OCSKO GYULA
G
a
l
a
p
i
s
e
m
p
e
r
r
M Ű S Z A K I
a
t
j
e
z
i
k
K Ö N Y V K I A D Ó
0C 5K Ó GYULA
MUS2J4KI KÖMYVKIMÚÓ, BUŰAí»1:Sí
Előszó 5
6 . Felületi minőség 44
1. Alapfogalmak 6
7. Műszaki rajzok 50
2 . Ábrázolás metszetekkel 8 2.1. A metszet keletkezése és ábrázolása 8
8 . Jelképes ábrázolások 53
2.2. A metszetek fajtái 9 2.3. A metszeti ábrázolás sajátos szabályai 15
2.4. Gyakorló feladatok 17
8. 1. Csavarmenet ábrázolása 53 8 . 1. 1. Csavarvonal, csavarmenet 53 8 . 1.2. Orsómenet és anyamenet ábrázolása 54
8 . 1.3 . Csavarmenet méretmegadása 56 3. Egyszerűsített és különleges ábrázolások 19 4. Mérctmcgadás, méretezés 22 4.1. A méret megadás rajz- és betűjelei 22 4.2. A mérctmcgadás gyakorlata 22 4.3. Különleges mérctmcgadások és egyszerűsítések 26 4.4. A mérethálózat felépítése 29
5. Tűrés, illesztés 31 5.1. A tűrés 31 5.1.1. Alapfogalmak 31 5.1.2. A tűrésmező, a tűrésnagyság és a tűrés elhelyezkedése 32 5.1.3. Tűrések megadása a rajzon 33 5.1.4. Tűrés-alapsorozatok 34 5.1.5. Tűrésezetlcn méretek pontossága 34 5.2. Az illesztés 34 5.2.1. Alapfogalmak 34 5.2.2. Az egységes tűrés- és illesztési rendszer felépítése 35 5.3. Alkalmazási példák illesztések kiválasz tására 39 5.4. Alak- és helyzettűrések 40 5.4.1. Alakeltérések és alaktűrések 40 5.4.2. I lelyzeteltérések és helyzettűrések 40 5.4.3. összegzett alak- és helyzettűrések 42 5.4.4. Az alak- és helyzettűrések rajzi megadása 42
8.1.4. Balmenetű gépelemek jelölése 58 8.1.5. Hatlapú kötőelemek rajza 59 8 . 1.6 . Csavarvégződések 59 8 . 1.7. Egyszerűsített ábrázolás 59 8 . 1.8 . Csavarkötések, csavarbiztosítások 63 8 .2 . Fogaskerékhajtás 63 8 .2 . 1. Fogazatok jellemzői és méretei 63 8 .2 .2 . Fogazatok ábrázolása 67 8.2.3. Fogazott alkatrészek egyszerűsített ábrázolása 68 8.2.4. Fogazott alkatrészek műhelyrajza 68 8.3. Lánchajtás 69 8.4. Csigahajtás 72 8 .5. Tengelyek, tengelykötések 72 8 .5. 1. Tengelyek 72 8 .5.2 . Ékkötések 73 8.5.3. Reteszkötések 73 8.5.4. Bordás tengelykötések 75 8 .6 . Rugók ábrázolása 79 8.7. Csapágyazás 84 8 .7 . 1. Siklócsapágyak 84 8.7.2. Gördülőcsapágyak 86 8 .8 . Hegesztett kötések 90 8 .8 . 1. Alapjelek 90 8.8.2. A varrat méretmegadása 93 8.9. Forrasztott és ragasztott kötések 97 8 . 10. Szegecskötések 98 9. összeállítási rajzok készítése 102
A műszaki ábrázolás az ipari célú gondolatok rögzítésé megfelelő rajzolási és szerkesztési ismeretekkel párosul. nek és közlésének sajátos eszköze, amellyel a tervező köz Megfelelő térszemlélet is kell ahhoz, hogy szakszerűen ér telmezzük az ipari célú rajzolás vetületi ábrázolásának el vetíti elgondolásait a kivitelező szakembereknek. A szakmunkások munkájukat műszaki dokumentá vontságát. Ennek megfelelően a tankönyv tartalmazza, a rajzi ciók alapján végzik. A tervező rajzát a szakmunkásnak szakszerűen kell ol szabványokra támaszkodva az ábrázolási szabályokat, és vasnia, abból kell a munkadarabot elképzelnie, a rajz rajzi példákkal, ill. feladatokkal teszi általánosan értel alapján tudja megállapítani az alkatrész méreteit és jel mezhetővé az adott rajzi témakört. Nem szabad megfeledkeznünk soha arról, hogy az ipa lemzőit, és szakmai ismereteire támaszkodva tervezi meg ri célú rajz is nemzetközileg érthető kommunikációs le az elkészítés műveleteit, sorrendiségét. A rajzolvasás azonban csak akkor sajátítható el, ha hetőség.
A. műszaki rajz az ábrázoló geom etrián alapul, jelölési rendszerét szabványok rögzítik. A szabványos tás v . érde kelt gyártó, kereskedelm i és felhasználó vállalato k szerve zett együttm űködése révén közmegegyezéssel valósul meg, és pl az egyes alkatrészek m éreteire, m egnevezéseire és minőségi előírásaira vonatkozik azért, hogy a nagyszám ú alkatrész gazdaságosan legyen gyártható, a raktározási költségek csökkenjenek és az alkatrészcsere egyszerűbb legyen
Magyarországon a szabványosítással a M a g ya r
Szabványügyi Testület foglalkozik, és a következő jelzetű szabványokat adja ki: M S Z m agyar nemzeti szabvány. M S Z E N európai szabvány m agyar szabványként be vezetve. M S Z IS O nem zetközi szabvány m agyar szabványként bevezetve. M S Z IE C nem zetközi szabvány m agyar szabványként bevezetve. A M agyar Szabványügyi Testület által k iad o tt szab vány fejlécét az 1.1. ábra szem lélteti A kiadós kelte
Moqyor szabványjelzet
A nemzetközi szabvány átvételének jelzete
A szabvány száma
1994. június M AGYAR SZA BVÁN Y
"
Sűrített Isvöqő általános használata
M SZ IS O 8573-1
A rögzítés módja
Szakrendi jelzet
1. rész: Szennyezők és minőségi osztályok / Az MSZ KGST 2567:1980 és az
N.
/
\
MSZ-05 KGST 1704:1979 helyett X Compressed air fór generál use. Part 1: Contaminants ond quolity classes
1070 P71 Anqol cím
1.1. ábra A m űszaki rajzok elkészítéséhez ism ernü nk kell: - ?z ábrázolási szabályokat, í rajzi méretm egadás szabályait és gyakorlatát, tűrések és illesztések rajzi megadását, £ felületm inőség jelölését. A műszaki rajzok a rajz fajtája, a rajzlap alakja és h ely zete. Valam int a rajz elhelyezése szerint tájékoztatnak az alkatrészek alakjáról, m éreteiről és egyéb m űszaki követe H / c y e irő l. * lu a rajz több alkatrészt ábrázol, a rajzlapon feliratm ezotós darabjegyzéket kü lö n ítü n k el. A fc veteli vazlat a gépalkatrészek szerkesztésének terve. i v^cpek, készülékek, berendezések és alkatrészeik ter vezői műszaki gondolataikat először szabadkézi vázlat ban rögzítik. M eglevő alkatrészekről is készíthető felvéte li vázlat. A felvételi vázlaton a géprajz szabályait betart juk, bár szabadkézzel rajzolunk.
A FELVÉTELI VÁZLAT
6,3,
v tv )
10
16
30
I
60
1.4. ábra. Szabadkézi rajzok (vázlatok) Első lépés: Megvizsgáljuk az alkatrész szerepét a szer kezetben és kapcsolatát a csatlakozó alkatrészekhez. Ez támpontot ad az igénybevételről, a csatlakozó méretekről stb. Az alkatrész szerepét tehát először működési és szítésiszempontból vizsgáljuk. Második lépés: Az alkatrészt geometriai, formai szem pontból vizsgáljuk. Egyszerű, kevésbé tagolt alkatrésze i t célszerű a befoglaló formából kiindulva vázolni. A Hsfoglaló formából csonkítással készült vázlatok esetén a gyártás lépéseit is követhetjük. A bonyolultabb, erősen tanult alkatrészek vázlatát a részletekből felépítve készíth/^iük el. l.ebontó vázlatkészítés (1.2. ábra). Tanulmányozzuk az alkatrész szerepét és helyét a szerkezetben, majd elemez//ik a tárgyat formai szempontból: milyen mértani tes^ o Ő l épül fel, milyen megmunkálásokkal készíthető el? Melyek a tárgy fő arányai? ). Megállapítjuk, hogy az alkatrésznek melyik a legjeljemzőbb (legtöbb információt hordozó) képe. Ezt válí^m’uk elölnézetnek, ill. főábrának. í. Meghatározzuk a szükséges vetületek számát és el helyezését. (Esetleg a különleges ábrázolási módokat.)
3. Döntésünk alapján megrajzoljuk az egyes vetületek középvonalát vagy alapvonalát. 4. Vázoljuk a befoglaló idomokat. 5. Ellenőrizzük az elkészült, halvány vékony vonalak kal megrajzolt vázlat arányait, és ha helyesek, kihúzzuk őket. A metszett felületeket vékonyan vonalkázzuk. 6 . Az átgondolt gyártási sorrendnek megfelelően elké szítjük a mérethálózatot, természetesen a méretekkel, méret- és helyzettűrésekkel, felületi érdesség jelével egyÜtt* , . i i .. , , 7. A rajzra rávezetjük a szükséges műszaki követelmenyeket, az egyéb szöveges utasításokat, a méretarányt, az anyagminőséget, a vetítési módot kifejező jelképet. 8 . A kész vázlatot ellenőrizzük.
Felépítő vázlatkészítés (1.3. ábra). Bonyolult tagoltságú alkatrész vázlatát célszerű a részletekből felépítve ké szíteni. Az ilyen alkatrészek általában öntéssel, kovácso lással, hegesztéssel stb. készülnek. Itt is vizsgáljuk meg először az alkatrész szerepét a szerkezetben, majd alakját és arányait. Az 1.4. ábrán példákat látunk a vázlatkészítésre.
Teljes r
2 .1 . A m etszet k e le tk e z é s e és á b rá z o lá s a
a) vetít b) bet<
Részm
a) félr gelynél il b) kitt nallal ha c) elfc fordítás
A vetületi ábrázolással a tárgyak, alkatrészek vetítés irá nyába eső külső tagoltsága mutatható meg. A belső ta goltság szaggatott vékony vonallal való jelzése nem ele gendő az egyértelmű ábrázoláshoz és méretmegadáshoz. Szükség van olyan ábrázolási módra is, amely nemcsak a tárgy külső alakját, hanem belső részleteit is kifejezi. Az ilyen ábrázolást nevezzük metszeti ábrázolásnak.
Szelv<
felülete) - vei - ve - ált 2 . Te a) lé] pezve), b) b
képezv c) k sík vág Az < egy mc kus, a metszc
teljes t An -
Az általánosan használt 45°-os vonalkázás közé eső tárgyrészt eltávolítva képzeljük
2.1. ábra A metszeti ábrázolás során a ( 2 . 1 . áb ra) szerint - az üreges tárgyat a belső tagoltság szim m etriasíkja mentén képzeletben valam elyik képsíkkal párhuzam o san elmetsszük, - a metszősík és a szemünk közé eső tárgyrészletet
A metszeti idom fő irányára 45°-os vonalkázás
képzeletben eltávolítjuk, - a tárgy metszősík és képsík közé eső részét ábrázol juk.
A metszeUsxjzon tehát az elmetszett m unkadarab szelvé nyét és a m rhzősik mögötti részek nézetét ábrázoljuk ( 2 .2 . ábra). A metv/fcckkal elmetszett anyagrészeket szelvénynek nevezzük,/ * 2 .3 . ábra szerint vonalkázással jelöljük.
képet
Egy metszeti területen belül egyirányú
íves elemek húrra 45°*os
és azonos sűrűségű a vonalkázás
vonalkázása
Összeállítási rajzon az egyes elemeket eltérő irányban vonalkázzuk
A vékony részleteket vonalkázás
A vonalkázás iránya 45°os szöget zárjon be a víz^mv^s iránnyal, a metszetben ábráz/)Ír idom tengelyével, íves ekftAjken a húr irányával. Egy a lk a tiv á metszetben rajzolt részein a vonalkázás egyirányú 6 'v/jnos sűrűségű. Összeállítási rajzon az egy
helyett feketítjük
mással ériU-Vi'/Ő elemek vonalkázása eltérő irányú, a vé kony szelvények vonalkázás helyett feketíthetők.
a
- a - i Ezé nem a Ha szimn pontv Az elölne zett n Ké két ve
2.3. ábra
Ké zolha gőleg jelét í % tét, d kell. 1 vetül< A i szeti a két vonal Ha metri
2.2. A metszetek fajtái 1 Egy metszősíkkal képzett metszetek
Teljes metszetek a) vetítési helyükre rajzolva, b) betűazonosítással Részmetszetek
a) felmetszet (a nézet és a metszet a szimmetria ten gelynél illesztve), b) kitörés (metszeti ábrázolás, a nézeten belül törésvo nallal határolva), c) elfordított metszet (jelöljük a metszősíkot és az el főrdítás jelét). Szelvény (a munkadarabnak a metszősíkkal érintkező felülete), amely elhelyezhető: - vetületen belül, - vetületen kívül, - általánosan (betűazonosítással tetszőlegesen). 2. Több metszősíkkal képzett metszetek a) lépcsős metszet (több párhuzamos metszősíkkal ké pezve), b) befordított metszet (szögben hajló metszősíkokkal képezve), c) kiterített metszet (több egymáshoz szögben hajló sík vagy síktól eltérő metszőfelület, pl. hengerpalást). Az "egyszerű metszetek képzéséhez a m unkadarabot egy metszősíkkal vágjuk el. H a a munkadarab szimmetri kus, a metszősík a szimmetriatengelyén halad át. H a a metszősíkkal átmetszhető felület egészét megrajzoljuk, teljes metszetről beszélünk. A metszetben rajzolt vetület kerülhet - az elölnézet helyére (2.4. ábra), - az oldalnézet helyére (2.5. ábra), - és a felülnézet helyére (2.6.ábra). Ezekben az esetekben a metszősíkot nem jelöljük és nem azonosítjuk. Ha a munkadarab a metszősík nyom vonalára nem szimmetrikus, akkor a metszősíkot vastag végű, vékony pontvonallal és azonosító betűvel jelöljük (2.7. ábra). Az ábrán térbeli képével is megadott munkadarab elölnézete és felülnézete is a jelölt metszősíkok által kép zett metszeti vetület. Készíthetünk a 2.8. ábrán látható alkatrész rendezett két vetületéhez (elöl- és fel ül nézetéhez) kiegészítő m etszeti /pj^ tjelölt nyomvonallal és azonosító betűjelzéssel. képezhetünk ferde részletekről is metszetet, megraj zolhatjuk rendezett vetületként, ill. vízszintes vagy füg^tfteges helyzetbe fordítva, ez utóbbi esetben az elfordítás \r'\H alkalmazzuk (2.9. ábra). }:gy metszősíkkal képezhetünk két irányból is vetületct/ ^e ilyenkor a metszetképzés irányait külön jelölni // L•Ha a képzett metszetek szimmetrikusak, akkor a fél h e t e k egyesíthetők (2.10. ábra). A felmetszet. Szimmetrikus alkatrészek nézeti és mets/ni vetületeinek fele egyesíthető egy vetületben, ilyenkor Kér félvetületet elválasztó vonal a vetület vékony pont> «jllal megrajzolt szimmetriatengelye (2.11. ábra), la az egyértelmű rajzi ábrázolást nem zavarja, szim metrikus alkatrészekről rajzolhatunk félvetületet is.
A METSZETEK FAJTÁI
2.11. ábra
^—
u
2.17. ábra
-e
234 m
2.14. ábra
Félmetszet rajzolható függőleges és vízszintes tengelyű munkadarabokról, a metszeti és nézeti oldal elhelyezke dése tetszőleges (2 .12. ábra). Nem kerülhet a szimmetriatengely helyére nézetben vagy metszetben látható nézetvonal (2.13. ábra). A szimmetriatengelybe eső nézetvonal esetén törésvonal választja el egymástól a nézethez, ill. metszethez tartozó részeket (2.14. ábra). összeállítási rajz is készíthető félnézet-félmetszetben (2.15. ábra). Félmetszetben is alkalmazható a síkfelület jelzése (2.16. ábra). A kitörés. A nézetben ábrázolt tárgy meghatározott részét metszetben lehet ábrázolni akkor, ha teljes vagy fél metszet megrajzolása nem szükséges. A kitörésben meg adott részmetszetet folytonos vékony, szabadkézi törés vonallal vagy folytonos vékony, egyenes törésvonallal ha tároljuk (2.17. ábra). A szelvény. Metszeti ábrázolás esetén gyakran nincs szükség a metszősík mögötti részek bemutatására, ele gendő, ha a tárgy metszősíkkal érintkező felületét azaz szelvényét ábrázolj uk.
A szelvény a képzeletben elmetszett tárgy metszésfelülete, a metszősík mögötti nézetrészek ábrázolása nélkül. Rajzi 2.15. ábra
2.16. ábra
ábrázoláskor a szelvényt befordítjuk a képsíkba, felületét 45°os vékony folytonos vonallal vonalkázzuk, és megad juk méreteit (2.18. ábra).
11
A ./' \vény< <
a vetületi rajzon a) a kontórvor
nos határolóvonal b) a kontúrvor rolássál (2 .19^áh ö vetületi rajzó; a) a metszősí (2.20# és £ábra] b) a munkada sán (2.20rábra) c) általános ell lyén.
n -
u c)
2.20. ábra
±4
Vezérlőtárcsa
2.18. ábra
2.22. ábra
Példák szelve Képezhetünk kai (2.21. ábra) Szelvényként junk. Ha furat v kadna, úgy e ré látható nézetve ábra). Képezhetünk tengelyvonalára így kapott szelv hatjuk (2.23. a Az azonos al löljük (2.24a ; egyszer rajzolju A nem párh szelvényeként < zoljuk meg (2 .! A lépcsős m lévő furatok, ü több teljes mc ábrázolni. A 2.26# áh amelyen háron ső kimunkálás metszet a 2.26 tá teszi az ábrá zás felesleges r; A három tel metszeti körn; az adott mets2 (2.26c ábra). A felesleges ria alapján isrr rajzi munka r sok alakját itk lül egyesítve r
metszosíkokkai
b)
2.19. ábra
A 2.27. áb A felülnézeter zoljuk meg a zet ennek meg Ha két vág egy vetületben hozott egyesít
12
1
A METSZETEK FAJTÁI A szelvény elhelyezhető:
a vetületi rajzon belül a) a kontúrvonal megszakítása nélkül vékony folyto nos határolóvonallal (2.19# ábra), b) a kontúrvonal megszakításával vastag vonalú hatá rolással (2.19/7 ábra),
a vetületi rajzón kívül a) a metszősík nyomvonalának meghosszabbításán (2.20a és £ábra), b) a munkadarab tengelyvonalának meghosszabbítá sán (2.20rábra), c) általános elhelyezésben, a rajz tetszőleges szabad he lyén. Példák szelvények rajzolására Képezhetünk szelvényeket párhuzamos metszősíkok kal (2.21. ábra). Szelvényként lehetőleg összefüggő síkidomot rajzol junk. Ha furat vagy horony miatt a szelvény részekre sza kadna, úgy e részek összetartozását a metszősík mögött látható nézetvonalak megrajzolásával fejezzük ki (2.22. ábra). Képezhetünk szelvényt ferde kialakítású munkadarab tengelyvonalára vagy kontúrvonalára merőlegesen, és az így kapott szelvényt a rajzolás megkönnyítésére elfordít hatjuk (2.23. ábra). Az azonos alakú szelvényeket ugyanazzal a betűvel je löljük (2.24# ábra), és az azonos alakú szelvényt csak egyszer rajzoljuk meg (2.24b ábra). A nem párhuzamos felületekkel határolt munkadarab szelvényeként csak a torzulásmentes szelvényrészeket raj zoljuk meg (2 .25. ábra). A lépcsős metszet. Sok esetben az egy munkadarabon lévő furatok, üregek nem esnek egy síkba. Ilyenkor csak több teljes metszettel vagy több részmetszettel lehetne ábrázolni. A 2.26a ábrán olyan alkatrész térbeli képe látható, amelyen három különböző síkban helyezkednek el a bel ső kimunkálások. A három metszősíknál képzett teljes metszet a 2.26b ábra tanúsága szerint részben bonyolult tá teszi az ábrázolást, ugyanakkor a sok metszeti vonalká zás felesleges rajzi munkát jelent. A három teljes metszet mindegyikéből kiemelhető az a metszeti környezet - nevezzük részmetszetnek amelyre az adott metszősíknál az ábrázolás során szükségünk van (2.26c ábra). A felesleges, csak metszeti vonalkázást, ill. a szimmet ria alapján ismétlődő részletet tartalmazó metszeti részt a rajzi munka megkönnyítésére elhagyjuk. A kimunkálá sok alakját megmutató részmetszeteket egy vetületen be lül egyesítve rajzoljuk meg. A lépcsős metszet párhuzamos
T»
(O )-
f ¥
5 T & T
A-A
°)
b) 2.24. ábra
2.25. ábra
metszősíkokkal képzett részmetszetekből összetett metszet. A 2.27. ábrán látható a munkadarab műszaki rajza. A felülnézeten vastagított végű vékony pontvonallal raj zoljuk meg a metszősík lépcsős nyomvonalát, az elöl né zet ennek megfelelő metszeti vetület. Ha két vagy több részmetszetet egymás mellé, vagyis egy vetületben egyesítve rajzolunk meg, akkor az így létre hozott egyesített metszetet összetett metszetnek nevezzük.
c) 2.26. ábra
Á B R Á Z C Í^ M !I!S ^
A He
sz/hlkkc
A 2. tcivcl á jai szög Az c ta a rr A közi Egy hoz, a metszi közös A r gított szetk^ kot és Be a mu nél. A szöge össze Rí mets K készi másl A síkb A nézt
Me has: rabj kati me| ma; < irár ra). I akk
gye I szel ni ( A tói, jük
J ábr
jun nek
14
A befordított metszet két egymással szöget bezáró met szősíkkal képzett részmetszetből összetett metszet. A 2.28. ábrán térbeli képével és a 2.29. ábrán vetületeivel ábrázolt munkadarab részmetszeteinck metszősík jai szögben metszik egymást. Az egymással szöget bezáró metszősíkok egyikét - raj ta a metszeti képpel - a közös síkba kell fordítanunk. A közös sík mindig párhuzamos valamelyik képsíkkal. Egy' munkadarab metszeti vetülcténck megrajzolásá hoz, a ferde metszősík mögött látható nézetelcmeket a metszősíkra merőlegesen rávetítjük, ezután forgatjuk a közös síkba, és rajzoljuk meg a metszeti vetületét. A részmetszetek metszősíkjának nyomvonalait vastagított végű, vékony pontvonallal rajzoljuk meg. A met szetképzés irányát nyilazott vonallal jelöljük. A metszősí kot és a metszeti vetületet betűjelzéssel azonosítjuk. Befordított metszet metszeti vetülete szélesebb is lehet a munkadarab azonos irányból képzett nézeti vetületénél. A befordított lépcsős metszet párhuzamos és egymással szöget bezáró metszősíkokkal képzett részmetszetekből összetett metszet (2.30. ábra). Rajzolásakor alkalmazzuk a lépcsős és a befordított metszet képzésének és rajzolásának szabályait. Kiterített metszetet íves kialakítású munkadarabról készíthetünk. A metszőfelület ebben az esetben több egy máshoz szögben hajló sík- vagy hengerfelület. A metszetet az íves metszőfelületen jelentkező metszet síkba terítésével rajzoljuk meg. A kiterített metszet mindig szélesebb az adott irányú nézetnél (2.31. ábra).
2 .3. A metszeti ábrázolás sajátos szabályai Metszetjelölések. Összeállítási rajzon általában nem használunk megkülönböztető anyagjelölést (mert a da rabjegyzékből a tételszám azonosítása alapján minden al katrész anyaga megállapítható), de magyarázó rajzokon megengedett a megkülönböztető anyagjelölések alkal mazása. Összeállítási rajzokon a csatlakozó alkatrészeket eltérő iránnyal és különböző sűrűséggel vonalkázzuk (2.32. áb ra). Ha a munkadarab jellegzetes alakjának iránya 45°-os, akkor a metszeti vonalkázás iránya 60°-os vagy 30°-os le gyen (2 .33 . ábra). Határozatlan vagy nagy kiterjedésű csatlakozó elemek szelvényén elegendő csak a szegélyén lévő sávot vonalkázni (2.34. ábra). Vékony falú szerkezeti elemek elkülöníthetők egymás tól, ha szelvényeiket a metszeti vonalkázás helyett feketít jük (2 .35 . ábra). Az anyagfajták metszeti megkülönböztetésére a 2.36. ábra jelöléseit használjuk. Nem metszhető alkatrészek, részletek. Ne rajzol junk metszetben olyan alkatrészt vagy részletet, amely nek metszete nem ad több információt nézeténél!
2.32. ábra
\\ \ \
1 Vv |
2.34. ábra
n r i
A*■— — ■1 M~~l
2.36. ábra
■
2 .4 ,
A 2.42-2.4: két, gondolj meg - az ad adott válás// Rajzolvasás
2.40. ábra
2.37. ábra
3. Milyen v 4. Mit jelen 5. Mi a met 6. Hogyan rajzon? 7. Milyen a 8. Hol a.
2.38. ábra
2.41. ábra Nem metszünk - töm ör hengeres alkatrészt [pl. tengelyt (2.37.áb ra), csavart, szeget (2.38. ábra), orsót], - töm ör egyszerű alkatrészt [pl. kúpos szeget(239,
ábra), éket, reteszt, golyót (2.40. ábra), fogantyút,kan,
2.39. ábra
16
1. Milyen je 2. iMilyen ir
Rajzolvas
1. Milyen 2. Milyen 3. Mit jel) ma? 4. Hogyai 5. Milyen 6. Mi a m 7. Milyen 8. Hogyai rajzot?
tartót, fogat, láncot, kapcsot], - nagy kiterjedésű tömör részletet, [pl. küllőt,bora: (2.41. ábra), vékony falat]. Ezeket még akkor is nézetben kell ábrázolni, haaKi lét f ő irányával párhuzamos metszősíkkeresztülhalad'.tűk. Metszetet csak akkor r a jzo lh a tu n k róluk, ib
Rajzolva*
olyán részletet is tartalmaz, amely nézettel nem hal ható meg. H a ilyen a lk a t r é s z e n vagy részleten
1. Milyen 2. Milyen
rony, helyi bemélyedés fordul elő, kitöréssel tesszú*
3. Hány> 4. M it jel 5. Milyen zása? 6 . M itjei 7. Milyen tén? 8. Hogya teit?
hatóvá.
2 .4 . G y a k o rló fe la d a to k A 2.42-2.47. ábrák alapján képzeljük cl az alkatrésze ket, gondoljuk át geometriai felépítésüket, fogalmazzuk meg - az adott szerkezethez - a rajzolvasási kérdésekre adott válaszokat, és készítsük el az alkatrészrajzokat. Rajzolvasási kérdések
1. Milyen jellegű alkatrész látható a 2.42. ábránk 2. Milyen információkat tartalmaz az alkatrészrajz? 3. Milyen vctülctekkcl ábrázolható a csapágyház? 4. Mit jelent a főnézet fogalma? 5. Mi a metszeti ábrázolás lényege? 6. Hogyan alkalmazható a metszeti ábrázolás alkatrész rajzon? 7. Milyen alkatrészekről készíthető félmetszet? 8. Hol adjuk meg az egyes méreteket?
Rajzolvasási kérdések
1. Milyen jellegű alkatrész látható a 2.43. ábrán? 2. Milyen információkat tartalmaz az alkatrészrajz? 3. Mit jelent a szükséges elegendő számú vetület fogal ma? 4. Hogyan választjuk ki az alkatrész elölnézetét? 5. Milyen vctülctekkcl ábrázolható a kapcsolótárcsa? 6. Mi a metszeti ábrázolás lényege? 7. Milyen alkatrészekről készíthető félmetszet? 8. Hogyan méretezzük a félmetszetben rajzolt alkatrész rajzot?
Rajzolvasási kérdések
1. Milyen jellegű alkatrész látható a 2.44. ábrán? 2 . Milyen információkat tartalmaz az alkatrészrajz? 3. Hány vetületével ábrázolható a vezetősín? 4. Mit ídvtit a fő- és a kiegészítő nézet fogalma? 5. Mityui előnyöket jelent a metszeti ábrázolás alkalma zás^ (). M it jelent a lépcsős metszet? 1. M ily f, 'dőlési szabályok vannak a lépcsős metszet ese tén" 8. Hogyan ábrázoljuk a lépcsős metszet kiegészítő vetiile-
ÁBRÁZOLÁS METSZETEKKEL
Rajzolvasási kérdések
1 M ilyen jellegű alkatrész látható a 2.45. ábrán? 2 H ín y vetületével ábrázolható a hornyos perem? 3. M ilyen elem i hengerekből építhető össze az a lW , 4 M ilyen helyzetű, egymáshoz kepest a 20 m m -^ r o n y é s a 12 m m - e s furat?
5 . M ilyen metszettel lehetne mindkettőt egy v e tü lj m egm utatni?
6 M i a befordított metszet jellemzője? 7 . M i lehet a különbség tárcsák és szögletes testekhef0r. dított metszete között?
8 M ilyen egyedi kim unkálások lathatók a hornyosp^. 2.45. ábra. Hornyos perem
mén?
Nézetek e m ódtól el lemzője, h< tületet úg) függőleges függőleges esetén is b< H a az e nem lehet akkor a ne zetek tetsz
Rajzolvasási kérdések 1. M ilyen jellegű alkatrész látható a 2.46. ábrán? 2. H án y elemi hengerből építhető fel a peremes tengely: 3. M ilyen egyedi kim unkálások láthatók az egyes elemi hengereken?
2.46. ábra. Peremes tengely
4. H án y vetület szükséges a peremes tengely alkatrészraj zához? 5. M ik o r célszerű alkalm azni szelvényt alkatrészrajzok hoz? 6 . M i a különbség metszet és szelvény között? 7. H o l helyezhetjük el a szelvényt az alkatrészrajzon? 8 . H án y szelvényt érdemes rajzolni a peremes tengelyalkatrészrajzán?
Rajzolvasási kérdések
1. M ilyen jellegű alkatrészek láthatók a 2.47. ábrán? 2 . Hogyan szerelhetők össze az alkatrészek? 3. M ilyen ábrázolási lehetőség kínálkozik a szerelt vezér lőtárcsa megrajzolásához? 4. M ilyen alkatrészek, ill. alkatrészidomok metszeriábrá zolását kerüljük? 5. Hogyan ábrázoljuk a vezérlőtárcsát az összeállítási zon? 6 . Hogyan ábrázoljuk a tengelyt az összeállítási rajzon2.47. ábra. Szerelt vezérlőtárcsa
18
7. M it jelent a részmetszet fogalma? N. Ábrázoljuk a kúpos szeget az összeállítási rajzon?
D
/
Az így helyezhet vétlenül ; mindig a vagy az i böztető j< Külön rópai ne2 ábra vége letei egyr Ezért cék lően a fő Az oldalr ábra). Ha a i felül nézel kor az ábi tűvel azo módot all tárgyak ál
Nézetek elhelyezése az európai és amerikai vetítési módtól eltérően. A szabványos nézetrendek közös jel lemzőbe, hogy az elölnézetet tekintjük főábrának, és a vetületet úgy helyezzük cl, hogy a főábrán felismerhető függőleges irány az oldalnézeteken és a hátulnézeten is függőlegesnek látszódjék. Ezt kell egyéb vetületrendezés esetén is betartani. Ha az európai és az amerikai vetítési mód alkalmazása nem lehetséges (pl. helyszűke miatt) vagy nem előnyös, akkor a nézési irányt mutató nyilak feltüntetésével a né zetek tetszés szerint elhelyezhetők (3.1. ábra).
