Az agresszió agresszió és a proszociá pr oszociális lis viselkedés vise lkedés
A lelkiismeret és az önkontroll fejlődése nem pusztán személyes kérdés. Ezek az egyéni minőségek kulturálisan szervezett társas kontextusokban alakulnak olyanná, amilyenek. Az agresszió kontrolljának és mások megsegítésének az elsajátítása a kisgyerekek társas fejlődésének legfontosabb feladatai közé tartozik(hogyan kell viselkedni, ha nincs ott a szülő). A gyerekek röviddel megszületésük után mind az agresszió (antiszociális viselkedés), mind a proszociális proszociális viselkedé viselkedéss kezdemé kezdeményeit nyeit mutatják mutatják.. Az agresszió legkorábbi jelei a dühödt sírás, hánykolódás pl. amikor korlátozzák őket a mozgásban akaratuk ellenére. A proszociális viselkedés első jelei, amikor az újszülött a többi gyerek sírására sírni kezd, ez az empátia előzménye (mások érzéseiben való osztozás). AZ AGRESSZIÓ FEJLŐDÉSE FEJLŐDÉSE
Az agressziót nehéz definiálni. Jelentésének középpontjában az a gondolat áll, hogy valaki egy olyan cselekedetet hajt végre, hogy bántson valakit. E definíció csak akkor lehetséges, amikor a gyerek már megérti, hogy ő mások fájdalmának az okozója lehet. Ez hamar bekövetkezik a családon belül. Az agresszió 2 formája jelenik meg: instrumentális agresszió (kívánatos dolog megszerezése pl. másik gyerek játéka) - instrumentális - ellenséges agresszió (valamilyen személyre irányuló agresszió, közvetlenebbül célozza a másik személy megsértését a dominancia kinyilvánításának érdekében, ami hosszú távú előnyökkel jár az agresszor számára) Judy Dunn (1988) megfigyeléseket végzett angol kisgyerekeken és azok testvérein. Megfigyelte a 2. életévben testvérekkel szembeni instrumentális agresszió gyors növekedését, 18 hónapos korig csúfolódás és a testi agresszió (legfőbb fegyver a foguk) egyenlő mértékben fordulnak elő, 2. évhez közeledve többet csúfolják testvérüket . A csúfolódás az agresszió finom változata . Érdekes, hogy már 16 – 18 hónapos korban jól tudják, mitől borul ki a testvérük. A fordulópont azért 2 év, mert ehhez köthető az „ én „tudat kialakulása. Wanda Bronson – 2 évesek sokszor olyan játékért folytatnak harcot, amely iránt előzőleg nem mutattak érdeklődést, amellyel a konfliktus elmúltával se nagyon törődtek. Számukra a birtoklás birtoklás és az elnyeré elnyeréss a fontos. fontos. 3 – 6 évesek évesek - csökken a fizikai huzakodás, huzakodás, folyamatosan növekszik növekszik a verbális agresszió( élcelődések, sértések…). Feltűnik a dulakodás, ellenséges agresszió akkor is, ha nem volt vita a birtoklás körül. Számos kutatás bizonyította, hogy sok helyzetben a fiúk agresszívabban viselkednek, mint a lányok. A különbség a 2. és 3. életév folyamán jelenik meg, a fiúknál az agresszió szintje növekszik, csajoknál csökken. Ez nem azt jelenti, hogy a lányok nem agresszívak, sőt… A másik gyerek barátságát veszik célba vagy kizárják a gyereket a csapatból. Agressziónak ezt a fajtáját kapcsolati agressziónak nevezzük. MI OKOZZA OKOZZ A AZ AGRESSZIÓ AGRESSZIÓT? T? Az agresszív viselkedés fejlődésének magyarázata 3 fő tényezőre hivatkozik: 1. evolúciós érv
