ibe i misztérium k
1
Fordította és bevezetéssel ellátta: Hamvas Béla Pesti Szalon Könyvkiadó, Budaest, !""#, !!" oldal Első kiadás: Bibliotheca, 1944, 136 oldal
$artalom [Beezetés! "m ma#i $adme hum % mi#de##a$os &'akorlat % #'(le&'e#es )sé#' % rola#& % halottak tudatá#ak átitele *+ho-a. % Tumo Ta&$o /had0e ta#(tásaibl % 2h)d %z álom % Bardo 2ha& 'a 2he#$o *% me&szabadulás a&' 5elké$e. Tibeti és sza#szkrit szaak
2
[BEE7ET8! Tibetről a rále$edett buddhizmust #em szksé&es leka$ar#i; a réte&, mi#t a $or, k)##'e# le<=0hat s akkor az ember szemtől szembe# áll azzal, ami Tibet mi#di& olt, a buddhizmus előtt is, sok ezer éi&> Ez a Tibet r)ide# és e&' szal: a B)#> % B)# tula0do#ké$$e# &'akorlat és $edi& az ember ember és a természet<)l)tti hatalmak hatalmak k)z)tt leő rituális éri#tkezés#ek részletes, $o#tos, re#dszeres &'akorlata> % B)# a misztikus aszkéta $ra?isa; a láthatatla# erőkkel al ka$csolatot ezzel tart0a
% $raktikus el0árások &')kerébe# leő allásos all ásos meta @eta E##ek a meta % eda #élkl a B)# &'akor lati re#dszere iste#k(sértő má&ia, a&' i#dokolatla# babo#a> aki a eda lé#'e&es &o#dolatai#ak ismerete #élkl a tibeti misztériumokat olassa, csak <élelmetes bor zo#&ást érez, azok#ak aldi lé#'e&ét #em érti> % eda ala$ető ta#(tása, ho&' a ilá&#ak ilá&#ak csak ele#'észő csekél' része és csak le&klső burka láthat, érzékelhető és a#'a&i; a haso#l(thatatla#ul #a&'obbik rész láthatatla# és a#'a&tala#> % ilá& sorsa, a t)rté#et, az emberi lét, a kozmikus 0ele# sé&ek oka, eredete és i&azi értelme a láthatatla# a#'a&tala# ilá&ba# a#> %mit érzékei#kkel ta$asztalhatu#k az a ilá&#ak csak #ehéz a#'a&i teste; a test m)&)tt, alatt, e testbe#, e test k)rl a# az érzékek számára hozzá<érhetetle# alsá&> %z ember, mielőtt a#'a&i testet )lt)tt s miutá# ezt a testet leetette, élt és él#i % meta Aá$rázat ez az e&ész a#'a&i ilá& is, keletkezik, elm=lik, áltozik #'u&tala#ul, mi#t az álom> Aá$rázat a sok szel lem, k(sértet, démo#, mert mi#de&'ik csak a lélek ké$zeleté#ek szl)tte> Aá$rázat mé& az iste#ek sere&e is> E&'etle# alsá& a#, e&'etle# létező: a lélek> % B)#be# ez a meta % #a&' $raktikus re#dszer ebből i#dul ki és ezt alkalmazza> @i#de# B)#&'akorlat és B)# misztérium értelme: a ká$rázatot eloszlat#i, a ma'a arázslatát Ez az aszkétikus &'akorlatok cél0a, mi#t amil'e# a tumo; ez ezette Tibet #a&' sze#t0eit, mi#t a aro$át és @ilare$át; ez a cél a rola#&ba#, a ch)dbe#, de mi#de#ek<)l)tt a Bardba#> % alsá&ba al e&'e#es isszatérés #ee a '(le&'e#es )sé#', a @aha'a#a, a a&' =t> Ez a tibeti B)#> %le?a#dra aideel e&' alkalommal Tibetbe# koldusasszo#'ké#t koldusasszo#'ké#t utazott> %z =to# rablk támadták me&, $é#zét elették és el akartak táoz#i, amikor az eur$ai h)l&'#ek, aki a allás és a #é$ szokásait 0l ismerte, me#tő &o#dolata támadt> támadt> a&' Elátkozta az =to#állkat, hozzátartozikat, roko#aikat, mi#de# lé#'t, aki alaha is elk éri#t kezett, a $é#zt, amit tőle elettek, % rablk a##'ira me&rette#tek, ho&' a $é#zt siete isszaadták és eltáoztak> 3
%z e&észbe#, szl aideel asszo#', a le&kl)#)sebb az a hatás olt, amit az átok s)tét szaai keltettek> "kkult ha#&ulat olt> % lé&k)r a me&h(ott sz)r#'ek #'o maszt 0ele#létéel, mi#tha alsá&ba# me&telt ol#a> 2sak#em $illa#atok alatt @a&a az átkot mo#d is érezte, ho&' ki %z orszá&=to# álldo&ál cso$ortot @i#da##ak, ami Tibetből származik, il'e# okkult ha#&ulata a#> E misztériumok mi#de# szaába# a# alami #em ártatla#> %z ember #em lehet elk elé&&é atos, #em eheti őket elé& komol'a# és #em tisztelheti őket elé&&é> % tibeti B)# aszkétikus &'akorlata é&tele#l eszél'es> Tibetbe# százáal emle&et#ek ol'a# eseteket, amel'ek arrl beszél#ek, ho&' mé& ta#ult és &o#dos mester aideel asszo#' k)#'ei t)bb il'e# 0ellemző esetet beszél#ek el> %z okkult ha#&ulat a misztériumok szaaiba#, illete má&ikus má&ikus Ez részbe# a tibeti #'el sa0átsá&a, részbe# azo#ba# azért a#, mert az éezredeke# át E Tibetbe# #i#cse# csoda> @iértC @ert az, ho&' alami re#dk(li t)rté#ik, az ma&átl értetődik> Tibetbe# az éezredek ta tart misztikus aszkézis k)etkeztébe# mi#tha k)##'ebb le##e átlé$#i az a#'a&i ilá&bl a láthatatla#ba és a láthatatla#bl az a#'a&i ilá&ba> il á&ba> #emcsak átlé$#i k)##'ebb> % határ ol' k)zel a#, ol'a# ol 'a# bizo#'tala#, a##'ira át me& átt)rt és a##'ira mi#de#tt ott a#, ho&' az ember át is szédlhet, me&&o# dolatla#ul átbukhat, me&botolhat, átzuha#hat> @i#dez e&'etle# és 0átehetetle# $illa#at lehet> % láthatatla# ilá& határai#ak k)zelsé&e álla#d borzo#&at Ez az okkult ha#&ulat ma&'arázata> @i#dazzal, ami Tibetből 0)#, határtala# elői&'ázatos#ak kell le##i> %z eur$ai ember#ek a tibeti B)##el szembe# atossá&ot atossá&ot kell ta#=s(ta#ia, mert azt a ma&atartást, ami az aszkétikus &'akorlatokba# me&#'ilatkozik s ami a %z eur$ai 0l érti t)rté#eti alak0ai#ak +eriklés#ek, 2aesar#ak, a&' +éter#ek ma&atartását ma&atartását és tud0a, ho&' be##k a lélek re#dk(li ere0e e re0e #'ilatkozott me&> 8rti mé& k)ltészeté#ek alak0ait is, %chilleust, %e#east, +arsialt és tud0a, ho&' ezek az emberek emberek a hősies lélek me&#'ilatkozásai> e már e&'általába# #em érti a héroikus lélek#ek azt a me&#'ilatkozását, ami a misztikus, a $r<éta, az aszkéta, a sze#t> %zt hiszi, ho&' a lélek hősiessé&e mi#de# esetbe# klső eredmé#'t, =&'#eezett sikert ér el; e siker: a h(r#é, a dicsősé&, a #a&' elhatározás és #a&' tett k)etkezmé#'e, hatalmas és 4
le#'D&)ző látá#', me&babo#áz $élda> a alakibe# hősies lélek él, ez a hit ma itt, a##ak ol'a##ak kell le##i, mi#t a tDzi0áték#ak, az ember szemét tettei#ek #a&'sá &áal el kell ká$ráztat#ia> % lélek hősiessé&é#ek a# azo#ba# másik alak0a is, amel' amel' Aelete# ottho#os> % hősi essé& #em ki %z őskorba# a hősiessé& e két alak0a k)z)tt #em tettek kl)#bsé&et> omérosz hérs#ak #eezte a harcos %0ást és ektort é$$e# =&', mi#t a 0st a&' az é#ekest> %z eur$ai ember be# a ki Tibet aszkétá0á#ak és a tibeti misztériumok#ak titkát $edi& me&érte#i a belső héroizmus élmé#'e #élkl remé#'tele#> Tibetbe# se#ki, akibe# a hősi lélek %z aszkézis i&azi hősei =&' éltek, ho&' se#ki sem tudott rluk, rlu k, me&haltak a imalá0a e&' barla#&0ába# és cso#t0aikat sohasem találták me&> A(#ába# ezt az életmdot F#eezetes #étele#sé&#ekF h(0ák> étele#, mert esetle& az orszá&=t koldusa, se#ki sem tud0a mi él be##e; de #ee zetes, mert a hősies lélek az embert a lét hallatla# ma&as Aelete# sok száz és sok ezer il'e# #eezetes #étele#sé&be# élő hős a#, aki #éha mé& é$ elmé0ét is elre0ti és ki % klső hős élete az emberisé& sz(#e előtt 0átszdik le; a belső hős élete e&'edl Gste# sz(#e előtt> Tibetbe# mé& a le&#a&'obb