3.2. ábra
i 1
L
1 1 I A
B
3.3. ábra
3.1. ábra Az így azonosított nézeteket a főnézettől függetlenül helyezhetjük el. A nézeteket azonosító nagybetűket köz vetlenül a nézetrajz alá vagy fölé lehet írni, de egy rajzon mindig azonos módon. Az így készített rajzon az európai vagy az amerikai vetítési mód egyezményes megkülön böztető jelképeit nem kell feltüntetni. Különleges (a nézetrendtől eltérő) nézetek. Az eu rópai nézetrend szerint megrajzolt viszonylag hosszú fő?bra vége és a hozzá kapcsolt oldalnézet összetartozó rész letei egymástól távol vannak, így nehezen tekinthetők át. Ezért célszerű az oldalnézetet a nézési iránynak megfele ljen a főábra megfelelő részének közelében elhelyezni. Az oldalnézet azonosítására betűjelet kell használni (3 .2 . hra). Ha a nézetrendekben felsorolt nézetektől (elölnézet, felülnézet, balnézet stb.) eltérő nézetre van szükség, ak kor az ábra a nézési irányt mutató nyíllal és azonosító bettível azonosítható az előzőek szerint. Ezt az ábrázolási
3.5. ábra
1/ \
A villás kialakítás mérethelyesen oly, uaiu, ameiy megmuta ;1 . képsíkon ábrázolható, amely a megmutat lettel párhuzamos. Ezt a résznézetet a kell elhelyezni, és nyilazott vonallal & U ^ .ÍS íb . el! lkc|| Ü!dl< lölni. Ez a megoldás akkor is, ha a ferde részlet vagy elfordítva ábrázoljuk a főábrához vis:tetelcsK -1 ábra). nyitva(3.4 R észnézetről akkor beszélünk, ha a tel csak egy részét rajzoljuk meg, és a semmitm* formációt nem tartalmazó részét elhagyjuk A ’ ú) infolytonos vékony, szabadkézi törésvonallal Zn
3.7. ábra
3.8. ábra
- e ^ 3 -
£ 3 -
Szimmetrikus tárgyak részábrázolása (félvetület negyedvetület). A tárgy vetületének (nézetének, men
044
/
3.9. ábra
/
12x06 (vagy 12 furat 06) ~~r
3.10. ábra
20
tének) szimmetrikusságát általában a szimmetriatenge lyével jelöljük. A tengelyvonalakat vékony pontvonallala vetület, ill. szimmetrikus részlet kontúrján túlhúzvakell megrajzolni. A szimmetrikus vetületnek (idő- és helymegtakarítás érdekében) elegendő csak egy részét - ábrázolni (3.7.áb ra), a szimmetriavonalat a két végén rá merőleges irányú két-két rövid párhuzamos vékony vonallal kell jelölni (3 .8 ^ ábra). A rövid párhuzamos vonalak elhagyhatók abban az esetben, ha a tárgy körvonalai egy kissé túlnyúlnak a szimmetriavonalon ( 3 .8 />ábra). Ezt a megoldást alkal mazzuk akkor is, ha a tárgy szimmetriavonalát vastag folytonos vonal (pl. látható él) fedi, és il y e n k o r aközép vonalat fedő nézetvonal közelében törésvonalat is rajzo lunk. Helyi nézetek. Ha egy vetület valamelyik részletemi att nem egyértelmű, akkor meg kell adni a kérdéses rész let helyi nézetét egy újabb teljes vetület ábrázó ása ^ lyett. A helyi nézet az amerikai vetítési m^d szerint szül, függetlenül az adott vetítési módtól. A he y1neze két folytonos vastag vonallal kell rajzolni és a oneze középvonallal kell hozzákapcsolni (3.9. ábra) Az ismétlődő alakzatokat lehet eg>rsz:ertis1c' zolni úgy, hogy minden esetben meg kell ac maz lődő alakzatok számát és fajtáját mérettel vág} s^ t. Az ismétlődő alakzatot legalább egyszer " ^ ^ megadás miatt szükséges, többször is - rész ece kell rajzolni ( 3 . 10 . ábra). ^ a Nagyobb léptékű (kiem elt) részletek* ‘ jnjV^ részleteit nem lehet a rajzi méretarányban á ,J^ Vv0ru-' méretezni, akkor a kiemelt részt folytonos ve 1
r
10
1
11 V /1 ;
lal körül 1 Ezt a köri sével az át ni. A mér Eredet (pl. hajlít céljából), ni (3 .12. A csat tárgyát nézetvon kozó alk
KÜLÖNLEGES ÁBRÁZOLÁSOK
X:
'-------- ■* 3.14. ábra
lal körül kell határolni és nagybetűvel kell azonosítani. Ezt a körülhatárolt részletet az azonosító betű feltünteté sével az ábra közelében nagyobb léptékben ki kell rajzol ni. A méretarányt zárójelben jelezni kell (3.11. ábra). Eredeti (alakítás előtti) körvonal. Ha a tárgy eredeti (pl. hajlírás előtti) alakját is meg kell adni (pl. méretezés céljából), akkor azt vékony kétpont-vonallal kell ábrázol ni (3.12. ábra). A csatlakozó alkatrészeket - ha nem képezik a rajz tárgyát - csak magyarázatként ábrázoljuk. Körvonalát és nézetvonalát vékony kétpont-vonallal rajzoljuk. A csatla kozó alkatrészt átlátszónak kell tekinteni, ezért nem ta
karja az ábrázolt tárgy nézetvonalait és körvonalát (3.13.
ábra). A metszősík előtti részeket vékony kétpont-vonallal ábrázolhatjuk, ha az ilyen rajzi kiegészítéssel újabb vetület (nézet) megrajzolását tehetjük feleslegessé. A jelképes ábrázolás csak a szemléltetést szolgálja (3.14. ábra).
Szélső vagy váltakozó helyzetű mozgó alkatrész egyik körvonalát vékony kétpont-vonallal kell rajzolni. A mozgó alkatrész körvonalaival határolt rész mögött le vő kontúrvonalak és nézetvonalak láthatóságát az egybe eső vonalak ábrázolási elsőbbsége határozza meg (3.15.
ábra).
4 .1 . A m é re tm e g a d á s ra jz - és b etű jelei A méretmegadás mértékegységgel, számszerűen megadott ér ték, amely vonalakkal, jelekkel és megjegyzésekkel kiegészít hető'. A méretszám a jó olvashatosag érdekében 3,5 mm nagyságú. A munkadarab alakjához kapcsolódó méretek jelölését a 4.1. táblázat foglalja össze.
4 .2 . Á m é re tm e g a d á s g y a k o r la ta A méretmegadás elemei lehetnek vetületen belül és vetületen kívül. Szög méretezéséhez köríves méretvonalat használunk (4.1. ábra). Méretek kivetíthetők ferde pár huzamos méretsegédvonalakkal (4.2. ábra).
*1
4.1. ábra
J
4.2. ábra
A méretmegadás követi a m unkadarabok ferde részle teinek irányát (4.3. ábra). Szim m etrikus tárgyat a 4 .4 . ábra szerint méretezzünk. különböző dőlésű m éretvonalakhoz tartozó mérete4 .5 . ábrán látható módon helyezünk cl. vVzögek méreteit a 4 .6 . ábrák szerint kell elhelyezni. M éretaranytól függetlenül m indig a valóságos méretelfrt írju k fel (4.7. ábra).
meretmegadas bázisa lehet: A munkadarab egy másra merőleges két felülete (4.8. ábra). Főleg aszimmetri»'.')•> alkatrészekhez használatos. Két, egymással derékszöJJ‘X bezáró felület esetén a működés szerinti felület lesz bázis. M inden méret a bázisfelületektől indul ki.
A munkadarab középvonala és rá merőleges felülete (4.9. ábra). Szim m etrikus alkatrészekhez használják. A bázis a v.k vn etria vo n a l és az ahhoz csatlakozó, működés alap-
22
A MÉRETMEGADÁS RAJZ- ÉS BETŰJELEI
A. 1. tá b lá z a t
A m unkadarab alakjához kapcsolódó méretek jelölé V e^ e ve z é s, jel, rnogycrázct
Példa
L
Jk}mér6, jek: 0. Heogeres anyagok és func‘ok rr^éretérek megadására használjuk. A méretet megodhcV-jkvefü'-efen belül, vagy veteken lehrül. Vetületen belül megadott át-^érőréí a rréretvoncf re essen egybe a tengelyvonallal.
06
*1.5
L ------ 22------J Svgó', Jeíe: ff Lerreztc'gyak kcxfűvel rcjzolt köríveinek, valamint lépcsős tengelyek átme net rve'-ek írére M egadó só hoz célszerű. A sugár méretmegodásának méretvoncta olyan, cmelynek iránya a középpontból indul, és a körívre mutat. Ne c
S 015
Görrbsugár, jele: SR
/
v\
Gömbátmérő, jele: 5 0 Forgástesteken jelentkező gömbfelületek és gömbfelületű lekerekítések méreté nek megadására használjuk. A méret megadására elegendő fél méretvonal, amely értelemszerűen a gömbfelület középpontjából indul.
I1
co JO,
\
SRA
[
T7
( X V K
A J 30
3^
20
&
□ 10
Négyzet, jele: 1= 3 Négyzetes szelvényű részek laptávolságának, valamint négyzetes meg-, ill. kimunkálások méretének megadására alkalmas. A négyzet geometriai jelle
x3
v _ X
---- 1
gének megfelelően a jel után írt méret egyidejűleg a kétirányú kiterjedés mé R 7~
/
retének előírását jelenti.
30
V
1*6^4
tv, jele: n Hengerszalag kiterített méretének, az ív hosszának megadására használjuk. A méretmegadás méretsegédvonalait az íwonal végpontjaitól párhuzamo san, a méretvonalat ívesen kell megrajzolni.
Nézetre merőleges méret, jele: x A vetületivel megrajzolható lemeztárgyak vastagsági méretének megadásá hoz használjuk leggyakrabban. Értelemszerű használatával sokszor elhagy hatók a vetületek (pl. hatlapfejű csavarfejek). A hatlapú alkatrészek jellegze tes ábráján a csúcstávolság látszik, e vetületen a laptávolság kivételével min den méret megadható. A laptávot mutató vonalon az x jelhez kapcsolva ad juk meg. A rajzon megadott mérethez x jellel kapcsolható a vetületre merőleges méret, pl. 10x20. x=17
120 ---° y. , /
_____ „
V \
P l 1 1 1,5x45^
-m 7
30_______
23
MÉRETMEGADÁS, MÉRETEZÉS f* í* '
felüld N(ind i: tni n t a bázisvonattól vagv szim m etrikusan a középvonaltól indul ki.
f:g)7ttJsra merőleges középvonalak (4.10. ábra). O lyan alkatrészekhez használjuk, ahol a működés szerinti fura tok a meghatározók, és az alkatrészen nincsenek felfekvő felületek (pl. öntvények). Itt minden méretet a középvo nalakhoz kell rendelni, vagy a középvonalak egymáshoz viszonyított helyzetét kell megadni. A szim m etrikus m unkadaraboknak van középvona luk. 1v/t szim m etriavonallal jelöljük. H a két középvonal metszi egymást, akkor a metszéspontot a középvonalak két vonásának metszése határozottan jelölje. A méretszámokat a középvonalak nem választhatják el, ill. nem vághatják át. Az egymás alatt álló méretszá mokat egymáshoz képest el kell csúsztatni. Osztókörön megengedett a zárt m éretlánc (4 .1 1 . áb
ra).
4 .1 1 . áb ra
Az egyenlő osztás megadható az osztókor átm érőjével, az osztás méretével és az osztókörön elhelyezkedő fura tok számával (4.12. ábra). Furatok helyzetének megadásakor figyelembe kell venni a furatok gyártási módját és a helyzetüket egymás-
Bázisfelülef
4 .12 . ábra
4.8. ábra Bózisvonal
hoz ff, ten a f ábra). Esz művel lülettí adni. san fe ra). Ké a műi meg tartov Hí kell r mint tclm( Az térőc csak, rony szerii H megs göml Ki gend a kis merc H letör letör mazi Sz egye. rozh
A MÉRETMEGADÁS GYAKORLATA
hoz (fúrás, lyukasztás). Megfelelően körülhatárolt terüle ten a furatok helyzete bázisvonaltól is megadható (4.13. ábra). Esztergált alkatrészek méretmegadása az esztergál ás műveleti sorrendjét követi. A homlokfelülettől (bázisfe lülettől) kiindulva kell az összes hosszúsági méretet meg adni. Az átmérők méretei a középvonalra szimmetriku san felváltva hol jobb, hol bal oldalra írhatók (4.14. áb ra). Két végéről esztergált alkatrész méretezési bázisfelülete a munkadarab két végének homlokfelülcte, innen adjuk meg a hosszúsági méreteket. A legnagyobb átmérőhöz tartozó hosszmérct kiadódó méret lesz (4.15. ábra). Hasáb alakú munkadarabokon a hornyokat nézetben kell méretezni úgy, hogy a horony szélessége és mélysége mint gyártástechnológiailag összetartozó méretek egyér telműen megadhatók legyenek (4.16. ábra). Az esztergált alkatrészeken a normális méretezéstől el térően azt a hornyot, amely adott átmérőhöz tartozik, csak a szélességével és átmérőjével kell megadni. Ha a ho rony hengeres felülethez csatlakozik, akkor a működés szerint is méretezni kell (4.17. ábra). Hengeres munkadarab legömbölyített végét sugár megadásával kell méretezni. A munkadarab hosszát a le gömbölyítéssel együtt kell megadni (4.18. ábra). Kúpos munkadarabok méretezésekor a kúpszöget ele gendő hely esetén közvetlenül a kúpon kell megadni. Ha a kis átmérő ezt nem teszi lehetővé, akkor a kúpon kívül méretsegédvonalakkal adható meg (4.19. ábra). Hengeres munkadarabok végének éltompítását az él letörés szögével és hosszával kell megadni. Csak 45°os él letörés eseten lehet egyszerűsített méretmegadást alkal mazni (4.20. ábra). Szabálytalan kontúrvonalú alkatrészek méretei az egyes pontok koordináta méreteinek megadásával hatá rozhatók meg (4.21. ábra). Bázisfelület
Bázisfelület
-
•§I— 5
LU4.17. ábra
3x451
. 1
.
.1 0
/
s
\
CN
CM
K 1
/
4.20. ábra 7 ....... 'O
CM
’ 5
" Q
10
^ 15 25
27 67
4.15. ábra 1010
EH 4.16. ábra
4.21. ábra
Ml Rl TMLGAOÁS, Ml RE II ZÉS
4 .3 . Különleges m é re tm c g a d a s o k és egyszerűsítések I uratok egyszerűsített méret megadásit. Zsúfolt v:ij»y kis méretarányú rajzon, ha a furatok eddig ismert méret megadása a/ áttekinthetőséget nehezíti, megengedett ;i furatok egyszerűsített méretmegadása. A furatméretet a furat tengelytől kiinduló mutatóvonalon kell megadni. Az elsős/ám a furat átmérője, a második a furat mélysé gére vonatkozik (4.22. ábra). Átmenőlyuknak csak az átmérőjét írjuk elő, ezért ha csak a lyuk átmérője van megadva, akkor a lyuk átmenőnek tekintendő. A hengeresen vagy kúposán süllyesztett furatok egy szerűsített méretmegadásakor a mutatóvonalat a siilylyesztés oldalán kell megadni. Az első szám az alapfurat átmérőjét, a második a süllyesztés átmérőjét, a harmadik a süllyesztés mértékét vagy a kúpos süllyesztés központi szögét jelenti (4.23. ábra). Ha a süllyesztés mértéke és a kúpszög megadása egyaránt szükséges, akkor a süllyesz tés mértékét követi a kúpszög megadása (4.24. ábra). Lejtés és a kúposság jelölése. Adott ferde síknak az aLipsikhoz viszonyított hajlásút lejtésnek nevezzük. A lejtés méretszáma a ferde sík és az alapsík által bezárt szög tangense. Ezt a rajzon aránnyal ( 1: x) vagy százalékban (y % ) fejezzük ki. A méretszám előtti ^ jel csúcsa a lejtés irányába mutasson. A lejtést a 4.25. ábra szerint értelmezzük.
^ 9 /'A 13x6 ' ''
12/.0
'-I
liö
V 4-23. óbf0
4 x^l lO
a lettes i ■ ' = -------A ~ B = —1= 1:1 x , A L x A — [i
százalékosan: — -— 100% = ^%. Számadatokkal: ha A
20; B
10; /.
50,
, . , 20 -1 0 I f r a lejtés = ------= - = i : 5, 50 5
Számadatokkal: ha D
31; d 26; L 4
i < ^ 3 1 -2 6 1 t a kuposság = - — = - = 1: 8, százalékosan: .? .° -.T.10 i 00 % = 20 % . 50 A lejtést a lejtős felületet ábrázoló vonalon vagy annak meghovNzabbít.ísán esetleg a mutatóvonalon adjuk meg
százalékosan: —— — 100% = 12, 5aö 40
D -d
(4.26. ábra). Négyzetes gúla adatai oldalai lejtésével is megadhatók
tga = -
R -r
2L
(4.27^ ábra). A kúposság a forgás kúp felüUtu ta t két zárófelületének átmérője közötti különbség és az átmérők közötti távolság. Ez a rajzon aránnyal vagy százalékosan fejezhető ki
(4.28. ábra). A kúpossig
D -J l — — =- = 1:*. L
x
százalékosan: —— - 100
=y
A kúposság értékét a kuposság irányit mura:; < és a mellé írt aránnyal vagy százalékosan ad -.-'r i középvonala fölött vagy azzal párhuzamossá^: A jel csúcsa a kúp csúcsának irányába mura: ra). A kúpalkotó és a kúp tengelye a!:., be. gease (a kúpalkotó tengelyhez viszony;: :: kúposságnak. Ha szükséges, pl. ha több kúpfelület '<ö2cr ' ^ beesik, a kúposság mutatóvonaJon :> r ' ábra).
'
KÜLÖNLEGES MÉRETMEGADÁSOK
A recézés jelölése. A recézés mechanikai úton, forgá csolás nélküli alakítással létrehozott felületi mintázat. Iránva, Ül. kialakítása alapján osztályozható. A profilszög ál talában 90°, de alkalmazható a 105°-os profilszögű recézőkerék is. A recézés t osztásának választható értékei: 0,5; 0,6;
01:15
!
i
0,8; 1; 1,2; 1,6 .
A szabvány a recézés megadásakor is lehetőséget ad az egyszerűsítésre. A recézést a táblázatban feltüntetett alak jellel (betűjellel), a recézés osztásának tízszeres számával és szabványszámmal kell előírni, nyílban végződő muta tóvonalon (4.31. ábra). A 90°os profilszögre nem kell külön utalni, de a 105°os profilszöget az osztáshoz kapcsolva kell megadni (pl.: Recézés RKE 08 M SZ 957, Recézés RGV 12-105 MSZ957). Felületkikészítés és a hőkezelés rajzi megadása. Ha az alkatrész valamilyen különleges állapotát is jelölni kell, pl. a felületkikészítés területét vagy a hőkezelés helyét kell mérettel megadni, akkor azt a területet vagy helyet a felülettől kis távolságra, azzal párhuzamosan rajzolt vas tag pontvonallal jelöljük. A felületkikészítés módját nyílban végződő mutatóvo nalon adjuk meg. A szöveges utasítás mindig az alkatrész kész állapotát fejezi ki (pl. Sörétezve, 4.32. ábra). Ha szükséges, a felületkikészítés helyét mérettel hatá rozzuk meg (4.33. ábra). Ha a helymeghatározás forgásfelületre vonatkozik, ak kor a jelölést elegendő csak az egyik oldalon megadni (4.34. ábra). Hőkezelendő alkatrész rajzán fel kell tüntetni a termék hőkezelés utáni tulajdonságait (pl. keménységét). A ke zelés felületmélységét h betűvel jelöljük (4.35. ábra), pl. h 0,7...0,9 mm; 40...44 HRC; vagy b 0 ,8 ... 1 mm; 42±2HRC. Ha a munkadarab csak egy részére vonatkozik a hőke zelési utasítás, akkor ezt jelölni kell (4.36. ábra). A mű ködőfelületek épségének megóvására a keménységmérés helyét szöveggel jelöljük meg (4.37. ábra). Műszaki követelmények megadása a rajzon. Olyan követelményeket, utasításokat, előírásokat, magyaráza tokat, amelyek ábrázolással nem fejezhetők ki, és több soros összefüggő szöveget igényelnek vagy nem egy fe lületre, hanem a teljes alakra vonatkoznak, a „műszaki követelményekben” adjuk meg. Ezeket a követelmé nyeket a feliratmező felett vagy külön lapo(ko)n kell el helyezni. A műszaki követelményeket jellegük azonossága és ha sonlósága szerint célszerű a következőképpen csoportosí tani: /. Anyagra, munkadarabokra és a kész alkatrész anyagi tulajdonságaira vonatkozó (elektromos, mágneses, dielektromos) stb. követelmények (pl. demagnetizálva). 2. Méretre, méret-, alak- és helyzettűrésre, tömegre vonatkozó követelmények (pl. tűrésezetlen méretek: 3-finom M SZ 302). 3. l'Vlületminőségre vonatkozó követelmények, hőke zelési utasítások (pl. Cementálva b 0 ,8 .. . 1,2 ; 52...58 H RC stb,).
4.29. ábra D>1:4
HH— 4.30. ábra Recézés RGE 08 MSZ 957
>
W
///Á
>
s
4.31. ábra Mázolva Krómozva va
Zsírtalanítva
__\^_i_
y//y/7. i
?
Y
-
-
^
Barnítva d<
%
u
. i T
~
xSúlyponti tehetetlenségi főtengely
I E l o x á l m / '' ^
Araldit L
^ XBetétedzés után kószo, rülve és fényesítve \ Sörétezve
4.32. ábra Sörétezve
r-/ ^ T 4.33. ábra
4.34. ábra
, „ „ . _ ____ _ h 0,8... 1 mm 42+2 HRC
Meqereszteni 42...45 HRC — a ~
JL L/------ 'N-J 4.35. ábra
4.36. ábra
Keménységmérés helye
4.37. ábra
27
MERETMEGADÁS, MÉRETEZÉS
Feltétel
\! 1 É é; A alak
B alak
4.38. á b ra
H a a központfurat a kész alkatrészen előírás
H a a központfurat a kész alkatrészen Játszódhat, de nem előírás
Központfurat, lekerekítés, beszúrás méretmegadá sa. A szabványos alakú és méretű központfuratot (M S Z 3999 ) a géprajzokon a furatfajta rajzjelével, az alak betű jelével és a névleges átmérővel kell megadni. A szabvá nyos központfuratok alakját a 4.38. ábra egyszerűsített jelölését és megadását a 4.39. ábra szemlélteti. A központfurat rajzjele vastag folytonos vonalú A jel, magassága 1,4-szeresc az alak betűjelének. A tiltó je l ma gassága kb. kétszerese a méret magasságának. A nem szabványos méretű vagy alakú központfuratot ábrázolni kell, megadva az elkészítéshez szükséges mére teket. Tengelyeken az átmérőlépcsők átmeneti felületeinek kialakítására nagy gondot kell fordítani szilárdsági, tech nológiai és működési szempontból. Kis átmérőlépcső (Dld< 1,25) kialakítására példákat a 4.40. ábra, nagy átmérőlépcsős (D ld > 1,25) átme netre támasztóváll nélküli kialakítás esetén a 4 .4 1 . áb ra, támasztóvállas kialakítás esetén a 4.4 2 . ábra szem léltet. Gépalkatrészek szabvány szerinti beszúrásait jelképe sen kell megadni. A beszúrás alakját (L, J, U , V ) és mére tét nyílban végződő mutatóvonalon kell megadni. Kötőelemek felfekvő felületének jelölése. Az öntvé nyek felülete a formázási ferdeség vagy a durva felület miatt általában nem alkalmas felfekvő felületként csavar fej vagy más kötőelem, csatlakozó alkatrész számára. Ezért a furatok környékét (adott átmérőjű részen) meg kell munkáltatni. E sík helye - más megmunkált felület hez viszonyított helyzetének előírása helyett - a nyers fe lület torzulásaihoz igazodhat. Ezt csak kör alakú tisztítóforgácsolással érhetjük el. A felfekvő felület méretét mu tatóvonalon jelöljük, a nyíllal kapcsolt mutatóvonal azonban nem végződhet a furat tengelyvonala és kontúr vonala metszéspontjában. A pont sem kapcsolódhat a fu rat középpontjához (4.43. ábra). Maguktól értetődő méretek. Azt a méretet, amely az ábrázolásból méretmegadás nélkül is egyértelműen meg állapítható, magától értetődő méretnek nevezzük. Ilyen méretet csak akkor kell megadnunk, ha erre különleges okunk van (pl. tűrésezni kell). Ilyen maguktól értetődő méretek (4.44. ábra): - a merőlegesnek rajzolt élek, vagy felületek merőle gessége; - a párhuzamosra rajzolt élek, középvonalak párhu zamossága; - a szabályos hatszög szöge; - a középvonallal felezett méretek félméretének egyenlősége;
28
H a a központfurat a kész alkatrészen nem látszódhat (tiltó jel)
adoti
? 0o
meg;
4.39. ábra Mér rcte hat; értj / alkí mó vég
4.41. ábra
4.40. ábra
l ábr
i
sza ha lég eg> vár
ah< ad< ny< ahi Al la! gel 4.42. ábra VO: eg] bá; nal táv
M e rő leg e s
¥
r = 120°
160
70
200
30
4.45. ábra
Osztás szöaértéke
4.44. ábra
- az átmenőfuratok jellege, ha a mélységük nem adott; - az osztások szögméretei, ha a rajzon az osztások megadott számából az egyértelműen következik. 4.46. ábra
4 .4 . A m é r e th á ló z a t fe lé p íté s e
x3,5
Mérethálózat?iak nevezzük a rajzon megadott összes mé retet. A mérethálózatfelépítésén az alkatrész egyértelmű meg határozásához szükséges méretek rendezett elhelyezését értjük. A mérethálózat felépítésekor tekintettel kell lenni az alkatrész vagy szerkezet működésére és elkészítésének módjára, továbbá figyelembe kell venni a gyártásközi és a végső ellenőrzés, valamint mérés módját is. A műhelyrajz az alkatrészt elkészítés utáni állapotában ábrázolja. Az alkatrész rajzán annyi méretet kell és csak annyit szabad megadni, amennyi az egyértelmű meghatározásá hoz szükséges. Minden méret lehetőleg csak egyszer - a legjellemzőbb vetületen - szerepeljen. A méretmegadás egyes elemeinek meg kell felelniük az eddig tanult szab ványos előírásoknak. Láncszerű méretmegadás csak ott alkalmazható, ahol a mérettűrések, ill. a méret határeltéréseinek összeadódása nem ütközik az alkatrész működési követelmé nyeivel (4.45. ábra). Bázistól induló méretmegadás ott alkalmazható, ahol az azonos irányú méretek közös alaptól indulnak. A bázisvonal lehet: - a működés szempontjából fontos méret határvona la (4.46. ábra); - a működés szempontjából fontos szimmetriaten gely (4.47. ábra); - a főméret valamelyik határoló vonala (4.48. ábra); - adott távolságra fekvő, a vetület kontúrjain kívül le vő, de a szerkesztéshez vagy gyártáshoz felhasznált pont, egyenes, sík (4.49. ábra). Célszerű, ha a szerkesztési, a gyártási és az ellenőrzési bázisfel ü1etek egybeesnek. Párhuzamos méretmegadás, amikor az egyes méretvo nalak egymással párhuzamosan helyezkednek el, olyan távolságra, hogy a méreteket jól el lehessen helyezni.
4.47. ábra
4.48.
-v-
o CN
—
v_
150
----- \ — ---- v -
420
4.50. áb ra
— V—
Mi Ki IM IC -M W S Ml KI li .1 N
\
(
'
t a párhuzamos
nu u \\\u '..ul.ts i g\ s eiiisíu'M* Ott alkalma Itató, ahol lr oh .l>.\NÍ Hehe segek UUUseUek \ ko kiindulási pontot »legalkalmasabb helyre kell u nni, es kb. ' mm átmérőjű ün s kom i es 0 méretszAm mai jelölni A kő.-ős tueivtvon.il végpontj.t nvílh.m ver, ódik. A nu u'I.n:'.iinok.it .i meretvotul határolók közeié hen hehv nk el .i k.SÖ. ábra s. érint A ineteteket az egves vetületeken a külső e.s belső ta goltságnak megfelelően eels érti csoportosítani. I */1 ki vánja meg a konnvehh áttekinthetőség és a megmunká |ás toly.un.ua is. 1la a tárgynak ugvanazon elemét nézet hen es metszetben egyaránt ábrázoljuk, akkor a külső méreteket a neeteti, a helsö méreteket a metszeti képen cols erű megadni ( 4 .S 1. ábra). A mersen maradó es megmunkált lelületek megható rozasáho a s. üksegcs méreteket is célszerű különválaszt \a csoportosítani. \ öss evont (halmozott) méret megadást két irány han is alkalmazhatjuk leme/en levő lyukak helyzetének megadására, Kbben a esetben a kiindulási pontokat a i.S 2. Ábra szerint válasszuk. lablá/atos méret megad Ast a két irányban összevont (halmozott) méretmegadás helvett alkalmazhatjuk. \ heh etmeghatározó méretpárhoz hozzárendeljük a Fu rat átmérőjét is. \ ko. ös kiindulási pontokat itt is a legal kalmasabb helyre kell tenni, es kh. I mm átmérőjű pont tal e.s 0 menetszámmal jelöljük (-I.S3. Ábra). Kom binált meretmegadas két meretmegadási mód ötvözete. A méretek egyenkénti (kincs/erű) és az össze vont (ki' ös pontból kiinduló) méret megadásának együttes alkalmazását jelenti ábra). Méretek elosztása .i rajzon. A mércthálőzatnak hatá rozott rendszerben kell tartalmaznia az előzők szerint azokat a meneteket, amelyek a munkadarab meghatároasához szükségesek. A meretek eelszerű elosztása a raj on nemcsak a raj/ esztétikai értékét növeli, de könnyíti a megértést is. Ivrgásteluletek tengelyiránvu vetületen sok a kon centrikus kör, ezert az átmérők méreteit inkább a hen gei teluletek másik vetületűn adjuk meg. \ íomerctekct űgv adjuk meg, hogy könnyén megta-
vs- •
ón. A*értele ns < fitnöss cRiggőmérete
két
legjellemzőbb vetületen öss/eFüggő meretháló/at dili, p i retes íoronv s.\ lesseget, méh se get ( i.SS . Ábra). \z egy művelethez tartozó méreteket lehetőleg egv ve tuieten adjuk meg ( *.S(>. Ábra).
