Keményné dr. Pálffy Katalin - Bevezetés a pszichológiába-olvasOM

____ KEmEf__y__E_ DR_pA_LFFy_KATA_L__ _ _________tt - _ e v e_ete'_ ., _ 0__l_ 0lÓ0l_0_

Keményné dr. Pálffy KataIin B evezetés '_ pszichológiába

D rD__wr _ K_ MaB_l __mlf_ Tka_aol_ _ rt MaMa_ggddoal n a

/_

E l oszó

UJ pszichológia-tankönyvet tart kezében az oIvasó. Uj abban az rtelemben, hogy nem az évtizedeken át sikerreI hasznáIt, dr. Geréb György által szerkesztett Pszic_ológja c. tankönyv utánnyomásáról v_gy átdolgozásáról v_n szó. E könyv újdonsga, hogy _ a pedagógusképzö intézmények tantervi elképzeIseiveI összhangban - szahít a korábbi, immár h_gyományosnak mondható tudománytani rendszerrel, feIépítéssel (az áltaIános, feJlödés- és pedagógiai pszichoIóia egymásutánJával), s az ennek megfeIeIö, ,,hagyományos'' témakezelésseI. E kötet (mint a címe is mutatja) csupán bevezetés a pszichoIógiai tanuImányokba; nem fogIa Ija magában mindazt, amit a pedaggusképzés során pszichológiából szükségesnek tartunk. A fo Iytatást a régi tankönyv 2. és 3. része, iIletve a készülöben lévö újabb kötet(ek) tartaImazzák. E bevezetö kötet írásakor hettäs cél vezetett. Egyrészt arra törekedtem, hogy horszerij, ugyanakkor a pedagógiai gyakorIathoz minéI közvetIenebbül kapcsolódó, alh_lmaz_aró pszichoIógiai témaköröket eme Ijek ki és doIgoz2a_ feI, amelyek ugyanakkor alapozó Jellegüek is. Ezért kerüIhettek _ e sajátos szálon felfzve - egymás mellé a szociálpszichológia, a személyiségpszichológia, az áltaIános és a nevelésIéIektan különbözö témakörei. Másrészt az a szándék vezéreIt, hogy a pszichológiávaI vaIó ismerkedéskor a2 itt és iIyen módon tárgyaIt témák feIkeltsék az oIvasó (a tanuló) érde_lödsét, fokozzák ön_ és társismereti igényét, könretlenebbé, éIményszeiíbbé (s ezáltal könnyebben tanulhatóvá) tegyék a pszichológiát a pedagógusJelöltek számára. E célt szoIgáI_ák - a tankön_ szigorú logikai rendJén beIüI - a közvetlen stilusú, oIdott hangvéteIü feldolgozások, a nagyszámú péIdaanyag, az esetek és kísérletek ismertetései, a különbözö sémák és illusztrációk. A könyv megírása közben a ps2ichológiát népszerüsítö hazai szerzók (Mérei _erenc, Ranschburg Jenö, Popper Péter és mások) meIIett elsösorban G. W. Allport és D. O. Hebb - tankönyvnek íródott - munkái hatottak rám közvetlen stílusukkal, merész anyagkezeIsükkel, oktatói tapasztaIatokra épülö remek 5

_ __ l_ ___

tankönyvmivoltukkal. Ha ez a könyv csak kissé is hasonlít az ö munkáikhoz, az szándékos céIkitüzés eredménye. De ezt eldönteni már az oIvasó dolga... Köszönöm Ungárné dr. Komoly Juditnak _ bizaImat és a biztatást, amely nélküI ez a könyv sohasem született volna meg. Köszönet iIleti lektoraimat: dr. Katmár Magdát és W. dr. Mikó Magdolnát, amiért észrevételeikkel, javaslataikkaI segítették munkámat. Ugyancsak köszönettel tartozom a MüveIödés_ i Minisztérium Egyetemi és Föiskolai Föosztálya, vaIamint a Tankö_yvkiadó munkatársainak a könyv engedélye2ése, iIIetve kiadói gondozása terén nyújtott gyors és hatékony segítségükért. S végezetüI köszönetet mondok pszichológiát oktató koIIégáimnak és t_öiskoIai tanítványaimnak, akiknek a pszichológia tanítása-tanulása során _Ilandan jelen Ievö ,,tankönyvéhsége'' ugyancsak eröte1Jes ösztönzésként hatott rám. Aps Budapest, 1988 A szerzö Ze Se v__ál_c aIak' _e l9e A gia a pszic pszic mOn fo_el_ _,1 am__ dolk FoI__ pszic 4 ameI felh_ elk_ doI___ ma___ 1 okai J-ák, _T__ _uTa jelle1

6

___

_ _ __ _ ______ _ _ __ __ __ __ __ _________ _____v __ _ _ _ _ v

l. Mit nyújthat a pszichológia az érdeklõdõnek7.

1. M i a pszichológ ia!

A pszichológia a lelki éIettel, a leIki JelenségekkeI fogI_Ikozó tudomýny. Elnevezése görög eredetü (a pszich = lélek és Iogos2 -- tan sz_vakbl) _ a mai latinos v__á_It.oza_ta _. ..X._VI. században keletkezett. U_yancsak_ a görö_g _..psj_é'' szóból alakult a - mindennapi életben oly gyakran hasznIt _ upszichés'' Jelzö _'el___és_ _-.____ _._ 0 " , .. A pszichoIgia mint tudomány a XIX. század végén JeIent meg (,,a pszichológia atyjának'' nevezett Wilhelm Wundt l879-ben, Lipcsében hozta létre az elsö pszichológiai taborató_umot). De a görög eredetü kifeJezés is JeIzi, hogy a pszichológiai problémkkal való fogIalkozás sokkal régebbi _ nyugodtan mondhatJuk, hogy amióta emberi gondolkodás és társadalom létezik, azóta foglalko2tatja az embereket a IeIki éIet jelensgköre. Mi az ember, miféle lény az ember? Miért és miben különbözik az egyik ember a másiktól? Miért cselekszik úgy, ahogyan tapasztaIJuk? MitöI és hogyan gondolkodik, beszél, tanul, emIékezik, miért s hogyan érez, örül vagy szenved? FoIytathatnánk a régi és ma is ugyanúgy aktuális kérdések sorát, amelyekre a pszichoIógitól várJuk a ,,feleletet''. A pszichológia felhasználja mindazt a tapasztaIatot, ismeretet, elképzeIést, amelyet az emberi gondoIkodás (elsösorban a _lozó_ában) az évszázadok során felhaImozott. A korszerü tudomány ezekhez a meg_gyelésekhez vagy spekuIatív elképzeIések_ez mode_n vizsgálóe Ijárásokat (kísérIeteket, müszereket, teszteket) dolgozott ki, és segítségükkel méIyebbre hatolt a lelki jelenségek megértésében, magyarázatában, úJ és újabb kérdéseket vetve fel. _ pszicJho1ógi4i tudomn_o__eJ4data, hogy feItárják a IeIki jeIenségek kiváltó okait; -Iefolyásuk tönFényszerüsgeit és h_tsuk4t az emberi cselekvésre; vizsgál_ Ják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátszerüségeit, feJlödsét, valamint a társas helyzetben, csoportban Iezajló leIki történések hatsmechani-zmusa1t; kutatJa a személyiség szervezõdését, fejlödését, a viselkedés áItalános és egyéni jellemzöit, indítékait.

7

__ _

1 .1. A pszic__h. _o.IÓ_ia.-területei A pszichológinak, aIig több mint százéves története során, kulönfle ágai, területei alakuItak ki és hülönültek el. E területek abban küIönböznek egymstI, hogy a Ielk i jelenségek hihetetIenül szles köréböI mit (tárgyuk szerint), miért (céljuk szerint) s _og__n (miIyen módszerekkeI) vizsgálnak. Az egyes területe_en belül is küIönbö2ö irnyzatok_ __iskoIák'' Jö_teh Itre (do_tóen _ kii_dWó elméleti alapok eltrsei miatt). E helyütt az irny_,_toh számbavtelére nem válIalkozhat4n__ egy-egy témakörnl a2onban utalunk rá, ha az valameIy JeIentõs pszichol_ai irá_y_thoz kötõdik. A ps2ichológia fö területeinek rendszert jól s__,emIéIteti a_ alábbi táblázat (Rókusfalvy Pál nyomán):

l. t__l_zat A pszichoIógiai tudományok feIosztása IIl. A tevékenység I. Tárgyuk szerint II. Céljuk szerint jeIlege szejnt (alk alm azsi területek) 1. EmberIélektan 1. ÁltaIános Iélektan I. Pedagógiai pszichoaJ egyénIéIektan 2. ÖsszehasonIít lélek- Iógia - normáIis jelens- tan 2. Orvosi lélektan gek Ilektana 4J összehasonlító - kIinikai pszicho- kóros jeIenségek álIatIélektan lógia I élektana b J di_erenciáIpszi - _ pszichoterápia bJ társas IéIektan chológia és ps2i- 3. MunkaIéIektan (szociáIp szichológia) chodiagnoszti ka _ ipari , 2. ÁIIatléIektan cJ fejIödéslélektan _ közlekedsi, dJ nemek Iélektana _ mezögazdasági (szexuálpszicholó- lélektan gi a) 4. Reklámpszicholóia eJ etnopschoIógia 5. Mvészetpszicholóia 6. Sportpszichológia 7. K_minIpszichoIógia stb.

8

_

Mint lthatjuk, a vizsgálódás r4rg_a szerint különbséget teszünk az emberrel és az állattal (különösen a magasabb rendü áIIatokk_I) foglalkozó pszichológiai tudományok között. Az emberrel fogIalkozó lélektan ismét hét nagy területre oszlik aszejnt, hogy egyes emberek, eg_neh vagy a csoportr_h pszichoIógiai probIémáival foglal4ozik (az utbbi a szociálpszichológi_). Mindhét terü-Ieten további megküIönböztetés forrása, hogy a kutatás a _ormáIis vagy a _óros Ielki Je1enségre irányuI-e (a kó_s leI_i mködésekkel foglalkozó tudományág a p_ ropszic_o lógj_). A tudományos vizsglódás céI_a sze_nt 4IraIá_os és _'ssze_asonIí_ó _udományterüIetek különíthetök el. Az általános léJehtan a normlis feInött ember pszichikus jelenségeinek, személyiségének, tevékenységéneh áItaIános, kö- _ö- s Jellemz,ö jegyeit, törvnyszersgeit törekszik feItárni. Az _5'sze__onljtó vag_ di_crcnci4lléleht4n a különbözö eltéréseket kut_tja. Ilyen eI__esek lehetnek: _ _ ember s a2 áIIat között (_ össze__son Iit _lI_tIleht4_ a fajfejlöds során az emberi psnchikum kiaIakuIsnak elõ_ényeivel fogIaIkozik) ; - az e_éni eltrések - e_k megismerésre törekszik a di_erenciá(pszic_oIógia (ezen belül _ tjpwt0n), amely _ emberek käzötti pszichés kulönbsgek lehetsges csopartositsval prblkozik; a szeméJ_iségpszic_olgj_ (ameIy az egyedi szemIyisg szervezödsveI, összetevõiveI, a2ok clcm2sével Fo_aIkozik) ; a h_r_hteroIgia (ameIy 4 karakter-, jellemvonsoknak a viseIkedésre gyakorolt ha_st, s ennek birtokában a viseIkeds elöreJelzsét célozza meg); - _ éIet_orbó1 fakadó eltérsek - e krdseket a _c9j/_d_és/Iehran tárgyaI_a (ennek rsze a születéstõl a feInt_ vlásig terjedö szakasszal foglalkoz g_erme_pszjc_oIógj_); _ a nemek közötti eltrsek _ a fr_ s a nö pszichés mködésének sajátosságaival roglaIkozik a sze__(pszjchológ_; _ a npek, aé_oportok kô2ölti pszichikus eltrsek - erre a2J ernupszichoIgiai kutatsok prblnak Fényt deríteni. A tevéhen_ségjeJJege s2e_nti osztályozással az ún. _lhalmazottpszic_olgiáhM _ozJut_atunk eI. (A pszichoIógiai ismereteket, módszereket valamely más tudomány terüIetén alkaImazzák.)

A pedagóia területén alkalma2ott ps2icholgia - ape_ggjaips_ir_ológi_ - az oktató+neveIõ munka pschológi_i törvnyszerüsgeit kutatja. A g_óg_pe_gógjai pszir_o/gi4 a srült, Fogratékos gye_ekek nevelsében has2nIhat pszicho1ógiai ismereteket öleli Fel. A2 orvosi léIehran a gygyílómu_áb_ sar_t játsz pszichs tnyezöket vizsgIja, mig az un. hIi_ih4i pszichoIgi_ a leIki eredetú _egbetegedsk, iIIetve elmezavarok feltrásra s_olgl. A lelki eredet betegsgek gy_í_ának eI_letéveI és módszereivel fogIaIkozik a pszichoterápiD. A gyógys2erek hatsainah psnché tényezóit az u_.__rm__opszjr_oIgj_ elemzi. A munkatevékmy_g teruIetén alkaImazott pszichoIgiai tudomn_gak: ip4ri, höz Ie_edsi, hereshe_Imi (_n beIuI rehIVm-J s mezóg4zd_sági Iélehlan. Fontos terüIetek mg: a h_ton_i pszic_ológi_, a sportpsz_hoIgi_ (a sportoIó személyisgnek, trgyi s szemlyi környezetnek psnchológiai probIémival fogIaIkozik), a mvészerpszjchológj4 (a müaIkots s a mbe Fogads Ilektani té_yezõit vi2sgl_a) s az un. hrimin_/pszichoIógi_ (mely a búözs foIyamatnak pszichoIó_ai okait és a bnüldö2és, vaImint _ büntetés-végrehajtás psjchikus hat_it trgya Ija). 9

_ _ __ __ __________ _ _ _ _

1 .2. _A.pszichológia módszerei A pszichológia a társadalom- és a te_észettudományok határán keletke2ett. A _lozó_ábót nött ki, de elsö tudományos mdszereit te_észettudósok (_zioIgusok, _zikusok) dolgozták ki a XIX. szá2ad végén. A pszichológi_, mivel Jelenségeket (Ielki jelenségeket) vizsgál, tapas2talatra épül, ún. empirihus tudomány. Móds2ereinek jellegét is ez határozza meg. A pszicholóia módszerei két nagy csoportba sorolhatók: - h4tar4si módszere_ (új tudományos eredmények _eItárását cIozzák) és - vizsgálati módszerek (a már rendszerezetE kutatási eredmények a1_a1mazását Jelentik). ' A hutatás két aIapvetö móds2ere a me_gyels és a kjsér Jet. I. A t_d0mán_os megXg_els abban különbözik a héthöznapi meg_gyeléstöl, hogyvcé(rud_ro_san_(meghatározzuk a meg_gyetés tárgyát és célJát),__t_e_r_vsz_er_en__ (eIöre meghatározzuh az elJárásmódokat) és rendszeressggeJ végezii' k (huzamosabb idön keres2tül vagy vissza-visszatérve, minden jeIentös mozzanatot megragadunk és rögzitünk _ jegyzökönyv, magnetofon vagy nlm segítségéveI). A meg_gyelés Iehet önme_g_elés vagy m_soh me_gyelése. 1. Az önme_g_elés (introspekció) olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a meg_gyelö valamely saJát éIménye. Ha s_a_á_,_t.._ée_l_m._.é__n_y. einket utólag, visszatekintve elemezzük, retrospekcióról bes2élünk. A kísérteti pszichoIógia kialakuIása eItt _z ön_e_gyetést tekintett_ a legföbb mdszernek a pszic_olóiban, _ondván, hogy a lelki Jelenségek belsö, szubJe_tív tennészetük miatt elsôsorban az azokat átlö szemly szmra hozzFérhetök. (A XX. s_zad kezdetén Amejkában mejelenö, un. viselkedés-Ilektani irányzat - a beh_vio_2mus _ e1vetette az ön_e_gyeIst, éppen annak szubjektiv, torzító, ellenôj2hetet1en volta miatt.) Az önme_gyelés _orlát_i eIlenéTe) ms mdszerekkeI együtt rtékes tap_szt.alatokkal Jru1__t hozzá a lelki élet meismerééhez. 2. A ms0h me_gyelése (extrospekció) már objektívebb, kontroIláIhatóbb megismerést tesz lehetõvé. Meg_gyelhetö a másik személy cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi reakciói, tevékenysége, te1Jesítménye. A me_gyelés pontossága növelhetö küIönböz mszerek, eszközök segitségével. A meg_gyelt adatok azonban a külsõ észleIés tényei ; a jelenségek okainak feltárása, az összefüggések felderítése további elemzést igényel. A meg_gyetést - a JeIenségek észIeIésén túl - gazdagíthatja, ha a meg_gyelt személy(eke)t kikérdezik. A_ hjhérd_ezés (exploráció) beszélgetés keretében zajlik. Az expIorácis módszer különböz váItozatai egyaránt alk_tmazhatók kutatási. és vizsgáIati célokra.

