Adózási ismeretek alkalmazása

Szerző:

Sándorné Új Éva

[BGF PSZK]

Lektorok: Benkőné Dr. Deák Ibolya Pölöskei Pálné

[BGF PSZK] [adószakértő]

Szerkesztő: Dr. Herich György

[PTE KTK]

Kiadó:

PENTA UNIÓ Zrt. 7622 Pécs, Czinderi u. 6.

Tel.: +3630/289-5927

ISBN 978-615-5249-01-3

 Minden ábra szerzői jogvédelem alá tartozik. Bármilyen felhasználása, másolása csak a szerzők előzetes írásbeli engedélyével történhet! Adó abc sorozat PENTA UNIÓ 1051 7622 4025 9021 7400 3525 8800 4400 7100 5000 8900

Budapest Pécs Debrecen Győr Kaposvár Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza Szekszárd Szolnok Zalaegerszeg

Sas u. 25. Czinderi u. 6. Kossuth L. u. 42. Szent I. u. 10/a. Rákóczi tér 12/a. Bajcsy-Zs. u. 15. Ady u. 7. Zrínyi I. u. 3-5. Arany J. u. 23-25. Baross u. 10-12. Rákóczi u. 4-8.

1/302-7000 72/313-482 52/535-654 96/312-065 82/422-480 46/507-242 93/314-834 42/504-050 74/319-645 56/512-560 92/319-396

+3630/289-5929 +3630/289-5927 +3630/611-2668 +3630/224-3846 +3630/611-2522 +3630/611-3112 +3630/611-4484 +3630/302-1466 +3630/611-4188 +3630/501-0823 +3630/847-1884

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Megrendelhető (postai utánvéttel): PENTA UNIÓ

7622 Pécs, Czinderi u. 6. tel.: 72/312-191; +3630/289-5927 www.penta.hu

fax: 72/227-722

Ajánlás

Egyre inkább felértékelődik az a tudás, amely az adó jogszabályok gyakorlati alkalmazását segíti elő. Kiadványunk célja az adózási alapismeretek összefoglalása, a bonyolult összefüggések érthetővé tétele. A példatár a gyakorlati élet tipikus, gyakran ismétlődő adózási helyzeteit dolgozza fel. A könyv a főbb adónemeknél a vonatkozó törvény felépítését követi, és a nehezebben értelmezhető, megoldható esetekre mintapéldákat tartalmaz. Az adójogszabályok megértése és alkalmazása nem könnyű, ezért a feladatgyűjtemény a számításos példák részletes megoldásait is leírja. A megoldások elméleti eligazításokat és a vonatkozó jogszabályi helyre történő hivatkozásokat is tartalmaznak, ezáltal megkönnyítik az adózás rejtelmeiben való eligazodást. Az elméleti tananyag elsajátítása tesztek segítségével leellenőrizhető, sőt a „Tudáspróba” fejezet feladatsoraival mindenki önmagát vizsgáztathatja. A könyvhöz egy tanulásgyorsítási céllal készült adózási fogalomtár is tartozik, amely hasznos segítőtársa lehet annak, aki még csak most ismerkedik ezzel a tudománnyal. Az „Adózás ismeretek alkalmazása” című könyv szisztematikus felépítésű. A könyv erőssége, hogy a feladatok úgy követik egymást az egyszerűtől a legbonyolultabbig, hogy azok megoldásával az adózási összefüggéseket és a hozzájuk kapcsolódó alapvető ismeretanyagot teljes egészében el lehet sajátítani. A példatár igen nagy segítséget nyújthat mindazoknak, akik most kezdik elsajátítani az adózás tudományát. A könyv azonban nem csak nekik szól, hanem azoknak is, akik már rendelkeznek több-kevesebb adózási ismerettel. Mindenki sikerrel használhatja, akinek saját személyes adókötelezettsége teljesítésében adózási ismeretek hiánya miatt elakadt. Kiadványunkat elsősorban oktatási célra szántuk, de bárki sikerrel használhatja, aki tudásának fejlesztésére vállalkozik. A feladatgyűjteményt egyaránt ajánljuk főiskolásoknak, egyetemistáknak, ügyintézői, szakügyintézői, mérlegképes könyvelői szakvizsgára készülőknek, és mindazoknak a gyakorlati szakembereknek is, akik munkájuk kapcsán adózással kapcsolatos feladatokat is ellátnak. Bízunk abban, hogy kiadványunk hasznos segítőtársa lesz az oktatóknak, a felsőfokú pénzügyi tanulmányokat folytatóknak, bármilyen szintű adózási vizsgára készülőknek, a tudásukat szinten tartani vagy elmélyíteni kívánó gyakorló szakembereknek és a témával most ismerkedőknek.

a Szerző

© Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

1. FELADATOK AZ ADÓZÁS RENDJE KÖRÉBŐL 1.1. Az adózás rendjének gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat Egy házaspár korlátolt felelősségű társaságot alapított. A vállalkozást 2012. február 2-án a cégbíróság bejegyezte. A vállalkozás elmulasztotta az adóhatósághoz történő bejelentkezést. A NAV észlelte, és határozattal szankcionálta a mulasztást. Állapítsa meg, hogy milyen típusú és maximum milyen összegű fizetési kötelezettsége keletkezett a mulasztás miatt a vállalkozásnak! 2. feladat Egy baráti társaság zártkörű részvénytársaságot alapított. A vállalkozást 2012. június 5-én a cégbíróság bejegyezte. A vállalkozás képviselője 2012. június 19-én a vállalkozást bejelentette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az rt. bankszámlát nyitott egy prágai és egy bécsi bankban. Belföldön vezetett pénzforgalmi számlája nincs. Az adóhatóság észlelte a hiányosságot, és határozattal szankcionálta. Állapítsa meg, hogy milyen típusú és maximum milyen összegű szankciót alkalmazhat az adóhatóság! 3. feladat A Zöldfenyőfa Kft. 35%-os részesedéssel rendelkezik a Kankalin korlátolt felelősségű társaságban. A két vállalkozás rendszeresen kereskedik egymással. Adóév július 11-én a Zöldfenyőfa Kft. 3.000.000 Ft nettó ellenértékű árut szállított a Kankalin Kft-nek, amelyet az készpénzzel fizetett ki. Az adóhatóságot nem értesítették erről a tranzakcióról. Állapítsa meg, hogy milyen típusú és maximum milyen összegű szankciót alkalmazhat az adóhatóság! 4. feladat A Banya Tanya Kft. és a Fiatalság Kozmetikai Bt. tulajdonjogilag egymástól teljesen független vállalkozások. Adóév július 17-én a Fiatalság Bt. 2.500.000 Ft értékű kozmetikai felszereléseket szállított a Banya Tanya Kft-nek, amelyeket az a szállításkor készpénzben kifizetett. Az adóhatóságot nem értesítették erről a tranzakcióról. Állapítsa meg, hogy milyen típusú és maximum milyen összegű szankciót alkalmazhat az adóhatóság! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

AZ ADÓZÁS RENDJÉNEK GYAKORLATI PÉLDÁI

5

5. feladat Egy magánszemély adóév márciusában vásárolt egy garzonlakást, amelyet május 1-jétől áfásan bérbe adott egy útépítő zrt-nek. Adószámot nem kért. Számlát nem ad. Állapítsa meg, hogy milyen típusú és maximum milyen összegű szankciót alkalmazhat az adóhatóság! 6. feladat Egy főiskolás hallgató kapott egy kétszobás lakást a szüleitől. Az egyik szobáját bérbe adta diáktársainak. A szerződés alapján a bérbeadás időtartalma 10 hónap. A bérleti díj összege havi 50.000 Ft, amely az arányos rezsit is tartalmazza. A főiskolás az adóhatósághoz nem jelentkezett be, és személyi jövedelemadót sem fizetett. Az adóhatóság ellenőrzéseket végzett, és a mulasztást megállapította. Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a főiskolás! 7. feladat A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számlaellenőrzést végzett egy kávéházban. Az adóellenőrök elfogyasztottak egy kávét, egy kapucsínót és két ásványvizet. A próbavásárlás során megállapításra került, hogy a fizetéskor nem kaptak sem számlát, sem nyugtát, de még csak egy pénztárblokkot sem. A bizonylatadási kötelezettség elmulasztására első ízben derült fény. Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a kávéház! 8. feladat Egy könyvelő kft. 2012. június 1-jén két fiatal alkalmazottat vett fel. Az új alkalmazottak bemutatták a START-kártyájukat, amelyet az állami adóhatóság 2011. február1-jén állított ki részükre. A fiatalok közgazdász diplomával rendelkeznek. A könyvelő kft. 200.000 Ft/hó alapbért állapított meg részükre, amelyet munkaszerződésbe foglaltak. A könyvelő cég a START-kártyák alapján havonta 17% kedvezményt vett igénybe a 27%-os szociális hozzájárulási adóból. A NAV 2012. december 5-én ellenőrzést végzett, és a szankciót határozattal megállapította. Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a könyvelő cég! 9. feladat Egy részvénytáraság új irodát vásárolt a belvárosban. Az ingatlan forgalmi értéke 110.000.000 Ft. A tulajdonjog bejegyzésére adóév április 5-én került sor. A visszterhes vagyonátruházással kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 11.000.000 Ft illetéket állapított meg, amelynek befizetési határideje adóév április 20. A részvénytársaság az illetéket csak adóév szeptember 20-án fizette meg. Az adóhatóság a mulasztást megállapította és szankcionálta. Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a részvénytáraság!



6

10. feladat Egy gazdasági társaság átfogó adóellenőrzést kapott. Az adóhatóság megállapította, hogy a vállalkozás nem készítette el a számviteli politikáját és a pénzkezelési szabályzatát. A NAV a mulasztást határozattal szankcionálta. Állapítsa meg, hogy milyen típusú, és maximum milyen összegű fizetési kötelezettsége keletkezett a mulasztás miatt a vállalkozásnak! 11. feladat Egy korlátolt felelősségű társaság áfa-ellenőrzést kapott. A vizsgált időszak az adóévet megelőző év. Az adóhatóság megállapította, hogy a vállalkozás jogtalanul vonta le két személygépkocsi áfáját, ugyanis a beszerzett autókat a vállalkozás dolgozói használják. A NAV 4.000.000 Ft áfa-hiányt állapított meg. Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a vállalkozás! 12. feladat Egy gazdasági társaság meghamisította a könyvelését, a leadott beszámolót pedig utólagosan megváltoztatta. A vállalkozás átfogó adóellenőrzést kapott. A NAV megállapította, hogy a hamis könyvelés következtében 5.000.000 Ft társasági adó-hiány keletkezett. Állapítsa meg, hogy milyen szankcióra számíthat a vállalkozás! 13. feladat A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012. június 13-án ellenőrzés alá vont egy részvénytársaságot. A NAV kizárólag a feltöltés teljesítését ellenőrizte. A részvénytársaság tényleges adóalapjainak alakulása 2009. 530.000.000 Ft

2010. 549.000.000 Ft

2011. 600.000.000 Ft

A vállalkozás által december 20. napjával bezárólag megfizetett társasági adó összege 54.000.000 Ft. A feltöltéssel kapcsolatban december 20-án bevallott „kalkulált” adóalapja 600.000.000 Ft. Állapítsa meg, hogy keletkezett-e adóhiánya a vállalkozásnak, és ha igen, akkor milyen típusú és összegű szankcióra számíthat a vállalkozás! 14. feladat A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012. szeptember 2-án ellenőrzés alá vont egy korlátolt felelősségű társaságot. Az ellenőrzés során a NAV megállapította, hogy a vállalkozás a 2011. adóévre nem helyezte letétbe a számviteli beszámolóját. A vállalkozás könyvelője és vezetője a mulasztást elismerte. Állapítsa meg, hogy mire szankcióra számíthat a vállalkozás!



7

15. feladat Egy havi bevalló áfa alany a januári áfa bevallását 2012. február 10-én nyújtotta be, és ezen a napon meg is fizette az 1.250 e Ft áfát. Az adóalany reklamációt követően február 21-én sztornírozott egy tévesen kibocsátott számlát, és ezzel együtt a teljesítményt helyes összeggel újra kiszámlázta. Március 3-án a januári áfa bevallását önellenőrizte, és befizetett 900 e Ft áfa különbözetet. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak: 2012. 01. 01 – 2011.01.15. 6%

2012. 01. 16-tól 5,75%

Határozza meg, hogy milyen következménye lesz a késedelmes fizetésnek! 16. feladat Egy havi bevalló áfa alany a januári áfa bevallását 2012. február 10-én nyújtotta be, és ezen a napon visszaigényelt 2.000 e Ft áfát. Kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság feltárt a cégnél egy megalapozatlan tartalmú számlát, amelyet február 21-én sztorníroztatott. A cég a teljesítményt a helyes összeggel újra kiszámlázta. Március 3-án a januári áfa bevallását adóhatósági felszólításra módosította, és befizetett 900 e Ft áfa különbözetet. Az adóhatóság a jogkövetkezmények részeként kirótta a maximális adóbírságot is. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak: 2012. 01. 01 – 2012.01.15. 6,5%

2012. 01. 16-tól 7,0%

Határozza meg, hogy milyen és mennyi anyagi következménye lesz a jogsértésnek! 17. feladat Egy kft által május 31-én – a korábban befizetett adóelőlegeken felül– még megfizetendő társasági adó összege 5.000 e Ft. A vállalkozás ezt az összeget 60 napos késéssel fizette meg. A NAV a késedelem miatt késedelmi kamatot állapított meg. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak: I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

6,75%

7,0%

7,5%

7,25%

Számítsa ki a késedelmi kamat összegét! 18. feladat Egy gazdasági társaság által május 31-én – a korábban befizetett adóelőlegeken felül– még megfizetendő társasági adó összege 11.000 e Ft. A vállalkozás ezt az összeget 90 napos késedelemmel fizette meg. A NAV a késedelem miatt késedelmi kamatot állapított meg. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak: I – III. hó

IV – V. hó

VI. hó

VII. hó

VII – IX. hó

X –XII. hó

7,0%

7,25%

7,75%

7%

7%

6,5%



8

Számítsa ki a késedelmi kamat összegét! 19. feladat Egy havi bevalló áfa alany a januári áfa bevallását 2012. február 10-én nyújtotta be, de likvidítási gondjai miatt a 3.490.000 Ft áfa kötelezettség helyett csak 2.490.000 Ft-ot tudott megfizetni. Március 16-án volt lehetősége a különbözet kiegyenlítésére. A késedelme miatti jogkövetkezményeket viselte. A jegybanki kamatok az alábbiak szerint alakultak: 2012. 01. 01 – 2012. 01. 15. 6%

2012. 01. 16-tól 7,25%

Határozza meg, hogy milyen és mekkora összegűi következménye lesz a késedelmes fizetésnek! 20. feladat Egy magánszemély adóév októberében rádöbbent, hogy az adóévet megelőző évről hibás személyi jövedelemadó bevallást nyújtott be. A beküldött bevallásban feltüntetett és megfizetett szja összege 3.100.000 Ft. A magánszemély elfelejtette igénybe venni a részére a súlyos fogyatékossága következtében járó 46.800 Ft adókedvezményt. Az adóalany augusztus 8-án önellenőrzés keretében módosította a személyi jövedelemadó bevallását. Állapítsa meg, hogy kell-e jogkövetkezménnyel számolnia a magánszemélynek! 21. feladat Egy magánszemély 2012 februárjában vette észre, hogy előző évben nem vette figyelembe a családi kedvezményt az szja bevallásában. Az adóalany adóhatósági ellenőrzést kapott. A NAV megállapította, hogy az adóalap csökkentés elfelejtése 83.922 Ft túlfizetést eredményezett. Állapítsa meg, hogy kell-e jogkövetkezménnyel számolnia a magánszemélynek! 22. feladat Egy egyéni vállalkozó havi áfa bevalló. Az adóév március hónapjára 1.980 e Ft fizetendő és 980 e Ft levonható adót vallott be. A kettő különbözetét megfizette. Adóév május végén rádöbbent, hogy a márciusi áfa bevallása hibás, mert a fizetendő áfa összegét helytelenül állapította meg. A valós fizetendő áfa összege 2.310 e Ft. Az önrevíziót június 11-én benyújtotta. Az adóévben a jegybanki alapkamat mértéke 7,0%. Az adóalany a kérdéses áfa bevallásra először nyújtott be önellenőrzést. Állapítsa meg, hogy milyen típusú, és mekkora összegű fizetési kötelezettsége keletkezett a vállalkozónak a megfizetendő áfa összegén felül! 23. feladat Egy egyéni vállalkozó havi áfa bevalló. Az adóév március hónapjára 3.400 e Ft fizetendő és 1.400 e Ft levonható adót vallott be. A kettő különbözetét megfizette. Adóév május végén rádöbbent, hogy a márciusi áfa bevallása hibás, mert a fizetendő áfa összegét helytelenül állapította meg. A valós fizetendő áfa összege 4.650 e Ft. Az önrevíziót július 14-én benyújtotta. Az adóévben a jegybanki alapkamat mértéke 7,5%. Az adóalany a kérdéses áfa bevallásra másodszor nyújtott be önellenőrzést.



9

Állapítsa meg, hogy milyen típusú, és mekkora összegű fizetési kötelezettsége keletkezett a vállalkozónak a megfizetendő áfa összegén felül! 24. feladat Egy mezőgazdasági vállalkozó szeptember végén a szőlőjét szüretelte. A szüreten 18 munkavállaló dolgozott. A munkaügyi hatóság az adóhatósággal együtt ellenőrzést hajtott végre. Megállapításra került, hogy a vállalkozó 10 dolgozót bejelentés nélkül foglalkoztatott. Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a vállalkozónak! 25. feladat Egy magánszemély 2012 októberében észrevette, hogy az adóévet megelőző adóévről munkáltatója nem megfelelő jövedelemigazolást állított ki részére. A hibás munkáltatói igazolás miatt a magánszemély elrontotta a 2011. évre beadott személyi jövedelemadó bevallását. A hiba észlelése után azonnal önellenőrzést nyújtott be, és az adóhiányként megjelenő 28.000 Ft személyi jövedelemadót is megfizette. Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a magánszemélynek! 26. feladat Egy gazdasági társaság a 2011. adóévre átfogó ellenőrzést kapott. Az ellenőrzés 2012. május 23-án lezárult. Az adóhatóság azt állapította meg, hogy a vállalkozó az iratok, szerződések egy részét elszórta, vagyis nem tett eleget az iratőrzési kötelezettségnek. Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a vállalkozásnak! 27. feladat Egy főiskolai hallgató a nyári szünetben rendszeresen munkát végez a TESCO áruházban. Az elvégzett munkára kapott munkabérről a TESCO áruház a jövedelemigazolást minden évben átadta a főiskolás részére. A diák nem tartotta fontosnak a bizonylatok őrizgetését, ezért ezeket rendszeresen kidobta a szemetes kukába. Adóév májusában a NAV adóellenérzést hajtott végre a főiskolai hallgatónál. A diáknak adóhiánya nem volt, azonban a jövedelemigazolásokat nem tudta előadni. Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a főiskolásnak! 28. feladat Egy egyéni vállalkozó 3 db számláját elhagyta a belvárosban. Nem tudja, hogy azok hová lettek. Az adóhatósági ellenőrzés a számlák hiányát megállapította. Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a vállalkozónak! 29. feladat A NAV bejelentés nélküli ellenőrzést tartott egy kisvárosi kocsmában. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a kocsma tulajdonosa 2 fő be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott, továbbá ismeretlen eredetű röviditalok kimérésére is sor került. Állapítsa meg, hogy tulajdonosának!

milyen jogkövetkezménnyel kell

számolnia

a

kocsma



10

30. feladat A NAV bejelentés nélküli ellenőrzést tartott egy könyvelő irodaként bejelentett társas vállalkozásnál. A vállalkozás székhelye a tulajdonos lakására volt bejelentve. Az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a cégtábla nincs kihelyezve, a vállalkozás postaládával nem rendelkezik, továbbá második keresés alkalmával sem találtak senkit a bejelentett székhelyen. Állapítsa meg, hogy milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia a tulajdonosnak!


AZ ADÓZÁS RENDJE GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA

11

1.2. Az adózás rendje gyakorlati példáinak megoldása1 A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk: Az adózás rendjét törvény szabályozza. Elsődlegesen az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szabályai követendők, azonban azokban az eljárási kérdésekben, amelyekben az Art. nem ad egyértelmű eligazítást, a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás (Ket.) szabályait kell alkalmazni. Az adókötelezettség Az adókötelezettség gyűjtőfogalom, amely átfogja az adóalanyokat és más adózókat terhelő vagyoni és nem vagyoni jellegű kötelezettségeket.

Bejelentés, változásjelentés

Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy elmulasztásának megállapítása, és hiányosságok esetén hatósági jogosítványok alkalmazásával intézkedés a törvényes állapot helyreállítására.

Bevallás

Az adótörvények megszegésének következményei vannak.

Adatszolgáltatás

Az adóbírság az adózó terhére megállapított adóhiány esetén kiszabható szankció. Mértéke az adóhiány keletkezési okának (pl. hibás bevallás, bevétel eltitkolása, stb.) függvényében változik.

Nyilatkozattétel Adómegállapítás Adó- és adóelőleg fizetése Bizonylat kiállítása és megőrzése Nyilvántartás vezetése Adólevonás, adóbeszedés Pénzforgalmi számlanyitás

A mulasztási bírság az Art. szerinti adónak minősülő kötelező befizetésekkel, illetve költségvetési támogatásokkal kapcsolatban az adózást szabályozó anyagi és eljárási jogszabályokban meghatározott egyes kötelezettségek megszegésének, teljesítésük elmulasztásának szankciója. A mulasztási bírság kiszabható legnagyobb összege tételesen vagy százalékos formában kerül meghatározásra. A késedelmi pótlékkal az adóhatóság az idegen pénz használatát szankcionálja, tehát azt a helyzetet, amikor az adózó a fizetési kötelezettségének nem a jogszabályokban meghatározott fizetési határidőig (esedékességig), hanem azt követően tesz eleget, illetve a költségvetési támogatást esedékesség előtt veszi igénybe. Önellenőrzési pótlékot akkor kell felszámítania az adózónak, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, vagy a bevallott támogatási igényjogosultság az önellenőrzés eredményeként csökken. Ellenkező esetben – az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén – pótlékot nem kell felszámítani. Intézkedéseket foganatosíthat az adóhatóság abban az esetben, ha az adókötelezettség teljesítése veszélybe kerül vagy elmaradt. Adószám felfüggesztésének, törlésének jogintézményét elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében vezették be. A hatóság az adószám felfüggesztéséről, törléséről határozattal dönt, melyet hirdetmény útján az adóhatóság honlapján tesz közzé.

1

2003. évi XCII. törvény alapján



12

1. feladat megoldása Főszabály szerint a tényállás alapján a társaságra kiróható maximális mulasztási bírság 500.000 Ft. Adóévben induló vállalkozásnál az adóhatóság általában méltányosan jár el, de legalább 30.000 Ft bírságot kiszab. 2. feladat megoldása Az Art. értelmében a belföldi vállalkozásoknak Magyarországon legalább egy pénzforgalmi számlával rendelkezniük kell. Esetünkben ez nem történt meg. A vevő mulasztást követett el. Amennyiben ez kiderül, mulasztási bírságra számíthat. A mulasztási bírság maximális összege 500.000 Ft. 3. feladat megoldása A feladatban szereplő két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az Art. alapján a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. Esetünkben ez nem történt meg. A vevő mulasztást követett el. Amennyiben ez kiderül, mulasztási bírságra számíthat. 4. feladat megoldása A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek be kell jelentenie a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. Esetünkben ez nem történt meg. A vevő mulasztást követett el. Amennyiben ez kiderül, mulasztási bírságra számíthat. 5. feladat megoldása Azok a magánszemélyek, akik áfás bérbeadást kívánnak folytatni, be kell, hogy jelentkezzenek az állami adóhatósághoz, adószámot kell kérniük, és ettől kezdve a bérbeadási tevékenység kapcsán számla kiállítási kötelezettségük van. A magánszemély mindkét adókötelezettségét elmulasztotta, ezért két jogcímen is számíthat mulasztási bírságra. A bejelentkezés hiánya 200.000 Ft-ig terjedő, a számlaadás elmulasztása számlánként 1.000.000 Ft mulasztási bírságot keletkeztet. 6. feladat megoldása Az ingatlant bérbeadó magánszemély 2011-től már nem köteles a bérbeadáshoz adószámot kérni és bejelentkezni, de adóelőleget és adót fizetni igen. A feltárt adóhiány (feltéve, hogy tételesen igazolt költséget nem tud elszámolni az adóalany): A feltárt adóhiány

10 x 50.000 x 0,9 x 0,16

72.000 Ft

Adóbírság maximum a feltárt adóhiány 50 százaléka, megemelve a késedelmi pótlékkal. 7. feladat megoldása A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása az Art. minősített esetei közé tartozik, ezért főszabály szerint a tényállás alapján a kávéházra kiróható maximális mulasztási bírság 1.000.000 Ft. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


13

8. feladat megoldása A pályakezdők START-kártyája a kiállítástól számított 1 évig érvényes. A könyvelő kft. részére bemutatott START-kártyák érvényességi ideje lejárt, tehát jogtalan adókedvezményt vett igénybe a vállalkozás. A feltárt adóhiány

2 fő x 200.000 Ft/hó x 4 hó x (0,27 – 0,17)

160.000 Ft

Adóbírság maximum a feltárt adóhiány 50 százaléka, megemelve a késedelmi pótlékkal. 9. feladat megoldása A késedelmes időszakra jutó jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget róhatja ki az adóalanyra az adóhatóság a meg nem fizetett illeték után. 10. feladat megoldása Főszabály szerint a tényállás alapján a társaságra kiróható maximális mulasztási bírság 500.000 Ft. 11. feladat megoldása A feltárt adóhiány 50 százalékáig terjedő adóbírságot és a késedelmi pótlékot róhatja ki részére az adóhatóság. 12. feladat megoldása Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. 13. feladat megoldása A rendelkezésre álló információk alapján a részvénytársaság december 20-i határidővel társasági adófeltöltésére kötelezett (az évközben megfizetett adóelőlegek összegét ki kell egészítenie a várható adó összegére). Tekintettel arra, hogy december 20-án még nem minden számla kerülhetett lekönyvelésre, ezért a NAV csak akkor szankcionál, ha az adóelőleg kiegészítése nem érte el a várható adó 90 százalékát. A részvénytársaság tényleges adóalapjainak alakulása 2009. 530.000.000 Ft

2010. 549.000.000 Ft

2011. 600.000.000 Ft

A vállalkozás által december 20-ig megfizetett társasági adó összege 54.000.000 Ft. A feltöltéssel kapcsolatban december 20-án bevallott „kalkulált” adóalapja 600.000.000 Ft. A kalkulált adóalap A kalkulált társasági adó A várható adó 90%-a Feltöltési különbözet

500.000 x 0,1 + 100.000 x 0,19 69.000 x 0,9 62.100 – 54.000

adatok ezer forintban 600.000 69.000 62.100 8.100



14

A kalkulált adóalap után a várható társasági adó 69.000 e Ft. Mivel a feltöltéssel a társaság nem érte el a várható adó 90 százalékát, a különbözet után 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetnie. 14. feladat megoldása A vállalkozás elmulasztotta letétbe helyezni a számviteli beszámolóját, ezért 500.000 Ft mulasztási bírság kiszabására számíthat. 15. feladat megoldása Önellenőrzési pótlékot fizet az adóalany, a jegybanki alapkamattal számolva. A késedelmes napok száma: 11 nap. Február 20-tól számoljuk, mert nem a bevallás benyújtásának időpontja számít, hanem a bevallási határidő. (Tehát első késedelmes nap február 21.) adatok forintban Önellenőrzési pótlék összege

9.000.000 x 0,0575 x 11 365

1.560

16. feladat megoldása Adóhatósági rendelkezésre késedelmi pótlékot fizet az adóalany, a jegybanki alapkamat kétszeresével számolva. Továbbá az adóalany adóbírság fizetésére is kötelezett. A késedelmes napok száma: 11 nap. adatok forintban 900.000 x 0,07 x 11 Késedelmi pótlék összege 3.797 365 900.000 x 0,5 Az adóbírság összege 450.000 17. feladat megoldása adatok ezer forintban Késedelmi pótlék összege

5.000 x 0,07 x 2 x 60 365

115,07

18. feladat megoldása adatok ezer forintban Késedelmi pótlék összege

11.000 x 0,725 x 2 x 90 365

393,29

19. feladat megoldása adatok forintban Késedelmi pótlék összege

1.000.000 x 0,0725 x 2 x 25 365

3.466



15

20. feladat megoldása Az adóalanynak nem kell jogkövetkezménnyel számolnia, mert tévedésből több személyi jövedelemadót fizetett, mint kellett volna. Az adóhatóság az adókülönbözetet visszautalja részére. 21. feladat megoldása Az adóalanynak nem kell jogkövetkezménnyel számolnia, mert tévedésből több személyi jövedelemadót fizetett, mint kellett volna. Az adóhatóság az adókülönbözetet visszautalja részére. 22. feladat megoldása Tényleges áfa fizetési kötelezettség Bevallott áfa fizetési kötelezettség Áfa különbözet

2.310 – 980 1.980 – 980 1.330 – 1.000

adatok ezer forintban 1.330 1.000 330

Az 330 e Ft különbözet után meg kell fizetnie a jegybanki alapkamattal megegyező nagyságú 51 napnyi önellenőrzési pótlékot és a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékot is. adatok ezer forintban 330 x 0,07 x 2 x 51 Késedelmi pótlék összege 6,46 365 330 x 0,07 x 51 Az önellenőrzési pótlék 3,23 365 23. feladat megoldása Megjegyzések: Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. adatok ezer forintban Tényleges áfa fizetési kötelezettség 4.650 – 1.400 2.250 Bevallott áfa fizetési kötelezettség 3.400 – 1.400 2.000 2.250 – 2.000 Áfa különbözet 1.250 Az 1.250 e Ft különbözet után meg kell fizetnie a jegybanki alapkamattal megegyező nagyságú 64 napnyi, a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékot és a késedelmi pótlék 75%-ának megfelelő önellenőrzési pótlékot is. adatok ezer forintban 1.250 x 0,075 x 2 x 64 Késedelmi pótlék összege 32,88 365 32,88 x 0,75 Az önellenőrzési pótlék 24,66 365 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


16

24. feladat megoldása A be nem jelentett dolgozók fekete foglalkoztatása miatt legfeljebb 10 fő x 1.000.000 Ft = 10.000.000 Ft mulasztási bírságot állapíthat meg az adóhatóság. Továbbá adó- és járulékhiány is megállapításra fog kerülni, amely után adóbírság kiszabható. 25. feladat megoldása Nem kell pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti. Az önrevíziónak jogkövetkezménye ebben az esetben nem lesz. 26. feladat megoldása Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. 27. feladat megoldása A főiskolás mulasztási bírsággal sújtható a jövedelemigazolások elszórása miatt. 28. feladat megoldása Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege 500.000 Ft és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet. A kiszabható bírság maximális összege = 3 db x 500.000 Ft = 1.500.000 Ft. 29. feladat megoldása Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett a kocsmát 12 nyitvatartási napra lezárhatja. 30. feladat megoldása Ebben az esetben az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében az ellenőrzést lefolytathatja, és a vállalkozás adószámát felfüggesztheti.


A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI

17

2. FELADATOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KÖRÉBŐL 2.1. A személyi jövedelemadó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat Egy munkavállaló munkaviszonya adóév január 1-jén kezdődött. − Bruttó munkabére 100.000 Ft/hó. Az adóalany más adóköteles jövedelmet nem szerzett. − Munkába járását helyi tömegközlekedéssel oldja meg. Munkáltatója a helyi bérlet árának teljes összegét – számla alapján – megtéríti részére. A bérlet ára 9.800 Ft. − Egy általános iskolás gyermeke van. A családi kedvezményt házastársa veszi igénybe. a) Számítsa ki munkabérből levonandó adóelőleget és a kifizetendő bér összegét! b) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét! c) Számítsa ki a munkáltató által elszámolható személyi költség összegét! 2. feladat Egy magánszemély Budapesten dolgozik. Lakóhelye Vác. − Bruttó munkabére 302.000 Ft/hó. Az adóalany más adóköteles jövedelmet nem szerzett. − Két általános iskolás gyermeke van. − Munkába járását távolsági tömegközlekedéssel oldja meg. Az autóbusz bérlet árának 86%-át munkáltatója megtéríti részére. − A magánszemély évek óta nagyothalló készüléket visel. Szakorvosi igazolással rendelkezik. − A családi kedvezmény és a személyi kedvezmény figyelembe vételét adóelőlegnyilatkozatban kérte. − A magánszemély nyilatkozatban kérte, hogy a munkáltató a munkabér 202.000 Ft-ot meghaladó részére adóalap-kiegészítést vegyen figyelembe. a) Számítsa ki az adóalany munkabéréből levonandó adóelőleg összegét! b) Számítsa ki a kifizetendő munkabér összegét! c) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét! 3. feladat Egy adóalany heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Jövedelmének kiegészítésére megbízási szerződést kötött egy betéti társasággal. A megbízási díj összege 180.000 Ft. A munka elvégzése megtörtént. Az adóalany éves várható jövedelme nem haladja meg a 7.000.000 Ft-ot, de meghaladja a 2.424.000 Ft-ot. Jövedelmének várható összegéről © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


18

nyilatkozatot adott. A betéti társaság szeretné átutalni a megbízási díj nettó összegét a megbízott pénzforgalmi bankszámlájára. Számítsa ki az átutalandó összeget az alábbi nyilatkozat variációk esetében: a) a megbízott költségelszámolásról nem nyilatkozott; b) a megbízott 90%-os diktált jövedelemhányad figyelembevételét kérte; c) a megbízott 70%-os költséghányadról nyilatkozott; d) a megbízott 80.000 Ft költségről nyilatkozott; e) a megbízott 120.000 Ft költségről nyilatkozott! 4. feladat Egy adóalany adóév novemberében megbízási szerződést kötött egy korlátolt felelősségű társasággal. A megbízási díj összege 1.000.000 Ft. A munka elvégzése megtörtént. A kft. december 5-én szeretné átutalni a megbízási díj nettó összegét a megbízott fizetési számlájára. Az adóalanynak 3 kiskorú gyermeke van. Az adóalany heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Munkabérének összege 800.000 Ft/hó. A családi kedvezményt az adóalany veszi igénybe. Munkabérének összegéről a kifizetőnek nyilatkozott. Számítsa ki az átutalandó összeget az alábbi nyilatkozat variációk esetében: a) a megbízott 90%-os diktált jövedelemhányad figyelembevételét kérte; b) a megbízott 40%-os költséghányadról nyilatkozott; c) a megbízott 600.000 Ft költségről nyilatkozott! 5. feladat Az adóalany egy főiskola nappali tagozatos hallgatója. Munkaviszonnyal nem rendelkezik. − Jövedelmének kiegészítésére adóévben 3 alkalommal megbízási szerződést kötött egy részvénytársasággal. A megbízási díj összege alkalmanként 200.000 Ft volt. A munka elvégzése megtörtént. − Az adóalanynak minden megbízási díjjal szemben 50.000 Ft számlával igazolt, elismert költsége keletkezett. Az adóelőleg-nyilatkozatban 10 százalék költséghányad figyelembevételét kérte. Az adóbevallásnál azonban már a valós költségét számolta el. − Jó tanulmányi eredménye miatt a főiskolától összesen 300.000 Ft ösztöndíjban részesült. − Tankönyv- és jegyzettámogatás címén a főiskolától 40.000 Ft juttatást kapott. − Az adóalany rendszeresen sportol. Egy országos futóversenyen elért első helyezésért aranyérmet kapott. Az érem értéke 2.000.000 Ft. A főiskolásnak más jövedelme nem keletkezett az adóévben. a) Számítsa ki, hogy alkalmanként hány forintot írt jóvá a részvénytársaság a hallgató fizetési számláján! b) Számítsa ki a főiskolás hallgató adóévi adófizetési kötelezettségét! c) Számítsa ki az éves adó- és járulékfizetési kötelezettséget abban az esetben, ha a főiskolás évközben – minden megbízási díjjal szemben – 70.000 Ft költségelszámolásról adott nyilatkozatot a kifizetőknek. 6. feladat Egy magánszemély az év minden napján munkaviszonyban állt. − Havi munkabére bruttó 202.000 Ft. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


19

− Jó munkájáért december 30-án 500.000 Ft jutalmat kapott. − Az adóalany munkáltatója minden dolgozója, így az adóalany részére is megfinanszírozta a védőoltás összegét. A védőoltás ára 2.500 Ft/fő. − A munkáltató minden évben foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra küldi el a dolgozóit, amelynek költségeit a munkáltató fizeti. Az adóévben elvégzett vizsgálatok ára 12.000 Ft/fő. − Az adóalany munkáltatója minden dolgozója részére ingyenes számítógép használatot biztosít, így az adóalany részére is. − A magánszemély a munkába járását csak saját személygépkocsijával tudja megoldani. A lakása és a munkahelye között mért távolság alapján a munkáltató minden hónapban 9 Ft/km költségtérítést fizetett az adóalany részére. − Adóévben megbízási szerződés alapján 800.000 Ft bevétele keletkezett. A kifizetőnek 300.000 Ft költségről adott adóelőleg-nyilatkozatot. Valós (számlával igazolt, elismert) költségeinek összege 200.000 Ft. − Az adóalany megtakarított pénzét euróra váltotta át, majd az eurót devizabetétben helyezte el. Pár hónappal később – a forint gyengülését kihasználva – az euró betétet visszaváltotta forintra. A tranzakció kapcsán 333.333 Ft árfolyamnyeresége keletkezett. − A kifizetők által adóévben levont, és a NAV részére átutalt adóelőleg 591 040 Ft. a) Számítsa ki a munkabér adóelőlegét és bankszámlára utalt összegét! b) Számítsa ki a jutalom adóelőlegét és a jutalom bankszámlára utalt összegét! c) Készítse el az adóalany 2012. adóévi adóbevallását! 7. feladat Egy nyugdíjas adóalany jövedelmének kiegészítésére részmunkaidős munkaviszonyt létesített egy alapítvánnyal. A munkaviszony kezdete adóév január 1. napja. − A bruttó munkabér összege 240.000 Ft/hó. − Munkáltatója megtéríti a helyi járati bérletét. A bérlet ára 6.500Ft/hó. − Az adóalany munkáltatója betegség-/egészségbiztosítást kötött egy üzleti biztosítóval. A biztosítás kedvezményezettei a munkavállalók. A munkáltató által befizetet éves díj összege 120.000 Ft/fő. A biztosítás visszavásárlási értékkel nem bír. − Az adóalany húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor 9.300-9.300 Ft értékű ajándékkosarat kapott. − Az adóalany munkáltatója karácsonykor ünnepi összejövetelt szervezett, ahová a munkavállalók és a fontosabb üzleti partnerek is meghívást kaptak. A rendezvény minden résztvevője egy illatosított, formázott díszgyertyát kapott ajándékba. A gyertya áfás beszerzési ára 3.800 Ft/db. − Az adóalany öregségi nyugdíjának összege 140.000 Ft/hó. − A magánszemély évek óta súlyos vesebeteg. Betegségének igazolásáról szakorvosi igazolással rendelkezik. Erről munkáltatójának nem nyilatkozott. − Adóév május 16-án összetört az Opel Astra típusú autója. Casco biztosítására 320.000 Ft kártérítést kapott a biztosítójától. − Adóév novemberében elhalálozott az adóalany édesanyja. Az életbiztosító a kockázati haláleseti biztosításra 1.000.000 Ft összeget fizetett ki az adóalany – mint kedvezményezett – részére. − Egy takarékszövetkezetnél elhelyezett, 1 évre lekötött takarékbetét után 56.000 Ft kamatot írtak jóvá a fizetési számláján. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


20

− Az adóalany nyilatkozatot adott jövedelmi viszonyairól munkáltatójának, és kérte, hogy az adóelőleg számításánál a göngyölítés módszerét alkalmazzák. − A munkáltató által évközben levont adóelőlegek összege 480.499 Ft a) b) c) d)

Számítsa ki a május havi munkabér adóelőlegét! Számítsa ki a november havi munkabér adóelőlegét! Számítsa ki a december havi munkabér adóelőlegét! Készítse el az adóalany 2012. adóévi adóbevallását!

8. feladat Az adóalany adóév júniusában szerzett diplomát egy főiskolán. Tanulmányait nappali tagozaton végezte. − Adóév augusztus 1-jétől munkaviszonyt létesített egy multinacionális vállalkozásnál. Munkabére bruttó 260.000 Ft/hó. − Belépett a helyi szakszervezetbe, amelynek részére havi 3.000 Ft-ot utal a munkabéréből. − Karácsony előtt 500.000 Ft jutalmat kapott. − Munkáltatója 225.000 Ft-ot utalt át a Széchenyi Pihenő Kártyája szálláshely alszámlájára. − Az adóalany a munkáltatójának telefonját magáncélra is használhatja. A telefon magáncélú használatát terhelő költségek minden hónapban kigyűjtésre kerülnek, de azt a munkáltató nem térítteti meg munkavállalóival. Az adóalany magáncélú beszélgetéseinek adóévi költsége bruttó 35.000 Ft. − A munkáltató egy céges rendezvényen felmerült reprezentációs költségeket kifizette. Ebből az egy dolgozóra jutó reprezentációs költség összege 50.000 Ft. − Egyéb önálló tevékenységből 415.000 Ft jövedelmet realizált. − Születésnapjára egy aranygyűrűt kapott a férjétől. Az ékszer 170.000 Ft-ba került. − Önkéntes nyugdíjpénztári tag. Adóévi befizetéseinek összege 400.000 Ft. − Az adóalany gyermekkora óta inzulinos cukorbeteg. − Adóév szeptemberében 760.000 Ft-ot nyert a lottón. A nyeremény kifizetője az adó összegét a nyereményből levonta. − Egy sportrendezvényen 800 Ft értékű reklámajándékot kapott. − Részvényei után 600.000 Ft osztalékot fizettek részére. − A kifizetők által adóévben levont adóelőleg összege 352.000 Ft. a) Készítse el a magánszemély 2012. évi adóbevallását! b) Számítsa ki a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét! 9. feladat Egy adóalany kamionsofőrként dolgozik egy nemzetközi szállítmányozással foglalkozó speditőr cégnél. − Havi munkabére 666.000 Ft. − Munkáltatója minden hónapban 5.000 Ft értékű Erzsébet utalványt ad részre, és Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára is átutalt 150.000 Ft-ot. Az Erzsébet utalványok – bár a munkáltató időben megrendelte – januárban nem érkeztek meg. Az



− −

− −

−

21

utalványok megérkezésének időpontja február 14., ezért a munkáltató február hónapban két hónapra szóló utalványt adott, összesen 10.000 Ft értékben. Külföldi kiküldetései alkalmával minden esetben 40 euró napidíjban részesült. A külföldi szállásköltség összesen 1.500 euró. Az euró árfolyama 295 HUF/EUR. Egy baleset következtében szeptember hónapban betegállományba került. A táppénz és a betegszabadságra járó átlagkereset együttes összege 460.000 Ft. A baleset során összetört az Opel Astra típusú autója. A vétkes fél KGFB biztosítására a biztosító 1.500.000 Ft vagyoni kártérítést fizetett. Egészségpénztári tag. Az egészségpénztárba 500.000 Ft tagdíjat fizetett be 2012-ben. A magánszemély kétéves kisfia bölcsödébe jár. A családi pótlékot az adóalany nevére folyósítják. A családi pótlék összege 23.000 Ft/hó/fő. A családi kedvezmény összegét nem kívánja megosztani házastársával. Az adóelőleg-számításhoz szükséges nyilatkozatokat munkáltatójának átadta. Az adóévben levont személyi jövedelemadó-előleg összege 8.483.740 Ft.

a) Számítsa ki a szeptemberi hónapra vonatkozó, a munkavállaló bankszámlájára utalandó összeget! b) Készítse el a magánszemély adóbevallását! 10. feladat Egy magánszemély éves adóköteles munkabére 8.900.000 Ft. − Az adóalany 18 km-re lakik a munkahelyétől, amely egy nehezen megközelíthető ipari parkban található. Az érintett településről még másik négy munkavállaló is az adóalany munkahelyén dolgozik. Munkáltatója csoportos személyszállítást taxiszolgáltatás igénybevételével oldja meg. A taxi vállalat minden hónapban 130.000 Ft + áfa átalányköltséget számláz ki az adóalany munkáltatója részére. − Adóév júliusában lakásvásárlásra 2.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást kapott munkáltatójától. A megvásárolt lakás ára 15.000.000 Ft. A lakás nagysága megfelel a jogszabály által méltányolható lakásigénynek. − Munkáltatója minden dolgozó részére kockázati haláleseti biztosítást kötött, amelynek 7.000 Ft-os havi díját a munkáltató fizeti. − E juttatáson felül a munkáltató minden dolgozó részére gyermekenként 27.900 Ft összegű iskolakezdési támogatást, és egy-egy 90.000 Ft értékű laptopot adott. − Az 50 éves adóalany 2009. augusztus 16-án szerződést kötött egy egészségpénztárral, amelybe ő maga tagdíjat, a munkáltatója pedig tagdíjkiegészítést fizet. Adóévben a munkáltató havi 20.000 Ft-ot utal át az egészségpénztárba munkavállalója részére. − Háztartásában három gyermeket nevel. Az adóalany két lánya gimnazista, a fia első éves, nappali tagozatos egyetemista. A családi pótlékot az adóalany nevére folyósítják. A családi pótlék összege 23.000 Ft/fő/hó. A családi kedvezmény összegét nem kívánja megosztani házastársával. − Az adóalany adóévben örökölt egy telket a nagymamájától. Az ingatlan forgalmi értéke 12.000.000 Ft. A telek a család tulajdonában marad, nem kívánják értékesíteni. a) Készítse el az adóalany éves adóbevallását! b) Számítsa ki, hogy milyen összegű adó átutalásáról rendelkezhet az adóalany az alábbi esetekben: - a munkavállaló által fizetett egészségpénztári tagdíj összege 10.000 Ft/hó! - a munkavállaló által fizetett egészségpénztári tagdíj összege 40.000 Ft/hó! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


22

- a munkavállaló által fizetett egészségpénztári tagdíj összege 80.000 Ft/hó! - a munkavállaló által fizetett egészségpénztári tagdíj összege 100.000 Ft/hó! c) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő adó összegét! 11. feladat Egy magánszemély az öngondoskodás híve, ezért egy egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári jogviszonyt létesített. A két jogviszonyt munkáltatója is támogatja. az adóalany 40 éves. A két pénztárba az alábbi összegek kerültek befizetésre. A befizető személye

Egészségpénztár

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az adóalany befizetése A munkáltató hozzájárulása

30.000 Ft/hó 400.000 Ft/év

50.000 Ft/hó 400.000 Ft/év

a) Számítsa ki, hogy hány forint adókedvezmény jóváírásáról rendelkezhet az adóalany! b) Számítsa ki, hogy hány forint adókedvezmény jóváírásáról rendelkezhetne az adóalany abban az esetben, ha már 58 éves! c) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét! 12. feladat Egy közalkalmazottként dolgozó magánszemély adóévi adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre: − A havi bruttó illetményének összege 210.000 Ft. − Adóévben 300.000 Ft jubileumi jutalmat kapott. − Többletmunka végzéséért 460.000 Ft illetménykiegészítésben részesült. − Adóév májusában belföldi kiküldetést rendelt el a munkáltatója. A munkavégzés helyére saját személygépkocsijával utazott. A munkahelye és a kiküldetés helye szerinti távolság 125 km. Munkáltatója a NAV által közzétett fogyasztási norma (8 l/100 km) és elfogadott üzemanyagár (400 Ft/liter) alapul vételével térítette meg a benzinköltséget. Ezen felül 9 Ft/km gépkocsi kopásra elszámolt átalányköltséget is kifizettek részére. A belföldi kiküldetés kapcsán 13.000 Ft számlával igazolt étkezési költséget és 34.000 Ft szállásköltség is megtérítésre került. − Napi munkába járását vonattal oldja meg. A bérlet ára 45.000 Ft, amelyet munkáltatója – számla ellenében – teljes összegben megtérít részére. − Húsvét, mikulás és karácsony alkalmából munkáltatójától egy-egy könyvutalványt kapott, amelyek értéke 9.000 Ft/db. − Az adóalany két gimnazista gyermeket nevel. A családi pótlékot az ő nevére folyósítják. A családi pótlék összege 28.800 Ft/fő/hó. − Munkáltatója iskolakezdési támogatásként kifizette az adóalany gyermekeinek tankönyvcsomagját. Az egyik gyermek tankönyvei 23.600 Ft-ba, a másik gyermeké pedig 27.300 Ft-ba kerültek. − A volt férje gyermektartásdíjat fizet, amelynek havi összege 35.000 Ft. − A részvényei után 120.000 Ft osztalékot utalt a részvénytársaság. − Július 11-én 4.000.000 Ft-ért tőzsdei részvényeket vásárolt, amelyeket december 5-én eladott 5.000.000 Ft-ért. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


23

− Karácsony előtt egy Magyarországon bejegyzett egyháztól 5.000 Ft értékű kegytárgyat kapott ajándékba. A barátnője pedig meglepte egy 25.000 Ft értékű Zsolnay vázával. − A munkáltató által levont adóelőleg összege 321.779 Ft. a) Készítse el az adóalany 2012. évi adóbevallását! b) Számítsa ki a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét! 13. feladat Egy magánszemély adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre: − A munkavállaló havi bruttó munkabére 300.000 Ft. − Munkába járását saját személygépkocsijával oldotta meg. A munkahelye és a lakóhelye közötti távolság 30 km. Munkáltatója km-enként 15 Ft költségtérítést fizetett. Az adóalany 240 napot munkában töltött. A többi napon szabadságon volt. − Munkaruha vásárlásra 35.000 Ft-ot kapott, amelynek felhasználásáról számlával elszámolt. A megvásárolt munkaruha kihordási ideje 2 év. − Adóévben több megbízási szerződést is aláírt. A munkát elvégezte. A megbízási díjak összege 300.000 Ft. A bevételével szemben a 10%-os költséghányadot alkalmazza. − Az adóalany két óvodás gyermeket nevel. A családi pótlékot a férje nevére folyósítják. A családi kedvezményt nem osztják meg. − A magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlára havonta 10.000 Ft-ot utalt át. − Az adóalany súlyos veseelégtelenségben szenved. Erről orvosi igazolással rendelkezik. Betegsége több évvel ezelőtt kezdődött. − A magánszemély adóév július 11-én értékesített egy 8 évvel ezelőtt örökölt belvárosi lakást. A lakás eladási ára 25.000.000 Ft. − Az egyik üzleti banknál nyitott fizetési számlájának egyenlege következtében adóévben 86.000 Ft kamatjövedelmet realizált. − Az adóalany 3 db kaparós sorsjegyet vásárolt. Nyereményének összege 70.000 Ft. − Az adóalany tőzsdei részvényekkel kereskedett. A részvényeket 1.000.000 Ft-ért vásárolta és 1.500.000 Ft-ért adta el. A tőzsdei ügynöknek fizetett megbízási díjak (jutalékok) összege 200.000 Ft. − A kifizetők által levont adóelőleg 643.424 Ft. Készítse el a magánszemély adóbevallását! 14. feladat Két budapesti vállalkozás a munkabéren és jutalmakon felül cafeteria juttatásokat is ad a dolgozóinak. A cafeteria szabályzat értelmében a juttatások összege nettó módon értendő, és az esetleges közterheket a munkáltató viseli. A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások jogcímeit és összegeit – egy dolgozóra vonatkoztatva – a következő táblázat tartalmazza. Juttatás jogcíme BKV-bérlet ára Erzsébet utalvány Saját étterembe szóló belső étkezési utalvány

„A” vállalkozás 117.600 Ft/év 5.000 Ft/hó 12.500 Ft/hó

„B” vállalkozás 117.600 Ft/év 10.000 Ft/hó 25.000 Ft/hó



Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés Egészségpénztári tagdíjkiegészítés Internet szolgáltatás megtérítése Sporteseményre szóló belépő

24

46.500 Ft/hó 27.900 Ft/hó 5.000 Ft/hó 50.000 Ft/év

66.500 Ft/hó 57.900 Ft/hó 10.000 Ft/hó 100.000 Ft/év

Számítsa ki a munkavállaló és a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás (eho) összegét az „A” és a „B” vállalkozás esetében! 15. feladat Egy korlátolt felelősségű társaság a munkabéren és jutalmakon felül egyéb juttatásokat is ad a dolgozóinak. A belső szabályzatok értelmében a juttatások összege nettó módon értendő, és az esetleges közterheket a munkáltató viseli. Az információk egy évre vonatkoznak. A béren kívüli juttatások jogcímeit és összegeit – egy dolgozóra vonatkoztatva – a következő táblázat tartalmazza: Juttatás jogcíme Számítógép juttatás Iskolakezdési támogatás (3 kiskorú gyermek) Távolsági bérlet megtérítése Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátó kártyájára Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely kártyájára Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő kártyájára Erzsébet utalvány Lakáscélú támogatás (méltányolható lakásigény) Kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja Visszavásárlási értékkel nem rendelkező balesetbiztosítás díja Foglalkozás-egészségügyi ellátás költségének megtérítése Védőszemüveg Sporteseményre szóló bérlet Formaruha méretre történő varratása Összesen

Juttatás értéke 200.000 Ft/év 70.000 Ft/év 65.000 Ft/év 150.000 Ft/év 225.000 Ft/év 75.000 Ft/év 60.000 Ft/év 5.000.000 Ft 44.000 Ft/év 33.000 Ft/év 16.000 Ft/év 24.000 Ft 50.000 Ft/év 130.000 Ft 6.142.000 Ft

Számítsa ki a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét! 16. feladat Egy nyugdíjas magánszemély megtakarított pénzéből vásárolt egy garzonlakást, amelyet kizárólag bérbeadási célra kíván használni. A lakást 120.000 Ft-ért átfestette, és adóév március 1-jétől bérbe adta egy magánszemélynek. A magánszemély adószámmal nem rendelkezik. A bérleti díj összege havi 60.000 Ft + rezsi. A rezsi összege havi átlagban 40.000 Ft. A rezsit a bérbeadó fizeti meg, a számlák az ő nevére szólnak, azonban a rezsi összegét a bérbevevők megtérítik. Ingatlan amortizációt nem kíván elszámolni.



25

a) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet költséghányad figyelembe vételével! b) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet költségelszámolás választása esetében! c) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet költséghányad figyelembe vételével abban az esetben, ha összevonandó adóköteles jövedelme 2.000.000 Ft!

terhelő terhelő

adót adót

10%-os tételes

terhelő adót 10%-os a magánszemély egyéb

17. feladat − Egy magánszemély 2011. január 1-jétől Pécsről Budapestre költözött. Pécsi lakását bérbe adta, és Budapesten bérelt egy kisebb lakást. A bérbeadó adószámmal nem rendelkezik. A bérleti díj összege havi 70.000 Ft + rezsi. A rezsi összege havi átlagban 45 000 Ft. A rezsit a bérbeadó fizeti meg, a számlák az ő nevére szólnak, azonban a rezsi összegét a bérbevevők megtérítik. Az adóalany ingatlan amortizációt nem kíván elszámolni. − A budapesti lakás után 60. 000 Ft bérleti díjat + 55.000 Ft rezsit fizet. Ezzel szemben költséget nem számol el és költségtérítést nem kap. − Adóév május 1-jétől adóév október 31-ig bérbeadásra került az adóalany nyaralója is. A bérleti díj összege 50.000 Ft, amely a rezsi összegét is tartalmazza. A nyaralóban felmerült rezsi összege havi átlagban 23.000 Ft. Ezt a rezsit is a bérbeadó fizeti meg, de a bérbe vevők ezt az összeget megtérítik. − Az adóalany – bérleti díjakon kívüli – összevonásra kerülő adóköteles jövedelmének összege 2.500.000 Ft. a) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adót 10%-os költséghányad figyelembe vételével! b) Számítsa ki a bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adót tételes költségelszámolás választása esetében! 18. feladat Egy magánszemély 2010. március 17-én vásárolt egy budapesti lakást. Az adásvételi szerződést 2010. március 27-én az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta. − A lakás vételára 17.000.000 Ft volt. − Az ingatlan megvásárlása miatt 1.000.000 Ft illetéket, továbbá 500.000 Ft ügyvédi költséget fizetett. − A lakást 500.000 Ft-ért áttapétázta és 1.000 000 Ft-ért új konyhabútort vásárolt. Az adóalany az ingatlannal kapcsolatos minden költségről rendelkezik számlával. − Az ingatlan 2012. április 2-án értékesítésre került. Az eladási ár 28.000.000 Ft. Az ügyvédi költséget a vevő fizette. a) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát! b) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha az adóalany az ingatlant 2009. március 15-én szerezte volna! c) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha az adóalany az ingatlant 2008. március 15-én szerezte volna! d) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha az adóalany az ingatlant 2007. március 15-én szerezte volna! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


26

19. feladat Egy magánszemély 2012. október 15-én értékesítette a 2010. október 1-jén vásárolt nyaralóját. Az adásvételi szerződést 2012. október 21-én az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta. − Az ingatlan eladási ára 18.000.000 Ft. Az ingatlan szerzéskori értéke 10.000.000 Ft volt. − A vásárlással és az értékesítéssel kapcsolatos ügyvédi költség összege 450.000 Ft. Az ingatlan szerzésekor 1.000.000 Ft illetéket fizetett. − A nyaralót 300.000 Ft-ért átfestette, és az ablakokat hőszigetelt EU-szabvány ablakra cserélte. Az értéknövelő felújítás törvény szerint elszámolható összege 550.000 Ft. Minden költségről rendelkezik számlával. a) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát! b) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha az adóalany az ingatlant 2006. október 21-én szerezte volna! c) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha az adóalany az ingatlant 2001. október 21-én szerezte volna! d) Számítsa ki az értékesítés személyi jövedelemadó adóvonzatát abban az esetben, ha az adóalany az ingatlant 1997. október 21-én szerezte volna! 20. feladat Egy magánszemély 2006. június 5-én vásárolt egy régi könyvet az antikváriumban. A könyv 250.000 Ft-ba került. Az adóalany 2009. február 2-án vásárolt egy bélyeggyűjteményt, amelyért 1.300.000 Ft-ot fizetett. Adóév július 17-én a könyvet és a bélyeggyűjteményt értékesítette egy gyűjtőnek. A könyvért 600.000 Ft-ot, a bélyeggyűjteményért 1.900.000 Ftot kapott. Számítsa ki, hogy hány forint személyi jövedelemadót kell fizetnie az adóalanynak a könyv és a bélyeggyűjtemény értékesítése következtében! 21. feladat Adóévben egy testvérpár a nagymamájától örökölt budai családi ház padlásán talált négy festményt és öt zsűrizett bronzszobrot egy faládában. A festményeket 12.000.000 Ft-ért, a szobrokat 3.800.000 Ft-ért értékesítették. a) Számítsa ki, hogy hány forint személyi jövedelemadót kell fizetnie a festmények és a szobrok értékesítése miatt a testvéreknek külön-külön! b) Számítsa ki, hogy hány forint személyi jövedelemadót kell fizetni három örökös esetében! 22. feladat Egy magánszemély adóévi adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre: − Az adóalany munkaviszonyból származó bruttó munkabére havi 325.000 Ft. Jó munkája miatt adóévben 700.000 Ft jutalmat kapott. − Munkába járását tömegközlekedési eszközzel oldja meg. A hajóbérlet ára 45.000 Ft, amelyet a munkáltatója megtérít.



27

− Az adóalany munkáltatójától 400.000 Ft kamatmentes kölcsönt kapott, amelyet kerékpárok vásárlására kíván fordítani. A jegybanki alapkamat mértéke 7,0%. A munkáltatói kölcsönt egy összegben, 1 év múlva vissza kell fizetni. − Adóév június 5-én 25.000.000 Ft-ért lakást vásárolt, amelyhez munkáltatójától 5.000.000 Ft vissza nem térítendő munkáltatói támogatást kapott. − Jövedelmének kiegészítése céljából 4 alkalommal megbízási szerződést kötött egy vállalkozással. Alkalmanként 150. 000-150.000 Ft bruttó megbízási díjat kapott. A megbízási díjjakkal szemben 10% költséghányadot fog elszámolni. − Az adóalany két középiskolás gyermeket nevel, amelyek egyike adóév júniusában leérettségizett és munkába állt. A családi pótlékra az adóalany jogosult. A családi kedvezményt az adóalany kívánja igénybe venni. − A magánszemély pincéjének bérbeadásából 130.000 Ft bevételre tett szert. − Az adóalany kockázati haláleseti életbiztosítási szerződést kötött. A biztosítási díja 120.000 Ft/év. Az 5 éve kötött unit linked életbiztosításába 400.000 Ft-ot fizetett be. − 3 évvel ezelőtt tartós befektetési szerződést kötött egy üzleti bankkal. Adóévben felvett tőkéje után 186.000 Ft kamatot kapott. − Részvényei után 180.000 Ft osztalékban részesült. − Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjának havi összege 12.000 Ft. − Egészségpénztárba adóévben 250.000 Ft-ot utalt át. Az adóalany 50 éves. − Az adóalany tavasszal részt vett egy sportvetélkedőn, ahol egy serleget nyert. A serleg piaci értéke 150.000 Ft. Számítsa ki az adóalany éves adófizetési kötelezettségét! 23. feladat Egy belföldi illetőség magánszemély Magyarországról és más országból is szerzett adóköteles jövedelmet. A belföldről származó összevonásra kerülő adóköteles jövedelmének összege 2.500.000 Ft. A külföldről származó összevonásra kerülő adóköteles jövedelmének összege 4.000 USD, amelyet magyar forintra nem váltott át, hanem egy devizaszámlán helyezte el. Az érintett országban 140.000 Ft-nak megfelelő, a belföldi kifizetők pedig 420.000 Ft adóelőleget vontak le. Az adóalanynak más adóköteles jövedelme nem keletkezett. Adóalapcsökkentést és adókedvezményt nem vesz igénybe. A USD árfolyama az alábbiak szerint alakult: Időpont Bevételszerzés napja December 31.

Számlavezető bank árfolyama 213 HUF/USD 215 HUF/USD

Magyar Nemzeti Bank árfolyama 220 HUF/USD 228 HUF/USD

a) Számítsa ki az adóalany adófizetési kötelezettségét abban az esetben, ha Magyarország és az érintett ország kettős adóztatást elkerülő egyezményt írt alá! b) Számítsa ki az adóalany adófizetési kötelezettségét abban az esetben, ha a két ország között nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény! 24. feladat Egy budapesti főiskola nappali tagozatos hallgatója szabadidejében részmunkaidős állást vállalat egy informatikai cégnél, ahol adóévben 700.000 Ft-ot keresett. A nyári vakáció © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


28

idején 2 hónapot Ausztriában dolgozott. Bruttó keresete 1.000 euró, amelyet Sopronban magyar forintra váltott. Magyarországon 112.000 Ft, Ausztriában 50.000 Ft-nak megfelelő adóelőleget fizetett. Időpont Bevételszerzés napja Átváltás napja December 31.

Számlavezető bank árfolyama 213 HUF/EUR 279 HUF/EUR 215 HUF/EUR

Magyar Nemzeti Bank árfolyama 220 HUF/EUR 289 HUF/EUR 228 HUF/EUR

Októberben eladott egy kizárólagosan a saját tulajdonát képező babagyűjteményt, 1.200.000 Ft-ért. A babagyűjtemény szerzéskori értéke nem ismert. A bevételből 100.000 Ft-ot egy közhasznú alapítványnak adományozott, erről a megfelelő igazolással rendelkezik. Számítsa ki az adóalany adófizetési kötelezettségét! 25. feladat Egy főiskola nappali tagozatos diákja a hallgatói jogviszonya mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat. Más jövedelemszerzési jogviszonnyal nem rendelkezik. Az adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek: − Adóévben realizált összes bevétele 33.000.000 Ft. − A főiskolás személyes szükségleteinek kielégítése céljából havonta 156.000 Ft-ot vett ki a vállalkozásából. A személyi jövedelemkivét után járó 27%-os szociális hozzájárulási adót, a személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat megfizette. − A vállalkozáshoz az adóévben vásárolt és felhasznált anyagok értéke 3.000.000 Ft. − Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 3.000.000 Ft. − A vállalkozó által igénybe vett szolgáltatások értéke 2.600.000 Ft. − Egyéb figyelembe vehető és számlával igazolt költségeinek összege 1.022.560 Ft. − Az egyéni vállalkozónak sem segítő családtagja, sem alkalmazottja nincs. − Az osztalékalapot növelő tételek összege 2.500.000 Ft. − Az osztalékalapot csökkentő tételek összege 2.400.000 Ft. a) Számítsa ki a vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadót! b) Számítsa ki és az osztalékalap után fizetendő közterhek összegét! c) Számítsa ki, hogy a vállalkozói kivét teljes összegéből hány forintot lehet ténylegesen elkölteni! 26. feladat Egy szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó más jövedelemszerzési jogviszonnyal nem rendelkezik. Az adóbevallásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek: − Adóévben realizált összes bevétele 95.000.000 Ft. − A vállalkozó személyes szükségleteinek kielégítésére havonta 312.000 Ft-ot vett ki a vállalkozásából. A személyi jövedelemkivét után járó 27%-os szociális hozzájárulási adót, a személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat megfizette. − Az adóévben a vállalkozáshoz vásárolt és felhasznált anyagok értéke 22.240.000 Ft. − A vállalkozó által eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 6.400.000 Ft.



29

− Más vállalkozás részére megrendelt, felár nélkül továbbszámlázott szolgáltatások értéke 1.600.000 Ft. − Egyéb figyelembe vehető és számlával igazolt költségeinek összege 3.005.120 Ft. − Az egyéni vállalkozónak sem segítő családtagja, sem alkalmazottja nincs. − Az igénybe vehető adókedvezmény összege 2.700.000 Ft. − Az osztalékalapot növelő tételek összege 7.500.000 Ft. − Az osztalékalapot csökkentő tételek összege 6.500.000 Ft. a) Számítsa ki a vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadót! b) Számítsa ki az osztalékalap után fizetendő közterhek összegét! c) Számítsa ki, hogy a vállalkozói kivét teljes összegéből hány forintot lehet ténylegesen elkölteni! 27. feladat Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó személyes szükségleteinek kielégítése céljából havonta készpénzt vesz ki a vállalkozásából. Magánszemélyként negyedévente 500.000 Ft kamatjövedelmet realizál a két éve megvásárolt államkötvényei után. Magánszemélyként egyéb elkölthető jövedelemmel nem rendelkezik. A vállalkozó tevékenysége nem igényel középfokú végzettséget. a) b) c) d)

Számítsa ki a fizetendő közterhek összegét 70.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén! Számítsa ki a fizetendő közterhek összegét 93.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén! Számítsa ki a fizetendő közterhek összegét 100.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén! Számítsa ki a fizetendő közterhek összegét 252.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén, ha az adóelőleg számításnál a jövedelem göngyölítés módszerét választotta!

28. feladat Egy egyéni vállalkozó 3 éve könyvelő irodát nyitott. Alkalmazottat nem foglalkoztat. A vállalkozó sem munkaviszonnyal, sem öregségi nyugdíjjal nem rendelkezik. Az elmúlt években az alábbi bevételei és költségei merültek fel. Bevételek Költségek

2010. 17.000.000 Ft 800.000 Ft

2011. 14.000.000 Ft 450.000 Ft

2012. 15.000.000 Ft 68.000 Ft

a) Állapítsa meg, hogy a vállalkozó választhatta-e az átalányadózást 2012-re! b) Számítsa ki az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségét! c) Számítsa ki az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségét abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó öregségi nyugdíjjal rendelkezik! 29. feladat Egy egyéni vállalkozó élelmiszer kiskereskedéssel foglalkozik egy Nógrád megyei kisvárosban. Alkalmazottat nem foglalkoztat. A vállalkozó sem munkaviszonnyal sem öregségi nyugdíjjal nem rendelkezik. Az elmúlt években az alábbi bevételei keletkeztek. Bevételek

2010. 82.000.000 Ft

2011. 90.000.000 Ft

2012. 100.000.000 Ft



30

a) Állapítsa meg, hogy a vállalkozó választhatta-e az átalányadózást 2012-re! b) Számítsa ki az egyéni vállalkozó átalányadó fizetési kötelezettségét! c) Számítsa ki az egyéni vállalkozó átalányadó fizetési kötelezettségét abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó öregségi nyugdíjjal rendelkezik! 30. feladat Egy magánszemély fizetővendéglátással foglalkozik. Vállalkozása nincs. A magánszemély olyan ingatlantulajdonnal rendelkezik, amelyben 6 kiadható kétágyas szoba található. Az adóalany egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében szálláshelyet nyújt igény szerinti napokra turistáknak és diákoknak. Az adóévben mind a 6 szobáját kiadta a szállóvendégeknek június 5-től augusztus 31-ig. Az év egyéb napjaiban szálláshelyadással nem foglalkozik. Számítsa ki az adófizetési kötelezettséget tételes átalányadózás választása mellett!