4.52. ábr
+V
■¥ # ______j X 4.53. ábra
4.54. ábra
A?, alkatrés eszményi a gondosabb pontosság^ juk, hogy határok ke alkalmada kell tehát; az előírt rr elégedheti retszóródá utánmunl A méret szimérték A rajzó méretnek I Az alk; sigos mé mert a m hibák (kö gadozása) Az alk; gedett hi leintjük. A mim minél jót érdekébei !et;cs mér
Haúrr között a t tényleges méreteké' nilhatősa kielégítse A JiU gyüoo. Az M sebb. A kft*) közepe. Ha sor* :obb dara retedet fel ris-k szeri soníó a!a!s
30
5 . 1 . A tűrés 5 .1 .1 . A la p fo g a lm a k Az a’karrészek nrrcn megádon: névleges méretei, szögei, ; a. rr. ére:e:k eg%Tnáshoz való viszo nya a leg^ -d-Nj’rb megmunkálással sem készíthető el tökéletes ■rossággal. Nem is érdemes törekedni erre, hiszen tudAk, h rgy egy munkadarab mérete vág}' alakja bizonyos harárck közért eltérhet a pontos mérettől anélkül, hogy alkalmadanná válna rendeltetésének betöltésére. Nem k é k rehar arra :c rekednünk, hogy költséges műveletekkel - e: rr méretet a lehető legjobban megközelítsük. Mege godhetünk azzal, hogy meghatározzuk, mekkora mérerszc'rcdás mellett gazdaságos a gyártás, a válogatás és urán műn kai ás nélküli szerelhetőség és cserélhetőség. A nzértt* hosszúság, általában milliméterben kifejezett számértéke. A rajzon a méretszámmal megadott méretet névleges méretnek (A ) nevezzük. Az alkatrészrajz alapján elkészített munkadarab való ságos méretét pontosan nem is tudjuk megállapítani, mert a mérés eredményét befolyásolják az ún. rendszeres hibák (környezeti tényezők, elsősorban a hőmérséklet in gadozása) és a szubjektív hibák is (pl. a fáradtság). Az alkatrész tényleges méretének egy bizonyos megen gedett hibájú mérőeszközzel mért (észlelt) méretét te kintjük. A mindenkori követelmény az, hogy a tényleges méret minél jobban közelítse meg a névleges méretet. Ennek érdekében határt szabhatunk a tényleges méret és a név leges méret közötti eltérésnek. Határméretnek nevezzük azt a két méretet, amelyek között a tényleges méretnek lennie kell. Határesetként a tényleges méret megegyezhet a határmérettel is. A határbéreteket úgy kell megállapítani, hogy az alkatrész hasz' álhatóságát, működési feltételeit az elkészült alkatrész Vielégftse. A felső határméret (FH) a két határmérct közül a na gyobb. Az alsó határméret (AH) a két határméret közül a ki sebb. A közepes méret (M ) a felső és alsó határméret számtani közepe. Ha sorozatban gyártott alkatrészek valamelyik méretét robb darabon rendre megmérjük, és a mért tényleges mé rteket feljegyezzük, majd a mérések eredményét gyako riság szerint diagramon ábrázoljuk, az 5 . 1. ábrához ha>nló alakú görbét kapunk. Ezt a görbét normális elosz lási görbének vagy Gauss-görbének nevezzük.
5.1. ábra
■ t
t
i
5.2. ábra
Ha az alkatrész rajzán megadott alsó és felső határméretet berajzoljuk a görbébe, látjuk, heg)* néhány alkatrész a megengedettnél kisebbre. Hl. nagyobbra készült. Ezeket az alkatrészeket tekintjük selejtnek. A felső és az ..w tárméret különbsége a tűrés (T). Ez egyben a méretszórás megengedett nagysága is.
T= F H -A H ^ Sorozatgyártáskor nincs is szükség arra, hogy a tényle ges méretet megállapíthassuk, ehelyett általában határmérő idomszerekkel vagy más módon azt állapítjuk meg, hogy a tényleges méret az előírt határon belül van-e. A megmunkálási eljárás során arra kell törekednünk, hogy az elkészült munkadarab tényleges mérete a köze pes méretet minél jobban megközelítse. Az ISO illesztési rendszerben alapeltérésen mindig azt a határeltérést érjük, amelyik az alapvonalhoz közelebb helyezkedik el, kisebb az abszolút értéke ( 5 .2 . ábra). Előfordulhat, hogy az alkatrész tűrését ábrázolni kell. Ilyenkor a természetes méretarány nem használható, mi vel a névleges mérethez képest az eltérések túl kis mérte-
31
TŰRÉS, ILLESZTÉS kűek. Ha nagyítást alkalmazunk, az eltérések ábrázolha tok ugyan, de akkor a névleges és a határméretek adód nak túlságosan nagyra. A feladatot csak úgy lehet megol dani, ha a számunkra semmitmondó részleteket (alap méret, határméretek stb.) torzítjuk, és csak az eltéréseket ábrázoljuk a célszerűen megválasztott nagyítással. Ilyen ábrázolásmódban az alapméretet az alapvonal (nullavo nal) helyettesíti. Az eltéréseket ettől mérjük fel.
Ha az alapvonalat vízszintesre rajzoljuk, akkor az alap vonal felett a pozitív, alatta a negatív eltéréseket ábrázol juk (5.3. ábra). Az alapvonala névleges mérettel meghatározott vonal, amely a tűrésmezők ábrázolásában a 0 határeltérésnek fe lel meg. Az összefüggéseket hengeres alkatrészeken mu tathatjuk be (5.4 ábra). M ivel a méretszóródás alapvetően befolyásolja az al katrészek kapcsolódását, ill. működését, ezért a megen gedhető méretszóródást meg kell adni a határméretek előírásával. A határméretet a névleges méret és egy előjeles határeltérés együttesével adjuk meg. Az így előírt eltérést határeltérésnek nevezzük. A felső határeltérés (FE) a felső határméret és a névleges méret különbsége:
lláWL 2x45°
AE= A H -N . A határeltéréseket közvetlenül a névleges méret után ír juk előjelüket feltüntetve. A 0 számértékű határeltérést is kiírjuk, természetesen előjel nélkül. A számok írásnagysá ga egy fokozattal kisebb a névleges méretszám írásnagysá gánál. (Számítógéppel készített rajzokon a határeltérések számjegyeinek írásnagysága a névleges mérettel azonos le het.) A felső határeltérést kell az alsó fölé írni. Az azonos számértékű, de ellenkező előjelű határeltéréseket ± elő jellel és számértékkel kell megadni. Ilyenkor a számjegy magassága az alapméret számjegyével azonos. A névleges méret és a határeltérések együttes megadá sát tűrésezett méretnek nevezzük. A tűrésezett méret rajzi megadására példát az 5.5. áb rán látunk.
32
5-1.3
—o fi
r > ~ í
5 ,,
Z v /// / / /
FE= F H -N Az alsó határeltérés (AE) az alsó határméret és a névle ges méret közötti különbség:
(M 500.1; 2 párhuzamo A rűrésrr szerű, mert tesszük, eg) hoz viszom pet kapunk A tűrésr helyzetét x
r
©
oo O| -t—CN_ Qi
j\,
H
n
< 3
b <
c Példa
~
b T
0,2 0,15 0,05 0,1 0,1 0,2
FH
AH
18,1 11,1 12,1 25,9 20,1 31
17,9 10,95 12,05 25,8 20 30,8
5.5. ábra
5 .1 .2 . A tűrésmező, a tűrésnagy5^ és a tűrés elhelyezkedése A tűrés magában foglalja a méretszóródás nagyságát, és meghatározza annak helyzetét & nalhoz viszonyítva. A tűrések ábrázolásakor a névleges méretnem•••*: lő vonal az alapvonal. A tűrésmezőt erőse
o s s z it
tén a névle juk. Tűrés* furatok áti vonalak és
Feltédei - a mu retnek elő mérője, te: - az q mindenfél csapágyak - meg* utánmunk teni (pl. tö
Ezenkív az előbbi gyártás fo! készülékbe A szögi
sonlóan, ; A szögméi kei! megad
A TŰRÉS F5=0,3 >45=0,5
AE=0 ,2
FE=0,1 AE«=0,1
FE-0,2
FH=50, ] A H= 49,9 M=50
FH=5 0,2 A H =50 M=50/l
FE-0,5 A£=0,3
l2p*<
<\
J.
FH =49,7 A H =4 9 ,5 M = 4 9 ,6
FH= 5 0 AH= 49,8 M = 4 9 ,9
FH=50,5 AH= 50,3 M=50,4
5.6. ábra (M 500:1; M 1000:1) rajzoljuk úgy, hogy az alapvonallal párhuzamos két egyenes határolja. A tűrésmező ilyen formában való ábrázolása azért cél szerű, mert a meghatározásokat láthatóvá, érzékelhetővé tesszük, egyben a tűrésmező nagyságáról és az alapvonal hoz viszonyított relatív helyzetéről is jól érzékelhető ké pet kapunk. A tűrésmező alapvonalhoz viszonyított hat lehetséges helyzetét az 5 .6 . ábra szemlélteti.
60°±2° 65"±15' 30°
5.7. ábra
5 .1 .3 . Tűrések megadása a rajzon Hosszméretek tűrése. Tűrésezett méretmegadás ese tén a névleges méreten kívül a határéi téréseket is megad juk. Tűrésezett méretek előírhatók tengelyek, csapok és furatok átmérőjére, továbbá középpontok, élek, tengelyvonalak és felületek távolságára egyaránt. Feltétlenül tűrésezni kell a méretet, ha - a munkadarab működése megkívánja, hogy a mé retnek előírt határok között kell lennie (pl. dugattyú át mérője, tengelyátmérők stb.); az egymástól függetlenül elkészített alkatrészeket mindenféle utánmunkálás nélkül kell összeszerelni (pl. vvapágyak, kötőelemek stb.); megköveteljük, hogy a pótalkatrészeket minden utánmunkálás nélkül lehessen az eredeti helyükre beépí: -ni (pl. törött vagy kopott alkatrészek cseréje). jo g
gC
lapv0" cgfd«' igy(
Ezenkívül tűrésezni kell azokat a méreteket, amelyek a-, előbbi három csoportba nem tartoznak ugyan, de a gyártás folyamán valamilyen oknál fogva fontosak (pl. készülékbe kell helyezni). A szögméretek tűrését a hosszméretek tűréséhez ha\0 nlóan, a fokban kifejezett méretszám után írjuk. ^ szögméretek tűrését fokban, percben, másodpercben kell megadni (5.7. ábra).
5 min.
o) R5 roax
H r~
R
•--- -J^—
A, _J
b)
c)
5.9. ábra
x2_ 1 ---1— l " " 1b ~ 10±0,1 4 x )0=(40±0,4)_
5.10. ábra
33
TŰRÉS, ILLESZTÉS
Lejtés és a kuposság tűrése. I la a lejtés és a kuposság mérete százalékban adott, akkor a tűrést is százalékban kell megadni (5.8. ábra). Az 5.8,/ ábrán a munkadarabon található előírás sze rint a lejtős felületek lejtése 9,5 %-tól 10,5 %-ig készít hető. A 4x azt jelenti, hogy a méret mind a négy felületre vonatkozik. Az 5.8 b ábra kúpos furata akkor megfelelő, ha a kú posság aránya nem tér el 0,005-nél nagyobb mértékben egyik irányban sem. Az aránnyal adott előírás átszámítva 29,167 % ±5 %-nak felel meg. így a kúposság 28,667 % és 29,667 % határok között fogadható cl. Az egyik irányban határolt méretnek vagy csak a felső, vagy csak az alsó határméretét írjuk elő. A névleges méret ilyenkor határméret, és ezért ezt a max vagy min jellel egészítjük ki (5.9. ábra). Az egyenlő osztásban ismétlődő elemek (furatok, hornyok, fogak stb.) közötti méret tűrése kiemelten ad ható meg (5.10. ábra). A ±0,1 -es tűrés bármely két szomszédos furat távolsá gának a tűrése. A 40-es méret kiadódó méret, ezért kerek zárójelbe kell tenni a tűréssel együtt.
5 .1 .4 . Tűrés-alapsorozatok A tűrés nagyságát nem célszerű ötletszerűen választani, ezért a mérettől és a megmunkálás pontosságától függő en ajánlott tűrésnagyságokat szabványban rögzítették. Az egységes tűrés- és illesztési rendszerben a tűrésnagy ságnak előre meghatározott minőségi fokozatai vannak, közülük választjuk ki a megfelelőt. Az azonos minőségi fokozathoz tartozó tűrésnagysá gok sorozata alapsorozatot alkot, amelynek jele az IT (ISO tolerancia) betűjeléből és a minőséget jelző szám ból áll. A M S Z 180 19 minőségi fokozatot különböztet meg (IT O, I; IT O; IT 1; IT 2 - IT 17). A tűrésnagyság a méret nagyságától és a minőségtől is függ. Az alapsorozat felépítéséhez az
» = 0,453 4 d ±,001Z> tűrésegységet vették alapul, ahol Dmm-ben értendő, i pedig mm-ben adódik. (Ez 500 mm-ig használatos.) A tűrésnagyság általában a tűrésegység többszöröseként a
T = qi
IT minőségekkel vagy az M SZ IS() r, rinti osztályokkal (finom, közepes,
I.U7A illesztés kedhetnek.
Átmeneti ilU akár fedéssel ill< ródása, ill. a ka lasztása miatt n A tűrésmezők nagyságától fü kai vagy közép Szilárd illés; leszkednek. 5 .2 ,2 . A 2
5*2.1 • Alapfogalmak
A tűrést nagy adjuk meg. / kel meghatár Alapeltért helyzetének i eső határelté ra), a tűre? (5.14b ábra (Ez abból ke J,-nél a +Tl'l Az illeszt rései tervsze A gyakor böző nagys; tották, és a2
A gépek, szerkezetek alkatrészeit gyakran cgyr vol, más-más üzemben állítják elő. Ennek ellenielkészített alkatrészeknek utánmunkálás ésválogat kül szerelhetőknek kell lenniük. Ezt elsősorbantűrésük megválasztása teszi lehetővé. H a két alkatrészt legyártunk, akkor azokösszes kor valahogyan kapcsolódnak egymáshoz. Akanc: az összeszerelés előtti tényleges méretektől fiigg. v. kozó két alkatrész kapcsolódó - összeszerelés;! tényleges méretei gyakorlatilag nem azonosak. Ha: tényleges mérete nagyobb a csap tényleges mérer: kor játékról, ha a furat tényleges mérete kisebbí tényleges méreténél, akkor fedésről beszélünk.r!::
ges méretek különbségéből adódójátékot va
Fedés
5 .1 .5 . Tűrésezetlen m éretek pontossága \z. alkatrészrajzon a névleges méretekhez gyakran nincs
'Arés feltüntetve. Ezek a tűrésezetlen méretek. Az így meg adott méretek pontosságát is be kell határolni, ellenkező cetben tetszőleges méretszóródással készülnének az alútrészek. Ez nem engedhető meg, hiszen olyan alkatrész >alójában nincsen, amely tetszőleges méreteltérésekkel is megfelel rendeltetésének. A tűrésezetlen méretek méretszóródásának nagysága
(5.13a 4bra), ái (5.13c ábra).
Mz illesztés
5 .2 .
összefüggés alapján számítható. Alkatrészek csatlakoásához az IT 5-IT 12 minőségű tűréseket alkalmazzák.
i
•Á%A és h':l/■//■/<■
tűrések jelöl használunk. lasztható, \ rendszer az réseket vesz Az illeszi mezeje heh így az alap re, az alapi) A laza ii alapeltérésí és h; a laza hoz viszon] lehet. Az átmí lyukrendsz az átmenet rendszer all A H fiirí téréseit a p csaphoz vá P, R , S , T , I
(L>C)
(b>C) 5.11. ábra
A Z ILLESZTÉS
A közös alapméretű alkatrészek tűrésmezőinek nagy sága és helyzete háromféle illesztést hozhat létre: laza (5.13a ábra), átmeneti (5.13 b ábra) és szilárd illesztést (5.13rábra). Laza illesztés esetén az alkatrészek csak játékkal illesz kedhetnek. Átmeneti illesztés esetén az alkatrészek akár játékkal, akár fedéssel illeszkedhetnek, de a tényleges méretek szó ródása, ill. a kapcsolódó két alkatrész véletlenszerű kivá lasztása miatt nem tudjuk előre, hogy melyik eset lép fel. A tűrésmezők reális helyzetéből, ill. a közepes méretek nagyságától fliggően az átmeneti illesztés közepes játék kal vagy közepes fedéssel jellemezhető. Szilárd illesztés esetén az alkatrészek mindig fedéssel il leszkednek.
5 .2 .2 . Az egységes tűrés- és illesztési rendszer felépítése A tűrést nagyságával és az alapvonalhoz való viszonyával adjuk meg. A tűrésrendszer a nagyságukkal és helyzetük kel meghatározott szabványos tűrések tervszerű sorozata. AJapeltérések. A tűrésmező alapvonalhoz viszonyított helyzetének meghatározásához az alapvonalhoz közelebb eső határeltérést használjuk, ez az alapeltérés, (5 .14/z áb ra), a tűrés nagyságától függetlenül állandó értékű (5.14 b ábra). Ez a h és H esetében 0, j s-nél pedig 772. (Ez abból következik, hogy a h-nál előjelváltás történik.) J s-nél a +772-t tekintjük alapeltérésnek. Az illesztési rendszer a tűrésrendszer lyuk- és csaptű rései tervszerű párosításának összessége. A gyakorlat illesztési igényeinek megfelelően a külön böző nagyságú és helyzetű tűrések sorozatát megállapí tották, és azok számértékeit táblázatba foglalták. A csap
tűrések jelölésére kisbetűt, a lyuk tűrések jelölésére nagybetűt használunk. A párosításban az egyik elem tűrése úgy vá lasztható, hogy a másik helyzete állandó. Az illesztési rendszer az alapvonalhoz csatlakozó H ; h tűrésmezejű tű réseket veszi alapul (5.15. ábra). Az illesztés különböző jellegét a másik alkatrész tűrés mezeje helyzetének megválasztásával kell meghatározni, így az alap megválasztásától függően két rendszer jön lét re, az alap lyukrendszeré s az alapcsaprendszer. A laza illesztésű csapok alapeltérésének betűjelei a H a*a//Utérésű lyukhoz viszonyítva a b, c, cd, d, e, ef, f, fg, g és h; a laza illesztésű lyukaké pedig a h alapeltérésű csap hat viszonyítva A, B, C, C D , D, E, EF, F, FG és H jelű lehet. A ? átmeneti illesztésű csapok alapeltéréseit az alap1) ' trendszer alkalmazása esetén a js, j, k, m, n betűk, míg aZ ár/neneti illesztésű lyukak alapeltéréseit az alapcsaprenmzer alkalmazása esetén a J s, J, K, M , N betűk jelölik. A H furathoz választott szilárd illesztésű csapok alapeltér^s-it a p, r, s, t, u, v, x, y, z, za, zb, zc betűk, míg a h o^phoz választott szilárd illesztésű lyukak alapeltérését a P, R, S, T, U , V, X , Y, Z, ZA , Z B , Z C betűk jelölik. A gyakorlatban mindkét rendszerre szükség van, de az aíaplyukrendszert előnyben kell részesíteni.
-
5.13. ábra
35
TŰRÉS, ILLESZTÉS 1x45°
r i II] 36
5.16. ábra
05° i j 0 6 0 (névleges méret)
5.17. ábra
Furat
Tengely 050 _o.
5.18. ábra A szabványos tűrés- és illesztési rendszerhez tarcsap- és lyuktűréseket az 5.16. ábra szerint írjuke1 rajzon. Az illesztés jelölése. Az egyberajzolt illeszkedőte-,., illesztése megadható tört alakban úgy, hogy aszámlálót, a lyuk, nevezőben a csap tűrése szerepel (5.17. ábra). Megadható a tűrés azonosító felirattal is. Ekkc:z alapméretek előtt rövid felirat szükséges, amelyegyén művé teszi, hogy a tűrések melyik alkatrészre vonatá nak (5.18. ábra). ^•14. ábra
A tűrésezett méretek és a felületi érdesség összefüggd Az egyes minőségi fokozatok összefüggenek ati dességgel. Például kis tűréseket durva megmunkálás, nem célszerű készíteni, mert a felület kopása azalkatrcf. összeszerelés előtti játékét (fedését) jelentősen mep toztathatja. A gyakorlat azt mutatja, hogy a különbé megmunkálási módszerekkel gazdaságosan előálfctűrés nagysága r ~ ( 8 . . . 10)/?z. Az 5.1. táblázat a különböző felületi érdességek^tűrésnagyság közötti összefüggést tartalmazza. Az.5— az 5.3. táblázat arról tájékoztat, h o g y az átlagoséra különböző fokozatai m ilyen megmunkálással érheti-
AZ ILLESZTÉS
5.1. táblázat Összefüggés az IT turésnagyság és a felületi érdesség között
5.2. táblázat Forgács nélküli alakítással elérhető átlagos érdességek Gyártási eljárás
o U">
m
CN
«o
CO
<5
CN
r>
CN
00 cT
CN
cT
0“
O
o ö*
»o CN O a
CN
O c> -------
Öntés homokformába
—
6
Öntés héjformába ■
Viaszmintás precíziós öntés
| 1
Kokillaöntés, nyomásos öntés Meleghengerlés
"
1 1 m m lilt S I
s
■
m
Kovácsolás Sajtolás
I É
■
■ ■
Rúdsajtolás (extrudálás) í
Szemcseszórás r
-
Görgőzés
1
Hideghengerlés ■
Lemezhúzás
■ ■ ____ . .
Polírhengerlés
1
Dombornyomás Kémiai maratás
•
' L
.......... !
Elektronsugárzás
.. .... .......1:__
Lézeres megmunkálás i £!y^rokémiai eljárások :
r ...
...
j '.ú'-
i
i-
|
= : M=
1
jplmngyarázat L
1 Durva gyártási feltételek esetén
j Normális gyártási feltételek esetén
f
~
j Különleges gyártási feltételek esetén
1
Darál
Gyártási eljárás A la p ly u k ren
Lángvágás
H8/x8, u8
Fűrészelés Hossz- és furatesztergálás
Sikesztergálás Beszúró- és menefesztergálás
H7/n6 M arás
H7/k6 Reszelés
H7/jsó Felfurás Süllyesztés Hántolás H7/hó
Dörzsölés H8/h9 Köszörülés Elektronikus köszörülés
Hl l/hí Hl l/ h ’
Dörzsköszörülés (hónolás) Elektropolírozás
H7/gó
Polirozás (fényesítés) H7/f7
Tükrösítés (leppelés) Tükörsimítás (szuperfiniselés)
H8/f7
Ultrahangos tükrösítés Csiszolás dobbai H 8 /e 8
Szikraforgácsolás ielmogyarázat HS/dS -------U
Durva
gyártási feltételét esetón | Normális gyártási feltételek esetén
F ~~
]
Különleges gyártási feltéted
5 .3 . A lk a l m a z á s i p é ld á k illesztések k iv á la s z tá s á r a 5.4. táblázat Alcplyukrendszer
Az illesztés jellege
A lapcsaprendszer
Alkalmazási példák
.
Szilárd illesztések H8/x8, u8
Sajtolóillesztés, szilárd kötés nagyobb ternelések átvitelére, elfordulás vagy el tolódás ellen nem kell biztosítani
Fogaskerékagyak, járókerekek és lendkerekek, tengelyre sajtolt elemek retesz-, ék- és egyéb alakkal záró biztosítás nélkül (24 mm-ig H5/x8, 24 mm felett H8/u8)
H7/só H7/ró
Sajtolóillesztés, kisebb terhelés átvitelé re alkalmas szilárd kötés, elfordulás el len nem kell biztosítani
Tengelykapcsolóagyak, bronzkoszorú szürkeöntvény agyon, agyba és názba sajtolt perselyek, kerekek és tolórudak (160 mm-ig H7/só, 160 mm felett H7/r6) Átmeneti illesztések
' H7/nó
Kalapácsütéssel vagy kézi sajtolóval sze relhető, ill. oldható. Forgatónyomaték át vitelére biztosítás nélkül nem alkalmas
Fogaskoszorúk keréktesten; házakba és agyakba sajtolt perse lyek, homlok- és csigakerekek ütésszerű igénybevétel esetén el fordulás elleni biztosítással; forgórész motortengelyen
H7/kó
Kézikalapáccsal szerelhető, viszonylag merev kapcsolatot adó illesztés. Elfordu lás ellen biztosítani kell
Ekszíjtárcsák, tengelykapcsolók, fogaskerekek a tengelyen, lendkerekek tangenciális ékkel, forgatókarok és kézikerekek, il lesztőperselyek
H7/js6
Fakalapácsütésekkel vagy kézzel könynyen szerelhető. Egymáshoz képest elfor dulást nem végző alkatrészek illesztése, ha merev kapcsolatra nincs szükség. El fordulás, eltolódás ellen biztosítani kell
Gyakrabban kiszerelt vagy nehezen beépíthető ékszí jtárcsák, fogaskerekek, kézikerék, csapágyperselyek és alkatrészek központosítása
..... ..............
....._ _
. ..
.
i -
j.;
.
Laza illesztések H7/hó
Az illesztés közepes játéka kicsi. Egy máshoz képest kézzel még éppen el mozdítható alkatrészek esetében alkal mazott illesztés
Váltókerekek a tengelyeken; marók, forgóhüvelyek a maróten gelyen; csapágyperselyek és vezetőperselyek külső átmérőit be fogadó furatuk illesztése; tengelykapcsolók és csővezetékek központosító peremei
H7/h6
H8/h9
Nagyobb közepes illesztés. Az alkatré szek egymáshoz képest kézzel elmoz díthatok
Kapcsolók mozgó részeinek illesztése; kéziforgattyúk, fogaske rekek, tengelykapcsolók; ékszíjtárcsák, amelyeknek a tengelyen eltolhatóknak kell lenniük
H8/h9
H ll/ h 9 H ll/ h ll
Olyan alkatrészekhez, amelyek eseté ben a könnyű szerelés és a nagy gyár tási tűrés mellett viszonylag nagy játék engedhető meg
Mezőgazdasági gépeken tengelyekre csappal vagy csavarral rögzített alkatrészek, távtartó perselyek, tűztérajtók csuklócsap jai, kapcsolóemeltyűk, egyszerű csuklós rudazatok furatai és csapágyai, állítógyűrű a tengelyen
H l 1/h9 H ll/ h ll
H7/g6
Egymáshoz képest kis játékkal elmozdu ló alkatrészekhez. A játék kézzel nem érzékelhető
Tolókapcsolók, eltolható csoportkerekek, vezetőperselyek, forgattyús tengelyek forgattyúcsapjai a hajtórúdban, szerszámgé pek siklócsapágyai
G7/h6
H7/Í7
Egymáshoz képest érzékelhető játékkal elmozduló alkatrészek gyakran alkal mazott illesztése
Textilgépek csapágyai, általános pontosságú siklócsapágyak; tengelyen forgó fogaskerekek, vezérműtengelyek, szabályzóelemek, kulisszák
F8/h6
H8/f7
Egymáshoz képest közepes játékkal el mozduló alkatrészekhez
Siklócsapágyak, hajtórudak, örvényszivattyúk és fogaskerék szivattyúk, Kompresszortengelyek, dugattyúk és hengeres tolattyúk, tengelykapcsoló-hüvelyek, laza illesztésű bordástengely-kötések vezetőátmérői
H8/e8
Eg/máshoz képest nagyobb játékkal el mozduló alkatrészekhez
Többszörösen csapágyazott tengelyek, erősen felmelegedő mozgatóorsók, rudazatok, előtéttengelyek, gépjárművek elsőkerék-csapágytokjai, nagy sebességű vagy jelentősen felmele gedő csapágyazások
F8/h9
H8/d9
Egymáshoz képest nagy játékkal elmoz duló alkatrészekhez
Kötélgörgők, járművek csapágytokjai, menetes orsó csapágya zása a szánban, tengelyen forgó egyszerű görgők, turbógene rátorok és hidraulikus gépek tengelyei
E9/h9
Nagy játékot igénylő illesztésekhez
Mezőgazdasági és háztartási gépek siklócsapágyai és hosszú darutengelyek ágyazása, szabaaonfutó tárcsák, tömszelence és vezetéke; vezetőperem egyszerű fedélen, textilgépek orsói
D10/h9
H ll/ d 9
Nagy tűrésű, biztos játékot igénylő a l katrészek illesztése
Levehető emelőkar és forgattyú, emelő- és villacsap, görgők és vezetékek csapágyai
D lO / h ll C ll/ h 9
H l l/ c l 1
Egymáshoz képest nagy sebességgel mozgó, nagy játékot igénylő illesztések hez
Háztartási és mezőgazdasági gépek csapágyai; csuklópánt fu rata és csapja; kapcsolókarok rugós csapszegei; gépjárművek fékrudazatának villacsapjai
C l l/ h l 1
Hl l / a l l
Igen nagy játékot adó illesztés, egymás hoz képest elmozduló vagy mozgást nem végző alkatrészekhez
Időjárás és szennyeződés hatásainak kitett siklócsapágyak, féktengelycsapágy, rugó- és fékpofa-felfüggesztés, Dordástengely-kötések nem vezető átmérői
TŰRÉS, ILLESZTÉS
5 .4 . A la k - és h e ly ze ttű rés ek 5 .4 .1 . A lakeltérések és a la k tű ré s e k Az alkatrészeket egymáshoz képest meghatározott hely zetű felületek határolják (sík-, henger-, kúpfelület stb.). A valóságosfelület a test valóban elkészült felülete (az a fe lület, amely a testet határolja), a névleges felület (ideális mértani felület) az a felület, amelynek névleges alakját a rajz vagy egyéb műszaki dokumentáció határozza meg. Ha a valóságos felületet másik felülettel (metszősík kal) metsszük, akkor valóságos profit , ha a névleges felületet metsszük el, akkor névleges profilt (ideális pro filt) kapunk. A valóságos felület és a valóságos profil a gyártási hi bák (gép pontatlansága, gép rezgése, megmunkálószer szám hibája és kopása stb.) miatt csak megközelíti az ide ális felületet, ill. ideális profilt. Az alkatrész működése szempontjából még megenge dett és előírt alak- és helyzeteltérést alaktiírésnek>ill. hely zettűrésnek hívj uk. Az alak- és helyzettűrés rajzjelét, a tűrésnagyságot és szükség esetén a bázis betűjelét két vagy három mezőre osztott tűréskeretbe kell beírni: az 1. mezőbe a tűrés jelét, a 2. mezőbe a tűrés nagyságát mm-ben, a 3. mezőbe az esetleges bázisra utaló betűt (5.19. ábra).
távolság a köralakeltérés. A köralaktűrés a köralakeltérés. Jellegzetes körlakeltérés az ( ^ szögletesség. Hengerességeltérés és hengerességtűrés. henger és a valóságos felület pontjai közötti L ^ távolság a hengerességeltérés. Ennek megengedeti a hengerességtűrés. ^ A hengerfelületet a tengelytől adott távolságba vele párhuzamos egyenes alkotónak a tengely kö^ beforgatásával kapjuk. A valóságban a hengert :' mek (tengely, alkotó) alakhibásak, görbék, ésak^f; rögzítő kötöttségek (párhuzamosság, adott tv ;' pontatlanok. A hcngerfelület eltorzult alakjából ak^J elemezhetők. A hengerességtűrés előírásának kiegészítéseként nyire a köralakhibát és a hossz-szelvény profilhibái' lön korlátozzák és vizsgálják. A hossz-szelvény profileltérése és profilúi Hengerfelületek tengelyén átmenő bármely síkbanvv ságos profilok pontjai és a ráfekvő profilok közötti wT gyobb távolság a hossz-szelvény profileltérése. Ermegengedett mértéke a hossz-szelvény profiltűrése. Az alaktűrések értelmezését és rajzi megadását az55 táblázat foglalja össze.
5 .4 .2 . Helyzeteltérések és helyzettűrések
l/10/i tJ
II
2h
0,
J 4h -
f
A
2h
-c CM
\
5.19. ábra
Az alaktűrésmező a síknak vagy térnek az a része, ame lyen belül kell elhelyezkednie a vizsgált vonal, ill. felület minden pontjának. Egyenes tűrésmezeje henger, a henger átmérője az egyenes alaktűrésének nagysága. Sík alaktűrésmezejét ráfekvő felületek (ideális síkok) határolják, ezek távolsága a sík alaktűrésének nagysága. Egyenességeltérés és egyenességtűrés. A valóságos egyenesnek két előre meghatározott távolságban levő egyenes közé kell esnie. A két párhuzamos egyenes és a valóságos egyenes egy síkba esik. A sík bármely hosszirá nyú sík lehet. Síklapáság-eltérés és síklapúság tűrés. A ráfekvő sík és a valóságos felület pontjai közötti legnagyobb távolság a síklapúság-eltérés. A valóságos felületnek két egymással párhuzamos, tűrésezéssel előírt távolságban levő sík kö zött kell elhelyezkednie. Ezek a síkok párhuzamosak. A ráfekvő sík a valóságos felülettel érintkező sík, amely a test anyagán kívül úgy helyezkedik el, hogy a vizsgált fe lület határain belül a közte és a valóságos felület legtávo labbi pontja között az eltérés a legkisebb. Köralakeltérés és köralaktűrés. Egy forgásfelület tengelyére merőleges bármely síkban a ráfekvő kor és a valóságos profil pontjai közötti legnagyobb sugárirányú
40
Párhuzamosság-eltérés és
párhuzamosság-tűrés. K é:
sík, két él vagy két középvonal ráfekvő elemei közön legnagyobb és legkisebb távolság különbsége apárlm;mosság-eltérés. A párhuzamosság-eltérés megengedett mértéke a párhuzamosság-tűrés. A vizsgált két elem egyikére ráfekvő elemet bázisai (alapsíknak) tekintjük, és ettől v iz s g á lju k a másikrfc vő elem helyzetét. Merőlegességeltérés és merőlegességtűrés. Egymra merőleges sík felületek, élek, középvonalak vagykö zépvonal és felület egymáshoz viszonyított ráfekvő ec* meinck eltérése mm-ben a 9 0 ° t ó l a m erőlegességeltérés Ennek megengedett értéke a m e r ő l e g e s s é g t ű r é s . Hajlásszögeltérés és hajlásszögtűrés. Síknak sikft viszonyított hajlásszöge tűrésmezeje két olvan egynu*párhuzamos síkokkal határolt térrész, amelvekegyn'a hajlásszögtűrésnek megfelelő t á v o l s á g r a vannakoá zishoz viszonyítva a névleges szög alatt helyezkedne A hajlásszögtűrés a megengedett haj 1ásszögeltéres. A>: névleges értékét keretben adjuk meg.