2. jutalmazás 3. utánzás Evolúciós érv -Darwin – a „ sikeresek „ tulajdonságainak felvevése, fennmaradásért való küzdelem. Jutalmazás – társadalom jutalmazza az agresszív viselkedést. Patterson és mtsai kimutatták, hogy az agresszív cselekedetek ¾ - e pozitív következménnyel járt. Az áldozat vagy megadta magát vagy visszavonult. A győzelmek növelték a megismétlés esélyét. - agresszív gyerekek szülei – megerősítés pl. többet figyelnek rá, mosolyognak , más esetekben a gyerekek sikerrel akadályozzák meg a szülői kényszert azzal, hogy maguk válnak még követelőzőbbé. Utánzás – a gyerekek büntetésével a szülők akaratlanul is tanítják csemetéiket az agresszív viselkedésre (szociális tanulási elmélet). Bandura és a bábu: - felnőtt – ennél a példánál a gyerek jóval agresszívabb - film – - macskának öltözve – Amint a gyerekek elég idősek ahhoz, hogy megértsék, képesek ártani másoknak, a felnőttektől eltanulják egyrészt az agresszió sajátos típusait, másrészt azt az általános felfogást, hogy az agresszív viselkedés elfogadható lehet. Kultúrközi vizsgálatokból is származnak bizonyítékok pl. mexikói falu Nehéz pusztán tanulási mechanizmussal magyarázni. AZ AGRESSZÍV VISELKEDÉS EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEI 3 éves gyerek engedetlen, hipraktív, problémás a viselkedése – iskoláskorban és serdülőkorban is őrzik ezeket a tulajdonságokat. Különösen a fiúk minél hamarabb kezdenek el problémásan viselkedni, annál valószínűbb, hogy életük során később is ilyen módon fognak viselkedni (Patterson). A gének is hozzájárulnak az agresszív viselkedések egyéni különbségeihez, ez nem azt jelenti, hogy léteznek az agresszív viselkedést előidéző gének, amelyekből valakinek több van, míg másoknak kevesebb. Az agressziót befolyásoló genetikai tényezők inkább indirekt módon éreztetik hatásukat, olyan fiziológiai jellemzőkön keresztül, amelyek a viselkedést befolyásolják. A fiúk és a lányok agressziós szintjében megfigyelhető különbség a tesztoszteron hormontól is függ, de ez nem azt jelenti, hogy a tesztoszteron a közvetlen okozója az agressziónak. A tesztoszteron befolyásolja a dominanciát, ugyanakkor a dominancia is befolyásolja a tesztoszteront. A fiúk aktivitása általában magasabb, több fizikai aktivitást igénylő játékban vesznek részt, nagyobb csapatokban játszanak az ilyen különbségek miatt a fiúknál az agresszió szerepe is nagyobb lehet. A temperamentum is fontos. Következő fiziológiai tényezők: - neurotanszmitterek szintjében megfigyelhető különbség (csökkent szerotoninfunkció), idegrendszeri aktivitás eltérése - ökológiai tényezők, társadalmi stresszokozók pl. átmeneti szegénység is, minél tartósabb, annál agresszívabbak. Ha a szülők idegesek, türelmetlenek ez kihat a gyerekre is. - Saját mentális képességeik is befolyásolják pl. milyen pontosan képes valaki a másik szemszögéből nézni a dolgokat, agresszív gyerekek gyakran negatív módon félreértelmezik a társas interakciókat, agresszív válaszokat hív elő, amikor azoknak nincs helyük.
