Faluba-Horányi - Spanyol nyelvtan

Faluba Kálmán

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ

Faluba Kálmán-Horányi Mátyás

SPANYOL NYELVTAN

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

Bírálók: Illés Jen6né és

Simor András Anyanyelvi lektor: Gilberto Sánchez Cabezas A fedlet tervezte: Kiss G. Norbert Marczali Ágnes Faluba Kálmán, Horányi Mátyás, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1991

ISBN

978-963-19-5503-3

vezetés

A mai spanyol nyelv (/engua espafíola vagy lengua castellana) a nyelvek általában hosszú f e j l ő d é s  eredményeként jött létre Legközelebbi ő s e  az egykori Római Birodalom területén beszélt latin nyelv. A Római Birodalom széthullása után (V. század) a volt Biroda lom egyes területein a latin k ü l ö n b ö z ő  irányokban f e j l ő d ö t t  tovább. X-Xl. században már önálló újlatin vagy román n y e l v e k r ő l  (/enguas neolatinas, lenguas románicas vagy lenguas romances) beszélhetünk. A legfontosabb újlatin nyelvek b e s z é l ő k  száma szerinti sorrend ben - k ö v e t k e z ő k :  spanyol, portugál, francia, olasz és román. A spanyol nyelv eredetileg az Ibériai-félsziget északi részén f e k v ő  Ókasztília (Castilla la Vie a) nyelvjárása volt. XI. századtól kezdve királysággá s z e r v e z ő d ö t t  Kasztília lett 7 1 1 - t ő l  Spanyolország nagy részét rész ét hatalmukba tartó arabok elleni harc v e z e t ő  ereje és félszi get l e g e r ő s e b b  állama. Fokozatosan magába olvasztotta az északi te rületek kis államait, és 1492-re teljesen kiszorította Spanyolországból Politikai ikai terjeszkedésével párhuzamos volt nyelvé az arab hódítókat. Polit nek terjedése: az újonnan meghódított területek hivatalos nyelve kasztíliai lett. Ma Spanyolországban az országosan hivatalos spanyo Ion kívül három más, helyileg hivatalos nyelvet beszélnek: katalánt az északkeleti területeken (Katalónia, Valencia és Baleár-szigetek) portugál hoz nagyon közel álló gallegót észak-nyugaton (Galícia) és baszkot északon, Bilbao környékén. A katalán és a gallego újlatin nyelvek, baszk rokonsági viszonyai homályosak, de annyi biztos, hogy nem újlatin, mégcsak nem is indoeurópai. Az 1492-ben felfedezett Amerika j e l e n t ő s  részét a spanyol állam gyarmatosította, és így a spanyol nyelv az Újvilág hatalmas területein terjedt el. mint

Bírálók: Illés Jen6né és

Simor András Anyanyelvi lektor: Gilberto Sánchez Cabezas

vezetés

A mai spanyol nyelv (/engua espafíola vagy lengua castellana) a nyelvek általában hosszú f e j l ő d é s  eredményeként jött létre Legközelebbi ő s e  az egykori Római Birodalom területén beszélt latin nyelv. A Római Birodalom széthullása után (V. század) a volt Biroda lom egyes területein a latin k ü l ö n b ö z ő  irányokban f e j l ő d ö t t  tovább. X-Xl. században már önálló újlatin vagy román n y e l v e k r ő l  (/enguas neolatinas, lenguas románicas vagy lenguas romances) beszélhetünk. A legfontosabb újlatin nyelvek b e s z é l ő k  száma szerinti sorrend ben - k ö v e t k e z ő k :  spanyol, portugál, francia, olasz és román. A spanyol nyelv eredetileg az Ibériai-félsziget északi részén f e k v ő  Ókasztília (Castilla la Vie a) nyelvjárása volt. XI. századtól kezdve királysággá s z e r v e z ő d ö t t  Kasztília lett 7 1 1 - t ő l  Spanyolország nagy részét rész ét hatalmukba tartó arabok elleni harc v e z e t ő  ereje és félszi get l e g e r ő s e b b  állama. Fokozatosan magába olvasztotta az északi te rületek kis államait, és 1492-re teljesen kiszorította Spanyolországból Politikai ikai terjeszkedésével párhuzamos volt nyelvé az arab hódítókat. Polit nek terjedése: az újonnan meghódított területek hivatalos nyelve kasztíliai lett. Ma Spanyolországban az országosan hivatalos spanyo Ion kívül három más, helyileg hivatalos nyelvet beszélnek: katalánt az északkeleti területeken (Katalónia, Valencia és Baleár-szigetek) portugál hoz nagyon közel álló gallegót észak-nyugaton (Galícia) és baszkot északon, Bilbao környékén. A katalán és a gallego újlatin nyelvek, baszk rokonsági viszonyai homályosak, de annyi biztos, hogy nem újlatin, mégcsak nem is indoeurópai. Az 1492-ben felfedezett Amerika j e l e n t ő s  részét a spanyol állam gyarmatosította, és így a spanyol nyelv az Újvilág hatalmas területein terjedt el.

A fedlet tervezte: Kiss G. Norbert Marczali Ágnes

mint

Faluba Kálmán, Horányi Mátyás, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1991

ISBN

978-963-19-5503-3

Mintegy 400 millió ember anyanyelve a spanyol. Spanyol Spanyolországo országo kívül csaknem valamennyi latin-amerikai ország hivatalos nyelve (Ar-

HANGTAN (FONÉTICA)

gentína, Bolívia, Chile, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Cuatemala, Honduras Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paragua}/t Peru, Salvador, Urugua}/t Venezuela, valamint az Egyesült ÁI lamokhoz tartozó Puerto Rico) J e l e n t ő s  a spanyol n y e l v ű  lakosság az

USA-ban, valamint a Fülöp-szigeteken. k ü l ö n b ö z ő  országokban beszélt spanyol nyelv alapjaiban egysé ges, de a nagy távolságok miatt különbségek is vannak, f ő l e g  kiej tésben és a szóhasználat szóhasználatban. ban. (C ondo ljun k arra, hogy hasonló különb ségek még jóval kisebb területen beszélt magyar nyelvben is e l ő f o r dulnak.) calle (utca) szó kiejtése például Spanyolországban kálje, míg Argentínában és Uruguayban kázse kubai ember az autóbuszt guagua-nak nevezi, ugyanez szó Ecuadorban, Peruban vagy Chilé ben c s e c s e m ő t  jelent. Az egyezések azonban sokkal j e l e n t ő s e b b e k ,  mint az eltérések: bármely spanyol n y e l v ű  ország lakosai megértik ezer és ezer kilométerrel távolabb é l ő  nyelvtestvéreiket, írott nyelvük pedig teljesen azonos. S z e r z ő k 

spanyol ábécé to

A spanyol hangok jelölésére szolgálnak. B e t ű , 

ill.

eve

b e t ű c s o p o r t 

k ö v e t k e z ő  b e t ű k , 

B e t ű , 

illetve

ill.

b e t ű c s o p o r

neve


ene

fi

be

ene

ce ch

pe ku ere vagy ere simple

che de

efe

rr

erre vagy ere doble ese

ge

te

II

jota

uve

ka

equis

ele

ye vagy i griega

elle

zeta vagy zeda

eme b e t ű k 

nevei

n ő n e m ű e k : 

la efe, la hache, la equis, la zeta

stb.

Mintegy 400 millió ember anyanyelve a spanyol. Spanyol Spanyolországo országo kívül csaknem valamennyi latin-amerikai ország hivatalos nyelve (Ar-

HANGTAN (FONÉTICA)

gentína, Bolívia, Chile, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Cuatemala, Honduras Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paragua}/t Peru, Salvador, Urugua}/t Venezuela, valamint az Egyesült ÁI lamokhoz tartozó Puerto Rico) J e l e n t ő s  a spanyol n y e l v ű  lakosság az

USA-ban, valamint a Fülöp-szigeteken. k ü l ö n b ö z ő  országokban beszélt spanyol nyelv alapjaiban egysé ges, de a nagy távolságok miatt különbségek is vannak, f ő l e g  kiej tésben és a szóhasználat szóhasználatban. ban. (C ondo ljun k arra, hogy hasonló különb ségek még jóval kisebb területen beszélt magyar nyelvben is e l ő f o r dulnak.) calle (utca) szó kiejtése például Spanyolországban kálje, míg Argentínában és Uruguayban kázse kubai ember az autóbuszt guagua-nak nevezi, ugyanez szó Ecuadorban, Peruban vagy Chilé ben c s e c s e m ő t  jelent. Az egyezések azonban sokkal j e l e n t ő s e b b e k ,  mint az eltérések: bármely spanyol n y e l v ű  ország lakosai megértik ezer és ezer kilométerrel távolabb é l ő  nyelvtestvéreiket, írott nyelvük pedig teljesen azonos.

spanyol ábécé to

A spanyol hangok jelölésére szolgálnak. B e t ű , 

ill.

B e t ű , 

eve


k ö v e t k e z ő  b e t ű k , 

illetve

ill.

b e t ű c s o p o r

neve


ene

fi

be

ene

ce pe ku ere vagy ere simple

che

ch

S z e r z ő k 

de

efe

rr

erre vagy ere doble ese

ge

te

II

jota

uve

ka

equis

ele

ye vagy i griega

elle

zeta vagy zeda

eme b e t ű k 

magánhangzók (Las vocales) A spanyol ban öt magánhangzó van: a, e, i, o, u. Mindig röviden e j t e n d ő k az esetlege esetleges s ékezet ékezet nem ho ss zúságukat hanem a hangsúly és o ejtése azonos a m e g f e l e l ő  magyar hangoké helyét jelöli Az val az rövid magyar á-nak az e rövid magyar é-nek felel meg.

félhangzók és

k e t t ő s 

(Las semivocales

magánhangzók

los diptongos)

A két legzártabb magánhangzó az és az u gyakran találkozik a másik három magánhangzó (a, o, e) valamelyikével úgy, hogy awal egy egységet, szétválaszthatatlan szótagot alkot. Ilyenkor az i, illetve a szokásosnál is rövidebben e j t ő d n e k ,  és zártságuk miatt átme az netet alkotnak a magán- és a mássalhangzók közt (az pl. csaknem jnek hangzik). Ezeket az átmeneti hangokat nevezzük félhangzóknak, a félhangzók és valamelyik teljes é r t é k ű  magánhangzó kapcsolatát pedig k e t t ő s  magánhangzónak vagy diftongusnak. E l ő f o r d u l  az és kombinációjából álló k e t t ő s h a n g z ó  is. k e t t ő s  magánhangzó két ele me szétválaszthatatlan.

nevei

n ő n e m ű e k : 

Ez a két mástól alig

b e t ű 

a spanyol ban ugyanazt a hangot j elöli ejtésük lehet.

tfél e, egy

k ü l ö n b ö z ő 

a) Abszolút s z ó k e z d ő  helyzetben (szünet után) és orrhangú mással-

hangzók (n és m) mögött a magyar b-vel azonosan hangzanak vagyis az ajkak teljes zárásával képezzük ő k e t :  bo/sil/o botón ver de, vida ambos enviar, en yez de. b) Egyéb helyzetben is a magyar b-hez hasonlóan, két ajakkal kép zzük egymáshoz leő k e t ,  de az ajkakat nem zárjuk össze, csak közelítj ük egymáshoz v e g ő 

kiáramlása folyamatos: reeibir, subir, estuve, nueve pobre servir.

A magyar v-nek m e g f e l e l ő f e l s ő  fogsorral és az alsó ajakkal képzet t zöngés mássalhangzó a spanyol ban nincs!

Kétféle ejtése lehet. a) Ha mély magánhangzó (a, o, u) vagy mássalhangzó követi, ejtése megfelel magyar k-nak: casa, cosa, cuento, crecer, clase. b) Ha magas magánhangzó (e, i) követi ejtése a spanyolországi iro dalmi nyelvben az sz-nek egy változata, amelyet a fogak közé he

lyezett nyelvhegg nyelvheggyel yel ejtünk: hacer, cero, ciento, cima. Amerikában ilyenkor e g y s z e r ű  sz-et ejtenek.

oi-go, a-gua, pue-b/o, cui-dar, con-ti-nuo

19 spanyol mássalhangzó van, ezeket írásban 24 b e t ű ,  illetve be mai nyelvben semmiféle hangot t ű c s o p o r t  képviseli. Ezek közül a sem jelöl, "néma" (hora, hab/ar, herrero); csak idegen szavakban fordul e l ő  (ki/ómetro, ki/ovatio, ki/ogramo). A spanyol egyetlen hosszú mássalhangzója az rr. írásban e l ő f o r d u l  még k e t t ő s  (innato), ennek ejtése azonban rövid n. A továbbiakban felsoroljuk azokat a spanyol b e t ű  ket, melyeknek helyes olvasása magyar a n y a n y e l v ű e k n e k  nehézsé nehézséget get okozhat

stb.

-V

ai-re cau-sa, a-cei-te, deu-da I/u-via, mie-do, prin-ei-pio, eiu-dad,

mássalhangzók (Las consonantes)

la efe, la hache, la equis, la zeta

CH

magyar cs-nek felel meg: /eche, mucho char/ar, chico A régebbi spanyol szótárak és lexikonok nagy része külön b e t ű n e k  tekintiramely után következik. Elválasztani természetesen nem lehet: mu-cho, /e

che. Kétféle, egymástól alig a)


ejtése van.

magyar d-vel azonosan hangzik abszolút s z ó k e z d ő  helyzetben (szünet után) valamint és n mögött: detrás, don, ca/do, mandar.

b) Egyéb helyzetben is

magyar d-hez hasonló, de nyelv hegye nem érinti a fogakat, a l e v e g ő  kiáram kiáramlása lása f olyamatos: cada, hab/a do, padre verdad szó végén alig vagy egyáltalán nem ejtik: eiu

dad, bondad, Val/ado/id.

magánhangzók (Las vocales) A spanyol ban öt magánhangzó van: a, e, i, o, u. Mindig röviden e j t e n d ő k az esetlege esetleges s ékezet ékezet nem ho ss zúságukat hanem a hangsúly és o ejtése azonos a m e g f e l e l ő  magyar hangoké helyét jelöli Az val az rövid magyar á-nak az e rövid magyar é-nek felel meg.

félhangzók és

k e t t ő s 

(Las semivocales

magánhangzók

los diptongos)

A két legzártabb magánhangzó az és az u gyakran találkozik a másik három magánhangzó (a, o, e) valamelyikével úgy, hogy awal egy egységet, szétválaszthatatlan szótagot alkot. Ilyenkor az i, illetve a szokásosnál is rövidebben e j t ő d n e k ,  és zártságuk miatt átme az netet alkotnak a magán- és a mássalhangzók közt (az pl. csaknem jnek hangzik). Ezeket az átmeneti hangokat nevezzük félhangzóknak, a félhangzók és valamelyik teljes é r t é k ű  magánhangzó kapcsolatát pedig k e t t ő s  magánhangzónak vagy diftongusnak. E l ő f o r d u l  az és kombinációjából álló k e t t ő s h a n g z ó  is. k e t t ő s  magánhangzó két ele me szétválaszthatatlan.

-V

Ez a két mástól alig

b e t ű 

a spanyol ban ugyanazt a hangot j elöli ejtésük lehet.

a) Abszolút s z ó k e z d ő  helyzetben (szünet után) és orrhangú mással-

hangzók (n és m) mögött a magyar b-vel azonosan hangzanak vagyis az ajkak teljes zárásával képezzük ő k e t :  bo/sil/o botón ver de, vida ambos enviar, en yez de. b) Egyéb helyzetben is a magyar b-hez hasonlóan, két ajakkal kép zzük egymáshoz leő k e t ,  de az ajkakat nem zárjuk össze, csak közelítj ük egymáshoz v e g ő 

kiáramlása folyamatos: reeibir, subir, estuve, nueve pobre servir.

A magyar v-nek m e g f e l e l ő f e l s ő  fogsorral és az alsó ajakkal képzet t zöngés mássalhangzó a spanyol ban nincs!

Kétféle ejtése lehet. a) Ha mély magánhangzó (a, o, u) vagy mássalhangzó követi, ejtése megfelel magyar k-nak: casa, cosa, cuento, crecer, clase. b) Ha magas magánhangzó (e, i) követi ejtése a spanyolországi iro dalmi nyelvben az sz-nek egy változata, amelyet a fogak közé he

lyezett nyelvhegg nyelvheggyel yel ejtünk: hacer, cero, ciento, cima. Amerikában ilyenkor e g y s z e r ű  sz-et ejtenek.

ai-re cau-sa, a-cei-te, deu-da I/u-via, mie-do, prin-ei-pio, eiu-dad, oi-go, a-gua, pue-b/o, cui-dar, con-ti-nuo

CH

mássalhangzók (Las consonantes) 19 spanyol mássalhangzó van, ezeket írásban 24 b e t ű ,  illetve be mai nyelvben semmiféle hangot t ű c s o p o r t  képviseli. Ezek közül a sem jelöl, "néma" (hora, hab/ar, herrero); csak idegen szavakban fordul e l ő  (ki/ómetro, ki/ovatio, ki/ogramo). A spanyol egyetlen hosszú mássalhangzója az rr. írásban e l ő f o r d u l  még k e t t ő s  (innato), ennek ejtése azonban rövid n. A továbbiakban felsoroljuk azokat a spanyol b e t ű  ket, melyeknek helyes olvasása magyar a n y a n y e l v ű e k n e k  nehézsé nehézséget get okozhat

A l a p v e t ő e n 

aj H.a

magas

Zik:

bJ

kétféle ejtése van:

m a g ~ n h a n g z ó k . 

követik, k, torokban ejtett h-nak hang (e, i) követi

magyar cs-nek felel meg: /eche, mucho char/ar, chico A régebbi spanyol szótárak és lexikonok nagy része külön b e t ű n e k  tekintiramely után következik. Elválasztani természetesen nem lehet: mu-cho, /e

che. Kétféle, egymástól alig a)

ejtése van.


magyar d-vel azonosan hangzik abszolút s z ó k e z d ő  helyzetben (szünet után) valamint és n mögött: detrás, don, ca/do, mandar.

b) Egyéb helyzetben is

magyar d-hez hasonló, de nyelv hegye nem érinti a fogakat, a l e v e g ő  kiáram kiáramlása lása f olyamatos: cada, hab/a do, padre verdad szó végén alig vagy egyáltalán nem ejtik: eiu

dad, bondad, Val/ado/id.

Csak a que, qui b e t ű c s o p o r t o k b ki: querer, quien aquí, izquierda.

fordul

a n 

e l ő , 

amelyek ejtése ke,

general, g/tano, Intel/gente, fingir.

mély magánhangzók (a, o, u) vagy mássalhangzók követik, ej tese g. A magyar g-vel teljesen megegyezik, ha abszolút s z ó k e z d ő  helyzetben (szünet után) áll, valamint n mögött: guante, gobierno ganar, tengo, ninguno. Egyéb helyzetben h a n g k é p z ő  szervek (a nyelv ~ ~ v e  és a szájpadlás torok f e l ő l i  része) nem érintik egymást, csak kozelednek egymá egymáshoz, shoz, a l e v e g ő  kiáramlása folyamatos: lago

(pergetetten) (perget etten) ejtjük rosa, ejtése a spanyol egyik leg jellegzetesebb tulajdonsága. Irásban is megjelenik, ha az r-rel k e z d ő revolución/contra /contrarrevolurrevoluszó egy összetett szó második eleme: revolución Szó elején, valamint n,

recién honrado Israel.

s mögött e

s z ~ k e z d ő 

RR

Ha gu hangkapcsolatot e vagy követi, az néma, a g b e t ű  ejté se pedig magyar g: guerra guiar Ha az is e j t e n d ő ,  ezt a föléje he lyezett két pont jelöli: vergüenza, cigüena, pingüino. Nem magyar ü r ő l  van tehát szó!

Nem ejtjük, "néma": hacia, huerto, humor.

Torokban ejtett, számban néma.

e r ő s 

r ő s e n 

e r ő s 

ción, Puerto Rico /porto rriquefJo

el gato, agradecer.

h: junto, lejos, dejar.

reloj szóban egyes

LL magyar lj hangkapcsolathoz lehet hasonlítani (pl. éljen), de egyetlen" egyet len" elemeir nem bontható mássalhangzó: llevar, Ilamar, calle, ellos. Szotagoláskor bármilyen más mássalhangzóhoz hasonlóan vi selkedik: ca-Ile, Cas-ti-lIa. régebbi spanyol szótárak, lexikonok külön b e t ű n e k  tekintik az után tárgyalják az II-vel k e z d ő d ő  szavakat. '

magyar ny-nek felel meg: manana pequeno, nino.

10

tfél e, egy


Magánhangzók közt használatos az e r ő s e n  pergetett r jelölésére. Elemeire szótagolásban sem bontható: perro, burro, correr, szótagol va pe-rro bu-rro co-rrer.

A magyar sz-hez hasonló, de felfelé görbített nyelvheggyel ejtjük. Emiatt hangzása kissé a magyar s-re is emlékeztet: hasta, seis, se mana, los alumnos. Ha zöngés mássalhangzó követi, hasonul hozzá, és magyar és zs közti átmeneti hanggá alakul: los días, más largo, les vi. Amerikában magyar sz-szel azonos e j t é s ű . 

b-vel egyformán

e j t ő d i k , 

lásd ott.

Magánhangzók közt ejtése ksz, pl. examen. Mássalhangzó e l ő t t  szMéxico mexicano szavak szé e g y s z e r ű s ö d i k :  extranjero, explicar. ban j-vel azonos módon ejtjük.

Ejtése

kivéve az

(és)

k ö t ő s z ó t , 

ahol i: mayo, ley, yo yacer.

11

A l a p v e t ő e n 

aj H.a

magas

Zik:

bJ

kétféle ejtése van:

m a g ~ n h a n g z ó k . 

követik, k, torokban ejtett h-nak hang (e, i) követi

Csak a que, qui b e t ű c s o p o r t o k b ki: querer, quien aquí, izquierda.

fordul

a n 

e l ő , 

amelyek ejtése ke,

general, g/tano, Intel/gente, fingir.

mély magánhangzók (a, o, u) vagy mássalhangzók követik, ej tese g. A magyar g-vel teljesen megegyezik, ha abszolút s z ó k e z d ő  helyzetben (szünet után) áll, valamint n mögött: guante, gobierno ganar, tengo, ninguno. Egyéb helyzetben h a n g k é p z ő  szervek (a nyelv ~ ~ v e  és a szájpadlás torok f e l ő l i  része) nem érintik egymást, csak kozelednek egymá egymáshoz, shoz, a l e v e g ő  kiáramlása folyamatos: lago

(pergetetten) (perget etten) ejtjük rosa, ejtése a spanyol egyik leg jellegzetesebb tulajdonsága. Irásban is megjelenik, ha az r-rel k e z d ő revolución/contra /contrarrevolurrevoluszó egy összetett szó második eleme: revolución Szó elején, valamint n,

recién honrado Israel.

s mögött e

s z ~ k e z d ő 

ción, Puerto Rico /porto rriquefJo

el gato, agradecer.

RR

Ha gu hangkapcsolatot e vagy követi, az néma, a g b e t ű  ejté se pedig magyar g: guerra guiar Ha az is e j t e n d ő ,  ezt a föléje he lyezett két pont jelöli: vergüenza, cigüena, pingüino. Nem magyar ü r ő l  van tehát szó!

Nem ejtjük, "néma": hacia, huerto, humor.

Torokban ejtett, számban néma.

r ő s e n 

e r ő s 

e r ő s 

h: junto, lejos, dejar.

reloj szóban egyes

Magánhangzók közt használatos az e r ő s e n  pergetett r jelölésére. Elemeire szótagolásban sem bontható: perro, burro, correr, szótagol va pe-rro bu-rro co-rrer.

A magyar sz-hez hasonló, de felfelé görbített nyelvheggyel ejtjük. Emiatt hangzása kissé a magyar s-re is emlékeztet: hasta, seis, se mana, los alumnos. Ha zöngés mássalhangzó követi, hasonul hozzá, és magyar és zs közti átmeneti hanggá alakul: los días, más largo, les vi. Amerikában magyar sz-szel azonos e j t é s ű . 

LL magyar lj hangkapcsolathoz lehet hasonlítani (pl. éljen), de egyetlen" egyet len" elemeir nem bontható mássalhangzó: llevar, Ilamar, calle, ellos. Szotagoláskor bármilyen más mássalhangzóhoz hasonlóan vi selkedik: ca-Ile, Cas-ti-lIa. régebbi spanyol szótárak, lexikonok külön b e t ű n e k  tekintik az után tárgyalják az II-vel k e z d ő d ő  szavakat. '

magyar ny-nek felel meg: manana pequeno, nino.

b-vel egyformán

e j t ő d i k , 

lásd ott.

Magánhangzók közt ejtése ksz, pl. examen. Mássalhangzó e l ő t t  szMéxico mexicano szavak szé e g y s z e r ű s ö d i k :  extranjero, explicar. ban j-vel azonos módon ejtjük.

Ejtése

kivéve az

(és)

k ö t ő s z ó t , 

ahol i: mayo, ley, yo yacer.

11

10

fogak közé helyezett nyelvheggyel ejtett sz mint i e l ő t t  c. Csak a, o, u és mássalhangzók e l ő t t ,  valamint szóvégen használatos: zapato, zona zumo juzgar, haz. Amerikában a magyar sz-szel telje sen azonos e j t é s ű . 

hangsúly

ace nt

A magyar szavak hangsúlyának helye kötött, a hangsúlya szó e l s ő  szótagjára esik. A spanyolban a hangsúly szabad: egyes szavak az utolsó, mások az utolsó e l ő t t i ,  ismét mások a hátulról a harmadik szó tagukon vagy esetleg még e l ő r é b b  hangsúlyosak: espaflo/, italiano, húngaro, quítatelo. E l ő f o r d u l h a t ,  hogy ugyanaz a hangsor mást és mást jelent aszerint, melyik szótagot hangsúlyozzuk. Ilyenkor hang súlynak j e l e n t é s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő  szerepe van: célebre híres, ce/ebre ünnepeljen, celebré ünnepeltem vagy egy egész sor e l s ő  ragozású ige, amely pl. a k i j e l e n t ő  mód jelen i d e j ű  egyes szám e l s ő  s z e m é l y ű  alakját csak a hangsúlyeltolásával különbözteti meg az e l b e s z é l ő  múlt egyes szám harmadik s z e m é l y ű  alakjától: flamo/flamó hívok/hívott, canto/cantó énekelek/énekelt, bailo/bailó táncolok/táncolt.

Az írott hangsúly (EI acento gráfico) Bár a spanyol szavak hangsúlya szabad, mégis bizonyos szótagok gyakrabban hangsúlyosak, mint mások. A magánhangzóra, n-re és s re v é g z ő d ő  szavaknak leggyakrabban az utolsó e l ő t t i  szótagja, az egyéb mássalhangzóra v é g z ő d ő  szavaknak leggyakrabban az utolsó szótagja a hangsúlyos. Ezekben leggyakoribb esetekben, valamint az egy szótagú szavakon, a hangsúlyt írásban nem jelöljük.

magán hangzóra

-n vagy-s mással hangzóra

egyéb (nem -n vagy -5) mássalhangzóra v é g z ő d ő ,  utolsó szótagukon hangsúlyos szavak

v é g z ő d ő ,  utolsó e l ő t t i  szótagukon hangsúlyos szavak

camino, presgnta, evidgnte, Sevilla, memQria*,

eXi!men, trabaji!ron, voci!les, crisis, jQven

egy szótagú szavak

la,

g!!

en, pan, rey, sur, vais*, fui*, fue*, dio*, vio*

espafiQI, verdi!d, Jergz, Madrid

i m p o ~ c i a * , 

continuo*

Minden más esetben a hangsúlyos szótagon ékezet van. Hátulról a harmadik (esetleg negyedi negyedik) k) szótagukon hangsúlyos szavak

critica, c ~ l e b r e ,  h!!bleme, an!!lisis, expliquemelo, M!!laga, ex!!menes

magánhangzóra, n-re vagy s-re v é g z ő d ő ,  utolsó szótagukon hangsúlyos szavak

est!!, habiQ, alem!!n, lecciQn, f r a n c ~ s , 

egyéb (nem -n vagy -5) mássalhangzóra v é g z ő d ő ,  nem az utolsó szótagukon hangsúlyos szavak

I!!piz, f!!cil,

c o r t ~ s ,  d i e c i s ~ i s * , 

h u ~ s p e d , 

habl!!is*

c ~ s p e d , 

Hern!!ndez

Ha a, o, mellett álló i-re vagy u-ra esik hangsúly (nincs k e t t ő s hangzó), akkor a hangsúlyt minden esetben jelöljük: continúo, país, maíz, día, frío, Hungría, oír, reír. 'N

feledjük, hogy az i-t vagy u-t tartalmazó magánhangzókapcsolatok általában

egy szótagot alkotnak

12

13

fogak közé helyezett nyelvheggyel ejtett sz mint i e l ő t t  c. Csak a, o, u és mássalhangzók e l ő t t ,  valamint szóvégen használatos: zapato, zona zumo juzgar, haz. Amerikában a magyar sz-szel telje sen azonos e j t é s ű . 

hangsúly

ace nt

A magyar szavak hangsúlyának helye kötött, a hangsúlya szó e l s ő  szótagjára esik. A spanyolban a hangsúly szabad: egyes szavak az utolsó, mások az utolsó e l ő t t i ,  ismét mások a hátulról a harmadik szó tagukon vagy esetleg még e l ő r é b b  hangsúlyosak: espaflo/, italiano, húngaro, quítatelo. E l ő f o r d u l h a t ,  hogy ugyanaz a hangsor mást és mást jelent aszerint, melyik szótagot hangsúlyozzuk. Ilyenkor hang súlynak j e l e n t é s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő  szerepe van: célebre híres, ce/ebre ünnepeljen, celebré ünnepeltem vagy egy egész sor e l s ő  ragozású ige, amely pl. a k i j e l e n t ő  mód jelen i d e j ű  egyes szám e l s ő  s z e m é l y ű  alakját csak a hangsúlyeltolásával különbözteti meg az e l b e s z é l ő  múlt egyes szám harmadik s z e m é l y ű  alakjától: flamo/flamó hívok/hívott, canto/cantó énekelek/énekelt, bailo/bailó táncolok/táncolt.

Az írott hangsúly (EI acento gráfico) Bár a spanyol szavak hangsúlya szabad, mégis bizonyos szótagok gyakrabban hangsúlyosak, mint mások. A magánhangzóra, n-re és s re v é g z ő d ő  szavaknak leggyakrabban az utolsó e l ő t t i  szótagja, az egyéb mássalhangzóra v é g z ő d ő  szavaknak leggyakrabban az utolsó szótagja a hangsúlyos. Ezekben leggyakoribb esetekben, valamint az egy szótagú szavakon, a hangsúlyt írásban nem jelöljük.

-n vagy-s mással hangzóra

magán hangzóra

egyéb (nem -n vagy -5) mássalhangzóra v é g z ő d ő ,  utolsó szótagukon hangsúlyos szavak

v é g z ő d ő ,  utolsó e l ő t t i  szótagukon hangsúlyos szavak

camino, presgnta, evidgnte, Sevilla, memQria*,

eXi!men, trabaji!ron, voci!les, crisis, jQven

egy szótagú szavak

la,

g!!

en, pan, rey, sur, vais*, fui*, fue*, dio*, vio*

espafiQI, verdi!d, Jergz, Madrid

i m p o ~ c i a * , 

continuo*

Minden más esetben a hangsúlyos szótagon ékezet van. Hátulról a harmadik (esetleg negyedi negyedik) k) szótagukon hangsúlyos szavak

critica, c ~ l e b r e ,  h!!bleme, an!!lisis, expliquemelo, M!!laga, ex!!menes

egyéb (nem -n vagy -5) mássalhangzóra v é g z ő d ő ,  nem az utolsó szótagukon hangsúlyos szavak

magánhangzóra, n-re vagy s-re v é g z ő d ő ,  utolsó szótagukon hangsúlyos szavak

est!!, habiQ, alem!!n, lecciQn, f r a n c ~ s , 

I!!piz, f!!cil,

c o r t ~ s ,  d i e c i s ~ i s * , 

h u ~ s p e d , 

habl!!is*

c ~ s p e d , 

Hern!!ndez

Ha a, o, mellett álló i-re vagy u-ra esik hangsúly (nincs k e t t ő s hangzó), akkor a hangsúlyt minden esetben jelöljük: continúo, país, maíz, día, frío, Hungría, oír, reír. 'N

feledjük, hogy az i-t vagy u-t tartalmazó magánhangzókapcsolatok általában

egy szótagot alkotnak

13

12

II Az

írott hangsúly j

e l e n t é s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő 

Néhány, f ő l e g  egy szótagú szó k ü l ö n b ö z ő  jelentéseit írásban hang súllyal illetve annak hiányával érzékeltet ük. hangsúlytalan alak

hangsúlyos alak

Jelentése

el

az

mas

de

mi

Jelentése

hanglejtés egysége beszédünknek két szünet közé e s ő  szakasza, amely lehet egy teljes mondat is. A spanyol szakasz átlagos hossza 8-1 szótag. A hangmagasság mozgása vizsgálható a szakasz elején, végén valamint a k ö z b e e s ő  szótagokon.

él

A hangmagasság a szakasz elején

más

több

az én ...

