Számviteli ismeretek

Számviteli ismeretek Segédlet a „ Kereskedelmi, „ Kereskedelmi, pénzügyi és számviteli technikák ” technikák ” c. tárgyhoz. Készítette: Bokor Zoltán, egyetemi tanársegéd BME Közlekedésgazdasági Tanszék  1. A vállalkozások számviteli rendszere - a számviteli törvény

A piacgazdaság mûködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplõi számára, döntéseik  megalapozásához mind a vállalkozások, mind a nem nyereségorientált szervezetek vagyoni,  pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, azok alakulásáról alakulásáról alapvetõen a múltbeli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre. Ezt a célt szolgálja a vállalkozások számviteli szabályok szerint felállított gazdálkodási információs rendszere, illetve annak "terméke" a  beszámoló. 1.1. Beszámolás és könyvelés

1.1.1. Beszámolási kötelezettség  A gazdálkodó szervezet mûködésérõl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetésrõl, a naptári év könyveinek lezárását követõen törvényben meghatározott beszámolót köteles készíteni. A  beszámolók fajtái: • éves éves beszámo beszámoló ló - a kettõs könyvvite könyvvitelt lt vezetõ vállalko vállalkozó zó (a következõbe következõbenn foglalta foglaltak  k  kivételével) köteles készíteni; • egyszerû egyszerûsít sített ett éves éves beszámol beszámolóó - az a kettõs kettõs könyvvit könyvvitelt elt vezetõ vezetõ vállalk vállalkozó ozó készíth készítheti eti,, amelynek amelynek vállalk vállalkozás ozásába ábann a követke következõ zõ három három "nem haladj haladjaa meg" meg" kritérium kritérium közül közül legalább kettõ teljesül: a mérlegfõösszeg a 150 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 fõt; • összevont (konszolidált) éves beszámoló - az anyavállalatnak minõsülõ (leányvállalatokkal rendelkezõ) vállalkozó köteles készíteni, kivéve ha a következõ három "nem haladja meg" meg" krit kritér ériu ium m közü közüll lega legalá lább bb kett kettõõ két két egym egymáást köve követõ tõ évbe évbenn telj teljes esül ül:: a mérlegfõösszeg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 1000 millió forintot, a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 fõt; • egyszerûsített mérleg és eredménylevezetés - a jogi személyiséggel nem rendelkezõ GT, a munkaközösség, munkaközösség, stb. készítheti, ha éves nettó árbevétele két egymást követõ évben nem haladja meg az 50 millió forintot. 1.1.2. Könyvvezetési kötelezettség  A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során elõforduló, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható eseményekrõl - a szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet, s azt a naptári évben lezárja. A zárás lesz a beszámoló alapja.

1

• •

• • • • • • • •

A könyvvezetés fajtái: egyszeres egyszeres könyvvitelt (egy gazdasági gazdasági eseményt egy tételben tételben könyvel le) köteles vezetni az egyszerûsített mérleget készítõ vállalkozó; kettõs könyvvitelt (egy gazdasági eseményt két tételben - tartozik és követel - könyvel le) köteles vezetni minden vállalkozó - az elõzõ formára kötelezett kivételével -, továbbá a költségvetés alapján gazdálkodó szervek. A beszámoló elkészítése során és könyvvezetéskor bizonyos alapelveket kell érvényesíteni. Ezek közül a fontosabbak: valódiság valódiság elve - a rögzített tételek csak a valóságban is megtörtént gazdasági eseményeket tükrözzenek; világosság elve - áttekinthetõ, érthetõ rendezett megjelenési forma; következetesség elve - a beszámoló és az azt megalapozó könyvvezetés összhangja; folytonosság elve - a tárgyévi nyitótételek megegyeznek az elõzõ évi zárótételekkel, az értékelési módszerek nem változnak lényegesen; összemérés elve - a beszámolóban rögzített tételek csak a tárgyév elismert bevételeit és költségeit tartalmazhatják, függetlenül a pénzügyi teljesítéstõl; óvatosság elve - a bizonytalan bevételek óvatos kezelése és az elõrelátható veszteségek  céltartalékolása;   brutt bruttóó elszá elszámol molás ás elve elve - a bevé bevéte telek lek és és a ráford ráfordít ításo ások, k, il ille letv tvee a követ követelé elések sek és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el (mindent teljesíteni is kell); idõbeli elhetárolás elve - az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek több évet is érintenek, az adott idõszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan azok az alapul szolgáló és az elszámolási idõszak között megoszlanak. 1.2. Az éves beszámoló

Az éves beszámoló részei: a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítõ melléklet és az üzleti üzleti jelenté jelentés. s. Az egymást egymást követõ követõ évek beszámol beszámolóina óinakk összeh összehaso asonlít nlítható hatóság ságát át azok  hasonló tagolásával, szerkezeti felépítésével, és a tételek értékelési elveinek állandóságával kell biztosítani. 1.2.1. A mérleg  A mérleg - pénzértékben kifejezett, azaz értékelt - eszközökbõl (a vagyon megjelenési formáj formája), a), il illet letve ve forrás forrásokb okból ól (a vagyo vagyonn erede eredete) te) áll, áll, elõír elõírtt tagol tagolás ását át - amely amelynél nél csak  csak  részl részlet etes esebb ebb lehet lehet,, össz összev evont ontabb abb nem - törvé törvény ny szab szabál ályoz yozza. za. A mérle mérlegfõ gfõös össz szeg eg a mérl mérleg egbe benn szer szerep eplõ lõ eszk eszköz özök ök össz összeg ege, e, amel amelyy egye egyenl nlõõ a forrá forráso sokk össz összeg egév ével el.. A következõkben a fõbb mérlegtételek kerülnek ismertetésre. Az eszközök  lehet lehetnek nek:: befek befektet tetet ettt eszkö eszközök zök,, forgóe forgóesz szköz közök, ök, vagy vagy aktív aktív idõ idõbel belii elhatárolások.

• • •

Befektetett eszközök az olyan eszközök, amelyek a vállalkozást tartósan, de legalább egy évig szolgálják. Fajtái: immateri immateriális ális javak javak - nem anyagi anyagi befektet befektetett ett eszközö eszközök: k: vagyoni vagyoni értékû értékû jog, cégérté cégérték, k, szellemi szellemi termék, stb.; tárgyi eszközök - anyagi befektetett eszközök: földterület, építmény, gép és berendezés,  jármû, stb.;   befekte befektetett tett pénzügyi pénzügyi eszközö eszközökk - más vállalk vállalkozón ozónál ál jövedele jövedelemm- vagy befolyás befolyásszer szerzés zés 2

céljából befektetett eszközök: részesedés, értékpapír, kölcsön, hosszúlejáratú hosszúlejáratú bankbetét, bankbetét, stb.

• •

• •

A forgó forgóesz eszköz közök ök olyan olyan eszköz eszközök, ök, amely amelyek ek a váll vállalk alkozá ozást st keves keveseb ebbb min mintt egy egy évig évig szolgálják. Fajtái: készletek - olyan eszközök, amelyek résztvesznek valamely tevékenységi folyamatban, amelynek során át is alakulhatnak (nem feltétlenül); követelések - különféle szerzõdésekbõl eredõ, pénzformában kifejezett fizetési igények, amel amelye yekk a váll vállal alko kozó zó mási másikk fél fél szám számár áraa nyúj nyújto tott tt,, már már elis elisme mert rt telj teljes esít ítés éséh éhez ez kapcsolódnak; értékpapírok értékpapírok - forgatási célból vásárolt értékpapírok;  pénzeszközök - készpénz, csekkek és bankbetétek értéke. Aktív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek költségként csak  a következõ idõszakban számolhatók el, illetve azokat a bevételeket, amelyek késõbb esedékesek, de a már lezárt idõszakra számolandók el. A források : saját tõke, céltartalékok, kötelezettségek, passzív idõbeli elhatárolások.

•

• • • •

A saját tõke az a tõkerész, amelyet a tulajdonos (alapító) bocsátott a vállalkozás részére, vagy amelyet az az adózott eredménybõl hagyott a vállalkozónál. Fajtái:  jegyzett tõke - a tulajdonosok közötti megállapodásban (társasági szrzõdés, alapító okirat, alapszabály) alapszabály) rögzített, a tulajdonosok által a vállalkozás vállalkozás számára tartósan rendelkezésre rendelkezésre  bocsátott tõke; tõketartalék; eredménytartalék eredménytartalék (az ( az eredménybõl visszatartott visszatartott rész); értékelési tartalék; mérleg szerinti eredmény - a tárgyévi adózott eredmény, növelve az osztalékra igénybevett eredménytartalékkal, s csökkentve a ténylegesen kifizetett osztalék összegével. Az adózás elõtti eredmény terhére céltartalék képzendõ a kétes követelésekre és a várható kötelezettségekre (pl. garanciavállalásnál).

• •

Kötelezettségek Kötelezettségek azok a különféle szerzõdésekbõl szerzõdésekbõl eredõ, pénzformában teljesítendõ teljesítendõ fizetési igények, amelyek másik fél által nyújtott, a vállalkozó által már elismert teljesítéshez (szállítás, szolgáltatás, stb.) kapcsolódnak. Fajtái: hosszú lejáratú kötelezettségek - az egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, valamint egyéb kötelezettség; rövid lejáratú kötelezettségek - az egy évnél rövidebb lejáratra kapott kölcsön és hitel, valamint egyéb kötelezettség, ideértve pl. az áruszállításból, vagy szolgáltatásból eredõ kötelezettségeket. Passzív idõbeli elhatárolásként kell elszámolni a tárgyidõszakot terhelõ költségeket, ha azok azok csak csak késõb késõbbb jele jelentk ntkezn eznek ek kiadá kiadásk sként ént,, il illet letve ve a tárgy tárgyid idõsz õszakb akban an befoly befolytt azon azon  bevételeket, amelyek csak a késõbbi idõszak árbevételét képezik (akkor számolhatók el). A mérle mérlegg elkés elkészít zítés ésee elõtt elõtt,, a könyve könyvekk zárás zárásáho áhozz leltá leltárt rt kell kell össz összeál eállí líta tani, ni, amely amely a vállalkozás meglévõ eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben is tartalmazza.