A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA

31

2.2. A személyi jövedelemadó példáinak megoldása2 A megoldások forintra kerekítve lettek kiszámolva. Próbálja meg a feladatokat minél gyorsabban és természetesen minél kisebb hibahányaddal megoldani! Addig gyakoroljon, amíg szinte minden feladatot hibátlanul meg tud oldani! A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk: 1. A minimálbér és a garantált bérminimum összegét kormányrendelet szabályozza. Ezek a bérminimum összegek azért nagyon fontosak, mert bizonyos munkáltatók esetében a kedvezményesen adható juttatási érték a minimálbér függvényében van meghatározva. A garantált bérminimum összege a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét befolyásolja. Minimálbér összege 93.000 Ft

A garantált bérminimum összege 108.000 Ft

2. A társadalombiztosítási járulékot 2012. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó váltotta fel. Az adó alanyai: a kifizető, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. A számított adó az adóalap 27 százaléka. A szociális hozzájárulási adó megfizetése esetén nem keletkezik jogosultság államháztartási forrásból folyósított ellátás vagy támogatás igénybevételére. A szociális hozzájárulási adó alanyai

A szociális hozzájárulási adónak nem alanya

A kifizető

Saját jogú nyugdíjjal rendelkező egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozó Őstermelő

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő özvegyi nyugdíjjal rendelkező egyéni vállalkozó Bizonyos feltételek mellett az őstermelő

A szociális hozzájárulási adó alapja Nem önálló tevékenység esetén az Szja törvény általi adóköteles jövedelem + a levont érdekképviseleti tagdíj Kifizető Önálló tevékenység esetében az Szja tv. általi adóköteles jövedelem Tanulószerződésben maghatározott díj A vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér 112,5%-a Az átalányadó jövedelme, de legalább a minimálbér 112,5%-a Az eva-alap 4%-a, de legalább a minimálbér 112,5%-a Egyéni vállalkozó Heti 36 órás munkaviszony esetén Nincs minimum Öregségi nyugdíj esetén adó Nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony esetén Tagi jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5%-a Társas Heti 36 órás munkaviszony esetén vállalkozás Nincs közreműködő minimum Öregségi nyugdíj esetén tagja adó Nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony esetén 2

1995. évi CXVII. törvény alapján



32

3. A START kártyacsomag kedvezményeivel a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adó összege csökkenthető. A START – kártyára jogosultak − Az igénylést megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott START BÓNUSZ − Gyedről, gyesről visszatérő 1 éven belül − Gyermek 1 éves kora után gyes mellett kíván munkaviszonyt létesíteni és semmilyen START-kártyával nem rendelkezik START Munkaviszonnyal még nem rendelkező pályakezdők START PLUSZ START EXTRA

− − − −

Gyedről, gyesről visszatérő 1 éven belül Tartósan állást keresők 50 év feletti tartósan állást keresők Semmilyen képzettséggel nem rendelkező tartósan állást keresők

A START-kártyára kedvezmények mértéke START BÓNUSZ A bruttó bér összegének, legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 27%-a START EXTRA START PLUSZ

START

1. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 27%-a 2. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17%-a 1. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17%-a

2. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 7%-a 1. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér Nincs másfélszeresének a 17%-a felsőfokú A 2. évben a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér végzettség másfélszeresének a 7%-a Az első 9 hónapban a bruttó munkabér, legfeljebb a Felsőfokú minimálbér kétszeresének a 17%-a végzettség A következő 3 hónapban a bruttó munkabér, legfeljebb esetén a minimálbér kétszeresének a 7%-a

4. Az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapjának nincs felső határa. A nyugdíjjárulék alapjának felső határát meghaladó jövedelmekből nem lehet nyugdíjjárulékot vonni. Arra azonban figyelni kell, hogy ez a korlát csak a nyugdíjjárulékra (10%) vonatkozik, más járulékra nem. A nyugdíjjárulék alapjának felső határa 21.700 Ft/nap 7.942.200 Ft/év 5. A járulékok esetében figyelni kell arra, hogy az milyen jogviszony alapján kerül megfizetésre. Nyugdíjjárulék (10%) Egészségbiztosítási járulék (7%) Munkaerő-piaci járulék (1,5%)

A járulékok Táppénz-hozzájárulás (jövedelemfüggő 1/3) Egészségügyi-szolgáltatási járulék (6.390 Ft) Korkedvezmény-biztosítási járulék (13%) © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


33

A munkáltató adófizetése

%

Szociális hozzájárulási adó

27

% 10 4 3 1,5

A munkavállaló járulékfizetése Nyugdíjjárulék Természetbeni egészségbiztosítási Pénzbeli egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék

A magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás Vállalkozásból kivont jövedelem Árfolyamnyereségből származó jövedelem Osztalékból származó jövedelem Vállalkozói osztalékalapból Termőföldnek nem minősülő ingatlan Értékpapír-kölcsönzésből származó bérbeadásából származó egymillió forintot jövedelem meghaladó jövedelem esetén A hozzájárulás-fizetési felső határ 450.000 Ft (csökkenthető) 6. A társas vállalkozó közreműködő tagjának járulékfizetése A járulék neve Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék

A járulék alapja Legalább a minimálbér Legfeljebb 7.942.200 Ft/év Legalább a minimálbér másfélszerese Legalább a minimálbér másfélszerese

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az a közreműködő tag, aki − közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy − a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, illetve − saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 7. Az egyéni vállalkozó járulékfizetése Fizetendő járulék Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék

A járulék alapja A vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér Az átalányadó jövedelme, de legalább a minimálbér Legfeljebb 7.942.200 Ft/év A vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér másfélszerese Az átalányadó jövedelme, de legalább a minimálbér másfélszerese A vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér másfélszerese Az átalányadó jövedelme, de legalább a minimálbér másfélszerese

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az az egyéni vállalkozó, aki − közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy − a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, illetve



34

− saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 8. A munkáltatói (cafeteria) juttatások esetében figyelni kell arra, hogy a juttatás jogcím szerint melyik paragrafus alá esik. Itt most két paragrafus kerül kiemelésre. A munkáltatói juttatások adó és eho vonzata Személyi jövedelemadó Egészségügyi hozzájárulás

70.§ alá tartozó juttatás

71.§ alá tartozó juttatás

a juttatás értéke x 1,19 x 0,16 a juttatás értéke x 1,19 x 0,27

a juttatás értéke x 1,19 x 0,16 a juttatás értéke x 1,19 x 0,10

Abban az esetben, ha a 71.§ alá tartozó juttatások értéke meghaladja a jogszabály által meghatározott összeget, akkor a korlát feletti összegre a 70.§-ra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A juttatás összegének 1,19-szerese után fizetendő szja-t és eho-t a munkáltató fizeti meg. A munkavállalót ebben az esetben adófizetési kötelezettség nem terheli. Azok a juttatások, amelyek nem tartoznak e két paragrafus alá és adómentesnek sem minősülnek, egyéb bevételként kerülnek adóztatásra.



35

1. feladat megoldása Megjegyzések: − Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel.3 − A járulékok alapját nem kell 27%-kal megnövelni (bruttósítani). − Az adóelőleg számításához a munkáltató részére nyilatkozatot kell adni, hogy az éves kereset meghaladja-e a 2.424.000 Ft-ot. − Amennyiben az éves jövedelem a 2.424.000 Ft-ot nem haladja meg, akkor az adóalap kiszámításánál nem kell 27% adóalap-kiegészítést figyelembe venni. − Ha a jövedelem meghaladja a 2.424.000 Ft-ot (havi bruttó 202.000 Ft), akkor a „jövedelemkorlátot” meghaladó összeg után 27% adóalap kiegészítést számolni. a) Adóelőleg és kifizetendő munkabér kiszámítása

Adóalap-kiegészítés (havi bruttó bér < 202.000 Ft) Személyi jövedelemadó-előleg alapja Számított adóelőleg (100.000 x 0,16) Munkabérből levonandó adóelőleg összege

adatok forintban 100.000 0 100.000 16.000 16.000

Bruttó munkabér − Személyi jövedelemadó-előleg − Nyugdíjjárulék összege (100.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék összege (100.000 x 0,07) − Munkaerő-piaci járulék összege (100.000 x 0,015) Kifizetendő munkabér összege

adatok forintban 100.000 − 16.000 − 10.000 − 7.000 − 1.500 65.500

Bruttó munkabér

b) A munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó összege A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.4 adatok forintban Bruttó munkabér 100.000 + 27% szociális hozzájárulási adó (100.000 x 0,27) 27.000 Számvitelileg elszámolható személyi költség (100.000 + 27.000) 127.000

3 4

1995. évi CXVII. törvény 3.§ (22) 2011. évi CLVI. törvény 455.§ (1)



36

A helyi bérlet megtérítése a munkavállaló szempontjából nem jár adókötelezettséggel. A munkáltatónak azonban fizetési kötelezettsége keletkezik. A helyi járati bérlet árának 1,19szerese után 16% adót és 10% eho-t kell fizetnie. 2. feladat megoldása Megjegyzések: − Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkabér összege meghaladja a 202.000 Ft-ot. Ebből az következik, hogy a munkabér egy része után adóalap-kiegészítést (27%) is számolni kell. − Egy eltartott esetén családi kedvezményként jogosultsági hónaponként 62.500 Ft levonható az adóalapból, ha az eltartott kedvezményezett eltartottnak minősül. a) Adóelőleg kiszámítása adatok forintban 302.000 27.000 329.000 − 125.000 204.000 32.640 − 4.650 27.990

Bruttó munkabér Adóalap-kiegészítés (302.000 – 202.000) x 0,27 Személyi jövedelemadó-előleg alapja − Családi kedvezmény (2 x 62.500) Adóelőleg alapja Számított adóelőleg (204.000 x 0,16) − Személyi kedvezmény (93.000 x 0,05) Munkabérből levonandó adóelőleg összege b) A kifizetendő munkabér kiszámítása Bruttó munkabér − Személyi jövedelemadó-előleg − Nyugdíjjárulék (302.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék összege (302.000 x 0,07) − Munkaerő-piaci járulék összege (302.000 x 0,015) Kifizetendő munkabér összege

adatok forintban 302.000 − 27.990 − 30.200 − 21.140 − 4.530 218 140

Az autóbusz bérlet árának 86%-át a munkáltató kormányrendelet alapján köteles megtéríteni, ezért ennek adóvonzata nincs. Más közterhet sem kell utána fizetni. c) A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó adatok forintban 302.000 81.540

Bruttó munkabér + 27% szociális hozzájárulási adó (302.000 x 0,27) 3. feladat megoldása Megjegyzések: − A nyugdíjjárulék alapjának felső határa 7.942.200 Ft/év. − A megbízási díj összegéből munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni.



37

− Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely a törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.5 − Ha a magánszemély költségelszámolásról nem nyilatkozik, akkor az adóelőleg számításánál automatikusan a 90%-os diktált jövedelemhányadot kell figyelembe venni. − Megbízási díj adóelőlegének kiszámításánál legfeljebb 50% költség vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy az adóalany ezt meghaladó értékű költségről nyilatkozik. − Az éves bevallásban az elismert és igazolt költségek teljes összege elszámolható. − A nyilatkozat alapján a jövedelem meghaladja a 2.424.000 Ft-ot, ezért az adóköteles jövedelmet meg kell növelni 27% adóalap-kiegészítéssel. a) Az átutalandó összeg kiszámítása költség elszámolási nyilatkozat hiányában adatok forintban Megbízási díj összege 180.000 Megbízási díj jövedelemtartalma (180.000 x 0,9) 162.000 Adóalap-kiegészítés (162.000 x 0,27) 43.740 Adóalap (162000 + 43.740) 205.740 Személyi jövedelemadó (205.740 x 0,16) 32.918 Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (162.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék (162.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege

adatok forintban 180.000 − 32.918 − 16.200 − 11.340 119.542

b) Az átutalandó összeg kiszámítása 90 százalékos diktált jövedelemhányad figyelembevételével adatok forintban Megbízási díj összege 180.000 Megbízási díj jövedelemtartalma (180.000 x 0,9) 162.000 Adóalap-kiegészítés (162.000 x 0,27) 43.740 Adóalap (162.000 + 43.740) 205.740 Személyi jövedelemadó (205.740 x 0,16) 32.918 Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (162.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék (162.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege

5


1995. évi CXVII. törvény 16.§ (1)



38

c) Az átutalandó összeg kiszámítása 70 százalékos költségnyilatkozat esetén adatok forintban Megbízási díj összege 180.000 − 90.000 − Figyelembe vehető költség 70% > max. 50% → (180.000 x 0,5) Megbízási díj jövedelemtartalma 90.000 Adóalap-kiegészítés (90.000 x 0,27) 24.300 Adóalap (90.000 + 24.300) 114.300 Személyi jövedelemadó (114.300 x 0,16) 18.288 Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (90.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék (90.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege


d) Az átutalandó összeg kiszámítása 80.000 Ft költségnyilatkozat esetén adatok forintban Megbízási díj összege 180.000 − Figyelembe veendő költség − 80.000 Megbízási díj jövedelemtartalma (180.000 – 150.000) 100.000 Adóalap-kiegészítés (100.000 x 0,27) 27.000 Adóalap (100.000 + 27.000) 127.000 Személyi jövedelemadó (127.000 x 0,16) 20.320 Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (100.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék (100.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege


e) Az átutalandó összeg kiszámítása 120 000 Ft költségnyilatkozat esetén adatok forintban Megbízási díj összege 180.000 − 90.000 − Figyelembe vehető költség 120.000 > 50% → (180.000 x 0,5) Megbízási díj jövedelemtartalma 90.000 Adóalap-kiegészítés (90.000 x 0,27) 24.300 Adóalap (90.000 + 24.300) 114.300 Személyi jövedelemadó (114.300 x 0,16) 18.288



39

adatok forintban 180.000 − 18.288 − 9.000 − 6.300

Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (90.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék (90.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege

146.412

4. feladat megoldása Megjegyzések: − A családi kedvezményt a megbízási díj adóelőlegnél nem lehet érvényesíteni. − A nyugdíjjárulék alapjának felső határa 7.942.200 Ft/év. Éves bér összege (800.000 x 11) 8.800.000 Ft, tehát meghaladja a nyugdíj járulékalap felső határát. Ebből az következik, hogy a megbízási díjból nem kell nyugdíjjárulékot vonni. a) Az átutalandó összeg kiszámítása 90 százalékos diktált jövedelemhányad mellett Megbízási díj összege Jövedelem (1.000. 000 x 0,9) Adóalap-kiegészítés (900.000 x 0,27) Adóalap (900.000 + 243.000) Személyi jövedelemadó (1.143.000 x 0,16)

adatok forintban 1.000.000 900.000 243.000 1.143.000 182.880

Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (jövedelme átlépte a járulékalap felső határát) − Egészségbiztosítási járulék (900.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege

adatok forintban 1.000.000 − 182.880 0 − 63.000 754.120

b) Az átutalandó összeg kiszámítása 40 százalékos költség nyilatkozata esetén adatok forintban Megbízási díj összege 1.000.000 − Nyilatkozott költség (1.000.000 x 0,4) 400.000 Adóköteles jövedelem (1.000.000 – 400.000) 600.000 Adóalap-kiegészítés (600.000 x 0,27) 162.000 A személyi jövedelemadó alapja (600.000 + 162.000) 762.000 Személyi jövedelemadó (762.000 x 0,16) 121.920



Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (jövedelme átlépte a járulékalap felső határát) − Egészségbiztosítási járulék (600.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege

40


c) Az átutalandó összeg kiszámítása 600 000 Ft költség nyilatkozata esetén adatok forintban Megbízási díj összege 1.000.000 − 500.000 − Figyelembe vehető költség (600.000 > 50%) Megbízási díj jövedelemtartalma (1.000.000 – 500.000) 500.000 Adóalap-kiegészítés (500.000 x 0,27) 135.000 A személyi jövedelemadó alapja (500.000 + 135.000) 635.000 Személyi jövedelemadó (635.000 x 0,16) 101.600 Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (jövedelme átlépte a járulékalap felső határát) − Egészségbiztosítási járulék (500.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege


5. feladat megoldása Megjegyzések: − Adómentes bevételnek minősül a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj-, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege.6 − Összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea adómentes „bevételnek” minősül. − Ezek a bevételek az adóalany adófizetési kötelezettségét nem befolyásolják. − A főiskolás jövedelme nem haladja meg a 2.424.000 Ft-ot, ezért adóalap-kiegészítéssel nem kell számolni. a) A megbízási díj átutalandó összegének kiszámítása Megbízási díj összege Megbízási díj jövedelemtartalma (200.000 x 0,9) Adóalap-kiegészítés (nincs) Adóalap Személyi jövedelemadó (180.000 x 0,16) 6

adatok forintban 200.000 180.000 0 180.000 28.800

1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.12.



41


Megbízási díj összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (180.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék (180.000 x 0,07) Megbízási díj átutalandó összege b) Az éves adófizetési kötelezettség kiszámítása Ösztöndíj Megbízási díjak összege (3 x 200.000) − Figyelembe vehető költség (3 x 50.000) Adóköteles jövedelem összege Adóalap-kiegészítés összege (összes jövedelem < 2.424.000) A személyi jövedelemadó alapja A személyi jövedelemadó összege (450.000 x 0,16) − Megfizetett adóelőleg (3 x 28.800) Visszaigényelhető személyi jövedelemadó (86.400 – 72.000)

adatok forintban adómentes 600.000 − 150.000 450.000 0 450.000 72.000 − 86.400 14.400

c) Az éves adófizetési kötelezettség kiszámítása 70.000 Ft költségnyilatkozat esetében adatok forintban A kifizető felé nyilatkozott költségek összege (3 x 70.000) 210.000 A számlával igazolható, elismert költségek összege (3 x 50.000) 150.000 Költségkülönbözet (210.000 – 150.000) 60.000 Ha a magánszemély a kifizetőnek adott nyilatkozatában költség levonását kérte, és az adóelőleg megállapításánál a nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti-bírságként kell az adóbevallásában feltüntetnie és személyi jövedelemadóként megfizetnie. Nem kell ilyen bírságot fizetnie, ha az említett különbözet nem több az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete is lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti-bírságot köteles az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként megfizetni.7 adatok forintban A költségkülönbözet után fizetendő adók és járulékok 60.000 Nyilatkozat miatti költségkülönbözet ((210.000 – 150.000) > 10.000 Személyi jövedelemadó különbözet (60.000 · 0,16) 9.600 Különbözeti-bírság (60.000 x 0,39) 23.400 Különbözeti-bírság (60.000 x 0,12) 7.200 A költségkülönbözet miatt összesen fizetendő 40.200 7

NAV információs füzetek 2012/2 7. oldal



42

6. feladat megoldása Megjegyzések: − A védőoltás és a foglalkozás-egészségügyi ellátás adómentes juttatásnak minősül. − A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.8 − Az adóalap számításnál figyelni kell arra, hogy a göngyölített adóalap meghaladja-e a 2.424.000 Ft-ot. Az értékhatár feletti rész után már adóalap-kiegészítést is számolni kell. − A valuta/deviza forintra, a forint devizára/valutára, valamint a devizának/valutának más devizára/valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyeresége adómentes bevételnek minősül, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik.9 − A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat adómentes jövedelemnek minősül.10 a) A munkabér adóelőlege és bankszámlára utalt összege A munkabér éves összege 12 x 202.000 = 2.424.000 Ft. Ebből az következik, hogy ebben az esetben a munkabér összegére nem kell adóalap-kiegészítést számolni. adatok forintban Havi bruttó munkabér adómentes 202.000 Adóalap-kiegészítés (12 x 202.000 = 2.424.000) 0 Személyi jövedelemadó alapja 202.000 Személyi jövedelemadó összege (202.000 x 0,16) 32.320 adatok forintban 202.000 − 32.320 − 20.200 − 14.140 − 3.030 132.310

Havi bruttó munkabér − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (202.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék (202.000 x 0,07) − Munkaerő-piaci járulék (202.000 x 0,015) Megbízási díj bankszámlára utalt összege b) A jutalom adóelőlege és bankszámlára utalt összege

Az éves munkabér összege 2.424.000 Ft, tehát a jutalom összegének teljes egészére adóalap-kiegészítést kell számolni. adatok forintban Jutalom összege 500.000 Adóalap-kiegészítés (500.000 x 0,27) 135.000 A jutalom adóalapja 635.000 Jutalom adóelőlege (635.000 x 0,16) 101.600 8

NAV információs füzetek 2012/2 7. oldal 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 7.4. 10 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 7.11. 9



Jutalom összege − Személyi jövedelemadó − Nyugdíjjárulék (500.000 x 0,1) − Egészségbiztosítási járulék (500.000 x 0,07) − Munkaerő-piaci járulék (500.000 x 0,015) A jutalom bankszámlára utalt összege Éves munkabér (202.000 x 12) Jutalom Megbízási díj jövedelemtartalma (800.000 – 200.000) Adóalap-kiegészítés (500.000 + 600.000) x 0,27 A személyi jövedelemadó alapja A személyi jövedelemadó összege (3.821.000 x 0,16) − A kifizetők által levont adóelőleg összege (387.840 + 101.600 + 101.600) Befizetendő személyi jövedelemadó összege

43

adatok forintban 500.000 − 101.600 − 50.000 − 35.000 − 7.500 305.900 adatok forintban 2.424.000 500.000 600.000 297.000 3.821.000 611.360 − 591.340 20.320

Ha a magánszemély a kifizetőnek adott nyilatkozatában költség levonását kérte, és az adóelőleg megállapításánál a nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát különbözeti-bírságként kell az adóbevallásában feltüntetnie és személyi jövedelemadóként megfizetnie. Nem kell ilyen bírságot fizetnie, ha az említett különbözet nem több az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete is lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti-bírságot köteles az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként megfizetni.11 adatok forintban A költségkülönbözet után fizetendő adók és járulékok 100.000 Költségnyilatkozat miatti költségkülönbözet (300.000 – 200.000) > 10.000 Személyi jövedelemadó különbözet (100.000 x 0,16) 16.000 Különbözeti-bírság (100.000 x 0,39) 39.000 Különbözeti-bírság (100.000 x 0,12) 12.000 A költségkülönbözet miatt összesen fizetendő 67.000

11

NAV információs füzetek 2012/2 7. oldal



44

7. feladat megoldása Megjegyzések: − A biztosítótól kapott vagyoni kártérítés, továbbá a kockázati haláleseti biztosításra kifizetett összege adómentes bevételnek minősül.12 − A munkáltató által legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék csekély értékű egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely 1,19-szerese után a munkáltató 16%-os személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.13 − Az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett rendezvényen adott ajándéktárgy egyéb meghatározott juttatásnak minősül, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.14 − A Casco biztosításra történő kártérítés adómentes jövedelem. − Az öregségi nyugdíj adómentes jövedelem. Az adóbevallásban nem szerepel. − Az adóalany a betegsége következtében személyi kedvezményre jogosult. Az adókedvezmény mértéke az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka. − A helyi bérlet ára után a munkáltatónak keletkezik adó- és eho fizetési kötelezettsége (6.500 x 1,19 x 0,16) = 1.238 szja, és (6.500 x 1,19 x 0,10) = 774 eho.15 − Az egészségbiztosítás éves díja adómentes jövedelemnek minősül.16 − A takarékszövetkezet a takarékbetét utáni 16%-os kamatadót levonta, ezt bevallani már nem kell. A kifizetett kamat már adózott jövedelemnek minősül. a) A május havi munkabér adóelőlege Havi bruttó munkabér Adóalap-kiegészítés (240.000 x 5 hó) < 2.424.000 Személyi jövedelemadó alapja Személyi jövedelemadó-előleg összege (240.000 x 0,16)

adatok forintban 240.000 0 240.000 38.400

b) A november havi munkabér adóelőlege Figyelni kell arra, hogy a munkavállaló a munkabér göngyölítését kérte. A november havi munkabérrel együtt (240.000 x 11 hó = 2.640.000 Ft) az adóköteles jövedelem már meghaladja a 2.424.000 Ft-ot, tehát a különbözet után már adóalap-kiegészítést kell számolni. adatok forintban Havi bruttó munkabér 240.000 Adóalap-kiegészítés (2.640.000 – 2.424.000) x 0,27 58.320 Személyi jövedelemadó alapja 298.320 Személyi jövedelemadó-előleg összege (298.320 x 0,16) 47.731

12

1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) 14 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (3) 15 1995. évi CXVII. törvény 71.§ 16 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 13



45

c) A december havi munkabér adóelőlege Havi bruttó munkabér Adóalap-kiegészítés 240.000 x 0,27 Személyi jövedelemadó alapja Személyi jövedelemadó-előleg összege (304.800 x 0,16)

adatok forintban 240.000 64.800 304.800 48.768

d) Az éves adófizetési kötelezettség megállapítása Munkabér éves összege (240.000 x 12) Adóalap-kiegészítés összege (2.880.000 – 2.424.000) x 0,27 A személyi jövedelemadó alapja (2.880.000 + 123.120) A személyi jövedelemadó összege (3.003.120 x 0,16) ‒ Levont adóelőleg ‒ Személyi kedvezmény (93.000 x 12 x 0,05) Visszaigényelhető személyi jövedelemadó összege

adatok forintban 2.880.000 123.120 3.003.120 480.499 ‒ 480.499 ‒ 55.800 55.800

Csekély értékű ajándék (3 x 9.300) = (3 x 93.000 x 0,1) Az adó és az eho alapja (27.900 x 1,19) A munkáltató által fizetendő adó (33.201 x 0,16) A munkáltató által fizetendő eho (33.201 x 0,27)


Díszgyertya (3.800 < 93.000 x 0,25) Az adó és az eho alapja (3.800 x 1,19) A munkáltató által fizetendő adó (4.522 x 0,16) A munkáltató által fizetendő eho (4.522 x 0,27)

adatok forintban 3.800 4.522 724 1.221

8. feladat megoldása Megjegyzések: − Magánszemélytől kapott ajándék adómentes bevételnek minősül. − Az üzletpolitikai célból adott reklámajándék adómentes juttatásnak minősül. − Széchenyi pihenőkártyára utalt összeg 1,19-szerese után a munkáltatónak kell megfizetnie 16% adót és 10% eho-t. − A lottónyeremény összegéből a kifizető már levonta a személyi jövedelemadót. Ezt bevallani már nem kell. − A részvényosztalék különadózó (tőke) jövedelem. − Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).17 A kedvezmény nem jogviszonyfüggő. 17

1995. évi CXVII. törvény 40.§



46

a) A magánszemély adóbevallása Éves munkabér összege (260.000 x 5) Jutalom összege Egyéb önálló tevékenység jövedelme ‒ Szakszervezeti tagdíj (3.000 x 5) Összevonásra kerülő adóköteles jövedelem Adóalap-kiegészítés (adóköteles jövedelem összege < 2.424.000) Személyi jövedelemadó alapja A személyi jövedelemadó összege (2.200.000 x 0,16) ‒ Személyi kedvezmény (93.000 x 12 hó x 0,05) Adófizetési kötelezettség összege (352.000 – 55.800) ‒ Levont személyi jövedelemadó-előleg Bankszámlára visszaigényelhető adó összege Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés miatt jóváírásként a pénztár számlájára átutalható adó (400.000 x 0,2) < 100.000

adatok forintban 1.300.000 500.000 415.000 ‒ 15.000 2.200.000 0 2.200.000 352.000 ‒ 55.800 296.200 ‒ 352.000 55.800 ‒ 80.000

adatok forintban Az osztalék adója (600.000 x 0,16) 96.000 Az osztalékot terhelő egészségügyi hozzájárulás (600.000 x 0,14) 84.000 Adóévben megfizetett eho összege (1.300.000 + 500.000 + 415.000) x 0,07 155.050 Osztalék miatt megfizetendő egészségügyi hozzájárulás 84.000 (84.000 + 155.050) < 450.000 b) A munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adatok forintban 18 A Széchenyi pihenőkártya szálláshely alszámlára utalt összeg 225.000 Az adó és az eho alapja (225.000 x 1,19) 267.750 A munkáltató által fizetendő adó (267.750 x 0,16) 42.840 A munkáltató által fizetendő eho (267.750 x 0,1) 26.775 Cégtelefon magáncélú használata19 Az adó és az eho alapja (35.000 x 1,19) A munkáltató által fizetendő adó (41.650 x 0,16) A munkáltató által fizetendő eho (41.650 x 0,27)

18 19


1995. évi CXVII. törvény 71.§ 1995. évi CXVII. törvény 70.§ (1)



47


20

Reprezentációs költség Az adó és az eho alapja (50.000 x 1,19) A munkáltató által fizetendő adó (59.500 x 0,16) A munkáltató által fizetendő eho (59.500 x 0,27) 9. feladat megoldása

Megjegyzések: − A családi pótlék összege adómentes bevételnek minősül. − Egy és két eltartott esetén jogosultsági hónaponként 62.500 Ft-tal, három eltartott esetén 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az adóalap csökkentés azonban csak a kedvezményezett eltartottak után vehető figyelembe. − Jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. − A külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.21 − A nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozások esetében a 40 EUR/nap napidíj adómentes jövedelemnek számít. − A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) alapján kapott vagyoni kártérítés mentes az adó alól. a) A szeptemberi hónapra vonatkozó, a munkavállaló bankszámlájára utalandó összeg adatok forintban Szeptember havi járandóság (betegszabadság, táppénz) 460.000 124.200 Adóalap-kiegészítés (666.000 x 7) > 2.424.000 → 460.000 x 0,27 ‒ Családi kedvezmény ‒ 62.500 Szeptember havi adóalap 521.700 Szeptember havi adóelőleg (521.700 x 0,16) 83.472 A munkavállaló bankszámlájára utalandó összeg (460.000 – 83.472) 376.528 b) Az adófizetési kötelezettség megállapítása Éves munkabér (666.000 x 11 hó) + Betegszabadságra járó átlagkereset és a táppénz összege Éves adóköteles jövedelem Adóalap-kiegészítés (7.786.000 – 2.424.000) x 0,27 ‒ Családi kedvezmény (62.500 x 12) 20 21

adatok forintban 7.326.000 460.000 7.786.000 1.447.740 ‒ 750.000

1995. évi CXVII. törvény 70.§ (2) 1995. évi CXVII. törvény 3.§ (11)



Személyi jövedelemadó alapja Személyi jövedelemadó összege (8.483.740 x 0,16) Egészségpénztári befizetés miatt jóváírásként a pénztár számlájára átutalható adó (500.000 x 0,2) ‒ Levont személyi jövedelemadó-előleg Befizetendő/visszaigényelhető személyi jövedelemadó összege

48

8.483.740 1.357.398 100.000 8.483.740 0

c) A munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás Megjegyzések: Az Erzsébet utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.22 Az Szja törvény értelmében az utalvány visszamenőlegesen is kiadható, de arra ügyelni kell, hogy az éves keretet ne lépjék át.23 adatok forintban A Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára utalt összeg 150.000 Erzsébet utalvány értéke (12 x 5.000) 60.000 Összes kedvezményes juttatás értéke (150.000 + 60.000) 210.000 Az adó és az eho alapja (210.000 x 1,19) 249.900 A munkáltató által fizetendő adó (249.900 x 0,16) 39.984 A munkáltató által fizetendő eho (249.900 x 0,1) 24.990 10. feladat megoldása Megjegyzések: − Taxi szolgáltatással megvalósítható a csoportos személyszállítás. A taxi szolgáltatásért átalánydíj is fizethető, és ebben az esetben adómentes juttatásnak minősül. − Az örökség adómentes vagyoni értéknek minősül. Egyenes ágbeli (nagymama) öröklés illetékmentes vagyonszerzésnek minősül. − Az egyetemista július 1-jétől eltartottnak minősül, de már nincs benne a kedvezményezett eltartotti létszámban. Iskolakezdési támogatást sem kaphat. − A munkáltatói lakáscélú támogatás nem haladja meg a lakás árának 30%-át, és megfelel az egyéb jogszabály szerinti méltányolható lakásigénynek, tehát adómentes juttatásnak minősül. − A munkáltató által fizetett kockázati haláleseti biztosítás díja és az ingyenes számítógép juttatás nem minősül adóköteles jövedelemnek. a) Az adóbevallás 10.000 Ft/hó egészségpénztári tagdíjfizetés esetén Éves jövedelem Adóalap-kiegészítés (8.900.000 – 2.424.000) x 0,27 − Családi kedvezmény (3 x 6 x 206.250 + 2 x 6 x 206.250) 22 23

adatok forintban 8.900.000 1.748.520 − 6.187.500




Személyi jövedelemadó alapja (10.648.520 – 6.187.500) Személyi jövedelemadó összege (4.461.020 x 0,16) ‒ Egészségpénztárba utalható jóváírás (10.000 x 12) x 0,2 < 100.000

49

4.461.020 713.763 24.000

b) Egészségpénztárba utalható jóváírás 40.000 Ft/hó tagdíjfizetés esetén adatok forintban Egészségpénztárba befizetett tagdíj összege (40.000 x 12) 480.000 96.000 Egészségpénztárba utalható jóváírás (480.000 x 0,2) < 100.000 Egészségpénztárba utalható jóváírás 80.000 Ft/hó tagdíjfizetés esetén Egészségpénztárba befizetett tagdíj összege (80.000 x 12) Egészségpénztárba utalható jóváírás (960.000 x 0,2) > 100.000

adatok forintban 960.000 100.000

Egészségpénztárba utalható jóváírás 100.000 Ft/hó tagdíjfizetés esetén Egészségpénztárba befizetett tagdíj összege (100.000 x 12) Egészségpénztárba utalható jóváírás (1.200.000 x 0,2) > 100.000

adatok forintban 1.200.000 100.000

c) A munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adatok forintban 240.000 Egészségpénztárba történő befizetés (20.000 x 12) < (93.000 x 0,3 x 12) Iskolakezdési támogatás (93.000 x 0,3 x 2) 55.800 Összes kedvezményes juttatás értéke (240.000 + 55.800) 295.800 Az adó és az eho alapja (295.800 x 1,19) 352.002 A munkáltató által fizetendő adó (352.002 x 0,16) 56.320 A munkáltató által fizetendő eho (352.002 x 0,1) 35.200 11. feladat megoldása Megjegyzések: − A munkáltató által egészségpénztárba vagy önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összeg 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 10% egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni (71.§) abban az esetben, ha az egészségpénztári befizetés nem haladja meg a mindenkori minimálbér 30%-át, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés pedig a minimálbér 50%-át. − Amennyiben a munkáltató több tagdíj hozzájárulást fizet, mint a kedvezményezett összeg, akkor a többletbefizetés 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie. − Abban az esetben, ha a 71.§ alá tartozó juttatások együttes összege meghaladja az 500.000 Ft-ot, akkor a felettes összeg már a 70.§ alá tartozik, és ebben az esetben az eho mértéke nem 10%, hanem 27%.



50

a) A munkavállaló által jóváírás formájában kérhető adókedvezmény adatok forintban Egészségpénztári befizetés kedvezménye (30.000 x 12) x 0,2 = 72.000 < 100.000 Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kedvezménye (50.000 x 12) x 0,2 = 120.000 > 100.000 A két befizetés alapján jóváírás formájában igénybe vehető kedvezmény (72.000 + 100.000) > 120.000

72.000 100.000 120.000

b) A munkavállaló által jóváírás formájában kérhető adókedvezmény 58 éves életkor esetén adatok forintban Egészségpénztári befizetés kedvezménye 72.000 (30.000 x 12) x 0,2 = 72.000 < 130.000 Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kedvezménye 120.000 (50.000 x 12) x 0,2 = 120.000 < 130.000 A két befizetés alapján jóváírás formájában igénybe vehető 150.000 kedvezmény (72.000 + 120.000) > 150.000 c) A munkáltató által fizetett tagdíj hozzájárulás személyi jövedelemadó és eho vonzata adatok forintban Egészségpénztárba történő befizetés kedvezményes összege 334.800 (400.000) > (93.000 x 12 x 0,3) = 334.800 Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kedvezményes összege 400.000 (400.000) < (93.000 x 12 x 0,5) = 558.000 500.000 Kedvezményes befizetés (334.800 + 400.000) = 734.800 > 500.000 Az adó és az eho alapja (500.000 x 1,19) 595.000 A kedvezményes befizetés utáni szja (595.000 x 0,16) 95.200 A kedvezményes befizetés utáni eho (595.000 x 0,10) 59.500 A nem kedvezményes befizetés adó és eho alapja 357.000 [(400.000 – 334.800) + (334.800 + 400.000 – 500.000)] x 1,19 A nem kedvezményes befizetés utáni adó (357.000 x 0,16) 57.120 A nem kedvezményes befizetés utáni eho (357.000 x 0,27) 96.390 A munkáltató által fizetendő összes adó és egészségügyi 308.210 hozzájárulás (95.200 + 59.500 + 57.120 + 96.390) 12. feladat megoldása Megjegyzések: − A családi pótlék és a gyermektartásdíj nem adóköteles jövedelem. − Az iskolakezdési támogatás összegének a minimálbér 30%-át meg nem haladó részének 1,19-szerese után a munkáltató fizeti a személyi jövedelemadót és a 10% eho-t. − A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés egyes meghatározott juttatásnak minősül, ami azt jelenti, hogy a juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek 16% adót és 27% eho-t kell fizetni. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


51

− Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.24 − Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.25 Illetmény éves összege (210.000 x 12) Illetménykiegészítés Jubileumi jutalom Adóköteles jövedelem (2.520.000 + 460.000 + 300.000) Adóalap-kiegészítés összege (3.280.000 – 2.424.000) x 0,27 − Családi kedvezmény (12 x 2 x 62.500) Összevont adóalap Összevont adóalap adója (2.011.120 x 0,16) ‒ Levont adóelőleg Összevont adóalap után megfizetendő személyi jövedelemadó + Tőzsdei részvény osztaléka után fizetendő adó (120.000 x 0,16) Árfolyamnyereség utáni adó (5.000.000 – 4.000.000) x 0,16 Adóévben megfizetendő szja osztalék utáni eho (120.000 x 0,14) = 16.800 Megfizetett egészségbiztosítási járulék (3.280.000 x 0,07) = 229.600 (16.800 + 229.600) < 450.000

adatok forintban 2.520.000 460.000 300.000 3.280.000 + 231.120 1.500.000 2.011.120 321.779 ‒ 321.779 0 19.200 160.000 179.200 16.800

Adómentes jövedelem (sem a munkavállaló sem a munkáltató nem fizet adót) − kiküldetéshez kapcsolódó utazási költségtérítés és belföldi napidíj (törvényi mértékig) − gyermektartásdíj összege − az egyháztól kapott ajándék − a magánszemélytől kapott ajándék A munkáltatót terhelő szja és eho Ezeknél a juttatásoknál a juttatott érték 1,19-szerese után 16% adót kell fizetni. Az eho mértéke annak függvényében változik, hogy a juttatás béren kívüli juttatásnak (71.§) vagy eges meghatározott juttatásnak (70.§) minősül. adatok forintban A juttatás jogcíme 16% adó 10% eho 27% eho Kiküldetés étkezési költségtérítése

2.475

4.177

Csekély értékű ajándék

5.141

8.675

Iskolakezdési támogatás

9.691

24 25

6.057

-




52

13. feladat megoldása Megjegyzések: − A 8 évvel ezelőtt örökölt lakás eladásából származó bevétel már nem adóköteles. − A magánszemély fizetési számláján jóváírt kamatjövedelemből a bank a 16% kamatadót levonta, ezért ezt bevallani és megfizetni már nem kell. − A kaparós sorjegy utáni nyereményt nem kell bevallani. A játékadó hatálya alá esik és az adót a sorsjáték szervezője fizeti. − Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. − A munkába járás költségtérítésének összegéből a km-enként 9 Ft feletti összeg adóköteles jövedelemnek minősül. adatok forintban Éves munkabér (200.000 x 12) 3.600.000 Költségtérítés adóköteles része 86.400 (240 nap x 30 km x 2 x 15 Ft ‒ 240 nap x 30 km x 2 x 9 Ft) Megbízási díj jövedelme (300.000 x 0,9) 270.000 Adóköteles jövedelem 3.956.400 + Adólap-kiegészítés (3.956.400 – 2.424.000) x 0,27 413.748 Összevont adóalap (3.956.400 + 413.748) 4.370.148 Összevont adóalap adója (4.370.148 x 0,16) 699.224 ‒ Személyi kedvezmény (93.000 x 12 x 0,05) ‒ 55.800 Összevont adóalapot terhelő adó 643.424 ‒ Munkáltató által levont adóelőleg 643.424 Az összevont adóalap után befizetendő/visszaigényelhető adó 0 Árfolyamnyereség adója (1.500.000 ‒ 1.000.000 ‒ 200.000) x 0,16 48.000 A NAV részére utalandó személyi jövedelemadó 48.000 A nyugdíj-előtakarékossági számlára történő fizetés kedvezménye jóváírás formájában vehető igénybe (12 x 10.000 x 0,3) = 36.000 < 100.000, vagyis 36.000 Ft lesz a NAV általi jóváírás összege. 14. feladat megoldása Az adókötelezettség alakulása az „A” vállalkozás esetében Juttatás jogcíme A BKV-bérlet ára (71.§ korláton belül) Erzsébet utalvány (71.§ korláton belül) Saját étterembe szóló belső étkezési utalvány (71.§ korláton belül) Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés (71.§ korláton belül) Egészségpénztári tagdíj kiegészítés (71.§ korláton belül) Összesen (1.220.400 > 500.000)

adatok forintban Béren kívüli juttatás

117.600 60.000 150.000 558.000 334.800 1.220.400



53

Az 50.000 Ft értéket meg nem haladó sportbelépő adómentes juttatásnak minősül. Az egyes béren kívüli juttatások összege jogcímenként nem haladja meg a 71.§-ban állított korlátot, azonban együttes összegük meghaladja az 500.000 Ft-ot. Ebből az következik, hogy az 500.000 Ft feletti rész 1,19-szerese után már nem 10%, hanem 27% eho-t kell fizetnie a munkáltatónak. adatok forintban A munkáltató által fizetendő adó alapja (1.220.400 x 1,19) 1.452.276 A munkáltató által fizetendő szja (1.452.276 x 0,16) 232.364 A munkáltató által fizetendő 10%-os eho (500.000 x 1,19 x 0,1) 59.500 A munkáltató által fizetendő 27%-os eho 231.465 (1.220.400 – 500.000) x 1,19 x 0,27 = 857.276 x 0,27 Munkáltatót terhelő adó és eho összege 523.329 Az internet-szolgáltatás megtérítése egyéb bevételnek minősül, az adó a munkavállalót terheli. Az adókötelezettség alakulása az „B” vállalkozás esetében Megjegyzések: Figyelni kell arra, hogy ha a juttatás összege meghaladja a 71.§-ban feltüntetett kedvezményezett összeget, akkor a többletjuttatás után nem 10%, hanem 27% eho-t kell fizetni. Természetesen a 16%-os szja-ról sem szabad megfeledkezni. adatok forintban Béren kívüli juttatás 70.§ alá kerülő Juttatás jogcíme (71.§) összeg A BKV-bérlet ára 117.600 0 Erzsébet utalvány 60.000 60.000 Saját étterembe szóló utalvány 150.000 150.000 Önkéntes nyp. tagdíj kiegészítés 558.000 240.000 Egészségpénztári tagdíj kiegészítés 334.800 360.000 Összesen (1.270.400 + 810.000) 1.220.400 810.000 A cég által fizetendő szja alapja (1.220.400 + 810.000) x 1,19 2.416.176 A munkáltató által fizetendő szja (2.416.176 x 0,16) 386.588 A munkáltató által fizetendő 10%-os eho (500.000 x 1,19 x 0,1) 59.500 A munkáltató által fizetendő 27%-os eho 491.718 (810.000) x 1,19 x 0,27 + (1.220.400 – 500.000) x 1,19 x 0,27 Munkáltató által fizetendő adó és eho összege 937.806 Az 50.000 Ft értéket meg nem haladó sportbelépő adómentes juttatásnak minősül, az ezt meghaladó összeg pedig egyéb bevételként adóztatandó.



54

15. feladat megoldása Juttatás jogcíme Számítógép juttatás (korláton belül) Iskolakezdési támogatás (korláton belül) Távolsági bérlet megtérítése (korláton belül) Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátó kártyájára (korláton belül) Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely kártyájára (korláton belül) Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő kártyájára (korláton belül) Erzsébet utalvány (korláton belül) Lakáscélú támogatás Kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja Visszavásárlási értékkel nem rendelkező balesetbiztosítás díja Foglalkozás-egészségügyi ellátás költségének megtérítése Védőszemüveg Sporteseményre szóló bérlet (korláton belül) Formaruha méretre történő varratása Összes adóköteles juttatás > 500.000 A munkáltató által fizetendő szja (580.000 x 1,19 x 0,16) A munkáltató által fizetendő 10%-os eho (500.000 x 1,19 x 0,1) A munkáltató által fizetendő 27%-os eho (580.000 – 500.000) x 1,19 x 0,27 A munkáltató által fizetendő adó és eho

71.§ vagy adómentes adómentes 70.000 Ft/év adómentes 225.000 Ft/év 150.000 Ft/év 75.000 Ft/év 60.000 Ft/év adómentes adómentes adómentes adómentes adómentes adómentes adómentes 580.000 adatok forintban 110.432 59.500 25.704 195.636

16. feladat megoldása Megjegyzések: − Az ingatlan bérbeadási tevékenységre az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok az irányadók. A megtérített rezsi összege bevételnek számít. − Figyelni kell az összevonásra kerülő jövedelem alakulására! a) Az ingatlan bérbeadás adója 10% költséghányad figyelembe vétele esetében adatok forintban A bérbeadást terhelő szja 10%-os költséghányad figyelembe vételével Bérleti díj összege (10 x 60.000) 600.000 Megtérített rezsi összege (10 x 40.000) 400.000 − 10% elismert költség (600.000 + 400.000) x 0,1 − 100.000 Bérbeadás adóköteles jövedelme (600.000 + 400.000 – 100.000) 900.000 0 Adóalap-kiegészítés összege (900.000 < 2.424.000) Bérbeadásból keletkező személyi jövedelemadó alapja 900.000 Személyi jövedelemadó összege (900.000 x 0,16) 144.000 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


55

b) Az ingatlan bérbeadás adója tételes költségelszámolás választása esetén adatok forintban A bérbeadást terhelő szja tételes költségelszámolás mellett Bérleti díj összege (10 x 60.000) 600.000 Megtérített rezsi összege (10 x 40.000) 400.000 − Festési költség − 120.000 − Kifizetett rezsi számlával igazolt összege (10 x 40.000) − 400.000 Bérbeadás adóköteles jövedelme (600.000 + 400.000 – 400.000 – 120 000) 480.000 Adóalap-kiegészítés összege (480.000 < 2.424.000) 0 Bérbeadásból keletkező személyi jövedelemadó alapja 480.000 Személyi jövedelemadó összege (480.000 x 0,16) 76.800 c) Az ingatlan bérbeadás adója 10% költséghányad és 2.000.000 Ft esetén adatok forintban A bérbeadást terhelő szja 10%-os költséghányad figyelembe vételével Bérleti díj összege (10 x 60.000) 600.000 Megtérített rezsi összege (10 x 40.000) 400.000 − 10% elismert költség (600.000 + 400.000) x 0,1 − 100.000 Bérbeadás adóköteles jövedelme (600.000 + 400.000 – 100.000) 900.000 Adóalap-kiegészítés összege [(2.000 000 + 900.000) ‒ 2.424.000] x 0,27 128 520 Bérbeadásból keletkező személyi jövedelemadó alapja 1.028.520 Bérbeadás adóvonzata (1.028.520 x 0,16) 164.563 17. feladat megoldása Megjegyzések: − Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.26 − Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet ingatlanonként külön-külön kell megállapítani. a) Az ingatlan bérbeadás adójának megállapítása 10%-os figyelembevételével adatok forintban A bérbeadást terhelő szja 10%-os költséghányad figyelembe vételével Lakás bérleti díja (12 x 70.000) Bérbe adott lakás megtérített rezsije (12 x 45.000) 26

költséghányad

840.000 540.000




‒ Bérbevett lakás bérleti díja (12 x 60.000) Ingatlan bérbeadás adóköteles bevétele (840.000 + 540.000 – 720.000) − 10% elismert költség (660.000) x 0,1 Lakás bérbeadásából keletkező adóköteles jövedelem + Adóalap-kiegészítés (594.000 x 0,27) Lakás bérbeadásából keletkező szja-alap A lakás után fizetendő személyi jövedelemadó (754.380 x 0,16) Nyaraló bérleti díja + rezsi (6 x 50.000) − 10% elismert költség (300.000 x 0,1) Nyaraló bérbeadásából keletkező jövedelem + Adóalap-kiegészítés (270.000 x 0,27) Nyaraló bérbeadásából keletkező szja-alap (270.000 + 72.900) Nyaraló bérbeadása miatt fizetendő szja (342.900 x 0,16) Az ingatlanok bérbeadásának összes adója (120.701 + 54.864)

56

‒ 720.000 660.000 ‒ 66 000 594.000 160.380 754.380 120.701 adatok forintban 300.000 ‒ 30.000 270.000 72.900 342.900 54.864 175.565

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (594.000 + 270.000) < 1.000.000, ezért 14%os egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. b) Az ingatlan bérbeadás adójának megállapítása tételes költségelszámolás esetén adatok forintban A bérbeadást terhelő szja tételes költségelszámolás mellett Lakás bérleti díja (12 x 70.000) 840.000 Bérbe adott lakás megtérített rezsije (12 x 45.000) 540.000 ‒ Bérbevett lakás bérleti díja (12 x 60.000) ‒ 720.000 Ingatlan bérbeadás adóköteles bevétele (840.000 + 540.000 – 720.000) 660.000 − Megfizetett rezsi számlával igazolt összege (12 x 45.000) ‒ 540.000 Lakás bérbeadásából keletkező adóköteles jövedelem 120.000 + Adóalap-kiegészítés (120.000 x 0,27) 32.400 Lakás bérbeadásából keletkező szja-alap 152.400 Lakás bérbeadásából származó szja (152.400 x 0,16) 24.384 Nyaraló bérleti díja + rezsi (6 x 50.000) − Megfizetett rezsi számlával igazolt összege (6 x 23.000) Nyaraló bérbeadásból keletkező adóköteles jövedelem + Adóalap-kiegészítés (162.000 x 0,27) Nyaraló bérbeadásából keletkező szja-alap (162.000 + 43.740) Személyi jövedelemadó összege (205.740 x 0,16)

adatok forintban 300.000 ‒ 138.000 162.000 43.740 205.740 32.918



57

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (120.000 + 162.000) < 1.000.000, ezért 14%os egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. 18. feladat megoldása Megjegyzések: − Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. − Az ingatlanértékesítés bevétele csökkenthető a beszerzéskori forgalmi értékkel, a szerzéssel és az eladással kapcsolatos költségekkel, továbbá az értéknövelő beruházásra fordított összeggel. 97 − Értéknövelő beruházás: ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.27 − A szerzés és az értékesítés napjának az a nap számít, amikor az adásvételi szerződést benyújtották az ingatlanügyi hatósághoz. − Az ingatlan-nyilvántartásba lakóingatlanként bejegyzett ingatlan átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka 5 év.28 A megszerzést követő ötödik évtől már nem kell adózni az átruházásból származó jövedelem után. Az ingatlan szerzésének éve

2012 2011 2010 2009 2008 2007

Adóköteles jövedelemhányad

100% 100% 90% 60% 30% adómentes

a) Az adó összegének meghatározása 2010. évi szerzés esetében A lakás eladási ára − a lakás szerzéskori értéke − a lakás megvásárlása miatt fizetett illeték − a lakás vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − az értéknövelő felújítás költsége A lakás értékesítéséből származó jövedelem Személyi jövedelemadó alapja (8.000.000 x 0,9) A lakásértékesítés személyi jövedelemadója (7.200.000 x 0,16)

27 28

adatok forintban 28.000.000 − 17.000.000 − 1.000.000 − 500.000 − 1.500.000 8.000.000 7.200.000 1.152.000

1995. évi CXVII. törvény 3.§ 32. b) 1995. évi CXVII. törvény 62.§ (6)



58

b) Az adó összegének meghatározása 2009. évi szerzés esetében A lakás eladási ára − a lakás szerzéskori értéke − a lakás megvásárlása miatt fizetett illeték − a lakás vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − az értéknövelő felújítás költsége A lakás értékesítéséből származó jövedelem Személyi jövedelemadó alapja (8.000.000 x 0,6) A lakásértékesítés személyi jövedelemadója (4.800 000 x 0,16)

adatok forintban 28.000.000 − 17.000.000 − 100.000 − 500.000 − 1.500.000 8.000.000 4.800.000 768.000

c) Az adó összegének meghatározása 2008. évi szerzés esetében A lakás eladási ára − a lakás szerzéskori értéke − a lakás megvásárlása miatt fizetett illeték − a lakás vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − az értéknövelő felújítás költsége A lakás értékesítéséből származó jövedelem Személyi jövedelemadó alapja (8.000.000 x 0,3) A lakásértékesítés személyi jövedelemadója (2.400.000 x 0,16)

adatok forintban 28.000.000 − 17.000.000 − 1.000.000 − 500.000 − 1.500.000 8.000.000 2.400.000 384.000

d) Az adó összegének meghatározása 2007. évi szerzés esetében Ebben az esetben a lakás megszerzésének napjától számítva eltelt 5 év. Ennek következtében az értékesítés adómentes. 19. feladat megoldása − Az ingatlan-nyilvántartásba nem lakóingatlanként bejegyzett ingatlan átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka 15 év.29 − A megszerzést követő 15. évtől már nem kell adózni az átruházásból származó jövedelem után. Szerzés éve 2012. 2011. 2010. 2009. 2008.

29

Kedvezmény 0% 0% 0% 0% 0%

Szerzés éve 2007. 2006. 2005. 2004. 2003.

Kedvezmény 10% 20% 30% 40% 50%

Szerzés éve 2002. 2001. 2000. 1998. 1997.

Kedvezmény 60% 70% 80% 90% 100%




59

a) Az adó összegének meghatározása 2010. évi szerzés esetében A nyaraló eladási ára − a nyaraló szerzésköri értéke − a nyaraló megvásárlása miatt fizetett illeték − a nyaraló vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − az értéknövelő felújítás költsége A nyaraló értékesítéséből származó jövedelem Személyi jövedelemadó alapja (6.000.000 − 0) A nyaraló eladás személyi jövedelemadója (6.000.000 x 0,16)

adatok forintban 18.000.000 − 10.000.000 − 1.000.000 − 450.000 − 550.000 6.000.000 6.000.000 960.000

b) Az adó összegének meghatározása 2006. évi szerzés esetében A nyaraló eladási ára − a nyaraló szerzésköri értéke − a nyaraló megvásárlása miatt fizetett illeték − a nyaraló vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − az értéknövelő felújítás költsége A nyaraló értékesítéséből származó jövedelem Személyi jövedelemadó alapja (6.000.000 – 6.000.000 x 0,2) A nyaraló eladásának személyi jövedelemadója (4.800.000 x 0,16)


c) Az adó összegének meghatározása 2001. évi szerzés esetében A nyaraló eladási ára − a nyaraló szerzésköri értéke − a nyaraló megvásárlása miatt fizetett illeték − a nyaraló vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − az értéknövelő felújítás költsége A nyaraló értékesítéséből származó jövedelem Személyi jövedelemadó alapja (6.000.000 – 6.000.000 x 0,7) A nyaraló eladásának személyi jövedelemadója (1.800.000 x 0,16)


d) Az adó összegének meghatározása 1997. évi szerzés esetében A nyaraló eladási ára − a nyaraló szerzésköri értéke − a nyaraló megvásárlása miatt fizetett illeték − a nyaraló vásárlásakor fizetett ügyvédi költség − az értéknövelő felújítás költsége

adatok forintban 18.000.000 − 10.000.000 − 1.000.000 − 450.000 − 550.000 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


A nyaraló értékesítéséből származó jövedelem Személyi jövedelemadó alapja

60

6.000.000 0

20. feladat megoldása Megjegyzések: Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának 32.000 Ft-ot meg nem haladó részét. adatok forintban A könyv eladásának bevétele 600.000 A bélyeggyűjtemény eladásának bevétele 1.900.000 − A könyv szerzéskori értéke − 250.000 − A bélyeggyűjtemény szerzéskori értéke − 1.300.000 Az ingóságok értékesítésének adóalapja 950.000 Személyi jövedelemadó (950.000 x 0,16) 152.000 − Adókedvezmény összege − 32.000 Ingóság értékesítés következtében megfizetendő adó 120.000 21. feladat megoldása Megjegyzések: − Ha az ingó dolog megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.30 − Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32.000 Ft-ot meg nem haladó részét.31 a) A személyi jövedelemadó kiszámítása 2 örökös esetében A festmények eladásának bevétele A szobrok eladásának bevétele A festmények eladásának adóköteles jövedelme (12.000.000 x 0,25) A szobrok eladásának adóköteles jövedelme (3.800.000 x 0,25) Ingóságok érétkesítésének adóalapja Egy tulajdonosra jutó adóalap (3.950.000 / 2) Egy tulajdonos által fizetendő adó (1.975.000 x 0,16) − Adókedvezmény összege Egy tulajdonos által megfizetendő személyi jövedelemadó

30 31

adatok forintban 12.000.000 3.800.000 3.000.000 950.000 3.950.000 1.975.000 316.000 − 32.000 284.000




61

b) A személyi jövedelemadó kiszámítása 3 örökös esetében A festmények eladásának bevétele A szobrok eladásának bevétele A festmények eladásának adóköteles jövedelme (12.000.000 x 0,25) A szobrok eladásának adóköteles jövedelme (3.800.000 x 0,25) Ingóságok érétkesítésének adóalapja Egy tulajdonosra jutó adóalap (3.950.000 / 3) Egy tulajdonos által fizetendő adó (1.316.667 x 0,16) − Adókedvezmény összege Egy tulajdonos által megfizetendő személyi jövedelemadó

adatok forintban 12.000.000 3.800.000 3.000.000 950.000 3.950.000 1.316.667 210.667 − 32.000 178.667

22. feladat megoldása Megjegyzések: − A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel történő elszámolás mellett, legfeljebb a bérlet árát meg nem haladó értékben költségtérítés címén ad munkavállalójának.32 − A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem.33 − A tartós befektetésből származó jövedelem (befektetési hozam) 3 év elteltével 10%-kal adózik. Az adót a hitelintézet levonja.34 − Összeghatártól függetlenül adómentes a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea.35 adatok forintban Éves munkabér (325.000 x 12) 3.900.000 Jutalom összege 700.000 Megbízási díjak összege (150.000 x 4 x 0,9) 540.000 Bérleti díj összege (130.000 x 0,9) 117.000 Összevonásra kerülő adóköteles jövedelem 5.257.000 Adóalap-kiegészítés összege (5.257.000 – 2.424.000) x 0,27 764.910 − Családi kedvezmény (6 x 2 x 62.500 + 6 x 62.500) − 1.125.000 Összevont adóalap 4.896.910 Számított adó (4.896.910 x 0,16) 783.506 + Osztalék adója (180.000 x 0,16) + 28.800 Megfizetendő személyi jövedelemadó (783.506 + 28.800) 812.306

32

1995. évi CXVII. törvény 22.§ (2) 1995. évi CXVII. törvény 66.§ (1) 34 1995. évi CXVII. törvény 67/B.§ 35 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 8.17. 33



62

Az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény (12 x 12.000 x 0,2 = 28.800 Ft, és az önkéntes egészségpénztári kedvezmény (250.000 x 0,2 = 50.000 Ft) jóváírás formájában vehető igénybe. Az adóalany rendelkezése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utalja a kedvezményezettként megnevezett számlára. A kerékpárvásárlásra adott kamatmentes munkáltatói kölcsön után a jegybanki alapkamat + 5%-kal számított összeg kamatkedvezménynek minősül, amely után 16% adót kell fizetnie a munkáltatónak. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a 36 kamatkedvezmény 1,19-szerese. adatok forintban A munkáltató által fizetendő szja [400.000 x (0,07 + 0,05)] 48.000 A lakásvásárláshoz nyújtott munkáltatói támogatás – a törvényi feltételek fennállása esetében – adómentes jövedelem.37 23. feladat megoldása Megjegyzések: − A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a bevételszerzés időpontjában érvényes MNB árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben, ha a devizát nem váltják át magyar forintra. − A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség).38 − A külföldön levont adóelőleg teljes összegét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az érintett ország Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezményt kötött. Egyezmény nélkül a külföldön levont adóelőleg 90%-a vehető figyelembe. Mindkét esetben legfeljebb a jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó vonható le. a) Az adófizetési kötelezettség megállapítása kettős adóztatást kizáró egyezmény esetén adatok forintban Belföldről származó adóköteles jövedelem 2.500.000 Külföldről származó adóköteles jövedelem (4.000 USD x 220 HUF) 880.000 Összes adóköteles jövedelem 3.380.000 Adóalap kiegészítés (3.380.000 – 2.424.000) x 0,27 258.120 Összevont adóalap 3.638 120 Összevont adóalap adója (3.638.120 x 0,16) 582.099 ‒ Belföldi kifizetők által levont adóelőleg ‒ 420 000 ‒ Külföldön levont figyelembe vehető adó ‒ 140.000 Befizetendő személyi jövedelemadó 22.099 Külföldről származó jövedelem Külföldről származó jövedelemre jutó adóalap-kiegészítés (27%) Külföldről származó jövedelem adóalapja Külföldről származó jövedelem adóalapjára jutó szja (16%) > külföldön

adatok forintban 880.000 237.600 1.117.600 178.816

36

1995. évi CXVII. törvény 72.§ (2) 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 38 1995. évi CXVII. törvény 2.§ (4) 37



63

levont adó b) Az adófizetési kötelezettség megállapítása kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában! adatok forintban Belföldről származó adóköteles jövedelem 2.500.000 Külföldről származó adóköteles jövedelem (4.000 USD x 220 HUF) 880.000 Összes adóköteles jövedelem 3.380.000 Adóalap kiegészítés (3.380.000 – 2.424.000) x 0,27 258.120 Összevont adóalap 3.638.120 Összevont adóalap adója (3.638.120 x 0,16) 582.099 ‒ Belföldi kifizetők által levont adóelőleg ‒ 420.000 ‒ Külföldön levont figyelembe vehető adó ‒ 126.000 Befizetendő személyi jövedelemadó 36.099 Külföldről származó jövedelem Külföldről származó jövedelemre jutó adóalap-kiegészítés (27%) Külföldről származó jövedelem adóalapja Külföldről származó jövedelem adóalapjára jutó szja (16%) > külföldön levont adó 90%-a (140.000 x 0,9) Befizetendő személyi jövedelemadó

adatok forintban 880.000 237.600 1.117.600 126.000 36.099

24. feladat megoldása Megjegyzések: − Abban az esetben, ha a külföldről származó jövedelmet az adóalany magyar forintra átváltja, akkor az adóköteles jövedelem az átváltó bank által alkalmazott árfolyamon számolható. − Az Európai Unió tagországai és Magyarország között van kettős adóztatási egyezmény. adatok forintban Belföldről származó adóköteles jövedelem 700.000 Külföldről származó adóköteles jövedelem (1.000 USD x 279 HUF) 279.000 Összes adóköteles jövedelem 979.000 0 Adóalap kiegészítés (979.000 < 2.424.000) Összevont adóalap 979.000 Összevont adóalap adója (979.000 x 0,16) 156.640 ‒ Belföldi kifizetők által elvont adóelőleg ‒ 112.000 ‒ Külföldön levont figyelembe vehető adó ‒ 44.640 Befizetendő/visszaigényelhető adó összege 0 Külföldről származó jövedelem

adatok forintban 279.000 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


Külföldről származó jövedelemre jutó adóalap-kiegészítés Külföldről származó jövedelem adóalapja Külföldről származó jövedelem adóalapjára jutó szja (279.000 x 0,16%) < külföldön levont adó (50.000) Visszaigényelhető adó személyi jövedelemadó

64

0 279.000 44.640 0

A babagyűjtemény értékesítésének adóvonzata A babagyűjtemény eladási ára A babagyűjtemény eladásának jövedelme (1.200.000 x 0,25) Személyi jövedelemadó (300.000 x 0,16 – 32.000)

adatok forintban 1.200.000 300.000 16.000

25. feladat megoldása a) A vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadó Megjegyzések: − A vállalkozói kivét az az összeg, amit a vállalkozó magáncélokra (pl. kenyérvásárlásra) kíván elkölteni. Adójogi szempontból a munkabérhez „hasonlóan” viselkedik. − Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege után 27% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni, amelyet költségként elszámolhat.39 A nappali tagozatos hallgatói jogviszony melletti egyéni vállalkozás esetében nincs adó- és járulékminimum. − Az egyéni vállalkozó adózás előtti eredményét és az adóalapot össze kell hasonlítani a jövedelem(nyereség) minimum összegével. Amennyiben az utóbbi a nagyobb, akkor a vállalkozónak lehetősége van arról dönteni, hogy az adóalapot vagy a jövedelem(nyereség) minimum összegét kívánja-e leadózni. Egyéb esetben az adóalap után köteles az adót megfizetni, amelynek mértéke 500 millió Ft adóalapig 10%, a fölött 19%. adatok forintban Adóévben realizált összes bevétel 33.000.000 ‒ A vállalkozói kivét összege ‒ 1.872.000 ‒ Szociális hozzájárulási (156.000 x 12 x 0,27) ‒ 505.440 ‒ Anyagköltség ‒ 3.000.000 ‒ Eladott áruk beszerzési költsége ‒ 3.000.000 ‒ Igénybevett szolgáltatások értéke ‒ 2.600.000 ‒ Egyéb vállalkozással kapcsolatos költség ‒ 1.022.560 Vállalkozói adóalap 21.000.000 Vállalkozói jövedelem után fizetendő szja (21.000.000 x 0,10) ‒ 2.100.000 Adózás utáni vállalkozói jövedelem 18.900.000 Adóévben realizált összes bevétel − Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) − Eladott közvetített szolgáltatás értéke 39

adatok forintban 33.000.000 3.000.000 0

2011. évi CLVI. törvény 456. § (1)



65

Korrigált bevétel összege A jövedelem(nyereség) minimum összege (30.000.000 x 0,02)

30.000.000 600.000

Adózás előtti jövedelem 21.000.000 > Jövedelem(nyereség) minimum 600.000 b) Az osztalékalap után fizetendő közterhek Adózás utáni vállalkozói jövedelem Az osztalékalapot növelő tételek összege Az osztalékalapot csökkentő tételek összege Osztalékalap A vállalkozó által fizetendő osztalékadó (19.000.000 x 0,16) Az osztalékalapot terhelő eho (19.000.000 x 0,14) > 450.000 ‒ Személyi jövedelem kivét összege után megfizetett egészségbiztosítási járulék összege (1.872.000 x 0,07) Az osztalékalap után megfizetendő eho összege (450.000 ‒ 131.040)

adatok forintban 18.900.000 + 2.500.000 ‒ 2.400.000 19.000.000 3.040.000 450.000 131.040 318.960

c) A kivét összegének elkölthető összege Megjegyzések: − A kivét összegéből egyéni járulékokat és 16% szja-t kell levonni. Ezek összege költségként nem számolható el. Az egyéni vállalkozónak a személyi jövedelem kivét összegéből magánszemélyként személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot is fizetnie kell. Ezeket a közterheket költségként nem veheti figyelembe. − Az az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a 4 százalék természetbeni és a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg. Munkaerő-piaci járulékot nem fizet. adatok forintban A vállalkozói kivét összege (156.000 x 12) 1.872.000 ‒ 299.520 ‒ Személyi jövedelemadó (1.872.000 < 2.424.000), ezért 1.872.000 x 0,16 ‒ Nyugdíjjárulék összege (1.872.000 x 0,1) ‒187.200 ‒ Egészségbiztosítási járulék (156.000 x 12 x 0,07) ‒ 131.040 ‒ Munkaerő-piaci járulék (nem kell fizetnie) 0 A vállalkozói kivét magáncélra ténylegesen elkölthető összege 1.254.240 26. feladat megoldása Megjegyzések: Az egyéni vállalkozó által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a kivét összege, de legalább a minimálbér 112,5%-a. adatok forintban Adóévben realizált összes bevétel 95.000.000 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


66

‒ Vállalkozói kivét összege ‒ Szociális hozzájárulási adó (312.000 x 12x 0,27 > 93.000 x 1,125 x 12 x 0,27) ‒ Anyagköltség ‒ Eladott áruk beszerzési értéke ‒ Eladott közvetített szolgáltatás értéke ‒ Egyéb vállalkozással kapcsolatos költség Vállalkozói jövedelem Vállalkozói jövedelem után számított adó (57.000.000 x 0,10) ‒ Igénybe vehető adókedvezmény összege Vállalkozói jövedelem után fizetendő adó Adózás utáni vállalkozói jövedelem (57.000.000 ‒ 3.000.000) Adóévben realizált összes bevétel − Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) − Eladott közvetített szolgáltatás értéke Korrigált bevétel összege A jövedelem(nyereség) minimum összege (87.000.000 x 0,02)

‒ 3.744.000 ‒ 1.010.880 ‒ 22.240.000 ‒ 6.400.000 ‒ 1.600.000 ‒ 3.005.120 57.000.000 5.700.000 ‒ 2.700.000 3.000.000 54.000.000

adatok forintban 95.000.000 ‒ 6.400.000 1.600.000 87.000.000 1.740.000

Adózás előtti jövedelem 47.000.000 > Jövedelem(nyereség) minimum 1.740.000 b) Az osztalékalap után fizetendő közterhek Adózás utáni vállalkozói jövedelem Az osztalékalapot növelő tételek összege Az osztalékalapot csökkentő tételek összege Osztalékalap A vállalkozó által fizetendő osztalékadó (55.000.000 x 0,16) Az osztalékalapot terhelő eho (55.000.000 x 0,14) > 450.000 ‒ Személyi jövedelem kivét összege után megfizetett egészségbiztosítási járulék összege (3.744.000 x 0,07) Az osztalékalap után megfizetendő eho összege (450.000 ‒ 262.080)

adatok forintban 54.000.000 + 7.500.000 ‒ 6.500.000 55.000.000 8.800.000 450.000 262.080 187.920

c) A kivét összegének adóévben elkölthető összege Megjegyzések: Az egyéni vállalkozó által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a kivét összege, de legalább a minimálbér 112,5%-a. A nyugdíjjárulék alapja a kivét összege, de legalább a minimálbér. Az egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék alapja a kivét, de legalább a minimálbér másfélszerese. adatok forintban A vállalkozói kivét összege (312.000 x 12) 3.744.000 + Adóalap-kiegészítés (3.744.000 ‒ 2.424.000) x 0,27 356.400 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


Személyi jövedelemadó alapja ‒ Személyi jövedelemadó (4.100.400 x 0,16) ‒ Nyugdíjjárulék összege (312.000 x 12 x 0,1) > (93.000 x 12) ‒ Egészségbiztosítási járulék (312.000 x 12 x 0,07) > (93.000 x 12 x 1,5 x 0,07) ‒ Munkaerő-piaci járulék (312.000 x 12 x 0,015) > (93.000 x 12 x 1,5 x 0,015) A vállalkozói kivét magáncélra ténylegesen elkölthető összege

67

4.100.400 ‒ 656.064 ‒ 374.400 ‒ 262.080 ‒ 56.160 2.395.260

27. feladat megoldása a) A fizetendő adók és járulékok összege 70.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén adatok forintban A vállalkozói kivét összege 70.000 0 + Adóalap-kiegészítés (70.000 x 12 < 2.424.000) Személyi jövedelemadó alapja 70.000 Személyi jövedelemadó (70.000 x 0,16) 11.200 9.300 Nyugdíjjárulék összege (70.000 < 93.000), ezért 93.000 x 0,1 9.765 Egészségbiztosítási járulék (70.000 < 93.000 x 1,5), ezért 93.000 x 1,5 x 0,07 2.093 Munkaerő-piaci járulék (70.000 < 93.000 x 1,5), ezért 93.000 x 1,5 x 0,015 A kivét után fizetendő szociális hozzájárulási adó összege 28.249 (70.000 < 93.000 x 1,125), ezért 93.000 x 1,125 x 0,27 Ténylegesen elkölthető (70.000 – 11.200 – 9.300 – 9.765 – 2.093) 37.642 Költségként elszámolható (70.000 + 28.249) 98.249 b) A fizetendő adók és járulékok összege 93.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén adatok forintban A vállalkozói kivét összege 93.000 0 + Adóalap-kiegészítés (93.000 x 12 < 2.424.000) Személyi jövedelemadó alapja 93.000 Személyi jövedelemadó (93.000 x 0,16) 14.880 Nyugdíjjárulék összege (93.000 x 0,1) 9.300 Egészségbiztosítási járulék (93.000 x 1,5 x 0,07) 9.765 Munkaerő-piaci járulék (93.000 x 1,5 x 0,015) 2.093 A szociális hozzájárulási adó összege (93.000 x 1,125 x 0,27) 28.249 Ténylegesen elkölthető (93.000 – 14.880 – 9.300 – 9.765 – 2.093) 56.962 Költségként elszámolható (93.000 + 28.249) 121.249 c) A fizetendő adók és járulékok összege 100.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén adatok forintban A vállalkozói kivét összege 100.000 0 + Adóalap-kiegészítés (100.000 x 12 < 2.424.000) Személyi jövedelemadó alapja 100.000 Személyi jövedelemadó (100.000 x 0,16) 16.000 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


68

Nyugdíjjárulék összege (100.000 x 0,1) Egészségbiztosítási járulék (100.000 < 93.000 x 1,5), ezért (93.000 x 1,5 x 0,07) Munkaerő-piaci járulék (100.000 < 93.000 x 1,5), ezért (93.000 x 1,5 x 0,015) A szociális hozzájárulási adó összege (100.000 < 93.000 x 1,125), ezért (93.000 x 1,125 x 0,27) Ténylegesen elkölthető (100.000 – 16.000 – 10.000 – 9.765 – 2.093) Költségként elszámolható (100.000 + 28.249)

10.000 9.765 2.093 28.249 62.142 128.249

d) A fizetendő adók és járulékok összege 252.000 Ft/hó vállalkozói kivét esetén adatok forintban A vállalkozói kivét összege 252.000 + Adóalap-kiegészítés (252.000 – 202.000) x 0,27 13.500 Személyi jövedelemadó alapja 265.500 Személyi jövedelemadó (265.500 x 0,16) 42.480 Nyugdíjjárulék összege (252.000 x 0,1) 25.200 17.640 Egészségbiztosítási járulék (252.000 > 93.000 x 1,5), ezért (252.000 x 0,07) 3.780 Munkaerő-piaci járulék (252.000 > 93.000 x 1,5), ezért (252.000 x 0,015) A szociális hozzájárulási adó összege 68.040 (252.000 > 93.000 x 1,125), ezért 252.000 x 0,27) Ténylegesen elkölthető (252.000 – 42.480 – 25.200 – 17.640 – 3.780) 162.900 Költségként elszámolható (252.000 + 68.040) 320.040 28. feladat megoldása a) Az átalányadó választásának lehetősége Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást abban az esetben választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben és az adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban. Átalányadózás esetén az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme összevonásra kerülő jövedelemnek minősül, ezért figyelni kell az adóalap kiegészítésre. adatok forintban 2011. 2012. Bevételek 15.000.000 14.000.000 < 15.000.000 A könyvelőirodát működtető egyéni vállalkozó 2012. adóévre már választhatta az átalányadózást, mert megfelel az árbevételi feltételeknek. adatok forintban Az átalányadó alapja (bevétel – bevétel %-ában levonható ktg.) Nem kiegészítő Tevékenységi „besorolás” tevékenység

Kiegészítő tevékenység



Egyéni vállalkozó Törvényben nevesített tevékenység Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység Kiemelt kiskereskedelmi tevékenység Növénytermesztés Állattenyésztés

Bevétel – 40% Bevétel – 80% Bevétel – 87% Bevétel – 93% Bevétel – 85% Bevétel – 94%

69

Bevétel – 25% Bevétel – 75% Bevétel – 83% Bevétel – 91% Bevétel – 85% Bevétel – 94%

b) Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó Adóévi bevétel összege Jövedelem (15.000.000 ‒ 15.000.000 x 0,4) Adóalap-kiegészítés (9.000.000 – 2.424.000) x 0,27 A személyi jövedelemadó alapja Megfizetendő átalányadó összege (1.775.520 x 0,16) A megfizetendő szociális hozzáárulási adó (9.000.000 x 0,04 < 93.000 x 12 x 1,125), ezért 93.000 x 12 x 1,125 x 0,27 Adófizetési kötelezettség összesen

adatok forintban 15.000.000 9.000.000 1.775.520 1.775.520 1.724.083 338.985 2.063.068

c) A nyugdíjas egyéni vállalkozó által fizetendő adó Adóévi bevétel összege Jövedelem (15.000.000 ‒ 15.000.000 x 0,25) Adóalap-kiegészítés (11.250.000 – 2.424.000) x 0,27 A személyi jövedelemadó alapja Megfizetendő átalányadó összege (13.633.020 x 0,16) A megfizetendő szociális hozzáárulási adó 11.250.000 x 0,04 < 93.000 x 12 x 1,125), ezért 93.000 x 12 x 1,125 x 0,27 Adófizetési kötelezettség összesen

adatok forintban 15.000.000 11.250.000 2.383.020 13 633 020 2.181.283 338.985 2.520.268

29. feladat megoldása a) Az átalányadó választásának lehetősége Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén az árbevételi korlát 100.000.000 Ft. adatok forintban 2011. 2012. Bevételek 100.000.000 90.000.000 < 100.000.000 Az élelmiszer kiskereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó 2012. adóévre már választhatta az átalányadózást, mert megfelel az árbevételi feltételeknek. Az átalányadó alapja (bevétel – bevétel %-ában levonható ktg.) Tevékenységi „besorolás” Nem kiegészítő

Kiegészítő



Egyéni vállalkozó Törvényben nevesített tevékenység Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység Kiemelt kiskereskedelmi tevékenység Növénytermesztés Állattenyésztés

tevékenység Bevétel – 40% Bevétel – 80% Bevétel – 87% Bevétel – 93% Bevétel – 85% Bevétel – 94%

70

tevékenység Bevétel – 25% Bevétel – 75% Bevétel – 83% Bevétel – 91% Bevétel – 85% Bevétel – 94%

b) Az egyéni vállalkozó által fizetendő átalányadó Adóévi bevétel összege Jövedelem (100.000.000 ‒ 100.000.000 x 0,93) Adóalap-kiegészítés (7.000.000 – 2.424.000) x 0,27 Átalányadó alapja (7.000.000 + 1.235.520) Megfizetendő átalányadó összege (8.235.520 x 0,16)

adatok forintban 100.000.000 7.000.000 1.235.520 8.235.520 1.317.683

c) A nyugdíjas egyéni vállalkozó által fizetendő átalányadó Adóévi bevétel összege Jövedelem (100.000.000 ‒ 100.000.000 x 0,91) Adóalap-kiegészítés (9.000.000 – 2.424.000) x 0,27 Átalányadó alapja (9.000.000 + 1.775.520) Megfizetendő átalányadó összege (10.775.520 x 0,16)

adatok forintban 100.000.000 9.000.000 1.775.520 10.775.520 1.724.083

30. feladat megoldása Megjegyzések: Fizető-vendéglátó tevékenységet folytató az a nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A tételes átalányadó évi összege szobánként 32.000 Ft. Szobák száma Adótétel szobánként Tételes átalányadó összege (6 x 32.000)

6 szoba 32.000 Ft 192.000 Ft


AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI

71

3. FELADATOK AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ KÖRÉBŐL 3.1. Az egyszerűsített vállalkozói adó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Addig gyakoroljon, amíg kellő biztonsággal meg tudja oldani a feladatokat. 1. feladat A következő táblázatban felsoroltak közül válassza ki azt a gazdasági szereplőt, aki nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak! korlátolt felelősségű társaság egyéni cég közjegyző a közkereseti társaság Magyar Nemzeti Bank

Gazdasági szereplők betéti társaság egyszemélyes kft. egyéni vállalkozó lakásszövetkezet takarékszövetkezet

részvénytársaság ügyvédi iroda sportegyesület végrehajtói iroda önkormányzat

2. feladat A felsoroltak közül válassza ki azt a gazdasági szereplőt, aki nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak! 1. Az Alfa Kft. tőkét emelt. Az új tulajdonos részaránya 51%. 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzése kapcsán kiderült, hogy a Béta Bt. másodszor nem adott számlát, ezért 1.000.000 Ft bírságot vetett ki. A határozat jogerőre emelkedett. 3. Gamma Utazási Iroda Kft. árrés adózás következtében 20.000.000 Ft árrés vallott be. 4. Delta Bt. végelszámolási eljárás alatt áll. 5. Omega egyéni cég korlátozott felelősségű (Kfc). 3. feladat A felsoroltak közül válassza ki azt a gazdasági szereplőt, aki nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak! 1. Napraforgó Bt. kizárólag külföldön vezetett pénzforgalmi számlával rendelkezik. 2. A Mini Manó kft. gázpalackok értékesítéséből származó nettó árbevétele 25.000.000 Ft. 3. A VAMEX Bt. a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet folytat. Ebből származó bruttó bevétele 15.000.000 Ft. 4. A Csavar Kanyar egyszemélyes kft. tulajdonosa egy zártkörű részvénytársaság. 5. A Dohányfüst Kft. minőségi cigaretták árusításával foglalkozik. 6. A Zsugori Kft. adóévben 50.000.000 Ft előlegről bocsátott ki számlát. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


72

7. A Bútor Copy Bt. használt bútorok forgalmazásával fogalakozik. Az Áfa törvény alapján különleges jogállással bír. 4. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság nyilvántartásából a következő gazdasági események ismertek: 1. 2. 3. 4. 5.

