PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK (RÉSZLETEK)
Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD)
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A
közösségi feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük.
Az államháztartás alrendszerei 1. A központi költségvetés Tartalmilag a költségvetés az állam társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja, mely meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit, és amely a pénzügy-, konjunktúra-, és szociálpolitika szolgálatában áll. Formailag a költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak terv- és számszerű szembeállítása
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A
közösségi feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük.
Az államháztartás alrendszerei 1. A központi költségvetés Tartalmilag a költségvetés az állam társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja, mely meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit, és amely a pénzügy-, konjunktúra-, és szociálpolitika szolgálatában áll. Formailag a költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak terv- és számszerű szembeállítása
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI (RÉSZLET)
2012. évi előirányzat
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZES ÖSSZES BEVÉTELE 9 452 799
FORRÁS: MÁK
Társasági adó
356 200
Egyszerűsített vállalkozói adó
225 018
Általános forgalmi adó
2 722 000
Jövedéki adó
913 850
Személyi jövedelemadó
1 574 300
Illeték befizetések
102 500
2. A társadalombiztosítás A
társadalombiztosítás intézményes biztosítás.
széles
rétegeket
érintő
A törvénnyel előírt kötelező biztosítás okai:
– A társadalom tagjai jövedelmi
helyzetük miatt
hajlamosak elhanyagolni magukat.
– Az intézményes biztosítás olcsóbb, mint a piaci biztosítás. A társadalombiztosítás bevételei:
– Járulékbefizetés – Központi költségvetési támogatás – Tőkejellegű bevételek
A társadalombiztosítás fontosabb szolgáltatásai:
– Öregségi és rokkantsági nyugdíj – Egészségügyi ellátás – Táppénz – Anyasági- és gyermekgondozási segély 3. Elkülönített célalapok
előre meghatározott konkrét gazdasági vagy közösségi célra létrehozott, a költségvetéstől elkülönített célalap. (2012-ben pl.: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, stb.)
Egy
4. Helyi önkormányzatok Az önkormányzatok helyi szinten látják el az állami közösségi funkciókat, és befolyásolják a gazdaságot. Az önkormányzatok bevételei: – Adóbevételek (helyi adók, átengedett adók) – Állami támogatások (normatív-, cél-, kiegyenlítő- támogatások) – Egyéb saját bevételek
Az önkormányzatok feladatai: – Alapfokú oktatás – Egészségügyi és szociális alapellátás – Helyi közutak és köztemetők fenntartása – Egészséges ivóvízről való gondoskodás – Közvilágítás
Az államháztartás bevételei – Adójellegű bevételek (adók, állami monopóliumok, vámok, társadalombiztosítási járulék) – Nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak, illetékek) – Az állami vagyonhoz (privatizáció, osztalék)
kapcsolódó
bevételek
– Adományok, segélyek és egyéb bevételek
Az államháztartás kiadásai (közgazdasági szempontok szerinti csoportosítás) – Folyó kiadások a) Árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások b) Kamatfizetések c) Támogatások és egyéb folyó transzferek
– Tőkekiadások d) Tárgyi eszközök beszerzése e) Készletek vásárlása f) Föld és immateriális javak beszerzése g) Tőketranszfer
ÁLTALÁNOS ADÓTAN Alapfogalmak
Adó: az adó törvényben előírt, állammal szembeni, kényszer jellegű befizetési kötelezettség, melyért a befizetőt semmilyen közvetlen ellenszolgáltatás nem illeti meg.
Az adó alanya: az a személy, mely önadózásnál gondoskodik az adó kiszámításáról és befizetéséről, kivetéses adózásnál pedig aki terhére a fizetési kötelezettséget előírták.
Közvetlen (direkt, egyenes) adó: az adó jelentette közgazdasági terhet az adó alanya viseli (SZJA). Közvetett (indirekt) adó: az adó alanya és az adó közgazdasági terheit viselő személy különválik (ÁFA). Az adó tárgya: az a jogviszony, vagy gazdasági esemény, mely alapján az adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adóalap: az adó tárgyához szorosan kapcsolódó, pénzben mérhető mennyiség. Az adó mértéke: a befizetendő összeg
Az adókulcs: az a függvény, mely az adóalaphoz az adómértéket rendeli.
Átlagadókulcs: az adóalap egészére vetített adómértéket mutatja.
Határadókulcs: megmutatja, hogy az adóalap pótlólagos (Lehet egységére mekkora adóteher jut. proporcionális, progresszív, degresszív) Az adók közgazdasági funkciói:
– Fedezeti funkció (kiadások fedezése) – Befolyásolási érvényesítése)
funkció
(állami
– Arányosítási funkció (externáliák kezelése)
preferencia
Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények:
– Igazságosság – Méltányosság - Közteherviselő képesség – Haszonelvűség – Hatékonyság – Semlegesség – Egyértelműség – Egyszerűség – Alacsony adminisztratív költségek – Stabilitás – Rugalmasság
adórendszer a fenti elvek Az kompromisszumok eredménye
tekintetében
Az adónemek adótárgyak szerinti csoportosítása:
Jövedelemadó: személyi (SZJA), társasági (TA) Vagyoni, illetve tárgyi adó
Erőforráshoz kapcsolódó Forgalmi: általános (ÁFA), fogyasztási (Jövedéki adó)
Adópolitika A Keynesi Keynesianus anus adópolitika adópolitika jellemzői jellemzői : -
Progresszív jövedelemadóztatás Progresszív jövedelemadóztatás
-
Jelentős és sokféle adókedvezmény
-
A tőkejövedelmek bérekkel azonos adóztatása
A Monetarista adópolitika adópolitika jellemzői jellemzői : -
Kevésbé progresszív progresszív jövedelemadóztatás jövedelemadóztatás
- Adókedvezmények megszüntetése
AZ ADÓZÁS RENDJE Az adózás rendjét a 2003 évi XCII. Törvény (ART) határozza meg.
