Kőműves Szakmai Ismeretek I. (2007)

=

100. 10,53 17,32

=

6070% '

A külső levegő relatív nedvességtartalma hazánkban a nyári hónapokban 40-65% között változik, télen 80% fölé is kerülhet. Harmatpont: az a hőmérséklet, amelyre adott hőmérsékletű és relatív nedvességtartalmú levegőt lehűtve az telítetté (vagyis 100% relatív nedvességűvé) válik, és a harmatképződés megindul. Előző példánk alapján, a levegő harmatpont ja, vagyis az a hőmérséklet, amelyen 10,53 g/m3 vízgőz már telíti a levegőt, kb. ll-12°C. Minél nagyobb a levegő relatív nedvességtartalma, annál kisebb lehűlés szükséges ahhoz, hogy elérje a harmatpontot, és lecsapódás jöjjön létre. A 4.1. táblázat a levegő nedvességtartalma és harmatpont jai adatainak összefoglalását tartalmazza. 4.1. TÁBLÁZAT

Levegő hőmérséklet (oC)

Legnagyobb páratartalom

Harmatpont CC) 40

50

(g/m3)

60

70

80

90

% relatív nedvesség esetén

-5

3,27

-15,8

-13,2

-10,8

-9,1

-7,6

-6,2

O

4,88

- 11,3

- 8,7

- 6,1

- 4,2

- 2,7

- 1,3

2

5,61

-9,7

-7,0

-4,4

-2,6

-1,0

0,5

4

6,38

-8,1

-5,3

-2,7

-0,8

0,9

2,5

6

7,30

- 6,5

- 3,7

-1,1

1,0

2,8

4,5

8

8,31

-4,9

-2,1

0,7

2,9

4,8

6,4

10

9,42

-3,3

-0,4

2,2

4,5

6,5

8,3

12

10,71

-1,6

1,3

4,5

6,7

8,7

10,4

14

12,11

0,1

3,2

6,3

8,6

10,6

12,4

16

13,68

1,8

4,9

8,2

10,5

12,5

13,5

20

17,30

5,3

8,5

12,0

14,4

16,5

18,3

26

24.40

11,6

15,0

17,7

20,2

22,4

24,2

30

30,40

14,1

17,7

21,4

24,0

26,2

28,2

81

víz- ÉS

NEDVESSÉGHATÁSOK

4. FEJEZET

4.3.2. KÜLSŐ ÉS BELSŐ PÁRALECSAPŐDÁS A lecsapódás általában az eltérő hőmérsékletű felületeken jön létre (4.6. ábra), Így kárt tehet a vakolatokban. a fa- és a betonfelületekben. A folyamat elősegíti az anyagok általános korrózióját. Külső páralecsapódás akkor jön létre. ha a határoló épületszerkezetek felületi hőfoka a levegő hőmérsékletének harmatpont ja alatt van. Gyakorlatilag ez a jelenség játszódik le pl. hűvös reggeleken a levegő felmelegedésekor az épületek hideg külső felületein. A vakolaton megjelenő külső páralecsapódásokat légköri tényezők okozzák, ezeket megakadályozni nem tudjuk.

4.6. Ábra: Eltérő hőmérsékletű felületek: termikus fotókon

A külső homlokzati vakolaton a porózus anyag a páralecsapódás vízmennyiségét beszívhatja. A felmelegedés hatására ez a vízmennyiség elpárolog, és komolyabb átnedvesedés nem következik be. A gyakori átnedvesedés és kiszáradás azonban térfogatváltozást okoz, ez előbb vagy utóbb a vakolat tönkremenetelét okozza. A vakolat megreped, és könnyen elválik a felül ettől. Az előrehaladt folyamatot elszÍneződésekről (a nedves felületen a por megtapad), vakolatleválásokról figyelhet jük meg. Belső páralecsapódás általában hideg időben jön létre, amikor a helyiségek külső falainak hőmérséklete alacsonyabb, mint a helyiség levegőjének harmatpont ja. Azokban a helyiségekben játszódhat le, ahol magas a páratartalom. Ebből a szempontból különösen veszélyesek a fürdőszobák, a szárítók, illetve a többi vizes helyiségek. Megfigyelhető sarokfelületeken és egyéb, jobban lehűlő felületeken jelentkező elszÍneződések és hajszálrepedések formájában. A belső terekben azonban a szerkezetek tudatos alakításával sok kellemetlenség megakadályozható. A páralecsapódást két tényező hozza létre: a levegővel érintkező felületek hőmérséklete a levegő relatív páratartalma. Ezért a lecsapódás ellen kétféleképpen védekezhetünk:

és

A határoló felületekre hőszigetelést készítünk úgy, hogya hőszigetelés mindig olyan értéket képviseljen. hogya belső felületek (fal, födém) hőmérséklete ne csökkenjen a harmatpont alá. Külső páralecsapódás elleni védekezés hőszigeteléssel csak akkor eredményes, ha a külső felület lehűlését az épület belsejének hidege okozza (pl. hűtőházak, víztornyok esetében). A helyiségek relatív nedvességtartaimát szellőztetéssel, befúvásával csökkent jük. A megfelelő szellőztetés elsősorban fontos; a fürdőszobákban, a konyhákban stb.

82

esetleg meleg levegő a nedves helyiségekben

4. FEJEZET

VÍZ- ÉS NEDVESSÉGHATÁSOK

4.3.3. PÁRADIFFÚZIÓ A helyiségek levegőjének belső páratartalma is káros az épületszerkezetekre. ben láthattuk, hogya levegő hőmérsékletének emelkedésével nő a páratartalom következik, hogya meleg levegő több párát tartalmaz, mint a hideg.

Az előzőekis. Ebből az

A levegőben levő vízgőz bizonyos mértékű nyomást fejt ki a környezetére. A belső helyiségek tényleges nedvessége nagyobb, mint a külsó légköré, tehát nagyobb a nyomása is.

A külső és a belső nyomás különbsége következtében a levegő páratartalma a határoló szerkezetek anyagainak lyukacsaiba, pórusaiba hatol. Innét tovább áramlik a szomszédos hidegebb lyukacsok, pórusok felé, ahol egy része lecsapódik, más része továbbvándorol, és csupán annyi távozik, amennyit a szabad felület el tud párologtatni. Ezt a folyamatot páradiffúziónak (gőzdiffúziónak vagy páraátbocsátásnak) nevezzük. A pára a melegebb oldalról a hidegebb felé, de mindig a nagyobb nyomású helyről a kisebb felé áramlik. Ezért van fontos szerepe a falszerkezetek természetes átszellőzésének. Különösen nagy páralecsapódás jöhet létre az üreges téglák hideg üregeiben. 4.4. AZ ÉPÍTÉSI NEDVESSÉG Az építési nedvesség is káros hatású lehet. A kivitelezés során a falazási, a vakolás], és a betonozási munkákkal rengeteg nedvességet viszünk az épületbe, amely csak nagyon lassan szárad ki (gyakran eltelik egy év is). Ezt a jelenséget az első fűtési idényben érezhetjük a legjobban, hiszen a levegő páratartalma ebben az időszakban magasabb. Az építési nedvesség hatására a fából készült szerkezetek elvetemedhetnek, a műanyagból készült padlók felhólyagosodhatnak, az épület egyes részeiben gombaképződés és dohosodás indulhat meg. Amennyiben van rá lehetőség, úgy az épületeket csak teljesen száraz állapotban vegyük használatba. 4.5. HASZNÁLATI

ÉS ÜZEMI VIZEK

Az épületen belül a használati és üzemi vizek a legkárosabbak. A fürdőszobákban, mosókonyhákban, konyhákban stb. tisztálkodásra, a helyiségek tisztán tartására stb. felhasznált víz rongálja a padlót és a falakat. Az állandó magas páratartalom folyamatosan nedvesen tarja az épületszerkezeteket, így hamarabb tönkremennek a burkolatok, a vakolatok, a különböző rendeltetésű szigetel és ek. Még jelentősebb a nedvességhatás az üzemszerűen nedvesen működő helyiségekben ahol a víz agresszív hatásával is számolni kell. Bizonyos ipari üzemekben úgyszólván állandóan víz áll a padlón, sőt a falak is állandóan vizesek.

83

4. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A VÍZ- ÉS NEDVESSÉGHATÁSOK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. A víz-, és nedvességhatások károsítják az épületszerkezeteinket. Az alábbi ábra segitségével sorolja fel, az épületszerkezeteket érő nedvességhatásokat, és esoportosítsa azokat a megadottak szerint! A talajjal érintkeznek

A légtérben

kívülről

Az épületben

2.

belülről

Sorolja fel a talajban előforduló nedvesség

fajtáit, és azok fogalmát!

a./ b./ e./ .....

3.

Ismertesse,

~.

b./

e./

84

hogy milyen jellemzői vannak ezeknek a nedvességhatásoknak! .

.

KÉRDÉSEK

4. a./ b./ e./ d./

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 4. FEJEZETHEZ

Pérosttsa össze a felsorolt fogalmak betűjelét, a hozzá tartozó fogalmak számjelölésével!

abszolút nedvesség; harmatpont; telített levegő; relatív nedvesség.

1./ Az a hőmérséklet, amelyre adott hőmérsékletű és relatív nedvességtartalmú levegőt lehűtve az telítetté válik, és a harmatképződés megindul. 2./ Adott hőmérsékletű levegő 1 m--ében levő tényleges nedvességtartalmat jelenti. Vagyis adott hőmérsékletű, 1 m" levegő, g/m3-ben kifejezett páratartalma. 3./ A vizsgált levegő abszolút nedvessége és a vele azonos hőmérsékletű telített levegő nedvesség tömegének viszonyszáma. 4./ Az adott hőmérsékletű levegő legnagyobb víztartalmát jelenti, amely adott hőmérsékleten a benne levőnél több vízparát már nem képes felvenni.

5.

Egészítse ki az alábbi mondatot!

A páraleesapódás általában az a ,a anyagok

felületeken jön létre, Így kárt tehet felületekben. A folyamat elősegíti az .

6. Mikorjön létre külső páraleesapódás? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ...............................................................................................................................................

7. Sorolja fel, hogyan védekezhetünk a belső páraleesapódás ellen! a./

.

..............................................................................................................................................

b./

.

..............................................................................................................................................

85

5. NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK Az építményeket érő nedvességhatások tönkretehetik az épületszerkezeteket, illetve hosszú időn keresztüllecsökkenthetik az épületek használati értékét. Ezért az építmények nedvességgel kapcsolatba kerülő részeit nedvesség elleni szigeteléssei kell ellátni (5.1. ábra). Ennek biztosítania kell az épületszerkezetek általános nedvesség elleni védelmét és a víz távoltartását. A szigetelések elkészítéséhez olyan anyagokat használhatunk fel, amelyek nem engedik át a vizet és hosszú időn keresztül megtartják ezt a tulajdonságukal. Szigetelő szerkezeteinketa vízen kívül egyéb 5.1. Ábra: Nedvesség elleni szigetelés hatások is érik: meteorológiai hatások (év- és napszakonkénti hőmérsékletváltozások, ibolyántúli sugárzás, szélhatások); vegyi hatások (légkörből, agresszív talajvizekből); az épület használatából adódó hatások; mechanikai hatások az épület szerkezeti mozgásaiból, az épület használatából (munkavégzés, hasznosított tetők stb.) adódó igénybevételek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy beruházás összköltségéhez viszonyítva a vízszigetelés költsége általában alacsony, ugyanakkor saját értékénél jóval drágább épületszerkezeteket véd, esetleges meghibásodás esetén a szigetelés értékénél nagyságrendekkel nagyobb károk keletkezhetnek. 5.1. A NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

ANYAGAI

A szigetelő anyagok közös jellemzője, hogy tömör szerkezetűek, nem szívnak fel vizet. A szigetelőanyagok megjelenési forma szerint lehetnek szabálytalan alakú, megolvasztható anyagok, folyékony anyagok (egy-, kétkomponensű) oldatok, vizes emulziók, lemezek, fóliák. A szigetelő anyagokat anyagtani besorolás szerint a következő csoportok szerint tárgyalhatjuk: bitumen és bitumenes készítmények; műanyag

lemezek

és műanyag

készítmények;

fémlemezek; különleges

habarcsok.

5.1.1. BITUMEN ÉS BITUMENES

KÉSZÍTMÉNYEK

A bitumen a kőolaj lepárlásából nyert mesterséges anyag, amely természetes állapotban is megtalálható, de csak nagyon kis mennyiségben. Fekete színű, fényes törésfelületű, alacsony lágyuláspontú, azaz alacsony hőmérsékleten megolvad. A melegítés hatására a meg86

5. FEJEZET

NEDVESSÉG

puhulás után előbb képlékeny, majd cseppfolyós az építőiparban felhasználjuk.

ELLENI SZIGETELÉSEK

lesz. Ez a tulajdonsága

teszi lehetővé, hogy

A megolvadt bitumen a lehűlés következtében újra megszilárdul. Olvadt állapotban viszont kenhető, alakítható és így alkalmas arra, hogy szigetelő réteget készítsünk belőle. A bitumenmázakat (oldószeres bitumenek) kenhető állapotban forgalmazzák (5.2. ábra). A bitumen oldására olyan gyorsan párolgó oldószereket használnak, amelyek elpárolgása után a bitumen megkeményedik. Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az olvasztás valamilyen ok miatt nem lehetséges, a szigetelendő felület bonyolult geometriájú. Megjegyezzük, hogy az oldószeres bitumenek tűzveszélyesek, a gyártók erre vonatkozó előírásait szigorúa n be kell tartani! A polisztirol hőszigetelő habokat és a műanyag vízszigetelőlemezek jó részét az oldószerek megtámadják, ezért ezeket oldószeres bitumenekkel rögzíteni tilos! A bitumenemulzió elsősorban vízben eloszlatott apró bitumen részecskékből álló diszperz rendszer. A folyadék elpárolgása után a bitumen részecskék egymáshoz tapadva képezik a szigetelőréteget. Ezeknek az emulzióknak az a nagy előnyük, hogy nedves felületre is fel lehet hordani őket. Kiválóan alkalmasak arra, hogy kellősítő alapréteget készítsenek belőle. Fontos, hogy fagyra érzékenyek, csak 5 C feletti hőmérsékleten lehet dolgozni vele.

5.2. Ábra: Bitumenmáz {elhordása

0

A bitumenes kitteket és tapaszokat olajban oldott állapotban alkalmazzák. A gyurmaszerű anyaghoz különböző töltőanyagokat kevernek, még és az így kapott masszát általában tömítésre használják. Bitumen felhasználásával készítik el azokat a lemezeket, amelyek aztán a szigetelő rétegeket alkotják. A bitumenes lemezek különböző vastagságban készülnek attól függően, hogy milyen az alapanyag. A lemezek bitumennel telítve kerülnek forgalomba, csupasz, vagy bitumennel bevont állapotban. A gyártás során a lemezek felületére homokot, finom szemcséjű kőzúzalékot stb. hintenek. A beépítési mód és a felhasználási

terület alapján az alábbi csoportosítást

bitumenes

vékonylemezek

(forró bitumenes

bitumenes

vastaglemezek

(lángolvasztás,

tehetjük:

vagy hidegragasztás); mechanikai

rögzítés vagy leterhelés);

A fentieken kívül beszélhetünk páratechnikai lemezekről (száraz fektetés vagy pontonkénti ragasztás); lapos tető nedvesség elleni szigeteléséről (lángolvasztás vagy leterhelés); öntapadó lemezekről. 87

NEDVESSÉG

ELLENI

5. FEJEZET

SZIGETELÉSEK

A bitumenes vékonylemezek közül a bitumenes csupaszlemezek bitumennel átitatott, felületi bevonat és hintőanyag nélküli lemezek. A hordozóanyag (pl. üvegfátyol) tömege 330-500 gr/m'.A bitumenes fedéllemezek szintén telített papírhordozójú, de mindkét oldalán bitumennel bevont és homokhintéssel ellátott termékek. A vékonylemezek elhelyezése forró bitumenbe történő ragasztással történik. A bitumenes vastaglemezeknél a bedolgozáshoz szükséges bitument a gyártás során viszik fel a hordozóanyagra legalább 4 mm vastagságban. A bedolgozáshoz PB-gázzal vagy gázolajjal működő lánggal olvasztó berendezéseket használnak. A hegeszthető nehézlemezeket valamennyi hordozóanyaggal és bitumenfajtával, esetleg azok kombinációival gyárt ják. A bitumen hőhatásokkal szembeni ellenállását, valamint egyéb fizikai jellemzőit (rugalmasság, szakadó nyúlás stb.) lehet javítani műanyag adagolásával (5.3. ábra). Eszerint megkülönböztetünk APP (ataktikus polipropilén) plasztomer, SBS (styrol-butadién-styrol) elasztomer, valamint EPM (etilén- propilén kaucsuk) elaszto-plasztomer bitumen emulziókat, bitumenes oldatokat, lemezeket. A meleg ebb éghajlatú déli országokban jobbára a magasabb lágyuláspontú APP-s anyagokat, az északi területeken inkább a hidegtűrőbb SBS-modifikálású termékeket építik be. Hazánkban mindkét termék alkalmazására találunk példát.

koptatóréteg (poloörlemény

S.BS-el bitumen

----" hintés)

mOdifik6." hordozóréteg (poliá.főtyol] 585-el bitumen

5.3. Ábra:

JJ

modifikált

Bitumenes lemez felépitése

Bitumenes lemez ragasztása

5.4. Ábra:

5.1.2. MŰANYAG SZIGETELÉSEK Az utóbbi két évtizedben a műanyagok fejlődésével kerültek forgalomba a műanyag szigetelőlemezek. amelyeket teljes felületű, pontonkénti vagy sávszerűen elkészített ragasztássai lehet rögzíteni. Nagy előnyük, hogy sokkal nagyobb felületet lehet egy darabból Ieszigetelni és így csökken a toldások száma. A műanyagokat azonban védeni kell a közvetlen napsütéstól. ezért a szigetelő rétegeket árnyékolással (pl. gyöngykavics terítés) kell ellátni. A műanyag szigetelések között is megtalál hat juk a kenhető anyagokat. Ezek a mázszerű anyagok az oldószer elpárolgása után, illetve a kémiai kötések létrejötte után képezik az összefüggő filmszerű szigetelőréteget. A műanyagok között is megtalálhatjuk a különböző kitteket és tapaszokat. Tömítő, hézagképző, jó vízzáró tulajdonságaik miatt sok helyen alkalmazzák őket. 88

5. FEJEZET

NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

A műanyag szigete lők a rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoportba sorolhatók. A plasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevésbé képes, de hő hatására meglágyuló és alakítható, forró levegővel, vagy oldószerekkel hegeszthető (plasztomer) műanyagok és a nagy nyúlóképességű, rugalmas, hőre nem lágyuló, az oldószereknek ellenálló - így nem hegeszthető - (elasztomer) műkaucsuk lemezek. Az ilyen szigetelőanyagokat is készíthetik valamilyen erősítő hordozóanyaggal vagy anélkül, fátyol vagy filc alátéttel stb. A műanyag szigeteléseket egy rétegben készítik, ezért a gyártók szigorú kivitelezési utasításokat írnak elő, és csak azok betartása esetén érvényesíthető az adott garancia. Ezért nemcsak a szigetelőlemezeket, hanem egy egységes rendszert kialakítva, minden szükséges tartozékot, rögzítőt, segédanyagot is szállítanak. 5.1.3. FÉM SZIGETELÉSEK

A fémlemezek teljesen tömör szerkezetükkel szintén alkalmasak arra, hogy szigeteléseket készítsenek belőlük. A fémek közül az ólom, a réz, az alumínium, a horgany és az acéllemezeket lehet szigetelésre használni. A lemezek vastagsága 0,5 - 2,0 mm. között lehet, a rögzítésük hegesztéssel vagy forrasztássai történhet. A fémlemezek egy részénél a felületükön keletkező oxidréteg védi a fémet a további korróziótól. Ezek a lemezek hosszú élettartamúak. A vas és acél lemezeket külön korrózióvédő bevonattai kell ellátni. 5.1.4. KÜLÖNLEGES HABARCSSZIGETELÉSEK

A beton és vasbeton szerkezeteknél alkalmazzák a különleges habarcsból készített szigeteléseket. A vízzáró habarcsok olyan réteget képeznek ezeken a felületeken, hogy rajtuk keresztül a víz nem tud áthatolni. A habarcs cement kötőanyaggal készül, finom szemcséjű homok és vízzáró adalékszerek felhasználásával. A vízzáró vakolatot több rétegben hordják fel a felületre hagyományos vakoló munkával. 5.2. VíZZÁRÓ ÉS VíZHATLAN SZIGETELÉSEK

A szigetelések minőségének a megállapításához két fogalmat kell megismernünk, a vízzáróság és a vízhatlanság fogalmát. Vízzárónak nevezzük azt a szigetelést, vagy szerkezeti réteget, amely a felületén annyi vizet enged át, amennyit a másik oldalon el is tud párologtatni. Ilyen szigeteléseket ott alkalmazunk, ahol a teljes szárazság nem követelmény. Vízhatlannak nevezzük azt a szigetelést, amely nedvességet, vagy vizet egyáltalán nem enged át. Ezekkel a szigetelésekkel teljes szárazságot lehet biztosítani.

89

NEDVESSÉG

ELLENI

SZIGETELÉSEK

5. FEJEZET

A fenti két megfogalmazáshoz hozzátartozik az építőanyagok vízzel szembeni viselkedése is. Az anyagok egy része a tartós víz- és nedvességhatások ellenére sem változtatja meg tulajdonságait, megtartja alakját és szilárdsági tulajdonságát. Ezek a vízálló anyagok. A vizet nem álló anyagok víz hatására elveszítik szílárdságukat, alakváltozást szenvednek, esetleg feloldódnak. A szigetelő anyagok csoportjába nyilván a vízálló anyagok tartoznak. 5.3. A SZIGETELÉSEK FEKTETÉSE

lrtg.víZSZig.toldáso~

2 rtg. vízszig. toldáso

3 rtg. vízszig

toldása

4 rtg. vízszig.

toldása

~

RÉTEGSZÁMA,

A bitumenes szigetelések rétegszámát mindig a szigetelő anyag tulajdonsága, a nedvességokozó és az elvárt szárazsági fok határozza meg. Az erre vonatkozó ismereteket foglaltuk össze az 5.1-5.2. táblázatokban.

5.5. Ábra: Különböző rétegszámú

szigetelések toldása viz szivárgási úlja

és a 51 TÁBLÁZAT- Talqjban lévő szerkezetek szigetefése Nedvességokozók

Szigetelési rendszerek (bitumenes) r------:---,---"---:----.,-----C--:-----'--,----~--

Talajpára Talajnedvesség

máz

kent

+ +

+ +

Talajvíznyomás

lemez

habarcs

Rétegvíz

mint talajnedvesség

5 2 TÁBLÁZAT Bitumenes

lemezek

ellen

+ + + + szivárgó

egyéb

tömegbeton

tömegbeton duzzadó

rétegszáma

Bitumenes lemezek és technológiák Nedvességokozók

ragasztott (vékony)

Talajpára

hegesztett

oxidált

(vastag)

modifikált

padló

1

fal (függ.)

1

1

padló

2

2

1

1

2

2

1

1

1

1

Talajnedfai (vizsz.) vesség

1

fal (függ.)

2

2

Talajvíz- 4m-ig nyomás 4m felett

4

3{l)

i2)

4

3(1)

3(2)

(1) uvegszovet

90

öntapadó

betettel

(2)

uvegszouet

vagy muanyagfllc

betéttet

1 2

NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

5. FEJEZET

A műanyag és fémlemez szigeteléseknél a rétegszám nem függ a nedvességokozótól, egy réteg kialakítása elegendő a nedvességek ellen. A szigetelések védelmére, a biztonság fokozására (pl. korrózió megakadályozása) további rétegek kerülhetnek beépítésre. 5.3.1. BITUMENES

SZIGETELŐ

LEMEZEK FEKTETÉSE.

TOLDÁSA

A tekercsből készülő hagyományos bitumenes szigeteléseknél meghatározott (5.6. ábra) rend szerint kell fektetni. A lemezeket csak sima felületre lehet felragasztani, mert a felületből kiálló részek átszakíthatják a szigetelőanyagot. Az előkészítő munkák során ezért az aljzatbetont simára kell eldolgozni úgy, hogy redők, egyenlőtlenségek ne maradjanak. A függőleges falfelületeken vakolatréteget kell kialakítani. Minden felület találkozásánál a hajlatot kb. 4 cm-es sugarú ívben kell kikenni (5.8. ábra) azért, hogya szigetelés ne törjön meg. Az aljzatok kialakításánál az előírt lejtése ket is ki kell képezni.

5.6. Ábra:

a lemezeket

Lemezek {ektetése

előre meghatározott rendben

A szigetelő lemezek mennyiségének felmérésénél, valamint a fektetésénél figyelembe ell venni a rétegszámot és az átfedések nagyságát. A lemezsávokat a leghosszabb szivárgási út kialakításával kell fektetni. Az egyes rétegek lemezeit egymáshoz átfedéssel (lejtés esetén a vízfolyás irányáböl lakart átfedéssel) kell csatlakoztatni. Az átfedés mértéke általában 10 cm, talajvíznyomás elleni szigeteléseknél pedig 15 cm legyen. A munka megszakítása miatt félbehagyott szigetelés folytatásakor a lemezeket rétegenkénti átfedéssel kialakított toldással kell csatlakoztatni.

5.7. Ábra: Bitumenes lemez felragasztása bitumennel előkent falra

Az egyes rétegeket az aljzathoz és egymáshoz híg folyósra (kb. 160°C-ra) melegített és egyenletesen felhord ott, legalább l mm vastag bitumenréteggel kell ragasztani (5.7. ábra). A bitumen és a szigetelőlemez csak együtt képezik a szigetelőréteget. A hiányos felkenés azt eredményezi, hogya bitumennel be nem vont rész nedvességet szívhat magába. A ragasztásnál arra kell törekedni, hogya rétegek egységes kéreggé váljanak.

91

NEDVESSÉG

ELLENI

5. FEJEZET

SZIGETELÉSEK

5.3.2. MŰANYAGLEMEZ

SZIGETELÉSEK

FEKTETÉSE

A talajnedvesség és a talajvíz elleni szigetelést készíthetik műanyag lemezekből is. A műanyag lemezek elrendezése. fektetése hasonló a bitumenes lemezekhez, hiszen mindkét szigetelés hártyaszerű (5.8. ábra). A műanyag szigeteléseket vízhatlan lemezekbői vízhatlan kötésekkellehet előállítani. A műanyaglemezek nagy terhelések felvételére is alkalmasak, és nem érzékenyek a terhelés nagyságának változásaira, ezért az esetleges alakváltozásokat is könnyebben fel5.8. Ábra: Műanyag lemez szigetelés veszik. Az aljzatot és a tartófalat a bitumenes 4 cm-es sugárral lekerekített hajlatnál szigetelésekhez hasonlóan készítik elő. A felületeket azonban teljesen simára kell dolgozni. A lemezeket, fóliákat vízszintes és enyhe lejtésű felületen szárazon fektetik le. Meredek, vagy függőleges felületen pedig ragasztást használnak. A ragasztás helyett forrasztást is lehet alkalmazni. A kész szigetelő réteg felületét a sérülésektől meg kell védeni. 5.3.3. FÉM- ÉS MŰANYAGLEMEZ

SZIGETELÉSEK

FEKTETÉSE

A fémlemezeket átfedéssel, vagy tompa illesztéssel lehet egymáshoz forrasztani (5.9. ábra). A forrasztást az alátét bitumenlemez esetleges tönkremenetele miatt állandóan továbbcsúsztatott acéllemez felett kell elvégezni. Az ólomlemezeket 0,75-3,0 mm vastagságban alkalmazzák. Az ólomlemezeket a cementes és meszes keverékanyagok megtámadják, ezért a lemezeket két bitumenes csupaszlemez közé építik be. Az ólom lemezeket a függőleges felületeken süllyesztett faékekre, vagy lécekre kell szegezéssel erősíteni. Az acéllemez szigeteléseket 2,5-6,0 mm vastag hegeszthető fekete lemezből készítik. A lemezeket hegesztéssel lehet rögzíteni egymáshoz. Az acéllemezeket minden esetben meg kell védeni a korróziótól, ezért az alsó felületüket a lemez alá sajtolt cementhabarcs réteggel, felső felületüket pedig az ellenszerkezettel, vagy védőmázolássallehet megvédeni.

= =

= 5.9. Ábra:

Fémlemez

szigetefések kapcsolása 92

5. FEJEZET

NEDVESSÉG

ELLENI

SZIGETELÉSEK

A fémlemez szigeteléseket elsősorban ipari létesítményeknél alkalmazzák. A fémlemez szigetelések azonban a felhasznált anyag miatt rendkívül drágák, alkalmazásukra ezért csak különleges esetekben kerül sor. 5.4. SZIVÁRGÓ RENDSZEREK A szivárgő árok általában 2%-05 lejtéssel készül, a talajvíz, talajnedvesség elvezetése céljából. Az árok alsó síkja a nedvesség elleni szigetelés alatt helyezkedjen el. Az árokrendszer alkalmas arra, hogy az épület építése közben, vagy az építmény üzemeltetése alatt az árokban összegyűlő talajvizet összegyűjtse és elvezesse. Ezzel a szigetelő szerkezetek terhelése sokkal kisebb lesz és így élettartamuk meghosszabbodik. Az árokba töltött kavics, vagy zúzottkő alkalmas arra, hogya talajban lévő vizet összegyűjtse. Az árok aljában elhelyezett csőrendszer egy helyre vezeti az összegyűlt vizet. Az árok aljára régebben égetett agyag csövet helyeztek (alagcső), ma a különböző átmérőjű perforált dréncsövek a használatosak. Nagy pincemagasságok esetén két magasságban is célszerű alagcsövet elhelyezni. Az alagcsőrendszer általában vízgyűjtő akn~kban végződik. Innen a víz a terep lejtése miatt vagy magától elfolyik, vagy szivattyúzással távolítható el.

5.10. Ábra:

Épület körüli szivárgó árok

Az előzőekhez hasonlóan, az épület körüli talajban lévő nedvességet, illetve vizet tartják távol az épülettől a felületszivárgók. A pincefalaknál, és aljzatbetonoknál (5.11. ábra) használatos felületszivárgók alapeleme a különböző domborulatú műanyag lemez. Ez a lemez a külső vízszigeteléstől tartja távol a nedvességet úgy, hogy adomborulatok kőzött öszszegyűlt vizet az épület alapjának mélységében elhelyezett dréncsövekbe vezeti. Az épület körüli szivárgókhoz hasonlóan ez a csőrendszer elvezeti az összegyűlt vizet. A műanyag felületszivárgókat perforált fátyol védi a talajszemcséktől való eltömődéstől (5.12. ábra).

5.11. Ábra:

Felületszivárgóval

kombinált drénrendszer 93

NEDVESSÉG

ELLENI

SZIGETELÉSEK

5.12. Ábra: Felületszivárgó hátoldala, fátyollal borított első fele, valamint rögzitése

5.5. A VíZSZINTES

FALSZIGETELÉS

A talajnedvesség elleni szigetelések fontos alkalmazási területe az alapfal-szigetelés. Az épületek teherhordó és válaszfalait is védeni kell a talajból felszívódó nedvesség ellen. Az alapfal-szigetelést (5.13-5.14. általában betonból vagy terméskőből alapokra. lábazati falakra helyezik el.

ábrák) készült

Az alapfal-szigetelést normál vastagságú bitumenes lemezekkel két rétegben, forró bitumenragasztással, felső bevonással készítik. A szigeteléshez mind a csupasz felületű, mind a homokhintésű lemezt lehet alkalmazni. Hibás az a szigetelési eljárás, amikor bitumen ragasztás és felső bitumenbevonat nélkü) készítenek alapfal-szigeteléseket normál vastagságú bitumenes lemezekkel. Az ilyen szigetelés 1-2 év eltelte után korhadásnak indul, és víz-, illetve nedvességáteresztővé válik. Ezeket a hibákat csak utólagos falszigeteléssel lehet megszüntetni. Többféle eljárás terjedt el az ilyen hibák kiküszöbölésére, azonban mindegyik költséges, nagy szakértelmet igényel. Az alapfal-szigeteléseket az építési helyszínen készítik elő. A munka megkezdésekor tisz94

jóed,

5.13. Ábra: Szigetelés vonalvezetése nem fagyálló lábazatnál

jórda I

aljzatbeton '

5.14. Ábra: Szigetelés vonalvezetése fagyálló lábazatnál

5. FEJEZET

NEDVESSÉG

rázzák, hogy milyen méretű szigetelőlemezre más vízszintes és függőleges szigetelőrétegek

van szükség, kapcsolódnak

ELLENI

SZIGETELÉSEK

hol lesznek az átfedések, hozzá.

milyen

Abban az esetben, ha az alapfal-szigetelés alápincézetlen épület külső körítő fala alatt készül, akkor a szigetelést az épület homlokzata felé 3 cm-es, az épület belseje felé 10 cm-es túlnyújtással készítik (5.14. ábra). Középfőfal és válaszfalak esetén, a túlnyújtás mindkét oldalon 10-10 cm. A fenti tulajdonságok ismeretében a munkát a szélességi és hosszúsági méretek felvételéErre alkalmas helyen a lemeztekercseket felbont ják, kigurítják, a megfelelő méretűre vágják. A szabást ollóval, szikével vagy késsel végezhetjük.

,,,I kell megkezdeni.

Ügyelni kell arra, hogya tekercsek ne legyenek túl nehezek, mert ez akadályozza a mozgatásukat. Az alapok letisztítása után a felületre bitument kell kenni és a képlékeny bitumenbe ágyazni az alapfal-szigetelését. A lemezeket forró bitumennel ragaszthat juk össze. Lesimítás után a felső felületét is bőven bevonják forró bitumennel. Az elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy falsarkoknál is kétrétegű szigetelés legyen. A toldások az alapra csak keresztirányúak lehetnek. A szigetelés és a felső bitumen-bevonás felülete folytonos legyen. A felső bitumenkenés kihűlése után a felületre finom homokot kell szórni, amely védi a szigetelőréteget.

5.6. VíZSZINTES

PADLÓ ALATTI SZIGETELÉS

A szigetelés készítését akkor kezdik meg, amikor a falazási munkák befejeződtek, elkészült a födém és a tetőszerkezet. A belső munkavégzés zárt térben történik, így ez a munka már független az időjárástól. A padló alatti szigetelést betonaljzatra készítik (5.15. ábra). A beton felületét léccel egyenletesen kell lehúzni úgy, hogy azon kiálló kavicsok vagy bemélyedő kavicsfészkek ne maradjanak. llyenkor a szigetelés folytonossága megszakadhat és a nedvesség könnyen áthatolhat a szerkezeten, és a padlóburkolatok tönkremenetelét is okozhatja. A padló alatti szigetelés rendeltetésének akkor felel meg, ha a leragasztás és a felületi bekenés teljes felületű, valamint ha az épületszerkezetek között összefüggő, folytonos réteget képez.

burkolat teherelosztó beton PE fólia höszigetelés vízszigetelés 2 rtg. keüösttés aljzatbeton PE fólia höszigetelés feltöltés termett talaj

5.15. Ábra: Talajon fekvő, hőszigetelt helység padozatának rétegfelépitése

Az említettek miatt különös gondossággal kell csatlakoztatni a lemezeket, illetve a fal alatti betonalapot és az aljzatbetont. A két aljzat síkban nem térhet el egymástól, és a betonozásból eredően nem maradhat durva, szemcsézett. A durva szemesék a szigetelő lemezek lesimításakor átszakadhatnak. 95

NEDVESSÉG

5. FEJEZET

ELLENI SZIGETELÉSEK

Az alapfal- és padló alatti szigetelés csatlakozását az 5.13. ábra, a középfőfal- és a padló alatti szigetelés csatlakozását az 5.16. ábra mutatja be. A szintben eltérő fal- és padló alatti szigetelés csatlakozását közbenső, függőleges szigetelés készítésével kell megoldani. A munka megkezdésekor a felületeket a szennyeződéstől, portói meg kell tisztítani. A megtisztított felületre a tekercseket ki lehet gurítani, és el lehet végezni a méretre vágást. Minden lemeztekercset a kigurítás után megfordítanak, majd úgy ragasztják le teljes felületű forró bitumenkenéssel. Ügyelni kell arra, hogya lemez teljes felületen ránc-, gyűrődésés hólyagmentesen feküdjön az aljzatbetonra. A szigetelés első rétegének elkészítése után a második réteget az elsőre, féllemezszélességnyi eltolással kell felragasztani (5.17. ábra).

5.16. Ábra: Szigetelő lemezek csatlakozása középfőfalnál

A felső rétegre bitumenkenés készül. Az elkészült padló alatti szigetelésre 2 cm homokterítést és 5 cm vastag védőbetont készítenek. A hőszigetelt padlóburkolati rétegrendekben a nedvesség elleni szigetelésre kerül a lépésálló hőszigetelő réteg, amit technológiai szigeteléssei kell védeni a betonozás nedvességétől. 5.7. FÜGGŐLEGES FALSZIGETELÉSEK

5.17. Ábra:

Szigetelőlemez

ragasztása feles eltolással

III-

szig. védO fol Ill-vfzszigetelés2rtg.

t

A függőleges falszigetelés leggyakrabban a ~ pincefalaknál fordul elő. A függőleges szige- . teléshez kell csatlakoztatni a falszerkezet alatti szigetelést is. A hagyományos bitumenes szigetelésnél a függőleges szigetelő rétegeket 10 cm-es átfedéssel kell teljes felületen felragasztani (5.18. ábra). A függőleges faIszigetelést kétféleképpen lehet elkészíteni.

III-vokolot

HIII~~~~IIf-[t-c pincefelezet vckolot I~ I~

5.18. Ábra: Szigetelőrétegek átfedése talajnedvesség elleni szigeteLés esetén A pincefal külső oldali szigetelése a fal alatti szigeteléssel készülhet egyszerre úgy, hogya szigetelés függőleges részét a szigeteléstartő falra vezetik fel és csak utána építik meg a pincefalat (5.19. ábra). Az ilyen szigetelést teknőszigetelésnek nevezzük.

96

5. FEJEZET

NEDVESSÉG

ELLENI SZIGETELÉSEK

Teknőszigetelés esetén öszszefüggő padló- és falszigetelés készül. Ez a szigetelési mód talaj nedvesség és talajvíz esetén is alkalmazható. A szigetelést tartó falat függő mellett, zsinórba rakva falazzák. Az állékonysági és baleset-elhárítási szabályok miatt a téglafalat 2 ru-enként; 12 cm vastag pillérerősítéssel falazzák (5.19. ábra). Magasabb falak esetén deszkából készített kalodával is merevíthetik a falat.

5.19. Ábra: Szigetelést tartó falra vezetett szigetelés (A számozás a technológiai sorrendre ulal)

A falazás után a falat durva vakolattal látják el, majd papírralledörzsölik, hogya habarcsmaradványok ne száradjanak a felületre. A vízszintes és a függőleges felület találkozásánál a hajlatot 4 cm-es sugarú íves kikenéssel kell ellátni. Ez a kikenés megakadályozza, hogy a szigetelés alaki hiba miatt megtörjön. Abban az esetben, amikor a fal alatti és a függőleges szigetelés egy rétegben készül, először a függőleges szigetelés első rétegét ragasztják fel úgy, hogy az az alaptesten végigér. Erre 15 cm-es átfedéssel ragasztják a vízszintes szigetelést. Kétrétegű szigetelés esetén féllemezszélesség eltolással leragaszt ják a függőleges szigetelés második rétegét úgy, hogy abból vízszintes szigetelésre takarnak 15 cm-rel. Erre hajtják rá a vízszintes szigetelés második rétegét úgy, hogyahajlatban a tartó falra felvezetik azt. A vízszintes és a függőleges szigetelés egy csíkból is készülhet. Célszerű mindig a leqeqyszerűbb és leggazdaságosabb megoldást választani. A pincefal alatti szigetelést készítik el először, és a fal falazása után helyezik el a függőleges szigetelést a pincefal külső oldaláról, majd a szigetelést szigetelést védő falazattai védik (5.20. ábra). Talajnedvesség ellen a függőleges szigetelés általában kívülről, az épület falára ragasztva készül. Az alapfal szigetelése hagyományosan két rétegű. Az alapfal szigetelés szabadon lévő részére ragasztják rá a füqgőleges szigetelés alsó végét. Ha a szigetelés elkészült, akkor kívülről falazzák fel a szigetelést védő falat. 5.20. Ábra: Pincefalra vezetett szigetelés (A számozás a technológiai sorrendre utal)

97

NEDVESSÉG

5. FEJEZET

ELLENI SZIGETELÉSEK

Mint minden bitumenragasztással készülő vízszigetelést, a függőleges szigetelést is csak száraz időjárásban, + 5 C feletti hőmérsékleten, száraz aljzatokra készítik. A lemezek elhelye0

zése a falon mindig függőleges

irá nyú.

A padló alatti szigeteléshez hasonlóan itt is fontos, hogya rétegek a falra és egymásra ránc-, gyűrődés- és hólyagmentesen legyenek felragasztva. Lényeges, hogy minden lemezrész bitumenréteg kőzött legyen. Az első rétegnél ezért a szigetelés megkezdésekor a falat a szennyeződéstől, portói megtisztítják, és egy rétegben bevonják forró bitumennel (5.21. ábra). Ügyelni kell arra, hogya falon egyenletes vastagságú, összefüggő bitumenréteg alakuljon ki.

5.21. Ábra: Bitumennel előkent szigetelést tartó falra ragasztott szigetelés

A függőleges szigeteléseknél a felhasználásra kerülő bitumen minőségének, ill. lágyuláspontjának is döntő jelentősége van. Meleg időjárásban magas lágyuláspontú bitument használnak. Ennek oka, hogya kész szigetelés meleg időjárásban hamar felmelegszik a fekete színe miatt.

A felmelegedés hatására a szigetelőréteg lecsúszhat a függőleges felületről, amit fehérre meszeléssel vagy árnyékolással lehet megakadályozni. Így a felület visszaveri a napsugarakat és elkerülhető a túlzott felmelegedés. A szerkezeti fal építésekor a szigetelés és a fal közötti hézagot soronként, habarccsal öntik ki. A szigetelést tartó falon, vagy az épület főfalán gyakran épületgépészeti csöveket kell átvezetni (5.22. ábra). A szigetelés mindkét rétegét gallérozással vezetik rá a esőre. A gallérozást csorbázattal ragasztják úgy, hogy az első réteglemez a függőleges síktól 15 cm-t, a második réteg 25 cm-t takar. A bitumenes lemezből készült gallérozást is bevonják felül forró bitumennel, és két helyen kenderzsineggel körülkötik. Előfordul, hogyacsővőn kötöző zsineg helyett két helyen - csavarszorítású fémbilincset alkalmaznak. (Talajnedvesség elleni szigetelésnél, csavarszorítású kettős acéllemez peremezést nem készítenek.)

szig. védö fal vízszigetelés 2 rtg. vokotct pincefalozot vokolot

~

_~Iu__ 5.22. Ábra:

Csőáltörés

szigetelésének kialakítása

A szigetelést a csövön rabicköpennyel védik, míg fém bilincs esetén azokat szabadon hagyják. Béléscső alkalmazása esetén a bélés- és haszon cső közötti hézagot bitumenes kenderkötél esőre tekercselésével és hézagba verésével, műgumival vagy valamilyen extrudált hőszigetelő anyaggal kell tömíteni. 98

5. FEJEZET

NEDVESSÉG

5.8. TALAJvíz

ELLENI SZIGETELÉSEK

ELLENI SZIGETELÉSEK

A talajvíz elleni szigeteléseknél (5.23. ábra) figyelembe kell venni a víz nyomását. A szigetelés éltalában a lemezalapozással együtt kerül alkalmazásra, amely kellően leterheli a felületet és ellenfödémként működik. A bitumenes anyagtól függően három-négy rétegben készül a szigetelés, úgy hogy a lemezek toldásánál legalább 15 cm-es átfedést kell kialakítani. A teknőszigeteléseket függőlegesen a szigetelést tartó falakra. a vízszintes

szigetelést

a tartó

beton-

5.23. Ábra: Talajvíz elleni szigetelés lemezalapozással

ra kell elkészíteni összefüggően és (a számozás a technológiai sorrendet mutatja be) lehetőleg egy időben. A függőleges felületeken lehetóség van a szigetelés rétegszámának a csökkentésére akkor, ha ezt a talajvízviszonyok megengedik. A talajvíz elleni szigeteléseknél a munkaterületet a tanult módok valamelyikével vízteleníteni kell, legalább a munkaszínt alá 50 ern-rel. A talajvízszint süllyesztést csak a leterhelő szerkezetek elkészülte után szabad megszüntetni. 5.9. A SZIGETELÉSEK

VÉGZŐDÉSE

A víz és a nedvesség nemcsak alulról támadja csapadék is gyakran okoz kellemetlenségeket.

az épületszerkezeteket.

A felülről érkező

Az épületet részben vagy egészben körülvevő szigetelés csak akkor tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, ha a terepszint felett végződik, és kizárja a víz szigetelés mögé kerülését oldalirányból. A vízsziqetelő munkához a szigetelések végződésének kiképzése is hozzátartozik. Előfordul, hogyaterepszint alatt szakszerűen elkészítik a szigetelést. Az épület felépítése után, az épület körül elvégzik a tereprendezést. és megépítik a járdát. Egy idő múlva a helyiségek külső határoló-falán, padlóján, nedves foltokat tapasztalnak. Amennyiben a szigetelést tartó fal tetejére kihajtott szigetelés a terepszint alatt marad, a terepen összegyűlő csapadékvíz könnyen mögé jut, ill. a szigetelés és az épített szerkezeti fal közötti hézagon beszivárog a vízszintes szigetelésig, és ott összegyűlik, nedvesiti a padlót és a falakat. A legtöbb épület terepszinttel érintkező lábazatát fagyálló anyagokkal burkolják. E mögé ragasztják a vízszigetelés kimagasítását, amely megakadályozza, hogy a víz a falszerkezetbe jusson. A szigetelés magasítását az épület lábazatának, ill. homlokzati munkájának elkészítése előtt kell elvégezni. 99

5. FEJEZET

NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

Lényeges, hogya szigetelés a terepszint felett legalább 15 cm magasságban végződjön, és egyenletes sík felületre legyen felragasztva. A szigetelés készítésének szabályait a lábazati résznél is be kell tartani. A rétegeket a falra és egymásra teljes felületen forró bitumennel ragasztják, és a szigetelés felső felületét is bevonják forró bitumennel. A munka befejezése után elkészítik a lábazat burkolatát, majd a terep rendezésével az épület körüli járdát. Az épület lábazata és a járda körüli hézagot ki kell önteni forró bitumennel. 5.10. A KŐMŰVES MUNKÁKHOZ

TARTOZÓ VÍZSZIGETELÉSEK

A vízhatlan szigetelések elkészítéséhez a mai építőipar általában tekercselhető (bitumenes vagy műanyag lemezek) szigetelőanyagokat használ. A kivitelezési technológia lényegét tekintve a vízhatlan szigetelés egy kis vastagságú kéreg a védendő épületrész, épületszerkezet körül. Vízzáró szigetelés azonban készíthető a betonoknál és a habarcsoknál tanult adalékanyag, kötőanyag, víz és különleges vegyi adalékanyag felhasználásával. A vízzáró szigetelések egy része ehhez hasonló, más része magát az épületszerkezetet teszi vízzáróvá.

A kőműves munkákhoz tartozó vízszigetelések egy része tévesen, cementszigetelés néven is ismert. Ennek magyarázata, hogyavakolathoz cementet használunk kötőanyagként. Az eljárás helyes megnevezése vakolatszigetelés, amely alatt cement kötőanyaggal és adalékanyaggal, esetleg vegyi adalékkal készülő szigetelést értünk. A vakolatszigeteléseket nagyrészt betonfalakra, esetleg tégla- vagy kőfalakra készítik. Betonfalaknál a tömegbeton szigetelést többnyire a vakolatszigeteléssel együttesen alkalmazzák. Tömegbeton szigetelésnek azt az eljárást nevezzük, amikor egy betonszerkezetet fokozott tömörségűre (általában pórustömítő anyagok segítségével) készítenek, hogya vízzárást is biztosítsa. 5.10.1. A VAKOLATSZIGETELÉSEK A vakolatszigetelések között megkülönböztetünk közönséges cementhabarcs és különleges cementhabarcs szigeteléseket. A vakolatszigetelések a vízzáró szigetelések csoportjába tartoznak.

A közönséges cementhabarcs vakolatszigetelések vegyi adalékok nélkül készülnek. Ezeket nem készítik olyan helyeken, ahol a szigetelés magas hőmérsékletnek van kitéve, vagy a szerkezeteket gyakori, nagyobb hőingadozás éri. Erősen agresszív víznek kitett szerkezeteket nem szigetelnek cementhabarcs vakolattal. A szigetelő vakolathoz kötőanyagként 32,S-es vagy 42,S-es heterogén cementet, vagy 32,S-es homogén portland-, esetleg 32,S-es különleges (MS) cementet használnak. Vakoló homokként érdes szemcséjű folyami vagy bányahomokot használnak, amelyben az iszap és agyagtartalom nem lehet több 3%-nál és szemcsenagysága 0-2,5 mm, ill. O-5 mm-ig terjedő. 100

5. FEJEZET

NEDVESSÉG

ELLENI

SZIGETELÉSEK

Közönséges, szigetelő cementhabarcs vakolatot 150 - 300 mg/l szulfáttartalmú víznek kitett felületnél 450 kq/rn" 32,5-es vagy 400 kq/m" 42,5-es cementadagolással készítenek 300-2000 mg/I szulfáttartalmú vizek ellen ahabarcshoz 400 kg/m3 MS cementet adagolnak. A vakolatréteg anyagának előállításához, keveréséhez mérőedény t, keverőhordót, keverőládát, rostákat, és szitákat használnak A vakolatszigetelések készítéséhez alkalmasak a kőműves kéziszerszárnok. Az habarcsot kőműves serpenyőből, vakolókanállal hordják fel, majd fasimítókkal simít ják le. A habarcsot 3 - 4 rétegben 20 - 25 mm összvastagsággal hordják fel. Az első szigetelőréteget 1:1, a másodikat 1:1,5 a harmadik és esetleg negyedik réteget 1:2 cement-homok térfogata rá nyú keverékkel készítik Betonfelületre a szigetelőrétegek felhordasát legkorábban annak kizsaluzása után 12 nappal kezdik meg. A vakolatrétegek felhordása előtt a felületet vízzel lemossák és nedvesítik, az egyenetlenségeket habarccsal kitöltik, és felületét durván hagyják. Tégla- vagy kőfalazatoknál a habarcsot kb. 2 cm mélyen kikaparják a hézagokból, felületről a szennyeződést drótkefével letisztít ják.

és a

A falsíkok összemetsződéseinél, sarkokban, hajlatokban 5 cm sugarú lekerekítést készítenek A hajlatokat hajlatsimítóval kell kihúzni. A vakolást rétegenként felülről lefelé haladva készítik, kb. 5 mm vastagságban, kőműveskanállal felcsapva. Ügyelni kell arra, hogy a rétegek tömörek legyenek Az egymást fedő rétegeket az előző .rneqhúzása" után lehet felhordani (5.24. ábra). A vakolatréteg nedvesen tartására permetszerűen kell a vizet felhordani.

cementpép

5.24. Ábra: Függőleges és vízszintes vakolatszigetelés kapcsolata

A padlószigetelést az oldalfal szigetelése után kell elkészíteni. A munkát a helyiségben a bejárattól legtávolabb eső oldalon, a fal- és padlószigetelés csatlakoztatásával kezdik. A padlót a fal mentén 40 cm szélességben feldurvítják, lemossák, cementpéppel bedörzsölik, és felületére 5 - 6 mm vastag szigetelőhabarcsot hordanak fel, majd a padlóvonal fölött csorbázatosan lezárt oldalfal szigetelőrétegeket a padlóig kiegészítik A legalsó réteget a hajlatra vezetik, majd a hajlatban a padló szigetelő rétegével átfedik A falon lévő többi vakolatréteget - a felső két réteg kivételével - a hajlatra vezetik rá, a végződéseket elvékonyítva. Ezután 30 cm széles sávban elkészítik a padlószigetelést, és a két legfelső függőleges szigetelőréteget arra rávezetik. Apadlószigetelést 70 - 100 cm széles sávokban fektetik le. Az aljzatot az előzőhöz hasonló módon készítik elő, cementpéppel bedörzsölik, majd tejfölsűrűségű, 1:1 keverési arányú, 6 - 8 mm vastag szigetelővakolatot hordanak fel, és azt tömörítik.

101

5. FEJEZET

NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK

Az így előkészített felületre, a kezdő munkasávra merőlegesen, méterenként lefelé keskenyedő és a végleges szigetelésvastagsággal azonos magasságú léceket helyeznek el (Ezek lesznek a vezető sávok, amelyek később eltávolításra kerülnek.) A lécek közé 1:1,5 térfogatarányú szigetelő habarcskeveréket terítenek, azt tömörítik, léccel lehúzzák, és vakolókanállal addig ütögetik, míg a fölös víz meg nem jelenik a felületen. Ezután a felületre 1:2 arányban kevert cementes homokot szórnak, és fasimítóvallesimítják. A kész szigetelést

14

napig nedvesen tartják. Nagyobb felületeket tágulási hézagokkal

képeznek ki. 5.10.2. TÖMEGBETON SZIGETELÉSEK A tömegbeton (5.25. ábra) szigetelések általában nagyobb vastagságú szerkezetek, többnyire falak vagy vízszintes lemezek, amelyek jól tömörített betonból készülnek. A vízzáróság fokozására vagy különböző vegyszereket adagolnak a még be nem dolgozott betonhoz, vagy a felületet ugyancsak vegyszerrel kezelik. A tömegbeton szigeteléseket a magasépítési gyakorlatban önállóan ritkán alkalmazzák. Főként a mélyépítőiparban, víztárolók, duzzasztógátak építésénél van nagy jelentősége, ahol a szerkezeti

beton

vastagsága

elérheti

az

1 m-t vagy még ennél is nagyobb lehet. A beton összetételét, minőség ét előírások szabályozzák. Szulfáttartalmú talajvizeknélWOO mg/I szulfáttartalomig 300 kg/m' 32,5-es MS-es, 1000-2000 mg/I szulfáttartalomnál 370 kg/m' S-es cementet adagolnak a keverékhez.