(a)

engem

se

magát, -nak

sé

tudok; legyél

si

ha

(a) sí; sí

magát; igen

te

téged

té

te

tu

te ..

tú

te

hanem

mí

A magyar szakasz leggyakrabban az átlagos hangmagasságnál vala mivel magasabban ejtett szóta szótaggal ggal k e z d ő d i k ,  majd hanglejtés foko zatosan e r e s z k e d ő .  A spanyol szakasz hanglejtése az e l s ő  hangsúlyos szótagig e m e l k e d ő . 

...

k é r d ő s z a v a k a t 

Allí mismo

doy.

mondat e l s ő  szótagja hangsúlyos, akkor mondatunk, ugyan

gasságban

pasado. Ugyanott, ahol

Mit akarsz?

tavaly.

zavarj. Miért kerestél? Porque quiero hablarte. Mert beszélni akarok veled. lCuándo salimos? Mikor indulunk? Qu

10

mondatok általában, nyomban normál hangma

k e z d ő d i k . 

Úgy, ahogy szoktam: jól.

Hol dolgozik?

donde el an

lQué quieres?

Ha

Te

toy.

úgy, mint a magyar

Hogy van?

Como de costumre: bien.

lDónde trabaja?

...

Es

mindig hangsúllyal írjuk.

lCómo está usted?

Sal

go.

ÚI

ti

lCuán

no me molestes. Azt, hogy ne

lPor qu

me buscabas?

Cuando te convenga a ti.

14

hanglejtés (La entonación)

szerepe

Amikor neke d megfelel

A hangmagasság a szakasz végén A szakasz szakasz végéne k az utolsó hangsúlyos hangsúlyos szótag utáni szótagokat te kintjük. Ha szakasz hangsúlyos szótaggal v é g z ő d i k ,  akkor ezen az egyetlen szótagon belül is megfigyel he ük a hangmagasság emelke dését vagy süllyedését. A szakasz vége a l a p v e t ő e n  két hanglejtési tí pust mutathat: e r e s z k e d ő  vagy e m e l k e d ő  lehet. 15

II Az

írott hangsúly j

e l e n t é s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő 

Néhány, f ő l e g  egy szótagú szó k ü l ö n b ö z ő  jelentéseit írásban hang súllyal illetve annak hiányával érzékeltet ük. hangsúlytalan alak

hangsúlyos alak

Jelentése

el

az

mas

de

mi

hanglejtés (La entonación)

szerepe

Jelentése

hanglejtés egysége beszédünknek két szünet közé e s ő  szakasza, amely lehet egy teljes mondat is. A spanyol szakasz átlagos hossza 8-1 szótag. A hangmagasság mozgása vizsgálható a szakasz elején, végén valamint a k ö z b e e s ő  szótagokon.

él

A hangmagasság a szakasz elején

más

több

az én ...

(a)

engem

se

magát, -nak

sé

tudok; legyél

si

ha

(a) sí; sí

magát; igen

te

téged

té

te

tu

te ..

tú

te

hanem

mí

A magyar szakasz leggyakrabban az átlagos hangmagasságnál vala mivel magasabban ejtett szóta szótaggal ggal k e z d ő d i k ,  majd hanglejtés foko zatosan e r e s z k e d ő .  A spanyol szakasz hanglejtése az e l s ő  hangsúlyos szótagig e m e l k e d ő . 

...

k é r d ő s z a v a k a t 

gasságban

pasado. Ugyanott, ahol

Mit akarsz?

tavaly.

zavarj. Miért kerestél? Porque quiero hablarte. Mert beszélni akarok veled. lCuándo salimos? Mikor indulunk? Qu

mondatok általában, nyomban normál hangma


Úgy, ahogy szoktam: jól.

Hol dolgozik?

donde el an

lQué quieres?

doy.

10

mondat e l s ő  szótagja hangsúlyos, akkor mondatunk, ugyan

úgy, mint a magyar

Hogy van?

Como de costumre: bien.

Allí mismo

Ha

Te

toy.

Es

mindig hangsúllyal írjuk.

lCómo está usted? lDónde trabaja?

...

Sal

ti

ÚI

go.

lCuán

no me molestes. Azt, hogy ne

lPor qu

me buscabas?

Cuando te convenga a ti.

A hangmagasság a szakasz végén A szakasz szakasz végéne k az utolsó hangsúlyos hangsúlyos szótag utáni szótagokat te kintjük. Ha szakasz hangsúlyos szótaggal v é g z ő d i k ,  akkor ezen az egyetlen szótagon belül is megfigyel he ük a hangmagasság emelke dését vagy süllyedését. A szakasz vége a l a p v e t ő e n  két hanglejtési tí pust mutathat: e r e s z k e d ő  vagy e m e l k e d ő  lehet.

Amikor neke d megfelel

15

14

Az e r e s z k e d ő  hanglejtés jellemzi a felszólí fels zólító tó mondatokat, valamint a k é r d ő t e n d ő )  kérdéseket.

k ö z l ő , 

a felkiáltó, az óhajtó, a tartalmazó (kiegészí

s z a v a k a t 

bién

tam

Ni

te

us

des?

k i e g é s z í t e n d ő  kérdések is v é g z ő d h e t n e k  hangemelkedéssel, különösen, ha kérdésün kérdésünket ket fokozott udvariassá udvariassággal ggal akarjuk megfogal megfogalmazni. mazni.

tos

Es

Es

ni

nos

sa

ben

ta

mos

can

sa

mu

lA

dos.

quién

es

pe

ran

us

te

des?

A hangmagasság a szakasz belsejében

iMag

ní

hangmagasság a szakasz szakasz b elsejében (az e l s ő  és az utolsó hangsú lyos szótag közt) egyenletesen emelkedik vagy süllyed, de a hangsú lyos szótagok valamivel magasabban e j t ő d n e k ,  mint hangsúly ala nok. Ez ábráinkon is m e g f i g y e l h e t ő . 

co!

fi

Helyesírási megjegyzések Az elválasztás (La división silábica) lA

quién Az

e m e l k e d ő 

es

pe

hanglejtés az

ran

e l d ö n t e n d ő 

te

us

kérdések sajátja.

Szabályai általában megfelelnek Nem választható választhatók k szét aj bJ

lQuie - res

bai

lar

con

mi

ej

k e t t ő s 

magyar szótagolás szabályainak.

magánhangzók:

fuer-te, pue-do, ha-céis, va-rio, sa-fió, sies-ta a ch, II, rr mássalhangzók:

mu-cho, e-lia, pe-rra

mássalhangzó+r és cr, gr, pl, bl, fl, cl, gl):

mássalhangzó+1 csoportok (pr, br, fr, tr, dr,

a-pra-ve-char, a-pfi-car, a-brir, Á-fri-ca, a-trás, de-ela-rar, ma-gra 16

17

Az e r e s z k e d ő  hanglejtés jellemzi a felszólí fels zólító tó mondatokat, valamint a k é r d ő t e n d ő )  kérdéseket.

k ö z l ő , 

a felkiáltó, az óhajtó, a tartalmazó (kiegészí

s z a v a k a t 

bién

tam

Ni

te

us

des?

k i e g é s z í t e n d ő  kérdések is v é g z ő d h e t n e k  hangemelkedéssel, különösen, ha kérdésün kérdésünket ket fokozott udvariassá udvariassággal ggal akarjuk megfogal megfogalmazni. mazni.

tos

Es

Es

ni

nos

sa

ben

ta

mos

can

sa

mu

lA

dos.

quién

es

ran

pe

te

us

des?

A hangmagasság a szakasz belsejében

iMag

ní

hangmagasság a szakasz szakasz b elsejében (az e l s ő  és az utolsó hangsú lyos szótag közt) egyenletesen emelkedik vagy süllyed, de a hangsú lyos szótagok valamivel magasabban e j t ő d n e k ,  mint hangsúly ala nok. Ez ábráinkon is m e g f i g y e l h e t ő . 

co!

fi

Helyesírási megjegyzések Az elválasztás (La división silábica) quién

lA

Az

es

pe

hanglejtés az

e m e l k e d ő 

ran

te

us


Szabályai általában megfelelnek Nem választható választhatók k szét

kérdések sajátja.

aj bJ

lQuie - res

bai

lar

con

ej

mi

k e t t ő s 

magyar szótagolás szabályainak.

magánhangzók:

fuer-te, pue-do, ha-céis, va-rio, sa-fió, sies-ta a ch, II, rr mássalhangzók:

mu-cho, e-lia, pe-rra

mássalhangzó+r és cr, gr, pl, bl, fl, cl, gl):

mássalhangzó+1 csoportok (pr, br, fr, tr, dr,

a-pra-ve-char, a-pfi-car, a-brir, Á-fri-ca, a-trás, de-ela-rar, ma-gra 16

17

I[

Az írásjelek használata

Egyéb esetben a

(Uso de los signos de puntuación) magyartól a)

d ő - , 

e l t é r ő 

sajátosságok

iQué

La muchacha con quien me viste es mi novia.

és

akarsz jönni? sorpresa! Micsoda meglepetés!

lQuier es venir? venir?

elmarad.

nekem ajándékoztál.

felkiáltó mondatokat mondatok elején fordított kérilletve felkiáltójellel is ellát uk.

k é r d ő 

v e s s z ő 

Se extravió el libro que me regalaste. Elkallódott

menyasszonyom. EI

chico para quien te pedí el libro, ya me

aki számára elkértem

EI

t ő l e d 

10

könyv, amelyet lány, akivel láttál,

ha devuelto.

fiú,

könyvet, már visszaadta nekem.

Ha mondat tagolható, és részei közül csak az egyik k é r d ő ,  illetve felkiáltó j e l l e g ű ,  akkor csak ezt helyezzük m e g f e l e l ő  jelek közé. Pero

lt

10

sabías? Oe te tudtad?

Aquel día icuántos disgustos! Azon

ség!

napon mennyi kellemetlen-

b) Levélben a megszólítás után nem felkiáltójelet, hanem tot

vagy

sel


v e s s z ő t 

teszünk. A

k ö v e t k e z ő 

sor

n a g y b e t ű v e l , 

k e t t ő s p o n 

bekezdés-

querido amigo: Hace muchísimo tiempo no sé nada de ti, espero que ... Kedves Barátom! Már régóta nem tudok semmit rólad, remélem, hogy .. Mi

c) A hogy j e l e n t é s ű 

que

k ö t ő s z ó  e l ő t t 

a spanyol nem tesz

v e s s z ő t . 

jönni. Dice que no puede venir. Azt mondja, hogy nem tud jönni. Es

preciso que tú me ayudes. Szükséges, hogy segíts.

Trabaja tanto que no se le ve nunca. Annyit dolgozik, hogy so-

hasem látni.

d) A vonatkozó névmások (que, quien, el que, el cua/) elé csak akkor teszünk v e s s z ő t ,  ha az alárendelt mondat magyarázó, közbevetett j e l l e g ű ,  egy, már k e l l ő k é p p e n  meghatározott f ő n é v r ő l  mond valamit (az alárendelt mondat nélkül is tudnánk, k i r ő l ,  illetve m i r ő l  van szó). Juan, quien pasó un ano en Cuba, habla bien el espanol. János, aki beszé l spanyolul. egy évet töltött Kubában, jól beszél 18

19

I[

Az írásjelek használata

Egyéb esetben a

(Uso de los signos de puntuación) magyartól a)

d ő - , 

e l t é r ő 

sajátosságok

iQué

menyasszonyom. EI

akarsz jönni? sorpresa! Micsoda meglepetés!

chico para quien te pedí el libro, ya me

aki számára elkértem

EI

t ő l e d 

10

könyv, amelyet lány, akivel láttál,

La muchacha con quien me viste es mi novia.

és

lQuier es venir? venir?

elmarad.

nekem ajándékoztál.

felkiáltó mondatokat mondatok elején fordított kérilletve felkiáltójellel is ellát uk.

k é r d ő 

v e s s z ő 

Se extravió el libro que me regalaste. Elkallódott

ha devuelto.

fiú,

könyvet, már visszaadta nekem.

Ha mondat tagolható, és részei közül csak az egyik k é r d ő ,  illetve felkiáltó j e l l e g ű ,  akkor csak ezt helyezzük m e g f e l e l ő  jelek közé. Pero

lt

10

sabías? Oe te tudtad?

Aquel día icuántos disgustos! Azon

ség!

napon mennyi kellemetlen-

b) Levélben a megszólítás után nem felkiáltójelet, hanem tot

vagy

sel


v e s s z ő t 

teszünk. A


sor

n a g y b e t ű v e l , 

k e t t ő s p o n 

bekezdés-

querido amigo: Hace muchísimo tiempo no sé nada de ti, espero que ... Kedves Barátom! Már régóta nem tudok semmit rólad, remélem, hogy .. Mi

c) A hogy j e l e n t é s ű 

que

k ö t ő s z ó  e l ő t t 

a spanyol nem tesz

v e s s z ő t . 

jönni. Dice que no puede venir. Azt mondja, hogy nem tud jönni. Es

preciso que tú me ayudes. Szükséges, hogy segíts.

Trabaja tanto que no se le ve nunca. Annyit dolgozik, hogy so-

hasem látni.

d) A vonatkozó névmások (que, quien, el que, el cua/) elé csak akkor teszünk v e s s z ő t ,  ha az alárendelt mondat magyarázó, közbevetett j e l l e g ű ,  egy, már k e l l ő k é p p e n  meghatározott f ő n é v r ő l  mond valamit (az alárendelt mondat nélkül is tudnánk, k i r ő l ,  illetve m i r ő l  van szó). Juan, quien pasó un ano en Cuba, habla bien el espanol. János, aki beszé l spanyolul. egy évet töltött Kubában, jól beszél 18

19

ALAKTAN (MORFOLOcíA)

szófajok (Las partes del discurso) szófajokat a spanyolban két nagy csoportra oszthatjuk: egy ré szük kaphat jeleket vagy ragokat, más részük nem. Eszerint beszélünk többalakú szófajokról (P RTES VARl BLES) és egyalakú szófajokról f ő n é v ,  (PARTE INVARIABLES) Többalakú szófajok az ige, n é v e l ő ,  melléknév, a szám név és névmás. Egyalakú szófajok a határozószó, az elöljárószó, a k ö t ő s z ó  és az indulatszó. f ő n é v  (és Tulajdonképpen csak az igeragozási rendszer gazdag. f ő n e v e t  k í s é r ő  számnév, melléknév, n é v e l ő )  szóvégének módosulá sa nyelvtani nemet és számot képes csak kifejezni, nem pedig a név mondaton belüli szerepét (eseteket). Erre magyartól e l t é r ő e n  nem rago ragozá zás, s, hanem elöljárószók szolgálnak. A névszók közül egye düi névmásnak vannak k ü l ö n b ö z ő  alakjai mondatban betöltött szerepe szerint.

Az ige (EI verbo) Az ige alakjait két nagy csoportba oszthatjuk: igenevek (FORMAS tulajdonképpeni, ragozott igealakok (FORMAS PERSONALES). A ragozott igealakok állhatnak egy szó ból, ezek az e g y s z e r ű  igealakok (FORMAS SIMPLES): trabajas, trabajaste, tra baja rás stb. és több szóból - az haber ige ragozott alakjaiból és NOMINALES vagy FORMAS NO PERSONALES) és

i g e n e v é b ő l 

(FORMAS COMPUESTAS), pl.

has trabajado, habías trabajado stb. Mivel az

haber igének ezekben az alakokban saját jelentése nincs, csupán egy másik ige egyik idejének kifejezésében segédkezik, segédigének (VER BO AUXILlAR) nevezzük. 20

A spanyol igék három igeragozási típusba CON UGAClÓN tartoznak e l s ő  ragozásúak igeneve -ar, a második ragozásúaké -er, harmadik ragozásúak pedig -ir v é g z ő d é s ű E l s ő  ragozású tehát pl. az hablar beszélni második ragozású pl. a omer enni harmadik rago zású pl. vivir élni ige. Az igék tövét amelyhez a ragok nagy részét kapcsoljuk, az -ar, -er -ir v é g z ő d é s  elhagyása után kapjuk meg Pél dáinkban az i g e t ő  tehát: habl-, com- viv-

Az

Az

igenevek (Las

formas no personales del verbo)

Az úgynevezett mondatrövidítésben betöltött fontos s z e r e p ü k r ő l  mondattanban 147-161. oldalon 147.,156., f ő n é v i  i g e n é v r ő l  157., 161. oldalon, a határozói i g e n é v r ő l  pedig 154., 156 és 160. oldalon szólunk. A melléknévi igenév (EI participio) hablar

comer

vivir

hablado

comido

vivido

Néhány ige participiója rendhagyó. A legfontosabbak:

abrir:

abierto

mori r:

muerto

cubrir:

cubierto

poner:

puesto

decir:

dicho

romper:

roto

escribir:

escrito

ver:

visto

hacer:

hecho

volver:

vuelto

Jelentése általában megegyezik a magyar múlt i d e j ű  melléknévi igen év jelen jelentésé tésével. vel. A participio - a melléknevekhez melléknevekhez hason hasonlóan lóan f ő n é v v e l ,  amelyre vonatkozik. nemben és számban egyezik avval el libro leído az elolvasott könyv los tejidos comprados a megvásárolt szövetek

Spanyolországban beszélt nyelvek kinyitott ablak

las lenguas habladas en Espana

la ventana abierta

21

A spanyol igék három igeragozási típusba CON UGAClÓN tartoznak e l s ő  ragozásúak igeneve -ar, a második ragozásúaké -er, harmadik ragozásúak pedig -ir v é g z ő d é s ű E l s ő  ragozású tehát pl. az hablar beszélni második ragozású pl. a omer enni harmadik rago zású pl. vivir élni ige. Az igék tövét amelyhez a ragok nagy részét kapcsoljuk, az -ar, -er -ir v é g z ő d é s  elhagyása után kapjuk meg Pél dáinkban az i g e t ő  tehát: habl-, com- viv-

ALAKTAN (MORFOLOcíA)

Az

szófajok (Las partes del discurso) szófajokat a spanyolban két nagy csoportra oszthatjuk: egy ré szük kaphat jeleket vagy ragokat, más részük nem. Eszerint beszélünk többalakú szófajokról (P RTES VARl BLES) és egyalakú szófajokról f ő n é v ,  (PARTE INVARIABLES) Többalakú szófajok az ige, n é v e l ő ,  melléknév, a szám név és névmás. Egyalakú szófajok a határozószó, az elöljárószó, a k ö t ő s z ó  és az indulatszó. f ő n é v  (és Tulajdonképpen csak az igeragozási rendszer gazdag. f ő n e v e t  k í s é r ő  számnév, melléknév, n é v e l ő )  szóvégének módosulá sa nyelvtani nemet és számot képes csak kifejezni, nem pedig a név mondaton belüli szerepét (eseteket). Erre magyartól e l t é r ő e n  nem rago ragozá zás, s, hanem elöljárószók szolgálnak. A névszók közül egye düi névmásnak vannak k ü l ö n b ö z ő  alakjai mondatban betöltött szerepe szerint.

Az

A melléknévi igenév (EI participio) hablar

comer

vivir

hablado

comido

vivido

Néhány ige participiója rendhagyó. A legfontosabbak:

NOMINALES vagy FORMAS NO PERSONALES) és

abrir:

abierto

mori r:

muerto

cubrir:

cubierto

poner:

puesto

decir:

dicho

romper:

roto

escribir:

escrito

ver:

visto

hacer:

hecho

volver:

vuelto

Jelentése általában megegyezik a magyar múlt i d e j ű  melléknévi igen év jelen jelentésé tésével. vel. A participio - a melléknevekhez melléknevekhez hason hasonlóan lóan f ő n é v v e l ,  amelyre vonatkozik. nemben és számban egyezik avval

i g e n e v é b ő l 

(FORMAS COMPUESTAS), pl.

formas no personales del verbo)

Az úgynevezett mondatrövidítésben betöltött fontos s z e r e p ü k r ő l  mondattanban 147-161. oldalon 147.,156., f ő n é v i  i g e n é v r ő l  157., 161. oldalon, a határozói i g e n é v r ő l  pedig 154., 156 és 160. oldalon szólunk.

Az ige (EI verbo) Az ige alakjait két nagy csoportba oszthatjuk: igenevek (FORMAS tulajdonképpeni, ragozott igealakok (FORMAS PERSONALES). A ragozott igealakok állhatnak egy szó ból, ezek az e g y s z e r ű  igealakok (FORMAS SIMPLES): trabajas, trabajaste, tra baja rás stb. és több szóból - az haber ige ragozott alakjaiból és

igenevek (Las

el libro leído az elolvasott könyv

has trabajado, habías trabajado stb. Mivel az

los tejidos comprados a megvásárolt szövetek

haber igének ezekben az alakokban saját jelentése nincs, csupán egy

Spanyolországban beszélt nyelvek kinyitott ablak

las lenguas habladas en Espana

másik ige egyik idejének kifejezésében segédkezik, segédigének (VER BO AUXILlAR) nevezzük.

la ventana abierta

21

20

III

szerepénél nél azonban még fontosabb, hogy az haber segéd j e l z ő i  szerepé összetett ett igealakokat al kotja. ige ragozott alakjai hoz kapcsolódva az összet Ilyenkor változatlan, -o v é g z ő d é s ű ,  a cselekvés alanyának és tárgyá nak számától és n e m é t ő l  függetlenül. María se ha levantado temprano. Mária koránt kelt. Los muchachos han dormido bien. A fiúk jó aludtak. Está de cumpleanos: todos la hemos felicitado. Születésnapja van: mindnyájan felköszöntö felköszöntöttük. ttük. f ő n é v i 

igenév (EI infinitivo)

(-ar, -er, -ir v é g z ő d é s ű )  alakja (INFINITIVO SIMPLE) szerepel a szótárakban, mint az ige "neve". Összetett alakját (INFINITIVO COMpar PUESTO) megkapjuk, ha az haber f ő n é v i  igenévhez hozzátesszük

A ragozott igealakok (Las formas personales del verbo) A s anyol ige sokkal több ragozott alakot vehet fel, mint a magyar: míg nyelvünkben egy igének kb. 80 ragozott alakja van, addig a spa nyolban kb. 200. E különbség oka, hogy a spanyol több i g e i d ő t  és módot különböztet meg mint a magyar: négy módja és nyolc ideje van. Nem rendelkezik viszont tárgyas ragozással, ezért mindig ügyeI nünk kell, hogy a magyar tárgyas ragozást m e g f e l e l ő  névmási alak kal pótoljuk. Látom. Lo veo.

E g y s z e r ű 

ticipiót.

Hogyan lehetséges, hogy egy nyelv a természetesen l é t e z ő  három i d ő  (je múlt j ö v ő )  mellett más i d ő k e t  is ismer és használ? Ha jelennek azt a pillanatot nevezzük, amikor beszélünk, akkor megálla píthatjuk, hogya magyar nyelvben egy jelen idejCí ige vonatkozhat múltban ejátszódott cselekvésre, pl. Kolumbusz azt hitte, hogy Indiában van.

len

Egyszeru igenév

f ő n é v i 

Összetett f ő n é v i 

Látlak. Te veo.

igenév

hablar

comer

vivir

hablar

comer

viv!!:

haber hablado

haber

comido

haber vivido

i d e j ű  ige j ö v ő r e ,  pl. Amire megérkezünk, már nyolc is elmúlt.

egy múlt egy

A határozói igenév

(EI

gerundio)

E g y s z e r ű  és összetett alakja van. Az. összetett alak az haber segéd ige gerundiójából és f ő i g e  participiójából áll.

Egyszeru

határozói Összetett határozói igenév

22

hablar

comer

vivir

hablando

comiendo

viviendo

habiendo hablado

habiendo

habiendo vivido

comido

j ö v ő  i d e j ű  pedig múltra, pl. Megígérte, hogy clJQgjönni,

és el is

jött.

A magyar nyelv ezekben az összetett mondatokban jelennek nem a be széd pillanatát tekinti, hanem egy másik ige által meghatározott i d ő p o n t o t  (azt hitte; megígérte; amire megérkezünk), más szóval mondatokban a je len (mint viszonyíto viszonyított tt jelen) e g y i d e j ű s é g e t ,  múlt (mint viszonyított múlt) e l ő j ö v ő  pedig (mint viszonyított j ö v ő )  u t ó i d e j ű s é g e t  fejez ki. A ma i d e j ű s é g e t ,  gyar ige alakjai tehát t ö b b é r t é k ű e k ,  egyaránt hasznáihatók abszolút, a beszéd pillanatához viszonyított és relatív egy másik ige idejéhez viszonyított érték kel.

23

III

szerepénél nél azonban még fontosabb, hogy az haber segéd j e l z ő i  szerepé összetett ett igealakokat al kotja. ige ragozott alakjai hoz kapcsolódva az összet Ilyenkor változatlan, -o v é g z ő d é s ű ,  a cselekvés alanyának és tárgyá nak számától és n e m é t ő l  függetlenül. María se ha levantado temprano. Mária koránt kelt. Los muchachos han dormido bien. A fiúk jó aludtak. Está de cumpleanos: todos la hemos felicitado. Születésnapja van: mindnyájan felköszöntö felköszöntöttük. ttük. f ő n é v i 

igenév (EI infinitivo)

(-ar, -er, -ir v é g z ő d é s ű )  alakja (INFINITIVO SIMPLE) szerepel a szótárakban, mint az ige "neve". Összetett alakját (INFINITIVO COMpar PUESTO) megkapjuk, ha az haber f ő n é v i  igenévhez hozzátesszük

A ragozott igealakok (Las formas personales del verbo) A s anyol ige sokkal több ragozott alakot vehet fel, mint a magyar: míg nyelvünkben egy igének kb. 80 ragozott alakja van, addig a spa nyolban kb. 200. E különbség oka, hogy a spanyol több i g e i d ő t  és módot különböztet meg mint a magyar: négy módja és nyolc ideje van. Nem rendelkezik viszont tárgyas ragozással, ezért mindig ügyeI nünk kell, hogy a magyar tárgyas ragozást m e g f e l e l ő  névmási alak kal pótoljuk. Látom. Lo veo.


ticipiót.

Hogyan lehetséges, hogy egy nyelv a természetesen l é t e z ő  három i d ő  (je múlt j ö v ő )  mellett más i d ő k e t  is ismer és használ? Ha jelennek azt a pillanatot nevezzük, amikor beszélünk, akkor megálla píthatjuk, hogya magyar nyelvben egy jelen idejCí ige vonatkozhat múltban ejátszódott cselekvésre, pl. Kolumbusz azt hitte, hogy Indiában van.

len

Egyszeru igenév

f ő n é v i 

Összetett f ő n é v i 

Látlak. Te veo.

hablar

comer

vivir

hablar

comer

viv!!:

haber hablado

igenév

haber

i d e j ű  ige j ö v ő r e ,  pl. Amire megérkezünk, már nyolc is elmúlt.

egy múlt

haber vivido

comido

egy

A határozói igenév

(EI

gerundio)

E g y s z e r ű  és összetett alakja van. Az. összetett alak az haber segéd ige gerundiójából és f ő i g e  participiójából áll.

Egyszeru

határozói Összetett határozói igenév

hablar

comer

vivir

hablando

comiendo

viviendo

habiendo hablado

habiendo

habiendo vivido

comido

j ö v ő  i d e j ű  pedig múltra, pl. Megígérte, hogy clJQgjönni,

és el is

jött.

A magyar nyelv ezekben az összetett mondatokban jelennek nem a be széd pillanatát tekinti, hanem egy másik ige által meghatározott i d ő p o n t o t  (azt hitte; megígérte; amire megérkezünk), más szóval mondatokban a je len (mint viszonyíto viszonyított tt jelen) e g y i d e j ű s é g e t ,  múlt (mint viszonyított múlt) e l ő j ö v ő  pedig (mint viszonyított j ö v ő )  u t ó i d e j ű s é g e t  fejez ki. A ma i d e j ű s é g e t ,  gyar ige alakjai tehát t ö b b é r t é k ű e k ,  egyaránt hasznáihatók abszolút, a beszéd pillanatához viszonyított és relatív egy másik ige idejéhez viszonyított érték kel.

22

23

magyar

neve jelen múlt

i g e i d ő 

Igemódok jelentése

i d ő 

jelen vagy

e g y i d e j ű s é g 

i d ő 

múlt vagy

e l ő i d e j ű s é g 

vagy

u t ó i d e j ű s é g 

j ö v ő 

j ö v ő  i d ő 

I g e i d ő k 

spanyol ban nincs meg az i g e i d ő k n e k  ez t ö b b é r t é k ű s é g e ,  következésképpen több alakra van szükség különösen az összetett mondatokban - az i g e i d ő k  egymáshoz való viszonyának kifejezésére.

Az igealakok nagyobb számának a spanyolban az a másik oka, hogy a spanyol spanyol a múltba és j ö v ő b e n  kétféleképp kétféleképpen en tudja cselek vést ábrázolni: folyamatában vagy befejezettségében. Hizo és hacía pl. egyaránt az hacer ige múlt i d e j ű  alakjai, de fordításuk 'megcsinál ta', illetve 'csinálta', az e l s ő  befejezett, a második folyamatos múlt. az árnyalatokat magyar - k ü l ö n b ö z ő  múlt i d ő k  hiányában néha i g e k ö t ő k  segítségéve fejezi ki: az i g e k ö t ő  ilyenkor befejezett ségre utal. A spanyol ige négy módja a k i j e l e n t ő  mód (MODO INDICATIVO), köt ő m ó d  (MODO

felszólító mód

feltételes mó (MODO CONDICIONAL) és SUBJUNTIVO), (MODO IMPERATIVO). A magyarhoz hasonlóan a k i j e l e n t

mód a leggazdagabb je van. A spanyol i g e

i d ő k b e n , 

ő 

míg a felszólító módnak egyetlen ide

i d ő k  k ö v e t k e z ő k :  jelen i d ő  (PRESENTE), közelmúlt (PRETÉRITO PERFECTO), e l b e s z é l ő  múlt (PREfÉRITO INDEFINIDO), elbes z é l ő  régmúlt (PRETÉRITO ANTERIOR), folyamatos múlt (PRETÉRITO IMPERFE TO), folyamatos régmúlt (PRETÉRITO PLUSCUAMPERFECTO), j ö v ő  (FUTURO IMPERFECTO), befejezett j ö v ő  (FUTURO PERFECTO). Az egyes módokban kö v e t k e z ő  i d ő k  fordulnak e l ő  (példaképp az hab/ar ige egyes szám má

sodik

s z e m é l y ű 

alakjaival).

lndicativo

Presente

hablas

hables

hablarías

Pretérito perfecto

has hablado

hayas hablado

habrías hablado

Pretérito indefinido

Pretérito anterior Pretérito imperfecto

habla

hablaste hubiste hablado**

hablases

hablabas

vagy

hablaras hubieses hablado

Pretérito pluscuamperfecto

habías hablado

vagy

Futuro imperfecto

hablarás

hablares**

Futuro perfecto

habrás hablado

hablado**

hubieras hablado

hubieres

Ahogy táblázatunkból is kiderül, a spanyol spanyol az egy szóból álló, egy(TIEMPOS összetett i d ő k e t  is (TIEMPOS mellett használ SIMPLES) i d ő k  COMPUESTOS), amelyek az haber segédige e g y s z e r ű  alakjaiból és f ő i g e  melléknévi i g e n e v é b ő l  állnak. Tekintve az haber ige e g y s z e r ű  alakjai nak e nagy fontosságát, külön táblázatban mutatjuk be ő k e t . 

szeru

A feltételes

** Alig

inkább beszélünk.

módban

(CONDICIONAL COMPUESTO)

24

Subjuntivo

e g y s z e r ű  (CONDIClONAL SIMPLE)

és összetett alakról

használt alakok.

25

magyar

neve jelen múlt

i g e i d ő 

Igemódok jelentése

I g e i d ő k 

i d ő 

jelen vagy


i d ő 

múlt vagy


vagy

u t ó i d e j ű s é g 

j ö v ő 


spanyol ban nincs meg az i g e i d ő k n e k  ez t ö b b é r t é k ű s é g e ,  következésképpen több alakra van szükség különösen az összetett mondatokban - az i g e i d ő k  egymáshoz való viszonyának kifejezésére.

