogjog 9 %özraktári jegy / 7özraktárban elhel!ezett ár3. -ár3 és zálog jeg!b"l áll 9 &vadék / $énzen% értékpapíron alapítható. Wva#éki tárg!at át kell a#ni. 9 $ételi jog/ ltalában jelzálogokhoz kötik ki. 9 Dzemél!i biztosítékok/ 9 'gyszerű kezesség/ )in#a##ig megtaga#hatja a kezes amíg behajtható. 9 %észfzető kezesség/ >em taga#hatja meg. 9 (ankgaran&ia 9 7l+öl#i bankári biztosíték/ Il!en a bankgaran&ia% akkre#itív% avizált váltó. 9 1g!éb biztosítékok/ 91nge#mén!ezés/ A jogosult követelését szerz"#éssel másra ruházza át. 3elkészülés a hitelkérele# &en!4jtására 8ssze kell hasonlítani klönböz" bankok ajánlatait. 7i kell tölteni a hitelkérelmet és el"készíteni min#en ol!an #okumentumot ami szkséges lehet.-2?napnál 3jabb &égkivonat% vállalkozás éves beszámolója% alapító okiratR Hitelkérele# &en!4jtása (e kell n!3jtani a pontosan és hián!talanul kitöltött hitelkérelmet. A banki g!intéz" tételesen ellen"rzi ezt és a ben!3jtott #okumentumokat. Hitelkérel#ek el&írálása Itt az g!+él már nin&s jelen. A vizsgálat alapvet"en objektív jelleg'. 9 Ha!o#án!os hitel&írálat / Palamel! rating mó#szerrel min"sítik az g!+elet és a biztosítékokat. Ortékelik a gaz#asági pénzg!i hel!zetét az g!+élnek. 9 $!szerűsített hitel&írálat / >ag! tömeg'% g!akran el"+or#uló% nem nag! összeg' hitelek elbírálására alkalmazzák. X!akran számítógépeket alkalmaznak erre. 1z az eljárás a lombar# hitelek% személ!i hitelek% vag! hitelkárt!a igén!lések esetében is. 9 !orsított hitel&írálat / 1z eg!ben eg!szer'sítettet is jelent. A vállalat letöltheti a kér#"ívet amell!el megállapíthatja hog! jogosult9e a hitelre. A központi hitelinformációs rendszer
Márt ren#szer' a#atbázis amel!nek &élja hog! támogassa a hitelintézetek a hitel#öntések során. Az a#atbázisnak két nag! terlete van% eg!ik a természetes 5=
személ!eknek másik a vállalatoknak van +enntartva. A listákra +elkerlt a#atokat a 7HL : évig tárolja. 9 ,er#észetes sze#él!ek listái 7#ind neatív lista9 / 9 Fizetési kötelezettséget elmulasztó a#atbázis. -meghala#ja a minimál bért és minK?nap 9 Hamis a#atok közlése a#atbázis. 9 7észpénz hel!ettesít" eszközzel elkövetett &salások a#atbázisa. 9 Pállalkozások listái/ 9 )egkötött pénzg!i szolgáltatások. -eljes listaVV 9 Fizetési kötelezettséget elmulasztó a#atbázis. -2?napon t3l% 5 milliónál nag!obb 9 7észpénz hel!ettesít" eszközzel szerz"#és szegés. <öntés a hitelkérele#r)l Három kimenetele lehet. 9 Hitelkérele# el"oadása 9 Hitelkérele# el%tasítása / 1nnek több oka lehet. $él#ául t3l ko&kázatosnak ítéli meg a bank a hitelt vag! a 7HL negatív listájában szerepelnek% vag! az igén!l"nek köztartozása áll +ent. 9 $l"oadás e!é& kikötésekkel *!"él tájékoztatása Ha elutasítás akkor a bank nem köteles in#okolni -jogorsvolati lehet"ség nin&s. Ha el+oga#ás akkor értesítik az g!+elet hog! hol és mikor kötheti meg a szerz"#ést és mit kell vinnie. Szerz)déskötés A bank a ko&kázatkezelési és jogi osztál! segítségével el"készíti a szerz"#ést és mellékleteit. A mellékletek lehetnek jelzálogszerz"#ések vag! óva#éki szerz"#ések. )in#en esetben melléklet az ltalános szerz"#ési +eltételek. A +og!asztót megilleti a +og!asztóvé#elmi jog és az elállási jog -5 napig elállhat. 