5.25. Ábra: Függőleges és vizszintes vakolatszigetelés kapcsolata

Az adalékanyag legnagyobb szemcsenagysága a szerkezet legkisebb vastagsági méretének l/3-a, ill. 30 mm-nél nagyobb nem lehet. A felhasználandó homokos kavicsnak 50%-a O-5 mm szemcsenagyságú homok, míg a másik 50% 5 mm-nél nagyobb kavics. Előírás, hogyahomokmennyiség 20%-ának 0-1 mm közötti szemcsenagyságúnak kell lenni. A betonkeveréket

képlékeny állapotban,

1/2 - 2 óra időtartamon

belül dolgozzák be.

A tömegbeton akkor szigetel, ha legalább 30 cm vastagságú. Vasbeton tömegszigetelésnél a beton az acélbetéteket 1000 mg/I-nél alacsonyabb szulfáttartalom esetén 4 cm, ezen felűl 6 cm vastagságban kell hogy takarja.

102

5. FEJEZET

NEDVESSÉG

ELLENI SZIGETELÉSEIí

Bedolgozás után a kész betont megszilárdulásig nedvesen kell tartani. Ez elérhető a beton folyamatos nedvesítésével vagy műanyag fóliatakarással.

falazat

Pincefalakba a csőátvezetések (5.26. ábra) részére a cső hüvely t vagy a haszon cső tömegbeton darabot betonozás előtt a zsaluzatba helyezik el. Azon az oldalon, amelyiken a vakolatszigetelést készítik, a cső körül 6 cm mély, 5.26. Ábra: Csőáttörés tömegbeton 7 cm széles hornyot képeznek ki a vakolatfelületen szigetelés és a tömítő kitt részére. A falba elhelyezendő alkatrészek, csőbilincsek részére betonozáskor faékeket építenek be úgy, hogya faék legalább 5 cm-re túlnyúljon az elhelyezendő tárgy végénél. Beépítésnél előbb a vakolatszigetelést viszik be a kiképzett fészekbe, majd a cementhabarcsba elhelyezik az alkatrészt. 5.10.3. AZ UTÓLAGOS Az utólagos munkáinál

FALSZIGETELÉSEK

falszigetelésekre

a már meglévő

épületállomány

felújítási

és átalakítási

lehet szükség.

A szigetelések egy része az építmény használata közben károsodik és elveszti szigetelő képességét. A felszivárgó nedvesség tönkreteszi a vakolatokat és a padlószerkezeteket és állandó dohos levegőt okoz. Apadlószerkezet szigetelését teljes padló rétegrend cserével lehet megoldani. A falszerkezetek szigetelését el lehet végezni úgy, hogya szigetelés magasságában 1 m-ként kibontjuk a falat 1 téglasor magasságban. A kibontott falazat alá be lehet fűzni az új szigetelőlemezt és vissza lehet falazni a hiányzó falrészt. Újabb 1 m-es szakasz kibontásával lehet folytatni a szigetelést. Arra kell ügyelni, hogya falazat helyreállításánál gondosan kell elvégezni az ékelést. Ez a szigetelési mód szakszerű munkavégzés esetén jó eredményt hozhat. Az utólagos szigetelések körében napjainkban kezd elterjedni egy, az előzőekhez hasonló eljárás. A hasonlóság abból adódik, hogy az újonnan elhelyezendő szigetelőréteg helyét itt is kivágják. A kivágás nál egy speciális vágóberendezéssel átvágják a falat a kívánt magasságban. A kivágott résbe aztán korrózióálló acéllemezt, vagy üvegszál erősítésű műanyag lemezt préselnek egy speciális berendezéssel. Az utólagos falszigetelések másik módját vegyszeres szigetelésnek nevezhetjük. A szigetelés úgy történik, hogyameglévő falazatba meghatározott távolságban ferde irányú furatokat készítenek. A furatokba egy vegyszert töltenek, ami elszivárog a falazatban. Az elszivárgott anyag a falban egy filmszerű réteget képez és megakadályozza a nedvesség felszívódását. Ezt az eljárást eredményesen alkalmazták a régi városrészek műemléki épületei nek felújításainál. Forgalomban

vannak még elektromos

elven működő utólagos szigetelési eljárások is. 103

NEDVESSÉG ELLEN! SZ!GETELÉSEK

5. FEJEZET

5.10. BALESET-ELHÁRÍTÁS

A hagyományos bitumenes lemezekkel bitumenes ragasztás sal készülő talajnedvesség elleni szigetelés egyik fő veszélyforrása a forró bitumen, ezért az ilyen munkáknál nagy figyelmet kell fordítani a forrázásból adódó balesetek elkerülésére. A bitumen öngyulladása esetén az oltáshoz vizet nem szabad használni. A bitument csak erre a célra kialakított üstben szabad felmelegíteni. A munkaterületen a bitumenmelegítő berendezést billenésmentesen olyan helyen kell elhelyezni, ahol üzemelése nem jelent tűzveszélyt. A közlekedő, szállító útnak a melegítő berendezéstől a bedolgozás helyéig akadálymentesnek kell lennie. Forró anyagat csak fedeles és egyszerre csak egy vederben szabad szállítani! Zárt térben való munkavégzésnél készülő padló alatti szigeteléseknél mind a munkahelynek, mind a szállítóútnak jól megvilágítottnak kell lenni!

104

5. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A NEDVESSÉG ELLENI SZIGETELÉSEK CÍMŰ FEJEZETHEZ l. Az épületszerkezeteket a nedvesség és a víz ellen védeni kell. Ismertesse a szigetelő anyagok anyagtani besorolás szerinti csoportosítását! a./ c./

b./

.

d./

.

2. Írja a felsorolt anyagok mellé a legjellemzőbb tulajdonságaikat! a./ bitumen:

.

b./ oldószeres bitumen:

.

e./ bitumenemulzió:

.

d./ bitumenes vékonylemez:

.

e./ bitumenes vastaglemez:

.

f./ műanyag szigetelések:

.

g./ fémlemez szigetelések:

.

h./ különleges habaresszigetelések:

.

3. Értelmezze a vízzáró és vízhatlan szigetelések fogalmát, és írjon rá példát! Vízzárónak nevezzük azt a szigetelést, vagy szerkezeti réteget, amely

.

Ilyen például:

.

Vízhatlannak nevezzük azt a szigetelést, amely

.

Ilyen például:

.

105

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK

4.

Az alábbiakban

rolt szigetelések

különbözö

AZ 5.

FEJEZETHEZ

nedvességokozók

mellé, a felhasználható

elleni szigeteléseket

szigetelések

sorolunk fel. Írja a felso-

fajtáit és rétegszámát!

a./ talajpára elleni szigetelések: b./ talajnedvesség

elleni szigetelések:

c./ talajvíz elleni szigetelések:

d./ talajvíznyomás

elleni szigetelések:

e./ üzemi és használati víz elleni szigetelések:

5.

Egészítse ki az alábbi mondatot!

Minden felület találkozásánál mezsávokat

a leghosszabb ..

kell felkenni. A .

lő réteget. Az átfedés mértéke általában

6. Az ábrán műanyag lemez szigetelés fektetésének rajzát látja. Írja a berajzolt vonalakra a helyes rétegmegnevezéseket! 7. Milyen fémlemez szigeteléseket ismer? Írja le ezek egymáshoz rögzítésének lehetőségeit! Fémlemez szigetelések: s.!

b./ .. Egymáshoz

106

cm-es

a hajlatot .....

rögzítésük módja:

út miatt mindig o

••

ésa

sugarú

ívben ki kell kenni. A le-

egy

és rétegenként

... csak együtt képezik a szigete-

' cm, talajvíznyomás

esetén.

.... cm.

KÉRDÉSEK

8.

Ismertesse,

hogy mi a különbség

ÉS GYAKORLÓ

a felületszivárgó,

FELADATOK

AZ 5. FEJEZETHEZ

és az árokszerű szivárgó között!

Felületszivárgó:

Árokszerű

szivárgó:

9.

Rakja helyes sorrendbe az alapok és lábazati falak szigetelését. A szigetelés két rétegben, forró bitumenes ragasztással és felső felületi bevonással készül. e.! lemezek összeragasztása bJ lemezek elhelyezése c.! lemezek méretre vágása dJ lemezek kiterítése eJ alap letisztítása f./ finom homokhintés készítése gJ toldások kialakítása hJ alap lekenése bitumennel iJ bitumen felmelegítése j.í lemezek összeragasztása kJ a lemez felületének lekenése Helyes sorrend:

10. Az alábbi ábrán, a padló alatti szigetelés metszetrajzát látjuk, amelyet betonaljzatra készítettek el. írja a bejei ölt metszetvonaira a helyes rétegrend kialakítását a megfelelő sorrendben!

ll. A következő ábra a középfőfal és a padló alatti szigetelés csatlakozását mutatja be. Rajzolja be az ábrába a megfelelő üresen hagyott helyre, a talajnedvesség elleni kétrétegű szigetelőlemezek csatlakozását, és annak felvezetését a középfőfalra! Készítse el az anyagjelölést, majd írja az ábrába a látható szerkezetek megnevezését!

107

KÉRDÉSEK

12.

ÉS GYAKORLÓ

Mi a különbség

FELADATOK

Al

5.

FEJElETHEZ

a szigetelést tartó és a szigetelést védő fal között?

A szigetelést tartó fal

A szigetelést védő fal

13. Milyen

szigetelést

nevezünk teknőszigetelésnek?

14. Rajzolja be az ábrákba a függőleges falszigetelés elkészítésének kétféle lehetséges megoldását, ha a vízszigetelés 2 rétegű. Adja meg a rétegek elnevezéseit

15.

is!

Egészítse ki az alábbi mondatot!

A felmelegedés amit

hatására

a függőleges

a szigete lőréteg _.

felületről,

... lehet megakadályozn!.

16. Az alábbi ábra segítségével, ismertesse röviden a csőáttörés szigeteléskialakításának leglényegesebb munkafolyamatait!

-

:d

-----

--

~

I

:1 J

108

-----

I

I

I

--

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK AZ 5. FEJEZETHEZ

17. Karikázza be a talajvíz elleni szigetelésre vonatkozó helyes állításokat! a./ A szigetelés rétegszáma a bitumenes anyagtól is függ. b./ A szigetelés rétegszáma független a bitumenes anyagtól. c./ A bitumenes anyagtól függően kell megválasztani a szigetelés rétegszámát. d.1 Az alkalmazott szigetelés rétegszáma egy, de általában kétrétegű. e./ Minden esetben a szigetelés három - négy rétegben készítendő. f./ A lemezek átfedése legalább 10 cm legyen. g./ A lemezek toldása minimum 10-15 cm között legyen. h./ A lemezek toldás ánál legalább 15 cm átfedést kell biztosítani.

18. Fejezze be az alábbi mondatot! Tömegbeton szigetelésnek azt az eljárást nevezzük, amikor..

.

..............................................................................................................................................

19. Milyenvakolatszigeteléseket ismer, és a szigetelések melyik csoportjába sorolná ezeket? Vakolatszigetelések: a.1 b./

Szigetelések csoportja:

. '"

.

.

20. Ismertesse, hogy milyen utólagos falszigetelési eljárásokat ismer? Melyiket mikor használjuk? a./

.

b./

.

c./

.

d./

.

109

6. A FALSZERKEZETEK A falszerkezetek függőleges helyzetű, nagy kiterjedésű kezetek, Feladatuk a teherhordáson és térelhatároláson megfelelő hő- és hangszigetelésének biztosítása, 6.1. A FALSZERKEZETEKKEL A falszerkezeteknek,

SZEMBEN

azok teherhordó,

az alábbi követelményeknek

alátámasztó szerkívül a belső tér

TÁMASZTOTT

ill. térelhatároló

KÖVETELMÉNYEK

jellegétől függően, eltérő mértékben

kell megfelelniük:

méretpontosság;

szilárdsági;

nedvesség

hő- és páratechnikai;

elleni védelem;

tűzvédelmi.

zajvédelmi; 6.1.1. MÉRETPONTOSSÁGI A falazatok készítésénél

KÖVETELMÉNYEK

az alábbi mérettűréseket

kell betartani.

A téglasorok vízszintestől való eltérése: 3,00 m hosszú falszakaszon vakolatlan fal esetén ±2 mm, vakoltnál ± 5 mm lehet. A hosszabb (15 m-en felüli) vakolt falaknál az eltérés ±20 mm lehel. A függőlegestől

egy emeleten

belül, legfeljebb ±30 mm-rel

térhet el a fal síkja.

Falnyílás mindkét irányú eltérése nem lehet több ±10 mm-nél. A pillérek sarkai 3 m-en belül, ±8 mm-nél jobban nem térhetnek

el a függőlegestől.

6.1.2. SZILÁRDSÁGI

terhek

KÖVETELMÉNYEK

födém

feletti

A falszerkezetek szilárdságának meg kell felelniűk a saját tömegükből eredő, az azokra, egyéb szerkezetekből (födém, kiváltó, tetőszerkezet stb.) átadódó (6.1. ábra) terheléseknek, valamint vízszintes irányú szélterheléseknek. A pincefalaknak a földnyomásból, esetleg talajvíz nyomásból eredő vízszintes terheket is fel kell venniük. A falazott szerkezetek erőtani tervezését arra jogosult mérnök végezheti, az MSZ 15023-87 "Építmények falazott teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése" c. szabvány alapján.

6.1. Ábra: A falazat terhei

A falszerkezetek szilárdsági tervezése során az elemkapcsolatok szakszerű kialakítása, ilIetve az épület egészének állékonysága érdekében figyelembe kell venni az alábbi fontosabb előírásokat! 110

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

A teherhordó falazott szerkezeteket a födémek síkjában vasbeton koszorúval kell összefogni!

Az üreges falazóelemekből készülő falazatokra az előregyártott födémgerendák csak a felfekvésük alatt átvezetett teherelosztó koszorú készítésével helyezhetők el. A teherelosztó koszorú elosztja a födémszerkezet terheit, így megakadályozza azt, hogy a felfekvésnél a falazatban repedések keletkezzenek.

szarufa

födém

A teherelosztásra is figyelembe vett koszorú (6,2. ábra) szélessége legalább a falvastagság kétharmada, de legalább 200 mm legyen! Az üreges falazó elemekből készülő falazatokra a fal síkjában felfekvő nyílásáthidaló gerendák felfekvési hosszát a teherelosztás biztosítása érdekében minden esetben meg kell határozni!

falszerkezet

6.2. Ábra: Magastetős épület koszorúszerkezete

Alakváltozások (pl. összenyomódás) szempontjából lényegesen különböző tulajdonságú vagy számottevően eltérő terhű falazatokat egymással összeépíteni - még ha azok az elemek azonos magassági méreteiből adódóan az elemkötési szabályok betartásával összeépíthetők is - csak akkor szabad, ha e körülményeket a falazatok méretezése során figyelembe vették! 6.1.3. NEDVESSÉGVÉDELMI

KÖVETELMÉNYEK

A falszerkezeteket, az épületben elfoglalt helyük szerint, az őket érő nedvességhatásokkal szemben védeni kell. A nedvesség ugyanis tönkreteszi a falszerkezeteket, és hosszú időn keresztül lerontja az építmények használati értékét. felnedvesedett lábazat, a málló vakolat, az állandóan dohos levegő, a magas páratartalom, a vakolat alatti szerkezetek tönkremenetele (pl. kifagyás), az épület használata során kellemetlenséget okozhatnak. A

t tt

t tt

t ff t

~~:~J~:zdvesség talojp6ra

6.3. Ábra: Az épületet érő nedvességhatások 111

A FALSZERKEZETEK

A falszerkezetek

nedvessége

(6.3. ábra) származhat:

épület határoló falszerkezetének többrétegű a külső

falszerkezetek

falszerkezeteket

alábazatra

fe!csapódó

használatból,

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

belső felületén a lecsapódó

alkalmazásánál

párából;

a szerkezet belsejében

a lecsapódó

párából;

érő csapóesőből; vízből;

illetve üzemi működésből

származó vízből, párából;

a térszint alatti, talajjal érintkező ill. térszint feletti falszerkezetek pincefalak stb.) a talajban lévő nedvességből, ill. vízből.

esetén (pl. lábazati falak,

A fenti nedvességokozók szinte minden épületen előfordulnak, ezért hatásukat nem lehet kiküszöböl ni. A falszerkezeteket szigeteléssel és helyes szerkezeti kialakítással védhet jük meg a nedvességtől

(lásd. 5. fejezet).

6.1.4. HŐ- ÉS PÁRATECHNIKAI KŐVETELMÉNYEK Az épületek, építmények hőtechnikai viselkedése az elmúlt két évtizedben az energiaárak

rohamos

emelkedése

miatt

rendkívül fontossá vált. A 6.4. ábrán egy épület hőveszteségeinek százalékos értékeit láthatjuk. Könnyen belátható, hogy a fűtési energia nagy része a falakon és a nyílászáró

szerkezeteken

távozik.

Ezért

a gazdaságos üzemeltetés, illetve fűtés kialakításához minél jobb hőszigetelő képességű szerkezeteket kell építeni. A falszerkezetek kedvező hőtechnikai tulajdonságait háromféleképpen alakíthatjuk ki. 1. A falazóanyag kiválasztásánál eleve jó hőszigetelő képességű anyagot választunk ki. 2. A hőszigetelő

képességet

utólagosan

6.4. Ábra: Az épület hőveszteségének megoszlása elkészített szigetelő réteggel biztosít juk.

3. Harmadik megoldásként a falszerkezetet három rétegűre készítjük el, egy teherhordó get- egy szigetelő réteget- és egy külső homlokzatképző réteget kell készíteni.

réte-

A 6.5. ábrán egy hőszigetelt vasbeton falszerkezet hőmérsékletének változását láthatjuk. A hőmérséklet változása az anyagokon belül egyenletes, és megfigyel het jük azt is, hogya kúlső oldali hőszigetelés nagyon sokat javít a vasbeton falazat hőtechnikai tulajdonságain. A külső ill. a legalább 10°C hőmérsékletkülönbségű tereket elválasztó belső falszerkezeteknek, a homlokzatoknak (külső fal, nyílászáró szerkezetek és hőhidak együttesen) ki kell elégíteniük az MSZ-04-140-2:1991 "Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai 112

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

számításai Hőtechnikai méretezés" szerinti követelményeket az új MSZ ISO 6946:1999 "Hővezetési ellenállás és hőátbocsátás. Általános számítási módszerek" c. ágazati szabvány szerinti számítással. Ezeken belül főként: a hőátbocsátási értékét;

tényező követelmény-

a belső felületek (íalfelület, sarkok, hőhidak) megengedhető hőmérséklet értékeit, a belső felületi páralecsapódás elkerülésére; 6.5. Ábra: A hőmérséklet változása hőszigetelt vasbeton falban

a szerkezeten belüli páralecsapódás megakadályozását.

A falszerkezetek - különösen a többrétegű falszerkezetek - tervezése során el kell végezni az MSZ ISO 6946:1999 szerinti számításokat. így megtudhatjuk, hogy az adott szerkezet kielégíti-e az érvényben lévő követelményeket. Az MSZ-04-140-2:1991 szabvány a téli hőveszteségek mérséklése érdekében az egész télen át fűtött helyiségekre a hőátbocsátási tényező (új jelöléssel U, a régi jelöléssel k) nagyságát a következő en határozza meg: külső falszerkezetek: fa, műanyag

Uf

ó: 0,45 W/m'K; ó: 1,6 W/m'K; ó: 2,0 W/m'K;

ablakok és erkélyajtók: U,

alumínium

ablakok és erkélyajtók: U,

homlokzati

ajtó: U,

ó:

1,8 W/m'K.

Megjegyezzük, hogya különböző határoló szerkezetekre vonatkozóan a gyakorlat kisebb hőátbocsátási tényezőjű szerkezeteket használ. Ezek ára mindig magasabb, mint egy kevésbé megfelelő szerkezeté, a többletköltség a kisebb energiafogyasztás révén gyorsan megtérül. 6.1.5. ZAJVÉDELMI NYEK

KÖVETELMÉ-

Az épületek rendeltetésszerű használata során a határoló szerkezeteket többféle akusztikai terhelés éri (6.6. ábra). A legáltalánosabb a léghang és a kopogóhang terhelés. A léghang úgy keletkezik, hogyha a térben lévő szerkezet felülete rezegni kezd. A kopogó hang a szerkezetekre gyakorolt ütésszerű hatások eredményeként keletkezik.

6.6. Ábra: Az épületeket érő zajhatások 113

A FALSZERKEZETEK OSZTÁLYOZÁSA

6. FEJEZET

Általánosságban elmondható, hogyafalazatok léghanggátlása a szerkezet fizikaitulajdonságaitól függ, ezek közül is elsősorban a fal fajlagos tömegétől és belső felépítésétől (üregek). Minél nagyobb a falazat tömege, annál jobb a léghanggátlás. A hőszigetelő falazóelemek esetében azonban ez nem igaz, a hanggátlás majdnem állandó. A külső falszerkezetekbe kerülő nyílászáró szerkezeteknek (ablakok, erkélyajtók) a falazaténállényegesen kisebb a léghanggátlása. Ennek következtében (mely függ a nyílászáró szerkezetek típusától, hézagarányától és beépítésük tömítettségétől is)jelentős mértékben lerontják a külső falszerkezetek léghanggátlás át. Ezért törekedni kell a megvilágításhoz szükséges megfelelő nagyságú nyílászárók beépítésére. Ugyanakkor a nyílászárók megfelelő léghanggátlásúak és tömítettségűek legyenek. Az épületek helyiségeiben - azok rendeltetése függvényében - a zajszintek nem haladhatják meg az MSZ 18151/1-2 "Emissziós zajhatárértékek" c. szabvány szerinti megengedett egyenértékű hangnyomásszinteket (A). Ennek érdekében a homlokzati szerkezet egészének (külső fal és nyílászáró együttesen) ki kell elégítenie a helyiség rendeltetése szerinti minimális léghangszigetelési követelményeket. Az egyrétegű, azonos, vagy eltérő rendeltetésű helyiségeket (rendeltetési egységeket) elválasztó belső teherhordó falazatoknak meg kell felelniük az MSZ-04-601/2-3 sz. szabványokban a lakóépületekre és önálló üdülőkre, illetve közösségi épületekre előírt hangszigetelési követelményeknek. 6.1.6. TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK A falszerkezeteknek, ill. a nyílásos homlokzati falaknak az épület tűzállósági fokozata ill. szintszáma függvényében meg kell felelniük az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak. Ennek értelmében az égetett agyag falazó elemek és az azokból készülő falazatok éghetőség szempontjából "nem éghető"-nek tekinthetők. 6.2. A FALSZERKEZETEK OSZTÁLYOZÁSA A falakat az épületen belül elfoglalt helyük, illetve szerkezeti szerepük szerint a következő csoportokba sorolhatjuk: pincefalak; lábazati falak; •

felmenőfalak;

•

tűzfalak.

oromfalak, attika falak;

• vázkitöltő falak; merevítő falak; • válaszfalak; •

támfalak; kerítésfalak. 114

6. FEJEZET

A FALSZERIíEZETEIí

OSZTÁLYOZÁSA

6.2.1. PINCEFALAK Alápincézett rúig terjedő

épületeknél az alapokra támaszkodó, és a pince feletti koszofalszakaszt pincefalnak nevezzük (6.7. ábra).

A pincefalak a többi főfaltól abban különböznek, hogy részben, vagy teljes egészében a talajszint alatt helyezkednek el. A pincefalakat a talaj nedvességei ellen szigeteini kell. A pincefalak szigetetése nemcsak a szerkezet védelme szempontjából fontos, hanem azért is, mert az átnedvesedett fal a pincében levó helyiségek levegójét párával (dohos levegő) telíti. Ez módot ad a különböző gombák megtelepedésére. Meg kell említenünk azt is, hogy az átnedvesedett pincefal ki van téve a téli fagy (kb. 60-100 cm mélyen) hatásainak. Ezért a pincefal építéséhez felhasznált anyagok kiválasztásánál ezt figyelembe kell venni.

6.7. Ábra: A pincefal és a pincefalhoz kapcsolódó szerkezetek

A pincefal készülhet kisméretű tömör téglából, beton falazó elemekből, helyszíni kibetonozással, esetleg terméskőbői is. Az égetett agyagból készülő üreges falazóelemek némelyike (pl. Porotherm pincefalazó tégla) felhasználható pincefal építésére, de ezeket az elemeket csak külön minőségi bizonyítványesetén szabad beépíteni. Téglából készülő pincefal esetén a szerkezetet a talajpára (6.8. ábra), a talajnedvesség, vagy a talajvíz ellen szigeteini kell. Helyzetét tekintve kétféle szigetelésnek kell készülnie; a vízszintes falszigetelésnek és a függőleges falszigetelésnek. A vízszintes szigetelés a fal alatt, függőleges pedig a pincefal külső, földdel érintkező felületén készül. A függőleges szigeteléshez szigetelést védő, vagy szigetelést tartó falat kell készíteni. A szigetelést védő fal a pincefal külső oldali szigetelése után készül, vastagsága 6 cm. A szigetelést tartó falat az alaptestre építik.

6.8. Ábra: Kisméretű tégla pincefal és szigetelést védő fal

115

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

A fal vízszintes szigetelését egy művelettel végzik el úgy, hogya szigetelést felvezetik a pillérekkel erősített szigetelést tartó falra. A szigetelést tartó fal vastagsága 12 cm. A beton építőelemek felhasználásával épített pincefalak technológiája annyiban tér el az előzőektől, hogy az egymásra falazott betonelemek üregeit ki kell tölteni betonnal. Az így kapott falszerkezetet is kell nedvesség ellen szigeteini (6.9. ábra). Helyszínen készült beton pincefal esetén megtakaríthat juk a szigetelést, amennyiben megfelelő beton kerül bedolgozásra. A vízzáróságot megfelelő szemszerkezetű adalékkal, acementmennyiség növelésével, esetleg víztaszító és pórustömítő anyagokkallehet fokozni. Abetonfal vízzáróságát többrétegű cementhabarcs vakolattal lehet növeini. Nem vízzáró beton esetén lemezes szigetelést kell készíteni (6.10. ábra). A hétköznapi gyakorlat általában az utóbbi megoldást alkalmazza.

6.9. Ábra: Zsaluelemes pincefal és szigetelést tartó fal

Vasbeton pincefalakat olyan esetekben építenek, ha nagy a föld nyomása, vagy más körülmény ezt indokolttá teszi (megfelelő teherbírás, stb.). A pincefalak építése az anyag-előkészítés, a kitűzés, a falazás, esetleg zsaluzás és a betonozás műveleteit tartalmazza. Rézsűs földpart esetén a pincefal melletti munkaárkot csak akkor szabad feltölteni, ha a fal már megszilárdult és a keletkező földnyomást fel tudja venni. A föld visszatöltését rétegenként tömörítve, döngölve kell végezni. Ügyelni kell arra, hogya viszszatöltött és a még megfelelően nem tömörödött talajra nehéz állvány t, esetleg épületszerkezetet (jérdát, lépcsőt) ne építsünk. A függőleges föld partokat a pincefal építési idejére a beomlás megakadályozása miatt dúcolással támaszt juk meg. 6.2.2.

6.10. Ábra:

pincefal

LÁBAZATI FALAK

Lábazati falnak nevezzük (6.11. ábra) az épület járda. vonala közé eső falszerkezetet. 116

Monolit

és szigetelést védő fal

és a földszint

padló-

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

A lábazati fal komoly igénybevételnek kitett szerkezet. Az eső és a hó átnedvesíti, az épület mellett folyó közlekedés mechanikai sérülést okoz. A fe\csapódó sár bepiszkít ja, és az épület ezen szerkezeti

része erősen ki

van téve a fagy hatásainak. A lábazat általában to-15 cm-re a talajszint, vagy járda alá nyúlik és 30150 cm-re végződik a talaj felett. A lábazati fal anyaga terméskő, tégla, beton és műkő lehet. Ha a lábazat több rétegből készül, akkor a rétegek között szerves kapcsolatot kell kialakítani. A lábazati fal síkja megegyezhet a homlokzat síkjával, a homlokzat síkja elé kerülhet, és lehet néhány centiméterrel a homlokzat síkjánál beljebb is.

6.11. Ábra: Terméskővel burkolt lábazati fal

A lehetséges megoldásokat a 6.12. ábrán mutatjuk be. A kiüléssel készített lábazat hátránya, hogya lefolyó víz és a hó a kiülésen megakad, megáll, és elősegíti a lábazat feletti fal és vakolat kifagyását, tönkremenetelét. Ezen a hibán úgy lehet segíteni, hogya lábazat felső, külső részét ferdén, lejtősen képezzük ki. A homlokzat síkjával megegyező lábazati síkon az esővíz könnyen végigfolyik, és könnyen ajárda és a fal közé szivárog. A homlokzat síkjánál beljebb lévő lábazati fal síkján a homlokzaton végig folyó víz lecsöpög és így kisebb akifagyás veszélye, ezért ezt a megoldást ajánljuk, lehetőség szerint lábazati zárószegély elhelyezésével. A hibása n elkészített szigetelés is sok kellemetlenség okozója. A talajban lévő víz ugyanis a lábazati fal hátulsó oldaláról is felszívódhat, és a kifagyás így is létrejöhet. A lábazati fal készítése során a szigetelést kétféle módon készíthetjük el.

{als(któl kiugró lábazat

falsíkkal megegyező 6.12. Ábra:

A lábazati

lábazat

falsíklál beugró lábazat

falak kialakítása 117

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

A nem fagyálló anyagból készített lábazat szigetelését úgy kell elkészíteni, hogya víz hátsó oldali felszívódását a szigetelő réteg megakadályozza. Ezért a lábazati fal mögött függőleges szigeteléssel kell összekötni a vízszintes padló- és falszigetelést. A szerkezeti kialakításhoz természetesen hozzátartozik (6.13. ábra) a szigetelést védő fal (kisméretű téglából) vagy az extrudált hőszigetelés is. Amennyiben az élére állított téglák darabszáma nem egészre jön ki, úgy az aljzatbetont kell megvastagítani. A hőszigetelési szabvány előírja az aljzatok (padlószerkezetek) és alábazatok hőszigetelésének (a hőhíd elkerülése miatt) szükségességét is. A lábazati fal hátoldalára készített függőleges hőszigetelés követi a nedvesség elleni szigetelés vonalát. Megjegyezzük, hogy a fagyálló anyag alkalmazása esetén a hőszigetelt megoldás is hátoldali nedvesség elleni szigetelést igényel, mivel a hőszigetelő hatás nedves környezetben

1,8

38

6.13. Ábra: Nem fagyálló lábazat

erősen romlik.

A fagyálló lábazat esetében a szigetelést a lábazat felett (6.14. ábra) is átvezethetjük. Ennél a megoldásnál a fal vízszintes szigetelése és a padlószerkezet szigetelése egy magasságban helyezkedik el. Pince nélküli épületek lábazata régebben teljes falvastagságban fagyálló terméskőből, esetleg részben kőből, és mögötte fagyálló betonból készült. A lábazat alápincézetlen épületeknél is készülhet terméskő, tégla, műkő stb. burkolattal. A burkolat időállóságát, fagy elleni védelmét, helyesen vezetett és gondosan készített szigeteléssel lehet fokozni. Mivel a lábazati fal kiképzésénél a tetszetős külső is fontos, a fagyálló terméskő és téglalábazatokat vakolatlanul hagyják és hézagolássallátják el. A terméskő-, mészkő- és betonfelületeket különböző megdolgozásokkal, műkőburkolattal, szemcsézéssel, élszegéllyel stb. készítik.

38

6.14. Ábra: Fagyálló lábazat A 6.15. ábra fagyálló betonból készült, külső felületén finomszemcsés műgyanta kötésű vakolattal ellátott lábazati falat mutat be (hagyományos vakolatok nem alkalmazhatók!). A magas hőtechnikai igények kielégítésére a lábazati fal külső oldalára hőszigetelés került. Alápincézett épület lábazatának kialakítása a 6.16. ábrán figyelhető meg. 118

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

6.15. Ábra: Külső oldalról hőszigetelt vakolt beton lábazati fal

OSZTÁLYOZÁSA

6.16. Ábra: Alápincézett épület

lábazatának kialakítása

6.2.3. A FELMENŐ FALAK Az épületek pince feletti falait felmenő falaknak nevezzük. A felmenő falak hordják az épületek terheit, és ellenállnak a különböző igénybevételeknek (például a szél, a csapadék, a hó stb.). A fal anyagának megválasztásánál gondolni kell a tartósságra, a gazdaságosságra, a megfelelő hő- és hangszigetelésre, és a kivirágzás mentességre stb. A szokásos anyagokból megfelelő módon, és elegendő vastagsággal készített falak az említett követelményeket általában kielégítik. A felmenő falakat a következő anyagokból, illetve elemekből készíthetik: tégla, falazóblokk, kő, beton és vasbeton falblokk és panel. Ezekhez az anyagokhoz más és más kivitelezési technikák tartoznak. A tégla, a falazóblokk és a kő falak egyszerűen elkészíthetők, az anyagok ára viszonylag alacsony, és nincs szükség komoly gépesítésre sem. A beton és a vasbeton falak elkészítéséhez már zsaluzatra és vasszerelésre van szükség, és a hatékony munka, valamint a technológiai igények miatt ajánlott a gépesítés is. 6.2.3.1. TÉGLAFALAK,

FALAZŐBLOKKOKBŐL

KÉSZÜLT FALAK

Napjainkban a kerámia anyagú tégla/falazóblokk a falszerkezetek leggyakoribb anyaga. A korszerű blokkok hőszigetelő képességét a pórusosság növelésével javították, miközben a szilárdsági tulajdonságok a szokásos igénybevételekre megfelelnek. A különböző típusokat, technológiákat, falidomkötéseket a következő fejezeben ismertetjük, a komplett rendszerekkel később még találkozunk, így azzal most nem foglalkozunk. 119

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

6.2.4. A KŐFALAK Tömör már ritkán igényes és a tervezők

kőfalas épületeket (6.17. ábra) ma építenek. A kő megmunkálása idődrága munkafolyamat, ezért építését és a kivitelezők általában mellőzik.

A kő rossz hőszigetelő, ezért a kőfalat vastagabbra kell építeni, mint a téglafalat. Vékonyabb kőfalak hőszigetelő képessége hőszigetelő anyagok alkalmazásával növelhető. A faragott kőből készült felmenő falak vastagsága 30-45 cm. a nem faragott kőfalak vastagsága általában 50 cm. A kőfalak másik hátránya, hogy saját súlyuk nagy, ezáltal az épület önsúlya is igen nagy.

6.17. Ábra: Tömör kőfalas épület: az Országház

A kőfalak szilárdsága elsősorban a felhasznált kő és habarcs szilárdságától függ. A porózus - egyébként jobb hőszigetelésű - lyukacsos, puha mészkövek, tufák stb. szilárdsága általában kisebb, mint a tégláé. A nem réteges kőfalak szilárdsága még kisebb, ezért a kőfalak vastagabbak, mint a téglafalak. A belőlük épült szerkezeteket csapadék és talajnedvesség ellen (lefedéssel, szigeteléssel) védeni kell. Savas eső és mohásodás ellen bevonatokkal (viasz, fluát, parafin oldat, emulzió) kell ellátni a felületeket, ami egyben felület-keményítést is jelent. 6.2.4.1. A KŐFALAK ANYAGAI, FAJTÁI, A KŐ MEGMUNKÁLÁSA A kő a legrégibb építőanyagok egyike. Építőköveknek nevezzük azokat a természetben megtalálható kőzeteket, amelyek a szükséges mértékben alakíthatók, és az építészet által támasztott követelményeknek megfelelnek. A kő kétféle (6.18. ábra) módon kerülhet beépítésre:

nagyolt építőkő

mint faragott kő: fal- és egyéb szerkezetek készítéséhez használt építőkő, amelyet különböző kőfaragó szerszámok vagy gépek segítségével megdolgoztak. mint terméskő: fal- és egyéb szerkezetek készítésénél használt, a bányából nagyolva kitermelt, esetleg a kőműves által kalapácscsal durván alakított építőkő. 120

faragott építőkő 6.18. Ábra: A

kövek megmunkálása

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

A faragottkő szerkezetek (6.19. ábra) lehetnek: faltestek, pillérek, oszlopok, boltozatok, gyámkövek, fal-, födém- és lábazatburkolatok, párkányzatok, nyíláskeretezések, mellvédek, fal-, mellvéd- és kéménylefedések, lépcsők, padlóburkolatok, kutak, emlékművek, szobortalapzatok stb. A faragottkő szerkezetek jellemzője, hogy minden egyes darab kő előre meghatározott (megtervezett) alakkal, pontosan méretjelzett tervek alapján, különböző kőfaragó szerszámok, illetőleg gépek felhasználásával készül. A bányákban kitermelt követ a kőfaragó munkálja meg, alaki és felületi szempontból egyaránt. A megfaragott követ a kőműves építi be, minimális helyszíni igazítás után. A terméskő szerkezetek csoportjába tartoznak a terméskő falazatok, a bennük kiképzett nyílások, és azok áthidaló boltövei, kémények, továbbá a boltozatok, a fal- és lábazat-burkolatok, az előlépesők, az épület körüli járdák, a terasz- és a kerti térburkelatok. A terméskő szerkezeteket (6.20. ábra) az jellemzi, hogya kövek sok esetben megmunkálatlanul kerülnek beépítésre. Csak igényes kivitel esetén dolgozzák meg azokat kőfaragó szerszámokkal és módszerekkel.

6.19. Ábra: Faragott kő szerkezetek

A terméskő szerkezetekkel kapcsolatosan gyakran találkozunk a falazó kő és a cyklop kő elnevezésekkel is. Falazó kő: faltestek építésére használatos, leginkább puha kövekből durván bárdolva vagy repesztve előállított, majdnem derékszögű, hasáb alakú építőkő. Ciklop kő: ékekkel hasított vagy nagyolt, szabálytalan öt- vagy hatszögű homloklapú, megdolgozás nélküli építőkő. 6.2.4.2.

6.20. Ábra: Terméskő falazatban kialakított

boltöu

A FARAGOTT KÓFALAKRÓL ÁLTALÁBAN

A faragottkő falazatok egyenlő vagy különböző nagyságú, derékszögű hasáb alakúra faragott kövekből épülnek vízszintes és függőleges hézagokkal. 121

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

A faragottkő falakat rendszerint kváder falazat formájában rakják, amely egyenlő rétegmagasságú kövekből készül, minden második rétegben egymás fölé eső függőleges hézagokkal (6,21. ábra). A faragott kövek felülete durván és finoman is megdolgozható. A kövek faragásánál fontos, hogy az éleket 1-3 cm szélességben megdolgozzák. A 6.22. ábrán a lehetséges hézagképeket láthatjuk.

6.21. Ábra: Faragott kő elemekből készült pillér kváderfalazat

A köveket minden esetben az eredeti elhelyezkedésnek megfelelően helyezzük el a falazatban. A fugahézagok vastagsága a megmunkálás pontosságától függ, akár néhány mm nagyságú is lehet. A köveket hornyos illesztéssel, vagy fém csapokkal lehet egymáshoz megfelelően kapcsolni. A kő rendkívül kemény anyag, és megmunkálása nehéz, a faragott kőfalazatokat elsősorban műemléki épületek helyreállítása esetén, illetve rendkívül nagy igénybevételnek kitett szerkezeteknél (pl. hídfő, támfal, stb.) építünk. 6.2.4.3.

A TERMÉSKŐ

FALAKRŐl

6.22. Ábra: Faragottkő falak hézagképei

ÁLTALÁBAN

A terméskő falak habarcsba rakott, szabályos vagy szabálytalan alakú, egyenlő vagy eltérő nagyságú kövekből készülhetnek. Megkülönböztetünk réteges és nem réteges terméskő falakat. Réteges

kőfalazatok

A réteges terméskő falak eltérő méretű, nemcsak derékszögű tárolt kövekből készülnek, vízszintes fekvőhézaggal.

lapokkal

ha-

A rétegek nem mindig egyenlő magasak, hanem a kövek nagyságától függően különbözók lehetnek, de egy-egy réteg lehetőleg végig egyenlő magasságú. A réteghez a köveket általában úgy válogat juk össze, hogya nagyobb kövek kerüljenek alulra, vagyis az alsó rétegek legyenek a magasabbak. A kövek látható homlokzati mérete min. 20 cm, mélységük min. 15 cm. A köveket a látható felületükön és a külső élektőllegalább 10 cm átlagos mélységig az oldalukon, nagyjából sík felületűre kell megmunkálni. A réteges terméskő falak általában vakolatlan (nyersen maradó) felületűek. A hézagok átlagos szélessége 1,5 cm, de a 2 cm-t nem haladhat ja meg. A hézagokat ún. teli hézagolással kell kialakítani. A réteges terméskő falakat rétegenkénti vízszintes hézagokkal készítjük. 122

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

A vágottkő falazat rétegei különböző magasságúak, de egy rétegben csak egyforma magas kövek találhatóak (6.23. ábra). A fekvő hézagok vízszintesen végigfutnak, az álló hézagok pedig . kötésben- függőlege· sek. A réteg magasságok változóak lehetnek. A látható habarcsrétegek l cm-esek legyenek. A réteges kő falazat (6.24. ábra) rétegei különböző magasságúak, és ugyanabban a rétegben két, három kő is elhelyezkedhet, a fekvőhézagok közel vÍzszintesek. Ennek az a jellemzője, hogy a vízszintes hézagok nem futnak végig, hanem különböző magasságú, ill. álló helyzetű kövek meqszakítják, váltják a sorokat. Ez egyrészt élénkíti a homlokzatot, másrészt lehetővé teszi a különböző magasságú rétegek kiegyenlítését. A közönséges (6.25. ábra) terméskő falazat (váltósoros kőfal) rosszabb minőségű és kevésbé megmunkált kőből készül, mint a réteges falazat.

6.23. Ábra: Vágat/kő falazat

Dc=:::JL--...J== iJBD~L

====[:::! DCJc::=JC DD c::::==::Jc=:::J[

~c=9DC= ~DD

C

lQr=JQ~

6.24 Ábra: Váltósoros kőfalazat

A fekvőhézagok nem minden esetben vízszintesek, vastagságuk kb. 2 cm. Réteg nélküli kőfalak A réteg nélküli terméskő falak szabálytalan alakú, eltérő méretű, alig megmunkált kövekből épülnek. A kövek között a fekvő hézagok a falsíkon nem alkotnak végigmenő vízszintes vonalat, hanem a kövek alakjától függően, játékos rajzolatot mutatnak (6.26. ábra). A köveket úgy kell összeválogatni, szükség esetén kőműveskalapáccsal kiigazítani, hogy egymáshoz illeszkedjenek, és a kötés minden irányban megfelelő legyen. Hézag - hézag fölött sem a falnézetben, sem a fal belső (nem látható) részében nem

6.25. Ábra: Réteges kőfalazat

6.26. Ábra: Réteg nélküli kőfalazat

lehet!

123

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

A cyklop fal hasonló méretű; öt- hatszög alakú, durván megmunkált felületű, szabálytalan kövekből épül fel. A cyklop fal (6.27. ábra) szerkezeti jellegzetessége, hogya kövek - mivel oldalai k egymáshoz képest 900-nál nagyobb hajlásúak- boltozatszerűen támaszkodnak egymásra, vagyis bármelyik kő kiemelhető anélkül, hogya fal beomolna,

6.2Z Ábra: Cyklop falazat

A kövek legkisebb homlokzati mérete 40 cm lehet, a legkisebb vastagsági méret 25 cm. Az ilyen falazatok elkészítéséhez a köveket először szét kell válogatni, majd a legjobban összeillő darabokat kell egymáshoz munkálni. Az elemek megmunkálásánál ajánlatos beszámozni a beépítésre kerülő köveket. 6.2.4.4.

TERMÉSKŐ

A kőfalazás

FALAK FALAZÁSI SZABÁLYAI

munkaszakaszai

a következők:

a kövek összeválogatása és idomítása; a fal kitűzése,

állványozás;

habarcskészítés, a habarcs elterítése; a kövek elhelyezése

ill. beépítése

a falba;

felületképzés; hézagolás,

faltisztítás.

A munkát tehát a kövek előkészítésével, faragásával kezdjük. Ehhez a kő minőségétől függően néhány kőfaragó szerszámra is szükség van. Puha kövekhez kőbalta, hosszú nyelű kalapács és lapos véső, kemény kövekhez hegyes véső, hegyes kőbalta, nehéz kalapács és vasékek szükségesek. A kövek megmunkálása közben a szerszámok hamar elvesztik élüket. Réteges falak esetén a megmunkált köveket szárazon összeilleszti k, szükség szerint megszámozzák, megjelölik. Falazáskor az illesztés sorrendjének megfelelően kerülnek beépítésre az elemek. A falazáskor a kőműves a sarkokon, hosszú falszakaszok esetén pedig középen helyezi el az irányköveket. A kétoldali falazózsinórt az iránykövekre kell kifeszíteni. Olyan falak esetén, amelyeknek egyik fele feltöltésbe kerül, a kőrétegek lerakhatók egyoldali zsinórozással is. Az első réteget a fal teljes hosszán rakjuk le, és csak a habarcs kötése után kezdünk a második réteghez, különben az első réteg kövei szétcsúszhatnak. A falazáshoz sűrű habarcsot használunk, mert a híg habarcs a kövek közül kifolyik. Mind a fekvő, mind az álló hézagokat ki kell tölteni habarccsal. A 3 cm-nél vastagabb hézagokat kisebb, esetleg megfelelően alakított kődarabokkal ékeljük ki. Gondos kiékeléssel csökkenthetjük a fal ülepedését. A hézagok nagyságának csökkentését faragással, gondos válogatással érhetjük el.

124

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

A kövek lehetőleg a kitermelés előtti fekvésüknek megfelelően jenek el a falazatban (a függőleges teherátadás miatt).

OSZTÁLYOZÁSA

helyezked-

A réteg nélküli falakhoz a kövek falazás közbeni alakítása általában csak kisebb munkát igényel. Réteges fal esetében azonban ez már jelentős, mert a hátoldal kivételével a kő minden oldalát alakítani kell. Ezért réteges falat általában puha, laza szövetű kövekből készítünk. A kövek megmunkálásakor és a rétegosztáskor ügyelni kell a teljes falmagasságra, de figyelnünk kell arra is, hogyarétegmagasságok az ablakmellvéddel és az áthidalás alsó vonalával egy vonalba kerüljenek. A falazás során nagy gondot kell fordítani az állványépítésre. A kő falazóelemek ugyanis sokkal nehezebbek, mint az égetett agyagból készülő falazóelemek. Ezért az állványok minden szerkezeti eleme nagyobb terhelést kap. Terméskő falak építésekor a falazáshoz nagyobb munkaterület szükséges, és azt több szakaszra kell osztani, mint téglafalazatoknál. Kőfalakban - különösen kemény, tömör szövetű kövek esetén - ugyanis a habarcs szilárdulása lassúbb folyamat, ezért egy műszak alatt több kis magasságú munkaszakaszon kell dolgozni. A falkötés szabályai lényegében megegyeznek a téglafaléval, de a kötés a kövek különbözö nagysága és alakja miatt nem olyan rendszeres (6.28. ábra). A kövek együttdolgozása emiatt kedvezőtlenebb a téglákénál, ezért a kőfalak megengedett igénybevétele - bár az építőkövek szilárdsága általában nagyobb, mint az égetett agyagtégláé - jelentősen kisebb a téglafalakénál. Általános szabály, hogy az álló hézagok nem eshetnek egymás fölé. A kövek egymáshoz képest legalább 10 cm-rel legyenek eltolva, és a csatlakozási pontból (a fal oldalnézetén) háromnál több hézag nem indulhat ki. Lehetőleg minél több olyan kő legyen a falazatban, amely átéri a teljes falvastagságot. A kötőkő legalább 30%-a legyen a teljes kőmennyiségnek. A sarko kra mindig nagyobb, szabályos alakú köveket helyezzünk. A kövek nagysága természetesen a tömegüktől függ, így általában csak akkorákat használjunk, amekkorákat egy ember két kézzel fel tud emelni. Ajánlott, hogy tömegük 15 30 kg között legyen, ennél nagyobbakat azonban ne használjunk.

lj , ,

J0I~M

~ 6.28. Ábra:

Kő {alazat {alidomkötései

125

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

6.2.5. HOMOGÉN FALAK A homogén falakat azonos minőségű anyagból. elsősorban helyszíni formába való bedolgozással állít ják elő. A legfontosabb homogén falak a váIyogfalak és betonfalak. 6.2.5.1. VÁLYOGFALAK A vályog anyagi tulajdonságaival az előző fejezetben foglalkoztunk. A belőlük készült falak nagy sűrűségűek (1600-2000 kq/rn"), nem éghetőek, kis nyomószilárdságúak, gyenge hőszigetelő képességűek, de jó hőtárolók, nedvességre érzékenyek. Utóbbi tulajdonságuk miatt fagyálló lábazati falra, vízhatlan szigetelésre építhetőek csak. A tetőrőllevezetett csapadékot az épülettől kellő távolságra kell vezetni. A vályogfalak változatai: A rakott fal a legrégebbi típus, mely öntőforma nélkül, vasvillával egymásra halmozott anyagból készül. A rétegek közé szalma kerül, amelyet jól megtaposnak. Szikkadás után a fal felületét ásóval egyenletesre Az elsősorban mezőgazdasági ásott akácoszlopok alkotják,

nyesik, majd tapaszt ják, meszelik. célú épületek céljára épített paticsfal vázát földbe vert vagy melyek közét karókra szerkesztett vesszőfonat tölti ki. Ezt

két oldalról pelyvás agyaggal betapaszt ják, majd kiszáradás után meszelik. A vert falak öntött szerkezetnek tekinthetők, régen vályogból készültek, egy egyszerű deszkasablon segítségével. A falakhoz a vályogtégla gyártásához hasonló agyagot használtak fel, amit sablonba dolgoztak be, majd a felkeményedés után a sablont felfelé húzták (6.29. ábra), majd újabb réteg következett. A falsarkokat nádcsomókkal erősítik, a nyílásokat esetenként utólag

6.29. Ábra: Vert falas épület

vágják ki. A vályogtégla

falat agyag habarcsba

rakva napon szárított vályogtéglákból

építik, felüle-

tét tapaszt ják, majd meszelik. A vályogból készült falak az elmúlt időszakban zetbarát jellege, olcsósága 6.2.5.2. MONOLIT

ismét terjedni kezdtek, elsősorban

a környe-

miatt.

(HELYSZÍNI) BETON- ÉS VASBETON FALAK

A monolit belon/vasbeton falakat nagy sűrűség (2200-2400 kg/m"), tömör keresztmetszet, nagy nyomószilárdság, rossz hőszigetelő-képesség jellemzi. Tetszőleges alakot felvehetnek, ebben csak a rendelkezésre álló zsaluzat jelent korlátot. A beton bedolgozásakor be kell tartani az anyagra vonatkozó előírásokat (lásd Anyag- és gyártásismeret tárgya). A beton nagy teherbírású, tűznek jól ellenálló építőanyag. A beton- és vasbeton falszerkezelek rnéretét minden esetben szilárdságtani számítások alapján kell meghatározni. 126

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

A beton- és vasbeton falak hőszigetelő képessége azonban kisebb a téglafalénál, ezért állandó emberi használatra szolgáló terek határolására csak hőszigeteléssel kiegészítve alkalmasak.

A könnyűbeton falak könnyű adalékkal vagyegyszemcsés kavicsból készülnek, jellemző rájuk a kisebb sűrűség (900-1600 kg/m"), az alacsonyabb teherbíró képesség és a kavicsbetonnál jobb hőszigetelő képesség. A beton falszerkezetek (legyen szó akár lábazati falról, akár felmenő falról) készítésekor első lépés a zsaluzat összeállítása. A típustáblás és egyedi zsaluzatok összeállítása után el kell helyezni a betonacélokat. Nagyobb méretek, vagy bonyolultabb geometria esetén az armatúrát a földön előre szerelik össze. A statikus ellenőrzése után a zsaluelemek közé kézzel, vagy daruval emelhető be a betonacél armatúra (6.30/a, b. ábra). Előfordulhat, hogya vasalást a végleges helyére állítjá k, megtámasztják és a zsaluzás csak ezután következik (7.24/c, d, ábra). A betonozás napjainkban transzportbetonból betonpumpa segítségével történik, folyamatos tömörítés mellett. Szilárdulás után a zsaluzat bontása, majd a beton utókezelese következik.

aj Lábazati fal előre összeállított vasalása

ej Vasbeton fal előre összeállított vasalása

b.l Bezsaluzott lábazati fal vasalás után

d.I

Zsaluelem beemelése daruval

6.30. Ábra: Vasbeton fal készítésének főbb lépései 127

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

6.2.6. VEGYES FALAK A vegyes falak két építőanyag összeépítésével alakíthatók ki. Elsősorban azért terjedtek el, mert egyesítik az anyagok előnyös tulajdonságait. Régebben elsősorban a téglával egybeépített kőfalakat soroltuk a vegyes falazatok közé. A kőből épült falak összeépítését ugyanis sok esetben megkönnyíti és a fal tulajdonságait javítja, ha építésükhöz téglát is használunk. A vegyes falak között kell megemlíteni a téglával burkolt (7.31. ábra) kőfalat, a téglaés vályogtéglafalat is. Megjegyezzük, hogy kőből és téglából váltakozó rétegben rakott falat ma már nem építenek.