Az igealakok nagyobb számának a spanyolban az a másik oka, hogy a spanyol spanyol a múltba és j ö v ő b e n  kétféleképp kétféleképpen en tudja cselek vést ábrázolni: folyamatában vagy befejezettségében. Hizo és hacía pl. egyaránt az hacer ige múlt i d e j ű  alakjai, de fordításuk 'megcsinál ta', illetve 'csinálta', az e l s ő  befejezett, a második folyamatos múlt. az árnyalatokat magyar - k ü l ö n b ö z ő  múlt i d ő k  hiányában néha i g e k ö t ő k  segítségéve fejezi ki: az i g e k ö t ő  ilyenkor befejezett ségre utal. A spanyol ige négy módja a k i j e l e n t ő  mód (MODO INDICATIVO), köt ő m ó d  (MODO

felszólító mód

feltételes mó (MODO CONDICIONAL) és SUBJUNTIVO), (MODO IMPERATIVO). A magyarhoz hasonlóan a k i j e l e n t

mód a leggazdagabb je van. A spanyol i g e

i d ő k b e n , 

ő 

míg a felszólító módnak egyetlen ide

i d ő k  k ö v e t k e z ő k :  jelen i d ő  (PRESENTE), közelmúlt (PRETÉRITO PERFECTO), e l b e s z é l ő  múlt (PREfÉRITO INDEFINIDO), elbes z é l ő  régmúlt (PRETÉRITO ANTERIOR), folyamatos múlt (PRETÉRITO IMPERFE TO), folyamatos régmúlt (PRETÉRITO PLUSCUAMPERFECTO), j ö v ő  (FUTURO IMPERFECTO), befejezett j ö v ő  (FUTURO PERFECTO). Az egyes módokban kö v e t k e z ő  i d ő k  fordulnak e l ő  (példaképp az hab/ar ige egyes szám má

sodik

s z e m é l y ű 

alakjaival).

lndicativo

Subjuntivo

Presente

hablas

hables

hablarías

Pretérito perfecto

has hablado

hayas hablado

habrías hablado

Pretérito

habla

hablaste

indefinido

hubiste

Pretérito anterior

hablado**

hablases

Pretérito imperfecto

vagy

hablabas

hablaras hubieses hablado

Pretérito pluscuamperfecto

habías hablado

vagy

Futuro imperfecto

hablarás

hablares**

Futuro perfecto

habrás hablado

hablado**

hubieras hablado

hubieres

Ahogy táblázatunkból is kiderül, a spanyol spanyol az egy szóból álló, egy(TIEMPOS összetett i d ő k e t  is (TIEMPOS mellett használ SIMPLES) i d ő k  COMPUESTOS), amelyek az haber segédige e g y s z e r ű  alakjaiból és f ő i g e  melléknévi i g e n e v é b ő l  állnak. Tekintve az haber ige e g y s z e r ű  alakjai nak e nagy fontosságát, külön táblázatban mutatjuk be ő k e t . 

szeru

A feltételes

** Alig

inkább beszélünk.

e g y s z e r ű  (CONDIClONAL SIMPLE)

módban

(CONDICIONAL COMPUESTO)

és összetett alakról

használt alakok.

25

24

IIII Az. haber segédige egyszeru alakjai K i j e l e n t ő 

A k i j e l e n t ő 

(Los tiempos del

mód

Jelen

E l b e s z é l ő 

múlt

Folyamatos múlt

A jelen

hube

había

habré

has

hubiste

habías

habrás

ha

hubo

había

habrá

hemos

hubimos

habíamos

habremos

habéis

hubisteis

habíais

habréis

han

hubieron

habían

habrán

K ö t ő m ó d 

Folyamatos múlt

hablo hablas habl hablamos habláis hablan

J ö v ő 

hubiere

hayas

hubieses

hubieras

hubieres

Senor profesor kat?

haya

hubiese

hubiera

hubiere

hayamos

hubiésemos

hubiéramos

hubiéremos

hayáis

hubieseis

hubierais

hubiereis

hayan

hubiesen

hubieran

hubieren

lL

habrían 26

vivQ

c o m ~ 

v i v ~ 

comemos coméis comen

vivimos

vives

v i v ~ 

viven

a) az

labro

i l l e t ő e n . 

las ventanas? Tanár

úr, kinyissam

az ablako-

traduzco también? Fordítsam is?


mód jelent idejét nem használhat uk

e g y i d e j ű s é g e t  k i f e j e z ő 

f ő m o n d a t b a n 

az ige

alárendelt mellékmondatban akkor, ha közelmúltat (PRETÉRI-

múlt i d ő b e n  áll, kivéve

TO PERFECTO)

Colón creía que estaba en la India. Kolumbusz azt

Jelen

habríais

comQ comes

tünk c é l s z e r ű s é g é t ,  s z ü k s é g s z e r ű s é g é t 

Feltételes mó

habríamos

vivir

Használata általában megegyezik magyarral. A magyartól elté mód jelen i d ő t  használunk olyan kérdésekben, ame lyekkel b e s z é l g e t ő p a r t n e r ü n k  véleményét kérjük egy-egy cselekede

hubiera

habría

(EI presente)

r ő e n  k i j e l e n t ő 

hubiese

habrías

modo indicativo

comer

hablar

haya

habría

i d ő i 

J ö v ő 

he

Jelen

i d ő 

mó

hitte

hogy In-

diában van. b)

cuando (amikor) és más

i d ő h a t á r o z ó - s z ó k 

re vonatkoznak.

Cuando termines el traba trabajo, jo, Il mame.

után, ha azok a

Amikor

befejezed

j ö v ő 

munkát

hívj föl. No me voy hasta que no te convenza. Nem megyek el addig, amíg

meg nem

g y ő z l e k . 

27

IIII Az. haber segédige egyszeru alakjai


(Los tiempos del

mód

K i j e l e n t ő 

Jelen

E l b e s z é l ő 

A jelen

Folyamatos

múlt

i d ő i 

modo indicativo

(EI presente)

J ö v ő 

múlt

he

hube

había

habré

has

hubiste

habías

habrás

ha

hubo

había

habrá

hemos

hubimos

habíamos

habremos

habéis

hubisteis

habíais

habréis

han

hubieron

habían

habrán

vivir

comer

hablar hablo hablas habl hablamos habláis hablan

comQ comes

vivQ

c o m ~ 

v i v ~ 

comemos coméis comen

vivimos

vives

v i v ~ 

viven

Használata általában megegyezik magyarral. A magyartól elté mód jelen i d ő t  használunk olyan kérdésekben, ame lyekkel b e s z é l g e t ő p a r t n e r ü n k  véleményét kérjük egy-egy cselekede


Jelen

i d ő 

mó

r ő e n  k i j e l e n t ő 

Folyamatos múlt

J ö v ő 

haya

hubiese

hubiera

hubiere

hayas

hubieses

hubieras

hubieres

Senor profesor kat?

tünk c é l s z e r ű s é g é t ,  s z ü k s é g s z e r ű s é g é t 

haya

hubiese

hubiera

hubiere

hayamos

hubiésemos

hubiéramos

hubiéremos

hayáis

hubieseis

hubierais

hubiereis

hayan

hubiesen

hubieran

hubieren

lL

las ventanas? Tanár

úr, kinyissam

az ablako-

traduzco también? Fordítsam is?


a) az

labro

i l l e t ő e n . 

mód jelent idejét nem használhat uk

e g y i d e j ű s é g e t  k i f e j e z ő 

f ő m o n d a t b a n 

az ige

alárendelt mellékmondatban akkor, ha közelmúltat (PRETÉRI-

múlt i d ő b e n  áll, kivéve

TO PERFECTO)

Feltételes mó

Colón creía que estaba en la India. Kolumbusz azt

Jelen

hitte

habría

b)

habrías

cuando (amikor) és más

i d ő h a t á r o z ó - s z ó k 

re vonatkoznak.

habría

Cuando termines el traba trabajo, jo, Il mame.

habríamos

után, ha azok a

Amikor

befejezed

munkát

No me voy hasta que no te convenza. Nem megyek el addig, amíg

habrían

meg nem

g y ő z l e k . 

27

26

A közelmúlt (EI

pretérito perfecto)

Összetett i g e i d ő ,  az haber segédige követi a participio.

k i j e l e n t ő 

Az e l b e s z é l ő 

mód jelen

i d e j ű 

alak-

hablar

jait

hablar

comer

vivir

he

he

he

has

has

has

ha

hemos

hablado

han

ha

hemos habéis han

A közelmúltat használjuk olyan kifejezésére, amely egy még nem lezárult i d ő ebben a században stb.).

ha

comido

múlt

s z a k b a n 

hemos habéis han

i d e j ű 

ment

vivido

cselekvés cselek vés vagy történ és

végbe (ma, ezen a héten,

me he levantado tarde. Ma k é s ő n  keltem. Este ario hemos tenido buena cosecha. Idén jó termésünk volt. Hoy

b)

j ö v ő 

hívj föl.

habríais

a)

hogy In-

diában van.

b e s z é l ő  szerint hatását csolódik a jelenhez.

jelen pillanatig érezteti, szorosan kap-

Me has prometido estudiar ni fogsz?

lverdad? Ugye megígérted, hogy tanul

h a b l ~ 

hablaste hablQ hablamos hablasteis hablaron

múlt (EI

pretérito indefinido)

comer comi

comiste comiQ comimos comisteis comieron

vivir

vivi viviste viviQ vivimos vivisteis vivieron

múltban rendhagyó igéket lásd az 54. oldalon. Az elolyan befejezett cselekvést, illetve történést jelöl, amely egy már lezárult i d ő s z a k b a n  ment végbe. Az e l b e s z é l ő 

b e s z é l ő 

múlt

Ayer me levanté temprano. Tegnap korán keltem. En el siglo pasado inventaron muchas casas. múlt században sok felfedezést tettek.

Nací en 1955 1955-ben születtem. a spanyol leggyakrabban használt befejezett igealakja. beszélt spanyol nyelvben (és különösen Amerikában) nemegyszer a közelmúlt rovására, szinte mint egyetlen befejezett múltat használják. Az e l b e s z é l ő  múlt

múlt i d e j ű 

En los arios sesenta la navegación espacial ha realizado progresos extraordinarios. hatvanas években az ű r h a j ó z á s  rendkívüli mér

tékben

28

f e j l ő d ö t t . 

29

A közelmúlt (EI

pretérito perfecto)

Összetett i g e i d ő ,  az haber segédige követi a participio.



mód jelen

i d e j ű 

alak-

hablar

comer

he

he

he

has

has

has

ha

hablado

hemos han

ha

A közelmúltat használjuk olyan kifejezésére, amely a)

egy még nem lezárult i d ő ebben a században stb.).

ha

comido

hemos habéis han

múlt

s z a k b a n 

i d e j ű 

ment

múltban rendhagyó igéket lásd az 54. oldalon. Az elolyan befejezett cselekvést, illetve történést jelöl, amely egy már lezárult i d ő s z a k b a n  ment végbe. Az e l b e s z é l ő 

b e s z é l ő 

cselekvés cselek vés vagy történ és

múlt

Ayer me levanté temprano. Tegnap korán keltem. En el siglo pasado inventaron muchas casas. múlt században sok

végbe (ma, ezen a héten,

felfedezést tettek.

Nací en 1955 1955-ben születtem.

me he levantado tarde. Ma k é s ő n  keltem. Este ario hemos tenido buena cosecha. Idén jó termésünk volt. Hoy

b)

vivi viviste viviQ vivimos vivisteis vivieron

comiste comiQ comimos comisteis comieron

hablaste hablQ hablamos hablasteis hablaron

vivido

hemos habéis han

vivir

comi

h a b l ~ 

vivir

pretérito indefinido)

comer

hablar

jait

múlt (EI

a spanyol leggyakrabban használt befejezett igealakja. beszélt spanyol nyelvben (és különösen Amerikában) nemegyszer a közelmúlt rovására, szinte mint egyetlen befejezett múltat használják. Az e l b e s z é l ő  múlt

b e s z é l ő  szerint hatását csolódik a jelenhez.

jelen pillanatig érezteti, szorosan kap-

Me has prometido estudiar ni fogsz?

lverdad? Ugye megígérted, hogy tanul

múlt i d e j ű 

En los arios sesenta la navegación espacial ha realizado progresos extraordinarios. hatvanas években az ű r h a j ó z á s  rendkívüli mér

tékben

f e j l ő d ö t t . 

28

29

pa

II Az e l b e s z é l ő 

az

régmúlt (EI pretérito anterio anterior) r)

Összetett igealak, amelyet az haber segédige azt k ö v e t ő  participio alkot. hablar

hube hubiste hubo hubimos hubisteis hubieron

comer

hube hubiste hubo hablado hubimos hubisteis hubieron

comido

A folyamatos

múltja

e l b e s z é l ő 

és


Jelentésee a folyamatos régmúltéhoz hasonló (I. 33. oldal), tehát egy Jelentés másik múlt i d e j ű  cselekvés e l ő t t  végbement cselekvést vagy történést jelöl. A különbség az, hogy ebben az esetben a két múlt közt eltelt i d ő  nagyon rövid, amit rendszerint egy alighogy; rögtön aztán, hogy típusú határozószó is jelöl (tan pronto como; no bien; luego que; así que; apenas que).

Apenas hubo amanecido, emprendí la marcha. Alighogy hajnalodott, útnak indultam.

Cuando hubo terminado la guerra, se comenzó la reconstrucción del país. Amint b e f e j e z ő d ö t t  háború m e g k e z d ő d ö t t  az ország új-

jáépítése.

régmúlt kizárólag az írott nyelvben fordul e l ő ,  de ott Helyette az e g y s z e r ű  e l b e s z é l ő  múltat vagy folyamatos régmúltat használjuk.

Az e l b e s z é sem gyakori.

l ő 

pretérito imperfecto)

vivía vivías vivía

com@

comíamos comíais comían

vivíamos

vivíais vivían

Ebben az i d ő b e n  mindössze két ige rendhagyó: ser imperfectója era stb., ir imperfectója iba stb. A folyamatos

sére szolgál: a)

múlt

olyan múltbeli cselekvés vagy történés kifejezé-

amelynek kezdete és vége ismeretlen, k ö z e l e b b r ő l  maghatározatlan, vagy b e s z é l ő  számára nem fontos. Estudiaba nem feltételezi a cselekvés befejezettségét (bár nem is zárja ki), ha estudiado befejezett cselekvésre utal. Az imperfecto hosszabb ideig tartó cselekvések, leírások, az állóképek, az állapotok ideje; míg történést, mozgást az e l b e s z é l ő  múlt fejezi ki. Tenía veinte anos me encontraba extrano en mi propio país. No compraba el periódico, no asistía las clases, no escuchaba la radio. Uuan Goytisolo) Húszéves voltam, és saját hazámban idegennek éreztem magam. Nem vásároltam újságo t, nem jártam el az órákra, nem hallgattam rádiót.

b) amely a múltban rendszeresen EI

i s m é t l ő d ö t t , 

szokásos volt.

invierno pasado podía esquiar todos los días.

den nap síelhettem. En las

vacaciones siempre me levantaba

mindig hatkor keltem.

30

vivir

comía comías

hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban

vivido

(EI

comer

hablar

vivir

múlt

múlt télen min-

las seis.

s z ü n i d ő b e n 

31

pa

II Az e l b e s z é l ő 

az

régmúlt (EI pretérito anterio anterior) r)

Összetett igealak, amelyet az haber segédige azt k ö v e t ő  participio alkot. hablar


comer

hube hubiste hubo hablado hubimos hubisteis hubieron

A folyamatos

múltja


és

comido

vivir

vivía vivías vivía

com@

comíamos comíais comían

vivíamos

vivíais vivían

Ebben az i d ő b e n  mindössze két ige rendhagyó: ser imperfectója era stb., ir imperfectója iba stb.

Jelentésee a folyamatos régmúltéhoz hasonló (I. 33. oldal), tehát egy Jelentés másik múlt i d e j ű  cselekvés e l ő t t  végbement cselekvést vagy történést jelöl. A különbség az, hogy ebben az esetben a két múlt közt eltelt i d ő  nagyon rövid, amit rendszerint egy alighogy; rögtön aztán, hogy típusú határozószó is jelöl (tan pronto como; no bien; luego que; así que; apenas que).

Apenas hubo amanecido, emprendí la marcha. Alighogy hajnalodott, útnak indultam.

Cuando hubo terminado la guerra, se comenzó la reconstrucción del país. Amint b e f e j e z ő d ö t t  háború m e g k e z d ő d ö t t  az ország új-

jáépítése.

régmúlt kizárólag az írott nyelvben fordul e l ő ,  de ott Helyette az e g y s z e r ű  e l b e s z é l ő  múltat vagy folyamatos régmúltat használjuk.

Az e l b e s z é sem gyakori.

pretérito imperfecto)

comía comías

hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban

vivido

(EI

comer

hablar

vivir


múlt

l ő 

A folyamatos

múlt

sére szolgál: a)

olyan múltbeli cselekvés vagy történés kifejezé-

amelynek kezdete és vége ismeretlen, k ö z e l e b b r ő l  maghatározatlan, vagy b e s z é l ő  számára nem fontos. Estudiaba nem feltételezi a cselekvés befejezettségét (bár nem is zárja ki), ha estudiado befejezett cselekvésre utal. Az imperfecto hosszabb ideig tartó cselekvések, leírások, az állóképek, az állapotok ideje; míg történést, mozgást az e l b e s z é l ő  múlt fejezi ki. Tenía veinte anos me encontraba extrano en mi propio país. No compraba el periódico, no asistía las clases, no escuchaba la radio. Uuan Goytisolo) Húszéves voltam, és saját hazámban idegennek éreztem magam. Nem vásároltam újságo t, nem jártam el az órákra, nem hallgattam rádiót.

b) amely a múltban rendszeresen EI

i s m é t l ő d ö t t , 

szokásos volt.

invierno pasado podía esquiar todos los días.

den nap síelhettem. En las

vacaciones siempre me levantaba

mindig hatkor keltem.

múlt télen min-

las seis.

s z ü n i d ő b e n 

30

31

II c) amely egy másik múltbeli cselekvéssel párhuzamosan folyt le.

Mientras Pablo miraba la televisión,

televíziót nézte, Éva levelet írt. EI

Eva escribía cartas. Míg Pál

conferenciante explicaba y el público tomaba notas.

magyarázott,

Az e l ő a d ó 

közönség pedig jegyzetelt.

d) amely e g y i d e j ű  egy másik múlt i d e j ű  cselekvéssel (különösen tárgyi alárendelt mondatban, egy magyar jelen i d e j ű  alak m e g f e l e l ő

jeként). María tenía muchos libros. Mindnyájan tud tuk, hogy Máriának sok könyve van. Comprendí qu debía esforzarme para recuperar el tiempo perdido. Megértettem, hogy e r ő f e s z í t é s e k e t  kell tennem az elveszett i d ő 

Todos sabíamos qu

pótlására.

e) amely e l k e z d ő d ö t t ,  de félbeszakadt. Ilyenkor a magyarban gyakran a majdnem, csaknem határozószókat használjuk az ige mellett. Salía cuando Ilegó una visita. Indulóban voltam, amikor látogató érkezett. Le dio un dolor tan fuerte qu ya se moría; ahora está mejor. Olyan fájdalmai voltak, hogy csaknem meghalt; most jobban van. f)

Ha s z í v e s s é g r ő l  van szó, udvariasabb a jelen helyett folyamatos múltat használni.

favor. Egy szívességet akarok kérni lQué deseaba usted? Mit óhajt? lQué se le ofrecía? Miben lehetünk szolgálatára?

Quería pedirle un

gY

(EI

A folyamatos régmúlt pretérito pluscuamperfecto)

Összetett igealak, amelyet az haber segédige folyamatos múltja és az az k ö v e t ő  participio alkot. comer

hablar había habías había habíamos habíais habían

había habías

había habías hablado

había habíamos habíais habían

comido

había habíamos

vivido

habíais habían

Egy másik múlt i d e j ű  cselekvés e l ő t t  befejezett cselekvést vagy történést jelöl. Azt mondhatnánk tehát, hogy a régmúlt a múlt múltja, nem abszolút értelemben régi, hanem egy másiknál régebbi cselekvésre vonatkozik. Csak másik múlt i d e j ű  igealak vagy ritkábban elmúlt i d ő p o n t r a  vonatkozó i d ő m e g h a t á r o z á s  mellett használatos.

Estábamos cansados porque habíamos caminado mucho. Fáradtak voltunk, mert sokat gyalogoltunk. Recibí tu carta qu me habías escrito el 20 de mayo. Megkaptam május 20-án írt leveled.

ö n t ő l . 

folyamatos atos múltját használhat uk feltételes mód mód folyam kifejezésére.


Meg kellett volna mondanod nekem. Podíamos quedarnos en casa. Otthon maradhattunk volna.

Tenías qu

32

decírmelo.

33

II c) amely egy másik múltbeli cselekvéssel párhuzamosan folyt le.

Mientras Pablo miraba la televisión,

televíziót nézte, Éva levelet írt. EI

Eva escribía cartas. Míg Pál

conferenciante explicaba y el público tomaba notas.

magyarázott,

Az e l ő a d ó 

jeként). María tenía muchos libros. Mindnyájan tud tuk, hogy Máriának sok könyve van. Comprendí qu debía esforzarme para recuperar el tiempo perdido. Megértettem, hogy e r ő f e s z í t é s e k e t  kell tennem az elveszett i d ő 

Todos sabíamos qu

pótlására.

e) amely e l k e z d ő d ö t t ,  de félbeszakadt. Ilyenkor a magyarban gyakran a majdnem, csaknem határozószókat használjuk az ige mellett. Salía cuando Ilegó una visita. Indulóban voltam, amikor látogató érkezett. Le dio un dolor tan fuerte qu ya se moría; ahora está mejor. Olyan fájdalmai voltak, hogy csaknem meghalt; most jobban van. Ha s z í v e s s é g r ő l  van szó, udvariasabb a jelen helyett folyamatos múltat használni.

favor. Egy szívességet akarok kérni lQué deseaba usted? Mit óhajt? lQué se le ofrecía? Miben lehetünk szolgálatára?

Quería pedirle un

gY

A folyamatos régmúlt pretérito pluscuamperfecto)

Összetett igealak, amelyet az haber segédige folyamatos múltja és az az k ö v e t ő  participio alkot.

közönség pedig jegyzetelt.

d) amely e g y i d e j ű  egy másik múlt i d e j ű  cselekvéssel (különösen tárgyi alárendelt mondatban, egy magyar jelen i d e j ű  alak m e g f e l e l ő

f)

(EI

comer

hablar había habías había habíamos

había habías

había habías hablado

habíais habían

había habíamos habíais

comido

había habíamos

vivido

habíais habían

habían

Egy másik múlt i d e j ű  cselekvés e l ő t t  befejezett cselekvést vagy történést jelöl. Azt mondhatnánk tehát, hogy a régmúlt a múlt múltja, nem abszolút értelemben régi, hanem egy másiknál régebbi cselekvésre vonatkozik. Csak másik múlt i d e j ű  igealak vagy ritkábban elmúlt i d ő p o n t r a  vonatkozó i d ő m e g h a t á r o z á s  mellett használatos.

Estábamos cansados porque habíamos caminado mucho. Fáradtak voltunk, mert sokat gyalogoltunk. Recibí tu carta qu me habías escrito el 20 de mayo. Megkaptam május 20-án írt leveled.

ö n t ő l . 

folyamatos atos múltját használhat uk feltételes mód mód folyam kifejezésére.


Meg kellett volna mondanod nekem. Podíamos quedarnos en casa. Otthon maradhattunk volna.

Tenías qu

decírmelo.

33

32

j ö v ő  i d ő  j ö v ő  i d ő  v é g z ő d é s e 

hez járulnak

(EI

b)

futuro imperfecto)

i nem az ige tövéhez hanem a f

igenév

vivir

comer

hablar

ő n é v i 

h a b l a r ~ 

c o m e r ~ 

hablarás

comerás

vivirás

h a b l a r ~ 

c o m e r ~ 

v i v i r ~ 

hablaremos hablaréis hablarán

comeremos comeréis comerán

viviremos viviréis vivirán

alakokat használunk a j ö v ő  i d e j ű  cselekvés vagy törté nés kifejezésén kívül: a) jelen i d e j ű  l e h e t ő s é g ,  v a l ó s z í n ű s é g  érzékeltetésére, így pl. talán, v a l ó s z í n ű l e g ,  bizonyára, vajon módosító szavak által kísért, vala mint egyes ható igék fordítására.

hol van? otthon van. anos. Tendrá veinte Húszéves lehet. estará? Vajon

Estará en casa.

b)

quedarás estudiando hasta las cinco! Ötig tanulj! iMe traerás una botella de vino! Hozz egy üveg bort!

iTe

e l t é r ő e n 

nem használható j

feltételes k ö t ő s z ó  után. te portas bien, te lIevaré eine.

ö v ő  i d ő : 

a) si (ha)

Si

az

 szó után. comprenderás Amikor majd olyan érteni. ya las once Amikor megérkezik

ö v ő 

(EI

futuro perfecto

Összetett igeala amelyet az haber segédige azokat k ö v e t ő  particípio alakotna alakotnak. k.

habré habrás habr habrem os habréis habr éis habrán

j ö v ő  i d e j ű 

alakjai

és

comer

hablar

habré habrás habrá hablado habremos habréis habrán

A befejezett j ö v ő  olyan ki, amely egy másik j ö v ő  e l

V a l ó s z í n ű l e g 

felszólító mód helyett, különösen, ha kategorikus paranccsal for dulunk egy második személyhez.

A magyartól

A befejezett j

v i v i r ~ 

J ö v ő  i d e j ű 

lDónde

a cuando (amikor) i d ő h a t á r o z ó Cuando tengas mi edad me i d ő s  leszel mint én, meg fogsz Cuando Ilegue el tren, serán vonat, már 11 lesz.

comido

habré habrás habrá habremos habréis habrán

vivido

cselekvést vagy történést fejez végbemegy, ahhoz képest múlt lesz.

j ö v ő  i d e j ű  ő t t 

Cuando Ileguéis, habremos cenado. Mire vacsoráztunk.

m e g j ő t t ő k , 

mi már meg-

Használható múlt i d e j ű  jelentéssel is, amikor egy lehetséges, valóvégbement cselekvést fejez ki. Attila ya habrá Ilegado Madrid. Attila már bizonyára megérkezett

s z í n ű l e g 

Madridba.

Di un examen muy bueno: se habrá preparado con tiempo. Nagyon jól vizsgázott: úgy látszik, i d ő b e n  felkészült.

jól viselkedsz, elviszlek mo-

ziba. Si

jó 34

manana hace buen tiempo, haremos una excursión. Ha holnap i d ő  lesz, kirándulunk egyet. 35

j ö v ő  i d ő  j ö v ő  i d ő  v é g z ő d é s e 

hez járulnak

(EI

i nem az ige tövéhez hanem a f

ő n é v i 

igenév

vivir

comer

hablar h a b l a r ~ 

c o m e r ~ 

hablarás

comerás

vivirás

h a b l a r ~ 

c o m e r ~ 

v i v i r ~ 

hablaremos hablaréis hablarán

comeremos comeréis comerán

A befejezett j

v i v i r ~ 

az

viviremos viviréis vivirán

hol van? otthon van. anos. Tendrá veinte Húszéves lehet. estará? Vajon

Estará en casa.

b)

nem használható j

feltételes k ö t ő s z ó  után. te portas bien, te lIevaré eine.

alakjai

és

comido

habré habrás habrá habremos habréis habrán

vivido

cselekvést vagy történést fejez végbemegy, ahhoz képest múlt lesz.

j ö v ő  i d e j ű  ő t t 

m e g j ő t t ő k , 

mi már meg-

s z í n ű l e g 

Madridba.

ö v ő  i d ő : 

Di un examen muy bueno: se habrá preparado con tiempo. Nagyon jól vizsgázott: úgy látszik, i d ő b e n  felkészült.

a) si (ha)

Si

j ö v ő  i d e j ű 

Használható múlt i d e j ű  jelentéssel is, amikor egy lehetséges, valóvégbement cselekvést fejez ki. Attila ya habrá Ilegado Madrid. Attila már bizonyára megérkezett

quedarás estudiando hasta las cinco! Ötig tanulj! iMe traerás una botella de vino! Hozz egy üveg bort!

iTe


habré habrás habrá hablado habremos habréis habrán

Cuando Ileguéis, habremos cenado. Mire vacsoráztunk.

felszólító mód helyett, különösen, ha kategorikus paranccsal for dulunk egy második személyhez.

A magyartól

futuro perfecto

comer

A befejezett j ö v ő  olyan ki, amely egy másik j ö v ő  e l


(EI

Összetett igeala amelyet az haber segédige azokat k ö v e t ő  particípio alakotna alakotnak. k.

habré habrás habr habrem os habréis habr éis habrán

alakokat használunk a j ö v ő  i d e j ű  cselekvés vagy törté nés kifejezésén kívül: a) jelen i d e j ű  l e h e t ő s é g ,  v a l ó s z í n ű s é g  érzékeltetésére, így pl. talán, v a l ó s z í n ű l e g ,  bizonyára, vajon módosító szavak által kísért, vala mint egyes ható igék fordítására.

 szó után. comprenderás Amikor majd olyan érteni. ya las once Amikor megérkezik

ö v ő 

hablar

J ö v ő  i d e j ű 

lDónde

a cuando (amikor) i d ő h a t á r o z ó Cuando tengas mi edad me i d ő s  leszel mint én, meg fogsz Cuando Ilegue el tren, serán vonat, már 11 lesz.

b)

futuro imperfecto)

jól viselkedsz, elviszlek mo-

ziba. Si

jó

manana hace buen tiempo, haremos una excursión. Ha holnap i d ő  lesz, kirándulunk egyet. 35

34

....

IIII (EI

használata uso del modo subjuntivo)

k ö t ő m ó d  i d ő i  k ö t ő m ó d 

Míg a k i j e l e n t ő  mód segítségéve e g y s z e r ű e n  állítunk vagy taga dunk, pusztán tényeket közlünk, addig a k ö t ő m ó d  kifejezi a közöl tekhez való viszonyunkat (kívánság, érzelmek, kétkedés). A k ö t ő m ó d  sok esetben a magyar felszólító móddal rokon, néha a magyar feltéte les móddal fordítható, máskor a magyarban k i j e l e n t ő  módnak felel meg. Éppen a két nyelv közti e nagy különbség miatt a subjuntivo használata a spanyol nyelvtan egyik legnehezebben elsajátíthat elsajátíthatóó terü lete. K ö t ő m ó d o t  kell használni az olyan alárendelt mellékmondatok ban, ahol a f ő m o n d a t  igéje a)

óhajt, kívánságot, parancsot fejez ki. Quiero que estudies.

b)

l e h e t ő s é g e t 

Ojalá estudies. Bárcsak tanulnál. Quizás estudies. Talán tanulsz.

presente de subjuntivo)

h a b l ~ 

com9.

hables

comas

viv9. vivas

h a b l ~ 

com9.

viv9.

comamos comáis coman

hab en ( f ő m o n d a t i ) 

vivamos viváis vivan

használata:

quizás, acaso, tal vez (talán) módosítószók után. Quizás podamos ir juntos. Talán együtt mehetünk. Tal yez tengas razón. Talán igazad van.

Dudo que estudies. Kétlem, hogy tanulsz. Es posible que hayas estudiado. Lehetséges, hogy tanultál. k i f e j e z ő 

(EI

vivir

h a b l é i ~ 

a)

fejez ki.

Önállóan ( f ő m o n d a t b a n )  óhajt vagy kétkedést szók után (bárcsak, talán).

jelen ideje

hablemos

alegro de que estudies. Örülök, hogy tanulsz.

kétkedést,

tiempos del modo subjuntivo)

hablar

1. Önálló

akarom, hogy tanulj.

érzelmet (félelem, ör öm, szomo szomorúság rúság stb.) stb.) fejez ki. Me

c)

Azt

(Los

módosító-

Ezekben az esetekben k i j e l e n t ő  mód is használható. k ö t ő m ó d  az állítás és a tagadás közt mintegy ) e b e g ő "  mondatot tagadás felé közelíti. Tal yez tengas razón. Talán igazad van (bár én nem nagyon hiszem). Tal vez tienes razón. Talán (mégis) igazad van.

b) Az oja/á (bárcsak, óhaj ról van szó.

csak)

módosítószó után, ha még

t e l j e s ü l h e t ő 

iOjalá vuelva pronto! Bárcsak hamar megjönne! iOjalá pases el examen! Csak átmenj vizsgán! c)

Kívánságot k i f e j e a felszólító mód

z ő 

mondatokban. Kivéve második személyeket, kölcsönzi alakjait.

k ö t ő m ó d b ó l 

iViva el Presidente! Éljen az elnök! iTrabajemos! Dolgozzunk! iCállense! Hallgassanak! 36

37

....

IIII (EI

használata uso del modo subjuntivo)

k ö t ő m ó d  i d ő i 

óhajt, kívánságot, parancsot fejez ki.

a)

Quiero que estudies. b)

l e h e t ő s é g e t 

h a b l ~ 

com9.

hables

comas

viv9. vivas

h a b l ~ 

com9.

viv9.

hab en ( f ő m o n d a t i ) 

használata:

quizás, acaso, tal vez (talán) módosítószók után. Quizás podamos ir juntos. Talán együtt mehetünk. Tal yez tengas razón. Talán igazad van.

Dudo que estudies. Kétlem, hogy tanulsz. Es posible que hayas estudiado. Lehetséges, hogy tanultál. k i f e j e z ő 

vivamos viváis vivan

comamos comáis coman

h a b l é i ~ 

a)

fejez ki.

Önállóan ( f ő m o n d a t b a n )  óhajt vagy kétkedést szók után (bárcsak, talán).

presente de subjuntivo) vivir

hablemos

alegro de que estudies. Örülök, hogy tanulsz.

kétkedést,

(EI

hablar

1. Önálló

akarom, hogy tanulj.

érzelmet (félelem, ör öm, szomo szomorúság rúság stb.) stb.) fejez ki. Me

c)

Azt

tiempos del modo subjuntivo)

jelen ideje

k ö t ő m ó d 

Míg a k i j e l e n t ő  mód segítségéve e g y s z e r ű e n  állítunk vagy taga dunk, pusztán tényeket közlünk, addig a k ö t ő m ó d  kifejezi a közöl tekhez való viszonyunkat (kívánság, érzelmek, kétkedés). A k ö t ő m ó d  sok esetben a magyar felszólító móddal rokon, néha a magyar feltéte les móddal fordítható, máskor a magyarban k i j e l e n t ő  módnak felel meg. Éppen a két nyelv közti e nagy különbség miatt a subjuntivo használata a spanyol nyelvtan egyik legnehezebben elsajátíthat elsajátíthatóó terü lete. K ö t ő m ó d o t  kell használni az olyan alárendelt mellékmondatok ban, ahol a f ő m o n d a t  igéje

(Los

módosító-

Ojalá estudies. Bárcsak tanulnál. Quizás estudies. Talán tanulsz.