A törvény hatálya −
Magyarország területén a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy, b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt
tartózkodó magánszemély, c)
rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, vagyonnal
d) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy
−
Vámszabad területek
−
Adóval, illetékkel járulékkal összefüggő befizetések
−
Fizetendő költségvetési támogatások
A törvény személyi hatálya: Az adózó:
Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az Art előírja. Az adózó képviselete: -
Magánszemély esetén: törvényes képviselője, ügyvéd, adószakértő, könyvelő,
-
Egyéni vállalkozó magánszemélyt ezeken túl nagykorú alkalmazottja
-
Jogi személy esetén ezeken túl: képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott
Az adóhatóságok: -
A NAV adóztatási szerve
-
A NAV vámszerve
Az adózó jogai Az iratbetekintési jog Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná.
Önellenőrzési jog Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre.
Az adókötelezettség A bejelentkezés − Oka: adókötelezetté válás − Időpontja: a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül. − Formája: írásos, elektronikus nyomtatvány − Tartalma: alapadatok, könyvvezetés módja
bankszámla,
ÁFA
elszámolás
− Helye: cégbíróság (cégek), okmányiroda (egyéni adóhatóság (magánszemélyek, költségvetési szervek)
módját,
vállalkozók),
− Eredménye: adószám (vállalkozás), adóazonosító jel (magánszemély)
A bejelentés Adatváltozást 15 napon belül
Nyilatkozattétel
Az adómegállapítás -
Önadózással (magánszemély) megállapít- bevall - befizet – visszaigényel
- Adólevonással (kifizető, munkáltató) - Adóbeszedés (adóbeszedésre kötelezett, idegenforgalmi adó) -
Kivetés (önkormányzat - építmény-, telek-, gépjármű adó)
-
Kiszabás (illetékhivatal – vagyonszerzési-, eljárási illeték)
- Adóhatósági adó megállapítás (adatszolgáltatás alapján) -
Utólagos adó megállapítás (NAV)
Az adóbevallás Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. -
Formanyomtatványon történik
-
Akkor is kötelező, ha adófizetési kötelezettség nem keletkezett
Az adó (adóelőleg) megfizetése -
Fizetésre kötelezett: akit a jogszabály kötelez
-
Időpont: Az esedékesség időpontjában, a határozat jogerőre emelkedése utáni 15. napon belül
-
Fizetési módok: átutalás, postautalvány, bankkártyával a NAV megfelelő számlájára
Bizonylat kiállítása és megőrzése -
Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki.
-
A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a
munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege . -
A bizonylatokat bejelentett helyen kell tárolni .
-
Felhívásra 3 munkanapon belül be kell mutatni
Könyvvezetés - A könyveket a számviteli törvény betartásával úgy kell vezetni, hogy a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak, b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja, d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
Adatszolgáltatás Jogszabályokban meghatározott, adóhatóságok, illetve a KSH felé kötelező adatszolgáltatások teljesítése.
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1995 évi CXVII. Törvény
Az szja jellemzői Az szja a magánszemélyek hozzájárulása a közfeladatok finanszírozásához. − Az adóévi összes jövedelem után a magánszemély fizeti − Naptári évenként fizetendő, adóelőleg fizetési kötelezettséggel egyetemben
− Személyi jellegű, annak kell fizetnie, aki adóköteles jövedelmet realizál − Általános adó: a belföldről és külföldről származó jövedelem egyaránt adóköteles (kivéve: a kettős adózást kizáró egyezmény esete).
− Jelenleg az összevont adóalapot és a különadózó jövedelmeket is lineáris adókulcs terheli.