lO

_____ ____ __ _ __ _

A bes2lgetés fôbb fajtái: aJ Jrá__itott 6eszé1gets (elõre megtenrezett kérdések alapján foIyik). Irny4lh_t _z é1ett.örtnet_ a ps2ichikus feJlódés folyamat_na_ feItr_s_ra -- ezt _evezzü_ an_mnzisne_ ,- irnyulh__ _ _ aktulis pszichs llapot felderitsre; ez a - szhebb értelemben vett _ e_plurci. 6J Szab_d_sszoci4ci5 m4zer (lnyege, hogy nem irányítoTt, a bes2lgets sorn az __ sszocici_ szab_don áramlanak). A szabadasszocicis mdszer a pszichoan_lízis legfbb eszhö7,e; Jung svájci orvos, ps2ichológus nevéhez füzödik. cJ Kljnjk_i besz(getés (az elsö, megtervezett krds utn a tov4bbi kérdsek mindig a h__olt vIaszhoz igazodnak). Fõképp gye_ekek gondoI_od_smódjának megismeTésre dolgozt_ ki Pi_gel svájci pszicho1gus. A beszélgetés történhet jr__s. os módon is. Ennek is több változata van: kérdöívek, skálák, szociometria. 4J A hrdöive_ irsban megfog_Ima2ott krdseire a vlaszolótóI vagy sz_badon megfogalm'_zotl váIaszt krünk (,,nyitott vgü krdäiv''), vagy a_ etõre megadott váI_s__ehetöségc_ __2ül kell vlasztania (,,_árt v_' kérdöív''). A kérdöiv elönye, hogy rövid idö alatt sok s_emélytöI _agys2mu info__ció nyerhetöJ a_eIy számítgppeI reldolgozhat. Hátrány_, hogy nincs szeméIyes _onta_tus_ a kapott vál_szok nem tekinthetõk objektív tnyeknek. bJ A _h_l4n nem kTdéseket, hanem _llításokat tartaImaznak _ e2eh közüI _e1l a szcmélyneh _ r Iegink_bb jelIemzöt kiváIasztania. Az á_ításban foglaltakhal val egyelrl_t v_gy egyet nem rtst 5-1_9 foko2atu skla segítsgvel lehet rnyalni. (A shla ht vgponljn pl. az _,ltalban jellem2ö rm'' s az ,,lt_lban nem Jelle_zö rm'' rtkelések, közp felé haladva a ,_ritkn JeIIemzõ'' , ,,ritkn nem jellemzö'' fokozatok talIhath ; _ s_emly mag_ jelöli be a skIán az álI its érvnyességnek erösségét.) cJ A szociometria (Moreno - romn származsú, amerikai pszichológus _ nevéhez fúzõdik) csak FoTmJáb_n _rdív, t4rt_I_ban a kö2össégi kapcsolatoh reltrásának módszere. A csoport ta_ai ér2el_i v__asztst igénylö kérdésekre t_rsaik nevve1 feIelnek. bz adatok fcldol_ozsb1 megllapithat a csoport belsó szerkezete, az egyes tago_ helyzete a csopartba_. 3. A hjsérlet lényege, hogy a meg_gyetni-elemezni kívántJelenség létrejöttének feltételeit a kísérletezö teremti meg (így a kívánt jelenség biztosan elõáll, a heIyzet megisméteIhetö, kontrollálható). A feltételeket variáIJák (amit változtatnak, az _ _ùggetler2 változó), és vizsgálják a_ok h_tását a meg_gyett jelenségre, amely maga is változik (ezt nevezik_ùggö v_ltozó__k). Például: az ismert pavlovi kísérletben a táplálékot eIöre Jelzö _ény- vagy hanginger a független, a kutya nyIadzása a függö változó. A megfelelõen tervezett és végrehajtott kísérIetsorozat eredményeként relE_rhatók a vizsgáIt Jelenséget kiváltó és befolyásoló tényezök. A Iegmegbízhatóbb adatokat a tudományos elemzés számára a kísérlet szotgáltatJ a. A kísérlet, _ttól függöen, hogy _ol zaJIik, lehet labor_tóriumi vagy ún. rermé_ s2etes kísrlet. 4J _ J_bor4tóriumi njsérIet általában mestersgese_ ltrehozott körJmnyek között megy vgbe. E_iatt a kisrletben rszt vevö szemlyek számára elidegenitöen hathat, terms2etes reakciikat negatívan befolysolhatja. A kisrletet is clszeTü más módszerekkel ko_bináIni.

__lhsz_aAAbt_J_ttA_eessglzztt_emyk_of__Jolgy g_(_ t_gbg_g g q) tN__p)y, )Jk _ d_ y__ _ _ y_ _p_ yt _t bl_ d__AAl_lnlln_t

t t _ bJ Az un. rermszere.T kjsér Iet (bevezetse Lazurszhij orosJ_ psJicholgus ncvhc2 fü2ödik) f_ A ;; törekvse, hogy a kutats eg2akt jellegt a fcltteleh te_s__etessgvel ötvö7_e. A vi_sglt s7em- _2_ne_ ' Iyeh te_szetes közegben (pl. iskolai osztlyohban) tervezih-s_zervezih a felttelvarilsT (pl- Ll ,_r_ve__ tanitsi mdszerek vagy a tananyag vIloztatsval), igy a s2emlyek Iegtöbbször nem i_ tudjk, gus) _ hogy kisrIetben vesznek rszt; nem rvnyesül a laboratTiumi helyzet feszültsgkeltö hatása. M_re e _ei em II. A vizsgálati célra alkalmazott módszerek (a már emIített explorációs hcIl me i módszer-_s-z__bel__ g_s-__ra_ sos vá_tozata_ me__ett _e a_rabban _asznált eszkö_ ze_ a vltoz tekben eSZte . " _ _Y_re ,, ,.l , ,bA_,, k ,dl.,dl ,kk.B A Szo_ eSZt angO ere etU SZO,Je enteSe _ prO a. Ze SOteSZte etaSZaZa e eJen O _OZta I_ lMet , . ,, _ , _ , , CMbert - eS rmOJ7 - en a Otta meg a2 e SO gyerme -lnte l_e_CzateSztet. teSzte ne Szamta an va toza. j . . , j, , ., kÖ2ÖTI' Uk Van, Igen e terJe t vlzSga oesz ozo _z e6esz vl agon. , _ZeMel ,dsze, nemzetko__z;le szabvatn osI,tott fel_d_tso,t t,,t,_m_z Le,n e A p . Csah a ge a e a at e _Zet, ame y en a SZeme yne tU aSa, ke_eSSe_e Va_y ahtUallS sa _a__ ' érzelmi állapota szerint te Ijesítenie kell: a feIadatot szóban vagy cseIekvésben s2ón,,h (esetIeg rajzban, vagy éppen választással) kell megoIdani_. A megoIdások mi- p4pjr-_ Iyenségét az értékelési útmutatók, a nagyon nagyszámú vjzsgálatj személy meg_ tóh _ oIdásaiból nyert, ún. standardeh (magyaruI _ tIagok) alapJán minösítik. Ily (m'n' l módon megáIIapítható, hogy az adott szemly (a teszt Ital vizsgált pszichikus, JeIlemzö tekintetében) az átIagnak megfelelöen jobban vagy rosszabbuI teljesít _lletve m__l en e elnl_ esetle ko_ Tos e_te/re,st mutat mOdS ,, t_,pus,_, (asze,__nt hogy m__t v__zsga, inak) az ,.M,err,.geMc,.a a s ec,.4,_,.s hogy _ esset _a(_a(massa, v2.zs a,ro,__s az u,n ,o.e_c2.o,s ies;teh ' '__- tani. ' ISmer aJ Az inte/ligencia_eszteh különbö2ö, szban s cselekvsben megoldand rszprbkbl lln_k. (prOb 4meIyeknek sz4ma s jellege attI Függ, hogy a teszt kidolgozja miket tekint az intelligencia Fö beszé összetevöinek. A rs2prbk egyre nehezedö Fe1adatsort tartalma2nak, s az rtkeIst meghatrozza, (s2ü' ,. hogy a s2em1y meddig jut el a megoIdsokban (kö2ben mrik a megoldshoz szüksges idöt is). A rszprbh eredmnyeinek összesitséböI megllapithat a vizsglt szemly intelIigenciaszintJe (a ,, ,mokban k__fe_e2heto_, J __ l,Mfe/(l, encr,a uotr,en_ a re,s2eredme,n ek belso,, araJn al_bo,l az __i_eto,, O e S! intelli genci astruktúTj a. egy e n _ A mr emlitett Biner_Simon-fle gyermek-intelligenciateszt mellett legelterJedtebb eljrs a A E Wec_sler-fle intelIigenciateszt felnött- s gyermekvltozata, a HAWI- s a HAWIK-tes2t. Gyerme- tek sz _ kek vizsg1atára Jól aIkaImazhat mg a raJzos megoldst ignylö Goodenoug_-fle emberrajz teszt. _ ilIetve a Raven_ s a _ende_-prba , h , k, , , k j .bb .. eZa ta specl_lls hpessgvlzsgaI teszteh egy-egy meg ataTOZOtt epeSSeget merne , egtO SZOr a valamilyen feladatra (Foglalkoz4sT4) val alkaImassg szempontjbó1. en, ' Igy péIdul vizsg1ható a _gye1emkoncentrci kpessge a Bo_rdon- vagy a Pieron_tesztteI, a _gyelemmegoszts kpessége a H4rtridge-rIe teszttel stb. oda_t cJ Az un. p_ojehciós teszreh a szemIyisg méIyebb rtegeinek (a2 rzelmi-indulati let, _ külvilg- ,et,_ hoz, ms emberekhez s önmagukhoz val viszony) feltrsra szolgln_k. Közös jeIlemzöjük, hogy a proiehció (kivetits) pszichikus mechaninnusra pítenek. Minl kevsb strukturIt, egyrtelmü, _ konkTt jelentsü egy adott dolog, ann_' l inhbb feIvetödik 4z emberben a ksztets, hogy azt s4__r ame) be Isõ vi/_ga szerint rtelmezze. Ez a jeIensg a projekci. (Ha pIduI feInézünk az gTe s a megh4t,ozhat,tlan fo_); felhö,ket s2emllJ,' k, mindenki mst ,,lt bele,,, msho2 Fogj'a hasonlita_ MC ni - pilIanatnyi Ietki' Ilapota, hangulata, Imnyei szerint.) _ye_ l2

__

tst3_t__ Isad,Alalkuls alka_mazahsa sl4lyos artalmtakhozkvke92e_ thet (_orulbelul ugy_ mltnttha orvos helyett J_avys_snz__

'' A projekcis tesztek eszhözei olyan bizonytalan, többrlehppen rtclmezhetö kpe_ (lehetnek ^_- szines foltok, raJ2ok, fnykpek vagy csak s2inek)J amelyekre a vizsglt szemly lmnyvilgt a ,,rvetitheti,_, s í _z elemezhetö'v vlik Le ismertebb il en el' c. gus) áI€aI kidolgozotE teszt amelynél szimmetrihus eIrendezö!dsü_ szines Foltokrt kell a Mi ez_ Mire emlékeztet?'' kérds kapcsán beszlni. A M_rruy-fleJ un. TAT (tmaértelmezési)-tes2t cszközei emberi helyzeteket brázoló, sokrleképpen rtelmezhetö raj__akJ ameIyckrõI oIyan tö-rténetet __- kell mes' lnie a vizsgált szemlynek, mintha a kp annak ilIusztráciJa lenne. A TAT-tes_t 6 ye_ek- ! vltozata a CAT. A képeken álIat_gurk lthatók, küIönböz, jellegzetesen emberi (csaldi) helyzetekben. A reladat: a kphez történetet meséIni. A Düss- s Thomas-rIe ,,mesk'' llatokkaI s gyerekekkel kapcsolatos rövid törtnetek. A vizsgIt gyermektöl a törtnct befejezést krjük. A Szondy Lipt (viIghirü, magyar szTmazsu pszichiter) ltal kidolgozott teszt (_' Szun___teszt) emberek arckpt tartaImaz2a, s ezek közüI keI1 a rokonszenv_llenszenv szerint vl_szt_ni. Szineh közötti (érzeImi) vlasztást igényeI a P_srerN s a Liisc_er_teszt, rajzos elemeh befeje7,st krih a s2emlytöI az un. Wartegg_tesztnl. _ A pszicholgiai tesztek vdett eljársok, szigoruan megkötött feItételek melIett alhalmazhntk. Csak a tes2tmds2er hasznlatra speci_lisan hp5ett ps_ic_oIg_s dolgozhat velük; a teszteh hiad_ _ _ _ _ ---- --_ n szonyhoz vagy tenyrJsho2 fo,d41nnk). speciális eszkö-z nlkü- li, egys,e,ü'bb elJ,sok, az u - p Dpjr-ceruz_ reszreh alkaImazásra pedaggusok is megtanithath, s igy e mdszerek reIhasznlha- ? _ tk az óvodban és az iskolában a gyerekek kpessgeinek, probIm_inak mIyebb megismeréshez _ _ (mint pl. a Pieron-tes2t, a Bourdon-tes2t vagy a csaldrajz). ' s pedagógus számára azonban mégis a Iejobb, Ieggyakrabban hasznáIt módszer a me_g_elés. A meg_gyeIés mindig ,,kéznéI van'', csak tudnunk keIl, hogy mit és _og_an kell meg_gyeIni, s a megngyelteket hogyan tudjuk hasznosítani, eIemezni. Ugyancsak ,,kéznél van'' a beszé(getés is - ha meg akarjuk ismerni a gyermeket, sokat kelI vele beszélgetnünk, akár némiIeg irányitott . (problémafeltró), akár szabad, kötetlen módon. A személyes témákról folyó _i beszélgetéshez meg keII keresni a keIlö aIkalmat és helyet a tanítási órán kívüI '- (szünetben, kiránduIáson, séta közben, napköziben, otthon). - A pedagógus szeméIyisége stílusa öszintesége - igazi gyermeh iránti érdeh_ 3 ,,, , . ,... , ;_ o esse es psz1c o og1a1 1smerete e parosuIva - mintegy ,,megteremti'' az egyéniségének Ieginkább megfeIelö módszereket a gyermek megismeréséhez. 3 A pszichoIógiai ismeretekkeI való foglalkozás Jhasznosság4 a pedagógusjelöl- tek számára tehát három síkon ragadható meg: - - segíthet bennünket az emberi léIek ,,rejtelmeinek'' jobb megértésében, s ezáltal saját le/hi mihödéseinh iránti kíváncsiságunk felkeltésében és kielégítésében, azaz önsmeretünh fej Iesztésében; 3 - hozzájárulhat a többi emberreI vaIó kapcsoIatunkban a másokra való oda_gyelés és az emberek megértésének tudatosabbá téteIén keTesztüI társsme_ - rerü'nh eImélyüléséhez és társas hapcsolatai_h Jobb kezeléséhez; - s végüI, de nem utoIsósorban megalapozhatja azt a g_ermehismeretet, , amely a hatékony oktató-nevelö munka elengedhetetlen feItéteIe. _' _ Most né2zük meg közelebbröI, mit is értünk az önismeret, a társismeret és a gyermekismeret fogaImán ! l3

_,.,, _ _ ' , ___

_t_t___ __lhkrma_4aeso_tA_ne_Aa(vln__dsneonett_r_Mlyoakle_stre_pl2_emlzeoyltelkebemcgsn_l_lezo_rr_tJ2o)t_anu__mmadktze_ol_hel Aetreetllz2__sreaad_o__mtlgnefeea_kethsklsmNeemz_tehut_r_taeflmntetksgul_eteell_la_pgl_ranetetala_skol__smkeelct__gbetle_el_JloINN_s_amuorflle_dmeuv_aleJt_armcenmz__oenetmk_sNalelyamvketeetln__mg_b4aol2l_fl2evd_yu2a__elgatna_fk__tzoaett2urtoNa_4dantzaa__e_zssr_mtsooe_l_la_nnme_lltrts_lmtetlNetlselkem_ltsle__tt_fte_aetrf Tlo Aes_tgt2a_aetlls_anklmore_sm_late_t__t_t m_Metht2ehmetaaeme_2lo_laa_tnrtnlnte_ty_dptle_e_nbggctal_l_t__

2. Az önismeret _ént_

önmagad ! Több ezer éves intelem, bölcselet szól hozzánk e szavakbI: arra .,

z ember nem puszta JátékszeTe az öt érö hatásoknak, nem csupán tárgya sorsának, de _örnyezetét, körülményeit alakító _ktív személyiség. Az embernek m_. elmenyek k OnStfUktlV feIdOI_OZaSarat kepeSSegeIne l Onta 02tataSarat CeIJYl' Jog/dl, nak megközeIítésére, elérésére. E belsö, önfeJIesztö erök csak az ön_smeret Jele___ birtokában bontakoznak ki, válnak hatékonnyá. ae2. e, ' z önismeret s2üksgessége (mint azt a deIphoi Jsda feI_rata _s bizonyitJa) r égl fe llsmer s. A különbsg az eImúlt korok s a mai szemIélet között abban áI1, hogy mst értettek önismereten az kori _Io2ófusok, a kö2pkori keresztny gondoIkodók, s mást a modern ipari társadalom ' körüImnyei között kibontakozó pszichológia tudomnyna_ müveIöi. EIeinte az önismeret elsösorban az ember képességeinek felismerst, cljain_kJ törekvéseinek tud4tos szmbavteIét, a lehetöségekkeI vaI összhangba hozást jeIentette. Késöbb a be(elé fordu- . A xx. szzad eIsö felben a pszichoanalíis irányzatna_ hatása lehetõvé tette az ember ö___g_ én h elõl is rejret_ inditkainak , vágyainak feltrsát, s ezzeI saját viselkedse Jobb megértést, szablyo- v issz 2st. A XX. s2ázad msodik feIe eIsösorban az2al járuIt hozzá a2 önismeret eImIyít és hezJ hogr ö' _ bevonta elemzési körébe az emberi h_pcsol4toh4t,' azokra az lményekre heIyezte a hangs u lyt, amelyek a másik emberrel kapcsolatban bennünk keIetkeznek, ahogyan a bennünket rö különböz ö , szerepe az önismeret s2erzsben egyre nagyobb jelentõséget nyer - önismeretünk gazdagodhat, A .. hitelesebb vlhat azItal, ha felfoj4k s eIemezzük azokat a vssz_jelzésehet, ameIyeket trsas m é helyzetekben a partnerek _üIdenek feInk: vlemnyeket, minõsítéseket, érzeImi s viselkedses ben reakcikat. Az önismeret ebben a ,,trsas'' rte1mezsben eszközévé vlhat annak, hogy a másik emberrel újs2erü, hatkonyabb viszonyt tudjunk kialakitani. z önismeret alapkérdésére - ttKi vagyok én? Milyen vagyok én?'' - a

- M_lyen é1ménye_, történések alakították k_ Jelenleg_ v_szonyuJása_mat, érzéseimet, honnan erednek és mire irányulnak indítékaim, vágyaim, hogyan A" nyiIvánuInak meg ezek, viselkedésem mennyire van összhangban szándékaim- _,_,; . -, mal, céIJa1mmaI - ez az önlsmeret t,mélyebb'' szlntJe. ___ ! - Hogyan tudok megfeIeIni az irántam támasztott követelményeknek, mi- foD_o lyen vagyok különbözö társadalmi szerepeimben (gyerekként, _zülöként, barát-

