MICHAEL KATZ
TIBETI ÁLOMJÓGA A MEGVILÁGOSODÁS KIRÁLYI ÚTJA
S am ad h i Kiadó
MICHAEL KA TZ
TIBETI ÁLOMJÓGA A MEGVILÁGOSODÁS KIRÁLYI ÚTJA
Sam adhi
Kiadó
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Michael Katz: Tibetan Dream Yoga - The Royal Road to Enlightenment, Bodhi Tree Publications Copyright © Michael Katz, 2011 Magyar fordítás: Urgyen Copyright © Vaszi Sándor (Urgyen), 2016 Első kiadás Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát, az egyes fejezetekre külön is. A könyv tartalmát tilos bármilyen formában, részben vagy egészben felhasználni a szerző előzetes, írásos beleegyezése nélkül.
Kiadja: Samadhi Shop Kft., Budapest. Felelős kiadó: Eőry Tamás Könyv rendelés: http://hu.samadhishop.com Borítót készítette: Vágó Ádám Nyomdai munka: Vareg Hungary Kft. ISBN 978-963-12-6017-5
—
A szüleimnek, Dianenak és Leonnak.
Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét nyilvánítja, emlékezve a nagy dzogcsenmesterekre, mint Dudzsom Rinpocse, Dilgo Khjence Rinpocse, Tulku Orgyen Rinpocse, Nyusul Kjén Rinpocse, Kjén Rinpocse Palden Serab, Csögyam Trungpa, Csagdud Rinpocse és Lama Gompo Ceden Rinpocse, akik elhagyták testüket, és visszatértek a dharmakájába. A munkájuk és törekvésük legyen teljes! Továbbá köszönetemet nyilvánítom az élő lámák és tanítók folyamatos ösztönzéséért, mint a Dalai Láma, Csögyal Namkhai Norbu, Dzogcsen Ponlop Rinpocse, Gyatrul Rinpocse, Senpcn Dava Rinpocse, Tarcsen Rinpocse, Trinley Norbu Rinpocse, Tenzin Wangyal Rinpocse, Cevong Rinpocse és Wangdor Rinpocse. A szerző különösen köszöni a következő személyeknek a segítségét e terv befejezéséhez: Ed Levy, a felbecsülhetetlen szerkesztői segítségért és tanácsért. Jennifer Coffee, a kitűnő szerkesztői tanácsokért és javaslatokért. Cathy Pearson, a szerkesztői tanácsokért, és a kifogyhatatlan energiáért a kézirat előkészítésében. James Valby, a segítségért, hogy lefordította az anyagot Csögyal Namkhai Norbu személyes könyvéből a második kiadáshoz, és a szerkesztői munkásságáért ennél a kéziratnál. Olivér Leich, Gerry Steinberg, László András, Cser Zoltán és Aiyana Phyllis Stem szerkesztői segítségéért. John Myrdhin Reynolds figyelmes együttműködéséért a végjegyzeteknél. Susanna Grccn, az értékes kutatási segítségekért az Álomjóga és a természetes fény gyakorlata eredeti kiadása lábjegyzeteinél, melyeket ebben a kiadványban is használtam. Köszönöm a következő barátaimnak is, akik jelentősen együttműködtek e könyv létrejöttében: Lakatos Mónika, Rutkai Éva, Kasza Miklós, Elyse Mergenthaler, Kuzma Dániel, Simon Attila, Bili Sheffer, Carol Fields, Michacl Hass, George Pitagorsky, Joel Crisp, Lorraine Gaultier, Petra Siebert és Regina Martino.
Tartalomjegyzék Előszó a magyar kiadáshoz Előszó .....................................
13
B evezető................................
16
Első fejezet Az álomjóga és a vallási szakem ber....................................................... 62 Második fejezet Az álomjóga és a világosság: Á ttekintés...............................................67
Harmadik fejezet A belső csatornák.......................................................................................86 Negyedik fejezet A tükör megtisztítása - A ragaszkodásokkal foglalkozás............... 91 Ötödik fejezet Álmaid átalakítása....................................................................................100 Hatodik fejezet Az álomjóga és a hardók.........................................................................110
Hetedik fejezet Az anya és a gyermek újratalálkozása................................................ 114 Jegyzetek...................................................................................................... 127 B ibliográfia.................................................................................................. 139
Előszó a m ag y ar k iad áshoz Az álomjógát a tibeti hagyomány legfontosabb gyakorlatának tekinthetjük, amennyiben abból a szempontból nézzük, hogy a mahamudra és dzogescn által hangsúlyozott napi huszonnégy órás tiszta jelenlét, jelen tudatosság a célja. Ez maga a teljes élet. A szerző ezért is nevezte az álomjógát a „megvilágosodás királyi útjának”. Kimondottan álomjóga témájával foglalkozó müvet talán először Magyarországon Jakab Katalinnal jelentettünk meg 1997-ben, mely a XI. Tarab Tulku hétvégi élő kurzusának leírása volt, XI. Tarab Tulku Rinpocsc: Alomjóga címen a Dharma-füzetek, buddhista témájú sorozat hetedik füzeteként. Rá két évre megjelentettük a Tudatos álmodás című füzetet is Rinpocsétöl, a sorozat kilencedik müveként. Csögyal Namkhai Norbu Alomjóga és a természetes fény gyakorlata könyvének magyar változata 2003-ban jelent meg a Magyarországi Dzogcsen Közösség kiadványaként, Blága Tibor fordításában. E könyv eredeti angol változatához az előszót Michael Katz írta, és a könyvet is ö állította össze Rinpocse élő tanításaiból, mely később kibővült Rinpocse néhány kéziratával is. Tenzin Wangyal Rinpocse Az álom és az alvás tibeti jógája müvének magyar fordítása 2008-ban jelent meg Jakab Katalin fordításában. Ezek a müvek ötlenek fel most bennem, bár a témában nyilván sok különböző írás is megjelent. Felvetődik a kérdés: hogy minek még egy álomjóga könyvet kiadni, amikor már van elég magyarázat? Tarab Rinpocse utasítására a kilencvenes évek közepétől tanítjuk az álomjógát, tudatos álmodást, vagy világosság álmot és a tiszta fény jógáját. Nekem az a tapasztalatom, hogy ennek ellenére aránylag nagyon kevés embernek sikerül a tudatos álmodás, kevés a tudatos álmodó. Általában az álomjóga útmutatások kimerülnek abban, amit Tibetben a jógiknak tanítottak a mesterek, és ez elég is lehetne, vagy mégsem? Michael Katz annak ellenére, hogy nyugaton úgy tűnik teljesen ki van merítve a téma. mégis 2011-ben kiadta e művét. O, ahogy már az elején rögtön említi, tucatnál több nagy tibeti lámától és Rinpocsétöl tanulta az álomjógát, és ennek ma már teljesen a mestere is, habár főleg Csögyal Namkhai Norbu Rinpocse tanítványai körében ismert, de a 11
témában az Egyesült Államokban televízió műsort is vezetett, és álomszínházat is hozott létre. Michael teljesen gyakorlati tanácsokkal lát cl, olyanokkal, melyeket tibeti mesterektől tanult, de olyanokkal is, melyek a hagyományos tibeti buddhizmusban és bűnben egyáltalán nem találhatóak meg, és könnyűvé teszik a tudatos álmodást. Vannak technikák, melyeket ö talált ki. vagy kibővített. Rámutat arra, hogy az ősi időktől minden kultúra használta az álmokat a legkülönbözőbb módokon, ugyanakkor pszichológusként azt is elmeséli, hogy a modem tudomány hogyan közelít ezekre a dolgokra, egészen a huszonegyedik század elejéig. Mindezt úgy teszi, hogy finoman a tudatos álmodás megtanulásától, elvezeti a gyakorlót a megvilágosodás tiszta fényének tapasztalásáig álomban és ébrenléti állapotban is, ahogy azt a tibeti jógik is érzékelik a szivárványtest megvalósításának útján. Két éve Michael magyarországi álomjóga kurzusán megbeszéltük, hogy lefordítom és kiadjuk e könyvet, és most ez sikerült. Köszönöm neki, hogy ily módon rendelkezésünkre bocsátotta müvét, valamint Kandronak a könyv nyelvi lektorálásában és Eöry Tamásnak a kiadásában nyújtott segítségét. Urgycn Budapest, 2016. június 20.
12
Előszó A nyolcvanas évek elején, sorozatos álmaimat kővetően, melyeket megbeszéltem Csögyal Namkhai Norbiival, aki újraszülctctt tibeti láma és a dzogcscnnek nevezett Nagy Teljesség tanítások mestere, melyet a tibeti buddhizmus csúcsának tartanak, az az ötletem támadt, hogy tanításait az álomjóga témában összegyűjtöm egy könyvbe. Miután Norbu Rinpocse engedélyét megkaptam, felfedeztem, hogy ezek a tanítások az egész világon ott vannak elszórtan, nagy mennyiségű felvételen és különböző archívumokban is. így éveket töltöttünk számos önkéntessel együtt, rendszerezve és leírva a mester visszaemlékezéseit a saját világosságálmairól, valamint tanítványainak adott tanácsait az álomjóga témájában. A hosszadalmas leírási folyamatok után, igyekeztem az anyagot összefüggő könyvvé szerkeszteni. Emellett hasznosnak éreztem a kortárs nyugati könyvekben található világos álmodással kapcsolatos témákat is megvizsgálni, valamint az álomfoglalatosság módszereinek nagy számú, változatos összegzését. A Snow Lion Publications személyzete felbecsülhetetlen kiadói segítsége által az Alomjóga és a természetes fény gyakorlata könyv 1991-ben először megjelent. Nemsokára az Alomjóga és a természetes fény gyakorlata könyv első kiadása formálisan több. mint tíz nyelven vált elérhetővé. Re volt csempészve és így eljutott Oroszországba, Kínába, Mongóliába és sok kelet-európai országba, mielőtt még a kommunizmus összeomlása lehetővé tette volna kereskedelmi kiadását. Nemrégiben, 2006-ban az Alomjóga és a természetes fény gyakorlata könyv kibővült a Rinpocse mély és személyes könyvéből fordított anyagokkal, melyen ö évekig dolgozott. Ezért a projektért Csögyal Namkhai Norbu kéziratából James Valby, a dharmatanító és tudós eredeti tibetiből fordította a részeket. A második kiadás anyaga kibővítette és mélyítette az első kiadásban hangsúlyozott sajátos gyakorlatokat a tudatosság kifejlesztéséért az álom és alvás állapotában. Csögyal Namkhai Norbu a második kiadásban az álmok átalakítás, feloldás, rendezetlenség, stabilizáció, lényeg, tartás és visszafordítás sajátos tréningmódszereit is belefoglalta. Továbbá, gyakorlatokat mutatott be. hogy gyakorlásunkat fenntarthassuk a nappal és éjszaka minden pillanatában. A felülvizsgált változat gyakorlatokat is 13
magában foglal az illuzórikus test kifejlesztésére, módszereket a tudatosság áthelyezésére a halál idején, és mély tiszta fény gyakorlatokat a kontempláció kifejlesztésére. Évek alatt tízezrek olvasták e két könyvet, Csögyal Namkhai Norbu példájától és bátorításától ösztönözve. Sokan megértették Rinpocse üzenetét annak fontosságáról, hogy az alvással és álmodással töltött időt a spirituális vagy transzperszonális célokra használják. Később, sok országba utazva, álomjóga tanítóként tanfolyamokat tartva, találkoztam néhány ilyen álomjógi társsal. Viszont, engem újra-ihlettek a történeteik, és különösen a világosságálom tapasztalásaik, gyakran az álomjóga elvonulás folyamán. Három évtizeden keresztül, Csögyal Namkhai Norbu mellett, más fontos tibeti lámák is adtak ki könyveket álomjóga témában. Sok esetben, a pozitív karmikus kapcsolat következtében, szerencsém volt személyesen részt venni többségük álomjóga tanításain. E tanítók tanácsai - néhányuk már el is távozott és más dharmatanítványok mélységes álmai, gazdag kutatási anyagként szolgáltak. Ebben a könyvben megpróbáltam megerősíteni az információkat az álmok működését és jelentését illetően, és a lehetőségeket, melyeket képviselnek. Sok példát is közöltem a világosságféle álmokra, ismerteket és nem ismerteket, és a spirituális lehetőségeiket, amit képviselnek. Emellett igyekeztem praktikus gyakorlatokat bemutatni az álomjóga elvonulásokról, melyek kiegészítik az eredeti álomjóga könyvben lévőket. A kutatásaim során újra lenyűgözött a régi bölcs mondás igazsága, hogy nincs semmi új a nap alatt. A kortárs álommunkákat, beleértve a világos álmodást, az álomutazást, a dramatizáló álmot, és az orv osi alkalmazásokat az álomban, már emberemlékezet óta gyakorolják emberek. Ezek a hagyományok megújultak a tibeti buddhizmus álomjóga tanításai, valamint más sámánista hagyományok jelenkori exponálásai hatására. Továbbá, amikor ez a kézirat a maga módján, körülményesen a kiadása felé haladt, visszaemlékeztem John Steinbeck híres módszerére a tervek beteljesítéséhez, melyet besoroltam az „alvás választmányba”, mint az ö álmát. Az ö esetében az álomsegitök a szaktanácsadói és munkatársai. Ebben az esetben a szerkesztőségi tanácsokat felajánlók a nappali segítők, de a tanácsaik nem kevésbé értékesek. E kézirat sosem lett volna befejezve a tanácsaik és segítségük nélkül. 14
Bármilyen nagy személyes megvalósításom hiányában, visszautasítok minden olyan szándékot, hogy magamat azonos kategóriában mutassam be a nagy tanítókkal, akik meg vannak ebben a könyvben említve. Mindamellett remélem, hogy csekély tudósi és írói ügyességem rámutat az elérhető forrásokra és ösztönző lesz e tanítások gyakorlatba ültetéséhez.
15
Bevezető Halljátok szavaimat: Ha közietek, van itt egy próféta, Én, az Úr, magamat ismertté teszem előtte látomásában. Beszélni fogok vele álmában.
- 12:6 ige Hétköznapi életünkben, gyakran az erőteljes gondolatok és érzelmek hatása alatt vagyunk, és így a legközönségesebb álmaink is szorongásaink és aggodalmaink termékei. Ellenben, az álomjóga hagyományban, bizonyos fajta álmok misztikus és transzperszonális értékek jellegzetességeivel rendelkeznek, azonban a túlsúlyban lévő közönséges álmok következtében, sok elméleti hipotézis született az összes álom következetlen voltára. A tibeti buddhizmus más hagyományos kultúrákkal együtt felismeri azt, hogy habár sok álom következetlensége viszonylagosan igaz a tartalmát illetően, bizonyos álmoknak nagy jelentőségük van. A tibeti buddhizmus megkülönbözteti a közönséges álmokat és a „világosság álmokat”, melyekbe beletartoznak az ébrenléti álmok látomásos tapasztalásai is. A tibeti álomjóga mesterei szerint a legfontosabb világosság fajta álmok tipikusan az éjszaka vége f e l fordulnak elő, amikor a maradványálmok elsődleges felvonása, a napi lepárlódon benyomások és érzelmek kiürültek. Az álomjóga láma-sámán mesterei értik a fontos spirituális okait annak, hogy fejlesztenünk kell képességeinket az alvás és álmodás alatt. Ezek a képességek magukba foglalnak látomásos kinyilatkoztatást, utazást és kapcsolatot más dimenziókkal, a kulturális és vallási haladást, a betegségek diagnosztizálását, segítséget a gyógyulásban, és végül, a megvilágosodást. A világosság álmok, az álomjóga tibeti buddhista mesterei leírásai szerint, az olyan fajta álmokra vonatkoznak, amikor az álmodó részéről nagyobb tudatosság van. Bármelyek is az okaik, akár a szándékos álomjóga gyakorlás, akár az önkéntelen karmikus ok, a világosságféle álmok, melyek többségét a fényesség jellemzi, táplálja a kulturális és vallásos haladást, a jövőbelátást, és önkéntelen gyógyuláshoz vezet. Bizonyos álmok ereje jelentéssel, meghatalmazással lát el, és még az élet-megváltoztató 16
tapasztalás sem túlértékelés. Továbbá, a tibetiek számára hagyományosan, sok bennszülött kultúra tárgyalt álmaikkal összefüggésben. A régi emberek felismerték, hogy az álmokban gyakran különleges kreativitások, vagy előre jelzett nagy események csapódnak le. Az ősi görögök a világosságféle álmot „igazként” osztályozták, szemben a „hamissal”, és a megkülönböztetés egy természetfeletti lény szándékán alapult, aki az álmot küldte. Barátom, sok-sok álom csak puszta zűrzavar, a pókhálónak egyáltalán nincs következménye. A kísérteties álmok két kapubejárata a következő: Az egyik kapubejárat az őszinte kürt, és a másik az elefántcsont. Az elefántcsont kapun érkezők a csillogó káprázat álmai, fantáziák, ele a szilárd, csiszolt kürtön érkezők igazolhatóak. csak a halandóknak f e l kell ismerniük őket.1 A világosságféle álmok elősegítésére a buddhista álomjóga gyakorlók és mások, gyakran elvonulásokat végeznek sajátos barlangokban, különleges hegyeken, vagy még a hullaégető helyeken is. Felismerik, hogy a természetes hely erői gyakran másodlagos okokként szolgálnak a pozitív álmokhoz és meditációs tapasztalásokhoz. Hasonlóan, az ősi görögök gyógyító szentélyei is jelentős földrajzi helyeken voltak létrehozva. F.löször ezek kizárólag csak szent barlangokban és természetes erőhelyeken voltak; csak később helyezték a templomok belsejébe. Ezekben a szentélyekben, melyeket asclepionoknak vagy abatonoknak neveztek, volt egy inkubációs szoba, ahol a gyógyulást kereső ember imádkozhatott az istenéhez, és aludhatott. A révület-előidéző inkubáció szertartások után, a beteg vagy a kereső, gyakran részesült álmokban Apollótól, vagy a szív-fiától, Aszklépiosztól (Aesclcpiustól), az orvostudomány és gyógyászat istenétől. Aszklépiosz gyakran kígyó alakjában jelent meg. Kutatásokra kényszerülve, a nyugati filozófia gyökeréig hatolva, sokkal közelebb jutottam a láma-sámán hagyományokhoz, mint előzőleg felismerhettem volna.2 Péter Kingsley könyvsorozatában számos hivatkozás van az ősi görög forrásokra, utalás a világos álmokra, és a kapcsolódó révületállapotokra. Ö írta:
17
Gyakran találjuk megjegyzésként, hogy az állapot olyan, mintha ébren lennénk, de különböző, az állapot olyan, mint alváskor, de nem alvás. Nem is ébrenléti állapot, nem is közönséges álomállapot, és nem is álommentes alvás. Valami más, valami közöttük.' A „világos álmok” valódi kifejezést Frederic van Eeden alkotta meg a tizenkilencedik század elején: Teljes emlékem volt a nappali életemről, és önként cselekedni tudtam, habár az alvás alatt olyan gyors voltam, hogy a testérzetek nem hatották át az észlelésemet. Ha bárki is ellene van, hogy ezt a tudatállapotot álomnak mondja, javasolhat valami más kifejezést. Részemről, ezek bizonyos álomfajták, melyeket én „világos álmoknak” nevezek, melyek felkeltették a leglelkesebb érdeklődésemet, és melyeket nagyon gondosan lejegyeztem. Ezekben a világos álmokban a pszichikai működések visszailleszkedése olyan teljes, hogy' az alvó emlékszik a nappali életére és az állapotára, elérve a teljes tudatosság állapotát, és képes irányítani a figyelmét, szabad akaratából különböző cselekedeteket megkísérelve. Azonban, ha képes vagyok magabiztosan az állapotban tartózkodni, az alvászavartalan. mély és üdítő. Az első rápillantásom erre a világosságra az alvás közben 1897 júniusában történt a következő módon. Azt álmodtam, hogy' egy- csupasz fákkal teli táj fölött úszók keresztül, tudtam, hogy április van. és észrevettem, hogy’ az ágak és vesszők látványa nagyon természetesen megváltozott. Aztán észrevettem az alvás alatt, hogy a képzeletem sosem lenne képes, hogy kitaláljon, vagy létrehozzon ilyen bonyolult képet, mint az adott pillanatban látott kis gallyak lebegő mozgása.4 Peter Kingsley megemlíti az ősi görög, a sámán, és az indiai révületgeijesztö eljárások hasonlóságait a világos álomállapotokkal kapcsolatban. Ezek bevezetése mind a hangok ismétlésére alapult, beleértve a dobolást, sípolást és éneklést is. Kifejezetten megjegyzi az ősi görög felismerést, hogy a révülettel kapcsolatos tudatosság 18
állapotába jutás összefüggésben van azzal, amit a jógik a kundalini vagy kígyóerö felébresztésének neveznek. Az egyik jel, hogy> tudatos vagy a gyorsan tovatűnő pillanatban. A másik, hogy hallod a sípolás, fötyiilés, sziszegés erőteljes vibráló hangjait... melyet a sziszegő kígyó hozott létre.5 Ez a meglepő leírás megfelel a következő újabb álomnak, melyet Rajában. Kaliforniában egy álomjóga elvonuláson álmodott egy résztvevő: Hátamon feküdtem egy fügefa alatt a „nap "-unk (vezetett elképzelés) alatt, amikor azt gondoltam, hogy• csörgést hallok a szikla tetején. Az órával ellentétes irányú kavargó érzést kezdtem tapasztalni a hátam közepén, a szivem magasságában. Úgy’ éreztem, hogy számos arany-narancs fénnyel telített alagűton keresztül lehúz. Húzott az alagutakon keresztül, míg egy nagy' barlangba értem. Hatalmas tóban helyezkedett el. s ott a Nágakirály elé kerültem. A tó alján, egy trónon ült. A barlang mennyezete tisztán csillogó arannyal volt bevonva, és az egész barlang aranyfényben ragyogott. Mindenfelé sok színben foszforeszkáló drágakőhalmok hevertek. Nekem telepatikus párbeszédem volt a Nágakirályal, aki azt mondta, hogy nem aggódik a felől, ahogy a gyakorlásom halad, és hogy lecsúszásaim lesznek. „A gyakorlásod j ó ”, nyugtatott engem... Nagy' megkönnyebbülést éreztem, kértem a védelmét, a jó id és a szangha védelmét. Akkor egy tenyér nagy ságit. vadzsra alakú kristályt adott. Ahogy' a kezemben tartottam, csodálkoztam a történteken. A kristály ezután húzni kezdett felfelé a nagyon tiszta kék égbe, és fe l Amitábha tiszta földjére, ahol minden áttetsző fény és tiszta terület volt. Itt segítségemre siettek a dákinik. akik Amitábha elé vezettek, kinek gyönyörű aranyszine volt. Ereztem az áldást és a nagy' gyönyört, ahogy a terhektől megszabadultam. Az álmok jelentősége csatornázandó bölcsesség közegeként visszatükröződik a héber Bibliában is, ahol Gábriel arkangyal az „álom mestereként” volt ismert. Az Ótestamentumban írva van, hogy Ha 19
köztelek, van itt egy próféta. Én, az Úr, magamat ismertté teszem előtte látomásában. Beszélni fogok vele álmában. (12:6 ige)6 Jákob, a bibliai alak talán minden idők leghíresebb világos álmáról emlékezetes, amikor látomása volt Istenről, ahogy a Keletkezés könyvében áll: ... És íme a létra leért a Földre és a teteje a mennyet érintette. és íme, az Isten angyalai le-fel járnak rajta. (Keletkezés k.
28: 12) Érdekes, hogy az álma megfelel annak, ahogy a klasszikus sámáni leírásokban utaznak a felső világokba. Vaszugupta, a kilencedik század végi és tizedik század elejei bölcs, akit a kasmíri saivizmus alapítójának tartanak, megálmodta Siva urat. Álmában Siva azt mondta neki, nézzen a kasmíri Mahadéva Hegy lábánál fekvő szikla alá. Vaszugupta, ébredése után sietett a helyre, és hetvenhét szutrát talált, szó szerint a szikla üregében. Ezeket a híres szentiratokat, melyek mai napig megvannak, Siva-szutráknak nevezte el. Prófétikus álmok Az álmok nagyon változatosan jönnek. Általánosan talán megkülönböztetjük őket. mint szokásosak és különlegesek. Ahogy már említettük, a sajátos álmokat, a tibeti buddhizmus rendszeren belül világosságféle álmoknak is tekintik. A világosság álmok legismertebb kategóriái közé azok a világosság álmok tartoznak, melyek előre látják a jövőt. Prófétikus álmok jósolták meg sok hagyományban a nagy vallási személyek születését. Például, Sákjamuni Buddha születése előtt az édesanyja, Mahamaja királynő megálmodta, hogy Buddha leereszkedik a mennyből. Álmában látta Öt belépni méhébe. hatagyarú fehérelefánt alakjában. Az egyik legrégibb dokumentált prófétikus álom értelmezése a babiloni Gilgames eposzban található. Ebben az ősi történetben Gilgamest rossz álmok zavarták. Megkérdezte anyját, hogy mit jelentenek ezek az álmok. Válaszként ö világosan megjósolta, hogy erőteljes vetélytársa fog nemsokára érkezni, és megváltoztatja életét. Mohamed próféta, az iszlám megalapítója, azt mondják isteni kinyilatkoztatásban részesült álmában, miközben a Hira barlangban 20
tartózkodott Mekkában. Amikor lefeküdt és elaludt, Jibril (Gábriel, Gábor) angyaltól útmutatásokat és jóslatokat kapott, melyek később valóra váltak. Ivóvíznek (Drinks Water), a bennszülött amerikai szentembemek a lakota törzsből, a következő álma volt, jóval az amerikai nyugat kolonizációja előtt. Szerencsétlenségére ez is bizonyítottan prófétikus álom. Azt álmodta, hogy a „négylábúak visszaérkeztek a földre, és az idegen faj pókhálót szőtt a lakoták köré”. Azt mondta, hogy „amikor ez megtörténik, négyzet alakú, szürke házakban fogsz élni, sivár földön, és e négyszögü, szürke házak mellett éhezned kell". Frederic Van Ecden, a „világos álom” kifejezés megalkotója, szintén beszámol ilyen prófétikus álomról: 1903 májusában azt álmodtam, hogy egy kis vidéki, hollandiai városban voltam, és hirtelen találkoztam a sógorommal, aki nem sokkal azelőtt hunyt el. Teljesen bizonyos voltam abban, hogy>ő az, de tudtam, hogy' már meghalt. Azt mondta nekem, hogy sokat érintkezett az „ ellenőrömmel ”, ahogy ő nevezte az irányító szellememet. Boldog voltam, és a beszélgetésünk nagyon szívélyes volt, sokkal meghittebb, mint valaha a közönséges életünkben. Azt mondta nekem, hogy pénzügyi katasztrófa közeledik számomra. Valaki érkezik, megrabolva engem 1()()()() gulden összeggel. Mondtam, hogy> értem öt. habár az ébredésem után teljesen tanácstalan voltam ettől, és nem tudtam ezzel mit kezdeni. A sógorom azt mondta, hogy az irányító szellemem mondta neki. Almomban a történetet elmondtam valaki másnak is. Ezután, megkértem a sógorom, hogy meséljen többet az életen túlról, de amikor válaszolni akart, felébredtem, mintha valaki elvágta volna a beszélgetést. Akkor nem nagy on tudtam használni az álombéli jóslatot, mint ahogy’ most... Pontosítani szeretném, hogy’ ez volt az egyetlen jóslat, melyet világos álomban ilyen hatásos módon kaptam. És tökéletesen igaz lett, azzal a különbséggel, hogy az összeg hússzor nagy’obb volt. Az álmom időszakában úgy tűnt, hogy a legkisebb esély sincs ilyen katasztrófára. Még nem is voltam annak a pénzösszegnek birtokában, melyet később 21
elveszítettem. D e eljött az idő, amikor az első esemény megtörtént - az 1903-as vasúti sztrájk mely a pénzügyi romlásomhoz vezetett.' A Szahara csontvázai című népszerű könyv témája egy hajótörés Afrika partjain az 1800-as évek elején. A hajó zátonyra futása után a környék bennszülöttjei rabul ejtették a tengerészeket. Továbbá, ez az elbűvölő könyv beszámol a fogság éveiről, mely olyan nehéz volt, hogy a legénységből sokan meghaltak, miközben a kapitány súlya is 230 fontról 90 fontra csökkent. Korábban, a fogságában a kapitánynak volt egy álma egy különleges emberről, aki segítette öt. hogy megszabaduljon. A könyvvégén a diplomáciai kapcsolatokkal rendelkező ember, megmenti a kapitányt. Emlékezve eredeti álmára, felismeri a megmentöjét. hogy pontosan az a személy, akit évekkel korábban eredetileg megálmodott. Sok más híres világosságálom is prófétikus álom. Abrahám Lincoln néhány nappal a meggyilkolása előtt a következő álomról számolt be feleségének: Körülbelül tiz éve, nagyon későn feküdtem le. Vártam egy fontos jelentést a frontról. Nem sok ideje voltam az ágyban, amikor elaludtam, mert fáradt voltam. Lassan álmodni kezdtem. Úgy tűnt, halálszerű nyugalom van rajtam. Aztán visszafogott zokogást hallottam, mintha számos ember sírna. Azt gondoltam, hogy elhagytam az ágyamat és a földszintre botorkáltam. A csend itt is ugyanolyan sajnálkozó zokogással volt megszakítva, de a gyászolók láthatatlanok voltak. Szobáról-szobára haladtam, nem volt élő ember látható, de azonos gyászos, szorongó hangot hallottam, ahogy' végighaladtam. Az összes szobában világítás volt; minden tárgy' ismerős volt számomra; de hol vannak az emberek, akik gyászolnak, mintha szivük megszakadna? Tanácstalan voltam és aggódtam. Mit jelenthet mindez? Eltökéltem, hogy megtalálom e nagyon rejtélyes és nagyon megdöbbentő dolog okát. Folytattam utam, amíg elértem a Keleti Szobáig, ahova beléptem. Itt egy émelyítő meglepetéssel találkoztam. Előttem egy ravatal volt. melyen egy holttest
22
feküdt, temetési díszruhában. Körülötte katonák álltak, akik őrizték a holttestet; őket embertömeg övezte, néhányon szomorúan néztek rá, arca be volt takarva, sokan szánalmasan sírdogáltak. „Ki halt meg a Fehérházban?” kérdeztem az egyik katonát. „Az elnök”, válaszolta. „ egy gyilkos megölte!” Aztán egy’ hangos gyászos kirobbanás hallatszott a tömegből, mely felébresztett álmomból.9 Lincoln hitte, hogy visszatérő álmai megjósolják a fontos eseményeket. Lincoln, halála napjának reggelén, Grant tábornokkal a háború ügyeit beszélte meg a kormánytalálkozás alkalmával, és jelezte, hogy a fontos hírek a frontról nemsokára megérkeznek Sherman tábornoktól. Amikor Grant megkérdezte, miért gondolja így, Lincoln válaszolta, „Volt egy álmom a múlt éjszaka; és amióta ez a háború elkezdődött, hasonló álmom volt minden egyes nagy nemzeti jelentőségű esemény előtt. Előrevetítettek néhány fontos eseményt, melyek nagyon hamar megtörténtek”.10 Más tábornokok is, mindenütt a történelem során, megfigyelték álmaikat, vezettetésként az ütközetek előestéjén. Számos alkalommal ezek az álmok befolyásolták a történelem menetét. Ezek közül egyik, hogy azt mesélik. Constantinus római császárnak drámai álma volt Krisztussal, Maxentiussal való ütközete előtti éjszaka. Constantinus, győzelmét a számbeli fölényben lévő ellenség fölött az álmának tulajdonította, ami az áttéréséhez vezetett, megalapozva a kereszténységet az egész birodalom vallásaként. Rollonak, a nagylelkű és kalandot hajszoló vad norvégnak egy „természetfeletti álma” volt, mely ugyanakkor gyakorlati is. Alma figyelmeztette öt Anglia földjére, Nagy Alfréd bevehetetlenül védett földjére. Helyette Franciaország felé ment. Itt, miután felvitorlázott a Szajnán, sikeresen megostromolta Párizst. Győzelme után ö is áttért a kereszténységre. A híres Hódító Vilmos, valamint Anglia modem királyai és királynői, Rollo leszármazottjai. Néha a prófétikus álmok váratlan szerencséhez is vezethetnek. Dr. Arthur Bemardnak 1995 és 1998 között visszatérő álmai voltak a ICOS-ról, a bizonytalan biotechnológiai állományról.
23
Almában azt látta, hogy az állomány értéke hirtelen berobban. Az álom intenzitása következtében biztosnak érezte, hogy ez az álom jövőbelátó. 1995-től kezdődően megvásárolt körülbelül 40000 ICOS részvényt, részvényenként négy, négy és fé l dollárért. Végül, 1998-ban eladta a részvényeinek darabját huszonnyolc dollárért, így körülbelül 1,6 millió dollár nyereségre tett szert." Lámák, sámánok, próféták és látnokok sok hagyományban számoltak be álmaikban kapott prófétikus üzeneteikről. A zsidó keresztény hagyományban József „kéve álma" előrejelzésként volt értelmezve, hogy később hatalmával felemelkedik a fáraó tanácsadójaként. Következetesen, sok világosságféle álmával, József álmai sorozatként bontakoznak ki: ö később azt álmodta, hogy a nap és a hold, és tizenegy csillag lezuhant elébe. Ezek jelentették anyját, apját és tizenegy testvérét, és előre jelezték magas pozícióját a fáraó tanácsadójaként. Itt van a valódi veszélye annak, hogy néha. amit prófétikus álomnak tekintenek, hamis. Egy hölgy távol az otthonától egy hosszú szünidőben, megosztotta álmát barátaival, miszerint az anyja meghalt. Aggódott, hogy az látnoki álom. Hazatelefonált, hogy ellenőrizze, de az anyja szólt bele a telefonba. Hallva a lánya álmát, azt mondta, „Ha annyira nyugtalan vagy miattam, miért nem jössz haza?” A világossággal ellentétben, a legvalószínűbb, hogy az álma a vétkesség vagy az aggodalom következtében jelent meg. Hérodotosz történész leírta Xerxes álmát, mely szintén megváltoztatta a történelmet, de hamis volt. Xerxes a görögök elleni katonai hadjárata érdemeiben bizonytalanul, zavaros álomba merült. Egy szép, magas alak jelent meg álmában, és sürgette a hadjárat folytatását. Később, az álomkarakter ismét megjelent Xerxesnek és szkeptikus tanácsadójának, Artabanusnak is, bátorítva őket a cselekvésre. Az álom hatása ellenére, mely ösztönözte öt a katonai hadjáratra, Xerxes szerencsétlenségére nyilvánvalóan nem volt szerencsét hozó álom. A görög védők végül is legyőzték a hadseregét.
