050537 Szovegertes-szovegalkotas 5 Kk

Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyam

SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette MISKOLCI SZILVI S ZILVIA A Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–050537 ISBN 978-963-328-169-7 © Széplaki Erzsébet, 2013 3. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot enntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiéle ormában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kf. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Teleon: 95/525-000, ax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 14,94 A/5 ív Tömeg: 286 g

SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette MISKOLCI SZILVI S ZILVIA A Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–050537 ISBN 978-963-328-169-7 © Széplaki Erzsébet, 2013 3. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot enntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiéle ormában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kf. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Teleon: 95/525-000, ax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 14,94 A/5 ív Tömeg: 286 g

Szövegértés-szövegalkotás Szövegértés-szöv egalkotás tanári kézikönyv 5. évolyam

KEDVES KOLLÉGANŐ/KOLLÉGA! Pedagógusi, tanítói, magyar szakos tanári mivoltom jogosít el arra, hogy a tegező ormát válasszam. Remélem, nem veszed tolakodásnak. alán az elmúlt évek során valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanolyamon, bemutatóórán személyesen is találkoztunk. Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó első tagozatosoknak tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyv einek, einek, a Szö című tankönyvnek és a hozzájuk kapcsolódó vegértést fejlesztő gyakorlato gyakorlatok, k, a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tanári kézikönyveknek. A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny Közlöny 66. számában, amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21-én napvilágot látott az új kerettanterv, az iskoláknak a kerettantervek alapján március 31-ig kellett elkészíteniük a helyi tantervüket. Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkaüzetek és eladatgyűjtemények tartalmát is. ehát ránk, tankönyvírókra is nagy eladat hárult. A Nemzeti alaptanterv és a kerettan kerettantervek tervek tartalmi módosításai alapján elsőként elkészítettük a helyi tantervi ajánlásaikat. A két évolyamos ciklusra magyar nyelv ejlesztési céljait, ismeretanyagát, követelményeit, kulcsogalmait és a ejlesztés várt eredményeit évolyamokra bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. Alapkoncepcióm az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra és képességejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után láttam hozzá a Szövegértést fejlesztő gyakorlat g yakorlatok ok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény átdolgozásához. átdolgozásához. 2013 májusában mindkettő kiváló minősítéssel kapta meg a tankön tankönyvi yvi engedélyét. Az átdolgozás miatt egy új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való elkészülésedet, és célom az is, hogy hog y ezzel lerövidítsem az erre szánt idődet. A tanítási olyamat olyamat egy-egy egy-eg y óráját ugyanis egyre körültekintőbben kell megszerveznünk, hogy azoknak tanítványaink tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek. Biztosan te is tapasztalod, hogy a mai gyerekek másajta környezetben nőnek nőnek el, mint mi, máséle hatások érik őket. Pszichológiai Pszichológiai elmérések igazolják, hogy napjai napjainkban nkban a gyerekeket g yerekeket hat másodpercenként másodpercenként érik új hatások. Ezzel a elokozott életritmussal az iskolában olyó tanulás nehezen veheti el a versenyt, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, hatékonyabb, változatosabb változatosabb módszereket és munkaormákat alkalmazzunk a tanulási olyamat során. Őszintén kell beszélnünk arról a problémáról is, hogy egyre több diák ordul el a tudás megszerzésétől. Ezt azonban nem nézhetjük tétlenül. Bár a negatív példák – a sztárocskák ideig-óráig tartó „tündöklése”, a követendő követen dő családi modellek, szülői minták hiánya – erős elleneleink. Vissza Vissza kell adnunk a tudás értékét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést viszont a társadalomnak kell biztosítania. Ha megértjük a kompetenciaalapú kompetenciaalapú oktatás lényegét, és jól tudjuk megvalósítani meg valósítani a célkitűzéseit, sokat segíthetünk tanítványainknak tanítványainknak abban, hogy sikeres és boldog elnőttekké váljanak. Ehhez a munkához kívánok neked jó egészséget, sok sikert! Debrecen, 2013 Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:

Széplaki Erzsébet Csöpi 3

szövegertes5_KK.indd 3

6/5/13 11:36 AM

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évolyam

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A kompetencia Az élet ennmaradása szempontjából a legontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységorma végrehajtásának pszichés eltétele. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket. A szakirodalomban a kompetencia többéle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel oglalkozók kezdték használni a kompetencia kiejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, elmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt elelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik ontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké. A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló) kompetenciákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és ejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, valamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket oglalnak magukban. Ez utóbbiak ejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg. Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés ontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás olyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon ontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés ontosságát.

A kulcskompetencia A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásormák) többunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba és oglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak megléte elengedhetetlen eltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kiejezőképesség Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsajátításának, ejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg. 4


6/5/13 11:36 AM


Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában oglalja a ogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kiejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél ogva kapcsolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének ejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció eltétele a megelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi unkciók ismerete. Ez a tudásanyag elöleli a szóbeli kapcsolattartás ő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különéle nyelvi stílusok ő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különéle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különéle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját �gyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és elhasználni különéle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és eldolgozni inormációkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megelelő módon meggyőzően megogalmazni és kiejezni. A pozitív attitűd magában oglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kel l a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag elelős nyelvhasználat jelentőségét. A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát. Ismeretek Készségek Attitűdök Az alapszókincs, a unkcionális Különböző üzenetek közlése szóban Az anyanyelvhez való pozitív nyelvtan és a stílusok, a nyelvi unk- és írásban, illetve azok megértése attitűd kialakítása, elismerése ciók biztos ismerete. vagy megértetése változatos helyzeannak, hogy az anyanyelv a A különéle szóbeli kommunikációk tekben. személyes, kulturális gazda(beszélgetés, vita, interjú stb.) jellem- A különböző kommunikációs helygodás egyik orrása. zői. zetekben elhangzó szóbeli üzenetek Mások véleményének és érA kommunikációban használt nem meghallgatása és megértése. Világos veinek nyitott megközelítése, verbális eszközök (testbeszéd, mimi- és tömör beszéd. Az üzenetátadás konstruktív, kritikai párbeka, beszédhang minőségével kapcso- sikerességét meghatározó készségek. szédre való hajlandóság. latos jellemzők stb.). Beszélgetések kezdeményezése, olyAz irodalmi szövegajták, pl.: mese, tatása és beejezése. mítosz, legenda, lírai költemény, Különéle szövegek olvasása és megnovella, regény, dráma stb., valamint értése, a különböző céloknak (inornem szépirodalmi szö vegajták és ő mációszerzés, tanulás, szórakozás) és jellemzőik. szövegtípusoknak megelelő olvasási Az írott nyelv ő jellemzőinek ismestratégiák alkalmazása. rete: hivatalos, hétköznapi, tudomá- Különéle típusú és különéle célokat nyos, publicisztikai stb. szolgáló írott szövegek alkotása. A nyelv és a kommunikációs ormák időhöz, térhez, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának elismerése.

5


6/5/13 11:36 AM


A szövegalkotás olyamatának nyomon követése (a témaválasztástól a címadáson át az átolvasásig), írásbeli inormációk, adatok és ogalmak keresése, gyűjtése, szűrése és eldolgozása a tanulás során. Saját érvek megogalmazása szóban és írásban. Mások írásban és szóban megogalmazott nézőpontjainak teljes mértékű �gyelembevétele. Komplex szövegek, pl.: kiselőadá-sok, interjúk, viták stb. alkotásához, előadásához vagy megértéséhez szükséges segédeszközök, (vázlatok, jegyzetek, térképek stb.) alkalmazása.

Nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználattal törekvés az esztétikus kiejezésmódra. Az irodalom szeretete. A különböző kultúrák közötti kommunikáció pozitív attitűdjének kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy ejlesztése valamennyi pedagógus eladata és elelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anyanyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő képesség ejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is. Az anyanyelvi kommunikáció és a többi kulcskompetencia Az anyanyelvi kommunikáció meghatározó szerepéről már az előbbiekben írtam. Ebből adódik, hog y ez kapcsolatban áll valamennyi kulcskompetenciával. Ezek közül a következőkben kiemelem a legontosabbakat. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, unkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók őbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokéle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű ejlesztése, például a kulturális sokéleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elogadása stb. Az alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén kulcskompetencia a következő ismereteket oglalja magában: a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos ogalmakat és módszereket, a technológiai olyamatokat és mindezek emberi alkalmazása során kiejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatását. A tanulókkal olyan természettudományos és műszaki műveltséget kell elsajátíttatni, hogy munkájukban és a hétköznapi életükben megjelenő problémákat képesek legyenek megoldani. Az ismeretek megszerzéséhez, a képességeik ejlesztéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvi, sőt sok esetben az idegen nyelvi kommunikáció. A digitális kompetencia elöleli az inormációs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A őbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, inormációkeresés és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen eltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás olyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Ugyanakkor a munka, a tanulás olyamatában meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak: a szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének és alkotásának. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszer vezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az inormációval való hatékony gazdálkodást. 6


6/5/13 11:36 AM


Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, eldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alk almazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az inormációs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás eltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés eltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység leedi a magatartás minden olyan ormáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és �g yelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A kezdeményező és vállalkozói kompetencia magában oglalja azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulónak a személyes, a majdani szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások elismerését, értelmezését, a gazdaság működésének átogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást. Olyan képességekkel kell rendelkeznie, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatelmérés és -vállalás, egyéni és csoportmunkában történő aktív munkavégzés. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség eltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban eloglalt helyének a tudatosítását, a őbb művészeti alkotások érző és beleérző ismeretét. Ide tartozik Európa kulturális és nyelvi sokéleségének, a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés ejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességeket kell ejlesztenünk a tanulókban, mint a művészi önkiejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek elismerése és kiaknázása.

A tanuláselméleti háttér megváltozása A kompetencialapú oktatás szorosan összeügg a tanulási olyamatról alkotott nézőpont megváltozásá val. A teljesség igénye nélkül, röviden tekintsük át az ókortól napjainkig, hogyan változott meg a tanítás, illetve a tanulás mibenléte. Az ókori és a középkori pedagógusok a saját ismereteik átadását tartották ontosnak. Ezt a nézetet és gyakorlatot a 17. században Comenius szemléltetéspedagógiája váltotta el. A neves cseh pedagógus azt vallotta, hogy a gyerekeknek ne csupán verbális módon tanítsák az arra avatottak a különéle tantárgyakat, hanem mindenéle szemléltetőeszköz bevonásával. Fontos, hogy minél több érzékszervet vonjanak be a tananyag elsajátításakor. A megismerési olyamatot az első modern pedagógus a tapasztalaton alapuló induktív útnak tartotta. Évszázadok teltek el Comenius óta, de alapvetően nem nagyon változott meg a pedagógus szerepe a tanulás olyamatában, hiszen az ismeretnyújtás áll a középpontban. A legújabb elmérések szerint a tanítási órákon továbbra is a pedagógusé a őszerep. Azt viszont könnyű belátni: a „katedrán” állva hiába nyújtja valaki a tudást, ha tanítványai nem akarják megszerezni azt. Az elmúlt évtizedekben a pedagógustársadalom próbálkozott a cselekvés pedagógiájával is, amely a tanulót már nem passzív szereplőként kezeli, hanem minél inkább igyekszik bevonni a megismerési olyamatba, de mint az előbb láttuk, a tudást nem elég nyújtani a gyerekeknek, hanem azt maguknak kell megszerezniük. Éppen ezen a tézisen alapul a konstruktivista tudás- és tanuláselogás, melynek alaptétele, hogy minden emberi tudás konstruált, azaz az egyén által elépített és megalkotott. A tanulás aktív olyamat: a rend- és értelemkeresés olyamata az élet minden területén. Ennek belátása roppant egyszerű, ha összehasonlítjuk a mindennapi életben zajló tanulást a hagyományos iskolai tanulással. A mindennapi életben zajló tanulás során a gyerekek problémákkal, helyzetekkel találkoznak, amelyek megoldása során a már meglévő ismereteikre támaszkodva új ismereteket konstruálnak, mindezt egy szociális olyamatba ágyazva, azaz alkalmuk van a társakkal való hangos együttgondol7


6/5/13 11:36 AM


kodásra. Ezzel szemben az iskolai tanulás olyamatában viszonylag leegyszerűsített eladatokat kell megoldaniuk, többnyire magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként: Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szóogadó gyerek ráhajol a taneszközére, és csendben marad. Elojtja a eladatvégzés közben elmerülő kérdéseit, többnyire egyedül marad a problémáival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magányossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a megbeszélés szükséglete valamennyiünkben ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom közben, hogy az adott témával kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az elhangzottakkal kapcsolatos véleményüket! Ezt egyetlen előadó sem veheti „egyelmezetlenségnek”. Hát ne vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom ontosnak, hogy minél több alkalommal dolgozhassanak tanítványaim páros vagy csoportmunkában. A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új inormációkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is ontos problémákat vessenek el, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás olyamat ontos részének a diákok olyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek meg változtatására. A következő táblázat azt illusztrálja, mi a különbség a hagyományos és az új tanári, tanulói szerepek között. Hagyományos modell Tanári szerep A tudás átadása A munka megszervezése A diák motiválása Ellenőrzés

Tanulói szerep A tudás beogadása A tananyag megtanulása

eljesítménymérés, értékelés

AKTÍV Felelősség

PASSZÍV Nincs felelősség Az új, szociális-konstruktivista modell A tanuló konstrukciós olyamatainak A tanulási olyamat aktív szereplője előidézése, állandó �gyelése A tanulási olyamat megszervezése A kognitív (megismerő) készségek elértékelődése A diák motiválása udása általa konstruált Visszajelzések adása Folyamatos értékelés AKTÍV Felelősség A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE

Értékeli a saját és társa teljesítményét AKTÍV Felelősség A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

Az oktatási dokumentumok megújulása A kompetenciaalapú oktatás, a tanuláselméleti háttér megváltozása értelemszerűen magában hordozta az oktatási dokumentumok megújulásának kényszerét. Ahogy évente szükség van a tanmenetjavaslataink átnézésére, „leporolgatására”, tapasztalataink alapján történő átvizsgálására, ugyanilyen szükség van a 8


6/5/13 11:36 AM


Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek korrekciójára, kiegészítésére, kiigazítására. ermészetesen ezeknek a dokumentumoknak az átvizsgálása több időt vesz igénybe.

A Nemzeti alaptanterv Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új alaptantervet. A közműveltségi elemek elsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem a tanulók ejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek benne. Értékelvű, de tudáselogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében ejlesztéscentrikus. Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabályozásának változásáról, hogy könnyebben megérthessük a Nat 2012 koncepcióját: 1995 ♦ 1–10. évolyam

♦

Fejlesztési területek, műveltségterületek

2003 ♦ 1–12. évolyam

♦

2007 ♦ 1–12. évolyam

♦

2012 ♦ 1–12. évolyam

♦

Kiemelt ejlesztési eladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

Kulcskompetenciák ♦ Kiemelt ejlesztési eladatok ♦ Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül) Kiemelt ejlesztési területek ♦ Kulcskompetenciák ♦ Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak

Most nézzük meg a 2012-es Nat ejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat! Fejlesztési területek Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, haza�as nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra ejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia ermészettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kiejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

A Nat műveltségterületei 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika 4. Ember és társadalom 5. Ember és természet

6. Földünk–környezetünk 7. Művészetek 8. Inormatika 9. Életvitel és gyakorlat 10. estnevelés és sport 9


6/5/13 11:36 AM


A műveltségterületek kiemelt közös céljai: ■ a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás olyamatában, pl.: kísérlet, meg�gyelés; ■ az inormatika alkalmazása; ■ a szociális kompetenciák sokirányú ejlesztése; ■ a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; ■ az egészséges életmód kialakítása; ■ az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; ■ a médiumok alkotó használata.

Kerettanterv 2012 NA absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érhet el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. A kerettanterv készítői olyan az iskolai elhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi ormát hoztak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaÓrakeret A javasolt egységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól óraszám függően – lehet konkrét téma, pl.: Pető� Sándor: János vitéz, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása; Olvasás, az írott szöveg megértése; Olvasás, szövegértés A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megelelően. Az adott tematikai egység tanítási-tanulási olyamatában hangsúlyos, kiemelt A tematikai egység nevelési-fejlesztési ejlesztési eladatok megnevezése az adott két évolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi ejlesztési célok, eladatok alapján. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy ejlesztési eladatainak antárgyak, konkrét tumegjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megelelően (a cella két dáselemekkel részletezve. oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Kulcsfogalmak/ fo- A tematikai egységben előorduló kulcsogalmak, illetve a ogalmi gondolkodás ejlesztéséhez szükséges ogalmi műveltség összetevőinek jelzése. galmak Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legontosabb tudás- és A fejlesztés várt képességelemek. eredményei a két évfolyamos ciklus végén A kerettantervek értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való elkészítést, elkészülést. Azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek.

10


6/5/13 11:36 AM


Segítik a differenciált tanulást, a kiemelt �gyelmet igénylő gyermekekkel való oglalkozást. Kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt ejlesztési eladatokat, továbbejleszthetők, adaptálhatók. Az kerettantervek új elemei a következők: ■ a Nemzeti alaptanterv ejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; ■ a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás); ■ a nevelési-ejlesztési eladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban; ■ képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-ejlesztés (lásd a kulcskompetenciák); ■ egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy más szempontú eldolgozási alternatíva elajánlása.

A helyi tanterv Az iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a Nat előírásait, illetve a kerettanterveket kellett �gyelembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és ejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk. Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett a az évolyamonkénti 10 %-os szabad órakeret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgásterének elhasználásáról. A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethettek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat. A tantárgyi órakeret 10%-át elhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére. ■ a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; ■ az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet; ■ a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki. A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő: 1. A választott kerettanterv megnevezése 2. A választott kerettanterv eletti óraszám 3. A kerettantervben meghatározottakon elül a kötelező és a nem kötelező tanórai oglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai eladatok helyi megvalósítása 6. Mindennapos testnevelés 7. A választható tantárgyak, oglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és ormái /írásbeli eladatok értékelése, szóbeli eladatok értékelése 9. Az otthoni elkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli eladatok meghatározása 10. A csoportbontások és az egyéb oglalkozások szervezési elvei 11. A tanulók �zikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tantervi ajánlás, amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.

11


6/5/13 11:36 AM


HELYI TANTERVI AJÁNLÁS Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a olytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának ejlesztése a kognitív olyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek �gyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 5. évolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. Az 5. évolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 5. évolyamon a tanuló beszéde ejlődjön tovább a megelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összeoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megogalmazására. anulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok elhasználására különböző témájú, műajú szövegek megértésére, megogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, inormációkereső, értelmező olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi ormáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának ontosságával.

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Órakeret Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Év eleji, félévi, év végi felmérés

9+1 12 10 + 1 11 + 1 12 11 + 1 +3

12


6/5/13 11:36 AM



Órakeret 9 + 1 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kiejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megelelő követése, a komElőzetes tudás munikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatelvételi ormák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés ejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással). A kommunikációs helyzetnek megelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. bes zédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. örekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól ormált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kiejező kommunikáció, a megelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor. A társas vis elkedés A tematikai egység neszabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák ejlesztése. velési-ejlesztési céljai A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának ejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) elismertetése, ezen keresztül az elogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs olyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hallásértés ejlesztése analitikus gyakorlatokkal. Dráma és tánc: kommuniKülönböző hallott szövegek, inormációk megértése, rövid összeoglaló repro- kációs kapcsolatteremtés, dukálása. szituációk, helyzetgyakorAktív részvétel különéle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a latok. beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek Vizuális kultúra: vizuális alkalmazása. kommunikáció. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, Természetismeret : az ember drámapedagógiai gyakorlatokkal. megismerése, érzékszervek. Mindennapi kommunikációs szituációk különéle helyzetekben történő g yakorlása: kapcsolatelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Erkölcstan: önismeret, a Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs személyes kapcsolatok, a (illem)szabályok (ér�ak és nők, elnőttek és gyermekek, gyermekek és gyerme- beszélgetés jelentősége. kek) között. anult szövegek szöveghű és kiejező tolmácsolása. Idegen nyelv: udvariassági A kommunikációs helyzet; tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint ormulák, egyszerű üzea beszédpartner közlésének, viselkedésnek meg�gyelése, értelmezése. netek megogalmazása a A kommunikáció teljes olyamatának meg�gyelése, a következtetések nyomán tanult idegen nyelven alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, a kommunikáció olyamata, Kulcsfogalmak/ tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat; a beszéd zenei eszközei: dallam, fogalmak hangsúly, tempó, hangerő, szünet. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

13


6/5/13 11:36 AM



Órakeret 12 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műajú szövegek elismerése és megértése. A szöveg inormáciElőzetes tudás óinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika ejlesztése különéle olyamatos és nem olyamatos szövegeken A tematikai egység többéle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és s zöveg közötti összeügnevelési-fejlesztési gés elismertetése. céljai Az olvasási, a szövegértési hibák elismerésének ejlesztése, és a megelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különéle szövegek néma és a szöveg üzenetének megelelő hangos olvasása. Matematika; természeOlvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző tismeret : szövegértés, a témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szöveg-eldolgozási straeladatok szövegének tégiák (átutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb értelmezése. stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). ájékozódás, inormációkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatá val) a különéle dokumentumtípusokban (könyv, olyóirat), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő orrásokban. A szövegértés olyamatának meg�gyelése, a szöveg megértésének követése. A hibás olvasási, szövegértési technika elismerése, a megelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az olvasott szövegek szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összeüggéseinek eltárása, értelmezése. Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összeüggéseinek eltárása. Kulcsfogalmak/ Üzenet, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak


Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 10 +1 óra A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák ejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kiejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, udvariassági ormulák ismerete, alkalmazása stb. Megelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult ogalmazási műajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének ejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak ejlesztése. Az ismert ogalmazási műajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Írás, fogalmazás

14


6/5/13 11:36 AM


Ismeretek/fejlesztési követelmények A kialakult egyéni írástechnika további ejlesztése. örekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás olyamatának megtapasztalása, olytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különéle nyomtatott orrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, ajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kiejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus ormai és tartalmi jellemzőinek meg�gyelése. Az írott és nyomtatott szöveg ormájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, beogadójának megelelő szókincs használata. Személyes élmények megogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, levél.

Kapcsolódási pontok

Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi Szövegalkotás az internetes műajokban: pl. e-mail. eseményekről, hősökről. Informatika: internetes kapcsolattartó műajok nyelvi jellemzői. Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél, e-mail, SMS emotikon. fogalmak


Órakeret 11 + 1 óra A tanult őbb helyesírási szabályok elismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az Előzetes tudás írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előorduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok okozatos önálló alkalmazásának ejlesztése az írott kommunikációban. A tematikai egység A helyzetnek megelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segínevelési-fejlesztési tő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakícéljai tása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány Történelem, társadalmi elve, egyszerűsítés) megismerése őleg a hangtani ismeretek elsajátításához és állampolgári ismeretek; kapcsolódóan. Idegen nyelvek; Vizuális A megismert helyesírási esetek elismerése és tudatos alkalmazása az írott kultúra; Természetismeret; szöveg megértése és szövegalkotási olyamatában; az önkontroll és szövegjavítás Informatika: a tantárgyra okozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. jellemző ogalmak, digitáörekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. lis kiejezések helyesírása. Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. fogalmak Helyesírás

15


6/5/13 11:37 AM



Órakeret 12 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú*, többjelentésű* és a rokon értelmű szavak megelelő alkalmazása a Előzetes tudás beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti unkciójuk ismerete. * Csak a 2017/18-as tanévtől várható el. A szavak szerkezetének meg�gyeltetése, a őbb szóelemek unkcióinak tapasztalati A tematikai egység úton történő öledeztetése. nevelési-fejlesztési A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kiejezőképességének öledeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, céljai hogy ugyanazt a tartalmat többéle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet ejezni. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelv : a tanult Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja idegen nyelv szókincse, közötti összeüggés meg�gyelése. néhány állandósult szóAz állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezeté- kapcsolat. nek, használati körének meg�gyelése. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló eltárása. Szótő, toldalék, képző, jel, rag; Kulcsfogalmak/ egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangufogalmak latestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A szavak szerkezete és jelentése

A nyelv szerkezete

Órakeret 11 + 1 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. Nyelvi tudatosság �gyelemejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének meg�gyelteA tematikai egység tése; a hangok, a szóelemek részletesebb vizsgálata. A mag yar nyelv sajátosságának nevelési-fejlesztési tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) céljai A kiejtés és az írás összeüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek eledezése, a képzési móTermészetismeret : az ember dok meg�gyelése. hangképző szervei. A magyar hangok rendszere és őbb képzési jellemzőik: magánhangzók, mássalhangzók; magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: meg�gyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd Idegen nyelv : a tanult ide változattól. gen nyelv hangállománya, A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani hangtani szerkezete. szerkezetével.

16


6/5/13 11:37 AM


Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés kiesés. A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megelelően megogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összeoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műajokban (elbeszélés, leírás, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. örekszik az igényes, pontos és helyes ogalmazásra, írásra. Az írott elületen megjelenő olvasott szövegek globális (átogó) megértése, a szövegből az inormációk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló eladatvégzésre az inormációgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő orrások). Felismeri a szövegértés olyamatát, annak meg�gyelésével képes s aját módszerét ejleszteni, hibás olvasási szokásaira megelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

17


6/5/13 11:37 AM


TANULÁSSZERVEZÉS A kompetenciaalapú oktatás című ejezetnek a tanuláselméleti háttér megváltozásáról szóló részében már kiejtettem, hogy a pedagógusszerep megváltozásának egyik kulcsontosságú területe éppen az, hogy a pedagógus a tudás átadója helyett a tanulási olyamat megszervezője legyen. Ez a szervezési tevékenység alkalmat biztosít a tanító, tanár számára, hogy a hagyományos és „modern” tanulásszervezési módokat öt vözze – tanítványai képességének, az osztály ejlettségi szintjének ismeretében. Ezeket a szervezési módokat a tanuló szempontjából munkaormaként értelmezzük. A következőkben ezekkel a módszerekkel, illetve munkaormákkal kapcsolatos ismereteiket eleveníthetitek el, kedves kollégák, illetve megerősíthetitek magatokat abban, hogy jó úton jártok.

A hagyományos tanulásszervezés A hagyományos tanulásszervezés két ajtája a rontális osztálymunka és az önálló munka, amelyek a mai oktatásban a leggyakrabban előordulnak. Előnyeiket és hátrányaikat minden pedagógus ismeri, sőt a gyakorlatban tapasztalja is. A frontális osztálymunkát leginkább az új ismeretet eldolgozó órákon alkalmazzuk, már csak abból a meggondolásból is, hogy bizonyos ismereteket minden tanulónak – képességeitől üggetlenül – ugyanúgy kell tudnia. Ekkor érvényesül leginkább a hagyományos pedagógusszerep, amikor a tanító, tanár a tudás átadójaként a tanulási olyamatban roppant aktív szerepet tölt be. Ugyanakkor a tanuló passzív szerepre van kárhoztatva, csupán a tudás beogadására korlátozódik a lehetősége. Ezért nehéz a gyerekek �gyelmét és érdeklődését hosszú ideig ébren tartani. Az önálló munka lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik. Az osztály vagy csoport minden tanulója ugyanazt a eladatot végzi, és egyedül tevékenykedik, ezért ezt a szakirodalom egyedül végzett munkának is nevezi. A leggyakrabban előorduló probléma, hogy a képességeikhez közelebb álló eladat esetén a gyorsabb munkatempójú tanulók már rég elkészültek a megoldással – vagy jól, vagy rosszul –, a többiek viszont még csak a eladat értelmezésével küzdenek. Vannak olyan esetek, amikor a tanulókat képességeik alapján csoportokba soroljuk: jók, közepesek, gyengék. Néha antázianeveket is kapnak, azonban minden gyerek tisztában va n az elnevezés valódi jelentésével, azaz hogy kit soroltunk a jó, a közepes vagy a gyenge kategóriába. Bár a csoportok eltérő eladatot kapnak, tagjainak a megoldással egyedül, önállóan kell megbirkózniuk. Ezt a munkaormát nevezi a szakirodalom rétegmunkának. Ezzel a munkaormával több probléma is van. Az első: maga a csoportba való besorolás, amelynek alapja a pedagógus benyomása a gyerekekről. A másik probléma a vélt képességszint és a eladatok összeillesztése. Mert hát miként is értelmezhető az átlagos szint (mihez, kihez képest)? Ki az átlagos képességű tanuló? Ki gyenge vagy kiemelkedő képességű? A harmadik probléma, hogy a tanulók csoportüggővé válhatnak. Kevés esélye van a csoportból való kikerülésnek, tehát ez csupán a szinten tartást eredményezi.

Hatékonyabb tanulásszervezési módszerek – tanulói munkaformák Ezen módszerek és munkaormák alkalmazásának alapját a konstruktivista pedagógiai szemlélet térhódítása teremtette meg. Erről a tudás- és tanuláselogásról már írtam A kompetenciaalapú oktatás című ejezetben; az a lényege, hogy tudását mindenki maga alkotja meg, maga konstruálja. A tanulóknak ebben a gondolkodási olyamatban aktívan részt kell venniük, ehhez másokkal együtt kell működniük. A következőkben tehát a páros, illetve a csoportmunkáról esik szó.

18


6/5/13 11:37 AM


A párban folyó tanulás A párban olyó tanulás lényege, hogy két tanuló dolgozik együtt valamilyen tanulási eladat megoldásakor. Alkalmazhatjuk új ismeret szerzésekor éppúgy, mint rendszerezés, rögzítés esetén. Mindenképpen különbséget kell tennünk a páros munka és a tanulópár között. Páros munka közben két azonos képességű tanuló közösen, együttműködve oldja meg a eladatot. Nincs is semmi gond, ha két jó képességű dolgozik együtt, hiszen tudásuk, képességeik összeadódnak. Más a helyzet, ha két gyenge képességű gyerek küzd a eladattal. Egy szemléletes szólásunkkal élve: vak vezet világtalant. Ők csak akkor lesznek eredményesek, ha a pedagógus segíti őket. Ez egy-két pár esetében meg is oldható. De mi van olyankor, amikor az osztályunkban ennél több a elzárkóztatásra szoruló diák? A tanulópárt egy jobb és egy gyengébb képességű gyermek alkotja. A gyengébb képességűt segíti a jobb képességű, s közben ő maga tanítva tanul. Mindannyian tapasztaltuk, bármilyen sikeresen szerepeltünk hallgató korunkban a nyelvészeti vagy irodalmi szigorlaton, ismereteink az által váltak egyre mélyebbé, szilárdabbá, minél többször magyaráztuk el azokat tanítványainknak. A párban olyó munkának elengedhetetlen eltétele, hogy a két gyerek akarjon és tudjon együtt dolgozni. Ugyanakkor ez a munkaorma biztosítja mindkettejük számára, hogy tapasztalatot szerezzenek az együttműködésben. Ezáltal ejlődik szociális kompetenciájuk, valamint a következő képességeik: – együttélési képességek: ■ empátia; ■ kapcsolatkezelési, kötődési képesség; ■ tolerancia; – együttműködési képességek: ■ elelősségvállalás; ■ air játékra való képesség; ■ segítségnyújtás; ■ szabálykövetetés; – érdekérvényesítő képességek: ■ a siker és a kudarc elogadásának képessége; ■ alá- és ölérendeltség elogadása. A párban olyó munka közben mi is új oldalukról ismerhetjük meg a tanítványainkat. A rontális osztálymunkában ugyanis a hozzánk való viszonyulásukról, az önálló munkában a tanuláshoz való viszonyukról tesznek tanúbizonyságot. A tanulópár jelentősége megegyezik a páros munkáéval, bár vannak eltérések a szociális és tanulási tapasztalatok miatt. Gyakran ogalmazzák meg a tanulópár jobb képességű tagjának szülei, hogy g yermekük csak az idejét ecsérli. Ilyenkor meg kell értetni az aggódó szülőkkel, hogy a tanító – legyen szó elnőttről vagy gyermekről – miközben magyaráz, kérdez, maga is rögzíti, gyakorolja a tananyagot, elmélyíti a tudását. Nagyon szerencsésnek tartom, ha a párok kialakítását variáljuk. Lehetnek állandó párok, de tantárgyüggőek is. Például Gábor nagyon jó matematikából, de gyenge irodalomból. Párja, István viszont pont ordítva. Így mind a ketten tapasztalatot szerezhetnek a páros munka során a „tanítói” és a „tanulói” szerepről. Meggyőződésem, hogy a sikeres, eredményes csoportmunka eltétele, hogy a tanulók jól tudjanak együttműködni a párban végzett munkaormában. Ezeket a jól működő párokat már könnyen csoportokká tudjuk szervezni. apasztalataim szerint az alsó tagozaton a leghatékonyabb munkaorma a jól szervezett páros munka, ahol a gyerekek egyenrangú élként dolgoznak együtt.

A csoportmunka Az ideális csoportlétszám négy ő. Így valamennyi csoporttag aktívan részt vehet a eladatmegoldásban, érvényesülhetnek egyéni képességeik, valamint ez könnyen variálható a páros munkával. Hat őnél semmiképp se legyen nagyobb a csoport. Ellenkező esetben egyes csoporttagok háttérbe húzódhatnak, kivonhat ják magukat a közös munkából, esetleg hátráltatják a többieket. A csoportmunka akkor teljes értékű, ha a tagokat kölcsönös üggőségi, elelősségvállalási és ellenőrzési viszonyok kapcsolják össze. 19


6/5/13 11:37 AM


A csoportalakítás általában a pedagógus által tudatosan meghatározott eladat. Nekünk kell eldöntenünk a ejlesztési cél ismeretében, hogy homogén vagy heterogén csoportban aka rjuk dolgoztatni a gyerekeket. Ha homogén a csoport, akkor közel azonos képességű és érdeklődésű gyerekekből áll. A heterogén csoportban a tagok között képességük és érdeklődési körük szerint nagy eltérés van. Jó képességű tanulókból álló csoport esetén támogassuk, hogy a gyerekek maguk válasszák meg a csoport irányítóját, ők jelöljék ki a szakértőket: a jegyzőt, a szóvivőt, a rajzolót, az íródeákot stb. Kezdeti bizonytalanság esetén természetesen a pedagógus is irányíthatja a csoportszerepek kiosztását, de számítsunk arra, hogy a csoport – működés közben – „kitermeli” a szakértőit. Ugyanakkor támogassuk azt a törekvést, hogy idővel mindenki kipróbálhassa magát más szerepben is. Volt olyan tanítványom, aki nem szívesen szólalt meg az órán, mert mindig bizonytalannak érezte a tudását, állandóan kételkedett, hogy jól oldotta-e meg a eladatot, annak ellenére, hogy szinte mindig hibátlanok voltak az írásbeli eladatai. Miután a megszólalás előtt, csoporttársaival együttműködve oldotta meg a eladatokat, tehát előzetes visszajelzést is kapott, eg yre bátrabban vált a csoportja szóvivőjévé. Gyenge képességű tanulókból álló, illetve heterogén csoportok kialakításakor célszerű nekünk kiosztani a szerepeket, így mindenki képességének és erejének megelelően vehet részt a közös munkában. ermészetesen előordulhatnak olyan esetek, amikor a csoportalkotás véletlenszerű vagy rokonszenvi választáson alapul. A pedagógus szervező szerepe ilyenkor sem hanyagolható el. A csoportmunka alkalmazásának lépései a tanítási órán a következők: ■ a csoportmunka hangulati, tartalmi, szervezési előkészítése rontálisan; ■ a csoporteladatok meghatározása; ■ az együttes munkához szükséges időkeret meghatározása a pedagógus által; ■ a csoport önállóan megogalmazott eladatainak rögzítése; ■ a eladatok megoldása; ■ a csoportok rontális osztálymunk ában történő beszámolói, ellenőrzésük, a mindenki számára szükséges tartalmak rögzítése; ■ a csoportok munkáinak szöveges, szóbeli értékelése a többi osztálytárs, i lletve a pedagógus részéről. A pedagógus eladata a csoportmunka alatt: ■ aktív részese a tanulási olyamatnak – hogy milyen mértékben kell beavatkoznia a csoportok munkájába, ■ azt a csoportok jelzései, sokszor a metakommunikációs jelek alapján kell eldöntenie; ■ szemmel kell tartania a csoportmunka tartalmát is; ■ a bizonytalanságot, a csoporttagok között kibontakozó ellentétet azonnal el kell oldania; ■ ellenőrzéskor, javításkor, javíttatáskor meghatározó a szerepe; ■ értékeléskor mintát nyújt a gyerekek számára. A csoportmunka szociális kompetenciát ejlesztő hatása megegyezik a páros munkánál elsoroltakkal. A gyerekek megtanulnak �gyelni, hallgatni egymásra; vitatkozni egymással. Gyakorlatot szereznek a megelelő időbeosztásról. Új oldalukról ismerik meg társaikat, sok esetben saját magukat is.

Az egyéni munka A hagyományos tanulásszervezésről szóló részben már érintettem az egyéni munka két ajtáját: az egyedül végzett munkát és a rétegmunkát. E két munkaormánál sokkal hatékonyabb a részben egyénre szabott, illetve a teljesen egyénre szabott munka. A részben egyénre szabott munka esetén a hasonló szintű tanulók számára adunk azonos eladatot. Ez nem jelent állandó, merev besorolást, mint a rétegmunkánál, mindig az aktuális tanulási eladat szempont jából meghatározó sajátosságok alapján történik a csoportokba sorolás. A rétegmunkához hasonlóan ez a munkaorma sem téveszthető össze a csoportmunkával, mivel hiányzik a tanulók közötti együttműködés. A teljesen egyénre szabott munkát elsősorban elzárkóztatáskor és tehetséggondozáskor célszerű alkalmazni. Ilyenkor a kiemelkedően jól, illetve gyengén teljesítő tanulók személyre szóló eladatot kapnak, amelynek összeállításakor a pedagógus maximálisan �gyelembe veszi a diák egyéni képességeit és sajátos tanulási stílusát. 20


6/5/13 11:37 AM


Mindkét szervezési módszer, munkaorma a tanulást szolgálja. ermészetes, hogy eladatmegoldás közben a tanuló elbizonytalanodhat, elakadhat, esetleg nem ért vagy élreért valamit. Ekkor szüksége van tanítója, tanára segítségnyújtására.