Jövedelemkategóriák Jövedelem: A magánszemély által bármilyen címen és formában megszerzett bevétel az elismert költségekkel csökkentett része. − Összevonandó:
nem önálló tevékenységből származó önálló tevékenység jövedelme (egyéni vállalkozó, őstermelő, szellemi): tételes, vagy diktált költségelszámolás
Egyéb (pl.: gyes, ösztöndíj) -
Nem összevonandó: (pl.: kamat, osztalék, ingó vagyontárgy, illetve ingatlan átruházása)
Az adó mértéke − 16 %, havi 202000 Ft felett 27%-os adóalap kiegészítés − az egyéni vállalkozó vállalkozói adó alapja után fizetendő
Egyéni vállalkozók adózása Vállalkozói jövedelemadó
Átalányadó
EVA
A vállalkozói kivét után: szja Vállalkozói adóalap után: szja Vállalkozói osztalék után: 16 %
Választható: - megelőző adóév bevétele < 15 (100) millió Ft. - nem áll munkaviszonyban
Választható: 30 milló Ft (áfával együtt) bevétel alatt
Adó: Adóalap = Átalányjövedelem x 1,27 Adóalapból szja
Adó: A bevétel 37%-a (50%-a)
A vállalkozói jövedelemadó levezetése Bevétel - Csökkent munkaképességű alkalmazott kedvezménye
- Szakképző iskolai tanuló kedvezménye - Volt elítélt, munkanélküli, levizsgázott szakiskolai tanuló foglalkoztatásának
kedvezménye - Alapkutatás és kísérleti fejlesztés kedvezménye - Kisvállalkozói kedvezmény - Elhatárolt veszteség - Lekötött fejlesztési tartalék
Korrigált bevétel - Költségek
Vállalkozói adóalap (Jövedelem minimum?) - Jövedelem utáni adó (mérsékli a beruházási, térségi, kisvállalkozási kedvezmény)
A vállalkozói osztalékadó levezetése Adózás utáni vállalkozói jövedelem - Csökkentő tételek
+ Növelő tételek
Vállalkozói osztalékadó adó alap - Osztalékadó
Adózott osztalék
Önadózás keretében teljesítendő kötelezettségek − Összevont adóalap és a külön adózó jövedelmek számbavétele − Adó megállapítása − Adó befizetése − Nyilvántartások vezetése, dokumentumok megőrzése
Nyilvántartások vezetése Alapnyilvántartást vezet az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. Az egyéni vállalkozó köteles az alapnyilvántartását úgy vezetni, hogy annak minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági
esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen.
Az alapnyilvántartás választható típusai • Naplófőkönyv • Pénztárkönyv • Be Bevé véte telili és kö költltsé ségn gnyi yilv lván ánta tart rtás ás • Bevételi ny nyilvántartás
A naplófőkönyv: A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani. Eszerint a naplófőkönyv a pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségeket tartalmazza.
A pénztárkönyv: A pénztárkönyv a pénztári készpénzforgalom elszámolására szolgál. A legegyszerűbb „könyvvezetési módszer”
Csekély bankszámlás forgalom mellett kiegészítő nyilvántartással még alkalmazható. A pénztárkönyv vezetése akkor lehetséges, ha
A pénztárkönyv minimális adattartalma: •
sorszám
•
gazdasági esemény időpontja;
•
bizonylat sorszáma;
•
a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);
•
bevételek, ezen belül külön feltüntetve
•
o
az adóköteles bevételeket,
o
a fizetendő általános forgalmi adót,
o
a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
kiadások, ezen belül külön feltüntetve o
a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban anyag- és árubeszerzés, a közvetített szolgáltatások értéke, az alkalmazottak bére és közterhei,
vállalkozói kivét (csak a vállalkozói vállalkozói jövedelem jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében), egyéb költségként elszámolható kiadás; o
a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban
A részletező nyilvántartás típusai
A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a jövedelemszámítást alátámasztják. Ilyen nyilvántartás például:
• a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása, • az útnyilvántartás, • a vevőkkel (megrendelőkkel) nyilvántartása,
szembeni
követelések
• a szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása,
• a munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és • a vállalkozói kivét nyilvántartása. • leltár
A leltár A leltározás célja:
•
a mérleg valódiságának alátámasztása
•
a
•
a tulajdon védelme
•
a vezetőség tájékoztatása
ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése bizonylati
fegyelem
A beszámolóban foglalt tételeknek leltárral való alátámasztása az egyik garancia arra, hogy a mérlegben kimutatott eszközök és források a valóságban is léteznek. A
leltárt el lehet készíteni a folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján (ekkor év végén csak egyeztetés szükséges), illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során.
A leltározás belső leltározási szabályzat alapján történik Az elkészült leltározási bizonylatok alapján jegyzőkönyv és összegzés készül, az eltérések könyvviteli átvezetéséről gondoskodni kell.
A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a
megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint: • anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), • használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha), • 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű használatba vett tárgyi eszközök, • áruk (kereskedelmi készletek), • betétdíjas göngyöleg, • alvállalkozói teljesítmények, • saját termelésű készletek: befejezetlen termelés,
félkész és késztermék.
Bizonylatolási szabályok Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén előírásszerűen javítottak.
A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:
a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;
b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a
gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. (c) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK Alkalmazottak járulékai
Szociális hozzájárulási adó: 27%
AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ (EVA) 2002 évi XLIII. Törvény
Az EVA jellemzői Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára választható. Két év folyamatos működés szükséges hozzá. Vállalkozási formák, akik választhatják •
Egyéni vállalkozó, egyéni cég
•
Betéti társaság, Közkereseti társaság
•
Korlátolt felelősségű társaság
•
Szövetkezet
Az EVA által kiváltott adók Az egyéni vállalkozó esetében: •
a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni
•
adót
•
vagy az átalányadót, valamint az adóalany az adóévre nem köteles
•
a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a Szja tv.8 szerint
•
kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett;
•
az általános forgalmi adót.
A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek esetében: •
a társasági adót
•
a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;
Az adó alapja Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel.
Az adó mértéke Az adó mértéke a pozitív adóalap 37% -a. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 %.
