A Milliomos Elme Titkai

HARV T. EKER A milliomos elme titkai

A gazdagság belső játszmájának elsajátítása

A fordítás alapjául szolgáló eredet kadás! T. Har" Eker! #e$rets of t%e &llonare &nd ' &asterng t%e (nner )ame of *ealt% Harper+ollns ,ubls%ers (n$.//0 1ordította! &eskó Krsztna #zakmalag ellenőrzte! #alla2 Kataln (#34 567 5889 :; ; +op2rg%t < //0 b2 Har" Eker ,ubls%ed b2 arrangement =t% Harper3usness- an mprnt of Harper+ollns ,ubls%ers All rg%ts reser"ed Hungaran translaton < //6 &eskó Krsztna &nden jog fenntart"a- bele>rt"e a sokszorosítás- a n2l"ános előadás- a rádó? >s t>">adás jogát- az eg2es fejezetekre s. Kadja! 3agol2"ár K@n2"kadó 1elelős kadó! a 3agol2"ár Kft. gazgatója 3udapest- //6

TARTAB&CE)DFK

1

K@sz@netn2l"ánítások 5 GK a $suda T. Har" Eker- >s m>rt >rdemes elol"asn ezt a k@n2"etG ;; E#I RF# ,>nzJg2 modellJnk ;5 &#BL(K RF# A gazdagság t>tele 07 Tzen%>t dolog- amel2ekben a gazdagok másk>nt gondolkoznak >s másk>nt $selekszenek- mnt a szeg>n2ek >s a k@z>posztál2belek ;. gazdagság t>tel 0: A gazdagok azt %szk- GFn alakítom az >letemet.G A szeg>n2ek azt %szk- GAz >let megt@rt>nk "elem.G . gazdagság t>tel 66 A gazdagok az>rt játsszák a p>nzjátszmát- %og2 n2erjenek. A szeg>n2ek az>rt játsszák a p>nzjátszmát- %og2 ne "eszítsenek. 7. gazdagság t>tel 65 A gazdagok elszántan elk@teleződnek a gazdagság mellett. A szeg>n2ek gazdagok akarnak lenn. 8. gazdagság t>tel 96 A gazdagok nag2ban gondolkoznak. A szeg>n2ek k$sben gondolkoznak. 0. gazdagság t>tel :; A gazdagok a le%etős>gekre kon$entrálnak. A szeg>n2ek az akadál2okra kon$entrálnak. 6. gazdagság t>tel :9 A gazdagok nag2ra be$sJlk a t@bb gazdag >s skeres embert. A szeg>n2ek ne%eztelnek a gazdag >s skeres emberekre. 9. gazdagság t>tel 56 A gazdagok a poztí" beállítottságM- skeres emberek társaságát keresk. A szeg>n2ek a negatí" beállítottságM "ag2 skertelen emberek társaságát keresk. :. gazdagság t>tel ;/ A gazdagok k>szek menedzseln magukat >s az >rt>keket. A szeg>n2ek rossz ">lem>nn2el "annak az eladásról >s az @nmenedzsel>sről. 5. gazdagság t>tel ;/6 A gazdagok nag2obbak- mnt a probl>mák. A szeg>n2ek ksebbek- mnt a probl>mák. ;/. gazdagság t>tel ;;; A gazdagok k"álóan tudnak elfogadn. A rosszul tudnak elfogadn. ;;.szeg>n2ek gazdagság t>tel ;; A gazdagok az eredm>n2ek alapján "árnak ja"adalmazást. A szeg>n2ek az dejJk alapján "árnak ja"adalmazást. ;. gazdagság t>tel ;: 2

A gazdagok Gs?sG el"en gondolkoznak. A szeg>n2ek G"ag2?"ag2G el"en gondolkoznak. ;7. gazdagság t>tel ;78 A gazdagoknak a "ag2onuk a fontos. A szeg>n2eknek a munkából származó j@"edelmJk a fontos. ;8. gazdagság t>tel ;8/ A gazdagok jól kezelk a p>nzJket. A szeg>n2ek rosszul kezelk a p>nzJket. ;0. gazdagság t>tel ;85 A gazdagok a p>nzJket dolgoztatják. A szeg>n2ek a p>nz>rt dolgoznak. ;6. gazdagság t>tel ;05 A gazdagok akkor s $selekszenek- %a f>lnek. A szeg>n2eket meggátolja a f>lelem. ;9. gazdagság t>tel ;9/ A gazdagok fol2tonosan tanulnak >s fejlődnek. A szeg>n2ek azt %szk- már mndent tudnak. Akkor most m a $sudát $snáljunk ;95 A )ALA)#) &E)B#T#A ;:7

Ezt a k@n2"et $saládomnak ajánlom! szerető %t"esemnek- Ro$%elle?nek$sodálatos leán2omnak- &adsonnek >s nag2szerN famnak- Cesse?nek. K@sz@netn2l"án ítások Og2 tNnk- mnt%a eg2 k@n2" megírása @nálló munka lenne- de a "alóságban- %a azt akarjuk- %og2 ezrek%ez- sőt le%etőleg mllók%oz eljusson- akkor eg2 eg>sz $sapatra "an szJks>g %ozzá. Elősz@r s szeretn>k k@sz@netet mondan feles>gemnek- Ro$%elle?nekleán2omnak- &adsonnek >s famnak- Cessenek. K@sz@n@m mndn2ájatoknak- %og2 teret adtatok nekem- %og2 teljesít%essem a feladatomat ezen a 1@ld@n. K@sz@n@m to"ábbá szJlemnek- #amnek >s #arának"alamnt nő">remnek&ar2neksógoromnakHar"e2nak ">gtelen szeretetJket >s támogatásukat. #ok k@sz@nettel tartozom )al 3alslle?nek- &$%elle 3urrnek- #%elle2 *enusnak- Robert >s RoPanne Ropelnek- Lonna 1oPnak- A. +age?nek- Ceff 1agnnek- +ore2 Kou=enbergnek- Krs Ebbesonnek >s a ,eak ,otentals Tranng eg>sz 3

$sapatának mndaz>rt a kem>n2 munká>rt >s elk@telezetts>g>rtmel2nek eredm>n2ek>nt ol2 sok jó"al ajánd>kozták meg az embers>get- >s a ,eak ,otentalset a "lág eg2k legg2orsabban fejlődő szem>l2s>gfejlesztő $>g>"> a"atták. K@sz@n@m nag2szerN k@n2"terjesztőmnek- 3onne #olo=nak fol2amatos támogatását- bátorítását >s azt- %og2 elgazított a k@n2"terjeszt>s Mt"esztőj>ben. Qg2an$sak sok k@sz@net llet a Harper 3usness $sapatát! #te"e Hanselman kadót- ak megalkotta ezt a projektet- >s ol2 sok dőt >s energát áldozott rá $sodálatos szerkesztőmet- Herb #$%affnert Ket% ,feffer marketnggazgatót "alamnt arr2 Hug%es reklámgazgatót. KJl@n k@sz@netet szeretn>k mondan Ca$k +anfeldnekRobert ). Allennek >s &ark V$tor Hansennek barátságuk>rt >s a kezdetektől n2Mjtott- fol2amatos támogatásuk>rt. V>gJl rendkí"Jl %álás "ag2ok a ,eak ,otentals @sszes tanfol2ama mnden r>szt"e"őj>nek- a támogató $sapatnak >s az eg2JttmNk@dő partnereknek. 4>lkJletek nem lenn>nek >leteket meg"áltoztató szemnárumok. GK a $suda T. Har" Eker- >s m>rt >rdemes elol"asn ezt a k@n2"etG Az emberek megd@bbennek- amkor a tanfol2amam elej>n azt %allják tőlem! GEg2 sza"amat se %gg2>tek elSG &>rt taná$solom ezt &ert $sak a saját tapasztalatomra %ag2atkoz%atok. Eg2etlen elmondott gondolat >s k@"etkeztet>s sem eredendően gaz "ag2 %ams. ,usztán az >n eredm>n2emet tJkr@zk- >s azokat a meglepő dolgokat- amket %allgatóm ezren>l tapasztaltam. Ennek ellen>re %szem- %og2 ak alkalmazza az tt leírt el"eket- g2@keresen átalakítja az >let>t. 4e $sak ol"assátok ezt a k@n2"etS Tanulmán2ozzátok át ol2an alaposan- mnt%a az >letetek fJggne tőleS Azután próbáljátok k az el"eket saját magatokS Am mNk@dők>pes- %asználjátok am nem- azt felejts>tek el bátranS Talán elfogultságnak %angzk- de ez az eg2k legfontosabb k@n2"- amt a p>nzről "ala%a s írtak. Tudom- %og2 ez mer>sz kjelent>s- de az az gazság- %og2 ez a k@n2" a %án2zó lán$szem a sker ránt "ág2 >s a sker meg"alósítása k@z@tt. 3zon2ára mndn2ájan tapasztaltátok már%og2 a kettő nem ug2anaz. K>ts>gkí"Jl ol"astatok már a t>mában más k@n2"eket- %allgattatok kazettákat "ag2 +L?ketr>szt smerkedtetek "ettetek tanfol2amokon>s számos meggazdagodás rendszerrel meg az ngatlana r>sz">n2ek "ag2 a "állalkozások ter>n. &>gs m t@rt>nt #okakkal sznte semm. Eg2 r@pke fellángolás után mnden maradt a r>gben.

4

&ost ">gre tt a megoldás. Eg2szerN- t@r">n2es- >s nem fogtok $salódn benne. Ha tudatalatt Gp>nzJg2 modellJnkG nem a skerre "an G%angol"aG- akármt tanulunk- tudunk >s teszJnk- semm sem segít rajtunk. Ebben a k@n2"ben lerántjuk a ttokzatosság lepl>t arról- %og2 "ajon m>rt adatk n>mel2eknek gazdagság- míg mások @r@k@s an2ag kJszk@d>sre "annak kár%oztat"a. &eg fogjátok >rten a gazdagság- a k@zepes jómód >s a p>nzJg2 kudar$ legm>l2ebb okat- >s elkezd%ettek jobbra fordítan an2ag j@"őt@ket. &egtudjátok majd- mk>nt befol2ásolják a g2ermekkor >lm>n2ek az ember p>nzJg2 modellj>t- >s %og2 mk>nt alakítanak k @nsorsrontó gondolatokat >s szokásokat ezek a %atások. 4ag2%atásM n2latkozatokat fogtok megsmern- >s segíts>gJkkel "áltoztat%attok negatí" gondolkodásmódotokon a gazdagság szellem t>telenek alkalmazásá"al- %og2 eredm>n2esen gondolkozzatok gazdagok módjára. A g2akorlatban %asznál%ató- l>p>sről l>p>sre %aladó strat>gát s kaptok j@"edelmetek n@"el>s>%ez >s "ag2onotok g2arapításá%oz. Az első r>szben azt mutatom be- %og2 a p>nzzel kap$solatos gondolatank >s $selekedetenk kond$onálás eredm>n2e- >s l>n2eges strat>gákat "ázolok fel a szellem p>nzmodell módosítására. A másodk r>szben a gazdagok- a k@z>posztál2belek >s a szeg>n2ek gondolkodásmódja k@z@tt kJl@nbs>geket "zsgálom- majd tzen%>t %ozzáállást >s l>p>st ja"aslok- amel2ek @r@kre meg"áltoztatják an2ag %el2zeteteket. A k@n2"ben mnd@ssze n>%án2 szerepel a sok ezern2 le">l >s e?mal k@zJl- amel2eket a &llomos elme ntenzí" tanfol2amon r>szt "ett >s %atalmas g2akorlat eredm>n2eket el>rt %allgatómtól kaptam. &k te%át az >n tapasztalatam &l2en az >n %átterem &ndg skeres "oltam 3ár$sak íg2 lenneS &nt számos más emberben- ">l%etően bennem s sok Gle%etős>gG rejlett- de nem sokra "ttem. Elol"astam az @sszes k@n2"etmeg%allgattam az @sszes %angan2agot- >s el">geztem az @sszes tanfol2amot- am%ez %ozzáf>rtem. 4ag2on?nag2on szerettem "olna skeres lenn. 4em tudom- a p>nz- a szabadság "ag2 a teljesítm>n2 "onzott?e gazán- esetleg be akartam bzon2ítan a szJlemnek- mre "ag2ok k>pes- mndenesetre sznte megszállottan "ág2tam a skerre. HMszas >"emben kJl@nb@ző "állalkozásokba fogtam- mndeg2kbe a nag2 "ag2on rem>n2>ben "ágtam bele- m>gs kudar$ot kudar$ra %almoztam. Halálra dolgoztam magamm>gsem jutottam előbbre. Go$% 4ess? sz@rn2G betegs>gben szen"edtem! fol2ton a proftról %allottamde nekem sosem jutott belőle. &ndg azt gondoltam! GHa a megfelelő "állalkozásba kezdek- %a jó lóra teszek- g2őzn fogokSG Le t>"edtem. #emm sem skerJlt... legalábbs nekem nem. Aztán a mondat másodk fele sz@get 5

Jt@tt a fejemben. &>rt >rnek el mások skert ug2anazzal a "állalkozással- amt >n s Nz@k- >s >n m>rt nem & t@rt>nt G&r. K"áló e%etős>ggelG &>l2en magamba n>ztem. &eg"zsgáltam- mben %szek- >s ráj@ttem%og2 bár gazán szeretn>k gazdag lenn- m>l2en g2@kerező aggodalmak munkálnak bennem. egnkább f>ltem. 1>ltem a kudar$tól- "ag2- am m>g rosszabb- attól- %og2 skeres leszek- azután pedg "ala%og2an el"esztem a "ag2onomat. Az ">gk>pp lesMjtana. A legsz@rn2Nbb az a gondolat "olt- %og2 akkor el"eszten>m a k>pess>gembe "etett %temet. & lesz- %a kderJl- %og2 nem tudok skert el>rn- >s eg>sz >letemet szeg>n2s>gben kell le>lnem Azután szeren$s>re apám eg2 dMsgazdag barátja ellátott taná$sokkal. Kárt2apartra j@tt %ozzánk- %og2 játsszon a GfMkkalG- >s felfg2elt rám. Ekkor már %armadszor k@lt@ztem %aza- >s a Gszeg>n2esebbG lakosztál2ban laktam- azaz az alagsorban. Azt %szem- apám panaszkod%atott nek szNk@s an2ag k@rJlm>n2emről- mert amkor meglátott- ol2an r>sz">tteljes tekntettel n>zett rám- a%og2an a g2ászoló %ozzátartozókra szoktak eg2 temet>sen. Azt mondta! GHar"- >n s Mg2 kezdtem- mnt te- teljes $sőddel.G Hát ez gazán nag2szerN- gondoltam- ettől mndjárt jobban >rzem magam. )2orsan k akartam menten magamat "alam"el- %og2 elmenekJljek- >s k@zben a falról lemálló "akolatot bámultam. I azonban to"ább besz>lt. GAzután kaptam n>%án2 taná$sot- amktől meg"áltozott az >letem. Ezeket szeretn>m neked to"ábbadn.G Caj- neS &ost j@n a %eg2 besz>d- pedg ez az ember nem s az apámS Aztán kb@kte! GHar"- %a nem "ag2 ol2an skeres- mnt aml2en szeretn>l lennaz az>rt "an- mert "alamt nem tudsz.G Akkorban %et2ke fatalember "oltam- >s Mg2 gondoltam- mndent nag2on s jól tudok- $sak%og2 sajnos a bankszámlám nem erről tanMskodott. Ez>rt m>gs$sak ">gg%allgattam. g2 fol2tatta! GTudtad- %og2 a legt@bb gazdag ember nag2on %asonlóan gondolkozkG Azt feleltem! G4em- ezen m>g sosem [email protected] &re ő! GEz nem egzakt tudomán2- de a gazdagok eg2 bzon2os módon gondolkoznak- >s a szeg>n2ek merőben másk>nt- >s ez a gondolkodásmód meg%atározza a $selekedeteket- s ebből fakadóan az eredm>n2eket s. Ha Mg2 gondolkoznál- a%og2an a gazdagok- >s azt tenn>d- amt a gazdagokel%szed- %og2 meggazdagod%atnálG Eml>kszem- a leg$sek>l2ebb megg2őződ>s n>lkJl "ágtam rá! G(gen.G GAkkor $sak ann2 a dolgod- %og2 utánozd gazdagok gondolkodásmódjátG ' mondta ő. azt k>rdeztem! &nt%og2a akkorban megle%etősen szkeptkus "oltamG&ost >ppen mre gondolG g2 felelt! GArra- %og2 a gazdagok betartják az íg>reteket- ez>rt >n s betartom- amt apádnak íg>rtem. Várnak a

6

srá$ok. &ajd találkozunk.G Ezzel fak>pn>l %ag2ott- de amt mondott- nag2 %atást tett rám. #emm sem mNk@d@tt az >letemben- ez>rt Mg2 d@nt@ttem- Jsse kőbele"etem magam a gazdagok >s gondolkodásmódjuk tanulmán2ozásába. &ndent megtanultam az elme mNk@d>s>ről- amt $sak tudtam- de elsősorban a p>nz >s a sker l>lektanára @sszpontosítottam. Ráj@ttem- %og2 gaz! a gazdagok t>n2leg másk>nt gondolkoznak- mnt a szeg>n2ek >s a k@z>posztál2belek. V>gJl az s tudatosult bennem- mk>nt akadál2oznak saját gondolatam a meggazdagodásban. Am m>g fontosabb- megsmertem számos nag2%atásM te$%nkát >s strat>gát gondolkodásom befol2ásolására%og2 Mg2 gondolkozzak- a%og2an a gazdagok. Ezután azt mondtam magamnak! GEl>g a n2a"al2gásból- próbáljuk k mndezt a g2akorlatban.G Og2 d@nt@ttem- megpróbálkozom eg2 Mjabb "állalkozással. &"el sokat foglalkoztam eg>szs>gápolással >s testg2akorlással- megn2tottam Fszak?Amerka eg2k első ftness?Jzlet>t. ,>nzem nem "olt- ez>rt /// dollár %telt kellett fel"ennem a Vsa kárt2ámra a bendításá%oz. Elkezdtem %asználn- amt a gazdagok mntájából megtanultam- mnd az Jzlet- mnd a gondolkodás strat>gák tekntet>ben. egelősz@r s szentJl el%atároztam- %og2 skeres leszek- >s n2er>sre játszottam. &egfogadtam- %og2 @sszeszedem magam- >s semmk>ppen nem adom fel ezt a "állalkozást- amíg mllomos nem leszek- "ag2 m>g annál s gazdagabb. Ez g2@keresen más %ozzáállás "olt- mnt a korább- mert azelőtt mndg r@"d tá"on gondolkoztam- >s %ag2tam- %og2 mell>k"ágán2ra tereljenek a kínálkozó jó le%etős>gek"ag2 elt>rítsenek $>lomtól a ne%>zs>gek. To"ábbá ettől kezd"e mndg r>sen "oltam- amkor negatí" "ag2 romboló p>nzJg2 gondolatok merJltek fel bennem. Korábban azt %ttem- gazamt az eszem dktál. 1elfedeztem- %og2 sok tekntetben >ppen az elm>m áll legnkább a skerem Mtjába. El%atároztam- %og2 el%allgattatom magamban azokat a gondolatokat- amel2ek nem segítk a gazdagságról alkotott elk>pzel>semet. &ndazokat az el"eket %asználtam- amel2eket k@n2"emben leírok. Hog2 be"áltak?e &eg%szem aztS A "állalkozásom ol2an skeres lett- %og2 ke"esebb mnt k>t >s f>l >" alatt tíz Jzletet n2tottam- majd eladtam a $>g fel>t eg2 1ortune 0// "állalatnak ;-6 mlló dollár>rt. Ezután a napf>n2es #an Legóba k@lt@ztem. 4>%án2 >"et a strat>gám fnomításá"al t@lt@ttem- >s elkezdtem szem>l2es Jzlet taná$sadással foglalkozn. Azt %szemel>g sz>p %asznot %ajtottam embereknekmert eg2re?másra kJldt>k %ozzám a barátakatJzletaz partnereket >s Jzlettársakat. +sak%amar tíz- sőt- %Msz fős $soportoknak tartottam előadásokat.

7

Az eg2k Jg2felem azt ja"asolta- n2ssak skolát. Ezt nag2szerN @tletnek tartottam- >s meg s "alósítottam. &egalapítottam a Cózan Fsz Uzlet (skolát- >s Fszak?Amerka?szerte emberek ezret oktattam a Gjózan >szG Jzlet strat>gára- a g2ors sker el>r>se $>ljából. Tanító k@rMtjam során feltNnt eg2 kJl@n@s dolog! k>t ember eg2más mellett Jlt eg2 teremben- >s megtanulta ug2anazokat az el"eket >s strat>gákat. Az eg2k fel%asználta azokat- majd $sak%amar a sker $sM$sat ostromolta- >s "ajon m t@rt>nt a máskkal 4em sokS Ekkor "lágossá "ált- %og2 %ába szerelkezk fel "alak a "lág legnag2szerNbb Gszerszáma"alG- %a $sak eg2 ks l>k s "an a GszerszámosládánG azaz az ag2ábanW- márs bajba jut. Ez>rt kdolgoztam eg2 programot &llomos elme ntenzí" tanfol2am $ímmelamel2et a p>nz >s a sker belső játszmájára alapoztam. Amkor @t"@ztem a belsőjátszmát a szerszámosládátW a kJlső"el a szerszámokkalWsznte mndenk %atalmas skereket >rt el. Ezt fogom átadn ebben a k@n2"ben! %og2 mk>nt "ál%attok a p>nz belső játszmájának mestere">%og2 n2erjetek ' mk>nt gondolkozzatok a gazdagok ag2á"al a meggazdagodás >rdek>ben. )2akran megk>rdezk tőlem- %og2 a skerem eg2etlen nag2 Jzletre korlátozódott?e- "ag2 fol2tatódott. Hadd fogalmazzak íg2! Az általam tanított el"ek pre$íz fel%asználásá"al t@bb mlló dollárt kerestem- >s sokszoros multmllomos "ag2ok. #znte mnden befektet>sem >s "állalkozásom órás sker. 4>mel2ek szernt ol2an "ag2ok- mnt &ídász král2- mert am%ez %ozzá>rek- arann2á "álk. (gazuk "an- de talán nem "eszk >szre- %og2 a mídász >rnt>s eg2szerNen ann2t jelent- %og2 a skerre ""ő Gp>nzJg2 modellreG >pítek- >s pontosan ezt fogjátok elsajátítan t s- %a megtanuljátok az el"emet- >s el">gztek a szJks>ges munkát. A &llomos elme ntenzí" tanfol2am elej>n általában megk>rdezem a %allgatóságot! GHán2an j@ttetek de az>rt- %og2 tanuljatokG Ez $seles k>rd>s- mert a%og2an Cos% 3llngs- az író fogalmazott! G4em az gátolja a skert- amt nem tudunk a legnag2obb akadál2 az- amt rosszul tudunk.G Ez a k@n2" te%át nem ann2ra a tanulásról- mnt nkább a felejt>sről szólS 4ag2on l>n2eges- %og2 felsmerj>tek- mk>ntjuttatott benneteket megr@gz@tt gondolkodás >s $selek">s módotok a jelenleg %el2zetbe. Ha "alóban gazdag >s boldog "ag2- akkor mnden rendben. Ha azonban nem- azt ajánlom- gondolkozz el n>%án2 le%etős>gen- amel2ek nem llenek bele a Gskatul2ádbaGabba a keretbe- amt jelenleg %el2esnek "ag2 megfelelőnek ">lsz. 3ár azt ja"aslom- %og2 Geg2 sza"amat se %dd elG- >s próbáld k az tt leírtakat a saját >letedben- ug2anakkor arra k>rlek- fogadd bzalommalamt ol"asol. 4em az>rt- mert szem>l2esen smersz- %anem mert 8

emberek ezre "áltoztatták meg >letJket >s eredm>n2eket e k@n2" el"enek %atására. A bzalomról az eg2k ked"en$ t@rt>netem jut eszembe. Eg2 emberről szól- ak eg2 szklafalon eg2ensMl2oz"a %rtelen meg$sMszk- >s leesk. #zeren$s>re "an ann2 l>lekjelenl>te- %og2 megkapaszkodj>k eg2 kugró kő$spk>ben- >s ott fJggeszkedk >let >s %alál k@z@tt. +sak lóg- lóg- majd %rtelen felkált! GVan odaf@nt "alak- ak segíteneG #emm "álasz. To"ább kabál! GVan odaf@nt "alak- ak segíteneG Eg2szer $sak m>l2@bl@s %ang szólal meg! G(sten "ag2ok. #egítek neked- $sak engedd el a szklát- >s bízz bennemSG EmberJnk "sszaszól! GVan odaf@nt "alak másak segíteneG A tanulság eg2szerN. Ha magasabb szntre akarjuk emeln az >letJnketk>sznek kell lennJnk rá- %og2 elengedjJk eg2k?másk r>g gondolkodás s>mánkat- >s Mjakat fogadjunk el %el2ettJk. Az eredm>n2 @nmagá>rt fog besz>ln.

E#I RF# ,F4U)D( &BLEU4K

A kettőss>gek "lágában >lJnk! "an fent >s lent- "lágos >s s@t>t- forró >s %deg- bent >s knt- g2ors >s lassM- jobb >s bal- %og2 $sak n>%án2at említsek az ezern2 ellent>tpár k@zJl. +sak akkor tud l>tezn az eg2k- %a a másk s l>tezk. Van?e jobb oldal bal n>lkJl &ár %og2an lenneS K@"etkez>sk>ppen a p>nznek s "annak GkJlsőG >s GbelsőG t@r">n2szerNs>ge. A kJlső t@r">n2szerNs>geket alkotják az Jzlet smeretek- a p>nzkezel>s- a befektet>s strat>gák. Ezek elenged%etetlenek. Le ug2anl2en fontos a belső játszma s. Analógak>nt gondoljunk eg2 asztalosra >s a szerszámara. A k"áló szerszámok n>lkJl@z%etetlenek számára- de m>g l>n2egesebb- %og2 mesteren bánjon "elJk. Azt szoktam mondan- nem el>g- %og2 a megfelelő %el2en leg2Jnk a megfelelő dőben. A megfelelő embernek kell lennJnk- ak a megfelelő dőben a megfelelő %el2en "an. K "ag2 te Hog2an gondolkozol &ben %szel &l2en szokásadtulajdonságad "annak Hog2 magadat a bőr@dben &en2n2re bízol magadban &enn2re jók>rzed az ember kap$solatad &en2n2re bízol másokban (gazán Mg2 >rzed- meg>rdemled a gazdagságot &enn2re tudsz $selekedn- amkor f>lsz- aggódsz "ag2 k>n2elmetlen $selekedned Tudsz?e l>pn- amkor semm ked"ed %ozzá 9

T>n2- %og2 a jellemed- a gondolkodásmódod >s a %edelmed %atározzák meg alap"etően skered m>rt>k>t. Eg2k ked"en$ szerzőm- #tuart *lde íg2 fogalmazza meg ezt! GA sker kul$sa- %og2 megn@"eljJk saját energánkat ezzel magunk%oz "onzzuk az embereket. Amkor feltNnnek a színen- n2omjuk a kezJkbe a számlátSG )ALA)#)( EV C@"edelmJnk $sak ol2an m>rt>kben nő- aml2en m>rt>kben m magunk fejlődJnk. &>rt fontos a p>nzJg2 modellJnk Hallottál már ol2anokról- akk an2ag $sődbe jutottak Fszre"etted- %og2 eg2eseknek sok p>nzJk lesz- azután el"eszítk- "ag2 k"áló le%etős>gekkel ndulnak- majd kudar$ot "allanak &ost megtudod az okát. Kí"Jlről balszeren$s>nek tNnk- a gazdaság romlása- eg2 kut2aJtő Jzlettárs "ag2 más eg2>b okol%ató >rte. 3elJlről azonban másk>nt fest a %el2zet. Ha az ember nag2 p>nz%ez jut- >s belJl nn$s rá felk>szJl"e"alószínNleg k>r>sz>ltN lesz a gazdagsága- >s el"eszít a "ag2onát. Az emberek d@ntő t@bbs>g>nek eg2szerNen nn$s meg az a belsők>pess>ge- %og2 nag2 "ag2ont teremtsen >s megtartsa- llet"e nem tud megfeleln a sok p>nzzel >s skerrel járó k%í"ásoknak. Ez az elsődleges ok- barátom- am>rt nn$s sok p>nzJk. K"áló p>ldát szolgáltatnak erre a lottón2ertesek. A kutatások gazolják%og2 akármekkora n2erem>n2%ez jutnak- t@bbs>gJk ">gJl korább an2ag %el2zet>be sJll2ed "ssza- megmarad annál a "ag2onnál- amt m>g k>n2elmesen kezeln tud. Fpp ennek az ellenkezője gaz az @nerőből meggazdagodott mllomosokra. 1g2eld $sak meg- %og2 azok az @nerőből meggazdagodott mllomosok- akk el"eszítk a "ag2onukat- "szon2lag r@"d dőn belJl "sszaszerzk. Có p>lda erre Lonald Trump. Trumpnak mllárdja "oltak- mndent el"eszített- majd n>%án2 >" leforgása alatt "sszan2erte- sőt- megsokszorozta a "ag2onát. &>rt "an ez íg2 &ert jólle%et n>mel2 @nerőből meggazdagodott mllomos el"eszít a p>nz>t- de sosem "eszít el azt- am a sker%ez a legfontosabb! mllomos elm>j>t. Lonald eset>ben persze GmllárdosG elm>ről "an szó. 1eltNnt már neked- %og2 Lonald Trump sosem el>gedett meg azzal- %og2 $sak mllomos leg2en &t gondolsz- %og2an >rezn> magát Lonald Trump- %a $sak eg2mlló dollárja lenne &ekkora an2ag skernek k@n2"eln> el 3zon2ára a legt@bben eg2et>rtenek "elemszeg>n2nek teknten> magátmnt p>nzJg2 a templom GtermosztátjaG egere. Ennek %og2 az az oka- %og2 Lonald Trump mllárdokra "an beállít"a- nem mllókra. A legt@bb ember p>nzJg2 termosztátja $sak t@bb ezer dollár >rz>kel>s>re k>pes- nem mllók>ra n>mel2ek> $sak n>%án2 száz dollár>ra s ">gJl akadnak ol2anok s10

akknek a semm s tMl sok. &ajd meggebednek- >s fogalmuk sn$sm>rt. Az emberek t@bbs>ge "alójában nem %asználja k a k>pess>get maPmálsan. A legt@bben nem skeresek. A kutatások szernt az emberek :/ százal>ka sosem jut el ol2an fokM an2ag fJggetlens>g%ezaml2en%ez szeretne- >s :/ százal>kuk sosem lesz marad>ktalanul el>gedett. Az ok eg2szerN. A legt@bb ember nem tudatos. K$st elszun2ókál a "olánnál. +sak gJr$@l- >s felszínesen gondolkozk ' $sak arra alapozamt lát. Kzárólag a lát%ató "lágban >l. A g2@k>r táplálja a g2Jm@l$s@t K>pzelj el eg2 fátS Teg2Jk fel- %og2 ez a fa az >let fája. )2Jm@l$s nő rajta. Az >letben a g2Jm@l$s@t skernek ne"ezk. #zemJg2re "esszJka g2Jm@l$s@ket az eredm>n2enketW- >s nem "ag2unk "elJk megel>ged"e nn$s belőlJk el>g- tMl aprók- "ag2 rosszízNek. &t teszJnk l2enkor általában T@bbn2re jobban kon$entrálunk a g2Jm@l$s@kre- "ag2s az eredm>n2enkre. Le m %ozza l>tre a g2Jm@l$s@ket A magok >s a g2@kerek. A f@ld f@l@tt term>s annak k@sz@n%ető- am a f@ld alatt "an. A lát%ató a lát%atatlanból ered. &t jelent ez Hog2 előbb a g2@kereket kell meg"áltoztatnunk a%%oz- %og2 meg"áltoztassuk a g2Jm@l$s@t. Ha meg akarjuk "áltoztatn a lát%atót- elősz@r a lát%atatlant kell meg"áltoztatnunk. )ALA)#)( EV Ha meg akarjuk "áltoztatn a g2Jm@l$s@t- a g2@kereket kell meg"áltoztatnunk. Ha meg akarjuk "áltoztatn a lát%atótelősz@r a lát%atatlant kell meg"áltoztatnunk. ,ersze sokak $sak azt %szk el- amt látnak. TőlJk azt k>rdezn>m! &>rt fzetk k a "llan2számlát Az áramot nem látják- az erej>t m>gs %atározottan >rz>kelk >s fel%asználják. Ha "alaknek netán k>ts>ge lenn>nek az áram l>tez>se felől- el>g bedugna az ujját a konnektorba>s bztosan mnden k>ts>ge elszáll. Tapasztalatam szernt a "lág lát%atatlan dolga sokkal nag2obb %atásMak- mnt a lát%atóak. Talán eg2et>rtesz ezzel- talán nem- de ol2an m>rt>kben fogsz szen"edn az >letben- amenn2re fg2elmen kí"Jl %ag2od ezt az el"et. &>rt &ert a term>szet t@r">n2>t szeged meg- %a nem látod be- %og2 a f@ld alatt dolgok %ozzák l>tre a f@ld f@l@tteket- a lát%atatlan teremt a lát%atót. &- emberek- a term>szet r>sze "ag2unk- nem állunk f@l@tte. K@"etkez>sk>ppen%a betartjuk a term>szet t@r">n2et>s dolgozunk a g2@kerenken ' GbelsőG "lágunkon '- >letJnk z@kkenőmentes lesz. Ha nem ezt tesszJk- "%arok "árnak ránk. &nden erdőben- mnden farmon- mnden g2Jm@l$s@skertben a f@ld alatt talál%ató- am l>tre%ozza a f@ld f@l@ttt. Ez>rt %ába"aló a meg>rett 11

g2Jm@l$sre @sszpontosítanunk fg2elmJnket. 4em "áltoztat%atjuk meg a g2Jm@l$s@t- amel2 már a fán lóg. &eg"áltoztat%atjuk "szont a j@"ő g2Jm@l$set. E%%ez azonban a f@ld alá kell ásnunk- meg kell erősítenJnk a g2@k>rzetet. A n>g2 neg2ed Az eg2k legfontosabb dolog- amt meg kell >rtenJnk- %og2 l>tJnknek nem $sak eg2 síkja "an. egalább n>g2 "lágban >lJnk eg2szerre. Ez a n>g2 l>tsík a fzka 1W- a szellem #W- az >rzelm FW >s a lelk W "lág. A legt@bben nem "eszk >szre- %og2 a fzka "alóság $supán a t@bb %árom Gk"etJl>seG. Teg2Jk fel p>ldául- %og2 megírtál eg2 le"elet a számítóg>peden. Rákattntasz a Gn2omtatásG paran$sra- >s a n2omtató kn2omtatja a le"elet. &egn>zed a kn2omtatott oldalt- >s kradírozod. Ezután Mjra rákattntasz a Gn2omtatásG paran$sra- >s a n2omtatóból sm>t kj@n ug2anaz a le">l. Hog2an le%ets>ges ez Hszen most radíroztad kS 1ogsz eg2 nag2obb radírgumt- >s m>g dJ%@dtebben radírozol- m>g to"ább. &>g eg2 %áromszáz oldalas k>zk@n2"et s elol"asol Hat>kon2 radírozás $ímmel. (mmár rendelkez>sedre áll az @sszes szJks>ges Geszk@zG >s tudás. K>sz. Rákattntasz a Gn2omtatásG paran$sra- >s megnt ott "anS GEz le%etetlenS ' káltasz fel d@bbenten. ' Hog2an t@rt>n%etett ez & ez VarázslatG A %el2zet az- %og2 az gaz probl>ma nem old%ató meg a Gn2omtatásbanG! a fzka "alóságban $sak a GprogrambanG! a szellem>rzelm >s a lelk "lágokban. A p>nz- a gazdagság- az eg>szs>g- a betegs>g- a testsMl2 mnd eredm>n2. Bkok >s okozatok "lágában >lJnk. A p>nz- a gazdagság- az eg>szs>g- a betegs>g- a testsMl2 mnd eredm>n2. Bkok >s okozatok "lágában >lJnk. &ondta "alak- %og2 a p>nz%án2 probl>ma &ost fg2elj! A p>nz%án2 m>g so%a nem "olt probl>ma. A p>nz%án2 $supán tJnete annak- am a m>l2ben zajlk. A p>nz%án2 a %atás- de mben g2@kerezk az oka Erre meg2 k a ját>k. A kJl"lágot $sak Mg2 tudjuk meg"áltoztatn- %a előbb a GbelsőG "lágot "áltoztatjuk meg. 3árml2en eredm>n2re jutunk- leg2en az gazdagság "ag2 szeg>n2s>gpoztí" "ag2 negatí"- so%a ne feledjJk- %og2 a kJl"lág $sak a belső "lágunk a kJl"lágban mennek dolgank-ez.az $sak az>rttJkr@ződ>se. "an- mert a Ha belső "lágunkbannem s íg2jól"an. (l2en aeg2szerN 42latkozatok! Eg2 %atásos kul$s a "áltoztatás%oz A tanfol2amamon Gg2orsított tanulás te$%nkákatG %asználunkamel2ekkel g2orsabban tanul%atnak a %allgatók- >s t@bbre eml>keznek a 12

tanultakból. A kul$s a Gr>sz">telG. Ezen megk@zelít>s alapja eg2 mondás! GAmt %allasz- elfelejted amt látsz- arra eml>kszel amt $snálsz- azt meg>rted.G Ez>rt arra k>rlek- %og2 mnden eg2es el" ol"asásakor tedd a kezed a szí"edre- >s t>g2 eg2 szóbel Gn2latkozatotG- azután >rntsd meg a %omlokodat a mutatóujjaddal- majd t>g2 m>g eg2 szóbel Gn2latkozatotG. & az- %og2 Gn2latkozatG Eg2szerNen eg2 állítás- amel2et %atározot tan >s %angosan fogalmazunk meg. &>rt ol2an %at%atós eszk@z@k a n2latkozatok &ert mnden eg2"alamből áll! energából. Az energa kJl@nb@ző frek"en$ákonrezg>sek formájában terjed. Ez>rt mnden kmondott n2latkozatnak meg"an a maga rezg>s frek"en$ája. Ha %angosan kmondasz eg2 n2latkozatot- annak energája ">ggrezeg a tested @sszes sejtj>n- >s %a k@zben meg>rnted a testedet- >rez%eted sajátos rezg>s>t. A n2latkozatok nem$sak a "lágeg2etemnek kJldenek konkr>t Jzenetet%anem a tudatalattdnak s. 4em sok kJl@nbs>g "an eg2 n2latkozat >s eg2 állítás k@z@tt- az elme m>gs %atalmas kJl@nbs>get tesz k@z@ttJk. Az állítás defní$ó szernt Gpoztí" kjelent>s- amell2el azt állítjuk- %og2 már fol2amatban "an a ktNz@tt $>l el>r>seG. A n2latkozat azt jelent- G%"atalosan kfejezzJk azon szánd>kunkat- %og2 eg2 bzon2os l>p>st megteszJnk- "ag2 eg2 bzon2os állásfoglalást k>p"selJnkG. Az állítás arról szól- %og2 a $>l el>r>se már fol2amatban "an. 4em bolondultunk meg- %szen amkor "alamt állítunk- am m>g nem "alósult meg- eg2 el%aló %ango$ska a fejJnkben g2akran arra fg2elmeztet! GEz nem gaz- ez %Jl2es>g.G &ásr>szt "szont eg2 n2latkozat nem azt állítja "alamről- %og2 gaz- %anem %og2 szánd>kunkban áll "alamt megtenn- "ag2 "alaml2ennek lenn. Ezt a fejJnkben l>"ő el%aló %ango$ska elfogadjamert nem azt mondjuk- %og2 ez a "alam már most gaz- $sak ann2t állítunk- %og2 ez a szánd>kunk a j@"őre n>z"e. A n2latkozat defní$ó szernt %"atalos. H"atalos energakbo$sátás az un"erzumba >s az eg>sz testJnkbe. >n2eges to"ábbá a defní$ó m>g eg2 sza"a! megteszJnk. &eg kell tennJnk mnden l>p>st- am a szánd>kunk meg"alósításá%oz szJks>ges. Azt ajánlom- mnden reggel >s mnden este t>g2 fenn%angon n2latkozatokat. Ha tJk@r előtt teszed- m>g jobban g2orsít%atod a fol2amatot. 3e "allanom%og2 amkor ezt tMl elősz@r mondtam! "ankell zár"a. Ez a n2latkozat dolog rázós%allottamnekem.G azt &"el azonbanGK akkorban an2aglag gen$sak n2omorultul álltam- Mg2 d@nt@ttem! GQg2an már- mt árt%atG'>s elkezdtem $snáln. &ost gazdag "ag2ok- ez>rt

13

bzon2ára nem meglepő- %a %szek benne- %og2 a n2latkozatok t>n2leg mNk@dnek. Akár%og2an s- szí"esebben "ag2ok %óbortos >s gazdag- mnt bele"aló f$kó- de szeg>n2. Te mt gondolsz erről &ndezek után arra k>rlek- tedd a kezed a szí"edre- >s mondd a k@"etkezőt! 4D(ATKBAT! G3első "lágom teremt a kJlső "lágomat.G &ost >rntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG & a p>nzJg2 modell- >s %og2an alakul k Rádós >s tele"ízós szerepl>sem során k@ztudottan mndg elmondom! GAdjanak @t per$et- >s megjósolom an2ag j@"őjJket >letJk %átral>"ő r>sz>re.G )ALA)#)( EV Adsz @t per$et- >s megjósolom an2ag j@"ődet >leted %átrale"ő r>sz>re. Hog2 $snálom Eg2 r@"d besz>lget>sből kderítem- ml2en a te p>nzJg2 >s skermodelled. &ndenknek "an szem>l2es p>nzJg2 >s skermodellje a tudatalattjában. Ez a modell mnden eg2>b t>n2ezőn>l >s azok eg2Jttes>n>l s erősebben meg%atározza az llető p>nzJg2 sorsát. & a p>nzJg2 modell Analógak>nt "zsgáljuk meg eg2 %áz modellj>tamel2 előre elk>szített ter" eg2 bzon2os ott%onról. A p>nzJg2 modell %asonlók>ppen előre elk>szített program "ag2 az a mód- a%og2an a p>nz%ez kap$solódunk. &eg akarlak smertetn eg2 rendkí"Jl fontos k>plettel. Ez %atározza meg%og2an teremted meg a "alóságodat >s a "ag2onodat. #ok %umán terJleten te">ken2kedő szakteknt>l2 alkalmazta alapk>nt. A megn2l"ánulás fol2amatának ne"ezt>k- >s íg2 n>z k! )ALA)#)( EV A gondolatok >rz>sek%ez "ezetnek. Az >rz>sek tettek%ez "ezetnek. A tettek eredm>n2ek%ez "ezetnek. ,>nzJg2 modellJnk a p>nzzel kap$solatos gondolatank- >rz>senk >s tettenk kombná$ójából te"ődk @ssze. Te%át ml2en a te p>nzJg2 modelled A "álasz eg2szerN. ,>nzJg2 modellJnket elsősorban mMltbel GprogramjankG alkotják- fők>nt a g2ermekkorak. Kk "oltak ennek a programozásnak- llet"e kond$onálásnak az elsődleges forrása A legt@bb ember eset>ben a szJlek-a am>da test">rekbarátak- a teknt>l2szem>l2ek! tanárok"allás "ezetők>s az a őket k@rJl"e"ő kultMra- %og2 $sak n>%án2at említsek. Vzsgáljuk meg a kultMrát. A kJl@nf>le kultMrákban kJl@nf>le gondolkodás >s "selked>s jellemző a p>nz "onatkozásában- gaz Og2 gondoljátok14

eg2 g2erek eg2 adott %ozzáállással szJletk- am a p>nzt llet- "ag2 tanulja- mk>nt bánjon a p>nzzel Hel2es. &nden g2erek megtanulja%og2an gondolkozz>k >s $selekedj>k p>nzJg2 k>rd>sekben. Ez gaz rád- rám- mndenkre. &egtanították nekJnk- mt gondoljunk- >s %og2an $selekedjJnk- %a p>nzről "an szó. Ez a tanítás kond$onálássá "álk- automatkus reak$ókat "ált k- amel2eket >letJnk to"ább r>sz>ben k@"etJnk. ,ersze $sak akkor- %a nem a"atkozunk k@zbe- >s nem módosítjuk az elm>nkben a p>nzről szóló t>teleket. Ebben a k@n2"ben >ppen ezt fogjuk megtenn- >s ezt tesszJk a &llomos elme ntenzí" tanfol2amon s t@bb ezer emberrel mnden >"ben- eg2 m>l2ebb >s tartósabb sznten. &nt mondtam- a gondolatok >rz>sek%ez "ezetnek- az >rz>sek tettek%eza tettek pedg eredm>n2ek%ez. 1elmerJl eg2 >rdekes k>rd>s! Honnan származnak a gondolatank &>rt gondolkozunk másk>nt- mnt mások )ondolatank az elm>nk fJlk>ben raktározott Gnformá$ó?fájlokbólG erednek. Honnan te%át az nformá$ó A mMltban programozták bel>nk. 3zon2- bzon2- mMltbel kond$onálásunk %atározza meg mndenag2unkban felmerJlő gondolatunkat. Ennek tJkr>ben a k@"etkezők>ppen módosít%atjuk a &egn2l"ánulás 1ol2amatát! A programozásból erednek a gondolatank gondolatank >rz>sek%ez "ezetnek >rz>senk tettek%ez "ezetnek tettenk eredm>n2ek%ez "ezetnek. Ez>rt aztán >ppen Mg2- a%og2an eg2 szem>l2 számítóg>p eset>ben- a program meg"áltoztatása az első fontos l>p>s az eredm>n2 meg" áltoztatás á%oz. Hog2an kond$onáltak te%át mnket Három alap"ető módon. Az >let mnden terJlet>n- bele>rt"e a p>nzt s! Verbáls programozás! &t %allottunk fatal korunkban Qtánzás! &t láttunk fatal korunkban Konkr>t esem>n2ek! &t tapasztaltunk fatal korunkban 1ontos meg>rten a kond$onálás e %árom szempontját- ez>rt foglalkozzunk "elJk eg2enk>nt. A k@n2" másodk r>sz>ben bemutatommk>nt kond$onál%atod magadat Mjra- %og2 gazdag >s skeres l>g2. Az első %atás! Verbáls programozás KezdjJk a "erbáls programozással. &t %allottál g2erekkorodban a p>nzről- a gazdagságról >s a gazdagokról Hallottál?e ol2an kjelent>seket- %og2 a p>nz mnden gonoszság forrása spóroln a ne%>zadőkre a gazdagok gazdagoka bNn@zők mo$skoskell gazdagok p>nz>rt kem>n2enkapzsk meg kelladolgozn p>nz nem a fán terem az ember nem le%et eg2szerre gazdag >s lelkleg emelkedett a p>nz nem boldogít a p>nz besz>l a gazdagok eg2re gazdagabbak lesznek- a szeg>n2ek eg2re szeg>n2ednek a m 15

fajtánknak nem "aló nem mndenk le%et gazdag sosn$s el>g to"ábbá a %ír%edt mondatot! nem enged%etjJk meg magunknak 4álunk- ott%on- apám mndg azt J"@lt@tte- "ala%án2szor p>nzt k>rtem tőle! G&t gondolsz- nekem a bőr@m alatt s p>nz "anG V$$esen azt feleltem nek! G3ár$sak Mg2 lenne. en2Mznám a bő[email protected] #osem ne"etett. (tt a b@kkenő. &ndazok a kjelent>sek- amel2eket fatal korunkban %allottunk a p>nzről- megmaradnak a tudatalattnkban- >s modellk>nt szolgálnak p>nzJg2enk nt>z>s>%ez. A "erbáls kond$onálás rendkí"Jl erős %atásM. ,>ldául a fam- Cesse%árom>"es korában eg2szer odaszaladt %ozzám- >s zgatottan azt mondta! GApu- menjJnk el- >s n>zzJk meg a Tn nndzsa teknő$@ket a mozban. (tt játsszák- eg>szen k@zel %ozzánk.G El sem tudtam k>pzeln%onnan smer ez a p$ g2erek a tá"olságokat. 4>%án2 óra mMl"a megkaptam a "álaszt eg2 t>">reklámból- amel2 a flmet %rdette>s a szokásos mondattal fejeződ@tt be! G&ost a k@zel mozk mNsorán.G A "erbáls kond$onálás erej>re ug2an$sak jó p>lda &llomos elme tanfol2amank eg2k r>szt"e"őj>nek esete s. #tep%ennek nem a p>nzkeres>s okozott gondot- %anem a p>nz megtartása. Amkor elj@tt %ozzánk- t@bb mnt :// /// dollárt keresett >"ente- >s ez már klen$ >"e íg2 "olt. Ennek ellen>re állandóan az an2ag $sőd sz>l>n állt. Vala%og2an el"erte a p>nz>t- k@l$s@nadta- "ag2 rossz befektet>seken el"esztette. Akár%og2an s- mndenesetre semmje sem maradt. #tep%en elmondta- %og2 g2erekkorában mndg azt %allotta az >desan2jától! GA gazdagok kapzsk. A szeg>n2ek "erejt>ke árán gazdagszanak meg. +sak ann2d leg2en- amenn2ből meg tudsz >lnS Aknek t@bb "an- alá"aló gazember.G 4em kell %ozzá nag2 tudósnak lenn- %og2 ktaláljuk- m játszódott le #tep%en tudatalattjában. 4em $soda- %og2 szeg>n2 "olt. Fdesan2ja "erbálsan Mg2 kond$onálta- %og2 azt %gg2e- a gazdagok kapzsk. Ez>rt az ag2a a gazdagság%oz a kapzsságot társította- am term>szetesen rossz. &nt%og2 nem akart rossz lenn- tudatalattja elnt>zte- %og2 ne leg2en gazdag. #tep%en szerette az >desan2ját- >s nem akart "ele szembeszegJln. Ha gazdag lett "olna- az szembeszegJl>snek számított "olna an2ja megg2őződ>s>"el. Ez>rt nem te%etett mást- mnt %og2 mndg tMladott a p>nz>n- amnt megkereste- kJl@nben alá"aló gazembernek >rezte "olna magát. ,ersze most azt gondol%atod- %a az embernek "álasztana kell- %og2 gazdag leg2en?e- "ag2 megfeleljen az >desan2ja- esetleg bárk más el"árásanak- a legt@bben a gazdagságot "álasztanák. #zó sn$s rólaS Az ember elme nem íg2 mNk@dk. Term>szetesen a gazdagság lenne a 16

logkus "álasztás. Ha azonban a tudatalattnak "álasztana kell a m>l2en g2@kerező >rzelmek >s a logka k@z@tt- sznte mndg az >rzelmek ja"ára dől el a "álasztás. )ALA)#)( EV Ha tudatalattnknak "álasztana kell a m>l2en g2@kerező >rzelmek >s a logka k@z@tt- sznte mndg az >rzelmek ja"ára dől el a "álasztás. T>rjJnk most "ssza az előbb t@rt>net%ez. 4>%án2 rendkí"Jl %at>kon2tapasztaláson alapuló te$%nka segíts>g>"el #tep%en p>nzJg2 modellje ke"esebb mnt tíz per$ leforgása alatt d@bbenetesen meg"áltozott. &nd@ssze k>t >" mMl"a szeg>n2 emberből mllomossá "ált. #tep%en a tanfol2amon meg>rtette- %og2 ezek az őt %átráltató %edelmek az an2jától erednek- >s az an2ja programozta azokat bel>- nem a saját megg2őződ>s>%ez tartoznak. &ajd m>g to"ább mentJnk- >s segítettJnk nek kalakítan eg2 strat>gát- amell2el nem kellett t@bb> Mg2 >rezne%og2 szembeszegJl az an2já"al. Eg2szerN "olt! #tep%en an2ja nag2on szerette Ha=at. #tep%en ez>rt befektetett eg2 tengerpart társas%ázba &aun- >s an2ja mnden >"ben ott t@lt az eg>sz telet. Az an2ja boldog- >s ő s az. Elősz@r s- most már az an2ja s @rJl nek- %og2 #tep%en gazdag- >s mndenJtt sz>tkJrt@l- ml2en nag2lelkN a fa. &ásodszor- #tep%en >"ente %at %ónapra megszabadul az an2jától. K"áló megoldásS Cómagam a ne%>z kezdet után lassank>nt skereket >rtem el a "állalkozásban- de a r>sz">n2emmel sosem tudtam n2ern. Amkor meg"zsgáltam p>nzJg2 modellemet- feld>ztem magamban- %og2 apám munka után a "a$soraasztalnál az Mjság tőzsde ro"atát b@ng>sz"emnden este az asztalra $sapott- >s felkáltott! GAzok a ro%ad>k r>sz">n2ekSG Ezután "ag2 f>l órág azon m>rgelőd@tt- ml2en ostoba az eg>sz rendszer- >s menn2"el k@nn2ebb p>nz%ez jutn a as Vegas? ját>kautomatákból. &ost- %og2 már smered a "erbáls kond$onálás erej>t- meg>rt%etednem $soda- %a nem skerJlt p>nzt n2ernem a tőzsd>n. A szó szoros >rtelm>ben arra programoztak- %og2 "eszítsek- %og2 tudattalanul rossz r>sz">n2eket "eg2ek meg- rossz áron- rosszkor. &>rt Hog2 tudat alatt >r">n2esítsem p>nzJg2 modellemet- amel2 arról szólt! GA mo$skos r>sz">n2ekSG &ondanom sem kell- mután kg2omláltam ezt a burjánzó- m>rgező g2omot belső Gp>nzJg2 kertembőlG- g2Jm@l$s@zőbb> "áltak a befektet>sem. #znte azonnalamnt átkond$onáltam az >gbe sz@ktek "álasztott r>sz">n2em ára- >s azóta smagamatd@bbenetes skereket >rek el a tőzsd>n. H%etetlennek %angzk- de %a meg>rtjJk a p>nzJg2 modell mNk@d>s>t- gens "an ennek >rtelme.