3

1.2.2. Az eredménykimutatás Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a vállalkozónál maradó eredményének levezetése, összetevõinek bemutatása: üzemi/üzleti tevékenység eredménye + pénzügyi mûveletek eredménye szokásos vállalkozási eredmény + rendkívüli eredmény adózás elõtti eredmény adófizetési kötelezettség adózott eredmény + eredménytartalék eredménytar talék osztalékra kifizetett osztalék  mérleg szerinti eredmény •

•

•

• • • • • •

• •

Az üzemi/üzleti tevékenység eredménye kétféleképpen állapítható meg: összköltség eljárással: értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek  anyagjellegû ráfordítások  személyi jellegû ráfordítások  értékcsökkenési leírás egyéb költségek   egyéb ráfordítások   üzemi/üzleti tevékenység eredménye forgalmi költség eljárással: értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek  értékesítés kö közvetlen kö költségei értékesítés kö közvetett kö költségei egyéb ráfordítások   üzemi/üzleti tevékenység eredménye. Magyarázat az egyes tételekhez: értékesítés nettó árbevétele - a naptári évben értékesített termékek, anyagok, áruk és szolgáltatások árkiegészítéssel növelt, engedményekkel, fogyasztási adóval csökkentett, ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke; ellenértéke; egyéb bevételek - céltartalék-felhasználás, támogatások, juttatások, stb.; anyagjellegû anyagjellegû ráfordítások - vásárolt anyagok felhasznált felhasznált értéke, eladott áruk beszerzési ára, stb.; személyi személyi jellegû ráfordítások - bér, munkadíj, TB-járulék, stb.; értékcsökkenési leírás - a befektetett eszközök éves értékcsökkenése (amortizációja); egyéb költségek - a rendszeres tevékenység folytatása során felmerült, az elõzõ jogcímek  alá nem tartozó költségek (pl. biztosítás, bankköltség, stb.); egyéb egyéb ráfordítá ráfordítások sok - az értékesí értékesítés tés nettó nettó árbevéte árbevételéhe léhezz nem kapcsoló kapcsolódó dó kifizet kifizetések ések,, amelyek amelyek a rendszere rendszeress üzletme üzletmenet net során során merülnek merülnek fel (pl. képzett képzett céltart céltartalék alék,, adott adott támogatások, támogatások, stb.); az érté értéke kesí síté téss közv közvet etle lenn költ költsé sége geii - az érté értéke kesí síte tett tt term termék ékek ek,, anya anyago gok, k, áruk áruk és szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségei; az értékesítés közvetett költségei - az értékesítés, igazgatás költségei, valamint egyéb általános költségek; 4

• •

 pénzügyi mûveletek eredménye = pü. bevételek (pl. kapott kamatok, osztalék...) - pü. ráfordítások (pl. fizetett kamatok, osztalék...); osztalék...); rendkívüli eredmény = rendk. bevételek - rendk. ráfordítások: a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak kapcsolatban. 1.2.3. A kiegészítõ melléklet és az üzleti jelentés

• • • • •

A kiegészítõ melléklet  azokat az adatokat tartalmazza, amelyek a vagyoni és pénzügyi helyze helyzet,t, valam valamint int a mûködé mûködéss megbí megbízha zható tó és valós valós bemuta bemutatá tásáh sához oz a mérle mérlegbe gbenn és eredmé eredményk nykim imuta utatá tásba sbann szere szerepl plõkö õkönn túl túlme menõe nõenn szüks szükség éges esek ek.. Egyar Egyaránt ánt tarta tartalma lmazha zhatt számadatokat és szöveges megjegyzéseket. Fõbb összetevõi: alkalmazott értékelési eljárások; alkalmazott értékcsökkenési módszerek; az ellenõrzés során feltárt hibák; cash-flow (pénzáramlás, pénzeszköz-változás) kimutatás; a pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetnek, az eszközök és források öszzetételének, valamint a fizetõképességnek és a jövedelmezõségnek az értékelése.

Az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelése, az üzletmenet bemutatása. 1.2.4. Egyéb beszámolótípusok  Az egys egysze zerû rûsí síte tett tt éves éves besz beszámo ámoló ló mérle mérlegbõ gbõl,l, eredmé eredményk nykimu imuta tatás tásból ból és kiegé kiegész szít ítõõ mellékl mellékletbõ etbõll áll. áll. A mérleg mérleg és az eredmény eredménykimut kimutatá atáss csak csak a fõbb tétele tételeket ket tartalma tartalmazza, zza, részletesebb bontás nélkül. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló összevont mérlegbõl, eredménykimutatásból és kiegészítõ mellékletbõl áll, s az anyavállalat és leányvállalatai együttes vagyoni, pénzügyi és  jövedelmi helyzetét mutatja be. Az egyszerûsített mérleget és eredménylevezetést  az egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozó készít készítii a törvény törvény által által elõírt elõírt részlete részletezés zéssel sel és szerkeze szerkezetben tben (az egysz. egysz. mérleg mérleg felépíté felépítése se valam valamive ivell egysz egyszerû erûbb bb mi mint nt az egysz egyszerû erûsít sítet ettt éves éves beszá beszámol molóó mérle mérlegén gének ek tagol tagolás ása, a, az eredménylevezetés pedig kissé eltér annak eredménykimutatásától). 1.2.5. Nyilvánosságra hozatal  Minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállakozó köteles az éves beszámolót - az üzleti jelentés kivételével -, illetve az egyszerûsített éves beszámolót nyilvánosságra hozni. A kiegészítõ mell mellékl éklet et közzét közzétét étel elét étõl õl el lehet lehet teki tekinte nteni ni,, ha a könyvv könyvviz izsg sgál álóó állás állásfog foglal lalása ása szeri szerint nt a vállalkozás vállalkozás valós gazdálkodási gazdálkodási helyzetének megítéléséhez a mérleg és az eredménykimutatás adatai elegendõk. Az anyavállalat is köteles az összevont éves beszámoló közzétételére. 1.3. Könyvvizsgálat Könyvvizsgálat

Minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó köteles az éves, illetve az egyszerûsített éves 5

  beszámo beszámoló ló felülvi felülvizsgá zsgálat latával ával könyvviz könyvvizsgá sgálót lót megbízn megbízni.i. Kivétel Kivétel ez alól az a vállalk vállalkozás ozás,, amelynek  • éves nettó árbevétele a tárgyév és az azt megelõzõ év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot, • éves nettó árbevétele a tárgyév és az azt megelõzõ év átlagában nem haladja meg az 50 millió mil lió forint forintot, ot, és a válla vállalk lkozó ozó könyvv könyvveze ezeté tését sét legal legalább ább mérleg mérlegkép képes es könyve könyvelõ lõii képesítéssel rendelkezõ látja el. Az össz összev evont ont éves éves besz beszámo ámoló lótt készí készítõ tõ anyav anyaváll állal alat at köt kötel eles es azt könyvv könyvviz izsg sgál álóva óvall ellenõriztetni. A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítõ melléklet valódiságának és szabályszerûségének ellenõrzése, az éves beszámoló véleményezése, s a mérleg hitelesítése. Ezekrõl a könyvvizsgáló írásbeli jelentést köteles készíteni, s azt megbízójának átadni. Ha a könyvvizsgáló az ellenõrzés során szabálytalanságot nem állapít meg, a mérleget hitel hit elesí esítõ tõ zárad záradék ékkal kal látj látjaa el. el. Amenny Amennyibe ibenn az ellen ellenkez kezõj õjét ét állap állapítj ítjaa meg, meg, eluta elutasít sító, ó, korlátozott vagy függõ záradékot ad, a szabálysértés okainak megnevezésével. 1.4. Könyvvezetés

A kettõs kettõs könyvv könyvvit itelt elt veze vezetõ tõ gazdá gazdálk lkodó odó a keze kezelé lésé sében ben,, il illet letve ve tulaj tulajdon donába ábann lévõ lévõ eszközö eszközökrõl, krõl, azok azok forrásair forrásairól, ól, továbbá továbbá a gazdasá gazdasági gi mûvelet mûveletekrõl ekrõl vezet vezet nyil nyilvánt vántartás artást.t. Mindez Mindez egysége egységess számlak számlakeret eret alapján alapján történik történik,, amelynek amelynek célja, hogy az eszköz eszközök ök és források, valamint az eredménylevezetést szolgáló egyéb tételek rendszerbe foglalásával segítséget adjon a számviteli rendszer megszervezéséhez. Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat., ezen belül az 1-3. az eszköz, a 4.  pedig a forrásszámlákat: forrásszámlákat: 1. befektetett eszközök; 2. készletek; 3. a készletek kivételével a forgóeszközök; 4. források. Az eredménykimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák: 5. a költségek költségnemek költségnemek (bér és bérjellegû, anyag, stb.) szerint csoportosítva; csoportosítva; 8. ráfordítások; 9. bevételek. A 6-7. számlaosztály használható - a gazdálkodó belátása szerint - a vezetõi információk    biztos biztosítás ítására ára (pl. önköltsé önköltségsz gszámít ámításho áshoz). z). A 0. számlao számlaosztá sztály ly az eredmény eredményt,t, illetv illetvee a vagyont nem befolyásoló tételeket kimutató nyilvántartási számlákat tartalmazza.

• •

Az egységes számlakeret elõírásainak figyelembevételével számlarend készítendõ, amely a számlákra vonatkozólag a következõket tartalmazza: a számla számát és megnevezését, a számla tartalmát.