Ezekben az esetekben k i j e l e n t ő  mód is használható. k ö t ő m ó d  az állítás és a tagadás közt mintegy ) e b e g ő "  mondatot tagadás felé közelíti. Tal yez tengas razón. Talán igazad van (bár én nem nagyon hiszem). Tal vez tienes razón. Talán (mégis) igazad van.

b) Az oja/á (bárcsak, óhaj ról van szó.

csak)

módosítószó után, ha még

t e l j e s ü l h e t ő 

iOjalá vuelva pronto! Bárcsak hamar megjönne! iOjalá pases el examen! Csak átmenj vizsgán! c)

Kívánságot k i f e j e a felszólító mód

z ő 

mondatokban. Kivéve második személyeket, kölcsönzi alakjait.

k ö t ő m ó d b ó l 

iViva el Presidente! Éljen az elnök! iTrabajemos! Dolgozzunk! iCállense! Hallgassanak! 37

36

Ha kívánságról van szó és nem parancsról, akkor az ige elé tesszük

que

c) Szintén k ö t ő m ó d o t  vonz a l e h e t ő s é g e t ,  kételyt, bizonytalanságot k i f e j e z ő  f ő m o n d a t . 

k ö t ő s z ó t . 

Que

10

Que se

hogy esni fog. mondják. Dudo que digan la verdad. Kétlem, hogy Puede (se r) que te equivoques. Lehetséges hogy tévedsz.

jót! diviertan. jó szórakozást!

Es

pases bien. Minden

k ö t ő m ó d d a l 

fejezzük ki.

d) K ö t ő m ó d o t  használunk

j ö v ő r e  vonatkozó i d (cuando/amikor majd, hasta que/amíg nem,

i No bromees! Ne tréfálj! se vayan todavía! Ne

2.

F ü g g ő 

a)

magyar felszólító módnak m e g f e l e l ő e n  k ö t ő m ó d o t  használunk olyan mellékmondatban, amely kérést, óhajt, akarást, felszólítást, megengedést, s z ü k s é g s z e r ű s é g e t  k i f e j e z ő  f ő m o n d a t i  i g é t ő l  függ.

Amikor majd olyan leszel, mint én, meg fogsz érteni. Esperaré hasta que lIegue. Addig várok, amíg meg nem érkezik. Me voy antes (de) que lIueva. Elmegyek, m i e l ő t t  még esne.

i d ő s 

para que (azért, hogy), az fin de que (a célból, hogy), sin que (anélkül, hogy), con tal que (feltéve, hogy), az condición de que (avval feltétellel, hogy) kifejezéseket.

e) Subjuntivo követi

kérem, hogy jöjjön velem! kívánjuk, hogy itt maradj! prohibo que vayas. Megtiltom, hogy elmenj!

Le ruego que venga conmigo. Arra Te

kinyissuk az ablakokat? Es

preciso que descansemos un poquito.

jünk egy kicsit. b)

Örülök, hogy jól vagy. hogy már olyan k é s ő  van! tren. Félek hogy lekésünk vonatró

una lástima que sea ya tan tarde. Kár,

Temo que perdamos el

hogy engedélyt kapnál.

Nem mehetsz el anélkül,

Le vendo el libro a condición de que me

10

önnek könyvet, feltéve, hogy most kifizeti. f)

pague ahora. Eladom

használható que (aki, ami), quien, quienes (aki, akik), cuanto (amennyi) vonatkozó névmások után, ha meghatározat-


lan dolgokra, személyekre, mennyiségekre vonatkoznak.

Mondjanak, amit (csak) akarnak. Quien quiera discutir conmigo, que avise. Aki (esetleg) vitatkozni akar velem, az szóljon. Toma cuanto te haga falta. Vegyél, amennyire (csak) szükséged van. Vo te daré cuantos libros necesites. Annyi könyvet adok, amennyire csak szükséged van. Que digan

Me alegro de que estés bien.

38

Szükséges, hogy pihen-

K ö t ő m ó d o t  találunk az érzelmet (örömet, sajnálkozást, félelmet, reményt stb.) k i f e j e z ő  igék után.

Es

No puedes salir sin que te den perm so.

Azt

Le han ordenado que se presente manana sin falta. Megparancsolták, hogy holnap okvetlenül jelentkezzék. lNos permite Ud. que abramos las ventanas? Megengedi, hogy

szók után

antes (de) que/még

(uando teng(s mi edad, me comprenderás.

(mellékmondati) használata:

Deseamos que te quedes aquí.

ő h a t á r o z ó 

m i e l ő t t ) . 

menjenek még el! No vuelva a aparecer por aquí! Ide ne jöjjön még egyszer!

iN

v a l ó s z í n ű , 

az igazat

Que les aproveche. Egészségükre! d) A tiltást valamennyi személyben a

poco probable que lIueva. Kevéssé

10

que quieran.

39

Ha kívánságról van szó és nem parancsról, akkor az ige elé tesszük

que

c) Szintén k ö t ő m ó d o t  vonz a l e h e t ő s é g e t ,  kételyt, bizonytalanságot k i f e j e z ő  f ő m o n d a t . 

k ö t ő s z ó t . 

Que

10

hogy esni fog. mondják. Dudo que digan la verdad. Kétlem, hogy Puede (se r) que te equivoques. Lehetséges hogy tévedsz.

jót! diviertan. jó szórakozást!

Es

pases bien. Minden

Que se

k ö t ő m ó d d a l 

d) K ö t ő m ó d o t  használunk

j ö v ő r e  vonatkozó i d (cuando/amikor majd, hasta que/amíg nem,

fejezzük ki.

i No bromees! Ne tréfálj!

Amikor majd olyan leszel, mint én, meg fogsz érteni. Esperaré hasta que lIegue. Addig várok, amíg meg nem érkezik. Me voy antes (de) que lIueva. Elmegyek, m i e l ő t t  még esne.

i d ő s 

F ü g g ő 

a)

magyar felszólító módnak m e g f e l e l ő e n  k ö t ő m ó d o t  használunk olyan mellékmondatban, amely kérést, óhajt, akarást, felszólítást, megengedést, s z ü k s é g s z e r ű s é g e t  k i f e j e z ő  f ő m o n d a t i  i g é t ő l  függ.

(mellékmondati) használata:

para que (azért, hogy), az fin de que (a célból, hogy), sin que (anélkül, hogy), con tal que (feltéve, hogy), az condición de que (avval feltétellel, hogy) kifejezéseket.

e) Subjuntivo követi

kérem, hogy jöjjön velem! kívánjuk, hogy itt maradj! prohibo que vayas. Megtiltom, hogy elmenj!

Le ruego que venga conmigo. Arra Te

No puedes salir sin que te den perm so.

Azt

hogy engedélyt kapnál.

Le han ordenado que se presente manana sin falta. Megparancsolták, hogy holnap okvetlenül jelentkezzék. lNos permite Ud. que abramos las ventanas? Megengedi, hogy

kinyissuk az ablakokat? Es

preciso que descansemos un poquito.

jünk egy kicsit.

Szükséges, hogy pihen-

Örülök, hogy jól vagy. hogy már olyan k é s ő  van! tren. Félek hogy lekésünk vonatró

Me alegro de que estés bien. Es

una lástima que sea ya tan tarde. Kár,

Temo que perdamos el

Nem mehetsz el anélkül,

Le vendo el libro a condición de que me

10

önnek könyvet, feltéve, hogy most kifizeti. f)

pague ahora. Eladom

használható que (aki, ami), quien, quienes (aki, akik), cuanto (amennyi) vonatkozó névmások után, ha meghatározat-


lan dolgokra, személyekre, mennyiségekre vonatkoznak.

Mondjanak, amit (csak) akarnak. Quien quiera discutir conmigo, que avise. Aki (esetleg) vitatkozni akar velem, az szóljon. Toma cuanto te haga falta. Vegyél, amennyire (csak) szükséged van. Vo te daré cuantos libros necesites. Annyi könyvet adok, amennyire csak szükséged van. Que digan

K ö t ő m ó d o t  találunk az érzelmet (örömet, sajnálkozást, félelmet, reményt stb.) k i f e j e z ő  igék után.

b)

szók után

antes (de) que/még

(uando teng(s mi edad, me comprenderás.

2.

Deseamos que te quedes aquí.

ő h a t á r o z ó 

m i e l ő t t ) . 

menjenek még el! No vuelva a aparecer por aquí! Ide ne jöjjön még egyszer! se vayan todavía! Ne

iN

v a l ó s z í n ű , 

az igazat

Que les aproveche. Egészségükre! d) A tiltást valamennyi személyben a

poco probable que lIueva. Kevéssé

10

que quieran.

39

38

k ö t ő m ó d  közelmúlt

(EI

Összetett i g e i d veti a participio.

ő ,  az

haber segédige

k ö t ő m ó d j á n a k 

comer

haya

haya

hayas

hablado

vivir

haya hayamos hayáis hayan

com do

hayas haya

vivido

hayamos hayáis hayan

közelmúlt át hasz használjuk náljuk

alárendelt mellékmondatokban a magyar magyar múlt i d ő  kifejezésére bizonytalanságot, kétkedést és érzelmeket j e l e n t ő  jelen i d e j ű  mondati igék után.

a) az

Dudo que 10 hayas merecido. Kétlem, hogy megérdemelted (volna). alegro de que hayas venido a verme. Örülök, hogy eljöttél hozzám. Me

Es probable que mi hermano haya Ilegado ya. fivérem már megérkezett.

b) f ő m o n d a t o k b a n 

szintén

múlt i d ő 

yez ni siquiera nos hayas esperado. Talán ne Quizás me haya equivocado. Talán tévedtem. a befejezett j

ö v ő 

V a l ó s z í n ű , 

kifejezésére,

i d ő h a t á r o z ó 

is

vártál.

szók mögött.

Hablaremos de esD cuando hayas vuelto de la escuela. akkor beszélünk, amikor visszajöttél az iskolából.

40

hogy

tal vez, quizás, acaso (talán) módosítószók után, kifejezésére.

Tal

c)

(EI

E r r ő l 

majd

folyamatos múltja

pretérito imperfecto de subjuntivo)

Két, egyaránt használatos alakja van:

folyamatos múlt. Képzésük:

hablar

haya

hayas


jelen idejét kö

v é g z ő d é s ű 

hablar



pretérito perfecto de subjuntivo)

hablase hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen hablar

hablara hablaras hab/ara hab/áramos hab/arais hablaran

comer

comiese comieses comiese comiésemos comieseis comiesen comer

comiera comieras comiera comiéramos comierais comieran

-se


vagy

-ra

vivir

viviese vivieses viviese viviésemos vivieseis viviesen vivir

viviera vivieras viviera viviéramos vivierais vivieran

k ö t ő m ó d  folyamatos múlt ában rendhagyó igéket lásd az 52-53. dalon. pretérito imperfecto de subjuntivónak m e g f e l e l ő  i d ~ ~ a § y a ~ ban nincs. Leggyakrabban mellékmondatokban fordul elo, kotomo magyarr jelen magya je len m e g f e l e l ő j e k é n t .  dot vonzó múlt i d e j ű  f ő i g é k  mögött,

Los marineros querían que Colón volviese (volviera) a Espafía. tengerészek azt akarták, hogy Kolumbusz térjen vissza Spanyolországba. YO dudaba de que pudieses (pudieras) hacerlo. Kételkedtem abban, hogy me tudod csinálni. Le pidieron que hablase (hablara). Megkérték, hogy beszéljen. 41

k ö t ő m ó d  közelmúlt

(EI

Összetett i g e i d veti a participio.

ő ,  az

haber segédige


comer

haya

(EI

hayas

hablado


hayas haya

com do

közelmúlt át hasz használjuk náljuk

Dudo que 10 hayas merecido. Kétlem, hogy megérdemelted (volna). alegro de que hayas venido a verme. Örülök, hogy eljöttél hozzám.

b) f ő m o n d a t o k b a n 

szintén

múlt i d ő 

yez ni siquiera nos hayas esperado. Talán ne Quizás me haya equivocado. Talán tévedtem. a befejezett j

ö v ő 

hogy

tal vez, quizás, acaso (talán) módosítószók után, kifejezésére.

Tal

c)

V a l ó s z í n ű , 

kifejezésére,


is

vártál.

szók mögött.

Hablaremos de esD cuando hayas vuelto de la escuela. akkor beszélünk, amikor visszajöttél az iskolából.

E r r ő l 

majd


vagy

-ra

vivir

comiese comieses comiese comiésemos comieseis comiesen

viviese vivieses viviese viviésemos vivieseis viviesen

comer

hablara hablaras hab/ara hab/áramos hab/arais hablaran

Me

-se

comer

hablar

alárendelt mellékmondatokban a magyar magyar múlt i d ő  kifejezésére bizonytalanságot, kétkedést és érzelmeket j e l e n t ő  jelen i d e j ű  mondati igék után.

a) az

Es probable que mi hermano haya Ilegado ya. fivérem már megérkezett.

folyamatos múlt. Képzésük:

hablase hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen

vivido

hayamos hayáis hayan

pretérito imperfecto de subjuntivo)

hablar

haya

hayas

folyamatos múltja

Két, egyaránt használatos alakja van:

vivir

haya


jelen idejét kö


hablar



pretérito perfecto de subjuntivo)

vivir

comiera comieras comiera comiéramos comierais comieran

viviera vivieras viviera viviéramos vivierais vivieran

k ö t ő m ó d  folyamatos múlt ában rendhagyó igéket lásd az 52-53. dalon. pretérito imperfecto de subjuntivónak m e g f e l e l ő  i d ~ ~ a § y a ~ ban nincs. Leggyakrabban mellékmondatokban fordul elo, kotomo magyarr jelen magya je len m e g f e l e l ő j e k é n t .  dot vonzó múlt i d e j ű  f ő i g é k  mögött,

Los marineros querían que Colón volviese (volviera) a Espafía. tengerészek azt akarták, hogy Kolumbusz térjen vissza Spanyolországba. YO dudaba de que pudieses (pudieras) hacerlo. Kételkedtem abban, hogy me tudod csinálni. Le pidieron que hablase (hablara). Megkérték, hogy beszéljen.

40

41

Te

Era

prohibí que fueses (f eras). Megtiltottam, hogy lm enj. preciso que descansásemos (descansáramos). Szükséges vo t,

hogy pihenjünk. Temía que perdiesen (perdiera vo natról

el

tren. Féltem, hogy ekésnek

mondatokban általában szintén a múltra vonat kozik. A k ö t ő m ó d  folyamatos múltja azonban len illetve j ö v ő  i d e j ű  cse lekvé st, történést kifejezhet. Me pidieron que habla se hablara manana una reunión Fel-


(E

Összetett

kértek, hogy beszéljek holn holnap ap egy

g y ű l é s e n . 

Itt múlt i d ő  haszn álata formális, a f ő m o n d a t solja a választásunkat az alárendelt mondatban.

Az aja lá (bárcsak) módosítószó után t e l j e s ü l ő  jelen i d e j ű  óhajt fejez ki

nem

 múlt


ideje befolyá

si (ha) feltételes k ö t ő s z ó  után a magyar feltételes mód jelenjének a spanyol ban subjuntivo imperfecto felel meg. iSi Si

supieras cuánto trabajo tengo! Ha tudnád mennyi dolgom van! estudiases un poco más, sacarías notas mejores. Ha egy kicsit

többet tanulnál jobb jegyeket szereznél.

i g e i d ő , 

haber er segéd ge az hab parti ipio.


comer

hablar

egy ik folyamavivir

hubiese hubiese hubies hubieses hubieses hubieses hubiese hubiese hubiese vivido comido hablado hubiésemos hubiésemos hubiésemos hubieseis hubieseis hubieseis hubiesen hubiesen hubie sen

folyamatos múltja

iOjalá estuviesen (estuvieran) aquí! Bárcsak itt volnának! iOjalá fue fuese se (fuera) verdad! Bárcsak igaz volna!

pretérito pluscuamperfecto de subjuntivo)

tos múltját követi

Az alárendelt ige

régmúltja

comer

hablar

vivir

hubiera hubiera hubiera hubieras hubieras hubieras hubiera hubiera hubiera vivido comido hablado hubiéramos hubiéramos hubiéramos hubierais hubierais hubierais hubieran hubieran hubieran régmúlt át használjuk a magyar múlt i d ő  kifejezésére a bizonytalanságot kétkedést és érze érzelm lmeket eket j e l e n t ő múlt i d e j ű  f ő m o n dati igék után. verme. MegörülMe alegré de que hubieses (hubieras) venido k ö t ő m ó d 

tem, hogy eljöttél hozzám. Era

probable que mi hermano hubiese (hubiera) Ilegado ya. Való-

s z í n ű 

vo lt hogy

fivérem már megérkezett.

Esperaba que hubieses (hubieras) olvidado ya

tem hogy már elfelejtetted

42

történteket.

sucedido. Remél-

43

Te

Era

prohibí que fueses (f eras). Megtiltottam, hogy lm enj. preciso que descansásemos (descansáramos). Szükséges vo t,

hogy pihenjünk. Temía que perdiesen (perdiera vo natról

el

tren. Féltem, hogy ekésnek

mondatokban általában szintén a múltra vonat kozik. A k ö t ő m ó d  folyamatos múltja azonban len illetve j ö v ő  i d e j ű  cse lekvé st, történést kifejezhet. Me pidieron que habla se hablara manana una reunión Fel-


(E

Összetett

kértek, hogy beszéljek holn holnap ap egy

g y ű l é s e n . 

Itt múlt i d ő  haszn álata formális, a f ő m o n d a t solja a választásunkat az alárendelt mondatban.

Az aja lá (bárcsak) módosítószó után t e l j e s ü l ő  jelen i d e j ű  óhajt fejez ki

 múlt


nem

ideje befolyá

si (ha) feltételes k ö t ő s z ó  után a magyar feltételes mód jelenjének a spanyol ban subjuntivo imperfecto felel meg. iSi Si

supieras cuánto trabajo tengo! Ha tudnád mennyi dolgom van! estudiases un poco más, sacarías notas mejores. Ha egy kicsit

többet tanulnál jobb jegyeket szereznél.

i g e i d ő , 

haber er segéd ge az hab parti ipio.


egy ik folyamavivir

comer

hablar

hubiese hubiese hubies hubieses hubieses hubieses hubiese hubiese hubiese vivido comido hablado hubiésemos hubiésemos hubiésemos hubieseis hubieseis hubieseis hubiesen hubiesen hubie sen

folyamatos múltja

iOjalá estuviesen (estuvieran) aquí! Bárcsak itt volnának! iOjalá fue fuese se (fuera) verdad! Bárcsak igaz volna!

pretérito pluscuamperfecto de subjuntivo)

tos múltját követi

Az alárendelt ige

régmúltja

vivir

comer

hablar

hubiera hubiera hubiera hubieras hubieras hubieras hubiera hubiera hubiera vivido comido hablado hubiéramos hubiéramos hubiéramos hubierais hubierais hubierais hubieran hubieran hubieran régmúlt át használjuk a magyar múlt i d ő  kifejezésére a bizonytalanságot kétkedést és érze érzelm lmeket eket j e l e n t ő múlt i d e j ű  f ő m o n dati igék után. verme. MegörülMe alegré de que hubieses (hubieras) venido k ö t ő m ó d 

tem, hogy eljöttél hozzám. Era

probable que mi hermano hubiese (hubiera) Ilegado ya. Való-

s z í n ű 

vo lt hogy

fivérem már megérkezett.

Esperaba que hubieses (hubieras) olvidado ya

tem hogy már elfelejtetted

történteket.

sucedido. Remél-

43

42

Az. ojalá (bárcsak) módosító szó után múltra vonatkozó óhajt fejez ki.

régmúltja egy

iOjalá hubieses (hubieras) estudiado! Bárcsak tanultál volna! iOjalá me hubiese (hubiera) casado más joven! Bárcsak fiata/abban házasodtam volna meg! ,I

si (ha) feltételes k a spanyolban a k ö t ő m

után magyar feltételes mód régmúltja felel meg.

ö t ő s z ó 

ó d 

múlt

alárendelt mondat:


1.

No creo Nem hiszem,

que Ana venga. hogy Anna eljön.


2.

No creo N.em hiszem,

que Ana haya venido.


3.

ának

hubieseis visto! Ha láttátok volna! Si hubieses (hubieras) estudiado más, sacarías notas buenas. Ha többet tanultál volna, jó jegyeket szereznél. iSi

f ő m o n d a t : 

10


Si hubiera sabido tu dirección, te habría mandado una tarjeta postaI. Ha tudtam volna címed, küldtem volna egy lapot.

hogy Anna megjött.

Nem hittem,

que Ana viniese. hogy Anna eljön.

No creía

que Ana hubiese venido.

No

creía

Nem hittem,

hogy Anna megjött.

feltételes mód

i d ő i 

(Los tiempos del modo condicional) k ö t ő m ó d 

jelen

és

három

múlt

idejének összevetése

Mint láttuk, magyarban jelennek, az k ö t ő m ó d  e g y s z e r ű  alakjai összetettek pedig múltnak felelnek meg. A választás f ő m o n d a t  idej é t ő l  függ: a jelen i d e j ű  (és néha a közelmúltban álló) f ő i g e  a mellékmondatban presentét, illetve pretérito perfectót, a múlt i d e j ű  f ő i g e  mellékmondatban imperfectót, illetve pretérito pluscuamperfectót vonz. Az

f ő m o n d a t 

ideje

alárendelt mondat ideje

magyarban

spanyol ban

1. jelen

jelen

presente

2. jelen

múlt

pretérito perfect

3.

múlt

jelen

pretérito imperfecto

4.

múlt

múlt

pretérito pluscuamp pluscuamperfecto erfecto

44

A feltételes mód jelentése valamivel tágab tágabb b a spanyol ban, mint yelvünkben, mivel módbeli jelentésein kívül nagy szerepe van az egyeztetésében is. Nem feltételes mó dot használunk viszont, viszont, haem a k ö t ő m ó d  folyamatos vagy régmúlt át a si (ha) feltételes k ö t ő s z ó  után. Pablo vendría a vernos a men udo, si tuviese (tuviera) más tiempo. Pablo Pál gyakran meglátogatna minket, ha több ideje lenne. No me habrían suspendido, si me hubiese (hubiera) preparado.

Nem buktattak volna meg, ha felkészültem volna.

45

Az. ojalá (bárcsak) módosító szó után múltra vonatkozó óhajt fejez ki.

régmúltja egy

iOjalá hubieses (hubieras) estudiado! Bárcsak tanultál volna! iOjalá me hubiese (hubiera) casado más joven! Bárcsak fiata/abban házasodtam volna meg! ,I

si (ha) feltételes k a spanyolban a k ö t ő m

után magyar feltételes mód régmúltja felel meg.

ö t ő s z ó 

ó d 

múlt

alárendelt mondat:


1.

No creo Nem hiszem,

que Ana venga. hogy Anna eljön.


2.

No creo N.em hiszem,

que Ana haya venido.


3.

ának

hubieseis visto! Ha láttátok volna! Si hubieses (hubieras) estudiado más, sacarías notas buenas. Ha többet tanultál volna, jó jegyeket szereznél. iSi

f ő m o n d a t : 

10


hogy Anna megjött.

Nem hittem,

que Ana viniese. hogy Anna eljön.

No creía

que Ana hubiese venido.

No

creía

Nem hittem,

Si hubiera sabido tu dirección, te habría mandado una tarjeta postaI. Ha tudtam volna címed, küldtem volna egy lapot.

hogy Anna megjött.

feltételes mód

i d ő i 

(Los tiempos del modo condicional) k ö t ő m ó d 

jelen

és

három

múlt

idejének összevetése

Mint láttuk, magyarban jelennek, az k ö t ő m ó d  e g y s z e r ű  alakjai összetettek pedig múltnak felelnek meg. A választás f ő m o n d a t  idej é t ő l  függ: a jelen i d e j ű  (és néha a közelmúltban álló) f ő i g e  a mellékmondatban presentét, illetve pretérito perfectót, a múlt i d e j ű  f ő i g e  mellékmondatban imperfectót, illetve pretérito pluscuamperfectót vonz. Az


ideje

után. Pablo vendría a vernos a men udo, si tuviese (tuviera) más tiempo. Pablo Pál gyakran meglátogatna minket, ha több ideje lenne. No me habrían suspendido, si me hubiese (hubiera) preparado.

alárendelt mondat ideje

magyarban

A feltételes mód jelentése valamivel tágab tágabb b a spanyol ban, mint yelvünkben, mivel módbeli jelentésein kívül nagy szerepe van az egyeztetésében is. Nem feltételes mó dot használunk viszont, viszont, haem a k ö t ő m ó d  folyamatos vagy régmúlt át a si (ha) feltételes k ö t ő s z ó 

Nem buktattak volna meg, ha felkészültem volna.

spanyol ban

1. jelen

jelen

presente

2. jelen

múlt

pretérito perfect

3.

múlt

jelen

pretérito imperfecto

4.

múlt

múlt

pretérito pluscuamp pluscuamperfecto erfecto

45

44

A feltételes mód múlt ideje

A feltételes mód jelen ideje

(EI

f

(EI

condicional imperfecto v. simple)

A feltételes mód jelen idejének ragjai nem az ige tövéhez, hanem ő n é v i  igenévhez járulnak

hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían

hablar

viviría vivirías viviría viviríamos viviríais vivirían

comería comerías comería comeríamos comeríais comerían

A feltételes mód jelen idejében rendhagyó igéket lásd az 53. oldalon. Példák a magyarral m e g e g y e z ő  használatra: acompanaría con mucho gusto. Szívesen elkísérnélek. lMe podría mostrar algunas postales? Mutatna néhány képeslap képeslapot? ot?

Te

magyartól


a feltételes mód jelen ideje kifejezhet

múlt

i d e j ű  l e h e t ő s é g e t ,  v a l ó s z í n ű s é g e t . 

Ilover. Délután három felé járhatott, amikor elállt az e s ő .  Tendría por aquel entonces cincuenta anos. Akkoriban 50 éves Serían las tres de la tarde cuando dejó de

lehetett.

igék után mellékmondatban j ö v ő  i d ő t  ( u t ó i d e j ű s é get) a feltételes mód jelenjével fejezzük ki. Azt mondhatnánk tehát, hogy a condicional simple a "múlt j ö v ő j e " .  Papá nos escribió que lIegaría dentro de una semana. Apa azt írta, Múlt i d e j ű 

hogy egy hét múlva érkezik.

Presentíamos que jamás la volveríamos se

46

fogjuk viszontlátni.

Összetett i g e i d ő ,  az haber segédig segédigee feltételes m ódján ódjának ak jelen i d e j ű  alakjait követi a participio. A segédige a k ö t ő m ó d  folyamatos múlt ában is állhat.

vivir

comer

hablar

ondicional perfecto v. compuesto)

ver. Éreztük, hogy soha

--

vivir

comer

habría habría habrías habrías habría habría comido hablado habríamos habríamos habríais habríais habrían habrían

habría habrías habría vivido habríamos habríais habrían

Használata megegyezik magyar feltételes mód múlt idejének használatával. Sin tu ayuda habríamos (vagy hubiéramos, vagy hubiésemos) per dido todo. A segítséged nélkül mindent elveszítettünk volna. A felszólító mód (EI modo imperativo)

Kivéve második személyeket, alakjait a k ö kölcsönzi. A tiltást valamennyi személyben a k ö szólító módban az igéknek egyes szám e l s ő  s z e

jelen i d e j é b ő l  fejezi ki. A fel  alakjuk nincs.

t ő m ó d  t ő m ó d  m é l y ű

Parancs (állító alak) vivir

hablar

comer

h a b l ~ 

c o m ~ 

v i v ~ 

h a b l ~ 

c o m ~ 

v i v ~ 

hab emos hablad hablen

comamos comed coman

vivamos

vivid

vivan 47

A feltételes mód múlt ideje

A feltételes mód jelen ideje

A feltételes mód jelen idejének ragjai nem az ige tövéhez, hanem ő n é v i  igenévhez járulnak f

A feltételes mód jelen idejében rendhagyó igéket lásd az 53. oldalon. Példák a magyarral m e g e g y e z ő  használatra: acompanaría con mucho gusto. Szívesen elkísérnélek. lMe podría mostrar algunas postales? Mutatna néhány képeslap képeslapot? ot?

Te

magyartól


a feltételes mód jelen ideje kifejezhet

Ilover. Délután három felé járhatott, amikor elállt az e s ő .  Tendría por aquel entonces cincuenta anos. Akkoriban 50 éves lehetett.

A felszólító mód (EI modo imperativo)

Kivéve második személyeket, alakjait a k ö kölcsönzi. A tiltást valamennyi személyben a k ö szólító módban az igéknek egyes szám e l s ő  s z e

se

fogjuk viszontlátni.

jelen i d e j é b ő l  fejezi ki. A fel  alakjuk nincs.

t ő m ó d  t ő m ó d  m é l y ű

Parancs (állító alak)

igék után mellékmondatban j ö v ő  i d ő t  ( u t ó i d e j ű s é get) a feltételes mód jelenjével fejezzük ki. Azt mondhatnánk tehát, hogy a condicional simple a "múlt j ö v ő j e " .  Papá nos escribió que lIegaría dentro de una semana. Apa azt írta, Múlt i d e j ű 

Presentíamos que jamás la volveríamos

habría habrías habría vivido habríamos habríais habrían

Használata megegyezik magyar feltételes mód múlt idejének használatával. Sin tu ayuda habríamos (vagy hubiéramos, vagy hubiésemos) per dido todo. A segítséged nélkül mindent elveszítettünk volna.

múlt

Serían las tres de la tarde cuando dejó de

vivir

comer

habría habría habrías habrías habría habría comido hablado habríamos habríamos habríais habríais habrían habrían

i d e j ű  l e h e t ő s é g e t ,  v a l ó s z í n ű s é g e t . 

hogy egy hét múlva érkezik.

--

hablar

viviría vivirías viviría viviríamos viviríais vivirían

comería comerías comería comeríamos comeríais comerían

hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían

Összetett i g e i d ő ,  az haber segédig segédigee feltételes m ódján ódjának ak jelen i d e j ű  alakjait követi a participio. A segédige a k ö t ő m ó d  folyamatos múlt ában is állhat.

vivir

comer

hablar

ondicional perfecto v. compuesto)

(EI

condicional imperfecto v. simple)

(EI

ver. Éreztük, hogy soha

vivir

hablar

comer

h a b l ~ 

c o m ~ 

v i v ~ 

h a b l ~ 

c o m ~ 

v i v ~ 

hab emos hablad hablen

comamos comed coman

vivamos

vivid

vivan 47

46

Tiltás (tagadó alak): vivir

comer

hablar no hables

no comas

no vivas

lQuiere

no h a b l ~  no hablemos no habléis no hablen

no comQ no comamos no comáis no coman

n9 no no no

lM

vivQ vivamos viváis vivan

felszólító mód rendhagyóságai azonosak a ki j e l e n t ő  mód jelen illetve a k ö t ő m ó d  jelen i d ő  rendhagyóságaival (lásd 5 0 - 5 2 . old.). Néhány ige egyes szám második s z e m é l y ű  alakja ezen t ú l m e n ő e n  is i d ő , 

rendhagyó.

poner: pon salir: sal ser: sé

Az ir ige

Ilyenkor lyének -s v é v é g z ő d é s e

-nos és -se névmások e l ő t t  többes szám e l s ő  szemé -os e l ő t t  többes szám második személyének elmarad. 

g z ő d é s e , 

vamos, vámonos menjünk! digamos, digámoselo mondjuk meg neki! levantad, levantaos keljetek fel! felkiáltójelek kitétele csak rendkívül szigorú felszólítás esetén szokásos, sokkal gyakoribbak a felkiáltójel nélkül ír t felszólít alakok. 48

i g e i d ő b e n , 

elszi

e  ( i d ő c s o p o r t r a ) 

mód jelen

i d ő b e n 

rendhagyó igék rendhagyóak

k ö t ő m ó d  jelen idejében, felszólító módban;

az

alakja felszólító módban (menjünk) nem vayamos, hanem a k i j e l e n t ő  módból kölcsönzött

Olvídense de sus penas. Feledjék el bánatukat!

la conjugación)

j e l l e m z ő e k . 

tener: ten valer: val venir: ven

iLevántate! Kelj fel! iDeme Ud. explicaciones! Adjon magyarázatot!

de

spanyol igék rendhagyóságai nemcsak egy-egy getelten jelentkeznek, hanem rendszerint több i d ő r A k i j e l e n t ő 

vamos. Az állító (parancsoló) alakokban hangsúlytalan személyes és viszszaható névmások az ige mögé kerülnek, avval egy szóba írva.

a y u d a r m ~  Segítene?

(Las irregularidades



e l s ő  s z e m é l y ű 

k ö t ő m ó d b ó l  j ö v ő 

(Ud.)

abre (Ud.) la puerta? Nyissa ki az ajtót, legyen szíves!