Kooperatív technikák „Mondd el, meghallgatom. Írd le, elolvasom. Vonj be, megtanulom” – vallja egy ősi kínai mondás. Ez a mottója a napjainkban egyik legnépszerűbb kooperatív tanulási módszernek, mely dr. Spencer Kagan ne véhez űződik. A jeles szakember Kooperatív tanulás című könyve 2001-ben jelent meg Magyarországon. Minden kedves kollégám szíves �gyelmébe ajánlom ezt, a kooperatív technikákat elsorakoztató gyűjteményt. A Kagan-módszer alkalmazásakor a tanítás-tanulás olyamatában kettős cél valósul meg: ■ a tantárgyi cél, amely az adott tananyagból indul ki, és a tanulók tudásbeli képességeit ejleszti; ■ a szociális cél, miszerint a tanulók elelősségteljes szerepet kapnak a tanulási olyamatban, azaz az ismeretanyagot együttműködésen alapuló tanulásszervezési módszerekkel sajátítják el. A pedagógus nem elvárja a tanítványaitól, hanem megtanítja nekik a kü lönböző együttműködési ormákat, és ezek által ejleszti a szociális kompetenciájukat. A hagyományos csoportmunka során a gyerekek közötti kötelék lazább, a eladatvégzés során nincs meg közöttük az egymásrautaltság érzése, a csoport sikere nem biztos, hogy minden tanulóhoz köthető. Kagan a következőképpen ogalmazza meg az együttműködésen alapuló tanulásszervezés négy alapelvét: 1. Párhuzamos interakciók: a tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, azaz egy időben a különböző csoportokban több gyerek is beszél. Így a hagyományos módszerekhez képest egy tanulóra több megszólalási idő esik. 2. Építő egymásrautaltság: a csoport tagjainak és az egyes csoportoknak a ejlődése szorosan és pozití van ügg össze eg ymással. Az egyik diák képességeinek ejlődéséhez szükséges a másik diák képességeinek ejlődése is. Ugyanezt mondhatjuk el a csoportok közötti egymásrautaltságról. Például ha az egymás tanítása kooperatív technikát alkalmazzuk, ez teljesen nyilvánvaló. (A technika leírása a későbbiekben olvasható.) 3. Egyéni elelősség: a csoport eladatának megoldásához minden tanulónak hozzá kel l járulnia a saját részeladata elvégzésével, tehát elelősséggel tartozik a csoportnak. A csoport tagjai tudják, ki milyen mértékben járult hozzá a csoport sikeréhez. 4. Egyenlő részvétel: a diákok a eladatok megoldásában egyenlően, a képességeik szerint vesznek részt. Ez a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el. Sok pedagógusban elvetődik a kérdés, aki még nem alkalmazta a kooperatív technikákat, hogyan is kezdjen hozzá. Vannak olyan egyszerű módszerek, amelyekkel ki tudjuk alakítani a gyerekekben azt az igényt, hogy �gyeljenek a társaikra, tiszteljék mások véleményét, ontosnak tartsák, hogy a többiek hogyan vélekednek ugyanarról a problémáról. Néhány – dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvéből tanult, és nálam jól bevált – módszer: Képmozaik: kiváló módszer csoportalak ításhoz. A teremben a 25 tanuló öt 4 ős és egy 5 ős csoportban oglal helyet. Öt képet vágok szét: ebből négyet négyelé, egyet öt darabra. A képdarabokat szétosztom a gyerekek között. A gyerekek azokat a társaikat keresik, akikkel ki tudják rakni a képet. Így véletlenszerűen alakulnak ki a csoportok. Abban az esetben viszont, ha a képdarabok hátuljára elírom egy-egy tanuló nevét, már én tervezem meg a csoportok összetételét. A csoportalakításhoz szavakra bontott mondatokat, irodalmi művek szereplőit is használhatjuk. Diákkvartett: jól alkalmazható ismétléskor, összeoglaláskor, az új ismerethez kapcsolódó előzetes ismeretek elelevenítésekor, de a szövegértő képesség ejlesztésekor is. Előnye: nagyon rövid idő alatt meggyőződhetünk arról, hogy minden tanuló birtokában van a szükséges ismeretnek. A lépései: 1. A csoporton belül a diákoknak 1-től 4-ig számot adok.

21


6/5/13 11:37 AM


2. A kérdésemet utasításként ogalmazom meg! Például: Győződjetek meg arról, hogy mindenki el tudja mondani, melyik öldrész melyik országában éltek a áraók! (Sz..gy. 30–31. oldal, A Kheopsz-piramis) Megszabom a gondolkodási időt, ez jelen esetben 10 másodperc. 3. A gyerekek összedugják a ejüket, megállapodnak a válaszban, amit ezek után mindenki megtud. 4. Felszólítok egy számot 1 és 4 között. 5. A számok tulajdonosai megmondják a választ. Az ellenőrzés idejét lerövidíthetjük, ha csak egy tanulótól kérjük a választ, az azonos számmal rendelkező tanulóktól pedig az egyetértésüket, illetve egyet nem értésüket. Ha az a célunk, hogy a gyerekekben rögzüljön az ismeret, akkor minden azonos számmal rendelkező gyermek válaszát meghallgatjuk, még akkor is, ha azonosat mondanak. Kerekasztal: a tanítványaim egyik kedvenc eladata volt. A csoportépítés egyik hatékony módszere. Feladatmegoldás közben összeadódik a tudásuk, ezáltal a közös siker élményét is átélhetik. A lépései: 1. Meghatározom a megoldandó eladatot. Olyan kérdést teszek el, amelyre sok válasz adható. Például: Soroljátok el a vörös gém táplálékait! (Sz..gy. 22–23. oldal, A vörös gém) 2. A diákok sorban válaszolnak a csoporton belül, de úgy, hogy egy lapra listát állítanak össze. Mindegyikük leír egy választ, majd továbbadja a társának. A lap körbemegy az asztalon. Ha valaki megakad, segítséget kaphat a társától, vagy egy vízszintes vonallal jelzi, hogy nem tud többet mondani. Feladatküldés: nagyon jól használható ismétléskor, összeoglaláskor. ermészetesen a szövegértő képesség ejlesztésekor is alkalmazhatjuk. Rövid idő alatt elvégezhető. Minden tanuló aktívan részt a munkában, hiszen mindenki kérdező és válaszoló is egy személyben. A lépései: 1. A csoporton belül minden diák kigondol egy kérdést, amely egyértelműen megválaszolható, a tankönyvi szövegből ellenőrizhető, és elírja egy kártyára. Például: Mitől csíkos a zebra bőre egy arikai mese szerint? (Sz..gy. 18–19. oldal, Miért csíkos a zebra? ) 2. A kérdést az alkotója elteszi a csoporttársainak. 3. A közös gondolkodás eredményeként ráírják a kártya hátuljára a választ: az esőtől. 4. Minden csoporttag esetében ugyanez az eljárás. Négyős csoportban négy kérdés-válasz kártya keletkezik. 5. A csoportok kicserélik egymás között a kártyákat. 6. A csoportok választ adnak a kérdésekre, és összehasonlítják a eleletoldalon leírtakkal. Egymás tanítása: a szövegek eldolgozásának nagyon hatékony, időtakarékos módszere. 1. Minden csoport a szövegnek (leckének) csak egy bekezdését (részét) olvassa el. 2. Közös megbeszélés útján megoldják a bekezdésükhöz (szövegrészükhöz) kapcsolódó eladato(ka)t. 3. A csoportszóvivők beszámolnak a többi csoportnak az általuk eldolgozott szövegrészből szerzett ismeretekről. 4. A többi csoport tagjai kérdéseket tesznek el a szakértő csoportna k. 5. Összesítik a tudásukat, tehát valamennyi csoport megismeri a szöveg (lecke) egészét, annak ismeretanyagát, inormációs bázisát. Végezetül szeretném röviden összeoglalni a kooperatív tanulás előnyeit. Az együttműködésen alapuló osztályban eredményesebb a tanulás, mint a hagyományos tanulásszervezés esetében. A tanulók magasabb teljesítményre képesek. Pozitívabb a tanuláshoz való viszonyuk, kevesebb az ismeretszerzést zavaró viselkedés. Elogadóbbak és támogatóbbak a társaik iránt. A pedagógusoknak csökkentek a tanulásirányítási problémáik. Kevesebbet kellett egyelmezniük, hiszen a hag yományos tanulásirányítás ismertetőjegyei az ilyen típusú mondatok: „Maradjatok csendben! Ne beszélgess a társaddal! Ne zavard a társadat a munkájában! Egyedül, önállóan dolgozzatok!” Ezek a mondatok gyerekekhez szóltak, akik eredendően aktívak, tele vannak közlési vággyal, igénylik a kérdezés, megbeszélés lehetőségét. A kooperatív szervezésű óra ezzel szemben jobban alkalmazkodik a diákok szükségleteihez, állandó közlési és véleménynyilvánítási vágyához.

22


6/5/13 11:37 AM


A projektmódszer A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési olyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projektek olyan komplex eladatok, amelyeknek a középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A projekt ismérvei: ■ komplex probléma, tantárgyközi téma áll a középpontjában; ■ a gyerekek őszereplői a olyamatnak; ■ középpontjában a gyerekek által elogadott cél áll; ■ valóságos produkció, valóságos haszon érdekében történik; ■ csak kooperációban valósítható meg. A projektmódszer alkalmazásának a következő lépései vannak: 1. A téma kiválasztása, megfogalmazása: minden témában szervezhető projekt. Vannak olyan projektek, amelyek a szűkebben vett tananyaghoz, a tankönyvi ismeretekhez kapcsolódnak, de a problémát minél szélesebb összeüggéseiben igyekeznek bemutatni. Ebben a szakaszban ötleteket vethetünk el a tanulók számára, illetve tőlük is kérhetünk témajavaslatot, a tanárnak csak irányító szerepe van. 2. Tervkészítés: a tanárnak itt is csupán az irányítás a eladata. A tanulókkal közösen, egyenrangú partnerként tervez. Moderátorként azonban különösen �gyelnie kell arra, hogy minden részt vevő diák megtalálja a eladatát a munkában. Meg kell határozni a eladatokat, a elelősöket, a helyszíneket, a munkaormákat, a projekt időtartamát, meg kell ogalmazni az elvárt produktumot, és közölni kell az értékelési szempontokat. 3. Adatgyűjtés: ez történhet az iskolában és az iskolán kívül is. Az a jó, ha a projekt olyamán a gyerekek számukra addig ismeretlen helyeket keresnek el, például múzeumot, kiállítást, a településen élő embereket, akik a témában inormációkat adhatnak nekik stb. 4. A téma feldolgozása: ez sokéleképpen történhet. Dolgozhatunk hagyományos órakeretben, epochákban (erről a következő részben lesz szó), de akár iskolai időkereten túl is. Egy a ontos, hogy a tanulók egyéni tapasztalatok alapján dolgozzanak, és a végeredmény a diákok közös munkája legyen, miközben egymástól is sokat tanulnak. A tanár elsősorban meg�gyelő és segítő, nem pedig irányító. 5. A termék, produktum összeállítása: ez mindig a projekt témájától ügg. Lehet kiállítás, kiadvány, színpadi előadás összeállítása, konkrét tárgy, eszköz elkészítése. A végtermékek nagyon ontos nevelési eszközök a projektmunkában. A gyerekek bemutathatják munkájukat az iskola szűkebb vagy tágabb közösségének, a szüleiknek, mintegy nyilvánosság elé tárják munkájuk eredményét. 6. Zárás, értékelés: a projekt bemutatásával kezdődik. Ebben a ázisban lényeges elem az önértékelés, a társak munkájának pozitív értékelése. Alkalom nyílik olyan tanulói tulajdonságok értékelésére, amire tanítási órán sohasem. A jól szervezett projektmunkában a g yengébb képességű tanulók is sikerélményhez juthatnak, és a különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező gyerekek olyan tapasztalatokra tehetnek szert a közös munka során, amelyeket egyetlen tankönyv sem képes közvetíteni a számukra. A projektmódszer előnyeit röviden így összegezhetjük: ■ nagyokú szabadság, tanulói önállóság; ■ a tanulást indirekt módon biztosítja; ■ a cél a produktum létrehozása, a tanulás ehhez képest eszközjellegű; ■ integrálja az ismereteket; ■ a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítása; ■ újajta tanár-diák viszony.

23


6/5/13 11:37 AM


A KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció fogalma és folyamata A Magyar értelmező kéziszótár (Második, átdolgozott kiadás) a következőképpen határozza meg a kommunikáció ogalmát: 1. Távk. | Közlés, híradás. | Ennek következménye. 2. Nyelvt Szociol Inormációk közlése v. cseréje vmely erre szolgáló eszköz, ill. jelrendszer (nyelv, gesztusok stb.) útján. 3. Emberek közötti kapcsolat, érintkezés. Valójában mindenéle közlést kommunikációnak nevezhetünk. A kommunikációs olyamatot pedig a következő ábra érzékelteti:

A pedagógiai kommunikáció Mielőtt a kommunikáció tanítására rátérnék, eltétlenül oglalkoznunk kell a pedagógiai kommunikációval, amelynek tanáról Zsolnai Józse így ír: „A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat, szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb. A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása.” A pedagógiai kommunikációval azért kell kiemelten oglalkoznunk, mert ahogyan azt A kompetenciaalapú oktatás és a Tanulásszervezés című ejezetekben már kiejtettem, szükség van a tanári szerep meg változására. H. Varga Gyula 1996-ban magnetoonra elvett órák meghallgatása és elemzése után az alábbi következtetésre jutott: „A tanítási óra 45 percéből átlagosan mintegy 30 perc telik bes zéddel. E félórányi időnek a 2/3 részében a tanár, 1/3 részében a diákok beszélnek. Ha a rájuk eső 10 percet – 26 fős osztálylétszámot véve alapul – elosztjuk, kiderül, hogy egy átlagos órán a tanár 1200, egy tanuló 23 másodpercet beszél. (Ha egy nap mindenkinek 6 órája van, akkor a tanár 7200 másodpercet beszél, egy diák pedig 138 másodpercet, vagyis alig több mint 2 percet! Persze van, aki csak a felét, vagy annyit sem .) Mindenesetre a tanárok részéről elismerésre méltó teljesítmény.” A másik sokat hivatkozott elmérés Szokoly István nevéhez űződik, aki 7 �zikaórán készült jegyzőkönyv alapján állította össze a következő táblázatot. Megnyilatkozások Megnyilatkozások száma Tanár mondta Tanulók mondták hossza 1-2 mondatos 1400 46% 54% 3-5 mondatos 147 89% 11% 5 mondatnál hosszabb 43 88% 12% 24


6/5/13 11:37 AM


Érdemes egy kicsit elidőzni ennél a táblázatnál. Egyértelműen látszik a tanár i beszéd túlsúlya. A tanulók megszólalásai összeadódnak, tehát az egy tanulóra eső százalék alig kimutatható. Ha meg is szólal valamelyik diák, többnyire 1-2 mondatot mond. Az ennél hosszabb közlés szinte csak a tanár privilégiuma. Valamennyien tudjuk, tapasztaljuk, hogy a mai gyerekek már mások, mint a 20-30 évvel ezelőttiek. A többségük képtelen passzív beogadóként, szinte némaságra ítélve végigülni egy-egy tanítási órát. Emlékezzünk vissza arra, hogy dr. Spencer Kagan a kooperatív tanulás első alapelveként a párhuzamos (egyidejű) interakciót ogalmazta meg. Előnyét többek között ebben látja: „Az összehasonlítás kedvéért most tegyük fel, hogy a kooperatív órákon is csak 10 perc jut a diákoknak. Ha a »soros« interakciókat alkalmazó óravezetés helyett a »párhuzamos« óravezetést alkalmazzuk (például a tanulókat párban dolgoztatjuk), akkor egyszerre az osztály fele beszélhet. Így az egy főre jutó idő 20 mp-ről 5 percre nő [Kagan 30 ős osztálylétszámmal számol] , ami az előbbinek a 15-szöröse. A fennmaradó 5 perc is aktívabb részvétellel telik, mint az előző esetben, hiszen a tanulók sokkal érintettebbek, hogyha valaki közvetlenül szól hozzájuk, mintha a terem egy távoli pontján valaki éppen a tanárral beszélget.” A páros és csoportos kooperatív munkaormák alkalmazása során tehát a tanári beszéd minimálisra csökken, és a diákoknak több lehetőségük van a megszólalásra, hiszen már nemcsak a pedagógussal olytathatnak párbeszédet, hanem a társukkal vagy társaikkal is. A pedagógiai kommunikáció alapvető célja tehát a ejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Napjaink „ideális” pedagógustípusa a re�ektív tanár, aki nem minden tudás egyetlen orrása, hanem a tanulás-tanítási olyamatban a tanulók par tnere, tanácsadója, a tanulási olyamat koordinátora. A pedagógiai kommunikáció sajátossága, hogy pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabályozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció történhet a kognitív (intellektuális) és a pszichomotoros (kézügyességgel kapcsolatos, manuális) képességek ejlesztése céljából, attitűdormáló hatásból, valamint az affektív (érzelmi) terület ejlesztése végett, így a pedagógus kommunikációja tervezett, és az irányított �gyelemre támaszkodik. A pedagógiai kommunikáció elsődleges tárgya a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai. A kapcsolat jellege általában nem egyenrangú, de a tanulók életkorának előrehaladtával a szimmetrikus kommunikációhoz közelítő magatartásminta valósul meg, így válik partnerviszonyban zajló interakcióvá. A pedagógus személyiségéből adódó beállítódásai beolyásol ják kommunikációját is.

A pedagógus kommunikációs ügyessége Ballér Endre 1983-as kísérletében tanulókkal összeállíttatott egy listát, hogy szerintük melyek az általuk kedvelt, eredményesnek tartott pedagógusra jellemző tulajdonságok. A gyerekek számára a következő tulajdonságok megléte ontos egy pedagógus személyiségében, amelyek számukra kedvessé, kedveltté teszik a velük oglalkozó tanárt: a szakmai és általános műveltség, a gyermekszeretet, a lelkiismeretesség, a hivatástudat, az igényesség, a példamutató magatartás, a pedagógiai érzék, a derű, a szuggesztivitás. Sallai Éva hét, a pedagógiai munkát elősegítő képességet jelöl meg: 1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (eladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és beogadni a eladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit. 2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többéle viselkedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugalmasság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik. 3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége eltétele a gazdag viselkedésrepertoár megelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerülnek egy

25


6/5/13 11:37 AM


nekik tetsző eladat megoldásába, mert a pedagógus tudja, hogy íg y kicsúszik az időből, így nem tudja elvégezni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot. 4. A kon�iktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van kon�iktusokkal. Ezeknek a kon�iktusoknak megoldásához kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán hároméle kon�iktusmegoldási módszert különböztetünk meg: ■ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a kon�iktust, ■ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar, ■ liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban. 5. A tanulókkal, a szülőkkel, kollégákkal való együttműködés képessége eltételezi a mások véleményének elogadását, a kompromisszumra való készséget. 6. Igen ontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez eltétele a pedagógus önejlődésének is. 7. Az eredményes pedagógiai munka eltétele a pedagógus mentális egészsége. A tanóra roppant bonyolult kommunikációs mező, ami a pedagógus részéről nagy okú �gyelemmegosztást igényel. Egyrészt �gyel az éppen aktuális beszédpartnerére, valamint az osztály egészére is. Kérdést tesz el, utasít, ellenőriz, értékel, korrigál, esetleg még egyelmez is. ehát a pedagógus a tanítási órán többéle beszédaktust hajt végre. Mielőtt kitérnék a pedagógus beszédaktusaira, néhány szót ejtek a tanárok kommunikációs eszközeiről. A kommunikációs mező nagysága – osztály, csoport, tanulópár, egyén – meghatározza a tanári beszéd hangerejét, hangekvését és a beszéd tempóját. A pedagógus természetesen minden megnyilatkozásában él a nem verbális kommunikációs eszközök adta lehetőségekkel, amelyek alkalmazása erősen ügg a tanár személyiségétől és a pedagógiai stílusától is. A következő táblázatban két különböző tanári stílusra jellemző nem verbális kommunikációs megnyilvánulásokat gyűjtöttem össze: Stílus Jellemzői Együttműködő ámogatóan együttműködő, megértő, ejlesztő

Távolságtartás Nem centrális helyzetű, a személyes zónában is kommunikál

Tekintet Képes tekintetet tartani, élénk szemmozgású

Mimika Pozitív érzések tükröződése, gyakran mosolyog

Fejtartás Nyugodt, kissé leelé irányuló

Gesztus Enyhén eszes, aktív, a gesztus váltása gördülékeny

Korlátozó

Majdnem centrális

Határozott, kissé szűk pupilla

Határozott, kemény száj körüli vonások, gyakori homlokráncolás

Kissé merev, egyenes ejtartás, ritkán bólint

Egyenes, merev testtartás, irányító gesztusok

Parancsoló, utasító, tiltó, büntető

A tanári beszédproduktum egyik gyakori válaja a megszólítás, ami valójában a beszédjog átadása a tanuló számára. Abban az esetben, ha a megszólítás megelőzi a kérdést vagy az utasítást, pl.: Kata! Ki a történet főszereplője? , az a tapasztalat, hogy a többiek hátradőlnek, és Katára bízzák a eladat megoldását, azaz nem éreznek késztetést arra, hogy ők is gondolkodjanak. ehát a megszólítást mindenképpen meg kell előznie az utasításnak, a kérdésnek, hiszen mindkettő az egész osztálynak (rontális osztálymunka esetén) vagy egy csoportnak (csoportmunka esetén) szól.

26


6/5/13 11:37 AM


A tanári kérdés és utasítás A tanári kérdés elsősorban nem nyelvészeti, hanem didaktikai kategória. Általában az kérdez, aki nem tud valamit. Egészen más a helyzet a tanári kérdés esetében, hiszen az kérdez, ak i többet tud a kérdezettnél. A tanári kérdés a pedagógus inormálását segíti, annak kontrollálása, hogy tanítványai elsajátították-e a korábban tárgyalt tananyagot vagy olyan ismereteket, amelyeket illik tudniuk. Ugya nakkor a tanári kérdés változatos oktatási célok megvalósításának szolgálatába is állítható. Csak jól eltett kérdések esetén van arra reményünk, hogy a tanulók jó választ adjanak. A jó kérdezés jellemzőit a következőkben lehet összeoglalni: 1. A kérdés eleljen meg a tanulók értelmi képességeinek. A túl könnyű kérdést „sértőnek” érzik, a túl nehéz kérdés a többség passzivitásához vezethet. 2. A kérdés tömör, világos, pontos és egyértelmű legyen! Ha túl általánosan ogalmazunk, a gyerekek nehezen jönnek rá, milyen választ várunk tőlük. helyette Hol van Debrecen? Melyik megyében van Debrecen? Magyarország melyik tájegységén található Debrecen? Gyakran hallottam bemutatóórákon is kettős, sőt hármas kérdéseltevést, s bizony a kollégának végül szét kellett szednie a kérdéseit, hogy választ kapjon rájuk. Az ilyen típusú kérdésekkel nemhogy időt takarítanánk meg, hanem több időt veszünk el a tanítási órából a kelleténél. Ki, mikor írta a legrégibb szakácskönyvet, és mi a címe? helyette Ki volt a szerzője a legrégibb szakácskönyvnek? Mi a címe? Mikor íródott? 3. A kérdés ejlessze a tanulók gondolkodási képességeit! 4. Adjunk időt a tanulóknak a gondolkodásra! A kérdés elhangzása utáni csend nagyon aktív tanulói tevékenységre, a gondolkodásra enged következtetni. Nem érdemes az első jelentkezőt azonnal elszólítani, mert a lassabban gondolkodókat magáról a gondolkodásról is leszoktatjuk. A kérdés nehézségi oka határozza meg a gondolkodásra szánt időt. 5. öbb tanulótól is hallgassuk meg a választ! Sajnos az is gyakori tapasztalat, hogy a tanár által eltett kérdések zömére a jó képességű tanulók adják meg a választ. A többiek passzív szemlélői a pedagógus és a jó tanulók kérdés-elelet „játékának”. 6. A tanulók válaszait is kezeljük differenciáltan! Elképzelhető, hogy helytelen vagy részben helyes választ kapunk a elszólított tanulótól. Ilyenkor minden vérbeli pedagógus megpróbálja rávezetni a tanulót a helyes válaszra. ermészetesen ez nem minden esetben jár sikerrel, ilyenkor nem követünk el szentségtörést, ha egy másik tanulót szólítunk el. Az eredményes kérdezéshez a következő helytelen kérdezési ormákat kell kerülnünk: ■ az eldöntendő kérdéseket, ■ a sugalmazó kérdéseket, ■ a kérdések ismétlését, ■ a kérdések átogalmazását. Lehetőleg ne adjuk meg a saját kérdéseinkre mi magunk a választ. Roppant zavaró és elesleges a tanulók válaszainak rendszeres ismétlése. A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó helyes kérdéseltevéseket tartalmazza. A GONDOLKODÁS SZINTJEI (kognitív taxonómia)

PÉLDA A KÉRDÉSFELTEVÉSEKRE Alapműveletek

ISMERE A tanuló képes tényeket, ogalmakat, módszereket, Ki, mi, mikor, hol, hogyan, mennyi, milyen, melyik…? szabályokat elismerni vagy elidézni.

27


6/5/13 11:37 AM


Mi az alapötlete…? MEGÉRÉS Milyennek képzeled…? A tanuló megérti, amit közöltek vele, el tudja Mit gondolsz…? használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másajta Hogyan oglalnád össze…? tartalommal hozná kapcsolatba. Miért…? ALKALMAZÁS A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, Hogyan példázza…? elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben Hogyan áll kapcsolatban…? használni.

Magasabb rendű műveletek Mik a részei vagy tulajdonságai…? ELEMZÉS Hogyan csoportosítanád…? (analízis) Miben hasonlít, miben különbözik…? A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemeire, Mik az okai, indítékai…? részeire bontani. Mivel tudnád bizonyítani…? Mire következtetsz…? EGYBEFOGLALÁS Milyen gondolatokat űznél…? (szintézis) Hogyan terveznél, készítenél egy új…? A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, Mi történne, ha …-t …-vel kombinálnánk…? ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt Mi lenne, ha…? vagy struktúrát létrehozni. Milyen megoldást javasolsz? Egyetértesz-e…? ÉRÉKELÉS Mit gondolsz…? A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket Mi a legontosabb…? alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben Hogyan rangsorolnád…? tesznek eleget a kritériumoknak. Hogyan döntenél…? Milyen eltételeket szabnál…?

A tanári utasítás a különéle tanórai eladatokhoz kapcsolódó tevékenységek elvégeztetésére irányul. Vonatkozhat a taneszközök használatára: „Nyissátok ki a könyveteket, vegyetek elő ceruzát és radírt is!” artalmazhat tanári kérdést is: „Soroljátok fel, mivel táplálkozik a vörös gém!” A következő táblázat a gondolkodás szintjeihez kapcsolódó eladatmeghatározásokat tartalmazza. A GONDOLKODÁS SZINTJEI (kognitív taxonómia)

PÉLDA A FELADATMEGHATÁROZÁSOKRA

Alapműveletek Nevezd meg…! ISMERE Sorold el…! A tanuló képes tényeket, ogalmakat, módszereket, Határozd meg…! szabályokat elismerni vagy elidézni. Válaszd ki…! Jelöld meg…! Képzeld el…! Mondd el a saját szavaiddal! MEGÉRÉS Mondj példát…! A tanuló megérti, amit közöltek vele, el tudja Különböztesd meg…! használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másajta Magyarázd el…! tartalommal hozná kapcsolatba. Egészítsd ki…! Rajzold le…!

28


6/5/13 11:37 AM


Használd el…! ALKALMAZÁS Változtasd meg…! A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, Számítsd ki…! elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben Módosítsd…! használni. aláld meg…! Mutasd be…!

Magasabb rendű műveletek ELEMZÉS (analízis) A tanuló képes az adott tartalmat összetevő elemeire, részeire bontani. EGYBEFOGLALÁS (szintézis) A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, ezeket összerakni egy egésszé, képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. ÉRÉKELÉS A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak.

Oszd el…! Vázold el…! Számítsd ki…! Módosítsd…! aláld meg…! Mutasd be…! Csoportosítsd…! Kapcsold össze…! ervezd meg…! Alkosd meg…! Javasolj megoldást…! Döntsd el…! Ítéld meg…! Értékeld…! Becsüld el…! Bizonyítsd be…! Rangsorold…!

A folyamatos értékelés Az értékelés az iskolai, őleg az osztálybeli élet szerves része, ontos eleme. A tanárok olyamatosan, spontán vagy tudatos ormában értékelik a tanulók tantárgyi teljesítményét, szorgalmát, viselkedését stb. Ezek az értékelések ontos szerepet töltenek be a diákok személyiségének és iskolai teljesítményének alakulásában. A pedagógus értékelő tevékenysége mintát ad a gyerekeknek az önértékeléshez és a társak értékeléséhez. A szakirodalom az értékelésnek három típusát különbözteti meg: 1. Diagnosztikus mérés: helyzeteltárás. 2. Formatív értékelés: segítés, ejlesztés. 3. Szummatív értékelés: minősítés. A diagnosztikus értékelés célja az, hogy a pedagógus részletes inormációt szerezzen arról, a tanulók megelelnek-e az elvárásoknak, hol vannak lemaradásaik, melyik területen kiemelkedő a tudásuk, illetve képességeik. Mindezek ismerete a továbbejlesztéshez és a tanulók képesség szerinti differenciálásához elengedhetetlen. A ormatív értékelés a tanulási sikerek megerősítését szolgálja, valamint a tanulási hibák, nehézségek eltárását, ami lehetővé teszi a korrekciót, illetve a tanulói önkorrekciót. Meggyőződésem, hogy nemcsak nagyon erős motiváló ereje van a dicséretnek, hanem kihat a gyermek személyiségének ejlődésére, hozzájárul a tanuláshoz, az adott tantárgyhoz, sőt a pedagógushoz való pozitív viszony kialakulásához és erősödéséhez. Úgy vélem, minden tanulóban van olyan képesség, teljesítmény, amit megdicsérhetünk. Az a diák, aki minden órát az esélytelenek nyugalmával ül végig, hiszen őt úgysem ogja megdicsérni senki, mert nem képes megoldani a eladatokat, előbb-utóbb eladja, és elkeseredettsége akár agresszióba is átcsaphat. ankönyvszerzőként törekedtem arra, hogy mindig legyen olyan eladat a 29


6/5/13 11:37 AM


könyveimben, amit egy gyenge képességű tanuló is meg tud oldani. A jóváhagyás szóbeli vagy írásbeli dicsérettel párosulva csodákra képes. Jól bevált gyakorlat volt az osztályaimban a piros pontok gyűjtése. Ügyeltem arra, hogy a gyenge képességű tanítványaim is képesek legyenek 2-3 piros pontot gyűjteni egy órán, aminek esélyét a párban végzett vagy a csoportmunkával tovább okozhattam. Gyakran éltem a biztatással is. Sok visszahúzódó tanítványomnak az is sokat jelentett, ha buzdítottam, bátorítottam őket. Részben helyes válasz esetén minden pedagógus a helyreigazítást alkalmazza. Ez esetben a legőbb cél a pontosítás, amit vagy úgy érünk el, hogy a válaszadó tanulót próbáljuk meg újabb kérdéssel rávezetni a helyes megoldásra, vagy egy másik tanuló végzi el a pontosítást. Az elvetés is az értékelés egyik ajtája. Rossz válasz esetén sem marad el az értékelés, de törekednünk kell arra, hogy eljuttassuk a tanulót a helyes válaszig. A tanári értékeléssel kapcsolatban megogalmazódik az is, hogy csak azt értékelheti a pedagógus, amit korábban meg is tanított. Ezzel nagyjából egyet is lehet érteni, de ne elejtsük el, hogy a gyerekek a tudásuknak csak 28%-át szerzik az iskolában, tehát bátran kérdezhetünk olyat is a tanítványainktól, ami nem tananyag, de ez nem lehet a szummatív értékelés része. A szummatív értékelés egy-egy nevelési-oktatási szakasz zárása, amelynek célja az összegzés, a záró minősítés. Ezt az értékelés alkalmazzuk egy-egy téma lezárásakor, élévi és év végi értékeléskor. Magyarországon a tanulók iskolai teljesítményét döntően öt okozatú skála szerint értékelik. Az osztályozás mindig melegágya volt a pedagógiai vitáknak. Ellenzői leginkább azzal érvelnek, hogy az öt számjegy nem ejezi ki a tanulói teljesítmény összetettségét, szorongást, élelmet kelt a tanulókban, kategóriákba sorolja őket. A szöveges értékelés bevezetése alsó tagozaton azonban nem váltotta be a hozzá űzött reményeket. öbbek között azért, mert beigazolta az osztályozás mellett kardoskodók álláspontját, miszerint a tanárok, tanulók és szülők hozzászoktak az osztályozáshoz, értik az üzenetét, tehát ez értékelő és visszacsatoló szerepet is betölt. Ezzel szemben a szöveges értékelésben leírtakat a szülők egy jelentős része nem is értette, s meg is kérdezte a pedagógustól: „Tessék mondani, akkor hányas a gyermekem irodalomból?!”

A kommunikációs nevelés célja A kommunikációs nevelés összetettségét a következő ábra bizonyítja: KOMMUNIKÁCIÓ Verbális Szóbeli

Nem verbális (testbeszéd, metakommunikáció) Írásbeli

Szövegértés Szövegalkotás Nyelvhasználat

Beszédművelés Helyesejtés Nyelvhelyesség

Írás, helyesírás

ILLEM

30


6/5/13 11:37 AM


A kommunikációs nevelés céljai a következők: 1. A szóbeli és írásbeli szövegértési képesség ejlesztése. 2. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség ejlesztése. 3. A viselkedéskultúra ejlesztése. Ezeknek a céloknak a megvalósításáról A szövegértő képesség fejlesztésének módszertani lépései és A szövegalkotási képesség fejlesztése című ejezetekben lesz szó.

A kommunikációtanítás részterületei 1. A kommunikációval és a szöveggel kapcsolatos elméleti ismeretek tanítása. 2. Szóbeli kommunikációs gyakorlatok. 3. Általános szövegszerkesztési ismeretek tanítása, alkalmazása. 4. A szövegtípusnak megelelő műaji sajátosságok tanítása, alkalmazása. A részterületekhez kapcsolódó ismeretek tanításáról és a hozzájuk kapcsolódó képességek ejlesztéséről A szövegalkotási képesség fejlesztése és A Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyv ejezetekben lesz szó.

31


6/5/13 11:37 AM


AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ ALAPOZÓ SZAKASZBAN Az olvasás Az olvasás, a szövegértés ogalmát a PISA-vizsgálat a következő módon ogalmazta meg: „…az írott szö vegek megértése, elhasználása és az ezekre való re�ektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, ejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben.” Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a szövegértő képesség ejlesztéséhez elengedhetetlen eltétel az olvasástechnika eszközszintű használata. Az olvasás során a gra �kus jelek eldolgozása történik, azaz a vizuálisan kódolt inormációk hangzó nyelvvé, gondolatokká alakulnak. Az olvasás produktív olyamat. Olyan komplex, bonyolult képesség, amely sajátos rutinokból, készségekből és ismeretekből szerveződik, és amely kognitív (megismerő) tényezőket is magában oglal, pl.: �gyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás stb. Gyakran elmerülő probléma, hogy a gyerekek egy része nem szeret olvasni. Sajnos ennek oka több esetben az iskoláskor előtti időszakra vezethető vissza. A szülők egyre kevesebbet mesélnek, illetve olvasnak mesét csemetéiknek. Ezzel nem ejlődik olyan ütemben gyermekeik antáziája, hogy képesek legyenek a majdan olvasott szövegek beogadására. Vagyis nem tudják elképzelni a szövegben leírtakat, lelki szemeik előtt nem jelenik meg sem a kacsalábon orgó kastély, sem a királykisasszony alakja. Bezzeg a televízióban, a DVD-n mindent képekben, készen kapnak. A szülők maguk is egyre kevesebbet olvasnak, így nem mutatnak követendő példát gyermekeik számára. A minimális szókincs, a beszédértés alacsony oka is nehezíti a szövegértést. Az iskola elelőssége sem elhanyagolható. Megelelő időt kell biztosítani a betűtanításra. Nem szabad túllicitálnia egyik pedagógusnak a másikat. Nem értek egyet azzal, hogy a gyerekeket néhány hónap alatt megtanítják olvasni. Sokkal több időt kell ordítani a betűtanításra, a betűk összeolvasására és a szó, majd a mondat, s végül a szövegek olvasására. A kulcsszó a kellő mértékű és mélységű rögzítés, valamint a begyakorlás. Szerencsére a szótagoló olvasás ismét visszakapta méltó helyét az olvasástanításban. Ellenzőinek egyetlen „érve” az volt, hogy megosztja a gyerekeket az olvasás esztétikai élményétől. Bennem még elevenen élnek azoknak a rövid olvasmányoknak, meséknek az emlékei, amelyeket szótagolva olvastam. A két kis kecske találkozása a keskeny pallón a patak elett. A kiskutya, aki csonttal a szájában meglátta magát a víz tükrében. Nagyon szerettem ezeket a történeteket, pedig szótagolva olvastam őket. Egy biztos, hogy sosem tudtam a bátyja szót hosszú ty -vel leírni. De az sem jutott az eszembe, hogy egytagú szavakat elválasszak, mert „közeledik” a margó. Úgy gondolom, a mai gyerekeknek is szükségük van a szótagoló olvasásra éppúgy, mint az olvasás technikájához szükséges lépések alapos begyakorlására – a betűelismeréstől kezdve a betűösszevonásokon át a olyamatos hangos olvasásig. Sokszor halljuk azt, hogy a mai gyerekeknek ehhez nincs elég türelmük, kitartásuk. Ezért kell minél változatosabb gyakorlási módokat alkalmaznunk, és az olvasási képesség ejlesztésének szolgálatába állítanunk a digitális tananyag-eldolgozásokat: a tanítványaink számára ugyanis minden játék és „szórakozás”, ami a számítógéppel kapcsolatos, s közben látványosan ejlődnek a különböző kompetenciáik. Összefoglalva nézzük az értő olvasás feltételeit: ■ Szilárd olvasástechnika, gyors és pontos dekódolás ■ Nyelvi tudás (beszédértés, szókincs) ■ Megelelő háttértudás, ismeret ■ Gondolkodási képességek ■ Rendszeres olvasási tevékenység

32


6/5/13 11:37 AM


Az olvasási képesség hierarchikus modellje Lénárt Ferenc a következő szinteket különbözteti meg:

1. szint Olvasástechnika A betűk elismerése, összeolvasása, dekódolás. 2. szint Értő olvasás A szövegben kiejtett gondolatok, inormációk szó szerinti megértése. A eltett kérdésekre a szövegben való visszakereséssel megadható a válasz. 3. szint Értelmező olvasás A szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nem adható meg a válasz. A szó szerinti megértésen túl a sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetni a választ. Ok-okozati viszonyokat kell megérteni. ovábbá szükség van a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentések eltárására. Az olvasónak az olvasottak alapján különböző „ordításokat” kell végeznie, pl.: átogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése stb. Ki kell deríteni nemcsak a hiányzó szavakat, kiejezéseket, hanem az írói szándékot is. 4. szint Bíráló (kritikai) olvasás Ezen a szinten az olvasó már képes az olvasottakat összevetni saját tapasztalataival, más orrásokkal. El tudja különíteni a tényt a véleménytől. Képes eledezni az ellentmondásokat és hibákat. Értékeli a szöveget, más szöveghez, erkölcsi normához viszonyítja. Feltárja a szerz ő viszonyát a témához. 5. szint Alkotó (kreatív) olvasás A legelső szinten az olvasó képes belső képeket alkotni, az olvasottakat megjeleníteni, ellentmondásokat megszüntetni. Bele tudja élni magát egy-egy szereplő helyzetébe. udja olytatni vagy megváltoztatni a történetet.

Az olvasás technikája Az olvasástechnikából adódó hibákat (betűtévesztés, betűkihagyás) azonnal javítani kell, akár önállóan, akár tanári segítséggel. Az alapozó szakaszban is ontos néhány percet biztosítani a gyorsolvasási gyakorlatok rendszeres végeztetésére – és nem csak magyarórákon!