3ol!'sítás A +ol!amat utolsó eleme. A bank +ol!ósítási ellen"re még megtaga#hatja a +ol!amatot ha valami problémát talál. Monitorin 0egalább neg!e#évente vizsgálni kell az a#ós fzetési morálját. 1mellett kötelez" éves +ellvizsgálatok is vannak -itt #öntik el az g!+élmin"sítést. A problémás g!+elekkel a York9;ut osztál! +oglalkozik. PII. Fejezet A fzetési ren#szer 7on&entrálja a gaz#asági szerepl"k közötti pénzáramlásokat. 1g! fzetési ren#szernek 2 vag! több tagja van. 7ét +ontos +ogalmat klönböztethetnk meg/ elszámolás és kieg!enlítés. 9 $lszá#olás/ Fizetési megbízások +oga#ása% +ormai és tartalmi ellen"rzés% megbízás továbbítása a &ímzett banknak% bankok közti kieg!enlítéshez szkséges a#atok el"állítása. 9 (ie!enlítés/ A követelés teljesítését jelenti. A kieg!enlít" bank végzi. + Czetési rendszer alaptíp%sai 52
9 /ett'/ 1lszámolás és kieg!enlítés i#"ben elválik eg!mástól. 7isebb te&hnikai pénzigén!. 9 Br%tt'/ 1lszámolás és kieg!enlítés eg!szerre történik. >ag!obb te&hnikai pénzigén!. 9 Hi&rid / 7ieg!enlítésre naponta 5 vag! több alkalommal kerl sor. + Czetési rendszer kockázatai 9 Likviditási kockázat / A ren#szer eg! a#ott kötelezettje nem tu# eleget tenni fzetési kötelezettségének. 9 Hitelezési kockázat / 1z akkor van ha valaki ol!an pénzzel akar fzetni ami hozzá még nem érkezett meg. 9 >endszer kockázat / 1g!ik kötelezett nem fzet akkor az egész ren#szert veszél!ezteti. 9 ,echnikai kockázat / Ha meghibáso#ik a ren#szerben valami.
)ag!ar >emzeti (ank -)>( A mag!arországi fzetési ren#szer +enntartása és szabál!ozása az )>( +ela#ata. Az )>( szabál!ozói szerepet tölt be és +elg!eleti tevéken!séget -&él a fzetési ko&kázatok minimalizálása is +ol!tat. 7ét elszámoló házban is tulaj#oni joggal ren#elkezik. 1z a két elszámoló ház a XIL; és a 71001L. Az )>( a bankok bankja és a következ" gaz#asági szerepl"k számláit vezeti/ Hitelintézetek% ;(A% 1lszámoló házak% $osta% llamkin&stár% llama#óság kezel" központ. Fizetési +orgalomban résztvev" közvetít" intézmén!ek 9 Pénzü!i és pénz"oral#i intéz#én!ek 9 Be"ektetési szoláltat'k 9 5>@/ Zk zemeltetik a (7L9t. Az értékpapír +e#ezeteket nem kezeli íg! pénzg!i szerepet nem játszik a ren#szerben. 9 ($L$>/ öbb +éle szerepet tölt be. Ortékpapír g!letekhez pénzszámlát vezet és kezeli a fzetési ren#szer napközbeni likvi#itását biztosító értékpapír +e#ezeteket. 9 5>@ &ankkárt!a 8rt / F" tevéken!sége a készpénz hel!ettesít" fzetési eszközökkel végzett fzetési m'veletek lebon!olítása. 1ls" sorban A) tranzak&iókkal kap&solatosan. 9 Posta/ $énz+orgalmi számlát nem vezethet g!+elei részére. 7özzemi #íjjak vag! eg!éb ren#szeres befzetések lebon!olítója. 7észpénz átutalásokkal is +oglalkozik és a n!ug#íj kifzetéseket is "k intézik. 9 Ma!ar .lla#kincstár7M.(9 / 7özel =??? költségvetési intézmén! számára n!3jt bankszámlavezetéshez hasonló szolgáltatásokat. )ag!arországon m'kö#" fzetési ren#szerek =al's 5dejű Br%tt' $lszá#olási >endszer 7=5B$>9 (ruttó elven m'kö#" fzetési ren#szer. A ren#szer résztvev"i/ )>(% )7% $osta% 7101L. A PI(1L zenet közvetít" hálózata a D.Y.I.F.. A#ottak a te&hnikai +eltételei ahhoz% hog! &satlakozni tu#jon a ALX19hez. Az )>( m'kö#teti. Bankközi (lírin >endszer 7B(>9 Hibri# ren#szernek min"sl. ételszám tekintetében az g!letek K@B9át végzi #e összeg szempontjából &sak az 5E29át. A XIL; m'kö#teti. Lésztvev" intézmén!ek/ 5