hős)k, a sze#tek, e&' aro$a, a&' @ilare$a életéről is csak #ai le&e#da maradt mi#daz, amit a #a&' aszkéták életéről tud#i lehet, az meseszerD, oktat ha#&=, ta#(t, de #em reális> @i#daz, ami klsősé& Tibetbe#, e&észe# bizo#'tala# és me& i#cse#ek té#'ek, #i#cse#ek észámok, #i#cse#ek adatok, #i#cse#ek emlékmDek> % alsá& bell a#> %le?a#dra aid eel a tibeti aszkétákat a lélek s$ortemberei#ek #eezi> Ez i&azi eur$ai, e ur$ai, 2aesar és a$leo# #em olt s$ortember; a héroikus lélek embere olt> % tibeti aszkéta sem s$ortbl t)lt #e&'e# éet e&'e dl a sziklaku#'hba#, szikl aku#'hba#, #é&'ezer méter ma&assá&ba# és #em eszik semmi mást, csak csalá#t; ez a hősies lélek> %z a hősies lélek, aki be % B)# aszkétikus &'akorlata #em e&'éb, mi#t a hősies hősies lélek '(le&'e#es )sé#'e; az lé$ rá, aki az a#'a&i ká$rázatilá&bl ki akar lé$#i és issza akar tér#i a al sá&ba> %z ősi B)#re időszám(tásu#k #'olcadik századába# az G#diábl G#diábl származ buddhiz mus tele$edett> %z =0 ta#(tás a ré&i# keeset mdos(tott; #a&'obbára csak #eeket> e, ha lehet, mé& 0obba# aláh=zta azt, ami a tibeti misztikába# 5
Hé&ebbe# ezt a ká$rázatot ma'a#ak h(ták; most a #é: sa#&sara lett> a#&sara a láthat ilá&, a be##e al értelmetle# á#dorlás, a tudatla#sá&, a kábasá&, a szle tés, sze#edés, halál k)r % szabadulás #ee ré&ebbe# az atma# olt; most a buddhizmus elter0esztette a #irá#a ki % #irá#a a me&szabadulás, a t)kéle tes % buddhizmus és a B)# t)bb<éle alakba# olad e&'be> % le&#eezetesebb il'e# e&' beoladás a kar&'t$a % kar&'t$a #eezetessé&e, ho&' a #a&' sze#teket Tibet #ek ez a % sze#tek: Tilo$a, aro$a, @ar$a, @ilare$a időszám(tásu#k első ezredéé#ek Tilo$a G#diába# ta#ult> (rét a Aelete#, kl)#)se# az őskorba# a @ester#ek e&észe# kl)#)s szere$e olt> % szletés#ek két alak0át ismerték: a testi, a$átl, a#'átl al szletést, e##él azo#ba#, Gtt $edi& az a$a is, az a#'a is e&' személ': a mester, tibeti #'el e#: a &uru> % &uru a$a olt, a#'a olt, de iste# is olt, ember<)l)tti lé#'> emmi sem olt ol'a# Tilo$a a aro$a akkor ld)z#i kezdte> Tilo$a &=#'t Dz)tt belőle és 0átszott ele> aro$a azo#ba# #em tá&(tott> é&l is szemtőlszembe# sohasem találkoztak> % b=0cskát 0átsz @ester az ld)ző ta#(tá#'t ezzel a sa0át sá&os mdszerrel, ho&' % tibetiek #a&' sze#t0e azo#ba# @ilare$a olt> @ilare$a má&us, aszkéta, mi#de# B)#&'akorlat utolérhetetle# mestere és k)ltő> erseit ma is szaal0ák és idézik lámák, &'ermekek, asszo#'ok, kolostorba#, tem$lomba#, $iaco#> @ilare$a becs á&'a az olt, ho&' e&'etle# emberi élet alatt a t)kéletes ilá&ossá&ot eléri> em szám(t arra, ho&' időtle# idők m=la ismét me&szletik s akkor mu#ká0át a me&sza badulás % hősies lélek e&'etle# tibetibe# sem olt ol'a# hatalmas, mi#t @ilare$ába#> %z asz kéta t)bb mi#t harmi#c ée élt a he&'ek k)z)tt e&'edl> őtestére h(rt szerez rla, me&láto&at0a és a ilá&i életbe isszah(0a> @ilare$a elutas(t0a> I&'a#ekkor hossz= aszkétikus &'akorlatai#ak első eredmé#'e is 0ele#tkezik: már ki tud lé$#i #ehéz a#'a&i testéből, be tud0a 0ár#i a ilá&tereket és <)ldi testéel is tud re$l#i> Tibet le&ma&asabb re#dD szellemi =t0a az =&'#eezett '(le&'e#es )sé#'> %z )s é#' azért #'(le&'e#es, mert me&alkuás #élkl <élredob mi#de# szertartást, elő( téletet, ha&'omá#'t, #em t)rődik 0 és rossz tettel, részéttel, 0utalommal, kiá laszt0a irá#'át, #ekiá& és tá#tor(thatatla# céltudatossá&&al halad az e&'etle# cél, a #irá#a, a t)kéletes ébersé& % B)# le&t)bb &'akorlata az )sé#' e&'e&' sza kaszá# a hősies lélek aszkézise> Gl'e# a meditácis &o#dolatokat #'=0t F@i#de# #a$os &'akorlatF, il'e# a F@e&szabadulásrlF szl ta#(tás, il'e# Ta&$o /had0e mester ta#(tása, il'e# az álomrl szl részlet, amel'#ek cél0a, ho&' az ember ébre#lét és álomtudatát e&'etle# Gl'e# a '(le&' e#es )sé#'hez tartoz állomás az, amit a rola#&misztérium (r le> 6
%z aszkétát =t0ába# s)tét démo#i erők akadál'ozhat0ák s ezek#ek lekzdésére alkalmas eszk)z a halott ember #'ele, amit hátborzo#&at k)rlmé#'ek k)z)tt kell me&szerez#ie> % '(le&'e#es )sé#' két le&#a&'obb misztériuma: a tumo és a ch)d> % ma&á#'os tibeti remete &'akra# )tezer méterre a te#&er sz(#e <)l)tt sziklahe&' sé&be#, hee#'észett kőházba# lakik és itt esetle& tize#)th=sz éi& él e&'edl> %z emberi élet le&#a&'obb elle#sé&e il'e# k)r#'ezetbe# #em a tá$lálék hiá#'a, ha#em a hide&> %z aszkéták azo#ba# ismerik azt az el0árást, amel'et ősidőkből )r)k)ltek s amel' testket álla#d e&' Ezt a mele&et h(0ák tumo#ak> % tumo #em F%z iste#ek la#&'os, $uha takar0aF, mi#t a k)#'ek mo#d0ák> %mikor az ember ma&ába# % tibeti misztikus a#atmia szeri#t az á&'ékba# Ez a csator#a szabál'ozza a test mele&ét azzal, ho&' a ma&bl kisu&árz mele&et a testbe# eloszt0a> o&' az emberi testet il'e# álla$otba# té#'le& a ma& hee, sőt ma&a a szét Elmo#d0a, ho&' az aszkéta ruhátla#ul a he&'ol dalba# állt, ad sziklák k)z)tt, kietle# hel'e#, dermesztő téli hide&be#> %z iste#ek la#&'os, $uha takar0ába# )#k(letébe# #em ette észre, ho&' <éltéke#' %z asszo#' bossz=bl, mert <ér0e elha&'ta s a he&'ek k)zé o#ult, me& akarta )l#i> % tőrt hátába sz=rta, de az aszkéta testéből csodálatoské$ $e# #em ér, ha#em s$erma csur&ott> % tumo &'akorlatá#ak el #em e#&edhető %z aszkétá#ak me& kell ta#ul#ia ké$essé&eiel a ma&ezető, láthatatla# csator#át kitá&(ta#i> % csator#a hossz= &'akorlattal a##'ira tá&(that, ho&' #emcsak az ember <ér el be##e, ha#em az e&ész létező ilá& is> %z aszkétá#ak mi#de# ruhát le kell et#ie és a &'akorlatot elei#te ha0#alba#, #a$ % &'akorlat <őbb állomásai ezek: 1> %z aszkéta e&ész szellemi ere0ét a ma&<észket és az a&'előt )sszek)tő csator#ára )ssz$o#tos(t0a és azt ha0szál#'i#ak ké$zeli el> % csator#a tibeti #ee: uma> @i#t G#diába#, Tibetbe# is a ma& és a tDz szoros ka$csolatba# áll e&'mással> % testbe a mele& az umá# keresztl 0ut> J> %z aszkéta az umába# lé&o#atot idéz Teszi ezt szabál'ozott léle&zéssel> % léle&zés md0a mi#de# aszkétikus &'akorlat ala$0a> % lé&o#at a ma& tzét 3> % ha0szálasta&sá&= uma ko#ce#trácial &'u A)zbe# a lé&huzat #)eléséről sem szabad me& % csator#a mi#él asta&abb, az erre a célra me&szabott léle&zést is a##ál i#te#z(ebbe# alkalmaz#i kell> 4> % csator#a karasta&sá&=á lesz> Kel és alá @i#él 0obba# sz(t0ák, a##ál tzesebb &őz száll ki belőle> L> % csator#a az e&ész testet bet)lti> %z emberi test e&'etle# umáá lesz> 6> %z uma kiter0ed a he&'ekre, az e&ész orszá&ra, a <)ldre és a ilá&ra> 7