6

Az egysz egyszere eress könyv könyvit itelt elt vezet vezetõõ gazdá gazdálk lkodó odó a keze kezelés lésébe ében, n, illet illetve ve tul tulajd ajdoná onában ban lévõ lévõ  pénzes  pénzeszkö zközökrõ zökrõl,l, azok forrásairól forrásairól,, továbbá továbbá a pénzforg pénzforgalmi almi gazdas gazdasági ági mûvelet mûveletekrõl ekrõl vezet vezet nyilvánt nyil vántartá artást. st. E kötelez kötelezett ettségn ségnek ek a naplófõk naplófõkönyv önyv,, vagy pénztár pénztárköny könyvv vezetés vezetéséve évell lehet lehet eleget tenni. Minden Minden gazdasá gazdasági gi mûveletrõ mûveletrõl,l, eseményrõ eseményrõll bizonyla bizonylatot tot kell kiállít kiállítani. ani. A könyvvez könyvvezetés etés a számviteli bizonylatokon alapul, amelyeket a gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készítettek. 2. A könyvelés alapfogalmai, fajtái és eszközei

2.1. Gazdasági esemény, bizonylat, könyvelés

A  gazdasági  gazdasági események/mûve események/mûveletek  letek  az eszközök és források változásának – lényegében az újratermelési folyamatnak – egyes mozzanatai. Négy fõ típusuk van: 1. kizárólag az eszközök eszközök összetét összetételében elében okoznak okoznak változás változást: t: A + X – X = P (A = aktívák, aktívák, B =  passzívák, X = gazdasági esemény értéke); 2. kizáróla kizárólagg a források össze összetéte tételébe lébenn okoznak okoznak változ változást: ást: A = P + X – X; 3. egyidejûleg egyidejûleg azonos azonos összeggel összeggel növelik növelik mind az az eszközök, eszközök, mind a források értékét: értékét: A + X = P +X; 4. egyidejû egyidejûleg leg azonos azonos összegg összeggel el csökkenti csökkentikk mind az eszközök, eszközök, mind a források értékét: értékét: A –  X = P – X. Példák az egyes gazdasági mûvelettípusokra: 1. egyi egyikk vevõ vevõnk nk átut átutal alta ta tart tartoz ozás ását át az elsz elszám ámol olás ásii beté betéts tszá záml mlán ánkr kraa (vev (vevõk õk csök csökke ken, n,  betétszámla nõ); 2. a szál szállí lító tókka kkall szemb szemben en fenná fennáll llóó tarto tartozá zásun sunka katt bank bankhit hitelb elbõl õl egye egyenlí nlítj tjük ük ki (száll (szállít ítók  ók  csökken, bankhitel nõ); 3. anyagvásárlás anyagvásárlás a szállítóktól szállítóktól,, nem készpénzé készpénzért rt (szállítók (szállítók nõ, anyagkészlet anyagkészlet nõ); 4. a szállí szállítókk tókkal al szemben szemben fennálló fennálló tartozás tartozás kiegyenl kiegyenlíté ítése se az elszámolá elszámolási si betétsz betétszáml ámlaa terhére terhére (szállítók csökken, betétszámla csökken). A gazdasági események alaptípusainak kombinációjával jönnek létre az összetett mûveletek. A könyvelés a gazdasági események meghatározott meghatározott szabályok szerinti rögzítése. E folyamat a   bizon bizonyla ylatok tok kiál kiállít lításá ásával val kezdõd kezdõdik, ik, majd majd azok azok feldol feldolgoz gozás ását át követ követõen õen kerül kerülhet het sor sor a különb kül önbözõ özõ könyvv könyvvit iteli eli nyi nyilvá lvánta ntartá rtások sok vezet vezetés ésére ére,, amit amit végül végül az össz összes esít ítõ-e õ-ell llenõ enõrzõ rzõ kimut kimutat atáso ásokk elké elkészí szíté tése se követ követ.. A szám számvi vitel telii rendsz rendszer er végt végterm erméke éke a besz beszámo ámoló ló (lásd (lásd korábban). A bizonylat  a gazdasági eseményrõl készített hiteles okmány. Célja a könyvelési munkához szükséges adatok biztosítása. A könyvelési munka alapszabálya: könyvelni csak bizonylat alap alapjá jánn sza szabad. bad. A bizo bizony nyla lato tokn knak ak telj teljes esít íten eniü iükk kell kell az elõí elõírt rt tart tartal almi mi és form formai ai követelményeket: • Tart Tartal almi mi köve követe telm lmén énye yek: k: a gazd gazdas aság ágii esem esemén ényy rövi rövid, d, tömö tömör, r, de egyé egyért rtel elmû mû megfogalmazása, beleértve a vagyon mennyiségi és értékbeli változásának pontos rögzítését. • Formai Formai követel követelmény mények: ek: megnevez megnevezés, és, sorszám, sorszám, kelet, kelet, kiállít kiállítóó szervez szervezet, et, kiállít kiállítói ói vagy vagy 7

cégszerû aláírás. 2.2. A könyvvitel részterületei

A megf megfel elel elõe õenn kitö kitölt ltöt öttt bizo bizony nyla lato tokk alap alapjá jánn kerü kerülh lhet et sor sor a gazd gazdas aság ágii esem esemén énye yek  k  írásos/elektronikus rögzítésére. A könyvvitelnek választ kell adnia arra vonatkozólag, hogy a gazdasági események melyik vagyonrészben, milyen idõpontban, milyen értékben és milyen mennyiségben okoztak változást. Adott gazdasági eseményt tehát az elõbbi négy szempont egyidejû egyidejû figyelem figyelembe be vételéve vételévell kell kell könyveln könyvelni.i. Ennek Ennek megfelel megfelelõen õen különböz különböztet tetjük jük meg a könyvvitel négy részterületét: 1. Számlaso Számlasoros ros elszámo elszámolás lás:: a vagyonrés vagyonrészek zek szerint szerintii könyvelés. könyvelés. 2. Idõsoros Idõsoros elszámo elszámolás lás:: idõrendi idõrendi sorrendben sorrendben történ történõõ könyvelés. könyvelés. 3. Szinteti Szintetika: ka: összev összevont, ont, csak csak értékbeli értékbeli nyilvá nyilvántart ntartás. ás. 4. Analitik Analitika: a: részlete részletes, s, mennyiségi mennyiségi és értékbe értékbeli li nyilvánt nyilvántartás artás.. A gyakorlatban e négy részterület összefonódott, s általában két munkamenetben valósul meg a könyvelés: 1. Az analitikus analitikus nyilvántartás nyilvántartás idõsoros és számlasoros számlasoros elszámolása. elszámolása. 2. A szintet szintetika ika idõsoro idõsoross és számla számlasoro soross elszámol elszámolása ása.. A következõkben a könyvviteli alapfogalmakat, alapszabályokat és eszközöket a szintetika számlasoros elszámolása megismerése által sajátítjuk el (ez a legegyszerûbb könyvviteli forma). 2.3. A szintetikus (= értékben érté kben nyilvántartott) számlasoros elszámolás

2.3.1. A fõkönyvi/szintetikus számla A számlas számlasoros oros elszámo elszámolás lás az anyagi anyagi javak javak vagyonré vagyonrésze szekk szerint szerintii nyil nyilvánt vántartás artása. a. Ennek  Ennek  keretében az eszközöket és a forrásokat a mérlegbõl kiemeljük, s állományukat, valamint változásaikat fajtánként külön-külön könyveljük. Az e célra szolgáló eszköz a könyvviteli számla: a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történõ rögzítésének eszköze. Itt a könyvvit könyvviteli eli számla számla legalap legalapvetõ vetõbb bb fajtájá fajtájával, val, a szintet szintetikus ikus vagy fõkönyvi fõkönyvi számláv számlával al foglalkozunk, amely a gazdasági események értékbeli rögzítésének az eszköze. A szintetikus számla formátuma: TARTOZIK

A számla megnevezése

KÖVETEL

A növekedések és a csökkenések elszámolása tehát egymással szemben történik: az egyik  oldalon a növekedésé, a másikon pedig a csökkenésé. A számla oldalainak elnevezése ma már  tartalmilag nem értelmezhetõ: a tartozik bal oldalt, a követel jobb oldalt jelent. Azt, hogy a növekedést és a csökkenést a számla mely oldalára könyveljük, mindig a számla tartalma dönti el.

8

2.3.2. Eszköz és forrás számlák  Az eszköz és forrás számlák úgy tekinthetõk, mint a mérleg egy-egy sorának, egy-egy tételének a részletezése. A részletezés többirányú is lehet: • Minden egyes mérlegtételnek legalább egy fõkönyvi számla felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy mérlegtétel akár több fõkönyvi számlán is nyilvántartható. • A szám számla la azér azértt rész részle lete tese sebb bb,, mi mint nt a mérl mérleg eg,, mert mert az állo állomá mány nyii adat adatok okon on kívü kívüll a változásokat is tartalmazza. • •

A növekedések és a csökkenések könyvelési szabályai: Eszköz számlán: növekedés a tartozik oldalon, csökkenés a követel oldalon. Forrás számlán: csökkenés a tartozik oldalon, növekedés a követel oldalon. TARTOZIK +

Eszköz számla

KÖVETEL -

TARTOZIK -

Forrás számla

KÖVETEL +

A könyvelési munka során elsõ lépésként mindig a kezdõ értéket kell a számlán feltüntetni. Egy adott idõszak kezdõ értéke a nyitó egyenleg (jelölése: Ny). A nyitó egyenleg számlán való feltüntetése a nyitás. A nyitó egyenleg értelemszerûen növekedést jelent, így az eszköz szám számlán lán a tarto tartozik zik,, a forrás forrás szám számlán lán pedig pedig a követ követel el old oldal alra ra kerül kerül.. Ennek Ennek figye figyelem lembe be vételével az eszköz és forrás számlák általános képe a következõ: TARTOZIK + Nyitó egyenleg  Növekedések 