24
Kincsálmok A kincsálmok azok az álmok, melyekben az álmodó nagy ajándékokban részesül, melyre tibetiül milam termaként utalnak. Ezek az ajándékok lehetnek szent bölcsességtanítások formájában is. Gyakran ezek a fontos álmok információkkal szolgálnak, melyek kulturális vagy vallási haladást eredményeznek. Namkhai Norbu tibeti álomjóga mester utóbbi időben kibontakozó sorozatos álmai a Vadzsratáncok12 változatait eredményezték, melyek milam termáknak minősülnek. Norbu Rinpocse ezen álomrészletc, melyre egyik tanítása során utalt, példa az álomkincsre. Ahogy lefeküdt aludni, valaki Norbu Rinpocsct Goma Devi szobrához vezette. A szobor közelében értékes, vörös, háromszög alakú szikla volt. Vezetője utasította öt, hogy üljön oda, és végezzen egyesülés gyakorlatot, hogy kapcsolatba lépjen és egyé váljon a dákini szoborral. Vezetője azután elkezdte énekelni a Vadzsradalt. Azonnal e hang zengett mindenhonnan, a sziklából is. Norbu csatlakozott hozzá, és miután így tett, érezte az energiát a csakráiban, és teste különböző pontjain. Ez nyújtotta számára a Vadzsradal működésének megértését, hogy mily fontos a test energiáinak kiegyensúlyozásában, és különösen, hatásának elismerését a finomtestre. Majd vezetője elmagyarázta neki, hogy ez a tanítás Goma Devi dákinihez kapcsolódik, az erőteljes nem-anyagi lényhez, és sosem volt feltárva még ebben a világegyetemben. Következésképpen, Norbu Rinpocsenek folytatódtak sorozatos álmai ebben a témában, melyek magába foglalják Goma Devit is. Goma Devi folytatta neki szóló tanításait, a mély Vadzsratáncok sorozatait a mandalán, mely az egyén belső dimenziója és a világ külső dimenziója közötti megfeleltetést, összhangot jelképezi. Norbu úgy írta le a nézni is gyönyörű Vadzsratáncot, mint minden egyén energiája harmonizálásának fő módszerét. O később úgy magyarázta, hogy a dzogcsentanításokban a hang és a mozgás nagyon fontos; ezek módszerek, hogy integráljuk magunkat a kontempláció állapotába, és ez. az integráció a dzogcscngyakorló legfontosabb célja. Tanítványai e mély táncok egyikét a „Vadzsradal” mantrazenére táncolják. E mantra is, határozott dallamával, a Mester álmában tárult fel, amikor egy ismeretlen jógi énekelte gyönyörűen a dalt neki először. Norbu Rinpocse beszámolója: 25
A jógi, boldogan mosolyogva nagyon gyönyörű dallammal énekelte a Vadzsradalt, e ma ki ri ki ri. Egész idő alatt olyan voltam, mint egy’ újszülött csecsemő, gondolatoktól mentesen, mint a néma, aki nem tud beszélni. Testem kissé remegett és lüktetett. A hadeva (sokk, amikor a tudat megáll) állapotában voltam, és nem tudtam érzéseimet meghatározni.1’ Norbu Rinpocse, az álmában történtekre válaszért a saját tanítójához fordult, aki azt mondta neki, „Ez a vonal felhatalmazó áramába jutás csodálatos jele”. Másik huszadik századi indiai spirituális alak, Prahlad Chandra Brahmachari, közvetlen jógaútmutatásokat kapott álmában Káli istennőtől.'4 Norbu Rinpocse tanítványainak is voltak a Vadzsradallal kapcsolatos álmaik, jól ötvözi az átadást a spirituális gyakorlással a következő álom: Együtt voltam Rinpocsevel és néhány gyakorlóval egy sötét barlangban, melyben csak egy gyertyafénye világított. Minden nagyon réginek tűnt. Aztán Rinpocse utasított minket, hogy énekeljük hétszer a Vadzsradalt. Folyamatosan jelen voltam egész idő alatt, amíg teljesítettük. A befejezés után Rinpocse felszólított minket, hogy- énekeljük az elemek tisztításához használatos mantrát. Nagyon meglepődtünk, mert általában ezt a mantrát a formális gyakorlás elején használjuk, nem a végén. Rinpocse magyarázta, hogy a Vadzsradal hétszer éneklése biztos mód, hogy határozottan az elmélkedés állapotában tartózkodjunk. Ha stabil vagy az állapotban, akkor az elemeket tisztító mantra a szivárványtest megvalósításának egyik módszere. Elkezdtük énekelni, de amikor a testemre néztem, láttam, hogy nem változott fénnyé. Mégis nagyon erős boldogságot éreztem, és azt gondoltam, hogy ez kell, hogy legyen az életem f ő feladata. Az ausztráliai bennszülött hiedelmek az álmokban meiyelenő szövegekre, művészetekre és énekekre vonatkozóan, hasonlók a tibeti 26
buddhistákéhoz. Az őslakosság az álomban talált új énekeket, történeteket, terveket, vagy más kreatív terméket az ősök által nyújtott eredendő alkotás közvetített reprodukciójának tartja. A tibeti lámákhoz hasonlóan, a beteljesedett őslakos álmodét nem tekintik az álom létrehozójának, hanem csatornaként tisztelik, melyen keresztül az ősök bölcsessége hozzáférhető. A kortárs bennszülött emberek nyilvántartott mítoszai és álmai szerint, a művészi alkotások időtlen időktől jönnek az álmokban, és ma is gazdagítják a bennszülött kultúrát. A bennszülött világnézet aláhúzza, hogy a bennszülött hiedelemrendszer hasonló a tibetihez, a lények többszörös osztályát, valamint a váltakozó dimenziókat illetően, melyekben a lények más-más osztályai tartózkodnak. Az ausztráliai bennszülöttek hisznek az ősi lényekben15, „ábrándozóknak” nevezve őket. Ezekkel az „ábrándozókkal" álmokon keresztül lehet kapcsolatba lépni, és ők nem gondolják saját kitalációjuknak. Az „ábrándozó” maga az ébrenlét és az álomlét egységeként van tekintve. Szellemtánc Egy Wovoka nevű paiute bennszülött amerikai sámán is kapott „kincstáncot” álmában. New York napján 1889-ben, teljes napfogyatkozáskor, állítólag elragadták a szellemvilágba és útmutatásokat kapott. A tánc, melyben részesült, Szellemtáncként vált híressé. O azt mondta, hogy küszöbön álló az élők és holtak találkozása, mely fő téma a zsidó, keresztény és más vallásokban. Wovoka, álma következményeként, utasította embereit, hogy egymással igazságosan bánjanak, és kerüljék a pusztító és rosszindulatú viselkedést. Betiltott minden veszekedést és italozást is, és kérte a törzseket, hogy buzgón végezzék a Szcllcmtáncot. Miután Wovoka azt prédikálta, hogy ez a hagyományos indián élet megújulásához vezet, a Szcllemtánc népszerű volt és lelkesen gyakorolták. Nemsokára jelképes mozgássá vált a síkság indiánjai között, és Wovokát messiásnak tekintették. Rövid időn belül, erőteljes álma megrázta, és rettegéssel töltötte el az Egyesült Államok határának uralkodó rendjét. A sors ironikus és kegyetlen fordulata, hogy a Szellemtánc annyira rettegésben tartotta a hatalmat, hogy megkísérelték elfojtani a 27
mozgalmat, mely végül a Wounded Knee (Sebesült Térd) mészárláshoz vezetett. Ez véget vetett a Szellcmtánc széles körben elteijcdö jelenségének, habár számos elszigeteltebb helyen folytatódott. Az utolsó ismert alakítást a Szellemtáncról az 1950-es években tartották a sosonok. A kortárs bennszülött amerikai vezető, Mary Thunder, amikor meglátta az előadott Vadzsratáncot, kommentálta a két tánc hasonlóságait. Múltbéli és múlt életek álmok A jövőt előre megjósló álmok mellett, a világosságféle álmok szolgálhatnak a távoli múlt nyomaival is. Csögyal Namkhai Norbu szerint, az álmokat tekinthetjük időbeni szempontból is, például tennivalónk van a fiatalkorunkkal, a jelenlegi életünkkel, vagy még a múlt életünk eredményével is. Talán a múlt életbeli trauma segít megmagyarázni, hogy bizonyos ismétlődő rémálmoknak látszólag nincs nyilvánvaló oka. Ezek a fajta elméletek egyeseket ösztönöztek, hogy próbálkozzanak a reinkarnáció létének tudományos bizonyításával. Például, a néhai lan Stevenson kutatásokat vezetett Indiában, és mindenütt olyan gyerekekkel találkozott, akik állították, hogy emlékeznek múlt életeikre. Stevenson összegyűjtötte a tanúvallomásokat és orvosi történeteket az anyajegyekre, születési rendellenességekre és más fizikai jelekre vonatkozóan a gyermekekről, melyek megfeleltek a sebeknek vagy más testi sajátosságoknak a halott személyről, akinek életére a gyermekek emlékeztek. Paul Von VVard, a The Sóul Gertome írója, létrehozta a Stevenson alapítványt, a legmodernebb biológiai kutatástechnikákat használva. Kutatásait az arc hasonlóságaira, biometrikus mérésekre, személyiség tulajdonságokra és más sajátosságokra összpontosította. Criag Hamilton-Parker, a Rememhering Your Dream (Emlékezés az álmodra) írója, beszámol arról az álmáról, melyet megosztott feleségével, melyet úgy hitt, előző életével kell, hogy kapcsolatos legyen: Talán a legfurcsább előző élet álom. Dühöngő kuty’ák üldöztek. Egy kis embercsoport és én a kastélyhoz közel voltunk. Az utunkat elzárta egy várárok. Amikor a kutyák felzárkóztak mellénk, katonák támadtak ránk hátulról, 28
kardokkal. Nagy zaj és nyugtalanság volt. Éreztem a tűz és a vér szagát. Szörnyű fájdalmat éreztem a tarkómnál. Egy perzselő fájdalmat, és aztán semmit. Amikor a feleségemmel, Jane-nel találkoztam, aki szintén médium, beszélgettünk az álmainkról, és lenyűgöző volt felfedeznünk, bogy ez azonos, közös álmunk volt a legkisebb részletekbe menően. Egyikünk sem ismerte a történelmi időszakot, melyhez tartozhatott, habár a középkorra tippeltünk, amikor a médiumokat boszorkányokként üldözték. Természetesen, mindez lehet fantázia, kivéve, hogy’ Jane-nek, nekem és a Dániellé lányunknak is azonos barna anyajegy’ünk volt a tarkónk tetején, pontosan a hajvonal alatt. Talán mi hárman lefejezett lelki társak vagyunk?J* A következő mulatságos álom egy hölgytől van az álomjóga elvonulásról, mely talán szintén az előző életbéli tapasztalással van kapcsolatban: Ő egy’ terjedelmes épület belső udvarán tartózkodott. Szalad le a folyosóján, melyet zavarosnak és nem nagyon elegánsnak érzett. Aztán meglátta a 13. Dalai Láma képér, és megértette, hogy a kastély a Potala, történelmileg a Dalai Lámák tibeti rezidenciája. Ugyanakkor az volt az érzése, hogy szeretné látni a Dalai Lámát, de képtelen, nagymértékben a fizikai állapotából kifolyólag. Az álmodó aztán rövid időre megébredt, és az volt a szándéka, hogy visszaalszik és visszamegy ugyanabba az álomba, jelentésének jobb megértéséért: A második álma világos volt, újra visszament a Potalába, és kiváncsi álmában ö végignyalt egy’ szerzetest az orrától a fejéig. Ahogy' kezdett felébredni, egy’ kutya képét látta, és abban a pillanatban megértette. hogy’ múlt élete tapasztalatában ö egy kutya volt, és a Dalai Láma kedvence.
29
Önkéntelenül, az Aha! pillanatban megértette, hogy ez lehet a magyarázata az érzésének, hogy nem volt valami okos, és az első álmában a folyósón fel-alá szaladgált. Erős érzése is volt, hogy egy előző életét álmodta meg. Más síkok álmai A tibeti buddhizmus jógi hagyományában a lámák lelkesen gyakorolják a „világosság” álmokkal kapcsolatos misztikus tanokat. Az ezoterikus álomjóga tréningje, a hozzá kapcsolódó „illuzórikus test” kifejlesztésének gyakorlataival, hagyományosan a híres Naropa Hat Jógájában1 van bemutatva. E tréning megvalósítása eredményére utalva a jelen Dalai Láma leírja, hogy a gyakorló képes bárhova utazni az álomállapotában. Erőteljes lámák is feltehetőleg képesek, hogy elküldjék az „álomkettőzést” a testükön kívülre, hogy információkat gyűjtsenek. A sámánok sok kultúrában láthatóan részesednek ebben a képességben. Beszámolnak arról, hogy a mentális testükben, vagy az éteri alakjukban utaznak, változó formákban, ahogy a körülmények megengedik. Általánosan, a sámáni utazás magába foglalja a nagytávolságok bejárását transzban vagy álomban. Ezeknek az utazásoknak a leírások szerint a céljuk az alsó, felső vagy középső birodalmak meglátogatása, és ezen álmok sikere az álmodó sámán jelenlététől, erejétől és világosságától függ. Kiterjedt szóbeli beszámolók sok kultúrából, beleértve a csukcsikat Szibériából, valamint az eszkimókat, lappokat és a bennszülött amerikai embereket, állítják, hogy ezek az utazások, ahelyett, hogy valódi utazások lennének, inkább a mentális test által végrehajtott kivetítések a tudat sámáni állapotában. Például, a hawaii sámánok, akiket kahunaknak neveznek, állítólag sok mérföldet utaznak a mentális test állapotában Hawaii szigetláncai között, az egyik szigettől a másikig, a lávacsövek látszólagos útjainak hálójában. A nyugati vallás Merkaba gyakorlói között az e fajta utazások nyilvánvalóan a zsidó misztikái mozgalom fö vonásaként nyilvánultak meg. Mentális testükbe jutva, ezek az álmodok nyilvánvalóan értekeztek másfajta lényekkel, beleértve az angyalokat, állatokat, és másdimenzióbeli lényeket. A gyakorlók a cél felé törekedtek, hogy felemelkedjenek a hetedik mennyországba, hogy megpillantsák az Isten
30
mennyei trónját. Kíváncsian, ök az utazásaikra úgy utalnak, hogy az „bukás a trónról”.18 Az útra vállalkozva, a sámánnak le kell fektetnie szándékát a sajátos célállomásról, követve a beteljesedésre vezető folyamatot. A felső világokba utazás a fénytengely felfelé követésével kezdődik, a száréval (mint a tündérmesében a Jack és Beanstalk), vagy a füstével, vagy a létrával, mint Jákob álmában, és az utazó álomban vagy transzban marad. Fordítva, az alsó világokba utazás tipikusan az alagútba, lávacsövekbe, vagy a föld más vájataiba való jutással kezdődik. Barátom, ez a módja ennek az erőnek. Amikor az emberek énekelnek, én láncolok. Bemegyek a földbe. Arra a helyre megyek, ahol az emberek vizet isznak (víznyelő). Hosszú utat teszek meg. nagyon messzire megyek.'9 Lewis Carroll szerző, akinek nem idegen a transz, Alice kalandjait úgy kezdi, hogy a szereplő követi a nyulat le az üregébe. A szokatlan álmok néha a más dimenziókkal való kapcsolatot jelzik: én felidéztem a lidércnyomást, mely gyermekkoromban volt, amikor a New Yersey mocsaras területein nevelkedtem, és ez egy kígyó volt. Visszatérő álmaimban a kígyó fel volt tekeredve az ágyamban. Az álomjóga és a természetes fény gyakorlata bevezetőjében töprengtem ezen álmok okairól, tizek magukba foglalták a lehetőséget, hogy a gyermekkor első szexuális izgatottságait, a személyes tudatalattim sajátos jelentéseit jelképezik, vagy a nágáknak nevezett kígyószerü lények más osztályát. Évekkel később, amikor ismét ilyen találkozásom volt, azt kezdtem hinni, hogy ezek a kígyóálmok valóban a nágákkiú való kapcsolataim. Ebben az esetben Norbu Rinpocsevel fás területen túráztam. Lefelé mentünk a hosszú lépcsősoron, hogy lássuk az elhagyott vízi erőmű állomást. A létesítmény magában foglalt egy ember készítette vízesést, valamint számos pangó vízmedencét is. Egy ponton a láma kérdezte tőlem, hogy láttam-e valamit. Én néztem, és nem hittem a szememnek, mert egy éteri lényt láttam, félig embert, félig kígyót a levegőben sodródni. Lenyűgözött, hogy e lény deréktól felfelé fel volt öltözve. Nagyon méltóságteljesen nézett ki, és nyilvánvalóan intelligensnek. Később Norbu Rinpocse tájékoztatott cngem, hogy ez volt az otthona. 31
r
Ellenben, ez a nága ismételten meglátogatott engem, amikor a szüleim házában aludtam, ifjabb koromban. Habár visszatekintve barátságosnak nézett ki, jelenléte rémülettel töltötte el a gyermekkoromat és ifjúkoromat. Végül, megszüntette a látogatásokat. Töprengtem, hogy a szomszédság változó karaktere következtében, mert a fákból és ingoványból teljesen kifejlődött külváros lett, lerombolódott a lakása, más otthonos növényekkel és állatokkal együtt. Sok beteljesedettebb álommester feljegyezte álombéli kapcsolatait más dimenziókkal. Ibn Arabit sokan a leghíresebb szufi misztikusnak tartják. Ő arról is híres, hogy értekezéseket írt az álomértelmezésekröl. A következő figyelmeztető világos álomban beszámol egy halottal történő beszélgetéséről: Néhány nap múlva láttam álmomban egyik társunkat, azok közül, akik meghaltak, és kérdeztem tőle: „Hogy vagy?" O valami jó t említett meg (az állapotával kapcsolatosan), lelkesen beszélt, hosszú történetet mesélve. Aztán azt mondta nekem: „Isten már hozott nekem jő híreket, hogy te társam vagy a Kertben!” Azt válaszoltam neki: „Ez (a teljes beszélgetés) álomban történik. Adj nekem egy jelet (az igazságról), azokkal kapcsolatban, amiket mondtál! ” Akkor ö igy szólt: „Igen. holnap a déli imánál a szultán küldeni fo g valakit, hogy keressen meg téged, hogy’ bebörtönözzön. Tehát, vigy ázz magadra! " Aztán felébredtem, és egyáltalán semmi sem volt. ami arra mutatott volna (hogy az történik). De a déli ima idején hirtelen meghívás jö tt a szultántól. Tehát, mondtam (magamnak): „Az álom megfelelő volt!" és elrejtőztem tizenöt napra, míg a (királyi) parancs eltörlődött.:o Sivaya Subramuniyaswami, a hindu spirituális tanító is leírja álombéli találkozását híveivel, akiket a mostani Sri Lanka civil háborújában öltek meg, és segítséget ajánlott nekik: A sri lankai civil háború krízisének csúcsa idején, amikor naponta híveim ezreit ölték meg, én szándékosan többször aludtam..... Találkozni akartam azokkal, akiket megöltek, hogy megáldjam őket egyesével. Teljesen tudatos voltam, ahogy az 32
asztrális kezem áldásra emeltem, Vibuti jelével, Siva szent hamujával a homlokukra. Az álmok és a szexualitás Az álomtapasztalások másik erőteljes osztálya, mely tudattalan is és néha világos aspektus is lehet, a szexuális álmok. Nagyon ismerjük ezt az érzést. Például, amikor hölgy álmodik a szexről, le van jegyezve az álomtanulmányokban, hogy pontosan azonos, mint a fizikai szex. A férfi is eléggé izgatott ahhoz, hogy álmaiban orgazmusos tetőpontra jusson. Jackson Stewart, aki a The Dream in Primitive Cultures (Almok a primitív kultúrákban) úttörő müvet írta, kikérdezte a bennszülött álmodókat, akik „kölcsönös álmokról” beszéltek olyan álmokról, amelyekben mindkét félnek ugyanakkor volt szexuális álma. A bennszülött álmodó mesélte, hogy ennek megtörténtekor, a következő napon a férfinak oda kell mennie a nőhöz, mondva, „Veled álmodtam a tegnap éjjel. A bőröm kíván téged”. Aztán, ha a hölgy hajlandó, mennek a bokorba a közösüléshez. Swami Sivaya állítja: Az álomvilág feltárul, és benne az asztrális találkozik az ébrenléti tudattal. Felfedeztük, hogy itt sok ezer asztrális szerető van. akik rendszeresen meglátogatják a hölgy eket, hogy kielégítsék szexuális vágyaikat... Ezeket a férfi szeretőket a Védákban gandarváknak nevezik, és a női hasonmásukat apszaráknak. E lények nyugati megfelelőit lidérceknck vagy lidérc boszorkányoknak nevezik, a nemüktől függően, és ők is nemi kapcsolatba lépnek az alvó emberekkel. Legendák is vannak az emberi lények földöntúli lényekkel való egyesülésére, melyekből gyermekek születtek. Az álomjóga és a természetes fény gyakorlata eredeti kiadásába belefoglaltam egy történetet a tirang (más dimenziójú lény) és az ember párosodásáról, melyből gyermek született. Ha nemi kapcsolatunk van egy másik személlyel világos álmunkban, habár kellemes, telve lehet bizonyos hasonló etikai szempontokkal a nemiségre vonatkozóan, mint amivel az ébrenléti
33
állapotban szembesülünk. Etikus a világos álmodó részéröl, hogy szándékosan nemi viszonya legyen a másik személlyel, aki nem éber? Ebben az esetben, ha a világos álmodó akarattal cselekszik, az bizonyos fajta álom erőszak? Minimum ez a dilemma azt sugallja, hogy amikor egyedül is vagyunk az elalváskor, egy szélesebb mezőnek vagyunk részei.
Mesterálmok A világosság álmok közül azok, melyek spirituális tanítónkkal vagy a spirituális tanításokkal való kapcsolatot tartalmazzák, különlegesen értékesek. Ez a fajta kapcsolat időtlen időktől fontos aspektus volt sok vallási rendben, és viszonylag általános is. Az egyik legnagyobb tibeti buddhista jógi, Milarepa, meg akarta látogatni Marpát, a Fordítót, aki végül a gyökérguruja lett. Az érkezése előtti éjszaka Marpa ezt álmodta: Guruja, a nagy szent Naropa megjelent előtte, és adott neki egy ötágú dordzset (gyémántjogart), mely értékes lápisz lazuli drágakőből volt. A dordzse azonban némileg patinás volt, és Naropa sürgette öt. hogy’ mossa le a szennyeződést az aranykancsóban lévő szent víz elixirjével, míg tündöklőén ragyog, és aztán húzza fe l a Győzelmi zászlóval. Marpa álmában látta, hogy a kifényesített és felemelt dordzse, tündöklő sugarakat bocsátott ki. melyek beragyogták a hat loka (fizikai és spirituális birodalmak, világok) összes érző lényét. Almában, a ragyogó dordzse látvány meg volt áldva a Győzedelmesek (előzőleg emberi lények, akik elérték a buddhaság állapotát. meg\’ilágosodtak) áldásával.' ' Marpa feleségének, Dagmemának azon az éjjelen a következő álma volt: Naropa Marpának egy kissé szennyezett kristályszlupál mutatott, egy aranyvázával együtt. Marpa. az aranyvázában lévő vízzel megtisztította a kristálysztupát, melyet a hegytetetöre helyezett. Erről a csúcsról a nap és hold tündöklő sugarai betöltötték a világegyetemei.
34
Marpa, ezekből az álmokból megértette, hogy küszöbön áll rendkívüli találkozása azzal a személlyel, aki a fö tanítványa lesz.
Tisztító álmok Gyakran a láma-sámán beavatások jellegzetessége a tisztítópróba, szimbolikusan vagy aktuálisan. Bizonyos beavatások szó szerint az élet vagy a halál ügyéről szólnak. A tisztító halál és újraszületés sok kultúra egyetemes témája. Egy fiatal hawaii bennszülött visszatükrözte ezeket a témákat a következő világos álmában: Egy vulkán lávacsövébe jutottam. Aztán azt éreztem, hogy megyek fölfelé a vulkánnal. Ahogy mentem a vulkánnal felfelé, éreztem, hogy megtisztít a tűz. Ezen utazás alatt Pele kapcsolatban volt velem. Később, ahogy■a vulkánnal utaztam, kijöttem a kráterből. Most az égbolton repültem, és aztán bele az óceánba. Az óceánban a cápák a kedvenceim és szolgáim voltak. Az előző álombeavatás nagyon pontosan megfelel a hawaii tan bennszülött hagyományainak, és folyamatnak, ahogy valakiből kahuna lehet. A hawaii arcana és a Pele mitológia szerint a cápákat a kahuna védelmezőjének tekintik. Almában a fiatalember láthatóan hatalomhordozóvá vált. Az álmok, melyekben megfőznek, megsütnek és megesznek, másik általános beavató álom témák. Felfedezésálmok A prófétikus álmok mellett a világosság álmok másik jól ismert kategóriája az indukciós, vagy inkubációs álmok, melyek jellegzetessége a problémák megoldása álomállapotokban. Erre sok dokumentált történet van a tudósoktól és feltalálóktól, akik felfedezték a megoldásokat a problémákra, és művészektől, akik ihletet nyertek az ilyen fajta álmokból. Erre a kategóriára vonatkozik John Steinbcck mondása: „Általános tapasztalás, hogy az éjszakai nehéz probléma megoldódik reggel, miután az alvásbizottság foglalkozott vele”.25 Ottó Loewi (1873-1961), a német születésű pszichológus, aki híres az orvosi Nobel Díj elnyeréséről 1936-ban, azon töprengett, hogy az idegimpulzusok kémiailag adódhatnak át, ellentétben az általánosnak 35
tartott hiedelemmel, hogy az átadás elektromos, de nem tudta bizonyítani, míg tizenhét évvel később nem volt egy lényeges álma: Abban az évben, húsvét vasárnapja előtti éjszaka felébredtem, felkapcsoltam a villanyt, és lejegy eztem néhány sort egy> kis cédulára. Aztán visszaaludtam. Reggel hat órakor eszembe jutott, hogy> éjszaka valami fontosat leírtam, de képtelen voltam megfejteni a firkálást. Másnap éjszaka háromkor az eszme visszatért. Egy kísérlet ter\’e volt arra vonatkozóan, hogy megállapítsuk, a tizenhét éve kimondott kémiai átvitel hipotézise jó. vagy nem. Azonnal felkeltem, a laboratóriumba siettem, és egyetlen kísérletet végeztem a béka szivével, az éjszakai tervnek megfelelően.‘6 A kísérlet sikeres volt és véglegesen bizonyítottá vált Loewi hipotézise, hogy az idegimpulzusok valóban kémiai úton adódnak át. Friedrich August Kekulé von Stradonitz hasonló módon fedezte fel álmában a szén négy vegyértékű természetét, a „Struktúra-elmélet” kémiai-organikus képződését: Álmodoztam, és íme, az atomok ugráltak a szemeim előtt! Eddig bármikor, ha ezek a parányi lények megjelentek számomra, mindig mozgásban voltak; de eddig sosem voltam képes megkülönböztetni a mozgásuk természetét. Most azonban gyakran láttam, hogy két kis atom párként egyesül; hogy a nagyobbat átöleli a két kisebb; hogy a nagyobb tart három vagy négy’ kicsit is; míg az egész tartja az örvénylés szeleburdi táncát. Láttam, hogy' a nagyabbak láncot alkotnak, maguk után vonszolva a kisebbeket, de csak a lánc végén... A vezető kiáltása, hogy „ Clapham út ”, felébresztett álmomból; de a: éjszaka egy részét azzal töltöttem, hogy legalább papírra vetettem ezen álomalakzatok vázlatát. Ez a „Struktúra elmélet " eredete.* Később is volt egy olyan álma, mely segítette felfedezésében, hogy a benzol molekula, nem olyan, mint a többi organikus vegyüld, mert inkább korszerű, mint lineáris szerkezete van:
36
Ültem, és irtani a kézikönyvembe, de a munkámban nem volt haladás: másfele jártak a gondolataim. Székem a tűz felé fordítottam, és szunyókáltam. Ismét atomok kezdtek szökellni a szemem előtt. Ebben az esetben egy kisebb csoport szerényen a háttérben maradt. A mentális szemem akutahban viszonozva az ilyenfajta ismétlődő látomásokat, most meg tudta különböztetni a nagy’obb struktúrák változatos konformációit: hosszú sorban, néha közelebb egymáshoz, együtt az egész összecsavarodva, tekeregve, mint a kígyó mozgása. De nézd! Mi volt az? A kígyók egy ike megfogta saját farkát, és az alakzat gúnyosan pörgött a szemeim előtt. ‘' Mint a villám, felébredtem: és az éjszaka többi részében kidolgoztam az elmélet következtetését. A saját farkát megfogó kígyó képe hozta Kekulénak a benzol körszerii szerkezetének átlátását. Dávid Parkinson, a Bell Telefontársaság mérnöke, miután elolvasta a jelentéseket London bombázásáról 1940-ben. azt álmodta, hogy egy készülék rajzát készíti, mely légvédelmi fegyverré válhat, biztosítva, hogy a lövedékei becsapódjanak a repülőgépekbe egy bizonyos ponton, a sebességüktől függetlenül. A következő reggel Bell mérnök elkészítette a vázlatot, melyet már álmában is lerajzolt, végül megépítette az eszközt, melyben legelőször használták a radart is.29 Éliás Howe, a varrógép egyik feltalálója, elképzelte a gépet a tűkkel, melyek mennek a ruhaanyagon keresztbe. O először olyat igyekezett használni, amelyik mindkét végén hegyes volt, a tüfokkal középen, de ez hibás volt. Aztán egyik éjszaka azt álmodta, hogy egy csoport bennszülött foglyul ejtette. Ahogy ők körülötte táncoltak, észrevette, hogy az összesnek lyukas a lándzsája a csúcsához közel. Felébredve megértette, hogy az álom megoldotta a problémáját. A lyukat a tü hegye mellé helyezve, a cérnát elkapja a vetélő, miután átment a szöveten, így létrehozva az öltést. Ez tette végül a találmányát praktikussá. Srinivasa Ramanujan, a modem időszak egyik legnagyobb matematikusa, nagymértékben hozzájárult a számok analitikai teóriájához, az elliptikus függvényekhez, a lánctörtekhcz és a végtelen sorozatokhoz. Ramanujan szerint a munkájához az ösztönzés és átlátás 37
álmaiban érkezett, az ö családi istenségétől, Namagiri istennőtől, Visnu társnőjétől. A hasonlóság a tapasztalásában és Csögyal Namkhai Norbu álmaiban Goma Deviröl, meglepő. Néha egy művész vagy látnok múzsája nagyon valóságos. Namagiri gyakran matematikai képleteket mutatott be, melyeket Ramahujan felébredése után ellenőrzött. Azt állította, hogy e kapcsolata az álomvilággal a munkája forrása, és egész életében állandó volt. Itt leírja egyik matematikai felfedezése álmát: Elaludtam, és egy szokatlan tapasztalásom volt. Itt volt egy vörös képernyő, mely mintha folyó vérből alakult volna. Azt figyeltem meg. Hirtelen egy kéz kezdett írni a képernyőre. Teljesen figyelm es lettem. A kéz számítási eredményeket írt le elliptikus integrálokban. Ezek megragadtak a tudatomban. Nemsokára felkeltem és elkötelezettséggel leírtam őket. ’ Louis Agassiz (1807-1883) amerikai zoológusok és paleontológusok nemzedékeit tanította és befolyásolta. Ö a nagy Halkövületek művén dolgozott, összeállítva az összes ismert halkövület listáját, amikor találkozott egy mintadarabbal egy kőlapban. Agassiz képtelen volt osztályozni vagy kivonatolni azt, és három egymást követő éjszaka, álmában látni tudta a halat a tökéletes, eredeti állapotában. Agassiz, még félálomban rajzolt egy vázlatot arról, amit álmában látott. Kivonatolva a kövületet, megértette, hogy pontosan megfelel annak, amelyet álmában látott. Róbert Louis Stevenson (1850-1894) regényíró leírta egy álmát, mint a „kis agyszínházban történőt, melyet fényesen kivilágítva tartunk egész éjszaka”. Ö nem az egyetlen művész volt, akit befolyásoltak az álmai. Álmok működtek közre Mary Shelley Frankenstein történeténél, és a Sámuel Taylor Coleridge „Kubla kán” versénél is. Paul McCartney beszámolt egy élénk álmáról, mely a „Ycsterday” dal megírásához vezetett: Kedves dallammal a fejemben ébredtem. Gondoltam, „Nagyszerű, kíváncsi vagyok, mi ez?" Ott volt mellettem egy pianínó, az ágyamtól jobbra, az ablaknál. Felkeltem az ágyból, leültem a pianínóhoz, találtam egy G-t, találtam F moll 7-t - és ez vezetett aztán a B-hez és az E mollhoz, és végül 38
fel
vissza az E-hez. Minden logikusan ment előre. Nagyon tetszett a dallam, de mivel álmodtam, nem hittem a megírásában. „Nem. sosem Írtam semmi ilyet előtte”. Azonban ott volt a tónus, mely a legmágikusabb dolog volt!