%z e&ész ilá&e&'etem ro$$a#t he#&er alak= csator#a> %z aszkéta #em érzi t)bbé, ho&' test, ho&' ember, ho&' a k))# áll, ho&' a#'a&i természet eszi k)rl> M#k(letbe esik és =&' érzi, ho&' sa0át léle&zetéel <)lkeltett hő la#&'os hullám #'elei# =szik> % &'akorlott tumomester ezt a hat @ilare$a beszéli el )#életra0zába#, ho&' e&'szer téle# a imalá0a #a&' cs=csai k)z)tt, ahoá szemlélőd#i isszao#ult, házá# k(l hihar le$te me&> Aile#c #a$i& szakadatla#ul hullott a h, dh)#&)tt az orká# s őt a tumo me#tette me&: e&' szikla ár#'ékába# állt, mé& zsákro#&'át is leetette, és a tumot % csodálatos me#eklésről a k)ltő misztikus szé$ erset (rt s ezt a erset mi#de# tumota#(tá#'#ak ismer#i kell> % issza %z aszkéta a léle&zést mérsékeli s ezzel a tDz#'elek hee is alábbha&'> %z uma lassa# )sszeh=zdik s ismét csak az emberi testet J> % csator#a mé& 0obba# szDkl és már #em asta&abb, mi#t az emberi kar> 3> % léle&zést és a lé&o#atot az umába# e&'re mérsékel#i kell, de &'el#i kell arra is, ho&' ez #e t)rté#0ék t=l &'orsa#> 4> % csator#a lassa# hel'ku00, ma0d kisu00asta&sá&=á lesz> L> %z uma &'u 6> %z uma ha0szálasta&sá&=> N> %z uma eltD#ik> I&'a#ekkor a mele& is me&szD#ik, de hatása me&marad> %z aszkéta $edi& abba# a szellemi álla$otba# él, amit be##e a ilá&e&'etemmé al kitá&ulás % ch)d betD szeri#t elmetszést 0ele#t> Grodalmi árom ch)d misztérium a#: a %z aszkéta sa#&sara8#0ét mi#d a három misztériumba# %z első esetbe# azo#ba# a cél az élet italá#ak, az amrita#ak elérése; a % második esetbe# a cél az előbbi életek Ez a @i#t a kézirat mo#d0a, estszrkletkor szokták tarta#i> %z aszkéta re#dese# =&'#eezett karmatikusa# terhelt hel'et álaszt ki: temetőt, s(rdombot, ol'a# hel'et, ahol alakit szere#csétle#sé& ért> Gde u&'a#is a t=lilá&i lé#'ek álla#da# el0ár#ak> %z elké$zelés az, ho&' é&tele# mocsár k)ze$é# e&' halom hamu heer> % ré&i életek % )r)s lakoma a tula0do#ké$$e#i kié&zés> %z aszkéta az a#'a&i ká$rázatléttől ma&át e&'szer s mi#de#korra lemetszi> % sa#&sara8#t kié&zi> % ch)d, a&'is az e&ész tibeti misztika, a B)# ala$0a: a mi&s$a> % mi&s$a elké$ zelést 0ele#t> %z ember meditáci0a alatt bizo#'os, #a&'obbára me&határozott ké$et erőse# me&ra&ad és )#ma&át mi#de# ere0éel ebbe# a ké$be éli> o#dolataial ol' sokái& és ol' i#te#z(e# r)&z(ti, ho&' a ké$ be##e életre kel> @ikor a ké$et életre keltette, )#ma&a re#dese# már eksztázisba# a#> 8
% lélek e&' elemét auto#mmá kell te##i: ez az okkult lélekta# ala$ető mozza#ata> Ez a mi&s$a> %z el0árás re#dk(l eszedelmes, mert az auto#mmá ált ké$ k)##'e# ol'a# teéke#'sé&et % Ezt a bo#'o lult és ma&as re#dD hel'zetet $ersze csak hosszas &'akorlattal lehet elér#i> % ch)dbe# % )r)s lakoma beezető ké$e mi#d0árt az, ho&' a a0raaki#i *az aszkéták édőiste##ő0e. a 'o&i#t e&'szerDe# le#'akazza> % le % ch)d szere$lő0é#ek mi#dezt a lehető le&élé#kebbe# át kell él#i: lát#i kell )#ma&át, ami#t #'akábl érsu&ár t)r elő, ami#t hasát % ch)d misztérium klsősé&e a k)etkező: az aszkéta, a&' a #al0or$a, aho&' a tibetiek h(0ák, a kéziratba# elsorolt eszk)z)kkel, me&álasztott hel'e#, időbe#, tel0ese# e&'edl, meditáciba merl> %z elmerlés azzal szokott kezdőd#i, ho&' a @a#dalát #ézi> % @a#dala misztikus 0elké$szerD ábra, a&' ra0z> @ikor az utas(tás ba# k(á#t ké$ már él és a #al0or$a az eksztázis szélére ért, kezdődik a rituális tá#c> % tá#c &eometrikus mozdulatok e&'mást k)ető sora> Aézzel és lábbal szi&or=a#, milliméterre me&határozott mozdulatokat kell te##i> % lee&őbe, a <)ldre szimbolikus ábrákat kell (r#i, tembe# dobba#ta#i, k)zbe# a tamburi#t *damura. t#i és a láb szárcso#tbl készlt krt)t *ka#&li#&. me&<=0#i> % dob és a krt a démo#okat acsorára h(0a> %z asztal ter(te a#: az abrosz az aszkéta bőre; a lakoma ma&a: az aszkéta h=sa, cso#t0a, ére> A)zbe# ha#&osa# imádkoz#ia kell, h(#ia kell a /e&ma&asabbat *harmaAa'a, sz szeri#t a /e&ma &asabb /é#' szellemteste., h(0a a &urut, az őskor #a&' mestereit és bizo#'os $o# toko# ki kell mo#da#ia a #a&' F+hatF arázsszt> % ér % )r)s lakoma értelme ez: Fel&o#dolhatatla# idők ta, me&számlálhatatla# alakba# elemésztettem t)mé#tele# lé#'t, tá$lálékra, ruházatra, élezetre, d(szre, mi#de#<éle e&'éb szol&álatra s elké#'eztetett testemet (&' tartottam @ost elk)etkezett a #a$, ho&' tartozásomat me& Ezt az élősdi testet áldozatul a0á#lom "daadom testemet az éhe sek#ek, éremet a szom0asok#ak, bőr)met a ruhátla#ok#ak, cso#tomat tzelől azok#ak, akik <áz#ak> Mr)meimet odaadom azok#ak, akik sze#ed#ek, életem lehe letét odaadom azok#ak, akik ezzel életbe# akar#ak marad#iF *aideel.> %z aszkéta é&l lemo#d mi#de# elő#'ről, ami áldozatábl reá hárul#a> Aéri a a&' Tudást, ho&' az eredmé#'t, amit elért, te&'e semmié> i#cs szksé&e kiáltsá&ra, #i#cs szksé&e dicsősé&re> @it akartC % alsá&ot me&ismer#i és a ká$rázatot eloszlata a alsá&ba isszatér#i> i#cs szksé&e h(rre, #ére, dicsősé&re #étele# akar marad#i> Fem kell 0utalom> %z i&azsá& birodalmába# #i#cs érdemOF Ezutá# a szellem #'(le&'e#ese# <)lemelkedhet és isszatérhet a harmaAa'aba, a #irá#ába> azok a #a$ok, a&' h#a$ok, a&' éek, amel'eket az aszkéta mé& itt a <)ld)# t)lt, tel0ese# 8#0éről al lemo#dásba# tel0e#ek el> 9
%z emberisé&et szol&ál0a> % szol&álat $edi& az, ho&' %m(& tom$a, kába #)é#'i, állati, a&' démo#i lé#'be# élt, tehe tetle# olt> @ost itt az alkalom arra, ho&' t)kéletese# % #al0or$e életét a##ak sze#teli, ho&' a ilá&ossá&ot ter0essze és mi#él t)bb embert % Bardo T)dolt a tibeti Falottak k)#'étF /ama Aazi aPa amdu$ Ea#s-e#tz ma&'arázta és az o? % lámá#ak FQo&a a#d secret doctri#sF c(mD k)#'ébe# azo#ba# a Bardorl r)idebb ter0edelmD )ssze % Bardo átme#eti álla$otot 0ele#t> @i#t aho&' az é0szakai alás az átme#et a te&#a$ és a ma ébre#léte k)z)tt, =&' a két élet k)z)tt az átme#et a Bardo, a t=lilá&i á# dorlás é0szaká0a> % B)#, a eda s később a buddhizmus ta#(tása szeri#t a lélek a halál utá# csak akkor kerl é&le&es hel'ére issza, ha )#ma&át me&áltotta> E me&áltáshoz se&(ti az embert a B)#be# a '(le&'e#es =t t)bb misztériuma, <őké#t azo#ba# a ch)d> %ki az a#'a&i és érzéki ilá&ba# elmerlt, a alsá&ra soha #em eszmélt E&'etle#e&' r)id időszak a# csak, amikor a lélek számára a szabadulás lehetősé&e me&#'(lik: a halál $illa#ata> % Bardo azt mo#d0a, ho&', amikor az ember me&hal, e&észe# keés időre, az éberek számára a##'ira, ame##'i idő alatt alaki e&' ebédet me&eszik, a kábák, a bete&ek, a &'e#&ék számára csak a##'ira, ame##'i idő alatt az ember u00át elcsette#ti: a me&szaba dulás % t=lilá&ra lé$őt a /e&ma&asabb /é#' szelleme, mi#t a Kelra&'o& Rs<é#' @i#de# határ leomlik, mi#de# &átlás me&szD#ik, mi#de# a0t kitárul> %z emberi lélek ez alatt az idő alatt akadál'tala#ul isszatérhet ősottho#ába, a /e&ma&asabb /é#' birodalmába> % le&t)bb lélek azo#ba# kába és álmos és #em tud0a, ho&' mi t)rté#ik ele> % akkor már el is e szett> % /e&ma&asabb /é#' % al sá&ot #em ismerte em értette, ho&' ő, a lélek ma&a, #em e&'éb, mi#t <é#', ős<é#', t#d)klés, ilá&ossá&, alsá&, a /e&ma&asabb /é#' szikrá0a> miel #em értette me&, szabadulását elszalasztotta; isszasll'ed a ká$rázatba, a kábasá&ba, a sa#&sarába s toább kell á#dorol#ia> Elkezdődik a Bardo: a t=lilá&i téel'&és> % lélek sa0át ká$rázatai k)z)tt lebe&, rette&, <él, irtzik, reme&, szoro#& és el akar re0 tőz#i> oáC %z a#'a)lbeC @é& mi#di& azt hiszi, ho&' csak az a#'a&i ilá&ba# a# bizto#sá&ba#> Ere0ét me& @ikor ez é&re sikerl, az átme#eti álla$ot me&szD#t> % lélek =0ra a <)ldre érkezett> % Bardo T)dol klső k)rlmé#'ei#ek me&értésére le&'e# elé& e##'i: ha az ember az a&#iába ér, a család elhozat0a a bete& &uru0át, a&', ha azt alami okbl #em lehet, más lámát> % láma a Bardo T)dollal kezébe# a haldokl mellé l és az elk)l t)zés mozza#atait @ikor az emberi lélek a t=lilá& ksz)bére érkezett, a k)#' % haldokl#ak haláltusá0ába# se&(tsé&re a# szksé&e, 10