Gyorsolvasási gyakorlatok anítóként a mi elelősségünk, hogy minél többet gyakoroltassuk a tanulókkal a hangos olvasást. Nagyon lényeges szempont, hogy a szótagoló olvasás visszakapta az őt megillető helyet az olvasástanítás olyamatában. A magyar agglutináló nyelv, amelynek igen bőséges a morológiája, vagyis alaktana, és gazdag a toldalékrendszere. Elsősorban képzők, jelek és ragok segítségével ejezzük ki a jelentésmódosulásokat és a mondatbeli viszonyokat. Egy-egy szóalak sok morémából épülhet el, s a morémák határai világosak, jól elkülöníthetők. Ezért okozott annyi gondot, amikor a szóképes olvasástanítási programot erőltették rá a tanítókra, illetve a tanulókra. Ugyanis mást-mást jelentenek a következő mondatok, hiába ugyanazon sza33


6/5/13 11:37 AM


vakból épülnek el: Anna beszélt Marikával . Anna beszélt Mariká ról . Anna beszélt Mariká hoz . Anna beszélt Marikáért . A szóképes olvasástanítást éppen a toldalékok sokélesége nehezítette meg, és ez leszoktatta a gyerekeket a toldalékokra való oda�gyelésről. Olvasásuk elszínessé vált, nem értették azt, a mit olvastak. A szótagolás nemcsak pontosabbá teszi a tanulók olvasását, hanem sokat segít a helyesírási képességük ejlesztésében is. A következő eladattípusokat az olvasás tempójának és pontosságának okozása érdekében végeztethet jük a tanulókkal. Ezek a gyakorlattípusok igazán akkor hatékonyak, ha rendszeresen, tréningszerűen alkalmazzuk, lehetőség szerint minden tanítási órán, amikor az adott tantárgy szaknyelvéből választhatunk szavakat, szószerkezeteket, esetleg mondatokat. A gyakorlatok példáit egy kivételével a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. évfolyam című tankönyvemhez készült interaktív tananyag-eldolgozás Gyakoroljunk! részéből vettem.

Látószögnövelő gyakorlatok A síkban vízszintesen, piramisalakban elhelyezett szavakat a tanulók egyszeri rápillantással, a tekintet rögzítése nélkül olvassák el. Nehezíthető úgy, hogy a gyerekek számára írásvetítőn a szópiramisnak csak egy-egy elemét villantjuk el az írásvetítőn. Ehhez alkalmazhatunk egy lapot, amelyre középen „ablakot” vágunk. Az ablakban mindig csak egy szót villantunk el az írásvetítő segítségével. Az a tanuló, aki el tudja olvasni a elvillantott szót, jelentkezik. A jelentkezők közül választjuk ki azt, aki hangosan megmondja, mi volt az olvasott szó. Lakatos Imre hőstette Olvassátok el az egymás után elvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a elvillanás alatt el tudta olvasni a szót! kán tatár barlang Holló-kő Székelyöld megrémítette diadalmenetben A Nap és a Hold Olvassátok el az egymás után elvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a elvillanás alatt el tudta olvasni a szót! sebes víz tenger sok mézes szavú ezüstös kavics perzselő meleg árva csillagocska A három jó tanács Olvassátok el az egymás után elvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a elvillanás alatt el tudta olvasni a szót! higgy drágakő bosszúság közmondás leggazdagabb

34


6/5/13 11:37 AM


Olvassátok el közepes hangerővel, közepes tempóban a következő, eg yre hosszabbodó mondatokat! Csattog. Csattog a csalogány. Csodálatosan csattog a csalogány. Az erdő mélyén csodálatosan csattog a csalogány. A tavaszi erdő mélyén csodálatosan csattog a csalogány.

Nyelvtan és helyesírás tankönyv 19. oldal 4. eladat: Olvasd el Orbán Ottó Állatok innen-onnan című versének részletét! „Krokodil, krokodil hétpróbás, bőrpikkelyes, sárbundás. Krokodil, krokodil, kipislogsz a nádból, krokodil, krokodil, a szemed sem áll jól.” A versrészlet elolvasását előkészíthetjük, ha a táblára vag y óliára a következő szavakat írjuk, amelyeket elolvastatunk a tanulókkal: jól nádból hétpróbás kipislogsz bőrpikkelyes Szómagyarázattal is segíthetjük a megértést. Nem biztos, hogy minden tanuló érti a bőrpikkelyes, hét próbás szavak jelentését.

Ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlatok Olvasás közben a szem úgynevezett szökellő mozgást végez a nyomtatott sorokon. A szem a megállás pillanatában rögzíti, „ényképezi le” a jeleket (szavakat, szószerkezeteket). Igazából a rögzítési szünetben olvasunk. A cél az, hogy a tanulók minél több betűt lássanak át, így kevesebb szemugrással érnek a sor végére. Ez azért is ontos, mert a mondatok indításakor már látniuk kell a mondatvégi írásjelet. Más hanglejtéssel olvasandó a következő mondat, ha kijelentésként, kérésként vagy elkiáltásként található a szövegben: Holnapután elmarad az utolsó óránk. (!) (?) Készíts csapadékmérőt! Először a nagybetűvel írt szavakat olvassátok öl, majd a kisbetűvel írtakat! HŐMÉRSÉKLE milliméter SZÉL négyzetcentiméter NAPSÜÉS négyzetdeciméter FELHŐZE négyzetméter CSAPADÉK négyzetkilométer Olvasd el a következő szavakat a kirajzolódó vonalak útmutatása szerint! időjárás

éghajlat

meteorológus

légkör ♦ időjárás-házikó

nedvességmérő

időjárás-jelentés csapadékmennyiség mérőeszközök 35


6/5/13 11:37 AM


Jelfelismerési gyakorlatok A gyakoroltatás célja a pontos olvasásra késztetés. A tanulók a szóhalmazokban a kiemelt szó ismétlődését keresik. Úgy is nehezíthetjük a gyakorlatot, hogy nem adjuk meg előre, milyen szót, szórészt keressenek. Szalvétatechnika Jelöljétek meg azokat a szavakat, amelyekben a k iemelt szórészt megtaláljátok a szósorban! Olvassátok el a megjelölt szavakat! vét elvét vétség véletlen vetélkedő szalvéta vetélkedés kivételez megvetette eltévesztette ékevesztett eltévelyedett tevékeny

Hibakereső gyakorlatok Ugyancsak pontos olvasásra szoktatja a tanulókat, amikor a jelsoroszlopokban kell megkeresniük a hibátlanul leírt szót. Főleg a elületesen olvasók számára kiváló gyakorlat. A hibák megnevezésével nagyszerűen alkalmazható a helyesírási képesség ejlesztésére is. Készíts csapadékmérőt! Jelöld meg, hányadik kiejezés hibátlan az aláhúzott kiejezés alatti oszlopban! Nevezd meg, mi a hiba a többiben! hajszálas higrométer hajzsálas higrométer hajszálas hidrométer hajszálas higrométer hajszállas higrométer hajszálas higróméter Nyomdatechnikailag hibás szavak, mondatok olvasása Ez a gyakorlat az olvasástechnikán kívül kiválóan ejleszti a meg�gyelőképességet, a kombinatorikai készséget, sőt a szókincset is. A gyerekek könnyebben el tudják olvasni azokat a szavakat, amelyeknek a első része látható. Ha az alsó részük van takarásban, bizony sokszor próbálkozniuk kell. A három jó tanács Próbáljátok meg elolvasni a következő, nyomdatechnikailag hibás mondatokat! ostoba sajnál hazug kalács ágacska kavics ragyog aranyló világ bosszúság ravasz jutalom csalogány kérlel tanács hazug

Magyaros ételek Próbáljátok meg elolvasni a következő, nyomdatechnikailag hibás mondatokat! Elődeink nagyon szerették a űszeres ételeket. A sült húsokat általában mártásokkal ogyasztották.

36


6/5/13 11:37 AM


A hangos olvasás gyakorlásának módszerei Bár ez a tanári segédkönyv elsősorban a szövegértéssel oglakozik, a gyakorlati tapasztalat és a kollégák kérése ösztönzött arra, hogy oglalkozzam a hangos olvasás első tagozatbeli ejlesztésének módozataival is. Gyakran elhangzik az 5. évolyamon tanító kollégáktól az a „vád”, hogy a gyerekek nem tudnak olvasni. Ez az általánosítás már önmagában véve sem állja meg a helyét, hiszen sok tanuló olvas 4. évolyam végén szöveghűen, megelelő tempóban, hangerővel, hangsúllyal, értelemtükröző módon. Ehhez azonban az kell, hogy ismerős legyen a szöveg. A legtöbb elsős órán azonban a kollégák „blattoltatják” a gyerekeket, azaz teljesen ismeretlen (tankönyvi) szöveget kell elolvasniuk. Ezzel szemben az alsó tagozatban egészen más a gyakorlat. A elolvasást mindig megelőzi a szöveg eldolgozása, az olvasás gyakorlása. Ezt eltétlenül �gyelembe kell vennünk. Főleg 5. osztályban, de valamennyi évolyamon a szöveg elolvasása előtt időt kell biztosítani a elolvasandó szöveg áttekintésére. ehát a tanulónak el kell készü lnie a szöveg elolvasására. A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő: 1. A szöveg néma (csendes) elolvasása. 2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kiejezések (terjedelmes szavak, mássalhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás. 4. Értékelés, javítás, javíttatás. A 4. pontban leírtakra külön is elhívom a kollégák �gyelmét. A ta nulói hangos olvasást lehetőleg mindig kísérje tanári vagy tanulói értékelés. Érdemes előre meg�gyelési szempontot adni a többi tanulónak. Például a szöveghűség, a tempó, a hangerő megválasztása, a mondatok hanglejtése stb. Két-három irányított meg�gyelési szempontnál többet azonban lehetőleg ne adjunk, mert a gyerekek nem tudnak ennél több szempontra �gyelni. A tanári értékelés példaértékű legyen, hiszen mintául szolgál a majdani tanulói értékelésekhez. Szoktassuk arra a tanítványainkat, hogy először dicsérettel kezdjék az értékelést. A bírálat is jó szándékú legyen, lehetőleg a javítás mikéntjét is tartalmazza: „ Olvass hangosabban! Jobban artikulálj, mert így nehezen érthető a felolvasásod!” Gyakran visszatérő tantárgy-pedagógiai elvetés az, hogy hibázás esetén azonnal javítsuk a hibát, vagy várjuk meg, amíg a tanuló végigolvassa a számára kijelölt szöveget vagy szövegrészt. Én az utóbbi eljárást javaslom. Sok tanuló, őként a gátlásos, visszahúzódó gyermek teljesen elveszítheti az önbizalmát, ha mindig megállítjuk olvasás közben. Ekkor egyre többet hibáznak, hiszen számukra az is nagy kihívás, hogy „szerepelniük” kell a többiek előtt. Ezért érdemes az ilyen gyerekkel és a sok olvasástechnikai hibával küzdő tanulóval eleinte rövid szövegrészleteket elolvastatni. Esetleg házi eladatként kaphatják, hogy a következő órára készüljenek el a szöveg elolvasására. Szeretném elhívni a kollégák szíves �gyelmét a Tanítás-Tanulás című szakmódszertani, az Apáczai Kiadó gondozásában megjelenő olyóirat egyik cikksorozatára, amely a III. évolyam 2–6. számában különböző olvasásgyakorlási módokkal ismerteti meg a tanítókat. Kunráth Ágnes, a ragályi Balassi Bálint Általános Iskola tanítónője száznál is több gyakorlási lehetőséget tett közzé az említett cikksorozatban. Ezek nagy része alsó tagozatban hasznosítható, de akad közöttük jó néhány olyan is, amelyet első tagozatban, kiemelten 5. és 6. évolyamon, az alapozó szakaszban is alkalmazhatunk. A gyakorlási módot azonban ne öncélúan, hanem mindig az óra eladataiból kiindulva válasszuk meg. Egy-egy órán ne alkalmazzunk túl sokéle gyakorlatot. A nagyon érdekes változatokat (játékok, versenyek) a tanulók jutalmazására is használhatjuk.

Egyéni olvasás Hangos egyéni olvasás A tanár elszólítására a tanuló addig olvas, amíg a tanár meg nem állítja. A tanuló legőbb eladata a minél hibátlanabb olvasás. Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, a ritmust, a hangerőt, a hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja. 37


6/5/13 11:37 AM


Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig beolyásolható. Huzamosabb idejű alkalmazása esetén csökkenhet az osztály aktivitása, �gyelme. Hibajelölő olvasás A tanuló az előzőhöz hasonlóan olvas, ám hibázás esetén az osztály kopogással, tapssal stb. jelzi azt. Előnye: Az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hibátlan olvasásban. Az osztály nagyobb �gyelemmel kö veti az olvasását. Hátránya: A tanuló �gyelme az előzőnél is jobban a technikára, nem a tartalomra irányul. Az olvasás közbeni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendületből. (A gyengék olvasása nagyon tördeltté válik.) Összefüggő olvasás A teljes szöveget egy tanuló olvassa el. Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült követő olvasást végezhet, nem tereli el a �gyelmüket a szólítgatás. A pedagógus az olvasó tanuló olvasási képességéről megbízható, teljes képet kap. Hátránya: Az olvasó tanulónak árasztó, őleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Kevés tanulót tudunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltölteni. Az osztály �gyelme csökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó eladatot adunk közben.) Tökéletesítő (javító) olvasás A tanuló addig s annyiszor olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általában rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerűen is lehet alkalmazni. Előnye: A tanulók meggyőződhetnek a gyakorlás jelentőségéről. Az olvasó tanuló végül sikerélményhez jut. Az osztály �gyelme élénkebbé válik. Hátránya: Sokszori ismétlésre emlékezetébe vési a szöveget a gyermek. A sik ertelenség kudarcélményhez vezet. Egy idő után improduktívvá, egyhangúvá válik. Láncolvasás Megadott terjedelmű, egy-két mondatos szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek. Előnye: Mozgalmas, pergő gyakorlás. A tanárnak nem kell állandóan szólítgatni a tanulókat. Sok tanulót olvastathatunk. Hátránya: A tanulók kiszámíthatják a rájuk eső szövegrészt, arra készülnek, s nem �gyelnek. A később következők �gyelme lazább. Akik már olvastak, még kevésbé �gyelnek. Járulékos eladatokkal mindezeken segíteni lehet. Illusztráló olvasás Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket elolvas a tankönyvből: idézi a szereplőket, leíró részt olvas el. Előnye: Főleg távlati jelentősége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti el a tanulókat. A tartalomelmondást színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet. Hátránya: Hosszú ideig tart megtanítani rá a tanulókat. Szokatlan betűtípusok olvasása A tankönyvön kívüli szövegek – újságok, lexikonok, képregények stb. – legtöbbször eltérő tipográ�ai megoldással készülnek. Olvastatásukkal a gyerekek különböző betűormákkal is ismerkedhetnek.

38


6/5/13 11:37 AM


Társas olvasás Páros olvasás Azonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egymás után más és más tanulóval olvas együtt. Előnye: A tanulók bátrabban olvasnak, mint egyedül. udnak �gyelni egymásra, alkalmazkodnak egymáshoz. A hanghordozás, a tempó alig különbözik az egyéni olvasástól. Hátránya: Egyik tanuló elnyomhatja a másikat. Visszhangossá válhat az olvasás. Inkább egymásra �gyelnek, mint a tartalomra. Egyikük hibája nagyon zavarhatja a másikat. Karban olvasás Az egész osztály egyszerre olvas. A tanulók közepes tempóban olvassanak. Kívánjuk meg az egy ütemben történő olvasást, közepes hangerővel. Előnye: Mindenki olvas. Kezdő gyakorlatként egyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is követni tudják. Az olvasmányok lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, olyamatos ritmusú. Hátránya: Gyakran előordul a modoros, torzított hanghordozás. A tempó a kívántnál lassabb, nehézkesebb. Nincs lehetőség hibajavításra. Egy idő után unalmas. Hiányzik az egyéni érdekeltség, motiváció. Csoportonkénti olvasás Egy-egy, változó létszámú csoport olvas együtt. Előnye: Hasonló a karban olvasáséhoz, azzal a különbséggel, hogy a tanulók olvasása így kevésbé modoros, a tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály egy része �gyeli, követi az olvasó csoportot. Az olvasást követően értékelhetik az olvasók teljesítményét. Hátránya: Nehezen tudnak egyenletes tempót tartani a tanulók, legtöbbször „előolvasók” vezetik a csoportot. Sok energiát, �gyelmet köt le az együtt olvasás. Visszhangolvasás Az egyik él (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli, visszhangozza a másik él. Egyén-egyén, egyén-csoport, egyén-osztály, csoport-csoport stb. variációi lehetnek. A hangerő is lehet változó tényező (a visszhang halkabb, hangosabb). Előnye: Játékos, �gyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempóokozásra, hanghordozás tökéletesítésére alkalmas. Hátránya: A „visszhang” olvasás helyett emlékezetből mondja a szöveget. Komoly tartalmú szöveget komikussá tehet, ezért ilyen esetben ne használjuk. Rövid ideig célszerű alkalmazni. Csillagolvasás Egy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolvasása után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. ehát minden második alkalommal a „csillag” olvas. Előnye: A gyengén olvasókat úgy lehet oglalkoztatni, hogy az a többieknek is érdekes, változatos legyen. Dramatizáló olvasás Ez a gyakorlat nem szorul bővebb magyarázatra. Sok változata lehet. A szereplőket egyének, csoportok, párok képviselhetik, akik a helyükön vagy „színpadon” olvashatnak. Duzzasztó és apasztó olvasás Az olvasást egy tanuló kezdi. Minden mondatnál meghatározott rend (pl. ülésrend) szerint új tanuló kapcsolódik be az olvasásba, amíg végül az egész csoport, osztály karban olvas. Az apasztó ennek ordított ja. A tanulók párosával is beléphetnek, illetve kiléphetnek az olvasásból. Érdekes, élvezetes gyakorlat. Az apasztó speciális értéke, hogy a bátortalanabb tanuló először karban olvas, és okozatosan jut el az egyéni olvasáshoz. 39


6/5/13 11:37 AM


„Ragályos” olvasás A duzzasztó olvasás speciális ormája: az újabb tanulók nem ülésrend szerint kapcsolódnak be, hanem a padsorok között járó tanító, esetleg tanuló érintésére. Újabb érintésre abbahagyják az olvasást. Ez is nagyon élvezetes gyakorlat, okozza az olvasási �gyelmet.

Tempó- és ritmusgyakorlatok Lassított olvasás Hadarva, elületesen olvasó tanulókat a tempó mesterséges csökkentésével késztetünk helyes olvasásra. Gyorsított olvasás Az előző olvasásgyakorlási mód ellentéte. A nagyon lassú tempóban olvasó tanulókkal érdemes gyakoroltatni. Előnye: Az olvasási ritmust egyenletesebbé teszi. Olvasás időre Megadott időegység alatt kell meghatározott terjedelmű szöveget hibátlanul elolvasni. empóokozásra éppúgy használható, mint tempócsökkentésre.

Dinamikai gyakorlatok Halk olvasás A tanulók a szokásos hangerőnél halkabban olvasnak, lehetőleg a legkisebb hangerővel. Főleg új szövegek olvasásakor lehet hasznos. A halk olvasás kevésbé torz, kiejezőbb hanglejtésű lehet, mint a hangos olvasás. A megtanulandó ismereteket érdemes így elolvastatni a tanulókkal. Figyelmesebben olvasnak, az olvasást csak mímelők nem bújhatnak meg. Erős olvasás A tanulók a szokásosnál hangosabban olvasnak. A halk olvasásról való leszoktatás érdekében ajánlatos úgy alkalmazni, hogy először az osztály vagy egy csoport olvasson erősen néhány mondatot, s olytatásként a halkan olvasó tanuló. A hanghordozás az erős olvasásnál elszíntelenedik, modorossá válik, ezért csak indokolt esetben célszerű alkalmazni. Rádiózás A olyamatosan olvasó tanuló vagy csoport a tanító megadott jelzésére (kopogás, taps) egy okozattal halkabban olvas. Újabb jelre tovább halkítja az olvasást. Ha a tanító más jelzést ad, erősíteni kell. Nagyon változatosan végezhető. A hangerő-szabályozáson kívül �gyelemelkeltő is lehet, és ejleszti a tanulók koncentrációs képességét. „Aláolvasás” és „föléolvasás” A páros olvasás egyik ormája. Az egyik tanuló rendes hangerővel olvas, a másiknak viszont úgy kell olvasni, hogy mindig hallja (aláolvasáskor) vagy ne hallja (öléolvasáskor) társa hangját. Egyén-csoport változatban is alkalmazható.

Válogató olvasási változatok Felismerő (lokalizáló) válogatás A tanár vagy egy kiválasztott tanuló által elolvasott szövegrészlet helyét keresik meg a tanulók. ekintve, hogy ez elismerő tevékenységet kíván a gyerekektől, inkább rögzítésre, a tájékozódás ejlesztésére, az olvasási �gyelem okozására használható. 40


6/5/13 11:37 AM


Mondatszomszédok A elismerő válogatás speciális esete. A tanár által elolvasott mondaton kívül az azt megelőző és az azt követő mondatot is el kell olvasnia a gyereknek. Értelmező válogatás A puszta elismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezniük. A hívójel lehet egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció többnyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelmező olvasást, jó meg�gyelést stb. eltételez. Lényegkereső (vázlatoló) válogatás Az olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a pedagógus, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés legontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód átmenet az önálló szövegelemzés, szövegeldolgozás elé. Grammatikai (stiláris) válogatás Nem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Például azokat a mondatokat olvassák el, melyekben többes számú őnevek vannak. Fejlettebb okon a tanulók nem kapnak elkészülési időt, ezzel arra késztetjük őket, hogy olvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás még 5. évolyamon is csak kellő elkészülési idő után lehet eredményes. Esztétikai válogatás Az előző változatoktól eltérően itt a tanár nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanulókra bízza a válogatást. („Melyik rész tetszett legjobban, melyik rész a legszebb?”) Ezzel a gyakorlattal állásoglalásra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltétlenül időt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék. „Technikai” válogatás A tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell megkeresniük, amelyek a legnehezebben olvashatók, a legtöbb olvasási problémát tartalmazzák. Az utasítás után helyes, ha először karban elolvastatjuk a szöveget. A gyakorlat a tudatos készségejlesztést segíti, önismeretre nevel. Maradékolvasás Minden tanuló egy mondatot olvas – tetszés szerinti helyről – a szövegből. A sorra kerülő tanulóknak csak olyan mondatokat szabad olvasni, amelyek addig még nem szerepeltek. A g yakorlat beejező mozzanatai a legizgalmasabbak. Ügyelni kell arra, hogy a tanulók ne tegyenek jeleket a könyvükbe. Válogató staféta Minden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz el, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet válaszolni. Ezután elszólít olvasásra egy tanulót. A olyamatosság érdekében időt kell előtte adni, hogy mindenki válasszon néhány kérdést, amit eltesz majd, ha rákerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó tanuló nem szólít el senkit, hanem az veszi át a staétát, aki legelőször megtalálta a megelelő szö vegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelentősen ejleszti ez a gyakorlat.

Játékos gyakorlatok, versenyek Kiszorító olvasás Az osztályt két csoportra osztjuk. Ezek versenyeznek, hogy melyikük éri el először az olvasmány végét. Az első csoport tagjai – láncolvasással – addig olvasnak, amíg hibát nem vétenek. A másik csoport következik utána, s olytatja az olvasást, amíg nem hibázik.

41


6/5/13 11:37 AM


Fogyasztó játék Két csoportban elváltva olvasnak a tanulók egy-egy mondatot úgy, hogy aki olvasott, a másik csapatból szólít valakit olvasásra. Aki hibázik, kiesik a további versenyből. Az a csapat nyer, amelyiknek maradt hibátlanul olvasó tagja. Időre is játszhatjuk: eg y előre meghatározott időben melyik csapatnak marad több hibátlanul olvasó tagja. Egyéni versenyolvasás Az osztály csoportjai egy-egy versenyzőt állítanak ki, s megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásában versenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztály tanulói közül választott zsűri végezheti. Akadályverseny Olvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl. ha melléknévhez érnek, mondani kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó beejező hangjával kezdődő szót. A gyakorlat elsősorban a �gyelem megosztásának okozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben tudjanak másra is �gyelni. Időzített olvasás Megadott idő, például 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a versenyző tanulóknak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendő a szótagszámot �gyelembe venni. empóokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható. Kánonolvasás Két tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki előbb belegabalyodik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben nehezen tudják végezni a gyakorlatot, de érdemes többször alkalmazni. Üldözőverseny Egy gyorsan és pontosan olvasó tanuló kezdi az olvasást. A másik versenyző egy-két mondattal később kezdi el, s igyekszik utolérni társát. Bármelyikük hibázik, az egész szót újra kell olvasni. A második tanuló eladata utolérni a társát. Ilyenkor az osztály egyik ele az egyik, másik ele a másik tanulót �gyeli, jelzi a hibákat. empóokozásra, biztonságos olvasásra késztető gyakorlat. A többi tanulónak ejleszti a �gyelmét. „Kicsi a rakás, nagyot kíván” A válogató olvasás egyik játékos változata. A tanár tetszés szerinti résznél kezdi olvasni a szöveget. Amint a tanulók közül valaki megtalálja a részt, bekapcsolódik az olvasásba. A gyakorlat addig tart, amíg mindenki nem olvas. Ki olvasott? Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A tanulók egymás után mögéje lopakodnak, s egy mondatot olvasnak halkan. Ha a hunyó eltalálja, hogy ki olvas, akkor azzal helyet cserél.

Gyakorlatok hangrögzítéssel Hangos üzenet A tanulók például a szülői értekezletre küldik el olvasásukat. A szülők tájékoztatásán kívül azért is hasznos, mert a tanulók igyekeznek a tőlük telhető legjobban olvasni, tehát motiváló hatása nag yon erős. Karban olvasás magnóra A tanulók sohasem hallják, hogy milyen a karban olvasásuk, ezért célszerű egy-egy alkalommal magnóra venni olvasásukat, s értékeltetni teljesítményüket. 42


6/5/13 11:37 AM


Kiegészítő olvasás magnóval A hibátlanul elvett teljes szövegből tervszerűen vag y ötletszerűen hosszabb-rövidebb szakaszokat letörlünk, vagy levesszük a hangot. Először lejátsszuk a megcsonkított szöveget, közben a tanulók a szöveget �gyelik. Ez a követő olvasás rendkívül intenzív az esetek többségében. Ezután kiegészíttetjük egy-egy tanuló hangos olvasásával a szöveget. Visszhangolvasás magnóval A tanuló a saját olvasását (melyet előzetesen elvettünk) visszhangozza, azzal a céllal, hogy hibáit igyekezzék kijavítani. Osztályok közötti vetélkedő Két párhuzamos osztály versenyezhet meghatározott terjedelmű szövegek minél hibátlanabb olvasásában. Először a kihívó él olvassa magnóra a szöveget, s ezt kéri a másik osztálytól is. Miután a kihívott él teljesíti a kérést, most ő választ egy másik szövegrészletet, elolvassa, s ugyanezt kéri a másik osztálytól. Az olvasás történhet úgy, hogy csak a legjobb tanulók olvasnak, akiket az osztály kiválaszt, de úgy is leolytatható, hogy valamennyi tanuló egy-egy mondatot olvas. A verseny lebonyolításában bármelyik olvasási mód választható, ebben az osztályok egyezkedhetnek. A hibák száma szerint értékelhetjük a teljesítményüket.

43


6/5/13 11:37 AM


A SZÖVEGFELDOLGOZÁS MÓDSZERTANI LÉPÉSEI Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatásával és az olvasástechnika eszközzé ejlesztésével a tanító teremt eltételt a tanulók számára az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével elkészíti őket a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek elogására. Ne eledkezzünk meg azonban arról, hogy a tanulók többsége a 4. évolyam végére még csak az értő ol vasás szintjére jut el. Sok, csak első tagozaton tanító pedagógus ezt úg y kommentálja, hogy az ötödikesek azt sem értik, amit el tudnak olvasni. Pedig ez így nem igaz. A következő történet ékes bizonyítéka ennek. Az egyik iskola 5. osztályában tartottam szövegértés-központú bemutatóórát. A Nap és a Hold című mesét dolgoztuk el. Az óra előkészítő, motiváló részében olvasástechnikai gyakorlatokat végeztek a gyerekek. A látószögnövelő gyakorlat szóanyagában többek között szerepelt a mézes szavú kiejezés, ami a mese egyik szereplőjének állandó tulajdonsága. Az olvasást követően szómagyarázatot végeztünk. Megkérdeztem a gyerekeket, tudják-e, kire mondjuk azt, hogy mézes szavú. ermészetesen az történt, amire számítottam. Senki sem ismerte ezt a kiejezést, ezért megpróbáltam rávezetni őket, és ezt mondtam: – Van egy mesehős, aki mézesmázas szavaival még a holló szájából is kihízelegte a sajtot. Vajon ki lehet ez a mézes szavú mesehős? Néhány másodperces csend után egy kis�ú mosolygó arccal, felnyújtott kézzel jelezte, hogy ő már rájött, kire gondolhattam. Felszólítás után elégedett arccal harsogta: – Micimackó! Hasonló döbbenet ülhetett ki az arcomra, mint amit a jelenlévő kollégáim arcán láttam. De mielőtt véleményt nyilvánítottam volna, megkérdeztem a kis�út: – Miért Micimackó jutott az eszedbe? Azonnal megérkezett a válasz, bár a gyermek szemén látszott, egyáltalán nem érti, hogy miért kérdeztem rá Micimackóra, hiszen a napnál világosabb a magyarázat: – Tetszik tudni, Csöpi néni, Micimackó szereti a mézet, sokat is eszik belőle, ezért mindig mézes a szája. Ha beszél, így a szavai is mézesek lesznek. Mondanom sem kell, azért végül is eljutottunk a rókáig, és azt is megbeszéltük, hogy a mézes szavú emberek hízelegnek, túlságosan, sokszor idegesítően kedvesek, és a mézes szavak mögött mindig valamilyen saját érdek áll. Azon a szövegértési szinten, az értő olvasás szintjén azonban, ahol a történetben szereplő, Dénes nevű kis�ú állt, teljesen jogos volt, hogy a róka helyett ő Micimackóra gondolt. Hozzátéve, hogy a kérdés elhangzásakor ő csak a mesehősre koncentrált, és egy csöppet sem törődött a kérdésben szereplő többi inormációval. Csak az értelmező olvasás szintjén képesek a tanulók a sorok között is olvasni, szóképeket értelmezni és megérteni. Ez azonban nem megy máról holnapra. ürelmesen, sok-sok gyakorlással, a különböző képességek együttes ejlesztésével juttathatjuk el a tanítványainkat az olvasás következő, magasabb szintjére. Az olvasmányok tartalmi és ormai vizsgálata ejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti ogékonyságát. Ez lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok megszerzésére, irodalmi kiejezésormák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok eledezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének ejlesztése során az alsó tagozat eladata az olvasás-szövegértés képességének ejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív ejlesztése, a tanulási szokások és technik ák tanulása, a könyvtárhasználat helyes mód jának, az inormációszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása. A következőkben azokat az olvasási és gondolkodási műveleteket veszem sorra, amelyek a legalkalmasabbak a didaktikus, az elbeszélő (szépirodalmi) és a magyarázó-értelmező (ismeretterjesztő) szövegek inormációtartalmának megragadására, és egyben lehetővé teszik a használható és hasznosítható olvasói szokások kialakítását, kialakulását is.

44


6/5/13 11:37 AM


A didaktikus szövegek A didaktikus szövegek terjedelme sokkal rövidebb, mint az ismeretterjesztőké, jellegük és unkciójuk is egészen más. Ezeknek a szövegeknek célja az olvasónak címzett valamilyen utasítás közlése. Szinte minden tankönyvben találkoznak a tanulók utasításokkal. A munkaüzetek, eladatgyűjtemények pedig kiejezetten eladatmegogalmazásokra épülnek. Nemcsak az alsó tagozaton, hanem az alapozó szakaszban is igen nagy gondot kell ordítanunk az utasítások értelmezésére, hiszen ha a tanuló nem érti, mit kell tennie, nem tudja megoldani a eladatot. Minden új eladattípus utasítását – még első tagozaton is! – érdemes először közösen, tanári irányítással értelmezni, majd utána ezt a tanulók önállóan is elvégezhetik. Az utasítások szövegében a következőket kell megvizsgálni: 1. Mi az utasítás tárgya? 2. Mi a megoldandó probléma? 3. Mi a válaszadás módja? Konkrét példákon: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. évfolyam 19. oldal: 2. Karikázd be a megadott kiejezéseknek megelelő szómagyarázatot!

a) minden rendben megy eléri célját

nincs semmi gond

katonásan viselkedik

Az utasítás tárgya: Egy megadott kiejezés. A megoldandó probléma: A jelentés ismeretében a megelelő szómagyarázat kiválasztása. A válaszadás módja: Bekarikázás. Ilyen esetben a gyerekekkel gra�kusan is kiemeltethetjük az utasításban a karikázd be kiejezést! a) minden rendben megy eléri célját

nincs semmi gond

katonásan viselkedik

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. osztály 9. oldal 2. Sorold el, mivel ajándékozta meg a négy tündér a csöppséget!

Az első _________________________, a második _________________________, a harmadik _________________________, a negyedik _________________________. Az utasítás tárgya: A tündérek ajándékai. A megoldandó probléma: Az ajándékok megkeresése a szövegben, a hiányos mondat kiegészítése. A válaszadás módja: Írás. A tanulókkal meg kell értetnünk, milyen ontos a válaszadás módja is. Sokszor a diákok �gyelmen kívül hagyják, hogyan szerepel ez az utasításban. Bekarikázás helyett például aláhúzzák a megoldást. Ilyenkor jó megoldás esetén sem kaphatnak pontot, dicséretet, hiszen nem azt tették, amit a eladat előírt. A második idézett eladatban az okozhat problémát, hogy a tanulók nem a megelelően toldalékolt szóval válaszolnak a mivel? kérdésre, ha csak mechanikusan másolják ki a szövegből a válaszokat. A harmadik és negyedik tündér ugyanis így ogalmazza meg a kívánságát: „Én olyan sudár alakot adok neked, mint amilyen a �atal pálma törzse.” „Tőlem földbe rejtett aranykincseimet kapod” A gyakorlatban többször ilyen kiegészítéseket írtak a gyerekek: Az első szépséggel, a második kék szemmel, a harmadik sudár alakot (helyesen sudár alakkal ) , a negyedik aranykincseimet (helyesen aranykincsekkel ).

45


6/5/13 11:37 AM


Érdemes tehát az utasítás értelmezésekor külön kiemelni a kérdőszót: mivel? , és elhívni a tanulók �gyelmét, hogy önellenőrzéskor olvassák el magukban a kiegészített mondatot, ellenőrizzék, megelelően toldalékoltak-e minden szót: Az első szépséggel, a második szép szemmel, a harmadik sudár alakkal, a negyedik aranykincsekkel. A megoldás ellenőrzésekor ontos a helyesírási problémákra is elhívni a tanulók �gyelmét, hiszen már alsó tagozatban sokat gyakorolták a -val, -vel toldalékos szavak helyesírását, 5. évolyamon pedig tananyag a mássalhangzótörvények tanításakor az írásban jelölt teljes hasonulás. Bár ennek a szövegnek a eldolgozásakor még nem tanultak róla. A válaszok helyesírási és nyelvhelyességi, esetleg stilisztikai értékelésének valamennyi tanítási órán helyt kell kapnia. Így talán sikerülne kiküszöbölnünk azt a gyakori problémát, hogy a gyerekek többsége csak a magyarórákon �gyel oda a helyesírásra, a nyelvhelyességre, a stílusra.

Az elbeszélő szövegek Az elbeszélő típusú szöveg azok a olyamatos, összeüggő írásos szövegek, amelyek célja egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői a következők: emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megormálása, a személyes hangvétel, az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás. Idetartoznak: a mesék, novellák, esszék stb., amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, illetve az objektív jellegű szövegek, mint például az útleírások vagy a tudósítások.

1. Ismerkedés a szöveggel Ez történhet bemutató olvasással, követő olvasással vagy néma (csendes) olvasással. Az érzelmekre ható elbeszélő szövegekkel (mesék, novellák stb.) való ismerkedés esetében mindenképpen a tanári bemutatást javaslom, nemcsak tantárgy-pedagógiai, hanem nevelési szempontból is. Az érzelmi nevelést a tanár-diák kapcsolatban is nagyon ontosnak tartom. A tanulók tapasztalják meg azt, hogy a tanáruknak is vannak érzései, érzelmi megnyilvánulásai. Bizonyos esetekben lehetővé tehetjük, hogy a tanulók kövessék a könyvükben a bemutató olvasást. Nagyon kivételes esetben érdemes egy elbeszélő szöveget előre elolvastatnunk a tanulókkal. Ezt a módszert általában nagyon terjedelmes szövegek eldolgozásakor alkalmazzuk. Igaz, hogy a gyakorlatban sajnos ritkán tudjuk elérni, hogy minden tanuló otthon elolvassa a eldolgozandó szöveget. Ha csak egyetlen tanuló is akad, aki nem olvasta el előre a szöveget, nem tud bekapcsolódni az órai munkába, nem tud aktív szereplője lenni a tanulási olyamatnak. 2. A tartalom felidézése A szöveggel való megismerkedést minden esetben kövesse legalább olyan szinten a tartalmi elidézés, hogy ogalmaztassuk meg a tanulókkal, miről szólt a szöveg. 3. A cím és a szöveg kapcsolata A cím unkciójából érdemes kiindulni. A jó cím utal a tartalomra, érdeklődést keltő és rövid. 4. Címadás Adassunk a gyerekkel más címet a szövegnek. A tanulói címvariációk meghallgatása arra is jó, hogy képet kapjunk, mennyire értették meg az olvasott szöveget. Ezt a eladatot a szövegeldolgozás beejezéseként is megoldathatjuk velük. 5. Szómagyarázat Az irodalomkönyvekben található elbeszélő szövegek többségét a mai tankönyvszerzőknek lábjegyzetekkel kell ellátniuk, hiszen tanítványaink többségének az elsődleges problémát az okozza, hogy az adott műben a szavak nagy része ismeretlen számukra. Gondoljunk csak Pető� Sándor János vitézé nek, Arany 46


6/5/13 11:37 AM


János Toldi jának, Fazekas Mihály Lúdas Matyi jának szövegezésére. Napjainkban már a alun élő gyerekek szókincséből is hiányzik a petrence, a boglya, saroglya stb. szavunk. Ha lehetőség van rá, amit csak tudunk, szemléltessünk. A mai gyerekek számára ugyanis az „Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel” kiejezés teljesen értelmezhetetlen. Sajnos nem jobb a helyzet Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond prózai szövegei esetében sem. Hogyan várhatjuk el, hogy a tanítványaink olyan olvasmányokon váljanak rendszeres olvasóvá, amelyeket nem értenek? Az elbeszélő szövegek esetében is használhatjuk azokat az eljárásokat, amelyeket a magyarázó-értelmező szövegeknél már leírtam. A szemléltetésnek az irodalmi szövegek esetében is kitüntetett szerepe van.