6.31. Ábra: Téglával burkolt kőfalazat

Később terjedtek el a téglából és betonból (6.32. ábra) készült falak. Ennél a falnál a fal külső síkját futóhelyzetű, fél tégla vastag kisméretű tégla fallal alakították ki, és a falak közötti üreget betonnal töltötték ki. A fal összekötését helyenként bekötő téglasorral vagy átkötő vasakkal oldották meg. Napjainkra az előző megoldásokat felváltották az olyan polisztirol, faapríték, kerámia és beton anyagú zsaluzóelemek, amelyek üregeit betonnal kell kitölteni. Ezeknél a szerkezeteknél a beton minőségének előírásával

6.32. Ábra: Kisméretű téglából és betonból készült vegyes {alszerkezet

és a fal vasalásával

a teherbírás a szükséges értékűre tervezhető. A polisztirol (6.33. ábra) és faapríték (6.34. ábra) elemek további előnye, hogy nincs szükség külön hőszigetelésre, a kapott vegyes fal megfelelő hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkezik. Ezekhez a rendszerekhez kifejlesztették a különböző kiegészítő elemeket is (áthidalás, koszorú, födém, tető, stb.), így teljes rendszert alkotnak. Kerámia és beton zsaluzóelemek esetén a hőtechnikai követelmények kielégítése csak utólagos hőszigeteléssellehetséges. A beton zsaluzóelemek különösen rossz hő- és páratechnikai tulajdonságaik miatt elsősorban pinceszerkezeteknél, támfalaknál kerülnek beépítésre. Megjegyezzük, hogy kerámia zsaluelemes rendszerek (6.35. ábra) hazánkban kaphatóak az európai gyakorlat azonban ismeri és alkalmazza őket.

128

még nem

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

6.33. Ábra: Polisztirol zsaluzóelemes

{al készítésének

OSZTÁLYOZÁSA

lépései

6.34. Ábra: Faapriték zsaluzóelemes fal készítésének néhány lépése

6.35. Ábra: Kerámia zsaluzóelemes

fal készÍtésének

menete (külföldi

példa)

129

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

6.2.7. BLOKKOKBÓl

KÉSZÜLT FALAK

A blokkos építési mód (6.36. ábra) előregyártott elemei könnyűbetonból készültek; kohósalak. téglatörmelék, vulkáni tufa, kazánsalak adalékanyag felhasználásával. Az elemeket sablonok segítségével gyártották a kialakított méretrendnek megfelelóen. A könnyűbeton kötőanyaga a cement. A blokk elemeket tömegük szerint a következőképpen csoportosíthat juk: kisblokk: 400 kg/db; középblokk: 400-800 kg/db; nagyblokk:

800-1600 kg/db.

A darabonkénti tömeghez a következő méretek tartoznak: akisblokk 1/3, a középblokk 1/2, és anagyblokk 1 emelet magas. A blokkelemek vastagsága 30 cm, a szélességi méretek pedig 60, illetve 120 centiméteresek lehettek. Az elemek oldala horonnyallett kialakítva. A blokkokat daruval emelték a helyükre a kiosztási

rajznak megfelelően.

6.36. Ábra:

Blokkos

épület

Ezen a rajzon az

épület méretének megfelelóen pontosan kiosztották az elemek helyét, az elhelyezési hézagokkal (1 cm) együtt. Az építés során ügyelni kellett a kitűzésre, hiszen az elemek méretei pontos elhelyezést igényeltek. Az elemeket szükség szerint ideiglenesen rögzíteni kellett. A talajszint alatti alagsori és pincefalakat nem előregyártott elemekből készítették. Leggyakrabban hagyományos módszer szerint tégla-, vagy betonfalakat alkalmaztak, amelyekhez a földszint padlóvonalától kezdődően kapcsolódtak az előregyártott falblokkok. A blokkos épületeknél a nyílászáró szerkezeteket kávás falblokk elem hiányában szegezéssei rögzítették. Az épületek födémszerkezete általában előregyártott elemekből készült (pl. körüreges födémpalló), hagyományos koszorú kialakítással. Az építési eljárás a paneles építési mód előtt alakult ki és a falszerkezetek építésének gépesítésévellerövidítette az építési időt. 6.2,8. PANELEKBÓL KÉSZÜLT FALAK Falpaneleknek nevezzük az egészen nagy mére tű, általában 6 rns-nél nagyobb falelemeket. Az ennél kisebb méretű betonanyagú, vasalással ellátott elemeket szintén falpanelnek, avasalatlant falblokknak nevezzük. Alakjuk és méretük alapján keskeny falpaneleket, középpaneleket és nagypaneleket különböztetünk meg. Paneles lakóházaknak tekintjük azokat az épületeket, amelyekben a panelek a teherviselésben is részt vesznek. Ez az építési eljárás hosszú időn keresztül meghatározó volt a hazai lakásépítésben. Több százezer ilyen lakást építettek fel, létrejöttek a lakótelepek. A nyolcvanas évek végétől a panelek fokozatosan háttérbe szorultak, és leépült a hozzájuk kapcsolódó házgyári technológia is. 130

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

Az építési mód jelentősége azonban jelenleg is nagy, hiszen nagyon sokan laknak ilyen szerkezetű épületekben és az idő múlásával fel kell készülni a tömeges felújításukra (6.37. ábra). A legegyszerűbb falpanelek vasalt betonból készülnek, a bonyolultabbak többrétegűek is lehetnek. A többrétegű

megoldást

elsősorban

a hom-

lokzati elemeknél alkalmazzák (6.38. ábra), 6.37. Ábra: Paneles épület hogy a megfeleló hőszigetelési tulajdonságot elérjék. A többrétegű falpanelek hőszigetelő képességét műanyaghab beépítésével vagy légréteg alkalmazásával lehet biztosítani. A panelelemek kialakításakor törekedni kell a kis vastagság és a kis súly elérésére. Ezáltal az elemek költsége csökken, valamint a mozgatás és szállítás is egyszerűsödik. A homlokzati falpanelek függönyfalszerűen a födémek előtt helyezkednek el. Ezek az elemek a saját súlyukat és a felettük lévő terheket hordják. Vastagságuk körülbelül 30 cm, amely három rétegből tevődik össze: a külső kéreg réteg 3 cm+5

cm vastag kőzúzalékos vasbeton;

a középső réteg 7 cm vastag a belső réteg 15 cm vastag

hőszigetelő

műanyaghab;

A panelházak vasbeton elemei a fogadószintre kerülnek. Ez a fogadószint kisméretű tömör téglából, vagy vasbetonból készülhet. Ügyelni kell a pontosságra, terv szerinti méretekre, mert az előregyártott falelemek elhelyezési mérettűrése kicsi! A panelek csomóponti

összekötö fémkonzol

vasbeton.

belső teherhordó réteg

részleteit láthatjuk a 6.39. ábrán.

homlokzati

kéreg

hőszigetelés

5 7

••. b.belső kéreg 15

6.39. Ábra: Panelek csomóponti

részletei

6.38. Ábra:

Többrétegű

falpanel 131

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

A pa nel ből készült épületeknél előregyártott egységeket, pl. fürdószobát is kialakítottak. Ezek az egységek úgy lettek megtervezve, hogyafürdőszobai berendezéseken és csövezéseken kívül tartalmazták a konyhafal és a WC gépészeti csövezését is. Egy ilyen előregyártott, kb. 2,40·2,40 m méretú egység beemelésével megoldották a lakás vizes helyiségeinek gépészeti csövezését,

valamint ezen helyiségek szellőztetését.

A panel elemeket gyárban készíthetik el, az építkezés helyén pedig gépekkel emelhetik a helyére. Elhelyezéskor ideiglenesen ki kell támasztani, illetve rögzíteni kell. A rögzítéssel egyidejűleg a panel függőleges beállítását is el kell végezni. Az elemek helyének és függőlegességének ellenőrzése után az ún. kapcsolási vasakat össze kell hegeszteni. Ezután következhet a csatlakozási hézagok kialakítása. Az épület tartósságában, megfelelőségében ennek a kialakítása döntő fontosságú. A fugák készülhetnek a zárt és nyílt hézagképzés elve alapján. A zárt hézag a fúgák beszorított rugalmas háttámasz-profil ra felhord ott, tartósan rugalmas kittel történő elzárását jelenti. Ez a megoldás a gyakorlatban nem vált be, ma már nem alkalmazzák. A nyílt hézag megfelelő hézagformával és a kereszteződő hézagok helyes kialakításával megfelelő megoldás lehet, amennyiben a további követelmények is teljesülnek: a hézagok átszellőztetettek; a vízszintes hézagban a függőleges letakaró

az alsó elem felső élére a felső elem alsó éle kb. 5 cm-t rátakar;

hézagba fűzött fúgaszalagok

profil a vizet szintenként

A vázas épületeknél nálhatók.

egymáson

átfednek, vagy a fúgakereszteződést

kivezeti.

vázkitöltő

elemek

céljaira a panelfalak

szintén

felhasz-

6.3. TÚZFALAK, OROMFALAK, ATTIKA FALAK A zártsorú beépítésű épületeknél az épületek padlástereit ti okokból szakaszokra kell osztani, hogyatetőszerkezetben tűz ne tudjon tovább terjedni. Ezeket a falakat tűzfalaknak (6.40. ábra) nevezzük. A tűzfal anyaga lehet tömör tégla, de készülhet üreges falazóelemekből is. A tűzfal legalább 30 cm-rel emelkedjék a tető héjazata fölé. A szél nyomás kedvezőtlen hatásai miatt a falszer kezetek kellő merevítéséről gondoskodni kell. A merevítés a falazatba épített merevítő pillérekkel lehetséges. Esetenként a falszerkezet takarékossági okokból elvékonyodhat (pl. az l tégla vastag falI/2 falvastagsággal folytatódik). 132

6.40. Ábra:

tűzrendészekeletkezett

Tűzfal

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

Oromfalnak nevezzük a nyeregtetővei lefedett, szabadon álló épületek háromszög alakú padlástéri falát. Az oromfal mindig a tető síkja (6.41. ábra) alatt marad, és így a föléje nyúló tető védi a falazatot. Az oromfalakat (hasonlóan a tűzfalakhoz) nagy magasságuk, valamint a rájuk ható szélnyomás miatt 2,00-2,50 méterenként erősítő pillérekkel kell ellátni. Az oromfalak és tűzfalak téglakötéseinek kialakításánál a falkötéseknél tanult szabályok alkalmazandók. A falszerkezetek meredekségének a meghatározásához a szögfüggvényeket kell alkalmazni. A tető meredekségének ismeretében könnyen meghatározhatjuk, hogy 1 rn-en mennyi a fal emelkedése.

Tetösík alatt maradó, nyeregtetővel fedett oromfal

6.41. Ábra:

Az attika falak a lapos tetős épületek jellegzetes befejező szerkezetei. Az utolsó emeleti szint után épített kb.3090 cm magas falszerkezetet nevezzük attika falnak (6.42. ábra). A tető rétegrendjének megfelelő szigetelést függőleges irányban a födém és a fal csatlakozásánál az attikára hajtjuk fel. A fal tetejére kerül a záró bádogozás is. Anyagát tekintve készülhet kisméretű tég láb ól, falazóblokkokból, vagy vasbeton elemekből.

6.42. Ábra: Attika falak

Attika falnak nevezik a magastetős épületek fő homlokzatán felépített díszítő falazatokat is. 6.4. VÁZKITÖLTÖ FALAK A vázas épületek pillérei között utólag készített falszerkezeteket nevezzük vázkitöltő (6.43. ábra) falaknak. Terheletlenek, csak saját tömegüket és a szélterheket hordják. Építésükhöz elsősorban olyan anyagokat alkalmazunk, amelyek könnyűek, jó hő- és hangszigetelők, leggyakrabban a különböző üreges falazóelemeket, blokkokat és falpaneleket használják fel.

6.43. Ábra: Vázkitöltő falazat 133

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

6.44. Ábra:

Vázkitöltő

fal

és pillér kapcsolata

Az épület váza, amely a terheket hordja, készülhet téglából, vasbetonból, acélból stb. A vázszerkezet vasbeton és acélszerkezet esetén a kitöltő falazatnál rosszabb hőszigetelő képességű. Ezért a vázkitöltő falazat részben, vagy teljes egészében a vázszerkezet elé kerül. Ellenkező esetben gondoskodni kell a vázszerkezet utólagos hőszigeteléséről. A vázkitöltő falak téglakötése megegyezik a felmenő falszerkezeteknél tanultakkal. A falazat készítéséhez mészhabarcsot, vagy javított mészhabarcsot használunk. A vázkitöltő falazatot merevíteni kell, a vázszerkezethez kötéssel. Ez legegyszerűbben bebetonozott acéltüskékkel, a vázszerkezetben készített horgokkal, esetleg a váz körülfalazásával biztosítható (6.44, ábra). A nagyméretű vázkitöltő falblokkok és falpanelek kialakítása olyan, hogy azok a vázszerkezetet burkolják, illetve eltakarják. A vázkitöltő panelszerkezetek általában többrétegűek, illetve légréteges kialakításúak. A panel nagy előnye, hogya vázak kitöltése igen gyorsan elvégezhető. A különböző nyílászáró szerkezeteket már a gyártás során elhelyezik. Az elemeket a hegesztést máshoz. 6.5. MEREVíTŐ

hegesztéssel (szárazkötés), betonozással (nedves kötés) vagy és a betonozást együtt alkalmazva (félnedves) rögzítik egy-

FALAK

A vázas épületek jellegzetes vasbeton anyafiú falazatai a merevítő falak, melyek az előre gyártott vázszerkezetek hossz, és keresztirányú merevítését biztosítják. Építésük úgy történik, hogyavázpillérek közé monolit vasbeton falat, vagy falakat készítenek (6.45. ábra). A pillérek oldalain kiálló acélbetétekhez kapcsolják a merevítő falak vasalását (a pilléreket kiálló tüskékkel gyárt ják). A betonozás kétoldali zsaluzat közé történik. A merevítő falakat gyakran a vázas épületek lépcsőházi falaként készítik el, esetleg a liftaknát határolják. Nagyobb alaprajzú épületek esetén több merevítő szerkezeti rész is készülhet. 134

6.45. Ábra:

Merevítő fal

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

6.6. A VÁLASZFALAK A főfalakkal és födémekkel határolt tereket válaszfalakkal oszthatjuk további belső terekre. A válaszfalak megépítésével alakul ki a belső funkciónak megfelelő elrendezés, valamint létrejönnek a belső térkapcsolatok. A forgalomban lévő falazóelemekből 6-os, 10es és 12-es vastagságú válaszfalakat építhetünk.

f-

H

nyak. Legtöbbször a födém eket, vagy a válaszfalak alá A válaszfalak, mivel terheket nem hordanak, VékO-11iiilil!liJ! épített alapokat terhelik. Léteznek önhordó válaszfalak is (6.46. ábra), amelyek önsúlyukat közvetlenül a teherhordó falszerkezeteknek adják át. Alkalmazásuk azért előnyös, mert az alattuk levő födémet nem, Tmm vagy csak kevéssé terhelik, ezért az önhordó válaszfalak alá nem szükséges kiváltó gerendát építeni. A válaszfalak egy-, vagy két rétegben készülhetnek. 6.46. Ábra: Önhordó válaszfal

=1

r=

Az azonos, vagy hasonló rendeltetésű, helyiségek között általában egyrétegű, míg az eltérő rendeltetésű helyiségek között (pl. két lakás között) kétrétegű, vagy hanggátló téglából falazott (6.47. ábra) válaszfalat építünk. A többrétegű válaszfalak rétegei készülhetnek azonos és különböző anyagokból. A többrétegű válaszfalak rétegei között légréteget alakítunk ki, vagy hangszigetelő anyagot is elhelyezhetünk. A légrétegek vastagsága 2-5 cm között változhat. Célszerű különböző anyagokból és eltérő vastagsággal rendelkező válaszfalakat alkalmazni. A válaszfalakat a belső térkialakításnak

megfelelően

6.47. Ábra: 14,5x30-as hanggátló téglából falazott válaszfal

felületképzéssel

(vakolat, glettréteg,

tapéta stb.) látjuk el. 6.6.1. A VÁLASZFALAK OSZTÁLYOZÁSA Az építőiparban leggyakrabban alkalmazott válaszfalakat a szerkezetük és az anyaguk alapján osztályozhat juk. Szerkezetük szerint megkülönböztetünk: elemekből épített válaszfalakat; homogén válaszfalakat; panel ből készített válaszfalakat. A válaszfalak leggyakrabban soklyukú égetett agyagtéglák;

a következő

anyagokból

épülnek:

soklyukú vagy üreges válaszfallapok; 135

,-6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK OSZTÁLYOZÁSA

könnyűbeton válaszfallapok.

építőlemezek.

rabicok;

vasbeton;

üvegtéglák;

fa, fém és műanyag elemek.

6.6.2. A VÁLASZFALAKKAL

SZEMBEN TÁMASZTOTT

KÖVETELMÉNYEK

A belső térosztásra épített válaszfalaknak az alábbi elvárásoknak kell megfelelniük: kellő szilárdság;

megfelelő merevség;

kis önsúly, véshetőség;

véshetőség, szegezhetőség;

vakolat- és falburkolat tartás;

hangszigetelő képesség;

hőszigetelő képesség. A válaszfalak szilárdságán a használatból származó igénybevételekkel szembeni ellenállásukat értjük. A válaszfalak ütésnek, rezgésnek, kisebb terheknek (pl. mosdókagyló, villanybojler stb.) vannak kitéve, és ezeket az igénybevételeket tönkremenetel nélkül kell elviselniük. A tönkremenetel repedésekben, vagy más maradandó alakváltozásban nyilvánul meg. A válaszfalba kerülő nyílászáró szerkezeteknek, és a nyílások feletti áthidalóknak a válaszfal egyéb részeivel szilárd egységet kell képezniük. A válaszfalak megfelelő merevségét úgy tudjuk biztosítani, hogy készítésükhöz javított habarcsot alkalmazunk. A hézagokba a főfalakhoz rögzített lágyhuzalokat helyezünk el, és az utolsó sort a födémhez kiékeljük. A helytelenül megépített válaszfal, vagy a szakszerűtlenül beépített szerkezetek idővel kílazulnak, a fal elveszti merevségét. A meglazult szerkezet körül a vakolat vagy falburkolat az állandó mozgás következtében lehullik, a válaszfalon és a vakolaton pedig repedések keletkeznek. Ezeket később már nem lehet eltüntetni. Az időszakos festések ugyan javítanak a helyzeten, de végleges megoldást nem biztosítanak. A kis önsúly elsősorban emeletes épületeknél fontos, mert a válaszfalak közvetlenül az épület födémszerkezetét terhelik. Ezek méretezésekor a válaszfalak tömegét állandó teherként veszik fel. A válaszfalak súlyára nemcsak a födémek, hanem a falak, pillérek, oszlopok, kiváltók stb. méretezésénél is gondolni kell. A nem önhordó és 1,5 kN/m-nél nagyobb tömegű válaszfalak alá minden esetben kiváltó gerendát kell építeni. A födémre háruló terhelés szempontjából nem közömbös a válaszfal elhelyezése és áttörtsége sem. A födém szempontjából előnyös, ha a főfal a válaszfalakra merőleges, valamint ha a fal ajtónyílással nincs áttörve. Az ilyen válaszfal terhének egy részét közvetlenül a főfalaknak adja át, ezáltal a födémet nem terheli. Amennyiben a válaszfalba ajtót helyezünk, a fal teljes tömegével az alatta levő gerendát, illetve födémet terheli. A véshetőség azért fontos, mert az épületgépészeti vezetékeket, víz-, és villanyvezetékek csöveit a falba kell süllyeszteni. A vezetékek részére ugyanis hornyokat vésnek, és a csöveket a hornyokba süllyesztve helyezik el. A falra kerülő berendezési tárgyak felerősítése. rögzítése műanyag tiplivel történik. 136

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

6.6.3. ELEMEKBÓl

OSZTÁLYOZÁSA

ÉPÍTETT VÁLASZFALAK

Az elemekből épített válaszfalakhoz különböző téglát, válaszfallapot, könynyűbeton anyagú lapokat, építőiemezeket és kerámia anyagú elemeket használunk fel. 6.6.3.1.

ÉLTÉGLA VASTAG VÁLASZFALAK

Az élére állított tömör agyagtéglából, esetleg mészhomoktéglából épített ún. éltéglafalat csak Hf 5-me, vagy annál jobb minőségű, illetve szilárdságú habarcsba szabad rakni. A falat szabályos kötéssel, egymástól fél téglával eltolt állóhézagokkal készítik. A fal minden második sorába lágyhuzalt kell elhelyezni. A huzalt kampósfejű szeggel a főfalakhoz, illetve a válaszfalban elhelyezett tokszerkezethez kell erősíteni. Az éltéglafal különleges merevítő kötéssel is készülhet. Ebben az esetben az acél - és lágyhuzal betétek elmaradnak, mert a fal megfelelő merevségét a különleges kötés biztosítja. Az ily módon készített falat a tégla Z-formájú kötése miatt Z-falnak (6.48. ábra) vagy más néven katonafalnak nevezik, A katonafalat elsősorban olyan helyen alkalmazzák,

ahol nyílászáró

szerkezeteket

el, mert a nyílás megbontja

nem helyeznek

a fal kötési rendszerét.

A válaszfalak a főfalakhoz horonylágyhuzal-betéttel csatlakoznak. A fal legfelső sorát téglából faragott ellenékekkel készítjük el, és a falat kiékeljük a födémhez (6.49. ábra). A kiékelés előtt az ék alakú téglák egymással érintkező felületeit habarcskenéssel kell ellátni, hogy azok teljes felületükön egymáshoz szoruljanak. A falsarkokat és kereszteződéseket a sorok váltakozó átvezetésével alakít ják ki. A válaszfalban elhelyezett nyílászáró szerkezetek fölött 1,00 m-es nyílásközig teherhárító boltövet, azon felűl vasbeton gerendát készítünk.

vagy

6.48. Ábra: Éltégla válaszfal szabályos és Z kötéssel födém

6.49. Ábra: Éltégla válaszfal kiékelése a födémhez

Az éltéglafal szilárdsága és merevsége szakszerű készítés mellett megfelelő. A falat nem szabad alkalmazni olyan helyen, ahol a falra szerelvényeket helyeznek el. 137

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

A tömör téglából készített válaszfalakat elsősorban egyszerűbb kivitelű épületeknél, sok, gépészeti szerelések és szerelvények nélküli falaknál alkalmazzuk. 6.6.3.2.

nyílá-

FÉL TÉGLA VASTAG VÁLASZFAL

Fél tégla vastag válaszfalak készíthetők tömör égetett agyagtéglából, magasított és kettősméretű téglából. A tömör égetett agyagtéglából, esetleg mészhomok téglából készített falat a hagyományos téglakötés szabályai szerint építik. A futótéglás rétegekből épített fél tégla vastag fal állóhézagai egymáshoz képest fél téglával el vannak tolva. A válaszfal minden második rétegét csorbázattal a szerkezeti falba (6.50. ábra) be kell kötni. A tömör téglából készített fél tégla vastag fal alá megfelelő teherbírású 6.50. Ábra: Fél tégla válaszfal gerendát kell elhelyezni, illetve a legalsó bekötése főfalba szinten alapot kell készíteni (6.50. ábra). A fal merevségének biztosítása érdekében a mennyezethez kettős, befaragott ék alakú téglákkal kell csatlakozni. A falsarkokat és kereszteződéseket az egyes téglarétegek váltott átvezetésével falazzák. A tömör téglából készített fél tégla vastag válaszfal szilárdsága, hő- és hangszigetelő képessége kielégítő. A válaszfalat Hf 5-me vagy Hf lO-mc minőségű habarcsba kell rakni. A soklyukú tégláből készített fél tégla vastag válaszfal téglakötése és szerkezeti falhoz történő csatlakozása teljesen megegyezik a tömör téglánál tanultakkal. A fal a soklyukú tégla következtében a tömör téglából építettnél kisebb súlyú, hőszigetelő képessége jobb. Könnyebben véshető és szerelvényezhető, s bár hangszigetelő képessége valamivel rosszabb, a válaszfalakra előírt értéket eléri. A válaszfalat födémgerendára, kiváltó gerendára, alapra ültetve építik. A magasított téglából készülő válaszfalakat az ikersejt-téglánál tanultak alapján kell elkészíteni. A fél tégla vastag válaszfalba kerüLő nyílásokat, amennyiben a nyílás 1,20 m-nél nem nagyobb, boltövvel, ennél nagyobb nyílások esetén előregyártott vagy monolit vasbeton gerendákkal hidaljuk át. E falakat épületen belül lakások elválasztásához. légudvarokhoz, folyosókhoz, liftházakhoz, épületen kívül kerítésfalként, favázas falként, ideiglenes épületek falaként alkalmazzák. 6.6.3.3.

VÁLASZFALLAPBÓl

KÉSZÍTETT

VÁLASZFALAK

Régebben a válaszfallapok 20·40 cm lapmérettel készültek. A jelenleg forgalomban lévő elemek 24 cm magasak, 33, 50 cm hosszúak és 6, 10, illetve 12 cm-es vastagságúak. 138

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

A kötés biztonságosabbá tétele céljából a téglák függőleges lapja eresztékes, vagy hornyolt kialakítású. Az oldalla-pok a vakolat jobb tapadása és tartása érdekében barázdázott felületűek. Válaszfallapokból készült falak készítésére csak Hf 5-me, vagy ennél jobb minőségű javított habarcsot szabad felhasználni. A falat szabályos kötéssel építjük, és kétsoronként, lágyhuzallal merevít jük. Ezeket a szerkezeti falhoz, illetve a válaszfalba kerülő tokszerkezethez 75 mm-es rabic szeggel rögzítjük (6.51. ábra), vagy a falba tüskékkel befogatott függőleges gömbacéira hurkoljuk. A falban darabtéglát csak ott szabad használni, ahol azt a helyes kötés kialakítása szükségessé teszi. A fal merevségének fokozása céljából a válaszfalat ki kell ékelni a mennyezethez. Ezt úgy érhetjük el, hogya legfelső sorba kerülő válaszfallapokat ferde irányban ék alakúra faragjuk, és így helyezzük el. Adaraboláshoz gyorsvágót használhatunk.

6.51. Ábra: Válaszfal és ajtótok kapcsolata

A falsarkokon a csatlakozó sorokat felváltva vezetik át (6.52. ábra). A hornyokban futó merevítő huzalokat a falsarok éle mellett kétoldalt függőlegesen elhelyezett, 5-10 mm átmérőjű gömbvasakhoz kötik. A másik megoldásnál a horonyba helyezett lágyhuzalt a keresztező válaszfalIap külső oldalán felvezetik, majd visszafordítják, és megfeszítve a következő sor hornyába helyezik el. A hornyokba helyezett huzalokat rabieszeggel minden második válaszfallaphoz hozzá kell szegezni. A válaszfalaknál az áthidalásokat azért kell elkészíteni, hogya fal súlya ne terhelje a nyílászáró szerkezetet. A nyílások kialakítására többféle megoldás lehetséges (6.53. ábra): 6.52. Ábra: Válaszfalak 80 cm-nél nem szélesebb nyílásoknál - amenycsatlakozása és drótozása nyiben a téglasor a tok felső részével megegyező magasságú - a tok feletti falat gömbacéira kell ültetni. 80 cm-nél nagyobb lehet készíteni. legmegfelelőbb szélesebb

nyílások esetén álló helyzetű válaszfallapokból

a kerámia papucselemes

befaragott

boltövet is

áthidalók beépítése.

nyílások felett egyedi rabic-, vagy vasbeton

áthidalót készíthetünk. 139

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

6.53. Ábra: Válaszfalak nyílásainak áthidalási lehetőségei Válaszfalaknál a nyílászáró szerkezet gyakran közelebb kerül a szerkezeti falhoz, mint egy válaszfallap hossza (50 cm). A tok és a szerkezeti fal között maradó keskeny falsávot cementrabiccal, vagy sovány betonnallehet kiönteni. Vastagabb, teherhordó fal végéhez két oldalról merőlegesen csatlakozó válaszfal kétféle szerkezeti megoldással alakítható ki. Amennyiben lehet, úgy a válaszfalat a szerke\ zeti fal vége előtt átvezet jük. Ha ez a megoldás lnem alkalmazható, akkor a főfalhoz két oldalról csatlakozó válaszfalak és a főfal közötti hézag fölé rabichálót (6.54. ábra) helyezünk el azért, hogy a vakolaton ne keletkezzék repedés. Vasbeton oszlopokhoz csatlakozó válaszfalaknál ugyanez a két megoldás alkalmazható. A válaszfallapokból épített fal a sok lyukat tartalmazó elem alkalmazásának következtében könnyű, a hornyos összeépítés, a huzalmerevítés, a kiékelés és a javított habarcs alkalmazása miatt szilárd és merev. A válaszfallap rovátkolt felülete a vakolatot jól tartja, a fal könnyen véshető és jól szegezhető. 140

6.54. Ábra: Válaszfal és fáfal kétféle csatlakozási lehetősége

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

Szerelvényeket a 6 cm-es lapokból készített falakra nem szabad felerősíteni. A 10 és 12 cm vastag válaszfalakra a szerelvények elhelyezhetők. E tulajdonságok folytán a lakáson belüli válaszfalakat általában 6 cm vastag válaszfallapokból építik, míg a 10 cm vastag lapok felhasználására gépészeti berendezésekkel rendelkező falak építésénél kerül sor. Az eddigiekben égetett agyagárukból kialakítható válaszfalakkal si menete, kivitelezése egyezik a korában ismertetettekkel. 6.6.3.4.

ÉPÍTŐlEMEZEKBŐl

Nád és farost anyagú Könnyű és

szervetlen

állítanak

KÉSZÍTETT

foglalkoztunk.

Ezek építé-

VÁLASZFALAK

építőiemezek

építőiemezeket

különbözö

alapanyagokból,

elő. Alkalmazásukra

szerves

sajtolás

útján

elsősorban

vázas

ideiglenes

seqédtőmosz

épületek, illetve tetőtér beépítések válaszfalainál kerülhet sor. Az építőiemezekbői épített válaszfalak előnye az alacsony súly, a jó hőszigetelő és a hanggátló képességük. Az építőiemezek legelterjedtebb alapanyaga a nád, a farost, a sajtolt nádiemez, és a sajtolt fagyapot anyagú lemez lehet. Az építőiemezek hosszúsága 100-200 cm között változhat, szélességük 25-50 cm közötti lehet, vastagságuk pedig többnyire 2,5-10 cm. A lemezeket kézi, illetve gépi fű résszel könnyen lehet daraboini. A lemezek felhasználásával készített válaszfalak kötésben épülnek. A minimális eltolás 50 cm. A hosszanti élek vízszintesek, a hézagok között gömbvasakat kell elhelyezni, amelyeket az alsó lemezekhez U-szegekkel rögzítenek. A könnyű építőiemezek vakolattartása általában jó, ha a vakolattartást fokozni kívánjuk, akkor a vakolandó felületre a rendszerhez tartozó fém rabichálót erősítünk (6.55. ábra). A falak előnye, hogy közvetlen a födémre állíthatók, és gyorsan, kevés kötőanyag felhasználásával megépíthetők. Az építőiemezbői készített falak hátránya azonban, hogy gyúlékonyak és tűzveszélyesek. A kivitelezés fontosabb

6.55. Ábra: Fagyapot építő/apbó/ készült válaszfalak rétegfelépítése

lépései:

Válaszfal helyének kijelölése a padozaton,

illetve a kapcsolódó

Meglévő vakolt falszerkezet esetén horonyképzés

függőleges

szerkezeten.

a falban. 141

A FALSZERKEZETEK

Segéd- vagy támszerkezet Az építőlapok

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

felállítása. Nyílászáró elhelyezése,

beállítása.

méretre vágása.

Ragasztó anyag bekeverése. (Ügyeljünk, hogy egyszerre csak annyi ragasztót be, amennyit a bedolgozási idő alatt (30 perc) fel tudunk használni!) Az első sor építőlap ágyazása

keverjünk

a ragasztóba.

A már lerakott és a rákerülő lapok éleit megkenjük ragasztóval és egymásra A függőleges élek csatlakozásánál is minden esetben alkalmazzunk ragasztót. A lapokat a kivitelezés során egymáshoz biztonsága

szegezéssel

ültet jük.

is rögzítjük, a kivitelezés nagyobb

érdekében.

A födémszerkezet

csatlakozásánál

ellenékekkel

merevít jük a szerkezetet.

A szükséges vezetékeket elhelyezzük a falszerkezetben jobban ne gyengítsük.

úgy, hogya

A felületet cementhabarcs vakolattal előkészít jük. Az alapvakolatot 7-14 nap múlva felhordjuk és simít juk.

fal vastagsását

l/3-nál

a szilárdulást követően

A nád és farost anyagú építőiemezekbői két, vagy többrétegű válaszfalat is építhetünk. Első lépésként az egyrétegű válaszfalat készítünk az előzőekben leírtak alapján. A falszerkezet szilárdulását követően ásványgyapot réteget helyezünk el. Ezután melléfalazzuk a második réteg, építőiemezbői álló falat. A válaszfalak vázas kivitelben is megépíthetők. Gipszkarton

válaszfalak

A gipszkarton válaszfalak fém vagy fa vázból és mindkét rozott gipszkarton építólemezból állnak.

oldalon

felcsava-

A burkolat egy-, két- és háromrétegű lehet (6.56. ábra). A többrétegű burkolat nagyobb mechanikai igénybevételnek tehető ki. A burkolatok tartószerkezete általában tartóprofilokból és a közvetlen rögzítésre szolgáló szerelőprofilokból áll. A vázas

kialakítású

falszerkezet

üregei-

ben tűzvédelmi, illetve hang- és hőszigetelés helyezhető el. A helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges gépész és elektromos

alapvezetékeket

szintén

az üregekben

lehet elhelyezni. A gipszkarton lapok egyszerűen vág hatók kés, vagy rókafarkú fűrész segítségével (6.57. ábra). Utólagos kivágásokhoz dekopír fűrészgépet is lehet használni. A vázszerkezet képezi. 142

a határoló

épületrészekhez

6.56. Ábra: Kétrétegű gipszkarton válaszfal szerkezeti részei

kapcsolódik

és a burkolat

tartószerkezetét

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

A befoglaló keret tartóprofiljait a födémhez és az oldalfalakhoz kell rögzíteni, 80 cm-enként. A rögzítésre szolgáló profilok távolsága 60 cm. A csatlakozó épületrészekkel érintkező profilok hátoldalát válaszfal kittel (2 csík), vagy tömítőszalaggal kell ellátni. Tömítő kitt alkalmazása porózus tömítő csíkkal (mint pl.: tömítő szalag) kiegészítve felel meg a hangvédelmi követelményeknek.

Késsel átvágjuk akartont 6.57. Ábra:

Az átvágott karton alatt a gipszmag eltörik.

Gipszkarton

lap darabolása

A rögzítő eszköz tömör csatlakozó épületrészhez: beütő dűbel; nem tömör épületrészhez: az építőanyaghoz alkalmas speciális lehorgonyzó elem. A gipszkarton Ez azt jelenti, kell indulni.

válaszfalak esetén a lapokat fél lap eltolással kell elhelyezni. hogy az egyik oldalon fél, míg a másik oldalon egész lappal

Agipszkarton lapokat önmetsző, 3,5 mm átmérőjű csavarral kell rögzíteni (6.58, ábra). A csavar hosszát úgy kell megválasztani, hogy a fémvázakba min. 10 mm, míg a favázakba min. 20 mm mélyen behajtható legyen. A csavarok távolsága függőleges felületen 25 cm. A csavaro kat úgy kell elhelyezni, hogy tengely távolságuk a papírral fedett éitől 10 mm, a vágott éitől min. 15 mm legyen. A lapokat a csavarozáskor ütkö-

d= lap vastagsága 0=2 cm fa váz eseten

I :~ .. , I

't '+

a=1~mm

6.58. Ábra:

Gipszkarton

lapok

rögzítése csavarozással

zésig a fémvázhoz kell nyomni (6.59. ábra). A többletfeszültségek elkerülése miatt a lapokat középtől a szélek felé haladva kell rögzíteni. A csavar fejét agipszkarton síkjánál mélyebbre kell behajtani úgy, hogya fej ne szakítsa át a kartont. Az épület tartószerkezetének mozgási hézagait a szerelt válaszfalak zetén is át kell vezetni. Végigfutó falak esetén a mozgási hézagok ges távolsága kb. 15 - 20 m.

szerkeszüksé-

A gipszkarton lemezek illesztésénél a sík felület igénye miatt hézagolásra van szükség. Az illesztés sávjában erősítő csíkot kell elhelyezni, amely papírcsík, üvegszövet csík, vagy öntapadós háló lehet. A felületek összedolgozásánál hézagoló gipszet kell alkalmazni. találkozási sávját át kell csiszolni.

Szükség esetén a lemezek

143

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

a

kitűzés csapózsinórral

a

a gipszkarton lapok rögzítése

rögzítő profilok elhelyezése

befog/aló

szigetelő anyag elhelyezése

keret rögzítése

lezárás a másik oldalon

6.59. Ábra: Gípszkarton válaszfaL szerelésének lépései A többrétegű burkolatoknál az alsó rétegek fugáit kitölteni, a külső réteg fugáját simítani kell. A látható csavarfejeket szintén simítani szükséges (6.60. ábra). A hézagolást és a felületkiegyenlítést akkor szabad elkezdeni, amikor agipszkarton építőlemezeken nem lépnek fel nedvesség- vagy hőmérsékletváltozás hatására nagyobb hosszváltozások. A felületkiegyenlítést + 10'C alatti helyiség hőmérséklet esetén nem szabad elvégezni. A levegő és az épületszerkezet hőmérséklete min. +5'C lehel. A gipszkarton lemezek felületére megfelelő előkészítés (alapozás) után a következő bevonatokat lehet készíteni: a felületek festése; tapétázási munkák alapozó rétegre);

(lemezekre

Glettonyag

6.60. Ábra: Hézagolás gipszkarton lemezek illesztésénél

felhordott

kerámia burkolatok (alapozó réteggel). A válaszfalak általános 144

csomóponti

felhordóso

részletrajzait a 6.61. ábrán láthatjuk.

6. FEJEZET

A FALSZERKEZETEK

vízszintes

'ó,

OSZTÁLYOZÁSA

gipszkartonlap 1,25 cm

__ 15

hőszigetelés cm

1~5 ,

-11,

i

:

gyorscsavar fugokitöltö gipszkartonlop 1,25 cm

gipszkartonlop 1,25 cm

függőleges

6.61. Ábra: A válaszfalak általános csatlakozási csomóponíjai Fokozott biztonsági igényesetén mindkét oldalon három rétegű gipszkarton építőiemez burkolatot kell készíteni (6.62. ábra). A gipszkarton lapok közé oldalanként kettős acéllemez betét elhelyezésével a tűzvédelem követelményeinek is meg lehet felelni. A fal hőszigeteléssel és hőszigetelés nélkül is építhető. A vizes helyiségekben is lehet gipszkarton válaszfalakat alkalmazni. Ennek az a feltétele, hogya felhasznált lapoknak impregnált felületkezelésűeknek kell lenniük. Az elkészítet! falszerkezetek alkalmasak a különféle gépészeti vezetékek befogadására.

6.62. Ábra: Háromrétegű gipszkarton válaszfal csatlakozása tömör falhoz

A padló csatlakozásánál hagyjunk 1 cm hézagot a padlóvonal és a gipszkarton lap alsó éle között. A fal és a padlóburkolat

átmeneténél

különös

gondot kell fordítani a sarkok tömörségére. A gipszkarton falborítások szárazpadlók

lemezeket további, elsősorban (ezt a felületképzési

(speciális, járólap gipszkarton

torokgerendához, szarufához szerkezethez kapcsolódva.

burkoló jellegű munkákra

eljárást száraz vakolatnak

lehet alkalmazni:

is nevezzük);

lemezből);

és térdfalhoz erősített szerelőlécekből

álló fa, vagy fém váz145

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

6. FEJEZET

6.6.4. HOMOGÉN VÁLASZFALAK 6.6.4.1. VASBETON VÁLASZFALAK

A betonból, vasbetonból készülő válaszfalak vastagsága általában 6-12 cm. A vasbeton anyagi tulajdonságából adódóan a válaszfalakat elsősorban a nagy tömegük, valamint a nagy szilárdságuk, a kellően merev, tűzálló, és betörésbiztos tulajdonságaik jellemzik. A nagy tömeg következtében a léghangok ellen jól véd, de hőszigetelő képessége kicsi. A vasbeton fal nehezen véshető és nem szegezhető. A vasbeton válaszfalat a vasalás elkészülte után kétoldali zsaluzattallátjuk el. Az öntőforma kialakításához hagyományos és nagy táblás zsaluzatot alkalmazhatunk. A betont csömöszöléssei vagy vibrátorral tömörítve dolgozzuk be a zsaluzat közé. A válaszfal vasalása rendszerint a falvastagság közepén található. A vasbeton falba kerülő vezetékeket a betonozás előtt a vasszerelésre felerősítve helyezhetjük el. Jó minőségű fúrógépekkel a beton anyaga fúrható, így a falra történő rögzítés megkönnyíthető. A vasbeton válaszfalak vasait a teherhordó főfalakba, pillérekbe és gerendákba be kell kötni. A vasalás kialakítása leggyakrabban olyan, hogy a vasbeton válaszfal ön hordó. Készíthető olyan vasbeton válaszfal is, amely teherhordásra, vasbeton vázas szerkezetű épületek merevítésére is felhasználható. A vasbeton válaszfalakat az elmondottak alapján elsősorban kismértékben terhelt lépcsőházi, felvonóakna, tűzálló és betörésbiztos falként alkalmazzák. Megfelelően megtisztított zsaluzat esetén a válaszfal nem igényel külön vakolat réteget, elegendő egy glettréteg felhordása. A vasbeton válaszfalak készülhetnek előregyártva is. Ilyenkor azonban figyelembe kell venni a tárolásukkal, szállításukkal és beemelésükkel kapcsolatos igénybevételeket is. 6.6.4.2. CEMENTRABIC VÁLASZFALAK

Íves, szabálytalan falakat rendszerint cementrabic falazatként készítjük. A teherhordó szerkezetekhez 06-8 mrn-es huzalból álló keretet rögzítünk, amelyhez 10-25 mm lyukbőségű rabichálót kötözünk. Az egyoldali zsaluzat elkészítése után cementhabarcsot hordunk fel. A homogén válaszfalak építhetők úgy is, hogy terhüket nem a födém, hanem a teherhordó szerkezeti fal hordja. Az ön hordó rabicfalak felső részén a szerkezeti falat megvéssük és fészkekbe befekvő gerendát alakítunk ki, melynek vasalásához kapcsoljuk a fal tartórácsozatát. 6.6.5. PANELBÓl

KÉSZÜLT VÁLASZFALAK

Léteznek előregyártott belmagasság méretű válaszfal elemek, panelek is, amelyek a gyártástechnológia révén 0,60-0,90 m szélesek. Anyaguk pórusbeton, üreges gipszperlit, vagy gipszbordás gipszkarton lehet. Ez részben biztosítja a vakolat elhagyásának lehetőségét is. Hátrányuk, hogy nagyobb belmagasság esetén nem alkalmazhatók, a csatlakozási hézagok repedés érzékenyek, valamint hogy vizes helyiségekhez nem használható k.

146

A FALSZERKEZETEK

6. FEJEZET

OSZTÁLYOZÁSA

A szegezhetőség elsősorban lakberendezési szempontok miatt szükséges (képek, polcok, fogasok, faliszőnyegek stb. felerősítése). Előnyös, ha a fal anyaga olyan, hogyafelerősítésre szolgáló szegeket aránylag könnyen lehet beútni, de a szögek nem csúsznak ki könnyen. A véshetőség és szegezhetőség miatt célszerű olyan anyagot készítéséhez, amelyek nem ridegek, nem törékenyek.

alkalmazni

a válaszfalak

Vakolat- és falburkolat tartásán azt értjük, hogy a falra kerülő vakolatréteg vagy a falburkolat jól tapad a válaszfal anyagához. A vakolatnak és falburkolatnak (csempe (6.63. ábra), mozaik stb.) nem szabad elválni a faltól, nem szabad letáskásodnia. A válaszfal elemeket, illetve a vakolatot a falburkolat jobb tapadása céljából rovátkolássallátják el. A hangszigetelő laknál fontos.

képesség

lakáson belül, de még inkább a lakásokat

elválasztó válaszfa-

A hőszigetelő képességet elsősorban a lakásokat elválasztó válaszfalaktól, illetve a lényegesen eltérő hőfokú (kb. 10°C) helyiségek között épített válaszfalaktól követeljük meg. 6.7. A TÁMFALAK A támfal (6.64. ábra) feladata, hogy a megcsúszásra hajlamos földpartot megtámassza, így a megcsúszást megakadályozza. A támfalakat önálló szerkezetként építjük, tehát más szerkezetekhez nem kapcsolódnak. A támfal a saját súlyán kívül általában csak az oldalról jövő földnyomás terheit hordja. A földpart nyomása a támfalat el akarja csúsztatni, illetve fel akarja billenteni, amit ellensúlyozni kell.

6.63. Ábra: Válaszfal csempe burkolattal

Ezért a támfalat a földnyomás nagyságának figyelembevételével méretezni kell. A nagy földnyomás miatt a támfal általában igen vastag, de keresztmetszete a föld nyomásának csökkenésével felfelé elvékonyodhat. A vasbeton ból készült támfalak vékonyabb szerkezetűek is lehetnek. Ebben az esetben a támfaiba erősítő bordákat kell helyezni. Napjainkban elterjedt megoldás a támfal hátrahorgonyzása, acélbetétekkel, kiinjektálással. 6.64. Ábra: Támfal

147

A FALSZERKEZETEK

OSZTÁLYOZÁSA

6. FEJEZET

A támfal anyagának kiválasztásakor gondolni kell arra, hogya támfal a nedvességnek és a fagynak erősen ki van téve. Ezért csak a nedvességnek és a fagynak jól ellenálló kővet, téglát, habarcsot, betont és vasbetont szabad felhasználni. Lejtős terepen a támfal feletti víz elvezetéséről is gondoskodni kell. A nagy felületű támfalban meghatározott sűrűséggel szivárgó nyílásokat kell készíteni, hogya talajban lévő nedvesség a támfal háta mögül könnyen el tudjon távozni. A támfalak tetejét a támfal síkja elé ugró fedővel kell lezárni. 6.65. Ábra: Terméskő kerítés

6.8. KERÍTÉSFALAK A kerítésfalak saját súlyukon kívül csak szélnyomás terheit viselik. A kerítés kialakítása lehet zárt, illetve tömör, de lehet áttört is. A felhasználandó anyagok kiválasztásánál gondolni kell a nedvesség hatásaira és a fagyveszélyre is.

pillér

A zárt kerítés készülhet téglából, kőből, vasbetonból és előregyártott 6.66. Ábra: Kerámia elemes kerítés elemekből is (6.65-6.66. ábrák). A kerítések alapjait a fagyhatárig le kell vinni, mert fennáll az aláfagyás veszélye. Kellő alapozás hiányában a kerítés könnyen megbillenhet, illetve a kerítésfalon repedések keletkezhetnek. A készítés menete megegyezik az egyes anyagokra jellemző falkészítési technikákkal. A tégla- és kőkerítés merevítésére 2,00-3,00 méterenként falazott pilléreket készítenek. A falazatot felül fedkővel védhet jük meg az időjárástól. A fedkő leterheli a pillért és véd a csapadék ellen. Az előregyártott elemekből készülő kerítésnél horonnyal ("H" betűhöz hasonló keresztmetszettei) készített vasbeton oszlopokat helyeznek el. Az oszlopok közeit egymásra helyezett vasbeton palló kkal töltik ki. A leggyakrabban épített kerítés az ún. áttört rendszerű kerítés. Ennél a kerítésnél kő-, tégla-, beton- vagy vasbeton oszlopokat építenek. Az oszlopok között 20-50 cm magas falat építenek, majd a fal fölött fao, vagy hegesztett acél- betétet helyeznek el.

148

6. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A FALSZERKEZETEK OSZTÁLYOZÁSA CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Csoportosítsa a falakat az épületen belül elfoglalt helyük, és szerkezeti szerepük szerint! a./ c./ e./

b./

.

d./

.

f./

.

g./

h.1

.

i.1

2.

. Fejezze be az alábbi meghatározást!

Pincefalnak nevezzük

.

A pincefal készülhet az alábbi anyagokból:

.

3.

Ismertesse a lábazati fal fogalmát és kialakításának módjait!

Fogalma:

.

a./ b./

. .

c.1

.

4. Egészítse

ki amondatot!

Az épület pince feletti falait nevezzük. Ezek feladata, hogy . .......................................................... , és ellenállnak a különbözó igénybevételeknek, mint például a

,

,

terheknek.

5. Milyen építőanyagot nevezünk építőköveknek?

..............................................................................................................................................

149

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 6. FEJEZETHEZ

7.

Egészítse ki az alábbi az alábbi fogalmakat!

A kő kétféle módon kerülhet beépítésre:

a./ mint faragott kő:

b./ mint terméskő:

8. Sorolja fel, hogy milyen szerkezetek tartoznak a faragottkő szerkezetek, illetve a terméskő szerkezetek csoportjába! (Egyes szerkezetek mind a két csoportba besorolhatók). e.! Faragottkő szerkezetek lehetnek: b./ Terméskő

9.

szerkezetek

A terméskő

csoportjába

szerkezetekkel

tartoznak:

kapcsolatban

Magyarázza meg ezeket az elnevezéseket! a./ falazó kő: .. b./ cyklop kő:

150

..

.

gyakran

találkozunk

az alábbi elnevezésekkel.

KÉRDÉSEK

10.

ÉS GYAKORLÓ

FELADATOK

A 6.

FEJEZETHEZ

Egészítse ki amondatot!

A faragott kőfalazatok

.

...... vagy

..

alakúra faragott kövekből épülnek ....

11. Milyen

falazat a kváder kőfalazat, ismertesse

nagyságú, .. és

.

. ....... hézagokkal.

ezen falazatok készítését!

Kváder falazat: Készítés:

12.

Írja le a terméskő

A terméskő

fal fogalmát, és csoportosítását!

falak

a./ b./

.

13. Az alábbiakban három kőfalazat rajzát látja. Írja az ábrák alá a kőfalazatok ismertesse ezen falazatok legjellemzőbb tulajdonságait!

nevét, majd

A látott falazatok jellemzői: a./

.

b./

c./

151

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 6. FEJEZETHEZ

14. Az előző feladat elvéhez hasonlóan, rajzolja meg a réteges terméskőfalat és a réteg nélküli kőfalazatot, majd írja le a legjellemzőbb tulajdonságaikat.

Réteg nélküli kőfalazat

Réteges terméskő falazat a./ Réteges terméskő falazat:

.

b./ Réteg nélküli kőfalazat:

.

15. Rakja helyes sorrendbe a./ c./

a kőfalazás munkaszakaszait! a fal kitűzése, állványozás b./ a kövek elhelyezése ill. beépítése a falba d./ habarcskészítés, a habarcs elterítése a kövek válogatása és idomítása

e./ felületképzés Helyes sorrend:

.

16. Egészítse ki, a kőfalazatok építésére vonatkozó általános szabályokat! Álló hézagok . A kövek egymáshoz képest legalább legyenek eltolva, és a csatlakozási pontból Lehetőleg minél

több hézag nem indulhat ki. olyan kő legyen a falazatban, amely átéri a

.... A kötőkő legalább A sarkokra mindig A kövek nagysága a ..

.

legyen a teljes kőmennyiségnek. , alakú köveket helyezzünk. függ. Ajánlott, hogy tömegük .

között legyen, ennél nagyobb követ ne használjunk.

17. Milyen falakat nevezünk homogén falaknak?

Legfontosabb homogén falak: a./ 152

.

b./

.

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 6. FEJEZETHEZ

18. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a vályogból készült falazatok? 1./ 3./ 5./

. .

2./ 4./ 6./

. . .

19. Jellemezze röviden az alábbi vályogfalakat! a./ Rakott fal:

.

b./ Paticsfal:

.

e./ Vert falak:

.

20. Ismertesse a monolit (helyszíni) beton- és vasbeton falak előnyös, valamint hátrányos tulajdonságait! Előnyök:

.

..............................................................................................................................................

Hátrányok:

.

21. Milyen falakat nevezünk vegyes falazatnak?

22. Egészítse ki amondatot! A blokkos építési mód előregyártott elemei A felhasznált adalékanyagok: a./ e./ Kötőanyaga:

készülnek.

.

b./

.

d./

.

.

23. Csoportosítsa a blokk elemeket tömegük szerint! a./

.

b./

.

e./

. 153

KÉRDÉSEK

24.

ÉS GYAKORLÓ

A 6. FEJEZETHEZ

Értelmezze az alábbi fogalmakat!

Falpaneleknek

Falblokknak

24.

FELADATOK

nevezzük:

nevezzük:

Ismertesse

az alábbi falazatok fogalmát és azok anyagait!

Tűzfalak: ..

.

.

Oromfalak:

Attika falak:

25.

Egészítse ki a mondatokat!

Vázkitöltő falaknak nevezzük a Terheletlenek, Építésükhöz

csak a olyan anyagokat

és a alkalmaznak,

amelyek

... hordják. .

26. Az alábbi ábrákon a vázkitöltő fal és pillér kapcsolatának ak. Írja az ábrák alá, a kapcsolatok megnevezését!

154

lehetséges

megoldásai

látható-

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 6. FEJEZETHEZ

27. Fejezze be az alábbi állítást! Ha a vázkitöltő falazat panelelemekből készül, akkor az elemek egymáshoz való rögzítése történhet: a./

.

b./

.

c./

.