Az igeragozás rendhagyóságai

legfontosabbak:

decir: di hacer: haz ir: ve

-d

A felszólító módot az udvarias beszédben (önözésben) alig használjuk, k ü l ö n b ö z ő  udvariassági formulákkal helyettesítjük. Különösen gyakran fogalmazzuk meg óhajunkat kérdés formájában.

múltban rendhagyó igék rendhagyóak

folyamatos

j ö v ő  i d ő b e n 

múlt ában;


a feltételes mód jelen idejében. Gyakoriak azonban az olyan igék, amelyek mindhárom csoport ban rendhagyóak. Nem tekintjük rendhagyónak az i g e t ő  helyesírásának módosulá sait, ezek ugyanis éppen az ejtés állandóságát (szabá (szabályoss lyosságát) ágát) tükrö zik. A leggyakoribb helyesírási módosulások, f ő n é v i  igenevet véve alapul, a k ö v e t k e z ő k :  stb. érinteni / érintsek

aj -car

--7

-que

tocar

bJ

-gar

--7

-gue

pagar pague stb. fizetni

cJ

-guar

--7

-güe

averiguar averigüe stb. kideríteni derítsem ki

dJ

-zar

--7

-ce

empezar empiece stb. elkezdeni

ej

-cer

--7

-zo, -za

torcer tuerzo csavarjak

toque

fizessek

tuerza stb. csavarni

kezdjem el csavarok

49

Tiltás (tagadó alak): vivir

comer

hablar no hables

no comas

no vivas

lQuiere

no h a b l ~  no hablemos no habléis no hablen

no comQ no comamos no comáis no coman

n9 no no no

lM

vivQ vivamos viváis vivan

felszólító mód rendhagyóságai azonosak a ki j e l e n t ő  mód jelen illetve a k ö t ő m ó d  jelen i d ő  rendhagyóságaival (lásd 5 0 - 5 2 . old.). Néhány ige egyes szám második s z e m é l y ű  alakja ezen t ú l m e n ő e n  is i d ő , 

rendhagyó.

poner: pon salir: sal ser: sé

Az ir ige

Ilyenkor lyének -s v é

-nos és -se névmások e l ő t t  többes szám e l s ő  szemé -os e l ő t t  többes szám második személyének elmarad. 

g z ő d é s e , 

v é g z ő d é s e

vamos, vámonos menjünk! digamos, digámoselo mondjuk meg neki! levantad, levantaos keljetek fel! felkiáltójelek kitétele csak rendkívül szigorú felszólítás esetén szokásos, sokkal gyakoribbak a felkiáltójel nélkül ír t felszólít alakok.

i g e i d ő b e n , 

elszi

e  ( i d ő c s o p o r t r a ) 

mód jelen

i d ő b e n 


k ö t ő m ó d  jelen idejében, felszólító módban;

az

alakja felszólító módban (menjünk) nem vayamos, hanem a k i j e l e n t ő  módból kölcsönzött

Olvídense de sus penas. Feledjék el bánatukat!

la conjugación)

j e l l e m z ő e k . 

tener: ten valer: val venir: ven

iLevántate! Kelj fel! iDeme Ud. explicaciones! Adjon magyarázatot!

de

spanyol igék rendhagyóságai nemcsak egy-egy getelten jelentkeznek, hanem rendszerint több i d ő r A k i j e l e n t ő 

vamos. Az állító (parancsoló) alakokban hangsúlytalan személyes és viszszaható névmások az ige mögé kerülnek, avval egy szóba írva.

a y u d a r m ~  Segítene?

(Las irregularidades



e l s ő  s z e m é l y ű 

k ö t ő m ó d b ó l  j ö v ő 

(Ud.)

abre (Ud.) la puerta? Nyissa ki az ajtót, legyen szíves!

Az igeragozás rendhagyóságai

legfontosabbak:

decir: di hacer: haz ir: ve

-d

A felszólító módot az udvarias beszédben (önözésben) alig használjuk, k ü l ö n b ö z ő  udvariassági formulákkal helyettesítjük. Különösen gyakran fogalmazzuk meg óhajunkat kérdés formájában.

múltban rendhagyó igék rendhagyóak

folyamatos

j ö v ő  i d ő b e n 

múlt ában;


a feltételes mód jelen idejében. Gyakoriak azonban az olyan igék, amelyek mindhárom csoport ban rendhagyóak. Nem tekintjük rendhagyónak az i g e t ő  helyesírásának módosulá sait, ezek ugyanis éppen az ejtés állandóságát (szabá (szabályoss lyosságát) ágát) tükrö zik. A leggyakoribb helyesírási módosulások, f ő n é v i  igenevet véve alapul, a k ö v e t k e z ő k :  stb. érinteni / érintsek

aj -car

--7

-que

tocar

bJ

-gar

--7

-gue

pagar pague stb. fizetni

cJ

-guar

--7

-güe

averiguar averigüe stb. kideríteni derítsem ki

dJ

-zar

--7

-ce

empezar empiece stb. elkezdeni

ej

-cer

--7

-zo, -za

torcer tuerzo csavarjak

toque

fizessek kezdjem el

tuerza stb. csavarni

csavarok

49

48

f)

-ger -gir

gY -guir

-jo -ja -jo -ja

coger cojo coja stb. fogni fogok fogjak corregir corrijo corrija stb. javítani javítok javítsak

-go, -ga

distinguir distingo distinga stb. megkülönböz tetni megkülönböztetek megkülönböztessek

leggyakoribb rendhagyóságok 1. Egyes igék illetve ie k e t t ő s h i d ő k b e n  fordul e

t ő b e l i 

o, illetve e hangja hangsúlyos helyzetben ue, (diftongussá) alakul. A rendhagyóság a jelen

a n g z ó v á  l ő . 

vo/ver: vue/vo, vu e/ves, vue/ve, volvemos, volvéis, vue/ven vue/va, vue/vas, vue/va, volvamos, volváis, vue/van vue/ve, volved pensar: pienso, piensas, piensa, pensamos, pensáis, piensan piense, pienses, piense, pensemos, penséis, piensen piensa, pensad E rendhagyóságot mutatják t öbbek köz közt: t: atender, atravesar, ca entar, cerrar, cocer, comenzar, confesar, con tar, costa defender, descollar, divertir(se)l, doler, dormir empezar, encender, encontrar, entender, enterrar, extender(se), fo rza r, herirl, mostrar, mover(se), pensar, perder, ugar, II ove morder, mori preferir probar, querer, recomendar, recordar, referir(se)l, resolver, rogar, segar, sentarse, sentir(se)l, sonar, sonar, temblar, tener torcer, venir volar, volver.

ldivertir(se), d o r m i ~  h e r i ~  m o r i ~  p r e f e r i ~  referir(se), sentir(se) k ö t ő m ó d  jelen idejének többes szám 1. és 2. személyében, valamint az e l b e s z é l ő  múlt 3. s z e m é l y ű  alakjaiban az t ő h a n g z ó t  u-ra, az t ő h a n g z ó t  i-re cserél k. PI.: dormir: subj. pres.: duerma, duermas, duerma, durmamos, durmáis, duerman pret. indef.: dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis, durmieron 50

sentir: subj. pres.: sienta sientas, sienta, sintamos, sintáis, sientan pret. indef.: sentí sentiste, sintió, sentimos, sentisteis, sintieron

tener és venir csak a k i j e l e n t ő  mód egyes szám 2., 3. és többes szám 3. személyében mutat k e t t ő s h a n g z ó t .  tener: tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen venir: vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen 2. Egyes harmadik ragozás ú igék váltják ("gyengítik").

t ő b e l i 

magánhangzójukat i-re

mód jelen i d ő  t ő h a n g s ú l y o s  alakjaiban, jelen i d ő  valamennyi alakjában, a felszólító mód egyes számú alakjában, az e l b e s z é l ő  múlt harmadik s z e m é l ~ ű  alakjaiban, k ö t ő m ó d  folyamatos múlt ának valamennyi alakjában. a k i j e l e n t ő 


pedir: pido, pides, pide, pedimos, pedís, piden pida, pidas, pida, pidamos, pidáis, pidan pide, pedid pedí, pediste, pidió, pedi mos, pedisteis, pidieron pidiese, pidieses, pidiese, pidiésemos, pidieseis, pidiesen pidiera, pidieras, pidiera, pidiéramos, pidierais, pidieran E rendhagyóságot mutatják többet közt: corregir, decir pedir(se), medir, pedir, reír, repetir, seguir, servir, vestir(se). 3decir egyéb rendhagyóságokat is mutat.

des

jelen i d ő  egyes szám 1. személyben egy vagy két 3. Sok ige töve han ggal b ő v ü l .  E rendhagyóságot követi k ö t ő m ó d  jelen idejének valamennyi lakj a. PI.: a)

tener: tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen tenga, tengas, tenga, tengamos, tengáis, tengan

Hasonlóképpen d e t e n e ~  m a n t e n e ~ 

tener összetett alakjai, mint c o valamint p o n e ~  s a l i ~  v a / e ~  ven ir.

n t e n e ~  o b t e n e ~ 

51

-ger -gir

f)

gY -guir

-jo -ja -jo -ja

coger cojo coja stb. fogni fogok fogjak corregir corrijo corrija stb. javítani javítok javítsak

-go, -ga

distinguir distingo distinga stb. megkülönböz tetni megkülönböztetek megkülönböztessek

leggyakoribb rendhagyóságok 1. Egyes igék illetve ie k e t t ő s h i d ő k b e n  fordul e

t ő b e l i 

o, illetve e hangja hangsúlyos helyzetben ue, (diftongussá) alakul. A rendhagyóság a jelen

a n g z ó v á  l ő . 

sentir: subj. pres.: sienta sientas, sienta, sintamos, sintáis, sientan pret. indef.: sentí sentiste, sintió, sentimos, sentisteis, sintieron

tener és venir csak a k i j e l e n t ő  mód egyes szám 2., 3. és többes szám 3. személyében mutat k e t t ő s h a n g z ó t .  tener: tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen venir: vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen 2. Egyes harmadik ragozás ú igék váltják ("gyengítik").

t ő b e l i 

magánhangzójukat i-re

mód jelen i d ő  t ő h a n g s ú l y o s  alakjaiban, jelen i d ő  valamennyi alakjában, a felszólító mód egyes számú alakjában, az e l b e s z é l ő  múlt harmadik s z e m é l ~ ű  alakjaiban, k ö t ő m ó d  folyamatos múlt ának valamennyi alakjában. a k i j e l e n t ő 

vo/ver: vue/vo, vu e/ves, vue/ve, volvemos, volvéis, vue/ven vue/va, vue/vas, vue/va, volvamos, volváis, vue/van vue/ve, volved


pensar: pienso, piensas, piensa, pensamos, pensáis, piensan piense, pienses, piense, pensemos, penséis, piensen piensa, pensad

pedir: pido, pides, pide, pedimos, pedís, piden pida, pidas, pida, pidamos, pidáis, pidan pide, pedid

E rendhagyóságot mutatják t öbbek köz közt: t: atender, atravesar, ca entar, cerrar, cocer, comenzar, confesar, con tar, costa defender, descollar, divertir(se)l, doler, dormir empezar, encender, encontrar, entender, enterrar, extender(se), fo rza r, herirl, mostrar, mover(se), pensar, perder, ugar, II ove morder, mori preferir probar, querer, recomendar, recordar, referir(se)l, resolver, rogar, segar, sentarse, sentir(se)l, sonar, sonar, temblar, tener torcer, venir volar, volver.

ldivertir(se), d o r m i ~  h e r i ~  m o r i ~  p r e f e r i ~  referir(se), sentir(se) k ö t ő m ó d  jelen idejének többes szám 1. és 2. személyében, valamint az e l b e s z é l ő  múlt 3. s z e m é l y ű  alakjaiban az t ő h a n g z ó t  u-ra, az t ő h a n g z ó t  i-re cserél k. PI.: dormir: subj. pres.: duerma, duermas, duerma, durmamos, durmáis, duerman pret. indef.: dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis, durmieron

pedí, pediste, pidió, pedi mos, pedisteis, pidieron pidiese, pidieses, pidiese, pidiésemos, pidieseis, pidiesen pidiera, pidieras, pidiera, pidiéramos, pidierais, pidieran E rendhagyóságot mutatják többet közt: corregir, decir pedir(se), medir, pedir, reír, repetir, seguir, servir, vestir(se). 3decir egyéb rendhagyóságokat is mutat.

des

jelen i d ő  egyes szám 1. személyben egy vagy két 3. Sok ige töve han ggal b ő v ü l .  E rendhagyóságot követi k ö t ő m ó d  jelen idejének valamennyi lakj a. PI.: a)

tener: tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen tenga, tengas, tenga, tengamos, tengáis, tengan

Hasonlóképpen d e t e n e ~  m a n t e n e ~ 

tener összetett alakjai, mint c o valamint p o n e ~  s a l i ~  v a / e ~  ven ir.

n t e n e ~  o b t e n e ~ 

51

50

bJ eonoeer eonozeo, conoces, conoce, conocemos, conocéis,

conocen eonozea, conozeas, eonozca, eonozcamos, eonozeáis, eonozcan

Hasonlóképpen agradecer, amanecer, aparecer, compadecer, cre cer, desaparecer, establecer(se), favorecer, fenecer, florecer, intro ducir, nacer, ofrecer, parecer, pertenecer, producir, traducir, yacer. c) eaer: eaigo, caes, cae, caemos, caéis, caen ca iga, caigas, eaiga, caigamos, caigáis, eaigan

Hasonlóképpen oír, traer, atraer. Oír a k egyes szám 2., 3. és többes szám 3. s z e m é l y közé egy b e t ű t  (magyar hangot) vesz fel. oír: oigo, oyes, oye, oímos, oís, oyen 4. az

i-vel

-ui r v

igék tövüket egy ragok e l ő t t . 

é g ű 

k e z d ő d ő 

mód jelen i d ő  és rag alakjaiban

i j e l e n t ő 

ű 

(magyar j) hanggal

b ő v í t i k 

a nem

eonstruir: eonstruyo, eonstruyes, eonstruye, construimos, construís, eonstruyen

k ö

aj


i-vé, az

sentí, sentiste, sintió, sentimos, sentisteis, sintieron sintiese, sintieses, sintiese, sintiésemos, sintieseis, sintiesen dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis, durmieron durmiese, durmieses, durmiese, durmiésemos, durmieseis durmiesen serví, serviste, sirvió, servi mos, servisteis, sirvieron sirviese, sirvieses, sirviese, sirviésemos, sirvieseis, sirviesen. bJ Néhány igének

külön töve van az e l b e s z é l ő  múlt, valamint k ö t ő mód folyamatos múlt ának képzésére. E t ő h ö z  járulnak az e l b e s z é l ő  múlt egyes szám e l s ő  és harm adik személyében hangsúlytalan, másutt hangsúlyos ragok (-e vagy egy szótagú esetében -i, -iste, illetve o, -im os, -isteis, -ieron), k ö t ő m ó d  folyamatos múlt ának -iese vagy -iera stb. ragjai. Ha a rendhagyó -j b e t ű v e l  v é g z ő d i k ,  az -ie k e z d e t ű  ragok -i- eleme e l t ű n i k  (pl. dijeron, dijese stb.). leg fontosabb ilyen igéket a k ö v e t k e z ő  oldal táblázata tartalmazza.

J ö v ő  i d ő 

e b b ő l 

5. Nehezen Nehezen osztályoz osztályozható ható k ö v e t k e z ő  fejezetben részletezett rendhagyóságokat mutatnak a jelen i d ő k  csoportjában a k ö v e t k e z ő  igék: dar, decir, estar, haber, haeer, ir, saber, ser, ver. 6. Az e l b e s z é l ő  múltban és rendhagyó legfontosabb igék:

t ő h a n g z ó 

j ö v ő  i d ő b e n  és a feltételes mód jelen idejében rendhagyóak 7. decir, haber, hacer, poder, poner, querer, saber, sa/ir, tener, va/er, venir igék. (Példaképpen az egyes szám e l s ő  s z e m é l y ű  alakok)

eonstruya, construyas, eonstruya, eonstruyamos, costruyáis, eonstruyan eonstruye, construid construyendo Hasonlóképpen destruir, constituir, valamint oír (kivéve oigo, t ő m ó d b a n  oiga stb.).

harmadik ragozású igék. Rendhagyóságuk az u-vá alakítására korlátozódik:


két folyamatos múlt ában

decir haber hacer poder poner querer

diré habré

diría habría

sa ber salir

sabré saldré

haré podré

haría podría pondría

tener va/er venir

tendré valdré vendré

pondré querré

Feltételes m6d

sabría saldría tendría valdría vendría

querría

múlt harmadik s z e m é l y ű  alakjaiban, valamint a k ö t ő mód folyamatos múlt ának valamennyi személyében rendhagyóak az 1. pont e l s ő  megjegyzésében és a második pontban említett


52

53

bJ eonoeer eonozeo, conoces, conoce, conocemos, conocéis,

conocen eonozea, conozeas, eonozca, eonozcamos, eonozeáis, eonozcan

Hasonlóképpen agradecer, amanecer, aparecer, compadecer, cre cer, desaparecer, establecer(se), favorecer, fenecer, florecer, intro ducir, nacer, ofrecer, parecer, pertenecer, producir, traducir, yacer. c) eaer: eaigo, caes, cae, caemos, caéis, caen ca iga, caigas, eaiga, caigamos, caigáis, eaigan

Hasonlóképpen oír, traer, atraer. Oír a k egyes szám 2., 3. és többes szám 3. s z e m é l y közé egy b e t ű t  (magyar hangot) vesz fel. oír: oigo, oyes, oye, oímos, oís, oyen 4. az

i-vel

-ui r v

igék tövüket egy ragok e l ő t t . 

é g ű 

k e z d ő d ő 

mód jelen i d ő  és rag alakjaiban

i j e l e n t ő 

ű 

(magyar j) hanggal

b ő v í t i k 

a nem

eonstruir: eonstruyo, eonstruyes, eonstruye, construimos, construís, eonstruyen

k ö

aj


i-vé, az

sentí, sentiste, sintió, sentimos, sentisteis, sintieron sintiese, sintieses, sintiese, sintiésemos, sintieseis, sintiesen dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis, durmieron durmiese, durmieses, durmiese, durmiésemos, durmieseis durmiesen serví, serviste, sirvió, servi mos, servisteis, sirvieron sirviese, sirvieses, sirviese, sirviésemos, sirvieseis, sirviesen. bJ Néhány igének

külön töve van az e l b e s z é l ő  múlt, valamint k ö t ő mód folyamatos múlt ának képzésére. E t ő h ö z  járulnak az e l b e s z é l ő  múlt egyes szám e l s ő  és harm adik személyében hangsúlytalan, másutt hangsúlyos ragok (-e vagy egy szótagú esetében -i, -iste, illetve o, -im os, -isteis, -ieron), k ö t ő m ó d  folyamatos múlt ának -iese vagy -iera stb. ragjai. Ha a rendhagyó -j b e t ű v e l  v é g z ő d i k ,  az -ie k e z d e t ű  ragok -i- eleme e l t ű n i k  (pl. dijeron, dijese stb.). leg fontosabb ilyen igéket a k ö v e t k e z ő  oldal táblázata tartalmazza.

J ö v ő  i d ő 

e b b ő l 

5. Nehezen Nehezen osztályoz osztályozható ható k ö v e t k e z ő  fejezetben részletezett rendhagyóságokat mutatnak a jelen i d ő k  csoportjában a k ö v e t k e z ő  igék: dar, decir, estar, haber, haeer, ir, saber, ser, ver. 6. Az e l b e s z é l ő  múltban és rendhagyó legfontosabb igék:


j ö v ő  i d ő b e n  és a feltételes mód jelen idejében rendhagyóak 7. decir, haber, hacer, poder, poner, querer, saber, sa/ir, tener, va/er, venir igék. (Példaképpen az egyes szám e l s ő  s z e m é l y ű  alakok)

eonstruya, construyas, eonstruya, eonstruyamos, costruyáis, eonstruyan eonstruye, construid construyendo Hasonlóképpen destruir, constituir, valamint oír (kivéve oigo, t ő m ó d b a n  oiga stb.).

harmadik ragozású igék. Rendhagyóságuk az u-vá alakítására korlátozódik:


két folyamatos múlt ában

decir haber hacer poder poner querer

diré habré

diría habría

sa ber salir

sabré saldré

haré podré

haría podría pondría

tener va/er venir

tendré valdré vendré

pondré querré

Feltételes m6d

sabría saldría tendría valdría vendría

querría

múlt harmadik s z e m é l y ű  alakjaiban, valamint a k ö t ő mód folyamatos múlt ának valamennyi személyében rendhagyóak az 1. pont e l s ő  megjegyzésében és a második pontban említett


53

52

andar

anduve

viste

anduvo

a nd nd uv uv i mos

teis

i s a nd nd u vieron

dar

di

diste

di

dimos

disteis

dieron

decir

dije

dijiste

dijo

dijimos

dijisteis

dijeron

-ducir

-duje

-dujiste

-dujo

-dujimos -dujisteis -dujeron

estar

estuve

estuviste estuvo

estuvimos

estuvisteis

estuvieron

hacer

hice

hiciste

hicimos

hicisteis

hicieron

hizo

leggyakoribb rendhagyó igék Felsorolásunkban csak a rendhagyó utalnak

fui

fuiste

fue

fui mos

fuisteis

fuero

poder

pude

pudiste

pudo

pudimos pudisteis d P ~ leron

abrir kinyit

puse

pusiste

puso

pusimos pusisteis pusieron

querer

quise

quisiste

quiso

quisimos quisisteis ~ u i sleron

supe

supiste

supo

supimos supisteis supieron

fui

fuiste

fue

fuimos

tener

tuve

tuviste

tuvo

tuvimos tuvisteis tuvieron

traer

traje

trajiste

trajo

trajimos

ven ir

vine

viniste

vino

vinimos vinisteis vinieron

54

fuisteis

trajisteis

fueron

trajeron

abierto

agradecer megköszön 1.

poner

adjuk meg A számok a

1. Presente de indicativo 2. Presente de subjuntivo 3. Futuro 4. Pretérito imperfecto de indicativo 5. Pretérito indefinido 6. Pretérito imperfecto de subjuntivo 7. Az imperativo 2. s z e m é l y ű  alakjai 8. Participio 9. Gerundio 8.

Ir

i d ő k e t 

k ö v e t k e z ő  i d ő k r e 

2.

agradezco, agradeces, agradece, agradecemos, agradecéis, agradecen agradezca, agradezcas, agradezca, agradezcamos, agradezcáis, agradezcan

andar megy, jár 5. anduve, anduviste, anduvo, anduvimos, anduvisteis, andu vieron 6. anduviese vagy anduviera stb. aparecer megjelenik (mint agradecer) apostar fogad vmibe 1. apuesto, apuestas, apuesta, apostamos, apostáis, apuestan 2. apueste, apuestes, apueste, apostemos, apostéis, apuesten atraer vonz (mint traer) atravesar átmegy vmin, keresztez vmit 1.

2.

atravieso, atraviesan atraviese, atraviesen

atraviesas,

atraviesa,

atravesamos,

atravesáis,

atravieses,

atraviese,

atravesemos,

atraveséis, 55

andar

anduve

viste

anduvo

a nd nd uv uv i mos

teis

i s a nd nd u vieron

dar

di

diste

di

dimos

disteis

dieron

decir

dije

dijiste

dijo

dijimos

dijisteis

dijeron

-ducir

-duje

-dujiste

-dujo

-dujimos -dujisteis -dujeron

estar

estuve

estuviste estuvo

estuvimos

estuvisteis

estuvieron

hacer

hice

hiciste

hicimos

hicisteis

hicieron

hizo

leggyakoribb rendhagyó igék Felsorolásunkban csak a rendhagyó utalnak

fui

fuiste

fue

fui mos

fuisteis

fuero

poder

pude

pudiste

pudo

pudimos pudisteis d P ~ leron

abrir kinyit abierto

agradecer megköszön agradezco, agradeces, agradece, agradecemos, agradecéis, agradecen agradezca, agradezcas, agradezca, agradezcamos, agradezcáis, agradezcan

1.

poner

puse

pusiste

puso

pusimos pusisteis pusieron

querer

quise

quisiste

quiso

quisimos quisisteis ~ u i sleron

supe

supiste

supo

supimos supisteis supieron

fui

fuiste

fue

fuimos

tener

tuve

tuviste

tuvo

tuvimos tuvisteis tuvieron

traer

traje

trajiste

trajo

trajimos

ven ir

vine

viniste

vino

vinimos vinisteis vinieron

fuisteis

trajisteis

fueron

trajeron

adjuk meg A számok a

1. Presente de indicativo 2. Presente de subjuntivo 3. Futuro 4. Pretérito imperfecto de indicativo 5. Pretérito indefinido 6. Pretérito imperfecto de subjuntivo 7. Az imperativo 2. s z e m é l y ű  alakjai 8. Participio 9. Gerundio 8.

Ir

i d ő k e t 

k ö v e t k e z ő  i d ő k r e 

2.

andar megy, jár 5. anduve, anduviste, anduvo, anduvimos, anduvisteis, andu vieron 6. anduviese vagy anduviera stb. aparecer megjelenik (mint agradecer) apostar fogad vmibe 1. apuesto, apuestas, apuesta, apostamos, apostáis, apuestan 2. apueste, apuestes, apueste, apostemos, apostéis, apuesten atraer vonz (mint traer) atravesar átmegy vmin, keresztez vmit 1.

2.

atravieso, atraviesan atraviese, atraviesen

atraviesas,

atraviesa,

atravesamos,

atravesáis,

atravieses,

atraviese,

atravesemos,

atraveséis, 55

54

caer

1. 2. 5. 6. 8. 9.

corregir kijavít

esik caigo, caes, eae, caemos, caéis, caen caiga, caigas, caiga, caigamos, caigáis, caigan caí, caíste, cayó, caímos, caísteis, cayeron cayese vagy cayera stb. caído cayendo

calentar me/egít 1. caliento, calientas, calienta, calentamos, calentáis, calientan 2. caliente, calientes, caliente, calentemos, calentéi calentéis, s, calienten comenzar kezd

1. comienzo, comienzas, comienza, comenzamos, comenzáis, comienzan 2. comienc e, comiences, comien ce, comen cemos, comencéis, comiencen

5. comencé, comenzaste, comenzó stb. confesar bevall (mint calentar) conocer

ismer

1. conozco, conoces, conoce, conocemos, conocéis, conocen 2. conozca, conozcas, conozca, conozcamos, conozcáis, conozcan constituir alkot 1. constituyo, constituyes, constituye, constituimos, constituís, constituyen 2. constituya, constituyas, constituya, constituyamos, constituyáis, constituyan 5. constituí, constituiste, constituyó, constituimos, constituisteis, constituyeron 6. constituyese vagy constituyera stb. construir épít (mint constituir) contar számol, elmond, elmesél

1. 2. 5. 6. 9.

corrijo, corriges, corrige, corregimos, corregís, corrigen corrija, corrijas, corrija, corrijamos, corrijáis, corrijan corregí, corregiste, corrigió, corregimos, corregisteis, corrigieron corrigiese vagy corrigiera stb. corrigiendo

costar kerül valamibe (mint contar) crecer

(mint agradecer)

creer hisz (mint leer) cubrir befed, letakar 8. cubierto darad

1. 2. 5. 6. 7.

doy, das, da, damos, dais, dan dé, des, dé, demos, deis, de di, diste, dio, dimos, disteis, dieron diese vagy diera stb. da, dad

decir mond 1. 2. 3. 5. 6. 8. 9.

digo, dices, dic e, deci mos, decís, dice diga, digas, diga, digamos, digáis, digan diré, dirás stb. dije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron dijese vagy dijera stb. dicho diciendo

defender

megvéd

1. defiendo, defiendes, defiende, defendemos, defendéis, defiende

2. defienda, defiendas, defienda, defendamos, defendáis, defiendan

1. cuento, cuentas, cuenta, contamos, contáis, cuentan 2. cuente, cuentes, cuente, contemos, contéis, cuenten

56

57

caer

1. 2. 5. 6. 8. 9.

corregir kijavít

esik caigo, caes, eae, caemos, caéis, caen caiga, caigas, caiga, caigamos, caigáis, caigan caí, caíste, cayó, caímos, caísteis, cayeron cayese vagy cayera stb. caído cayendo

calentar me/egít 1. caliento, calientas, calienta, calentamos, calentáis, calientan 2. caliente, calientes, caliente, calentemos, calentéi calentéis, s, calienten comenzar kezd

1. comienzo, comienzas, comienza, comenzamos, comenzáis, comienzan 2. comienc e, comiences, comien ce, comen cemos, comencéis, comiencen

5. comencé, comenzaste, comenzó stb. confesar bevall (mint calentar) conocer

ismer

1. conozco, conoces, conoce, conocemos, conocéis, conocen 2. conozca, conozcas, conozca, conozcamos, conozcáis, conozcan constituir alkot 1. constituyo, constituyes, constituye, constituimos, constituís, constituyen 2. constituya, constituyas, constituya, constituyamos, constituyáis, constituyan 5. constituí, constituiste, constituyó, constituimos, constituisteis, constituyeron 6. constituyese vagy constituyera stb. construir épít (mint constituir)

1. 2. 5. 6. 9.

corrijo, corriges, corrige, corregimos, corregís, corrigen corrija, corrijas, corrija, corrijamos, corrijáis, corrijan corregí, corregiste, corrigió, corregimos, corregisteis, corrigieron corrigiese vagy corrigiera stb. corrigiendo

costar kerül valamibe (mint contar) crecer

(mint agradecer)

creer hisz (mint leer) cubrir befed, letakar 8. cubierto darad

1. 2. 5. 6. 7.

doy, das, da, damos, dais, dan dé, des, dé, demos, deis, de di, diste, dio, dimos, disteis, dieron diese vagy diera stb. da, dad

decir mond 1. 2. 3. 5. 6. 8. 9.

digo, dices, dic e, deci mos, decís, dice diga, digas, diga, digamos, digáis, digan diré, dirás stb. dije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron dijese vagy dijera stb. dicho diciendo

defender

megvéd

1. defiendo, defiendes, defiende, defendemos, defendéis, defiende

2. defienda, defiendas, defienda, defendamos, defendáis, defiendan

contar számol, elmond, elmesél 1. cuento, cuentas, cuenta, contamos, contáis, cuentan 2. cuente, cuentes, cuente, contemos, contéis, cuenten

57

56

descollar

k i t ű n i k 

1. descuello, descuellas, descuella, descollamos, descolláis, des cuellan 2. descuelle, descuelles, descuelle, descollemos, descolléis, descuellen descubrir felfedez (mint cubrir) despedir elbúcsúztat (mint pedir)

divertirse szórakozik 1. me divierto, te diviertes, se divierte, nos divertimos, os divertís, se divierten 2. me divierta, te diviertas, se divierta, nos divirtamos, os divirtáis, se diviertan 5. me divertí, te divertiste, se divirtió, nos divertimos, os divertisteis, se divirtieron 6. me divirtiese vagy me divirtiera 7. diviértete, divertíos 8. divertido 9. divirtiéndose doler fáj 1. duelo, dueles, duele, dolemos, doléis, duelen 2. duela, duelas, duela, dolamos, doláis, duelan dormir alszik 1. 2. 5. 6. 9.

duermo, duermes, duerme, dormimos, dormís, duermen duerma, duermas, duerma, durmamos, durmáis, duerman

dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis, durmieron durmiese vagy durmiera stb. durmiendo

empezar kezd (mint comenzar) encender meggyújt (mint defender) encontrar talál (mint contar)

58

enterrar eltemet 1. entierro, entierras, entierra, enterramos, enterráis, entierran 2. entierre, entierres, entierre, enterremos, enterréis, entierren escribir ír 8. escrito establecerse letelepszik 1. me establezco, te estableces stb. 2. me establezca, te establezcas stb. estar van 1. 2. 5. 6. 7.

estoy, estás, está, estamos, estáis, están esté, estés, esté, estemos, estéis, estén estuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron estuviese vagy estuviera stb. está, estad

extender kiterjeszt (mint defender)

favorecer kedvez (mint agradecer) flore cer virágzik (mint agradecer) forzar kényszerít 1. fuerzo, fuerzas, fuerza, forzamos, forzáis, fuerzan 2. fuerce fuerces, fuerce, forcemos, forcéis, fuercen 5. forcé, forzaste, forzó stb. hab er (segédige) 1. 2. 3. 5. 6. 7.

he, has ha, hemos, habéis, han haya, hayas, haya, hayamos, hayáis, hayan habré, habrás, habrá, habremos, habréis, habrán hube hubiste, hubo, hubimos, hubisteis, hubieron hubiese vagy hubiera he, habed

ha cer csinál 1. hago haces, hace, hacemos, hacéis, hacen 2. haga, hagas, haga, hagamos, hagáis, hagan 3. haré harás, hará, haremos, haréis, harán 59

descollar

k i t ű n i k 

1. descuello, descuellas, descuella, descollamos, descolláis, des cuellan 2. descuelle, descuelles, descuelle, descollemos, descolléis, descuellen descubrir felfedez (mint cubrir) despedir elbúcsúztat (mint pedir)

divertirse szórakozik 1. me divierto, te diviertes, se divierte, nos divertimos, os divertís, se divierten 2. me divierta, te diviertas, se divierta, nos divirtamos, os divirtáis, se diviertan 5. me divertí, te divertiste, se divirtió, nos divertimos, os divertisteis, se divirtieron 6. me divirtiese vagy me divirtiera 7. diviértete, divertíos 8. divertido 9. divirtiéndose doler fáj 1. duelo, dueles, duele, dolemos, doléis, duelen 2. duela, duelas, duela, dolamos, doláis, duelan dormir alszik 1. 2. 5. 6. 9.