6. A helyszínek, időpontok, szereplők, események megnevezése Ezek kiemelésében már elég nagy gyakorlattal rendelkeznek a tanulók első tagozatban. Alsó tagozatos korukban nemcsak olvasásból, hanem ogalmazásból is sok ilyen jellegű eladatot végeztek. 7. Az események időrendi sorrendbe állítása Ez sem szokott általában különösebb gondot okozni a tanulók számára, hiszen sokat gyakorolták már alsó tagozatban is, nemcsak a szövegértés, hanem a szövegalkotás terén is. 8. Tartalmi egységekre bontás Kezdetben, az 5. évolyamon, év elején érdemes az alsó tagozatban megtanult, hármas tagolást �gyelembe venni: bevezetés, tárgyalás, beejezés. A későbbiekben a tárgyalás további elosztását vezethetjük be: bonyodalom, események kibontakozása, tetőpont. A Nap és a Hold Sz.f.gy. 7. oldal 10. Számozással állítsd helyes sorrendbe a mese eseményeit! A Nap gyermekei kiégették az emberek földjét. ___ A zsákok a sebes vizű folyamba kerültek. ___ A Hold elhatározása. ___ A Hold vigasztalta a Napot. ___ A Hold ajánlatot tett a Napnak. ___ A Nap körbekörbe kergeti a Holdat az égbolton. ___ A felhők mögül előbújtak a csillagok. ___ 9. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása ermészetesen egyetlen szöveg eldolgozásakor nem alkalmazhatjuk valamennyi eladattípust. Mindig az adott szöveg, a tanulók szövegértési szintje határozza meg, hogy melyeket használjuk, gyakoroltassuk. a) Kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása A Nap és a Hold Sz.f.gy. 7. oldal 2. Karikázd be, milyen szavakkal helyettesíthetnéd a tenger sok kiejezést a mesében! pontatlan, csokor,

megszámlálhatatlan,

tengernyi,

milliomos,

tavi,

rengeteg, mértéktelen,

milliónyi,

rendíthetetlen,

száz,

csomó,

kétmillió,

megnevezhetetlen

b) Kérdésekre adott válaszok közül a helytelenek kiválasztása Lakatos Imre hőstette Sz.f.gy. 13. oldal 4. Húzd át, hová nem menekültek a környék lakói a tatárok elől! A Holló-kőre.

Egy barlangba.

A sziklaszál aljához.

47


6/5/13 11:37 AM


c) Válaszadás kérdésekre A három jó tanács Sz.f.gy. 4. oldal 1. Válaszolj a következő kérdésekre! Hol játszódik a mese? Erdőben. Kik a szereplők? Egy kis�ú és egy csalogány. Hol található a drágakő? Sehol. d) Kérdések megfogalmazása Minden pedagógus tudja, hogy kérdezni nem könnyű eladat. A gyerekeket is meg kell tanítanunk a kérdezés technikájára, annak helyes nyelvi megogalmazására. Ebben az esetben is mi, tanárok nyújtunk mintát a tanulók számára. A kooperatív technikák közül alkalmazhatjuk a eladatküldés módszerét. L. 25. oldal. e) Tételmondat kikeresése A tételmondatok elismerése a vázlatíráshoz nélkülözhetetlen. A tételmondatok kikeresését alsó tagozatban is gyakorolták a gyerekek, akkor természetesen a tételmondat ogalmának a meghatározása nélkül. A leglényegesebb mondat kiejezést használták rá. A Nap és a Hold Sz.f.gy. 7. oldal A bevezetés tételmondata: Egy kis�ú ment az erdőn át, és ogott egy csalogányt. A tárgyalás tételmondata: Bocsáss szabadon, és cserébe adok neked három jó tanácsot. A beejezés tételmondata: Nem hiába tartja a közmondás: bolondnak tanács – sárba vetett kalács. f) Szövegtömörítés, -bővítés és -átalakítás Ezt a eladattípust akkor tudják megoldani a gyerekek, ha megértették a szöveg egészét. A történet tömörítését őleg azokkal a tanulókkal gyakoroltassuk, akik hajlamosak a bőbeszédűségre, a elesleges részletezésre. A tanulók egy része éppen ellenkezőleg, túl tömören beszél, lényeges elemeket hagy el a történet mesélése közben. Átalakításkor például azt kérhetjük a tanulóktól, hogy ejezzék be másként a történetet. g) A szöveggel kapcsolatos állítások indoklása, bizonyítása A három jó tanács Sz.f.gy. 5. oldal 7. Indokold meg, a Holdnak miért nem kellett a öldlakók miatt megválnia a gyermekeitől! A csillagok semmilyen kárt nem okoztak az embereknek. Az újranyomáskor az utasításból kimaradt a nem szó. Ezt, valamint a gyerekeitől szóban előordult hibát a következő kiadásban javítjuk.

Mindenféle házakról Sz.f.gy. 11. oldal 2. Bizonyítsd be, hogy az író ismerte a kis�út! A becenevén szólította. h) A szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése, illetve a megfelelő kiegészítés kiválasztása Mese Sz.f.gy. 9. oldal 2. Sorold el, mivel ajándékozta meg a négy tündér a csöppséget! Az első__________________, a második _________________________, a harmadik ___________________, a negyedik ____________________. 9. Vázlatkészítés A vázlat készítéséhez eltétlenül használjuk el a kiemelt tételmondatokat, a szövegeldolgozás közben megogalmazott kérdéseket és válaszokat. Minden tanulót el kell juttatnunk arra a szintre, hogy képes 48


6/5/13 11:37 AM


legyen önállóan vázlatot készíteni. A okozatosság elvének a vázlatkészítés tanulásának olyamatában is érvényesülnie kell: vázlatpontok átalakítása, vázlatpontok helyes sorrendbe állítása, hiányzó vázlatpontok pótlása, önálló vázlatírás. Ezeket a eladatokat a diákok csoport-, párban végzett vagy egyéni munkában végezhetik, tanári segítséggel vagy önállóan.

10. A szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás Kiválóan alkalmazható az olvasónapló, amelyet házi eladatként is eladhatunk a tanulóknak. Ezzel a módszerrel elsajátíthatják a tömör, lényegre törő véleménynyilvánítást. Az is elképzelhető, hogy tanítványainknak eltér a véleménye. Ilyen esetben érvek, cáolatok csaphatnak össze. Ez á ltal ejleszthető szociális kompetenciájuk, empátiájuk; a másikra való oda�gyelés, mások véleményének meghallgatása, elogadásának képessége. Olvasónapló Kérdés

Válasz

Indoklás

Mi tetszett a történetben? Mi nem tetszett a történetben? Melyik szereplő gondolkodása, viselkedése áll hozzám a legközelebb? Mennyire elogadható számomra a történet beejezése?

11. A szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás A ogalmazás tanításában ontos szerepe van az irodalmi szövegeknek, amelyek mintául szolgálnak a tanulók számára. Először reproduktív szövegeket érdemes alkottatni a tanulókkal, amikor saját szavaikkal mondják el, írják le a történetet. A következő ázisban élproduktív szövegalkotás a eladat, azaz más bee jezést alkotnak hozzá, továbbszövik a történetet. Végül a produktív ogalmazások következnek, ahol esetleg az olvasott szöveghez kapcsolódó témát kapnak.

A magyarázó-értelmező szövegek A magyarázó-értelmező szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az inormációközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok alapján. Ide tartoznak a de�níciók, a tudományos okejtések, az érvelések. Ennek a szövegtípusnak a eldolgozása azért is nélkülözhetetlen és ontos, mert a tankönyvi szövegek többsége ehhez a szövegtípushoz tartozik. Az ismeretterjesztő szövegek készítik elő leginkább a szaktárgyak tanulását, ezért hozzájuk kapcsolódik a legtöbb eldolgozó művelet is.

1. A szöveg előzetes áttekintése A cím, az ábrák, a képek, képaláírások meg�gyelése. Feltételezések megogalmazása a szöveg várható tartalmáról, az új inormációról. Ez az eljárás megalapozza a kívánatos olvasói szokások kialakulás át. Érdemes hangsúlyozottan oglalkoznunk a címmel. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a tanulók átsiklanak a cím ölött. Meg kell értetnünk velük, milyen ontos szerepe van a címnek, hiszen utal a z egész szöveg tartalmára, témájára, segíti a szöveg globális megértését. 49


6/5/13 11:37 AM


2. Ismerkedés a szöveggel Az ismeretterjesztő szövegekkel a tanulók többnyire néma (csendes) olvasással ismerkednek meg. Érdemes rászoktatnunk őket arra, hogy olvasás közben használják a következő jeleket, inzerteket, amelyeket az egyes szövegrészek mellett a lapszélen jelölhetnek: ✓ korábban is tudtam + új ismeret – nem tudtam, nem így tudtam ? nem értem, kérdésem van ermészetesen túl hosszú szöveget a pedagógus is elolvashat, lehetőleg úgy, hogy a tanulók némán vele együtt olvasnak. Az elkalandozás megakadályozására ilyen esetben mindig azt kérem a gyerekektől, hogy olvasás közben számozzák be a bekezdéseket. Ugyancsak ezt a módszert alkalmazom, ha a tételmondat megtalálásában akarok segítséget nyújtani tanítványaimnak. Ilyenkor ugyanis olvasás közben a tételmondat előtt rövid szünetet tartok, és lassabb tempóban, hangsúlyosabban olvasom a tételmondatot. Így előkészítem az előadás alapján készülő jegyzet tanítását is. Szívesen használom a követő olvasásnak azt a változatát, amikor olvasás közben szándékosan hibát vétek: kétszer olvasok egy mondatot vagy kiejezést, k ihagyok egy mondatot, elcserélek szavakat stb. Ez persze nem öncélúan történik. A gyerekek az olvasás beejezése után bekarikázz ák annak a bekezdésnek a sorszámát, amelyikben elolvasás közben hibáztam. A jó bekarikázásért piros pont jár. A következő piros pontot akkor szerezhetik meg a tanulók, ha a hibásan olvasott részt aláhúzzák a szövegben. A vörös gém című szöveg elolvasásakor megismételtem a következő mondatot: Hátravetett ejjel, orral előre nyeli le á ldozatait. Ezt, a kiemelt mondatot a gyerekek a 3. eladat megoldásához használhatták el: Rajzold le, hogyan táplálkozik a vörösgém! Hátravetett ejjel, az áldozata orral előre. A rajznak nem kell kidolgozottnak lennie, inkább vázlatszerűt kérjünk a gyerekektől. Otthon természetesen pontosíthatják a rajzot, sőt ki is színezhetik. 3. A szöveg témájának megnevezése A tanulók minél rövidebben, lehetőleg egy mondatban ogalmazzák meg, hogy kiről, miről szól a szöveg, mi a témája. Mindenképpen vessék össze előeltevéseikkel! Azt „kapták-e”, amit a szövegtől vártak? 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésből Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy bizonyos esetekben a szöveg összeüggéseiből is kikövetkeztethetik egy számukra nem ismert kiejezés jelentését, hiszen így olyan szavakat is megértenek, amelyeket nem tudnak meghatározni. Gondoljunk arra, hogy a kisgyerek is elismeri a kört, a négyzetet, pedig nem ismeri a két alakzat de�nícióját. Pályakezdő koromban estem abba a hibába, hogy a néma olvasás közben arra kértem a tanítványaimat, húzzák alá a számukra ismeretlen kiejezéseket. Voltak olyanok, akik szinte minden szót aláhúztak. Még olyanokat is, amelyekről közben kiderült, értik, csak éppen meghatározni nem tudják az adott szót vagy kiejezést. b) Tanulói magyarázattal Szívesen alkalmazom a tanulói magyarázatot is, hiszen a gyerekek a társuk ismertetését általában jobban megértik, mint a pedagógusét. A magyarázó tanulót büszkeség tölti el, s még inkább arra sarkallja, hogy nyitott szemmel járjon a világban, és iskolán kívüli orrásokból is tudásra, ismeretre tegyen szert.

50


6/5/13 11:37 AM


c) Tanári magyarázattal (szemléltetés) ermészetesen nem vitatható a tanári magyarázat ontossága sem. Ilyenkor különösen nagy szerepe van a szemléltetésnek, ahol jó szolgálatot tesznek a ényképek, a képeskönyvek is. Napjainkban azonban ezek elhasználása sem zökkenőmentes. Annak idején megtanultuk, hogy a papíralapú szemléltetőanyagot 45 okos szögben megdöntve mutassuk meg a tanulóknak. Míg az ablak melletti padsorban ülők a kép(ek)ben gyönyörködtek, addig a többiek a legjobb esetben unatkoztak, rosszabbik esetben rendetlenkedtek. Aztán kipróbáltam egy másik módot is. A gyönyörű és értékes képzőművészeti albumomat kinyitottam a kiválasztott estménynél, és az egyik első padban ülő tanítványom kezébe nyomtam, azzal a kéréssel, hogy ha megnézte a képet, adja tovább. Ez körülbelül a tanítási óra 10. percében történt, kicsöngetéskor azonban még nem jutott el minden gyerekhez. ehát szemléltetés ugyan volt az órámon, de a hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. Sokkal kívánatosabb, ha a tanulási olyamat, illetve a szemléltetés szolgálatába állítjuk a modern kor vívmányait: a számítógépet, a projektort, az interaktív tananyag-eldolgozásokat. d) Szótár, lexikon felhasználásával Az ismeretlen kiejezések magyarázata azonban meg is előzheti a szöveggel való megismerkedést, ahogyan erről már korábban írtam. Ilyenkor érdemes a helyesejtési, gyorsolvasási gyakorlatokat úgy összeállítanunk, hogy a szóanyaguk tartalmazza a tanulók számára várhatóan ismeretlen szavakat, kiejezéseket. Az előzetes szó- és kiejezésmagyarázatok megkönnyíthetik a tanulók számára a szöveg megértését. A szótárhasználatot is irányítanunk és szerveznünk kell. Meg kell tanítanunk a kézikönyvek gyors kezelését, ehhez viszont elengedhetetlen az ábécé tökéletes ismerete és a betűrendbe sorolás szabályainak alkalmazásra képes tudása. Gondot kell ordítanunk a szócikkek olvasására és értelmezésére is, például a rövidítések, jelek eloldására. Ehhez természetesen megelelő tárgyi eltételekkel is rendelkeznie kell az iskolának. Nehéz megtanítani például a Magyar értelmező kéziszótár használatát úgy, hogy az intézményben csak néhány darab van belőle. Legalább két-két tanulónak biztosítanunk kell az adott szótárt, lexikont, hogy a használatukat elsajátíttathassuk velük. e) Internet használatával A mai gyerekek egy része számítógépes környezetben nő el, tehát ők a számukra ismeretlen szavakat is az internetes lexikonokban keresik meg. Ezek között azonban vannak olyanok, amelyeknek megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető. A mi eladatunk többek között az is, hogy megtanítsuk a tanítványainknak: kritikával ogadják a világhálón megjelenő inormációkat. A hogyan kérdésre azonban sajnos még nem találtam meg a választ. 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása Ekkor történik a szöveg új inormációinak megállapítása. Ehhez szükséges az, hogy a gyerekekkel beszámoztassuk a bekezdéseket a könnyebb tájékozódás és ellenőrzés érdekében. Gyakran tapasztalom, hogy a tanulók nehezen tájékozódnak a szövegben. A eladatok megoldása közben mindig az egész szöveget igyekeznek újraolvasni. Ennek kiküszöbölésére a szöveghez kapcsolódó eladatok utasításának értelmezésével egy időben azt is tisztázzuk, hogy melyik bekezdés alapján tudják megoldani a eladatot. a) Adatkeresés A szövegben az adatokat valamilyen látványos módon emeltessük ki a tanulókkal: bekarikázás, bekeretezés, aláhúzás. Meg kell tanítanunk őket, hogy ilyenkor ne kezdjék el újraolvasni a szöveget, hanem „pásztázzák” a bekezdéseket, és csak a(z) (szám)adatokat, valamint a hozzájuk tartozó szövegkörnyezetet �gyeljék. Az adatkeresés alkalmával olyan eladatokat is adhatunk a tanulóknak, amelyekben téves adatokat javítanak ki, illetve mondatokat egészítenek ki hiányzó adatokkal.

51


6/5/13 11:37 AM


Színházlátogatás Sz.f.gy. 17. oldal 8. Egészítsd ki a következő mondatokat! Antoine de Saint-Exupéry ___ _ évesen halt meg. ____-ben ült először repülőgépen. __ __-ben lett pol gári pilóta. Repülőgépének roncsait ____-ban találták meg. b) Lényegkiemelés Állapíttassuk meg a tanulókkal, hogy melyik bekezdésben olvastak a tanár vagy a eladat által közölt tényről, eseményről! Egészítsenek ki a gyerekek „nyitott” mondatokat! Az ilyen eladattípusnál érdemes a szövegben bekarikáztatnunk velük a nyitott mondatokra utaló szövegrészeket. A vörös óriáskenguru Sz.f.gy. 21. oldal 5. Folytasd a megkezdett mondatokat! Az anya a kicsi világrajötte után megnyalja az altestét az erszényig, hogy a kicsinye beletaláljon az erszénybe. A nőstény kengurunak azért lehetnek folyamatosan kölykei, mert szülés után két nap múlva már vemhes lehet. Mivel különböző korú kölyköket is nevelhet az anya, ezért kétéle teje van. Az idősebb kölyöknek való tej zsírban gazdagabb. Az 1. mondat kiegészítéséhez a 4. bekezdés 3. és 4. mondata nyújt segítséget. „Az újszülött erős mellső lábaival az anyja bundájába kapaszkodva mászik el az erszénybe. A nőstény az oda vezető utat a nyálával jelöli meg.” A második mondathoz a 4. bekezdés 2. mondatára van szük ség. „Ezt követően két nappal már újra vemhes lehet.” A 3. mondatot az 5. bekezdés 2. és 3. mondata alapján lehet kiegészíteni. „A nőstény eltérő ajtájú tejjel táplálja a kicsinyeit. Annak, amelyik már elhagyta az erszényt, több energiára van szüksége, ezért zsírban gazdagabb tejet szopik.” A lényegkiemelés ontos eleme még a bekezdések tételmondatának aláhúzása. Jó, ha a tanulók saját sza vaikkal is próbálják megogalmazni a tételmondatokat. A vörös óriáskenguru Sz.f.gy. 21. oldal 6. Húzd alá bekezdésenként a leglényegesebb mondatot, a tételmondatot! 1. bekezdés: 1. mondat 2. bekezdés: 1. mondat 3. bekezdés: 7. mondat 4. bekezdés: 1. mondat 5. bekezdés: 4. mondat c) Felosztások, rendszerezések áblázatok kiegészítésével, alkotásával segíthetjük tanítványainkat gondolataik rendezésében, amely a logikai műveletvégzésük alapját képezi. A elosztások, rendszerezések elsősorban a természettudományos tantárgyak tanulását könnyítik meg számukra. Az Esztramos-hegy Sz.f.gy. 47. oldal 8. Rendezd táblázatba a négy okozottan védett barlangról szerzett adatokat! Használd a bg. (barlang) rö vidítést! Eredeti ne ve

Más né ven

Szint (m-ben)

Hosszúsága

Függôleges kiterjedése

Esztramosi-bg. Felsô-táró 2. sz. bg. Rákóczi 1. sz. bg. Rákóczi 2. sz. bg. 52


6/5/13 11:37 AM


d) Ábrák értelmezése Némely szöveg tartalmazhat gra�kont, diagramot. Ezek értelmezésére és a szöveggel való kapcsolatuk eledezésére is kell időt szánnunk. Készíts csapadékmérőt! Sz.f.gy. 38. oldal A második illusztráció a csapadékmérő ábrája, amiről a tanulók „leolvashatják”, hogy mire van szükségük az elkészítéséhez: tölcsérre és egy üvegre. Az is világosan látszik az ábrán, hogy a tölcsér átmérője megegyezik az üveg alaplapjának az átmérőjével. 6. A szöveg újraolvasása Ez történhet néma (csendes) és hangos olvasással is. Ez utóbbit azért javaslom, mert ekkor gyakoroltathatjuk a tanulókkal a hangos olvasást, illetve a elolvasást is. Felolvasáskor időt kell adni a tanulóknak arra is, hogy a nehezen olvasható szavakat (hosszabb terjedelműeket, mássalhangzó-torlódást tartalmazókat, idegen tulajdonneveket, közneveket) újra áttekintsék. Az egyéni hangos olvasást eltétlenül kövesse értékelés, illetve az esetleges olvasástechnikai hibák javítása. 7. Vázlatírás A vázlatot mindig a kiemelt tételmondatok alapján ogalmaztassuk meg a tanulókkal. A vázlat ugyanis nem más, mint a bekezdések témáinak megnevezése. A vázlatírás tanításakor is eltétlen szem előtt kell tartanunk a okozatosság elvét. A legkönnyebbtől haladjunk a nehezebb elé, és itt nem a szöveg nehézségére gondolok csupán. Érdemes először mintát mutatnunk a jó vázlatra. Ezt követően a tanulók összekevert vázlatpontokat állítsanak helyes sorrendbe, majd ezt követheti a hiányos vázlat kiegészítése, végezetül önállóan alkottassunk a gyerekekkel vázlatot. A vörös óriáskenguru Sz.f.gy. 21. oldal 7. Írd le helyes sorrendben az összekevert vázlatpontokat! 1. Élőhelye Különleges testrészei 2. áplálkozása Táplálkozása 3. Különleges testrészei A kölykök táplálása 4. Szaporodása Élőhelye 5. A kölykök táplálása Szaporodása A vörös gém Sz.f.gy. 23. oldal 8. Pótold a szöveg vázlatának hiányzó pontjait!

Vázlat kiegészítése

1. A vörös gém élőhelye 2. __________________________

áplálkozása

3. __________________________

Szaporodása

4. A �ókák fejlődése 5. _______________________ A Kheopsz-piramis Sz.f.gy. 31. oldal 9. Készítsd el a szöveg vázlatát!

Irány Afrika

Várható vázlat:

1. _______________________________

Az építtető

2. _______________________________

A piramis méretei

3. _______________________________

Az építési terület

4. _______________________________

A piramis építői 53


6/5/13 11:37 AM


8. Jegyzetelés A jegyzet a szöveg tartalmának tömör megogalmazása. Úgy gondolom, hogy csak a legjobb képességű tanulókkal, tanulói csoportokkal kezdjük el taníttatni a jegyzetelés technikáját. Azokkal a tanulókkal, akiknek még az önálló vázlatkészítés is komoly problémát okoz, nincs értelme elkezdeni a jegyzetelés tanulását. Jegyzetkészítéskor ugyanis a vázlatból indulunk ki, ez adja a jegyzet alapját. A vázlaton kívül elhasználjuk a szövegeldolgozás során kiemelt adatokat, kulcsszavakat. Fel kell ismertetnünk a tanulókkal az ok-okozati összeüggéseket! A jegyzet leírását is gyakoroltatnunk kell velük. Érdemes először csak egy-egy bekezdés jegyzetét elkészíteni tanári irányítással. Ilyenkor kell elhívnunk a diákok �gyelmét a rövidítések, jelek használatának ontosságára, hiszen a jegyzetnek tömörnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy a diákok adott esetben – ez a szöveg jellegétől ügg – tudják táblázatba rendezni a szövegből szerzett ismereteiket. A későbbiekben egy-egy bekezdésről készült, hiányos jegyzetet egészíthetnek ki a gyerekek, esetleg hibás jegyzetet korrigálhatnak. A 8. évolyam végére kell odáig eljutniuk, hogy önállóan tudjanak jegyzetet készíteni egy szöveghez.

A dokumentumszövegek A dokumentum típusú szövegek ormailag nem olyamatosak. Olyan írásos inormációhordozók tartoznak ide, mint a gra�konok, térképek, menetrendek, használati utasítások, különböző nyomtatványok, szórólapok, kérdőívek stb., amelyekkel a tanulók a mindennapi életükben is találkoznak. Itt nem a műajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg ormájának, elrendezésének. A dokumentum típusú szövegek őleg gra�kusan megjelenített tényeket közölnek. Előordulhatnak önállóan, például menetrend, használati utasítás stb., illetve a másik két szövegtípus kiegészítéseként, például térképek, ábrák, gra�konok stb. A dokumentumszövegek jellegéből adódik, hogy általános érvényű algoritmust nem lehet adni az értelmezésükhöz, hiszen másképp kell eldolgozni egy használati utasítást, mint egy menetrendet vagy egy szórólapot, illetve receptet. Amit viszont eltétlenül ki kell emelnem, az a szövegáttekintés ontossága, valamint a tipográ�ai megoldások elemzése. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközökben minden évolyamon – így az 5. évolyamon is – konkrét eladatsorok nyújtanak segítséget a kollégáknak a dokumentumszövegek eldolgozásához, amelyekhez módszertani ötletek a Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozásához című e jezetben találhatók.

54


6/5/13 11:37 AM


A SZÖVEGALKOTÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE Ha a szövegalkotási képesség ejlesztésével oglalkozunk, először el kell idéznünk a kommunikáció mibenlétét tartalmazó ábrát, amely a 34. oldalon található. A verbális kommunikáció magában oglalja a szóbeli és írásbeli szövegalkotást, valamint a viselkedéskultúrát, azaz az illemet is. A mindennapi kommunikáció nemcsak a kulturált, normatartó beszédmódot jelenti, hanem a megelelő hanghordozást, hangerőt, hanglejtést is, sőt a tiszteletadást, mások megbecsülését, a segítőkészséget és a toleranciát. Ezek a képességek és tulajdonságok nem velünk születettek, hanem sok tanulással, gyakorlással sajátíthatók el. Hangsúlyoznom kell a elnőttek mintaadását. Ebben ontos szerepet kap a pedagógustársadalom, hiszen minden pedagógus nevel, mintát ad. Olyan mintát kell hát adnunk a tanítványainknak, amely követhető és követendő. Sok esetben nekünk kell korrigálni a helytelen szülői mintát is. A szóbeli és írásbeli szövegalkotás tanításának alapja a kiejezőképesség ejlesztése. Ez a képesség eltételez egyéni adottságot, örökletes személyiségjegyeket, sőt tehetséget is, de minden tanulónál, a gyengébb adottságúaknál is ejleszthető. Ez a ejlesztő tevékenységünk szorosan összeügg a szókincsbővítéssel. Hiába a legnagyszerűbb gondolat, ha azt nem tudják a tanulók szavakba önteni, nem képesek mással megosztani. Szókincsbővítés történik minden tanítási óra szinte minden percében. A tanulási olyamat közben mindig új szavakkal, kiejezésekkel bővül a gyerekek szókincse. A szavakat viszont mondatokká, a mondatokat szöveggé kell összeállítaniuk a tanulóknak. Ezt először szóban gyakoroltassuk velük, mert az könnyebb szövegalkotási tevékenység. De ez a könnyebbség csak látszólagos. A szóbeli kommunikáció során alkalmazkodniuk kell a helyzethez, a témához, a hallgatóhoz (címzetthez). Együtt kell működniük a partnerrel, �gyelniük kell rá, reagálniuk a megnyilvánulásaira. Néha hallgatniuk sem árt, esetleg egy-két szóval jelezniük, hogy érdekli őket a kommunikációs partner mondani valója, kapcsolatban vannak vele, vagyis nemcsak beszélniük kell, hanem beszélgetniük is. Beszélgetés közben meg kell alkotniuk, netán korrigálniuk kell a nyelvi ormát. Meg kell választaniuk a megelelő tempót, hangerőt, hanglejtést. Olykor érvelniük, cáolniuk, vitatkozniuk kell, meggyőzniük a másikat. örténeteket szükséges elmesélniük egyszer tömören, máskor részletezve. Folytathatnám a szóbeli megnyilvánulások sorát, amelyeket minden esetben nem verbális eszközökkel – mimikával, gesztusokkal, testtartással – erősít vagy gyengít a beszélő, de nehezen lehetne a teljesség igényét megvalósítanom. Az írásbeli szövegalkotás, ami alatt valójában egy ogalmazás megírását értjük, sokban hasonlít, de sokban különbözik is a szóbelitől. A ogalmazónak jobban kell ismernie a jelen nem lévő partnert, aki nem tud közvetlenül reagálni a mondanivalójára. Nem biztos, hogy közösek az előismereteik, az utalásaink sem mindig egyértelműek a címzett számára. Az írásbeli nyelvi produktumok sokkal megszerkesztettebbek: minden esetben meg kell teremteni az összeüggést a mondatok, illetve a nagyobb egységek között, de olyan nehézségekkel is számolni kell, mint a szépírás (olvasható írás), a helyesírás. A szóbeli szövegalkotás tanítása során olyan szövegek létrehozását irányítjuk, amelynek alkotója, a tanuló tekintettel van a beszédműaj sajátosságaira, a kommunikációs normákra, a konvenciókra (az illemszabályokra), valamint a kiejtési normákra. Az előbbi állításból a következő szempontoknak kell érvényesülniük, magyarán szólva ezeket szükséges megtanítanunk a diákjainknak: ■ A megnyilatkozásnak nyelvészeti szempontból is szövegnek kell lennie, még akkor is, ha egyetlen mondatból áll. ■ A tanulóknak ismereteket kell szerezniük a beszédműajokról. ■ Feltétlenül ismerjék a kommunikáció unkcióját és tényezőit. ■ isztában kell lenniük a beszédműajhoz kapcsolódó illemszabályokkal! ■ A helyesejtési tréningek segítségével el kell sajátítaniuk a normatív köznyelvet. ■ A szövegalkotó tevékenységet a beszéd kommunikációs unkciója szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: 1. A atikus unkció (kapcsolatelvétel) Köszönés Megszólítás Bemutatkozás és bemutatás 55


6/5/13 11:37 AM


2. A konatív unkció (szándéknyilvánítás) ■ Kérés ■ udakozódás ■ Meghívás 3. Az emotív unkció (véleménynyilvánítás) ■ Értékelés ■ Panasz ■ Árulkodás 4. Reerenciális unkció (tájékoztatás, ábrázolás) ■ Mese ■ Elbeszélés ■ Leírás ■ Jellemzés ■ Üzenetközvetítés ■ Vita ■ Publicisztika: hír, hirdetés, interjú, riport stb. Az írásbeli szövegalkotás ejlesztésén sokakhoz hasonlóan a ogalmazástanítást értem. A ogalmazási mű velet viszont egy roppant bonyolult tevékenység. E tevékenység során a ogalmazó (egyes szám első személy) egy általa vagy a pedagógus által választott témáról valakinek (egyes szám 2. személy) valamilyen műajban írásban szöveget hoz létre. Sajnos többször tapasztaltam, hogy a ogalmazás íratása előtt egy nagyon lényeges dolgot nem tisztázott a kolléga a gyerekekkel: hogy kinek szól a szöveg. Például: Mutasd be körülbelül egy oldal terjedelemben a kedvenc állatodat! De vajon kinek? Hiszen én magam is másképp ogalmaznék, ha elnőttnek, gyereknek, állatbarátnak, állatoktól idegenkedőnek írnék. Ugyanakkor nagyon helyes volt az, hogy a kolléga megszabta a terjedelmet. Ez olyan szempontból ontos a tanuló számára, hogy előre át kell gondolnia, mit ontos megogalmaznia az adott témáról ekkora terjedelemben. Biztos, hogy nem alkothat részletező szöveget. A szóbeli és írásbeli szövegek alkotásával kapcsolatos módszertani javaslataimat, ötleteimet, tapasztalataimat a A Fogalmazási feladatgyűjtemény című ejezetben osztom meg a kedves kollégákkal.

Tanítandó szövegtípusok A következő táblázatban azokat a témaköröket és szövegtípusokat rendeztem, amelyek tanítását a Nemzeti alaptanterv megogalmazza. ettem mindezt azért, mert úgy gondolom, 1. évolyamtól a 8. évolyamig olyamatában kell látnunk a témaköröket és tanítandó szövegtípusokat, mert ennek ismerete nélkül nem lehet hatékony és eredményes a képességejlesztő tevékenységünk. Témakör 1. évf. 2. évf. 3. évf.

Szövegtípusok

Beszédkészség, szóbeli szövegek köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, megértése, értelmezése és alkotása ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás Beszédkészség, szóbeli szövegek beszélgetés, megszólítás megértése, értelmezése és alkotása szóbeli beszámoló, szóbeli történetmondás Irodalmi kultúra, az irodalmi művek elbeszélés értelmezése Fogalmazási alapismeretek történetmondás, párbeszéd Szövegalkotási gyakorlatok Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai vita és a történeti érzék ejlesztése

56


6/5/13 11:37 AM


4. évf.

5. év f. 6. évf. 7. évf.

8. évf.

Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Írás, fogalmazás Írás, ogalmazás Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Írás, ogalmazás Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Írás, ogalmazás

hír, leírás, levél, meghívó, értesítés, hirdetés, SMS, e-mail jellemzés elbeszélés, leírás, levél, e-mail, SMS jellemzés vélemény,, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás vélemény k iselőadás jegyzet, elbeszélés, elbesz élés, jellemzés, vélemény hozzászólás, elszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi beszéd. hír, tudósítás, interjú jegyzet, blog, önéletrajz.

A szövegtípusok fogalmazásának fogalmazásának tanítási menete A szövegtípusok ogalmazásának tanítási menetének is van egy általános algoritmusa, ami valamennyi szövegműaj esetében alkalmazható. ermészetesen az osztály képességeinek ismeretében bizonyos lépései esetleg kihagyhatók, őleg 5. évolyamon, esetleg lerövidíthető a rá szánt idő. Gondolok mindjárt az 1. pontra, a mintaszöveg tanulmányozására.

1. A mintaszöveg tanulmányozása a) szövegértés b) szövegelemzés c) a mintaszöveggel kapcsolatos eladatok megoldása 2. A műfaji sajátosságok feltárása, megfogalmazása megfogalmazása szövegtípus us tartalmi jellemzői a) a szövegtíp b) a szövegtípus ormai jellemzői 3. Részfeladatok megoldása jelentéstani ni (5. évolyam) a) tréningek: – jelentésta – grammatika grammatikaii (6. évolyam) – pragmatika pragmatikaii kohéziós eszközök (7. és 8. évolyam) b) szógyűjtés (témához, címhez, képhez stb.) c) szövegrészek átalakítása, kiegészítése d) szövegrészek önálló megogalmazása (bevezetés, beejezés) vázlatkészítés és e) vázlatkészít 4. Önálló szövegalkotás Feltétlenül Feltétle nül szükséges hozzá: – kellő inormáció – élmény (közös vagy egyéni) – kommuni kommunikációs kációs partner ismerete (valós helyzet, előelt előeltevések) evések) 5. Önkorrekció szempontok alapján a) szövegtani (cím–szöveg, logikus elrendezés, megelelő tagolás, kapcsolóelemek stb.) b) műaji követelmények c) kommunikációs tényezőknek való megelelés d) nyelvhasználat, nyelvhelyesség (megelelő szóhasználat, tömörség, világosság, szabatosság stb.) 57


6/5/13 11:37 AM


e) írás, helyesírás Roppant sajnálatos, hogy első tagozatban nincs külön képességejlesztő óra, ahol a szövegértő és szövegalkotó képesség intenzív ejlesztését végezhetnénk a mindennapi kommunikációs igényeknek megelelően és az élethosszig tartó tanulás segítésének érdekében. A következőkben az általános tanítási menetet az állatleírás tanítására konkretizálom. ermészetesen a olyamatt több tanítási órán valósítható olyama valósítható meg, a nyelvta nyelvtann- vagy az irodalomórák egy-egy részletében.

1. A mintaszöveg tanulmányozása Ffgy. Ffgy. 46. oldal 4. eladat szövege Az Észak- Ameri Ameriká kában ban ősho őshonos nos mosó mosómed medve ve külö különö nösen sen kedve kedvelili a ve gyes ve gyes lombo lomboza zatú tú erdő erdőket, ket, li gete geteket. ket. A ki fejlett fejlett állat állat hossza 90-100 cm, ebből eb ből mintegy mintegy 25 cm a farok. fa rok. Test esttö töme me ge: 5-6 kg. A fe je fe je köze köze pes mére méretű, tű, az arci arci része része széles, széles, füle füle kicsi. kicsi. Végtag Végtag jai rövi rövidek, dek, mé gis nagy nagysze szerűen rűen mászik. mászik. Farka Farka hosszú, vastag, vastag, gyűrűsen gyűrűsen csíko csí kozott. zott. Kedvenc Ked venc elede eledele le a hal és a fán élő kisem ki semlő lősök. sök. Gyakran Gyakran a mada madarak rak fészkeit fészkeit is ki foszt foszt ja. ja. Sa já játos tos nevét nevét nem vélet vé letle lenül nül kapta. kapta. A megszer megszerzett zett táplá táplálé lékot kot ugyanis ugyanis szíve szívesen sen viszi viszi a vízbe, vízbe, hogy lemos lemossa, sa, kissé kis sé meg pu puhít hítsa. sa. Csak ezután ezután fo gyaszt ja ja el. A) szövegértés B) szövegelemzés A szöveg bekezdéseinek beszámozása, a bekezdések tartalmának meg ogalmazása C) a mintaszöveggel kapcsolatos eladatok megoldása b) Készítsd el a szöveg vázlatát a bekezdések alapján! 1. 2. 3. 4. c) Melyik bekezdés szól az állat külsejéről? Mit mutat be?

bekezdés

Mosómedve Mosóm edve

2. A műfaji sajátosságok feltárása, megfogalmazása megfogalmazása szövegtípus us tartalmi jellemzői A) a szövegtíp Kari rikázd kázd be azokat azokat a sza va sza vakat, kat, amelyek amelyek igazzá igazzá teszik teszik az állí állítást tást az előző szö veg szö vegre re vonat vonatko kozó zóan! an! a) Ka B) a szövegtípus ormai jellemzői A bekezdésekre való tagolás 3. Részfeladatok megoldása – jelentéstani Ffgy. 47. oldal 6. eladat A) tréningek : Olvasd el Jack London A barna farkas farkas című regényének részletét! Az alka alkata, ta, bundá bundá ja, szőrze szőrzete te után nagy erdei erdei farkas farkasnak nak nézhet nézhette te az emem ber, de farkas far kas voltát voltát megha meghazud zudtol tolta ta bundá bundá já jának nak színe színe és rajza. rajza. Ezekben Ezekben félreis fél reismer merhe hetet tetle lenül nül kiütkö kiütközött zött a kutya. kutya. Soha Soha farkas farkasnak nak nem volt ilyen színeze ne zete. te. Barna Barna volt, sötét sötétbar barna, na, vörö vöröses sesbar barna, na, való valósá sá gos tobzó tobzódá dása sa a barna bar na árnya ár nyala latok toknak. nak. A háta, háta, válla válla meleg melegbar barna na volt, amely olda oldalán lán és hasán hasán barnássár nás sár gá gává vá halvá halványult. nyult. Torka Torka és lábai lábai fehér fehérsé sé ge sár gás sár gás volt, mert a barna bar na kono ko nokul kul bele beleve ve gyült, s szeme szeme két to páz, to páz, ara aranyos és barna. barna. Farkas 58


6/5/13 11:37 AM


a) Másold le a szövegből a barna szín árnyalatait jelentő szavakat! B) szógyűjtés (témához, címhez, képhez stb.) Egyéni, páros vagy csoportmunkában lehet végeztetni a szógyűjtést, de már az önálló szövegalkotás előkészítéseként. C) szövegrészek átalakítása, kiegészítése Ffgy. 48. oldal 9. eladat Javítsd Javí tsd a leírásrészletben előorduló előorduló hibákat! A tigriscápa A nevét ne vét azért kapta, kap ta, mert bőré bőrének nek tigris tigrismin mintá táza zata ta van. PárhuPárhuzamo za mosan san futó futó csíkok csíkok vannak vannak rajta. rajta. A tigris tigriscá cá pa tes teste tor pe tor pedó dó alakú. alakú. A tigris tigriscá cá pa há hátán uszony van, van , amely, ha a felszín felszín alatt úszik, kivan kivan a vízből. vízből. Sok erős fo ga van, még a ten ge geri ri teknős teknős páncél páncél ját ját is össze tud ja rop pan panta tani. ni. a) Nevezd meg a hibákat! b) Írd le kijavítva a szöveget! c) Fogalmazz meg érdekes képaláírást a otóhoz!