Egytengelyűség-eltérés
és
egytengelyíiségfU1
A vizsgálandó forgásfelület ráfekvő felületének és a bázistengely közötti legnagyobb távolság a-'c? ' gelyűség-eltérés. Ennek megengedett legnagyobb^ ke az egytengelyűség-tűrés: a tűréshenger átmérők Szimmetriaeltérés és szimmetriatűrés. A N!' dó felületek szimmetriasíkja és a bázisnak tekint^-' metriasík közötti legnagyobb távolság .1s. ' rés. A megengedett szimmetriaeltércs a s. imnw : • a tűréstér vastagsága.
a la k - és h ely zet t ű r ések
5.5. táblázat Alaktűrések az MSZ 1 4 0 0 1 -1 :1 9 8 9 szerint MegHotározás
E rte lro e ie s
Megnevexes
]gO,Ö4^
f ű
*
tént több"báját Icii-
Síklapúságtűrés
A valós felületnek két egymással párhuzamos, előre meghatározott távolságban lévő sík kö zött kell elhelyezkednie
’filtíirése, ■bán val6>tti legna-
c- Ennek éxe.
Köralaktűrés
A valóságos profilnak előre meghatározott átmérőkülönbségű két kör közé kell esnie
át » 5.5.
A valós felületnek két - közös tengelyű - ben gerfelület közé kell esnie
bázisnak ik ráfek-
A hossz szelvény profiltűrése
lévő közös szimmetriatengelyű párhuzamos egyenes között kell elhelyezkednie
Egymásfagy kökvő ele-
>. A szög g-'tíirés. tengelye e g y ten -
>tnértí' )e-
A valós profilnak a tengelyen átmenő bármely síkban kél pár, egymástól adott távolságban
Adott profil alaktörésc
>=o, i.
irés. Két i közötti várkuzaengedett
TŰRÉS, ILLESZTÉS
Pozícióeltérés és a pozíciótürés. Pont, tengelyvonal vág}’ sík felület ráfekvő elemének helyzete és a névleges helyzete közötti legnagyobb távolság a pozícióeltérés. Ennek megengedett mértéke a pozíciótűrés, a tűréshen ger átmérője. Tengelymetsződés-eltérés és tengelymetsződéstürés. A névlegesen metsződő tengelyek a valóságban
Teljes ütéstűrések. A teljes radiális ütésa w cs az alkotók, ill. a forgástengely egyenességet^'* szerre veszi figyelembe. A teljes homlokütés a rá fekvő felület homlok homlokfelület síklapúságtűréset egyszerre v ^ lembe. **> k
nem egy síkban vannak, hanem kitérők. A vizsgált ele mek ráfekvő elemeinek tengelyei közti legkisebb távolság a tengelymetsződés-eltérés. Ennek megengedett mértéke a tengelymetsződés-tűrés, amely a két elem elméleti ten gelyirányával meghatározott síkra merőlegesen értendő, és a tengelymetsződés tűrésterét a tűrésnagyságnak meg felelő távolságban fekvő két sík határolja.
A helyzettűrések értelmezését és rajzi megadását táblázat tekinti át. A tűréskeretet nyílban végzgjí H vonal kapcsolja a tűrésezett elem kontú-
5 .4 .3 . Összegzett a la k és helyzettűrések
méretsegédvonalához vagy középvonalához. A tűn tet semmilyen vonal ne keresztezze! A bázis jele a " számok nagyságával közel azonos magasságú fekeromszög.
Ütéstűrések. A radiális ütés, az axiális ütés és az adott irányú ütés megengedett mértéke a radiális ütés, az axiá lis ütés és az adott irányú ütés tűrése.
5 .4 .4 . Az a la k - és helyzettÜrés*L rajzi megadása *
A bázist külön keretbe írt nagybetűvel jelöljükkötővonallal kapcsoljuk a tűréskerethez. A tűréskeret1 ^ az 5.7. táblázatból választott értéket mm-ben ac ifi meg.
5 . 6.
Helyzettűrések az MSZ 14001 -1 :1 9 8 9 szerint Rajzjel
Megnevezés
Párhuzamosság-tűrés
//
Példa
// 0,3 A
m
Két síkpár, két él vagy két középvonal párhuza mosságának megengedhető eltérése
<í///////.
Merőleges* ségtűrés
■*- JL 0,04) B 1
_L
Meghatározás
9
Síkfelületek, élek, középvonalak vagy középvo nal és felület egymáshoz viszonyított merőleges ségének eltérése
Q
Hajlásszög tűrés
Egytengelyű ség-tűrés
Szimmetria tűrés
42
A tűrésezett síknak két, egymástól a tűrt távol ságra lévő, egymással párhuzamos és a bázis síkhoz adott szög alatt hajló sík között kell elhe lyezkednie
Az elméletileg közös középvonalú felületek tény leges középvonalainak tűrésezett távolsága
Középvonal vagy középsik legnagyobb eltéré sének tűrése
Értelmezés
ALAK- ÉS HELYZETTÜRÉSEK 5 .6 . tá b lá z a t folytatása
Alak- és helyzetturések Kírésnagyságai, |.im 1,1
0
0,6
0,8
0,12
0,16
0,2
0,25
0,3
0,4
0,5
1,2
1,6
2,0
2,5
3
4
5
6
8 80 800
12
16
100
120
160
1000
1200
1600
25
30
40
50
60
200
250
300
400
500
600
2000
2500
3000
4000
5000
6000
20
z • ./ ' .
lésmódjukról A valóságb
A valóságos felület a testnek a külvilággal közvetlenül érintkező határa. Ezt a határt a leggondosabb megmun kálással sem tudjuk tökéletes - a rajzon méretekkel meg adott - felületűre elkészíteni. Az alkatrészek általában egyszerű mértani felületekből (sík, henger, kúp, gömb, körgyűrű) épülnek fel. E felüle tek méreteit a rajzon az előző fejezetekben ismertetett szabályok szerint adjuk meg. A valóságos felület azonban az ideális geometriai felülettől mindig eltér, és nem is mérhető meg pontosan, mert a mért felület pontossága mérőeszközeink és mérési eljárásaink pontosságától függ. A méréssel meghatározott felület az észlelt felület. Áb rázolni ennek valamilyen (többnyire egyenes) vonal menti észlelt szelvényét tudjuk (6.1. ábra), és ezt az ész lelt profilt fogadjuk el tényként (lényeges profil) haszná latra, értékelésre. A felületminőség a felület mikrogeometriai jellemzői nek összessége. Ide tartozik minden egyenetlenség, hul lámosság, érdesség, barázdairány stb. A sima felületnek kisebb a súrlódása, a csatlakozó al katrészek élettartamát növeli és esztétikailag is megfele lőbb. Egyenetlenségek. A műszaki tárgyak valóságos felüle te a különféle egyenetlenségek következtében eltér a raj
zon ábrázolt és előírt ideális, mértani felülettől. Hajy, téréseket a teljes m értani felülethez viszonyig jük, akkor makrogeometriai vizsgálatról beszélünk,^ bát pedig makrohibának nevezzük. Ilyen egyenetlen az alakhiba és a felület egésze alapján észlelhet* l ^ mosság. Az alakhiba a m unkadarab valóságos felületének m rogeometriai eltérése a m értani felülettől, az égés* je létre vagy ennek egy részére vonatkoztatva. Póldáu| cinem (rt kúposság, ovalitás, ívesség (homorúság, d0m^' rúság). H a a felület - tetszőleges helyén kiválasztott - kis r( szén levő egyenetlenségek értékelése alapján állapítja meg az egész felületre vonatkozó érvényes jellemzőket akkor mikrogeometriai vizsgálatról van szó, a hibát pedig mikrohibának nevezzük. Ilyen hiba az érdesség ésahullát mosság. Az érdesség a m unkadarab valóságos felületének kis térközű, jellegzetes m intázatú, ismétlődő egyenetlensé ge, am elynek hullámhossza nagyságrenddel kisebb ahul lámosságként figyelem be vett hullámhossznál. A hullámosság a valóságos felületnek az a nem szándé kos, viszonylag nagy térközű ismétlődő felületi egyenet lensége, am elynek hullám m élysége a hullámhosszhoz (2 ,5 ...2 5 m m ) képest kicsi (1/40 vagy kisebb). 6.1. táblázol
Egyenetlenségek Az egyenetlenség elnevezése
Makrohibók
Síktól való eltérés ovalitás, kúposság, stb.
Hullámosság
| Érdesség i
i
| i
L 44
okozója
Munkagép, munkadarab kopása Munkadarab deformációja Befogási hibák Elhúzódás Munkagép, munkadarab lengése Szerszám excentrikus befogása Munkadarab, szerszám alakhibája Belső feszültség
Barázdák
Forgácsolási jellemzők: előtolás, fogásmély ség, forgácsolósebesség
A barázdák felületén lévő rovátkák, repedések, görcsök, rücskök
Munkadarab anyaga Szerszám anyaga, kenés, hűtés stb. Elektrokémiai folyamatok Kémiai hatások
észlelése
jellege
Hossz* és szög mérés
Alakhiba
Geometriai vagy fizikai felületvizsgálat
Felületi érdesség
vizsgálati tartománya Makrogeonielrio
Mikrogeomefno
közvetlenül felületet a gy az észlelt pro érdességet ej lámhossz s /j ( 6 .2 . ábra), vők külön-1 vántnál dur hullámossá egyenesítés a hullámom jük cl. így hullámoss; lemző méi bán az ész dig az. így tott észlel A gyal szétbontá csúcsos n ezt a szétl nes közé ják és ért zépvonal meg az e profil he
Felül felülete gének s: lenségel profilsíi zők alaf Az el ségen l szárma: sekor c nesítés< A fe! választ tóan n érdesst Az < hosszt gáljuk hullán latako nyi s z j Az pest v lésekc csak í nyába A í
egyen Kristályszerkezet
(6.3.
FELÜLETI ÉRDESSÉG
Az itr leírt fogalmaknak megfelelő egyenetlenségek ko/ott nincs éles határ. Kinevezésükről, okaikról, észle lésmódjukról és jellegükről .1 6 . 1. táblázat tájékoztat. A valóságban az egyenetlenségek együtt fordulnak elő, közvetlenül nem is érzékelhetők helyesen. Mivel a felületet a gyakorlatban a profiljával helyettesítjük, ezért az észlelt profilt - amely az alakhibát, a hullámosságot és érdességet együttesen, halmozottan tartalmazza - a hul lámhossz szerint szétválasztott összetevőire kell bontani (6.2. ábra). Ahhoz, hogy az így különválasztott összete vők külön-külon értékelhetők legyenek, a vizsgálni kí vántnál durvább összetevőt figyelmen kívül hagyjuk. Ezt hullámossági profilnál az alakhiba profilgörbéjének kicgycnesítésévcl, az érdességi profilnál pedig az alakhiba és a hullámosság profilgörbéjének kiegyenesítésévei érhet jük el. így kapjuk azokat az egyenes középvonalú, észlelt hullámossági és érdességi profilokat, amelyekből a jel lemző mérőszámok már meghatározhatók. A továbbiak ban az észlelt érdességi vagy hullámossági profilon min dig az így készült, kiegyenesített középvonalü, származta tott észlelt profilt kell érteni. A gyakorlatban az észlelt profilnak ilyen analitikus szétbontására általában nincs szükség, mert a tapintócsűcsos műszerek - beépített hullámszűrők segítségével ezt a szétbontást automatikusan elvégzik, és már az egye nes középvonalü, származtatott profil jellemzőit mutat ják és értékelik. Ha kell, akkor ezt a szűrt - egyenes kö zépvonalú - érdességi vagy hullámossági profilt rajzoljuk meg az egyenetlenségeket halmozottan tartalmazó észlelt profil helyett. Felületi érdesség. A munkadarab valóságos és észlelt felülete rétegnek tekinthető. A réteg felületi egyenetlensé gének számszerű jellemzése nehézkes. Ezért az egyenet lenségeket általában a megmunkálás irányára merőleges profilsíkban vizsgáljuk. Az itt megállapított profiljellemzők alapján bíráljuk el a felület érdességét. Az ebben a profilsíkban észlelt profil azonban az érdes ségen kívül a felület hullámosságából és alakhibájából származó torzulásokat is tartalmaz. Az érdesség értékelé sekor csak az alakhibaprofil és hullámossági profil kiegyenesítésével nyerhető érdességi profil használható. A felületi érdesség jellemzésére célszerű olyan adatokat választani, amelyek viszonylag egyszerűen és megbízha tóan megállapíthatók, de ezekkel a különböző felületek ér«ít s*ge összehasonlítható. trdességi profilon észlelt eltéréseket meghatározott hosszúságú alapvonal- (alaphossz-) tartományban vizs gáljuk. Az alaphossz az a hullámhossz, amelynél nagyobb hu^áf»hosszúságú egyenetlenségeket az érdesség vizsgá la ta id már figyelmen kívül hagyunk. A profil alaphosszny* szakaszán az érdesség jellegzetes alakja már látszik. í rdességi profilon a hullámhossz a magassághoz ké pe:*- vzonylag kicsinek látszik, de az észlelt profil értéke lésekor figyelembe kell venni, hogy amíg hosszirányban cs^k M )... 100 -szoros a nagyítás, addig az eltérések irá nyában 500... 10 000 -szeres! \ f akorlátban leginkább az R{ átlagos érdességé* az Rt egytuT'lcnségmagasság terjedt el az érdesség jellemzésére (6.3. ábra). (Az érdesség angolul Roughness.)
Észlclőcsúcs
A akhibát, hullámosságot ós érdességet tartalmazó észlelt profil
Az alakhiba profilja
Alakhiba nélkül hullámosságot és érdességet tartalmazó észlelt profil
Az érdességi profil
A hullámossági profil
6.2. ábra Középvonaltól mért
Középvonaltól mért / . f>gyf»nntlf?nségmélység M aximális eqyenetlensécj\
__________Alaphossz, 1
-y 1
6.3.
ábra
Az érdességi profil elemei - A középvonal az alaphosszon belül olyan alakú, mint a mértani profil. A felette mutatkozó anyaggal ki töltött felületek összege és az alatta mutatkozó üres felü letek összege egyenlő legyen. - A tetővonalata középvonal feletti legmagasabb pont határozza meg. - A fenékvonalat a középvonal alatti legmélyebb pont határozza meg. - A maximális egyenetlenséga tetővonal távolsága a fe nékvonaltól. - A középvonal és a fenékvonal távolsága a középvo naltól mért egyenetlenségmélység - A középvonaltól mért egyenetlenségmagasság a tető vonal távolsága a középvonaltól.
JET v \DSÉG
_Ha « «f-c
2-apHossö! K, ic re íj i ’í -r 1--— -
Az ck-- :
hdym hüve rr.eg, ír érd^ ník fd. V h n^anksicVd A ketfe!;
; tttk
.-. • :
mi' r. slvett .
bsasc . értéké e c . - né ' - -
r >' r -
; s: ‘
6.2
-R- c^cgos érdesséc
'
...
A ó.-*. ib m kösrcriil: r iü !« r.vr.. .1: mu tarja. ir.qgjc*i - s r.'.rri'Ce: e> a rr.rrr erx\?L Az x e ..^cv;-zz aiaphossron belül raJilh*r5 r : ^ rrban kierr.elxedó cs_rs es cr legmélyebb ;
ICO
10/)
83
8.0
63 5;
j
1X»3
^-
0^53 033
5,0
Az erdss CwT wTL’ZC:
4^3
43
4,0
320
32
~32~
0,32
250
2r
2^5
■CSS^
zo
0^5 íq ^vT
léO
16,0
‘ ::
0,16:
125
'2 5
1^5
0.125
200
Az éris> va! 5öszc'i AprcSo
-^W " ~~ ”2
A.T2..I-.Z-ZZ. ,
V,-*-*"*' J^b^rJTíIé Az érci K-£§ész.:z kozo -ZL5
:.o>:
a 6.6.ibr. 6.3. * - -
-
* 7__ t—
SL eg>^er eH^nségTc zcs$cg.x_ rox''* :"s ec>er.eJ ensec „ r
r re 5 - korép\c nal i zc'. . rxfil kö-
1COO
10,0
UCO
-
S^3
83
s,0
TTT
Mi'
-
623
^3
rid* j
:c rv; -alzrc’ ~ -n lignsgyrrb ec ír.ít’ensegméiyseg; i r . . - 6 .5 . ábra ■i
£ >T
f f >T >C
f
>T
-
503
63 ~5C~
-
~:c
43
-
320
32
-
c
A
A
50
C.63 05?
4,0 *>*>
2--~ C32 025
250
"TT"
Z5
-
::c
20
2,0
16X
160
16
10
1253
125
12 5
1^5
- •"• :x
:
:::
1
k ü Í- S 1- » __ ..
*
.-
’i5 rr : csclrrr.is; . r . —v • ' j-v r:~r.
0.^6 '
nv;3* %-2gv c-ir. ^-r.Dtssi^
^ 's
6.5. c t-a .*
Az iz.i.±:.< fcl-líti erősséget es íz egviridínségmajT^.: : u rr.- rír . u.~ = 0 . .*. ~z~. íz í_k rr. A. •r •'• •
Hogos érdességhez és az ec>>‘ * - v' r Ai cHo rr.zcasscrhoi te tő z ő c : r L?ssi
cfxiesség szá-xénékeir a 6.2. tábfizat, íz - • • • . - ^ ~ : r u - : t . : a 6 3 . tib latit tar-
s;rr.r.. . . t Me~
-. ~. '-.’jrr .t.in értekékét u erdts.^ ír tz-ziszl-.c : t
rtsuslzer... A r.^..-n tt r ‘-n é l r.ac.on
:í!i.’«ekre- ir.;r«.: eke1-:
025 0,4
^ & é-t:r a a
a c ’.Jács-irS. Ár és ^ p iT ü rétcrck h ci u n c z ó Jjp h o si- ^ k jt a 6 .4 . tib ü x a t cartaimazza.
46
3.2
L
! 2;5
-59
0,25 0,z 3,2 12 5 1 ICO
1
We-
o#i 1.6 12 5 53
o vo ] 1/ 125 50 - 30
Az érc •5
Cm% '~
25 5
ibri>.
J
AZ ÉRDESSEG MEGADÁSA GEPRAJZCN
Ha az érdességek értekeit a táblázatnak megfelelő alapho^szal harározzuk meg, akkor a követelmények kö-
0. X
o,cao 0,063
.göaT 0,040 0,032
ro lm
~oTöo : 0,080 | 0,063
/, 0,040 0,032
r0Ö25j
zöct az alaphos^szakat nem kell feltüntetni. Az olyan rajzokon, amelyeken a hosszméreteket mm helyett hüvelykben {inch-ben co//-ban; jele: ") adják meg, az érdességi mérőszimokat mm helyett hüvelykben írják fel. Mivel 1 m kb. 40", ezért az ilyen mérőszámok a nálunk szokásosaknak 40-szeresei! A kétféle mértékegységű R3 felületi érdesség mérőszá mai helyett az ISO 1302 (E) szabvány közös fokozatszá mokat vezetett be (6.5. táblázat). Az érdességet profilométerrel mérik vagy etalonokkal való összehasonlítással ellenőrzik. A profilométer olyan tapintóeszköz, amely a felületet folyamatos mozgású tapintócsúccsal vagy lépésenként mérő tapogatótűvel érzékeli. Az érdesség megadása géprajzon. A felületi érdessé get a rajzon az érdesség jelével, az átlagos érdesség vagy egyenctlenségmagasság mérőszámával, szükség esetén az érdesség egyéb kiegészítő adatával kell megadni. A rajzokon az alkatrészek megmunkálása során megen gedhető legnagyobb átlagos felületi érdességet kell előírni. Általában az átlagos érdességet írjuk elő, ezért ennek Rx betűjelet nem kell feltüntetni. Az egyenctlenségmagasság /^betűjelét mindig fel kell tüntetni a mérőszám előtt. Az érdességi jelet vékony folytonos vonallal rajzoljuk. Kiegészíthető a megmunkálásra és az ellenőrzésre vonat kozó utasításokkal, valamint egyéb adatokkal. Felépítése a 6 .6 . ábrán látható, ahol - a az érdesség betűjelének és számértékének a helye; - bz megmunkálási és ellenőrzési utasítás helye; - c az alaphossz mm-ben megadott számértékének a helye; - d a felületi egyenetlenségek irányának jelölésére fenntartott hely; - /az 7?a-tól különböző érdességi érték. A vonalszakaszt csak akkor kell megrajzolni, ha mérési vagy ellenőrzési utasítást és/vagy az alaphosszt vagy a hul lámosságot kívánjuk megadni. Az érdességi jelet a megmunkálási igénytől függően különböző módon rajzolhatjuk. Ha csak az alapjelet raj zoljuk meg, akkor ezzel azt jelezzük, hogy a megmunká lás módja közömbös a számunkra (6,7a ábra). A forgá csolómegmunkálással elérendő érdességet zárt ékkel je löljük, forgácsolás nélküli megmunkálás esetén (kovácso lás, hengerlés, mángorlás, öntés stb.) a körös nyitott éket haszr)á1j uk ( 6.7 b ábra). Az, érdességijelet a rajzon úgy kell elhelyezni, hogy annak csúcsa a Jelidei kontúrvonalával kívülről érintkezzen. Elhe lyezhető még a méretsegédvonalon vagy a felülethez nyíl lal kapcsolt mutatóvonalon, helyszűke esetén a méretvo nni meghosszabbításán is ( 6 .8 . ábra). Az érdességi jelet semmilyen vonal nem metszheti. í la metszené, akkor azt vonalat (kontúr-, méret-, segédvonal stb.) meg kell sza kítani. Az érdesség számértékéi az érdesség jelében kell meg adni. Ügy kell felírni, hogy a rajz többi méretszámával, ill. feliratával azonos irányból legyen olvasható (6.9.
ábra).
6.5. táblázat A felületi érdesség mérőszámai és ISO fokozatszáma Felületi érdesség,
Felületi érdesség fokozatszáma az ISO 1302 olapjón
|iin 50
2000
25 12,5 6,3 3,2
1000 500 250 125
1,6 0,8 0,4
63
N8 N7
32
N6
16 8 4
N5 N4
2
N2 NI
0,2 0,1 0,05 0,025
N12 NI l N10 N9
N3
1
Alapjel \
V/
Vonalszakasz
— - -.... t
t
~\
J
a
iLO
Fényesítve 0 ,0 2 5 / 0,25/W z0,l
cA
V M
d
6.6. ábra
6.9. ábra
47
FELÜLETI MINŐSÉG Az alkatrész m inden egyes felületének érdességét füg getlenül a vetületek számától, csak égy helyen adjuk meg, lehetőleg azon a kepén, am elyen a felület helyét megha tározó m éret is m egtalálható. A töréssel megszakított fe lületen is csupán egy helyen kell megadni a felületi érdes
Ad:
vagy* célra í rázatc kell rr Az felülei kell e adni (
séget. Ugyancsak egyszer kell megadni az osztással meg adott furatok, fogak érdességét is (6.10. ábra). H a az érdesség megengedhető legkisebb értékét is elő
6 .1 0 . ábra
kell írn i, akkor az érdességet határértékekkel adjuk meg
(6.11. ábra). H a az alkatrész m inden felülete azonos érdességű, ak kor ezt az érdességet a rajz jobb felső sarkában kiem elten
Eg
kell m egadni. A kiem elt érdességi jelet is vékony fo lyto nos von allal rajzoljuk, nagysága a felülethez rajzolt jel l,4...2-szerese legyen
(6.12. ábra).
A kiem elt érdességi
3' 2 1,60/
egyszt
R 6,3 z0 ,8 (y
mm í
ra).
jel m indazokra a felületekre vonatkozik, am elyeken nincs érdességi jel. A m ellette elhelyezett kerek zárójeles n yito tt ék azt jelenti, hogy’ a kiem elt érdességtől eltérő ér dességű felület is van a rajzon
6.12. ábra
(6.13. ábra).
A szállítási állapotban (m egm unkálás n élkül) m aradó felületeket körös n yitott ékkel jelöljük. Ilyen k o r számér téket nem írun k a jelre
(6.14. ábra).
A körös n yito tt ék
önm agában - zárójeles ék és számérték nélkül - kiem elt felületi jelként nem szerepelhet
(6.15. ábra).
( 6.21
A felületi egyenetlenségek (m egm unkálási nyom ok) arányát - ha szükséges - a
6.6. táblázatban
Fe
összefoglalt
tői ve
jelekkel írju k elő.
Lámh
6.6. táblázat A felületi egyenetlenség iránya rajzjele
6.14. ábra
megadása a rajzon
értelmezése
A barázdairány az ábrázolt felü let - érdességi jellel ellátott -
---
Köszörülve
/
y
80
=
7777777
kontúrvonalával párhuzamos
let - érdességi jellel ellátott kontúrvonalára merőleges
-
v
A barázdairány az ábrázolt felület
Y
c & p
m £
A barázdairány közelítőleg su gárirányú a felület középpontjá hoz képest
Nem barázdált. A felület egye netlensége pontszerű bemélye déseiből adódik (pl. szikra forgácsolt)
beti Um tárt
] me
r h y ;/,
A barázdairány a vázlat szerinti - meghatározott irány nélküli mintázatú A barázdairány közelítőleg kör alakú a felület középpontjához képest
/
6 .1 5 . ábra
7- 1-
r /x
- érdességi jellel ellátott - kontúrvo nalára ferde, egymást keresztező
%
egye A von; rajz<
(6.2
0,40,
M
szere A mos* szán
tÓV(
A barázdairány az ábrázolt felü .
j
Fo nos c Furat érdes jel m Ke a me dessé M érdes
\/M
7777777
0,40/ — 3,2/
6 .1 6 . áb ra s
á
sá
; '
v/ p '7K //7,
3,2
1 I
i
6.17. ábra
FELÜLETI HULLÁMOSSÁG
Ad.uokk.il kiegészített érdességi jel ismétlődésekor vagy helyszűke esetén a felületi érdesség megadható más célra nem foglalt kisbetűvel és nyitott ékkel. A jelmagya rázatot a feliratmező felett a műszaki követelményekben kell megadni (I. a 6.1 5. ábrát). Az azonos névleges méretű, de különböző érdességű felületszakaszokat egymástól vékony folytonos vonallal kell elválasztani, és az érdességet külön-külön meg kell adni (6.16. ábra). Egymással éllel csatlakozó felületek azonos érdességét egyszer kell megadni. Ezt az érdességi jelre rajzolt 4...5 mm átmérőjű, vékony vonalú körrel jelezzük (6.17. áb ra). Folyamatos átmenettel csatlakozó felületekre az azo nos érdességet csak egyszer kell megadni (6.18. ábra). Furatok egyszerűsített méretmegadásakor a furatfelület érdességét is a méretvonalon kell megadni. Az érdességi jel megelőzi a méretszámot (6.19. ábra). Kötőelemek alatti felfekvő felületek felületi érdességét a megmunkálási átmérővel együtt kell megadni. Az érdességi jel megelőzi az átmérő méretét (6 .20 . ábra). Méretezett összeállítási rajzokon az illeszkedő felületek érdességét mindkét felületre külön-külön meg kell adni (6 .21 . ábra). Felületi hullámosság. A hullámosság a névlegesfelület
w
f ,L2 ,^ J 0
3i ^ 8
m f ü fm £
v
6.19. ábra
' V mSik_22Q
zzzzzzm ----- Hh6.20. ábra
Hullámosságmcicjcmág
Hullámhossz
6.22. ábra
től való olyan nagy térközű ismétlődő elérés, amelynek hul lámhossza a hullám mélységének sokszorosa (legalább 40szerese) (6 .22 . ábra). A felületi hullámosságot a műszaki rajzokon a hullá mosság alakjelével, a hullámosságmagasság betűjelével és számértékével, valamint - esetenként - a hullámosság egyéb kiegészítő adatával kell megadni. A hullámosság alapjele az egyenlőtlen szárú nyitott ék, vonalszakasszal. Az alapjelet vékony folytonos vonallal rajzoljuk. Ezt a jelet közvetlenül a felületre rajzoljuk (6.23rf ábra) vagy a felülethez nyíllal kapcsolódó muta tóvonalra (6.23^ ábra). A hullámosságmagasság mérőszámát a W.t ( Wavitiess]) betűjelével együtt a vonalszakasz alá írjuk, számértékét (im-ben adjuk meg (6.24a ábra) de megadhatjuk két ha tárértékkel is (6.24^ábra). Méretezett műszaki rajzon a 6.25. ábra szerint adjuk meg.
w,
v
W z3,2
w<
777777777?.a)
a)
b)
/ A já 8
ifeV ////M Z m 77nL
j
1.95,11,m ,
74 ,
b) 6.24. ábra
6.23. ábra
(gw
W
200 6.25. ábra
3,2
1 0,8
" P’
A n líratnv zői alsó sarkában V>il A ti liratnu zőt toriak kell lennir adott méretnél h A darabjegyz
A géprajzok, attól függően, hogy milyen végterméket áb rázolnak, lehetnek egyszerűek vagy bonyolultak. A kala
m unkadarab stb., de utalhat a rajz támv'
pácsot ábrázoló géprajzot összehasonlítva az esztergát áb
am elyet egy-cgy rajzon látunk számjegyek, k i ^
rázoló géprajzzal láthatjuk, hogy amíg a kalapács m inden
tűjelek, szám jcgycsoportok és k ie g é s z ítő é i^ 1 /. Ez t rajzszám képnek nevezzük. Egy-cgy , ^tjft
részlete a rajz szerint elkészíthető, addig az eszterga to vábbi rajzokat az un. részösszeállítási es alkatrészrajzokat kíván, mert az összeállítási rajz csak a fő egységek egy máshoz való viszonyát, elhelyezkedését adja. Ennek megfelelően a legjellegzetesebb rajzfelbontási forma: - összeállítási rajz és - alkatrészrajz lehet. Az összeállítási rajza bonyolult gépegységek, géprészek
(pl. gyártm ány, csoport, alkatrész stb.j ^ ^ . %
m ény) ezt a rajzszámképzési módot tervsw 1^ mazza a kialakult műszaki gyakorlatának ^ Legfontosabb rajzszámozási rendszerek* ^ c‘í:- folyószám os rajzszámozási rendszer - bontó rajzszámozási rendszer. A folyószámos rajzszámozási rendszerben a ra/í gctlenül a rajzkészítés rendszerétől és a tá rg y ija lítási, részlet- vagy munkadarab rajz) az cgy^/
és gépek felépítésére és működésére ad utasítást. Az al
rajznyilvántartó kö nyv sorszámát kapják.
katrészrajz az összeállítási rajzon szereplő alkatrészeket
A bontó rajzszámozási rendszerben a rajz^r; szám jegycsoportjainak önálló jelentése van. íg^'v
ábrázolja. A géprajzok a gyártmány elkészítését teszik lehetővé.