duermo, duermes, duerme, dormimos, dormís, duermen duerma, duermas, duerma, durmamos, durmáis, duerman

dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis, durmieron durmiese vagy durmiera stb. durmiendo

empezar kezd (mint comenzar) encender meggyújt (mint defender) encontrar talál (mint contar)

enterrar eltemet 1. entierro, entierras, entierra, enterramos, enterráis, entierran 2. entierre, entierres, entierre, enterremos, enterréis, entierren escribir ír 8. escrito establecerse letelepszik 1. me establezco, te estableces stb. 2. me establezca, te establezcas stb. estar van 1. 2. 5. 6. 7.

estoy, estás, está, estamos, estáis, están esté, estés, esté, estemos, estéis, estén estuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron estuviese vagy estuviera stb. está, estad

extender kiterjeszt (mint defender)

favorecer kedvez (mint agradecer) flore cer virágzik (mint agradecer) forzar kényszerít 1. fuerzo, fuerzas, fuerza, forzamos, forzáis, fuerzan 2. fuerce fuerces, fuerce, forcemos, forcéis, fuercen 5. forcé, forzaste, forzó stb. hab er (segédige) 1. 2. 3. 5. 6. 7.

he, has ha, hemos, habéis, han haya, hayas, haya, hayamos, hayáis, hayan habré, habrás, habrá, habremos, habréis, habrán hube hubiste, hubo, hubimos, hubisteis, hubieron hubiese vagy hubiera he, habed

ha cer csinál 1. hago haces, hace, hacemos, hacéis, hacen 2. haga, hagas, haga, hagamos, hagáis, hagan 3. haré harás, hará, haremos, haréis, harán

58

59

5. hice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron 6. hiciese vagy hiciera 7. haz, haced

8. hecho

herir megsebesít 1. hiero, hieres, hiere, herimos, herís, hieren 2. hiera, hieras, hiera, hiramos, hiráis, hieran 5. herí, heriste, hirió, herimos, heristeis, hirieron 6. hiriese vagy hiriera 9. hiriendo

Ilover esik az 1. lIueve 2. lIueva

e s ő 

mantener fenntart (mint tener)

introducir bevezet (mint traducir)

morir meghal 1. muero, mueres, muere, morimos, morís, mueren 2. muera, mueras, muera, muramos, muráis, mueran 5. morí, moriste, murió, mori mos, moristeis, murieron 6. muriese vagy muriera stb. 8. muerto 9. muriendo

ir megy

nacer születik (mint conocer)

voy, vas, va, va mos, vais, van vaya, vayas, vaya, vayamos, vayáis, vayan iba, ibas, iba, íbamos, ibais, iban fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron fuese vagy fuera ve, id 8. ido 9. yendo

1. 2. 4. 5. 6. 7.

jugar játszik 1. juego, juegas, juega, jugamos, jugáis, juegan 2. juegue, juegues, juegue, juguemos, juguéis, jueguen 5. jugué, jugaste, jugó stb. le er olvas 1. leo lees lee, leemos, leéis leen 2. lea, leas, lea, leamos, leái s, lean 4. leía, leías, leía, leíamos leíais, leían 5. leí, leíste leyó leímos, leísteis, leyeron 6. leyese vagy leyera stb. 7. lee, leed 8. leído 9. leyendo

60

ofrecer felajánl (mint agradecer) oír hall 1. oigo, oyes, oye, oímos, oís, oyen 2. oiga, oigas, oiga, oigamos, oigáis, oigan 5. oí, oíste, oyó, oímos, oísteis, oyeron 6. oyese vagy oyera stb. 7. oye, oíd 8.oído 9.oyendo

pagar fizet 2. pague, pagues, pague, paguemos, paguéis, paguen 5. pagué, pagaste, pagó, pagamos, pagasteis, pagaron parecer látszik

t ű n i k 

(mint agradecer)

pedir kér 1. pido pides, pide, pedimos, pedi mos, pedís, piden 2. pida, pidas, pida, pidamos, pidáis, pidan 5. pedí, pediste, pidió, pedimos, pedisteis, pidieron 6. pidiese vagy pidiera stb. 9. pidiendo

61

5. hice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron 6. hiciese vagy hiciera 7. haz, haced

8. hecho

herir megsebesít 1. hiero, hieres, hiere, herimos, herís, hieren 2. hiera, hieras, hiera, hiramos, hiráis, hieran 5. herí, heriste, hirió, herimos, heristeis, hirieron 6. hiriese vagy hiriera 9. hiriendo

Ilover esik az 1. lIueve 2. lIueva

e s ő 

mantener fenntart (mint tener)

introducir bevezet (mint traducir)

morir meghal 1. muero, mueres, muere, morimos, morís, mueren 2. muera, mueras, muera, muramos, muráis, mueran 5. morí, moriste, murió, mori mos, moristeis, murieron 6. muriese vagy muriera stb. 8. muerto 9. muriendo

ir megy

nacer születik (mint conocer)

voy, vas, va, va mos, vais, van vaya, vayas, vaya, vayamos, vayáis, vayan iba, ibas, iba, íbamos, ibais, iban fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron fuese vagy fuera ve, id 8. ido 9. yendo

1. 2. 4. 5. 6. 7.

jugar játszik 1. juego, juegas, juega, jugamos, jugáis, juegan 2. juegue, juegues, juegue, juguemos, juguéis, jueguen 5. jugué, jugaste, jugó stb. le er olvas 1. leo lees lee, leemos, leéis leen 2. lea, leas, lea, leamos, leái s, lean 4. leía, leías, leía, leíamos leíais, leían 5. leí, leíste leyó leímos, leísteis, leyeron 6. leyese vagy leyera stb. 7. lee, leed 8. leído 9. leyendo

ofrecer felajánl (mint agradecer) oír hall 1. oigo, oyes, oye, oímos, oís, oyen 2. oiga, oigas, oiga, oigamos, oigáis, oigan 5. oí, oíste, oyó, oímos, oísteis, oyeron 6. oyese vagy oyera stb. 7. oye, oíd 8.oído 9.oyendo

pagar fizet 2. pague, pagues, pague, paguemos, paguéis, paguen 5. pagué, pagaste, pagó, pagamos, pagasteis, pagaron parecer látszik

t ű n i k 

(mint agradecer)

pedir kér 1. pido pides, pide, pedimos, pedi mos, pedís, piden 2. pida, pidas, pida, pidamos, pidáis, pidan 5. pedí, pediste, pidió, pedimos, pedisteis, pidieron 6. pidiese vagy pidiera stb. 9. pidiendo

61

60

pensar gondol pienso piensas, piensa, pensamos pensáis, piensan piense, pienses, piense pensemos penséis, piensen perder poder

1. 2. 3. 5. 6. 9.

pueda, puedas pueda, podamos, podáis, puedan podré po rás, podrá, podremos, podréis, podrán pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron pudiese vagy pudiera pudiendo

helyez

pongo, pones, pone, ponemos, ponéis, ponen ponga, pongas, ponga, pongamos, pongáis, pongan pondré, pondrás, pondrá, pondremos, pondréis, pondrán puse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron pusiese vagy pusiera pon, poned puesto

preferir jobban szeret (mint sentir) probar megpróbál (mint contar) querer akar,

1. 2. 3. 5. 6.

szeret

quiero, quieres, quiere, queremos, queréis, quieren quiera, quieras, quiera, queramos, queráis, quieran querré, querrás, querrá, querremos, querréis, querrán quise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron quisiese vagy quisiera stb.

recordar emlékszik (mint contar) referir beszámol (mint sentir) reír(se) nevet 1. río, ríes, ríe, reímos, reís, ríen 2. ría, rías, ría, riamos, riáis, rían 62

reí reíste ri ó, reímo s, reísteis rieron riese vagy riera stb. ríe reíd reído riendo

képes tud

puedo, puedes, puede, podemos, podéis, pueden

poner

1. 2. 3. 5. 6. 7. 8.

elveszít (mint pensar)

6. 7. 8. 9.

(mint rogar kér (mint contar) saber tud 1.

2. 3. 5. 6. 7.

sé, sabes, sabe, sabemos, sabéis, saben sepa, sepas sepa e p a m o s ,  sepáis, sepan sabré, sabrás sabrá, sabremos, sabréis, sabrán supe, supiste, supo supimos, supistei supieron supiese vagy supiera stb. sabe, sabed

salir kimegy, elmegy 1. salgo, sales, sale, salimos, salís, salen 2. sal ga, salgas, salga, s algam os, salgáis, s algan 3. saldré, said rás, saldrá, saldremos, saldr saldréis, éis, saldrán 7. sal, salid seguir folytat, követ 1. sigo, sigues, sigue, seguimos, seguís, siguen 2. siga, sigas, siga, sigamos, sigáis, sigan 5. seguí, seguiste, siguió, seguimos, seguisteis, siguieron 6. siguiese vagy siguiera stb. 7. sigue, seguid 9. siguiendo sentarse leül 1. me siento, te sientas, se sienta, nos sentamos os sentáis, se sientan 2. me siente, te sientes, se siente, nos sentemos, os sentéis, se sienten 7. siéntate, sentaos

63

pensar gondol pienso piensas, piensa, pensamos pensáis, piensan piense, pienses, piense pensemos penséis, piensen perder poder

1. 2. 3. 5. 6. 9.

képes tud

puedo, puedes, puede, podemos, podéis, pueden pueda, puedas pueda, podamos, podáis, puedan podré po rás, podrá, podremos, podréis, podrán pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron pudiese vagy pudiera pudiendo

poner

1. 2. 3. 5. 6. 7. 8.

elveszít (mint pensar)

helyez

pongo, pones, pone, ponemos, ponéis, ponen ponga, pongas, ponga, pongamos, pongáis, pongan pondré, pondrás, pondrá, pondremos, pondréis, pondrán puse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron pusiese vagy pusiera pon, poned puesto

preferir jobban szeret (mint sentir) probar megpróbál (mint contar) querer akar,

1. 2. 3. 5. 6.

reí reíste ri ó, reímo s, reísteis rieron riese vagy riera stb. ríe reíd reído riendo

6. 7. 8. 9.

szeret

quiero, quieres, quiere, queremos, queréis, quieren quiera, quieras, quiera, queramos, queráis, quieran querré, querrás, querrá, querremos, querréis, querrán quise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron quisiese vagy quisiera stb.

recordar emlékszik (mint contar) referir beszámol (mint sentir) reír(se) nevet 1. río, ríes, ríe, reímos, reís, ríen 2. ría, rías, ría, riamos, riáis, rían

(mint rogar kér (mint contar) saber tud sé, sabes, sabe, sabemos, sabéis, saben sepa, sepas sepa e p a m o s ,  sepáis, sepan sabré, sabrás sabrá, sabremos, sabréis, sabrán supe, supiste, supo supimos, supistei supieron supiese vagy supiera stb. sabe, sabed

1.

2. 3. 5. 6. 7.

salir kimegy, elmegy 1. salgo, sales, sale, salimos, salís, salen 2. sal ga, salgas, salga, s algam os, salgáis, s algan 3. saldré, said rás, saldrá, saldremos, saldr saldréis, éis, saldrán 7. sal, salid seguir folytat, követ 1. sigo, sigues, sigue, seguimos, seguís, siguen 2. siga, sigas, siga, sigamos, sigáis, sigan 5. seguí, seguiste, siguió, seguimos, seguisteis, siguieron 6. siguiese vagy siguiera stb. 7. sigue, seguid 9. siguiendo sentarse leül 1. me siento, te sientas, se sienta, nos sentamos os sentáis, se sientan 2. me siente, te sientes, se siente, nos sentemos, os sentéis, se sienten 7. siéntate, sentaos

63

62

sentir érez 1. 2. 5. 6. 9.

siento, sientes, siente, sentimos, sentís, sienten sienta, sientas, sienta, sintamos, sintáis, sientan sentí, sentiste, sintió, sentimos, sentisteis, sintieron sintiese vagy sintiera sintiendo

ser van 1. 2. 4. 5. 6.

soy, eres, es, somos, sois, son sea, seas, se a, seamo s, seáis, sean era, eras, era, éramos, erais, eran fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron fuese vagy fuera stb. 7. sé, sed 8. sido 9. siendo

servir szolgál (mint pedir) sonar szól (mint contar) sonar álmodik (mint contar) sonreír mosolyog (mint reír) tener

birtokol, tart

1. tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen 2. tenga, tengas, tenga, tengamos, tengáis, tengan 3. tendré, tendrás, tendrá, tendremos, tendréis, tendrán 5. tu ve, tuviste, tuvo, t uvimos, tuvisteis, tuvieron 6. tuviese vagy tuviera stb. 7. ten, tened torcer fordít, csavar 1. tuerzo, tuerces, tuerce, torcemos, torcéis, tuercen 2. tuerza, tuerzas, tuerza, torzamos, torzáis, tuerzan traducir fordít

( n y e l v b ő l ) 

1. traduzco, traduces stb. 2. traduzca, traduzcas stb.

64

5. traduje, tradujiste, tradujo, tradujimos, tradujiste tradujisteis, is, tradujeron 6. tradujese vagy tradujera stb traer hoz 1. 2. 5. 6. 8. 9.

traigo, traes, trae, traemos, traéis, traen traiga, traigas, traiga, traigamos, traigá traigáis, is, traigan traje, trajiste, trajo, trajimos, trajisteis, trajeron trajese vagy trajera stb. traído trayendo

valer ér valamit 1. valgo, vales, vale, valemoGaléis, valen 2. valga, valgas, valga, valgamos, valgáis, valgan 3. valdré, valdrás, valdrá, valdremos, valdréis, valdrán v e n c e r g y ő

venzo, vences, vence, vencemos, vencéis, vencen 2. venza, venzas, venza, venzamos, venzáis, venzan venir jön 1. vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen 2. veng a, vengas, ven ga, vengamo s, vengáis vengáis,, ven gan 3. vendré, vendrás, vendrá, vendremos, vendréis, vendrán 5. vine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron 6. viniese vagy viniera stb. 7. ven, venid 9. viniendo

ver lát 1. veo, ves, ve, vemos, veis, ven 2. vea, veas, vea, veamos, veáis, vean 4. veía, veías, veía, veíamos, veíais, veían 5. vi, viste, vio, vimos, visteis, vieron 6. viese vagy viera stb. 7. ve, ved 8. visto 9. viendo 65

sentir érez 1. 2. 5. 6. 9.

siento, sientes, siente, sentimos, sentís, sienten sienta, sientas, sienta, sintamos, sintáis, sientan sentí, sentiste, sintió, sentimos, sentisteis, sintieron sintiese vagy sintiera sintiendo

ser van 1. 2. 4. 5. 6.

soy, eres, es, somos, sois, son sea, seas, se a, seamo s, seáis, sean era, eras, era, éramos, erais, eran fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron fuese vagy fuera stb. 7. sé, sed 8. sido 9. siendo

servir szolgál (mint pedir) sonar szól (mint contar) sonreír mosolyog (mint reír)

birtokol, tart

1. tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen 2. tenga, tengas, tenga, tengamos, tengáis, tengan 3. tendré, tendrás, tendrá, tendremos, tendréis, tendrán 5. tu ve, tuviste, tuvo, t uvimos, tuvisteis, tuvieron 6. tuviese vagy tuviera stb. 7. ten, tened torcer fordít, csavar 1. tuerzo, tuerces, tuerce, torcemos, torcéis, tuercen 2. tuerza, tuerzas, tuerza, torzamos, torzáis, tuerzan traducir fordít

traer hoz 1. 2. 5. 6. 8. 9.

traigo, traes, trae, traemos, traéis, traen traiga, traigas, traiga, traigamos, traigá traigáis, is, traigan traje, trajiste, trajo, trajimos, trajisteis, trajeron trajese vagy trajera stb. traído trayendo

valer ér valamit 1. valgo, vales, vale, valemoGaléis, valen 2. valga, valgas, valga, valgamos, valgáis, valgan 3. valdré, valdrás, valdrá, valdremos, valdréis, valdrán v e n c e r g y ő

venzo, vences, vence, vencemos, vencéis, vencen 2. venza, venzas, venza, venzamos, venzáis, venzan venir jön

sonar álmodik (mint contar) tener

5. traduje, tradujiste, tradujo, tradujimos, tradujiste tradujisteis, is, tradujeron 6. tradujese vagy tradujera stb

( n y e l v b ő l ) 

1. traduzco, traduces stb. 2. traduzca, traduzcas stb.

1. vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen 2. veng a, vengas, ven ga, vengamo s, vengáis vengáis,, ven gan 3. vendré, vendrás, vendrá, vendremos, vendréis, vendrán 5. vine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron 6. viniese vagy viniera stb. 7. ven, venid 9. viniendo

ver lát 1. veo, ves, ve, vemos, veis, ven 2. vea, veas, vea, veamos, veáis, vean 4. veía, veías, veía, veíamos, veíais, veían 5. vi, viste, vio, vimos, visteis, vieron 6. viese vagy viera stb. 7. ve, ved 8. visto 9. viendo 65

64

b) Az alany egyúttal részeshatározója az igének.

vestirse öltözködik (mint pedir)

Nos compramos tejidos extranjeros. Külföldi

volar repül mint contar) volver visszatér vuelvo, vuelves, vuelve, volvemos, volvéis, vuelven 2. vuelva, vuelvas, vuelva, volvamos, volváis, vuelvan 8. vuelto yacer fekszik nyugs ik yazco, yaces stb. 2. yazca, yazcas stb. 7. yace vagy yaz, yaced

l e k

e

magyarhoz hasonlóan, négy fajtájuk van: cse l t e t ő  és s z e n v e d ő  igék. A legtöbb ige cse

A visszaható igék (Los verbos reflexivos) A magyarban a visszahatást vagy az igébe b e é p ü l ő  k é p z ő  fejezi ki (fésülök fésülködöm), vagy maga a visszaható névmás (nézel/nézed magad). A spanyolban erre az ige mellé helyezett visszaható névmá sok (lásd 90. old.) szolgálnak: lava mos

Felveszed azakót. körmöm.

la

Me corto las unas Levágom

Ez típus különösen gyakori, ha az ember ruhadarabjairól és test részei r ő l  van szó. Ilyenkor magyar birtokos személyragnak a spa nyol ban a visszaható névmás felel meg. Te quitas el sombrero. Leveszed akalapod.

l e k v ő . 

peino fésülök

Te

Me anudo la corbata. Megkötöm

Az ige fajtái (Las clases de verbos) A spanyol igéknek, v ő ,  visszaható, m ű v

vásárol-

tunk (magunknak).

me peino fésülködöm

se lava mosakszik

n y a k k e n d ő m . 

e) A kölcsönösséget is a visszaható névmások segítségéve fejezzük ki. Se quieren mucho. Nagyon szeretik egymást. ÉI

y yo nos escribimos diariamente. Mindennap írunk egymásnak.

lPor qué os molestáis?

Miért zavarjátok egymást?

A kölcsönösséget hangsúlyozhat uk külö kü lönö nöse sen, n, ha meg kell kü önböztetnünk a visszahatástól - az una otro, mutuamente, recíproeamente kifejezésekkel. Se miran. Nézik magukat. (Vagy: Nézik egymást.) Se miran una a otro. Nézik egymást.

) Sok ige csak formájában visszaható, jelentésében nem: irse elmegy, morirse meghal, desayunarse reggelizik, atreverse me,", merészel stb.

miras nézel/te miras nézed maga Négyféle visszaható igét különböztethetünk meg, ezek közül né melyik csak alakjában visszaható, jelentésében nem. a) Az alany egyúttal tárgya is az igének. Ez a leggyakoribb típus. Se lava cada día. Mindennap mosakszik. Te peinas ante el espejo. A tükör

e l ő t t 

fésülködsz

m ű v e l t e t ő 

A spanyol ban vagy az hacer infinitivo, dar infinitivo szerkezet fejezi ki m ű v e l

y

kert fáit.

Voya hace hacerr te nir este vestido. Be fogom festetni ezt EI

ritk ri tkáb ábba ban n -

t e t é s t . 

Hizo arranc arrancar ar los árboles del jardín. Kivágatta

ruhát

capitán mandó preparar las lanchas de salvamento. A kapitány

e l ő k é s z í t t e t t e 

66

szerkezet (La construcción factitiva)

m e n t ő e s ó n a k o k a t . 

67

b) Az alany egyúttal részeshatározója az igének.

vestirse öltözködik (mint pedir)

Nos compramos tejidos extranjeros. Külföldi

volar repül mint contar) volver visszatér vuelvo, vuelves, vuelve, volvemos, volvéis, vuelven 2. vuelva, vuelvas, vuelva, volvamos, volváis, vuelvan 8. vuelto yacer fekszik nyugs ik yazco, yaces stb. 2. yazca, yazcas stb. 7. yace vagy yaz, yaced

l e k

e

magyarhoz hasonlóan, négy fajtájuk van: cse l t e t ő  és s z e n v e d ő  igék. A legtöbb ige cse

A visszaható igék (Los verbos reflexivos) A magyarban a visszahatást vagy az igébe b e é p ü l ő  k é p z ő  fejezi ki (fésülök fésülködöm), vagy maga a visszaható névmás (nézel/nézed magad). A spanyolban erre az ige mellé helyezett visszaható névmá sok (lásd 90. old.) szolgálnak: lava mos

Me corto las unas Levágom

Ez típus különösen gyakori, ha az ember ruhadarabjairól és test részei r ő l  van szó. Ilyenkor magyar birtokos személyragnak a spa nyol ban a visszaható névmás felel meg. Te quitas el sombrero. Leveszed akalapod.

l e k v ő . 

peino fésülök

Felveszed azakót. körmöm.

la

Te

Me anudo la corbata. Megkötöm

Az ige fajtái (Las clases de verbos) A spanyol igéknek, v ő ,  visszaható, m ű v

vásárol-

tunk (magunknak).

me peino fésülködöm

se lava mosakszik

n y a k k e n d ő m . 

e) A kölcsönösséget is a visszaható névmások segítségéve fejezzük ki. Se quieren mucho. Nagyon szeretik egymást. ÉI

y yo nos escribimos diariamente. Mindennap írunk egymásnak.

lPor qué os molestáis?

Miért zavarjátok egymást?

A kölcsönösséget hangsúlyozhat uk külö kü lönö nöse sen, n, ha meg kell kü önböztetnünk a visszahatástól - az una otro, mutuamente, recíproeamente kifejezésekkel. Se miran. Nézik magukat. (Vagy: Nézik egymást.) Se miran una a otro. Nézik egymást.

) Sok ige csak formájában visszaható, jelentésében nem: irse elmegy, morirse meghal, desayunarse reggelizik, atreverse me,", merészel stb.

miras nézel/te miras nézed maga Négyféle visszaható igét különböztethetünk meg, ezek közül né melyik csak alakjában visszaható, jelentésében nem. a) Az alany egyúttal tárgya is az igének. Ez a leggyakoribb típus. Se lava cada día. Mindennap mosakszik. Te peinas ante el espejo. A tükör

e l ő t t 

fésülködsz

m ű v e l t e t ő 

szerkezet (La construcción factitiva)

A spanyol ban vagy az hacer infinitivo, dar infinitivo szerkezet fejezi ki m ű v e l

y

Hizo arranc arrancar ar los árboles del jardín. Kivágatta

kert fáit.

Voya hace hacerr te nir este vestido. Be fogom festetni ezt EI

ritk ri tkáb ábba ban n -

t e t é s t . 

ruhát

capitán mandó preparar las lanchas de salvamento. A kapitány

e l ő k é s z í t t e t t e 

m e n t ő e s ó n a k o k a t . 

67

66

Akivel csináltatnak valamit, az elöljárót kap, ha pedig személyes névmás, részes esetben áll: Logró hacer tomar la medicina al nino. Sikerült

rekkel gyógyszert.

Hizo prometer sus padres que viajarían al extranjero. Megígértette szüleivel, hogy külföldre fognak utazni. Nos mandaron repasar toda la lectura. Átismételtették velünk az egész olvasmányt. s z e n v e d ő 

szerkezet (La

construcción pasiva)

A magyarhoz hasonlóan ritka, csak a harmadik személyekben for dul e l ő ,  f ő l e g  az írott nyelvben. A ser segédige ragozott alakjaiból és alannyal nyal egyeztetett múlt i d e j ű  melléknévi i g e n e v é b ő l  f ő i g é n e k  az alan áll. Nuevos hoteles son construidos en el centro de la ciudad. Új szállodákat építenek (szó szerint: új szál/odák építtetnek) Belvárosban. EI puente nuevo ha sido inaugurado a principios de este mes. Az új hidat hó elején nyitották meg. (Szó szerint: az új híd megnyitA tulajdonképpeni c s e l e k v ő  po (ritkábban de) elöljáróval kapcsolódik a s z e n v e d ő  szerkezethez. Los hoteles son construidos por una empresa. A szál/odákat egy vál/alat építi. (Szó szerint: egy vál/alat által építtetnek.) EI puente fue inaugurado por el ministro de Obras públicas. A hidat közmunkaügyi miniszter nyitotta meg. EI concertista ha sido muy aplaudido por el público. A m ű v é s z t  nagyon megtapsolta közönség. La profesora de matemáticas fue muy querida de sus alumnos. tanítványai. m a t e m a t i k a - t a n á r n ő t  nagyon szerették

68

értelmet a ser segéd i g é b ő l  és a participióból álló szen szerkezet helyett gyakrabban fejezzük ki (a beszélt nyelvben is) se névmással kombinált c s e l e k v ő  alakokkal, bár ilyenkor ügyelnünk kell, nehogy az ige visszaható értelmet nyerjen: s z e n v e d ő 

v e d ő 

Nuevos hoteles

se

construyen en el centro de la ciudad. Új szál-

lodák épülnek aBelvárosban. Este

ano

se ha

publicado una nueva gramática espanola. Idén

megjelent egy új spanyol nyelvtan. Manana

se

celebrará el cumpleanos de mi amigo. Holnap fogják

ünnepelni barátom születésnapját. f ő n é v  f ő n é v 

neme

(EI

(EI

substantivo)

género de los substantivos)

A magyar nyelv nem ismeri a nyelvtani nemet, de pl. a német há romfélét is megkülönböztet. A spanyol f ő n e v e k  két nyelvtani nemhez tartozhatnak: lehetnek h í m n e m ű e k  (CÉNERO MASCULlNO) és n ő n e m ű e k  (CÉNERO FEMENINO). Az embereket és állatokat j e l ö l ő  f ő n e v e k  nagy ré szének neme változik aszerint, aszerint, milyen mi lyen n e m ű  egyed r ő l  beszélünk a va lóságban (el alumno la alumna, el gato la gata, el artista la artista), a dolgokat, fogalmakat stb. j e l ö l ő  neme állandó, nem vál tozhat (el banco, la mesa, el pupitre, la clase). A nem é l ő l é n y e k e t  j e l ö l ő  spanyol f ő n é v  nemének megállapítására a legbiztosabb mód annak megvizsgálása, milyen n e m ű  n é v e l ő k e t  és j e l z ő k e t  kap, de gyakran az egyes számú v é g z ő d é s  is utal a nyelvtani nemre. Az -o v é g z ő d é s ű  f ő n e v e k  h í m n e m ű e k :  el libro, el cuaderno, el banco, el modo, el humo, el domingo. A legfontosabb kivétel: la mano. Az -a v é g z ő d é s  f ő n e v e k  általában n ő n e m ű e k :  la mesa, la ventana, la sil/a, la pluma, la peseta. A legfontosabb kivételek: el día, el mapa, el tranvía; valamint sok -ma v é g ű ,  görög e r e d e t ű ,  gyakran a magyarban is e l ő f o r d u l ó  f ő n é v ,  mint pl. el problema, el telegrama, el sistema, el clima, el diploma, el drama, el tema, el reuma. 69

Akivel csináltatnak valamit, az elöljárót kap, ha pedig személyes névmás, részes esetben áll: Logró hacer tomar la medicina al nino. Sikerült

rekkel gyógyszert.

értelmet a ser segéd i g é b ő l  és a participióból álló szen szerkezet helyett gyakrabban fejezzük ki (a beszélt nyelvben is) se névmással kombinált c s e l e k v ő  alakokkal, bár ilyenkor ügyelnünk kell, nehogy az ige visszaható értelmet nyerjen: s z e n v e d ő 

v e d ő 

Nuevos hoteles

Hizo prometer sus padres que viajarían al extranjero. Megígértette szüleivel, hogy külföldre fognak utazni. Nos mandaron repasar toda la lectura. Átismételtették velünk az egész olvasmányt. s z e n v e d ő 

szerkezet (La

Este

Los hoteles son construidos por una empresa. A szál/odákat egy vál/alat építi. (Szó szerint: egy vál/alat által építtetnek.) EI puente fue inaugurado por el ministro de Obras públicas. A hidat közmunkaügyi miniszter nyitotta meg. EI concertista ha sido muy aplaudido por el público. A m ű v é s z t  nagyon megtapsolta közönség. La profesora de matemáticas fue muy querida de sus alumnos. tanítványai. m a t e m a t i k a - t a n á r n ő t  nagyon szerették

ano

Manana

se ha

publicado una nueva gramática espanola. Idén

se

celebrará el cumpleanos de mi amigo. Holnap fogják

ünnepelni barátom születésnapját.

A magyarhoz hasonlóan ritka, csak a harmadik személyekben for dul e l ő ,  f ő l e g  az írott nyelvben. A ser segédige ragozott alakjaiból és alannyal nyal egyeztetett múlt i d e j ű  melléknévi i g e n e v é b ő l  f ő i g é n e k  az alan áll.