Tigriscápa a kicsinyével

b eejezés) Ffgy. 47. oldal 7. eladat D) szövegrészek önálló megogalmazása (bevezetés, beejezés) Írj többéle bevezetést az eleán eleántról tról szóló leíráshoz! árgyilagos: ________________________________ __________________________ _____________ ___________________________ ________________ __ __________________________ _____________ ___________________________ ________________ __ Szakszerű: _________________________________ __________________________ _____________ ___________________________ ________________ __ __________________________ _____________ ___________________________ ________________ __ Humoros: _________________________________ __________________________ _____________ ___________________________ ________________ __ __________________________ _____________ ___________________________ ________________ __

Elefántok

vázlatkészítés és Ffgy. 46. oldal 5. eladat E) vázlatkészít Készülj el egy állat bemutatására! bemutatására! • Gyűjts anyagot anyagot ol vasás vasással, sal, meg� meg�gye gyelés léssel! sel! • Sorold Sorold el, milyen milyen köny ve veket ket használ használtál tál el az anyaggyűj anyag gyűjtés téshez! hez! A köny vek adatai adatainak nak le jegy le jegyzé zésé séhez hasz használd náld el az iroda iro dalom lomórán órán szerzett könyvtá könyvtári ri isme ismere retei teidet! det! • Készíts Készíts vázla vázlatot tot is!

_____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________

A kis kedvenc kedvenc 59


6/5/13 11:37 AM


4. Önálló szövegalkotás Feltétlenül szükséges hozzá: – kellő inormáció – élmény (közös vagy egyéni) – kommunikációs partner ismerete (valós helyzet, előeltevések) 5. Önkorrekció szempontok alapján a) szövegtani (cím–szöveg, logikus elrendezés, megelelő tagolás, kapcsolóelemek stb. b) műaji követelmények c) kommunikációs tényezőknek való megelelés d) nyelvhasználat, nyelvhelyesség (megelelő szóhasználat, tömörség, világosság, szabatosság stb.) e) írás, helyesírás Az önkorrekciót a Fogalmazási feladatgyűjtemény 4. oldalán található Önellenőrzési szempontok című rész segítségével végezhetik el a tanulók. 6. Önellenőrzési szempontok Nézd át az elkészült ogalmazásodat a következő szempontok szerint! Tartalom A címről szól-e? A téma szempontjából minden lényeges elemet tartalmaz-e? Kapcsolódnak-e egymáshoz a mondatok? Illik-e a témához a bevezetés és a beejezés? Szerkezet Helyes-e a szöveg tagolása? Megelelő-e a részek (bevezetés, tárgyalás, beejezés) aránya? Megelel-e a szerkezet a szöveg műaji sajátosságainak? Nyelvi megformáltság, stílus Alkalmazkodik-e a szóhasználatod, a mondatalkotásod a kommunikációs helyzethez, elsősorban a címzetthez? Változatosak-e a mondatajtáid? Alkalmazol-e párbeszédeket, ahol lehet? Megelelően használod-e a rokon értelmű sza vakat, hasonlatokat, megszemélyesítéseket? Nyelvtan, helyesírás Ellenőrizted-e a szöveget nyelvtani és helyesírási szempontból? Ismét elhívom a kedves kollégák �gyelmét arra, hogy a szóbeli és írásbeli szövegek alkotásával kapcsolatos módszertani javaslataimat, ötleteimet, tapasztalataimat a A Fogalmazási feladatgyűjtemény című ejezetben olvashatják el.

60


6/5/13 11:37 AM


SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK CÍMŰ TANKÖNYV Az anyanyelvi kompetenciák közül talán a z egyik legontosabb a szövegértő képesség ejlesztése. A tanulás tanítása ugyanis elképzelhetetlen szövegértő olvasás nélkül. Az önálló tanulási technikák megtanítása, elsajátítása viszont alapeltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A szövegértés eltétele tehát egyrészt a gyors és pontos dekódolás, másrészt egy meglehetősen összetett gondolkodási olyamat zavartalan működése. Ezen okok miatt jelentette meg az Apáczai Kiadó a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközeit, előbb az alsó tagozatosok (1–4. évolyam), majd a első tagozatosok (5–8. évolyam) számára. A első tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat elhasználva olyan tankönyv készítésére törekedtem, amely megelel a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv elvárásainak, az életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklődési körének, így alkalmas a gyerekek szövegértő képességének ejlesztésére. A tanulók – optimális esetben – a 4. évolyam végére elérik az olvasási képesség 2. szintjét, azaz az olvasástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kiejtett gondolatok, inormációk szó szerinti megértésére. Szándékosan használtam az optimális kiejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem jut el minden negyedikes, ezért tartom ontosnak, hogy – őleg ötödik osztályban – ezekkel a tanulókkal gyakoroljuk az olvasás technikáját és az értő olvasást is. Szem előtt tartottam a szövegértő képesség hatékony ejlesztésének szempontjait, amelyek a következők: ■ az ismeretnyújtás és a képességejlesztés helyes aránya; ■ életkornak és érdeklődési körnek megelelő szövegválasztás; ■ változatos, érdekes szövegeldolgozási módszerek alkalmazása; ■ együttműködésen alapuló munkaormák előtérbe helyezése; ■ egyéni ejlettséghez igazodó differenciálás; ■ a ejlődés nyomon követésének elősegítése; ■ rendszeres eltáró és ejlesztő értékelés biztosítása. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a következő szempontokat vettem �gyelembe: 1. A szövegek ne legyenek hosszúak. Lehetőleg él, illetve eg y oldalas szövegeket választottam. apasztalataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elriasztják az olvasástól. A kollégák is tisztában vannak azzal, hogy hosszú szövegek esetében �zikai képtelenség egyes tanulókat megvárni, mire végeznek az olvasással. Ők eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvasták a szöveget, nincsenek tisztában a szöveg témájával, esetleg beejezésével. 2. A szöveg keltse el a tanulók érdeklődését. Az olvasásra való késztetéskor a elnőtt olvasó számára is ontos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki. Nincs ez másként a gyerekek esetén sem. 3. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, melyek százalékos megoszlása: 30% elbeszélő, 40% magyarázó-ismeretközlő, 30% dokumentumszöveg. Az átdolgozott és megújult, KV/4077/11/201 3 határozati számon tankönyvvé nyilvánított munkaüzetbe új szövegek is kerültek a hozzájuk tartozó eladatsorokkal együtt. Ezek a következők: Hot dogs (részlet Tomas Brezina Szupersrácok – kozmikus küldetés című regényéből), Padovai Szent Antal, Orczy Kaland park (szórólap), Versenyfelhívás, Okostelefon használata okosan. A magyarázó-ismeretközlő szövegek eldolgozására megkérhetjük más szakos kollégáinkat is. Például történelemórán értelmezhető A Kheopsz-piramis, technikaórán a Szalvétatechnika, természetismeret órán a Térképen barangolva című szöveg. A tankönyvben lévő eladatsorok mintául szolgálhatnak minden pedagógus számára, hogyan lehet és kell egy-egy szakszövegen ejleszteni a tanulók szövegértő képességét. Hogyan idézzék öl és gyakoroltassák a szövegeldolgozás algoritmusát tanóráikon. A szövegáttekintés, a szöveg témájának megnevezése, az ismeretlen kiejezések magyarázata, a szöveg bekezdések szerinti eldolgozása – adatkeresés, lényegkiemelés, elosztások, rendszerezések –, a szöveg újraolvasása, vázlatírás szükséges ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek egy-egy tantárgy ismeretanyagának otthoni, önálló elsajátítására. Vannak olyan eladattípusok, 61


6/5/13 11:37 AM


például a elosztások, rendszerezések megértése – táblázatok alkotása, gra�konok, diagramok értelmezése –, amelyekre magyarórákon nincs mód és lehetőség. Ezek megtanítása és alkalmaztatása elsősorban a természettudományos ismereteket oktató kollégáink eladata.

A tankönyv szerkezete A szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó eladatsorok a jobb oldalon találhatók. Így a tanulóknak nem kell lapozniuk eladatmegoldás közben, nyugodtan búvárkodhatnak a szövegben. Erre kell ösztönöznünk őket, hiszen a eladatok megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keresniük a megoldásokat, nem az emlékezetükre kell hagyatkozniuk. A eladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak – tények kiválasztása, magyarázatalkotás, inormációk alkalmazása –, hanem az értelmező szint elérését is biztosítják. A ejlesztő eladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megogalmazására. Az értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt . Az egyes eladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden eladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a eladatsorokat elméréseknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló eladatok találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak a tanulók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elogadható, nem megelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak ogódzót. Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább olytatni a képességejlesztést. Javaslom a kedves kollégáknak, hogy a szövegek eldolgozásakor a nem szakrendszerű órákon is nyugodt tempót, változatos módszereket és munkaormákat alkalmazzanak. Ezeket a szövegeket nem lehet és nem is kell egy tanórán eldolgozni. Sokszor két-három órát is rá kell szánnunk. A eladatok utasítását minden esetben értelmezzük, eleinte közösen. Nem léphetünk úgy előre, ha a elzárkóztatandó gyerekek egyedül küzdenek a eladatmegoldással, mert a kudarcnak nagyobb a valószínűsége, mint a sikerélménynek. Ilyenkor a pontozástól vagy teljesen el kell tekinteni, vagy például csoportmunka, páros munka alkalmazása esetén mindenki azonos pontszámot kapjon. De alkalmazhatunk másajta értékelést is. Kaphatnak például piros pontot, csillagot, kis képdarabot a hibátlan megoldásért. Ez utóbbiból egy képet is kirakhatnak. A eltáró vagy ejlesztő szóbeli értékelésre minden eladat ellenőrzése után időt kell szán nunk. ermészetesen a szövegek használhatók tehetséggondozásra is. A jó képességű tanulók önállóan vagy csoport-, illetve páros munkában dolgozhatnak, esetleg részben vagy teljesen egyénre szabott munkaormát is lehet alkalmazni. A szövegek eldolgozásának mikéntjére külön ejezetet szentelek ebben a kézikönyvben, javaslatot teszek interaktív tananyag-eldolgozások alkalmazására is.

A tankönyvi feladatok megoldása A három jó tanács 1. Erdőben. Egy kis�ú és egy csalogány. Sehol. Minden helyes válaszelem 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: ermészetesen az egész mondatos válaszokat is elogadjuk, például: A mese egy erdőben játszódik. A mindennapi kommunikációban azonban az ilyen típusú kérdésre hiányos mondattal válaszolunk: Erdőben.

62


6/5/13 11:37 AM


A második kérdésre két szereplőt kell megneveznie a tanulónak, ezért jár két pont a megoldásért. Az utolsó kérdésre helytelen a madár nyelve alatt válasz, válasz, mert a drágakő nem is létezik. csa logány gondolkodik, gondolkodik, beszél, jó tanácsokat ad, érti ér ti a �ú beszédét stb. 2. A csalogány Minden helyes esemény 1-1 pont, összesen 2 pont. hog y két cselekedettel és eseménnyel bizonyítbizonyít Ajánlás: Érdemes már előre elhívni a gyerekek �gyelmét, hogy sák a történet mesei voltát. Bármelyik elsor elsorolt olt két esemény vagy cselekedet elogadható. elogadható. szó szinonimája: szi nonimája: fülemüle. 3. A csalogány szó

A helyes válasz 1 pont. 4. A szövegből kimásolandó: ne akarj olyat, ami nincs; ne sajnáld azt, ami nem tér vissza; ne higgy a hazug szónak. Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: Csak a tanácsok aláhúzásáért adjunk pontot. Az egész mondat aláhúzását ne ogadjuk el! Erre előzetesen el kell hívni a tanulók �gyelmét. �g yelmét. Az ilyen típusú eladatokkal a lényegkiemelést gyakoroltathatgyakoroltathat juk a gyerekekkel. 5. Akkora, mint egy dió, és úgy ragyog, mint az aranyló napocska. A két hasonlat lemásolása 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A hasonlatokat érdemes értelmezni, például mutassák meg a gyerekek a hüvelyk- és a mutatóujjukkal kört ormálva, mekkora lehet egy dió, illetve sorolják el a ragyog szó szó rokon értelmű megelelőit: sugárzik, tündököl, szikrázik stb. 6. Szavatartó, mert elengedte a madarat. Hiszékeny , mert hihetetlen dolgot is elhitt. Buta , mert nem fo gadta meg a csalogány tanácsait. A megfelelő tulajdonság kiválasztása kivála sztása és a helyes indoklás 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A kis�ú hiszékenységét szóban bizonyíttathatjuk a gyerekekkel. A csalogány kisméretű madár. Kis nyelve alá nem érhet el egy dió nagyságú drágakő. Ha mégis elérne, nyelve alatt a drágakővel nem lenne képes beszélni. ok okozat talá n nem ogadja ogadja meg a tanácsait, ezért ezér t próbára tette őt. 7. Felmerült a csalogányban, hogy a kis�ú talán Az ok és az okozat megfogalmazása meg fogalmazása 1-1 pont, összesen 2 pont. 8. a) Bolondnak tanács – sárba vetett kalács. b) Buta embernek elesleges tanácsot adni, úg ysem ogadja meg. A közmondás lemásolása lemásolá sa 1 pont, a magyarázata 1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A b) eladatban csak akkor adunk pontot, ha az állításon kívül (buta embernek felesleges tanácsot adni) a következményt (úgysem fogadja meg) is megogalmazza a tanuló. Az ukrán közmondáshoz hasonló magyar közmondásunk: Bolondnak az Isten is hiába beszél. Jelentése: értetlen embernek hiába beszélünk.

63


6/5/13 11:37 AM


c salogányt. A szöveg sz öveg második része: – No – gondolta –, … szaba9. A szöveg első része: Egy kis�ú… egy csalogányt. don bocsátalak. A szöveg harmadik része: A csalogány … és elröpült. Minden rész jó bejelölés bejelölés 1-1 pont, összesen 3 pont.

10. Várható vázlat: I. A kis�ú és a csalogány találkozása II. A madár próbatétele III. Bolondnak tanács – sárba vetett kalács Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 3 pont. vázlatpontok is elogadhatók. Minden vázlatot egyénileg ellenőrizzünk ellenőrizzün k Ajánlás: ermészetesen másajta vázlatpontok és értékeljünk, párban végzett és csoportmunka esetén is. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elogadható, 12–0 = nem megelelő

A Nap és a Hold 1. A Hold mézes szavú, a Nap gyermeke tenger sok, a olyam sebes vizű. Minden jó állandó tulajdonság 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Bekarikázandó szavak: megszámlálhatatlan, rengeteg, csomó, tengernyi, milliónyi. Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 5 pont. 3. A csillagok. A helyes válasz 1 pont. 4. A Napot nem érdekelte, hogy mennyi kárt okoznak a gyerekei az embereknek. Kiégetik kertjeiket, a öldjeiket. Minden jó elem 1-1 pont, összesen 3 pont. gondolatot, és azt, mi nem Ajánlás: A megoldásnak eltétlenül tartalmaznia kell a nem érdekelte a Napot gondolatot, érdekelte a napot: mennyi kárt okoznak a gyerekei, valamint a példát: kiégetik, azaz tönkreteszik az ember természetes környezetét. Érdemes Érdemes röviden beszélgetni a gyerekekkel g yerekekkel arról is, mi a következménye következménye a hosszan tartó aszálynak. Élelmiszerhiány, magasabb árak stb. 5. Aranyhalakká váltak a sebes vizű olyamban. A helyes megfogalmazás 1 pont. 7. A csillagok semmilyen kárt nem okoztak az embereknek. A helyes megfogalmazás 1 pont.

64


6/5/13 11:37 AM


jelenségek: égek: A Föld a Nap körül kering. A Hold elszínének elszínének egyenetlensége éjjel 7. Áthúzandó természeti jelens látható a Földről. A Nap a Naprendszerünk Naprendszerünk középpon középpontja. tja. A napogyatkozást a Hold Föld körüli keringése okozza. A Holdnak – a Földről nézve – változik az a lakja. Minden áthúzott megállapítás 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: A tanulók egy része – megszokásból – nem áthúzza, hanem esetleg aláhúzza a mondatokat. Ilyen esetben jó megoldás esetén se adjunk pontot. Ezzel az utasítások, dida ktik ktikus us szövegek pontos pontos elolvasására szoktatjuk a tanulókat. Ellenőrzéskor építhetünk az interaktív tananyag 1. témaeladatára. Ezt a eladatot differenciált osztálymunkában egy jobb képességű tanulókból álló csoportnak adjuk ki, azonos időben a többiek tankönyvi eladatával. eladatáv al. Nekik azt kell bejelölni bejelölniük, ük, mire ad magyarázatot magyar ázatot a mese. A program mindenképpen biztosítja, hogy megszülessen a jó megoldás. Az általuk jól bejelölt mondatok zöld színre váltanak. A kéken maradt mondatok monda tok azok, amelyeket a tankönyvben ta nkönyvben át kellett húznia a többi tanulónak.

8. Az aranyhalakéra. A helyes megnevezés 1 pont. 9. A számok helyes sorrendje: 1., 4., 2., 6., 3., 7., 5. Minden jó helyen lévő esemény 1-1 pont, összesen 7 pont. események ek sorrendbe állításának állításá nak értékelésekor a betűrendbe betű rendbe sorolásra sorolásra érvény ér vényes es szempontoszemponto Ajánlás: Az esemény kat alkalmazzu alk almazzuk. k. Ha az első elem helytelen, 0 pontos pontos a eladat. Felhasználhatjuk az interaktív tananyag 2. témaeladatát. Ezt a eladatot differenciált osztálymunkában egy gyengébb képességű tanulókból álló csoportnak adjuk ki, azonos időben a többiek tankönyvi eladatával. Nekik képek alapján kell helyes sorrendbe állítani a mese eseményeit. ermészetesen a képek a tankönyvi eseménysor mondatait mondatait ábrázolják. Ellenőrzéskor a képekhez olvastassuk el a tankönyvben szereplő helyes eseménysort. Értékelés: 28–25 = kiváló, 24–22 = jó, 21–18 = közepes, 17–14 = elogadható, 13–0 = nem megelelő

Mese Óperenciás-tengere tengeren n túl, Csodaországban. C sodaországban. 1. Messze, az Óperenciás-

Minden jó adat 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. szépséggel, (tenger (tenger)kék )kék szemmel, sudár alakkal, alak kal, aranykincsekkel ar anykincsekkel Minden jó ajándék megnevezése 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A mondat kiegészítése során ne ogadjuk el, ha a tanuló a harmadik helyre a sudár alakot , a negyedikre az aranykincseimet kiejezést kiejezést írja, ugyanis ezek nem a mivel? kérdésre kérdésre válaszolnak. Érdemes az utasítás értelmezésekor a gyerekekkel bekarikáztatni a mivel szót. szót. A második helyen nem elég elég a szemmel szó, szó, hiszen hisz en a csöppség nem vakon született. Jelzőként a tengerkék és a kék tu tulajdo lajdonság nság ogadható el. 3. Legyél olyan szép, mint a tavaszi virág! A hasonlat helyes megfogalmazása 1 pont.

65


6/5/13 11:37 AM


Ajánlás: Hívjuk el a tanulók �gyelmét, hogy képzeljék magukat a tündér helyébe, és úgy ogalmazzák meg a kívánságukat! Fokozottan ügyeljenek a helyesírásra! 4. a) Idővel elmúlik a szépség. b) Az idős ember szeme nem csillog úgy, mint a �atalé. c) Az öreg emberek többségének hajlott a háta. d) Az emberek általában irigykednek a tehetősebbekre. Minden megadott mondat helyes magyarázata 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: Ez a eladat alkalmas a kooperatív technika alkalmazására. A csoportok lehetőleg közös véleményt alkossanak, de ha nem tudnak megegyezni, az osztály többi tagjától kérhetnek segítséget, hogy eldöntsék a vitát. A d) eladat megoldása és a magyarázat megbeszélése jól ejleszti a gyerekek szociális kompetenciáját. Érdekes kérdés, vajon ők szétosztanák-e elnőttkorukban mások között az anyagi javaikat. 5. A szépség jóság nélkül olyan, mint a virág illat nélkül. A gazdagság jóság nélkül az önzés gyámolítója (önzővé teszi az embereket). A szerelem jóság nélkül olyan tűz, amely pusztít és éget. Minden helyes érv 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A második mondat esetében a zárójelben lévő vagy ahhoz hasonló megogalmazást is elogadhatjuk. 6. Azért, mert minél többet merítenek a jóságból, annál bőségesebb. A helyes megfogalmazás 1 pont. Ajánlás: A tanítványaink még kicsik ahhoz, hogy önállóan moralizálásba kezdjenek. Feltétlenül hívjuk el a �gyelmüket, hogy a szövegből keressék meg az ide illő mondatot. „…olyan, akár a orrás, minél többet merítenek belőle, annál bőségesebben buzog.” 7. Azért kívánta a tündérkirálynő a kis hercegnőnek, hogy legyen jó, mert a jóság szép életet ad. Aki jó, másoktól is jót kap. Így lesz boldog ember. A helyes értelmezés 3 pont. Ajánlás: Más nyelvi megogalmazást is elogadhatunk, de ezt a tartalmat kell tükröznie. A eladat megoldása alapos tanári előkészítést kíván. Mindenképpen előzze meg közös megbeszélés. Gyengébb képességű osztályban közös álláspontot is megogalmazhatunk, így mintát kapnak a hasonló jellegű eladatok megoldásához. A helyes válasz 1 pont. 8. Például: békességgel, szerénységgel, kedvességgel stb. Megjegyzés: Bármilyen pozitív tulajdonság elogadható, de �gyeljünk arra, hogy -val, -vel toldalékos szó legyen a válasz, hiszen a kérdésben szerepel a mivel? szó. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elogadható, 10–0 = nem megelelő

Hot Dogs 1. Bekarikázandó szavak: kidülledt szemű, nem válaszolt, kezdte érteni, erőteljesen, háborgat Minden rész jó bekarikázása 1-1 pont, összesen 5 pont. 2. Hot Dogok A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 66


6/5/13 11:37 AM


3. Max, Robi, Konrád Minden név 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: Bár a �úk négyen voltak, de a szövegből csak háromnak derül ki a neve. 4. engerkék, iskolacsengő. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 2 pont. 5. Az Uókat Üldöző Ügynököké. A jó válasz 1 pont, összesen 1pont. 6. Ráncos ejű, gülüszemű, ráncos arcú. Minden külső tulajdonság 1-1 pont, összesen 3 pont. 7. Későn vették el a teleont. A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 8. 42,8 másodperccel A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 9. Egy másik bolygóról. A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 10. Összenyálazzák az egész öldgolyót. A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont. 11. Ha Pop-corn próbariasztásokkal zaklatja a �úkat. A jó válasz 1 pont, összesen 1 pont Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elogadható, 10–0 = nem megelelő

Lakatos Imre hőstette 1. Keményalva elett, a Homoród olyó völgyében, Székelyöldön. Minden jó helyszíni adat 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: Az utasítás értelmezésekor hívjuk el a tanulók �gyelmét arra, hogy pontosan kell meghatározniuk Holló-kő helyét. A három pont jelzi, hogy három elemből kell állnia a helymeghatározásnak. 2. A tatár sereg, a (tatár) kán, Lakatos Imre, a alusiak (alvak lakói). Minden jó szereplő megnevezés 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A kán esetében elogadható, ha a tatár szót is odaírja a tanuló. A szövegben a alvak lakói és a alusiak elnevezés is szerepel, tehát mindkettőt el lehet ogadni. 3. kán: 1. Mongol, ill. török fejedelmi cím. 2. Némely keleti államban: magas rangú méltóság. A megfelelő jelentés kiválasztása 1 pont. 67


6/5/13 11:37 AM


Ajánlás: A Magyar értelmező kéziszótárban a kán szónak két jelentése található. A szövegkörnyezethez illő, 1. jelentést kell kiválasztani és leírni. Ezt a eladatot páros munkában is megoldhatják a tanulók, ha kevés kéziszótár áll rendelkezésre. Esetleg egy-két gyerekkel kikerestetjük, akik elolvassák a jelentéseket, és a többieknek kell dönteniük, hogy az 1. vagy a 2. jelentés illik a szöveghez. Elég, ha csak a számot jegyzik le, majd az ellenőrzést követően diktálás után írják le a jelentést. 4. Áthúzandó kiejezések: A Holló-kőre. A szikla aljához. A helytelen helyszínek áthúzása 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A eladat utasítását érdemes közösen értelmezni, hiszen megoldáskor két dologra kell �gyelniük a tanulóknak: át kell húzniuk a választ, illetve a kérdés az, hogy hová NEM menekültek a alusiak. 5. Bekarikázandó: Vadász Imre. A sok vad elejtéséről. Leste az ellenséget. A díszes ruhájáról. A szívén. Minden helyes bekarikázás 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: Felhasználható az interaktív tananyag 2. témaeladata, amelyben egy hiányos képet kell kiegészíteniük a tanulóknak a 3. bekezdésben olvasottak a lapján. A teljes képről szöveget kell alkotniuk. 6. Például: Boldog vagyok, hogy megmenthettem a alu népét. Milyen büszkék lehetnek most a szüleim rám! Jó gondolat leírása 1 pont. Ajánlás: A eladat előkészítésekor hívjuk el a tanulók �gyelmét, hogy E/1. személyben kellett megogalmazniuk Lakatos Imre gondolatát. Minél több megoldást hallgassunk meg! 7. A holló-kői barlang, Lakatos Imre, A kán halála, A diadalmenet Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A hiányzó vázlatpont helyett más megogalmazást is elogadhatunk. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elogadható, 10–0 = nem megelelő

Padovai Szent Antal 1. Bekarikázandó szavak: hittérítő, szabadkozott, rábírta valamire, megjavul, okozatosan tönkretette Minden rész jó bekarikázása 1-1 pont, összesen 5 pont. 2. Mélyen vallásos volt. Misszionárius (hittérítő) tevékenységet akart végezni. Súlyosan megbetegedett. Egy vihar sodorta Szicíliába. A prédikációi és a vitái miatt. A sok munka előrölte a gyenge egészségét. A sírjánál meggyógyultak az emberek, és sok csoda történt. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 7 pont. 3. 25, 27, 36, 37 Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: Miután Antalt halála után avatták szentté a hány éves lett volna kérdésre kereshetjük csak a választ, illetve el kell ogadnunk ha valaki, azt mondja, hogy nincs válasza. Vitát válthat ki az is, hogy halála előtt viszont nem nevezték Szent Antalnak. A névváltoztatás után napjainkban is a múltbeli eseményekre is a megváltozott személynevet használjuk. 68


6/5/13 11:37 AM


4. Kibékültek az ellenségek, adósokat szabadon engedtek, a jogtalanul nagy kamatokat visszaadták, a gonosztevők jó útra tértek. Minden példa 1-1 pont, összesen 4 pont. 5. A ehér liliom a keresztény művészetben a tisztaság, ártatlanság és szűziesség jelképe. Minden helyes elem 1-1 pont, összesen 3 pont. 6. Őrizzék meg a lelkük makulátlan ehérségét, tündöklő tisztaságát. Minden helyes elem 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A lélek két jelzőjét, a fehérséget és a tisztaságot pontozzuk. 7. A kisded Jézussal. Minden helyes elem 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: A kisded jelző is ontos elem. Anélkül csak 1 pontot ér a eladat. Értékelés: 27–25 = kiváló, 24–22 = jó, 21–18 = közepes, 17–14 = elogadható, 13–0 = nem megelelő

A láthatatlan ember 1. Nagy rangbeli, vagyonbeli különbség volt a királyné, az aranylábú páva és Zéta, a szegény poros veréb között. A jó megállapítás 1-1 pont, összesen 2 pont. 2. Aláhúzandók: a) magához tér, b) nagy szegénység, c) mást, d) sajnálkozás, e) ugyanúgy. Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: A eladat megoldása előtt kerestessük ki a szövegből azokat a mondatokat, amelyekben az értelmezendő kiejezések szerepelnek. A tanulók a szövegkörnyezet ismeretében könnyebben rájönnek, melyik jelentést kell aláhúzniuk. a) A szöveg 2. sora: – Felséges asszonyom – eleltem, mintha álomból ocsúdnék … b) A szöveg 18. sora: Nekem tízéves koromban meg kellett váltanom apámékat a nyomorúság tól. c) A szöveg 25. sora: Mit cselekedhettem volna egyebet? d) A szöveg 38. sora: A nők szánalommal néztek rám. e) A szöveg 36. sora: …arcomat az arcához szorítva, azonképp halt meg. 3. Nagyon szegények voltak. Csak a tehén tejével tudta táplálni a gyerekeket. vagy Ha elviszik a tehenet, éhen halnak a gyerekek. A saját vélemény kifejtése 2 pont. Ajánlás: A kiindulási pont a szegénység. A következményt kétéleképp ogalmazhatják meg a tanulók. Mindkettő helyes. 4. A szövegben aláhúzandó: Összecsapta a kezét, és rám meredt a tekintete. Helyes aláhúzás 1 pont. a) Bekarikázandó: Felháborította. Helyes bekarikázás 1 pont. 69


6/5/13 11:37 AM


b) Akkoriban nem volt szokatlan, hogy a szegény emberek eladták a gyereküket. Ajánlás: Ellenőrzéskor érdemes néhány mondatban meghallgatni a gyerekek véleményét Zéta esetével kapcsolatban. A médiában napjainkban is hallhatnak gyermekkereskedelemről. 5. A mondatok értelmezése: A császár nem dolgozik, hanem a népe munkájából él. Az emberek hiába dolgoznak sokat, a pénzük nagy részét adóban elveszi tőlük a császár. A mondatok helyes értelmezése 2-2 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A ilyen típusú eladatok kiválóan alkalmasak a szó szerinti jelentésen túli szövegértelmezés gyakorlásra. Ehhez a tanulóknak eleinte segítséget kell kapniuk. Össze lehet vetni a ki mint vet, úgy arat közmondásunkkal. 6. Az édesanya nem akarta elereszteni a �át. Sírva kiabálta, hogy elgyógyulása után őt adják el rabszolgának. Még halálában is magához szorította a �át. Minden bizonyíték 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A eladat előkészítésekor kerestessük meg és olvastassuk el a g yerekekkel az idevágó szövegrészletet! „Édesanyám betegen eküdt…” Felhasználható az interaktív tananyag 1. témaeladata, amelyben táblázatba kell rendezni a Réka királynőre és Zétára jellemző megállapításokat. Négy megállapítás – nagyon sovány, kis termetű, szereti a gyermekeit, aggódik a jövő miatt – egy harmadik szereplőre vonatkozik. Ez a szereplő Zéta édesanyja, akiről beszélgethetünk a gyerekekkel, meghallgathatjuk az érzéseiket, véleményüket. 7. Például: Megismerhetjük a hunok életét. Megtudhatjuk, hogyan vált a rabszolga Zétából szabad ember. A helyes indok 1 pont. Ajánlás: Egyéni ellenőrzést igénylő eladat. öbbéle megoldás elogadható. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elogadható, 10–0 = nem megelelő

Színházlátogatás 1. 1943-ban. 60. Balatoni Monika. Rónay György. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: A Monika szó nem helyesírási hibás. 2. kamaraszínház : Kamaradarabok előadására alkalmas színházterem. A helyes szómagyarázat 1 pont. Ajánlás: Kerestessük ki a kamaradarab szó jelentését is! Kis színpadra való, kevés szereplőjű, bensőséges hatású színmű. ehát a kamaraszínház valójában egy kis színpadú színház. 3. A kis herceg. Jéger Zsombor és Szilágyi Roland. A szerep helyes megnevezése 1 pont, a két színész nevének leírása 1-1 pont, összesen 2 pont. 4. A bekarikázandó név: Cservenák Vilmos. Helyes bekarikázás 1 pont. Megjegyzés: Révész Béla neve azért nem ogadható el, mert ő há rom szerepben játszott. 70


6/5/13 11:37 AM


5. Jelmeztervező: Kelemen Kata. Díszlettervező: úri Erzsébet. Rendező: Quintus Konrád. Rendezőaszszisztens: Hencz Józse. Minden helyes név 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A eladat ellenőrzésekor jó, ha rögzítjük a tanulókban azokna k az embereknek a oglalkozásne vét, akik a színpadi látványért elelősek: jelmeztervező, díszlettervező, rendező, rendezőasszisztens, bár a két utóbbinak többrétű a eladata. 6. A színészek számára megtervezi azokat a ruhákat, amelyekben játszanak. A rendezőasszisztens a rendező munkáját segíti. A helyes válasz 1-1 pont. összesen 2 pont. Ajánlás: A korosztály számára ennél részletesebben nem kell oglakozni a jelmeztervező tevékenységével, de érdeklődő gyerekek utánanézhetnek az interneten. A Magyar értelmező kéziszótárban nem található meg. 7. E-mailen: szinhaz@csokonaiszinház.hu, honlapon: www.csokonaiszinhaz.hu, el.: (52) 455-075. Minden jó elérhetőség 1-1 pont, összesen 3 pont. 8. Kiegészítendő évszámok: 44, 1912, 1921, 2003 A jó életkor, valamint a három évszám 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: Az életkort ki kell számolnia a tanulónak. A repülőgép roncsainak megtalálásának évszámát a következő mondatrészlet alapján következtethetik k i: … tavaly ősszel …. Mivel a műsorüzet 2004-ben jelent meg, a tavaly 2003-ra vonatkozik. Az ilyen típusú eladatokkal kiküszöbölhetjük, hogy a tanulók mechanikusan másolják ki a szövegből inormációkat. 9. Nem volt precíz (pontos) pilóta. Gyakran elgondolkodott vezetés közben. A tájat nézegette. Minden ok 1-1 pont, összesen 3 pont. 10. A mű témája illik a karácsony hangulatához. A helyes válasz 1 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elogadható, 12–0 = nem megelelő

Miért csíkos a zebra? 1. A mesei rész végét jelentő, aláhúzandó mondat a szöveg második bekezdésének utolsó mondata: Azóta van tele a zebrák irhája fekete csíkokkal. Helyes aláhúzás 1 pont. Ajánlás: Felhasználhatjuk az interaktív tananyag 2. témaeladatát, amelyben képeket kell megnevezniük a tanulóknak: sivatag, szavanna, esőerdő. Ezt követően Arika térképére kell behúzni a megelelő helyre a szókártyákat. 2. Bekarikázandó kiejezések: a) nincs semmi gond, b) bajba og kerülni miatta, c) nem �gyel rá. Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A eladat megoldása előtt kerestessük ki a szövegből azokat a mondatokat, amelyekben az értelmezendő kiejezések szerepelnek. A tanulók a szövegkörnyezet ismeretében könnyebben rájönnek, melyik jelentést kell bekarikázniuk. 71


6/5/13 11:37 AM


a) A szöveg 2. sora: Kezdetben minden rendben ment, de egy idő után… b) A szöveg 3–4. sora: Akkor az eső megenyegette a érjét, hogy hallgasson, mert a szája ogja a vesztét okozni. c) A szöveg 4. sora: A zebra azonban rá sem hederített, … 3. Aláhúzandó ok: a beszédével. Helyes aláhúzás 1 pont. 4. A zebra állandóan bosszantotta. Rá sem hederített a enyegetésére a érje. Minden jó ok 1-1 pont, összesen 2 pont. Megjegyzés: A tanuló másként is ogalmazhat, de ez legyen a lényege. 5. A zebra bőre kiehéredett, és sok helyen elrepedt. Minden jó következmény 1-1 pont, összesen 2 pont. Megjegyzés: A hasonlatot nem szükséges idézni. Ajánlás: Alkalmazzuk az interaktív tananyag 1. témaeladatát, amelyben a mese eseményeit kell időrendbe állítani. A megelelő sorszámokat kell az egyes események elé írni. A program csak a jó megoldást ogadja el, majd a számítógép a helyes sorrendet mutatja, amely alapján a tanuló elmesélheti a történetet. Ezzel a reproduktív szóbeli szövegalkotást ejleszthetjük. 6. a) Az emberek meggyőződése szerint a zebra irhája elüt a környezetétől ♦ ezért festettek az utakra fehér csíkokat gyalogátkelőnek. b) Az út kiestett része hasonlít a zebrák csíkjaira ♦ ezért a gyalogátkelőhelyet zebrának nevezzük. Minden jó következmény 1-1 pont, összesen 2 pont. 7. Azon az útszakaszon különös körültekintéssel vezessenek, sőt lassítsanak. Minden jó �gyelmeztetéselem (aláhúzott részek) 1-1 pont, összesen 2 pont. 8. Oroszlánok, hiénakutyák, hiénák. Minden jó felsoroláselem 1-1 pont, összesen 3 pont. 9. Az indoklás várható szövege: A zebra ellenségeinek nincs színlátásuk, csak ekete-ehér színeket látnak. A ekete-ehér csíkos zebra beleolvad a környezetbe. Minden jó indokláselem (aláhúzott részek) 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kiejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elogadható, 10–0 = nem megelelő

A vörös óriáskenguru 1. Ausztrália száraz belső területein, víz közelében. Az élőhely két elemének a meghatározása 1-1 pont, összesen 2 pont. 72


6/5/13 11:37 AM


Ajánlás: Oldassuk meg a tanulókkal az interaktív tananyag 1. témaeladatát, amelyben nyolc állatot kell megnevezniük. Majd Ausztrália térképére az ott őshonos állatok képét kell behúzgálni. Nemcsak motiváló hatású a eladat, de lehetőség van összesen 16 gyerek egyenkénti megmozgatására is. 2. 1 év: addig szopnak a kölykök; 5 hónap: a kölyök kidugja a fejét az erszényből; 6–11 hónap: a kölyök elhagyja az erszényt; 30 kg: a nőstény testtömege; 33 nap: a vemhesség ideje; 55 kg: a hím testtömege Minden jó adatvonatkoztatás 1-1 pont, összesen 6 pont. Ajánlás: A eladat megoldását előzze meg a szöveg áttekintő olvasása. A számadatokat könnyen megtalálják a gyerekek, kivétel a szövegben betűvel írt 1 év k iejezést. Az ehhez kapcsolódó inormációt a szöveg utolsó mondata tartalmazza: A kölyköket egyéves korukig (tehát egy évig) szoptatja az anyaállat. A testsúly szót ne ogadjuk el! Matematika-, természetismeret-órán a tömeg elnevezést kell használniuk a tanulóknak. 3. Az árnyékban hűsöl. Lapos üreget ás, ahová a hőség elől menekül. Erősen liheg, hogy megszabaduljon a hőtől. A vénáit nyalogatja, így hűti magát. A felsorolás minden eleme (aláhúzott részek) 1-1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kiejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 4. A kenguruk a hátsó lábaikkal hatalmasat képesek rúgni. A hasukon lévő vastag bőr megvédi őket attól, hogy hatalmi harc közben halálos sebet ejtsenek egymáson. A megállapítás 1 pont, az indoklás 2 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A harmadik bekezdéshez kapcsolódó eladatok (3., 4.) elvégzése után oldják meg a tanulók az interaktív tananyag 2. témaeladatát, amelyben a kérdésekre három lehetséges válasz közül kell megjelölni a megelelőt. 5. A mondatok olytatása: (1.) a kicsinye betaláljon az erszénybe . (2.) szülés után két nap múlva már vemhes lehet. (3.) kétféle teje van. Az idősebb kölyöknek való tej zsírban gazdagabb. A mondatok helyes befejezése összesen 5 pont. Megjegyzés: A 2. és 3. mondat beejezése 2-2 pontot ér, mivel két ontos (l. aláhúzás) elemet tartalmaz. Ajánlás: Iktassuk be az interaktív tananyag 3. témaeladatát, amelyben öt állításról kell eldönteni, hogy melyik igaz, melyik hamis. A tanulók egyénileg, párban vagy csoportban egy lapra leírhatják az álláspont jukat az I és H rövidítések alkalmazásával. Ellenőrzéskor egy tanuló bejelöli a karikákba a megoldását vagy megoldásukat. A program minden megoldást elogad, de közli, ha az helytelen. Addig próbálkozzanak a tanulók, amíg a helyes megoldás meg nem születik. 6. A bekezdések tételmondatai: 1. bekezdés: 1. mondat; 2. bekezdés: 1. mondat; 3. bekezdés: 7. mondat (Hátsó lába erős inainak segítségével...); 4. bekezdés: 1. mondat; 5. bekezdés: 4. mondat (a bekezdés utolsó mondata). Minden jó tételmondat 1-1 pont, összesen 5 pont. Megjegyzés: A 3. bekezdésben a kenguru mellső, illetve hátsó lábainak különleges tulajdonságairól ol vasnak a tanulók. Ezek a különleges testrészei, valamint a vastag bőrréteggel edett hasa. A tételmondat a bekezdés közepén helyezkedik el.