39
Tehát, amikor a pályára jöttem tegnap reggel, megpróbáltam úgy, mint álmomban, és működött. Hatvannyolcat lőttem tegnap és hatvanötöt ma. " Problémamegoldás álomban Lépéseket tehetünk nappal, hogy bejussunk a problémamegoldás belső lehetőségébe álmunkban. Kezdetnek, le kell írnunk a problémát egy naplóba, és ugyanakkor létre kell hoznunk az erős szándékot, hogy a megoldás a problémánkra megjelenjen éjszaka az álmunkban. Továbbá, napközben el kell merülnünk a problémával kapcsolatos intenzív tanulmányokba. Továbbá, lefekvés előtt írjuk le újra a problémát, és helyezzünk közelünkbe bármilyen tárgyat, mely kapcsolatba hozható a problémánkkal, és miközben rendezzük azokat, képzeljük el, hogy alszunk és megoldjuk a problémát. Felkelve, írjuk le az. összes álmunkat. Ha nem volt álom, és ha a körülmények megengedik, határozzuk el ismét, hogy lesz ilyen álmunk, és feküdjünk vissza aludni. Az álmok és a gyógyulás Az álmok és a látomásos tapasztalások vizsgálatának gyakorlata diagnosztikai és gyógyászati célból, több ezer éves, használták a keleti és nyugati hagyományokban is. Például, a láma és sámán gyógyítók használták az álom inkubációt évezredek óta a betegeik panaszai beazonosítására, és hogy eldöntsék a kezelés megfelelő irányát. Itt van a Penobscot amerikai bennszülött gyógyító álma: Egyszer, amikor a feleségem beteg volt, üldögéltem a közelében, és nemsokára éreztem, hogy elalszom. Azt álmodtam, hogy a föld hirtelen hullámzani kezd, emelkedik és süllyed körben, közel ahhoz, ahol a beteg feleségem feküdt. Aztán egy’ pillanatra egy’ repülő madarat láttam a fö ld alá repülni, és mondtam, „Ne rejtőzz el, már láttalak". A madár felbukkant. „ Már láttalak. Ezt tetted, miközben a feleségem beteg volt. "Ahogy ezt mondtam, csapkodva előjött és meghalt. Aztán felébredtem. Amikor felébredtem, a feleségem jobban érezte magát, és azonnal elaludt. Teljesen meggyógyult,34 40
A tibeti buddhizmus gyógyászatában az álmok hagyományosan meg vannak különböztetve, aszerint, hogy a testtel, energiával vagy a tudattal kapcsolatosak. A szakképzett tibeti orvos, megítélve, milyen álmok kapcsolódnak ezekhez a rendszerekhez, használni tudja ezeket az információkat a kezelési terv- kialakításában, vagy a betegség folyamatának megértésében. Arisztotelész, görög filozófus, töprengett azon, hogy melyik álmok hasznosak a betegségtünet meghatározásánál: „Álomban... még a csekély mozgások is figyelemre méltóaknak látszanak. Ez az a sík, melyben alvásunk alatt gyakran előfordulnak például az álmodozó képzelgések, melyek mennydörgésként és villámlásként érintenek, amikor valójában csak gyenge csöngetés van a fülben; melyek méz vagy más édes ízként élvezetesek, amikor csak egy apró csepp váladék folyik te (a nyelőcsövön); vagy a tűzön járnak, és nagy hőt éreznek, amikor egy- kis hö érinti a testrészt. Felébredéskor, ezek a dolgok valódi jellegzetességükben mutatkoznak meg számunkra. De, mivel az összes esemény kezdete kicsi, ezért világos, hogy ezek a betegségek vág}' más hatások is, melyek testünkben előfordulnak. Összegzésként, ezen kezdetek megnyilvánulása sokkal nyilvánvalóbb az alváskor, mint az ébrenléti állapotban. Sok fontos láma és sámán beszámolt arról, hogy a gyógyításhoz sajátosan használható információkban részesült az álom állapotában. Például Black Elk, a Bennszülött Amerikai Gyógyászat munkatársa, ügyesen használta az álommüködést a test és a szellem gyógyítására, a következő világos álmát követve: Sok emberemet láttam, hogy- szomorúan, bánatosan ültek a szent teepee-sátor körül, és sokan voltak betegek is. Ahogy rájuk néztem, sírtak, és furcsa fény szökkent f e l közelről, a földből sokszínű fény, égig érő sugarakként szikrázva. Aztán eltűnt, és a helyen növény sarjadt és nőtt ki. láttam a leveleit. A növény t néztem, hogy ne feledjem el, és egy hangra ébredtem fel. mely azt mondta: „Siess! Az embereidnek szükségük van rádfö 41
Később Black Ifiket ez a világosság vezette arra a helyre, ahol a szükséges növény található volt. Az álomjclképek is szerepet játszottak, segítve a gyógyítókat a szükséges kezelések megkülönböztetésében. Bizonyos álomjelképek világosan kapcsolódnak a kulturális befolyásokhoz. Például, a tibeti gyógyászati rendszerben, én nem egészen értem az okát, a szamáron meztelenül hátrafelé ülés a kliens halálát jelezheti. Kevéssel a hátsérülésem után, egy kevésbé kulturálisan kötött álmom volt; egy rakás tányért láttam eltörni. Ezen álom élénksége, és továbbá a tapasztalt erős hátfájásom meggyőzött engem, hogy a sérülést vegyem komolyan. Az MRI (Magnctic Rcsonance Imaging, Mágnesrezonancia-képalkotás) felfedte, hogy porckorongsérvem volt, és ezt jelentette a törött tányér a csigolyák „rakásában". Bernié Siegel, a Yale orvosa, a Gyógyászat és csodák szerzője, müvében kifejtette, hogy a tudat erőteljes szerepet játszhatott Mark Barasch szerző dokumentált betegségével való harcában. Barasch azt álmodta, hogy az álla alatt lévő izzó szén kínozza. E drámai álom közvetlenül a torokrákja felfedezéséhez vezetett. Később Barasch, akivel évekkel azelőtt egy nyarat töltöttem, feltárva a teres tudat gyógyító erejét, szintén írt egy ösztönző könyvet a különleges álmokról és hatásaikról, a Gyógyító álmok: az álmok feltárása, melyek megváltoztathatják az életedet címmel. Amold Mindéi, a kortárs klinikus és fizikus, a láma-sámán hagyományt követte az álmok használatában a betegségek feltárásához, a formális diagnózis felállítása előtt. Mindéi említi: Akkor felfedeztem az álmok és a test tünetei közötti létfontosságú kapcsolatot. A páciens, kevéssel a kórházba érkezése előtt azt álmodta, hogy- gyógyíthatatlan betegsége van, és ezért az arra szedett gyógyszer olyan, mint a bomba. Amikor megkérdeztem öt a bombáról, egy nagyon érzelmes hangot hallatott, és sírt. mint amikor a bomba esik le a levegőben, „felemelkedett a levegőben, és körbeforgott
sssszhhhhhssssz A fizikai tünetek elkerülhetetlenül visszatükröződnek az álmokban. Az álomtestben az álom és a test egy. Abban a pillanatban tudtam, hogy a rák a bomba az álmában. Az elveszettség kifejeződése volt, kitörni próbálva, nem találva 42
utat kifelé, így a testében rákként jelenve meg, és álmában bombaként. Az ő mindennapi bombatapasztalása a rák volt, teste szó szerint felrobbant a felgyülemlett érzésektől. Így’ a fájdalma a saját gyógyszerévé vált, ahogy’ az álomban volt, egyoldalúan kezelve a kifejezés hiányában. Egy>pillanat alatt megértettem, kell. hogy legyen itt valami álomtesthez hasonló, egy entitás, mely egyszerre álom és lest is.3 Wanda E. Burch, a Lány, aki arról álmodik szerzője, olyan álmokról számol be, melyek „cselekvésre ösztönöztek, és gyógyító álmok, melyek aztán megmentették életemet": Az 1990-es évek elején, egy figyelm eztető álmom volt, sokkal inkább szó szerinti, és sokkal félelmetesebb bármilyen megelőző álmomnál: Az apám. aki előző évben halt meg vastagbélrákban, megjelent, és úgy tűnt, engem ellenőriz. Valaki más is volt az álmomban, egy orvosi köpenyt viselő ember. Majdnem kiabálva mondta nekem, hogy rosszindulatú daganat van a mellemben, és a mellemet el kell távolítani. Még mindig kiáltotta nekem. Azt mondta, hogy’ nem számit, mit mondanak, mert az nem jóindulatú. Aztán kivezetett az ajtón, majdnem vonszolva, magyarázva, hogy’ a Mayo klinikára megyünk, ahol egy másik orvos azt kiáltotta nekem, hogy rosszindulatú, és azonnal cselekedni kell. Ez az álom majdnem két évig folytatódott. Gondosan feljegyzett álom volt, a betegség jelképeivel és képeivel, melyeket nem értettem és nem cselekedtem. Az új álom hajtott, hogy megbeszéljem egy orvossal, ahogy’ hazaértem. Ok mellrákot észleltek, változatosat, mely gyorsan mozgó, nem felgyülemlett, és agresszív. Az állapotom azonnali sebészeti beavatkozást kívánt, eltávolitva a bal mellemet. Azon a napon, amikor megállapították a mellrákomat, hazamentem és járkáltam egyedül az üres házamban, dühösen, fáradtan, és zavarodottan. Lefeküdtem a pamlagra, és kétségbeesetten igyekeztem átgondolni, mit tegyek először. 43
Becsuktam a szemem, majdnem alvásba sodródtam, de nem teljesen, azt álmodva, hogy a bal mellemet egy vízzel teli lábas fö lé tartom, a rák pontos helyére irányítva, és összenyomom a mellem, mint a szivacsot a vízben, és sötét folyadék áramlott az edénybe. Ez a kép felfedte a rákom helyét, és a kép. hogy összenyomom a mellem, mint a szivacsot, amíg a mérges folyadék kifolyik az edénybe, az első gyógyító képem volt... Receptként használtam a gyógyulás szándékával, és elképzeltem, hogy a sötét folyadék kezd összegyűlni egy’ helyre, ahol ellenőrizhető és megszüntethető. Az életem megmentéséért elkezdtem az eljárást az álomképem használatával. Később, a gyógyulásom közben egy csodálatos álmom volt, melyben egy> óriási szoba tele volt eszközökkel. Az eszközök önmaguktól támogatták az életet, és az álmom végén azonosultam velük az aktív gyógyulás nagyszerű balettjében. A balett egy tanteremben, a levegőben történt: és az egész álmot varázslat és gyógyító képek itatták át, melyeket éreztem, és amikor felébredtem, nem volt korlát a tudatom és a testem között, hanem varázslatos harmóniában működtek a hatásos gyógyulásért és mindkettő egyensúlyáért/ ' Az álomképek használata a gyógyuláshoz A diagnózist kővetően sajátos módszerek vannak a világos álmok használatával - azokkal, melyeket megtanultunk ellenőrzésünk alatt tartani - a fizikai gyógyulás megkönnyítésére. Például, az elégséges képességgel rendelkező elképzelheti, hogy a rákos sejtek szétesnek az álomállapotban, hzek a „Pacman” típusú vizualizációk az ókortól használatosak voltak, főleg az ébrenléti állapotban, de néha álmokban is. Burch támogatni az álomképek használatának módszerét a gyógyulás könnyítésére. Ö azt ajánlotta, hogy írjuk le naplóba az összes álmunkat, és később fordítsuk a saját jelképeket aktív gyógyító képekké, így lehetővé téve az aktív képzeletet, hogy álomképekként működjenek a nap folyamán. Továbbá, azt tanácsolta, hogy ha megjelennek az aktív képzeletünk erényei következtében az álomsegítők vagy vezetők az 44
állatok, emberek, és néha tárgyak alakjában is, fogadjuk cl felajánlott segítségüket, és kérjük sajátos vezetésüket, amelyre szükségünk van. Később engedjük az álomképeket a személyes gyógyulási szertartásainkká fejlődni. Láma Csögyal Namkhai Norbu sajátos gyakorlatot tanít a rák gyógyítására, mely magában foglalja a vörös Garuda (mitológiai madár, mint a nagy sas) vizualizációját. A résztvevőknek kis vörös Garudát kell elképzelniük a betegség középpontjában. Elképzelik, hogy lángoló tűz, és elégeti a rákos sejteket. Az álomjóga mesterek azt állítják, hogy ez a gyakorlat sikeresebben alkalmazható álomállapotban, erőteljesen megnövelve hatékonyságát. Mivel a tudat ereje fokozott a mentális test állapotában, a gyakorlatot sokkal erőteljesebbé teszi, mint ha csak ébrenléti állapotban vizualizáljuk. Az álmok és az újraértékelés Az álmodok átalakíthatják és megszakíthatják a régi mintázataikat, új befejezéseket hozva létre, vagy újraértékelve az álmot. Az újraértékelés folyamata felbecsülhetetlen lehetőségeket kínál a merev szokásaink és befolyásoltságaink felismerésére és megváltoztatására. Az újraértékelés különösen erőteljes, amikor a világos álomban történik, ahogy az álomjóga mesterei rámutatnak erre. hogy a lest súlyától megszabadult tudat hétszer erősebb. Az álom újraértékelését egy Kilton Stewart nevű nyugati rejtélyes alak is támogatta. Stewart autodidakta antropológus, nyugaton született sámán volt, akit néhányat! sarlatánnak is mondanak. Továbbá hipnózissal is foglalkozott. Kilton Stewart élete további viták tárgya lehet az álomjóga és a gyógyászati álommunkák megjelenésével, homályosan hozzá kapcsolva, talán tévesen. Stewart az 1930-as években valóban meglátogatta a bennszülött maláj törzset, a szenojokat, akik bizonyos alapelvekkel rendelkeztek az álommunkával történő gyógyítás segítéséért. Ebben a rendszerben az ellenséggel vagy a lidérces alakkal, világos álomban meg kell ütközni, és le kell győzni. Az ellenség vagy az ellenfél legyőzésével, ő győzelmi ajándékot vagy használható tárgyat kell, hogy adjon. A Stewart álomelméletc a találkozással és a „kincsben” részesüléssel az álom másik jellemzője, a tibeti kincsálmok 45
jellegzetessége, melyeket milam termáknak neveznek. Ezekben az álmokban a természetfeletti lény, istenség, szellem, ös, vagy állatlélek ajándékkal, beavatással vagy átadással ruház fel. Ezek a kincsek gyakran mélyen érintik az egyén, vagy a tibeti közösség sorsát. Másik alapelve a Ki lton „szenoj álommunka" rendszerének, hogy az álombéli szenvedélyt tökéletesen tapasztalni kell. Az álmodónak, amikor álmában szexuális helyzettel találkozik, nem kell visszatartania magát. (Kilton nem csak az álomállapotokban volt aranyidőként is ismert.) A módot, ahogyan Stewart élete párhuzamos mások életével, akik sámánok akartak lenni, illusztrálja az álmok iránti érdeklődése, valamint a szándékos találkozásai élete korábbi szakaszaiban. Gyerekként a kormányzati földmérő apját kísérte az indián rezervátumokba. Stewart is bennszülött amerikai sámánnal találkozott, aki segített neki ijesztő álma legyőzésében: Egy sámán orvosságos ember volt, aki nekem először tanította, hogy tudom irányítani álmaimat. Volt egy álmom egy félelmetes prérifarkassal, amely farkával megjelölte a gyomromat. „Az rendben van, ” mondta a barátom, „csak azt akarta neked mondani, hogy: egy' napon orvosságos ember leszel, gyógyítva az embereket. Amikor újra jön, engedd, hogy beléd költözzön ”. Ezt tettem, és sosem féltem többé. A törzsnél tett látogatását követő években, jelentős feltételezések és nézeteltérések voltak azt illetően, hogy Stewart hogyan jött rá ezen álmok fö jellegzetességeire a szenojoktól. A vita a William Domhoff általi kimerítő vizsgálathoz vezetett, aki kortárs kutató pszichológus, aki leleplezte Stewart állítását, hogy ezen álomrendszer szenoj örökség lenne. Domhoff kommentálta, „A szenoj álomelmélet amerikai változata a romantikus vándor termékeny képzeletének és messiási reményeinek eredménye, és nincs előző gyakorlata az antropológiában". Összegzi, hogy a Stewart álomelméletei, melyeket kiadványaiban a szenojoknak tulajdonított, valójában az ö eszméinek kreatív keveredése, összegyűjtve a hipnotikus álmok, révületálmok és éjszakai álmok tanulmányaiban tanultakat a járni, negritók és szenoj törzsektől, valamint a saját betegeitől.40
46
Stewart egyik társa feljegyezte; „Ö (Stewart) figyelemre méltóan ügyes volt a hipnózisban, és látván öt munka közben, magam is átestem a tapasztaláson. „Páciensét” a hipnózisos „révület” nagyon világos állapotába vitte, és mondta neki, hogy „álmodjon”, és számoljon be arról, hogy mit „álmodik”. A folyamat nagyon érdekes volt, a .páciens” nagyon tudatos volt a mondandóiban, látottakban, és nagyon világosan emlékezett később." A huszadik század elejétől a közepéig. Cári Jung, Frcdcric van Ecden és Kilton Stewart mellett a nyugatiak rövid listája ismert, akik kutatták a révület és az éber álom állapotokat. Ezek közé tartozott Róbert Desoille is Franciaországból, aki az „irányított éber álom" révülettechnikáját alkalmazta hazájában a huszadik század közepén, és Collettc Aboulker, az algériai kabbalista, aki Jeruzsálemben élt 2003ban bekövetkezett haláláig. Aboulker tanítványai folytatták a „képi” munkáját, mely vezetett vizualizációkból állt, bizonyos sámánhagyományokhoz hasonlóan. A révület és a hipnotikus gyakorlatok hagyományos technikák voltak a világos álmodás és a látomásos tapasztalások megkönnyítésére. A tibeti buddhista hagyományban Nccsung jós hivatalos jövendőmondóként szolgál a Dalai Lámák számára, híres a révületbe jutás képességéről, és aztán a jövendöléséről. A hipnotikus javaslat használatának hatékonyságát a világos álmodás előidézéséhez egy rövid szieszta alatt is, még ha a körülmények nem is tökéletesek, illusztrálhatja a következő személyes példám. Egyszer meg voltam hívva a Jó reggelt Amerika televíziós előadásra, hogy vezessek egy világos álom indukciót, melyre a New York Opcn Center-ben kerül sor. A nap eljöttével egy embercsoport, aki már előzőleg jól válaszolt ezeken a vezetett sziesztákon, meghívásomra összegyűlt. Szerencsétlenségünkre a szervezők elfelejtettek informálni minket, hogy nagy intenzitású fényt fognak használni. A helyzet egyre mesterségesebb lett. Az operatőr és más személyek jelenléte, és maguk a fények is, úgy tűnt, kizárják annak valószínűségét, hogy bárki elaludjon, és még inkább, hogy világos álma legyen. Én egyre inkább elkedvetlenedtem, de ennek ellenére az indukció után, a kamerák forgatása közepette, kötclességtudóan kérdezgettem a résztvevőket a tapasztalásaikról. Habár féltek, a néhány tapasztalt világos álmodó elaludt, de ironikus volt, hogy az egyik 47
viszonylag tapasztalatlan személy beszámolt a világos álma tapasztalásáról. Az esemény leforrázott néhány másodpercig, és kicsit később lélegeztem csak fel. Ez tartalmazta az indukció folyamatának részét, rövid látványt, ahogy a csoport a földön fekszik, és természetesen a világos álmodó beszámolóját. Ezekkel a rövid alvásokkal kapcsolatban, egynél több alany társítva az óvodai tapasztalással - kérdezett meg engem, hogy kapnak-e tejet és kekszet az ébredésükkor. Az ilyen fajta szerepjátszó színházi technikák Kilton Stewart óta gyakran alkalmazottak nyugaton az. egyéni és csoportos terápiás találkozásokon. Jól dokumentálva van, hogy a szakképzett viselkedési terapeuták le tudják csökkenteni, és át tudják alakítani az ijesztő álomanyagot a színházi próba és (vagy) az újraértékelés alkalmazásával. Látható, hogy bárhonnan is származik, Stewart álommunkái elveinek részei, klinikai érdemei igazoltak. Bizonyítékok utalnak arra. hogy kiválasztva és leírva egy új befejezést a lidércnyomásra, és aztán elképzelve az új befejezést többször naponta, csökkentheti a lidércnyomásokat. William Domhoff kommentárja e ponthoz: „A lidércnyomások csökkenésének sikeres megközelítését melyet az „álomkontroll” formájának tekinthetünk - , Barry Krakow nevű orvos fejlesztette ki, aki munkáját képzeletbeli színházi próbára alapozta, mely megjelent a brit pszichiátriai folyóiratban, az 1970-es években”. Az álmok és az önkéntelen gyógyulás Ösztönösen, logikus elképzelni azt, hogy erőt nyilvánítunk meg, és harcolunk a fenyegetés, ellenség vagy támadó ellen, azaz újraértékeljük, ahelyett hogy passzívak maradnánk az álomban, hanem eredendően gyógyítók vagyunk. A tudatos álmodok gyakran beszámolnak arról, hogy miután tudatosak lettek, legyőzve a fenyegetéseket álmukban, a visszatérő lidércnyomások megszűntek, és néha önkéntelen gyógyulást éltek át. Egy előrehaladott rákos embernek a kemoterápia kezeléskor a következő világos álma volt, kevéssel az után, hogy részt vett egy álomjóga elvonuláson, Budapesten, 2006 nyarán. Májrákjának kórmegállapítása előtt, ezt az egyént számos visszatérő álomsorozat
48
sújtotta evekig, mely magában foglalt fenyegető kígyókat, melyektől iszonyatosan félt, cs üldözték öt. Visszatérő álmában egy sokemeletes épületbe menekült, de a kígyó üldözte öt, f e l a lépcsősorokon, míg csapdába szorult vele a tetőnél. Az álom mindig azzal végződött, hogy a kígyó gonoszul megmarja öt a karján. A helyzet, hasonlóan történt a világos álmában is, míg ismét a tetőhöz ért, rettegve a kígyótól. Elérve a tetőt, nem volt hova menekülnie, és hirtelen észrevette, hogy' az épületszerkezet tetejének fagerendái nagyon különösek, és rádöbbent, hogy álmodik. Tudatossá válva, ránézett a kezére, és azonnal megjelent benne egy' gömb. Ö akkor a gömböt rádobta a kígyóra, mely azonnal visszavitte neki, mintha becézett kutya lenne. A gömb visszatértével az álmodó végigsimította és dédelgette a kígyót, amely teljesen kezes lett. A kígyó aztán aranyfényben Jiirdött, és a lábához feküdt. Beszámolt arról, hogy álmában eltűnt minden félelme a kígyótól. Két héttel később a vérvizsgálat negatívként visszaérkezett, és ö egy évig tünetmentes volt a máj rákból. Az egyik hölgy barátom visszatérő álmoktól szenvedett, melyben egy férfi zaklatta, és a következő tapasztalásáról számolt be. A hölgy, amikor tudatos lett álmában, azt mondta az álomleselkedönek. „Nem! Ne háborgass engem! Sose háborgass engem! " Azt tapasztalta, hogy többet sosem fordult elő ez a rémálma. Másik hölgy a rákkezelésen, aki a sugárzáskezelés következtében elveszítette képességét, hogy gyereke lehessen, szerkezetében hasonlót álmodott az Olaszországban általam vezetett álomjóga elvonuláson: Fotókat látott egy asztalon, amikor az a nagyon felkavaró felfedezése volt, hogy a gyermekek hiányoznak a fotókról. Abban a pillanatban, amikor ez a felfedezése volt. tudatossá vált. Az álom azonnal eltolódott, és egy gyökérpincében találta magát, ahol egy vámpírral harcolt, aki már életében sokszor 49
vadászott rá visszatérő álomsorozataiban. Amikor tudatos lett, és képes volt akaratilag cselekedni, a torkánál megragadta a vámpírt, és megfojtotta. Ezt követően eltűnt a földön lévő tócsában, és a hölgy’ a nagy meghatalmazás érzetével maradt. Gyógyító trauma álmokban Az álomjóga hagyományokban jól dokumentálva van, hogy sok kétségbeesett beteg gyógyulására a választ álmában találta meg. Az ősi Görögországban a meggyógyított betegek fogadalmi felajánlásainak ezreit rögzítették, melyeket Aszklépiosz és Apolló templomai oltárainál mutattak be. Néha a gyógyulás önkéntelen volt. A görög Aszklépiosz c dokumentált részein kívül a tizennegyedik századi japán Hasedera Reigenki néven ismert szövegben is dokumentálva vannak önkéntelen gyógyulás álmok. A példák között van egy közönséges lány, aki felemelkedik, hogy a tizenkettedik századi Nijo japán császár házastársa legyen, és végül Takako császámő lesz. A történet szerint, Takako gyerekkorában attól a hiányosságtól szenvedett, hogy túl rövid volt a nyelve, melynek következtében erősen beszédhibás volt. Az ápoló és a lány vállalta a virrasztást a Hascdara jósánál, és a hatodik nap mindkettőjüknek azonos álma volt. Almukban a pap megnyújtotta a lány nyelvét, míg elérte az orra hegyét. Felébredve azt tapasztalták, hogy a lány nyelve normális méretűre nőtt. Patrícia Garfield, a klinikai pszichiáter kilenc könyvet irt az álmokról, megjegyezve, hogy a legfrissebb elmélet szerifit a világos álmok le tudják győzni a traumákat, és így az álmok viselkedési próbák, hogy később, az ébrenlétben szembenézzünk félelmeinkkel. Annak megértéséhez, hogy e tapasztalásnak miért van sajátosan nagy hatása a világos álomban, a tibeti lámák megjegyzik, hogy a tudat hétszer erőteljesebb ebben a mentális test állapotban. Gestalt terápia Az eseménnyel vagy támadóval történő szembeszállás gyógyító ereje legyőzi a szélsőséges pszichológiai passzivitást. A legfigyelemreméltóbb tizenkilencedik és huszadik századi nyugati pszichológiai módszer, mely az álmok tartalmát használja a pszichológiai kérdésekre, a Fritz Perls által kifejlesztett gestalt terápia. 50
Úgy ismert, hogy a jelen pillanatot hangsúlyozó zen buddhizmus erősen befolyásolta Perls gestalt terápia megfogalmazását. A gestalt rendszerben az álomkarakterek a személyiségünk azon aspektusai, melyek nincsenek integrálva. Perls megalkotta a kutyafelett és kutyaalatt kifejezéseket, hogy képviselje a személy sajátos részeit, melyek nincsenek párbeszédben egymással. Észrevette, hogy sok lidércnyomás megfigyelhető a passzív áldozat vermében, egyik felöl, és másfelől a dühös és erőszakos jellemnél. Például itt van Róbert Louis Stevenson leírása az ijesztő „éjszakai banyáról,” aki megkínozta őt gyermekkorában. A szoba feldagadt és összement, a ruházata a szegen lógott, majd hirtelen felmagasodott egy templom nagyságúra, majd elhúzódott a végtelen távolságnyi és végtelen kicsiny borzalomba. A szegény lélek nagyon figyelt, hogy> mi fog történni, és erősen küzdött az alvás jelentései ellen, mely a bánat kezdete volt. De hiábavaló volt a küzdelem: elöbb-utóbb az éjszakai banya megragadta a nyakát és rángatta-fojlógatta álmában... De növekedésével azonnal, láthatóan örökre eltűntek a sirások és a fojtogatások; a látomásai még mindig nagy- részben szánalmasak voltak, de sokkal folyamatosabban támogatottak, és felébredésekor nem volt nagyon szélsőséges tünet, mint a repdesö szív, fagyos fejbőr, hideg verejték, és a szófián éjféli félelem. A Fritz Perls által meghatározott gestalt terápia célja annak biztosítása volt, hogy az alany szándékosan ellentétesen cselekedjen a külső működésével. Beszámolt arról, hogy az álmok tartalmaival ily módon foglalkozás, a párbeszéd használatával és a sajátos gyakorlatok alkalmazásával, kezeltjeit pszichológiai gyógyuláshoz vezette. Perlsnek tulajdonítható annak megfigyelése, hogy az álom különböző karakterei és elemei a személy kivetülései, vagy aspektusai, mint például e személy beszámolójában az álma egy darabkájáról, és a válaszról utána a szerepjátékára vonatkozóan: Álom: „Légfrissítőt használtam valami befújására”. Szerepjáték: „A légfrissítőhöz hasonlóan, én is nagy nyomás alatt vagyok”.
51
A szerepjáték technika így ebben az álomban megkönnyítette a megbeszélést a jelképezett nyomás okát illetően. Szinkronicitás és az álmok
A világ valóban olyan, mint az álom, és a világ kincsei pusztán csábító délibábok! A képen megjelenő távolsághoz hasonlóan, a dolgok önmagukban nem valóságosak, hanem olyanok, mint a hő-pára. - Buddha
Az csak álom volt, melyet régen, egy délután álmodtunk... -
Gratcful Dcad ének
A tibeti buddhista álomjóga mesterek jól tudják, hogy a karmikus viszonyok és a másodlagos okok hálója az eseményeket gyakran úgy befolyásolják, hogy nem láthatóak a kapcsolódó nyilvánvaló okok és hatások. A „szinkronicitás” eszméje az elvek, fogalmak, és a világegyetem jelenségeinek minden megnyilvánulása kölcsönös kapcsolataként van meghatározva. Más szavakkal, a világegyetem jelenségei bonyolult felépítésűek a saját módjukon, és megjelentetik viszonyaikat, melyek nem okozatiak a természetükben. Ezek a viszonyok önmagukat nyilváníthatják meg egyidejű eseményekként, melyek érdemben kapcsolódók.4: C'arl Jung A nyugati álommunka úttörői, akik az álmok értelmezéseire és elemzéseire összpontosítottak, az álmokat közegként használva a pszichológiai gyóg villásokhoz és integrációkhoz, sokféle módon szembesültek a kerék újra feltalálásának feladatával. A húszadik századi pszichológusoknak nem volt teljes hozzáférésük az érintetlen keleti hagyományok ezoterikus szövegeihez, mint a tibeti buddhista álomjógák. Nem egészen értették a sámánszertartásokat sem, és primitíveknek is tekintették őket.
Továbbá, az Ótestamentum, a kabbalista meditációk, a gnosztikus kereszténység, az antik görögök kánonjaiban és az alkímiai hagyományokban tükröződő tudás elveszett, vagy megszakadt, főleg a középkor vallási intoleranciája következtében. A római katolikus egyház általi üldöztetések hatékonyan megszüntették a misztikus szertartásos gyakorlásokat, kivéve talán azt a kevés kabbalistát és alkimistát, akik a törvényen kívüli technikákat titokban gyakorolták. A modem álomtudósok, próbálva megérteni az álmok működéseit és lehetőségeit, szó szerint és képletesen is a sötétben tapogatóztak. E hátrányok ellenére is, hozzájárulásuk lényeges. Cári Jung, Sigmund Freud egykori tanítványa, létrehozta a szinkronicitás kifejezést, hogy leírja azt, amit ö „nem-véletlen események időszakos egybevágó előfordulásának" nevezett. Változatosan kifejezte a szinkronicitást, mint a „nem-véletlen kapcsolódás elvét*’, Jelentőségteljes egybeesését,” és „nem-véletlen párhuzamosságot".4' Jung a Szinkronicitás (1952) könyvében a következő történetet íija le a szinkronisztikus esemény példájaként: Egy fiatal hölgynek, akit kezeltem, egy kritikus pillanatban volt egy álma, melyben egy arany szkarabeuszt kapott. Miközben ö nekem mesélte ezt az álmát, háttal ültem a csukott ablaknak. Hirtelen olyan zajt hallottam magam mögött, mint egy finom koccanás. Megfordultam, és láttam egy repülő bogarat kintről az ablaknak csapódni. Kinyitottam az ablakot, keresve a teremtményt a levegőben, ahogy repül. Közeli hasonlatosság volt az arany szkarabeuszhoz, amit a környéken tapasztaltunk, szkarabeusz bogár, közönséges rózsa-cserebogár (Cetonia aurata), mely ellentétben a szokásaival, sürgősen be akart jutni abban a pillanatban a sötét szobába. El kell ismernem, hogy semmi ilyen nem történt velem előtte vagy utána." Jung egyik kedvenc idézete a szinkronicitásra a Lewis Caroll A tükrön át müvéből van, ahol a Fehér Királynő mondja Alicenak: „Szegény az a memória, mely csak visszafelé működik". A Dalai Láma egyszer azt mondta: „Nyitott vagyok a szinkronicitás vezetésére, és nem engedem, hogy az elvárások akadályozzák az utamat”. A szinkronikus események sugallják a
53
tartalmi keretet, de ennél többet is, az összes rendszer is a szinkronicitás játéka. Jung mély hatással volt a modem nyugati álommunkára és az elemző pszichoterápiára. Talán általánosan nem ismert, hogy neki és Freudnak is hivatkozott világos álomtapasztalásaik voltak, és ismerték az álom telepátiát. Valószínűleg Jungot nagyon érdekelte a keleti filozófia, főleg a buddhista álomjóga hagyományok átlátását próbálta integrálni a saját elméleti konstrukcióiba, és nem korlátozták e misztikus szövegek átfogó és pontos fordításainak hiányosságai sem. Jung általános távlata az álmok működésére vonatkozóan az volt, hogy kompenzálnak, és így egyensúlyt hoznak létre, megkönnyítve a gyógyulást. Továbbá, Jung a szinkronicitással hátrahagyta számunkra az archetípusok szerkezeteit, az aktív képzeletet (a transzmunkákkal kapcsolatban), és a kollektív tudatalattit. Jungnak fontos világosságféle álomtapasztalásai voltak, melyek hozzájárultak nagy érdeklődéséhez az alkímia, a bennszülött, titkos nyugati eredetű önfejlesztő folyamat iránt. Láthatóan, megalkotta az „én” saját archetípusát, a „nagy álmai” és más transzperszonális tapasztalásai hatására. Jung számára az „én” transzcendentális fogalom volt, mely hasonló a buddhista dzogcsen „rigpájához”, jellemezve, hogy az entitás csak metaforikusán írható le, és így lényegileg megismerhetetlen az ego által a határtalansága következtében is. A tisztaságféle álmok és a szinkronicitás tapasztalások, mivel viszonylag közösek, újabban weboldallal rendelkeznek, ahol le vannak írva az első kézbeli beszámolók. Itt van egy újabban írt online egy ismeretlentől: Ez történt velem hét éves koromban (most huszonkettő vagyok), szüleim is beszéltek erről. Anyám két évvel korábban halt meg, apám újranősült, és új házba költöztünk. Mindez kissé megrázott, és hosszú ideig rémálmaim voltak. Aztán egy éjszaka azt álmodtam, hogy egy sötét házban vagy’ok. más gyerekekkel, és egy fehér, szárnyas koalával, aki biztonságos helyre vezetett minket. A legvégén azt mondta, „Minden jó ra fordul Mosolyogva ébredtem és elmondtam a nevelőanyámnak, és együtt mentünk, hogy elmondjuk apának. Ugv nézett ránk. mintha szellemet látott volna. Az történt, hogyt egy újságot 54
tartott a kezében, melyben akkor olvasta, hogy egy albínó koala bébi meghalt a LA-i állatkertben előző éjszaka. Nem tudom, hogy puszta egybeesés volt-e, vagy nem, azt tudom, hogy az után nem voltak rémálmaim.4' Szinkronicitás tapasztalások előfordulnak a tudatos álmodás vagy „álomjóga” elvonulásokon is. Az elmúlt júliusban egy csoport dzogcsengyakorló gyűlt össze a Dél-Franciaország hegyes vidékein lévő elvonuló központba. Montpelier közelében. A valódi gyakorlatokat az ingatlan területén felépített jurtában tartottuk. A tibeti nomád hatásra hoztuk létre ezt az építményt, melytől gyönyörű kilátás volt a lenti francia völgyre és vidékre. Habár a jurtának rögzített teteje volt, az összecsukható vászonfalai könnyen eltávolíthatóra voltak tervezve. E kör alakú építmény teteje körülbelül tizenkét láb magas volt középen az alaptól. Kúposán csökkenve körülbelül nyolc láb magas volt a fal mellett. A padlón a Vadzsradal mandala tündökölt színesen, ahogy Goma Devi Dákini meghatározta Csögyal Namkhai Norbu álmában, és ahogy ö ezt az álmát le is írta. Ezen a reggelen a vászonfalak három negyede le volt engedve, hogy bizonyos védelmet nyújtson a szél ellen. A csoport órákig meditált és más gyakorlatokat végzett a világos álmok fejlesztéséért. Az egyik ilyen gyakorlat az volt, hogy figyeljük meg, és később erősítsük fel a nem összeillő, furcsa eseményeket, melyekkel az ébrenléti állapot érzékmezejében találkozunk. Ez a bátorításért van, hogy valószínűleg éberek legyünk az álomban is a későbbi furcsa események hatására. A csoport körben ült a mandala kerületén, amikor egy kis fénylő zöldbéka hirtelen leesett a jurta tetejéről, pontosan a mandala közepébe. Mondhatjuk, nem összeillő, álomszerű esemény volt. Mindenki nagyon meglepődött a béka esésekor, mert a tető elég magas volt. Nem volt az sem nyilvánvaló, hogy a béka hogyan kerülhetett oda fel. Jelentős távolságot esett, és az első dolgunk a váratlan esemény után az volt, hogy jólétéről gondoskodjunk. A béka mozdulatlan volt néhány másodpercig, de aztán lassan kezdett átugrálni a mandalán, és mi megkönnyebbültünk. Az én logikus tudatom leragadt a magyarázatoknál. Habár erőltetcttnck tűnt, figyelembe véve a logisztikai kihívásokat, azt gondoltam, hogy a béka sokkal az érkezésünk előtt felmászott a vászonfalra, és aztán valami 55
ismeretlen okból a mandalatetö csúcsához került. Ezen intellektuális társalgásom után néhány pillanattal, egyszerűen azt láttam, hogy a foszforeszkáló zöldbéka lassan közeledik a mandala széle felé, ahol mi ültünk. A béka lassan körbe kezdett haladni a Vadzsra Mandala körül, az óramutatóval megegyező irányban, mintha körbejárást végezne. Nyugodtak maradtunk, ahogy egyenként mindenkit meglátogatott. Még egy szék hátára is felmászott, melyen egy ember ült, k én e öt, hogy elmozduljon, amikor felbukkant a helyén. A béka, lassan körbekúszva, elvégezte útját a Mandala körül a maga sajátos módján, a mandala peremén haladva. Végül, nyílást találva a vásznon, sebességet váltott, és oly gyorsan elugrált, hogy könnyen kétségünk lehetett az ittlétéről. Emlékeztettem a csoportot, hogy az eseményeket álmoknak kell tekintenünk, és a megoldás az, hogy ha egy zöld békáról álmodunk, tudatosak legyünk. Kevéssel utána a csoportot éberség beiktatásba vezettem, egy rövid „vezetett sziesztával”. Felébredés után egyik résztvevő elmesélte, amit e rövid alvás alatt álmodott, hogy békák énekeltek és táncoltak a Mandulán. Ahogy meglátta őket ficánkolni, tudatos lett, és elhatározta, hogy megkísérel szándékosan tenni valamit. Találkozni akart Csögyal Namkhai Norbiival, és abban a pillanatban egy hosszú fekete hajú keleti ember érkezett, vörös ingben. Az ember neki is adott egy vörös inget, és hívta, hogy futballozzanak, a meditációs párnát használva labdaként. Egyre élénkebben rugdosták a meditációs párnát, a felébredésig*6 Később, eljátszottuk.
hogy
mindenki
56
tapasztalja
ezen
álom
erejét,
■
Álomdráma és világos álmodás színház A hagyományos közösségek nagy jelentőseget tulajdonítottak az álomdramatizálásnak. Black Elk, a bennszülött amerikai sámán magyarázta: Az ember, akinek látomása volt, nem tudja használni az erejét, amíg nem játszotta el a földön az embereknek, hogy• lássák. A megértésből következik az erő. és a szertartás erejével megértődik a jelentés; semmi sem tud jó l élni, csak olyan módon, mely alkalmas irány arra, ahogy a világ szent ereje él és m ozog4 Az én álomjóga elvonulásaimon résztvevők az álom indukció után, gyakran foglalkoznak azzal, amit én világos álomszinház munkának nevezek. Ezek az álomdramatizálások, különböző mértékekben a kortárs cs a hagyományos álommunka rendszerek által befolyásoltak. Továbbá, a tibeti álomjóga mellett ezek a befolyások tartalmazzák az álomértelmezcsck (iestalt módszereit, az ericksoni indukciót, Stephen La Berge magkutatásait. Róbert Bős álomképeit, a pszichodrámát, Great Riddle irokéz ceremóniáját, a szenoi álommunka szerepjáték színházát, és az Ullman álommunkát. Ma már a résztvevő beiktatása aktiválódott, igazoltan hasznos az álomtapasztalásának dramatizálása. Ahogy említettem, az álmok és látomások eljátszásának fontossága a bennszülött kultúrákban már régen ismert. Az irokéz törzsek azok közé tartoznak, melyek hagyományosan az álmaikat legkomolyabban vették. A görögökhöz hasonlóan, ők is azt hitték, hogy az álmaik a természetfeletti lények kívánságait, vagy a személyes sors elrendelését jelképezik, melyeket nekik be kell teljesíteniük. Válaszként, ők újraalkották az álomban megszabott különböző eseményeket. A legerőteljesebb világosságféle tudatos álmok dramatizálása által a résztvevő csoport mély szertartást tapasztal. A különösen fenséges álom esetében, gyakran elveszítjük a világ iránti ragaszkodásunkat, és megkíséreljük kifejezni a kifejezhetetlent. Például, egy újabb álomjóga elvonuláson a beiktatás a következő álmot váltotta ki, melyet azután eljátszottunk:
57
Ragyogó napkorongon és holdkorongon ültem az eredendő buddha Szamantabhadra alakjában, jáb-jum-ban (férfi és női egység). A testem anyagtalan volt, energiaalak. Ereztem, hogy szétterjedek a térben. Gondoltam magamban, hogy felébredésem után ezt az álmot le kell írnom, és el kell mondanom a többi résztvevőnek. Aztán körbe néztem, és láttam, hogy nincs senki, akinek elmondhatnám, mert a kurzuson résztvevő összes személy is, mind a térben tartózkodik Szamantabhadra jáb-jum-ként. Megértettem, hogy itt nincs különbség az ébrenlét és az álomállapot között. Fel vagyok ébredve az álomállapotban, és álmodok az ébrenlétben. Az éber álom anyaggal vezetett színházfajták tapasztalásai jóval sokrétűbbek, mint hogy részleteikben összegezhetném. A dramatizálási technikák növelik a működő álmok megértését, transzperszonális átlátást eredményeznek, megkönnyítve a gyógyulást és az integrációt. A csoportban részvevőknek gyakran az az érzésük marad, hogy egy mitológia létrejöttében vettek részt, vagy elsődleges szüretien kapcsolatuk volt a metaforával. Jákob Moreno jóváírta az eredeti modern pszichológiai pszichodrámát. Erőfeszítései következtében az álom drámaiasitása belépett a nyugati álommunka kultúrába. Az 1970-cs években az ő fő központja Ncwburg New York-ban volt, annak közelében, ahol én a felsőfokú tanulmányaimat végeztem. Terveztem egy látogatást oda, és beültem az álomszínházba, buzgón nézve a játékot. Nemsokára észrevettem, hogy a közönség részvételre van buzdítva. Az álmodó kiválasztott engem, hogy üljek közel hozzá egy hintára, és csábítóan viselkedjek. Először én nem értettem, hogy álma szexuális támadást tartalmazott. Leültem feszesen a hintára, és az álomedzö hízelegve rá próbált beszélni sikertelenül, hogy molesztáljam a hölgyet. Újabban gyakran találom magam az edző helyén, másokat bíztatva, akik néha félénkek, mint amilyen én voltam, és nem adják magukat teljesen át a szerepüknek az álomalakitáshoz. Montaquc Ullman, a jelenkori álomszakértö. általánosan elismert, hogy létrehozta a módszert, amikor az álomcsoport minden tagját bíztatja, hogy első személyként nyilatkozzon, még ha valaki más
58
álmáról van is szó. Ez a folyamat is jól működik az éber álommal, habár nem hiszem, hogy rutinszerűen alkalmazható e világosságfele álmoknál. Ullman vizuális metaforákhoz hasonlította az álmokat. Bevezette, vagy valószínűleg újra bevezette, hogy a csoportok a más személy álmaival is foglalkozzanak, például a valóban álmodó cipőjébe helyezzék magukat, elkezdve az álmát kommentálni. Ullman szerint, „az álom forgatókönyve gyakran a három felvonásos dráma szerkezetét követi. Az első felvonás nyilvántartja a már létező eredeti állapot tolakodó tapasztalását, a második feltárja a történeti távlatból megjelenő érzéseket. Az utolsó felvonás az erőfeszítés felbontásának szentelt”.48 Az ö rendszerében a csoport minden tagját biztatták, hogy egy értelmezést adjon az álomról, mintha önmaga lenne az álmodó. A folyamat végén a valóban álmodó egyénnek is esélye volt elmondani, mi tetszik neki. mivel ö volt az álmodó és hallotta az interpretációkat is. E módszer lehetővé teszi a valódi álmodó számára az álma számos összetevőjének és távlatának figyelembe vételét, mely különben kiaknázatlanul maradt volna. Ullman módszere, szándékosan vagy nem, ismét hasonlít a Great Riddle irokéz ceremóniájához. E ceremónia alatt az irokéz elmondja álmát a társainak (törzsük tagjainak), és az álom értelmezésében jártasak konzultálnak, tanácsokat adva az álom jelentésére. Továbbá, az egész törzs javaslatokat ad. válaszolva, megosztva érzéseiket, melyeket az álom felhozott bennük, a saját értelmezéseikkel együtt.-1' Amikor az Éber Álmodás Színház résztvevői a gyakorlatba bevonják az első embert, és ö elkezdi, „akkor ez az álmom volt.” ez gyakran eredményezi az erőteljes erősítő és több-érzékszervi tapasztalást. így képesek vagyunk felvillantani az álomjelentés sok rétegét, valamint tapasztalni az éber álmodást az első ember távlatából. Az álomjóga elvonulás egyik résztvevője éber rémálmot ajánlott a csoportnak a folyamathoz. A helyzet a metróállomásban történt: Az állomás egyik oldala fényben tündökölt, a másikon hajléktalan ember aludt a p a d alatt. Halotti lepelszerűség takarta le. A hajléktalan ember intett az álmodó felé. Az álmodó úgy érezte, hogy majdnem ellenállhatatlan erő húzza a hajléktalan személy felé.