17

&egnt $sak arról "an szó- %og2 tudatalatt kond$onálásunk %atározza meg a gondolkodásunkat. )ondolkodásunk %atározza meg a d@nt>senket- >s d@nt>senk %atározzák meg $selekedetenketmel2ekből a k@"etkezm>n2ek fakadnak. A "áltoztatásnak n>g2 kul$sfontosságM eleme "an- mel2ek mndeg2ke elenged%etetlenJl szJks>ges p>nzJg2 modellJnk átprogramozásá%oz. Ezek eg2szerNek- de annál %atásosabbak. A "áltoztatás első eleme a tudatosság. 4em "áltoztat%atunk meg "alamt- %a nem tudunk a l>tez>s>ről. A "áltoztatás másodk eleme a meg>rt>s. Azzal- %og2 felsmerjJk%onnan származk GgondolkodásmódunkG- ráj@"Jnk- %og2 rajtunk kí"Jl kell keresnJnk az eredet>t. A "áltoztatás %armadk eleme az el%atárolódás. Amnt felsmertJk- %og2 a gondolkodásmódunk nem m "ag2unk- el%atárol%atjuk magunkat tőle>s eld@nt%etjJk- %og2 a to"ábbakban ragaszkodunk?e %ozzá- "ag2 feladjuk ' annak alapján- %og2 kk "ag2unk jelenleg- >s kkk> akarunk "áln a j@"őben. &egfg2el%etjJk ezt a gondolkodásmódot- mnt eg2 nformá$ó?GfájltG- amel2et r>ges?r>gen tárolunk az elm>nkben- >s most eld@ntjJk- >r">n2es?e "ag2 >r">n2telen. A "áltoztatás neg2edk eleme az Mjrakond$onálás. Ezt a fol2amatot a k@n2" másodk r>sz>ben fogjuk elkezden- a%ol megsmertetlek a gazdagságot megteremtő szellem t>telekkel. Ak m>l2ebben szeretne ezzel foglalkozn- látogassa meg a &llomos elme ntenzí" tanfol2amát. Btt a r>szt"e"ők %atásos g2akorlat módszereket sajátít%atnak elamel2ek sejtsznten- tartósan átalakítják tudatalattjukat ' arra tanítják az elm>t- %og2 támogassa a gazdagság >s a sker el>r>s>t. A g2akorság >s a fol2amatos támogatás ug2an$sak fontosak a tartós "áltozás%oz- ez>rt szeretn>k m>g eg2 to"ább segíts>get s felajánlan. A ===.mllonaremndbook.$om %onlapon a G1REE 3BBK 3B4Q#E#G $ímre kattnt"a felratkoz%atsz a &llomos Elme G%et gondolatáraG. íg2 %etente kapsz eg2 mag"as tanítást- amel2 segít a sker el>r>s>ben. T>rjJnk most "ssza a "erbáls kond$onálás%oz- >s lássuk- mt te%etsz legelősz@r- %og2 elkezdd átalakítan p>nzJg2 modelledet. Teendők a "áltoztatás%oz! Verbáls programozás TQLATB##)! írd le mndazokat akjelent>seket- mel2eket a p>nzről- a gazdagságról >s a gazdagokról %allottál g2ermekkorodban. &E)FRTF#! írd le- mt gondolsz arról- %og2an %atottak ezek a kjelent>sek a p>nzJg2 >letedre ez dág. EHATRBXL#! 3elátod%og2 ezeket %ozzád a gondolatokat $sak tanultadnem a te szer"es r>szednem tartoznak 3elátod%og2 most azonnal Mg2 d@nt%etsz- meg"áltoztatod azokat 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd!

18

GAmt a p>nzről %allottam- nem felt>tlenJl gaz. Og2 d@nt@k- %og2 Mj gondolkodásmódot "álasztok- amel2 támogatja a boldogságomat >s a skeress>gemet.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A másodk %atás! Qtánzás A másodk kond$onálás mód az utánzás. &re ne"eltek a szJled a p>nzzel kap$solatban Eg2kJk- "ag2 mndketten jól tudtak bánn a p>nzzel- esetleg rosszul K@ltekezők- "ag2 takar>kosak "oltak +sa"aros >szjárásM befektetők "oltak- "ag2 eg2általán nem foglalkoztak befektet>ssel Vállaltak?e ko$kázatot- "ag2 konzer"atí"ok "oltak Volt?e mndg p>nzJk- "ag2 $sak dőnk>nt K@nn2en j@tt a p>nz a $saládodba"ag2 mndg meg kellett kJzden >rte Yr@m@t jelentett a p>nz az ott%onodban- "ag2 dur"a "ták forrása "olt &>rt l>n2eges ezt tudn 3ztosan %allottad már az Gutánozó majomG kfejez>st. 4os- az emberek sem sokban kJl@nb@znek a majmoktól e tekntetben. )2ermekkorunkban mndent utánzással tanulunk meg. #okan ódzkodnak besmern- de "an n>m gazság a mondásbanmszernt Gaz alma nem esk messze a fájátólG. Erről annak az asszon2nak a t@rt>nete jut eszembe- ak sonkát főz@tt "a$sorára- >s le"ágta a %Ms mndk>t ">g>t- mond"án! GAn2ám s íg2 $snálta.G 4os- >ppen az an2ja j@tt el %ozzá aznap "a$sorára. &eg s k>rdezte tőle- m>rt "ágta le mndg a sonka k>t ">g>t. Az an2ja azt felelte! GAn2ám s íg2 $snálta.G El%atározták- %og2 fel%í"ják a nag2mamát- >s megk>rdk tőle- m>rt "ágta le mndg a sonka k>t ">g>t. 4o >s mt mondott a nag2mama G&ert tMl k$s "olt a lábasom.G Ezzel arra akartam utaln- %og2 általában eg2k szJlőnk "ag2 mndkettőjJk mntájának ke"er>k>t k@"etjJk a p>nzzel kap$solatban. Az >n apám p>ldául "állalkozó "olt. akás>pít>ssel foglalkozott. Eg2?eg2 projekt keret>ben mnmum tzenk>t- de akár száz lakást s fel>pített. &nden projekt%ez órás menn2s>gN tőke befektet>s>re "olt szJks>g. Apám mnden "ag2onunkat erre tette fel- >s nag2 @sszegN bank %teleket "ett fel- mre a lakásokat eladta- >s megt>rJlt a befektet>se. K@"etkez>sk>ppen a projektek elej>n sosem "olt p>nzJnk- >s k sem látszottunk az adósságból. Frt%ető- %og2 apám l2enkor nem "olt "alam jó %angulatban- >s $seppet sem mutatkozott nag2"onalMnak. Ha bárml2en k$s @sszeget k>rtem tőle- mndg $sak azt mondta!G&t gondolsz- nekem a bőr@m alatt s p>nz "anG &ajd %ozzátette! G&egőrJlt>lG Term>szetesen eg2 fít2nget sem kaptam>s ne a puszta ellentmondást tNrően a tudtomra adta! G&eg próbáljtekntet>"el m>g eg2szer k>rnSG Te s nem bztosan smered ezt a n>z>st. Ez íg2 ment nag2jából eg2 "ag2 k>t >"g- amíg ">gJl el nem adta a lakásokat. Akkor aztán tejben?"ajban fJr@dtJnk. Apám eg2k per$ről a 19

máskra meg"áltozott- mnt%a k$ser>lt>k "olna. 3oldog- ked"es- >s %%etetlenJl nag2lelkN lett. 3ej@tt %ozzám- >s megk>rdezte- nn$s?e szJks>gem eg2 ks p>nzre. &agamban azt gondoltam- most "sszakapja tőlem azt a metsző pllantást- de term>szetesen nem "oltam bolondez>rt $sak ann2t mondtam! GLe%og2nem- apu- k@sz@n@mG- >s nag2ot n>ztem. &nden nag2szerN "olt eg>szen addg- amíg eg2 napon apám azzal nem állított %aza- %og2 GTaláltam eg2 jó telket. &egnt >pítkezn fogunk.G Fl>nken eml>kszem- %og2 l2enkor azt feleltem! GRemek- apa- sok szeren$s>tSG- pedg megr>mJltem- mert tudtam- megnt kezdődk a r>g nóta. &ndg íg2 ment ez- ameddg $sak "ssza tudok eml>kezn- Mg2 %at>"es koromtól %uszoneg2 esztendős koromg- amkor ">gleg elk@lt@ztem ott%onról. Aztán ">ge lett- legalábbs >n akkor azt gondoltam. Huszoneg2 >"es koromban- amkor befejeztem a tanulmán2amat- mt gondolsz- m lett belőlem ' Fpít>s "állalkozó. K>sőbb sokf>le eg2>b "állalkozással foglalkoztam. &ndg ksebb "ag2on%oz jutottam- de "alaml2en >rt%etetlen oknál fog"a r@"d dő mMltán t@nkrementem. Ojabb "állalkozásba fogtam- >s l2enkor azt %ttem- sm>t en2>m a "lág- de eg2 >""el k>sőbb sm>t $sak padlóra kerJltem. Ezek az eg2szer fent- eg2szer lent állapotok $saknem tíz >"en keresztJl sm>tlődtek- mre ráj@ttem- %og2 nem a "állalkozással "an a baj- nem a partnerekkel- nem s az alkalmazottakkal "ag2 a gazdaság %el2zettelm>g $sak nem s azzal- %og2 szabadságra mentem >s p%entem- amkor jól mentek a dolgok. V>gJl arra a felsmer>sre jutottam- %og2 talán- de $sak talán- tudat alatt apám Geg2szer fent- eg2szer lentG j@"edelemszerz>s mntáját sm>tlem. Azt kell mondjam- %ála stennek megtanultam- amt most te s megtanulsz ebből a k@n2"ből- >s skerJlt átkond$onálnom magamat erről a jojó?modellről a k@"etkezetes j@"edelemn@"el>sre. &>g ma s k>sztet>st >rzek- %og2 "áltoztassak- amkor jól mennek a dolgok >s szabotáljam magamat a fol2amatbanW. &a azonban már "an az elm>mben eg2 másk fájl- amel2 odafg2el erre az >rz>sre- >s k@zbeszól! GK@sz@n@m- %og2 megosztottad "elem most t>rjJnk "ssza a l>n2eg%ez>s lássunk Mjra munká%oz.G Eg2 másk p>lda a florda Brlandóban tartott tanfol2amam eg2k>ről származk. A %allgatók a színpad előtt álltak sorban- a%og2 szoktakautogram>rt- "ag2 $sak az>rt- %og2 elk@sz@njenek- k@sz@netet mondjanak"ag2 l2esm. #osem fogom elfelejten azt az uratsír"a j@tt oda %ozzám. Alg jutott l>legzet%ez>s állandóan az ak ngujjá"al t@r@lgette a szem>t. &egk>rdeztem tőle- m bántja. Azt felelte! GHat"an%árom >"es "ag2ok- fol2ton k@n2"eket ol"asok >s tanfol2amokra járok- amóta $sak l>teznek l2enek. &nden előadót meg%allgattam- >s 20

mndent kpróbáltam- amt tanítottak. ,róbálkoztam r>sz">n2ekkelngatlannal >s t@bb mnt eg2 tu$at kJl@nf>le "állalkozással. To"ábbtanultam- >s megszereztem az &3A?t. T@bb smerettel rendelkezem- mnt tíz átlagember eg2Jtt">"e- m>gsem skerJlt so%a an2ag skert el>rnem. Elente mndg mnden jól ment- aztán m>gs mndg a t@nk sz>l>re jutottam. #osem tudtam- m>rt. Azt %ttem- bztosan tMl ostoba "ag2ok... eg>szen mág. V>gJl- mután @nt meg%allgattam- >s ">gg$snáltam a g2akorlatokatmnden >rtelmet n2ert. 4n$s "elem semm baj. +sak apám p>nzJg2 modellje "an a fejemben- >s ez okozza az >n rossz sorsomat. Apám meg>lte a legsMl2osabb gazdaság "álságot. 4ap mnt nap megpróbált állást szerezn- "ag2 eladn "alamt- de mndg Jres k>zzel j@tt %aza. 3ár$sak >rtettem "olna az utánzást >s a p>nzJg2 mntákat neg2"en >"eS &$soda dőpazarlás "olt az @sszes tanulás >s smeretszerz>sSG &>g erősebben kezdett sírn. Azt feleltem nek! GAz smeretszerz>s eg2általán nem "olt dőpazarlásS +sak ott lappangtak az smerete a felszín alatt- elraktároz"a eg2 Zelme[?bankban- %og2 mkor kerJl%etnek a felszínre. &ost- %og2 kalakított eg2 Zskeres modellt[- mndaz- amt eddg tanult- %asznál%ató lesz- >s a sker $sM$sára jut.G A legt@bben tudjuk- mkor %alljuk meg az gazságot. Az ar$a kezdett felderJln- >s sm>t m>l2eket l>legzett. Aztán elmosol2odott. #zeretetteljesen meg@lelt- >s azt mondta! GK@sz@n@m- k@sz@n@mk@sz@[email protected] Amkor legutóbb %allottam felőle- mnden remekJl ment nek! t@bb "ag2ont %almozott fel tzenn2ol$ %ónap alatt- mnt az előző tzenn2ol$ >"ben @sszesen. 4ag2on @rJl@k nekS Hába rendelkezJnk a "lág @sszes smeret>"el >s tudásá"al- %a a GmodellJnkG nem a skert támogatja- p>nzJg2leg kár%ozatra "ag2unk ít>l"e. )2akran "esznek r>szt a tanfol2amankon ol2an %allgatók- akknek a szJle át>lt>k a másodk "lág%áborMt "ag2 a nag2 gazdaság "lág"álságot. #okszor m>l2en megrendJlnek- amkor felsmerk- ml2en m>rt>kben befol2ásolták a szJlek tapasztalata a p>nzzel kap$solatos %edelmeket >s szokásakat. Vannak- akk őrJlt módjára k@ltekeznek%szen Gaz ember k@nn2en el"eszt%et az @sszes p>nz>t- akkor meg m>rt ne >l"ezze- amíg le%etG. &ások- >ppen ellenkezőleg- g2Njt@getnek Ga ne%>z dőkreG. Hadd %í"jam fel a fg2elmet! A ne%>z dőkre f>lretenn jó @tletnek látsz%atde nag2 el">t. probl>mákat okoz%at. Tanfol2amankon szánd>k erej>nek & lesz s a jutalmunk%a a ne%>z dőkretanítjuk tesszJka f>lre a p>nzt 4e%>z dők ' ug2an márS Hag2j fel ezzelS A%el2ett- %og2 a ne%>z dőkre spórolnál- spórolj a boldog dőkre- "ag2 arra az dőre-

21

amkor el>red az an2ag fJggetlens>getS Ha íg2 teszel- a szánd>k t@r">n2e >rtelm>ben pontosan ezt fogod kapn. Korábban már szóltam róla- %og2 p>nz dolgában "alamel2k "ag2 mndk>t szJlőnk mntáját k@"etjJk- de az >remnek "an eg2 másk oldala s. 4>mel2ek >ppen az ellenkezőj>t teszk annak- amt a szJlek. &>rt "an ez íg2 A %arag >s a lázadás sza"ak smerősen $sengenek Vag2s attól fJgg- menn2re "oltunk rájuk dJ%@sek. #ajnos ksg2erekk>nt nem mond%atjuk a szJlenknek! GAn2a- apa- Jljetek leS #zeretn>k "alamt megbesz>ln "eletek. 4em tetszk az a móda%og2an a p>nzt kezeltek- "ag2 akár az >leteteket- >s ez>rt- %a feln@"@k- >n eg>szen másk>ppen fogom nt>zn a dolgamat. Rem>lemmeg>rttek. Akkor %át jó >jt >s sz>p álmokatSG 4em- nem- nem eg>szen íg2 meg2 ez. #okkal nkább kborulunk- amkor megn2omják azt a bzon2os gombot- >s "alam l2esmt mondunk! G)2Nl@llek tteket. #osem leszek ol2an- mnt t. Fn gazdag leszek- %a feln@"@k. Akkor majd mndent megszerzek- amt $sak akarok- akár tetszk nektek- akár nem.G Ezzel kro%anunk a %álószobából- be$sapjuk magunk m@g@tt az ajtót- >s elkezdjJk pJf@ln a párnánkat- "ag2 am >ppen a kezJnk Jg2>be esk- %og2 le"ezessJk az elkeseredetts>gJnket. #ok szeg>n2 $saládból származó emberből dJ%@t >s lázadást "ált k a szeg>n2s>ge. Az l2enek g2akran fogják magukat- >s meggazdagszanak- "ag2 legalábbs g2ekeznek ezt tenn. Le "an eg2 apró b@kkenő- am nem s ol2an apró. Akár gazdagok lesznek- akár betegre dolgozzák magukat a sker>rt- általában m>gsem boldogok. &>rt &ert a gazdagságuk g2@kere "ag2 a p>nzszerz>s ndít>ka a dJ% >s a s>rtetts>g. K@"etkez>sk>ppen a p>nz >s a %arag @sszekap$solódk az ag2ukban- >s mn>l t@bb p>nzre tesznek szert- "ag2 mn>l t@bbre g2ekeznek szert tenn- annál dJ%@sebbek. V>gJl magasabb >njJk azt mondja! GElegem "an a %aragból >s a stresszből. Fn $sak b>k>t >s derNt akarok.G Ezek után feltesz a k>rd>st elm>j>nek- amel2 a kap$solatot megteremtette- mt teg2en a %el2zet or"oslására. Az elme a k@"etkező "álaszt adja! GHa meg akarsz szabaduln a %aragtól- meg kell szabadulnod a p>nzedtől.G Az llető megtesz. Tudatalattja ndíttatására megszabadul a p>nz>től. TMlk@ltekezk- rossz befektet>s d@nt>st %oz- "ag2 an2aglag padlóra kJld magát eg2 "álással- esetleg más módon szabotálja a skert. Tulajdonk>ppen mndeg2- mt tesz- mert most el>gedett. (gaz 4em gazS A %el2zete m>g rosszabb- mert most már nem$sak m>rges- %anem szeg>n2 m>rges. 4em a megfelelő dologtól szabadult meg. A K@zben p>nz>n adott tMl- >s nem a %aragján g2Jm@l$s@nnem pedg a g2@k>ren. a l>n2eg a szJlők ránt >rzett %arag- >s mndg s ez "olt. Amíg ez a %arag nem mMlk el- sosem lesz boldog- >s sosem lel b>k>t- akármenn2 p>nze "an ' "ag2 nn$s. 22

Kul$sfontosságM- ml2en ndít>kunk "an a p>nzszerz>sre "ag2 a sker el>r>s>re. Ha rossz a mot"á$ó g2@kere arra- %og2 p>nzJnk leg2en"ag2 %og2 skert >rjJnk el- p>ldául a f>lelem- a dJ% "ag2 a bzon2ítás "ág2 mot"ál- a p>nz sosem tesz boldoggá. )ALA)#)( EV Ha a p>nzszerz>st "ag2 a sker el>r>s>t rossz ndít>k mot"álja- p>ldául f>lelem- dJ% "ag2 a bzon2ítás "ág2a p>nz sosem tesz boldoggá. &>rt &ert ezen probl>mák eg2k>t sem oldja meg a p>nz. Vzsgáljuk meg p>ldául a f>lelmet. A tanfol2amamon meg szoktam k>rdezn a %allgatókat! GHán2an "annak @n@k k@z@tt- akk a f>lelmet jel@ln>k meg első számM mot"á$ók>nt a sker el>r>s>%ezG ltalában nem sokan jelentkeznek. Ekkor megk>rdezem! GHán2an jel@ln>k meg a bztonságot a sker el>r>s>nek első számM mot"á$ójak>ntG Erre sznte mndenk feltesz a kez>t. )ondoljunk $sak bele ' a bztonság >s a f>lelem %ajtóereje ug2anaz. A bztonságkeres>s a bzon2talanságból fakad- am f>lelmen alapul. &egszJntet?e a p>nz te%át a f>lelmet 3ár Mg2 lenneS Le a "álasz %atározott nem. &>rt &ert nem a p>nz a probl>ma g2@kere- %anem a f>lelem. To"ább sMl2osbítja a %el2zetet- %og2 a f>lelem nem eg2szerNen probl>ma- %anem szokás. Enn>l fog"a a t@bb p>nz $sak meg"áltoztatja a f>lelmJnket. Amkor szeg>n2ek "oltunk- "alószínNleg attól f>ltJnk- %og2 sosem lesz p>nzJnk- "ag2 sosem lesz belőle el>g. Amnt "an p>nzJnk- a f>lelmJnk általában átalakul! G& lesz- %a el"eszítemG- "ag2! G&ndenk az >n p>nzemet akarja majdG- "ag2! GT@nkrete sznek az adóter%ekG. Eg2 szó"al! amíg le nem ásunk a probl>ma g2@ker>g- >s meg nem szJntetjJk a f>lelmet- a "lág @sszes p>nze sem segít. Term>szetesen a legt@bben szí"esebben aggódnának azon- %og2 "an p>nzJk- >s el"eszítk- mnt azon- %og2 nn$s p>nzJk ' de eg2k sem jelent gazán kellemes >letet. A%og2an sokan a f>lelem matt g2ekeznek p>nz%ez jutn- ol2anok s akadnak sz>p számmal- akket a bzon2ítás "ág2 sarkall az an2ag sker el>r>s>re. Ezzel a k%í"ással a k@n2" másodk r>sz>ben fogunk bő"ebben foglalkozn- most leg2en ann2 el>g- %og2 bárml2 nag2 "ag2onunk "an- attól m>g semmk>ppen nem >rezzJk jobbnak magunkat. A p>nz nem te%et senkt azzá- am amMg2 s. Ráadásul$sakMg2- mnt a f>lelem eset>ben- az @r@k@s bzon2ítás k>n2szer szokássá "álk- >s >szre sem "esszJk. +>lrat@rőnek- kem>n2nek%atározottnak magunkatezek l2enek gen$sak nemes tulajdonságok. Ane"ezzJk k>rd>s $supán az- m>rt>s "ag2unk & %Mzódk meg mndeme "onások %átter>ben Azoknak- akket a bzon2ítás "ág2a %ajt- semenn2 p>nz nem el>g- %og2 en2%ítse az abból fakadó belső fájdalmat- %og2 az >letJkben semm >s 23

senk nem Gel>g jóG. A "lág @sszes p>nze >s semm más sem lesz so%a el>g azoknak- akk ke">snek >rzk magukat. &egnt rólunk szól az eg>sz. 4e feledjJk- belső "lágunk a kJl"lágot tJkr@z "ssza. Ha azt %sszJk- nem "ag2unk el>g jók- >r">n2esítjJk ezt a %edelmet- >s ol2an "alóságot teremtJnk- %og2 nn$s el>g p>nzJnk. Ha azonban sokra tartjuk magunkat- ezt a %edelmet >r">n2esítjJk- >s bős>get teremtJnk. &>rt &ert a Gbős>gG "álk a g2@kerJnkk>- >s ez lesz a term>szetes l>tformánk. Ha megszJntetjJk a %aragot- a f>lelmet >s a bzon2ítás "ág2at mnt a p>nzszerz>s mot"á$ót- Mj k>sztet>seket talál%atunk! $>lt- a "lág%oz "aló %ozzájárulást >s @r@m@t. g2 nem kell tMladnunk a p>nzJnk@n a%%oz- %og2 boldogok leg2Jnk. 4em mnden esetben baj az- %a az ember szembeszegJl a szJle"el"ag2 lázad ellenJk. Fpp ellenkezőleg- %a lázadtunk am g2akor másodszJl@ttekn>lW- >s a $saládunknak rossz p>nzkezel>s szokása "oltak- általában %asznos- %a más Mton járunk. Ha azonban a szJl>nk skeresek "oltak- >s m lázadunk ellenJk- sMl2os an2ag ne%>zs>g ek el> n>z%etJnk. Akár%og2an s- a l>n2eg- %og2 felsmerjJk- ml2en módon "szon2ulunk eg2k "ag2 mndk>t szJlőnk p>nzJg2 szokása%oz. A "áltoztatás l>p>se! Qtánzás TQLATB#T#! )ondold ">gg- %og2an álltak %ozzá szJled a p>nz%ez >s a gazdagság%oz- ml2en szokásak "oltak ezekkel kap$solatbanS rd le- mben %asonlítasz rájuk- mben kJl@nb@z@l tőlJkS &E)FRTF#! írd le- ml2en %atást tett ez a modell a p>nzJg2 >letedre. EHATRBXL#! 3elátod- %og2 ez a %ozzáállás tanult- >s nem a te l>n2edet tJkr@z 3elátod- %og2 a jelen pllanattól kezd"e mást s "álaszt%atsz 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! GAmt eddg lemásoltam a p>nzzel kap$solatos "selked>sről- az a szJlem módszere. Fn a saját utamat k@"etem.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A %armadk %atás! Konkr>t esem>n2ek A kond$onálás %armadk módját a konkr>t esem>n2ek szolgáltatják. &t tapasztaltál g2erekkorodban a p>nzzel- a gazdagsággal- a gazdagokkal kap$solatban Ezek az >lm>n2ek rendkí"Jl fontosak- mert ezek alakítják k a %edelmenket ' "ag2 nkább llMzónkat '- mel2ek szernt jelenleg >lJnk. Hadd %ozzak erre eg2 p>ldát. Az eg2k &llomos elme tanfol2amomon r>szt "ett eg2 mNtőben dolgozó ápolónő. Cose2 nag2on jól keresett-ás"a de "ala%og2 mndg n2akára %ágott a p>nznek. K$st m>l2ebbre előkerJlt eg2 eml>k tzeneg2 >"es korából- amkor eg2 kína >tteremben "olt a szJle"el >s a test">r>"el. A szJle szokásos $sMn2a "eszeked>sek eg2k>t fol2tatták a p>nz matt. Az apja felállt- kabált- >s 24

az @kl>"el "erte az asztalt. Cose2 eml>kszk rá- %og2 az apja elősz@r el"@r@s@d@tt- azután elllult- >s ">gJl eg2 szí"ro%am a f@ldre d@nt@tte. Cose2 az skola Mszó$sapat tagja "olt- >s r>szesJlt elsőseg>l2? oktatásban- de mnden %ába "olt. Az apja a karjaban %alt meg. Ettől a naptól fog"a Cose2 elm>je a p>nzt a fájdalommal társította. 4em $soda- %a felnőttk>nt tudatalattja %atására mnden p>nz>n tMladott- %og2 megszabaduljon a fájdalomtól. 1g2elemrem>ltó az s- %og2 ápolónő lett. &>rt Talán az apját akarta megmenten A tanfol2amon segítettJnk Cose2nak meg%atározn p>nzJg2 modellj>t>s átalakítan azt. Celenleg jó Mton %alad az an2ag fJggetlens>g el>r>se fel>. polónő állását s ott%ag2ta. 4em az>rt- mert nem szerette a munkáját. +sak nem a megfelelő k>sztet>s "ez>relte erre a pál2ára. &a p>nzJg2 ter"ező- most s segít az embereket- de ezMttal %ozzá %asonlókkal g2ekszk meg>rtetn- %og2an befol2ásolja a mMltbel programozás p>nzJg2 >letJk mnden "etJlet>t. Eg2 másk p>lda a konkr>t esem>n2ekre a szem>l2es k@rn2ezetemből "aló. A feles>gem n2ol$ >"es korában g2akran %allotta a fag2laltosko$st $slngeln a %ázuk előtt az ut$án. (l2enkor mndg odaszaladt a mamájá%oz- %og2 k>rjen tőle eg2 neg2eddollárost. Az an2ja rendszeresen azt mondta! G#ajnálom- drágám- nn$s p>nzem. K>rj a papátólS 4ála "an az @sszes p>nz.G Erre a feles>gem az apjá%oz szaladt. Az adott nek eg2 neg2eddollárost- a kslán2 meg"ette a fag2ját- >s @rJlt. íg2 ment ez %>tről %>tre. &t tanult meg te%át a g2erek a p>nzről Elősz@r s azt- %og2 az @sszes p>nz a f>rfak>. &t gondoltok- mt "árt tőlem- amkor @ssze%ázasodtunk (gen- gen! p>nzt. Fs bzon2 már nem neg2ed dollárokat k>rt- "ala%og2 felnőtt e tekntetben. &ásodszor azt tanulta meg- %og2 a nőknek nn$s p>nzJk. Ha az ő an2jának az stennőnekW nem "olt p>nze- akkor ez a "lág rendje. Hog2 >r">n2esítse ezt a l>tez>s módot- tudatalattja %atására megszabadult az @sszes p>nz>től. 4ag2on s pre$ízen tette ezt. Ha ;// dollárt kapott- ;// dollárt k@lt@tt el. Ha // dollárt kapott- // dollárt k@lt@tt el. Ha 0// dollárt kapott- 0// dollárt k@lt@tt- %a ;/// dollárt- akkor ezret. Aztán r>szt "ett az eg2k tanfol2amomon- >s tanult a %atást@bbsz@r@z>sről. Adtam nek /// dollárt- mre ő elk@lt@tt ;/ /// dollárt. &egpróbáltam megmag2arázn nek- %og2 G4em- ked"esem- a %atást@bbsz@r@z>s nem ezt jelent. Kapnunk kell a tízezer dollárt- nem kadnunk.G Ezt "ala%og2an nem >rtette. Az eg2etlen dolog- amn "eszekedtJnk- a p>nz "olt. +saknem záton2ra futott matta más a %ázasságunk. sema tudta%og2A mndketten g2@keresen jelent>seket Eg2kJnk társítottunk p>nz%ez. feles>gem számára a p>nz azonnal @r@met jelentett mnt a fag2lalt felett >rzett @r@mW. Fn ezzel szemben abban a %tben nőttem fel- %og2 a p>nzg2Njt>s $>lja a szabadság megteremt>se. 25

Enn>l fog"a- akár%án2szor k@ltekezett a feles>gem- az >n számomra nem eg2szerNen p>nzk@lt>st jelentett- %anem azt- %og2 a szabadságunkat adja el. Fs akár%án2szor >n "sszatartottam őt a k@ltekez>stől- Mg2 >rezte- az >let@r@mtől fosztom meg. Hála stennek megtanultuk- %og2an "zsgáljuk felJl p>nzJg2 modellJnket- >s ' am m>g fontosabb '- %og2an %ozzunk l>tre eg2 Mj p>nzJg2 modellt- amel2 megfelel kettőnk kap$solatának. Vajon t>n2leg mNk@dk mndez Ann2t mond%atok- %og2 %árom $sodának "oltam szemtanMja az >letemben! ;. A lán2om szJlet>s>nek. . A fam szJlet>s>nek. 7. A feles>gem >s >n már nem "eszekszJnk a p>nz mattS A statsztkák szernt az ember kap$solatok felbomlásának legg2akorbb oka a p>nz. Az emberek nem elsősorban a p>nz matt "eszekszenek eg2mással- %anem amatt- %og2 nem llk @ssze a p>nzJg2 GmodelljJkG. &ndeg2- ml2en sok "ag2 ml2en ke">s a p>nze "alaknek. Ha a p>nzJg2 modellJnk nem llk @ssze- komol2 gondok lesznek a kap$solatunkban. Ez gaz %ázastársakra- szerelmesekre- $saládtagokrasőt m>g Jzlettársakra s. A l>n2eg- %og2 meg>rtsJk- nem p>nzről "tatkozunk- %anem p>nzJg2 modellekről. Ha felsmerjJk "alaknek a p>nzJg2 modellj>t- Mg2 tudunk bánn "ele- %og2 mndkettőnknek jó leg2en. Első l>p>sk>nt tudatosítanunk kell magunkban- %og2 társunk p>nzJg2 t>tele mnden bzonn2al kJl@nb@znek a menktől. 4e degesítsJk fel magunkat ezen- nkább próbáljuk őt meg>rten. (g2ekezzJnk mn>l jobban felfogn- m fontos a társunk számára a p>nzzel kap$solatban- >s azonosítsuk mozgatórugót >s f>lelmet- íg2 nem a g2Jm@l$$sel foglalkozunk- %anem a g2@kerekkel- >s jó es>ll2el teremt%etJnk mNk@dők>pes kap$solatot. &ásk>nt ez le%etetlenS Ha Mg2 d@ntesz- %og2 beratkozol a &llomos elme ntenzí" tanfol2amraaz eg2k legfontosabb dolog- amt megtanul%atsz- %og2 mk>nt smer%eted fel társad p>nzJg2 modellj>t- "alamnt mk>nt alakít%atsz k Mjat mndkettőt@k számára- saját >s társad megel>ged>s>re. Ez gaz áldás- %szen megszNnk a legt@bb ember g2@trelmenek eg2k fő oka. A "áltoztatás l>p>se! Konkr>t esem>n2ek A k@"etkező g2akorlatot el">gez%eted a társaddal. 3esz>lj>tek meg mndkettőt@k mMltját- %og2 ml2en gondolatokat %oztatok magatokkal ott%onról a p>nzzel kap$solatban ' mt %allottatok g2ermekkorotokbanml2en p>ldát mutattak a szJletek- ml2en >rzelmeket k"áltó tapasztalatokban "olt r>szetek. Arra s "lágítsatok rá- mt jelent gazán p>nz neked >s a társadnak! @r@mforrástszabadságotbztonságot "ag2a státust. Ezáltal k@nn2ebben azonosít%atjátok eg2más jelenleg p>nzJg2 modellj>t- >s ráj@%ettek- m>rt nem >rtetek eg2et ezen a t>ren.

26

Ezután besz>lj>tek meg- jelenleg mt akartok el>rn- nem eg2>nleg%anem k@z@sen. Határozzátok meg általános $>ljatokat >s %ozzáállásotokat a p>nz%ez >s a sker%ez- >s állapodjatok meg ezekben. K>szítsetek lstát a felfogásokról >s a teendőkről- amel2eket k@"etn fogtok. A lstát teg2>tek k a falra- >s "tás %el2zet eset>n g2eng>dennag2on g2eng>den fg2elmeztess>tek eg2mást arra- %og2 mben eg2eztetek meg k@z@sen- amkor mndketten objektí"ek- >rzelmektől mentesek- >s r>g p>nzJg2 modelljetektől fJggetlenek "oltatok. TQLATB#T#! )ondolj ">gg eg2 konkr>t- >rzelmeket k"áltó esem>n2t- amel2et a p>nzzel kap$solatban >lt>l át g2erekkorodban. &E)FRTF#! írd le- %og2an befol2ásol%atta ez az esem>n2 jelenleg p>nzJg2 >letedet. EHATRBXL#! 3elátod- %og2 ez a %ozzáállás tanulás eredm>n2 e>s nem a te l>n2edet tJkr@z 3elátod- %og2 a jelen pllanattól fog"a "álaszt%atsz mást 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G Elengedem korább %átrán2os p>nzJg2 modellemet- >s Mj- gazdag j@"őt teremtek.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG &re k>sztet t>ged a p>nzJg2 modelled (tt az dő- %og2 meg"álaszoljuk az Geg2mlló dollárosG k>rd>st. &l2en a jelenleg p>nzJg2 >s skermodelled- >s ml2en eredm>n2ek%ez "ezet a tudatalattd ebből kfol2ólag A sker- a k@zepes jómód "ag2 az an2ag $sőd fel> %aladsz &re "ag2 programoz"a a p>nzzel kap$solatban! kJszk@d>sre- "ag2 k@nn2N p>nzszerz>sre Kem>n2en dolgozol a p>nz>rt- "ag2 keg2ensMl2ozottan munkálkodsz Arra kond$onáltak?e- %og2 rendszeres- "ag2 %og2 rendszertelen j@"edelmed leg2en (smered ez utóbb forgatók@n2">t Eg2szer fenteg2szer lent- megnt fent- majd megnt lent. &ndeg2re Mg2 tNnk- %og2 ezeknek a drasztkus "áltozásoknak az oka a kJl"lágban keresendő. me eg2 p>lda! GRemek állásom "olt- de aztán $sődbe ment a $>g. Akkor @nálló "állalkozásba kezdtem- >s gazán fel"rágoztattam- de a pa$ %el2zet elromlott. A k@"etkező "állalkozásom s $sodásan mNk@d@tt$sak%og2 a társam k"ált belőle stb.G ' 4e essJnk t>"ed>sbe! l2enkor a p>nzJg2 modellJnk mNk@dk. &agas- m>rs>kelt "ag2 ala$son2 j@"edelemre "ag2 programoz"a Tudtad- %og2 @sszegszerNen meg le%et %atározn- k ml2en j@"edelemsá"ra "an beállít"a A / /// >s 7/ /// dollár k@z@tt sá"%oz tartozol >"es teknt"e a 8/a /// k@z@ttbea 90j@"edelmedet /// >s ;// /// dolláresetleg k@z@ttbe;0/ >s ///6/>s/// //dollár ezer dollár k@z@ttbe- netán a 0/ /// dollár f@l@ttbe 4>%án2 >""el ezelőtt eg2 szokatlanul jól@lt@z@tt Mr Jlt be az eg2k k>tórás est tanfol2amomra. A ">g>n odaj@tt %ozzám- >s megk>rdezte- szerntem 27

segítene?e rajta a %áromnapos &llomos elme tanfol2am- mnt%og2 már >" 0// /// dollárt keres. &egtudakoltam- móta keres l2en sokat. Azt felelte- mnteg2 %>t >"e- rendszeresen. Enn2 >ppen el>g "olt. &egk>rdeztem- m>rt nem keres  mlló dollárt >"ente. Elmondtam- %og2 a program $>lja az emberek p>nzJg2 le%etős>genek maPmáls kaknázása- >s arra k>rtem- gondolkozz>k el rajta- m>rt rekedt meg f>l mllónál. Eg2 >""el k>sőbb kaptam tőle eg2 e?malt. Ezt írta! GA program elk>pesztő "olt- de elk@"ettem eg2 %bát. Og2 alakítottam át p>nzJg2 gondolat modellemet- %og2 mnd@ssze >"  mlló dollárt keressek. Ezt már el>rtem- ez>rt most Mjra járom a tanfol2amot- %og2 >" ;/ mlló dollárra programozzam át magam.G Ezzel azt akarom mondan- nem az @sszeg számít. Az számítk%asználjuk?e maPmálsan p>nzJg2 le%etős>genket. K@zJletek bzon2ára sokakban felmerJl a k>rd>s- mnek "alaknek enn2 p>nz. Ez a k>rd>s elősz@r s nem tMl előn2@s a gazdagodásotok szempontjából- >s bztos jele annak- %og2 át kell alakítanotok p>nzJg2 modelleteket. &ásodszor- az említett Mrembernek a munkájá%oz kellett l2en sok p>nzamell2el afrka A(L#?betegeket segített eg2 seg>l2szer"ezeten keresztJl. Enn2t arról- %og2 a gazdagok kapzskS >pjJnk to"ább. #pórolásra- "ag2 k@ltekez>sre "ag2 beállít"a ,rogramod szernt jól kezeled a p>nzt- "ag2 rosszul 42erő "ag2 "esztes befektet>seket "álasztasz p>nzJg2 gondolat modelled alapján 1elmerJl%et a k>rd>s! GHog2an le%et a p>nzJg2 modellem r>sze- %og2 n2erek?e a tőzsd>n "ag2 eg2 ngatlanbefektet>senG A "álasz eg2szerN. K "álasztja k a r>sz">n2eket "ag2 az ngatlant Te. K d@nt- amkor meg"eszed Te. K d@nt- amkor eladod Te. Azt %szem- nag2on s jelentős k@z@d "an az eredm>n2%ez. Van eg2 #an Legó? smerős@m- arr2nek %í"ják. arr2 "alóságos mágnásk>nt keres! %atározottan magas j@"edelem szerz>s>re @szt@nz őt p>nzJg2 modellje. Le amkor befektet>sre kerJl a sor- Jld@z a balszeren$se. Akármt "esz- annak azonnal lezu%an az >rt>ke. )ondoltad "olna- %og2 az apjának ug2anez "olt a probl>mája Kráz a %deg tőleSW K@zel kap$solatban "ag2ok arr2"el- ez>rt mndg k>r%etek tőle befektet>s taná$sot. &ndann2szor remekJl be"álk... bztosan rossz. Fppen az ellenkezőj>t teszem annak- amt ja"asol. #zeretem arr2tS Vannak ug2anakkor emberek- akk mndg szeren$s>s k>zzel "álasztanakne"eztem Gmídász >rnt>snekG.akár 3árm%ez fognakarann2á "álk ezt a kezJk alatt. Akár a &dász?>rnt>sa %alál?$sókja szndróma nem eg2>b- mnt a belső p>nzJg2 modell kJlső megjelen>se. (sm>tlem te%át- %og2 a p>nzJg2 modelled meg%atározza az an2ag ' sőt m>g a magán ' >letedet s. Az a nő- ak ke">s p>nzre "an beállít "a 28

p>nzJg2 modellje alapján- nag2 "alószínNs>ggel kfog magának eg2 ol2an f>rft- ak Mg2sznt>n l2en- íg2 aztán megmarad%at a Gk>n2elm zónájábanG- >s p>nzJg2 modellj>nek megfelelően >l%et. Az ol2an embert- ak ke">s p>nzre "an beállít"a- nag2 "alószínNs>ggel eg2 k@ltekező típusM nő"el fogja @ssze%ozn a sorsa- íg2 megmarad%at a p>nzJg2 Gk>n2elm zónájábanG- >s >r">n2esJl%et az eredet p>nzJg2 modellje. #okan azt %szk- %og2 "állalkozásuk skere Jzlet >rz>kJk@n- tudásukon"ag2 legalábbs a pa$ %el2zeten mMlk. (gazán sajnálom- %og2 nekem kell eloszlatnom ezt a t>"%tet- de ez $sak tJnd>rmese- am semm esetre sem gaz. A "állalkozásunk skere p>nzJg2 modellJnk fJgg">n2e. &ndg >r">n2esítjJk a modellJnket. Ha a modellJnk azt dktálja- %og2 ;// /// dollárt keressJnk eg2 >"ben- pontosan enn2t fogunk k%ozn a "állalkozásunkból. Ha >rt>kesít>ssel foglalkozunk >s p>nzJg2 modellJnk 0/ /// dollár >" j@"edelmet ír elő- de eg2 rendkí"Jl Jzlet r>">n 5/ /// dollár Jt a markunkat eg2 >"ben- akkor "ag2 nem j@n @ssze az Jzlet- "ag2 %a m>gs megszerezzJk a 5/ /// dollárt- k>szJljJnk fel rá- %og2 ne%>z >"Jnk lesz- >s ">gJl mndenk>ppen "sszaesJnk arra a j@"edelemszntre- amel2 megfelel p>nzJg2 modellJnknek. Qg2aníg2- %a 0/ /// dollárra "ag2unk G%telesít"eG p>nzJg2 modellJnk alapján- >s >"eken át ke"esebbet teljesítettJnk- megn2ugod%atunk- mert "ssza fogunk t>rn a modellJnk által kjel@lt p>nzJg2 szín"onalra. 1elt>tlenJl íg2 kell lenne- ezt dktálja az elme >s a p>nz t@r">n2e. Ak ebben a %el2zetben "an- azt esetleg elJt eg2 busz- >s pontosan 0/ /// dollár kárt>rít>st kap a bztosítótól. (l2en eg2szerN! íg2 "ag2 Mg2 az ember pontosan >" 0/ /// dollár%oz jut- %a ann2ra "an beállít"a a p>nzJg2 modellje alapján. Teg2Jk fel te%át sm>t a k>rd>st! %onnan tud%atjuk- mre k>sztet mnket p>nzJg2 modellJnk Az eg2k legk>zenfek"őbb "álasz- %og2 meg"zsgáljuk az eredm>n2enket. &egn>zzJk- menn2 p>nz "an a bankszámlánkon. &enn2 a j@"edelmJnk mekkora a "ag2onunk ttekntjJk befektet>senk skeress>g>t. &egállapítjuk- %og2 a k@ltekező "ag2 a takar>kos típus%oz tartozunk?e. &egn>zzJk- jól bánunk?e a p>nzzel. &enn2re "ag2unk k@"etkezetesek "ag2 k@"etkezetlenek &enn2t dolgozunk a p>nzJnk>rt &eg"zsgáljuk a p>nzzel @sszefJggő ember kap$solatankat. 4e%ezen szerezzJk a p>nztk@nn2en Vállalkozók "ag2unk"ag2 alkalmazottak HosszM deg "ag2 ktartunk eg2 "állalkozás "ag2 munka%el2 mellett- "ag2 de?oda "ándorolunk A modellJnk ol2an- mnt eg2 termosztát. Ha a szobában %uszon@t fok "an- mnden bzonn2al ann2ra "an beállít"a a termosztátunk. Ezen a 29

ponton "álk a dolog >rdekess>. Elk>pzel%ető- %og2 %a n2t"a "an az ablak- >s %deg "an odaknt- a szoba %őm>rs>klete leesk %Msz fokra Hog2ne- de m t@rt>nk akkor A termosztát mNk@d>sbe l>p- >s "sszaállítja a %uszon@t fokos %őm>rs>kletet. Az s meges%et- %og2 n2t"a "an az ablak- >s nag2 a forróság odaknn. íg2 a szoba %őm>rs>klete felmeg2 %armn$ fokra. Ez s t@k>letesen le%ets>ges- $sak%og2 ekkor megnt $sak m t@rt>nk A termosztát most s mNk@d>sbe l>p- >s "sszaállítja a %uszon@t fokos %őm>rs>kletet. A szoba %őm>rs>klet>t $saks Mg2 "áltoztat%atjuk meg tartósan- %a átállítjuk a termosztátot. Qg2aníg2- $saks Mg2 "áltoztat%atjuk meg GtartósanG p>nzJg2 skeress>gJnk szntj>t- %a átállítjuk p>nzJg2 termosztátunkat- "ag2s p>nzJg2 modellJnket. )ALA)#)( EV A szoba %őm>rs>klet>t $saks Mg2 "áltoztat%atjuk meg tartósan- %a átállítjuk a termosztátot. Qg2aníg2- $saks Mg2 "áltoztat%atjuk meg GtartósanG p>nzJg2 skeress>gJnk szntj>t- %a átállítjuk p>nzJg2 termosztátunkat"ag2s p>nzJg2 modellJnket. ,róbálkoz%atunk bárm mással. 1ejleszt%etjJk p>nzJg2 smeretenkettanul%atunk marketnget- >rt>kesít>st- tárg2aláste$%nkát "ag2 "ezet>ste$%nkát. &ndezek k"áló Geszk@z@kG. Le %a nn$s meg e belső GszerszámosládaG- amel2 el>g nag2 >s el>g erős a%%oz- %og2 nag2menn2s>gN p>nz f>rjen el benne- a "lág @sszes eszk@ze sem segít rajtunk. Ez megnt $sak eg2szerN számtan! GA j@"edelmJnk $sak ol2an m>rt>kben n@"eked%et- aml2en m>rt>kben m fejlődJnk.G #zeren$s>re ' "ag2 sajnos ' szem>l2es p>nzJg2 >s skermodellJnk eg>sz >letJnkben megmarad- %a$sak nem leplezzJk le- >s nem "áltoztatjuk meg. A k@n2" másodk r>sz>ben >ppen ezt fogjuk tenn- a &llomos elme ntenzí" tanfol2amon pedg m>g to"ább l>pJnk. 4e feledd- a "áltoztatás első eleme a tudatosítás. 1g2eld magadat- "álj tudatossá- fg2eld meg a gondolatadat- f>lelmedet- %edelmedetszokásadat- tettedet- sőt- a tettek %án2át sS Hel2ezd @nmagadat gór$ső aláS Tanulmán2ozd @nmagadatS #okan azt %szk- a d@nt>sek alapján >lk az >letJket. ltalában ez nem íg2 "anS &>g %a gazán tudatosak "ag2unk s- akkor s $supán n>%án2 ol2an d@nt>st %ozunk általában naponta- amel2 az adott pllanatban @nmagunk "lágos smeret>n alapszk. (dőnk nag2 r>sz>t robotk>nt >ljJk@nk>ntelenJl mMltbel programjank >s azt r>gjelentszokásank "ez>relnek. (tt$selekszJnkl>p be a tudatosság. A tudatosság %og2 megfg2eljJk a gondolatankat >s a $selekedetenket- %og2 gaz d@nt>sek szernt >ljJk az >letJnket- amel2eket az adott pllanatban %ozunk- >s ne a mMltbel programjank >r">n2esJljenek. 30

)ALA)#)( EV A tudatosság azt jelent- %og2 megfg2eljJk a gondolatankat >s $selekedetenket- %og2 gaz d@nt>sek szernt >ljJk az >letJnket- mel2eket az adott pllanatban %ozunkne mMltbel programjank >r">n2esJljenek. A tudatosság el>r>se által aszernt >lJnk- akk >ppen "ag2unk- nem aszernt- akk eg2kor "oltunk. íg2 megfelelők>ppen tudunk reagáln a %el2zetekre- k>pess>genket- adottságankat maPmálsan k%asználjuka%el2ett- %og2 mMltbel f>lelmenk >s bzon2talanság>rzetJnk %atására alkalmatlan reak$ókkal "álaszolnánk a mnket >rő esem>n2ekre. Ha tudatosak "ag2unk- a bel>nk programozott dolgokat annak látjukamk! @sszeg2Njt@tt nformá$óknak- mel2eket a mMltban szereztJnkmel2ekben eg2kor %ttJnk- amkor m>g g2erekek "oltunk- >s nem tudtunk %el2ettJk jobbat. 3elátjuk- %og2 am"> kond$onáltak mnket- az nem "alód @nmagunk- %anem tanult dolgok @sszess>ge. 1elsmerjJk- %og2 m nem a r@gzített nformá$ó "ag2unk- %anem az a szem>l2- ak ezt az nformá$ót r@gzítette. 4em a po%ár GtartalmaG "ag2unk- %anem maga a Gpo%árG. 4em a szoft"er "ag2unk- %anem a %ard"er. Cólle%et a genetkának "an szerepe- >s a lelk t>n2ezők s számítanakde alap"etően mások %edelme >s nformá$ója alakítanak mnket ol2anná- aml2enek "ag2unk. Amnt azt korábban már említettem- a %edelmek nem felt>tlenJl gazak "ag2 %amsak- %el2esek "ag2 %el2telenek- de >r">n2ess>gJktől fJggetlenJl átadott ">lem>n2ekamel2ek generá$óról generá$óra @r@klődnek. Ha ezt tudjuk- tudatosan d@nt%etJnk Mg2- %og2 elengedjJk bármel2 %edelmJnket "ag2 l>tez>s módunkat- amel2 %átrán2osan befol2ásolja "ag2on %el2zetJnket- >s máskat "álasztunk %el2ette. A tanfol2amankon azt tanítjuk- %og2 Gsemml2en gondolat nem >l a fejJnkben k@"etkezm>n2ek n>lkJlG. &nden gondolatunk "ag2 befektet>s- "ag2 k@lts>g. Vag2 a boldogság >s a sker fel> "sz mnket"ag2 eltá"olít ezektől. Vag2 erősít mnket- "ag2 megfoszt mnket az erőnktől. Ez>rt rendkí"Jl fontos- %og2 okosan "álasszuk meg a gondolatankat >s a %edelmenket. Veg2Jk >szre- %og2 gondolatank >s %edelmenk nem m "ag2unk- >s ezek nem felt>tlenJl tartoznak %ozzánk. 3árml2 >rt>kesnek >rezzJk őket- nn$s t@bb jelentős>gJk- mnt amenn2t m tulajdonítunk nekk. &nden $sak azzal a jelent>ssel bír- amell2el felru%ázzuk. Eml>kszel m>g arra- %og2 a k@n2" elej>n azt ajánlottam- eg2etlen sza"amat se se%dd elel Ha gazán akarsz Ha el>rn azazonnal >letben@nmagadnak %gg2 semmtamtskert kmondaszS pedg meg akarsz "lágosodn- a gondolatadat se %dd elS ,ersze- %a te s ol2an "ag2- mnt a legt@bb ember- %og2 "alamben mndenk>pp %szel- akkor meg m>rt ne %nn>l ol2asmben- am 31

előn2@dre szolgál- am a gazdagodásodat segít 4e feledd- a gondolatok >rz>seket "áltanak k- azok pedg $selekedetek%ez "ezetnekamel2ek eredm>n2eket produkálnak. El%atároz%atod- %og2 Mg2 gondolkozol- >s Mg2 $selekszel- a%og2an a gazdagok- >s akkor a gazdagok eredm>n2et fogod el>rn. A k>rd>s az- %og2an gondolkoznak >s $selekszenek a gazdagok. Ezt fogod megtudn a k@n2" másodk r>sz>ből. Ha @r@kre meg akarod "áltoztatn p>nzJg2 >letedet- ol"ass to"ábbS 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G1g2elek a gondolatamra- >s $sak azokkal foglalkozom- amel2ek erőt adnak.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG Lebora% +%amtoff skert@rt>nete rta! Lebora% +%amtoff T. Har" Eker r>sz>re T>ma! An2ag fJggetlens>g Har"S &a ;: forrásból származk passzí" j@"edelmem- >s már nn$s szJks>gem állásra. (gen- gazdag "ag2ok- de am fontosabb- az >letem s gazdagabbá- @r@mtelbb>- kteljesedettebb> "ált. Le nem "olt ez mndg íg2. Vala%a a p>nz ter%et jelentett számomra. (degenekre bíztam p>nzJg2em nt>z>s>t- %og2 nekem ne kelljen "ele foglalkoznom. A legutóbb tőzsdekra$%ban sznte mnden p>nzemet el"esztettemráadásul >szre sem "ettem- $sak amkor már k>ső "olt. &>g l>n2egesebb- %og2 az @nbe$sJl>sem s odalett. &egb>nított a f>lelem- a sz>g2en >s a rem>n2telens>g. &ndentől >s mndenktől eltá"olodtam. Eg2re $sak bJntettem magam mndaddg- amíg el nem "onszoltak a &llomos elme tanfol2amra. Ezen az átalakulást %ozó %>t">g>n "sszan2ertem az erőmet- >s el%atároztam- %og2 kezembe "eszem p>nzJg2 sorsom rán2ítását. &agam>"á tettem a )azdagság 42latkozatot- megbo$sátottam magamnak mMltbel %bámat- >s ősznt>n %nn kezdtem- %og2 meg>rdemlem a gazdagságot. &ost már %atározottan @r@met jelent saját p>nzem kezel>seS An2aglag fJggetlen "ag2ok- >s tudom- %og2 mndg s az leszek- mert &llomos Elm>m "anS K@sz@n@m- Har"... k@sz@n@m. R%onda >s 3ob 3anes skert@rt>nete rta! R%onda >s 3ob 3anes T. Har" Eker r>sz>re T>ma! >rezzJk magunkatS Amkor#zabadnak beratkoztunk a &llomos elme ntenzí" tanfol2amra- nem gazán tudtuk- mre számít%atunk. 4ag2on nag2 %atást tettek ránk az el>rt eredm>n2ek. A tanfol2am előtt sok p>nzJg2 probl>má"al kJszk@dtJnk. Og2 tNnt- sosem tudunk z@ldágra "ergődn. llandóan Msztunk az 32

adósságokban- >s fogalmunk sem "olt- m>rt. Ha "sszafzettJk a %telkárt2a?tartozásankat általában "alaml2en nag2obb munka%el2 jutalombólW- %at %ónapon belJl Mjabb adósságba "ertJk magunkat. &ndeg2 "olt- menn2t keresJnk. 4ag2on za"art mnket ez a %el2zet- >s sokat "eszekedtJnk. Azután r>szt "ettJnk a &llomos elme tanfol2amon. &alatt @nt %allgattuk- a f>rjemmel eg2más t>rd>t szorongattuk- @sszene"ettJnk- >s sokszor @sszen>ztJnk. Rengeteg dolgot %allottunk- amktől Ga%aG >lm>n2Jnk lett! G4em $sodaG- GHát ez>rtSG- G&ost már mnden eg2>rtelmNSG ' gondoltuk. 4ag2on zgatottak lettJnk. &egtudtuk- m>rt gondolkozunk a f>rjem >s >n ol2an g2@keresen elt>rően a p>nzről. KderJlt- %og2 ő Gk@ltekezőG- míg >n GelkerJlőG "ag2ok. &l2en r>mes kombná$óS &után ez "lágossá "ált számunkrat@bb> nem %báztattuk eg2mást- elkezdtJk meg>rten a máskat- >s ">gJl >rt>keln >s szeretn s tudtuk eg2mást. Azóta már $saknem eg2 >" telt el- >s m m>g mndg nem "tázunk p>nzről ' $sak besz>lgetJnk a tanultakról. &ár nn$senek adósságank sőt- "an f>lretett p>nzJnk a bankban- ;6 >"e tartó kap$solatunk során elősz@r ' genS &a már nem $sak a j@"őnkre "an tartal>kunk- %anem a mndennap kadásokra s jut ' ját>kra- tanulásra ' %osszM tá"M bet>tenk "annak a %ázunkra- >s m>g arra s telk- %og2 másoknak adjunk. +sodálatos >rz>s- %og2 l2en $>lokra s %asznál%atjuk a p>nzt- >s nem kell bNntudatot >reznJnk- am>rt p>nzJnk "an. #zabadnak >rezzJk magunkat. 4ag2on k@sz@njJk- Har".