28. Sorolja fel a falszerkezetekkel szemben támasztott követelményeket! a./ c./ e./

. .

b./

.

d./

.

f./

.

29. Aszabvány a téli hőveszteségek mérséklés e érdekében az egyes szerkezetek hőátbocsátásí tényezőjének nagyságát meghatározza. Írja a helyes értéket a kipontozott vonalra! - külső falszerkezetek: . - ablakok és erkélyajtók: . - egyes homlokzatok (fal és nyílászáró együtt): . - homlokzati felületek összegére: . 30. Milyen falszerkezetek a válaszfalak? Húzza alá a helyes választ! teherhordó falak

nem teherhordó falak

A válaszfalak építésének célja: a./

.

b./

.

31. Értelmezze az önhordó és a nem önhordó válaszfalak fogalmát! Önhordóak azok a válaszfalak

.

Nem önhordóak azok a válaszfalak.

.

32. Aválaszfalakat osztályozhatjuk szerkezetük és anyaguk alapján. Szerkezetük szerint megkülönböztetünk: a./

.

b./

.

c./

.

155

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 6. FEJEZETHEZ

Anyaguk szerint lehetnek: 1./

.

2.1

.

3./ 5./

. .

4./

.

6./

.

7.1

.

8.1

.

33. Milyen anyagokból építhető az éltégla vastag válaszfal, és milyen minőségű habarcsot szabad használni a falazáshoz? Éltégla vastag válaszfal anyagai:

a.1

.

b./

.

Használható habarcsminőség:

.

34. Egészítse ki a mondatokat! A válaszfalak a főfalhoz

vagy

csatlakoznak.

A fal legfelső sorát tég lából faragott készítjük el, és a falat ........................................................a mennyezethez. A kiékelés előtt az ék alakú téglák egymással érintkező felületeit kell ellátni. A falsarkokat és kereszteződéseket a

alakítják ki.

35.

Ismertesse a féltégla vastag válaszfal készítésének szabályait!

36.

Írja le a válaszfallapból épített válaszfalak készítésének technológiai szabályait!

37. Milyen két fő szerkezeti részből épül fel a gipszkarton válaszfal? a./

.

b./

.

156

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ

FELADATOK

A 6. FEJEZETHEZ

38.

Az alábbi ábrasorozat a gipszkarton válaszfal szerelésének lépéseit mutatja be. Az ábrák segítségével írja le a válaszfal készítésének technológiai sorrendjét! (A technológiai folyamatokat az ábrák alá is írhatja, megfelelő sorszámmal ellátva).

39.

Mi a feltétele a gipszkarton

válaszfal, vizes helyiségben

40. LI

Sorolja fel a válaszfalakkal

szemben

támasztott

való alkalmazásának?

követelményeket!

2./ ...

3./

4./

5./

6./

.

.

7./

157

7. A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK 7.1. TÉRELHATÁROLÓ ÉS TÉRELOSZTÓ Az épületeket

határoló

FALAK

külső főfalakat térelhatároló

falaknak nevezik.

Ezek a falak a helyiségeket elhatárolják a külső tértől. Az elhatároláson kívül hőszigetelik a belső tereket, és részt vesznek a terhek viselésében. A falak elrendezése (7.1. ábra), és a jellemző méretei hozzájárulnak az épület külső tömegének kialakulásához. A térelválasztó falak a belső tereket választják el, ezért válaszfalaknak nevezzük őket. E falak általában vékonyak, és csak a saját súlyukat hordják. A belső válaszfalak megépítésével alakul ki a az építmény belső térrendszere. Kialakulnak a különböző funkciójú helyiségek, amely alapján az épületek különböző rendeltetésűek lesznek. 7.2. TEHERHORDÓ

ÉS NEM TEHERHORDÓ

Z 1. Ábra: Külső és belső teherhordó falak. válaszfalak

FALAK

A falak nagyobb része a teherhordó falak csoportjába tartozik. A teherhordó falakat főfalaknak (tartószerkezeti fal, szerkezeti fai), is nevezzük. Saját súlyukon kívül más szerkezetek (tető, födém stb.) terheit is hordják. A teherhordó falszerkezeteket kiterjedésük alapján lehetnek falak, pillérek, és oszlopok. A főfalak helyzetét tekintve beszélhetünk szélső és közbenső főfalakról. A falszerkezeti rendszer kialakításának megfelelően a belső főfalak lehetnek hosszanti vagy haránt elrendezésűek. A hosszanti főfalas épületeknél a teher-hordó szélső és közbülső falak (7.2. ábra) az épület hosszirányával párhuzamosan helyezkednek el.

158

Z2. Ábra: Hosszanti főfa/as alaprajzi elrendezés

Z FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

A harántfalas kialakításnál a teherhordó falak az épület hosszirányára (7.3. ábra) merőlegesek. Ehhez igazodik az épületek födémezési

rendszere

is.

A pillérek (7.4. ábra) olyan kis szélességű négyszög keresztmetszetű faltestek, amelyeknek szélessége a vastagság háromszorosénál. illetve 1,30 rn-nél nem nagyobbak. Ezek a szerkezetek helyettesíthetik a tömör falszerkezeteket. Anyagukat tekintve általában téglából, kőből, vagy vasbetonból készülnek.

7.3. Ábra: Harántfalas aLaprajzielrendezés

Oszlopoknak nevezzük (7.5. ábra) a kör, vagy sokszög keresztmetszetű alátámasztó falszerkezeteket. A falak, a pillérek, és az oszlopok terhüket az alapnak, az alapok pedig a talajnak adják át. így az épület összes terhe végül is a talajon nyugszik. A teherhordó falak az épület zeti rendszerét is kialakítják. Teherhordó

szerkezeti

elrendezés

szerkeszerint a

következő rendszerű épületek alakíthatók

ki:

7.4. Ábra:

Pillér

7.5. Ábra:

Oszlop

tömörfalas (7.3. ábra): a tömörfalas rendszerű épületek teherhordását, hő- és hangszigetelését, belső térosztását és térelválasztását a főfalak alakít ják ki; vázas (7.6/a. ábra): a vázas rendszerű épületek teherhordását pillérek és oszlopok végzik; félvázas (7.6/b. ábra): a félvázas épületeknek a terheit vázpillérek és tömör falak hordják. A 7.6. ábrán jól megfigyelhetjük a különböző elrendezésű építmények alaprajzi rendszerét. Ezek a falszerkezeti rendszerek meghatározzák a belső tér osztásának lehetőségeit. A harántfalas elrendezés kedvez például a sorházas elrendezésnek, míg a félvázas elrendezés nagyobb méretű csarnokoknál használható.

7.6/a. Ábra: Vázas szerkezeti elrendezés

7.6/b. Ábra: Félvázas szerkezeti elrendezés

159

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7.3. A FALSZERKEZETEK

ANYAGAI

A falszerkezetek építésére természetes és mesterséges anyagokat használhatunk. A falazat készítési módjának függvényében vizsgáljuk meg a 7.1. táblázatot! A leggyakrabban az égetett agyagból készülő téglákkal, illetve falazóelemekkel találkozhatunk. Ezek kiválóan megfelelnek a mai követelményeknek, a falazat egyszerűen és gazdaságosan elkészíthető. Az égetett agyagáru falazóelemeken kívül gyakran használt anyag a kő, a beton és a vasbeton. 7.1. TÁBLÁZAT

Természetes Elemekből épülő falak Öntött falak

7.3.1. TERMÉSZETES

Mesterséges

anyagok

kő vályogtégla vályog

anyagok

az égetett agyagtéglák és blokkok, gázszilikát falazóelemek könnyűbeton falazóelemek beton, vasbeton, könnyűbeton

ANYAGÚ FALAZÓELEMEK

7.3.1.1. A kő

A kő az egyik legrégebbi, sokoldalúan felhasználható építőanyag. Az építészettörténet jó néhány alkotása készült kőből. Építési felhasználása az idő múlásával csökkent, a könnyebben megmunkálható anyagok kerültek előtérbe. Követ ma már csak a díszesebb építményeken, vagy azok legjobban igénybevett részein alkalmaznak. A műemléki épületek felújítási munkáinál is gyakran előfordul. Napjaink építészei kőfalak helyett inkább kőlemezekkel burkolt beton- és téglafalakat terveznek, így jelentős a burkolatként történő alkalmazása is. A kövek műszaki jellemzőit eredetük határozza meg. Az építőkő kopásállósága, fagyállósága, keménysége, tartóssága és megmunkálhatósága alapján kerül kiválasztásra. E tulajdonságok döntik el az építésre való alkalmasságukat is. Az építéshez szilárd, tartós és az adott építészeti-esztétikai igény kielégítésére alkalmas kőre van szükség. A kőelemek osztályozása az alak és a beépítéshez a következőképpen történhet:

szükséges

megdolgozás

alapján

szabálytalan falazókő (csak a falba helyezéshez szükséges mértékben alakítva); nagyjából szabályos falazókő (megközelítően szabályos, kötés érdekében nagyjából vízszintes és függőleges felületekkel megdolgozott kövek); szabályos falazókövek (teljesen pontos kötéshez, minden felületen szabályosan megmunkált kövek). A falazatba építés módjait és szabályait később tárgyaljuk. 7.3.1.2. A vályog tégla

A vályogot ősi idők óta alkalmazzák építőanyagként. Avályog alapanyaga hagyományosan az agyag, ill. az agyagos föld, a homok és a törek. A rostos adalékanyag szerepe, hogy növelje a fal összetartását és csökkentse a zsugorodás következtében fellépő repedéseket, valamint 160

7. FEJEZET

A FALAZATOK

ANYAGAI,

TÉGLAKÖTÉSEK

növelje a fal hőszigetelő képességét. A szemcsés és rostos adalék hozzáadásának mennyiségét mindig az agyag minősége (kövér vagy sovány) határozza meg. A kövér agyag zsíros, csúszós tapintású, míg a sovány agyag szárazabb, szemcsés. Minél kövérebb az agyag, annál több homokot és rostos anyagot kell hozzáadni. Az agyag és homok keverési aránya: 1:1; 2:1. Rostos anyagból 15-20 kg kell köbméterenként. A rostos anyag a szalma mellett fenyőapríték, faforgács is lehet. Gyakran kerül fűrészpor, valamint duzzasztott agyagkavics is az vályog alapanyagai közé. A téglavetéshez egy oldalán nyitott dobozra emlékeztető merev sablont használnak. A vályogot a formákba tömörítik és természetes módon szárít ják. A formák és ennek következtében a váIyogtéglák mérete is változó lehet. Napjainkban már állítanak elő vályogpréssel is vályogtéglákat. A gépek beüzemelésével az alapanyag szinte teljesen homogénné válik, így egyenletes minőségű, jó hőtechnikájú és mechanikai tulajdonságú szerkezeteket lehet készíteni (7.7. ábra). 7,3.2, MESTERSÉGES 7.3.2.1.

Égetett

ANYAGÚ FALAZÓELEMEK

agyagtéglák

és a nagyméretű

falazóblokkok

A legnagyobb múltú mesterséges építőelem az égetett agyag tégla. Kezdetben a kőszegény, de agyagban gazdag területek követ pótló anyaga volt. Később az építőkövekben gazdagabb vidékeket is meghódította, és az egész világ egyik alapvető építőanyagaként mindmáig megmaradt. Az égetett agyagtermékek előnye, hogyalapanyaguk mindenütt megtalálható. Az előállításuk olcsó, a belőlük épülő falak építése egyszerű, teherbíró képességük, hőtechnikai tulajdonságaik jók, könnyen megmunkálhatók, jó vakolattartók. Napjainkban rendkívül sokféle gyártmányú és méretű falazóelemből lehet falszerkezetet építeni. Régebben a falazatok építéséhez csak a tömör, kisméretű falazótéglát alkalmazták, hiszen csak ez az egyfajta elem állt a kőművesek rendelkezésére. Általánosan elterjedt volt az 1 vagy 1 112 tégla vastag falazat, amelyekkel a tartószerkezeti követelményeket ki lehetett elégíteni. Az energiaárak alacsonyak voltak, így a falazatokkal szemben nem támasztottak különösebb hőtechnikai igényeket. Az alkalmazást az is indokolta, hogya hiányos építőanyag ellátottság miatt a kisméretű téglából sokféle szerkezetet el lehetett készíteni. Tömör téglafalas épületet általában négy emelet magasságig építettek. Ennél nagyobb szintszám esetén a falak vastagságát az alsó emeletszinteken növeini kellett. Az építéstechnika és az anyagok fejlődésével a vázas vagy panelos, esetleg alagútzsalus szerkezetekkel old ották meg a földszinti falszerkezetek szilárdságtan i problémáit. 161

Z FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

Később a kisméretű falazótégla a munkaigényessége, rossz hőszigetelő képessége, mai szemmel túlzott habarcsigénye, a falazatba vitt sok víz és a falazat ülepedése rniatt, lassan kiszorult a falazóanyagok

közüL

Természetesen ez nem jelenti azt, hogyagyártásával is teljesen leálltak, még ma is sok épületszerkezet (pl. kémények, boltövek (7,8. ábra), boltozatok stb.) készül ezzel az elemmeL A tömör kisméretű tégla fejlesztéseként jelentek meg a kisméretű tégla méretéhez igazodó, magasított és kettősméretű, soklyukú és kevéslyukú falazótéglák. Az üregek kialakításával csökkent a falazat tömege. Javult a falazat hőszigetelő képessége, a csökkent anyagfelhasználás miatt gazdaságosabb lett a gyártás is. A B 30-as falazóblokk megjelenése után nagyon sokféle falazóelem jelent meg. Az első kőolaj árrobbanás után életbelépő hőtechnikai szigorítások hatására egyre jobb minőségű falazóelemek

kerültek forgalomba.

Hazánkban

a következő égetett agyagból készülnek és készültek falazatok:

kisméretű

falazótégla;

magasított

kevéslyukú

Alfa falazóelem; tégla;

kettősméretű

kevéslyukú

kettősméretű

soklyukú

tégla; tégla;

Uniform kézi falazóelem; Thermoton Poroton

kézi falazóblokk;

falazóelem;

B 30-as kézi falazóblokk;

válaszfallapok

Rába kézi falazóelem;

Porobrick

HB30, HB38-as

Korszerű vázkerámia falazóelemek.

falazóelem;

(6 és 10 cm vtg.);

falazóblokk;

A falazóelemeket a 7.9. ábrán láthatjuk, részletes ismertetésükkel az anyagismeret círnű tantárgy foglalkozik. A falazatok szempontjából az elemek méreteit kell megvizsgálnunk. A falazóelem típusok nem egységes

modulmérettel

gyártott termékek.

7.B. Ábra: Kisméretű téglából falazott boltöv 162

7. FEJEZET

A FALAZATOK

ANYAGAI,

TÉGLAKÖTÉSEK

A vízszintes méretek 130, 185, 200, 250, 260 mm között változnak (ezek a méretek rendre a kisméretű tégla, a B-30-as falazóblokk, a Thermoton falazóblokk, a Poroton falazóblokk, Rába falazóblokk szélességi méretei plusz l cm). Így nem illeszkednek egységes méretrendszerbe. Ennek megfelelően a falszerkezetben a különböző méretű szerkezeti elemek összeépítése csak faragott elemekkellehetséges.