Eszköz számla

- KÖVETEL Csökkenések  

TARTOZIK Csökkenések

Forrás számla

+ KÖVETEL Nyitó egyenleg  Növekedések 

A növekedések és csökkenések eszköz és forrás számlákon történõ fordítva könyvelésének  magyarázata: magyarázata: csak így biztosítható, hogy a könyvvitel könyvvitel önmagát automatikusan automatikusan ellenõrzõ, zárt rends rendsze zerké rként nt funkci funkcioná onálj ljon. on. Ha a koráb korábban ban tárgy tárgyalt alt négy négy alapv alapvetõ etõ gazda gazdasá sági gi mûvel mûvelet et könyvel könyvelési ési technik technikájá ájátt tekintj tekintjük, ük, látható látható,, hogy minden minden egyes egyes gazdasá gazdasági gi esemény eseménytt egyik  egyik  számla tartozik, ugyanakkor egy másik számla követel oldalára kell könyvelni: 1. Eszköz Eszköz számla számla tartozik tartozik (+) – eszköz eszköz szám számla la követel követel (-). (-). 2. Forrás Forrás számla számla tarto tartozik zik (-) – forrás forrás számla számla követel követel (+). (+). 3. Eszköz Eszköz számla számla tartozik tartozik (+) – forrás számla számla követ követel el (+). 4. Eszköz Eszköz számla számla követel követel (-) – forrás forrás szám számla la tartoz tartozik ik (-). A fentiek lényege a kettõs könyvvitel: minden gazdasági eseményt az eszköz és a forrás számlák halmazán egyszer tartozik, s egyszer követel összegként könyvelünk (ugyanazt az összeget). Ha a könyvviteli munkában csak eszköz és forrás számlákat használunk, akkor az ún. kétszám kétszámlaso lasoros ros számlae számlaelmél lmélet et szerint szerint dolgozun dolgozunk. k. Az egyik egyik számlas számlasort ort az eszköz, eszköz, a másikat a forrás számlák képezik. Az alapösszefüggés: eszközök = források, vagy aktívák =  passzívák (összesítve). 9

2.3.3. A fõkönyvi könyvelés alapfogalmai és alapszabályai Ezek közül már tárgyaltuk: • A fõkönyvi könyvelés alapvetõ eszköze a fõkönyvi számla. • A számláknak tartozik és követel oldaluk van. • A kétszámlasoros elmélet eszközei az eszköz és a forrás számlák. • Az eszköz számlákon a növekedést tartozik, a csökkenést követel oldalra könyveljük. • A forrás számlákon a növekedést követel, a csökkenést tartozik oldalra könyveljük. •  Nyitó egyenleg = egy adott idõszak kezdõ értéke (növekedésként könyvelendõ). •  Nyitás = a nyitó egyenleg felvezetése a számlára. A további fogalmakat és szabályokat a következõkben foglaljuk össze. A könyvelési tétel  (számlaösszefüggé (számlaösszefüggés) s) azt határozza meg, hogy melyik számla tartozik, s melyik számla követel oldalára kell könyvelni. A gyakorlati életben ez a kontírozás. kontírozás. Pl. anyagvásárlás 2000 Ft készpénzért (1. típus): tartozik (+) Anyagok 2000 Ft, követel (-) Pénztár 2000 Ft.  Ellenszámla:  Ellenszámla : a könyvelési tételben egymással szemben álló számlák egyike. Az elõbbi  példában az Anyagok számla ellenszámlája a Pénztár számla, s fordítva. Tartozik összeg  összeg : a szám számla la tarto tartozi zikk old oldal alára ára könyve könyvelt lt érték. érték. Az elõbb elõbbii péld példába ábann az Anyagok számla tartozik oldalára könyvelt 2000 Ft.  Követel összeg : a számla követel oldalára könyvelt érték. Az elõbbi példában a Pénztár  számla követel oldalára könyvelt 2000 Ft.  Forgalom (F): a számla egyik oldalára könyvelt értékek összege. Beszélhetünk Beszélhetünk tartozik és követ követel el forgal forgalomró omról.l. A forgal forgalom om álta általá lában ban magáb magábaa foglal foglalja ja a nyi nyitó tó egye egyenle nleget get is. is. Amennyiben ezt nem tartalmazza, úgy idõszaki forgalomról van szó. Pl.: TARTOZIK + Ny

Pénztár 10000 4000 3000

- KÖVETEL 2000 1500

Tartoz Tartozik ik forgal forgalom: om: 17000. 17000. Követ Követel el forga forgalom lom:: 3500. 3500. Idõsz Idõszaki aki tarto tartozi zikk forga forgalom lom:: 7000. 7000. Idõszaki követel forgalom: 3500.  Egyenleg  (E): a tartozik és a követel (tartozik egyenleg), illetve a követel és a tartozik  (követel egyenleg) forgalom különbsége. Az eszköz számláknak általában tartozik, míg a forrás számláknak általában követel egyenlege van. Az elõbbi Pénztár számla egyenlege: 17000 – 3500 = 13500. Az egyenleg szó helyett gyakran szaldót mondanak. Null-szaldó esetén a tartozik forgalom megegyezik a követel forgalommal.  Záró egyenleg  (Z): a számla idõszak végi egyenlege. Az egyik idõszak záró egyenlege a következõ idõszak nyitó egyenlege lesz. A záró egyenleg mindig csak az idõszak végén, és mindig technikai tételként kerül a számlán könyvelésre. Ezzel a technikai tétellel zárjuk a fõkönyvi számlát oly módon, hogy zárás után a számla egyenlege nulla legyen. Ha a számlának tartozik egyenlege van, akkor a záró egyenleg a követel oldalra könyvelendõ, ha  pedig követel egyenlege van, akkor a tartozik oldalra. Így az eszköz és a forrás számlák  10

általános tartalma: TARTOZIK + Nyitó egyenleg Növekedések

Eszköz számla

TARTOZIK Csökkenések Záró egyenleg

Forrás számla

- KÖVETEL Csökkenések   Záró egyenleg + KÖVETEL Nyitó egyenleg Növekedések  

Míg a nyitó egyenleg tartalmi, a záró egyenleg csak technikai tétel! Ha az elõbbi Pénztár  számla számla egyenle egyenlege ge idõ idõsza szakk végén végén értelmez értelmezett, ett, akkor akkor a számla számla (tartozik (tartozik)) záró egyenle egyenlege: ge: 13500, a követel oldalra – technikailag! – könyvelve (ez teszi egyenlõvé a számla két oldalát).  Állományváltozás : a záró és a nyitó egyenleg különbsége. A pozitív érték  állomán állománynöv ynöveked ekedést, ést, a negatí negatívv állomán állománycsö ycsökken kkenést ést jelent. jelent. Az elõbbi elõbbi példáná példánáll a Pénztár  Pénztár  számla állományváltozása: 13500 – 10000 = 3500. Az állományváltozás meghatározható az idõszaki forgalmak különbségeként is; az elõbbi példából: 7000 – 3500 = 3500. Megterhelés: Megterhelés : a számla tartozik oldalán történõ könyvelés.  Jóváírás/elismerés:  Jóváírás/elismerés : a számla követel oldalán történõ könyvelés.  Hivatkozások : A fõkönyvi számlákon történõ könyvelés során nem elég csak a pénzben kifejez kifejezett ett összege összegekk feltünte feltüntetése tése – így lehetetl lehetetlen en lenne lenne a gazdas gazdasági ági esemény események ek utól utólagos agos azono azonosí sítás tása. a. Ennek Ennek érdeké érdekében ben adott adott gazda gazdasá sági gi esem esemén ényy könyve könyvelé lési si lépés lépését ét kül különf önféle éle azonosítókkal kell ellátni, ezek a hivatkozások: sorszám, idõpont, megnevezés, ellenszámla,  bizonylat. A gyakorlati munka során az említett hivatkozások mindegyikére szükség van, itt viszont csak a sorszámot fogjuk használni. Pl. legyen az 1. számú gazdasági esemény: 8000 Ft készpénz felvétele a bankból (1. típus). Kontírozás: 1. pénzfelvétel, tartozik (+) Pénztár 8000, követel (-) Elszámolási betét 8000. Ábrázolva: TARTOZIK + E (egyenleg) TARTOZIK + 1.

Elszámolási betét … 1. Pénztár 8000

- KÖVETEL 8000 - KÖVETEL

A bankszámlánál feltüntettük az egyenleget, amelynek nagysága legalább 8000 Ft kell hogy legyen (egyébként mindegy mennyi). 2.3.4. Az alapvetõ gazdasági események fõkönyvi elszámolása   Eszk Eszköz öz nõ – eszk eszköz öz csök csökke kenn (1. tí típu pus). s). Pl.: Pl.: 1. anyagv anyagvás ásárl árlás ás 6000 6000 Ft kész készpén pénzé zért. rt. Az anyagkészlet nõ, a növekedés (+) az Anyag számla tartozik oldalán könyvelendõ. Ezzel szemben a készpénzállomány csökken, így a csökkenés (-) a Pénztár számla követel oldalán 11

könyvelendõ. TARTOZIK + E (egyenleg)

Pénztár … 1.

- KÖVETEL 6000

TARTOZIK + 1.

Anyagok 6000

- KÖVETEL

 Forrás nõ – forrás csökken (2. típus). Pl.: 2. a szállítókkal szemben fennálló tartozásunkból 7000 Ft-ot rövidlejá rövidlejáratú ratú hit hitel el igénybev igénybevéte ételéve lévell egyenlít egyenlítünk ünk ki. A szállí szállítókk tókkal al szemben szemben fennálló tartozás csökken, a csökkenés (-) a Szállítók számla tartozik oldalán könyvelendõ. Ezzel szemben rövidlejáratú hiteltartozásunk nõ, s ez a növekedés (+) a Rövidlejáratú hitel számla követel oldalán könyvelendõ. TARTOZIK -

Rövidlejáratú hitel E 2.