A kft. fordított adóról szóló számlát kapott. A kft. fordított adóról szóló számlát bocsátott ki. A kft. tárgyi eszközt értékesített. Az áfa mértéke 27%. A kft. 10.000 eurót meg nem haladó összegű terméket vásárolt Portugáliából. A kft. adómentes szolgáltatást vett igénybe egy másik belföldi vállalkozástól.

Állapítsa meg, hogy melyik esetben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége a kft-nek! 5. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartásából a következő gazdasági események ismertek: 1. 2. 3. 4.

Az egyéni vállalkozó adóévi adóalapja 25.000.000 Ft. Az egyéni vállalkozó évközben 2.600.000 Ft-ot vett ki saját célú használatra. A vállalkozó 1.000.000 Ft osztalékot kapott a MOL részvényei után. Az egyéni vállalkozó két alkalmazottjának összesen 3.000.000 Ft bruttó munkabért fizetett ki. 5. Ingatlanvásárlás következtében 20.000.000 Ft illetékalapja keletkezett.

Állapítsa meg, hogy melyik jövedelmet terheli egyszerűsített vállalkozói adó! Döntse el, hogy az eva mellett kell-e egyéb jogcímen adót fizetnie a vállalkozónak! 6. feladat személyi jövedelemadó egészségbiztosítási járulék munkaerő-piaci járulék szociális hozzájárulási adó

Adók és járulékok nyugdíjjárulék iparűzési adó építményadó telekadó

társasági adó osztalékadó cégautóadó általános forgalmi adó

Állapítsa meg, hogy a táblázatban található adók és járulékok közül melyiket nem kell megfizetnie az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozónak! 7. feladat személyi jövedelemadó egészségbiztosítási járulék munkaerő-piaci járulék szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás

Adók és járulékok nyugdíjjárulék iparűzési adó építményadó telekadó gépjárműadó

társasági adó osztalékadó cégautóadó általános forgalmi adó idegenforgalmi adó



73

Állapítsa meg, hogy a táblázatban található adók és járulékok közül melyiket nem kell megfizetnie az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá egyéni vállalkozónak! 8. feladat Egy magánszemélyek által alapított korlátolt felelősségű társaságot 2011. augusztus 5-én jegyezte be a cégbíróság. Pénzforgalmi számláját egy belföldi takarékszövetkezet vezeti. A kft. egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá szeretne tartozni a 2013-as adóévben. A vállalkozás 2011. adóévben realizált bruttó bevétele 9.888.000 Ft. A 2012. évre várható bruttó árbevétele 29.870.000 Ft. A 2013. évre valószínűsített összes bevétel 30.000.000 Ft alatt marad. Tulajdonosváltás nem történt. A kft. más gazdasági társaságban részesedéssel nem rendelkezik. A két évben adóbírságot nem kapott. Állapítsa meg, hogy a kft. választhatja-e az evát a 2013. adóévre! 9. feladat Egy házaspár 2011-ben betéti társaságot alapított. A vállalkozást 2011. július 1-jén jegyezte be a cégbíróság. A vállalkozás pénzforgalmi számláját egy belföldi hitelintézet vezeti. A bt. egyszerűsített vállalkozói adót szeretne választani a 2013-as adóévre. A 2011. adóévben realizált bruttó bevétele 13.800.000 Ft. A 2012. évre várható bruttó árbevétele 29.000.000 Ft. A két évben adóbírságot nem kapott. A 2013. évre valószínűsített összes bevétel 30.000.000 Ft alatt marad. Tulajdonosváltás nem történt. A bt. más gazdasági társaságban részesedéssel nem rendelkezik. Állapítsa meg, hogy a kft. választhatja-e az evát a 2013. adóévre! 10. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2011. adóévi nettó árbevétele 21.000.000 Ft. A vállalkozás árbevételének 30%-a áfa-mentes belföldi értékesítésből, 10%-a lengyel adóalany vállalkozás részére történő értékesítésből, a többi belföldi áfa-köteles értékesítésből keletkezett. A vállalkozásnak más bevétele nem volt. A 2012-es adóévre valószínűsített összes bruttó árbevétele 29.900.000 Ft. Más bevétel nem valószínűsíthető. Tulajdonosváltásra sem kerül sor. A vállalkozó más gazdasági társaságban részesedéssel nem rendelkezik. Állapítsa meg, hogy a vállalkozás választhatja-e az evát a 2013. adóévre! 11. feladat Egy egyéni vállalkozó 2011-ben az egyszerűsített vállalkozói adó alapján adott számot adókötelezettségéről. A vállalkozó 2012-ben bejegyeztette magát korlátozott felelősségű egyéni cégként (kfc). Bruttó bevételei az alábbiak szerint alakultak: 2011. adóév bruttó bevétel 24.000.000 Ft

2012. adóév várható bevétele 26.000.000 Ft

Állapítsa meg, hogy az eva hatálya alatt maradhatott-e az egyéni cég (kfc)!



74

12. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozás adóévi nettó árbevétele 18.000.000 Ft. A vállalkozás minden szolgáltatása és értékesítése a 27%-os áfa-kulcs alá tartozik. Kapcsolt vállalkozásától 1.000.000 Ft bruttó árbevételre tett szert. A vállalkozás adóév decemberében jogerős bírósági határozat alapján 5.500.000 Ft kártérítést kapott egy másik vállalkozástól. Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! 13. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó gazdasági társasság 2012-ben az alábbi értékesítéseket hajtotta végre: adatok ezer forintban Gazdasági események Nettó árbevétel Áfa-kulcs Bruttó árbevétel Késztermék eladás belföldre 10.000 27% Késztermék eladás belföldre 3.000 18% Késztermék eladás belföldre 1.000 5% Adómentes eladás belföldre 4.444 Exportértékesítés 3 333 Közösségi eladás 2.222 Eva alapot növelő tételek összege 6 711 Eva alapot csökkentő tételek 4.000 Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! 14. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság 2012. I. negyedévi bruttó árbevétele 3.760.000 Ft, amelyből 30% kapcsolt vállalkozásnak számlázott bevétel. A kft. 200.000 Ft kamatbevételt realizált az adóévben. A vállalkozás egyéb bevétele 425.000 Ft, amiből 220.000 Ft biztosítótól – elemi kárra – kapott vagyoni kártérítés. Határozza meg a kft. 2012. I. negyedévi adóelőlegét! 15. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság 2012. III. negyedévi nettó árbevétele 18.000.000 Ft, amelyből 20% kapcsolt vállalkozásnak számlázott bevétel. Az árbevétel fele 27 százalékos általános forgalmi adóval terhelt, a másik 50% viszont adómentes tevékenységből származik. A kft. korábbi években megvásárolt kötvényei után az adóévben 500.000 Ft kamatbevételt realizált. A vállalkozás egyéb bevétele 1.600.000 Ft, amiből 600.000 Ft vagyoni kártérítés. Határozza meg a kft. 2012. III. negyedévi adóelőlegét! 16. feladat Egy bevételi nyilvántartást vezető, egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó betéti társaság 2010. évi eva alapja 20.000.000 Ft, a 2011. évi eva alapja 22.450.000 Ft volt. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


75

A betéti társaság 2012. évi gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek: 1. A vállalkozás 2012. évi bruttó árbevétele 18.600.000 Ft. Az árbevételének 25%-a

kapcsolt vállalkozástól származik. 2. Az árbevétele mellett 102.500 Ft kamatot kapott. 3. A bt. 1.340.000 Ft egyéb bevételt realizált, amelyből 1.000.000 Ft bíróság által megítélt

vagyoni kártérítés. a) Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó éves összegét! b) Határozza meg, hogy mikor és mennyi helyi iparűzési adóelőleget kell a bt-nek fizetnie 2012-ben és 2013-ban, ha a helyi önkormányzat az iparűzési adót minden évben a törvényi maximum szintjén veti ki! A vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta. 17. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2010. évi eva alapja 16.000.000 Ft, a 2011. évi eva alapja 22.000.000 Ft, a 2012. évi eva alapja pedig 28.000.000 Ft volt. a) Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó éves összegét! b) Határozza meg, hogy mikor és mennyi helyi iparűzési adóelőleget kell a bt-nek fizetnie 2012-ben és 2013-ban, ha a helyi önkormányzat az iparűzési adót minden évben a törvényi maximum felén veti ki! A vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta. 18. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóévi várható eva alapja 30.000.000 Ft. A vállalkozó nyilvántartásából a következő információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban I. negyedév II. negyedév III. negyedév Eva alap 5.000 8.000 9.000 Számítsa ki, hogy lesz-e feltöltési kötelezettsége a vállalkozónak adóév december 20-ig! 19. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóévi várható eva alapja 29.000.000 Ft. A vállalkozó nyilvántartásából az alábbi információk ismertek: adatok ezer forintban I. negyedév II. negyedév III. negyedév Eva alap 7.000 8.500 9.500 Számítsa ki, hogy lesz-e feltöltési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak adóév december 20-ig! 20. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó betéti társaság kettős könyvvezetést választott. Gazdálkodási tevékenységével kapcsolatban az alábbi információk ismertek: © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


76

1. A bt. nettó árbevétele 10.000.000 Ft, amelynek 20%-a 18%-os adókulcs alá tartozó értékesítés, a többi pedig 27%-os adóval terhelt. 2. Adóévben megszerzett egyéb bevételek összege 600.000 Ft. 3. A vállalkozás 2.000.000 Ft előleget kapott a vevőitől. Az előleget még az adóévben jóváírták a bt. pénzforgalmi bankszámláján. 4. A vállalkozás ügyvezetője karambolozott a cég tulajdonát képező személygépkocsival. A vétkes fél felelősségbiztosítója 1.300.000 Ft vagyoni kártérítést fizetett a bt. részére. 5. A vállalkozás tehergépjárművet vásárolt. A beruházáshoz 6.000.000 Ft beruházási kölcsönt kapott a számlavezető bankjától. 6. A vállalkozás a tulajdonában lévő államkötvényei után 3.700.000 Ft kamatot kapott. A kamatbevételt a cég bankszámláján még adóévben jóváírták. 7. A vállalkozás a birtokában lévő részvényei után adóévben 680.000 Ft osztalékot realizált. Az osztalékot a vállalkozás bankszámláján még adóévben jóváírták. 8. Kapcsolt vállalkozástól 1.200.000 Ft kamatot realizált. 9. Vevői részére adóévben visszafizetett előleg összege 500.000 Ft. Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! 21. feladat Egy babamérleget gyártó korlátolt felelősségű társaság az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. A kft. gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek: 1. 27%-os áfa-kulcs alá tartozó belföldi nettó árbevétele 10.000.000 Ft. 2. A vállalkozás 18%-os adóval terhelt bruttó bevétele 4.000.000 Ft. 3. Adóév májusában összetört a vállalkozás személygépkocsija. A biztosító a károkozó KGFB-je alapján 580.000 Ft vagyoni kártérítést utalt a kft. pénzforgalmi számlájára. 4. A vállalkozás csokoládékat értékesített Svájcba. A forintban számított nettó ellenérték 5.670.000 Ft. 5. Adóév októberében a cég irodáját villámcsapás érte. A számítástechnikai eszközökben bekövetkezett kár összege 1.200.000 Ft, a vagyoni kárt a biztosító megtérítette. 6. A kft. egyik szállítója elengedte a vállalkozás 400.000 Ft-os tartozását. 7. Adóév során a vállalkozás tulajdonosai 8.000.000 Ft tulajdonosi kölcsönt nyújtottak a kft-nek. 8. A székhely szerinti település önkormányzata 2 százalékos iparűzési adót állapított meg. A vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta. 9. A vállalkozás adóévi költségeinek (jelen esetben kiadásainak) összege 700.000 Ft. a) Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! b) Számítsa ki a helyi iparűzési adó éves összegét, ha a vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta! c) Számítsa ki a tagok részére kifizethető osztalék összegét!



77

22. feladat Egy gazdasági társaság az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A vállalkozás közösségi adószámmal rendelkezik. Az I. negyedévi gazdálkodásáról az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Szállítóknak adott előleg összege 4.000 2. Szállítóktól visszakapott előleg 1.500 3. Vevőktől kapott előleg összege 3.800 4. Vevőknek visszafizetett előleg összege 1 200 5. Tulajdonosoktól kapott kölcsön összege 9.000 6. Más vállalkozástól kapott hitel összege 2.300 7. Belföldről származó nettó árbevétel 11.000 8. Exportbevétel 3.600 9. Közösségi értékesítésből keletkező árbevétel 5.400 10. Banki kötvények névértéke után jóváírt kamat összege 700 Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! 23. feladat Egy kft. az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A vállalkozás közösségi adószámmal rendelkezik. Gazdálkodásáról az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Szállítóknak adott előleg összege 268 2. Vevőktől kapott előleg összege 1.600 3. Vevőknek visszafizetett előleg összege 600 4. A bank által folyósított likviditási hitel összege 3.200 5. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 8.000 6. Közösségi értékesítés nettó árbevétele 4.500 7. Exportértékesítés nettó árbevétele 2.500 8. Importbeszerzés nettó ellenértéke 1.978 9. Közösségi beszerzés nettó ellenértéke 1.122 10. Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel 1.800 11. Kapcsolt vállalkozásnak fizetett összeg 300 Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét!



78

24. feladat Egy kft. az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A vállalkozás közösségi adószámmal rendelkezik. Gazdálkodásáról az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel 390 2. A számlavezető banktól kapott likviditási kölcsön összege 2.600 3. Portugáliába értékesített termékek nettó árbevétele 2.000 4. Ausztráliába értékesített termékek nettó árbevétele 1.000 5. Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 6.610 6. Tőzsdei részvények után realizált osztalékbevétel 400 7. Államkötvények után kapott kamatbevétel 800 8. Szállítónak fizetett előleg összege 1.500 9. A szállítók által elengedett kötelezettség 400 10. Belföldi vevőktől kapott előleg összege 380 11. A banknak fizetett hitelkamat és egyéb költségek összege 320 Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! 25. feladat Egy kft. az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A vállalkozás közösségi adószámmal rendelkezik. Gazdálkodásáról az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel 2.222 2. Értékesítés görögországi székhelyű vállalkozásnak 5.555 3. Értékesítés csehországi székhelyű vállalkozásnak 3.400 4. Magyar vállalkozásnak történő értékesítés nettó árbevétele 8.000 5. Szállítók által visszafizetett előleg 1.111 6. Vevőktől kapott előleg 3.333 7. A biztosítótól a CASCO-ra kapott vagyoni kártérítés 567 8. Üzleti banktól kapott folyószámlahitel összege 9.876 9. Más vállalkozástól kapott osztalék 1.000 10. Pénzforgalmi számla vezetéséért fizetett forgalmi jutaléka 560 Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét!



79

26. feladat Egy napóra készítő korlátolt felelősségű társaság egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. A vállalkozás 2012. évi gazdálkodásából az alábbi információk ismertek: adatok ezer forintban Gazdasági esemény I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 5.000 3.000 4.000 2.000 Exportértékesítés árbevétele 0 1.000 0 1.000 Közösségi értékesítés árbevétele 1.500 1.500 0 0 Vevőktől kapott előleg 0 700 1.300 0 Bankbetét után kapott kamat 250 250 250 250 Elemi csapás miatt kapott kártérítés 0 0 3.000 0 Számítsa ki a korlátolt felelősségű társaság I., II., III. és IV. negyedéves adóelőlegfizetési kötelezettségeit! 27. feladat Egy csokoládékészítő korlátolt felelősségű társaság az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. A kft. 2012. évi gazdálkodásából a következő információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban Gazdasági esemény I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 5.000 4.000 4.000 6.000 Vevőktől kapott előleg 500 500 500 500 Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel 0 0 1 500 0 Szállítók által visszafizetett előleg 0 0 0 500 Államkötvények után kapott kamat 100 200 300 100 Számítsa ki a kft. I., II., III. és IV. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségeit! 28. feladat Egy egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. A vállalkozó a vállalkozását megszünteti. Adóévi bevételei és kiadásai az alábbiak szerint alakultak: adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Norvégiába értékesített pulóverek nettó eladási ára 10.000 2. Vietnamba értékesített női és férfi felsőruházat nettó ára 12.000 3. Belföldi kiskereskedelmi értékesítés bruttó bevétele 8.000 4. Autójának eladási ára, amelyet megszűnéséig nem kapta meg. 4.000 Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


80

29. feladat Egy perecüzem az egyszerűsített vállalkozói adóhatálya alá tartozik. Adóévi bevételeiről az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Belföldi bruttó árbevétel 13.000 2. Exportárbevétel 6.000 3. Elemi kár miatt a biztosítótól kapott kártérítés 2.500 4. Beruházási kölcsön összege 30.000 5. Likviditási hitel összege 2.000 6. Más vállalkozástól kapott osztalék 2.100 7. Kincstárjegy után realizált kamat 900 8. Vevőktől kapott előleg 5.000 Vevőknek visszafizetett összeg 4.000 Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét! 30. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kft. gazdálkodási tevékenységével kapcsolatban az alábbi információk ismertek: 1. A vállalkozás árbevétele 10.000.000 Ft + 27% áfa. 2. Adóévben megszerzett egyéb bevételek összege 1 000.000 Ft. 3. A vállalkozás 100.000 Ft előleget kapott a vevőitől. Az előleget még az adóévben jóváírták a bt. pénzforgalmi bankszámláján. 4. A vállalkozás raktárhelyiséget vásárolt. A beruházáshoz 14.000.000 Ft beruházási kölcsönt kapott a számlavezető bankjától. 5. A vállalkozás 2.000.000 Ft nettó ellenértékű árut értékesített Kanadába. 6. Adóév májusában a cég irodáját villámcsapás érte. Az eszközökben bekövetkezett kár összege 600.000 Ft, a vagyoni kárt a biztosító megtérítette. 7. A kft. egyik szállítója elengedte a vállalkozás 500.000 Ft-os tartozását. 8. Adóév során a vállalkozó 2.540.000 Ft-ért értékesítette használt motorkerékpárjait. 9. Adómentes szolgáltatás nettó ellenértéke 460.000 Ft. 10. A vállalkozás ügyvezetője karambolozott a cég tulajdonát képező személygépkocsival. A vétkes fél biztosítója 2.400.000 Ft vagyoni kártérítést fizetett a bt. részére. 11. A vállalkozás adóévi költségeinek (jelen esetben kiadásainak) összege 3.500.000 Ft. 12. A vállalkozás a tulajdonában lévő kincstárjegyek után 4.000.000 Ft kamatot kapott. A kamatbevételt a cég bankszámláján még az adóévben jóváírták. 13. A vállalkozás a birtokában lévő részvényei után adóévben 1.500.000 Ft osztalékot realizált. Az osztalékot a vállalkozás bankszámláján még az adóévben jóváírták. 14. Kapcsolt vállalkozástól 2.200.000 Ft kamatot realizált. 15. Vevői részére adóévben visszafizetett előleg összege 1.700.000 Ft. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


81

16. A székhely szerinti település önkormányzata 1,8 százalékos iparűzési adót állapított meg. A vállalkozás az egyszerűsített adómegállapítást választotta. Számítsa ki az egyszerűsített vállalkozói adó összegét!


AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA

82

3.2. Az egyszerűsített vállalkozói adó példáinak megoldásai40 A példatári megoldások általában ezer forintra kerekítve lettek kiszámolva. Igyekezzen a feladatokat minél rövidebb idő alatt megoldani! Ne feledkezzen el a gyakorlás és az ismétlés jelentőségéről! A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk: − Az egyszerűsített vállalkozói adó az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön. Az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa 2011-ben 30% volt 2012-ben 37% Az eva kiváltja Vállalkozói kivét utáni jövedelemadót Vállalkozói osztalékalap utáni adót Társasági adót Általános forgalmi adót

Az eva nem váltja ki Klasszikus gépjárműadót Cégautóadót Helyi adót Járulékokat

− Az adózó áfa adóalanyisága az Eva törvény hatálya alá való bejelentkezés következményeként megszűnik (annak ellenére, hogy eva adóalanyként is figyelemmel kell lennie az Áfa törvény egyes előírásaira, és egyes esetekben áfa-kötelezettség is terhelheti). − Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék. − Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. − Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő hónap 12-ig) adóelőleget fizet, az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be. Az eva hatálya alá tartozó adózóra is vonatkozik a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóévben december 20-ig a várható éves adó összegére ki kell egészítenie az adóelőleg összegét. − Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.

40

2002. évi XLIII. törvény alapján



83

1. feladat megoldása Alanya lehet az egyszerűsített vállalkozói adónak korlátolt felelősségű társaság egyszemélyes kft. egyéni cég egyéni vállalkozó közjegyző lakásszövetkezet a közkereseti társaság ügyvédi iroda betéti társaság végrehajtói iroda

Nem lehet eva alany részvénytársaság sportegyesület Magyar Nemzeti Bank takarékszövetkezet önkormányzat

2. feladat megoldása A feladatban felsorolt események mindegyike kizárja az egyszerűsített vállalkozói adó választásának lehetőségét.41 3. feladat megoldása A feladatban felsorolt események mindegyike kizárja az egyszerűsített vállalkozói adó választásának lehetőségét.42 4. feladat megoldása Gazdasági esemény 1. A kft-re áthárított áfát be kell vallani és be kell fizetni. 2. A vevőnek, megrendelőnek lesz fizetési kötelezettsége. 3. Kiszámlázza az áfát, de ezt nem kell megfizetni. 4. Uniós beszerzés portugál áfával terhelve. Nincs kötelezettség. 5. Nincs áfa-kötelezettség. 5. feladat megoldása Gazdasági esemény 1. Eva-alap után 37% egyszerűsített vállalkozói adót kell fizetni. 2. A klasszikus vállalkozói kivét nem jelenik meg. 3. Osztalékadót nem kell fizetnie. Az osztalék a bevételének részét fogja képezni. 4. A munkabérek után 27% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. 5. Az illetékalap után illetéket fog kivetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

41 42

2002. évi XLIII. törvény 2.§ (3) 2002. évi XLIII. törvény 2.§ (3)



84

6. feladat megoldása Az eva kiváltja személyi jövedelemadó társasági adó osztalékadó általános forgalmi adó*

Az eva nem váltja ki egészségbiztosítási járulék iparűzési adó munkaerőpiaci járulék építményadó szociális hozzájárulási adó telekadó nyugdíjjárulék cégautóadó

* Kivételes esetekben előfordulhat, hogy az evás vállalkozónak áfát kell fizetnie. 7. feladat megoldása Nem fizeti személyi jövedelemadó társasági adó osztalékadó általános forgalmi adó cégautóadó

Az evás egyéni vállalkozó fizeti egészségbiztosítási járulék iparűzési adó munkaerőpiaci járulék építményadó szociális hozzájárulási adó telekadó nyugdíjjárulék gépjárműadó szakképzési hozzájárulás idegenforgalmi adó

8. feladat megoldása Megjegyzések: − Egy vállalkozás abban az esetben választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót, amennyiben az adóévet megelőző második adóévben a bevétele a 30.000.000 Ft-ot nem haladta meg, továbbá az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30.000.000 Ft-ot nem haladja meg. − Ha egy vállalkozás az adóévet megelőző második adóévben alakult, akkor az előtársasági működése adóévében realizált bevételét éves szintre kell átszámítani. − Bevételként az általános forgalmi adóval számított bevételt kell érteni. A 2011-ben elért, éves szintre átszámított bevétel =

9.888.000 x 365 ≈ 24.385.946 Ft. 148

A 2012-ben várható éves bruttó bevétele 29.870.000 Ft. 2011-es éves szintre számított bevétel

<

30.000.000

>

2012-re valószínűsített bevétel

A vállalkozás megfelel az eva választási lehetőség feltételeinek. 9. feladat megoldása A 2011-ben elért, éves szintre átszámított bevétel = 2011-es éves szintre számított bevétel

<

13.800.000 x 365 ≈ 27.375.000 Ft 184

30.000.000

>

2012-re valószínűsített bevétel

A vállalkozás megfelel az eva választási lehetőség feltételeinek.



85

10. feladat megoldása 2011. Nettó bevétel Adómentes eladás 21.000.000 x 0,3 = 6.300.000 Közösségi eladás 21.000.000 x 0,1 = 2.100.000 Belföldi eladás 21.000.000 – 6.300.000 – 2.100.000 = 12.600.000 A vállalkozás bruttó bevétele

adatok forintban Bruttó bevétel 6.300.000 2.100.000 16.002.000 24.402.000

A vállalkozás megfelel a bevételi feltételeknek, ezért a 2013-as adóévre választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót. 11. feladat megoldása Az egyéni cég kiesett az evából, mert a felelőssége korlátozott. A korlátozott felelősségű egyéni cég nem lehet egyszerűsített vállalkozói adó alanya. Amennyiben az egyéni vállalkozó korlátlan felelősségű egyéni céget jegyeztetett volna be, akkor továbbra is az eva hatálya alatt adózhatna. 12. feladat megoldása Megjegyzés: Az egyszerűsített vállalkozói adó a pozitív adóalap 37 százaléka. adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Adóalap 1. Bruttó árbevétel (18.000 + 18.000 x 1,27) 22.860 2. Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel 1.000 3. Egyéb bevétel (kártérítés) 2.500 Adóévi összes bevétel 26.360 Adóalap növelés (kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel) + 1.000 Adóalap csökkentés (kártérítés) ‒ 5.500 Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja 21.860 Az egyszerűsített vállalkozói adó (21.860 x 0,37) 8.088 13. feladat megoldása Gazdasági események Késztermék eladás belföldre Késztermék eladás belföldre Késztermék eladás belföldre Adómentes eladás belföldre Exportértékesítés Közösségi eladás A vállalkozás bruttó bevétele + Eva-alapot növelő tételek összege

Nettó árbevétel 10.000 3.000 1.000 4.444 3.333 2.222 6.711

adatok ezer forintban Bruttó Áfa-kulcs árbevétel 27% 12.700 18% 3.540 5% 1.050 4.444 3.333 2.222 27.289 + 6.711



‒ Eva-alapot csökkentő tételek 4.000 Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja Az egyszerűsített vállalkozói adó összege (30.000 x 0,37)

86

‒ 4.000 30.000 11.100

14. feladat megoldása Megjegyzések: − Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.43 − Az eva alapját csökkenti adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.44 − Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva. adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Bruttó árbevétel 3.760 2. Pénzügyi műveletek bevétele 200 3. Egyéb bevétel 425 Összes bevétel 4.385 + Adóalapot növelő tétel (kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel) + 1.128 ‒ Adóalapot csökkentő tételek (kapott kártérítés) ‒ 220 Az egyszerűsített vállalkozói adó I. negyedévi előlegének alapja 5.293 Az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg összege (5.293 x 0,37) 1.958 15. feladat megoldása adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Bruttó árbevétel (18.000 / 2 + 18.000 / 2 x 1,27) 20.430 2. Pénzügyi műveletek bevétele 500 3. Egyéb bevétel 1.600 Összes bevétel 22.530 + Adóalapot növelő tétel (18.000 x 0,2) + 3.600 ‒ Adóalapot csökkentő tételek (kapott kártérítés) ‒ 600 Az eva III. negyedévi előlegének alapja 25.530 Az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg összege (25.530 x 0,37) 9.446

43 44




87

16. feladat megoldása Megjegyzések: − Az előlegfizetési időszak a bevallás benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. − Az iparűzési adóelőleget két részletben – március 15-ig és szeptember 15-ig – kell megfizetni. − A 2011. szeptember 15-ig, és a 2012. március 15-ig megfizetendő iparűzési adóelőleget a 2011. évi iparűzési adó összege alapján kell megfizetni. − A 2012. szeptember 15-ig megfizetendő iparűzési adóelőleget a 2012. évi iparűzési adó összege után kell megfizetni. adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Adóalap 1. Bruttó árbevétel 18.600 2. Realizált kamatbevétel 103 3. Egyéb bevétel 1.340 Adóévben realizált összes bevétel 20.043 Eva alapot növelő tételek összege (18.600 x 0,25) 4.650 Eva alapot csökkentő tételek összege ‒ 1.000 Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja 23.693 Az egyszerűsített vállalkozói adó összege (23.693 x 0,37) 8.766 Az iparűzési adó mértéke 2%. Az evás vállalkozónak módjában áll úgy dönteni, hogy adóalapnak az eva alap 50%-át tekinti. Az adóelőleget a helyi adóhatóság veti ki az előző adóévben megfizetett adó alapján. Az időbeli csúsztatásra nagyon figyelni kell! 2010.

2011. május 30.

2011.

2012. május 31.

2011.09.15.

2012.03.15.

2012.

2012.09.15.

2013. május 31.

2013.03.15. adatok forintban

Az iparűzési adóelőleg 2011. szeptember 15-ig 2012. március 15-ig 2012. szeptember 15-ig 2013. március 15-ig 2013. szeptember 15-ig

(20.000.000 x 0,5 x 0,02) /2 (20.000.000 x 0,5 x 0,02) /2 (22.450.000 x 0,5 x 0,02) /2 (22.450.000 x 0,5 x 0,02) /2 (23.693 000 x 0,5 x 0,02) /2

100.000 100.000 112.250 112.250 118.465



88

17. feladat megoldása adatok forintban Az iparűzési adóelőleg 2011. szeptember 15-ig 2012. március 15-ig 2012. szeptember 15-ig 2013. március 15-ig 2013. szeptember 15-ig

16.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 16.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 22.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 22.000.000 x 0,5 x 0,01 /2 28.000.000 x 0,5 x 0,01 /2

40.000 40.000 55.000 55.000 70.000

18. feladat megoldása Megjegyzések: − Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva. − Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. adatok ezer forintban I. negyedév II. negyedév III. negyedév Összesen Eva alap 5.000 8.000 9.000 22.000 Fizetett adóelőleg 1.850 2.960 3.330 8.140 Adóévi várható egyszerűsített vállalkozói adóalap 30.000 Adóelőleg-kiegészítési (feltöltési) kötelezettség (30.000 x 0,37 ‒ 8.140) 2.960 19. feladat megoldása adatok ezer forintban I. negyedév II. negyedév III. negyedév Összesen Eva alap 7.000 8.500 9.500 25.000 Fizetett adóelőleg 2.590 3.145 3.515 9.250 Adóévi várható egyszerűsített vállalkozói adóalap 29.000 Adóelőleg-kiegészítési (feltöltési) kötelezettség (29.000 x 0,37 ‒ 9.250) 1.480 20. feladat megoldása Megjegyzések: − Nem minősül bevételnek az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni. A beruházási kölcsön tehát nem számít bevételnek. − Az eva alapját csökkenti az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozó felelősségbiztosítójától a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel.45 − A kapott előleg az adóalany által a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően megszerzett, az ellenértékbe beszámítható általános forgalmi adót is tartalmazó pénzösszeg. − Az eva alapját csökkenti a visszafizetett előleg.46 45

2002. évi XLIII. törvény 5.§ (5)



89

adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Adóalap 1. Árbevétel (2.000 + 2.000 x 0,18 + 8.000 + 8.000 x 0,27) 12.520 2. Egyéb bevétel 600 3. Vevőktől kapott előleg 2.000 4. Felelősségbiztosítótól kapott vagyoni kártérítés 1.300 5. Beruházási kölcsön összege 0 6. Államkötvények után realizált kamat 3.700 7. Részvények után kapott osztalék 680 8. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat 1.200 9. Vevőknek visszafizetett előleg (kiadás) 0 A vállalkozás által realizált összes bevétel 22.000 + Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat + 1.200 ‒ Felelősségbiztosítótól kapott vagyoni kártérítés (1.300 + 500) ‒ 1.300 ‒ A vevők részére visszafizetett előleg ‒ 500 Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja 21.400 Az egyszerűsített vállalkozói adó összege (21.400 x 0,37) 7.918 21. feladat megoldása Nem bevétel az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni.47 Figyelni kell arra, hogy az értékesítések esetében az általános forgalmi adó is bevételnek minősül, amelyet az egyszerűsített vállalkozói adóalap kiszámításakor figyelembe kell venni. adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Adóalap 1. 27%-os áfával terhelt árbevétel (10.000 + 10.000 x 0,27) 12.700 2. 18%-os áfával terhelt bruttó árbevétel 4.000 3. KGFB-re kapott kártérítés összege 580 4. Export értékesítés bevétele 5.670 5. Vagyoni kártérítés összege 1.200 6. Elengedett tartozás összege 400 7. Tulajdonosoktól kapott kölcsön összege 0 Adóévben realizált összes bevétel 24.550 + Adóalapot növelő tételek 0 ‒ Biztosítóktól kapott kártérítések (580 + 1.200) ‒ 1.780 Egyszerűsített vállalkozói adó alapja 22.770 Egyszerűsített vállalkozói adó összege (22.770 x 0,37) 8.425

46 47

2002. évi XLIII. törvény 5.§ (4) 2002. évi XLIII. törvény 6.§ (3) a)



Egyszerűsített vállalkozói adó alapja Iparűzési adó alapja (22.770 x 0,5) Iparűzési adó összege (11.385 x 0,02) Adóévi bevételek összege ‒ Adóévi kiadások összege ‒ Egyszerűsített vállalkozói adó ‒ Iparűzési adó összege Tagoknak kifizethető összeg

90

22.770 11.385 228 24.550 ‒ 700 ‒ 8.425 ‒ 228 15.197

22. feladat megoldása Gazdasági tranzakció 1. Szállítóknak adott előleg 2. Szállítóktól visszakapott előleg 3. Vevőktől kapott előleg 4. Tulajdonosoktól kapott kölcsön 5. Más vállalkozástól kapott hitel 6. Belföldről származó nettó árbevétel (11.000 + 11.000 x 0,27) 7. Exportbevétel 8. Közösségi értékesítésből keletkező árbevétel 9. Banki kötvények névértéke után jóváírt kamat összege 10. A vállalkozás összes bevétele ‒ A vevőknek visszafizetett összeg Egyszerűsített vállalkozói adó alapja Egyszerűsített vállalkozói adó összege (27.770 x 0,37)

adatok ezer forintban Összeg 0 1.500 3.800 0 0 13.970 3.600 5.400 700 28.970 ‒ 1.200 27.770 10.275

23. feladat megoldása Gazdasági tranzakció 1. Szállítóknak adott előleg összege (kiadás) 2. Vevőktől kapott előleg összege 3. Vevőknek visszafizetett előleg összege (kiadás) 4. A bank által folyósított likviditási hitel összege (nem bevétel) 5. Belföldi értékesítés bruttó árbevétele (8. 000 + 8.000 x 0,27) 6. Közösségi értékesítés nettó árbevétele 7. Exportértékesítés nettó árbevétele 8. Importbeszerzés nettó ellenértéke (kiadás) 9. Közösségi beszerzés nettó ellenértéke (kiadás) 10. Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel 11. Kapcsolt vállalkozásnak fizetett összeg (kiadás)

adatok ezer forintban Összeg 0 1.600 0 0 10.160 4.500 2.500 0 0 1.800 0



Adóévben realizált összes bevétel + Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel ‒ Vevőknek visszafizetett előleg Egyszerűsített vállalkozói adó alapja Egyszerűsített vállalkozói adó összege (21.760 x 0,37)

91

20.560 + 1.800 ‒ 600 21.760 8.051

24. feladat megoldása Gazdasági tranzakció 1. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel 2. A likviditási kölcsön összege (nem számít bevételnek) 3. Portugáliába értékesített termékek nettó árbevétele 4. Ausztráliába értékesített termékek nettó árbevétele 5. Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 6. Tőzsdei részvények után realizált osztalékbevétel 7. Államkötvények után kapott kamatbevétel 8. Szállítónak fizetett előleg összege (kiadás) 9. A szállítók által elengedett kötelezettség48 10. Belföldi vevőktől kapott előleg összege 11. A banknak fizetett költségek (kiadás) Összes bevétel + Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja Az egyszerűsített vállalkozói adó összege (12.370 x 0,37)

adatok ezer forintban Összeg 390 0 2.000 1.000 6.610 400 800 0 400 380 0 11.980 + 390 12.370 4.577

25. feladat megoldása Gazdasági tranzakció 1. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel 2. Értékesítés görögországi székhelyű vállalkozásnak 3. Értékesítés csehországi székhelyű vállalkozásnak 4. Értékesítés magyar vállalkozásnak (8.000 + 8.000 x 0,27) 5. Szállítók által visszafizetett előleg 6. Vevőktől kapott előleg 7. CASCO-ra kapott vagyoni kártérítés 8. Üzleti banktól kapott folyószámlahitel összege 9. Más vállalkozástól kapott osztalék 10. Pénzforgalmi számla vezetéséért fizetett forgalmi jutalék Összes bevétel 48

adatok ezer forintban Összeg 2.222 5.555 3.400 8.000 1.111 3.333 567 0 1.000 0 27.348

2002. évi XLIII. törvény 6.§ (7)



+ Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatbevétel ‒ Adóalapot csökkentő tételek Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja Az egyszerűsített vállalkozói adó összege (29.003 x 0,37)

92

+ 2.222 ‒ 567 29.003 10.731

26. feladat megoldása Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.49 adatok ezer forintban Gazdasági esemény I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 5.000 3.000 4.000 2.000 Exportértékesítés árbevétele 0 1.000 0 1.000 Közösségi értékesítés árbevétele 1.500 1.500 0 0 Vevőktől kapott előleg 0 700 1.300 0 Bankbetét után kapott kamat 250 250 250 250 Elemi csapás miatt kapott kártérítés 0 0 3.000 0 A negyedévi összes bevétel 6.750 6.450 8.550 3.250 Eva előleg alapjának növelése 0 0 0 0 Eva előleg alap csökkentése 0 0 ‒ 3.000 0 Negyedéves eva előleg alapja 6.750 6.450 5.550 3.250 Eva előleg (37%) 2.498 2.387 2.054 1.203 27. feladat megoldása Megjegyzés: − Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.50 − Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. adatok ezer forintban Gazdasági esemény I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Belföldi értékesítés bruttó árbevétele 5.000 4.000 4.000 6.000 Vevőktől kapott előleg 500 500 500 500 Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel 0 0 1.500 0 Szállítók által visszafizetett előleg 0 0 0 500 Államkötvények után kapott kamat 100 200 300 100 A negyedévi összes bevétel 5.600 4.700 6.300 7.100 Eva előleg alapjának növelése 0 0 1 500 49 50




Eva előleg alap csökkentése (visszafizetett előleg) Negyedéves eva előleg alapja Eva előleg (37%)

0 5.600 2.072

0 4.700 1.739

7.800 2.886

93

‒ 500 6.600 2.442

28. feladat megoldása Ha az adóalany bevétele és a 8.§ (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.51 adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció Összeg 1. Norvégiába értékesített pulóverek 10.000 2. Vietnamba értékesített női és férfi felsőruházat 12.000 3. Belföldi kiskereskedelmi értékesítés 8.000 4. Összes bevétel 30.000 Az autó értékesítésének meg nem kapott bevétele 4.000 Bevétel + növelő tétel 34.000 37%-os adó (30.000 x 0,37) 11.100 50%-os adó (34.000 – 30.000) x 0,5 2.000 Fizetendő adó összesen 13.100 29. feladat megoldása adatok ezer forintban Gazdasági tranzakció 1. Belföldi bruttó árbevétel 2. Exportárbevétel 3. Elemi kárért kapott kártérítés 4. Beruházási kölcsön összege 5. Likviditási hitel összege 6. Más vállalkozástól kapott osztalék 7. Kincstárjegy után realizált kamat 8. Vevőktől kapott előleg Összes bevétel ‒ Elemi kártérítés ‒ Vevőknek visszafizetett előleg Egyszerűsített vállalkozói adó alapja Az egyszerűsített vállalkozói adó (23.000 x 0,37)

51

Adóalap 13.000 6.000 2.500 0 0 2.100 900 5.000 29.500 ‒ 2.500 ‒ 4.000 23.000 8.510

2002. évi XLIII. törvény 9.§



94

30. feladat megoldása Gazdasági tranzakció 1. Bruttó árbevétel összege 2. Egyéb bevétel összege 3. Vevőktől kapott előleg összege 4. Beruházási kölcsön összege 5. Kanadai exportértékesítés árbevétele 6. Villámcsapás miatti vagyoni kártérítés 7. Szállító által elengedett tartozás 8. Használt kerékpárok értékesítése 9. Adómentes szolgáltatás nettó ellenértéke 10. Karambol miatti kártérítés összege 11. Felmerült költségek figyelembe vehető összege 12. Kincstárjegyek utáni kamatbevétel összege 13. Más vállalkozástól kapott osztalék összege 14. Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat Összes bevétel − Adóalap csökkentés (1.700 + 3.000 + 600) + Kapcsolt vállalkozási kamat miatt adóalap növelés Egyszerűsített vállalkozói adó alapja Egyszerűsített vállalkozói adó összege (26.900 x 0,37)

adatok ezer forintban Adóalap 12.700 1.000 100 0 2.000 600 500 2.540 460 2.400 0 4.000 1.500 2.200 30.000 − 5.300 + 2.200 26.900 9.953


A TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI

95

4. FELADATOK A TÁRSASÁGI ADÓ KÖRÉBŐL 4.1. A társasági adó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat Tanulmányozza át az alábbi táblázatot és döntse el, hogy az egyes gazdasági események miként érintik a társas vállalkozások társasági adóalapját! Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása Előző évek negatív adóalapja Belföldi társaságtól kapott osztalék Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége Értékvesztés elszámolása követelésre Magyar Kármentő Alap támogatása Dolgozóval szembeni követelést enged el Kapott jogdíj elszámolása bevételként Alapkutatási szerződés alapján fizetés a Magyar Tudományos Akadémiának Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Környezetvédelmi céltartalék képzése

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Céltartalék képzés jövőbeni költségekre Szakképző iskolai tanulók képzése Adóbírság költségként történő elszámolása Termőföldből átminősített ingatlant ad el Munkanélküli személy alkalmazása Késedelmi pótlék elszámolása költségként Más cég felé fennálló követelés elengedése Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása Magáncélú kiadás költségkénti elszámolása Munkaügyi bírság elszámolása költségként

2. feladat Egy szentgotthárdi kft. számviteli nyilvántartásából az alábbi információk ismertek: adatok ezer forintban Üzemi üzleti tevékenység eredménye 545.678 Pénzügyi tevékenység eredménye − 32.000 Rendkívüli eredmény − 25.678 A társasági adóalap módosító tételek egyenlege + 112.000 A jövedelem(nyereség) minimum összege 533.000 Adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege 9.000 A részvényeseknek kifizetett osztalék összege ‒ 28.000 Adóévben előírt és megfizetett társasági adóelőleg összege 52.000 Az adófolyószámlán található túlfizetés összege 3.000 a) Számítsa ki a részvénytársaság mérleg szerinti eredményét! b) Számítsa ki a befizetendő/visszaigényelhető társasági adó összegét! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


96

3. feladat Egy galgamácsai kft. számviteli nyilvántartásából az alábbi információk ismertek: adatok ezer forintban Üzemi üzleti tevékenység eredménye 687.880 Pénzügyi tevékenység eredménye 12.120 Rendkívüli eredmény 200.000 A társasági adóalap módosító tételek egyenlege ‒ 250.000 A jövedelem(nyereség) minimum összege 210.000 Adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege 8.500 A részvényeseknek kifizetett osztalék összege 830.000 Adóévben előírt és megfizetett társasági adóelőleg összege 95.000 Az adófolyószámlán található túlfizetés összege 5.000 a) Számítsa ki a részvénytársaság mérleg szerinti eredményét! b) Számítsa ki a befizetendő/visszaigényelhető társasági adó összegét! 4. feladat Egy szekszárdi bortermelő rt. és egy szekszárdi cipőkészítő kft. számviteli adataiból az alábbi információk ismertek: adatok ezer forintban Bortermelő Cipőkészítő Számviteli információk Adóévi nettó árbevétel 970.000 450.000 Egyéb bevételek adóévi összege 130.000 50.000 Az adóévben vásárolt és raktárra vett anyagok értéke 140.000 82.000 Az eladott közvetített szolgáltatás értéke 225.000 0 Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 135.000 200.000 Adóévben elszámolt tervszerinti értékcsökkenés 100.000 3.987 A személyi költségek összege 245.660 7.893 Egyéb ráfordítások összege 987.654 1.111 Számítsa ki mindkét vállalkozásnál a jövedelem(nyereség) minimum összegét! 5. feladat Egy aggteleki turisztikai kft. és egy jósvafői kereskedő bt. számviteli adatait az alábbi táblázat tartalmazza. adatok ezer forintban Turisztika Kereskedés Számviteli információk Adózás előtti eredmény 888.888 977.654 A társasági adóalapot növelő tételek összege 111.222 444.444 A társasági adóalapot csökkentő tételek összege 200.110 422.098 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


97

A jövedelem(nyereség) minimum összege Igénybe vehető adókedvezmény Tulajdonosok részére kifizetendő osztalék

860.000 7.000 222.222

1.100.000 0 0

a) Számítsa ki a kft. és a bt. által fizetendő társasági adó összegét! b) Számítsa ki az adózott eredmény és a mérleg szerinti eredmény összegét! 6. feladat A részvénytársaság egy 90.000 e Ft bekerülési értékű speciális tárgyi eszközt helyezett üzembe. A tárgyi eszközt 10 évig kívánják használni. A maradványérték 1.600 e Ft. A számviteli politika alapján a vállalkozás bruttó alapú lineáris leírást alkalmaz. Az érintett tárgyi eszköz társasági adó törvény amortizációs normajegyzéke alapján figyelembe vehető értékcsökkenési leírás 14,5%. Számítsa ki az adóalapot csökkentő és az adóalapot növelő tételek összegét! 7. feladat Egy gazdasági társaság 4 évvel ezelőtt egy 100.000 e Ft aktiválási értékű termelő gépsort helyezett üzembe. Az eltelt évek alatt számvitelileg elszámolt és a társasági adóalapnál csökkentő tételként figyelembe vett értékcsökkenési leírások összegét a következő táblázat tartalmazza: adatok ezer forintban Amortizáció 2009. 2010. 2011. 2012. Költségként elszámolt 9.000 9.000 9.000 9.000 Adóalap csökkentő 8.500 8.500 8.500 8.500 Számítsa ki a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét, valamint a tárgyi eszköz számított nyilvántartási értékét is! 8. feladat Egy kft. 4 évvel ezelőtt egy 120.000 e Ft aktiválási értékű termelő gépsort helyezett üzembe. Az eltelt évek alatt számvitelileg elszámolt és a társasági adóalapnál csökkentő tételként figyelembe vett értékcsökkenési leírások összegét a következő táblázat tartalmazza. Amortizáció Költségként elszámolt Adóalap csökkentő

2009. 11.000 10.000

2010. 10.000 10.000

adatok ezer forintban 2011. 2012. 9.000 8.000 10.000 10.000

Számítsa ki a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét, valamint a tárgyi eszköz számított nyilvántartási értékét is! 9. feladat Egy részvénytársaság az adóévben 16.000 e Ft terv szerinti értékcsökkenést számolt el a korábban üzembe helyezett tárgyi eszközeivel kapcsolatban. A vállalkozás degresszív © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


98

amortizációs módot alkalmaz. A tárgyi eszközök bruttó értéke 44.000 e Ft. Az adótörvény által alkalmazható amortizációs kulcs 33%. Az rt. az adóévben 20 db kis értékű tárgyi eszközt szerzett be, amelyek együttes értéke 1.800 e Ft. A vállalkozás költségként elszámolta az eszközök értékét. A terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege 120 e Ft. Számítsa ki az értékcsökkenés elszámolásának adóalapot érintő hatását! 10. feladat Egy betéti társaság a várható garanciális kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre adóévben 15.500 e Ft céltartalékot képzett. Esetleges környezetvédelmi kötelezettségeire pedig 4.500 e Ft környezetvédelmi céltartalékot egyéb ráfordításként számolt el. Az előző évben képzett, adóévben egyéb bevételként elszámolt (felszabadított) céltartalék összege 9.000 e Ft. A vállalkozás társasági adóalapja nem haladta meg az 500.000 e Ft-ot. Számítsa ki a céltartalék képzés adóalapot és társasági adót érintő hatását! 11. feladat Egy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság a fennálló követeléseire 342 e Ft értékvesztést számolt el. Egyik követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés összege 60 e és e követelés nyilvántartott értékvesztése 4.100 e Ft. A vállalkozás egy másik követelésének bekerülési értékéből 2 e Ft behajthatatlanná vált az adóévben és e követelés nyilvántartott értékvesztése 12 e Ft. A vállalkozás adóalapja nem haladja meg az 500.000 e Ft-ot. Számítsa ki a fentiek társasági adót érintő hatását! 12. feladat Egy női- és férfiruha nagykereskedéssel foglalkozó kft. 2 évvel ezelőtt tartós adományozási szerződést kötött a – közhasznú szervezetnek minősülő – Vöröskereszttel. A szerződés értelmében a kft. 4 éven keresztül minden évben 10%-kal nagyobb értékű adományt ad, mint az előző évben. A kft. a 2012. adóévben 3.000 e Ft értékű ruhaneműt és 5.000 e Ft értékű tartós élelmiszert adott át adományként a Vöröskeresztnek. Számítsa ki a társasági adóalapot módosító tételeket! 13. feladat Egy részvénytársaság 2012. március 6-án 52% tulajdoni hányadnak megfelelő üzletrészt vásárolt egy kft-től. A részvénytársaság az üzletrészért 95.000 e Ft-ot fizetett. A részesedés szerzését a vásárlást követő 59. napon bejelentette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A részvénytársaság a kft. üzletrészének felét 2012. december 5-én eladta egy külföldi vállalkozónak. Az eladási ár 750.000 e Ft. a) Állapítsa meg, hogy érintette-e ez a tranzakció az rt. társasági adóalapját! b) Állapítsa meg, hogy hány százalék bejelentett részesedése maradt az rt-nek! 14. feladat Egy részvénytársaság 2011. augusztus 6-án 48% tulajdoni hányadnak megfelelő üzletrészt vásárolt egy kft-től. A részvénytársaság az üzletrészért 60.000 e Ft-ot fizetett. A részesedés © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


99

szerzését a vásárlást követő 19. napon bejelentette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A részvénytársaság 2012. november 14-én az üzletrész 2/3-át eladta egy zrt-nek. Az üzletrész eladási ára 65.000 e Ft. a) Állapítsa meg, hogy érintette-e ez a tranzakció az rt. társasági adóalapját! b) Állapítsa meg, hogy hány százalék bejelentett részesedése maradt az rt-nek! 15. feladat Egy magyar rt. több belföldi és külföldi illetőségű vállalkozásban szerzett tulajdoni részesedést az elmúlt években. A cégek egy része osztalékot is fizetett, amelyet az rt. bankszámláján jóváírtak. A részvénytársaságnak 40%-os részesedése van egy ellenőrzött külföldi társaságban (S), amelyik osztalékot utalt részére. Az rt. egy másik (Y) ellenőrzött külföldi társaságban 35%-os részesedést szerzett. Ettől a társaságtól 23.000 e Ft osztalék illetné meg a vállalkozást, azonban a társaság osztalékot nem fizetett, az adózott eredményt teljes egészében visszaforgatták. A kapott osztalékokat a következő táblázat tartalmazza: adatok ezer forintban Osztalékot fizetők Osztalék Belföldi illetőségű részvénytársaságtól kapott osztalék 15.000 Ciprusi illetőségű részvénytársaságtól kapott osztalék 20.000 Spanyol illetőségű vállalkozástól kapott osztalék 12.000 Ellenőrzött külföldi társaságtól (S) kapott osztalék 30.000 A ciprusi és a spanyol vállalkozás termelő tevékenységet folytat. Számítsa ki, hogyan érinti a kapott osztalék az rt. társasági adóalapját! 16. feladat Egy speditőr cég 2011. évi mérlegében 800.000 e Ft eredménytartalék szerepel. A vállalkozás a következő években pótkocsis teherautók és új kamionok beszerzését szeretné megvalósítani, ezért 2012-ben az eredménytartalék 40%-át átvezette lekötött tartalékba (fejlesztési tartalékot képzett). Az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg 560.000 e Ft. A speditőr cég 2012. évi adózás előtti eredménye 1.800.000 e Ft. Számítsa ki, hogyan érinti a fejlesztési tartalékképzés a speditőr cég társasági adóalapját! 17. feladat Egy bútorgyártó kft. 2011-ben a számviteli beszámolójában 16.000 e Ft negatív adózás előtti eredményt, a bevallásában 32.000 e Ft negatív adóalapot mutatott ki, amelyet elhatárolt veszteségként tart nyilván. A 2012-es adóévben a vállalkozás adózás előtti eredménye 26.000.000 Ft. Az elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélküli társasági adóalap 24.000 e Ft. a) Számítsa ki az adózott eredmény összegét abban az esetben, ha a vállalkozás a maximálisan figyelembe vehető veszteség levonással számol!



100

b) Számítsa ki az adózott eredmény összegét abban az esetben, ha a maximálisan figyelembe vehető veszteség levonással számol, és veszteség figyelembe vétele nélküli társasági adóalap 60.000 e Ft! c) Számítsa ki az adózott eredmény összegét abban az esetben, ha a maximálisan figyelembe vehető veszteség levonással számol, és veszteség figyelembe vétele nélküli társasági adóalap 70.000 e Ft!

vállalkozás a az elhatárolt vállalkozás a az elhatárolt

18. feladat Egy karcagi székhelyű részvénytársaság olyan munkavállalókkal bővítette a foglalkoztatottainak létszámát, akik korábban több mint 6 hónapig munkanélküliek, illetve nyilvántartott álláskeresők voltak. A foglalkoztatásuk az adóévet megelőző évben kezdődött. A részvénytársaság azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az eltelt időszak alatt nem szüntette meg. A vállalkozás 50%-ban megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztat. Az alkalmazotti létszám összesen 20 fő. Az érintett személyek foglalkoztatásának kezdetét és adóévi bérbesorolását a következő táblázat tartalmazza: A foglalkoztatás kezdete Korábban tartós munkanélküli Megváltozott munkaképességűek

2011. szeptember 1. 2011. október 1. 2011. november 1. 2012. február 1. 2012. április 1.

Létszám 2 fő 7 fő 1 fő 3 fő 2 fő

Munkabér 93.000 Ft/fő/hó 108.000 Ft/fő/hó 150.000 Ft/fő/hó 108.000 Ft/fő/hó 120 000 Ft/fő/hó

Számítsa ki, hogy hány forinttal csökkenthető a 2012. adóévi társasági adóalap! 19. feladat Egy Nagyvázsonyban székhellyel rendelkező kft. szabadságvesztésből szabaduló személyeket is foglalkoztat a fakanálgyártó üzemében. Adóévben 9 fővel gyarapodott ez a létszám. Az érintett személyek foglalkoztatásának kezdetét és bérbesorolását a következő táblázat tartalmazza: A foglalkoztatás kezdete 2012. február 1. 2012. május 1. 2012. augusztus 1.

Létszám 3 fő 3 fő 3 fő

Munkabér 108.000 Ft/fő/hó 200.000 Ft/fő/hó 250.000 Ft/fő/hó

Számítsa ki, hogy hány forinttal csökkentheti a vállalkozás társasági adó alapját! 20. feladat Egy nyíregyházi székhelyű kft. közreműködik a villanyszerelő tanulók és az asztalos tanulók iskolai rendszerű szakképzésében. Adóévben az iskolával kötött megállapodás alapján 10 hónapon át 15 fő villanyszerelő tanulót foglalkoztatott. A diákok jól dolgoztak, ezért munkájuk elismeréseként bruttó 93.000 Ft/fő/hó bért kaptak a vállalkozástól. Ugyanebben a 10 hónapban, jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján 12 fő asztalos tanulót is foglalkoztatott. Az asztalos tanulók is kaptak munkabért, amelynek összege 108.000 Ft/fő/hó. A kft. a tanév © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


101

végén sikeres szakmai vizsgát tett tanulók közül 4 főt 2012. július 1-jétől alkalmazottként továbbfoglalkoztatott. A továbbfoglalkoztatottak munkabére 200.000 Ft/hó. Számítsa ki, hogy hány forinttal csökkentheti a vállalkozás társasági adó alapját! 21. feladat Egy kiskunhalasi vállalkozó közreműködik a fodrásztanulók iskolai rendszerű szakképzésében. Adóévben 12 hónapon át 40 fő szakképző iskolai tanulót foglalkoztatott. A 40 tanulóból 20 főt az iskolával kötött megállapodás alapján, 20 főt pedig jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján foglalkoztatta. A tanulók munkájuk elismeréseként bruttó100.000 Ft/fő/hó bért kaptak a vállalkozástól. A vállalkozás 2012. június 1-jétől 5 fő legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű dolgozót is foglalkoztat. A megváltozott munkaképességű alkalmazottak havi bruttó munkabére 140.000 Ft. A vállalkozás munkaviszonyban lévő alkalmazottainak száma 19 fő. Számítsa ki, hogy hány forinttal csökkentheti a vállalkozás társasági adó alapját! 22. feladat Egy korlátolt felelősségű társaság a társasági adóelőlegeket negyedévente fizeti meg a negyedévet követő hó 20. napjáig. A korábbi adóévekben fizetett társasági adó összegéről az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban 2009. 2010. 2011. 2012. 4.000 4.800 4.400 5.000 Számítsa ki az adóelőlegek összegének alakulását, és hogy hány forint társasági adót kell még átutalnia a vállalkozásnak az adóhatóság részére 2013. május 31-ig. 23 feladat Egy részvénytársaság a társasági adóelőlegeket havonta fizeti meg a tárgyhót követő hó 20. napjáig. A vállalkozás társasági adóelőleg kiegészítésére (feltöltésére) nem kötelezett. A korábbi adóévekben fizetett társasági adó összegéről az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok forintban 2009. 2010. 2011. 2012. 12.000 6.000 9.600 15.000 Számítsa ki az adóelőlegek összegének alakulását, és hogy hány forint társasági adót kell még átutalnia a vállalkozásnak az adóhatóság részére 2013. május 31-ig. 24. feladat − Egy kisvállalkozásnak minősülő paksi székhelyű gazdasági társaság 2010. év január 1jén beruházási kölcsönt vett fel egy belföldi banktól. A kölcsönt magyar forintban folyósították. A vállalkozás a kölcsönből egy speciális szerszámgépet vásárolt. Az aktiválás még 2010-ben megtörtént.

− A kölcsön lejárata 6 év. A kölcsön törlesztése minden év végén, évente azonos összegben történik. Az esedékes kamatot a tőkével együtt meg kell fizetni. A változó



102

kamatozású kölcsön összege 180.000 e Ft. Az első törlesztés az adóévet megelőző év végén történt. A kezelési költség minden évben a fennálló hiteltartozás 2%-a.

A beruházási kölcsön kamatlába az alábbiak szerint alakult: 2010. 11%

2011. 14%

2012. 12%

a) Számítsa ki a vállalkozás által igénybe vehető adókedvezmény összegét! b) Számítsa ki a vállalkozás által igénybe vehető adókedvezmény összegét abban az esetben is, ha a felvett beruházási kölcsön összege 240.000 e Ft! 25. feladat Egy közepes vállalkozásnak minősülő részvénytársaság adózás előtti eredménye 210.300 e Ft. Az adóalapot érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre adóévben képzett céltartalék összege 3.300 e Ft. 2. Az előző adóévben képzett és az adóévben egyéb bevételként elszámolt céltartalék összege 2.800 e Ft. 3. A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége 4.000 e Ft. 4. A vállalkozás egy követelésének bekerülési értékéből 1.000 e Ft összegű követelés behajthatatlanná vált, a nyilvántartott értékvesztés 1.000 e Ft. 5. Az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg 14.000 e Ft, a terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg pedig 1.400 e Ft. 6. Az adótörvény által elismert értékcsökkenés 12.000 e Ft. 7. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összege 2.200 e Ft. A követelés egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozás felé állt fenn. 8. A részvénytársaság egy belföldi vállalkozástól 4.400 e Ft osztalékot kapott. 9. A vállalkozás összes bevétele 879.000 e Ft. 10. Az eladott áruk beszerzési értéke 159.000 e Ft. 11. Az eladott közvetített szolgáltatások értéke 20.000 e Ft. 12. A vállalkozás anyagköltsége 110.000 e Ft. 13. A vállalkozás adóévben zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy belföldi hitelintézettel. A lízingelt tárgyi eszköz egy speciális gyártó gépsor. A lízing futamideje 6 év. A lízingdíjat magyar forintban kell megfizetni. A lízingdíjban megfizetett kamat adóévi összege 12.000 e Ft. A vállalkozás egyéb járulékos költségként 4.312 e Ft-ot fizetett. 14. A közgyűlési döntés alapján az adózott eredmény 50%-át osztalékként kifizetik. Számítsa ki a vállalkozás adózott eredményét és mérleg szerinti eredményét! 26. feladat Egy kisvállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye 87.000 e Ft. A pénzügyi eredmény – 2.000 e Ft. Rendkívüli tevékenységből sem bevétele, sem ráfordítása nem © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


103

keletkezett. A vállalkozás adóalapját érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A vállalkozás által megfizetett iparűzési adó összege 1.800 e Ft. 2. Korábbi évek elhatárolt vesztesége 4.500 e Ft. 3. Egy szlovák vállalkozástól kapott osztalék összege 800 e Ft. 4. Belföldi részvénytársaságtól kapott osztalék összege 700 e Ft. 5. Adóév július 1-jétől 1 fő sikeres szakmai vizsgát tett tanulóját továbbfoglalkoztatta. A munkavállaló részére fizetett munkabér bruttó 100.000 Ft/hó. 6. Munkaügyi bírság elengedése miatt 1.108 e Ft-ot számolt el egyéb bevételként. 7. Nem a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban felmerült költség 770 e Ft. 8. Áfa ellenőrzés kapcsán kivetett, ráfordításként elszámolt bírság 1.300 e Ft. 9. Tulajdonosok részére fizetett tulajdonosi kölcsön kamatának a saját tőke háromszorosára eső részét meghaladó összege 3.000 e Ft. 10. Egyéb adóalapot növelő tételek együttes összege 11.200 e Ft. 11. Egyéb adóalapot csökkentő tételek együttes összege 9.000 e Ft. 12. A vállalkozás a korábbi évek eredménytartalékából 3.500 e Ft-ot igénybe vesz, és az adózott eredményt megnövelve a teljes összeget osztalékként kifizetik. 13. A jövedelem(nyereség) minimum összege 6. 890 e Ft. 14. A vállalkozás társaságiadó-kedvezményt nem vesz igénybe. 15. A vállalkozás az előző években fizetett társasági adó alapján az alábbi adóelőlegeket fizette meg: adatok ezer forintban 2012. április 20-ig 2012. június 20-ig 2012. október 20-ig 2013. január 20-ig 1.000 1.000 1.500 1.500 Számítsa ki a vállalkozás által 2013. május 20-ig még megfizetendő társasági adó összegét és a mérleg szerinti eredményét! 27. feladat Egy vállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye 110.432 e Ft. A pénzügyi eredmény 31.400 e Ft. Rendkívüli tevékenységből 3.600 e Ft nyeresége keletkezett. A vállalkozás adóalapját érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. Adóévben jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék összege 1.700 e Ft. 2. Előző évben képzett és adóévben egyéb bevételként elszámolt céltartalék összege 1.300 e Ft. 3. Adóévben beszerzett kis értékű tárgyi eszközök beszerzési értéke 570 e Ft. A vállalkozás a beszerzési értéket egyösszegű amortizációként elszámolta. 4. A terv szerinti értékcsökkenés költségként elszámolt összege 4.000 e Ft. 5. Az adótörvény által elismert amortizáció összege 3.030 e Ft a kis értékű eszközök nélkül. 6. A vállalkozás 2010-ben 50 százaléknyi üzletrészt vásárolt, és az üzletrész szerzését 30 napon belül bejelentette az adóhatóságnak. Az üzletrész 2012. június 5-én 16.000 e Ftért értékesítésre került. Az üzletrész bekerülési értéke 10.000 e Ft volt. 7. A vállalkozás adóévben összesen 3.500 e Ft-ot utalt át egy közhasznú szervezet részére közérdekű feladatok végrehajtására.



