7. Nemzetiségek a dualizmus korában
Előzmények:
1867-ben I. Ferenc József és a magyar politikai vezetk kiegyeznek 1867-ben Ferenc Józsefet magyar kir!lly! koron!zz!k 1867. "#li$s %8-!n létre"&tt az 'sztr!k (agyar (onarc)ia mely 1*18-ig+ azaz az I. vil!g)!bor# végéig fenn!llt , szabas!g)arc ie"én a )azai nemzetiségek min szembefor$ltak a emokratik$s magyar rezsimmel és emokratik$s mentalit!s# vezet k&reik /$evit 0t$r+ ,vram+ Ianc$ Ianc$ is 2écs sz&vetsé sz&vetségese geseii lettek. 183*-ben 183*-ben a 0zegere 0zegere menek4lt menek4lt orsz!ggy5l orsz!ggy5lés és $gyan még megalkotta megalkotta a vil!g els emokrati emokratik$s k$s nemzetis nemzetiségi égi t&rvényé t&rvényét+ t+ ez azonban azonban a vereség vereség !rnyék!ban !rnyék!ban és annak annak impressz impresszió"a ió"a alatt t&rtént. t&rtént. , cmzette cmzettek k legal!bbis gy fogt!k fel. at!sa at!sa nem nem volt+ volt+ késbb sem t$ott )agyom!nny! v!lni. ,z 1867 1867 $t!ni $t!ni rens rensze zerr a korsz korszak ak mércé mércé"év "ével el mérve mérve renk renkv4l v4l t!gkeb t!gkebl5 l5 nemzetiségi t&rvényt fogaott el. isza 9!lm!n korm!nyz!sa alatt azonban ezt a t&rvényt elsikkasztott!k. (agyarorsz!gon 1867 és 1*18 k&z&tt a nemzetiségi politika megfelel megfeleltt az 'sztr!k:( 'sztr!k:(agyar agyar (onarc)i (onarc)ia a szint"én szint"ének. ek. ;nnél ;nnél t&bbet t&bbet a polg!ri polg!ri "og!llam se)ol a vil!gon nem tel"estett. (agyarorsz!gon (agyarorsz!gon elnyomt!k a nemz nemzet etis iség égek eket et abba abban n az érte értele lemb mben en++ )ogy )ogy &nre &nren nel elke kezé zési si "ogg "oggal al bró bró kollektivit!sként kollektivit!sként nem "elen)ettek meg a politik!ban+ e olyasféle terror+ mint a c!ri 'roszors 'roszorsz!gba z!gban n vagy 1*1<-ben 1*1<-ben az &rmények &rményekkel kel szemben szemben az if"# t&r&k t&r&k mozgalom részérl+ nem m$tatkozott. ;z a )elyzet azonban a sz!zafor$lóra érzékel)eten érzékel)eten tart)atatlann! v!lt.
Nemzetiségek Magyarországon a XVII-XIX. XVII-XIX. Században
=om!n 1<> 0zlov!k 1?> @émet 1?> orv!t 8> 0zerb 6> =$tén A> Bsió+ =oma %>
! nemzeti "elyzet a dualizmus korában és a szabadság"ar# után
, absb$ absb$rg rg 2iro 2iroalo alom m so)as so)asem em volt volt a nemze nemzet!l t!llam lam alter alternat natv! v!"a "a egységesen német nyelv5 absb$rg-német nemzeti !llamot akartak létre)ozniC (!ria erézia és II. József alatt o , 2ac) korszak ie"én o , politikai energi!k a nemzeti &nmegvalóst!s t&rekvései k&r4l &sszpontos$lnak.