^
jegycsoport utalhat a főcsoportra, alcsoportra ésazl
Csak annyi rajz készül, amennyi a gyártmány elkészítésé
részre: pl. N A K 345-15.002. A példában agyánmin
hez, beépítéséhez stb. szükséges és elegendő. A rajzok tár
jellem ző betű- és számjegy-kombináció az NAK $
gya tehát összességében a gyártmány. A gyártm ány v i
15.002 pedig a csoportjelet és a darabjegyzék tétele
szont a gyártás végső eredménye, azaz a felhasználásra al
tartalm azza. A rajzszámok így különböző utalásokattalm aznak, ezért ezt utaló rajzszámozási rendszerre nevezzük.
kalmas végtermék. A gyártmány legtöbb esetben felbontható szerkezeti egységre, pl. a gépkocsi esetében: motor, karosszéria, hű
A rajzszámozás legtöbbször a két bemutatott rer.:
tőrendszer, kenőrendszer stb.-re. Ezek a szerkezeti egysé
kom binációjából adódik és vállalatonként (infc
gek együttesen tudják ellátni a gépkocsi funkcióját.
nyenként) más és más. Ezért meg kell ismerni azíz ben használatos rajzszámozási rendszert, hogy ain
A szerkezeti egységek alkatrészekből állnak, amelyeket munkadarabként gyártanak. A munkadarabokat szerelé si és kötőelemekkel állítják össze szerkezeti egységgé. A műszaki rajz fajtái utalnak a kidolgozás módjára, céljára és tartalmára. így
hoz szükséges információkaty és az igénynek meg:... kiegészítő inform ációkat is. A feliratmező kialakítás'
- a kidolgozás módjára: vázlatrajz; - a kidolgozás céljára: ajánlati rajz, műhelyrajz, felvé telezési rajz;
talm át és a keretezett rajzlapon való elhelyezést: ~ vány írja elő. A feliratmező (7.1. ábra) egymásic:: lakozó mezőkben csoportosítva közli a rajz azonos:
- a kidolgozás tartalmára: alkatrészrajz, összeállítási rajz, elhelyezési rajz stb. *)apvető rajzfajták: -r a vázlat általában szabadkézzel készül, nem szaba tos, 'deiglenes jellegű; - a rajz általában szerkesztett, szabatos, kimerítő és álb cdó jellegű; ->a műhelyrajz a gyártmánytervezési munka eredményét rögzíti, a munkadarab szerelésre kész állapotát ábrázolja; az alkatrészrajz egy alkatrész műhelyrajza; az összeállítási rajz elemekből felépített egységek mű^elvT.r/.a, az alkatrészek összefüggését és működését ^wJélteri. ^ rajzszám teszi lehetővé a rajz nyilvántartását, tároláu j egyszerű megnevezését. A raj/számnak nem felada ta AsVéb adatok szolgáltatása pl. öntvény, hegesztett
kánkhoz szükséges rajzokat igényelni tudjuk. A felira tm e z ő n e k tartalmaznia kell a izfiazor;
form ációit. Az azonosító m ező tartalmazza. - a nyilvántartási vagy azonosítási számot (pl. m ot), - a rajz cím ét (a megnevezést), - a rajz törvényes tulajdonosának a nevet. A kiegészítő információkat megadó mezőbe..--^ — jelek (az alkalm azott vetítési módra ur-- európai vagy am erikai, a műszaki rajz tő ^ w hosszméret mértékegysége, ha az a mm-tői elte. — műszaki inform ációk, a felületkikészicés alak- és a helyzettűrések jelölési módja, a rettűrés megadási módja, egyéb kapcsol— ' — adm inisztrációs információk a ra " első kiadásának időpontja, módosítási -• leírása, a felelős személyek aláírása.
_
egységek, résztgy;»
tcifi . yzé gyártásukhoz va< Az alkatié vu É tétéIs/ámmal a/f A darabjegy/( mezőhöz csatlak külön lapon is, e zó fejléc felül va nak. Műszaki köv Olyan követe gyará/atokat, an többsoros ősszel felületre, hanerr
követelményekbe lön lapo(ko)n. A műszaki ke: - anyagra, n elektromos, má (pl. demagnetiz
A/OSZAK! KÖVETEI^/É? «YEK
A feliratmezót az olvasási irányból nézve a rajzlap jobb
alsó sarkában kell elhelyezni. A feliratmezőnek a rajzlap összehajtása után is olvasha tónak kell lennie, ezért a mező hossza a 7.1. ábrán meg adott méretnél hosszabb nem lehetA darabjegyzék a műszaki rajzon ábrázolt szerkezeti
egységek, részegységek és alkatrészek —mint alkotórészek Kának A rajzszárr.o, kiegészít be jeink alkotják. vállalat fíntérszerűen alicaíc megfeíelSer..
za rajzok fcgyátol fösszeá.’cgyes rajzok a rajzszam/ip n- így a szán tra és az alkara gyártmánya : N AK 345, a ék tételszámút italásokar tarrendszerré is
30
30
A r/o g
Ccr1 -.— ,t<•/
f*r*. cnróy
ó 1y ~f>rjc[zd ^r
teljes jegyzéke, amely megadja a szükséges információkat gyártásukhoz vagy beszerzésükhöz. 7.1. ábra Az alkatrészek és a darabjegyzékben szereplő adatok a tételszámmal azonosíthatók. ^ 170 ^ ------A darabjegyzék általában a rajz része, ekkor a felirat1 " | 15 15 mezőhöz csatlakoztatjuk (7.2. ábra), készülhet azonban ' külön lapon is, ekkor viszont a megnevezéseket tartalma 3 zó fejléc felül van, és a tételszámok felülről lefelé halad 2 T 1 1 nak. Műszaki követelmények. Té*eJ- Dc'ob* Megnevezés 'ó z d : Anyog ^ szúm SZCT"1 Olyan követelményeket, utasításokat, előírásokat, ma Ve* lés4 n-ód Mére* 3 róny Megnevezés gyarázatokat, amelyek ábrázolással nem fejezhetők ki, és 7.2. ábra többsoros összefüggő szöveget igényelnek, vagy nem egy felületre, hanem a teljes alakra vonatkoznak, a műszaki - méretre, méret-, alak- és helyzettűrésre, tömegre követelményekben adjuk meg a feliratmező felett vagy kü (pl. tűrésezetlen méretek: 3-finom M SZ 302), lön lapo(ko)n. - felületminőségre, hőkezelésre (pl. cementálva h A műszaki követelmények vonatkozhatnak anyagra, munkadarabokra és a kész alkatrész anyagi 0,8 ... 1,2 ; 52...58 H RC stb.). A 7.3. ábra az összeállítási rajz elkészítésére ad példát elektromos, mágneses, dielektromos stb. tulajdonságaira (1. 52. oldal). (pl. demagnetizálva),
atott rendszer int (intéznéérni az üzemhogy a műnik.
jz azonosításik megfelelően alakítását, tarrlyezését szaby máshoz csat: azonosító in-
ot (pl. rajzszá-
ét. i>ben lehetnek: i utaló jelkép, Tiéretaránya, a I eltér); :ítés módja, az : általános íré' ló szabványok; 3 mérete, a rajz l, a módosítás
51
025gó
-0,007 -0,020
03Ohó 03Ok5
0 -0,013 +0,015 +0,002
03OR7
-0,020 -0,041
03OH5 072h5
+0,009 af
0 0
■e
-0,009 072G7
+0,028 +0,007
8P7
-0,009 -0,024 MSZ 2363
Hariapfejű csavar
4
6
GE-20/4
Csapágyházfedél
1
Barnítva
5
GE-20/5
Persely
1
Barnítva
4
6306
Mély hornyú golyóscsapáqy
1
3
GE-20/3
Tengely
1
2
GE-20/2
Tömítőgyűrű
Nemez
1
GE-20/1
Csapágyház
1
Tsz. Név
Rajzszám, szobványszám
Megnevezés Megnevezés:
Mennyiség
Cr3
7.3. ábra
____1
B a r n í t v a ___ j __J^ eg jeg yzés__ Rajzszám:
g o ly ó sc sa pá g y
52
----------------------- M6xl5
7
GE-20
8 .1 . C savarm enet á b rá zo lá s a 8 .1 .1 . Csavarvonal, csavarmenet A gépszerkezetek gyakori eleme a csavarból és csavar anyából (orsómenetből es anyamenetből) álló elempár. A csavarmenetet a térben csavarmozgást végző pont írja le. A mozgó pont (pl. a menetmetsző éle) egyrészt egyen letes körmozgást végez, másrészt ezzel egyidejűleg, a kör mozgás síkjára merőleges irányban egyenletesen haladó mozgást. Ebből következik, hogy a csavarvonal körhen ger palástján helyezkedik el. A 2n szögelfordulás alatt a tengely irányában megtett P elmozdulás a menetemelke dés. A csavarvonal hengerének palástját kiterítve a csavar vonalból egyenes lesz (8.1. ábra).
A csavarvonal a emelkedési szöge állandó. Az emelke dési szöget a P menetemelkedés és a henger kerülete ha tározza meg.
P tg a = ^ -
Csavarfelületet úgy állíthatunk elő hengerpaláston, ^*gy a csavar profilját meghatározó síkidomot állandó ccoességgel tengelyirányban mozgatjuk, miközben a henger állandó fordulatszámmal forog. Ilyen mozgást pl. esztergán lehet előállítani ( 8 .2 . ábra). A csavarfelületet leíró síkidom lehet háromszög, szim’ivítrikus trapéz, trapezoid, vagy állhat körívekből, a me net neve éles-, trapéz-, fűrész- vagy zsinórmenet ( 8 .3 . áb*£. Élesmenetet rendszerint kötőcsavarokon alkalmazunk. Mozgásátvitelre trapézmenetet, nagy erők esetén fűrészinenetct használunk. A csavarmenet jellemző méreteit a G.4. ábra szemlélteti.
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK A gyakorlatban rendszerint jobbmenetű csavarokat használunk, ritkán balmenetűeket. Jobbmenetű a csavar akkor, ha a csavar az anyában az óramutató járásával egyező irányban forgatva tőlünk tá volodik. Balmenetű a csavar akkor, ha a csavart az anyá ban az óramutató járásával egyező irányban forgatva fe lénk közeledik. Kétbekezdésű menetet kapunk, ha két, egymás mellé helyezett, egybevágó síkidomot viszünk a menet henge rén körül eg\* fordulattal úgy, hogy a menetemelkedés a két szelvény együttes tengelyirányú méretével egyezzék. Tóbb-bekezdésü menetet a kétbekezdésű menethez ha sonló módon készítünk. Annyi egybevágó síkidomot he lyezünk egymás mellé, ahány bekezdést akarunk készíte ni, és a menetemelkedést akkorára választjuk, amekkora az egymás mellé helyezett szelvények együttes tengelyirá nyú mérete. Orsómenetet hengerfelület külső felületére készítünk. Anyamenetről akkor beszélünk, ha a menet hengeres fu rat belső felületén van. A csavarorsó és a csavaranya összetartozó ellenpár, azonos méret esetén összecsavarhatók. Métermenet (metrikus menet) a leggyakoribb menet fajta. A métermenetű orsó jellegzetessége a 60°os szel vényszög, a lekerekített menettő és a hengerfelülettel tompított menetcsúcs. Két fajtája használatos. A normál métermenetet mm-ben adott átmérőjével és előtte a szel vény M jelével határozzuk meg: pl. M 20. Rendszerint kötőelemeken használjuk. A finom métermenet menetemelkedése kisebb a nor mál menet emelkedésénél. Akkor használjuk, ha szerke zeti okok miatt kicsi a menetmélység vagy a menet kila zulásra hajlamos. A Whitivorth-menet jellemzője az 55°os szelvényszög és az, hogy méreteit hüvelykben ( 1" = 25,4 mm) adjuk meg.
8.6. ábra
A z orsómén anyamenetet. I
8.1.2. Orsómenet és anyamenet ábrázolása Orsómenet. A csavarmenetet a rajzon nem valósághűen, hanem egyszerűsítve, jelképesen ábrázoljuk. A menetes orsót a 8.5. ábra szerint kell ábrázolni. A menet d külső átmérőjének vonalát és a hasznos me nethossz végét jelölő vonal folytonos vastag, dx menet mag átmérőjének vonala folytonos vékony vonal. Ügyel jünk arra, hogy a menetvonalak rajzolásakor a vékony, i-\ o tastag vonalak jól megkülönböztethetők legyenek, é ? kétféle vonal legalább 0,7 mm távolságra legyen egyAmennyiben a menetes orsón tengelyirányú kitfV n alkalmazunk, úgy a metszet vonalzatát a külső kontúrvonalig rajzoljuk, amely vonalakon áthalad a me net ftiAgátmérőt jelölő vékony vonal. A uienetes orsó külső kontúrja folytonos vastag vona lú kör A tengelyre merőleges nézetén (8.5 b ábra) és rnr/OT^én (8 .5 c ábra) a menetmagátmérő folytonos vé kony Vonalát kb. a kör 3/4 részén rajzoljuk meg (célszerű a bal felső részt kihagyni). A menet jelképes vékony foly tonos yonala nem kezdődhet és nem végződhet a ten gelyvonalakon. Metszeti rajzon a vonalzatot kontúrig
54
rajzoljuk (8.5c magátmérőt jelki alsó negyedkor 1 folytonos vékon) tói indul ki. Szükség esetéi vényt ábrázolunl az alkatrészrajzo valósághűen raj'/ Anyamenet, ábrázolunk (8.7 nos vastag vona nalakat pedig fo Metszeti rajzi jed, átmegy teh Valamennyi tér magátmérő von a nagyobbik) ái rív (1/4 körív k fél metszetben kony vonal az a rők vonalai nei tengelyvonalak gelyvonaltól in Zsákfuratba net magátmérc végét jelző vor vonal folytono a menetjelkép Menetes zsá zetben vékony Menetcsati anyamenetet á nézetben ábráv zol ható az orsc réssel is.
8.8. ábra
túr-) vonal a magfurat vonz nalakat ezzel < vonala, anyán lesz vékony. A furat met túrvonaláig vo net magátmén Általában a gyelembe csak szi. Ha szükséi tethető (8 .10. Menetki fut metszővel vag\ a menetmélysé net teljes hoss: (teljes szelvény vezzük. A nei (8. 11. ábra). Ha a menet az orsó végén S2
CSAVARMENET ÁBRÁZOLÁSA
rajzoljuk (8.5c- ábra). Félnézetben (felmetszetben) a magátmérőt jelképező folytonos vékony vonalat kb. az alsó negyedkor feléig húzhatjuk (8.5c ábra). Ekkor a folytonos vékony vonal mindig a függőleges középvonal tól indul ki. Szükség esetén (pl. ha szabványostól eltérő menetszel vényt ábrázolunk) a menetszelvényt vagy ennek részletét az alkatrészrajzon vagy az alkatrész kiemelt részletrajzán valósághűen rajzoljuk meg (8 .6 . ábra). Anyamenet. Menetes furatot rendszerint metszetben ábrázolunk (8.7. ábra). Magátmérőjének vonalát folyto nos vastag vonallal, a névleges átmérőnek megfelelő vo nalakat pedig folytonos vékony vonallal rajzoljuk. Metszeti rajzon a vonalzat a magátmérő vonaláig ter jed, átmegy tehát a menetjelkép külső vékony vonalain. Valamennyi tengelyirányú vetületen (8.7 a. és b. ábra) a magátmérő vonala folytonos vastag vonal, a külső (vagyis a nagyobbik) átmérő vonala pedig folytonos vékony kö rív (1/4 körív kihagyással). Félnézetben (8 J a ábra) vagy félmetszetben a külső átmérőt jelképező folytonos vé konyvonal az alsó negyedkör feléig terjed. A külső átmé rők vonalai nem kezdődhetnek, ill. nem végződhetnek a tengelyvonalakon, félnézetben pedig a függőleges ten gelyvonaltól indulnak. Zsákfuratba vágott menet látható a 8 .8 . ábrán. A me net magátmérőjét jelző vonalak és a hasznos menethossz végét jelző vonalak és a hasznos menethossz végét jelző vonal folytonos vastag vonal. A névleges átmérő - vagyis a menetjelkép - vonala folytonos vékony vonal. Menetes zsákfuratot vagy menetes átmenőfuratot né zetben vékony szaggatott vonallal ábrázoljuk. Menetcsatlakozások. Összecsavart állapotban az anyamenetet általában metszetben, az orsómenetet pedig nézetben ábrázoljuk ( 8 .9 tfábra), de szükség szerint ábrá zolható az orsómenet metszetben ( 8.9 £ ábra) vagy kitö réssel is.
8.10. ábra Menetkifutás
1,5x45°
8.11. ábra Szerszámkifutás
A z orsómenet a becsavarást hosszban mindig elfedi az anyamenetet. Ennek megfelelően az orsón a külső (kon túr-) vonal a vastag, az anyán pedig a belsőt, vagyis a magfurat vonalát rajzoljuk vastag vonallal. A vékony vo nalakat ezzel ellentétesen rajzoljuk: orsón a magátmérő vonala, anyán a menet külső átmérőjét jelképező vonal lesz vékony. A furat metszetét a becsavart orsó esetén az orsó kon túrvonaláig vonalkázzuk, egyébként a metszetábra a me net magátmérőjéig tart. Általában a menetes furatok áthatását nem vesszük fij^elembe csak akkor, ha az érthetőség ezt szükségessé teHa szükséges, a menet és a furat áthatása is szemlél tethető ( 8 . 10 . ábra). Menetkifutás, szerszám ki futás és beszúrás. Menet metszővel vagy menetfúróval készített csavarmenet végén a menetmélység fokozatosan csökken, ezért a vágott me>i *t teljes hosszában nem használható. A felhasználható (teljes szelvényű) menethosszt hasznos menethossznak ne7vzzük. A nem használható menetrész a menetkifiitás {<3.11. ábra). Ha a menet menetmángorlással készül, a szerszámnak orsó végén szerszámkifutásra van szüksége (8 . 12. ábra).
8.13. ábra
55
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK Beszúrások Menet jele
!c*mérő), d M5 Mó M8 M10 M12 M ió M20 M24 M30 M36
Menet emelkedés, P
ft.
2rr>c«
o,eo
1.7
2,8
1,00
2,1
1,25 1.50
2.7 3,2 3,9 4.5 5.6 6.7 7.7 9,0
3,5 4,4 5,2 6,1 7,0 8,7 10,5
175 2,00 2.50 3.00 3.50 4.00
<í.1
Orsómé net
12,0 14,0
Anyomen*t
4 ( h l3)
3.2 4.2
6,0 7,7 9,4 13.0 16,4 19,6 25.0 31,2
R (0,5 0,40 0,50 0,60 0,75 0,90
3,2 4.0 5.0
1,00
8.0 10,0 12,0
1,25 1,50 1,75
2,00
4.2 5.2 6.7 7.8 9,1 10,3 13.0 15.2 17,7
6.0 7.0
14.0 16.0
20.0
5 ?^
•K 84 '0,5 12,5 '6,5 20.5 24,5 30,5 36*
rKf
17.
A menetkifutás hosszát általában nem szoktuk sem megadni, sem jelölni, csak a hasznos menethossz méretét adjuk meg. Különleges esetben azonban meg kell hatá rozni a menetkifutást, s annak méreteit is. Esztergált csa varmenetek készítésekor a kés kifutását a horony teszi le hetővé (8.13. ábra). Ennek minimális és maximális mé reteit a ^átmérő és a P menetemelkedés függvényében a 8 . 1. táblázat tartalmazza.
| Menetemelkedés | Menetátmérő | Menetszelvény
8 .1 .3 . C savarm enet m éretm eg ad ása Jellemző méretek. A csavarról készített jelképes műszaki rajz csak arról tájékoztat bennünket, hogy az alkatrészen csavarmenet van, nem határozza meg azonban annak sem a fajtáját sem a méretét. A csavarmenet jellem ző ada tait, méreteit külön meg kell adnunk méretvonalon. A csavarmenetet meghatározza a menetfajta betűjele és a hozzá kapcsolódó méretszám. A betűjel a menetszelvény alakjára, a méretszám pedig az orsómenet külső át mérőjére utal, amelyet kiegészíthetünk a menetemelke dés számértékével (pl. M 20 x l ,5). A csavarmenetek szel vényét, betűjeleit, méretmegadásának példáit a 8.2. táb lázat tartalmazza. A csavarmenetek szelvényét szabványok írják elő, a menetek elkészítéséhez ezeket veszik figyelembe. A 8.14. ábrán az M 20 furatjelölés azt jelenti, hogy a métermenet névleges átmérője 20 mm. A menetet 27 mm hosszban kell készíteni. A Tr24x6 jelölés jelentése: az orsóra 45 mm hosszon, 24 mm-es névleges átmérőre szabványos trapézszelvényű 6 mm-es menetemelkedésű menetet kell vágni. Nem szabványos szelvényű menet alkalmazása esetén a menetet külön kirajzoljuk és valamennyi jellemző mé retét megadjuk (8.15. ábra). A kétbekezdésű menet keletkezését szemlélheti a 8.16. ábra. A két szomszédos csavarvonal távolsága ez esetben nem a valóságos menetemelkedés, hanem a menetosztás. A föbb-bekezdésű. csavarmenet menetemelkedése után zárójelben megadjuk n szomszédos menetek távolságát, a menetosztást mm-ben és jelér a P r (pl. I>20 x 8 (I}4). Ez azt jelenti, hogy 20 mm átmérőjű orsóra kétbekezdésű 4 mm menetosztású, 8 mm menetemelkedésű szabványos trapézmenetet k< II készíteni.
56
8.14. ábra
M n:1
8.15. ábra
( '.AVARMI: NI I ÁBRA /< A / ',/•
Csavarm. n. t. k j<>löl/'M-ond«or<> MSZ 200:1986 '.z«rint M*’n«hn’lv/’ny
A m«’n«*f |n|«> %/(ihWiriywám
NAvl*gf»* átmArö-
tartomány
H.y, táblázat Alkalma/Zni terület
MM MSZ 2 0 3 /2
0,25.. .600 rr»rn
M20x I M!,/ 205
3,5...400 mm
Optika és finommechanika
MK
M20x1,5 MSZ 12186
6... 60 mm
Zárócsavar, /sírzócjomb
t I«mv v'»r%oömoncl
G
G1 1/2 MSZ 1157
7,7... 163,8 mm ( 1/16. 6 hüvelyk)
Nőm tömítő csövek ós csőkötések
Hon
Rt.
Kúpot anyamond
Re
7,7... 163,8 mm (1/16...6 hüvelyk)
Tömítő menetes csövek és csőkötésck
M^m^-not M
I inomrrvVmv'nrt
Á I vj I/ jí
A (V
Ku|>Ol nv'krnvMV t
M m Kúj>osság 1:16
Rpl 1/2 MSZ 1159 Rc3 1/2 MSZ 1159 R3 1/2 MSZ 1159
Kúpos orsómonot Kúpossácj 1:16
Trapózmrnot
Tr40x7 MSZ 207/2
8...640 mm
Általános
FOróixmonrt
S48x8 MSZ 1781
10...640 mm
Általános
Rd
Rdló MSZ 208/1
8...200 mm
Általános
Zsl
Zsl40x4 MSZ 15490/3
40 mm
E27
5 ... 4 0 mm
izzólámpák, biztosítók
2 ,2 . ..8 mm
Lemezcsavar
1,6... 20 mm
Focsavar
Zsinórmonrt Egészségvédelmi légzőkészülék
Lámpa foglalatok,
tdison mrnet
MSZ 9866
ST
Lomozmonot
i \
Fo rrw vt
'60
Fm
ST3,5 MSZ 2059
fin 1v-' MSZ 2132
i— Kúpos monot
W 19,2 MSZ 205Ó
19,2...30,3 mm
W 2"
1/ 4...6 hüvelyk
Gázszelep, gázpalack
) W 55 Whitworth-monot
C s a k pótlá si c é lo k ra
MSZ 201
57
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK
Bekezdések száma
Menetcmelkedés/Menetosztás
Csavarmenet tűrése és illesztése is előírható a csavar menet méreteinek meghatározásakor. A csavarmenetek tű regrendszere azonos módon épül fel, mint a már tanult szabványos tűrésrendszer. Ennek megfelelően tehát a tűrés az alapeltérést meghatározó beHíjéiból és a tűrésnagyságot meghatározó minőségsziímból
A balmcnct< jiik, hogy az ;ii: se érdekében<
áll. Az anyamenetre nagybetű (gondoljunk a furatra), az orsómenetre kisbetű (csap) vonatkozik. A különbség csak annyi, hogy első helyen a minőséget jelző számjel
gyclmc/trtfí ho A 8 .22 . 4b: rázott gépeiéi nyot a csava u hogy az a sze meztelő horo szögű, lekére adásakor a b; előírjuk.
áll, majd ezt követi a tűrés betűjele (pl. 6g). Tűrést általában a csavarmenet középátmérőjérc, ill. az anyamenet belső és az orsómenet külső átmérőjére írha tunk elő. Előírhatunk tűrést egyidejűleg az orsómenct közép- és külső átmérőjére is (8.17. ábra). A tűrést a me netet meghatározó szám kötőjele után írjuk. Példánkban a 6g a középátmérőre, a 7g a külső átmérőre vonatkozik. Anyamenet esetén a belső átmérőre írjuk elő a tűrést. Menetillesztés megadásakor a menet meghatározása után kötőjellel egy törtet kapcsolunk, amelynek a szám
8 .1 .5 . A hatlapfejí ti. Ha a csav számítható: C~2d, a lapi tompítás a \ két körívek) méretek és í A hatlaf A csavaran gyártják. El sítő körívek zolni.
lálója az anya, a nevezője a menetes orsó tűrésjele (8.18.
ábra). Nagy igénybevételű csavarokra előírható a tőlekerekítés (domború csavarvég) úgy, hogy a menet meghatározása után R betűt írunk. Megadható a rajzon a becsavarási hossz is, ez meg egyezik az élletörés nélküli hasznos menethosszal. Ezt szintén kötőjellel adjuk meg, példánkban az R betű után
(8.19. ábra). Csavarmenet felületi érdessége a 8 .20 . ábra szerint adható meg. Megadható a felületi érdesség a kirajzolt me netszelvényen vagy az azt meghosszabbító mutatóvona lon (8.20. ábra), továbbá a menet méretsegédvonalán (8.20 b} c, d,/ábrák), ill. mutatóvonalon is (8.20*’ábra).
8.20. ábra
8 . 1 . 4 . B a l m e n e t u g é p e l e m e k jelölése Bizonyos esetekben (pl. feszítőcsavarokon) balmenc csavarmenetet kell készíteni. Ránézéssel csak a gyakorlott szakember tudjam eg-pítani, hogy a csavarorsó jobb- vagy balmenetű,anyarenet esetében azonban ez sem lehetséges. A 8.21. ábrán látható feszítőcsavaron a bal oldal: ratban M 8 -as jobbmenet van, a jobb oldali furatban menet. Ennek a jele: M 8 LH . Tehát a balmenet bet--'
8
anyát, alán nyos csávái dal) szemle
8 .1.
LH . ^ Ezt a betűjelet az utolsó jel (szám, betű) után -
hogy az aU rozott légy
jük fel (pl. M 24X1,5 L H ).
A men< megadhatt Ion. Továb tesíthető e lölésével: i tanultak ss furat több: LH-6H). Zsákftir után X jeli tőén kötőj
pl. M 8> 12 A m; 10 Hasi 8 .2 1 . áb ra
58
CSAVARMENET ÁBRÁZOLÁSA
A balmenetcs elemeket külön horonnyal is megjelöl jük, hogy az alakján is látható legyen. A figyelem felkelté se érdekében ezért minden balmenetű csavart és anyát fi
(F z
gyelmeztető horonnyal kelljelezni. A 8.22. ábrán különféle figyelmeztető horonnyal áb rázolt gépelemeket mutatunk be. A figyelmeztető hor nyot a csavarokon és az anyákon úgy kell elhelyeznünk, hogy az a szereléskor ne legyen takart helyen. A figyel meztető horony 0,5... 1 mm mélységű és 60...90° profil szögű, lekerekített szelvény. A csavar méreteinek meg adásakor a balmenetre utaló horony helyét és alakját is előírjuk.
rfeRBEl^ 8.22. ábra
8.1.5. Hatlapú kötőelemek rajza A hatlapfejű csavar ábrázolását a 8.23# ábra szemlélte ti. Ha a csavarorsó d átmérője ismert, akkor a többi adat számítható: a csavarfej magassága 0,7^ a csúcstávolság C~2d, a laptávolság S~0y8 6 d A csavarfejen a 120°-os él tompítás a valóságban hiperbolaíveket hoz létre, amelye ket körívekkel helyettesítünk. Az ábrából a szerkesztési méretek és a szerkesztés menete leolvasható. A hatlapú anya ábrázolása a 8.23 b ábrán látható. A csavaranyát mindkét oldalon 120°-os éltompítással gyártják. Ennek megfelelően a hiperbolaíveket helyette sítő köríveket a csavaranya mindkét oldalán meg kell raj zolni.
8 .1 .6 . Csavarvégződések Az ipar számos területén igen sokféle csavart, csavar anyát, alátétet és csavarvégződést használunk. A szabvá nyos csavarvégződések változatait a 8.24. ábra (1. 60. ol dal) szemlélteti.
8.1.7. Egyszerűsített ábrázolás //r
Menetes furat egyszerűsített ábrázolása és méretmeg adása elsősorban a kis méretarányban rajzolt alkatrészek rajzain vagy a zsúfolt, sok méretvonallal ellátott rajzokon indokolt. Az ilyen jellegű egyszerűsítés során az a fontos, hogy az alkatrész menetes furata egyértelműen meghatá rozott legyen (8.3. táblázat, 1. 61. oldal). A menetes furat mind metszetben, mind nézetben mejj^fyató a furat középpontjától kiinduló mutatóvona lon, Jryábbi egyszerűsítés, hogy a furat rajzolása hclycttesHrci* egyszerűen a menetes furat középpontjának je lölésével: vékony vonalú kereszttel. A méretmegadásról tan/)rofv szerint a mutatóvonalon megadható a menetes fura; vöobi szükséges méret- és tűrésadata is (pl. M I 2 X l LH- 6 H ). / sAvyuratok méretmegadásakor a menet méretadata után X jellel kapcsolva a hasznos menethossz, ezt köve tően Irr fejeli cl a magfurat hossza adható meg, P L A > '8 X Í X 1 0 -1 2
12 A magfurat hossza 1
4
8.23. ábra
Megadható egyszerűsítve a menetes furat süllyesztése is a menet méretadatai után törtjellel a következő mó don: M2x8/02,8x9O°. A törtjei után az 02,8 a süllyesztés átmérőjét, a 90° a süllyesztési szöget jelenti.
G öm bölyű végződés
Lapos végződés
Tompa végződés
Rövid csapos végződés
Tompa végződés 45°-os letöréssel
Kúpos végződés
Süllyesztett kúpos végződés
8.24. ábra
CSAVARMENET ÁBRÁZOLÁSA
8 .3 . táblázat
**0CM
,rázoiások
8,1 C2
Csavarkötések;
Hatlapú csav; Hatlapfejű cs Belső kulcsm Aszokcsavar Szemes csava Hengeres fej Süllyesztett 1 Lencsefejű c A csavarbiz
rodása ellen all lás és egyúttal azzal az előfes? var saját rugal rugalmas bizt< nyérrugók ho: Rugalmas l
lárdságú csaví varokhoz has: elkerülhetetk A lecsavarc a legtöbb ese lása ellen. A rugós aL
8 .:
8 .2 .1 . Fc
orros
sima
A fogaskerél kapcsolódik a másik főj A kapcsolói ebből követ fordulatszár fordulatszár a fogszám; Az áttételt i Ahhoz, 1: működjene dulú) és aze
Az elemi íves
MSZ 0 5 -0 8 .0 3 0 2
hullámos
rekek a kéi séggel foro< egyenlőség •_2 l -
külső fogazatú
belső fogazatú
MSZ 2236
DIN 67 9 7 belső fogazató
külső fogazatú MSZ 2235
8.33. ábra
62
n2 Az össze dítva arán; számmal. A fogas Evolvens al rön) a ki ej
|
f
1
FO G A5KERÉKH/JTÁO
8 .1 .8 . C sa v a rk ö té s e k , csavarb izto sítások Csavarkötésekgyakorlati kialakítása: Hatlapú csavarkötés (8.25. ábra) Hatlapfcjű csavar (8.26. ábra) Belső kulcsnyílású csavar (8.27. ábra) Ászokcsavar (8.28. ábra) Szemes csavar (8.29. ábra) Hengeres fejű csavar (8.30. ábra) Süllyesztett fejű csavar (8.31. ábra) Lencsefejű csavar (8.32. ábra). A csavarbiztosítás a csavarkötés mcglazullsa, kicsava rodása ellen alkalmazott szerkezeti megoldás. A meglazulás és egyúttal a szétcsavarod is elleni biztosítás gyakran azzal az előfeszítő erővel is megvalósítható, amelyet a csa var saját rugalmassága (rugalmas szárú csavarok) vagy a rugalmas biztosítóelcmck, pl. rugalmas alátétek vagy tá nyérrugók hoznak létre. Rugalmas biztosítóclcmcket elsősorban rövid, nagyszi lárdságú csavarokhoz és azokhoz a gyenge minőségű csa varokhoz használnak, amelyek rugalmas alakváltozása az elkerülhetetlen ernyedés felvételére nem elegendő. A lecsavarodást megakadályozó csavarbiztosító elemek a legtöbb esetben nem jelentenek védelmet a kötés lazu lása ellen. A rugós alátéteket a 8.33. ábra foglalja össze.