egész

314-es

Poroion PF-45

feles

negyedes

fejelő

falazóblokk B 30-as

kézi falazóblokk

eqész

Thermoton

falazóblokk

Magasított kevéslyukú tégla

Poroion PF-30/1 falazóblokk

Kettösméretü soklyukú tégla

Porolon-36

folazóblokk Thermoton

sarokelem

Thermopor-36 falazó blokk

7.9./1 Ábra: Kerámia falazóelemek 163

Z FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

Uniform

falazóblokk

B 29~es

HB 36 HB-38

falazóblokk

falazóblokk

HB 30-as

B 25-ös

falazóblokk

l' ~""'~~""""'- l' Cjn.§>;~

:.f

--
~

-

..".~~~..",

.•..

-

~~~~

egész

RÁBA vázkerámia falazóblokk

feles

RÁBA 2 v6zkerámio falazóblokk

kiegészítö

Alfa

RÁBA 3 vázkerámia falazóblokk

elem

váz kerámia

7.9./2 Ábra: Kerámia

164

falazóblokk

falazóblakk

kiegészítö

falazóblokk

falazóelemek

elem

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

Poroton PV 8 válaszfalidom

Porobrick NF-38/24(29) folazóblokk

Porobrick HB 38/24(29) falazóblokk

V61aszfaltégl6k

Porobrick NF-30/24(29) falaz6blakk

Porobrick 830 falazóblokk

Porobrick HB 30/24(29) falazóblokk

Porobrick kettösméreW soklyukú tégla

Porobrick 6/40 vólaszfoltégla

Porobrick 10/40 válaszfaltégla

Porabrick FÜB NF válaszfaltégla

10/33

7.9./3 Ábra: Porebrietc kerámia falazóelemek 165

7.

A FALAZATOK A1'IYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

20

FEJEZET

N+F

°8ogogo

°0°0°0° 30

7.9./4 Ábra: Korszerű vázkerámia falazóelemek 166

HANGGÁTL6 TtGLA

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

A függőleges méretek 75, 150, 200, 225, 300 mm (az előző felsorolás itt is igaz) között változnak. Itt például a 300 mm-es modulméretben gyártott szerkezeti elemek csak a 150 mrn-es modulméretű elemekkel kombinálhatók. A falazat magassága kialakítható az elem magassági méretének + a habarcsvastagságnak az egész számú többszöröséből, amennyiben a csatlakozó koszorú, kiváltó és nyílászáró szerkezetek magassága, ill. a helyiségek belmagassága ennek figyelembevételével kerül meghatározásra. A 7.10. ábrán a hazánkban legjobban elterjedt korszerű vázkerámia építési rendszer falazatmagasságának meghatározását látjuk. A falazatok hosszúsági méretének kiszámításához a következő egyszerű példát nézzük meg. A 7.11. ábrán egy falszakasz látható három kötő helyzetű, két futó és egy feles elem beépítésével. Az ábrán látható méretvonalak segítségével könnyen meghatározhatjuk a falszakasz hosszát. A hézagok száma 6, ezért ezt 6 cm-nek vehetjük, a kisméretű falazóelemek mérete pedig rendre: 3·12

+ 2·25 +

1-12 cm

azaz összesen 98 cm. A habarcsréteggel a faltest hossza tehát

7. JO. Ábra: A falazat magasságának megállapítása

együtt

98 + 6=104 cm. Az alsó ábrán egy másik falnál 8 db kötő helyzetű falazóelemet számolhatunk meg, és mivel egy önálló faltestet alkotnak a kisméretű téglák, könnyen megállapíthatjuk a hézagok számát is (8-1=7). A faltest hossza tehát 8·12 + 7·1 cm. azaz 103 cm. Más típusú falazóelemnél a méretek meghatározása hasonlóképpen történhet. A fal hosszát a következőképpen számíthatjuk ki: a falszakasz

hossza

(centiméterben)

=

= n . a + (n - 1) . v, ahol n: falazóelemek száma; a: falazóelem v: állóhézag

hossza centiméterben; vastagsága

centiméterben.

A fenti számítási eljárás tetszőleges méretű falazóelem esetén is alkalmazható. A habarcstáskás és a nútféderes falazóelemeknél nem kell függőleges hézagot számolni.

7.11. Ábra: A falazat méreteinek a megállapítása és a kialakuló habarcshézagok 167

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7.3.2.2.

Pórus beton falazóelemek

Az évszázad húszas éveiben Svédországban fejlesztették ki a homok alapanyagból készülő falazóelemeket azzal a céllal. hogy az épületfát ahhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező. de nem éghető és hosszú élettartamú (nem korhadó) építőanyaggal helyettesíthessék. A pórusos szerkezetű falazóelemek (7.12. ábra) a gyártástechnológia következtében rendkívül méretpontosak, hőtechnikai tulajdonságaik nagyon jók. Vékonyágyazatú falazóhabarccsal akár 2-3 mm-es habarcsréteggel falazható. (A pórusbeton rendszerrel egy későbbi fejezetben foglalkozunk részletesen.) 6.2. TÁBLÁZAT: Pórusbeton faiazóelemek

P2-0.5

totozöerern

és P4-0.6

P6rusbeton megfog6hornyos

Pórusbeton

válaszfal

P2-0.5 és P4-0.6 P2-0.5 NF + OT P4-0.6 NF + OT Pve és Pve NF

600x200xlO0 600x200x125 600x200x150

nutféderes foloz6elem

P2-Q.5

NF+GT

P4-Q.6

NF+GT

6

P6rusbeton

nutféderes

vóloszfalelem

Pve NF

7.12. Ábra: Pórusbeton falzóelemek PF 38

Beton falazóelemek

~1 PF 38 felezőelem

7.13. Ábra: Beton pincefalazó elemek

A XX. sz. legjellemzőbb építőanyaga a beton. A képlékeny állapotú anyag sablonba dolgozás után megszilárduI. így a formának megfelelő alakú lesz. A szerkezetek kialakítása során természetesen falszerkezet (7.13-7.14. ábra) is készíthető belőle. Az anyag kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonsága miatt a falszerkezetet más anyagú hőszigeteléssel kell kiegészíteni. A beton falazóelemek egy részét a téglafalaknál szokásos módon lehet beépíteni. Az anyagi tulajdonságok miatt kialakított nagyobb üregekbe nem kerülhet habarcs. A 7.13. ábrán látható elemek üregei éppen ezért egyik oldalról zártak.

168

elem

Pve

méretei

600x200x200 600x200x250 600x200x300 500 x200 x375

6.3.2.3.

Pórusbeton

7.14. Ábra: Belon zsaluzóelemek

Z FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

Az előregyártott elemek másik részében egyáltalán nincsenek bordák (7.14. ábra), mivel itt az elemek egymásra helyezése után az üregeket a helyszínen ki kell tölteni betonnal. Acélbetétek behelyezésével a teherbírás növelhető. A zsaluzóelemeket elsősorban nagyobb igénybevételnek kitett helyen alkalmazuk (pl. pincefal). 7.3.2.4.

Öntött

beton és vasbeton

falak

A beton és vasbeton anyag - a vályoghoz hasonlóan - alkalmas a helyszínen összeállított zsaluzatba való bedolgozásra (7.15. ábra). A méretezés pedig lehetővé teszi kűlönböző teherbírású, geometriájú (fal, pillér, oszlop, stb.) szerkezetek kialakítását. A beton és vasbeton szerkezetekkel a későbbiekben még foglalkozunk. 7.4. A FALAZÁSHOZ

7.15. Ábra: Vasbeton fal készítése helyszínen

SZÜKSÉGES SZERSZÁMOK,

Ajó kivitelezés előfeltétele, hogya megfelelő szerszámok, rendelkezésre álljanak, ill. használható állapotban legyenek. A falazáshoz

szükséges

kézi szerszámok

GÉPEK, ESZKÖZÖK felszerelések, gépi berendezések

(7.16. ábra) a következők:

kőműves kanál;

kőműves

függőón;

sorvezető léc;

kőműves kalapács;

falazó léc;

falazó zsinór; •

habarcsterítő;

vízmérték;

derékszög;

ácsceruza.

serpenyő;

Kömüves kalapács

~~ ~ Kömüves

Kömüves kortől

serpenyö

LI~~-----V-l~-m-ért~é~k--~~\I >"~"

!1\

Habarcsterítö

~

Fa derékszög

7.16. Ábra: Falazási munkák kézi szerszámai 169

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

Kiegészítő

eszközök

a falazáshoz

(7.17. ábra):

lapát;

vödör;

talicska;

habarcskeverő;

rosta;

csörlő;

mérő;

köteles csiga;

habarcsos

és hordó láda

csöves vízmérték. Lapát

Hord6

Merö

láda

'"#' i ~

@~U ~csöm ~

vrzmérték

7.17. Ábra: Falazási munkák kiegészítő szerszámai 7.5. A FALSZERKEZETEK

KIVITELEZÉSE

Az épületek teherhordó és határoló falazatait a kiviteli terveknek és a falazás szabályainak megfelelően kell megépíteni. A kivitelezés során biztosítani kell a falazatok tervekben meghatározott szilárdsági minőségét, ügyelni kell az előírt méretekre és a megengedett tűréshatárok betartására. A falazatokat mindig a kötési szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. 7.5.1. A FALAZÁS ELŐMUNKÁLATAI Az épület falait (falsíkok, épületsarkok, faltalálkozások, nyíláskihagyások) az alapozás síkján be kell jelölni, ki kell tűzni. A falkontúrnak meg kell felelnie a falazati tervek előírásainak. Ajánlott akitűzéshez zsinórállást, kitűzőállványt készíteni. Ennek hiányában is fokozottan ügyelni kell az egymásra merőleges épületfalak derékszögének pontosságára, melyet a falhosszak közötti átló kiszámításával és az épület átlóinak többszöri méretellenőrzésével lehet biztosítani. A vízszintes falhosszak és helyiségméretek pontosítására ugyancsak ismételt mérések javasolhatók. 170

A FALAZATOK

7. FEJEZET

ANYAGAI,

TÉGLAKÖTÉSEK

A kitűzést a kiviteli tervek (M 1:50) alapján lehet elvégezni. Ezek a tervrajzok elegendő adatot tartalmaznak ahhoz, hogya falak helyzetét egyértelműen meg tudjuk határozni. A valóságban fel kell mérnünk az épület falszerkezeteinek külső és belső síkját, és meg kell határoznunk a falidomok pontos helyét is. A kitűzés után a kellékeket, alapanyagokat - elsősorban a falazóelemet - a munkavégzés közelébe kell hordani, hogya falazás a lehető leggyorsabb lehessen. A falazóelemek tárolásakor ügyelni kell a megfelelő mozgástér, építéshelyi közlekedési utak szabadon hagyására. A falazóelemek és a leendő fal között legalább 70 cm-t kell hagyni, míg célszerű a habarcsosládákat 2,5-3,0 méterre elhelyezni egymástól (7.18. ábra). 7.5.2. A FALAZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, TECHNOLÓGIÁJA Első lépésként a kezdősor lerakása előtt az irány téglákat kell elhelyezni (7.19. ábra), ezzel a jellegzetes falidomoknál létrehozzuk a centrumokat. A centrumok között aztán a falazózsinór kifeszíthető, a további falazóelemek elhelyezésekor használni kell a függőt, vagy a vízmértéke!. A centrumok elkészítése után lehet kirakni (7.20/a. ábra) a kezdősor!. Itt mindig körültekintően kell a munkát elvégezni, mert a falazás során alkalmazandó téglakötések ilyenkor alakulnak ki. Az egyes épületszintek felmenő falainak indításánál (alaptesten, vagy beton lábazati falon) a kijelölt falsávoknak megfelelően - az előzetesen elkészített

vízszintes

falszigetelésre,

amennyiben

7.18. Ábra: A falazás helyszükséglete

az

a felmenő fal alá lett betervezve - egy falazóelem sort, mint vezető sort kell kirakni (7.20/b. ábra). Így az elemek kiosztása, függőleges hézagainak rendszere az egész falszakaszra meghatározható. A falazásnál az elemek pontos elhelyezését segíti a falazózsinór is. A falazási munkákat alapvetően két műveletre bonthat juk. Az első művelet során történik a habarcs elterítése, míg a második művelet során kell a falazótéglákat a falazatban elfoglalt helyzetüknek megfelelően elhelyezni és az állóhézagokat kialakítani.

>~

~

7.19. Ábra: Irány téglák elhelyezése 171

A FALAZATOK

7.20/a.

ANYAGAI,

Ábra: Kezdő/vezető sor kirakása

Az első művelet elvégzéséhez a kőműves a serpenyőt és a kőműveskanalat használja. A serpenyővel lehet a habarcsot a ládából kimerni és a téglasorra teríteni, a kőműveskanállal pedig ki lehet alakítani az egyenletes habarcsvastagságot. A művelet során kb. 1,00-1,50 m hosszan szabad a habarcsot elteríteni, ugyanis a habarcs kezdeti kötése miatt csökkenhet a képlékenysége. A korszerű gyártástechnológia (csiszolt vázkerámia elemek) révén külföldön már lehetövé vált és előbb-utóbb hazánkban is elterjed a vékony habarcsréteggel ragasztott falazatok készítése. A pórusbeton elemek esetében a méretpontosság már megfelelő. A réteg egyenletes vastagságát görgős habarcsterítővel biztosíthatjuk (7.21. ábra). A szerszám ba töltött habarcs megfelelő képlékenységű kell legyen. A második műveletnél a kőműves a kötési szabályoknak megfelelően elhelyezi a falazóelemeket (a falazás során betartandó és ismétlődő falidomkötéseket a kezdősor kirakásakor kell meghatározni). Az elhelyezés során arra kell törekednie, hogy az elemek merőlegesek, illetve párhuzamosak legyenek a fal síkjára. Ügyelni kell arra is, hogy a falazóelemek teljes felületükkel a habarcságyazatba feküdjenek, csak így biztosítható az egyenletes teherátadás. Ennek érdekében a kőműves a kőműveskalapács segítségével megütögeti a falazóelemet, így a felesleges habarcs kitüremke172

7. FEJEZET

TÉGLAKÖTÉSEK

sor kirakása

7.21. Ábra: Görgős habarcsterítö használata méretponlos falazóelemek esetén

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

dik. Bizonyos falazóelemeknél a kőműveskanál nyele is használható, elemeknél gumikalapácsot ajánlott alkalmazni. A függőleges hézagok kialakítása is a második A függőleges hézagképzés háromféleképpen történhet:

falazási

illetve a nagyobb méretű művelet

A kőműves a kanál segítségével egy kis habarcsot húz az előzőekben mellé, közben a következő falazóelemet az előző mellé húzza.

során

történik,

elhelyezett falazóelem

A másik megoldásnál a kőműves a falazóelemet a friss habarcsra helyezi az előző falazóelem előtt úgy, hogy az elemet ahabarcson végigtolva alakuljon ki a függőleges hézag. A harmadik megoldásnál a kőműves-kanállal annyi habarcsot kell helyezni az elem függőleges oldalára, hogy a végleges elhelyezés után kialakuljon a függőleges hézag. A falazás során biztosan szükség lesz falazóelemek darabolására. Kisebb elemeknél ez kőműves kalapáccsal. vagy repeszelő és kalapács segítségével (7.22, ábra) történhet. A kalapáccsal a vágás helyét először ütögetéssel kijelöljük. majd egy határozott ütéssel eltörjük a téglát. Vigyázni kell arra, hogy az ütések merőlegesek legyenek a falazóelemre. A nagyobb falazóelemek darabolása kézi szerszámokkal már nehezebb feladat. Az elemek méretéből adódóan

nem könnyű

a vágási vonal kije-

lölése és a határozott ütések hatására nem biztos hogy elválik a falazóelem. További ütögetés hatására az üregeknél a falazóelem bordái könnyen átszakadhatnak. az elem nem a kívánt irányba törhet el. A darabolást megkönnyíti a kézi gyorsdaraboló gép. A vágási vonalat pontosan bejelölve nagyobb a valószínűsége a méret szerinti kettéválásnak. A pontos darabolás azonban csak állványos kővágógép segítségével lehetséges (7.23, ábra).

7.22. Ábra: Kisméretű tégla

darabo/ása repeszelővel

Az alábbi felsorolás összefoglaló jelleggel a felmenő falak készítésének általános menetét tartalmazza: az anyag-előkészítés során a megfelelő mennyiségű habarcsot és falazóelemet a készítendő faltól 70-80 cm-re helyezzük el; a falazat helyének

kitűzése;

a habarcs elterítése; irány téglák elhelyezése. mok kirakása; falazózsinór

beállítása

függőzés, és rögzítése;

téglák elhelyezése; a felesleges

habarcs

centru-

eltávolítása;

7.23, Ábra: Falazóblokk darabo/ása álluányos vágógéppel 173

A FALAZATOK

ANYAGAI,

a következő

sorok centrumának

a zsinór levétele habarcsterítés

Z FEJEZET

TÉGLAKÖTÉSEK

kirakása;

és áthelyezése; a következő

téglák elhelyezése,

réteg alá;

a műveletek

ismétlése.

A falazás közben állandóan ellenőrizni kell a sorok vízszintességét és a sarkok függőlegességét. A felsorolt műveletek rendkívül fontosak, mert alapvetően befolyásolják a falazat minőségét. A falazatok tervben előírt szilárdságának lyok betartásával kell végezni.

biztosítása

érdekében

a falazást az alábbi szabá-

Az egymás fölötti elemsorok haránt irányú álló hézagai nem eshetnek egymás fölé (7.24. ábra). Az egyes álló hézagok az egymás fölöttí elemsorokban 1/2-1/4 elemszélességnyi távolságban lehetnek egymástól. Az eltolást azért kell elvégezni, mert a kötés hiányában az álló hézagok kűlönálló pillérekre bontják a falazatot, és az nem tud ellenállni a terhelő hatásoknak. A kötésben elhelyezett falazóelemek biztosítják a falazat öszszetartását, és így a terhek megosztva adódnak át egyik sorról a másikra. Az egymás mellett két vagy több sorban elhelyezett elemek közöttí hosszanti álló hézagok sem eshetnek egymás fölé; az átfedések mértéke az adott falazóelem alakjától és méretétől függ.

Z24.

Ábra: A falazóelemek eltolásának oka

Valamennyi falazóelemből készülő falazatot az elemek kötésbe rakásával kell készíteni. Ezek a szabályok vonatkoznak a különféle falidomokra is. Ilyenek pl. a falvég, falkáva, faltalálkozás (7.25. ábra), falkeresztezés, falsarok, pillér, oszlop, lizéna, falhorony, szellőző ill. kémény, stb. A futó helyzetű falazóelemek hosszoldala a fallal párhuzamos, a kötő helyzetűek pedig a falra merőlegesek (7.26. ábra) legyenek!

174

7.25. Ábra: Falidomok elnevezései

7. FEJEZET

Ugyancsak a téglakötés szabályainak figyelembevételével kell csatlakoztatni a különböző ütemben falazott falszakaszokat. Az első ütemben épülő falból kiálló csorbázatot kell készíteni, amelyhez már kapcsolható a második ütemben falazott falszakasz. Az összefüggő falazatokat a falazás során egy ütemben kell kialakítani. A falazás során lehetőleg a legtöbb egész elemeket kell alkalmazni és törekedni kell a legnagyobb falazatszilárdság elérésére. Amennyiben kiegészítő elemekre van szükség - főként ha az alkalmazott falazóelem típushoz külön kiegészítő elemek gyártása ill. beszerezhetősége nem biztosított - azokat a helyszínen, egész elemekből kézi szerszámmal, vagy géppel is elő lehet állítani.

A FALAZATOK

ANYAGN,

TÉGLAKÖTÉSEK

"'~ ",,,~J 7.26. Ábra: Futó és kötő helyzetű falazóelemek

7.27. Ábra: Falazatban kialakuló habarcshézagok

A hagyományos kisméretű tégla falazat készítése során az egymás mellett és egymáson elhelyezkedő falazóelemeket 10 mm vastag habarcsba (7.27. ábra) kell rakni. Az elemek közötti hézagokat teljesen ki kell habarccsal tölteni. Ez alól kivételt jelentenek a nútféderes és a habarcstáskás falazóelemekből készülő falazatok. Utóbbiaknál csak a habarcshornyokat kell kitölteni. A habarcs minőségét - a falazat szilárdságától függően - a statikus tervező adja meg. A nagy üregtérfogatú falazóelemekből készülő falazatokhoz Hf 5-me-nél gyengébb falazóhabarcs nem alkalmazható! Az üreges falazóelemekből készülő falazatoknál a falazóhabarcs konzisztenciáját úgy kell megválasztani, hogy az elemek függőleges ill. vízszintes (RÁBA kézi falazó blokk) irányú üregeibe ne folyhasson be. Azaz még kenhető, vagy plasztifikáló szer adagolásával készített "jól kenhető" habarcsot kell alkalmazni. A falazás folyamán be kell jelölni az ajtó és ablaknyílások (7.28. ábra) tengelyét és szélességét, amit a nyílászáró szerkezetek tokméretének megfelelően kell megállapítani. A korszerű felületkezelt nyílászáró szerkezeteket célszerű utólag, a vakolással ellátott falszerkezetekbe beépíteni. A vaktokos nyílászárók vaktokjait a falazással egyidejűleg kell elhelyezni.

tengelyméret sz/2

sz/2

7.28. Ábra: A nyílászárók tengelyméretének meghatározása 175

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK A falazat egyenlő magasságú, vízszintes helyzetű falazóelem sorokkal készül. A tervező a lal magasságát a falazóelem magassági méretének, és a falazóhabarcs rétegvastagságának figyelembevételével (7.29. ábra) a sorok egész számú többszörösében határozza meg. Ezt a kivitelezés során be kell tartani! A sorosztó lécet mindig a + 1,00 m-es magassághoz kell illeszteni. Így a falazást a kívánt magasságban hagyhatjuk abba. és a falegyenre kerülő födém alsó síkja a kívánt belmagasságot fogja majd megadni. Megjegyezzük. hogya nagyméretű falazóelemekkel történő falazásnál a sorosztó léc elkészítésének nem sok haszna van. Például a 24 cm magas elemeknél a normális emeletmagassághoz rnindössze tizenegy sorra van szükség. Így a sarok magasságának méretén nem nagyon lehet változtatni. A sorosztó léc használata hosszú falazatoknállehet ajánlott, a vízszintes tartása miatt.

A sarok kiosztása a sorosztó lécen

7.29. Ábra:

A falazat magasságának növekedésével be kell jelölni az ablakok alatti mellvédfalak magasságát, amitől felfelé az ablaknyílás kimarad. A nyílászárók szemöldök magasságában helyezzük el a nyílásáthidaló (7.30. ábra) gerendákat. Ügyelni kell arra, hogya statikai tervben előírt felfekvési hosszak meglegyenek. A terv szerinti falazatmagasság elérése után .faleqyent" képezünk, melyre a koszorúgerenda ill. a födém felfekszik. Üreges falazatokra az előregyártott vasbeton gerendás födémek csak teherelosztó koszorún keresztül támaszthatók.

7.30. Ábra:

Falazat

és nyílásáthídaló

A hőhidak elkerülésére a nyílásáthidalások ill. koszorúk vonalában külön hőszigetelő réteget építünk be (célszerűen a külső oldali kiváltó gerenda mögött ill. a koszorú és eléfalazás között). A nagy üregtérfogatú lalazatok építésénél a nyílászáró szerkezetek, szerelvények rögzítéséhez szükséges ékeket, betéteket, rögzítő elemeket a falazással egy időben kell elhelyezni. Utólagos vésések nem megengedettek. A nagyobb keresztmetszetű hornyokat a falazáskor kell elkészíteni. A falazatok átlyukasztását, a dugaszoló aljzatok és kapcsolók helyét fúróval, a vezetékek helyét pedig elektromos horony maróval kell kialakítani. Bármely 176

falazóelem

esetén a falazási munkát

+5°C feletti hőmérsékleten

kell végezni.

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI. TÉGLAKÖTÉSEK

7.6. A FALIDOMKÖTÉSEK A falazatok építéséhez különböző formájú, illetve alaprajzú faltesteket kell építeni. Így a falazás során létrejönnek a különböző falidomok, amelyek segítségével kialakul az épület falszerkezeti rendszere, az elképzelt alaprajznak megfelelően. A falidomok kötéseit és az általános téglakötési szabályokat, illetve a hozzájuk tartozó rendszereket a kisméretű tégla segítségével tanuljuk meg (7.31. ábra).

feles

negyedes

fejelő

7.31. Ábra: A kisméretű tégla darabméretei

Tudnunk kell azt is, hogy napjainkban kizárólag kisméretű téglából már nem nagyon készítenek falazatokat. Ennek oka az, hogya nagyobb falazóelemekkel gyorsabban végezhető a falazás, és a kialakuló falszerkezetnek kedvezőbbek lesznek a tulajdonságai (jobb hőszigetelés, kevesebb habarcs stb.). Azért kell foglalkoznunk vele, mert a kisméretű téglával szerzett tapasztalatok és kialakult jártasság segítségével más mére tű, és eltérő tulajdonságú falazóelemek kötése is elkészíthető. A kisméretű téglára azonban bármikor szükség lehet, hiszen falazóelemekkel történő falazás közben sokszor alkalmaznunk kell kiegészítésként. Vannak továbbá olyan szerkezetek, amelyek elkészítése csak kisméretű téglából lehetséges, gondoljunk a boltozatokra. vagy a kéményekre. A következő fejezetrészek először az alapismeretekkel foglalkoznak, és bemutatják az alapvető kötési- és falidom kialakítási szabályokat. Ezután megismerkedhetünk a nagyobb falazóelemek kötéseivel is. A kötések

elsajátítása

kétféleképpen

lehetséges,

Meg kell tanulni a falidomkötések papíron történő lerajzolását. A tanult szabályok szerint és a rétegek egymásra rajzolásával kell megadni a helyes megoldást. Ez tulajdonképpen egy logikai játék, amelyet kockás papíron kell elvégezni. Ezzel párhuzamosan el kell sajátítani a kötések kirakását a gyakorlatban is. Természetesen a kötések akkor lesznek megfelelőek, ha az egymásra kerülő sorok maradéktalanul megfelelnek a megtanult szabályoknak. A falidomkötések

közé a következő

falazatkialakítások

falvég;

falkáva;

falsarok;

falcsatlakozás:

falkereszteződés;

pillér;

falpillér;

kémények;

oszlop; A falidomkötések

tartoznak:

kéménypillérek. előtt foglalkozzunk az egysorú és a kétsorú kötési rendszerekkel. 177

A FALAZATOK

ANYAGAI,

7. FEJEZET

TÉGLAKÖTÉSEK

7.6.1. EGYSORÚ KÖTÉSEK A fél tégla vastag falszerkezetet csak futótéglábóllehet teni, ezért a falnak csak egyféle téglakötése van. A két egymás után következő réteg állóhézagai egymáshoz képest fél téglamérettel eltolva készülnek. így a felső sor álló hézagai az alatta levő sor tégláinak közepére. minden második sor állóhézagai pedig egymás fölé kerülnek.

(6.26. ábra) készí-

111110

Az egy tégla vastag fal bekötő (7.32. ábra) kötéssel készítve csupa kötőtéglából áll. A kötőtéglából álló rétegek állóhézagai egymáshoz képest rétegenként negyed téglával eltolódnak. Minden állóhézag az alatta levó kötőtégla közepe fölé kerül. E kötés hátránya, hogya falazat egyik oldala lesz csak sík felületű, a téglák méreteinek

'/2 és 1 tégla vastag falazatok kötései

7.32. Ábra:

eltérései miatt.

7.6.2. KÉTSORÚ KÖTÉSEK

-{-+-+---+

A kétsorú kötést blokk-kötésnek is nevezik. Szabálya, hogy az ----'---'---'-------' azonos kialakítású rétegek kétsoronként következnek egymás után. Ezt a téglakötést egy tégla, vagy annál vastagabb falakban alkalmazzuk. Az egy tégla vastag fal egyik rétegét kötőtéglából, a másik rétegét csupa futótégIából rakva kapjuk a legegyszerűbb kétsorú kötést (7.33. ábra). Az ily módon készített falak külső felülete egyenletesebb, mint az egysoros kötéssel készítetteké. Változata a keresztkötés. ahol a futósoros rétegek állóhézagait egymáshoz képest minden második rétegben egy fél téglával el kell tolni.

1IIIIII

'I~I~I'I~I~I'I. . . . _ _ _

III

1111

7.33. Ábra: 1 és JIh vastag falazatok téglakötései

A másfél tégla vastag falat rétegenként egy kötő- és egy futó sorból építik. A családi házas nagyságrendű épületeknél régen ez a kötés típus volt a leggyakoribb. A falidomokat könnyen ki lehetett rakni és a kávás nyílás kialakítás is kedvező volt. 178

Z FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

Az egymás feletti rétegek felcserélt helyzetű futótégla- és kötőtégla sorból készülnek oly módon, hogyakötősor az egyik rétegben a fal külső, a másik rétegben a fal belső oldalára kerül. Az egymást követő rétegek állóhézagai egymáshoz képest negyed téglával eltolódnak. Az így kialakított kötést kétsorú, vagy blokk-kötésnek nevezik (6.33. ábra). A két tégla vastag fal egyik rétege csupa kötőtéglából, a másik réteg a fal két szélén elhelyezett futósorból és a futósorok között készített kötősorokból áll. Az egyes rétegek állóhézagai egymáshoz képest negyed téglával eltolódnak. 7.6.3. FALVÉGEK KÖTÉSE Falvégnek nevezzük (7.34. ábra) végét.

a falazat

hossztengelyére

merőleges

síkkal

határolt

A falvégeket háromnegyedes téglával kötjük le. A falvégeken annyi háromnegyedes futótéglát kell elhelyezni, ahány fél tégla a falazat szélességében elfér. A következő sorban a falvégre egymással szembefordított háromnegyedeseket falazunk, ha a fal szélességi mérete megengedi, akkor közéjük egész téglát is rakhatunk. A háromnegyedes téglák alkalmazása azért előnyös, mert faragással ezeket az elemeket könnyen elő lehet állítani. A falvégkötéssel a falidomkötések alapjait ismerhetjük meg. A többi falidom kötésénél tulajdonképpen ismétlődik ez a kötési forma, csak a falak iránya és egymáshoz való csatlakozása változik meg, illetve alakul ki.

UllJTIll

7.34. Ábra: ]

~

111111

és 11/2, 2 tégla vasag falvégek téglakötései 179

A FALAZATOK

ANYAGAI,

TÉGLAKÖTÉSEK

7. FEJEZET

7.6.4. FALKÁVA KÖTÉSE A falvéggel lezárt falazatok nyúlványa tulajdonképpen a falkáva. Építésére a nyílászáró szerkezetek beépítése és rögzítése miatt van szükség. A kávák kötése a falvégek kötésének szabályai (7.35. ábra) alapján kerül kialakításra. Az elsö rétegben a kötőhelyzetű háromnegyedes téglákkai falvéget kell képezni, amelyhez a szükséges méretű falkávát hozzá kell falazni. A következő rétegben futó helyzetű egész, vagy háromnegyedes téglákkal az előző réteg kávatégláját le kell kötni. A falvégkötésnek megfelelően az előző sor háromnegyedeseit kötő helyzetű háromnegyedesekkel kell lekötni. A 7.35. ábrán axonometrikus ábrázolásmódban láthatjuk falsarok és két eltérő falkáva kötéseit. A levetített fugahézagokat szaggatott vonallal jelöltük.

1/4 tégla széles 1/2 tégla mély

1/2 tégla széles 1/2 tégla mély

7.35. Ábra: JIh tégla vastag falazatok káuáinak téglakötései

7.6.5. FALSAROK KÖTÉSE Falsaroknak nevezzük az egymással szöget az esetét, amikor egyik fal sem folytatódik kétféle lehet: derékszögű vagy ferdeszögű.

bezáró falak találkozásának azt tovább. A falsarok kialakítása

A kötés kialakításánál váltakozva azt a réteget visszük a fal végéig, amelyiknek a fal külső síkján futósor található. Egyébként minden átvezetett sort, mint falvéget (7.36. ábra) kezelünk és háromnegyedes

180

téglával zárunk le.

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

1/2 széles

LLL A hegyesszögű falsarak készítésekor (7.37. ábra) is az a szabály, hogy a falak rétegeit felváltva vezetjük végig. Az első rétegben a külső futósort végigvezet jük a fal végéig, és a másik fal téglasorait e sorhoz csatlakoztatva hozzáfaragjuk. A futósoros réteg kötőtégláit a kötőfal rétegeihez csatlakoztatjuk. A következő rétegben ezt az eljárást fordítva végezzük el. Az egymás fölötti rétegek állóhézagainak egybeesését a rétegek negyedtéglás eltolásával kerüljük el úgy, hogyafalvéghez kivezetett futósor első hézagánál a fal ferdeségétől adódóan a futó-

mindkét

2 tégla

fal

széles

~é-

._...•..-..- :.•...--:..... ----..:_::-

,

~:-~-:'-,__

__:~

-- - -

'-

.•• :__',

-

i

,

•

7.36. Ábra: Derékszögű falsarok kialakítások 181

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

téglát megfaragjuk, és az így kapott ferde hosszhoz egynegyed tégla méretet adunk. Ettől a hézagtól a további hézagok fél-, illetve egésztégla mérettel következnek. A fal másik irányába, a futósortól kezdve, fél tégla mérettel kiosztjuk a hézagokat. A tompaszögű falsarok jából a külső falsíkokra zolunk.

kötésekor (7.38. ábra) a belső falélek metszéspontképzeletben merőleges szerkesztő egyeneseket raj-

Az első rétegben a belső futósorú réteget ettől a szerkesztő merőlegestől kezdve fél-, illetve egésztégla mérettel kiosztjuk. A másik fal rétegét ehhez úgy csatlakoztat juk, hogya másik szerkesztő merőlegestől negyed tégla eltolással osztjuk ki az állóhézagokat. A következő rétegben mindezt fordítva végezzük el.

mindkét

1/2

7.37. Ábra: fa/sarok

182

Hegyesszögű kíalakítás

tégla

7.38. Ábra: fa/sarok

fol

széles

Tompaszögű kialakítás

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7.6.6. FALCSATLAKOZÁS

KÖTÉSE

Falcsatlakozás esetén az egyik áthaladó falhoz a vele szöget bezáró másik fal. a bekötőfal csatlakozik. A falcsatlakozás a falsarokhoz hasonlóan derékszögű, vagy ferdeszögű lehet. A csatlakozó fal sorait felváltva vezetjük be A csatlakozó fal rétegét háromnegyedes téglákkal külső síkjában. A keresztező falak egy-egy rétegét Azért, hogya függőleges hézagok egymás fölé ne szükséges.

a derékszögben kapcsolódó falazatba. falvégszerűen zárjuk le (7.39. ábra), a fal felváltva vezetjük át a kereszteződésben. kerüljenek, a zugban negyed tégla eltolás

Ha nincs mód a derékszögben csatlakozó falak egyidejű falazására, akkor a végigmenő falban vagy a falból kiugróan csorbázatot alakítunk ki. A ferdeszögű falcsatlakozás (7.39. ábra) téglakötésének szabályai lényegében megegyeznek a derékszögű falcsatlakozásnál elmondott szabályokkal. Az első rétegnél a csatlakozó falat be kell vezetni a másik, azonos rétegmagasságú kereszteződő fal futósoráig. az egyik fol 1 1/2 másik 1 tégla széles

r p~'/2tegIO ~T~> a

oz

::

i

Z 39.

i

egyik

fol

1

;

:

Ábra: Derékszögű és ferdeszögű falcsatlakozások 183

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

A csatlakozó fal néhány tégláját - szakszerű kötés biztosítása céljából - elhelyezés előtt meg kell faragni a csatlakozás szög ének függvényében. A következő rétegben a kereszteződő fal kötő helyzetű réteget alkot, ezt végig kell vezetni. A ferde helyzetű csatlakozó fal azonos magasságú rétege faragott téglákkal csatlakozik a végigmenő falhoz. A téglák függőleges hézagai a fal síkjára mindig merőlegesek 7.6.7. A FALKERESZTEZÖDÉS

legyenek.

KÖTÉSE

Az egymással szöget bezáró, falkereszteződésnek nevezzük. vagy ferdeszögű lehet.

és egymáson áthaladó két fal találkozását Az előzőek alapján a találkozás derékszögű,

A kötés kialakításánál (7.40. ábra) a kereszteződő falak első rétegében az egyik irányú kötőrétegből álló falat átvezet jük, és ehhez csatlakoztat juk az ugyanabban a rétegmagasságban elhelyezkedő másik irányú futó rétegű falat. A második rétegben az előző csatlakozó falat kötőréteg kialakítása mellett végigvezet jük, és ehhez csatlakoztat juk a futórétegű falat. A falazásnál arra kell ügyelni, hogya két fal találkozásánál keletkező zugban a negyed tégla eltolás meglegyen. Ha a kereszteződés helyén a fal vagy a falak vastagsága is változik, az átmenő réteget az elmaradó vastagságon falvégként kell kialakítani.

I

mindkét fal 1 tégla széles ~

r~

+

~ ~

7.40. Ábra: Derékszögű falkereszteződések 184

"'00"" '0'

/2

tégla

ezéres

A FALAZATOK

7. FEJEZET

az

egyik

fal

1

o keresztezö 1

1/2

TÉGLAKÖTÉSEK

1/2

fal

~.~. illetve

ANYAGAI,

tégla

széles

az egyik fal 1 1/2 és 1 o keresztezö fol

i:.~

Z40.

Ábra: Derékszögű falkereszteződések

A ferdeszögű falkereszteződésnél (7.41. ábra) az azonos magasságú rétegek közül az egyiket végigvezet jük, ehhez csatlakoztat juk a másik falat. A következő rétegben mindezt fordítva készítjük el. A falak csatlakozásánál mindig a csatlakozó fal tégláit kell megfaragni. Az azonos síkban elhelyezett rétegek közül az egyik kötő, a másik pedig futó réteg. 7.6.8. A PILLÉREK TÉGLAKÖTÉSE A pillérek olyan rövid faltestek, amelyeknél a hosszabbik oldal nem nagyobb 1,30 m-nél, és a pillér oldalának a hosszúsága nem nagyobb a falazat szélességének háromszorosánál.

185

A FALAZATOK

ANYAGAI,

Z FEJEZET

TÉGLAKÖTÉSEK

7.41. Ábra: Ferdeszögű falkereszteződések A pilléreket a téglakötés (7,42. ábra) szempontjából olyan rövid faltesteknek tekintjük, amelyeket minden oldalról falvégként kell lezárni. A pilléreket alaprajzuk alapján négyszög, vagy kereszt alaprajzú (röviden kereszt) pilléreknek nevezzük. A négyszög keresztmetszetü pillérek kötése úgy készíthető el, hogya pillér két végét falvégszerűen háromnegyedes téglákkalle kell zárni. A háromnegyedesek közé annyi egész elemet kell elhelyezni, amennyi elfér. A következő réteggel az előző sort a tégla kötés szabályai szerint kell lekötni. Egyszerűbb keresztmetszetnél egész téglákat alkalmazhatunk, nagyobb keresztmetszet esetén viszont az előző réteget kell elforgatni 90 -kal. A pillérekhez a nagy terhek miatt fél- és negyedes téglákat ne használjunk. A keresztpillérek kötésénél is a falvégkötés szabályait alkalmazhatjuk. A kötés kialakításánál az előző réteget kell 90 -kal elforgatni. 0

0

186

Z FEJEZET

pillér 1 x1

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

méret tégla

DD

Ej

méret x2 tégla

1 1/2

pillér

1 1/2

tégla

1 1/2

méret

x 2 1/2

pillér

tégla

m

pillér méret x 1 1/2 tégla

pillér

méret

x 2 3/4

.

:1 U§

méret

x 2 tégla

"

,,,,,n.E ~ h

1 1/2

~

~.

1 1/2

tégla

méret

x 3 tégla

7.42. Ábra: Pillérek téglakötései

187

A FALAZATOK

ANYAGAI,

Z FEJEZET

TÉGLAKÖTÉSEK

2 112 x

7.42. Ábra: 2 x 2 tégla mérelű és 2 112 J" keresztmetsetű pillér téglakötése

A kör keresztmetszetű oszlopok kötésénél (7.43. ábra) is be kell tartani azt a szabályt, hogy fuga felett fuga nem lehet. Mivel a kör kétszeresen szimmetrikus alakzat, így a második sor téglakötése az első 900-kal elforgatott képe. A téglákat régen egyedileg faragták a kívánt méretre. Napjainkban léteznek olyan idomtéglák, amelyekkel a körpilléreket könnyen, faragás nélkül ki lehet falazni. Az oszlopokhoz a nagy terhek miatt félés negyedes téglákat ne használjunk. Az említet! idomtéglákkal tetszőleges, különleges formájú pillérek, falsarkok, kávák alakíthatók ki, a legfontosabb falidomkötési szabályok betartása mellett. Mivel a bemutatott pillérek, oszlopok sokszor klinker minőségű anyagból készülnek, ezért kitüntetett szerepe van a falazóhabarcs anyagának is, valamint ügyelni kell a klinkertégla benedvesítésének kérdésére is. Régebben ugyanis a hagyományos falazó cementhabarccsal történő falazásnál a kivirágzás elkerülésére benedvesítették, beáztatták a látszó felületre kerülő téglákat. Ezzel szemben a mai klinkertéglák egy részénél (pl. Terca) nem szükséges az előnedvesítés,

amennyiben

gyártott előre meghatározott barcsot alkalmazzuk.

188

a rendszergyártó

összetételű

által

szárazha-

7.43. Ábra:

2 és 2 112 tégla

átmérőjű oszlopok téglakötései

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7.6.9. FALPILLÉREK KÖTÉSE A falszerkezet megerősítése, vagy tagozása, illetve díszítése céljából készülő, a fal síkjából kiálló pillért, vagy falsávot falpiIIérnek nevezzük. A helyes téglakötéshez a falazatot végigvezet jük és a falból kiálló pillért falvégként csatlakoztat juk. A következő rétegben a falazat állóhézagait a fal és a pillér metszéspontjától negyed tégla mérettel eltolva kell kiosztani. Ebben a rétegben a falpilIért átvezet jük a falazaton. és a falazat csatlakozik a falpillérhez (7.44. ábra bal felül).

1

1/2

tégla

vastag

fol

2 x 2 tégla méretű falpillérrel

U4±UJlll

Im:tm

I

~

IIllSWlll IIImrU /$';,~

~~

.•

~

~

-

Amennyiben a falpillér kiállása a falazattól negyed- vagy a negyed tégla páratlan számú többszö-

---~--~< '----

1 teglc

1 1/4 méretu

vastag

fal

x 1 1/2 teglo totpitlén-el

röse, akkor a szabályszerű

falpillér kötéshez lesarkított egész- és háromnegyedes téglák is szükségesek. így elkerülhető, hogy a falpillér készítésekor negyedes méretű téglákat építsenek be. A lesarkított téglák pontos kialakítása időigényes, sok selejttel járó munkafolyamat. Az ábrákon másfél és két tégla szélességű falpillérek téglakötéseit mutattuk be. A szabályok betartásával természetesen szélesebb és keskenyebb falpillérek is kialakíthatóak.

1

1/2

tégla

vastag

2 x 1 3/4 méretü

~~

fol

tégla

folpillérrel

~.~

JJJM[hll ~.

~

-

,

,

1

1/2

tégla

vastag

2 1/4

x 2 tégla

méretü

falpillérrel

fal

7.44. Ábra: Fa/pillérek tég/akötései 189

A FALAZATOK

ANYAGAI,

7. FEJEZET

TÉGLAKÖTÉSEK

7.6.10. FALFÜLKÉK A

falfülke

(7.45,

ábra) a fal keresztmetszétenek általában négyszög alakú gyengí· tése, építészeti tagolás, vagy épületgépészeti célok érdekében (pl. radiátor, vezeték elhelyezése, stb.). A kötést az általános szabályok figyelembevételével kell készíteni. A falfülke sarkát falvégként alakítjuk ki. Amennyiben a falfülke mélysége negyedtégla, vagy annak páratlan számú többszöröse, a falvégkötéshez lesarkított téglák szükségesek. Amennyiben a falfülke hossza a negyedtégla páros számú többszöröse, a rétegenkénti kétoldali falvégképzés szimmetrikus. Akkor ha a méret a negyedtégla páratlan számú többszöröse,

kétoldali

a rétegenkénti

falkialakítás

aszimmetrikus.

2

3/4

tégla

vostoo

, 2 3/4

fol

tégla

jip1\[\tl~ méretü

falfülkével

~ ,\f\,\k'\i 7.45. Ábra: Falfülkék téglakötései

7.6.11. FALAZOTT KÉMÉNYEK KÖTÉSE Az épület főfalaitól függetlenül, önállóan ábra) kéménypilléreknek nevezzük.

készített

kéményeket

(7.46/b.

A legegyszerűbb kéménypillér 38x38 cm keresztmetszetű, amelyben egy 14x14 cm-es füstcsatorna alakítható ki. Az egylyukú kéménypillér csupa egésztéglából elkészíthető. Az egymás fölött elhelyezett rétegek egymáshoz képest 90 -kal el vannak forgatva. A két- vagy többlyukú önálló kéménypillérek helyes téglakötése fél-, háromnegyedés egésztéglákkal 0

oldható meg. 190

7. FEJEZET

A FALAZATOK

ANYAGAI,

TÉGLAKÖTÉSEK

A kör keresztmetszetű füstcsatornák kialakításakor (7,46/b, ábra) a kémény téglakötése az eddig tanultakkal mindenben megegyezik, csak a kürtőbe kör keresztmetszetű béléscső kerül. A központi fűtés falazott kéményeinek legalább 27x 27 cm-es a kürtőmérete. A kémény falvastagsága is leggyakrabban 25 cm (6.46/a, ábra), de előfordul, hogy ennél vékonyabb, vagy vastagabb. A falazatban kialakított ún. orosz kémények füst járata leggyakrabban l/2xl/2 tégla, esetleg l/2x3/4 tégla rnéretű. A füst járatok négyszög, vagy kör keresztmetszetűek lehetnek. A füstgáz áramlása szempontjából a kör keresztmetszet a kedvezőbb.

Ábra: 25 cm fa/vastagságú kémény, a külméret 3 x 3 tégla

7.46(a.

A falazatban levő kémény (7.46/b. ábra) téglakötésének általános szabályai a következők: az első rétegben a szélső füstjáratoknál kötőhelyzetű háromnegyedes téglákkal falvéget kell kialakítani. A falvégektől jobbra és balra a tanult téglakötések figyelembevételével kell elkészíteni a falazatot.

A falvégek között fél- és kötő helyzetű háromnegyedes téglákkal kell a helyes téglakötést és a füst járatot kialakítani. A második rétegben a szélső kéménynyílások előtt futóhelyzetű háromnegyedes téglákat kell elhelyezni. Ezektől jobbra és balra egésztéglák kerülnek úgy, hogy az átmenő hézag kialakuljon. Az átmenő hézagtól kezdve a falazat a már ismert téglakötési szabályok betartásával készül. A kéménycsatornák előtt - a fal külső síkján futó egésztéglákat, a kéménycsatornák között fél téglákat helyeznek el. A kémény szabályos téglakötése a falsarkoknál tanult szabályok szerint alakítható ki. A kémények falazásánál ügyelni kell arra, hogya kémény megfeleljen a tüzelőberendezés működtetéséhez szükséges előírásoknak. A kémény alső részén koromzsákot kell kialakítani, és ezt a részt el kell látni egy tisztító ajtóval is. A kályhák bekötéséhez bekötő csonkot kell a falazás során elhelyezni úgy, hogy az ne lógjon be a kémény kürtőbe. A falazásnál a kéménykürtő belső felü/etét ki kell kenni ügyelni kell arra, hogya keresztmetszet állandó legyen.

habarccsal

és

Ehhez segédeszközként falazó dugót lehet alkalmazni, ami gyalult deszkáből, vagy megfelelő átmérőjű lezárt végű csőből készíthető el. A dugót a falazás előrehaladtával folyamatosan kell felfelé húzni, így a tetejére helyezett habarcs a kürtő falára tapad.

191

A FALAZATOK

ANYAGAI,

TÉGLAKÖTÉSEK

1 1/2 , 2 1/2 2 x 1/2 x 1/2

1 1/2 2,

3 1/2 x '/2

kéménypillér kÜ'tömé~

~~ ~~

7.46/b. Ábra: Különböző falazott kémények téglakötései 192

7. FEJEZET

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7.7, FALAZÓBLOKKOKBÓl

ÉPÍTETT FALAK FALIDOMKÖTÉSEI

7.7.1. A B 30-AS FALAZÓBLOKKBÓl

KÉSZÜLT FALIDOMOK

A legrégebbi falazóblokk. amelyet még ma is gyártanak. Beépítésénél a bekötőkötést kell alkalmazni (7.47. ábra), az elemet mindig kötő helyzetben kell beépíteni. A falvégkötésnél fejelő blokk elemet használhatunk a feles eltolás elkészítéséhez.

,'175'fJ75'f175*J75\f175* f

300

1f

f

1

175

f

1

175

300

175lf

f

1

175

j

175,\

7.47. Ábra: B 30-as falazóblokk falidomkötései Másik megoldásként a falvégre futó háromnegyedes blokkelemet falazunk úgy, hogy mellette két egymásra helyezett kisméretű, vagy egy darab kettősméretű egész tégla elférjen. A káva kialakításánál feles méret esetén negyedes, feles és egész kisméretű tégla segítségével alakítható ki a kötés. Negyedes kávát a falvéghez hasonlóan falazhatjuk. Az első sorban a negyedes méretet hozzáfalazzuk a falvéghez, majd a következő sorban a háromnegyedes blokk mellé két háromnegyedes kisméretű (értelemszerűen kettő egymáson, vagy egy kettősméretű) tégla kerűl. A falsarok kialakításánál a falvégkötést kell alkalmazni. A falcsatlakozásnál és a faIkereszteződésnél a feles eltolást úgy lehet kialakítani, hogy egy fejelő elemet falazunk a két fal találkozásának tengelyvonalába. A kötés módja egyébként megegyezik a kisméretű tégláknál tanult általános lyokkai; a falazat rétegeit felváltva kell egymáson átvezetni. 7.7.2. A RÁBA FALAZÓBLOKKBÓl

kötési szabá-

KÉSZÜLT FALIDOMOK

A RÁBA (7.48. ábra) falazóblokk vízszintes üregkialakítással tei igazodnak a kisméretű tégla méreteihez, ebből adódóan kötések is nagyon hasonlitanak a már ismert kötésekhez.

készül, mérea kialakít ható 193

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7. FEJEZET

A Rába 1 alapelem felhasználásával a 25 cm vastag fal általános kötése fél elem eltolással képezhetö úgy, hogy az elemekben lévő üregek párhuzamosak a fal síkjával. A falvég, a falkáva, a falsarok, a falcsatlakozás és a falkereszteződés Rába 2, illetve soklyukú kettősrnéretú tégla méretével megegyező elem segítségével alakítható ki. A 38-as falvastagság általános kötése blokkonként megegyezik a kisméretű téglából készült fal kötésével. A különbség annyi, hogya blokk nem három, hanem két elemmel alakítható ki (a kötő a Rába 1 a futó elem a Rába 3 jelű). A falvég, a falkáva, a falsarok, a falcsatlakozás és a falkereszteződés képzésénél a Rába 4, illetve soklyukú kettősméretű elemet is alkalmazni kell. RABA 1 vázkerámia faloz6blokk

RÁSA 3 vázkerámia falazóblokk

RÁBA 3 vázkerámia falazóblokk

RÁBA 4 vázkerámia falaz6blokk

7. 48.

194

Ábra: Rába falazóblokk falidomkötései

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖrÉSEK

7.7.3. POROTON

PF 30;1 FALAZÓBLOKKBÓl

KÉSZÜLT FALIDOMOK

A Poroton falazóelemhez készült egy PKV 30-as jelű elem, amely a káva kialakítását tette lehetővé. A PKV jelű elemet a kigyengítések mentén lehetett elpattintani, és a kapott elemekből a kávát elkészíteni (7.49. ábra). A két elemet egymásra helyezve a hézagok kőzött 5 cm-es eltolódás keletkezett. Az elemet felhasznál ták falvégek kialakításához is. A PKV jelű elem nagyobb darabjának kávaképző részét lepattintva tulajdonképpen egy feles elemet eredményezett, amellyel a feles eltolást ki lehetett alakítani. A falcsatlakozásnál és a falkereszteződésnél egymásra helyezett B 30-as téglákkal lehet a megfelelő eltolást kialakítani. 7.7.4. A HB 30 FALAZÓBLOKKBÓl

KÉSZÜLT FALIDOMOK

A HB 30-as elem kötései hasonlóan alakíthatók ki, mint a Poroton PF 30;1 kötései (7.50. ábra). Falvéqnél, falcsatlakozásnál (a függőleges fuga 7,5 mm széles), falsaraknál alkalmazhatjuk az elemhez gyártott feles elemet, illetve B 30-as blokktéglákat is. A 14 cm magas B 30-asa kból kettőt egymásra falazva kapjuk meg a kívánt 29 cm magasságot (1 cm habarcsréteggel számolva). 7.7.5. A HB 38 FALAZÓBLOKKBÓl

KÉSZÜLT FALIDOMOK

A HB 38-as falazóelemből készült falak (7.51. ábra) feles kötéssel készülnek. A falvégeknél két vágott elemmel alakíthatő ki a kellő eltolás. A falcsatlakozásnál és a falsaroknál ugyancsak vágott elemeket használhatunk. Ilyenkor a méretekből adódóan az egymás mellé kerülő elemek közé nem kerül habarcs.

~O

~p

240"

240

if

*0

240

175 ~O

~O 240 300

~O 240

~IO

249

~O

'ff,o

240

240

~O 240 tO

240

It

t

,. :' 501

J 80

r

Poroton

PKV 30

o-ré

PF-30/1

falazóblokk

I

7.49. Ábra: Poroton PF 30/1 falazóblokk falidomkötései 195

A FALAZATOK

7. FEJEZET

ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

HB 30-as

7.50. Ábra:

HB 30-as falazóblokk

falidomkötései

HB-38

7.51. Ábra:

196

HB 38-as falazóblokk

falazóblokk

falidomkötései

foloz6blokk

7. FEJEZET

A FALAZATOK

7.7.6. AZ UNIFORM ÉS A POROTON KÉSZÜLT FALlDOMOK

ANYAGAI,

TÉGLAKÖTÉSEK

PF 45 FALAZÓBLOKKBÓl

A falazóelemek szélességi és hosszúsági méretei megegyeznek, ezért a belőlük készíthető falidomkötések (7.52. ábra) is azonosak. A falvégnél feles elemmel lehet a kívánt hézageltolást kialakítani. A falcsatlakozásnál a becsatlakozó fal tengelyvonalába kell a feles elemet helyezni, így a fugaméret változtatása nélkül a kívánt eltolást kapjuk. Falsaroknál az elemek méretéből

adódóan

nincs szükség kiegészítő

elemre.

7.7.7. A POROTON 36 ÉS A THERMOPOR KÉSZÜLT FALlDOMOK

36 FALAZÓBLOKKBÓl

A POROTON 36 24/21,5 és a THERMOPOR 36 24/21,5 elemekből 36 cm falazatot lehet készíteni, az elemek szélessége 24 cm a magassága pedig 21,S falvég és falcsatlakozásának kialakításánál a feles eltoláshoz vágott elemeket kell (7.53. ábra). A falsaroknál az elem méreteiből adódóan egész téglákból alakul kötés. (A bemutatott kötések a HB 36-os falazóblokknál is ajánlottak.)

szélességű cm. Ezek alkalmazni ki a kívánt

A POROTON 3619/21,5 és a TERMO POR 3619/21,5 abban különböznek az előző elemektől, hogya szélességi méretük 19 cm. Az eltérő méretek miatt a kötések is különböznek. Ezt láthatjuk a 7.54. ábrán. A falcsetlakozésokat, falsarkokat a 24 cm széles elemekkel. a falvégeket vágott elemekkellehet kialakítani.

Uniform

Poroton

falazóblokk

PF-45

faloz6blokk

egész

feles

7.52. Ábra: Poroieri PF 30/1 (alazóblokk ielidomkxnései 197

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

Poroton-36

HB 36

faloz6blokk

falaz6blokk

7.53. Ábra:

Poroton 36 24/21,5

Thermopor-36

7.54. Ábra:

198

7. FEJEZET

és Thermopor 36 24/21,5 falazóblokkok

falidomkötései

és Thermopor 36 19/21,5 falazóblokkok

falidomkötései

felezőblokk

Poroton 36 19/21,5

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7. FEJEZET

7,7,8, A THERMOTON

FALAZÓBLOKKBÓl

KÉSZÜLT FALlDOMOK

A THERMOTON elemeket (7.55. ábra) feles eltolással építették be (ma már nem készül ilyen falazat). A falvég és a falcsatlakozás kötéséhez Uniform feles elemet tettek a falvégre, illetve a becsatlakozó fal tengelyébe. A falsaroknál az elemek méretéből adódóan alakult ki a kívánt eltolás. A falazás közben el kellett helyezni a hőszigetelő betéteket, és ügyelni kell arra, hogya kellő vastagságú habarcsterítés legyen.

F

190

~f

190

~O 199

),0190

~O 190

Thermolon

H 1 falazóblokk

Thermoton

H2 falazóblokk

r

7.55. Ábra: Thermolon {alazóblokk falidomkötései

7.7.9. A KORSZERŰ HABARCSTÁSKÁS FALlDOMKÖTÉSEI

ÉS NÚTFÉDERES

FALAZÓELEMEK

A következő oldalon található ábrák a korszerű vázkerámiás építési rendszer néhány téglakötését mutatja be, a habarcstáskás és a nútféderes elemekre vonatkozóan. Megjegyezzük, hogy más néven is forgalma znak a fenti rendszerhez hasonló méretű elemeket, amelyekkel lényegében hasonlóképpen lehet a kötéseket kialakítani. Ezeknél lényegében csak az üregelrendezés (bordavastagság-, alak), az anyagszerkezet tér el egymástól. (ebből adódóan a hőtechnikai paraméterek is különbözőek). A habarcstáskas falazóelemek (7.56. ábra) falvég kötésénél a feles eltolást úgy lehet kialakítani. hogya falazat minden második sorában feles falazóelemet falazunk be. A falsarok képzésénél a falazóelem méretéből adódóan nem kell darabolt elemet falazni. A 38-as és a 30-as fal csatlakozásánál a feles eltoláshoz szükséges kötést a falazat közbenső szakaszán kell kialakítani, méretre vágott elem beépítésével. A 38-as méretből levonva a falazóelem 25 cm-es szélességi méretét, megkapjuk azt a 13 cm-t, ami szükséges a feles eltolás létrehozásához.

199

A FALAZATOK

ANYAGAI,

7. FEJEZET

TÉGLAKÖTÉSEK

250

250,

250

7.56. Ábra: Habarcstáskás

falazóelem

falidomkölései

A 38-as nútféderes (7.57. ábra) falazóelem falvégkötését is feles elem beépítésével lehet kialakítani. A 30 cm-es vastagsággal készülő falazatok falvég kötésénél szintén feles elemet kell alkalmazni. A falsaroknál az eltolás a habarcstáskás elemhez hasonló. A falsarok külső síkján az eresztékek váltakozva, kifelé állnak. Az egymást követő saroknál a kötési módot felváltva kell alkalmazni, tehát a sorokat felváltva kell átvezetni. A 38-as és a 30-as nútféderes fal csatlakozásánál a feles eltoláshoz szükséges kötést a falazat közbenső szakaszán kell kialakítani, méretre vágott elem beépítésével. 180

250

"

)

1

250

1

250

,1

250

250

,

.

,

. .'-'- -,-o C-"

I

1

250

250

I

~. >.

~

~t"'''.''.' T~f_

7.57/a. Ábra:

200

Nútféderes

falazóelem

falidomkölései

250

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7.57/b. Ábra: Nútféderes falazóelemek falidomkötései Válaszfalak falazásánál (7.58. ábra) a téglasorok felrakásánál az előzetesen megnedvesített téglákat teljes felületű habarcságyba kell helyezni. A vízszintes habarcshézag kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogya téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve habarccsal. A válaszfaltéglákat is kötésben kell falazni. A téglákat úgy kell kiosztani, hogyafalvégre mindig gyártott szélű egész, illetve fűrészelt szélű feles elem kerüljön. A merevítő lágyvas huzalt két soronként a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni, és két tég lánként rögzíteni. A legfelső sort a födémhez téglánként téglaékkel kell kiékelni. Az épületgépészeti vezetékeket, csak megfelelő vastagságú válaszfalban szabad kialakítani, horonymaró segítségével. Az áttöréseket fúróval, lyukfűrésszel lehet kialakítani. A vízszintes fuga vastagsága mindenhol egységesen 1,2 cm legyen. Derékszögtől eltérő falsarok, vagy a méretrendtől eltérő falak esetében az elemek fűrésszel egyedileg szabhatóak. 201

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

lágyvas vágott

7. FEJEZET

huzal

váloszfal

vágott

elem

vólaszfal

elem vágott

vágott

7.58. Ábra:

202

válaszfal

válaszfal

elem

elem

Válaszfal/apak

falidamkötései

7. FEJEZET

A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK

7.7,10. A PÓRUSBETON FALAZÓELEMEK

FALAZÁS I SZABÁLYAI

A falazási munkát a sarkokon, illetve az ajtónyílásoktól indulva kezdjük meg. Kézi alakítással a pórusbeton elemekből bármilyen idom könnyen megformálható, de az elemeket nem .faraqní", hanem fűrészelni kell. A falazás során a 12,5 cm-es minimális eltolást tartsuk be (7.59. ábra)! A javasolt vízszintes fugaméret hagyományos falazóhabarccsal 10 mrn, hőszigetelő falazóhabarccsal 5 mm, vékonyágyazatú falazóhabarccsal 2-3 mm. A normál pórusbeton falazóelemeknél készítünk függőleges habarcsolást, míg a nútféderes megfogóhornyos elerneknél nem. Ezeket a méreteket válaszfalak esetén is tartani kell, továbbá kétsoronként huzalozást kell elhelyezni. (A huzalt a sor két végén rögzíteni kell.) A nagyobb ablakok alatt a mellvédfalba falazáskor a könyöklő alatti első fugában 2 szál Cl8-as betonacélt kell vezetni 80-80 cm-es túlnyújtással. Az elkészült falszerkezet tetején (falegyen) a födém szerelése előtt végezzünk ismét méretellenőrzést és szükség esetén falazó habarccsal állítsuk be a kívánt pontosságú födémfogadó síkot.

7.59. Ábra: Pórusbeton falazóelemek falidomkötései 203

7. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A FALAZATOK ANYAGAI, TÉGLAKÖTÉSEK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Egészítse ki a mondatokat! A falak

helyzetű,

kiterjedésű .

Feladatuk a .........

szerkezetek.

, ezen kívül a belső tér megfelelő biztosítása.

2. Mi a különbség

.

a térelválasztó és a térelhatároló falszerkezetek között?

3.

Milyen falszerkezetet nevezünk teherhordónak, és milyen esoportokra oszthatjuk a teherhordó falszerkezeteket?

Teherhordó falszerkezetek:

.

a./ b./

. .

e./

.

4. Az alábbi két ábrán a belső teherhordó falak kétféle alaprajzi elrendezése látható. Írja az ábrák alá a ~ ~

mn~ iiii!i

\

5.

~

alaprajzi elrendezés megnevezését!

főfalas

b

D

8

LJ

17

i

f\

LJ

f\

t7 f

Egészítse ki az alábbi hiányos fogalmakat!

Oszlopoknak nevezzük a vagy keresztmetszetű . falszerkezeteket. A pillérek olyan kis szélességű keresztmetszetű faltestek, ameIyeknek szélessége a háromszorosánál, illetve 1,30 m-nél nem nagyobb. 204

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7. FEJEZETHEZ

6. A teherhordó

falak kialakítják az épület szerkezeti rendszerét is. Így a teherhordó szerkezeti elrendezés szerint kialakíthatók: tömörfalas, vázas és félvázas épületek. Értelmezze ezeket a rendszerű épületeket! a.1 Tömörfalas: . b./ Vázas:

.

c./ Félvázas:

.

7. A különböző falszerkezetek építésére, természetes és mesterséges anyagokat használnak fel. Egészítse ki az alábbi táblázatot, a falazat készítési módjának függvényében! Természetes anyagok

Mesterséges anyagok

Elemekből épülő falak

Öntött falak

8. A kő az egyik legrégebbi, sokoldalúan felhasználható építőanyag. A kőelemek alak, és a beépítéshez szükséges megdolgoz ás alapján három csoportba sorolhatók. Sorolja fel, hogy melyek ezek a csoportok és mik a jellemzőik! a.1

.

Jellemzői:

.

b./

.

Jellemzői:

.

c.]

.

Jellemzői:

9. Sorolja fel a vályog tégla

.

alapanyagait!

a./ b./

. .

c.1

.

205

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7. FEJEZETHEZ

10. Mi a szerepe a vályog tégla készítéséhez felhasznált, rostos adalékanyagnak? Fejezze be az alábbi gondolatmeneteket! a./ Növelje a fal

.

b./ Csökkentse a

.

11. A legnagyobb múltú mesterséges építőelem az égetett agyagtégla. Ismertessen olyan előnyös tulajdonságokat, amelyek indokolttá teszik széleskörű alkalmazásuk elterjedését!

12. Sorolja fel a hazánkban forgalomban lévő, égetett agyagból készült falazóelemeket!

13. Egy falszakasz hosszát a következőképpen számíthatjuk ki: n x a + (n - 1) x v, ahol: n-

.

a-

.

V-

.

Értelmezzük a fenti jelöléseket!

14. Milyen kedvező tulajdonságokkal jellemezné a pórusbeton (YTONG) falazóelemeket? a./

.

b./

.

e./

.

15. Mi az előnye és a hátránya az öntött beton és vasbeton falaknak? Előnye:

.

Hátránya:

.

206

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7. FEJEZETHEZ

16. Írja a táblázat megfelelő oszlopába a felsorolt szerszámokat, kiegészítő eszközöket! habarcsterítő, talicska, rosta, ácsceruza, lapát, függőón, csöves vízmérték, falazó zsinór, habarcsos láda, habarcskeverő, kőműves serpenyő, kőműves kanál, köteles csiga, sorvezető léc, derékszög, vízmérték, csörlő, falazó léc, vödör A falazás kézi szerszámai

A falazás kiegészítő eszközei

17. Ismertesse a falszerkezetek kivitelezésénél betartandó legfontosabb szabályokat! a./

.

b./

.

c./

.

18. Sorolja fel a falazás megkezdése előtt elvégzendő előmunkálatokat!

19. Ismertesse a falazás általános szabályait! 1./ 2,/ 3./

. .

4./ 5./ 6./ 7./

.

8./ 9./

.

207

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK

20.

Rakja helyes sorrendbe

aj

afalak helyének kitűzése

bj

irány téglák elhelyezése

A 7.

FEJEZETHEZ

a felmenő falak készítésének

menetét!

c.1 falazózsinór beállítása és rögzítése dj

a megfelelő mennyiségű

ej

téglák elhelyezése

habarcs és falazóelem előkészítése

f./

habarcs

gj

felesleges habarcs eltávolítása

elterítése

h./

téglák elhelyezése, a műveletek ismétlése

i./

zsinór levétele és áthelyezése

j./

következő sor centrumának

kj

habarcsterítés

Helyes sorrend betűjelei:

21.

kirakása

a következő réteg alá. .

Nevezze meg az alábbi ábrán bejelölt habarcshézagokat!

22.

A falazatok építéséhez különböző formájú, illetve alaprajzú faltesteket kell építeni. Így a falazás során különböző falidomok jönnek létre. Sorolja fel ezeket a falidomokat!

23.

Az alábbi ábrán a kismére-

tű téglát és az abból faragható darabtégla

elemek

rajzát látja.

Írja az elemek alá azok megnevezését,

majd a méretvonalakra

az elemek

208

méreteit!

KÉRDÉSEK

24.

ÉS GYAKORLÓ

Egészítse ki a fa!idom kötésre vonatkozó téglakötési

A falvégeken

annyi

kell elhelyezni,

................ falazunk, ha a szélességi A falvégekkel Falsaroknak

méret megengedi

lezárt falazatok

akkor közéjük

a falkáva. A falkávák kötése kötésének

szabályai

bezáró falak találkozásának

egyik fal sem folytatódik

tovább.

réteget visszük a

A kötés

, amelyikben

átvezetett sort, mint

a

szerint történik.

nevezzük az egymással

amikor

szembeforgatott

téglát is befalazhatunk.

............................................................

esetét,

ahány a falazat

elfér. A következő sorban a falvégre egymással

.......................................................

7. FEJEZETHEZ

szabályokat'

futótéglát

...................................................

FELADATOKA

kialakításánál

váltakozva

több a futósor. Egyébként

kezelünk és

azt az azt a minden

.

téglákkal zárunk le. A falcsatlakozásnál rékszögben

a csatlakozó

kapcsolődő

kai . A

fal sorait

..

falkereszteződések

.........................

fal rétegeit

kötésének

kialakításánál

arra

kell

ügyelni,

a keletkező zugban a szempontjából

faltesteknek .

25.

szabályait!

a falazott kémény téglakötési

hogya

26. Az alábbi ábrákon, a falazott kémények téglakötéseire rákba szaggatott vonallal a második réteget!

két

fal

eltolás meglegyen.

olyan

amelyeket minden oldalról Ismertesse

téglák-

zárjuk le a fal külső síkjában.

..

A pilléreket téglakötés

vezetjük be a de-

falazatba. A csatlakoző

tekintjük,

... kell lezárni.

lát példákat.

Rajzolja az adott áb-

209

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ

FELADATOK

27.

A 7. FEJEZETHEZ

Oldja meg az alábbi falidom kötési feladatokat a méretvonalakra ségéve!! (A kisméretű tégla 4 egység hosszú és 2 egység széles).

t

210

írt téglaméretek

segít-

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 7. FEJEZETHEZ

28. Hasonlítsa össze a kisméretű téglából és a falazóblokkokból készült falak előnyös és hátrányos tulajdonságait! Falazat megnevezése

Előnyös tulajdonság

Hátrányos tulajdonság

Kisméretű tégla

Falazóblokk

29. Ismertesse a korszerű habarcstáskás és nútféderes falazóelemek falidomkötésénél betartandó legfontosabb szabályokat! Habarcstáskás:

Nútféderes:

0000

o

00

o o ooo

o o o o o o o o

00

o o o o ooo

o o

00

00

o

00

00

00

o

00

00

o o

o o

00

00

00

o o o ooo

00

o o

00

o o ooo

00

00

o o o o o o o o o o

00

o o

00

00

00

00

o o

00

00

00

00

o o o o o o

00

o o

00

00

o

00

00

00

00

00

00

o o

00

o o

00

00

00

ooo

00

00

00

00

00

00

00

00

00

00

00

00

00

00

00

o o o o

o o

00

00

o o o o

00

o o o o

00

o

00

00

00

o o o

00

o ooo

00

o o

00

o

00

00

00

00

00

o

00

30. Írja le a pórusbeton falazóelemek falazási szabályait!

211

8. KÉMÉNYEK ÉS SZELLÓZÓK 8.1. A KÉMÉNYEK MŰKÖDÉSE A kémények füstcsatornák, és biztosítják mesterséges

A elvezető

(8.1. ábra) olyan falazatban, vagy szabadon amelyek elvezetik az égés során keletkező az égés hez szükséges friss levegőt. áramlású

berendezéssel

állóan kiképzett égéstermékeket

égéstermék-

rendelkező

gázkészü-

lékeket teljesítményüktől és telepítési helyüktől függetlenül önálló égéstermékelvezető berendezésbe (kéménybe) kell kötni, amelybe más,

még

hasonló

rendszerű

tüzelőberen-

dezés sem köthető. A kéménybe csak egy darab tüzelőberendezés csatlakoztatható. Kivételt képeznek a zárt, függőleges gyűjtő rendszerű

égéstermék

elvezető

berendezések

(pl. Schiedel Quadro és Multi). A kémény működése a füstgázok és a külső levegő hőmérsékletének különbségén alapszik, ugyanis az ismert fizikai tétel alapján a meleg levegő mindig felfelé áramlik. Ennek következtében a kémény járatban füstáramlás keletkezik. A füstgáz a felmelegedés hatására kitágul. sűrűsége lecsökken. Ez okozza a gázáramlást.

Az áramlás keresztmetszete

sebessége, közösen

és

a

határozza

kémény meg

azt

a füst mennyiséget, amely a kéményen képes átáramlani. A kéményben tehát szívóhatás keletkezik, amelynek hatására a friss levegőt átszívja a tűztéren. Így kerülhet megfelelő mennyiségű

oxigén a tűztérbe.

Ezt levegőcse-

rének vagy huzatnak is nevezhetjük. mértékét befolyásolja:

A huzat

a füstcsatorna

magassága;

a füstcsatorna

belső súrlódási ellenállása;

a külső levegő és a füstgáz hőmérsékletkülönbsége; a külső lég mozgás; a mindenkori 212

légnyomás.

8.1. Ábra: A kémények részei

8. FEJEZET

KÉMÉNYEK

ÉS SZELLOZOK

A magasabb kéményeknek jobb a huzata. Ez azért van így, mert a magasabb füstgázoszlopnak nagyobb a felhajtó ereje. Megjegyezzük azt is, hogya legfelső kályhabekötési szinttől olyan magasságú kéménykürtőre van még szükség, amely a biztonságos áramlást ott is megindítja. A füstcsatorna belső kialakítása meghatározó a huzat szempontjából. A füstgázok ugyanis spirális mozgást végeznek és a kéménykürtő oldalához húzódnak. Az érdes felület, a kiálló habarcsdarabok rontják a huzat ot, mert így nagyobb a kémény belső súrlódási ellenállása. Ennek a csókkentését úgy oldhat juk meg, hogyakéménykürtő belső felületét simára kenjük ki. A kéménykürtő belső keresztmetszete kör, téglalap, vagy négyzet alakú lehet. Ezek közül a kör keresztmetszetű a legkedvezőbb, a spirális füstgáz áramlás miatt. A négyszög keresztmetszetű kémények sarkaiban álló hidegebb levegő a füstgázok áramlását lassítja, ezért a korom itt könnyebben lerakódik, eltávolítása pedig nehezebb. Téglalap keresztmetszet esetén a kürtők oldalaránya legfeljebb 1:1,5 lehet. Kizárólag a tüzelőberendezés gépkönyve szerinti vagy méretezett keresztmetszetet lehet alkalmazni. A szabad keresztmetszet 100 cm2-ig kör alakú legyen. A belső átmérő 60 mm-nél kisebb nem lehet. A teljes nyomvonalon állandó keresztmetszet szükséges. A külső levegő és a keletkező füstgáz hőfokkülönbsége is jelentősen befolyásolja a huzat erősségét. Minél nagyobb ugyanis a hőfokkülönbség, annál gyorsabban távozik a füstgáz. Ez tehát nagyobb szívóhatást, jobb huzatot jelent. A nyári időszakban is üzemeltetett kéményeknél gyakran előfordul, hogya kémény feletti levegő hőmérséklete meleg ebb, mint a kürtő levegője. Ezért a tüzelőberendezésben a tüzelés megindítása problémát okoz, hiszen a megfelelő huzat nehezen jön létre. Ilyenkor a kívánt huzatot csak gyors felfűtéssellehet elérni. A külső légmozgások közül a vízszintes felfelé áramló széljárat fokozza, míg a vízszintes lefelé irányuló szélmozgás rontja a kémény huzatát, A kémény környezetében kialakuló légörvény szintén rontja a huzatot. A kéményeket célszerű a tetőgerinc közelében kivezetni, lehetőleg a gerinc feletti magasságban. A tetőgerinc magassága alatt maradó kéményeknél a lefelé áramló széljárás fojtó hatást okozhat. A huzat növelésére különböző kialakítású kéménytoldatokat lehet használni. A kéménytoldatba belépő vízszintes

irányú

levegőmozgás

szinte

megemeli a füstgázoszlopot (8.2. ábra). A légnyomásváltozások közül a növekedés nehezíti, a csökkenés pedig könnyíti a füstgázok kiáramlását. A fentieken kívül a pernyelerakódás, a kéménycsatorna szűkülése, vagy a kialakuló hamis füstgáz áramlás ronthatják a kémény működését.

8.2. Ábra: Kémény toldalékok, huzatnövelők 213

KÉMÉNYEK

ÉS SZELL6z6K

8.2. A KÉMÉNYEK

8. FEJEZET

CSOPORTOSÍTÁSA

A kémény épülhet habarcsba rakott, tömörre égetett agyagtéglából, könnyűbeton, vagy szilikátalapú elemekből (falazott), illetve szerelőipari technológiával csőelemekből (szereit). Rendeltetés

alapján (eszerint foglalkozunk

részletesen

a kéményekkel)

lehet:

egyedi kémény; gyűjtőkémény; központi

kémény;

gyárkémény. A felhasznált tüzelőanyag szerint lehet vegyes használatú kémény (különféle halmazállapotú és égési tulajdonságú anyagokkal) és egyféle használatú kémény. 8.3. EGYEDI FALAZOTT KÉMÉNYEK Az egyedi fűtőkészülékekhez, valamint használati meleg vizet előállító . rendezésekhez, gáz-vízmelegítő khöz hagyományosan egyedi falazott ményeket alkalmazhatunk.

beké-

A kéménykürtő falazásához I. osztályú, kisméretű, tömör téglát kell felhasználni, soklyukú, kevéslyukú vagy üreges tégláből kémény t építeni tilos. Ügyelni kell arra, hogya habarcs a hézagokat teljesen töltse ki.

J1

Falazással négyszög és kör keresztmetszetű kémények alakíthatók ki. A kémény szelvényméretének pontos biztosítására falazó dugó (8.3. ábra) alkalmazható. A kör keresztmetszetű kémények építése a négyszög keresztmetszetűével azonos módon, a falazással egy időben készülhet. A kürtő sarkai javított habarccsal tölthetők ki, így ez a falazási mód drágább és munkaigényesebb, mint a szögletes kéményé. A sarokkitöltő anyag kilazulás esetén kihullhat, ami erősen fokozhat ja a koromképződést és ronthatja a huzatot. A kör keresztmetszetű falazott kéményben áramló füstgázok lehúlési és áramlási viszonyai kedvezőbbek a négyszögletes szelvényűekénél, ezért mindenképpen ezek építését javasoljuk, béléscső alkalmazásával. A kéménykürtő keresztmetszetének (8.4. ábra) igazodnak.

alakja

~

8.3. Ábra: Kéményfalazó és méretei

a kisméretű

dugó

tömör

téglához

A legkisebb kéményméret 14x14 cm (régi építésű épületekben 15x15 cm). A kéményben áramló füstgáz erős lehűlésének elkerülése fontos követelmény elsősorban azért, hogya füstgáz huzatát ne rontsuk, a hatásfokot javítsuk, a sav- és vízpára kondenzációját megakadályozzuk. Ez a jelenség a kémény- és füst járatok gyors tönkremeneteléhez vezethet.

214

KÉMÉNYEK

8. FEJEZET Már az épület tervezésekor ügyelni kell arra, hogya kémény ne kerüljön külső főfalba. A külső falban ugyanis a felülete hamar lehűl, ami rontja a huzatviszonyokat. A falazott kémények falvastagsága külső kémény esetén legalább 38 cm; a tűzfali kéményeké, vagy amelyek fütetlen belső helyiségben húzód nak át, legalább 25 cm legyen. A legkisebb kémény falvastagság 12 cm, amelyet véséssel, fúrással, vezeték horonnyal stb. gyengíteni nem szabad. A nem kémény céljára szolgáló kürtők és a kéménykürtők között legalább 25 cm falvastagságot kell biztosítani.

,. 14~ 14

2.

sor

~ 1.

sor

~

~ 14~20 2.

sor

~ 1. sor

A falazott egyedi kémények általában külön alapozásre épülnek. Födémre kémény csak a megfelelő statikai tervezés után kerülhet.

A koromzsák a kéménykürtőhöz csatlakozó falhüvely alatti kémény szakasza. Ebbe a kürtőszakaszba kell beépíteni a koromzsák ajtót. Ez a szerkezet kettős záródású, anyaga normál, vagy szulfátálló cementtel készített tömör beton. A kürtő koromzsák ajtaját a jó üríthetőség miatt legalább a padló felett 40 cm-re kell tenni. A koromzsák és akoromzsák ajtó más lakásban nem helyezhető el, csak abban, amelynek a kéményéhez tartozik.

I I II ~

~

A falazott négyszögletes szeivényű kéménykürtök egyedi fűtőkészülékekhez alkalmazható szelvény kialakításait a 8.5. ábra mutatja be.

A kémény kürtő nélküli alsó részének falazását apadlóvonaltól 40 cm magasságig kell elkészíteni. A tömör rész után kezdődik a kéménykürtő falazása. Ezt a munkát lehetőleg kéményfalazó dugó segítségével végezzük. A falazással egyidejűleg a kéménydugót a fogantyúk segítségével felfelé kell húzni. így biztosítható a kémény járat pontos mérete, és belső felületének simasága. A kéményfalazó dugó készülhet fémből, műanyagból, vagy fából. A kürtő függőleges, és egyenes vonalvezetését falazás közben folyamatosan ellenőrizni kell.

ÉS SZELLÖZÖK

~

~ 20'20

2.

, , ,

sor

,

,

~

8.4. Ábra: Egykűrtős. falazott kémények méretei

~~J

~~~J

tftj ~1 tillHJ ~1 ..(12-1 14 ~ 12

,

~.'..'.' .'.'.'.'...'.•' .'.'.:.!'.'.'.' .. ,

~

14 ~ 12

I !.'.i!·!·ttl·····!······················ ..·..

.

••

'

••

I .,'"

iI .".

~

8.5. Ábra: Többkűrtős kémények téglakötéseí 215

KÉMÉNYEK

ÉS SZELLOZOK

A füstgáz bevezetésére

8. FEJEZET

a kéménykürtő

A füstcső és a kéménykürtő nyílásba légmentesen beépített

falában bekötőnyílást

csatlakozásához szükséges és rögzített falhüvely.

kell kiképezni. szerkezeti

elem a bekötő-

Cserépkályha bekötéséhez samottal kevert. agyagból formázott, égetett karmantyús toldó esövet kell beépíteni a bekötőnyílásba. Ha a falhüvelyhez nem csatlakozik füstcső, akkor a bekötőnyílást szabványos falidugóval kell lezárni. A falazott kémény test tetőtéren belüli szakaszát Hvb 8-me jelű belső vakoló cernéntes mészhabarccsal durván be kell vakolni. A tetőn kívüli szakaszt Hvh lO-me jelű, külső vakoló cementes mészhabarccsal kell vakolni, illetve látszó klinker felület esetén a hézagokat kitölteni.

Kéményfejnek (8.6. ábra) nevezzük a kémény test tető feletti szakaszát. Építésére a fokozott igénybevétel miatt, külön technológiai és anyagminőségi

előírások

vonatkoznak.

1,5 m magasság felett kihajlásra méretezni, illetve rögzíteni (kikötni) kell. A kéményfej falvastagsága általában nagyobb, mint az épületen belüli rész, a jobb hőszigetelés és nagyobb statikai igénybevétel, valamint a vÍzlevezetés megoldása miatt.

f12-~

14 ~'2,,'4

f'2~

6

8.6. Ábra: Kéményf'!i és kémény{edkövek

A kémény tetón kívüli végződését előregyártott, vagy helyszíni beton, műkő fedkóvel kell ellátni, olyan kialakítással, hogy a

kéménykürtő

keresztmetszetét

ne

csök-

kentse. Vastagsága 6-10 cm lehet, szélei felé pedig 1-l,5%-os lejtést kell kialakítani a vízelvezetés miatt. A fedkő külső peremén vízorrt kell készíteni, hogyacsapadékvíz ne folyjon a kémény falára. A kitorkolást módosító szerkezetek, a csapadék kéménybe jutását, továbbá a szél zavaró hatását csökkentik, és a füstgázok kiáramlását segítik elő. Ha a kémény a kitorkolláson keresztül nem tisztítható, akkor a kémény testben és a kürtőben a fedkőtőllegfeljebb 5,00 m

105

8. Z

Ábra: Hagyományos kéménylisztitó ajtó

távolságra kémény tisztító nyílást (8.7. ábra) kell kialakítani. A kémény tisztító ajtót állandóan lezárt állapotban kell tartani, és megbontás után újra helyre kell állítani. A kémény-tisztító ajtót lapostetős épületen a tető feletti kéményszakaszon, míg magastetős épületen a padlástérben lehet elhelyezni. A padlástéri tisztítóajtó 60 cm-es körzetében a kémény körüli padozatot nem éghető anyagból kell készíteni. Az egyedi falazott kémény t lehetőleg az épület belső főfalaiban kell elhelyezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a szabadba nyíló kémény t külön hőszigeteléssel kell ellátni. 216

8. FEJEZET

KÉMÉNYEK

Kéménykürtő azonban falcsatlakozásba, negyed tégla távolságra kell kiképezni.

kereszteződésbe

nem kerülhet,

ÉS SZELLOZOK

attól legalább

Megjegyezzük, hogy az "A" (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes) és a "B" (tűz- és robbanásveszélyes) osztályba sorolt helyiségekben és határoló falaiban kémény nem létesíthető, és ezeken füstcső sem vezethető keresztül. Ilyen helyiségek pl., ahol tűzveszélyes folyadékot, (festéket, benzint, olajat stb.) vagy oldószert tárolnak. vagy ahol a keletkező por a levegővel robbanókeveréket alkothat. A kémény test és a füstcsatorna nem lehet határos élelmiszertároló helyiséggel, kamrával. A falazott kéménypillérek a nagy pórustérfogatú, fokozott hőszigetelő képességű falazóelemekből készülő falazatokkal ill. polisztirolhab lemezbetétes THERMOTON falazattal nem építhetők össze. Egyéb égetett agyag falazóelemekből készülő falazatok és falazott kéménypillérek összeépíthetőségének feltétele az, hogy az elemek vízszintes faragása nélkül, az elemkötési szabályok betartásával megvalósítható legyen. Abban az esetben, ha a kéménypillér a teherhordó falazattai nem építhető össze, különálló, födémszintenként rögzített megtámasztású falazott vagyemeletmagas előregyártott könnyűbeton elemekből készített (esetleg utólag válaszfaltégla körülfalazással) kémény t kell alkalmazni. Magastetős épületeken kéményseprő járdát kell építeni, ha kéményenként tetőkibúvó nem létesíthető, vagy a tetőhéjazat hajlásszöge, anyaga veszélyt jelenthet, továbbá ha két szintnél magasabb az épület. A járda teherbíró, csúszásmentes anyagból kell készüljön és legalább l m magas merev korláttal kell ellátni. A kéménykitorkollás magasságára A fő szempontok az alábbiak:

vonatkozó

követelményeket

a 8.8. ábrán mutatjuk be.

A kémény kitorkollása -az ipari kémény kivételével- legalább olyan magas legyen, hogya kéményfej fölé, a kürtő tengelyére -oldalirányú kitorkollás esetén a kitorkollás alsó éléreilleszkedő, függőleges tengelyű és lefelé mutató csúccsal szerkesztett 60°_ os félnyílású kúpot a tengelyétől mért 15 rn-es távolságon belül semmilyen --------légtorló építmény, építményrész, beren13 cm 1,00 m-ként dezés függőleges irányban 0,80 rn-nél I jobban ne közelítse meg.

.__

A kéményfej magassága azonban magastető felett 0,80 m-néllejtésmentes és enyhe hajlású tető felett 1,20 mnél kisebb nem lehet. Új létesítmények építésével és átalakításával a szomszédos épületek kéményeinek működése nem gátolható, ill. gondoskodni kell a szomszédos épületek füstgázelvezetésének vagy fűtési rendszerének megfelelő átalakításáról.

~>~3"O",o,--",--_.;, -<--

2l

L 8.8. Ábra: Falazott kémények kivezetésének legfontosabb szabályai 217

KÉMÉNYEK

ÉS SZELLOZOK

8.3.1. A KÉMÉNYEK

8. FEJEZET KÉSZÍTÉSÉNEK

ELŐíRÁSAI

A kémények szakszerű elkészítéséhez meg kell ismerni az építéssel kapcsolatos előírásokat. Az alábbiakban felsoroljuk (a későbbiekben némelyikre visszatérünk majd) azokat az előírásokat, amelyek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kémények megépítéséhez: a kémény falazását mindig az alapnál kell kezdeni; a kémény t nem szabad födémre építeni; a kéménynek

megfelelő vízszigetelést

a kémények padlástéri

kell készíteni;

részét le kell vakolni;

a tetőn kívüli részt lehetőleg klinker tég láb ól kell falazni és tömör hézagolással az 1,50 m-nél magasabb a kémény testbe csőhorony,

vaskonzol vagy más szerelvény nem kerülhet;

a füstcsatorna

belső felülete sima legyen;

a füstcsatorna

belső keresztmetszete

állandó legyen;

a kémény csak tűzálló és térfogatálló

anyagból készülhet;

a füstcsatorna

szerkezettel

beton, illetve vasbeton

közvetlenül nem érintkezhet;

a kémény külső síkja és bármilyen faszerkezet között legalább tosítani; a kémény karbantartásához

kell ellátni;

kéményfej kikötést igényel;

tisztítóajtókat

12 cm-es

hézagot kell biz-

kell beépíteni.

8.3.2. A KÉMÉNYEK ELHÚZÁSA Ügyelni kell arra, hogya kürtő keresztmetszetét semmilyen szerkezet ne csökkentse, illetve ne zárja el. A szükséges elhúzások csak egy irányban, egyenként legfeljebb 2 m, összesen 3 m távolsággal, és a vízszinteshez képest 60°·nál nagyobb emelkedéssel készülhetnek. KéményeIhúzást nem szabad csorbázattal falazni. A kéményelhúzások szakszerű kiképzésére a 8.9. ábra mutat példát. Az azonos alaprajzú, egymás feletti szintek tüzelőberendezéseinek elhelyezése azonos, ezért a füstcső bekötései és a tisztító ajtók egy egyenesbe esnek. A füst járatok útját sokszor más szerkezet (födém, szarufa) keresztezi, valamint az egymáshoz közel lévő kéménykürtőket egy helyen szeretnénk kivezetni. A fenti esetekben a füstcsatornát el kell húzni (8.10. ábra) a függőlegestől. 218

Kéményelhúzás

helyes

megoldása

~t

Kéményelhúzás

helytelen

megoldásai

8.9. Ábra: Falazott kémények elhúzásának lehetséges megoldásai

8. FEJEZET

KÉMÉNYEK

ÉS SZELLŐZŐK

Az elhúzás a vízszinteshez képest 60°_ nállaposabb szögben nem készülhet. Egy füst járatot legfeljebb háromszor szabad elhúzni. Többszöri

elhúzás

irányt

kell tartani.

szabad

lépcsősen

esetén

mindig

azonos

Az elhúzásoknál készíteni

a falazatot,

ezáltal növeljük a füstcsatorna

nem mert

ellenállását.

A lépcsős kialakítás problémát okozhat a legolyózásnál is. Megfelelő műszaki megoldást kapunk akkor, ha a téglákat az elhúzásra merőlegesen helyezzük el. Az elhúzás szegleteibe a tisztítógolyó okozta sérülések megakadályozására gömbvasat vagy laposvasat kell beépíteni. 8.3.3. A KÉMÉNYKŰRTÓ NAKVÉDELME

FALAZATÁ-

A gáz (régebben olaj) energiahordozóval üzemelő tüzelőberendezések esetén nagyobb a füstgázok kondenzálódási veszélye a kéménykürtőben, mint szilárdtüzelésű bere ndezéseknél, ezért a kémény járatok különös védelméről célszerű gondoskodni. A kürtő vakolása kézzel végezhető, az építéssel egyidejűleg, kéményfalazó dugó felhasználásával. A meglévő kémények belső felületének a javítása már nehezebb feladat. Az alábbiakban ismertetésre kerülő két megoldás közül ma már csak az utóbbiakat alkalmazzák.