104

8. Jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján 6 fő szakképző iskolai tanulót is foglalkoztatott 10 hónapon át. 9. A társaság a fennálló követeléseire 1.200 e Ft értékvesztést számolt el. 10. Egy követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés összege 200 e Ft, a nyilvántartott értékvesztés 300 e Ft. 11. A korábbi években felhalmozott eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba, fejlesztési tartalék címen 3.477 e Ft-ot vezettek át. 12. Nem bevételszerző tevékenység érdekében elszámolt költség 2.430 e Ft. 13. Be nem jelentett dolgozók foglalkoztatása miatt 4.000 e Ft bírságot fizetett, amelyet ráfordításként elszámolt. 14. Ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 6.000 e Ft. 15. Adóévben megfizetett iparűzési adó összege 780.000 Ft. 16. Kapcsolt vállalkozás részére – behajthatatlannak nem minősülő – követelés elengedett összege 6.600 e Ft. 17. Saját munkavállalók részére elengedett követelés összege 900 e Ft. 18. Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés ráfordításként elszámolt árfolyamvesztesége 4.100 e Ft. 19. Korábbi években keletkezett, adóévben érvényesített negatív adóalapok összege 1.800 e Ft. 20. A vállalkozás összes bevétele 965.000 e Ft, amelyből az árbevétel 812.000 e Ft. Az árbevétel 20%-kal haladta meg az előző évit. 21. Az eladott áruk beszerzési értéke 322.000 e Ft. Közvetített továbbszámlázott szolgáltatások értéke 143.000 e Ft. 22. A vállalkozás 5.140 e Ft adókedvezményt vesz igénybe. 23. Az adózott eredmény 60 százalékát osztalékként kifizetik. Számítsa ki a mérleg szerinti eredményt, és döntse el, hogy volt-e adóelőleg kiegészítési kötelezettsége a vállalkozásnak 2012. december 20-ig. 28. feladat Egy részvénytársaság adózás előtti eredménye 963.000 e Ft. Az adóalapot érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A magáncélú kiadások költségként elszámolt összege 305 e Ft. 2. Kis értékű tárgyi eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírása 2.480 e Ft. 3. Az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg 19.000 e Ft. 4. A terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege 2.000 e Ft. 5. Az adótörvény által elismert értékcsökkenési leírás 14.520 e Ft, a kis értékű eszközök nélkül. 6. A korábbi években felhalmozott eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba 18.000 e Ft-ot vezettek át, céltartalék címen. Az átvezetett 18.000 e Ft az adóév utolsó napján lekötött tartalékként került kimutatásra. 7. Egy közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására 4. 000 e Ft támogatást utalt át tartós adományozási szerződés alapján. A szerződést 3 éve írták alá. 8. A vállalkozás vevők felé fennálló követeléseinek bekerülési értékéből 1.800 e Ft összegű követelés behajthatatlanná vált, minden behajthatatlan követelés nyilvántartott értékvesztése meghaladja a behajthatatlanná vált összeget. 9. Egy kapcsolt vállalkozás által fennálló, behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összege 13.000 e Ft. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


105

10. A részvénytársaság egy belföldi vállalkozástól 8.000 e Ft osztalékot kapott. 11. A vállalkozás 54.795 e Ft adókedvezményt érvényesít. 12. A közgyűlési döntés alapján az adózott eredmény 39%-át osztalékként kifizetik. 13. A vállalkozás összes bevétele 1.986.000 e Ft. 14. Az eladott áruk beszerzési értéke 785.000 e Ft. 15. Az eladott közvetített szolgáltatások értéke 18.000 e Ft. 16. A vállalkozás anyagköltsége 345.000 e Ft. Számítsa ki a vállalkozás adózott eredményét és mérleg szerinti eredményét! 29. feladat Egy korlátolt felelősségű adózás előtti eredménye 800.000 e Ft. Az adóalapot érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. Az adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összege 12.000 e Ft. 2. Az adótörvény által elismert összeg 15.000 e Ft. 3. A vállalkozás egy ausztriai részvénytársaságtól 5.000 e Ft osztalékot kapott. A juttató nyilatkozott, hogy az osztalékot nem számolta el ráfordításként. 4. Adóév augusztus 1-jétől 4 fő 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. A vállalkozás foglalkoztatottainak létszáma 30 fő. 5. Egy vevő 4.000 e Ft tartozása 365 napon túli lejárt követelésnek minősül. A követelést az adózó a megelőző adóévben 100%-ban értékvesztésként számolta el. 6. A Magyar Kármentő Alap részére 400 e Ft-ot utalt át. 7. A Műszaki Egyetemmel kutatási szerződést kötött. A kifizetett összeg 6.000 e Ft. 8. Számlaadás többszörös elmulasztása miatt 1.000 e Ft bírságot fizetett, amelyet ráfordításként elszámolt. 9. Követelésre és jövőbeni kötelezettségre elszámolt értékvesztés összege 17.000 e Ft. 10. A dolgozók részére elengedett (nem behajthatatlan) követelés össze 5.000 e Ft. 11. Várható jövőbeni kötelezettségre 9.000 e Ft céltartalékot képzett. 12. Adóévben 127.000 e Ft adóelőleget fizetett. 13. A vállalkozás összes bevétele 5.000.000 e Ft. 14. A vállalkozás közvetített szolgáltatást nem vett igénybe. 15. A vállalkozásnál ELÁBÉ nem került elszámolásra. Számítsa ki a vállalkozás által még befizetendő/visszaigényelhető társasági adót. 30. feladat Egy részvénytársaság adózás előtti eredménye 1.600.000 e Ft. Az adóalapot érintő gazdasági eseményekről a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A társaság az adóévet megelőző év június 6-án 40% tulajdoni hányadnak megfelelő üzletrészt vásárolt egy kft-től. A részesedés szerzését a vásárlást követő 15. napon bejelentette az adóhatóságnak (NAV). Az üzletrész vételára 50.000 e Ft volt. Az üzletrészt az október 28-án 86.580 e Ft-ért értékesítette egy másik vállalkozásnak. 2. Adóév június 5-én 1.500 e Ft adományt utalt át a Vöröskereszt részére. 3. Egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján 10 hónapon keresztül 8 fő szakképző iskolai tanulót foglalkoztatott. 4. A társaság a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre az adóévben 15.000 e Ft céltartalékot képzett, amelyet ráfordításként elszámolt.



106

5. Az előző évben képzett, adóévben egyéb bevételként elszámolt céltartalék összege 35.720 e Ft. 6. Adóévben 34.400 e Ft terv szerinti értékcsökkenést számolt el. 7. Az adótörvény által elismert amortizáció összege 20.000 e Ft. 8. A fennálló követeléseire 1.600 e Ft értékvesztést számolt el. 9. Adóév július 1-jétől 10 fő korábban több mint 6 hónapig regisztrált munkanélkülit foglalkoztat. A dolgozóknak minimálbért fizet. 10. A vállalkozás adókedvezményt nem vesz igénybe. 11. A jövedelem(nyereség) minimum összege 108.980 e Ft. Számítsa ki a vállalkozás adózott eredményét!


A TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA

107

4.2. A társasági adó gyakorlati példáinak megoldása52 A példatári megoldások ezer forintra kerekítettek. A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk: A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. A bevallásokat ezer forintra kerekítve kell benyújtani az adóhatóság részére. A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).53 A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). Az adóalap módosító tételek három csoportba sorolhatók (a törvényben két csoportba sorolják): − jogcímében csak növelő − jogcímében csak csökkentő − jogcímében növelő és csökkentő is (nem feltétlenül azonos összegekkel).

Adózás előtti eredmény + adóalapot növelő tételek − adóalapot csökkentő tételek TÁRSASÁGI ADÓALAP Számított adó − Adómentesség − Adókedvezmények Fizetendő társasági adó Adózott eredmény + Eredménytartalék − Osztalékfizetés Mérleg szerinti eredmény

A vállalkozási tevékenységet végzők között külön kezelendők a mikro-, kis- és középvállalkozások. A kkv. kategória azért lényeges, mert a kis- és középvállalkozásokra némileg más adóztatási és támogatási feltételek vonatkoznak (adózási mód, adóalap csökkentés, adókedvezmény, stb.). Feltételek Létszám

Kkv. x < 250 fő

Kisvállalkozás

Mikrovállalkozás

x < 50 fő

x < 10 fő

Éves nettó árbevétel

x ≤ 50 M EUR

x ≤ 10 M EUR

Mérlegfőösszeg

x ≤ 43 M EUR

x ≤ 10 M EUR

V A G Y

x ≤ 2 M EUR x ≤ 2 M EUR

V A G Y

Nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. Számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével.

52 53

1996. évi LXXXI. törvény alapján 1996. évi LXXXI. törvény 3.§ (1) és (2)



108

1. feladat megoldása Az adóalapot módosító tételek elbírálása során mindenképpen figyelembe kell venni azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek egy-egy jogcím elbírálását befolyásolják. Ennél a feladatnál a domináns jogcímek szerepelnek. Adóalap növelést eredményezhet Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása Értékvesztés elszámolása követelésre Céltartalék képzés jövőbeni költségekre Adóbírság költségként történő elszámolása Termőföldből átminősített ingatlant ad el Késedelmi pótlék elszámolása költségként Más cég felé fennálló követelés elengedése

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Magáncélú kiadás költségkénti elszámolása Munkaügyi bírság elszámolása költségként Környezetvédelmi céltartalék képzése

Adóalap csökkentést eredményezhet Előző évek negatív adóalapja Belföldi társaságtól kapott osztalék Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége Magyar Kármentő Alap támogatása Kapott jogdíj elszámolása bevételként Átutalás Alapkutatási szerződés alapján a Magyar Tudományos Akadémia részére Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Terven felüli értékcsökkenés az elszámolás okától függően Szakképző iskolai tanulók képzése Munkanélküli személy alkalmazása Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

A dolgozókkal szemben fennálló követelés elengedése nem növeli a társasági adó alapját. Aki elengedi a követelést annál nincs bevétel, amivel csökkenteni lehetne 2. feladat megoldása Megjegyzések: − A rendelkezésre álló információk alapján először a vállalkozás adózás előtti eredményét kell kiszámítani, majd az adóalap módosító egyenlegek figyelembe vétele után számítható ki a társasági adóalap. − Abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény vagy a társasági adóalap eléri a jövedelem(nyereség) minimum összegét, akkor a társasági adót a társasági adóalap összege után kell kiszámítani. − A tulajdonosoknak járó osztalékot az adózott eredményből fizetik. − Az évközben megfizetett adóelőleg a vállalkozás adófizetési kötelezettségét nem befolyásolja, csupán a befizetendő/visszaigényelhető társasági adó összegének kiszámításakor releváns. adatok ezer forintban Üzemi üzleti tevékenység eredménye 545.678 Pénzügyi tevékenység eredménye ‒ 32.000 Rendkívüli eredmény ‒ 25.678 Adózás előtti eredmény 488.000 A társasági adóalap módosító tételek egyenlege + 112.000 A társasági adóalap összege 600.000 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


109

A jövedelem(nyereség) minimum összege Számított társasági adó (500.000 x 0,1 + 100.000 x 0,19)54 Adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege Fizetendő társasági adó összege (69.000 – 9.000) Adózott eredmény (488.000 – 60.000) A részvényeseknek kifizetett osztalék összege Mérleg szerinti eredmény Adózás előtti eredmény 488.000 e Ft

533.000 69.000 ‒ 9.000 60.000 428.000 ‒ 28.000 400.000

Jövedelem-(nyereség-) minimum 533.000 e Ft

<

<

Adóalap 600.000 e Ft

adatok ezer forintban Fizetendő társasági adó összege 60.000 Adóévben előírt és megfizetett társasági adóelőleg összege 52.000 Még megfizetendő társasági adó összege (60.000 – 52.000) 8.000 Az adófolyószámlán található túlfizetés összege 3.000 A NAV számlájára átutalandó társasági adó összege (8.000 – 3.000) 5.000 3. feladat megoldása adatok ezer forintban 687.880 12.120 200.000 900.000 ‒ 250.000 650.000 210.000 78.500 ‒ 8.500 70.000 830.000 ‒ 830.000 0

Üzemi üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény A társasági adóalap módosító tételek egyenlege A társasági adóalap összege A jövedelem(nyereség) minimum összege Számított társasági adó (500.000 x 0,1 + 150.000 x 0,19) Adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege Fizetendő társasági adó összege (78.500 – 8.500) Adózott eredmény (900.000 – 70.000) A részvényeseknek kifizetett osztalék összege Mérleg szerinti eredmény Adózás előtti eredmény 900.000 e Ft

<

Jövedelem(nyereség) minimum 210.000 e Ft

Fizetendő társasági adó összege Adóévben előírt és megfizetett társasági adóelőleg összege 54

<

Adóalap 650.000 e Ft adatok ezer forintban 70.000 ‒95.000

1996. évi LXXXI. törvény 19.§ (1) és (2)



110

Visszaigényelhető társasági adó összege (70.000 – 95.000) Az adófolyószámlán található túlfizetés összege Bankszámlára visszakérhető vagy más tartozásra átvezethető összeg

25.000 5.000 30.000

4. feladat megoldása Megjegyzések: − A jövedelem(nyereség) minimum megállapításánál a vállalkozás összes bevételéből kell kiindulni.55 − Az összes bevételt módosítani kell a társasági adó törvényben előírt növelő és csökkentő tételekkel. Ügyelni kell azonban arra, hogy ezek a módosító tételek nem azonosak a társasági adóalap módosító tételeinek összegével. − A bevétel növelése és csökkentése után megkapjuk a korrigált bevételt, aminek a 2%-a lesz a jövedelem(nyereség) minimum. adatok ezer forintban Cipőkereskedő A jövedelem-(nyereség) minimum Bortermelő Adóévi nettó árbevétel 970.000 450.000 Egyéb bevételek adóévi összege 130.000 50.000 Adóévben realizált összes bevétel 1.100.000 500.000 ‒ Az eladott közvetített szolgáltatás értéke ‒ 225.000 0 ‒ Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) ‒ 135.000 ‒ 200.000 Korrigált bevétel összege 740.000 300.000 A jövedelem(nyereség) minimum (2%) 14.800 6.000 5. feladat megoldása Abban az esetben, ha a jövedelem(nyereség) minimum összege az adózás előtti eredményt és az adóalapot is meghaladja, a vállalkozás döntési helyzetbe kerül. Az egyik választási lehetőség, hogy a jövedelem(nyereség) minimum összege után megfizeti a társasági adót, a másik lehetősége pedig az, hogy az adóalap után fizeti meg a társasági adót, és egyben egy nyilatkozatot is kitölt az adóhatóság (NAV) részére. Adózás előtti eredmény Adóalap

Adózás előtti eredmény + Adóalapot növelő tételek összege ‒ Adóalapot csökkentő tételek összege Társasági adóalap összege Jövedelem(nyereség) minimum összege 55

< = <

Jövedelem(nyereség) minimum Fizet

Nyilatkozik

adatok ezer forintban Turisztika Kereskedés 888.888 977.654 111.222 444.444 ‒ 200.110 ‒ 422.098 800.000 1.000.000 860.000 1.100.000

1996. évi LXXXI. törvény 6.§



Fizetendő társasági adó összege − Igénybe vehető adókedvezmény Megfizetendő társasági adó összege Adózás utáni eredmény összege − Kifizetendő osztalék összege Mérleg szerinti eredmény összege

Vállalkozás Turisztika Kereskedés

Adózás előtti eredmény 888.888 977.654

111

107.000 7.000 100.000 788.888 222.222 566.666

?

Adóalap

?

> <

800.000 1.000.000

< <

100.000 0 145.000 832.654 0 832.654

adatok ezer forintban Jövedelem(nyereség) minimum 860.000 1.100.000

6. feladat megoldása Megjegyzések: − A költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege növeli, az adótörvény által elszámolható értékcsökkenési leírás összege csökkenti a társasági adó alapját.56 − A számviteli törvény előírása alapján a maradványérték nem számolható el terv szerinti értékcsökkenésként, a társasági adóról szóló törvény szerint viszont a tárgyi eszközök maradványértéke alapján is érvényesíthető a csökkentő tétel. adatok ezer forintban Adóalap növelés Adóalap csökkentés (90.000 – 1.600) / 10 = 8.840 90.000 x 0,145 = 13.050 7. feladat megoldása Megjegyzések: − A nyilvántartási érték a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve a költségként elszámolt amortizáció összegével. − A számított nyilvántartási érték a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással. adatok ezer forintban Értékcsökkenés (amortizáció) Összesen Költségként elszámolt 9.000 + 9.000 + 9.000 + 9.000 36.000 Adóalap csökkentő 8.500 + 8.500 + 8.500 + 8.500 34.000 adatok ezer forintban Tárgyi eszköz bekerülési (aktiválási) értéke − Költségként elszámolt amortizáció összege A tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

56

100.000 − 36.000 64.000

1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) d) és 8.§(1) b)



Tárgyi eszköz bekerülési (aktiválási) értéke − Adóalapnál figyelembe vett értékcsökkenés összege A tárgyi eszköz számított nyilvántartás szerinti értéke

112

adatok ezer forintban 100.000 − 34.000 66.000

8. feladat megoldása Értékcsökkenés (amortizáció) Költségként elszámolt 11.000 + 10.000 + 9.000 + 8.000 Adóalap csökkentő 10.000 + 10.000 + 10 000 + 10.000

adatok ezer forintban Összesen 38.000 40.000

Tárgyi eszköz bekerülési (aktiválási) értéke − Költségként elszámolt amortizáció összege A tárgyi eszköz könyv szerinti értéke


Tárgyi eszköz bekerülési (aktiválási) értéke − Adóalapnál figyelembe vett értékcsökkenés összege A tárgyi eszköz számított nyilvántartás szerinti értéke


9. feladat megoldása Gazdasági esemény Terv szerinti amortizáció Kis értékű tárgyi eszköz értéke Adótörvény által elismert amortizáció Terven felüli értékcsökkenés visszaírása57 Összesen

Adóalap növelés 16.000 1.800

17.800

adatok ezer forintban Adóalap csökkentés 1.800 14.520 120 16.440

10. feladat megoldása Megjegyzések: − A számviteli törvény alapján képzett és ráfordításként elszámolt céltartalék összegével meg kell növelni az adóalapot.58 − Az előző évben képzett és az adóévben egyéb bevételként elszámolt céltartalék összegével csökkenteni kell a társasági adó alapját.59

57

1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) cs), kivéve, ha alkalmazta az 1. számú melléklet 10. vagy 10/a. pontjában foglaltakat. 58 1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) a) 59 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1)



Gazdasági esemény Képzett céltartalék összege Bevételként elszámolt céltartalék Adóhatás

Adóalap növelés 15.500

113

adatok ezer forintban Adóalap csökkentés 9.000

(15.500 – 9.000) x 0,1

+ 650 e Ft

11. feladat megoldása A vállalkozás 10 százalékos társasági adót köteles fizetni, mivel a társasági adóalapja nem haladja meg az 500.000 e Ft-ot. adatok ezer forintban Gazdasági esemény Adóalap növelés Adóalap csökkentés 60 Elszámolt értékvesztés 342 61 Visszaírt értékvesztés 60 62 Behajthatatlanná vált követelés 2 Összesen 342 62 Adóalapot módosító egyenleg (+ 342 – 62) + 280 Adóhatás (280 x 0,1) + 28 12. feladat megoldása Megjegyzések: − A közhasznú szervezetnek a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében közhasznú tevékenység támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értékének 20%-a a társasági adóalap csökkentésére elszámolható. − Abban az esetben, ha tartós adományozási szerződés alapján került sor az adományozásra, akkor + 20%-os adóalap csökkentés vehető igénybe.63 adatok ezer forintban A Vöröskereszt részére juttatott ruhanemű értéke 3.000 A Vöröskereszt részére juttatott tartós élelmiszer 5.000 Adományok értéke összesen 8.000 Adomány következtében igénybe vehető adóalap csökkentés (20%) 1.600 Tartós adomány miatti adóalap csökkentési lehetőség (+20%) 1.600 Összes társasági adóadóalap csökkentés 3.200 13. feladat megoldása − A vásárolt üzletrész (52%) > 30%. Ez megfelel az adótörvényben előírt követelménynek.

60

1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) gy) 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) n) 62 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) n) 63 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) z) 61



114

− A részesedés szerzését a vásárlást követő 59. napon bejelentette az adóhatóság (NAV) részére. A vállalkozás eleget tett a 60 napon belüli bejelentési kötelezettségnek. − A részesedés 1 évig nem adható el. Ez a követelmény nem teljesült, ezért az üzletrész értékesítésének árfolyamnyereségével a 2012. adóévi társasági adóalap nem csökkenthető. − Az éven belüli értékesítés miatt a bejelentett részesedés mértéke 0% marad. 14. feladat megoldása − A vásárolt üzletrész (48%) > 30%. Ez megfelel az adótörvényben előírt követelménynek. − A részesedés szerzését a vásárlást követő 19. napon bejelentette az adóhatóság (NAV) részére. A vállalkozás eleget tett a 30 napon belüli bejelentési kötelezettségnek. A vásárlás évében a bejelentési lehetőség határideje 30 nap volt. − A részesedést 1 évig nem adták el, ezért az üzletrész értékesítésének árfolyamnyereségével a 2012. adóévi társasági adóalap csökkenthető. a) Az üzletrész értékesítésének adóalapot érintő összege64 A kft. üzletrész eladási ára Az érintett kft. üzletrész vételi ára (60.000 / 3 x 2) Adóalap csökkentési lehetőség (65.000 – 40.000)


b) Az üzletrész értékesítésének bejelentett részesedés mértékét érintő része Vásárolt üzletrész (48%) ‒ eladott üzletrész (48 / 3 x 2) = 16% bejelentett részesedés marad, mert az értékesítés a vásárlástól számított 1 éven túl történt. 15. feladat megoldása Megjegyzések: − Az adóalapot csökkenti a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, ha azt a juttató nem számolta el ráfordításként. A ciprusi és a spanyol cég nyilatkozott, hogy az osztalékot nem számolta el ráfordításként.65 − Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék bevételként elszámolásra kerül, azonban a társasági adóalapot ezzel az összeggel lecsökkenteni nem lehet. − Az ellenőrzött külföldi társaságtól járó (ki nem fizetett) osztalékkal, pontosabban a fel nem osztott nyereséggel a társasági adóalapot növelni kell. adatok ezer forintban Osztalékot fizetők Adóalapot csökkent Adóalapot növel Belföldről kapott osztalék 15.000 Ciprusról kapott osztalék 20.000 Spanyolországból kapott osztalék 12.000 Ellenőrzött külfölditől (S) kapott osztalék semleges semleges Ellenőrzött külfölditől (Y) járó osztalék 23.000 (a részesedésre jutó fel nem osztott nyereség) 64 65

1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) dz) 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) g) és 4. § 28/b pont



Összesen 16. feladat megoldása

115

47.000

23.000

Az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, legfeljebb adóévenként 500 millió forint adóalap csökkentő tételként elszámolható.66 adatok ezer forintban Adózás előtti eredmény 50%-a (1.800.000 x 0,5) 900.000 Fejlesztési tartalék (800.000 x 0,4) 320.000 Társasági adótörvény által állított korlát 500.000 500.000

>

<

320.000

900.000

Adóalap csökkentő tételként 320.000 e Ft vehető figyelembe. 17. feladat megoldása Megjegyzések: − Amennyiben a társasági adóalap bármely adóévben negatív, az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (elhatárolt veszteség).67 − Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. − A korábbi adóévek elhatárolt veszteség felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50%-ig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.68 − Az adózás előtti eredmény csak olyan mértékben csökkenthető a korábbi adóévek elhatárolt veszteségével, hogy az adóalap 50 százaléka társasági adóalapot képezzen. a) Társasági adóalap csökkentésként figyelembe vehető elhatárolt veszteség adatok ezer forintban Adózás előtti eredmény 2012-ben 26.000 Elhatárolt veszteség nélküli adóalap 24.000 ‒ 12.000 Figyelembe vehető elhatárolt veszteség (24.000 x 0,5) < 32.000 Társasági adóalap (24.000 – 12.000) 12.000 Társasági adó összege (12.000 x 0,1) 1.200 Adózott eredmény (26.000 – 1.200) 24.800 b) Figyelembe vehető elhatárolt veszteség 60.000 e Ft „korrigált” adóalap esetében adatok ezer forintban Adózás előtti eredmény 2012-ben 26.000 Elhatárolt veszteség nélküli adóalap 60.000 ‒ 30.000 Figyelembe vehető elhatárolt veszteség (60.000 x 0,5) < 32.000 66

1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) f) 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) a) és 17.§ 68 1996. évi LXXXI. törvény 17.§ (2) 67



Társasági adóalap (60.000 – 30.000) Társasági adó összege (30.000 x 0,1)69 Adózott eredmény (26.000 ‒ 3.000)

116

30.000 ‒ 3.000 23.000

c) Figyelembe vehető elhatárolt veszteség 70.000 e Ft „korrigált” adóalap esetében adatok ezer forintban Adózás előtti eredmény 2012-ben 26.000 Elhatárolt veszteség nélküli adóalap 70.000 ‒ 32.000 Figyelembe vehető elhatárolt veszteség (70.000 x 0,5) > 32.000 Társasági adóalap (70.000 – 32.000) 38.000 Társasági adó összege (38.000 x 0,1) 3.800 Adózott eredmény (26.000 ‒ 3.800) 22.200 18. feladat megoldása Megjegyzések: − A korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetében a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető. − Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső volt, vagy munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült. − A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességűeknek kifizetett munkabér (legfeljebb a minimálbér) összegével a társasági adóalap csökkenthető, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.70 − A szociális hozzájárulási adó 27 százalék. − Ügyelni kell arra, hogy amennyiben a foglalkoztatás az előző évben kezdődött, akkor az adóévben már nem lehet 12 havi kedvezményt elszámolni. Csak annyi hónap vehető figyelembe, amennyi a 12 kedvezményezett hónapból adóévre maradt. Adóévben figyelembe vehető hónapok Létszám Kedvezmény összege száma (12 – 4) = 8 hó 2 fő 8 hó x 2 fő x 93.000 Ft x 0,27 (12 – 3) = 9 hó 7 fő 9 hó x 7 fő x 108.000 Ft x 0,27 (12 – 2) = 10 hó 1 fő 10 hó x 1 fő x150.000 Ft x 0,27 (12 – 1) =11 hó 3 fő 11 hó x 3 fő x 93.000 Ft (12 – 3) = 9 hó 2 fő 9 hó x 2 fő x 93.000 Ft A társasági adóalap csökkentése összesen 69 70

Adóalap csökkentés e Ft 402 1.837 405 3.069 1.674 7.387

1996. évi LXXXI. törvény 19.§ (1) és (2) 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) v)



117

19. feladat megoldása Figyelni kell a foglalkoztatás kezdetére. Hónap

Létszám

Kedvezmény összege

11 hó 3 fő 11 hó x 3 fő x 108.000 Ft x 0,27 8 hó 3 fő 8 hó x 3 fő x 200.000 Ft x 0,27 5 hó 3 fő 5 hó x 3 fő x 250.000 Ft x 0,27 A társasági adóalap csökkentése összesen

Adóalap csökkentés e Ft 962 1.296 1.013 3.271

20. feladat megoldása Megjegyzések: − A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál, tanulónként, minden megkezdett hónap után az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, vagy 12 százaléka adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető.71 − Abban az esetben, ha a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, akkor a kedvezmény mértéke 24 százalék. − Abban az esetben, ha a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, akkor e kedvezmény mértéke 12 százalék. adatok ezer forintban Villanyszerelő tanulók foglalkoztatása (10 hó x 15 fő x 93.000 Ft x 0,12) 1.674 Asztalos tanulók foglalkoztatása (108.000 bér > minimálbér) (10 hó x 12 fő x 93.000 Ft x 0,24) Továbbfoglalkoztatás (4 fő x 6 hó x 200.000 Ft x 0,27)72 A társasági adóalap csökkentésének lehetősége

2.678 1.296 5.648

21. feladat megoldása adatok ezer forintban Tanulószerződés alapján (100.000 bér > minimálbér) (12 hó x 20 fő x 93.000 Ft x 0,24) Együttműködési megállapodás alapján (108.000 bér > minimálbér) (12 hó x 20 fő x 93.000 Ft x 0,12) Megváltozott munkaképességűek alkalmazása (140.000 bér > minimálbér) (7 hó x 5 fő x 93.000 Ft) A társasági adóalap csökkentésének lehetősége

71 72

5.357 2.678 3.255 11.290

1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) i) 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) j)



118

22. feladat megoldása Megjegyzések: − A társasági adóelőleget az előző adóévben fizetett adó összegének megfelelően kell bevallani és megfizetni. Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével.73 − Az adóelőleg háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. − A 2010. adóévről 2011. május 31-ig, a 2011-es adóévről pedig 2012. május 31-ig kellett a bevallást benyújtani. − A 2012. adóévről 2013. május 31-ig kell a bevallást benyújtani. − Az adóelőleg fizetésénél ügyelni kell arra, hogy az adott adóév vonatkozásában július 20-ig, október 20-ig, január 20-ig, és következő év április 20-ig kell adóelőleget fizetni, amelyet május 31-ig ki kell egészíteni a vizsgált adóév megfizetendő adójának összegéig. adatok ezer forintban 2011-ben megfizetett 2012-ben megfizetett 2013-ben megfizetett adóelőlegek adóelőlegek adóelőlegek I. negyedév 1.000 I. negyedév 1.200 I. negyedév 1.100 II. negyedév 1.000 II. negyedév 1.200 II. negyedév 1.100 III. negyedév 1.200 III. negyedév 1.100 III. negyedév 1.250 IV. negyedév 1.200 IV. negyedév 1.100 IV. negyedév 1.250 A 2009. adóév társasági adója alapján 2010. 3. és 4. negyedévében, továbbá 2011. 1. és 2. negyedévében kell adóelőleget fizetni (4.000/4 = 1.000). A 2010. adóév társasági adója alapján 2011. 3. és 4. negyedévében, továbbá 2012. 1. és 2. negyedévében kell adóelőleget fizetni (4.800/4 = 1.200). A 2011. adóév társasági adója alapján 2012. 3. és 4. negyedévében, továbbá 2013. 1. és 2. negyedévében kell adóelőleget fizetni (4.400/4 = 1.100). A 2012. évi társasági adó alapján 2013. 3. és 4. negyedévében, továbbá 2014. 1. és 2. negyedévében kell adóelőleget fizetni (5.000/4 = 1.250). adatok ezer forintban 2012. évi fizetendő társasági adó 5.000 − Megfizetett társasági adóelőleg (1.200 + 1.200 + 1.100 + 1.100) 4.600 2013. május 31-ig átutalandó társasági adó 400 23. feladat megoldása Az adóelőleg havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.74 73 74

1996. évi LXXXI. törvény 26.§ (1) 1996. évi LXXXI. törvény 26.§ (7)



119

A feltöltésre (adóelőleg kiegészítésre) kötelezett vállalkozók kötelesek a megfizetett adóelőleget a várható adó összegére (legalább ennek 90 százalékára) kiegészíteni. A kiegészítés (feltöltés) határideje adóév december 20. adatok ezer forintban 2011-ben megfizetett 2012-ben megfizetett 2013-ben megfizetett adóelőlegek adóelőlegek adóelőlegek január 1.000 január 500 január 800 február 1.000 február 500 február 800 március 1.000 március 500 március 800 április 1.000 április 500 április 800 május 1.000 május 500 május 800 június 1.000 június 500 június 800 július 500 július 800 július 1.250 augusztus 500 augusztus 800 augusztus 1.250 szeptember 500 szeptember 800 szeptember 1.250 október 500 október 800 október 1.250 november 500 november 800 november 1.250 december 500 december 800 december 1.250 A 2009. adóév társasági adója alapján 2010. július 1 – dec. 31-ig, továbbá 2011. január 1 – június 20-ig kell adóelőleget fizetni (12.000/12 = 1.000). A 2010. adóév társasági adója alapján 2011. július 1 – dec. 31-ig, továbbá 2012. január 1 – június 20-ig kell adóelőleget fizetni (6.000/12 = 500). A 2011. adóév társasági adója alapján 2012. július 1 – dec. 31-ig, továbbá 2013. január 1 – június 20-ig kell adóelőleget fizetni (9.600/12 = 800). A 2012. évi társasági adó alapján 2013. július 1 – dec. 31-ig, továbbá 2014. január 1 – június 20-ig kell adóelőleget fizetni (15.000/12 = 1.250). adatok ezer forintban 2012. évi fizetendő társasági adó 15.000 − Megfizetett társasági adóelőleg (6 x 500 + 6 x 800) 7.800 2013. május 31-ig átutalandó társasági adó 7.200 24. feladat megoldása Az árbevétel, a mérlegfőösszeg és a létszám alapján a vállalkozás kkv-nak minősül, ezért a hitelkamatra vonatkozó kedvezményt érvényesítheti. Feltételek Létszám

Kkv.

Kisvállalkozás

Mikrovállalkozás

x < 250 fő

x < 50 fő

x < 10 fő

Éves nettó árbevétel

x ≤ 50 M EUR

x ≤ 10 M EUR

Mérlegfőösszeg

x ≤ 43 M EUR

x ≤ 10 M EUR

V A G Y

x ≤ 2 M EUR x ≤ 2 M EUR

V A G Y



120

A hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31. napját követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. Az adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A kezelési költségre az adókedvezmény nem vonatkozik.75 a) Az adókedvezmény meghatározása 180.000 e Ft beruházási kölcsön esetében A kölcsöntörlesztés éves összege = adatok ezer forintban Év Tőketörlesztés 2010. 30.000 2011. 30.000 2012. 30.000

180.000.000 = 30.000.000 Ft 6

Kamatláb 11 14 12

Kamat 19.800 21.000 14.400

Részlet 49.800 51.000 44.400

Fennálló hitel 180.000 150.000 120.000

adatok ezer forintban Az adóévben fizetett kamat összege 14.400 5.760 Az igénybe vehető adókedvezmény összege (14.400 x 0,4 = 5.760 < 6.000) b) Az adókedvezmény meghatározása 240.000 e Ft beruházási kölcsön esetében A kölcsöntörlesztés éves összege = Év 2010. 2011. 2012.

Tőketörlesztés 40.000 40.000 40.000

240.000.000 = 40.000.000 Ft 6

Kamatláb 11 14 12

Kamat 26.400 28.000 19.200

adatok ezer forintban Részlet Fennálló hitel 66.400 240.000 68.000 200.000 59.200 160.000

adatok ezer forintban Az adóévben fizetett kamat összege 19.200 6.000 Az igénybe vehető adókedvezmény összege (19.200 x 0,4 = 7.680 > 6.000) 25. feladat megoldása Gazdasági esemény 1. 2. 3. 4. 5. 75

Képzett céltartalék Bevételként elszámolt céltartalék Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége Behajthatatlanná vált követelés Elszámolt értékcsökkenés

adatok ezer forintban Adóalap Adóalap növelés csökkentés 3.300 2.800 4.000 1.000 15.400

1996. évi LXXXI. törvény 22/A.§ (2)



121

6. Adótörvény által elismert értékcsökkenés 7. Kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés76 8. Belföldi vállalkozástól kapott osztalék Adóalap módosítás összesen

12.000 2.200 20.900

4.400 24.200

Adózás előtti eredmény + Adóalap növelő összeg − Adóalap csökkentő összeg Társasági adóalap összege

adatok ezer forintban 210.300 + 20.900 − 24.200 207.000

A vállalkozás összes bevétele − Az eladott áruk beszerzési értéke − Az eladott közvetített szolgáltatások értéke Korrigált bevétel Jövedelem(nyereség) minimum (700.000 x 0,02)

adatok ezer forintban 879.000 − 159.000 − 20.000 700.000 14.000

Adózás előtti eredmény 210.300

>

Adóalap 207.000

>

Társasági adóalap összege Fizetendő társasági adó összege (207.000 x 0,1) − Társasági adókedvezmény összege (lízing kamata) Megfizetendő társasági adó összege Adózott eredmény (210.300 – 15.900) − Kifizetett osztalék összege (194.400 x 0,5) Mérleg szerinti eredmény összege (194.400 – 97.200)

adatok ezer forintban Jövedelem(nyereség) minimum 14.000 adatok ezer forintban 207.000 20.700 ‒ 4.800 15.900 194.400 97.200 97.200

A lízing miatt igénybe vehető adókedvezmény kiszámítása: adatok ezer forintban Az adóévben igénybe vehető adókedvezmény összege (12.000 x 0,4) 4.800

26. feladat megoldása

76

1996. évi LXXXI. törvény 8.§ (1) h)



122

Figyelni kell a veszteségelhatárolási korlátra! Ezért szerepel az elhatárolt veszteség összegénél a táblázat 2. sorában kérdőjel. adatok ezer forintban Adóalap Adóalap Gazdasági esemény növelés csökkentés 1. Megfizetett iparűzési adó összege semleges semleges 2. Korábbi évek elhatárolható vesztesége ? 3. Szlovák vállalkozástól kapott osztalék 800 4. Belföldi vállalkozástól kapott osztalék 700 Tanuló továbbfoglalkoztatása 5. 162 (1 fő x 6 hó x 100.000 Ft x 0,27 = 162.000 Ft 6. Elengedett bírság bevételként elszámolt része77 1.108 7. Magáncélú költség elszámolása 770 8. Ráfordításként elszámolt bírság összege 1.300 9. Tulajdonosi kölcsön kamatának arányos része 3.000 10. Egyéb adóalapot növelő tételek egyenlege 11.200 11. Egyéb adóalapot csökkentő tételek egyenlege 9.000 Adóalap módosítás (elhatárolt veszteség nélkül) 16.270 11.770 Üzemi üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi műveltek eredménye Adózás előtti eredmény + Adóalap növelő összeg − Adóalap csökkentő összeg (elhatárolt veszteség nélkül) Társasági adóalap összege Figyelembe vehető elhatárolt veszteség (89.500 x 0,5 > 4.500) Társasági adóalap Adózás előtti eredmény 85.000

=

Adóalap 85.000

Társasági adóalap összege Fizetendő társasági adó összege (85.000 x 0,1) Adózott eredmény (85.000 – 8.500) + Igénybe vett eredménytartalék összege − Kifizetett osztalék összege (76.500 + 3.500) Mérleg szerinti eredmény összege

77

>

adatok ezer forintban 87.000 − 2.000 85.000 + 16.270 − 11.770 89.500 − 4.500 85.000 adatok ezer forintban Jövedelem(nyereség) minimum 6.890 adatok ezer forintban 85.000 − 8.500 76.500 3.500 − 80.000 0 adatok ezer forintban

1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (1) r), feltétel, hogy a kivetés adóévében növelő tétel volt.



123

Fizetendő társasági adó összege Megfizetett adóelőleg összege (1.000 + 1.000 + 1.500 + 1.500) 2013. május 20-ig megfizetendő társasági adó

8.500 − 5.000 3.500

27. feladat megoldása Gazdasági esemény 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Képzett céltartalék összege Egyéb bevételként elszámolt céltartalék Kis értékű tárgyi eszközök amortizációja Terv szerinti amortizáció Adótörvény által elismert amortizáció Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége Közhasznú szervezet részére adott adomány 7. (3.500.000 x 0,2) Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása 8. (6 fő x 10 hó x 93.000 Ft x 0,24 = 1.123.200 Ft) 9. Elszámolt értékvesztés 10. Visszaírt értékvesztés 11. Átvezetés lekötött tartalékba 12. Nem bevételszerzés miatt elszámolt költség 13. Költségként elszámolt bírság 14. Ellenőrzött külföldi társaság osztaléka 15. Megfizetett iparűzési adó összege 16. Kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés 17. Munkavállalók részére elengedett követelés 18. Ellenőrzött külföldi miatti árfolyamveszteség 19. Elhatárolható veszteség Adóalap módosítás (elhatárolt veszteség nélkül) Üzemi üzleti tevékenység eredménye + Pénzügyi műveltek eredménye + Rendkívüli tevékenység eredménye Adózás előtti eredmény + Adóalap növelő összeg − Adóalap csökkentő összeg Társasági adóalap összege (elhatárolt veszteség nélkül) − Elhatárolható veszteség (153.416 x 0,5 > 1 800)

adatok ezer forintban Adóalap Adóalap növelés csökkentés 1.700 1.300 570 570 4.000 3.030 6.000 700 1.339 1.200 200 3.477 2.430 4.000 semleges semleges 6.600 semleges 4.100 24.600

semleges semleges semleges ? 16.616

adatok ezer forintban 110.432 + 31.400 + 3.600 145.432 + 24.600 − 16.616 153.416 − 1.800



124

Társasági adóalap Adózás előtti eredmény 145.000

151.616

>

Adóalap 151.616

>

adatok ezer forintban Jövedelem(nyereség) minimum 10.000

Összes bevétel − Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) − Közvetített továbbszámlázott szolgáltatások Korrigált bevétel Jövedelem(nyereség) minimum összege (500.000 x 0,02)

adatok ezer forintban 965.000 − 322.000 − 143.000 500.000 10.000

Társasági adóalap összege Fizetendő társasági adó összege (151.616 x 0,1) − Igénybe vehető adókedvezmény összege Megfizetendő társasági adó Adózott eredmény (145.432 −10.022) − Kifizetendő osztalék összege (135.410 x 0,6) Mérleg szerinti eredmény összege

adatok ezer forintban 151.616 15.162 − 5.140 10.022 135.410 − 81.246 54.164

A vállalkozás előző évi árbevétele meghaladta a 100.000 e Ft-ot, ezért a vállalkozásnak adóelőleg feltöltési kötelezettsége keletkezett. Az adóelőleget 2012. december 20-ig a várható társasági adó összegéig kellett kiegészítenie. 28. feladat megoldása Gazdasági esemény 1. A magáncélú kiadások összege 2. Kis értékű tárgyi eszközök amortizációja 3. Terv szerinti értékcsökkenés összege 4. Visszaírt értékcsökkenés 5. Az adótörvény által elismert értékcsökkenés 6. Lekötött tartalékba történő átvezetés 7. Közhasznú szervezet tartós támogatása (20% + 20%) 8. Behajthatatlanná vált követelés 9. Elengedett követelés összege 10. Belföldi vállalkozástól kapott osztalék Adóalap módosítás összesen

adatok ezer forintban Adóalap Adóalap növelés csökkentés 305 2.480 2.480 19.000 2.000 14.520 18.000 1.600 1.800 13.000 8.000 34.785 48.400 adatok ezer forintban



125

Adózás előtti eredmény + Adóalap növelő összeg − Adóalap csökkentő összeg Társasági adóalap összege

963.000 + 34.785 − 48.400 949.385 adatok ezer forintban 1.986.000 − 785.000 − 18.000 1.183.000 23.660

A vállalkozás összes bevétele − Az eladott áruk beszerzési értéke − Az eladott közvetített szolgáltatások értéke Korrigált bevétel Jövedelem(nyereség) minimum (1.183.000 e Ft x 0,02) Adózás előtti eredmény 963.000

>

Adóalap 949.385


>

Társasági adóalap összege Fizetendő társasági adó összege (500.000 x 0,1 + 449 385 x 0,19) − Társasági adókedvezmény összege Megfizetendő társasági adó összege (135.383 − 54.795) Adózott eredmény (963.000 – 80.588) − Kifizetett osztalék összege (882.412 x 0,39) Mérleg szerinti eredmény összege (882.412 – 344.141)

adatok ezer forintban 949.385 135.383 − 54.795 80.588 882.412 − 344.141 538.271

29. feladat megoldása Gazdasági esemény 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Elszámolt értékcsökkenési leírás Adótörvény által elismert amortizáció Kapott osztalék összege Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása (létszám > 20 fő) Lejárt követelés 20%-a Magyar Kármentő Alap részére átutalt összeg 50%-a A Műszaki Egyetemmel kötött szerződésre kifizetett összeg háromszorosa Elszámolt mulasztási bírság összege Elszámolt értékvesztés összege Dolgozók részére elengedett követelés Képzett céltartalék összege

adatok ezer forintban Adóalap Adóalap növelés csökkentés 12.000 15.000 5.000 0 800 200 18.000 1.000 17.000 0 9.000



126

Adóalap módosítás összesen

39.000

adatok ezer forintban 800.000 + 39.000 − 39.000 800.000

Adózás előtti eredmény + Adóalap növelő összeg − Adóalap csökkentő összeg Társasági adóalap összege Adózás előtti eredmény 800.000

39.000

>

Adóalap 800.000

>


Összes bevétel Módosító tételek egyenlege Korrigált bevétel Jövedelem(nyereség) minimum összege (5.000.000 x 0,02)

adatok ezer forintban 5.000.000 0 5.000.000 100.000

Társasági adóalap összege Fizetendő társasági adó összege (500.000 x 0,1 + 300.000 x 0,19) Adózott eredmény (800.000 – 107.000)

adatok ezer forintban 800.000 −107.000 693.000

Fizetendő társasági adó összege − Adóévben megfizetett adóelőleg Visszaigényelhető társasági adó


30. feladat megoldása adatok ezer forintban Adóalap Adóalap növelés csökkentés

Gazdasági esemény 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége (86.580 – 50.000) Közhasznú szervezet támogatása (1.500 x 0,2) Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása (10 hó x 8 fő x 93.000 Ft x 0,12 = 748.800) Céltartalék képzése Bevételként elszámolt céltartalék Elszámolt amortizáció összege Adótörvény által figyelembe vehető amortizáció Elszámolt értékvesztés összege Munkanélküliek foglalkoztatása (6 hó x 10 fő x 93.000 Ft x 0,27 = 1.506.600 Ft)

36.580 300 893 15.000 35.720 34.400 20.000 1.600 1.507



127

Adóalap módosítás összesen

51.000

adatok ezer forintban 1.600.000 + 51.000 − 95.000 1.556.000

Adózás előtti eredmény + Adóalap növelő összeg − Adóalap csökkentő összeg Társasági adóalap összege Adózás előtti eredmény 1.600.000

95.000

>

Adóalap 1.556.000

>

Adózás előtti eredmény Fizetendő társasági adó összege (500.000 x 0,1 + 1.056.000 x 0,19) Adózott eredmény (1.600.000 – 250.640)

adatok ezer forintban Jövedelem(nyereség) minimum 108.980 adatok ezer forintban 1.600.000 − 250.640 1.349.360


A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI

128

5. FELADATOK A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ KÖRÉBŐL 5.1. A gépjárműadó, cégautóadó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat A következő táblázatban felsoroltak közül válassza ki azt a gazdasági szereplőt, aki adómentesen üzemeltethet gépjárművet, vagyis nem lehet alanya a gépjárműadónak! Minisztérium Önkormányzat Sportalapítvány

Gazdálkodók Egyház Súlyos mozgáskorlátozott személy

Rendőrség Tűzoltóság Állami kórház

2. feladat Egy gazdasági társaság tulajdonában az alábbi belföldi rendszámú gépjárművek találhatók: Gépjármű típusa 2 db személygépkocsi 3 db személygépkocsi 5 db személygépkocsi

A gépjármű életkora 4 év 1 év 8 év

A gépjármű teljesítménye 43 kilowatt 66 kilowatt 70 kilowatt

Állapítsa meg, hogy hány forint gépjárműadóra számíthat a vállalkozás! 3. feladat Egy gazdasági társaság tulajdonában az alábbi gépjárművek találhatók: Gépjármű típusa/db 1 db személygépkocsi 4 db személygépkocsi 2 db személygépkocsi 3 db személygépkocsi

A gépjármű életkora 0 év 5 év 13 év 17 év

A gépjármű teljesítménye 80 kilowatt 65 kilowatt 43 kilowatt 40 kilowatt

Állapítsa meg, hogy hány forint gépjárműadóra számíthat a vállalkozás!



129

4. feladat Egy gazdasági társaság tulajdonában több tehergépjármű található. A gépjárművek mennyiségét, a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömegét és maximális terhelhetőségét (raksúly) az alábbi táblázat tartalmazza: Gépjármű típusa 1 db teherautó 2 db teherautó 3 db teherautó

A gépjármű önsúlya 100 mázsa 110 mázsa 140 mázsa

A gépjármű raksúlya 80 mázsa 90 mázsa 120 mázsa

Állapítsa meg, hogy hány forint gépjárműadóra számíthat a vállalkozás! 5. feladat Egy gazdasági társaság tulajdonában több légrugós nyerges vontató, több lakókocsi és lakópótkocsi található. A nyerges vontatók és lakókocsik mennyiségét és hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömegét az alábbi táblázat tartalmazza: Gépjármű típusa 10 db nyergesvontató 4 db lakókocsi 4 db lakópótkocsi

A gépjármű önsúlya 7.437 kg 1.240 kg 1.111 kg

A gépjármű életkora 5-10 év 3-5 év 1-2 év

Állapítsa meg, hogy hány forint gépjárműadóra számíthat a vállalkozás! 6. feladat Válassza ki, hogy az alábbiak közül kit terhelhet a cégautóadó fizetési kötelezettség!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A vállalkozás Társasági adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó betéti társaság Vállalkozói jövedelem alapján adózó egyéni vállalkozó Átalányadózó egyéni vállalkozó Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó Egyéni cég Külföldi rendszámú személygépkocsit használó belföldi részvénytársaság



130

7. feladat A következő táblázat néhány vállalkozás személygépkocsival kapcsolatos gazdasági eseményeit tartalmazza. A személygépkocsik belföldi rendszámmal rendelkeznek. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Gazdasági esemény Egy kft. szeptember 1-jén beszerzett egy személygépkocsit Egy betéti társaság május 20-tól bérel egy személygépkocsit Egy részvénytársaság június 5-től pénzügyi lízingbe vett egy lakóautót Egy evás egyéni vállalkozó április 30-án vásárolt egy személygépkocsit Egy autókereskedő február 1-jén 20 db autót vásárolt, amelyeket el is adott Egy kft. december 20-án vásárolt egy személygépkocsit, amelyeket használatba vett Egyéni vállalkozó minden hónapban 500 km útra átalányköltséget számol el

Számítsa ki, hogy a következő adóbevallásban hány havi cégautóadót kell az érintetteknek bevallani! 8. feladat Egy salgótarjáni székhelyű gazdasági társaság egyik munkavállalójának Sopronba kellett utaznia, hogy a főnöke által rábízott feladatokat ellássa a vállalkozás soproni telephelyén. A munkavállaló közlekedési eszközként a saját tulajdonában lévő személygépkocsit használja. A magánszemély munkáltatója az utazási költséget és a gépjárműhasználatot megtéríti részére. A kiküldetési rendelvény a következő információkat tartalmazza: Útvonal Salgótarján - Sopron

Utazás célja munkavégzés

Megtett km 620 km

Üzemanyag-norma 8,6 l/100km

Üzemanyagár 390 Ft/l

A kiküldetési rendelvény szerint – a NAV által közzétett – üzemanyagár és a 9 Ft/km átalányköltség képezte a költségtérítés összegét. a) Számítsa ki a kiküldetési költségtérítés összegét! b) Állapítsa meg, hogy keletkezik-e valakinek cégautóadó fizetési kötelezettsége! 9. feladat Egy békéscsabai székhelyű gazdasági társaság egyik munkavállalója Székesfehérvárra utazik munkavégzés céljából. A munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsival utazik. A magánszemély munkáltatója az utazási költséget és a gépjárműhasználatot megtéríti részére. A kiküldetési rendelvény a következő információkat tartalmazza: Utazás célja munkavégzés

Megtett km 700 km

Üzemanyag-norma 8,6 liter/100km

Üzemanyagár 400 Ft/l

Kifizetett összeg 42.000 Ft

A kiküldetési rendelvény szerint – a NAV által közzétett – üzemanyagár és a 9 Ft/km átalányköltség képezte a költségtérítés összegét. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


131

Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettség! 10. feladat Egy magánszemély a munkahelyétől 35 km-re fekvő faluban lakik. Munkabeosztása miatt a munkába járást tömegközlekedési eszközzel nem tudja megoldani, ezért saját személygépkocsiját használja erre a célra. A magánszemély munkáltatója minden hónapban 25 Ft/km költségtérítést fizet részére. a) Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége a munkavállalónak vagy esetleg a munkáltatójának! b) Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkavállaló havonta 40.000 Ft gépjármű használati költségátalányt kap a munkáltatójától! 11. feladat Egy magánszemély vizsgaelnöki tevékenységre megbízást kapott egy minisztériumtól. A vizsgáztatás a lakóhelyétől 310 km-re lévő városban lesz. A vizsga korán kezdődik, ezért az utazást csak a saját tulajdonát képező személygépkocsival tudja megoldani. A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye 110 kW. Az autó 6-10 környezetvédelmi osztályba tartozik. A vizsgaszervező a megbízási díjon felül a 17.000 Ft utazási költségtérítést is fizetett részére. A vizsgaelnök a személyi jövedelemadó elszámolásnál tételes költségelszámolást választott. A költségek között a személygépjármű költséget is elszámolta. A magánszemély éves gépjármű adójának határozattal kivetett összege 36.000 Ft. A vizsga időpontja május 23. a) Állapítsa meg, hogy keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége a vizsgaelnöknek! b) Amennyiben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, számítsa ki annak az aktuális negyedévre vonatkozó összegét! 12. feladat Egy magánszemély megbízási szerződések alapján szakértői tevékenységet végez az ország különböző városaiban és falvaiban. Adóév februárjában Szolnokon, márciusban pedig Debrecenben tevékenykedett. A feladat elvégzéséhez saját személygépkocsiját használja. Az autó környezetvédelmi osztályba sorolása 6-10, hajtómotorjának teljesítménye 110 kW. A magánszemély a megbízási díjakkal szemben gépjárműköltségeket számol el. Számítsa ki, hogy az első negyedévben hány forint cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezett a szakértőnek abban az esetben, ha a gépjárműadójának éves összege 36.000 Ft! 13. feladat Egy családi tulajdonú kft. tárgyi eszközei között személygépkocsi is található. A gépjármű motorteljesítménye 50 kW. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba tartozik. A társaság tulajdonában lévő személygépkocsit a cég ügyvezetője magáncélra is használja. Az autót a magánszemély tankolta meg, a kft. nevére szóló számlát kért a benzinkutastól. A vállalkozás a benzin árát megtérítette az ügyvezető részére. Állapítsa meg, hogy a cégautó magáncélú használata következtében keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége az ügyvezetőnek! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


132

14. feladat Egy fakanálgyártással foglalkozó egyéni vállalkozónak személygépkocsira van szüksége. Vásárlásra nincs pénze, ezért 8 hónapra szóló bérleti szerződést kötött egy gépjármű kereskedővel. A bérleti díj 210.000 Ft/hó. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 120 kW. Állapítsa meg, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak! 15. feladat Egy egyéni vállalkozó hűtött dinnyeszeleteket szeretne árusítani a Balaton partján. A tevékenységre június-szeptember hónapokban kerülne sor. A vállalkozónak szüksége van egy kombi típusú személygépkocsira. A rövid időszak miatt az autót operatív lízingbe veszi egy gépjárműkölcsönző cégtől. A lízingdíjat költségként elszámolja. Az autó 6-10 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 90 kW. Állapítsa meg, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak! 16. feladat Egy kaposvári székhelyű részvénytársaság Bajára küldi el az egyik munkavállalóját azzal a céllal, hogy a vállalkozás részére épülő új telephely munkálatait ellenőrizze le. A munkavállaló a saját személygépkocsijával oldja meg a közlekedést. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 100 kW. A részvénytársaság a 9 Ft/km gépjármű költségátalányt megtérítette, és ezen felül a benzinköltséget teljes egészében kifizette. A kiküldetési rendelvényhez csatolták a benzinkút által kiállított számlát, amelyen 5 Ft-tal magasabb benzinár volt feltüntetve, mint a NAV által közzétett üzemanyagár. A benzinköltséget a vállalkozás személyi költségként számolta el. Állapítsa meg, hogy magánszemélynek!

keletkezik-e

cégautóadó

fizetési

kötelezettsége

a

17. feladat Egy mezőgazdasági őstermelő málnatermesztéssel foglalkozik. A földterületek bejárásához saját személygépkocsiját használja. Minden hónapban kizárólag 500 km/hó útvonalra számol el átalányköltséget az általa használt személygépkocsi vonatkozásában. Útnyilvántartást nem vezet. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 100 kW. Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót fizet az őstermelő a 3. negyedévben! 18. feladat Egy egyéni vállalkozó zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkozik. Az árut saját személygépkocsijával szállítja a boltjai között. Minden hónapban kizárólag 500 km/hó útvonalra számol el átalányköltséget az általa használt személygépkocsi vonatkozásában. Útnyilvántartást nem vezet. Az autó 6-10 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 120 kW. Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót fizet az egyéni vállalkozó negyedévente! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


133

19. feladat Egy átalányadózó egyéni vállalkozó adóév február 2-án egy Mercedes típusú személygépkocsit vásárolt. Az autót vállalkozása érdekében és magáncélra egyaránt használja. A magáncélú használat aránya 50%. Az autó 6-10 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 78 kW. Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót fizet az egyéni vállalkozó negyedévente! 20. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó saját személygépkocsiját használja a vállalkozásához. Az autóval kapcsolatos kiadásokat a vállalakozói bevételéből finanszírozza. Az autó hajtómotorjának teljesítménye 110 kW. Az autó 0-4 környezetvédelmi osztályba sorolt. Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót fizet az egyéni vállalkozó negyedévente! 21. feladat Egy gépjármű kereskedő 30 db személyautót vásárolt. A kisebb teljesítményű autókat magánszemélyeknek, a nagyobb teljesítményűeket társas vállalkozásoknak bérbe adta. Az autók forgalmi engedélyéből az alábbi információk derültek ki: Db 10 db 10 db 10 db

Hajtómotor teljesítménye 90 kW 100 kW 125 kW

Környezetvédelmi osztály 0-4 6-10 5; 14-15

a) Állapítsa meg, hogy kinek keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége! b) Számítsa ki a negyedéves cégautó összegét! 22. feladat Egy lakossági hiteleket finanszírozó társaság adóév október 15-én 12 db autó lízingbevételéről szóló zártvégű pénzügyi lízingszerződést írt alá egy üzleti bankkal. Az autók birtokba vételére október 25-én sor került. A lízingbe vevő az autókat azonnal aktiválta és használatba vette. A lízing futamideje 5 év. Az autókkal kapcsolatban a bank is és a lízingbe vevő társaság is számol el költségeket. A személygépkocsikra vonatkozó adótétel 11.000 Ft/hó. Az autók után fizetendő gépjárműadó összege 24.000 Ft/év/db. Számítsa ki a részvénytársaság által a IV. negyedévre fizetendő cégautóadó összegét! 23. feladat Egy magánszemély a munkába járását csak saját személygépkocsival tudja megoldani. Régi autója tönkrement, ezért pénzügyi lízing keretében lízingel egy személygépkocsit. A lízing futamideje 36 hónap. A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye 125 kW, a környezetvédelmi osztályba sorolása 0-4. A szerződés aláírásának napja 2012. június 5. A gépjármű átadása a szerződés aláírását követő 5. napon megtörtént. A magánszemély csak a munkába járás kapcsán számol el gépjárműköltséget, amelyet a munkáltatója megtérít. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


134

Számítsa ki a magánszemély által a II. negyedévre fizetendő cégautóadó összegét! 24. feladat Egy gépjármű-kereskedő flotta beszerzést hajtott végre, amelynek keretében 100 db személygépkocsit vásárolt. A gépjármű kategória alapján az autókra 11.000 Ft/hó/db cégautóadó vonatkozik. A beszerzés napja adóév június 30. A vállalkozó nyilvántartása alapján az autókat az alábbi módon használja fel: − 70 db autó továbbértékesítésre kerül magánszemélyek és vállalkozások részére. − 10 db autót pénzügyi lízingbe adnak. A lízingelt autókkal kapcsolatban a kereskedő költséget számol el. − 10 db autó bérbeadásra kerül (a szerződések aláírásra kerültek). − 3 db autó tesztautó lesz (később értékesítik). − 2 db autó bemutató autóként funkciónál majd (később értékesítik). − 1 db autó csereautó lesz a szervizműhelyben. − 4 db autót saját célra fognak használni. A kereskedő a flottán felül 25 db használt autót is vásárolt, amelyet 1 hónap múlva eladott. A használt autóknak futásteljesítménye nem volt. Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik a gépjármű kereskedőnek a III. negyedévben! 25. feladat Egy gépjármű-kereskedő flotta beszerzést hajtott végre, amelynek keretében olyan autókat vásárolt, amelyek cégautóadó tétele 33.000 Ft/hó/db. A beszerzés napja adóév február 2. A vállalkozó a személygépkocsikat többféle módon használja fel. − 50 db autó továbbértékesítésre kerül. − 10 db autó bérbeadásra kerül (az érintettek már megkötötték a szerződést). − Saját felhasználásra történő beszerzés 3 db. − 4 db autó tesztautó lesz (később kerül értékesítésre). − 1 db autó bemutató autó lesz (később kerül értékesítésre). − 2 db autó csereautó lesz a szervizben. − 20 db autót pénzügyi lízingbe adtak (az autóval kapcsolatban a kereskedő költséget számolt el). − A vállalkozás használatában lévő 2 db autó júniusban összetört, ezért a forgalomból október16-án kivonták, rendszámát levették. − A kereskedő 4 db próbarendszámot igényelt, amelyet meg is kapott. Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik a gépjármű kereskedőnek az I. negyedévben! 26. feladat Az alábbi esetek személygépkocsi felhasználási célokat tartalmaznak: 1. Egy munkavállaló üzleti célra használja saját autóját. A kiküldetési rendelvény alapján a NAV által elismert fogyasztási normák és üzemanyagárak alapján kap térítést, ezen felül pedig km-enként 9 Ft-ot is fizetnek részére. 2. Egy magánszemély megbízási díjjal szemben benzinköltséget számolt el. Az autó a saját tulajdonát képezi. A benzinköltséget a megbízási díjba beépítették és megtérítésre kerül. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


135

3. Egy taxis 2 személygépkocsit bérel, amelynek költségeit bevételével szemben elszámolja. 4. Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó lakóautót vásárolt. 5. Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó személygépkocsit vásárolt és az autót saját vállalkozásához használja. 6. Átalányadózó taxis személygépkocsit vásárolt, amelyet taxis vállalkozásához használ. Állapítsa meg, hogy mely esetekben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, továbbá azt is, hogy ki lesz az adó alanya! 27. feladat Az alábbi esetek személygépkocsi felhasználási célokat tartalmaznak: 1. Egy magánszemély személyautóját munkába járásra használja. Munkáltatója a teljes benzinköltséget megtéríti. 2. A részvénytársaság tulajdonában lévő autót az ügyvezető magáncélra használja. Az ügyvezető az autó használatáért nem fizet térítést. 3. Egy egyéni vállalkozó személygépkocsit bérel, és a bérleti díjat költségként elszámolja. 4. Egy háziorvos személyautóját háziorvosi és üzemorvosi tevékenységéhez is használja. A benzinköltséget az önkormányzat és szerződő partnerei megtérítik. 5. Egy mezőgazdasági őstermelő a tulajdonában lévő személygépkocsival kapcsolatban havi 500 km-re vonatkozó átalányköltséget számol el. Állapítsa meg, hogy mely esetekben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, továbbá azt is, hogy ki lesz az adó alanya! 28. feladat Egy berlini székhelyű részvénytársaság leányvállalatot alapított Magyarországon. A berlini cég vásárolt 10 db Audi típusú személygépkocsit. Az anyavállalat az autókat Németországban forgalomba helyezte, és német rendszámot viselnek. A gépjárművek felét ingyenes használatba adta magyarországi leányvállalatának. A magyarországi leányvállalat a személygépjárművekkel kapcsolatban költséget nem számol el. Minden költséget a berlini anyavállalat visel, minden számla az ő nevére és címére szól. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 91 kW. Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie a magyar leányvállalatnak! 29. feladat Egy madridi székhelyű részvénytársaság leányvállalatot alapított Magyarországon. A madridi cég vásárolt 5 db Seat típusú személygépkocsit. Az autókat Spanyolországban forgalomba helyezték, és spanyol rendszámot viselnek. Az anyavállalat a gépjárműveket ingyenes használatba adta magyarországi leányvállalatának. A magyarországi leányvállalat a személygépjárművekkel kapcsolatos költségeket elszámolja. Minden számla a magyar cég nevére szól. Az autó 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt. A hajtómotor teljesítménye 60 kW. Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie a magyar leányvállalatnak!

30. feladat © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


136

A Tükörfény Kft. 5 db saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik. A személygépkocsikat terhelő adókat mindig pontosan megfizették. Késedelmes fizetésre nem került sor. Az autók a következő táblázatba foglalt paraméterekkel rendelkeznek: Mennyiség

Életkor

Teljesítménye

1 db személygépkocsi 1 db személygépkocsi 1 db személygépkocsi 1 db személygépkocsi 1 db személygépkocsi

1 év 5 év 9 év 13 év 17 év

130 kilowatt 100 kilowatt 90 kilowatt 70 kilowatt 43 kilowat

Környezetvédelmi osztály 0-4 6-10 0-4 6-10 0-4

Számítsa ki, hogy hány forint cégautóadót kell fizetnie a kft-nek negyedévente!


A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA

137

5.2. A gépjárműadó, cégautóadó példáinak megoldása78 A példatári megoldások forintra kerekítve kerültek kiszámításra. Igyekezzen a feladatokat minél gyorsabban megoldani. Ne feledkezzen el a gyakorlás és az ismétlés jelentőségéről! Amennyiben elakad, tanulmányozza az adótörvényt. A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII törvény egyaránt szabályozza a klasszikus gépjárműadót és a cégautóadót is. E kettős szabályozás több ponton is eltér egymástól. Ezek közül ezen a helyen csak néhány kerül bemutatásra. A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül – cégautóadót kell fizetni.79 Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi. A gépjármű olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott.80 A személygépkocsi személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt.81 A gépjárműadó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. A gépjárműadó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve.

3 évig 345 Ft/kilowatt

A gyártási évet követő naptári évek adómértékei 4–7. év 8–11. év 12–15. év 300 Ft/kilowatt 230 Ft/kilowatt 185 Ft/kilowatt

16. évtől 140 Ft/kilowatt

Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adómértéket a gépjárműadót szabályozó törvény 7.§-a tartalmazza. Cégautóadó köteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.82 78

1991. évi LXXXII. törvény alapján 1991. évi LXXXII. törvény 1.§ 80 1991. évi LXXXII. törvény 18.§ 81 1991. évi LXXXII. törvény 18.§ 82 1991. évi LXXXII. törvény16.§ 79



138

A személygépkocsi négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.83 A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyagkenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, baleseti adó és a casco díja, a gépjárműadó. Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás. A cégautóadó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő. A cégautóadót negyedévenként önadózással kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennállt. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az adót a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0-50 51-90 91-120 120 felett

Környezetvédelmi osztály-jelzés84 0-4 osztályjelzések 6-10 osztályjelzések 5; 14-15 esetén esetén osztályjelzések esetén 16.500 Ft 8.800 Ft 7.700 Ft 22.000 Ft 11.000 Ft 8.800 Ft 33.000 Ft 22.000 Ft 11.000 Ft 44.000 Ft 33.000 Ft 22.000 Ft

Ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, akkor a levonás nem érvényesíthető. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautóadóból nem vonható le.

83 84

1995. évi CXVII. törvény 3.§ 45. 1991. évi LXXXII. törvény 17/A.§



139

1. feladat megoldása A táblázatban foglaltak közül minden szereplő mentes a gépjárműadó alól.85 2. feladat megoldása Az önkormányzati adóhatóság a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett adóalanyok részére határozattal állapítja meg az adó összegét. Szgk. 2 db 3 db 5 db

Életkor 4 év 1 év 8 év

Teljesítmény 43 kilowatt 66 kilowatt 70 kilowatt

Adótétel 300 Ft/kilowatt 345 Ft/kilowatt 230 Ft/kilowatt

Az adóösszege 25.800 Ft 68.310 Ft 80.500 Ft

Teljesítmény 80 kilowatt 65 kilowatt 43 kilowatt 40 kilowatt

Adótétel 345 Ft/kilowatt 300 Ft/kilowatt 185 Ft/kilowatt 140 Ft/kilowatt

Az adóösszege 27.600 Ft 78.000 Ft 15.910 Ft 16.800 Ft

3. feladat megoldása Szgk. 1 db 4 db 2 db 3 db

Életkor 0 év 5 év 13 év 17 év

4. feladat megoldása Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.86 Db 1 db 2 db 3 db

Önsúly 100 mázsa 110 mázsa 140 mázsa

Raksúly 80 mázsa 90 mázsa 120 mázsa

Adóalap/gépjármű/kg 10.000 +8.000 / 2 = 14.000 11.000 + 9.000 / 2 = 15.500 14.000 + 12.000 / 2 = 20.000

Adótétel 1.380 Ft/100kg 1.380 Ft/100kg 1.380 Ft/100kg

Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után esetén 1.380 Ft.87 Megkezdett Adótétel 100 kg-ok 1 db 14.000 kg 150 1.380 Ft 2 db 15.500 kg 156 1.380 Ft 3 db 20.000 kg 200 1.380 Ft Adóévben fizetendő gépjárműadó összege Db

Adóalap

Mellékszámítás

Gépjárműadó

1 x 140 x 1.380 2 x 156 x 1.380 3 x 200 x 1.380

193.200 Ft/év 430.560 Ft/év 828.000 Ft/év 1.451.760 Ft

5. feladat megoldása 85

1991. évi LXXXII. törvény 7.§ 1991. évi LXXXII. törvény 6.§ (3) 87 1991. évi LXXXII. törvény 7.§ (2) b) 86



140

Az adó alapja a nyerges vontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).88 Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kgja után a légrugós nyerges vontatónál 1.200 Ft, lakókocsi és pótkocsi esetén 1.380 Ft.89 Megkezdett Adótétel 100 kg-ok 10 db 7.437 kg/db 75 1.200 Ft 4 db 1.240 kg/db 13 1.380 Ft 4 db 1.111 kg/db 12 1.380 Ft Adóévben fizetendő gépjárműadó összege Db

Adóalap

Mellékszámítás

Gépjárműadó

10 x 75 x 1.200 4 x 13 x 1.380 4 x 12 x 1.380

900.000 Ft/év 71.760 Ft/év 66.240 Ft/év 1.037.840 Ft

6. feladat megoldása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A vállalkozás Társasági adó hatálya alá tartozó kft Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. Jövedelem alapján adózó egyéni vállalkozó Átalányadózó egyéni vállalkozó Evás egyéni vállalkozó Egyéni cég Külföldi autót használó rt.

Adóalanyiság Adóalany Adóalany Költségelszámolás dönt Nem adóalany Nem adóalany Adóalany Költségelszámolás dönt

7. feladat megoldása Megjegyzések: − A cégautóadót negyedévenként önadózással kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennállt. − A nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámú személygépkocsi esetén az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik. Időpont 1. Szeptember 1-jei beszerzés 2. Május 20-tól autóbérlés 3. Június 5-től pénzügyi lízing 4. Egy evás egyéni vállalkozó 5. Autókereskedő beszerzése 6. December 20-i vásárlás 7. 500 km útra átalányköltség 8. feladat megoldása 88 89

Adókötelezettség hónapjaik Október-november-december (IV. negyedév) Június (a cégautóadót adót a bérbeadó fizeti) Július-augusztus-szeptember (III. negyedév) Nem keletkezik adófizetési kötelezettség Nem keletkezik adófizetési kötelezettség A következő évi kötelezettség (2013. I. negyedév) Nem keletkezik adófizetési kötelezettség

1991. évi LXXXII. törvény 6.§ (2) 1991. évi LXXXII. törvény 7.§ (2) a)



141

Megjegyzések: − A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania: az eredeti példányt a kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való jog elévüléséig (a vonatkozó rendelkezések betartása mellett) megőriznie. − Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény nem tartalmaz magasabb üzemanyagárat, mint a NAV által közzétett, továbbá az üzemanyag költségen felül a 9 Ft/km átalányköltség feletti más költségtérítést nem fizetnek, akkor cégautóadót sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak nem kell fizetnie. Üzemanyagköltség Gépjárműhasználat Összesen

A költségtérítés összege 620 x 0,086 x 390 620 x 9

20.795 Ft 5.580 Ft 26.375 Ft

9. feladat megoldása Gépjárműhasználat költsége Benzinköltség NAV által közzétett árral Kiküldetési rendelvényre kifizetett összeg

700 km x 9 Ft/km 700 x 0,086 x 400

6.300 24.080 30.380

A munkavállalónak cégautóadót kell fizetnie 42.000 > 30.380 10. feladat megoldása a) 25 Ft/km költségtérítés A személygépkocsival történő napi munkába járás költségeinek megtérítése miatt cégautóadó nem keletkezik. Arra azonban ügyelni kell, hogy a 25 Ft/km összegű költségtérítés következtében a munkavállalónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik [(25 – 9) x 2 x km x munkanapok száma]. b) 40.000 Ft/hó költségátalány Cégautóadó fizetési kötelezettség sem a munkáltatónál, sem a munkavállalónál nem keletkezik. A gépjármű használati költségátalány adózási szempontból olyan, mintha munkabért adnának a dolgozónak, csak a jogcíme más. 11. feladat megoldása A megbízási díjjal szembeni költségelszámolás következtében a magánszemélynek cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezett június hónapra. A kettős adóztatás kizárása miatt ugyanazon adóalany esetében a gépjárműadó és a cégautóadó összege összevezethető, vagyis a megfizetett gépjárműadó 1/12-ének annyiszorosa vonható le a cégautóadó összegéből, ahány hónapra meg kell fizetni a cégautóadót. adatok forintban A 2. negyedévi cégautóadó fizetési kötelezettség 22.000 − Gépjárműadó arányos összege (36.000/12 = 3.000) − 3.000 A II. negyedévre befizetendő cégautóadó (22.000 ‒ 3.000) 19.000 12. feladat megoldása © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


Az 1. negyedévi cégautóadó fizetési kötelezettség (2 x 22.000) − Gépjárműadó arányos összege (36.000 / 12 x 2 = 6.000) Az I. negyedévre befizetendő cégautóadó összege (44.000 ‒ 6.000)

142

adatok forintban 44.000 − 6.000 38.000

13. feladat megoldása A társas vállalkozás tulajdonában lévő személygépjármű után mindenképpen keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség függetlenül attól, hogy az autót milyen célra használják. Az 50 kw teljesítményű, 5; 14-15 környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsik után 7.700 Ft/hó cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak. Az ügyvezetőnek nem kell cégautóadót fizetni a magáncélú használat miatt. 14. feladat megoldása Az egyéni vállalkozónak nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. A cégautóadó fizetésének kötelezettsége (22.000 Ft/hó) a személygépkocsi bérbe adójánál keletkezik. A bérbeadó a cégautóadó összegét az egyéni vállalkozóra átháríthatja. 15. feladat megoldása Az operatív lízing bérbevevőjének közvetlenül nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. Operatív lízing esetében a cégautóadót (jelen esetben ez 8.800 Ft/hó) a lízingbe adónak kell bevallania és befizetnie. A bérbeadó a cégautóadó összegét az egyéni vállalkozóra átháríthatja. 16. feladat megoldása A kiküldetési rendelvény kiállításától függetlenül a magánszemélynek 11.000 Ft cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezett. Ennek az az oka, hogy a munkáltató a NAV által közzétett üzemanyagárat meghaladó benzinköltséget térített részére. Amennyiben a gépjárműadót az érintett munkavállaló késedelem nélkül megfizette, akkor annak arányos részével a cégautóadó összege csökkenthető. 17. feladat megoldása Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 km utat számol el átalányban.90 Az 500 km/hó útnyilvántartás nélküli gépjárműátalány költségelszámolása nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági őstermelőnél. 18. feladat megoldása Az 500 km/hó útnyilvántartás nélküli gépjárműátalány költségelszámolása nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozónál.