&#BL(K RF# A )ALA)#) TFTEE( Tzen%>t dolog- amel2ekben a gazdagok másk>nt gondolkoznak >s másk>nt $selekszenek- mnt a szeg>n2ek >s a k@z>posztál2belek

A k@n2" első r>sz>ben a megn2l"ánulás fol2amatáról "olt szó. Eml>kezz rá- a gondolatok >rz>seket "áltanak k- az >rz>sek tettekbe torkollanak- a tettek pedg az eredm>n2eket %oznak. &nden a gondolatankkal kezdődk ' amel2ek elm>nk term>ke. 4em d@bbenetes%og2 az elm>nk nag2jából az >letJnk alapja- a legt@bb embernek m>gsn$s róla fogalma%og2an mNk@dk KezdjJk te%át azzal- %og2 szemJg2re "esszJk az elme mNk@d>s>t. &etaforkusan fogalmaz"a azt mond%atjuk- %og2 elm>nk 33

nem más- mnt eg2 nag2 rattár- %asonló a%%oz- aml2ennel az rodánkban "ag2 az ott%onunkban dolgozunk. &nden be>rkező nformá$ó $ímk>t kap- >s dossz>kba kerJl- amel2eket azután k@nn2en elő%Mz%atunk- %a szJks>gJnk "an rájuk az >letben maradás%oz. Cól %allottad. 4em azt mondtam- %og2 a boldogulás%oz- %anem az >letben maradás%oz? &nden %el2zetben elm>nk rattárá%oz fordulunk- %og2 eld@ntsJk- mk>nt fogunk reagáln. Teg2Jk fel p>ldául- %og2 eg2 p>nzJg2 le%etős>get latolgatsz. Automatkusan elő"eszed a p>nz felratM dossz>t- >s annak alapján d@ntesz. +sak ol2an gondolatad támadnak a p>nzről- amel2ek p>nzJg2 rattáradban el "annak raktároz"a. &ásra nem tudsz gondolnmert $sak ez "an az ag2adban ebben a kategórában. Aszernt d@ntesz- amt az adott pllanatban logkusnak- >rtelmesnek >s megfelelőnek tartasz. Og2 gondolod- jó d@nt>st %ozol. &eges%et azonban- %og2 a jó d@nt>sed nem "ezet sker%ez. #őt- megle%et- %og2 am számodra t@k>letesen >rtelmes- az k@"etkezetesen a legteljesebb kudar$>lm>n2ek%ez "ezet. Teg2Jk fel p>ldául- %og2 a feles>gem elmeg2 "ásároln. Ezt >n el>g k@nn2en el tudom k>pzeln. &eglát eg2 z@ld retkJlt. Ak$ósan 0 $enttel ol$sóbban árulják az eredet áránál. A feles>gem azonnal beletMr elm>je rattárába- >s feltesz a k>rd>st! G&eg"eg2em ezt a retkJltG Elm>je pllanatok alatt megadja a "álaszt! GA mMlt %>ten >ppen z@ld retkJlt kerest>l- am llk a z@ld $pőd%@z. Ráadásul >ppen ekkorát akartál. Vedd megSG &k@zben a p>nztár%oz robog- elm>je nem$sak annak @rJl- %og2 ml2en sz>p retkJlje lesz- %anem arra s rettenetesen bJszke- %og2 0 $enttel ol$sóbban "esz meg. Az ag2a teljesen el>gedett a "ásárlással. Akarja ezt a táskát- Mg2 %szszJks>ge "an rá- >s ol2an Gremek "ásárG. Azonban fel sem merJl benne a gondolat- %og2 GRendben- ez eg2 gazán sz>p táska- >s az s gaz%og2 remek "ásárt $snálok- de pllanatn2lag %áromezer dollár tartozásom "an- ez>rt jobban tenn>m- %a "sszafognám magam.G Ez nem jut esz>be- mert az ag2ában nn$s benne ez az nformá$ó. Az a t>n2- %og2 GEl "ag2 adósod"a- ne "eg2>l t@bb %olmtSG- sosem kerJlt be az ag2 rattárába- íg2 nem l>tezk- te%át fel sem merJl mnt d@nt>s le%etős>g. Frted- mre akarok kl2ukadn Ha az elm>nkben ol2an nformá$ót tárolunk- amel2 nem támogatja az an2ag skert- $sak ez alapján d@nt%etJnk. Ezek a d@nt>sek term>szetesek- automatkusak >s t@k>letesen >rtelmesnek számunkra. V>gJl azonban an2ag kudar$%oz "ezetnek"ag2 tNnnek a legjobb esetben k@zepes eredm>n2%ez. Ezzel szemben- %a ol2an nformá$ót tárolunk az ag2unkban- am támogatja az an2ag skert- term>szetesen >s automatkusan skerre ""ő d@nt>seket fogunk %ozn. )ondolkoznunk sem kell. H>tk@znap 34

gondolkodásmódunkkal skereket >rJnk el- a%og2an Lonald Trump. Az ő %>tk@znap gondolkodásmódja gazdagságot %oz nek. 4em lenne fantasztkus- %a magától >rtetődően Mg2 tudnál gondolkozna%og2an a gazdagok Isznt>n rem>lem- %og2 azt feleln>d erre! Gnag2szerN lenneG- "ag2 "alam %asonlót. 4os- k>pes ráS Amnt már mondtam- a "áltoztatás első l>p>se a tudatosítás- "ag2s- %a Mg2 akarsz gondolkozn- mnt a gazdagok- akkor elősz@r s tudnod kell%og2an gondolkoznak ők. A gazdagok nag2on másk>nt gondolkoznak- mnt a szeg>n2ek >s a k@z>posztál2belek. &ást gondolnak a p>nzről- a gazdagságról@nmagukról- a t@bb emberről >s az >let eg2>b terJleteről. A k@n2" másodk r>sz>ben meg"zsgálunk ezek k@zJl a kJl@nbs>gek k@zJl n>%án2at- ez segít- %og2 átkondí$onáld magadat- majd tzen%>t alternatí" Ggazdagság t>teltG programozunk az elm>dbe. Ezek után felsmer%eted- %a szeg>n2 ember "ag2 k@z>posztál2bel módjára gondolkozol- >s tudatosan átt>r%etsz a gazdagok gondolkodásmódjára. Tartsd >szben- te d@nt@d el- Mg2 gondolkozol?e- %og2 segítsd @nmagadat a boldogulásban >s a skeress>gben- "ag2 ezzel ellent>tesen. )ALA)#)( EV Te d@nt@d el- Mg2 gondolkozol?e- %og2 segítsd @nmagadat a boldogulásban >s a skeress>gben- "ag2 ezzel ellent>tesen. Hadd %í"jam fel a fg2elmedet n>%án2 dolograS Elősz@r s- semm esetre >s semml2en módon nem szeretn>m le>rt>keln a szeg>n2eket- azt sem szeretn>m to"ábbá- %a Mg2 tNnne- %og2 nem >rzek eg2Jtt a sorsukkal. 4em %szem- %og2 a gazdagok jobbak- mnt a szeg>n2ek. +sak gazdagabbak. Azt akarom ug2anakkor- %og2 meg>rtsd a mondan"alómat- ez>rt a le%ető legsz>lsős>gesebben g2ekszem megfogalmazn a szeg>n2ek >s gazdagok k@z@tt kJl@nbs>geket. &ásodszoramkor szeg>n2ekrőlgazdagokrólllet"e k@z>posztál2belekről szólok- a szellems>gJkre utalok'arra- %og2 men2n2ben gondolkoznak >s $selekszenek kJl@nb@zők>ppen- nem pedg arra- %og2 menn2 p>nzJk "an- "ag2 menn2re >rt>kel őket a társadalom. Harmadszor- nag2m>rt>kben általánosítok. Tudom- nem mnden gazdag >s nem mnden szeg>n2 ember ol2an- aml2ennek bemutatom. A $>lom tt s az- %og2 bztosan meg>rtessem az ol"asómmal az eg2es el"eketm>g%ozzá Mg2- %og2 %asználn s tudja azokat. 4eg2edszer- sokszor nem utalok kJl@n a k@z>posztál2ra- mert a k@z>posztál2 szellems>ge a azt gazdagok>nak >s a szeg>n2ek>nekk>p"selőnek eg2fajta ke"er>ke. &egnt $sak szeretn>m el>rn%og2 el tudd %el2ezn magadat a skálán- >s a gazdagok gondolkodásmódját k@"esd- %a nag2obb "ag2ont akarsz.

35

Yt@dsz@r- az alábbakban felsorolt el"ek k@zJl sok látszólag nkább szokásokról >s tettekről szól- mntsem gondolkodásmódról. Eml>kezz ráa tettek az >rz>sekből szJletnek- azok pedg a gondolatokból. K@"etkez>sk>pp mnden gazdag tettet megelőz a gazdag gondolkodás. V>gJl arra k>rlek- ne akard- %og2 gazad leg2enS Ezen azt >rtem- ne akarj mndg Mg2 $selekedn- a%og2an az szernted %el2es. &>rt &ert >ppen ez juttatott oda- a%ol most tartasz. Ha íg2 akarod fol2tatn- maradj enn>l. Ha azonban m>g nem "ag2 gazdag- talán deje megfontolnod "alaml2en más módszert- kJl@n@sen eg2 nag2on?nag2on gazdag ember>t- ak ezreket juttatott el a gazdagság%oz "ezető Mtra. Te d@ntesz. Az tt bemutatásra kerJlő fogalmak eg2szerNek- de m>l2 >rtelmNek. Valód "áltozásokat %oznak a "alód emberek >let>ben a "aló "lágban. Honnan tudom +>gem%ez- a ,eak ,otentals Tranng%ez mnden >"ben t@bb ezer le">l >s e?mal >rkezk- amel2ek arról szólnak- mk>nt alakították át az eg2es gazdagság el"ek az emberek >let>t. Ha megtanulod- >s %asználod ezeket az el"eket- bztosra "eszem- %og2 a te >leted s átalakul. &nden fejezet ">g>n találsz eg2 n2latkozatot- amel2et eg2 mozdulat által fzkalag s r@gzítesz a testedben. 1elsorolom to"ábbá azokat a teendőket- amel2ek segíts>get n2Mjtanak neked az eg2es gazdagság el"ek elfogadásá%oz. 4ag2on l>n2eges%og2 mnden el"et mn>l előbb meg"alósíts a g2akorlatban- %og2 az smeretan2ag testleg- sejtsznten be"ódjon- >s tartós- maradandó "áltozást d>zzen elő. A legt@bben tsztában "annak "ele- %og2 a szokások rán2ítjákug2anakkor nem "eszk >szre- %og2 "alójában k>tf>le szokás l>tezk! amt teszJnk- >s amt nem teszJnk. &nden- amt jelenleg nem teszJnka nem $selek">s szokásanak k@r>be tartozk. +sak Mg2 tudunk "áltoztatn- %a elkezdjJk tenn ezeket a dolgokat. A k@n2" segít annak meg>rt>s>ben- %og2 eg>szen más dolog "alamt a g2akorlatban meg"alósítan- mnt ol"asn róla. Ha komol2an akarod a skert- bzon2ítsd be- >s ">gezd el a ja"asolt teendőketS ;. gazdagság t>tel A gazdagok azt %szk- GFn alakítom az >letemet.G A szeg>n2ek azt %szk- GAz >let megt@rt>nk "elem.G Ak gazdagságot akar- annak mndenk>ppen %nne kell benne- %og2 őmaga alakítja a sorsát- kJl@n@sen a p>nzJg2et. Ak ebben nem %szautomatkusan abban a %tben >l- %og2 alg "an n>m beleszólása >lete 36

alakulásába- ez>rt nemgen befol2ásol%atja an2ag skeret. Ez nem gazdag ember%ez m>ltó %ozzáállás. Fszre"etted már- %og2 általában a szeg>n2ek k@ltenek nag2 @sszegeket lottószel">n2ekre Azt %szk- a gazdagság majd Mg2 %ull az @lJkbe%og2 "alak k%Mzza a számakat eg2 kalapból. #zombat est>nk>nt rátapadnak a t>">k>pern2őre- >s zgatottan "árják a %Mzást- %og2 megtudják- Grájuk mosol2og?eG a szeren$se a %>ten. K ne akarna n2ern a lottón (dőnk>nt a gazdagok s lottóznak ' szórakozásból. Le elősz@r s- ők nem k@ltk a j@"edelmJk fel>t lottószel">n2ekre- másodszor- nem a lottózás az elsődleges "ag2onszerz>s Gstrat>gájukG. HnnJnk kell benne- %og2 magunk "ag2unk felelősek a skerenk>rt- mnt a%og2an a k@z>pszerNs>gJnk>rt >s az>rt s- %a kJszk@dnJnk kell a p>nz>rt >s a sker>rt. Tudatosan "ag2 tudat alatt- de mndenk>ppen m nt>zzJk a dolgankat. A szeg>n2ek nkább az áldozat szerep>t alakítják a%el2ett- %og2 felelőss>get "állalnának az >letJk alakulásá>rt. Az áldozat g2akorta a Gszeg>n2 >nG alapállást tesz elsősorban magá>"á. íg2 aztán >r">n2esJl a szánd>k t@r">n2>nek el"e- >s a szó szoros >rtelm>ben áldozatokká "álnak! Gszeg>n2ekG lesznek. HangsMl2ozom- %og2 az l2en emberek az áldozat szerep>t alakítják. 4em azt mondtam róluk- %og2 áldozatok. 4em %nn>m- %og2 bárk- s "alóban áldozat lenne. Og2 gondolom- az emberek az>rt játszanak áldozatot- mert azt %szk- ez előn2@s számukra. Ezt k>sőbb r>szletesebben s kfejtem. &ből tud%atjuk- %og2 "alak áldozatot játszk Ennek %árom n2l"án"aló jele "an. &előtt leírnám ezeket a jeleket- szeretn>m %angsMl2ozn- t@k>letesen tsztában "ag2ok "ele- %og2 ol"asóm k@zJl senkre sem jellemzőek az tt leírt l>tez>s módok. Le esetleg előfordul%at- %og2 smernek "alakt- akre gen. Az s le%et- %og2 talán k@zel smerősJk az lletőS Akár%og2an s "an- mndenk>ppen azt ajánlom- szí"lelj>k meg alaposan ezt a fejezetet. Az áldozat ;. smertetőjele! Hbáztatás Az áldozatok általában a másokra mutogatást Nzk mesterfokon- %a arra kerJl a szó- m>rt nem gazdagok. A l>n2eg- %og2 mn>l t@bb szem>l2tllet"e k@rJlm>n2t teg2enek felelőss> n2omorMságuk>rt an>lkJl- %og2 magukba n>zn>nek. Az áldozatok szeretk ezt a ját>kot Nzn. #ajnos azonban másoknak- akk >ppen jelen "annak- $seppet sem szí"derítő >lm>n2m"elokolják k@nn2Na$>lpontokká Az áldozatok gazdaságot-"álnak. a kormán2t- a tőzsd>t- a brókerJketa "állalkozásuk típusát- a munkaadójukat- az alkalmazottakat- a főn@kJket- a "ezetős>get- a feletteseket >s a beosztottakat- az Jg2f>lszolgálatot- a szállítmán2ozás osztál2t- az Jzlettársukat- a 37

%ázastársukat- (stent- no meg term>szetesen a szJleket. &ndg akad "alak- akre rá le%et kenn a felelőss>get. A baj az- %og2 mndg másra mutogatnak- $sak magukra nem. Az áldozat . smertetőjele! Yngazolás Ha az áldozatok >ppen nem másokat okolnak- akkor t@bbn2re ments>get- mag2arázatot keresnek a %el2zetJkre. (l2esmket mondanak! GA p>nz nem fontos.G Hadd teg2ek fel eg2 k>rd>st! Ha azt mondanánk a f>rjJnknek "ag2 a feles>gJnknek- a ked"esJnknek- az Jzlettársunknak "ag2 "alamel2k jó barátunknak- %og2 ő nem fontos nekJnk- "ajon mellettJnk maradna?e 3zon2 nem- mnt a%og2an a p>nz sem. A tanfol2amam n>mel2k r>szt"e"ője mondott nekem l2esmt! GTudja- Har"- a p>nz gazán nem ol2an fontos.G (l2enkor m>l2en a szem>be n>zek az lletőnek- >s megk>rdem! G&agának nn$s p>nze. (gazG I erre általában lesJt a szem>t- >s "alam eff>l>t felel! G4ospllanatn2lag "an n>%án2 an2ag probl>mám- de...G 1>lbeszakítom! G4em- nem $sak pllanatn2lag- %anem mndg mndg an2ag $sődben "olt- "ag2 a%%oz k@zel állapotban- gaz- "ag2 nem gazG Ekkor az llető általában eg2et>rtően bólnt- >s m>labMsan "sszaballag a sz>k>%ezk>szen arra- %og2 meg%allgasson >s tanuljon- mert ">gre ráj@tt- ml2en katasztrofáls %atással "olt ez az eg2etlen %edelme az >let>re. ,ersze- %og2 nn$s p>nzJk az l2en embereknek. enne motorker>kpárod- %a az nem "olna fontos neked Term>szetesen nem. Tartanál papagájt- %a nem lenne fontos számodra Term>szetesen nem tartanál. Qg2aníg2 nn$s p>nze annak- ak Mg2 gondolja- %og2 a p>nz nem fontos nek. Ezzel a gondolattal elkápráztat%atod a barátadat. K>pzelj el eg2 besz>lget>st- amel2ben eg2k barátod azt mondja neked! GA p>nz nem fontos.G Tedd a kezed a %omlokodra- mnt%a menn2e Jzenetet kaptál "olna- >s kálts f@l! GTe le "ag2 >g"e an2aglagSG L@bbent barátod erre bzonn2al azt k>rdez! GHonnan tudodG Tárd sz>t a karodat- >s k>rdezd meg! G&t szeretn>l m>g %allan 0/ dollár>rt megmondom.G Eg>szen eg2szerNen fogalmaz"a! ak azt mondja- %og2 a p>nz nem fontos- annak nn$s. A gazdagok tsztában "annak a p>nz fontosságá"al >s társadalmunkban elfoglalt %el2>"el. A szeg>n2ek ezzel szemben >rtelmetlen @ssze%asonlításokkal g2ekeznek gazoln alkalmatlanságukat a p>nzszerz>sre. GA p>nz nem ol2an fontos- mnt a szeretetG ' állítják. &$soda badarságS &el2k fontosabb! a karunk- "ag2 a lábunk &egle%et- %og2 mndkettő eg2formán fontos. Hdd barátom- a >s p>nz rendkí"Jl l>n2eges mndazokon aa terJletekena%ol el%asznál%atóteljesen l>n2egtelen terJletekena%ol nem. Cólle%et a szeretet >ltet a "lágot- de bztosan nem le%et "ele kfzetn eg2 kór%áz- eg2 templom "ag2 eg2 ott%on fel>pít>s>t- to"ábbá etetn sem le%et belőle senkt. 38

)ALA)#)( EV A p>nz rendkí"Jl l>n2eges mndazokon a terJletekena%ol %asznál%ató- >s teljesen l>n2egtelen mndazokon a terJleteken- a%ol nem. 4em g2őztelek meg ,róbáld $sak meg szeretettel kfzetn a számládatS &>g mndg nem Akkor menj $sak el a bankba- >s próbálj meg szeretetből bet>tszámlát n2tn. Előre megmond%atom- m fog t@rt>nn. Az alkalmazott Mg2 fog n>zn rád- mnt%a az elmeosztál2ról szalajtottak "olna- >s k>t szót fog káltan! G3ztonság őrSG Eg2etlen gazdag ember sem %sz- %og2 a p>nz nem fontos. Ha m>g mndg nem skerJlt t>ged megg2őzn@m- >s "alam>rt m>g mndg azt %szed- %og2 a p>nz nem fontos- akkor $sak eg2et állít%atok! 4n$s p>nzed- >s so%a nem s lesz mndaddg- amíg k nem rtod ezt a %átrán2os t>telt a p>nzJg2 gondolat modelledből. Az áldozat 7. smertetőjele! #ránkozás A sránkozás az- am a legt@bbet árt az eg>szs>gJnknek >s a "ag2on %el2zetJnknek. A legeslegt@bbetS &>rt Fn %szek abban az eg2etemes t@r">n2szerNs>gben- %og2 Gamre fg2elsz- az megnőG. Amkor panaszkodunk- mre kon$entrálunk! arraam jó az >letJnkben- "ag2 arra- am rossz Amre fg2elJnk- az megnőenn>l fog"a t@bbet kapunk a rosszból. A szem>l2s>gfejlőd>ssel foglalkozó szakemberek besz>lnek a "onzás t@r">n2>ről. Ez íg2 szól! GHasonló a %asonlónak @rJlG- "ag2s amkor sránkozunk- "alójában a n2omorMságot "onzzuk be az >letJnkbe. )ALA)#)( EV Amkor panaszkodunk- ele"en- k>t lábon járó Gn2omormágness>G leszJnk. Fszre"etted már- %og2 a panaszkodóknak általában ne%>z az >letJk Og2 tNnk- mnden elromlk k@rJl@ttJk- am elromol%at. Azt szokták mondan! GHog2ne panaszkodn>k ' n>zd- ml2en szeren$s>tlen az >letemSG &ost már- %og2 jobban tudod- mag2arázd el nekk! GEz nem íg2 "an. +sak az>rt szeren$s>tlen az >leted- mert panaszkodsz. 1ogd be a szád... >s ne g2ere k@zel %ozzámSG Ez utóbb s nag2on fontos. #emm esetre se engedj k@zel magad%oz panaszkodókatS Ha elkerJl%etetlen- tarts magadnál eg2 a$>l"ázas esern2őt- kJl@nben t>ged s megfertőz a szeren$s>tlens>gJk. Fn mndg tá"ol tartom magamat a panaszkodóktól- mert a negatí" energa fertőz. #zámos smerős@m "an "szont- akk sok dőt t@ltenek eg2Jtt panaszkodókkal>s kerJl meg%allgatják &>rt Anem "álasz eg2szerN! Várják- %og2 mkor rájuk a sor.őket. Qg2 gondolodíg2 "an Hallgasd meg az >n t@rt>netemetS Ha el">gzed a k@"etkező %áz feladatot- garantáltan meg fog "áltozn az >leted. Eg2általán ne panaszkodj a k@"etkező %>ten ' nem $sak 39

%angos szó"al- de gondolatban semS Teljes %>t napg k kell bírnod. &>rt &ert az első n>%án2 napban m>g el>r%et n>m szeren$s>tlens>gam megmaradt a korább panaszokból. A szeren$s>tlens>g sajnos nem f>n2sebess>ggel terjed- %anem a balsors sebess>g>"el- ez>rt eltart%at eg2 darabg- amíg megszabadulsz tőle. T@bb ezer embernek adtam már ezt a feladatot- >s d@bbenetesen sokan állították- %og2 ez az eg2etlen ks g2akorlat meg"áltoztatta az >letJket. 3ztosít%atlak- meg fogsz lepődn- ml2en $sodálatossá "álk az >leted%a nem kon$entrálsz t@bb> a panaszadra ' s íg2 nem "onzzák be t@bb> a szeren$s>tlens>get az >letedbe. Ha eddg rendszeresen panaszkodtál- nem számít%atsz g2ors skerre sokaknak már az s előrel>p>s lenne- %a GsemlegesekG tudnának lenn. &ások %báztatása- az @ngazolás >s a sránkozás ol2an- mnt a drogok. +sak a stresszt $s@kkentk. &egszJntetk a kudar$ matt stresszt. )ondolj $sak beleS #zJks>ge "an?e mások %báztatására- @ngazolásra "ag2 panaszkodásra annak- ak nem "allott kudar$ot íg2 "ag2 Mg2 "alaml2en t>ren 42l"án"alóan nn$s. Ha te%át a j@"őben azon kapod magadat- %og2 elkeseredetten másokat okolsz- @ngazolásokat keresel "ag2 panaszkodsz- azonnal %ag2d abbaS Eml>keztesd magadat arra- %og2 te alakítod a saját sorsodat- >s "ag2 skert- "ag2 szeren$s>tlens>get "onzol az >letedbe. 4ag2on l>n2eges%og2 okosan "álaszd meg a gondolatadat >s a sza"adat. &ost pedg tt az dő- %og2 megosszam "eled a "lág eg2k legrejtettebb ttkát. 1elk>szJlt>l Bl"asd el az alábbakat fg2elmesenS (gazán gazdag áldozat nem l>tezkS &eg>rtetted &egsm>tlem! gazán gazdag áldozat nem l>tezk. Eg2>bk>nt s- k fg2elne oda a srámara GX jaj- kar$olás esett a ja$%tomon.G Erre mndenk azt feleln>! GKt >rdekelG )ALA)#)( EV (gazán gazdag áldozat nem l>tezkS Qg2anakkor az áldozatszerep jár bzon2os előn2@kkel. &>rt >r meg áldozatot játszan A fg2elem>rt. 1ontos a fg2elem 4aná- %og2 fontos. g2 "ag2 Mg2 mndenk arra á%ítozk. Fppen ez>rt ">tenek az emberek sMl2os %bát. #znte eg2től eg2g. Ysszet>"esztk a fg2elmet a szeretettel. Hdd el- sznte le%etetlen gazán boldognak >s skeresnek lenn- %a fol2ton az>rt kJzdJnk- %og2 fg2eljenek ránk. Ha ug2ans fg2elemre "ág2unk- k "ag2unk szolgáltat"a másoknak. g2 t@bbn2re állandóan mások ked">ben g2ekszJnk járn- >s ptzJnk a jó"á%ag2ás>rt. A fg2elemre "alók>pesek á$sngózás az>rt%og2 s eln2erj>k rossz- mert az emberek ostobaságokat megtenna fg2elmet. T@bb okból s nag2on l>n2eges- %og2 megkJl@nb@ztessJk a fg2elmet a szeretettől.

40

Elősz@r s- íg2 skeresebbek leszJnk másodszor- boldogab bak leszJnk %armadszor- megtaláljuk az gaz GszeretetetG az >letJnkben. Amkor az emberek @sszet>"esztk a szeretetet a fg2elemmel- általában nem szeretk eg2mást a szó gaz- nemes- sprtuáls >rtelm>ben. T@bbn2re $sak az egójukkal szeretnek- abban a szellemben- %og2 Gszeretem- amt teszel >rtemG. K@"etkez>sk>pp a kap$solatak "alójában @nmagukról szólnak- nem a máskról- "ag2 legalábbs nem mndkettőjJkről. Azáltal- %og2 kJl@n"álasztjuk a fg2elmet a szeretettől- le%ető"> "álk%og2 az>rt szeressJk az embereket- akk- nem az>rt- amt >rtJnk tesznek. &nt mondtam- gazdag áldozat nem l>tezk. K@"etkez>sk>pp a fg2elmet keresők elzárják magukat a meggazdagodás le%etős>g>től- mert áldozatok maradnak. (deje d@ntened. e%etsz áldozat- "ag2 le%etsz gazdag- de nem le%etsz mndkettő. &ost pedg jól fg2eljS &nden alkalommal- komol2an- mnden eg2es alkalommal- amkor másokat %báztatsz- @ngazolást keresel "ag2 panaszkodsz- a saját p>nzJg2 torkodat "ágod el. e%etne persze szebb >s ked"esebb metaforát %asználn- de felejtsd elS &ost nem áll szánd>komban ked"esnek lenn. Az a $>lom- %og2 segítsek meg>rtenmt s teszel @nmagaddal. K>sőbb- amkor már meggazdagodtál- le%etsz ked"esebb >s g2eng>debb. (deje "ssza"enned az rán2ítást- >s elsmern- %og2 >leted mnden mozzanatát @nmagad d>zed elő- azt s- am %án2zk belőle. Vedd >szre%og2 magad teremted a gazdagságot- llet"e a szeg>n2s>get @nmagad számára- >s mnden k@zbJlső szntet sS 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a %omlokodra- >s mondd! GFn teremtem p>nzJg2 skerem %atáratG Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. A%án2szor $sak azon kapod magad- %og2 másokat %báztatsz@ngazolást keresel "ag2 panaszkodsz- %Mzd ">gg mutatóujjadat a n2akadon mnteg2 eml>keztetőJl- %og2 el"ágod saját p>nzJg2 torkodat. Cólle%et ez a gesztus kss> dur"ának tNn%et- de semm"el sem dur"ábbmnt amt @nmagad ellen elk@"etsz- amkor %báztatsz- @ngazolást keresel "ag2 panaszkodsz- >s t>n2legesen segít megszabaduln ezektől a destruktí" szokásoktól. . K>szíts Gnap @sszefoglalótGS &nden eg2es nap ">g>n írd @ssze mndazokat a dolgokat- amel2ek aznap jól skerJltek- >s amel2ek nemS Ezután "álaszold írásban a k@"etkező k>rd>st! G&"el d>ztem elő eg2enk>nt ezeketmeg a %el2zeteketGS Ha mások s r>szt "ettek bennJkk>rdezd meg @nmagadtól! G& "olt az >n szerepem ezeknek a %el2zeteknek az előd>z>s>benGS Ez a g2akorlat segít- %og2

41

felelőss>get "állalj az >leted>rt- >s tudatosítja benned- mel2 strat>gák mNk@dők>pesek >s mel2ek nem. KJl@n jutalom! Keresd fel a ===.mllonaremndbook.$om %onlapot- >s kattnts a G1REE 3BBK 3B4Q#E#G $ímszóra- %og2 megkapd a &llomos elme GEml>keztetőketG. . gazdagság t>tel A gazdagok az>rt játsszák a p>nzjátszmát- %og2 n2erjenek. A szeg>n2ek az>rt játsszák a p>nzjátszmát- %og2 ne "eszítsenek. A szeg>n2ek @n">delemből játsszák a p>nz játszmáját- nem támadó jelleggel. Hadd k>rdezzelek meg! %a bárml2en sportban "ag2 ját>kban pusztán ">dekezn>l- menn2 es>l2ed lenne a n2er>sre A legt@bben eg2et>rtenek "elem abban- %og2 gen $sek>l2- "ag2 semenn2. &>gs sokan íg2 játsszák a p>nzről szóló ját>kot. Elsősorban a fennmaradás >s a bztonság mozgatja őket- nem az- %og2 meggazdagodjanak- "ag2 bős>gben >ljenek. & a te $>lod &t akarsz el>rn & a "alód szánd>kod Az gazán gazdag embereket az "ez>rl- %og2 nag2 "ag2ont %almozzanak fel- >s bős>gben >ljenek. 4em $sak n>m p>nzt akarnak%anem sok p>nzt. & ezzel szemben a szeg>n2ek nag2 $>lja eg2en el>g p>nzJk arra- %og2 kfzess>k a számlákat... m>g%ozzá dőben- am számukra k>sz $soda. Hadd eml>keztesselek m>g eg2szer a szánd>k erej>re. Ha "alakt az a $>l "ez>rel- %og2 el>g p>nze leg2en a számlá keg2enlít>s>re- akkor pontosan ann2 lesz nek ' >ppen ann2- %og2 k tudja fzetn a számlát- eg2 fll>rrel sem t@bb. A k@z>posztál2belek legalább eg2 l>p>ssel to"ábbmennek ' sajnos $sak eg2 apró l>p>ssel. Az ő nag2 $>ljuk ked"en$ sza"ukkal fogalmaz%ató meg! Gk>n2elemG. #ajnos fel kell "lágosítanom mndenkt%og2 a Gk>n2elemG >s a GgazdagságG k@z@tt órás kJl@nbs>g "an. 3e kell "allanom- %og2 ezt >n sem mndg tudtam. &>gs "an eg2 oka%og2 Mg2 gondolom- jogom "an megírn ezt a k@n2"et! >n mnd%árom f>le tapasztalattal rendelkezem. Voltam már nag2on szeg>n2- amkor k@l$s@n kellett k>rnem eg2 dollárt benznre. ,ontosítok! az autó sem "olt a sajátom- ambe kellett. Ráadásul az eg2 dollárt n>g2 neg2eddolláros formájában kaptam.fzetn El tudod k>pzeln- ml2en kínos eg2 srá$ felnőttnek n>g2 neg2eddollárossal a benznkMtnál A benznkutas Mg2 n>zett rám- mnt%a eg2 talautomata kfosztója lenn>k- aztán $sak meg$só"álta a fej>t- >s elmosol2odott. 4em tudom- "olt?e r>szed %asonló >lm>n2ben-

42

de nekem %atározottan ez "olt az eg2k an2ag m>l2pontom- >s sajnos $sak az eg2k. K>sőbb @sszeszedtem magamat- >s eljutottam a k>n2elmes szntre. K>n2elmesen >ln jó. Az ember- legalábbs dőnk>nt- kellemes %angulatM >ttermekbe jár%at. +sak sajnos nemgen rendel%ettem mást- mnt $srk>t. 4os- a $srk>"el nn$sen semm baj- %a az ember >ppen arra "ág2k- de sokszor nem ez a %el2zet. A p>nzJg2leg k>n2elmes sznten >lők általában annak alapján d@ntenek a rendel>sről- %og2 megn>zk az >tlap jobb oldalát ' az árakat. G&t k>rsz "a$sorára- drágámG GEzt a 9-50 dolláros >telt. 4>zzJk $sak- m s az &$soda meglepet>s ' $srkeSG Ezen a %>ten már tzenklen$edszerS Ak k>n2elmes sznten >l- meg sem mer n>zn az >tlap alját- mert akkor a k@z>posztál2 számára legnkább tltott sza"akkal találkozna! pa$ árS Fs m>g %a oda s merne pllantan kí"án$sságból- akkor sem k>rdezn> meg so%a- menn2 s az az ár. Elősz@r s az>rt- mert bztos benne- %og2 Mg2sem tudná kfzetn. &ásodszor az>rt- mert rendkí"Jl kellemetlen%og2 a pn$>r Mg2sem %nne nek- amkor k@zl- %og2 az >tel 85 dollárba kerJl k@ret n>lkJl- >s ő azt feleln>! GValam>rt most m>gs nkább $srk>re "an gusztusom.G 3e"allom- nekem az okozza az eg2k legnag2obb @r@m@t a gazdagságban- %og2 nem kell megn>znem az >tlapon az árakat. Azt eszem a "end>glőben- amt akarok- >s nem kell t@rődn@m az árá"al. 3ztosít%atlak- %og2 ez nem íg2 "olt- amkor szeg>n2 "oltam "ag2 k>n2elmes sznten >ltem. )ALA)#)( EV Aknek az an2ag k>n2elem a $>lja- bzon2ára sosem lesz gazdag. Aknek a gazdagság a $>lja"alószínNleg gen$sak k>n2elmesen fog >ln. A tanfol2amankon t@bbek k@z@tt azt az el"et tanítjuk- %og2 GAk a $sllagokat $>lozza meg- a %oldg legalább eljut.G A szeg>n2ek m>g a lakásuk menn2ezet>g sem akarnak eljutn- >s $sodálkoznak- m>rt nem skeresek. &ost már ráj@%ettek. Az>rt- mert mndenk azt kapja- amt el akar >rn. Ak gazdag akar lenn- annak a gazdagságot kell ktNzne $>lul. 4em azt- %og2 el>g p>nze leg2en a számlá kfzet>s>re- >s nem s azt%og2 k>n2elmesen tudjon >ln. A gazdagság azt jelent- %og2 az ember gazdagS 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! GAz a $>lom- %og2 mllomos leg2ek- >s m>g annál s gazdagabbSG Frntsd meg a %omlokodat>s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. rj le k>t p>nzJg2 $>lt- amel2ek azt a szánd>kodat tJkr@zk- %og2 bős>get akarsz teremten- nem k@zepes an2ag %el2zetet "ag2 szeg>n2s>getS rj @ssze Gn2ertesG $>lokat! 43

aW F"es j@"edelem bW 4ettó "ag2on #zabj reáls dő%atárt ezen $>lok el>r>s>nek- de k@zben ne feledd! Gt@rj a $sllagokbaGS . &enj el eg2 drága >tterembe- >s rendelj eg2 >telt Gpa$ áronG an>lkJl%og2 megk>rdezn>d az árát. Ha szNk@sek az an2ag keretedmegoszt%atod "alak"el a "a$sorát.W Q..! 4e rendelj $srk>tS 7. gazdagság t>tel A gazdagok elszántan elk@teleződnek a gazdagság mellett. A szeg>n2ek gazdagok akarnak lenn. Ha megk>rdezzJk az embereket- akarnak?e gazdagok lenn- a legt@bben bolondnak n>znek. G&ár %og2ne akarn>k gazdag lennG ' mondják. Az gazság ezzel szemben az- %og2 a legt@bben nem gazán akarnak gazdagok lenn. &>rt &ert a tudatalattjukban ott lapul eg2 $somó negatí" t>tel a gazdagságról- mel2ek matt Mg2 ">lk- a gazdagsággal "alam nn$s rendj>n. &llomos elme ntenzí" tanfol2amunkon t@bbek k@z@tt a k@"etkező k>rd>st tesszJk fel a %allgatóknak! G&l2en le%ets>ges negatí"umokat látnak abban- %a "alak gazdag- "ag2 gazdag próbál lennG me n>%án2 "álasz. L@ntsd el- "álasztanád?e bármel2ketS G& lesz- %a "ag2ont szerzek- azután pedg el"eszítem Akkor gazán $sődt@megnek >rezn>m magam.G G#osem tudnám- %og2 @nmagam>rt szeretnek?e az emberek"ag2 a p>nzem>rt.G GA legmagasabb adósá"ba kerJln>k- >s a fele p>nzemet a kormán2nak kellene adnom.G GTMl sok munkába kerJlne.G G3elebetegedn>k- %a megpróbálnám.G GA barátam >s a $saládom azt mondanák- Z&t k>pzelsz te magadról>s krtzálnának.G G&ndenk p>nzt akarna tőlem.G GKrabol%atnának.G GEsetleg a g2erekemet.G GTMl nag2elrabolnák felelőss>ggel járna. Kezelnem kellene azt a sok p>nzt. 4ag2on kellene >rtenem a befektet>s%ez. 3ajlódnom kellene az adózás strat>gákkal- a "ag2onom ">delm>"el- drága k@n2"előket >s Jg2">deket kellene fogadnom. Rengeteg n2Ng@t "enn>k a n2akamba.G 44

Fs m>g sorol%atnám... &nt mondtam- mndenknek "an eg2 gazdagságról szóló aktája elm>je rattárában. Ez tartalmazza szem>l2es %edelmenket arra "onatkozóanm>rt lenne nag2szerN gazdagnak lenn. Qg2anakkor sokaknál ez az akta arról s nformá$ó"al szolgál- m>rt nem lenne nag2szerN gazdagnak lenn. Ez azt jelent- kettős belső Jzenetenk "annak a gazdagságról. Eg2 r>szJk "ág2akoz"a azt sugallja! G#okkal "dámabb lesz az >let- %a sok p>nzem lesz.G Eg2 másk r>szJk azonban felkált! G4a jó- de %alálra kell dolgoznom magamS Az eg2 $seppet sem "dám dolog.G Az eg2k r>szJk azt mondja! GK@rbeutaz%atnám a "lágot.G &re a másk r>szJk k@zbeszól! G4a jó- de a "lágon mndenk r>szt k>rne a "ag2onomból.G Ezek a "eg2es Jzenetek el>gg> ártatlannak tNn%etnek- m>gs a legfőbb oka annak- %og2 a legt@bb ember sosem lesz gazdag. Teknt%etsz erre a k@"etkezők>ppen! A "lágmndens>g- de ne"ez%etjJk Gfelsőbb %atalomnakG s- ol2an- mnt eg2 nag2- megrendel>seket teljesítő k@zpont. 1ol2amatosan szállít nekJnk embereket- esem>n2eket >s dolgokat. Alap"ető %edelmenknek megfelelő- energkus Jzeneteket kJld@zgetJnk a "lágeg2etemnek- >s az teljesít Gmegrendel>senketG. (sm>t a "onzás t@r">n2e >r">n2esJl- íg2 a "lágeg2etem g2ekszk gent mondan nekJnk- >s támogatn mnket. Ha azonban "eg2es Jzeneteket tartalmaz az aktánk- nem >rt- mt s akarunk. Eg2k per$ben azt JzenjJk- %og2 gazdagok akarunk lenn- íg2 a "lágmndens>g le%etős>geket tár el>nk a meggazdagodásra. Aztán azt mondjuk! GA gazdagok kapzskG- íg2 a "lágmndens>g támogat- %og2 ne leg2en sok p>nzJnk. Akkor meg azt gondoljuk! G#ok p>nzzel sokkal >l"ezetesebb a "lág.G Ettől a "lágmndens>g megza"arodk- >s Mjabb le%etős>geket kínál a p>nzszerz>sre. A k@"etkező napon fásult %angulatban >bredJnk- íg2 azt mondjuk! GA p>nz nem ol2an fontos.G A frusztrált "lágmndens>g most már őrj@ng! GL@ntsd már el ">greS &egadom neked- amt akarsz- de k@n2@rg@m- mondd meg- mt akarsz tulajdonk>ppenSG A legt@bb ember az>rt nem kapja meg- amt akar- mert maga sem tudjamt akar. A gazdagok számára eg2>rtelmN- %og2 "ag2ont akarnak. &egngat%atatlanok ebb>l szánd>kukban. Teljesen elk@telezettek a gazdagság megteremt>se mellett. &ndent megtesznek- am t@r">n2es >s erk@l$sleg elfogad%ató- az >g"lágon mndent elk@"etnek a "ag2on megszerz>s>>rt. A gazdagok nem kJld@zgetnek k>t>rtelmN Jzeneteket a "lágeg2etemnek. $sak a szeg>n2ek &ellesleg- akbenEzt a legutóbb bekezd>steszk. ol"asásakor megszólalt eg2 %alk %ango$ska- mond"án- GA gazdagok nem gazán t@rődnek azzal%og2 "alam t@r">n2es "ag2 erk@l$s@s?eG- az %atározottan jól tesz- %og2

45

elol"assa ezt a k@n2"et. Hamarosan rá fog j@nn- ml2en eg>szs>gtelenJl gondolkozk.W )ALA)#)( EV A legt@bb ember az>rt nem kapja meg- amt akar- mert maga sem tudjamt akar. A szeg>n2ek számos jó okot fel tudnak soroln arra n>z"e- m>rt bajos meggazdagodn >s gazdagnak lenn. K@"etkez>sk>pp nem eg>szen bztosak benne- %og2 "alóban gazdagok akarnak?e lenn. a"aros Jzeneteket kJld@zgetnek a "lágmndens>gnek. & az oka ennek a za"artságnak Az- %og2 saját maguknak s k>t>rtelmN dolgokat mondanak. Korábban "olt már szó a szánd>k erej>ről. Tudom- %og2 ne%>z el%nnde mndg azt kapjuk- amt akarunk ' amt tudat alatt akarunk- nem amt mondunk. e%et- %og2 ezt kategorkusan elutasítod- >s azt mondod! GEz őrJlts>gS &>rt akarn>k kJszk@dnG Fn s ug2anezt mondom! G4em tudom. &>rt akarnál kJszk@dnG Ha kí"án$s "ag2 az okokra- "eg2>l r>szt a &llomos elme ntenzí" tanfol2amon- a%ol megsmer%eted p>nzJg2 modelledet. Eg2>rtelmNen meg fogod kapn a "álaszt a k>rd>sedre. &ndenesetre dur"án fogalmaz"a azt mond%atjuk- %a nem kapod meg azt a "ag2ont- amel2re "ág2sz- annak mnden bzonn2al elsősorban az az oka- %og2 tudat alatt nem gazán akarod megkapn- "ag2 ' másodsorban ' nem "ag2 %ajlandó megtenn azt- am a%%oz kell- %og2 megkapd. Vzsgáljuk meg ezt a k>rd>st eg2 k$st r>szleteseb ben. Az Mg2ne"ezett akarásnak "alójában %árom szntje "an. Az első sznt az- %og2 Ggazdag akarok lennG. Ezt másk>ppen íg2 fogalmaz%atjuk! GElfogadom a p>nzt%a az @lembe %ullG. Az akarás @nmagában %asztalan. Fszre"etted már%og2 a %ába"aló akarás $sak m>g erősebb "ág2at >breszt Az akarás megszokottá "álk- >s $sak @nmagába t>r "ssza- @rd@g k@rt alkot- amel2 se%o"á sem "ezet. A gazdagság nem a puszta akaratból szJletk. Honnan tud%ató ez A "alóság >kesen gazolja! Emberek mllárdja akarnak gazdagok lenn- de $sak ke"esen azok. Az akarás másodk szntje az- %og2 GMg2 d@nt@k- gazdag leszek.G Ez "álasztást jelent. A "álasztás sokkal erősebb energa- >s eg2Jtt jár a "alóságunk>rt "aló felelőss>g"állalással. Az angol d@nt>s de$deW szó a latn de$dere szóból ered- am azt jelent- Gmegsemmsíten mnden eg2>b alternatí"átG. A d@nt>s már jobb- de nem a legjobb. Az akarás %armadk szntje az- %og2 Gelk@telezem magam a gazdagság mellett.G Az elk@telezetts>g azt jelent! Gteljes szí"emből "alamnek szentelem magamG- "ag2s semm nem tart%at "ssza mndent elk@"etek az>rt- %og2 gazdag leg2ek. 3ármt megteszek >rte- ameddg $sak kell. 46

Ez a %ar$os Mtja. 4n$s kfogás- nn$s G%aG- nn$s GdeG- nn$s GtalánG ' >s a kudar$ k "an zár"a. A %ar$os Mtja eg2szerN! G"ag2 gazdag leszek"ag2 bele%alokG. GElk@telezem magam a gazdagság mellett.G &ondogasd ezt magadnakS & jut eszedbe Eg2eseknek energát ad- másokat megr>mít. A legt@bb ember so%a nem k@telezn> el magát ősznt>n a meggazdagodás mellett. Ha megk>rdezn>k tőlJk! G1eltenn>d az >leted arra- %og2 az elk@"etkező tíz >"ben meggazdagodjG- a legt@bben azt feleln>k! G#zó sem le%et rólaSG Ez a kJl@nbs>g a gazdagok >s a szeg>n2ek k@z@tt. Az>rt nem gazdagok- >s az>rt nem s lesznek azok "alószínNleg- mert nem k@telezk el magukat gazán a meggazdagodás mellett. 4>mel2ek talán most arra gondolnak! GHar"- mről besz>lsz Halálra dolgozom magam >n gazán g2ekszem. Hog2ne k@telezn>m el magam a meggazdagodás mellett.G Erre azt feleln>m! GAz g2ekezet ke"eset >r. Az elk@telezetts>g azt jelent! Zteljes szí"emből ennek szentelem magam[.G A kul$sszó a teljes szí"emből. Ez azt jelent- %og2 beleadok apat- an2at- azaz mndent- amm $sak "an. Azok az smerősem- akk nem gazán skeresek an2ag t>ren- korlátokat állítottak fel arra "onatkozóan- mt %ajlandók megtenn- menn2 ko$kázatotmekkora áldozatokat k>szek "állaln. Cólle%et Mg2 gondolják- bármre %ajlandók- de %a m>l2ebbre ások- mndg kderJl- %og2 számos felt>telJk "an- %og2 m az- amt "állalnak a sker>rt- >s m az- amt nem. #ajnálom- %og2 ezt kell mondanom- de a meggazdagodás nem s>tagalopp- >s ak ezt állítja- az "ag2 sokkal t@bbet tud nálam a k>rd>sről- "ag2 nem gazán tudja- mről besz>l. 4ekem az a tapasztalatom- %og2 a meggazdagodás%oz kon$entrá$ó- bátorságtudás- szak>rtelem- maPmáls erőfeszít>s- Gso%a nem adom felG %ozzáállás >s term>szetesen a gazdagok gondolkodásmódja szJks>ges. Ezen kí"Jl m>l2s>gesen kell %nn benne- %og2 gens meg tudunk gazdagodn- >s t@k>letesen meg s >rdemeljJk. Ez megnt $sak ann2t jelent- %og2 ak nem teljesen >s ősznt>n elk@telezett a meggazdagodás mellett- az nag2 "alószínNs>ggel sosem fog meggazdagodn. )ALA)#)( EV Ak nem teljesen >s ősznt>n elk@telezett a meggazdagodás mellett- az nag2 "alószínNs>ggel sosem fog meggazdagodn. Hajlandó "ag2 tzen%at órát dolgozn naponta A gazdagok %ajlandók. Hajlandó "ag2 %>t napot dolgozn eg2 %>ten- >s feláldozn a legt@bb %>t">g>det A gazdagok %ajlandók. Hajlandó >s "ag2 arról%og2 eg2Jtt le%ess a $saládoddala barátaddalk>szlemondan "ag2 lemondan a szórakozásról- a %obbdról A gazdagok k>szek erre. Hajlandó "ag2 mnden dődet- energádat >s kezdőtők>det feláldozn an>lkJl- %og2 garan$ád lenne a skerre A gazdagok %ajlandók rá. 47

A gazdagok eg2 dőre ' rem>l%etőleg r@"d dőre- de g2akran sokág ' k>szek >s %ajlandók mndezekre. Hát te Talán szeren$s>d "an- >s nem kell sokat dolgoznod- "ag2 nem kell lemondanod semmről. Rem>n2ked%etsz ebben- de >n bztosan nem számítan>k rá. A gazdagok elt@k>lten megtesznek mndent- amt $sak kell. ,unktum. Frdemes azonban megfg2eln- %og2 amnt elk@telezzJk magunkat- a "lágmndens>g mnteg2 meg%ajol előttJnk- >s támogat. Ezt p>ldázza eg2k ked"en$ d>zetem *. H. &urra2től- ak az eg2k első Hmalája? ePpedí$ója után írta az alább sorokat! Amíg az ember szlárdan el nem k@telez magát- addg t>to"a- k>sz meggondoln magát- >s nn$s eredm>n2. &nden kezdem>n2ez>sre >s alkotásraW alap"etően gaz- >s számos @tlet- rag2ogó ter" kár%oztatott pusztulásra e tudás %án2a matt! attól a pllanattól kezd"e- %og2 %atározottan elk@telezzJk magunkat- a gond"sel>s s mell>nk áll. Ez az el%atározásunk segítő esem>n2ek eg>sz sorát ndítja el- "áratlan t@rt>n>seket- találkozásokat- an2ag támogatást %oz! $supa ol2asmtamről korábban álmodn sem mertJnk "olna. &ás szó"al a "lágmndens>g segít- rán2t mutat- támogat- m>g $sodákban s r>szesít mnket. Le elősz@r el kell k@teleznJnk magunkat. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! GElk@telezem magam- %og2 gazdag leszek. G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. rj eg2 r@"d bekezd>st arról- pontosan m>rt fontos számodra a gazdagság. 1ogalmazz konkr>tumokbanS . 3esz>lgess eg2 barátoddal "ag2 $saládtagoddal- ak k>sz támogatn. &ondd el nek- %og2 az elk@telezetts>g erej>t akarod felszítan magadban- a nag2obb sker >rdek>ben. Tedd a kezed a szí"edre- n>zz az llető szem>be- >s sm>teld el az alább állítást! GFn- \a ne"ed]ezennel elk@telezem magam- %og2 mllomos leszek- "ag2 annál s gazdagabb a k@"etkező dőpontra! \dátum]SG K>rd meg a társadat- %og2 mondja neked! GHszek bennedSG Ezután te mondd nek! GK@sz@n@mSG Q..! El%atározásod megerősít>sek>ppen írd meg n2latkozatodat nekem a ===.mllonaremndbook.$om %onlapra- majd n2omtasd k a n2latkozatot- >s fJggeszd k a falra. Q.í.! 1g2eld meg- %og2an >rzed magad az elk@telezetts>g n2latkozat előtt- >s utána. Ha utána Mg2 >rzed- felszabadult "ag2- jó Mton %aladsz. Ha n>m f>lelmet >rzel- akkor s jó Mton %aladsz. Ha semmt nem mndent >rzel- az aazt$>l jelentm>g mndg Gnem "ag2ok %ajlandó megtenn >rdek>benG "ag2a a Gsemm szJks>gem rá- %og2 l2en őrJlts>geket $snáljakG %ozzáállást tanMsítod. Akár%og2an s- %add eml>keztesselek! a te eddg módszered juttatott t>ged jelenleg %el2zetedbeS 48