AZ EMBERI AGRESSZIÓ KORDÁBAN TARTÁSA 3 mechanizmust vizsgáltak behatóbban: 1. hierarchikus rendszerek evolúciója 2. büntetés ill. jutalmazás alkalmazása 3. kognitív nevelés Evolúciós elmélet: Dominanciahierarchia – többszöri harc után már elég a fenyegetőzés is az ellenfél
megfélemlítéséhez, nincs szükség valódi támadásra. Ez főleg az állatokra jellemző pl. kutyák viselkedésénél, de embereknél is feltűnik. Ovis korban, 3 – 4 éveseknél, ha az egyik gyerek támad a másik sír, visszavonul, segítséget kér. Ha egy gyerekkel szemben domináns, akkor domináns minden olyan gyerekkel szemben is, akik alatta állnak a csoport dominanciahierarchiának. Mindenki tudja, hogy ki kivel verekedhet biztonságban, hogy tutira ő győzzön, erősebbel nem kezd, így valamilyen szinten csökken az agresszió. Idősebb gyakran közbeavatkozik, szabályokat alkot, emberek esetében. Frusztráció és a katarzis Az agresszió kordában tartására létezik a hétköznapokból vett elmélet is, ami így hangzik: Ha az agresszív késztetéseket nem engedik néha szabadjára, akkor azok felgyűlnek és végül erőszakosan törnek felszínre. A pszichológusok a „ a gőz kiengedésének „ folyamatát katarzisnak nevezik, ami a félelem vagy más negatív érzelmek enyhülésére utaló kifejezés. Népszerűsége ellenére kevés bizonyíték támasztja alá a katarzis szerepét. A frusztráció valóban növelte a gyerekek agresszivitását. A karzishipotézissel szemben azonban a gőz leengedésének lehetősége nem mérsékelte a fiúk agresszív viselkedését ( kísérlet: a célbalövő fiúk ugyanannyi áramütést adtak, mint a számtani feladatot megoldók) Katarzishipotézist alkalmazzák problémás gyerekek pszichoterápiájában olyan játékok formájában használják, amelyekben a gyerekek tevékenysége elárulja egyébként rejtett félelmeiket és érzelmeiket. Frusztráció: mint állapot akadályozottság, csalódottság vagy vereség miatti bosszankodás, zavartság vagy harag. Büntetés Agresszív viselkedés megszüntethető, ha minden előfordulását megbüntetik. Van, amikor hatásos, van amikor nem. Amennyiben a büntetést a szocializáció eszközeként használják, akkor szorítja vissza legnagyobb eséllyel az agresszív viselkedést, ha a gyerek erősen azonosul az őt büntető személlyel és ha a büntetést következetesen alkalmazzák. Ha következetlen a büntetés valószínűleg további agresszióra készteti a gyereket. Ha a gyerek viselkedését testi fenyítéssel vagy erőszakkal való fenyegetőzzéssel kísérlik meg kontrollálni, az inkább növeli az agresszivitásukat. Azok a gyerekek, akiket szigorúan büntettek gyakrabban tulajdonítanak rosszindulatú szándékosságot a véletlen vagy a kétértelmű provokációknak – krónikus agresszió kifejlődése(megerősítik az eredeti ellenséges szándék feltételezése). A NEM AGRESSZÍV VISELKEDÉSEK JUTALMAZÁSA
A felnőttek közbelépnek, ha a gyerekek civakodnak, és az áldozatra figyelnek, az agresszorra nem. Vigasztalhatja a bántalmazott gyereket, felkínálhat neki valami érdekes elfoglaltságot, vagy javasolhat nem agresszív megoldásokat a későbbi támadások elhárítására. Ezt alkalmazhatják a tanárok is az iskolában(Elliot és Brown). Összefoglalva, az agresszort sem a felnőtt figyelme, sem az áldozat behódolása nem jutalmazza. Az áldozat viszont megtanulhatja, hogyan kezelje az ilyen támadásokat anélkül, hogy maga is agresszorrá válna. Ezzel a többi gyereknek is megmutatja, hogy az agresszió fenyegetésével szemben a nem erőszakos határozottság is hatékony lehet. Kognitív tréning Az észre való hivatkozás, bár néha nagyon nehéz racionálisan érvelni egy 4 évesnek. Ennek a módszernek az egyik fontos eleme az, hogy a gyerekekben tudatosítani kell azoknak a személyeknek az érzéseit, akik ellen az agressziójuk irányul. A PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉS FEJLŐDÉSE Proszociális viselkedések pl. az önzetlenség, az együttműködés és a segítségnyújtás (sírás + maci). Evolúciós magyarázatok: A proszociális viselkedés sem kizárólag emberi vonás pl. rovarok, vadászkutyák, csimpánzok is önzetlenséget tükröznek. Edward O. Wilson szociobiológus, válasz a vérrokonságban van, léteznie kel laz önzetlenség közvetlen genetikai alapjának. Wilson érvelése csak a vérrokonokra lekorlátozódott(hasonló gének). Idegenekre is gyakoroljuk az önzetlenséget. Ez vitát váltott ki. Empátia Mások érzelmeiben és érzéseiben való osztozás. Ez a proszociális viselkedés alapja. Martin Hoffman szerint bármilyen korú gyerek képes empátiát érezni mások iránt. Hoffman az empátia fejlődésének 4 szakaszát különböztette meg: I.szakasz
Az első életév folyamán jelentkezik. Már a 2 napos kisbabák is sírnak egy másik csecsemő sírását hallván. Nancy Eisenberg ezt a jelenséget „érzelmi fertőzésnek„ nevezi. Ezek a korai „együttérző„ sírások a veleszületett reflexek rokonai, mivel a csecsemők nyilván nem érthetik meg mások érzéseit. II.szakasz
2. életév folyamán jelenik meg. Tudatosul bennük saját maguk egyedisége, a mások bánatára adott válaszaik is megváltoznak. Képesek megérteni, hogy a másik személy bánkódik, nem pedig ők. Figyelmüket saját maguk megnyuktatása helyett a másik vigasztalására fordítsák. Nehezükre esik, hogy más emberek nézőpontját magukévá tegyék, a vigasztalásra vagy segítségnyújtásra tett kísérleteik sokszor nem megfelelőek pl. amikor kedvenc takarójukat kínálják szomorúnak látszó apjuknak. Anyukák megfigyelései alapján 1,5 – 2 éves gyerekek tapaszt tesznek, betakarják az anyjukat, próbálták megérteni a helyzetet, igyekeztek enyhíteni a másik ember fájdalmát. Zahn – Waxler: a törődés ilyen kifejezései azzal egy időben jelennek meg, hogy a gyerekek képesek magukat felismerni a tükörben és kezdenek saját magukra utalni. Feltételezik, hogy ezek a társas kognitív képességek segítenek a gyerekeknek összekapcsolni mások élményét a magukéval és így jobban megérteni azt. Dunn azt is hozzáteszi, hogy a vigasztalás csak akkor
fordul elő, ha nem maga a gyerek okozta eredetileg a testvér bánatát. Emelett bármely korú gyerekeknél előfordul, hogy néha nevetéssel reagáltestvére sírására vagy még tovább ront a dolgon. Ez nagy mértékben függ a korábbi viszonyuktól is. A társaikra való reagálás is kapcsolatfüggő. III.szakasz
Kb. oviskor. A nyelv lehetővé teszi, hogy a gyerekek olyan emberek iránt is érezzenek empátiát, akik verbálisan, látható érzelmek nélkül fejezik ki érzéseiket, vagy akik éppen nincsenek jelen. A mesékből, képekből… stb. vett információk alapján is tudnak együttérezni olyanokkal, akikkel még soha sem találkoztak. IV.szakasz
6 és 9 év között Képesek embercsoportokkal, rosszabb körülményekben élőkkel is együttérezni, másokkal törődni, nem csupán pillanatnyi érzelmeikkel. Bimbózó érdeklődést mutatnak szociális és politikai kérdések iránt. Hoffman hajlamos megfeledkezni arról, hogy hogyan éreznek. Rejtetten azt feltételezi, hogy minél többet értenek meg a gyerekek, annál erősebben veszik át a bánatos személy érzéseit. Judy Dunn rámutat, hogy bár a gyerek tökéletesen megérti, miért bánatos a másik, de annak akár örülhet is. A 2. életévben rögzíti az olyan proszociális viselkedésformák fejlődését, mint az osztozkodás, segítségnyújtás, gondoskodás és a részvét. A proszociális viselkedés előmozdítása 2 módszer hatékonyságát jelzik: 1. explicit példamutatás – felnőttek úgy viselkednek, ahogy azt a gyerektől kívánják 2. indukció, amelyben a felnőttek olyan magyarázatokat kínálnak, amelyek a gyerekek büszkeségére, felnőtté válni vágyására és másokkal való törődésre apellálnak. (idősebb gyerekeknél alkalmazzák).