+ KÖVETEL … 7000

TARTOZIK 2.

Szállítók 7000 E

+ KÖVETEL …

 Eszköz nõ – forrás nõ (3. típus). Pl.: 3. 8000 Ft értékû anyagot vásárolunk a szállítóktól, nem kész készpé pénzé nzért. rt. Anyagk Anyagkés észl zlet etünk ünk nõ, a növeke növekedés dés (+) az Anyag Anyag száml számlaa tarto tartozi zikk oldal oldalán án könyvelendõ. A szállítókkal szembeni tartozás szintén nõ, ez a növekedés (+) a Szállítók  számla követel oldalán könyvelendõ. TARTOZIK -

Szállítók 3.

+ KÖVETEL 8000

TARTOZIK + 3.

Anyagok 8000

- KÖVETEL

 Eszköz csökken – forrás csökken (4. típus). Pl.: 4. a szállítókkal szállítókkal szemben fennálló tartozásunk  egy egy részé részét,t, 6500 6500 forint forintot, ot, az elsz elszámo ámolá lási si beté betéts tszám zámlár láról ól kiegye kiegyenlí nlítjü tjük. k. A szál szállít lítókk ókkal al szem szembe beni ni tart tartoz ozás ás csök csökke ken, n, ez a csök csökke kené néss (-) a szál szállí lító tókk szám számla la tart tartoz ozik ik olda oldalá lánn könyvelendõ. A bankban levõ pénzünk szintén csökken, ez a csökkenés (-) az Elszámolási  betét számla követel oldalán könyvelendõ. TARTOZIK 4.

Szállítók 6500 E

+ KÖVETEL …

TARTOZIK + E (egyenleg)

Elszámolási betét … 4. 4.

- KÖVETEL 6500

12

2.3.5. Az összetett gazdasági események fõkönyvi elszámolása Az elõbbiekben egyszerû könyvelési tételt könyveltünk, amikor is egy számla tartozik, s egy másik számla követel oldalára ugyanazt az értéket számoltuk el. A gyakorlatban azonban sokszor adódnak olyan összetett gazdasági események, amelyek egy vagy több eszköz/forrás változásával egyidejûleg több más eszközben vagy forrásban okoznak változást. Az ilyen összetett gazdasági mûveletek könyvelése az összetett könyvelési tétel. Itt is igaz azonban az a szabály, hogy tartozik és követel összegként összegezve ugyanazt az értéket kell könyvelni. Lássunk egy példát összetett gazdasági eseményre! eseményre ! Egy szállítótól készleteket vásárolunk  9000 Ft-ért, ebbõl 5000 Ft anyag, 4000 Ft áru. A szállítókkal szembeni tartozásunk nõ (Szállítók követel +), míg áru- és anyagkészletünk szintén nõ (Anyagok tartozik +; Áruk  tartozik +). Ez az összetett összetett esemény felbontható két 3. típusú egyszerû eseményre is, amelyek  önmagukban is értelmezhetõk (mintha külön történt volna a kétfajta készlet beszerzése). TARTOZIK -

Szállítók 1.

+ KÖVETEL 9000

TARTOZIK + 1.

Anyagok 5000

- KÖVETEL

TARTOZIK + 1.

Áruk 4000

- KÖVETEL

Speciális Speciális összetett összetett esemény az értékesítés, értékesítés , amelynek hatására egyrészt növekszik a vevõkkel szembeni követelésünk (eszköznövekedés), s ez egyben eredmény (forrás) növekedést is elõidéz elõidéz,, másrészt másrészt csökken csökken a készterm késztermék ék mennyisé mennyisége ge (eszközc (eszközcsökk sökkené enés), s), ami egyben egyben az eredmény (forrás) csökkenését is elõidézi. Ez a típusú összetett esemény tehát két eltérõ tí típus pusúú egysz egyszerû erû esemé eseményr nyree veze vezethe thetõ tõ vissz vissza, a, amelye amelyekk csak csak együtt együtt teste testesí síti tikk meg meg az értékesítést, mint összetett mûveletet, külön-külön nem értelmezhetõk. Az értékesí értékesítés tés összete összetett tt esemény esemény elszámo elszámolás lásaa kétfajt kétfajtakép aképpp lehetség lehetséges: es: bruttó bruttó vagy nettó nettó módon. Legyen példánk a következõ: következõ: 6600 Ft értékû késztermékünk késztermékünk felét eladjuk vevõinknek  3700 Ft-ért. Bruttó Ft-ért.  Bruttó módon történõ elszámolásnál: • A vevõkkel szembeni követelés 3700 Ft-tal nõ, ezért ez a növekedés (+) a Vevõk számla tarto tartozik zik oldal oldalán án könyv könyvel elend endõ. õ. Ennek Ennek követ következ kezté tében ben viszo viszont nt eredmé eredményü nyünk nk is növekedni fog ugyanennyivel, s ez a növekedés (+) az Eredmény számla követel oldalán könyvelendõ. könyvelendõ. (Az eredményszámla eredményszámla forrás számla!) (1/a. könyvelési tétel.) • Késztermék-készletünk 3300 Ft-tal csökken, ez a csökkenés (-) a Késztermékek számla követel követel oldalán oldalán könyvele könyvelendõ. ndõ. Ennek Ennek következ következtébe tébenn eredmény eredményünk ünk is csökken csökken,, s ez a csökkenés (-) az Eredmény számla tartozik oldalán könyvelendõ. (1/b. könyvelési tétel.) TARTOZIK + 1/a.

Vevõk 3700

- KÖVETEL

TARTOZIK 1/b.

Eredmény 3300 1/a.

+ KÖVETEL 3700

13

TARTOZIK + E

Késztermékek 6600 1/b.

- KÖVETEL 3300

Az értékesítés elszámolása után az Eredmény számla 400 Ft eredmény (forrás) növekedést   jelez, míg a Vevõ számla 3700 Ft eszköznövekedést, a Késztermékek számla 3300 Ft eszközcsökkenést, e két utóbbi összesen 400 Ft eszköznövekedésnek felel meg. Az elõbbi példát nettó módon elszámolva: egyrészt növekszik a vevõkkel szembeni követelés 3700 Ft-tal (a Vevõk számla tartozik oldalára könyvelendõ +), másrészt csökken késztermékkész készlet letünk ünk 3300 3300 Ft-ta Ft-tall (a Készt Készterm erméke ékekk száml számlaa követe követell old oldal alára ára könyv könyvel elend endõõ -). Az eszk eszköz öznö növe veke kedé déss és -csö -csökk kken enés és ered eredmé mény nyek ekép éppp 400 400 Ft eszk eszköz öztö több bble lett kele keletk tkez ezet ett, t, eredményünk ennyivel megnõtt (az Eredmény számla követel oldalára könyvelendõ +). TARTOZIK + 1.

Vevõk 3700

- KÖVETEL

TARTOZIK + E

Késztermékek 6600 1.

- KÖVETEL 3300

TARTOZIK -

Eredmény 1.

+ KÖVETEL 400

A nettó nettó módon módon törté történõ nõ elsz elszámo ámolás lás egysz egyszerû erûbb, bb, ugyana ugyanakko kkorr it ittt az eredmé eredménys nyszá záml mlán án informáci információhiá óhiány ny keletkez keletkezett ett:: csak az értékesí értékesítés tés összhatá összhatása sa jelenik jelenik meg, e számla számla adatai adatai alapján alapján nem világos, világos, hogy az eredmény eredmény mil milyen yen értékû értékû eszközn eszköznöve övekedé kedéss és -csökkené -csökkenéss hatására alakult ki. Ezért a könyvvitel törvényi szabályozása nem engedi a nettó típusú elszámolást. 2.3.6. A fõkönyvi számlák nyitása A fõkönyvi számlák nyitása a nyitómérleg adatai alapján történik. Kétféle módon végezhetõ el: 1. Technikai számla használ használata ata nélkül, nélkül, az eszköz eszköz és forrás számlák számlák szembeállí szembeállításával. tásával. Mivel Mivel ui. ui. a nyit nyitóm ómérl érleg egbe benn az eszk eszköz özök ök érté értéke ke mege megegy gyez ezik ik a forrá forráso sokk érté értéké kéve vel, l, a számlanyitás elvégezhetõ olyan módon, hogy megterheljük az eszközszámlákat, s ezzel egyidejûleg elismerjük a forrás számlákat. Vagyis: a nyitómérleg eszközadatait a megfelelõ eszköz számlák tartozik, a forrásadatait pedig a megfelelõ forrás számlák  követel oldalára írjuk. 2. Technika Technikaii számla, számla, ún. Nyitómérleg Nyitómérleg számla számla alkalmazá alkalmazásáva sával.l. Nagyszámú Nagyszámú számla számla esetén esetén alkalmazzák, az áttekinthetõség megõrzése érdekében. Elsõ lépésként megterheljük az eszközs eszközszáml zámláka ákatt (megfelel (megfelelõõ mérlegad mérlegadat-be at-beírás írás a tartozik tartozik old oldalak alakra), ra), s elismerj elismerjük ük a   Nyit Nyitómé ómérle rlegg szám számlá látt (a mérle mérlegg eszk eszköza özadat datai ainak nak beírá beírása sa a követ követel el oldal oldalra, ra, majd majd össz összes esít ítés és). ). Máso Másodi dikk lépé lépésb sben en megt megter erhe helj ljük ük a Nyit Nyitóm ómér érle legg szám számlá látt (a mérl mérleg eg forrásadatainak forrásadatainak beírása a tartozik oldalra, majd összegzés), összegzés), s elismerjük elismerjük a forrásszámlákat (megfelelõ mérlegadat-beírás a követel oldalakra). A nyitás befejeztével a Nyitómérleg 14