aki be##e az ébersé&et %kit életébe# a Bardo misztériumába aattak, a##ak dol&a k)##'ebb: a ele t)rté#ő esemé#'ek 0ele#tő sé&ét e, akit #em aattak be, azt is be %z Rs<é#'t az is % Bardoba# a sa#&sarábl sokkal k)##'ebbe# ki lehet lé$#i, mi#t a <)ldi ilá&ba#, mert az emberi lelket az a#'a&i ilá& ká$rázata #em k)ti> %rra, ho&' a á#dorl ezért a &uru, a&' a láma, aki a haldokl, a&' a halott mellett l s aki a t=lilá&o# leő lélek tudatáal álla#d ka$csolatba# áll, % Bardo misztériuma #e&'e#két #a$i& tart> % szám ma&a %z e&'i$tomi Falottak k)#'ébe#F is #e&'e#két b(r (télkezik a halott lelke <)l)tt> E##ek 0ele#tősé&ére azo#ba# itt most #em lehet kitér#i> % láma #e&'e#két #a$i& a halott mellett l és a t=lilá&o# á#dorl lelket ezeti> Beaat0a abba, ho&' mit kell te##ie, ho&'a# kell iselked#ie, ho&'a# kell imádkoz#ia, kihez kell Ez a ta#( tás a Bardo T)dol> % 0ele# irat a t=lilá&i á#dorlás#ak csak Ezek az állomások: a halál $erce, a alsá& élmé#'e és az utazás az =00á szletés % Bardo T)dol a tibeti misztika ismert mDei k)z)tt a le&0ele#téke#'ebb> I&'a#ekkor azo#ba# az e&ész <)ldkereksé&é# az e&'ik le&mél'ebb ze#tk)#'> B(rálat #em illetheti, le& %zok k)zé a k)#'ek k)zé tartozik, amel'ek #em azért a##ak, ho&' az ember (tél0e# <)l)tt#k, ha#em, ho&' azok (tél0e#ek az ember <)l)tt> % tibeti misztikábl azo#ba# mé& sokat #em ismer#k> /ámakolostorokba# sok ezer titkos kéziratot őriz#ek, amel'ekről az eur$ai utazk, mi#t le&utbb aideel asszo#', csak hallottak> % lámák azo#ba# hall&at#ak> % tibeti misztériumok lé&k)re az eur$ai ember#ek ide&e#szerD és sok teki#tetbe# érthetetle#> %zok a lé#'e&es értekezések, amel'ek a tumorl, az élet tzéről, a&' az álomrl, a&' a halottak tudatá#ak átiteléről szla#ak, tele a##ak #a&'obbára tech#ikai utas(tásokkal> Aiábrá#d(t, &o#dol0a ma&ába# a 2sodálkoza álla$(t0a me&, ho&' az értekezések ha#&0a sz(#0za# és semmi si#cs tőlk táolabb, mi#t az a $ietizmus, amit az eur$ai a misztika el #em e#&edhető alkatrészé#ek él tud#i> Ez a misztika #em lá&' és #em sze#time#tális> %z e< Ez a misztika é&tele#l elszá#t, reális, hi&&adt, hD)s, száraz és kőkemé#'> Ez a hősies lélek misztiká0a, amel' a misztéri umokat #em szrakozásbl, a&' s$ortbl alkotta me&, ha#em életrehalálra, sorsát isszao#hatatla#ul kockára ete> E misztériumok mi#de&'ike &'akorlat> % meta a meta % B)# má&ikus $ra?is, amel'#ek ala$0a és értelme a eda> @i#de# misztérium kimo#datla# titka a eda ta#(tása arrl, ho&': e&'etle# létező a#, a lélek s mi#daz, ami a lelke# k(l létez#i látszik, az ká$rázat, 11
ma'a> % &'akorlat is il'e# ká$rázat> 2sak 5elké$> @ert a B)# $ra?isá#ak cél0a a ká$rázatbl al me&szabadulás; az ol'a# aszkéta számára $edi&, aki tel0ese# % 0elké$#ek hallatla# 0ele#tősé&e a# a sa#&saraba#, a ká$rázatba#, mi#t mi#de# 0elké$#ek> az % betD #ek, az "m#ak, a um#ak, a mozdulatok#ak, a szaak#ak> % le&#a&'obb 0elké$ a sze#t mo#dat: "m ma#i $adme hum> % ta#ul 0elké$es mo#datok <)l)tt meditál> % cél: a ilá& #a&' 0elét me& alame##'i misztérium mi#de# &'akorlata e&'etle#e&'et akar elér#i: ilá&ossá&ot teremte#i, Ebbe# a % tibetiek é$$e# =&', mi#t a hi#duk, a tudás és az ébersé& k)z)tt éles határo#alat h=z#ak> % tudás a#'a&i természetD; a hi#duk idPa##ak #eezik; tibeti #'ele#: rto&$as> Ez tel0ese# haszo#tala# ilá&i ká$rázat> %z aszkétá#ak #em tudásra, ha#em ébersé&re a# szksé&e> Ez a: rto&s$a; sza#szkrit #'ele#: id'a> % misztériumok az embert #em tudással &azda&(t0ák> %z il'e# misztérium élmé#'e utá# se#ki sem tud t)bbet> e a##ál éberebb lesz> 8s ez az, amit az értekezés el akar ér#i> Ez az, amit a &'akorlat is el akar ér#i> %z eur$ai ember azt hiszi, ho&' a#'a&i tudást kell elér#ie s % keleti tud0a, ho&' a tudás csak teher és akadál'> %mire az ember#ek i&azá# szksé&e a# az: ébersé&> %z ébersé& me&szerzéséhez az ismeretek sa0átos irá#'ára a# szksé&, amel' számu#kra tel0ese# ide&e#> %z ismeretek: az lés md0a, a ké$ek % misztériumok#ak ezért téedhetetle#l e&zakt#ak kell le##ik> %zok is> ehol a <)ld)# il'e# e&'edláll $szichol&iai tudás #em találhat, mé& csak me&k)zel(tőe# sem> E misztériumok mdszeres &'akorlatait sok ezer é ha&'omá#'a t)kéletes(tette> %z eur$ai lélekta# ehhez ké$est mé& csak #em is &'erekes> %mi $éldául a tumoba# me&#'ilatkozik az az =#> tudattala# %mi $edi& a halottak tudatá#ak átitelébe# 0ele#tkezik, az a má&ikus $szichol&iai $ra?is ol'a# halálu&rása, amihez Ez a +hoPa, az a tech#ikai készsé&, amell'el az aszkéta a halott tudatát áteheti, a&' a tudatot bármil'e# ember testéből kiDzheti és más tudattal @i#de&'ik misztérium eszedelmes, ez azo#ba# alame##'i k)z)tt a le&e szél'esebb> oha kellő tudás= &uru ezetése #élkl se#ki ezt a &'akorlatot #em $rbálta me&, mert e misztériumba# az emberi tudat#ak u&'a#azokat a é&zetes ksz)b)ket kell átlé$#ie, amel'eket a halott#ak> % +hoPat csak kiételese# alkalmazzák akkor, ha a halott kába tudatát erőszakkal % +ho Pa e&'ik &'akorlatá# #'u&szik az a ké$essé& is, amel'#ek se&(tsé&éel a tulkuk, a #a&' lámák, a alai /áma i#kar#áci0át is % misztériumok cél0a a Ezt a %z elszakadás sem )#cél> % cél: a me&szabadulás, a a&' Sressé&be, a lélek ősálla$otába al isszatérés> % tibeti aszkétá#ak más 12