Amikor drámai gyakorlatként eljátszottuk ezt a rémálomszerüséget, lehetséges álombefejezéseket tártunk fel. Ezek közé tartozott, hogy párbeszéd alakult ki a hajléktalan személlyel, figyelmen kívül hagytuk a hajléktalan személyt, vagy lehúztuk a halotti leplet. Néhány értelmezés lehetővé tette a figyelő résztvevők számára, hogy észrevegyék e technika mélységét, erejét és lehetőségét. Egyik résztvevő észrevette, hogy számára az álom jelentősége az a megértés volt, hogy sikeres karrierje ellenére még nincs meg az alapvetően szükséges biztonságérzete. Másik hölgy észrevette, hogy a vonzódás, amit a halotti lepellel takaródzó személy iránt érzett, az. a sötét oldal iránti vonzódása volt. Ő hozzátette, hogy mindig „nagyon jó lány” volt, és elfojtva érezte magát. Vonzódása a sötét oldal iránt az. áttörési vágyát jelentette, hogy teljesebb életérzése legyen. Ahogy körbementünk a csoporton, sok más magyarázat is megjelent. Világos, hogy c folyamat haszna nem korlátozódik csak a valóban álmodóra. Végül visszatértünk az álmodóra, aki azt mondta, hogy úgy érezte, végül szembesült a régi mintáinak összes oldalával. Az összes magyarázat újabb átlátásokkal szolgált. Egy másik álomban a résztvevő egy gyönyörű, divatos hölgy volt, talán modell, holtan feküdve csábitó helyzetben az. oldalán, és egy másik alak figyelte öt nagyon közelről, majdnem, mint egy kamera. O azt mondta, hogy aztán az. álmában néhány zavaros pillanat volt, a színhelyről menekülés érzése, és aztán, amikor hirtelen éber lett. felszállt és elrepült. Az. álom eljátszása után a résztvevők mondták, hogy az álmodéhoz hasonlóan, kezdetben ők is vonzódtak a csinos hölgyhöz és gyönyörű életmódjához. Kezdetben ez a modell-szerü karakter a vagyont és a csapdába esését jelentette, de közelebbről megvizsgálva az anyagi értékeket és az életmódot jelképező gyönyörű hölgy halottnak tűnt. Amikor az eredeti álmodó álmában újra megjelent ez a kép. jobban megértette a metaforát, és mély reakciója volt. A modellhez hasonlóan, a valódi álmodó is nagyon szép hölgy volt. tudva arról, hogy elragadó megjelenését használhatja a pénzért vagy sikerért. A durva materializmusra ébredés és visszautasítása jelképére az álomban, éber lett. A megértése az volt, hogy a teljesség nélküli út halott, és nem nyújtja számára azt az életet és kreativitást, amire szüksége van. Ezt felismerve, szabadnak érezte magát, és képes volt 60
felszállni. Az álma ezen pontján, amikor közelebbről megvizsgálta a halott hölgyet, repülni kezdett. Ezeknek a javaslatoknak nyilvánvalóan fejlesztő értéke van. Az álomra ilyen teljes módon tekintés növeli a személyes átalakulás valószínűségét, és az életváltoztató önátlátást. Néhány nappal az álomjóga elvonulásunk befejezése után, lehetőségem volt egy kis távolságra lévő másik területre utaznom Franciaországban. Itt egy másik álomjóga mestertől, Lopön Tenzin Namdaktól akartam tanításokat kapni, meglátogatva öt. Elmeséltem a lepottyant béka történetét néhány embernek, és aztán, a tanítások alatt elragadtatott voltam a dzogcsen tudatosság metaforájának hallgatása közben, melyet sosem hallottam azelőtt. Lopön Rinpocsc a „jelenlétet" égbékához hasonlította, mely az égből hull és beteríti a földet. Elmagyarázta, hogy ez a rigpa tudatosság minden tapasztalást magában foglal.'0
61
Első fejezet Az álom jóga és a vallási szak em b er Az ember szellemének két tartózkodási helye van: e világ és a túlvilág. Van azonban egy harmadik tartózkodási helye is, az alvás és az álmok birodalma. Ezen a határvonalon tartózkodva, az emberi szellem láthatja a tartózkodási helyét ebben a világban és a másik távoli világban, vándorolva ezen a határvonalon, láthatja az e világban lévő bánatot maga mögött, és láthatja az ezt meghaladó örömöt maga előtt. Upanisádok -
Két forrás különlegesen, mérhetetlenül növelte a7. álmok működésének és lehetőségének megértését számunkra: a tibeti buddhizmus és a sámáni hagyományok. P. két gazdag hagyomány egyáltalán nem zárja ki egymást. Klasszikusan meghatározva a sámán az a „vallási szakember, aki képes közvetlenül társalogni a természetfeletti lényekkel és erőkkel”. Más kultúra sámánjaihoz hasonlóan, a tibeti lámák is kihasználnak minden helyzetet és lehetőséget a tanításra, jövendölésre, az egészségi állapotok megállapítására, valamint a kapcsolatba lépésre más dimenziókkal és lényekkel. A lámák legnagyobbjai e tevékenységeik nagy részét a „világosság” álmaikban végzik. Habár sok kultúra használja az álmokat ily sokoldalú módon, a bennszülött tibeti buddhista hagyományok rendelkeznek az álomfejlesztéssel kapcsolatos legteljesebb rendszerrel, ez széles körben ismert. Tibet hagyományos elszigeteltsége volt az oka a kultúrája megőrzésének, és ironikus módon, Kína viszonylag új tibeti hódítása volt az oka a Tibet misztikus hagyományai világszerte történő elterjedésének. Kína, Tibetet 1950-ben foglalta el. Azonban, ahogy a boa záróizma lassan elnyeli zsákmányát, a teljes bekebelezés tovább húzódott a következő éviizedre. A kínai invázió időszakában a 62
nyugatiak fantáziája Tibetröl a misztikus és idillikus ország volt. E benyomást nagyon befolyásolta James Hilton 1933-ban írt népszerű regénye. Az elveszett horizont, és az azonos című film. Az elveszett horizont története a Sangri-la nevű angyali paradicsomról szól, mely rejtve van a behavazott földön, a romantikus bölcs emberek alakjaival. A kínai megszállás, mely 1959. márciusában érte el csúcsát, a sikertelen tibeti felkeléssel, meghazudtolta Az elveszett horizont békeszcrctö királyságának témáját. A kínaiak brutálisan leverték a lázadást - melynek központja Tibet fővárosa, Lhásza volt - , a tibetiek ezreinek élete árán. Az invázió és Tibet azt követő kizsákmányolása a fanatikus maoista vörösgárdisták által, végül megdöntötte a kolostori eredeti állapot összes maradványát, mely több mint ezer évig virágzott. Ennek eredményeként a Dalai Láma, Tibet spirituális vezetője, indiai száműzetésbe kényszerült. Előtte elmenekült, vagy hozzá csatlakozva eljött ezen elszigetelt, misztikus és titkos hagyomány sok híres képviselője, beleértve a misztikus „álomjóga” hagyományának haladott gyakorlóit is. Az 1960-as évek elején a nyugatiaknak lehetőségük volt valóban személyesen találkozniuk ezekkel a lámákkal. Meglepő, hogy a történelmileg fontos tibeti Láma, akit Padmaszambhavának neveznek, és Második Buddhának tartanak, megjövendölte az események e valószínűtlen fordulatát évszázadokkal előtte.' Ahogy Kína lassan elnyelte Tibctct az 1950-es évek végén, az Egyesült Államok éppen kikerült a koreai háborúból, és a korábbi tábornok, Eisenhower volt az elnök. Az évtized végén a Dalai Láma elmenekült Tibetböl más lámákkal együtt Indiába, és később nyugatra érkezett. Tibet hegyeiből való eljövetelük meghatározta az események láncolatát, mely a hatvanasok szélesebb hallgatóságát a tibeti álomjóga misztikus tanaihoz vezette. Ugyanakkor nyugaton a freudi pszichoanalitikus elmélet, az álomelemzést hangsúlyozva, szervezett vallás lehetőségeként kezdett pózolni. Tibetben a buddhizmus és a bennszülött tibeti bőn'2 vallások misztikus hagyományai általánosan a két mód egyikeként voltak terjesztve. A szóbeli tanításokat'' a tanító átadta a tanítványának. Ellenben, a Padmaszambhava által látszólag csodálatosan elrejtett termatanításokat feltárták, gyakran hihetetlen módon, például a szilárd sziklába rejtve, vagy a látomásos tapasztalás által, beleértve az álmokat is, és ezekre álomkincsekként utaltak.
63
Ezek a kincsek, melyekhez álom, transz, vagy közvetlen kinyilatkozás által jutottak, hagyományosan a tibeti buddhizmus visszaerősödését szolgálták. Az álomkincsek szent tánc, ének, meditációs gyakorlat, vagy másfajta tanítás alakjában jelentek meg, melyeket a láma-sámánok álmukban vagy látomásos tapasztalásaikban tártak fel. Sokféle látomásos tapasztalásról számolnak be széles körben a tibeti dzogcsen hagyományban, beleértve az álom kinyilatkoztatást is. A látomásos tapasztalás egyik fontos és rendkívüli példája a buddhistatanítások újraélesztését szolgálta a hanyatlása időszakában, hogy a látszólag régen elhunyt tizennegyedik századi mester, Klongcscn-pa, meghajlítva az időt és teret, megjelent a tizenhetedik századi mester, Dzsigme Lingpa látomásában. Ebben az anyagtalan alakjában bevezette a Longcsen Nyingthik Szív-lényegiség tanításokat, amikor Dzsigme Lingpa a Szamje Csimpu barlangkomplexumban meditált. Sok hagyomány fontos lámái és „vallási szakemberei” támaszkodtak jósokra, akiknek transz-hatású látomásos tapasztalásai kiegészítették a saját álomtapasztalásaikat. Az egyik leghíresebb e jósok közül Necsung jós. A jelen Dalai Láma az ö tanácsára támaszkodva, bölcsen úgy döntött, hogy elmenekül Tibetböl a kínai betolakodók elöl, így elkerülve a börtönt egy életre, vagy még rosszabbat. A tibeti buddhista hagyományban Necsung jós generációi egymást követve a mai napig a Dalai Lámák hivatalos jövendőmondóiként szolgáltak. Necsung jós, más híres jósokhoz hasonlóan, beleértve a Delphoi görög jósokat, és a fáraókat tanácsokkal ellátó egyiptomi jósokat is, híres a transzba jutás képességéről, aminek következtében megjövendöli, megjósolja a jövőt. A nagy pszichikai erővel rendelkező lámák, beleértve Necsung jóst is, az álom kinyilatkoztatásaik és a transz által, nagyon hosszú időszakokra megjósolták és megjósolják az olyan fontos reinkarnációk újraszületésének részleteit, mint a Dalai Lámáé. Miközben a tibeti álomjóga hagyomány a fontos lámák erőfeszítései következtében, lassan ismertté vált a tibeti diaszpórában, talán Carlos Castaneda1 nagy befolyással bíró könyvsorozatának tulajdonítható leginkább, hogy keresők nemzedékeit bevezette a sámánok világnézetébe és álomtapasztalásába. Az éber álomtudatosság technikák között, melyet Castaneda a jaki bennszülött törzsnek tulajdonított, ott volt a gyakorlat, hogy álmodás közben szándékosan nézz a kezedre.
64
Az 1960-as évek végétől sok nyugati álomszakember és álomkutató számára elérhető volt az ezoterikus álomjóga szövegek pontos fordítása. Sokan közülük valóban személyes útmutatásokat kaptak az álomjóga és a sámánhagyomány mestereitől, beleérne Steven Laberget, a Világos álmodás hatásos könyv szerzőjét, valamint a szerzőt is. Az álomjóga tanítók és tanoncaik támogatták a világos álmodás, valamint a transz indukció módszereinek és értelmének újrafelfedezését, mint a misztikus tapasztalás közegét. Az alvást nyilvánvaló lehetőségnek tekinthetjük, mert életünk egyharmadát abban az állapotban töltjük. Szerencsétlenségünkre, többségünk az idő e lényeges részét a „tudatlan alvással" tölti, ahogy Padmaszambhava mondta. Távol attól, hogy ezt az időt használnánk, sokunk alig emlékszik az álmaira. Habár mindez általában így van, mindamellett, sokan tapasztalnak világos álmokat és utazásokat az odaadásuk, fogadalmuk, a tibeti buddhista hagyományok álomjógája és a sámánizmusa gyakorlása következtében. Ök felfedezték a világos és extatikus látomásos állapotokat, birtokolva lehetőségüket, hogy jelentőségteljessé és meghatalmazóvá, sőt élet-megváltoztató tapasztalássá is tegyék. A tibeti buddhista álomjóga komoly gyakorlói megoldották, hogy az alvással és álmodással töltött idejüket transzperszonális céljaik követésére használják, nem utolsó sorban a megvilágosodásra. A saját tapasztalásaik eredményeként a kortárs álomszakértök és a sámángyakomokok ösztönözve vannak az álommunkáik megkönnyítésének folytatására. Az elemzéssel ellentétben, az összpontosításuk a tudatos álmodás és végül a meghaladó tudatosság kifejlesztésén van. Míg az álomelemzés és a tudomány az álmok jelentésének feltárására, vagy azok hiányára összpontosít, a kortárs álomjóga gyakorlók különleges tudatossággal mások segítésével foglalkoznak, hogy világosan álmodjanak, és később vezéreljék álmaikat. Érdekes, hogy az álomjóga mesterek szerint, az álom és az alvás állapotában megtanult tudatosság, előkészület a halálunkra is. A nyüzsgő életünkkel lefoglalva nehéz tudatában lennünk, hogy a halál is kedvező körülményekkel, és a remény pillanatával szolgál. Az éjszaka gyakorlása leckéjének megtanulásával, ott lesz az utolsó lehetőségünk az újraszülctésünk javítására, vagy lehetővé teszi számunkra a kijutást a születések egymást követő forgásából. Ez a lehetőség a képességünktől függ, hogy teljesen legyünk tudatosak és 65
világosak az álom és az alvás állapotainkban. A közönséges alvást a jelképesen sötét házhoz hasonlítással ellentétben, az alvás és az álmodás alatti tudatosság a sötétséget eloszlató, világító lámpásnak feleltethető meg. Freud parafrázisában az álmokat a „tudatalatti királyi útjának” nevezte, de lehet a „megvilágosodás királyi útja is”, ha elegendő képességgel rendelkezünk. Ezért fontos megértenünk, hogy az álomjóga és különösen a természetes fény gyakorlata a rendkívüli Tudatosság dzogcscn gyakorlatához tartozik. Amikor folyamatosan Tudatosak vagyunk, a nappali létezés káprázatos megnyilvánulásai kiüresednek, mint, ahogy a felhők eltűnnek az égbolton, vagy a füst eloszlik a térben. A megalapozott gyakorló számára a rigpa Tudatosság áthatja az álomállapotot is, álomban megnyilvánítva a gondolatokat meghaladó ürességet.
66
Második fejezet Az álom jóga és a világosság: Á ttekintés A teljes világosság ismeretével „az álmom minden része saját tudatom, és ezért teljes felelősséget vállalok érte ” . - Stcphen LaBerge A tibeti buddhista álomjóga tanításokban elmagyarázzák, hogy habár a világosság tapasztalása az álmokban néha önkéntelenül megjelenik az ok-hatás, vagyis a „karmikus okok” következtében, a világosságálmok meglétének valószínűsége megnő a sajátos álomjóga gyakorlatok által. A hiteles álomjóga szövegek és tanítások terjesztését a huszadik század végén és a huszonegyedik század elején ezért az jellemezte, hogy élesebb fókusz nyert az éber álmodás a nyugati álomszakértök között a láma-sámán hagyományok hatására. Hasznos lehet összegezni a kortárs álomjógik működésének alakulását, valamint a technikájukat is. Ezek magukba foglalják az alkalmazást, valamint néha az álomjóga technikák összefoglalását és fejlődését is, a tudatos álmodás és a rendkívüli Tudatosság növeléséért. Az első nyugati világos álmodás könyvek az 1960-as évek végén és az 1970-es években jelentek meg. Ezek magukba foglalták a célt, hasonlóan a hagyományos tibeti álomjóga céljához, a világos, vagyis a tudatos álmodást támogatva. Ezek a könyvek is lehetőséget nyújtottak az alvás közbeni nagy kalandhoz. Egy évtizeddel később az éber álmodás. az álom tapasztalása, és ugyanakkor annak tudása, hogy álmodunk, népszerűbb lett, és elérte a nyugati főáramot. Paul Tholey, Charles Tart, Stephen LaBerge és Patrícia Garfield az első kortárs nyugatiak között volt, akik könyvet írtak a világos álmodásról. Tholey'' összeállította a tényezők listáját, melyek jelen kell, hogy legyenek, hogy az álmot világosnak tekintsük: 1. 2.
Világosság a tudat státuszát illetően: a tudatosságunk álmodik Világosság a döntés szabadságát illetően: az álombéli képesség a cselekedetek folyamának megválasztására 67
3. 4. 5. 6.
7.
A tudat világossága, mely a zavarodottság állapotának ellenkezője Világosság az ébrenlét állapotáról: arról, hogy mi vagy, és melyek a terveid ezzel az álommal, ha van ilyen Az érzékelés világossága: a látás, hallás, szaglás, ízlelés, vagy az érzés néha sokkal intenzívebb, mint szokásosan Az álomra emlékezés világossága: tudva, hogy emlékezni fogsz erre az álmodra, így már más álmodott álmokra is emlékezhetsz álmodban A jelentés világossága: annak ismerete, hogy miért álmodtad az álmot, és mi a (titkos) jelentése.56
Tholey meghatározása a világos álom első négy pontjára széles körben elfogadottá vált, abszolút előfeltételként. Az utolsó néhányat néha azért használják, hogy megkülönböztessék az egyszerű világos álmodást az eksztatikus álomállapotoktól, mint az alábbi álom, melyet az egyik résztvevő az álomjóga beiktatáskor álmodott, melyet én vezettem Hawaiion: Lefele haladtam a tiszta, kristályfény óceánban. A következő pillanatban tudatos és jelen voltam a világ tetején, a Himaláján. Nagyon ismerős számomra - a fák fölött hatalmas kilátás nyílt elöltem. A láma a jo b b kezemet fogta, és erősen éreztem jelenlétét. az elválaszthatatlanságunkat. Gyalogoltunk, aztán másztunk a hegyoldalban lévő barlang irányába. Ott valaki akart velem találkozni, az úgynevezett „titkos lám a”. Repültünk a hegy felé, mintha más dimenzióra vagy világra váltottunk volna. E váltás után a láma és én hatalmas templomcsarnokba jutottunk, ahol fénytestű lények voltak. Ezek a lények nem sokat beszéltek, de benyomások alakultak ki, jelentek meg ezekkel a lényekkel. Útmutatásokat adtak, hogyan tudok itt maradni, és hogyan tartsam meg a tudatosságom ugyanabban az időben egynél több világban, vagy dimenzióban is, egyszerre számos helyen tartózkodva. Tudatosságomban olyan érzés jelent meg, mintha egyszerre több helyen lennék. A filozófusok, közönséges álmodok, lámák és sámánok évezrednyi világos álom és utazás tapasztalásai ellenére, sok nyugati 68
tudós először kétségeit fejezte ki, hogy létezhet a tudatos álmodás. 19 6 8 -ban egy Henry Reed nevű professzort részben azért dobták ki a princeton egyetemről, mert az időt és a pénzt a világos álmodás írásaira fecsérelte. Végül a jelentések súlya, és különösen Stephen LaBcrge találékony kutatásai eredményeként, rendeződött az ügy. LaBerge, felismerve, hogy a pupilla mentes az álmodás alatt a mozgást megakadályozó izomgátlásoktól, arra tréningezte az alvóit, hogy végezzék az előírt mozgások sorait a szemeikkel alvás közben. Ok így bemutatták, hogy valóban álmodnak és tudatosak is az álom állapotában. Miután azonban a világos álmodás létezése igazolttá vált, mégis sok tekintetben helytelenítve volt. Például, egyesek azzal érveltek, hogy a meghosszabbított világosság zavarja az alvás természetes újraélesztő célját. Néhányan osztoztak az aggodalmukban, hogy ha tudatosak lesznek, beleragadnak a saját világosságukba, vagy kihagyják az álmok rejtett jelentését. • A tapasztalt világos álmodok általánosan elutasították ezeket az aggodalmakat és kételyeket, mint a tapasztalatlanság eredményeit. Végül a kétkedés csökkent. Az utolsó két évtizedben a rákényszerült tibeti lámák, haladott tanítványaik segítségével, maguk adták ki az álomjógával kapcsolatos könyveiket, vagy álomjóga kurzusokat ajánlottak fel, melyek jelentősen gazdagították megértésünket. Többek között, közéjük tartozott a Dalai Láma, Gyatrul, Dzogcsen Ponlop, Namkhai Norbu, Lama Tarcsen, Tenzin Wangyal és mások. Habár a világos álmodás az az állapot, amikor álmodunk és tudatosak is vagyunk, abban amit álmodunk, mind egyetértettek abban, hogy az álomjóga sikeréhez az előfeltétel a rájuk emlékezés, az álmok visszahívása. Más módon határozottan nehéz, lenne az álomvilágosságot fejleszteni az alvás állapotában, ha öntudatlanok vagyunk. Az álomra emlékezés sok akadálya egyszerűen abból következik, hogy túl mélyen alszunk, és mélységesen blokkoltak vagyunk. .,Ha megvan az általános siker az álmokra emlékezéssel kapcsolatban, a kapu nyitva áll a tudatosabb álom felé.
69
Az étkezés és a másodlagos körülmények Hatással lehetünk az álmainkra való emlékezésre az étrendünk módosításával, és az alvási módunk megváltoztatásával is. Itt lényegi igazság a mondás, hogy azok vagyunk, amit eszünk. Az élelmiszer fogyasztásakor hatással vagyunk a test, beszed és tudat háromféle rendszerére. A babonaság, hogy ha sajtot vagy fagylaltot eszünk a lefekvés előtt, az rossz álmokhoz vezet, érvényes. A nehéz ételek vagy mérgező tisztátalan anyagok emésztésének szokása is, az eszméletlen alvás okai közé tartozik. Fordítva, könnyű ételek fogyasztása, feszesebb matracon alvás, vagy a fény növelése a szobában, pozitív eredményeket hozhat a mélyalvók számára. Minél tudatosabban alszunk el, annál inkább emlékszünk az álmainkra. Az étrend szokatlan kombinációja az energiánk és az alvás mintáink szakadásához vezet. Amit fogyasztunk, az megkönnyítheti, vagy gátolhatja az álomanyagra emlékezést. Az élelmiszerek mellett az erős gyógyszerek, alkohol és más drogok is megszakíthatják a tudatosságot, világosságot és az álomra emlékezést. Az álomtudatosság tartása és az akadály lerombolása Az ébrenléti állapotunk alatt azt képzelve, hogy álmodunk, a tibeti álomjóga egyik legfontosabb technikája. Ez részben azért van, mert a két állapot, az alvás és az ébrenlét közötti áteresztőképesség hiánya gátolja az álomra emlékezést. F. két különböző állapot közötti folytonosság hiánya, sokkal valószínűbbé teszi az álom gyors elfelejtését. A magányos jógikkal ellentétben, a mi életünk bonyolult és gyors tempójú. Kiugorva az ágyból, zuhanyozunk, gyermekeinkre figyelünk, és dolgozni készülünk. Az éjszaka tapasztalásai gyorsan elhalványulnak. Szilárd korlátot hozunk létre az „álomvalóság” és az „ébrenlétvalóság” között, alvás közben nagymértékben eszméletlenek vagyunk. Később, felébredésünk után így nincsenek álomtapasztalásaink. Az álomszerű tudatosság tartásának álomjóga technikája a nap folyamán, fokozza az álomvisszahívás és a világos álmodás lehetőségét is. Amikor egyszer a nagy tibeti lámának, Dilgo Kjencének panaszkodtam az álomjógában való haladásom hiánya miatt, ö 70
emlékeztetett engem, hogy folyamatosan lássak minden jelenséget álomnak. E technikának gyakorlati és filozófiai értéke is van. Alkalmazhatunk bármilyen működő technikát, mely emlékeztet minket arra az érzésre, hogy álmodunk. Néha még az olyan egyszerű dolgok is, mint a napszemüveg feltevése növelheti e tapasztalást, hogy álmodunk. Évekkel azelőtt, hogy e híres lámát kisértem volna, találkoztam egy szerzetessel, aki mindig hordta. Ö a szerzetesruhája felső részét is mindig felhúzta a fejére. Ezt jóval a „csuklyás” divat bejövetele előtt tette. Gyanítom, hogy így fokozta, hogy az összes jelenséggel kapcsolatos tapasztalását álomként tekintse, nem a púnk rock divatért tette. Attól kezdve én is gyakran hordom a napszemüvegem ebből a célból. Buddha azt tanította, hogy a teljes jelenségvilág álom vagy délibáb. Az alanyra és tárgyra tekintettel, Buddha azt tanította a tanítványainak, hogy mindkettő üresség - az én üressége és a más üressége. A más ürességére vonatkozóan Buddha a létező jelenségeket, az érzéktárgyakat, és minden általunk tapasztalt dolgot, az optikai káprázathoz hasonlította. Buddha hasonlatokkal beszélt, keresve a közös megértésünk kihívását. A létvilágot ö egymás után a villámláshoz, a hold tükröződéséhez a vízben, a hullócsillaghoz, a patak buborékaihoz, a lánghoz a szélben, a fagyhoz a napon, vagy a múló álomhoz hasonlította. Hogyan lehet az összes tárgy lényegileg üres vagy káprázat? Vegyünk egy mindennapi lényegi tárgyat, mint az autó, és törekedjünk a megállapítására, mi is valóban az autó. Habár az autónak sok fontos funkciója, eleme van, mely nélkül nem működik, mint a kormánykerék, motor, és egyebek, de valójában egyik sem maga az „autó”. Továbbá, az autót alkotó összes alkatrész finomabb és finomabb részekre bontható, mint az atomok, és végül a kvarkok. Még a fizikusok sem képesek megmondani a végső dolgot, az utolsó oszthatatlan és valóban állandó pontot. A buddhista filozófiában az ént is állandótlannak tekintjük, mert amikor az én után kutatunk, nem találunk semmi szilárdat. A folyamatos én helyett az énnek tulajdonított tulajdonságok és érzékelések, pusztán a szokásos gondolatok és a karma leple, az érzékeink által szűrve. Ezt a kikristályosítást nevezzük egonak.
71
Kérdezhetjük magunktól, „Ki vagyok én?” és azt találjuk, hogy nincs lehetséges válasz. A buddhizmus szemszögéből nincs állandó én csak - ahogy Csögyam Trungpa mondta - az egomentességet takaró fércmű. Hz hogy lehet? Kinyitva szemeinket az új nap reggelén, ébrenlétben, a konvencionális bölcsességünk azt sugallja, hogy a nappali jelenségek különböznek az álombéli jelenségektől, Buddha tanításának ellenére. Hogyan lehet az életünk, ahogy Shakespeare mondta, „egy álom alkotta dolog”*? A modem kvantumfizikusok és a buddhista filozófia egyetértésben vannak. Az érzéki benyomások, melyek nekünk embereknek közösek, nem az abszolút valóság. Ezek a közösen alkotott valóságunk. Buddha szerint az ego és a vele kapcsolatos érzékbenyomások nem valóságosabbak az álmoknál, melyekkel éjszaka azonosulunk, vagy a tükör tükröződésénél. Továbbá, ha végiggondoljuk napjainkat, lehetnek barátaink, ellenségeink, szeretett szenvedélyeink, és ezek is mind káprázatok. Hz nagy tanulási leeke a ragaszkodás hatalmáról. Szemléletünket feleseréljük, mindezeket a nap folyamán álomnak tekintve, és így csökken a ragaszkodásunk irántuk. Gyakorlati szinten megértve, hogy az összes jelenség káprázat. drámaian megerősödik a világos álmodás tapasztalásunk, és életünk is simább lesz. Tudva, hogy az alap tapasztalási szinten minden káprázat, végül elengedjük ragaszkodásainkat és megszállottságainkat, gyökerüknél átvágva őket. Engedve, hogy az álom érzete áthasson mindent, kezdjük megérteni, hogy Buddha miért utalt minden jelenségre ürességként, anyagtalanként. Érzékelésünk váltásával, minden dolgot álomnak látva, bizonyos transzcendens ízben részesülünk. A nap folyamán sokszor valóban rátekintünk a pillanatban és megkérdezzük, „Hz álom?” míg ez pozitív szokásunkká válik, és ez folytatódik álomállapotunkban is. Nagy valószínűséggel feltesszük álmunkban is a kérdést, hogy, „Ez álom?” és hirtelen meg is értjük, hogy az. E szokás létrehozásával a világos álmodás felé vivő csatának fele meg van nyerve. A Buddha által mondott üresség ízének meglétéhez használhatunk valódi tükröt is. Látva tükröződésünket a tükörben, beazonosíthatjuk, hogy az énünk nem más puszta tükröződésnél. Kontemplálva a tükörbeli tükröződésünkön, méltatlan kifejezésekkel 72
sértegethetjük is a tükröződő képet, hogy lusta, ostoba vagy csúnya. Amikor így teszünk, pusztán álmunk részeiként ismerjük fel a feljövő érzéseket. Beszélgetve, bókolhatunk, vagy hízeleghetünk is a tükröződő képnek, az összes feljövő érzést és gondolatot ismét pusztán az álom aspektusainak tekintve. Engedjük, hogy a tükör más tárgyakat is tükrözzön, közelieket és távoliakat, és mindezeket a visszatükröződéseket és tárgyakat álombéliekként azonosítsuk be. Oszlassuk fel a tükröződést magunkban, és tartsuk az érzést, hogy mi is és a tükröződő kép is káprázat vagyunk, nem egyéb. Ilyen gyakorlatokat végezve, részesedni fogsz Buddha felismerésében, hogy valóságunk érzékelése, pusztán a kannánk eredménye, és a más emberi lényekkel közös karmánké. Ugyanakkor, hasznára lesz az álomjóga gyakorlásunknak is. Amikor már nem köt a rögzült fogalmi valóság, a szokásos hajlamok, a kettősség, és különösen a ragaszkodás tűnik el. Ima, kérelem és szándék Az erős szándék, ima és kérelem nagy hatású lehet az álom visszahívása segítéséhez és a világos álom valószínűségének növeléséhez is. A kérelem és a szándék buzgó imára bátorít az összes vallás gyakorlatában. Az ima növelheti az álomjóga technika erejét. Kjén Palden Serab Rinpocse tibeti láma ajánlotta a következő törekvésima recitálását lefekvés előtt: Ismerjem fel az álmaimat és legyek bennük teljesen 1 udatos, Sose legyenek ijesztő álmaim, Legyek jártas az álomjógában, teljesen megvalósítva azt. Legyek képes álmaimat tiszta fénnyé változtatni, Az összes zavarodottságom tisztuljon meg és alakuljon a három kájává. Valósítsam meg bölcsességét.
a tudat valódi
természete
óceánszcríi
Spanyolországi utazásom alkalmával, amikor ott álomjógát tanítottam, ihletet éreztem a haladás következő imájának megírására: 73
Kjema! Magasztos buddhák és a dzogcsen hagyomány mesterei, Adjátok áldásotokat, hogy tudatom a szentség fele forduljon, Adjátok áldásotokat, hogy a gyakorlás minden akadálya a tudatosságba olvadjon. Adjátok áldásotokat, hogy álmaim tudatos és világosság álmok legyenek, Adjátok áldásotokat, világosságában időzzek.