8.10. Ábra: Falazott kémények szabályos elhúzása

I. Az első megoldás a kéménykürtő utőlagos kikenése. Az előzetesen kitisztított kémény járat minden csatlakozó nyílását elzárjuk, falazatát megnedvesít jük. A kémény fölé, állványra, stabilan csörlőberendezést építünk. A csörlőhengerre csévélhető kenderkötéire erősített habarcs kenő gumilapot leengedjük a kémény aljáig. 8.11. Ábra: Kéménykürtö utólagos kikenese 219

KÉMÉNYEKÉSSZELLOZOK

8. FEJEZET

Az előzetesen összekevert, cementtel feljavított. kissé sűrű állagú habarcsból kb. 1-2 literes adagokat öntünk a kéményfejen keresztül a kürtőbe, a kötelet hengerkerékre csévélve a gumilapot lassan, egyenletesen felfelé húzzuk. A gumilap a habarcsot a kémény falára felhordja. Az egyenletes vakolatvastagság és a folyamatos takarás érdekében a műveletet többször meg kell ismételni, közben meg kell várni, amíg az előző réteg "húzásra" kellően megszilárdul. Általában 0,5-1,0 cm az ajánlott vakolatvastagság. A kéménynyílások helyén kézzel és kőműves szerszárnokkal, pl. simítókanállal kell a vakolatot eldolgozni. A kéményvakolat folyamatosságáról a kémény tükrözésével és bevilágítással győződhetünk meg.

II. A kéménybélelő eljárás ok jobb minőségű és tartósabb kéményvédelmet adnak, mint a kézi vakolás, azonban az utólagos bélelés a kémény falazatába szívódott agresszív kondenzátum hatását már nem tudja megszüntetni. A béléscsövezést a kémény járat alapos vizsgálata előzi meg, amely speciális szakértelmet igényel, ezért lehetőleg bízzuk szakemberre (pl. Kéményseprő Vállalat). Az ismertetett kéménybélelő eljárások a következők. II/a. Csőbélelés hajlítható lemezesövekkel és idomokkal. A flexibilis (hajlítható) fém béléscső előnye, hogy az elhúzásos kéménynél is bontás nélkül, rugalmas an bevezethető a kéménybe, és folyamatos bélés hozható vele létre. A csövek fala hullámos, ezért egészen kis sugárral is meghajlíthatók úgy, hogy keresztmetszetük nem deformálódik. Gáz- és fatüzeléshez, szén- és olajtüzeléshez rozsdamentes acél és alumínium hajlítható lemezcsövek, és idomok alkalmazhatók. A csövek és idomok gáztömör csatlakoztatásához a gyártó által ajánlott tömítést és kikenést kell készíteni. A béléscsövek 80-220 mm-es átmérőig készülnek alumínium ból és saválló anyagból egyaránt. A csövek vágása a szokványos fémvágó eszközökkel (fémfűrész, lemezvágó olló, stb.) történik. További szerelési előnyök: az egyes részek "összecsavarozásával'', szúságú bélések készíthető k;

toldó idom közbeiktatás a nélkül, tetszőleges

a béléscsövek átmérője "fokozatrnentesen" változtatható, úgy, hogyacsövet emelkedés iránya szerint csavarva meghúzzuk, vagy meglazít juk; a béléscsövek kibírnak);

mechanikai

tulajdonságai

a béléscsövek

minden merev bélésrendszerrel

könnyen és gyorsan szerelhetők,

kiválóak (nagy húzó-,

a menet-

ill. oldalirányú igénybevételt

és idommal kombinálhatók;

akár alulról is behúzhatók

alkalmazásuk önmagában, hőtágulási előforduló hőtágulási problémát.

hosz-

betét közbeiktatása

a kéményjáratba; nélkül kiküszöböli

a gyakran

Célszerű a beépítendő szakaszokat előzetes mérés alapján előre leszabni és a szükséges idomokkal próbaképpen összeilleszteni. A csővégek átmérőjének előzetes, szükség szerinti bővítése és szűkítés e jelentősen megkönnyíti a szerelést. Utólagos bélelésnél a kondenztisztító idomtól a bekötő idomig vezető szakaszt -a kémény aljának részbeni megbontásávalcélszerű alulról beszerelni, majd a többi csövet felülről behúzni.

220

8. FEJEZET

KÉMÉNYEK ÉS SZELLŐZŐK

A béléscsövek

és idomok friss habarccsal

és friss betonnal

ne érintkezzenek!

Ennek biztosítására célszerű ásványgyapot szigetelő anyagot használni. Ahhoz, hogy a béléscső és az eredeti kéményfal közötti térben megakadályozzuk a levegő áramlását (és ezáltal a kéménybélés esetleges lehűlését) a bekötő idomnál és a kilépésnél célszerű a köztük lévő teret ásványgyapottallezárni. Amennyiben az eredeti, falazott kémény belmérete azt megengedi, célszerű a teljes hosszúság szigetelése.

II/b. Megoldást jelenthet egy új eljárás, a hő re keményedő üvegszövet erősítésű műgyanta béléscső, amellyel az egyenes kéményszakaszokon kívül ott is bontás nélkül végezhető el a bélelés, ahol a kéményben elhúzás található. Az üvegszövet miatt az anyag mechanikai szilárdsága nagy, így a 30 m hosszúságú kémény járatok összefüggő, toldás nélküli bélelése is megoldható. Az anyag nehezen éghető, így valamennyi ma forgalmazott gáztüzelésű kazántípusnál alkalmazható. A legkorszerűbb gázkazánok esetén ahol az alacsony füstgázhőmérséklet alapvető követelmény -különösen a terjedőben levő un. kondenzációs kazánok esetén- az anyag jó hőszigetelő képessége miatt ajánlott megoldás. A hőre keményedő üvegszövet erősítésű műgyanta béléscsővel készülő termékcsalád előnyei: optimális áramlási viszonyok, légtömörsége, tonságos elvezetést biztosít;

lekerekített tükörsima

belső felület miatt biz-

kiváló korrózióállóság, rossz hővezetés, savaknak, lúgoknak, maró gőzö knek is ellenáll. A begyújtást követően a belső falazat meleg, a megfelelő huzat kialakul; nedvességre •

érzéketlen, fagyálló, a keletkezett kondenzvizet

jó hőszigetelő,

csökkenti a füstgázok lehűlését a kémény járat teljes hosszában;

kicsi a felmelegedő

tömeg, nem von el hőt a füstgáztól;

kis súly, nagy mechanikai tartóssága

a falazat felé nem engedi át;

megegyezik

szilárdság,

egyszerű és gyors szerelhetőség;

az épület élettartamával.

Alkalmazhatósága: korlátozás nélkül: 60 kW teljesítményig, huzatmegszakítóval ellátott gázüzemű tüzelőberendezéshez. Egyedi tervek alapján: 60 kW teljesítményt meghaladó gázüzemű tüzelőberendezésekhez 300 mm átmérőig. Blokkégős gázüzemű tüzelőberendezéshez. Korlátozó beépítésével mely megakadályozza, hogy normál üzemi körülmények között a távozó füstgáz hőmérséklete meghaladja a 200°C-t. Meghibásodás esetén 220°C-nálleállítja a gázégőt.

II/C.A merev béléscsöveket

(pl. spirálkorcolt lemezcső) általában elhúzásmentes, függőleges nyomvonalú kéményekbe húzzák be. Kéntartalmú tüzelőanyag esetén saválló acél-, szénsavkorrózió esetén (kénmentes tüzelőanyag) nagy tisztaságú (99,5% AI) alumíniumlemezből előállított cső alkalmazása szükséges. Nemesacél nedvességtűrő füstgáz- elvezető rendszer. A kiváló minőségű, saválló nemesacél a csekély falvastagságnak köszönhetőerr igen hatékony és költségtakarékos felhasználást tesz lehetővé. Ezen túlmenően a kis súly a szállítást és a szerelést is megkönnyíti. Modul rendszerű, nemesacél, nedvességtűrő, kettősfalú hőszigetelt kéményrendszer. A bazaltgyapot hőszigetelő anyag első osztályú szigetelést eredményez. A konstrukció biztosítja a belső és külső cső eltérő hőtágulását. 221

KÉMÉNYEK

8. FEJEZET

ÉS SZELLOZOK

8.3.4. FALAZOTT KÉMÉNYEK MÉRETEZÉSE A kémények tüzeléstechnikai hasznos keresztmetszetükkel

szempontból jellemezhetők.

hatásos

magasságukkal,

és

A kémény minimális magasságát már az eddig ismertetett tüzeléstechnikai szempontok és az épület magassága határozza meg. Az égési levegő biztosításához, a keletkező füstgázok elvezetéséhez sokszor a minimális kéménymagasság nem elég. Olyan kémény t kell alkalmazni, amelynek hatásos nyomása, huzata (a meleg füstgázok okozta felhajtó erő) akkora, hOg) a saját áramlási ellenállásán kívül a tüzelő berendezés rostélyának, a tűztérnek, valamint az irányváltozások ellenállását is le tudja győzni. Ebben az esetben az égéshez szükséges friss levegő tűztérbe juttatását a legkedvezőtlenebb feltételek között is el tudja látni. A gyakorlatban a kéményben kialakuló felhajtó erőnek csak legfeljebb a háromneqyec része (75%-a) hasznosítható a tüzelő berendezés tényleges huzatigényének fedezésére. A tüzelő berendezések működéséhez szükséges huzatigényt a gyári katalógusok, gépkönyvek, használati utasítások stb. tartalmazzák. Nagysága a fűtő készülékek típusától, a tüzelés jellegétől, a füst járatok számától stb. függ. Az alábbiakban bemutatásra kerülő táblázat a kémények mérete, és a tüzelőberendezések teljesítménye (kW) közötti összefüggéseket mutatja be tájékoztató jelleggel. 8.1. TÁBLÁZAT

Kéményméret [ern-ern]

Keresztmetszet [ern"]

Hasznos kéménymagasság

(m)

5

10

12

15

20

25

30

11

12

14·14

196

4,7

6,6

7,4

8,4

9,9

14'20,5

280

6,7

9,3

10,5

11,6

12,8

13,9

15,1

15,1

18,6

20,9

23,2

20,5'20,5

400

9,9

12,2

14

20,5'27

540

14

17,4

19,8

23,2

27,9

31,4

34,9

27·27

730

17

25,6

27,9

32,5

39,5

44,2

47,7

A kandallók és cserépkályhák üzemeltetéséhez külön kémény t kell építeni. Ennek méretére vonatkozóan a tervezőtől, vagy a kályhás mestertől tájékoztatást kell kérni. 8.4. MODULELEMES

KÉMÉNYRENDSZEREK

Az előregyártott kéményelemek köpenytéglából, hajlítható szigetelő betétből, és samott béléscsőből állnak.

ásványi szál hő-

A tisztítóajtók, füstelvezető csövek és robbanási csapóajtók kialakításához külön köpenytéglát és csatlakozó toldattaI ellátott samott béléscsövet is gyártanak egyéb tartozékokkal. például gyám- és fedőlapok, tisztítóajtók, hőtágulási fugalemezek stb. A modulelemes kéményrendszereknél a kémény viszonylag kis tömegű elemekből. viszonylag könnyen és gyorsan összeállítható. Alkalmazható nyitott kandallók, kemencék, faés forgácstüzelésű kályhák, továbbá központi fűtési kazánok, ipari és üzemi tüzelőberende222

8.

FEJEZET

KÉMÉNYEK ÉS SZELLOZOK

zések, szemétégetők füstgázelvezetéséhez. A fokozott hőszigetelés kővetkeztében viszonylag kis hőmérsékletű anyagokat is továbbít. Az előnyök a következők:

a kémény

1. Jó huzat. A vékonyfalú kerámiacső, a sima, kerek belső felület, a szigetelőanyag és a pontos méretezés szavatolja a biztonságos füstelvezetést a háztető fölé. Még rendkívül alacsony füstgáz-hőmérsékleteknél is energiatakarékos marad a kazán. 2. Füsttömör és túzbiztos. Ez azt jelenti, hogya modulelemes kémény olyan nagy tömörségú anyagokból készül, amelyeken nem hatol át sem a levegő, sem a füst, sem a túz. A nagy hőmérséklet-különbségek okozta feszültség repedéseket idéz elő a házilagosan vagy olcsó megoldásokkal készült falazott kémények esetében. A köpenyből, szigetelésből és a legkiválóbb minőségű kerámiából készült belső samottcsőből álló háromrétegű kémény a kiégetésnél (lOOO°C feletti hőmérsékleti értékeknél) is ellenáll a repedéseknek és füst tömör marad. 3. A nedvességgel szemben ellenálló. A korszerű, energiatakarékos kazánokban nedvesség (kondenzátum) keletkezik. A kerámiából készült tömör cső és a hátsó szellőzésű rendszerben keringő levegő szárazon tartja a kémény t. 4. Korrózióállóság. A nedvesség nem csupán vizet jelent, hiszen az olaj, a gáz, a fa stb. elégetésekor maró savak is keletkeznek. Az égetéshez elhasznált levegő is savakkal szennyezi a kémény kürtőjét. A kerámia teljes mértékben ellenáll ezeknek a szennyeződéseknek. 5. A fémből készült részek korrodálnak (rozsdásodnak), gyenge pontjait. A teljesen kerámiából készült kéményében költséges felújításokra sem lesz szükség. 6. A modulelemes fűtési technológiához

kéményrendszerek alkalmasak.

ezért ezek alkotják a béléscső nincsenek kopó alkatrészek, és

minden fűtőanyaghoz,

valamint az összes jelenlegi

7. A rendszerek tökéletesen illeszkedő elemekből állnak. Ez rövid szerelési időt és költségtakarékosságot jelent, ugyanakkor kiküszöböl i a drága kéményburkolásból adódó hibákat is. 8.4.1. MODULELEMES KÉMÉNYEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA A következőkben egy hátsó szellőztetésű szigetelt kémény építésének legfontosabb technológia folyamatait mutatjuk be Építési folyamat: l-27, normál építési sorrend: 28-34, födémátvezetés: 35-36 ábrák.

l. Az építési helyen elkészftett kéményalapot legalább a kész padló felső éléig falazzuk vagy betonozzuk. a nedvesség elleni szigetelést elhelyezzük.

2. Az alapcsomagban lálható

minden

ta-

szükséges

elem, amelyek a hátsó szellőztetésű kémény kifogástalan működéséhez szükségesek.

3. A kivágó sablont az alapcsomagból a levegő bevezető nyílás felrajzolásához használjuk.

4. A levegő bevezető nyílást az első köpenytégján sarokcsiszolóvaj kivágjuk.

223

KÉMÉNYEK

8. FEJEZET

ÉS SZELLÖZÖK

----

Az első köpenytégIára ahabarcssablonnal habarcsot hordunk fel.

9. A kivágó

sablon

segít-

ségével a köpeny téglára a tisztítóajtó nyílását felrajzoljuk és serokcslszolóval kivágjuk.

13. A szigetelő lapot a hátsó szellőztetés csatorna mentén kivágjuk.

17. Hézagkittet hordunk fel a tisztítóajtó csatlakozó alsó csővégére.

224

10. Elhelyezzük a nyílással ellátott köpeny téglát. A felesleges habarcsot lehúzzuk. a nyitott hézagokat eltömítjük.

11. Habarcssablonnal a tisztítónyílás köpeny tégléjéra habarcsot hordunk fel.

12. Behelyezzük a szigetelést. A bevágások befelé néznek. Az érintkező éleket tilos a szellőztetó csatornába engedni!

14. A szigetelő lapot mega hátsó szellőztetés csatorna mentén a tisztító nyílás köpeny tégla felső éléig kivágjuk.

15. A hézagkittet megkeverjük: egy rész víz, hét rész hézaqkltt. Fontos! + 5 C alatt a ragasztó nem köt, ezért a kéményépítést nem javasoljuk!

16. A tisztítóajtó esetlakozó csővégeit portalanítjuk és enyhén

18. A tisztítónyílás csatlakozot belehelyezzük. A külső korcolású csővégnek felfelé kell állnia.

19. A köpenytéglán túlnyúló szigetelőlap darabot dróttal kötjük a samottcsóböz.

20. Köpeny téglát felhelyezzük a habarcstentésre.

hajtjuk,

belehelyezzük

és

0

benedvesftjük.

21. A samott tisztítónyíJás kerete felett a köpenytégláig legalább 3 cm legyen. Szükség esetéri a következő köpeny téglát ki kell vágni!

22, Ha a szükséges magasságot elértük, a füstcsőcsatlakozót behelyezzük. Habarcsot hordunk fel, kivágjuk a köpeny téglát és elhelyezzuk.

23. Meghajt juk és elhelyezzük a szigetölapot. A füstcső csatlakozó csővégeit megnedvesít jük, az alsó csővéget hézagkittel bekenjük és behelyezzük.

24, Ha 45 -os füstcsőcsatlakozót helyezünk el, az alatta lévő köpeny téglát is a megfelelő méretben ki kell vágni!

25. A köpenytéglán túlnyúló szigetelőlap darabot dróttal a samottesőhöz rögzítjük.

26. A kinyomódott hézagkittet szivaccsal simít juk el. A szivacsot a hézagkitt anyagához mellékeljük.

27. A köpeny téglát habarcsterítésre helyezzük.

28. A habarcsot a sablon használatával felhordjuk.

29. Köpeny téglát lyezzük.

felhe-

30. Meghajlít juk a szigetelőlapot.

31. Behelyezzük a sztqetelőlapot.

32. A samottcső mindkét végét benedvesít jük.

33. Az alsó csővég csatlakozó felületére simítólapáttal felhordjuk a hézagkittet.

34. A samottcsövet behelyezzük és akinyomódó hézagkittet Jesimítjuk

Sö.Afödéméttörésnekmínden oldalon nagyobbnak kell lennie 3 cm-rel, mint a köpeny tégla kűlsó mérete. Ezt nem éghető szigetelő anyaggal kell kitölteni.

36. A födém utólagos betonozásánál a kürtóre minden oldalról nem éghető, legalább 3 cm vastag szigetelőanyagot kell elhelyezni.

0

225

KÉMÉNYEK

ÉS SZELLŐZŐK

8. FEJEZET

8.5. GYŰJTŐKÉMÉNYEK Gyűjtőkéményeket elsősorban többszintes, vázas épületekben falazott egyedi kéményeknek túl nagy volt a helyigénye.

építettek,

mivel a téglából

A gyűjtőkémény olyan körszelvényű fölfelé bővülő keresztmetszetű füstcsatorna, amely egymás feletti szintek (legfeljebb öt) azonos jellegű tüzelőberendezéseinek bekötését tették lehetővé. 8.5.1. EGYESÍTETT

FALÚ, EGYCSATOR-

NÁS GYŰJTŐKÉMÉNY A kívül négyszög szeivényű, belül körszelvényű előregyártott könnyűbeton gyűjtőkémény elemek (8.12. ábra) a füstgázok legkisebb súrlódású, spirálvonalú áramlását biztosítják. Elhelyezésük a helyiségek sarkában biztosítható. Szabadon maradó oldalait általában körülfalazzák. 17,7 20,2 A hazánkban gyártott EK jelű könnyűbeton gyűjtőkémény elemeket gázzáró tömör habarcshézagokkai kell egymáshoz illeszteni. A kémény merevségének növelésére az elemsarkokon köracél tüskéket vezetünk át. A gyűjtőkémény 8.12. Ábra: Egycsatornás gyűjtőkémény is külön alapra épül és a födémeken kihagyott egyesített falú könnyűbeton elemei nyílásokon halad keresztül (azokat nem terheli). (Régebbi gyártmány) Elhúzása. vízszintes vezetése nem lehetséges. 11_

8.5.2. KETTŐS

FALÚ, EGYCSATORNÁS

GYŰJTŐKÉMÉNY

Társasházi és többszintes lakások egyedi fűtésére alkalmas az előregyártott elemes korszerű gyűjtőkémény. Az ilyen kéményre a társasházak lakásainak egyedi fűtőberendezései csatlakoztathatók. A rendszer legelőnyösebb tulajdonsága, hogy több (akár szintenként is több) egyedi fűtőberendezés is ráköthető. Az egyes emelete k mindegyik kazánja korlátozás nélkül használható, és egyedileg szabályozható. Az ilyen rendszer energiamegtakarító hőcserélő elvet hasznosító, zárt égésterű fűtőberendezések égéstermékének elvezetésére szolgál. Gázfűtés esetén alkalmazható, 200°C füstgázhőmérsékletig. Kétrétegű kialakítású, könnyűbeton köpenyszerkezetből és kerámiacsőból áll. A füstgázelvezető rendszer lényege a bordás külső felületű, 66 cm hosszú kerámiacső. Az égéstermék elvezető rendszer jól illeszthető a tüzelőberendezéshez, és az épület falazásával együtt felépíthető. A köpeny tégla négy csatornájába beépíthető merevítőkkel statikailag megfelel a tető ből hosszan kiálló kémények esetén is. 226

8. FEJEZET

KÉMÉNYEK

8.5.3. MELLÉKCSATORNÁS A mellékcsatornás lényege az áramlási

ÉS SZELL6z6K

GYŰJTŐKÉMÉNYEK

rendszerek (8.13. ábra) körülmények javítása. A

D~ ~

j"lü

el~m

rendszerhez legfeljebb hat szmt tuzelőberenI dezéseí kothetok (szmtenként egy berendezés) ~ ~ úgy, hogy ot szmtet a gyúJtőcsatornába kell ..•. 711317f 20 kötni, a hatodikat pedig amellékcsatornába. 4 Hatszintesnél magasabb épületeknél a hatodik szint felett újabb gyűjtőkéményt kell építeni.

I

f?f

~ll ..•.

ro

17120,71

8.6. A KÖZPONTI FŰTÉS KÉMÉNYEI A központi fűtés kéményének méreteit méretezés i számítások alapján kell meghatározni. A méretezésnél figyelembe kell venni a tüzelőanyag fajtáját, a tüzelőberendezés nagyságát és darabszámát is. A kérnénykürtő kör vagy négyszög (8.14. ábra) keresztmetszettel készülhet. A kémény t nagyszilárdságú falazótéglából, és legalább Hf to-me minőségű habarcsból kell építeni. A füstcsatorna minimális mérete 1x l tégla, azaz 625 cm'. A falvastagság minimális mérete szintén 1 tégla szélessége. A téglakötést szabályosan kell kialakítani. A hézagokat teljesen ki kell tölteni habarccsal, a kémény belső felületét pedig simára kell dörzsölni. A külső felületet ki kell hézagolni.

8.13. Ábra: Emeletmagas mellékcsatornás gyüjlőkémények (Régebbi gyártmány) 1. sor

A központi fűtés kéményeiből általában 8.14. Ábra: Központi fütés magas hőmérsékletű füstgázok távoznak, falazott kéménye ezért a kémény test felmelegedése jelentős. A felmelegedés hatására létrejövő hőtágulás káros alakváltozást, repedéseket okozhat a központi fűtés kéményéhez kapcsolódó épületszerkezetekben. Ezért ajánlatos ezt a kéménytípust szabadon álló szerkezetként elkészíteni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a kémény testet légréssei ellátott köpenyfallal kell körülvenni. A kémény t a többi épületszerkezethez hasonlóan nedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni, azonban ügyelni kell arra, hogya bitumenes szigetelés a hő hatására tönkremehet és elvesztheti eredeti funkcióját. Szükség esetén légrést, vagy külön hőszigetelő réteget kell készíteni. Egy falazott kémény testben több füstcsatorna is elhelyezhető, de a füstcsatornák között 25 cm-es falvastagságot kell kialakítani. A megközelíthetőség miatt a központi fűtés kéményeit hágcsóval kell ellátni. 227

KÉMÉNYEK

ÉS SZELLŐZŐK

8. FEJEZET

8.7. A GYÁRKÉMÉNYEK A gyárkémények az ipari üzemek, vagy hőerőművek kazánjainak füstgázait vezetik el. A kémények magassága és szerkezeti kialakítása függ a tüzelőanyagtól, illetve a technológiából adódó füstgázok káros hatásaitól. A korszerű, de káros anyagot kibocsátó kémények 150-200 m magasra készülnek, így a felfelé keveredő légáramlatok miatt nem okoznak környezetszennyeződést. A gyárkémények a következő anyagokból készíthetők el: téglából; helyszíni (monolit) vasbeton előregyártott

vasbeton

szerkezetből;

elemekből;

esetleg acéllemezekből. A téglából készülő gyárkéményekhez (8.15. ábra) külön kémény téglát kell használni. Ezek az elemek fagyálló minőségűek, és háromféle méretben készülnek, illetve készülhetnek külön megrendelés szerint is. A különböző méretekre az eltérő falvastagság és a változó belső átmérő miatt van szükség. A falazási munkát általában belülről kezdik és a falazó állvány t a haladási sebességnek megfelelően felfelé emelik. A kémény hézagolását is ekkor végzik el.

8.15. Ábra:

Tégla gyárkémény

A kör keresztmetszetű gyárkéményt vasbeton koszorúval, vagy kívül, szakaszonként fémgyűrűvel fogják körbe. Szükség esetén a túl magas hőmérsékletű füstgázok miatt a belső felületen samott bélést kell készíteni. A samottbélés téglát nagyon vékony, kb. 2-4 mm vastag samotthabarcs segítségével ragasztják össze. A bélés magassága a füstgáz hőmérsékletétől függ. Felfelé haladva az alacsonyabb hőmérsékletű füstgáz már nem okozhat kárt, így a bélés elhagy ható. A változó keresztmetszetű, felfelé vékonyodó kémény falazásánál trapéz alakú iránylécet használnak. Ez a léc a méretcsökkenésnek megfelelően készül el (pl. 1,8 cm fm-enként). A léc tetején egy libella van elhelyezve, amely vízszintes állásnál adja meg a kémény helyes falsíkját. Nagyobb kéményeknél a függőleges betartására és a változó keresztmetszet követésére több ponton (legalább három) felállított optikai mérőeszközöket használnak. Vasbeton anyagú gyárkéményeknél (8.16. ábra) a vasbeton köpenycső tartószerkezetet képez, és külön csőrendszereken

történik

a füstgázok

elvezetése.

8.8. SZELLŐZŐK A helyiségek elhasználódott levegőjét szellőztetéssel kell frissre cserélni, hogya megfelelő élettani követelmények teljesüljenek.

8.16. Ábra:

Gyárkémény

keresztmetszete 228

8. FEJEZET

KÉMÉNYEK

A legtöbb helyiségben nyílászárókkal olyanok is, ahol szellőzőket kell építeni.

biztosítható

A friss és romlott levegő sűrűség különbségét cserélni gravitációs szellőzőrendszerekkel.

a levegő beáramlása, felhasználva

ÉS SZELLÖZÖK

vannak azonban

lehet a levegőt

8.8.1. LÉGAKNÁK ÉS LÉGUDVAROK Légaknát régebben egymás feletti szintek azonos jellegű mellékhelyiségeinek szellőzésére építették, legalább 20x20 cm-es keresztmetszettel. Általában élére állított téglából, vagy válaszfallapból készült, cementhabarcs vakolattal. A padlástéren átvezető szakaszt célszerű hőszigetelni, hogya huzat kedvezőbb lehessen. A légudvar egymás feletti szintek azonos jellegű helyiségeinek szellőztetésére szolgáló, alsó friss levegő bevezetéssel ellátott nagyobb méretű akna. Az indulószinten legalább egy helyen 0,25 rns-en szabad levegőt kell bevezetni. Az oldalainak aránya l:l,5-nél nagyobb nem lehet. A légudvarba jutó csapadékvizet padlóösszefolyóval kell a csatornába vezetni. 8.8.2. ÁTSZELLÓZÓ

CSATORNA

Átszellőző csatornát olyan helyiségek kiszellőztetésére használjuk, amely maximum 2,00 m távolságra helyezkedik el a külső faltól. A csatorna tulajdonképpen egy a mennyezet alatt elvezetett cső, vagy rabicszerkezet, melynek ajánlott minimális keresztmetszete 600 cm". A szabadban végződő nyílást hálóval vagy ráccsal kell elzárni. 8.8.3. SZELLÓZÓKŰRTÓK/CSATORNÁK A szellőző kürtő olyan viszonylag kis helyigényű szerkezet, amelyben a hideg és meleg levegő sűrűség különbség én alapulva áramlik az elhasználódott levegő. Működésük ventillátorral fokozható. Gravitációs szellőzőkürtő A szellőzőkürtőt általában függőlegesen kell vezetni (8.17. ábra). A szellőzókűrtő elhúzásainak

vízszintes vetületi összege leg-

feljebb 2,0 m lehet. A kürtő-keresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél. A szellőző kürtő kitorkollásának magasságát a kéményekkel azonos módon kell meghatározni. A szellőzőkürtő vagy a gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjének szabad keresztmetszete legalább a következő legyen:

..tL·.,._: t~s .

~~,a"~:It~-;;Ö

t~ W~.

<,

Wff'~.."'.

ethosznőtt levegö

8.IZ Ábra: Szellőzőkürtők 229

KÉMÉNYEK 82

ÉS SZELLOZOK

8. FEJEZET

TÁBLÁZAT

A kürtő keresztmetszete

A helyiség térfogata legfeljebb (m''}

(ern"), felülete és anyaga

10

20

113 (0120)

314 (0200)

Sima belső felületű és négyszög keresztmetszetű

144

324

Falazott szerkezetű (tégla, PVC, stb.)

196

Sima belső felületű és kör keresztmetszetű

/vnennuiben

a helYlseg legterfogata

a 20

me-t

meghalac!Ja,

gravltaClos

szellozokurtovel

280 nem szelloztetheto.

Szellőzőkürtőt a kéménykürtőtőllegalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal egyenértékű tűzállóság i határértékű és légtömörségű szerkezettel kell elválasztani. A szellőzőkürtő készülhet önálló és gyűjtőkéményes kialakítással is. Egy szellőzőkürtőbe, illetőleg amellékcsatornás gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjébe csak egy önálló rendeltetési egység hez tartozó, azonos szinten lévő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű (pl. tisztálkodó és WC, vagy főző- és élelmiszer tároló) helyiség légelvezetője köthető be. Az önálló kürtők készülhetnek hagyományosan, falazott kivitelben, élére állított kisméretű téglából, vagyválaszfaltéglából, illetve beton kézi falazóelemekből. A habarcs legalább Hf 6-me minőségű legyen és a fugákat töltse ki teljesen. Az elemeket szintenként a födémre kell állítani. A vezetékek elhelyezése, valamint a hőszigetelési, vakolási (betonelemeknél) szempontok miatt a kürtőket 6-IQ cm-es válaszfallapokkal körül kell falazni. A gyűjtőkürtős rendszernél ugyanabba a kürtőbe több azonos hegyiség beköthető. Ebben az értelemben azonos helyiségnek tekinthetők: lakókonyha,

konyha, főzőfülke, főzőszekrény, WC nélküli fürdő;

kamra, kamraszekrény, fürdőszoba,

több szintről is

takarítószekrény;

zuhanyzó, vasalószoba,

Wc.

Megjegyezzük, hogy az önálló szellőzőkürtők működése hatékonyabb, mint a gyűjtő kürtőké, ezért a gyűjtőkürtők alkalmazása csak akkor indokolt, ha kisebb helyigényük miatt alaprajzi előnyök származnak építésükből. Gravitációs

(vízszintes

vagy ferde) szellőzőcsatorna

Szellőzőcsatorna csak egy, legfeljebb 10,0 rn" légtérfogatú helyiség szellőztetésére szolgálhat és csak annak az egy önálló rendeltetési egységnek a légterén belül vezethető, amelynek a szellőztetésére szolgál. A szellőzőcsatorna vízszintes vetületi hossza - a határoló falszerkezetek vastagsági méretével együtt - legfeljebb 2,0 m lehet. A szellőzőcsatorna legkisebb szabad keresztmetszete 5 m' helyiség légtérfogatig 10 m' helyiség légtérfogatig

legalább 200 ern- legyen; legalább 400 crn-, legyen.

A szeJlőzőcsatorna mindkét végét - az előírt keresztmetszeti felületet nem szűkítő - rácscsal, rovarhálóval, vagy egyéb szerkezettel kell határolni. A légakna, légudvar külső frisslevegő bevezetésére szolgáló szellőzőcsatornája 2 m-nél hosszabb is lehet és az épület kapualján vagy alagsori, pinceszinti helyiségek légterén is átvezethető. 230

8. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A KÉMÉNYEK ÉS SZELLÓZÓK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Fejezze be a mondatot! A kémények füstcsatornák, amelyek kialakíthatók

olyan

a./ b./

2. Az alábbi

ábra segítségével,

írja a berajzolt vé-

kony vonaljelek mellé a kémény részeit!

3. Mit nevezünk

levegőcserének,

illetve a kémény

huzatának?

4.

Sorolja fel a huzat mértékét

befolyásoló tényezőket!

a./ c./

b./ d./

e./

5.

Egészítse ki az alábbi mondatokat!

A füstcsatorna

belső kialakítása

meghatározó

felület, a kiálló habarcsdarabok .

............. szempontjából.

Az érdes

. a huzatot, mert így

.

kémény belső

úgy oldjuk meg, hogyakéménykürtő A kéménykürtő

a

.

keresztmetszete

lehet. A kémény működése

.

,

vagy

a füstgázok és a külső levegő hőmérsékletének

....... alapszik. Minél nagyobb a ban távozik a füstgáz, és ez nagyobb jelent. A külső légmozgások

Ennek csökkentését belső felületét

.. ..

.. alakú ..

különbség,

annál gyorsab-

jobb.

közül a vízszintes felfelé áramló széljárás

míg a lefelé irányuló szélmozgás

....................... a buzatot. 231

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 8. FEJEZETHEZ

6. Hogyan befolyásolja a légnyomás változása a füstgázok kiáramlását?

7. Sorolja fel azokat az előírásokat, amelyek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kémények megépítéséhez! 1.1

.

2./ 3./

. .

4./

.

5./

.

6./

.

7./

.

8./ 9./

. .

10./

.

11./

.

12./

.

13.1

.

8. Csoportosít sa a kéményeket az alábbi szempontok szerint! Rendeltetésük alapján: a./ , e./ Felhasznált tüzelőanyag szerint: a./

9.

.

b./

.

.

d./

.

.

b./

.

Milyen esetekben alkalmazzuk az egyedi falazott kéményeket?

a./

.

b.1

.

e./

.

10. Ismertesse a kéménydugó lehetséges anyagait és használatát!

232

KÉRDÉSEK

ll.

ÉS GYAKORLÓ

FELADATOK

A 8. FEJElETHEZ

Egészítse ki a mondatokat!

A kéménykürtő

....................

méretei és alakja a

.

igazodik.

..... A legkisebb kémény falvastagság

A legkisebb kéményméret

............................• amelyet gyengíteni nem szabad. A kémény

............• mert a felülete hamar

ne kerüljön ....

lehűl. ami

rontja a huzatviszonyokat. Falazott kémény falvastagsága kéményeknél

külső kémény esetén legalább

vagy amelyek fűtetlen belső terekben

legyen. A koromzsák

a tűzfali

húzódnak

át. legalább

.

kell tenni.

ajtaját a padló felett .

12.

Állítsa helyes sorrendbe

a./

habaresterítés

b./

függőzés

e./

kémény fedlap elhelyezése

d./

kezdősor kirakása

e./

kéménydugó

f./

kitűzés

g./

téglasorok

h./

kéménydugó

i./

kürtő kialakítása

j./

falazás a padlástérben

k./

falazás a tetőn kívül

1./

kémény test falazása

a következő munkafolyamatokat!

elhelyezése elkészítése

elhúzása

m./ tisztítóajtó elhelyezése A helyes sorrend:

.

13. Rajzolja meg M 1:10 méretarányban tégla hosszmérete két egység. a szélességi

38

az alábbi kémények mérete egy egység!

L12114 'I

I

L12 ,

L14 I

téglakötéseit.

L121 1

ha egy egész

I

I

11

233

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ

FELADATOK

14. Mit nevezünk kéményfejnek, Fogalma:

A 8. FEJEZETHEZ

ismertesse

a kialakításának

szabályait és anyagait!

.

..

Kialakítása (készítése):

Anyagai:

15.

Ismertesse

a falazott kémények kivezetésének

16. Az épületszerkezetek helyzete ség lehet a kéménykürtő elhúzására. az alábbi ábrába a falazott kémények majd írja le, hogy milyen szabályok sával készítette

miatt szükRajzolja be elhúzását, alkalmazá-

el a rajzot!

A kéményelhúzásra

vonatkozó szabályok:

legfontosabb

szabályait!

II

~

~ 1í?iP~

~ ~~ ~ ~ ~ 234

.

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 8. FEJEZETHEZ

17.

Mi teszi indokolttá, a kéményjáratok különös védelmét, ennek milyen lehetséges módját

ismeri?

A védelem lehetséges módjai: a./

.

b./

. 1./

.

2./ 3./

. .

18. Hasonlítsa össze az alábbi kétféle típusú béléscsövek tulajdonságait! Hajlítható lemezesövek és idomok

Üvegszövet erősítésű műgyanta

19. A Schiedel kéménynél a kéménykürtő és a kémény falazata modul elemekből viszonylag könnyen összeállítható. Sorolja fel ezeket az elemeket és tartozékokat, és írja le a kémény szerkezetének lényegét! Elemek: .

Tartozékok:

.

A szerkezet lényege:

.

235

KÉRDÉSEK

20.

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 8. FEJEZETHEZ

Ismertesse a gyűjtőkémény fogalmát és fajtáit!

..............................................................................................................................................

a./

.

b./

.

c.I

.

21. Egészítse ki a mondatokat! A központi fűtés kéményének méreteit ján kell meghatározni. A méretezésnél figyelembe kell venni:

22.

alap.

Írja le a falazott központi fűtés kéményének építését!

23. Ismertesse a gyárkémények fogalmát és anyagait! Sorolja fel építésének legfontosabb szabályait! Fogalma:

.

Anyagai: Építésének szabályai:

. .

24. a./

Írja le a helyiségek mesterséges szellőztetés ének lehetőségeit! és .

b./

.

c./

.

25. Milyen szabályok

236

figyelembevételével készítik a gravitációs szellőzőkürtőket?

9. A VAKOLÓ MUNKÁK A vakolatok nedves eljárással, hézag nélkül készülő, habarcsanyagú natok, melyek a falak, pillérek, mennyezetek felületeit boríthat ják.

bevo-

A falak, a pillérek és a födémek felületei csak kivételes esetben maradnak felületképzés nélkü!. A vakolatokon kívül különböző típusú felületképzéseket is lehet készíteni. A csempe burkolatokat burkolóhabarccsal ragasztják fel a felületre, a fa burkolatokat szegezéssel rögzítik, agipszkarton előtéthéjakat csavarozással szerelik. A felületképző rétegeknek többféle rendeltetésük van, A külső és belső terekben eltüntetik a falazat, vagy más szerkezetek egyenlőtlenségei!. Védik a szerkezeteket a különféle külső hatásoktól, és aljzatául szolgálnak a rá kerülő festéseknek, burkolatoknak. A vakolatok eltakarják a falazat elemei között lévő fugát és így hézagtakaró, hőszigetelő tulajdonságuk is van. A vakolat rétege megakadályozza azt is, hogya víz könnyedén a falszerkezetbe jusson, és ott esetleg kifagyást okozzon. 9.1. VAKOLATOK

CSOPORTOSÍTÁSA,

ANYAGAI, MINŐSÉG! KŐVETELMÉNYEK

Az általánosan használt normál vakolatokon kívül vannak különleges vakolatok is. Ezek elsőrendű szerepe nem a felületképzés, hanem hangsúlyozottan egy adott speciális szerkezettani feladat (hő-, hang- és nedvesség elleni szigetelések) teljesítése. Az épület nevezzük. hetnek.

külső homlokzati A belső vakolatok

falain készülő vakolatot homlokzatvakolatnak az oldalfalakon vagy amennyezeteken készül-

A vakolat anyaga és készítésének módja függ attól hogya vakolandó szerkezetnek mi az anyaga, és mi a rendeltetése. A gipszhabarccsal például szép, egyenletes, sima felület alakítható ki, de vízgőzös, nedves helyiségekben a gipszvakolat tönkremegy. A gipsz kötőanyagú vakolatokkal kapcsolatban megjegyezzük azt is, hogya gipsz korrodálja a vas- és acél szerkezeti részeket, ezért a vakolat anyagának kiválasztásánál ezt figyelembe kell venni. A nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására a cementhabarcs alkalmas. is,

Megállapíthatjuk, hogyavakolatok lehetnek különböző ősszetételűek. illetve rétegszámukat tekintve egy-, vagy többrétegűek (9.L ábra). falazat

A különböző habarcsok pontos összetételével anyagismeret CÍmű tantárgy foglalkozik.

az 9.1. Ábra: Egy- és kétrétegű vakolat 237

9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

Több réteg esetén általános szabály, hogy az alsó rétegek nagyobb szilárdság úak legyenek a rájuk felhordott felső rétegeknél. Egy-egy réteg ne legyen 8 mm-nél vastagabb, az egész vakolat átlagos összvastagsága pedig ne haladja meg a 15 mm-t. Az egyenletes, sima felület kialakításával függ össze, hogyavakolómunka haladási irányát egy helyiségben a fényforrás helyzete (a világosság, ill. az árnyék) határozza meg. Az állványszintről és a padlószintről is a legjobban megvilágított helyen kezdjük a munkát. A helyiség világosabb részétől a sötétebb felé haladunk, mert így a felületek elkerülhetetlen egyenetlenségei a helyiség használata során is kevésbé lesznek észrevehetőek. A vakolandó helyiségekben a hőmérsékletnek + 5 C felett kell lennie. Szükség esetén fűtésről kell gondoskodni, vagyadalékszerekkel kell meggyorsítani a vakolat szilárdulását és 0

száradását.

A vakolatra vonatkozó minőségi előírások olyan egyenetlenségeket -függőleges és vízszintes síktól, ill. éleknél, zugoknál egyenestől való eltéréseket- engednek meg, amelyek szabad szemmel egyáltalán nem, vagy csak alig észrevehetőek. A falszakasz, ill. az él, a zug hosszán a legnagyobb eltérések (csak egyenletesen elosztva) a 9.1. táblázatban láthatóak. 91

TÁBLÁZAT Falfelületeken,

ha a falszakasz hossza, ill. magassága

az eltérés

4 m és ezen felül

15

3-4m

10

3m-ig

(mm)

5

Éteken, zugokon, ha az él, ill. a zug hossza

az eltérés

3 m és ezen felül

10

3 m-nél kisebb

5

(mm)

Az eltérés egyenletes elosztása azt jelenti, hogy pl. 4,00 m-es falszakasz 1,00 m magasságán vagy hosszán nem lehet 15 mm-es kiemelkedés vagy bemélyedés, a vízszintes, ill. a függőleges síkhoz képest, mert ez már szemmel látható egyenetlenséget mutat. Az egyenletes eloszlásban mutatkozó 3-4 mrn-es eltérés alig észrevehető és minőség i szempontból még elfogadható. A szerkezet anyagától függ, hogy közvetlenül a szerkezetre kerül-e a vakolat, vagy közbeiktatott vakolattartó szerkezetek (nád, rabicháló) szükségesek. A rabicokkal és a rabic szerkezetekkel később foglalkozunk. A különbözó anyagokhoz (tégla, kő, fa stb.) a vakolóhabarcs más és más módon tapad, így ezt is figyelembe kell venni. Téglafalazathoz falazat hézagai

pl. a vakolóhabarcs (9.2. ábra) nincsenek

akkor tapad jól, ha a teljesen kitöltve.

A tégla és más égetett falazóelemek elég durvák és porózusak ahhoz, hogya habarcs jól tapadjon rájuk. 238

9.2. Ábra: Vako/at tapadása

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

Vannak olyan falazóelemek, amelyeknél a formázott agyag felületét a gyártás során a jobb tapadás miatt bekarcolják. Így a kiégetés és a beépítés után a habarcs jobban tapad a felülethez. A betonfelületeket fel szokták durvítani a vakolat jobb tapadása érdekében, és a felületeket előzetesen kellősítéssel látják el. Fontos tudni azt is, hogy betonfelületeken a vakolat lassabban köt meg. Így a vakolás csak szakaszos lehet, két réteg esetén a simító réteg felhordása előtt várni kell az alapvakolat meghúzására, mert a beton kevésbé nedvszívó. Fa- és fémfelületre csak vakolattartó szerkezetek alkalmazásával vakolhatunk. Ezek készülhetnek nádszövetből, fém vagy műanyag hálókból szegezéssel, vagy ragasztással. Külön rabicszerkezeteket is lehet készíteni, ahol a vakolat tartásán kívül más funkciója is van a kapott szerkezetnek (lásd később). A vakolóhabarcsokat kötőanyag szerint a következőképpen csoportosíthat juk: mészhabarcs;

gipszhabarcs;

cementtel javított mészhabarcs;

agyaghabarcs (vályoghabarcs);

cementhabarcs. Az adalékanyag fajtája szerint megkülönböztetünk kőpor, perlit, stb. felhasználásával készült vakolatokat.

bányahomok,

folyami homok,

A vakolóréteg, felületét tekintve lehet durva, és sima megdolgozású. Mindkettő alá alapozórétegként kellősítést készítünk híg habarcsolással. Az előnedvesítéssei megakadályozzuk azt, hogya falazat a vakolatból elszívja a nedvességet, továbbá jobb tapadás jön létre az alapvakolat és a falfelület között. Erre az alapozó rétegre hordhatjuk fel aztán a durva alapvakolatot, majd simító réteget. Durva felületi megmunkálás esetén durvább szemszerkezetű adalékanyagot kell használni. Mind a külső, mind pedig a belső vakolás rendkívül munkaigényes folyamat. Egy lakóház esetén pl. az összes munkaigénynek kb. 20%-át teszik ki a felületképző vakolások, míg az összes falazás munkaigénye csak 7-8%. Az elmúlt időszakban sokféle próbálkozás történt annak érdekében, hogy a vakoló felületképzést kiváltsák másféle szerkezeti megoldásokkal, illetve gépesítéssel. A hagyományos technológiával és a hagyományos anyagokból készült épületeknél a vakolás elkerülhetetlen. A munka meggyorsításának egyetlen módja van; a vakolóhabarcs felhordását vakológépek segítségével kell elvégezni. A blokkos, panelos, vagy más nagy táblás zsaluzattai készülő épületek kifejlesztésénél az volt a cél, hogy a vakolást lehetőleg kiküszöböljék és üzemi körülmények között készítsék el. Ez meg is valósult, és a házgyári lakások többségében a betonfelületeken a kiegyenlítő glettelésre közvetlenül tapétát ragasztottak fel.

239

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

9.2. A VAKOLÁS SZERSZÁMAI A vakolási munkák elvégzéséhez

a következő szerszámokat

kell használni:

vakolóléc (öles léc); habarcsfelhúzó fogantyús

lap, hóbli;

léc vagy kartecsni;

felületképző szerszámok

(fröcskölő seprű; szögkefe stb.);

fa és fém simítók; hagyományos

kőműves szerszámok;

A szerszámok (9.3. ábra) közül a hagyományos kőműves szerszámok már ismertek. A vakolóléc (gyalult lécek többféle hosszúságban) a habarcs egyenletes vastagságban történő eldolgozására szolgál, segítségével folyamatosan ellenőrizhetjük a vakolat síkját is. A közelmúltban kerültek forgalomba a nagyméretű alumínium anyagú vakolólécek. Ezek egy, vagy két libellával vannak ellátva, így pontos munka végezhető velük. Nagy előnyük, hogy nem deformálódnak. A fogantyús aljzatbetonozási

léccel a friss habarcsot munkáknál is használják,

húzhat juk fel a falfelületre. Ezt az eszközt még az a beton felületének eldolgozásához.

A habarcsfelhúzó lap a mennyezet vakolásánál használatos eszköz. Tulajdonképpen egy fogantyúval ellátott lap, amelyre a habarcsot a serpenyővel fel lehet hordani. Így a lap segítségével az azon lévő habarcs a mennyezetre húzható. A vakolat felületét a simító kkal lehet simára dolgozni. Anyagát tekintve ezek az eszközök fából, fémből és műanyagból készülhetnek. Kialakításukat tekintve lehetnek mező-, él-, és hajlat simítók. A különböző típusú simítók lehetnek gyári készítménye k, de lehetnek egyedi gyártásúak is. Mindig a kőműves kezétől és ügyesség étől függ, hogy milyen simítót használ. (A simításhoz használhatóak a különböző simítógépek is.)

vakolóléc

simítók

(~

g

kortecsni

~ICD

hábli

k2ES7 /A7 o=:b k37 ~ glettvas

simítók

9.3. Ábra: A vakolás szerszámai 240

g

9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

9.3. A VAKOLÁS ALAPMŰVELETEI

A belső vakolás munkamenete a következő: 1. a vakolandó szerkezetek felületeinek ellenőrzése; 2. a felületek előkészítése; 3. a vakolat síkjának kitűzése; 4. a habarcs felhordása; 5. a felhordott habarcsréteg elegyengetése; 6. a vakolat lesimítása; 7. a vakolat utókezelése. A vakolást mindig a mennyezet felületével kezdjük. Utána következhetnek az oldalfalak, és a hozzájuk kapcsolódó felületek. Az oldalfalakat mindig felülről lefelé haladva vakoljuk. A munkákhoz vakolóállványt kell építeni. 9.3.1. VAKOLANDÓ FELÜLETEK ELLENŐRZÉSE

Az építőipari munka előtt ellenőrizni kell a megelőző munkák minőségét. Különösen fontos ez vakolás előtt, mert az egyenetlen, rosszul elkészített szerkezetre nem lehet megfelelő minőségű vakolatot készíteni. A falazat, vagy a födém egyenetlenségei esetleg olyan mértékűek lehetnek, hogyavakolatréteggel nem egyenlíthetők ki. Az előzetes minőségellenőrzés megelőzheti a vakolás utáni minőségi hibák okainak tisztázását. A falazásí munkák minőségi követelményeinél megállapított legnagyobb egyenlőtlenségek legyenek a mérvadóak. A födémszerkezeteknél a megengedett eltérés 1,00 m hosszon 2 mm, egy helyiségen belül pedig 10 mm. Az egymás mellett lévő födémelemek közötti legnagyobb eltérés 2 mm lehet. A minőségi követelmények megengedhető mérettűrései bizonyítják azt, hogya szakszerű falazás, és a gondos födémezés alapfeltétele az esztétikus vakolat készítésének. A felületek függőlegességének, ill.vízszintességének ellenőrzése egyébként szorosan öszszefügg a készítendő vakolat szintjének, síkjának meghatározásával. Össze lehet kapcsoini a felület előkészítést és ellenőrzést vakoló sávok elkészítésével és vakolóprofilok elhelyezésével. Szabályos felületen is csak gondos vízszintbeállítással és függőzéssel, a készítendő vakolat szintjeit, síkját meghatározó habarcslapok, vezetősávok, vakolópálcák pontos elhelyezésével lehet jó minőségű vakolatot készíteni. 9.3.2. A FELÜLETEK ELŐKÉSzíTÉSE

Téglafalak vakolandó felületeinek előkészítése során el kell távolítani a falsíkra a falazáskor kinyomódott, és akkor le nem takarított habarcsot. A hézagokból a vakolat jobb tapadása miatt a habarcsot 1,0 cm mélyen kikaparjuk. A fal felületéről el kell távolítani az esetleges kivirágzásokat.

241

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

Az előkészítés során a falazatból hiányzó részeket falazással pótolni kell, a fal és födém síkjából kiálló drótokat és betondarabokat el kell távolítani. Vakolás előtt el kell helyezni az esetleges vakolattartó szerkezeteket is. Az előkészítés következő fázisában a falfelületet gondosan portalanít juk, majd a munka a falfelület megnedvesítésével fejeződik be. Erre azért van szükség, mert a száraz falfelület elszívja a friss habarcsból a nedvességet, így a habarcs kellő tapadás hiányában könnyen elválhat, vagy lecsúszhat a felületről. A nedvesítéshez híg habarcsot (gúzréteget) visznek a fal felületére (9.4. ábra), kanál, serpenyő vagy esetleg meszelő segítségével. 9.3.3. A VAKOLAT SÍKJÁNAK TÁROZÁSA

9.4. Ábra:

Gúzréteg {elhordása

MEGHA-

A teljesen sík vakolathoz pontosan ki kell túznünk (9.5. ábra) annak síkját. Ehhez kitűző munkát kell végeznünk, és ki kell alakítanunk azokat az ideiglenes vezető sávokat, amelyek segítségünkre lesznek a vakolás során.

-:

/

9.5. Ábra:

/

/

I

\

Először az iránypontokat állít juk be, függő és zsinór segítségéve!. A megfelelő habarcsvastagságot két tenyérnyi nagyságban kenjük fel a falra egymástól kb. 1,50 - 2,00 m távolságra. A födém alsó síkja és apadlóvonal közelében elkészített iránypontokat aztán összeköthetjük, így kialakulnak (9.6. ábra) a vezetősávok. A vezetősávok az iránypontokkal azonos vastagságban készülnek el. Fontos, hogya vezetősávokon jól dolgozzuk el a habarcsot, hogya sávok szilárd, egyenes alapot adjanak a közöttük bevakolandó falszakaszra később felhordandó habarcs helyes elegyengetéséhez.