)>(% )7% 7101L. 1rtékpapír elszá#olási rendszer 7($L$>9 >ag!kereske#elmi szolgáltatásokat n!3jt és in+rastrukt3rát biztosít a mag!ar t"kepia& szerepl"i% közvetít"i számára. Fela#atai/ 7ezeli a napközbeni jeg!banki hitel +e#ezeteként szolgáló értékpapírokat% lebon!olítja az értékpapír9 m'veleteket% értékpapír számlavezetési szolgáltatásokat n!3jt% t"zs#én kívli állampapír számára is elszámolási szolgáltatásokat n!3jt. >emzetközi fzetési ren#szerek 9 ,+>$, / >ag! összeg' euro fzetésekre van. 1szköze az euró ren#szer eg!séges monetáris politikájának a megvalósításának. 9 ,+>$,D/ [g!anaz &sak nag!obb mértékben harmonizált. 9 $E>@F/ >ag! európai bankok közötti fzetési +orgalom lebon!olítása. >ettó elszámolással. 9 S,$PF/ (ankok szélesebb köre% valós i#ej' teljesítés% kis összegek -maG :?ezer euró. 9 S,$PD/ A kis érték' fzetési m'veletek tömeges elszámolása ér#ekében jött létre. 1g!séges 1uró $énz+orgalmi 8vezet -D1$A <élja hog! azonos jogi keretek% szabván!ok létrehozásával és in+rastrukt3ra kialakításával növelje a kisösszeg' 1[9n belli pénz+orgalom hatékon!ságát. Azonos szabván!ok vannak pl bankszámla azonosítóként az I(A>9t és bank azonosítóként a (I< kó#ot -DYIF kó# használják. S$P+ át%talási #odell tutalásokra közös szabál! és eljárásren#szert határoz meg. Az átutalás maGimális teljesítési i#eje 2 munkanap. D1$A átutalási megbízás +ela#ásakor meg kell a#ni a ke#vezmén!ezett I(A> és (I
Pénz"oral#i szá#la/ Dpe&iális fzetési számla amel!et az g!+él ren#szeres gaz#asági tevéken!ségének +ol!tatásához n!itott. Az eg!es fzetési mó#ok 3izetési szá#lák közötti Czetési #'d +z át%talások: Akkor beszélhetnk átutalásról ha a fzetési m'veletet a fzet" +él kez#emén!ezte. >ég! +ajtája van. 9 1g!szer' átutalás/ $apíron és elektronikusan is. -választható hog! (7L v PI(1L 9 !ug#íj% munkabér% ösztön#íj. -(7L. 9 Len#szeres átutalás/ )eghatározott összeg% meghatározott napokon. Ismétl"#". 9 Hatósági átutalás/ )egtaga#ni nem lehet. (írósági végrehajtási eljárásban szokás. Beszedések / )egbízza a besze#" a szolgáltatót hog! a ke#vezmén!ezett javára sze#jen be pénzt a fzet" +élt"l. 9 Felhatalmazó levélen alapuló besze#és 9Páltó alap3 besze#és/ maga a váltó testesíti meg a +elhatalmazást a besze#ésre. 9 álunk nem népszer'ek. &sekkbesze#ési megbízás elkl# a bankhoz 9 ag! tömeg' ren#szeres besze#ések. -áram% mobil számlák 9 Határi#"s besze#és/ emzetközi fzetési +orgalomban el+oga#ott. -okmán! a követelés alapja 3izet) által kedvez#én!ezett 4tján kezde#én!ezett Czetés A bankkárt!ával bel+öl#ön való fzetési m'veletek jelennek meg itt. @k#án!os #ehitelezés 7akkreditív9 A pénz+orgalmi szolgáltató saját magára vállal kötelezettséget. Hog!ha bizon!os okmán!okat bizon!os i#"ben +elmutat az g!+él akkor eg! meghatározott összeget kifzet neki. 3izetési szá#lához köt)d) készpénzCzetési #'dok Il!en pl a készpénzfzetésre jogosító &sekk kibo&sájtása és annak beváltása.