8. gazdagság t>tel A gazdagok nag2ban gondolkoznak. A szeg>n2ek k$sben gondolkoznak. Eg2k tanfol2am oktatónk 0/ /// dolláros "ag2onát mnd@ssze %árom >" leforgása alatt 6// mlló dollárra g2arapította. Amkor megk>rdeztJk tőle- m a ttka- azt felelte! G&nden eg2 $sapásra meg"áltozott attól a pllanattól kezd"e- %og2 elkezdtem nag2ban gondolkozn.G Qtaln>k tt a be">tel t@r">n2>re- amel2 kmondja! GA be">tel eg2enes arán2ban áll a pa$nak n2Mjtott >rt>kkel.G )ALA)#)( EV A be">tel t@r">n2e! A be">tel eg2enes arán2ban áll a pa$nak n2Mjtott >rt>kkel. A kul$sszó az >rt>k. 1ontos tudn- %og2 a pa$ >rt>ket n>g2 t>n2ező %atározza meg! a kínálat- a kereslet- a mnős>g >s a menn2s>g. Tapasztalatam szernt a legt@bb embernek a menn2s>g jelent a legnag2obb k%í"ást. A menn2s>g t>n2ező eg2szerNen azt jelentmenn2 >rt>ket adunk "alójában a pa$nak. &ásk>nt fogalmaz"a ez íg2 %angzk! %án2 embert szolgálunk- "ag2 %án2 emberre "ag2unk %atással "alójában Az >n szakmámban p>ldául akadnak ol2an oktatók- akk ks- %Mszfős $soportokkal szeretnek dolgozn- mások azt szeretk- %a százan Jlnek a teremben- de akadnak ol2anok s- akk @tszáz embernek- "ag2 akár t@bb ezer embernek tartanak foglalkozásokat. Van?e kJl@nbs>g az oktatók j@"edelme k@z@tt Hdd el- %og2 "an. )ondolj $sak a %álózat marketng JzletreS T@bbet keres az- aknek tízezren "annak a %álózatában- mnt aknek tízen 4aná- %og2 t@bbetS A k@n2" elej>n említettem- %og2 "an eg2 ftness?kell>keket árusító Jzletlán$om. Amnt foglalkoztatn kezdett ennek a "állalkozásnak a gondolata- mndjárt azt ter"eztem- %og2 száz síkeres Jzletet szeretn>kamel2ek t@bb tízezer embert szolgálnak k. A "ersen2társam- ak %at %ónappal utánam ndította be a "állalkozását- $sak eg2etlen skeres Jzletet akart. I jómódM lett- >n gazdagS Te %og2an akarod >ln az >letedet Hog2an akarsz játszan A felnőtt lgában játszan"ag2 játszola g2erekek az 43 ;?ben- "ag2 a másodkakarsz "onalban 4ag2ban "ag2k@z@tt k$sben Te d@ntesz. A legt@bb ember k$sben játszk. &>rt Elősz@r s az>rt- mert f>lnek. Halálra r>mít őket a kudar$ le%etős>ge- a skertől pedg m>g jobban rettegnek. &ásodszor az>rt játszanak az emberek k$sben- mert 49

ke">snek >rzk magukat. Ksebbs>g >rz>s g2@tr őket. Og2 >rzk- nem el>g jók "ag2 fontosak a%%oz- %og2 gazán %atással leg2enek mások >let>re. )ondolj %át bele! Az >let nem $sak rólad szól. Az s l>n2eges- %og2 mt n2Mjtasz másoknak. 1ontos- %og2 teljesítsd a kJldet>sedet- azt- am>rt jelenleg tt "ag2 a 1@ld@n. #okan ann2ra a saját egójuknak >lnek- %og2 mnden gondolatuk $sak @nmaguk k@rJl forog- mndent $sak maguknak akarnak. Ak azonban a szó leggazabb >rtelm>ben akar gazdag lennaz nem gondol%at $sak magára. Ebbe az s beletartozk- %og2 >rt>kekkel járuljunk %ozzá mások >let>%ez. Korunk eg2k legnag2obb feltalálója >s flozófusa- 3u$kmnster 1uller- azt mondta! GFletJnk $>lja- %og2 >rt>ket adjunk nemzed>kJnk >s az utánunk k@"etkező nemzed>k tagjanak.G &ndn2ájan term>szetes adottságokkal j@ttJnk erre a "lágra- mndenk kJl@n@sen jó "alamben. Ezeket az adottságokat $>llal kaptuk! %og2 %asználjuk- >s megosszuk őket másokkal. A kutatások szernt azok a legboldogabbak- akk a legmesszebbmenőkg k%asználják "elJk szJletett te%ets>gJket. FletJnk kJldet>s>nek r>sze- %og2 adottságankat>rt>kenket a le%ető legt@bb emberrel osszuk meg. Ez azt jelent"állalnunk kell- %og2 nag2ban játsszunk. Tudod- m a "állalkozó defní$ója A tanfol2amankon a k@"etkező meg%atározást %asználjuk! GBl2an ember- ak másoknak old meg probl>mákat %aszonnal.G Og2 bzon2 ' a "állalkozó nem más- mnt Gprobl>mamegoldóG. Hadd k>rdezzem meg te%át! t@bb embernek szeretn>d megoldan a probl>mát "ag2 ke"esebbnek Ha azt felelted- t@bbnek- akkor deje elkezdened nag2ban gondolkozn- >s jelentős számM embernek segíten ' ezreknek- akár mllóknak. Ennek az lesz a mell>kterm>ke- %og2 mn>l t@bb embernek segítesz- annál GgazdagabbáG "álsz szellemleg>rzelmleg- lelkleg >s term>szetesen an2aglag s. T>"ed>s ne ess>k- mndenknek "an kJldet>se- ak ezen a bol2gón >l. Ha te >ppen most >lsz- annak oka "an. R$%ard 3a$% Conat%an "ngston- a srál2 $ímN k@n2">ben %angzk el a k>rd>s! GHonnan fogom megtudn- %og2 teljesítettem a kJldet>semetG A "álasz íg2 %angzk! GHa m>g mndg l>legzel- akkor m>g nem teljesítetted.G Azt tapasztaltam- %og2 tMl sok ember nem teljesít feladatát- a k@teless>g>t "ag2 darmáját- a%og2an szanszkrtul %í"ják. 4ag2on sokan "annak- akk tMl k$sben játszanak- >s tMl sokan %ag2ják- %og2 f>lelem "ez>relte uralkodj>k azrajtuk. Ennek k@"etkezt>ben sokan nem %asználjákegójuk k maPmálsan adottságakatsem saját maguksem mások ja"ára. A k>rd>s íg2 szól! Ha te nem- akkor k

50

&ndenk >let>nek meg"an te%át az >rtelme. Te talán ngatlanbefektető "ag2- %ázakat "ásárolsz- >s b>rbe adod azokat- íg2 a k>szp>nzáramlásból >s az >rt>kn@"eked>sből keresel p>nzt. & a te kJldet>sed Hog2an segítesz másoknak ValószínNleg azáltal adsz >rt>ket a k@z@ss>gednek- %og2 megfzet%ető lakások%oz juttatod a $saládokat- amel2eket amMg2 nem tudnának meg"enn. A k>rd>s az%án2 $saládnak >s embernek tudsz segíten Hajlandó "ag2?e eg2 %el2ett tíznek- tíz %el2ett %Msznak- %Msz %el2ett száznak segíten Ezt ne"ezem >n Mg2- %og2 nag2ban játszan. &aranne *llamson a Return to o"e Vssza a szeretet%ezW $ímN k@n2">ben íg2 ír erről! A Teremtő g2ermeke "ag2unk. Ha k$sben játszunk- nem szolgáljuk a "lágot. 4em "alam fel"lágosult magatartás ol2an p$"> zsugorodn%og2 a k@rn2ezetJnkben >lők s bzon2talannak >rezz>k magukat. A Teremtő mndn2ájunkat arra szánt- %og2 rag2ogjunk- akár a g2erekek. Arra szJlettJnk- %og2 tanMságot teg2Jnk a bennJnk >lő Teremtő d$sős>g>ről. A Teremtő mndenkben ott >l- nem $sak eg2k? máskunkban. Fs amkor saját f>n2Jnkrag2og- tudattalanul enged>l2t adunk másoknak- %og2 ők s rag2ogjanak. Ha megszabadulunk saját f>lelmJnktől- l>n2Jnk automatkusan felszabadít másokat s. A "lágnak nn$s szJks>ge t@bb emberre- ak k$sben játszk. (deje fel%ag2n a rejtőzk@d>ssel- >s kálln ">gre. (deje fel%ag2n a másokra utaltsággal- >s az >lre álln. (deje elkezdenJnk megosztan másokkalamt kaptunk- a%el2ett- %og2 g2Njt@getn>nk- "ag2 Mg2 tenn>nk- mnt%a nem lenne semmnk. (deje Gnag2banG játszan a ját>kot. Ak k$sben gondolkozk >s ks tetteket %ajt ">gre- az ">gJl szeg>n2 lesz- >s nem teljesedk k. A nag2 gondolatok >s nag2 tettek p>nzt %oznak- >s >rtelmet adnak az >letJnknek. &ndenk maga d@nt. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G4ag2ban gondolkozom. Og2 d@nt@k- %og2 t@bb ezer embernek segítekSG Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. rd le- ml2en term>szetes adottságokkal rendelkezelS & az- amben mndg s jó "oltál rd le azt s- %og2an- >s %ol tudnál t@bbet s %asznosítan adottságad k@zJl az >letben- kJl@n@s tekntettel a munkádraS . rd le- "ag2 másokkal k@z@sen g2árts @tleteket arról- %og2an tudnál tízszer ann2 ember >let>re %atással lenn- mnt amenn2en jelenleg %asznot %Mznak astrat>gátS munkádból)ondolj "ag2 aa"állalkozásodbólS Alkoss legalább %árom kJl@nb@ző G%atást@bbsz@r@z>sreGS Cm Rosemar2 skert@rt>nete rta! Cm Rosemar2 T. Har" Eker r>sz>re

51

Ha "alak korábban azt mondta "olna- meg fogom k>tszerezn a j@"edelmemet- >s ezzel eg2Jtt k>tszer ann2 szabaddőm lesz- azt feleltem "olna- ez le%etetlen. ,edg >ppen ez t@rt>nt. Az Jzlet forgalmam eg2 >" alatt ;90 százal>kkal nőtt- >s ug2anebben az >"ben %>t teljes %>t szabadságot "ettJnk k ennek jelentős r>sz>ben to"ább ,eak ,otentals tanfol2amokon "ettJnk r>sztW. Ez megd@bbentőtekntettel arra- %og2 az előző @t >"ben mnmáls "olt a forgalomn@"eked>s- >s k>t %>t szabadságra s alg tudtunk elmenn. Annak k@sz@n%etően- %og2 találkoztam Har" Ekerrel- >s r>szt "ettem a ,eak ,otentals tanfol2amon- m>l2ebben megsmertem @nmagamat- >s jobban tudom >rt>keln az >letemben a bős>get. A feles>gemmel >s a g2erekemmel "aló kap$solatom %%etetlen m>rt>kben ja"ult. &a t@bb le%etős>get látok az >letben- mnt "ala%a. Og2 >rzem- gazán jó Mton %aladok a sker fel> az >let mnden terJlet>n. 0. gazdagság t>tel A gazdagok a le%etős>gekre kon$entrálnak. A szeg>n2ek az akadál2okra kon$entrálnak. A gazdagok le%etős>geket látnak- a szeg>n2ek akadál2okat. A gazdagok a le%ets>ges fejlőd>st látják- a szeg>n2ek a le%ets>ges "esztes>get. A gazdagok a n2eres>gre kon$entrálnak- a szeg>n2ek a ko$kázatra. Ezt a kJl@nbs>get p>ldázza az ősr>g k>rd>s! G1>lg Jres a po%ár- "ag2 f>lg tele "anG 4em a poztí" gondolkodásról "an tt szó- %anem arról%og2 általában ml2en a "láglátásunk. A szeg>n2ek d@nt>set a f>lelem mot"álja. 1ol2ton azt latolgatják- m nem stmmel- "ag2 m romol%at el. Alap"ető %ozzáállásuk! G& lesz- %a nem skerJlG- "ag2 m>g t@bbsz@r! G4em fog skerJln.G A k@z>posztál2 tagja "alam"el derNlátóbbak. Ik a GRem>lem- skerJln fogG álláspontot k>p"selk. Amnt azt korábban mondtam- a gazdagok felelőss>get "állalnak >letJk eredm>n2e>rt- >s abból az alapállásból ndulnak k- %og2 G#kerJln fogmert >n Mg2 nt>zem- %og2 s[email protected] A gazdagok el"árják a skert. 3íznak a k>pess>gekben- bíznak a kreat"tásukban- >s bíznak abban- %og2 %a m>gs beJtne a m>nkN- majd találnak másk megoldást. ltalánosságban annál nag2obb a ko$kázat- mn>l nag2obb a n2eres>g. A gazdagok k>szek ko$kázatot "állaln- mert mndg látnak le%etős>get. A gazdagok bíznak benne- %og2 akárm t@rt>nj>k- akkor s "ssza tudják szerezn a p>nzJket. 52

A szeg>n2ek ezzel szemben a kudar$ra számítanak. 4em bíznak @nmagukban >s a k>pess>gekben. Azt gondolják- katasztrofáls k@"etkezm>n2e lesznek- %a nem Mg2 t@rt>nnek a dolgok- a%og2an szeretn>k. &"el mndenJtt akadál2okat látnak- általában nem %ajlandók ko$kázatot "állaln. Ko$kázat"állalás n>lkJl pedg nn$s n2eres>g. T>"ed>s ne ess>k- a ko$kázat"állalás nem felt>tlenJl azt jelent- %og2 az ember k>sz "eszíten. A gazdagok okosan "állalnak ko$kázatot- azaz kutatásokat ">geznek- alaposan meg"zsgálják a %el2zetet- bztos nformá$ók >s t>n2ek alapján %oznak d@nt>st. Akkor te%át a gazdagok @r@k@sen $sak tanulnak 4em. &egtudják- amt le%et- mn>l r@"debb dő alatt- azután táj>kozottan d@ntk el- mt teg2enek. A szeg>n2ek azt állítják magukról- %og2 a le%etős>gekre k>szJlnek- de "alójában t@bbn2re eg2 %el2ben "esztegelnek. Rettegnek- t>to"áznak- %etekg- %ónapokg- sőtakár >"ekg %alogatják a dolgokat- míg ">gJl oda a le%etős>g. Ekkor aztán a k@"etkezők>ppen mag2arázzák meg a %el2zetet! GFn k>szJltem.G Ez gaz- de amíg ők Gk>szJltekG- a gazdagok l>ptek- >s Mjabb nag2 %alom p>nz%ez jutottak. Amt most állítok- talán k$st kJl@n@snek tNn%et- tekntetbe ">"e- %og2 ml2en nag2ra >rt>kelem az @nmagunk>rt "aló felelőss>g"állalást. Le %szem- %og2 a meggazdagodásban ' mnt a%og2an bárml2en eg2>b skerben ' "an n>m szerepe annak a t>n2ezőnek- amt sokan a szeren$se szó"al lletnek. A futballban előfordul%at- %og2 az ellenf>l $sapatának eg2k ját>kosa a me$$s ">ge előtt eg2 per$$el %bázk- >s ennek k@sz@n%etően n2er a $sapatunk. A golfban s "an ol2an- %og2 eg2 rosszul skerJlt Jt>s eg2 fának $sapódk- majd onnan Mg2 pattan "ssza- %og2 alg n>%án2 $entre áll meg a labda a l2uktól. Az Jzlet >letben s %allan ol2at- %og2 "alak potom áron meg"ett eg2 telket "ala%ol az sten %áta m@g@tt- majd tíz >""el k>sőbb eg2 %atalmas "állalat Mg2 d@nt- be"ásárlók@zpontot "ag2 roda%ázat %Mz fel a terJleten. A befektető ezen meggazdagszk. Az ő k"áló Jzlet >leslátásának "olt k@sz@n%ető az eredm>n2 "ag2 a "akszeren$s>nek Fn azt %szemmndkettő kellett %ozzá. +sak%og2 semml2en szeren$se'>s semml2en jót>tem>n2 ' nem segít azon- ak nem $selekszk. A%%oz- %og2 p>nzJg2 skert >rjJnk eltennJnk kell "alamt- "ennJnk kell "alamt- "ag2 bele kell kezdenJnk "alambe. Amkor l>pJnk- "ajon a szeren$se- az un"erzum- "ag2 eg2 felsőbb %atalom segít a maga $sodálatos módján- am>rt "olt merszJnk>s el>gg> elszántak "oltunk #zerntem mndeg2- mnek ne"ezzJk. A l>n2eg%og2 megt@rt>nkS Eg2 másk rendkí"Jl l>n2eges el"- %og2 a gazdagok arra @sszpontosítanak- amt el akarnak >rn- míg a szeg>n2ek arra- %og2 mt nem akarnak. Az eg2etemes t@r">n2 kmondja! GAmre fg2elsz- az 53

megnő.G &"el a gazdagok mndenben a le%etős>gre fg2elnek%emzsegnek k@rJl@ttJk a le%etős>gek. A legnag2obb gondjuk az%og2an kezelj>k a rengeteg meglátott p>nzszerz>s le%etős>get. A szeg>n2ek "szont mndenJtt akadál2okba Jtk@znek- mert fol2ton az akadál2okra fg2elnek- íg2 nekk az okozza a legnag2obb gondot- %og2an brkózzanak meg a sok?sok akadáll2al- amel2ek mndenfel> ott torn2osulnak k@rJl@ttJk. Eg2szerN. Azt találjuk az >letben- amre a fg2elmJnket fordítjuk. Ha a le%etős>gekre fg2elJnk- azokat látjuk meg. Ha az akadál2okra fg2elJnkazokat "esszJk >szre. 4em azt akarom mondan- %og2 ne t@rődjJnk a probl>mákkal. Term>szetesen foglalkozn kell "elJk- amnt felmerJlnek. Le ne t>"esszJk szem elől a $>lt- >s fol2ton afel> %aladjunk. (dőnket >s energánkat fordítsuk arra- %og2 el>rjJk- amt akarunk. Ha akadál2okba Jtk@zJnk- brkózzunk meg "elJk- azután g2orsan @sszpontosítsunk Mjra a $>lunkra. Az >letJnk nem $supán probl>mamegoldásból áll. 4em kell mndg tJzet oltan. Ak ezt tesz- %átrafel> %alad. (dőnket >s energánkat gondolatban >s szóban eg2aránt előrefel> @sszpontosítsuk- a $>lunk fel>. Ad%atok eg2 eg2szerN- de rendkí"Jl >rt>kes taná$sot Ha gazdag akarsz lenn- arra kon$entrálj- %og2 p>nzt keress- megtartsd >s befektesdS Ha szeg>n2 akarsz lenn- kon$entrálj a p>nzk@lt>sreS Akár%án2 k@n2"et ol"asol el a skerről- >s akár%án2 l2en t>májM tanfol2amon "eszel r>szt- mndnek ez a l>n2ege. 4e feledd- amre fg2elsz- az megnőS A gazdagok azzal s tsztában "annak- %og2 az ember sosem tud%at mndent előre. Eg2k tanfol2amunkon- a &eg"lágosodott %ar$os tr>nngen arra tanítjuk az embereket- %og2an "eg2>k g>n2be belső erejJket- >s >rjenek el skert mnden gátló t>n2ező da$ára. Ezen a tanfol2amon megtanítjuk a GVg2ázz- tNz- k>szSG el"et. &t >rtJnk ezen K>szJljJnk fel a le%ető legjobban a le%ető legr@"debb dő alatt $selekedjJnk azután korrgáljunk Mtk@zben. 3olondság azt %nn- %og2 mndent tud%atunk- am a j@"őben t@rt>nn fog. (llMzó azt gondoln- %og2 mnden es%etős>gre felk>szJl%etJnk- >s mndent k">d%etJnk. Tudtad- %og2 a "lágeg2etemben nn$senek eg2enes "onalak Az >let nem t@k>letes eg2enesek ment>n zajlk nkább Mg2- mnt eg2 kan2argós fol2ó. T@bbn2re $sak a k@"etkező kan2art lát%atjuk- >s am m@g@tte "an- $sak akkor tárul a szemJnk el>amkor oda>rJnk. A l>n2eg%og2Ezt azzal be a Gbel>p>s ját>kba- amnk "an- >sF"ekkel ott- a%ol >ppen tartunk. >n szálljunk Mg2 ne"ezema fol2osóraG. ezelőtt p>ldául azt ter"eztem- n2tok eg2 ká">%ázat a florda 1ort auderdale?ben. Tanulmán2oztam a %el2 k@rJlm>n2eket- a pa$ot- >s számba "ettem- ml2en felszerel>sekre "an szJks>gem. 3e%atóan 54

foglalkoztam a sJtem>n2ekkel- a fag2laltokkal >s a ká">fajtákkal s. Az elsőnag2 probl>mám az "olt- %og2 rettenetesen meg%íztam. 4em %asznált- %og2 megettem a kutatásom tárg2at. &egk>rdeztem %át magamtól! GHar"- m lenne a legjobb módszer ennek az Jzletnek a tanulmán2ozásáraG Eg2 Har" ne"N f$kó- ak eg2>rtelmNen sokkal okosabb nálam- azt felelte! GHa gazán meg akarsz smern eg2 Jzletetszállj beS 4em kell- %og2 azonnal a t>d leg2en. >pj rá a fol2osóra Mg2%og2 munkát "állalsz a szakmában. Ha eg2 >tteremben takarítasz >s mosogatsz- t@bbet tanulsz- mnt tíz>" kutatásból.G Qg2e mondtam- %og2 ez a f$kó sokkal okosabb nálam.W g2 s tettem. &unkát "állaltam eg2 $ukrászdában. Có lenne azt mondan%og2 azonnal felsmert>k kJl@nleges te%ets>gemet- >s mndjárt Jzlet"ezetőnek "ettek fel. #ajnos azonban nem íg2 t@rt>nt ' nem tNnt fel senknek- >s nem s >rdekeltek senkt "ezető k>pess>gem- ez>rt ksegítőnek alkalmaztak. 3zon2- bzon2 ' takarítottam >s mosogattam. 1ura módon mNk@dk a szánd>k ereje- nem gaz )ondol%atod- %og2 e%%ez aztán gazán f>lre kellett tennem a bJszkes>gemet- de az gazság az- %og2 nem ebből a szempontból n>ztem a dolgot. H"atásomnak tekntettem- %og2 ktanuljam a $ukrászda "end>glátópart- >s %álás "oltam- %og2 "alak más GkontójáraG tanul%atok- ráadásul m>g n>m zsebp>nzt s keresek. &alatt ott dolgoztam- mnden alkalmat megragadtam- %og2 a "ezető"el besz>lgessek a be">telről >s a proftról- áttanulmán2oztam a beszállítók lstáját- >s seg>dkeztem a $ukrásznak %ajnal 8!//?kor- %og2 megsmerjem a felszerel>st- a sJtem>n2ek alapan2agat >s a felmerJlő probl>mákat. Eg2 teljes %>t eltelt- >s el>g jól ">geztem a munkámat- mert az Jzlet"ezető leJltetett- megkínált eg2 ks sJtem>nn2el borzasztó "oltSW- >s elől>ptetett Jd"r"algást k>rekSW p>nztárossáS Hosszan >s m>l2en elgondolkoztam- eg>szen pontosan eg2 másodper$ t@red>k>g- majd azt feleltem! GK@sz@n@m- de nem "állalom.G Elősz@r s- semmt sem tanul%attam a p>nztárg>p m@g@tt áll"a. &ásodszor- már megtanultam- amt akartam. A kJldet>sem befejeződ@tt. Ezt >rtem azon- %og2 a Gfol2osónG lenn. Azt jelent- bel>pn arra a terJletre- a%ol a j@"őben te">ken2kedn akarunk- bárml2en mnős>gben%og2 elkezdjJk. Ez a le%ető legjobb módszer az Jzlet tanulmán2ozásáramert belJlről látja az ember. Ezen kí"Jl kalakít%atjuk a szJks>ges kap$solatokat- amre kí"Jlállók>nt nem lenne le%etős>g. 4em utolsó sorban a fol2osóról to"ább le%etős>gek s n2íl%atnak. Vag2s-eg2 %a megfg2eljJk%og2an zajlanak "alójábankapu a dolgokfelfedez%etJnk ol2an pa$ r>st- amel2et amMg2 nem "ettJnk "olna >szre. V>gJl arra s ráj@%etJnk- %og2 m>gsem tetszk nekJnk ez a terJlet- >s %ála stennek ez akkor derJl k- amkor m>g nem merJltJnk bele tMlságosan m>l2en. 55

& t@rt>nt te%át "elem &re elj@ttem a $ukrászdából- a sJtem>n2eknek a szagát sem bírtam. &ásnap a $ukrász s felmondott- fel%í"ott- >s k@z@lte- %og2 %allott eg2 k"áló- Mj sportszerről- a sMl2"ezet>sN n"erzós $szmáról l2enben lógott fejjel lefel> R$%ard )ere az Amerka dzsgoló $ímN flmbenW- >s megk>rdezte- >rdekelne?e. Qtánajártam- >s megtudtam- %og2 ez a $szma "lágszám- a $ukrász azonban nem "olt az ' ez>rt eg2edJl kezdtem áruln. #portszerboltoknak >s áru%ázaknak >rt>kesítettem. 1eltNnt- %og2 ezekben a kskeresked>sekben eg2 k@z@s dolog "an! ó$skák a sportfelszerel>sek. Az ag2am maPmáls fokozaton p@rg@tt ' le%etős>gle%etős>g- le%etős>g. A sors Mtja kJl@n@sek. Ekkor foglalkoztam elősz@r sportszerekkel- >s ez "ezetett oda- %og2 ">gJl megn2tottam Fszak? Amerka eg2k első ftness?Jzlet>t- >s megkerestem "ele az első mllómat. )ondold $sak el ' mndez Mg2 kezdőd@tt- %og2 ksegítő "oltam eg2 $ukrászatbanS A tanulság eg2szerN! be kell l>pn a fol2osóra. #osem tud%atjuk- ml2en ajtók fognak feltáruln előttJnk. Van eg2 jelsza"am! G+selekedn mndg jobb- mnt t>tlenJl Jln.G A gazdagok bele"ágnak. 3íznak benne- %og2 %a beszállnak a ját>kbaaktuáls >s ntellgens d@nt>seket %oznak- kja"ítják az esetleges %bákat>s dők@zben el">gzk a megfelelő kgazításokat. A szeg>n2ek nem bíznak magukban >s a k>pess>gekben- ez>rt azt %szk- mndent előre kell tudnuk ' am g2akorlatlag le%etetlen. K@zben nem tesznek semmt. V>gJl a gazdagok n2ernek poztí" G"g2ázz- tNzk>szG %ozzáállásukkal- mert ők $selekszenek. A gazdagok azonnal le$sapnak mnden le%etős>gre- >s m>g gazdagabbak lesznek. &t tesznek a szeg>n2ek GK>szJlnek.G 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! GAz akadál2ok %el2ett a le%etős>gekre fg2elek.G G1elk>szJl@k- tJzelek$>lzok.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. #zállj be a ját>kbaS Válassz eg2 %el2zetet "ag2 eg2 projektet- am"el már eg2 deje foglalkozn akartálS Akármre "ártál s eddg- felejtsd elS Kezdj bele most ' ott- a%ol >ppen tartasz- >s azzal- amd >ppen "anS Ha le%et- elente "alak másnak dolgozz- "ag2 "alak"el eg2Jtt- %og2 ktanuld az Jzletágat. Ha ktanultad- nn$s ments>g to"ábbS Vágj beleS . )2akorold a derNlátástS Ha bármről azt %allod- %og2 probl>ma "ag2 akadál2- azonnal keretezd át Mg2- %og2 le%etős>g "álj>k belőleS A negatí" beállítottságM embereket az őrJletbe kergeted ezzel- de nekk Mg2s mndeg2. &aguktól s ezt teszk. 7. Arra @sszpontosíts- amd "an- ne arra- amd nn$sS Eg2 lstában írj @ssze tíz dolgot- am>rt %álás "ag2 az >letnek- >s ol"asd fel %angosan a

56

lstátS Ha nem >rt>keled- amd "an- nem kapsz t@bbet- >s nn$s s szJks>ged t@bbre. 6. gazdagság t>tel A gazdagok nag2ra be$sJlk a t@bb gazdag >s skeres embert. A szeg>n2ek ne%eztelnek a gazdag >s skeres emberekre. A szeg>n2ek g2akran ne%eztel>st >reznek mások skere mattf>lt>ken2ek >s rg2kednek. Vag2 azon keseregnek! GEzek ol2an szeren$s>sek.G Esetleg a bajszuk alatt azt mormolják! GEzek a felfu"alkodott- gazdag sz>l%ámosokSG Vlágosan kell látnunk- %og2 %a a gazdagokat bármel2 teknte tben rossz embereknek tartjuk- >s m magunk Có emberek akarunk lennsemmk>ppen sem le%etJnk gazdagok. Ez k "an zár"a. Hog2an "ál%atnánk ol2asm">- amt meg"etJnk L@bbenetes látn- m$soda s>rtetts>ggel- sőt %atározott dJ%"el áll sok szeg>n2 ember a gazdagok%oz. &nt%a azt %nn>k- a gazdagok felelősek az ő szeg>n2s>gJk>rt. G3zon2- íg2 "an. A gazdagok "ett>k el az @sszes p>nzt- ez>rt nekem már nem jutott.G Ez term>szetesen áldozatbesz>d a ja"ából. Elmes>lek eg2 t@rt>netet ' nem panaszk>ppen- $sak az>rt- %og2 >rz>keltessem- ml2en >lm>n2em "annak a fent el""el kap$solatban. A r>g dőkben- amkor'%og2 sz>pen fogalmazzak'an2ag k%í"ásokkal kellett szemben>znem- eg2 eg>szen p$ autót "ezettem. 4em "olt gond "ele sá"ot "áltan. #znte mndenk beengedett maga el>. Amkor azonban gazdag lettem- >s "ettem eg2 káprázatos- Mj- fekete Caguártk>n2telen "oltam megtapasztaln- %og2 meg"áltoztak a dolgok. Eg2szerben pkkeln kezdtek rám az emberek- >s kellemetlenkedtek. &>g az s előfordult- %og2 megdobáltak- pusztán az>rt- mert Caguárt "ezettem. Eg2szer #an Lego eg2k szeg>n2ek lakta neg2ed>ben autóztampul2ka%Mst szállítottam eg2 kará$son2 jót>kon2ság rendez">n2re. 42t"a "olt a napf>n2tető- >s >szre"ettem- %og2 a %átam m@g@tt eg2 te%erautó %átuljából n>g2 szurtos k@l2@k bámul rám. Eg2 pllanat mMl"a kosárlabdázn kezdtek a ko$smmal! s@r@sdobozokat g2ekeztek bedobn akurjongat"a n2tott napf>n2tetőn. %orpadás >s GTe számos kar$olás után od>bbálltak- Yt >s azt kabálták! gazdagm>l2 ro%ad>kSG Term>szetesen Mg2 gondoltam- %og2 ez eg2 elszgetelt eset ' mndaddg- amíg alg k>t %>ttel k>sőbb eg2 másk szeg>n2ek lakta

57

k@rn2>ken leparkoltam a ko$smat az ut$án tíz per$re- >s mre "sszat>rtem- az eg>sz oldalát ">ggkar$olták eg2 kul$$sal. egk@zelebb- amkor arra "olt dolgom- b>reltem eg2 1ord Es$ortot- >s annak ' $sodák $sodája'semm baja nem lett. Ezzel nem azt akarom mondan- %og2 a szeg>n2 k@rn2>keken rossz emberek laknak- de az a tapasztalatom- %og2 arrafel> nag2on sokan %aragszanak a gazdagokra. K tudja- talán ol2an ez- mnt a t2Mk meg a tojás esete! Az>rt ne%eztelnek a gazdagokra- mert szeg>n2ek- "ag2 az>rt szeg>n2ek- mert ne%eztelnek a gazdagokra. 4ekem mndeg2. Akár%og2an s- mndenk>ppen szeg>n2ek. K@nn2N mondan- %og2 nem %aragszunk a gazdagokra- de mndenk"el előfordul%at- %og2 beleesk ebbe a $sapdába- %a >ppen rossz %angulata "an m>g "elem s. 4emr>gben a szálloda szobámban "a$soráztam eg2 órá"al a &llomos elme ntenzí" tanfol2amom megkezd>se előtt. 3ekap$soltam a t>">t- %og2 táj>kozódjak a sporteredm>n2ekről- >s >ppen Bpra% s%o=?ja ment. 4em "ag2ok nag2 t>">n>ző- de Bpra%?t nag2on szeretem. Ez az asszon2 t@bb ember >let>re "an jó %atássalmnt bárk ezen a 1@ld@n- >s ez>rt mnden p>nzt meg>rdemel ' m>g annál s t@bbet- mnt amenn2t kapS Fppen Halle 3err2 szín>sznő"el k>szített nterjMt. Halle arról besz>lt%og2 a flmt@rt>net eg2k legdrágább nő flmszerep>t "állalta el ' / mlló dolláros szerződ>st k@t@ttek "ele. Ezután k@z@lte- %og2 őt nem >rdekl a p>nz- >s $sak az>rt szerződ@tt l2en drágán- %og2 ezzel fel%ajtsa az árakat- >s a t@bb nőtársa s k@"esse a p>ldáját. K>tked"e arra gondoltam! G4o perszeS 3olondnak k>pzelsz mndenkt- ak n>z a mNsort Ad%atnál a fzets>gedből eg2 sz>p nag2 @sszeget a ,R? Jg2n@k@dnek. Ez "olt az eddg legjobb sz@"eg- amt "ala%a %allottam.G Freztem- %og2 el@nt az epe- de az utolsó pllanatban skerJlt le$sllapítanom magam- melőtt el%atalmasodott "olna rajtam az ndulat. GT@r@ld- t@r@ld k@sz@n@m- %og2 megosztod "elem- amd "anG káltottam %angosan az elm>mnek- %og2 eln>mítsam a dJ% %angját. Alg tudtam el%nn. Fn- &r. &llomos Elme %aragszom Halle 3err2ream>rt ol2an sokat keresS )2orsan megfordítottam a dolgot- >s torkom szakadtából kabáln kezdtem! GCól "an- kslán2S Te "ag2 a n2erőS TMl ol$són adtad magad. Harmn$mlló dollárt kellett "olna kapnodS Có nekedS 1antasztkus "ag2- >s meg>rdemled.G &ndjárt sokkal jobban >reztem magam. Akárml2en okból akart s l2en sok p>nzt Halle 3err2- nem "ele "olt baj%anem "elem.az)ondolj $sak bele! >n ">lem>n2emnek %atása nn$s ő boldogságára >s az "ag2onárade nag2on ssemml2en m>l2 %atása "an az >n boldogságomra >s az >n "ag2onomra. Azt s >rdemes >szben tartan- %og2 a gondolatok >s ">lem>n2ek sem nem jók- sem nem rosszak- sem nem %el2esek- sem nem %el2telenek- amkor felmerJlnek 58

az ag2unkban- de gen$sak erős %atásuk le%et a boldogságunkra >s a skerJnkre- amkor megjelennek az >letJnkben. Amnt meg>reztem magamban a negatí" energát- Gmegfg2előG rasztóm azonnal jelzett- >s a%og2an beg2akoroltam- azonnal semlegesítettem elm>mben a negatí" gondolatokat. 4em kell t@k>letesnek lenn a%%oz%og2 "alak meggazdagodjon- de >szre kell "ennJnk- amkor a gondolkodásunk rossz %atással "an ránk "ag2 másokra- >s g2orsan segítőbb gondolatokra kell @sszpontosítan. &n>l t@bbet tanulmán2ozod ezt a k@n2"et- annál g2orsabban >s k@nn2ebben fog ez menn- >s %a r>szt "eszel a &llomos elme ntenzí" tanfol2amon- rendkí"Jl m>rt>kben felg2orsul%at a fejlőd>sed. Tudom- %og2 sokszor emlegetem a &llomos elme tanfol2amot- de k>rlek- >rtsd meg- az>rt teszem- mert fantasztkus eredm>n2eket tapasztaltam a r>szt"e"ők >let>ben a program %atására. &ark V$tor Hansen >s Robert Allen barátam T%e Bne &nute &llonare Az eg2per$es mllomosW $ímN- k"áló k@n2"Jkben d>zk Russell H. +on=ell tanulságos t@rt>net>t- amel2 az A$res of Lamonds )2>mántmezőkW $ímet "selő- t@bb mnt száz >""el ezelőtt szJletett írásából "aló. Azt mondom maguknak! meg kell gazdagodnuk- k@teless>gJk meggazdagodn. Hán2 meg %án2 (stenf>lő test">remtől %allom! G&agakereszt>n2 lelk>sz l>t>re k>pes azzal t@lten az dej>t- %og2 f@l s alá utazgat az országban- >s azt taná$solja a fataloknak- %og2 g2ekezzenek meggazdagodn- %og2 szerezzenek sok p>nztG GTerm>szetesen- azt teszem.G &re ők azt mondják! GHát ez sz@rn2NS &>rt nem az g>t %rdet- a%el2ett- %og2 arról pr>dkálna- %og2 az emberek mn>l t@bb p>nzt keressenekG G&ert tsztess>gesen p>nz%ez jutn ann2- mnt g>t %rdetn.G Hát ez>rtS Akk meggazdagodnak- azok le%etnek a k@z@ss>g legtsztess>gesebb- leg%asznosabb tagja. G XS Le %szen eg>sz >letemben azt tanították nekem- %og2 %a "alaknek p>nze "an- az nag2on tsztess>gtelen- g2alázatos- %t"án2 >s meg"etendő emberG ' ">leked%et eg2 fatalember tt ma este. 3arátomaz>rt nn$s eg2 "asad sem- mert ez a ">lem>n2ed alakult k az emberekről. Hted ' Mg2- a%og2 "an ' t>"es alapokon n2ugszk. Hadd sz@gezzem le most- r@"den >s >rt%etően- bár "tat%ató ez az álláspont- a "tára azonban tt nn$s dőm száz gazdag amerka k@zJl klen$"enn2ol$ tsztess>ges. ,ontosan az>rt gazdagok- mert tsztess>gesek. Az>rt bíznak rájuk p>nzt. Az>rt le%ets>ges- %og2 nag2 "állalatok >l>n álljanak>s rengeteg ember dolgozzon a kezJk alatt. &ert be$sJletes emberek. Eg2 másk fatalember a k@"etkezőket jeg2z meg! ol2ana emberekről le%et %allanakk tsztess>gtelen MtonG4>%a jutottak dollármllók%oz.G ,ersze- %og2 %allott l2enekről- >n s %allottam. Valójában azonban ol2an ke"esen "annak az l2enek- %og2 t@rt>netJk %írk>nt bekerJl az Mjságokba- s addg $kkeznek róluk- amíg az emberek 59

arra a k@"etkeztet>sre nem jutnak- %og2 az @sszes t@bb gazdag ember s tsztess>gtelen Mton jutott a "ag2oná%oz. 3arátom- fogjon meg- >s "g2en el autó"al ' %a tud autót szerezn ' ,%ladelp%a kJl"árosába- >s mutasson be azoknak az embereknek- akk e nag2szerN "áros sz>l>n- saját %ázakban ' g2@n2@rN %ázakban laknak- "rágokkal tel kertekkel azokban a pazar- mN">sz elrendez >sN %ázakban- s ott megsmerked%etnek "árosunk legnag2szerNbb jellemN>s az Jzlet >letben s gen skeres lakó"al- >s eg>szen bztosak le%etnek abban- %og2 t>n2leg íg2 "an. Az ember akkor gazán a maga ura- %a saját %áza "an- s azok- akk saját %ázzal rendelkeznektsztess>gesebb- be$sJletesebb- gazabb >s megbíz%atóbb emberek eg2Mttal takar>kosabbak- gondosabbak s- m"el a %áz a saját tulajdonuk. Eg2általán nem ellentmondásos dolog az- %og2 az embernek p>nzenetán sok p>nze "an. A kapzsság ellen pr>dkálunk a szósz>kről- %sz ezt maguk s tudják. )2akran ol2an %e"esen támadjuk- >s ol2an %osszan e$seteljJk az Gerk@l$stelen %aszonszerz>stG- %og2 a kereszt>n2 %í"őknek az le%et a ben2omásuk- %og2 nekJnk a szósz>ken az a ">lem>n2Jnk%el2telen dolog- %a bárknekp>nze "an mígnem eg2 adott pllanatban k@rbemeg2 a kosár- amel2be a %í"ők adomán2at "árjuk- >s attól a per$től kezd"e sznte elátkozzuk azt- ak nem támogatja p>nzzel az eg2%ázat. Caj- m$soda k@"etkezetlen tanítás az l2enS A p>nz %atalom- g2ekezzenek %át 'persze módjá"al ' meggazdagodnS T@rekedjenek erre- mert p>nz segíts>g>"el t@bb jót $seleked%etnek- mnt n>lkJle. ,>nz segíts>g>"el n2omtatták k a 3blákat- p>nz segíts>g>"el >pítk fel templomakat- a p>nz tesz le%ető"> a %tt>rítők mNk@d>s>t- p>nzzel fzetk meg %tszónokak munkáját nem sok ge%rdetőjJk >s szónokuk maradna- %a nem fzetn>k meg őket. Cómagam mndg s szerettem "olna- %a az eg2%ázam felemel a b>remet- mert az az eg2%áz- amel2k a legmagasabb b>reket fzet- az teremt elő a legk@nn2ebben rá a p>nzt. Ez alól nn$s k">tel. Az az ember- aknek a legmagasabb a fzet>se- a legalkalmasabb arra- %og2 a ráru%ázott %atalom brtokában másokkal a legt@bb jót teg2e. Term>szetesen ez akkor gaz- %a arra %asználja- am>rt kapta. Ez>rt mondom- kell- %og2 leg2en p>nzJk. Ha tsztess>gesen meg tudnak gazdagodn ,%ladelp%ában- akkor kereszt>n2 >s szent k@teless>gJk meggazdagodn. Xrás t>"ed>s eg2es stenf>lő emberek r>sz>ről- %og2 azt %szk- teljesen szeg>n2nek kell lenne "alaknek a%%oz- %og2 "allásos leg2en. +on=ell számos A nag2szerN >r"et sorol felszJks>ges a gazdagság mellett. Az első a megbíz%atóság. meggazdagodás%oz @sszes tulajdonság k@zJl talán a legfontosabb- %og2 bzalmat >l"ezzen az ember. )ondold $sak el- k@tn>l Jzletet "alak"el- akben nem bízol meg legalább "alamenn2re K "an zár"a. Vag2s- ak meggazdagszk- abban 60

bzonn2al nag2on sok ember megbízk- >s "alószínN- %og2 az llető gen? gen megbíz%ató- %a eg2szer enn2en bíznak benne. &l2en más tulajdonságokra "an szJks>ge annak- ak meg akar gazdagodn- llet"e ' am m>g fontosabb ' gazdag akar maradn Term>szetesen mnden szabál2 alól "an k">tel- m>gs ml2ennek kell lennJnk legnkább- %og2 bármben skert >rjJnk el )ondolkozz el a k@"etkező tulajdonságokonS &el2ek llenek rád! optmsta- megbíz%ató$>ltudatos- %atározott- ktartó- szorgalmas- energkus- dplomatkus- jól kommunkáló- megle%etősen ntellgens- legalább eg2 terJleten k"áló +on=ell sz@"eg>nek másk >rdekes eleme- %og2 az emberek t@bbs>g>"el el%tett>k- nem le%et eg2szerre gazdagnak >s jó embernekgazdagnak >s stenf>lőnek lenn. Vala%a >n s íg2 gondolkoztam. &nt ol2 sokaknak- nekem s azt mondták a barátam- a tanáram- a m>da >s a társadalom- %og2 a gazdagok "alaml2en módon rosszak- mndn2ájan kapzsk. Ez s azok k@z> a gondolatok k@z> tartozott- amel2ek teljesen tart%atatlannak bzon2ultak. &után feladtam a r>g- f>lelmeken alapuló %edelmemet- saját g2akorlat tapasztalatam azt mutatták- %og2 >ppen a leggazdagabbak a legked"esebbek. Amkor #an Legóba k@lt@ztJnk- a "áros eg2k leggazdagabb neg2ed>ben laktunk. 4ag2on tetszett az ott%onunk >s a k@rn2>k- de za"art- %og2 nem smerek senkt- >s degennek >reztem magam. Og2 gondoltam- tá"ol tartom magam mndenktől- >s nem s kerJl@k k@zelebb kap$solatba ezekkel a gazdag sznobokkal. Le a "lágmndens>g már $sak íg2 mNk@dk- a g2erekem- akk @t llet"e %>t >"esek "oltak akkor@sszebarátkoztak a k@rn2>kbel g2erekekkel- >s $sak%amar már rendszeresen fu"aroztam őket a szomsz>dságba játszan. Eml>kszembekopogtattam eg2 %%etetlen $rádákkal díszített- faragok kapun- mel2 legalább %Msz láb magas "olt. A %áz asszon2a n2tott ajtót- >s a le%etőlegbarátságosabb %angon azt mondta! GHar"- ann2ra @rJl@k- %og2 megsmer%etem. KerJlj@n beljebbSG Kss> elfogódott "oltam- amkor jeges teát t@lt@tt nekem- >s megkínált g2Jm@l$$sel. GHol "an a $sapdaG kutatta k>tkedő ag2am. Aztán bej@tt az asszon2 f>rje- ak addg knn játszott a g2ereke"el az Mszómeden$>n>l. I m>g barátságosabb "olt! GHar"- nag2on @rJlJnk- %og2 dek@lt@zt>l. 1elt>tlenJl g2ere el ma este kert sJt@get>st rendezJnk a $saládtagokkal. 3emutatunk mndenknek. &ndenk>ppen el kell j@nn@d. Eg2>bk>nt golfozol Fn %olnap játszom a klubban. >g2 a "end>gemSG Ettől már gazán m>l2en za"arba j@ttem. Hol "annak azok a sznobok- akkre >n számítottam Hazamentem- >s k@z@ltem a feles>gemmelestemárkert drágám partra meg2Jnk. GTe jómeg. >g- mt "eg2ek felG ' r>mJlt meg.%og2 GQg2an ' n2ugtattam ' Ezek az emberek %%etetlenJl ked"esek- >s teljesen lazák. +sak add @nmagadatSG

61

ElmentJnk- >s a "lág legnag2lelkNbb- legszeretetteljesebb embere"el smerkedtJnk meg. #zóba kerJlt eg2 jót>kon2ság rendez">n2- amel2re az eg2k $saládtag k>szJlt. Eg2más után kerJltek elő a $sekkfJzetek. Alg %ttem a szememnek. #orban álltak- %og2 p>nzt adjanak az llető %@lg2nek. +sak%og2 mndenk szabott eg2 felt>telt s. &egállapodtak%og2 $ser>be a %@lg2 s támogatja az általuk felkarolt jót>kon2ság Jg2et. K>pzeld el- mndenk támogatott "alaml2enjót>kon2 szer"ezetetS A barátunk- ak meg%í"ott mnket- t@bbet s. F"ről >"re azon g2ekeztek%og2 ők leg2enek azok- akk a legt@bb p>nzt adják a )2ermekkór%áz Alapít"án2nak. 4em$sak t@bb tízezer dollárt adomán2oztak a saját p>nzJkből- de ezen kí"Jl mnden >"ben rendeztek eg2 dísz"a$sorát sa%ol t@bb százezer dollár g2Nlt @ssze a kór%áz ja"ára. Btt "olt azután a GVssz>rG doktor. Az ő $saládjá"al s gen k@zel barátságba kerJltJnk. A "lág eg2k legkemelkedőbb "ssz>r? spe$alstája "olt! "ag2onokat keresett Mg2 0/// >s ;/ /// dollár k@z@tt @sszeget kapott eg2?eg2 mNt>t>rt- >s naponta @t?%at mNt>tet ">gzett el. Az>rt említem őt- mert mnden kedden Gng2enesG napot tartott. (l2enkor azokat mNt@tte- akknek nem "olt p>nzJk a mNt>tre. Ezeken a napokon rendszeresen reggel 6?tól este ;/?g dolgozott- >s akár tíz mNt>tet s el">gzett ng2en. Ezen kí"Jl l>tre%ozott eg2 szer"ezetet- amel2 az>rt alakult- %og2 más or"osokat s beszer"ezzen- akk ng2en g2óg2ítják a rászorulókat a telepJl>sen. &ondanom sem kell- %og2 bel>m r@gzJlt %edelmem- mszernt a gazdagok kapzs sznobok- szertefoszlott a "alóság f>n2>ben. &a már tudom- %og2 az ellenkezője gaz. A tapasztalatom azt gazolja- %og2 a leggazdagabb smerősem a legked"esebbek s eg2ben. Ik a legnag2lelkNbbek s. Ezzel nem azt akarom mondan- %og2 akk nem gazdagok- azok nem ked"esek >s nem nag2lelkNek. Le bzton állít%atom- az a felt>telez>s- %og2 a gazdagok mnd rosszak- t>"ed>sen alapul. Az az gazság- %og2 a gazdagokra %aragudn bztos módszer arra- %og2 @r@k >letJnkben szeg>n2ek maradjunk. &ndn2ájan a szokásank rabja "ag2unk- >s a%%oz- %og2 ezen- "ag2 bármel2 más szokásunkon tMlteg2Jk magunkat- sok g2akorlásra "an szJks>g. )2akorold- %og2 tsztelettel adózz a gazdagoknak a%el2ett- %og2 %aragudnál rájuk. )2akorold- %og2 áldd >s szeresd a gazdagokat. íg2 tudat alatt tudn fogod- %og2 t>ged s tsztelnek- áldanak >s szeretnek majd- amkor gazdag leszel- >s nem %aragszanak majd rád ol2an rettenetesen- mnt a%og2an esetleg most a gazdagokra. Van eg2 ős %unateb@l$sess>g ' a %a=a őslakosok tanítása '- amel2et nag2 be$sben tartok. íg2 szól! ldd meg- amt magadnak akarszS Ha találkozol "alak"el- aknek sz>p ott%ona "an- áldd meg azt az embert- >s áldd meg az ott%onát sS Ha ol2as"alak"el találkozol- aknek sz>p autója 62

"an- áldd meg őt- >s áldd meg az autóját sS Ha ol2annal akadsz @sszeaknek szerető $saládja "an- áldd meg őt- >s áldd meg a $saládját sS Ha ol2an embert látsz- aknek sz>p a teste- áldd meg- >s áldd meg a test>tS )ALA)#)( EV Gldd meg- amt magadnak akarszSG ' Huna b@l$sess>g. A l>n2eg- %og2 %a rg2eljJk az emberektől- amjJk "an- "ag2 bárml2en formában ne%eztelJnk rájuk matta- akkor m sosem kap%atjuk meg azt. &ellesleg! Ha látsz "alakt fekete Caguárban n2tott napf>n2tető"el- ne dobálj be a ko$sba s@r@sdobozokatS 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G +sodálom a gazdag embereketSG Gldom a gazdag embereketSG G#zeretem a gazdag embereketSG G Fs >n s a gazdagok k@z> fogok tartoznSG Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. )2akorold a %una b@l$sess>get! Gldd meg- amt magadnak akarszSG Ulj autóba- "ásárolj magaznokat- teknts meg $sodálatos ott%onokatg2@n2@rN autókat- ol"ass skeres "állalkozásokrólS ldd meg mndaztam tetszk- >s áldd meg a tulajdonosát sS . rj eg2 r@"d le"elet "ag2 e?malt "alaknek- akt smersz nem kell%og2 szem>l2es smerős@d leg2en az lletőW- >s ak nag2on skeres "alamel2 terJletenS rd meg nek- menn2re tszteled >s $sodálod őt teljesítm>n2e>rtS 9. gazdagság t>tel A gazdagok a poztí" beállítottságM- skeres emberek társaságát keresk. A szeg>n2ek a negatí" beállítottságM "ag2 skertelen emberek társaságát keresk. A skeres emberek skeres emberekkel "eszk k@rJl magukat- %og2 @szt@nz>st kapjanak tőlJk. ,>ldak>peknek tekntk a t@bb skeres embert- akktől tanul%atnak. Azt mondják maguknak! GHa ők k>pesek rá>n s k>pes "ag2ok.G &nt mondtam- az utánzás az ember tanulás eg2k elsődleges módja. A gazdagok %álásak azoknak- akk jó p>ldá"al jártak el@l a skeress>gbenmertk@nn2ebb nekk k@sz@n%etk gondolat modelljJketmel2et k@"et%etnek- ezáltal skert el>rnJk. &>rt fedezn>d fel Mjra a span2ol"aszt A sker el>r>s>nek "annak be"ált módszere- amel2eket g2akorlatlag bárk alkalmaz%at.