Az érzelmek fejlődése és szabályozása Ahhoz, hogy a társas csoport valódi tagjai legyenek meg kell tanulniuk kontrollálni, néha kendőzni az érzelmeiket, ha a helyzet úgy kívánja. Ki kell terjeszteniük mások érzelmeinek megértésére való képességüket. Kísérlet: Felicia 420. old. 10.13. ábra a pozitív dolgokat 2 éves korban meg tudják ítélni, idősebb gyerekek a negatív élményeket is, de a 2 éves még nem. Elfogultak a képeken látható események értelmezésében, és saját vágyaiknak megfelelően torzítják azokat. Csecsemők képesek magukat megnyugtatni, 2 – 6 évesek újabb stratégiákat fejlesztenek ki pl. elfordulnak, becsukják a szemüket, bimbózó nyelvi és kognitív képességeikkel úgy értelmezik az eseményeket, hogy a történetek elfogadhatóbb színben tűnjenek fel. „ Mami azt mondta, mindjárt jön“. Aktív elfoglaltság : a tiltott játék iránti érdeklődésük kontrollálása az volt, hogy más játékokra irányították figyelmüket, és nagy összpontosítással játszották azokat. 2 éves kor előtt ritkán alkalmazzák. A lányok jobban felismerik az elkendőzést, kultúrák közötti lényeges eltérés. Társas – érzelmi kompetencia
Ez az erős érzelmeket előhívő társas helyzetekben való helyes viselkedés képességét jelenti. A gyerekek mások érzelmeinek leolvasására és saját érzelemmegnyilvánulásaik kontrollálására való egyre növekvő képessége. Carolyn Saarni szerint a társas – érzelmi kompetenciához 8 olyan készség járul, amelyek mindegyikét kisgyermekkorban sajátítjuk el: 1. A saját érzelmi állapot tudatosítása 2. A mások érzelmi állapotának észlelésére való képesség. 3. Az érzelmekről való beszéd képessége a saját kultúrára jellemző szókészlet segítségével. 4. A mások érzelmeihez való empatikus vagy együttérző viszonyulás képessége. 5. Annak felismerése, hogy a belső érzelmi állapothoz nem feltétlenül kapcsolódik külső megnyilvánulás, és vannak olyan alkalmak, amikor helyes kinyilvánítani vagy elkendőzni bizonyos érzelmeket. 6. Az erőteljes kellemetlen érzésekhez való alkalmazkodás képessége önszabályozó stratégiák segítségével. 7. Annak tudatosítása, hogy az érzelmek milyen fontos szerepet töltenek be a társas viszonyokban, és hogy a hatalom és a státus különbségei milyen hatással vannak rájuk. 8. Általános érzelmi elégedettség – az az érzés, hogy nem zavarnak bennünket a saját érzéseink. Akiknél a társas – érzelmi kompetenciát megnyilvánul, azokhoz a tanárok jobban, pozitívabban viszonyulnak. A pszichológusok kifejlesztették a gyerekek társas – érzelmi kompetenciaszint szerinti kategorizációjának és az ilyen kompetenciát előmozdító tényezők vizsgálatának módszereit. Kísérleti társas programokat hoztak létre, amelyekkel segítik a nehezen tudó szociálisan elfogadható módon viselkedőket. Explicit módon tanítják, hogyan reagálljanak az agresszióra. Hát „ csak „ ennyi lett és ez a rövidített változat, remélem érthető lett.
