Nézd meg a Wortfee szponzor oldalait! http://www.danubius.tv
http://www.vegaklub.net
Rövid német nyelvtan (Gyakorlati alapokon)
Szerkesztette: Wortfee E-Mail:
[email protected] Homepage-URL: http://www.wortfee.net/ 2009-10-25
Tartalomjegyzék Előszó........................................................................................1 Bevezető információk a tanuláshoz................................................................1 Nyilatkozat1
1.
Erste Lektion............................................................................2 1.1 1.2 1.3
2.
A névragozásról általában. (Die Deklination.)...............................................2 A határozott névelő ragozása. (Der bestimmte Artikel.)................................2 A határozatlan névelő ragozása. (Der unbestimmte Artikel.).........................3
Zweite Lektion..........................................................................4 2.1
A birtokos névmás. (Das besitzanzeigende Fürwort.)....................................4
Wortfee.net
Vegaklub.net
Danubius TV
Előszó
Bevezető információk a tanuláshoz Ez a dokumentum nem rendszeres német nyelvtan, hanem rövidre fogott nyelvtangyakorló. Ezért csak a legszükségesebb anyagot öleli fel és ezt a legegyszerűbb módon közli a tanulóval. Ezt az anyagot lépésről-lépésre haladva sok példán és tudatosan, nem csupán automatikusan kell begyakorolni. Ilyen célkitűzés mellett ritka rendhagyóságokkal nem vesződünk. Ezekre akkor kell visszatérni, ha olvasmányainkban felbukkannak. A főnevek ragozását egyszerűbb nemek szerint tanítani, mint a szokásos erős, gyenge és vegyes ragozású csoportosítás szerint. Utóbbinak gyakorlati haszna vajmi kevés. A hímnemű és semlegesnemű főneveket a csekély eltérés miatt egymás mellett ragozhatjuk, utána a nőneműeket és negyedik helyen, mint a hímneműek alosztályát az „n”-es, vagy gyenge ragozású főneveket. Így négy paradigmával az egész ragozást világosan szemléltetjük, de amellett az erős és gyenge ragozás elnevezéseket is meg lehet értetni a tanulókkal. - Ugyancsak leegyszerűsítettük a melléknév ragozásának komplikáltnak látszó szabályait. A névragozást az általános szokással szemben különféle névmásokkal gyakoroljuk és nem sablonos módon, csupán a határozott és határozatlan névelővel. Ezt követeli a gyakorlat. Az igeragozásban az egyes időket és alakokat a főalakból való származás sorrendjében és egyenként tárgyaljuk és gyakoroljuk. A többesszám 3. személye után az udvarias megszólítás (Ön, Önök) formáját adjuk. Ezt a fontos alakot a legtöbb nyelvtan mellőzi. A dokumentum végén az igeragozás szokásos áttekintő táblázata található. A legtöbb nyelvtan a praepositioknak kevés helyet szentel és csak egyesszámú példákkal mutatja be, az új praepositiokat pedig elmellőzi. Ezekre a hiányokra tekintettel vagyunk. Amit a szótárral el lehet intézni, az nem való a nyelvtanba (pl. határozószók, kötőszók és indulatszók). Felesleges itten szóképzéssel, továbbá a mondatrészekkel külön foglalkozni. A különleges, magyartól eltérő vonzatokra esetenként elég a tanuló figyelmét felhívni. A mondattanból pedig csak a szórendet vesszük és a legfontosabb mondatrövidítéseket. A tanulók legnagyobb részétől ugyanis többet nem lehet kívánni.
Nyilatkozat Ez a dokumentum az 1940 előtti gimnáziumi tankönyveken alapul. Ezért még a régi német helyesírási szabályokat tartalmazza. Az itt leírtakat bárki felhasználhatja, de az ebből eredő esetleges károkért semmilyen felelősséget nem vállalok. A dokumentum szabadon másolható, és kinyomtatva is sokszorosítható, amennyiben az eredeti formája és tartalma nem változik meg. Ez a dokumentum ingyenesen terjeszthető, ezért senki semmilyen ellenszolgáltatást, pénzt nem kérhet.