63

K@"etkez>sk>pp a "ag2onszerz>s legg2orsabb >s legk@nn2ebb módja%og2 megtanuljuk- mk>nt játsszák a ját>kot a gazdagok- akk k"álóan >rtenek a p>nz%ez. A $>l- %og2 lemásoljuk az ő belső >s kJlső strat>gákat. Ez logkus! %a ug2anMg2 $selekszJnk >s gondolkodunka%og2an ők- "alószínN- %og2 ug2anol2an eredm>n2re jutunk- mnt ők. Ezt tettem >n s- >s erről szól ez az eg>sz k@n2". A gazdagokkal ellent>tben a szeg>n2ek g2akran elít>lk- bíráljákkgMn2olják mások skeret- >s g2ekeznek lerántan a skeres embereket a maguk szntj>re. (smersz l2en embereket Vannak esetleg l2en $saládtagjad Hog2an le%et tanuln "alaktől- llet"e %og2an ad%at @szt@nz>st- akt lebe$sJlJnk Ha nag2on gazdag embereknek mutatnak be- mndg g2ekszem mn>l t@bbet eg2Jtt lenn "elJk. 3esz>lgetn akarok "elJk- el akarom tanuln a gondolkodásmódjukat- meg akarok smerkedn a kap$solatakkal- >s %a "an bennJnk "alaml2en k@z@s "onás- le%etőleg barátságba akarok kerJln "elJk. &ellesleg- %a Mg2 gondolod- nem %el2es- %og2 szí"esebben barátkozom gazdagokkal- talán azt szeretn>d- %og2 szeg>n2 barátokat "álasszak 4em %szem- %og2 ezt kellene tennem. &nt említettem- az energa fertőz- >s semm ked"em a%%oz- %og2 a szeg>n2ek energát "eg2em át. 4emr>gben rádónterjMt adtam. 3etelefonált a mNsorba eg2 %@lg2. 4ag2szerN k>rd>st tett fel! G&t teg2ek- %a >n optmsta "ag2ok >s fejlődn akarok- de a f>rjem pesszmsta Hag2jam el ,róbáljam meg meg"áltoztatn &t $snáljakG Hetente legalább százszor %allom ezt a k>rd>st a tanfol2amamon. #znte mndenk ug2anarra kí"án$s! G&t teg2ek- %a a %ozzám legk@zelebb állók nem akarnak fejlődn- >s m>g azt s rossz szemmel n>zk- %og2 >n akarokG me a "álaszom a rádómNsorba betelefonáló %@lg2nek- "alamnt a %allgatómnak- >s eg2ben neked s. Elősz@r s- ne akarj pesszmstákat meg"áltoztatn- "ag2 rábírn arra%og2 "eg2enek r>szt a tanfol2amomon. Ez nem a te feladatod. 4eked az a dolgod- %og2 %asználd a tanultakat @nmagad >s >leted jobbá t>tele >rdek>ben. &utass p>ldát- l>g2 skeres- boldog- akkor talán ' de $sak talán ' ők s meglátják majd a f>n2t bennedW- >s "alamel2est megkí"ánják. &ondtam- az energa fertőz. A f>n2 sz>toszlatja a s@t>ts>get. Ha k@r@s?k@rJl f>n2 "an- az embernek ne%>z Gs@t>tnekG maradna. 4eked $sak ann2 a feladatod- %og2 a le%ető legjobbat %ozd k magadból. Ha pedg kí"án$sak a ttkodra- áruld el nekk. &ásodszortarts >szben Varázslótr>nngJnk@n oktatunk. eg2 Ez amásk tr>nngel"et arról sszól- amel2et %og2an fejez%etjJk k ó%ajunkat Mg2- %og2 k@zben n2ugodtak- @sszeszedettekb>k>sek maradjunk. Az el" a k@"etkező! G&nden okkal t@rt>nk- >s az ok segít engem.G T>n2- %og2 sokkal ne%ezebb poztí" %ozzáállást 64

tanMsítan- >s tudatosnak maradn ol2an emberek >s k@rJlm>n2ek k@z@ttakk >s amel2ek negatí"ak. Le meg kell próbáln. A%og2an az a$>l megedződk a tNzben- Mg2 te s g2orsabban >s t@bbet fejlődsz- %a %N maradsz az >rt>ked%ez- malatt mások a k@rn2ezetedben k>ts>gek k@zt "ergődnek- netán m>g meg s "etnek t>ged. Cusson eszedbe az s- %og2 G&nden $sak azzal a jelent>ssel bíramell2el felru%ázzuk.G Eml>kezz "ssza arra- amt a k@n2" első r>sz>ben ol"astál! "ag2 azonosulunk eg2k- esetleg mndk>t szJlőnkkel- "ag2 lázadunk ellenJk- >s ez attól fJgg- %og2an tekntettJnk a $selekedetekre. )2akorold mostantól kezd"e- mk>nt keretez%eted át mások negatí" %ozzáállását mnteg2 eml>keztetőJl arra- %og2 ml2en ne leg2>l. &n>l negatí"abban "selkednek mások- annál jobban r@gzJl benned- ml2en $sMn2a ez a "selked>s. 4em kell- %og2 ezt megmondd az >rntetteknek. +sak tsztázd magadban- >s ne ít>lkezz felettJk. Ha ug2ans ít>lkezelkrtzálod- be$sm>rled őket a "selked>sJk>rt- semm"el sem "ag2 jobb náluk. g2 $sak tet>zed a bajt. Ha már nem tudsz mt kezden %átrán2os energájukkal- %a ol2an szntre %Mznak le t>ged- a%onnan már nem "ag2 k>pes fejlődn- bátor d@nt>st kell %oznod arról- %og2 k s "ag2 "alójában>s %og2an akarod le>ln >leted %átrale"ő r>sz>t. 4em kell semmt elsetned- de >n bztosan nem akarn>k ol2an emberrel >ln- ak negatí" beállítottságM- >s len>z az >n tanulás- fejlőd>s "ág2amat- leg2en szó bár szem>l2s>gben- lelk "ag2 an2ag fejlőd>sről. Fn ezt semm esetre sem tenn>m- mert tsztelem magamat >s az >letemet- >s meg>rdemlem%og2 a le%ető legboldogabban >s legskeresebben >ljek. Tudtommal t@bb mnt 6-7 mllárd ember >l a 1@ld@n- >s szó sem le%et róla- %og2 tartósan eg2 pesszmstá"al k@ssem @ssze az >letemet. Vag2 ő meg2 el"ag2 >n tá"ozomS &egnt $sak arra %"atkozom- %og2 az energa fertőz! "ag2 jó %atással "ag2 másokra- "ag2 megfertőz@l másokat. Qg2anez gaz ellenkezőelőjellel s! mások "ag2 jó %atással "annak rád- "ag2 megfertőznek. Ylelgetn>l "alakt- akről tudod- %og2 kan2arós A legt@bben azt feleln>k! G(sten mentsS 4em akarom elkapn a kan2arót.G 4os- >n Mg2 gondolom- a negatí" gondolkodás ol2an- mnt az elme kan2arója. 4em "szket- de el>gedetlens>get okoz nem "akarózunk tőlede n2omaszt rrtá$ó %el2ett frusztrá$ót tapasztalunk. Akarsz l2en emberek k@zel>ben >ln 3ztosan smered a mondást! G&adarat tolláról- embert barátjáról.G Tudtada legt@bb emberbaráta j@"edelme %Msz százal>knál ksebb arán2ban%og2 t>r el legk@zelebb j@"edelm>től Ez>rt >rdemes odafg2eln rá- k"el barátkozol- >s gondosan meg"álogatn- k"el t@lt@d dőd nag2 r>sz>t.

65

Tapasztalatom szernt a gazdagok nem $sak az>rt l>pnek be a %el2 golfklubba- %og2 golfozzanak- %anem az>rt s- %og2 más gazdag >s skeres emberekkel találkozzanak. &nt k@ztudott- nem $sak az a l>n2egmt tudunk- %anem az s- kt smerJnk. Fn teljesen bztos "ag2ok benne%og2 ez íg2 "an. &etaforkus fogalmazásban! GAk a sasokkal akar repJln- ne Msszon a ka$sákkalSG Fn sMl2t %el2ezek rá- %og2 $sak skerespoztí" gondolkodásM emberekkel barátkozzak- >s legalább ann2ra fontos- %og2 kerJljem a negatí" emberek társaságát. Arra s Jg2elek- %og2 tá"ol tartsam magam a m>rgező %el2zetektől. #emm esetre sem szeretn>m- %og2 megfertőzz@n "alaml2en m>rgező energa. (l2en a "eszeked>s- a plet2kálkodás >s az álnok %átbatámadás. Le de sorolnám az G>rtelmetlenG tele"ízózást s- %a nem kfejezetten p%en>s ">gett fol2amodunk %ozzá- >s nem az eg2edJl szórakozás le%etős>gJnk. Fn általában sportmNsorokat n>zek a t>">ben. Elősz@r s az>rt- mert szeretem n>zn- %a "alak "alamben k"áló- másodszor az>rtmert szeretem a m>rkőz>sek "ag2 "ersen2ek után nterjMkat. #zí"esen %allgatom a bajnokok gondolatat- >s mndenkt bajnoknak tekntek- ak bármel2 sportban odág "tte- %og2 felnőtt $sapatban játszk. &nden l2en sportoló t@bbet >rt el- mnt t@bb tízezer másk- ak nem jutott erre a szntre- >s ez>rt mndn2ájukat $sodálom. #zeretem a %ozzáállásukat a g2őzelmek%ez! GAz eg>sz $sapat nag2on g2ekezett. Có teljesítm>n2t n2Mjtottunk- de m>g "an mt fejlődnJnk. 3ebzon2osodott- %og2 a kem>n2 munka meg%ozza a g2Jm@l$s>t.G #zeretem a "eres>gek%ez "aló %ozzáállásukat s! G+sak ját>k. &ajd tMlleszJnk rajta. ElfelejtjJk- >s a k@"etkező me$$sre kon$entrálunk. &egbesz>ljJk%og2an tudnánkja"ítan- >s mndent megteszJnk a g2őzelem>rt.G A //8?es olmpán ,erdta 1el$en kanada gátfutót mndenk az első %el2re "árta a százm>teres gátfutáson. A d@ntő futamban felborította az első gátat- >s $sMn2án megJt@tte magát. 4em s tudta befejezn a "ersen2t. Rendkí"Jl meg"selte a dolog- k@nn2es szemmel fekJdt a pál2án- k>ts>gbeesetten. 4ap %at órát edzett erre a "ersen2re a %>t mnden napján- n>g2 >"en keresztJl. áttam másnap a sajtókonferen$án. #ajnálom- %og2 nem "ettem fel "deóra. L@bbenetes "olt a %ozzáállása. Valam l2esmt mondott! G4em tudom- m>rt t@rt>ntde megt@rt>nt- >s tanulok belőle. &>g jobban odafg2elek majd- >s m>g t@bbet fogok edzen a k@"etkező n>g2 >"ben. K tudja- m lett "olna- %a n2erek e%et- %og2 a g2őzelem k@lte "olna belőlem a "ág2at. 4em tudom- de azt >rzem- %og2 most mnden eddgn>l jobban "ág2om a skerre. egk@zelebb megerős@d"e t>rekle%et "ssza.G &k@zben %allgattam$sak ann2t tudtam szóln! GEj%aSG #okat tanuln a bajnokoktól. A gazdagok n2ertesekkel "eszk k@rJl magukat. A szeg>n2ek "esztesekkel. &>rt K>n2elemből. A gazdagok más skeres emberek társaságában >rzk k>n2elemben magukat. Teljes m>rt>kben m>ltónak 66

>rzk magukat %ozzájuk. A szeg>n2ek k>n2elmetlenJl >rzk magukat a nag2on skeres emberek társaságában. Vag2 attól f>lnek- %og2 elutasítják őket- "ag2 degennek >rzk magukat k@z@ttJk. (l2enkor @n">delemből elít>lk "ag2 krtzálják a skeres embereket. Ha gazdag akarsz lenn- át kell alakítanod teljes belső modelledet- %og2 t@k>letesen el%dd- mnden tekntetben "ag2 ol2an jó- mnt bármel2k mllomos "ag2 multmllomos. &ndg megrendít- amkor a tanfol2amamon odaj@nnek %ozzám %allgatók- >s megk>rdezk- meg>rnt%etnek?e. Azt mondják! G&>g sosem >rntettem meg eg2etlen multmllomost sem.G (l2enkor általában mosol2gok- >s ud"aras "ag2ok- de magamban azt mondom! GA fen>beS #emm"el sem "ag2ok jobb "ag2 más- mnt te. Fs %a ezt nem fogod fel- @r@k >letedre szeg>n2 maradszSG 3arátom- nem Gmeg>rntenG kell a mllomosokat- %anem el kell %atározn- %og2 ug2anol2an jó >s >rt>kes "ag2- mnt ők- azután ennek szellem>ben kell $selekedned. A taná$som a k@"etkező! Ha gazán meg akarsz >rnten eg2 mllomost- "álj azzáS Rem>lem- >rted. A%el2ett- %og2 kgMn2olnád a gazdagokat- utánozd őketS A%el2ett- %og2 elradnál a gazdagoktól- smerd meg őketS 4e azt mondd! GHN- ol2an kJl@nlegesekSG &ondd nkább! GHa ők k>pesek rá- >n s k>pes "ag2ok rá.G g2 ">gJl el>r%eted- %og2 %a meg akarsz >rnten eg2 mllomost- saját magadat >rnt%eted megS 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G,>ldát "eszek a gazdag >s skeres emberekről.G GA gazdag >s skeres emberek társaságát keresem.G G Ha ők k>pesek rá- >n s k>pes "ag2ok rá.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G &llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. &enj el a k@n2"tárba- eg2 k@n2"esboltba- "ag2 menj fel az (nternetre>s ol"asd el eg2 kJl@nlegesen gazdag >s skeres ember >letrajzátS Có p>ldák Andre= +arnege- Co%n L. Ro$kefeller- &ar2 Ka2- Lonald Trump*arren 3uffett- Ca$k *el$%- 3ll )ates >s Ted Turner. &eríts @szt@nz>st a t@rt>netJkből- %og2 konkr>t- skerre ""ő strat>gákat smerj meg- >sam a legfontosabb- %og2 lemásold a gondolkodásukatS >pj be eg2 előkelő klubba- p>ldául tenszklubba- eg>szs>gklubba"állalkozók klubjába "ag2 golfklubbaS Veg2Jlj el a gazdagok k@z@ttgazdag k@rn2ezetbenS Ha nn$s módod rá- %og2 bel>pj eg2 előkelő klubba- legalább teázz "ag2 ká">zz a "árosod legelegánsabb szállodájábanS Frezd magad k>n2elmesen ebben a l>gk@rben- >s fg2eld meg a gazdagokat"edd >szre%og2 nemszem>l2t kJl@nb@znek tőledS Tá"olodj 7. Azonosíts eg2 negatí" %el2zetet "ag2 az >letedbenS el ettől a %el2zettől "ag2 szem>l2tőlS Ha $saládtag az llető- t@lts "ele ke"esebb dőtS

67

8. Hag2j fel az >rtelmetlen t>">n>z>ssel- >s tartsd tá"ol magad a rossz%írektőlS :. gazdagság t>tel A gazdagok k>szek menedzseln magukat >s az >rt>keket. A szeg>n2ek rossz ">lem>nn2el "annak az eladásról >s az @nmenedzsel>sről. +>gem- a ,eak ,otentals Tranng t@bb mnt eg2 tu$at kJl@nb@ző programot kínál. Az első szemnárumon ' am legt@bbek számára a &llomos elme ntenzí" tanfol2am ' rendszernt szólunk n>%án2 szót a t@bbről s- majd felajánljuk- %og2 ked"ezm>n2es áron ratkozzanak be azokra. Frdekes megfg2eln a reak$ókat. A legt@bben lázbaj@nnek. Tetszk nekk- %og2 %all%atnak a t@bb tanfol2amról- >s %og2 ked"ezm>n2esen "e%etnek r>szt rajtuk. Akadnak azonban ol2anok- akket mndez %degen %ag2. Rossz n>"en "esznek bármf>le reklámot- >s nem >rdekl őket- ml2en előn2@ket >l"ez%etnek. Ha ez rád s llk bárml2en formában- fontos- %og2 odafg2elj erre a tulajdonságodra. A menedzsel>s elutasítása a sker eg2k legnag2obb akadál2a. Azokakknek gondot okoz az eladás >s a menedzsel>s- általában szeg>n2ek. Ez magától >rtetődk. Hog2an keres%et sokat akár a saját "állalkozásában- akár más k>p"selet>ben az- ak nem %ozza az emberek tudomására- %og2 ő >s a term>ke "ag2 a szolgáltatása l>teznek &>g %a alkalmazottk>nt dolgozk s "alak- mnden bzonn2al %amarosan %átt>rbe szorul a $>g>n>l- %a nem %ajlandó menedzseln az er>n2et- mk@zben mások k>szek erre. #okf>le ok matt okoz%at ne%>zs>get az @nmenedzsel>s >s az eladás. Talán ezek eg2ke?máska smerősen fog $sengen. Elősz@r s- le%et- %og2 rossz tapasztalatad "annak ol2anokkal- akk nem megfelelően menedzselt>k magukat. Talán tMl erőszakosan "selkedtek "eled. Talán rosszkor za"artak. Talán nem "ett>k tudomásul a "sszautasítást. Akár%og2an s- mndenk>ppen fontos szem előtt tartanod- %og2 ez mMltbel tapasztalat- >s nem "álk előn2@dre- %a ragaszkodsz %ozzá. &ásodszorelőfordul%atkellemetlen "oltaztr>szedamkor megpróbáltál eladn%og2 "alamt "alaknek->lm>n2ben >s az llető teljes m>rt>kben "sszautasította. Ha íg2 "an- az @nmenedzsel>stől "aló rtózásod nem más- mnt a kudar$tól "ag2 az elutasítástól "aló f>lelmed

68

k"etít>se. )ondolj sm>t arra- %og2 a mMlt nem felt>tlenJl azonos a j@"ő"elS Harmadszor- le%et- %og2 jelenleg "szol2gásod @nmagad menedzsel>s>től a mMltbel szJlő programozás eredm>n2e. #okunknak azt mondták- %og2 ud"aratlanság @nmagunkat d$s>rn. 4os- ez gaz- %a tán$? >s llemtanoktatásból >lJnk. Le a g2akorlat >letben- %a Jzletről >s p>nzről "an szó- eg>szen bztosan senk nem "állalja át %el2ettJnk- %og2 d$s>rjen mnket. A gazdagok k>szek rá- %og2 n2íltan besz>ljenek er>n2ekről >s >rt>kekről bárknek- ak %ajlandó meg%allgatn őket- >s rem>n2ek szernt Jzletet s k@t "elJk. V>gJl "annak- akk Mg2 >rzk- @nmaguk menedzsel>se rangjukon alul. Ezt Gnag2zás %óbortnakG ne"ezem- "ag2 más szó"al GHát nem "ag2ok $sodálatosG %ozzáállásnak. Ennek az >rz>snek az áll a %átter>ben%og2 G%a akarnak tőlem "alamt az emberek- keressenek megG. Akk íg2 gondolkoznak- "ag2 szeg>n2ek- "ag2 eg>szen bztosan %amarosan azok lesznek. Rem>n2ked%etnek benne- %og2 "alak majd tN"> tesz >rtJk a "lágot ' $sak%og2 a "lágban rengeteg a term>k >s a szolgáltatás- >s m>g %a az @">k s a legjobb- akkor sem fogja azt senk tudn- mert tMl bek>pzeltek a%%oz- %og2 tudassák másokkal. Talán smerős a mondás! GK>szíts jobb eg>rfogót- >s a "lág utat t@r %ozzád.G Ez azonban $sak akkor gaz- %a %ozzátesszJk! Gfelt>"e- %og2 tud rólaG. A gazdagok sznte mndg nag2szerNen menedzselk magukat. #zen"ed>l2es lelkesed>ssel tudják- >s %ajlandók s reklámozn a term>keket- a szolgáltatásakat >s az @tleteket. #őt- kJl@nlegesen "onzó formában k>pesek GtálalnG az >rt>keket. Ak Mg2 gondolja- %og2 ez rossz- akár megtlt%atná a nőknek- %og2 smnkelj>k magukat- "ag2 a f>rfaknak- %og2 @lt@n2t %ordjanak. Az eg>sz $sak $somagolás. Robert K2osak- a )azdag papa- szeg>n2 papa $ímN k@n2" amel2et eg2>bk>nt melegen ajánlokW szerzője- rámutat- %og2 mnden "állalkozásbele>rt"e a k@n2"írást s- az >rt>kesít>stől fJgg. 1el%í"ja a fg2elmet%og2 ő maga s bestseller?szerzők>nt azaz Glegjobban elkelőGW szerzők>nt smert- nem Glegjobban íróG szerzők>nt. Az előbb sokkal t@bb p>nzt %oz- mnt az utóbb. A gazdagok általában "ezetők- >s a nag2 "ezetők nag2on jól menedzselk magukat. A%%oz- %og2 "alakből "ezető leg2enszJks>gszerNen k@"etők >s támogatók kellenek- "ag2s jól kell tudnunk eladn- mot"áln- lelkesíten az embereket- %og2 osztozzanak az elk>pzel>senkben. &>g az Eg2esJlt llamok eln@k>nek s fol2ton el kell adna elk>pzel>set az emberekneka Kongresszusnaksőt- saját pártjának s- %og2 meg"alósítsa azokat. Fs mndenek előtt @nmagát kell eladna- mert %a nem- akkor sosem "álasztják meg. Eg2szó"al- az a "ezető- ak nem menedzsel @nmagát- nem sokág lesz "ezető- leg2en bár szó poltkáról- Jzletről- sportról "ag2 szJlő 69

feladatokról. Az>rt foglalkozom ezzel ol2an sokat- mert a "ezetők sokkal t@bb p>nzt keresnek- mnt a k@"etőkS )ALA)#)( EV A "ezetők sokkal t@bb p>nzt keresnek- mnt a k@"etők. A l>n2eg nem az- %og2 az ember szeret?e magát menedzseln- "ag2 sem- %anem %og2 m>rt >rdemes menedzselne magát. A dolog a %edelmek szntj>n %at. (gazán %szel az >rt>kedben (gazán %szel abban a term>kben "ag2 szolgáltatásban- amt árulsz (gazán el%szed%og2 amt kínálsz- az ja"ára "álk annak- aknek kínálod Ha %szel az >rt>kedben- m>rt rejten>d el azok elől- akknek szJks>gJk "an rájuk Teg2Jk fel- %og2 tudsz eg2 g2óg2módot az ízJlet g2ulladásra- >s megsmerkedsz "alak"el- ak >ppen ebben a betegs>gben szen"ed. Elttkolnád előle a g2óg2módot Arra "árnál- %og2 az llető ol"asson a gondolatadban- >s ktalálja- %og2 segíten tudnál rajta &t gondolnál az ol2an emberről- ak nem ajánlja fel a segíts>g>t a szen"edőknek- mert tMl gátlásos- "ag2 mert f>l- "ag2 mert rangon alulnak >rz- %og2 reklámozzon "alamt (gen g2akor- %og2 azok- akknek gondot okoz a menedzsel>s- nem gazán %sznek a term>kJkben "ag2 @nmagukban. K@"etkez>sk>ppen ne%ezJkre esk elk>pzeln- %og2 mások ol2an erősen %sznek az >rt>kekben- %og2 bárknek >s bárml2en formában elmondják ezt- ak $sak az Mtjukba akad. Ha %szel benne- %og2 amt n2Mjtasz- gaz segíts>g az embereknekk@teless>ged a le%ető legt@bbeket >rtesíten erről- íg2 nem $sak segítesz másokon- %anem meg s gazdagszol. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G#zen"ed>l2es lelkesed>ssel menedzselem >rt>kemet.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. ,ontozd az általad jelenleg kínált "ag2 kínáln ter"ezettW term>ket "ag2 szolgáltatást ;?től ;/?g terjedő skálán aszernt- %og2 menn2re %szel annak >rt>k>ben ; a legala$son2abb pontszám- ;/ a legmagasabbWS Ha 9?5 pontot adtál- módosítsd a term>kedet "ag2 szolgáltatásodat- %og2 >rt>kesebb> "álj>kS Ha 6 "ag2 annál ke"esebb pontot adtál- %ag2j fel a term>k "ag2 szolgáltatás >rt>kesít>s>"el- >s k>p"selj "alam ol2asmt- amben jobban %szelS . Bl"ass k@n2"eket- %allgass kazettákat >s +L?ket- "eg2>l r>szt tanfol2amokon marketng >s >rt>kesít>s t>mábanS Teg2>l szert szak>rtelemre e terJleteken- %og2 skeresen >s teljes %teless>ggel tudd k>p"seln >rt>kedetS 5. gazdagság t>tel 70

A gazdagok nag2obbak- mnt a probl>mák. A szeg>n2ek ksebbek- mnt a probl>mák. &nt már mondtam- a meggazdagodás nem s>tagalopp. Bl2an utazásamel2 tele "an kan2arokkal- "áratlan fordulatokkal- akadál2okkal%átráltató t>n2ezőkkel. A gazdagság%oz "ezető utat $sapdák >s szakad>kok tarkítják- >s sokan ez>rt nem ndulnak el rajta. 4em akarnak szemben>zn a ne%>zs>gekkel- a buktatókkal- >s nem "állalják a feladatokat. R@"den! nem akarják a probl>mákat. Ez az eg2k legnag2obb kJl@nbs>g a gazdagok >s a szeg>n2ek k@z@tt. A gazdag >s skeres emberek nag2obbak- mnt a probl>mák- a szeg>n2ek >s skertelenek ellenben ksebbek- mnt a probl>mák. A szeg>n2ek sznte bármt megtesznek- %og2 elkerJlj>k a probl>mákat. Amnt k%í"ással találkoznak- azonnal elmenekJlnek. A %el2zetJk rónája- %og2 mk@zben bőszen g2ekeznek szabaduln a probl>máktólaz eg2k legsMl2osabb probl>má"al k>n2telenek eg2Jtt >ln... szeg>n2ek >s n2omorultak. A sker ttka- barátam- az- %og2 ne próbáljuk elkerJln a probl>mákat- szabaduln tőlJk- "ag2 el%Mzódn előlJk nkább fejlesszJk magunkat ol2an szntre- %og2 nag2obbak leg2Jnk bármel2 probl>mánál. )ALA)#)( EV A sker ttka az- %og2 ne próbáljuk elkerJln a probl>mákatszabaduln tőlJk- "ag2 el%Mzódn előlJk nkább fejlesszJk magunkat ol2an szntre%og2 nag2obbak leg2Jnk bármel2 probl>mánál. K>pzeld el- %og2 ;?től ;/?g terjedő skálán osztál2oz"a @nmagadat- ?es szntN jellemerőss>ggel >s %ozzáállással k>n2telen "ag2 szemben>zn eg2 0?@s szntN probl>má"al. 4ag2nak "ag2 k$snek tNnk ez a probl>ma a szemedben ?es szntről szeml>l"e eg2 0?@s szntN probl>ma bzon2 nag2 probl>ma. &ost k>pzeld el- %og2 fejlesztetted @nmagadat- >s :?as szntre kerJlt>l. Qg2anez az 0?@s szntN probl>ma "ajon most nag2 "ag2 k$s Varázslatos módon mmár k$snek látszk. V>gJl k>pzeld el- %og2 kem>n2 munká"al ;/?es szntre %oztad fel @nmagadat. 4ag2 "ag2 k$s most az 0?@s szntN probl>ma A "álasz! már eg2általán nem s probl>ma. Az ag2ad nem teknt probl>mának. 4n$s k@rJl@tte negatí" energa. Eg2szerNen eg2 %>tk@znap jelens>gg> "áltamel2et kezelnmegjeg2eznkell- mnt a%og2an "ag2 fel@lt@z@l. Frdemes azonban %og2fogat akármosolgazdagok "ag2unk- akár szeg>n2ek- akár nag2ban játszunk- akár k$sben- a probl>mák nem tNnnek el. Amíg l>legzJnk- mndg s lesznek Mg2ne"ezett probl>mánk >s

71

akadál2ok az >letJnkben. Hadd mag2arázzam meg ezt eg2szerNen >s r@"den. #o%a nem a probl>ma m>rete a l>n2eg- %anem a m m>retJnkS Ez talán fájdalmasan >rnt n>mel2eket- de %a k>sz "ag2 felnőn a sker k@"etkező szntj>%ez- tudatosítanod kell magadban- m t@rt>nk az >letedben. K>sz "ag2 rá 4os- lássukS Ha nag2 probl>mád "an az >letedben- az azt jelent- %og2 k$s "ag2. 4e %ag2d- %og2 megt>"esszen a látszatS A kJl"lág pusztán belső "lágunk tJk@rk>pe. Ha tartós "áltozást szeretn>l el>rn- mától ne a probl>mád nag2ságá"al foglalkozz- %anem a saját szem>l2s>ged nag2ságá"alS )ALA)#)( EV Ha nag2 probl>mád "an az >letedbenaz azt jelent- %og2 k$s "ag2. 4em >ppen fnomkodó eml>keztetők>nt azt szoktam ajánlan a tanfol2amam r>szt"e"őnek- %og2 amkor Mg2 >rzk- nag2 probl>má"al szembesJlnek- mutogassanak magukra- >s kabálják! G,$ "ag2ok- p$ "ag2ok- p$ "ag2okSG Ez azonnal magá%oz t>rít az embert- >s r@gt@n oda terel a fg2elm>t- a%o"á kell- azaz @nmagára. Ezután engedj>k Gfelsőbb >njJketG szó%oz jutn nem az @nmagát áldozatnak tekntő egójukatW- "eg2enek eg2 m>l2 le"egőt- >s %atározzák el- %og2 ettől a pllanattól fog"a nag2obb emberek lesznek- >s nem engedk meg- %og2 bármel2 probl>ma "ag2 akadál2 Mtját állja a boldogságuknak "ag2 a skerJknek. &n>l nag2obb probl>má"al k>pes megbrkózn "alak- annál nag2obb Jzlet "állalkozást tud rán2ítan mn>l nag2obb felelőss>get tud "állalnannál t@bb alkalmazottat tud foglalkoztatn mn>l t@bb Jg2f>llel tud foglalkozn- annál t@bb p>nzt tud kezeln- >s ">gJl annál nag2obb "ag2ont. (sm>tlem- a "ag2onunk $sak akkorára nő%et- amekkorák m "ag2unk. Az a $>l- %og2 ol2an szntre %ozzuk fel magunkat- a%onnan bárml2en utunkba kerJlő probl>mát "ag2 akadál2t le tudunk g2őzn- mk@zben "ag2ont teremtJnk- >s megtartjuk- %a már megszereztJk. Eg2>bk>nt a "ag2on megtartása eg>szen más lapra tartozk- mnt a megszerz>se. 4ekem fogalmam sem "olt erről. Azt %ttem- %a már meg"an- a dolog el s "an nt>z"e. K>pzeld- ml2en kínos meglepet>s >rtamkor ug2anann2 dő alatt el"esztettem az első mllómat- amenn2 dő alatt megkerestem. &ost- utólag már >rtem- m "olt a baj. A GszerszámosládámG nem "olt el>g nag2 akkorban a%%oz- %og2 belef>rjen a "ag2on- amt szereztem. Hála (stennek g2akoroltam a &llomos el"et- >smllómat át tudtamszereztem magamat "sszakond$onáln. íg2 aztán nem $sak elme az el"esztett de Mj Gp>nzJg2 modellemG segíts>g>"el annak a t@bbsz@r@s>t. Am pedg a legjobbnem$sak megtartottam- %anem d@bbenetes tempóban g2arapítom s.

72

)ondold magadat persel2nekS Ha a persel2 k$s- a p>nz pedg sok- m t@rt>nk El"eszíted a p>nzt. Kfol2k a persel2ből- >s szanasz>t szóródk. Ez>rt nag2 persell2> kell fejlődn@d- %og2 ne $sak t@bb p>nzt tarts meg%anem t@bb p>nzt s "onzz magad%oz. A "lágeg2etem nem tNr a l>gJres tereket- ez>rt set"e kt@lt a nag2 persel2ben tátongó Nrt. Az eg2k oka annak- %og2 a gazdagok nag2obbak- mnt a probl>mákeg2 korábban már említett dologr a "ezet%ető "ssza. 4em a probl>mára kon$entrálnak- %anem a $>ljukra. &nt tudjuk- az elme általában eg2szerre $sak eg2 kemelt dologra @sszpontosít. Ez azt jelent- "ag2 a probl>mán kesergJnk- "ag2 a megoldáson dolgozunk. A gazdag >s skeres emberek a megoldásra kon$entrálnak dejJket >s energájukat arra fordítják- %og2 strat>gát- ter"et g2ártsanak a felmerJlő ne%>zs>gek lekJzd>s>re- >s ol2an rendszereket g2ekeznek alkotn- amel2ekkel elkerJl%ető- %og2 eg2 adott probl>ma legk@zelebb s előforduljon. A szeg>n2 >s skertelen emberek a probl>mákra kon$entrálnak. (dejJket >s energájukat arra fordítják- %og2 n2afogjanak >s sránkozzanak- s $sak rtkán állnak elő "alaml2en kreatí" @tlettel a probl>mák megoldására- arról meg aztán ">gk>pp nn$s elk>pzel>sJk- mk>nt kerJl%ető el- %og2 ug2anaz a probl>ma legk@zelebb s felmerJlj@n. A gazdagok nem %átrálnak meg a probl>mák elől- nem kerJlk k a probl>mákat- >s nem panaszkodnak mattuk. A gazdagok p>nzJg2 %ar$osok. &eg"lágosodott %ar$os tr>nngJnk@n G%ar$osG szón ol2an szem>l2t >rtJnk- ak leg2őz @nmagát. & áll%at te%át a skerJnk Mtjában- %a megtanuljuk k"álóan kezeln a probl>mákat >s leg2őzn az akadál2okat A "álasz! semmS Ha pedg megállít%atatlanok "ag2unk- ml2en "álasztás le%etős>genk "annak A "álasz! az @sszes le%etős>g n2t"a áll előttJnk. 3ármt >s mndent el>r%etJnk. +sak "álasztanunk kell "alamt- márs a m>nk. Ez aztán a szabadságS 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G4ag2obb "ag2ok bármel2 probl>mánál.G G3árml2enprobl>má"al megbrkózom.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. Amkor felzaklat eg2 Gnag2G probl>ma- mutass magadra- >s mondd! G,$ "ag2ok- p$ "ag2okSG Ezután "eg2>l m>l2 l>legzetet- >s mondd magadnak! G&eg tudok "ele brkózn. 4ag2obb "ag2ok- mnt bármel2 probl>ma.G . rd le >leteda eg2k probl>májátmajd sorolj fel tízlegalábbs konkr>t dolgotamt megte%etsz probl>ma megoldásá>rt"ag2 a %el2zet ja"ításá>rtS Ezáltal a probl>mak@zpontM gondolkodástól a megoldásk@zpontM gondolkodás rán2ába fogsz elmozduln. g2 elősz@r

73

s jó es>ll2el meg tudod oldan a probl>mát. &ásodszor sokkal jobban fogod >rezn magad. ;/. gazdagság t>tel A gazdagok k"álóan tudnak elfogadn. A szeg>n2ek rosszul tudnak elfogadn. Ha meg kellene %atároznom- m a legfőbb oka annak- %og2 sok ember nem "alósítja meg a p>nzJg2leg általa el>r%ető maPmumot- a k@"etkező okot jel@ln>m meg! sok ember rosszul tud elfogadn . Van- ak jól tud adn- "an- ak rosszul- de a legt@bben %atározottan rosszul tudnak kapn. Enn>lfog"a nem s kapnak semmt. Az elfogadás számos ok matt okoz gondot az embereknek. Elősz@r s sokan m>ltatlannak >rzk magukat arra- %og2 kapjanak. Ez a tJnet eg2re aggasztóbb m>reteket @lt társadalmunkban. V>lem>n2em szernt az emberek t@bb mnt 5/ százal>ka >rz magát Gke">snekG. Honnan ered ez az ala$son2 @n>rt>kel>s A%onnan a dolgok általában eredeztet%etők! a kond$onálásból. A legt@bben eg2es gen mellett tíz nemet %allottunk g2erekkorunkban. &nden GJg2es "ag2G?ra tíz GJg2etlen "ag2G jut- >s mnden Gokos "ag2G?ra @t Gbuta "ag2G. &>g %a kJl@nlegesen támogató szJlők- llet"e ne"elők mellett nőttJnk felakkor s sokan >rezzJk Mg2- %og2 nem tudunk mndg megfeleln a "elJnk szemben támasztott el"árásoknak. Te%át nem "ag2unk el>g jók. Ráadásul a legt@bben a bJntet>s fen2eget>s>nek árn2>kában "áltunk felnőtt>. Az íratlan szabál2 Mg2 szól- %og2 %a "alam rosszat teszJnkaz>rt bJntet>s jár. Eg2eseket a szJlek bJntettek- másokat a tanárak... bzon2os "allás g2Jlekezetekben pedg a legsMl2osabb bJntet>ssel fen2egetk a %í"eket! nem jutnak a menn2be. Term>szetesen most- %og2 már felnőttJnk- mndez a mMlt>. (gaz Vag2 m>gsem Eg2esekben ol2 m>l2en r@gzJlt a bJntet>s fen2eget>se- %og2 %a nn$s- ak megbJntesse őket- tudat alatt @nmagukat bJntetk a %bák>rt "ag2 az>rt- %og2 nem t@k>letesek. )2erekkorukban ez a bJntet>s talán ol2an formában >r">n2esJlt- %og2 GRossz "oltál- nem kapsz $soktSG &a a Grossz "oltál- nem kapsz p>nztG formát @lt. Ez mag2arázzam>rt korlátozzák a keresetJket- >s m>rt szabotálják n>mel2ek @szt@n@sen an>mel2ek saját skerJket. 4em $soda- %og2 az embereknek ne%>zs>gek "annak az elfogadással. El>g eg2 apró$ska %ba- >s eg>sz %átrale"ő >letJnkben n2omorra >s szeg>n2s>gre ít>ltetJnk. GKem>n2 sza"akG ' mond%atod erre. Le móta 74

mNk@dk az elme logkusan >s k@n2@rJletesen &nt mondtam- a kond$onált elme mMltbel programokat- ktalált jelent>sekett@rt>neteket- drámákat >s szeren$s>tlens>geket tartalmaz. 4em jellemző rá- %og2 >rtelmesen mNk@dj>k. Tanfol2amamon el szoktam mondan a k@"etkezőt- >s ettől talán jobban >rzed majd magadat. V>geredm>n2ben mndeg2- %og2 m>ltónak tartjuk? e magunkat rá- "ag2 nem- íg2 s- Mg2 s le%etJnk gazdagok. Rengeteg gazdag ember eg2általán nem >rz magát nag2szerNnek. Fppen ez adja a legnag2obb @szt@nz>st a meggazdagodásra... be akarják bzon2ítan maguknak- %og2 el>gg> >rt>kesek @nmaguk "ag2 mások számára. Az%og2 a "ag2onszerz>s%ez @nbe$sJl>s kell- $supán eg2 elk>pzel>ssemm t@bb- >s nem felt>tlenJl állja meg a %el2>t a "alóságban. &nt mondtam azonban- nem gazán lesz boldog az ember- %a $sak bzon2ítan akar a meggazdagodással- ez>rt jobban teszed- %a más ndít>kokat keresel. A l>n2eg $supán annak elfogadása- %og2 a ksebbs>g >rz>s nem akadál2a a meggazdagodásnak sőt- szgorMan p>nzJg2 szempontból m>g @szt@nző s le%et. Ezek után szeretn>m- %a t@k>letesen meg>rten>d- amt most el fogok mondan. e%et- %og2 ez >leted eg2k legfontosabb pllanata. 1elk>szJlt>l rá me. Vedd >szre! $sak tőlJnk fJgg- menn2re tartjuk magunkat >rt>kesnek. &nt mondtam- mndennek $sak az a jelent>se- am"el felru%ázzuk. 4em tudom- %og2 "ag2 "ele- de >n m>g sosem %allottam senkről- akt szJlet>se előtt megb>l2egeztek. El tudnád k>pzeln- %og2 (sten mndenknek stemplt n2omott a %omlokára- melőtt a "lágra j@tt GFrt>kes... >rt>ktelen... >rt>kes- >rt>kes... >rt>ktelen. 4a- ez aztán ">gk>pp >rt>ktelen.G 4em %szem- %og2 íg2 mNk@dk a dolog. #enk sem n2omja ránk az G>rt>kesG "ag2 G>rt>ktelenG felratM b>l2egzőt. Ezt m tesszJk meg. & találjuk k magunknak. & d@ntJnk. Eg2es eg2edJl m magunk %atározzuk meg- %og2 >rt>kesek "ag2 >rt>ktelenek "ag2unk?e. +sak a m szemsz@gJnk l>tezk. Ha >rt>kesnek tartjuk magunkat>rt>kesek "ag2unk- %a >rt>ktelennek- akkor >rt>ktelenek. &ndenk>ppen belesmulunk a t@rt>netJnkbe. Ez rendkí"Jl l>n2eges- ez>rt megsm>tlem! mndenk>ppen belesmulunk a t@rt>netJnkbe. (l2en eg2szerN. )ALA)#)( EV Ha azt mondjuk- >rt>kesek "ag2unk- akkor azok "ag2unk. Ha azt mondjuk- >rt>ktelenek "ag2unk- akkor azok "ag2unk. Le %át %og2 m>rt nem tenn>nek l2etg2 @nmagukkal azember emberek &>rt k "alak>rt>kes mNk@dk az elmeaz atalálná ">delm rendszerJnk- amel2 mndg %bákat keres. 1eltNnt már "ala%a- %og2 eg2 mókus nem aggódk l2esm matt El tudják k>pzeln- %og2 eg2 mókus azt mondja! GAz d>n nem g2Njt@k sok mog2orót t>lre- mert nem "ag2ok 75

>rt>kesG K>tlem- mert ezek a $sek>l2 ntellgen$ájM teremtm>n2ek sosem okoznának l2en kárt maguknak. +sak a bol2gó legfejlettebb l>n2e- az emberek k>pesek l2en formában korlátozn magukat. Ktaláltam erre eg2 mondást! GHa eg2 7/ m>ter magas t@lg2fának ember ag2a lenne- $sak 7 m>ter magasra nőne.G A ja"aslatom te%át a k@"etkező! &"el sokkal k@nn2ebb meg"áltoztatn a t@rt>netJnket- mnt azt- %og2 menn2re "ag2unk >rt>kesek- kár azon g2ekeznJnk- %og2 az utóbbban d>zzJnk elő "áltozást "áltoztassuk meg nkább a t@rt>netJnket. Eg2szerNen találjunk k eg2 Mj >s számunkra sokkal előn2@sebb t@rt>netet- >s >ljJk meg azt. GLe >n erre k>ptelen "ag2ok ' mond%atod most. ' 4em d@nt%etem elmenn2re "ag2ok >rt>kes. Erre más "alak %"atott.G #ajnálom- ez nem eg>szen íg2 "an- am sz>pít"e ann2t jelent! GEg2 fen>tSG &ndeg2- mt mond "ag2 mondott bárk a mMltban- mert el kell %nnJnk a%%oz- %og2 bárml2en %atással leg2en ránk- >s ez $sak belőlJnk fakad- senk másból. Le %og2 eg2 k$st jobban >rezd magadat- eljátszom "eled aztamt a &llomos elme ntenzí" tanfol2am t@bb ezer r>szt"e"őj>"el szoktam eljátszan. #zem>l2esen felszentellek. )ALA)#)( EV GHa eg2 7/ m>ter magas t@lg2fának ember ag2a lenne- $sak 7 m>ter magasra nőne.G ' T. Har" Eker Ez eg2 kJl@nleges szertartás- ez>rt arra k>rlek- teg2>l f>lre mndent- am elterel%etn> a fg2elmedet. 4e nassolj- ne "edd fel a telefont- >s %ag2d abba- amt >ppen $snálszS A f>rfak @lt@n2be bMj%atnak- >s n2akkendőt k@t%etnek- %a ked"Jk tartja- de talán a szmokng lenne a legmegfelelőbb. A %@lg2ek legjobb- %a est>l2 ru%át @ltenek- magas sarkM $pő"el. Aknek nn$sen llő @lt@z>ke- mndenk>ppen "eg2en magának eg2 "adonatMj ru%át- le%etőleg "alam nag2on elegánsat ' tt a megfelelő alkalom. Ha felk>szJlt>l- kezd%etjJk. Ereszkedj f>lt>rdre- >s %ajtsd le a fejedS me a sz@"eg! GR& RQHBTT HATA&A&4 1B)VA- EE44E ZFRTFKE##F[ AVATAK E ,ER+TI &(4LYRYKRE.G 4os- ezzel meg"olnánk. 1eláll%atsz- >s most már emelt fő"el jár%atszmert ">gre >rt>kess> "áltál. Hadd adjak eg2 taná$sot! 4e dőlj be ennek az G>rt>kess>gG "ag2 G>rt>ktelens>gG maszlagnak- >s tedd meg a szJks>ges l>p>seket a meggazdagodás%ozS Eg2 másk ok- am>rt sokaknak ne%>zs>get okoz az elfogadás- az- %og2 el%szk a r>g mondást- mszer nt Gjobb adn- mnt kapnG. &egpróbálom fnoman mnősíten! az állítás nem ol2anok t@bb- mnt mese %abbal>s %aG&$soda m>g nemsJletle "ettedns>gSG "olnaEz >szreáltalában %angoztatják- akk azt szeretn>k- %a m adnánk nekk- >s ők $sak kapnának.

76

Ez az eg>sz @tlet teljese n ne"ets>ges. & jobb! a meleg "ag2 a %deg- a nag2 "ag2 a k$s- a bal "ag2 a jobb- a bent "ag2 a knt Adn >s kapn ug2anannak az >remnek a k>t oldala. Ak ktalálta- %og2 adn jobb- mnt kapn- az bzon2ára nem >rtett a számtan%oz. &nden adó%oz kell- %og2 tartozz>k eg2 elfogadó- >s mnden elfogadó%oz eg2 adó. )ALA)#)( EV &nden adó%oz kell- %og2 tartozz>k eg2 elfogadó- >s mnden elfogadó%oz eg2 adó. )ondold $sak ">ggS Hog2an tudnál adn- %a nem lenne "alak "ag2 "alam- ak "ag2 am kap A k>t oldalnak t@k>letesen eg2ensMl2ban kell lenne. &nt%og2 pedg az adás >s a kapás eg2enlő m>rt>kN- mndkettő eg2formán fontos. AmMg2 ml2en >rz>s adn 42l"án mndenk eg2et>rt "elem abban- %og2 adn $sodálatos- kteljesítő >rz>s. 4a >s ml2en >rz>s- amkor adn akarunk- de a másk ember nem %ajlandó elfogadn- amt adunk 3zon2ára te s Mg2 ">led- %og2 az bzon2 r>mes >rz>s. Ceg2ezd meg te%át! %a nem "ag2 %ajlandó elfogadn- megr@"díted azt- ak adn akar nekedS Valójában megfosztod őt az adás @r@m>től >s >l"ezet>től az llető po$s>kul >rz magát ematt. &>rt &ert mnden energa- >s %a "alak adn akar- de nem tud- az energa nem n2l"ánul%at meg- bennreked. Ez a GbeszorultG energa azután negatí" >rzelmekk> sNrNs@dk. Ráadásulamkor nem "ag2unk k>szek a marad>ktalan elfogadásra- arra k>sztetjJk a "lágmndens>get- %og2 ne adjon nekJnkS Eg2szerN! %a nem fogadjuk el a r>szJnket- "alak más kapja meg %el2ettJnk- ak elfogadja. Ez az eg2k ok- am>rt a gazdagok eg2re gazdagabbak- a szeg>n2ek meg eg2re szeg>n2ebbek. 4em az>rt "an íg2- mert a gazdagok >rt>kesebbek- %anem mert ők k>szek elfogadn- a szeg>n2ek t@bbs>ge pedg nem. Ezt a le$k>t k"álóan megtanultam- amkor eg2szer eg2edJl táboroztam az erdőben. Eg2 fa alatt "ertem tábort magamnak k>t napra. Eg2 pon2"a eg2k ">g>t eg2 fá%oz erősítettem- a máskat pedg a f@ld%@z- neg2"en@t fokos sz@gben- %og2 sátortetők>nt szolgáljon. 4ag2 szeren$s>m "olt%og2 elk>szítettem magamnak ezt a r@gt@nz@tt mened>ket- mert eg>sz >jjel esett. &ásnap reggel arra keltem- %og2 a pon2"a alatt mnden száraz maradt- ug2anakkor kí"Jl- az aljánál %atalmas tó$sában g2Nlt @ssze az eső"íz. Eg2szerben megszólalt bennem eg2 %ang! GA term>szet messzemenően ZbőkezN[- de nem tesz kJl@nbs>get. Az eső"íznek el kell fol2na "ala%o"á. a pon2"a oldala száraz marad- a másknak ned"esnek kell Ha lenne.G A%og2eg2k ott á$sorogtam a po$sol2a mellett- arra gondoltam- ug2aníg2 "an ez a p>nzzel s. Rengeteg "an belőle't@bb tízmllárd- százmllárd dollár- ">gtelen menn2s>g '- >s "ala%o"á kerJlne kell. A %el2zet a k@"etkező! %a "alak 77

nem fogadja el a r>sz>t- a%%oz meg2 a p>nz- ak elfogadja. Az esőnek s mndeg2- %o"á fol2k- a p>nznek s. A &llomos elme tanfol2amon l2enkor meg szoktam tanítan a %allgatóknak azt a kJl@nleges mát- amel2et a pon2"a alatt t@lt@tt >jszaka után k@lt@ttem. (gaz- eg2 kss> fellengzősen %angzk- de a tanulság eg2>rtelmN. me az ma! GVlágmndens>g- %a "alak fel> "alam nag2szerN dolog k@zelít- >s nem akarja elfogadn- kJldd el nekemS Fn n2tott "ag2ok- >s k>szen állok rá- %og2 elfogadjam mnden áldásodatS K@sz@[email protected] Az eg>sz k@z@ns>ggel kórusban elmondatom az mát- >s %%etetlenJl fellelkesJlnek tőle. ázba j@nnek- mert $sodálatos >rz>s eg>szen megn2íln az elfogadásra- >s az>rt ol2an nag2szerN- mert teljess>ggel term>szetes. &ndazok a kfogások- amel2ekkel korábban >ltJnk- $sak saját ktalá$ónk- amel2ek nem szolgálják a ja"unkat- mnt a%og2an senk más>t sem. EngedjJk el %át a ktalált t@rt>netet- >s %ag2juk- %add j@jj@n %ozzánk a p>nz. A gazdagok sokat dolgoznak- >s %sznek benne- %og2 meg>rdemlk a jutalmat az erőfeszít>sek>rt >s az>rt az >rt>k>rt $ser>be- amt másoknak n2Mjtanak. A szeg>n2ek s sokat dolgoznak- de m"el >rt>ktelennek >rzk magukat- Mg2 gondolják- nem >rdemlk meg a jutalmat az erőfeszít>sek>rt >s az>rt az >rt>k>rt $ser>be- amt másoknak n2Mjtanak. Ettől "álnak t@k>letes áldozatokká- >s eg2 jóG áldozat term>szetesen nem kap%at busás jutalmat. #ok szeg>n2 ember eg2enesen azt %sz- jobb ember attól- %og2 szeg>n2. Valamk>ppen azt az llMzót d>delgetk- %og2 jámborabbakerk@l$s@sebbek- t@bb bennJk a lelk nag2ság. 3adarságS +sak szeg>n2ek- semm t@bb. Az eg2k tanfol2amomon sír"a odaj@tt %ozzám eg2 Mr. Azt mondta! G4em tudom- %og2an >rez%etn>m jól magam sok p>nzzel- amkor másoknak ol2an ke">s "an.G 1eltettem nek n>%án2 eg2szerN k>rd>st! G&f>le jót tesz a szeg>n2eknek azzal- %og2 k@z>jJk tartozk Knek segít azzal- %a szeg>n2 4em az >%es szájakat g2arapítja egg2el 4em lenne jobb- %a "ag2ont szerezne- >s "alóban tudna segíten másokon az erőpozí$ójából- nem a g2enges>g>bőlG Abba%ag2ta a sírást- >s azt felelte! G&ost ">gre meg>rtettem. El sem tudom %nn- menn2 ostobaságot %ordtam @ssze mndeddg. Har"- azt %szem- tt az deje- %og2 meggazdagodjak- >s k@zben segítsek másokon. K@sz@[email protected] Oj emberk>nt Jlt "ssza a %el2>re. 4emr>gben kaptam tőle eg2 e?malt. Azt írta- tízszer ann2t keres- mnt korábban- >s nag2szerNen >rz magát tőle. Hozzátette- az a legjobb benne- %og2 tud segíten n>%án2 barátjának >s a $saládjuknak- akk m>g mndg an2ag gondokkal kJszk@dnek. Ennek kap$sán szeretn>k tenn eg2 fontos megjeg2z>st! aknek meg"an a le%etős>ge rá- %og2 sok p>nze leg2en- %asználja k. &>rt &ert az gazság az- %og2 rendkí"Jl szeren$s>sek "ag2unk- am>rt ebben a 78

társadalomban >l%etJnk ' eg2 ol2an társadalomban- a%ol "alójában mndenk gazdag a "lág sok más országának lakosa%oz k>pest. Vannak- akknek sosn$s le%etős>gJk sok p>nz%ez jutn. Ha te eg2ke "ag2 azon szeren$s>s embereknek- akk rendelkeznek a szJks>ges k>pess>ggel ' >s te rendelkezel "ele- kJl@nben nem ol"asnál l2en k@n2"et '- akkor %asználd k a te%ets>gedet maPmálsanS >g2 nag2on gazdag- azután segíts azokon- akknek nem adatott meg az a le%etős>gam neked. #zerntem ennek sokkal t@bb >rtelme "an- mnt szeg>n2nek lenn- >s senkn sem segíten. Term>szetesen akadnak- akk azt mondják! GA p>nz meg"áltoztat. Ha meggazdagszom- kapzs l>%Ntő lesz belőlem.G Elősz@r s- ezt kzárólag szeg>n2 emberek mondják. T@bbek k@z@tt ezt %asználják arra- %og2 gazolják a kudar$ukat- >s ez s $sak eg2ke a sok?sok GbelsőG gaznak p>nzJg2 kertjJkben. 4e dőlj be nekS &ásodszor %add tsztázzam a k@"etkezőt. A p>nz $sak felerősít azokat a jellem"onásokat- amel2ekkel az ember amMg2 s rendelkezk. Ak f@s">n2- a p>nztől m>g f@s">n2ebb lesz. Ak jószí"N- a p>nztől m>g nkább jószí"N lesz. Ak gazember- a p>nztől m>g nag2obb gazemberr> "álk. Ak nag2lelkN- azt a t@bb p>nz m>g nag2lelkNbb> tesz. Ak mást mond- az szeg>n2S )ALA)#)( EV A p>nz $sak felerősít azokat a jellem"onásokat- amel2ekkel az ember amMg2 s rendelkezk. & te%át a teendő Hog2an tanul%atunk meg elfogadn Elősz@r s d>delgessJk @nmagunkat. Cusson eszJnkbe- %og2 mndn2ájan a szokások rabja "ag2unk- ez>rt tudatosan g2akorolnunk kell- %og2 elfogadjuk az >lettől a legjobbat. A &llomos elme ntenzí" tanfol2amon oktatott p>nzkezel>s rendszer eg2k kul$seleme- %og2 a %allgatók n2tnak eg2 ját>kbankszámlátamel2ről eg2 adott @sszeget $supa ol2asmre k@ltenek- am"el k>n2eztetk- >s amtől ktJntetettnek >rzk magukat. Ennek %átter>ben az a t@rek">s áll- %og2 az emberek >rt>kesebbnek >rezz>k magukat- >s erősíts>k magukban az elfogadás %ajlandóságot. &ásodszor azt szeretn>m- %a g2akorolnád- %og2 mndann2szor- amkor p>nz%ez jutsz- elfogjon az zgatottság >s a %ála >rz>se. 1ura- %og2 amkor szeg>n2 "oltam- sose %ajoltam le eg2 "a$ak tíz$entes>rt. &ost%og2 gazdag "ag2ok- mndent felszedek- am eg2 k$st s p>nz%ez %asonlít. Aztán meg$sókolom- %og2 szeren$s>t %ozzon- >s %angosan kjelentem! k@sz@n@m4em n>zemG,>nzmágnes az >rt>k>t. A"ag2ok. p>nz azK@sz@n@mp>nz- >s p>nzt találn k@sz@[email protected] az un"erzum áldása. &ost- %og2 teljesen k>sz "ag2ok elfogadn bármt >s mndentam az utamba kerJl- meg s teszem.