73


6/5/13 11:37 AM


7. A vázlatpontok helyes sorrendje: 1. Élőhelye 2. áplálkozása 3. Különleges testrészei 4. Szaporodása 5. A kölykök táplálása Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: A vázlatpontokat az egyes bekezdések eldolgozása után is beírathatjuk, vag y a szintetikus olvasást követően egyszerre. Értékelés: 30–28 = kiváló, 27–24 = jó, 23–20 = közepes, 19–16 = elogadható, 15–0 = nem megelelő

A vörös gém 1. Nádasokban, olyópartokon, lápokon. Komótos, elegáns. Minden jó válaszelem 1-1 pont, összesen 5 pont. Ajánlás: Az első kérdésre adott válaszban a nagy kiterjedésű lápokon kiejezést is ogadjuk el, de nem hiányos válasz a lápokon szó sem. Külön hívjuk el a tanulók �gyelmét a második kérdésben a milyen? szóra, hiszen a szövegben a komótosan, elegánsan szóalakok szerepelnek. Ezekre viszont a hogyan szóval kérdezünk. Sok gyerek nem ismeri a lépésajták elnevezését, ezért vetítsük le az interaktív tananyag 2. témaeladatát, amelyben nyolc járásmód (ugrándozva, riszálva, katonásan, csámpásan, komótosan, peckesen, pipiskedve, kecsesen) jelenik meg egymás után �lmen néhány másodpercig. A lejátszás megállítható, miközben a tanuló odahúzza a megelelő elnevezést. A program csak a jó megoldást ogadja el. 2. sügérrel, dévérkeszeggel, ponttyal, csukával, békával, gyíkkal, kígyóval, rákkal, törpeegérrel, madár�ókával Minden jó felsoroláselem 1-1 pont, összesen 10 pont. Megjegyzés: A szavakat csak toldalékos alakban ogadjuk el, hiszen azt kell elsorolni a tanulóknak, hogy mivel táplálkozik a vörös gém. Ajánlás: Ehhez a eladathoz nagyon jól kapcsolódik az interaktív tananyag interaktív játéka, bár az óra végén jutalomjátékként is játszhatják a tanulók. A gyakorlatban nekem nagyon jól bevált a �úk és lányok versenye. Kiválasztanak maguk közül egy-egy versenyzőt, aki jó a memóriajátékokban. A játék lényege a vörös gém táplálékairól készült otók összepárosítása a lehető legrövidebb idő alatt. Sorsolással döntsük el, hogy ki kezd. A másik versenyzőt ki kell küldenünk a teremből, hogy ne rögzüljön a ejében a képek elhelyezkedése, ugyanis a képek minden játékban máshol helyezkednek el. A versenyzőt segíthetik a társai, de előre beszéljük meg, hogy koordinátákat adjanak meg neki, pl.: 2. oszlop, harmadik sor. ermészetesen ha a versenyző nem kér segítséget, azt is tiszteletben kell tartani. A második versenyzőnek ne áruljuk el az előző eredményét! Ezt úgy érhetjük el, ha mielőtt behívjuk a második versenyzőt, a émanyitó oldal akciógombra kattintva újra visszamegyünk az interaktív játékhoz. Mindkét versenyzőt piros ponttal jutalmazzuk. Hogy a többi tanuló se maradjon ki a játékból, ők azt a eladatot kapják, hogy írják le azoknak a táplálékállatoknak a nevét, amelyek nem szerepeltek a képeken. Ezek: a kígyó és a madár�ókák. 3. A rajz tartalma: A madár hátraveti a ejét, csőre nyitva. A zsákmány (hal) orral előre. A két fontos rajzelem 1-1 pont, összesen 2 pont.

74


6/5/13 11:37 AM


4. A tápláléka az orránál a legkeskenyebb, így könnyebben le tudja nyelni. A ejét azért hajtja hátra, hogy lecsússzon a torkán. A helyes indoklás 1-1 pont, összesen 2 pont. 5. Kinyújtják a nyakukat, összehúzódzkodnak, elborzolják a tollukat és bólogatnak. Minden jó mozgáselem 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A szövegben a következő mondat segíti a eladat megoldását: A madarak a násztáncukhoz hasonló mozdulatsor kíséretében váltják egymást a tojásokon. ehát a két mozdulatsor valójában megegyezik. Erre kell ráirányítani a gyengébb képességű tanulók �gyelmét, akik esetleg közlik, hogy ez nincs is benne a szövegben. Ezzel valójában az analógiás képességüket is ejlesztjük. 6. Beírandó megállapítások: I, H, H, I, I, H, I, H Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 8 pont. Megjegyzés: A 7. megállapítás igazságának eldöntéséhez számolniuk is kell a tanulóknak. A következő mondatból kell kiindulniuk: Héthetes korukban már repülni is tudnak, két hét elteltével teljesen önállóak. ehát igaz az állítás, miszerint kilenchetes korukban teljesen önállóak. 7. Várható válasz: Az öreg madarak a sereghajtók. Megvárják, míg minden �atal elhagyja a telephelyet. Megjegyzés: öbbéle megoldás is elogadható. Egyéni ellenőrzést igénylő eladat. Feltételezés megfogalmazása 1 pont. 8. A várható, hiányzó vázlatpontok: 2. áplálkozása 3. Szaporodása 5. Irány Arik a! Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 3 pont. Megjegyzés: öbbéle megoldás is elogadható. Egyéni ellenőrzést igénylő eladat. Ajánlás: Oldassuk meg a tanulókkal az interaktív tananyag 1. témaeladatát, amely egy kakukktojásos eladat. Minden észekben van egy oda nem illő szó. Azokat kell kihúzni a tanulóknak. Értékelés: 35–32 = kiváló, 31–28 = jó, 27–23 = közepes, 22–18 = elogadható, 17–0 = nem megelelő

Orczy Kalandpark 1. Aláhúzandó: időszak A jó aláhúzás 1 pont, összesen 1 pont. 2. Lemásolandó programhelyszínek: Láthatatlan Kiállítás, ermészettudományos Múzeum, Bárka Színház Minden jó helyszín 1-1 pont, összesen 3 pont. 3. a) 75 000 Ft b) 6000 Ft c) Az ötödikbe. (Az 5.-ben.) Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 3 pont.

75


6/5/13 11:37 AM


4. 2011. 07. 15-én (2011. július 15-én). A helyes válasz 1 pont, összesen 1 pont. 5. Bekarikázandó: VIII. A jó karikázás 1 pont, összesen 1 pont. Ajánlás: Ha szükséges, hívjuk el a tanulók �gyelmét arra, hogy a budapesti irányítószámokban a második és harmadik számjegy a kerületeket jelöli. 6. Július 6-án reggelig. A helyes válasz 1 pont, összesen 1 pont. 7. Az Orczy úton van a kalandpark. A helyes válasz 1 pont, összesen 1 pont. 8. I, H, H, H, I, H Minden helyes döntés 1-1 pont, összesen 6 pont. 9. Nagyvárad tér, Ludovika tér, Diószeghy S. utca Minden helyes elem 1-1 pont, összesen 3 pont. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elogadható, 10–0 = nem megelelő

Szólások a konyhából 1. mártás: Hús, hal stb. mellé adott híg, ízesítő ételnemű. fortély: Ravasz ötlet, urang. eleink: Őseink, elődeink. Minden jó szómagyarázat 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Szakács udomány; Ismeretlen; szakácsmester; Báthory Kristó és Báthory Zsigmond; 16. sz. Minden jó adat 1-1 pont, összesen 6 pont. 3. a) Keverd össze a sót és a borsot, és hintsd (szórd) meg vele! b) Mikor jól ő a hús, akkor rakd bele a sóskát (adj hozzá sóskát), sózd meg, kissé (enyhén) borsozd meg! Minden jó „fordításelem” 1-1 pont, összesen 2, illetve 4 pont. Ajánlás: Minden tagmondatot külön pontozzunk. Így jobban nyomon követhető, hogy melyikben menynyi a mai magyar nyelvre ordítandó elem. 4. Aláhúzandó: Azért, mert a magyarok mindig szerettek jókat enni. Helyes aláhúzás 1 pont. 5. A lényegről beszél. Felbosszantja. Másnak is van magához való esze. Nincs kedvére, nem tetszik neki. Minden jó szólásmagyarázat 1-1 pont, összesen 4 pont. 76


6/5/13 11:37 AM


Ajánlás: A tanulók használhatják O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások c. könyvét. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elogadható, 10–0 = nem megelelő

Magyaros ételek 1. A űszeres ételeket, sült húsokat, mártásokat (leveket). Minden jó felsorolás 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Nem, mert csak 1654-ben került a burgonya hazánkba (külöldet járt diákok által). A jó válasz 1 pont, az indoklás 2 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A zárójeles rész hiánya nem okozhat pontvesztést, mert a tömörebb indoklásért is jár már a két pont. 3. Bekarikázandó: ételízesítő. Helyes bekarikázás 1 pont. 4. Bekarikázandó: HAMIS, IGAZ, HAMIS Minden helyes bekarikázás 1-1 pont, összesen 3 pont. 5. a) Magyar értelmező kéziszótár 636. oldal, 2. hasáb b) ~ c) Halványlila. Ajakos. Aprók, illatosak. A szó megkeresése 1 pont, a jel lemásolása 1 pont, a kérdésekre adott válaszszavak 1-1 pont, összesen 4 pont. 6. A szövegben bekarikázandó: A vajat felhevítem, majd beleszórom a lisztet. Állandó kevergetés közben aranybarnára pirítom. A bekarikázás mondatonként 1-1 pont, összesen 2 pont. 7. 18 dkg; A jól megmosott tárkony leveleit le kell szedni, és �nomra kell vágni. A szárait 2 dl ételízesítős vízben kell megőzni. A tárkonylevelek egyik ele a rántásba kerül, a másik ele tálaláskor a kész mártásra. A tömeg megadása 1 pont, a tárkony felhasználásának leírása 2 pont. Megjegyzés: A tárkony levelének és a szárának elhasználását értékeljük 1-1 ponttal. Értékelés: 20–18 = kiváló, 17–16 = jó, 15–13 = közepes, 12–11 = elogadható, 10–0 = nem megelelő

A Kheopsz-piramis 1. Egyiptomi áraó. 23 évig. Hatalmas piramist építtetett. Kínában. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: A második kérdésre ne ogadjuk el a mettől meddig uralkodott választ, mert a kérdés az, hogy hány évig uralkodott. 77


6/5/13 11:37 AM


2. 146,6 m; 230 m x 230 m / 52 900 m2; kb. kétmillió Minden helyes adat 1-1 pont, összesen 3 pont. 3. 64 000 A helyes válasz 1 pont. 4. A puha talajon a nagy tömeg miatt elsüllyedt volna a piramis. A helyes indoklás 2 pont. Megjegyzés: Az indoklásnak tartalmaznia kell a két aláhúzott részt, ezért jár két pont érte. 5. 7 km-re, keletre. Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 2 pont. Megjegyzés: A elszínes szövegértés egyik alapvető hibája, hogy a tanuló mechanikusan másol(ja) ki rész(eke)t a szövegből. A szövegben a következő olvasható: „…a Gíza nevű alucskától hét kilométerre nyugatra.” A eladat viszont arra vonatkozik, hogy milyen irányban ekszik a Kheopsz-piramistól Gíza. Ezt érdemes kiemelni az utasítás értelmezésekor. 6. Rabszolgák. Önkéntesek. Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 2 pont. 7. A Nílus áradásakor nem volt más munkájuk, de szükségük volt pénzre és élelemre. Dicsőségnek számított a áraó síremlékén dolgozni. Minden jó ok 1-1 pont, összesen 2 pont. 8. Aláhúzandó tételmondatok:

1. bekezdés: 1. mondat; 2. bekezdés: 1. mondat; 3. bekezdés: 1. mondat; 4. bekezdés: 2. mondat

Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont. 9. Várható vázlat: 1. Az épségben maradt világcsoda; 2. A piramis méretei; 3. A síremlék helye; 4. Kik építették a piramisokat? Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: öbbéle megogalmazás is elogadható. Egyéni ellenőrzést igénylő eladat. 10. Például: A hét világcsoda egyike; Az évezredes világcsoda A helyes címadás 1 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elogadható, 12–0 = nem megelelő

78


6/5/13 11:37 AM


Turistaként a világűrben 1. Fejájás, hányás, levertség, étvágytalanság. Minden jól felsorolt szó 1-1 pont, összesen 4 pont. 2. A súlytalanság állapotában az izomzat leépül, mert nincs igénybe véve. Az indoklás két eleme 1-1 pont, összesen 2 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kiejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 3. Ha nem rögzíti magát az űrhajós a hálószekrény alához, a lvás közben kilebegne belőle. Az ok és az okozat megfogalmazása 1-1 pont, összesen 2 pont. 4. Áthúzandó: Álmodozás az űrutazásról. Álmatlanság. Minden helyes áthúzás 1-1 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: Ellenőrzéskor szükség esetén hívjuk el a tanulók �gyelmét, hogy áthúzást és nem aláhúzást kellett végezniük, és azt kellett jelölniük, mi NEM következménye a súlytalanságnak. 5. Zuhanyzás közben a vízcseppek a térben szabadon úsznak, amelyeket belélegezhet az űrhajós. A vízcsepp a tüdőbe jutva halált okozhat, ezért kell használnia az orrcsipeszt. Az indoklás minden jó megállapítása 1-1 pont, összesen 3 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kiejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 6. Aláhúzandó mondatok: Az orrcsipeszre zuhanyozáskor van szükség. Naponta elég 4-5 órát aludni. A nap nagy részében tornázni kell. Minden jól aláhúzott mondat 1-1 pont, összesen 3 pont. 7. A szövegben aláhúzandó tételmondatok: 1. bekezdés: 2. mondat; 2. bekezdés: 1. mondat; 3. bekezdés: 3. mondat; 4. bekezdés: 1. mondat; 5. bekezdés: 1. mondat; 6. bekezdés: 2. mondat Minden jól aláhúzott tételmondat 1-1 pont, összesen 6 pont. 8. Várható vázlat: 1. Az űrbetegség jelei 2. estgyakorlással az izomsorvadás ellen 3. Alvás az űrben 4. isztálkodás a Földön kívül 5. Kacsa vagy pelenka? 6. Az űrbéli látvány Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 6 pont. Ajánlás: öbbéle megoldás is elogadható. Egyéni ellenőrzést igénylő eladat. 9. Bármelyik kellemetlenséget kiválaszthatja a tanuló, de két pontot csak akkor kaphat, ha meg is indokolja a választását. A kellemetlenség megnevezése 1 pont, az indoklás 1 pont, összesen 2 pont. Értékelés: 30–28 = kiváló, 27–25 = jó, 24–20 = közepes, 19–16 = elogadható, 15–0 = nem megelelő 79


6/5/13 11:37 AM


Szalvétatechnika 1. A rövidítések jelentése: például, és a többi. Minden jó rövidítésjelentés 1-1 pont, összesen 2 pont. 2. eldíszít, ékesít Minden szövegkörnyezethez illő jelentés 1-1 pont, összesen 2 pont. 3. Bekarikázandó: decopage ragasztó, ecset, olló Minden helyesen bekarikázott szó 1-1 pont, összesen 3 pont. Megjegyzés: Az olló szó szerint nincs a szövegben. A tanulónak ki kell következtetnie a következő mondatból: Vágd körbe a kiválasztott mintát a szalvétából vagy a vékony csomagolópapírból! Az ilyen típusú eladattal a szöveg értelmezését gyakoroltathatjuk a gyerekekkel, ami túlmutat a szöveg szó szerinti jelentésén. 4. A többi rétegen nincs kép. Ha beragasztózzuk, a ragasztó csak az alsó réteget ragasztja oda, a többi nem ragad a elülethez. A helyes indoklás 3 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kiejezéseknek szerepelniük kell a válaszban. 5. Helyes számozás: 3., 6., 1., 4., 2., 5. Minden helyesen sorrendben leírt szám 1-1 pont, összesen 6 pont. Ajánlás: Ha valaki az első sorszámot elrontja, 0 pontot kap a eladatra. A munkaolyamat leírásában ugyanis, ha az első lépést elrontja, már nem korrigálható a olyamat, s ha valaki egy ilyen leírás alapján akarja elkészíteni a dísztárgyat, nem og neki sikerülni. Ezt eltétlenül be kell láttatnunk azokk al a tanulókkal, akik azért reklamálnak, mert ők csak egy „számot” rontottak el, mégsem kapják meg a többi pontot. Ugyanez vonatkozik a többi eljárásrészletre. ehát a eladatért vagy 6, vagy 0 pont kapható. 6. Vágjátok körbe a mintát! Kenjétek be ragasztóval a ragasztandó elületet! Helyezzétek el a mintát a elületre! Simítsátok el a mintát! A elragasztott képet kenjétek át ragasztóval! Lak kozzátok be a képet! Minden helyes mondat 1-1 pont, összesen 6 pont. Megjegyzés: A munka menetét az 5. eladat alapján könnyen meg tudja oldani a tanuló. A mondatokat azonban csak akkor ogadjuk el, ha az utasításnak megelelően a társainak – /2. személyben, elszólító módban – ogalmazza meg. 7. Ha kívülről kezdjük simítani a papírt, összeráncolódik. Az ok és az okozati összefüggés megfogalmazása 2 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kiejezéseknek szerepelniük kell az indoklásban. Értékelés: 24–22 = kiváló, 21–19 = jó, 18–16 = közepes, 15–13 = elogadható, 12–0 = nem megelelő

80


6/5/13 11:37 AM


Készíts csapadékmérőt! 1. meteorológus: A légkörrel, az éghajlattal és az időjárás tényezőivel oglalkozó tudós. meteorológiai mérőeszközök: Az időjárás tényezőinek meg�gyeléséhez használt eszközök. Minden jó szómagyarázat 2-2 pont. 2. Az emberi haj azon tulajdonsága, hogy a nedvesség hatására a hajszál megnyúlik. A működési elv megfogalmazása 3 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kiejezéseknek szerepelniük kell az indoklásban. 3.

hajfonat

skála tengely mutató

Minden helyesen lerajzolt rész, a megnevezéshez való kapcsolás 1-1 pont, összesen 8 pont. 4. Kiegészítendő szavak: 1. mondat: ér�, nedves, 2. mondat: nő, száraz Minden helyes kiegészítés 1-1 pont, összesen 4 pont. Ajánlás: Állapíttassuk meg a tanulókkal a tankönyvi illusztráción lévő időjárás-házikóról, hogy nedves vagy száraz lehetett az időjárás ott, ahol állt, amikor a otó készült. 5. a) 1000 000 l= 10 000 hl= 10 000 hordó. b) 50 tartálykocsiba. c) 1 000 000 l : 50= 20 000 l (= 200 hl) Minden jó eredmény 1-1 pont. 6. Elvezetik a olyóvizek, magába szívja a talaj, elpárolog. Minden jó felsorolás 1-1 pont, összesen 3 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elogadható, 12–0 = nem megelelő

Versenyfelhívás 1. Olimpia a Gyermekekért Alapítvány. 2011/12-es tanévben. Három. Három. Londonban. Olimpia Ottó. Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 6 pont. Ajánlás: Ne ogadjunk el toldalék nélküli válaszokat!

81


6/5/13 11:37 AM


2. Az általános iskola első tagozatosai, a nyolcosztályos gimnáziumok alsó négy évolyamosai (5., 6., 7., és 8. évolyamosok), a hatosztályos gimnáziumok első és 2. évolyamán tanulók (7. és 8. évolyamosok). Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 3 pont. 3.

Iskolai Megyei

A megrendezés időpontja 2011. december 12. 2012. január 30.

egy csapat egy csapat megyénként

Budapesti

2012. január 30.

három csapat

Országos

2012. ebruár 25.

Forduló

Továbbjutók

A verseny lebonyolítói pedagógusok az alapítvány megyei megbízottjai az alapítvány kerületi megbízottjai az alapítvány kuratóriuma

Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 11 pont. 4. I, H, H, H, I, H Minden helyes döntés 1-1 pont, összesen 6 pont. 5. PowerPoint bemutató készítése egy újkori olimpia magyar vonatkozásairól, plakát készítése a magyar sportolókért való szurkolás buzdítására, egy magyarországi olimpia logójának a megtervezése Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 3 pont. 6. Négyen. A helyes válasz 1 pont, összesen 1 pont. Értékelés: 30–28 = kiváló, 27–25 = jó, 24–20 = közepes, 19–16 = elogadható, 15–0 = nem megelelő

Okostelefon használata okosan 1. 14, 5, 20, 21, 15, 6, 10, 23 Minden helyes szám 1-1 pont, összesen 8 pont. 2. Billentyűzár-kapcsoló

E-mail gomb

Bekapcsológomb

Kezdőgomb

Fülhallgató csatlakozója

Mikro-USB-csatlakozó

Hangerőcsökkentő gomb

Hívás gomb

Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 8 pont. 82


6/5/13 11:37 AM


3. Nem ordulhat elő, hogy véletlenül hívást kezdeményezzünk (valakit elhívjunk), ha a készülék a táskában vagy a zsebünkben van. A helyes válasz 2 pont, összesen 2 pont. Ajánlás: Két ontos eleme van a válasznak: nem ordulhat elő, véletlenül hívást kezdeményezzünk (valakit elhívjunk). ermészetesen a zárójeles vagy attól eltérő, de tartalmilag megelelő választ is elogadhatunk . 4. Kijelző védelem, Billentyűzár, Navigáció Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 3 pont. 5. 16, 12, 12, 16 Minden helyes megnevezés 1-1 pont, összesen 4 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elogadható, 12–0 = nem megelelő

Térképen barangolva 1.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc Sajó Szlovákia

Minden helyes válasz 1–1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: A térképről ugyan nem olvasható le a megye neve, de a tanulók előzetes (4. évolyamon szerzett) ismeretei alapján megoldható a eladat. 2. Borsodi-medence, Sajó Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen 2 pont. 3. A Sajó bal partján ekszik: Múcsony, Boldva, Alsózsolca, Sajókaza A Sajó jobb partján ekszik: Sajóvelezd, Szirmabesenyő, Berente, Sajókeresztúr Minden jó helyre írt folyónév 1-1 pont, összesen 8 pont. Megjegyzés: A tanulók már alsó tagozatban tanulják azt, hogy a térképen hogyan állapíthatják meg, melyik a olyó bal, illetve jobb partja. 4. Sajóivánka, Vadna, Dubicsány, Putnok Minden jó helységnév 1-1 pont, összesen 4 pont. 5. A 3-as úton. A helyes válasz 1 pont. 6. Aggteleki-karszt. A helyes tájegységnév 1 pont.

83


6/5/13 11:37 AM


7. Baradla-bg., Kossuth-bg., Vass Imre-bg., Szarvasól-bg. Minden helyesen felsorolt barlangnév 1-1 pont, összesen 4 pont. 8. Bükki Nemzeti Park. A helyes válasz 1 pont. Értékelés: 25–23 = kiváló, 22–20 = jó, 19–16 = közepes, 15–13 = elogadható, 12–0 = nem megelelő

Az Esztramos-hegy 1. extra: különleges, mons: hegy, vertikális: üggőleges Minden jó jelentés 1-1 pont, összesen 3 pont. 2. Magyarország északkeleti részén, a Rudabánya-hegység Bodván túli olytatását jelentő Szalonnaihegység északi végén. A helymeghatározás elemenként 1–1 pont, összesen 4 pont. Megjegyzés: Az aláhúzott kiejezéseknek szerepelniük kell az indoklásban. 3. A rajz ovális alakú. A helyes rajz 1 pont. 4. 380 m – 349 m = 31 m. 31 m-rel alacsonyabb a hegy. A helyes számítás 1 pont. Megjegyzés: A eladat megoldásának a számítás is a része, tehát ha csak a végeredményt írja le a tanuló, nem jár az 1 pont. 5. A kőbányászat következtében. A helyes ok megnevezése 1 pont. 6. kelet–északkelet és nyugat–délnyugat A rövidítések feloldása 1–1 pont, összesen 2 pont. 7. Áthúzandó mondatok: 1., 2., 4. Minden jó áthúzás 1-1 pont, összesen 3 pont. Ajánlás: A eladat megoldása előtt hívjuk el a tanulók �gyelmét, hogy keressék meg a szövegben azt a mondatot, amelyik alapján meg tudják oldani a eladatot. Ez a 3. bekezdés 2. mondata: „Az első írásos emlék egy 1864-ből származó helynévjegyzék…” Az áthúzandó mondatok az 1., a 2. és a 4. mondat. A 3. mondat a helyes: Az esztramosi barlangokról először egy 1864-ből származó helynévjegyzék tesz említést.

84


6/5/13 11:37 AM


8. Eredeti neve Esztramosi-bg. Felső-táró 2. sz.-bg. Rákóczi 1. sz.-bg. Rákóczi 2. sz.-bg.

Más néven Földvári Aladár-bg. Kristály-bg. Öreg-bg. Surrantós-bg.

Szint (m-ben) 312 m 277 m 180 m 180 m

Függőleges kiterjedése

Hosszúsága 190 m 46 m 650 m 533 m

7m 23 m 75 m 29 m

A táblázatban minden jó adat 1-1 pont, összesen 16 pont. 9. Esztramosi-bg.; Rákóczi 1. sz. és 2. sz. bg.; Rákóczi 1. sz. bg. Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 4 pont. Értékelés: 35–32 = kiváló, 31–28 = jó, 27–23 = közepes, 22–18 = elogadható, 17–0 = nem megelelő

Az interaktív tananyag jellemzői Az elmúlt években hazai és nemzetközi elmérések sokasága igazolta, hogy a magyar diákok szövegértésével komoly problémák vannak. Az alsó tagozatban még jól, a koruknak megelelően olvasó kisdiákok jelentős része a későbbiekben keveset és nehezen olvas, a hosszú szövegeket elutasítja, és az értő, értelmező olvasás is gondot okoz számukra. Úgy gondolom, minden eszközt el kell használnunk ahhoz, hogy a elsős tanulók is szívesen olvassanak, ehhez azonban érteniük kell az olvasottakat. Az Apáczai Kiadó éppen ezért helyes úton indult el, amikor hazánkban az elsők között látott hozzá az interaktív tananyagok ejlesztéséhez. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 2008. szeptember 3-án Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezetője a Parlamentben át vehette a Magyar ermék Nagydíjat a kiadó interaktív taneszközeiért. A díjazott termékek között ott voltak a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvemhez készült digitális taneszközök is. Nagy kihívás és erőpróba volt számomra az interaktív tananyagok orgatókönyveinek elkészítése. Életem, pedagógusi pályám első ilyen jellegű eladata előtt álltam, és sok segítséget kellett kérnem ahhoz, hogy egyáltalán tudjam, mit is várnak tőlem a programozók, a ejlesztők. Nagy örömömre szolgál, hogy az interaktív tananyagaim alkalmazhatóságáról nagyon jó a kollégák véleménye, és ami még ennél is ontosabb: nagyon tetszett a gyerekeknek, alig várták, hogy egy-egy órán „játszhassanak” a Csöpi néni-éle számítógépes játékokkal. Sajnos nem készülhetett a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv valamennyi szövegéhez interaktív tananyag-eldolgozás. Ezért igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek körében a legnagyobb sikert aratták. Végül a 22 szövegből 15-öt dolgoztam el digitális ormában: 1. A három jó tanács 2. A Nap és a Hold 3. Mese 4. Lakatos Imre hőstette 5. A láthatatlan ember 6. Miért csíkos a zebra? 7. A vörös óriáskenguru 8. A vörös gém 9. Szólások a konyhából 10. Magyaros ételeink 11. A Kheopsz-piramis 85


6/5/13 11:37 AM


12. uristaként a világűrben 13. Szalvétatechnika 14. Készíts csapadékmérőt! 15. Az Esztramos-hegy Szeretném megnyugtatni az inormatikai eszközök használatától még egy kicsit berzenkedő kedves kollégáimat, hogy a programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok, to vábbá bármikor vissza lehet lépni a őmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is megelelően jelöltek. Az egyes unkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is választhatók, aktiválhatók. Ez azért ontos, mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy projektor és egy számítógép. Az interaktív tananyag-eldolgozás hasznosságát a lektori véleményből vett idézettel kívánom bizonyítani: „A digitális tananyag teljes mértékben elhasználóbarát. A programok, a eladatok kiválasztása a megelelő irányú nyilakkal vagy az önmagukért beszélő, a választott tevékenységet jól reprezentáló piktogra-mokkal, a eliratos »ülek«-kel történik (pl. a digitális eszközökről ismert kezelői piktogramok, hangszóró, csúszka stb.). A program előnye, hogy nem egy kötött úton »ut le«, hanem a tanulási-gyakorlási sorrend szabadon választható, bármikor abbahagyható a munka, vagy kihagyással ugorhatunk újabb eladatokra, esetleg újra elvégezhetünk eladatokat, tetszés szerinti számban. Az anyag képernyőn való megjelenése is látványos, esztétikus, a képernyőt kellő mértékben, arányosan kihasználva. Kellemes, összeillő, nem harsány színeket alkalmaz.” „…Az egyes témakörök a szofver tartalomjegyzékében a tankönyvvel megegyező sorrendben jelennek meg. A szerző a tartalmat tekintve viszont szerencsére nem esett abba a hibába, amelybe a kezdeti digitális tananyagejlesztők: vagyis – szerencsére! – nem a tankönyv anyagát dolgozta el, nem kényszeríti a elhasználót az írott szöveg képernyőn történő olvasására! (Nem a képernyőről akar »tanítani«!) Éppen ellenkezőleg: olyan gyakorló eladatokat és játékokat választott, amelyek témája a nyomtatott tankönyvhöz kapcsolódik, ám csupán szervesen kiegészíti azt, elhasználva a gyermekek által annyira kedvelt multimédiás lehetőségeket.” „Minden egyes téma »Gyakoroljunk! « része 2-4 gyakorló eladatot tartalmaz, majd a » Témafeladatok« részben további ötleteket találunk az ismeretek elmélyítésére. Innen (is) elindíthatók azok az interaktív eladatok, játékok, amelyek a gyermekek aktivitását eltételezik, előzetes tudásukra építve. Szerencsére itt sem edezhető el az a gyakori, mulitimédia-köntösben rejtőző »gyermekbetegség«, amikor a tankönyv elelet választós tesztjei vagy beírást követelő eladatai ismétlődnek meg, egy az egyben. Itt merőben más eladatok várják a diákot, mint amelyeket már a nyomtatott tankönyvből ismer.” „A változatos gyakorló és játékos eladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói, ismeretei azonosak a tankönyvéivel, a szemléltetés, a eldolgozás már egészen más. Hiszen láthatunk rövid �lmrészletet, amelyhez kísérő szöveget kell alkotniuk a tanulóknak, vagy játszhatunk a géppel társasjátékot (párosan vagy egyénileg), amelynek lépései csak helyes válasz esetén realizálódnak. Kereshetünk kakukktojást, vagy éppen Arika térképét egészíthetjük ki beszédes rajzokkal. Kihasználhatjuk a számítógép előnyeit az olvasási tempó okozására is (különböző ideig elvillanó szavakkal, eltérő, egyre gyorsuló tempóban megjelenő, rövid szöveg hangos elolvasásával stb.). És természetesen válaszolhatunk is a eltett kérdésekre, tesztekre.” „A eladatok megoldásáról a gyermek azonnali visszajelzést kap, mégpedig mindig a lehető legegyszerűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahúzás), azt a gép eleve nem engedi, tehát csak helyes megoldást ogad el. A helytelen reakcióra �gyelmeztető elirat (elugró ablak) jelenik meg »Legközelebb biztosan sikerülni fog! « – szöveggel, és ujjával �gyelmeztető kislány rajzával. Ekkor újra kell próbálkoznia a gyakorló diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig » Ügyes vagy! « elirat és ujjongó gyermek rajza jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig, míg el nem találjuk a helyes megoldást. A szofver tehát az ösztönző, dicséreten alapuló ismeretszerzésre épít, hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása után nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket akár egyéni módon és tempóban is kutakodni, kísérletezni. Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások nem is megengedettek, a jó válaszig bátran lehet kísérletezni.” „A CD tartalma és az alkalmazott számítástechnikai megoldások összhangban állnak egymással, illetve a pedagógiai céloknak is megelelnek. Előny, hogy a szofver már egy jól bevált tankönyv módszertanához 86


6/5/13 11:37 AM


nyújt inormatikai segítséget, épít a gyermekeknek a technika által okozott, mindig is tapasztalt okozódó lelkesedésére, motiválja őket az ismeretszerzésre, elmélyítésre.” „Inormatikai használhatósági szempontból is pro� módon készült a CD-ROM. Megpróbálja a 10-11 évesek számára vonzóvá tenni a szövegek elemzését, ehhez elhasználni a tanulók által olyannyira kedvelt multimédia adta lehetőségeket is. Alkalmas arra, hogy a meglévő tankönyvcsalád digitális segítője legyen, a hagyományos tanulásszervezési ormákat kiegészítő módszertani elemek megelelő, körültekintő megválasztásával.” Ahogy a lektori jelentésből is kiderült, minden szöveghez tartozik egy Gyakoroljunk! című rész, amely olvasástechnikai tréningeket tartalmaz. Ezek alkalmazásáról Az olvasási képesség fejlesztése című ejezet A gyorsolvasási gyakorlatok című részében írtam. A témaeladatok és az interaktív játékok alkalmazására a következő ejezetben teszek javaslatokat.

Javaslatok a tankönyvi szövegek feldolgozásához A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvcsalád 5. évolyamos szövegei a nem szakrendszerű oktatás óráin, ejlesztő oglalkozásain ideális taneszközök. Nemcsak a tanítók és magyar szakos tanárok, hanem más szakos kollégák is alkalmazhatják. A következő táblázat egy újszerű eldolgozási javaslat a tankönyvekben található szövegek elhasználására. Óraszám

A szöveg címe

Szövegtípus

Tantárgyi konFeladaSzövegrészek centráció tok

1–2.

A három jó tanács

elbeszélő

irodalom

1–9.

3.

A Nap és a Hold

elbeszélő

irodalom

1–10.

4–5.

Mese

elbeszélő

irodalom

1–8.

6.

Hot dogs

elbeszélő

irodalom

1–11.

7.

Lakatos Imre hőstette

elbeszélő

irodalom

1–7.

8.

Padovai Szent Antal

magyarázó-értelmező

etika

1–7.

9.

A láthatatlan ember

elbeszélő

irodalom

1–7.

10.

Színházlátogatás

11–12. Miért csíkos a zebra?

dokumentum, magyaráirodalom zó-értelmező irodalom elbeszélő, magyarázónyelvtan értelmező term. ism.

plakát 1–2. bekezd. 3. bekezdés 4. bekezdés

1–7. 8–10. 1–5. 6–7. 8–9.

13.

A vörös óriáskenguru


term. ism.

1–7.

14–15.

A vörös gém


term. ism.

1–8.

dokumentum

term. ism. nyelvtan, osztályőnöki

1–10.

16.

Orczy Kalandpark

87


6/5/13 11:37 AM


17.

Szólások a konyhából

elbeszélő

irodalom nyelvtan nyelvtan term. ism technika

1–5. 1–5. b) 5. c) 6–7.

18.

Magyaros ételek


19–20.

A Kheopsz-piramis


történelem

1–10.

20.

uristaként a világűrben magyarázó-értelmező

term. ism.

1–9.

21.

Szalvétatechnika


nyelvtan technika nyelvtan term. ism. matematika technika

1-2. bekezd. 3. bekezdés 1. bekezdés 2-3. bekezd 3. bekezdés 2-4. bekezd

1–2. 3–7. 1. 2–4., 6. 5.

22–23. Készíts csapadékmérőt!


24.

Versenyelhívás

dokumentum

ének

1–6.

25.

Okosteleon használata okosan

dokumentum

technika

1–8.

26.

A térképen barangolva


term. ism.

1–8.

27–28.

Az Esztramos-hegy


term. ism.

1–9.

A következőkben nem teljes óravázlatok olvashatók, hanem ötleteket, javaslatokat írok le az egyes szö vegek eldolgozásához. ermészetesen ezektől minden kedves kollégám a legjobb belátása szerint eltérhet. A szövegeldolgozást ugyanis beolyásolja az, hogy a kolléga milyen tanulásszervezési módot, munkaormát választ, és az, hogy elzárkóztatni vagy tehetséget akar-e gondozni.

A három jó tanács Előkészítési variációk 1. A mesékről alsó tagozatban tanult ismeretek elelevenítése. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: bemutató olvasás. Felzárkóztató eladatok: 1., 2., 3., 4., 9. ehetséggondozást segítő eladatok: 5., 6., 7., 8., Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 2., 3., 4. Párban végzett munkaként javasolt eladatok: 5., 6., 7., Csoportmunkaként javasolt eladatok: 8., 9. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 2. eladat: az esemény és a cselekedet közötti különbség 5. eladat: állítólagos drágakő A mese kiválóan alkalmas a tartalmi egységekre bontás, a vázlatkészítés gyakoroltatására. Páros munkában a mese szövegének elbontása bevezetésre, tárgyalásra, beejezésre. Nevelési helyzet: A közmondás értelmezése, példák gyűjtése a tanulók életéből. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. eladatának ellenőrzéséhez. 2. A tankönyv 2. eladatához kapcsolódik, mesei, valóságos és mesébe illő események szétválogatása. Interaktív játék: memóriajáték, ellentétes jelentésű szavak párosítása. 88


6/5/13 11:37 AM


A Nap és a Hold Előkészítési variációk 1. A 4. osztályos természetismeret-órán tanult ismeretek elelevenítése kép vagy modell segítségével: a Föld kering a Nap körül, és orog saját tengelye körül. Mi a Föld orgásának a következménye? A nappalok és éjszakák váltakozása. Melyik a két napszak jellegzetes égiteste? A Nap a nappalé, a Hold az éjszakáé. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Kiindulási pont: a szöveg – indián népmese. Irányított beszélgetés az indiánokról. Például: Melyik öldrészen élnek indiánok? (öldgömb) Mit tudtok róluk? Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: bemutató olvasás. Felzárkóztató eladatok: 1–3., 9., 10. ehetséggondozást segítő eladatok: 4–8. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 2., 3., 4. Párban végzett munkaként javasolt eladatok: 5., 6., 7., 9. Csoportmunkaként javasolt eladatok: 8., 10. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 1. eladat: állandó tulajdonság. 2. eladat: karikázd be, … Miért 5 pont jár? 3. eladat: húzd át, … nem ad magyarázatot… A mese kiválóan alkalmas a bonyodalom ogalmának előkészítésére: a Nap gyermekei rosszat tettek az embereknek, a Hold segíteni akart az embereken. Nevelési helyzet: A Nap hiúsága miatt a gyerekeit is eláldozta, tettéért mást okolt. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyvi 8. eladat ellenőrzéséhez, mire ad magyarázatot a mese. 2. A tankönyv 10. eladatához kapcsolódik, a mese illusztrációjának helyes sorrendbe állítása. Interaktív játék: társasjáték, a mesével kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

Mese Előkészítési variációk 1. Beszélgetés a szöveg illusztrációjáról. Melyik ismert mese jut eszedbe a képről? A Csipkerózsika című mese. A tündérek a jókívánságaikat ogalmazzák meg az újszülött számára. Mi jelzi a képen, hogy a csecsemő királyi családból származik? A takarón lévő korona. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: bemutató olvasás. Felzárkóztató eladatok: 1., 2., 5., 8. ehetséggondozást segítő eladatok: 3., 4., 6., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 3., 5., 6., 7., 8. Párban végzett munkaként javasolt eladatok: 2., 4. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 2. eladat: Sorold el, mivel…! A szövegből való mechanikus másolásról leszoktathatjuk a tanítványainkat, ha az utasításban kiemeltetjük velük a szót, amire válaszolniuk kell. Önellenőrzéskor olvassák vissza maguknak a kérdést és a rá adott választ! 5. eladat: gyűjtsd ki a tündérkirálynő érveit, … mit sem érnek! A mese szövege kitűnően alkalmazható dramatizálásra. A reproduktív eldolgozást élproduktívvá tehetjük, ha megszólalnak a szülők – Csodaország királya és királynéja –, illetve ötödik tündért is szerepeltetünk. (L. 8. eladat.) Nevelési helyzet: A jóság szerepe az emberek életében. (L. 7. eladat.) Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Két kép közötti eltérések megtalálása időre, meg�gyelőképesség ejlesztésére szolgáló, valamint motivációs eladat. Interaktív játék: társasjáték, a mesével kapcsolatos kérdések megválaszolásával. 89


6/5/13 11:37 AM


Hot Dogs Előkészítési variációk 1. Beszélgetés az űrkutatásról. 2. Vannak-e értelmes lények a világűrben az embereken kívül? Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: hangos olvasás előzetes elkészülés alapján. Munkaformák Elsősorban olvasóvá nevelésre alkalmas a szöveg, amelyet egyéni munkában érdemes eldolgoztatni. Feltétlenül közös megbeszélést igényelnek ellenőrzéskor a következő eladatok: 1., 3., 9. Szorgalmi eladat lehet a �kuszszörnyekről leírás készítése. Nevelési helyzet: ársas kapcsolatok az osztályban, barátok, baráti csoportok.