% B)# misztériumai #em é$(te#ek semmit, csak Ez a tibeti &'akorlatok ala$0a: #i#cs mit me&tarta#i, mi#de#t le kell rombol#i> %z eur$ai embert az a#'a&i ilá& <)l)tt al uralom 0ellemzi> % keletit a szellemi ilá& <)l)tt al uralom> 8s a keleti ember szélsősé&e, aki az eur$aitl a le&táo labb áll, a tibeti, aki a szellemi ilá& <)l)tt al uralom &'akorlásába# az erőszaktl sem riad issza> %##ak azo#ba#, ho&' mi#te&' harmi#c é ta eur$ai #'ele# e&'re t)bb keleti s (&' tibeti mD is #a$ilá&ot lát, 0ele#tősé&e a#> Eur$a 0obb része az a#'a&i ilá& uralmat kezdi sze&é#'es#ek és méltatla##ak talál#i> Elme&' ta#ul#i keletre> 8s Tibetet #em ha&'hat0a ki> @ert mi#de# elálaszt táolsá& elle#ére a# )sszek)tő ka$ocs is> % #a&' tibeti sze#t +admasambhaa azt mo#dta: Gsmer0 me& mi#de#t, izs&ál0 me& mi#de#t> +ál a$ostol $edi& csak#em u&'a#azokkal a szaakkal azt (r0a: Gsmer0 me&, izs&ál0 me& mi#de#t s ami 0, azt tartsd me&> "@ @%G +%@E I@ *%z "m szta& a teremtés 0elké$e> % sz ma&a sza#szkrit eredetD és %um#ak (rták> %z első betD 0ele#ti Brahmat a teremtőt, a második ish#ut a Titkos 0ele#tése azo#ba# más> az % betD 0ele#ti az iste#i 8#t, a halhatatla# lelket; az I 0ele#ti az emberi 8#t, a mula#d testet; az @ 0ele#ti a két 8# ka$csolatát, ezt az életet> %z % az )r)k ilá&, az I ez a K)ld, az @ az idő, ami a ket tőt )sszek)ti> % sze#t szta& e&' lehelettel kimo#d0a a lét le&#a&'obb misztériumát: itt élek a <)ld)#, sorshoz és időh)z k)te, de i&azi lé#'em az )r)k halhatatla# lélek> @a#i $adme a##'it 0ele#t, mi#t ltusz ékszer> Ez a ltusz ékszer az emberi lélek> % ltuszirá& a ilá&tér; be##e a &'émá#t az 8#> % beaatottak szeri#t a ltusz az )r)klét 0elké$e, a ra&'o& ékszer $edi& az d)zlt ember> um elősz)r a##'it 0ele#t, ho&': =&' le&'e#> e tula0do#ké$$e# teéke#' sz, amel' az "mot mé& e&'szer és erőtel0ese# ha#&s=l'ozza> a##ak, akik =&' ma&'a rázzák, ho&' harci kiáltás: hadze#et az ostobasá&#ak, hitetle#sé&#ek, hara&#ak, sze#edél'#ek és a &o#osz s)tétsé&#ek> % tibeti (rásba# a um 0ele: k)r, amel'ből lá#&#'el csa$ E##ek a 0el#ek ma&'a rázata a k)etkező: F% he&'be# é&ződő k)r [a lá#&#'el, amel' a térbe % holdkaré0 a me&mozd(thatatla# és me&re#d(thetetle# 0elké$e, a tk)r<é#'es b)l csessé&> % lá#&#'el cs=csa a rá&akőből szletett, a##ak a b)lcsessé&#ek 0elké$e, amel' mi#de# élőlé#'t e&'e#lő#ek teki#t> % lehelete a határtala# és me& % elhal lehelete a @i#de#hat atalom 0elké$e, a dol&okat beé&ező b)lcsessé&> % um 0elké$e a természet és Buddha )t re#d0ét F % sze#t hét szta&ot rituális, hossz= idei& ta#ult léle&zési mdszerrel e0tik ki> @i#de# szta&#ak más kilé&zési és belé&zési szabál'a a#> 13
%z "m [%um! sz(#e % @a sz(#e kék és a titá#okra o#atkozik> % i sz(#e sár&a és az emberekre o#atkozik> % +ad sz(#e z)ld és az állatokra o#atkozik> % @e sz(#e $iros és a démo#okra o#atkozik> % um sz(#e % hét szta& azo#ba# #emcsak a hét sz(##el, ha#em a ha#&sor hét ha#&0áal, a hét bol'&al, Brahma hét % sze#t szta&okat e&'másutá# száz#'olcszor szokták ismétel#i, mert a tibeti rzsa <zér#ek száz#'olc szeme a#>. % @GE%+" Q%A"H/%T %z ősi ta#(tás, amel'#ek #ee: am#&a& la#a med $a, a&'is: FE##él ma&asabb #i#csF, a ta#ul számára mi#de# #a$ra #é&' elmélkedést tesz k)telezőé> %z elsőt #a$ a$keltekor az elmélkedés tár&'a le&'e# az, ho&' az okok és okozatok beláthatat la# sora, amel' az érzékelhető ilá&ba# ta$asztalhat, miké$$e# keletkezik az ér zék<)l)tti ilá&bl, a a&' Sressé&ből> %z okok és okozatok sora #em e&'éb, mi#t az a#'a&i ilá&> % ilá& $edi& ká$rázat> % alsá& az, ami a ilá&ot me&előzi, a #em láthat, #em ta$asztalhat, #em me& Ez a irá#a> élbe# az elmélkedés tár&'a le&'e# három mo#dat> Ez a három mo#dat: Testem ol'a#, mi#t a he&'> zemem ol'a#, mi#t az ceá#> zellemem ol'a#, mi#t az é&> % &uru a ta#ul#ak semmi e&'ebet #em mo#d, csak ezt a három mo#datot> % ha so#latokba# mél' titkok re0tőz#ek, de ezeket a titkokat a ta#ul#ak ma&á#ak kell me&talál#i> a a ta#ul arra a mo#datra, ho&' FTestem ol'a#, mi#t a he&'F a k)etkezőket mo#d0a: F% he&'et ihar korbácsol0a (&' korbácsol0a testemet az a#'a&i ilá& me& #em számlálhat sok be#'omása , s aho&' a he&' a iharba# mozdulatla# marad, =&' kell testem#ek is a klső ilá& be#'omásai k)ze$ette érzéketle##ek marad#iaF akkor a mester csak mosol'o& és azt mo#d0a: mi#dez #a&'o# is kicsi#'es és iskolás> em elméleteket kell a a ta#ul arra a mo#datra, ho&' Fzemem ol'a#, mi#t az ceá#F a k)etkezőket mo#d0a: F%z ceá# =&' o#dolkozz csak toább> a a ta#ul arra a mo#datra, ho&' Fzellemem ol'a#, mi#t az é&F a k)etkezőket 14
mo#d0a: F%z é& me&mérhetetle# ressé&ébe# % allásos iták iskolába alk> @ost #em ide&e# &o#dolatok és szaak ismétléséről, ha#em )#áll me&ismerésről a# sz> Ezt kell elér#i> a$#'u&takor a ta#ul ide0ét a léle&zési &'akorlatok#ak sze#teli> Ailéle&zéssel is, beléle&zéssel is bizo#'os &o#dolatokat k)t )ssze és temese#, ha kiléle&zik azt &o#dol0a: F% kábasá& % ta#ul#ak $o#tosa# és szabál'osa# Elalás előtt, le 5obb oldalára Ebbe# a hel'zetbe# el kell &o#dol#ia, ho&' sz(e hel'é# #'olc sz)&letD kristál'ba# ltuszirá& #'(lik> % kristál' a sze#t sz(#eket, % ltuszirá& k)ze$ébe# l az % betD, mi#de# dolo& ele0é#ek 0elké$e, az )r)k, halhatatla#, elm=lhatatla# lélek 0ele> % betDből számtala# kicsi#' % betD )z)#lik elő> Ailéle&zéskor a betDk kiáramla#ak, beléle&zés kor az ember azokat =0ra besz(0a> % &o#dolat#ak erről a ké$ről #em szabad leá l#ia> Ebbe# a keri#&ésbe# kell a ta#ul#ak elsze#dered#ie> % Q/EQEE M8Q +admasambhaa, a #a&' &uru ta#(tása a '(le&'e#es )sé#' állomásairl: "lass el mi#de# k)#'et, amel' allásrl, &o#dolkozásrl, szellemről, lélekről szl> e lé&' teki#tettel az e&'ik a&' a másik allás klsősé&eire, szabál'aira, szokásaira és szertartásaira> Gsmer0 me& mi#de#t és izs&ál0 me& mi#de#t> all&asd a &o#dol kozk, $a$ok, b)lcsek, aszkéták szaait> e ess el semmit> % &o#dolatokat éld át tel0ese#, azo#os(tsd ma&ad elk és csak akkor b(rál0, ha már t=l a&' ra0tuk> % sok ta#(tás k)zl álassz ki e&'etle# e&'et a ma&ad számára és a t)bbit tedd szilárd elhatározással, isszao#hatatla#ul <élre, aho&' a sas a #'á0bl csak e&'etle# e&' bárá#'t ra&ad el s a t)bbit elereszti> Elé&ed0 me& szeré#' életk)rlmé#'ekkel> /é&' zárkzott és alázatos> e tolakod0> % ilá& #a&'0aitl tartsd ma&ad táol> 2sak a 0ele#téktele# klső k)rlmé#'ek teszik lehetőé, ho&' az ember &o#dolata a le&ma&asabbat elér0e s a <)ld mi#de# <é#'é# s dicsősé&é# t=lemelked0e#> /é&' á&'tala#, k)z)mb)s és e&'kedD> Tá$lálkozz azzal, amit a életle# hoz eléd> e álo&ass> e i&'ekezz me&tarta#i semmit> azda&sá&, sze&é#'sé&, dicséret, me&etés, hadd 0)00)#; =&'is elm=lik> e té&' kl)#bsé&et eré#' és bD# k)z)tt, h(r #é és &'alázat k)z)tt, 0 és rossz k)z)tt> Aerld a bá#atot, a bá#kdást, a bD#tu datot> Bármit tettél, semmi sem ok sem az )r)mre, sem a <á0dalomra> 15