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (Bencsik, Szentkirályi,2011)
2007 évi CXXVII. Törvény
Az áfa jellemzői − Közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól − Általános adó, mert az értékesítési láncolat minden pontján jelen van
− Hozzáadott érték típusú adó , mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik − Nettó típusú adó , mert a vertikum minden fázisában a befizetési kötelezettség együtt jár a visszaigénylési jogosultsággal (kivéve: a végső fogyasztót) − Fogyasztási típusú adó , mert az értékesítési láncolatban a végső fogyasztót terheli Forgalmi típusú adó
értékesítéshez kötött.
Az adó alanya Az Áfa törvény személyi hatálya kiterjed: −
az Áfa törvény hatálya alá bejelentkezett adóalanyokra
−
az EVA adóalanyokra, ha azt az EVA törvény előírja
−
EU jogharmonizáció miatt a csoportos adóalanyokra (kapcsolt vállalkozások adóalanyai).
Adóalany: az a jogképes személy, vagy szervezet, aki/amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére.
A törvény területi hatálya: Az ügylet Magyarországon akkor adóköteles, ha a teljesítés helye belföld.
Az adó tárgya − az adóalany általi belföldi, ellenérték fejében történő termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra − Eu-n belüli termék beszerzésre − Eu-n kívüli országokból származó termékimportra − speciális EVA adóalanyokra.
Termékértékesítés: Birtokba vehető dolgok ellenérték fejében történő átengedése.
Szolgáltatásnyújtás: Minden olyan üzleti tevékenység, ami nem termékértékesítés.
Az adó alapja − A teljesítésért járó ellenérték − A szokásos piaci ár (pl. ellenérték nélküli tulajdonosváltás) − Termékimport esetén a vámérték
Az adó mértéke − Normál kulcs: 27% − Kedvezményes 18%, vagy 5% (pl. hús, tej, személyszállítás) − Kivételes: 0% (termékexport, nemzetközi közlekedés)
Adómentesség Bizonyos esetekben a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás után nem kell áfát fizetni. Ennek két eltérő alkalmazási módja van: - Adómentesség levonási joggal: Termékexport bizonyos esetei - Adómentesség levonási jog nélkül: T árgyi adómentesség: tevékenységhez kötődik (pl. oktatás)
Alanyi adómentesség: személyhez kötődő, értékhatártól függő − A szokásos piaci ár (pl. ellenérték nélküli tulajdonosváltás) − Termékimport esetén a vámérték
Az adó megállapítása, bevallása − Havonta: Az éves adófizetés magasabb 10 millió Ft -nál. − Negyedévente: Nem havi és nem éves bevallók
A hazai számla tartalma -
Sorszám
-
Kibocsátó neve, címe, adóigazgatási száma
-
Vevő neve, címe
-
Teljesítés időpontja, a számla kibocsátásának kelte
-
Fizetési mód, határidő
- A termék megnevezési, besorolási száma
- A termék számbavételi egysége és mennyisége - A termék adó nélküli egységára - A termék adó nélkül számított ellenértéke tételenként és
összesen - A felszámított adó százalékos mértéke - Az áthárított adó összege tételenként és összesen
A nyugta tartalma -
a nyugta kibocsátásának kelte;
-
a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
-
a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
-
a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
Fontos, hogy a nyugta olyan számviteli bizonylat, amelynek a kibocsátó vállalkozás bevételeit igazolja, de bizonyos tartalmi kellékek hiányában a befogadót költségelszámolásra, illetve áfa levonására nem jogosítja.
A TÁRSASÁGI ADÓ 1996 évi LXXXI. Törvény (Bencsik, Szentkirályi,2011)
Az adó jellemzői •
Rendszeres jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező tevékenység pozitív eredménye alapján fizetendő;
•
Nem a költséget, hanem a nyereséget terheli;
•
Közvetlen adó (nem hárítható tovább);
•
Versenysemleges
•
Adóztatási mód: önadózás
•
Jellemzően az adóköteles jövedelem százalékában meghatározott lineáris adó
•
Szabályozástól függően adókedvezmény igénybevehető
A törvény személyi hatálya kiterjed: •
belföldi illetőségű adóalanyok tekintetében korlátlan (teljes körű) adókötelezettség, amely egyaránt vonatkozik a belföldről és külföldről származó jövedelmekre,
•
a külföldi illetőségű adóalanyokra tekintetében korlátozott adókötelezettség, amely vonatkozik a belföldről származó, vagy nemzetközi szerződés, viszonosság alapján belföldön adózó jövedelmekre.
A törvény területi hatálya: Magyarország.
Az adó alapja • kettős könyvvitelt vezető adóalanyok esetén a - növelő és csökkentő tételekkel módosított - adózás előtti eredmény
• egyszeres könyvvitelt vezetőknél a módosított nettó árbevétel.
Az adó mértéke A társasági adó mértéke 500 millió forint bevételig 10%, e felett 19%. A TAO törvény hatálya alatt a számított adót csökkentő kedvezmények: • beruházási kedvezmény • fejlesztési kedvezmény • térségi, és egyéb kedvezmény • mikro-, kis-, és középvállalkozások kedvezménye.