számla egyenlege lenullázódik. 2.3.7. A fõkönyvi számlák zárása Egy-egy idõszak végén a teljes könyvviteli rendszert, így a fõkönyvi számlákat is le kell zárni, hogy a gazdálkodási idõszak beszámolói elkészíthetõk legyenek. A számlák zárása tulajdonképpen a nyitás fordítottja. Módozatai: • Zárás az eszköz és forrás számlák szembeállításával. Az idõszak végére a fõkönyvi számlákon tartozik és követel forgalom jelenik meg. E két forgalom különbsége a záró egyenleg, amely eszköz számlák esetén általában tartozik, forrás számláknál   pedig követel egyenleget jelent. A kettõs könyvvitel lényegébõl következõen adott idõszak végén az összes tartozik egyenlegnek (eszköz számlák) meg kell egyeznie az összes követel egyenleggel (forrás számlák), így az eszköz és a forrás számlák olyan összev összevont ont könyvelé könyvelési si tétellel tétellel is lezárhat lezárhatók, ók, hogy szembeá szembeállí llítjuk tjuk az összes összes eszköz eszköz számlát az összes forrás számlával. Ez a zárlati könyvelés – még a szembeállítással is  – csak technikai tétel a számlán, amelynek az a célja, hogy az idõszakokat elválasszuk  egymástól úgy, hogy az idõszak végén a számlák nulla egyenleggel záruljanak. Tehát: megterheljük a forrás számlákat (a tartozik oldalra beírjuk a záró egyenleget – ez követel egyenleget jelent), s elismerjük az eszköz számlákat (a záró egyenleget a köve követe tell olda oldalr lraa írju írjukk be – ez tart tartoz ozik ik egye egyenl nleg eget et jele jelent nt). ). (A záró záró egye egyenl nleg eg meghatározásáról már volt szó.) • Zárás Zárómérleg számla alkalmazásával. Elõször megterheljük a Zárómérleg számlát, s elismerjük az eszköz számlákat (a tartozik záró egyenleg követel oldali bejegyzése), majd majd megter megterhe heljü ljükk a forrás forrás szám számlák lákat at (a követ követel el záró záró egyen egyenleg leg tarto tartozik zik old oldali ali  bejegyzése), s elismerjük a Zárómérleg számlát. A számlák zárása után minden eszköz és forrás számla, valamint a Zárómérleg számla egyenlege is nulla. Az eszköz és forrás számlák záró egyenlegei alapján elkészíthetõ az adott zárási idõpontra (rends (rendsze zerin rintt folyó folyó év dece decembe mberr 31.) 31.) jell jellemz emzõõ mérle mérlegg (záróm (zárómérl érleg eg), ), amely amely egybe egybenn a következõ idõszak nyitó mérlege is. 2.4. Az analitikus elszámolás

• • •

A könyvvitel nem elégedhet meg a csak értékbeli, összevont (szintetikus) könyveléssel, hanem a gazdasági események részletes, s nemcsak pénzbeli nyilvántartását is biztosítania kell. Ez az analitikus nyilvántartás és könyvelés feladata. A részletezettség többmindenre kiterjedhet: Mennyiségi nyilvántartás az anyagi jellegû eszközökkel kapcsolatban. Mélyen tagolt értékbeli nyilvántartás, pl. a vevõk és a szállítók egyedi nyilvántartása. Mennyi Mennyiség ségii és értékb értékbeli eli nyi nyilv lvánt ántart artás, ás, azaz azaz a mennyi mennyiség ségbe benn is mérhe mérhetõ tõ eszk eszközö özök  k  részletezett mennyiségi és értékbeli nyilvántartása. Az analitika tehát szerteágazó és inhomogén nyilvántartást jelent. Az analitikus könyvelés eszköze az analitikus számla, amelynek fajtája, felépítése az eszköz típusától függõen a legkülönfélébb lehet. Míg az összevont és értékbeli adatokat tartalmazó szintetika az általánosabb vezetési informáci információkat ókat tartalma tartalmazza, zza, addig addig az analit analitika ika az operatív operatív mûködés mûködés részlet részletes es adatait adatait szállítja. A szintetikus könyvelés viszont az analitikus könyvelésre épül, így lényeges az analitika analitika azon funkciója, hogy kielégítse a szintetika szintetika inputadat-igényét. inputadat-igényét. Az analitikus és a 15

szintetikus könyvelés közötti kapcsolatot az ún. feladások teremtik meg. A feladás az anali analitik tikus us könyve könyvelé léss adata adatain inak ak csopo csoporto rtosít sítás ása, a, össze összesí síté tése se és átadá átadása sa a szint szintet etik ikus us könyvelés számára. A szintetikus könyvelés történhet az analitikára épülve, vagy azzal párhuzamosan. A gyakorlatban a két technika vegyes alkalmazása jellemzõ. Bármely megoldás szerint is zajli zajlikk azonba azonbann a könyve könyvelé lés, s, az anali analiti tika ka össz összes esíte ített tt adat adatai ainak nak meg kell kell egye egyezni zniee a szintetika adataival. Ezt a rendszeres egyeztetések biztosíthatják. 2.5. Az idõsoros elszámolás

A számlasoros elszámolás elszámolás lehetõvé teszi, hogy az egyes vagyonrészek vagyonrészek állományáról, azok  alakulásáról pontos képünk legyen, de nem biztosítja a gazdasági események idõrendi sorrendben történõ nyilvántartását. Ez utóbbi az idõsoros elszámolás feladata: idõrendi sorrendben történõ könyvelés. Ez is lehet analitikus és szintetikus. Az idõsoros elszámolás könyvviteli eszköze a napló, amelynek tartalmaznia kell: az idõszakot és a napot, a sorszámot, a tartozik és a követel számla megnevezését, a gazdasági esemény tömör tartalmát, valamint a könyvelt tartozik és követel összeget. 2.6. Összesítõ, ellenõrzõ kimutatások 

• • •

A könyvviteli adatok összesítése (beszámoló készítés) mellett meg kell oldani a könyvelés helyességének ellenõrzését is. A fõbb ellenõrzési alapszabályok: Összes tartozik forgalom = összes követel forgalom. Összes eszköz = összes forrás. Összes tartozik egyenleg = összes követelés egyenleg. A könyvelés ellenõrzésére alkalmas kimutatások közül részletesen a fõkönyvi kivonatot és a forgalmi kimutatást tárgyaljuk. 2.6.1. A fõkönyvi kivonat  kivonat  A fõkönyvi kivonat a fõkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek egy idõpontban történõ összesítése. Általános sémája a következõ: Sorszám … …

A számlák   megnevezése … … Összesen

Forgalom Tartozik … … ∑TF

Követel … … ∑KF

Egyenleg Tartozik … … ∑TE

Követel … … ∑KE

Ellenõrzés: ∑TF = ∑KF és ∑TE = ∑KE. Megjegyzések: számlák zárása elõtt készül (hogy az esetleges esetleges hibák még javíthatók  javíthatók  • A fõkönyvi kivonat a számlák legyenek), tehát a zárómérleg számlát nem tartalmazhatja. 16

• •

A forgalom a nyitó egyenleget is magába foglalja. A számlánkénti egyenleg a tartozik és követel forgalom különbsége. Ha TF >KF, akkor  tarto tartozik zik egye egyenle nleg; g; ha TF
Sorszám … …

A számlák  megnevezése … … Összesen

Nyitó egyenleg Tartozik … … ∑ NYTE

Idõszaki forgalom

Követel Tartozik … … … … ∑ NYKE ∑ITF

Követel … … ∑IKF

Záró egyenleg Tartozik … … ∑ZTE

Követel … … ∑ZKE

Ellenõrzés: ∑ NYTE = ∑ NYKE, ∑ITF = ∑IKF és ∑ZTE = ∑ZKE. Az egyes tételek (nyitó, idõszaki, záró) meghatározásáról már volt szó. Megjegyzés: Megjegyzés: itt a záró tartozik egyenleg a záró egyenleg tartozik, míg a záró követel egyenleg a záró egyenleg követel hasábjába kerül – ellentétben a számlák zárásával, amikor a záró tartozik egyenleget a követel, míg a záró követel egyenleget a tartozik oldalra könyveltük (technikailag! – a számlák nullázása céljából). 2.6.3. Megjegyzések a kimutatásokhoz A bemutatott kimutatások csak a könyvelési hibák egy részének feltárására alkalmasak: • Ha tartozik és követel összegként nem ugyanazt könyveltük. • Helyes könyvelés mellett az összesítésnél vagy az egyenleg meghatározásánál vétünk  hibát. • • • •

Az összesítõ/ellenõrzõ kimutatások által nem jelzett hibák: Ha valamely gazdasági eseményt egyáltalán nem könyvelünk le. Ha valamely gazdasági eseményt többször könyvelünk le. Ha rossz számlára (de jó oldalra) könyvelünk. Kompenzációs hibák: több hiba kiegyenlíti egymást. E hib hibák ák jele jelentõ ntõss része része felt feltárh árhat atóó a szin szintet tetik ikaa és az anali analitik tikaa egyez egyezte teté tésé sével vel,, míg a megmaradó kis hányad leltározással és tételes ellenõrzéssel deríthetõ ki. 2.7. A könyvviteli elszámolások körének bõvítése