19. feladat megoldása 90

NAV 2012/32 információs füzetek



143

Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.91 20. feladat megoldása Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében nem merül fel a cégautóadó fizetésének kötelezettsége. Nem jelenik meg a költségelszámolás. Az egyéni vállalkozó nem alanya a számviteli törvénynek. 21. feladat megoldása Hajtómotor Környezetvédelmi teljesítménye osztály 10 90 kW 0-4 10 100 kW 6-10 10 125 kW 5; 14-15 Cégautóadó negyedévente fizetendő összege Db

Cégautóadó 22.000 Ft/hó 22.000 Ft/hó 22.000 Ft/hó

Negyedéves cégautóadó 66.000 Ft 66.000 Ft 66.000 Ft 198.000 Ft

22. feladat megoldása Megjegyzések: − Pénzügyi lízing esetén akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a lízingbe vevő a lízingdíjat költségként elszámolja. A lízingbe vevő gazdasági társaság kénytelen költségként elszámolni a lízingdíjat, tehát cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik. A lízingelt autó üzembentartója a finanszírozó társaság, tehát a gépjárműadó is őt terheli. − A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.92 adatok forintban A cégautóadó összege (12 db x 11.000 Ft) x 2 hó 264.000 − Gépjárműadó arányos része (12 x 24.000 / 12 x 2) − 48.000 A IV. negyedévre befizetendő cégautóadó összege 216.000

91 92

NAV információs füzetek 2012/32. 2. old 1991. évi LXXXII. törvény 17/F.§



144

23. feladat megoldása Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe adják, akkor a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság) az adóalany, szintén kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.93 A munkába járás költségtérítése nem keletkeztet cégautóadót. Ebben az esetben sem a magánszemély, sem a lízingbe adó nem fizet cégautóadót. 24. feladat megoldása adatok forintban Db

Jogcím

Adótétel

70 db Továbbértékesítési cél (készlet) 10 db Pénzügyi lízingbe adott autó 10 db Bérbeadásra kerülő autó (10 db x 11.000 Ft x 3hó) 3 db Tesztautó (3 db x 11.000 Ft x 3hó) 2 db Bemutató autó (2 db x 11.000 Ft x 3hó) 1 db Csereautó (1 db x 11.000 Ft x 3hó) 4 db Saját célú használat (4 db x 11.000 Ft x 3hó) 25 db Eladott használtautó A III. negyedéves cégautóadó fizetési kötelezettség

Cégautóadó

cégautóadó nem lesz a lízingbe vevő fizeti 11.000 330.000 11.000 99.000 11.000 66.000 11.000 33.000 11.000 132.000 nincs cégautóadó 660.000

A gépjárműadó arányos összege a cégautóadó összegéből levonható. 25. feladat megoldása A flottabeszerzés következtében az I. negyedévben 2 hónapban keletkezett cágautóadó fizetési kötelezettség. adatok forintban Autók Jogcím Adótétel Cégautóadó száma 50 db Továbbértékesítés cégautóadó nem lesz 10 db Bérbe adott személyautók (10 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 660.000 3 db Saját célú felhasználás (3 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 198.000 4 db Tesztautók (4 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 264.000 1 db Bemutató autó (1 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 66.000 2 db Csereautó (2 db x 33.000 Ft x 2hó) 33.000 132.000 20 db Lízingbe adott személyautók nincs cégautóadó 1.320.000 A II. negyedéves cégautóadó fizetési kötelezettség A forgalomból kivont autók után cégautóadót fizetni nem kell. A próbarendszámos autók után abban az esetben kell cégautóadót fizetni, ha a próbarendszám a gépjárműre felszerelésre kerül. 26. feladat megoldása 93

NAV információs füzetek 2012/32



A személygépkocsi használati jogcíme 1. Kiküldetés saját tulajdonú személyautóval 2. Megbízási díjjal szembeni költségelszámolás 3. Taxis által bérelt autók 4. A lakóautó (személyautónak minősül) 5. Evás egyéni vállalkozó által használt autó 6. Átalányadózó vállalkozás által használt autó

145

A cégautóadó alanya nincs cégautóadó a magánszemély a bérbeadó a lakóautó tulajdonosa nincs cégautóadó nincs cégautóadó

27. feladat megoldása A személygépkocsi használati jogcíme 1. Munkába járás költségtérítése 2. Rt. autójának magáncélú használata 3. Egyéni vállalkozó által bérelt személygépkocsi 4. Vegyes használatú autó 5. Őstermelő átalányköltség elszámolása

A cégautóadó alanya nincs cégautóadó a részvénytársaság a bérbeadó a háziorvos nincs cégautóadó

28. feladat megoldása Hatósági nyilvántartásban nem szerepelő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, aki/amely a (például külföldön üzembe helyezett) személygépkocsi használata után költséget (a számviteli törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve a személyi jövedelemadó törvény szerinti tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást) számol el.94 Ebben az esetben a magyar leányvállalatnak nem kell cégautóadót fizetni. A berlini anyavállalatra pedig nem terjed ki a magyar gépjárműadó törvény területi hatálya. Ebből az következik, hogy a cégautóadó nem jelenik meg. 29. feladat megoldása A költségeket a magyar leányvállalat számolja el költségként, ezért a cégautóadó alanyává válik. A negyedévente fizetendő cégautóadó összege (8.800 x 3) = 26.400 Ft

94

NAV információs füzetek 32/2012.



146

30. feladat megoldása A feladat kapcsán meg kell állapítani az egyes gépjárműveket terhelő klasszikus gépjárműadó összegét, valamint az egyes gépjárműveket terhelő cégautóadó összegét. A kettős adóztatás tilalma következtében a cégautóadó összege csökkenthető az időarányos gépjárműadó összegével. A klasszikus gépjárműadót a helyi adóhatóság állapítja meg határozattal, a cégautóadót az adóalanynak kell bevallania. Az autókat terhelő gépjárműadó Szgk. Életkor 1 db 1 év 1 db 5 év 1 db 9 év 1 db 13 év 1 db 17 év Összesen

Teljesítmény 130 kilowatt 100 kilowatt 90 kilowatt 70 kilowatt 43 kilowat

Adótétel 345 Ft/kilowatt 300 Ft/kilowatt 230 Ft/kilowatt 185 Ft/kilowatt 140 Ft/kilowatt

Az adóösszege 44.850 Ft 30.000 Ft 20.700 Ft 12.950 Ft 6.200 Ft 114.700 Ft

Az autókat terhelő cégautóadó Db

kW

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db Összesen

130 100 90 70 43

Környezetvédelmi besorolás 0-4 6-10 0-4 6-10 0-4

Adótétel

Cégautóadó

44.000 Ft/hó 22.000 Ft/hó 22.000 Ft/hó 11.000 Ft/hó 16.500 Ft/hó

3 x 44.000 = 132.000 Ft 3 x 22.000 = 66.000 Ft 3 x 22.000 = 66.000 Ft 3 x 11.000 = 33.000 Ft 3 x 16.500 = 49.500 Ft 346.500Ft adatok forintban

Db

Év

1 1 év 1 5 év 1 9 év 1 13 év 1 17 év Összesen

Cégautóadó 132.000 66.000 66.000 33.000 49.500 346.500

Levonható gépjárműadó 44.850 / 12 x 3 = 11.213 30.000 / 12 x 3 = 7.500 20.700 / 12 x 3 = 5.175 12.950 / 12 x 3 = 3.238 6.200 / 12 x 3 = 1.550 28.676

Megfizetendő cégautóadó 132.000 – 11.213 = 120.787 66.000 – 7.500 = 58.500 66.000 – 5.175 = 60.825 33.000 – 3.238 = 29.762 49.500 – 1.550 = 47.950 317.824

A vállalkozás által megfizetendő cégautóadó összege 317.870 Ft/negyedév.


A HELYI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI

147

6. FELADATOK A HELYI ADÓ KÖRÉBŐL 6.1. A helyi adó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. Célszerű addig gyakorolni, amíg a feladatokat segédeszközök használata nélkül is hibátlanul meg tudja oldani. Minden fejezet végén megtalálhatók a megoldások. 1. feladat A válassza ki a következő táblázatból azokat a gazdálkodókat, amelyek mentesek lehetnek a helyi adó alól! Magyar Nemzeti Bank Helyi önkormányzatok Egyesület Alapítvány Közszolgáltató szervezet

A Magyar Állam Köztestület Önkéntes kölcsönös Biztosító Pénztár Közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság

2. feladat Négy önkormányzat helyi adó rendeletéből a következő információk váltak ismertté: Budapest Zuglói Önkormányzat által kivetett helyi adók (az önkormányzati rendeletek alapján az állandó bejelentéssel bírók kommunális, mások építményadót kötelesek fizetni a tulajdonukban lévő ingatlanok után): A helyi adó fajtája Magánszemélyek kommunális adója Építményadó Iparűzési adó Ideiglenes iparűzés esetében Idegenforgalmi adó

Adóalap adótárgy m2 törvényi nap szállásdíj

Adó 18.000 Ft 1.580 Ft/m2 2,0% 9.000 Ft/nap 4%

Mentesség nagycsaládosok törvényi nincs nincs törvényi

Salgótarján város önkormányzata által kivetett helyi adók: A helyi adó fajtája Idegenforgalmi adó Építményadó Telekadó Iparűzési adó Ideiglenes iparűzés esetében

Adóalap vendégéjszaka m2 m2 törvényi nap

Adómérték 1.000 Ft/éj 1.800 Ft/m2 500 Ft/m2 1,0% 3.000 Ft/nap

Mentesség törvényi törvényi törvényi nincs nincs



148

Balassagyarmat város önkormányzata által kivetett helyi adók: A helyi adó fajtája Iparűzési adó Idegenforgalmi adó Építményadó Telekadó

Adóalap törvényi szállásdíj korrigált forgalmi érték

Adómérték 1,5% 4% 3,6% 3%

Mentesség törvényi 18 év alatt törvényi törvényi

Adómérték 2,0% 5.000 Ft/nap 300 Ft/éj 200 Ft/m2 1.100 m2

Mentesség törvényi törvényi 18 év alatt nincs törvényi

Vác város önkormányzata által kivetett helyi adók: A helyi adó fajtája Iparűzési adó Ideiglenes iparűzés esetében Idegenforgalmi adó Telekadó Építményadó

Adóalap törvényi nap vendégéjszaka m2 m2

Állapítsa meg, hogy melyik város esetében nem szükséges, és melyik város esetében szükséges az önkormányzati rendelet módosítása! Jelölje meg a módosítás okát! 3. feladat Egy Hódmezővásárhelyen élő magánszemély egyéni vállalkozóként informatikai szolgáltatásokat nyújt. A város Fő utcájában 5 éve vásárolt egy 110 m2-es lakást, ahol a férjével és három gyermekével lakik. Adóévben két utcával arrébb vásárolt egy raktárhelyiséget, ahol a család a régi bútorait tartja. A lakásához közel bérel egy 50 m2-es lakást, amelyet irodának rendezett be. A hódmezővásárhelyi önkormányzat kivetette a magánszemélyek kommunális adóját, és az adótételt a törvényi maximumban állapította meg. Számítsa ki, hogy hány forint kommunális adót kell fizetnie a magánszemélynek! 4. feladat Egy magánszemély Budapest XII. kerületében rendelkezik egy kétszintes családi házzal, amelynek földszinti részén található egy garázs és egy tároló helyiség is. A magánszemély ugyanebben a kerületben az adóévet megelőző évben vásárolt egy beépítetlen telket is, amelyre gyermekének kíván a jövőben egy családi házat építeni. Az adóévet megelőző év júliusában a család vásárolt egy siófoki nyaralót és egy nagykanizsai 1.000 m2-es belterületi telket is. A XII. kerületi önkormányzat kivetette a magánszemélyek kommunális adóját, és az adótételt a törvényi maximum 80%-ában állapította meg. Számítsa ki, hogy hány forint kommunális adót kell fizetnie a magánszemélynek a XII. kerületi önkormányzat részére! 5. feladat Egy belterületi aranykorona-értékkel nyilvántartott, beépítetlen telek forgalmi értéke 12.000.000 Ft. Az önkormányzat évekkel ezelőtt kivetette a telekadót, amelynek mértéke a © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


149

törvényi maximumban került megállapításra. A telekadó alapja az ingatlan korrigált forgalmi értéke. A telek felére 2 éve gyümölcsfákat telepítettek. Az érintett teleknek 3 tulajdonosa van. Számítsa ki, hogy hány forint telekadót kell fizetniük a tulajdonosoknak! 6. feladat Egy belterületi beépítetlen telek területe 2.400 m2. Az önkormányzat évekkel ezelőtt rendeletet alkotott a telekadó fizetési kötelezettségről. A telekadó alapja a terület m2-ben megállapított területe. A rendelet értelmében minden évben a legmagasabb adótétel kerül megállapításra. Az érintett teleknek 2 tulajdonosa van. Az adót egyenlő arányban fizetik. A telek évek óta építési tilalom alatt áll. A KSH által közzétett fogyasztói árindexet a táblázat tartalmazza.95 2003. 104,7

2004. 106,8

A KSH által közzétett fogyasztói árindexek 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 103,6 103,9 108,0 106,1 104,2 104,9

2011. 103,9

2012. ?

a) Számítsa ki, hogy hány forint telekadót kell fizetniük a tulajdonosoknak! b) Számítsa ki, hogy hány forint a kivethető telekadó maximuma! 7. feladat Egy üdülőhelynek nem minősülő nagyvárosban fekvő családi ház alapterülete 260 m2. Az épülethez tartozik egy 30 m2-es garázs és egy 100 m2-es borospince is, amelyben a család tulajdonában lévő szőlőültetvény terméséből készült bort tárolják. Az önkormányzat a lakóépületeket 80 m2 alapterületig mentesítette az adó alól. Az épülethez tartozik egy műtrágyatároló építmény is, amelynek alapterülete 40 m2. Ebben a helyiségben a műtrágyán kívül növényvédőszereket is tárolnak. Az ingatlan forgalmi értéke 39.000.000 Ft. A településen az adóévet megelőző évben kivetették az építményadót. Az adó alapja az ingatlan hasznos alapterülete. Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvény által megengedett legmagasabb adótétel 30%-át vetette ki. a) Számítsa ki, hogy hány forint építményadót kell fizetnie a tulajdonosnak! b) Számítsa ki, hogy hány forint építményadót kellene fizetnie a tulajdonosnak abban az esetben, ha a település gyógyüdülőhelynek minősülne! 8. feladat Egy üdülőhelynek minősülő faluban fekvő komfortos családi ház 150 m2 alapterületű. A családi ház forgalmi értéke 28.000.000 Ft. Az adóévet megelőző évben az önkormányzat építményadó rendeletet hirdetett ki, amelynek értelmében a település belterületén fekvő felépítmények tulajdonosainak építményadót kell fizetniük. A helyi adó rendelet értelmében az adókötelezettség január 1-jétől minden érintettre nézve fennáll. Az adó alapja az ingatlan korrigált forgalmi értéke. Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvény által megengedett legmagasabb adómértéket állapította meg. Számítsa ki, hogy hány forint építményadót kell fizetnie az adóalanyoknak!

95

www.ksh.hu



150

9. feladat Egy 68 éves nyugdíjas egyedül él IV. kerületi lakásában. A lakás alapterülete 47 m2, forgalmi értéke az elmúlt évek alatt változott. A IV. kerületi önkormányzat adórendelete értelmében a korrigált forgalmi érték után építményadót kell fizetni. Az önkormányzat mentességet nem adott. Az adóalany 3 éve (2009-ben) az építményadó felfüggesztését kérte, amelyet az önkormányzat elfogadott. A lakás forgalmi értéke A kivetett építményadó Jegybanki alapkamat

2009. 10.000 e Ft 2% 5,25%

2010. 11.000 e Ft 2,5% 6%

2011. 11.000 e Ft 3% 6,5%

2012. 9.000 e Ft 3,6% 7%

Állapítsa meg, hogy hány forint tartozása van az adóév végén az adóalanynak a felfüggesztett építményadó következtében! 10. feladat Válassza ki, hogy az alábbi táblázatban szereplő magánszemélyek közül kinek nem kell idegenforgalmi adót fizetni abban a városban, ahol az önkormányzat az idegenforgalmi adót a vendégéjszakákra vetette ki. A településen állandó lakóhellyel rendelkező A településen található üdülő tulajdonosa A városi kollégiumban lakó gimnazista A városi kórház belgyógyászatán fekvő beteg A városi börtönben szabadságvesztését töltő

Az öregek otthonában lakó személy A városban munkát végző vállalkozó Munkásszálláson elhelyezett személy Az üdülő tulajdonosának fia A városi szanatóriumban kezelt személy

11. feladat Egy baráti társaság rendszeresen kirándulni jár az ország különböző településeire. Az egyik hétvégén 3 vendégéjszakát töltöttek el egy pécsi panzióban. Pécs városában az önkormányzat évekkel ezelőtt bevezette az idegenforgalmi adót, mégpedig a legmagasabb adótétel kivetésével. Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. A baráti társaság összetételét az alábbi táblázat tartalmazza: Életkor 18 – 65 év közötti személyek létszáma 65 év feletti nyugdíjasok létszáma 14 – 18 év közötti diákok létszáma 14 év alatti gyerekek létszáma Összesen


Számítsa ki, hogy hány forint idegenforgalmi adót kell fizetnie a baráti társaságnak a pécsi panzióban!



151

12. feladat Egy baráti társaság rendszeresen kirándulni jár az ország különböző településeire. Az egyik hétvégén 3 vendégéjszakát töltöttek el egy hévízi panzióban. Hévíz városában az önkormányzat évekkel ezelőtt bevezette az idegenforgalmi adót, mégpedig a legmagasabb adómérték kivetésével. Az idegenforgalmi adó alapja a szállásdíj. A szobák az emelet és az ágyszám függvényében eltérő díjszabásúak. A baráti társaság összetételét és az igénybe vett szobák árait az alábbi táblázat tartalmazza: Életkor 18 – 65 év közötti személyek létszáma 65 év feletti nyugdíjasok létszáma 14 – 18 év közötti középiskolások létszáma 14 év alatti gyerekek létszáma Összesen


Szállásdíj 9.600Ft/fő/éj 8.800Ft/fő/éj 6.400Ft/fő/éj 5.700Ft/fő/éj −

Számítsa ki, hogy hány forint idegenforgalmi adót kell fizetnie a baráti társaságnak a hévízi panzióban! 13. feladat Egy keszthelyi székhelyű építőipari vállalkozó Dunaújvárosban vízelvezető árkokat, kerékpárutakat és gyalogos közlekedésre szolgáló járdákat épített. Az építkezés a kezdetétől a végéig összesen 160 napot vett igénybe. A tevékenységéből az önkormányzat illetékességi területén 18.000.000 Ft nettó árbevétele keletkezett. A felhasznált anyagok értéke 14.000.000 Ft volt. A dunaújvárosi önkormányzat által kivetett iparűzési adó mértéke 2%, az ideiglenes iparűzési tevékenységre pedig 4.000Ft/nap adót állapítottak meg. Számítsa ki, hogy hány forint iparűzési adót kell fizetnie Dunaújvárosban a vállalkozónak! 14. feladat Egy kaposvári telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó állandó jellegű és ideiglenes iparűzési tevékenységet is folytatott. A kaposvári önkormányzat iparűzési adóról alkotott rendelete alapján a településen a legmagasabb adómérték 70%-át vetették ki. A vállalkozó iparűzési adó alapjának összege 40.000.000 Ft. Ideiglenes iparűzési tevékenység következtében az ország különböző településein összesen 12.000 Ft iparűzési adót fizetett meg. Az évközben átutalt iparűzési adóelőleg összege 548.000 Ft. Számítsa ki a kaposvári önkormányzatnak megfizetendő vagy tőle visszaigényelhető iparűzési adó összegét! 15. feladat Egy korlátolt felelősségű társaság Diósdon székhellyel, Érden telephellyel rendelkezik. A vállalkozás ideiglenes iparűzési tevékenység következtében összesen 120.000 Ft adót fizetett. A vállalkozás adóévi iparűzési adóalapja, a megfizetett adóelőleg, és az érintett településeken kivetett adómérték az alábbiak szerint alakult:



Iparűzési adóalap Adómérték Adóelőleg

Diósd 35.000.000 1,8% 520.000

152

Érd 35.000.000 1,5% 390.000

adatok forintban Összesen 70.000.000 ‒

Számítsa ki a két önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 16. feladat Egy betéti társaság székhelye Karancsságra van bejegyezve. A bt. az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Az eva-alapjának adóévi összege 27.312 e Ft. A vállalkozás adóévi nettó árbevétele 30.000 e Ft. A vállalkozásnál felmerült anyagköltség 2.500 e Ft, a bérköltség pedig 1.200 e Ft. A karancssági önkormányzat által kivetett iparűzési adó mértéke 2%. A vállalkozó tevékenységével kapcsolatban egyéb információ nem áll rendelkezésre. a) Számítsa ki a bt. által fizetendő iparűzési adó összegét abban az esetben, ha a bt. az egyszerűsített adóalap-megállapítást választotta! b) Számítsa ki, hogy mennyi iparűzési adót fizetett volna a vállalkozás, ha nem az egyszerűsített adómegállapítási módszert választja! 17. feladat Egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kft. székhelye Cered. Az adóévi evaalapja 30.000 e Ft. A vállalkozás éves nettó bevétele 26.800 e Ft, anyagköltsége 3.400 e Ft. Az iparűzési adó mértéke 2%. A vállalkozás év közben több településen, összesen 32 napig ideiglenes iparűzési tevékenységet is folytatott, amely után az iparűzési adót megfizette. Minden érintett településen a maximális adótételt állapították meg az iparűzési tevékenységre. a) Számítsa ki a kft. által fizetendő iparűzési adó összegét abban az esetben, ha a kft. az egyszerűsített adóalap-megállapítást választotta! b) Számítsa ki, hogy mennyi iparűzési adót fizetett volna a vállalkozás, ha nem az egyszerűsített adómegállapítási módszert választja! 18. feladat Egy oktatási tevékenységet folytató egyszemélyes kft. adóévi nettó árbevétele 7.600.000 Ft. A vállalkozás anyag- és anyagjellegű költsége 546.000 Ft. Az iparűzési adó mértéke 2%. Számítsa ki az önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét abban az esetben, ha a vállalkozás egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választ! 19. feladat Egy kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz. Éves nettó bevétele 97.000.000 Ft. Az szja szerinti átalányadó alapja 14.500.000 Ft. A vállalkozó az iparűzési adó megállapításának egyszerűsített változatát választotta. Az önkormányzat 1,8%-os adómértéket állapított meg. Számítsa ki az önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


153

20. feladat Egy társasági adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság az állandó jellegű iparűzési tevékenységét csak a székhelyén végzi. A székhelyén kívül nem létesített telephelyet. Az iparűzési adó mértéke 2%. A kft. gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismeretek: 1. A vállalkozás nettó árbevétele 65.000.000 Ft. 2. Az adóévben elszámolt személyi költség összege 13.800.000 Ft. 3. A vállalkozás által eladott áruk beszerzési értéke 9.000.000 Ft. 4. A kft. által közvetített szolgáltatások értéke 5.000.000 Ft. 5. A felhasznált anyagok költségként elszámolt értéke 11.200.000 Ft. 6. A vállalkozás alapkutatás miatt elszámolt költsége 4.200.000 Ft. 7. Ideiglenes iparűzési – nem építőipari – tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó összege 112.000 Ft. Számítsa ki a székhely szerinti önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 21. feladat Egy társasági adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság az állandó jellegű iparűzési tevékenységét csak a székhelyén végzi. Székhelyén kívüli nem létesített telephelyet. Az iparűzési adó mértéke 1,5%. A kft. gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismeretek: 1. A vállalkozás nettó árbevétele 70.000.000 Ft. 2. Az adóévben elszámolt személyi költség összege 13.800.000 Ft. 3. A vállalkozás által eladott áruk beszerzési értéke 8.200.000 Ft. 4. A kft. által közvetített szolgáltatások értéke 3.980.000 Ft. 5. A felhasznált anyagok költségként elszámolt értéke 7.800.000 Ft. 6. A vállalkozás alapkutatás miatt elszámolt költsége 3.900.000 Ft. 7. Az adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összege 1.500.000 Ft 8. A kft. összesen 40 napig tartó ideiglenes iparűzési tevékenységet is végzett, amely után az adót megfizette. A vállalkozás az építőiparban nem érdekelt. Az érintett település önkormányzata a legmagasabb adótételt állapította meg.

2010. 10 fő

Az átlagos statisztikai állományi létszám 2011. 12 fő

2012. 13 fő

Számítsa ki a székhely szerinti önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 22. feladat Egy társasági adó hatálya alá tartozó részvénytársaság az állandó jellegű iparűzési tevékenységét csak a székhelyén végzi. Székhelyén kívüli telephelyet nem létesített. Az iparűzési adó mértéke 1,8%. Az rt. gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információk ismertek: 1. A vállalkozás számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevétele 680.000.000 Ft. 2. Adóévben egy másik belföldi vállalkozástól kapott osztalék összege 15.000.000 Ft. 3. Adóévben felmerült anyagköltség összege 114.000.000 Ft. 4. A cégtelefon magáncélú használata miatt a dolgozók részére kiszámlázott telefonköltség összege 1.900.000 Ft. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


154

5. Más vállalkozás részére kiszámlázott rezsiköltség (víz, villany, fűtés) összege 6.000.000 Ft. 6. A dolgozók részére nyújtott béren kívüli juttatás összege 7.000.000 Ft. 7. Adóévben felmerült személyi jellegű költség 24.000.000 Ft. 8. A vállalkozás alkalmazott kutatás miatt elszámolt költsége 11.700.000 Ft. 9. Az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összeg 126.000.000 Ft. 10. A vállalkozás ideiglenes iparűzési tevékenységet (nem építőipari) is folytatott 4

különböző településen. A tevékenység időtartama összesen 90 nap. Az érintett településeken folyó munka időtartamát és az önkormányzatok által kivetett adómértékeket a következő táblázat tartalmazza: Napok száma Adómérték

A 20 nap 5.000 Ft/nap

2010. 13 fő

B 30 nap 4.800 Ft/nap

C 25 nap 3.200 Ft/nap


D 15 nap 2.600 Ft/nap

2012. 20 fő

Számítsa ki a székhely szerinti önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 23. feladat Egy nagyatádi székhelyű ruhaipari részvénytársaság telephelyet létesített Békéscsabán. A székhelyen található eszközeinek értéke 30.000.000 Ft. A békéscsabai telephelyen található eszközök értéke 20.000.000 Ft. A részvénytársaság iparűzési adóalapjának teljes összege 40.000.000 Ft. A vállalkozás eszközarányos megosztást választott. A nagyatádi önkormányzat a legmagasabb, a békéscsabai önkormányzat pedig 1% iparűzési adókulcsot állapított meg. Számítsa ki a nagyatádi és a békéscsabai önkormányzatot megillető iparűzési adót! 24. feladat Egy kft. székhelye Miskolctapolcán található. A vállalkozás Egercsehiben telephelyet létesített. Az iparűzési adó alapját eszközérték arányosan kívánja megosztani. A két telephellyel kapcsolatban a következő információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban Felmerült költségek Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása Az elszámolt személyi költség összege Gépsorok karbantartási költsége Bérelt szerszámgépek éves bérleti díja Bérelt raktárhelyiségek A lízingelt gépjárművek lízingdíjának éves összege A telephelyen felmerült közvetlen anyagköltség Kis értékű tárgyi eszköz beszerzési értéke összesen

Miskolctapolca

Egercsehi

15.000 22.000 3.500 6.250 − 1.321 39.000 230

17.000 19.000 1.980 − 8.420 2.000 26.000 420

Számítsa ki a két településen figyelembe vehető eszközértéket! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


155

25. feladat Egy kalocsai székhelyű cipőipari részvénytársaság telephelyet létesített Cegléden. A székhelyen található eszközeinek értéke 56.000 000 Ft. A ceglédi telephelyen található eszközök értéke 44.000.000 Ft. A vállalkozás iparűzési adóalapjának teljes összege 23.000.000 Ft. A vállalkozás eszközarányos megosztást választott. Az ózdi önkormányzat 2%, a miskolci önkormányzat pedig 1,5%-os mértékű iparűzési adókulcsot állapított meg. A vállalkozás ideiglenes iparűzési tevékenységet is folyatatott. Az ideiglenes iparűzési tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó összege 50.000 Ft. Számítsa ki az kalocsai és a ceglédi önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 26. feladat Egy műanyaggyártó kft. székhelye Salgótarján. A kft. Salgótarjánon kívül Nagybátonyban is létesített telephelyet. A dolgozók irányítása Salgótarjánból történik. A Salgótarjánban foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítása 34.500.000 Ft, amely az ügyvezető személyi költségét is tartalmazza. A nagybátonyi telephelyen foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítása 65.000.000 Ft. A vállalkozás iparűzési adóalapjának teljes összege 40.000.000 Ft. A vállalkozás személyi költség-arányos megosztást választott. Az iparűzési adó mértékét mindkét városban a törvényi maximum felében határozták meg. Számítsa ki a két önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 27. feladat Egy kiskereskedelmi kft. székhelye Kecskemét. A kft. Kecskeméten kívül Szarvason is telephelyet létesített. A dolgozók irányítása Kecskeméten történik. A kecskeméti telephelyen foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítása 39.500.000 Ft, amely az ügyvezető személyi költségét is tartalmazza. A szarvasi telephelyen foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítása 60.000.000 Ft. A vállalkozás iparűzési adóalapjának teljes összege 42.000.000 Ft. A vállalkozás személyi költség-arányos megosztást választott. Kecskemét város önkormányzata 2%-os, Szarvas város önkormányzata pedig 1,7%-os iparűzési adómértéket állapított meg. Számítsa ki a két önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 28. feladat Egy balatonalmádi székhelyű termelő vállalkozás 3 telephellyel rendelkezik. Az adóévi iparűzési adóalapjának összege 150.000.000 Ft. Az egyes telephelyeken felmerült személyi költség összegével és a rendelkezésre álló eszközállomány értékével, valamint az önkormányzatok által kivetett adómértékkel kapcsolatban az alábbi információk ismertek: adatok forintban Balatonalmádi Balatonfüred Tihany Személyi költség 270.000.000 30.000 000 0 Eszközérték 100.000.000 250.000.000 550.000 000 Adómérték 1% 1,5% 2,0% A személyi költség az ügyvezető személyi költségeit is tartalmazza. Számítsa ki a három önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


156

29. feladat Egy karancsaljai vállalkozás 3 telephellyel rendelkezik. Az adóévi iparűzési adóalapjának összege 120.000 000 Ft. Az egyes telephelyeken felmerült személyi költség összegével és a rendelkezésre álló eszközállomány értékével, valamint az önkormányzatok által kivetett adómértékkel kapcsolatban az alábbi információk ismertek: adatok forintban Karancsalja Őrhalom Szécsény Személyi költség 1.200.000 3.400 000 4.600.000 Eszközérték 50.000.000 40.000.000 30.000.000 Adómérték 2% 1,8% 1,5% Számítsa ki a három önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét! 30. feladat Egy építőipari vállalkozás székhelye Keszthely. A vállalkozás a székhelyén kívül 3 telephellyel rendelkezik. Az adóévi iparűzési adóalapjának összege 60.000e Ft. A vállalkozás székhelyén és a siófoki telephelyén nem építőipari tevékenység zajlik. A székhelyen és a siófoki telephelyen együttesen realizált nettó bevétel összege 10.000 e Ft. Ugyanezen városokban rendelkezésre álló saját termelésű készlet a vállalkozás összes saját termelésű készletének 10%-a. A zirci és a veszprémi telephelyén építőipari tevékenység zajlik. A vállalkozás személyi költség-arányos költségmegosztást választott. Minden településen a legmagasabb adómértéket vetették ki. A vállalkozás a speciális adóalapmegosztási módszert választotta. Az iparűzési adóalap megosztásához rendelkezésre álló információk az alábbiak: adatok ezer forintban Számviteli adatok Keszthely Siófok Zirc Veszprém Személyi költség

12.000

12.000

3.400

4.600

Nettó árbevétel

6.000

4.000

40.000

40.000

Saját termelésű készlet

5.000

5.000

15.000

25.000

Számítsa ki a négy önkormányzatot megillető iparűzési adó összegét!



157

6.2. A helyi adó gyakorlati példáinak megoldása96 A példatári megoldások általában forintra vagy ezer forintra kerekítve kerültek kiszámításra, annak megfelelően, hogy az adott adónemnél vagy vállalkozói csoportnál (pl. egyéni vállalkozó) a bevallásokat forintban vagy ezer forintban kell-e benyújtani az adóhatóság részére. A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk: Az önkormányzat rendeletével vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. Az önkormányzat a helyi adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan az adómaximum figyelembevételével állapíthatja meg.

Az adó tárgya Ingatlantulajdon, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog Nem állandó lakosként való tartózkodás Gazdasági tevékenység gyakorlása

Az adómaximum a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső határ és a felső határ fogyasztói árszínvonal-változás figyelembevételével növelt összege. Az önkormányzat az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére kötelezheti, továbbá az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál. Építményadó az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre vethető ki. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adómaximum − az építmény m2-ben számított hasznos alapterületére legfeljebb 1.100Ft/m2 + a felső határ növelt összege, vagy − az építmény korrigált forgalmi értékének 3,6%-a. Telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő telekre vethető ki. Az adómaximum − a telek m2-ben számított 200 Ft/m2 + a felső határ növelt összege, vagy − az építmény korrigált forgalmi értékének 3%-a. A magánszemélyek kommunális adója az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanra, továbbá az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező magánszemélyre vethető ki. Az adó maximális összege adótárgyanként 17.000 Ft + a felső határ növelt összege. Idegenforgalmi adó arra a személyre vethető ki, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó maximális összege: − vendégéjszakánként 300 Ft + a felső határ növelt összege. − a szállásért bármilyen jogcímen fizetendő ellenérték 4%-a.

96

1990. évi C. törvény alapján



158

Iparűzési adó a vállalkozói minőségben – ideiglenes vagy állandó jelleggel – végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenység. Az adó maximális összege: − állandó jellegű iparűzési tevékenység esetében az adólap 2%-a. − ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5.000 Ft. Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység akkor valósulhat meg, ha a vállalkozó nem rendelkezik székhellyel az önkormányzat illetékességi területén. Állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. b) bármely – az előzőekbe nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Több önkormányzat illetékességi Adóalap megosztása területén is folytatható állandó jellegű iparűzési tevékenység. Ebben az esetben előző adóévi adóalap adóalap < 100 M Ft > 100 M Ft az iparűzési adóalapot meg kell osztani a személyi költség arányában települések között, és minden érintett eszközérték arányában önkormányzat részére iparűzési adót csak kombinált fizetni. Az egyes településekre eső módszerrel kombinált módszerrel adóalapok együttes összegének meg kell egyeznie a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóalap-megosztás lehetőségei függnek a tevékenység jellegétől és az adóalap nagyságától. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. a) Eszközérték-arányos megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha a vállalkozás minden érintett telephelyén található valós eszközérték. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A kis értékű tárgyi eszközök csak az aktiválás évében vehetők figyelembe. Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása A költségként elszámolható bérleti díj összege ESZKÖZÉRTÉK

A költségként elszámolható lízingdíj összege A 100.000 Ft alatti egyedi értékű tárgyi eszköz beszerzési értéke Termőföld esetében aranykoronánként 500 fT Telek esetében a beszerzési érték 2%-a



159

A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják. b) A személyi költség arányában történő megosztás esetében az ügyvezető személyi költségének 10%-át a székhely szerint kell figyelembe venni. Amennyiben az ügyvezető miatt elszámolt személyi költség nulla forint, akkor az érintett miatt 500.000 Ft személyi költséget kell figyelembe venni. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó (ügyvezető) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. c) Kombinált adóalap-megosztást köteles alkalmazni az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték-arányos megosztás módszerét kell alkalmazni. Speciális adóalap megosztási lehetőség vonatkozik a távközlési szolgáltatást és az építőipari tevékenységet végzőkre. − A távközlési szolgáltatók esetében az adóalap-megosztásba minden olyan települést be kell vonni, ahol a társaság előfizetési szerződést kötött. Az adóalap megosztása a nettó árbevétel arányában történik. − Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozások eldönthetik, hogy az adóalapjuk 100%-át a fenti táblázatban található módszer alapján osztják meg, vagy a fenti módszereket az adóalap 50%-ára alkalmazzák, és a másik 50%-ot az építőipari teljesítmény arányában osztják meg. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A helyi adókról szóló törvény értelmében – a feltételek megléte esetén – egyszerűsített adóalap-megállapításra is lehetőség nyílik. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók választhatják, hogy az adóalapjukat az eva-alap 50%-ában határozzák meg. Azok a vállalkozások, akiknek az éves nettó árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (kezdő vállalkozás esetén időarányosan számított 8 millió forintot), adóalapjukat az éves nettó árbevételük 80%-ában állapítják meg. A személyi jövedelemadó hatálya alatt átalányadózó vállalkozások adóalapja a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összege, de nem lehet több mint a személyi jövedelemadó törvény szerinti bevétel 80 százaléka.



160

1. feladat megoldása Magyar Nemzeti Bank Helyi önkormányzatok Sportegyesület Művészeti alapítvány Közszolgáltató szervezet A Magyar Állam Magyar Tudományos Akadémia Önkéntes kölcsönös Biztosító Pénztár A közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság

Csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában Nem terjed ki a törvény hatálya A feltételek megléte esetén mentes az adó alól A feltételek megléte esetén mentes az adó alól A feltételek megléte esetén mentes az adó alól Nem terjed ki a törvény hatálya A feltételek megléte esetén mentes az adó alól A feltételek megléte esetén mentes az adó alól Csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában

Mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a mentesség csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. Egyéb ingatlan után nem jár. 2. feladat megoldása Minden esetben figyelni kell arra, hogy a kérdés az adó mértékére vagy annak maximális összegére irányul. A helyi adó rendelet módosításának okai Az ideiglenes iparűzési tevékenységre kivetett adót csökkenteni kell, Zugló mert az adó összege meghaladja a törvényi maximumot. Minden rendeletet módosítani kell, mert az adómérték meghaladja a Salgótarján kivethető törvényi maximumot. Balassagyarmat Az adórendeleteket nem kell módosítani. Megfelelnek a törvénynek. Vác Az adórendeleteket nem kell módosítani. Megfelelnek a törvénynek. 3. feladat megoldása Megjegyzések: − Az adó évi mértékének felső határa adótárgyanként (telek, építmény), illetőleg nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti jogonként legfeljebb 17.000 Ft/év.97 − A raktárhelyiség esetében a kommunális adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa volt. Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. 1990. évi C. törvény 26.§98

97 98

1990. évi C. törvény 26.§ 1990. évi C. törvény 52.§ 7.



161

A kommunális adó tárgya a lakás Lakásbérleti jog Raktár adója a következő adóévtől érinti a magánszemélyt A kommunális adó összege (2 x 17.000)

1 ingatlan 1 bérleti jog 0 34.000 Ft

4. feladat megoldása Figyelemmel kell lenni arra, hogy a XII. kerületi önkormányzat csak a saját illetékességi területén lévő ingatlanok után vethet ki kommunális adót. Arra is ügyelni kell, hogy ebben az esetben a garázs és a tároló helyiség a családi ház részét képezi és nem minősül önálló ingatlannak. A kommunális adó tárgya (lakás, telek) A kommunális adó összege (2 x 17.000 x 0,8)

2 ingatlan 27.200 Ft/év

5. feladat megoldása Az aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a gyümölcsfa-telepítés mezőgazdasági tevékenységet keletkeztetett. Ebben az esetben az érintett teleknagyságra a mezőgazdasági művelés befejezését követő adóévben keletkezik majd adófizetési kötelezettség.99 adatok forintban A telek forgalmi értéke 12.000.000 A telekadó alapja 12.000.000 / 2 = 6.000.000 A telekadó összege 6.000.000 x 0,5 x 0,03 = 90.000 900.000 / 3 = 30.000 Ft/év Egy tulajdonos által fizetendő telekadó 6. feladat megoldása A helyi adókról szóló törvény alapján mentes az adó alól az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.100 a) A telekadó kiszámítása A telek nagysága A telekadó alapja (2.400 x 0,5) A telekadó összege Egy tulajdonos által fizetendő telekadó

adatok forintban 2.400 m2 1.200 m2 1.200 m2 x 200 Ft/m2 = 240.000 Ft/év 240.000 Ft / 2 = 120.000 Ft/év

b) A kivethető telekadó maximumának kiszámítása Az adómaximum a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső határ és a felső határ 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonalváltozásai szorzatával növelt összege.101 99

1990. évi C. törvény 20.§ 1990. évi C. törvény 19.§ 101 1990. évi C. törvény 6.§ c) 100



2003. 104,7

2004. 106,8

162

A KSH által közzétett fogyasztói árindexek 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 103,6 103,9 108,0 106,1 104,2 104,9

2011.

2012.

Kivethető telekadó maximum = 200 + 200 x 1,047 x 1,068 x 1,036 x 1,039 x 1,08 x 1,061 x 1,042 x 1,049 = 200 + 200 x 1,507563 = 501,5127 Ft/m2 7. feladat megoldása Az építmény hasznos alapterülete a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.102 260 m2 ‒ 80 m2 + 30 m2 ‒ 100 m2 ‒ 40 m2 70 m2 77.000 Ft

A családi ház alapterülete ‒ Önkormányzat által mentesített rész + A garázs alapterülete ‒ A borospince alapterülete103 ‒ A műtrágyatároló Az építményadó alapja Az építményadó összege (70 m2 x 1.100 Ft/m2) A gyógyüdülőhelyi státusz az adó összegén nem változtat. 8. feladat megoldása

Megjegyzések: − Az ingatlan korrigált forgalmi értéke azonos az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-ával.104 − Az építményadó mértéke a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.105 adatok forintban Az ingatlan forgalmi értéke 28.000.000 Az építményadó alapja (28.000.000 x 0,5) 14.000.000 Az építményadó összege (14.000.000 x 0,036) 504.000 Ft/év 9. feladat megoldása Figyelni kell arra, hogy a kamat az adófelfüggesztést követő év végén jelenik meg. A felfüggesztett adó összegeket göngyölíteni kell. Arra is ügyelni szükséges, hogy a kamat is kamatozik. Kamatlábként a mindenkori jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

adatok forintban 102

1990. évi C. törvény 52.§ 9. 1990. évi C. törvény 13.§ h) 104 1990. évi C. törvény 52.§ 13. 105 1990. évi C. törvény 16. § 103



A lakás forgalmi értéke Adóalap (50%) A kivetett építményadó Felfüggesztett építményadó Építményadó tartozás Jegybanki alapkamat Halmozódó kamat Összes tartozás

2009. 10.000.000 5.000.000 2% 100.000 100 000 5,25% 0 100.000

163

2010. 11.000.000 5.500.000 2,5% 137.000 237.000 6% 6.000 243.000

2011. 11.000.000 5.500.000 3% 165.000 402.000 6,5% 15.795 417.795

2012. 9.000.000 4.500.000 3,6% 162.000 564.000 7% 29.246 593.246

Kamat 2010: 100.000 x 0,06 = 6.000 Ft Kamat 2011: 243.000 x 0,065 = 15.795 Ft Kamat 2012: 417.795 x 0,07 = 29.246 Ft 10. feladat megoldása A városban munkát végző vállalkozó akkor mentesül, ha az adott településen vállalkozási tevékenységet végez. A munkásszálláson elhelyezett személy után akkor nem kell idegenforgalmi adót fizetni, ha az érintett településen a munkáltatója által folytatott munkavégzésben vesz részt. A feladatban szereplő többi személy mentes az idegenforgalmi adó alól. 11. feladat megoldása A helyi adókról szóló törvény alapján mentes az adó alól a 18. életévét be nem töltött magánszemély.106 A helyi adókról szóló törvény értelmében kivethető legmagasabb adómérték személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft.107 Életkor 18 – 65 év 65 év feletti nyugdíjas 14 – 18 év közötti középiskolás 14 év alatti gyermek Adóalap Idegenforgalmi adó összege

Adóalany 12 fő 16 fő mentes mentes 84 x 300 Ft/éj

adatok forintban Vendégéjszaka 12 x 3 = 36 éjszaka 16 x 3 = 48 éjszaka ‒ ‒ 84 vendégéjszaka 25.200 Ft

12. feladat megoldása 106 107

1990. évi C. törvény 31.§ a) 1990. évi C. törvény 33.§



164

Az idegenforgalmi adó kivethető legmagasabb mértéke a szállásdíj 4%-a.108 Életkor Létszám Szállásdíj 18 – 65 év 8 fő 9.600 x 3 x 8 = 230.400 65 év feletti 2 fő 8.800 x 3 x 2 = 52.800 14 – 18 év közötti 11 fő 6.400 x 3 x 11 = 211.200 14 év alatti 5 fő 5.700 x 3 x 5 = 85.500 A fizetendő idegenforgalmi adó összege

adatok forintban Idegenforgalmi adó 9.216 2.112 mentes mentes 11.328

13. feladat megoldása A vállalkozó tevékenysége 30 – 181 nap közé esett, ezért Dunaújvárosban nem keletkezett telephelye. A fizetendő adó összege 160 nap x 4.000 Ft/nap = 64.000 Ft. 14. feladat megoldása Megjegyzések: − Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.109 − Az adóévben más településen megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó összege a megfizetendő iparűzési adó összegét csökkenti. − Az évközben megfizetett adóelőleg a fizetendő iparűzési adó összegéből levonható. adatok forintban 40.000.000 1,4% 560.000 ‒ 12.000 ‒ 548.000 0

Iparűzési adó alapja Iparűzési adó mértéke (0,02 x 0,7) Iparűzési adó összege (40.000.000 x 0,014) ‒ Megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenységet terhelő adó ‒ megfizetett iparűzési adóelőleg Megfizetendő iparűzési adó összege 15. feladat megoldása

Az ideiglenes iparűzési tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó a telephelyek között olyan mértékben osztandó meg (vonható le), amilyen arányt a telephely iparűzési adóalapja a teljes iparűzési adóalapon belül képvisel.

Diósd 108 109

Érd

adatok forintban Összesen

1990. évi C. törvény 33.§ b) 1990. évi C. törvény 39.§ (3)



Iparűzési adóalap Adóalap részaránya Adómérték Iparűzési adó összege Levonható iparűzési adó Megfizetett adóelőleg Befizetendő adó

165

35.000.000 50% 1,8% 630.000 ‒ 60.000 ‒ 520.000 50.000

35.000.000 50% 1,5% 525.000 ‒ 60.000 ‒ 390.000 75.000

70.000.000 100% ‒ 1.155.000 ‒ 120.000 ‒ 910.000 125.000

Diósdon fizetendő iparűzési adó összegének kiszámítása Adóalap részaránya =

35.000.000 = 0,50 35.000.000 + 35.000.000

Iparűzési adó összege = 35.000.000 x 0,018 = 630.000 Ft. Az iparűzési adóalap 50%-a a diósdi önkormányzat felé számolandó el. Ideiglenes iparűzési tevékenység miatt megfizetett adó diósdi adóalapra eső levonható része = 100.000 x 0,5 = 50.000 Ft. Érden fizetendő iparűzési adó összegének kiszámítása Adóalap részaránya =

35.000.000 = 0,50 35.000.000 + 35.000.000

Iparűzési adó összege = 35.000.000 x 0,015 = 525.000 Ft. Ideiglenes tevékenység miatt fizetett adó levonható része = 120.000 x 0,5 = 60.000 Ft. 16. feladat megoldása a) Az iparűzési adó összege egyszerűsített adóalap-számítás esetében Megjegyzések: Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozás az iparűzési adójának alapját az eva alapjának 50 százalékában is meghatározhatja.110 adatok ezer forintban Az iparűzési adó alapja 27.312 x 0,5 13.656 13.656 x 0,02 Az iparűzési adó összege 273 b) Az iparűzési adó összege klasszikus adóalap-számítás esetében Megjegyzések: − Az adóévben elszámolt személyi költség nem csökkenti az iparűzési adó alapját. − Az adóévben más településen megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó összege a megfizetendő iparűzési adó összegét csökkenti. adatok ezer forintban Az adó elszámolása 110

1990. évi C. törvény 39/B.§ (1)



166

Nettó árbevétel ‒ Elszámolt anyagköltség Adóalap Számított iparűzési adó összege (27.500 x 0,02)

30.000 ‒ 2.500 27.500 550

17. feladat megoldása a) Az iparűzési adó összege egyszerűsített adóalap-számítás esetében adatok ezer forintban Az iparűzési adó alapja 30.000 x 0,5 15.000 Az iparűzési adó összege 15.000 x 0,02 300 ‒ Ideiglenes iparűzési tevékenység utáni adó 32 nap x 5.000 Ft ‒ 160 Székhely szerinti önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó 140 b) Az iparűzési adó összege klasszikus adóalap-számítás esetében adatok ezer forintban Az adó elszámolása Nettó árbevétel ‒ Elszámolt anyagköltség Adóalap Számított iparűzési adó összege (23.400 x 0,02) ‒ Ideiglenes iparűzési tevékenység utáni adó Székhely szerinti önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó

26.800 ‒ 3.400 23.400 468 ‒ 160 308

18. feladat megoldása Azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél a nettó árbevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel 80%-a. Kezdő vállalkozások esetében az árbevételi korlátot időarányosan kell számítani.111 Nettó árbevétel (7.600.000) < 8.000.000 Ft Iparűzési adó alapja (7.600.000 x 0,8) Az iparűzési adó összege (6.080.000 x 0,02)

adatok forintban 6.080.000 121.600

19. feladat megoldása Az szja szerinti átalányadózást alkalmazó vállalkozó adóalapja a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összege, de nem lehet több mint a személyi jövedelemadó törvény szerinti bevétel 80 százaléka.112 97.000.000 x 0,8 = 77.600.000 Ft > 14.500.000 x 1,2 = 17.400.000 Ft adatok forintban 111 112

1990. évi C. törvény 39/A.§ (4) 1990. évi C. törvény 39/A.§ (2)



Az iparűzési adó alapja Az iparűzési adó összege

167

17.400.000 x 0,018

17.400.000 313.200

20. feladat megoldása Megjegyzések: − Az adóévben elszámolt személyi költség nem csökkenti az iparűzési adó alapját. − Az adóévben más településen megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenység következtében megfizetett iparűzési adó összege a megfizetendő iparűzési adó összegét csökkenti. adatok ezer forintban Az adó elszámolása Nettó árbevétel113 65.000 ‒ ELÁBÉ ‒ 9.000 ‒ Közvetített szolgáltatások értéke ‒ 5.000 ‒ Elszámolt anyagköltség ‒ 11.200 ‒ Alapkutatás elszámolt költsége ‒ 4.200 Adóalap 35.600 Számított iparűzési adó összege (35.600.000 x 0,02) 712 ‒ Ideiglenes iparűzési tevékenység miatt megfizetett adó ‒ 112 A székhely szerinti önkormányzat részére megfizetendő adó 600 21. feladat megoldása Megjegyzések: − Az adóévben elszámolt értékcsökkenés nem csökkenti az iparűzési adó alapját. − Az adóévben más településen megfizetett ideiglenes iparűzési adó összege a megfizetendő iparűzési adó összegét csökkenti. − Az ideiglenes iparűzési tevékenységre megállapítható iparűzési adó legmagasabb mértéke 5.000 Ft/nap.114 − Az iparűzési adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. A létszámot két tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani.115

2010. 10 fő


2012. 13 fő adatok ezer forintban

Az adó elszámolása 113

1990. évi C. törvény 39.§ (1) 1990. évi C. törvény 40.§ (2) 115 1990. évi C. törvény 39/D.§ (1) 114



168

Nettó árbevétel ‒ ELÁBÉ ‒ Közvetített szolgáltatások értéke ‒ Elszámolt anyagköltség ‒ Alapkutatás elszámolt költsége ‒ Foglalkoztatási kedvezmény (12 fő – 10 fő) x 1.000) Adóalap Számított iparűzési adó összege (44.120 x 0,015) ‒ Ideiglenes iparűzés miatt megfizetett adó (40 nap x 5.000) A székhely szerinti önkormányzat részére megfizetendő adó

70.000 ‒ 8.200 ‒ 3.980 ‒ 7.800 ‒ 3.900 − 2.000 44.120 662 ‒ 200 442

22. feladat megoldása A megfizetett ideiglenes iparűzési adó összegének kiszámítása: Település A B C D Összesen

Adótétel 5.000 Ft/nap 4.800 Ft/nap 3.200 Ft/nap 2.600 Ft/nap ‒

2010. 13 fő

Napok száma 20 nap 30 nap 25 nap 15 nap 90 nap

adatok forintban Iparűzési adó összege 5.000 x 20 100.000 4.800 x 30 144.000 3.200 x 25 80.000 2.600 x 15 39.000 363.000


2012. 20 fő adatok ezer forintban

Az adó elszámolása Nettó árbevétel ‒ Közvetített szolgáltatások értéke ‒ Elszámolt anyagköltség ‒ Alkalmazott kutatás elszámolt költsége ‒ Foglalkoztatási kedvezmény (16 fő – 13 fő) x 1.000) Adóalap Számított iparűzési adó összege (548.000 x 0,018) ‒ Ideiglenes iparűzés miatt megfizetett adó A székhely szerinti önkormányzat részére megfizetendő adó

680.000 ‒ 6.000 ‒ 114.000 ‒ 11.700 ‒ 300 548.000 9.864 ‒ 363 9.501

23. feladat megoldása Megjegyzések: © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


169

− A vállalkozás iparűzési adóalapja nem haladja meg a 100.000.000 Ft-ot, ezért eldöntheti, hogy az iparűzési adó megosztásának melyik módszerét választja. − A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani.116 − A két település önkormányzatát megillető iparűzési adó összegét úgy kell meghatározni, hogy az eszközérték arányában kiszámított adóalapokat megszorozzuk az adott településen kivetett adó mértékével. adatok forintban Nagyatád Békéscsaba Összesen Eszközérték 30.000.000 20.000.000 50.000.000 Eszközérték aránya 0,6 0,4 1,00 Iparűzési adó alapja 24.000.000 16.000.000 40.000.000 Adókulcs 2% 1% ‒ Iparűzési adó összege 480.000 160.000 640.000 A nagyatádi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Eszközértéke aránya =

30.000.000 = 0,6 30.000.000 + 20.000.000

Eszközarányos adóalap = 40.000.000 x 0,6 = 24.000.000 Ft Iparűzési adó összege = 24.000.000 x 0,02 = 480.000 Ft A békéscsabai önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Eszközértéke aránya =

20.000.000 = 0,4 30.000.000 + 20.000.000

Eszközarányos adóalap = 40.000.000 x 0,4 = 16.000.000 Ft Iparűzési adó összege = 16.000.000 x 0,0,1 = 160.000 Ft 24. feladat megoldása adatok ezer forintban Felmerült költségek Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása Bérelt szerszámgépek éves bérleti díja Bérelt raktárhelyiségek A lízingelt gépjárművek lízingdíjának éves összege Kis értékű tárgyi eszköz beszerzési értéke összesen Összes eszközérték

Miskolctapolca 15.000 6.250 − 1.321 230 22.801

Egercsehi 17.000 − 8.420 2.000 420 27.840

25. feladat megoldása

116

1990. évi C. törvény 3. sz. melléklet 1.2.



170

A megfizetett ideiglenes iparűzési tevékenység következtében adó az iparűzési adóalapok arányában vonható le abból az iparűzési adó összegből, amelyet az ózdi és a miskolci önkormányzat részére a vállalkozásnak meg kellene fizetni. adatok ezer forintban Kalocsa Cegléd Összesen Eszközérték 56.000 44.000 100.000 Eszközérték aránya 0,56 0,44 1,00 Iparűzési adó alapja 12.880 10.120 23.000 Adókulcs 2% 1,5% ‒ Iparűzési adó összege 129 152 410 ‒ Levonható iparűzési adó ‒ 28 ‒ 22 ‒ 50 Megfizetendő iparűzési adó 121 130 251 A kalocsai önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Eszközértéke aránya =

56.000 = 0,56 56.000 + 44.000

Eszközarányos adóalap = 23.000 x 0,56 = 12.880 e Ft Iparűzési adó összege = 12.880 x 0,01 = 129 e Ft Ideiglenes iparűzési tevékenység miatt megfizetett levonható adó = 50 x 0,56 = 28 e Ft A ceglédi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása Eszközértéke aránya =

44.000 = 0,44 56.000 + 44.000

Eszközarányos adóalap = 23.000 x 0,44 = 10.120 e Ft Iparűzési adó összege = 10.120 x 0,015 = 152 e Ft Ideiglenes iparűzési tevékenység miatt megfizetett levonható adó = 50 x 0,44 = 22 e Ft 26. feladat megoldása A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. Az iparűzési adó alapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az adott település kapcsán elszámolt személyi költség az összes személyi költség arányában képvisel.117 adatok ezer forintban Salgótarján Nagybátony Személyi költség 35.000 65.000 Személyi költség aránya 0,35 0,65 Iparűzési adó alapja 14.000 26.000 Adókulcs 1% 1% Iparűzési adó összege 140 260 A salgótarjáni önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: 117

Összesen 100.000 1,0 40.000 ‒ 400




Személyi költség aránya =

171

35.000 = 0,35 35.000 + 65.000

Személyi költség arányos adóalap = 40.000 x 0,35 = 14.000 e Ft Iparűzési adó összege = 14.000 x 0,01 = 140 e Ft A nagybátonyi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség aránya =

65.000 = 0,65 35.000 + 65.000

Személyi költség arányos = 40.000 x 0,65 = 26.000 e Ft Iparűzési adó összege = 26.000 x 0,01 = 260 e Ft 27. feladat megoldása Kecskemét 70.000 0,7 29.400 2% 588

Személyi költség Személyi költség aránya Iparűzési adó alapja Adókulcs Iparűzési adó összege

adatok ezer forintban Szarvas Összesen 30.000 100.000 0,3 1,0 12.600 42.000 1,7% − 214 802

A kecskeméti önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség aránya =

70.000 = 0,7 70.000 + 30.000

Személyi költség arányos adóalap = 42.000 x 0,7 = 29.400 e Ft Iparűzési adó összege = 29.400 x 0,02 = 588 e Ft A szarvasi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség aránya =

30.000 = 0,3 70.000 + 30.000

Személyi költség arányos adóalap = 42.000 x 0,3 = 12.600 e Ft Iparűzési adó összege = 12.600 x 0,017 = 214 e Ft 28. feladat megoldása Megjegyzések: − Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a kombinált adóalap-megosztási módszert választani.118 − Az adóalapot két részre – személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre – kell osztani.

118




172

− Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni. − Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész adóalap együttes összegével. − Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. adatok forintban Balatonalmádi Balatonfüred Tihany Összesen Személyi ktg. 270.000.000 30.000.000 0 300.000.000 Eszközérték 100.000.000 250.000.000 550.000.000 900.000.000 Összesen 370.000.000 280.000.000 550.000.000 1.200.000.000 Személyi költség aránya =

300.000.00 0 = 0,25 300.000.00 0 + 900 .000.000

Személyi költség arányában megosztandó adóalap = 150.000.000 x 0,25 = 37.500.000 Ft Eszközérték aránya =

900.000.000 = 0,75 300.000.000 + 900.000.000

Eszközérték arányában megosztandó adóalap = 150.000.000 x 0,75 = 112.500.000 Ft

Személyi költség Személyi költség aránya Arányos iparűzési adó alap Eszközérték Eszközérték aránya Arányos iparűzési adó alap Adómérték Iparűzési adóalap Iparűzési adó összege

Balatonalmádi 270.000.000 0,9 33.750.000 100.000.000 0,111111 12.499.988 1% 46.249.988 462.500

Balatonfüred 30.000.000 0,1 3.750.000 250.000.000 0,277778 31.250.025 1,5% 35.000.025 525.000

adatok forintban Tihany 0 0,00 0,00 550.000.000 0,611111 68.749.988 2,0% 68.749.988 13.750.000

A balatonalmádi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség aránya =

270.000.000 = 0,9 270.000.000 + 30.000.000

Személyi költség arányos adóalap = 37.500.000 x 0,9 = 33.750.000 Ft Eszközérték aránya =

100.000.000 = 0,111111 100.000.000 + 250.000.000 + 550.000.000

Eszközérték arányos adóalap = 112.500.000 x 0,111111 = 12.499.988 Ft © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


173

A településre eső iparűzési adóalap = 33.750.000 + 12.499.988 = 46.249.988 Ft Iparűzési adó összege = 46.249.988 x 0,01 = 462.500 Ft A balatonfüredi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség aránya adóalap =

30.000.000 = 0,1 270.000.000 + 30.000.000


250.000.000 = 0,277778 100.000.000 + 250.000.000 + 550.000.000

Eszközérték arányos adóalap = 112.500.000 x 0,277778 = 31.250.025 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 3.750.000 + 31.250.025 = 35.000.025 Ft Iparűzési adó összege = 35.000.025 x 0,015 = 525.000 Ft A tihanyi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség arányos adóalap = 0,0 Ft Eszközérték aránya =

550.000.000 = 0,611111 100.000.000 + 250.000.000 + 550.000.000

Eszközérték arányos adóalap = 112.500.000 x 0,611111 = 68.749.988 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 68.749.988 Ft Iparűzési adó összege = 68.749.988 x 0,02 = 13.750.000 Ft 29. feladat megoldása Megjegyzések: − Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a kombinált adóalap megosztási módszert választani. − Az adóalap megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. adatok forintban Karancsalja Őrhalom Szécsény Összesen Személyi ktg. 1.200.000 3.400.000 4.600.000 9.200.000 Eszközérték 50.000.000 40.000.000 30.000.000 120.000.000 Összesen 51.200.000 43.400.000 34.600.000 129.200.000 Személyi költség aránya =

9.200.000 ≈ 0,071207 9.200.000 + 120.000.000

Személyi költség arányában megosztandó adóalap 120.000.000 x 0,071207= 8.544.840Ft Eszközérték aránya =

120.000.000 ≈ 0,928793 9.200.000 + 120.000.000

Eszközérték arányában megosztandó adóalap = 120.000.000 x 0,928793 = 111.455.160 Ft adatok forintban © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


Személyi költség Személyi költség aránya Arányos iparűzési adó alap Eszközérték Eszközérték aránya Arányos iparűzési adó alap Adómérték Iparűzési adóalap Iparűzési adó összege

174

Karancsalja 1.200.000 0,130435 1.114.546 50.000.000 0,416667 46.439.687 2% 47.554.233 951.085

Őrhalom 3.400.000 0,369565 3.157.874 40.000.000 0,333333 37.151.683 1,8% 40.309.557 725.572

Szécsény 4.600.000 0,5 4.272.420 30.000.000 0,25 27.863.790 1,5% 32.136.210 482 043

A karancsaljai önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség aránya =

1.200.000 ≈ 0,130435 1.200.000 + 3.400.000 + 4.600.000


50.000.000 ≈ 0,416667 50.000.000 + 40.000.000 + 30.000.000

Eszközérték arányos adóalap = 111.455.160 x 0,416667 = 46.439.687 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 1.114.546 + 46.439.687 = 47.554.233 Ft Iparűzési adó összege = 47.554.233 x 0,02= 951.085 Ft Az őrhalmi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség aránya =

3.400.000 ≈ 0,369565 1.200.000 + 3.400.000 + 4.600.000


40.000.000 ≈ 0,333333 50.000.000 + 40.000.000 + 30.000.000

Eszközérték arányos adóalap = 111.455.160 x 0,333333 = 37.151.683 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 3.157.874 + 37.151.683 = 40.309.557 Ft Iparűzési adó összege = 40 309 557 · 0,018 = 725 572 Ft. A szécsényi önkormányzatot megillető iparűzési adó kiszámítása: Személyi költség aránya =

4.600.000 ≈ 0, 5 1.200.000 + 3.400.000 + 4.600.000

Személyi költség arányos adóalap = 8.544.840 x 0, 5 = 4.272.420 Ft Eszközérték aránya =

30.000.000 ≈ 0,25 50.000.000 + 40.000.000 + 30.000.000

Eszközérték arányos adóalap = 111.455.160 x 0,25 = 27.863.790 Ft A településre eső iparűzési adóalap = 4.272.420 + 27.863.790 = 32.136.210 Ft Iparűzési adó összege = 32.136.210 x 0,015 = 482.043 Ft 30. feladat megoldása © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


175

Megjegyzések: − Építőipari tevékenységet folytató vállalkozó az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből származik.119 − Az iparűzési adó szempontjából a vállalkozás építőipari vállalkozásnak minősül, hiszen a siófoki telephelyen elért árbevétel + saját termelésű készletek aránya alatta marad a 25 százaléknak. − A helyi adókat szabályozó törvény értelmében az építőipari vállalkozó speciális adóalap megosztást is választhat. Ebben az esetben az adóalap 50%-át a székhely és a nem építőipari tevékenységet folytató telephelyek között személyi költség vagy eszközérték arányosan osztja meg. Az iparűzési adóalap másik 50%-át pedig az építőipari tevékenységet folytató telephelyek között árbevétel és saját termelésű készlet együttes értékének az arányában osztja meg. Keszthely és Siófok településeket megillető iparűzési adóalap: Együttes adóalap = 60.000 x 0,5 = 30.000 Ft, amely személyi költség arányosan kerül megosztásra a két település között. adatok ezer forintban Keszthely Siófok Összesen Személyi költség 12.000 12.000 24.000 Személyi költség aránya 50% 50% 100% Arányos iparűzési adó alap 15.0000 15.000 30.000 Adómérték 2% 2% Iparűzési adó összege 300 300 600 Személyi költség aránya =

12.000 = 0, 5 1 2.000 + 12.000

Személyi költség arányos adóalap = 30 000 x 0, 5 = 15.000 e Ft Iparűzési adó összege = 15.000 x 0,02 = 300 e Ft Zirc és Győr településeket megillető iparűzési adóalap: Együttes adóalap = 60.000 x 0,5 = 30.000 e Ft, amely az árbevétel és a saját termelésű készlet együttes összege alapján arányosan kerül megosztásra a két település között. adatok ezer forintban Zirc Veszprém Összesen Nettó árbevétel 40.000 40.000 80.000 Saját termelésű készlet 15.000 25.000 40.000 Árbevétel + saját term. összesen 55.000 65.000 120.000 Adóalap aránya 0,458333 0,541667 1,0 Arányos iparűzési adó alap 13.750 Adómérték 2% 2% ‒ 119




176

Iparűzési adó összege

275

325

600

A zirci önkormányzatot megillető iparűzési adó összege: Az árbevétel + saját termelésű készlet aránya =

55.000 ≈ 0,458333 55.000 + 65.000

Arányos adóalap = 30.000 x 0,458333 = 13.750 e Ft Iparűzési adó összege =13.750 x 0,02 = 275 e Ft A veszprémi önkormányzatot megillető iparűzési adó összege Az árbevétel + saját termelésű készlet aránya =

65.000 ≈ 0,541667 55.000 + 65.000

Arányos adóalap = 30.000 x 0,541667 = 16.250 e Ft Iparűzési adó összege =16.250 x 0,02 = 325 e Ft adatok ezer forintban Keszthely 300

A vállalkozás által fizetendő iparűzési adó Siófok Zirc Veszprém 300

275

325

Összesen 1.200


AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI

177

7. FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KÖRÉBŐL 7.1. Az általános forgalmi adó gyakorlati példái Olvassa el figyelmesen a feladatokat! A példák megoldása szempontjából minden szónak jelentősége van. Amennyiben nincs birtokában valamilyen adózási információnak, akkor javasolt a megoldás megnézése előtt az adótörvények elolvasásával folytatni a munkát. 1. feladat Áfa-kulcs 27% 27% 27% 18% 18% 18% 5% 5% 5% export közösségi eladás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Nettó ellenérték

Áfa összege

adatok forintban Bruttó ellenérték 100.000

27.000 9.000.000 400.000 236.000 5.600.000 1.956.000 1.985.000 1.962.000 20.000.000 10.000.000

Töltse ki a táblázat hiányzó rovatait! 2. feladat adatok forintban

1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8.

Értékesítések

Nettó ellenérték

Budapestre Bagdadba Ankarába Debrecenbe Athénba Madridba

10.000.000 10.000.000 10.000.000 10.000.000 10.000.000 10.000.000

Vásárlások

Nettó ellenérték

Dunaújvárosból Dublinból

20.000.000 20.000.000

Vevőnek kiszámlázott áfa

Bruttó ellenérték

Eladó által kiszámlázott áfa

Bruttó ellenérték



9. 10. 11. 12.