79

A n2tottság- az elfogadás k>szs>g alap"etően l>n2eges a%%oz- %og2 "ag2ont teremtsJnk. Rendkí"Jl fontos a "ag2on megtartásá%oz s. Ak nem tud elfogadn- jó es>l2e "an rá- %og2 %amarosan el"eszít a p>nz>t%a esetleg "alaml2en módon nag2obb @sszeg%ez jut. A sorrend tt s! előbb a belső- aztán a kJlső. Elősz@r az elfogadók>szs>gJnket kell fejleszten. Azután látn fogjuk- mk>nt árad %ozzánk a p>nz- %og2 kel>gítse g>n2Jnket. A "lágmndens>g nem tNr a l>gJres tereket- a%og2an már mondtam. Ha "ala%ol Nr keletkezk- kt@lt. Fszre"etted már- m a sorsa eg2 Jres kamrának "ag2 garázsnak ltalában nem sokág tátong Jresen- ug2e 4o >s azt >szre"etted?e már- %og2 eg2?eg2 feladat el">gz>s>%ez >ppen ann2 dő kell- amenn2t rászánnak Ha fokozzuk elfogadás k>szs>gJnket- t@bbet kapunk. Ezen kí"Jl- amnt gazán n2tottá "álunk az elfogadásra- >letJnk t@bb terJlete s megn2ílk. 4em$sak t@bb p>nzt kapunk- de t@bb szeretetett@bb b>k>t- t@bb boldogságot- t@bb kteljesed>st. &>rt Eg2 másk el" matt- amel2et rendszeresen %angoztatok! G&ndent Mg2 $snálunka%og2an bárm mást.G )ALA)#)( EV &ndent Mg2 $snálunk- a%og2an bárm mást. ltalában eg2?eg2 adott terJleten Mg2 "selkedJnk- a%og2an mnden más terJleten. Ha "sszafogjuk magunkat- >s nem fogadunk el p>nzt- mnden bzonn2al ug2aníg2 "sszatartjuk magunkat mnden jótól az >letben. Az elme általában nem %atárolja be az elfogadás k>ptelens>g terJlet>t. Fppen fordít"a! az elme tulajdonsága az általánosítás. Azt mondja! GEz íg2 "an mndenJtt >s mndg.G Ha nem tudsz elfogadn- >leted mnden terJlet>re ez a jellemző. #zeren$s>re azonban- amnt megtanulsz elfogadn- az s mnden terJleten >r">n2esJl... >s akkor n2tottá "álsz- %og2 elfogadd mndaztamt a "lágmndens>g kínál- >leted mnden terJlet>n. +sak arra kell eml>keztetned magad- %og2 mndg k@sz@netet mondj az áldások>rt. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! GK"álóan tudok elfogadn. 42tottan "árom- >s k>sz "ag2ok %atalmas p>nz@sszegeket befogadn az >letembe.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. )2akorold a k"áló elfogadástS A%án2szor "alak megd$s>r- mondd eg2szerNen! GK@sz@[email protected] "szonozd azonnal a bókotS k>pess> "álsz rá- %og2 t@k>letesen4e elfogadd>s magad>"á tedd ag2 d$s>retet a%el2ett- %og2 G"sszafordítanádG- amnt azt a legt@bben teszk. Qg2anakkor a d$s>rő >rez%et az adás @r@m>t an>lkJl- %og2 d$s>rete "sszaszállna rá. 80

elkesen Jnnepelj meg bárml2en ' komol2an mondom- bárml2en ' p>nzt- amt $sak kapszS Káltsd %angosan! G,>nzmágnes "ag2ok. K@sz@n@m- k@sz@n@m- k@sz@[email protected] Tedd ezt akkor s- %a az ut$án találsz p>nzt- %a ajánd>kba kapod- %a a kormán2 utalja át- %a a fzet>sed >rkezk meg- "ag2 %a a "állalkozásodból jutsz p>nz%ez. 4e feledd- a "lágmndens>g k>sz támogatnS Ha rendszeresen kjelented- %og2 p>nzmágnes "ag2- >s főleg- %a m>g bzon2ít>kod s "an rá- az un"erzum %el2ben %ag2ja- >s m>g t@bb p>nzt kJld. K>n2eztesd magadS egalább %a"onta eg2szer teg2>l "alam kJl@nlegeset- am"el d>delgeted @nmagadat >s a lelkedet. &enj el masszőr%@z- mankNr@s%@z- pedkNr@s%@z- eb>delj "ag2 "a$sorázz eg2 jó "end>glőben- b>relj %ajót- esetleg %>t">g %ázat- "ag2 %ozasd "alak"el ág2ba a reggeltS e%et- %og2 e%%ez $sereJzletet kell k@tn@d eg2 baráttal "ag2 $saládtaggal.W T>g2 ol2asmt- amtől gazdagnak >s >rt>kesnek >rzed magad. Az energa- amt az >lm>n2 %atására ksugározol magadból- megnt $sak azt az Jzenetet to"ábbítja a "lágmndens>gnek- %og2 bős>gben >lsz- az un"erzum pedg sm>t $sak tesz a dolgát- áldását adja- >s m>g t@bb le%etős>get teremt a számodra. ;;. gazdagság t>tel A gazdagok az eredm>n2ek alapján "árnak ja"adalmazást. A szeg>n2ek az dejJk alapján "árnak ja"adalmazást. Hallottad már "ala%a a k@"etkező taná$sot! GCárj skolába- szerezz jó bzon2ít"án2t- aztán jó állást- bztos fzet>st- mndg l>g2 pontos- dolgozz szorgalmasan... >s boldogan >lsz majd- míg meg nem %alszG 4em tudom- %og2 "ag2 "ele- de >n szí"esen k>rn>k írásos garan$át rá- %og2 íg2 lesz. #ajnos ez a sokat %angoztatott taná$s a TJnd>rmes>k ;. k@tet>ből "aló- k@z"etlenJl a fogtJnd>r mes>je után. 4em fáradok "ele- %og2 az állítás mnden r>szlet>ről lerántsam a %azugság lepl>t. Ezt mndenk megte%et maga s- el>g- %a meg"zsgálja a saját >s a k@rn2ezet>ben >lők tapasztalatat. Fn a GbztosG fzet>s %átter>t "eszem k@zelebbről szemJg2re. 4em baj- %a bztos fzet>sJnk "an- felt>"e- %og2 ann2t keresJnk- amenn2re k>pess>genk jogosítanak. +sak%og2 ez általában nem íg2 "an. )ALA)#)( EV fzet>sJnk "an- felt>"e- %og2 ann2t keresJnk4em baj- %a bztos amenn2re a k>pess>genk jogosítanak. +sak%og2 ez általában nem íg2 "an.

81

A szeg>n2ek szeretnek fP fzet>s>rt "ag2 órab>r>rt dolgozn. #zJks>gJk "an a GbztonságraG- %og2 tudják- %ajszálra ug2anazt az @sszeget megkapják ug2anarra az dőre- %ónapról %ónapra. 4em "eszk >szre%og2 ennek a bztonságnak ára "an- >s ez az ár a gazdagság. A bztonságon alapuló >let a f>lelmen alapuló >lettel azonos. Ak íg2 >l"alójában azt mondja! G1>lek- nem leszek k>pes a teljesítm>n2emnek megfelelő b>rt kapn- ez>rt megel>gszem ann2"al- amenn2ből >pp%og2 meg>lek- "ag2 k>n2elmesen el tudom tartan magam.G A gazdagok azt szeretk- %a az eredm>n2ek alapján fzetnek nekkaszernt- amt l>tre%oznak- legalábbs r>szben. A gazdagok "alaml2en formában általában saját "állalkozásukban dolgoznak. A %aszonból származk a j@"edelmJk. A gazdagok a be">tel jutal>kából "ag2 bzon2os %án2adából r>szesJlnek. A gazdagok a magasabb fzet>s %el2ett nkább r>sz">n2op$ókat >s %aszonmegosztást "álasztanak. Term>szetesen ezek eg2k>re sn$s garan$ájuk. &nt mondtam- a p>nzJg2 "lágban a jutalom általában eg2enesen arán2os a ko$kázattal. A gazdagok %sznek magukban. Hsznek az >rt>kJkben >s abban- %og2 %asználn s tudják. A szeg>n2ek ezekben nem %sznek. Ez>rt akarnak Ggaran$ákatG. 4emr>gben eg2 ,R?taná$sadó"al tárg2altam- ak 8/// dollár díjazást k>rt %a"onta. &egk>rdeztem- mt n2Mjtana ez>rt $ser>be. Azt feleltelegalább %a" / /// dollár >rt>kN szerepl>st bztosít a m>dában. &egk>rdeztem- m t@rt>nk- %a nem tudja ezt az eredm>n2t %ozn- sőtm>g $sak meg sem k@zelít. Azt mondta- ő akkor s rááldozza az dej>tte%át mndenk>ppen megllet a p>nz. K@z@ltem "ele- %og2 eszem ágában sn$s az dej>>rt fzetn. Fn eg2 konkr>t eredm>n2>rt "ag2ok %ajlandó fzetn nek- >s %a ő nem tudja bztosítan ezt az eredm>n2t- akkor nem fzetek. Ha ellenben nag2obb eredm>n2ekre k>pes- t@bbet kap. 1elajánlottam- %og2 kfzetem nek a m>da>rt>k 0/ százal>kát. Az ő száma"al számol"a íg2 %a" tízezer dollár Jtn> a markát- am az általa meg%atározott díjnak t@bb mnt k>tszerese. &t gondolsz- elfogadta az ajánlatot 4em. #zeg>n2 Az bzon2S Fs az s marad >lete ">g>g- "ag2 addg- amíg el nem fogadja- %og2 %a gazdag akar lenn- az eredm>n2e alapján kell fzet>st kapna. A szeg>n2ek az dejJket bo$sátják áruba- p>nz>rt. Ezzel a strat>gá"al az a baj- %og2 az ember deje korlátozott. Ezáltal mndenk>ppen megszegk a legfontosabb gazdagság szabál2t- mszern t G#ose leg2en j@"edelemplafonunkSG Ak Mg2 d@nt- %og2 az dej>t fzettet meg"alószínNleg lemond a meggazdagodásról. )ALA)#)( EV #ose leg2en j@"edelemplafonunkS Ez a szabál2 a szem>l2es szolgáltatásokra s >r">n2es- a%ol a szolgáltatónak általában az dej>t fzetk meg. Ez>rt keresnek legfeljebb 82

m>rs>kelten jól azok az Jg2">dek- k@n2"elők- taná$sadók- akk nem tulajdonosa a $>gJknek ' k@"etkez>sk>pp nem r>szesednek az Jzlet %aszonból. Teg2Jk fel- %og2 gol2óstollakkal Jzletelsz- >s kaptál eg2 megrendel>st @t"enezer tollra. &t teszel Eg2szerNen fel%í"od a szállítódatmegrendeled az @t"enezer tollat- elkJld@d a megrendelőnek- majd el>gedetten számolod a proftot. Le m "an- %a mondjuk- g2óg2masszőr "ag2- >s ol2an szeren$s>s- %og2 @t"enezer ember áll sorban az ajtód előtt- akk mnd a te szolgáltatásodat kí"ánják g>n2be "enn Akkor mt teszel Yng2lkos leszel- am>rt nem nkább gol2óstollakkal Jzletelsz. &l2en más le%etős>ged "an &egpróbál%atod meg>rtetn a sorban utolsók>nt álló"al- %og2 Geg2 ks $sMszásraG kell számítana- mondjukMg2 neg2"en >" mMl"a- kedden 7!;0?kor lesz dőd "ele foglalkozn. 4em azt akarom mondan- %og2 ne dolgozzon senk a szem>l2es szolgáltatások parában. +sak ne számítson arra- %og2 a k@zelj@"őben meggazdagszk belőle- %a$sak nem talál rá módot- %og2 klónozza @nmagát- "ag2 %atást@bbsz@r@z>ssel >ljen. A tanfol2amamon g2akorta találkozom b>rből >s fzet>sből >lő alkalmazottakkal- akk azt panaszolják- %og2 nem fzetk meg a munkájuk >rt>k>t. A "álaszom erre a k@"etkező! attól fJgg- knek a ">lem>n2e szernt. 3ztos "ag2ok benne- %og2 a főn@kJk Mg2 gondolja- tsztess>ges b>rt fzet. #zálljanak nkább k a b>rből >s fzet>sből >lők mókuskerek>ből- >s k>rjenek legalább r>szben teljesítm>n2 alapM b>rez>stS Ha ez nem le%ets>ges- leg2enek @nalkalmazottakS Akkor tud%atják- %og2 pontosan a munkájuk ellen>rt>k>t kapják. Ez a taná$s "alam>rt általában nem el>gít k az >rntetteket- akk n2l"án"alóan rettegnek attól- %og2 meg kell m>rettetnJk munkájuk G"alódG >rt>k>t a pa$on. #okan eg2szerNen a r>g kond$onálás matt f>lnek a teljesítm>n2 alapM b>rez>stől. Az a tapasztalatom- %og2 a legt@bben- akk a fP fzet>s%ez ragaszkodnak- ol2an programmal rendelkeznek- mszernt ez a fzet>s GnormálsG módja. 4e %báztassák a szJleketS ,ersze megte%etk- %a áldozatot szeretn>nek játszan.W A szJlők t@bbs>ge mndenáron ">den g2ekszk g2ermek>t- ez>rt akar számára bztos meg>l%et>st. 3zon2ára már r>g ráj@tt>l- %og2 mnden ol2an munka%el2- amel2k nem kínál fP fzet>stannak az smerős k>rd>snek a felte">s>re sarkallja a szJlőket- %og2 G&kor szerzel már magadnak ">gre "alam rendes állást- famG Eml>kszemamkor az szJlem feltett>k nekem k>ts>gbeesett. ezt a k>rd>st. Hála (stennek azt feleltem rá!>n GRem>lemso%a.G An2ám Apám azonban íg2 szólt! GCó neked. #ose leszel gazdag- %a "alak másnak dolgozol fP fzet>s>rt. Bl2an állást "állalj- a%ol jutal>kot fzetnek- "ag2 l>g2 "állalkozóSG 83

Fn s arra bztatok mndenkt- leg2en "állalkozó. Kezdjen @nálló "állalkozásba- dolgozzon jutal>kos rendszerben- kapjon százal>kot a be">telből "ag2 a $>g %asznából- esetleg "eg2en r>sz">n2op$ókat. Akár%og2an s- de teremtsen ol2an %el2zetet- %og2 az eredm>n2e alapján kapja a p>nz>t. 4ekem szem>l2 szernt az a ">lem>n2em- %og2 sznte mndenknek saját "állalkozása kellene- %og2 leg2en- fő? "ag2 mell>kállásban. Elsősorban az>rt- mert a mllomosok d@ntő t@bbs>ge saját "állalkozásából gazdagodott meg. &ásodsorban az>rt- mert gen$sak ne%>z meggazdag odn Mg2- %og2 az adó%"atal az ember fzet>s>nek $saknem a fel>t el"sz. Ha "állalkozásunk "an- ksebb "ag2ont megspórol%atunk azon- %og2 k@lts>genk bzon2os %án2adát elszámoljuk- mnt p>ldául autó- utazásk>pz>s- sőt- m>g a lakás s. &ár $sak ez>rt s >rdemes saját "állalkozást ndítan. Aknek nn$s brláns Jzlet elk>pzel>se- ne aggódjon. 1el%asznál%atja "alak más>t. Elősz@r elme%et jutal>kos rendszerben dolgozó >rt>kesítőnek. Az >rt>kesít>s a legjobban fzetett munkák eg2ke. Ak jól $snálja- "ag2onokat keres%et "ele. &ásodszor $satlakoz%at eg2 %álózat marketng$>g%ez. #zámos k"áló "an k@z@ttJk- >s bztosítják mndazokat a term>keket >s rendszereket- amel2ekre az elndulás%oz szJks>g "an. 4>%án2 dollár befzet>se ellen>ben forgalmazó le%et az ember- >s @nálló "állalkozók>nt dolgoz%at az admnsztratí" kellemetlens>gek z@m>nek elkerJl>s>"el. Ak ked"et >rez %ozzá- annak a %álózat marketng $sodálatos le%etős>get n2Mjt a meggazdagodásra. Le ' >s ez nag2on l>n2eges ' senk ne gondolja- %og2 az @l>be %ull a nag2 "ag2on. A %álózat marketng $sak annak %oz n2eres>get- ak megdolgozk >rte. R>szt kell "enne tr>nngeken- >s a sker%ez nag2 energákat kell befektetne. Ak erre %ajlandó- / ///?0/ /// dollárt s megkeres%et %a"onta ' Mg2 bzon2- %a"ontaS Ha az ember bel>p eg2 l2en szer"ezetbe mell>kállásM forgalmazók>nt- mndjárt k"áló adóelőn2@ket >l"ez- >s k tudja- talán el>gg> megtetszk nek a $>g term>ke a%%oz- %og2 ajánlja másoknak- íg2 ">gJl gen sz>p j@"edelemre te%et szert. Qg2an$sak jó le%etős>g szerződ>ses "szon2ban dolgozn. A munkáltató szerződ%et a munka el">gz>s>re a te szem>l2ed %el2ett a $>geddel s. 3zon2os jog k@"etelm>n2eknek eleget kell tenn- de %a szert teszel n>%án2 Jg2f>lre- akár $sak mell>kállásban s- "állalkozók>nt kapod a fzet>sedeta "állalkozókat megllető tudja- le%et->s >l"ez%eted %og2 a mell>kállásból k>sőbb @sszes főállás adóelőn2t. lesz- íg2K %atást@bbsz@r@z>ssel >l%etsz- fel"e%etsz alkalmazottakat- >s ">gJl nag2obb $>ged le%et.

84

Talán most azt gondolod! GA munkaadóm sosem eg2ezne bele.G Fn ebben nem lenn>k ol2an bztos. )ondold meg- eg2 $>gnek rengeteg p>nz>be kerJl alkalmazottakat tartan. 4em$sak a b>reket kell kgazdálkodna- %anem m>g a kormán2nak s jó$skán fzetne kell- nem rtkán az alkalmazottak b>r>nek 0 százal>kát- "ag2 m>g t@bbet. Ha e%%ez %ozzá"esszJk a legt@bb alkalmazottnak járó juttatásokat- bzton állít%atjuk- %og2 0/ százal>kot megspórol%at az a $>g- amel2k fJggetlen taná$sadók>nt szerződk "eled. Term>szetesen íg2 nem r>szesJlsz számos juttatásban- amel2ben alkalmazottk>nt r>szesJlt>l- de $ser>ben ann2t megtakarít%atsz az adókon- %og2 az bő"en kárpótolja. V>gJl pedg a legjobb módja annak- %og2 a munkád >rt>ke szernt fzessenek neked- a teljesítm>n2 alapM b>rez>s. Apám megmondta! G#ose leszel gazdag- %a fP fzet>s>rt dolgozol "alak másnak. Bl2an állást "állalj- a%ol jutal>kot fzetnek- "ag2 l>g2 "állalkozóSG Ez nag2on %asznos taná$s. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! GAzt akarom- %og2 a teljesítm>n2em alapján fzess>k a munkámat.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. Ha pllanatn2lag ol2an állásban dolgozol- a%ol órab>rt "ag2 fzet>st kapsz- k>szíts >s n2Mjts be munkaadódnak eg2 kompenzá$ós ter"etmel2nek >rtelm>ben legalább r>szben eg2>n teljesítm>n2edet- llet"e a $>g eredm>n2et díjaznákS Ha "állalkozó "ag2- k>szíts ol2an kompenzá$ós ter"et- amel2 szernt a te alkalmazottad >s főbb szállítód elsősorban a teljesítm>n2Jk alapján kapnak díjazást a $>gedtől. Azonnal kezdj %ozzá a ">gre%ajtás%ozS . Ha jelenleg alkalmazott "ag2- >s ke"esebbet keresel- mnt amenn2 a munkád >rt>ke a teljesítm>n2ed alapján- fontold meg- %og2 @nálló "állalkozást ndítasz. Kezdetben te%eted ezt mell>kállásban. K@nn2ed>n $satlakoz%atsz eg2 %álózat marketng$>g%ez- "ag2 elme%etsz tr>nernek%og2 ol2asmt taníts- am%ez >rtesz- esetleg fJggetlen taná$sadók>nt ajánl%atod fel szolgálatadat a $>gnek- a%ol eddg dolgoztál- de ragaszkodj %ozzá- %og2 a teljesítm>n2ed >s az eredm>n2ed alapján fzessenek- ne az dődet fzess>k megS #ean 4ta skert@rt>nete Ked"es Har"S El sem tudom mondan- menn2re %álás "ag2ok az>rt- %og2 a feles>gem eg2k megsmertetett mnketkutattunk @nnel. Akkorban mnd@ssze /// dollártbarátja kerestem. K>ts>gbeesetten "alaml2en megoldás;/utánmert nem tudtunk meg>ln. A &llomos elme ntenzí" tanfol2amon megsmertJk azokat az eszk@z@ket- amel2ek %ozzásegítettek az an2ag fJggetlens>g 85

el>r>s>%ez. Amnt alkalmazn kezdtJk azokat- $sodák t@rt>ntek. A k@"etkező >"ben @t ngatlant "ásároltunk. Ezek eg2enk>nt legke"esebb ;: /// dollár %asznot %oztak. Az @t@dk %áz 7// /// dollár proftot termelt- ez %atszorosa a korább >"es fzet>semnekS 1elmond%attam az állásomat- a%ol már tzenn>g2 >"et le%Mztam- >s főállásM ngatlanbefektető lettem. g2 sokkal t@bb szabaddőm lett- amt a $saládommal >s a barátammal t@lt%etek. Az @n módszere- %og2 sejtsznten oktat- $sodálatos skert %ozott nekJnk. Alg "árom- mt %oz a j@"ő. +sak azt sajnálom- %og2 nem %uszon>"es koromban tanultam meg mndezt. K@sz@nettel #ean 4ta #eattle- *A ;. gazdagság t>tel A gazdagok Gs?sG el"en gondolkoznak. A szeg>n2ek G"ag2?"ag2G el"en gondolkoznak. A gazdagok a bős>g "lágában >lnek- a szeg>n2ek korlátok k@z@tt. Term>szetesen mndketten eg2azon fzka "lág lakó- $sak más?más perspektí"át látnak. A szeg>n2ek >s a k@z>posztál2belek %áttere az íns>g. Bl2asmket %angoztatnak előszeretettel- %og2 GEnn2 "an- >s nem t@bb- sosn$s el>g- >s az ember nem kap%at meg mndent.G Való gaz%og2 az ember nem kap%at meg GmndentG- %szen ol2 sok dolog "an a "lágon- de ősznt>n %szem- %og2 gens megkap%atjuk mndazt- amt gazán akarunk. #keres karrert akarsz- "ag2 k@zel kap$solatot a $saládoddal &ndkettőtS A "állalkozásodra akarsz @sszpontosítan- "ag2 szórakozn szeretn>l &ndkettőtS ,>nzre- "ag2 tartalmas >letre "ág2sz &ndkettőreS #okat akarsz keresn- "ag2 ol2an munkát akarsz ">geznamt szeretsz &ndkettőtS A szeg>n2ek mndg $sak az eg2ket "álasztják- a gazdagok mndkettőt. A gazdagok tsztában "annak "ele- %og2 n>m kreat"tással ktalál%atjákmk>nt >r%etk el- %og2 Ga ke$ske s jóllakj>k- >s a káposzta s megmaradjonG. &ostantól fog"a- %a "álasztanod kell- leg2en ez a legfontosabb k>rd>s- amel2et felteszel @nmagadnak! GHog2an le%et az en2>m mndkettőG Ez a k>rd>s meg"áltoztatja az >letedet. Az íns>g >s korlátozottság "lágából a le%etős>gek >s a bős>g "lágába "sz.mnden Ez nem $sak az el>rendő dolgokra "onatkozk%anem >leted terJlet>re kterjed. Fn p>ldául jelenleg eg2 ol2an beszállító"al bajlódomak azt akarja- %og2 a $>gem- a ,eak ,otentals- t>rítse meg bzon2os k@lts>get- amel2ek eredetleg nem szerepeltek a megállapodásunkban. 86

4ekem az a ">lem>n2em- %og2 a k@lts>ge megbe$sJl>se nem az >n dolgom- %anem az @">- >s %a azok magasabbak lettek a "ártnál- akkor az az ő baja. K>sz "ag2ok Mj szerződ>st k@tn a legk@zele bb alkalomraug2anakkor ragaszkodom a már megk@t@tt megállapodások betartásá%oz. G#zeg>n2s>gemG dej>n belementem "olna ol2an tárg2alásokba- amel2ek az gazam bzon2gatásáról szólnak- >s arra rán2ulnak- %og2 eg2 $enttel se kelljen t@bbet fzetnem ennek a f$kónakmnt amenn2ben eredetleg megeg2eztJnk. Fs- bár szí"esen megtartottam "olna ezt a szállítót- bzon2ára ">res "tába ke"eredtem "olna "ele. Azt gondoltam "olna akkorban- "ag2 >n n2erek- "ag2 ő. &ára már megtanultam Gs?sG?ben gondolkozn- íg2 teljesen n2tott "ag2ok eg2 ol2an megoldás kdolgozására- %og2 >n se fzessek t@bbetug2anakkor ő s t@k>letesen el>gedett leg2en. Vag2s a $>lom az Gs?sG^ me eg2 másk p>lda. Hónapokkal ezelőtt el%atároztam- %og2 "eszek eg2 n2aralót Arzonában. 3ejártam a k"álasztott k@rn2>ket- >s mnden ngatlanJg2n@k azt mondta- %a %árom %álószobát >s eg2 dolgozószobát akarok- az eg2 mlló dollárnál t@bbe fog kerJln. Fn enn>l ke"esebb p>nzt szántam a befektet>sre. A legt@bben l2en %el2zetben "ag2 az g>n2eket "nn>k lejjebb- "ag2 felemeln>k az ngatlanra szánt @sszeg%atárt. Fn mndk>t elk>pzel>sem%ez ragaszkodtam. 4emr>gben kaptam eg2 telefon%í"ást- mond"án- %og2 >ppen az általam "álasztott k@rn2>ken szállították le eg2 %áznak az árát // ezer dollárral- amel2 >ppen a kí"ánt számM szobá"al rendelkezk. g2 az ár eg2 mlló dollár alá esett. (sm>t sker koronázta te%át az Gs?sG?re rán2uló szánd>komat. V>gJl pedg mndg azt mondtam a szJlemnek- %og2 nem "ag2ok %ajlandó rabszolgak>nt le>ln az >letemet- >s ol2an munkából fogok meggazdagodn- amt >l"ezek s. ltalában azt felelt>k! Glom"lágban >lsz. Az >let nem %abostorta.G Azt mondták! GA munka az munka- az >l"ezet az >l"ezet. Elősz@r gondoskodj a meg>l%et>sedről- aztán- %a marad rá dőd- >l"ez%eted az >letet. Eml>kszem- azt gondoltam magamban! GHm- %a rájuk %allgatokodajutok- a%o"á ők. 4em- >n mndkettőt megszerzemSG Hog2 ne%>z "olt? e &eg%szem azt. (dőnk>nt eg2 %>tg "ag2 to"ább kellett dolgoznom eg2?eg2 g2Nl@letes munka%el2en- %og2 leg2en mt ennem- >s k tudjam fzetn a lakb>remet. Le sosem adtam fel. #osem maradtam sokág ol2an állásban "ag2 "állalkozásban- amt nem szerettem. V>gJl gazdag lettem- >s azt $snál%attam- am%ez ked"em "olt. Amóta tudom- %og2 le%ets>ges- $sak ol2an munkákkal foglalkozom- amket szeretek. A legjobb az eg>szben az- %og2 másokat s megtanít%atok #e%ol sem ol2an l>n2eges az Gs?sG gondolkodás- erre. mnt a p>nz t>májában. A szeg>n2ek >s a k@z>posztál2belek azt %szk- "álasztanuk kell a p>nz >s az >let t@bb r>sze k@z@tt. K@"etkez>sk>ppen azt az alapállást "eszk fel- %og2 a p>nz ke">sb> fontos- mnt más dolgok. 87

ássunk "lágosanS A p>nz gens fontosS 4e"ets>ges azt állítan- %og2 ke">sb> fontos- mnt más dolgok az >letben. & fontosabb az embernek! a karja "ag2 a lába 4em le%et- %og2 mndkettőeg2formán fontos A p>nz eg2 síkosító an2ag. e%ető"> tesz- %og2 smán G">gg$sMsszunkG az >leten- a%el2ett- %og2 tíz k@r@mmel kaprgál"a kellene ">gg"ergődnJnk rajta. A p>nz szabadságot ad ' szabadságot%og2 meg"eg2Jk- amt akarunk- >s %og2 azzal t@ltsJk az dőnket- am"el akarjuk. A p>nznek k@sz@n%etjJk- %og2 >l"ez%etjJk a luPust- to"ábbá%og2 segít%etJnk másokon- akk íns>gben >lnek. Am pedg a fő- a p>nz megadja a le%etős>get- %og2 ne a p>nztelens>gtől "aló f>lelemre kelljen elpazarolnunk az energánkat. 1ontos a boldogság s. Ez megnt $sak eg2 ol2an terJlet- a%ol a szeg>n2ek >s a k@z>posztál2 tagja t>"ed>sben >lnek. #okan azt %szk%og2 a p>nz >s a boldogság k@l$s@n@sen kzárják eg2mást %og2 az ember "ag2 gazdag- "ag2 boldog. Ez sm>t nem más- mnt Gszeg>n2esG programozás. Azok- akk a szó mnden >rtelm>ben gazdagok- tudják- %og2 mndkettőre szJks>g "an. A gazdagság s kell- >s a boldogság s- mnt a%og2an szJks>gJnk "an a karunkra s- >s a lábunkra s. &egkap%atjuk az eg>sz tortát- >s meg s e%etjJk Van eg2 to"ább jelentős kJl@nbs>g s a gazdagok- a k@z>posztál2belek >s a szeg>n2ek k@z@tt. A gazdagok abban %sznek- %og2 megkap%atják az eg>sz tortát- >s meg s e%etk. A k@z>posztál2%oz tartozók azt %szk- %og2 az eg>sz torta tMl sok- ez>rt $sak eg2 szeletet "esznek belőle. A szeg>n2ek nem %szk- %og2 meg>rdemlk a tortát- ez>rt fánkot "esznek- a l2ukra kon$entrálnak a k@zep>n- azután $sodálkoznak- m>rt nn$s GsemmjJkG. )ALA)#)( EV A gazdagok abban %sznek- %og2 megkap%atják az eg>sz tortát- >s meg s e%etk. A k@z>posztál2%oz tartozók abban %sznek- %og2 az eg>sz torta tMl sok- ez>rt $sak eg2 szeletet "esznek belőle. A szeg>n2ek nem %szk- %og2 meg>rdemlk a tortát- ez>rt fánkot "esznek- >s a l2ukra kon$entrálnak a k@zep>nazután $sodálkoznak- m>rt $sak a GsemmG jut nekk. &nek a GtortaG- %a nem e%etjJk meg &%ez kezdjJnk "ele Kteg2Jk az asztalra- >s n>zegessJk A torta arra "aló- %og2 megeg2Jk- >s >l"ezzJk az íz>t. A G"ag2?"ag2G típusM gondolkodás azokat s t>"Mtra "ezet- akk azt %szk- %og2 %a nekk t@bb "an- másoknak ke"ese bb jut. Ez megnt $sak f>lelmen alapuló- @nromboló programozás. Az az elk>pzel>s- mszernt a gazdagok maguknak %almozzák fel a p>nzt- >s mattuk nem jut 88

másoknak- ne"ets>ges. Elősz@r s azon a felt>telez>sen alapul- %og2 a p>nz korlátozott menn2s>gben áll rendelkez>sre. 4em "ag2ok k@zgazdász- de nekem Mg2 tNnk- %og2 nap- mnt nap eg2re t@bb bankót n2omnak. A p>nzellátás >"tzedek óta nem k@tődk "alód eszk@z@k%@z. Ha te%át ma a gazdagok> lenne a "lág mnden p>nze- akkor s t@bb mlló- sőt mllárd állna rendelkez>sre %olnapra. A másk dolog- amt az l2en korlátozó %edelmeket "alló emberek nem "esznek >szre- az- %og2 ug2anazt a p>nzt Mjra >s Mjra fel le%et %asználn- %og2 >rt>ket teremtsJnk "ele mndenk számára. Hadd llusztráljam ezt eg2 a tanfol2amamon %asznált p>ldá"al. &egk>rek @t embert- %og2 j@jjenek fel a színpadra- >s %ozzanak magukkal eg2?eg2 tárg2at. K@rbeállítom őket. Az elsőnek adok eg2 @tdollárost- >s megk>rem- %og2 "eg2en rajta "alamt a k@"etkező embertől. &ondjuk- "esz tőle eg2 tollat. g2 most az ;. számM embernek "an eg2 tolla- a . számM embernek pedg "an eg2 @tdollárosa. A . számM ember "esz a 7. számMtól- mondjuk- eg2 faltáblát. A 7. számM ember ezután ug2anazon az @tdollároson "esz eg2 jeg2zett@mb@t a 8. számM embertől. Rem>lem- >rt%ető a fol2amat >s a l>n2eg. &ndenk ug2anazt az @tdolláros bankjeg2et %asználta- >s mndeg2kJk >rt>ket kapott >rte. Az @tdolláros bankjeg2 @t ember kez>n ment keresztJl- >s mndeg2kJk 0 dollárnak megfelelő >rt>ket kapott >rte- íg2 a $soport eg2Jttesen 0 dollár >rt>ket kapott. Az @tdolláros nem %asználódott el- >s k@rbejárt ' mndenk számára >rt>ket teremtett. A tanulság "lágos. Elősz@r s- a p>nz nem %asználódk el ug2anazt a p>nzt >"eken át fel%asznál%atjuk Mjra meg Mjra- >s t@bb ezer ember kez>n megfordul%at. &ásodszor- mn>l t@bb p>nzJnk "an- annál t@bbet tudunk beleadn a k@rforgásba- íg2 a t@bbek s t@bb p>nz>rt "ásárol%atnak >rt>ket. Ez pontosan a "ag2?"ag2 típusM gondolkodás ellent>te. Ha "an p>nzJnk>s %asználjuk- m s >rt>kkel rendelkezJnk- >s az s >rt>ket kap- aknek odaadjuk. Ak te%át mások matt aggódk- %og2 ők s megkapják a r>szJket mnt eg2 r>sz">n2tW- gazdagodjon meg- >s osszon sz>t t@bb p>nzt. Ha "alaml2en p>ldát szeretn>k mutatn- legnkább azt- %og2 az ember le%et eg2szerre ked"es- szeretetteljes- gondoskodó- nag2lelkN- lelkleg emelkedett- ug2anakkor esze"eszetten gazdag. #zí"ből ajánlomoszlasd el azt a t>"%tet- mszernt a p>nz bárml2en módon rossz- llet"e %og2 ak gazdag- az ke">sb> GjóG "ag2 ke">sb> Gtszta lelkNG. Ez a legteljesebb maszlag az"ag2 ne"ez%etn>m l>gből badarságnak m>rt>kben sW- >s ak megesznem$sak el%ízk tőlede el kapott s szeg>n2edk. 4$sak- ez s eg2 p>lda az Gs?sG típusM gondolkodásraS 3arátam- a nag2lelkNs>gnek >s a szeretetteljess>gnek semm k@ze a%%oz- %og2 menn2 p>nz "an az ember p>nztár$ájában. Ezek a 89

tulajdonságok a szí"ben lakoznak. Hog2 "alak tszta lelkN >s lelkleg emelkedett?e- nem attól fJgg- menn2 p>nz "an a bankszámláján ez belJlről fakad. Azt %nn- %og2 a p>nz jó"á "ag2 rosszá tesz az embertl2enn> "ag2 ol2anná- G"ag2?"ag2G típusM gondolkodásra utal- >s nem más- mnt Gprogramozott szem>tG- am nem segít elő a boldogságot >s a skert. 4em előn2@s ez a %t a k@rn2ezetJnk számára sem- kJl@n@s tekntettel a g2erekekre. Ak ol2an nag2 sMl2t %el2ez rá- %og2 jó ember leg2en- az leg2en el>g GjóG a%%oz- %og2 ne fertőzze meg a k@"etkező generá$ót az általa ó"atlanul elfogadott- romboló %edelmekkel. Ak "alóban korlátok n>lkJl akar >ln- %ag2jon fel a G"ag2?"ag2G típusM gondolkodással mnden %el2zetben- >s ragaszkodjon az Gs?sG meg"alósításá%oz. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G&ndg Gs?sG?bengondolkozom. Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. )2akorold az Gs?sG gondolkodást- >s teremtsd meg a módját- %og2 meg s "alósítsdS Amkor "álasztás el> kerJlsz- mndg k>rdezd meg magadtól! GHog2an szerez%etem meg mndkettőtG . Tudatosítsd magadban- %og2 a p>nz k@rforgásá"al mndenk >let>%ez %ozzáteszel "alamtS Amkor p>nzt adsz k- mndg mondd magadnak! GEz a p>nz t@bb száz ember kez>n megfordul majd- >s mndn2ájuknak >rt>ket teremtSG 7. )ondolj magadra Mg2- mnt mások p>ldak>p>re ' ak megmutatja%og2 le%et az ember eg2szerre ked"es- nag2lelkN- szeretetteljes >s gazdagS ;7. gazdagság t>tel A gazdagoknak a "ag2onuk a fontos. A szeg>n2eknek a munkából származó j@"edelmJk a fontos. Társadalmunkban a p>nz t>mak@r>ben általában azt szokták megk>rdezn eg2mástól az emberek! G&enn2t kereselG Rtkán %allan ol2at- %og2 G&enn2 a "ag2onodG Erről nemgen besz>lnek- $sak a legelőkelőbb klubokban. a p>nzJg2 t>májM besz>lget>sek sznte mndg Az előkelő társaságban a "ag2onról fol2nak!- Cm eladta a r>sz">n2op$ót t@bb mnt %árom mllót kapott. ,aul be"ezette a $>ge r>sz">n2et a tőzsd>re tzenk>t mlló a "ag2ona.G A felső tízezer k@r>ben nem %allan ol2asmt! 90

GHallottátok- %og2 Coe fzet>semel>st kapott 3zon2 ám- >s k>t százal>k meg>l%et>s %ozzájárulást s adott nek a $>gSG Ha l2esmt %allunkbztosak le%etJnk benne- %og2 az llető- ak ezt mondta- ">letlenJl $s@ppent oda. )ALA)#)( EV A gazdagság gaz m>r$>je a "ag2on- nem a munkából származó j@"edelem. A gazdagság gaz m>r$>je a "ag2on- nem a munkából származó j@"edelem. Ez mndg s íg2 "olt- >s mndg íg2 s lesz. A "ag2onunk mndannak a p>nzbel >rt>ke- amnk "an- bele>rt"e a k>szp>nzJnket >s a befektet>senket ' r>sz">n2eket- k@t">n2eket- ngatlant"állalkozásunk >rt>k>t- %a "an l2en- >s a lakásunk >rt>k>t- le"on"a belőle az @sszes tartozásunkat. A "ag2on az>rt t@k>letes m>r$>je a gazdagságnak- mert amnk "an- azt p>nzre "ált%atjuk. A gazdagok >rtk a "ag2on >s a munkából származó j@"edelem k@z@tt kJl@nbs>get. A munkából származó j@"edele m fontos- de $sak eg2ke a "ag2ont meg%atározó n>g2 t>n2ezőnek. A "ag2ont meg%atározó n>g2 t>n2ező a k@"etkező! ;. C@"edelem . &egtakarítások 7. 3efektet>sek 8. Eg2szerNsít>s. A gazdagok tsztában "annak "ele- %og2 nag2 "ag2on fel%almozásá%oz mnd a n>g2 elem szJks>ges. &"el mndeg2k rendkí"Jl l>n2eges"zsgáljuk meg ezeket eg2enk>nt k@zelebbről. A j@"edelemnek k>t fajtája "an! a munkából származó >s a passzí" j@"edelem. A munkából származó j@"edelmet aktí" munká"al szerezzJk. Ez le%et a munka%el2Jnk@n kapott rendszeres fzet>sJnk "ag2 ' "állalkozók eset>ben ' a "állalkozás által termelt proft "ag2 j@"edelem. &unkából származó j@"edelemre Mg2 te%etJnk szert- %og2 az dőnket >s a munkánkat fektetjJk be. Ez a j@"edelem fontos- %szen n>lkJle alg%a foglalkoz%atunk a "ag2on %árom másk t>n2ezőj>"el. A munkából származó j@"edelem tulajdonk>ppen azt jelent- %og2an t@ltjJk fel p>nzJg2 G$satornánkatG. Azonos k@rJlm>n2ek k@z@tt- mn>l t@bb p>nzt keresJnk munká"al- annál t@bbet tudunk megtakarítan >s befektetn. Cólle%et a munká"al szerzett j@"edelem alap"etően l>n2egesde $sak eg2k >rt>kes @sszete"ője a teljes "ag2on k>pletnek. #ajnos a szeg>n2ek >s a k@z>posztál2belek jelentős r>sze kzárólag a munkából származó j@"edelemre @sszpontosít a n>g2 t>n2ező k@zJl. Ennek k@"etkezt>ben $sak k$s "ag2onra tesznek szert- "ag2 "ag2ontalanok. A passzí" j@"edelem ol2an p>nz- amt aktí" munka n>lkJl szerzJnk. K>sőbb r>szletesen fogunk foglalkozn a passzí" j@"edelemmel-

91

eg2előre tekntsJk $sak Mg2- %og2 ez s befol2k abba a $satornábaamből azután k@lt%etJnk- f>lrete%etJnk "ag2 befektet%etJnk. A megtakarítás ug2an$sak rendkí"Jl fontos. Hába keresJnk %atalmas @sszegeket- %a nem teszJnk f>lre belőle- sosem teremtJnk "ag2ont. #okak p>nzJg2 modellje elsősorban a k@ltekez>sről szól. Akármenn2 p>nzJk "an. azonnal elk@ltk. Ik a %osszM tá"M eg2ensMl2 %el2ett az azonnal jutalmat "álasztják. A k@ltekezőknek %árom jelsza"uk "an. Az első íg2 %angzk! GLe %szen ez $sak p>nz.G Ez>rt nem sok p>nzJk "an. A másodk jelsza"uk ez! GAm k@rbejár- az "sszat>r.G egalábbs ezt rem>lk- m"el a %armadk jelsza"uk íg2 szól! G#ajnálom- most nem meg2. 4n$s p>nzem.G &"el nn$s j@"edelmJk- am"el felt@lt%etn>k a $satornájukat- >s nn$senek megtakarításak- %og2 a p>nz ott s maradjon- a "ag2on k@"etkező t>n2ezője eg2általán nem >rnt őket. Ha már f>lretettJnk j@"edelmJnkből eg2 sz>p ks summát- elkezd%etJnk foglalkozn p>nzJnk g2arapításának k@"etkező szakaszá"al- a befektet>ssel. ltalában annál g2orsabban nő a "ag2onunk- mn>l jobban fektetjJk be a p>nzt. A gazdagok nem sajnálják az dőt >s az energát- %og2 megtanulják- %og2an kell befektetn- >s megsmerkedjenek a befektet>sekkel. 3Jszk>k rá- %og2 k"áló befektetők- "ag2 k"áló befektetőket alkalmaznak- %og2 azok fektess>k be %el2ettJk a p>nzt. A szeg>n2ek azt %szk- a befektet>s $sak a gazdagoknak "aló- ez>rt nem tanulják meg- >s szeg>n2ek maradnak. Ez megnt azt mutatja- %og2 az eg2enlet mnden eleme l>n2eges. A "ag2on neg2edk t>n2ezője a Gmosto%atest">rG a t@bb k@z@tt- mert ke"esen smerk fel a jelentős>g>t a meggazdagodásban. Ez a t>n2ező az eg2szerNsít>s. #zorosan @sszefJgg a takar>koskodással- mel2nek >rtelm>ben tudatosan ol2an >letstílust "álasztunk- %og2 meg tudjunk >ln ke"esebb p>nzből. Azáltal- %og2 $s@kkentjJk a meg>l%et>sJnk k@lts>get- megtakarításank @sszege n@"ekszk- íg2 t@bb marad befektet>sre. Az eg2szerNsít>s fontosságának bemutatására álljon tt a &llomos elme tanfol2am eg2k r>szt"e"őj>nek t@rt>nete. #ue m>g $sak %uszon%árom >"es "olt- de márs b@l$s d@nt>st %ozott! "ett eg2 lakást. Akkorban ke"esebb mnt 7// /// dollár>rt megkapta. H>t >""el k>sőbb felsz@ktek a lakásárak- íg2 6// /// dollár>rt adta el a lakását- "ag2s t@bb mnt 7// /// dollár n2eres>ggel. Azt ter"ezte- "esz eg2 Mjabb lakást- de mután el">gezte a &llomos elme ntenzí" tanfol2amot- ráj@tt- %og2 %a eg2 bztos másodk jelzálog%telbe fektet a p>nz>t ;/ százal>kos kamattal>s leeg2szerNsít az >letstílusátk>n2elmesen meg>l%et a befektet>se %ozamából>s nem kelleg>szen t@bbet dolgozna. 4em "ett Mj lakást%anem @sszek@lt@z@tt a test">r>"el. &ost- %armn$>"es korában #ue an2aglag fJggetlen. 4em Mg2 jutott el de- %og2 n2ert eg2 %alom p>nzt%anem Mg2- %og2 tudatosan "sszafogta a meg>l%et>s k@lts>get. (gaz92

%og2 m>g ma s dolgozk- de $sak az>rt- mert >l"ez a munkáját- nem az>rt- mert muszáj. #zabaddej>t a 1j?szgeteken t@lt- r>szben az>rtmert szeret ott lenn- r>szben az>rt- mert ott m>g ke"esebből kj@nug2ans a %el2ek k@z@tt >l- nem a turstákkal- íg2 nem sokat k@lt. Hán2 embert smersz- ak szí"esen t@lten> az >" %at %ónapját eg2 trópus szgeten Mg2- %og2 sosem kell t@bb> dolgozna- >s mnde%%ez m>g $sak %armn$ >"es ' 4a jó- leg2en neg2"en "ag2 @t"en Hat"an 3ármenn2 #ue mndezt Mg2 >rte el- %og2 leeg2szerNsítette az >letstílusát- ennek k@"etkezt>ben nem kell sok p>nz a meg>l%et>s>%ez. 4eked m kell a%%oz- %og2 p>nzJg2leg el>gedett l>g2 Ha $sak Mg2 tudod >l"ezn az >letet- %og2 eg2 kast>l2ban laksz- szJks>ged "an ezen kí"Jl %árom n2aralóra- tíz autóra- >" eg2 "lág k@rJl utazásra- ka"árra >s a legjobb pezsgőre- akkor "edd >szre- %og2 gen$sak magasra %el2ezted a l>$et- >s bzon2 sok dőbe telk majd- mre p>nzJg2leg el>gedett leszel. Ha ellenben a boldogságod%oz nn$s szJks>ged mndezekre a Gját>kszerekreG- "alószínNleg %amarabb el>red a p>nzJg2 $>lodat. 4e feledd- a "ag2onteremt>s n>g2t>n2ezős eg2enlet. Analógak>nt k>pzeld azt- %og2 eg2 n>g2kerekN buszt "ezetsz. &l2en >rz>s lenne eg2 ker>ken menn "ele 3zon2ára lassan- d@$@g"e- kínlód"a araszolnálszkrázna a ker>k- >s k@rbe?k@rbe %aladna. Qg2e smerősen %angzk A gazdagok n>g2 ker>ken játsszák a p>nzjátszmát. Ez>rt g2orsanz@kkenőmentesen- eg2enesen- >s "szon2lag k@nn2en jutnak előre. Eg2>bk>nt az>rt "álasztottam a busz analógát- mert %a skeres leszeltalán másokat s magaddal akarsz majd "nn az Mtra. A szeg>n2ek >s a k@z>posztál2belek t@bbs>ge eg2 ker>ken játssza a p>nzjátszmát. Azt %szk- $sak Mg2 le%et meggazdagodn- %a az ember eg2 %alom p>nzt keres. Az>rt gondolják íg2- mert %án2oznak az l2en jellegN tapasztalatak. 4em >rtk ,arknson t@r">n2>t- mel2nek >rtelm>ben Ga kadások mndg eg2enesen arán2osak a be">tellelG. Társadalmunkban az a szokás- %og2 %a az embernek "an eg2 autója- >s t@bb p>nzt keres- jobb autót "esz. Ha "an eg2 %áza- >s t@bb p>nzt keresnag2obb %ázat "esz. Ha "an ru%ája- >s t@bb p>nzt keres- szebb ru%át "esz. Ha n2araln jár- >s t@bb p>nzt keres- t@bbet k@lt n2aralásra. Term>szetesen akad k">tel... de gen rtkán. ltalánosságban gaz- %og2 %a az ember j@"edelme n@"ekszk- nőnek a kadása s. Ez>rt nem le%et a j@"edelemből @nmagában "ag2ont teremten. Ennek a k@n2"nek a $íme! A mllomos elme ttka. A mllomos szó "ajon aakarsz j@"edelemre utal-m>g "ag2annál a "ag2onra A "ag2onraS Ez>rt%a mllomos lenn- "ag2 s nag2obb gazdagságra "ág2szarra kell Jg2elned- %og2 a "ag2onodat g2arapítsd- am ' mnt kfejtettem 'jó"al t@bbet jelent a j@"edelemn>l.