A tulajdonképpeni c s e l e k v ő  po (ritkábban de) elöljáróval kapcsolódik a s z e n v e d ő  szerkezethez.

construyen en el centro de la ciudad. Új szál-

megjelent egy új spanyol nyelvtan.

construcción pasiva)

Nuevos hoteles son construidos en el centro de la ciudad. Új szállodákat építenek (szó szerint: új szál/odák építtetnek) Belvárosban. EI puente nuevo ha sido inaugurado a principios de este mes. Az új hidat hó elején nyitották meg. (Szó szerint: az új híd megnyit-

se

lodák épülnek aBelvárosban.

f ő n é v  f ő n é v 

neme

(EI

(EI

substantivo)

género de los substantivos)

A magyar nyelv nem ismeri a nyelvtani nemet, de pl. a német há romfélét is megkülönböztet. A spanyol f ő n e v e k  két nyelvtani nemhez tartozhatnak: lehetnek h í m n e m ű e k  (CÉNERO MASCULlNO) és n ő n e m ű e k  (CÉNERO FEMENINO). Az embereket és állatokat j e l ö l ő  f ő n e v e k  nagy ré szének neme változik aszerint, aszerint, milyen mi lyen n e m ű  egyed r ő l  beszélünk a va lóságban (el alumno la alumna, el gato la gata, el artista la artista), a dolgokat, fogalmakat stb. j e l ö l ő  neme állandó, nem vál tozhat (el banco, la mesa, el pupitre, la clase). A nem é l ő l é n y e k e t  j e l ö l ő  spanyol f ő n é v  nemének megállapítására a legbiztosabb mód annak megvizsgálása, milyen n e m ű  n é v e l ő k e t  és j e l z ő k e t  kap, de gyakran az egyes számú v é g z ő d é s  is utal a nyelvtani nemre. Az -o v é g z ő d é s ű  f ő n e v e k  h í m n e m ű e k :  el libro, el cuaderno, el banco, el modo, el humo, el domingo. A legfontosabb kivétel: la mano. Az -a v é g z ő d é s  f ő n e v e k  általában n ő n e m ű e k :  la mesa, la ventana, la sil/a, la pluma, la peseta. A legfontosabb kivételek: el día, el mapa, el tranvía; valamint sok -ma v é g ű ,  görög e r e d e t ű ,  gyakran a magyarban is e l ő f o r d u l ó  f ő n é v ,  mint pl. el problema, el telegrama, el sistema, el clima, el diploma, el drama, el tema, el reuma. 69

68

még általában (bár sok kivétellel) az -ión, -d és az -e v é g ű  f ő n e v e k :  la leeción, la importación la ciudad la hispanidad, la nuez la rapidez Az egyéb v é g z ő d é s ű e k r e  biztos szabály nincs, ezért mindig cél s z e r ű  f ő n e v e t  a nemet j e l ö l ő  határozott n é v e l ő v e l  megtanulni: el país, la crisis, el eseaparate, la nieve, el fusil, la eáreel, el examen stb. N ő n e m ű e k 

Némely esetben az élettelen tárgyakra, dolgokra, fogalmakra vo natkozó f ő n é v  neme jelentésével magyarázható: a)

b)

h í m n e m ű e k  pl. a folyók, hegyek, tengerek nevei (el río, el monte, el mar): el Cuadiana, el Volga, el Amazonas; los Alpes, los Pirineos; el Mediterráneo, el Atlántico. n ő n e m ű e k 

pl. a

b e t ű 

és a szigetek nevei (la letra, la isla): la a,

la ele, la haehe; las Canarias, las Baleares.

legtöbb Az é l ő l é n y e k e t  j e l ö l ő  spanyol f ő n e v e k  nyelvtani neme esetben változik aszerint, milyen n e m ű  é l ő l é n y r e  vonatkoznak. nemváltozást gyakran a v é g z ő d é s  is jelöli, máskor csak n é v e l ő k  és melléknevek utalnak rá. h í m n e m ű  alakot véve alapul, a n ő n e m ű t  k ö v e t k e z ő  módokon kaphat uk meg. a) K é p z ő k  segítségéve h í m n e m ű 

alak

v é g z ő d é s e 

-o

70

n ő n e m e t  h e g e d ű s , 

n ő n e m ű 

alak

Példák


-a

alumno

alumna

-ora -ona -esa

profesor profesora tanár león leona oroszlán burgués burguesa polgár

el

a hímnemmel m e g e g la eantante énekes.

y e z ő 

alak jelöli,

el/la

violinista

Az állatnevek közt sok olyat találunk, melynek nemcsak a v é g z ő dése, hanem a neme is állandó. Ha valamilyen okból hangsúlyoz nunk kell az egyed nemét, úgy az egyetlen lehetséges alakhoz tesszük maeho (hím), illetve az hembra ( n ő s t é n y )  szavakat. Ilyen e g y n e m ű  állatnevek p l ~  bal/ena bálna, la rata patkány, el búho bagoly, el ruisefíor csalogány. e)

n ő n e m ű  és h í m n e m ű  egyedet két k ü l ö n b ö z ő  f ő n é v  jelöli, toro vaea bika / tehén, eabal/o yegua mén kanca, yerno nuera meny, varón mujer férfi n ő . 

m e g r ö v i d ü l ő  f ő n e v e k  m e g ő r z i k  eredeti nemüket: la fotografía és foto a fénykép, la bicicleta és la bici a kerékpár, el cinematógrafo és el cine mozi, ellimpiabotas és el lim pia c i p ő t i s z t í t ó  (fiú).

f ő n é v  többes

száma

(EI plural de los substantivos)

többes számát az egyes számú alakból (el singular) kapjuk többes szám jele, ha az egyes számú alak magánhangzóra ,  -s, ha mássalhangzóra, -es.

f ő n é v 

eg.

tanuló hijo hija gyermek perro perra kutya -or -ón -és

b)

v é g z ő d i k

Az egyes szám v é g z ő d é s e 

többes szám jele

Példák

magánhangz

-s

maestro, maestros tanító/k muehaeha, muehaehas lány/ok clase, clases osztály/ok tribu, tribus törzs/ek eafé, eafés kávéház/ak

mássalhangzó

-es

ciudad, ciudades város/ok país, países ország/ok lápiz, lápiees ceruza/ák autobús, autobuses autóbusz/ok 71

még általában (bár sok kivétellel) az -ión, -d és az -e v é g ű  f ő n e v e k :  la leeción, la importación la ciudad la hispanidad, la nuez la rapidez Az egyéb v é g z ő d é s ű e k r e  biztos szabály nincs, ezért mindig cél s z e r ű  f ő n e v e t  a nemet j e l ö l ő  határozott n é v e l ő v e l  megtanulni: el país, la crisis, el eseaparate, la nieve, el fusil, la eáreel, el examen stb. N ő n e m ű e k 

Némely esetben az élettelen tárgyakra, dolgokra, fogalmakra vo natkozó f ő n é v  neme jelentésével magyarázható: a)

b)

h í m n e m ű e k  pl. a folyók, hegyek, tengerek nevei (el río, el monte, el mar): el Cuadiana, el Volga, el Amazonas; los Alpes, los Pirineos; el Mediterráneo, el Atlántico. n ő n e m ű e k 

pl. a

b e t ű 

és a szigetek nevei (la letra, la isla): la a,

la ele, la haehe; las Canarias, las Baleares.

legtöbb Az é l ő l é n y e k e t  j e l ö l ő  spanyol f ő n e v e k  nyelvtani neme esetben változik aszerint, milyen n e m ű  é l ő l é n y r e  vonatkoznak. nemváltozást gyakran a v é g z ő d é s  is jelöli, máskor csak n é v e l ő k  és melléknevek utalnak rá. h í m n e m ű  alakot véve alapul, a n ő n e m ű t  k ö v e t k e z ő  módokon kaphat uk meg.

b)

alak

e)

alak

Példák


-o

-a

tanuló hijo hija gyermek perro perra kutya -or -ón -és

-ora -ona -esa

profesor profesora tanár león leona oroszlán burgués burguesa polgár

y e z ő 

alak jelöli,

violinista

el/la

m e g r ö v i d ü l ő  f ő n e v e k  m e g ő r z i k  eredeti nemüket: la fotografía és foto a fénykép, la bicicleta és la bici a kerékpár, el cinematógrafo és el cine mozi, ellimpiabotas és el lim pia c i p ő t i s z t í t ó  (fiú).

f ő n é v  többes

száma

(EI plural de los substantivos)

többes számát az egyes számú alakból (el singular) kapjuk többes szám jele, ha az egyes számú alak magánhangzóra ,  -s, ha mássalhangzóra, -es.

f ő n é v 

v é g z ő d i k

többes szám jele

Az egyes szám

alumna

alumno

a hímnemmel m e g e g la eantante énekes.

n ő n e m ű  és h í m n e m ű  egyedet két k ü l ö n b ö z ő  f ő n é v  jelöli, toro vaea bika / tehén, eabal/o yegua mén kanca, yerno nuera meny, varón mujer férfi n ő . 

eg. n ő n e m ű 


el

Az állatnevek közt sok olyat találunk, melynek nemcsak a v é g z ő dése, hanem a neme is állandó. Ha valamilyen okból hangsúlyoz nunk kell az egyed nemét, úgy az egyetlen lehetséges alakhoz tesszük maeho (hím), illetve az hembra ( n ő s t é n y )  szavakat. Ilyen e g y n e m ű  állatnevek p l ~  bal/ena bálna, la rata patkány, el búho bagoly, el ruisefíor csalogány.

a) K é p z ő k  segítségéve h í m n e m ű 

n ő n e m e t  h e g e d ű s , 


Példák

magánhangz

-s

maestro, maestros tanító/k muehaeha, muehaehas lány/ok clase, clases osztály/ok tribu, tribus törzs/ek eafé, eafés kávéház/ak

mássalhangzó

-es

ciudad, ciudades város/ok país, países ország/ok lápiz, lápiees ceruza/ák autobús, autobuses autóbusz/ok 71

70

Az -s-re v é g z ő d ő  és nem az utolsó szótagon hangsúlyos f ő n e v e k  többes számban változatlanok: ellunes los lunes h é t f ő ,  la crisis las crisis válság, la tesis las tesis tézis, el caetus los caetus kaktusz, el análisis los análisis elemzés. hangsúlyos magánhangzóra v é g z ő d ő  f ő n e v e k  egy része nem -s szel, hanem -es-szel képezi a többes számát: el jabalí los jabalíes vaddisznó, el esquí los esquíes sí, el tabú los tabúes tabu. A többes szám számú ú alakok a spanyol ban gyakrabban f ordul nak e l ő ,  mint magyarban, mert a számnevek (és általában a mennyiség j e l z ő k )  után a spanyol jelöli többest: muchos problemas, pocos

alumnos, tres

határozott

el libro de Pedro


doctor, abogado,

Címek és

i s e l ő j é h e z 

nincs itt.

senor Hernández no está aquí. Hernández úr

EI

profesor Martínez está dictando su clase de gramática. Martínez

tanár

úr

nyelvtanórát tart.

Pérez ügyvéd v é d ő m .  Lincoln elnök senor Hernández? Hogy van, Hernández úr?

abogado Pérez es mi defensor.

EI

el presidente Lincoln

lCómo está usted, bJ

los

A napok nevei e l ő t t .  EI egy meghatározott napra utal, l ő d ő  cselekvések idejét jelöli.

csütörtökön van spanyolóránk. Los domingos no trabajamos.

águilas. EI

az

és



DE+El

tanuló könyve Doy un cuaderno al alumno. Füzetet adok

és

Vasárnap nem dolgozunk.

i d ő p o n t o k  e l ő t t , 

valamint

dátumban a

. 

las cinco, a las tres y media, a las dos de la madrugada,

igével, l, az emberi test részeit, részeit, ruhadarabok at j d) A tener igéve DEL

e l ő t t , 

ha ezek

j e l z ő j é t 

tanulónak.

e l ö l ő  f ő n e v e k 

ki akarjuk emelni.

Tiene el pelo crespo. Göndör

el libro del alumno 72

órában megadott j e l ö l ő  szám e l ő t t

napot

Kedden

el primero de mayo, el veinte de agosto el siete de diciembre

de elöljáróval összeolvad. A+EL ~ A L

ej Az

az ismét

e s k ü v ő j e . 

Tenemos clases de espanol los martes y los jueves.

hangsúlyos a hanggal k e z d ő d ő  n ő n e m ű  f ő n e v e k  e l ő t t  egyes számban la helyett az el alakot használjuk: el agua las aguas, el ama las amas, el habla las hablas, el hambre las hambres, el águila las

fordulunk.

EI

Vendré el viernes. Pénteken jövök.

n ő n e m 

tieid.

használjuk:

Se ha casado el jueves. Csütörtökön volt az

hímnem

nélkül)

használata

presidente stb.) e l ő t t ,  ha nem közvetlenül e címek v

f ő n é v 

los lápices, la clase las clases.

( f ő n é v 

Péter könyve és Józsefé

---foglalkozásnevek (sefíor, sefíora, profesor,

A magyartól

artículo determinado)

meghatározottságára való utaláson kívül fontos szerepe f ő n é v  nemének és számának jelölése: ezért két neme, mindkét nem ben egyes és többe s száma, száma, te hát összesen összesen négy alakja van; ellápiz

el de José

A határozott n é v e l ő 

(Los artículos)

A határozott n é v e l ő  (EI

alakjai használhatóak önállóan f ő n é v  megismétlését.

Mis notas son mejores que las tuyas. A jegyeim jobbak, mint

lápices, cinco libros, todas las clases. n é v e l ő k 

n é v e l ő 

is, amikor el akarjuk kerülni

Tienen los pantalones nuevos.

haja van. Új nadrágjuk van. 73

Az -s-re v é g z ő d ő  és nem az utolsó szótagon hangsúlyos f ő n e v e k  többes számban változatlanok: ellunes los lunes h é t f ő ,  la crisis las crisis válság, la tesis las tesis tézis, el caetus los caetus kaktusz, el análisis los análisis elemzés. hangsúlyos magánhangzóra v é g z ő d ő  f ő n e v e k  egy része nem -s szel, hanem -es-szel képezi a többes számát: el jabalí los jabalíes vaddisznó, el esquí los esquíes sí, el tabú los tabúes tabu. A többes szám számú ú alakok a spanyol ban gyakrabban f ordul nak e l ő ,  mint magyarban, mert a számnevek (és általában a mennyiség j e l z ő k )  után a spanyol jelöli többest: muchos problemas, pocos

alumnos, tres

határozott

el libro de Pedro

el de José

( f ő n é v 


használjuk:

doctor, abogado,

Címek és

presidente stb.) e l ő t t ,  ha nem közvetlenül e címek v

i s e l ő j é h e z 

nincs itt.

senor Hernández no está aquí. Hernández úr

EI

profesor Martínez está dictando su clase de gramática. Martínez úr

nyelvtanórát tart.

Pérez ügyvéd v é d ő m .  Lincoln elnök senor Hernández? Hogy van, Hernández úr?

abogado Pérez es mi defensor.

EI

el presidente Lincoln

meghatározottságára való utaláson kívül fontos szerepe f ő n é v  nemének és számának jelölése: ezért két neme, mindkét nem ben egyes és többe s száma, száma, te hát összesen összesen négy alakja van; ellápiz

los lápices, la clase las clases.

lCómo está usted, bJ

los

A napok nevei e l ő t t .  EI egy meghatározott napra utal, l ő d ő  cselekvések idejét jelöli. Se ha casado el jueves. Csütörtökön volt az

Tenemos clases de espanol los martes y los jueves.

hímnem

csütörtökön van spanyolóránk.

n ő n e m 

Los domingos no trabajamos.

hangsúlyos a hanggal k e z d ő d ő  n ő n e m ű  f ő n e v e k  e l ő t t  egyes számban la helyett az el alakot használjuk: el agua las aguas, el ama las amas, el habla las hablas, el hambre las hambres, el águila las az

és

és

Vasárnap nem dolgozunk.

i d ő p o n t o k  e l ő t t , 

valamint

dátumban a

. 

las cinco, a las tres y media, a las dos de la madrugada,

igével, l, az emberi test részeit, részeit, ruhadarabok at j d) A tener igéve DEL

DE+El 

órában megadott j e l ö l ő  szám e l ő t t

napot

Kedden

el primero de mayo, el veinte de agosto el siete de diciembre

de elöljáróval összeolvad. A+EL ~ A L

ej Az

az ismét

e s k ü v ő j e . 

Vendré el viernes. Pénteken jövök.

EI

fordulunk.

EI

tanár

artículo determinado)

tieid.

használata

---foglalkozásnevek (sefíor, sefíora, profesor,

A magyartól

f ő n é v 

águilas.

nélkül)

Péter könyve és Józsefé

A határozott n é v e l ő 

(Los artículos)

A határozott n é v e l ő  (EI

alakjai használhatóak önállóan f ő n é v  megismétlését.

Mis notas son mejores que las tuyas. A jegyeim jobbak, mint

lápices, cinco libros, todas las clases. n é v e l ő k 

n é v e l ő 

is, amikor el akarjuk kerülni

tanuló könyve Doy un cuaderno al alumno. Füzetet adok

e l ő t t , 

ha ezek

Tiene el pelo crespo. Göndör

el libro del alumno

Tienen los pantalones nuevos.

tanulónak.

e l ö l ő  f ő n e v e k 

ki akarjuk emelni.

j e l z ő j é t 

haja van. Új nadrágjuk van.

72

73

határozott

e)

n é v e l ő 

része néhány földrajzi névnek.

Perú, La Habana, La Coruria,

EI

f) Határozott n é v e l ő  áll a birtokot j

los padres de Pedro

Péter(nek

EI

A magyar használattól ban n é v e l ő t  kapnak. A n é

Cairo

e l ö l ő f ő n é v  e l ő t t 

abirtokviszonyban.

a) szülei

magyartól Mi

nem használunk határozott amelyek e l ő t t  birtokos névmás áll.

e l t é r ő e n , 

f ő n e v e k k e l , 

azok-

n é v e l ő t 

sak,

profesor de espariol ha pasado un ario en Cuba. A spanyolta-

A határozatlan

Nagyon jó

n é v e l ő 

nemek

hímnem n ő n e m 

többes szám határozatlan magyarban.

f ő n e v e k  n é v e l ő 

Para Navidad a mí no me regales libros

ajándékozz könyveket.

az ötlete.

C-vitamin

nélkül használato-

Karácsonyra nekem ne

En el cine de la esquina se dan buenas películas.

jó filmeket adnak.

(EI artículo indeterminado)

egyes szám

többes szám

un

unos

una

unas

Megjelenik azonban a határozatlan donságát ki akarjuk emelni.

e z d ő d ő  n ő n e m ű  f ő n e v e k  e l ő t t 

az

n é v e l ő , 

Tienes unos amigos muy simpáticos.

taid vannak.

ha

sarki moziban f ő n é v 

un

alakot

egy tulaj-

Nagyon rokonszenves bará

Vino con unas ideas sorprendentemente novedosas.

ama, un habla, un hambre un águila.

apja

mint

ú j s z e r ű 

hangsúlyos a-val k használjuk: un agua, un

Su padre es un médico famoso. Az

apja híres orvos.

hatékony fegyver az influenza ellen.

nárom egy évet töltött Kubában. Su idea es muy buena.

Az

La vitamina C es un arma eficaz contra la gripe.

la biblioteca de tu amigo a barátod(nak a) könyvtára

kal

v e l ő 

Su padre es médico.

orvos.

t u l a j d o n s á g j e l z ő s  f ő n e v e k  általáilyenkor kiemeli a tulajdonságot.


M e g l e p ő e n 

ötletekkel hozakodott

A leggyakoribb azonban az, hogy az unos, -as határozatlan szám névi é r t e l m ű . 

Úgy 100 pesetába kerülhet. Néhány napja láttam.

Valdrá unas cien pesetas.

Használata:

A határozatlan n é v e l ő  egyes számú alakjait legtöbbször nak m e g f e l e l ő e n  használjuk a spanyolban is. Para Navidad regálale una enciclopedia.

ajándékozz neki

Karácsonyra

magyar-

Le vi unos días atrás.

egy

Ahogyy átmen tem az AI cruzar la calle, casi me atropelló un coche. Ahog utcán majdnem elütött egy En el cine de la esquina se echa una película espariola.

moziban egy spanyol filmet

74

adnak.

sarki

75

határozott

e)

n é v e l ő 

része néhány földrajzi névnek.

Perú, La Habana, La Coruria,

EI

f) Határozott n é v e l ő  áll a birtokot j

los padres de Pedro

Péter(nek

EI

A magyar használattól ban n é v e l ő t  kapnak. A n é

Cairo

e l ö l ő f ő n é v  e l ő t t 

abirtokviszonyban.

a) szülei

magyartól Mi

nem használunk határozott amelyek e l ő t t  birtokos névmás áll.

e l t é r ő e n , 

f ő n e v e k k e l , 

azok-

n é v e l ő t 

sak,

profesor de espariol ha pasado un ario en Cuba. A spanyolta-

A határozatlan

Nagyon jó

n é v e l ő 

nemek

az ötlete.

Para Navidad a mí no me regales libros

C-vitamin

nélkül használato-

Karácsonyra nekem ne

En el cine de la esquina se dan buenas películas.

(EI artículo indeterminado)

un

unos

una

unas

Megjelenik azonban a határozatlan donságát ki akarjuk emelni.

e z d ő d ő  n ő n e m ű  f ő n e v e k  e l ő t t 

az

n é v e l ő , 

Tienes unos amigos muy simpáticos.

taid vannak.

ha

sarki moziban f ő n é v 

un

ama, un habla, un hambre un águila.

alakot

egy tulaj-

Nagyon rokonszenves bará

Vino con unas ideas sorprendentemente novedosas. ú j s z e r ű 

hangsúlyos a-val k használjuk: un agua, un

f ő n e v e k  n é v e l ő 

jó filmeket adnak.

többes szám

n ő n e m 

többes szám határozatlan magyarban.

apja

mint

ajándékozz könyveket.

egyes szám

hímnem

Su padre es un médico famoso. Az

apja híres orvos.

hatékony fegyver az influenza ellen.

nárom egy évet töltött Kubában. Su idea es muy buena.

Az

La vitamina C es un arma eficaz contra la gripe.

la biblioteca de tu amigo a barátod(nak a) könyvtára

kal

v e l ő 

Su padre es médico.

orvos.

t u l a j d o n s á g j e l z ő s  f ő n e v e k  általáilyenkor kiemeli a tulajdonságot.


M e g l e p ő e n 

ötletekkel hozakodott

A leggyakoribb azonban az, hogy az unos, -as határozatlan szám névi é r t e l m ű . 

Úgy 100 pesetába kerülhet. Néhány napja láttam.

Valdrá unas cien pesetas.

Használata:

A határozatlan n é v e l ő  egyes számú alakjait legtöbbször nak m e g f e l e l ő e n  használjuk a spanyolban is. Para Navidad regálale una enciclopedia.

ajándékozz neki

Karácsonyra

magyar-

Le vi unos días atrás.

egy

Ahogyy átmen tem az AI cruzar la calle, casi me atropelló un coche. Ahog utcán majdnem elütött egy En el cine de la esquina se echa una película espariola.

moziban egy spanyol filmet

adnak.

sarki

75

74

A semleges

n é v e l ő 

Egyetlen alakja 10 Elvont f ő n e v léknévi i g e n e v e k b ő l ,  melléknévi j e zószókból.

(EI artículo neutro) e k e t 

képez

mel és határo

m e l l é k n e v e k b ő l , 

l e n t é s ű  s z e r k e z e t e k b ő l 

Lo buEtho dura poco. Ami jó, az hamar elmúlik. (A

elmúlnak.)

A melléknév (EI adjetivo)

jó dolgok hamar

dolog érdekessége az, hogy hogy... ... Comprende 10 absurdo de tu conducta. Értsd meg milyen képtelen viselkedésed. (= viselkedésed képte/enségét)

spanyol span yol mellékné melléknév v - magyartól e l t é r ő e n  v é g z ő d é s é b e n  egye zik azzal a f ő n é v v e l ,  amelyre vonatkozik, jelöli számát és gyakran ne mét: un librQ rojQ, una meSi! roji!, dos libros r o j ~  dos mesas rojas. Soknak egyazon alakja szolgál a hím- és n ő n e m  kifejezésére. Ezeket egyalakúaknak nevezzük szemben a nemet is j e l ö l ő  kétalakúakkal.

Lo curioso del caso es que ..

mío. Mindenemmel rendelkezhetsz. dicho por tu padre? Nem emlékszel, mit

Puedes disponer de todo

10

lNo te acuerdas de 10 mondott apád? Olvidemos 10 de ayer. Felejtsük el tegnapit. Figúrate 10 lejos que vivimos. Képzeld el, milyen messze lakunk.

melléknév qu szerkezetben (lásd 149. old.) a mellék nevet nemben és számban egyeztet ük azzal a f ő n é v v e l ,  amelyre vo natkozik. 10

Se nota

aggódik

10

preocupada que está tu amiga. Látszik, hogy mennyire

b a r á t n ő d . 

ideges lett Péter?

Láttad, mennyire

María me gusta por 10 hacendosa y lista que es. Máriát és értelmessége miatt szeretem.

dolgossága

Kétalakú melléknevek a) A hímnem egyes számban -o helyett -a-t kapnak.

v é g ű 

melléknevek

n ő n e m b e n 

az -o

simpático, simpática

bueno, buena

alto, alta b) Szintén -a-val képzik n ő n e m ű  alakjukat az -ete, -ote, -án, -ón, -or v é g ű e k 

(az -or

v é g z ő d é s ű e k , 

csak ha nem középfokúak).

regordete, regordeta kövérkés feote, feota nagyon csúnya

pelón, pelona kopasz trabajador, trabajadora

holgazán, holgazana henye,

seductor, seductora csábító

lusta

alakjuk van az -n, -s, -z v é g z ő d é s szághoz, tartományhoz, városhoz való tartozást j e l

c) Külön

n ő n e m ű 

alemán, alemana német

ű ,  ö l ő 

dolgozó

nemzetiséget, or mellékneveknek.

andaluz, andaluza andalúz

francés, francesa francia

Egyalakú melléknevek Mindazok, amelyeket nem említettünk meg az e l ő z ő  pontban; te hát nagy általánosságban a nem -o v é g z ő d é s ű e k .  belga belga, socialis ta szocialista, alegre vidám, importante fontos, marroquí marokkói, fiel h ű ,  joven fiatal, inferior alacsonyabb, superior magasabb, mejor jobb, peor rosszabb, mayor nagyobb, menor kisebb, cortés udvarias, feliz boldog.

76

77

A semleges

n é v e l ő 

Egyetlen alakja 10 Elvont f ő n e v léknévi i g e n e v e k b ő l ,  melléknévi j e zószókból.

(EI artículo neutro) e k e t 

képez

A melléknév (EI adjetivo) mel és határo

m e l l é k n e v e k b ő l , 

l e n t é s ű  s z e r k e z e t e k b ő l 

Lo buEtho dura poco. Ami jó, az hamar elmúlik. (A

elmúlnak.)

jó dolgok hamar

dolog érdekessége az, hogy hogy... ... Comprende 10 absurdo de tu conducta. Értsd meg milyen képtelen viselkedésed. (= viselkedésed képte/enségét)

spanyol span yol mellékné melléknév v - magyartól e l t é r ő e n  v é g z ő d é s é b e n  egye zik azzal a f ő n é v v e l ,  amelyre vonatkozik, jelöli számát és gyakran ne mét: un librQ rojQ, una meSi! roji!, dos libros r o j ~  dos mesas rojas. Soknak egyazon alakja szolgál a hím- és n ő n e m  kifejezésére. Ezeket egyalakúaknak nevezzük szemben a nemet is j e l ö l ő  kétalakúakkal.

Lo curioso del caso es que ..

mío. Mindenemmel rendelkezhetsz. dicho por tu padre? Nem emlékszel, mit

Puedes disponer de todo

10

lNo te acuerdas de 10 mondott apád? Olvidemos 10 de ayer. Felejtsük el tegnapit. Figúrate 10 lejos que vivimos. Képzeld el, milyen messze lakunk.

melléknév qu szerkezetben (lásd 149. old.) a mellék nevet nemben és számban egyeztet ük azzal a f ő n é v v e l ,  amelyre vo natkozik. 10

Se nota

aggódik

10

preocupada que está tu amiga. Látszik, hogy mennyire

b a r á t n ő d . 

Láttad, mennyire

ideges lett Péter?

María me gusta por 10 hacendosa y lista que es. Máriát és értelmessége miatt szeretem.

dolgossága

Kétalakú melléknevek a) A hímnem egyes számban -o helyett -a-t kapnak.

v é g ű 

melléknevek

n ő n e m b e n 

az -o

simpático, simpática

bueno, buena

alto, alta b) Szintén -a-val képzik n ő n e m ű  alakjukat az -ete, -ote, -án, -ón, -or v é g ű e k 

(az -or

v é g z ő d é s ű e k , 

csak ha nem középfokúak).

regordete, regordeta kövérkés feote, feota nagyon csúnya

pelón, pelona kopasz trabajador, trabajadora

holgazán, holgazana henye,

seductor, seductora csábító

lusta

alakjuk van az -n, -s, -z v é g z ő d é s szághoz, tartományhoz, városhoz való tartozást j e l

c) Külön

n ő n e m ű 

ű ,  ö l ő 

dolgozó

nemzetiséget, or mellékneveknek.

andaluz, andaluza andalúz

alemán, alemana német francés, francesa francia

Egyalakú melléknevek Mindazok, amelyeket nem említettünk meg az hát nagy általánosságban a nem -o v é g z ő d é s ű e k . 

e l ő z ő 

pontban; te

belga belga, socialis ta szocialista, alegre vidám, importante fontos, marroquí marokkói, fiel h ű ,  joven fiatal, inferior alacsonyabb, superior magasabb, mejor jobb, peor rosszabb, mayor nagyobb, menor kisebb, cortés udvarias, feliz boldog.

76

77

melléknév fokozása

A melléknév többes száma (EI plural de los adjetivos) A lléknevek többes számát a f ő n e v e k v e l  azonos módon képezzük (lásd 71 old a magánhangzóra v é g z ő d ő e k  -s, a mással hangzóra és hangsúlyos -í-re v é g z ő d ő e k  -es v é g z ő d é s t  kapnak. b) alemán andaluz*

a) bueno feote simpátiea belga alemana importante

marroquí

+5

joven

+E5

peor

feliz eortés

Alapfokú a melléknévnek a szótárban található alakja pl. her moso -a, -os -as szép szépek efieaz efieaees hatékony, hatékonyak középfokú alakot a más szócska e l ő z i  meg pl. má hermoso -a -os -as szebb, -ek más efieaz más efieaees hatékonyabb -ak.

más szócskával egyaránt F e l s ő f o k ú  a határozott n é v e l ő v e l  és ellátott melléknév, pl. el más hermoso, la más hermosa, 10 más her moso los más hermosos las más hermosas a legszebb -ek; el más efi eaz la más efieaz 10 más efieaz, los más efieaees las más efieaees leghatékonyabb, -ak. Mivel a melléknév általában a f ő n é v  mögött áll, f e l s ő f o k ú  szerkezetben a f ő n é v  leggyakrabban n é v e l ő  és más más szócska közt található ( n é v e l ő  f ő n é v  melléknév):

los recuerdos más hermosos de mi juventud iijúságom legszebb

Amell éknév megrö megrövidülé vidülése se

emlékei

(La apócope de los adjetivos)

la medici na más eficaz contra la gripe az influenza elleni leghaté konyabb orvosság

a) Bueno, malo, a/guno, ninguno, primero, tereero, postrero elveszítik szóvégi -o hangzójukat, ha közvetlenül h í m n e m ű  egyes számú név e l ő t t  állnak. un buen día, un mal momento, algún earbón, ningún amigo, primer

piso, tereer eurso, el postrer eneuentro

de: una buena noehe, maIa idea, tereera easa stb. helyzetben utolsó szótagját veszíti el. San Fernando, San Esteban, San Fra cis co stb. Kivétel: Santo Domingo, Santo Tomás, Santo Tomé

b) Santo ugyanebben

e) Crande utolsó szótagját, cualquiera (akármelyik) -a hangját egyes számban hím- és n ő n e m ű  f ő n é v  e l ő t t  egyaránt elveszíti. gran reYt gran reina, eualquier libro, eualquier ciudad

'Természetesen a szóvégi -z az -es

78

e l ő t t 

-c-re változik

helyesírásban: andaluces, felices.

E l ő f o r d u l 

melléknév +

azonban amelléknév

e l ő r e v e t é s e 

is

( n é v e l ő 

más

f ő n é v ) : 

los más hermosos recuerdos de mi juventud la más eficaz medicina contra la gripe

Máskor f e l s ő f o k ú  melléknevet és az entre elöljárók kapcsolják össze.

mögötte álló

f ő n e v e t 

de vagy

el más hermoso de mis recuerdos juveniles iijúkori emlékeim leg szebbike la más eficaz entre las medicinas contra la gripe az influenza elleni gyógyszerek közül leghatékonyabb

spanyol nyelvtanok az alap-, közép- és f e l s ő f o k o n  kívül beszél nek még egy ún. "abszolút f e l s ő f o k ú "  alakról is, amely megfelel magyar nagyon + melléknév szerkezetnek. Ezt az "abszolút f e l s ő f o kot" az -ísimo, -a -os, -as v é g z ő d é s s e l  képezzük. larguísimo, -a, -os, -as (= muy largo stb.) nagyon hosszú, -ak facilísimo, -a, -os, -as (= muy fácil stb.) nagyon k ö n n y ű ,  -ek 79

melléknév fokozása

A melléknév többes száma (EI plural de los adjetivos) A lléknevek többes számát a f ő n e v e k v e l  azonos módon képezzük (lásd 71 old a magánhangzóra v é g z ő d ő e k  -s, a mással hangzóra és hangsúlyos -í-re v é g z ő d ő e k  -es v é g z ő d é s t  kapnak. b) alemán andaluz*

a) bueno feote simpátiea belga alemana importante

marroquí

+5

joven

+E5

peor

feliz eortés

Alapfokú a melléknévnek a szótárban található alakja pl. her moso -a, -os -as szép szépek efieaz efieaees hatékony, hatékonyak középfokú alakot a más szócska e l ő z i  meg pl. má hermoso -a -os -as szebb, -ek más efieaz más efieaees hatékonyabb -ak.

más szócskával egyaránt F e l s ő f o k ú  a határozott n é v e l ő v e l  és ellátott melléknév, pl. el más hermoso, la más hermosa, 10 más her moso los más hermosos las más hermosas a legszebb -ek; el más efi eaz la más efieaz 10 más efieaz, los más efieaees las más efieaees leghatékonyabb, -ak. Mivel a melléknév általában a f ő n é v  mögött áll, f e l s ő f o k ú  szerkezetben a f ő n é v  leggyakrabban n é v e l ő  és más más szócska közt található ( n é v e l ő  f ő n é v  melléknév):

los recuerdos más hermosos de mi juventud iijúságom legszebb

Amell éknév megrö megrövidülé vidülése se

emlékei

(La apócope de los adjetivos)

la medici na más eficaz contra la gripe az influenza elleni leghaté konyabb orvosság

a) Bueno, malo, a/guno, ninguno, primero, tereero, postrero elveszítik szóvégi -o hangzójukat, ha közvetlenül h í m n e m ű  egyes számú név e l ő t t  állnak. un buen día, un mal momento, algún earbón, ningún amigo, primer

piso, tereer eurso, el postrer eneuentro

de: una buena noehe, maIa idea, tereera easa stb. helyzetben utolsó szótagját veszíti el. San Fernando, San Esteban, San Fra cis co stb. Kivétel: Santo Domingo, Santo Tomás, Santo Tomé

b) Santo ugyanebben

e) Crande utolsó szótagját, cualquiera (akármelyik) -a hangját egyes számban hím- és n ő n e m ű  f ő n é v  e l ő t t  egyaránt elveszíti. gran reYt gran reina, eualquier libro, eualquier ciudad

'Természetesen a szóvégi -z az -es

e l ő t t 

-c-re változik

E l ő f o r d u l 

melléknév +

azonban amelléknév

is

e l ő r e v e t é s e 

más

( n é v e l ő 

f ő n é v ) : 

los más hermosos recuerdos de mi juventud la más eficaz medicina contra la gripe

Máskor f e l s ő f o k ú  melléknevet és az entre elöljárók kapcsolják össze.

mögötte álló

de vagy

f ő n e v e t 

el más hermoso de mis recuerdos juveniles iijúkori emlékeim leg szebbike la más eficaz entre las medicinas contra la gripe az influenza elleni gyógyszerek közül leghatékonyabb

spanyol nyelvtanok az alap-, közép- és f e l s ő f o k o n  kívül beszél nek még egy ún. "abszolút f e l s ő f o k ú "  alakról is, amely megfelel magyar nagyon + melléknév szerkezetnek. Ezt az "abszolút f e l s ő f o kot" az -ísimo, -a -os, -as v é g z ő d é s s e l  képezzük.

helyesírásban: andaluces, felices.

larguísimo, -a, -os, -as (= muy largo stb.) nagyon hosszú, -ak facilísimo, -a, -os, -as (= muy fácil stb.) nagyon k ö n n y ű ,  -ek 79

78

nagyon magas, -ak stb.) nagyon gazdag, -ok

A melléknevek összehasonlítása

altísimo, -a, -os, -as (= muy alto stb.) riquísimo, -a, -os, -as (= muy rico

Van néhány melléknév, amelynek a más szócskával képzett közép is ezeknek a mellékneveknek az -ísimo k é p z ő v e l  képzett abszolút f e l s ő fokuk mellett rendhagyó abszolút f e l s ő f o k u k  is van. legfontosabb ilyen melléknevek:

Amelléknév

rendhagyó középfoka

rendhagyó abszolút

bueno malo grande pequefio

mejor

óptimo

peor

pésimo

mayor

máximo

menor

mínimo

alto bajo

superior

supremo

inferior

ínfimo

mucho

más

poco

menos

f e l s ő f o k a 

tan ... como

olyan ... , mint bb, mint

más .. que ..

menos ... que kevésbé ... , mint el (la, los, las, 10) más ... a

leg ... -bb

el (la, los, las, 10) menos ... a legkevésbé ... EI

espanol no es tan difícil como el alemán. A spanyol nem

nehéz, mint EI

német.