A kétszámlasoros elmélet elsõsorban a vagyoni állapotról, és annak változásáról képes megfelelõ információkat nyújtani. A mai gyakorlat ugyanakkor megköveteli, hogy a vagy vagyon onii (esz (eszkö közz – forr forrás ás)) szem szemlé léle lett mell mellet ettt egyr egyree rész részle lete tese sebb bb info inform rmác áció iókk kkal al 17

rendel rendelke kezzü zzünk nk a gazd gazdálk álkodá odáss két részt részterü erület letérõ érõl: l: az üzemi üzemi terme termelõ lõ/sz /szolg olgált áltat atási ási folyamatról és az értékesítésrõl. Enne Ennekk érde érdeké kébe benn az eddi eddigi gi eljá eljárá ráso sokk tová tovább bb bõví bõvíte tend ndõk õk a költ költsé ségg-,, vala valami mint nt az ered eredmé mény nysz szám ámít ítás ás,, -els -elszá zámo molá láss foga fogalo lomk mkör örév ével el.. Így Így a kéts kétszá záml mlas asor oros os elmé elméle lett kiterjes kiterjeszté ztéséve sévell eljutunk eljutunk a négyszám négyszámlaso lasoros ros elmélet elméletig: ig: eszközö eszközök, k, források, források, költ költség ségek, ek, eredmény (bevétel és ráfordítás). A költségek, valamint az eredmény könyvviteli elszámolásával itt részletesebben nem foglalkozunk. 3. A controlling alapjai

A hatékony kereskedelmi-piaci alapú mûködés megvalósítását szolgálja a döntéstámogató controlling információs rendszerek kialakítása. •

•

A controlling tevékenység több döntési szinten is értelmezhetõ: A felsõ felsõbb bb dönté döntési si szint szintek ek hossz hosszab abbb távú távú dönté döntései seinek nek megal megalapo apozá zását sát a  stratégiai controlling segíti. controlling  segíti. Ez lényegében a fejlesztési, beruházási alternatívák közötti választást hivatott gazdaságossági számításokkal elõsegíteni. Az operatív controlling  controlling  az alacsony alacsonyabb abb döntési döntési szintek szintek rövidtáv rövidtávúú informáci információigé óigényét nyét elégíti elégíti ki. Célja, Célja, hogy a gazdálk gazdálkodás odás folyamat folyamatának ának állandó állandó felügyel felügyeletév etével el gyors gyors visszajelzést adjon a döntéshozók számára, ezáltal a szükséges beavatkozások idõben megtehetõk lesznek. Vizsgálataink középpontjában itt az operatív controlling szerepel. 3.1. A controlling rendszermodellezés

A dönté döntést stámo ámogat gatóó rends rendszer zer kiépí kiépíté tésén sének ek elsõ elsõ fázis fázisaa a gazdá gazdálko lkodás dás folyam folyamat atána ának  k  modellezése. A controlling gazdálkodási modell megalkotásának lépéseit a következõ ábra foglalja össze:

18

A RENDSZERELEMEK ZERELEMEK DEFIN DEFINIÁL ÁLÁS ÁSA a szervezeti stru ruktúra le lebontásakölt ltséghelyekre are rendszerbenza zajl jlóte tevékenységekmeghatározása, költs ltségviselő lők

• •

A RENDSZERELEMEK ZERELEMEK KÖZÖTTI TTI KAPCSOLATOK OLATOK MEGHATÁROZÁSA AZ ADATÁRA RAMLÁ LÁSMEGHATÁ TÁROZÁSA • •

az ele lemekhez köth thető, vala lamint az elemek között telj ljesítmény-, -, költ ltség- ésbevételadatok

A SŰR ÍTÉSI TERÜLETEK  MEGHATÁROZÁSA •

aműködéshatékonyságaastruktúra ratöbbszin intjé jénis is viz izsgálható legyen

CONTROLLING RENDSZERMODELL

A költséghely az a legk legkis iseb ebbb szer szerve veze zeti ti egys egység ég,, amel amelye yett költ költsé ségh ghat aték ékon onys yság ág szempon szempontjáb tjából ól vizsgál vizsgálunk. unk. A költségviselõk  azok azok a (bevét (bevétel eltt hozó) hozó) tevék tevékeny enysé ségek  gek  (termékek, stb. elõállítása), amelyeknek az eredményességét elemezzük. A költséghelyek  teljesítéseket végeznek a költségviselõknek, s ezentúl egymásnak is nyújthatnak belsõ szolgáltatásokat. A szervezeti struktúra lebontása során két, egymással ellentétes tendencia érvényesül: • min minél él kisebb kisebb eleme elemekk gazd gazdas aságo ágoss sság ágát át vizs vizsgál gáljuk juk,, annál annál ponto pontosa sabb bb képet képet kapunk kapunk a mûködés hatékonyságáról, vagyis a döntések megalapozása egzaktabb lehet; • a struktúra alaposabb lebontása viszont növeli modellünk bonyolultságát, így az adatok  megszerzése és feldolgozása nehézkessebbé válhat. A modell optimális "mélységének" meghatározása a döntéshozók feladata. Mérlegelniük kell milyen adatokra, információkra van szükségük a döntéshozatalban, illetve ezzel szemben mily mi lyen en - info inform rmat atik ikai ai,, szem személ élyi yi,, fina financ nciá iáli lis, s, stb. tb. - felt feltét étel elek ekke kell rend rendel elke kezn znek ek a dönté döntéstá stámog mogat atóó rendsz rendszer er kiala kialakí kítás tásáho ához. z. A nagyo nagyobb bb közle közleked kedés és válla vállalat latok ok (pl. (pl. vasút vasút)) szervezete szervezete meglehetõsen bonyolult rendszert alkot, így az elõbb említett probléma fokozottan  jelentkezhet a modellezési folyamat során. Az alapve alapvetõ tõ rends rendszer zerel eleme emekk közöt közötti ti kapcsolatok kapcsolatok meghatározásako meghatározásakor  r  tul tulajdo ajdonkép nképpen pen a rendszerelemek rendszerelemek közötti belsõ szolgáltatások szolgáltatások identifikálása identifikálása a cél: adott gazdálkodási gazdálkodási egység mely mely más egységek egységeknek nek/te /tevéke vékenysé nységekn geknek, ek, mily milyen en mennyisé mennyiségben gben végez végez teljesí teljesítésé téséseke seket,t, illetve honnan, s mennyi szolgáltatást kap mûködése során. Ez lesz az alapja az egyes egysége egységekk közötti közötti - költ költségh séghely elyrõl rõl költ költség séghely helyre, re, valamint valamint költ költségh séghely elyrõl rõl költ költségv ségvise iselõre lõre történõ - átterheléseknek. Bonyolul Bonyolultt rendszere rendszerekk modelle modellezés zésekor ekor fontos, fontos, hogy a szervez szervezeti eti egysége egységekk olyan olyan szintû szintû lehatárolását végezzük el, amelynél a teljesítések követése még biztonsággal megoldható. A 19

techn technoló ológia giaii folyam folyamato atok, k, valam valamint int a szol szolgál gálta tatá tások sok kompl komplex ex vol volta ta miatt miatt soks sokszo zorr nem nem határozhatók meg egyértelmûen a rendszerben zajló belsõ teljesítések. Ebben az esetben kalkulációs sémák kidolgozására van szükség. A modell "vázának" meghatározása után kerülhet sor annak  adatokkal való feltöltésére. feltöltésére . A költséghelyeken gyûjtjük a mûködési költségeket, részben közvetlenül, részben átterhelések  útjá útján. n. A köl költs tségt égtét étel elek ek közül közül fixne fixnekk teki tekinte ntendõ ndõkk a váll vállal alati ati telje teljesí sítmé tménny nnyel el közve közvetl tlen en kapc kapcsol solatb atbaa nem hozhat hozható, ó, vált változó ozónak nak a telje teljesít sítmén ményhe yhezz köt köthe hetõ tõ köl költs tség égek. ek. Minde Mindenn költséghely költséghely rendelkez r endelkezik ik valamilyen valamilyen teljesítménnyel, teljesítménnyel, amelyre vonatkoztatva vonatkoztatva meghatározható a fajlago fajlagoss költ költsége sége (változó, (változó, fix és teljes teljes fajlagos fajlagos költség). költség). A változó változó fajlagos fajlagos költ költség ség az átterhelések belsõ elszámolóára is egyben: az átterhelés értéke a belsõ elszámolóár és a teljesí teljesítés tés volumené volumenének nek szorzat szorzatakén akéntt adódik. adódik. A költ költségh séghelye elyekk között között sokszo sokszorr többször többszörös ös átterhelés zajlik, így e folyamat csak adott sorrendet követve, vagy iteratív módon hajtható végre. A költségviselõkhöz rendeljük a hozzájuk tartózó bevételeket, majd ezeket állítjuk szembe a költ költsé ségh ghel elye yekr krõl õl - telj teljes esít ítés és arán arányá yába bann - átte átterh rhel eltt (vál (válto tozó zó)) költ költsé sége gekk kkel el,, il ille letv tvee a költségviselõkhöz közvetlenül köthetõ ún. egyedi ráfordításokkal (eredmény: bruttó fedezet, vagy fedezet I.). A bruttó fedezetet az átterhelõ költséghelyek fix költségeivel szembeállítva adódik a fedezet II. érték. A fedezet II-õt a maradék fix költséggel szembeállítva adódik az eredmé eredmény. ny. (Fedez (Fedezet et II. és eredmé eredmény ny csak csak magas magasab abbb köl költs tség égvis visel elõõ sûrít sûrítési ési szin szinte teken ken számolható, hiszen fix költség elemi költségviselõvel nem hozható ok-okozati kapcsolatba nem terhelhetõ át egyértelmûen.) egyértelmûen.) Annak érdekében, hogy a mûködésrõl valós információkat kapjunk, megoldandó a költségek  és a teljesí teljesítmé tmények nyek költ költségh séghelyi elyi,, valamint valamint a bevétel bevételek ek költ költségv ségvise iselõ lõ szintû szintû  gyûjtése.  gyûjtése . A teljesjtmények teljesjtmények mérõszámának tükröznie kell az adott költséghely mûködését, mûködését, s mérhetõnek is kell kell lenni lennie. e. A telj teljesí esítmé tménye nyekk tekint tekintet etébe ébenn gondo gondosk skodn odnii kell kell az átte átterhe rhelt lt menny mennyis iség égek  ek  követésérõl is. A  sûrítési területek  kijelölésére azért van szükség, hogy a gazdálkodás hatékonysága több szinten - részletesebben a kisebb szervezeti egységek, vagy tevékenységek esetében, míg az adatokat adatokat aggregálv aggregálvaa nagyobb nagyobb szervez szervezeti eti egysége egységekné knél,l, vagy tevékeny tevékenység ségcso csoport portoknál oknál - is eleme elemezh zhetõ etõ legyen legyen.. Sûrít Sûrítési ési terül terület etek ek képzé képzése sekor kor model modellü lünk nk legal legalap apvet vetõbb õbb egysé egységei geitt valamilyen rendezõ elv szerint csoportosítjuk - akár több fázisban is. Ilyen rendezõ elvek  lehetne lehetnekk például például a szervez szervezeti eti hovatart hovatartozá ozás, s, mûködési mûködési terület, terület, tevékeny tevékenység ségii kör, területi területi elhelyezkedés, stb. Amikor alsóbb mûködési szintek adatainak összesítésével vizsgáljuk egy magasabb mûködési szint gazdálkodását, ügyelni kell a belsõ átterhelések kiszûrésére, hiszen ennek hiányában több adat halmozottan jelentkezik az összesítésben, s ez torzításokhoz vezet az értékeléskor. 3.2. A controlling elvû gazdálkodás folyamata