a (onarc)ia mérvaó politikacsin!ló k&reiben napirenen van a $alizm$s revzió"!nak és a biroalom valamiféle f&eraliz!l!s!nak a gonolata
Nemzetiségi kérdés a dualizmusban
(agyarorsz!g a DID. 0z!zaban soknemzetiség5 orsz!g kevesebb+ mint , kiegyezés $t!n a nemzetiségi kérést renezték 1868 )orv!t-magyar kiegyezés o
magyars!g ar!nya
A magyar politkai eli elismeri a horváo, min politkai nemzee
orv!torsz!g szélesk&r5 &nkorm!nyzatot kap 0a"!t k&zigazgat!st 9orm!nyt 'rsz!ggy5lést 9épviselket k4l)et a magyar orsz!ggy5lésbe
(agyarorsz!g a DID. 0z!zaban soknemzetiség5 orsz!g+ melyben a magyars!g ar!nya csak kevéssel )ala"a meg az -ot. , kiegyezés $t!n a nemzetiségi kérést renezték. ,z 1868-as )orv!t-magyar kiegyezéssel orv!torsz!g szélesk&r5 &nkorm!nyzatot kapottC sa"!t k&zigazgat!st+ korm!nyt+ orsz!ggy5lést alakt)atott ki és képviselket k4l)etett a magyar orsz!ggy5lésbe. o
1868 nemzetiségi t&rvény elfoga!sa ,z egy politikai nemzet elve tov!bbra is érvényben mara ,)ol a kisebbség elérte a %?>-ot ott engeélyezett a m!soik nyelv )aszn!lata+ st ak!r a )armaik is ,z alsó fok# iskol!z!s tel"esen nemzetiségi nyelven t&rtént ,z !llami )ivatalok)oz nemzetiségi nyelven lehee fordulni , nemzetiségi vezetk tov!bb elégeetlenkenek nemzet!llamot akartak létre)ozni nacionalizm$s , kor eszmé"e (agyarorsz!gon politikai értelemben csak egy nemzet létezik a magyar egy politikai nemzet elve , nemzetiségi vezetk kollektv "ogokat k&veteltek , kor)oz képest a leg)alaóbb szellemiség5 renelkezés ,z 1*?7-es t&rvény visszalépést "elent+ az iskol!k segélyezését a magyar nyelv oktat!s!tól tette f4ggvé Fontos probléma volt még (agyarorsz!g a (onarc)i!n bel4li megers&ése+ amely az osztr!k nacionalist!kn!l v!ltott ki magyarellenességet
o
o
1868-ban fogat!k el a nemzetiségi t&rvényt+ amely tov!bbra is kitartott az egy politikai nemzet elve mellett. ,zokon a telep4léseken+ a)ol a kisebbség elérte a %?>ot+ a m!soik nyelv )aszn!lat!t is engeélyezni kellett. ,z alsófok# iskol!ztat!s tel"esen nemzetiségi nyelven t&rtént+ e az - ;&tv&s József !ltal is szorgalmazott : a$tonóm ter4letek szervezését megtagat!k. ;z a renezés nem elégtette ki a nemzetiségi vezetket+ mert azok m!r nemzet!llamok létre)oz!s!ra t&reketek a kor egyik legfbb eszme!ramlata+ a nacionalizm$s szellemében. , $alizm$s ie"én ;$róp!ban ez a renezés volt a leg)alaóbb szellem5+ mely)ez képest a korszak végén visszalépés t&rtént. , 9oalció 1*?<-&s )atalomra "$t!s!val ,pponyi ,lbert nemzeti p!rt"a t$ta érvényesteni elképzeléseit a nemzetiségekkel szemben. ,z 1*?7-es t&rvény az iskol!k segélyezését a magyar nyelv oktat!saitól tette f4ggvé. ;z a "obbratoló!s épp akkor k&vetkezett be+ amikor a fiatal balk!ni nemzet!llamok vonzere"e n&vekeett a (agyarorsz!g ter4letén él kisebbségek sz!m!ra. 2osznia-ercegovina 1*?8-as annekt!l!sa szintén ellenérzéseket sz4lt a )azai nemzetiségek k&z&tt. Fontos probléma volt még (agyarorsz!g (onarc)i!n bel4li megers&ése+ amely az osztr!k nacionalist!kn!l v!ltott ki magyarellenességet. (inezek a "elenségek a DD. 0z!za ele"ére csak erstették a $alizm$s am#gy is bontakozó v!ls!g!t.