_t___casa__eLaa_e_lr___mese____t_l___ ehmatbaesrogkktcaapl_cssg2oelgmaytabletne_ gAyrek_y_ _atolabp_btulst2eemgny_ee_ypnkea_pvs_szzeNoT_epyelatgaozs 4enllk_nepdgoyfsoargma a(lkaosnaJbzlasln2ks__

ként, partnerként, fogIaIkozásomban), milyen hatást váltok ki az emberekböIJ hogyan 1tnak engem mások, mennyire egyezik az a kép, amit mások rólam alkotnak, azzaI, amit én önmagamróI kialakítottam - ez az önismeret ,,társ__' szintJ e. . a,_, Onsmereten tehát a2t értJük, hogy az embernek 4rre_intése vaM 4 s_ját szemé_ l_jsége összetevõiról, mat_rairól és lehetäségeirõl, beteki_tése va_ viselke4ésé_ek r_gói6a, _árterébe, motív_mrendszerébe, mel_esen ítéli meg az emberi kapcsola_ _ ,__,a tohban játszott szerepét, h_tását. emek , T e, _ T Minden egszsges reInött ember szmra nIkü1özhetetlen bizonyos fo_ú önismeret, amely öt -,.. a trgyi vilggal kapcsoIatos feladataiban és szemlyi kapcsolataib_n e1igazítJa. A2 embe_ehhel __ Jal- _ogI_lhoz sz4hm0hb4n (o_os, pszicholgus, pedaggus) mg inkább feIerösödik az önismeret u __reI jelentösge _ egyre többen fogadjk eI azt az öss2efüggést, hogy _ tanitv_nyom, a pcieneem aszerint Fog fejIödni, tanuIni, gygyulni, ahogyan a veIe val _4pcsol_tom ala_ul - ehhez pcdig minl jobban ismernünk keII önmagunkat, érzseinket, induIatainkat, viszonyulásainkat, hat_sun- kat. __feTen _d_lom _ 2.1. Énkép, änértékelés, énképvédõ manóverek _lne fordu_T Minden ember rendelkezik valamiIyen elképzeIéssel önmagáról - ezt nevezzü ;-_g0 _énhépneh. Az énkép a gyermekkor során, a környezet (elsösorban a szülök) _bl_o- visszajeIzéséböl, értékeIéseiböl alakul ki ; a gyermek úgy ítéIi meg, oIyannak Iátja _ bO_- önma át aho an körn ezete viselteti_ jránta Késöbb aho bövülnek az _vesulyt. ' _ .. , ; , , , , . _nb020 _ __ tanítók, osztálytársak, barátok, szereImek, munkatársak. __bac. Az énkép azonban - bármennyire mások véleményéböI alakul is ki _ _- s mégsem formálódik az egész élet során. MiheIyst nagyJábóI kialakul az ember___ ben az önma áról alkotott ké ez e ben védetté ellenállóvá is teszi öt az ú'abb L_si_ , . , , . ' , , , . tenciája) van. A személyiségre vonatko2ó újabb feIismerések (ameIyek átrende_ _, zödéssel vagy esetIeg feIborulással fenyegetik az énképet) ellenáIIást váItanak ki; ezt nevezzu''k ;,énhépvédõ t_ndencián4h''_ Az énképnek ,,monopóliuma'' van: me_erevedhet, maszkk válhat, amely az ellentmondó infoTmációkat elrejti, _ om eItitkolja vagy kirekeszti önmagából. IIyen esetben az énkép ,,törekvései'' eIIen_ne__ tétesek az önismereti törekvésseI - a szeméIy álIandóan ,,manöverezik'' társas -m,_ kapcsoIataiban, hogy az önmagáról kialakított képet fenntarthassa. Ô__, 'an - -_-__m'-'_ _ _ A m_Mövere_,Ieggyakonbb módJa, hogy ,,váIogatunk''. PIdául az emberek között: csak azokkaI tartunk fenn kapcsolatot, akik róIunk saját nképünkhö2 hasonIan vIekednek. Az embereket értkeIJük _ fontosak vagy kevésb fontosak s2ámunkra. Annak az embemek a véIeménye, aki nem _. mI- fontos szmunkra, Iehet kedvezötlen is - ez nem foja beIsö egyensulyunkat felborítani. barát- Nemcsak az emberekbên vIogatunk, hanem énképünkön belüI is: a2 nkpnek is vannak Fontos

__ _ _ - _ .

__ _____t _ M__nden

_::';:"- __ é - a tulajdonságun_at aIbecsülni, hogy fenntartsuk a belsõ összhangot. flelembõI :;x Gyakran ugy védekezünk a ,,kinos'' informcik elIen, hogy egyszeren _Jnem veszünk róluk m_siha_. A ' tudomst'', elhári Ejuk a2okat. akad_I ya an - Lehetsges 4z info_áció torzítsa, tértkeIése is, de igen gyakoj védc_ezés a ,,_vetits'' _ a FnlrendelT veIünk kapcsoI4tos negatívumot az azt közlö szemlynek tulajdonítJuk. rõnök a __ : A tulzottan magas önértkelsü, merev énkpü szemIyek gyakrabban éInek az eIhátás kireIé ne gatív itIe történö megoIdsaivaI, a bünbakkeresssel, a fe1eIössg thritásval. E2t nevezik e__er_lj_Órió___. k_ti_a (Fôle t " Az alacsony önrtkelésü s2emlyek Italban nem vagy kevsb lne_ az eIhátó manvere__el lok verelLe , (ez rthetö, hiszen itt a negativ visszaJelzés összhangban van a2 nkppeI, ncm okoz eIIentmondst). lsl, v&1ekez Ugyanakkor, ha a negativ önértkeIsü s_emély po_tiv (teht el1entmo_dó) visszajelzést k_p, - meje1enik az ,,nvédelem'': a po2itív vlemnyt ad szeméIy jeIentöségét, véIeményéne_ biteleségét kétségbe vonJa. mosoly, _c ., Az, hogy egy személy öné_téhelése pozitív vagy negatív lesz, kedvezö vagy _as ka psc ' kedvezötIen énképe alakul ki önmagáról, aIapvetöen a sz_I_h Mevel,_éneh __t__ __leoIvasha i sátóI_ùgg. A szeretette1jes, meIeg családi légkör, ahol a sikerek hangsúIyozsa, másik, ho f ; a JutaImazás dominál, a gyermekben pozitív önértéhelést aIakit ki. A pozitív bek, hiteIe ' önértékelésü s_emélyekre áItalában az _n. elherülõ (represszor) viszonyulás h tteleJ _ jeIlem2ö: kevésbé veszik észre saját negatív tuIajdonságaikat, nem nagyon érzé- Az önis; kenyek a külsö ,,vészjelzésekkeI'' szemben (inkább kicsinyítik, mintsem felna- lyekben ós gyítJák azokat) ; jó viszonyra törekszenek környezetükkel, a konAiktusokat együttlt, _ hajlamosak elsimítani, képesekJól beilleszkedni a közösségbe. A feszüIt Iégkörü, formIásá_ türeImetIen, túI követeIö csaIádban, ahoI a hibák hangsulyo2sa, a büntetés n yiIvánul T dominál, a gye_ekben negatív öné_téhelés alakul ki. A negativ önértékeIésü n yíti az e f személyekre az _n. hi/ezó (szenzitizátor) viszonyuIási mód Jellemzö: sajt nega- céIkitzs tív tulajdonságaikat felnagyítják, ér2ékenyen felfoják a kö_yezet negatív közössé g_ + _ jelzéseit (kiéIezik azokat), ingerIékenyek, védekezésre-támadásra készek, nehe- HatékoT zebben alkalmazkodnak. mellett s_ Az emberek aszerint is csoportosíthatók, mennyire merev, eIlenIIó vagy véteIére is. be_ogadó, változó az énképük: az elõbbiekre a rigiditás JeIIemzö (gyakojak az se, miért _ _; eIhárít manöverek, nagy az eItérés a társak véIeménye és az énkép között, a önmeg_gy_ - társas kapcsoIatokban sok nehézséggel küzdenek); az utóbbiakra a pl4szticitás na p foI ya_ jelIemzö (elfogadják, feIdolgoz2ák az énképüknek ellentmondó info_ációkat, hat, küloni _ az énkép és máso'k megítlése közötti eItérés közepes, a személy JóI alkalmazko- nikákat, a_ ' ;' dik, képes a váItozsra). _I yen forrá _ :_ 1985). Bizonyo! 2.2. Az önismeretszerzés módjai rások, a feJ . tus, foglal_ _ Az önismeretszerzés igen fontos forrása és tápIálója a többi ember. Elssorban rábbj énké _ azok a hozzánk kö2el áIIó, fontos személyek, akik viselkedésükkel, szavaikkal, váIságba kt érzelmi reakcióikkal mintegy ,,tükröt tartanak'' eIénk.. megfetel s 16

__ _ -

_ l t r___ _ _ _0

L _ nem Az önismeretszerzést ne_ezíri, hogy a trsak gyakran ,,torz'' tühröt tartanah __ z emher elé. n___ e_ A visszajelzések különbözö okból Iehetnek hamisah. Gyakon _z, hogy az embereh - rdekböIJ FlelemböI - hi2eIgõ mdon, a hibkat eIhalIgatva, az ernyeket relnagyitvaJ eItulozva rtkelik a _ rluk másikat. A tapintat, a Jómodor _agy éppen a knyes helyzetektõl val visszahwód_s soks7Jur akadáIya annak, hogy a FeInõtt emberek ms felnöttekkeI öszintn hözölJ-k, mit tartan4h rluk. '_' - _ a Fölérendelt heIy2etben viszont (ilyenben van a szülö, a peda6gus a gye_ekkeI szembe_ vagy a Fönök a beosztottjávaI szemben) az emhereh sokszor gtlstalanuI köz_ik elhamarkodoLL, eItul_ott, _' _el negatív itéIetükel. A gye_ek- és serdülökori kapcsolalohban is gyakori a kimletlen_ kcgyetIen ___' _. kritika (föIeg a testi vagy IeIki szempontból gyengébbJ vdteIenebb társakkal s_emben). Az induIaj___e_el tok vezérelte ,,õszinteség'' az nntett flben nem önismereti rolyamatot indit eI7 hanem crös eIIenl0on_t). lst, védekezést vagy hasonIó indulatokat s _gressziut s'züI. _- t kap, _l__t Hogyan hasznosíthatJuk a tö-bbiek véIeményét7. MindenekeIött a szavakat kísérõ, un. mera_omm_niháciú__jelzések (bólintás, mosoIy, tekintetek, gesztusok stb.) meg_gyeIésével, helyes érteImezésével. A tárc vagy sas kapcsoIatokban a metakommunikációs jelzések minösitö értéküek; _z egyén '_ _rá- ,,leolvashatja'' ezekböl, mit tart feIõIe, hogyan viszonyul hozzá érzeImiIeg a _, -osa, másik, hogyan értékeli kapcsolatukat. A metakommunikációs JeIzések öszintéb__tív bek, hiteIesebbek, mint a szóbeIi közlések, ezért a rájuk vaIó _gyelés tudatosabJn_,_ls bá téteIe, e Jelzések hasznositása igen fontos. J_ é_é- Az önismeretszerzésben Iejobban azok a valódi _özös_ségek segítenek, ame_ felna- lyekben õszinte összetartozás, erõs érzelmi szálak kötik öss_e a t_gokat. A tartós nwo_at együttlét, a közös feIadatok és feIeIösségvállalás kitermeIi az igényt egymás &tcor, ' formáIására. Az iIyen csoportokban az öszinteség _onstr__tív, segítö módon _u_tetés nyilvánul meg. A csoporthoz tartozás érzése, az elfogadás biztonsága megköny.é_eIésü nyíti a2 egyénnek a k_tika eIviselését, feIdoIgozásái t. A legáItalánosíthatóbb t _ega- célkitüzés tehát, hogy IehetõIeg mindenki beIetartozzék egy (vagy több) vaIódi _egatív közösségbe. __ nehe- Hatékony eszköz lehet az ö_me_g_elés is. A másoktól Jövö JeIzések _gyelése meIIett szükség van a saJát magunkban IezajIó élmények, a beIüIröIjövöjelzések Ió vagy véteIére is. Az önmeg_gyeIés lehet esetenkénti; annak belsö megvitatása, elemzé_nak az se, miért viseIkedtünk egy-egy helyzetben éppen így vagy úgy. A rendszeres jzôtt, a önmeg_gyelés _éldául esténként végiggondoIni, mi és hogyan történt veIünk a __ticit_ nap folyamán, fel_egyzések készítése, napIóírás) még több támponttaI szolgáli_ókat, hat, különösen, ha alkaImazzuk azokat az érteImezö kategóriákat, illetve tech ___o- nikákat, ameIyek az önismerettel kapcsolatos szakirodalomból elsaJátíthatók. IIyen forrás lehet péIdául Popper Péter Belsö utak címü könyve (Magvetö, l 985). Bizonyos k_tikus heIyzetekben, amikor a körüImények, az egyén iránti elvái rások, a feIadatok Jelentösen megváltoznak (pl. páIyaválasztásnál, családi státus, foglalkozás megváIasztásánál) az ember ún. i_entit_shr_zisbe kerüIhet (koisorban rábbi énképe nem ,,ilIeszkedik'' az új körüIményekhez, szerepekhez, önismerete rai_al, váIságba kerül). Ilyenkor hatékony segítség Iehet a pszicJhológiai tanácsadás, a megfelelõ szakember feIkeresése. (Hazánkban müködik, de nem eléggé ismert _ '' '''_ "'' _-'_J ' /

_,__ _ _

__Jt_xJ_l_J_1 _MteseMzg___a_srmkerThwetaol_ln_e lagym_ar_s_l_kttMem_nb_eernJ_ ember a ryoldhoz hason_o t tu_so, homa_yos ____ _____t___t________________f____t_t___l_t_lc___n

;_ t _ még a pályaváIasztás1 tanácsadás, a házasságkötés eIötti tanácsadás, a szülö ' 2)2Zet T -gyerek kapcsolatban Jelentkezö problémák esetén a neveIési tanácsadás.) k_î Im_r ? Azok számára, ahiknéI az önismereti igén_ hiJejezettebb (vagy vál_sztott jZ__T_Th_ ' _ hivatásuk Jobb mü'velése éTdekében vagy a megr' ' hiánya miatt, esetIeg a társas kapcsolatokban átéIt ismétIödö honniktusok, ! __HOld T__ , kudarcok megoldási szándékátóI vezéreIve) e céIra szervezödö, szakképzett \_ _____ _\m_'' ' pszichológus vezetö irányításávaI müködö ún. önisme_eti csoportoh_an való m"__ _' T_ _ részvételre van lehetöség. Ezek a csoportok abból a célból szervezödnek, hogy '_''_'___?' , együtt keressék a különbözö viseIkedésmódok föbb jeIIemzöit és rugit; arra m_'_____ _ szövetkeznek, hogy a mindennapi éJet konvencionáIis reakcióit felfüggesztve, '-_?_l_'___' - öszintén és nyíltan viselkednek, nem játszanak szerepeket, és ve'leményüket, __ _w_"____ érzéseiket nem titko1Jáh el egymás eIöI. Igy lehetövé válik a megszohottnáI _'í_-L í'_ -^_ _ éIesebb t,tükörtartás'' egymás számára, érdek-, féIelem- vagy hatalmi befolyá- -_ __' ' soltság nélkül. A történések serkentése és értelmezése, az indulatok szabályoz- __ ___'__C_ sa, az egyes tagok védeIme a csoportvezetö dolga. (Ezért nagyon veszélyes -' t,játék'' a sz_kképzett vezetö nélküli t,amatör'' önismereti csoportban való ^'w _'^+ részvétel.) Az ö'nismereti csoport nemcsak az egyén ö'nismeretét gazdagítJa, n . _-__,_- __ hiteIesíti, de egyben a msih megértését is eImélyíti. A tagok közötti együttmü- ___c _ ; ködés az ön- és társismeret feJlesztésén keresztül a kapcsolatok kezeIésének, a _ ____-_-___ konAiktusok konstruktív megoldásának a megtanuIását, gyakorlását is lehetövé _= __ _- __ ' ____î___ t_ _ végezetü'l, de nem utolsósorban, az ö'nismereti igény relkeltését vagy rokozá- '=''__ _ _^___: _=_ sát s bizonyos mértékü kieIégítését szoIgáIJa a pszichoIógiávaI, a pszic_ológiai +-___. ,, isme_etehhel vaIó fogIalkozás. Mindazok a tudományos magyarázatok, érteI- _;____c= mezések és összefüggések, amelyek - a mindennapok során átélt - leIki _ jelenségeinkre rávilágítanak, kiváItják érdektödésünket azok méIyebb megértése _ _- ___ iránt. __m;___;_, ' _ __-izh ' Ha _' z emberi kapcsolatok termszetröl, tipus_ir1 olvasunk, önkntelenüI is vgiggondoljuk -_Z _? , saJt kapcsolatainhat. Ha az emberek egymsra hatásnak nyiltabb s Tejtettebb szintjeivel ismerheF_ dünk, e_ saJát hatsrendszerünk tudatosabb szmbavteIére ks2tet.