A controlling elvû mûködés növeli a költségérzékenységet és az eredménycentrikusságot, átlátha átláthatób tóbbá bá és ellenõri ellenõrizhet zhetõbbé õbbé teszi teszi a gazdálk gazdálkodás odást,t, a felelõs felelõsség ségii és döntési döntési jogkörök  jogkörök  delegálásával delegálásával kiegészítve kiegészítve pedig érdekeltségi rendszer kiépítését kiépítését is lehetõvé teszi. Az operatív controlling tevékenység folyamatát az alábbi ábra szemlélteti:

20

TERVEZÉS (teljesítmények, költségek, bevételek)

ELSZÁMOLÁS (megha (meghatározott tározott időszak időszakonként onként tényada tényadatok tok gyűjtése) gyűjtése)

ELEMZÉS (terv- és tényadatok összevetése, következtetések) etések)

BEAVATKOZÁS (operatív döntések meghozatala)

A költségek, a bevételek és a teljesítmények legalsó szintû tervezését az tervezését  az elemi költséghelyeket és költ költség ségvis viselõk elõket et felügyel felügyelõõ vezetõk vezetõk végzik, végzik, akik felelõs felelõsségg séggel el tartozna tartoznakk a tervekbe tervekbenn foglaltak teljesítésért. A tervezés - operatív folyamatról lévén szó - általában rövid távra (1 évre) történik. A tervezés bázisa(i) az elõzõ év(ek) eredménye(i), amely(ek)et korrigálnak a várható tendenciákkal. Természetesen a terv általában nem tökéletes - ez nem is várható el -, ugyanakkor ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány tervezési ciklust követõen a vezetõk vezetõk meglehet meglehetõsen õsen nagy biztonsá biztonságga ggall elõre elõre tudj tudják ák jelezni jelezni szakter szakterület ületük ük éves várható várható mûködési adatait. A felsõbb szintû sûrítési területek tervei az alsóbb szintû tervek szintetizálásá szintetizálásával val jönnek létre. A folyamat végén elkészül a vállalati terv. Természetesen a tervezési folyamat során különbözõ szinteken - egyeztetésekre kerül sor, így a végsõ terv többszörös visszacsatolásos mecha mechaniz nizmus mus révén révén szül szület etik ik meg. meg. A terve tervezé zési si folya folyama matba tbann nagy nagy szere szerepe pett játsz játszan anak ak a controlling szakemberek, akik ügyelnek arra, hogy a végsõ terv konzisztens legyen, azaz ne tartalmazzon belsõ ellentmondásokat. A controlli controlling ng rendszerb rendszerben en folyamat folyamatosan osan   gyûj gyûjti tikk a ténya tényadat datoka okat t , majd majd meghat meghatáro ározot zottt idõs idõsza zako konk nkén ént, t, elem elemzé zéss célj céljáb ából ól össz összev evet etik ik azok azokat at a megf megfel elel elõõ terv tervad adat atok okka kal. l. A döntéselõkészítés egzaktsága és hatékonysága szempontjából lényeges, hogy hiteles és friss adatok adatok álljan álljanak ak rendelkez rendelkezésre ésre az elemzés elemzéshez hez,, ezért ezért fontos fontos az adatsz adatszolgá olgáltat ltatás ás rendjéne rendjének  k  megszervezése és folyamatos ellenõrzése. Az elemzés során kerül sor a terv- és tényadatok összehasonlítására, majd a gazdálkodás helyességére vonatkozó következtetések levonására. A költséghely-számítás végzi a költségek  és a telj teljesí esítm tmény ények, ek, valam valamin intt a köl költs tségh éghel elye yekk között közöttii átte átterhe rhelé lések sek elsz elszámo ámolá lását sát.. A költ költsé ségv gvis isel elõõ-sz szám ámít ítás ás kere kereté tébe benn kerü kerüll sor sor a költ költsé ségh ghel elye yekr krõl õl jövõ jövõ átte átterh rhel elés ések  ek  költ költsé ségv gvis isel elõk õkre re tört történ énõõ elsz elszám ámol olás ásár ára, a, vala valami mint nt a (töb (többs bszi zint ntû) û) költ költsé ségv gvis isel elõi õi fedezetszámításra. Megálla Megállapíth pítható, ató, melyek melyek azok a szervez szervezeti eti egységek egységek,, amelyekn amelyeknél él indokola indokolatlan tlanul ul nagy a költségfelhasználás, hol van lehetõség a racionalizálásra és a hatékonyság növelésére, melyek  a jól jövedelmezõ tevékenységek, amelyekbe érdemes újabb erõforrásokat bevonni, illetve mely területek azok, amelyeket inkább leépíteni érdemes, mert csak veszteséget termelnek. Az elemzé elemzéss eredmé eredménye nyeire ire támas támaszko zkodva dva a szük szüksé sége gess beavatkozások  végrehaj végrehajthat thatók. ók. A controllingból nyerhetõ információk tehát elõsegítik a döntések egzaktabb - gazdaságossági 21

vona vonatk tkoz ozás ásúú - mega megala lapo pozá zásá sát. t. Term Termés észe zete tese senn a pénz pénzüg ügyi yi szem szempo pont ntok ok mell mellet ettt más más megfontolások is közrejátszanak a döntések meghozatalában, viszont hosszútávon egyetlen vállalat sem mellõzheti a hatékonysági kritériumot gazdálkodásában. A controlling tehát alkalma alkalmass eszköz eszköz lehet lehet a vállal vállalatok atok gazdálko gazdálkodás dásii rendszer rendszerének ének megújítá megújítására, sára, a mûködés mûködés hatékonyságának növelésére. 3.3. A controlling tevékenység bevezetése

A mo mode dell llal alko kotá tást st a mo mode dell ll spec specif ifik ikál álás ásaa és veri verifi fiká kálá lása sa,, vala valami mint nt a megv megval alós ósít ítás ás folyamatának, fokozatainak számbavétele követi. A rendszermodell megalkotását követõen tehát sor kerülhet annak tesztelésére, és az esetleges hibák kiküszöbölésére. A modellalkotás ezzel persze nem tekinthetõ befejezettnek, hiszen a mûkö mû ködt dtet etés és sorá soránn is kide kiderü rülh lhet etne nekk olya olyann hián hiányo yoss sság ágok ok,, amel amelye yekk a mo mode dell ll kise kisebb bb módosításához vezethetnek. Ezenkívül a szervezet idõnként átalakul - újabb tevékenységek    jele jelenne nnekk meg, meg, mások mások megsz megszûnn ûnnek ek -, s ezekn ezeknek ek a vált változá ozások soknak nak tük tükröz rözõdn õdniük iük kell kell a controlling információs rendszerben is. Az implementációs feladatok alapvetõen három csoportba sorolhatók: 1. a sze szerve rvezet zeti,i, a 2. tárg tárgyi yi és a 3. személyi személyi feltétele feltételekk biztosí biztosítása tása.. (1) Controlling gazdálkodási rendszer csak a vállalati  szervezet adekvát kialakítása mellett vezethe vezethetõ tõ be: önállóa önállóann gazdálk gazdálkodó, odó, a döntései döntéseikért kért felelõs felelõsség séggel gel bíró (elszámo (elszámoltat ltatható ható), ), egymással meghatározott belsõ üzleti kapcsolatban álló gazdálkodási egységek rendszerébõl épüljön fel a vállalat. (2) A controlling elvû gazdálkodás elõfeltétele a megfelelõen kiépített informatikai háttér . Olyan számítástechnikai eszközpark beállítása szükséges, amely képes az adatok gyors és megbízható gyûjtésére, majd azok feldolgozására és összesítésére. A vasutak többsége már  rendelke rendelkezik zik nagytel nagyteljesí jesítmé tményû nyû számító számítógépe gépess hálózatt hálózattal, al, amelyek amelyek alkalma alkalmassá ssá tehetõk tehetõk e feladatok ellátására - természetesen a megfelelõ controlling szoftverek alkalmazásával. (3) Kulcskérdés a controllingban, hogy mennyire sikerül az elvek és módszerek  elfogadtatása az érintettek körében. Ennek eszköze egyrészt a folyamatos képzés, másrészt a motiváció, azaz a dolgozók érdekeltté tétele. Az ezirányú intézkedések végrehajtása a vezetõk, valamint a controlling szakemberek feladata. A controlli controlling ng tevéken tevékenysé ységg koordiná koordinálás lására ára és irányít irányítására ására egy, a törzskar törzskar részét részét képezõ képezõ szervezeti egységet célszerû létrehozni, amely tanácsadói jelleggel, közvetlenül a legfelsõ vezetõnek alárendelve mûködik.

22