242

\

Vakolat sUgának kitűzése

9.6. Ábra: Vezetősáv készítése

9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

Vezetősávok felvakolása helyett, ugyanerre a célra használhatunk vakolópá\cákat, vagy vakoló profilokat is. Az acélból (pl. betonacélból) készült vakolópálcákat kanállal felcsapott habarcsba ágyazva helyezzük el. Általában úgy erősít jük fel a falra, hogy ácskapocsszerűen behajlított végei ket beverjük a falazat hézagaiba. Arra kell vigyáznunk, hogya pálca külső felülete pontosan megfeleljen az előírt vakolatvastagságnak. A műanyagból, alumíniumból, vagy korrózióálló acélból készült vakoló profilokat szegezéssel, tiplizéssel, habarcsba ágyazással lehet rögzíteni. Amennyezetek vakolati síkjának (9.7. ábra) meghatározásához zsinórt használhatunk. A négy sarokpont után a mennyezet felületén, a négyzethálónak megfelelő kiosztással újabb pontokat kell meghatározni olyan sűrűséggel, hogya mennyezet valóban sík legyen. A hazai építőipari gyakorlatban is elterjedtek a különböző vakolóprofilok (9.8. ábra). Ezek a segédeszközök tulajdonképpen véglegesen bennmaradó fém, vagy műanyag szerelvények, amelyek a vakolópálcákhoz és a vezetősávokhoz

hasonlóan

megadják

9.7. Ábra: Menyezet sikjának kitűzése

a vako-

lat síkját. Vakolóprofilok készülhetnek:

a

következő

anyagokból

alumínium; eloxált alumínium; rozsdamentes

acél;

9.8. Ábra:

Vakolóprofilok

kemény, vagy lágy PVc. A profilokat ragasztással, esetleg szegzéssel rögzíthetjük, a darabolás fűrésszel vagy lemezvágó ollóval történhet. Az elhelyezés és kiosztás úgy történjen, hogyavakolóléc átérje őket, és a nyílászáróknál se kelljen bajlódni a vakolóléc beállításával. A gyártók többféle keresztmetszetű profiIt hoznak forgalomba külön a sarkokra és a hajlatokba, külön a nyílászárókhoz, külön az ívekhez stb. Ezek felhasználásával és gondos beállításával megkönnyíthető a vakoló munka. A profilok felragasztásának

sorrendje:

l. asarokprofilok; 2. lábazati profilok, illetve mezőprofilok; 3. ívek profiljai; 4. káva és egyéb élek profiljai.

243

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

9.3.4. A HABARCS FELHORDÁSA A jól előkészítet! felületre megfelelő összetételű és konzisztenciájú habarcsot kell felhordani a vezetősávok közé. Ezt a műveletet az alapvakolat felhordásának, vagy grundolásnak is nevezik. A felhordásnál mindig az a cél, hogya habarcs minél egyenletesebben kerüljön fel a falra. A vakolás kézzel, vagy géppel történhet, a technológia és a lehetőségek függvényében. 9.3.4.1. KÉZI VAKOLÁS A megfelelő összetételű és konzisztenciájú habarcs felhordása előkészített felületre történhet. Ilyenkor a habarcs nem potyog le a falról, menyezetről akkor sem, hogyha később simítjuk, javítjuk. A felhordásnak két mődját ismerjük. A habarcs felcsapása serpenyővel (9.9. ábra), vagy kőműveskanállal történhet. A serpenyős felcsapás lendülete általában nagyobb, így azt egyenetlenségek eltúntetésénél, sűrű habarcsok felhordásánál alkalmazzuk. A mennyezetre és a falra való felhordás technikája nem egyezik meg, hiszen míg az előbbinél a habarccsal teli serpenyőt a menyezet síkja alatt hirtelen elhúzva terítjük fel az anyagot, addig utóbbinál egy csípőből indított karlendítéssel történik a vakolás. A felcsapás után természetesen egyengető eljárásokkal kell a vakolatot megfelelő törnörségűre és simaságúra dolgozn L A habarcs

felkenése

hez tartva/szorítva. végezzük. kítani.

fogantyús

A vakolást

9.9. Ábra: Kézi vakolás

léccel, vagy nagy simítóval történhet

ilyenkor

Az azonos vakolatvastagság

a szerszámmal biztosítására

átérhető célszerű

sávokra,

ilyenkor

a vakolandó

felület-

szakaszokra

osztva

is vezetősávokat

kiala-

9.3.4.2. GÉPI VAKOLÁS A külső és belső vakolások gépesítésének lényege a habarcsrétegek felhordása porlasztásos módszerrel, légnyomásos vagy mechanikus ködésű szórópisztollyal.

gépi mű-

A vakolómunkának a habarcs felhordását megelőző, és azt követő műveletei ugyanazok, mint a kézi vakolásé. A legfárasztóbb és legmunkaigényesebb folyamat, a habarcsfelhordás gépesítése azonban igen jelentős eredmény. Alkalmazásának természetesen megvan nak a feltételei. 244

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

Az első feltétel a megfelelő munkaterület. A több gép ből álló géplánc (habarcs keverő gép, habarcspumpa) csak akkor lehet gazdaságos, ha a géplánc folyamatos kihasználásának szabad tere van. A szükséges munkaterület nagysága függ a géplánc óránkénti teljesítményétől, kihasználtsági fokától, a műszak időtartamától, és az 1 réteghez m'-enként szükséges habarcs mennyiségétől. A második feltétel a megfelelő konzisztenciájú habarcs használata. Mivel a szórópisztolyhoz vezetékeken keresztül szivattyú szállítja a habarcsot, csak olyan habarcs használható, amely elég híg és viszkózus (sikamlós). Fontos ugyanis az, hogya habarcs ne rakódjon le a habarcsvezeték irányváltozásainak a helyein, és ne dugaszalja el a vezetéket. A habarcs használhatósága tehát a sűrűségtől függ. Fontos mindvégig

követelmény, azonos,

hogy az előírt keverési arányt pontosan

egyenletes

hoz gyárilag zsákolt vakolatokat

minőségű

habarcsot

készítsünk.

betartsuk,

és a vakoláshoz

Ezért ajánlott

a gépi vakolás-

alkalmazni.

A harmadik feltétel, hogyagéplánc vezetékeivel és elemeivel együtt jó állapotban legyen. Ezért vakolás előtt vizsgáljuk meg, hogya szórófej tiszta-e, jó állapotban van-e, ellenőrizzük a szórófej és ahabarcsvezeték kötéseit. Nézzük meg, hogya lefektetett vezeték nem törik-e meg valahol, vagy nem tekeredik-e, nincs-e a vezetékben a habarcs útját elzáró habarcsdugó. A munkahely előkészítése során a vakolandó falak lábához a padlóra deszkát fektetünk, hogya falról lehulló habarcsot könnyebben összegyűjthessük, és az ne szennyeződjön. A munkahelyen két vakolóládát helyezzünk el. Ezek közül az egyikbe szedjük fel a lehullott habarcsot, amelyet azután a zugok, élek, kávák elkészítéséhez használunk fel; a másik tartalék

arra az esetre,

amikor

a vezetékből

le

kell engedni a habarcsot. Gépi vakoláskor 4-8 mm-es rétegekben hordjuk fel a habarcsot. A habarcsszivattyú megindításakor a habarcsszivattyúval felnyomott habarcs a szórófejen áthaladva a sűrített levegő hatására szétporlad, és a vakolandó felületre szóródik (9.10. ábra). A gép műkódtetése során a sűrített levegőnek kell előbb a szórófejhez jutnia. A szórófejet a falfelületre közel merőlegesen kell tartani (kb. 70-80°), attől 10-50 cm távolságra. A habarcs felhordását, akárcsak a kézi vakoláskor, a mennyezeten kezdjük, és az oldalfalakon felülről lefelé haladva folytat juk.

9.10. Ábra:

Gépi vakolás

tcét tépésben 245

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

Híg habarcsoláskor a felszórt habarcsot a mennyezeten meghúzás után egyengetjük el, de a falakon nem húzzuk le. A munka folyamatosságát jó szervezéssel kell biztosítani. Az esetleges leállásoknál vigyázni kell arra, hogya megszakítási idó ne legyen hosszabb 5-to percnél. Ilyenkor ugyanis fennáll a veszélye annak, hogya csövekben, illetve a habarcsszivattyúban leülepedik a habarcs. Túl hosszú várakozási idő esetén inkább az egész rendszert ki kell tisztítani, így megakadályozható a dugulás. . 9.3.5. A FELHORDOTT A felhordás utáni használhat juk.

HABARCSRÉTEG eldolgozáshoz

ELEGYENGETÉSE

a fogantyús

lécet,

illetve a vakolólécet

A fogantyús léccel a friss vakolat megfelelően tömöríthető, és elegyengethető. Az egyengetéshez (9.11. ábra) az eszközt két kézzel fogva biztosan tartva kell mozgatn i úgy, hogy a habarcs egyenletesen elterüljön. Oldalfal esetén először mindig a padlóval párhuzamosan óvatosan balra-jobbra mozgatva alulról felfelé húzzuk a fogantyús lécet. Ezt követően a padlóra merőlegesen simít juk a falhoz, a lécet lefel mozgatva és balról-jobbra, majd jobbról balra haladva. A mennyezethez érve a lécet úgy fordítjuk át, hogy az élnél összegyűlt felesleget a zugba fordítjuk. A mennyezetre felhordott alapvakolatot úgy egyengetjük el, hogy a fogantyús lécet magunk felé húzzuk. A vakolólécet a fogantyús léchez hasonlóan használhat juk. A vakolólécet a két vezetősávhoz nyomva végezhető el az egyengető művelet úgy, hogy közben beállít juk az alapvakolat síkját is. A vakolat síkjának ellenőrzésénél ráfektetjük a felületre a vakolólécet és megnézzük, hogy az végig szorosan felfekszik-e a vakolatra. Ha a léc és a vakolt felület között a léc hosszában 3 mm-nél nagyobb hézag van, vagy kettőnél több helyen látunk akárcsak 3 mm-es hézag ot, az egyengetés még nem megfelelő. Ilyenkor a hézagos helyekre habarcsot csapunk fel, és a lehúzást megismételjük.

9.11. Ábra: Vako/at egyengetése

j

Vakolópálcás munkamódszer esetén az alapvakolat lehúzása után a vakolópálcákat el kell távolítani. A pálcák helyén keletkező mélyedéseket természetesen utólag gondosan ki kell javítani. A kiszedett vakolópálcákat le kell takarítani, és védett helyen méret szerint kell tárolni. Az alapvakolat készítése során alakítjuk ki a különböző hajlatokat és éleket (9.12. ábra), vala246

9.12. Ábra: É/ek vako/ása

9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

mint a nyílászárók körüli felületeket a könyöklővel, a kávéval, és a szemöldök résszel együtt. A káva és a falsík találkozásánál, a sarkon keletkező élt úgy alakítjuk ki, hogyafalsíkra befüggőzött vakolólécet erősítünk fel. 9.3.6. A VAKOLAT LESIMÍTÁSA A vakolat végleges felületi simaságát a simító habarcs adja meg, amit finom szemszerkezetű homok felhasználásával lehet készíteni. Az alapvakolatra általában 1/2 óra múlva (a szikkadás után) hordjuk fel a simítóréteget, nagyítósimítóról. Erre az eszközre a habarcsot egyenletesen lehúzva rakjuk fel, ne pedig kisebb-nagyobb kupacokban. Az új réteget fogantyús léccel húzzuk el, majd fasimítóval (ill. vas simítóval), körkörös mozdulatokkal véglegesen besimítjuk (9.13. ábra). Közben a szikkadó vakolatot meszelővel felszórt vízzel nedvesít jük, hogya felületet simára lehessen eldolgozni.

9.13. Ábra: Vakolat simítása kézzel és vakolósimító gép

Simítás közben kell összedolgozni a szakaszosan bevakolt felületek szakaszhatárain keletkező síkbeli eltéréseket. Az összedolgozásnál is elő kell nedvesíteni a vakolat felületét. Ezek természetesen nem hézagok, hanem szakaszonként jelentkező foltok, amelyek a már korábban, ill. a későbben megszikkadt, meghúzott vakolatszakaszok határain éppen a bevakolás során adódó időeltolódások miatt keletkeznek. Az összedolgozás a foltok elmosásából, körvonalainak elsimításából áll. A vakolat simításakor kerül sor a hajlatok. zugok és élek végleges kiképzésére is. Ehhez zug- és hajlatsimítók, ill. sablonok használatosak. A hajlatok végleges kiképzése, simítása előtt meghatározzuk a hajlat görbületét (a körcikk sugarát), és ennek megfelelően választ juk meg a hajlatsimító méretét. A vízszintes éleket vízmérték szerint beállított, a függőlegeseket pedig befüggőzött vakolóléc vagy sablon felragasztásával, ill. felerősítésével kell bevakolni. A felületet a léc vagy a sablon eltávolítása és a felhordott habarcs megszikkadása után fasimítóval vagy élsimítóval kell szabályosan elsimítani. 9.3.7. A VAKOLATOK UTÓKEZELÉS

E

Normál időjárási viszonyok esetén a belső vakolatok nem igényelnek utókezelést. A nyári nagy meleg. vagy a téli hideg azonban befolyással lehet a vakolatok kötésére. A nyári nagy melegben szükség lehet a vakolt felületek locsoláséra. kell a felületre felvinni (9.14. ábra).

amit permetszerűen

247

A VAKOLÓ MUNKÁK

9.14. Ábra: Vakolat utókezelése nyáron

9.15. Ábra: Belső vakolat védelme télen: nyílások befóliázása

Hideg időben a szabad nyílások letakarásával lehet védekezni a fagy ellen (9.15. ábra), illetve fűtéssel lehet a belső hőmérsékletet növeini. A teljesen zárt helyiségekben ajánlatos a szellőztetés, ami gyorsítja a vakolat száradását és kötését is. Külön kell beszélnünk a külső, homlokzatvakolatokról is. Az időjárás befolyásolja ezek ütemezését is, mert a nyári nagy melegben elkészített külső homlokzat vakolatok megéghetnek és a kötőanyagok kötése elmaradhat. Ezért a külső felületképzések ajánlott időszaka a tavaszi és kora nyári, illetve a kora őszi és őszi időszak. A vakolási munkáknál ahabarcsokhoz használható adalékszerek adagolásával, használatukkal és hatásaikkal az anyagismeret foglalkozik. 9.4. BELSŐ VAKOLÁSOK Valamely épületben a belső vakolást akkor lehet elkezdeni, amikor az épület készültségi foka azt lehetövé teszi. Így a vakolatok a további építési, szaki pa ri és szerelőipari munkák során már nem sérülnek meg, a tető nem ázik be, és emiatt a vakolat nem hullik le. A belső vakolás előtt el kell készülnie a következő szerkezeteknek: a válaszfalak; az aljzatok; az ajtók, ablakok, ablakdeszkák elhelyezésének; helyükön kell lenniük a beépített bútoroknak. A vakolandó felületekről el kell távolítani a kifolyt habarcsot, el kell helyezni az előregyártott szellőzőrácsokat; szemétledobó aknákat, ki kell takarítani a szellőzőcsatornákat, be kell falazni az ideiglenes fal- és födémáttöréseket, ki kell tölteni a lyukakat, el kell távolítani a vakolandó helyiségekből az építési hulladékot. EI kell készülniük az épületgépészeti munkáknak (a víz-, villany, és gázvezetékeknek és berendezéseknek; a csatornázási és központi fűtési rnunkáknak), beleértve a felvonószerelést is. A belső vakolásokat a következő felületeken végezzük el: sík oldalfalakon;

mennyezeten;

íves felületeken;

falsarkokban

pilléreknél, falvégeken, stb.;

falkáva felületein;

a födém és falsík csatlakozásánál 248

hajlatképzéseknél.

és zugokban;

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

9.5. KÜLSŐ VAKOLÁSOK

~

.>»

A külső homlokzatvakolás célja az. hogya falszerkezetet a vakolat megvédje az időjárás, különösen a fagy és a nedvesség hatásaival szemben (9.16. ábra).

ncpsuqorzus

Nyilván a belső vakolatokkal szemben támasztott követelményeknek is meg kell felelniük, sőt a homlokzatok felületképzése esztétikailag sokat ronthat, vagy javíthat egy épület megjelenésén.

hőmérsékletvőltozős

9.16. Ábra: Külső vakolatokat Avakolatok szerepe hőszigetelési szempontérő terhelések ból is rendkívül fontos. például a hőszigetelő vakolatok jelentősen megváltoztatják a falszerkezetek hőtechnikai tulajdonságait. A követelmények és az elvárások függvényében kell a habarcsok összetételét és fajtáját kiválasztani. Külső vakolat - a belső vakoláshoz hasonlóan - készülhet egy-, két- vagy több rétegben. A külsó vakolatok elnevezésénél azonban nem alap és simító, hanem alap- és színvakolat rétegeket különböztetünk meg. A homlokzatvakolat

általában

színes. A színhatás

felhasználjuk

az adalékanyag

ahabarcshoz

festékanyag ot keverünk;

a vakolt felületet utólagosan A külső vakolatokat 1. Egyrétegű

és a kötőanyagok

háromféleképpen természetes

érhető el:

színét;

a kívánt színűre meszeljük, ill. fest jük.

a következőképpen

csoportosíthat

juk:

vakolatok:

meszelt agyag; durva és kanálháttal 2. Kétrétegű

megdolgozott

vakolat.

vakolatok:

sima festett; kanállal fröcskölt; cuppantott,

csurgatott;

kőporos fröcskölt, kőporos dörzsölt; érdesített

(citIingeit), fésült, és

hőszigetelő,

nemesvakolat,

valamint lábazati cementvakolat.

A homlokzatok vakolása előtt el kell készülni az összes épületasztalos és bádogos munkákkal, az ablakrácsok, és minden egyéb tárgyelhelyezésével, ami a homlokzat megbontásával vagy vésésével jár.

2<:9

A VAKOLÓ MUNKÁK

A külső vakoláshoz általában létra-, cső, keretes, mozgó- vagy függőállványokat használunk (9.17. ábra). Egyszerre legalább akkora homlokzatfelületet kell beállványozni, amekkora felületen megszakítás nélkül, folyamatosan lehet vakoini. Az állványok munkaszint jei olyan távol legyenek egymástól, hogy azokról a munkát

szakszerűen

lehessen

végezni.

A falfelületek vakolás előtti előkészítésére, a különbözó anyagú falfelületeknél a vakolasi mód és az alkalmazandó habarcs megválasztására általában a belső vakolásnál elmondottak érvényesek.

9.17. Ábra: \lakolás állványról

9.5.1. EGYRÉTEGŰ KÜLSŐ VAKOLATOK Egyrétegű vakolatokat ma már nem nagyon készítenek. A régi vályoghoz kapcsolódó építési módoknál készítettek meszelt agyagvakolatot. Ez nem volt tartós, de a vályogfalra csak az agyaghabarcs tapad jól. Az agyagot képlékeny állapotban simítóvallehet felhúzni a falra, és a teljes kiszáradás után következhet csak a meszelés. A többszöri meszeléssel kialakuló rétegfelépítés részben gátolja a nedvesség falba jutását, ami a vályog falaknál nagyon fontos. Egyrétegű durva homlokzatvakolatot lehet készíteni mészhabarcs felhasználásával is. A felhordás serpenyővel történik úgy, hogy utána a vakolatot kanállal, vagy vakolóléccel dolgozzák el simítás nélkül. Ezt a felületképzési módot csak alárendeltebb ipari, vagy mezőgazdasági létesítményeknél alkalmazzuk. 9.5.2. KÉTRÉTEGŰ HOMLOKZATVAKOLATOK A kétrétegű homlokzatvakolatok alapvakolata a belső vakolás alaprétegéhez készül. Az alapvakolatot mindig külön hordjuk fel, felülről lefelé haladva. A felület megfelelő előkészítése A vezetősávok

függőzése

lehúzzuk. Az alapvakolatot még a vakolat megkötése

hasonlóan

után a főpárkány tól a lábazatig kialakít juk a vezetősávokat.

és zsinórozása

után, a sávok közötti részt bevakoljuk,

léccel durván

hálósan, 10-15 cm-enként 2-5 mm mély rovátkolással látjuk el, előtt, a színvakolat jobb tapadása érdekében. Ehhez a munkához

fésűszerű kaparó szerszámot

használunk.

A kétrétegű külső vakolatok átlagos összvastagsága 15 mm. Külső vakoláskor fokozottabban kell ügyelni arra, hogy lehetőleg nagyobb, de legalább olyan szilárdságú legyen az alap, mint a szÍnvakolat.

A színvakolat felhordásánál ügyelni kell arra, hogya homlokzaton végzett munka lehetőleg folyamatos legyen. A meg szakított munka nyomán a felü: leten színeitérések, vagy foltok keletkezhetnek. A vakoló munkát csak a sarkoknál, megszakítani.

250

tagozatoknál,

illetve az eltérő színű díszítéseknéllehet

9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

A külső vakoláshoz a habarcsot az előírt keverési arány szerint kell megkeverni, pontosan adagolva a különböző alkotórészeket. Az egyenletes szín miatt célszerű a teljes homlokzat vakolásához szükséges festékanyagot egyszerre szárazon összekeverni a többi anyaggal. Ajánlatos a külső színező munkához egy teljesen űj habarcsos ládát is készíteni, amelyben a szükséges mennyiségű keverék egyszerre elfér. Az alapvakolat a különböző homlokzatvakolatok szerint a következő minőségű habarcsból készülhet: 9.2. TÁBLÁZAT VAKOLATFAJTA

HABARCSMINŐSÉG

sima festett, tégla- kő- és betonfalon cuppantott, csurgatott, kőporos dörzsölt,

Hvh 5-me

homlokzati

mészhabarcs.

érdesített (citIingeit), fésült nemesvakolat

Hvh 10, különleges homlokzati vakolóhabarcs

Sima festett homlokzatvakolat készítésekor az alapvakolatra a belső vakolatokhoz hasonló simítóréteg kerül. A lesimított rétegre aztán festőmunkával - korong ecsettel vagy hengerrel- hordjuk fel a homlokzati festéket. Ezek általában műanyag alapú homlokzati festékek, és kb. 8-10 évig adnak védelmet a vakolatnak. A simított homlokzatok készítésénél nagyon kell vigyázni arra, hogya felületük valóban sík legyen, mert a külsó fényhatások és a homlokzatra rakódó por hamar megmutatja a síkbeli eltéréseket, hibákat. A cuppantott vakolatot (9.18. ábra) az alapvakolat teljes kiszáradása előtt kell felhordani. A cuppantott réteg anyaga mészhabarcs vagy kőporos habarcs lehet, amelyet tejföl sűrűségű re kell keverni. A színvakolat vastagsága mészhabarcs esetén 5 - 6 mm, kőporos habarcs esetén pedig 8 - 10 mm legyen. A színvakolat készítésekor a habarcsot fasimítóra rakjuk, és rányomkodjuk az alapvakolatra, majd a simítót hirtelen elhúzzuk. Így durva felületet kapunk. Ez azonban, miután a felnyomódott habarcs kissé megszikkadt, finomabb mintázatú lesz. A kőporos fröcskölt (9.19. ábra) homlokzati vakolat sima alapvakolatra készül. Ezt száradás után egyszer lemeszeljük, majd tejföl sűrűségűre kevert habarccsal, léc és seprű segítségével a felületet befröcsköljük. A felületet előbb 1 - 2 m-' felületen ritkán befröcsköljük. majd a közbenső területeken is kialakít juk a végleges felületet.

9.18. Ábra: Cuppantott vakolat

9.19. Ábra: Kőporos fröcskölt vakolat 251

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

A felfröcskölt réteg 2 - 3 mm-nél ne legyen vastagabb. A kétszeri fröcskölés azért előnyös, mert az egyszerre felvitt híg habarcs könnyen megfolyhat. Vakoláskor ajánlatos a nyílászáró szerkezeteket fóliávalletakarni. Kőporos dörzsölt (9.20. ábra) vakolat készítésekor a megszikkadt alapvakolatra a kőporos habarcsot 5 - 10 mm vastagságban nagysimítóval, vagy serpenyővel hordjuk fel és vakolóléc vagy fogantyús léc (kartecsni) és nagysimító segítségével egyenletesen eldolgozzuk. Rövid szikkadás után a felületet fasimítóval ledörzsöljük. A simítás irányától függően a színvakolatban levő O-5 mm-es kődaraszemek más-más felületi rajzot karcolnak a vakolatba, így annak egyenes, köríves stb. mintázatot adnak. Érdesített (citIingeit) vakolathoz (9.21. ábra) a kőporos habarcsot úgy hordjuk fel, mint a kőporos dörzsölthöz, de 8-10 mm vastagságban. Egy-két órai szikkadás után a felületet megfelelő hosszú (50 cm hosszú vagy rövidebb) acéllemezzel (citIinggel) lekaparva érdesít jük. így a vakolat szemcsézett felületű lesz. A lekaparás irányától függően más-más rajzú felület alakíthatő ki.

9.20. Ábra: Kőporos dörzsölt vakolat

Fésült vakolat esetén a színvakolatot 8-10 mm vastagságban ugyanúgy hordjuk fel mint a kőporos dörzsöltet. Egy-két órai szikkadás után fémfésűvel vagy szöges deszkával függőleges irányban lehúzzuk. A fésűs fogak belekarcoinak a vakolatba és párhuzamos vonalas felületet alakítanak ki. A nemesvakolat színvakolata (9.22. ábra) egy alsó alaprétegre készül. Az alapréteg felületét sűrű, de nem túl mély rovátkolással készítjük elő.

9.21. Ábra: Érdesített (cillingelt) vakolat

Nemesvakolatnak nevezzük a gyárilag kevert, zsákokban forgalomba hozott habarcsokat, amelyeket felhasználás előtt megfelelő képlékenységűre kell keverni. Ezek kötőanyaga porrá oltott mész, őrölt égetett mész, fehér vagy szürke cement lehet. Adalékanyaga éles szemű homok és kőpor. A különböző tulajdonságok beállításához a gyártók különböző adalékszereket használhatnak. Az elkészítés menete megegyezik az előzőekben tárgyalt köporos dörzsölt és kőporos kapart

252

vakolatok

készftési menetével.

9.22. Ábra: Nemesuako{at szinvakolata

9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

A nemesvakolatot csak az alapvakolat kiszáradása után szabad felhordani, a száraz alapvakolat előzetes benedvesítése után. A habarcsot serpenyővel, vagy vakolókanállal hordjuk fel. A színvakolat vastagsága 5-8 mm, a homlokzatvakolat összvastagsága legalább 15 mm legyen. A színvakolat felhordása után négy-öt óra múlva (semmiképpen nem másnap) kezdjük meg a felület lekaparását. A felület nem lehet hullámos, gödrös, egyenetlen. Erős napsütésben árnyékolás sal vagy permetezéssel gondoskodjunk a frissen vakolt homlokzat nedvesen tartásáról.

Az elmúlt évek során egyre több kész, zsákos vakolat került forgalomba. Az alábbiakban megpróbáltuk összegyűjteni azokat a tulajdonságokat, amelyek jellemzőek ezekre a termékekre: ha bármilyen célra készvakolatot alkalmazunk, tökéletesen egyenletes összetételű vakolatkeveréket kapunk, amelyhez csupán a használati utasítás szerinti mennyiségben kell vizet adagolni; nem kell a helyszínre külön-külön

szállítani a habarcs alkotóanyagait;

sokkal kevesebb hulladék keletkezik a keverés során; a mész- és cement kötőanyagú készvakolatok vízzel elegyítve kiváló tapadású adnak, és utána nagyon gyorsan megkeményednek;

vakolatot

a manapság gyárilag előállított külső és belső vakolatok igen jól feldolgozhatók épületfizikai tulajdonságokkal rendelkeznek;

és kiváló

feldolgozásuk teljes mértékben gazdaságos és racionális, a kezelési utasításnak lően bármely alapra, bármely évszakban felhordható;

megfele-

kopásálló és elmozdíthatatlan száradásuk

általában

felületet, és jó alapot adnak a festéshez és burkoláshoz;

rendkívül gyors;

jól tárolják a hőt, képesek a nedvesség és a szoba levegőjének szabályozására, így kedvezően befolyásolják a lakótér klímáját. Kétrétegű homlokzati (lábazati) cementvakolatot (9.23, ábra) meszes, simító cementhabarccsal az előírt vastagságban, kőműveskanállal felcsapva készítünk. (Előfordul, hogya kívánt vastagság miatt több rétegben kell felhordani.) Az alapvakolatot vakolóléccel vagy fogantyús léccel letisztít juk. A színvakolatot az első 24 óra után, hideg időben még legalább három napig, meleg időben legalább nyolc napig nedvesen kell tartani.

homlokzatvakolat

~-

kopásálló rtg.

9.23. Ábra: Lábazat vakolat

253

A VAKOLÓ MUNKÁK

9. FEJEZET

9.6. VAKOLÁSI HIBÁK

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban előforduló vakolat hibákat. • A vakolat síkja, az élek és a zúgok egyenetlenek. A habarcsban lévő mészpép oltatlan részeket tartalmaz, és az elkészült vakolat a nedvesség hatására kipattogzik. A vakolóhabarcs nem tartalmazza az előírt mennyiségű kötőanyagot, és ennek következtében nem lesz kellő szilárdságú. A habarcsba kevert túlzott mennyiségű kötőanyag a felület megrepedését okozza. • Az alapvakolat és a simítóvakolat kötőanyag tartalma jelentősen eltérő, így a két réteg az eltérő zsugorodás miatt elválik egymástól. • A vakoló réteget túl vastagon vittük fel a falra vagy a mennyezetre, és így az táblákban leválhat. A vastag vakolat nehezen szárad ki és repedezésre hajlamos. A megengedettnél nagyobb agyag-iszap tartalom következtében a kötőanyag nem tapad kellően az adalékszemcsékhez. Ha a vakolatot túl száraz felületre készítettük el, a felület elszívja a vizet a habarcsból, és így nem lesz kellő szilárdságú. Ha a beton felületet nem kellósítettük megfelelően, úgy a vakolat tapadása nem lesz megfelelő. A cementhabarcs ot nem tartottuk nedvesen a vakolás után, így a vakolat könnyen megreped és elválik a felülettől. Avakolatot nem óvtuk meg a hirtelen kiszáradástól és a fagytól; ennek következtében nem lesz megfelelő a szilárdsága. A nedvszívó sók kivirágzást okoznak a falfelületen. A vakolás során a habarcsot nem tömörítettük kellően, így az üreges lesz. 9.7. ARABICHÁLÓK

A vakolatokat általában tégla, vagy beton felületekre készítjük. Ezekhez az anyagokhoz (illetve a belőlük készült felületekre) megfelelő előkészítés után a vakolóhabarcs jól tapad. Vannak viszont olyan felületek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet bevakoini. Számos olyan építőanyag van, mint például a fa, a fém, vagy bizonyos építőlemezek, illetve építőelemek, amelyekhez nem tapad a vakolóhabarcs. A rabicháló egy vakolattartó és erősítő szerkezet, amellyel az előzőekben felsorolt felületeket be lehet vakoIni. A vakolattartó szerkezetek rugalmas kapcsolatot létesítenek a vakolat és a vakolatot roszszul tartó felületek között, ami csökkenti a repedések valószínűségét. Gyakran felhasználjuk olyan helyen is, ahol különböző anyagú szerkezetek (9.24. ábra) csatlakoznak egymáshoz. 254

9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

Ezzel megakadályozhatjuk a két szerkezet látható elválását és azt, hogyacsatlakozásnál repedések keletkezzenek. Az ilyen helyen alkalmazott hálósáv 15-20 cm széles, és mindkét oldalon 7-10 cm-re fedi át a megfelelő csatlakozó szerkezetet.

Arabicháló nádból, műanyag hálóból ábra), különböző kákkaI.

dróthálóból, vagy készülhet (9.25. rögzítés i techni-

A rabicoláshoz használt habarcs gipsz, vagy cement kötőanyagú lehet. A két kötőanyagon kívül egyes hőszigetelő és gyárilag zsákolt vakolati rendszerekhez műanyag alapú habarcsok is használhatók. Megjegyezzük, hogya műanyag alapú habarcsok nem hagyományos vakolatként kerülnek felhasználásra, hanem arabichálóval egy glettszerű kéregréteget képeznek. Ez nagyon jól alkalmazható a külső homlokzati hőszigeteléseknél. A falfelületre felragasztott szigetelő lemezeket a kéregréteg tökéletesen megvédi a külső hatásoktól. A fa felületekre készült vakolat a nedvességtől megduzzad, majd később kiszárad és összehúzódik. A mozgás miatt a vakolatréteg leválik és leesik.

9.24. Ábra: Vasbeton szerkezetek rabicofása

;r-~ 111111111111111

9.25. Ábra: Különböző anyagú rabichálók

A nádszövetet főleg deszkából készült felületek (mennyezet, oldalfa. stb.) vakolásánál alkalmazzák. 2 m hosszú szálakból készítik, és 20 cm-enként vékony huzallal szövetté szövik össze. Anádszövetet stukatúrszeggel erősítik a vakolandó felületre. Kisebb felületnél egyszeresen, nagyobb felületeknél és igényesebb vakolattartást kívánó felületeknél kétszeres rétegben készítik a nádazást. Az egyszeres nádazásnál a szálak az alsó deszkákra merőlegesen helyezkednek el, mert így a deszka száradásából eredő összerepedések elkerülhetők. A kétszeres nádazásnál az egyes rétegek száliránya egymásra merőleges. A vakolás megkezdése előtt a felerősített nádbetétet megvizsgáljuk, és eltávolítjuk róla a laza részeket, a leveleket, a felerősítéskor széttöredezett, foszlányos szálakat. A vakolás hagyományos módon

történik.

Rabicvakolatot háló legalább

készítjük fémháló felhasználásával (9.26. ábra) is. A huzal1 mm átmérőjű és legfeljebb 25 mm lyukbőségű.

255

A VAKOLÓ MUNKÁK

9.FEJEZET

A hálót kampós szeggel rögzíthetjük a vakolandó felülethez. Arra ügyeljünk, hogya hálö mindig feszesen simuljon a felülethez, és kellő sűrűséggel legyen rögzítve. A háló biztonságos rögzítéséhez idom- és betonacélokat is felhasználhatunk. A háló cementvakolathoz fekete huzalból, gipszvakolathoz horganyzott huzalból készül. Az üvegszál és műanyag hálók általában 1,00 m-es szélességben, tekercsben kerülnek forgalomba. Alkalmazásukkal a hálót először ollóval gondosan méretre kell szabni. A rögzítés úgy történik, hogy a felületre glettvassal vékonya n felhordjuk a ragasztó glettréteget, majd ebbe nyomjuk bele a leszabott hálót, amit tulajdonképpen bele kell simítani a vékony glettrétegbe. Ezt követően a felületképzéshez újabb vékony rétegeket kell felhordani a felületre.

1. Fagyapot lap 2. Téglafalazat 3. Födém 4. Oszlop 5. Műanyag bekötő horog

6. Rabicháló 7. Cementhabarcs fröcskölés 8. Alapvakolat g. Fedővakolat

9.26. Ábra: Fagyapot elemek rabicolása fémhálóval

9.8. RABICSZERKEZETEK Régebben készítettek tisztán rabic-szerkezeteket úgy is, hogy egy fémvázra erősített rabichálóra többrétegű vakolatot hordtak fel. Ezzel a készítési móddal álmennyezeteket, díszítéseket, párkányokat, csővezetékeket (9,27. ábra) takarta k el. A napjainkban használatos szerkezeti megoldások már nem alkalmazzák a tisztán rabic szerkezeteket, csak felújítási és átalakítási munkáknál, illetve íves, máshogy nem vakolható megoldásokkal. Az álmennyezeteknél a szilárd födémhez fel kell kötözni egy betonacélból készült hálót. Ezt előre bebetonozott kampókhoz függesztett

256

lehet rögzíteni. Megoldás rabic tartószerkezet is.

lehet a fém tiplikre

9.2Z Ábra: Csővezeték eltakarásának metszetrajza

9. FEJEZET

A VAKOLÓ MUNKÁK

A felkötözéshez. illetve a háló elkészítéséhez 5-8 mm A háló acélbetétei 30-40 cm-re kerülhetnek egymástól. lehet rögzíteni arabichálót. A hornyokban elhelyezett csöveket az előzőekhez ség csak annyi, hogya szerkezet vízszintes és függőleges tartószerkezetében a betonvasakat a kívánt alakúra kell lehet rögzíteni.

átmérőjű betonacélt használhatunk. A kapott betonacél vázra kötözéssel hasonlóan lehet eltakarni. A különbrészekből alakul ki. Ilyenkor a rabic meghajlítani. Arabichálót kötözéssel

Az álmennyezetek és a csőeltakarások rabícszerkezeteinek vakolását sűrű konzisztenciájú habarccsal végezzük. A habarcsot célszerű több rétegben felhordani. Az elkészült alapvakolat rétegét a hagyományos vakolatokhoz hasonlóan kell lesimítani. A rabic válaszfalak készítésénél (9.28. ábra) a tartószerkezet hálója egy egész felületet képez a fal, és a födémszerkezetek kőzött. A hálót tehát a falhoz és a födémhez kell rögzíteni. Az esetleges ajtók helyének a kihagyásához a hálót a szükséges helyen ki kell vágni, és az ajtó kerete körüli részt meg kell erősíteni. A rabic-háló rögzítése szintén kötözéssel történhet. A válaszfal elkészítéséhez egyoldali zsaluzatot lehet készíteni, és segítségével a vakolat felhordása könnyebb lehet. A vakolást itt is érdemes több rétegben elkészíteni. Az így kialakuló válaszfal vastagsága 4-6-8 cm lehet. A különböző

vezetékek vezetéséhez

9.28. Ábra: Rabicszerkezetű válaszfalak

a védőcsö-

veket előre el kell helyezni.

257

9. KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A VAKOLÓ MUNKÁK CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. Egészítse

ki a hiányos meghatározásokat!

A vakolatok

eljárással készült

vakolatok a külső és a belső terekben ....... egyenlőtlenségei!. ......................... könnyedén

·

eltüntetik a

A vakolat megakadályozza

a falszerkezetbe

anyagú bevonatok.

azt is, hogya

jusson és ott kifagyást okozzon.

Az épület külső homlokzati falain készülő vakolatot zük. A belső vakolatok az ...

A

............ vagy más .

........ nevez-

.......... vagy a

.

készülnek.

2. Írja az ábrák alá, hogy rétegszámuk szerint milyen vakolatot ábrázolnak! A berajzolt vékony vonalak mellé, nevezze meg a rétegeket!

3. Határozza meg egy helyiségben véve, és indokolja is meg!

a vakolómunka

haladási irányát a fényforrást figyelembe

A vakolás iránya: Indoklás:

4.

Karikázza be a helyes választ!

a./

A vakolandó

helyiségben

a hőmérsékletnek

b./

A vakolandó

helyiségben

a hőmérséklet

e./

A vakolandó

helyiségben

a hőmérsékletnek

5.

Csoportosítsa

kötőanyaguk b./

e./

d./

258

+ 10°C fok kell legyen.

+5°C felett kell lennie.

a./ e./

a vakolóhabaresokat

DOC felett kell lennie.

legalább

szerint!

KÉRDÉSEK

6.

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 9. FEJEZETHEZ

Sorolja fel a vakolattartó szerkezeteket és írja le a tulajdonságaikat! Vakolattartó szerkezet

Tulajdonsága

7. Csoportosítsa a habarcsokat a felhasznált adalékanyag szerint! a./ c./

8.

b./

.

d./

.

Sorolja fel a vakolási munka elvégzéséhez szükséges szerszámokat!

1./ 3./ 5./

9. Állítsa helyes sorrendbe

. .

2./

.

4./ 6./

. .

az alábbi műveleteket!

a./ vakolat lesimítása

b./ felület előkészítése

c./ a habarcs felhordása

d./ a habarcsréteg elegyengetése f./ vakolat utókezelése h./ vakolat lesimítása

e./ a vakolandó felületek ellenőrzése g./ a vakolat síkjának kitűzése

Helyes sorrend: ............................•.......................................................................................

10. Indokolja meg, hogy miért különösen fontos a vakolás megkezdése előtt a vakolandó felület ellenőrzése? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

11. Hogyan történik a vakolandó felületek előkészítése? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

259

KÉRDÉSEK ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 9. FEJEZETHEZ

12. A vakolat síkjának a pontos meghatározásához vezetősávokra van szükség. Ismertessük a vezetősávok elkészítésének menetét, majd soroljuk fel az alkalmazott eszközöket! Elkészítés menete:

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

Alkalmazott eszközök: a./

.

b./

.

c./

.

d./

.

13.

Hogyan határozzuk meg a mennyezet síkját?

.............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

14. Mi a szerepe a vakolóprofiloknak és milyen anyagokból készülhetnek? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

Anyagai: a./ c./

. .

b./

.

d./

.

15. Ismertesse a profilok felragasztás ának sorrendjét! 1./ 3./

.

2./

.

4./

.

16. Milyen műveletet nevezünk grundolásnak? .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

17. A kézi habarcsfelhordás két módját különböztetjük meg. Mi a különbség a kétféle felhordási mód között? a./ A habarcs felcsapása serpenyővel: ..............................................................................................................................................

..............................................................................................................................................

260

.

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 9. FEJEZETHEZ

b./ A habarcs felkenése fogantyús léccel:

18. Ismertesse a vakolat gépi felhordásának módjait, valamint alkalmazásának feltételeit! Gépi vakolás módszerei: a./ b./

. .

c./ Alkalmazásának feltételei:

.

1./

.

2./

.

3./

.

19. Hogyan kell a munkahelyet előkészíteni, gépi vakolás megkezdése előtt?

20.

Írja le röviden a gépi vakolás menetét!

21. A géppel történő vakolatréteg felhordása után, mi a szerepe a fogantyús léc és a vakolóléc használatának? A fogantyús léccel

.

A vakolólécet

.

261

KÉRDÉSEK

22.

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK A 9. FEJEZET HEZ

Milyen munkálatok

elvégzésére

alkalmasak

a zug- és hajlatsimítók,

és hogyan történik

velük a munkavégzés? .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

23.

Mi indokolja a vakolatok utókezelésének

szükségességét?

.............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

24. Sorolja fel azokat a szerkezeteket, illetve szerelő ipari munkákat, szülnie a belső vakolás megkezdése előtt!

amelyeknek

.

,

el kell ké-

a./ Szerelőipari munkák:

.

..............................................................................................................................................

b./ Elkészült szerkezetek:

.

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

25. Melyek

azok a felületek, amelyeken

a belső vakolásokat

1./

el kell végeznünk?

2./

.

.

4./

.

5.1

.

6./

.

7./

.

3./

26. Milyen

hatások érik a külső vakolatokat?

Mi a külső homlokzatvakolás

célja?

.............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

27.

A külső vakolatokat

a./ Egyrétegű

két nagy csoportba

sorolhatjuk:

b.1 Kétrétegű vakolatok:

vakolatok:

1.1

LI

2./

2./

.

3./

.

4./

.

5.1

.

6./

.

262

.

KÉRDÉSEK

ÉS GYAKORLÓ FELADATOK

A 9. FEJEZET HEZ

28. Sorolja fel a külső homlokzatvakolatok fajtáit! LI

2.1

.

3./ 5./

4./

.

.

6.1

.

7./

.

29. Az elmúlt években egyre több kész, zsákos vakolat került forgalomba. Soroljon fel olyan tulajdonságokat, amelyek jellemzőek ezekre a termékekre!

30. Az alábbiakban sorolja fel, a leggyakrabban előforduló vakolat hibákat!

31. Milyen építőanyagokhoz nem tapad a vakolóhabarcs? a./

c.I

.

b./

.

d./

.

263

10. SZÁRAZ HABARCS OK Az utóbbi néhány évben Magyarországon is elterjedtek a szárazhabarcsok, amelyek közös jellemzője az, hogy az alapanyagokat gyári körülmények között összekeverik és az így kapott anyagot zsákokban forgalmazzák. Ezeknek a habarcsoknak a tulajdonságait a kötőanyag, ill. kötőanyag-kombináció, az adalékanyagok, az adalékszerek és különféle segédanyagok határozzák meg. A vakolatok egy részénél gépi eszközöket is igénybe lehet venni, így a vakolás gyorsan elvégezhető. A szárazhabarcsok gyári összetételű, és ott kevert falazó és vakolóhabarcsok, melyeket a gyártó által kidogozott irányelvek alapján kell feldolgozni. A különböző gyártók által készített habarcsok egy-egy rendszert alkotnak, feldolgozásuknál a gyártó által közzétett alapadatokat és technológiai utasításokat kell figyelembe venni. 10.1. FALAZÓHABARCSOK Több különböző nyomószilárdságú zsákos falazóhabarcs (pl. 3,0, 5,0, tO,O N/mm2) és speciális falazóhabarcs (hőszigetelő, burkoló, vagy klinker habarcs) létezik. Az előkevert, kész falazóhabarcsok mészhidrát, cement, bányahomok, adalékanyagok felhasználásával készülnek. A hőszigetelő, kész száraz habarcs mészhidrát, cement, duzzasztott perlit és adalékanyagok felhasználásával készül. Ezt a falazóhabarcsot a hőszigetelő téglák alkalmazása esetén javasoljuk. A burkoló és klinker Habarcsot különféle vízfelvételú, látszó fugák készítésére használják. A falazóhabarcs ok az építészetben alkalmazott téglafalazatokhoz, a falazóelemek összekötésére, teherelosztásra és hézagkitöltésre alkalmasak a tO.l. tábázat szerint. lD.1. TÁBLÁZAT

Maximális szemnagyság Nyomószilárdság (28 napos) Hővezetési tényező - számítási érték 1 zsák vízszükséglete

Jelölés

264

Falazó Habarcs 30

Falazó Habarcs 50

Falazó Habarcs 100

Hőszigetelő Habarcs 50

4mm

4mm

4mm

2mm

nagyobb, mint 3,0 N/mm2

nagyobb, mint 5,0 N/mm2

nagyobb mint 10,0 N/mm2

nagyobb mint 5,0 N/mm2

0,8 W/mK

0,8 W/mK

0,8 W/mK

0,172 W/mK

kb. 6-8 liter

kb. 6-8 liter

kb. 6-8 liter

kb. 20 liter

M2,5G MSZ EN 9982:2003

M5G MSZ EN 9982:2003

MlOG MSZ EN 9982:2003

M5L MSZ EN 9982:2003

SZÁRAZHABARCSOK

10.FEJEZET

A felsorolt falazóhabarcsokat kézzel vagy géppel (szabadesésű) lehet megkeverni. Keverőgéppel történő keverésnél először a vizet adagoljuk a keverőgépbe és csak utána adagoljuk a száraz habarcsot. Mindig egész zsákot vagy zsákokat keverjünk egyszerre. A keverési idő 3 - 5 perc. A falazásnál be kell tartani a tégla-, ill. falazóelemgyártók utasításait! Az általános szabályok szerint a falazóelemeket szükség szerint elő kell nedvesíteni, majd a falazóhabarcsot általában 10 mm vastagságban egyenletesen, a vízszintes és a függőleges fugákat teljesen kitöltve kell elteríteni. A leeső, elszennyeződött habarcsot újra felhasználni nem szabad. A felsorolt szárazhabarcsokat száraz helyen, raklap on kb. 6 hónapig lehet tárolni. A felsorolt falazóhabarcsok habarcsolandó felülete és a levegő +5°C-nál magasabb hőmérsékletű legyen. A keveréshez csak tiszta - pl. vezetékes - vizet lehet használni. A megkevert friss falazóhabarcsok feldolgozhatósági ideje kb. 3 óra. A falazóhabarcsok falazóelemekre vonatkozó konkrét anyagszükségleteit a gyártó által forgalmazott tájékoztatók tartalmazzák. 10.2. VAKOLATOK FELÜLET ELŐKÉSzíTŐ

ALAPOZÓI

Az előfröcskölő, 2-4 mm szem nagyságú előkevert, kész száraz habarcs kézi és gépi felhordásra is alkalmas. Cement, bányahomok, adalékanyagok felhasználásával készült. Az előfröcskölő külső és belső térben használható, beton vagy tégla felületek vakolás előtti kezelésére a jobb tapadás érdekében. Az előfröcskölő réteg felhordásánál a következőket vegyük figyelembe. Az alapfelület legyen száraz, jó teherbíró- és nedvszívóképességű, fagy-, por-, sókivirágzásés laza részektől mentes. Tégla felületeknél a falazatnak síkban és kötésben kell lennie. A falazóhabarcs fugák (függőlegesen és vízszintesen) nem lehetnek túl mélyek ill. nem állhatnak nagyon ki (max. 5 mm), ellenkező esetben azokat le kell vágni. Nútféderes falazat esetén az 5 mm feletti tátongó fugák nem megengedettek. Ezeket az előfröcskölés megkezdése előtt ki kell tölteni. Kisfelületű, enyhe sókivirágzások elfogadhatók, mivel ezek a tapadást egyáltalán nem, vagy csak kismértékben befolyásolják. Nagyobb sókivirágzásokat - melyek a vakolat tapadásának romlását okozhatják - feltétlenül el kell távolítani. Száraz fal esetén ez lekeféléssel történhet. Beton alapfelületről a zsaluelválasztó olajmaradékot arra alkalmas módszerrel (pl. homokszórás, gőzsugár vagy egyéb felületkezelés) el kell távolítani. Előregyártott elemeknél a gyártó utasításait figyelembe kell venni. Az ásványi kötésű faforgács lemezek mozgásmentesen rögzítettek, egymáshoz hézagmentésen (függőlegesen és vízszintesen) csatlakozók legyenek. Nyitott fugákat (5 mm felettieket) egyenletesen, hőhídmentesen ki kell tölteni. A lapok por- és leválasztószermentesek legyenek, a szennyezett felületeket meg kell tisztítani. 265

SZÁRAZHABARCSOK

lD. FEJEZET

Az előfröcskölő habarcsot kézzel vagy géppel (szabadesésű vagy folyamatos) lehet megkeverni. Szabadesésű keverőgéppel történő keverésnél először a vizet adagoljuk a keverőgépbe (képlékeny konzisztencia szükségessége esetén zsákonként 7-8 liter vizet), és csak utána adagoljuk a száraz habarcsot. Mindig egész zsákot vagy zsákokat keverjünk egyszerre. Keverés i idő 3-5 perc. A felhordás előtt az erősen nedvszívó felületeket nedvesítsük elő. Ügyeljünk arra, hogya felületen ne képződjön vízfilmréteg. A legalább 5,5 kW teljesítményű vakológép üzembehelyezése előtt ahabarcstömlőt töltsük tele mészpéppel vagy cementiszappal. Minden mosás után meg kell ismételni az iszapelőtöltést. Kézi felhordás esetén serpenyővel erőteljesen csapjuk fel. Az alapfelület és a levegő legyen +5°C-nál magasabb. A frissen előfröcskölt felületet 2 napig nedvesen kell tartani, a falazat gyártójának utasítása szerint. Gépészeti hornyokat, nagyobb falazatfugákat, lyukakat stb. arra alkalmas habarccsal tömítsük. Ezeken a helyeken, valamint eltérő építőanyagok találkozásánál használjunk erősítő

hálót (pl. vakolaterősítő háló) a falazat gyártójának előírása szerint. Csak tiszta, vezetékes vizet használjunk. Egyéb adalékanyagok (pl. fagyásgátló) hozzákeverése tilos. A kész habarcs feldolgozhatósági ideje kb. 5 óra. Az előfröcskölőre minden ásványi kötőanyagú vakolat felvihető. Legrövidebb várakozási idő: 3 nap, kivéve fagyapot lemezeknél 14 nap, gipszvakolatnál: 21 nap, teljes felületű erősítő háló alkalmazása esetén 21 nap. Anyagszükséglet teljes fedéssei kb. 9 kq/m", Jelölés: CS IV WO, MSZ EN 998-1:2003 szerint. A termék a szemet ingerli. Ha szembe kerül, alaposan öblítsük ki és szükség esetén forduljunk orvoshoz. Megkötött (szilárd) állapotban a termék veszélytelen. A folyékony tapadóhíd felhordásával a gipszes vakolatok tapadását lehet elősegíteni. Rózsaszín, sűrű, szemcsés, kenhető anyag, amely műanyagdiszperzió, víz, kvarchomok, adalékanyagok felhasználásával készült. A folyékony tapadóhíd alkalmas betonfelületek alapozására gipszes belső vakolatok alá, különösen nagy tömörségű, alacsony nedvszívóképességű betonfelületek kezelésére. Monolit, helyszínen készített betonfelületekre, betonelemekből készült födémre valamint előregyártott betonelemekből készített, egyszer már simított felületekre is alkalmas. Anyagszükséglet: kb. 0,5 kg/m2 (hígítatlanul), vagyis 1 vödör kb. 40 m2 betonfelületre elég. A folyékony tapadóhíd felhordásánál a következőket vegyük figyelembe: • Az alap legyen száraz, jó teherbíró- és nedvszívóképességű, fagy-, por-, sókivirágzás- és laza részektől mentes. • A jól felkevert hígítatlan anyagot kézzel (teddyhengerrel vagy ecsettel), illetve megfelelő berendezéssel gépi szórássallehet felhordani. • A bedolgozás során a felület és a levegő hőmérséklete +5°C-nál magasabb legyen. • A szerszámokat használat után azonnal vízzel le kell tisztítani. Fémrészeket, üveget stb. a folyékony tapadóhíd felhordása előtt megfelelően védeni kell. 266

10.FEJEZET

SZÁRAZHABARCSOK

Az esetleges szennyeződéseket (felfröccsenések vagy egyéb) lehetőség szerint még friss állapotban tiszta vízzel el kell távolítani a felületről. A megszáradt anyagot aceton nal vagy etilacetáttallehet oldani. Várakozási idő: legalább 3 órán keresztül száradni kell hagyni. A nedvszíváskiegyenlítő

anyag műanyag diszperzió, víz, adalékanyagok fel-

használásával készül. Erősen, illetve egyenetlenül nedvszívó, valamint eltérő anyagú és nedvszívóképességű alapfelületek gipsztartalmú vakolatok vakolás előtti kezelésére alkalmas, azonos tapadás eléréséhez. Különösen égetett kerámia és pórusbeton felületekre a vakolat feldolgozása előtt ajánlott az alkalmazása. Nem alkalmas betonfelületek felületkezelésére. Anyagigény: kb. 0,025 kg/m2 (hígítatlan), vagyis 1 vödör kb. 300-500 m2 felületre elég hígítatlanul. A nedvszíváskiegyenlítő anyag felhordásánál a következőket vegyük figyelembe: Az alap legyen száraz, jó teherbíró képességű, nem víztaszító, fagy-, por-, sókivirágzás- és laza részektől mentes. Égetett kerámia, pórusbeton esetén a nedvszíváskiegyenlítő anyagot vízzel hígítva használjuk fel, a hígítás max. 1:2 térfogatarányban tiszta vízzel történjen, nedvszívó képességük szerint. • A jól felkevert nedvszíváskiegyenlítő anyagot kézzel (teddyhengerrel vagy ecsettel), illetve megfelelő berendezéssel gépi szórássallehet felhordani. A bedolgozás során a felület és a levegő hőmérséklete + 5 C-nál magasabb legyen. A szerszámokat használat után azonnal vízzel le kell tisztítani. 0

• A fémrészeket, üreget stb. a nedvszíváskiegyenlítő anyag felhordása előtt megfelelően védeni kell. Az esetleges szennyeződéseket (felfröccsenések vagy egyéb) lehetőség szerint még friss állapotban tiszta vízzel el kell távolítani a felületről. • Várakozási idő; legalább 12 órán keresztül hagyjuk száradni. 10.3. BELSŐ VAKOLATOK Az előkevert szárazvakolatok egyaránt alkalmasak a kézi és gépi feIhordásra is. A gyártók az eltérő technológiával készülő vakolatrétegekhez különböző alapanyagokat ajánlanak. A gépi felhordásra. alkalmas előkevert vakolatok mészhidrát, cement, bányahomok, duzzasztott perlit és adalékszerek felhasználásával készülnek. Külön kell említést tennünk a gépi felhordású gipszes vakolatokról is. 10.4. GÉPPEL FELHORDHATÓ VAKOLATOK Az ilyen vakolóhabarcs dörzsölt felületképzéssel (10.1. ábra) gépi vakolatként bármilyen helyiség belső felületére, valamint külső durva alapvakolatok simító vakolataként alkalmazható. 267

SZÁRAZHABARCSOK

JO. FEJEZET

Az alapfelület legyen száraz, jó teherbíró- és nedvszívóképességű, fagy-, por-, sókivirágzásés laza részektől mentes. Amennyiben a szükséges vakolatvastagság a 25 mrn-t meghaladja, mindenképpen két rétegben javasoljuk a felhordást, közvetlenül egymás utáni menetben. Ha nem azonnal egymás után végezzük el a két folyamatot, az első réteget fel kell érdesíteni.

lD.1. Ábra:

Ásványi kötésű faforgács és könnyű faforgács lemezek esetén felhordható vakolatok alkalmazását sem egy, sem több rétegben.