, t&rvény elfoga!s!ra természetesen az$t!n ker4lt : csak az$t!n ker4l)etett : sor+ )ogy a magyar elit 1867-ben t&rténelmi kompromissz$mot k&z&tt 2éccsel. ; kompromissz$m lényege ismeretes móon a tel"es &n!llós!gról való lemon!s és ennek fe"ében a t&rténelmi magyar !llamrészek #"raegyestése+ valamint a magyarorsz!gi nemzetiségi kérés magyar bel4ggyé nyilv!nt!sa volt. @em le)et eléggé )angs#lyozniC az 1868-as nemzetiségi t&rvény egy!ltal!n nem volt $rv!n elnyomó "elleg5+ st sz!mos liber!lis elemet tartalmazott. 9&zségi szinten+ az alsó fok# br!sko!sban+ az oktat!sban és az egy)!zi életben sz!mos k4l&n"ogot biztostott a nem magyar népek sz!m!ra+ melyek k&z4l az anyanyelv )aszn!lat!nak le)etsége volt a legfontosabb. , nemzetiségi eliteket ennek ellenére nem elégtette ki. , nemzetiségek a nemzetiségi t&rvénynél t&bbre v!gytak : e megsértése ellen természetesen felemelték a szav$kat. , nemzetiségek "ó ieig passzv ellen!ll!st folytattak+ nem vettek részt a magyar orsz!ggy5lés m$nk!"!ban. !rsaalmi szerkezet4knek megfelelen : a v!laszt!si renszer k&vetkeztében : sz!mar!ny$kn!l "óval kevesebb képviselvel renelkeztek+ ami erstette a magyar vezetréteg biztons!gérzetét. , nemzetiségek akkor tiltakoztak elssorban+ )a oktat!si intézményeiket veszély fenyegette+ s a E*?-es évektl fokozottabban sz!lltak skra "ogaik bvtése érekében. , nemzetiségekre egyre nagyobb )at!st gyakorolt a f4ggetlen =om!nia és 0zerbia politik!"a.
,z 1868-as t&rvényekben testet < nemzetfelfog!s)oz és !llameszmé)ez a kegyezés $t!ni nemzeékek is ragaszkotak ,z 1868-as renezés nem magyar nyelvek és k$lt#r!k ir!nti toleranci!"!t $gyanakkor egyre kevésbé érvényestették ,z anyanyelv5 oktat!s t!mogat!sa )elyett ink!bb a magyar nyelv5 oktat!s kiter"esztése+ s ezen kereszt4l nyelvi-k$lt$r!lis magyarost!sra t&reketek , nem magyar nyelv5 iskol!k sz!m!ra elrt!k a magyarnak+ mint iegen o nyelvnek a tant!s!t , magyar !llam magyar "ellegének erstésére t&reketek o , t&rvény)atós!gok és a k&zségek &nkorm!nyzat!t sz5ktették , k&zponti )atalmat erstették , v!lasztó"ogot sz5k korl!tok k&z&tt tartott!k ,z 1867 $t!ni magyar )omogeniz!ciós politika nem volt tel"esen ereménytelen , nemzetiségi iskola)!lózat az 1881-as évektl fokozatosan visszafe"l&tt o , magyar anyanyelv5ek ar!nya 36>-ról <3>-ra emelkeett , nyelvet és k$lt#r!t v!ltók mintegy *?>-a németek és zsiók+ illetve a o )orv!tok és a szlov!kok k&z4l ker4ltek ki , rom!n a szerb és r$szin asszimil!nsokG sz!ma alig érte el a 1?>-ot o H"abb A?-3? év alatt a magyar nyelvek sz!ma és ar!nya nyilv!n még tov!bb o n&vekeett volna armincmilliós magyars!ggal sz!molni és etnikailag )omogén magyar o nemzet!llam kialak$l!s!t feltételezni+ mint =!kosi Jen+ 2eksics $szt!v és kort!rsaik k&z4l még oly sokan tették+ azonban nyilv!nvalóan az $tópi!k biroalm!ba tartozott