9 (árt!a el"oad'elszá#ol' &ank / Azok a bankok amel!ek min#en +ajta kárt!át el+oga#nak. -(u#apest (ank%
Bankkárt!ák típ%sai: 9 (i&ocsájtás hel!e szerint / )ag!arországon vag! kl+öl#ön. 9 2élcsoport szerint / 6zleti és lakossági kárt!ák. -K:B az utóbbiból 9 kó# és aláírás szolgál azonosításul. 9 3izikai jelenlét nélkül / A kárt!a hátol#alán lév" =92 jeg!' kó# alapján. - szám alapján történik. -$A> 5Qjeg! ált 3edezet ellen)rzése / 9 ,ranzakci's li#it / Azt a maGimális összeghatárt jelenti amit további +elhasználási limit vizsgálat nélkl enge#él!ez a bank. 9 3elhasználási li#it / >api készpénz+elvételi limitekamit az g!+él határoz meg. 5J
Interetes kárt!ás vásárlás A kó#ját% vag! kl#enek az g!+élnek eg! emailt amiben eg! link van ami a bank ol#aláéhoz nag!on hasonló ol#alra vezet ahol az g!+él beírja a kó#jait és íg! azt ellopják. A kárt!a&salások g!akori +ajtája még amikor eg! nem létez" #e hihet" kárt!ának az a#atait hozzá létre mesterségesen. Il!enkor :95? euró alatt a bank &sak a negatív listás ellen"rzést vizsgálja és íg! fzet eg! ol!an számla terhére ami nem is létezik. ;l!an is el"+or#ulhat hog! az A) pénzkia#ó automata n!ílását leragasztják% íg! az g!+él nem kapja meg a pénzt #e az A) se tu#ja vissza h3zni mert o#a raga#. (ankkárt!ák klónozása A klón azt jelenti hog! eg! már meglév" bankkárt!át valamil!en eljárással megtöbbszöröznek. Bankkárt!a kl'nozásának típ%sai: 9 <%plázás / A kárt!át kétszer h3zzák le vag! a $;D terminált manipulálják és íg! tárolja a $I> kó#unkat is a tranzak&ió után. 9 3elírás/ Itt is kétszer h3zzák le. 1z mágnes &síkról lopja le az a#atokat. $I>9t íg! nem szereznek. ltalában il!enkor a kereske#" is bevan avatva. 9 5kresítés/ $ontosan azonos az ere#etivel% itt is =G h3zzák le és ahhoz hog! tökéletesítsék több lopott és lejárt hasonló kárt!át használnak +el. 9 Li"tes csalás/ Internetes kereske#elemben használatos. A károsult nem az g!+él hanem a bank. Itt a &saló &sinál eg! hamis honlapot ami megeg!ezik a megkárosítani akart internetes áruházéval% ezután megren#eli nála a vev" a terméket% fzet érte. 1zután a &saló megren#eli a vev" nevében az ere#eti ol#alról #e hamis kárt!ával fzet. 9 /e# &anki +,M 9 P5/ k'd kérése &anki &ejáratnál 9 Postaládá&'l történ) lopás $ostai pénz+orgalmi szolgáltatások Három nevesített pénz+orgalmi szolgáltatást n!3jt a $osta/ 7észpénz átutalások -sárga &sekk% Fizetési számlára történ" készpénz befzetés% és fzetési számláról történ" készpénz kifzetés. A $osta PI(1L tagja. A készpénz átutalási megbízás jelenti a legnag!obb tételt. 1zt a n!ugellátási és kifzetési utalván! követi.