Lakatos Imre hőstette Előkészítési variációk 1. Beszélgetés hősökről, hőstettekről a 4. évolyamon olvasott történelmi olvasmányok alapján, például Dugovics itusz, Dobó István. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Határainkon túl élő magyarlakta területek, például Erdély, Székelyöld megkeresése a térképen. 4. A oglalkozásra utaló családnevek gyűjtése, például Kovács, Szakács, akács, Lakatos, Vadász. Az interaktív tananyag 1. témaeladatát jól lehet alkalmazni, ahol oglalkozásokat ábrázoló képekhez vezetékneveket kell párosítani. Az osztályba járó tanulók vagy ismerőseik vezetékneve közül a oglalkozást jelentők kiválogatása. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató eladatok: 1., 2., 4., 5., 7. ehetséggondozást segítő eladatok: 3., 6. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 2., 4., 5. Páros munkaként javasolt eladatok: 3., 6. Csoportmunkaként javasolt eladatok: 7. (homogén csoportok) A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 1. eladat: határozd meg pontosan,…! A pontszám utal arra, hogy 3 helymegjelölést kell keresni a szövegben. 4. eladat: húzd át, hová nem menekültek… Nevelési helyzet: A hőstettek megítélése. A 7. eladat megoldása után a vázlatpontok rendezése a szöveg makroszerkezeti egységeibe: bevezetés (1. és 2. bekezdés), tárgyalás (3. bekezdés), beejezés (4. bekezdés). Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Lásd előkészítési variációk 4. pontja. 2. A szöveg 3. bekezdéséhez kapcsolódik, képkiegészítés.

Padovai Szent Antal Előkészítési variációk 1. Ki hallott már Szent Antalról? Mit tudtok róla? Előzetes tájékozódás. 2. Padova városának megkeresése a térképen. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Munkaformák Egyéni munkára javasolt eladatok: 1., 4., 5., 6., 7. Páros munkára javasolt eladatok: 2., 3., 90


6/5/13 11:37 AM


Feltétlenül közös megbeszélést igényelnek ellenőrzéskor a következő eladatok: 1., 2., 3. A 3. eladatnál különösen a szentté avatáskori évszám körül támadhat vita. Miután halála után avatták szentté a hány éves lett volna kérdésre kereshetjük a választ, illetve el kell ogadnunk, ha valamelyik páros azt mondja, hogy nincs válaszuk. Nevelési helyzet: Ki kell hangsúlyozni azt, hogy Szent Antal igyekezett megtanítani az embereket a helyes viselkedésre, a mások iránti együttérzésre.

A láthatatlan ember Előkészítési variációk 1. Eddigi ismeretek elelevenítése Gárdonyi Gézáról alsó tagozatos olvasmányok alapján. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Beszélgetés Attiláról, a hunok vezéréről a 3. évolyamon olvasott Attila, isten ostora című szöveg alap ján. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. Munkaformák Elsősorban tehetséggondozásra alkalmas a szöveg, amelyet csoportmunkában érdemes eldolgoztatni. A gyerekek heterogén csoportokban dolgozzanak együtt! Feltétlenül közös megbeszélést igényelnek ellenőrzéskor a következő eladatok: 1., 3., 4., 5., 6. 1. óra: A eladatok megoldása csoportmunkában. Vagy minden csoport minden eladatot megold, vagy elosztjuk a eladatokat a csoportok között a tanítva tanulás módszerének elhasználásával. 2. óra: A eladatok megoldásának közös ellenőrzése, eltáró és ejlesztő értékelése a tanulók bevonásával. Szorgalmi eladat lehet a jelenet előadása. Nevelési helyzet: Ma is vannak olyan országok, ahol a szülők kénytelenek eladni gyermekeiket. Vélemények meghallgatása. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Réka királyné és Zéta tulajdonságainak szétválogatása, a 4 kimaradt tulajdonsághoz tartozó szereplő megnevezése. Interaktív játék: Képkitaláló. Feleletválasztásos kérdések megoldása időre. Helyes válasz esetén eltűnik egy-egy képrészlet.

Színházlátogatás Előkészítési variációk 1. Színházi élmények elelevenítése, műsorüzetek bemutatása. 2. Olvasmányélmény elidézése: Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regénye. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. 1. óra: A plakát műajú dokumentum szövegtípus értelmezése az 1–7. eladat megoldásával. Felépítése, inormációblokkok: ■ a bemutató helyszíne és időpontja; ■ a színdarab szerzője, címe, a színpadi változat készítője, ha van; ■ szereposztás; ■ a színdarab színre vitelét segítő személyek; ■ a színház elérhetőségei. 2. óra: Részlet a műsorüzetből. A szerzőről szóló magyarázó-értelmező szöveg eldolgozása a 8–10. eladatok megoldásával. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 6., 7. 10. Páros munkaként javasolt eladatok: 1., 2., 8., 9.

91


6/5/13 11:37 AM


Csoportmunkaként javasolt eladatok: 3., 4., 5. (heterogén csoportok) A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. eladat: …kettős szereposztás. Nevelési helyzet: Hogyan illik viselkedni a színházban? A 10. eladathoz kapcsolódva beszélgetés a szeretetről, a karácsonyról.

Miért csíkos a zebra? Előkészítési variációk 1. Részlet az Oroszlánkirály című rajz�lmből vagy a �lmzene legismertebb részletének meghallgatása. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Az állatok álcázási módjai képek alapján. Álcázás elsősorban a rejtőszín alapján, például kaméleon, levelibéka, ogoly, ácán, mezei nyúl, tigris, oroszlán. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. A mese (1–2. bekezdés), elbeszélő szövegtípus eldolgozása az 1–5. eladat megoldásával. A magyarázó-értelmező szöveg (3–4. bekezdés) eldolgozása a 6–9. eladat megoldásával. Felzárkóztató eladatok: 1., 8., 9. ehetséggondozást segítő eladatok: 2., 3., 4., 5., 6., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1. Páros munkaként javasolt eladatok: 6., 7., 8., 9. Csoportmunkaként javasolt eladatok: 2., 3., 4., 5. A legtehetségesebb tanulókat tömörítő csoport orgatókönyvet írhat a zebra és az eső vitáiról, amely a válásukhoz vezetett. Egy másik orgatókönyv a házaspár békülési jelenetéhez készülhetne, hiszen az eső visszatért a öldre, a érjéhez. A két jelenetet természetesen előadhatják, akár kettős szereposztásban is. A közönség, az osztály többi tanulója eldöntheti, melyik volt a jobb előadás, sőt a véleményüket el is mondhatják. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 6. eladat: előzmény, következmény, a → használata. Nevelési helyzet: Az együttélés szabályai mindenkire vonatkoznak. Ne bosszantsuk egymást! Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A mese eseményeinek helyes sorrendbe állítása. 2. A mese helyszínének (szavanna) szemléltetése. Interaktív játék: Video�lmhez kísérőszöveg alkotása önállóan vagy csoportmunkában.

A vörös óriáskenguru Előkészítési variációk 1. Földrészek megkeresése a öldgömbön. Ausztrália kiemelése, jellegzetes állatainak kiválogatása otók alapján. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Alan Alexander Milne Micimackó című meseregényének szereplői: Micimackó, igris, Malacka, Nyuszi, Kanga, Zsebibaba, Füles. Jellegzetes tulajdonságaik. Kanga és Zsebibaba kapcsolata. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Munkaforma Az egész szöveget csoportmunkában dolgozzuk el. Öt heterogén csoportot hozzunk létre, élükön egy csoportvezetővel, aki egyben a szóvivő is lehet, de más tanuló is betöltheti ezt a szerepet. Minden csoport csak egy bekezdést dolgoz el, majd beszámolnak a eladatmegoldásaikról, illetve a 2. eladat és a 7., a vázlatpontok helyes sorrendbe rakását kérő eladattal szintetizáljuk a csoportok munkáját. Valójában a tanulók megtapasztalhatják a tanítva tanulás eredményességét és sikerét. 1. csoport: 1. bekezdés, 1. eladat, élőhely bemutatása, a 6. eladat. A 7. eladatban a bekezdésük nek meg92


6/5/13 11:37 AM


elelő vázlatpont kiválasztása. 2. csoport: 2. bekezdés, a 2. eladatból az általuk eldolgozott szövegrészhez kapcsolódó adat kikeresése, a 6. eladat, a 7. eladatban a bekezdésüknek megelelő vázlatpont kiválasztása. Kérdések megogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban. 3. csoport: 3. bekezdés, 3. és 4. eladat, a 6. eladat, a 7. eladatban a bekezdésüknek megelelő vázlatpont kiválasztása. 4. csoport: 4. bekezdés, az 5. eladat 1. és 2. mondata, a 2. eladatból az általuk eldolgozott szövegrészhez kapcsolódó adat kikeresése, a 6. eladat, a 7. eladatban a bekezdésüknek megelelő vázlatpont kiválasztása. Kérdések megogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban. 5. csoport: 5. bekezdés, az 5. eladat 3. mondata, a 6. eladat, a 2. eladatból az általuk eldolgozott szö vegrészhez kapcsolódó adat kikeresése, a 7. eladatban a bekezdésüknek megelelő vázlatpont kiválasztása. Kérdések megogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban. Nevelési helyzet: Az állatok védelme. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Lásd előkészítési variációk 1. pontja. 2. A 3. bekezdést eldolgozó csoportnak az inormációk átadása után a többi csoport tanulói számára ellenőrzésként. 3. A 4. és 5. bekezdést eldolgozó csoportnak az inormációk átadása után a többi csoport tanulói számára ellenőrzésként.

A vörös gém Előkészítési variációk 1. Fekete István Tüskevár című regényéből valamelyik nádi világot bemutató rész elelevenítése, illetve a �lmeldolgozásból egy részlet levetítése. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Közben a bekezdések beszámozása. Munkaformák A szöveget páros munkában tanulópárokkal dolgozzuk el. Külön hívjuk el a �gyelmüket, hogy a pároknak azonos megoldást kell produkálniuk. Az óra végén közösen ellenőrizzük és értékeljük szóban, illetve pontokkal a párok munkáját. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 1. eladat: milyen a madár lépte? 2. eladat: …, mivel táplálkozik a vörös gém? 5. eladat: Írd le a vörös gémek násztáncát! A vörös gém násztánca csak úgy szerepel a szövegben, hogy a tojásokon való mozdulatsorral egyezik meg. Nevelési helyzet: A madárvédelem ontossága. A Vörös könyvnek a kihalt vagy kihalóélben lévő madarakat bemutató részének tanulmányozása. Mit tehetnek a gyerekek a madarak védelmének érdekében? Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. eladatának előkészítése, �lmrészleteken járásmódok. 2. A szöveg eldolgozásának végén a kakukktojás megtalálása. Interaktív játék: A tankönyvi 2. eladat ellenőrzése után vagy az óra végén ajánlott memóriaejlesztő gyakorlat (képpárosítás) időre. Két gyerek versenyzik egymás után, de a második versenyzőt ki kell küldeni a teremből, hogy ne lássa a képeket.

Orczy Kalandpark Előkészítési variációk 1. Egyéni kalandparki élmények elelevenítése. 2. A szórólap otóinak meg�gyelése: Milyennek képzeled a kalandparkot? (akik még nem jártak kalandparkban)

93


6/5/13 11:37 AM


Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. A tipográ�ai megoldások meg�gyelése, szerepe. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. eladat: Ha szükséges, közöljük a tanulókkal, hogy a budapesti irányítószámok második és harmadik számjegye a kerületek sorszámát jelzi. Munkaformák Csoportmunkaként javasolt eladatok: 1–9. Nevelési helyzet: A tábori szabályok betartásának ontossága, a balesetek elkerülése.

Szólások a konyhából Előkészítési variációk 1. Fűszerek megtalálása hálós rejtvényben. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. A szólásokról, közmondásokról tanultak elelevenítése. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás, közben a bekezdések beszámozása. Munkaformák Elsősorban tehetséggondozásra alkalmas a szöveg, amelyet csoportmunkában érdemes eldolgoztatni. A gyerekek homogén csoportokban működjenek együtt! A leggyengébb képességű csoport munkáját a pedagógusnak kell segítenie. Ők csak az 1. és az 5. eladatot oldják meg, amelyek segítségével a szótárhasználatot gyakorolhatják! Feltétlenül biztosítanunk kell a csoportok számára egy Magyar értelmező kéziszótárt és O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. eladat: ordítsd le mai magyar nyelvre… Nevelési helyzet: A régi magyar nyelv szépségének elismertetése. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Lásd előkészítési variációk 1. pontja. 2. Lásd előkészítési variációk 3. pontja.

Magyaros ételek Előkészítési variációk 1. Főzéssel kapcsolatos tévéműsorok valamelyik részletének levetítése, az előkészületek meg�gyeltetése. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Szakácskönyvek bemutatása, gyermekeknek szóló szakácskönyvek ajánlása. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. A bevezető rész és a receptek: hozzávalók, elkészítési mód elkülönítése. Felzárkóztató eladatok: 1., 4., 5., 6. ehetséggondozást segítő eladatok: 2., 3., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 2., 3., 4. Páros munkaként javasolt eladatok: 5., Csoportmunkaként javasolt eladatok: 6., 7. A csoportmunkában dolgozó tanulók szorgalmi eladatként írják át a receptek szövegét többes szám 2. személyben tegező, illetve magázó ormában. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. eladat: … „modern” űszer … 5. eladat: a kakuk kű nem szerepel önálló címszóként… Nevelési helyzet: A háztartási munkában való részvétel, a őzés közbeni balesetek elkerülésének módjai.

94


6/5/13 11:37 AM


Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A népi mértékegységek elismerése képek segítségével, a témára való ráhangolódás végett. 2. A hozzávalók szétválogatása időre. A tankönyv 3. eladatának megoldása után ajánlott.

A Kheopsz-piramis Előkészítési variációk 1. A történelemórán megismert ókori temetkezési módok elidézése. Az egyiptomiak halottkultusza. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. 3. Filmrészlet vagy képek bemutatása a gízai piramisokról. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: bemutató olvasás. A bekezdések beszámozása. Felzárkóztató eladatok: 1–3., 6., 8–10. ehetséggondozást segítő eladatok: 4., 5., 7. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 2. Páros munkaként javasolt eladatok: 3–10. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 5. eladat: A ordított kérdésre külön irányítsuk rá a tanulók �gyelmét! Nevelési helyzet: Az új eledezések szerepe a tudomány ejlődésében. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. Ráhangolásként, motivációként használható keresztrejtvény. 2. A tankönyv 5. eladatához kapcsolódik, a helyes irány megjelölését segíti, vagy ellenőrzéskor alkalmazhatjuk. 3. A gízai piramisokról készült képsorhoz kísérőszöveg alkotása önállóan vagy csoportmunkában. Interaktív játék: ársasjáték, a szöveggel kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

Turistaként a világűrben Előkészítési variációk 1. Ki mit tud az űrkutatás ejlődéséről? Előzetes gyűjtőmunka alapján az ismeretek megosztása. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Munkaformák Az egész szöveget csoportmunkában érdemes eldolgoztatni. Heterogén csoportokat hozzunk létre. A tanulók maguk válasszák ki a csoportvezetőt, a szóvivőt, a jegyzőt és az időelelőst. Ez utóbbi tisztet betöltő gyerek eladata az, hogy irányítsa a tervezőmunkát, azaz melyik eladatra, mennyi időt szánjanak a megoldásra. A eladatokat közösen oldják meg. Ezzel ejleszthetjük a ta nulók együttműködési képességét is. Ellenőrzéskor hasonlítsuk össze a csoportok megoldásait. Eltérések esetében ütköztessük a megoldásokat! A csoporttagok érveljenek a saját megoldásuk mellett, illetve cáolják a másokét. Esetleges vita esetén tisztázzuk a kulturált vitatkozás szabályait. Szorgalmi eladatként szóbeli vagy írásbeli beszámolót készíthetnek a tanulók egy képzeletbeli űrutazá sról. Fordítsunk nagy �gyelmet a csoportok munkájának értékelésére, amely terjedjen ki a csoporttagok együttműködésére is. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 4. eladat: húzd át, mi nem… Nevelési helyzet: A siker egyik záloga, hogy tudjunk közösen dolgozni a társainkkal.

95


6/5/13 11:37 AM


Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A szövegeldolgozás végén ajánlott megoldatni. 2. A szöveg 3. bekezdéséhez és a tankönyv 4. eladatához kapcsolódik, a súlytalanság következményeit kell kiválasztani. Interaktív játék: Egyszemélyes társasjáték időre, a szöveggel kapcsolatos kérdések megválasz olásával.

Szalvétatechnika Előkészítési variációk 1. Beszélgetés arról, milyen ünnepi alkalomra, milyen saját kezű ajándékokat készítettek már a g yerekek. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 6., 7. Párban végzett munka: 2., 3., 4. Csoportmunkaként javasolt eladatok: 5. A eladatok egy részét párban végzett vagy csoportmunkában érdemes megoldatni. Szenteljünk külön �gyelmet a 3. eladatnak, amelyben a hajszálas higrométert kell lerajzolni a szöveg alapján. Ezt mindenképpen tanulópárokkal végeztessük el, hogy a gyerekek megbeszélhessék egymás között a rajz egyes elemeit. Nevelési helyzet: Az időjárás változásai. Árvizek, árvízi védekezés. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 3. eladatának ellenőrzésére használhatjuk a hajszálas higrométer modelljét – ezt el is készíthetik a tanulók. 2. A tankönyv 5. eladatához kapcsolódik, a munkamenet helyes sorrendbe állítása képek alapján.

Készíts csapadékmérőt! Előkészítési variációk 1. Beszélgetés az aktuális időjárásról. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: követő olvasás. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 2., 4., 7. Csoportmunkaként javasolt eladatok: 3., 5., 7. A eladatok jelentős részét csoportban érdemes megoldatni. Próbálkozhatunk homogén csoportokkal. Külön �gyelmet szenteljünk az 5. eladatnak, amelyben a munkamenet helyes sorrendjét kell összeállítani. Ehhez szorosan kapcsolódik az 5. eladat, amely az átalakítás mellett rögzíti a helyes munkamenetet. Fontos szerepe van a 3. eladatnak, amely alapján az anyag- és eszközigény tisztázható. A szöveget technikaórán is eldolgozhatják, illetve elkészíthetik az ajándéktárgyakat. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. eladat: Karikázd be a elsorolt anyagok és eszközök közül azokat, amelyekre eltétlen szükség van…! Van olyan eszköz, amire csak következtetni lehet a szöveg alapján, például vágd körbe a mintát ♦ olló. Nevelési helyzet: Az ajándékozás öröme. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 1. eladatának előkészítésére alkalmas, rövidítések és a megelelő szóalakok párosítása. 2. A tankönyv 5. eladatához kapcsolódik, a munkamenet helyes sorrendbe állítása képek alapján. Interaktív játék: ársasjáték a szöveggel kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

96


6/5/13 11:37 AM


Versenyfelhívás Előkészítési variációk 1. anulói élmények meghallgatása versenyeken (sport, tantárgyi, művészeti) szerzett élményeikről, oklevelek bemutatása. 2. Hogyan, honnan szerezhetnek tudomást a tanulók a versenyekről? Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Felzárkóztató eladatok: 1., 2., 3. 4., 6. ehetséggondozást segítő eladat: 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 4., 6. Páros munkaként javasolt eladatok: 1., 2., 3., 5. A következő feladat utasítását különösen fontos értelmeztetni: 3. eladat: Rendezd táblázatba, … ütemtervét! Nevelési helyzet: Siker- és kudarcélmény eltűrése.

Okostelefon használata okosan Előkészítési variációk 1. Műszaki berendezések üzembe helyezését, használatát segítő dokumentumszövegek bemutatása. 2. A tanulók beszámolója arról, milyen műszaki berendezést tudnak önállóan használni. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás. Az ábra és a hozzá tartozó szövegrész alapos tanulmányozása. Felzárkóztató eladatok: 1., 2., 3. ehetséggondozást segítő eladatok: 4., 5. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1–3. Páros munkaként javasolt eladatok: 4–5. Nevelési helyzet: A teleon használatához illemszabályok is tartoznak.

Térképen barangolva Előkészítési variációk 1. Különböző típusú térképek tanulmányozása: öldrajzi atlaszok, autós térképek, internetes útvonalter vezők. 2. Magyarország nagy tájainak elidézése térkép segítségével. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: a tankönyvben lévő térképrészlet tanulmányozása. Ennek beazonosítása Magyarország domborzati, illetve közigazgatási térképén. Munkaformák Az egész szöveget csoportmunkában érdemes eldolgoztatni. Heterogén csoportokat hozzunk létre. A tanulók maguk válasszák ki a csoportvezetőt, a szóvivőt, a jegyzőt és az időelelőst. A csoporttagok osszák el egymás között a eladatokat, amely történhet egyéni vállalás alapján, de szétoszthatja a csoport vezetője is. Egyes eladatokat, például a 3. eladatot párban is elvégezhetik. Szorgalmi eladatként megnézhetik, hogyan juthatnak el lakóhelyükről autóval Miskolcra, Ka zincbarcikára vagy Aggtelekre. Fordítsunk nagy �gyelmet a csoportok munkájának értékelésére, amely terjedjen ki a csoporttagok együttműködésének, a tanulók vállalkozó kedvének értékelésére is. Nevelési helyzet: A balesetmentes közlekedés szabályai.

97


6/5/13 11:37 AM


Az Esztramos-hegy Előkészítési variációk 1. Híres barlangok Magyarországon. A tanulók barlangi túrán szerzett tapasztalatainak meghallgatása. 2. Gyorsolvasási gyakorlatok az interaktív CD-ről. Szövegfeldolgozás Ismerkedés a szöveggel: néma olvasás, a bekezdések beszámozása. Felzárkóztató eladatok: 1–4., 6., 7. ehetséggondozást segítő eladatok: 5., 8., 9. Munkaformák Egyéni munkaként javasolt eladatok: 1., 6., 7. Páros munkaként javasolt eladatok: 2., 3., 4., 5. Csoportmunkaként javasolt eladatok: 8., 9. A következő feladatok utasítását különösen fontos értelmeztetni: 7. eladat: Húzd át a mondatok közül a helytelen állítást tartalmazókat! Nevelési helyzet: Hazánk természeti csodái. Interaktív tananyag, témafeladatok: 1. A tankönyv 2. eladat ellenőrzéséhez, térképrészleten a domborzati elemek megelelő elnevezése. 2. A szöveg 3. és 4. bekezdéséhez kapcsolódik, mondatok kiegészítése. Interaktív játék: ársasjáték a szöveggel kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

98


6/5/13 11:37 AM


A FOGALMAZÁSI FELADATGYŰJTEMÉNY Az 5. évolyamos Fogalmazási feladatgyűjteményt az Oktatási Hivatal TKV/4076/11/2013. határozati számon 2013. 04. 10-től 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a határidő lejártáig semmilyen ormai és tartalmi változást nem lehet a tankönyvön végrehajtani. Ez alól kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák, amelyeket eledezésüket követően természetesen a következő kiadásban javítani ogunk. Ezúton szeretnélek megkérni, kedves kolléga, ha helyesírási vagy tördelésből adódó hibát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a [email protected] e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigálhassam. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd, és beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályáz at terjedelme 1–5 oldal. A tankönyvvé nyilvánított kerettantervi elvárásoknak megelelő eladatgyűjtemény átdolgozásakor a NA 2012 módosításait, a kerettantervet, valamint az alsó tagozatos Fogalmazási munkafüzeteket, a gyakorlati tapasztalatimat és a kollégák észrevételeit vettem alapul. A eladatgyűjtemény kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet, ugyanakkor önálló tankönyvként is használható, amelynek igen bőséges a eladatkínálata. Nem lehet minden eladatot megoldani a szűkös órakeret miatt, ezért eltétlenül válogatni kell közülük. Nagyon sok helyzetgyakorlat található benne, amiket nagyon szívesen játszanak el a gyerekek. Ezeknél a szituációs játékoknál elsősorban a kooperatív technikákat érdemes alkalmazni.

A tankönyv szerkezete Előszó A közvetlen hangú levél arról tájékoztatja a eladatgyűjteményt használó tanulót, hogy milyen műajokkal ismerkedhet meg az 5. évolyamon, milyen kommunikációs képességei ejlődhetnek a segítségével, illetve hogyan alkalmazhatja a tankönyvből szerzett tudást a mindennapjaiban. Jelmagyarázat – Önellenőrzési szempontok A eladatgyűjtemény 4. oldalán található jelmagyarázat a tankönyv használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az önellenőrzési szempontsor, amely jó szolgálatot tesz az önkorrekció közben, valamint az önértékelés és véleménynyilvánítás tanításakor. A szempontsor alkalmazásával jól ejleszthető a tanulók értékelő képessége. A gyerekek ogódzót kapnak ahhoz, hogyan értékeljék a saját és társaik teljesítményét. A kompetenciaalapú oktatás nagy hangsúlyt ektet a tanulók teljesítményének olyamatos eltáró és ejlesztő értékelésére. A kommunikáció Az állatok kommunikációja és Az emberi kommunikáció című alejezet rövid terjedelmű ismeretterjesztő olvasmányain jól lehet gyakorolni a szövegeldolgozási technikákat. A hozzájuk kapcsolódó eladatok a tanulók meg�gyelőképességét is ejleszti. Helyes ejtés Ebben a ejezetben kaptak helyet azok a eladatsorok, amelyek rendszeres, tréningszerű gyakoroltatásával javul a tanulók kiejtése, beszédtempója, hanglejtése. Ezek ütemezésére a nyelvtan tanmenetjavaslatban tettem javaslatot (Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz 5. évfolyam, Celldömölk, 2013). 99


6/5/13 11:37 AM


A légzőgyakorlatok ontos szerepet töltenek be a tanulók helyes beszédlégzésének kialakításában. Sokszor a gyerekek beszéd közben rossz helyen vesznek alap- vagy pótlevegőt, ez aká r a hallgató beszédértését is zavarja. Lehetőleg minden tanítási órán végeztessünk 1-2 percben ilyen tréningeket a tanítványaink kal. A kiejtési gyakorlatokat a gyerekek szókincsének és helyesírási képességének ejlesztésére is használhat juk. A mondókákat, versikéket a többszöri elolvasás után előbb-utóbb megtanulják a tanulók, s ezt követően akár emlékezetből is leírathatjuk velük. A gyorsasági gyakorlatok egyben artikulációs gyakorlatok is, hiszen a gyerekek csak nagy ajakmozgással, szabályos artikulációval küszöbölhetik ki azt, hogy „ne akadjon össze a nyelvük” hangoztatatás közben. A hangsúlygyakorlatoknál az alsó tagozatból ismert jelöléseket használtam. Például őhangsúly = ____, mellékhangsúly = ___. A Péchy Blanka által alkalmazott és a szakirodalomban is elogadott jelöléseket (félkövérrel és dőlttel szedett nyomatékok) majd 6. évolyamtól használom, mert tapasztalataim szerint az ötödikesek számára világosabb az előbbi jelölési mód. A Fogalmazási feladatgyűjtemény 14. oldalán rövid, de ismert szövegrészleteken együtt gyakoroltatható a helyes hangsúlyozás és hanglejtés.

A mindennapi beszédhelyzetek Alsó tagozatban a gyerekek már gyakorolták a köszönést, bemutatkozást, megszólítást. A tapasztalatok azonban azt mutatják, nem lehet róla eleget beszélni. Főleg a kiskamaszkor kapujában – �gyelembe véve, hogy a mai gyerekek sokkal hamarabb érnek –, amikor a köszönésen kívül a megszólítás is komoly gondot okoz a tanítványainknak. A kommunikációs zavarok és problémák leküzdésére állítottam össze a eladatsorokat. Az egyes eladatok elépítése a következő: a probléma elismerése, a lehetséges megoldások közül a helyes megtalálása és alkalmazása. A szerepjátszás, a valóság megjelenítése a tanuláson kívül szórakoztat is. S ami a pedagógu s számára sem elhanyagolandó, hogy ezek a gyakorlatok rövid idő alatt elvégezhetők egy-egy tanítási órán. Nálam például jól bevált az óravégi „kommunikációs öt perc”, amit mindig nagyon vártak a tanítványaim. A nyelvtan- és az irodalomórák utolsó öt percében a eladatgyűjtemény 1-2 eladatát oldottuk meg. Így hatékonyan tudtam elhasználni az jelző csöngetés követő perceket is. ermészetesen mindig igyekeztem kiaknázni a spontán nevelési helyzeteket is. Ha kevésnek bizonyultak a eladatok, a gyerekek is szívesen találtak ki hasonlóakat, vagy hoztak példát a saját környezetükből. A véleménynyilvánítás át meg áthatja életünket, mindennapjainkat. A véleménynyilvánítás megelelő nyelvi megogalmazására és előadásmódjára is meg kell tanítanun k a tanulókat, amely szoros összeüggésben van a kulturált viselkedéssel. Ugyancsak visszatérő probléma, hogy hol van a panaszkodás és az árulkodás határmezsgyéje. Sokszor nekünk, elnőtteknek sem könnyű eldönteni. Erre is talá lunk példát a taneszközben. Fogalmazási műhelygyakorlatok A szövegalkotás kapcsán külön is szólnom kell a cím unkciójáról, a szöveggel való összeüggéséről. A cím maga is része a szövegnek, rámutat a szöveg egészére, utal a témájára, és ontos eszköze az érdeklődés elkeltésének. A tanulók már alsó tagozatban meg�gyelték a szövegek címeit, és gyakorolták a címadást is. A cím vizsgálatával kiemelten oglalkoztam a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvben is. A Fogalmazási feladatgyűjteményből a tanulók megismerhetik a különböző címajtákat: az eseménycímet, a címkeszerű, a műaj- és reklámcímet, valamint példát találnak a címek változatos nyelvi megogalmazására. A ejezet nagyobbik része a jelentésbeli kohézió eszközeivel: az ismétléssel, a rokon értelmű szavakkal, az azonosítással oglalkozik, mivel a nyelvismeret tanításakor is előordulnak ezek a jelentéstani ogalmak. A rokon értelmű szavak és az azonosítás használatával a tanulók szókincsét bővíthetjük. Az előbbiek között a szólások és közmondások is megtalálhatók gyakran képrejtvények, rejtvényszerű eladatok ormájában, de minden esetben ontos a jelentések értelmezése, a mai életre való hivatkozás és a helyzethez való illeszkedés.

100


6/5/13 11:37 AM


Szóbeli és írásbeli tájékoztató, ábrázoló szövegműfajok Ez a témakör a legterjedelmesebb, ugyanakkor a legtöbbéle eladattípust tömöríti magába. A mese műaji sajátosságainál ogva közel áll gyerekekhez, ezért is kezdődik ezzel a ejezet. A műaj nem ismeretlen a számukra, hiszen az alsó tagozatos olvasókönyvekben szebbnél szebb mesékkel találkoztak. Alkalom nyílik az irodalomtanítással való integrálásra is, hiszen az Apáczai Kiadó 5. évolyamos irodalomkönyve is a meseejezettel kezdődik, amely a sokat sejtető A mesék bűvöletében címet kapta. A Fogalmazási feladatgyűjtemény Mese című ejezetében összegezhetjük a tanítványainkkal a műaji sajátosságokat. A reproduktív szövegeken kívül alkothatnak produktívakat, sőt megismerkedhetnek a modern mesével. Az elbeszélést tárgyaló ejezetek szövegei, eladatai és azok megoldásai a tanulók életéhez kapcsolódnak, de természetesen irodalmi szemelvények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a 3–4. évolyamon szerzett ismereteiket tovább mélyítsék a műajról. Az itt található ismeretterjesztő szövegek (sámánokról, a számítógép megalkotásáról) nemcsak a gyerekek kiejezőképességét, hanem a szövegértő képességüket is ejlesztik. Bár már alsó tagozatosként megismerték a vázlatkészítés csínját-bínját, a tételmondat elismerése nélkül – amiről 5. évolyamon tanulnak – bizony nem mindig alkottak megelelő vázlatot. Nem ismeretlen számukra a ogalmazás tagolása, a párbeszéd alkalmazása sem, de ezek elelevenítése, gyakorlása, a jártasságok ejlesztése elengedhetetlen. Korrigálnunk kell a típushibákat is (elesleges szóismétlések „töltelékszavak” használata stb.). A leírás műajáról is tanultak már a gyerekek alsó tagozatos korukban. Ebben a részben külön oglalkozom a növény-, az állat-, az alak-, a tárgy-, a tér- és a olyamatleírással. Látszólag nem sok újat tanítunk, de az alapok megerősítése később meghozza gyümölcsét. A növényekről és állatokról készített leírások jól hasznosíthatók a természetismeret-, a biológiaórákon, hiszen a tantárgy tanulását segítik. A olyamatleírásokról szerzett ismereteiket természetismeret-, �zika-, kémiaórákon kamatoztathatják majd. Fontos dolog alakleíráskor, hogy ne csapjon át jellemzésbe, illetve a munkaolyamat leírása sem elbeszélés, még akkor sem, ha eseménymozzanatokból áll. Mivel gyakorlatban ritkán ogalmazunk „tiszta” műajban, eladatok találhatók az elbeszélés és a leírás ötvözésére. Quintilius szerint a levél írott társalgás. Írott társalgáskor azonban a partner nincs jelen, ezért nem alkalmazhatjuk a látható kapcsolatokat (mimika, gesztus, tekintet, testtartás) és a mondatonetikai eszközöket (hangerő, hanglejtés, beszédtempó, hangerő). Ha a címzett nem ért valamit, esetleg élreért, nem tud a eladó segíteni neki. Ez alól ugyan kivételek a tudomány és technika által életre kelt írásbeli kommunikációs ormák: SMS, e-mail, skype stb. Ennek ellenére a modern és a hagyományos levélműajokkal is hangsúlyoznunk kell a tanítványainknak, hogy ezek az írásos szövegeket az élő beszédnél pontosabban, gondosabban szerkesszék meg. Ebben nyújtanak segítséget azok a eladatok, amelyekben a levél ormai és tartalmi sajátosságainak alkalmazását kérik. Gyakorolhatják a megszólítást, az elköszönést, és azt, hogyan tarthatják ébren a címzett �gyelmét. Megtanulják, mi a különbség a hivatalos és a magánlevél között. A publicisztikai szövegműajok közül a hír és a hirdetés alsó tagozatos anyag, esetükben az ismeretük bővítése, pontosítása történik számos alkalmazást szolgáló eladattal. Az interjúval részletesebben oglalkozom a eladatgyűjteményben, mert ezzel a tömegkommunikációs műajok olvasását, és ezek nek a szövegeknek az értelmező olvasását is ejleszthetjük. Könyvismertetés, könyvajánlás az utolsó téma a eladatgyűjteményben, amelyet év közben és különösen a tanév utolsó magyaróráin tudjuk alkalmazni. A minták segítségével a tanulók elsajátíthatják a könyvajánlás készítését. Elsősorban olyan könyveket választottam, amelyek számot tarthatnak a tanulók érdeklődésére, hiszen egyik célunk a gyerekek olvasóvá nevelése. A eladatgyűjtemény két könyvajánlattal zárul. Hiszem, hogy lesznek olyan gyerekek, akik elolvassák az ajánlott könyveket, ha máskor nem, a nyári vakáció idején.

101


6/5/13 11:37 AM


Javaslatok a tankönyvi feladatok feldolgozásához A kommunikáció Ez a rövid ejezet jól kiegészíti az 5. évolyamos nyelvtankönyv hasonló című ejezetének anyagát. Más oldalról közelítjük meg ezt az érdekes a témát, valamint megjelenik az állati kommunikáció is. A szöveget szándékosan szakítottam meg három eladattal. A szöveg első részét közösen érdemes eldolgozni, amelyet követő olvasással ismerhetnek meg a tanulók (a pedagógus elolvasása közben a tanulók némán olvasnak vele). Az 1. és 3. eladat kötetlen beszélgetésre is alkalmat ad. Akár csoportmunkát is alkalmazhatunk, így néhány percben több tanuló is elmondhatja élményeit, aztán a csoport tagjai eldönthetik, hogy kinek a történetét tartották a legérdekesebbnek. A kiválasztott történetet aztán a többi csoport is megismerheti. A 2. eladat az önálló kutatómunkára sarkallja a gyerekeket, egy általuk is érdekesnek tartott témában. A szöveg második részét önállóan olvassák el a tanulók, és egyénileg vagy közösen készítsék el a vázlatot hozzá. Az emberi kommunikációról szóló olvasmány a nyelvtankönyvemben találhatóval sokban megegyezik. Ennek több oka is van. Egyrészt elidézi, megerősíti, rögzíti az ott szerzett ismereteket, másrészt azok a tanulók, akik másik kiadó nyelvtankönyvével együtt használják, erről a témáról is tudomást szereznek, esetleg más megogalmazásban. A testbeszéd értelmezését szolgálják a tankönyvi oldalon található otók.

Helyes ejtés Ez a ejezet a nyelvtankönyv Hangzó anyanyelvünk című ejezetének kibővített változata. A nyelvtankönyvhöz tartozó interaktív tananyagnak is része. Ezeket a gyakorlatokat minden magyarórán tréningszerűen végeztessük néhány percben. Ez a olyamatosság nemcsak a tanulók helyes ejtését ejleszti, hanem az olvasási képességüket is, és biztosítja a szókincsük bővítését is. A eladatok szóanyagát, a verseket, versrészleteket a helyesírási képesség ejlesztésére is elhasználhatjuk: lemásoltathatjuk, emlékezetből leírathatjuk, de akár tollba is mondhatjuk a tanítványainknak. Önellenőrzéskor pedig használhatják a eladatgyűjteményüket. Egy-egy eladat sokrétű alkalmazására csak egyetlen példát szeretnék kiragadni.