!kti$izál%dásuk , nemzetiségi ter4letek gyorsan fe"ltek gazas!gilag+ megers&&tt a nemzetiségi kisbirtokos réteg+ széleseett a polg!ri+ értelmiségi réteg. (egers&&tt a sa"tó 1*1?k&r4l 1< rom!n+ 1
18*%C az erélyi rom!nok @emzeti bizotts!gaG #n. memoran$mot !lltott &ssze sérelmeikrl. Ferenc József azonban nem fogata el ket+ az iratot a pesti korm!nynak tov!bbtotta. ;reménye azt lett+ )ogy a @emzeti 2izotts!gG tag"ait 1-< év b&rt&nre télték. (emoran$m : per. ;z az eset az egykori E38-as pozitv magyars!gképet rombolta le @y$gat-;$róp!ban. 18*6Ca nemzetiségek b$apesti kongressz$sa tiltakozott a millene$mi 4nnepségek nacionalista "ellege miatt. 18*8C a 2!nffy-korm!ny ie"én t&rvényt )oztak arról+ )ogy minen k&zségek csak egy )ivatalos nyelve le)et+ amelyet a 2el4gyminisztéri$m )at!roz meg. 1*?7C #" népiskolai t&rvény+ amelyben az #n. /eL ,pponyi elrta+ )ogy a nem magyar tant!si nyelv5 iskol!ba "!ró i!koknak a negyeik évfolyam végér m!r "ól kell t$ni$k magyar$l+ azaz nagy órasz!mban kell a magyart tan$lni+ m!s t!rgyak nemzetiségi nyelv rov!s!ra. onot "elentett még az is+ )ogy a nemzetiségi tantók sokszor mag$k sem t$tak "ól magyar$l. 1*?7C csernovai sort5z : egy templom felszentelésénél a csenrség beleltt a szlov!k t&megbe. 1< )alott+ A% embert brós!g elé !lltottak. 1*13C a m!ramarosi nemzetiségi perben A% magyar-ellenes l!zt!ssal v!olt r$tén v!lottat téltek b&rt&nb4ntetésre
! nemzetiségi kérdés megoldási k(sérletei
,z emigr!ció vezeti k&z4l a volt korm!nyzó 9oss$t) /a"os elgonol!si éremelnek legink!bb figyelmet 18<1-es+ &r&korsz!gban kiolgozott alkotm!nytervének alapeszméi o ecentraliz!lt !llamszerkezet+ emokratik$s &nkorm!nyzatis!g $lszky+ 0zemere+ 9lapka+ s k4l&n&sen eleki megol!sai a nemzetiségek o ter4leti-politikai a$tonómi!"!nak a biztost!s!ra is kész lett volna , magyar !llam k4lkapcsolatait is #" alapokra kv!nt!k )elyezni o (agyarorsz!gnak a f4ggetlenség kivv!sa $t!n konf&er!cióra kell lépnie a o balk!n !llamokkal 9oss$t) m!r sz!m5zetése kezetén+ 183* októberében felv!zolta egy o /engyelorsz!gból+ (agyarorsz!gból+ orv!torsz!gból+ 0zerbi!ból és rom!n fe"eelemségekbl alaktanó !llamsz&vetséget 9ésbbi móost!sa 186% - M$nai 0z&vetségC (agyarorsz!g+ ;rély+ o =om!nia+ orv!torsz!g+ és 0zerbia , sz&vetség )ivatalos nyelveC francia ;&tv&s Józsefet is foglalkoztatta az !llami egység 18