_ .{= em_r ___ 3. A társismeret __u=_-erien_ _nn__i '-' -3 , ____ t_?; _ _: J' ' '. ' '. ' ' ' _ ________t_ ; oldalát senkinek nem mutatja meg.'' ! ;-;_ __^;-;_-_ m_ , Senki sincs, aki tökéIetesen meg tudna ismerni egy másik embert; az egyetlen __-__:_,___,__-,_én'', amelyet közvetlenül megragadhatunk, saját magunk (s mint az elözö ___-___ __ 18 ; __

rlea_k tt _t p ( _ py p ) y p g g_ 7 J_ _tg9_ _

__ _ö' ( fejezetben Iáttuk, azt sem könnyen). A másik emberröI csak köz,vetett és töredé,) kes ismereteket tudunk szerezni. Ha elfogadjuk is, hogy minden ember termé- _ .,ztott szetében vannak olyan terüIetek, amelyeket elrejt a kíváncsi szemek elöl, mé6is _aTok _ kétségtelen, hogy ez különbözö mértékben történik. Néhány ember életébe_ a -ok ,,Hold túIsó oIdala'' csak keskeny sávot tesz ki, másoknál annál kiterjedtebbet. ' ,pzeTT Megismerésünk nagymértékben függ attóI, mennyire ahar_iuh vaIóban megis_ -a_ merni '4 másikat, és attól is, hogy a másik mennyire engedi e_t __ megismerést _og,, (közismert, hogy az emberek jelentösen különböznek egymástól abban, hogy a , aìía magukra vonathozó információkbóI mennyit tárnak fel mások elött_ mennyire .,zT_.e ,,nyitottak '' , illetve ,,zártak''). --ke_ A nehézség eIIenére általában eröte Ijesen müködik bennünk a me6ismers, ,c T n_ megértés szándéka. _,__-;_ Az emberi kapcsolatok, amelyek az önismeret forrását jeIe_tik_ egyhen a_ v .,___ emberismeret, ,gyakorIóterepét'' is szolgáltatj áh. :2l_'es ._ot A_ emberi kapcsolatoh ht aIapfaJtáJa a szemlie_' (intim) és a _ivalulus (FormIis) kapcsolat. ,. '_ A szemIyes kapcsoIatok _It_láb4n önknteseh kölcsönös szimptin al4pulnak, kô- 2û- s lmnyeh __TJa, tel__t_-k meg ta,iaIommaI II en ka csoIatokb_ 4 ko__zle_smo_d ,Jt ItaIa_ban bJ_,_lmaS, o!_ Sz,-nte ny___ _TmU- (JelIegzetes formi a baTtsg, szere1em, csa1ádi kapcsolatok.) A hivatalos _apcsolatokat a t_'lrsadal( , ..,_, h , , k, h I, ,_d,l ,d_ k,,k o . a ml egyUtte eS, _ mUn aVegzeS ,, enySzere'' Oz2a etre _ pe aU SZOmSZC Sag, m4n atarSl a_CSOD,_ö__ lat. E k_pcsolatokban az embereket ----- elvben - szcmIytelen viszony Füzi összeJ _ gy_hurlathan azonban e kapcso1atok is bizonyos szemIyessggel telitödneh ; J ismerelsgekk, ksöbb baTts, goh k Fejlödhetnek. _OZa- A, embe, szm,, e ka cso1atokbI a szemI esek_ fontosabbak. Ezekbe, vals_th_t', me Fgiai _ önm_gt, _zelmi biztonságotJ elfogadstJ baJaiban segitséget kaphatJ vise1kedsröl visszaJelzseket rTel- nyerhet. Ielki __Tcse A szeméIyes kapcsolatokban az ember egyre Jobban bepiIlanth4' t partnere élményvilágába, megismeTheti a másik viselkedésének okait, mozgatórugóit - eközben fokozódik beleélö képessége, empátiáJa. _,_;,k Az empátia a másik ember megért7esének fontos -eszköze. __rke3.1. Az empátia l Az em át2_a Buda Béla sze,int az a _é essé, _o , más;h embe,,e) való hözvetlen, személ_es hapcsolat6an 6eleél_üh mag_nhat a másih lelhiállapotába, ' enneh n_omán megérezzüh és megértsüh a másih érzelmeit, in_ítéhait, törehvéseit (a_e1_ehet az szavah6an direht módon nem _eJez hiJ. _ ___os Az cmpátia mr a hapc'sy Iat he?detn, az ismerösség llapotban is megkezdi müködst. Ilyen- kor rzkelnünk kell a2t, milyen hatssal vagyunk a msikra, hogy partnerünk milyen rzelmekkel Fordu1 feInk. Ha ez a JJtjko2dás'' pontos, el tudjuk dönteniJ mennyire 4k_rjuk a k4pcsolatot !-eEl2n ,,fej leszteni ". el_' zö Sokan mr a kapcso1at kezdetn nehzsgeket élnek meg. Sok embeT kptelenJig_e Ini a másikr_,

_,,._ _ .__

_t_t_;lx;tJ___t______ _2tfs_o_ Af z etm_ k_paf _ kttb _ f ld lt _ kpl J l f _ lt_ b pl t f_ gyl _+ l_r_rt emrpa_t_t_l_a____ __ _lsvtabatlttag)uysf(u2H_tg_f2a_o_eulrF__aJlJ_

_. beIelni mag_t annak leIkillapotba. Figyelem, od_' forduls, szándkos rdeh/öds nélh_l a me_r- M_n_ e. -' ts m_ hé_a_osan sem Jöhet !étre. ke_ et a_,k' AZ eg_enlörlen (_szimmetrikus) k_pcsoIati helyzetek áItaIában nehezitik az emptiás megr_s ! _t,e;ö'__t. (pldául az egyenlö'tlen szerelmi kapcso1atban a ,,rö-Iényben" levö' r1 mOtiv_tsa'ga t alacsonyabb, az ,_alrendeIt'' _él gya_ran megrtetl_n marad.) A túIzo rraM erös höröds is zavar_n ' K .. : h_that aZ emptla tUdatOS a 4lmaZaS4Ta; a V4gyVeZere t SZeme y me_erteS e yett SaJat Va_YalT7 ..., -,, _ ' elkp_eIseit vIi ,,megrteni'' a msikban. uta,ta.,su,__ _, AkadYIya lChet aZ empatlaS me_e_teSne aZ en _yengeSe_e, aZ eM e_ lSZ 4rmO_laJ4- ye_ Or _ , __ ' szem1y nem tud e1gg TáhangoldniJ oda_gyelni 4 msikTa, meTt ö-nmagval (k_sebbrendü'se'_i _ _ ' ' :. _ rzsvel, konAiktusalval) van elfoglalva ; beSZUkul, nem ,,rOgja'' a maSlk JelZeSeIl, , ' ,, ,., születtek. He Az empátia tehát függ az emberek közöttl hapcsoIat Jellegétol, _z eM_atlat _,.s,J s7oru_. ' átélni akaró ember szándékától. Ki_Iakulásához készségek, ismeretek eIsaj_títá- gy_rsan hele a és gyakorlat szükséges ; nem magától Jön létre. apr rszlele _ t;a felte,tele az emberek kö.zö_tt_ h_.zvet/eM hapcso/at ameIy a bes_éd_ egym _sa l ö_ , ben és a beszédet kísérö metahommunikációban realiz_Ió_ik. E Je1zések felfogá- Hr,g_. ' sa, az általuk keltett élmények teremtik meg az empá' tia érzeImi aIa_Ját. h,--v,thé_(_ vetkezteT ,, Az empti4s megrts folyamatJ amely szakaszokból _ll. Kezdete 42 ud4_o___I_s, érdeklÖdS, a ! Jelzsek felfogs4: ezt kovetl aZ rze Iml r_4mgo d4s, ame y aZOn an me_ nem egyen O aZ _ val. A be_els akhoT lesz emptia, h4 az érzelmiIeg felfogott 1mny tudatosul, ha a msik emberho'' _ taP mcgTtett összefüggéseket mLJgneve?zïh s rteJlmezziih önmagunk szmra. Az élmny s az lmny beISÖ TUla tudatosít_saJ a megrts ugy vItakozik, mint _- Buda Bé1a hasonlatv4l lve - a gyöngyhalsz esnek 1atb Iemerülsei s felbukkansai a mlytengeTekben; minden újabb lemeTülssel johban hoZz_slokik a szervezö, d_ s2eme a söttsghe2, egyre tovbb tud lennmaradni, egyre nagyobb biztonsggal veszi s2Te a . gyöngyöt. Az empát1S lmnyböl lS Fel kell ,,bukhannl'', hOgy uJTa lemerU1heSSUnk a maSI ' - .. t lmnyviIgba. Ha an b árnyalatot a , 3.2. A személyészlelés. Az elsó benyomás ugyanez_ _ ismerönek k_ _! Az empátiás megértés csak ritkán JeIlemzöje kapcsoIatainknak. A mindennapok _ so,án ,engeteg embe,,el tal4flko,unk e',_nike2iink s a'ltaIafban maf, eIsof_ Ia_ta's,a Az e ls ö ,! va1,m;lyen beny,m;sunk vél,mény ___nk k,_,tkez; k ,ó_uk magun k b_ ;, A vaIóság megisme,és során a küNIvilág tá,gya_, Je_ense'gei inge,eket (fe_nye_ vábbra is :,' ket, hangokat, szagokat stb.) küIdenek felénk, amelyeket érzékszerveinkkel E k,,. ' e O_Un eSa_YUn an e OgOZUn _EZa OyamataZe'SZ/ele'S.UgyaneZZaJIIk ,szt ____;,_,_ Ie a SzeméIyek esetében; Iátás, haIIás, szaglás stb. útján nyerünk info_ációkat ,_,ö,knt k_,, a tÖbbl emberröl; ezek egységesítésébö1 keletkeznek benyomásaink. Ezt a Jelen- ta_a eltrô _ ; séget nevezzük szemé(_ész/elésneh (szeméIypercepciónak). szemIyt, __e :, Jelentösen cs_ '. Észlels,_,_ben az embeTek k__t4__ntetett sze,e et _a_ tszanak Ha be_e, 4..nk e szoba,b, az ott levo,, eIham_rk_o ' tr_Yak S Cmberek közül _gye1münk-rdekIõdsünk elöször nem 4' tárgyakra, hanem az embere_re - irnyuI. A msik ember segithet nekünk vagy rthat, rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek tala_ __ A t ársa _ JUh, S nek1 lS lehetnek rzelme_ veIünk kapcso1atban. A szemlyek észIelse tehát sokkal_o_tosa__ vezetö lehe S egYben SOkkal szubiehtive_b, mint a viIg egyb doIgaié. nagyon bí,

T_vaza___ J_I_k_rt t AHI) _y dk k / __ bbl __ ,_ b, _ _t I k ,l l _,l (. b(, / At Ah b), _ I _ l _ _ rlkreklo_sNbtorrr_emltr,l G

_i d mf_erV MIneI gyakrabban ta pasztal Juk e g y s z e m e l y v 1 s e l k e d é s é t J _ n n á l p o _ t o S a -, _,,_;_s képet aIakítunk ki róIa. Me gle pö visz o n t, h o g y m á r i g e n k e v é s j e I z é s b ö I m i I y e n ___:,_-l__ea messzemenö követk_eztetések e t v o n u n k I e. ; __-aroan J ' i_ _'e_ajc. KOnnyen bI_Ony_that, hOgy mllyen eIk_eSZtÖ gyOrS4S6_,l Yl_k_tJUh kl keZdCtI me _JlISÜnkCt. Köz)ármüvön utazva hun y ju h b e e g y p i l 1 a n a t r a a s _ e m ü n k e t J m a j d f o r d i t s u k ( e k i n t e t ü n k e t e _ y f__ en_or a UtaStrSUnk feI _ pldá' Ul a VelÜnk SZemben Ü1Ö rel, ak_t eddl _ SZre SCm VCttÜnk. K t- h r U m tr?_ndü-___ mSOdpCrCeS me_ngyeléS Utn ZarJUh le UJbI S2emheJUnkal S __yClJÜkJ 4hO _ y4n ben yOmSaln _ ltrejönnek. Itt van velünh sz e m b e n e g y v a d i d e _ e n e m b e r J s _ h á n y m á s o d p e r c _ l _ t t a z i l l e t ö nemre, korra, trsadalmi oszt l y h o z t a r t o 2 _ s r _, r t e 1 m e s s g r e v o n a t k o 2 m e g á l l a p i t s _ i n k ,., születtek Ha késöbb me gism er k e d ü n k v e l e v a I s z i n ü h o g y b e n y o m á _ a i n _ j e 1 e n t ö s r _ _ _ e m c i _ o _ i mpaTlat ta,sra szo;u_ Ez a ,o,ba me, I.s .o, a,,y ho' _ elm_..n k e t_ m a, s _. _ c m b e,, o,, l k e _ e t k e z o,, _, t e, _ c t e _._ k -_J - T it- gyo,san kelthezo,,_szerv e z or_ d o,r ; e i l e g , e_ a z ,, r, ,__ h,, y _ , , ,,,, , ;_ , ,,, y ; t s,. A m ,_ , ; k, 2 e m c J _ y; s g e / t n, apr rsz1etek e g ymshoz iIIe s z t s v e l , h a n e m e g s z h n t s z l e 1 j ü k _ _ m e I y b e n a f e I f o g o t t J- e l z _ _ e h hszd- egymssal összerü g gsben jeIen n e k m e g. felfO__ O__aM 4 4 _ l ennUn a Z e S O e n y O m a S ? M e g _ y e t J e I e m Z O O ' kö_et_eztetésseljutunk el más (nem és2l e l h e t ö) J- e l l e m z ö k m e g á I I a p í t á s _ i g. E k ö __- ,.s a vetkeztetési folyamatok le gtöbbször m e g d ö b b e n t ö e n g y o r s a n é s n a g y r é s z t t u _ __p__;__ dattalanu/ 2aJlanak le bennünh. Sa Ját m a g u n k k a l é s m á s o k k a I h a p c s o l a t o s e I ö _ ö _hr_ö1, tapasztaIataink aIap Ján bizon yos küls ö j e g y e k h e z ( t e s t t a r t á s, h a n g s z í n s t b.) z ______n!- belsö tuIajdonságokat rendelünk. Az észl e I t j e 1 I e m z ö k n e m e g y f o r m a s ú I l y a l _-_.h3I_z esnek latba 4 ben yomás kiaIakuI á s á b a n v a n n a k ú n c. e M t _ al r _ s e _ e fM, h e z e k t_- ___ik_ ,, . .. . ., , . . , '. , ., S2erVeZO l a tO I m e _ g y e t s a J a t O S s _ g m l n t e 2 t S C l z O n y I t O t t a V l Z S g _ a t a l _ZTf a . . , m;,-;k 1va . ogy ki mit tekint centráIisnak , a z n a g y o n e g y é n i ( é I e t k o r, n e m , n e v e I t e t é s stb. függvénye). Ha azt haI1Juk e g y szeml yröl, h o g y ,, m e l e g t e r m s 2 e t ü'', e z e g y b t u l a j d o n s g a j n a h i s m s árnyaIatot ad - a2t gondoI. juk, h o g y a z i 1 l e t ö b o l d o g , k e d v e s , m e g é r t ö, J h u m o r ú e m b e r. H a ugyanezt az embert , ,hüvösn e k'' m u t a t J k b e, a z i l l e t ö t k o m o l y n a k , b o l d o g t a l a n n a k J h u m o r t n e m ismeröneh képze Ijüh eI. E2 a ht tu1 a j d o n s g t e h t k ö z p o n t i s z e r e p e t h a p a s z e m 1 y i s g l e i r s b a n. napok _ cs,a Az elsö ben_omás berolyásol_a 4 késöbbi inform4_ ciók értelmezését is. Ha magunkban kiaIakítottunk a másikr ó l e g y k é p e t, h a J I a m o s a k v a g y u n k ö t t o t_n,Te_ vábbra is olyannak látni_, mé g az ellen t m o n d ó J e l z é s e k e l I e n é r e i s. inkkel E k,,lb ,l k , . kkI ,.d ,._,,kkl.ll - k _ _ ' gY !'ere' en'2emeY' et Un_!ngerSZaVa a tUaJ OnS_w_IC7? e Je emeZte tS_h!SCr!elben rszt \'_'\'_jhet arr_ krt h _ _ l 4 k i t s a n a k k j a h a l l o t t a h; _ l_ ( _ J_ i _ _ _ _ _ _ _ _ _ l e 2 e k r ö I _ _ _ e m i _ l _ 7 _ k _ - i j t. A _ _i__; eIsöként közö1t sz me ghatroz 0 v o l t , r n y o m t a b l y e g é t a k s ö' b b i e k r e i s: A t u _ _) d o n s _' g l _ s t a __m- ' taja eltrõ volt a kt kísérIeti __s o p o r t b a n. ( A z e l s ö c s o p o r t e l l e n s z e n v e s n e k t a I á l t a a z í g y I e í r t s2eml yt, mí g a msodik c s o p o r t k e d v e z ö e n v I e k e d e t t r ó l a.) A 2 e l s ö b e n y o m á s b e f o I y s o 1 h a t s a )elentõsen csökkent akkor , amikor a k í s r l e t i s z e m é I y e k e t _ g y e l m e z t e t t k, h o g y n e a l k o s s a n a k eIh amark odo tt vélemn yt )n Je\-o _rekre _ calI_ tarSa meglSmereSeben aZ elSOre klalakItOtt benyOmaS tehát nagyOn félre cr_su__ _ VeZetÖ lehet. Különösen veszél yes, ha val a _ k i m a g á t ,, J ó e m b e r i s m e r ö n e k'' t a r t v a nagyon bízik ítéletében, s ra gaszk o d i k k o r á n k i a I a k í t o t t v é l e m é n y é h e z. 2 l

_t_______t_xt;_)qqf__) _et2mel2ktetegtkpl__se_m_pdzele Tttye_es_enrbkeentN n_e_veatg2gmzy_ yualkT__e_mtRpl__r_t_etttlps22aktMearhe_o_ (tl_rplyl_aerfnkllpmklteallze_ttho_gyglpay2agoklrkaasn)2ognhy_lemhllalns_alJ__oar_t otve_d_tta Alexl,_TzvmJ__saraalrlest__e_t(_ ;:

_ 9 :_ '! 3.3. Katego,;z___s _s s,te,eo_;p;a , ,_, ,_ ,l , _ l, f l b. b,l _,k h - c _ e _ t A SZeme yeSZ e eS O yamata lZOnyOS SZempOnt O em e eZtet arra, 4 O_yan - , / , armely tar_yat eSZlelUnk. AZ embeTl gOndOlkOdaS _ a kOnnyebb ell_aZOdaS kedvéért - szívesen aIkot a jelenségekböl csoportokat, és sorol be egyedi jeIenségeket (néhány meg_gyelt jellemzö alapján) vaIamely csoportba. Például k,? A, hB ' a Iátott tárgyakat így csoportosítJuk: ez növény, az bútor, amaz ennivaló. eredmn)e n HasonIóképpen észleIJük az embereket is ; elsö lpésként valamilyen cs_p__tha van ___ühs_ -uk kategor2zál__uk ötket. ez nö_ va férn natal va ö're munk4s vagy csa_at52ell_ , ,; _ ' ' attitüdö_ CSOpOTtba SOrOIaS alapJa gyakOrt_ a tMlZáS, Nehany eSZtelt JellemZOt felerO_ l_l_ttakat sítve, eltúlozva, ezek aIapján soroIJuk be a személyeket valamely kategóriába, _tvtelbe_ s ezzel együtt ,,rájuk húzzuk'' a csoporttaI kapcsolatos egyéb ismereteinket, a7, attltud l zeléseinket Az e es cso ortokról alkotott túlzáson aIa uló lee szerü_ s__ Hu_ztart_ ' / . .. _ ,., ' ' csapnt_'al _ Sak, Vl amak, mUZlkalISak, aZ 4n_OIO hlde_VeTUe, SZert_TtaSOSa , E SO lte e- a, cgyes,'_, ; teink 1egtöbbször i1yen sztereotipikusak ; s kö1csönösen, a minket észIelö sze' mélyben is sztereotípiák keltödnek. AItalá A kategorizálás és az ebböI fakadó sztereotipizálás ideig-óráig segíthet az azok eg_ emberek közötti eligazodásban, de biztosan alatta marad az egyéni megítélés- Attitü , nek. Minden ember - még a ,,Iegtipikusabb'' is - bizonyos szempontból eItér össz___g _ a sztereotipikus szabványtól. Különösen akkor veszélyes a sztereotipizlás, ha A kia nem saJát tapasztalaton, hanem másoktól átvett vélekedéseken, negatív viszo- _ de ált nyulásokon alapuI (ilyenek a negatív töltésü sztereotjpiáh, az elöítéleteh, ame- ókkaI sz lyek megakadályozzák a konkrét szeméIlyel kapcsolatos hiteIes információk venc csa , szerzését). veszít, x volt a __ , érzelmi ' ', 3.4. Az attitd :'_ U_yan_ ?,;_ A szemell elszleIels tarr a_a_sa nem nel Iku_NloN_zhet; az att__tu___ _o aImalt Ma_sok szeret,ak_ _ tapasztaIatunkra támaszkodunk, hanem másohtól átvett sémáhra. Ezeknek az _ átvett sémáknak a pszichológiai aIapját képezik _z attitdöh. ke,sztet__ Az attit_ (vagy beállítódás) olyan tartós viszon_ulási mód tárgyak, heIyzetek, ke_te, illetve szeméIyek iránt, amely tapasztalatokon keresztül szervezödik, s amely ; irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyénnek e tárgyakkaI, heIyzetek;_ keI, IlletVe S2eméIyekkel kapCSOIatOS rea_4IáSáraN pld;w _ AZ attItüdnek hármaS terméSzete Van: r1_ _e_et. ? _ - értelmi old_Ia (véIemény, értékelés az adott tárgy_króI, heIyzetekröl, sze- is dohn! _ mélyekrö' l) ,N Eset)ee _; kisebb. __

_; ';,

__la__n__an__ __J_ol _ hvalft va_g_ y uJ lsmeretl elemgeyk belkytatasaval a2 at ttltud v_ edel _ebenN a _r2r_3 _

- é_zelmi oIdaIa (az érzelmi viszonyuIás erössége szerint a feneketIen gyü_ölettöl, utálattól a rajongásig minden fokozat megtalálható benne), .an - cselehvses oldala (meghatározza a személy cselekvö viszonyulásátJ reak_óda, s ciókészségét e t_rgyakkalt heIyzetekkel, iIletve szemIyekkel szemben). :__-edi _?- , Egy pIdvaI érzkeItetve a2 attitüdök szerept: egy futbalIcsapat irnti raJongásT m_ alaki_ha_ 2 aU ki?. Az NB T.ben l6 csapat jtszik. H, v,laki ,deklödik 4 futball i,nt (ami szintén bcllitódá_ l__-alO_ eredmnye), egys2erre tizenhat csapatnak nem sz4Tkolhat. Vlasztania kell, s ehhez mcgismersre D_rt__ van s2üksg. Objektive megvi2sglni mind a tizenhat cs4patot, Jthosait, edzöit, mdszereit_ -, _-a e__ cs_patszel1emét stb. _ lehetetlen. Nem marad más hátra, mint a htköznapi megismerés ut)a, _mely allilüdök tvételét jelenti. PIdul s2urkolnknak mr a2 apjaJ nagyapJa is X __sapatnak szurkolt ; _ ,. munkatársai, bartai szintn X csapatrt Ielkesednek, együtE jrnak mcccsreJ közösen elem_ih a _ eTO' látottakat stb. ltt teht a f4tball irnti r_on s mellett ms tnyezö_ is közfeJtszottak az aTtjtüd _aba_ átvtelben _ rzeImi szlak, közössgi hov_tartozs. A c5apat irnti rajon6sban Jl fellelhetök :inket. az attitüd elemei: az rte1mi viszonyul4st jelenti az a vélekeds, hogy ,,X a le_obb csapat''. ,f_',___ Hozztartozik az érdekIöds _--- emberünk megprbl minl több inForm_ciL s_erezni kedvenc csapatval k_pcsol4tban. Az rzelmi oldal a Ielkeseds, a rajongs _ cs_p_t irnt. A csele_vscs , _ oldalt jl jelIemzi az az áldozatvllals, aho_yan a szurkol hban-fa6yban kiJr a meccsrc, _zeti _ 1T_le- j . d,. _ _k _ .d , az egyeSu et_ t_g IJat, e UtaZI a CSapatta vl ekre. , O SZe. AltaIában nem egyes, elszigeteIt attitüdök aIakuInak ki az emberben, hanem __T az azok eg_séges, össze_üggö rendszere. _I_I2S- Attitüdrendszerünkben, iIletve annak értelmi és érzelmi komponensei között _I 2lTér össz_angra, egyeMs_lyra törekszünk. aS- ha A kialakuIt attitüd nem zárja ki a tárgyára vonatkozó újabb ismereteket _-lSZO- _ de általában ,,védekezik'' az attitüd é_zelmijellegéneh ellentmo_dó informáci, ame- ókkaI szemben. PéldáuI az emIített szurkoló nagyon pontosan ismerheti ked_aClk venc csapatát, Játékosait, és törekszik is még több ismeretre. De ha csapata veszít, akkor is: ,,az a lejobb csapat''. Különféle magyarázatokat keres (sáros voIt a talaj, szabálytalanuI Játszott az eIlenféI, lepénzeIték a bírót), hogy az érzelmi viszonyulás ne szenvedjen sérülést. Ugyanúgy müködnek egyes emberekkel kapcsoIatos attitüdjeink. Arrl a dikTI, akit a tan_r ' sok szeret, akkor sem hiszi eI, hogy csal, ha a szeme 1áttra teszi - mentegeti: biztosan nem s2ándkos_na _ a, _ tette, mások vették rá. A mentegets nem is a diáknak, hanem a vele kapcsoIatos attitüdnek s2l. 1ek az Az att_.tu,,do..k ko-.zo..tt_. e ensu,l fe_bo,u_a,sa az u,n 4t,,.t,,,__2.sszo,a,c2. készteti a személyt hogy a felbillent egyensúIyt helyreállítsa A _eszültségcsöh_ z2Tek. ' l h , ,. ik d, ,_ , , _ k.. ,_ , , entés e etsegeS a vISe e eS megva toztataSava, a OrnyeZet megVa tOZtat4Sa-a m e _ ' ,__ _ N ,, ,,, , m, ze_2kPldául a dohányzás mint attitüd esetben, ha a dohny2ó ember értesül a dohnyzs rtalmairI, Iehet, hogy leszohih rla. Lehetsges, hogy ehelyett o_y4n embereh t4rs_s4g4t he_esi, akik maguk _l. sze- is dohányosok, vagy olyan dohnyzó orvos ismeretsgt keresi, aki tagadja a dohnyzás _rtalmait. Eset_eg ms _ füstszürös, könnyebb - cigarettra tér t, meggyózi mag_t, hogy ennek az _rtaIma kisebb, viszont a2 ideges feszültsget csökkenti, tehát tuIajdonkppen vdi is az egszsget.

?__ _ ''

_____t_t_____t____ _A_ k __ _ 4 __ g / _ _ _ t tt g _ _ p nA(ft Aeklglyp T_t_l__ ^ ,1

_ Az attitdváltoz_s akkor következik be, ha az attitüd egyik oldala megváIto- ban ! zih, s ez magával hozza a többi oldaI megvItozását is. KüIö-nösen akkor érzeln v_ltozik az attitüd, ha a ,,támadás'' az érzelmi ol_alró( éj. A megvItozott értjük ! érzeI_k arra késztetik az embert, hogy buzgón keresse azokat az ismereteketJ M 2_eIyek a megváltozott érzelemnek megfelelö értelmi oldaIt megteremtik. ban:. ' Festinger kísérleteiben kimutatta, hogy az attitüd hülsõ megváItoztatása a pS_ , akkor sikeres, ha a szeméIy azt saját választásaként éli át. Ha viseIkedését vagy inkb -= véIeményét hén_sze_ hatására (erköIcsi nyomás, büntetéstl való féIelem, arány- gye_ _ talanuI nagy jutalom) változtatJa meg az ember, az attitüd maga nem módosul. vizsg_' SZ1ne_ , A hisrIctben rszt vevöknek unaImas feIadatot kelIett végezniük. Ha valaki bereJ-ezle a Felad_lot, ként _ ' neki ke1lett beszIitania a következö szemlyt s el_ondani, hogy mi a leendö. _a haJ-Iand _z Ig7g. unaImas feladatot fe1dicsmi, érdekess tenni _ következö szemly s2mra, akkor J-uLaImat k_p. Az egyik kisrleti csoportban I doIlrral, a m_sikban 20 doIlrral jutalma_ták a ,,_iL'séretet''. A kisrlet vgén megkrtk a személyeket, rtkeljk a reIadatot. Akik csak I doIIárt kaplak, sukkal jobb v1eménnyel voltak a feladatrl, mint akiket 20 doII_rraI _,vesztegettek'' meg. Az attitüd teht akkor vltozik, ha a szeméIynek me_arad az az iJJúióJa, hogy sajt belt_ sbl dôntö-tt. Minél _ nagyobb a nyom4s (20 dollros jutalom), az attitüd maga a_náI kevsbé mdosuI. állap_ ulsö kényszer csah engedeImességet v_lt k_ ; a v_selkedés vagy a klnylIván_' tott vélemény csak a kényszerítö szeméIy(ek) J-elenlétében váItozik, iIletve akkor, sz_.ní _ ha erröI a kényszerítö személy(ek) tudomást szerezhet(nek). . Aj , a váIt . egym . A 9yefmekISmefe egym en ka _ lehet. :! Az iskolában foIyó pedagógiai tevékenység fö célja a gye_eki szeméIyiség A _ __ tudatos fej Iesztése. Az emberformáló munkában azonban a pedagógus nemcsak __nt J; szakismereteit, tapasztalatait hasznáIja feI, hanem mindenekeIött saját személyi- válto; ;_ ségét mint hatásrendszert SzeméIyiségének mint neveIési eszköznek'' tudatos bomI; _ __k-_d _ _h _ __ ,- _ _-k _ kk N _ _i mU O teteSe eZ magaS SZIntU OnlSmeTetre Van Szu Sege, Ugyana Or ISmernIe OIyaI - !_ keII a gondjaira bízott g_ermeheh világát és eg_edi személ_jségét is. Az aIkalma- illetv_ ! zott pedagógiai hatás eredményességét alapvetõen a gye_eki személyiség élet_ szaka _ hori és eg_é_i sajátosság_i szabják meg. Tudatos és sikeres szeméIyiségfejlesztés szaka csak a g_ermehi személ_ség ismeretében lehetséges ; ez nevelésünk aIapfeItéteIe. Az önismeret és gyeTmekismeret egymást erösítik, támogatják. A gye_eki ,,Ki _ pszichikus jelenségek megértésével egyben saJát személyiségünk feJlõdésérölt !6énY _ _ e_ ,,elmeink kibontakoza_ s,_ ,o_ I ondoIkoda_ sUnk aIakuIa_ sa_ ,o_ I is v;Ia_ osabb ke_ ,i kiala__ i ' ré_ne_ ' kapunk. Jobban fel tudJuk eIeveníteni saJát éIettörténetünket, emlékeinket, fes_-_ ' __. többet tudunk felidézni azokból az élményehböl_ amelyek horai h_pcsoIataink- B___

24

r___ttt_ _ _ ) _ __ f f _ f t _ _ f l t ll _t_l r t _t_ l bb_ _

lIo- ban örömeink és kudarcaink _orrásai voltak, jobban t tudjuk élnj korábbi _or érzelmeink-induIataink, vágyaink höfokát. Nemcsak a gyermekeket ismerJük, _ot_ értjük meg jobban, de saJát magunkat is, _et. Mérei Ferenc és V. Binét Agnes írja a G_er_ehlélektan címü könyv elös__ avá- ' ban: ,,NeveIni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a feInöttet, akivé lesz. Dc sa a pszichológiai szemlélet - a neveIésben, a gyógyításban, az esztétikában egyre a___' inkább megkívánja azt is, hogy lássuk meg a felnöttben a 6yereket, aki volt: _ n?_-- gye_ekit... Ez a sajátos szemléIet és viszonyulás, ameIyet a gyermekléIektani _ul. vizsgáIatok anyagában megismerünk, maradványaiban végigkíséri életünket, színezi érzelmi kapcsoIatainkat, és nemegyszer keresö, nyugtalan kíváncsiság__oC_ ként ébred feI bennünk.'' (Mérei F.-V. Binét Á.: G_er__eklélehtan, GondoIatJ i_ cap. e-. _a1 _ _.b_ 4. 1. A fejlõdés fogalma -_1 A gyermek feJlödõ Iény; életének minden szahas_ában az _taIakulás, válto_ás , áIlapotában van. Növekszik, súIyban gyarapodik, szervi müködései töké1etesednlnek, mozgasa egyre1obban osszehangolt, psz1ch1kus muXodesel e_yre ma_aSa }r. . . sz1ntre Jutnak. ,,Az embert egeSz eleteben veglgklSerl a ,letreJoveS' fOIyamata. ' (AIIport) A_ejlõ_és _1ozónai fogalmáva1 o1yan változások sorozatát jeIöIjük, ameIyben a váItozójelenség új, minäsé_leg magasa6b_ohot ér eI. A váItozások moz2anatai egymásbóI következnek, egymást meghatározó viszonyban áIInak, s idöbeli egymásutánJuk is megálIapítható. A feJlödés egyes szakaszai tehát törvényszerüen következnek egymásra, egész fejlödési szakaszokat kihagyni, átugrani nem Iehet. '__ A pszichikus feJIödés be/sö _ajtóerõi az egyén belsö e Jlentmondásai. Az ember k mjnt önszabáIyozó rendszer úgy müködjk, hogy a küIsö és belsö feltételek _- vá1tozásai közepette ig_e_szik megörizni be/s eg_ens2íl_át. Az egyensúly fel_S bomlása belsö el1entmondást, feszüItséget eredményez, ame1y aIkaImazkodási e foIyamatokat indít e1, s ezek vezetnek végül is az ellentmondás feloldásához, _- i Iletve magasabb szintü újrate_eIödéséhez. Az egyéni Ielki fejIödés minden - szakaszát tipihus be Jsô ellentmondásoh JelIem2ik, s ezek megoIdása is az adott S szakaszra Jellemzõen történik. .i ,,KiaIakuIóban van egy uj kszsg, de a rgi mg nem tünt el teIJesen. Egy uJonnan megJ'elent i6ny úJFaJta viseIkedst kivn, de az ehhez szüksges tjéko2ds mg nincs meg. A sürgetö, de mg _aIakulatlan új tuIajdonsgnak s a begyakorolt, de az uj igny kielgitsre mr nem alkaImas réginek __ együttes elöfordul__ _ n__-n__ ut_'in me__u.juI_. s_ __eI1 Li feJl_ds rvn csiIl__ithatatlan - fes_ltség... Ezt a drmai feszültsget nevezi WaIlon a fejlöds konAiktusnak.'' (Mrei F._V. - Binét A. i. _., 6. o. ; H. WalIon: francia pszichoIógus.) 25

_;__J______________t_J_t_;tt_t eelfblm2n_r_okz6ae_Jeeuntrnmtosglrtto_l__on_rlf_npeAsy4ee0_tJlt_l_lz_rltdotlroe_relvlla_efsnezlralfs_rzyenozrarAhee_uelar2em_l_peotda_frletoll_stselk_/szva_eefe_rT_mvpcggee_lyneelge_2clkf_eleh/dl_yTaleuak__llnNo_saurla_kdb_aeaf/gl_obe_sry Jneb_ererltrsstoelm_l4ltedsa_nkneteztkl__d_oe_s_ngsea2mh2rogate_aefNte_l_yvlszgob_raeedemh_sk_ab_fsoltesl2nlNe2deordo_lz_el___kv_gaoysllel_J_gt_zJ_t_omorf_/tl_turvad2:aualnn_tlurlaepf_klk_tnrcAet_oNlv_elocaezrgssskleremearcabrkksembeelgvl_msbhearlaroaolr_/z_etltleneaalrno__rtep2oyz__meJz_aerlkazmlmgsanoroele_kztlkelaa0alalrteezsftaanskaelzadnuterts_eedmelpklskore_etodr4efltllyzltud_alf_sNkkee_a_allotrNullurgztlmkeea_ofrlost__mkanl_ert2_l___l_ esckhnlAmcceo_safl___eslgctr_e_meaTllJyco_gegsAe_skgosuk_roJzhtl_se_kmttz_tlpem_aea_tete/zlode_tc_nt_mss_rzlcoarerrl2ueraose_alror_l_rneee_lter_o_/__lJ2_eT_r_n2a_(eJ______

_J _ A pSZlChlkUS feJIÖdéS fOlyamatát Ú_y tekInthetJÜkt ml_t a tUlaJdOnSá_Ok éS A test_ és l _, a V'SeIkedéS nÖVekVÖ d__e_eF2C2álÓdáSát éS 2Mte_rálÓ_áSát_ A keZdetben mé_ kö-z_ü-k , struktúráIatIan, egymásba mosódó pszichikus foIyamatok és tulajdonsgok Aze_,s, t fOkOZatOSan elhUlOnUInek, d2_ereMC2álÓdMah, S e_yre m_gaSabb e_ySé_ekbe SZeT- tot is fele_ VeZÖdneh, 2Mte_rálÓd_ah. sabb ha__ A dierenciálódás és integrálódás fo1yamatát jól szemlélteti Lewin ábrája ,a _ iel _,, !_ (l. J. á6ra). Az eg__

: Q_ a __ _ _____D0DD_aO _0 n a l 4 p J a _ E ; ' a U ___a0000Dßa éfs me gt_ >o QD__0a0Qao _, la' sa' _ ered ao __ _ iyen kor T . csecse m6kor gYermek kor fe I n ött k o r , i 1. bra: A szemlyisg di_erencildsa s integ__ldása (Lewin nyom_n)

_ Születskor még nem tudunk többfle rzelmet megkülönböztetni, csak egy diúz izgalom-fJdalom ru_ l_ l koz s. ; a feInött, de mr elkü1önülten feJez ki haragot, fleImet, szenvedst, örömet s szeretetet. Az _ h i sem a __ jellegzetessgeit (4l_phanguIatt, reakcimdjt).