hogy
saját
igaz
természetem
Az elvonulás alatt az egyik szervezőnek komoly nehézségei voltak az álomjógával kapcsolatos tapasztalásokat illetően. Megkértem őt, hogy fordítsa le az imát spanyolra, és a hölgynek véletlenül azon az éjszakán világos álma volt. Nemrégiben, egy hölgy lefordította oroszra az imát, és neki is világos álma volt azon az éjszakán. Valószínű, hogy a fordítás alatti intenzív összpontosításuk volt az ok. Továbbá, az álomjóga hagyomány istenségeihez vagy nagymestereihez imádkozva, kapcsolatba kerülünk a hagyományvonal energiájával. Az összes tanító hangsúlyozza az áldások fontosságát, mely a vonaltanítókon keresztül áramlik. Mi az imánkban kérjük őket, hogy segítsenek minket az álomjóga képességeink fejlődésében. Akik erős kapcsolatot éreznek az egyéni tanitójukkal, vagy személyes istenségükkel, az imát közvetlenül hozzájuk intézhetik. A tibeti hagyományban például úgy tartják, hogy a Tara istennőhöz intézett imák nagyon gyorsan meghallgatásra lelnek és megvalósulnak. Ha azonban meggyőződésből nem alkalmazunk imát, akkor legalább önszuggessziót használhatunk. Általánosan elfogadott, hogy az önszuggessziónak pozitív eredményei vannak. Az egészségügyi létesítményekben, még hogyha egy ismeretlen kezeknek gyógyászatilag értéktelen tablettát adnak is, például egy kutatási tanulmány alkalmával, a javulás gyakran látható. Ez a „placebo hatásnak”, vagy önszuggessziónak tulajdonítható. Sokan úgy találják, hogy a régi közmondás szó szerinti használatával, hogy „aludj rá egyet”, megnő az álom visszaemlékezés. Például, az Álomjóga könyv párna alá helyezése után, a fokozott önszuggesszió hatás növelheti a pozitívabb visszahívás valószínűségét. 74
A tibeti lámák nagyon figyelnek erre a hatásra. A tibeti buddhista beavató meghatalmazások után a láma gyakran oktatja tanítványait, hogy emlékezzenek éjszakai álmaikra. Tájékoztatja őket, hogy a fontos szertartásos esemény hatására az álmuk is jelentős lesz. Gyakran két növényt, úgynevezett „kusafuvet” osztanak ki, egy hosszabbat és egy rövidebbet. A beavatottnak megtanítják, hogy a hosszabbat tegye a matraca, a rövidebbet a párnája alá. Habár valószínűtlen, hogy a kusafíi bármilyen fizikai tulajdonsága növelné a sajátos álom létének valószínűségét, a láma tanácsa erőteljes okot hoz létre. Az erőteljes javaslat hatására valószínűbb, hogy sajátos eredmény lesz. Az önszuggesszió a másik fél szuggessziójával, mint a lámáé, nagyon erőteljes. Továbbá, a világosság létrejöttéhez, áttekintve a naplónkat időszakonként, a napi tevékenységeink közepette el kell határoznunk, hogy világos álmunk lesz. Az álomjóga, a világos álmodás elvonulások nagyon népszerűek, mert növelik a világos álmodás lehetőségének módját. Az álomjóga elvonulás résztvevői a hagyományos tibeti buddhizmus álomjóga útmutatásait követve alkalmazzák a technikát, kiindulópontként folyamatosan azt képzelve, hogy álmodnak. Ösztönözve vannak, hogy minden hangot álomhangnak gondoljanak, látomásuk minden tárgyát káprázatként szemléljék, még az olyan zavaró hangokat is. mint a sugárhajtású repülőgép sipitóan harsogó hangja. Vigyáznunk kell. hogy az összes cselekedetünkre, érzésünkre, gondolatunkra és érzékfelfogásunkra álmunk részeként emlékezzünk. Például, emlékezve, hogy még az ízek is üresek, láthatóan olyan pont, mellyel egy láma próbálkozott velem egy újabb álmomban. Ebben az álomban sajátos beavatást kaptam a lámától, akit nem ismertem fel. Különös jelenléte azonban sok nagy lámára emlékeztetett, akikkel az évek során találkoztam. Ö nagyon jól megfelelt a jungi bölcs öregember archetípusának, a hosszú hajával, szürke szakállával, valamint a vallásos megvalósítása ruházatával és cicomájával. Almomban ö vidáman ült egy magas trónuson, mely díszes kárpittal és brokáttal gazdagon volt díszítve. Az idős bölccsel a tantrikus stílusú beavatás végén jártunk, pont befejezte az adást. Hagyományosan, ebben a pillanatban a valódi beavatásnál a tibeti láma odanyújtja tanítványának a gyakran valódi koponyacsészében lévő „amrita” folyadékot. 75
Ahogy gyakran a valódi beavatási szertartásnál is történik, az álombéli arnrita is erős szeszesital volt. A láma bátorított, hogy igyam meg az arnrita anyagot, egy ismeretlen szót ismételgetve. „Purusa, purusa,” ismételgette, ahogy ízleltem. A purusa kifejezéssel ébredtem fel álmomból, mely határozottan bevésődött tudatomba, valamint az üresség, a nagy boldogság és öröm MahaSzukka is benne volt az ízben. Elmeséltem álmomat a feleségemnek. Ő csodálkozott, mert a kifejezés kapcsolódott Olaszország Perugia területéhez, és mi olaszországi utazást terveztünk, de én ösztönösen éreztem, hogy a kifejezés nem az. Később felkutattam a purusa kifejezést; „a purusa a transzcendens én, vagy tiszta tudat. Teljesen független, szabad, nehezen felfogható és megismerhetetlen, minden tapasztalást, magyarázatot és kifejezést meghaladva”. Annak elképzelése, hogy minden álom, először mesterkélt lehet, de így csökken az ébrenlét valósága és az álomvalóság közötti sorompó, mely gátolja az álomtudatosságot és álomvezérlést. Következésképpen, az éber álmok és a világosság növekedésének valószínűsége megerősödik.' Alomban lét, természetesen azt jelenti, hogy a dolgokra különböző módon tekintünk. Ebből a szempontból, körbenézhetünk a szobában, és láthatunk valakit, aki az „álmunk” részeként jelenik meg. Benne van ebben a szemléletben, hogy felismerjük erős kapcsolatunkat az álom tárgyával. Elképzelve, hogy az énünk önkéntelenül jelenik meg az álom többi karakterével együtt, hasonló ahhoz a felismeréshez, hogy az életedben szereplő emberek karmikus kapcsolatban vannak veled. E kapcsolatot, vagy a kölcsönös függés hálóját, a buddhista „ tendrel” kifejezés jelképezi. Kapcsolatunk felismerésével csökken az én és más közötti leválasztódás. A kölcsönös függés valódi méltánylásával létrejön a minden lény iránti együttérző válasz alapja. Az álomjóga elvonulás alatt alkalmazhatunk különböző gyakorlatokat ezen álomban lét érzésének megkönnyítésére és erősítésére. Például, egymás szemébe nézhetünk, és mondhatjuk, „Te az álmom része vagy. Az ürességből nyilvánítottalak meg”. A mindennapi tevékenységünk is fontos az álomjóga gyakorlásunkban való haladásunkhoz, ezért az elfoglalt napunk végén, szenteljünk néhány percet a nap minden eseményére való emlékezésre 76
és elismétlésre. Visszaemlékezve az összes nappali tapasztalásunkra, átgondoljuk, hogy egyik sem volt egyéb, mint álom. Belépés az álmaidba A világos álmodást támogató másik álomjóga technika is le van in a a régi buddhista szövegben. E szöveg a tizenhatodik századi buddhistamestertöl. Lőcsén Dharma Sritöl származik, és a kortárs tibeti Láma Gyatrul Rinpocse újabb kommentárjának tárgya volt. Kommentárjában ö írja: A szöveg gyakran tanácsolja azok számára, akiknek álmaikban nem sikerül ébereknek (világosaknak) lenniük: Ébredj fe l az éjszaka végén, amikor még kicsit aludnod kéne. Helyezd testedet megfelelő helyzetbe, és komolyan meditálj az előző (álom)tárgyon... A legnagyobb világossággal meditálj az előző tárgyon, ragaszkodás nélkül iránta. Aludj el. anélkül, hogy bármilyen egyéb gondolat is közbeférkőzne■/' Lőcsén Dharma Sri álomjóga szövege jelképesen az álomba visszatérés módszerét írja le az ébrenlétből a világos álomba, mint a „tűbefűzéskor”. E szöveg nyilvánvaló hatással volt a korunkbeli álomszakértökre. Stephcn LaBcrgc a kortárs álomkutató és író, erre és hasonló tibeti buddhistatanításokra alapozva, létrehozta az „emlékezés általi világos álom” (memory-induced lucid dream technique) vagy EÁVÁ (MILD) kifejezéseket a következő módszerhez: Felébredve az álomból, azonnal emlékszünk az összes részletre, és különösen a képtelenségekre (az álombéli furcsaságokra) összpontosítunk. Elhatározzuk, hogy visszamegyünk az álmunkba, és ezt téve, a képtelenség lesz a kulcs számunkra, hogy világosak legyünk. Szándékosan felébredve az éjszaka különböző időpontjaiban, megkönnyíti c technikát. Meg ha képtelenek is vagyunk visszamenni az álomba, elhatározhatjuk, hogy visszatérünk rá négy-öt alkalommal a következő nap folyamán, mindig elhatározva, hogy tudatosak leszünk. Vannak más hagyományos álomjóga módszerek is a világos álmodás kifejlesztésére, partnerrel együttműködve. Az egyik módszernél az egyik személy alszik, míg a másik ébren van. Az ébren 77
lévő személy, észrevéve, hogy partnere szeme gyorsan mozog, a fülébe súgja,,Álmodsz. Légy éber az álmodban”. A világosság kifejlesztésének kevésbé hagyományos módszere egy nemrégiben kifejlesztett technika. LaBerge és mások például, készülékeket fejlesztettek ki, melyek clalvás után az álmodáskor felvillanó fényjelzéseket, vagy hangjelzéseket bocsátanak ki. A felvillanó fény hatására az álmodó észreveheti, hogy álmodik. Álomnapló és a képtelenségek
A múlt éjszaka azt álmodtam, hogy' tízfontos mályvacukrot ettem, és amikor felébredtem, a párnám eltűnt. -
Randy Miiholland
Az egyik, álmokra emlékezést, valamint végső soron a világos álmodás valószínűségének növelését segítő idöigazolt módszer az álomnapló. Ahogy a kígyó is gyorsan eltűnik a sziklafal árnyékos repedéseiben, az álmok is gyorsan eltűnnek emlékezetünkből, ezért ajánlott az álmok leírása, vagy legalább a kulcsszavak lejegyzése rögtön ébredés után, főleg a tapasztalatlan álomjógik számára. Készítsünk elő írószert, papírt és kis hatékonyságú fényforrást magunkhoz közel. Jól ismert, hogy az álmok lemeztelenítik a hősködést, valamint kifejezik a valódi vágyakat és félelmeket. Tenzin Wangyal, Az álom és az alvás tibeti jógája írója, bátorította a foglyokat, hogy írják le álmaikat, így lemeztelenítve a színlelést, és tanulva önmagukba nézni. Az álomnapló értelmezésénél segítő a nappali alapra tekintés, így megtalálva a visszatérő jelképeket. A visszatérő jelképek a személyes mitológiánkkal kapcsolatosak, és valószínűleg fontosak. Nagy valószínűséggel újra és újra megálmodjuk azokat a jelképeket. Továbbá, a személyes jelképek sok eleme a tipikus álmokban bizarr vagy abszurd. Tipikus, hogy felébredve az öntudatlan álomból, és emlékezve a különösen csendes álomra, mely tele van ezekkel a furcsa eseményekkel, vidámak lehetünk az álomállapotban tapasztalt teljes beazonosításoktól. Rutinszerűen, teljesen részt veszünk ezekben az álomforgatókönyvekben, melyek később bizarroknak tűnnek. Itt van egy képtelenségekkel teli álom, melyet mindannyiunkra jellegzetesen - az álmodó nem ismert fel. 78
A büféhez indultam, ahol egy sorban emberek vásárolták reggelijüket. Egy gyönyörű fiatal hölgy mögött álltam, aki valóban vonzott. Hirtelen észrevettem, hogy meztelen. Ahogy ment, végezve a dolgát, mozgott az egész pult. Nekem tetszett, de mit tehetnék érte? „ Oh, én csak igy akarom ” válaszolta. Tehát, én mondtam, „Rendben, jó l van. engedd, hogy segítsek". Aztán, ahogy• a pult irányába mentünk, minden ugrálni kezdett, beleértve a nagy, mély sütőt is. Minden csupa olaj volt. Körben minden olaj volt, és itt volt ez a félmeztelen h ő ig ’ is, de senki sem égett meg. Aztán érkezett egy férfi, aki a TV műsorok detektív kinézetéhez hasonlított, aki összepiszkolt engem. Emlékszem, a pirított sült krumplit kezdem letisztítani. Aztán mindenfelé kekszcsomagok voltak. Kekszet ettünk, de ott volt egy régi doboz. Emlékszem, azt mondtam neki, hogy talán régiek, és el kéne dobnom az összes kekszet. A h ő ig r azt mondta, hogy>a kekszek más főnöktől vannak. Vicces, hogy teljes beazonosulással az álom alanyával, ebben a teljesen valószínűtlen forgatókönyvben, az álomnak láthatóan tökéletes értelme van. Álmunkban meg vagyunk győződve, hogy valóságos. Néhányan, Buddhát is beleértve, azt mondták, hogy az ébrenléti állapot nem különbözik, és az a mi káprázatunk, hogy valóságosabbnak gondoljuk, mint az álmot. Kihasználva tudásunkat, hogy az álmok tele vannak ilyen valószínűtlenségekkel, összpontosíthatunk a visszatérő személyes jelképeinkre, és a valószínűtlenségekre, melyeket beazonosítottunk a naplónkban. Használjuk őket a világosságunk lehetőségének és a világosság álmaink valószínűségének növeléséért. Áttekintve a naponta vezetett naplónkat, hasznos lesz, ha erős elhatározásunk van, hogy tudatosak leszünk, amikor legközelebb olyan álmunk van, mely magába foglalja a jelképet vagy a tárgyat. Megtéve ezt naponta, szokásunkká válik a jelkép felismerése, érzékenyekké válunk a képtelenségek felismerésére alvás alatt. Ilyen módon növeljük annak valószínűségét, hogy valóban világosak legyünk álmunkban, amikor a jelkép újra megjelenik. Például, ha észreveszed, hogy gyakran álmodsz az anyádról, elhatározod, hogy amikor legközelebb róla álmodsz, tudatos leszel. 79
Elhatározod magadban, „Amikor legközelebb ezt álmodom, tudatos leszek”. A tudatossá válás erős szándékával növeled az esélyét, hogy végül megtörténjen. Például, ha azt olvasod a naplódban, hogy „autót vezettem a folyón keresztül”, elhatározod, hogy ha ma éjszaka hasonló álmot álmodsz, azonnal tudatos leszel, felismerve, hogy álmodsz. Továbbá, a naplónk áttekintése hasznos a nem összeillő események meglátásához, melyek hatással vannak ránk a nap folyamán, a napi tevékenységeink közepette. Gondosan megvizsgálva, sok abszurd esemény és tárgy van a napi életünkben. Látható, hogy az élet rutinszerűen tele van nem összeillő dolgokkal, melyeket figyelmen kívül hagyunk. Például, emlékszem a TV műsorra egyik délután. Az egyik csatornán ott volt két férfi, almáért merülésben versengtek egy valóság showban. Az almák mellett a tartály tele volt vízisiklókkal. Hihetetlen volt nézni, hogy ezek az emberek beledugják fejüket a tartályba. A siklók őrülten keringtek. Ha nem sikerül felismernünk a furcsaságokat a nap folyamán, hasonlóan, figyelmen kívül hagyjuk a képtelenségeket az álomállapotban is. Néhány évvel ezelőtt, amikor Barcelonában tanítottam, hamar felfedeztem, hogy ez a város ideális hely a képtelenségek keresésének gyakorlásra. Talán nem csak a szürrealista táj, hanem a spanyol életstílus is önmagában létrehozza, hogy furcsa, álomszerű eseményekkel találkozzunk a nappali életünkben. A barcelonaiak sziesztát tartanak a nap folyamán, sokáig ébren vannak éjszaka, és ennek eredményeként az álom és az ébrenlét közötti megkülönböztetés már elhomályosul számukra. Ök ezért már megalapozták az álomjóga gyakorlást. A nappali sétám közepette találkoztam manószerü babákkal, akik az utcán haladtak, és a gólyalábas ember zsonglőrködött, megállítva a forgalmat. A saroknál, oda nem illően volt egy szádhu, meztelenül, csak ágyékruhával, meditációban ülve. A sétányon emberek táncoltak az egyik vendéglőből kihallatszó salsa zenére, és egy domború izmokkal rendelkező ember tangóban röplabdázott. Leültünk ebédelni, fekete rizst ettünk, mely tintahal tintájával volt színezve. Fantasztikus alakzatokkal és tervezésekkel találkoztunk minden saroknál. Itt volt Gaudi építészete, más építészek mellett, és Miro festményei. Barcelona régi városrésze mindenfelé álomszerű. 80
Az utcai előadókat figyelve, akik fáknak, állatoknak, és fantázialényeknek voltak öltözve, először mozdulatlanul állva, mint egy kö, és aztán hirtelen életre kelve, önszuggesszió történt. Emlékeztettük magunkat, hogy ha ezt álmodjuk éjszaka, tudatosak leszünk. Először meg kell kérdezned magadtól, hogy álmodsz-e. Ez azonnal behozhatja a felismerést, hogy valóban álomállapotban vagy. Azonban, ha ez nem történik meg, határozd el, hogy amikor éjszaka hasonló furcsaság jelenik meg. észreveszed, hogy álom. Párizsban sétálva egy hölgy tanítványommal az álomjóga kurzus alatt, észrevettem egy hirdetőtáblát egy jóképű emberrel, mely mély benyomást tett rám a feltűnő grafikája következtében. A kép egy magazinborító felnagyítása volt egy fehérneműben lévő emberrel. A szuggesszió erejét használva, mondtam a tanítványomnak, „O a pasid, ma éjszaka vele fogsz álmodni, és tudatos leszel”. Éjszaka a következő álma volt, mely erotikus álomként kezdődött és világos álomként végződött. Az álom szolgálhat a kezdeti öntudatlan beazonosítás, és végül a világossághoz vezető képtelenség szemléltetésére is; Párizs kőrútján sétáltunk Michaellel és Alonsoval, amikor elhaladtunk égy újságárus előtt, és láttunk egy égszínkék fördőruhás ., macsó ”, izomépítő férfit egy magazin oldalán. Almomban eszembe jutott, hogy' Michael emlékeztetett engem. „Látod, ö a pasid, emlékezz, bogy álmodsz!" Ennek következtében megértettem, hogyt álmodok, és eldöntöttem, hogy teszek valamit: felnagyítom ez a fiút, és belenézek... a mélykék úszónadrágjába. Tovább haladva, kezem az úszónadrágjára tettem, és kihúztam, mintha egy■ fiók lenne... Ahogy belenéztem, a Xlerigar templomot láttam, és a Rinpocse tanította egy csoport tanítványát. Magam is ott találtam közöttük, csodálkozva, hogy leülhetek és talán követhetem a tanítást. Mondtam magamnak, hogy• álmodok, ez világos álom! Emlékeztettem magam. Nem vesztegetve időt, jobb, ha kihasználom, és gyakoriok álmomban! Úgy' döntöttem, hogy> kimegyek a templomból, és éneklem a Vadzsradalt... Láttam magam (a megnyilvánulásom 12 éves volt) a templom körül szaladva és ugrálva, mintha körbejárnám, korvát végeznék. 81
Ugyanakkor énekeltem a Vadzsradalt, és úgy’ éreztem, mintha az égből tekintenék le. Amikor elfáradtam, lefeküdtem hullapózba (most testemben megjelent a valódi kora, megnyilvánulása és érzése). A gompa melletti réten voltam, a kék eget nézve, újra sajátos meditációs technikát gyakorolva, a felhőtlen kék égbolt nézését. Kis idő múlva gondoltam, hogy kihasználom ezen álomszabadság előnyét, tehát hívom (először) a sárkányt, aki a barátomat nemrég hozzám visszahozta, amikor meglátogatta Skóciát. A sárkány a testem mellé érkezett. Nagy nősténysárkány volt (12 vagy 15 méter), vöröses színű, metál, bíborvörös és narancs színekben tündökölve a napban, az arany nyári mezőn. Óh, mily gyönyörű! A titkos nevén kérdeztem (csak nekem szól, és ezért nem mondom el nektek). A titkos nevén tudok mindig kapcsolatba lépni vele. Most kértem a sárkányt, hogy repüljön a tengerhez, velem a hátán! Elhaladtunk a templom fölött, ahol Namkhai Norbu tanított, aktiváltam a kapcsolatot a sárkány és a Mester között, és beláttam a templomba... Toszkána vidéke fölött repültünk, Grossetofölött érve a tengerhez, és mondtam a sárkánynak, hogy a közös időnk talán lejárt mostanra, emlékeztettem, hogy visszatérek a testemhez. Énekeltem a Vadzsradalt, miközben a tenger JÖlött repültünk, és felébredtem ... Ebben a következő álomban a képtelenség újra kiváltja a világos álmodást. Egy ismeretlen épület bejáratánál sétáltam, hogy' a fürdőszobába jussak. Megtaláltam az ajtót, de amikor a fogannál el akartam fordítani, láttam, hogy' zárva van. Feltételezve, hogy • a fürdőszoba foglalt, vártam, míg végül egy fiatalember jelent meg. Belépve felfedeztem, hogy a fürdőszoba meg van rongálva. Valaki elektromos készülékeket helyezett a falakra. Ezek pislogtak és villogtak, de a felső lámpa nem működött. Kiléptem a fürdőszobából, és lenéztem a hallba, meglátva a vandált előttem. Gyorsan feléje mentem, de
82
amikor odaértem láttam, hogy átlátszó, mint egy szellem. Látva, hogy anyagtalan, megértettem, hogy álmodok. Máskor ezt álmodtam: Egy kutya volt a háztetőn, és át akart ugrani a másik háztetőre, de célt tévesztett. Ahelyett, hogy leesett volna a földre, szokatlanul lebegni kezdett. Úgy lebegett, mint az űrhajós a gravitációmentes helyzetben, és felismerve, hogy ez nem lehet valóságos, tudatos lettem. Néhány éve egy másik rész is hozzáadódott e leeső kutya álomhoz, az elsőt évekkel előtte álmodtam. 2005 nyarán Spanyolországba látogattam, Cadaquesben tartottam kurzust, egy festői kisvárosban, délkeleten. A biztonságos kikötői és a Franciaországgal való közelsége következtében, egykor a tengeri csempészek és kalózok központja volt. Később a kalózok gyarmatosító hippik lettek. Az is ismert, hogy a középkorban Cadaqucs a zsidó kereskedők virágzó népességét bírta. Az inkvizíció idején sokan kénytelenek voltak katolikussokká válni, hogy elkerüljék a halált. Érdekes, hogy a város egyik temploma ismeretlen eredetű. Ebben a templomban „Mária leplét” helyezik az oltárra szombaton. A valószínű magyarázat erre az, hogy valamelyik zsidó kereskedőt kényszeríttették, hogy mulassa ki hűségét a templom iránt, ahol titokban gyakorolták hitüket. Megérkezve, a város keskeny utcái és idős köházai hátborzongatóan ismerőseknek tűntek. Az építészet és az általános hangulat visszahozták az előbb említett álom emlékeit. Ezen egybeesések következtében az álmom mesélésébe kezdtem, a leeső kutyával kapcsoltban, rögtön megérkezésem után az összegyűlt csoportnak. Mielőtt végeztem volna, egyik szervező megszakított, a következő történetet mesélve: A papjuk halála után a templom másikat alkalmazott. O megérkezett Cadaquesbe a kedvenc kutyájával, és egy többemeletes házba költözött. A kutya megszokta, hogy kijárjon a pap előző lakásából, kiugorva az utcaszintü ablakon. Az új házba érkezve is kiugrott az ablakon, feltételezve, hogy ez is utcaszintü. Az ablak magasan volt a macskakövcs út fölött, de szerencsére az utolsó pillanatban egy napéilenzö felfogta a kutya esését.
83
Ez az álmom sokkal a Cadequesbe való látogatásom előtt volt valószínűleg jóval a kutya születése előtt. Ennek ellenére, mégis lehetséges, hogy ez az esemény és az álom a világos fajta álmokhoz tartozott. Az álmokban a világos tapasztalás gyakran meghaladja az időt és teret, és bizonyos homályos karmikus okok következtében még a jövőt is megjósolja. Az álomjóga gyakorlás és jártasság fejlesztéséért a világos álomban, így kell napról-napra haladnunk, összevegyítve az álmot a valósággal, az álmot a Tudatossággal. Létre kell hoznunk a szokásunkat, hogy keressük a furcsaságokat, és később ez a szokásunk ösztönöz bennünket, hogy tudatosak legyünk álmodás közben. Később, felismerve, hogy álom, és elérve a világosságot, már nem kell félelemmel, haraggal, vagy öntudatlan tudatlansággal reagálnunk. Ugyanúgy, mint amikor látjuk a szörnyeteget a moziban, tudjuk, hogy az a „teremtmény” nem ugrik ki a vásznon, és zúz össze minket, mint egy bogarat.
Állapotvizsgálat Az álomjóga elvonulás résztvevői nem csak arra nevelik magukat, hogy a nap folyamán sokszor megálljának és megkérdezzék önmagukat, hogy most álmodnak-e, hanem valóban meg is vizsgálják önmagukat. Időnként megvizsgálva önmagunkat, hogy lássuk valóban álmodunk-e, emlékeztetni fog, amikor valóban álmodunk, és arra is, hogy megvizsgáljuk, álmodunk-e. Végül megvizsgáljuk akkor is, amikor valóban alszunk éjjel. Például, a nap folyamán megvizsgálunk minden berendezést vagy kapcsolót, mellyel találkozunk, hogy megnézzük müködnek-e. Leggyakrabban a készülékek és gépek nem a várható módon működnek az álom idején. Ha valami nem működik, kérdezd meg önmagadtól, hogy álmodsz-e. Igyekezhetünk szövegeket és könyveket is olvasni. így téve, nézzünk félre, és aztán újra olvassunk, ha valóban alszunk, a szöveg olvashatatlan lehet, vagy valamilyen más módon megváltozhat. Hasonlóan, pillantsunk az órára, aztán félre tőle, aztán ismét rá. Ha álmodunk, az idő megváltozhat, vagy másképp lesz valami furcsa. A folyamatos ellenőrzés szokása kísérni fog minket az álomállapotunkban is, és ez lesz az ok számunkra, hogy tudatosak legyünk. 84
■
Másik lehetséges próba, hogy igyekszünk repülni, a nap folyamán időnként próbálunk lebegni. Kérlek, ne ugorj le a háztetőről, ha nem álmodsz. Időnként, amikor a harmadik világ országaiban álomjóga elvonuláson tanítottam, sok nem működő gép volt még az úgynevezett valóságban is. Viccelődtem, hogy vagy alszunk, vagy ez az x ország. Kipróbáltam ezt a viccet a Cseh Köztársaságban is, de ők kissé megsértődtek. Úgy látszik rájuk nagyon hatott a kommunizmus bukása után. Ne bátortalanodjatok cl, ha újra és újra megvizsgáljátok magatokat, és ismételten felfedezitek, hogy nem álom. Önmagatok újra és újra próbára tétele létrehozza a próbálás szokását, mely követni fog az álomállapototokban is. Egyszer próbára teszitek magatokat, és hirtelen tudatosak lesztek.
85
Harmadik fejezet A belső c sa to rn á k „Alvás alatt, amikor tudatunk és a szél az éhes szellemek csatornáiban halad, álmunkban kellemetlenül érezzük magunkat, és szörnyű dolgokat látunk. Amikor az istenvilágok csatornáiban haladnak örülünk, és szép álmaink vannak. ” - Kjén Rinpocse Csögyal Namkhai Norbu gyönyörű Vadzsradal álmán kívül, melyről már írtunk, sok álomjóga gyakorló beszámolt arról, hogy gyönyörű zenével kísért álma volt. A zenével kapcsolatos „nyam ", vagy meditációs tapasztalás, azt mondják, akkor jelenik meg, ha a test csatornáit kezdtük megtisztítani. Valószínű, ahogy ismerjük, a szent zenék a mesterek meditációs tapasztalataiból származnak, akik - a gyakorlásukkal - megtisztították belső esatomáikat. Állítólag ez a zene megnyilvánulhat álmokban, vagy még folytatódik a nap folyamán is. Néha olyan hangos és beható, hogy kellemetlenné válik. E túlvilági zenetapasztalás nem csak a tibeti buddhizmus gyakorlóinak sajátossága. Michael Hamer. egy nyugati például, aki kiterjedt tréningek után sámán lett, leírja az első sámánutazását az ayahuaska hatására: „Tudatos voltam a leggyönyörűbb éneklésre, melyet életemben hallottam, magas hangú és éteri, számtalan hangból származva.”'9 Hamer''" később megalapította a befolyásos „sámánizmus magja” tréninget. Ő, Eduardo Villardoval együtt, aki a „gyógy kör” tréning megalapítója, hatással volt a sámáni hagyományok nyugatra hozatalában. A nemrégiben eltávozott Kempo Palden Serab, aki a tibeti buddhista hagyomány fontos lámája volt, részletezi c tapasztalások psziehofizikai magyarázatát, megkülönböztetve az álomtapasztalások különböző fajtáit. „Eladásunkkor tudatunk vagy mentális tudatosságunk a belső szelek energiáival mozog a test csatornáiban. Sok különböző 86
r
csatornarendszer van. Például, van a hat csatornarendszer a hat világnak megfelelően."' Ahogy c belső szelek a bölcsesség anyagtalan középső csatornájába lépnek, melyet tibetiül //mának (szkt. szusumna) is neveznek, a fontos világosságálmok és a meditációs tapasztalások megjelenhetnek, vagy növekedhetnek. Ezek a csakrák megnyílásával és a kundalini energia felemelkedésével kapcsolatosak. Amikor a bölcsességszclek a középső csatornában vannak, a meditációs Tudatosság állapotában maradunk. Általában ez a bölcsességcsatoma egy felnőtt ujj, vagy egy bambuszvessző átmérőjűnek van rajzolva, vékony, rugalmas falakkal. A középső csatorna a köldök alatt kezdődve felnyúlik a test közepén, a gerinc előtt, a test tengelyében futva, a brahmanyílásnál, vagyis a fejtető kutacsánál végződve. E csatorna belső oldalát gyakran vöröses-kékként írják le, míg a középső csatornában lévő tér kék, mint a teres égbolt. Ez a belső azúr tér jelenti Szamantabhadra ősbuddha meztelen bölcsességét. A beteljesedett mesterek úgy tanítják, hogy ha a szelek a csatornákban megfelelő módon áramlanak, a tudat clnyugszik. Fordítva, amikor a csatornák torzultak, akkor a bennük áramló belső szelek nem áramlanak megfelelően, és az eredmény a komoly akadályok és problémák az energiánkkal. Az egyenes csatornák fenntartásáért elmagyarázzák, hogy a hagyományos három éves elvonulás alatt a gyakorlók gyakran meditációs helyzetben ülve alszanak, bizonyos fajta dobozban. A középső csatorna az emberi lényekben lévő három fö anyagtalan csatorna egyike. Ezek a csatornák, melyeket nádiknak is neveznek, habár közönséges szemmel nem láthatók, gyakran sok hagyományban a középső oszlopként és két kígyóként vannak képletesen ábrázolva. Az anyagtalan csatornák pályájának megfelelően, ezek a kígyók háromszor tekerednek körbe a középső oszlopon. Ez az ősi görög caduccus jelkép is, melyet az Amerikai Gyógyászati Társaság is átvett. A tibeti buddhizmus anujóga63 szövegeiben található ca-lung értekezésekben bő magyarázatok vannak ezekről a csatornákról (tib. ca), az utakról, melyekben a belső szelek áramlanak. A nap és a hold csatornák, a másik két fő csatorna, a hátgerinccel párhuzamos középső csatorna egy-egy oldalán helyezkedik el.
87
Ezek a nap és hold csatornák a női és férfi energiákat jelképezik. Vörös és fehér színeik, valamint helyük a bal és a jobb oldalakon, eltér a különböző tantrákban.M Az untával ellentétben, a másik két csatorna, mely a gerinc két oldalán húzódik, a kettősséggel kapcsolatos. Amikor a szél ezekben a csatornákban uralkodó, a tudat izgatottabb. E külső szelek mozgása besegítéséért a bölcsességcsatomába, mely nagyon segíti az álomjóga gyakorlást, vannak a tibeti buddhizmus szűdhanúknak'' nevezett tantrikus gyakorlataiban, valamint a dzogcsen longde rendszerben, fizikai jógatréningek. Ezeket a jógarendszereket trulkomak vagy janirajógának is nevezik, a fizikai mozgások és légzésgyakorlatok átfogó rendszerei, melyek hatással vannak a finomtestre, befolyásolva a belső prána áramlását az anyagtalan csatornákban. E légzésgyakorlatok közül a legfontosabb a kumbhaka légzés, amelyhez a légzés bizonyos módon történő tartása tartozik. A kumbhaka légzés elsődleges célja a szelek középső csatornába történő terelése. A cá-lung vagy jantrajóga66 gyakorlásában magasan beteljesedett jógi kifejlesztette a belső szelek vezérlésének képességét. Ismert, hogy a cá-lung uralásának más próbái mellett, a férfit vagy hölgyet felkérik a fúvós hangszeren játszani, a belső prána szelet nagy sebességgel felhozva a nemi szenektől. így e jógik lcghaladottabbjai azután használják a szexuális energiákat és gyakorlatokat a megvilágosodás eléréséhez. A jógamesterek között általános volt, hogy felkészítették tanítványaikat a más cá-lung gyakorlók történeteinek elmesélésével. Az egyik ilyen történetben az egyik tanítóm, Lama Gompo visszaemlékezett két jógira, akik már kezdték elérni a sziddhikcl, erőket, az intenzív gyakorlásuk következtében. Ök azon versenyeztek, hogy melyikük tud nagyobbat ugrani, és ö látta őket magasabbra felugrani, mint a közeli kolostor magas kőkerítése. A cá-lung átfogó útmutatásaiban részesülés hagyományos módja a három éves elvonuláson való részvétel volt. Ebben az elvonulásban, amelyik valójában három évig, három hónapig és három napig tart, a trulkor tanítások az álomjóga tanításokkal együtt, a második évben történnek. Az utóbbi időben, néhány kortárs tanító, a hagyományos titkosság ellenére, nagyobb nyilvánosság számára is bevezette ezeket a jógagyakorlatokat, a hagyomány megőrzése érdekében. Néhány
88
előkészítő gyakorlat után, vártam és reméltem, hogy cn is megkapom ezeket a tanításokat. Különösen úgy éreztem, hogy a körülmények beértek a trulkor útmutatások megkapásához, amikor néhány év után a következő álmom volt: Magamat egy tengerparton találtam, és ahogy ott sétáltam, láttam, hogy sok nagy állat is van ott. beleértve a békésen fekvő oroszlánt is. Ok nem vettek tudomást rólam, ahogy közöttük elhaladtam, és a távolban láttam egy' átlátszó azúr selyemföggönyös sátrat. A függönyök mögött jógik trulkort gy-akoroltak. Kevéssel utána közvetlen útmutatásokat kaptam Norbu Rinpocsetöl, aki trulkor formákat először Olaszországban tanított, majd más nyugati országokban is. Norbu Rinpocse átfogó jantrajóga tanításai A nap és hold egyesítése (Trulkor Nyida Khadzsor) nevű szövegből származnak, falán ez a tibeti buddhizmus legrégibb jantrajóga gyakorlatrendszere. A költői szöveget a nyolcadik századi Vimalamitra mahasziddha állította össze, miután útmutatást kapott Humkara és Padmaszambhava indiai meditációmestercktől. E gyakorlat kama, „szájról szájra átadott" tanítás, több mint ezer éve. A nyolcadik századtól kezdve a különböző hagyományok lámái fokozatosan számos más trulkort is bevezettek. A Trulkor Nyida Khadzsorral ellentétben a többi a feltárt termákhoz, vagy talált szövegekhez, tartozik. Padmaszambhava és Vimalamitra mahasziddhák rejtették el ezeket a terma útmutatásokat, és megjövendölték a sajátos körülményeket, amikor ezeket feltárják, néha álomban. Az álomjóga haladásban hasznosnak tekintett helyzet az úgynevezett oroszlánhelyzet, kapcsolatban van a ca-lung útmutatások kánonjával. E helyzet le van írva az eredeti Alomjóga könyvben is, az oldalra feküdve elnyugodás az elalvás előtt. Az oroszlánhelyzct felvételéhez, az utasítás szerint, a férfiaknak jobb oldalukra kell feküdniük, és a hölgyeknek fordítva, a bal oldalukra. A helyzet hatással van a belső szelek áramlására, a megfelelő csatorna elzárásával, így segítve a belső szelek beáramlását a középső csatornába. Figyelmeztető megjegyzésként, a technikák, mint a sajátos testhelyzetek, segítők lehetnek, de cllenhatásúak, ha gátolják alvásunkat. 89
Sokunknak sajátosan beivódott alvásszokásaink vannak. Például, ha szokásod szerint a hátadon vagy hasadon alszol, az erőltetett változtatás hatására a tudatod csak még izgatottabb lesz. Ebben az esetben jobb, ha nem túl mereven alkalmazzuk a sajátos helyzetet. Sokunknak, a régi sérüléseink vagy idős korunk következtében, fájdalmas egy helyzetben maradnunk egész éjszaka. További figyelmeztetés, habár igaz, hogy a fentebb röviden leírt jóga és a légzésgyakorlatok felbecsülhetetlen segítségek az álomjóga tapasztalás fejlődésében, veszélyesek, ha helytelenül használjuk. Egy láma egyszer azt mondta nekem, hogy a cá-lung az „éles út”, és a régi gyakorlók gyakran ismernek valakit, aki túlbuzgósága következtében lungtól, vagyis a belső szelek összezavarása eredményének kínjától szenvedett. A tanítók figyelmeztetnek arra is, hogy extrém körülmények között a visszaélés őrülethez vezethet. Nehézségeik következtében a trulkorok leginkább megfelelőek fiatal korban, és Tibetben gyakran a tizenéveseknek és a hosszú elvonulásokat végzőknek vezetik be.