Helsinkiből Pécsről Moszkvából Zágrábból

178

20.000.000 20.000.000 20.000.000 20.000.000

Töltse ki a táblázat hiányzó rovatait abban az esetben, ha a vállalkozás az import áfa önbevallására engedélyt kapott! 3. feladat Egy pécsi székhelyű gazdasági társaság különféle bőrárukat gyárt, amelyeket belföldre és külföldre is értékesít. Negyedéves áfa-bevalló. Minden terméke 27%-os áfa alá tartozik. Az áfa-elszámolási időszakban az alábbi értékesítéseket végezte: 1. Férfi aktatáskákat értékesített belföldi fogyasztóknak. A vevők 8.000.000 Ft-ot fizettek be a cég mintaboltjának házipénztárába. 2. Női hátizsákokat adott el egy belföldi kiskereskedőnek. A hátizsákok nettó ellenértéke 6.800.000 Ft. A kiskereskedő banki átutalással fizetett. 3. Férfi derékszíjak magánszemélyek részére történő eladására is sor került. A magánszemélyek 13.000.000 Ft-ot fizettek ki bankkártyával. 4. Egy kínai vállalkozó férfi és női bőrkesztyűket vásárolt, amelyeket a vásárlást követő 13. napon Kínába szállítottak. A kesztyűk nettó eladási ára 4.000.000 Ft. 5. A gazdasági társaság női bőrszoknyákat is készített, amelyeket egy francia nagykereskedő vásárolt meg. Az eladott áruk nettó ellenértéke 25.000.000 Ft. A terméket az eladást követő 10. napon kamionba rakták és elindították Franciaország felé. Az áru 3 nappal később a párizsi rendeltetési helyére megérkezett. Az eladó is és a vevő is rendelkezik közösségi adószámmal. 6. A vállalkozás bőr irattartókat és mappákat szállított Angliába angol magánszemélyek megrendelésére. Az eladott áruk nettó ellenértéke 1.000.000 Ft. Számítsa ki a fizetendő általános forgalmi adó összegét! 4. feladat Egy diszkont üzletlánc egyik üzletében többféle áfa-kulcs alá tartozó terméket értékesítenek. Az általános forgalmi adóról havonta kell adóbevallást benyújtania. Június hónapban az alábbi értékesítéseket végezte: 1. Újságokat és napilapokat értékesített készpénzért magánszemélyek részére. Az újságokért a vevők 5.000.000 Ft-ot fizettek. Az újságok 5%-os áfa-kulcs alá tartoznak. 2. A vállalkozás pékárut (kenyér, kifli zsömle) adott el kiskereskedőknek, akik 9.000.000 Ft-ot utaltak át részére. A pékáruk 18%-os áfa-kulcs alá tartoznak. 3. Egyéb belföldi termékértékesítésből 35.000.000 Ft nettó árbevétele keletkezett. A termékek 27%-os áfa-kulcs alá tartoznak. 4. Egy brazil vállalkozás konzerveket rendelt. A konzervek nettó ellenértéke 13.000.000 Ft. Az árut az eladást követő napon Brazíliába szállították. 5. Lengyel turisták női kardigánokat és egyéb ruhaneműt vásároltak 2.600.000 Ft-ért. Az árut bankkártyával fizették ki. 6. Viszonteladók 10.000.000 Ft előleget utaltak át részére. Számítsa ki a fizetendő általános forgalmi adó összegét! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


179

5. feladat Egy építőipari vállalkozó irodaházak és lakóparkok építésével foglalkozik. Az építéseket más vállalkozás megrendelése alapján végzi. Az építési engedélyeket a megrendelők beszerezték. A kivitelezések kiszámlázott nettó ellenértéke 48.000.000 Ft. A vállalkozás osztrák megrendelő részére építészmérnöki és értékbecslési szolgáltatásokat is végzett. A munkálatokkal érintett ingatlanok Bécsben találhatók. A számla nettó ellenértéke 8.300.000 Ft. Az építőipari vállalkozó havi áfa-bevalló. a) Számítsa ki a számlákon feltüntetett általános forgalmi adó összegét! b) Állapítsa meg, hogy a megrendelők hogyan számolnak el az általános forgalmi adó összegével a saját áfa-bevallásukban! 6. feladat Egy korlátozott felelősségű társaság havi áfa-bevalló. Április 10-én a vállalkozás áfafolyószámláján 523.000 Ft túlfizetés mutatkozik. A kft. márciusi beszerzéseivel és értékesítéseivel kapcsolatosan az alábbi információk állnak rendelkezésre: 1. A kft. belföldi vevők részére 31.326.000 Ft + 27% áfa ellenértékű számlát állított ki. 2. A vállalkozás közösségi értékesítésről 6.000.000 Ft nettó ellenértékű számlát bocsátott ki. 3. 14.000.000 Ft nettó ellenértékű exportértékesítés egy argentin kereskedelmi lánc részére. 4. Az adóalany alapanyagot vásárolt adóköteles tevékenységhez. A szállítói számla összege 5.400.000 Ft + 27% általános forgalmi adó. A fizetési határidő május 2. 5. A vállalkozás alkatrészeket szerzett be Ausztráliából. Az import áfa alapja 22.222.000 Ft. A kft. az import-áfa önbevallására engedélyt kapott. 6. A vállalkozás belföldi szállítójának 1.000.000 Ft előleget utalt át. 7. A vállalkozás a piac felderítése céljából 2 dolgozóját külföldi kiküldetésre küldte 5 napra Csehországba. A Cseh szálloda a szállásdíjról és az éttermi szolgáltatásról olyan számlát állított ki, amely Csehországban árvényes áfát tartalmazza. Az áfa összege 98.000 Ft-nak felel meg. Számítsa ki a vállalkozás március havi áfájának elszámolandó összegét! 7. feladat 1. Egy sportáruház havi áfa-bevalló. Júliusban tornaszereket és szabadidő ruhákat vásárolt Németországból, és teniszcipőket szerzett be Kanadából. A németországi beszerzés nettó ellenértéke 22.890.000 Ft. 2. A kanadai beszerzés vámértéke 30.000.000 Ft. A NAV 1.400.000 Ft vámot állapított meg, és kivetette az áfa összegét is. Magyarországon 27% áfa terheli a teniszcipőket. A sportáruház a megvásárolt termékeket, a vámot és az import áfát tárgyhónapban kifizette. 3. A sportáruház a tornaszerek, szabadidő ruhák és a teniszcipők szállításával megbízott egy hazai speditőr céget, aki július 29-én egy 1.021.700 Ft áfa összeget tartalmazó számlát adott át részére. 4. Az áruház a beszerzett termékek egy részét még az adóbevallási időszakon belül értékesítette 70.000.000 Ft-ért.



180

5. Az előző hónapban eladott termékek egy részét a vevők minőségi kifogás miatt visszaküldték. Az áruház a visszaküldött 16.000.000 Ft nettó értékű áru eladási árát, a vevők részére visszautalta. 6. A vállalkozás adófolyószámlája augusztus 3-án 600.000 Ft áfa-tartozást mutat. a) Számítsa ki az áruház július havi elszámolandó áfájának összegét! b) Számítsa ki az áruház július havi elszámolandó áfájának összegét abban az esetben is, ha az áruház import áfa ügyében önbevallásra engedélyt kapott! 8. feladat − Egy részvénytársaság belföldi kis- és nagykereskedelmi üzlethálózatot épített ki. Kizárólag magyar termékeket (hús, zöldség, ruhanemű, műszaki cikkek, stb.) árul. A termékek egy részének beszerzésével megbízott egy belföldi bizományost. A bizományos 8% jutalékot kér. A szerződést aláírták. A bizományos által tárgyhónapban 25.000.000 Ft-ért vásárolt termékeket megbízója részére, amelyeket átadott megbízójának. − A részvénytársaság megbízott egy másik belföldi bizományost azzal, hogy az általa beszerzett termékeit magyar kiskereskedőknek értékesítse. A bizományosi díj 12%. A bizományos a rábízott termékeket 32.000.000 Ft-ért eladta. Állapítsa meg, hogy milyen számlák kerülnek kiállításra! 9. feladat − Egy gazdasági társaság csodálatos porcelán árukat gyárt. A termékeket külföldön és belpiacon kívánja értékesíteni. A termékek előállításához különleges alapanyag szükséges, ezért megbíz egy másik vállalkozást, hogy a porcelán domináns alapanyagát Kínából a lehető legolcsóbb módon szerezze be számára. − A vételi bizományos 7.000.000 Ft ellenértéknek megfelelő USD-ért megvásárolta az alapanyagokat, amelyek Magyarországra beérkeztek. A vámolással kapcsolatos minden költséget (vám, illeték, stb.) tartalmazó vámérték 8.000.000 Ft. Importálónak a bizományos minősül. A bizományosi díj 10%. − Az elkészült porcelán vázák és étkészletek eladásával a gazdasági társaság egy másik bizományost azzal bíz meg, hogy a termékeket 16.000.000 Ft-ot meghaladó érték + 15% bizományosi díj ellenében értékesítse az Egyesült Államokba. − A bizományos a porcelánokat sikeresen eladta egy amerikai nagykereskedőnek 20.000.000 Ft-nak megfelelő amerikai dollárért. A termékeket elszállították. Állapítsa meg, hogy milyen számlák kerülnek kiállításra! 10. feladat − Egy korlátolt felelősségű társaság adóköteles és adómentes értékesítést is végez. Korábbi tevékenysége alapján éves áfa-bevallónak minősül. A vállalkozás az adóévben 8.000.000 Ft + 27% áfa adóköteles bevételt számlázott ki. A bevétel 20%-a csak a következő adóév januárjában folyt be a vállalkozás bankszámlájára. − Az adómentes tevékenysége kapcsán 6.000.000 Ft került kiszámlázásra, amelyet a vevők teljes egészében még az adóévben kifizettek részére.



181

− A kft. adóévi beszerzései során 500.000 Ft összegű levonható áfát közvetlenül hozzá tudott rendelni az adóköteles tevékenységéhez. − Egyéb beszerzéseiből 920.000 Ft megosztandó általános forgalmi adója keletkezett. A vállalkozás a szállítói számlák 30%-át csak a következő évben fogja kifizetni. − A kft. áfa-folyószámlájának egyenlege 0 Ft, sem áfa tartozása sem áfa túlfizetése nincs. Számítsa ki az elszámolandó áfa összegét! 11. feladat Egy részvénytársaság havonta nyújtja be általános forgalmiadó-bevallását. Minden beszerzését adómentes és adóköteles tevékenységhez használja fel. Az előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tudja egyértelműen hozzárendelni sem az adóköteles, sem az adómentes tevékenységéhez. A vállalkozás áfa-arányosítást tényleges levonási hányad alkalmazásával számolja. Az első negyedévre vonatkozó beszerzéseiről az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban január február március Adóköteles értékesítés nettó árbevétele 12.000 14.300 16.700 Adómentes értékesítés árbevétele 5.000 6.600 4.400 Megosztandó áfa összege 1.800 2.200 3.300 Számítsa ki a levonási hányadot és a levonható áfa összegét január, február és március hónapra vonatkozóan! 12. feladat Egy negyedéves áfa-bevalló kft. minden beszerzését adómentes és adóköteles tevékenységhez használja fel. Az első félévre vonatkozó beszerzéseiről az alábbi információk állnak rendelkezésre: adatok ezer forintban Számviteli információ I. negyedév II. negyedév Adóköteles értékesítés nettó árbevétele 90.000 110.000 Adómentes értékesítés nettó árbevétele 72.000 84.000 Megosztandó áfa összege 8.700 9.300 Számítsa ki a levonási hányadot, a levonható általános forgalmi adó összegét az I. és a II. negyedév vonatkozásában! 13. feladat − Két kapcsolt vállalkozásnak minősülő részvénytársaság áfa-csoportazonosító számmal rendelkezik. Az egyik vállalkozás hőszigetelt ablakok és páncélozott ajtók gyártásával és forgalmazásával, a másik vállalkozás szaniteráruk kereskedelmével foglalkozik. A két vállalkozás egymásnak, valamint magánszemélyeknek és továbbfelhasználóknak is értékesíti termékeit. Negyedéves áfa-bevallók. − A II. negyedévben 4.000.000 – 4.000.000 Ft nettó ellenértékű árut adtak el egymásnak.



182

− Ugyanezen időszakban Az egyik kft. 3.500.000 Ft-ért értékesített nyílászárókat magánszemélyek részére. A másik kft. pedig 4.000.000 Ft készpénzért adott el csaptelepeket szintén magánszemélyeknek. − Az egyik 10.000.000 Ft + 27% áfáról, a másik 6.500.000 Ft + 27% áfáról állított ki számlát más belföldi vállalkozások részére. Számítsa ki a két kft. által a II. negyedévben fizetendő áfa összegét! 14. feladat Három részvénytársaság „B”, „C” és „D” tulajdonosi összefonódással rendelkező kapcsolt vállalkozásnak minősül. Csoportos adóalanyiság választása következtében csoportazonosító számmal rendelkeznek és egymásnak is értékesítenek. A cégcsoport által előállított termékek és nyújtott szolgáltatások 27 százalékos általános forgalmi adó alá tartoznak. A cégcsoport havi áfa-bevalló. Február havi értékesítésükből az alábbi információk ismertek: 1. A „B” vállalkozás félkész termékeket adott el 9.800.000 Ft nettó ellenértékben „C” vállalkozásnak. 2. Az „A” vállalkozás a „C” vállalkozástól megvásárolt termékeket ingyenesen továbbadta „D” vállalkozásnak. 3. A „C” vállalkozás késztermékeket értékesített egy nagykereskedőnek. A számla áfatartalma 11.300.000 Ft. 4. A „B” vállalkozás 14.789.000 Ft nettó ellenértékű adómentes szolgáltatást nyújtott belföldi adóalanyok részére. 5. Az „A” vállalkozás fuvarszolgáltatást végzett egy belföldi megrendelő részére. A számla bruttó értéke 2.000.000 Ft. 6. A „D” vállalkozás 65.000.000 Ft nettó ellenértékű árut adott el egy venezuelai vevőnek. Az árut 10 nap múlva kiléptették az Európai Unióból. 7. A „B” vállalkozás 5.000.000 Ft nettó ellenértékű adómentes szolgáltatást nyújtott egy külföldi megrendelő részére. 8. Az „A” vállalkozás saját kivitelezésű beruházást hajtott végre. A beruházást február hónap 26-án aktiválták. Az aktiválási érték 180.000.000 Ft. A beruházás kizárólag az adóköteles tevékenységhez kapcsolódik. Számítsa ki a cégcsoport február havi elszámolandó adóját! 15. feladat Egy salgótarjáni Opel márkakereskedés nagy mennyiségben szerzi be az eladni kívánt autókat a németországi székhelyű gyártótól. A vállalkozás havonta nyújtja be az általános forgalmiadó-bevallást. Szeptember hónapban 50 db vadonatúj személyautót vásárolt Németországból. A flottabeszerzést 27%-os áfa terheli, ami ebben az esetben autónként 1.350.000 Ft. Az autók rendeltetésével kapcsolatban az alábbi információk ismertek: Felhasználási cél A gépjárműkereskedés dolgozóinak használatára Tesztautóként fog funkcionálni (esetleg később értékesítik) Bemutató autóként fog funkcionálni (esetleg később értékesítik) A szervizben kizárólagos csereautóként fog funkcionálni Bérleti szerződés alapján 24 havi bérbeadásra kerül

Db 5 autó 2 autó 3 autó 1 autó 4 autó



183

Zárt végű pénzügyi lízing keretében értékesítésre kerül Magánszemélyek és vállalkozások részére értékesítésre kerül Összesen

9 autó 26 autó 50 db autó

Számítsa ki a vállalkozás által levonható és le nem vonható általános forgalmi adó összegét! 16. feladat Egy használtgépjárművek forgalmazásával foglalkozó gépjármű-kereskedő március hónapban 32 db azonos típusú, korú és állapotú használt személygépjárművet vásárolt. Az eladók között magánszemélyek és vállalkozások is megtalálhatók, amelyek egy része áfa alany, másik részük nem áfa alany. Az autókat eladó vállalkozások saját vállalkozásukban használták a kereskedő által megvásárolt autókat. Eladó személye Áfa-alany részvénytársaság Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. Alanyi adómentes korlátolt felelősségű társaság Magánszemélyek

Darabszám 15 db 3 db 2 db 12 db

Nettó beszerzési ár 1.500.000 Ft/db 1.200.000 Ft/db 1.300.000 Ft/db 1.400.000 Ft/db

A kereskedő ugyanezen hónapban 2.500.000 Ft/db nettó áron értékesítette a személyautókat. A 32 db autón felül a kereskedő eladta a saját vállalkozásában használat 4 db autóját is. Az utókat 3 éve szerezte be 3.500.000 Ft/db bruttó egységáron. A 4 autó nettó eladási ára 2.800.000 Ft/db. A vevők készpénzzel fizető külföldi magánszemélyek. Az autókereskedő tételes áfa elszámolást választott. Számítsa ki a kereskedő által elszámolandó általános forgalmi adó összegét! 17. feladat Egy részvénytársaság személygépjárművek és tehergépjárművek beszerzésével, hasznosításával és továbbértékesítésével foglalkozik. Havi áfa-bevalló. Április hónapban a következő beszerzéseket hajtotta végre: − A vállalkozás április 2-án 5 db személygépjárművet vásárolt. A személygépkocsik nettó beszerzési ára 4.000.000 Ft/db. A személyautókat 80%-ban az rt. fogja használni, de előfordulhat, hogy autók néhány hetes bérbeadásra kerülnek. − Az rt. április 5-én 2 db kamiont vásárolt, amellyel teherfuvarozást kíván végrehajtani. A kamionok ára 90.000.000 Ft/db + 27% áfa. Áprilisban 350.000 Ft + 27% áfát fizetett ki a kamionok futásához szükséges gázolajra. − Az adóalany április 13-án 60 db személyautót szerzett be. Az autók beszerzési ára 8.000.000 Ft + 27% áfa. Az autókat készletre vette, és még áprilisban eladta 9.500.000 Ft nettó áron magánszemélyeknek. Az eladott autókat megtankolta, és tele tankkal adta át a vevőknek. A benzin ára 65.000 Ft + 27% áfa. − A vállalkozás április 20-án 10 db személygépkocsit vásárolt, amelyet kizárólagosan taxi szolgáltatás céljára használ. Az autók bruttó beszerzései ára 6.000.000 Ft/db. − Április 23-án 15 db kisteherautót vásárolt, amelyet zártvégű pénzügyi lízing keretében azonnal lízingbe adott. Egy személygépkocsi nettó beszerzési ára 15.000.000 Ft. A



184

lízingdíj tőkerészeként figyelembe veendő összeg 6.500.000 Ft. A tőkerészre rakódó költség 800.000 Ft. − Április 28-án 10 db személygépkocsira kötött pénzügyi lízingszerződést, amelyet visszlízing keretében azonnal továbblízingelt. A lízingbe adó 13.500.000 Ft áfát számlázott ki az rt. részére. Számítsa ki a részvénytársaság által április hónapban levonásba helyezhető általános forgalmi adó összegét! 18. feladat Egy nagykereskedelmi tevékenységet folytató részvénytáraság havonta nyújtja be áfabevallásait. A vállalkozás kizárólag adóköteles tevékenységet folytat. A termékek és szolgáltatások 27%-os áfa alá tartoznak. Augusztus hónapról a következő információk állnak rendelkezésre: 1. A nagykereskedő férfi és női divatruházati cikkeket vásárolt Párizsból. A termékek nettó beszerzési ára 14.000.000 Ft. 2. A ruhaneműket továbbértékesítette belvárosi butikoknak 20.000.000 Ft + 27% áfáért. A hónap végén a vevők minőségi kifogást emeltek. A nagykereskedő a 20.000.000 Ft nettó árból 15% minőségi árengedményt adott. 3. Oroszországból vásárolt egy teherautót, amellyel a termékeit fogja szállítani. A teherautó nettó ára 30.000.000 Ft. A vám összege, valamint a kapcsolódó egyéb közterhek áfán felüli értéke 1.600.000 Ft. Az adófizetési és az áfa levonási kötelezettség az adott elszámolási időszakban megnyílik. 4. A nagykereskedő fagyasztóládákat vásárolt Finnországból. A fagyasztóládák nettó eladási ára 10.000.000 Ft-nak megfelelő USD. A fizetési határidő előtti kiegyenlítésért az eladótól 10% engedményt (diszkontot) kapott. 5. A részvénytársaság árubeszerzője 5.500.000 Ft + 27% áfáért továbbértékesítési célú géppapírokat szerzett be. 6. A telefonszolgáltató 156.000 Ft + 27% áfa összegről küldte meg számláját. A telefonköltség részben sem kerül továbbszámlázásra. 7. A vállalkozás az internethasználatról 60.000 Ft + 27% áfáról szóló számlát kapott. 8. Egy biztosító társasággal CASCO szerződést kötött. A szerződés tárgyát a megvásárolt személygépkocsi képezi. A biztosítási díj összege 33.000 Ft/hó. 9. A vállalkozás befizette a cég könyvelőit a mérlegképes könyvelői kötelező továbbképzésre. A tanfolyam összesen 99.000 Ft-ba került. 10. A vállalkozás kifizette 2 dolgozójának egyetemi költségtérítését. A tandíj 520.000 Ft. 11. Az részvénytársaság közgyűlésén résztvevők ételeket és italokat is fogyasztottak, amelyet a részvénytársaság fizetett ki. A reprezentációs költség erre fordított összege bruttó 240.000 Ft. 12. A nagykereskedőnek raktárkapacitás bővítésre volt szüksége, ezért építtetett egy raktárépületet. Az építkezés építési hatóság engedélyéhez kötött. A kivitelező 10.000.000 Ft nettó ellenértékű számlát állított ki. 13. A vállalkozás beszerzett egy kávégépet abból a célból, hogy üzleti partnereit, vevőit különféle kávéval tudja megkínálni. A kávégép bruttó beszerzési ára 100.000 Ft. 14. A részvénytársaság egyik belvárosi irodája üressé vált, ezért havi 500.000 Ft + 27% áfáért 16 hónapra bérbe adják egy utazási irodának. 15. A vállalkozás 1 db személygépkocsit vásárolt. Az autó bruttó beszerzési ára 7.000.000 Ft. A gépjárművet a vállalkozás ügyvezetője fogja használni.



185

16. A személygépkocsi dízel üzemű. A tárgyhónapban történt tankolás számla szerinti értéke 140.000 Ft + 27% áfa. 17. A vállalkozás áfa-folyószámlája 195.000 Ft túlfizetést mutat. A nagykereskedő az import áfa kapcsán önbevallásra engedélyt kapott. A vállalkozás minden számláját kiegyenlítette a bevallási időszakban. a) Készítse el a részvénytársaság általános forgalmiadó-bevallását! b) Számítsa ki azt is, hogy mennyi áfa terheli a céget! 19. feladat Egy havi áfa bevalló kft. az áfa-elszámolási időszakban több beszerzést hajtott végre. Minden megvásárolt terméket és igénybe vett szolgáltatást kizárólag adóköteles tevékenységhez használ. A termékek és szolgáltatások 27%-os áfa alá tartoznak. 1. A kft. 100.000 Ft + áfáért taxi csekkeket vásárolt, amelyet dolgozói között szétosztott. 2. A kft. alapanyagokat szerzett be Belgiumból. A beszerzés nettó ellenértéke 8.000.000 Ft. 3. A vállalkozás virághagymákat vásárolt Hollandiából. Az eladónak 3.000.000 Ft-nak megfelelő eurót utalt át. A virághagymákat értékesíteni kívánja. 4. A kft. félkész termékeket vásárolt egy belföldi bt-től. Az ellenértéket a kft. bankkártyájával fizették ki. A bank 600.000 Ft-tal terhelte meg a vállalkozás bankszámláját. 5. A vállalkozás vezetékes telefonokat használ. A telefonszolgáltató 98.000 Ft +27% áfa összegéről küldte meg számláját. A számlaérték felét továbbszámlázták más vállalkozásnak. 6. Az internetszolgáltató számlája 40.000 Ft + áfa, amelyet elfelejtett kifizetni. 7. Egy biztosító társasággal KGFB szerződést kötött. A szerződés tárgyát a megvásárolt személygépkocsik képezik. A biztosítási díj összege 200.000 Ft/hó. 8. A vállalkozás egyik dolgozója egy főiskola távoktatása keretében folytatja tanulmányait. A tandíj összege 160.000 Ft/félév, amelyet adott hónapban a munkáltató fizetett ki. 9. A cég meleg üzemében dolgozók részére tárgyhónapban 100.000 + áfa értékben védőitalokat (ásványvizeket) vásárolt. 10. A vállalkozás nyílt végű lízing keretében használatba vett egy speciális szerszámgépet. A havi lízingdíj 126.000 Ft áfát tartalmaz. 11. A vállalkozás saját dolgozóival készíttetett egy szerszámgépet. Az aktiválási érték 1.400.000 Ft. Az üzembe helyezés megtörtént az adott áfa elszámolás időszakban. 12. A vállalkozás a Vöröskereszt részére 20.000.000 Ft nettó ellenértékű ruhaneműt és tartós élelmiszert ajándékozott. 13. A vállalkozás rendelkezik egy üres telekkel, amelyet parkolási célokra havi 800.000 Ft + 27% áfáért bérbe adott egy másik vállalkozásnak. 14. A gazdasági társaság 940.000 Ft + áfa összegért vásárolt egy laptopot és egy nyomtatót. Az eszközöket azonnal használatba vették. 15. A vállalkozás tehertaxi szolgáltatást vett igénybe. A számla 42.000 Ft áfát tartalmazott. 16. A kft. három dolgozójára balesetbiztosítást kötöttek. A biztosítási díjat a kft. fizeti, amelynek havi összege 16.400 Ft. 17. A kft. számláján összegyűlt 9.000.000 Ft megtakarítás, amelyért kötvényeket vásárolt. 18. A vállalkozás megbízott egy belföldi speditőrt, hogy termékei egy részét Pécsről Salgótarjánba, másik részét Prágába szállítsa el. A fuvardíj 639.000 Ft áfát tartalmazott. 19. A vállalkozás által értékesített termékek eladási ára 1.387.000 Ft áfát tartalmazott. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


186

20. A kft. a munkaügyi szabályok megszegése miatt 1.000.000 Ft bírságot fizetett. a) Készítse el a vállalkozás általános forgalmi adó elszámolását! b) Számítsa ki azt is, hogy mennyi áfa terheli a céget! 20. feladat Egy gazdasági társaság havi áfa-bevalló. Január havi beszerzéseiről és értékesítéseiről az alábbi információk ismertek: 1. Január 4-én megérkeztek az Írországból rendelt termékek. Az eladó nettó 40.000.000 Ft nettó ellenértéket számlázott ki. A vállalkozás a termékekért saját termékeivel fizetett. 2. Január 6-án a vállalkozás 50.000.000 Ft nettó értékű terméket értékesített egy belföldi vállalkozásnak, aki termékekért cserébe azonos nettó áru termékkel fizetett. 3. Január 7-én a vállalkozás 10.000.000 Ft nettó ellenértékű alkatrészeket adott el egy görög vállalkozónak, aki a termékekért cserébe iroda berendezéseket adott a magyar vállalkozónak. 4. Január 8-án egy fordított adóról szóló számlát kapott. Nettó ellenérték 800.000 Ft. 5. Január 10-én belföldi adóalanytól anyagokat vásárolt, amelyeket adómentes és adóköteles tevékenységhez is felhasznált. A beszerzési ár 2.000.000 Ft áfát tartalmaz. 6. Január 15-én készpénzért eszközöket vásárolt az adóköteles és adómentes tevékenységéhez. A számla 410.000 Ft áfát tartalmazott. 7. Január 17-én teherautó üzemeltetéséhez benzint vásárolt. A számla áfa-tartalma 90.000 Ft. A teherautót adóköteles és adómentes tevékenységhez is használják. 8. Január 18-án megérkezett a Horvátországból rendelt alapanyag. A vámolás Magyarországon történt. Az áru ellenértéke 8.000.000 Ft. A vám összege 1.400.000 Ft. Illeték 600.000 Ft. A vámhatóság a vámot és az áfát határozattal kivetette. A közterhek még januárban átutalásra kerültek. 9. Január 19-én tárgyi eszközöket apportált egy belföldi vállalkozásba, ahol az apport következtében 15%-os tulajdonosi részesedést szerzett. Az apportált eszközök nettó ellenértéke 15.000.000 Ft. 10. Január 20-án az rt. értékesítette a vezérigazgató által 3 év óta használt személygépkocsit. A nettó eladási ár 10.000.000 Ft. Az autót 3 éve egy márkakereskedőtől vásárolták. 11. A társaság január 26-án késztermékeket értékesített belföldi magánszemélyek részére. Az eladási ár 560.000 Ft áfát tartalmazott. 12. Január 21-én a vállalkozás 30.000.000 Ft-ért tőzsdei részvényeket vásárolt. 13. A vállalkozás január 23-án adómentes és adóköteles tevékenységhez használatos eszközöket szerzett be. A számla áfa-tartalma 340.000 Ft. 14. Január 26-án adómentes szolgáltatása miatt 20.000.000 Ft nettó árbevételt számlázott ki. 15. Január 27-én félkész termékeket adott el egy ciprusi székhelyű vállalkozásnak. A nettó árbevétel 30.000.000 Ft. 16. Január 29-én a társaság 3.000.000 Ft értékű árut adott át ingyenesen egy rt. részére. 17. Január 30-án takarítószereket és takarító eszközöket vásároltak. A számla 27.000 Ft áfát tartalmazott. 18. A vállalkozás január 30-án 2.000.000 Ft előleget utalt át szállítói részére. 19. Január 31-én a vállalkozás 900.000 Ft előleget kapott belföldi vevőitől. A vevők az előleget készpénzben fizették ki. 20. A vállalkozás kizárólagosan adómentes tevékenységéhez használatos készletet szerzett be. A szállító számlájának áfa tartalma 410.000 Ft. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


187

a) Készítse el a vállalkozás általános forgalmi adó elszámolását! b) Számítsa ki azt is, hogy mennyi áfa terheli a céget! 21. feladat Egy betéti társaság alanyi adómentes áfa-alany. Értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó göngyölített nettó árbevétele 2012. szeptember 1-jén 3.320.000 Ft. Szeptemberben az alábbi beszerzéseket és értékesítéseket hajtott végre:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Értékesítések Szeptember 2. Szeptember 4. Szeptember 5. Szeptember 14. Szeptember 18. Szeptember 20. Szeptember 26. Szeptember 28. Beszerzések Szeptember 2. Szeptember 3. Szeptember 7. Szeptember 14. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 27. Szeptember 29.

Termékeladás belföldre Közösségi értékesítés Exporteladás Szolgáltatásnyújtás belföldre Belföldi barterügylet értéke Készpénzes értékesítés Szolgáltatásnyújtás Szlovákiába Szolgáltatásnyújtás Ukrajnába Készpénzes vásárlás Alkatrész belföldről Irodaszer belföldről Szolgáltatás igénybevétele Vásárlás EU-ból (x < 10.000 EUR) Alapanyag belföldről Nyomatató vásárlása Lézer toner vásárlása belföldről

adatok ezer forintban Nettó árbevétel 240.000 460.000 370.000 180.000 500.000 600.000 400.000 430.000 Számla áfa tartalma 31.000 62.000 1.200 27.000 19.000 40.000 12.000 2.600

Készítse el a vállalkozás szeptember havi áfa-elszámolását! 22. feladat Egy betéti társaság alanyi adómentes áfa-alany. Kizárólag belföldre adja el a termékeit. Értékesítésből származó göngyölített nettó árbevétele 2012. november 1-jén 4.400.000 Ft. Novemberben és decemberben a következő beszerzéseket és értékesítéseket hajtott végre: adatok ezer forintban Értékesítések 1. November 6. 2. November 18. 3. November 25. 4. November 26. 5. November 29.

Szabászollók eladása készpénzért Alapanyag eladása varrónőknek Varrócérna értékesítése Kabátgombok eladása Tépőzárak értékesítése készpénzért

Nettó árbevétel 95.000 300.000 150.000 145.000 320.000



6. 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

December 10. December 23. Beszerzések November 9. November 11. November 26. December 1. December 5. December 28.

Varrótűk eladása Hímzőfonalak értékesítése Selyemanyag vásárlása Bútorszövet megvétele Csipke vásárlása Nadrágkoptatók beszerzése Asztalterítők megvásárlása Cérnabeszerzés

188

163.000 428.000 Számla áfa tartalma 265.000 654.000 126.000 312.000 26.000 123.890

Készítse el a vállalkozás november havi áfa-elszámolását! 23. feladat Egy különleges jogállású mezőgazdasági termelő felvásárlónak értékesít. A vizsgált időszakban az alábbi értékesítéseket hajtotta végre: Termék Guruló málna Tüskétlen szeder Sárgarépa Petrezselyem Vöröshagyma

Mennyiség 130 kg 140 kg 300 kg 320 kg 400 kg

Felvásárlási ár 300 Ft/kg 330 Ft/kg 60 Ft/kg 170 Ft/kg 40 Ft/kg

a) Számítsa ki, hogy hány forintot kapott a termelő a felvásárlóktól! b) Számítsa ki a felvásárló által levonásba helyezhető áfa összegét! 24. feladat Egy különleges jogállású mezőgazdasági termelő felvásárlónak értékesít. A vizsgált időszakban az alábbi értékesítéseket hajtotta végre: Termék Csirke Nyúl Kacsa Liba

Mennyiség 100 db 200 db 150 db 120 db

Felvásárlási ár 300 Ft/db 450 Ft/db 540 Ft/db 600 Ft/db

a) Számítsa ki, hogy hány forintot kapott a termelő a felvásárlóktól! b) Számítsa ki a felvásárló által levonásba helyezhető áfa összegét! 25. feladat Egy különleges jogállású mezőgazdasági termelő földi epret, hónapos retket, laska gombát, kecskét, birkát és házityúkot értékesített egy felvásárlónak. A felvásárlási jegyen a következő bruttó értékek szerepelnek (ennyit fizetett a felvásárló a termékekért): © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


Termék Földi eper Hónapos retek Laskagomba

Bruttó ár 168 Ft/kg 224 Ft/kg 448 Ft/kg

189

Termék Kecske Birka Házityúk

Bruttó ár 22.470 Ft/db 34.240 Ft/db 535 Ft/db

Számítsa ki a földi eper, a hónapos retek és a gomba kilogrammonkénti, a kecske, a sertés és a házityúk darabonkénti felvásárlási árát, valamint a kompenzációs felárak összegét! 26. feladat Egy használtbútor kereskedő az áfa-elszámolási időszakban 850.000 Ft-ért vásárolt bútorokat egy magánszemélytől. Ezeket a bútorokat változatlan formában 1.180.000 Ft-ért értékesítette magánszemélyeknek. Nem adóalany szervezettől 1.300.000 Ft-ért vásárolt irodabútort, amelyeket változatlan formában 1.900.000 Ft-ért eladott egy korlátolt felelősségű társaságnak. A kereskedő egyedi nyilvántartáson alapuló árrés szerinti adózást választott. A vásárlások és az értékesítések ugyanazon áfa-elszámolási időszakra vonatkoznak. Számítsa ki a kereskedő által fizetendő általános forgalmi adó összegét! 27. feladat Egy használtruha kereskedő magánszemélyektől ruhaneműt vásárol, amelyeket kitisztítás és megjavítás után továbbértékesít szintén magánszemélyek részére. A kereskedő az áfaelszámolási időszakban az alábbi értékesítéseket és beszerzéseket hajtotta végre: 1. 2. 3. 4.

Női nadrágok és szoknyák Férfi zakók és pantallók Pólók és pulóverek Átmeneti kabátok és téli kabátok

Vásárlás bruttó 250.000 Ft bruttó 360.000 Ft bruttó 240.000 Ft bruttó 650.000 Ft

Eladás bruttó 460.000 Ft bruttó 740.000 Ft bruttó 520.000 Ft bruttó 980.000 Ft

28. feladat Egy utazási iroda külföldi utazási csomagokat értékesít belföldi magánszemélyek részére. Az iroda saját maga szervezi meg az utakat. A vállalkozás az árrés alapján adózik. Az utazási iroda egy-egy utazási csomagért 430.000 Ft-ot fizetett ki egy német utazásszervező irodának. Az áfa-elszámolási időszakban 150 utat szervezett. A turistáktól utanként (utazási csomagonként) 640.000 Ft + 27% áfát szedett be. Számítsa ki a magyar utazási iroda által fizetendő általános forgalmi adó összegét! 29. feladat Egy utazási iroda saját maga által szervezett belföldi utazási csomagokat értékesít belföldi magánszemélyek részére. A vállalkozás az árrés alapján adózik. Az utazási iroda az áfaelszámolási időszakban 32.000.000 Ft előleget szedett be a turistáktól. A kalkulált bruttó árrés 26%. A tevékenység 27%-os áfa-kulcs alá esik. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


190

Számítsa ki a beszedett előleg miatt fizetendő áfa összegét! 30. feladat Egy belvárosi utazási iroda belföldi és külföldi utakat szervez. Az utakat továbbértékesíti más belföldi utazási irodáknak, akik az utakat továbbértékesítik. Az adó-elszámolási időszakban. A szervezés következtében 9.750.000 Ft általános forgalmi adót fizetett ki a szállodáknak, a volán és taxi társaságoknak, éttermeknek, valamint a szabadidős programok nyújtóinak. Az utakat megvásárló vállalkozásoknak kiállított számlák összesített nettó ellenértéke 50.000.000 Ft. Készítse el az utazási iroda általános forgalmi adó elszámolását!



191

7.2. Az általános forgalmi adó példáinak megoldása120 A példatári megoldások általában ezer forintra lettek kiszámolva, mert a bevallásokat is ezer forint kerekítve kell benyújtani az adóhatóság részére. Igyekezzen a feladatokat minél gyorsabban megoldani. Amennyiben a feladatok megoldásával elakad, akkor feltétlenül tanulmányozza az adótörvényt és a NAV információs füzeteket. A feladatok megoldásához szükséges praktikus információk: − Adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). Az áfa elszámolása szempontjából igen lényeges a teljesítés időpontja, amely nem azonos sem a számla kiállításának, sem a fizetési határidőnek a napjával. Főszabály szerint a teljesítés időpontja határozza meg, hogy a számlához kapcsolódó (fizetendő, levonható) áfával melyik bevallási időszakban (hó, negyedév, év) kell elszámolni az adóhatóság felé. − Az 58.§ alá tartozó ügyletek esetében a teljesítés napja azonos a fizetési határidő napjával. Ez azt jelenti, hogy az áfát annak az időszaknak a bevallásában kell szerepeltetni, amelyikben a fizetési határnap található. Kivételt képez az az eset, amikor a fizetési határidő átnyúlik a következő adóévre. Ilyenkor a teljesítés napjának az adóév december 31. tekintendő.

adókulcs 27% adókulcs 18% adókulcs 5%

Adókulcs ≠ adótartalom121 adótartalom 21,26% ⇒ adótartalom 15,25% ⇒ adótartalom 4,76% ⇒

− Az áfa összegének kiszámításakor figyelni kell arra, hogy a nettó vagy a bruttó ellenértéket ismerjük-e. Más esetben azt kell szem előtt tartani, hogy az adókulcs vagy az adótartalom került megadásra. A számítás logikája ugyanis eltérő. Általános forgalmi adó = nettó ellenérték x adókulcs (20%, 18%, 5%) Általános forgalmi adó = bruttó ellenérték x adótartalom (21,26%, 15,25%, 4,76%) Bruttó ellenérték = nettó ellenérték + általános forgalmi adó − Nagyon figyelni kell arra, hogy egyszerűsített számlák esetében az adótartalom, míg normál számlák esetében az áfa-kulcs kerül feltüntetésre. Ez azért fontos, mert adótartalom ismeretében az áfát a számla bruttó értékéből, áfa-kulcs ismeretében pedig a számlán feltüntetett nettó értékéből kell kiszámítani. − Belföldi termékértékesítés esetében „egyenes adózás” van. Ez azt jelenti, hogy a számla kiállítója számítja fel, vallja be és fizeti meg az általános forgalmi adó összegét. − Bizonyos esetekben fordított adózást ír elő a törvény (142.§). Ez azt jelenti, hogy a számla kiállítója – bár adóköteles tevékenységet végzett – nem számít fel áfát. Ebben az esetben az áfát a vevőnek, megrendelőnek kell bevallania és megfizetnie, tehát az áfa összege a fizetendő és a levonható (megosztandó) adóban is szerepel. 120 121

2007. évi CXXVII. törvény alapján 2007. évi CXXVII. törvény 82.§ és 83.§



192

− Fordított adózásról kiállítandó számla esetében körültekintően kell eljárni. Ilyen számlát nem kaphat bármelyik gazdasági szereplő (pl. magánszemély), csak az, akitől az áfa összegét követelni lehet. − Fordított adózás esetében három eseményt kell figyelni, és amelyik előbb bekövetkezik, az lesz a teljesítés napja. Ezek: számla kézhezvételének napja, ellenérték kézhezvételének napja, a „fizikai” teljesítést követő hónap 15. napja. − Export esetében áfa nem kerül felszámításra, ettől függetlenül az export adóköteles értékesítésnek minősül, és ennek következtében az exportált termékek előállításához történő beszerzések áfája levonásba helyezhető. − Az Európai Közösség országaiba történő értékesítés esetében közösségi adószámot kell kérni. A számlázás áfa nélkül történik, ettől függetlenül a közösségi értékesítés adóköteles eladásnak minősül, és ennek következtében a termékek előállításához történő beszerzések áfája levonásba helyezhető. − Elkerülhető a közösségi adószám kérése abban az esetben, ha az uniós beszerzés az adóévben nem haladja meg a 10.000 eurót. − Abban az esetben, ha az adóköteles értékesítés nem adóalany (pl. magánszemély) részére történik (belföld, EU, harmadik országok), akkor főszabály szerint áfás számlát kell kiállítani. − Az Európai Közösség országaiból történő beszerzés esetén – a kivételektől eltekintve a belföldi vevő áfa nélküli számlát kap. Az áfa összegét a belföldi vevőnek kell bevallania és megfizetnie a magyar áfa-kulcsok figyelembevételével. − Import beszerzés esetében az áfát főszabály szerint Magyarországon kell megfizetni. Figyelni kell azonban arra, hogy az import áfát a vámhatározattal együtt a NAV veti ki, vagy pedig az importőr (engedély esetében) önbevallással rendezi. A kivetéses áfa összegét csak a levonható (megosztandó, le nem vonható) adóban kell szerepeltetni. Önbevallásos import áfa esetén az áfa összege a fizetendő áfa összegében is és a levonható (megosztandó, le nem vonható) áfa összegében is szerepel. − Az előzetesen felszámított adó esetében mindig eldöntendő, hogy a beszerzés (szolgáltatás igénybevétele) közvetlenül hozzárendelhető-e az adóköteles tevékenységhez vagy sem. Amennyiben nem, vagyis a beszerzés tárgya (az igénybevett szolgáltatás) adómentes és adóköteles tevékenységhez is kapcsolódik, akkor az áfát meg kell osztani. − Az arányosítással történő megosztás esetében a levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedes jegy pontossággal kell megállapítani. − 2012. január 1-jétől az áfa-visszaigénylés szempontjából lényegtelen, hogy az érintett számla kiegyenlítésre került vagy sem.



193

1. feladat megoldása Megjegyzések: − A bruttó ellenérték ismerete esetén az áfát „felülről” (bruttó érték x adótartalom), nettó ellenérték ismerete esetén az áfát „alulról” (nettó ellenérték x áfa-kulcs) számítjuk. − A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. − A Közösség országaiból kapott előleg esetében az általános forgalmi adó nem jelenik meg. Ezt az előleget nettó értéknek kell tekinteni, hiszen a magyar eladó (szolgáltatást nyújtó) által kiállított végszámla sem fog általános forgalmi adót tartalmazni.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11.

Áfa-kulcs 27% 27% 27% 18% 18% 18% 5% 5% 5% export közösségi eladás

Nettó ellenérték 78.740 100.000 9.000.000 2.222.222 200.010 5.600.000 1.956.000 39.700.000 1.868.609 20.000.000 10.000.000

Áfa összege 21.260 27.000 2.430.000 400.000 35.990 1.008.000 97.800 1.985.000 93.391 0 0

adatok forintban Bruttó ellenérték 100.000 127.000 11.430.000 2.622.222 236.000 6.608.000 2.053.800 41.685.000 1.962.000 ‒ ‒

2. feladat megoldása Termék Közösségen belüli beszerzése és import beszerzés esetében a külföldi eladók áfát nem számítanak fel. Az általános forgalmi adót azonban meg kell fizetni, tehát a külföldről beszerzett termékek nettó vételi ára a számlán feltüntetett összeg, a bruttó vételi ára pedig a vevő áfa-bevallásában feltüntetendő 27% forgalmi adóval növelt összeg lesz. A belföldi vevő által „önmagának felszámított” áfa a felhasználási „célnak” (adómentes, adóköteles tevékenység, esetleg mindkettő) megfelelően levonható, le nem vonható vagy éppen megosztandó általános forgalmi adó lesz. adatok forintban Értékesítések Nettó ellenérték Vevőnek kiszámlázott áfa Bruttó ellenérték Budapestre 10.000.000 2.700.000 12.700.000 Bagdadba 10.000.000 export 10.000.000 Ankarába 10.000.000 export 10.000.000 Debrecenbe 10.000.000 2.700.000 12.700.000 Athénba 10.000.000 EU 10.000.000 Madridba 10.000.000 EU 10.000.000



Vásárlások Dunaújvárosból Dublinból Helsinkiből Pécsről Moszkvából Zágrábból

Nettó ellenérték 20.000.000 20.000.000 20.000.000 20.000.000 20.000.000 20.000.000

Eladó által számlázott áfa 5.400.000 0 (önbevallás lesz) 0 (önbevallás lesz) 5.400.000 0 (import áfa lesz) 0 (import áfa lesz)

194

Bruttó ellenérték 25.400.000 25.400.000 25.400.000 25.400.000 25.400.000 25.400.000

3. feladat megoldása Megjegyzések: − Figyelemmel kell lenni arra, hogy a készpénzzel vagy bankkártyával történő fizetés bruttó ellenértéket takar, vagyis az áfát „felülről” (az adótartalommal) kell kiszámítani. − A Kínába történő értékesítés exportnak, az angliai eladás közösségi értékesítésnek minősül, ezért áfát egyik esetben sem kell kiszámlázni. adatok forintban Gazdasági esemény Mellékszámítás Áfa összege 1. Aktatáska eladása belföldre 8.000.000 x 0,2126 1.700.800 2. Női hátizsák eladása belföldre 6.800.000 x 0,27 1.836.000 3. Férfi derékszíj 13.000.000 x 0,2126 2.763.800 4. Export eladás ‒ 0 5. Közösségi értékesítés ‒ 0 6. Irattartók eladása Angliába 1.000.000 x 0,27 270.000 Fizetendő általános forgalmi adó összesen 6.571 e Ft 4. feladat megoldása Gazdasági esemény Mellékszámítás 1. Újságok eladása készpénzért 5.000.000 x 0,0476 2. Pékáruk értékesítése 9.000.000 x 0,1525 3. Belföldi termékértékesítés 35.000.000 x 0,27 4. Konzerv export ‒ 5. Kardigán eladása 2.600.000 x 0,2126 6. Vevők által fizetett előleg 10.000.000 x 0,2126 Fizetendő általános forgalmi adó összesen

adatok forintban Áfa összege 238.000 1.372.500 9.450.000 0 552.760 2.126.000 13.739 e Ft

5. feladat megoldása Megjegyzések: − Az építési hatósági engedélyköteles építési munkálatok esetében a fordított adó szabályait kell alkalmazni. A fordított adózás azt jelenti, hogy a vállalkozás csupán az elvégzett munka nettó ellenértékéről állít ki számlát. A fordított adózás alá eső ügyletek © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


195

megrendelői az általános forgalmi adót a saját bevallásukban vallják be és fizetik meg. Természetesen a levonási jogukat is érvényesíthetik. − Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.122 Gazdasági esemény 1. Építőipari kivitelezés belföldön 2. Bécsben teljesített szolgáltatás

Megjegyzés fordított adózás fordított adózás

adatok ezer forintban Kiszámlázott áfa 0 0

A megrendelők saját áfa-bevallásukban bevallják az áfát fizetendő adóként, és amennyiben áfa-levonási joggal rendelkeznek, akkor az áfa összegét levonásba helyezhetik. 6. feladat megoldása Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.123 A csehországi kiküldetéshez kapcsolódó szállásdíjról és az éttermi szolgáltatásról cseh áfával terhelt számlát kap a vállalkozás. Ezt az áfát Magyarországon levonásba helyezni nem lehet. adatok forintban Gazdasági esemény Fizetendő áfa Levonható áfa 1. Eladás belföldi vevők részére 8.458.020 2. Közösségi értékesítés 0 3. Exporteladás Argentínába 0 4. Alapanyag beszerzés belföldről 1.458.000 5. Ausztrál import 5.999.940 5.999.940 6. Előleg átutalása szállító részére 212.600 7. Csehországi kiküldetés 0 0 Összesen 14.457.960 7.670.540 adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Elszámolandó általános forgalmi adó ‒ Adófolyószámlán található túlfizetés Befizetendő általános forgalmi adó

122 123

14.458 ‒ 7.671 6.787 ‒ 523 6.264

2007. évi CXXVII. törvény 37.§ (1) 2007. évi CXXVII. törvény 45.§ (1)



196

7. feladat megoldása a) Az általános forgalmi adó elszámolása kivetéses import áfa esetében Ügyelni kell arra, hogy az import áfa összege csak a levonható adóban szerepelhet. adatok forintban Gazdasági esemény Fizetendő áfa Levonható áfa 1. Beszerzés Németországból 6.180.300 6.180.300 2. Kanadai import megfizetve 8.478.000 3. Speditőr cég számlája 1.021.700 4. Belföldi értékesítés 18.900.000 5. Visszaküldött áruk áfája 4.320.000 Összesen 25.080.300 20.000.000 Vámérték Vám összege Import áfa alapja NAV által kivetett import áfa összege (31.400.000 x 0,27)

30.000.000 1.400.000 31.400.000 8.478.000 adatok ezer forintban

Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Elszámolandó általános forgalmi adó + Adófolyószámlán található áfa-tartozás Befizetendő általános forgalmi adó

25.080 ‒ 20.000 5.080 + 600 5.680

b) Az általános forgalmi adó elszámolása import áfa önbevallása esetében Az import áfa összege a fizetendő és a levonható adóban is megjelenik. Gazdasági esemény 1. Beszerzés Németországból 2. Kanadai import 3. Speditőr cég számlája 4. Belföldi értékesítés 5. Visszaküldött áruk áfája Összesen

Fizetendő áfa 6.180.300 8.478.000

adatok forintban Levonható áfa 6.180.300 8.478.000 1.021.700

18.900.000 33.558.300

Vámérték Vám összege Import áfa alapja NAV által kivetett import áfa összege (31.400.000 x 0,27)

4.320.000 20.000.000 30.000.000 1.400.000 31.400.000 8.478.000



197

adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Elszámolandó általános forgalmi adó + Adófolyószámlán található áfa-tartozás Befizetendő általános forgalmi adó

33.558 ‒ 20.000 13.580 + 600 14.180

8. feladat megoldása Megjegyzések: − Bizományosi ügylet esetében 2 külön jogügylet kerül teljesítésre. Az egyik a megbízó és a bizományos, a másik a bizományos és a harmadik személy között. E két szerződést az áfa-rendszerben eltérően kell értékelni. A bizományosnak tevékenységéért bizományosi díj jár, de csak annyiban amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. A bizományosi ügylet két alapvető típusa a vételi és az eladási bizomány. − Az Áfa törvény értelmében vételi bizomány esetén az adó alapja magában foglalja a bizományosi díjat is, míg eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományosi díjat. A vételi bizományos A belföldi eladóktól kapott számla A megbízó részére kiállított számla 25.000.000 + 27% áfa (25.000.000 + 25.000.000 x 0,08) + 27% Az eladási megbízási díj összege = 32.000.000 x 0,12 = 3.840.000 Ft Eladó által kiállított számla adóalapja = 32.000.000 ‒ 3.840.000 = 28.160.000 Ft Az eladási bizományos A megbízótól kapott számla A magyar vevő részére kiállított számla 28.160.000 Ft + 27% áfa 32.000.000 Ft + 27% áfa 9. feladat megoldása Megjegyzések: − Az export eladási bizomány keretében megvalósuló értékesítést két külön termékértékesítésként kezeli az Áfa törvény, így a bizományosi díj nem képez külön önálló áfa-alapot. − Az ún. bizományosi díj a termékértékesítés ellenértékébe épül be, amely exportértékesítés esetén 0%-os adómérték alkalmazhatóságát jelenti. A bizományosi díj tehát a bizományos és a tőle vásárló harmadik személy közötti termékértékesítés adóalapjának része, de nem része a megbízó és a bizományos közötti termékértékesítés adóalapjának. Az import- vételi bizományos A kínai eladótól kapott számla A megbízó részére kiállított számla 7.000.000 + 0% áfa (8.000.000 + 8.000.000 x 0,1) + 27% © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


198

Az eladási bizományosi díj összege = 20.000.000 x 0,15 = 3.000.000 Ft. Eladó által kiállított számla adóalapja = 20.000.000 ‒ 3.000.000 = 17.000.000 Ft. Az export-eladási bizományos A megbízótól kapott számla Az amerikai vevő részére kiállított számla 17.000.000Ft + 0% áfa 20.000.000 Ft + 0% áfa 10. feladat megoldása Megjegyzések: − Az általános forgalmi adó megosztása esetén alkalmazandó levonási hányad kiszámításának módját az Áfa törvény szabályozza. − A levonási hányadot 2 tizedesre, felfelé (nem a matematikai szabályoknak megfelelően) kell kerekíteni. Levonási hányad = adóköteles értékesítés nettó ellenértéke / összes nettó ellenérték adatok forintban Nettó ellenérték 8.000.000 6.000.000 1.400.000

Értékesítés Adóköteles értékesítés nettó ellenértéke Adómentes értékesítés ellenértéke Összesen Levonási hányad =

8.000 = 0,5714 ≈ 0,58 8.000 + 6.000

Megosztandó áfa levonható része = 920.000 x 0,58 = 533.600 Megosztandó áfa le nem vonható része = 920.000 – 533.600 = 386.400 Fizetendő áfa = 8.000.000 x 0,27 = 2.160.000 Fizetendő áfa 2.160.000 Összesen

2.160.000

Levonható áfa 500.000 533.600 1.033.600

Megosztandó áfa 920.000 ← → 920.000

adatok forintban Le nem vonható áfa 386.400

adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Elszámolandó (befizetendő) általános forgalmi adó

2.160 ‒ 1.034 1.126

11. feladat megoldása A levonási hányadot göngyölített adatokból kell kiszámítani. Január Levonási hányad január =

12.000 = 0,7059 ≈ 0,71 12.000 + 5.000 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


199

A megosztandó áfa összege: 1.800 e Ft A megosztandó áfa levonható része = 1.800 x 0,71 = 1.278 e Ft A megosztandó áfa le nem vonható része = 522 e Ft Február Levonási hányad február =

12.000 + 14.300 = 0,6939 ≈ 0,7 12.000 + 5.000 + 14.300 + 6.600

A megosztandó áfa összege: 1.800 + 2.200 = 4.000 e Ft Megosztandó áfa levonható része = (4.000 x 0,7) ‒ 1.278 = 1.522 e Ft Március Levonási hányad március =

12.000 + 14.300 + 16.700 = 0,7288 ≈ 0,73 12.000 + 5.000 + 14.300 + 6.600 + 16.700 + 4.400

A megosztandó áfa összege: 1.800 + 2.200 + 3.300 = 7.300 e Ft Megosztandó áfa levonható része = (7.300 x 0,73) ‒ 1.278 ‒ 1.522 = 2.529 e Ft 12. feladat megoldása Figyelni kell arra, hogy azok az értékesítések is adókötelesek, amelyek esetében nem kell kiszámlázni áfát, mert exporteladásnak vagy közösségi értékesítésnek minősülnek. A levonási hányadot göngyölített adatokból kell kiszámítani. I. negyedév Levonási hányad I. negyedév =

90.000 = 0,5555 ≈ 0,56 90.000 + 72.000

A megosztandó áfa összege: 8.700 e Ft A megosztandó áfa levonható része = 8.700 x 0,56 = 4.872 e Ft II. negyedév Levonási hányad II. negyedév =

90.000 + 110.000 = 0,5618 ≈ 0,57 90.000 + 72.000 + 110.000 + 84.000

A megosztandó áfa összege: 8.700 + 9.300 = 18.000 e Ft A megosztandó áfa levonható része = (18.000 x 0,57) ‒ 4.872 = 5.388 e Ft 13. feladat megoldása A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül – ha törvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak.124 Azok a kapcsolt vállalkozások, amelyek csoportos áfa-alanyiságot kértek és csoportazonosító számmal rendelkeznek, nem számláznak egymásnak. Egymás közötti tranzakcióik esetében elszámolandó általános forgalmi adó nem keletkezik. A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leendő tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére.

124

2007. évi CXXVII. törvény 8.§ (4)



Gazdasági esemény Értékesítés egymásnak Nyílászáró eladása magánszemélynek Csaptelepek eladása készpénzért Eladás más vállalkozásnak Fizetendő áfa összesen

Mellékszámítás ‒ 3.500.000 x 0,2126 4 000 000 x0,2126 16.500.000 x 0,27

200

adatok forintban Fizetendő áfa 0 744.100 850.400 4.455.000 6.050 e Ft

14. feladat megoldása Azok a kapcsolt vállalkozások, amelyek csoportos áfa-alanyiságot kértek és csoportazonosító számmal rendelkeznek, nem számláznak egymásnak. Egymás közötti tranzakcióik esetében elszámolandó általános forgalmi adó nem keletkezik. Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő.125 adatok forintban Gazdasági Fizetendő áfa Levonható áfa Le nem vonható áfa esemény 1. nem keletkezik 2. nem keletkezik 3. 11.300.000 4. adómentes 5. 425.200 6. export miatt mentes 7. adómentes 8. 48.600.000 48.600.000 Összesen 60.325.200 48.600.000 ‒ adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Befizetendő általános forgalmi adó

60.325 ‒ 48.600 11.725

15. feladat megoldása Megjegyzések: − A vállalkozások által saját használatra megvásárolt gépjárművek általános forgalmi adóját levonásba helyezni nem lehet. Ugyanez vonatkozik a tesztautókra és a bemutató autókra is. − A döntően áfás hasznosításra beszerzett személygépkocsik áfáját levonásba lehet helyezni. − Ugyancsak levonásba helyezhető a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsik általános forgalmi adója is. 125

2007. évi CXXVII. törvény 11.§ (2)



db Felhasználási cél 5 Saját használat 2 Tesztautó 3 Bemutató autó 1 Csereautó 4 Bérbeadás 9 Pénzügyi lízing 26 Értékesítés Összesen

201

adatok forintban Le nem vonható áfa 5 x 1.350.000 = 6.750.000 2 x 1. 350.000 = 2.700.000 3 x 1.350.000 = 4.050.000

Levonható áfa

1 x 1.350.000 = 1.350.000 4 x 1.350.000 = 5.400.000 9 x 1.350.000 = 12.150.000 26 x 1.350.000 = 35.100.000 54.000 e Ft

13.500 e Ft

16. feladat megoldása Megjegyzések: − A saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) történt személygépkocsibeszerzés esetén a beszerzést terhelő áfa nem volt levonható, tehát a személygépjárművek értékesítése adómentes lesz. − Ha a személygépkocsi beszerzése során előzetesen felszámított adó nem volt (pl. magánszemély eladó), akkor a gépjármű értékesítése adóköteles lesz. − Ha a beszerzéskor valamilyen okból levonható volt az adó, akkor az értékesítés adóköteles lesz belföldön. − Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében tárgyi eszköz értékesítése esetén. − A személygépjármű áfája 27 százalék. Beszerzés Áfa-alany tól Evás bt-től Alanyi adómentestől Magánszemélytől Db 15 3 2 12 4

Db 15 3 2 12

Nettó eladási ár 2.500.000 Ft/db 2.500.000 Ft/db 2.500.000 Ft/db 2.500.000 Ft/db 2.800.000 Ft/db

Nettó beszerzési ár 1.500.000 Ft/db 1.200.000 Ft/db 1.300.000 Ft/db 1.400.000 Ft/db

Áfa nincs 324.000 Ft/db 351.000 Ft/db nincs

Áfa 675.000 Ft/db 675.000 Ft/db 675.000 Ft/db 675.000 Ft/db nincs

Bruttó beszerzési ár 1.500.000 Ft/db 1.524.000 Ft/db 1.651.000 Ft/db 1.400.000 Ft/db Bruttó eladási ár 3.175.000 Ft/db 3.175.000 Ft/db 3.175.000 Ft/db 3.175.000 Ft/db 2.800.000 Ft/db



Beszerzés Áfa-alany vállalkozástól Evás bt-től Alanyi adómentes kft-től Magánszemélytől Saját autók eladása Összesen

Db 15 3 2 12 4

Fizetendő áfa 15 x 675.000 = 10.125.000 3 x 675.000 = 2.025.000 2 x 675.000 = 1.350.000 12 x 675.000 = 8.100.000 nincs 21.600.000

202

adatok forintban Levonható áfa nincs 3 x 324.000 = 972.000 2 x 351.000 = 702.000 nincs nincs 1.674.000 adatok ezer forintban 21.600 ‒ 1.674 19.926

Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Elszámolandó (befizetendő) áfa 17. feladat megoldása

Megjegyzések: − A személygépjármű beszerzés általános forgalmi adója abban az esetben vonható le, ha a személygépjárművet értékesítési céllal szerezték be. − A személygépjármű beszerzés általános forgalmi adója abban az esetben is levonható, ha igazoltan egészben vagy túlnyomó részben bérbeadással hasznosítják. − A 20 százalékos áfás hasznosítási arány az előzetesen felszámított adó levonhatóságát nem biztosítja. A pénzügyi lízing kezelése áfa szempontjából attól függ, hogy nyílt vagy zárt végű ügyletről kötötték meg a szerződést. − Azon ügyletekben, amikor a lízingbevevő tulajdonszerzése már a szerződés megkötésekor biztos (zárt végű lízing), azt termékértékesítésként kezeli a jogszabály. − A zárt végű pénzügyi lízing esetén a birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmi adó fizetési kötelezettsége, viszont a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli. Db 5 2

Felhasználási cél Saját használat Kamion fuvarozási célokra Gázolja kamionhoz 60 Eladásra szánt személyautó Eladott autók üzemanyaga 10 Taxizásra vásárolt autók 15 Kisteherautó lízingelés 10 Visszlízingbe adott autó Összesen

Levonható áfa 48.600.000 94.500 129.600.000 17.550 12.756.000 60.750.000 13.500.000 265.315 e Ft

adatok forintban Le nem vonható áfa 5.400.000

5.400 e Ft



203

18. feladat megoldása Megjegyzések: − Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kérdéses gazdasági eseményhez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonását az Áfa törvény engedi vagy tiltja. − Abban az esetben, ha a vállalkozás engedélyt kapott arra, hogy az import áfáját önbevallással állapítsa meg, akkor az áfa összegét a fizetendő adó összegében is szerepeltetni kell. − A telefonszámla áfájának elszámolásánál figyelni kell arra, hogy a számlaérték 30%-a továbbszámlázásra kerül-e. Amennyiben nem, akkor a telefonköltség áfájának csak 70%-a helyezhető levonásba. − Építési hatósági engedélyhez kötött építkezés esetén fordított adózás jelenik meg, vagyis az áfáról a vevőnek, megrendelőnek kell számot adni. − A felsőoktatási tevékenység és azon képzések, amelyeket jogszabályi kötelezettség ír elő, mentesek az adó alól. adatok ezer forintban Fizetendő Levonható Le nem Gazdasági esemény áfa áfa vonható áfa 1. Párizsi divatcikkek 3.780 3.780 2. Értékesítés butikoknak 4.590 (20.000 – 20.000 x 0,15) x 0,27 3. Orosz import 8.532 8.532 4. Fagyasztóláda Finnországból 2.700 2.700 5. Géppapír vásárlása belföldről 1.485 6. Telefonszámla (156 x 0,27 x 0,7) 29 7. Internet előfizetés 16 8. CASCO mentes 9. Mérlegképes költségtérítés mentes 10. Egyetemi tandíj mentes 11. Étel-ital áfája 51 12. Raktár (fordított adó) 2.700 2.700 13. Kávégép beszerzése 21 14. Ingatlan bérbeadás 135 15. Szgk. beszerzése 1.488 16. Üzemanyag személyautóhoz 38 Összesen 22.437 19.242 1.598 Az import áfa összege = (30.000 + 1.600) x 0,27 ≈ 8.532 e Ft A vállalkozást terhelő áfa 1.598 e Ft



204

adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Elszámolandó általános forgalmi adó ‒ Adófolyószámlán található túlfizetés összege Befizetendő általános forgalmi adó

22.437 ‒ 19.242 3.195 ‒ 195 3.000

19. feladat megoldása Megjegyzések: − A közhasznú szervezetek részére történő adományozás nem minősül termékértékesítésnek, tehát nincs áfa-fizetési kötelezettség sem. − Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Gazdasági esemény 1. Taxi csekk 2. Belgiumi beszerzés 3. Holland virághagyma 4. Félkész termék belföldről 5. Telefonszolgáltatás 6. Internet szolgáltatás 7. KGFB 8. Főiskolai tandíj 9. Védőital beszerzése 10. Nyíltvégű lízing áfája 11. Saját kivitelezésű beruházás 12. Átadás Vöröskereszt részére 13. Telek bérbeadása parkolásra 14. Számítástechnikai eszköz beszerzése 15. Tehertaxi szolgáltatás 16. Balesetbiztosítás díja 17. Kötvényvásárlás 18. Fuvardíj kifizetése 19. Termékértékesítés 20. Munkaügyi bírság Összesen

Fizetendő áfa 2.160 810 13

378

adatok ezer forintban Levonható Le nem áfa vonható áfa 270 2.160 810 128 26 11 mentes mentes 27 126 378 nem eladás

216 254 42 mentes mentes 639 1.387 4.964

mentes 4.601

270



205

adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Befizetendő általános forgalmi adó összege

4.964 ‒ 4.601 363

A vállalkozást 270 e Ft áfa terheli. 20. feladat megoldása Megjegyzések: − A levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt. − A levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedes pontossággal kell megállapítani. − Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, járulékok.126 Gazdasági esemény 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 126

Fizetendő áfa 10.800 13.500 2.700 216

Levonható áfa 10.800 13.500 2.700 216

adatok ezer forintban Megosztandó Le nem áfa vonható áfa

2.000 410 90 2.700 mentes mentes 560 mentes 340 mentes EU 810 27 425 191

2007. évi CXXVII. törvény 74.§ (1) és 75.§ (1) a)



206

20. Megosztás→ Összesen

→→→→→ 28.777

→→→→→ 2.777

2.277 32.618

410 361 761

Megosztandó általános forgalmi adó összege 2.777 e Ft Adómentes értékesítés nettó ellenértéke 20.000 Levonási hányad

adatok ezer forintban Adóköteles értékesítés nettó ellenértéke 50.000 + 10.000 + 2.074 + 30.000 = 92.074

92 074 = 0,82 20 000 + 92.074

Megosztandó áfa levonható része = 2.777 x 0,82 = 2.277 Megosztandó áfa le nem vonható része = 2 777 – 2.277= 500 adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó ‒ Levonható általános forgalmi adó Visszaigényelhető általános forgalmi adó

28.777 ‒ 32.618 ‒ 3.841

21. feladat megoldása Megjegyzések: − Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 5.000.000 Ft-ot. − Az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Ebben a minőségében kibocsátott számlát általános forgalmi adót nem tüntethet fel. − Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be az adóalany vállalkozásában használt tárgyi eszköz értékesítése. − Az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt. adatok forintban Teljesítés napja Nettó árbevétel Göngyölített árbevétel 1. Szeptember 2. 240.000 3.560.000 2. Szeptember 4. 460.000 4.020.000 3. Szeptember 5. 370.000 4.390.000 4. Szeptember 14. 180.000 4.570.000 5. Szeptember 18. 500.000 5.070.000 6. Szeptember 20. 600.000 5.670.000 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


7. 8.

Szeptember 26. Szeptember 28.

207

400.000 430.000

6.070.000 6.500 000

A vállalkozás árbevétele szeptember 18-án átlépte az Áfa törvényben meghatározott árbevételi határt. Ennek következtében kiesett az alanyi adómentességből és „normál” áfaalannyá vált. A szeptember 18-án kibocsátott számlán már 27% áfát is fel kell tüntetni. Ugyanakkor a szeptember 18-án vagy azt követően történt beszerzésekre már érvényesítheti a levonási jogát. adatok forintban Beszerzések számláinak áfa tartalma 1. Szeptember 2. 31.000 5. Szeptember 16. 19.000 2. Szeptember 3. 62.000 6. Szeptember 22. 40.000 3. Szeptember 7. 1.200 7. Szeptember 27. 12.000 4. Szeptember 14. 27.000 8. Szeptember 29. 2.600 adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása szeptemberre Fizetendő általános forgalmi adó (500 + 600 + 400 + 430) x 0,27 ‒ Levonható általános forgalmi adó (40 + 12 + 3) Befizetendő általános forgalmi adó

521 ‒ 55 466

22. feladat megoldása Figyelni kell arra, hogy a decemberi teljesítésű számlákat nem szabad figyelembe venni a novemberi általános forgalmi adó bevallásánál. adatok forintban Teljesítés napja Nettó árbevétel Göngyölített árbevétel 1. November 6. 95.000 4.495.000 2. November 18. 300.000 4.795.000 3. November 25. 150.000 4.945.000 4. November 26. 145.000 5.090.000 November 29. 320.000 5.410.000 5. 6. December 10. 163.000 5.573.000 7. December 23. 428.000 6.001.000 adatok forintban Beszerzések számláinak áfa tartalma 1. November 9. 265.000 4. 2. November 11. 654.000 5. 6. 3. November 26. 126.000

December 1. December 5. December 28.

312.000 26.000 123.890



208

adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása szeptemberre Fizetendő általános forgalmi adó (145 + 320) x 0,27 ‒ Levonható általános forgalmi adó Elszámolandó általános forgalmi adó

126 ‒ 126 0

23. feladat megoldása Megjegyzések: − A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által – a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesítése érdekében – áthárított kompenzációs felár előzetes felszámított adóként vehető figyelembe. − A kompenzációs felár alapját az értékesített termék kompenzációs felár nélküli ellenértéke képezi, amit az értékesített termék mennyiségének és a kompenzációs felárat nem tartalmazó egységárának szorzataként kell meghatározni. − A felvásárló a megfizetett kompenzációs felárat előzetesen felszámított adóként érvényesítheti. Kompenzációs felár = felvásárlási ár x kompenzációs százalék (12% vagy 7%) − A felvásárlótól kapott összeget úgy számítják, hogy a felvásárlási árat megnövelik a kompenzációs felárral. − Élőállatok esetében a kompenzáció mértéke 7 százalék. Növények és növényi eredetű termékek esetében 12%. adatok forintban Termék Nettó ellenérték Kompenzációs felár „Bruttó ár” Málna 130 x 300 = 39.000 39.000 x 0,12 = 4.680 39.000 + 4.680 = 43.680 Szeder 140 x 330 = 46.200 46.200 x 0,12 = 5.544 46.200 + 5.544 = 51.744 Répa 300 x 60 = 18.000 18.000 x 0,12 = 2.160 18.000 + 2.160 = 20.160 Petrezselyem 320 x 170 = 54.400 54.400 x 0,12 = 6.528 54.400 + 6.528 = 60.928 Hagyma 400 x 40 = 16.000 16.000 x 0,12 = 1.920 16.000 + 1.920 = 17.920 Összesen 173.600 20.832 194.432 a) A termelő 194.432 Ft-ot kapott a felvásárlóktól. b) A felvásárló által levonásba helyezhető áfa összeg 20.832 Ft. 24. feladat megoldása Termék Csirke Nyúl Kacsa

Nettó ellenérték 100 x 300 = 30.000 200 x 450 = 90.000 150 x 540 = 81.000

Kompenzációs felár 30.000 x 0,07 = 2.100 90.000 x 0,07 = 6.300 81.000 x 0,07 = 5.670

adatok forintban „Bruttó ár” 30.000 + 2.100 = 32.100 90.000 + 6.300 = 96.300 81.000 + 0,07 = 86.670



Liba Összesen

120 x 600 = 72.000 273.000

209

72.000 x 0,07 = 5.040 19.110

72.000 + 0,07 = 77.040 292.110

a) A termelő 292.100 Ft-ot kapott a felvásárlótól. b) A felvásárló által levonásba helyezhető áfa 19.110 Ft. 25. feladat megoldása Bruttó ellenérték = felvásárlási ár x (1 + kompenzációs százalék) Termék Eper Retek Gomba Kecske Birka Házityúk

Bruttó ellenérték 168 Ft/kg 224Ft/kg 448 Ft/kg 22.470 Ft/db 34.240 Ft/db 535 Ft/db

Felvásárlási ár 168/1,12 = 150 Ft/kg 224/1,12= 200 Ft/kg 448/1,12 =400 Ft/kg 22.470/1,07 = 21.000 Ft/db 34.240/1,07 = 32.000 Ft/db 535/1,07 = 500 Ft/db

Kompenzációs felár 168 – 150 = 18 Ft/kg 224 – 200 = 24 Ft/kg 448 – 400 = 48 Ft/kg 1.470 Ft/db 2.240 Ft/db 535 – 500 = 35 Ft/db

26. feladat megoldása Megjegyzések: − Az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. − A számlában sem beszerzéskor, sem értékesítéskor nem szerepel általános forgalmi adó. A használtcikk kereskedőtől vásárló áfa-levonást nem érvényesíthet. − Az árrés adótartalma 21,26 százalék. Viszonteladó árrése = eladási ár – beszerzési ár Termék Beszerzési ár Eladási ár Különbözet Bútor 850.000 1.180.000 330.000 Irodabútor 1.300.000 1.900.000 600.000 A kereskedő által fizetendő általános forgalmi adó összege 27. feladat megoldása adatok forintban Vásárlás Eladás 1. 250.000 460.000 2. 360.000 740.000 3. 240.000 520.000 4. 650.000 980.000 A megfizetendő általános forgalmi adó összege

Különbözet 210.000 380.000 280.000 330.000

adatok forintban Áfa 70.158 127.560 198 e Ft

Áfa 44.646 80.788 59.528 70.158 255 e Ft



210

28. feladat megoldása Megjegyzések: − A törvény kötelezővé teszi az utazásszervezők részére, hogy nyilatkoztassák ügyfeleiket arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként veszik igénybe. A nyilatkozat elmulasztása 500.000 Ft mulasztási bírságot vonhat maga után. − Az utazási csomag németországi eladója áfát nem számíthat fel, mert a teljesítés helye az igénybevevő adóalany székhelye. − Az árrés adózás alá tartozóknál az input áfája nem vonható le akkor sem, ha azt az adóalanyra áthárítják, és akkor sem, ha azt önadózás útján magának kell megállapítani. Magyarországon fizetendő áfa 430.000 x 150 x 0,27 = 17.415.000 Ft Az utazásszervező árrésének adóalapja = utastól beszedett nettó ellenérték – az utas javára megrendelt szolgáltatások adóval számított ellenértéke adatok forintban 96.000.000 Utastól beszedett nettó ellenérték 640.000 x 150 – Az utasok javára megrendelt 430.000 x 150 x 1,27 – 81.915.000 szolgáltatások áfával növelt értéke Az árrésadó alapja 14.085.000 Az árrésadó összege 14.085.000 x 0,27 3.802.950 29. feladat megoldása Megjegyzések: − Árrés szerinti adózás szerint az előleg adóalapját a kalkulált árrés képezi. − Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előleg bruttó módon érthető, vagyis az általános forgalmi adó összegét tartalmazza. Ennek következtében az előleg áfáját felülről történő számítással kell megállapítani. Kalkulált árrés = utastól beszedett előleg x árrés százalék Kalkulált árrés Az utasoktól beszedett előleg áfája

32.000.000 x 0,26 8.320.000 x 0,2126

adatok forintban 8.320.000 1.768.832

30. feladat megoldása A megvásárolt utakat a másik utazási iroda továbbértékesítési céllal veszi meg. Ebből az következik, hogy utasként nem nyilatkozhat, ezért a belvárosi utazási iroda ezen utak után nem árrés-, hanem normál adózás keretében kell, hogy bevallja az áfát. adatok ezer forintban Az általános forgalmi adó elszámolása Fizetendő általános forgalmi adó (50.000 x 0,27) ‒ Levonható általános forgalmi adó Elszámolandó általános forgalmi adó

13.500 ‒ 9.750 3.750


TESZTKÉRDÉSEK

211

8. TESZTKÉRDÉSEK 8.1. Tesztkérdések az adózás rendje témaköréből 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adózónak bejelentési kötelezettsége az állami és az önkormányzati adóhatóság felé van. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak az önkormányzat felé köteles bejelentkezni. c) Az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. b) A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. c) A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésétől számított 12 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóbírság mértéke a késedelmes adóbevallás esetén a bírsággal sújtandó pozitív adóalap 50 százaléka. b) Az adóbírság mértéke a késedelmes adóbevallás az eva esetében a pozitív adóalap 50 százaléka. c) Az adóbírság mértéke a késedelmes adóbevallás az egyszerűsített vállalkozói adóalap után sávosan progresszív. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság mulasztási bírságot állapít meg. b) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság késedelmi pótlékot állapít meg. c) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság önellenőrzési pótlékot állapít meg. d) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság adóbírságot állapít meg.