4.2. Erés és tanuIás A fejlödést meghatározza azoknak a feItételeknek az összessége, amelyek között vaJon az _ _ _ zaJlik. A folyamatnak belsö és külsö' feltételei vanna_. Belsõ feltételnek tekint- méiy_s;e _ _ jük az öröhlést és az érést, külsönek az egyénre ható természeti és társad4lmi a nevelés; _atásrendsze_t. __ Az öröklés biztosítia azokat az alkati saiátosságokat, adottsá_ohat, amelyek Eke'rde's' , a pszichikus feJlödés talaJát képezik. Az adottságok mellett az é_és a másik prefo_,i

ektOl tObbe'keVeSbe fUggetle_UlN (TObben ' lgy pl_ GeSell _ _Z ereSt teklntet' minizm_s jT,! ték a legfontosabb fejlödési tényezönek.) amit e's aha Az érés lehet szom4tikus (testi) és pszic_ihus érés. A szomatihus érési folyamat A k t s

emlékezs vagy a gondolkods egyre magasabb szintre emelkedése (bár a pszi,; chikus érés még kevésbé független _ küIsö hatásoktól, mint a szomatikus érés).

_Ftctl_e_lonokarl2___ __ g2_yg7_

_ fS ' ' ' ' ' ' ' ' ' za an _ _ entõs e_térések lehetnek ne__ k _- ztü_ __Ok A2 érés csak viszo_ _a fü etlen a külsö hatásoktól. Ma át az érési fol ama. 'er- tot is felgyorsíthatJák vagy lelassíthatJák a küIsö fe1tételek. A feJlödés legfontosabb hatótényezöJe a külsö hatásokra - ezen belül is döntöen a nevelés hatásáa_Ja ra _ tétr_övö tn__lás ta asztalatszerzés. Az egyéni fejlödés elsö másfél-két évében még elötérben áll az érés. A viszony a második életév táján kezd megforduIni; a tanulás hatása egyre jelentösebb lesz. _rs és tan_lás dialektikus kölcsönviszonyban álInak egymással, az4z, az érés alapja 4 tanulásn4k, a tanulás viszont visszahat az érésre, felgyorsítva azt. Az érés megteremti a tanulás feltételét, a tanulás elmaradás4 viszont az érés lelassulását eredményezi. Mindenfajta tanulásnak megvan az ,,optimális érési i_eje'', ilyenkor történik a legkönnyebben, leggyorsabban az elsaJátítás. Az optimális u érési idö eIött a személy még alkalmatlan az adott tanu1ási fo_ára, eImulasztása esetén viszont ún. ,,nevelési deJ5cit'' (hiányosság) mutatko_ik. J pIda erre a beszdfejlödésJ a beszéd tanulsa. A ke2detben c_ak arlikul_l_tl_n hangokat a d _ csecsemö - a2 rsi foIy_mat következtben -- hrom hnapo__ kura tájn aTti ku 1 _ 1t hango kaT _ _ i!__. ki, 6ögicsl. Ez mg a süketnek szü1etett csecsemöknl i_' lapasztalhat. A gögics l ö ba b va. l va l 3Z__m Foglalko_s, _ hozz intézett beszéd hatsra a gyermek eIsajátitJaJ _egtanu(__ anyanye Iv éne k _-nT hangkszlett, s fokozatosan hangp_rokat, maJd rövid szavakat ke2d mon dan i. A s ü ket gyeTme k, . .__ aki sem a saJt, sem _ köTnyezete hangadst nem rzkeli, hamarosan abbahagy ja a g ög ics l st, ce';_' nem tanul meg beszIni, s igy süketnmv vlik.

4.3. Oröklés és környezeti hatások viszonya A személyiség megértéséhez fel kell vetnünk azt a sokat vitatott kérdést, ho ZOTT vaJon az örökletes vagy a szerzett vonások a Jelentösebbek, dominálók? A sze_T- mélyiség milyenségét eIsösorban az öröklés vagy a környezeti hatások (köztük 3lmI a nevelés) határozzák-e meg? l_-ek E krdsseI kapcsolatban többfle, szlsöséges nzet alakult ki. Az un. biogenetih_s elmlet (vagy sik preformizm4s) szerint az ember minden aIapvetö vonsa öröklödik. A szemlyisg te h át b io I g ia i 1a meghatározott, génjeinkben hoTdozzuk Jellemzö vonsaink alapjt. Az ember _ fejlödése sor n - _ Te csak az2 vlhat, amivé ,,eIeve elrendeltetett''. Az öröklssel ellenttben a környezet mindent meghatáro2 szerepét hangsulyozza a szoci I _eter_T_t- minizm_s irnyzata. Az emberi személyisg az õt rö hatsok eredmnye; minden ember olyan lesz, amit és ahogyan lete sorn átl, megr_n_l. Lmat A két szlsõséges nzet összeegye2tetsre törekedett a hannadik, az un. httényez ös ho_vergen ' ci_e Imélet (W. Ste_ nevéhez füzödik). E szerint az egyénben az örökls s a környezet hat ása i együtt, egymással ,,konverglva'' hatáTo_2ák meg a szem1yisget. A kt tnyezöböI azon ban az . örökIs a jeIentösebb (60 :40 szzalkos arnyban). _SZl- 'rés) .

_____tç__________gyg gggyyy gJ ppgy JJ g p t y J_ggygJy te y o yoy J a ht _t_tAN_n_t_ tlt_tt__d_h_l__kr_ktrr___letr_t__ __ ?

A ,e,,,e,s e,,o..n,e,se,, p,o,b,,, ,,,,k me, a ,,,,,,,,,,,,,, A tu,oma,nyos ku,,,,, s,. AJ_ _ _ eTedmények azt mutatiák, hogy a gének és a szeméIy;ségvonás,k kö-,ött nincs e_yérteIr ' egyérte1mü öss_efüggés. Egy gén több tulaJdonság kialakulásához is vezethet, me_V4la_ _J ugyanakkor egy-egy tulaJdonság létrejöttében több gén is szerepet játszhat. De 52 _ ugyanez a gén más s_,eméIyiségvonást eTedményezhet az egyes egyedekben, a '_"h''O_ környezeti körüIményektöl függöen. 'l lC" t'te ' '-' Az ún. i,erhut4rásoh is föképpen annak megáIIapítását céIoztákJ hogy a ^'k '"h _ gyermek fejIödésében milyen arányban mutathozik meg az öröklés és a környe- _'kUS (k' zet szerepe. k OnyS___i A norm '' Az ikerkuta_sok Jelentösgt, az e_y- s ktpetJü ihrek megkü1önböztetést elsöknt Galtun SC_Ct_ rU (angol genetihus) ismerte fel, a mult század vgn. Az eg_petJï i_rcJ_ egya7_on petesejlneh egy AZ em ketthasad ondsejt _ltali megtermkcnyitsbö1 jönnek ltre, gn_lIomnyuk lOOO_-ban azonos. _ f _ k I é _ ( _ A ktpetJ-ü ihrek - mint a különbözö idöben született testvrek is -- hü1ön petcsejtböl feJlödnek _ ki' öröklödsi azonossguk teht csak 50O_-os ' ! _. _4rs_ a r :t Az ;ke,kutatá,ok so,,, n _, kutato, k e bevetet, k az az no, ,sa_,_ db,n neve__ A_ Ll__( ,,! kedo,, e _e,ske,t ete,Nu_, ;k,ek szeme,, ;se, fe-_o__de,s,,tazelte,,o,_ koN.,, ,zetb,,neve1_ a S_UIete :' kedö_ e _ é, ke,i eté'u,, ik,eke,,e, ;lletve a, a,onos köN,, ,zetbe, neve,k,do,, nem nelt éS al testvé,ek re',o,,désével. dSI mOC A francia R. Zazzo és a szovJet I. I. Kanajev pszichoIógusok egymástóI f,' et,enü_, hason,ó me ;,Ia ít;,ok,4 'utottak az azonos kö_,n ezetben nevelke ltYe? O'' ! - lö __c )I_'s__c'= ;' dö egypetéjü ikrek vizsgáIata során. mh,, h_,_,. Zazzo hosszú idön át tanuImányozta több száz együtt neveIkedö ikerpár sulv, osan _, : fejIödését. Megállapította, hogy bár az egypetéjiiek a2onos génáIlománnyaI ' rendelkeznek, már szüIetésükkor - vaIószínüIeg __ méhen beIüIi helyzetüktöl A t_rs_ ; függöen _ ,,minimlis nlhati _ülönbség'' van kö;_öttük (az egyik valamivel történeIn _ !_J! kisebb súlyú, gyengébb, érzékenyebb). Ez a JelentékteIennek tünö kezdeti kü- osztályt _! lönbség döntövé váIhat a nevelö hatás eItéiése szempontJábóI (a szüIö a kisebb súl ú en ébb ermekre kissé több _ elmet fo,dít többsz", eteti jbb n Y! "? ' ' , , F_eyiptom_ , takargatJa). A minimáIis aIkati küIönbségböl a gyern_ekekkel való eItérö bánás- _,em m;,d __ mód, az azonos környezet eIlenére is küIönbözö n_;veIés aIakuIhat ki, ameIy ban s_2üle__ végül is más irányú személyiségfejlödést eredménye2. 11c_ve_ödu__ _ _ana_ev szerint az azonos családban nevelkedö i_erpár esetében is eltérö a C't'ln''''_' ,_ környezet, amennyiben az ikrek egymásnak jeIentik a mikrokörnyezetet. A köz_ tük Iévö minimáIis (és a neveIés áltaI feIerö ' e különbség miatt ez a mihro,ör_ O_ n_ezet is eItérö. _me Ye ' majd az _ Jl i114sztrIja ezt Natasa és Emma esete. Kiskorukban ugyszlvn csak többes szm e1sö tOht ISm_ szeméIyben beszItek magukrl, mg áImaikat is egymst kiegészilve mesltk eI. 'rovábbi fejIöd+ sük sorn viszont a mozgékonyabb Natasa vlt kö2ös Jtkaik szc_rvezöjév; ö lett a ke2deménye- _ tCn?CZ zöbb, az ikrek ,,kpviselöje''. EzzeI szemben Emma lett az e1mlyültebb, megfontoltabb. Enneh mod S__r_ _ következtben kpessgeik több vonatkozásban is eltérö mdon alakultak, szemlyisgük küIönbö- kUf_nhU_h_ 1_ zöv vlt. et __ test__'r_ _ 28 _, _

2e__l__o_n_e__ee__lmso_ _€y p_ t_ _ _ ___ py gg , t J t __ l _ _ __ _ __ _ t _g_ _ s__ett Jesen_2r 49__

acys_ Az intelligencia- s gnkutatások JeIenlegi eredményei __ég nem adnah eléggé -ncs egyérteImü adatoh_t, tmpontokat az ,,örökIés------környezet'' hér_és_ pontos hec megvá Iaszolásához, _ rés_arányok megá t l ap ításhoz. , FhaT De sz_ühsges-e valban igy szembeálIítani a k_t tnyezöt, _hogyan L__t a u ,_n. c_ szakirodalomban áItalban teszik? Zazzo n__ gy rdeme, hogy a hét ténye_,ö ellentétes beállításával szemben feljsmerte a hölc.s_'__atást. S_erinte az örökls-, neh __sah akkor van aIapvetöen meghatároz szerepe, ha oly mértékben p4toIo__e. gihus (kros, normIistól eltérö), hogy eleve Iehetetlenné teszi 4 nevels h__ékonyságát (pldául a veleszületett suIyos értelmi fogyatkos__ág esetében)+ A normál esetehben viszont az örökts egyúttal a_ agy pI_s__ticiTását (képlkeny- , ;___on sé_t_ formálhatoSágát) 1s Jelenti_ aza_ a nevelt2etö,sg _Jcr_it. _ __e!- Az ember a Ie__ilödhé_e,_e__, legranu/h_n_a__ lölc?n,_7, amelyet ppen __ _i'_i'' öröklés (az emberi sajátosságok átörökítse) tesz lehetöv. Lehetöségeinek ki___k bont_koz_atása s_emél is e_nek Fe_lö_dse a, ö- ,ö_klet,, _dottsá ok taIa'án_ lársadalmi hatások következtében válik vaIóra. .e_ A_ r__ort,s'áx_h (diszpozíciók) rszben az örökIsJ rs_hen a m_g__ati- életJ illelve .e__ a s_ü1etés sorn kialakult oIyan sajátosságok, ameIyek vele ,__tilet_2e___ _z e_yé1_neI, és atk'4ti jellemzökben (testmaga_'ság, haJ- és szems_ín_ rzékszervek müködési módJa, az idegrendszeri müködés saJátosságai) nyilvnulnak meg. ___l _l . yen irôkleEes s_J_toss_g lehel pld_ul a ha_ls tcrule(en meeny_lv' nut _dolts_g_ _mely nlegfClee I __- lö' t_e;_,s,_t;,s eset, kicm,1,kedö' ,e,ei kpessgg at,k,_h,t. _e u_y,,,J _2 ö'Tö-klet,s s,,;;tos,;g a mhen h__lüli lel s_r_n els_2e_nvedett _rt_lom (pl. az anya rubeols __c_be(egedse) miytt oly_n :0ár suIv,osan h_'irosodh_l_ hogy ve Ie,___,ületert,/iJgJ'rJtei___s'__ug_0J1 (siketsg) nyilv_nul meg. ;n_'al ikcöl A társ_da Imi hö___e;et hatsai aIapvetöen attól függenek, hogy mihoy (mely ni_-el történelmi idösza_ban) és _ova (miIyen fejIettségü, felépitésü társadalom meIy i kû- osztlyához, réte__éhez tartozó családba) sz_ületik a gyermek. Mbb N y_lv_nv_l_n egs2cn m_s hörnye2et1 hatsok rtk azt _z embcrt_ 4k_ a7_ 1döszam_tas elottI 7 ban F 1, tomb_n l,,tty me a na vl.f_, ot ml-nt y2t ah__ _ xx s2a,2adb_n s,u,-letetl. , te,me, LnaS- __em mjndeey_ hc_y a XX. s__2adi ember ppen AngIi_b,n_ My6y_rorszgon v_ey aJ he_ö _tipi4meI__ - b4n születik-e. A__ __s_,t_ty- s rtegvis_zonyok h_t_sai is jelent_s_'k: ,z kori Egyiptomban msknt nc_velödüLt y r_r_ _4_ mint a rahs. zolg, y myi M__yyrorsz4eon i_' ms hats_h _-ih ;_ v_r{Jsi .,ô a rte_ln_is6i c_sald €yermeht, mint a t_ny4si p_rasztcsa1' dbyn löt. __z_o-,_ A ho;- vetlt__ ho_M_e_/et azohn_k a sefMelJ'hoZl ha_C'S_l4t__Mah_ a r_ FidS__Cr_, amelyek a_ egyént feJlödése, éIete sorn hürülveszih - -l_y mindenchelött 4' _'sal_ícl, majd 4' z óvod_ és az iskola_ a munkahely, a barli ha_c'soIatok_. 4 pá' rh_apcsol4' __ toh, is'meretségeh. jlôd-___e_ _ tnyezü'k ugy_ncs__h i_en eltrö_ egyedi h,t_sok,t huznah ltrc. IIyen pld_ul y s_ülöh nevc'lsi =nek mdsJ,e_e: s_i6_oru_n v;_g_' cngedkenyen hynnyk _ gyermekkcl. M6_ __unos csal4dun beIül is -nbe_ kül(jnbü- _hc( _ nevcls_ _ld4ul aLtlt hu' w_\__' 4 syermeh _u vaey I_nyt __oey __nyadih hclyet fo6_lal eI __ testv_rek sor_ban.