9 (észpénz át%talások / (ankszámlára való készpénz befzetést +oga# el és 5@
számol el hitelintézetekkel. 9 (iCzetési %talván! / Dzámlatulaj#onos vag! hitelintézet megbízásából a számlatulaj#onos bankszámlájának terhére készpénzfzetést teljesít harma#ik személ!ek számára. 9 Bel"öldi posta%talván! 7r'zsaszín csekk9 / $énzkl#és bon!olítható le. A $osta min#en esetben a kifzetés el"tt kapja meg a +e#ezetet. )obiltele+onra épl" fzetési megol#ások 9 Mo&il&anki #eoldások / Itt a mobil mint ben!3jtási &satorna szerepel eg! hag!omán!os átutalás vag! besze#és lebon!olításának el"segítéséhez. 9 Mo&ilon tárolt diitális &ankkárt!a / Itt is ben!3jtási &satorna a mobil. A mobil eg! spe&iális kárt!ával van +elszerelve amel!et a fzetés során a vev" az olvasó mo#ulhoz közelít. 9 Mo&ilos Czetési #'d / A konstruk&ióban a mobil szolgáltató mint pénz+orgalmi szolgáltató vesz részt. 1zek a megol#ások lehet"séget a#nak arra hog! a mobilszolgáltató g!+elei termékeket% szolgáltatásokat vásároljanak. -pl mozijeg!. 1rre 2 mó# lehetséges/ 91l"re fzetett/ 1l"zetesen +eltöltött eg!enleggel. 9 [tólag fzetett/ ársaság hitelez. 9 Az g!+él bankszámláját terhelik meg a mobilfzetés összegével. 1lektronikus pénz )onetáris érték% el"re kifzetett pénzeszköz. Fizetési m'veletek lebon!olítására használható. 7ét megjelenési +ormája van/ 9 2hip kárt!án tárolt 7hardver alap49 / 1z akkor használható ha az ela#ó és a vev" személ!esen is találkozik. 9 @n?line elektronik%s pénz 7szo"tver alap49 / Uellemz"en távolról való fzetéshez használják -pl interneten. $énz+orgalom lebon!olításának szabál!ai (eretszerz)déshez kapcsol'd' sza&ál!ok: A keretszerz"#és megkötése során eg!3ttal tájékoztatási kötelezettség is terheli a pénz+orgalmi szolgáltatót. A keretszerz"#és esetében kötelez" az írásbeliség. Az el"zetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltatás i#"tartamára és a fzeten#" #íjjakra érten#". Az utólagos tájékoztatási kötelezettség pe#ig azt jelenti hog! a szolgáltató havonta tájékoztatja az g!+elet a teljesített fzetési m'veletekr"l% kifzetett #íjjakról. Az írásban megkötött keretszerz"#ést a pénz+orgalmi szolgáltató mó#osíthatja. Ha nin&s kikötve +elmon#ási i#" akkor az g!+él bármikor +elmon#hatja a keretszerz"#ést.
Pénz"oral#i szá#la n!itásaA a Czetési #űveletek j'váha!ása / A pénz+orgalmi számla megn!itásához a pénz+orgalmi szolgáltató részére klönböz" #okumentumok bemutatása szkséges. 5K
Három lehet"ség a pénz+orgalmi számla n!itásával kap&solatban. . $énz+orgalmi számlát jogi személ! gaz#asági társaság számára n!ithat. 1bben az esetben az g!+él 2?napnál nem régebbi okirattal -&égkivonat köteles igazolni hog! a &égjeg!zékben szerepel !. $énz+orgalmi számla n!itható még nem bejeg!zett gaz#asági társaság részére is. 1bben az esetben a létesít" okirat szkséges. ". $énz+orgalmi számla n!itható természetes személ! és eg!éni vállalkozó részére is. Itt igazolni kell hog! A$1H n!ilvántartásában benne van és van vállalkozói igazolván!a. A pénz+orgalmi számla n!itás után a számlatulaj#onos mega#ja a ren#elkezésre jogosultak nevét -1z lehet több ember is. Pénz"oral#i szá#lán történ) sor&a állítás sza&ál!ai / Dorbaállás az amikor a fzetési m'veleteket nem tu#ja teljesíteni a szolgáltató +e#ezet hián! miatt és várakozási sorren#be állítja a követel"ket jöv"beli fzetés &éljából. A hatósági átutalások teljesítése min#en esetben megel"zi az eg!