Az adóalap levezetése Adózás előtti eredmény (nettó árbevétel) −
elhatárolt veszteség
−
képzett céltartalék felhasználása
−
TAO törvény szerinti értékcsökkenés
−
kapott osztalék
−
szakmunkásképzés
−
regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
−
legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
−
adott közcélú támogatás, adomány
−
adóévi beruházás értéke
+
képzett céltartalék
+
adózás előtti eredmény terhére elszámolt SZTV szerinti értékcsökkenés
+
nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek, ráfordítások
+
bírságok, büntetések (ráfordításként elszámolt)
A SZÁMVITEL ALAPJAI 2000 évi C. Törvény (Keresztes,2012)
A számviteli alapfogalmak Mi a számvitel? •
A számvitel az üzlet nyelve– egy sajátos nyelv és kódrendszer
•
A számvitel a gazdálkodási folyamatok információs tükörképe
•
Az emberi (gazdálkodási ) tevékenység pénzügyi aspektusait vizsgálja
•
Zárt, logikus rendszerű információ gyűjtő- és feldolgozó rendszer
•
A szervezeti érdekeltek információ-ellátását biztosítja
A Számvitel célja - Tájékoztatás - Döntés-előkészítés - Ellenőrzés
A Számvitel tárgya Tevékenység – Gazdálkodás Vagyon (Eszköz) – Teljesítmény (Eredmény) Gazdasági esemény A Számvitel feladata
Információnyújtás – Megbízható, valós kép - rendszeres rögzítés, nyomon követés - beszámoló készítés (csoportosítás, összegzés)
A számvitel fogalma: A gazdasági események megfigyelése, mérése, feljegyzése, feldolgozása, ellenőrzése, elemzése, a megfelelő információs outputok előállítása Hitelt érdemlően kell bemutatnia a gazdálkodó, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét Területei:
egymásra épültség alapján!
- bizonylatolás, bizonylati rend - könyvvezetés, könyvvitel - beszámolás
- könyvvizsgálat - letétbehelyezés, közzététel
A számviteli törvény Meghatározza: •
a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét
•
a beszámoló összeállítása és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket és szabályokat
•
a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit
A törvény hatálya kiterjed: Gazdálkodó: - Vállalkozó:
saját nevében, saját kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenység
- Államháztartás szervei (költségvetési szervek)
Egyéb szervezetek: Lakásszövetkezet, Társasház, Társadalmi
A törvény hatálya nem terjed ki: - Egyéni vállalkozó (adótörvény) - Külföldi székhelyű társaság magyarországi kereskedelmi
képviselete - Pénzintézetek (külön törvényben szabályozott)
Beszámolók és könyvvezetés Beszámoló: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés. Kritériumok:
- Nettó árbevétel: 1 000 millió Ft - Mérleg főösszege: 500 millió Ft - Foglalkoztatottak létszáma: 50 fő
Egyszerűsített beszámoló: egyszeres könyvvitel egyéb szervezetek (non-profit) Egyszerűsített éves beszámoló:
kettős könyvvitel két kritérium két évig nem teljesül
Éves beszámoló: kettős könyvvitel legalább két kritérium teljesül részvénytársaság Konszolidált éves beszámoló:
kettős könyvvitel
Éves beszámoló / egyszerűsített éves beszámoló részei Mérleg (Egyszerűsített mérleg) Eredménykimutatás (Eredménylevezetés) Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés (csak az Éves beszámolótól)
Könyvvezetés
A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre kiható események folyamatos nyilvántartása magyar nyelven.
Egyszeres
Kettős könyvviteli
könyvviteli rendszerben
rendszerben
Beszámolási kötelezettség Egyszerűsített beszámoló
Éves
Egyszerűsített éves
A mérleg •
Vagyonkimutatás
•
Kétféle csoportosítást tartalmaz: Eszközök - Források
•
Időpontra vonatkozik
•
Összevont
•
Csak pénzbeli értékelést tartalmaz
•
Hivatalos dokumentum, aláírandó
A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONÁNAK CSOPORTOSÍTÁSA Megjelenési forma szerint
ESZKÖZÖK (Aktívák) - Befektetett
eszközök - Forgóeszközök
Eredet szerint
FORRÁSOK (Passzívák) - Saját tőke (saját forrás) - Céltartalékok - Idegen tőke
(kötelezettségek)
60
MÉRLEGEGYEZŐSÉG
Eszközök = Források A VAGYONRÉSZEK ÉRTÉKELÉSE •
Bekerülési, beszerzési érték: amibe ténylegesen került vásárláskor vagy
•
Piaci érték: amennyit jelen pillanatban a piac adna érte, amennyiért értékesíteni lehet
•
Újrabeszerzési érték: amennyibe most kerülne, ha most kellene beszerezni
előállításkor
A MÉRLEG SZERKEZETE
MÉRLEG A.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak
II.
D.
SAJÁT TŐKE Jegyzett tőke I. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény
E.
CÉLTARTALÉKOK
F.
KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek
G.
PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök B.
FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II.
Követelések
III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C.
AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
e Ft
A MÉRLEG SZERKEZETE
ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT
ESZKÖZÖK I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti és cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése
FORRÁSOK D. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke (jelölve a
visszavásárolt tulajdonrész névértéken) II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII.Mérleg szerinti eredmény
ESZKÖZÖK
FORRÁSOK
II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolatos
E. CÉLTARTALÉKOK 1. Céltartalék a várható
2.
2.
3.