%z emberisé& iszál'ait, a élemé#'ek sokszerDsé&ét, a sze#edél'ek harcát szem léld #'u&odta# és i#dulat #élkl> o#dol0ad azt, ho&': (me, ez a természet re#d0e s (me a sok<éle emberi 8#> % ilá&ot lásd =&', aho&' alaki a he&' cs=csá# áll s a mél' )l&'be #éz> %zt az álla$otot kell elér#ed, ho&' ma&adba# me&als(tsd a #a&' res tér érzését> %ki ma&ába# a #a&' res teret tud0a, 8#0ét leetette> em lát 8#t sem a dol&okba#, sem az emberekbe#, sem )#ma&ába#> a #i#cs é#0e, #i#cs á&'a, #i#cs sze#e dél'e, #i#cs k(á#sá&a, #i#cs cél0a, #i#cs szá#déka, #i#cs &o#dolata, #i#cs érzése, #i#cs akarata> Ez a me&szabadulás a '(le&'e#es )sé#' utols állomása> % H"/% %ki természet<)l)tti hatalomhoz akar 0ut#i, a##ak e&' halott #'elét kell me&sze rez#ie, amel' a láthatatla# hatalmak ere0ét kezébe ad0a> % me&szerzés md0a a rola#& tá#ca, mel'et a arázsl#ak a k)etkezőké$$e# kell el0ár#ia: % ré&i k)#'ek Ez a ké$essé& a rola#& tá#cá#ak ala$0a> % arázsl a halottal a s)tét szobába# e&'edl bezárkzik> % halottat le kell etkőz tet#ie és ő ma&a is e&'e# le ma&árl mi#de# ruhát> % holttestet @ikor kar0ait szét @ost mo#d0a el az erre az alkalomra al ma#trát, illete a arázsmo#datot> %z első elmo#dás#ak ali& hallhat#ak kell le##i, é$$e# csak sutto&#ia kell =&', ho&' a sza akat lassa#, i&e# ta&olta# a halott szá0ába kell belehel#ie> o#dolatait )ssz$o#to s(tsa a lehető le&#a&'obb erőel a ma#tra értelmére, a halottra és elére#dő cél0ára> o#dol0a me&, ho&' &o#dolatai#ak le&kisebb kisiklása a&' ere0é#ek ha#'atlása a halott#ak ki % ma#trát előbb lassa#, sutto&a, ta&olta# kell mo#da#i> zorosa# a halott szá0ába kell belehel#i> % második mo#dás#ál csak alamiel ha#&osabba# szabad mo#da#i, de 0l kell &'el#i a ha#&s=l'ra, az éles ta&olásra és az értelem ilá&ossá&ára> % ma#tra harmadik elmo#dására a halott me&mozdul> 5l kell &'el#i a halott me&rezze#ésére> % halott ki#'it0a szemét, borzo#&ás % arázsl mi#dezeket a 0eleket élese# % halott testébe# a reme&és e&'re erősebb> Ai akar0a ma&át o##i a arázsl szor(tása all, de a arázsl#ak e&' $illa#atra sem szabad elereszte#ie> a a halott keze all kics=szik, a halott martaléka lesz> % halott <őké#t Erre a arázsl#ak 0l kell i&'áz#ia> % halott kisebb l)késekkel akar me&szabadul#i> % l)kések e&'re #a&'obbak lesz#ek, a holttest o#a&la#i kezd, Ez a d)#tő és le&#ehezebb $illa#at> % halott tá#col#i kezd, lábáal,
eszeeszett moz&ásokat tesz, ho&' me&szabadul0o#> a&'okat u&rik, a <)ldre eti ma&át, a szobába# k)rl#'ar&al és testét a lee&őbe eti> % arázsl#ak e&' $illa #atra sem szabad elereszte#ie> % ma#trát a le&#a&'obb &o#dolati erő % holttestről é&l is a ere0ték $atakokba# % cselekés $erce most elérkezett> % le&0obb, ha a #'elet a 0obb kézzel ra&ad0a me&, a bal kézzel $edi& a halott torkát szor(ta me&támaszkodik> &' a #'el a le& k)##'ebbe# kité$hető> a a holttest #'elét elesztette, a <)ldre zuha# és #em mozdul t)bbet> % %/"TT%A TI%TU%A UTGTE/E *+"-%. %z oltalom Gste#i ezetőm#él oltalmat keresek; édelmezőm ő le&'e#> édelmezze# me& ettől a $erctől kezde mi#daddi&, am(& szabadulásomat elérem> V, ti á#dorlk, ti, a ká$rázatba# téel'&ők, sze#tel0étek ma&atokat a me&ilá&osodás#ak, ho&' mi#d#'á0a# me&szabadul0atokO %z iste##ő és a &uru szemlélete % szemlélet ké$e sa0át hasz#álatra: Tested ké$ét és alak0át add Tudatodat szabad(tsd Ez a ra &'o&ás most a0raQo&i#i, az aszkéták édőiste##ő0é#ek alak0át )lti Teste )r)s; arca, két keze a#> 5obb kezébe# Kehér oszlo$hoz támaszkodik> %z oszlo$ot bal kar0áal )le li> %z )t 0elké$es d(szt iseli és me& a# raka ékszerrel> /tuszirá&tr#uso# áll, a tr#us iszo#t a #a$koro#&bl emelkedik ki> % #a$ e&' emberi holtteste# #'u&szik> %z iste##ő ma&atartása áh(tatos és alázatos> %z alakot a b)lcsessé& su&araibl alko tott dics<é#' ra&'o&0a k)rl> @a&asa# ezetőd testé#ek sz(#e kék, arca és két keze a# és az d) zltek bő $alást0át iseli> @ellé# keresztbe A)zetle#l I&'a#il'e# sziárá#' t#d)klik ezetőd Gma a ezetőh)z % ezetőh)z mo#dott ima: ozzád imádkozom Iram, aki kezedbe# az iste#i hatalom 0eleit s a 0o&art tartod, aki 17
az i&azsá& birodalmába# élsz, aho##a# ide, a szletés és halál ilá&ába #i#cs issza térés; ott élsz a tiszta szemléletbe#, a E#&edd me&, ho&' a tudat átite lé#ek )sé#'ére lé$0ek és % te se&(tsé&eddel ér0em el az é& orszá&ait, a le&ma&asabb me##'orszá&ot, az )r)k, me&áltozhatatla# /é#' biro dalmát> @editáci a ezt az imát t)bbsz)r s mél' áh(tattal elmo#dtad, ké$zeld el a k)etkezőt: o#dold elősz)r: a ilá&ot é&tele# számba# eláraszt mi#de# érző lé#'t a t)ké letessé&be akarok ezet#i> Sd)zl#i se#ki addi& #em ár#u#k kell e&'másra s )r)kké =0ra issza kell tér##k, am(& a# e&'etle# e&' téel'&ő testér#k> e#ki sem lehet boldo&, am(& a ilá&o# e&'etle# sze#edő él> a célom most is, ho&' se&(tsek, most, amikor a tudatátitel mél'sé&ese# re0tél'es )sé#'ére lé$ek> E##ek a &o#dolat#ak k(sérő ké$e is a#> Ez a k(sérő ké$: ezetőm ké$ét szemlélem> R az é# oltalmam> %z é&i ilá&ba# a# s o##a# i&'áz reám> % ilá&ot é&tele# számba# eláraszt érző lé#'ek mi#d az ő oltalma alatt álla#ak mi#daddi& a $illa#ati&, am(& a me&szabadulást az utols lé#' is elérte és a /e&ma&asabb /é#'hez mi#de#ki isszatért> @i#d#'á0u#k életé#ek cél0a le&'e# az, ho&' a <é#' )sé#'é#ek le&ma&asabb $o#t0át elér0k> % meditáci é&é# edd át tel0ese# a &uru alak0át és azo#os(tsd ma&ad ele maradéktala#ul> %z iste##ő szemlélete a0át testedet lássad tel0ese# res tér#ek> Tudatod #e termel0e# ké$eket és le&'e# tel0ese# res> Ebből az Drből hirtele# lé$0e# elő a0ra Qo&i#i, ékszerrel d(sz(te, ér)r)se#, <é#'su&arak dics<é#'ébe#> Testé#ek k)ze$ébe# ké$zeld el a k)zé$ ide&et #ádszálasta&sá&ba#> % #ádszál alak= k)zé$ide& alul zárt és #é&' u00ba# é&ződik a k)ld)k alatt az á&'ék <)l)tt> % % #ádszál k)ze$é#, a sz( tá0éká# ké$zel0 #é&'leelD ltuszt s eze# e&'etle# $o#tot> Ez a $o#t a léle&zet#ek és a tudat#ak )sszek)tését 0elké$ezi> z(#e ilá&os rzsa sz(#> Ezek a ké$ek le&'e#ek i&e# élé#kek és ilá&osak> Ke0ed tete0é# ké$zeld el <ő ezetődet> Gmádkozz hozzá és &'#0 me& #eki, am(& ha0ad az é& @ikor imádat beé&ezted, lát#i @ost ha#&osa# kiáltsd a GA szta&ot> I&'a#akkor, az iste##ő sz(é# leő $o#t elkezd u&rál#i és a $o#t <)lemelkedik a ezető sz(e tá0ékára> a a két $o#t e&'eslt, marad0 me& ebbe# az álla$otba# és tarts ki> @ost kiáltsd a A% szta&ot s lát#i @ost ismét kiáltsd a GA szta&ot és ismét a A% szta&ot> Ezt ismételd huszo#e&'szer> E&' #a$ le 18