Egyrétegű

vakolat

nem ajánljuk a géppel

Ásványi kötésű fagyapot és könnyű fagyapotlemezek esetén előfröcskölés és vakolaterősítés (a rendszerhez tartozó vakolaterősítő háló) szükséges, a vakolat vastagsága legalább 15 mm legyen. Égetett tégla felület esetén egy vagy két rétegben séges a falazat nedvszívó képessége szerint.

történő felhordás előtt nedvesítés szük-

Könnyűbetonból vagy betonból készült falazóelem továbbá egyéb beton felületeken teljes takarású előfröcskölés szükséges. A 3 napos várakozási idő után felhordás előtt nedvesítés szükséges. Pórus beton felületen is előfröcskölőt A géppel felhordható vakolatok (10.2. ábra) felhordhatók. A vakolás összes élnél és saroknál élvédőprofilt felületeknél használjunk vezetősínt a

kell alkalmazni.

az építkezéseken használatos bármelyik vakológéppel megkezdése előtt a felhordás megkönnyítése céljából az célszerű elhelyezni. Fürdőszobákban és csempézendő lehúzás megkönnyítésére.

Szükség esetén nedvesítsük elő a felületet, majd a vakolóanyagot a vakológéppel hernyóformában megfelelő vastagságban fröcsköljük fel. Lehúzóléccel egyengessük el, majd elegendő meghúzás után (ujjpróba: ha már nem tapad az ujjunkra) megfelelő (filc, deszka stb.) simítóval dörzsöljük el. A belső felületek festése előtt glettelés szükséges. A felület és a levegő +5'C-nállegyen magasabb a feldolgozás és a kötés ideje alatt. A frissen vakolt felületet 2 napig nedvesen kell tartani. Az elkészült felületet nem szabad közvetlen sugárzó hőhatásnak kitenni. Ha fűtőkészüléket használunk (különösen gázkészülék használata esetén), ügyeljünk az alapos szellőztetésre (a mész megfelelő karbonátosodása miatt).

268

10.2. Ábra: A gépi vakolás segédeszközei

SZÁRAZHABARCSOK

10. FEJEZET

Gépészeti hornyokat, nagyobb falazatfugákat, lyukakat stb. megfelelő mész-cement habarccsal tömítsük. Ezeken a helyeken valamint eltérő építőanyagok találkozásánál használjunk erősítő hálót a falazat gyártójának előírása szerint. A vakolatban elhelyezett erősítés ugyan nem küszöböli ki teljes biztonsággal a repedések képződésének lehetőség ét, de annak kockázatát jelentősen csökkenti. Csak tiszta, vezetékes vizet használjunk. Egyéb adalékanyagok (pl. fagyásgátló) hozzákeverése tilos. Minden további réteg felhordása előtt vakolat centiméterenként 10 nap várakozási időt tartsunk. 7 napot kell várni, ha homlokzati simítóvakolatként kerül felhordásra az ilyen vakolat. Befejező rétegként ebben az esetben alkalmazható vékonyvakolat, vagy homlokzatfesték. Gipszes vakolat (gépi felhordású) alkalmazása esetén (lD. 3. ábra) az alapfelület legyen száraz, jó teherbíró- és nedvszívóképességú, fagy-, por-, sókivirágzás- és laza részektől mentes.

Égetett tégla erősen vagy egyenlőtlenül nedvszívó alapfelület esetén a rendszerhez tartozó nedvszívás kiegyenlítőt hordjunk fel 1:3 arányú vízzel történő

zási idő legalább Cementkötésű

hígítással,

10.3. Ábra: Gipszes Vakolat tégla {elülelen

a várako-

12 óra. falazóelemek

(könnyű vagy nehéz adalékanyag

esetén) előkezelés

nem

szükséges. Ásványi kötésű, több rétegű fagyapot- és faforgácslemezek, hangszigetelések esetén a következőképpen kell eljárni. A falakon és födém felületeken a rendszerhez tartozó előfröcskölő, horganyzott acél huzal ból készült háló erősítéssel. vagy a rendszerhez tartozó vakolaterősítő háló és előfröcskölés alkalmazása szükséges. Várakozási idő mindkét esetben 21 nap. Pórusbeton felületen nedvszíváskiegyenlítőt tással. Várakozási idő legalább: 12 óra. Betonfelület

esetén folyékony tapadóhíd

A vakolás kezdete előtt a felhordás rozsdamentes

élvédőszegélyt

kell felhordani felhordása

megkönnyítése

helyezzünk

el. A szükség

1:2 arányú vízzel történő hígí-

szükséges,

3 órás várakozási idővel.

céljából az összes élnél és saroknál szerinti

nedvesítés

után

a gipszes

vakolatot vakológéppel hernyóformában a kellő vastagságban fröcsköljük fel. Lehúzóléccel egyengessük el, majd elegendő meghúzás után a felületet glettvassal vágjuk le. nedvesítsük, filccel. végül glettvassal simítsuk le. Az elektromos és gépészeti szerelvények nyílásait a vakolás megkezdése előtt le kell takarni. Korrózióveszélyes fémrészeket tartós védelemmel kell ellátni (pl, rozsdagátló festés). Eltérő anyagú falszerkezetek, illetve nagy felületű födém és fal találkozásánál teljes vastagságban be kell vágni a vakolatot kőműveskanállal. Az anyag, a felület és a levegő +5°C-nál magasabb legyen a feldolgozás és a kötés ideje alatt. A vakolat közvetlen melegítése tilos!

269

SZÁRAZHABARCSOK

Fűtőberendezések

10. FEJEZET

használatakor,

kűlönösen

ha gázüzeműek,

ügyeljünk az alapos szellőz-

tetésre.

A gipszes vakolat alkalmazása kezőképpen fektessük.

esetén a rendszerhez

tartozó vakolaterősítő

hálót a követ-

Hordjuk fel a teljes vastagság 213-át. Fektessük rá a vakolaterősítő hálót a vakolatra (az érintett részeken 25 cm-rel túlnyúlva. az esetleges toldásoknál lD cm-es átfedéssel) és teljes felületen nyomjuk bele. Hordjuk fel a maradék vakolatvastagságot. Amennyiben nagyobb felületet kell vakolaterősítéssel ellátni, egy munkamenetben max. 20 m' felületet készítsünk elő. Nagyobb felületet megfelelően osszunk fel, hogy "friss a frissre" tudjunk dolgozni. Födémeken általában nem szükséges vakolaterősítót használni. Az elhelyezett felületi vakolaterősítés ugyan nem küszöböli ki teljes biztonsággal a repedések képződésének lehetőségét, de annak kockázatát jelentősen csökkenti. A csempézendő felületet nem kell filccel simítani és glettelni. Csempézéskor tartsuk be a gipszgyártók alkalmazástechnikai utasításait. Bármilyen további réteg felvitele előtt a Baumit Gipszes Vakolatnak teljesen ki kell száradnia. 10.5. KÉZZEL FELHORDHATÓ

VAKOLATOK

A kézzel felhordható (lD.4. ábra) vakolatok közül a hőszigetelő vakolat mészhidrát, cement, duzzasztott perlit, és adalékanyagok felhasználásával készül.

A hőszigetelő, páraáteresztő vakolat ásványi alapfelületre, falszerkezetek külső és belső felületére alkalmazható. Lábazatok vakolására

-

o

"-------..1

""",/l i

I~~:t:~~ö 'Finom

vakolat vakolat

T~rafol

10.4. Ábra: Kézi felhordású vakolat rétegrendje

nem alkalmas. Az alapfelület legyen száraz, jó teherbíró- és nedvszívóképességű, fagyo, porsókivirágzás és laza részektől mentes. Általános feltétel, hogya fugák zártak legyenek. Alkalmazás

külső vakolatként.

Ásványi kötésű faforgács, ásványi kötésű fagyapot és könnyű farostlemezek ajánlott alkalmazása (hőszigetelő rendszer készítése javasolt).

esetén nem

Égetett tégla, könnyűbetonból vagy betonból készült falazóelem, beton, pórusbeton tén teljes takarású előfröcskölés szükséges. Alkalmazás

ese-

belső vakolatként.

Ásványi kötésű faforgács, ásványi kötésű fagyapot és könnyű farostlemez felületeken teljes takarású előfröcskölés és 1 mm-es horganyzott huzalból (0,1 mm) készített vakolaterősítő háló (20x20 - 25x25 mm) elhelyezése szükséges, a várakozási idő 21 nap. Égetett tégla, könnyűbetonból vagy betonból készült falazóelem, beton, pórusbeton esetén teljes takarású előfröcskölés szükséges (várakozási idő 3 nap). 270

10. FEJEZET

SZÁRAZHABARCSOK

A keverésnél a szabadesésű keverőbe először zsákonként 16-19 I keverővizet adagolunk, majd ezt követően adagoljuk zsákokból a száraz vakolatot. Keverési idő 3-5 perc. Mindig keverjük be a zsákok teljes tartaimát. Egyéb adalékanyag, pl. fagyásgátIó hozzákeverése tilos! Egy órával a vakolás előtt az egész falazatot alaposan nedvesítsük elő. A vakolósávokat hőszigetelő vakolatból készítsük és hagyjuk rövid ideig meghúzni. A habarcsot kőműveskanállal csapjuk fel, majd megnedvesített léccel húzzuk le simítás és dörzsölés nélkül. 3 cm vakolatvastagságig egy rétegben, nagyobb, vagy váltakozó vastagságnál több rétegben vakoljunk. Az első réteget hagyjuk elegendő ideig szilárdulni. Gépészeti hornyokat, nagyobb falazatfugákat, lyukakat stb. zárjuk le az említett vakolattal. Minden további réteg felhordása előtt vakolat centiméterenként 5 nap várakozási időt tartsunk. Az anyag, a felület és a levegő hőmérséklete +5°C fölött legyen a feldolgozás és a kötés ideje alatt. A frissen vakolt felületet két napig tartsuk nedvesen. A felületet nem szabad közvetlen sugárzó hőhatásnak kitenni. Amennyiben fűtőkészüléket használunk, (belső vakolatnál), különösen gázkészülék használata esetén, ügyeljünk az alapos szellőztetés re (szükséges a mész megfelelő karbonátosodása miatt). Befejező réteg homlokzaton: közvetlenül a durván lehúzott hőszigetelő vakolatra nemes Vakolat, a hőszigetelő vakolatra felhordott simítórétegre szilikát vakolat, nemes vakolat, szilikon vakolat. Befejező réteg belső felületen: hőszigetelő vakolatra felhordott simítóréteg: szilikát és szilikon festék, granopor festék. A kézi felhordású fehér vagy szürke színű vakolat mészhidrát, cement, osztályozott homok és különféle adalékanyagok felhasználásával készül. Az alapfelület legyen száraz jó teherbíró és egyenletes nedvszívó képességű, fagy-, por-, sókivirágzás- és laza részektől mentes. Legfontosabb alapfeltétel a falazatoknál a zárt fuga. Előfröcskölés. mint alapfelület előkezelés a homlokzati felületeken mindig szükséges. Amennyiben a fugák mélyek, vagy a szükséges vakolatvastagság a 25 mrn-t meghaladja, mindenképpen két rétegben javasoljuk a felhordást, közvetlenül egymás utáni menetben. Ha nem azonnal egymás után végezzük el a két folyamatot, az első réteget fel kell érdesíteni. Ásványi kötésű faforgács és könnyű faforgács lemezek esetén nem ajánljuk a vakolat sem egy, sem több rétegben. Ásványi kötésű fagyapot és könnyű farostIemezek felületén előfröcskölés és vakolaterősítés (a rendszerhez tartozó vakolaterősítő háló) szükséges, a vakolat vastagsága legalább 15 mm legyen. Égetett tégla felületen egy (tO.5. ábra) vagy két rétegben történő felhordás előtt nedvesítés szükséges a falazat nedvszívóképessége szerint. 271

SZÁRAZHABARCSOK

10. FEJEZET

Könnyűbetonból vagy betonból készült falazóelemek felületén teljes takarású előfröcskölés szükséges. Beton kell.

felületen

Pórusbeton kalmazni. A habarcsot

teljes takarású

előfröcskölés

felületen is előfröcskölőt habarcsládában

kell al-

kézzel, vagy az

építkezéseknél általában használatos szabadesésű keverőben kb. 10 liter víz hozzáadásával kell megkeverni (keverési idő: 5 perc). Mindig egész zsákokat keverjünk egyszerre. Más termékkel ne keverjük. A habarcsot kőműveskanállal vagy simítóval lehet felhordani. Igény szerint a kötés kezdete után egy alkalmas simítóval (pl. polisztirol) bedörzsöljük. Más termékkel ne keverjük. A friss vakolatot meg kell védeni a gyors kiszáradástól. Várakozási idő: vakolat centiméterenként 10 nap, műgyanta kötőanyagú vakolat ill. esték felhordása előtt 4 hét. Befejező rétegként

használható:

alapvakolatként

felhordott

univerzális

vakolat

esetén

nemesvakolat.

Dörzsölt felületű univerzális vakolatra: műgyanta kötőanyagú, szilikát, szilikon, öntisztuló képességű páraáteresztő fedővakolat. Alapvakolatra finomvakolatként felhordott fehér színű univerzális vakolatra szilikát- , műgyanta kötőanyagúvagy szilikon festékek. 10.6. KÜLSŐ VAKOLATOK A külső homlokzatok vakolatainak dású vakolatok rétegeinek rendszerét

felhordása gépi, vagy kézi úton történhet. A gépi felhora következő oldalon a 10.6. ábra mutatja be.

Nemes vakolat alkalmazása esetén az alap legyen száraz, fagy- és pormentes, nedvszívó, teherbíró, .Jdviráqzéstól" és laza részektől mentes. Felhordható rnész-cement és cementvakolatra, valamint egyéb ásványi alapra. Nem alkalmas: műanyagra, lakk-, ill. olaj-, enyves és diszperziós festékre, homlokzati hőszigetelő rendszerre. A felület előkészítésénél a következőket vegyük figyelembe: Málló, porladó felületet, valamint a mészkukacokat mechanikus úton távolítsuk szükség esetén kezeljük (fluorszilikát) és/vagy rögzítsük (mélyalapozó). A régi lakk-, enyveskezeljük.

és diszperziós

Az elszennyeződött és elalgásodott tással vagy homokszórással. A málló ásványi Akivirágzást 272

festékréteget

mechanikusan

festékréteget felületet

mechanikus

el;

marassuk

le vagy forró gőzfúvatással

mechanikusan

kezeljük, forró gőzráfúva-

úton távolítsuk el (pl.homokszórással).

távolítsuk el, ügyeljünk a különleges

felújítási teendőkre.

to. FEJEZET

SZÁRAZHABARCSOK

Mügyanta Ala ozö

vakolat

~~~í~~~:~ Ovegszövet

J+"+_-_-.+-__ ,

d'~á' I,,,,""

fi'Om",

Előfröcskölö

oorzeöfve

uníverzöns vakolat

[ kaport

nemesvakolat

~

univerzólis

mügyanto

l

alapozó

alapozó

kötöonyagú

vakolat vakolat

10.6. Ábra: Külső vako/ati rendszerek gépi vakolása esetén A megrongált, megsérült, repedezett felületet ásványi simítóanyaggal javítsuk ki. Kiszáradás után az egész felületet f1uáttal kezeljük, ügyeljünk a különleges felújítási teendőkre. Vakolás előtt néhány órával - az alap állapotának és az időjárásnak megfelelően - nedvesítsük elő a felületet. A nemesvakolat felhordása előtt az ásványi alapon már nem lehet vízfilm réteg. Ha hőszigetelő vakolatot használunk, akkor az előző nap nedvesítsük be a felületet. A vakolat keverésénél a szabadesésű keverőben zsákonként 9-10 I vízzel 3-5 percen át alaposan keverjük össze. Mindig keverjük be a zsák teljes tartalmát! A bekevert adagot egy nagy habarcsládába ürítsük és még egyszer kézzel jól keverjük át, hogy egységes színt kapjunk. Egy felületen csak azonos gyártási tételszámú zsáko kat használjunk! A vakológép annyi vizet adagoljon, hogy megmunkálható állagú legyen az anyag. Amenynyiben vakológéppel dolgozunk, ügyeljünk arra, hogya gép üzembehelyezése előtt a keverőteret és a habarcstömlőt mész vagy cementlével töltsük meg! A nemes vakolatot kézzel, kőműveskanállal csapjuk fel vagy simítóval húzzuk fel, ill. vakológéppel fröcsköljük a falra (a csiga és a palást félteljesítményre állítva!), majd simítóval egyengessük el a felületet. Ezután alakíthat juk a felület struktúráját (10.7. ábra). Dörzsölt vakolat készítésekor a szilárdulás után (alaptól és időjárástól függően 20-60 perc) polisztirol- vagy filclappal enyhe rányomással körkörösen vagy vízszintesen keresztbe húzzuk át a felületet. Dörzsölés közben szükség szerint enyhén és egyenletesen újból nedvesítsük be a felületet.

kapart struktúra

lD.7. Ábra: FelüLeti struktútek: 273

to. FEJEZET

SZÁRAZHABARCSOK

Kapart vakolat készítése esetén kisfokú szilárdulás után (hüvelykujjal végezzünk nyomáspróbát) simítóval simítsuk el egyenletesen a felületet. Megfelelő keményedés után szöges léccel, enyhe rányomással kaparjuk át a felületet (ügyeljünk a megfelelő időre; akkor végezzük a kaparást, ha a kaparókefe fogai közölt nem maradnak vissza nedves habarcsdarabok). Hogy ne maradjon kikaparatlan felület, húzósínnel az egész felületet húzzuk át. Ezután puha kefével seperjük le a felületet. A szilíkát vakolat felhasználásra kész, vízüveg alapú ásványi vékonyvakolat, kapart és dörzsölt kivitelű struktúrák kialakítására alkalmas (10.8. ábra). A vakolat kálivízüveg, ásványi töltőanyag, pigment, stabilizátor, adalék és víz felhasználásával készül. A vakolat műanyag vödrökben kerül forgalmazásra. A vakolat

víztaszító

hatású,

páraáteresztő

dörzsölt hatású struktúra

kapart hatású struktúra

10.8. Ábra: Felületi struktúrák Szilikát, Szilikon és Granopor vakolatok esetén színes nemesvakolat,

alkalmas

külső és belső

felületre, beton és kő esetén is. Alkalmazható ezen kívül még Hvh 10 minőségű mészcement vakolat, szálcement alapfelületekre felületképző vakolatként, különösen műemlékvédelmi célra régi épületeknél. helyreállításhoz, felújításhoz, befejező rétegként hőszigetelő rendszernéi. A vakolat 1,5-2-3 mm-es legnagyobb szemcsenagysággal kerül forgalomba, illetve kapart struktúra kialakításánál a megfelelő szemnagyságot kell alkalmazni. gyen tiszta, fagy-, pormentes,

nem víztaszító,

kivirágzástól

mentes,

teherbíró

a dörzsölt, Az alap le-

és laza részektől

mentes. Alkalmas: mész-, mész-cement-

és cementvakolatra

betonra

és egyéb ásványi alapra,

(régi) jól tapadó ásványi- és szilikátfestékre, hőszigetelő

rendszer tapaszrétegére,

kő- és azbesztcement

lapra.

Kevésbé alkalmas gipszvakolatokra (próbát készítsünk). lakk- ill. olajos, enyves felületre, diszperziós festékre. A felü/etek Krétásodó, távolítani,

előkészítésénél

a következőket

ill. porló felü/eteket, adott esetben

kéregszerű

vegyük

műanyagra,

figyelembe:

képződményeket

mechanikus

úton el kell

megerősíteni.

A zsaluzóolaj maradványokat betonon forró gőzsugár; ható zsaluzóolaj eltávolító segítségével távolítsuk el. Régi lakk, enyves-

Nem alkalmas

és diszperziós

specialis kereskedelemben

kap-

festékeket le kell tisztítani forró gőzsugárral.

Elszennyeződött vagy elalgásodott felületekről a szennyeződést mechanikusan el kell távolítani forró gőzsugárral vagy homokfúvással; speeiélis szerek alkalmazása is ajánlott. Károsodott, ill. repedezett felületeket ki kell javítani ásványi alapú glettel, szükség esetén üvegszövet erősítést kell alkalmazni. 274

SZÁRAZHABARCSOK

to. FEJEZET Új felhordásnál a rétegfelépítés a következő: 1 réteg 1 réteg szilikát vakolat. Javított felület esetén: 2 réteg univerzális

univerzális alapozó alapozó, 1 réteg szi-

likát vakolat. Az alapozásnál a megfelelően előkezelt aljzat szilárd és száraz legyen. A rendszerhez tartozó alapozóval teljes felületen kell alapozni; többszöri alapozásnál minden munkamenet között legalább 24 órás száradási időt kell betartani. Ezután a szilikát vakolatot rozsdamentes simítóval szemcsevastagságú

rétegben

kell felhordani;

Dörzsölt struktúra kialakítása esetén, rövid száradás után egy kemény műanyag val körkörösen, függőlegesen vagy vízszintesen mozgatva kell a felületet elsimítani. Kapart struktúra

esetén a felhúzás után azonnal kemény műanyag

simító-

simítóval körkörösen

simítsuk le a vakolat felületét. Egyenletesen, megszakítás nélkül kell a munkát végezni; a terméket alaposan, lassú járatú keverő berendezéssel fel kell keverni; egyéb festékanyaggal nem szabad keverni. A bedolgozás ne történjen +8°C alatti hőmérsékleten, esőben vagy erős szélben, ill. ilyenkor a homlokzatot megfelelően védeni kell. A magas lég nedvesség és az alacsonyabb hőmérséklet a kötési időt jelentősen

befolyásolhatja,

és foltosodást

okozhat.

A külső homlokzati vakolatok kézi felhordás esetén a 10.9. ábrán látható rendszer szerint kell a vakolat rétegeit felhordani. Ezeknek a habarcsoknak a tulajdonságait már ismertettük, így a rendszer szerinti felhordást nem ismertetjük 10.7. HOMLOKZATI RENDSZEREK

HŐSZIGETELŐ Hó:;zigeteltvako!at

A homlokzati hőszigetelő rendszer az épületek külső homlokzati felületeinek szigeteléséhez használható (10.10. ábra). A rendszer hőszigetelő réteget biztosító kemény polisztirol lemezből és egy időjárásálló, páraátbocsátó fedőrétegből áll (tapaszolás, üvegszövet, vékonyvakolat). A hőszigetelő rendszer valamennyi alapra felhordható. A hőszigetelő rendszert esetén is lehet alkalmazni.

Dörzsölt nemes vakolat uni"",..álisalaporov,,1

Kapart ncm~S vakolat

Simítótapasl

Uni"..,rzálisalapozó

Szilikát Vilkolat

10.9. Ábra: Külső uakolati rendszer kézi {elhordás eseren

régi és új épületek

A hőszigetelés elkészülte után biztosítja a megfelelő szigetelést és megfelelő homlokzatképzés is egyben. A szigetelő réteg a külső feIületekre kerül, nincs belső lakótér csökkenés, megszünnek a külsö felületek hőhídjai.

10.10. Ábra: EPS hőszigetelés rétegrendje 275

SZÁRAZHABARCSOK

10. FEJEZET

A hőszigetelés elkészítésénél először a lemezvastagságnak megfelelő szélességű lábazati sarokvédő (10.11. ábra) szegély t kell elhelyezni. A hőszigetelés rögzítése dűbelezéssel és élvédő ragasztó alkalmazásával történik. A lemezek ragasztására

szolgáló ragasztó és lassú menetben forgó keverőben kb. 5 percen át keverjük. majd hagyjuk pihenni. Végül aztán még egyszer keverjük át! tapaszt

szórjuk

tiszta vízbe

10.11. Ábra: Lábazati sarokvédő

Ragasztáshoz a falnak egyenletesnek kell lennie (:t5 mm/m). A nagyobb egyenetlenségeket külön munkafolyamatban egyengessük ki. A 10 mm-nél kisebb egyenetlenségeket ragasztótapasszal, a nagyobbat külön vakolatréteggel simítsuk el. A hőszigetelő lemezek ragasztási alapja legyen száraz, fagy- és pormentes, teherbíró,

ne legyen

rajta kivirágzás

és laza rész. Ne következzen

víztaszító,

ne legyen be

utólagos átnedvesedés!

10.12. Ábra: Ragasztó {elhordása

A ragasztót a homlokzati szigetelőlapok szegélye i mentén, valamint néhány ponton (10.12. ábra) hordjuk fel. Ragasztási felület legalább 40%. Egyenletes alapnál a teljes felületre is felhordható az anyag. fogas simítóval. Amennyiben szükséges dübelezni, úgy azt legalább 24 óra száradási idő után lehet végezni. A síkban szorosan egymás mellé illesztett és lecsiszolt homlokzati szigetelőlapokra egy munkamenetben, megszakítás nélkül kell felvinni az üvegszövetet.

Az alap egyenetlenségeit nem szabad üvegszövettel és vakolatréteggel kiigazítani! Semmi esetre sem szabad a homlokzati lemezek közötti fugákat ragasztótapasszal kitölteni! Amenynyiben az üvegszövetet két héten belül nem hordjuk fel, akkor a lapokat újra át kell csiszolni. Az ablakmélyedéseknél (10.13. ábra) lévő sarkok felett ferdén még egy kb. 15 cm széles és kb. 40 cm hosszú üvegszövetcsíkot ágyazzunk be, mielőtt az egész felületet átkenjük. A ragasztó anyagot 10 mm-es fogazott símítóval húzzuk fel az alapra. A friss ágyazatba helyezzük a függőleges lefutású üvegszövetet úgy, hogy legalább 10 cm-es átfedés legyen a csíkok között, majd ismételte n egyenletesen kenjünk rá egy új réteg ragasztótapaszt. A szövetnek nem szabad kilátszania. A ragasztótapasz vastagsága legalább 2 mm legyen! A tapaszréteget a további munkálatok előtt legalább 7 napig hagyjuk száradni. Ha az átkent felület lekopik, arra kell ügyelni, hogy ne sérüljön meg az üvegszövet. Befejező réteg ként használhatók a rendszerhez szilikát, szilikon, műgyanta és öntisztító képességű páraáteresztő fedővakolat, és nemesvakolat. 276

kötőanyagú

SZÁRAZHABARCSOK

10. FEJEZET

Az éleknéi az átfedés oldalon min. 20

mindkét

Az cm.

ablak

üvegszövetlel

és

ajlónyílásnál átlósan a felületet megerősíteni.

kell

Ablakcsatlakozás kávacsatlakozó profillal.

10.13. Ábra: Üvegszövet elhelyezése 10.8. ESZTRICH Az esztrich kész száraz beton, kellően teherhordó alapfelületre hordható fel úsztatott, csúszóvagy kötőesztrichként. Padlófűtésnél is alkalmazható. A szárazbeton cement, osztályozott bánya homok és adalékanyagok felhasználásával készül. A termék friss állapotban lúgos kémhatású, ezért a vonatkozó munkavédelmi szabályokat be kell tartani. A munka kezdete előtt meg kell vizsgálni az alap szilárdságát, felületi egyenetlenségeit. Az alapfelület legyen szilárd, tiszta, zsaluzó olajtól, cementlétől, sókivirágzástól mentes.

eADWSZERKEZET. ÚSZTATOTI ESZTRICH PADLOFOTESSEL Eszlneh csölefedés 4 cm Padlöfütéscsö kb. 15 mm eO,,"",fütéS Szegélycsík

rChdszerlernez.3 (min. 10 mm)

cm

Konnyübeton(slCiget"ló és k,egyMlít6 rtiteg) PADLOSZERKEZET; CSUSZTATOIT ESZTRICH

Az esztrichet kézzel vagy géppel (szabadesésű vagy folyamatos) lehet megkeverni. Zsákos anyagnál kb. 5 I vízre van szükség zsákonként (40 kg).

10.14. Ábra: Esztrich réteg különböző padlószerkezeleknél A felhordás a betonozási munkák altalános szabályai szerint történjen. Az esztrich vastagságát a padlóburkolat igénybevétele, valamint az elkészítendő rétegrend (10.14. ábra) figyelembevételével kell megállapítani. A vastagság beállításához használjunk esztrich profiIt. Az anyago, a felület és a levegő +5°C-nál magasabb legyen a feldolgozás és a kötés ideje alatt. Csak tiszta - pl. vezetékes vizet használjunk. A huzatot, közvetlen napsugárzást, valamint az idő előtti kiszáradást

el kell kerülni (utókezelés).

Meg kell említeni a gipsz·kötőanyagú önterülő esztricheket is, melyek bedolgozása egyszerűbb és gyorsabb, kiegyenlítő réteg nélkül is azonnal burkolható felületet adnak.

jóval

277

SZÓSZEDET A-Á ács-állványozó 14 ácstelepek 21 agyagtégla 113 alap-fal szigetelés 94 alapozás 55 alapozásí sík 55 alaptestek 50 alépítményi munkák 15 állandó terhek 9 állvány 174 asztalos 14 átalakítás 7 átszellőző csatorna 228 attika fal 182 B

B 30-as falazóblokk 145 bádogos és épületbádogos 14 befejező munkák 15 befejező réteg belső felületen: befejező réteg homlokzaton: beintés 40 belső páralecsapódás 82 belső vakolás 240,247 beruházó 12 betonüzemek 22 bitumen 86 bitumenemulzió 87 bitumenes kitt 87 bitumenes vastaglemez 88 bitumenes vékonylemez 88 bitumenmáz 87 blokk fal 179 bontás 7 C-Cs

cement vakolat 252 cementrabic válaszfalak 198 ciklop kő 170 citIingeit vakolat 251 cölöp 65 cölöpalap 64 cölöpfej 65 cölöprács 66 cuppantott vakolat 250 cyklop fal 173 cserépkályha és kandallóépítő 14 csőbélés 219 csöves szintező 33 D

derékszög kitűzése 41

278

dioptria 37 dózer 51 dörzsölt struktúra 274 dörzsölt vakolat 272 E-É egyenes kitűzése 40 egyrétegű külső vakolat 249 egysorú kötések 130 elasztomer 89 előkészítő munkák 15 előkevert szárazvakolatok 266 előregyártot egységek 181 előregyártott vasbeton cölöp 67 éltégla válaszfal 189 energiaellátás 23 energiaigény 23 építési helyszín 17 építési napló 24 építési nedvesség 83 építési szerződés 13 építésszervezés 18 építkezés előkészítése 13 építő tevékenység 5 építőiemezek 193 épületburkoló 14 épületszerkezetek 8 épületszigetelő 14 épületszobrász 14 érdesített vakolat 251 esetleges terhek 10 esztétikai követelmények 11 esztrich 276 F

fagyálló lábazat 94, 167 fagyapot elemek rabicolása 255 fagyhatár 55 falazás 122, 126 falazat terhei 184 falazó kő 112 falazóhabarcsok 263 falazott kémény 214 falcsatlakozás 135 falfülkék 142 falhüvely 215 falidomkötés 145 falidomkötések 129 falkáva 132 falkereszteződés falnyrlások kítűzése 45 falpillérek kötése 141 falsarok 132 falvég 131

fapadlózó és burkoló 14 faragott kő 169 farost anyagú építőiemezek 193 fejtési osztályok 51 fél tégla vastag válaszfal 190 felépítményi munkák 15 felhordás 243 felmenő falak168 felmérési napló 24 feltöltés 52 felülbordás lemezalap 63 felületszerkezetek 9 felületszivárgók 93 félvázas épület 111 felvonulás 24 fémlemez 92 fémlemezek 89 ferdeszögű falcsatlakozás 135 ferdeszögű falkereszteződések 138 fésült vakolat 251 fixpont 40 fogadószint 180 fogantyús léc 245 foganytyús léc 239 folyékony tapadóhíd 265 forrasztás 92 főfalak 110 földgyaluk 52 földmunkák 50 földnyesők 52 földtolók 51 főtengelyek 44 függő 32 függő 32 függőleges hézagképzés 125 füstcsatorna 212 G

gazdasági követelmények 11 gazdasági ügyvitel 25 gázvezeték és készülékszerelő 14 gépesítés 24 gépi vakolás 243 gerendarács 71 gerndarács alap 62 gipszes vakolat268 gipszkarton válaszfal 194 gravitációs szellőzőkürtő 228 gréder 52 grundolás 243 gúzréteg 241 gyárkémények 227 gyújtőkémény 225

H

habarcs felcsapás 243 habarcs szigetelés 89 habarcsfelhuzó lap 239 habarcstáskás falazóelemek 151 hangszigetelő képesség harántfal 111 harmatpont 81 használati víz 83 hasznos teher 10 Hb30 Hb 38 hegyesszögű falsarok 133 héjalapok 64 helyszíni bejárás 12 helyszíni cölöp ök 68 hézagképzés 125 homlokzati hőszigetelő 274 homlokzatvakolat 236 homogén falak 175 vályokfalak 175 homok 48 hosszanti főfal 110 hőszigetelés 82 hőtechnikai követelmények 186 huzat 212

kézi kitermelés 51 kézi vakolás 243 kézzel felhordható vakolat 269 kikenés 218 kitűzés 24, 31 kitűzési vázlat 43 kitüzőrúd 23 kivitelezési munkák 15 kivitelező 12 kivitelitervdokumentáció 13 kopogóhang terhelés 187 koromzsák 215 kotrógépek 52 kő 112 kőfalak 169 kőfaragó 14 kőműves 14 kőporos dörzsőlt vakolat 251 kőporos fröcskölt vakolat 250 közönséges terméskő falazat 172 központi fűtés kéményei 226 kútalapozás 70 külső páralecsapodás 82 külső vakoláás 248 kváder falazat 171

munkaterület 13 munkavédelmi napló 24 műanyag lemez 92 műanyag szigetelések 88 műanyaghálók 255 műszaki követelmények 10 N-Ny

nádszövet 254 nedvességhatások 77 nedvszíváskiegyenlítő 266 nem fagyálló lábazat 94, 167 nem teherhordó szerkezetek 8 nemes vakolat 271 nemesvakolat 251 nézőke reszt 33 nyiltvíztartás57

o-ö organizációs terv 12 oromfal 182 oszlopok 111 önhordó válaszfal 188 önterülő esztrich 276

L

iránytégla 123 iszap 48 J járulékos hatások 10 jelölőrúd 32 K

kapart struktúra 274 kapart vakolat 273 karbantartás 6 katonafal 189 káva 132 kavícs 48 kehelyalap 61 kellősítés 238 kémény 211 kéménybélelés 219 kémények elhúzása 217 kéményhuzat 212 kéménykötés 142 kéménykürtő 143 kéménypillérek 142 kerítésfal 201 kétrétegű homlokzatvakolat 249 kétsorú kötések 130 kezdősor 123

lábazati cementvakolat 252 lábazati falak 166 légaknák 228 léghang 187 légudvarok 228 lejtős terep 56 lemez 87 lemezalap 62 lemezek 91 lesimítás 246 lézerteodolit 39 libella 32 M magasépítő ipar 7 magasságmérés 31, 36 mellékcsatornás gyűjtőkémény 226 mélyalap 57 mélyalapok 64 mélyépítő ipar 7 merevítő falak 183 mérőállomás39 mérőpálca 34 mérőveszző 34 meteorológiai teher 10 metszet13 monolit cölöp 68 monolit falak 175 munkagödör 53

p padló alatti szigetelés 95 panel válaszfalak 198 panelek 179 panelfal 179 pára 77,80 páradiffuzió 83 páralecsapodás 80 páratechnikai követelmények 186 párhuzamos egyenes 43 partfalak 53 pillérek 111, 137 pillérek téglakötése 137 pincefal96 pincefalak 164 plasztomer 89 pontalapok 60 porlasztásos módszer 243 porotherm 119 poroton 147 poroton 36 pórus 83 pórusbeton falazóelemek 120 R

rába falazóblokk 145 rabic válaszfal 256 rabicháló 253 ragasztó tapaszt 275 rakott fal 175

279

redőny-, reluxakészítő, -javító 14 redukáló tahiméter 35 relatív nedvesség 81 rendkívüli teher 10 repeszelő 125 résfal 69 réteg nélküli kőfalak 172 réteges kőfalazatok 171 réteges terméskő falazat 172 rétegszám 90 rézsű 53 rúdszerkezetekre 8 S-Sz

sávalap 58 segédüzem 18, 21 siemens dúcolatok 54 síkalapozás 57 simító 239 sorosztó léc 128 sovány agyag 48 szádfal 54 szalagalapok 62 szállítás 25 szegezhetőség 199 szellőzők 227 szellőzőkürtő 228 szellőztetés 82 szerves talajok 49 szigetelés 86 szigetelést tartó fal 98 szigetelőlemez ragasztása 96 szilárdsági követelmények 184 szilikát vakolat 273 szintezés 36 szintezőműszer 36 színtkitűzók 39 színvakolat 249 szivárgó árok 93 szkréperek 52 szebafestő- mázoló és tapétázó 14 szögek 37 szögek kítűzése 41 szögprizma 38 szögtükör 38 T

tahiméter 34 talaj 48 talajnedvesség 77, 79 talajpára 77, 79 talajvíz 77 talajvízszint süllyesztés 57 talpgerenda 66 támfal 200 tatarozás 6

280

téglakötés 130-136 teherhordó szerkezetek 8 teknőszigetelés 97 teodolit 38 térelválasztó falak 110 tereprendezés 50 terméskő fal 169, 173 terméskő kerítés 20 l tervező11 tetőfedő 14 thermoton falazóblokk 151 tompaszögű falsarok 134 tömegbeton szigetelés 100 tömörfalas épület III tűzfalak 181 tűzvédelem 188

u-ü uniform 149 u-szegek 193 utólagos falszigetlés 103 üvegező: 14

v vágottkő falazat 172 vakolási hibák 253 vakolat utókezelés 247 vakolatok 236 vakolatszigetelés 100 vakolattartás 200 vakoló profil 242 vakológép 244 vakolópálca 242 válaszfal 188 válaszfal merevsége 199 válaszfalak alapozása 59 válaszfalak falazása 153 válaszfallap 191 vályog tégla 112 vályogtégla fal 175 vasbeton cölöp 67 vasbeton- és műkőkészítő 14 vasbeton válaszfalak 198 vastelepek 22 vázas épület III vázkitöltő fal 182 vegyes falak 177 vegyszeres szigetelés 103 vert falak 175 véshetőség 199 vezetékárok 53 vezető sor 124 vezetősáv 241 víllanyszerelő 14 visszatöltés 52 vízellátás 23 vízhatlan 89

vízmérték 33 vízvezeték és központifűtés szerelő 14 vízzáró 89 vízszintes falszigetlés 94 vízszintes mérés 31 Z-Zs

zaj 187 zajhatások 187 zajvédelm 187 zártsorú beépítés 56 z-fal 189 zsaluzóelemek 178 zsinórállvány 44

Tartalomjegyzék 1. Az építő tevékenység

5

1.1 Az építőipar tevékenységei, feladata 6 1.2 Az építőipar felosztása 7 1.3. Az épületszerkezetek 8 1.4. Az építményeket érő terhek 9 1.5. Az építményekkel szemben támasztott követelmények. 10 1.6. Az építőipari kivitelezésben résztvevő személyekll 1.7. Az organizációs tervezés 12 1.8. Az előkészítési tevékenység 12 1.9. A kivitelezési munkák sorrendje, a résztvevő szakmák 13 1.10. Az építési helyszín 17 1.11.Az építkezések segédüzemei.. 21 1.11.1.Az ácstelepek 21 1.11.2. A vastelepek.. 22 1.11.3. A betonüzemek 22 1.12. A vízellátás 23 1.13. Az energiaellátás 23 1.14. Az építkezés gépesítés e 24 1.15. A kitűzés, felvonulás 24 1.16. Műszaki és gazdasági ügyviteli tevékenység 24 1.17.A gazdasági ügyvitel 25 1.18. Az építőipari szállítások 25 Kérdések és gyakorló feladatok az építési tevékenység círnú fejezethez 27

2. A kitűzés

31

2.1. A geodéziai mérések 31 2.2. Jelölő eszközök 32 2.3. A függőbe és vízszintbe állítás eszközei 32 2.4. A vízszintes mérés eszközei.. 34 2.4.1. Tahiméteres mérés 34 2.5. A magassági mérés 35 2.5.1. A szintezés eszközei. 36 2.5.2. A szintezés elve és menete 36 2.6. A szögek meghatározása 37 2.7. Korszerű berendezések, mérőállomások 38 2.8. Pontok, egyenesek és szögek vízszintes kitűzése 39 2.9. Épületek kitűzése 43 Kérdések és gyakorló feladatok a kitűzés címú fejezethez 46

3. Földmunkák, alapozások

48

3.1. A talajfajták.. 3.2. A földmunkák 3.3. Feltöltések, visszatöltések 3.4. Munkagödrök, vezetékárkok 3.5. Munkagödrök és árkok megtámasztása 3.6. Az alapozás fogalma, az alapozási sík 3.5. Alapozások csoportosítása 3.6. A síkalapok 3.6.1. Asávalapok 3.6.2 A válaszfalak alapozása

.48 50 52 53 53 55 57 58 58 59

3.6.3. A pontalapok 3.6.4. Szalag- és gerendarács alapok 3.6.5. Lemezalapozás 3.6.6. A héjalapok 3.7. Mélyalapok 3.7.1. A cölöpalapok 3.7.1.1. A cölöpfej 3.7.1.2. A cölöprács/talpgerenda 3.7.1.3. Az előre gyártott vasbeton cölöpök 3.7.1.4. A helyszínen készült vasbeton cölöp ök 3.7.2. Résfalas alapozás 3.7.3. A kútalapozás 3.7.3.1. A teherelosztó szerkezet.. 3.7.3.2. A kutak szerkezete és a kutak készítése Kérdések és gyakorló feladatok a földmunkák, alapozások címú fejezethez

60 62 62 64 64 64 65 66 67 68 69 70 71 71

4. Víz- és nedvességhatások

77

4.1. Talajvíz, talaj nedvesség, talajpára 4.2. Légköri csapadék (eső, hó) 4.3. Páralecsapódás, páradiffúzió 4.3.1. Alapfogalmak 4.3.2. Külső és belső páralecsapódás 4.3.3. Páradiffúzió 4.4. Az építési nedvesség 4.5. Használati és üzemi vizek Kérdések és gyakorló feladatok a víz- és nedvességhatások címú fejezethez

77 80 80 80 82 83 83 83

5. Nedvesség elleni szigetelések

86

73

84

5.1. A nedvesség elleni szigetelések anyagai 86 5.1.1. Bitumen és bitumenes készítmények 86 5.1.2. Műanyag szigetelések 88 5.1.3. Fém szigetelések 89 5.1.4. Különleges habarcs szigetelés ek 89 5.2. Vízzáró és vízhatlan szigetelések 89 5.3. A szigetelések rétegszáma, fektetése 90 5.3.1. Bitumenes szigetelő lemezek fektetése, toldás a 91 5.3.2. Műanyaglemez szigetel és ek fektetése 92 5.3.3. Fém- és műanyaglemez szigetelések fektetése 92 5.4. Szivárgó rendszerek 93 5.5. A vízszintes falszigetelés 94 5.6. Vízszintes padló alatti szigetelés 95 5.7. Függőleges falszigetelések 96 5.8. Talajvíz elleni szigetelések 99 5.9. A szigetelések végződése 99 5.10. A kőműves munkákhoz tartozó vízszigetelések100 5.10.1. A vakolatszigetelések 100 5.10.2. Tömegbeton szigetelések.. 102 5.10.3. Az utólagos falszigetelések 103 5.10. Baleset-elhárítás 104 Kérdések és gyakorló feladatok a nedvesség elleni szigetelések címú fejezethez 105 281

6. A falszerkezetek 11O 6.1. A falszerkezetekkel szemben támasztott követelmények 110 6.1.1. Méretpontossági követelmények 110 6.1.2. Szilárdsági követelmények 110 6.1.3. Nedvességvédelmi követelmények 111 6.1.4. Hő- és páratechnikai követelmények 112 6.1.5. Zajvédelmi követelmények. 113 6.1.6. Tűzvédelmi követelmények. 114 6.2. A falszerkezetek osztályozása 114 6.2.1. Pincefalak 115 6.2.2. Lábazati falak 116 6.2.3. A felmenő falak 119 6.2.3.1. Téglafalak, falazóblokkokból készült falak 119 6.2.4. A kőfalak 120 6.2.4.1. A kőfalak anyagai, fajtái, a kő megmunkálása 120 6.2.4.2. A faragott kőfalakról általában 121 6.2.4.3. A terméskő falakról általában 122 6.2.4.4. Terméskő falak falazási szabályai. 124 6.2.5. Homogén falak 126 6.2.5.1. Vályogfalak 126 6.2.5.2. Monolit (helyszíni) beton- és vasbeton falak126 6.2.6. Vegyes falak 128 6.2.7. Blokkokból készült falak 130 6.2.8. Panel ekből készült falak 130 6.3. Tűzfalak, oromfalak, attika falak 132 6.4. Vázkitöltő falak 133 6.5. Merevítő falak 134 6.6. A válaszfalak. 135 6.6.1. A válaszfalak osztályozása 135 6.6.2. A válaszfalakkal szemben támasztott követelmények 136 6.6.3. Elemekből épített válaszfalak 137 6.6.3.1. Éltégla vastag válaszfalak 137 6.6.3.2. Fél tégla vastag válaszfal... 138 6.6.3.3. Válaszfallapból készített válaszfalak 138 6.6.3.4. Építőiemezekből készített válaszfalak 141 6.6.4. Homogén válaszfalak 146 6.6.4.1. Vasbeton válaszfalak 146 6.6.4.2. Cementrabic válaszfalak 146 6.6.5. Panel ból készült válaszfalak 146 6.7. A támfalak 147 6.8. Kerítésfalak 148 Kérdések és gyakorló feladatok a falszerkezetek osztályozása című fejezethez 149 7. A falazatok anyagai, téglakötések 7.1. Térelhatároló és térelosztó falak 7.2. Teherhordó és nem teherhordó falak 7.3. A falszerkezetek anyagai 7.3.1. Természetes anyagú falazóelemek 7.3.1.1. A kő 7.3.1.2. A vályog tégla 7.3.2. Mesterséges anyagú falazóelemek 7.3.2.1. Égetett agyagtéglák és a nagyméretű

282

158 158 158 160 160 160 160 161

falazóblokkok 161 7.3.2.2. Pórusbeton falazóelemek 168 7.3.2.3. Beton falazóelemek 168 7.3.2.4. Öntött beton és vasbeton falak 169 7.4. A falazáshoz szükséges szerszámok, gépek, eszközök 169 7.5. A falszerkezetek kivitelezése 170 7.5.1. A falazás előmunkálatai 170 7.5.2. A falazás általános szabályai, technológiája 171 7.6. A falidomkötések l77 7.6.1. Egysorú kötések 178 7.6.2. Kétsorú kötések 178 7.6.3. Falvégek kötése 179 7.6.4. Falkáva kötése 180 7.6.5. Falsarok kötése 180 7.6.6. Falcsatlakozás kötése 183 7.6.7. A falkereszteződés kötése 184 7.6.8. A pillérek téglakötése 185 7.6.9. Falpillérek kötése 189 7.6.10. Falfülkék 190 7.6.11. Falazott kémények kötése 190 7.7. Falazóblokkokból épített falak falidomkötései 193 7.7.1. A B 30-as falazóblokkból készült falidomok 193 7.7.2. A Rába falazóblokkból készült falidomok 193 7.7.3. Poroton PF 30/1 falazóblokkból készült falidomok 195 7.7.4. A HB 30 falazóblokkból készült falidomok. 195 7.7.5. A HB 38 falazóblokkból készült falidomok 195 7.7.6. Az Uniform és a Poroton pf 45 falazóblokkból készült falidomok 197 7.7.7.A Poroton 36 és a Thermopor 36 falazóblokkból készült falidomok 197 7.7.8. A Thermoton falazóblokkból készült falidomok ................................................................................. 199 7.7.9. A korszerű habarcstáskás és nútféderes falazóelemek falidomkötései 199 7.7.10. Pórusbeton falazóelemek falazási szabályai ..203 Kérdések és gyakorló feladatok a falazatok anyagai, téglakötésekcímű fejezethez 204 8. Kémények és szellőzők 212 8.1. A kémények működése 212 8.2. A kémények csoportosítása 214 8.3. Egyedi falazott kémények 214 8.3.1. A kémények készítésének előírásai 218 8.3.2. A kémények elhúzása 218 8.3.3. A kéménykürtő falazatának védelme 219 8.3.4. Falazott kémények méretezés e 222 8.4. Modulelemes kéményrendszerek 222 8.4.1. Modulelemes kémények összeállítása 223 8.5. Gyűjtőkémények 226 8.5.1. Egyesített falú, egycsatornás gyűjtőkémény ..226 8.5.2. Kettős falú, egycsatornás gyűjtőkémény 226 8.5.3. Mellékcsatornás gyűjtőkémények 227 8.6. A központi fűtés kéményei 227

8.7. A gyárkémények 228 8.8. Szellőzők 228 8.8.1. Légaknák és légudvarok 229 8.8.2. Átszellőző csatorna 229 8.8.3. Szellőzőkürtők/csatornák 229 Kérdésekés gyakorló feladatok a kémények és szellőzők című fejezethez 231

9. A vakoló munkák

237

9.1. Vakolatok csoportosítása, anyagai, minőségi követelmények 237 9.2. A vakolás szerszámai 240 9.3. A vakolás alapműveletei 241 9.3.1. Vakolandó felületek ellenőrzése 241 9.3.2. A felületek előkészítése 241 9.3.3. A vakolat síkjának meghatározása 242 9.3.4. A habarcs felhordása 244 9.3.4.1. Kézi vakolás 244 9.3.4.2. Gépi vakolás 244 9.3.5. A felhordott habarcsréteg elegyengetése 246 9.3.6. A vakolat lesimítása 247 9.3.7. A vakolatok utókezelése 247 9.4. Belső vakolások 248 9.5. Külső vakolások 249 9.5.1. Egyrétegű külső vakolatok 250 9.5.2. Kétrétegű homlokzatvakolatok 250 9.6. Vakolási hibák 254 9.7. A rabichálók. 254 9.8. Rabicszerkezetek 256 Kérdések és gyakorló feladatok a vakoló munkák cfrnú fejezethez 258

10. Szárazhabarcsok 10.1. Falazóhabarcsok 10.2. Vakolatok felület előkészítő alapozói 10.3. Belső vakolatok 10.4. Géppel felhord ható vakolatok 10.5. Kézzel felhordható vakolatok 10.6. Külső vakolatok 10.7. Homlokzati hőszigetelő rendszerek 10.8. Esztrich

264 264 265 267 267 270 272 275 277

283

Irodalomjegyzék

Mátó Gyula: Miből építsem? Tégla és kerámiacserép Magyar Téglás Szövetség, 2002. Budapest Pados Antal: Kőműves szakmai ismeretek Műszaki Könyvkiadó, 1978. Budapest

I-II-III.

Kollányi Béla: Kőműves szakismeretek Műszaki Könyvkiadó, 1987. Budapest Gábor László: Épületszerkezettan Műszaki Könyvkiadó, Budapest

I-IV.

Dr. Széll László: Magasépítéstan Tankönyvkiadó, 1978. Budapest Krauter András: Geodézia Műegyetemi Kiadó, 1995. Budapest Seffer József: Magasépítéstan I. Műszaki Könyvkiadó, 1994. Budapest Kardos-Valkó: Építőipari Kézikönyv Műszaki Könyvkiadó, 1973. Budapest Hír Alajos: Építők zsebkönyve Műszaki Könyvkiadó, 1977. Budapest Dr. Farkas József: Alapozás Műegyetemi kiadó, 2000. Budapest Továbbá vonatkozó szabványok,

284

termékkatalógusok,

gyártói előírások.