éb fzetési m'veletek teljesítését. A pénz+orgalmi jelz"szám +elépítése Bel"öldi pénz"oral#i jelz)szá#: A bel+öl#i +orgalomban használatos pénz+orgalmi jelz"számok 5Q vag! = karakterb"l állnak. Az els" @ karakter az irán!ító kó# amit az )>( a# -az els" 2 a pénz+orgalmi szolgáltató azonosítója a következ" a szolgáltató fókját jelöli a @. szám az ellen"rz" szám. A máso#ik @ szám a fzetési számla azonosítója% itt is az utolsó szám ellen"rz" szám. /e#zetközi pénz"oral#i jelz)szá# 75B+/9: )in#en esetben =@ számból áll. 1ls" = karaktere ID; szabván! szerint képzett ország kó#. A 2. és . ellen"rz"szám. :9=@9ig min#en esetben a bel+öl#i pénz+orgalmi jelz"szám karakterei. $énzmosás Pénz#osás #enete 9 $lhel!ezés 7szeparálás9 / 7észpénz elválik az alap b'n&selekmén!t"l. (ankokba fzetik be általában bntetlen el"élet' embereken keresztl. 9 >étezés 7&4jtatás9 / $énz ere#ete követhetetlenné válik többszöri elektronikus utalások révén. 9 5nterálás 7lealizálás9 / A b'n&selekmén!b"l származó vag!ont visszajuttatják a gaz#aságba. (eillesztik a pénzt eg! legálisan m'kö#" vállalkozásba. Pénz#osás sza&ál!ozása A pénzmosásnak a +elmerlési is reputá&iós ko&kázatot jelent bármel! pénzg!i szolgáltatónak és a m'kö#ési ko&kázatot is növeli. A hitelintézeteknek bels" szabál!zatkészítési kötelezettség van el"írva megel"zés &éljából. Három ol!an eset lehet ami +elveti a pénzmosás g!an3ját/ . Az a#ott g!let nem illeszke#ik az g!+él korábbi számlatörténetébe. !. Az a#ott g!let nem illeszke#ik a pénz+orgalmi számla +orgalmi sajátosságaiba. ". A számlatörténetben észlelt eltérésekre nin&s el+oga#ható in#oklás. =?
A pénzmosás megel"zése ér#ekében a következ"kre kötelesek a pénzg!i intéztek/ 6g!+él átvilágítása% g!+élprofl készítése% g!+élnek n!ilatkozni kell eg! g!let elin#ítása el"tt hog! a saját nevében teszi9e. Alkalmazott ár+ol!amjeg!zési kategóriák Az ár+ol!am azt mutatja hog! a hazai pénz eg!ségéért eg! másik ország pénzéb"l menn!it lehet megvenni. Az ár+ol!amjeg!zés +ejezi ki azt hog! az a#ott pillanatban menn!iért lehet ela#ni vag! megvásárolni eg! valutát. .r"ol!a#je!zési #'dok: 9 (özvetlenA direktA +#erikai típ%s4 / A legtöbb ország jeg!bankja ezt használja. 5 [DCN=Q=+t 9 (özvetettA indirektA $%r'pai típ%s4 / 5 F N ?%??2@ [DC 9 $!enes ár"ol!a#je!zés/ A legtöbb #eviza ár+ol!amát az amerikai #ollár ellen jeg!zik. 9 (eresztár"ol!a# / 7ét #eviza között áll +ent mel!ek közl eg!ik sem az [DC. 0egg!akoribb valuta9#eviza ár+ol!amok 9 Pénztári konverzi's ár"ol!a# / 7izárólag készpénz m'veletekkor alkalmazzák. 7észpénz készpénzre váltása esetén. A vételi ár+ol!am ala&son!abb% az ela#ási ár+ol!am magasabb mint a valutaár+ol!amok esetében. 9 e"erencia ár"ol!a#/ Amit a pénz+orgalmi szolgáltató a n!ilvánosság számára közzé tesz. 9 Szá#lakonverzi's ár"ol!a# / Cevizaszámlákon történ" jóváírások és terhelések esetén. 9 Hitelkonverzi's ár"ol!a# / (ankok hitelm'veleteik esetén alkalmazzák. I]. Fejezet 1lektronikus bankszolgáltatások ,ele?Bankin 1hhez eg! jeg!' $I> kó# generálása történik számlan!itáskor. Dzintén az azonosítást szolgálja a számlaszám középs" @ számjeg!e. A telebankot általában in+ormá&ió lekérésre használják. ltalában 2 +ormája van/ 9 *!"