93

#zokd meg- %og2 eg>szen pontosan tudd- menn2 "ag2onnal rendelkezel. A k@"etkező g2akorlat @r@kre meg"áltoztat%atja az >letedet. rd fel eg2 Jres papírlap tetej>re! GVag2onG. Ezután k>szíts eg2 eg2szerN grafkont- amel2 /?"al ndul- >s az általad meg%atározott "ag2on @sszeg>"el >r ">get. Ceg2ezd fel- menn2 "ag2onnal rendelkezel az adott dőpontban- majd jeg2ezd fel klen$"en naponk>nt az >ppen aktuáls "ag2onod @sszeg>t. Enn2 az eg>sz. Ettől eg2re gazdagabb leszel. &>rt &ert fg2elemmel kís>red "ag2onod alakulását. 4e feledd! amre fg2elsz- az megnő. )2akran mondom a tr>nngjenken! GA%o"á fg2elem rán2ul- ott energa áramlk- >s eredm>n2ek mutatkoznak.G )ALA)#)( EV GA%o"á fg2elem rán2ul- ott energa áramlk- >s eredm>n2ek mutatkoznak.G Azáltal- %og2 fg2elemmel kís>rjJk "ag2onunk alakulását- fg2elJnk rá- >s ettől megnő. Eg2>bk>nt ez a t@r">n2 >letJnk mnden eg2>b terJlet>re alkalmaz%ató! amt fg2elemmel kís>rJnk- az n@"ekszk. Ez>rt azt ja"aslom- mNk@dj eg2Jtt eg2 jó p>nzJg2 ter"ező"el. Ezek a szakemberek segít%etnek "ag2on %el2zeted fg2el>s>ben >s "ag2onod n@"el>s>ben. #egíts>get n2Mjtanak p>nzJg2ed nt>z>s>ben- >s megsmertetnek eg2 sor kJl@nf>le megtakarítás >s "ag2on?g2arapítás eszk@zzel. Có ter"ezőt a legk@nn2ebben Mg2 találsz- %og2 "alak ajánlja- ak el>gedett "ele. 4em állítom- %og2 ter"eződ mnden sza"át szentírásnak kell tekntened- de mndenesetre talál%atsz eg2 %ozzá>rtő szem>l2t- ak rendelkezk azokkal az smeretekkel- amel2ekkel segíten tud a ter"ez>sben >s p>nzJg2ed fg2elemmel kís>r>s>ben. Eg2 jó ter"ező ol2an eszk@z@kkel- soft=are?rel- tudással >s ajánlatokkal lát el- amel2ek szJks>gesek a gazdagságot eredm>n2ező befektet>s szokások kalakításá%oz. Azt ja"aslom- ol2an ter"ezőt "álassz- ak t@bbf>le p>nzJg2 term>kkel foglalkozk- nem $sak bztosítással "ag2 befektet>s alapokkal. g2 kJl@nb@ző le%etős>gekkel smerked%etsz meg- >s k"álaszt%atod a számodra megfelelőt. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G1g2eleka "ag2onomra.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "an.G A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. Kon$entrálj "ag2onod mnd a n>g2 t>n2ezőj>re! j@"edelmed emel>s>rebefektet>sed %ozamának n@"el>s>re megtakarításad >s meg>l%et>s g2arapításárak@lts>ged $s@kkent>s>re >letstílusod leeg2szerNsít>se általS . K>szíts "ag2onkmutatástS Vedd tekntetbe mndennek a jelenleg >rt>k>t- amd $sak "an eszk@z@kW- >s "ond k belőle az @sszes 94

tartozásodat forrásokWS 4eg2ed>"ente rendszeresen ellenőrzd >s frssítsd a kmutatástS 4e feledd- tt s >r">n2es az el"- %og2 amt fg2elemmel kís>rsz- az n@"ekszk. 7. #zerződtess eg2 nag2on skeres p>nzJg2 ter"ezőt- ak smert- jó %írN $>gnek dolgozkS &nt mondtam- a legjobban a barátad >s smerősed ajánlása alapján talál%atsz l2et. KJl@n jutalom! Keresd fel a ===.mllonaremndbook.$om %onlapot- >s kattnts a 1REE 3BBK 3B4Q#E# $ímszóra- %og2 megkapd ng2enes G"ag2onellenőrz>s n2omtat"án2odatG. ;8. gazdagság t>tel A gazdagok jól kezelk a p>nzJket. A szeg>n2ek rosszul kezelk a p>nzJket. T%omas #tanle2 T%e &llonare 4ePt Loor A szomsz>d mllomosW $ímN skerk@n2">ben >szak?amerka mllomosokról >s arról ír- mk>nt szerezt>k a "ag2onukat. K@"etkeztet>set eg2 r@"d mondat summázza! GA gazdagok jól tudják kezeln a p>nzJket.G A gazdagok jól bánnak a p>nzzel. A szeg>n2ek rosszul kezelk a p>nzt. A gazdagok nem okosabbak- mnt a szeg>n2ek- $sak más- számukra előn2@sebb p>nzkezel>s szokásokat alakítottak k. Amnt azt e k@n2" első r>sz>ben tárg2altuk- ezek a szokások elsősorban a mMltb>l kond$onáláson alapulnak. Elősz@r s te%át- %a nem jól kezeled a p>nzedet- bzon2ára erre programoztak. &ásodszor gen "alószínN- %og2 nem "ag2 tsztában "ele- mk>nt le%et k@nn2en >s %at>kon2an kezeln a p>nzt. 4em tudom- "eled m a %el2zet- de a%o"á >n jártam skolába- ott nem tanították a ,>nzkezel>s ;/;?et. Tanítottak "szont az ;:;?es %áborMról- >s ennek a tudásnak term>szetesen nap mnt nap %asznát "eszem. e%et- %og2 nem "alam felemelő- de a dolog l2en eg2szerN! az eg2etlen >s legnag2obb kJl@nbs>g a p>nzJg2 sker >s skertelens>g k@z@tt abból adódk- menn2re jól kezeljJk a p>nzJnket. Vlágos- mnt a nap! a%%oz%og2 uraljuk a p>nzt- meg kell tanulnunk bánn "ele. A szeg>n2ek rosszul bánnak a p>nzJkkel- "ag2 kfejezetten kerJlk a p>nz t>máját. #okan nem szeretnek p>nzzel foglalkozn- mert eg2r>szt ettől korlátoz"a >rzk magukat szabadságukbanmásr>szt mondjáknn$s el>g p>nzJk a%%oz- a%og2 foglalkoznuk kelljen "ele. azt Az első állítással kap$solatban azt mond%atom- a p>nzzel "aló foglalkozás nem korlátoz senkt a szabadságában ' >pp ellenkezőlegszabadabbá tesz. A p>nzzel "aló foglalkozásnak k@sz@n%ető az an2ag 95

fJggetlens>g megteremt>se- %og2 az embernek ne kelljen t@bb> dolgozna. #zámomra ez jelent az gaz szabadságot. Akk pedg azt állítják- nn$s el>g p>nzJk a%%oz- %og2 foglalkoznuk kelljen "ele- azoknak az a "álaszom- rossz ">g>n n>znek a tá"$sőbe. 4em az a jó %ozzáállás- %og2 Gmajd %a lesz el>g p>nzem- foglalkozom "eleG az gazság az- %og2 G%a elkezdek foglalkozn a p>nzemmel- sok lesz belőleG. Azt mondan- %og2 Gmajd foglalkozom a p>nzemmel- %a lesz bő"enGol2an- mnt%a eg2 tMlsMl2os ember azt íg>rn>! G&ajd elkezdek sportoln >s d>tázn- %a lefog2tam tíz klót.G íg2 a szekeret fogjuk a ló el>- >s nem jutunk se%o"á... "ag2s nkább %átrafel> mozgunk. Elősz@r el kell kezdenJnk megfelelők>ppen kezeln megl>"ő p>nzJnket- azután lesz t@bb p>nzJnk- am"el foglalkoz%atunk. A &llomos elme ntenzí" tanfol2amon el szoktam mes>ln eg2 rendkí"Jl %atásos t@rt>netet. K>pzeld el- %og2 eg2 @t>"es g2erekkel s>tálsz az ut$án. 3ementek eg2 fag2laltos%oz. +sak eg2 gombó$ fag2t "eszel a g2ereknek- mert az árusnak nn$s po%ara. A g2erek apró kez>"el nem tudja eg2enesen tartan a t@l$s>rt- >s amnt kmentek az Jzletből- a gombó$ lepott2an a f@ldre. A g2erek sír"a fakad. Vsszamentek a boltba- de melőtt m>g meg"enn>d az Mjabb fag2laltot- a g2erek meglát eg2 színes %rdet>st a falon- amel2 %áromgombó$os fag2t reklámoz. elkesen rámutat a k>pre- >s zgatottan kabálja! GBl2at akarokSG 1elmerJl a k>rd>s! te- mnt szerető >s nag2"onalM felnőtt- meg"eszed?e a g2ereknek a %áromgombó$os fag2t Első "álaszod talán az- %og2 GTerm>szetesen.G Cobban meggondol"a a dolgot- a tanfol2am legt@bb %allgatója m>gs nemmel felel. &>rt kár%oztatnák kudar$ra a g2ereket Eg2 gombó$ fag2t sem tudott kezeln- mt kezdene akkor %árommal Qg2anez >r">n2esJl az un"erzum >s a m "szon2latunkban s. #zerető un"erzumban >lJnk- a%ol ez a szabál2! GAmíg meg nem mutatjuk- %og2 kezeln tudjuk- amnk "an- nem kapunk t@bbetSG )ALA)#)( EV Amíg meg nem mutatjuk- %og2 kezeln tudjuk- amnk "an- nem kapunk t@bbetS &eg kell tanulnunk- >s %ozzá kell szoknunk- %og2 jól kezeljJk a ksebb @sszegeket- melőtt nag2 p>nzt kap%atnánk. 4e feledd- a szokásank rabja "ag2unk- ez>rt a p>nzkezel>s szokásank fontosabbak- mnt az @sszeg. )ALA)#)( EV A p>nzkezel>s szokásank fontosabbak- mnt az @sszeg. Te "ajon pontosan %og2an kezeled a p>nzt A &llomos elme ntenzí" tanfol2amon tanítunk eg2 sokak által d@bbenetesen eg2szerNnek >s %at>kon2nak tartott p>nzkezel>s módszert. E k@n2" kerete nem engedk 96

meg- %og2 r>szletesen kt>rjek rá- de n>%án2 alap"ető smeretet k@zreadok- %og2 leg2en %onnan elndulnod. 42ss eg2 kJl@n bankszámlát An2ag 1Jggetlens>g #zámla n>"en. 1zesd be rá mnden adózás utánW j@"edelmed ;/ százal>kát. Ezt a p>nzt kzárólag befektet>s $>lra %asználd- llet"e arra- %og2 passzí" j@"edelem%ez juss. Ez a számla eg2 aran2tojást tojó t2Mk szerep>t t@lt be. Aran2tojás alatt a passzí" j@"edelem >rtendő. &kor k@ltsd el a számlán l>"ő p>nzt #o%aS #o%a ne k@ltsd el- $sak fektesd beS V>gJlamkor majd n2ugdíjba m>g2- fel>led az alapból származó j@"edelmetde maga a tőke megmarad. g2 az eg2re n@"ekszk- >s te sosem szeg>n2edsz el. Eg2k %allgatónk- Emma- nemr>gben elmes>lte nekem a t@rt>net>t. K>t >"e a $sőd sz>l>n állt. 4em akart $sőd@t jelenten- de Mg2 >rezte- nn$s más "álasztása. TMl sok adósságot %almozott fel. Elj@tt a &llomos elme ntenzí" tanfol2amra- >s megtanulta a p>nzkezel>s rendszer>t. Azt mondta! GEz azS Ez k%Mz a $sá"ából.G &nt mnden %allgatónknak- Emmának s azt taná$soltuk- t@bb számlára ossza sz>t a p>nz>t. GEz aztán nag2szerNS 4n$s p>nzem- amt sz>tosszakG ' gondolta magában. Le az>rt k akarta próbáln a módszert- ez>rt Mg2 d@nt@tt- %a"onta ; dollárt befzet kJl@nb@ző számlákra. Og2 bzon2- mnd@ssze %a" ; dollárt. Az általunk tanított rendszernek megfelelően az ; dollárból tíz $entet befzetett az A1#?re An2ag 1Jggetlens>g #zámlaW. Az első gondolata ez "olt! GHog2 a $sudába leszek an2aglag fJggetlen %a" ;/ $entbőlG Ez>rt el%atározta- %og2 mnden %ónapban megduplázza az ; dollárt. A másodk %ónapban  dollárt osztott meg- a %armadk %ónapban 8 dollártazután : dollárt- ;6 dollárt- 7 dollárt- 68 dollárt- >s íg2 to"ább. &re a tzenkettedk %ónap el>rkezett- már /8: dollárt osztott meg a számlák k@z@tt. K>t >""el k>sőbb erőfeszít>se d@bbenetes eredm>n2t %oztak. Teljes ;/ /// dollárt fzet%etett be An2ag 1Jggetlens>g #zámlájáraS Bl2an jól elsajátította a p>nzkezel>s módját- %og2 amkor @sszeg2Nlt a ;/ /// dollár a kJl@n számláján- már nem "olt szJks>ge rá- %og2 elk@ltse. Emma mára klábalt az adósságokból- >s jó Mton %alad az an2ag fJggetlens>g el>r>se fel>. &ndezt annak k@sz@n%et- %og2 fel%asználtaamt tanult- m>g %a $sak %a" ; dollárral gazdálkodott s kezdetben. 4em számít- %og2 jelenleg nag2 "ag2onod "an- "ag2 sznte semmd. +sak az számít- %og2 azonnal kezdd el kezeln a p>nzedet- >s meg fogsz ml2en %amar fog sokasodn. Eg2 d@bbennmásk %allgató a &llomos elme ntenzí" tanfol2amon a k@"etkező"el állt elő! GHog2an kezeljem a p>nzemet- %a k@l$s@n@kből >lekG A "álasz! GK>rjen k@l$s@n m>g ; dollárt- >s kezelje aztSG Ha k@l$s@n@kből >lsz- >s $sak %a" n>%án2 dollárod "an- akkor s kezelned 97

kell a p>nzedet- mert tt a GfzkaG "lágon tMlmutató t@r">n2szerNs>g >r">n2esJl! eg2 sprtuáls el". A p>nzJg2 $sodák azonnal megt@rt>nnek- amnt megmutatod a "lágmndens>gnek- %og2 megfelelők>ppen tudod kezeln a p>nzt. Az An2ag 1Jggetlens>g #zámla mellett ott%onodban ne"ezz k eg2 An2ag 1Jggetlens>g dobozt- >s naponta teg2>l bele p>nzt. Ez le%et ;/ dollár- 0 dollár- ; dollár- eg2etlen ár"a tíz$entes- "ag2 a megmaradt apród. 4em az @sszeg számít- %anem a szokás. A l>n2eg megnt az%og2 nap mnt nap szentelj fg2elmet a $>lodnak- az an2ag fJggetlens>g el>r>s>nek. Hasonló a %asonlónak @rJl ' a p>nz p>nzt "onz magá%oz. eg2en ez a p>nzesdoboz a te Gp>nzmágnesedG- amel2 eg2re t@bb p>nzt >s le%etős>get "onz be az >letedbe- s íg2 mnd k@zelebb juttat az an2ag fJggetlens>g%ez. 3ztos "ag2ok benne- %og2 a legt@bben nem elősz@r %allják azt a taná$sot- %og2 teg2>k f>lre p>nzJk ;/ százal>kát %osszM tá"M befektet>sekre- de az bztosan Mjdonság- %og2 n2ssanak eg2 ug2anakkora @sszegN számlát kfejezetten k@ltekez>s $>lra. A p>nzkezel>s eg2k legfontosabb ttka az eg2ensMl2. Eg2r>szt mn>l t@bb p>nzt kell @sszeg2NjtenJnk p>nzt termelő befektet>sekre. &ásr>szt a j@"edelmJnk másk ;/ százal>kát f>lre kell tennJnk GszórakozásraG. &>rt &ert term>szetJnkn>l fog"a %olsztkusak "ag2unk. 4em >r%et %atás >letJnk "alamel2 r>sz>t Mg2- %og2 más r>sze >rntetlenek maradjanak. 4>mel2ek eg2re $sak g2Njt@getnek- >s ezzel kel>gítk logkus >s felelős >njJket- ug2anakkor a GlelkJketG nem. V>gJl Gszórakozn "ág2óG lelkJk megel>gel a dolgot- fg2elmet k@"etel magának- >s szabotálja az eredm>n2eket. Ha az ember fol2ton $sak k@ltekezk- nem$sak %og2 sosem lesz gazdagde ráadásul felelős >nje ">gJl ol2an %el2zetet teremt- a%ol az llető nem >l"ez t@bb> a dolgokat- amel2ekre kadja a p>nz>t- >s bNntudata lesz. A bNntudatból kfol2ólag azután eszm>letlenJl tMlk@ltekezk- %og2 íg2 fejezze k >rzelmet. Ettől talán átmenetleg jobban >rz magát- de %amarosan Mjra erőt "esz rajta a bNntudat >s a sz>g2en>rzet. Ez eg2 @rd@g k@r- >s eg2etlen kMt l>tezk belőle! meg kell tanuln jól kezeln a p>nzt. A szórakozásra szánt számla $>lja- %og2 k>n2eztessJk magunkat ' %og2 ol2asmket teg2Jnk- amket eg2>bk>nt nem tenn>nk. Bl2an kJl@nleges alkalmakra %asznál%atjuk- mnt %og2 elmeg2Jnk eg2 "end>glőbe- >s rendelJnk eg2 J"eggel az ott kap%ató legjobb borból "ag2 pezsgőből esetleg kb>rel%etJnk eg2 ja$%tot eg2 napra "ag2 elt@lt%etJnk eg2 fergeteges >jszakát eg2 elegáns szállodában. A #zórakozás #zámlára az a szabál2 >r">n2es- %og2 mnden %ónapban el kell k@lten róla a p>nzt. Og2 bzon2S &nden %ónapban a n2akára kell %ágn az @sszes p>nznek- m>g%ozzá Mg2- %og2 gazdagnak >rezzJk 98

magunkat. K>pzeld el- %og2 bem>g2 eg2 masszázs?$entrumba- leteszed a #zórakozás #zámládon @sszeg2Nlt @sszes p>nzt a pultra- majd k@zl@d! GAzt akarom- %og2 ketten masszírozzanak. A forró kő"el s- meg az uborkapakolással s. Azután k>rek eg2 eb>det.G 1ő a bo%>mságS A legt@bb ember $sak Mg2 tudja k@"etn a megtakarítás ter">t- %a ellensMl2ozza eg2 szórakozás ter""el- amel2 erőfeszít>se>rt $ser>be jutalmat kínál nek. A #zórakozás #zámla az GelfogadásG k>pess>get s fejleszt. Ezen kí"Jl sokkal szórakoztatóbbá tesz a p>nzkezel>s fol2amatát. A #zórakozás #zámla >s az An2ag 1Jggetlens>g #zámla mellett- azt ja"aslom- leg2en n>g2 to"ább számlád s. Ezek a k@"etkezők! ;/ százal>k %osszM tá"M megtakarításokra a kadások fedez>s>re ;/ százal>k k>pz>s $>lra 0/ százal>k a l>tfenntartás%oz szJks>ges kadásokra ;/ százal>k adakozásra. A szeg>n2ek persze azt gondolják- mnden az ember j@"edelm>n mMlk azt %szk- %atalmas @sszegeket kell keresn a%%oz- %og2 "alak meggazdagodjon. Ez órás t>"ed>sS Az gazság az- %og2 ak az tt leírt program szernt kezel a p>nz>t- "szon2lag ks j@"edelemmel s el>r%et az an2ag fJggetlens>get. Ak ellenben rosszul kezel a p>nz>t- akkor sem lesz an2aglag fJggetlen- %a eg2 "ag2ont keres. Ez az oka- %og2 ol2an sok magas j@"edelmN ember ' or"osok- Jg2">dek- sportolók- sőt m>g k@n2"elők s ' alap"etően szeg>n2ek. Qg2ans nem $sak az a l>n2eg- menn2 fol2k be- %anem az s- %og2 az ember mt kezd a befol2t p>nzzel. Eg2k %allgatónk- Co%n- íg2 gondolkozott- amkor elősz@r %allott a p>nzkezel>s rendszerről! GL@g unalomS &>rt t@lten> bárk l2esm"el a drága dej>tG Azután k>sőbb ráj@tt- %og2 %a "ala%a s an2aglag fJggetlen akar lenn- főleg- %a nkább előbb- mnt k>sőbb- akkor Mg2 kell kezelne a p>nzt- a%og2an azt a gazdagok teszk. Co%nnak el kellett sajátítana ezt az Mj szokást- mert számára eg2általán nem "olt term>szetes. Azt mondta- ol2an "olt- mnt amkor tratlon"ersen2ekre k>szJlt. Az Mszás >s a ker>kpározás nag2on jól ment nek- de futn g2Nl@lt. 1ájt tőle a lába- a t>rde >s a %áta. &nden edz>s után mere"ek lettek az zma. Alg kapott le"egőt- a tJdeje >gett- m>g akkor s- %a nem futott g2orsan. Rettegett a futástól. Tudta azonban- %a k"áló akar lenn a tratlonban- meg kell tanulna futn- >s el kell fogadna%og2 ez s szJks>ges a sker%ez. Korábban kerJlte a futást- de aztán el%atározta%og2"ártamndennap futn fog. >l"ezte- sőt- alg mkor me%et futn.4>%án2 %ónap eltelt>"el már Qg2anez t@rt>nt "ele a p>nzkezel>s ter>n s. Elente g2Nl@l te- de azután megszerette. &a már "árja- %og2 sz>toszt%assa a fzet>s>t a kJl@nb@ző

99

számlákon. Annak s nag2on @rJl- %og2 a "ag2ona nulláról 7// /// dollárra emelkedett- >s mndennap eg2re nag2obb. A tanulság a k@"etkező! "ag2 m uraljuk a p>nzJnket- "ag2 az ural mnket. A%%oz- %og2 uraln tudjuk- kezelnJnk kell. )ALA)#)( EV Vag2 m uraljuk a p>nzJnket- "ag2 az ural mnket. &ndg @r@mmel %allgatom- amkor a tanfol2amank r>szt"e"ő arról számolnak be- mekkora @nbzalomra tettek szert a p>nzzel- a skerrel >s saját szem>l2Jkkel kap$solatban- amnt elkezdt>k %el2esen kezeln a p>nzJket. A dologban az a legjobb- %og2 ez az @nbzalom az >let eg2>b terJletere s átte"ődk- >s elősegít- %og2 boldogabbak leg2enekja"uljanak az ember kap$solatak- >s az eg>szs>g állapotuk s. A p>nz jelentős %el2et foglal el az >letben- >s %a megtanuljuk- %og2an tartsuk ellenőrz>sJnk alatt- >letJnk mnden terJlete k"rul. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! GK"áló p>nzkezelő "ag2ok.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. 42ss An2ag 1Jggetlens>g #zámlát. 1zesd be @sszes adózás utánW j@"edelmed ;/ százal>kát erre a számláraS Ezt a p>nzt sosem szabad elk@ltened- $sak befektetned- %og2 passzí" j@"edelmet termeljen a n2ugdíjas >"edre. . 4e"ezz k ott%onodban eg2 An2ag 1Jggetlens>g dobozt- >s mndennap t>g2 bele p>nztS Ez le%et ;/ dollár- 0 dollár- ; dollár- eg2 ár"a tíz$entes- "ag2 a marad>k apród. g2 nap mnt nap fg2elmet szentelsz az an2ag fJggetlens>gednek- >s amre odafg2elsz- abban eredm>n2eket fogsz tapasztaln. 7. 42ss #zórakozás #zámlát "ag2 p>nzesdobozt ott%on- a%ol el%el2ezed @sszes j@"edelmed ;/ százal>kátS A #zórakozás #zámlán >s az An2ag 1Jggetlens>g #zámlán kí"Jl n2ss n>g2 to"ább bankszámlát>s oszd meg k@z@ttJk a j@"edelmedet a k@"etkező arán2ban! ;/ százal>k %osszM tá"M megtakarításokra- kadások fedez>s>re ;/ százal>k k>pz>s $>lra 0/ százal>k a l>tfenntartás%oz szJks>ges kadásokra ;/ százal>k adakozásra. 8. Akármenn2 p>nzzel rendelkezel s- kezdd el azonnal kezelnS Eg2etlen napot se "árjS Ha $sak eg2etlen dollárod "an- kezeld aztS V>g2 el belőle ;/ $entet- >s tedd az A1 dobozába- to"ább ;/ $entet pedg t>g2 a #zórakozás %og2 dobozodba. Ezzel t@bb a $selekedettel Jzensz a "lágmndens>gnekk>sz "ag2 p>nzzel gazdálkodn. Term>szetesen- %a t@bb p>nzed "an- kezelj t@bbetS +%rstne Kloser skert@rt>nete rta! +%rstne Kloser T. Har" Eker r>sz>re 100

Eg2szerNen fogalmaz"a- teljesen meg"áltozott a p>nz%ez "aló "szon2om- mután el">geztem Har" Eker &llomos elme ntenzí" tanfol2amát- >s 8// százal>kkal nőtt a "állalkozásom eg2etlen >" alatt. Am a l>n2eg- a f>rjem >s >n ">gre meg>rtettJk- ml2en fontos- %og2 mnden %ónapban f>lreteg2Jk a j@"edelmJnk ;/ százal>kát- akárm t@rt>nj>k s. 3oldogan k@z@l%etem- %og2 az utóbb n>%án2 >"ben t@bb megtakarított p>nzJnk lett- mnt amenn2 @sszesen "olt az előző tzen@t >" alatt. Ráadásul a tanfol2amon tanult- p>nzJg2ek megoldására szolgáló te$%nkáknak k@sz@n%etően azóta nem "eszekszJnk a p>nzen. Har" p>nzkezel>s rendszere k@nn2en k@"et%ető- >s mNk@dkS #ok skert %ozzáS ;0. gazdagság t>tel A gazdagok a p>nzJket dolgoztatják. A szeg>n2ek a p>nz>rt dolgoznak. A legt@bben Mg2 nőttJnk fel- %og2 azt programozták bel>nk! GKem>n2en meg kell dolgozn a p>nz>rt.G Qg2anakkor nag2on "alószínN- %og2 nem tanították meg- %og2 ug2anol2an fontos Ga p>nzt dolgoztatn a magunk ja"áraG. Kem>n2en dolgozn term>szetesen kell- de a kem>n2 munka @nmagában senkt sem tesz gazdaggá. Honnan tudom 4>zz $sak k@rJl a "lágbanS Emberek mlló ' sőt- mllárdja ' dolgoznak >jt nappá t>"e. &ndann2an gazdagok 4emS A legt@bbjJk gazdag 4emS #okan gazdagok k@zJlJk 4emS A legt@bbjJk szeg>n2- "ag2 $saknem szeg>n2. Ezzel szemben kk járnak a "lág legelegánsabb golfklubjaba Kk t@ltk a napjakat "ásárlással- >s kk mennek el %etekre n2araln Hármat találgat%atsz- >s az első kettő nem számít. Hát persze- %og2 a gazdagokS Tsztázzuk te%át eg2szer s mndenkorra! az elk>pzel>smszernt kem>n2 munká"al gazdagszunk meg- őrJlts>g. A r>g protestáns munkaerk@l$s előírja! GEg2 dollárn2 munka eg2 dollár fzets>g>rt.G Ezzel nn$s s semm baj- $supán ann2- %og2 elfelejtett>k megmondan- m%ez kezdjJnk az Geg2 dollár fzets>ggelG. Ha az ember tudja- mt teg2en az eg2 dollárjá"al- akkor lesz a ne%>z munkából >rtelmes munka. A gazdagok eg>sz nap szórakoz%atnak >s p%en%etnek- mert >rtelmesen dolgoznak. Frtk- >s %asználják a %atást@bbsz@r@z>st. &ás emberekkel >s a p>nzJkkel ">geztetk el a munkát.

101

Fn s azt tapasztaltam- %og2 az embernek gens kem>n2en meg kell dolgozna a p>nz>rt. A gazdagoknál azonban ez $supán átmenet állapot. A szeg>n2ekn>l @r@kk> tart. A gazdagok felsmerk- %og2 nekk $sak addg kell kem>n2en dolgoznuk- amíg a p>nzJk eleget nem dolgozk %el2ettJk. Tsztában "annak "ele- %og2 mn>l t@bbet dolgozk a p>nzJk- nekk maguknak annál ke"esebbet kell dolgoznuk. Eml>kszel m>g GA p>nz energa.G Az emberek t@bbs>ge munkaenergát fektet be- >s p>nzenergát n2er. Akk el>rk az an2ag fJggetlens>getazok megtanulták- %og2an %el2ettesíts>k a befektetett munkaenergát másf>le energákkal. (l2enek a más emberek munkája- a munka%el2 Jzlet rendszerek "ag2 a tőkebefektet>s. (sm>t $sak arról "an szó te%át%og2 elente ők dolgoznak kem>n2en a p>nz>rt- azután %ag2j ák- %og2 a p>nzJk dolgozz>k nekk. A p>nz játszmájában sokaknak fogalmuk sn$s róla- mk>nt le%et n2ern. & a $>l &kor n2erjJk meg a játszmát Arra t@rekszel- %og2 naponta %áromszor >tkez%ess- %og2 >" ;// /// dollárt keress- %og2 mllomos l>g2- esetleg multmllomos A &llomos elme ntenzí" tanfol2amon azt tanítjuk- a p>nzjátszma $>lja- %og2 Gso%a t@bb> ne kelljen dolgozn... %a$sak az ember nem akarG- >s %a dolgozk- szí"e szernt "álasszon magának munkát- ne a szJks>g szabja meg- %og2 mt $snál. &ás szó"al a $>l az- %og2 mn>l %amarabb el>rjJk az an2ag fJggetlens>get. Fn eg2szerNen fogalmaztam meg az an2ag fJggetlens>g defní$óját! k>pess>g arra- %og2 a nekJnk tetsző >letstílust >ljJk an>lkJl- %og2 dolgoznunk kellene- "ag2 mások an2ag segíts>g>re támaszkodnánk. 1g2elemrem>ltó t>n2- %og2 a nekJnk tetsző >letstílus mnden "alószínNs>g szernt k@lts>ges. Enn>l fog"a a%%oz- %og2 GszabadokG leg2Jnk- p>nzt kell keresnJnk munka n>lkJl. A munka n>lkJl szerzett p>nz alatt a passzí" j@"edelmet >rtem. A p>nz játszmáját Mg2 n2er%etjJk meg- %og2 ann2 passzí" j@"edelemre teszJnk szert- amenn2 fedez a nekJnk tetsző >letstílus k@lts>get. Vag2s akkor leszJnk an2aglag fJggetlenek- amkor passzí" j@"edelmJnk t@bb- mnt a k@lts>genk. A passzí" j@"edelemnek k>t alap"ető formáját említettem. Az első a GnekJnk dolgozó p>nzG. (de tartozk a befektet>sekből származój@"edelem- Mg2 mnt r>sz">n2ek- k@t">n2ek- let>t jeg2ekbefektet>s alapok- de a jelzálog%telek "ag2 eg2>b eszk@z@k brtoklása s- amel2ek p>nzre "ált%atók. A passzí" j@"edelem másk jelentős formája a GnekJnk dolgozó "állalkozásG. Ez aztmel2ekben jelent- rendszeres származk ol2an "állalkozásokbólnem kellj@"edelmJnk szem>l2esen jelen lennJnkug2anakkor mNk@d>s be">telJkből r>szesJlJnk. (l2enek a b>rbe adott ngatlanok k@n2"ek- zenemN"ek- soft=are?ek szerző %onoráruma @tletenk szabadalma fran$%se?tulajdonjog raktár>pJletek tulajdonjoga 102

p>nzbedobós automaták brtoklása "ag2 %álózat marketng- %og2 $supán n>%án2 p>ldát említsek. Le le%et ez bárml2en "állalkozásamel2 n>lkJlJnk s rendszeresen mNk@dk. &egnt $sak az energa a l>n2eg. A "állalkozásunk mNk@dk- >s az termel >rt>ket az emberek számára- nem m. A %álózat marketng p>ldául fantasztkus @tlet. Elősz@r s általában nn$s %ozzá szJks>g jelentős menn2s>gN kezdőtők>re. &ásodszor a kezdet munkabefektet>s után rendszeres j@"edelmet bztosít ug2an$sak a passzí" j@"edelem eg2k formájaW >"ről >"re. ,róbálja meg ezt "alak el>rn %>tk@znap roda munká"alS 4em tudom el>gg> %angsMl2ozn a passzí" j@"edelem fontosságát. A dolog eg2szerN. ,asszí" j@"edelem n>lkJl sosem leszJnk fJggetlenek. Le ' >s ez legalább ann2ra l>n2eges ' tudod- ml2en ne%>z passzí" j@"edelemre szert tenn Ennek %árom oka "an. Az első a kond$onálás. A legt@bb embert arra programozták- %og2 ne teg2en szert passzí" j@"edelemre. &t mondtak a szJlenk Mg2 tzen%árom >s tzen%at >"es korunk k@z@tt- amkor p>nzt k>rtJnk tőlJk Azt ajánlották! G&enj $sakfam- >s n>zz "alam passzí" j@"edelem utánSG K>tlem. A legt@bben azt %allottuk G&enj dolgoznSG G#zerezz állástSG- "ag2 "alam e%%ez %asonlót. Azt tanultuk- %og2 a p>nz>rt dolgozn kell. A passzí" j@"edelem fogalma a legt@bb ember számára degenJl $seng. A másodk ok- %og2 sokan nem tanulták meg- %og2an kell passzí" j@"edelemre szert tenn. Az >n skolámban nem "olt tanag2ag a ,asszí" j@"edelem ;/;. Volt "szont g2akorlat foglalkozás- a%ol tanan2ag "olt a fa? >s f>mmegmunkálás ' >rdemes megfg2eln- %og2 mndkettőben a GmunkaG szó szerepel '- íg2 megtanultam szemre"aló g2ert2atartókat eszkábáln az an2ukámnak. Ha te%át az skolában nem tanították a passzí" j@"edelemszerz>s módjat- akkor "ala%ol más%ol megszereztJk ezt a tudást 4em %szem. V>geredm>n2ben a legt@bben gen ke"eset tudnak róla- k@"etkez>sk>pp nem s nag2on >lnek "ele. V>gJl pedg- m"el sosem tanultunk a passzí" j@"edelemről- sem a befektet>sről- nem nag2on t@rődtJnk "elJk. ,ál2ánk >s Jzlet d@nt>senk során t@bbn2re a munká"al szerzett j@"edelem mellett tartottunk k. Ha kora g2erekkorunktól fog"a tudnánk- %og2 az elsődleges p>nzJg2 $>l a passzí" j@"edelem%ez jutás- nem alakítanánk "ajon másk>nt az >letpál2ánkat &ndg azt ajánlom a pál2a"álasztás "ag2 pál2amódosítás előtt állóknak%og2 ol2an rán2barendszeres nduljanakpasszí" el- a%ol term>szetesen k@nn2en jut%atnak j@"edelem %ez. Ez >s ma "szon2lag kJl@n@sen fontos- %szen ol2an sokan dolgoznak a szolgáltató parban- a%ol a p>nzkeres>s%ez szem>l2es jelenl>t szJks>ges. 4em baj- %a "alak szem>l2es szolgáltatásokkal keres a ken2er>t- de ez esetben g2orsan 103

meg kell n2ergelne a befektet>seket- >s gen$sak jó befektető"> kell "álna- kJl@nben >lete ">g>g robotol%at. Ak Jzlet "állalkozás mellett d@nt- amel2 azonnal "ag2 előbb?utóbb passzí" j@"edelmet termel- mndk>t "lágba belekóstol ' elősz@r munká"al szerez j@"edelmet- azután passzí" j@"edelem%ez jut. 4>%án2 bekezd>ssel előbb felsoroltam n>%án2 passzí" Jzlet j@"edelemforrást. #ajnos sznte mndenknek ol2an p>nzJg2 gondolkodás modellje "anamel2 munká"al szerzett j@"edelem keres>s>re sarkallja- >s gátolja a passzí" j@"edelem szerz>s>t. Ez a %ozzáállás alapjaban "áltozk meg annál- ak el">gz a &llomos elme ntenzí" tanfol2amot. Btt ug2ans g2akorlatok sorá"al meg"áltoztatjuk az ember fej>ben l>"ő p>nzJg2 modellt- >s ettől kezd"e a passzí" j@"edelemszerz>s normálssá >s term>szetess> "álk. A gazdagok %osszM tá"on gondolkoznak. Eg2ensMl2ba %ozzák a maszórakozásra szánt kadásakat a befektet>ssel a %olnap fJggetlens>gbe. A szeg>n2ek r@"d tá"on gondolkoznak. Az azonnal jutalom >ltet őket. Azt a kfogást %angoztatják- %og2 GQg2an %og2an gondol%atn>k a %olnapra- amkor ma s alg tudok meg>lnG A baj az%og2 a %olnap nemsokára ma lesz %a nem t@rődJnk a ma probl>má"alug2anezt fogjuk mondan %olnap s. A%%oz- %og2 n@"eljJk a "ag2onunkat- "ag2 t@bbet kell keresnJnk- "ag2 ke"esebből kell meg>lnJnk. Og2 gondolom- senkre se fognak psztol2t%og2 megszabják nek- ml2en %ázban lakjon- ml2en autót tartsonml2en ru%ákban járjon- "ag2 mt eg2en. & magunk %ozzuk a d@nt>seket. & %atározzuk meg a fontosság sorrendet. A szeg>n2ek az azonnalt "álasztják- a gazdagok az eg2ensMl2t. Có p>lda erre an2ósom>k esete. Afeles>gem szJle %uszon@t >"en át "oltak eg2 "eg2eskeresked>s tulajdonosa. 4em tMl elegáns- k$s JzletJk "olt. A be">tel z@me $garetta- >dess>g- j>gkr>m- rágógum >s Jdítő eladásából származott. Akkorban m>g lottószel">n2t sem árultak. Az átlagos eladás ár ke"esebb- mnt eg2 dollár "olt. Vag2s ala$son2 be">telN keresked> ssel foglalkoztak. A be">tel nag2 r>sz>t azonban f>lretett>k. 4em jártak "end>glőbe enn nem "ettek sz>p ru%ákat nem "ettek Mj autót. K>n2elmesen- de szer>n2en >ltek- >s ">gJl "sszafzett>k a jelzálogk@l$s@nt- >s meg"ett>k a be"ásárlók@zpont fel>t- a%ol az JzletJk "olt. Apósom @t"enklen$ >"es korában n2ugdíjba me%etett- mután apránk>nt sok p>nzt f>lretett >s befektetett. #ajnálomezt kell mondjamde az azonnal t@rt>nő "ásárlások %og2 t@bbn2re %ába"aló próbálkozások arra-jutalom>rt %og2 kárpótoljuk magunkat el>gedetlens>genk>rt. ltalában az>rt adunk k p>nzt- amkor nem enged%etn>nk meg magunknak- mert a bennJnk fel%almozódott >rzelmeket akarjuk kadn magunkból. Ezt ne"ezk fog2asztó terápának. 104

A tMlk@ltekez>s >s az azonnal jutalmazás szempontjából mndeg2- mt "eszJnk- $sak az a l>n2eg- %og2 kel>gítsJk a %án2>rzetJnket. Term>szetesen- %a a tMlk@ltekez>st nem a k@z"etlen >rzelmek mot"álják- akkor a p>nzJg2 modell áll a %átter>ben. Eg2k %allgatónk- 4atale- elmes>lte- %og2 az ő szJle gazán a foguk%oz "ert>k a garast. &ndent "ásárlás kuponokkal "ásároltak. An2ja tartott ott%on eg2 ládkát- amel2ben kategórák szernt szortíroz"a lapultak a kuponok. Apjának eg2 tzen@t >"es- rozsdásodó ko$sja "olt- >s 4atale sz>g2ellte magát matta- kJl@n@sen- amkor an2ja azzal ment >rte az skolába. &nden alkalommal az>rt mádkozott- %og2 meg ne lássák. 42araláskor sosem szállodában "ag2 motelben szálltak meg- nem s mentek se%o"á repJlő"el- nkább tzeneg2 napon át autóztak keresztJl az országon- >s mnden >"ben kempngeztek. &nden GtMl drágaG "olt. &ndebből 4atale arra k@"etkeztetett- %og2 a szJle szeg>n2ek. E%%ez k>pest apja >" 90 /// dollárt keresett- am szernte sok p>nznek számított akkorban. 4atale nem >rtette a %el2zetet. &"el g2Nl@lte szJle kuporgatását- ő az ellenkezőj>t tette. &ndenből a legjobbat- a legdrágábbat akarta. Amkor kJl@nk@lt@z@tt >s @nálló keresete lett- >szre sem "ette- %og2 pllanatok alatt az @sszes p>nz>t fel>lte- >s m>g adósságokba s "erte magát. Voltak %telkárt2á- tagság kárt2á >s mnden e%%ez %asonló. &ndet Mg2 lementette- %og2 a ">g>n már a k@telező mnmáls @sszeget sem tudta befzetn rájuk. Ekkor ratkozott be a &llomos elme ntenzí" tanfol2amra>s állítja- %og2 ez mentette meg. A &llomos elme ntenzí" tanfol2amon 4atale eg>sz "lága meg"áltozott annál a r>szn>l- amkor azonosítjuk a Gp>nzJg2 szem>l2s>getG. Rád@bbent- m>rt k@lt@tte el mnden p>nz>t. g2 fejezte k ne%eztel>s>t a szJle ránt- akk ol2an k$sn2esek "oltak. Eg2ben bzon2ítan s akarta @nmagának >s a "lágnak- %og2 ő nem k$sn2es. A tanfol2am el">gz>se óta >s attól kezd"e- %og2 meg"áltozott a p>nzJg2 modellje- 4atale arról számol be- %og2 már nem >rez k>sztet>st az GostobaG k@ltekez>sre. Elmes>lte- %og2 nemr>gben megpllantott eg2 g2@n2@rN- "lágosbarnaszőrmegall>ros bőrkabátot eg2k ked"en$ áru%áza krakatában. Az ag2a azonnal azt sugallta! G+sodásan n>zn>l k ebben a kabátban- remekJl állna a szőke %ajad%oz. Kell neked nn$s gazán sz>p- elegáns t>lkabátod.G 3e s ment az Jzletbe- >s amkor felpróbálta a kabátotmeglátta rajta az ár$>dulát! 8// dollárba kerJlt. &>g so%a nem adott k enn2 p>nzt eg2 megS kabátra. nógatta! GQg2an rá márez a kabát remekJl áll nekedS Vedd &ajdAg2a k>sőbb megkeresed a p>nzt.G 4atale azt mondja- ekkor j@tt rá- ml2en m>l2 %atása "olt a &llomos elme ntenzí" tanfol2amnak. #znte azonnal- amnt elm>je azt taná$solta nek- "eg2e meg a kabátot- felmerJlt benne az Mj >s támogatóbb Gt>telG! 105

G#okkal jobban járnál- %a ezt a 8// dollárt az A1 számládra tenn>d. &nek neked ez a kabát Van t>lkabátod- az jó lesz erre a t>lre.G Vsszaakasztotta a kabátot- >s el%alasztotta a d@nt>st a%el2ett- %og2 azonnal meg"ette "olna. #o%a t@bb> nem ment "ssza >rte az Jzletbe. 4atale ráj@tt- %og2 elm>j>ben az Gan2ag jutalmazásG t>tel %el2>re az Gan2ag fJggetlens>gG t>tel kerJlt. T@r@lte a k@ltekez>sre ndító programot. &a már tudja- >rdemes kmazsolázna a jó dolgokat a szJle által n2Mjtott p>ldából- >s takar>koskodn- ug2anakkor k>n2eztetne s kell magát a szórakozásra szánt számlájának ter%>re. K>sőbb a szJlet s beíratta a tanfol2amra- %og2 keg2ensMl2ozottabb an2ag >letet >ljenek. elkesen számolt be róla- %og2 a szJle most már motelekben szállnak meg m>g nem %otelekbenW- "ettek eg2 Mj autót- >s megtanulták- mk>nt dolgoztassák maguk %el2ett a p>nzt- íg2 mllomosk>nt mentek n2ugdíjba. 4atale most már tsztában "an "ele- %og2 nem kell ol2an k$sn2esnek lenne- mnt a szJle "oltak- a%%oz- %og2 mllomos leg2en. Azt s tudja azonban- %og2 %a gondolkodás n>lkJl k@ltekezk- mnt korábban- sosem lesz an2aglag fJggetlen. Azt mondta! GL@bbenetes >rz>s- %og2 ura "ag2ok a p>nzemnek >s a gondolatamnak s.G Ennek s az áll a %átter>ben- %og2 ug2anann2t kell dolgoztatnunk a p>nzJnket- mnt amenn2t m dolgozunk >rte- azaz takar>koskodnunk kell >s befektetnJnk- nem mndet el"ern. #znte ne"ets>ges- %og2 a gazdagoknak sok p>nzJk "an- >s ke"eset k@ltenek- míg a szeg>n2eknek ke">s a p>nzJk- >s sokat k@ltenek. A %osszM tá"M >s a r@"d tá"M gondolkodás k@z@tt kJl@nbs>g! a szeg>n2ek az>rt dolgoznak- %og2 leg2en mből >lnJk ma a gazdagok az>rt dolgoznak- %og2 leg2en p>nzJk a befektet>sekre- amel2ekből a j@"őjJket fnanszírozzák. A gazdagok eszk@z@ket "ásárolnak- ol2asmt- amnek "alószínNsít%etően nő az >rt>ke. A szeg>n2ek kadásokat "ásárolnak- ol2asmt- amnek n2l"án"alóan $s@kkenn fog az >rt>ke. A gazdagok f@ldet g2Njtenek a szeg>n2ek számlákat. Azt taná$solom neked s- amt a g2erekemnek! GVeg2>l ngatlantSG A legjobb ol2an ngatlant "ásároln- amel2 poztí" k>szp>nzáramlást termel ' de szerntem bárml2en ngatlan jobb a semmn>l. Cólle%et az ngatlanpa$ ngadozó- de bztosak le%etJnk benne- %og2 ">gJl- @t- tíz%Msz "ag2 %armn$ >" mMl"a mnden ngatlan sokkal t@bbet fog >rn- mnt ma- >s talán el>g s lesz a meggazdagodás%oz. Vedd azt- amre futja amegbízolp>nzedbőlS t@bbjól tők>re "an szJks>gedtársuljmeg ol2anokkalakkben >sHa akket smersz. Az ngatlan eg2etlen %átulJtője az le%et- %a tMl nag2 kadásokba "ered magadat mattuk- "ag2 %a ol2ankor adsz tMl rajtuk- amkor ala$son2ak az árak. Ha megfogadod korább taná$samat- >s jól kezeled a p>nzedet- nag2on 106

k$s az es>l2e- %og2 l2esmt t>g2- sznte semm. A%og2 mondan szokás! G4e "árj az ngatlan"ásárlással- ">g2 ngatlant- aztán "árjSG Ha már apósom>kkal p>ldálóztam- Mg2 llk- %og2 saját szJlemet s megemlítsem. A szJlem nem "oltak szeg>n2ek- de a k@z>posztál2 alsó r>teg>%ez tartoztak. Apám nag2on sokat dolgozott- an2ám g2enge eg>szs>ge matt ott%on "olt a g2erekekkel. Apám á$s "olt- >s feltNnt nek- %og2 mnden munkaadója >pítkezk >"ekkel korábban meg"ásárolt telk>n. Az s szemet szMrt nek- %og2 gen jómódMak. Az >n szJlem s takar>koskodtak- >s ">gJl tudtak "enn eg2 másf>l %ektáros par$ellát mnteg2 %Msz m>rf@ldre a "áros%atártól. 6/ /// dollárt adtak >rte. Az eredet befektet>st leszámít"a- ez átlagosan >" 08 /// dollárt %ozott a kon2%ára befektet>s %ozamk>nt- míg apám mnd@ssze nag2jából ;0 /// dollárt- de legfeljebb / /// dollárt keresett a munkájá"al. &a már term>szetesen n2ugdíjasok a szJlem- >s el>g k>n2elmesen >lnek- de bztos "ag2ok benne- %og2 a f@ld meg"ásárlása >s eladása n>lkJl nag2on szNk@sen >ln>nek. Apám %ála (stennek felsmerte a befektet>sben rejlő erőt- fők>nt az ngatlan >rt>k>t. &ost már tudodm>rt g2Njt@k f@ldet. A szeg>n2ek eg2 dollárban azt az eg2 dollárt látják- amt "alaml2en azonnal szJks>glet fedez>s>re kadnak a gazdagok mnden dollárt GmagnakG tekntenek- amt el le%et Jltetn- >s száz máskat terem- azokat azután Mjra el le%et Jltetn- >s m>g ezret teremnek. )ondolkozz el rajtaS &nden ma elk@lt@tt dollár tulajdonk>ppen száz dollárodba kerJl %olnapS Fn szem>l2 szernt mnden dolláromat befektet>s GkatonánakG tekntem>s kJldet>sek>nt a GszabadságotG jel@l@m meg. &ondanom sem kellnag2on "g2ázok Gszabadság%ar$osamraG- >s nem eg2k@nn2en adom k őket. )ALA)#)( EV A gazdagok mnden dollárt GmagnakG tekntenekamel2et el le%et Jltetn- >s száz máskat teremazokat azután Mjra el le%et Jltetn>s m>g ezret teremnek. A trJkk az- %og2 tanuln kell. &eg kell smern a befektet>s "lágát. &eg kell smerkedn a kJl@nf>le befektet>s >s p>nzJg2 eszk@z@kkel- az ngatlannal- a jelzálog%telekkel- a r>sz">n2ekkel- az alapokkal- a k@t">n2ekkel- a "alutaárfol2amokkal- az eg>sz sz>les skálá"al. Azután k kell "álasztan eg2 terJletet- amel2nek szak>rtőj>"> "álunk. Ezen a terJleten kell befektetnJnk- majd k>sőbb más terJletekre s átt>rn. A l>n2eg aamnek k@"etkező! a szeg>n2ek sokat dolgoznak>s kell elk@ltk mnden p>nzJketk@"etkezt>ben eg>sz >letJkben sokat dolgoznuk. A gazdagok sokat dolgoznak- takar>koskodnak- majd befektetk a p>nzJket- %og2 so%a t@bb> ne kelljen dolgoznuk. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! 107

GA p>nzem kem>n2en dolgozk- >s eg2re t@bb p>nzt termel nekem.G Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. TanuljS (ratkozz be befektet>s tanfol2amokraS Bl"ass el %a"onta legalább eg2 k@n2"et a befektet>srőlS Bl"ass p>nzJg2 magaznokat- a &one2?t- a 1orbes?t- a 3arron Vot >s a *all #treet Cournal?t. 4em kell felt>tlenJl k@"etned a taná$sakat- de smerkedj meg a kJl@nf>le p>nzJg2 le%etős>gekkel- amel2eket kínálnakS Azután "álassz k magadnak eg2et- >s "álj szak>rtő"> abban a t>mában- majd fektess be a terJletbeS . Az Gaktí"G j@"edelem %el2ett kon$entrálj a Gpasszí"G j@"edelemreS #orolj fel legalább %árom strat>gát- amel2ekkel munka n>lkJl j@"edelemre te%etsz szert a befektet>s "ag2 a "állalkozások ter>nS V>gezz kutatásokat- majd alkalmazd a strat>gákatS 7. 4e "árj az ngatlan"ásárlássalS V>g2 ngatlant- azután "árjS ;6. gazdagság t>tel A gazdagok akkor s $selekszenek- %a f>lnek. A szeg>n2eket meggátolja a f>lelem. Korábban már "olt szó a megn2l"ánulás fol2amatáról. Vzsgáljuk meg most a k@"etkező k>pletet! a gondolatok >rz>seket "áltanak k- az >rz>sek tetteket- a tettek eredm>n2ek%ez "ezetnek. &llók gondolkoznak azon- %og2 szeretn>nek meggazdagodn- >s t@bb ezren tesznek kjelent>seket- "zualzálnak- >s medtálnak a meggazdagodásról. Fn majdnem mndennap medtálok. Az azonban m>g sosem fordult "elem elő- %og2 amnt ott Jl@k >s medtálok- "ag2 k>peket festek lelk szemem el>- eg2 %alom p>nz %ullott "olna az @lembe. Azt %szem- azok k@z> a szeren$s>tlen flótások k@z> tartozomakk k>n2telenek tenn "alamt a sker>rt. A kjelent>sek- a medtá$ó >s a k>pek feld>z>se k"áló eszk@z@k- de amenn2re >n tudom- eg2k sem %oz @nmagában gaz p>nzt a "aló "lágban. A "aló "lágban "alód tettekre "an szJks>g a sker%ez. &>rt ol2an l>n2egesek a tettek T>rjJnk "ssza a megn2l"ánulás fol2amatá%oz. Vzsgáljuk meg a gondolatokat >s az >rz>seket. A belső "ag2 a A kJlső "lág%oz A belső%@z. 4>zzJk most az eredm>n2eket. belső "ag2 atartoznak kJlső "lág r>sze A kJlső>. Vag2s a tettek jelentk a G%datG a belső >s a kJlső "lág k@z@tt.