£
N
"1
8 .2 . F o g a s k e ré k h a jtá s I
J
8 .2 .1 . Fogazatok jellem zői és m éretei A fogaskerékhajtás kényszerkapcsolat. Aj. egyik kerék foga kapcsolódik a másik kerék fogárkába, az egyik fogfelület a másik fogfelületen elvileg csúszás nélkül gördül le. A kapcsolódó fogaskerekek kerületi sebessége egyenlő, ebből következik, hogy a nagyobb átmérőjű fogaskerék fordulatszáma kisebb, mint a kisebb átmérőjű fogaskerék fordulatszáma. A 8.34. ábrán nxn2a fordulatszám; z] zz a fogszám; a a tengelytáv; d{ d} a gördülőkor átmérője. Az áttételt /-vei jelöljük. Ahhoz, hogy a kapcsolódó fogaskerekek megfelelően működjenek, rajtuk azonos méretű (vagyis azonos mo dul ú) és azonos profilú fogakat kell alakítani. Az elemi fogazás alapfogalmai: A kapcsolódó fogaskere.:vk a kényszerkapcsolat miatt egyenlő kerületi sebes^&£el forognak, az / áttétel állandó. A kerületi sebességek egyenlőségéből az áttétel:
z.
/ fog; 2 fogárok; 3 fenékszalag, 4 fejszalag, 5 osztás; 6 fejkor; 7 osztókor; 8 lábkor
dx
&\összefüggésből látható, hogy a fordulatszámok forarányosak a gördülőkörök átmérőivel, ill. a fog számmal. A fogaskerekek fogprofilja rendszerint körevolvens. hvolvens akkor keletkezik, ha valamely körön {dÁalapkö rt-^) a ^ egyenest csúszás nélkül gördítjük le, és eközben
63
az egyenes valamelyik pontjának pályáját a kör síkjában rögzítjük (8.35. ábra). Az előbb elmondottakat úgy is megvalósíthatjuk, hogy egy hengerre egyik végén rögzí tett zsinórt csavarunk, a zsinór másik végére ceruzát erő sítünk. Ha a zsinórt a ceruzával állandóan feszítve lefejt jük a hengerről, a ceruza hegye a henger alá helyezett rajzlapon evolvens görbét rajzol. Ugyanarról a hengerről tetszőleges helyeken lefejtett evolvensek azonos alakúak, egybevágók. Ha az alapkör ről egyenlő távolságokban fejtjük le az evolvenseket, azok egymástól mért távolsága egyenlő és megegyezik az alapköri osztással (8.36. ábra). A fogaskerék részeinek és a fogazat jellemző adatainak szabványos megnevezését a 8.37. ábra szemlélteti. A fo gaskerék homlokfelületén látjuk a fogprofilt, mnek két oldalát a foggörbe határolja. A foggörbe rendszerint evolvens, ritkábban ciklois. A foggörbét kívülről a dAfe j kör, belülről a d^ lábkör határolja. A h fogmagasságot a d0 osztókör (gördülőkor) két részre osztja. Az osztókörön kí vül elhelyezkedő rész a fejmagasság, az osztókörön be lül pedig a hf lábmagasságlátható. A fogaskeréken azonos számú fog és fogárok van. A fog vastagságát az osztókö rön sosztóköri fogvastagságnak nevezzük. A fogárok és a fogvastagság együttes ívrésze a p osztás. A fogaskerék fogszámát z-vd jelöljük. A fogat felülről afejszalag h atá ro1j a, a fogárok alján pe dig afenékszalag helyezkedi k el. A fogaskerék kapcsolódására jellemző adatok az osztó körön találhatók. Kapcsolódó fogaskerékpár jellemző méreteit a 8.38. ábra szemlélteti, az egyes értékek számítási módját a 8.4. táblázat foglalja össze. A kapcsolódó fogaskerékpárok tengelyei lehetnek pár huzamosak, metsződők vagy kitérők (8.39. ábra). A párhuzamos tengelyű hajtást hengeres fogaskerekek valósítják meg. A fogazat a hengeres kerekek felületén al kotó irányban vagy ahhoz szög alatt hajolva alakítható ki, és ennek megfelelően beszélünk egyenes vagy ferdefo gazatról. Ha a fogazat két irányban ferde, akkor azt nyílfogazatnak nevezzük. A metsződő tengelyű fogaskerék-kapcsolatot kúpke rékpár valósítja meg. A tengelyek leggyakrabban 90°-os alatt metszik egymást. A kúpkerekek fogazatát kúpVdühten alakítjuk ki. Egyszerűbb esetben a fogak a kúp alkotója irányában ’3n i ak, de igényesebb hajtásokban a fogazat a kúp pa lástján elhelyezkedő valamilyen ív mentén készül, esetleg
Általános tengelyte Fogszélesség lábhézagtényező Alapkörátmérő
Gördülőkörátmérá
m
modul
d,
osztókörátmérő
4 4
fej körátmérő lábkörátmérő
h
fogmagasság
k
fejmagasság
Psaós
Kapcsolóhossz Fogmagasság
Közös fogmagass< fog[ ;szóm
Foghézag Normálmodul
8.38. ábra
Profileltolás Osztás
A fogaskerék fajtája Homlokkerék
Homlokosztás Átmérőhányados
Csavarkerék
Osztóköri fogvast Tengelytávtényezc Helyettesítő fogsz Helyettesítő heng Kapcsolószög ált Alaphengeri fog! Szögsebesség
Megrn
Henger
Henger
Osztókörátmérc Fejkörátmérő lábkörátmérő Alapkörátmérc Közös fogmag Fogvastagscg
Tengelytáv
Áttétel, módo Kiskerék fogs
r u iir .
Kitérő, de merőleges irányú tengelyek esetén rendszet'sigahajtássál visszük át a mozgást egyik tengelyről a >jjlst'cra. Előnye a nagy módosítás. Ha a tengelyirányok ugyanilyenek, a kis módosításokat csavarhajtással való sítjuk meg. A forgómozgás egyenes vonalú mozgássá vagy az egyep s v maki mozgás forgómozgássá, hengeres kerékkel és fjgjsfacel alakítható át. A fogasléc felfogható végtelen fogszámú fogaskerék darabjaként. Fogaskerékhajtás létesíthető még belső fogazatú ke-
Osztás Fejmagassác Lábhézag
fo gaskerékhajtás
A fogaskerékhajtás szabványos elnevezései és jelölésük Megnevezés
Jel
Általános tengelytáv
Megnevezés
Ow
Fog szélesség
b
lábhézag
lábhézag tényező
c*
Osztókörátmórő
Alapkörátmérő
4
Fejkörátmérő
4
Lábkörátmérő
Gördülőkörátmérő
Jel
Elemi tengelytáv
a c d 4 d,
Kapcsolóhossz
9a (AE)
Fejmagasság
Fog magasság
h
Lábmagasság
Közös fogmagasság
hw
Áttétel, módosítás
i
Foghézag
Ír, /»
Modul
m
Normálmodul
mn
Homlokmodul
m,
Profileltolás
mx
Fordulatszám
n
Osztás
P
Normálosztás
Homlokosztás
Pl
Axiális osztás
Átmérőhányados
q
Síkkerék külső sugara
Osztóköri fogvastagság
s
Fog fejvastagság
Tengelytávtényező
y
hQ hf
Pn PX
R„
Fogszám
z
Helyettesítő fogszám
Síkkerék fogszáma
z0
Helyettesítő heng. kér. képzett z
Alapprofilszög
a
Kapcsolószög ált. fogazatnál
Foghajlásszög
P
Alaphengeri foghajlásszög
A>
Osztóhengeri emelkedési szög
r
Szögsebesség
(Ű
Görbületi sugár
P :
Egyenes fogú, elemi fogazató hengeres kerék
Osztókörátmérő
d 2 = mz 2
d] = m z ]
Fejkörátmérő
da] = m(z] + 2 )
Lábkörátmérő
c/f, = m (z} -
Alapkörátmérő
c* értéke: fésűs késekhez
4,2 = df2 = m(z2 - 2 -
2 - 2 c *l
1 = 0,167;
2c*J
<42 = m z2cosa hw = 2ha =
2 m, ahol ha = m
mit 5 ,= S ,“ T
Fogvastagság a z osztókörön
6
lefejtőmarókhoz
<4 , =mZ]Cos(x
Közös fog magasság
Megjegyzés
Nagykerék
Kiskerék
Megnevezés
2 .. .1 * 0 ,2 -0 ,2 5 ; 5 4 metszőkerekekhez = 0 ,2 5 ...0 ,3 5 ; száras metszőkerekekhez
a
r ----------------------------------------------------| Áttétel, módosítás Kiskerék fogszám
irm
p
1
ha —m
j Lábhézag
cl,
Zj
d,
z,
*1
i Osztás Fejmagasság
n, ni
c -m c *
eh —
0,1 Fogszámarány
c II * |~N
Tengelytáv
Nagykerékfogszám
z2
Modul
m — — K Z
Lábmagasság Fogmagasság
_ _ _ _ _
h( = ha + c = m(] + c*) h = ha + ht
65
'ELKEPES ÁBRÁZOLÁSOK
Példák a fogazatok ábrázolására Térbeli U p
Vetület, metszet
Térbeli kép
8 ,2 .2 . F
Egyenes fogazató hengeres kerék Ferde fogazató hengeres
A fogazatot ál tálá a valósághoz hű jelképes vonalak fejkúpot stb.) va; tóhengert (osztó vékony pontvon A lábhengert vastag folytonos nem jelöljük. H vékony folytom A fogat még sík egyébként k mú fogaskerék szelvényét csak A fogazat al táblázatba fogl kell rajzolni (j akkor egv-két meg. A kirajzc kör vonaláho (8.40. ábra).
Ferdefogaz. N\ bgazctó hengeres kerekek Belső és külső fogazató hengeres kerekek
rint nem ra)2 írjuk elő. Ha fogazat szim folytonos vo
Lánckerek gat ki kell ra szerúsitései ; kony pontve A kilincsk ni, a többi fi fogazata nei valamennyi Fogaskerék-fogas'éc kcpcscíct
M'-tiTőció fengc fyű hajtás
Lcnc-lónckerék kopcsclof
Kitr-fó u-rw lytj hajtőtök
Egyenes íogazctó lapkerekek
G
66
-5
FO G ASKEREKH AJTAS
8 .2 .2 . F o g a z a to k á b r á z o lá s a A rv gaza tót általában jelképesen ábrázoljuk, a fogazatnak valósághoz hű megrajzolása helyett a fogakat határoló j: épes vonalakkal. A fogazat képhatárát (fejhengert, fejkúpot stb.) vastag folytonos vonallal rajzoljuk. Az osz tóhengert (osztókúpot) nézetben és metszetben egyaránt vékony pontvon all al kell rajzolni. A lábhengert (lábkúpot) a fogaskerék hosszmetszetén vasrag folytonos vonallal rajzoljuk, de nézetben általában nem jelöljük. Ha nézetben fel kell tüntetni a lábkört, azt vekony folytonos vonallal rajzoljuk meg. A fogat még akkor is nézetben rajzoljuk, ha a metszősík egyébként keresztülhalad a fogon (pl. páratlan fogszá mú fogaskerék esetén), tehát a fogaskerék koszorújának szelvényét csak a lábvonalig vonalkázzuk. A fogazat alakját &talában nem rajzoljuk meg, hanem táblázatba foglalva adjuk meg adatait. Ha a fog alakját ki kell rajzolni (pl. korlátozott terjedelmű fogazat esetén), akkor egy-két fogat vastag folytonos vonallal rajzolunk meg. A kirajzolt profil a fejkörhöz kapcsolódik, de a láb kör vonalához - ha azt egyáltalán megrajzoltuk - nem a
(8.40. ábra).
Ferdefogazat esetén a fog hajlásának irányát rendsze rint nem rajzoljuk meg, hanem a rajz adattáblázatában írjuk elő. Ha indokolt, a ferde vagy nyílfogazás irányát a fogazat szimmetriatengelye közelében néhány vékony folytonos vonallal jelképesen ábrázoljuk (8.41 rf ábra).
Lánckerekek fogalakjának megmutatására néhány fo gat ki kell rajzolni, egyébként a fogaskerék-ábrázolás egy szerűsítései alkalmazhatók (8.41 £ ábra). A láncot vé kony pontvonallal jelöljük (8.41 cábra). A kilincskerék fogazatából néhány fogat ki kell rajzol ni, a többi fog jelképesen ábrázolható. Ha a kilincskerék fogazata nem terjed ki a teljes kerületre, akkor célszerű valamennyi fogat kirajzolni (8.41 ^/ábra).
A fogaskerék-kapcsolatok ábrázolását a 8.5. táblázat ban foglaltuk össze. A fogaskerékpár rajzán az osztókörö ket (gördülőköröket) vékony pontvonallal rajzoljuk. A kapcsolódó fogaskerekek fejhengerének vonalait látha tóan rajzoljuk, azaz tengelyirányú és tengelyre merőleges nézetben is mindkétfejkört \ astag folytonos vonallal kell jelölni. Metszetben ábrázolt kapcsolódó fogaskerékpár fogait a láthatóság szerint rajzoljuk, azaz az egyik kerék foga az ellenkerék fogát részben takarja. Kapcsolódó kúpkerekek tengellyel párhuzamos vetülctén az osztókúp alkotóit a kúp csúcsáig kell húzni, míg a tengelyre merőleges vetületen az osztókúp alapkörét raj zoljuk meg, mint osztókört, vékony pontvonallal.
.ELXÉPES ÁBRÁZCj XSCK 8 ,2 .3 . Fogazott a lk a tré s z e k egyszerűsített á b rá z o lá s a Gcpra /; ábrázolás eseten a tanult jelképes ábrázolásnál trbb cgwcrűsítest már nem alkalmazhatunk. Van azon ban egy másik jellegzetes ábrázolási forma is, az űn. kintizrrkczeti : .:z!atok ábrázolása. Ez nem géprajz, hanem a bonyolult gépszerkezeteket és elemeiket egysze rű jelképekkel helyettesítő vázlat. A iciképek a tényleges szerkezeti kialakítás bemutatása nelku;, csak a; elemek kapcsolatát szemléltetik, a tárgy alakját tehát nem. Ez a jelképes ábrázolási forma gyakori a tankönyvekben vagy a műszaki irodalomban és a gép könyvekben. Kinematikai szerkezeti vázlatok jelképrendszerében a fog'.zott alkatrészek jelképeit is meghatározták (8.6. táb lázat). Ezek az egyszerűsítések géprajzokon nem hasz nálhatók!
8 *2 .4 . F o g a zo tt a lk a tré s z e k m ű h e ly ra jz a Fogaskerék (a hengeres kerék, a kúpkerék, a csigakerék, a csiga, a fogasív, a fogasléc stb.) műhelyrajza tartalmazza a kerék géprajzát a szükséges és elegendő nézettel és rész lettel, a mérethálózatot a tűrésekkel és a felületi érdessé*, gél, valamint a fogazat jellemző méreteinek adattábláza tát. A hengeres kerék és a fogasív ábrája (8.42. ábra) tartalmazza: - a dxfej körátmérőt; - a b fogszélességet; - a fogcsúcs lekerekítését; - a \/ fogfelület érdességét; - a (p fbgasív esetében a központi szöget; - a domborított fogú hengeres kerék esetén a dom borítás méretét. 8.6. táblázat
Fogazott alkatrészek rajzjelei kinematikai ábrákon
v A f< !dnéz> ti k tp valamennyi rejtjeln él azonos.
68
LÁNC HAJTAS
tÖVASÁRHELY
- az r éltompítást vagy a lekerekítést a fej hengerpalást szélén; - a fogfelület érdességét. A csi^akerék ábrája (8.45. ábra) tartalmazza: - a dzfej körátmérőt; - a £ fogszélességet; - az fogazat szimmetriasíkjának ^távolságát a bázisfe lülettől; - a külső hengeres felület D átmérőjét; - az R fogtetőív sugarát; - a z r burkolóhenger szélein az éltompítást vagy a le kerekítést; - a fogfelület érdességét. A 8.46. ábra fogaskerék műhelyrajzára ad mintát (1. 70. oldal). n/
m zzzzzzzm
8.44. ábra
A kúpkerék ábrája (8.43. ábra) tartalmazza: - a dAfejkörátmérőt; - a fejéi távot; - az £ fej kúpszöget - a ^hátkúpszöget vagy annak váltószögét; - a b fogszélességet; - az rfogcsucs-lekerekftést; - a megmunkálási bázisfelület 8 távolságát az osztókúpcsúcstól; - a \/ fogfelület érdességét. A hengeres csiga ábrája (8.44. ábra) tartalmazza: - a dAfejhengerátmérŐt; - az /csiga menetes (fogazott) hosszát;
8.3. Lánchajtás Lánchajtás esetén a nyomatékot a lánckerék fogai és a lánc fogai közötti kényszerkapcsolat viszi át. Csúszás nincs, túlterhelés hatására a lánc vagy a lánckerék tönkre megy. Szerkezeti elemei a lánc és a lánckerék. A leggyako ribb láncok jellemzőit a 8.7. táblázat foglalja össze (1.71. oldal). A lánckerekek az alkalmazott lánchoz illeszkedő fog profillal készülnek acélból felületi hőkezeléssel keményít ve. A lánc a lánckeréken akkor kapcsolódik helyesen, ha a lánc osztása kicsivel nagyobb, mint a lánckerék osztása. A lánc osztásának tűrése csak pozitív lehet, a lánckeréké csak negatív tűrésű. A lánckerék fogárka a kapcsolódó lánc görgőjéhez ido muló körív, amelynek sugara a görgősugárnál valamivel nagyobb. Üzemközben a görgők nem a fogárokban, hanem a fog oldalfelületén fekszenek föl. Az ívelt fogprofil lehető vé teszi a lánc kis súrlódású le- és felfutását a fogárokban. A görgős és hüvelyes haj tóláncok lánckerekeinek jellem zői a 8.8. táblázatban találhatók (1. 71. oldal).
69
K IK IN AGYKim
27,5
0 4x45*
A fogazat geometriai adatai 038H7
Megnevezés Fogszám Modul Osztókör Fej kör Lábkör Fogmagasság Fejmagasság Lábmélység Osztás Fogvastagság
038H7
Foghézag
+0,018 -0,018
Kapcsolódó z Tengelytávolság
8.46. ábra
Megnevezés:
Rajzszám:
FOGASKERÉK
GE-29
8.7. tá b lá zat
Rövidszemü, görgős lánc az MSZ 5508:1983 alapján
Ló nejei
05 B
06B
081
082
086
08B
101
10B 15,875
8,0
9,525
12,70
12,70
12,70
12,70
15,875
odső szé'esség, b, min.
3,00
5,72
3,3
2,38
5,21
7,75
6,48
9,65
GörgőcYnérő, d] max.
5,00
6,35
7,75
7,75
8,51
8,51
10,16
10,16
CscpcVnérő,
Ló"leosztás, p
2,31
3,28
3,66
3,66
4,45
4,45
5,08
5,08
Az egysoros lánccscp hossza, b4 max.
8,6
13,5
10,2
8,2
15,0
17,0
16,4
19,6
A kétsoros lánccscp hossza, b5 max.
14,3
23,8
-
-
-
31,0
-
36,2
A háromsoros lánccscp hossza, b6 max.
19,9
34,0
-
-
-
44,0
-
52,8
3,1
3,3
1,5
-
3,9
3,9
4,1
4,1
A belső heveder szélessége, h max.
7,11
8,26
9,91
9,91
11,81
11,81
14,73
14,73
Láncsonosztás /P r
5,64
10,24
-
-
-
13,92
-
16,59
0,17
0,40
0,50
max.
A cscpnyúlvány hossza,
67 max.
Az egysoros lánc csuklófelülete, cm 2
0,11
0,28
0,21
0,51
0,67
Minimális
egysoros
4,6
9,1
8,2
10,1
18,2
18,2
23,0
22,7
szokítóter-
kétsoros
8,0
17,3
-
-
-
31,8
-
45,4
háromsoros
11,4
25,4
-
-
45,4
-
68,1
helés, kN
8 .8 . tá b lá z a t
Görgős és hüvelyes hajtóláncok lánckerekei az MSZ 790:1983 alapján Jel
Számítási képlet
Láncosztás
P
az MSZ 5508 szerint
A lánckerék fogszáma
z
-
Osztókörátmérő
d
d= un . ---íser
4
4=cM
Tj min
ri min = 0,0505d|
Megnevezés
Lábkörátmérő
A fogárok méretei
z
cr— \ 1 -JL
A legkisebb fogárokhoz tartozó fogiábsugár foofejsugár fló ro k szög
min «ma*
r«min = 0,12c/)(z + 2 )
/
A \
A legnagyobb fogárokhoz tartozó loglábsugár
r\ max
fc? fej sugár
remax
k-^árokszög
"min
Fejkörótmérő
rimwc - 0,505dj +0,069 Vd f,M< = 0,008c/|(z2 + 180) a— =I40s- — az MSZ 5508 szerint
/ Iái c görgőjének, ill. hüvelyének •óh^c/ője 4.
\
a _ = .4 0 -^ 2
d ^ d + o M damm = d + \ . 2 5 ^ d ,
\c x
\3ó( W"
\
\
|7
r
N.
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK
8 .4 . C sigahajtás Csigahajtás geometriája. Merőleges kitérő tengelyek között a forgó mozgást csigahajtássalvisszük át. Az egyik tengelyre a csigát, a másikra a csigakereket rögzítjük. A csigakerék fogai a csiga meneteibe illeszkednek. A csi ga elfordulására a csigakerék egy-egy foga elfordul. A ke rék forgását a csiga menetemelkedése határozza meg. A csiga „fogazata” lényegében 40°-os szelvényszögű, nem szabványos trapézmenet. A módosítást a csigakerék fog száma, ill. a csiga bekezdéseinek a száma határozza meg. A csigahajtás lassító áttételt hoz létre. A gyakorlatban legelterjedtebb a hengeres csigagloboidkerék haj tópár, amely egyszerűen elkészíthető hengeres csigából és egy globoid alakú, a csigát részben átölelő kerékből áll (8.47. ábra). A csigahajtás geometriai adatai:
A csiga méretei: Az osztóhenger átmérője: dx- mq A fejhenger átmérője: d.'j = m(q+2) A lábhenger átmérője: \ = m(q- 2,4), c - 0,2 esetén A csiga Zj hosszúsága: Z = 5rríK
A csigakerékméretei: Az osztókör átmérője: ^ A fejkör átmérője: dz2= m(z^ +2) A lábkör átmérője: dí2 = m(z2- 2,4), r= 0,2 esetén A csigakerék burkolókőre: dzt2 = m(z2 +3) A csigakerék fej körének lekerekítése: = n(q _ 2)^2 A csigakerék lábkörének lekerekítése: Q = m(q +2,4)2 A kerék szélessége: ^ = 0,45 {q +6) m A csigahajtás tengelytávja: = m(q +^)2
8 .5 . Tengelyek, tengelykötések 8 .5 .1 . Tengelyek A forgó vagy lengő gépalkatrészeket kör vagy körgyűrű keresztmetszetű tengelyek hordozzák. Hosszuk, átmérő jükhöz képest aránylag nagy. A gépalkatrész foroghat a tengellyel együtt, vagy az álló tengelyen. A tengely csapágyazott és illesztett részei többnyire kör szelvényűek, átmérőjük szabványos. Egyszerűbb tengelyek állandó keresztmetszettel ké szülnek, csupán a végeik és az alátámasztás helyén acsap ágyaknál kisebb átmérőjűek. A tengely csapágyazott ré szei a csapok. A hengeres tengelyvég lehet hosszú vagy rövid. Nyo maték átvitelére hosszú tengelyvég esetén reteszkötés, rö vid tengelyvégesetén pedig ék-, sajtoló- vagy zsugorkötés használatos. 220 mm-nél nagyobb átmérő esetén retesz kötést ne alkalmazzunk. A hengeres tengelyvég kialakítását, méreteit és aján lott tűréseit az M SZ ISO 775:1994 tartalmazza. A kúpos tengelyvégek különféle változatban külső vagy belső menettel készülnek. Szürkevas öntvény agy és retesz kötése esetén hosszú tengelyvégetalkalmazzunk. Rö vid kúpos tengelyvég sajtoló- vagy zsugorkötés esetén célszerű, általában reteszbiztosítással készíteni. A kúpos tengelyvégek szabványos kialakításait, mére teit az M SZ ISO 775:1994 tartalmazza. Központfiirat. Tengelyek esztergálásához és köszörü léséhez a gyártás technológiájából eredően támasztási céllal központfiiratra van szükség. Szabványos kialakítá sukat, méreteiket az M SZ ISO 3999 tartalmazza.
TENGELYEK, TENGELYKÖTÉSEK Tengelyváll, beszúrás, él tom pítás. A váll a tengely vagy a turat különböző átmérőjű felületei közötti átme net, amely lehet: - szabad tengelyváll, csupán az átmérőkülönbségek áthidalására, vagy - támasztó- (határoló-) váll, ha az agyat tengelyirány ban rögzíti. A tengelyváll szabványos kialakításai, méretei is az MSZ ISO 775:1994 és a M S Z ISO 3999-ben találhatók.
h9
^ ^ 8 8.5.2. Ékkötések Az ékkötések esetén a tengely és az agy felfekvő felületei közötti nyomást a felületeket összefeszítő ék hozza létre. A szabványos ékek lejtése 1:100. Az ékkötéseket általá ban az ékek hosszirányú beütésével feszítjük be. Ennek megkönnyítésére az ékeket gyakran alakítják ki orros ék ként. Ha kevés a hely, az ékkötés úgy is befeszíthető, hogy a végein zárt tengelyhoronyba helyezett fészkes ékre az agyat feszítik rá. Az ékek szélességi méretének tűrése h9, a horonyszé lesség tűrése pedig mind a tengelyben, mind az agyban D10, így az oldalfelületek megfelelő játékkal illeszked nek (8.48. ábra). Az ékek használatakor fellépő sugárirányú feszítés nemcsak a forgatónyomaték átvitelét biztosítja, hanem az agy tengelyirányú elmozdulását is meggátolja. A szabványos ék 1. alakja orros, 2. alakja fészkes, 3. alakja hornyosés a 4. alakja félhornyosipan megnevezéssel ismert. Az ékkötések kialakításához szükséges ékhorony méreteit és tűréseit a MSZ 2303:1977 tartalmazza. A tárcsamaróval készített ékhorony alkalmazása a 8.49. ábrán látható. A hornyos ékkötést a 8.50. ábra, a fészkes ékkötést a 8.51. ábra szemlélteti. Az ékek és ék hornyok illesztése a 8.52. ábrán látható. Az érintős ékkötést nagy megterhelés és lökésszerűen fellépő erők, valamint váltakozó irányú forgató nyomaték esetén alkalmazzuk. Legtöbbször 120°-os elrendezésben szereljük be mindkét ékpárt a tengelyhez érintőlegesen. Az ékek lejtős felületekkel fekszenek fel egymáson, míg a külső párhuzamos lapok a tengely, ill. az agy megfelelő sík felületére támaszkodnak. Az érintős ékkötés rajzát és méreteit a MSZ 308:1977 tartalmazza.
8 .5 .3 . Reteszkötések A reteszeknek nincs lejtésük, vagyis alsó és felső felületük párhuzamos. Sem az agyban, sem a tengelyben nem kel tenek sugárirányú nyomófeszültséget. Csak a nyíró igénybevételükkel, az oldalfelületeiken adják át a nyoma tékből adódó kerületi erőt. Nagy nyomatékok átvitelére alkalmasak, de a tengelyen az alkatrészt tengelyirányú el mozdulás ellen biztosítani kell vagy valamilyen mechani kai rögzítőelemmel vagy megfelelően szoros illesztéssel. A reteszek fajtáit, alakját és szabványos méreteit a 8.9. táblázat tartalmazza. A szabványos retesz 1. alakja fészkes, 2. alakja hornyos és a 3. alakja félhornyos ipari megnevezéssel ismert.
8.48. ábra A-A
8.49. ábra
B8.51. ábra
8.52. ábra
73
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK
8.9.
Reteszek méretei és tűrésük az MSZ 12868:1979 alapján
2. alak
1. oíak
3. alak
A-A
> c-i----- r 1
.
-c
—^ t------ 1
~c
k------ (—7
F
-1 !
sx45°
a.
r - i,
.
-í Névleges méret
Lekerekítés vagy éltörés, r vagy sx45°
A magasság, h
A szélesség, b tűrése (h9)
Névleges méret
tűrése (h11)
0
0
-0,025
-0,025
0
0
-0,030
-0,030
0,16
0,25
0,25
0,40
10
0 10
0
22 28
-0,090
12
0
16
-0,043
0,40
0,60
10
18
12
20 22
25
0 -0,052
14 18
-0,036
14
Reteszhossz,
-tál
14 14
0 -0,110
36
160
45
180
50
200
56
220
63 0,60
0,80
70
28
16
80
320
32
18
90
360
36
20 22
100
400
0
100
400
45
25
-0,130
110
450
50
28
125
500
40
0 -0,062
■ —
1,00
1,20
A retesz hosszát az alábbi sorozatból kell választani: 6, 8, 10, 12, 16, 18, 20, 22, 25, 28, 32, 36, 40, 45, 50, 5 6 ,6 3 ,7 0 ,8 0 ,9 0 ,1 0 0 ,1 1 0 ,1 2 5 . Szabványos megnevezés: Retesz 18x11 xl 00 MSZ KGST 189 (b = 18, /i = 11, / = 100 mm), ugyanezen méret, de 2. alakú: 2-18x11 x l 00 MSZ 12868 Az / hossz tűrése h l4. A retesz anyaga Rmz590 MPa (60 kg/mm2) szakítószilárdságú húzott reteszacél (MSZ 314).
A fészkes reteszszámára a horony ujj maróval készül, a bogyós reteszszámára a tengelybe a reteszhornyot tárcsamaróval marjuk. A reteszkötések kialakításához sziikséreteszhorony méreteit és tűréseit az MSZ i í(>\)8: 1979 tartalmazza. A siklóreteszt ott alkalmazzuk, ahol a tengelyen az így' ' el kell csúsztatni. A retesz méreteitől függően egy vagy két hengeres fejű csavarral rögzíteni kell a tengely fészkében.
A reteszkötés kialakításához szükséges reteszhorony méreteit és tűréseit a M SZ 2310:1988 tartalmazza. A reteszkötésekhez használatos illesztések a 8.53. áb rán láthatók. Az íves reteszt kisebb nyomaték és rövid kerékagy ese tén alkalmazzuk. A tengelybe a hornyot tárcsamaróval marjuk. Az íves retesz alakját és méreteit, a reteszkötések kialakításához szükséges reteszhorony méreteit és tűrése it a MSZ KGST 647 tartalmazza.
'»
...