TESZTKÉRDÉSEK

212

5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az önellenőrzés lehetősége az adóelkerülési lehetőségtől függ. Az önellenőrzés lehetősége mindig fennáll. Az önellenőrzés lehetősége a bevallás benyújtásától számított 4 naptári évig áll fenn. Az önellenőrzés lehetősége az adómegállapítási jog elévülési idején belül az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig fennáll.

6. Mi minősül adótitoknak? a) b) c) d)

Olyan tény, adat, amit a szomszéd sem jelenthet fel. Az államtitkot jelentő tény, adat. A hivatásbeli titok, amely az adózást érinti. A szolgálati titok, amely az adózást érintő tény, adat, határozat, igazolás vagy más irat.

7. Kell-e az önellenőrzéskor pótlékot fizetni? a) b) c) d)

Minden esetben igen. Csak abban az esetben, ha az adóhatóság rovására tévedtünk. Az adóhatóság dönti el, hogy mely esetben kell fizetni. Nincs pótlékfizetési kötelezettség.

8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önellenőrzési pótlék mértékét az adóhatóság az ügy tartalmától függően állapítja meg. b) Az önellenőrzési pótlék mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. c) Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzésnél a 75%-a. d) Az önellenőrzési pótlék mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat. 9. Milyen esetben kérheti az adóhatóság a személyazonosság igazolását az adóalanytól? a) b) c) d)

Semmilyen esetben nem kérheti. Minden esetben kérheti. Csak más hatósági személy jelenlétében kérheti. Abban az esetben kérheti, ha feltételezhető, hogy a személy adóköteles tevékenységet folytat vagy abban közreműködik.

10. Mi a helyszíni ellenőrzés megkezdésének a feltétele? a) b) c) d)

A szomszéd és két hatósági tanú jelenléte. Legalább az adózó családtagjának jelenléte. A szomszéd jelenléte. Az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja vagy két hatósági tanú jelenléte.

11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett. b) Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az Art. írja elő. c) Az adóalany adófizetési kötelezettségét az Art. írja elő. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

213

d) Mindhárom megállapítás helytelen. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Magánszemélyt meghatalmazott ügyvéd képviselheti adóügyekben. Magánszemélyt meghatalmazott másik magánszemély is képviselheti adóügyekben. Magánszemélyt törvényes képviselő is képviselheti adóügyekben. Mindhárom megállapítás helyes.


Magánszemélyt meghatalmazott európai közösségi jogász is képviselheti adóügyekben. Magánszemélyt meghatalmazott okleveles adószakértő is képviselheti adóügyekben. Magánszemélyt ügyvédi iroda is képviselheti adóügyekben. Mindhárom megállapítás helyes.

14. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) b) c) d)

Jogi személyt megbízás alapján eljáró jogtanácsos képviselheti. Jogi személyt megbízás alapján eljáró adótanácsadó képviselheti adóügyekben. Jogi személyt megbízás alapján eljáró könyvelő is képviselheti adóügyekben. Jogi személyt törvényes képviselő is képviselheti adóügyekben.


Az APEH állami adóhatóságnak minősül A VPOP állami adóhatóságnak minősül. A NAV állami adóhatóságnak minősül. Az önkormányzat jegyzője állami adóhatóságnak minősül.

16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. b) Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén tetszés szerint eljárhat. c) A NAV a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén az eljárást megtagadhatja. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az állami adóhatóság jár el minden központi adó ügyében. b) Az állami adóhatóság jár el a helyi adók esetében is. c) Az állami adóhatóság jár el minden költségvetési támogatás és adók módjára behajtandó köztartozás esetében. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A vámhatóság hatáskörébe tartozik a regisztrációs adó. b) A vámhatóság hatáskörébe tartozik a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek gépjárműadója. c) A vámhatóság hatáskörébe tartozik az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adó. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

214

d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon a helyi adók esetében. b) Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon a belföldi rendszámú gépjárművek adója esetében. c) Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon a termőföld bérbeadásából származó jövedelem esetében. d) Mindhárom megállapítás helyes. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az Állami Számvevőszék elnökének felhívására. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az adópolitikáért felelős miniszter utasítására. Mindhárom megállapítás helyes.

21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése. b) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás. c) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés). d) Mindhárom megállapítás helyes. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a is lehet. A mulasztási bírság 1.000.000 Ft összegű is lehet. A késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat kétszerese. Mindhárom megállapítás egyaránt igaz.


Jogtalan adó-visszaigénylés esetén adóbírság állapítható meg. A munkáltató valótlan adóigazolása miatt adóbírság nem állapítható meg. Bevétel eltitkolása esetén nincs helye az adóbírság mérséklésének. Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


A magánszemély adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A magánszemély adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A magánszemély adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Mindhárom megállapítás helytelen. Magánszemély nem kaphat mulasztási bírságot. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

215


Adószámmal csak egyéni vállalkozó rendelkezhet. Közösségi adószámmal csak társas vállalkozás rendelkezhet. Csoportazonosító számmal bármely holdingvállalat rendelkezhet. Adószámmal szellemi szabadfoglalkozású vagy ingatlan bérbeadással foglalkozó magánszemély is rendelkezhet.

26. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adózót 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. b) Az adózót 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal lehet sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. c) Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal lehet sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. d) Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén üzletbezárást helyettesítő adóbírság állapítható meg. b) Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetében üzletbezárást helyettesítő bírság nem állapítható meg. c) Számlaadás elmulasztása miatt üzletbezárást helyettesítő késedelmi pótlék állapítható meg. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen 28. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. b) Hibásan benyújtott bevallás esetén egy kft. adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. c) Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az adófolyószámla a bevallott és a befizetett adók összegét mutatja. Az adótúlfizetés összege másik adónemben fennálló tartozás kiegyenlítésére átvezethető. Az adófolyószámla adónemenkénti kimutatást tartalmaz. Mindhárom megállapítás helyes.

30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adózó minden olyan iratba betekinthet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. b) Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt. c) Nem tekinthet be az adózó a határozat tervezetébe. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

216

8.2. Tesztkérdések a személyi jövedelemadó témaköréből 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A személyi jövedelemadót az adóköteles bevételre kell fizetni. A személyi jövedelemadó alapját az adóköteles jövedelem képezi. A személyi jövedelemadó alapját minden esetben bruttósítani kell. Vannak olyan adóköteles jövedelmek, amelyeknek 27 százalékkal megnövelt értéke képezi a személyi jövedelemadó alapját.

2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben költségelszámolás nem lehetséges. b) A megbízási díjjal szemben csak a bevétel 50%-át lehet költségként figyelembe venni az szja bevallásban. c) A munkaviszonyból származó jövedelmek összevonás alapján sávosan adóznak. d) A munkaviszonyból származó jövedelmek esetében a bevétel és az adóalap azonos összegű. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi jövedelemadó törvény hatálya csak a nagykorú magyar állampolgárokra terjed ki. b) A személyi jövedelemadó törvény hatálya csak a deviza belföldiekre terjed ki. c) A személyi jövedelemadó törvény hatálya mindenkire kiterjed, aki belföldön adóköteles jövedelmet szerez. d) A deviza külföldieknek Magyarországon nem kell adót fizetni. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az adóköteles jövedelmek után 16 százalékos adóterhelés keletkezik. A munkabérek adóterhelése meghaladhatja a 16 százalékos adómértéket. A munkabérből levonandó nyugdíjjárulék alapja azonos a személyi jövedelemadó alapjával. A munkabérből levonandó egészségbiztosítási járulék alapja azonos a személyi jövedelemadó alapjával.

5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Főszabály szerint a reprezentációs költség 1,19-szerese után a kifizetőnek 16% szja-t és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. b) Főszabály szerint a reprezentációs költség 1,19-szeree után a kifizetőnek 16% szja-t és 10% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. c) A reprezentáció és az üzleti ajándék értéktől függetlenül adómentes juttatásnak minősül. d) A reprezentációs költség adómentes nem lehet.

6. Válassza ki a helyes megállapítást! © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

217

a) A nyugdíj adómentes jövedelemnek, az ösztöndíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. b) A nyugdíj összevonandó jövedelemnek, az ösztöndíj különadózó jövedelemnek minősül. c) A nyugdíj és az ösztöndíj adómentes juttatásnak minősül. d) A nyugdíj adómentes jövedelemnek, az ösztöndíj viszont összevonásra kerülő, sávosan adózó jövedelemnek minősül. 7. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A személyi jövedelemadót adóévenként be kell vallani. b) Az adónyilatkozattal bármely magánszemély teljesítheti bevallási kötelezettségét. c) Önbevallással bármely magánszemély teljesítheti a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét. d) A munkáltató bármelyik dolgozója részére elkészítheti a személyi jövedelemadó bevallást. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az adóelőleg számításakor minden adókedvezmény figyelembe vehető. A gyermekkedvezmény adókedvezmény formájában vehető igénybe. A családi kedvezmény összegével a személyi jövedelemadó alapját lehet csökkenteni. Az adóelőleg számításakor az adójóváírás figyelembe vétele a munkavállaló nyilatkozata alapján minden esetben lehetséges.

9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A bevétel csak számlával igazolt költséggel csökkenthető. b) A bevétel igazolás nélkül elismert költséggel is csökkenthető. c) Vannak olyan bevételek, amelyek átalányban meghatározott költségekkel csökkenthetők. d) Az átalányadózási lehetőség bármely jövedelemtípussal szemben alkalmazható.

is

10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi jövedelemadó bevallást magyar forintban kell elkészíteni. b) Devizában történő bevételszerzés esetében a személyi jövedelemadó bevallást nem kötelező magyar forintban elkészíteni. c) Devizában történő bevételszerzés esetében a személyi jövedelemadó bevallást a közös európai valutában (EUR) is el lehet készíteni. d) Deviza külföldiek devizában is elkészíthetik a személyi jövedelemadó bevallásukat. 11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Minden mezőgazdasági termelő kistermelőnek minősül. b) Kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek a bevétele nem haladja meg a 8.000.000 Ft-ot. c) Kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek a bevétele nem haladja meg a 15.000.000 Ft-ot. d) Az az egyéni vállalkozó minősül kistermelőnek, akinek a bevétele nem haladja meg a 15.000.000 Ft-ot.


TESZTKÉRDÉSEK

218


A személyi jövedelemadó mértéke az adóköteles bevétel 16 százaléka. A személyi jövedelemadó mértéke az adóköteles jövedelem 19,04 százaléka. A személyi jövedelemadó mértéke az összes bevétel 16 százaléka. A személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 10 vagy 16 százaléka.

13. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az ingóság értékesítésének 200.000 Ft-ot el nem érő jövedelmét nem kell bevallania a magánszemélynek. b) Az ingatlan eladásából származó bevételt nem kell bevallani, ha abból jövedelem nem keletkezett. c) A családi pótlékból származó bevételt nem kell bevallani. d) A nyugdíjas magánszemély köteles bevallást tenni az öregségi nyugdíj összegéről. 14. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A hallgatói munkadíj mentes a személyi jövedelemadó alól. b) A főiskolások és egyetemisták által szerzett tanulmányi ösztöndíj mentes a személyi jövedelemadó alól. c) Az előrehozott és az öregségi nyugdíj teljes összege mentes a személyi jövedelemadó alól. d) A családi pótlék teljes összege mentes az adó alól. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet összevontan kell megállapítani. b) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként különkülön kell megállapítani. c) Az egyéni vállalkozó személyi jövedelem kivét nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. d) A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Nem minősül önálló tevékenységnek a munkaviszonyban folytatott tevékenység. b) Nem minősül önálló tevékenységnek a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése. c) Nem minősül önálló tevékenységnek a segítő családtag tevékenysége. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jutalom és a prémium önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. b) A munkába járás költségtérítése címén kifizetett összeg minden esetben nem önálló tevékenység bevételének minősül. c) A távolsági bérlet árának megtérítése nem számít munkaviszonyból származó jövedelemnek. d) A munkába járás személygépkocsi költségének megtérítése adóköteles jövedelem keletkezését keletkeztetheti. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

219


A Széchenyi vendéglátókártya béren kívüli juttatásként elszámolható összege 150.000 Ft/év. A Széchenyi szálláshelykártya béren kívüli juttatásként elszámolható összege 225.000 Ft/év. A Széchenyi szabadidőkártya béren kívüli juttatásként elszámolható összege 75.000 Ft/év. Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.

19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az Erzsébet utalvány béren kívüli juttatásként elszámolható összege 5.000 Ft/hó. b) Az Erzsébet utalvány béren kívüli juttatásként elszámolható összege 12.500 Ft/hó. c) Az Erzsébet utalvány nem számolható el béren kívüli juttatásként. 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi kedvezmény összege az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka. b) Az őstermelői kedvezmény maximális összege 100.000 Ft. c) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági termelő könyvelő díjkedvezményt vehet igénybe. d) Az adókedvezményekre vonatkozó megállapítások mindegyike egyaránt helyes. 21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jutalom összegéből nem kell egészségbiztosítási járulékot vonni. b) Minden adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemély a jövedelmének 7%-át köteles egészségbiztosítási járulékként megfizetni. c) Minden munkaviszonyból származó jövedelemből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adókedvezmények a 16 százalékos adó teljes összegével szemben elszámolhatók. b) Az adókedvezmények az összevonásra kerülő jövedelmek adójának összegéig vehetők figyelembe. c) Az adókedvezmények csak jóváírás formájában érvényesíthetők. d) A munkaviszonyból származó keresetre vonatkozó adójóváírás bankszámlára nem kérhető vissza. 23. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A munkaviszonnyal rendelkezők személyi jövedelemadó bevallását csak a munkáltató készítheti el. b) A különadózó jövedelemmel rendelkezők személyi jövedelemadó bevallását csak a Nemzeti Adó- és Vámhatóság készítheti el. c) A nyugdíjas magánszemélyek csak egyszerűsített adóbevallást tehetnek. d) Az adóbevallással kapcsolatos fenti állítások egyike sem helyes, a törvény nem így rendelkezik.


TESZTKÉRDÉSEK

220

24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az osztalék után 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. b) Az egyéni vállalkozó osztalékalapja után 27 százalékos adót kell fizetni. c) A magánszemélyek által szerzett osztalékjövedelem után 16 százalékos osztalékadót kell fizetni. d) A magánszemélyek által szerzett osztalékjövedelem bruttósított összege után 16 százalékos osztalékadót kell fizetni. 25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadót és osztalékadót is kötelesek fizetni. b) Az egyéni vállalkozók csak személyi jövedelemadót kötelesek fizetni. c) Az egyéni vállalkozók eldönthetik, hogy osztalékalap után vagy a vállalkozói jövedelmük után kívánnak adót fizetni. d) Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadójukkal szemben adókedvezményt nem érvényesíthetnek. 26. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóévet megelőző 7 évvel korábban szerzett ingatlan értékesítése esetében adókötelezettség nem keletkezik. b) Az adóévet megelőző 6 évvel korábban szerzett lakóingatlan értékesítése esetében adókötelezettség nem keletkezik. c) Az ingatlanértékesítés bevételének 25 százaléka után mindenképpen személyi jövedelemadót kell fizetni. d) A lakóingatlanok értékesítéséből származó bevétel adómentes. 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A béren kívüli juttatások értéke után a munkavállaló 16 százalék adót köteles fizetni. b) A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a munkavállaló 16 százalékos adót köteles fizetni. c) A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a munkáltató 16% szja-t és 10% eho-t köteles fizetni, amennyiben a juttatás összege nem haladja meg a törvényi mértéket. d) Mindhárom megállapítás helytelen. Nincs ilyen szabályozás. 28. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás megtérítése adómentes juttatás. b) Az ingyenes internet juttatás adómentes juttatásnak is minősülhet. c) Az iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak minősül. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.


TESZTKÉRDÉSEK

221

29. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A rövid lejáratú devizabetétek kamata adómentes. b) A rövid lejáratú devizabetétek kamata után a magánszemélynek bevallási kötelezettsége keletkezik. c) A rövid lejáratú bankbetétek kamata után 16 százalék adót kell fizetni. d) Az egy éven túli lejárattal rendelkező bankbetétek kamata adómentes jövedelemnek minősül. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Védőszemüveg biztosítása következtében a munkáltatónak nem kell sem személyi jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást fizetnie. b) A béren kívüli juttatások évi 500.000 Ft-ot meghaladó összegének 1,19-szerese után 16% adót és 27% ehot is fizetni kell. c) A helyi bérlet árának megtérítése béren kívüli juttatásnak minősül, adó- és eho-vonzata van. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.


TESZTKÉRDÉSEK

222

8.3. Tesztkérdések az egyszerűsített vállalkozói adó témaköréből 1. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak egyéni vállalkozó lehet. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak korlátlan felelősséggel rendelkező egyéni és társas vállalkozó lehet. c) Az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 2. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) b) c) d)

Az egyszerűsített vállalkozói adó választásának bevételi határa 30.000.000 Ft. Az eva-alanynak belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya jövedéki terméket nem értékesíthet. A számlaadás elmaradása miatti mulasztási bírság kiszabása nem akadálya az egyszerűsített vállalkozói adó választásának.

3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a pozitív adóalap 50 százaléka. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a pozitív adóalap 30 százaléka, de 50%-os fizetési kötelezettség is előfordulhat. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a bruttó árbevétel 37 százaléka. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka, de 50%-os fizetési kötelezettség is előfordulhat. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adót nem választhatja kezdő vállalkozás. b) Korlátozott felelősségű egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adót nem választhatja. c) Zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság az egyszerűsített vállalkozói adót abban az esetben sem választhatja, ha bevétele nem lépi túl a törvényi korlátot. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 5. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) b) c) d)

Az evás egyéni vállalkozó kötelezően bevételi nyilvántartást vezet. A részvénytársaságok nem választhatják az evát. Az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti a kapott kártérítés. Az evás kft. választhat a bevételi nyilvántartás és a kettős könyvvezetés között.

6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evás vállalkozásnak a választás időpontjában nem lehet köztartozása. b) Az evás betéti társaság csak bevételi nyilvántartó lehet, kettős könyvvezetést nem választhat. c) Az evás vállalkozásnak nem lehet közösségi adószáma. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében nincs adóelőleg fizetési kötelezettség. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

223


Az evát választó vállalkozásnak legalább két lezárt adóévvel kell rendelkeznie. Minden evás társas vállalkozásra vonatkozik a feltöltési kötelezettség. Az egyszerűsített vállalkozói adó alapja azonos az iparűzési adó alapjával. Az eva alpját növeli a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel.


A bevallással lezárt előtársasági időszak is adóévnek minősül az eva választásakor. Az eva kiváltja a cégautó adót is. Az egyszerűsített vállalkozói adóalap az árbevétel 50 százaléka. Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot csökkenti a megfizetett iparűzési adó.

9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Annak a vállalkozásnak, amely evásként 30 millió forint feletti bevételt realizál, a többlet összeg után 50%-os adót kell fizetni. b) Az eva kiváltja az általános forgalmi adót. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap csak a bruttó árbevételt tartalmazza. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot nem befolyásolja a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel. 10. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Annak a vállalkozásnak amely evásként 30 millió forint feletti bevételt realizál, a többlet összeg után is csak 37%-os adót kell fizetnie. b) Az eva kiváltja az osztalékadót. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap a bruttó árbevételt és egyéb adóköteles bevételeket is tartalmaz. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot befolyásolja a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel. 11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az eva alapjába csak a vállalkozás nettó árbevételét kell figyelembe venni. b) Az eva alapjába a vállalkozás bruttó árbevételét és egyéb bevételeit is figyelembe kell venni. c) Az eva alapjába a pénzügyi intézménytől származó kamatbevételek nem számítanak bele. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az államkötvények után kapott kamat az egyszerűsített vállalkozói adó alapját nem befolyásolja. b) A kapott kamat és az osztalékjövedelem az eva alapját csökkentik. c) Az eva alapja az elemi kár következtében biztosítótól kapott vagyoni kártérítés összegét nem tartalmazza. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen.


TESZTKÉRDÉSEK

224

13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásnak adóelőleget nem kell fizetni. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásnak havonta kell adóelőleget fizetni. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásnak negyedévente kell adóelőleget fizetni. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evás egyéni vállalkozónak szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. b) Kiegészítő tevékenységet végző nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak. c) Nappali tagozatos egyetemista vállalkozó nem lehet alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adózás ideje alatt évi 20% amortizáció elszámoltnak tekintendő. b) Az evás vállalkozó elszámolhat értékcsökkenési leírást a bevételével szemben. c) Az evás egyéni vállalkozó az osztalékalapja után 14% egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni. d) Az evás egyéni vállalkozó átalányadózást is választhat. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg. b) Az evából származó bevétel a helyi önkormányzatot illeti meg. c) Az evából származó bevételen a központi költségvetés és a székhely szerinti helyi önkormányzat osztozik. d) Mindhárom megállapítás helytelen, az evából származó bevétel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt illeti meg. 17. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó 27 százalék szociális hozzájárulási adót is köteles fizetni. b) A kiegészítő tevékenységet végző evás egyéni vállalkozó havi 6.390 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. c) A kiegészítő tevékenységet végző evás egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot nem köteles fizetni. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.


TESZTKÉRDÉSEK

225

18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A főfoglalkozású evás társas vállalkozó 27 százalék szociális hozzájárulási adót is köteles fizetni. b) A főfoglalkozású evás társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot is köteles fizetni. c) A főfoglalkozású evás társas vállalkozó 7 százalék egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evás társas vállalkozóra a járulékalap-minimum nem vonatkozik. b) A heti 36 óra munkaviszonnyal rendelkező evás társas vállalkozóra a járulékalapminimum nem vonatkozik. c) Az nappali tagozatos főiskolás evás társas vállalkozóra a járulékalap-minimum nem vonatkozik. d) A b) és a c) egyaránt helyes. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az evás társas vállalkozó köteles rendelkezni belföldi pénzforgalmi számlával. b) Az evás társas vállalkozó nem köteles rendelkezni belföldi pénzforgalmi számlával. c) Az evás társas vállalkozó köteles valamelyik európai uniós országban rendelkezni pénzforgalmi számlával. d) A pénzforgalmi számla megnyitása a társas vállalkozó döntésén múlik. 21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A 25 millió forintot meghaladó előlegről kibocsátott számla esetén az eva megszűnik. A 30 millió forintot meghaladó előlegről kibocsátott számla esetén az eva megszűnik. Az 50 millió forintot meghaladó előlegről kibocsátott számla esetén az eva megszűnik. Mindhárom megállapítás helytelen, ilyen szabály nincs.

22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal az eva megszűnik. b) Az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napján az eva megszűnik. c) Az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő hónap első napján az eva megszűnik. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen, ilyen szabály nincs.


TESZTKÉRDÉSEK

226

23. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Társas vállalkozás esetében az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. b) Társas vállalkozás esetében az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. c) Társas vállalkozás esetében az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. d) Társas vállalkozás esetében az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő öt adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett „módosított” bruttó bevétel. Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett „módosított” bruttó árbevétel. Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett „módosított” nettó árbevétel. Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.

25. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági-, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés. b) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági-, illetve hatósági határozat alapján kapott kártalanítás. c) Az eva alapját csökkenti az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege. d) Az eva alapját semmilyen jogcímen nem lehet csökkenteni. 26. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az evás vállalkozónak a bevételeit magyar forintban kell meghatározni. Az evás bevétel konvertibilis devizában is meghatározható. Az evás bevétel magyar forintban és konvertibilis devizában egyaránt meghatározható. Az evás bevétel bármilyen devizanemben meghatározható.

27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. b) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított nyilvántartási értéke. c) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték nem befolyásolja az eva alapját. d) Mindhárom megállapítás helytelen. 28. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az egyszerűsített vállalkozói adó az adóévet megelőző év bármely napján választható. Az egyszerűsített vállalkozói adó az adóévet megelőző év december 20-ig választható. Az egyszerűsített vállalkozói adó az adóévet megelőző év december 31-ig választható. Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.


TESZTKÉRDÉSEK

227

29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. b) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 20. napjáig adóelőleget fizet. c) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig adóelőleget fizet. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak áfa-mentes számlát állíthat ki vevői részére. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak készpénzfizetés esetén állíthat ki számlát vevői részére. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya köteles áfás számlát kiállítani vevői részére. d) Mindhárom megállapítás helytelen.


TESZTKÉRDÉSEK

228

8.4. Tesztkérdések a társasági adó és az osztalékadó témaköréből 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A belföldi illetőségű adózó csak a belföldről származó jövedelme után köteles társasági adót fizetni. b) A belföldi illetőségű adózó teljes körű adókötelezettséggel rendelkezik. c) A külföldi illetőségű adózó a belföldi telephelyéről származó jövedelme után saját hazájában adózik. d) A társasági adót szabályozó törvény belföldi és külföldi adózó között nem tesz különbséget. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyéni cégek eldönthetik, hogy a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá tartozzanak-e. b) Az egyéni cégek a társasági adó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozhatnak. c) Az egyéni cégek adójogilag egy tekintet alá esnek az egyéni vállalkozásokkal. d) Az egyéni cégek nem adóznak, mert csak nonprofit tevékenységet folytathatnak. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adózott eredmény nulla. Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény negatív. Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adóalap negatív. A jövedelemnyereség minimum összegére mindenképpen kötelező társasági adót fizetni.

4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem(nyerség) minimum összegét, akkor az adózás előtti eredmény lesz az adóalap. b) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem(nyerség) minimum összegét, akkor az adóalap után kell társasági adót fizetni. c) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a társasági adóalapot és a jövedelem(nyereség) minimum összegét, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség. d) Mindhárom előző állítás egyformán helytelen. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem(nyereség) minimum közül a legkisebb lesz az adóalap. b) Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem(nyereség) minimum közül a legmagasabb lesz az adóalap. c) A jövedelem(nyereség) minimum akkor lesz adóalap, ha meghaladja mind az adózás előtti eredmény, mind a társasági adóalap összegét, és az adózó nem kíván nyilatkozattal élni. d) A társasági adótörvény szerint nincs ilyen összefüggés.


TESZTKÉRDÉSEK

229


A számvitelileg elszámolt értékcsökkenés adóalapot növelő tétel. A ráfordításként elszámolt céltartalék adóalapot csökkentő tétel. A személyi költség elszámolása nem adóalapot módosító tétel. Az osztalékot az adózás előtti eredményből fizetik.

7. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az adózott eredmény kiszámításához a társasági adót az adóalapból kell levonni. b) A társasági adót minden esetben a kamat és adófizetés előtti eredményből (EBIT) kell levonni. c) Az adózott eredmény kiszámításához a társasági adót az adózás előtti eredményből kell levonni. d) A társasági adó összege a mérleg szerinti eredményt nem befolyásolja. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adó mértéke a teljes adóalapra vonatkoztatva 19 százalék. b) A társasági adó mértéke a teljes adóalapra vonatkoztatva 10 százalék. c) A társasági adó mértéke 500.000.000 Ft adóalapig 10 százalék, azt meghaladó adóalapra pedig 19 százalék. d) A társasági adó mértéke 500.000.000 Ft adóalapig 19 százalék, azt meghaladó adóalapra pedig 10 százalék. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén az adóalapot meg kell növelni. b) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén az adóalapot csökkenteni lehet. c) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása az adóalapot nem érinti d) A foglalkoztatottak létszámától függően a b) és a c) megállapítás egyaránt helyes lehet. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az értékcsökkenési leírás társasági adóalapot növelő és társasági adóalapot csökkentő jogcím. b) A képzett céltartalék társasági adóalapot növelő jogcím, az egyéb bevételként elszámolt céltartalék adóalapot csökkentő jogcím. c) A környezetvédelmi céltartalék képzése következtében adóalapot csökkenteni nem lehet. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


TESZTKÉRDÉSEK

230

11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az elhatárolt veszteség nem más, mint a negatív adózás előtti eredmény. b) Elhatárolt veszteség alatt az osztalékfizetés előtti negatív adózott eredmény összege értendő. c) Elhatárolt veszteség alatt az osztalék kifizetése után megmaradó negatív mérleg szerinti eredmény összege értendő. d) Elhatárolt veszteség alatt a negatív társasági adóalapot kell érteni. 12. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. b) Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. c) Az elhatárolt veszteség a következő adóévekben tetszés szerinti megosztásban vehető figyelembe. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény a társasági adó alapját csökkenti. b) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény az adózás előtti eredmény összegét növeli. c) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény a társasági adó összegét csökkenti. d) A kis- és középvállalkozások nem vehetnek igénybe kamatkedvezményt. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye 40%-os mértékű. b) A kis- és középvállalkozások pénzügyi lízing esetében is igénybe vehetnek kamatkedvezményt. c) A kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye adóévenként nem haladhatja meg a 6.000.000 Ft-ot. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A 3.000.000.000 Ft értékű beruházások létesítése esetén fejlesztési adókedvezmény igénybevétele lehetséges. b) A 3.000.000.000 Ft jelenértékű beruházások létesítése esetén fejlesztési adókedvezmény igénybevétele lehetséges. c) A 3.000.000.000 Ft értékű beruházások létesítése esetén adóalap csökkentés lehetséges. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen.


TESZTKÉRDÉSEK

231

16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A legalább 100.000.000 Ft jelenértékű, önálló környezetvédelmi beruházás esetén adóalap csökkentés számolható el. b) A legalább 100.000.000 Ft jelenértékű, önálló környezetvédelmi beruházás esetén adókedvezmény számolható el. c) A legalább 100.000.000 Ft értékű, önálló környezetvédelmi beruházás esetén adókedvezmény számolható el. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Fejlesztési tartalék képzése esetében a vállalkozásnak a beruházás tárgyát képező tárgyi eszközt 4 éven belül aktiválni kell. b) Fejlesztési tartalék képzése esetében a vállalkozásnak a beruházás tárgyát képező tárgyi eszközt 2 éven belül aktiválni kell. c) Fejlesztési tartalék képzése esetében a vállalkozásnak a beruházás tárgyát képező tárgyi eszközt 6 éven belül aktiválni kell. d) Fejlesztési tartalék képzése esetében nincs időbeli korlát. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adóalanyoknak negyedévente kell társasági adóelőleget fizetni. b) A társasági adóalanyoknak havonta kell társasági adóelőleget fizetni. c) A társasági adóalanyok egy részének havonta, másoknak negyedévente kell társasági adóelőleget fizetni. d) A kisvállalkozásoknak nem kötelező társasági adóelőleget fizetni. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az adóelőleg a várható társasági adó egynegyede. Az adóelőleg a várható társasági adó egytizenkettede. Az adóelőleget az előző két adóév adófizetési kötelezettsége alapján kell megállapítani. A társasági adóelőleg negyedévente fizetendő összegét a vállalkozó saját belátása szerint állapítja meg.

20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy meghaladja az 50.000.000 Ft-ot. b) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy meghaladja az 100.000.000 Ft-ot. c) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy meghaladja az 500.000.000 Ft-ot. d) A társasági adóalanyoknál nincs adóelőleg feltöltési kötelezettség.


TESZTKÉRDÉSEK

232

21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Feltöltési kötelezettség esetében a társasági adót a várható adó összegére kell kiegészíteni. b) Feltöltési kötelezettség esetében a társasági adót a várható adó összegének 90 százalékáig kell kiegészíteni. c) Feltöltési kötelezettség esetében a társasági adót a várható adó összegének 80 százalékáig kell kiegészíteni. d) A társasági adóalanyoknál nincs adóelőleg feltöltési kötelezettség. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A de minimis (csekély összegű) támogatás igénybevételének éves összeghatára 200.000 euró. b) A csekély összegű támogatás három egymás utáni évben összeszámítandó és az igénybevételi határ 200.000 euró. c) A csekély összegű támogatás három egymás utáni évben összeszámítandó és az igénybevételi határ 100.000 euró. d) A társasági adóalanyok esetében nincs de minimis támogatás. 23. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A csekély összegű (de minimis) támogatás adóalap csökkentésre jutó adó formájában is megjelenhet. b) A csekély összegű (de minimis) támogatás adókedvezmény formájában is megjelenhet. c) A csekély összegű (de minimis) támogatás kamatkedvezmény diszkontált értéke formájában is megjelenhet d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A belföldi vállalkozástól kapott osztalék a társasági adó alapját növeli. b) A külföldi vállalkozástól kapott osztalék a társasági adó alapjára nézve semleges, sem növelő, sem csökkentő tételként nem jelenik meg. c) A nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék a társasági adó alapját csökkenti. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adó szabályai nem tesznek különbséget a kisvállalkozások és a nagyvállalkozások között. b) A társasági adó szabályai eltérően szabályozzák a kisvállalkozások és a nagyvállalkozások által igénybe vehető adókedvezményeket. c) Az ingatlannal rendelkező társaságokra ugyanazok az adóalap módosítások vonatkoznak, mint a többi vállalkozásra. d) Az offshore vállalkozások csak Magyarországon tevékenykedhetnek.


TESZTKÉRDÉSEK

233

26. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A közhasznú szervezetnek adott támogatás 20 százaléka adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető. b) A közhasznú szervezetnek adott támogatás 20 + 20 százaléka adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető. c) A közhasznú szervezetnek adott támogatás összegének 50 százaléka a társasági adó alapját növeli. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A Magyar Kármentő Alap elszámolható. b) A Magyar Kármentő Alap csökkentésként elszámolható. c) A Magyar Kármentő Alap csökkentésként elszámolható. d) A Magyar Kármentő Alap csökkentésként elszámolható.

támogatására fordított összeg adóalap csökkentésként támogatására fordított összeg 20 százaléka adóalap támogatására fordított összeg 50 százaléka adóalap támogatására fordított összeg 70 százaléka adóalap

28. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adókedvezmények összege nem haladhatja meg a jövedelem(nyereség) minimum összegét. b) Az adókedvezmények összege nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. c) Az adókedvezmények összege nem haladhatja meg az adózott eredmény összegének 80 százalékát. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása esetén a részükre kifizetett munkabér adóalapot növelő tétel. b) Szakképző iskolai tanulók továbbfoglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó adóalapot növelő tétel. c) Csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén nem kell adót fizetni. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A külföldi vállalkozás magyarországi leányvállalatának nem kell társasági adót fizetnie Magyarországon. b) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének nem kell társasági adót fizetnie Magyarországon. c) A külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletének nem kell társasági adót fizetnie Magyarországon. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

234

8.5. Tesztkérdések a gépjárműadó, cégautóadó témaköréből 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjárműadó a belföldi rendszámú teherautókat terheli. b) A gépjárműadó a külföldi rendszámmal rendelkező tehergépjárműveket és lakóautókat nem terheli. c) A gépjárműadó alanya cégautóadó fizetésére nem lehet kötelezett, mert ez kettős adóztatást eredményezne. d) A gépjárműadót a helyi adóhatóság határozattal veti ki, és a vámhatóság is ellenőrzi annak megfizetését. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjárműadó a külföldi rendszámú tehergépjárműveket és személygépkocsikat terheli. b) A gépjárműadó csak a külföldi rendszámú tehergépjárműveket terheli. c) A gépjárműadó a belföldi és a külföldi rendszámmal rendelkező tehergépjárműveket egyaránt terheli. d) A gépjárműadó és a cégautóadó fizetésének kötelezettségét ugyanazon gépjárművek képezik. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjárműadó hatálya nem terjed ki a „méhesházas” gépjárműre és a munkagépekre. b) A gépjárműadó hatálya nem terjed ki CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre. c) A gépjárműadó hatálya nem terjed ki az az Európai Unió valamely tagállamában nyilvántartott tehergépjárművekre. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjárműadó alanya az, aki az év első napján a járműnyilvántartásban üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. b) A gépjárműadót a személygépjármű bérbeadója fizeti akkor is, ha nem ő a személygépjármű üzembentartója. c) A gépjárműadót a pénzügyi lízingbe vett tehergépjármű lízingbe adója fizeti akkor is, ha nem ő a személygépjármű üzembentartója. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjárműadó fizetési kötelezettség a gépjármű forgalomba helyezésének hónapjában kezdődik. b) A gépjárműadó fizetési kötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. c) A gépjárműadót negyedévente kell bevallani és megfizetni. d) A gépjárműadót minden hónap 20. napjáig a vámhatóság részére kell megfizetni. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

235

6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A klasszikus gépjárműadó összege az adott félévben megfizetett cégautóadó összegével csökkenthető. b) Klasszikus gépjárműadót csak a tehergépjárművek után kell megfizetni. c) A klasszikus gépjárműadó összege nem haladhatja meg a cégautóadó összegét. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A minisztériumok tulajdonában lévő gépjárművek után nem kell sem gépjárműadót, sem cégautóadót fizetni. b) Az állami tulajdonú kórházak személygépjárművei után nem kell klasszikus gépjárműadót fizetni. c) Az az egyház tulajdonában lévő gépjármű után nem kell klasszikus gépjárműadót fizetni. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adó alapja a személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve. b) Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya). c) Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A gépjárműadó adókedvezményt nem tartalmaz. b) Gépjárműadó-kedvezmény illetheti meg az autóbuszokat üzemeltetőket, amelynek mértékét a környezetvédelmi osztályba sorolás befolyásolja. c) A kombinált áruszállítást lebonyolító vállalkozás gépjárműadó csökkentési lehetőség illeti meg. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A külföldön nyilvántartott gépjárművek adóját a gépjármű üzembentartója köteles megfizetni. b) A külföldön nyilvántartott gépjárművek adókötelezettsége a Magyarország területére való belépés napjával kezdődik. c) A külföldön nyilvántartott gépjárművek adókötelezettsége megszűnik azon a napon, amikor a gépjármű Magyarország területét elhagyja. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.


TESZTKÉRDÉSEK

236

11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a NAV végzi. b) A belföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi. c) A belföldön nyilvántartott személygépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A cégautóadót a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza. A cégautóadót a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályozza. A cégautóadót a 2009. évi CVIII. törvény szabályozza. A cégautóadót a 187/2009. (X.21.) Korm.rendelet szabályozza.

13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A magánszemélyekre és az egyéni vállalkozókra nem terjed ki a cégautóadó fizetési kötelezettség. b) A magánszemélyek szabadon dönthetnek arról, hogy cégautóadót vagy gépjárműadót fizetnek. c) A magánszemélyek a gépjárműadón túl cégautóadót is fizethetnek. d) A gépjárműadó fizetésére kötelezett magánszemélyek cégautóadó fizetésére is kötelezettek. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó alanya a személygépjármű tulajdonosa, amennyiben a gépjárművel kapcsolatban tételesen költséget számol el. b) A cégautóadót minden gépjármű-tulajdonosnak meg kell fizetnie. c) A cégautóadót annak kell megfizetnie, aki a gépjárművel kapcsolatban bármilyen költséget elszámol. d) A külföldön forgalomba helyezett gépjárművek után Magyarországon nem kell cégautóadót fizetni. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadót a személygépjármű bérbeadója fizeti meg, de az adót átháríthatja a bérbevevőre. b) A cégautóadót a személygépjármű bérbevevője köteles megfizetni, ha az autót vállalkozási tevékenységhez használja. c) A cégautóadót a személygépkocsit lízingbe vevő fizeti meg. d) A lízingelt személygépkocsik után nem minden esetben kell cégautóadót fizetni.


TESZTKÉRDÉSEK

237

16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautó magáncélú használata cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. b) A személygépkocsival történő munkába járás miatt fizetett költségtérítés a munkáltatónál cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. c) A személygépkocsival történő munkába járás miatt fizetett költségtérítés a munkavállalónál cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. d) A munkába járás költségtérítése cégautóadó fizetési kötelezettséget soha nem keletkeztet. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A gépjármű-kereskedőket nem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség. A készletre vett autók után a gépjármű-kereskedőnek nem kell cégautóadót fizetnie. A gépjármű-kereskedő köteles cégautóadót fizetni a tesztautók után. Mindhárom előző megállapítás helytelen.

18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társas vállalkozás általában köteles cégautóadót fizetni a megvásárolt személygépkocsik után. b) Az egyéni vállalkozónak soha nem kell cégautóadót fizetnie. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaságoknak nem kell cégautóadót fizetnie a megvásárolt autók után. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A gépjárműadó összege a cégautóadó összegével csökkenthető. A gépjárműadó összegéből a cégautóadó fele levonható. A cégautóadó a megfizetett gépjárműadó egy 1/12-ével csökkenthető. A cégautóadó összege csökkenthető az időben megfizetett gépjárműadó egy tizenkettedének annyiszorosával, ahány hónapban cégautóadó fizetési kötelezettség keletkezik.

20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A helyi önkormányzatok önkormányzati rendelettel vetik ki cégautóadót. b) A cégautóadó fizetési kötelezettséget önbevallás útján kell teljesíteni. c) A cégautóadót havonta kell bevallani és megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. d) A cégautóadót évente kell bevallani és megfizetni az önkormányzati adóhatóság részére.


TESZTKÉRDÉSEK

238

21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó tételes adó, amelynek éves összege a gépjármű teljesítményétől függően 7.000 Ft/év vagy 15.000 Ft/év. b) A cégautóadó tételes adó, amelynek havi mértéke a gépjármű hajtómotor teljesítményétől és a környezetvédelmi osztályba sorolástól függően változik. c) A cégautóadó tételes adó, amelynek éves összege a gépjármű teljesítményétől függően 7.000 Ft/negyedév vagy 15.000 Ft/negyedév. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen, a cégautóadó mértéke 15%. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A házastárs autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. Az élettárs autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. A testvér, a szülő és a gyermek autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. A szülő, a nagyszülő, a gyermek és az unoka autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül.

23. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű szívességi használata cégautóadót nem keletkeztet. b) A személygépjármű szívességi használata cégautóadót keletkeztet. c) A személygépjármű szívességi használata belföldön történő költségelszámolás esetében cégautóadót keletkeztethet. d) A személygépjármű szívességi használata külföldön történő költségelszámolás esetében cégautóadót keletkeztet. 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű használatának kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítése cégautóadót keletkeztet. b) A személygépjármű használatának kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítése cégautóadót nem keletkeztet. c) Az útnyilvántartás pontos vezetése esetében cégautóadó fizetési kötelezettség nem keletkezik. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A megbízási díjjal szembeni benzinár költségkénti elszámolása cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. b) A megbízási díjjal szembeni átalányköltség elszámolás esetén cégautóadó fizetési kötelezettség nem keletkezik. c) A magánszemélyek megbízási díjából a cégautóadó összege levonható. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen.


TESZTKÉRDÉSEK

239

26. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az átalányadózó egyéni vállalkozóra a cégautóadó fizetési kötelezettség nem vonatkozik. b) Az evás egyéni vállalkozónak nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége. c) A fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség. d) A magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsi után nem kell cégautóadót fizetni. 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Személygépjármű az a gépjármű, amelyben a vezetővel együtt legfeljebb nyolcan utazhatnak. b) Személygépjármű az a gépjármű, amelyben a vezetőn felül legfeljebb nyolcan utazhatnak. c) A lakóautó nem minősül személygépjárműnek. d) Személygépjármű az a gépjármű, amelyet személygépjárműként vizsgáztattak. 28. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lízingelt személygépjárművek utáni cégautóadót a lízingbe adónak kell megfizetnie. b) A lízingbe adott személygépjárművek után nem minden esetben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség. c) A lízingelt személygépjárművek utáni cégautóadót a gépjármű mindenkori tulajdonosának kell megfizetnie. d) Lízingbe adott gépjárművek után nem keletkezik cégautóadó. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A taxis egyéni vállalkozónak soha nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. b) A gépjármű kereskedőnek nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége. c) A mezőgazdasági kistermelőknek nem kötelező cégautóadót fizetni, ha személygépjárművet csak mezőgazdasági tevékenységhez használják. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.

a


A cégautóadó éves bevallású, ezért negyedévente adóelőleget kell fizetni. A cégautóadó negyedéves bevallású, ezért havonta adóelőleget kell fizetni. Cégautóadó esetében adóelőleg-fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A cégautóadó összege összefügg a gépjárműadó összegével, ezért szeptember 15-én feltöltési kötelezettség keletkezik.


TESZTKÉRDÉSEK

240

8.6. Tesztkérdések a helyi adók témaköréből 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az önkormányzat bármilyen helyi adót kivethet. Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvényben meghatározott adókat vetheti ki. Az önkormányzat a törvényben meghatározott adókat adóév január 1-jével vezetheti be. Az önkormányzatoknak nincs adóztatási joguk, mert az adó megállapítása és kivetése kizárólagos állami feladat.


A kivethető helyi adókat az 1996. évi XC. törvény szabályozza. A kivethető helyi adókat az 2003. évi LX. törvény szabályozza. A kivethető helyi adókat az 1990. évi C. törvény szabályozza. A kivethető helyi adókat nem törvény, hanem kormányrendelet és önkormányzati rendeletek együttese szabályozza.

3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A főváros kerületi önkormányzatai bármilyen helyi adót bevezethetnek. b) A fővárosi önkormányzat csak vagyoni típusú adókat és tevékenységet sújtó adókat vezethet be c) A fővárosi önkormányzat csak iparűzési adót jogosult bevezetni. d) A főváros kerületi önkormányzatai bármilyen vagyoni és kommunális adó bevezetésére jogosultak. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A helyi adókat a magánszemélyeknek is, és a gazdálkodó szerveknek is önbevallással kell megállapítaniuk. b) A helyi adók az önkormányzat általi kivetéssel kerülnek megállapításra. c) A helyi adók nagy része kivetéssel, az iparűzési adó viszont önbevallással kerül megállapításra. d) A helyi adókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kell bevallani. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társadalmi szervezet és a költségvetési szerv mentes a helyi adók alól. b) Nemzetközi szerződés vagy egyezmény a külföldi szervezeteket mentesítheti a helyi adó alól. c) A Magyar Nemzeti Bankra nem terjed ki a helyi adókat szabályozó törvény hatálya. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


TESZTKÉRDÉSEK

241

6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A vagyoni típusú adók körében az adót tételes összegben kell meghatározni. b) A vagyoni típusú adók körében az adót korrigált forgalmi érték alapulvételével kell meghatározni. c) A vagyoni típusú adók körében az adót a számított érték alapulvételével kell meghatározni. d) A vagyoni típusú adók tételes összegben, korrigált forgalmi érték alapján és számított érték alapján is meghatározhatók. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzat adómegállapítási joga nem korlátozott. b) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximumnál alacsonyabb adómértéket köteles megállapítani. c) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximumnál magasabb adómértéket is megállapíthat. d) Az önkormányzat legfeljebb a törvényben meghatározott adómaximumot állapíthatja meg. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó a külterületi építményekre vonatkozó tételes adó. b) Az építményadó a telekadóval együtt nem vethető ki. c) Az építményadó tárgya lehet a belterületi beépítetlen telek, továbbá a nem magánszemélyek tulajdonát képező ingatlan bérleti joga. d) Az építményadó a belterületi felépítményekre a telekadóval együtt is kivethető adó. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó alanya az építmény bérlője, használója. b) Az építményadó alanya csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. c) Az építményadó alanya jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás és az egyéni vállalkozó. d) Az építményadó alanya az ingatlan tulajdonosa, tulajdonosai. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A Budapesti Gazdasági Főiskola ingatlanainak korrigált forgalmi értéke után építményadó fizetési kötelezettség keletkezik. b) A kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 mentes az építményadó alól. c) A budapesti szükséglakások mentesek az építményadó alól. d) Az építményadóra vonatkozó mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


TESZTKÉRDÉSEK

242

11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó évi mértékének felső határa az építmény hasznos alapterületét alapul véve 1.100 Ft/m2. b) Az építményadó évi mértékének felső határa az ingatlan korrigált forgalmi értékének 3,6%-a. c) Mindkét előző megállapítás helyes. d) Egyik előző megállapítás sem helyes, az építményadó mértékét az önkormányzat szabadon állapíthatja meg. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen külterületi földrészletre vethető ki. b) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen mezőgazdasági művelés alá vont földrészletre vethető ki. c) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészletre vethető ki. d) A telekadó bármilyen rendeltetésű belterületi földrészletre kivethető. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A telekadó alanya a beépítetlen terület használója. A telekadó alanya az a magánszemély, aki az adóztatás alá vont terület tulajdonosa. A telekadó alanya az, aki adóév első napján a telek tulajdonosa. A telekadó alanya az önkormányzat illetékességi területén fekvő belterületi mezőgazdasági földterület megművelője.


Az erdő művelési ágban nyilvántartott telek mentes a telekadó alól. Az építési tilalom alatt álló telek a mentes a telekadó alól. Mindkét előző megállapítás egyaránt helyes. Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen, mert a telekadó alól mentesség nem adható.


A telekadó évi mértékének felső határa 200 Ft/m2. A telekadó évi mértékének felső határa a telek korrigált forgalmi értékének 3%-a. Mindkét előző megállapítás helyes. Egyik előző megállapítás sem helyes, a telekadó mértékét az önkormányzat belátása szerint állapítja meg.


TESZTKÉRDÉSEK

243

16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Kommunális adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén lakó magánszemélyeket. b) Kommunális adó vethető ki az önkormányzat illetékességi területén vállalkozási tevékenységet folytatókra. c) Kommunális adó vethető ki az önkormányzat illetékességi területén lakástulajdonnal rendelkezőkre. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen, mert kommunális adó már nincs. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kommunális adó mértéke adótárgyanként 32.000 Ft. b) A kommunális adó mértéke ingatlantulajdononként és lakásbérleti jogonként évi 12.000 Ft. c) A kommunális adó évi mértékének felső határa adótárgyanként és lakásbérleti jogonként 17.000 Ft. d) A kommunális adó évi mértékének alsó határa adótárgyanként 400 Ft. 18. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma alapján is meghatározható. b) Az idegenforgalmi adó alapja a szállásdíj vagy a szállásért bármilyen formában nyújtott ellenérték is lehet. c) Az idegenforgalmi adó alapja a szobák száma alapján is meghatározható. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 19. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az idegenforgalmi adó maximális mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. b) Az idegenforgalmi adó maximális mértéke a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj 4%-a. c) Az idegenforgalmi adó maximális mértéke vendégszobánként évi 32.000 Ft. d) Az a) és a b) megállapítás egyaránt helyes. 20. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az építményadó és a kommunális adó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás valósulna meg. b) A kommunális adó és az idegenforgalmi adó egyszerre nem vethető ki. c) Az építményadó és a telekadó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás valósulna meg. d) A telekadó és a kommunális adó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás valósulna meg.


TESZTKÉRDÉSEK

244

21. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó. b) Az iparűzési adó alanya az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenységet végző vállalkozó. c) Az iparűzési adó alanya a társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozó. d) Az iparűzési adó alanya lehet az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély. 22. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel és az ELÁBÉ különbsége. b) Az iparűzési adó alapja az anyagköltséget nem tartalmazza. c) Az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a bruttó árbevétel és az ELÁBÉ különbsége. d) Az iparűzési adó alapja a munkabérek összegével csökkenthető. 23. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az iparűzési adó alapja egyszerűsített módon is megállapítható. b) Egyszerűsített iparűzési adó számítást csak kis- és középvállalkozás választhat. c) Az egyszerűsített vállalkozó adó alapján adózók adóalapja az egyszerűsített vállalkozói adóalap fele. d) Az iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékét nem tartalmazza. 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A foglalkoztatotti létszám növeléséhez 500.000 Ft/fő iparűzési adóalap csökkentés kapcsolódik. b) A foglalkoztatotti létszám növeléséhez 1.000.000 Ft/fő iparűzési adóalap csökkentés kapcsolódik. c) Az iparűzés adó alapja nem csökkenthető. d) Az iparűzési adó összege a tb-járulék összegével csökkenthető. 25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adóalapot a vállalkozás székhelye és egyes telephelyei között meg kell osztani. b) Az iparűzési adó összege a vállalkozás székhelye és telephelye között megosztható. c) Az iparűzési adó összegének legalább a felét a székhely szerinti önkormányzat részére kell átutalni. d) Az iparűzési adóalap a vállalkozás döntése alapján kerül megosztásra.


TESZTKÉRDÉSEK

245

26. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 1.000 Ft. b) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 500 Ft. c) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5.000 Ft. d) Ideiglenes iparűzési tevékenység esetén iparűzési adót nem kell fizetni. 27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az állandó jellegű iparűzési tevékenységre kivethető iparűzési adó mértéke legfeljebb 1% lehet. b) Az állandó jellegű iparűzési tevékenységre kivethető adó mértéke 2%. c) Az állandó jellegű iparűzési tevékenységre kivethető adó mértéke legfeljebb 2% lehet. d) Az állandó jellegű iparűzési tevékenységre kivethető adó mértéke legalább 2% lehet. 28. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az iparűzési adó kombinált módszerrel minden eseten megosztható. b) A 100 millió forintot meg nem haladó adóalap személyi költség arányosan is megosztható. c) A 100 millió forintot meg nem haladó adóalap eszköz arányosan is megosztható. d) Az iparűzési adó alapját a nettó árbevétel arányában lehet megosztani. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával csökkenthető. b) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával növelendő. c) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával nem csökkenthető. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 30. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A helyi adók kivetése 2012. január 1-jétől kötelező. A helyi adók közül valamelyik kivetése 2012. január 1-jétől kötelező. A helyi adók közül legalább kettő kivetése 2012. január 1-jétől kötelező. Mindhárom előző megállapítás helytelen. Ilyen kötelezettség az önkormányzatokat nem terheli.


TESZTKÉRDÉSEK

246

8.7. Tesztkérdések az általános forgalmi adó témaköréből 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adó megállapításának szabályait a 2007. évi CXXVII. törvény tartalmazza. b) Az általános forgalmi adó a helyi önkormányzatok költségvetését illeti. c) Az Európai Unió tagországai az áfa-kulcsokat tetszőleges nagyságrendben állapíthatják meg. d) Az alanyi adómentesség értékhatára 5.000.000 Ft nettó árbevétel. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adót minden forgalmi folyamatban meg kell fizetni. b) Az általános forgalmi adót mindig az eladó fizeti meg. c) Az általános forgalmi adó egyfázisú adó, mert mindig az eladási láncolat végén kell megfizetni. d) Az általános forgalmi adót nem kell megfizetni olyan beruházások esetében, amelyeket a vállalkozás saját kivitelezésben hoz létre. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozások áfa-mentes számlát bocsátanak ki. b) Az alanyi adómentes vállalkozás közösségi értékesítést nem végezhet. c) Az Európai Unió országaiból csak közösségi adószámmal rendelkező áfa-alanyok vásárolhatnak termékeket. d) A 10.000 eurót meg nem haladó beszerzéses esetén a közösségi adószám kiváltása nem kötelező. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Barterügylet lebonyolítása esetén nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. b) Csoportos áfa-alanyiságot csak Magyarországon megtelepedett kapcsolt vállalkozások választhatnak. c) A csoportos áfa-alanyok egymásnak teljesített ügyleteik esetében áfás számlát állítanak ki. d) Ellenérték nélküli ügylet esetében soha nem keletkezik áfa-kötelezettség. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adó alapját a termék nettó eladási ára vagy a termék szokásos piaci ára képezi. b) Az általános forgalmi adó alapját a nettó ellenérték képezi. c) Az általános forgalmi adó alapját a bruttó eladási ár képezi. d) Az általános forgalmi adó alapját minden esetben a piaci forgalmi érték, vagyis a szokásos piaci ár képezi. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

247

6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A zárt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó szempontjából szolgáltatásnak minősül. b) A nyílt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó szempontjából termékértékesítésnek minősül. c) A nyílt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül. d) Az operatív lízing minden esetben értékesítésnek minősül. 7. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az áfa területi hatálya a Magyar Köztársaság területe a vámszabad- és tranzit területtel együtt. b) Az áfa személyi hatálya a természetes személyre, jogi személyre és a jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozik. c) Az áfa tárgyi hatálya magába foglalja az adóztatható tényállást. d) Az áfa időbeli hatálya az adóztatható időszakot jelöl, amely lehet rövidebb vagy hosszabb, mint egy év. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfa-alany által az Európai Unió bármely tagállamából történő új közlekedési eszköz beszerzése esetén az áfát Magyarországon kell megfizetni. b) Az új közlekedési eszköz beszerzése a regisztrációs adófizetési kötelezettség miatt mindig áfa-mentes. c) Új közlekedési eszköz beszerzése esetén a vevő áfás számlát kap. d) Új közlekedési eszköz beszerzésének áfa-jogi sorsát a közösségi adószám megléte vagy hiánya fogja eldönteni. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Termékimport esetén az áfát önbevallással kell megállapítani és befizetni. b) Termékexport esetén nem kell kiszámlázni áfát. c) Az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás részére történő értékesítés esetében az eladó minden esetben áfa-mentes számlát állít ki. d) Közösségi beszerzés esetében az általános forgalmi adó összegét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozattal állapítja meg. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a számla kiállításának napján keletkezik. Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a számlán feltüntetett teljesítési napon keletkezik. Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a fizetési határnapon keletkezik. Az áfa-kötelezettség főszabály szerint az áfa-bevallási időszakot követő hó 20. napján keletkezik.


TESZTKÉRDÉSEK

248

11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Nem független felek közötti üzleti tranzakció esetében az általános forgalmi adó alapja a szokásos piaci ár. b) Nem független felek közötti tranzakció esetében az áfa alapja tetszés szerint határozható meg. c) Nem független felek közötti tranzakció esetében az áfa alapja a nettó ellenérték. d) Nem független felek közötti tranzakció esetében nem kell áfát fizetni. 12. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Import esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. b) Az importtermék adóalapjába nem tartoznak bele az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések. c) Az import áfa engedély alapján önbevallás keretében is bevallható. d) Az import termékek adóztatása esetén a hazai áfa-szabályok az irányadók. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az áfa alapja hibás teljesítés jogcímén csökkenthető. Az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka, 18 százaléka vagy 27 százaléka. Az adó mértéke az adó alapjának 4,76 százaléka, 15,25 százaléka vagy 21,26 százaléka. A fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni.

14. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Mentes az adó alól a biztosítás és a viszontbiztosítás. b) Mentes az adó alól a hitel és a pénzkölcsön nyújtása. c) Mentes az adó alól a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának céljára szolgáló ingatlan bérbeadása. d) Mentes az adó alól a felsőoktatási tevékenység. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Közösségi értékesítés esetén nem kell áfát kiszámlázni. b) Külföldi magánszemélyek (turisták) részére történő értékesítés mindig adómentesen történik. c) Exportértékesítés esetében általános forgalmi adót kell kiszámlázni abban az esetben, ha a vevő a saját hazájában áfa-alany. d) Belföldi értékesítéskor minden esetben ki kell számlázni az áfát. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A levonható áfába csak annak a számlának az áfája tehető be, amelyet ki is fizettek. Fordított áfa esetén csak a fizetendő áfa kerül elszámolásra. A közvetítői szolgáltatás áfa-mentes is lehet. A vámszabad területre vagy adóraktárba betárolt termék esetében az általános forgalmi adót meg kell fizetni. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TESZTKÉRDÉSEK

249

17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az előzetesen felszámított áfa minden esetben megosztásra kerül. b) Az előzetesen felszámított áfa minden esetben levonásba helyezhető. c) Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, le nem vonható és megosztandó is lehet. d) Az előzetesen felszámított áfa minden esetben visszaigényelhető bankszámlára. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépkocsi áfáját levonásba helyezni nem lehet. b) A személygépkocsihoz beszerzett benzin áfáját főszabály szerint levonásba helyezni tilos. c) A tehergépjárműbe tankolt gázolaj általános forgalmi adójának egy része mindig visszaigényelhető. d) A taxiszámla általános forgalmi adóját árbevétel-arányosan meg kell osztani az adómentes és az adóköteles tevékenység között. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A használt személygépjármű nettó ára után 25% áfát kell fizetni. b) A használt személyautó értékesítése abban az esetben áfa-mentes, ha a beszerzéskor a beszerzési árat terhelő áfát nem lehetett levonásba helyezni. c) A használt személyautó áfáját minden esetben levonásba lehet helyezni. d) A használt személygépjármű áfáját 50-50%-ban meg kell osztani, és az áfának csak a fele helyezhető levonásba. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adót levonásba helyezni nem lehet, kivéve, ha az ingatlan továbbértékesítési célt szolgál. b) Az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított adó összegét levonásba lehet helyezni. c) A távbeszélő szolgáltatás általános forgalmi adójának 30%-a levonásba helyezhető. d) Az adóköteles tevékenységhez igénybevett taxi szolgáltatás áfája levonásba helyezhető. 21. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a számla. b) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az egyszerűsített számla rendelkezésre állása. c) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a nyugta vagy a pénztárblokk. d) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele azon okirat megléte, amely a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükséges.


TESZTKÉRDÉSEK

250

22. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az adószám felfüggesztése esetében az áfa-levonási jog gyakorolható. b) Az építési hatósági engedély-köteles ingatlan létrehozása estében a kivitelező áfát nem számláz ki. c) A 100.000 Ft egyedi értéket meghaladó tárgyi eszköz értékesítése a fordított adó hatálya alá esik. d) Az árverezés során értékesített termékek eladása minden esetben adómentes értékesítésnek minősül. 23. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A 900.000 Ft-ot meghaladó előlegfizetés esetében a számlakiállítás a vevő kérésétől függetlenül kötelező. b) Készpénzzel vagy bankkártyával történő fizetés esetén egyszerűsített számla és normál számla is kiállítható. c) A nyugta áfa-elszámolásra nem alkalmas bizonylat. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes 24. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfás számlán a belföldi és a közösségi adószám egyaránt feltüntetendő. b) A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve kell feltüntetni. c) Egyszerűsített számla csak papírformában bocsátható ki. d) Nyugta papíralapon és elektronikusan is kibocsátható. 25. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A havi bevallásra kötelezettek esetében az áfa akkor igényelhető vissza, ha az eléri vagy meghaladja az 1.000.000 Ft-ot. b) A negyedéves bevallásra kötelezettek esetében az áfa akkor igényelhető vissza, ha az eléri vagy meghaladja az 250.000 Ft-ot. c) Az éves bevallásra kötelezettek esetében az áfa akkor igényelhető vissza, ha az eléri vagy meghaladja az 50.000 Ft-ot. d) Mindhárom előző megállapítás helyes. 26. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A mezőgazdasági termelő által kapott kompenzációs felár fizetendő áfának számít. A felvásárló által fizetett kompenzációs felár levonásba helyezhető. Növények és növényi eredetű termékek esetén a kompenzációs felár mértéke 6 százalék. Állatok és állati eredetű termékek esetében a kompenzációs felár mértéke 12 százalék.


TESZTKÉRDÉSEK

251

27. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 5.000.000 forintnak megfelelő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített ellenértéke. b) Az alanyi adómentesség értékhatárába beszámítandó a tárgyi eszköz értékesítésének bevétele is. c) Az alanyi adómentesség az értékhatár átlépését adó számla kibocsátását követő számlával szűnik meg. d) Az alanyi adómentesség megszűnését a NAV-nak nem kell bejelenteni. 28. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani. b) Az általános forgalmi adó megosztása természetes mértékegység figyelembevételével történik. c) A levonási hányados számításánál a saját rezsis beruházás értékét nem kell figyelembe venni. d) A megosztandó áfa arányosítással és megosztással is „szétbontható” levonható és le nem vonható áfára. 29. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Ha az adóévet megelőző második évben göngyölítve az elszámolandó adó az 1 millió Ftot elérte, akkor az adóalany havi áfa-bevalló lesz. b) A fordított adózás azt jelenti, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti az áfát. c) Importálónak minősül az, aki/amely az importált termék felett – saját nevében – rendelkezik. d) Mindhárom előző megállapítás helyes. 30. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az adólevonásra jogosult adóalany az eladó számlájában rá áthárított, de általa meg nem fizetett áfa összegének erejéig kezesként felel. b) Importbeszerzés esetében az áfát, amennyiben a termék Magyarországon kerül forgalomba helyezésre, az importáló fizeti meg. c) Külföldi magánszemély részére történő értékesítés esetében áfás számlát kell kiállítani. d) Mindhárom előző megállapítás helyes.


TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA

252

9.1. Az adózás rendjének témaköréből származó tesztkérdések megoldása 1 A

X

2.

3.

A

A

5.

6.

A

A

A

B

B

B

B

C

C

X

B

B

C

C

C

C

D

D

D

D

7.

8.

9.

10.

11.

12.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

C

C

C

C

D

D

17.

18.

A

A B

B

X

X

4.

D

X

B

D

C

D

D

D

13.

14.

15.

16.

A

A

A

A

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

D

D

D

D

X

D

X

X

X

D

X

X

X

20.

21.

22.

23.

24.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

X

D

X

D

X

D

X

D

X

26.

27.

28.

29.

30.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

X

D

X

D

X

D

X

D

X

X

X

D

25.

D

X

C

19.

D

X

B

C

D

X

X

D

X



253

9.2. A személyi jövedelemadó témaköréből származó tesztkérdések megoldása 1

2.

3.

4.

5.

A

A

A

A

A

B

B

B

B

C

C

C

D

7. A

D

B

X

X

X

X

A

B

B

C

C

C

D

D

D

D

8.

9.

10.

11.

12.

A

A

A

A

A

B

B

B

B

C

C

C

D

D

D

D

D

13.

14.

15.

16.

17.

18.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

D

D

D

20.

21.

A

A

B

B

B

C

C

C

D

D

25.

19. A

A

X

X

X

D

22.

23.

24.

A

A

A

B

B

C

C

C

D

D

D

26.

27.

28.

29.

30.

A

A

A

A

A

B

B

B

B

C

C

X

B

B

X

C

C

C

D

D

D

X

B

D

X

X

D

X

X

X

C

D

X

X

X

X

B

D

X

X

X

C

X

C

X

C

D

X

X

X

6.

X

X

D

C D

X



254

9.3. Az egyszerűsített vállalkozói adó témaköréből származó tesztkérdések megoldása 1

2.

3.

4.

5.

6.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

X

D

D

7.

8.

A

A

B

X

D

X

D

9.

10.

A

A

B

B

C

C

D

X

D

X

D

11.

12.

A

A

B

C

C

C

C

D

D

D

D

D

13.

14.

15.

16.

17.

18.

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

D

D

D

D

21.

22.

23.

24.

A

A

A

A

B

B

B

X

X

A

X

X

X

B

D

19.

20.

A

A

B

B

B

C

C

C

C

C

D

D

D

D

D

25.

26.

27.

28.

29.

30.

A

A

A

A

B

B

B

B

C

C

C

D

D

D

X

X

X

X

A

X

X

X

X

X

X

X

C

D

D

X

X

X

B

C

X

X

X

X

X

C

A

B

B

C

C

C

D

D

D

X



255

9.4. A társasági adó és osztalékadó témaköréből származó tesztkérdések megoldása 1

2.

3.

4.

5.

6.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

X

B

X

C

C

C

D

D

7.

C

C

D

D

D

D

8.

9.

10.

11.

12.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

X

C

X

X

X

X

D

D

D

D

13.

14.

15.

16.

A

A

A

A

B

B

B

C

C

X

X

X

17. X

A

X

A

C

C

C

C

D

D

D

D

22.

23.

24.

A

A

A

B

B C

20.

21.

A

A

A

B

B

X

B

B

C

C

C

C

D

D

D

D

D

25.

26.

27.

28.

29.

30.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

C

C

C

C

B

X

X

C

C

D

D

X

C D

X

D

X

X

D

X

18.

B

19.

X

D

B

D

X

D

C

B

D

X

X

X

X

X

D

X

X

X

D



256

9.5. A gépjárműadó, cégautóadó témaköréből származó tesztkérdések megoldása 1

2.

3.

4.

A

A

A

A

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

D

D

D 12.

D

X

6.

A

A X

B

D

D

7.

8.

9.

10.

11.

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

D

D

D

D

15.

16.

17.

18.

A

A

A

A B

D

X

X

D

X

X

X

5.

X

X

13.

14.

A

A

B

B

B

B

B

C

C

C

C

D

D

D

19.

20.

21.

22.

A

A

A

A

B

B

C

C

C

X

X

23.

24.

A

A

B

B

B

C

C

C

D

D

D

D

D

26.

27.

28.

29.

30.

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

D

D

D

D

D

D

X

25. A

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

C D

B

D

X

A

D

X

X

X

X

X

C

X

D



257

9.6. A helyi adók témaköréből származó tesztkérdések megoldása 1

2.

3.

4.

5.

6.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

X

C

X

C

X

C

X

D

D

D

D

D

7.

8.

9.

10.

11.

12.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

D

X

D

X

D

X

X

C

X

X

D

C

D

D

D

13.

14.

15.

16.

17.

18.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

X

C

X

C

X

C

X

C

X

C

D

D

D

D

D

D

19.

20.

21.

22.

23.

24.

A

A

A

A

A

A

B

B

C

C

C

C

C

C

D

D

D

D

D

26.

27.

28.

29.

30.

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

D

D

D

D

D

X

25. A

X

X

X

B

C D

X

X

B

D

X

X

B

X

X

B

X

X

X

X

A

X



258

9.7. Az általános forgalmi adó témaköréből származó tesztkérdések megoldása 1 A

2. X

A

X

3.

4.

5.

6.

A

A

A

A

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

D

D

D

D

D

D

7.

8.

9.

10.

11.

12.

A

A

A

A

A

B

B

B

C

C

C

D

13. A

D

B

X

X

X

X

X

X

X

B

C

C

C

D

D

D

D

14.

15.

16.

17.

18.

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

C

C

C

C

D

D

D

D

D

D

19.

20.

21.

22.

23.

24.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

D

D

D

D

D

25.

26.

27.

28.

20.

30.