élszolálat / )unkai#"ben elérhet"% g!+élszolgálati munkatárs. 9 +%to#ata/ Xépi hanggal találkozik az g!+él. =órában elérhet". 9 2all 2enter / =órás több n!elven igén!be vehet" g!intéz"vel történ" kap&solattartás és eg!ben bankszámlához kap&soló#ó g!intézést tesz lehet"vé. 5nternet &ankin Interneten elérhet" banki szolgáltatások széles skálája. Az internetes bankolás során is jelszóval és azonosítóval tu#ják igén!be venni a szolgáltatást az =5
g!+elek. 0ekér#ezheti az eg!enlegét vag! hitel törleszt" részletét. Az g!+él és a bank közötti elektronikus kap&solatot o^&eEhomebanking9nek is nevezzk -o^&e/ vállalati g!+eleknek% home/ magánszemél!eknek. A )obil bank ki+ejezés azt jelenti hog! mobilon keresztl #e interneten történik az g!intézés. 0etéti kezelés és szé+betét A bankok +elvannak szerelve értékes tárg!ak elhel!ezéséhez szkséges beren#ezésekkel. 1zekbe az g!+él hel!ezhet el vag!ontárg!at amire kés"bb hitelt is vehet +el -lomar# hitel. A szé+bérlet szerz"#éskötéssel jön létre és ennek #íja is van. Márt letét esetében a meg"rzésr"l gon#osko#ik a bank a n!ílt letétnél kezelik is -+orgatják. $artner közvetítés% taná&sa#ás A bank segítheti gaz#asági g!eiben is g!+eleit. 1z azért jó a banknak mert a létrehozott zleti megállapo#ás pénzg!i szolgáltatások igén!bevételével is jár ami a banknak proft. A bank az g!+élnek hitelez"t is kereshet ha " nem akar neki a#ni hitelt. $rivate banki szolgáltatások 9 >etail &ankin / ltalános banki szolgáltatásokat n!3jt. 9 Personal &ankin / ehet"sebb lakossági g!+eleket &élozza meg. 7én!elmi szolgáltatásokat és ke#vezmén!es kon#í&iókat ajánl. 9 Private &ankin / (izalmi kap&solatra épl" banki szolgáltatás mel!et jelent"s vag!onnal ren#elkez" magáng!+elek magas színvonal3 kiszolgálására hoztak létre. 0eveszi a vag!onkezelési terhet az g!+élr"l. ]. Fejezet A (e+ektet" Pé#elmi Alap -(1PA 8nálló jogi személ! a (1PA. A biztosítás nem terje# ki az ár+ol!am ke#vez"tlen mozgása miatti veszteségekre. (e+ektetési szolgáltatók kötelez"en tagjai. (1PA vag!onának +" +orrásai/ agok &satlakozási és éves #íja% $DMF által (1PA tagokra kiszabott bírságok @?B9a.Pag!onát állampapírokban tartja. A (1PA által n!3jtott biztosítás kiterje#/ megbízási tevéken!ségekre% kereske#elmi és port+ólió kezelési tevéken!ségekre% számla vezetési szolgáltatásokra. A (1PA abban az esetben kártalanít ha a be+ektetési szolgáltató a kikérést"l : napon bell nem tu#ja kia#ni az általa sem vitatott tartozást. Ha ez megtörtént a be+ektetési szolgáltatót +el is számolják. 7ártalanítás megállapítása/ . (e+ektet" kérelmezi a kártalanítást a (1PA9tól. !. A be+ektet" szerz"#éssel bizon!ítja követelését. ". A követelésnek szerepelnie kell a n!ilvántartásban #. Dzerz"#ésben és a n!ilvántartásban lév" összegnek eg!eznie kell. A (1PA a kártalanítást min#en esetben pénzben n!3jtja leg+eljebb =?.??? euró összegig. A kártalanítás mértéke 5millió +orintig 5??B 5millió +elett K?B. (1PA köteles a kérelmet K?napon bell elbírálni és az elbírálástól K? napon bell +ol!ósítani az összeget.
==
=2