90
Negyedik fejezet A tü k ö r m eg tisztítása - A rag aszk o d áso k k al foglalkozás A ragaszkodás a káprázat nagy alkotója; A valóságot csak az valósíthatja meg, aki ragaszkodásmentes. - Simoné Weil Sokkal könnyebb szentnek látszani, mint épelméjűnek lenni. Tehát, az elv a spirituális anyagelvűség elválasztása a spiritualitástól. - Csögyam Trungpa Az álomjóga sikeres gyakorlásáért, először is meg kell tisztítanunk tudatunk tükrét. Buddha szerint számtalan életünk volt szokásos tudatlanságban és elhomályosulásban. melyeket meg kell tisztítanunk. Ezek az akadályok az égen lévő napot elhomályosító felhőkhöz, vagy a tükröt vastagon befedő porhoz hasonlók. Közvetlenül működve a ragaszkodásaink csökkentéséért, bármilyen módszerrel is, a legfontosabb tisztítási forma. Buddha Első Nemes Igazsága az, hogy minden létező jellemzője a szenvedés. Ö azt is tanította, hogy a szenvedés megszűnéséhez vezető út jellemzője a ragaszkodásmentesség. Buddha tanítását gyakran félreértik nyugaton, hogy azt jelenti, legyünk leválasztottak, aszkéták. Azonban, Buddha tanításai alkalmazásához a ragaszkodásmentességre, tulajdonképpen gyakran szükségtelen valamit fizikailag feladnunk, hanem inkább ki kell fejlesztenünk képességünket, hogy átvágjuk a gyötrő gondolatainkat és érzelmeinket. A tibeti gyógyászat szerint az a hiba, hogy nem adjuk fel a harag, zavarodottság és vágy fő érzelmeit, az összes betegség végső oka. A mentális ragaszkodás alapvetően pillanatról-pillanatra megjelenik, mivel fogalmi tudatunk folyamatosan gátolja saját tapasztalásunk önkéntelen természetét. Még a meditáció alatt is gátoljuk 91
az önkéntelenségünket, ha leülünk, és azt mondjuk, „Most Tudatos vagyok; most jelen vagyok”. A ragaszkodás másik nagyon finom formája, a megvalósításhoz ragaszkodás. A mesterek azt tanácsolják nekünk, hogy ne ítélkezzünk a feljövő sok meditációs tapasztalás felett, beleértve a világosságféle álmokat is. Fontos lámák, mint a most elhunyt Csagdud Tulku, figyelmeztetnek arra, hogy ne használjuk az éber és más világosféle álmokat az ego növelésére. Ezek hatalma ellenére a mesterek emlékeztetnek arra, hogy engedjük el az irántuk való ragaszkodásunkat, vagy az óhajunkat e tapasztalások megléte iránt, nehogy másfajta ragaszkodási formát hozzunk létre. Az álomjóga haladott gyakorlói számára ellentétes hatásúak lehetnek bizonyos fázisokban az álom megnyilvánuló tartalmában, vagy jelképes jelentésében való tartózkodások. Ez azért van így, hogy ne jöhessen létre a tapasztalathoz való ragaszkodás. John Giomo költő újra és újra ismétli az egyik előadott darabjában, hogy „ragaszkodunk az ürességhez”. Meditációs tapasztalásunkhoz való ragaszkodásunk következtében értckclgetünk és ítélkezünk, cs így a valódi Tudatosság elvesz. Trungpa Rinpocse folyamatosan rámutatott, hogy még a meditáció, vagy a „szent viselkedés” is vezethet ragaszkodáshoz, melyet ö spirituális materializmusnak nevezett. Ö hangsúlyozta azt, hogy a meditáció eredményeként megjelenő pozitív tapasztalások egyenlők lehetnek azzal, hogy leigáztak a nyilvánvalóan negatív szenvedélyek. A buddhizmusban ezek a pozitív tapasztalásokra alapuló ragaszkodások aranyláncnak vannak tekintve, és talán az istenek birodalmában való újraszületéshez vezetnek, de nem az önmagunk által felépített mentális börtönből való szabadsághoz. Sok történet van a nagy buddhistagyakorlókról és a ragaszkodásaikról. Itt van például a történet egy gyakorlóról, aki magányosan gyakorolt a toronyban. Egyik nap a szomszédok látták öt. hogy összetépi a szentkönyveit, és kidobálja az ablakon. Kis idővel később a szobrai is röpültek az ablakon. Aztán eltépte a maláját, és kidobta a gyöngyszemeket. Gondolták, hogy teljesen megörült, és elhagyták. Halálakor minden ragaszkodását átvágta, és elérte a szivárványtestet. Másik történet egy szerzetesről szól, aki miután feladta minden anyagi tulajdonát, koldus lett. Feladta mindenét, beleértve házát, családját és a megélhetését is. Hogy ragaszkodásmentes maradjon, csak 92
a koldulócsészéjét tartotta meg. Halála idején, a koldulócsészéjéhez való ragaszkodása következtében, nem volt pozitív újraszülctésc. Gyakorlatok és gyógyászati módszerek vannak a ragaszkodással való foglalkozásra és csökkentésre. Gyógyászati módon dolgozva a ragaszkodás feladása valószínűleg érzelmi választ idéz elő, és néha, ha a ragaszkodás betegséghez vezetett, ez eredményezheti az önkéntelen gyógyulás tapasztalását. Néha az álomjóga elvonulásokon alkalmazunk gyógyító gyakorlatokat, szándékosan elősegítve a ragaszkodás „elengedésének” folyamatát. Felismerjük a ragaszkodást, és abban a pillanatban érezzük, tapasztaljuk, hogy megszabadultunk tőle. Ragaszkodásainknak hosszú sora van, az alapvetőktől a finomakig. Gyakorlatilag minden lénynek erős ragaszkodása van az anyja és a fizikai teste iránt. (Másoknak talán magába foglalja a csokoládét is a rövid listáján.) A pszichológiai ragaszkodások közé tartozik a törődés is, hogy mások mit gondolnak rólunk. Hasznos saját listát készítenünk. Néha dolgozhatunk először partnerrel, segítve egymást a ragaszkodáslista elkészítésében, a durvát és a finomat is. Aztán a partnerünkkel egymás szemébe nézünk, kérdezünk, amire mély lélegzetet vesz, és elengedi az első ragaszkodását a listáról. Sikeres lehet, habár töményen, abban a pillanatban nyilvánvaló fizikai reakciót váltva ki. Ezek a reakciók gyakran erősek, néhányan sírnak, mások hisztérikusan nevetnek. Utána gyakran a személy elnyugodottabbnak látszik. Megkérded akkor a partnert, hogy sikerült-e elengednie. Ha nem. megismételhetitek a folyamatot. Talán valóban elengedtük, vagy nem, fizikailag a jó iránti ragaszkodást, de pusztán, ha pillanatra is felszabadítjuk magunkat, annak is nagy ereje van. A nyilvánvaló ragaszkodásaink szándékos elengedésének nagy hatása van az álomjóga gyakorlásunkban, amikor „megkönnyebbülünk”. Ez a szorongások és aggodalmak csökkenésével teljesedik be, melyek a legközönségesebb álmok jellemzői. E két üzenet, a ragaszkodásmentesség a megvilágosodás útjaként, és a minden létező anyagtalansága, elválaszthatatlanul összekapcsolódik. E gyakorlásfajta egyik résztvevője az álomjóga elvonulásról már évek óta gyászolta elhunyt férjét. Neki még mindig friss eseménynek tűnt, és a nagy bánat rávésödött az arcára. Senki sem gondolt arra, hogy el kell felejtenie férjét, de ez az „elengedés”
93
gyakorlat nyilvánvalóan pozitív hatású volt számára. Ahogy az arcára néztem, fény kezdett rajta tündökölni, ahogy elveszítette bánatrétegeit. Egyszer Barcelonában, miután hasonló gyakorlatot végeztünk, az egyik személy később, a beiktatott sziesztaidö alatt „legokat”, építőkocka játékot álmodott. Jót nevettünk, amikor néhány pillanat múlva megértettük, hogy szójátékot hozott létre álmában a ragaszkodás „elengedése” útmutatásával (legos - legok, let go = elengedés). Ha őszinték vagyunk önmagunkhoz a ragaszkodásainkra vonatkozóan, és elkötelezettek vagyunk, hogy csökkentsük őket, elnyugodottabbak leszünk, kevésbé rosszul alkalmazzuk az adott dolgokat, nem leszünk feszülten reagálók. Talán felismerjük a mértékét, hogy az a ragaszkodás a múltban vagy a jövőben élésünkkel kapcsolatos. Az egyik legerőteljesebb világos álom is, melyre emlékszem, leckéül szolgál a ragaszkodásra: Ebben az álmomban egy szikla tetején találtam magam, széles völgyre látva. Tudtam, hogy álom, és gondoltam magamban, hogy leugorhatok a szikláról, nem fog történni semmi. Abban a pillanatban ugrottam, és minden, ami földi volt, hihetetlenül vibráló lett. Az alapszínek megdöbbentőek lettek. A leugrás után, ahelyett, hogy repültem, vagy leestem volna, az álom megváltozott. Nem találtam magam a szikla tövében és nem is ébredtem fel. Most a fizikai testem nem volt képviselve az álmomban, csak a mentális tudatosságom ment felfele a lépcsőn. Mentem felfele néhány lépést és felébredtem. Felhatalmazott érzéssel feküdtem, és aztán visszavittem magam ugyanabba a világos álomba. Még néhány pillanatig visszamentem a lépcsőházba. Egyik pillanatban, megérne, hogy tudok repülni az álomállapotomban, talán időszakosan legyőztem a fizikai testem iránti biztonság alapragaszkodást. Csögyal Namkhai Norbu Az álomjóga és a természetes fény gyakorlata műben állítja, hogy a ragaszkodás elvágásának az álomtapasztalások által, három ío módszere van: „Először, a nap folyamán nem időzöl a múltbéli álmokban. Másodszor, miközben valóban álmodsz, ítélkezések, öröm vagy félelem nélkül figyelsz,
r függetlenül, hogy a látomás pozitívnak, vagy negatívnak tünik-c, vagy hogy élvezetet, ragaszkodást, vagy utálatot idéz-e elő. A harmadik, hogy álomban és utána, ne „tisztázd”, hogy mi az „alany” és mi a leválasztott „tárgy”, és ne fontolgasd, hogy a megnyilvánuló képek közül melyik valós. így működve azt találod, hogy a bonyolult álmok leegyszerűsödnek, könnyedebbek lesznek, és végül teljesen el is tűnhetnek. Minden feltétel felszabadul.”67 Tisztító gyakorlatokat végzünk a felgyújtott negatív karmikus hajlamaink megtisztítására, és hasonlattal élve, engedjük, hogy a világosság és Tudatosság sugarai felragyogjanak. Sok formális buddhista tisztitógyakorlat van. Ezek közül az egyik maga után vonja a hat tibeti szótagra összpontosítást, és a hat loka gyakorlatának nevezik. A hat szótag - Á SZU NRI TRI PRE D U mindegyike a létezés világait jelképezi. Ezek magukba foglalják az istenek, félistenek, emberek, állatok, éhes szellemek és pokollakók világait. Csögyal Namkhai Norbu Az álomjóga és a természetes fény gyakorlata könyvben ezt a gyakorlatot ajánlotta, hogy hasznos a világosság kifejlesztéséhez álomállapotban. E szótagokra történő koncentráció sajátos gyakorlata magába foglalja a vizualizációt és a mantrát, a lest sajátos pontjaira irányítva, ahol, úgy gondolják, a karmikus hajlamok koncentrálódnak. A hat szótagon történő meditáció egyesíti a lung (prána) és a tudat koncentrációját a karmikus hajlamok megtisztítása céljából, melyek az e világokban való születést eredményeznék. E gyakorlaton kívül a buddhista úton más tisztitási módszerek is vannak. Hatékonyságuk a sok eltérő képességekkel rendelkező különböző lénynek megfelelő. Az. egyik leghíresebb a híres Vadzsraszattva tisztító mantra halmozása. Azonban a formális gyakorlatok másik rendszere, mely hasznos a tisztítás és az alapok lefektetése szempontjából, melyekre gyakran dzogcscn ngondroként utalnak. Ezek a mély és egyedi gyakorlatsorozatok, melyeket együttesen korde rusermek neveznek. A külső és belső korde rusen gyakorlatok be vannak vezetve a már említett Jese Láma szövegben, és más mély tibeti buddhista könyvekben. E formális meditációs gyakorlatok kifejlesztéséért a nagy lámák azt tanácsolják nekünk, hogy szükséges lehet magányos helyre vonulnunk, és elvonulva szorgalmasan gyakorolnunk. Azért van így,
95
hogy elkerüljük a komoly zavarodottságokat a képessegünk fejlesztése közben. Mivel egyre bonyolultabb világban élünk, a gyakorlásunk akadályait segítő zavaroktól mentes hely, ahol lehetővé válik számunkra, hogy bizalmat nyerjünk a végső vipasszána szemléletében, felbecsülhetetlen. E pont tisztázásáért Dudzsom Rinpocse tanítványainak egy történetet mondott a Tibetben élő, egyedi szarvasfajtáról. E szarvasnak, melynek agancsát a vadászok nagyra értékelik, kiskorában el kellett, hogy bújjon a sebezhetősége miatt. Kifejlesztett egy szokatlan képességet, hogy a térdein járt, így folyamatosan elkerülve ellenségeit. Később, felnőtt szarvasként, elég erős volt önmaga megvédéséhez, ezért nem volt szüksége, hogy rejtőzködjön és így járjon. Dudzsom Rinpocse rámutatott, hogy a fiatal gyakorlónak, ugyanígy hasznos a magányos elvonulás. Később, beteljesedett dzogcsengyakorlóként használhatja a kaotikus, vagy izgató körülményeket is a képessége ellenőrzésére. Például, New York Cityben, mielőtt a Times Square-t megtisztították volna, Manhattan közepe tele volt szexüzletekkel és pornográf mozikkal. Állítólag, bizonyos gyakorlók, még bizonyos lámák is jártak erre, a lámák azért látogatták, hogy lássák, meg tudják-e tartani Tudatosságukat az intenzív zavarok közepette. Az elvonulás kezdetekor hasznos egy rövid szertartás végzése, hogy megvédj ük magunkat a negatív hatásoktól, és hogy megtisztítsuk a gyakorlási terünket. A tibeti buddhista hagyományban fontos elfogadnunk a hely helyi védelmezőit; különben ők akadályokat gördítenek a gyakorlásunk elé. Ellentétben a legerőteljesebb védelmezőkkel, akik megvilágo sodottak, a helyi védelmezőknek olyan jellemzőik lehetnek, mint az ingerlékeny és versengő uraknak. Egyszer, amikor Olaszországban álomjóga elvonulást vezettem, a következő kétrészes álmom volt, mely szemlélteti a hely őrei és a megvilágosodott védelmezők közötti viszonyt: Magam az operaszínház egyik páholyában találtam, onnan néztem a színpadot, és ösztönzést éreztem az éneklésre. Amikor ezt tettem, a színtársulat egyik erőteljes férfiszínésze haragos lett, ellenségesen és fenyegetően emelkedni kezdve felém. 96
Mielőtt a színész elérhetett volna engem, az álomszinhely drámaian megváltozott. Magam egy kör belsejében találtam, melyik valahogyan ki volt jelölve a földön. Közepén egy öregember volt, úgy’ öltözve, hogy az a hagyományos bennszülött amerikai öltözetnek tűnt. Egy• lándzsát szúrt a földbe maga mellé, melyet megértettem, hogy' bármilyen probléma lecsendesítéséért van. A megérzésem szerint ez az öregember védelmező volt, míg az énekes a hely őre. A gyakorlási helyűnk körbehúzása után a védelmi körrel, készek vagyunk a formális gyakorlás végzésére. A specializált berendezések, mint a sötételvonulás kabin, mely a zavarokat minimumra csökkenti, szintén természetes lehetőségként szolgálnak az álomjóga és a természetes fény gyakorlata végzéséhez. A sötétséggel való negatív társításokkal ellentétben, az elvonulási környezet védelmet és nyugodt teret biztosít a meditációhoz, ha nincs is semmilyen külső fény. Néhány éve, megragadva a ritka lehetőséget, elrendeztem, hogy hosszabb ideig „sötételvonulást” végezzek. E háromhetes időtartam kezdetén ez az álmom volt, mely az úttal való küzdelmeim személyes visszatükröződése lehetett: Parton álltam, közel az óceánhoz. A hullámverésben láttam egy kristálybabát, melyet össze-vissza mostak a hullámok. Habár csak kevéssé reménykedtem, hogy a baba él, mert már hosszabb ideje lehetett az óceán hullámai közepette, mindazonáltal a partra rohantam, és kikaptam a vízből. Azonnal ringatni kezdtem a karjaimban, míg a kristálybaba felélénkült. Páratlansága és szépsége azonnal megragadott engem. Ez az álom nagymértékben kifejezi a helyzetünket - és a megoldást. A világ százezer dolgától zavarodottan, Kristálytudatosságunkat vagy rigpánkat az erőszakos érzelmek hullámai időszakosan elhomályosítják. Ennek ellenére, sosem pusztul el, és figyelemmel élő lesz. Gyakran egyféle sokkot vált ki, felkavarva bennünket az elégedettségünkből és szokásos hajlamainkból. Például, ebben az álomban, látva a babát, hogy ki van dobva az erőszakos hullámverésnek, azonnali cselekvésre ösztönzött engem. 97
Emellett, bizonyos cselekedetek, mint az állatok szabadon bocsátása, érdemdúsnak tekintett. Ezeknek olyan hatásuk lehet, hogy megnövelik élethosszunkat, valamint lecsökkentik a betegségekhez és szerencsétlenségekhez vezető másodlagos okokat. Mindig figyelnünk kell a körülményekre, még amikor együttérző cselekedetet hajtunk is végre. Egyszer egy sajátos csoportos elvonulás alatt, bizonyos kínai dharma pártfogók jöttek meglátogatni a lámát, akit Gompo Cedennck hívtak. A felajánlásaik között sok élő galamb is volt, a szabadon bocsátását várva. A megfelelő imák elvégzése után, a galambokat szabadon bocsátották, amelyek azonnal kirepültek az azúrkék égboltra. Láttuk őket felszállni, boldogok voltunk a szabadságukkal és a jó cselekedetünkkel. Aztán elszörnyedve láttuk, hogy sólyomsereg jelent meg az égbolton, egyenként elcsípve őket.
Éberségmeditáció A nagy tanítók hangsúlyozzák a samatha éberségmeditációt is, a lenyugvásért, a koncentráció kifejlődéséért és a tudat stabilizálásáért. Az intenziven gyakorolt meditáció hasznos a világos álmodó képességének a világos álmodás meghosszabbításáért, mely ellenkező az időelőtti felébredés általános hajlamával. A samatha gyakorlásának népszerű módszere a légzésünk követése, és aztán a belégzés előtti résben való el nyugvás. Sok más módja is van ezen alapozó meditáció gyakorlásának. Például itt van a dzogcscnhez kapcsolódó samatha gyakorlás haladó meditációja. Ebben a sorozatban először alkalmazzuk a samathat, hogy egy tárgyra összpontosítjuk tudatunkat. Ezt a fázist „erőteljes” samathának is nevezik. A samathát aztán az anyagi tárgy nélkül végezzük, ebben az estben a bennünk lévő makulátlan betűt képzeljük el, és arra összpontosítunk. A mesterek szerint, végezhetünk samathát álmunkban is, kiválasztva egy tárgyat, vagy akár egy érzést, amire összpontosítsunk. Lehet egy fontos tárgy is álmunkban, és akkor rá összpontosítunk. Itt nincs korlát az elégséges vezérlés kifejlesztésében. Úgy tanítják, hogy a nyugtalan „majomtudatunk” megszelídítésével a samatha által, a nyugodt idözés állapota dominál, és, ahogy Kjén Rinpocse mondta, „tudatunk erős lesz”. A dzogcsentanítók azt tanácsolják, hogy a gyakorlatunk teljes kifejlesztéséért, tudatunkat olvasszuk össze a térrel. Ebben az 98
w
időszakban tapasztalhatjuk a végső samathát, melyet vipasszanának is neveznek, és azonos értelmű a dzogcsen Tudatosság gyakorlásával. Amikor ez a nyugodt állapot stabil, Norbu Rinpocse azt tanácsolja, hogy egyszerűen dobjuk el az anyagtalan tárgyat is, és egyszerűen nézzünk a térbe, használjuk a kék tiszta eget képernyőként, és lépjünk a vipasszana kontemplációba. Az önkéntelenül megjelenő gondolatok és érzelmek c haladott Tudatosságának gyakorlását a vízre írt betűkhöz hasonlítják. Még az ilyen gyakorlat esetében is, ahol nincs tárgy, óvakodnunk kell a ragaszkodástól, ebben az estben a „tértől”. Emlékszem, hogy egyszer szomorkodtam, hogy hiányzik a tiszta, akadálytalan égbolt a New York City felhőkarcolói között, amikor Dudzsom Rinpocse emlékeztetett engem, hogy „ég mindenütt van”. Azt mondják, hogy a valódi buddha nem tesz különbséget a nappali valóság és az alvás álomállapota jelenségei között. Hasonlóan, a beteljesedett dzogcsenjógi mindent a Tudatosság képessége megnyilvánulásaként tapasztal. A Tudatosság állapotában tartózkodva, a világosság és más meditációs tapasztalások természetesen megjelennek. Az erősebb dzogcsengyakorlók a Tudatosságban tartózkodva, egyszerűen el nyugszanak. gyökerénél átvágva a mentális tevékenységeket. A ragaszkodásmentesség magától értetődő a jelenlét és Tudatosság állapotában, mely meghaladja a múlt, jelen és jövő három időt. Fordítva, a ragaszkodás a múlttól és jövőtől függ. A sajátos Jelenlétünk és Tudatosságunk melléktermékeként, lehetőségünk van a természetes állapotban időzni az alvás időszaka alatt is.
99
Ötödik fejezet A lm aid á ta la k ítá sa Az emberi lét pillanatnyi, Mint az álom Lehet boldog, lehet szomorú. Nem óhajtva az örömöt, nem kerülve a bánatot. Bár valóban gyakorolnám a fenséges tanításokat. - Dudzsom Rinpocsc A világos álmodás képességünk kifejlesztése után, az álomjóga egyik fö céljaként itt van az álmok befolyásolásának és átalakításának hagyományos tréningmódszere is. Az éjszakai képességünk további fejlesztéséért használnunk kell a nappali jelenségeket, és képzeletünkkel átalakítunk minden érzékelhetöt az éjszaka gyakorlataként. Sok hagyományos álomjóga tréninggyakorlat van a nappali és később az álombéli gyakorláshoz. Ezek magukba foglalják az álomtárgyak átalakítását, a nagyot kicsivé, az álomtárgyak helyzetének megváltoztatását, például, ami északon van, délre tesszük, és a különböző tárgyak megsokszorozását álomban. Egy újabb világos álmomban megkíséreltem ezeket az átalakítási módokat. Álmomban képes könyvoldalakat láttam. Sikerüli a felső oldalon lévő két képet az alsó oldalra áthelyeznem. Aztán megkíséreltem e képek térbeli helyét változtatgatni, hogy térben elfoglalt helyükről másik képek helyeire tegyem őket, de nem történt semmi. Folytattam a velük való bibelödést, és észrevettem, hogy bizonyos eszközt használok, mint a szoftverprogram képmódositója. Meglasszóztam a képet és megpróbáltam elhúzni a jelenleg elfoglalt helyéről, amikor felébredtem. Csögyal Namkhai Norbu Az álomjóga és a természetes fény gyakorlata könyvben állítja: Továbbá gyakorolhatjuk az istenségek nágákká (kigyászé ni lények) alakítását. a nágákat istenségekké, a férfiakat nőkké. a nőket férfiakká, a nagy’ dolgokat kis dolgokká, a kis dolgokat nagy dolgokká, a fehér színt vörös színné, az egyket sokká, és a 100
i
sokat eggyé. Ebben a folyamatban nem csak formákat alkalmazhatunk, hanem érzéseket is. Ha például álmodban valami kellemes, kellemetlenné alakíthatod. Ezek a befolyásolások fontosak, így fejlesztve képességünket, hogy végül álmunkban spirituális gyakorlatokat végezzünk. Használhatunk tükröt is támaszként, és tréningezünk a tükörképünk mássá alakításával. Például az összes tükröződést isteni alakká változtatjuk, és egyebek. E gyakorlat is segíti az álmok átalakítását éjszaka, és fokozatosan az átalakítási képességünk kidolgozottabb lesz. Tovább magyarázza: Ezután folytatjuk a tréninget a különböző helyekre történő fantáziautazásokkal, ahol még sosem jártunk - beleértve a tiszta birodalmakat is. E tréning által képesek leszünk azokra a helyekre az éjszakai álmunkban is eljutni. Tréningezünk azzal is. hogy találkozunk emberekkel, tekintet nélkül arra. hogy' a múltból ismerjük-e őket. vagy' nem, megnyerve őket a beszélgetés különböző módjaival, a minket érdeklő témáról. Aztán utazhatunk a különböző tiszta birodalmakba, sok mesterrel és rigdzinnel találkozva, akár találkoztunk előzőleg velük, akár nem. mindenféle mély tanításba és útmutatásba részesülve tőlük. így, komoly tréninggel és nagy’ szorgalommal, gyorsan jártasak leszünk az álomgyakorlatban.M A mentális fantáziagyakoriatokkal a nap folyamán, meg tudunk nyilvánítani minden fajta békés és haragvó istenségalakot, és más különböző lényeket is. Ilyen módon tréningezve a nap folyamán, lehetővé válik számunkra, hogy világosan megnyilvánítsuk ezeket az entitásokat álmainkban is. Imádkozhatunk, vagy önszuggcssziót is alkalmazhatunk, hogy álmunk tudatos, világos és kedvező legyen, és az álmok más sajátos alkalmazásaival is foglalkozhatunk. Ezek magukba foglalják az álmok átalakítását és tanítások kapását. A kulcs minden álommal kapcsolatos ügyeskedéshez az erős szándék.
101
Önszuggessziót használhatunk, hogy találkozzunk tanítónkkal álmunkban, ami nagyon fontos cél az álomjógi számára, mint a sámánnak az utazás. A tudatosság elérésével, gondolhatjuk, hol van most a tanítóm? Az erős szándék, hogy találkozzunk álomállapotban a tanítónkkal, növeli a mcgtörténése valószínűségét, még első esetben is, mint a Prahlad Chandra Brahmachari következő álmában: Volt egy szer egy álmom a tanítómról mielőtt még találkoztam volna vele, melyben gitáron játszottam és spirituális énekeket énekeltem. Agyékruhában jelent meg, táncolt, egyik keze felemelve a levegőbe, lábai gyorsan mozogtak, az ének ritmusára trappolva. A színhely hirtelen megváltozott, ö rám bámult, hathüvelyknyire az arcomtól, szemei intenziven rám összpontosultak. Különös erő sugárzott szemeiből, ügy’ éreztem, hogy> belülről kiterjedek, a szivem megtelt boldogsággal, és szétáradt a testembe. Később megtudtam, hogy egyik tanítványa egy képet adott neki rólam. Amikor hónapokkal később találkoztunk, a szobájába érkezésemkor a fordító mondta nekem, hogy• a Guru szeretné tudni, hogy> emlékezem-e rá, mert meglátogatott engem. A szobában lévő másik harminc ember egyikének sem mondta ezt. Gondoltam, hogy> a képet használta eszközként, hogy kapcsolatba kerüljön velem.M A sokféle lény A buddhista szemlélet az, hogy már sok élet óta újraszületünk a sok dimenzióban. Tudatlanságunk és a dharma útjáról való nem-tudás folytán, az összes lény nagy nehézségeken megy keresztül, folyamatosan újraszületve a ciklikus létezésben. " Bárminek is születünk újra, a halál végül eljön, és a felgyülemlett kannánktól függően, a következő újraszületésünk a hat birodalom egyikeben lesz, a teljes megvilágosodás eléréséig. Az újraszületés lehetőségei között vannak az istenek, féltékenyistenek, emberek, állatok, szellemek és pokollakók birodalmai. A buddhista szemlélet szerint ezek a birodalmak egyszerre pszichológiai állapotok és valódi birodalmak is, a közös karmával rendelkező lényekkel benépesítve. Az embereken és állatokon kívül a többi 102
T
birodalmat anyagtalan lények lakják. E birodalmak mindegyikét az öt fö érzelem egyike uralja. A pokol birodalmát például a harag uralja, az éhes szellemek birodalmát a kapzsiság, az állatok birodalmát a tudatlanság, az emberek birodalmát a szenvedély, a féltékeny istenek birodalmát a féltékenység, és az istenek birodalmát a gög. Megismerkedhetünk a tudatvándorlás hat birodalmával, ha megtanuljuk átalakítani álmainkat. E gyakorlat nagyon fontos. A nap folyamán elképzelhetjük, hogy mások a hat világ lakói, vagy önmagunk a hat világ egyikének lakói vagyunk, megfelelően istenek, féltékeny titánok, állatok, éhes szellemek, és pokollakók. E gyakorlat végzése lehetővé teszi számunkra, hogy többet tudjunk ezekről a világokról. Habár a buddhista leírás az istenvilágról hasonlíthat a más vallások mennyországban tartózkodásához, nagy különbség van. A buddhista mesterek szerint a buddhista istenvilág lakói nem örökkévalók. A halál és állandótlanság buddhista szemlélete egyetemes állapotként ellene van az örök mennyország fogalmának, mely bizonyos vallásokban megtalálható, mint az iszlám és a kereszténység. Kezdetben az istenek birodalma idillikus hely, a felhalmozott pozitív karmáik következtében, mint a mennyország. Az itt tartózkodó istenek nagy fizikai szépséggel rendelkeznek, és napjaikat kellemes tevékenységek végzésével töltik. Az emberek élethosszához viszonyítva, az isteneké nagyon hosszú, de végül az istenek is megöregednek. Sok száz év után, ezek az istenek kimerítik jó karmáikat, érdemeiket, és másik világban kell újraszületniük. Az istenek, a haladott pszichikai képességük következtében, tudják, hogy meg fognak halni, és ismerik az alacsonyabb újraszületésük részleteit is. Ebben az időszakban testük hanyatlani kezd, rossz szagúak lesznek. Ennek következtében a többi isten elkerüli őket, és utolsó éveiket erős szenvedésben töltik, mint a páriák. A nap folyamán elképzelhetjük, hogy mindazok, akikkel találkozunk, fejedelmi és gyönyörű istenek, és a környezetünk a paradicsomhoz hasonló. Ez van, amíg egyik isten nem közeledik a halálhoz. Az istenbirodalom ezen aspektusának tapasztalásáért elképzelhetjük kaszton kívüli énünket, magányosan, ahogy szidalmaznak.
103
A másik birodalom, mellyel gyakori kapcsolatban vagyunk, az állatok birodalma. E birodalomban lét szenvedése nyilvánvaló. Gyakorlatilag az összes állat, a kedvencek kivételével, benne van, az ölj, vagy megölnek gonosz ciklikusságában. Az állati létezésben általánosan uralkodik az élelemért történő vadászat erőszakja. Az állatok folyamatosan megesznek más állatokat, vagy őket eszik meg, és ez állandósítja a negatív karma ciklusát. Az életét vadászással és üléssel töltő állat, létrehozza az újra és újra állatként újraszületés okát. Sok állat születésétől arra van szánva, hogy lemészárolják emberi fogyasztásra. Néhány éve a népszerű televíziós program, a The Twilighí Zone (A szürkületi övezet), távlattal szolgált a gyakorlatához. Az egyik részben egy idegen faj látogatta meg a bolygónkat. Az embereknek, e látogatók élcsapatának fogadása után, gyorsan sikerült lefordítaniuk az egyik könyvük címét, habár idegen nyelven volt írva. A cím. Az embereket szolgálni, azt a bizonyosságot hozta a fordítókban, hogy a látogatók békével jöttek. Később az idegen látogatók nagy találmányokat vezettek be a betegségek legyőzésére, és az emberiség fejlődésének segítésére. Végül, sok embernek felajánlották a lehetőséget, hogy meglátogassák a bolygójukat, a masszív űrhajóikkal. E lehetőség valóban fel volt karolva, és az idegen látogatók megosztották a saját utópisztikus, otthoni bolygójuk hihetetlen látomásait. A film végén, miután emberek tízezrei elhagyták a Földet, a fordítóknak sikerült feltörniük az itt maradtak számára az idegenek nyclvkódját. Túl későre értették meg, hogy Az embereket szolgálni (Az emberek felszolgálása) egy szakácskönyv volt. Az állatvilág másik uralkodó jellegzetessége a tudatlanság, mely szintén a magasabb újraszületés ellenében van. Néha hallunk történeteket egy-egy kutyáról, mely megmentette gazdáját a tüzhaláltól. Általában azonban kevés lehetőség van az állatok világában az erényes cselekedetekre, melyek pozitív okokként szolgálnának a magasabb újraszületésre. A nap folyamán, ahogy végigmegyünk az utcán, mindenkit elképzelhetünk ragadozó állatnak. Bizonyos városrészekben talán így nem is vagyunk oly távol a valóságtól. Az egyik tanítóm, egy fiatal és fontos láma, vegetáriánus volt az állatokért érzett erős együttérzése következtében. A látszólag nyilvánvaló logika ellenére, a vegetarianizmus szokatlan álláspont a tibeti lámák számára, mert a legtöbbjük lelkes húsevő. 104
Talán ez részben azért van, mert Tibet hideg klímájú, és különösebben nem alkalmas a növénytermesztésre, nem, mint India, ahol az időjárás mérsékeltebb. Valójában, a vegetarianizmus kérdése, miközben egyenesnek tűnik, meglepően bonyolult a buddhisták számára. Csögyal Namkhai Norbu szerint, a döntés, hogy együnk-e húst, vagy nem, az egyén Tudatossága megtartásának képessegétől függ. Norbu Rinpocse tanításaiban kifejti, hogy az állat óriási nehézségei megszakíthatok, megszabadithatóak az állatok birodalmába való folyamatos újraszületéstöl, ha a gyakorló Tudatossággal húst eszik, és így karmikus kapcsolatba kerül az állattal. A szándék a kulcs az állat karmikus előnyének létrejöttéhez, és különösen a Tudatossággal evés. így a Tudatossággal húst evő dzogcsen buddhistagyakorló, okokat hozhat létre az állat magasabb újraszülctéséhez. Az. eredmény különösen várható, amikor a dzogcsengyakorló Tudatossággal eszi a húst a gánapudzsemdk nevezett spirituális szertartás alatt. A szertartás magában foglalja az evést és ivást, különösen a húsokat és a szeszesitalokat, melyeket sajátos szándékkal fogyasztunk, más lények hasznára. E szertartás alatt a gyakorló láthatóan fenntartja Tudatosságát a húsevés alatt. így karmikus kapcsolatot hoz létre, és az a szándéka, hogy az összes kevésbé szerencsésnek hasznára legyen. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a hasznukra levés szándéka és a Tudatosság megtartása nélkül, a húsevés cselekedetének valójában negatív karmikus következményei vannak. Az éhes szellemek világának lakói a kapzsiság által uralt kanna következtében oda születtek újra. Őket úgy jellemzik, hogy vékony torkuk van, melyen keresztül az étel csak nagy szenvedések árán tud átjutni. Ezek a lények folyamatosan a kielégítetlen éhség és szomjúság gyötrelmitöl szenvednek. Talán evéskor és iváskor elképzelhetjük ezt a világot. A pokollakók az elképzelhetetlen fájdalomtól szenvednek. Apropó a Frost Tűz és jé g költeményére, a harag által uralt karma következtében a pokolvilágokban születhetünk újra, melyek között van forró és hideg pokol is. Elképzelhetjük, ahogy az utcán megyünk, hogy olvadt láva folyik mindenfelé, és a pokollakókat elnyeli a tűz, vagy a jég. Elképzelhetjük magunkat Avalokitesvarának, az Együttérzés Buddhájának, hogy jólétet adunk ezeknek a szerencsétlen lényeknek. Az emberi birodalom mellett, melyről sok tapasztalásunk van, itt van a féltékeny istenek birodalma is. Ezeket a lényeket a 105
féltékenység, irigység és a folyamatos versengés jellemzi. Itt van a valóban végtelen lehetőségünk az átalakulás gyakorlására, az álmaink ellenőrzésének előkészítőjeként, valamint elhatározásunk megerősítésére, hogy ne szülessünk újjá az alacsonyabb birodalmak valamelyikébe. Szándékos cselekvés az álmokban Az álomjóga vagy a dzogcsen erős gyakorlójának több világosságtapasztalása lesz, mint amikor fűtőanyagot teszünk a tüzbe, és a tűz lángjai nagyobbak, élénkebbek lesznek. Az álomállapotban kifejlesztett világosság lehetőségül szolgál a szándékos cselekedetek végzésére, mint a spirituális gyakorlás, az álom egyszerű elemeinek átalakításán túl. Csögyal Namkhai Norbu Rinpocse gyakran tanítja, hogy a világosság növekedésével a tapasztalások meghaladják a lehetséges konvencionális korlátokat. Például, ez a különleges álma. melyet tizenöt éves korában álmodott, részlet Az álomjóga és a természetes fény gyakorlása könyvéből: 1953-ban. a víz-kígy ó éve ötödik hónapja második felének közepén történt. El voltam vonulva a Dergebéli Dokhámban. A dzogcsen Nyingthig Jazhi beavatásnak és útmutatásnak a huszonötödik napja volt. melynek megadására Khjentrul Rinpocse nagybátyámat kértem. Felkelés után reggel, miután a Mester és a tanítványok együtt Khandro Nyingthig hosszú gánapudzsát végeztünk, a következő álmom volt: A Gyavo Ritröd nagybarlangban voltam, és hirtelen öt dákini jelent meg a barlang szájánál. Volt közöttük egy' kedves, zöld dákini. aki Pál Lhamo jobboldalán helyezkedett el. Ékszereket viselt. Bejött a barlangba, és egy nagyon kicsi sárga tekercset adott nekem. Halk. kedves hangon mondta. „Pál Lhamo küldi ezt neked”. Nagyon kíváncsian, én gyorsan elfogadtam a sárga tekercset a bal kezemmel, és megkérdeztem. „Ki vagy' te ? ” De a lány eltűnt. Azonnal kinyitottam a kis, sárga tekercset, és figyelmesen megnéztem. A 106
tekercsen tibeti hu ma betűk voltak, mintha vörös vérrel Írták volna. Semmi egyéb nem volt rajta a három betűn kívül. Akkor arra gondoltam, amit Ny ima Pál tertön mondott nekem az álombéli találkozásunk alkalmával, amikor Szengcsen Namdragban voltam. Azt magy arázta, hogy meg kell értenem, a betűk többé-kevésbé a tiszta jelképekből nyilvánulnak meg. Azonnal utána hívtam Ekazsatit, és láttam három betűt a sárga tekercsen. Végtelen fénysugár áradt a három betűből. A napsugarak által megvilágított porszemcsékben volt valami, mint a nagyon kis betűk fürtjei. Felismertem, hogy betűk, de valahogyan eltűntek, mielőtt elolvashattam volna őket. Féltem, hogy elveszítem a tekercset, tehát, erősen tartottam a balkezemben, melyet erősen fogtam a jobb kezemmel, mert éreztem, hogy’ fe l kell ajánlanom a Nagybácsi Rinpocsenek. Ebben az állapotban ébredtem meg. Ébredésemkor nagyon tisztán emlékeztem az álmomra. Kinyitottam a balkezem, ránéztem, és azonnal láttam a kis tekercset. De mivel még nem volt megvirradva, ismét szorosan tartottam a kezemben, és így ültem, várva, hogy>megvirradjon. Talán fé l óra múlva felkelt a nap, tehát felkeltem az ágyamból. Amikor a felkelő nap fénye beragyogott a barlang nyílásán, figyelmesen megnéztem a kezemben lévő tekercset, mely fél ujjszélességű volt, és rendelkezett egy' külső és egy belső fénnyel. A hossza körülbelül négy> hüvelyk volt, és hu ma-va/ három betű volt vérvörössel ráírva. Ruhámba rejtettem, a Nagy bácsi Rinpocse barlangjának bejáratához mentem, és kopogtam az ajtón. Rinpocse mondta, „Még nem fejeztem be a reggeli gy akorlatom. Miért jössz ilyen korán reggel hozzám ? " Miután elmondtam a történteket, a sárga tekercset a kezébe tettem. O figyelmesen megvizsgálta, és azt mondta, „Ah, milyen szerencsés alkalom! Egy- éve láttam ezt a három tiszta jelképet Vadzsrapáni szobra terma listájánál, mely a Lhalung Paldor helyről van. Hosszú ideje várok e sárga tekercs 107
megérkezésére, és most nagyon jó. hogy a te kezedben megérkezett". A mögötte lévő könyvespolcról levéve egy szöveget, elmagyarázta nekem, hogy nagy on világos útmutatás van arra vonatkozóan, hogyan jelent meg e Lhalung Szangdag három tiszta jelkép. Felajánlottam ezeket a tiszta jelképeket a Nagybácsi Rinpocsenek. kérve, hogy> adja meg nekem a l.halung Szangdag tanítási ciklust, és ahogy megígérte, meg is adta nekem.7 A világosság és az ellenőrzés elérésével, lehetőségeink álomállapotunkban végtelenek. A korlátoktól megszabadulva alkalmunk van a felfedezésekre, tanulásra, vagy kísérletezésekre. Talán még, ahogy a Dalai Láma megjegyezte az alvás és álmok könyvben, melynek társszerzője volt, „légy tökéletes kém”. ' Ö a mesterek képességére utal, hogy belépnek az álomba, amikor akarnak. Önkéntelenül is megtörténhet azoknak, akiknek a másik álmodó különösen fontos! Az újabb álomjóga elvonuláson mesélte egy résztvevő, hogy a barátja iránti nyugtalanság érzése következtében, szándékosan meg akarta álmában látogatni. Ennek következtében éber álma volt róla, hogy egy másik hölgyet ölel az ágyában. Álmában ö is megkísérelte megölelni öt, de barátja nem reagált rá. Másnap telefonált a férfinak, és kifejtette az álmát. A telefonban a férfi tagadta, hogy bármilyen szokatlan körülmény lett volna előző éjszaka. Később azonban, amikor személyesen találkozott vele. a férfi elmagyarázta, hogy a lakótársa vigasztalhatatlan volt, és nála töltötte az éjszakát, és ő megölelte, miközben nyugtatta a nőt. Az álomellenőrzés útja nem mindig egyenes. Az egyik személy azt találva, hogy éber, elhatározta, hogy igyekszik kiterjeszteni az ellenőrzést. Azt gondolván, hogy mivel álomban van, képes kell, hogy legyen átmenni az álmában előtte lévő falon. Közeledett a falhoz, és nagy magabiztossággal átdugta a karját. Talán azt jelenti, hogy részben elvesztette az önbizalmát, mert az volt az érzése, hogy fejét a kemény betonhoz csapja, ahogy teste többi részével is át akart hatolni. Éberséggel, szándékosan foglalkozhatunk spirituális gyakorlatokkal is az álomállapotban. Amikor teljesen éberek vagyunk, például szándékosan végezhetünk mantra gyakorlatokat, vagy más gyakorlatokat is. A mentális-test alakban a tudat sebessége, és a tudat 108
ereje következtében, egy pillanat alatt is hátborzongató átlátásaink lehetnek az álomban. Rendkívüli eredményei lehetnek a szándékos spirituális gyakorlás végzésének álomállapotban, mint a gyógyító tevékenységekkel való foglalatosság, és kapcsolatba kerülés a mesterekkel. Azt mondják, hogy egy-két pillanat spirituális gyakorlás az álomban, egyenlő egy-két hét spirituális gyakorlással az elvonulásban. Aki ezeket a tevékenységeket rendszeresen tudja végezni, kivételes képességgel rendelkezik.