A

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

B

C

C

C

C

C

C

D

D

D

B

D

X

X

X

X

X

X

X

X

X

C

D

X

X

X

X

A B

X

B

B

B

X

X

X

X

X

C

X

D

D

X


TUDÁSSZINT MÉRÉS

259

10. Tudásszint mérés A vizsgára készülőknél gyakran gondot okoz, hogy nem tudják eldönteni, nem tudják felmérni, hogy milyen szinten áll a tudásuk. Ebben kíván most segíteni néhány tesztsor, amelyek segítségével ellenőrizheti, hogy elméleti tudása megfelelőnek bizonyul-e. Természetesen a tesztsorok nem képesek minden egyes adójogi szabályra rákérdezni, de kiválóan alkalmasak ara, hogy Ön felmérje milyen szinten is áll a tudása. Elképzelhető, hogy e sorok döbbentik rá, hogy a számolásos feladatoknál miért akadt el bizonyos esetekben. A tesztsorok nem egy-egy adónemre vonatkozó kérdéseket tartalmaznak. A feladatsorokban keverednek az egyes adónemek. Így egy kicsit nehezebb feladat előtt áll, de a vizsga sem egy-egy adónemre épül rá. Másrészt a gyakorlati munkában is mindenféle adóra, vámra, járulékra vonatkozó kérdéssel találja szembe magát. Erre kell felkészülni. Olvassa el figyelmesen az egyes tesztsorok kérdéseit vagy állításait! Döntse el, hogy a négy válasz közül melyiket találja helyesnek! A helyesnek vélt válasz betűjelét írja be a megoldó táblázatba! Így könnyen ellenőrizheti a megoldásból, hogy helyesen döntött-e. Minden kérdésre csak egy helyes válasz adható. A találgatás nem sokat segít. Amennyiben valamelyik kérdésre nem tudja a választ, akkor először az adótörvényeket hívja segítségül, és csak végszükségben nézze meg a megoldást. Egy-egy tesztsorra 15, legfeljebb 20 percet szánjon. A számonkérésnél versenyfutás van az idővel (megjegyzem, a gyakorlatban is). A vizsgákon legalább 60%-os teljesítmény elérése szükséges. Addig gyakoroljon, amíg legalább 80 százalékos biztonsággal tudja eldönteni, hogy az egyes kérdésekre mit is kellene válaszolni.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

260

10.1. A tudásszint mérés első tesztsora 1. Válassza ki a helyes megállapítást! e) Az általános forgalmi adót mindig az eladó fizeti meg. f) Az általános forgalmi adó egyfázisú adó, mert mindig az eladási láncolat végén kell megfizetni. g) Az általános forgalmi adót nem kell megfizetni olyan beruházások esetében, amelyeket a vállalkozás saját kivitelezésben hoz létre. h) Az általános forgalmi adót minden forgalmi folyamatban meg kell fizetni. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! e) f) g) h)

Az adóelőleg a várható társasági adó egynegyede. Az adóelőleg a várható társasági adó egy tizenkettede. Az adóelőleget az előző adóév adófizetési kötelezettsége alapján kell megállapítani. A társasági adóelőleg negyedévente fizetendő összegét a vállalkozó saját belátása szerint állapítja meg.

3. Mi a helyszíni ellenőrzés megkezdésének a feltétele? e) f) g) h)

A helyszíni ellenőrzés feltétele a szomszéd és két hatósági tanú jelenléte. A helyszíni ellenőrzés feltétele legalább az adózó családtagjának jelenléte. A helyszíni ellenőrzés feltétele a szomszéd jelenléte. A helyszíni ellenőrzés feltétele az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja vagy két hatósági tanú jelenléte.

4. Válassza ki a helyes megállapítást! e) f) g) h)

Az önellenőrzési pótlék mértékét az adóhatóság az ügy tartalmától függően állapítja meg. Az önellenőrzési pótlék a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzésnél a 75%-a. Az önellenőrzési pótlék a mindenkori jegybanki alapkamat.

5. Válassza ki a helytelen megállapítást! e) A magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsi nem tárgya a cégautóadónak. f) Az átalányadózó egyéni vállalkozóra a cégautóadó fizetési kötelezettség nem vonatkozik. g) Az evás egyéni vállalkozónak nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége. h) A fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség. 6. Válassza ki a helyes megállapítást! e) Nem minősül önálló tevékenységnek a munkaviszonyban folytatott tevékenység. f) Nem minősül önálló tevékenységnek a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése. g) Nem minősül önálló tevékenységnek a segítő családtag tevékenysége. h) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

261


Az önellenőrzés mindig önellenőrzési pótlék köteles. Az önellenőrzés általában adóbírsággal jár. Az önellenőrzés pótlék minden esetben késedelmi pótlékkal jár. Mindhárom megállapítás helytelen.


Az adóbírság mértéke 20-50%-ig terjedhet. Az adóbírság mértéke 50-75%-ig terjedhet. Az adóbírság mértéke 50-200%-ig terjedhet. Mindhárom megállapítás helytelen.


Az élőzenei szolgáltatás áfa-kulcsa 5%. A helyben fogyasztott és az elvitelre vásárolt sütemény áfa-kulcsa eltérő. A felsőoktatás áfa-mentes tevékenység. Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


Tartós befektetési szerződés esetén a kamatadó mértéke 0%. Tartós befektetési szerződés esetén a kamatadó mértéke 10%. Tartós befektetési szerződés esetén a kamatadó mértéke 16%. A lekötés összegének függvényében a kamatadó mértéke 0%, 10% vagy 16%.


A ráfordításként elszámolt céltartalék csökkenti a társasági adó alapját. A visszaírt értékvesztés növeli a társasági adó alapját. A költségként elszámolt tervszerinti értékcsökkenés csökkenti a társasági adó alapját. Mindhárom megállapítás helytelen.

12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A belföldi vállalkozástól kapott osztalék a társasági adó alapját növeli. b) A külföldi vállalkozástól kapott osztalék a társasági adó alapjára nézve semleges, sem növelő, sem csökkentő tételként nem jelenik meg. c) A nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék a társasági adó alapját csökkenti. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 13. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) A hallgatói munkadíj mentes a személyi jövedelemadó alól. b) A főiskolások és egyetemisták által szerzett tanulmányi ösztöndíj mentes a személyi jövedelemadó alól. c) Az előrehozott és az öregségi nyugdíj teljes összege mentes a személyi jövedelemadó alól. d) A családi pótlék teljes összege mentes az adó alól. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

262


A mulasztási bírság legmagasabb összege 200.000 Ft. A mulasztási bírság legmagasabb összege 500.000 Ft. A mulasztási bírság legmagasabb összege 1.000.000 Ft. A mulasztási bírság legmagasabb összege 2.000.000 Ft.


Cégautóadó esetében adóelőleg-fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A cégautóadó éves bevallású, ezért negyedévente adóelőleget kell fizetni. A cégautóadó negyedéves bevallású, ezért havonta adóelőleget kell fizetni. A cégautóadó összege összefügg a gépjárműadó összegével, ezért szeptember 15-én feltöltési kötelezettség keletkezik.

16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet összevontan kell megállapítani. b) Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként különkülön kell megállapítani. c) Az egyéni vállalkozói személyi jövedelem kivét nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. d) A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak egyéni vállalkozó lehet. b) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya csak korlátlan felelősséggel rendelkező egyéni és társas vállalkozó lehet. c) Az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda alanya lehet az egyszerűsített vállalkozói adónak. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye 40%-os mértékű. b) A kis- és középvállalkozások pénzügyi lízing esetében is igénybe vehetnek kamatkedvezményt. c) A kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye adóévenként nem haladhatja meg a 6.000.000 forintot. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

263

19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A taxis egyéni vállalkozónak soha nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. b) A gépjármű-kereskedőnek nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége. c) A mezőgazdasági kistermelőknek nem kötelező cégautóadót fizetni, ha a személygépjárművet csak mezőgazdasági tevékenységhez használják. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfa-alany által az Európai Unió bármely tagállamából történő új közlekedési eszköz beszerzése esetén az áfát Magyarországon kell megfizetni. b) Az új közlekedési eszköz beszerzése a regisztrációs adófizetési kötelezettség miatt mindig áfa-mentes. c) Új közlekedési eszköz beszerzése esetén a vevő áfás számlát kap. d) Új közlekedési eszköz beszerzésének áfa-jogi sorsát a közösségi adószám megléte vagy hiánya fogja eldönteni.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

264

10.2. A tudásszint mérés második tesztsora 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a számla kiállításának napján keletkezik. Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a számlán feltüntetett teljesítési napon keletkezik. Az áfa-kötelezettség főszabály szerint a fizetési határnapon keletkezik. Az áfa-kötelezettség főszabály szerint az áfa-bevallási időszakot követő hó 20. napján keletkezik.

2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adóalanyoknak negyedévente kell társasági adóelőleget fizetni. b) A társasági adóalanyoknak havonta kell társasági adóelőleget fizetni. c) A társasági adóalanyok egy részének havonta, másoknak negyedévente kell társasági adóelőleget fizetni. d) A kisvállalkozásoknak nem kötelező társasági adóelőleget fizetni. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Kezdő egyéni vagy társas vállalkozás nem választhatja az evát. Bármilyen társasági formájú vállalkozás lehet evás. Az egyszerűsített vállalkozói adóalap azonos az árbevétellel. Az eva alapját csökkenti a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel.


Az egyszerűsített vállalkozói adó választásának bevételi határa 25.000.000Ft. Az eva-alanynak belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az egyszerűsített adó alanya jövedéki terméket nem értékesíthet. A számlaadás elmaradása miatti mulasztási bírság kiszabása nem akadálya az egyszerűsített vállalkozói adó választásának.

5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény a társasági adó alapját csökkenti. b) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény az adózás előtti eredmény összegét növeli. c) A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kamatkedvezmény a társasági adó összegét csökkenti. d) A kis- és középvállalkozások nem vehetnek igénybe kamatkedvezményt. 6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A személyi jövedelemadó mértéke az adóköteles bevétel 16 százaléka. A személyi jövedelemadó mértéke az adóköteles jövedelem 20,21 százaléka. A személyi jövedelemadó mértéke az összes bevétel 16 százaléka. A személyi jövedelemadó mértéke az szja adóalap 16 százaléka. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

265

7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával csökkenthető. b) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával növelendő. c) Az iparűzési adó összege az ideiglenes iparűzési tevékenység adójával nem csökkenthető. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű használatának kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítése számlás elszámolás esetén cégautóadót keletkeztethet. b) A személygépjármű használatának kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítése cégautóadót nem keletkeztet. c) Az útnyilvántartás pontos vezetése esetében cégautóadó fizetési kötelezettség nem keletkezik. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. 9. Milyen esetben kérheti az adóhatóság a személyazonosság igazolását az adóalanytól? a) b) c) d)

Semmilyen esetben nem kérheti. Minden esetben kérheti. Csak más hatósági személy jelenlétében kérheti. Abban az esetben kérheti, ha feltételezhető, hogy a személy adóköteles tevékenységet folytat vagy abban közreműködik.


Az önellenőrzési pótlék mértékét az adóhatósági döntéstől függ. Az önellenőrzési pótlék a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzésnél a 100%-a. Adótúlfizetés esetében nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni.


A számlaadás többszöri elmulasztása üzletbezárást eredményezhet. A számlaadás elmulasztása 1.000.000 Ft mulasztási bírságot vonhat maga után. 900.000 Ft-ot meghaladó készpénzfizetés esetén a számlaadás kötelező. Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.

12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A benzinár költségkénti elszámolása a megbízási díjjal szemben cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. b) A megbízási díjjal szembeni átalányköltség elszámolás esetén cégautóadó fizetési kötelezettség nem keletkezik. c) A magánszemélyek megbízási díjából a cégautóadó összege levonható. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

266

13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A belföldi illetőségű adózó csak a belföldről származó jövedelme után köteles társasági adót fizetni. b) A belföldi illetőségű adózó teljes körű adókötelezettséggel rendelkezik. c) A külföldi illetőségű adózó a belföldi telephelyéről származó jövedelme után saját hazájában adózik. d) A társasági adót szabályozó törvény belföldi és külföldi adózó között nem tesz különbséget. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jutalom és a prémium önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. b) A munkába járás költségtérítése címén kifizetett összeg minden esetben nem önálló tevékenység bevételének minősül. c) A távolsági bérlet árának megtérítése nem számít munkaviszonyból származó jövedelemnek. d) A munkába járás személygépkocsi költségének megtérítése adóköteles jövedelem megjelenését keletkeztetheti. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A zárt végű pénzügyi lízing az általános forgalmi adó szempontjából szolgáltatásnak minősül. b) Az általános forgalmi adó szempontjából nyílt végű pénzügyi lízing termékértékesítésnek minősül. c) Az általános forgalmi adó szempontjából nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtásnak minősül. d) Az operatív lízing minden esetben értékesítésnek minősül. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az ingóság értékesítésének 600.000 Ft-ot el nem érő jövedelmét nem kell bevallania a magánszemélynek. b) Az ingatlan eladásából származó bevételt nem kell bevallani, ha abból jövedelem nem keletkezett. c) A családi pótlékból származó bevételt nem kell bevallani. d) A nyugdíjas magánszemély köteles bevallást tenni az öregségi nyugdíj összegéről. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés mulasztási bírságot eredményez. b) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés késedelmi pótlékot von maga után. c) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés esetén az adóhatóság önellenőrzési pótlékot állapít meg. d) A jogosulatlanul benyújtott adóvisszaigénylés adóbírságot von maga után.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

267


A számviteli fegyelemsértés a Ptk. alapján kártérítést von maga után. A számviteli fegyelemsértés büntetőeljárást vonhat maga után. A számviteli fegyelemsértés esetén újra kell könyvelni. Mindhárom megállapítás helyes.

19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az alanyi adómentesség értékhatárába beszámítandó a tárgyi eszköz értékesítésének bevétele is. b) Az alanyi adómentesség az értékhatár átlépését adó számla kibocsátását követő számlával szűnik meg. c) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 5.000.000 Ft-nak megfelelő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített ellenértéke. d) Az alanyi adómentesség megszűnését a NAV-nak nem kell bejelenteni. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A nyugdíjas munkavállaló munkaerő-piaci járulékot nem köteles fizetni. A nappali tagozatos diák munkavállalás esetén nyugdíjjárulékot nem köteles fizetni. Az egyéni vállalkozó 4% egészségbiztosítási járulékot fizet. Mindhárom előző megállapítás helyes.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

268

10.3. A tudásszint mérés harmadik tesztsora 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az élettárs autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. b) A testvér, a szülő és a gyermek autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. c) A szülő, a nagyszülő, a gyermek és az unoka autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. d) A házastárs autója saját tulajdonú személygépjárműnek minősül. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén az adóalapot meg kell növelni. b) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén az adóalapot csökkenteni lehet. c) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása az adóalapot nem érinti. d) A foglalkoztatottak létszámától függően a b) és a c) megállapítás egyaránt helyes lehet. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben költségelszámolás nem lehetséges. b) A megbízási díjjal szemben csak a bevétel 50%-át lehet költségként figyelembe venni az adóelőleg számításnál. c) A munkaviszonyból származó jövedelmek összevonás alapján sávosan adóznak. d) A munkaviszonyból származó jövedelmek esetében a bevétel és az adóalap azonos összegű. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Annak a vállalkozásnak, amely evásként 30 millió forint feletti bevételt realizál, a többlet összeg után is csak 37%-os adót kell fizetnie. b) Az eva kiváltja az osztalékadót. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap a bruttó árbevételt és egyéb adóköteles bevételeket is tartalmaz. d) Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot befolyásolja a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

269

5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a székhely és a telephelyek között – a törvényben meghatározott módon – meg kell osztania. b) Az iparűzési adó összege a vállalkozás székhelye és telephelye között megosztható. c) Az iparűzési adó összegének legalább a felét a székhely szerinti önkormányzat részére kell átutalni. d) Az iparűzési adóalap a vállalkozás döntése alapján kerül megosztásra. 6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az építőipari vállalkozó sajátos iparűzési adóalap megosztást is választhat. Az építőipari vállalkozó csak eszközarányos iparűzési adóalap megosztást hajthat végre. Az építőipari vállalkozó csak kombinált iparűzési adóalap megosztást hajthat végre. Az építőipari vállalkozó nem köteles megosztani az iparűzési adóalapját.

7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A használt személygépjármű nettó ára után 27% áfát kell fizetni. b) A használt személyautó értékesítése abban az esetben áfa-mentes, ha a beszerzéskor a beszerzési árat terhelő áfát nem lehetett levonásba helyezni. c) A használt személyautó áfáját minden esetben levonásba lehet helyezni. d) A használt személygépjármű áfáját 50-50%-ban meg kell osztani, és az áfának csak a fele helyezhető levonásba. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A társasági adó mértéke 10%. A társasági adó mértéke 19%. A társasági adó mértéke 16%. A társasági adó mértéke az adóalap nagyságától függően 10%, vagy 10 és 19%.


Fiatalkorú gimnazista nem lehet az szja alanya. Csecsemű nem lehet az szja alanya. Közalkalmazott nem lehet az szja alanya. Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.

10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű szívességi használata cégautóadót nem keletkeztet. b) A személygépjármű szívességi használata cégautóadót keletkeztet. c) A személygépjármű szívességi használata belföldön történő költségelszámolás esetében cégautóadót keletkeztethet. d) A személygépjármű szívességi használata belföldön történő költségelszámolás esetében cégautóadót keletkeztet. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

270


Az értékcsökkenés egyaránt társasági adóalapot növelő és adóalapot csökkentő jogcím. A céltartalék egyaránt társasági adóalapot növelő és adóalapot csökkentő jogcím. A környezetvédelmi céltartalék képzése miatt adóalapot csökkenteni nem lehet. Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


Taxis vállalkozó cégautóadót nem fizet. Magánszemély cégautóadót soha nem fizet. Evás egyéni vállalkozó cégautóadót köteles fizetni. Mindhárom megállapítás helytelen.


A levonható áfába csak annak a számlának az áfája tehető be, amelyet ki is fizettek. Fordított áfa esetén csak a fizetendő áfa kerül elszámolásra. A közvetítői szolgáltatás áfa-mentes is lehet. A vámszabad területre vagy adóraktárba betárolt termék esetében az általános forgalmi adót meg kell fizetni.


A magánszemély ingatlan bérbeadása különadózó jövedelemként is bevallható. A magánszemély ingatlan bérbeadása csak összevonandó jövedelemként vallható be. Az ingatlan bérbeadás bérleti díjáról a magánszemély köteles számlát kiállítani. A magánszemély nem állíthat ki számlát.


A lízingelt személygépkocsik áfája levonásba helyezhető. A személygépkocsik áfája minden esetben levonható. A személygépkocsik áfája soha nem vonható le. A személygépkocsik áfája minden esetben megosztandó adóként veendő figyelembe.


A mezőgazdasági termelő által kapott kompenzációs felár fizetendő áfának számít. A felvásárló által fizetett kompenzációs felár levonásba helyezhető. Növények és növényi eredetű termékek esetén a kompenzációs felár mértéke 6%. Állatok és állati eredetű termékek esetében a kompenzációs felár mértéke 12%.

17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóköteles jövedelmek után 16 százalékos adóterhelés keletkezik. b) A munkabérek adóterhelése meghaladhatja a 16 százalékos adómértéket. c) A munkabérből levonandó nyugdíjjárulék alapja azonos a személyi jövedelemadó alapjával. d) A munkabérből levonandó egészségbiztosítási járulék alapja azonos a személyi jövedelemadó alapjával. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

271


A személygépkocsi értékesítése mindig 27%-os áfa-terhet visel. A személygépkocsi értékesítése mindig 21%-os áfa-terhet visel. A személygépkocsi értékesítése adómentes is lehet. A személygépkocsi értékesítése áfa-mentes nem lehet.

19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó kombinált módszerrel minden eseten megosztható. b) A 100 millió forintot meg nem haladó adóalap személyi költség arányosan is megosztható. c) A 100 millió forintot meg nem haladó adóalap eszköz arányosan is megosztható. d) Az iparűzési adó alapját a nettó árbevétel arányában lehet megosztani. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A helyi adókat a magánszemélyeknek is és a gazdálkodó szerveknek is önbevallással kell megállapítaniuk. b) A helyi adókat az önkormányzat kivetéssel állapítja meg. c) A helyi adók nagy része kivetéssel, az iparűzési adó viszont önbevallással kerül megállapításra. d) A helyi adókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivetéssel állapítja meg.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

272

10.4. A tudásszint mérés negyedik tesztsora 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az eva mértéke a pozitív adóalap 40 százaléka. Az eva mértéke a pozitív adóalap 30 százaléka. Az eva mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. Az egyszerűsített vállalkozói adóalap áfával csökkentett összege után 37% adót kell fizetni.

2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az elhatárolt veszteség nem más, mint a negatív adózás előtti eredmény. b) Elhatárolt veszteség alatt az osztalékfizetés előtti negatív adózott eredmény összege értendő. c) Elhatárolt veszteség alatt az osztalék kifizetése után megmaradó negatív mérleg szerinti eredmény összege értendő. d) Elhatárolt veszteség alatt a negatív társasági adóalapot kell érteni. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A nyugdíj adómentes jövedelemnek, az ösztöndíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. b) A nyugdíj összevonandó jövedelemnek, az ösztöndíj különadózó jövedelemnek minősül. c) A nyugdíj és az ösztöndíj adómentes juttatásnak minősül. d) A nyugdíj adómentes jövedelemnek, az ösztöndíj viszont összevonásra kerülő, sávosan adózó jövedelemnek minősül. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az áfás számán a belföldi és a közösségi adószám egyaránt feltüntetendő. b) A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve kell feltüntetni. c) Egyszerűsített számla csak papírformában bocsátható ki. d) Nyugta papíralapon és elektronikusan is kibocsátható. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Minden mezőgazdasági termelő kistermelőnek minősül. b) Kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek a bevétele nem haladja meg a 8.000.000 Ft-ot. c) Kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek a bevétele nem haladja meg a 15.000.000 Ft-ot. d) Az az egyéni vállalkozó minősül kistermelőnek, akinek a bevétele nem haladja meg a 15.000.000 Ft-ot. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

273

6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó alapja egyszerűsített módon is megállapítható. b) Az egyszerűsített vállalkozó adó alapján adózók adóalapja az egyszerűsített vállalkozói adóalap fele. c) Egyszerűsített iparűzési adó számítást csak kis- és középvállalkozás választhat. d) Az iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékét nem tartalmazza. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. b) Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. c) Az elhatárolt veszteség a következő adóévekben tetszés szerinti megosztásban vehető figyelembe. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximumnál magasabb adómértéket is megállapíthat. b) Az önkormányzat legfeljebb a törvényben meghatározott adómaximumot állapíthatja meg. c) Az önkormányzat a törvényben meghatározott adómaximumnál alacsonyabb adómértéket köteles megállapítani. d) Az önkormányzat adómegállapítási joga nem korlátozott. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A 18%-os áfa-kulcshoz tartozó adótartalom 15,25%. A 27%-os áfa-kulcshoz tartozó adótartalom 21,26%. Az 5%-os áfa-kulcshoz tartozó adótartalom 4,76%. Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


Az ideiglenes iparűzési adó maximális mértéke 1.000 Ft/nap. Az ideiglenes iparűzési adó maximális mértéke 5.000 Ft/nap. Az ideiglenes iparűzési adó maximális mértéke 10.000 Ft/nap. Ilyen adókivetési lehetőség nincs.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

274

11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. b) Az importtermék adóalapjába nem tartoznak bele az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések. c) Az import áfa engedély alapján önbevallás keretében is bevallható. d) Az import termékek adóztatása esetén a hazai áfa-szabályok az irányadók. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A 900.000 Ft-ot meghaladó előlegfizetés esetében a számlakiállítás a vevő kérésétől függetlenül kötelező. b) Készpénzzel vagy bankkártyával történő fizetés esetén egyszerűsített számla és normál számla is kiállítható. c) A nyugta áfa-elszámolásra nem alkalmas bizonylat. d) A normál számlán az értékesítés bruttó értékét és az adótartalmat kell feltüntetni. 11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az adóbevallás helyességéért a könyvelő nem felelős. Az adóbevallás helyességéért csak a tulajdonos felelős. Az adóbevallás helyességéért az adótanácsadó nem felelős. Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.


A helyi önkormányzatok önkormányzati rendelettel vetik ki a cégautóadót. A cégautóadó fizetési kötelezettséget önbevallás útján kell teljesíteni. A cégautóadót havonta kell bevallani és megfizetni a NAV számlájára. A cégautóadót évente kell bevallani és megfizetni az önkormányzati adóhatóság részére.

13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A főfoglalkozású egyéni vállalkozó legalább a minimálbér 112,5%-a után köteles 27% szociális hozzájárulási adót fizetni. b) A főfoglalkozású egyéni vállalkozó legalább a minimálbér 150%-a után köteles 7% egészségbiztosítási járulékot fizetni. c) A főfoglalkozású egyéni vállalkozó legalább a minimálbér után köteles 10% nyugdíjjárulékot fizetni. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem- (nyerség) minimum összegét, akkor az adózás előtti eredmény lesz az adóalap. b) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem- (nyerség) minimum összegét, akkor az adóalap után kell társasági adót fizetni. c) Ha az adózás előtti eredmény meghaladja a társasági adóalapot és a jövedelem(nyereség) minimum összegét, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség. d) Mindhárom előző állítás egyformán helytelen. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

275


Az adóelőleg számításakor minden adókedvezmény figyelembe vehető. A gyermekkedvezmény adókedvezmény formájában vehető igénybe. A családi kedvezmény összegével a személyi jövedelemadó alapját lehet csökkenteni. A családi kedvezmény csak házastárssal és elvált házastárssal osztható meg.


Az adóregisztrációs eljárás az adószám felfüggesztésére irányul. Az adóregisztrációs eljárás az adószám törlésére irányul. Az adóregisztrációs eljárás azonos a fokozott adóhatósági felügyelettel. Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen


Az adóhatósági ellenőrzés megkezdése telefonos értesítéssel kezdődik. Az adóhatóság főszabályként nem értesíti ki az ellenőrzöttet. Az adóhatóság az adóellenőrzés megkezdéséről mindig kiértesíti az ellenőrzöttet. Az adóhatóság csak hatósági tanúk jelenlétében folytathatja le az ellenőrzést.

18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A foglalkoztatotti létszám növeléséhez 1.000.000 Ft/fő iparűzési adóalap csökkentés kapcsolódik. b) A foglalkoztatotti létszám növeléséhez 500.000 Ft/fő iparűzési adóalap csökkentés kapcsolódik. c) Az iparűzés adó alapja nem csökkenthető. d) Az iparűzési adó összege a szociális hozzájárulási adó összegével csökkenthető. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A START-kártyával rendelkezőket foglalkoztatók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. b) A START BONUS kártyával rendelkezőket foglalkoztatók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. c) A START EXTRA kártya 2012-ben is felhasználható. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó tételes adó, amelynek éves összege a gépjármű teljesítményétől függően 11.000Ft/év vagy 22.000 Ft/év. b) A cégautóadó tételes adó, amelynek havi mértéke a gépjármű hengerűrtartalmának vagy kamratérfogatának függvényében 7.000Ft/hó vagy 15.000 Ft/hó. c) A cégautóadó tételes adó, amelynek éves összege a gépjármű korától függően változik. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen, a cégautóadó a hajtómotor teljesítményétől és a környezetvédelmi osztályba sorolástól függően változik. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

276

10.5. A tudásszint mérés ötödik tesztsora 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A közhasznú szervezetnek adott támogatás 50 százaléka társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető. b) A közhasznú szervezetnek adott tartós támogatás 40 százaléka társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető. c) A közhasznú szervezetnek adott támogatás 20 százaléka társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető. d) A b) és a c) megállapítás egyaránt helyes. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társas vállalkozás általában köteles cégautóadót fizetni a megvásárolt személygépkocsik miatt. b) Az egyéni vállalkozónak soha nem kell cégautóadót fizetnie. c) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaságoknak nem kell cégautóadót fizetnie a megvásárolt autók után. d) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adózott eredmény kiszámításához a társasági adót az adóalapból kell levonni. b) A társasági adót minden esetben a kamat- és adófizetés előtti eredményből (EBIT) kell levonni. c) Az adózott eredmény kiszámításához a társasági adót az adózás előtti eredményből kell levonni. d) A társasági adó összege a mérleg szerinti eredményt nem befolyásolja. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adó szabályai nem tesznek különbséget a kisvállalkozások és a nagyvállalkozások között. b) A társasági adó szabályai eltérően szabályozzák a kisvállalkozások és a nagyvállalkozások által igénybe vehető adókedvezményeket. c) Az ingatlannal rendelkező társaságokra ugyanazok az adóalap módosítások vonatkoznak, mint a többi vállalkozásra. d) Az offshore vállalkozások csak Magyarországon tevékenykedhetnek. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A gépjárműadó összege a cégautóadó összegével csökkenthető. A gépjárműadó összegéből a cégautóadó fele levonható. A cégautóadó a megfizetett gépjárműadó egy tizenkettedével csökkenthető. A cégautóadó összege csökkenthető az időben megfizetett gépjárműadó egy tizenkettedének annyiszorosával, ahány hónapban cégautóadó fizetési kötelezettség keletkezik. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

277

6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi jövedelemadó alapját az adóköteles bevétel képezi. b) A személyi jövedelemadó alapját az adóköteles jövedelem képezi. c) Vannak olyan adóköteles jövedelmek, amelyeknek 27 százalékkal megnövelt értéke képezi a személyi jövedelemadó alapját. d) A 27%-os adóalap kiegészítés az összevont adóalap összegétől függ. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az iparűzési adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó. b) Az iparűzési adó alanya az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenységet végző vállalkozó. c) Az iparűzési adó alanya a társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozó. d) Az iparűzési adó alanya lehet az ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társadalmi szervezet és a költségvetési szerv mentes a helyi adók alól. b) Nemzetközi szerződés vagy egyezmény a külföldi szervezeteket mentesítheti a helyi adó alól. c) A Magyar Nemzeti Bankra nem terjed ki a helyi adókat szabályozó törvény hatálya. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A bevallással lezárt előtársasági időszak is adóévnek minősül az eva választásakor. Az eva kiváltja a cégautóadót és a gépjárműadót is. Az egyszerűsített vállalkozói adóalap az árbevétel 50 százaléka. Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot csökkenti a megfizetett iparűzési adó.

10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A társasági adó mértéke a teljes adóalapra vonatkoztatva 19 százalék. b) A társasági adó mértéke a teljes adóalapra vonatkoztatva 10 százalék. c) A társasági adó mértéke 500.000.000 Ft adóalapig 10 százalék, azt meghaladó adóalapra pedig 19 százalék. d) A társasági adó mértéke 500.000.000 Ft adóalapig 19 százalék, azt meghaladó adóalapra pedig 10 százalék. 11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyéni cégek eldönthetik, hogy a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá tartozzanak-e. b) Az egyéni cégek a társasági adó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozhatnak. c) Az egyéni cégek adójogilag egy tekintet alá esnek az egyéni vállalkozásokkal. d) Az egyéni cégek nem adóznak, mert csak nonprofit tevékenységet folytathatnak.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

278


A természetbeni egészségbiztosítási járulék 3%. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4%. A munkaerőpiaci járulék 1%. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390Ft/hó.

13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személygépjármű kereskedő a benzin áfáját minden esetben levonásba helyezheti. b) A tehertaxi szolgáltatást nyújtó vállalkozó a benzin áfáját levonhatja. c) A személygépjármű kereskedő az eladott autó üzemanyagtartályában lévő benzin áfáját levonhatja. d) A személytaxi szolgáltatást nyújtó a benzin áfáját levonásba helyezheti. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! e) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel és az ELÁBÉ különbsége. a) Az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a bruttó árbevétel és az ELÁBÉ különbsége. b) Az iparűzési adó alapja a munkabérek összegével csökkenthető. c) Az iparűzési adó alapja az anyagköltséget nem tartalmazza. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi kedvezmény havi összege az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka. b) Az őstermelői kedvezmény maximális összege évi 100.000 forint. c) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági termelő könyvelő díjkedvezményt vehet igénybe. d) Az adókedvezményekre vonatkozó megállapítások mindegyike egyaránt helyes. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Annak a vállalkozásnak, amely evásként 30 millió forint feletti bevételt realizál, a többlet összeg után 50%-os adót kell fizetni. b) Az eva kiváltja az áfát. c) Az egyszerűsített vállalkozói adóalap azonos a bruttó árbevétellel. d) Az eva alapját nem érinti a kapcsolt vállalkozástól származó kamat. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A személyi jövedelemadó törvény hatálya csak a nagykorú magyar állampolgárokra terjed ki. b) A személyi jövedelemadó törvény hatálya csak a deviza belföldiekre terjed ki. c) A személyi jövedelemadó törvény hatálya mindenkire kiterjed, aki belföldön adóköteles jövedelmet szerez. d) A deviza külföldieknek Magyarországon nem kell adót fizetni.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

279

18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A vagyoni típusú adók körében az adót kizárólag tételes összegben kell meghatározni. b) A vagyoni típusú adók körében az adót kizárólag korrigált forgalmi érték alapulvételével kell meghatározni. c) A vagyoni típusú adók körében az adót a számított érték alapulvételével kell meghatározni. d) A vagyoni típusú adók tételes összegben és korrigált forgalmi érték alapján is meghatározhatók. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedes jegy pontossággal kell megállapítani. Az áfa megosztása természetes mértékegység figyelembevételével történik. A levonási hányados számításánál minden bevételt figyelembe kell venni. A megosztandó áfa csak fordított adó esetén keletkezik.


A szociális hozzájárulási adó mértéke 27%. A társadalombiztosítási járulék mértéke 27%. Az egészségügyi hozzáárulás mértéke 27% is lehet. Az adóalap-kiegészítés mértéke 27%.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

280

10.6. A tudásszint mérés hatodik tesztsora 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkáltató által adott Erzsébet utalvány havi 5.000 Ft-ot meghaladó összegének 1,19-szerese után a munkáltató 16% szja-t és 27% eho-t fizet. b) Az ingyenes internet juttatás 5.000Ft-ig adómentes juttatásnak minősül. c) Az iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 20 százalékát meg nem haladó rész adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. d) Védőszemüveg biztosítása következtében a munkáltatónak 19,04 százalékos adót kell fizetnie. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A saját személygépkocsival történő munkába járás esetén a 9 Ft/km költségtérítés bérjellegű jövedelemként adóztatandó. b) A saját személygépkocsival történő munkába járás esetén a 9 Ft/km költségtérítés a munkáltató számára kötelező. c) Autóbusszal történő munkába járás esetében a bérlet teljes árának megtérítése adómentesen lehetséges. d) Vonattal történő távolsági munkába járás esetében a bérlet árának 86%-át a munkáltató köteles megtéríteni. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az önkormányzat bármilyen helyi adót kivethet. b) Az önkormányzat csak vagyoni típusú adókat vetheti ki. c) Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvényben meghatározott adókat adóév január 1-jével vezetheti be. d) Az önkormányzatoknak nincs adóztatási joguk, mert az adó megállapítása és kivetése kizárólagos állami feladat. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A jutalom összegéből nem kell egészségbiztosítási járulékot vonni. b) Minden adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemély a jövedelmének 7 százalékát köteles egészségbiztosítási járulékként megfizetni. c) Minden munkaviszonyból származó jövedelemből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

281

5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozások áfa-mentes számlát bocsátanak ki. b) Az alanyi adómentes vállalkozás közösségi értékesítést nem végezhet. c) Az Európai Unió országaiból csak közösségi adószámmal rendelkező áfa-alanyok vásárolhatnak termékeket. d) A 10.000 eurót meg nem haladó beszerzéses esetén a közösségi adószám kiváltása nem kötelező. 6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A rövid lejáratú devizabetétek kamata adómentes. b) A rövid lejáratú devizabetétek kamata után a magánszemélynek bevallási kötelezettsége keletkezik. c) A rövid lejáratú bankbetétek kamata után 16 százalék adót kell fizetni. d) Az egy éven túli lejárattal rendelkező bankbetétek kamata adómentes. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

A kivethető helyi adókat az 1996. évi XC. törvény szabályozza. A kivethető helyi adókat az 2003. évi LX. törvény szabályozza. A kivethető helyi adókat az 1990. évi C. törvény szabályozza. A kivethető helyi adókat nem törvény, hanem kormányrendelet és önkormányzati rendeletek együttese szabályozza.

8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Barterügylet lebonyolítása esetén nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. b) Csoportos áfa-alanyiságot csak Magyarországon megtelepedett kapcsolt vállalkozások választhatnak. c) A csoportos áfa-alanyok egymásnak teljesített ügyleteik esetében áfás számlát állítanak ki. d) Ellenérték nélküli ügylet esetében soha nem keletkezik áfa-kötelezettség. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az evás vállalkozásnak a választás időpontjában nem lehet köztartozása. Az evás betéti társaság csak bevételi nyilvántartó lehet. Az evás vállalkozásnak nem lehet közösségi adószáma. Az egyszerűsített vállalkozói adó esetében nincs adóelőleg fizetési kötelezettség.

10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadót az autó bérbeadója fizeti meg, de az adót átháríthatja a bérbevevőre. b) A cégautóadót a személygépjármű bérbevevője köteles megfizetni, ha az autót vállalkozási tevékenységhez használja. c) A cégautóadót a személygépkocsit lízingbe vevő fizeti meg. d) A lízingelt személygépkocsik után nem minden esetben kell cégautóadót fizetni. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

282

11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó a külterületi építményekre vonatkozó tételes adó. b) Az építményadó a telekadóval együtt nem vethető ki. c) Az építményadó tárgya lehet a belterületi beépítetlen telek, továbbá a nem magánszemélyek tulajdonát képező ingatlan bérleti joga. d) Az építményadó a belterületi felépítményekre a telekadóval együtt is kivethető adó. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adókedvezmények a 16 százalékos adó teljes összegével szemben elszámolhatók. b) Az adókedvezmények az összevonásra kerülő jövedelmek adójának összegéig vehetők figyelembe. c) Az adókedvezmények csak jóváírás formájában érvényesíthetők. d) A szakszervezeti tagdíj adókedvezményként vehető figyelembe. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az építményadó alanya az ingatlan tulajdonosa, tulajdonosai. Az építményadó alanya az építmény bérlője, használója. Az építményadó alanya csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. Az építményadó alanya jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás és az egyéni vállalkozó.

14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lakóautó nem minősül személygépjárműnek. b) Személygépjármű az a gépjármű, amelyet személygépjárműként vizsgáztattak. c) Személygépjármű az a gépjármű, amelyben a vezetővel együtt legfeljebb nyolcan utazhatnak. d) Személygépjármű az a gépjármű, amelyben a vezetőn felül legfeljebb nyolcan utazhatnak. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A Széchenyi Pihenő Kártya 170.000 Ft-tal való feltöltése a munkáltatónál 16%-os szja és 10%-os eho fizetését keletkezteti. b) A Széchenyi Pihenő Kártya 150.000 Ft-tal való feltöltése a munkáltatónál 16%-os szja és 27%-os eho fizetését keletkezteti. c) A Széchenyi Pihenő Kártya 100.000 Ft-tal való feltöltése a munkáltatónál 16%-os szja és 10%-os eho fizetését keletkezteti. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

283

16. Válassza ki a helytelen megállapítást! a) Az építményadó és a kommunális adó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás valósulna meg. b) Az építményadó és a telekadó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás valósulna meg. c) A telekadó és a kommunális adó egyszerre nem vethető ki, mert kettős adóztatás valósulna meg. d) A kommunális adó és az idegenforgalmi adó egyszerre is kivethető. 17. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A fővárosi önkormányzat csak iparűzési adót jogosult bevezetni. b) A főváros kerületi önkormányzatai bármilyen helyi adót bevezethetnek. c) A fővárosi önkormányzat csak vagyoni típusú adókat és tevékenységet sújtó adókat vezethet be. d) A főváros kerületi önkormányzatai bármilyen vagyoni és kommunális adó bevezetésére jogosultak. 18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadó alanya a személygépjármű tulajdonosa, amennyiben a gépjárművel kapcsolatban tételesen költséget számol el. b) A cégautóadót minden gépjárműtulajdonosnak meg kell fizetnie. c) A cégautóadót annak kell megfizetnie, aki a gépjárművel kapcsolatban bármilyen költséget elszámol. d) A külföldön forgalomba helyezett gépjárművek után Magyarországon nem kell cégautóadót fizetni. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adózott eredmény nulla. Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény negatív. Nem kell társasági adót fizetni abban az esetben, ha az adóalap negatív. A jövedelemnyereség minimum összegére mindenképpen kötelező társasági adót fizetni.

20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A reprezentáció keretében kapott étel- és italfogyasztás értéke a munkavállalónál 16%os adó megfizetésének kötelezettségét vonja maga után. b) A reprezentáció keretében kapott étel- és italfogyasztás értéke a munkavállalónál 27%os eho megfizetésének kötelezettségét vonja maga után. c) A reprezentáció keretében kapott étel- és italfogyasztás értéke a munkavállalónál 16%os adó és 10%-os eho megfizetésének kötelezettségét vonja maga után. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

284

10.7. A tudásszint mérés hetedik tesztsora 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautóadót a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályozza. b) A cégautóadót a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza. c) A cégautóadót a 2009.évi CVIII. törvény szabályozza. d) A cégautóadót a 187/2009. (X.21.) Korm.rendelet szabályozza. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadót és az osztalékalap után osztalékadót is kötelesek fizetni. b) Az egyéni vállalkozók csak személyi jövedelemadót kötelesek fizetni. c) Az egyéni vállalkozók eldönthetik, hogy osztalékalap után vagy a vállalkozói jövedelmük után kívánnak adót fizetni. d) Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadójukkal szemben adókedvezményt nem érvényesíthetnek. 3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A telekadó alanya a beépítetlen terület használója. b) A telekadó alanya az a magánszemély, aki az adóztatás alá vont terület tulajdonosa. c) A telekadó alanya az önkormányzat illetékességi területén fekvő belterületi mezőgazdasági földterület megművelője. d) A telekadó alanya az, aki az adóév első napján a telek tulajdonosa. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az evát választó vállalkozásnak legalább két lezárt adóévvel kell rendelkeznie. Minden evás társas vállalkozásra vonatkozik a feltöltési kötelezettség. Az evás egyszerűsített vállalkozói adó alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Az egyszerűsített vállalkozói adóalapot növeli a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel.

5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A cégautó magáncélú használata cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. b) A személygépkocsival történő munkába járás miatt fizetett költségtérítés a munkáltatónál cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. c) A személygépkocsival történő munkába járás miatt fizetett költségtérítés a munkavállalónál cégautóadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. d) A munkába járás költségtérítése cégautóadó fizetési kötelezettséget soha nem keletkeztet.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

285


Az erdő művelési ágban nyilvántartott telek mentes a telekadó alól. Az építési tilalom alatt álló telek a mentes a telekadó alól. Mindkét előző megállapítás egyaránt helyes. Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen, mert a telekadó alól mentesség nem adható.

7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Kommunális adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén lakó magánszemélyeket és vállalkozókat. b) Kommunális adó vethető ki az önkormányzat illetékességi területén vállalkozási tevékenységet folytatókra. c) Kommunális adó vethető ki az önkormányzat illetékességi területén lakástulajdonnal rendelkezőkre. d) Mindhárom előző megállapítás helytelen, mert kommunális adó már nincs. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A lízingelt személygépjárművek utáni cégautóadót a lízingbe adónak kell megfizetnie. b) A lízingbe adott személygépjárművek után nem minden esetben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség. c) A lízingelt személygépjárművek utáni cégautóadót a gépjármű mindenkori tulajdonosának kell megfizetnie. d) Lízingbe adott gépjárművek után nem keletkezik cégautóadó. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az általános forgalmi adó alapját a termék nettó eladási ára vagy a termék szokásos piaci értéke képezi. b) Az általános forgalmi adó alapját a nettó ellenérték képezi. c) Az általános forgalmi adó alapját a bruttó eladási ár képezi. d) Az általános forgalmi adó alapját minden esetben a piaci forgalmi érték, vagyis a szokásos piaci ár képezi. 10. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az általános forgalmi adó általános kulcsa 18%. Az általános forgalmi adó általános kulcsa 20%. Az általános forgalmi adó általános kulcsa 25%. Az általános forgalmi adó általános kulcsa 27%.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

286

11. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adóévet megelőző 7 évvel korábban szerzett ingatlan értékesítése esetében adókötelezettség nem keletkezik. b) Az adóévet megelőző 6 évvel korábban szerzett lakóingatlan értékesítése esetében adókötelezettség nem keletkezik. c) Az ingatlanértékesítés bevételének 25 százaléka után mindenképpen személyi jövedelemadót kell fizetni. d) A lakóingatlanok értékesítéséből származó bevétel adómentes. 12. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A kommunális adó mértéke adótárgyanként 32.000Ft. b) A kommunális adó mértéke ingatlantulajdononként és lakásbérleti jogonként évi 12.000 Ft. c) A kommunális adó évi mértékének felső határa adótárgyanként és lakásbérleti jogonként 17.000 Ft. d) A kommunális adó évi mértékének alsó határa adótárgyanként 400 Ft. 13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Ukrajnába történő értékesítés közösségi eladásnak minősül. Romániába történő eladás közösségi értékesítésnek minősül. Görögországba történő értékesítés exporteladásnak minősül. Mindhárom megállapítás egyaránt helyes.

14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Termékimport esetén az áfát önbevallással kell megállapítani és befizetni. b) Közösségi beszerzés esetében az általános forgalmi adó összegét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozattal állapítja meg. c) Termékexport esetén nem kell kiszámlázni áfát. d) Az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás részére történő értékesítés esetében az eladó minden esetben áfa-mentes számlát állít ki. 15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Költségvetési csalásért börtönbüntetés szabható ki. Költségvetési csalásért mulasztási bírságot kell fizetni. A költségvetési csalás fogalma azonos az adócsalás fogalmával. A költségvetési csalást a Ptk. és az Art. szankcionálja.


Az egyéni vállalkozók esetében egyablakos bejelentkezési rendszer működik. A társas vállalkozások csak a cégbírósághoz jelentkeznek be. Természetes személyek adószámot nem kaphatnak. Külföldi állampolgár Magyarországon nem lehet egyéni vállalkozó. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

287


Az exportértékesítés tárgyi adómentes tevékenység. Import esetében az áfát mindig a NAV állapítja meg és szedi be. Közösségi értékesítés esetében az érintett ország adóhatóságához be kell jelentkezni. Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen.

18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma alapján is meghatározható. b) Az idegenforgalmi adó alapja a szobák száma alapján is meghatározható. c) Az idegenforgalmi adó alapja a szállásdíj vagy a szállásért bármilyen formában nyújtott ellenérték is lehet. d) Az idegenforgalmi adó csak a helyi adókról szóló törvényben meghatározott mértékig vethető ki. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az áfa rendszerében alanyi adómentességet bárki választhat. A közhatalmi tevékenység áfa hatályán kívüli tevékenység. Önkormányzat és minisztérium nem lehet áfa-alany. Egy átalányadózó egyéni vállalkozó nem lehet alanya az általános forgalmi adónak.


Az adóregisztrációs eljárás az adószám kiadását megelőzi. Az adóregisztrációs eljárás az adószám megtagadását eredményezheti. Az adóregisztrációs eljárás az adószám törlését eredményezheti. Az a) és a b) válasz egyaránt helyes.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

288

10.8. A tudásszint mérés nyolcadik tesztsora 1. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem- (nyereség) minimum közül a legkisebb lesz az adóalap. b) Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem- (nyereség) minimum közül a legmagasabb lesz az adóalap. c) A jövedelem- (nyereség) minimum akkor lesz adóalap, ha meghaladja mind az adózás előtti eredmény, mind a társasági adóalap összegét, és az adózó nem kíván nyilatkozattal élni. d) A társasági adótörvény szerint nincs ilyen összefüggés. 2. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Az evás egyéni vállalkozó kötelezően bevételi nyilvántartást vezet. A részvénytársaságok nem választhatják az evát. Az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti a kapott kártérítés. Az evás kft. választhat a bevételi nyilvántartás és a kettős könyvvezetés között.

3. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Feltöltési kötelezettség esetében az adót a várható adó összegére kell kiegészíteni. b) Feltöltési kötelezettség esetében az adót a várható adó összegének 90%-áig kell kiegészíteni. c) Feltöltési kötelezettség esetében az adót a várható adó összegének 80%-áig kell kiegészíteni. d) A társasági adóalanyoknál nincs adóelőleg feltöltési kötelezettség. 4. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkaviszonnyal rendelkezők személyi jövedelemadó bevallását csak a munkáltató készítheti el. b) A különadózó jövedelemmel rendelkezők személyi jövedelemadó bevallását csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készítheti el. c) A nyugdíjas magánszemélyek csak egyszerűsített adóbevallást tehetnek. d) Az adóbevallással kapcsolatos fenti állítások egyike sem helyes, a törvény nem így rendelkezik. 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A magánszemélyekre és az egyéni vállalkozókra nem terjed ki a cégautóadó fizetési kötelezettség. b) A magánszemélyek szabadon dönthetnek arról, hogy cégautóadót vagy gépjárműadót fizetnek. c) A magánszemélyek a gépjárműadón túl cégautóadót is fizetnek, ha az adókötelezettség fennáll. d) A gépjárműadó fizetésére kötelezett magánszemélyek cégautóadó fizetésére is kötelezettek. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.

TUDÁSSZINT MÉRÉS

289

6. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az osztalék után 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. b) Az egyéni vállalkozó osztalékalapja után 27 százalékos adót kell fizetni. c) A magánszemélyek által szerzett osztalékjövedelem után 16 százalékos osztalékadót és 14% eho-t kell fizetni. d) A magánszemélyek által szerzett osztalékjövedelem bruttósított összege után 16 százalékos osztalékadót kell fizetni. 7. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A munkáltató által finanszírozott foglalkozás-egészségügyi vizsgálat ára szja-köteles jövedelemnek minősül. b) A munkáltatótól adóévben kapott csekély összegű ajándék után senki nem fizet adót. c) A kockázati haláleseti biztosítás díjának munkáltató általi átvállalása bérként adóztatandó. d) Mindhárom megállapítás egyaránt helytelen. 8. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Egy költségvetési intézmény ingatlanainak korrigált forgalmi értéke után építményadó fizetési kötelezettség keletkezik. b) A szükséglakások mentesek az építményadó alól. c) A kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakások mentesek az építményadó alól. d) Az építményadóra vonatkozó mindhárom megállapítás egyaránt helyes. 9. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Áfa-elszámolásra a pénztárblokk is alkalmas. Áfa-elszámolásra a nyugta is alkalmas. Áfa-elszámolásra csak a számla alkalmas. Mindhárom megállapítás egyaránt hamis.


Az egyszerűsített számla nem tartalmaz általános forgalmi adót. Értékesítés esetén csak számlát lehet kiállítani. Készpénzes értékesítés esetében csak nyugtát lehet kiállítani. Mindhárom megállapítás egyaránt hamis.


A lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás különadózó jövedelem. A lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás adómentes jövedelem. A lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatás 5.000.000 Ft-ig adómentes. Mindhárom megállapítás egyaránt hamis.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

290


Az szja alanya csak magyar állampolgár lehet. Az szja alanya csak belföldi illetőségű személy lehet. Az szja alanya csak cselekvőképes magánszemély lehet. Mindhárom megállapítás egyaránt hamis.

13. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A csekély összegű (de minimis) támogatás adóalap csökkentésre jutó adó formájában is megjelenhet. b) A csekély összegű (de minimis) támogatás adókedvezmény formájában is megjelenhet. c) A csekély összegű (de minimis) támogatás kamatkedvezmény diszkontált érték formájában is megjelenhet. d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes. 14. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Korlátozott felelősségű társaság is választhat egyszerűsített vállalkozói adót. Korlátozott felelősségű egyéni cég is választhat egyszerűsített vállalkozói adót. Egyéni vállalkozó társasági adó hatálya alá bejelentkezhet. Mindhárom megállapítás helyes.

15. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A de minimis támogatás igénybe vételének éves összeghatára 200.000 euró. b) A csekély összegű támogatás három egymás utáni évben összeszámítandó, és az igénybevételi határ 200.000 euró. c) A csekély összegű támogatás három egymás utáni évben összeszámítandó, és az igénybevételi határ 100.000 euró. d) A társasági adóalanyok esetében nincs de minimis támogatás. 16. Válassza ki a helyes megállapítást! a) b) c) d)

Idegenforgalmi adót középiskolásoknak is kell fizetni. Idegenforgalmi adó alól törvényi mentesség nincs. Idegenforgalmi adót az üdülők tulajdonosainak is kell fizetniük. Mindhárom megállapítás helytelen


A gépjármű kereskedőket nem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség. A készletre vett autók után a gépjármű kereskedőnek nem kell cégautóadót fizetnie. A gépjármú kereskedő köteles cégautóadót fizetni a tesztautók után. Mindhárom előző megállapítás helytelen.


TUDÁSSZINT MÉRÉS

291

18. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az építményadó évi mértékének felső határa az építmény hasznos alapterületét alapul véve 1.100 Ft/m2. b) Az építményadó évi mértékének felső határa az ingatlan korrigált forgalmi értékének 3,6%-a. c) Mindkét előző megállapítás helyes. d) Egyik előző megállapítás sem helyes, az építményadó mértékét az önkormányzat szabadon állapíthatja meg. 19. Válassza ki a helyes megállapítást! a) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészletre vethető ki. b) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen külterületi földrészletre vethető ki. c) A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen mezőgazdasági művelés alá vont földrészletre vethető ki. d) A telekadó bármilyen rendeltetésű belterületi földrészletre kivethető. 20. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy meghaladja az 50.000.000 Ft-ot. b) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy meghaladja az 100.000.000 Ft-ot. c) Az adófeltöltési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előző évi árbevétel eléri vagy meghaladja az 500.000.000 Ft-ot. d) A társasági adóalanyoknál nincs adóelőleg feltöltési kötelezettség.


TUDÁSSZINT MÉRÉS TESZTSORAINAK MEGOLDÁSA

292

11. A tudásszint mérés tesztsorainak megoldása Hasonlítsa össze a saját megoldásait az alábbi megoldásokkal. Minden helyes válasz 1-1 pontot ér. A sikerhez legalább 60%-os teljesítmény szükséges, azonban ezzel ne elégedjen meg, mert a vizsgadrukk keveseknél emeli meg a teljesítményt. Legalább 80%-os, még inkább 100%-os teljesítményre törekedjen. A tudásszint mérés első tesztsorának megoldása 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

D

D

D

C

A

D

D

D

D

D

11. D

12. C

13. A

14. C

15. A

16. B

17. C

18. D

19. B

20 A

A tudásszint mérés második tesztsorának megoldása 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

A

C

A

D

C

D

A

A

D

D

11. D

12. A

13. B

14. C

15. C

16. D

17. D

18. B

19. C

20 A

A tudásszint mérés harmadik tesztsorának megoldása 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

D

B

B

A

A

A

B

D

D

D

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20

D

D

C

B

A

B

B

C

D

C

A tudásszint mérés negyedik tesztsorának megoldása 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

C

D

C

B

B

C

B

C

D

B

11. D

12. B

13. D

14. B

15. C

16. D

17. B

18. A

19. D

20 D


TUDÁSSZINT MÉRÉS TESZTSORAINAK MEGOLDÁSA

293

A tudásszint mérés ötödik tesztsorának megoldása 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

D

A

C

B

D

D

B

D

A

C

11. B

12. D

13. C

14. D

15. A

16. C

17. C

18. D

19. A

20 B

A tudásszint mérés hatodik tesztsorának megoldása 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

A

D

C

A

D

C

C

B

A

D

11. D

12. B

13. A

14. C

15. C

16. B

17. A

18. A

19. C

20 D

A tudásszint mérés hetedik tesztsorának megoldása 1. A

2. A

3. D

4. B

5. D

6. A

7. C

8. B

9. B

10. D

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20

B

C

B

C

A

A

D

C

B

D

A tudásszint mérés nyolcadik tesztsorának megoldása 1. C

2. D

3. A

4. D

5. C

6. C

7. D

8. B

9. D

10. D

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20

D

D

D

A

B

D

C

B

A

B


SZAKMAI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR

294

SZAKMAI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR A Adó: kényszer jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli, általános és pénzbeli szolgáltatás, melyet jogszabály alapján hajtanak be. [Herich 2012] Adóalap: az az értékösszeg vagy természetben meghatározott mennyiség (pl. m2, ingatlanok száma, gépjármű önsúlya stb.) amely után adókulcs (%) vagy adótétel (Ft) alkalmazásával kiszámítható az adó összege. Adóazonosító jel: az adókártya által tartalmazott tízjegyű szám, amely a magánszemély adózó azonosítására szolgál. [2003. évi XCII. törvény] Adóazonosító szám: az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele. [2003. évi XCII. törvény] Adóbehajtás: a fennálló adótartozásnak az adóhatóság általi ‒ jogi eszközök felhasználásával történő ‒ erőszakos beszedése. Adóbevallás: az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. [2003. évi XCII. törvény 31.§ (1)] Adóbírság: adóhiány megállapítása esetén kiszabható fizetési kötelezettség. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. [2003. évi XCII. törvény 170.§ (1)] Adócsaló: adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt a hatóság elől elhallgat, és ezzel az adóbevételt csökkenti. Adóellenőrzés: a szükséges iratok, nyilvántartások, számítások, tények és körülmények vizsgálata az adóhivatal munkatársai által arra vonatkozóan, hogy az adózók eleget tettek-e, illetve helyesen tettek-e eleget az adózással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeiknek. Adóelőleg: a költségvetési bevételek folyamatosságát biztosító, törvény által előírt fizetési kötelezettség, amelynek időpontja és mértéke a konkrét adónemtől és az adózó adófizetési kötelezettségének nagyságától függ. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját, az adó összegét meg kell állapítani és meg kell fizetni. Ez általában a naptári év, de lehet gazdasági év is. © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


295

Adófizető: az a magánszemély vagy gazdálkodó, akinek az adót meg kell fizetnie. Adófolyószámla: olyan kimutatás, amely az adóalanyok kötelezettségeinek, jogosultságainak és az ezek alapján teljesített befizetések, illetve visszatérítések nyilvántartására szolgál. Adóhatóság: az adó beszedésére jogosult, az állam (önkormányzat) nevében az adóztatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorló szervezet. Adóhiány: az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. [2003. évi XCII. törvény 170.§ (2)] Adóigazgatási eljárás: olyan eljárás, amelyben az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet és adatot igazol. Adókedvezmény: Az adó összegének ‒ feltételekhez kötött ‒ mérséklési lehetősége, vagyis az adóztató (állam, önkormányzat) által az adózónak nyújtott preferencia. Adókivetés: az adóztatásnak az a módja, amikor a megfizetendő adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Adókulcs: az adóalap százalékában meghatározott adómérték (pl. áfa-kulcs). Adókülönbözet: az adójogszabályok alapján fizetendő, és az adózó által ténylegesen megfizetett adó közötti pénzben kifejezett különbözet. Adómegállapítás: az a tevékenység, amely alapján adó alapja és az adó összege meghatározásra kerül (önadózás, adólevonás, adóbeszedés, kivetés, kiszabás, utólagos adómegállapítás). [2003. évi XCII. törvény 25.§ (1)] Adómentesség: az adózónak nyújtott preferencia, amelynek alapján vagy az adó tárgya (pl. műemlék épület, veterán autó), vagy az adó alanya mentesül az adóztatás alól. Adómérséklés: az adózó kérelmére történő adóhatósági döntés, amely alapján az adóhatóság az adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást ‒ rendkívüli körülmények fennállása mellett ‒ mérsékelheti, vagy elengedheti. [2003. évi XCII. törvény 134.§ (1)-(2)] Adómérték: kifejezi, hogy az adóalap (pl. jövedelem) vagy annak egysége (pl. lakás alapterületének m2-e) után mennyi adót kell fizetni. Az adó mértékét adókulccsal (%) vagy adótétellel (Ft) határozhatják meg. Adóregisztrációs eljárás: az állami adóhatóság általi, az adószám megállapítása előtti, speciális ellenőrzés. [2003. évi XCII. törvény 24/C.§ (1)] © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


296

Adóslista: az adóhatóság nyilvántartása a közterheket teljes mértékben meg nem fizető (negatív adóslista), és az adótartozással nem rendelkező (pozitív adóslista) magánszemélyekről és gazdálkodókról. Adószám: a gazdálkodók egységes azonosítását szolgáló 11 jegyű szám. A 9. számjegye az áfa-kód, amely az adózó áfa-jogi statusára utal. Adótárgy: az adófizetésre kötelezés jogcíme, amely lehet dolog (pl. gépjármű), objektum (pl. ingatlan), tevékenység (pl. iparűzés), jog (pl. haszonélvezeti jog), jogviszony (pl. lízing), jogcím (pl. szerzői jog). Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Adótényállás: az adókötelezettség létrejöttéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek összessége. Adótétel: adótétellel kerül megállapításra a fizetendő adó, ha az adóalapot természetes mértékegységben fejezik ki (pl. a gépjármű teljesítménye, az ingatlanok száma, telek alapterülete, stb.). Adó visszaigénylés joga: ha az adózó több adót fizetett, mint a törvényes mérték, joga van az adó visszaigénylésére vagy visszatérítésére. Adózó: Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. [2003. évi XCII. törvény 6.§ (1)] Áfa-alany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére [2007. évi CXXVII. törvény 5.§(1)] Állami adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve. [2003. évi XCII. törvény 10.§ (1)] Átengedett központi adók: az állam a központi adókból származó bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak (pl. személyi jövedelemadó).

B Belföld: Magyarország területe, beleértve a vámszabadterületet is. [1995. évi CXVII. törvény 3.§ (1)] Belföld alatt Magyarország területe értendő. [2007. évi CXXVII. törvény 4. § (1)]



297

CS Csoportos adóalanyiság: a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül – ha az áfatörvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak. [2007. évi CXXVII. törvény 8.§ (4)]

D De minimis támogatás: az Európai Unió tagállamai azokat a támogatásokat tekintik de minimis, azaz csekély összegű állami támogatásnak, amelyek a támogatás kis összege miatt nem torzítják a tagállamok közötti kereskedelmet és nem is fenyegetnek a kereskedelem torzításával. Csekély összegűnek minősül minden olyan állami forrásból nyújtott támogatás vagy bevételkiesés, amelynek összege három év alatt nem haladja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, és amiről a támogatást nyújtó vagy törvény kimondja, hogy de minimis támogatásnak minősül.

E Elektronikus ügyfélkapu: az ügyfélkapu egy központi elektronikus hatósági kapcsolatot biztosító felület, amely a közigazgatás és a természetes személy kapcsolatát teszi lehetővé. Elektronikus ügyintézés: a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő ellátása, továbbá az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelési munkamozzanatok összessége. Ellenőrzés: olyan tevékenység, amely valamely cselekvés, folyamat vagy esemény egy előre kijelölt feltételrendszerhez viszonyított megvalósulását vizsgálja. Export: olyan értékesítés, amikor a termék az Európai Közösség határain kívülre kerül. Építményadó alanya: az a magánszemély vagy gazdálkodó, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. [1990. évi C. törvény 12.§ (1)]

H Hatáskör: kifejezi, hogy az adóhatóságnak milyen adókkal kapcsolatban vannak feladatai és jogosítványai. Helyi adó: törvény által szabályozott olyan adó, amelynek bevezetéséről, módosításáról, megfizetésének szabályairól és megszüntetéséről a törvény adta kereteken belül a helyi önkormányzat dönt.



298

I Idegenforgalmi adó alanya: az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. [1990. évi C. törvény 30. § (1) ] Illeték: az állam által magas szintű jogszabályban kivetett közbevétel, mely a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére szolgál, melyet az állam magánjavak elvonása útján szed be, és közvetlen ellenszolgáltatás nyújt érte. Illetékesség: az ügyek földrajzi alapú megosztása egy adott állam azonos hatáskörű szervei között, vagyis arra a kérdésre ad választ, hogy az azonos hatáskörű szervek közül egy konkrét ügyben, adott területen (pl. városban, községben) melyik jár el. Import: olyan beszerzés, amikor a termék az Európai Közösség határain kívülről érkezik. Irányelv (direktíva): a közösségi jogban egy másodlagos jogforrás-típus. Az irányelv csak a benne megfogalmazott elérendő cél tekintetében kötelező, a nemzeti jogba való beépítés a tagállam feladata.

J Jogorvoslati jog: jogainak sérelme esetén mindenkit megillet a jogorvoslat. Jogorvoslat az eljárás minden szakaszában kérhető. Az adóhatóság első fokú érdemi határozata ellen halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. Az adózónak joga van a törvénysértőnek tartott másodfokú érdemi adóhatósági határozat bírói felülvizsgálatához.

K Késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig kell fizetni. Mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Késedelmi pótlékot késedelmi pótlék után felszámítani nem lehet. [2003. évi XCII. törvény 165.§] Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés, ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezését, átvezénylését is. [1995. évi CXVII. törvény 3.§ (11)] Kommunális adó alanya: az a magánszemély vagy gazdálkodó, aki a naptári év első napján a telek, építmény tulajdonosa, továbbá az is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakásnak a bérleti jogával rendelkezik. [1990. évi C. törvény 24.§] © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


299

Korlátlan adókötelezettség: az illetőség szerinti országban minden (bármely más országban keletkezett) jövedelmet figyelembe kell venni az adóalap meghatározásánál. [Herich 2012] Korlátozott adókötelezettség: a külföldi illetőséggel rendelkezők esetében csak a belföldről származó adóköteles jövedelmet kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál. [Herich 2012] Közösségi adószám: a tagországok közötti áru- és szolgáltatásforgalomban alkalmazott adóazonosító szám. Központi adó: törvény által megállapított olyan adó, amelynek kivetéséről, megfizetésének szabályairól az Országgyűlés dönt. Közvetlen adó: olyan adófajta, amely esetében az adóteher viselője és az adó megfizetője ugyanazon személy (pl. szociális hozzájárulási adó, egyszerűsített vállalkozói adó). Közvetett adó: olyan adófajta, amely esetében az adóteher viselője és az adó megfizetője nem ugyanazon személy (pl. általános forgalmi adó, baleseti adó).

M Mulasztási bírság: speciális pénzügyi-adójogi szankció, amelyet valamely adókötelezettségi elem (pl. bejelentési, számlanyitási, nyilvántartási, bizonylatadási stb.) nem teljesítése esetén állapít meg az adóhatóság. [2003. évi XCII. törvény 172.§]

N Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó háromszintű kormányhivatal.

Ö Önadózás: az adózó maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg adókötelezettségeit. [2003. évi XCII. törvény 26.§ (1)] Önellenőrzés: az önadózás alapján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adóalapot, adót az adózó az adóellenőrzés megkezdéséig helyesbítheti. Önellenőrzési pótlék: olyan fizetési kötelezettség, amelyet akkor kell megfizetni, ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. [2003. évi XCII. törvény 168.§]



300

Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

SZ Számított adó: az adó mértékének figyelembevételével az adó alapjából meghatározott adó.

T Telekadó alanya: az a magánszemély vagy gazdálkodó, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. [1990. évi C. törvény 18.§]

V Vám: Olyan közbevétel, amelyet az állam a vámhatáron áthaladó áruk után szed. Vámazonosító szám (VPID szám): az EK végrehajtási rendelettel összhangban nyilvántartási és azonosító számként (EORI-szám) használható. Vámhatár: általában azonos Magyarország államhatárával. Vámhatárnak minősül továbbá a vámszabad- és a tranzit terület határa is. Vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve. Vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége. Vámtarifa: az egyes országok külkereskedelmében előforduló áruk, árucikkek bizonyos rendszer szerint összeállított termékjegyzéke. Vámunió: a gazdasági integráció egyik fokozata. A vámunió azt jelenti, hogy a benne részt vevő országok egymás áruira nem vetnek ki importvámot, a külső országok termékeire pedig közösen megállapított vámokat alkalmaznak. Vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen árut/vámárut külön engedély nélkül szabad a vámhatáron át szállítani. Végrehajtási eljárás: a tartozást megállapító, illetve a nyilvántartó adóhatóság intézkedése az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás behajtása iránt, mint pl. az inkasszó, illetve a hatóság által lefoglalt ingó- és ingatlanvagyon árverésen történő értékesítése.



301

Jogszabálymutató Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2000. évi C. törvény – a számvitelről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről

Egyéb forrásmunkák Dr. Bokor Csaba – Dr. Farkas Alexandra – Dr. Futó Gábor – Pölöskei Pálné – Szatmári László – Dr. Szilovics Csaba: Adó 2012 Magyarázatok (Penta Unió 2012) Dr. Herich György: Adótan 2012 (Penta Unió 2012) Dr. Herich György: Nemzetközi adózás – Adózás az Európai Unióban III. átdolgozott kiadás (Penta Unió 2011) Erdős Gabriella – Gombkötő Bálint – Dr. Herich György – Dr. Reményi Gábor – Dr. Supala Ágnes – Szölgyémy Balázs – Dr. Winkler László: Kettős adóztatási egyezmények (Penta Unió 2009)



302

TARTALOMJEGYZÉK 1. FELADATOK AZ ADÓZÁS RENDJE KÖRÉBŐL ..................................................... 4 1.1. AZ ADÓZÁS RENDJÉNEK GYAKORLATI PÉLDÁI ............................................................. 4 1.2. AZ ADÓZÁS RENDJE GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA ...................................... 11 2. FELADATOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KÖRÉBŐL ............................... 17 2.1. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI ................................................... 17 2.2. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA ....................... 31 3. FELADATOK AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ KÖRÉBŐL ....... 71 3.1. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI ................................. 71 3.2. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA..... 81 4. FELADATOK A TÁRSASÁGI ADÓ KÖRÉBŐL ...................................................... 94 4.1. A TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI .................................................................... 94 4.2. A TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA ...................................... 106 5. FELADATOK A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ KÖRÉBŐL....................... 127 5.1. A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI............................................ 127 5.2. A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA ............... 136 6. FELADATOK A HELYI ADÓ KÖRÉBŐL............................................................... 146 6.1. A HELYI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI........................................................................... 146 6.2. A HELYI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA .............................................. 156 7. FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KÖRÉBŐL ........................ 176 7.1. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁI ............................................. 176 7.2. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ GYAKORLATI PÉLDÁINAK MEGOLDÁSA ................. 190 8. TESZTKÉRDÉSEK...................................................................................................... 210 8.1. TESZTKÉRDÉSEK AZ ADÓZÁS RENDJE TÉMAKÖRÉBŐL .............................................. 210 8.2. TESZTKÉRDÉSEK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÉMAKÖRÉBŐL ............................... 215 8.3. TESZTKÉRDÉSEK AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ TÉMAKÖRÉBŐL ............ 221 8.4. TESZTKÉRDÉSEK A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ OSZTALÉKADÓ TÉMAKÖRÉBŐL ............. 227 8.5. TESZTKÉRDÉSEK A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ TÉMAKÖRÉBŐL ......................... 233 8.6. TESZTKÉRDÉSEK A HELYI ADÓK TÉMAKÖRÉBŐL ...................................................... 239 8.7. TESZTKÉRDÉSEK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ TÉMAKÖRÉBŐL ........................... 145 © Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt.


303

9. TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA .......................................................................... 251 9.1. AZ ADÓZÁS RENDJÉNEK TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA .............................................................................................................. 251 9.2. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA .............................................................................................................. 252 9.3. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA................................................................................... 253 9.4. A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS OSZTALÉKADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA .............................................................................................................. 254 9.5. A GÉPJÁRMŰADÓ, CÉGAUTÓADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA .............................................................................................................. 255 9.6. A HELYI ADÓK TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA .............. 256 9.7. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ TÉMAKÖRÉBŐL SZÁRMAZÓ TESZTKÉRDÉSEK MEGOLDÁSA .............................................................................................................. 257 10. TUDÁSSZINT MÉRÉS .............................................................................................. 258 10.1. A TUDÁSSZINT MÉRÉS ELSŐ TESZTSORA ................................................................ 259 10.2. A TUDÁSSZINT MÉRÉS MÁSODIK TESZTSORA ......................................................... 263 10.3. A TUDÁSSZINT MÉRÉS HARMADIK TESZTSORA....................................................... 267 10.4. A TUDÁSSZINT MÉRÉS NEGYEDIK TESZTSORA ........................................................ 271 10.5. A TUDÁSSZINT MÉRÉS ÖTÖDIK TESZTSORA ............................................................ 275 10.6. A TUDÁSSZINT MÉRÉS HATODIK TESZTSORA .......................................................... 279 10.7. A TUDÁSSZINT MÉRÉS HETEDIK TESZTSORA .......................................................... 283 10.8. A TUDÁSSZINT MÉRÉS NYOLCADIK TESZTSORA ..................................................... 287 11. TUDÁSSZINT MÉRÉS TESZTSORAINAK MEGOLDÁSA ............................... 291 SZAKMAI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR.............................................................................. 293 TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 301


Adózási ismeretek alkalmazása

Recommend Documents