-1-
Wortfee.net
Vegaklub.net
Danubius TV
1. Erste Lektion
1.1 A névragozásról általában. (Die Deklination.) A német névragozásban négy esetet használunk, ezek: Nominativus = alanyeset
Ki, mi, kik, Kérdésekre áll.
Accusativus = tárgyeset
Kit, mit, kiket, miket = wen, was? Ezért német neve: Kérdésekre áll. „der Wenfall”.
Genitivus = birtokoseset
Kinek a, minek a, kiknek a, miknek a, Ezért német neve: kié, mié, kiké, miké = wessen? „der Wesfall”. Kérdésekre áll.
Dativus = tulajdonítóeset
Kinek, minek, kiknek, miknek = wem? Ezért német neve: Kérdésekre áll. „der Wemfall”.
Egyesszám Többesszám
mik
=
wer,
was? Ezért német neve: „der Werfall”.
= singularis = die Einzahl. = pluralis = die Mehrzahl.
Hímnem = masculinum Nőnem = femininum Semlegesnem = neutrum
(das männliche Geschlecht). (das weibliche Geschlecht). (das sächliche Geschlecht).
Az esetekkel kapcsolatban mindjárt megtanultuk a wer, was = ki, mi kérdőnévmás ragozását. Ennek külön többese nincsen. Továbbiakban az egyszerűség és egyformaság kedvéért az esetek nevét latin szavakkal fogjuk használni és rövidítve írjuk.
1.2 A határozott névelő ragozása. (Der bestimmte Artikel.) A határozott névelő: der, die, das = a, az; A határozatlan pedig: ein, eine, ein = egy. A névelő ragozását nemenként kell tudni, ezért az egyes oszlopokat felülről lefelé tanuljuk meg. Egyszerre u. i. csak egy nemre van szükségünk és nem mind a háromra. A megszokott séma mellett a második táblázatban egyszerűbb és áttekinthetőbb sémát adunk. A hímnem mellé a semlegesnemet írjuk és csak utána a nőnemet, majd a többesszámot. Így t. i. az egyforma alakok egymás mellé kerülnek. (Németországban is ezt a sorrendet követik.)
-2-
Wortfee.net
Vegaklub.net
Danubius TV
Egyesszám hímnem
Többesszám nőnem
semlegesnem
Nom.
der
die
das
die
Acc.
den
die
das
die
Gen.
des
der
des
der
Dat.
dem
der
dem
den
Egyesszám hímnem
Többesszám
semlegesnem
nőnem
Nom.
der
das
die
die
Acc.
den
das
die
die
Gen.
des
der
der
Dat.
dem
der
den
Mint látható, a második táblázatban a nőnem és a többesszám a Dat. kivételével megegyezik. Hasonlóképpen ragozunk sok három végződésű névmást (mutató, kérdő és vonatkozó névmásokat) és pedig: welcher, welche, welches = melyik. dieser, diese, dieses = ez a. jener, jene, jenes = az a. jeder, jede, jedes = mindegyik. mancher, manche, manches = némely. was für einer, eine, eines = milyen (ha magában áll). (irgend) einer, eine, eines = valamely (ha magában áll). solcher, solche, solches = ilyen. derjenige, diejenige, dasjenige, derselbe, dieselbe, dasselbe = ugyanaz (utóbbi kettőnek csak az első részét; második felét mint gyenge ragozású melléknevet, erre visszatérünk a melléknévragozásnál), stb... A der, die, das nemcsak névelő lehet, hanem mutatónévmás (= ez, az) és vonatkozó névmás (= aki, amely, ami). Ragozását később fogjuk látni a 14. leckében.
1.3 A határozatlan névelő ragozása. (Der unbestimmte Artikel.) A határozatlan névelőnek, az ein, eine, ein-nek végződései csak a hímnemű Nom.-ban továbbá a semlegesnemű Nom.-ban és Acc.-ban térnek el a der, die, das végződéseitől (e három esetben = ein). Többesszáma nincsen, de tagadó formájának, a kein, keine, kein-nek többese is van.
-3-
Wortfee.net
Vegaklub.net
2. Zweite Lektion
2.1 A birtokos névmás. (Das besitzanzeigende Fürwort.) A birtokos névmásnak a következő alakjai vannak:
-4-
Danubius TV
Wortfee.net
Vegaklub.net
Literaturverzeichnis
-5-
Danubius TV