TENGELYEK, TENGELYKÖTÉSEK
8 .5 .4 . Bordás te n g e ly k ö té s e k .< Minden ékkötésnél az egyoldali befeszítés következtében a tengelyes az agy tengelyvonala nem esik egy egyenesbe, ezért amikor a tengely és a felerősített elem egytengelyű cégével szemben nagyobbak a pontossági követelmények, r.em célszerű használni ékkötést. Bordás tengelykötést ék és reteszkötés helyett, nagy igénybevételű alkatrészekhez, nagy nyomaték átszármaz tatásakor alkalmazunk. A bordás tengely a bordás furatú asyrészhez kapcsolódik. A bordás tengely és a bordás agy kapcsolódhat lazán vasy szorosan. A szabványos bordás tengelykötés lehet: - párhuzamos oldalú, - barázdafogazatú, - evolvens profilú. A bordás tengely és a bordás agy központosítható
- a belső átmérőn (8.54*2 ábra), - a külső átmérőn (8.54b ábra), - a bordaoldalakon (8.54<:ábra). A bordás tengely és a bordás agy jellemző adatai: a) párhuzamos oldalú bordás tengely és agy esetén - a bordák száma z, - a belső (lábhenger) átmérő d - a külső (fejhenger) átmérő A - a bordaszélesség £ b) evolvens profilú bordás tengely és agy esetén: tengely agy - a bordák száma z z, - a belső (lábhenger) átmérő Z)t- a külső (fejhenger) átmérő dz Z)a, - bordaszélesség e s A párhuzamos oldalú bordás tengelykötéseket könnyű, közepes, nehéz csoportokba sorolták. Méretada taikat táblázatok tartalmazzák. A belsőátmérőn központoj/to/r bordás tengelyek A és C kivitelben, a külső átmérőn és a bordaoldalakon központosított bordás tengelyek pedig B kivitelben készülnek. A közepes sorozatú bordás ten gelykötések szabványos méreteit a 8.10. táblázat tartal mazza. A bordás tengelykötések jelölése: - a központosító felület betűjele - a bordaszám, a tengely és a furat d, D és b névleges mérete - az átmérő és a borda szélességi méretének tűrése ^'agy illesztése. Az evolvens profilú bordás tengelykötés a gyakorlat ban a D névleges átmérő és az m módid függvényében vá ltható meg a z fogszám, amelyet a terhelés, az elkészít' X*tőség, az átviendő nyomaték stb. határozhat meg. A bordás tengelykötés és elemeinek ábrázolása. Apárhuzamos oldalú bordás tengelyt nézetben és metszet ben is egyszerűsítve ábrázoljuk. A bordás tengely hosszrcngelyére merőleges metszetében (vagy nézetében) leg alább egy bordát és a szomszédos két hornyot kirajzoljuk, és a fej henger vonalát a bordához kapcsolódóan, folyanatos vastag vonallal húzzuk meg. Az éltompítást nem üntetjük fel. A lábhengert a kirajzolt fogárok méretétől kezdődően folytonos vékony vonallal kell megrajzolni (8.55. ábra). A forgástengellyel párhuzamos nézetben a
8.53. ábra
8.54. ábra
A-A
8.55. ábra
75
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSO K
8 - ' ° - t a b l ó ; '2at
Párhuzamos oldalú bordás tengelykötések méretei (közepes sorozat)
M n:1
II. A kivitel
zxdxD
Bordaszám, z
C kivitel
I
d } min névl. méret
6x11x14
11
14
3,0
9,9
6x13x16
13
16
3,5
12,0
6x16x20
16
20
4,0
14,5
5,0
16,7
6x18x22
18
6x21x25
21
25
5,0
19,5
1,95
6x23x28
23
28
6,0
21,3
1,34
6x26x32
26
32
6,0
23,4
1,65
6x28x34
28
34
7,0
25,9
1,70
6x32x38
32
38
6,0
29,4
8x36x42
36
42
7,0
33,5
1,02 2,57
42
48
8,0
39,5
8x46x54
46
54
9,0
42,7
8x52x60
52
60
10,0
48,7
2,44
8x56x65
56
65
10,0
52,2
2,50
8x62x72
62
72
12,0
57,8
2,40
82
12,0
67,4
10
72
0,2
+0,2
0,3
0,4
8x42x48
10x72x82
tűrése
0,3
22
0,5
10x82x92
10
82
92
12,0
77,1
3,00
10x92x102
10
92
102
14,0
87,3
4,50
10x102x112
10 10
102
112
16,0
97,7
6,30
112
125
18,0
106,3
4,40
10x112x125
1 >
M n:l B kivitel
+0,3
0,5
A párhuzamos oldalú bordás tengelykötések könnyű, közepes és nehéz sorozatúak. | A könnyű és közepes sorozatú bordás tengelykötések a mérete a lefejtőeljárással készült A kivitelű tengelyekre érvényes. A belső átmérőn kozPv I tott bordás tengelyek A és C kivitelben készülnek. A külső átmérőn és a bordaoldalon központosított bordás tengelyek B kivitelben készü ne<
76
TENGELYEK, TENGELYKÖTÉSEK reljes profilú borda.szaka.sz végét és a szerszámkifutást, va lam int a lábhcngcr kontúrvonalát folytonos vékony vo nallal rajzoljuk.
Az evolvens profilú bordás tengely rajzolásakor a hossztengelyre merőleges metszetben (nézeten) egy bor daprofilt együtt kirajzolunk a két szomszédos fogárokkal, cs hasonlóan a párhuzamos oldalú bordás tengelyhez, a fejhenger kontúrvonalát folytonos vastag vonallal, a láb henger kontúrvonalát folytonos vékony vonallal rajzol juk meg. Ezenkívül még meg kell rajzolni vékony pont vonallal az osztóhenger vonalát is (8.56. ábra). Ha a bordás tengelyben belső üreget kell megmutat nunk, hosszmetszetet készítünk. A metszeten a bordát nézetben ábrázoljuk (8.57. ábra). Ha a bordán olyan belső üreget kell megmutatni, ami miatt metszetet kell készíteni, azt kitörésen adjuk meg (8.58. ábra). Ha a bordák helyzete a megmutatott rész lethez képest nem tetszőleges, akkor a kitörésben a tény leges anyaghatárt rajzoljuk, nem a jelképet. A bordás agyat is jelképesen ábrázoljuk. A tengelyirá nyú metszeten mind a fej-, mind a lábhenger kontúrja folytonos vastag vonal. Erre merőleges metszeten (néze ten) legalább egy profilt és a két szomszédos fogárkot raj zolunk meg. Ehhez kapcsolódik a bordázat lábköre, amely folytonos vastag vonal, ill. a fej henger köre, amely folytonos vékony vonal (8.59^ ábra). Evolvensprofilú bordás agy esetén az osztóhenger vona lát is megrajzoljuk vékony pontvonallal (8.59b ábra). A bordás tengelykötést tengelyirányú metszeten a ten gely egyszerűsített jelképes ábrázolásával, ill. a bordás fu rat látható részének folytonos vastag vonalú láb-, ill. fej hengerének kontúrvonalával rajzoljuk. A bordástengely mind a nézeten, mind a metszeten takarja a bordás fura tot, és kapcsolódásukat hézag nélkül ábrázoljuk (8.60. ábra). A bordás kötés elemeinek méretmegadása. Tengelyirányú nézeten mindig a bordázat szerszám ki futás nélküli h hasznos hosszát, vagyis a teljes profilhosszt adjuk meg. Ezenkívül megadható még a szerszám 7^nax legnagyobb sugara és a szerszámki futás 4 hosszmérete is (8.61. ábra). Szabványos, párhuzamos oldalú bordástengely jellem ző adatai előírhatók nyilazott mutatóvonalon is (8.62. ábra). A példán belső átmérőn vezetett nyolcbordás bor dás tengelyt határoztunk meg. A számok sorrendje: Vezetőfelület - zX dx D X b szabványszám A bordás tengely illesztése is előírható a műszaki raj zon. z = 8 bordaszámú, d=?)G mm belső átmérőjű, D = 40 mm külső átmérőjű, b =7 m m bordaszélességű, belső át mérőn központosított bordás tengelykötés illesztésének jelölésére példa a következő méretmegadás:
J o
O.H7
H12
D9
e8
al 1
f8
d 8 x 36-- x 40--- x 7 —
Ebben az esetben a központosító belső átmérőre H7/e8, a külső átmérőre H 12/al 1, és a bordaszélességre I)9/f8 tűrésértékeket adtunk meg.
A -A
l
é
*fe 8 .5 7 . ábra
g 3D 26x30x7
j HOOGOf
W-J. ;
KA AN JIA ÍA K f.K )
Sí IZEI
a) A -A
ovoií
b)
Ha ugyanezt a bordás tengelyt a külső átmérőn kíván juk megvezetni, akkor a következőképpen kell a tengelyt meghatározni:
ű _ 8x36x 4 0 H x7^ £ h7
h9
20
120
Névleges átmérő Modul Fogszám Alapprofil
+1,35 ____ jj
Fogárokszélesség-turés
Í
9H
d -8 x 3 6 x 4 2 x 7
£
Csapméret
M SZT448Ő
A '■
Radiális ütéstűrés
1
h<
0,045
Kapcsolódó alkatrész rajzszám a
J2-
-
8.61. ábra
91
109,169
r r
8.63. ábra
8.62. ábra
1.
C
M 2:1
M l 8x l
,
109,266
M:
Dm = 5 ,2 5
________ V
dk
MSZ KGST 268
Profileltolás
^max
m< to:
38
+0,011 -0 ,0 0 5
^ŐŐ8Ő“ | 0,240
sprr'
8.64. ábra
+0,002
RUGÓK ÁBRÁZGIÁV* Ebben az esetben a külső átm érőn központosítunk, és az átm érők illesztése H8/h7; a b méreté pedig F l0/h9. Ugyanez a tengely a bordaoldalon központosítva:
£ - 8 x 3 6 x 4 0 —— x 7 —— al 1
h8
M egfigyelhetjük, a bordaoldali illesztés számadatai (betűjelei) a legszigorúbbak.
Az evolvens profilú bordás tengely műhelyrajzát ki egészíthetjük adattáblázattal(8.63. ábra), amelyet a rajz jobb felső sarkában helyezhetünk el a keretvonalaktól 20-20 mm távolságban. Az evolvens profilú bordás tengely műhelyrajzán is megadhatjuk az illesztés adatait, pl. fogoldalon közpon tosított, D —50 mm névleges átmérőjű, m - 2 mm mó dúid tengelykötés jelölése: 50 x 2 x 9H/9g. Ebben az esetben a fogfelületeken előírt illesztés 9H/9g jellegű. A 8.64. ábra párhuzamos oldalú bordás tengely mű helyrajzát szemlélteti.
8 .6 . R ugók á b rá z o lá s a A rugók olyan gépelemek, amelyek terhelés hatására nagymértékű, rugalmas alakváltozásra képesek. Szelvé nyük kör, négyzet, téglalap, készülhetnek huzalból vagy lemezből. A hengeres csavarrugó lehet nyomó- vagy húzórugó. A nyomó csavarrugó rugómenetei egy menet rugózó űtjával távolodnak el egymástól nyugalmi (terheletlen) állapotban. Ezeknek a rugóknak a terhelése a rugó össze nyomására irányul (8.65. ábra). A rugóvégek kialakítá sát a 8.66. ábra szemlélteti. Ezek a rugóvégek egyszerűbb kialakításúak, mert beépítéskor kívül vagy belül a nyomó csavarrugókat megvezetik.
Méretmegadás A hordozómenetek száma: i A holtmenetek száma: 1-től 2-ig (behajlítva és lecsi szolva) Közepes menetátmérő: D Huzalátmérő: d Menetemelkedés: b A terheletlen rugóhossz: lQ A kiindulási huzalhossz: /s ahol: 4 = (ib) +dés ls = D p(i +2) A rugó végfelületét a rugótengelyre merőlegesre kell köszörülni. A húzó csavarrugó rugómenetei nyugalmi (terhelet len) állapotban összeérnek (8.67. ábra). Végeit úgy ala kítják ki, hogy megfelelően kapcsolódhasson hozzá a csatlakozóelem (8.68. ábra).
7777777777
=o
nz-0
= nm+ 1,5 ■ 1,5
nd ■ nm+ 1/5
nv-0
nv-0
8 .6 6. á b ra
Méretmegadás: A hordozómenetek száma: / A holtmenetek száma: 2 (a rögzítőszem kialakításához egy teljes menet szükséges) Közepes menetátmérő: D Huzalátmérő: d Szemátmérő: D0 Hajlítási sugár: R
79
JELKEPES ÁBR ÁZO LÁSO K
Hossztengelyük irányában terhelhető csavarrugók ábrázolása A rugó ábrázolása megnevezese
részletesen nézetben
metszetben
Hengeres csavarrugó
nyomórugó (kör szelvényű)
nyomorugo (négyszög szelvényű)
húzórugó
Hordó alakú húzórugó
Kúpos rugó nyomórugó (kör szelvényű)
ft/r ívorugó In^/szög szelvényű)
A rugó terheletlen hossza: lQ K ígó hossz a szemek nélkül: 4 A rögzítőszem nyitottsága: m A felhasznált huzalhossz: /
nnol: 4 = (i + 1)d
4= (/ + 1)d\ 2 (D- d) f = I)n (/ +2)
80
A rögzítőszem irányát és az esetleges különleges kiala kítást pótlólagosan meg kell adni. Hengeres csavarrugók ábrázolása. A rugókat ábrázol hatjuk metszetben és nézetben, részletesen vagy jelképe sen. A részletes ábrázolás során is több egyszerűsítést al kalmazunk. így pl. a csavarrugó menetének kontúrvona lát egyenes vonalakkal rajzoljuk - holott ez a valóságban
Némef szem
Nyújtott szem
8.69. ábra
8.70. ábra
Félszem Kúpos végben felevő betétes szem
Becsavart lemezszem
Angol szem Becsavart menetes elem
8.68. ábra H^a rugózó rész hossza; e a szem felfüggesztési pontjának távolsága; m a szemnyifás nagysága
nem egyenes, hanem szinusz jellegű görbe - a huzal gör bülését követő középvonalat pedig nem kell megrajzolni. A hossztengelyük irányában terhelhető csavarrugók ábrázolását a 8.11. táblázat foglalja össze. A rugók közép vonalátés a rugómenetek középvonalát vékonypontvonallal rajzoljuk. A 2 mm-nél vékonyabb huzalból (lemezből) készült rugó szelvénye befeketíthető (8.69. ábra). A rugók menetemelkedését mérethelyesen rajzoljuk. A metszetben ábrázolt rugó rajzolásakor az egyik szel vényhez képest a kapcsolódó másik szelvényt fél menetoszrass^J eltolva rajzoljuk meg (8.70. ábra). /\r^lctesen kirajzolt rugó metszetében a huzalszelvényeker 45°-ban vonalkázzuk. A rugóvégződéseket a való ságak negfelelően ábrázoljuk. Összeállítási rajzokon általában elegendő, ha a rugót jelU'pHcn ábrázoljuk (8.71. ábra). Ha ez nem eléggé kifejt'*', kirajzolhatjuk a rugót. A metszetben ábrázolt összeállítási rajzon a rugót is metszetben, a nézeti képen ábráfojt összeállítási rajzon nézetben ábrázoljuk! Ha a rugórnuivtek száma meghaladja a négyet, akkor nem kell valamennyi rugómenetet megrajzolni. Elegendő a csatla kozó n^enetvégek és még további egy-egy menet kirajzo lása, a középrész rajzát elhagyhatjuk. Vlképes ábrázoláskor a rugót jelképező vonalat folytono> vtscag vonallal rajzoljuk. Szükség esetén nyílban vég-
8.71. ábra ződő mutatóvonalon pontosíthatjuk a rugó szelvényét (1. a 8.11. táblázatot). A kúpos vagy hordó alakú húzó-, ill nyomórugóábrázo lása megegyezik a hengeres csavarrugó ábrázolási szabá lyaival. Hengeres csavarrugók műhelyrajza. A hengeres csavar rugót a gyártáshoz pontosan meg kell határozni. Előzete sen számításokkal kiválasztják a műszaki feltételeknek megfelelő rugófaj tát és fő méreteit. Az így meghatározott rugót műhelyrajzon ábrázolják. A műhelyrajz kitér a ru gó kialakítására, annak műszaki feltételeire (pl. tűrésre.
81
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK
Forgatórugó, fányérrugó, tekercs (spirál)rugó és lemezrugó ábrázoló A rugó ábrázolása megnevezése
részletesen nézetben
Forgatórugó
Tányérrugó rugótányér tányérrugóköteg
tányérrugóoszlop
Tekercsrugó (spirálrugó)
rugóházban (feszítve)
Lemezrugóköteg rögzítőszemek nélkül
i
^gzítőszemekkel
I | r°92'löszemelt nélkül pánttal
r°9*íl&zemeld
metszetben
RUGÓK ÁBRÁZOLÁSA
hőkezelésére), és pontosan ki kell szerkeszteni a rugóvé gek kialakítását, kapcsolatukat a csatlakozó alkatrészhez. Attól fliggően, hogy a beépítésre kerülő rugót a belső vagy a külső átmérőjén vezetik-e meg, a belső, ill. a külső átmérőjét kell méretezni. A gyártás során ezt a méretet kell tartani. A rugó hosszának (közelítő) számítása: rugó-középátmérőX 3,14 X összes rugómenetszám. A gyártáshoz szükséges legfontosabb adatokat táblá zatba foglaljuk. Az adattáblázatban fel nem tüntetett adatokat (a szövegmező fölött) a műszaki követelmé nyekben kell közölni. A hengeres csavarrugók általában jobbcsavarodásúak (jobbmenetűek). A balsodrású (balmenetű) rugókra kü lön is fel kell hívni a figyelmet, a műhelyrajzon feltűnő helyen közöljük. A műhelyrajzon megrajzolható a rugódiagram, amely a rugó terhelésétől (a rugó útjától) függően tájékoztat a rugóban ébredő erőhatásról, az előre számított adatok alapján. A 8.72. ábra zárt végű, köszörült felfekvő felületű, hengeres nyomórugó műhelyrajzát szemlélteti, amelyen a gyártáshoz szükséges méreteket bejelöltük.
f
V ív ) Megnevezés Működő menetek száma Tekercselés iránya Keménység Kikészítés
Adat
12
A
jobb —
barnítva
F ,= 190N
A 8.73. ábrán hengeres húzórugó műhelyrajza látható.
Forgatórugó, tányérrugó, tekercsrugó és lemezru gó ábrázolását a 8.12. táblázat foglalja össze. E rugók rajzait is lehet metszetben vagy nézetben rész letesen vagy jelképesen ábrázolni. Tekercs- és lemezrugó esetében a metszeti ábrázolás felesleges; ezért ha az ilyen
) 8.73. ábra
8.72. ábra
8 .7 4 . á b ra
83
JELIKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK rugók részleteinek bemutatása szükséges (mert a lemez rugó csatlakozását kell megmutatni), akkor a metszet he lyett kitörést alkalmazunk. A jelképes ábrázolás vonala e rugórajzokon is vastag folytonos vonal. A tekercsrugóházat a jobb megkülönböztethetőség végett kiemelt vonal lal rajzoljuk. A tányérrugóköteg, ill. -oszlop ábrázolásakor a ki nem rajzolt rugók összekötő vonalát vékony folytonos vonal lal rajzoljuk meg. Az ilyen különleges rugó fajtákat minden esetben mű helyrajzon határozzuk meg. A rugók jellemzőit rajzban, ill. a műszaki adatokat adattáblázatban is előírjuk. Az adattáblázat a rajz jobb felső szélétől lefelé 20 mm-re he lyezhető el. A 8.74. ábra hengeres forgatórugó műhelyrajzát szemlélteti az üzemi nyomaték jelleggörbéjével. A kinematikai rajzokon a gépek, berendezések szerke zetét úgy ábrázoljuk, hogy az egyes elemek működését jól követni lehessen. A rugókat a kinematikai rajzokon jelképesen ábrázoljuk. Ezt a vonalas ábrát már nem lehet tovább egyszerűsíteni, mert az értelemzavaró lenne (1. a 8.12. táblázatot).
8.7. C sapágyazás A járművek, gépek, berendezések tengelyei, forgó alkat részei csapágyazással kapcsolódnak a gépegység házához vagy állórészeihez. A csapágyazás lehet sikló- vagy gördülőcsapágyazás. Siklócsapágyak esetében a tengely felülete elcsúszik a csapágypersely felületén. Ezt az elcsúszást az olajfilm se-
„ (ti GördülScsapágyazás esetében a tengelyre szerelt legtöbbször külső és belső gyűrűben zárt egységet képező • Jr.lfícsaDáev cördülőtestei (golyó, gorgo, kupgórgő, „g0r l ) elfordulhatnak, ezáltal a tengely számára
8 .7 .1 . Siklócsapágyak A siklócsapágypersely ábrázolása. A siklócsapágyak ábrázolása nem tér el az eddig tanultaktól. A csapágyper. selyeket metszetben ábrázoljuk. A fém (bronz, réz stb) csapágyperselyek méreteit szabvány írja elő. A perem nélküli és peremes csapágyperselyek rajzát és méreteit a 8.13. táblázat szemlélteti.
A fémből készült csapágypersely csúszástulajdonságait javítani lehet, ha csapágyfémötvözettel kiöntjük. A gép. rajzban kettősfém csapágyperselyt (vékony csapágyfé met) kiemelt vonallal ábrázolhatjuk, ill. méretarányos rajzon a csapágyfém méretének megfelelően befeketít hetjük. Ezek a csapágyperselyek is készülhetnek perem mel, ill. perem nélkül. Rajzukat ill. méretsorukat a 8.14. táblázat tartalmazza. Önbeálló csapágypersely ábrázolása. Siklócsapá gyakat alkalmazhatunk olyan tengelyek csapágyazására is, amelyek kis mértékben elfordulhatnak a házhoz ké pest. Ekkor a csapágyazás gömbcsuklós kivitelű, a gömb fészekben elforduló csapágy teszi lehetővé a tengely kismérvű elfordulását. A szabványos csapágy-kialakítás méreteit a 8.15. táb
lázat tartalmazza. 8.13. táblázat
Siklócsapágyak MSZ ISO 4379:1994 alapján (részlet)
1
I
CSAPAGYAZAS 8.14. táblázat Siklócsapágyak az MSZ ISO 4 3 7 9:1994 alapján (részlet) Kettősfém siklócsapágypersely
8.15. táblázat
Siklócsapágyak az MSZ ISO 4379:1994 alapján (részlet) A gömbcsuklós siklócsapágy a tengelyvég viszonylag kisméretű elfordulását teszi lehetővé. a a külső és a belső gyűrű tengelyének egymással bezárt legnagyobb megengedett szöge.
85
ji tKíri
• AukA/( HÁ:.OK jj. / . Í .
Coidűlt** • «>|>
il.... .1,1 ■ l" l" '*'■u'1'1, ,1.1. . (yrti l* . I I ........... ind
; ............. I.n. > — raj/on, .éh/nH'yjeb Mimi* ti ibv lny«“. ■ »“ ,n '“ ((»••’ ' • ■ \h», ami.i.'.'.i'.. .i*iu < r.l‘ l‘ l1,...............y ' * |,v „i .ii ...ni. M..I .<.»( A a ,i.t|'iu
W*í
IM K*
m]i
4 J'iliJ
■ ■ ■ »*> i *tt*
.1
r\
i|| h
............. }eh ......... ....
11
. ............... ............. ........... AH I .(»•-. Hl iMlirlI* II 1j
■*.* ti.,i
•
\. mii.íl-v.iI. mi >i f‘ i« ii ni. ci‘K'IhiIí .1/ « r. v«nv ■v'
U . .............M ......... 1.... ;i"r; •' i ' Y ' i " 1 ■; , ir.ij ..i « l ....... ,(>■Ín . íirlj. llxn U'/oli -./ ' i i i l ' i ' V ' •' I* ,AJ' .......
............. H 'In,. ■' ■■
1
' '''I.... fij] l" 1' *”! "
(qulniiik Ici-llfiu*. a/okat a/ónban ^yakcnKid okból cl lu^ynik. A gorclülooapágyak Abrá/ol/iNa l‘ bet:
0 0 0 0
,//4
ni
0 H./S /ibr«i
.ii111.r/7u/tett d/mkw/fh esetén a gördülői sapágyat mé rethejyesen, de a valóságos kialakításánál kissé egysze rübben rajzoljuk meg (8.76. ábra). Nézetben .i külső és a be l*./» gyűrűk* i folytonos vastag vonallal ábrázoljuk és egy gíirdOlőlestet kirajzolunk. A gürdőlőtest rajzolásakor nem vesszük figyelembe, hogy i külső, ill. j belső luiógyíírn hornya annak bizonyos ré szét eltakarja. Metszetben nem rajzoljuk meg a golyóskosarai, .i tö mítő./eleiKét, a porvédő lemezt slb,, és elhagyhatok az éltompítások, Ickerekítések is. lígycs esetekben pl. az egysoros, mélyhornyú
rj
Ö.76. ábra
liyye/.tnétiyes ábrázolási alkalm a/hatunk, ha ;i gördülő ( ‘ apályai a műszaki rajz darabjegyzékében egyértelműi n un g tudjuk, hat aio/ui. I’.z ízesetek, ti>bbs é jib e n i ványos jelölési móddal lehetséges (8.77. ábra). A< apagy komurvonalát mérethelyesen megrajzoljuk., kouiurvou:ilon bellii pedig folyrono.s vékony vonallal !,j"' huzunk. így jelöljük, hogy;, rajzon az ábravzámmal Y '\1 helyen a darabjegy/Zkben meghatározott gördülő "págyvan.
jelképes ábrázolás pontosabb \ -,r /uiéiiyí •. ábrázolásnál.
iníormác iótat
A m rVrhdy, , , , r:.jw,lr Id iM , ,11. |„|.y{
"■'j' ''V.' . /
1!' */ ''1‘ í'/ }'y'/
nyújt az
y jM ', ,||. :1 rv
i /• ,/'■ v ! " lllíiV f ,:ij/jrlc, ’ " :iuky jcllr»'6 ,‘-|í ,;,)/„|)l|| lő v/l ,„k A vonali,| - A } , " r < K i l 6 J
r.il>|,V/ ii , „ n |
,J)
b) tí./tí. ábra
pl
J,p
CSAPAGYAZAS 8.16. táblázat Gördülőcsapágyak jelképei Megnevezés
Ábra
Megnevezés
Ábra
Megnevezés
Ábra
A gördülőcsapágy szerkezeti kialakítására utaló kiegészítő
h
egysoros
egysoros, méfyHomyú
ti kétsoros
kétfelé hafó
Megnevezés
egysoros, hengergörgős
egy soros, beálló
kétsoros, hengergörgős
egysoros
a'S.
JS S
oj
§ § °T kétsoros _SO C £C
ÖJÖ
Ábra
Egyoldali porvédő lemezzel
Kétoldali porvédő lemezzel
egysoros
1I
jelképek
kétsoros
egy- es kétsoros, beálló
íö ö|
egysoros
Egyoldali tömítőtárcsával
Kétoldali tömítőtárcsával
l£ £J
egysoros,
egyfelé ható
2>>- henger*>1 görgős .!2 O
egyfelé
X 50 O 0)0) ható
'O'=050.§o-
Rögzítőgyú'rűvel
-g 8
=
4 8.17. táblázat Csapágyak kinematikai ábrákon Csapágyak megnevezese
sikló
gördülő
Radiális Egyfelé ható, nyomó Kétfelé ható, nyomó Egyfelé ható, ferde hatásvonalú Kétfelé ható, ferde hatásvonalú
Ha a csapágyazás szerkezeti megoldása az ábrázolás szempontjából közömbös, akkor a csapágyazás jelképe: ■■■EZ- radiális csapágyazáskor ------ il axiális csapágyazáskor
zeti kiegészítéseinek (pl. porvédő lemez, rögzítőgyűrű helye stb.) jelképeivel is.
A kinematikai rajzokon ábrázolható csapágyak egysze rűsített jelképeit is meghatározták. A jelképek ábrázolási módját mutatja a 8.17. táblázat. Kizárólag azt jelöljük a rajzon, hogy az elem (pl. a ten gely) az adott részen radiális csapágyban forog. A gördülőcsapágy beépítése, a házban és a tengelyen
való rögzítés módja elsősorban a funkciójától függ. Be építhetjük a csapágyakat elmozdulást lehetővé tevő sza bad csapágyként, mereven megfogott vezetőcsapágyként vagy oldalról megtámasztott csapágyként. Bármely csap ágygyűrű rögzíthető radiális és axiális irányban. A csap-
8 .7 9 . ábra
87
r
JELKÉPES ÁBRÁZO LÁSO K
ágy radiális, pontosabban kerület menti rögzítése szem pontjából a gyűrűk illesztése a mértékadó. Az axiális irányban való rögzítéshez azon több esetben külön geo metriai vagy szerkezeti elemek, pl. vállak, hornyok, hü velyek, rögzítőgyűrűk, fedelek, anyák stb. szükségesek. A 8.78. ábra szerkezeti megoldásokat mutat gördülő csapágyak belső gyűrűjének axiális irányú rögzítésére; szorítóhüvcllyel (8,78a ábra) és lehúzóhüvellycl (8,78b ábra).
A 8.79. ábrán szerkezeti megoldások láthatók gördülőcsapágyak külső gyűrűjének axiális irányú rögzítésire, fedéllel (8,79a ábra), rögzítőgyűrűvel és fedéllel (8.79/y ábra), két fedéllel (8.79f ábra), rugalmas rögzítőgyűrűvel és fedéllel osztatlan házban (8.79
Hornyos csapágyanya fő méretei az MSZ 7 8 8 9 :1 9 8 4 alapján (részlet)
0IT8 A
7\ sd H
Az anya jele
d
do
4
KMO
M l 0x0,75
18
13,5
KM1
M12xl
22
17
KM2
M15x1
25
21
KM3
Ml 7x1
28
24
6
b
h
4
3
2
5
4
2
^ 0,04
I
8.19. táblázat
Biztosítólemez fő méretei az MSZ 7890:1984 alapján (részlet)
88
csapágyazás
mm
8.20. táblázat alapján (részlet) R ö gzítóg yűrű
tengelyhez az
ozat
Névleges tengely* átmérő,
Rögzítőgyűrű furathIOZ
az MSZ 231:1983 alapján (részlet)
8.21. táblázat
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK
8 .8 . H e g e s z te tt k ö té s e k A fémek hegesztésével kapcsolatos fogalmakat és a he gesztőd járásokat az M S Z EN 4300 rögzíti. A hegesztőd járásokat három fő csoportba soroljuk: a) ömlesztőhegesztés (gázhegesztés, ívhegesztés, plazmahegesztés, elektronsugaras hegesztés, salakhegesztés és aluminotermikus hegesztés); b) ömlesztve sajtoló hegesztés (sajtoló gázhegesztés, sajtoló ívhegesztés, csap hegesztés, ellenállás-hegesztés, leolvasztó tompahegesztés); c) sajtó ló hegesztés (zömítő tompahegesztés, kovácshegcsztés, dörzshegcsztés, ultrahangos hegesztés, hideghegesztés). A hegesztési kötések fajtái a következők: Tompakötés
Párhuzamos kötés
-----------------
Ferde kötés
=
Átlapolt kötés
A rajzolási munka egyszerűsítése és a rajz áttekint} sége végett rajzjeleket és utasításokat /f' Jókat alkalmazunk' alkalmazunk. M íftZ nem egyéneim ^" ^ * hegesztési varrat jelképes ábrázolása \ rlf J/L»éit%l h /-•/» I I r*aII 11 «•/*« ♦ v 1 1 • ^ / t 4 «. #u érthetően meg kell rajzolni a varratot és be kell rr/ ( 'íretez :«ni. A varrat-előkészítés és -kiképzés rajzjelcinek az bikáin zott hegesztési eljárást kell mutatniuk (8.80. ábraj"' ^ '
8 2Z Mázol
Alapjelek Sor ^ szónr
1
Megnevezés
Ábrázolás
Felperemezett lemezek közötti tompavar rat. A varrat a peremközt kitölti. Perem varrat (USA)
A II
2
Egyoldali tompa 1varrat
3
Egyoldali tompa V varrat
V
4
Egyoldali tompa 1/2 V varrat
1/
5
Egyoldali tompa Y varrat
-= -
Sarokkötés
RojzjeJ
T kötés :
\
i
Kettős T kötés
1
\
Többszörös kötés
_
_
Y
1
_
ó
Egyoldali tompa 1/2 Y varrat
7
Egyoldali tompa U varrat párhuzamos vagy lejtős ferde oldalakhoz
Keresztkötés
v
- t —
,
V
3 ....