% klső 0elek a k)etkezők: % da&a #atot szalmaszállal ár&ás, #'álkás #edessé& sziáro& ki belőle> a ezt elérted, a &'akorlatot toább % &'akorlat be %z edé#'be# az iste#ek itala a#, az amrita> %zt %z erre az alkalomra (rt ma#trát, mo#dd el t)bbsz)r s akkor érez#i Ez a tudat átitelé#ek ta#(tásábl az a rész, amit le szabad (r#i> % tel0ese# me& #em szabadultak számára %zok, akik a szellem tel0es Ezutá# ké$zeld el, ho&' tudatodba#, amel' most tel0ese# res és tiszta, az elk)lt)z)tt testi al sá&ába# láthatatla##á ált> @ost ké$zeld el az iste##őt, testé#ek k)ze$é#, merőle&ese# a k)zé$ide&&el, mi#t az imé#t> %z iste##ő sz(é#ek hel'é# lebe&ő, ha0szál %z elk)lt)z)tt ko$o#'á0á#ak tete0é#, a Brahma#'(láso# ké$zel0 ltuszirá&tr#ust> K)l)tte a #)ekő hold karé0át, )tsz(#D sziárá#'t, amel' az e&ész ké$et dics<é#' szerDe# k)rleszi> @ost ké$zeld a I@ szta&ot kék sz(#be# a ezető sz(e hel'é#> Gmádkozz mél'e# és be#sősé&ese# és kérd me& a ezetőt, ho&' a tudatátitelt e# &ed0e me&> o#dol0 álla#da# arra, ho&', amikor a GA szta&ot kie0ted, a kék sz(#D I@ a ezető sz(ébe# lassa# leereszkedik és lassa# az elk)lt)z)tt sz(éhez ér> I&'a#akkor a )r)s I@, amel' az iste##ő sz(e hel'é# a# és az elk)lt)z)tt tudatát 0elké$ezi, lassa# <)lemelkedik> %z első &'akorlat#ál a I@ eléri az elk)lt)z)tt sz(ét> % máso dik &'akorlat alkalmáal eléri a ezető sz(ét s akkor a kék és a )r)s I@ e&'be olad> %z álla$otot szellemi emelkedettsé& k)eti> 5l i&'ázz> Ebbe# az álla$otba# tarts ki> @ost alkalmazd az odaadás és az i&azsá& =t0ára al térés szertartásait> %z éberebbek számára % allásba# &'akorlottabbak, a&'is az éberebbek a halott tudatá#ak átitelét a k)etkező mdo# &'akorol0ák: Tudatodat hel'ezd @ikor a tudat res és tiszta, imádkozz, mo#dd el az oltalomkérés és az elhatározás szaait> Gmádkozz ismételte# a eze tőkh)z> @ikor ez me&t)rté#t, csak akkor lé$0 éri#tkezésbe az elk)lt)z)tt tudatáal> 2sak a &uru tiszta tudatá# át találsz ka$csolatot> @ikor ez me&t)rté#t tudatodat e&'es(tsd a /e&ma&asabb /é##'el> Aiáltsd a sze#t +%T szta&ot> a elérted a t)kéletes tiszta Sressé&et, ebbe# az álla$otba# tarts ki>
19
%zok számára, akik#ek ébersé&e Ezek az aszkéták már tud0ák, ho&' a ezető, az iste##ő, az élő és a halott tudata k)z)tt lé#'e&es kl)#bsé& #i#cs> a a meditáci alkalmáal az aszkéta )#ma&ába# a #'u&almat és a tiszta <é#'t me&als(totta, át %z il'e# aszkéta számára a ká$rázatba# al téel'&és és a me&szabadulás #em e&'éb, mi#t az res lee&őbe (rt, )#ma&átl eloszl 0ele#tősé& #élkli ké$> Ez az aszkéta már t=llé$ett azo# a határo#, amel'e# bell az élet#ek és halál#ak mé& 0ele#tősé&e a#> 8$$e# ezért az ő számára a tudat átitelére o#atkoz szabál' #i#cs> %z, aki ezt a % TI@" % lélek tzéről szl ta#(tás % lélek tzéről szl ta#(tás#ak három része a#: az előkészlet, a be&'akorlás és a &'akorlati alkalmazás> %z előkészlet#ek )t &'akorlata a#: az első &'akorlatba# az emberi testet res tér#ek kell elké$zel#i; a másodikba# az ide&re#dszert res tér#ek kell elké$zel#i; a harmadikba# el kell ké$zel#i a arázsk)rt; a #e&'edikbe# az ide&$ál'ákat 0l ki kell dol&oz#i; az )t)dikbe# me& kell ta#ul#i az é&i áramlatokat az ide&re#dszerbe és a lélekbe átezet#i> %z emberi test Aé$zeld el, ho&' te a&' az aszkéták sze#t, áh(tatos iste##ő0e: a0raQo&i#i> %z iste##ő sz(#e ra&'o& )r)s, mi#t a t#d)klő rubi#> E&'etle# arca, két keze és három szeme a#> 5obb kezéel Bal kezéel keblé# érrel sz(#lti& telt emberi ko$o#'át tart> %ki az iste##ő ke&'ébe# áll, az sz#tele# mél'sé&es békébe# él> Ke0é# )tá&= koro#a; mi#de&'ik á& e&'e&' emberi ko$o#'a> 'aklá#ca )te# érese# cse$e&ő ember 8kszere a hat 0elké$es ékszer k)zl )t; a temető hamábl készlt ke#őcs #i#cse# #ála> Aar0á#ak ha0latába# hossz= $álcát tart, eruka édőiste# 0elké$ét> %z iste##ő #em isel ruhát; szé$sé &é#ek tel0essé&ébe# a#, mi#t a tize#hatées leá#'> Tá#col> 5obb lába me&ha0lik és a lee&őbe le#dl> Bal lábáal e&' % b)lcsessé& su &árz dics<é#'e ra&'o&0a k)rl> 20
Aé$zeld el, ho&' ez az iste##ő te a&'O A(l iste#sé&, bell $edi& res, ol'a# res, mi#t a le$el belse0e, amel' alatt #i#cs semmi> %z Dr átlátsz és tiszta> %z e&ész alak res, kisu00á#ak he&'éi& res, ol'a#, mi#t az res sátor, mi#t a %z iste##ő alak0át k)rlbell ol'a# #a&'sá&ba# ké$zeld el, amil'e# #a&' te a&'; aztá# ké$zeld el ház#a&'sá&=#ak; aztá# he&'#a&'sá&=#ak; é&l ol'a# #a&'#ak, mi#t az e&ész <)ld> o#dolatod mi#de# ere0ét i&'ázz, ho&' éles k)ro#ala me& marad0o#O e áll0 me&, csak, ha az alak már ol'a# kicsi#', mi#t a szezám ma&0aO @ost o#d )ssze mé& 0obba#> Ezt a ké$et se ereszd el e&'etle# másod$ercre semO %z ide&re#dszer Ez a k)etkező mdo# t)rté#ik: Testedet ké$zeld el az aszkéták iste##ő0é#ek, az iste#i Qo&i#i#ak> % test k)zé$te# &el'ébe# ké$zeld el a k)zé$ide&et e&észe# merőle&ese#> %z ide& )r)s, mi#t a )r)s oldott lakk % ké$#ek k)rlbell ol'a# #a&'#ak kell le##i, mi#t a k)ze$es #a&'sá&= #'(lessző#ek> '=0tsd me& ezt a ké$et ol'a# #a&'ra, mi#t a bot; aztá#, mi#t a ház; aztá#, mi#t a he&'; é&l, mi#t az e&ész <)ld> Aé$zeld el, ho&' ez az ide& tested mi#de# részét ma&ába olaszt0a, kisu00ad he&'é i&> a a ké$et a szezám ma&0á#ak kicsi#'sé&ére )sszeo#tad, #e %z őskori /ásd az res teret a me& /ásd az res teret a F % arázsk)r %z előkészletek harmadik &'akorlata a arázsk)r szemlélete> E##ek három %z első % léle&zetétel#él % léle&zetet, ame##'ire csak lehet, issza kell tarta#i> % &o#dolatok Ezek a su&arak az e&ész ilá&ot <é#'be bor(t0ák> %mikor az aszkéta a lee&őt besz(0a, ezt a <é#'es lee&őt Ezt a két &'akorlatot hétszer me& kell ismétel#i> 21
@ost ké$zeld el, ho&' ez az )tsz(#D su&árkée a I@ sze#t szta&0áá áltozik> %mikor az aszkéta kiléle&zik a I@ kiárad belőle és a ilá& me&telik a sze#t szta& ze#&éséel, amikor $edi& beléle&zik e&ész testét áthat0a> Ezt is hétszer kell me&is métel#i> @ost ké$zeld el, ho&' a I@ a hara& iste#ei#ek sere&éé áltozik> @i#de&'ik iste##ek arca és két keze a#> K)lemelt 0obb kezébe# mi#de&'ik 0o&art markol és azt Bal kezét % bal láb me re, a 0obb láb me&ha0lik> %z arc hara&os> Mt sz(#be# é&> E&'etle# sz(# su&ara sem asta&abb, mi#t a szezám ma&0a> @ikor kiléle&zel, a hara& iste#eit ma&adbl kibocsátod és a ilá& az iste#sé&ekkel me&telik> @ikor beléle&zel, beléd hatol#ak és sz(#lti& t)lte#ek> Ezt a &'akorlatot ismételd me& hétszer =&', ho&' az előbbiekkel ez most )sszese# huszo#e&' &'akorlat le&'e#> @ost ké$zeld el, ho&' tested mi#de# $rusába# e&'e&' hara&iste#sé& l> %rcuk ki %z iste#ek (&' bőr)d)# =&' hel'ezked#ek el, mi#tha $á#cél o##a be> %z ide&$ál'ák kidol&ozása % #e&'edik előkész(tő &'akorlat az ide&$ál'ák kidol&ozása> Ez a k)etkező: Aé$zeld el, ho&' a test 0obb oldalá#ak <őide&e, a k)zé$ide&től 0obbra, bal oldalá#ak <őide&e a k)zé$ide&től balra % két ide& kezdődik az aszkéta orrá#ak he&'é#, Aé$zeld el, ho&' ez a két ide& bell res> % bal oldali ide&be# ké$zeld el a k)etkező betDket: %, %, G, G, I, I, HG, HG, /G, /G, E, EG, ", "I, %, %> % 0obb oldali ide&be# ké$zeld el a k)etkező betDket: A%, A%, %, %, %, 2%, 2%, 5%, 5%, Q%, T%, T%, %, %, %, T%, T%, %, %, %, +%, +%, B%, B%, @%, Q%, /%, %, %, A%, %, %, AQ%> Aé$zeld el, ho&' ezeket a betDket )r)s ti#táal (rták> "l'a# E&'más <)l)tt merőle&es re#dbe# álla#ak> @ikor kiléle&zel, ké$zeld el, ho&' e betDk elhel'ezésk re#d0e szeri#t orrl'ukadbl a ilá&ba áramla#ak és belé le&zéskor a két á&'ék k)z)tt a #emi #'(láso# beléd ismét isszatér#ek> Ebbe# az álla$otba# tarts ki> Tudatodat irá#'(tsd a betDkre, mi#tha azok sze#t0á#os bo&arak le##é#ek és alkalmazd a áltott beléle&zést, e&'szer a 0obb, e&'szer a bal orrl'uko# keresztl> Ez a &'akorlat ol'a#, mi#tha az aszkéta a #a&' %z é&i áramlatok átezetése %z )t)dik előkész(tő &'akorlat az é&i áramlatok átezetése a lélekbe és az ide&ekbe> E##ek md0a a k)etkező: % k)ze$es szalmaszál #a&'sá&= <őide& k)zé$$o#t0ába# ké$zeld el szellemi eze tődet tel0es dics<é#'be# lő hel'zetbe#> Ke0e <)l)tt ké$zel0 el másik ezetőt, ismét másikat, )sszese# hatot, me&emlékeze a hat #a&' ta#(tásra> 22