109
Hatodik fejezet Az álom jóga és a b a rd ó k Most, amikor a halál pillanatának bardója felvirrad tudatunkban, Elmarad az összes jelenségtől való félelem, aggódás és rémület, Ismerjem fel, bármi jelenik is meg, hogy’ saját gondolatformám. - Bardo Thodol Percről-pcrcre közelebb kerülünk a halálunkhoz. Az álomjóga gyakorlatai lényegi előkészítők e kikerülhetetlen pillanathoz. Úgy tudjuk, hogy a legnagyobb buddhistamcsterek, mint Ciarab Dordzse és Padmaszambhava elérték a Nagy Áthelyezést, amely fénytestként, Dzsalükénl4 is ismert. Ök ezt az által érték el, hogy Tudatosságukat minden pillanatban fenntartották, nappal és éjszaka is, ' aminek következményeként anyagi testüket fénnyé tisztították. Ez nyilvánvalóan ritka. Legtöbbünk a létezés hat birodalmában fog újraszületni, és mind a hatot a sajátos szenvedésének íze jellemzi. Az ebben és számtalan más életünkben felhalmozott tudatlanság, vágy és harag szokásos hajlamai nagyon erőteljesek. Természetesen, eljövendő újraszületéscink ezek következményei. A negatív karma csökkenésére és a pozitív újraszületés biztosítására, lelkiismeretesen alkalmaznunk kell az álomjógával és a természetes fénnyel kapcsolatos gyakorlatokat. A különböző lehetséges újraszületések ellenére, buddhista szempontból csak az emberi birodalomban van egyedül lehetőség a megvilágosodásra. Szerencsétlenségünkre, semmi biztosítékunk nincs, hogy következő újraszületésünkben emberi lények leszünk. Mélyen át kell gondolnunk, hogyan használjuk a lehetőséget, hogy emberi testünk van. Az egyik élénk metafora így fejezi ki az emberi újraszületés értékességét. Képzeljük el, hogy egy mentőmellényt kidobunk egy repülőgépből. Aztán képzeljük el, hogy ez az egyetlen mentőmellény a hatalmas óceánban úszó egyetlen teknősbéka nyakába hull abban a
110
pillanatban, amikor az a felszínre emelkedik lélegzeni. A tanítóink szerint ez a forgatókönyv sokkal valószínűbb, mint az esélyünk az emberi újraszülctésrc. Temetőkben töltve időnket segíthet, hogy emlékezzünk a halandóságunkra, és emlékeztessük magunkat, hogy halálunk pillanata bármikor eljöhet. A temetőben a sírköveket nézve meglepődhetünk, hogy mennyien meghaltak még csecsemőkként, vagy fiatalkorukban. Tudva, hogy halálunk váratlan is lehet, sarkalhat bennünket, hogy az emberi létünket lehetőségként használjuk a ciklikus létezésből való kijutásra. A mesterek szerint, valóban felismerve ezen emberi élet értékes lehetőségét, annyira motiváltak lehetünk, mint akinek a haja ég. Néha a temetők látogatásának tapasztalása a világossággal is kapcsolatos lehet. Például, egy nem régi álomjóga elvonuláson a csoportunk meglátogatta Párizsban a Pére Lachaise híres temetőt. A temetőbe indulásunk előtt az egyik résztvevő utalt rá, hogy évekkel előtte volt egy álma erről a temetőről. Akkor álmodta, amikor másik országban élt, és még azt sem tudta, hogy valaha Franciaországba fog menni. Álmában talált egy sírkövet a Stephanie névvel. Megemlítette álmát nekem, és mondta, hogy talán együtt megtaláljuk. Egyszerre a temetőben erős megérzésem volt, hogy közel vagyunk. Nem sokkal ezután megtaláltuk a sírkövet, melyen a Stephania nevet olvastuk. Rámutattam a betüeltérésre az álmodénak. Ö azt mondta, hogy a Stephania volt valóban az álmában a sírkőre vésve. Továbbá, a sírkövön volt egy fénykép a hölgyről, aki nagyon hasonlított az álmodéra. Lehetetlen volt megtudnunk, hogy ez több-e, mint egybeesés, azonban a hétvégi kurzuson különleges transzperszonális álmai voltak. Az volt az érzésem, hogy az álom és a következő beazonosítása a sírkőnek, bizonyos jelképes halált és újraszületést jelzett. Bizonyos karmikus kapcsolatot jelenthetett az előző életből. A Pére Lachaise ben sírhelyek voltak egész családoknak. Bizonyos esetekben az anya, apa, testvér és nővér mind meghaltak influenzában, vagy valamilyen más betegségben, néhány nappal egymás után. Sok embernek korai halála van, mely nem felel meg a biztosítótársaság biztosításmatematikai statisztikáinak.
111
A szidpai bardó A halál idejéről mi nyugaton azt gondoljuk, hogy az egyén életjeleinek megszűnése azonos a halállal. Sokan nem hiszik, hogy a tudat e pillanat után is folytatódik. A buddhistamesterek ellenben azt állítják, hogy a halál után a tudat végül tovább működik, az élettelen fizikai test ellenére is. Ök azt állítják, hogy a tudat újraébredése durván három nap eszméletlenség után történik. A mesterek szerint az elalvás és az álmodás, valamint a meghalás és a mentális test újramcgjelenésc, durván párhuzamos. Mindkét esetben a test tétlen, élettelen marad, és mindkét esetben az eszméletlenség időszakát követi a mentális tevékenység. Az éjszakai alvásciklusunk idején, a mentális tevékenység folytatódása után álmodni kezdünk. Halálunk után egy kábult, eszméletlen periódus tapasztalása következik, amelyik hosszabb ideig tart, de különben hasonló az éjszakai álmodás előtti pillanatokhoz, a tudat újraébred. Ezzel kezdődik a szidpai bardó. Habár fizikai testünk élettelen, a mentális testünk teljesen elfoglalt, és e szidpai bardó alatt a hallucinációsorozatok fokozatosan kibontakoznak. Ezen hallucinációk tartalma és minősége ijesztő, vagy csábító is lehet, karmánktól függően. A szidpai bardó periódusa alatt pozitív hatással lehetünk az újraszületésünkre, felismerve, hogy ezek a hallucinációk pusztán saját tudatunk kivetülésci. Ezt megkönnyíti, ha kifejlesztettük a tapasztalást, hogy felismerjük álmainkat valódi káprázatként, az éber álmodás állapotával. Hasonlóan, mint amikor éberek vagyunk az ijesztő álmokban, rémálmokban, és azok már nem ijesztenek meg bennünket, tudva, hogy káprázat természetűek, nincs hatással ránk a szidpai bardó bán sem a félelem, sem a vágy. A tudatosság és az éber álomállapot lényegi előkészítő a káprázat természete felismerésére, a halál után ebben a bardóbán. Gautama Buddha a megvilágosodása előtti utolsó pillanataiban felismerte, hogy az összes jelenség a saját kivetülése, ezért valótlan, és képtelen ártani. így ö képes volt egyensúlya megtartására a Mara összehangolt erőfeszítései ellenére, aki el akarta öt téríteni. Buddha megvilágosodás története szerint, Mara először démonhadsereget küldött rá. Amikor ez nem volt hatásos, a legcsábítóbb hölgyek csoportját küldte. 112
Ha nem ismerjük fel, hogy a szidpai bardó hallucinációi valótlanok, ösztönösen reagálunk a kivetüléseinkre. Az érzelmek hullámainak karmikus szelei a kővetkező újraszületésbc hajtanak. E a kevésbé ideális visszaható állapotok következtében, a ciklikus létezés hat birodalmának egyikében születünk. Logikusan félhetünk, hogy ha kevés éber álomtapasztalásunk van életünkben, nem leszünk tudatosak a szidpai bardó bán sem. Én megkérdeztem e témával kapcsolatban egy fontos lámát, Wangdor Rinpocset. Szerencsétlenségemre, ö nem különösebben bátorított. Megjegyezte, hogy a hallucináció befolyása ebben a bardóban oly nagy. hogy nehéz felismerni káprázatokként őket. O a szidpai bardó tapasztalást ahhoz hasonlította, amikor a szamár gabonarakományt szállít, melyet észrevesz a szeme sarkából, ahogy a hátán lévő gabona szára hullámzik a mozgásával. A hullámzást fenyegetésnek észlelve félni kezd, és menekülni igyekszik attól, ami valójában a saját étele, tápláléka.
113
Hetedik fejezet Az anya és a g y erm ek ú jra ta lá lk o z á sa „Amikor az álom bardója ránk hajnalodik, hanyagul elhagyatva és badarul fekve, mint egy hulla, lépjünk a megingathatatlan figyelem természetes szférájába, felismerve álmainkat, a káprázat világossággá alakítását gyakorolva. Ne aludjunk, mint az állat. ” - Padmaszambhava
„Az anya és gyermek újratalálkozása csak egy tovatűnő pillanat. ” - Paul Simon A Tudatosság az éberség ellen Az álomjóga éberség célja igyekezetével szemben, a Tudatosság állapotának fenntartása alvás közben az erőfeszítésektől mentes gyakorlási mód. Ez a rendkívüli Tudatosság a Természetes Fény dzogcsen gyakorlatához kapcsolódik. A Tudatosságot sok más néven is nevezhetjük, mint rigpa, azonnali jelenlét, végső vipasszana, és természetes állapot. Palden Serab ismertette a Tudatossággal alvás és a tudatlanságban alvás közötti különbséget. „A bölcsesség szél középső csatornába lépésével, amikor alvás alatt a Természetes Fény gyakorlásával foglalkozunk, tapasztaljuk a veleszületett világossággal való összeolvadást. Ebben az esetben a mentális test nem kel fel újból, ahogy a normális álmodáskor megtörténik, hanem az álmok eltűnnek, megszűnnek. ahogy a világosság tapasztalásában mélyen elnyugszunk”. 6 Még az alvástapasztalásban is különbség van, ahogy Tenzin Wangyal, Az álom és az alvás tibeti jógája könyv szerzője megkülönbözteti a tiszta fény tapasztalást a világosság álomtól:
A tiszta fény álom nem azonos a világosság álommal, mely a tudat mély és viszonylag tiszta aspektusaként jelenik meg. és a pozitív karmikus lenyomatok hozzák létre, de a kettősségben működik. A tiszta fény álmoknak, miközben a múltbéli karmikus lenyomatokból jelennek meg, nincs kettősség tapasztalás eredményük. Mivel itt nem beszélhetünk a Tudatosság fenntartásának erőfeszítéséről, gyakran meditációmentcsségként utalunk rá. Itt nincs semmi többre szükség a Tudatosság fenntartásánál, de, ahogy egy másik tanítóm. Láma Tarcsen mondta, a Tudatosság olyan gyakorlat, melyet könnyű elsajátítani, de nehéz fenntartani. Csögyal Namkhai Norbu következő álma visszatükrözi az ö alkalmazását erre a rigpa Tudatosságra, vagy azonnali jelenlétre az álomállapotban. E mély Tudatosság a negyedik állapot, mely meghaladja a múlt, jelen és jövő három idejét: Velem szemben egy hegy magasodott, tetején egy kristályként tündöklő sziklával. Sok ember gyűlt össze a heg}’ lábánál. Odaérkezvén megkérdeztem néhány nagyon barátságos gy akorlót, akik jógikként voltak öltözve, hogy miért gyűltek itt össze. Ők azt válaszolták, hogy meglátogatják Tertön Szangye IAngjiát. Gondoltam, hogy én is meg szeretném látogatni e Tertönt, és felmentem én is a hegyre a jógikkal. Amikor a kristálysziklához értünk, láttuk, hogy' mások is voltak ott. szerzetesek és világi emberek, akik már felajánlásokat tettek. Nyoma sem volt Tertön Szangye Lingpának, és megkérdeztem egyik szerzetest, hogy hol van. A szerzetes azt válaszolta, hogy* bent van a tündöklő kristálysziklában lévő barlangban. Nem volt látható bejárat a sziklán, nem volt látható barlang, és tanácstalan voltam, hogyan látogathatom meg a Tertönt. Az egyik jó g i azt állította, hogy ha kumbhakát alkalmaznak, ők bejutnak. Abban a pillanatban, álmomban egy másik régebbi álmomra emlékeztem. Ebben az álmomban meghívtak egy> másik dimenzió meglátogatására, és arra oktattak, hogy’ alkalmazzam az azonnali jelenlétet, a múltat, jelent és jövőt 115
meghaladó negyedik időt. Abban az álmomban úgy tettem, és egyből abba az ismeretlen dimenzióba találtam magam. Emlékezve arra az álmomra, arra gondoltam, hogy a mostani álmomban is az azonnali jelenlétet kell alkalmaznom. Úgy téve, mint előtte, magam azonnal a kristálybarlang belsejében találtam. A Tertön tanítás adott, és válaszként a sok más gyakorló, énekelni kezdte a Vadzsraszattva száz szótagií mantráját. Szangye Lingpa az éneklés után az összes itt összegyűltnek upadesa tanítást adott, mely négy verssorból állt. Pont akkor fejezte be e sorok magyarázatát, amikor a kumbhakát alkalmazó jógik végül megérkeztek. * Az álomjóga hagyomány nagy tanítói szerint, a Tudatosság fenntartásának tapasztalása, különösen az alvás állapota alatt, kapu lehet a ciklikus újraszületéstől való megszabaduláshoz. Az azonnali jelenlét Tudatosság meditációja folyamatos tartása tapasztalásának kifejlesztése az életünk során, mérsékeli a másképpen hajthatatlan haladást a véletlenszerű újraszületés irányába. Ahogy a tudat kezd megjelenni a mély tudattalan állapotból, ahogy már az előzőekben leírtuk, a halál kezdeti fázisából, valamint az alvás mély fázisa kezdeti állapotából, mindkét esetben, a fogalomalkotás, elemezgetés és mentális ítélkezés újrakezdése előtt a belső Tudatosság tiszta fehér fénye megjelenik. Az alkalmat, hogy tapasztaljuk és integráljuk e meztelen Tudatosság hangjait, fényeit és sugarait, csönyid bordónak nevezzük. A mentális folyamatoktól higitatlan belső valóság tiszta fénye önkéntelen megjelenését képletesen „anyának" nevezik. Azt mondják, hogy a halál időszakában, és az alvás alatt is, integrálni tudjuk ezt az anya világosságot, ha a Tudatosság meditáció gyakorlásában elég személyes tapasztalatot fejlesztettünk ki. A Tudatosság e személyes tapasztalására „gyermekként” utalnak. A bizalom kifejlesztése a Tudatosságban felkészít bennünket, hogy a nagy fényt felismerjük a csönyid bordó pillanatában, melyre az „anya és gyermek találkozásaként" utalunk. A dzogcsen Tudatosság meditációt elsajátító nagy jógik, így képesek önmagukat közvetlenül megszabadítani. E Tudatosság nélkül túlterheltek lehetünk halálunkkor.
116
r
vagy tudatlanok maradhatunk az Anya Fény feljövetelekor a csönyid bordó bán. A tapasztalások a halál pillanatától a bardókon keresztül jól le vannak írva az olyan könyvekben, mint A halált meghaladó tudat, Az álomjóga és a természetes fény gy akorlata, és természetesen, a Bardo Thodol. Érdemes Csögyal Namkhai Norbu szavait megismételni Az álomjóga és a természetes fény gyakorlata könyvből a fontossága miatt: Összhang van az alvás és áltnodás állapotai, valamint a halálunk tapasztalásai között. A személy halálakor, mindenekelőtt az érzékek olvadnak fel. A bardókról beszélve, az érzékek önmagunkba visszahúzódásának pillanatát, mint a halál pillanatának hordóját, csikhai bardónak nevezzük. Ebben a pillanatban a személynek sok olyan érzése van, hogy’ az érzékek eltűnnek, vagyt visszahúzódnak. Ezután jön az ájuláshoz hasonló eszméletlen állapot. Aztán kezdődik az úgynevezett négy' fény megjelenése. A különböző tantrák ezt csekély különbségekkel magyarázzák. Vannak, melyek négy’ fényre osztják, vannak melyek öt fényre. Az igazság az, hogv olyan, mint amikor elájultál, és aztán a fények megjelenésével a tudat lassan-lassan újra ébredezni kezd. Például, a tudatnak működnie kell. hog}' a gondolkodás megjelenjen. Először érzék Tudatosságunk kell, hogy legyen. A tudat részesülni kezd ezekben az észlelésekben, de még nincs gondolkodás, vagy elemezgetés. Lassan, lépésről-lépésre a gondolkodás is megjelenik. Itt van a Tudatosság állapotának jelenléte, és még a tudat nem kezdett működésekbe, mint a gondolkodás. Ez az átjárás, melyen keresztülhaladunk, és melyet a természetes fény állapotának nevezünk. Mindig úgy tekintik, hogy> ebben az időszakban a tantra gyakorlója rádöbben önmagára. A tantrában ez az időszak is úgy>van leírva, hogy’ találkozunk az anya fénnyel. Az ájulás utáni pillanatban pontosan, a Tudatosság újra kifejlődött, újraébredt. A tantrikus beavatás során négy> mellékbeavatás van. és a negyediket szó beavatásnak nevezik. Ha abban az időben 117
megérted, a mester bizonyos útmutatást a d a tudat természetével kapcsolatban. Még ha nem is valósítottad meg a tudat természetét, de sokszor együttműködsz, fogadalommal, bizalommal, és odaadással gyakorolsz, néha lehetséges, hogy a tudat utolsó felébredésének pillanatában lesz egy felism erés villanás a tudat természetéről, vagy rigpáról. Nem könnyű, de ha valódi tudásod van, lehetséges. Ahogy áthaladsz, átjutsz rajta, itt van a fénysorozat kifejlődése, melyre sok magyarázat van. A dzogcsen tanítás bán e fázisok közül az utolsó, az ötödik fény neve Ihundrub, az ön-tökéletesség állapota. Abban a pillanatban ott van az újraébredő tudat. Felismerheted azt, amit közvetlen bevezetésében átadott a tanítód. Az átadás tapasztalása, melyet mi a bölcsesség tapasztalásának nevezünk. 9 Azonban, ha az akadályok és a tudatlanság következtében öntudatlan állapotban tartózkodunk a halál idején, az Anya Fény egy pillanat alatt elillan, anélkül, hogy felismernénk. Ha sikertelen a Tudatosság folytonosságunk, az újraszületés folyamata elkerülhetetlenül folytatódik. A tapasztalatra épülő dzogcsentanítás a tibeti buddhizmus esúesának van tekintve, és a képzett tanító átadása, vagy bevezetése a „természetes állapotba” lényeginek tekintett. Nem lehet a rigpa Tudatosságot alkalmazni, és következésképpen a „természetes fény gyakorlatát” sem, ha először nem rendelkezünk a „közvetlen bevezetéssel”, vagy átadással, mely segít bennünket e sajátos Tudatosság felismerésében. A rözseköteg kötelének átvágását gyakran használják a rigpa Tudatosság tapasztalására való rámutatásként. A pillanatra utal, amikor a fogalmi tudat szétesik. E tapasztalás az, melybe a dzogcsenmester megpróbálja bevezetni tanítványát. Tibetben, hagyományosan, az ilyen fajta bevezetést keresőnek nagy áldozatnak kellett alávetnie magát, hogy alkalma legyen megkapni azt. A Kína előtti Tibetben ez magában foglalta a fáradságos előkészítő gyakorlatokat, beleértve a ngöndroX és a szádhanát, hosszú utazásokat, és anyagi felajánlásokat a tanítónak. Az értékes átadásban részesülés is hagyományosan úgy volt bemutatva, hogy a tanítvány képességétől függ. A tanítvány képessége 118
gyakran a háromféle fazék hasonlatával volt bemutatva. Az első tanítvány olyan fazék, mely nincs megfelelően kimosva, mielőtt új ételt készítenének benne. Ennek a fajta tanítványnak a tanítások el vannak pazarolva, mert összekeverednek a tanítvány fegyelmezetlen tudata mérgeivel. A második tanítvány olyan, mint a felfordított fazék. Ebben az esetben a tanítv ány makacssága és nem-fogékonysága teljesen meggátol minden megértést. Csak a harmadik tanítvány megfelelő, aki a jól kimosott edényhez hasonló, amelynek tartalma így szennyezetlen, ö méltó. Megkapva a közvetlen bevezetését a rigpába, a néhány különleges képességgel rendelkező, azonnal megérti a dzogcsentanításokat. A legtöbbnek nem ilyen könnyű. A tibeti buddhizmus és dzogcscn hagyományokban sok módszer alakult ki e közvetlen bevezetés megvalósításáért. A fontos átadási sorozatok és tanítások, mint a Longcsen Nyingtig, Jese Lama, Khcindro Nyingíig, Vadzsrajogini és Nyingtig J a b s i" tartalmazzák ezeket a közvetlen bevezetéseket, habár általában jelképes módon vannak átadva. A közvetlen bevezetés átadható kevésbé formálisan is a szóbeli tanításokkal. Továbbá, a szertartás során felajánlott bevezetésre vonatkozóan, számos példa van a nagy tanítók felajánlott beavatásaira, tanításaira és még a formális meghatalmazásaira vonatkozóan is az álomban. Például, ha részt veszünk az egzotikus tibeti buddhista meghatalmazásokon, mint a fentebb már említettek, eltöprenghetünk azon, hogy ezen ezoterikus szertartásokból, néhány álomból vagy misztikus látomásból ered. Valójában, mesterek a világosság álmaikban eredetileg c szertartásokból néhányat a milám terma hagyomány részeként közvetítettek. Néha az átadásféle álmok, mint a következő is, önkéntelenül megjelennek, amikor a gyakorló képessége beérett rá: Egy csoporttal vagy ok. Tengerparton tartózkodunk, nagykörben ülve. Nagyon figyelmes vagyok az elemekre, az égre, a vízre és a homokra. Most fejeztük be az állandótlanságról és a dharmáról való beszélgetést. Hirtelen a homokszemek gömbökké alakulnak, melyek a térben lebegnek, minden részvevő előtt. Éber vagyok és tudom, hogy álmodom. A gömbök szétrobbannak mindenki előtt, és minket, a teret és időt meghaladó állapotba visznek. 119
Továbbá, a kővetkező álom mély meditációs tapasztalás is: Magam végtelennek találtam a térben. Az A betűből szivárványtestként kiterjedtem, habár nem volt az az érzésem, hogy valóban van fizikai testem. Fehér fén y sugárzott testem minden pólusából. A sugárzó fény tapasztalása olyan volt, mint a lüktető szféra, melyből hullámok jelennek meg. Megértettem, hogy azonos anyagú vagyok a térrel. Úgy> gondolom, hogy ez a tapasztalás segít engem a hétköznapi életemben, hogy megértsem az elemek működését. Lefelé mentem egy- fénnyel teli kristálybarlang irányába, és beléptem a barlangba. Az az érzésem volt, hogy ki vagyok fordítva, nincs több testtudatosság, nincs fizikai alakom az álomban. Itt volt előttem egy fénylő vörös kristálysziv, kissé megemelkedve, körülötte a tér tele thiglék ezreivel, mindegyik szivárványfénnyel telten. A szivárványfények olyanokká változtak, melyet én fekete szivárványnak nevezek, nagyon fénylőkké és opálosakká. rejtett érzésfajtákkal. Habár a megnyilvánulás fekete fényű nap volt, szivárványként ragyogott, inkább, mint a fehérfémül nap. Ez a megnyilvánulás együtt volt a Tudatosság terességével, határtalan érzésként. A Tudatosság, a felkelő gondolattal egy ütt Kuntuzangpotól elválaszthatatlan volt, és ebben az állapotban tartózkodtam, ahogy a jelenség játéka megjelent és megnyilvánult, az alany-tárgyat maga mögött hagyva. Mindenholfény. Az álmom második részében, azt találtam, hogy> magashegyi úton vezetek Hawaiion Waimea és Hawi között, vagy egy olyan úton, melyik nagyon emlékeztetett engem erre. a hegyiek között, egy-fajta túlvilágként. Nagyon figyelmes lettem a hegyek és a fű zöld színére. Az út felfelé emelkedett, magam mögött hagyjam az emberi világ dimenzióját, a földet, és a Tudatosság átalakult az emberi form ából egy formátlan kiterjedt érzéssé, kint az űrben. Csillagokat és gyémántszerű fény alakzatokat láttam körben, és galaktikus Tudatosság fajta érzet volt. inkább, mint emberszerű Tudatosság. 120
Ezek az álmok szemléltetik, hogy az álombéli meghatalmazás fantasztikusan gazdag és kreatív hagyománya folyamatos. A felajánlásokon vagy átadás kapásán kívül álomban, a nagy lámák gyakran használják álmaikat annak felmérésére, hogy a tanítványok vagy a körülmények beértck-c a haladott tanítások átadására. Kunzang Decscn Lingpa a Nyingtig Jabsi meghatalmazása adásának elkezdése előtt, 2003-ban, bejelentette, hogy a következő álma volt: Feleségével sétált a hegyekben, és látott egy nagy• templomot, mely nyugati stílusban volt építve. Sehol senkit nem láttak, beléptek a templomba és körbenéztek. Aztán e templom elhagyása után, egy> óceán partján állva találta magát, ahol a nagy> hullámok veszélyeztették, hogy? elsöprik. Felvett egy követ, és ráfújt néhány mantrát, gondolván, hogy' az óceánba dobja, és igy segíti lecsendesíteni a hullámokat. Ezt tette néhányszor, és habár a hullámok folytatták a csapdosást, nem mosták el öt. Hirtelen megjelent egy kócos, de gyönyörű tizenöt éves dákini, aki nagy on segítőkész volt, és felajánlotta, hogy segít neki a táskáival. Abban a pillanatban ö (a férfi) jobbra nézett. A hatalmas hullámok letettek a nagy■sziklára két nagy rendkívül ritkafajta kagylóhéjat, melyek óramutató járásával megfelelően jobbspirálosok voltak. Ezt látva, kérte a fiatal dákinit, hogy' hozza oda neki őket. A dákini megtette azt, és amikor odaadta neki. ö egyet visszaadott a hölgynek. A dákini megfújta a kagylót, bámulatosan gy önyörű hangot hallatva. A férfi belenézett a másik kagylóhéjba, és látta, hogy■egy élő kagy ló van benne, de amikor félrenézett, és újra visszanézett, akkor már egyr kutya volt ott. A dákini mondta, hogy kövesse őt, és felvezette egy sok lépcsős hegy i úton. A hegytető felé közeledve az út egyre keskenyebb lett, és amikor már virtuálisan lehetetlen volt tovább menni, útjukat az égben já rv a folytatták. 121
Abban a pillanatban a Rinpocse felébredt, és ment. hogy használja a mosdót, de felébredve is látomása volt, amikor visszajutott az álma színhelyére. Ebben a látomásában is az égen repült, a dákinit követve a felhők között, elérkezve a tiszta földre. A tiszteletreméltó láma azután elmagyarázta az álom jelentését. A hullámok az akadályokat jelképezték, a templom és a kagyló az összejövetelünket és a tanítást jelképezték, melyet ö adni tervezett. A dákini a dharmavédelmező Ekadzsati volt. A kutya, mely az élő kagylóból alakult át, olyan valakit jelképezett, aki nem teljesen tiszteli a tanításokat. Az akadályok ellenére, az álom mutatta a dákini jelenlétét és segítségét, és az álmodó végső feloldódása a tiszta földön eléggé bátorította öt tanítása folytatásához. Csögval Namkhai Norbut megkérdeztem az Alomjóga könyv tervezgetése részeként, „Ha tanításokat vagy átadásokat kapunk álmunkban, az olyan érvényes, mintha ébren lennénk, és úgy kapnánk átadást?” Ü azt válaszolta, „Ha valóban tudatos vagy az álomállapotban, akkor egyenértékű”. Ha a rigpa Tudatosságba való közvetlen bevezetés után megértjük, hogy miben részesültünk, a tanítónk bátorít minket, hogy fejlesszük megértésünket a jelenlétünk és Tudatosságunk mindennapi életbe vitelével. A dzogcscn út az erőfeszítés-mentes Tudatosság és az azonnali jelenlét folyamatos tartásáról szól. F.zt a Tudatosság gyakorlatot nevezzük trekcsönek is, melyet gyakran „átvágásnak” fordítanak, de inkább a „teljes elnyugodottság" és meditációmentesség. A Tudatosság tartásához hasonlóan a nap folyamán, a természetes fény gyakorlata, amikor a gyakorló tartja a Tudatosságot az alvás állapotában, nem jár erőfeszítéssel. Az azonnali jelenlét vagy Tudatosság minden pillanata meghaladja a fogalmakat, születésmentes és lerombolhatatlan. Ne tévesszük össze az „erőfeszítés menteset” a „könnyűvel”. Csak a legmagasabban beteljesített dzogcsenjógik tartózkodnak folyamatosan a Tudatosságban, az elkezdése pillanatától, az alvás és az ébrenlét állapotában is. A tibeti álomjóga mesterei szerint a haladott dzogcsenjógi kifejlesztheti a természetes fényben idözés tapasztalását. Ebben a meditációs Tudatosság és fény állapotában időzve, kevés alvásra van
122
szükségünk. Beszámolnak arról, hogy amikor ebben az állapotban tartózkodnak, az álmok, ahogy mi ismerjük, minimálisak, és minden megjelenő tapasztalás a világossággal kapcsolatos. A hagyományos metafora a kifejczhctctlen rigpa Tudatosságot, a nap és a reggeli harmat viszonyához hasonlítja. E metaforát példázza a következő rövid álom: A felkelő nap sugarai megérintették az autó szélvédőjére cseppfolyósodon harmathártyát. A nappal kapcsolatba kerülve, a harmat azonnal eltűnt. E metafora az azonnali jelenlét Tudatosságunkat a napsugarakhoz hasonlítja. Gondolataink és érzelmeink olyanok, mint a harmat, mely azonnal eltűnik, amikor a trekcsö Tudatosságot alkalmazzuk. Az átadást, vagy közvetlen bevezetést formálisabban Rigpa Cél Vangnak nevezzük, és kapcsolódik a gurujóga gyakorláshoz is. Ebben a gyakorlatban egyesülünk a tanítónk tudatával, kapcsolatba lépve a megvilágosodott mesterek átadásával és vonalával. Khjence Rinpocse nagy dzogcsenmester tanította, hogy nincs különbség a trekcsö és a leglényegibb gurujóga között. A rendkívüli Tudatosságot nappal és éjszaka mindig fenntartva, a hagyományosan úgy mondott négy időszak alatt, felismerjük, hogy minden gondolat és érzékfelfogás az ürességből jelenik meg. Bizonyosságot nyerve ebben a szemléletben, ezáltal tapasztalatilag megértjük az alany és tárgy ürességét. A tanító legjobb erőfeszítése ellenére, a közvetlen bevezetés nem garancia a rigpa Tudatosság felismerésére. A beteljesedés ezen az úton nem a hosszú élettől vagy a külső tanulmányoktól függ, mint a tibeti nyelv, buddhista filozófia, vagy a tanítások gyűjteménye. Csak a rigpa Tudatosság tapasztalati megértéséből csapódik le a valódi tudás. Ellenben, ha csak egyszerűen intellektuális megértést fejlesztünk ki, „könyvekre táncoló” állandó kezdők maradhatunk. Még ha pillanatnyilag rendelkezünk is a rigpa felismerésével, azután igyekeznünk kell meghosszabbítanunk ezt a „Tudatosságot”. Potenciális visszaélések vannak a dzogcsen szemlélettel kapcsolatban, amikor nem a valódi megértésből jelenik meg. Például, egy nem megvilágosodott személy az ö szempontjával, hogy a
123
Tudatossága meghaladja a karma törvényeit, tévedésben lehet, és azt is hiheti, hogy bármilyen módon viselkedhet. E veszélyre reagálásként a dzogcsentanítást hagyományosan titokban tartották, hogy elkerüljék az úgynevezett psziehopata viselkedést. Továbbá, az ellen való védekezésként, hogy közömbösek maradjunk mások szenvedésével szemben, a komoly gyakorló, naponta hagyományosan megújítja fogadalmát, hogy nem világosodik meg, míg az összes lény nem lesz megvilágosodott. Dudzsom Rinpocse gyakran figyelmeztetett a tanítások helytelen alkalmazására. Nyomatékosan emlékeztette tanítványait, hogy amíg nem képesek a fájdalmaik ön-felszabadítására, mint egy másik gondolatéra, vagy hogy ítélkezés nélkül ürüléket egyenek, nem haladott gyakorlók. A fia, Senpen Dawa Rinpocse is gyakran rámutat, hogy a buddhák szemlélete hatalmas kell, hogy legyen, mint a világegyetem, és a viselkedésük finom, mint a tengerpart homokja. Még erős dzogcsengyakorlóknak is nehéz fenntartaniuk a jelenlétet és a Tudatosságot, még rövid időre is. Sok történet van nagy gyakorlókról, akik eltűntek az érzelmek nagy hullámaiban. Például, a híres .Vlilarepa jógit is, annak ellenére, hogy nagy beteljesedést ért el, leteperte a bánat a fia halálakor. Hasonlóan, amikor az egyik nagy láma anyja meghalt, értesítette tanítványait, hogy „elvesztette Tudatosságát". A Tudatosság-mentességben tartózkodó gyakorlóknak a tanítóik azt javasolják, hogy gyakorolják a gurujógát. így újra és újra alkalmazva a jelenlétet és Tudatosságot. Nem könnyű ajánlat, hiszen tudatlanságunk szokásos hajlamai nagyon belénk ivódtak. Másfelől, Lama Gompo azt tanította, hogy aki a Tudatosságot valóban megértette, annak gyógymód az összes mentális megpróbáltatására; bármilyen fogalom vagy ragaszkodás azonnal erőfeszítés-mentesen át van vágva a rigpa felismerésének fogalommentességévcl. Az álomjóga és a természetes fény gyakorlata könyv egyik lényegi pontja, hogy tisztázza a különbséget a természetes fény gyakorlásához kapcsolódó rigpaként utalt dzogcsen Tudatosság, és az álomjógával kapcsolatos, sokkal viszonylagosabb, de fontos éberségtapasztalás között. Folyamatosan hangsúlyoznunk kell, hogy a Tudatosság és az éberség nem szinonimák, és az éber álmodás kapcsolatban van az ok-okozattal, míg a Tudatosság meghaladja az okozatiságot.
124
r
Norbu Rinpocse állítja: A képességünk fejlődésének első szakaszában, éberek leszünk álmunkban. A középső fázisban kifejlődik képességünk az álmaink megváltoztatására, pozitív karmikus hajlamok álmaivá. A későbbi fázisban a gy akorló megszünteti az álmodást, és az alvás megkülönböztethetetlen lesz a tiszta fénytől, melybe az összes álom beleolvad. E fázis neve „az álom felolvadása a tiszta fénybe ”, és olyan állapot mely csak a már említett rigpa Tudatosság gyakorlása tapasztalásának fejlesztésével valósítható meg.H! A Dalai Láma részletezi ezt a pontot az Alvás, álmodás és halál könyvében. „Ha haladást érsz el az álomjóga gyakorlásában, a tiszta fény első tapasztalása annak eredményeként jelenik meg, hogy figyelmedet az álomtested szívközpontjára összpontosítod. Habár a tiszta fény állapota az alvás alatt nem nagyon finom, a gyakorlással képes leszel finomabbá tenni, és az időtartamát is meghosszabbítani". Ahogy említettük, az álomjóga gyakorlása és különösen a természetes fény dzogcsen gyakorlása a megvalósítás útjaként szolgál, ha fenntartjuk Tudatosságunkat a haláltól az újraszületésig tartó átmeneti állapotban. A beteljesedett gyakorlók megvalósíthatják a rigpa Tudatosság használatának végső célját, felismerve az álom káprázatát. és megszabadulva a haldoklás és halál bordóiban.8í Az alvás Tudatossággal való betöltésének értéke nem kis dolog. A természetes fény és az álomjóga gyakorlatokban való jártasság sajátos lehetőségei kifizetődnek a halál időszakában, jó szolgálatot tesznek, ha nagy törekvéssel készülünk rá. Ha nem vagyunk sikeresek az álomjógával kapcsolatos Tudatosság vagy éberség fejlesztésében, nem szabad elutasítóknak lennünk. Ebben az esetben fejlesszük tapasztalásunkat a másodlagos gyakorlatokkal, melyek szintén a halál időszakára irányulnak, mint a pova84. Továbbá, a lámák és a haladott gyakorlók szertartásokat végezhetnek az olyan személyért, akinek nem volt erős kapcsolata a halálmeditációval. Ezek magukba foglalják a sitro szádhanát is.8' Bizonyos tapasztalást fejleszthetünk ki az éber álmodásban, és a Tudatosság ízében, de az azonnali jelenlét Tudatosságának fenntartása a csönyid bordóban és a szidpai bordóban nem biztosított. De még mindig van ok a reményre. Dzogcsen Ponlop Rinpocse és Láma Tarcsen 125
mondták tanítványaiknak, hogy a tudat hétszer erősebb lesz a halálban. Mivel a tudat ilyen erőteljes, még a korlátozott tapasztalásokkal rendelkezők is, talán tudnak valami fontosat tenni e nagy helyzetben.
126
Jegyzetek 1.
Homer, The Odvssey, írans R. Fitzgerald; Douhledav and Co. 1963 BkXix P.371.
New
York,
Magyarul: Homérosz: Odüsszeia 2.
Kinsley az In the Dark places o f Wisdom (A bölcsesség sötét helyein) és más elbűvölő könyvek szerzője, aki hozzájárult a nyugati filozófia történetének helyreállításhoz. Például meggyőző bizonyítékként idézi, hogy Parmenidész alakja, aki előzőleg a nyugati logika atyjaként volt tekintve, valójában nagyon hasonló volt a láma vagy sámán mesterekéhez.
3.
Lásd Kingsley, P. (1999). In the Dark Places o f Wisdom. (A bölcsesség sötét helyein) Invemess: Califomia: The Golden Sufi Center Publishing P. 115.
4.
Van Leden, F. (1913) A Study o f Dreams. Proceeding o f the Society fó r Psychical Research (A Pszichikai Kutatások Társaságának eljárásai) Vol. 26. P. 441.
5.
Lásd Kingsley, P. (1999). In the Dark Places o f Wisdom (A bölcsesség sötét helyein). Invemess: Califomia: The Golden Sufi Center Publishing P. 128.
6.
The Holy Bibié (Szent Biblia); American Bibié Society (1840), P. 115.
7.
Lásd http://www.rcpublicoflakotah.com- 2009/1974-declarationof-independence/
8.
Van Leden, F. (1913). A Study o f Dreams. Proceeding o f the Society■ fó r Psychical Research (A Pszichikai Kutatások Társaságának eljárásai), Vol. 26. P. 451.
9.
Recollections o f Abraham Lincoln (Abraham Lincoln visszaemlékezései) 1847-1865 by Ward Hill Lamon, (Lincoln, University o f Nebraska Press, 1994) P. 116-117.