Hőre lágyuló műanyagok hegesztésére használják a gázhegesztést, a fűtőelemes hegesztést a dörzshegesztést és a nagyfrekvenciás hegesztést. Kötőhegesztéssel az alkatrészeket egyesítjük, felrakóhegesztés esetén az alkatrészre hozaganyagot viszünk fel az alkatrész kiegészítése vagy térfogatának növelése, esetleg korrózióvédelem vagy a kopásállóság növelése céljából.
8
Egyoldali tompa J (1/2 U) varrat
é ö 1Y 65? V y
9
Gyökutánhegesztett tompavarrat. Hátoldali varrat
10
Sarokvarrat
11
Horonyvarrat
k n
12
Ponthegesztés, pontvarrat
0
13
Vonalhegesztés, vonalvarrat
14
Meredek oldalú tompa V varrat
15
Meredek oldalú tompa 1/2 V varrat
8 .8.1. Alapjelek A hegesztési varratokat a géprajz szabályai szerint vagy rajzjelekkel lehet ábrázolni. Az egyértelmű rajzi ábrázoláson kívül meg kell adni: - a varrat-előkészítést; - a hegesztési eljárást; - a varrat méreteit; - a kötés kivitelezését. Szerelési varrat jelölése
Utánmunkálás
ír j T
M -----——
16
Homlokvarrat
17
Felrakóhegeszfés
18
Varrat a felületen
19
Ferde varrat
20
Hajtogatott varrat
j f
é 2 ------
I
4
7 0 \ § j
8 .7 ? tá b lá zat fo lyta tó u l Az alapjelek kombinációi szimmetrikus varratokhoz M*go*wnzA*
“~1
Ábrárolá*
Kettőd V varrót (X varrat)
X
tiirvonall.il megrajzoljuk. A/, oldal vaj'/ frlülnéz/-n pen (általában) nem rajzoljuk ni'-}' a hegesztési /arr.if vo dalait, csak a kapcsolódó elemek kontúrvonalát, Htiől eltérhetünk akkor, ha a rajzon szakaszos h(■ ///■/ tést írunk elő, és e rre rajzban is felhívjuk a figyelmei. I kor a nézet í képen is (folyamatos vastag vonallal) ábrázok hatjuk a varrat kontúrját, és ezt bevonalkázhatjuk az ún. vékony pikkelyvonalakkal (8.81. ábra).
Kettő* 1/2 V varrat K Kettő4. Y varrat szeles gyepfelülettel
X
ÖS?
Krrttős 1/ 2 V varrat
IC
1 jm n m nm m r
Kettős U varrat X
8.81. ábra
Kjogéizftő jelek A varratfolülot alakja
Rajzjel
sík (általában leminkált)
A hegesztés előtti állapotot, a kapcsolódó elemeket, azok élkiképzését folytonos vékony vonallal belerajzoljuk a varrat képébe. Nagyobb méretű varratot vagy kinagyí tott részletben ábrázolt varratot sűrítve 45°-osan vonalkizunk (8.82. ábra).
---------
b) domború
c) homorú
d) varratátmenet éles sarok nélkül
JO
c) olvadó betéttel
im
(} alátét alkalmazásával
ÍF m l
Példák kiegészítő jelok alkalmazására Megnevezés
Ábrázolás
Síkfolületű tompavarrat
V w
s rm
o o
Domború kettős V varrat (X varrat)
Rajzjel
i
Homorú sarokvarrat
tomurikált gyökutánhegesztett V varrat
1
Y varrat gyökutánhegesztéssel
r
V —
■
m u m m
m
. :m i
1
X
....■... .......................................
V
Sík felületű lemunkált V varrat
' Sarokvarrat éles átmenet nélkül
Y7777^hrsr/A
r¥
A hegesztett kötéseket a gép rajzó kon jelképesen ábrá zoljuk (8.22. táblázat). Az ábrázolás lehet részletes vagy egyszerűsített. A metszetben ábrázolt hegesztett kötést befeketítjük, a nézetben ábrázolt kötés varrathelyét kon-
A varratra vonatkozó alak- és méretelőírásokat mu tatóvonalakon tüntetjük fel. A mutatóvonal folytonos vékony vonal, amely a varratra mutató nyílban végző dik. Ha a nézeti képen a mutatóvonal felülről mutat a var ratra, akkor a nézés irányából kell hegeszteni. Ugyanezen a képen, ha alulról mutat a nyíl a varratra, az azt jelenti, hogy a túloldalon kell hegeszteni. Hegesztési varrat térbeli képén a varrat széleit is kiraj zoljuk folytonos vastag vonallal, és az ábra szemléletessé gét pikkelyvonalakkal fokozzuk (8.83. ábra). A nyilas mutatóvonal és a referenciavonal alkotja a referenciajelet. A referenciavonal villában fejeződik be, ha adatokat viszünk fel, például hegesztő eljárás, helyzet, hozag- és segédanyag. A rajzjel egyaránt elhelyezhető a referenciavonal alá vagy fölé. A hegesztett kötés a nyíl felőli oldalon van. Ha a hegesztett kötés (a varrat felülete) a másik oldalon van, a rajzjel a szaggatott vonalon helyezkedik el (8.84. ábra).
jelképes
tompakötések
Kettős T-kötés
V-varrat
K 4 x l0 0
6x 100
.4x100
PÁRHUZAMOS KÖTÉSEK Homlokkötés
l-varrat
2 \/2 x 1 0 0
II 3x300 <■ Átlapolt kötés
MERŐLEGES KÖTÉSEK
N 3x100
l \ 3x100
Sarokkötés
]\3 x 1 0 0
( \ 3x100
Hevederes kötés
6x100
K 2x100
1 HEGESZTETT
Mv-lfetf'cfcfc'
Mávk oMc1
*r
N ^^cW c? Ny^s X rr.^-‘óvooc'
M ás'’*: o ^ c '
' 1?V r °? L
A z A kötés nyíl cető': cídc'o A z A icc*és rPás'Sc
cJdc'o
Nyita$nx/Vówonc*
Ny<3Srx^r'fvcoc1
A - ö leölés rrós'< c'd c'o
A-ő <ö^és ry V
3 A-ö 'ő*és -■is'1 ': á
zz
2
~
ü2 <
A -ö leölés ny*1felcíi cW c
S
J 2L
hK
N^'Br.^áwnc1 ről«sry, ?a^cyc,.3
-3
N y H3S rr . ‘-‘ó v o rc 1
"
j
^ £ 0
.A .
8.84. ábra
✓w
:h
8.8.2. A varrat méretmegadása Minden egyes hegesztési jelet méretezni kell. A méretek a •V etkezők szerint adhatók meg: i )a keresztmetszet fő méretei a jel bal oldalára a hosszirányú méretei a jel jobb oldalára kerüljenek 8.85. ábra). sül
s
1
A méretek jelölésének gyakorlatát a 8.86. ábra szem lélxtL A fő méretek megadása (8.23. táblázat). A varrat szélességét a !emez szélénél ne a jelképes ábrázoláson tün tess ük fel, azt a rajzon kell megadni. Ha a jelet nem köve ti hősszír. írét, akkor a hegesztés a munkadarab teles : ssziban folyamatos. A másik: oldali utasítás hiánya azt elen::, hogy' az egyoldali hegesztés tel esen kitold a !-apcsoíódó felületeket. Tompaurrat esetén a varrat vastagságának a méretét mm-ben keli megadni, de csak al-:kor, ha a varra: a ke resztmetszetet nem tölti \ úteljesen. Ez a méret a varrar ;e!eelőtt álL ra. l méret mm-ben megadja a varrat hosszát- Ezt csal*: akkor kell megadni, ha a varrat nem megy végig a kötés :e es hosszán. A varrat hosszméretét a varrat ele után keL fe!/mi. A i a .arra: kezdési méretét adu meg.
8.86. cb-a Megszakított tomp2i irr^t rajz; e! e után a megszaii^s •: számát, hosszát és a megszakítás távolsága: mm-ben adjuk meg. Ha a megszakítón: rempavarra: nem a -:ét darab kezdeténél indul, a kezdési mére:e: is meg ke_ adni. Ízre fc.jrrjr vastagságát mm-ben kel megadni. A va> rarvastagság a varratkeresztmeisze: legnagy:bb ma^a:;._gával egyen! 5, amely egyen!5 szárú hárc m A im > '.astagság mérctér m in dig a varra: ra z’ ele el: .r Jű. A ár iát hosszát úgy kell megadni, min: a i::_: ese tet en. A rajzon látható varrat adatait s referenciavonalraa takart varrat adatait a reíerenciavonal alá kell írnil }Cen5sssr:n jttjs:: úgy kell mére:ezz_-:, min: a r.v-
szaki:*::! rempavarra:.::. i*le: *:e:nei. mé:e:e:
~ r_:
93
Példák az alapjelek használatára
8.24. táblázat
95
8.24.
Példák a * clopielek kombináláséra
)mLnm»
,
FORRASZTOTT ÉS RAGASZTOTT KÖTÉSEK
ni .1rn.'on a kettős sarokvarrat miatt, azt mindkét sarokv.irratnál fel kell tüntetni. p rsgaztés esetében meg kell adni a kezdési méretet. \r.i;/jeltől balra a ponthegesztés átmérőjét, jobbra pedig v-yvtesi pontok távolságát (középtávolságok). Abban esetben, ha a felső lemez teljes keresztmetszetében :v.05;olvad, a rajzjelet (kör) a referenciavonal fölé kell írni. Ellenkező esetben a kort szimmetrikusan rajzoljuk a vonalra. A. alapjelek használatára a 8.24. táblázat ad példát.
tóvonal a nézeten is nyílban végződik), ill. a kötés nem látható határát vékony folytonos vonallal jelöljük (8.90/>
ábra).
Kiegészítő jelek
Avero* jellege
Rajzjel
KörfeeMó varratok pl.
r
sorolcvonrat
/
Szerelési varratok
8.9. Forrasztott és ragasztott kötések Forrasztáskor vagy ragasztáskor az elemeket kötőanyag hozzáadásával kötjük össze. Forrasztáskoraz összekötendő elemeket fölhevítjük, de nem olvasztjuk meg. A kapcsolatot a forraszanyag ké pezi. A ragasztásesetében a ragasztóanyag szobahőmérsékle ten köti össze az egyes elemeket, és a ragasztóanyagban végbemenő kémiai átalakulás teszi lehetővé az egyes al kotórészek összekapcsolását. A forrasztott vagy ragasztott kötések nézetén vagy metszetén a kapcsolatot az egyes elemek közötti kiemelt folytonos vonallalszemléltetjük. Vékony tárgyak ragasztá sakor (forrasztásakor), a feketítésscl jelölt metszeti rajzon a kiemelt vonalnak megfelelő világos sávot hagyunk (8.87. ábra).
8.88. ábra
03... 04
ir 8.87. ábra 8.89. ábra A forrasztással vagy ragasztással összekötött elemek kötéseit a rajzon mutatóvonallal írjuk elő. A mutatóvonal a metszeten nyíllal mutat a kötés helyére, a nézeten a mu tatóvonal pontban végződik. A mutatóvonalon elhelyez zük a forrasztás, ill. a ragasztás jelképét (8 .88. ábra). A jelképet vastag vonallal kell rajzolni. A kör alakú elemek forrasztásakor vagy ragasztásakor a mutatóvonalon a hegesztésre ismertetett körjelzést alkal mazhatjuk (8.89. ábra). A ragasztás, ill. a forrasztás jel képe ekkor a mutatóvonal vízszintes szakaszára kerül. Ha csak bizonyos korlátozott szakaszra va g y felületre kell forrasztást vagy ragasztást előírni, ezt rajzban úgy fe jezhetjük ki, hogy az ábrákon csak az előírt részekre he lyezünk el kiemelt vonalat (8.90// ábra) (ekkor a muta-
8 .9 0 . ábra
97
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSOK A forrasztó- vagy a ragasztóanyag minőségét a darab-
jegyzékben vagya maszaki követelményekben írjuk dó. Ez utóbbi cserben a mutatóvonal vízszintes szakaszán hivat koznunk kell a műszaki követelmény megfelelő pontjára.
8 , 1 0 . S ze g e c s k ö té s e k A szegecskötések —a kötés előállítási módjától és a beépí téstől függően —crózáró vagy alakzaró kötések lehetnek. Erőzáró kötés melegszcgecscléssel jön létre, amelyet fő ként a hidak, kazán- és acélszerkezetek gyártásához alkal maznak. A melegszegecseléskor a szegecset felhevítik, és felhevített állapotban a furatba helyezve zömítik, kiala kítják rajta a zárófejet. Lehűlés után a szegecsek összeszorítják a közrefogott elemeket. A közöttük létrejövő súrló dási erő megakadályozza, hogy a terhelő erő hatására az elemek egymáshoz képest elmozduljanak (8.91. ábra). A hidegen készített szegecskötések szegecsei úgy mű ködnek, mint a csapszegek vagy szegek, tehát a kötés alakzáró. A terhelés hatására az érintkező felületek síkjá ban a szegecsszárat nyírófeszültség terheli. A szegecsek általában tömör szárral és különböző ala kú fejjel készülnek. A 8.92. ábrán a szegecs és a szegecskötés elkészítésé hez szükséges furat jellegzetes méretei láthatók. Az iparban leggyakoribb szegecsfajtákat a 8,25. táblá zat (1. 99. oldal) foglalja össze. Szegecskötési módok. Lemezmunkákhoz átlapolt vagy hevederes szcgccskötést alkalmazunk. Az átlapolt szegecskötés lehet egysoros (8.93. ábra) vagy kétsoros (8.94. ábra). A rajzon sa lemezvastagság, da szegecsátmérő jele. A szegecsosztás / távolságát az egysoros átlapolás ese ten t= 2d+ Hmm-rc vesszük. A szegecs sortávolsága a le mezszéltől e~ (l,5...2) cl. A kétsoros átlapolás osztása /= 2,6;/ + 15 mm. A sor távolság
,
.
8.92. ábra
/ szegecshossz, s szegecselt hossz (a lemezek vast*,
,
d° szegecs eredeti átmérője, d a sze * T9 ^
7 7 M ' as z e g e c s é n é l a süllyesztés! szög.
f< =
vel) eltoljuk. A hevederes szegecskötés lehet egy- vagy kéthevederes. Az egyhevederes kötésnél a heveder a lemezzel azonos vastagságú. A kéthevederes kötésnél a lemez mindkét ol-
hevederek dalán alkalmazzuk a hevedert, ez vastagsága = 0,6-0,8í .
e se tb e n
8 . 2 5 . tá b lá z a t
Süllyesztett fejű szegecs
^ Z 4 2 5 6 :1 9 7 8
^ r etmogodóspl.8xlO-A34SzK
y. Í O x 3 £ ^ 0 ^ _ _ _ _ _ Lencsefejű szegecs
Mérefmegodós pl. 8/30-A 34 SzK v. / -AlMgSi.
30 100
Méretmegadás pl. 2/6 -A 3 4 SzK v. 4/15-Á lM g lS il.__________ Alacsony félgömbfejű szegecs
MSZ 10812:1987 Minimális anyagminőség: ASZ2L (acél), CuZn37 (sárgaréz), Al99,5 (alumínium) esetén. Méretmegadás: A-2/0,25-ASZ2L
Közrefogott lemezvasfagság
DIN 7337
99
i
/• # * **
4. / '
IKM’f *♦ A w Aa
w
:/•!»# •{•/»<• • I*V # I-'1* VW nUtlIlwHin .,,. í ,. f i ■il • ‘ n (fi/) 0 • I • í i ) i •»f**• i f* ói' > " I* “ ' i • f i * ')/>• .- ii' h'íí . • . i ; / \ 1 0 m im i I 1 7 1 1 H 1 !• * i li * v < «I* i <
All*V‘ fl»í' 1,1
,
...
| ; il,
/ /'/
M* « J f / J í i .
«l»» í l i
i !•,}» unt
•
IM V‘ ‘ I* M
•Miif 11 b’l tr./l r *1•Im*|)mI I iili i jj . m In m i
!•<.i.
Mm • ♦* i r (I
r,
-/• ; • '
* I*
* 1 !• M • • /*
I * 1*i|n I • lli- V *1* f
\ •, » , / 1
/
I
» m im i
*♦/« |'i « Ii ./# #li«/« I* h Un »/!•! •*>». A/ idiim .»* í'ImI* I *.1 i |
I I I ■ i l l l l 1/ '
I* Ml* /* I
■•/« }" * ■ • Ijlil
Í v .tl
* |^y
Mi* lm/ A/** ./• 'llíiiM ij/nl-M/1 t ./•}'» i | r,i<< I- ilui Ilii) .Mii I »|/| I f’y /« I (i ll'
W.V
r I. I- I ti H y/» tói tln/al *#/< »;< t *.« !« jnlP/ipr | /' l<
n> )• mii* II
V/»
•/<•}<<<)
II
M
1/
V!
VI
VA
>!>fOitt .f. ■ r,
ji.lU.,1,
a f o lid f i Mlll/. Wl. ll
■ |/
n
1 s
• 1/ nlv'i f. j
J*
Iliiig %/l* M
i/i#
ihíim IIm t
1*1 ♦»/(. )!/ <* */< i|i »* ^//iimmmi 4 /
|, j
'.iill/< /i*
1*1m/ (. >1/
ii
m l / l f|( I ^
4>
/>/ A|)|f/*.|„ |y*/|f)/f| " •*llll« »i
//
| l'l
^ f *■* * / ' '|* » I t//||||/||M
*. It* ly|/|||/í|
l>IMl|ti|/i |^i>t
/« J»* < I
i i }•* j»l iJ/ S/.lll ilyII
»>t, A I m iim *! •./< }*« < *.« I-« l
i i i Í ik
IÍ)’
./• IMII Ki II .llil/l/nl
ih '/«
11>■ h ,ilH
||1M* I III* I './< II l'í'jH MI • /\
/* | ‘ * I * I • iM < I I »•'/■• II il l| .1/1 l l / r .iK o i
.V/nljiiK #
lll< 11111 I / 11.1111iK
i/i > /• j*y./11.i)«i /*•. nnnifi /; * ‘I I*)• i IIMfKh|imli
(J\ ,
1oo
i »l»IA/ »i)
Z L ,..,
SZEGECSKÖTÉSEK 8.27. táblázat Szegecselt kötések jelképei
8 .9 8 . áb ra
Szegecselt szerkezet egyszerűsített ábrázolása látható egy acél szerkezeti csomópont műhelyrajzán a 8.98. ábrán. Jelképesen egyszerű vonalas ábrával ábrázolhatjuk a szegecseket metszetben. A jelképet folytonos vastag vo nallal, nézetben szaggatott vastag vonallal rajzoljuk (8.27. táblázat).
\/k - sovoMiioSevo (WWlp»8É0WAi
?
□VI 3EÓEJ
/
ÖROKBÉCSE)
\
\ \/
.
-1- X , . feladat:
3 fiiratos aev felvételi vázlatát, és készítsünk összeállítási rai-,/,r a , A szegecselt tárcsa rajzán tüntessük fel a tételszimokat és a szükséges mére^
,2£ V ,
1 furatos 4 db 0 8 ^
furat ellendarabbal együtt fúrva
0 8 -0,3
Félgömbfejű szegecs ------
102
fela dat
,
■ 91? a
K«zi«ünk ös,zcá!iít.í,i rajzot aszemléltetőábrfalátható alkaufeekbfiU
L
i
r
F
Üóovezö^s^^
M 33 Hatlapfejű csavar A csavarszár hossza 100 A menet hossza 50, éltompítása 2,5 x 45°
Furatos lemez I
:gró Furatos lemez II
NOVO MILOÜEV
OMUMKSGQOn
NÖVI 8ECEJ ITOROK8ECSE)
aki követelvény:
Lapos alátét MSZ 2200
36 hatlapfejű csavar
M 36 Hatlapú anya MSZ 2260 M 36 magátmérője 30,8 , menetemelkedése 4.
/S
3. feladat: Készítsünk összeállítási rajzot
, szemléltető ábrán látható csavarkötésekről!
Teljes hossz 60
Csavarszár
Furatos lemez
teljes hossza
Anyamenetes lemez
A__Rugós alátét MSZ2665
104
FELADAT
fel.ia.it: Készítsük cl a csavarkötések es csavarbiztosítások összeállítási
Koronás anya MSZ 2164, Ml 6
Hatlapú anya M l 6 MSZ 21 ó 1 n
Rugós alátét Hatlapú alacsony anya M l 6
MSZ21ól^=t-^L
«0L
miBiCej ■
D fejű csavar
M 16 menet magátmérője 13,4
Belső kulcsnyílású csavar Lencsefejű csavar
5. feladat: Rajzoljuk meg a menetes csapszeg felvételi vázlatát, és készítsünk összeállttá
látható alkatrészekből! a menetes csapszeg beépítési rajzán tüntessük fel , ,
fd
méreteket!
M 16 metrikus menet magátmérője: 13,4 menetemelkedése: 2 4 Alátét
csavaranya -
- 8 - 13MSZ2260
í t és ,
feladat: Készítsünk összeállítási rajzot a szemléltető feladatki
felad at
»osszegek beépítéséről!
Belső menetes ki MSZ 2217
N 0'"3ECü •‘> >s£c..
ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZOK KÉSZÍTÉSE
7. felad;at: Rajzoljuk meg a kézikerék felvételi vázlatát, és készítsünk összeállt
'
kézikerdk-beépítés alkatrészeiből! Az összeállítási rajzon tüntessük f T* r^ Zot a szei két és ha rá tel téréseiket táblázatb;
at a c ,,.,
Az ékhorony mélysége a tengelyben oz agyban az éle éltompítása
Turesezett méretek határeltérései
Méref 1 2D10
12h9 8 h ll 040 H7 040 fó
108
első határeltérés, /jm +
120
Alsó határeltérés,
rán
A ,t: Készítsünk összeállítási rajzot a szemléltető
• :c‘ ’
M ö is z r ilU & i
rajzon tüntessük f e l
a
fela dat
i• l
\raizi ábrázolást teljes metszettel és a retesznél V ' 3
0 félh°rnyos retesz Ke..............
tctelstimoklf T
ÍC:-
lv é n n ^ 1 oldjuk
!í
• lő ' 3 Funotos tárcsa
0190
M35xl
Félhomyos retesz 10x8x42 Reteszhorony mélysége a tengelyben: 5 0' Reteszhorony szélessége a tengelyben: 10N9
MB 7 jelű biztosítólemez
KM7 jelű tengelyanya
ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZOK KÉSZÍTÉSE
9. feladat: Készítsünk aJkat részrajzot a szemléltető képével ábrázolt tengelyről! Rajzoljunk egy nézeti képet és an szelvényt vagy szelvényrészletet, illetve résznézetet, amennyi az egyértelmű rajzi ábrázoláshoz szükség/!
Megnevezés: Bordástengely Anyog: BNC 2 ; Műszáléi követelmények: ■a bordázat méretei és mérettűrései: d-óx0ó2hóx072d 11x12p6 - a bordák külső élletörése: 0,4x45°- os 1 - o bordák töveinek beszúrása R1 méretű - a tengelyvégeken a 6 1 szélességi méretű horony kifutási rádiusza R12 méretű
Tűrésezett méretek határeltérései Meret 8Js9 0 7 2 d 11 062h6 12p6 054h7 038e8 10Js9 42H15 - az átlagos felületi érdesség 6,3 pm, az illetési jellegű mérettűréseknél 3,2 ^im értékű - a tengely felületén a henger- és vállfelületek átmenete RÍ ,5.
110
Felső határeltérés, ^im Alsó határeltérés, + 18
-50 +18
-18 -290 -19 +18 -30 -89 -18
+ 1000
0
-100 0 +29
0
FELADAT 10. feladat: Rajzoljuk meg a furatos tárcsa felvételi vázlatát, és készítsünk összeállítási rajzot a szemléltető ábrán
látható alkatrészekből! Az összeállítási rajzon tüntessük fel a tételszámokat, a szükséges méreteketeket és határeltéréseiket táblázatban! Számítsuk ki a szilárd illesztésű méretkapcsolatnál a legkisebb, a legnagyobb és a közepes fedés értékét!
Méret 015r6 015H7 052H7 18Js8
Műszaki követelmény: A hasított csap 0 1 5r6 méretű vége 3 mm hosszon 15°-os kúposságot kap.
Felső határeltérés, (.im +0,034 +0,018 +0,030 +0,013
Alsó határeltérés, nm +0,023
0 0
-0,013
ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZOK KÉSZÍTÉSE
11. feladat: Rajzoljuk meg a görgőtartó felvételi vázlatát, és készítsünk összeállítási rajzot a szemléltető ábrán látha a alkatrészekből! Az összeállítási rajzon tüntessük fel a tételszámokat, a szükséges méreteket és határeltéréseiket tábláza bán, valamint az alkatrészek közötti kötési módot. Számítsuk ki a laza illesztésű méretkapcsolatoknál a legkisebb, a legnagyobb, és a közepes játék értékét!
0 2 4 H 7 x 5 /0 1 5 H 7
Méret 10Js8 015fó 015H7 024gó 024H7 052G6
Felső határeltérés, nm Alsó hafárejfé . +11 -16 +18 -7 +21 +29
27 0 ,2o 0 +lQ
fim
ÖSSZEÁLLÍTÁSI R A JZ O K KÉSZÍTÉSÉ
13. feladat: Készítsünk alkatrészrajzot!
Műszaki követelmények: 1. Általános élletörés: 0,2x45°
2. Esztergált hengeres felületek átlogos érdessége: 3,2 fim 3. Marással és fúrással készült felületek átlogos érdessége: 6,3 fim 4. A, B jelű méretek méretturése+o'8
5. D, E jelű méretek mérettűrése 6. G, H jelű felületek síklapúságtűrése0,05 7 .1jelű felület köralaktűrése 0,08 8. Jbázisfelületől I, F jelű felületek egytengelyűség-tűrése 00,08 K jelű felület radiális ütéstűrése 0,01 Ljelű felület homlokütéstűrése 0,02 9. Illesztési jellegű méretelőírások és tűrései: C jelű méret H7 M jelű méret h8 N jelű ménsí gó
115
1 Csapágyház
4 Mélyhomyú gofyóscsapógy 6 Csapágyházfedél
03Ok5
+0,011 +0,002 +0,009
03OH5
0 0
023,6 ,oy25
072h5
-0,013 +0,030
072H7 7 Hengeresfejű csavar M 6xl5
A csapágyház fedelét 4 darab hengeresfejű csavar rögzíti a csapágyházhoz!
5 RögzítőgyűrO tengelyhez MSZ 232-68
A mélyhornyú golyóscsapágy csatlakozó felületeinek éltompítása R 1,1!
0
wmmmp w m j i — FELADAT
lí
feladat3 Készítsünk felvételi vázlatot a rugós szerkezet alkatrészeiről a szerelési pozíció szerint, majd összeállítási rajzot a szemléltető feladatkiírás szerint!
Koronás anya
MSZ2164,M12
Mindkét végén zárt kialakítású, és csatlakozó felületei köszörültek!
Műszaki követelmények: A nyomómgó beszerelési magassága 55 mm, a rugóban ébredő erő 180 N A tekercselési iránya jobbos, és teljes terheléskor a rugóban ébredő erő 250 N. Felülete kadmiumozott!
117
ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZO K KÉSZÍTÉSE
1 7 . f e la d a t :
Rajzoljuk meg a szíjtárcsa felvételi vázlatát, és készítsünk összeállítási rajzot a szemléltető ábrán látható szíjtárcsa-beépítés alkatrészeiből! Az összeállítási rajzon tüntessük fel a tételszámokat, a szükséges méreteket és határelteréseiket táblázatban!
A z ékhorony mélysége
a tengelyben 5
^'2 2 Ék 2 alak
12h9x8h 11x40
a z agyban 2,4 c l : 100
éltompítása 0 ,4 x 4 5 °
éltompítása 0,6x45°
A z átlagos felületi érdesség 6 ,3 fim. A tűrésezett felületek átlagos felületi érdessége 1,6 fim.
Tűrésezett méretek határeltérései Méret
A koszorú és a z agy belső élletörései helyett R5-ös lekerekítés is készíthető!
Felső határeltérés, Alsó határeltérés, fim
1 2D 10 12h9
8hl 1
+120
fim -5 0
0
-4 ,3
0
-9 0
04O H 7
+25
0 4O h ó
0
0 -1 6
FELADAT
feladat: R a jz o lju k
meg a szíjtárcsa felvételi vázlatát, és készítsünk összeállítási rajzot a szemléltető ábrán látható
s zíj tárcsa-beépítés alkatrészeiből!
Az összeállítási rajzon tüntessük fel a tételszámokat, a szükséges méreteket és határeltéréseiket táblázatban!
Az ékhorony mélysége
a tengelyben 5
^'2
a z agyban 2,4
^'2
2 Retesz 1 alak 12h9x8hl Ix40hl4
<1:100
éltompítása 0 ,4 x 45 °
A koszorú és az agy belső élletürései helyett R5-ös lekerekítés «s készízthető!
Tűrésezett méretek határeltérései Méret
FE, |im
AE,nm
12P9
+18
-61
12h9
0 0
-4 3
8hT1
I I
_ éltompítása 0,6x45°
Az átlagos felületi érdesség 6 ,3 |im. A tűrésezett felületek átlagos felületi érdessége 0 ,8 jim.
_
04O H 7
+25
04Ohó
-2 5
40h 14
0
-9 0
0 -41
<620
ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZOK KÉSZÍTÉSE 19.
feladat: Rajzoljuk meg a fogaskerék felvételi vázlatát, és készítsünk összeállítási rajzot a szemléltető ábrán látható fogaskerék-beépítés aJkatrészei b ő i I Az összeállítási rajzon tüntessük fel a tételszámokat, a szükséges méreteket és határeltréseiket táblázatban!
A reteszhorony mélysége
5
a tengelyben
az agyban
Retesz 1 ólak 12h9x8hlIx40hl4
3,3
éltompítása 0,4x45° éltompítása 0,6x45°
3 Fogaskerék
1 Tengely
Reteszhorony szélessége a tengelyben 12H9
4 Rögzítőgyűrű tengelyhez 40M SZ232
L
FE, |im
12H9
-4 3
12D 10 Az átlagos felületi érdesség 6,3 jim.
12h9
A turésezett felületek és a fogak felületének átlagos felületi érdessége 3,2 ^m.
8h l l
+120 0 0
04O H7
+25
0 4 O fó
-2 5
A koszorú és az agy belső élletörései helyett R4-es lekerekítés is készíthető!
»
Turésezett méretek határeltérései Méret
4 0 h l4
0
AE,
0 +50 -4 3 -9 0
0 -41 -6 2 0
FELADAT
/
A lt : R a jz o lju k : meg a lánckerék felvételi vázlatát, és készítsünk összeállítási rajzot a szemléltető ábrán látható ^
^
Iánckerék-beépítés alkatrészeiből!
Az összeállítási rajzon tüntessük fel a tételszámokat, a szükséges méreteket és határeltéréseiket táblázat ban!
3 Lánckerék
USTllU y
2 Retesz 1 alak x ó h ll x 2 8 h l4
P ' tóm
.
éltompítása 0,5x45°
//' mi3ECEJ (TOROWCSE)
\ - • t\ \ A reteszhorony mélysége horony hosszméretének felénél Hatlapú alacsony anya MSZ 2261
Műszaki követelmények: Az átlagos felületi érdesség 6,3 nm. A turésezett felületek és a csatlakozó kúpos felületek átlagos felületi érdessége 3,2 ^m. A tengely beszúrása az M 20xl ,5LH menet tövénél R 1,5.
121
ÓSSZEÁLLOTÁS! RAJZ KÉSZÍTÉSE 31karrészek felvételi vázlatát szerelési helyzetben, számítsuk ki a csigakerék és ; csiga-