8. oldal 4. feladat Olvassátok el az alábbi gyermekmondókát nagy állejtéssel, közepes hangerővel, közepes tempóban! Sárga várnak ajtajában, árván állva kántál Sára. Nagy magányban dala száll ma, várlak Ádám vacsorára.

Tálas fánkkal, hájjal, májjal salátával, vadmártással, lábas tállal, vadmálnával, bájjal, vággyal, vajjal, lággyal.

Ádám náthás, gyáván hátrál, ámbár Árpád áll a járdán. Sára, Árpád lábas tállal, Táncra vár már, táncos lábbal. Ez gyermekmondóka a következő képességek ejlesztésére alkalmas: ▶ Szövegértelmezés, szókincsbővítés Mit jelent a mondókában az árván szó? Magányosan, egyedül. Válasszátok ki, melyik szó jelentéséhez áll legközelebb a kántál ige! sír énekel várakozik

102


6/5/13 11:37 AM


Hogyan énekel, aki kántál? Erős, elnyújtott, kellemetlen hangon. Miről szólhat Sára dala? Magányos, Ádámra vár, szeretne Ádámmal vacsorázni. ▶ Kommunikációs képesség Hogyan szeretné elérni Sára, hogy Ádám elogadja a vacsorameghívást? Mindenféle �nomságot sorol fel: fánkot, májat, vadmálnát stb. e elogadnád-e a vacsorát Ádám helyében? Indokold meg a válaszodat! Játsszák el a tanulók páros munkában, hogy Ádám elogadja, illetve visszautasítja a meghívást! Sára reagálását is terveztessük meg a gyerekekkel! Miért nem tudott elmenni Ádám a vacsorára? Náthás lett. Hogyan értelmezitek a gyáván hátrál kiejezést? A bemutató tanításaim alkalmával elég eltérő értelmezést hallottam a gyerekektől: nem is akart vacsorázni Sárával, a nátha csak indok volt. A náthától is úgy érezte magát Ádám, mint aki a halálán van, ezért hátrált meg gyáván a betegség elől. ▶ Véleménynyilvánítás Mondjátok el a véleményeteket Sára viselkedéséről! A vélemények nagyon megegyeztek. Minden gyereknek lesújtó volt a véleménye Sáráról, hiszen mivel Ádám nem ment el a vacsorára, azonnal megvigasztalódott Árpáddal. Semmilyen együttérzést nem tanúsított Ádám iránt, éppen táncolni kezdett Árpáddal, miközben Ádám beteg volt. ▶ Helyesírási képesség ejlesztése A második versszak sok írásban jelölt hasonulást tartalmazó szó található. Ezeket érdemes lemásoltatni: fánkkal, hájjal, májjal, vadmártással, tállal, bájjal, vággyal vajjal, lággyal. A salátával és a vadmálnával szóban „látszik” a -val, tehát a gyengébb képességű gyerekek is rájönnek, hogy itt a -val, -vel hasonulásáról van szó, ha nem is tudják megnevezni, mivel ez későbbi anyag nyelvtanból. Jó megoldás lehet az is, ha azokon az órákon használjuk ezt a eladatot a kiejtés gyakorlására, amikor a nyelvtan anyagban a hasonulásokról tanulnak a gyerekek. A gyerekekkel írassuk le válogató másolással a -val, -vel ragos szavak közül az ételek nevét: fánkkal, hájjal, májjal, vadmártással, vajjal.

A mindennapi beszédhelyzetek Ennél a ejezetnél érzékelhető igazán a viselkedéskultúra és a kommunikáció közvetlen kapcsolata. A eladatok megoldása közben illembeli kérdésekkel is oglakozhatunk, és �gyelve a tanulók egy részét, oglalkoznunk is kell.

15. oldal 2. feladat Robi táborba utazott. ársaival a vonaton ismerkedett meg. – Sziasztok, srácok! Rühellem ezt az egész dedós tábort, de a faterom úgy erőlködött. Na, majd csak eltelik valahogy. – Szia! Engem Bakács Ádámnak hívnak – nyújtotta kezét az egyik �ú, miközben felállt. – Ő Kovács Zoltán, a barátom pedig Bugyi László. – Ez oltári! Bugyi! Jó, hogy nem gatya! – vihogott Robi. a) Mi a véleményed Robi szóhasználatáról, stílusáról és magatartásáról? b) Melyik �ú viselkedése kiogástalan? Miért? c) Játszd el, te hogyan mutatkoztál volna be a �úknak! A eladat indukciós szövegét előzetes elkészülés után négy �úval elő is adathatjuk. ermészetesen négy lány is lehet a szereplő női keresztnevekkel. A vezetékneveket azonban őriztessük meg. A szituációs játékban szereplő Robi a nyegleség, szemtelenkedés megtestesítője. A történetben szereplő Bugyi László, nem kitalált név. Ismerősömnek bizony nem volt könnyű elnőni ezzel a vezetéknévvel, holott vezetékneve a Bugy községből való származásra utal. Valamennyien tudunk olyan vezetékneveket sorolni, amelyeknek 103


6/5/13 11:37 AM


viselői gyakran voltak az unintelligens emberek gúnyolódásának céltáblái. A �úk közül Ádám viselkedése volt kiogástalan, sőt követendő mintát adott a helyes bemutatásra is. A bemutatkozás gyakorlását csoportmunkában tudjuk a leghatékonyabbá tenni, de előtte a tanulók eltétlenül oldják meg a 3. eladatot, amelyben a 3. és a 4. rajzon látják a megelelő test- és tekintettartást. Azt is tudatosítanunk kell a lányokban, hogy ők bemutatkozáskor ülve maradhatnak, kivétel, ha elnőtteknek mutatkoznak be. A szándéknyilvánítással oglalkozó oldalakon is a mindennapi életből vett helyzetekkel találkoznak a gyerekek. Főleg a problémamegoldó gondolkodásukat ejleszthetjük.

17. oldal 5. feladat Az egyik lakás ablakából sűrű, ekete üst szivárog az utcára. Kihez ordulnál segítségért? Hogyan? 18. oldal 11. feladat Az állatkertben síró kisgyereket látsz, elvesztették a szülei. a) Játszd el, hogyan kérdezősködnél az anyuka és az apuka elől a látogatóknál! b) Mit tennél, ha nem járnál sikerrel? A kéréseket általában igyekszünk teljesíteni, mégis akadhat olyan élethelyzet, amikor kénytelenek vagyunk visszautasítani. Ezt azonban udvariasan kell megtennünk.

17. oldal 6. feladat Utasítsd el udvariasan a következő kéréseket! • Kislányom, porszívózd ki a szobád! • Kérlek, add ide a piros tolladat! • Karcsi, vidd ki a szemetet! Az előbbi eladatoknak számtalan megoldása lehet, tehát nehéz most kiemelni egyetlen helyes megoldást. Sokszor a gyerekek elnőtteket meghazudtoló kreativitással rendelkeznek. Nagyon sokszor kerülnek tanítványaink olyan helyzetbe, amikor véleményt kell nyilvánítaniuk. A véleménynyilvánítás megogalmazására minden pedagógus mintát ad, amikor értékeli egy-egy tanuló, csoport vagy az osztály egészének a teljesítményét, magatartását. Gyakran kérjük mi magunk is a tanítványainktól, hogy mondjanak véleményt a saját vagy társaik munkájáról. A következő eladatban különböző véleménynyilvánításokkal találkoznak a gyerekek, és megadott szavakat kell melléjük rendelni. Ezek között a szavak között lehetnek olyanok, amelyeknek a jelentésével nem minden tanuló van tisztában, ezért szómagyarázatot is érdemes végeznünk, például a lekezelő, tapintatos szavak esetében. Jó, ha a megelelő véleménynyilvánítási ormákat kiemeltetjük a gyerekekkel.

19. oldal 1. feladat Magyarórán elhangzott a legjobban sikerült ogalmazás. A gyerekek is elmondták a véleményüket. Melyőik véleményre mi a jellemző? lekezelő, tárgyilagos, tapintatos, udvarias, sértő, udvariatlan • Ez is valami! ______________________________________________________________________ • Érdekes a történeted, de párbeszéddel színesebbé tehetted volna. _____________________________ • Szerintem érdekeszítően írtál. etszett, hogy volt benne humoros rész. ________________________ • A beejezést kicsit elnagyoltnak éreztem. ________________________________________________ • Ki sem néztem belőled!______________________________________________________________ A panaszkodás és az árulkodás között gyakran nehéz különbséget tenni. A Magyar értelmező kéziszótár 104


6/5/13 11:37 AM


így ogalmaz: árulkodik tn ige 1. Vkinek a ballépését, hibáját stb. érdekből v. ártó szándékkal mással közli. panaszkodik tn ige Panaszát (részletesen) elmondja. [ panasz n Kellemetlenség, ájdalom, sérelem elmondása.] Az árulkodásnál azt kell hangsúlyoznunk, az árulkodó érdekből vagy azért teszi, hogy rosszat tegyen azzal, akiről árulkodik. Előordulhat az is, hogy a gyerek nem árulkodásnak érzi a beszámolóját, ezzel a problémával oglalkozik a következő eladat.

20. oldal 4. feladat Biztos te is sokszor hallottad kisgyerekkorodban (esetleg mostanában is) a elnőttektől: „Ne árulkodj!” Mindig igaznak tartottad? Mesélj el egy olyan történetet a többieknek, amikor nem értettél egyet a tiltással! Kérd ki az ő véleményüket is!

Fogalmazási műhelygyakorlatok Elsőként a címhez kapcsolódó eladatokkal találkoznak a tanulók. A cím ontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A szöveg globális megértésének ontos eltétele, de a szövegalkotást meghatározó mozzanat is. A címmel sokat oglalkoztak tanítványaink alsó tagozaton is. A címajtákat unkciójukban ismerhetik meg a gyerekek.

22. oldal 6. feladat Vizsgáld meg a következő reklámcímeket! a) Miben különböznek az előző eladatokban közölt címektől? Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? Marék Veronika: Bagollyal nyaraltunk Péchy Blanka: Beszélni nehéz! b) Húzd alá a rájuk jellemző megállapításokat! összefoglaló jellegűek, mindig egy szóból állnak, meghökkentőek, újszerűek, �gyelemfelkeltőek, szokatlanok, tárgyilagosak, pontosan megjelölik a szöveg tartalmát A jelentésbeli kohézió eszközei közül az ismétléssel kezdődik az alejezet a eladatgyűjteményben. Feltétlenül különbséget kell tennünk a elesleges szóismétlés (a tanulók gyakori stilisztikai hibája) és az ismétlés között. Ez utóbbi a szövegösszetartó erők egyike, a láncszerű kapcsolódást biztosítja. Ennek szép példája Kormos István Szaladó vers című írása, amelynek részlete megtalálható a eladatgyűjtemény 23. oldalán. A hozzá kapcsolódó c) eladat a szókincsbővítést szolgálja.

23. oldal 2. feladat c) A nyúlcsalád tagjait beírtuk a táblázatba. A többi állatcsalád tagjainak nevét te írd be!

nyúl ló szarvas kutya disznó

Anya

Apa

Csemete

anyanyúl kanca tehén szuka koca

bak csődör (mén) bika kan kan

nyúl� csikó borjú kölyök malac

105


6/5/13 11:37 AM


A rokon értelmű szavak ismerete és használata a szókincsbővítésen kívül a kiejezőképesség ejlesztését is szolgálja. A nyelvtankönyvhöz hasonlóan itt találkozhatnak a tanulók a szólásokkal és közmondásokkal. A továbbiakban ezeknek a eladatoknak a megoldását adom közre.

26. oldal 3. feladat Párosítsd össze a szólást a magyarázatával! Mit csinál az, aki: 1. lógatja az orrát 2. menti az irháját 3. angyalát látja 4. bakot lő 5. itatja az egereket 6. keresi a kenyerét 7. hegyezi a fülét 8. legyet vadász 9. sarkára áll 10. hasára üt a) határozottan lép fel b) hibázik c) hallgatózik d) nem csinál semmit e) menekül f) búsul g) találomra mond valamit h) mosolyog i) sír j) dolgozik 1. f)

2. e)

3. h)

4. b)

5. i)

6. j)

7. c)

8. d)

9. a)

10. g)

a) A következő szöveg szólásokból áll. Alakítsd át a szöveget úgy, hogy a szólások helyett köznyelvi megelelőjük szerepeljen! Aki sokfelé keresi a kenyerét, azzal előfordulhat, hogy bakot lő. Aztán itathatja az egereket. Aki sok helyen dolgozik, azzal előordulhat, hogy hibázik. Aztán sírhat.

b) Válassz ki három tetszőleges szólást, és alkoss velük rövid szöveget! 27. oldal 5. feladat A következő rajzok egy közmondás és egy szólás szó szerinti jelentését ábrázolják. A)

B)

A) Éhes disznó makkal álmodik. B) Maga alatt vágja a fát. 27. oldal 6. feladat A következő szólások egy szó rokon értelmű kiejezései. Melyek ezek a szavak? a) Húzza a bőrt a agyon. A ülére ekszik. Húzza a lóbőrt. alszik b) Elmenne a dolog temetésére. Pattan, mint hathetes hamuban a szikra. lusta c) Disznaja van. Jól orog a kereke. Ő is a szőke tehén borja. szerencsés 27. oldal 7. feladat O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvében te is könnyen megtalálhatod egy szó rokon értelmű szólásait, közmondásait, amelyekkel érdekesebbé teheted az á ltalad alkotott szövegeket. a) Lapozz a Mutató című ejezethez a könyvben! Olvasd el az 1. ponthoz tartozó részt! b) sz598 c) Vajon mit jelenthet a betű és a szám? A könyv segítségével igazold eltevésedet! Ha helyes volt a eltevésed, a következő szólásra bukkantál: Szem nem látta, fül nem hallotta = egészen különleges, hallatlan, nagyszerű . (nép) d) a557 Arany elmének gyöngy a gondolatja. b955 Jobb egy kicsit bolond lenni, mint okos. 1112 Vág az esze, mint a borotva. 1274 Budára beillenék bírónak. e298 Felérte az egyiket a másikával. f828 Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak. 920 Nem minden föld termi az észt. k6 Sok kába közt elvész az okos. 276 Több esze

106


6/5/13 11:37 AM


van, mint a(z egész) káptalannak. 1096 Okos, mint a kígyó. 1242 A kisujjában (is) több (ész v. esze) van. sz223 Okosnak tartja magát, mint a szamosközi tar varjú. t73 Olyan, mint egy táltos. 78 Fél tanács a feje. 856 Olyan az esze [olyan esze van], mint a tűz [Valóságos tűz az esze]. v513 Tűz az esze, mint a viski borbély �ának. A következő eladat megoldását rejtvényszerűsége miatt közlöm.

28. oldal 8. feladat Írj a vonalra -orog végű szót a következő mondatokba! Az éhes ember gyomra korog . Gabi állandóan mocorog a padban. A tenger haragosan háborog . Nagypapa a kertajtóban ácsorog .

A kutyám mindig morog a postásra. Az esővíz csorog az ereszen. Emőke álmatlanul forog a kiságyában. A sivatagban egy ember vánszorog .

Az azonosítást a gyerekek gyakran rokon értelmű szóhasználatnak tartják. ermészetesen nem a szakszavak alkalmazása az elsődleges cél az alapozó szakaszban, de úgy gondoltam, alkalmazás szintjén nem árt, ha tisztázzuk a különbséget. Erre jó példa a következő eladat:

29. oldal 1. feladat Karikázd be Robinson [robinzon] nevét a szövegrészben! Robinson kétségbeesetten keresett embereket a szigeten. A hajótöröttnek azonban be kellett látnia, hogy a sziget lakatlan. A fér� kunyhót kezdett építeni magának. a) Keretezd be a Robinsont azonosító közneveket! b) Miért nem igaz a következő megállapítás? A bekeretezett szavak Robinson szinonimái. Sorold öl a lehetséges okokat is a cáoláshoz! A cáoláshoz a következőket lehet elsorolni: Robinson ugyan hajótörött, de nem minden hajótörött neve Robinson. A ér� szóval csak beazonosítjuk Robinsont. Nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy a Robinson név ér�név.

Szóbeli és írásbeli tájékoztató, ábrázoló szövegműfajok A címben szereplő szövegműajok közül a mesével találkoznak először a tanulók. Ennek több oka is van. Egyrészt ez a műaj közel áll a gyerekekhez, másrészt irodalomból is mindig a meseejezet a kedvencük. Igyekeztem közismert mesékre támaszkodni. A tanulók nemcsak hallgatni, olvasni szeretik a meséket, de akadnak olyanok is, akik szívesen mesélnek. Gyakran azonban olyan töltelékszavakat használnak mesélés közben, amelyeknek vagy semmi unkciójuk nincs, vagy zavarják a megértést. Ez utóbbira példa a következő eladat indukciós (valós tanulói) szövege.

31. oldal 5. feladat Évi szívesen mesél kistestvérének. Marcika azonban mindig közbekérdez. Mi lehet ennek az oka? …A királylány bánatában elbujdosott. Betévedt egy ilyen erdőbe. Evett ilyen gyümölc söket. Éppen arra tévedt egy ilyen király�. Elkezdte faggatni a lányt… a) Fogalmazz meg Éva számára egy ontos jó tanácsot! Ne használd feleslegesen az ilyen szót, mert nem mondasz vele semmit. b) Alakítsd át úgy a meserészletet, hogy Marcika ne kérdezzen közbe!

107


6/5/13 11:37 AM


Azt is érdemes kiemelni, hogy vajon mit kérdezhetett a mesélő Évitől a kistestvére. Például: Betévedt egy ilyen erdőbe. Milyen erdőbe? A modern mesét író kislány közel 10 éve juttatta el hozzám művét, ami azóta sem veszített semmit az értékéből. Mindig írattam modern mesét a tanítványaimmal, amit még a gyengébb képességű gyerekek is nagy lelkesedéssel ogalmaztak. Az Elbeszélés címszó alatt is sok-sok eladat található megteremtve a képességek szerinti d ifferenciálás lehetőségét. Minden osztályban vannak olyan gyerekek, akiknek kellő antáziája vagy meg�gyelőképessége, szókincse, kiejezőképessége van ahhoz, hogy önállóan képes legyen szöveget alkotni. Másoknak viszont az is nagy erőpróba, hogy a mondatok között kapcsolatot teremtsenek. A eladatok között válogatva minden gyereket sikerélményhez juttathatunk, ha olyan eladatot adunk neki, amit képes megoldani. A mintaszövegek között sokéle szövegtípus megtalálható: irodalmi szemelvény, köznyelvi és ismeretterjesztő szöveg is. A mintaszövegek elemzésének ontosságáról és mikéntjéről már írtam a kézikönyv 67–68. oldalán. Külön szeretném elhívni a kedves kollégák �gyelmét a eladatgyűjtemény 38–39. oldalára. Mindkettőn egy-egy szöveg található. A sámánokról szólót a jobb képességű, a számítógéppel oglalkozót a gyengébb képességű gyerekeknek szántam. ermészetesen a szövegekhez kapcsolódó eladatok is eltérő nehézségűek. A jobbak páros vagy csoportmunkában dolgozhatnak, a gyengébbekkel viszont közösen értelmezzük a szöveget, illetve a eladatok utasításainak megértését is segítenünk kell. Az események időrendbe állítását szintén két eladatban gyakorolhatjuk. A szövegalkotási nehézségekkel küzdő tanulóknak ajánlom a következő eladatot, amelyben szövegkorrekciót is végezhetnek, társaikkal szituációs játékban is részt vehetnek.

37. oldal 6. feladat Olvasd el, majd számozással állítsd helyes sorrendbe a következő mondatokat! Robi néhány másodperc múlva elaludt. 5 Ádám bement a sátorba, hogy kicserélje az elemet. 4 Robi és Ádám volt éjjeli őrségben. 1 Ádám zseblámpájából kifogyott az elem. 2 Ádám megkérte Robit, hogy helyette is őrködjön. 3 Mire Ádám visszatért, eltűnt a zászló. 6 Ádám nagy nehezen felébresztette Robit. 7 a) Ha helyesen számoztál, ogalmazási hibákat edezhetsz el a szövegben. Melyek ezek? Túl gyakran szerepel a két �ú neve. Hiányzik a helyszín megjelölése. b) Írd le kijavítva a szöveget! Várható szöveg: A nyári táborban Robi és Ádám volt éjjeli őrségben. Ádám zseblámpájából kifogyott az elem. Megkérte Robit, hogy helyette is őrködjön. Bement a sátorba, hogy kicserélje az elemet. Robi néhány másodperc múlva elaludt. Mire Ádám visszatért, eltűnt a zászló. Ádám nagy nehezen felébresztette a társát. c) Adj címet a szövegnek! Címvariációk: Elemlámpa és zászló, Éjjeli őrségben, Hová tűnt a zászló? A másik eladatot a jobb képességű tanulók oldják meg, lehetőleg páros vagy csoportmunk ában, de csak abban az esetben, ha olvasták a regényt.

108


6/5/13 11:37 AM


42. oldal 16. feladat Állítsd számozással sorrendbe a párbeszéd mondatait! – Hogyan?! – kiáltott föl. – Az égből pottyantál le? 3 – Ez nem szösz. Ez repül. Repülőgép. Az én repülőgépem. 2 – Hát ez furcsa… 5 – Szóval te is az égből jöttél? – tette hozzá. – Melyik bolygóról való vagy? 6 – Igen – feleltem szerényen. 4 Így, amikor először látta meg a repülőgépemet, azt kérdezte: – Hát ez meg mi a szösz? 1 – Eszerint egy másik bolygóról való vagy? – szegeztem neki a kérdést. 7 (Antoine de Saint-Exupéry nyomán)

a) Húzd alá a kérdezte szó rokon értelmű kiejezését a szövegben! b) Gyűjtsd össze a Magyar Szinonimaszótár segítségével a kérdez ige szinonimáit! kérd, tudakol, kérdezősködik, puhatol, faggat c) Alakítsd át a párbeszédet elbeszélő mondatokká úgy, hogy az elbeszélő E/3. személyű legyen! Várható szöveg: A kis herceg meglátta a pilóta repülőgépét, és megkérdezte tőle, mi a szösz az. A pilóta elmagyarázta kis�únak, hogy az nem szösz, hanem egy olyan gép, ami repül. A kis herceg teljesen felvillanyozódott, és elkezdte faggatni a fér�t, hogy melyik bolygóról érkezett. Most a pilóta kezdte a puhatolózást. Azt próbálta megtudakolni, melyik bolygóról érkezett a �úcska. A leírás tanítása mindig a kedvenc tananyagrészem volt alsó és első tagozaton egyaránt. A tanítványaim azonban eléggé idegenkedtek a leírások olvasásától is. Gyakran tapasztaltam, hogy a regényekben egyszerűen átugorják a leíró részeket, őleg a párbeszédekre koncentrálnak. Ebből kiindulva igyekeztem olyan témákat eléjük tárni, amiről van mondanivalójuk. Ezért kezdtem a eladatgyűjteményben is a növény- és állatleírásokkal ezt a témakört. A legtöbb gyerek nagyon szereti az állatokat, szívesen beszél róluk, őleg ha neki is van otthon állata. A szövegtípusok fogalmazásának tanítási menete című ejezetben példaként a ogalmazási eladatgyűjteményből az állatleírásról szóló részt választottam. Az alakleírás tanításakor mindig arra törekedtem, hogy beláttassam a tanítványaimmal a mindennapi életben is szükségük lehet rá. Minden osztályomban elmeséltem a következő esetet. Édesanyám Orosházán él, ahonnan én már közel harminc éve elkerültem. Gyakran megesik, hogy amikor meglátogatom, olyan emberekkel is találkozom az utcán, akik ugyan rám köszönnek, de nem emlékszem rájuk. Ha anyukám mellettem van, azonnal elvilágosítást kapok tőle. Más esetben viszont hazatérve pontos személyleírást kell adnom, hogy megtudjam, kivel találkoztam. Játékként is használhatjuk az alakleírást.

50. oldal 1. feladat Melyik regényből való a következő részlet? „Szép, vállas, barna �ú volt, s pompásan illett rá a bő vörös ing. Ez valami harciasságot adott a megjelenésének. Valami „garibaldis 1” volt abban a vörös ingben.” a) Figyeld meg, milyen kiejezőeszközöket használt az író! b) Mutasd be a regény valamelyik szereplőjét! ársaid találják ki, vajon ki lehet ő!

Áts Feri 109


6/5/13 11:37 AM


Az alakleírást eltűnt vagy körözött személyek keresésekor is használják. Erre a gyakorlatra épül a következő eladat.

51. oldal 7. feladat Biztosan láttad már a Csellengők c. tévéműsort, melyben eltűnt �atalokat keresnek. Hallhattál rendőrségi elhívásokat is körözött személyekről. a) Milyen adatokat sorolnak el? Folytasd! A keresett személy neve, kora, magassága, termete, hajszíne, szemszíne, arcformája, orra, szája, álla, feltűnő jellegzetessége b) Készíts adatszerű, pontos leírást egy „keresett” személyről! A tárgyleírás gyakorlásához is irodalmi szövegrészleteket választottam.

52. oldal 2. feladat Az alábbi idézetek mindegyike egy-egy tárgyat mutat be. Kinek melyik művében olvashattál róluk? Szabad volt bemennünk a tanító úr szobájába, aminek a közepén ott ágaskodott azégbelátó. Három lába volt, mint a fényképezőgépnek. Hosszú sárgaréz csöve, mint a hurkatöltőnek, c sak sokkal vékonyabb. Szeme is volt mind a két végén, csillogó-villogó gömbölyű üvegből. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Csele benyúlt a zsebébe, és egy picike kis drótnyelű zászlót húzott onnan elő. Ezt is a nővére csinálta, mint a grund zászlaját. Általában az ilyen varrni való dolgokat mind a Csele nővére csinálta. De a zászló piros-fehérzöld volt, s ez volt ráírva: »Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889. Esküszünk, hogy rabok továb nem leszünk.« – Hm – szólt a tanár úr –, ki az a �nom madár, aki a továbbot egy b-vel írja? Ki írta ezt? Molnár Ferenc: A Pál utcai �úk

Az óriás királynak nagy fekete vára Volt, ami sötéten szeme előtt álla. Nem hazudok, de volt akkora kapuja, Hogy, hogy… biz én nem is tudom, hogy mekkora… Pető� Sándor: János vitéz Gyakran találkozhatunk az apróhirdetések között olyanokkal, amelyekben valaki elhagyott vagy ellopott tárgyát keresi. Mielőtt a gyerekeket bízzuk meg hasonló eladattal, oldassuk meg velük a következőt:

53. oldal 5. feladat A következő hirdetéseket egy irodalmi hős adta el, akinek elveszett egyik számára ontostárgya. a) Rajzold le a leírás alapján a tárgyat! Eltűnt a köpönyegem, amelyet atyám hagyott rám. Bársonyból készült, színe sötétkék. Az alját és az ujjait aranyszínű rojtok díszítik. Gombok helyett aranyövvel lehet összeogni. A bal oldalán lángnyelvek láthatók. A szerencsés megtalálót magas jutalomban részesítem. Jelentkezni a Mesehírmondóban lehet „Köpeny” jeligére. b) Melyik irodalmi műből ki adhatta el a hirdetést? A mű címe: Tündérszép Ilona és Árgyélus A szereplő: Árgyélus király� c) Képzeld magad egy irodalmi hős helyébe! Mutasd be egyik, számodra ontos tárgyadat! A térleírásnak a g yakorlatban például az útbaigazításkor van jelentősége. 110


6/5/13 11:37 AM


56. oldal 5. feladat Az utcán útbaigazítást kérnek tőled. e a templom mögötti parkban egy padon olvasol. Segíts a térkép alapján! • Szervusz! Mondd meg, légy szíves, hol találom a legközelebbi buszmegállót! • Szervusz! Megmondanád, hol van a közelben posta? • Szia! Nem tudod, merre találjuk a mozit? Játsszátok el a jeleneteket az egyik társaddal! A olyamatleírás mikéntjét is irodalmi műrészleteken mutatom be. A vihar leírását Pető� Sándor János vitéz című elbeszélő költeményéből és Daniel Deoe Robinson Crusoe című regényéből vett részleten �gyelhetik meg a tanulók. Nemcsak tartalmi, hanem ormai szempontból is vizsgálhatjuk a szövegrészeket, illetve megállapíthatjuk a leírások rendezési elvét. A Pál utcai �úk című regényéből a Bunzen-égős kísérletet olvastassuk el a tanulókkal. estnevelésórán gyakran értelmeznek a gyerekek játékleírást, hiszen így ismerik meg az egyes csapatjátékokat. echnikaórán is számtalanszor készítenek munkaolyamat-leírást.

58. oldal 5. feladat Állítsd számozással időrendbe a vázlatpontokat! A sablonok megrajzolása 3 Az alkatrészek kivágása 4 A munkadarab megtervezése 1 Festés 5 A szükséges anyagok és szerszámok előkészítése 2 Összeszerelés 6 a) Adj címet a leírásnak! b) Bővítsd a vázlatot a munkaolyamat leírásává! c) Rajzold le az elkészült tárgyat! Valamennyien tudjuk, hogy a mindennapi életben ritkán használunk tiszta műajokat. Legtöbbször az elbeszélést ötvözzük a leírással, de a levél is tartalmazhat elbeszélő és leíró részeket. Az előbbit egy rövid szöveggel érzékeltettem: az új cipő vásárlása és bemutatása elég gyakori téma őleg a lányoknál.

60. oldal 1. feladat Olvasd el a következő ogalmazást! a) Állapítsd meg az egyes részek jellegét! Elbeszélés = E, Leírás = L Az új cipő Kinőttem a régi cipőmet. Anyukámmal újat vettünk a sportáruházban. Magas szárú, vastag gumi a talpa. Fehér és sötétkék színű, puha, de erős hasított bőrből készült. A űzőn kívül egy pánttal is összehúzhatom a szárát. Nagyon kényelmes lábbeli. Az iskolában midenkinek tetszett. ermészetesen nekem a legjobban. Bevezetés: E

árgyalás: L

Beejezés: E

b) Alakítsd át a ogalmazás tárgyalását úgy, hogy a képen látható lábbeliről szóljon!

111


6/5/13 11:37 AM


A 2. eladatban leíró keretbe helyeztetjük a tanulókkal. émája szinte kézzel ogható: egy balatoni nyaralás emlékezetes élménye. anítványaim egyik kedvelt eladata volt, amikor egy ogalmazás mondatait műajjellegük szerint szét válogattam, és nekik vissza kellett szerkeszteni szöveggé. Ezt általában csoportmunkában végezték. Különböző technikákat találtak ki a szövegszerkesztéshez: bekarikázták és megcsillagozták vagy beszámozták azt a részt, amelyet egészében beemelhettek egy másik részbe. A számítógép segítségével ez is leegyszerűsíthető. Egy csoport kontrollcsoportként laptopon is dolgozhat, és az ő szövegüket egy projektor segítségével kivetíthetjük a többieknek. A legtöbb osztályban akad olyan ötödikes, aki ezt könnyedén megoldja, a többiek pedig a szöveg részeinek tartalmi összekapcsolásában segédkezhetnek. A eladatgyűjteményben a 62. oldalon található ilyen eladat. A levéllel is oglalkoztak már alsós korukban a tanulók. Először irodalmi példákon, majd köznyelvi le vélen eleveníthetik el ismereteiket. A 63. oldal 1. eladatában az első levél Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényéből való, amelyet Babocsai Gáspár �a írt Oglu agának. A másodikat István bácsi küldte utajosnak és Bütyöknek Fekete István Tüskevár című regényében. A 2. eladatban lévő levél alapján egy táblázat is kiegészül.

65. oldal 3. feladat Egészítsd ki a 2. eladat alapján a táblázat hiányzó részeit! A levél részei

Tartalma

Megszólítás

Tükrözi a címzett és a levélíró kapcsolatát.

Bevezetés

A levélírás oka.

árgyalás

A közlendők megfogalmazása.

Befejezés

Érdeklődés.

Záróformula

Elköszönés a címzettől.

Helyszín, dátum

Ahol és amikor a levél íródott.

Aláírás

A levélíró aláírása.

A mai gyerekek egyre kevesebb hagyományos, papíralapú levelet írnak. Aki teheti, elektronikus úton oldja meg a levelezését. A hivatalos leveleket szinte kizárólag számítógépen írják. Ha sznukra válik, ha már most megismerkednek a hivatalos levél ormájával.

68. oldal 10. feladat Az alábbiakban egy hivatalos levél szerkezetét látod. Magyarázd el a társaidnak, melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartaniuk! A feladó neve: Tárgy: Címe: A címzett neve: Címe: Dátum

Megszólítás! A levél szövege bekezdésekre tagolva Köszönés

Aláírás (kézzel is) A levelek önellenőrzéséhez külön szempontsort állítottam össze. 112


6/5/13 11:37 AM


69. oldal 12. feladat Javítsd ki leveledet a következő önellenőrzési szempontok alapján! Figyelembe vetted-e a műfaj tartalmi és formai felépítéséről tanultakat? Megfelel-e választott hangnemed a címzettel való kapcsolatodnak és a témának? A hangnemhez illőek-e a kifejezéseid? Tartottad-e a kapcsolatot a címzettel? Nem ismételsz-e feleslegesen? Kerülted-e az elcsépelt kifejezéseket? A publicisztikai szövegműajok közül a hírrel oglalkoztam elsőként most is szem előtt tartva a okozatosság elvét. A mintaszövegekből, hírekből a hír jellegzetességeit �gyeltük meg: esemény, helyszín, időpont, résztvevők. Ezt követően elbeszélő szöveget alakíttathatunk át hírré páros vagy csoportmunkában.

71. oldal 3. feladat Alakítsd át a következő elbeszélő szöveget hírré a helyi újság számára! a) Olvasd el a szöveget! Több mint 30 éve ünnepeljük április 22-én a Föld napját. Azóta több millió ember emeli fel szavát a természetért. Évek óta a mi iskolánkban is megrendezzük ezt a napot. Ezzel is tehetünk valamit a környezetünkért. Eleinte iskolánk, a Móra Ferenc Általános Iskola udvarát, közvetlen környékét csinosítottuk. Azóta is gondosan ápoljuk a fákat, virágokat. Ügyelünk a tisztaságra is. Idén mi, felső tagozatosok az erdészet dolgozóinak segédkeztünk a fatelepítésben, a cserjék ültetésében. A Föld napja

b) Húzd alá a legontosabb eseményt tartalmazó tételmondatot! c) Keretezd be az esemény helyét és idejét tartalmazó szövegrészeket! d) Adj címet a hírnek! e) Fogalmazd meg a hírt! Várható hír: Április 22-én a Móra Ferenc Általános Iskolában idén is megemlékeztek a Föld napjáról. A felső tagozatos diákok az erdészet dolgozóinak segédkeztek a fatelepítésben és a cserjék ültetésében. A hirdetés sokban hasonlít a hírhez. Alapvető különbség közöttük, hogy a hirdetés elhívó jellegű, és mindig valami elkövetkező eseményről szól.

72. oldal 7. feladat Az egyik iskola hirdetőtábláján az alábbi szöveget olvastuk: Kedves versszerető Felső Tagozatosok! Április 11-én, a költészet napján 14 órától József Attila születésének 95. évfordulójának tiszteletére szavalóversenyt rendezünk, amelyen egy szabadon választott József Attila-verssel indulhattok. Jelentkezni március 20-ig lehet az osztályotok diákönkormányzati vezetőjénél. A verseny színhelye a II. emeleti magyarterem. Sikeres felkészülést kívánunk! A Diákönkormányzat Vezetősége 113


6/5/13 11:37 AM


a) Válaszolj a szöveg alapján a következő kérdésekre! Versszerető első tagozatosoknak. Kik a címzettek, kiknek szól a szöveg? Milyen eseményre hívja fel a �gyelmet? Szavalóversenyre. A II. emeleti magyarterem. Mi lesz az esemény színhelye? Április 11-én. Mikor zajlik majd az esemény? 14 órától. Milyen időpontban? Egy Józse Attila-verset kell előadniuk. Mi a résztvevők feladata? A Diákönkormányzat vezetői. Kik a szöveg feladói? A tantermekben lévő aliújságokra is írathatunk az osztály, az iskola, a település életével kapcsolatos híreket, hirdetéseket. Akár osztályújságot is készíthetünk a tanulókkal. Ebben a gyerekek életéről szóló kiadványban természetesen interjú is helyet kaphat. A eladatgyűjteményben egy Varga Miklóssal készült interjú olvasható, amelynek rövid szövegén meg�gyeltethetjük a gyerekekkel a műaj egyik jellegzetességét: a kérdés-elelet ormát. Kérdezni nehéz, jól kérdezni nagyon nehéz, de az sem könnyebb, ha az interjúalany válaszaiból kell kikövetkeztetni a riporter kérdését. Abban is megállapodhatunk a tanulókkal, hogy a kérdést tegező vagy magázó ormában kérjük.

75. oldal 2. feladat A következő interjú Fodor Gergellyel, a BC Marc-Körmend �atal játékosával készült. Vajon mit kérdezhetett a riporter Geritől? Pótold a hiányzó kérdéseket! – Mit jelent az Ön számára (számodra) a kosarazás? – A kosárlabda az életem, a szakmám, a hobbim. – Milyen érzés bajnoknak lenni? – Jó és jó volt, a legtöbb, amit Magyarországon el lehet érni egy kosarasnak. – Valóban ogalom Körmend a kosárlabdában? – Ha Körmend fogalom, mi azon vagyunk, hogy az is maradjon. – Milyen esélyeik vannak most? – Akár bajnokok is lehetünk!

Palánk alatt

76. oldal 6. feladat Készíts interjút egy élő személlyel! Iskolátok egyik új tanárával, igazgatójával, híressé vált tanulójával vagy egy kimagasló eredményt elért iskolatársaddal! a) Előzetesen tájékozódj, gyűjts anyagot az általad kiválasztott személyről! b) Állítsd össze kérdéseidet! Mások számára is érdekesek legyenek! c) anuld meg a kérdéseidet! d) Készítsd el az interjút! Ha teheted, használj magnetoont! Hallgassátok vissza társaiddal! Interjú közben

114


6/5/13 11:37 AM


IRODALOM� ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, rezor, Bp., 2004. Főszerk.: A. JÁSZÓ ANNA ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Reormátus anítóképző Főiskola, Debrecen, 2001 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értelmező dióhéjszótára, inta Könyvkiadó, Budapest, 2005 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára, inta Könyvkiadó, Budapest, 2005 Didaktika, Nemzeti ankönyvkiadó, Budapest, 2003. Szerk.: FALUSI IVÁN GODA IMRE: Szerepváltás a katedrán, Savaria University Press, Szombathely, 2004 Idegen szavak és kiejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC DR. SPENCER KAGAN: Kooperatív tanulás, Önkonet Kf., Bp., 2001 Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Akadémiai Kiadó, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Második, bővített kiadás, Akadémia Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.: PUSZAI FERENC Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.), Akadémiai Kiadó, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR ALLAN PEASE: estbeszéd (Gondolatolvasás gesztusokból), Park kiadó, 1988. RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, ankönyvkiadó, Bp., 1981. SALLAI ÉVA: A pedagógusmesterség tartalma és tanulhatósága, különös tekintettel a pedagógusszemélyiség kialakulására. (Bölcsészdoktori disszertáció, ELE, 1994)

115


6/5/13 11:37 AM

050537 Szovegertes-szovegalkotas 5 Kk

Recommend Documents