127
10. Recollections o f Abraham Lincoln (Abraham Lincoln visszaemlékezései) 1847-1865 by Ward Hill Lamon. (Lincoln, University of Ncbraska Press, 1994) P. 118. 11. Lucky You (Szerencsés) by Randall Fitzgerald Citadcl Press P. 144.' 12. Csögyal Namkhai Norbu, tibeti láma, aki Tibet kínai megszállása idején elhagyta országát, és végül Nyugatra jött. Széles körben a dzogcscn és az álomjóga hagyományok mesterének tekintik. 13. Csögyal Namkhai Norbu (2014, második kiadás) Alomjóga és a természetes fén y gyakorlata. Szcrk. Michael Katz. Magyarországi Dzogcsen Közösség, Budapest. 14. Brahmachiri, Indiában született 1910 körül. Káli istennő lemondó híve lett, életében a transzállapotok és látomások alanya volt. Az ö istennő tiszteletünnepségei és jógaútmutatásai tanítványok ezreit vonzották. 15. A Dreaming, the Art o f Aboriginal Australia (Almodás, az ausztráliai bennszülöttek művészete) bennszülött kultúrát átfogó könyv szerzői szerint, melyet Peter Sutton szerkesztett, a spirituális dimenzió, melyben ezek a lények léteznek, „álomidöként” van leírva. Az ősi lények sokkal erősebbek a legtöbb embernél, és úgy gondolják, hogy fizikailag másképp néznek ki, mint az emberek, mint sziklák, fák. vagy földalakzatok. 16. Lásd http://family.psychics.co.uk/showthread.php/past-lifcmemories-forum-208.html 17. Naropa Hat Jógája: E jógákat Naropa állította össze, aki a kagyü hagyomány mahasziddhája volt, és a következőket foglalja magában: tumójóga (höjóga), majatest jóga (káprázattest jóga), milámjóga (álomjóga), özeljóga (fényjóga), bardójóga (köztes lét jóga), és a povajóga (tudatáthelyezés jóga). 18. „The Faces o f the Chariot” by Dávid Joel Halperin pub. Mohr Siebeck 1988; pg 287 128
19. The Way o f Shaman (A sámán útja) by Hamer, M; From Raymond Kuhn „How Screptic Djarvoskin o f thc Nganisans Became a Shaman,” in shamanism A. Reader (2001. Edited by Graham Harvey. New York: Routlcdge. Pg. 25 20. http://www.ibnarabisociety.org/article.spdf/sp dreams.pdf Pg. 3. 21. Subramuniyaswami, S. (2004), Merging with Siva, Honcsdalc, Pa: Himalayan Institutc. Pg 245 22. Subramuniyaswami. S. 2004, pg 408 23. Letöltve: http://mysticalaspirations.blogspot.com/2008/05/lifestory-of-milarepa-great-tibetan.html Magyarul: A Jógik Ura: Dzsccün Milarepa élete 24. Letöltve: http:/Avw'w.lodrodawa.dk/ancient_masters/milarepa.html 25. Letöltve: http://www.quotegardcn.com/sleep.html 26. Letöltve: http://xnet.kp.org/pcrmanentejoumal/summcr06/otto.html 27. Letöltve: http://www.dreamintcrpretationdictionary.com/famous-drcams-friedrich-von-stradonitz.html 28. Letöltve: http://www.dreaminterpretationdictionary.com/famous-dreams-friedrich-von-stradonitz.html 29. GoebcI. G.; Jan. 2007. Chap. 5.4 30. Letöltve: http://www.mindpowemews.com/BrilliantDreams.htm 31. Letöltve: http://www.drearainterpretationdictionary.comfamous-dreams-friedrich-von-stradonitz.html 32. Letöltve: http://wrwrw.dreaminterpretationdictionary.com/famous-drcams-friedrich-von-stradonitz.html 33. Letöltve: http://www.dreamintcrpretationdictionary.com/famous-dreams-friedrich-von-stradonitz.html 34. Memoirs o f thc American Antropoligical Association Vol. 5-6. Pg. 256. 129
35. Aristotle (Trans. J. Bcarc) Part 1 36. Lásd http://www.firstpeople.us/articles/Black-ElkSpcaks/Black-Elk-Speaks-The-Dog-Vision.html 37. Mindéi, A. (1985; Jan. / Fcb.) pg. 51 38. Burch, W. She Who Dreams (Ő. aki álmodik) 2003 39. Lásd http://psych.ucsc.edu/dreams/Library/senoi3.html 40. Lásd http://psych.ucsc.edu/dreams/Library/senoi.html 41. Lásd http://psych.ucsc.edu/dreams/Library/senoi3.html 42. Lásd http://en.wikipcdia.org/wiki/Synchronicity 43. Lásd http://wapedia.mobi/en/Synchronicity 44. Lásd http://jungcurrents.com/synchronicity-the-golden-scarabbeetle/ 45. Lásd http://dadams.tripod.com/Synchro4.htrnl 46. Lásd http://allaboutfrogs/weirdgeneraL'raining.html Sok érdekes beszámoló van lejegyezve arról, hogy békák potyogtak az égből. Talán a leghíresebb eset a Kivonulás könyvében van konzerválva. Ebben, a békahullást a fáraó befolyásolására küldi Isten, hogy bocsássa szabadon Egyiptom rabszolgáit. Az Amerikai Tudomány (Scientific American) is beszámolt arról, hogy 1873-ban Kansas City-ben, Missouriban, a földet beterítették az esővel a földre potyogó békák. Minneapolisban, Minnesotaban is nyilvánvalóan zuhogtak a békák, a varangyok 1901. júliusában. A híradások így kezdődtek: „Amikor a vihar tetőfokára ért... úgy tűnt, mintha közvetlenül az égből ereszkedett volna alá a hatalmas zöldes tömeg. Aztán, különös kopogás következett, nem olyan, mint az eső vagy a jégeső. A vihar alábbhagyásával az emberek azt találták, hogy háromhüvelyknyi vastagságban, legalább négy háztömbnyi területet beterített a legmeglepőbb változatosságú békák gyűjteménye... oly vastagon és sűrűn, hogy bizonyos helyeken lehetetlen volt tőlük elmenni"’. A dél-görögországi Naphlion város lakói, hasonló módon meglepődtek, amikor egyik reggel, 1981. májusában, felébredésükkor azt látták, hogy kis zöld
békák hullnak az égből. Mivel egy-cgy közülük csak néhány unciát nyomott, a fákon is maradtak, és az utcákra is estek. Ezek sajátos, észak-afrikai eredetű békafajták voltak. A Görög Meteorológiai Intézet azt gyanította, hogy nagyon erős szél kapta fel őket. A Fortean Times Online 1995-ben bejelentette, hogy Nellie Straw ShefTíeldből, Angliából Skócia felé vezetett ünnepnapjukon a családjával, amikor erős viharral találkoztak. Azonban, a nagy zápor mellett, hirtelen békák százai zúdultak az autójára. 47. Black Elk Letöltve: http://www.flrstpeople.us/FP-HtmlWisdom BlackElk.html (March 3,2009) 48. Lásd Ullman, M. & Limmer, C. editors; The Varictics o f Dream Experience 2nd ed. Albany: State University o f N.Y. Press pg. 6 49. Yupanqui, T. 1998 Accesscd (March 10, 2009) http://www.webwinds.com/yupanqui/iroquoisdreams2.htm 50. Lopon Tenzin Namdak szóbeli tanításából, 2009, Loire, Franciaország. 51. „Amikor vasmadarak repülnek, és kerekes lovak szaladnak, a tibetiek hangyák módjára szétszóródnak, és a buddhizmus visszatér a vörös emberek földjére" - jövendölte a nyolcadik századi Láma Padmaszambhava. Padmaszambhava, aki talán a legnagyobb lámaként ismert, sok termát (rejtett kincset) elrejtett, mint dharmaszövegeket, szent tárgyakat, hogy a fertőn „kincsfeltárók” a későbbi korokban megtalálják azokat. A termák láthatóan fákba, tavakba, földbe, és még az égbe is el voltak rejtve. A nagy mahasziddhák termákat tártak fel álmaikban vagy a tudatukban. A milamter (szó szerint álomkincs) és a gongter („tudat terma”) a tertön („kincsfcltáró”) tudatáramában jelenik meg. 52. A bőn a buddhizmus előtti sámáni alapú vallás volt Tibctbcn. Később a bőn átvette a buddhizmus sok aspektusát, és a modern időkben, manapság, a buddhizmus ágának tartják. 53. Ezek a szóbeli tanítások kantaként ismertek.
131
54. Castancda Cajamarcaban, Peruban született 1925-ben, és az 1950-es évek elején ment az Egyesült Államokba. Tizenkét könyvet írt és számos akadémikus cikket is, részletezve a Közép-Mexikó részein a jaki bennszülött indiánokkal való tapasztalatait. Az első három könyve, A Don Juan tanításai: a tudás ja k i módja, Az elválasztott valóság és az Ixtlani utazás akkor íródott, amikor még Castaneda az UCLA antropológus tanulója volt. írásait az akadémikusok kritizálták, és nagyon gyanúsaknak tekintették a szigorú embertani terepmunkák szempontjából, és nagy volt a szkepticizmus az ö jaki sámánizmusával kapcsolatban, hogy több lenne kitalációnál. E kritika ellenére is itt volt az erős valószínűsége, hogy Castaneda tapasztalatainak többsége Don Jüannal az álmok dimenziójában és a sámánutazásokon történt. Castaneda állítólag 1998. április 27.-én májrákban halt meg Los Angelesben. Keveset tudunk a haláláról, mivel nem volt közszolgálat. Titokzatosan, számos hölgy a belső köreiből kevéssel utána eltűnt; egyet halva találtak, és a többiek is feltételezetten halottak a megtervezett öngyilkosságok által. Lásd R. Marshall (2007. április 12) Carlos Castaneda sötét hagyatéka, letölthető: http://www.salon.com/books/fcature/2007/04/12/castaneda/inde x2htmlMarch3,2009. 55. Tholey. P. 1985 Elérhető: http://www.traum.acat/en/lucid_dreaming.html March 9,2009 56. Lásd: http://traumring.info/tholey2.html 57. Azonban néha ez a perspektíva nem hasznos olyan valakinek, aki érzelmileg instabil. 58. Lásd. Gyatrul, Ancient Wisdom (1993). Trans. Alán Wallace and Sangye Khandro. Ithaca: Snow Lion pg 80 59. Letölthető: http://deoxy.org/shamanway.htm 60. Michael I lamer (sz. 1929 április 29.) a Foundation fór Shamanic Studics alapítója, a „sámánizmus magjának” előkészítője, és a ncosámánizmus indítványozásának egyik elindítója. Antropológusnak képezte magát a Yale és Berkeley egyetemeken, valamint a Szociális Kutatások Új Iskolájának karán, New York Cityben is képezte magát, ahol a tanszék 132
elnöke is lett. Hamer akadémikus hírneve lényegileg le lett rombolva, amikor „bennszülött lett” és magát sámánnak kezdte ábrázolni. A sámán útja (The Way o f the Shaman) a neosámánizmus korai történetének fontos szövegévé vált, és Castaneda novelláihoz hasonlóan, mitikus összefüggésekkel szolgált a sámángyakorlatokhoz. Hamer könyvének népszerűsége részben a ténnyel magyarázható, hogy az úgynevezett hallucinogén sámánizmussal szemben, mely népszerű volt az 1960-as és 1970-es években a spirituális keresők között, A sámán útja a „biztonságos” spirituális technikákat kezdte népszerűsíteni, mely a dobolásra, csörgetésre és vezetett meditációra alapult. A Hamer körüli támogatások és viták értekezéséért lásd S. Grimaldi http//’\v\vw.susangrimaldi.com'docs/hamer.pdf Obser\’ations on Dániel N oel’s The Sóul o f Shamanism: A Defense o f Contemporary Shamanism and Michael Hamer. Lekérve 2008. április 27. 61. Khenchen Palden Sherab & Khenpo Tsewong Dongyal: Starting to Practice Dream Yoga: 2006 ősz-tél. 62. A középső csatorna négy sajátossága: egyenes, mint a banáncsalád növényeinek szára, ragyogó, mint a lótuszvirág, kék, mint a felhőtlen égbolt, és ragyogó, mint a szezámolaj lámpa. A prána középső csatornában tartásának módszeréért lásd a Csögyal Namkhai Norbu Értékes váza (The Precious Vasé) müvének 321. jegyzetét a mü 280. oldalán. 63. Anujóga. A három belső tantra közül a második, ezek a maha, anu és ati. Inkább a bölcsességet (pradzsna) hangsúlyozza, nem annyira a módszert (upaja), és a beteljesítő fázist, nem a kifejlesztő fázist. Az anujóga szemlélete szerint a megszabadulás a bölcsesség növekvő szokása által érhető el a tér és bölcsesség kettösségmentes állapotában. Az anujóga mandalára a vadzsratestben lévőként tekintenek. Az anu „későbbit” jelent. Lásd http:/Avww.rangjung.convgl/Anu_Yoga.htm 64. Tantra (rgyud). Buddha által a szambhogakája alakjában adott tanítások. A tantra valódi jelentése „folytonosság”, a velünk 133
született buddhatermészet, mely a „kifejezett jelentés tantrájaként” ismert. A tantra általános értelemben a kiváló tantrikus szentiratokat is jelenti, melyek a „szavakban kifejezett tantraként” ismertek. A teljes vadzsrajána eredmény-tanaira is utalhat. Lásd http://www.rangjung.com/gl/Anu_Yoga.htm 65. Szádhana (szgrub thabsz). „Megvalósítás módszere”. Tantrikus liturgia és eljárás a gyakorláshoz, általában a kifejlesztő fázist hangsúlyozva. A tipikus szádhana szerkezet magában foglalja a menedékvétel és a bodhicsitta felhozatala előkészítő részt, buddha elképzelése és a mantrarccitáció fo részét, és a befejező részt, mely az érdem felajánlása minden érző lény javára. Lásd http://www.rangjung.eom/rootfiles/ryp-glossary.htm#S. 66. A tibeti buddhizmushoz kapcsolódó sajátos jógigyakorlatok. 67. Lásd Álomjóga és a természetes fény gyakorlata 81. old. 68. Lásd Álomjóga és a természetes fény gyakorlata 78. old. 69. Visszahozva: http://www.gurusfeet.com/scarch/node/six+inches+from+my+f ace%2C+his+eyes+focused+intently+on+me+A+strange+powe r+radiated-from+his+eycs. 70. Szamszára: Létforgatag, melynek sajátossága a születés, öregség, betegség, halál és újraszületés. A vágy, harag és zavarodottság által vezetve az érző lények karmáiknak megfelelően folytatják kóborlásukat a szamszára hat világában (istenek, félistenek, emberek, állatok, éhes szellemek és pokol lakók világai). 71. Karmikus látomás: A karma buddhista elmélete szerint, valódi érzékelésünk az előző cselekedeteink következménye, mely abban a birodalomban történő újraszületéshez vezet, melyben olyan a „valóság”. A valójában azonos környezet különböző módokon érzékelhető a „látomásunktól” függően. A klasszikus buddhista példa szerint a folyó, mely az emberek számára frissítő, olvadt lávaként érzékelt a pokollakók számára, és a hal számára a saját környezete. 72. Lásd Álomjóga és a természetes fény gyakorlata 105. old. 134
73. Dalai Lama Sleeping, Dreaming and Dying (Alvás, álmodás és halál), 130. old. 74. Fénytest: tibeti dzsálü ( ’dzsa lusz). „Szivárványtestként” is ismert. Bizonyos megvalósított lények (a dzogcsen longde és mengagde szintjeinek gyakorlói) megvalósítják a közönséges testük átalakítását fénytestté a haláluk idején. E folyamat során a fizikai test eltűnik a természetes állapotba, mely a tiszta fény. A test elemeinek megtisztulásával átalakul durva megnyilvánulásuk (test, hús, csontok és egyebek) az ötszínü tiszta lényegiségükké: kék, zöld, piros, sárga, fehér. A test ezen öt színné olvadásával szivárvány alakul ki, és a fizikai testből csak a körmök és a haj marad. A szivárványtestet elért huszadik századi dzogcsen gyakorlók közé tartoztak Csögyal Namkhai Norbu tanítói és családtagjai például az apai nagybátyja, Orgyen Tenzin (Togden). 75. Járás, ülés, evés és alvás. A mindent magában foglaló négy tevékenység, mely alatt a dzogcsengyakorló igyekszik tudatos maradni. 76. Lásd http://www.propcrganda.biz/clients/PBCpema_mandala. 77. Lásd Tenzin Wangyal Az álom és az alvás tibeti jógája (2007, 2015). 78. Szóbeli beszámoló Csögyal Namkhai Norbu szóbeli tanítása során. 79. Lásd Alomjóga és a természetes fény gyakorlata 52-53. old. 80. Beavatás: Lehet úgy is rá utalni, hogy a test, beszéd és tudat abhiseka. átadása és meghatalmazása. Az emberi lét testből, beszédből és tudatból áll. Először is itt van a „test” dimenziója, mely a dinamikus kölcsönhatás testünk és a fizikai környezet között. A „testre” két különböző tibeti kifejezés van. A lü a közönséges emberi lény durvatestérc utal, míg a ku a megvilágosodott lény fenséges formadimenziójára utal. Aztán itt van az energia dimenziója, mely „beszédként” ismert, és melyet a beszéd, lélegzet és a pszichikai energia képvisel. A közönséges beszéd úgy ismert, hogy ngag, míg a megvilágosodott beszéd a szung. A tudat vagy mentális 135
cselekvés dimenziójában a j i d a közönséges tudat és a thug a megvilágosodott tudat. A mestertől a tanítványhoz történő átadás {gyudpá) során felerősödés történik az anyagi, energiai és mentális három szinten. A mester a dzogesen átadást a célból adja, hogy feltáruljon az egyén valódi természete. A meghatalmazás, vagy varig, szertartásos ceremónia, mely során az átadás megtörténik. A meghatalmazás, különösen a tantrikus buddhizmusban, nagyon bonyolult lehet, jelképes eszközöket használva a szertartásokhoz. A dzogcsenbcn a közvetlen bevezetés módszere, mely lehet bonyolult és egyszerű, a tudatunk természetébe történő bevezetéshez alkalmazott. A tudat természetébe történő bevezetés különböző módszereivel a mester segíti tanítványát tudatossága kifejlesztésében, melyet rigpának, vagyis természetes állapotunk belső tudatosságának is neveznek, a tiszta jelenlétre utalva. Információért a közvetlen bevezetésről lásd John Reynolds, The Golden Letters (Ithaea: Snow Lion Publications, 1997). 81. Lásd Álomjóga és a természetes fény gyakorlata 84.. old. 82. Dalai Lama 1997, pg. 130. 83. Bordó: szó szerint „köztes lét”. Hat bardó van. Az első a közönséges ébrenléti állapot bardója (tib. szkje gtiasz bar do). Az éber és tudatos valóság tapasztalása, ahogy ismerjük. A második az álomállapot bardója (tib. rmi lám bar do). Az álomtapasztalás alvás alatt. A harmadik a meditáció bardója (tib. bszam gtan bar do), magában foglalva a meditáció összes tapasztalatát a kezdő meditációtól a teljes megvalósításig. A negyedik a halál folyamat bardója (tib. ’csi kha'i bar do), a folyamat mely során a testünket alkotó öt elem (tér, levegő, tűz. víz és fold) egymásba olvad. A Tibeti halottaskönyv szerint először a sárga színű földelem olvad fel a vízelembe. A haldokló személy akkor sárga szint lát, gyengének érzi magát, saját maga és környezete tapasztalása esik szét. Másodjára, a vizelem a tüzclembe olvad. Belül a haldokló személy fehéret lát, és kívül úgy érzékeli, hogy mindent eláraszt a víz. Ekkor az arca és torka kiszárad, nagy szomjúságot érez. Harmadjára, a tűz felolvad a levegő elembe. Belül a haldokló személy vöröset lát, míg kívül környezetét forrónak érzékeli. A személynek égés érzete lehet, ahogy a tcsthö felolvad. Negyedszerre a 136
levegöelem felolvad a térelembe, vagy éterbe. A haldokló személy belül zöld színt lát, és kívül úgy érzékeli, mintha mindent lerombolt volna a kegyetlen szél vagy a hangos mennydörgés. Az ötödik fázisban az éter felolvad a tudatba, minden feketévé válik, és pillanatnyilag a tudat elveszett, mint ájuláskor. Az ötödik bardó a valóság bardója (tib. csősz nyid bar do) magában foglalja a megnyilvánulások és hallucinációszerü tapasztalások megjelenését a karmikus hajlamok eredményeként. A meditációs tudatosság alkalmazásával a személynek lehetősége van e képek felismerésére valóságos, káprázat természetükben. E hallucinációs látomások természetükben hasonlók az álomképekhez. Ennél fogva a világos álmodás képessége hasznos káprázatszerüségük megértéséhez. A Tibeti halottaskönyv szerint a megvilágosodott tapasztalás lehetséges, fenntartva a szemléletet, hogy az ijesztő tapasztalás nem több, mint tudatunk megnyilvánulása. A hatodik bardó a szamszárában újraszületés keresésének bardója (tib. szidpai bar do), megfelel a tibeti buddhista szemlélet szerint az újraszületésnek. A szidpai bardó részletezi a folyamatot, ahogy az egyén a karmája következtében a hat világ (isten, félisten, ember, állat, éhes szellem és pokol világ) egyikében megszületik. Érdekes párhuzam a pszichoanalitikus elmélettel a tibeti buddhista hagyomány állítása, hogy miközben az egyén a mentális testében tartózkodik, szexuálisan ragaszkodik az ellenkező nemű szülőhöz, és idegenkedik az azonos nemű szülejétől. Valójában a tibeti filozófia szerint, mindezek a még meg nem született lények a jövendő szüleik nemi szeneit látják. Ez talán a legfontosabb alap, melyet mi Oidipusz komplexusnak nevezünk. 84. Csögyal Namkhai Norbu a három fajta áthelyezést, vagy povát elmagyarázza az 1982 Talks in OZ. California 211-219 oldalain. El van magyarázva a The Powa Practice Shang Shung Edizioni, 2000 könyvében is. A dharmakája áthelyezés stílus, amikor a legjobb gyakorló a kontempláció állapotában tartózkodik a halála idején, tehát nincs semmi áthelyezendő. A 137
szambhogakája áthelyezés stílus az, amikor a közepes gyakorló fö istenségévé alakul a halála pillanatában. A nirmánakája áthelyezés stílus, amikor az alacsony képességű gyakorló a halála pillanatában tudatosságát áthelyezi a középső csatornából a fejtetején keresztül bizonyos elképzelt tiszta dimenzióba. 85. Sitro, vagy Kariing zhitro Karma Lingpa termája. Az ötvennyolc haragos és negyvenkét békés istenség gyakorlata megjelenhet a csönyi bardó látomásai között. A sitro a halálfolyamathoz kapcsolódik, világosságot eredményezve azoknak, akik gyakorolják, legyőzve a halálban megjelenő akadályokat. Élők is gyakorolják a nemrég meghaltak hasznára. Végül, itt van a hat bardó, vagy „köztes állapot”, megfelelve a haláltól az újraszületésig történő tapasztalásoknak, bele értve a halál utáni tapasztalást, és mindez le van írva a Sitro Terma bán.
138
B ibliográfia Al-Sheha, A (2006), Muhammad: The Messenger o f Allah, Islamic Propagation Office. Agassiz, L. (2006), (őrig. Pub. 1885) Louis Agassiz: His Life and Correspondence. Cambrigc, Rivcrside Press. Aristotle. On Prophesying by Dreams. Trans. J. I. Bcare, Cambridge; Rctricved from MIT web resourccs http://classies.mit.cdu/Aristotle/prophesying.html March 3, 2009. Barasch, M. (1995), The Healing Path, Penguin Books. Barrett, D. (2001), The Committee ofSleep, Random Housc. Black Elk, W. and Lyon, W. (1990) Black Fik: The Sacred IVays o f I.akota, San Francisco: lfarper Row. Bosnak, R. (1998), A Little Course in Dreams, Boston; Shambala Boss, M. (1958), The Analysis o f Dreams, New York: Philosophical Library. Burkeley, K. ed. (2001), Dreams: A Reader on the Religious, Cultural, and Psychological Dimensions ofDreaming, New York: MacMillan. Burch. W. & Moss, R. (2003), She HTio Dreams, New York: New World Library: Retrieved from http//www.selfgrowth.com/article/Burchl.html March 2, 2009. Brodie, Fawn M. (1971). No Mán Knows My Hislory, New York: Alfréd A. Knopf. C’astaneda, C. (1968), The Teachungs o f Don Juan, New York: Simon & Schuster. Castaneda, C. (1972), Journey to Ixtlan, New York: Simon & Schuster. Clark. J. J. (1994) Jung andEastern Thoughí, London: Routledge, Craig, R. E. (1987), „The Realness o f Dreams ” In R. Russo, ed., Dreams Are Wiser Than Mén. Berkeley: North Atlantic Books.
139
Craig, K. (1970), Thefabric o f Dreams; Dream Lőre and Dream Interpreíation, Ancient and Modern, New York: E. P. Dutton. Cunningham, L. & Reick, J. (2005) Cullure and Values: A Survey o f the Humanities, vol.l, 6th ed. London: Thomson and Wadsworth. Dalai Lama (1997), Sleeping, Dreaming, andDying. Boston: Wisdom Publications. Da Liu, (1986), Tai Chi Chuan and Meditation, New York: Schocken Books. Diembergcr. M. (2004), Tikét: The R oofofthe World, New York: Rizzoli Books. Domhoff, G. W. (2003), Senői Dream Theory: Myth, Scientifw Method, and the Dreamwork Movement. Retrieved Írom http://dreamrescarch.net/Library/senoi.html on February 19, 2009. Douglas, D. (1969), The Norman Achievement, 1050-1100. London E vtc & Spottiswoode. Dykstra, Y. (1971) Tales o f the Cpmpassionate Karmon, The Hasedera Kannon Genki; Tokyo, Sophia Dzogchen, Ponlop (2006), Mind Reyond Death, Ithaca: Snow Lion. Eliade, M. (1970) Shamanism: Archaic Techniques ofEcstasy, London: Roullcdge & Kcgan Paul. I.eakey, R. & Lewin, R. (1979), People o f the Laké. New York: Avon. Faraday, A. (1974), The Dream Game, New York: Ilaroer & Row. Faraday, A. (1973), Dream Power, New York: Berklcy Medallion Books. Fitzgerald, R. (2004) Lucky You, Provern Stategies You Can Usc to Find Your Fortunáié New York Citadel Press Fossage, J. L. (1987) Clemcns & Loew, cds., Dream Interpreíation: A Comprehensive Study, Revised, New York: P.M.A.; In R. Russo, cd. Dreams arc Wiser than Mén. Berkeley: CA North Atlantic Books. Frcud, S. (őrig. Date o f pub 1899), (1965). The Interpreíation o f Dreams. New York: Avon Books. 140
Freud, S. (1916). „Introductory Lectures on Psichoanalysis”. In The Complete Psychological Works ofSigm ud Freud. Standard cdition, New York: Hogarth Press. Gampopa (1981), The Jewel Omament o f Liberation. Trans. Herbert Guenther, Berkeley: Shambhala. Garfield, R. (1974), Creative Dreaming, New York: Ballantine. Gcndlin, E. (1986), Let Your Body Interpret Your Dreams, Wilmette: Chiron Publishers. Goebel, G. (2007, Jan.) Microwave Radar at War, Chapter 5.4 Accessed at http://www.vectorsite.net/ttwiz_05.html on March 3 2009 Grant, J. (1984), Dreamers, Bath: Ashgrovc Press. Grossinger, R. „The Dream Work”. In R, Russo, ed., (1987) Dreams A re Wiser Than Mén, Berkeley: North Atlantic Books. Gyatrul, Ancient Wisdom, (1993). Trans. B. Alán Wallacc and Sangye Khandro, Ithaca: Snow Lion. Hall, C\, & Lind, R. (1970), Dream Life and Literature: A Study o f Franz Kafka, Chapel Hill: Univcrsity o f North Carolina Press. Halperin. D. (1988), The Faces o f the Chariot, Tubingcn: Mohr Siebeck. Hamer, M. (1980), The WayofShaman, San Francisco: Harper Row. Harvcy, G., ed. (2003) Shamanism: A Reader, London: Routledge. Hobson, J. A. (1988), The Dreaming Brain, New York: Basik Books. Homer, The Odyssey, trans. Fitzgerald, R. 1993 Vintage Books; Accessed at http://www.intcramcricano.edu.gt/dokeos/coursesENG9/document/The_ Odyssey/ on March 3,2009 Hopc, J. and Van Loon, B. (1994), Buddha fó r Beginners, Duxford: Icon. Hutton, R. (2001), Siberian Spirituality and the Western Imagination, London: Hambledon.
141
Jung, C. (1963), Memories, Dreams, Rejlections, London: Routledge & Kegan Paul. Katz, M. (1980), The Crossing {New York} Brctt Rutherford Books: The Poet’s Press. Kelzer, K. „The Sun and the Shadow”. In R. Russo, ed. (1987), Dreams are IViser than Mén, Berkeley: North Atlantic Books. Kaempffert, W. cd. (1924). A Popular History o f American Invention, vol. 2, New York: Scribncr’s Sons Klein, M. (2003) „Nőt to Worry.” Philadelphia: Jewish Publication Society. Kingsley, P. (1999). In the Dark Places ofWisdom. Invemcss: Califomia: The Golden Sufi Center Publishing. Kongtrul, Jamgon, (1986), The Touch o f Certainty. Trans: Judith Hanson. Boston: Shambhala. Krippner, S. & Bogzaran, F. (2002), Extraodrinary Dreams and How to Work with Them, Albany: State University o f New York Press. LaBerge, S. (1986), LucidDream. New York: Ballantine Books. Lanon, W. (1911), Recollections O f Ahraham Lincoln. 1847-1865. F.dited by Dorothy Lamon, Chicago: A.C. McClurg & Co. Lincoln, J. (1935). The Dream in Primitive Cultures, Baltimore: Williams & Wilkins. Loewe, M., & Blacker, C. (1981), Oracles and Divination. Boulder: Shambhala. Lama Lodo, fíardo Teachings, (1982), San Francisco: KTD Publications. Mass, C. Scott (1967), The Hypmotic Invention o f Dreams, New York: Wiley. Memoirs o f the American Anthropological Association; (1918), Vols. 56; Lancaster, Pa.: American Anthropological Association, pg 286. 142
Mindéi. A. (1986, February), Working with the Dreambody, Yoga Journal, pp. 50-53. Morris, J. Ibn Arabi: Spiritualpractice andother íranslations spdf: http://www.ibnarabisociety.org/ Moss, R. (1996), Conscious Dreaming, New York. Crown. McDaniel, J. (2004), Offermg Flowers. Feeding Skulls: Popular Goddess Worship in West Bengal... New York: Oxford Univcrsity Press. McGuire, J. (1989), Night andD ay, New York: Simon & Schuster. Midal, F. (2004), Chogyam Trungpa: líis Life and Vision, Boston: Shambhala Mi les, Barry. (1997), Mony Years From Now, New York: Henry Holt. Mindell, A. (1985), Working with Dream Body. London: Routledge and Kegar Paul. Mindéi, A. (1986), JaaFebr,) Working with the Dreaming Body. Accsessed at http://www.aamindell.net/downloact'dreambodyBodiantYogaJoumal.rtf on March 3, 2009. Mingyur, Dorje ed. (1996) A. Del Angelo, The Interpretation ofDreams in a I7th Century Text: Arcidossa, Shang Shung Edizioni. Mullen, G. (1996), Tsonkhapas Six Yogas o/Naropa, Ithaca, Snow Lion. Mullen, G. (1997), Readings on the SLx Yogas ofNaropa, Ithaca, Snow Lion. Neihard, J. (Őrig. Pub. 1932)(2004) Black Elk Speaks (U. o f Neb), Bison Books. Norbu, Chögyal Namkhai (2000) The Crystal ant the Way o f Light. John Shane, ed. Ithaka: Snow Lion. Magyarul: Csögyal Namkhai Norbu (2007) A kristály és a fén y útja, a Magyarországi Dzogcsen Közösség kiadványa.
143
Norbu, Chögyal Namkhai (1992), Dream Yoga and the Practice o f Natural Light, ed. Michacl Katz, Ithaca: Snow Lion Publications. Magyarul: Csögyal Namkhai Norbu (2003), Álomjóga és a természetes fény gyakorlata, a Magyarországi Dzogcsen Közösség kiadványa. Norbu, Chögyal Namkhai (2006), On Birth, Life, and Death, Ed./trans. (placc of pub) Guarisco, E. Shang Shung Editions. Magyarul: Csögyal Namkhai Norbu (2010), Születés, élet és halál, a Magyarországi Dzogcsen Közösség kiadványa. Norbu, Chögyal Namkhai (1984), The Cycle o f D ay and Night, John Reynolds, ed. Barytown: Station Hill Press. Norbu, Chögyal Namkhai (1986), The Litle Song o fD o as You Please, Arcidosso, Italy: Shang Shung Editions. Norbu, Chögyal Namkhai (1988), Yantra Yoga, Olivér I.eick. ed. Gleisdorf, Austria: Edition Tsaparang. Norbu, Chögyal Namkhai (2000), The Prac tice ofPowa. Adriano Clemcnte, ed. Archidosso: Italy: Shang Shung Editions. Norbu, Thrinley (1992), White Sail. Boston: Shambala. Norbu. Thrinley (1999), Magié Dance, Boston: Shambala. Nyoshul, Khenpo (1995), cd. Das, Surya, Natural Great Perfection, Ithaca: Snow Lion. Ouspensky, R. D. (1971), The Fourth Way, New York: Vintagc Books. Palden Sherab & Tsewong Dongyal, Starting to Practice Dream Yoga, In Pema Mandala Magaziné Vol. 5 Fall/vvinter 2006 Retrcived from http://wAvw.propcrgannda.biz/clients/PBC/pema mandala PM%2007%2 0Fall.pdf. Marcii 3, 2009 Parker, C. (2000), Remembering your Drcams (New York): Sterling. Peis, K. (1999), Hope in a Jár: The Making o f Amerikán ’s Beauty Culture, Owl Books. Pcrls, F. (1969), In and Out o f the Garhage Pail, Moab, Utah: Reál People Press.
144
Pritchard, J. (1958), The Epic o f Gilgamesh, Tablets I &ÍI, in The Ancient Near East, Vol I: An Anthology ofTexts and Pictűrés, Princcton. Princcton Univcrsity Press, pp. 40-47. Ranganathan, S. R. (1967) Ramanujan: The Mán and the Mathematician. Asia Publishing House, Bombay. Reynolds. John (2000), S e lf Liberation Throgh Seeing with Naked Awareness, Ithaka: Snow Lion Publications. Roberts. R. M. Serendipity: Accidental Discoveries in Science, New York: Wiley. Saint Denys, H. (1982), Dreams and How to Guide Them. London, Duckworth. Scholem, G. (1990), Origins o f Kabala, Princcton Univcrsity Press. Scholem, (i. (1974), Major Trends in Jewish Mysticism, New York. Schoken Books. Shaíton, A. (1995), Dream Reader: Contemporary Approaches to the Understanding o f Dreams: Albany: State Univcrsity o f New York Press. Shelley, M. W. (1831); (Date o f Pub online 1999), Frankenstein. Electronic Tesxt Center, University o f Virginia Library. Subramuniyaswami. S. (2004), Merging with Siva, Honesdale, PA: Himalayan Institutc. Stewart, D. (1999), Tesla: The Modern Sorcerer, Piacé o f Pub: Frog Books. Stewart, K. (1971), Dream Theory in Malaya, In C. Tart, ed., Altered States o f Consciousness: New York: Doubleday. Sutton, R. cd. (1988), Dreaming: The Art o f Aboriginal Australia, New York: George Brazillier & The Asia Society Galleries Publications. Tart. Charles, ed. (1969) Altered States o f Consciousness: New York, Wiley Publishers. Taylor, J. (1983), Dream Work, Mahwah, N.J Paulist Press.
145
Tookcr, E. (1979), Native North American spirituality o f the eastem woodlands: sacred myiths, drcams, visions, speeches, healing formulas, rituáls, and ceremonials; Mahvvah, N.J Paulist Press. Tulku, T. (1978), Openess Mind, Berkeley: Dharma Publishing. Trungpa, Chogyam (1973), Cutting Through Spiritual Materialism. Bcrkley, Shambala. Ulman, M. & Limmcr, C. editors (1999), The Varieties o f Dream Experience 2nd ed. Albany: State University o f N.Y. Press. Van F.den, F. (1913), A Study o f Drcams, Proceeding o f the Society fó r Psychological Research, Vol. 26. Wangyal, Tenzin (1988), The Yogas o f Dream and Sleep, Ithaca: Snow Lion. Magyarul: Tenzin Wangyal: Az álom és az alvás tibeti jógája, Jakab Katalin fordítása. Bioenergetikai kiadó. Woods, R. (1947), The World o f Dreams, New York: Random Hause. Wyatt, T., & Mascaro, J. (1965), The üpanishads, New York: Penguin Classics. Yupanqui, T. (Tracy Marks) (1988), Iroquois Dreamvork and Spirituality; Part 2 and 4 Acccsscd (Mareh).
146
t ib e t i
Alomjóga
A MEGVILÁGOSODÁS KIRÁLYI ÚTJA Mirháéi Katz pszichológus és művész New Yorkból, aki főleg Csógyal Namkhal Norbu népszerű könyve, Azalomfoga es a természetes fénygyakorlata előszavának szerzpjekent es a könyv szerkesztőjeként Ismert, mely első kiadasd után (1992) egy második, bővitettebb kiadásban is azonos címmel jelent m eg (2007).Tovab bá, ő a szerzője A feherdelfin cím ű regénynek mely felhívja figyelmünket a világ természetes forrásainak pusztítására, valamint az Átkelés (1980) verseskotet nek is Kát z szerepelt a Dlscovery Channel Az almok hatalmú videó sorozatában es nemzetközi utazó a VilágosAlom Színház működtetésével Buddhista meditáció gyakorlatokat oktat,a tudatosságot bevezetve és tréningezve álomallapotban. Tudatosalm odas archívum ot tart fent:htt|>7Avwwdreamyoga.net/
Azálomloga. a meg\1lágosodas királyi utla az eredeti alom joga könyv alapjara épülve, rendkívüli példákkal tisztázza a különbségeket a közönséges alm ok es azalm oksajatososztalya.a.vllagossagalm ok kózott.YlIagosanelmagyardz/a annak fontosságát h o gy használjuk az alvással esalm odassal töltött Időnket transzperszonálls célokra, főleg a haldoklás es a halai bardoln való át keléskor. A könyv figyelemre méltó abban Is, hogy összegzi a sok nagy kortárs alom joga mester lényegi tanácsait, sajátos gyakorlatokat ajánl a tudatosság klfejleszte sere az alom és az alvás állapotaiban Felhívja minden érdeklődő figyelmét az alomallapolra. különösen azoket, akik tudatos almodast es transzm unkat sze retnenek alkalm azni a szemelves átalakulásukhoz