______tv_t_tt_J_ _bh3oA t Fe(JJ t _ _ _h ) _ lbl l l yl lrf _dg_ tl d l l l _ dt_ l __ _ t lgvoeygalJey}_lynlrrna_mtnaDottcesn_k_hbska______

t Az eddig felsorolt hatások együttesen formálják a személyiséget, amelynek j alaPiai már a korai években kialakulnak, s a hialahuló személyiség egyre nat gyobb mértékben vesz részt sa_át maga_ormálásában. A _o,sz_ _ _ar__- n_c ; A formld szem1yisg (tanult reakciivalJ szoksaival, egyre gazdagod ismereteivcl, rzelme- ken se_ '_ ivcl) az öt r_ hatsoh hözött szc Ieh_I egyes hatsokat Felves2 msokat elutasít Ezcn tu1menöen _ly;se_g _t_hula_sa_nah rontos eleme 4, e/(me_M__er_o/goz __s. ugyanazt a hata,st _ ko,,,bb__ az é let kO -- szemlyis_reJIödsnek függvnyben - mindcn ember msként, egyedi módon, kü1önbözö 1- hÓt, aZ e _ mnny dolgozza fel. (PIdul azonos családban vagy iskoIai oszt1yban nevelkedö gyermekek Leo_1f1 te!jesen eltrö vlemnyt al4kithatnak ki szüleik vagy pedaggusaik viselkedsräl.) Mindez e_yütte- ,/,pv,r_' sen jeIenti a szem(__i Lqg ünL_zu_4/_uzusut mint a személyis_et rormt lnyezök ujabb csoportJt. t e v e/ - A _lakuIn_ SZemelyISeg feJIOdeSet tehat az adottsagoh, _ társadalm_ h_orn_ezet (makrO- - k_, miliö) és a hözvetlen, személyes hörn,vezet (mikromiliö), valami_t az önszabályo_ " zs együttesen formáIja. _', tnrTnelrni ; 4.4. A fej Iõdés eltérõ üteme és iránya ' s_ el; '_='- - eh___ Ak.._,,h , k _, ,_ _bfl , l , , ._,, , .fl , egy _'o d ; U SO ataSO , a tanU aS a ta e O yaSO t ereS a eJ O esI O yam_t _temet az c'' SZabJa meg_ Ennek a StatlSZtlkalla_ JelentOS meTtekU fel_yOrSUlaSat _eVeZZU.k 4r_lkod_ ahcelerciónah. A fejlödés lelassulása esetén retardációról, visszaeséskor reg_ - e Le_ : yçsszióról beszélünk. tevken?_ se' Az akcelefci jelensgt t4pas__talhatjuk az 4tbbj vtjzedekben a _atalok testmagass_g_nak _/e___( ;_ vltozsnl -jelentösen magasabbak, mint szüIeik, nagyszüleik generciJ_. Ugyancsak akceler- te IjesíTöI ; cis jelensg a nemi éTsnek egyre korbbi bekövetkezse. Retardc'i je1lemzi azokat a_ iskolahö te- életko_ ! les koru gye_ekeket, akik - pld4l k4lt4rlatIan, ingerszegny környezetük miatt - iskolaret- tal _ a_ i tennek minösüInek rtelmi FeJlettsgük nem ri el a hatveseh tlagos fejlettsgi szintJét _lo__de_s han yatla_sa a ,eg,,ss,,-o_ m_-nd_-g su_lyos telk__ __rtalmak (t,,4ma_k) ko,_ve_kezme_nye k övete ln _ I1yenkor a korbbi reag1si mdok Ipnek e1ötrbe, a gyermek a konAiktusmegolds egys2er már túlhaladott Formáit aIkaImazza. Pldu1 egy megrázkdtats (halleset, vls stb.) hatsra a Az IeT _, szobatiszta gyermek ujra beviz,el, a jl beszlö gyermeh selypiteni vagy dadogni kezd. bioIeiai T _ követelm M A fe'lö_désnek nemcsak az ü_ teme hanem az ;,a,n a is me va_ ltozhat A kü_ön_ viselked_ .. ,, b_ _, . . ./_. , . ; k k , ,, ; . irJuko_a_1 OZO lO OgIal, SZOCla IS eS pSZIC eS O O O megZa Vart eJ o eS a tarSa a mI- _ lag kívánatos, harmonikus fejIödésmenettöI egyre jobban eltérhet (deviálhat). Az e, Az elsösorban érzelmi-akarati feJlödés terén tapasztalható zavar kezdetben _ beiIleszkedési nehézségekhezt késöbb magatartási rendellenességekhez, felnöttkorra deviáns viselhedé,Tmez (széIsöséges formáiban bünözéshez, alkohoIizmus- sa .a, oz, öngyilkossághoz vagy elmebetegséghez) vezethet. kein_. A fejlöd ságok _ ;t _ s_''' _:

\_______ _rk__ ____ l_f lk_hJJkhl ( g llkfplkl khl lg(k)_ 9lyd Fkyklk( lgJ)klhl bJ)gfk9 gkhy ( ( _dd kkd lb3_

.m_l__'nek ' 4 5 É_etkor; e_s e e_n; sa_a_tossa_ '____-T_ naA korszerü _eJlödéspszichológia a szeméIyiség fejlödését túlnyomórészt tár,sa_ dalmi meg_atá_o_ortságít ranulási_o(_amatnah tekinti, amely a mindenkori tevé;!_ __,zftmc- , , , . . ,, ,. . ,, ,;m,n,_N ,n enyseg e agyazo 1. eJ o esI o yamat sza aszaIt enne meg e e Oen nem k_,r____ az életkorbó1 vagy a biológiai érésböl, hanem a - tágan éTtelmezett _ tanuIásci___-_ü- l- bólJ az eIsaJátítás szintjéböI és az uraIkodó tevékenységformából vezeti le. __L^_C_c_ Leont_ev (szovJet pszichológus) szerint a pszichikus fejIödés mindenekelött a_ _2_____'UlIC- " r r r' '' r ' _ ' ' ' ' ' ' f_ îi___F_rtJat. , , ., , , , eVe enySeg aJta a a U na I Igy p. a tanU aS, e en Onta OZna I Va_y alakulnak át a leIki folyamatok (így pl. a játékban a fantázia)_ s ez fejlesZti _ ,/ Ieginkább a személyiséget az adott _idöszakban. A tevékenység váItozásai _ =_ U )'O_ , ,, , .. .. , . ,, .. - _yeTme e yzetetO, e et OrU menyeltO ug_ene. H. D. Schmidt (nmct ps_ichoIógus) un. tcvkcnysgknz_ontu f2is_lmIete _zerint _ konkrt törtnelmi-trsadalmi körülmnyek bizonyos objektiv _öueJte Imn_ehel 4llit4na_ a l_eJ-lödö s_emlyisg elé ; - e követelmnyeket az é_ethori szerepeh fogIa Ijk rendszerbc (mi vrhat eIJ m i höveteIhetö meg .. , _ egy vodstl kisisko1ástI, serdülötöl stb) ' .Tllf_l__Ct , '. , , ' . . , , , , , .. - aZ e et on Szere_e meg atarOZZa a mln e_ OTl teVe eJ1YSe OrJn_ _t _. OVO aS Or Jn l__-f2_U. uralkod a _tk, iskolskorban a tanuIs ,, ___T rP__, - - e tevékenysgek révn 4lakulnak ki az ún. Iethori s4J-_rossgoh (ameIyek a szcrcpekkeI és levkenysgformkkal együtt vltoznak). ___\\_i___n4k _lethori sajátosságon általában az azonos korcsoporthoz tartozó egyének _ _kceler- te Ijesítöképességének és viselkedésmódjának jellemzö, hözös vonásait értjük. Az \_!i_;'_k_ïte- életko,i sa'átossá csu án ;tr4 é,téh amel me mutat_a ho az adott ko,os2_ -\i-_J!_rec- , , . ' , ', , . :, ' ' ta y at aga menny1re e e meg a korosztaI ya szem en tamasztott tarsa a m1 . _,- __ _,,_n,-e. követelményeknek. __ .i _\Z_r mar __c___ra a Az életkori saJtossgokat sokáig vltozatlannak tartott' k a ps2icho1gusok, mivel azt hitték, bioIgiai tnyezök hatrozzk meg 4zokat. Ma mr tudJuk, hogy ez nem igy van, hiszen mind a követelmnyek, mind a tevkenysgFormk vltozh_tnak, s ez módosith'atJa _z adott korosztly _ k,' lö' n_ viselkedst. Pldul a tovbbtanuIs tömegess vlsa az i_JuhoTral szembeni követelmnyek s az ,__a_ml_ _ i_Jukorra jeIlemzö sajtossgok megvItozst eredmnyezték. '_-j'jlhac) ,z_eTben Az életkori saJátosság mint átIag tuIaJdonképpen absztrakció _ egyetlen - ___ino,.TT _ oIyan konkrét személy sincs, aki tökéletesen ,,megfeleIne'' az átIagnah. EItérés . van a nemek fejlödése és az egyes gyerekek fejlödési üteme között is Az egyéni t?l_US- , , . ,, . . , , saJatossago at ame ye az egyes gyerme e re Je emzo) aszer1nt tu Ju ertekelni, hogy mennyire egyeznek meg vagy térnek el az Ietkori jellemzöktöI. ' A fejIödés ütem- és irányzavarait éppen ezeh - az életkori és az egyéni sajátosságok _ _gyelembevéteIéveI lehet megállapítani.

_t ____________ ____ _ __ A __ __ __ _ _ r 9 gytr

'r S2eme VlSe

_u g _ '__, _inl min_en e m _ e r .- _ e n , s_ e? g, _sz__-__h, tito_, i_e gensé g , Li_érce5', messze /ën _. ( Ad y) Minden ember szeméIyiség; minden ember más és más személ yisé _. Ú vélnénk, minden ember tudJa, mi is a személyiség. Am _ hétközna pi szóhas_,ná I_tb4n _ev_ c1kr__1_ h__7___ilj_h __ 7in_nim_hént _ h__'e(he/ij _'c_ _c___ In___k {_T: .._' _ c y é n''. ,,egynisg'', ,,karakter'', ,,szemIyisg''. A szem1 yis g me gérté,__ez __in_eneheIött arra van szükség, hogy tisztázzuh e feIsorolt szav_k J-elentését , a fo galmak küIönbözöségeit.

Az ,,eg__" szval 4z embert mint 4z emberi nem e g y ta _t , e g yedi h p v i s e l ö J t j c l ö I j ü k. E z z e l csupn _' nnyit mondhatunh _z il1etöTöI, hogy rcndelkezik azokhat az ltal_nos em h e r i j e l I c m z ö k k c l J amelyek minden emberre rvnyesek. Sa J_tosJ csak r jeIlcm2ö vonsok a t e 2 _ k i F c j e z s n e m tartalma_. Az_e _____ins_g__ _ (individuumJ azokat az e g yéni, _z e g yik embert a m sik t l m e g k ü l ö n b ü 7 t e t ö vonsokat tart_1m4z2a, amel yek az emberek közötti k a p c s o l _ t o k b a n, é r i n t k e z é s b e n n y i l _' n 4 l n a k meg, szIelhetök. Minden emberneh van egynis ge, öt a többiehtöI me ghülönböz t e t ö, u n. i _ _ d r v i d u uliLT v_ns_i ,- de vannak_ ahiknl ezek 4z eItrsek Jobb an k i ü t k ö z n e k , i 1 y e n k o r h a s _, n l J 4 k a k j _ c J e _ s t: van egyn1sge''. A ,,Je(IeI1_'' (_4ra_ r__rJ _zohnak a viszonyl_ g lI_nd , tarts szemI yis gv on 4 s o k n a k _ _ c g y ü t t e s e _ amelyeh az embereh cselehedcteiben, tetteiben, letstilusban mut__ thoznak me g. Ru_in, _ r e i _ s z e r i n ( ,,a j'elIem _ cselehvsek generalizIt (lta1nosuIt) indithrends2ere''. A J eII e m v a g y h a r _ k t e r h i F e J ezsneh rrhelõ Jelentse van. Ha vaI_kirö1 azt mond juk: ,, Jetlemes , karaktere v a n'' , e z t e r k ö l c s i szempontbl minösitsneh Fojuk fel. Ugyanigy ne gativ rtkeIst tartalmaz a t , J eIl e m t e I e n'' _ , , n i n c s har_ktere'' hifejezs. (Termszetesen minden emberneh van jeIleme , 1e gfe1 jebb e von s a i a t T s a d _ I m i megitls szerint nemkivnatos4k.) A ,,karakter'' sznah p p e n e m i a t t a z e t i k a i f e 1 h a n _ a m i a t t jobbnak I4tszik a pszicholgiai megközelités számra a ,,szeml yis g'' sz h a s z n l a t a , a m e l y i I y e n minösits_ nem tartaImaz. 3 3

_______r:;________;__t___t__tl_______J____________l__> vmbfkeellooya_grco_nnl_vAr_g_yA_sram_eerrenetrresnknlgyzamenfoyeetldelzomtrfoeett_Nz__Jro_oseedoeel_t F_fvu_t__ot_lay_h_lu__elk_)talr_nlasmnmNttesrlttragao_laerarg(k_mAsfmgylo__oo_ze_z_fgell__troea_ktahrktalt__mlrtrrat_osntosz_2taer_aaae_salmrn_llm_2tdesa)_eT_g_e_rakel_lu(__ey_gl_dmkkmsnlllytm_eso_tde_eeultlrft_eg__esn_rhlrm_ttzrt,eaa_me_mtasetJ_n_rz4elr_galo)ps_rrlrnkheoert_rnzrakoa_lm_sardcevteosall_rnaeretoerre4gtl__n)T_oskloeslzezrealzm_t_v_oo2d_zu__oNbettoflk_le_tolfton__tsb_nlnua_bl_faekcnlganllz__y_o_no_JuJtlr___m_d_e_kkfvah_oe_au_1lanaall_ldlttdlstl_ktaaaaanralnt_g_la_e__lagbe__amAok_lk__lat_fol_tt__mlkp_zl_ms_hkslpu_lz_eaftae_lfllt_L__tgcm_tc_o4_ha_esM_lhn_ozekr_a__k_alutgJ_lo__elrn_rst_g_(sllvzl__ Am_kauekbllll_ullel,rep_s_zvse J_oJ_aee _eereflJnks_ttzrlat_efle_l_,rtek_2loshstnmdzzEadge_aeennllefrnorln__ldelk_maenam_l_htkzk_tl__ __ ____t;_________r_r____tt_____________1_______________________w__t\____________t______t________________J_c_____t_?_______ J

1. A személyiség fogalma ^ ___ __,:_,__' i _ __- -_n_L _;'_ A ,,5'zemél_i,_ég'' szó eIsö megközeIítésre is árnyaltabb, bonyoIultabb kifejezés__ '_^'_; mint a_ elöbb felsoroItak. BeleértJük mindazt, amit ttegyniségen'' és J,karakte- ___''-:_x: Ten" ér_ünh ; helee'rtjük, ami egy ember valo'j_'ban e's ahogyan mások látJ_k öt; _,. _;__-_ _-;;; ahogy különbözö helyzetben viseIkedik; azt is, ami áItalános benne és azt is_ ami ;_;;, __;__;'. egyedi. !i _ _J _-'..

__ P'Z'ChO!O_4' _93J-b'" 'r^tt O''Z'FO_l"_0 JC__'_^ kO"YVCb'^ t^bb m'"t SO FC1C tUd"M""YO' '"'m'_Y'- __-_ .,.. segme_hatarO__St ISmertCt. _ _' , -j A m_rxista személyiségelmélet kiinduló tétele Marxna_ _z a megállapítása, , '_ hOgy aZ embeT a a_VetOen tarSa a mI eny_ aZ em er enye_e a t4_Sa U _l ;_ viszon_oh összessége. A társadalmi viszonyok_t az emberek hozzák létre, de . -.. :', ezek fokozatosan függetlenné váInak tölük és meghatározókká Iesznek számuk- - _' '' '-' _J ra. A személyiség tehát az öt érö társadalmi hatások következtében alakul, '_'='._

-> úgy érvényesül, hogy a társadaImi (makrostrukturális) hatások a közvetlen

,,többlépcsösen'', átaIakítva fejti ki hatását. _ __ Rubinstein (szovJet pszichológus) megfogaImazásában a meghatáro2ottság .c-_.,-___ ;,. dialektikus érteImezése: ,,4 hülsö Jhatásoh a belsõ_eltételehen he_esztïil _atnah''. ___ __ , o (A ,,beIsö feItteIek'' mindazok a tuIajdonságokt képességekt amelyek a szemé- _____ 9 az úJabb hatások érvényesülésébe.) ' '' __,___.___ _o?' A kUlSO hata'Ok eS bel'O f'ltet'l'k d!"lekt'k^' egY'e_'"'k _a'Om aSPehtUSa r ;;.. .;_ -__, van: az ún. _logenetika_, az ontogenetikai és az aktuálgenet_kai aspektus. j, A _(ogeF1etihai aspektus a2t jelenti, hogy a _logenezis (a f_jfejlöds) folyamn külsö hatsokra _c__ alak4ltak ki a jellem2ö faji sajtossgok, mint példuI _ gondolkods, a beszd kpessge, _melyek aztán adottsgok form_jban tovbbaddnak, örök1ödnek. Ezek az öröklött adottsgok talajt l hpezik az egyni fejlöds sorn bekövethezö hatsok rvnyesülsnek. Ha az törökítendö adottsgok - pdul a szülöt rt fertözs, betegsg következtben _ srülnek, a genetikusan sulyosan _; krosodott gyermeknl _ meg Felelö külsö hatsok eIIe_re sem aIakulnak ki az ltalnos emberi _ __ 34