4. 5. 6. 7.
vagyonértékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, gépek, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
3. F. I. 1.
kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettség Kapcsolt vállalkozással szembeni
2. Egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozással szembeni 3. Egyéb gazdálkodóval
ESZKÖZÖK
FORRÁSOK
III. Befektetett pénzügyi eszközök
II. Hosszú lejáratú köt.
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsön
2. Tartósan adott kölcsön kapcs olt
3. Tartozások
3. 4. 5. 6.
7.
vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony esetén Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
2. Átváltoztatható kötvények
4.
5. 6. 7. 8.
kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettség egyéb részesedési viszony esetén Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség
ESZKÖZÖK
FORRÁSOK
B.FORGÓESZKÖZÖK III. Rövid lejáratú I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és 3. 4. 5. 6.
félkész termékek Növendék, hízó - és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek
kötelezettségek
1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: átvált. kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettség
kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú
ESZKÖZÖK II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozással
FORRÁSOK D. 1. 2.
szemben 4. 5. III. 1. 2. 3. 4.
Váltókövetelések Egyéb követelések Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalakoz . Egyéb részesedés Saját részvények, üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt
3.
PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek
ESZKÖZÖK
IV. 1. 2. A. 1. 2.
3.
Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások
FORRÁSOK
Az eredménykimutatás •
Eredmény, vagyonváltozás bemutatása
•
Változások előjele szerinti csoportosít: Ráfordítások (-) – Bevételek (+)
•
Időszakra vonatkozik
•
Összevont
•
Csak pénzbeli értékelést tartalmaz
•
Hivatalos dokumentum, aláírandó
Üzemi eredmény
Pénzügyi műveletek eredménye
Szokásos vállalkozói eredmény
Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény
Társasági adó
Adózott eredmény
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS Az üzleti évben felmerült költségekre helyezi a hangsúlyt A költségeket költségnemenként mutatja ki - Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Értékcsökkenési leírás
Az adott időszak teljesítményeit mutatja Elemzési lehetőséget biztosít a költségek és a ráfordítások alakulásában
Értékesítés nettó árbevétele +/- Aktivált saját teljesítmények
Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS -Az értékesítés árbevételét veti össze az értékesítés költségeivel -Az értékesítés költségeit közvetlen és közvetett bontásban tartalmazza -Az értékesítés közvetett költségeit főbb funkciók szerint tagolja: - értékesítési költségek - igazgatási költségek - egyéb általános költségek
- A vállalkozás vezetői számára több információt tartalmaz. -Termelő vállalkozásoknál célszerű alkalmazni
Értékesítés nettó árbevétele - Értékesítés közvetlen költségei
Értékesítés bruttó eredménye - Értékesítés közvetett költségei
+ Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Összköltség típusú eredménykimutatás 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Export értékesítés nettó árbevétele I Értékesítés nettó árbevétele 03 Saját termelésű készletek állományváltozása 04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke II Aktivál saját teljesítmények értéke III Egyéb bevételek 05 Anyagköltség 06 Igénybe vett szolgáltatások költségei 07 Egyéb szolgáltatások költségei 08 ELÁBÉ 09 Közvetített szolgáltatások értéke IV Anyagjellegű ráfordítások 10 Bérköltség 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V Személyi jellegű ráfordítások VI Értékcsökkenési leírás VII Egyéb ráfordítások A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Forgalmi költség típusú erdménykimutatás 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Export értékesítés nettó árbevétele I Értékesítés nettó árbevétele 03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04 Eladott áruk beszerzési értéke 05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II Értékesítés közvetlen költségei III Értékesítés bruttó eredménye 06 Értékesítési költségek 07 Igazgatási költségek 08 Egyéb általános költségek IV Értékesítés közvetett költségei V Egyébbevételek VI Egyéb ráfordítások A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
A MÉRLEG ÉS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI MSZE a mérlegben = = a saját tőke (tulajdonosi vagyon) változása az előző mérleg óta = MSZE az eredménykimutatásban =
= az eredmény keletkezésének és elosztásának részletezése az előző mérleg óta eltelt időszakban
Kapcsolat befektetés, tőke és eredmény között Tulajdonosi vagyon
Osztalék
Erőforrások áramlása Üzleti tevékenység területe
Tőke
Erőforrások
Menedzsmen t vagyona
Mérleg szerinti eredmény Nyereség
Tevékenység
A könyvelés alapjai Bizonylat:
a gazdasági eseményekről, azok bekövetkezésének időpontjában kiállított okmány. Bizonylati elv:
könyvelni csak bizonylatok alapján lehet. Bizonylati fegyelem:
•
a könyvelés legyen pontos, megbízható és késedelemmentes
Gazdasági esemény
Bizonylat
Könyvelés
Összesítő ellenőrző kimutatás
SZÁMVITEL
KÖNYVVITEL - évközi folyamatos
- időszak végén nagyobb
munkaterhelés
munka - beszámoló összeállítása - adatrögzítés
A könyvelés alapfogalmai Bizonylat:
a gazdasági eseményekről, azok bekövetkezésének időpontjában kiállított okmány. Bizonylati elv:
könyvelni csak bizonylatok alapján lehet. Bizonylati fegyelem:
a könyvelés legyen pontos, megbízható és késedelemmentes
A könyvelés fogalma: gazdasági események feljegyzése folyamatos rögzítés zárt rendszer, meghatározott szabályok szerint bizonylatokon alapszik
Könyvelési tétel: egy gazdasági esemény konkrét rögzítési módja
A könyvelés technikája Gazdasági események hatásainak rögzítése: Mérleg / Eredménykimutatás: Nem lehet minden esemény után új beszámolót összeállítani – alkalmatlan eszköz Változásmérleg: Alkalmas csekély számú esemény hatásainak rögzítésére, de már közepes számú eseménynél sem használható módszer Főkönyvi számla: A folyamatos eseményrögzítésre kitalált eszköz, a kimutatások egy-egy sorának (vagy azok egy részletének) állapotát és változásait rögzíti
A számlák típusai Mérlegszámlák: Az egyes mérlegsorok részletes, elkülönített nyilvántartására szolgáló eszköz Adott vagyonrész (mérlegsor) növekedéseit, csökkenéseit tartja nyilván
Eredményszámlák: Eredménykimutatás sorainak részletes, elkülönített nyilvántartása számlákon A mérleg szerinti eredmény sor (számla) további részletezése újabb számlákon
A számlák részei
Tartozik
Szám Név
Forgalom
Követel
Forgalom
Egyenleg Tartozik = Bal oldal
Követel = Jobb oldal
A főkönyvi számlák származtatása
Mérleg
Eszközök
Források
Eszköz +
Tőke
-
-
Eszköz +
Kötelezettség
-
-
Eszköz +
+
+
Eredmény
-
-
Ráfordítás +
-
+
Bevétel -
+
A kettős könyvelés rendszere Minden gazdasági esemény 2 helyen érinti a nyilvántartott vagyonrészeket (mérlegegyezőség megmaradása miatt) Minden eseményt 2 számlára kell könyvelnünk A 2 könyvelés egyike mindig Tartozik oldalra, a másik „lába” mindig Követel oldalra kerül A Tartozik és Követel oldalakra könyvelt értékek összege mindig megegyezik A számlák összesített Tartozik forgalma megegyezik a számlák összesített Követel forgalmával A Tartozik egyenlegek összege megegyezik a Követel egyenlegek
PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTHATÓSÁG VÁLLALKOZÓI HITELNYÚJTÁS Folyószámlahitel: A
hitelkeret terhére teljesíti azokat a megbízásokat, melyre a számlakövetelés nem nyújt fedezetet. bank
a
A hitelkeret általában egy évre szól és mértéke az ügyfél bonitásától függ, de hitel rövid lejáratú, átmenetileg hiányzó forrást pótol.
Rulírozó jellegű: a számlára érkező jóváírások a hitelkeretet automatikusan feltöltik.
Forgóeszközhitel: A rövid lejáratú forgóeszközhitelt a bank az egyszeri, zavar átmeneti forráscsökkenés, pénzügyi áthidalására nyújtja. Fejlesztési hitel: A bank ebben az esetben tartós forgóeszköz, illetve beruházások finanszírozására egyedi hitelbírálat alapján nyújt hitelt. Projektfinanszírozás: Általában egy jogilag önálló társaság jön létre a projektcél megvalósítására. A hitel ekkor egyedi elbírálású, hosszú lejáratú, fedezete legtöbbször a projekt(társaság) várható jövedelmezősége.
FAKTORING A faktorálás pénzkölcsönzést jelent számlakövetelés (csoportos) megvásárlása ellenében. 1. Áruszállítás halasztott fizetéssel
SZÁLLÍTÓ 2. Azonnali fizetés (a számla 80-90%-a mínusz a faktorálási díj; a többi mínusz a kamat az ügylet zárásakor)
VEVŐ
3. Halasztott fizetés FAKTOR
A faktoring köthető visszkereseti joggal, vagy anélkül. Utóbbi esetben a szállító viseli a vevő nemfizetésének kockázatát. A
faktoring szolgáltatás nyújtásával olyan ügyfeleknek is képes rentábilisan pénzt kihelyezni, bank
a
A faktoring vállalati előnyei a hitellel szemben: - Számviteli szemléletben a hitel növeli a kötelezettségeket, ezzel szemben a faktoring e nélkül javítja a likviditást. - A hitel volumene korlátos, míg a faktoring lehetősége elsősorban a vevő minősítésén (visszkereseti jog esetén a szállító bonitásán is) múlik. - A faktoringból származó pénzeszköz szabadon felhasználható, míg a hitel lehet kötött felhasználású. - A faktor a fizetés lebonyolításának átvállalásával sok adminisztratív tehertől menetesíti a szállítót. - A faktoring folyamatos finanszírozást biztosít, míg a hitel esetében ez nem nyilvánvaló.
A faktoring díjtételei: - Faktorálási díj: szerződéskötéskor előre fizetve, a követelés 0,5-1,5%a. - Kamat: BUBOR + 2,5-6 százalékpont az egész követelésre számítva - Esetleges szerződéskötési és egyéb díjak
Összességében a fent megjelölt előnyök miatt a faktoring általában
LÍZING A lízing termelő eszközök, illetve tartós fogyasztási cikkek speciális bérlete. Jogi szempontból pénzügyi lízing és operatív lízing különböztethető meg. A pénzügyi lízing: A lízingbeadó a lízingbevevő megbízása, igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt
– Lízingdíj ellenében – A szerződésben rögzített időtartamra – A lízingbevevő használatába, birtokába adja (azaz a lízingbevevő könyveiben szerepel, tehát ő számol el értékcsökkenést, de ebből adódóan csak a lízingdíj kamatrésze tekinthető költségnek) – A lízingbevevőt terheli a használatból eredő minden költség – Lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére – A szerződés végén a tulajdonjogot lízingbevevő maradványérték ÁF
Az operatív lízing: Az operatív lízing a pénzügyi lízingtől a következőkben tér el:
– – – –
A lízingbevevőnek nem célja a tulajdonjog megszerzése Az üzemeltetési költségeket a felek megosztják egymás között. A lízingbeadó esetleges többletszolgáltatásokat is vállal. A számviteli elszámolása azonos a bérletre vonatkozókkal, tehát a tárgy a lízingbeadó könyveiben szerepel, és ő számol el rá értékcsökkenést. Ekkor viszont lízingbevevő a teljes lízingdíjat költségként számolhatja el.