108

)ALA)#)( EV! A tettek jelentk a G%datG a belső >s a kJlső "lág k@z@tt. Ha a tettek ol2an fontosak- "ajon m>rt nem tesszJk meg- amről tudjuk%og2 meg kellene tennJnk 1>lelemből. A f>lelem- a k>ts>g >s az aggodalom a legnag2obb akadál2a nem$sak a skernek- de a boldogságnak s. Ez>rt az eg2k legd@ntőbb kJl@n bs>g a gazdagok >s a szeg>n2ek k@z@tt az- %og2 a gazdagok akkor s %ajlandók $selekedn- %a f>lnek- a szeg>n2eket "szont meggátolja a f>lelem. #usan Ceffers k@n2"et s írt erről a k@"etkező $ímmel! 1eel t%e 1ear and Lo (t An2=a2 Frezd a f>lelmet- >s tedd meg az>rt sW. #okak legnag2obb %bája- %og2 melőtt $selekedn>nek- arra "árnak- $sllapuljon"ag2 tNnj@n el a f>lelem. Ezek az emberek általában mnd@r@kk> "árnak. Eg2k legked"esebb programunk a &eg"lágosodott %ar$os tr>nng. Ezen a tr>nngen azt tanítjuk meg- %og2 az gaz %ar$os Gmeg tudja szelídíten a f>lelem kobrájátG. 4em kell meg@ln a kobrát. 4em kell megszabaduln tőle- >s semm esetre sem kell elmenekJln előle. A kobrát Gmeg kell szelídítenG. )ALA)#)( EV Az gaz %ar$os Gmeg tudja szelídíten a f>lelem kobrájátG. 4ag2on fontos- %og2 felsmerjJk- nem kell megszabadulnunk a f>lelemtől a%%oz- %og2 skert >rjJnk el. A gazdag >s skeres emberek s f>lnekk>telkednek- aggódnak. +sak nem engedk- %og2 ezek az >rz>sek gátolják őket. A skertelen emberek s f>lnek- k>telkednek- aggódnak- de ők %ag2ják- %og2 ezek az >rz>sek megb>nítsák őket. )ALA)#)( EV 4em kell megszabadulnunk a f>lelemtől a%%oz- %og2 skert >rjJnk el. &nt%og2 a szokásank rabja "ag2unk- g2akorolnunk kell- %og2 f>lelmenkk>ts>genkaggodalmankbzon2talanságunkk>n2elmetlens>gJnk ellen>re $selekedjJnk- llet"e- %og2 ol2ankor s $selekedjJnk- amkor nn$s ked"Jnk %ozzá. Eml>kszem- eg2szer est tanfol2amot tartottam #eattle?ben- >s szóltam a k@zelgő %áromnapos- Van$ou"erben tartandó &llomos elme ntenzí" tanfol2amról s. Eg2 f$kó felállt- >s azt mondta! GHar"- nekem "ag2 eg2 tu$at rokonom >s barátom el">gezte a tanfol2amot- >s len2Ng@ző eredm>n2eket >rtek el. &nd tízszer boldogabb- mnt "olt- >s mnd Mton "an az an2ag fJggetlens>g fel>. &nd azt állítja- az >letJket "áltoztatta meg az >lm>n2- >s %a #eattle?ben lenne a tanfol2am- bztosan r>szt "enn>k rajta.G &egk@sz@ntem nek a "allomást>s megk>rdeztemad%atok?e nek eg2 taná$sot. 3eleeg2ezettmre azt mondtam! G+sak %árom szót szeretn>k mondan.G GHadd %alljamSG ' bztatott "dáman. G&aga szon2Man szeg>n2SG

109

Ezek után megk>rdeztem- %og2 áll an2aglag. A szokásos "álaszt adta! G4em tMl jól.G Erre term>szetesen azt feleltem! G4e "$$eljenSG #zínpadasan szónokoln kezdtem! GHa eg2 %áromórás autóMt "ag2 eg2 %áromórás repJlőMt megakadál2ozza abban- %og2 r>szt "eg2en "alamnamre szJks>ge "an- >s amn r>szt akar "enn- akkor m mnden akadál2ozza m>gG A "álasz eg2szerN! mnden. &nden akadál2ozza. 4em az>rt- mert ol2an nag2 a k%í"ás- %anem az>rt- mert @n ol2an k$sS Eg2szerN ' fol2tattam. ' Vag2 ol2an ember @n- akt megállítanak- "ag2 ol2an- akt nem. Yn d@nt. Ha "ag2ont akar- "ag2 bárml2en eg2>b skert%ar$osnak kell lenne. K>sznek kell lenne rá- %og2 megteg2en >rte mndent. Arra kell ne"elne magát- %og2 semm ne áll%asson az Mtjába. &eggazdagodn nem mndg k>n2elmes. &eggazdagodn nem mndg k@nn2N. &ond%atnám- gazdagnak lenn nag2on s ne%>z esetenk>nt. Fs akkor m "an A meg"lágosodott %ar$os eg2k legl>n2egesebb el"e a k@"etkező!ZAk $sak azt %ajlandó megtenn- am k@nn2N- annak ne%>z lesz az >lete. Ak %ajlandó megtenn- am ne%>z- annak k@nn2N lesz az >lete.[ A gazdagok nem a k@nn2N >s k>n2elmes dolgokra alapozzák az >letJket az az >letmód a szeg>n2ek >s a k@z>posztál2jelentős %án2ada r>sz>nek "an fenntart"a.G )ALA)#)( EV Ak $sak azt %ajlandó megtenn- am k@nn2Nannak ne%>z lesz az >lete. Ak %ajlandó megtenn- am ne%>zannak k@nn2N lesz az >lete. Az előadás befejeződ@tt. A t@meg n>ma $s@ndben Jlt. K>sőbb odaj@tt %ozzám a f$kó- ak elndította az eg>sz besz>lget>st- >s %álásan megk@sz@nte- %og2 Gfeln2tottam a szem>tG. Term>szetesen beratkozott a tanfol2amra no%a az Van$ou"erben "oltW- de a leg"$$esebb az "olt- %og2 kfel> menet %allottam- amnt telefonál- >s szóról szóra ug2anazt mondta el a "onal tMlsó ">g>n l>"ő barátjánakamt >n előadtam. ValószínNleg %atásos "olt- mert másnap %árom to"ább regsztrálás szánd>kot k@z"etített. &ndann2an a Kelet ,arton laktak... >s mnd elj@ttek Van$ou"erbe. #zóba kerJlt a k>n2elem. & a %el2zet a k>n2elmetlens>ggel &>rt ol2an fontos- %og2 akkor s $selekedjJnk- %a k>n2elmetlen &ert jelenleg Gk>n2elembenG >lJnk. Ha magasabb szntre akarunk l>pn az >letbenakkor k kell t@rnJnk a k>n2elm zónánkból- >s g2akorolnunk kell ol2an dolgokat- amel2ek nem k>n2elmesek. Teg2Jk fel- %og2 jelenleg 0?@s sznten >led az >letedet- >s feljebb szeretn>l l>pn ;/?es szntre. 0?@s>ssznt >s az alatta l>"ő a te k>n2elm zónádba esnekde aAz6?os az af@l@tt szntek márszntek kí"Jl esnek rajta- a Gk>n2elmetlens>gG zónád%oz tartoznak. Ez azt jelent- %a fel akarsz jutn az 0?@s szntről a ;/?es szntre- keresztJl kell "ágnod magad a k>n2elmetlens>g zónádon. 110

A szeg>n2ek >s a k@z>posztál2%oz tartozók nem "állalják a k>n2elmetlens>geket. A k>n2elem a legfontosabb dolog számukra az >letben- mnt már mondtuk. Le %add osszak meg "eled eg2 ttkot- amt $sak a gazdag >s nag2on skeres emberek smernek! a k>n2elmet nag2on erősen tMl>rt>keljJk. A k>n2elem jelent%et azt- %og2 melegbenott%onosan- bztonságban >rezzJk magunkat- de nem ad teret a fejlőd>snek. Ha fejlődn akarunk- k kell l>pnJnk k>n2elm zónánkból. +sak a k>n2elm zónánkon kí"Jl fejlőd%etJnk. Hadd teg2ek fel eg2 k>rd>st. K>n2elmes- "ag2 k>n2elmetlen "olt- amkor elősz@r próbáltál k "alamt T@bbn2re k>n2elmetlen. & t@rt>nt azután &n>l t@bbsz@r g2akoroltad- annál k>n2elmesebb> "ált- gaz Ez a dolgok menete. &nden k>n2elmetlen elente- de %a ktartunk- >s fol2tatjuk- ">gJl át"ágjuk magunkat a k>n2elmetlens>g zónánkon- >s skert >rJnk el. Akkor Mj- kterjesztett k>n2elm zónára teszJnk szert"ag2s fejlettebb szem>l2s>g leszJnk. Te%át $sak akkor fejlődJnk- %a k>n2elmetlens>geket "állalunk. &ától kezd"e- %a k>n2elmetlens>get >rzel- ne "onulj "ssza megszokott k>n2elm zónádba. Veregesd "állon magad bztatóan- >s mondd! G1ejlődn@m kellG- >s %aladj bátran to"ábbS )ALA)#)( EV +sak akkor fejlődJnk- %a "állaljuk a k>n2elmetlens>geket. Ha gazdag >s skeres akarsz lenn- jobb- %a belet@rődsz- %og2 "állalnod kell a k>n2elmetlens>geket. Tudatosan g2akorold- %og2 kí"Jl mer>szkedj k>n2elm zónádon- >s ol2asmt teg2>l- amtől f>lszS Eg2 >letre jeg2ezd meg a k@"etkező eg2enletet! K _ )S Azt jelent! Gk>n2elm zónaG eg2enlő Ggazdagság zónaG. Azáltal- %og2 kterjesztjJk k>n2elm zónánkat- megn@"eljJk j@"edelmJnket >s gazdagság zónánk m>retet. &n>l k>n2elmesebbek "ag2unk- annál ke"esebb ko$kázatot "állalunk- annál ke"esebb le%etős>get %asználunk k- annál ke"esebb emberrel smerkedJn k meg>s annál ke"esebb Mj strat>gát próbálunk k. Frt%ető a gondolatmenet &n>l fontosabb a k>n2elem- annál szorosabb kap$solatba kerJlJnk a f>lelemmel. Ezzel szemben- %a k>szek "ag2unk kn2M?M?M?jtózn- kterjesztjJk le%etős>genk %atárat- ennek k@sz@n%etően t@bb j@"edelmet >s gazdagságot "onzunk magunk%oz- llet"e tartunk meg. &egnt $sak gaz%og2 %a nag2 Gtartál2unkG k>n2elm zónánkW "an- az un"erzum set"e kt@lt az Nrt. A gazdag >s skeres embereknek nag2 a k>n2elm zónájuk>s fol2amatosan bő"ítk- %og2 mn>l t@bb gazdagság f>rjen >s kerJlj@n bele. A k>n2elmetlens>gbe m>g senk nem %alt bele- de a k>n2elem ne">ben már t@bb @tletet- le%etős>get- tettet- fejlőd>st ít>ltek %alálra- mnt mnden más ne">ben eg2Jttesen. A k>n2elem @lS Ha az az >let$>lod- %og2 111

k>n2elmesen >lj- k>t dolgot garantál%atok. Az eg2k- %og2 sosem leszel gazdag. A másk- %og2 sosem leszel boldog. A boldogság nem a lang2os "ízben terem- a%ol mnduntalan arról álmodozk az ember- m mnden t@rt>n%etett "olna. A boldogság a term>szetes fejlőd>s g2Jm@l$se- >s annak az eredm>n2e- %og2 maPmálsan k%asználjuk a le%etős>genket. ,róbáld k- %og2 legk@zelebb- amkor k>n2elmetlenJl- bzon2talanul >rzed magad- "ag2 f>lsz- nem %Mzódsz @ssze- nem "onulsz "ssza a bztonságba- %anem előret@rszS 1g2eld meg- tapasztald meg a k>n2elmetlens>g >rz>s>t- >s "edd >szre- %og2 $sak >rz>s ' >s nn$s %atalmában megállítan t>ged. Ha rendít%etetlenJl ktartasz a k>n2elmetlens>g ellen>re- ">gJl el>red a $>lodat. 4em számít- %og2 elmMlk?e "ala%a a k>n2elmetlens>g >rz>se. Ha alább%ag2- tekntsd jelz>snek- %og2 magasabb $>lt kell ktNzn@d- mert amnt k>n2elemben >rzed magad- ">ge a fejlőd>snek. Ha k akarod %ozn magadból a le%ető legt@bbet- mndg a ">gletekg kell feszítened a %Mrt. &"el pedg a szokásank rabja "ag2unk- g2akorolnunk kell. &ndenk>ppen g2akorold- %og2 akkor s $selekszel- amkor f>lsz- amkor kellemetlennek "ag2 k>n2elmetlennek >rzed a %el2zetet- "ag2 amkor nn$s %ozzá ked"ed. Ezáltal %amar az >let magasabb szntj>re emelked%etsz. K@zben ne felejtsd el ellenőrzn a bankszámládat- mert garantáltan nőn fog rajta az @sszeg. Amkor tt tartok a tanfol2amon- meg szoktam k>rdezn a %allgatóságot! GHán2an k>szek g2akoroln- %og2 akkor s $selekszenek- amkor f>lnek>s amkor k>n2elmetlenG ltalában mndenk feltesz a kez>t "alószínNleg az>rt- mert rettegnek tőle- %og2 kszMrom "alamel2kJketW. Ekkor azt mondom! G3esz>ln k@nn2N. ,róbáljuk k- "ajon komol2an gondolják?e.G Elő"eszek eg2 fából k>szJlt- a$>l?%eg2N n2íl"esszőt- >s k@zl@m- %og2 g2akorlásk>ppen a torkukon kell kett>t@rnJk. 3emutatom%og2 az a$>l n2íl%eg2 a torok lág2 r>sz>%ez kerJl- míg "alak n2tott ten2er>"el megtámasztja a n2íl"essző másk ">g>t. Eg2enesen nek kell menn a n2íl"esszőnek- >s el kell t@rn Mg2- %og2 $sak a torkukkal >r%etnek %ozzá- melőtt átfMrja a n2akukat. A legt@bben kborulnak. (dőnk>nt k"álasztok eg2 @nk>ntest- ak bemutatja a g2akorlatot- máskor mndenknek adok eg2?eg2 n2íl"esszőt. Volt már rá p>lda- %og2 t@bb mnt ezren elt@rtek eg2?eg2 n2íl"esszőt eg2 tanfol2amon. V>gre le%et %ajtan a feladatot (gen. 1>lelmetes Hog2ne. K>n2elmetlen s. Le a l>n2egsem a f>lelem-azsem %og2 a k>n2elmetlens>g4ag2on ne gátoljon meg. %og2 Az alapgondolat g2akoroljunk- ne"eljJk magunkat arra- %og2 mndent megteg2Jnk- bárm áll s az utunkba.

112

Kett>t@r az emberek t@bbs>ge a n2íl"esszőt (gen- mndenk- ak ;// százal>kos elk@telezetts>ggel ndul nek- kett>t@r. Ak azonban lassanf>lgőzzel- "ag2 eg2általán nem meg2 nek- az nem t@r kett>. A n2íl"esszős g2akorlat után megk>rdezem! GHán2an >rezt>k Mg2- %og2 sokkal k@nn2ebb "olt kett>t@rn a n2íl"esszőt- mnt előzőleg gondoltákG &ndenk eg2et szokott >rten abban- %og2 sokkal k@nn2ebb "olt megtenn- mnt amre számítottak. & ennek az oka Ez eg2ke a legl>n2egesebb tudn"alóknak. Elm>nk a t@rt>nelem legnag2obb szappanopera?forgatók@n2"írója. H%etetlen t@rt>neteket talál k. Ezek általában ol2an drámákra >s szeren$s>tlens>gekre >pJlnek- mel2ek nem t@rt>ntek meg- >s "alószínNleg nem s fognak. &ark T=an találóan fogalmazta meg ezt! GT@bb ezer ol2an probl>mám "olt >letemben- amel2ek "alójában sosem t@rt>ntek meg.G Az eg2k legfontosabb dolog- amt meg kell >rtened- %og2 nem "ag2 azonos az elm>ddel. #okkal nag2obb >s k"álóbb "ag2- mnt az elm>d. Elm>d $supán eg2 r>szed- a%og2an a kezed s. Hadd teg2ek fel eg2 gondolat>bresztő k>rd>st! & t@rt>nne- %a a kezed Mg2 "selkedne- mnt az elm>d &ndenJtt jelen lenne- állandó an "erne>s eg2 per$re sem %allgatna el. &t tenn>l "ele A legt@bben "alam l2esmt "álaszolnának! Ge"ágnám.G +sak%og2 a kezed nag2on %asznos eszk@z- m>rt "ágnád le A %el2es "álasz term>szetesen az- %og2 rán2ításod alá kell "onn- uralnod kell- >s arra kell tanítanod- %og2 neked dolgozzon- ne pedg ellened. Elm>d okítása >s rán2ítása a legl>n2egesebb k>szs>g a boldogság >s a sker el>r>s>%ez- >s ez a k@n2" >ppen e%%ez n2Mjt segíts>get- s tanfol2amank s e%%ez járulnak %ozzá. )ALA)#)( EV Elm>nk oktatása >s rán2ítása a legl>n2egesebb k>szs>g a boldogság >s a sker el>r>s>%ez. Hog2an oktatjuk az elm>nket Az első l>p>s a megfg2el>s. 1g2eljJk meg- %og2an termel elm>nk k@"etkezetesen ol2an gondolatokatamel2ek nem támogatják a meggazdagodást >s a boldogságot. &után azonosítottuk ezeket a gondolatokat- elkezd%etjJk az energát $s@kkentő eszm>ket tudatosan erőt adó eszm>kkel %el2ettesíten. Hol találunk rá az erőt adó gondolatokra Fppen ebben a k@n2"ben. Az tt szereplő n2latkozatok mndeg2ke erőt adó- >s skeres gondolkodásra @szt@n@z. Tedd magad>"á ezt a gondolkodásmódot- l>tformát- %ozzáállástS 4e "árj írásbel fel%í"ástS &>g ma %atározd el- %og2 jobb lesz az >leted-szellem %a az tt leírtak szernt gondolkozol>s fel%ag2sz a mMltbel@nromboló szokásokkalS L@ntsd el- %og2 mostantól fog"a nem a gondolatad rán2ítanak- %anem te rán2ítod a gondolatadatS &ától kezd"e nem az elm>d a %ajó kaptán2a- %anem te- >s az elm>d neked dolgozk. 113

&eg"álaszt%atod a gondolatadat. VelJnk szJletett k>pess>g- %og2 bármkor t@r@l%etJnk mnden ol2an gondolatot- amel2 nem támogat mnket. Qg2anakkor bármkor előt>rbe %el2ez%etJnk erőt adó gondolatokat s- eg2szerNen azáltal- %og2 kon$entrálunk rájuk. (rán2ít%atjuk az elm>nket. &nt említettem- eg2k tanfol2amomon legjobb barátam eg2ke- Robert Allen- t@bb skerk@n2" írója- gen m>l2enszántó gondolatot osztott meg "elem! G#emml2en gondolat nem >l ng2en a fejJnkben.G Ez azt jelent- meg kell fzetnJnk a negatí" gondolatok>rt ' p>nzzelenergá"al- dő"el- eg>szs>ggel "ag2 boldogsággal. Ha %amar szeretn>l az >let magasabb szntj>re jutn- oszd gondolatadat k>t kategórába ' erőt adó- >s elerőtlenítő gondolatokra. 1g2eld meg a gondolatadat- >s d@ntsd el- mel2k támogat a boldogulásban >s a skerben- llet"e mel2k nem. Ezután %atározz Mg2- %og2 $sak az erőt adó gondolatokat tartod meg- >s nem foglalkozol az elerőtlenítő gondolatokkal. Amkor eg2 negatí" gondolat merJl fel benned- mondd! GT@r@ldSG- "ag2 GK@sz@n@m%og2 előj@tt>lG- majd $ser>ld le eg2 másk- támogatóbb gondolatra. Ezt a fol2amatot erőgondolkodásnak ne"ezem- >s %dd el- %a g2akorolod@r@kre meg"áltozk az >leted. g>remS & a kJl@nbs>g az GerőgondolkodásG >s a Gpoztí" gondolkodásG k@z@tt A poztí"an gondolkodó emberek %sznek gondolatak gazságában. Az erőgondolkodás során az ember tsztában "an "ele- %og2 a gondolata nem gazak- de ' mnt%og2 mndenk>ppen ktalálunk "alaml2en t@rt>netet ' m>rt ne találjunk k ol2at- amel2k előn2Jnkre "álk 4em az>rt tesszJk ezt- mert a gondolatank abszolMt >rtelemben gazak%anem az>rt- mert %asznosabbak- >s sokkal jobban >rezzJk magunkat tőlJk- mnt a mnket nem támogató gondolatoktól. &előtt befejezn>m ezt a fejezetet- m>g fg2elmeztetn szeretn>k mndenkt- ne%og2 kpróbálja ott%on a n2íl"esszőt@rő g2akorlatot. Ezt a g2akorlatot eg2 bzon2os módon kell ">gre%ajtan- kJl@nben s>rJl>st okoz%at. & a tanfol2amankon ">dőfelszerel>st %asználunk %ozzá. Akt >rdekelnek ezek az átt@r>ses g2akorlatok- ol"as%atnak róluk %onlapunkon &eg"lágosodott %ar$os tr>nng $ímszó alatt. Ez a program bős>ges táj>koztatást n2Mjt. 4D(ATKBATBK! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! G+selekszem akkor s- %a f>lek.G G +selekszem akkor s- %a k>tel2ek g2@t@rnek. G G +selekszem akkor s- %a aggódom.G G +selekszem akkor s- %a kellemetlen. G G +selekszem akkor s- %a k>n2elmetlen.G G +selekszem akkor %a nn$s %ozzá ked"em. G Frntsds-meg a %omlokodat>s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. Vedd számba %árom legjelentősebb aggodalmadat >s f>lelmedet a p>nzzel >s a gazdagsággal kap$solatbanS (d>zd fel az >rz>stS rd le- mt 114

tenn>l- %a bek@"etkezne a %el2zet- amtől f>lszS TMl>ln>d Vssza tudnál t>rn a jelenleg állapot%oz ValószínNleg gen. Akkor %ag2d abba az aggodalmaskodást- >s kezdj el meggazdagodnS )2akorold- %og2 kl>psz k>n2elm zónádbólS Hozz szánd>kosan ol2an d@nt>seket- amel2ek k>n2elmetlens>get okoznakS 3esz>lj ol2an emberekkel- akkkel eg2>bk>nt nem besz>ln>l- k>rj fzet>semel>st a munka%el2eden- "ag2 emeld az árakat a "állalkozásodban- kelj mnden reggel eg2 órá"al korábban- mnt azelőtt- s>tálj >jszaka az erdőbenS V>gezd el a &eg"lágosodott %ar$os tr>nnget. Btt megtanul%atod%og2an l>g2 megállít%atatlan. Alkalmazd az GerőgondolkodástGS 1g2eld meg @nmagadat >s a gondolkodásmódodatS +sak azokat a gondolatadat %ag2d >r">n2esJlnamel2ek a boldogságodat >s a skeredet támogatjákS ,ro"okáld a belső %angodat mndann2szor- amkor azt mondja! G4em "ag2ok rá k>pesGG4em akaromG "ag2 G4n$s ked"em %ozzáGS 4e %ag2d- %og2 ez a f>lelmen >s k>n2elemszereteten alapuló %ang a %atalmába kerítsenS K@ss @nmagaddal szerződ>st- %og2 amkor a belső %angod megpróbál megakadál2ozn "alamel2- a skered számára előn2@s $selekedetbennem %ag2od magad eltántorítan a $selek">stől- megmutatod az elm>dnek- %og2 te "ag2 a főn@kS Ezzel nem $sak azt >red el- %og2 nag2m>rt>kben nő az @nbzalmad- %anem azt s- %og2 ez a %ang eg2re g2eng>bb lesz- >s ">gJl felfogja- %og2 nn$s rád %atása. Andre= *lton skert@rt>nete Har"S Andre= *lton "ag2ok- ;: >"es. &ost ">geztem el az első >"et az eg2etemen. K>t >"e jártam a &llomos elme ntenzí" tanfol2amra- >s azóta %asználom az ott tanult te$%nkákat. Ta"al2- a t>l szJnetben- amkor a barátam dolgoztak- "ag2 a $saládjukat látogatták meg- >n az @n módszer>"el g2Njt@tt p>nzből elutaz%attam tíz napra L>l?#pan2olországba. 1antasztkus >lm>n2 "oltS Ha nem alkalmaztam "olna a &llomos elme ntenzí" tanfol2amon elsajátított strat>gákat- nem lett "olna r>szem abban a p>nzJg2 szabadságban- %og2 oda menjek- a%o"á akarok- >s azt teg2em- amt akarok. K@sz@n@m- Har". ;9. gazdagság t>tel A gazdagok fol2tonosan tanulnak >s fejlődnek. A szeg>n2ek azt %szk- már mndent tudnak.

115

Tanfol2amam elej>n elmondom- mt tartok n2el"Jnkben Ga leg"esz>l2esebb kjelent>snekG. Azt- %og2 GTudomG. Honnan tud%atjuk%og2 "alamt tudunk Eg2szerN. Amt megtapasztaltunk- azt tudjuk. Eg2>bk>nt $sak %allottunk róla- ol"astunk róla- besz>lJnk róla- de nem tudjuk. Eg2szerNbben fogalmaz"a- ak m>g nem gazán gazdag >s nem gazán boldog- annak "alószínNleg m>g "an mt tanulna a p>nzről >s a skerről. Amnt azt a k@n2" elej>n elmondtam- Gszeg>n2G korszakomban abban a szeren$s>ben "olt r>szem- %og2 eg2 multmllomos barátom látott el taná$sokkal- ak eg2Jtt >rzett "elem n2omorMságomban. Eml>keztek m>g- mt mondott nekem GHar"- %a nem "ag2 ann2ra skeres- mnt amenn2re szeretn>l- akkor "alamt nem tudsz.G #zeren$s>re megfogadtam a taná$sát- >s GmndentudóbólG Gmndentanuló"áG lettem. Ettől a pllanattól kezd"e mnden meg"áltozott. A szeg>n2ek g2akran g2ekeznek bzon2gatn- %og2 gazuk "an. Og2 tesznek- mnt%a mnden t>mában rendkí"Jl jól>rtesJltek lenn>nek- >s $supán a balszeren$se "ag2 az átmenet rossz sorsuk d@nt@tte n2omorba- tette f@ld@nfutó"á őket. Eg2k smert mondásom- %og2 GAz embernek le%et gaza- "ag2 le%et gazdag ' de mndkettő eg2szerre nem teljesJl%et.G Ha gazunk "an- az azt jelent- k>n2telenek "ag2unk ktartan r>g gondolkodás?>s >letmódunk mellett. #ajnos azonban >ppen ezek juttattak jelenleg %el2zetJnkbe. A fent el" a boldogságra s >r">n2es- azaz Ge%et "alaknek gaza- "ag2 le%et boldog.G )ALA)#)( EV e%et az embernek gaza- "ag2 le%et gazdag- de mndkettő eg2szerre nem teljesJl%et. Cm Ro%n- író >s előadó gondolata t@k>letesen llk de! GHa azt tesszJkamt eddg- azt kapjuk- amt eddg.G A saját- megszokott módszerenket már smerjJk most Mj módszerekre "an szJks>gJnk. Ez>rt írtam ezt a k@n2"et. Az a $>l "ez>relt- %og2 Mj szellem t>teleket plántáljak az ag2adba a már megl>"ők mell>. Ezek Mjfajta gondolkodásmódot- Mj $selek">s módot- ennek k@"etkezt>ben Mj eredm>n2eket jelentenek. Ez>rt rendkí"Jl l>n2eges- %og2 fol2amatosan tanuljunk >s fejlődjJnk. A tudósok eg2@ntetNen azt állítják- %og2 a "lágban semm sem statkus. &nden- am >l- állandóan "áltozk. Veg2Jnk p>ldának bárml2en n@">n2t. Ha nem n@"ekszk- elpusztul. Qg2anez a %el2zet az emberekkel >s más >lő organzmusokkal s! %a nem n@"ekszJnk- elpusztulunk. Eg2k ked"en$ mondásom Hoffer írótól >s flozófustól íg2 %angzk! GAkk tanulnak-Er$ azok fogják @r@k@ln a "lágot-származkmk@zben >s azok- akk befejezt>k tanulmán2akat- k"álóan felszerelkeztek a%%oz%og2 eg2 nem l>tező "lágban >ljenekG. Ez azt jelent- %a nem tanulunk fol2amatosan- lemaradunk. 116

A szeg>n2 emberek azt állítják- dő? >s p>nz%án2 matt nem tudják k>pezn magukat. A gazdagok 3enjamn 1rankln %t"allását fogadják el! GAk Mg2 gondolja- %og2 a tanulás drága- próbálja k- ml2en a tudatlanság.G 3ztosan %allottátok már- %og2 Ga tudás %atalomG- >s a %atalom a $selek">sre "aló k>pess>g. Amkor a &llomos elme ntenzí" tanfol2amot ajánlom "ala%ol- mndg feltNnk- %og2 általában a legszeg>n2ebbek állítják! G4n$s szJks>gem a tanfol2amraG- G4n$s rá dőmG "ag2 G4n$s rá p>nzem.G A mllomosok >s multmllomosok mnd beratkoznak- >s azt mondják! GHa $sak eg2 "alamt megtanul%atok- "ag2 eg2 "alamben ja"ulást >r%etek el- már meg>rte.G Eg2>bk>nt- aknek nn$s deje azokra a dolgokra- amket szeretne megtenn- "ag2 meg kell tenne- mnden bzonn2al modernkor rabszolga. Aknek pedg nn$s p>nze arra- %og2 megtanulja- mk>nt le%et skeres- annak mnden bzonn2al nag2obb szJks>ge "an rá- mnt bárk másnak. #ajnos a Gnn$s p>nzemG nem oldja meg ezt a probl>mát. &kor lesz p>nze & fog "áltozn eg2- k>t "ag2 @t >" mMl"a A "álasz eg2>rtelmN! semm. Fs az llető ug2anezt fogja mondan akkor s. Az eg2etlen mód arra- %og2 előteremtsJk a szJks>ges p>nzt- %og2 megtanuljuk a p>nz játszmájának mnden $sínját?bínját. &eg kell tanuln a megfelelő k>szs>geket >s strat>gákat- %og2 t@bb j@"edelmJnk leg2en meg kell tanuln kezeln >s %at>kon2an befektetn a p>nzt. IrJlts>g- %a "alak ug2anazt tesz Mjra meg Mjra- m>gs más eredm>n2re számít. Ha a munka el>g lenne a sker%ez- te már gazdag >s boldog lenn>l. 3árml2en kfogással állsz elő- az nem t@bb- mnt ments>gkeres>s >s @ngazolás. #ajnálom- %og2 l2en n2ersen a szemedbe kell "ágnom mndezt- de >n íg2 látom- >s ez a dolgom. Og2 gondolom- eg2 jó oktató mndg t@bbet k@"etel a rábízott emberektől- mnt azok @nmaguktól. Eg2>bk>nt semm szJks>g nem lenne rá. Az >n $>lom az- %og2 tanítsalak- @szt@nz>stbztatást n2Mjtsak- lelkesed>st szítsak- >s el>rjem- %og2 nag2on pontosan megfg2eld- m az- am akadál2oz t>ged. R@"den! mndent meg kell tennem az>rt- %og2 eljuttassalak az >let magasabb szntj>re. Ha kell- darabokra szedlek- majd Mjra @sszeraklak Mg2- %og2 jobban mNk@dj. &ndent elk@"etek- %og2 tízszer boldogabb >s százszor gazdagabb l>g2. A fnomkodás nem ken2erem. Ha g2orsabban akarsz előrel>pn- rajtafol2tassukS A sker tanul%ató k>szs>g. 3ármben megtanul%atsz skeresnek lenn. Ak nag2szerNen akar golfozn- megtanul%atja. Ak k"áló zongorsta szeretne lenn- megtanul%at zongorázn. Ak gazán boldog akar lennmegtanul%atja. Ak gazdag akarszntről lenn- ndulsz. megtanul%atja. számít-%og2 %ol tartasz most. &ndeg2ml2en +sak az4em a l>n2eg%ajlandó l>g2 tanuln. Eg2k g2akor mondásom íg2 %angzk! GAk ma mester- nulla "olt eg2szer.G me eg2 p>lda! Eg2k tanfol2amomon r>szt "ett eg2 olmpkon 117

síelő. Amkor elmondtam a fent mondatot- szót k>rt. 4ag2on kem>n2 jellem "olt- >s azt %ttem- %e"esen tltakozn fog. Ellenkezőleg- elmes>lteml2en rosszul síelt g2erekkorában. Elmondta- %og2 dőnk>nt a baráta nem %í"ták el magukkal síeln- mert ol2an lassM "olt. &nden %>t">g>n kment a %eg2ekbe- >s órákat "ett- %og2 jobban belleszkedjen a t@bbek k@z>. Hamarosan nem$sak eg2enrangM"á "ált "elJk- de tMl s szárn2alta őket. Azután elkezdett "ersen2ezn- >s eg2 k"áló edző keze alá kerJlt. #zó szernt ezt mondta! Ge%et- %og2 manag2szerNen síelek- de eg2kor katasztrofáls "oltam. Har"nak teljesen gaza "an. &ndenben megtanul%ató a sker. &egtanultam- %og2an leg2ek skeres a síel>sben>s most az a $>lom- %og2 megtanuljam- mk>nt leg2ek skeres p>nzJg2leg.G )ALA)#)( EV GAk ma mester- nulla "olt eg2szer.G ' T. Har" Eker #enk sem szJletk p>nzJg2 zsennek. &nden gazdag ember megtanulta- mk>nt játssza skeresen a p>nz játszmát- íg2 te s megtanul%atod. 4e feledd a mottót! GHa más meg tudja $snáln- >n s meg tudomSG A meggazdagodás gazából nem ann2ra p>nzJg2 gazdagodást jelent. (nkább arról szól- k"> kell "álnunk- ml2en jellemm>- %og2an kell gondolkoznunk a%%oz- %og2 gazdagok leg2Jnk. Elárulok eg2 ttkot- amt ke"esen tudnak! a legg2orsabban Mg2 le%et meggazdagodn >s gazdagnak maradn- %a dolgozunk @nmagunk fejleszt>s>n. #keres emberr> kell fejlődnJnk. A kJl"lág ebben s $supán tJk@rk>pe belső "lágunknak. & "ag2unk a g2@k>r eredm>n2enk a g2Jm@l$s@k. Van eg2 mondás! G&nden%o"á magunkkal "sszJk @nmagunkatG. Ha skeres emberr> fejlesztjJk magunkat erő- jellem >s gondolkodás ter>nterm>szetszerNleg mndenben skeresek leszJnk. &>nk lesz az abszolMt d@nt>s le%etős>g. 3első erőre teszJnk szert- >s meglesz %ozzá a k>pess>gJnk- %og2 "álaszt%assunk bárml2en szakmát- "állalkozást "ag2 befektet>st- mndenben sker koronázza mNk@d>sJnket. Ez ennek a k@n2"nek a l>n2ege. Ha 0?@s sznten "ag2- 0?@s szntN eredm>n2eket >rsz el. Ha fel tudod fejleszten magadat a ;/?es szntre- ;/?es szntN eredm>n2ed lesznek. Le "g2ázzS Ha nem ">gzed el a munkát @nmagadon- >s "ala%og2an m>gs sok p>nz%ez jutsz- mnden bzonn2al $sak a "ak szeren$s>nek k@sz@n%eted- >s "alószínN- %og2 el"eszíted. Ha "szont kí"Jl?belJl skeres emberr> teszed @nmagadat- nem$sak sok p>nzt szerzel- de meg s tartod-"ele. g2arapítod- >s ' am a legfontosabb ' gazán boldog s le%etsz A gazdagok tudják- %og2 a sker%ez "ezető Mton be kell tartan a E44(TE44(- 3(RTBKB4( sorrendet.

118

A szeg>n2ek >s a k@z>posztál2 tagja azt %szk- %og2 a sorrend! 3(RTBKB4(- TE44(- E44(. A szeg>n2ek >s a k@z>posztál2 z@me Mg2 ">l- G%a sok p>nzem "an- azt te%etem- amt akarok- >s skeres leszek.G A gazdagok tudják! G%a skeres leszek- azt te%etem- amt tennem kell a%%oz- %og2 en2>m leg2en- amt akarok- bele>rt"e a sok p>nzt.G Van m>g "alam- amt $sak a gazdagok tudnak! a "ag2onteremt>snek nem az az eg2edJl $>lja- %og2 sok p>nzJnk leg2en- %anem az s- %og2 segíts>g>"el a le%ető legjobb ember "álj>k belőlJnk. Tulajdonk>ppen az a $>lok $>lja- %og2 a szem>l2s>gJnket fejlesszJk. &adonnától- a "lág%írN >nekesnőtől >s szín>sznőtől megk>rdezt>k- m>rt "áltoztatja >"ente a megjelen>s>t- a zen>j>t- a stílusát. Azt felelte- a zene számára az @nkfejez>s eszk@ze- >s azáltal- %og2 mnden >"ben Mjra ktalálja magát- ol2an szem>l2s>gg> fejlődk- aml2en lenn szeretne. R@"den! a sker nem G"alamG- %anem G"alakG. #zeren$s>re mndn2ájan t@k>letesen megtanul%atjuk- mk>nt "áljunk ezz> a G"alak">G. Fn $sak tudom. Eg2általán nem "ag2ok t@k>letes- k@zel sem- de %a megn>zemk "ag2ok ma a%%oz k>pest- ak %Msz >""el ezelőtt "oltam- k@z"etlen kap$solatot látok akkor G@nmagam >s a "ag2onomG llet"e annak %án2aW >s jelenleg G@nmagam >s a "ag2onomG k@z@tt. &egtanultam%og2an >rjek el skert- >s ezt t s meg tudjátok tanuln. Ez>rt tartok tr>nngeket. #aját tapasztalatból tudom- bárk megtanul%atja- mk>nt leg2en skeres. Engem megtanítottak rá- >s most >n s megtanít%atok rá t@bb tízezer embert. A tr>nng mNk@dkS Eg2 másk d@ntő kJl@nbs>g a gazdagok >s a szeg>n2ek- llet"e k@z>posztál2belek k@z@tt tapasztalatom szernt az- %og2 a gazdagok k"áló szakemberek a maguk terJlet>n. A k@z>posztál2belek k@z>pszerNek a szakterJletJk@n- a szeg>n2ek pedg g2eng>k. Te menn2re "ag2 jó abban- am"el foglalkozol &enn2re jól ">gzed a munkádat &enn2re jól rán2ítod a "állalkozásodat #zeretn>l teljesen elfogulatlan "sszajelz>st 4>zd meg a fzet>sedetS Az mndent elárul. Eg2szerN! a%%oz- %og2 a legjobban fzessenek- a legjobbnak kell lennJnk. )ALA)#)( EV ` A%%oz- %og2 a legjobban fzessenek- a legjobbnak kell lennJnk. Ez az el" nap mnt nap >r">n2esJl a prof sport "lágában. ltalában mnden sportágban a legjobb sportolók keresnek a legjobban. Ik kapják a legt@bb p>nzt- >s őket gazolják le a legjobb klubok. Qg2anez az el" mNk@dk a "állalkozás >s a%álózat p>nzJg2ek "lágában s. Akár $>gtulajdonos>rtelms>g szakembermarketnggel foglalkozó "állalkozójutal>kra dolgozó >rt>kesítő "alak- akár fzet>sből >lő alkalmazottngatlan?befektető- r>sz">n2es befektető "ag2 bárm eg2>b- >r">n2es rá%og2 mn>l jobban tesz a dolgát- annál t@bbet keres. Ez s alátámasztja119

m>rt rendkí"Jl fontos- %og2 fol2amatosan k>pezzJk magunkat azon a terJleten- amel2en dolgozunk. A tanulással kap$solatban >rdemes megjeg2ezn- %og2 a gazdagok nem$sak szakadatlanul tanulnak- de arról s gondoskodnak- %og2 tanuljanak azoktól- akk már skert >rtek el az általuk "álasztott terJleten. 4ekem szem>l2 szernt nag2on sokat jelentett- %og2 kktől tanultam. &ndg Jg2eltem rá- %og2 az adott terJlet gaz k"álóságatól szerezzem meg a tudást ' nem azoktól- akk szak>rtőnek "allják magukat- %anem azoktól- akket a g2akorlat >letben el>rt eredm>n2ek gazoltak. A gazdagok a m>g gazdagabbak taná$sat fogadják meg. A szeg>n2ek a barátaktól k>rnek taná$sot- akk >ppol2an ágról szakadtak- mnt ők maguk. 4emr>gben besz>lgettem eg2 befektet>s bankárral- ak Jzletet akart "elem k@tn. Azt ajánlotta- fektessek be nála t@bb százezer dollárt kezdőtőkek>nt. Azután megk>rt- %og2 mutassam be nek a p>nzJg2 kmutatásamat- %og2 megte%esse az ajánlatat. A szem>be n>ztem- >s megk>rdeztem! G3o$sásson meg- de nem fordít"a lenne ez %el2>n"aló Ha @n azt akarja- %og2 @nre bízzam a p>nzem kezel>s>t- nem nkább @nnek kellene bemutatna a p>nzJg2 kmutatásat nekem Ha nem gazán gazdag- ne fáradjonSG Az llető megrendJlt. áttam rajta- %og2 m>g so%a senk nem k>rdőjelezte meg a "ag2onát- >s nem szabta felt>telJl a nála "aló befektet>s%ez. A %el2zet abszurd. Ha meg akarnád mászn a &ount E"erestet- ol2an %eg2 "ezetőt fogadnál fel- ak m>g sosem járt a $sM$son- "ag2 okosabban tenn>d- %a ol2at keríten>l- ak már számtalanszor felment- >s pontosan tudja- %og2an kell Te%át melegen ajánlom- %og2 nag2on fg2elj oda- >s ne sajnáld az energát a fol2amatos tanulásra- ug2anakkor gondosan "álogasd megktől tanulsz- >s knek a taná$sat fogadod el. A szeg>n2ek ' leg2enek bár taná$sadók- oktatók- p>nzJg2 ter"ezők ' $supán eg2etlen dolgot tanít%atnak meg! %og2 mk>nt l>g2 szeg>n2. Eg2>bk>nt nag2on ajánlom- "edd fontolóra- %og2 szerződtetsz eg2 szem>l2es skertaná$sadót. Eg2 jó taná$sadó a jó Mtra terel- a saját magad által megjel@lt rán2ba. Vannak G>lettaná$sadókG- akk az >let mnden dolgában %atalmas szerepet "állalnak- míg mások eg2?eg2 terJletre spe$alzálódnak- mnt p>ldául a szakma teljesítm>n2- a p>nzJg2ek- a "állalkozás- az ember kap$solatok- az eg>szs>g "ag2 akár a sprtualtás. (sm>t nag2on l>n2eges- %og2 derítsd fel taná$sadód %átter>t$sak íg2 %og2tartott ol2anterJleten. embert "álassz magad mell>- akmert bzon2ított az bztosít%atodáltalad fontosnak A%og2an a &ount E"erest megmászásánál s "annak skeres Mt"onalaka magas j@"edelem megszerz>s>nek- az an2ag fJggetlens>g g2ors

120

el>r>s>nek- a "ag2onteremt>snek s "annak be"ált strat>gá >s módozata. Ezeket kell megtanulnod >s alkalmaznod. A &llomos elme p>nzkezel>s módszer>nek >rtelm>ben melegen ajánlom- %og2 %el2ezd el j@"edelmed ;/ százal>kát eg2 k>pz>s alapba. Ezt a p>nzt k@ltsd tanfol2amokra- k@n2"ekre- %angan2agokra- +L?kre"ag2 más eg2>b k>pz>s formákra. R>szt "e%etsz %"atalos oktatásbantr>nng$>gek k>pz>sen- "ag2 tanul%atsz magántanártól. 3árml2en formát "álasztasz- ebből a p>nzből mndg tanul%atsz- >s nem kell arra az ol$só kfogásra %"atkoznod- %og2 G>n már mndent tudokG. &n>l t@bbet tanulsz- annál t@bbet keresel... ez %oltbztos. 4D(ATKBAT! Tedd a kezed a szí"edre- >s mondd! GElk@telezem magam- %og2 szakadatlanul tanulok >s fejlő[email protected] Frntsd meg a %omlokodat- >s mondd! G&llomos elm>m "anSG A &((B&B# E&E TEE4LI( ;. K@telezd el magad a fejlőd>s mellettS &nden %ónapban ol"ass el legalább eg2 k@n2"et- %allgass meg eg2 oktató kazettát "ag2 +L?t- menj el eg2 p>nzről- "állalkozásról "ag2 szem>l2s>gfejleszt>sről szóló tanfol2amraS Hatalmas előrel>p>st fogsz tapasztaln tudás- @nbzalom >s skeress>g ter>n. . 1ontold meg- %og2 szerződtetsz eg2 szem>l2es taná$sadót- ak a %el2es Mton tartS 7. (ratkozz be a &llomos elme ntenzí" tanfol2amraS Ez a fantasztkus tanfol2am ezrek >let>t "áltoztatta meg- a t>det s meg fogja "áltoztatnS Akkor most m a $sudát $snáljunk Hog2an to"ább &t teg2Jnk Hol kezdjJk &ár mondtam- >s m>g sokszor el fogom mondan! G3esz>ln [email protected] Rem>lem- tetszett ez a k@n2"- >s ' am fontosabb ' rem>lem- %og2 a benne ol"asott el"ek alkalmazásá"al %atalmas ja"ulást >rsz el az >letedben. m >n azt tapasztaltam- %og2 eg2 k@n2" nem el>g >letJnk meg"áltoztatásá%oz. Kezdetnek jó- de ak a g2akorlat >letben akar skert el>rn- annak a tettek mezej>re kell l>pne. E k@n2" első r>sz>ben megsmert ettelek a p>nzJg2 modell fogalmá"al. Eg2szerN! p>nzJg2 modellJnk %atározza meg p>nzJg2 sorsunkat. &ndenk>ppen ">gezdaz elutánzás az általam ja"asoltesem>n2ek @sszes g2akorlatot szóbel programozás>s a konkr>t ter>n- %og2a elkezdd modelledet ol2anná alakítan- amel2 segít a p>nzJg2 sker el>r>s>ben. Azt s ajánlom- %og2 mondd el naponta a leírt n2latkozatokat. 121

A k@n2" másodk r>sz>ben megtanultad a tzen%>t konkr>t kJl@nbs>get a gazdagok >s a szeg>n2ek- "alamnt a k@z>posztál2belek gondolkodásmódja k@z@tt. Ca"aslom- jeg2ezd meg jól ezeket a Ggazdagság t>teleketG azáltal- %og2 nap mnt nap elsm>tled a n2latkozatokat- íg2 az el"ek r@gzJlnek az elm>dben. (dő"el azon kapod majd magad- %og2 másk>nt n>zel az >letre ' >s fők>nt a p>nzre 'mnt korábban. Ettől kezd"e Mj le%etős>geket "álasztasz- Mj d@nt>seket %ozol- >s Mj eredm>n2eket fogsz el>rn. A fol2amat felg2orsítása >rdek>ben ">gezd el rendre az eg2es gazdagság t>teleket k@"ető g2akorlatokatS Ezek a g2akorlatok rendkí"Jl fontosak. A%%oz- %og2 tartós "áltozást >rj el- sejtsznten kell ">gbemenne a "áltozásnak ' át kell alakítanod ag2ad Gáramk@retG. Ez azt jelent- át kell Jltetned az elm>letet a g2akorlatba. 4em el>g- %a ol"asol róla- %a besz>lsz róla- %a gondolkozol róla- meg s kell tenned. X"akodj a fejedben szóló ">kon2 %ango$skától- amel2 "alam l2esmt kántál! GQg2an már- g2akorlatok #e szJks>gem- se dőm rájuk.G 1g2elj oda rá- k mondja eztS Kond$onált elm>d a tettes. 4e feledd- nek az a dolga- %og2 ott tartson- a%ol >ppen "ag2! k>n2elm zónádban. 4e %allgass ráS V>gezd el a g2akorlatokat- mondd k a n2latkozatokat- >s fg2eld- mk>nt í"el meredeken felfel> az >letedS Azt s ja"aslom to"ábbá- %og2 a k@"etkező eg2 >"ben %a"onta legalább eg2szer ol"asd el Mjra ezt a k@n2"et. G&$soda ' s"ít talán az m>nt ">kon2 %ang. ' Eg2szer már elol"astam- mnek ol"asnám el Mjra meg MjraG Có k>rd>s- >s a "álasz eg2szerN! az sm>tl>s a tudás an2ja. &n>l t@bbet tanulmán2ozod a k@n2"et- annál g2orsabban "álnak term>szetess> >s automatkussá a benne foglalt fogalmak. átogass el a ===.mllonaremndbook.$om %onlapra- >s kattnts a 1REE 3BBK 3B4Q#E# $ímszóra az >rt>kes ajánd>kok>rtmegkap%atod t@bbek k@z@tt a k@"etkezőket! Eg2 kn2omtat%ató >s bekeretez%ető n2latkozatlstát A &llomos elme G%et gondolatátG A &llomos elme Geml>keztetőtG A &llomos elme G"ag2onn2l"ántartó lapotG A G42latkozatt>tel a gazdagság mellettG kn2omtat%ató "áltozatát. &nt mondtam- >n megtanultam- ml2en Mt "ezet a sker%ez- ez>rt most rajtam a sor- %og2 segítsek megtaláln másoknak. KJldet>sem- %og2 Gtanítsam az szernt embereket >s @szt@nz>st adjak nekk- %og2 magasabb >njJk g>n2e >ljenek"ez>relje őket a bátorsága $>ltudatosság >s az @r@m- szemben a f>lelemmel- az íns>ggel >s a k@telezetts>gekkel.G

122

4ag2on nag2 áldásnak tekntem- %og2 tanfol2amokat- mN%el2eket >s táborokat tart%atok- %og2 g2orsan >s tartósan átalakít%atom az emberek >let>t. elkesít a tudat- %og2 t@bb mnt 0/ /// embernek segít%ettem gazdagabbá >s boldogabbá "áln. #zeretettel meg%í"lak a %áromnapos &llomos elme ntenzí" tanfol2amra. Btt %el2ben átalakítjuk a p>nzJg2 modelledet. Eg2etlen %%etetlen %>t">ge alatt átt@r%eted az @sszes akadál2t- amel2ek meggátolnak p>nzJg2 le%etős>ged maPmáls kaknázásában. A tanfol2am ">g>re teljesen Mj felfogás alakul k benned az >letről- a p>nzről- az ember kap$solatadról >s @nmagadról. #okan állítják- %og2 a &llomos elme ntenzí" tanfol2am >letJk meg%atározó >lm>n2e "olt. #zórakoztató- zgalmas- m>l2 smereteket >s alap"etően l>n2eges p>nzJg2 k>szs>geket tanít. T@bb száz %ozzád %asonló emberrel találkoz%atsz a "lág mnden tájáról- sokuk Jzlet partneredd> >s >letre szóló barátoddá "ál%at. 4os- enn2 f>rt bele a k@n2"be. K@sz@n@m- %og2 >rt>kes dődet e k@n2" ol"asására fordítottad. Hatalmas skert >s gaz boldogságot kí"ánok- >s nag2on "árom- %og2 szem>l2esen s találkoz%assunk. A szabadságod>rt! T. Har" Eker A )ALA)#) &E)B#T#A Az gaz gazdagságot l>n2eg>ben azzal le%et meg%atározn- %og2 k menn2t tud adn. ' T. Har" Eker Ez a k@n2" arra tanít- %og2 megfg2eld saját gondolkodásmódodat- >s szembeszállj a p>nzzel kap$solatos korlátozó- %átrán2os gondolataddalszokásaddal >s $selekedeteddel. Az>rt a p>nzzel foglalkozunk elsősorban- mert ez a legt@bb ne%>zs>g forrásanak eg2ke az emberek >let>ben. Eg2 átfogóbb k>pet s >rdemes azonban szemJg2re "enn. Ha felsmered- m az- am %átráltat p>nzJg2 t>ren- alkalmaz%atod ezt a tudást az >let eg2>b terJletere s. E k@n2" tudatosságod fejleszt>s>t szolgálja. A tudatosság azt jelent%og2 megfg2eled a gondolatadat >s a tettedet- %og2 a jelenben %ozott"alód d@nt>sed alapján $selekedj- ne mMltbel programjad alapján. A l>n2eg- %og2 a magasabb >ned reagáljon- ne a f>lelmen alapuló Gala$son2abbG >ned. íg2 el>r%eted- %og2 a maPmumot %ozd k magadbólbeteljesít%esd a sorsodat. Tudnod kell>sazt s- %og2 ennek az átalakításnak a l>n2ege nem $sak t>ged >rnt szem>l2esen- %anem az eg>sz "lágot. Vlágunk nem másmnt az azt alkotó emberek tJk@rk>pe. A%og2an mnden eg2es ember

123

tudatossága nő- Mg2 n@"ekszk az eg>sz "lág tudatossága ' a f>lelem %el2>t a bátorság- a g2Nl@let>t a szeretet- az íns>g>t a bős>g "esz át. Ez>rt mndn2ájunk feladata- %og2 nag2obb tudatosságra teg2Jnk szert>s íg2 eg2re t@bb tudatossággal járuljunk %ozzá a "lág eg>sz>%ez. Ha a "lágot át szeretn>d formáln "alaml2en módon- kezdd azzal- %og2 elősz@r magadat formáld ol2anná. Ha jobbá akarod tenn a "lágot- tedd jobbá @nmagadat. Ez>rt gondolom Mg2- %og2 te s k@teles "ag2 k%ozn magadból a maPmumot- %og2 bős>gben >s skerben >l%ess mert íg2 segít%etsz másokon- >s >pítően járul%atsz %ozzá a "lág fejlőd>s>%ez. Arra k>rlek te%át- %og2 ezt a tudatosság n@"el>s>ről >s @nfejleszt>sről szóló Jzenetet add át másoknak s ' mn>l t@bb embernek. Határozd el%og2 legalább száz barátodnak- $saládtagodnak >s smerős@dnek to"ábbítod. Tekntsd Mg2- %og2 >letet meg"áltoztató ajánd>kot adsz nekk ezzel. Ezáltal ug2ans nem $supán %atásos p>nzJg2  fogalmakkal smerteted meg őket- %anem ezen kí"Jl le%etős>gJk n2ílk arra s- %og2 megfg2elj>k saját gondolkodásukat- n@"elj>k saját tudatosság szntjJket s ezzel az eg>sz bol2gó>t s. Rendkí"Jl sokat jelentene smerősednek >s $saládtagjadnak to"ábbá- %a "eled eg2Jtt r>szt "e%etn>nek a &llomos elme ntenzí" tanfol2amon. (gaz áldás barátokkal >s %ozzátartozókkal megosztan ezt az >lm>n2t. Az >n álmom az- %og2 mnden k@n2""el- mnden tanfol2ammal >s mnden eg2es r>szt"e"ő"el fokozatosan jobbá teg2Jk a "lágot. K>rlek- támogass- %og2 ez az álom "alóra "áljon. K@sz@n@m.

124