__lle_l___fN_____3a_h_mlaaf___klu_ l__t __lt M _ d pkp r f b l Ik h k t l _ _ _ d _ _ _ _ _ _ l y_ p t u

!Az _Jnt_Jge_elih4i aspehtus az ontogenezis (az egyni feJlöds, egyni letut) sorn kû- Isö halsokra . (mint pl. a nevels) ltreJött belsö feItteIek rendszert s annak ,,szürö szerept'' Jelenti. Az ltalnos_ -______s emheri saJtossg, mint a gondolkodsraJ bes2dtan4lásra v4l adottsg máskppcn alakul a ' _ kt 6yermehkel törödö, öt reJlesztö kulturá1t csaIdban mint a gyermeket hany_gnI _em feJIesztöJ __r_e- , . , . ., , ,,, , , ,. un. In_erszegeny ornyezet en. u so atyso e tero vo ta te at yzonos _ ottsago eseten ls 3tJak öt; külo__nbo__zo_, sz;niu,, ke,pesse,gek k;alakuly,sa,hoz vezet. a J_o, ke,_esse,gu,, gye,eket azut,,,_n ,,_z o,vo,__ ,,_ _T lt-. _ml iskol_ hatásai sjkeresebben, e_edmnyesebben fejlesztikJ mjnt a htrnyos csaldj körülmnyek hözött löt. Ugyanaz a külsö h4ts (az intzmnyes oktatás) teht e1trö szem1yisgfeJlödst , produkl, az egyni fejlöds sorn mr kialak41t belsö felttelek kü1önbô- zösge miatL. _J; _),rcc,T Az aht_rgenelihai aspektus az aktulgenezis, aza2 a jeIenlegi, pilIanatnyi szJemfyisglIa_nt ___ ,_2,_ __s berolysol szerept Jelenti. Ha a tanitst-nevelst külsö h_tsnakJ a dik hozzllst belsö feltte._, EnT,ck Iehneh fo_uk fel, a hats eredmnyessge nyilvnvalan attl is függ_ miIyen ez a hozzIls_ szaks2erübben, milyen a tanul motivltsga a tanulsra. Ez a )elenlegi s2emlyis__llap_lLul rü-g__ ____,_,,m_ ha pldu1 a j adottsgok_t öröklö, j körülmnyek közt, s'ikeresen nevelüdü 6yermeh __saI__i _ky; letben megr_z esemny (pl. vlás, halIeset) következik be, ez s_emlyisgllapott olyan mrth., \-z__m__\-;_ ben megzavarhatja, hogy kptelen lesz a reladatokr_ neyelni_ nem tud t_nulni_ nem haJlan_u _zJ utasit' soknak eleget tenni. A kü1sö hats teht nagyon egyedien, a2 aktulis bclsö ciIlapot ltnl !? ,,megszürve'' rvnyesüI 4 konkrt szemly (a gyermek) esetben. _ lap_T_-a. ' ,, ,. In eZe Uta_ me__rO a Oz atun a Szeme ylseg e nlclOJaVa. __-_l cI - T,e de A személ_iség hülsõ Jhatásohra ha Iahu(t belsõ_eltételehneh és öröhIött __s'zpo, _ k zjcióknah (adottságohnah, leJmetöségehnehJ az eg_énen belül hialahult o1_an _z3mU eg_ed2, eg_szeri, megsmételmetetlen integrációJa, an2e1_ megmatá_ozza 4 v_szo_ _ n_ulást, alhal_azhodást a hö_n_ezet_ez. Ez a viszonyulás lehet aktív vagy paszze,__nt szív, az aIkaImazkodás önálló (autonóm) vagy önáIIótlan (konformist4). _ -,,.eT_en A szeméIyiség tehát örökIött és szerzett, az egyéni élet során kialakult tuIaJ-_ 21 az donságok, vonások sajátos szervezödése, egysége. A szeméIyiség megismételhe. _n,,d_-k tetIenségét éppen ezeknek a tényezöknek a hihetetlenül változatos sokfélesége _-,em és azok egyedi szervezödése okozza. , A szemlyisg egysg szervezöds amelyet a különbözö kutati megkö2e1itseknek meg Felelöen 'OZO I tSa_ k4,,lo--nbo__zo,,ke, en iehei ',e,s2e_-,e alk óto,elemel,,e bontanl, A tova,bb_.akb4n la,ss4nk ne,ha,n e,lda, __I_4h''. erre, a szeméiyisg összetevöine k ms_ms kiindulpontbl törtnö e_emzésére. a _\Zeme- Egyetrtünk AllporttaI, aki könyvnek (G. W. Allport: A szemr_isg a IahuI_s4, Gondolat, l980. _;zanak , S90. o.) utols feJezetben azt irja: ,,Nem gyümölcsö2ö, ha a szemlyisg egyik megközelítsi módJt a többiek rovsra védelme_ük. A szemlyisg sokoldalu, s szüksgünk van arra, hogy szmos k f különbözö irnybl közeIítsünk hozz. Ezeket nem nehz összeegyeztetnünk, ha vaIamennyi adatot_ ' - _ e - U S _ f c.. .J ugy tehintünk, mint amely az egysges, organ;k4s rendszerröl szer2ett tudsunkat gazdagitJa,'. _Tw. _ _c_-okra 4.. amel_,'ek _____ talajT l _, d_ adott_ _ut_'o_an n__\_ _mhn

_____?__c0_?_____;m_r_J_____ etEarezAtnaaklzFmlvetrau_emzulzdeaa__efteatletlzeslrtoals2sznzeeytmo2taneartloy_laesmet_les_hy2ooksdrzeoo_tslasz_nea_fkkonam_t_prfdcfs_oeo__ekro_ebdes_z_kebmoaf_zkelbthseltvooloJdegll_keal_nhlotms(tsp2usekz_ocadh_meose_e_ky_ehekle_ezlt t n,r_o_ Tm_ _ _a__la_Nkn_rop_çma_m__nrtTt_]l _

- , , . ha jtóer . A SZemelyISe9 Stru tura _s ,e,_;_,', m eg kö- ze l ítése _éldáulé r v é n v e s _:. dik át az L_ A stfuktuf_js szeméI i,é elméletek a személ is et mint m_'h__d__ ,,,,_,,,p,p, téSeket_ _ (funkcionáIis struktúrát) foiák feI, s arra helyezik a hang,_úlyt, hogy e_ _ me__O_ ' _ struktúr_ mikéPpen biztosítia az egyén pszichikus egyensúlyát, környezethez '' "" __ való alkalmazkodását táTsadalomba v4_ ló beilleszkedését îAIc_e_ t; CeI J C S Cn _ l îm a j d a r e l n 2. 1. A pszichoanalitikus személyiségmodell az l_nn!A k _ _ _ _ h_ , _ t ' ' _ ' _ tt N _ _ _ herU"I ?Of ' _ , '' _ r z se k '' analízis -_ eIemzés), Sigmund Freud (osztrák orvos, pszichiáter) nevéhez fü_ö- , u _ , n e _ , , dik. , h _ _ s o I _ ,_ _ elrele J- t_ i_ ! Freud a mult szzad végn, e szzad eIsö Felben mühödö, nagy hatsu elmletalkot s g y g yit SZabad tUd ! ps'2ichiter voIt. (E. Jones Sigm_nJ Freud é/ere s mun__ss_g_ c. könyvéböl jól n yomon követhctö A rP__-'' a pszichoanalizis kialakuIása s törtnete. EurópaJ I983) Munkssgával forradalmian mc gvltoz- ePPRn ellCn !, tatta nemcsak a _,lIekröI'' vaIlott elkpzeIésekeL s a lelki gyógyítás módjt, de hatása _ _lo__ra, V'SSZaJara t' ; az orvostudomnyra s a történelemszemIéletre is kite_edt. Irnyzata, a pszicho_nali2is mr let- abraZOla_ x; ben is sok vlto_son ment át; kiemelhedõ tanítványai (mint AdIerJ Jung s másoh) újabb irn yzato- A rR_rP'S ; kat ho2tak létre. Alapvetö nézeteinek egy rszét (küIönbö2ö kriLihai meg FontolásokkaI) több _ nak e_ _O' psmchológiaj jrányzat elfogadta, bepjtette elméletébe. A _fOJPtv a l a k i t ö I. e; _OM ' _ _ ' _ _, _ _ " _ __ AZ JZUI0C t ' t m a k _ t k n _' _ eltérõ_unciói_ küIönböztetnek meg egymástóI. Ezek: az ösztön-En, az En és a v a I, k ; á _ _,;_ _ feIettes-Én. _ k_e gyens_ Az ösztön__n vele születik az emberrel, genetikusan me ghatározott; a szemé- Me g ? lyiség (Freud szerint) alapvetöen az ösztön-Énben gyökerezik. Az ösztön-Én ;r_ ,e"Yt'le __ 't"t_ '' "_"'_'' . eJCt_'ZZ'' , .. . , '. . ,, , , , : neki; de eu Z S _SZ C I US mU O eSe en e aSZna a O Va amenn yI _ energi_ gyüJtöheIye. Az ösztön-En elsödIeges feIadata (funkciója), hogy az A h ? embert hajtó eröket egyensúlyban tartsa. Ezek az erök feszültséget keItenek, ' ? ameIyeket az ösztön-En nem tud elviselni, és a feszüItség csökkentésére, az a t a_, s a d a _ _ egyensúIy helyreáIlítására tör. Az ösztön-Én kirobbanó módon müködik , a v a' t e s z M _ hözvetIen kielégülésre törekszik (az ún. örömelv vezérli), kevéssé van tekintettel É n _ u' _ z ,n a társadaImi koTlátozásokra. Az ösztön-En késztetéseinek legföbb haJtóereJe a b e n a z É ____, ,,libido'', ez az eIsösorban szexuáIis te_észetü energiaforrás. s z a_ _ í l_ t a n __ _ Az _n az ösztön-En eIágazása, közvetIenül abbóI nö ki, de töIe függetlenüI ' t u s b a n v a müködik. Legfõbb müködése az ösztön-En késztetéseinek megzabolázás_, tár- f e n n t a, t a n _ sadalmiIag eIfogadható formákba tereIése; hompromisszum he_esése a beIsö _ 36 i _v '

_e___lE___tnEl__l____ __ , y p ( __rg (_ gpy)l gJ gytt t (_ _ ) y f _ _ y g tJ gJg_N ( t sghyeglgyet_t

hajtóerök és a külvilág által felállított korlátok között (müködését _z ún. realitáselv vezérIi). Az En különbözö t__c. hnikákkaI telJ-esíti ezt a funkcióJ-át, példáuI áttolással (amikor pl. az apa _Ileni '4gresszív indulatokat nem engedi érvényesülni, s helyette áItalánosságban a hataImat képviseIö szeméIyekre tevödik át az induIat). Ha a2 En nem képes megfelelöen szabályozni az ösztönkész_etéseket, beIsö feszüItség, szorongás áII elö. Ha a feszültség szintje nagyon megnövekszik, az En müködésbe hoz egy sor elhárító, védekezö mech_nizmust. Eze_ 4z ún. énvédö mechanizmusok. A legkorbbi, Iegkevsb váIogat eIháríts a I_g__, amelynek révén a fcnyegetö tartaIom te Ijesen kiszoruI a tudatbl. KisgyermekeknéI gyakori. (Pl. a kisgye_ek elköveti a tiltott cselekvést_ majd a feInött feIelössgre vonsra azt releli, hogy nem ö tette. _ kisgyermek nem hazudikJ hiszcn az élmny szintjn úgy érzi, hogy nem követte el a tiItott dolgot.) A ksöbbi vekben erös szarongás esetén már kidolgozottabb elhritási módok beve_etsre . kerül sor - ilyen pldául az el_ojlá. Az eI_ojtás a tagads egy s_jtos Formja: a fcnyegetö tartalmu I. e,rze,se_ emIe,kekel p/e.ro,fdneh atudatonkl,vu-_Imaradnak Iesu___I ednekatudattaIanba ba,renef __a, =O- Juk megmarad). Az eIfojts tuIajdonkép_n részleges fclcjts; a _inos lmny (s gyakran _ ho_zc_ , hapcsoId szavak, gondoI_tok, trgyak, heIyszínek - egys_v_l hármi, _mi _7, lményt t_elidzheti) elfelejtödik. (Pl. egy kudarc, e6y nyilvnos megszgyenítés vagy egy olyan titok, amelyet nem voln_ sz_bad tudn!, te Ijesen kirekesztödhel az illetö ludalábl.) ,- A reahcihépzés sorn a szorongskeltö ks_etések oly sikeresen gtIódnak_ hogy a s2emly ,z_ éppen eIlenkezöcn viselkedik, mint ahogyan azt ksztetsei diktá1jk (pI. az eräs sze_uáIis késztetés visszJra rordul_sn_k következmnyeként _ illet szélsségesen tiItakozik a szexuaIits müvs_i ,c _ b r_zol s_ el le n). _ A regresszi (visszaess) azt a mechani2must jelenti, hogy az egyn _ Fenyegetö heIy_et megolds;b_ _ nak egy korbbi módjához tér viss2a (pl. a kisiskolás gye_ek ujra bepisiI vagy ujját szopj_). A projehci (kivetits) esetén az egyén rzeImeit, indulatait rvetiti egy ms szemlyre (pl. fI valakitöl, ezért azt mondJa, hogy az üldözi, gyüIöIi õt). Az izoI_c'iús eI_áril_s esetn a kinz tudattartalmak elsngetelõdnek azáltaI, hogy más tudaltartalíe _ makat kefn sze,esen felsz__nen ta,t a2 e e,n pI ha,zasta,,s_- konA__ktusa_.vaI vaIo, szem_ne,ze, S a valakj llandan munkahelyi gondJaival foglalkozik, azokat felnagyítja, túlértékeli, e_el ma arz_ 2a kiegyensulyozatIanságát.) n- Meg _em történtté tevés. A Fesni''Itséget oko2 érést, viseIkedst egy másik c_eIekvs semlegesiti, _ n érvnyteleníti. (Pl. a kisgyermek e1követi a tittott cseIekvést, utána behunyja a szemét, megrzza a fejt, ez2el mágikusan ,,visszacsinlja'' a doIgot_ a FeInõtt megbánt valakit, a_tn aJándkot ves2 eZ' h-d l ,h-k ,,f_id, ' ' ne l; e eZZe magyaraZ atJU a gyOnaS e O O Szerepet IS.) n__'I _ A ha_adik személ isé elem a e/eftes__, az Énbö_I fe_Iö,d_k ki Azokat a ek. no_;kat, s,ab;lyok,i, e,k,_lcsi é,iékeket fogl,IJa mag;ba am,lye_et a, egyén aZ a tá,sadaIommaI kü_Iö_nö'sen a szü- lõ_kkeI való é,intkezés soTán eIsa'átít ma áé_ . a vá tesz. Más szóvaI az ideáIokat a lelkiisme,eti funkc;ót testesíti me A felettes_ _Tel Én iúlzott, nehezen megvalós_tható kö_vetelményeket támaszt az Én_nel szem_ _ a ben, az Én edi me ,bál_a a kö_veteImén eket a vaIósá nak me feIelö, sz;nt,e szállítani. Az En tehát nemcsak az ösztön-Énnel, de a felettes-ÉnneI is konAiknü- I tusban van .. a komp,omisszumok ke,es;se kö_zben p,óbál;a a l,lki egyensúlyt aT- fennta,tani. L. _. ;b,a :ls_ 37

__e_q__t______L__c__?1___;___;;_>Jt_l____:_ _la3Mg szl_nten z_aJs_olahans4emk'vo(Ltt ____ arb_a)_A_t_ud__at_4_l_a_t_t___(vagy m___tt(tstuuuudddsdaaa_zatttoetot_aalvs__ll_eaatttntle__stt) tud_ateloll ttefs) voaeegkthfr_leen_allsaotssnzRA_l_apzlr_e_eodl__le_nc_r_te1_en_zcestr___l_____

_ us2Tn En En \ felettes_En

i _ _ 1 c? g _e ' e_ v m_,_ 2. 4bra: A pszichoanaIitikus szemlyis_mOdelt v_z1_t4 j (PO__er nyOm n) A személyiségnek ez a hármas tagozódása nem azonos a pszichoan_titikus A sze_ e(méletben jelentös szerepet Játszó tudutszinteh hármas tagolódásávaI. A psz_- (_mer :_ choanalitikusok szerint ugyanis a lelki jelenségek tudatos, t_datalatti és t_dattn_ ,T__/___ jeIenségek akaratlagosan felidézhetöh, tudatoss_ tehetöh. A tudatta1an szférába megit_ _ kétfajta Jelenségcsoport kerül: ami sohasem volt tudatos és ami tudatos voltJ de __ ; e1_ojtásra került. (Ennek feltárására szolgál 4 pszicho_n_lí_is mint terpiás r_J'__uIa . e Ijárás, azaz gyógymód). valan' tökIc_

elfojtottW ., t Ud at05 zsek _ 3. br_: A Freudi s2emlyisgelmlet tudatszintJei én h ép _ ( PoPPer nYomn) j el zs _ Ebböl a szempontbl _ szemIyisg mindhrom elemnek (ösztön-En, En, felettes-En) bizonyos ' _ rszei tud4tosak, m_sok v_szont ncm. A tud_tossg azonban nem feltteie a hatsnak ,_ _ t4dattalan a k ü l _ rs2ek is intenziven rszt vesznek a szemIyisg müködsben. Az elfoJtott, tudattalanba süllyesztett tartalmak (vágyak, fantáziák, induIa_, tok stb.) megtartják ösztönenergiáJukat és kitörni igyekeznek. Amikor az En ___ nem eIéggé ,,éber'', csaknem elérik a tudatosság szintjét _ bár áIcázott formában. Ez a müködés érhetö tetten a nyelvbotlásoh, a_ eljrásoh, a cselehvéseh

___ _ 39 _

elvetéléséne_ hátterében. A vicc'eh is sokat kifeJeznek a tudatta1an lelki törté_és_ekböl. Az eIfoJtások leginkább az álom__n kerülneh tudatközelbe, rithán közvetle__ gyakran áttételes, szimbolikus formában. (Ezrt az lomértelmezés a ps_icho;_nalízis fontos eszkö- ze.) A túJ_ott eIfoJtá_ ,sok, feldoIgozatlan feszüItségek Ielki vagy leIki eredetü testi me__ete_edése___ez (pl. neurózis, gyomorfekély, ideges eredetü s_ívpanaszoh) veze_hetnek.

2.2. Az interperszonális személyiségmodeII ,Uì A személyközi (interperszonális) megközelítés Iegföbb képviselöje Carl Rogers Z_- (amerikai pszichiáter). Elméletének lényege, hogy a személyiséget elsös'orban a F__ ' ,_zeméJyhözi hapcsolatohbaJ1 érteImezi. fì) Rogers központi fogalma az énhép (sel_ - ahogyan az ember önmagt _a megítéli, ahogyan élményvilágát feIdolgozza. A m_sik fontos eIem __ énicle_úl de - amilyenné az ember lenni szeretne. A teljes személyisé6 magába foglaIJa az __î organizm_,s_t (a személy a maga obJektív valóságában)_ az énképet és ;_z nic1eáltJ valamint azokat a késztetéseket, amelyekkel az ember saját lehetöségeinek minéI tökéIetesebb megvalósítására, önmegvalósításra törekszik. A személyiség rendezettsége vagy rendezetlensége e három elem egymáshoz vaIó viszonyátl függ. Az elemek összhanja esetén hongruen,s_ (azaz én-azonos, , öszinte, hiteIes), ellentmondásossága esetén inhon_ruens (öszintétIen, hitelteIen) a szeméIyiség. A harmonikusan feJIödö embernél az organizmus, az énkép és az énideáI nem mondanak eIlent egymásnak. Az énhép és az énideál túlságos eltávoIodása különbözö személyiségzavarok forrásává váIik (pl. kisebbrendüségi érzés). Az organizmus és az énhép ellentmondásossága az interperszonális kapcsolatokban jelenik meg (ahogyan környezete megítéli az embert, visszaJelzéseket küld): ha a visszajelzés ellentmond az énképnek, az összhang megteremtése érdekében az ember vagy megváltoztat_a viselhedését, vagy mó_osít_at_a énhépét. Ha az inkongruencia nem tudatosuI, az ellentmondó környezeti visszajelzések hatására szorongás_ konAiktus keletkezhet; a személy mereven ragas?_ hod_at énhépé_ez, és eIhárító mechanizmusokkal védekezhet az egyensúlyt ,_,\_ _ fenyegetö jelzésekkeI szemben. Egyre neurotikusabbá válik, elveszti kapcsoIatát _;an a külvilággal, egyre kevésbé tud aIkalmazkodni.

laEn __e__