A JÁRADÉKSZÁMÍTÁS ALAPJAI AZ ANNUITÁS Az annuitás egy olyan véges fizetési sor, melynek tagjai
egyenlő nagyságúak és egyenlő időközönként jelentkeznek. A következőkben olyan fizetési sorokat vizsgálunk, melyeknél a járadékperiódus és a kamatperiódus is pontosan egy év.
Jelölések: Rn: A járadékérték különböző időpontokban q: (1+i)
Az annuitás jövőértéke (gyűjtőjáradék)
R1
c1
R2
c2
R3 Rn c1 Rn Rn
c3 c2 q c1q cn
c2
c1q
c n 1q c n 2 q
... cn q
n
2
c (1 q q c
2
1
q 1
2
... c1q
c
n 1
... q
Rn
n 1
c
) q
n
1
i
A véges geometriai sor összegképlete
Az annuitás jelenértéke
Rn
R0 R0
c
q
n
i c
Rn (1 i ) c
1
n
q
n
1
i n (1 i )
qn 1 iq
n
R0 Annuitásfaktor
c
q
n
iq
n
iq
n
1
Az annuitás a gyakorlatban Az annuitás jelenérték képlet segítségével olyan hitelek törlesztését határozhatjuk meg, melyek esetében a törlesztő részletek a futamidő alatt állandó nagyságúak. A bank szempontjából ez olyan pénzkihelyezés, melyért cserében az adós meghatározott rendszerességgel (általában havonta, vagy évente) adott hitelkamat mellett egy állandó összeget törleszt.
Hiteltörlesztés (c) = R0 x Annuitásfaktor
c R0
jq N
q
N
1
A törlesztési terv A törlesztési terv a hitel törlesztéséhez kapcsolódó: • év eleji, illetve az év végi hiteltartozást, • a kamatfizetést, • a tőketörlesztést, • és a törlesztőrészletet a törlesztési periódusokra lebontva, táblázatos formában mutatja. Törlesztési terv változó törlesztőrészletű hitel esetén induló építőipari kisvállalkozás egy vésőgép megvásárlására 7 év futamidejű 10% p. a. kamatozású áruhitelt vett fel. A kezdeti financiális nehézségeket figyelembe véve a bankkal úgy állapodtak meg, hogy az első két évben nem kell tőkét törleszteni. A harmadik évtől évenként, a hitelösszeg 20%-t Egy
Év
1 2 3 4 5 6 7
Hiteltartozás az év elején
Kamat
Tőke törlesztés
Részlet
Hiteltartozás az év végén
(2+3)
(1-3)
1
2
3
4
5
250000 250000 250000 200000 150000 100000 50000
25000 25000 25000 20000 15000 10000 5000
50000 50000 50000 50000 50000
25000 25000 75000 70000 65000 60000 55000
250000 250000 200000 150000 100000 50000 -
125000
250000
Törlesztési terv állandó törlesztőrészletű hitel esetén induló építőipari kisvállalkozás egy vésőgép megvásárlására 7 év futamidejű 10% p. a. kamatozású áruhitelt vett fel. A bankkal állandó törlesztőrészletű hitelben állapodtak meg. A részleteket évente fizetik. Egy
Hiteltörlesztés (c) = R0 x Annuitásfaktor =250000 x 0,2054055 = 51351.38
Év
1 2 3 4 5 6
Hiteltartozás az év elején
Kamat
Tőke törlesztés
Részlet
Hiteltartozás az év végén
(2+3)
(1-3)
1
2
3
4
5
250000 223649 194662 162777 127703 89122
25000 22365 19466 16278 12770 8912
26351 28987 31885 35074 38581 42439
51351 51351 51351 51351 51351 51351
223649 194662 162777 127703 89122 46683
AZ ÜZLETI TERV
Az üzleti terv felépítése • • • •
•
• •
•
Fedőlap Tartalomjegyzék Összefoglaló A vállalkozás, a termékek és szolgáltatások bemutatása; múlt, jelen, jövő A vállalkozás bemutatása (helyzetelemzés) A termék (szolgáltatás) bemutatása Gazdasági környezetelemzés Az üzleti magatartás elvei, ügyfelek, érintettek A piac és a fogyasztói viselkedés elemzése Az üzleti modell kialakítása Versenyelemzés, stratégiaalkotás A vállalkozás működtetése Termelési, üzemeltetési terv Személyi feltételek, emberi erőforrások, humánpolitikai terv Pénzügyi terv Értékesítési terv, marketing terv Az üzleti terv megvalósíthatósága Ütemterv a megvalósításhoz