% hat ezető koszor= alakba# hel'ezkedik el> @a&adat hel'ezd atosa# a koszor= k)ze$ébe> @ost imádkozd el a hat ta#(tás imá0át: F'issátok me& számomra áramaitokat 8&i ezetők, ho&' tudatomba# mi#d a #é&' #a&' erőt me& tud0am als(ta#i> %d0átok me& a ké$essé&et, ho&' mi#de# láthat s létező dol&ot iste#i eredetébe# tud0ak lát#i> %d0átok me&, ho&' ide&eim me&tel0e#ek a ti erőt)kkel> %d0átok me&, ho&' a lélek tze be##em ki&'ullad0o#> %d0átok me&, ho&' ká$rázatbl áll a#'a&i testem a szellem alsá&áá le&'e#> Kela0á#lom #ektek ezt a ká$rázatbl áll #ehéz a#'a&i testet> %d0átok me&, ho&' az álom arázslatá#ak ké$ei #e e&'e#ek ra0tam erőt és #'issá tok me& számomra az ébersé& ilá&ossá&át> %d0átok me&, ho&' a tiszta, ősi <é#'t ma&amba# %d0átok me&, ho&' tudatomat me&tiszt(thassam mi#de# ká$rázattl és az d)zl tek kert0ébe elérkezhessek> %d0átok me&, ho&' az ébersé& tiszta ilá&ossá&át mé& ebbe# az életbe# elér0em> M#tsétek ki <)l)ttem <é#'eteket, ho&' a le&ma&asabb célt elér0em: az 8bersé&et, a irá#át>F F%d0átok me& #ekem, ho&' mi#de# ta$asztalat, tula0do#sá&, &o#dolat, 0ele#sé& be##em a lélek sze#t tzéé áltozzo#> %d0átok me&, ho&' az a#'a&i ilá& ká$rázatát %d0átok me&, ho&' mi#de# ké$essé&em tiszta <é##'é áltozzo#> %d0átok me&, ho&' mi#de# ké$essé&em a ze#t áromsá&&á áltozzo#> %d0átok me&, ho&' e&'re tisztább ma&assá&okba emelkedhessek> %d0átok me& az erőt, ho&' a le&ma&asabb célt elér0em>F %z ima utá# a Aé$zeld el, ho&' a ezetők e&'ttese# a kimer(thetetle# boldo&sá& biro dalmába beo#ul#ak> Testedet ez a boldo&sá& %z előkész(tő &'akorlatokrl szl ta#(tás itt é&ződik> % be&'akorlás % lélek tzéről szl ta#(tás második részé#ek három ala$ető &'akorlata a#: % lélek tzé#ek ki % lélek tzé#ek ki %z ősi k)#'ek a testtartás <)l)tt al uralomrl a k)etkezőket (r0ák: F% test e&'e % &eri#cet hel'ezd el =&', ho&' csi&ol'a $o#tosa# csi&ol'á# #'u&od0o#> % rekeszizmot tá&(tsd ki, ame##'ire csak tudod> % #'előcs)et zár0ad le 0l =&', ho&' 23
'eledet Aezeidet hel'ezd a k)ld)k alá =&', ho&' a ha0latok a combhoz merőle&ese# áll0a#ak> %#élkl, ho&' arcod F % Buddhahel'zet #em e&'éb, mi#t a test#ek az az álla$ota, amel'ik a tel0es me&i lá&osodással e&'beha#&zik, a&'is a test a t)kéletes ébersé&et csak ebbe# a hel' zetbe# érheti el> %z aszkéta azo#ba# keresztbe tett lábakkal a siddhalést is %z alkalmazás a k)etkező is lehet: Sl0 le, 0obb lábadat tedd keresztbe a bal <)lé, mi#t a Buddhahel'zetbe#> Aezedet hel'ezd merőle&ese# a k)ld)k alá, ho&' a ha0lat cso#t0ai# a % csi&ol'ákat hel'ezd el =&', aho&' a $é#zeket e&'másra rak0ák> % rekesz izmot tá&(tsd ki, aho&' csak lehet, álladat szor(tsd a &é&ére> % #'elet Teki#tetedet irá#'(tsd szilárda# orrod he&'ére, a&' a láthatár szélé re> E&'ebekbe# tartsd ma&ad mi#di& a mo#dottakhoz> @ost azo#ba# é&' %z olast hel'ezd el térded alá, ho&' testedet reá tud0ad támaszta#i> edd elő a meditácik#ál hasz#ált kis$ár#ádat is> Ez le&'e# arasz#'i széles, #é&' u00#'i asta&, 0l kit)m)tt s k)ér $ár#a> % léle&zés % lélek tzé#ek ki %z előbbi a természetes, az utbbi a mestersé&es> % #'u&odt léle&zést két<éleké$$e# lehet &'akorol#i> %z e&'ik &'akorlat #ee a kile#cszeres % kile#cszeres % léle&zés alatt a %ztá# három léle&zetet kell e##i a bal orrl'uko# át és a é&l három léle&zetet kell e##i mi#d a két orrl'uko#: a % lee&őt ol'a# #'u&odta# és cse#dese# kell I&'a#ezt me& kell ismétel#i erősebbe# háromszor, % kile#c léle&zetet háromszor kell ismétel#i> % #é&'szeres e&'es(tett léle&zés ala$ető &'akorlatá#ál a k)etkezőkre kell @elled e&'e /éle&zeted #e le&'e# me&szak(tott, ha#em k)sd )ssze e&'etle# % lee&őt l)kd ki ma&adbl, mi#t a #'ilat> % ré&iek ezt is mo#dták: FBesz(#i, 24
Ez a #é&' % Kelt)ltés#ek h(0ák azt, amikor alaki az lőhel'zet a a Ezt h(0ák kie&'e#l(tés#ek> a a kie&'e#l(tést #em b(rod toább a lee&őt l)kd ki mi#d a két orrl'uko#> Ezt a mDeletet kezd0ed el e&észe# #'u&odta# és cse#dese#, az erőket Ezt h(0ák #'(lszerD léle&zés#ek> % hees léle&zés % lélek tzé#ek ki % belső ké$ek szemlélete % lélek tzé#ek ki E##ek három $o#t0a a#: a klső lélektDz, a belső lélektDz és a re0tett lélektDz> % lélek klső tzéről a ré&iek azt mo#d0ák: FAé$zeld el sa0át ká$rázatbl áll #ehéz a#'a&i testedet és u&'a#akkor édőiste#e detF> &' tehát ké$zeld el sa0át testedet, de bell tel0ese# rese# és az aszkéták édőiste #ét emberi test #a&'sá&ába#> % lélek belső tzéről a ré&iek azt mo#d0ák: FAé$zel0 el #é&' kllőt ol'a# alakba#, mi#t az er#'ő, a&' a kocsikerékF> &' tehát ké$zeld el a k)zé$ide&et bell rese#, mi#t merő éko#' hé0at> %z res tér a láthat ilá& 0elké$e> z(#e )r)s, mert ez az d)ssé& sz(#e, átlátsz, su&árz, miel teéke#'sé&e és 25
a a <)ldre merőle&ese# áll, ez az 8let <á0á#ak 0elké$e> Ezt a ké$et &o#dold el ol'a# #a&'sá&ba#, ho&' %z ide& két é&e sima és la$os> 5obbra és balra, mi#t e&' soá#' birka belei, E##ek a két mellékide&#ek als é&ét ké$zeld el Aé$zeld el most a harmi#ckét se&édide&et, ami#t e három ide&ezetékből % se&édide&ek cso$ort0ait most ké$zeld el =&', mi#tha ezek a #a$er#'ő bordái, a&' a kerék kllői le##é#ek> % se&édide&ek te#&el'e a három <őide&> %z elmél'edésbe# il'e# mdo# halad0> % re0tett tDz % re0tett tzéről a ré&iek a k)etkezőket ta#(tották: F@editácid tár&'a le&'e# az % betD Ez a betD a ilá& #ői 0elle&é#ek 0elké$e> % lélektDz F % 0obb, a bal és a k)zé$ide& találkozásá#ak $o#t0á#, a k)ld)k alatt #é&' u00#'ira ké$zeld el az % betD % betDből idő#ké#t ez a ha#& hal latszik: F+hemO +hemOF @ost a k)zé$ide&be# ké$zeld el a %@ betDt, % betDből amrita, az d)zltek itala cse$e&> @ost k)etkezze# a beléle&zés, ho&' az életerő a 0obb és a bal ide&be# szétárad0o#> %z ide&eket <=0d % k)zé$ide& ezekből sz(0a az életerőt és ez az erő az, amel' a ha0szál