EI

espanol es menos difícil que el alemán.

nehéz, mint

né/net.

Los alumnos más aplicados son José

mayor de edad nagykorú

öccs

calidad superior jobb,

m i n ő s é g 

alsó végtagok

f e l s ő  m e t s z ő f o g a k 

hatalmas

e r ő f e s z í t é s 

el peso máximo a legnagyobb terhelés

un mínimo de buena voluntad egy kevéske jóakarat el Tribunal Supremo a

masabbak.

Los alumnos menos aplicados son Eva

galmas tanulók Éva és Cyörgy.

L e g f e l s ő 

Bíróság

spanyol kevésbé

Esteban. A legszorgalmasabb

Esteban son los más aplicados. józsef és

José

István

legszorgal

Jorge. A legkevésbé

szor

Cyörgy

legkevésbé

Lo más extrano del caso es que no hayan avisado. Az

legfurcsább

Eva

las extremidades inferiores az

un esfuerzo máximo

István.

Jorge son los menos aplicados. Éva

szorgalmasak.

kiváló

los incisivos superiores a

és

olyan

német nehezebb, mint

alemán es más difícil que el espanol.

spanyol.

tanulók tanul ók józse

E rendhagyóan fokozott alakok jelentése néhány esetben eltér az alapfokúakétól. módosult jelentések gyakran (bár nem mindig) át vitt é r t e l m ű e k .  hermano menor

összehasonlító szerkezetek lehetségesek (pontokkal melléknév helyét).


jelölve

és

dologban, hogy nem szóltak.

Az inferior és superior que (mint) szócskán kívül az val is kapcsolódhat az összehasonlítás második tagjához. Este trabajo es superior a nuestras fuerzas. az e r ő n k e t . 

ja

Ez

elöljáró-

munka meghalad

Su producción juvenil se consid considera era inferi or a la de su vejez. nem tartják olyan jóknak, mint az öregkoriakat.

lijúkori

m ű v e i t 

80

81

nagyon magas, -ak stb.) nagyon gazdag, -ok

A melléknevek összehasonlítása

altísimo, -a, -os, -as (= muy alto stb.) riquísimo, -a, -os, -as (= muy rico

Van néhány melléknév, amelynek a más szócskával képzett közép is ezeknek a mellékneveknek az -ísimo k é p z ő v e l  képzett abszolút f e l s ő fokuk mellett rendhagyó abszolút f e l s ő f o k u k  is van. legfontosabb ilyen melléknevek:

Amelléknév

rendhagyó középfoka

rendhagyó abszolút

bueno malo grande pequefio

mejor

óptimo

peor

pésimo

mayor

máximo

menor

mínimo

alto bajo

superior

supremo

inferior

ínfimo

mucho

más

poco

menos

tan ... como

olyan ... , mint bb, mint

más .. que ..

menos ... que kevésbé ... , mint el (la, los, las, 10) más ... a

f e l s ő f o k a 

leg ... -bb

el (la, los, las, 10) menos ... a legkevésbé ...

espanol no es tan difícil como el alemán. A spanyol nem

EI

nehéz, mint

német.

né/net.

Los alumnos más aplicados son José

tanulók tanul ók józse

öccs

calidad superior jobb,

legkevésbé

Lo más extrano del caso es que no hayan avisado. Az

legfurcsább

e r ő f e s z í t é s 

el peso máximo a legnagyobb terhelés

Este trabajo es superior a nuestras fuerzas. az e r ő n k e t . 

ja

un mínimo de buena voluntad egy kevéske jóakarat L e g f e l s ő 

és

Az inferior és superior que (mint) szócskán kívül az val is kapcsolódhat az összehasonlítás második tagjához.

f e l s ő  m e t s z ő f o g a k 

Bíróság

szor

Cyörgy

Jorge son los menos aplicados. Éva

dologban, hogy nem szóltak.

alsó végtagok

legszorgal

István

Jorge. A legkevésbé

Los alumnos menos aplicados son Eva

galmas tanulók Éva és Cyörgy.

m i n ő s é g 

hatalmas

el Tribunal Supremo a

Esteban. A legszorgalmasabb

masabbak.

Eva

las extremidades inferiores az

un esfuerzo máximo

István.

szorgalmasak.

kiváló

los incisivos superiores a

és

Esteban son los más aplicados. józsef és

José

mayor de edad nagykorú

spanyol kevésbé

espanol es menos difícil que el alemán.

EI

nehéz, mint

olyan

német nehezebb, mint

alemán es más difícil que el espanol.

EI

spanyol.

E rendhagyóan fokozott alakok jelentése néhány esetben eltér az alapfokúakétól. módosult jelentések gyakran (bár nem mindig) át vitt é r t e l m ű e k .  hermano menor

összehasonlító szerkezetek lehetségesek (pontokkal melléknév helyét).


jelölve

Ez

elöljáró-

munka meghalad

Su producción juvenil se consid considera era inferi or a la de su vejez. nem tartják olyan jóknak, mint az öregkoriakat.

lijúkori

m ű v e i t 

81

80

A számnevek

(Los numerales)

Megjegyzések a aj Uno és un egyaránt

t ő s z á m n e v e k 

Kuántos kilo compro? Un

un, uno una

40

cuarenta

dos

50

cincuenta

3 tres

60

sesenta

800chenta

90

siete

8ocho

ciento

101

ciento una

nueve

11

ciento diez

10

diez

20

doscientos, -as

11

once

30

trescientos, -as

12

doce

40

cuatrocientos, -as

13 trece

50

quinientos, -as

14 catorce

60

seiscientos, -as

15

quince

700 setecientos, -as

16

diez y seis

80

ochocientos, -as

17

diez y siete

90

novecientos, -as

18

diez

ocho

19

diez

nueve

mil

1001 mil

una

1010

mil diez

veinte y una

1110

mil ciento diez

22 veinte y dos stb.

2000

dos mil

20 veinte 21

30

treinta

31

treinta y una stb.

10 OOO

diez mil

OOO

cien mil

10

OOO OOO

82

noventa

10

1000

Uno csak önállóan haszná-

un millón

Hány kilót vegyek? Egyet

Az un megrövidült alakot használjuk

f ő n é v  e l ő t t . 

veintiún libros huszonegy könyv

un kilo egy kiló un día y medio másfél nap

70 setenta

seis

h í m n e m ű  alakok.

használatához

latos.

(Los números cardinales)

cuatro

t ő s z á m  nevek

bJ

21 és 29 közötti összet összetett ett számneveket 16 és 19, valamint írhat uk külön vagy egybe. Ügyeljünk a helyesírásra!

diez

seis vagy dieciséis diez siete vagy diecisiete diez oeho vagy diecioeho diez nueve vagy diecinueve ve nte un vagy veintiún ej Az

(és)

ez vein te

k ö t ő s z ó t 

veinte una vagy veintiuna vein te dos vagy veintidós vein te tres vagy veintitrés vein te euatro vagy veinticuatro vein te seis vagy veintiséis

csak a tízesek és az egyesek közé tesszük ki.

seis

de ciento seis doscientos seis mil seis un mil/ón seis

seis

arenta seis oehenta seis J Ciento helyett

cien rövidített alakot használjuk f ő n e v e k  e l ő t t ,  iletve azokban a szám nevekben, amelyekben a száz szorzónak fogató fel.

cien libros cien ventanas cien mil (= OOx

OOO)

en mil/ones (= 10

OOO OOO)

de:

ciento cineuenta

(100+ 50)

83

A számnevek

(Los numerales)

Megjegyzések a aj Uno és un egyaránt

t ő s z á m n e v e k 

40

cuarenta

dos

50

cincuenta

3 tres

60

sesenta

Az un megrövidült alakot használjuk un día y medio másfél nap bJ

800chenta

90

8ocho

noventa

ciento

101

ciento una

seis vagy dieciséis diez siete vagy diecisiete diez oeho vagy diecioeho diez nueve vagy diecinueve ve nte un vagy veintiún

nueve

11

ciento diez

10

diez

20

doscientos, -as

11

once

30

trescientos, -as

12

doce

40

cuatrocientos, -as

13 trece

50

quinientos, -as

14 catorce

60

seiscientos, -as

quince

700 setecientos, -as

diez y seis

80

ochocientos, -as

17

diez y siete

90

novecientos, -as

18

diez

ocho

19

diez

nueve

1001 mil

veinte y una

1110

mil ciento diez

22 veinte y dos stb.

2000

dos mil

30

treinta

31

treinta y una stb.

10 OOO

diez mil

OOO

cien mil

10

OOO OOO

csak a tízesek és az egyesek közé tesszük ki.

seis

de ciento seis doscientos seis mil seis un mil/ón seis

seis

J Ciento helyett

cien rövidített alakot használjuk f ő n e v e k  e l ő t t ,  iletve azokban a szám nevekben, amelyekben a száz szorzónak fogató fel.

una

mil diez

k ö t ő s z ó t 

veinte una vagy veintiuna vein te dos vagy veintidós vein te tres vagy veintitrés vein te euatro vagy veinticuatro vein te seis vagy veintiséis

arenta seis oehenta seis

mil

1010

(és)

vein te

15

21

ej Az

ez

16

20 veinte

21 és 29 közötti összet összetett ett számneveket 16 és 19, valamint írhat uk külön vagy egybe. Ügyeljünk a helyesírásra!

diez

10

1000

f ő n é v  e l ő t t . 

veintiún libros huszonegy könyv

un kilo egy kiló

70 setenta

siete

Uno csak önállóan haszná-

Hány kilót vegyek? Egyet

Kuántos kilo compro? Un

un, uno una

seis

h í m n e m ű  alakok.

használatához

latos.

(Los números cardinales)

cuatro

t ő s z á m  nevek

cien libros cien ventanas cien mil (= OOx

OOO)

en mil/ones (= 10

OOO OOO)

de:

un millón

ciento cineuenta

(100+ 50)

82

e)

83

mil (ezer) szónak számnevekben nincs többes száma.

határozatlan

dos mil diez mil Használhat uk viszont többes számban mint határozatlan szám nevet, amikor a de elöljáróval kapcsoljuk f ő n é v h e z .  miles

miles de jóvenes ezer és ezer fiatal

Hungría tiene lió lakosa van.

10

e l s ő 

octavo, -a nyolcadik noveno, -a (ritkábban nono,

he dicho ya bastantes veces. Már elégszer mondtam neked.

t ő s z á m  nevekkel

kilencedik

helyettesítjük

ő k e t . 

megrövidülnek (a

n ő n e m ű 

és

el primer alumno, de: los primeros alumnos, la primera alumna, las primeras alumnas el tercer día de: la tercera vez

megrövidül.

hét egy

h é t f ő n . 

Yo hablo mucho, pero tú hablas todavía más. Én sokat beszélek, de

te még többet beszélsz.

Est e ano tengo menos tiempo que en el ano pasado. Idén keve-

el primer piso, el tercer piso, el octavo piso, el piso once, Carlos Quinto, Fernando Séptimo, Luis Catorce el veinte congreso huszadik kongresszus el cincuenta aniversario de la Guerra Civil polgárháború ötvenedik évfordulója v  e l ő t t 

h í m n e m ű  f ő n é v  e l ő t t 

Poco középfoka menos (kevesebb), mucho középfoka más (több) (lásd még 80. old.).

décimo, -a tizedik

Tíz felett alig használatosak,

84

10

napján sem dolgozom annyit, mint

sexto, -a hatodik

harmadik cuarto, -a negyedik quinto, -a ötödik

Primero és tercero f ő n é többes számú alakok nem!):

To

Ningún día de la semana trabajo tanto como los lunes

(Los números ordinales)

séptimo, -a hetedik

semmiféle ellenvetésem.

Tengo varios amigos espanoles. Több spanyol barátom van. Ninguno

segundo, -a második tercero,

mucho dinero, muchos florines sok pénz, sok forint No tengo ninguna objeción. Nincs

f ő n é v h e z . 

millones de habitantes. Magyarországnak 10 mil-

sorszámnevek

primero, -a

Aleggyakoribbak: alguno néhány, ninguno egy sem, bastante elég sok, demasiado túl sok, mucho sok, poco kevés, todo mind, vario több, cada minden egyes. Ninguno és cada kivételével használatosak egyes és többes számban. poca agua, pocos litros kevés víz, kevés liter

decenas de miles de húngaros magyarok tízezrei

millón számnév de elöljáróval kapcsolódik a

szám nevek (Los numerales indefinidos)

sebb az

i d ő m

mint tavaly.

Todo jelentése egyes számban egész, többes számban minden minden.. Mel lette a határozott n é v e l ő  is használatos.

todo el día

egész nap

todos los días mindennap

Néha, f ő l e g  emelkedett stílusban, todo egyes számban és nélkül is lehet minden j e l e n t é s ű . 

n é v e l ő 

Todo ciudadano debe cumplir sus deberes. Minden állampolgár-

nak teljesítenie kell kötelességét. Cada semmiféle v ban áll.

é g z ő d é s t 

sem kaphat, utána

cada día minden egyes nap

f ő n é v 

egyes szám

cada noche minden egyes éjszaka

85

e)

mil (ezer) szónak számnevekben nincs többes száma.

határozatlan

dos mil diez mil Használhat uk viszont többes számban mint határozatlan szám nevet, amikor a de elöljáróval kapcsoljuk f ő n é v h e z .  miles de jóvenes ezer és ezer fiatal

miles

Hungría tiene lió lakosa van.

10

mucho dinero, muchos florines sok pénz, sok forint

Tengo varios amigos espanoles. Több spanyol barátom van. To

10

he dicho ya bastantes veces. Már elégszer mondtam neked.

Ninguno

segundo, -a második

séptimo, -a hetedik

harmadik cuarto, -a negyedik quinto, -a ötödik

octavo, -a nyolcadik

tercero,

kilencedik

v  e l ő t t 

Yo hablo mucho, pero tú hablas todavía más. Én sokat beszélek, de

te még többet beszélsz.

Est e ano tengo menos tiempo que en el ano pasado. Idén keve-

helyettesítjük

ő k e t . 

el primer piso, el tercer piso, el octavo piso, el piso once, Carlos Quinto, Fernando Séptimo, Luis Catorce el veinte congreso huszadik kongresszus el cincuenta aniversario de la Guerra Civil polgárháború ötvenedik évfordulója Primero és tercero f ő n é többes számú alakok nem!):

hét egy

h é t f ő n . 

Poco középfoka menos (kevesebb), mucho középfoka más (több) (lásd még 80. old.).

décimo, -a tizedik t ő s z á m  nevekkel

megrövidül.

napján sem dolgozom annyit, mint

noveno, -a (ritkábban nono,

Tíz felett alig használatosak,

h í m n e m ű  f ő n é v  e l ő t t 

Ningún día de la semana trabajo tanto como los lunes

(Los números ordinales)

sexto, -a hatodik

e l s ő 

semmiféle ellenvetésem.

No tengo ninguna objeción. Nincs

f ő n é v h e z . 

millones de habitantes. Magyarországnak 10 mil-

sorszámnevek

primero, -a

Aleggyakoribbak: alguno néhány, ninguno egy sem, bastante elég sok, demasiado túl sok, mucho sok, poco kevés, todo mind, vario több, cada minden egyes. Ninguno és cada kivételével használatosak egyes és többes számban. poca agua, pocos litros kevés víz, kevés liter

decenas de miles de húngaros magyarok tízezrei

millón számnév de elöljáróval kapcsolódik a

szám nevek (Los numerales indefinidos)

megrövidülnek (a

n ő n e m ű 

és

sebb az

i d ő m

mint tavaly.

Todo jelentése egyes számban egész, többes számban minden minden.. Mel lette a határozott n é v e l ő  is használatos.

todo el día

egész nap

todos los días mindennap

Néha, f ő l e g  emelkedett stílusban, todo egyes számban és nélkül is lehet minden j e l e n t é s ű . 

n é v e l ő 

Todo ciudadano debe cumplir sus deberes. Minden állampolgár-

nak teljesítenie kell kötelességét.

el primer alumno, de: los primeros alumnos, la primera alumna, las primeras alumnas el tercer día de: la tercera vez

Cada semmiféle v ban áll.

é g z ő d é s t 

sem kaphat, utána

cada día minden egyes nap

f ő n é v 

egyes szám

cada noche minden egyes éjszaka

84

85

A névmások személyes névmások

(Los pronombres) (Los

pronombres

personales)

f ő n  e v e k t ő  e l t é r ő e n ,  van ragozásuk, bár ez csak négy e s e t b ő l  áll: alanyeset, tárgyeset, részeshatározó eset és elöljárós eset. Ez utóbbinak önálló jelentése nincs, csak elöljárókkal használható. tárgy- és részesha tározó e s e t ű  személyes névmásokat hangsúlytalan alakoknak is nevezik.

Részes határozó eset

Tárgyeset

Alanyeset

Elöljárós eset

mí

yo

én

me

engem

me

nekem

...

tú

te

te

téged

te

neked

... ti

él usted

az I

le

neki, annak, önnek neki, annak, önnek

ella usted

ön az

ön

nosotros, -as

mi

vosotros, -as ti ell os ő k ,  azok ustedes önök elias ő k ,  azok ustedes önök

ot, azt, önt

la ot, azt,

le ön

... él ... usted ... ella ... usted

nos

minket

nos

nekünk

...

os

titeket

os

nektek

..

ő k e t , 

les

nekik, azoknak, önöknek

los los

azokat, önöket ő k e t , 

azokat, önöket

les

..

nosotros, -as vosotros, -as ellos

.•• ustedes

nekik, azoknak, .. elias önöknek •.. ustedes

Az alanyesetben áll állóó személyes névmásokat - magyarhoz hason lóan - csak akkor tesszük ki, ha külön hangsúlyozni akarjuk cse l e k v ő  személyét (pl. szembeállításkor). 86

Yo trabajo, mientras que vosotros míg ti semmit sem csináltok.

no hacéis nada. Én

dolgozom

eres el primero. Te vagy az e l s ő .  A személyes névmások t á r g y e s e t ű  alakjainak használata gyakoribb spanyolban, mint magyarban. Ennek oka az, hogya magyar névmási tárgyat gyakran e g y s z e r ű e n  tárgyas ragozással fejezi ki: is merlek (téged), ismerem ( ő t ) ,  nem hiszem el (azt). spanyolban ilyenkor mindig ki kell tennünk a m e g f e l e l ő  névmási alakot. Te conozco. Ismerlek. Lo conozco. Ismerem. No 10 creemos. Nem hisszük el Tú

névszói zói állítmány Ilyenkor egyaránt vo10 alak helyettesíthet névs natkozhat hím- és n ő n e m ű ,  egyes és többes számú névszóra. Es usted profesor? No 10 soy. Tanár ön? Nem (vagyok az). Es usted profesora No 10 soy. T a n á r n ő  ön? Nem (vagyok az). zSon ustedes profesores? No 10 somos. Tanárok önök? Nem (vagyunk azok).

lSon ustedes profesoras?

gyunk azok).

No 10

somos.

T a n á r n ő k 

önök? Nem (va

Férfiakról beszélve ő t ,  önt jelentéssel a le alakot, ő k e t ,  önöket je entéssel a les alakot használják (a táblázatunkban megadott 10, los helyett) a spanyol n y e l v ű  országok egy részében, f ő l e g  pedig Spanyol országban. Itt tehát 10, los jelentése az, azokat, le, les jelentése pedig (a részes eseten kívül) ő t ,  ő k e t ,  önt, önöket (férfiakat): lConoces este libro? Lo conozco. Ismered ezt könyvet? Ismer Ismerem. em. lConoces al selÍor Martínez? Le conozco. Ismered Martínez urat? Ismerem.

lViste lViste

mis cuadernos? No los vi. Láttad füzeteimet? Nem láttam. mis amigos? No les vi. Láttad barátai barátaimat? mat? Nem láttam ő k e t . 

87

Yo trabajo, mientras que vosotros míg ti semmit sem csináltok.

(Los pronombres)

A névmások személyes névmások

(Los

pronombres

personales)

f ő n  e v e k t ő  e l t é r ő e n ,  van ragozásuk, bár ez csak négy e s e t b ő l  áll: alanyeset, tárgyeset, részeshatározó eset és elöljárós eset. Ez utóbbinak önálló jelentése nincs, csak elöljárókkal használható. tárgy- és részesha tározó e s e t ű  személyes névmásokat hangsúlytalan alakoknak is nevezik.

Részes határozó eset

Tárgyeset

Alanyeset

Elöljárós eset

mí

yo

én

me

engem

me

nekem

...

tú

te

te

téged

te

neked

... ti

él usted

az I

le

neki, annak, önnek neki, annak, önnek

ön

ella usted

az

ön

nosotros, -as

mi

vosotros, -as ti ell os ő k ,  azok ustedes önök elias ő k ,  azok ustedes önök

ot, azt, önt

la ot, azt,

le ön

... él ... usted

minket

nos

nekünk

...

os

titeket

os

nektek

..

ő k e t , 

les

nekik, azoknak, önöknek

los los

azokat, önöket

les

ő k e t , 

azokat, önöket

..

nosotros, -as vosotros, -as ellos

eres el primero. Te vagy az e l s ő .  A személyes névmások t á r g y e s e t ű  alakjainak használata gyakoribb spanyolban, mint magyarban. Ennek oka az, hogya magyar névmási tárgyat gyakran e g y s z e r ű e n  tárgyas ragozással fejezi ki: is merlek (téged), ismerem ( ő t ) ,  nem hiszem el (azt). spanyolban ilyenkor mindig ki kell tennünk a m e g f e l e l ő  névmási alakot. Te conozco. Ismerlek. Lo conozco. Ismerem. No 10 creemos. Nem hisszük el névszói zói állítmány Ilyenkor egyaránt vo10 alak helyettesíthet névs natkozhat hím- és n ő n e m ű ,  egyes és többes számú névszóra. Es usted profesor? No 10 soy. Tanár ön? Nem (vagyok az). Es usted profesora No 10 soy. T a n á r n ő  ön? Nem (vagyok az). zSon ustedes profesores? No 10 somos. Tanárok önök? Nem (vagyunk azok).

lSon ustedes profesoras?

gyunk azok).

nekik, azoknak, .. elias önöknek •.. ustedes

és egy

t á r g y e s e t ű 

 m e g e l ő z i 

személyes névmás találkozik, ak-

t á r g y e s e t ű t . 

He entregó el libro? Todavía no me 10 ha entregado. Odaadta neked könyvet? Még nem adta ide (nekem). lOS mostró su casa? Sí, nos la mostró ayer. Megmutatta nektek házát? Igen, tegnap mutatta meg (nekünk azt).

(neki, nekik; önnek, önöknek) helyett se alkot használjuk s z e m é l y ű  t á r g y e s e t ű  alakok (10, los, la, las) e l ő t t .  LE LES

önök? Nem (va

Ismerem.

lViste lViste

mis cuadernos? No los vi. Láttad füzeteimet? Nem láttam. mis amigos? No les vi. Láttad barátai barátaimat? mat? Nem láttam ő k e t . 

LO (los, la, las) --7

SE

LO (los, la, las) --7 SE

LO (los, la, LO (los, la,

las) las)

f ő n é v i  vag vagyy a határozói igenévhez tartozó hangsúlytalan névmási alakok a ragozott ige e l ő t t  is állhatnak. Debes levantarte. vagy Te debes levantar. Fel kell keln ed. Voya irme. vagy Me voy a ir. EI fogok Estoy explicándotelo. vagy Te 10 estoy explicando. Épp azt magyarázom.

spanyol ban az udvarias megszólítás (az ön önöz özés és)) - magyarhoz hasonlóa hason lóann - harmad harmadik ik személyben történik. A magyar Ön, Önök ala koknak us ted, ustedes (írásban rövidítve Ud., Uds. vagy Vd., Vds.) fe lelnek meg. Tárgy- és részeshatározó esetben a m e g f e l e l ő  n e m ű  har madik s z e m é l y ű  névmási alakokat használjuk. Usted no tiene razón. Önnek nincs igaza. lPuedo darle un consejo? Adhatok (Önnek) egy tanácsot? lDónde estaba usted, selÍor? Llevo dos semanas sin verlo. Hol Ön, uram? Két hete nem láttam. lDónde estaba usted, selÍora? Llevo dos semanas sin verla. Hol volt Ön, asszonyom? Két hete nem láttam.

prestaste el libro? No se 10 presté. Kölcsönadtad neki könyvet? Nem adtam kölcsön (neki). lQuién les comunicó la gran novedad? Se la dijo Juan. Ki közölte velünk nagy újságot? jános mondta el nekik. lL

A tárgy-

és

részeshatározó esetben álló személyes névmások, vala

mint a visszaható névmások közvetlenül az ige mellé kerülnek, még

pedig

A személyes névmásoknak a táblázatunkba foglalt (86. old.) egy (hangsúlytalan) tárgy- és részeshatározó esetén kívül van elöljá róval (a) képzett, úgynevezett hangsúlyos tárgy- és részeshatározó sete is. Két esetben használatos:

s z e r ű 

mögé és avval egybeírva a felszólításban (tiltásban nem!), a és határozói igenév esetében. Levántate. Állj fel! irse elmenni Váyanse. Menjenek el! levantándose felállva levantarse felkelni yéndose elmenve

a) az ige

f ő n é v i 

elé, külön írva, valamennyi egyéb esetben.

lPor qué no te levantas? Miért nem kelsz fel? Quiero que te levantes. akarom, hogy Durante las vacaciones jamás me levantaba antes de s z ü n i d ő  alatt soha sem keltem nyolc e l ő t t .  No te levantes tarde. Ne kelj k é s ő n !  88

T a n á r n ő k 

87

Ha egy részes kor a részes e s e t ű

b) az ige

somos.

lConoces este libro? Lo conozco. Ismered ezt könyvet? Ismer Ismerem. em. lConoces al selÍor Martínez? Le conozco. Ismered Martínez urat?

.•• ustedes

86

le les

No 10

Férfiakról beszélve ő t ,  önt jelentéssel a le alakot, ő k e t ,  önöket je entéssel a les alakot használják (a táblázatunkban megadott 10, los helyett) a spanyol n y e l v ű  országok egy részében, f ő l e g  pedig Spanyol országban. Itt tehát 10, los jelentése az, azokat, le, les jelentése pedig (a részes eseten kívül) ő t ,  ő k e t ,  önt, önöket (férfiakat):

Az alanyesetben áll állóó személyes névmásokat - magyarhoz hason lóan - csak akkor tesszük ki, ha külön hangsúlyozni akarjuk cse l e k v ő  személyét (pl. szembeállításkor).

harmadik

dolgozom

Tú

... ella ... usted

nos

no hacéis nada. Én

as

ocho.

a) b)

önállóan, ha egy k i e g é s z í t e n d ő  kérdésre csak névmással válaszo lunk, az e g y s z e r ű  alakokkal együtt, kiemelésre.

A hangsúlyos (elöljárós) névmási alakok helye a mondatban nincs megkötve, nem kell közvetlenül az ige mellett állniuk, m e g e l ő z h e t i k  és követhetik azt.

lA quién (se) 10 dices? A ti. Kinek mondod? Neked. lA quién (se) 10 entregaste? A ellos. Kinek adtad át? Nekik. lA quién vieron? A mí. Kit láttak meg? Engem. lA quiénes quieren más? A nosotros. Kiket szeretnek leginkább? Minket. 89

Ha egy részes kor a részes e s e t ű

és egy


 m e g e l ő z i 

személyes névmás találkozik, ak-

t á r g y e s e t ű t . 

He entregó el libro? Todavía no me 10 ha entregado. Odaadta neked könyvet? Még nem adta ide (nekem). lOS mostró su casa? Sí, nos la mostró ayer. Megmutatta nektek házát? Igen, tegnap mutatta meg (nekünk azt). le les

harmadik

(neki, nekik; önnek, önöknek) helyett se alkot használjuk s z e m é l y ű  t á r g y e s e t ű  alakok (10, los, la, las) e l ő t t .  LO (los, la, las) --7

LE

SE

LO (los, la, las) --7 SE

LES

LO (los, la, LO (los, la,

las) las)

f ő n é v i  vag vagyy a határozói igenévhez tartozó hangsúlytalan névmási alakok a ragozott ige e l ő t t  is állhatnak. Debes levantarte. vagy Te debes levantar. Fel kell keln ed. Voya irme. vagy Me voy a ir. EI fogok Estoy explicándotelo. vagy Te 10 estoy explicando. Épp azt magyarázom.

spanyol ban az udvarias megszólítás (az ön önöz özés és)) - magyarhoz hasonlóa hason lóann - harmad harmadik ik személyben történik. A magyar Ön, Önök ala koknak us ted, ustedes (írásban rövidítve Ud., Uds. vagy Vd., Vds.) fe lelnek meg. Tárgy- és részeshatározó esetben a m e g f e l e l ő  n e m ű  har madik s z e m é l y ű  névmási alakokat használjuk. Usted no tiene razón. Önnek nincs igaza. lPuedo darle un consejo? Adhatok (Önnek) egy tanácsot? lDónde estaba usted, selÍor? Llevo dos semanas sin verlo. Hol Ön, uram? Két hete nem láttam. lDónde estaba usted, selÍora? Llevo dos semanas sin verla. Hol volt Ön, asszonyom? Két hete nem láttam.

prestaste el libro? No se 10 presté. Kölcsönadtad neki könyvet? Nem adtam kölcsön (neki). lQuién les comunicó la gran novedad? Se la dijo Juan. Ki közölte velünk nagy újságot? jános mondta el nekik. lL

A tárgy-

és

részeshatározó esetben álló személyes névmások, vala

mint a visszaható névmások közvetlenül az ige mellé kerülnek, még

pedig

A személyes névmásoknak a táblázatunkba foglalt (86. old.) egy (hangsúlytalan) tárgy- és részeshatározó esetén kívül van elöljá róval (a) képzett, úgynevezett hangsúlyos tárgy- és részeshatározó sete is. Két esetben használatos:

s z e r ű 

mögé és avval egybeírva a felszólításban (tiltásban nem!), a és határozói igenév esetében. Levántate. Állj fel! irse elmenni Váyanse. Menjenek el! levantándose felállva levantarse felkelni yéndose elmenve

a) az ige

f ő n é v i 

b) az ige

elé, külön írva, valamennyi egyéb esetben.

lPor qué no te levantas? Miért nem kelsz fel? Quiero que te levantes. akarom, hogy Durante las vacaciones jamás me levantaba antes de s z ü n i d ő  alatt soha sem keltem nyolc e l ő t t .  No te levantes tarde. Ne kelj k é s ő n ! 

as

ocho.

a) b)

önállóan, ha egy k i e g é s z í t e n d ő  kérdésre csak névmással válaszo lunk, az e g y s z e r ű  alakokkal együtt, kiemelésre.

A hangsúlyos (elöljárós) névmási alakok helye a mondatban nincs megkötve, nem kell közvetlenül az ige mellett állniuk, m e g e l ő z h e t i k  és követhetik azt.

lA quién (se) 10 dices? A ti. Kinek mondod? Neked. lA quién (se) 10 entregaste? A ellos. Kinek adtad át? Nekik. lA quién vieron? A mí. Kit láttak meg? Engem. lA quiénes quieren más? A nosotros. Kiket szeretnek leginkább? Minket.

88

89

lA quién (se) 10 dices? ti te 10 digo. Te 10 digo a ti. Kinek mondod? Neked mondom. lA quién (se) 10 entregaste? ellos se 10 entregué. Se 10 entregué a ellos. Kinek adtad át? Nekik adtam át. mí me vieron. Me vieron a mí. Kit láttak? lA quién vieron? Engem láttak. con elöljáróval az egyes szám e l s ő  és második s z e m é l y ű  személyes névmás, valamint a harmadik s z e m é l y ű  visszaható névmás elöljárós esete rendhagyó. Ezt a rendhagyó alakot a con elöljáróval egy szóba írjuk. con

mí

-7

CONMICO

con

ti

-7

CONTICO

con

sí

-7

CONSICO

problémáiról? Velem

sem beszélt. Siempre lIeva consigo un diccionario. Mindig magánál hord egy szótárt. A visszaható névmások

s e m m i r ő l 

(Los pronombres reflexivos)

(hangsúlytalan) és elöljárós (hangsúlyos) alakjai vannak. Az e l s ő  és második s z e m é l y ű  alakok azonosak a személyes névmások tárgy- és részeshatározós e s e t ű ,  illetve elöljárós alakjaiv alakjaival. al. E g y s z e r ű 

Egyszeru alakok

E l ő l j á r ó s 

me (magamat, -nak)

... mí

te (magadat, -nak)

... i

se (magát, -nak)

.. sí

nos (magunkat, -nak)

.. nosotros, -as

os (magatokat -nak)

.. vosotros, -as

se (magukat, -nak)

.. sí

A visszaható névmásnak az igéhez viszonyított oldalt.

mismo melléknév meg-

Se alaban a sí mismos. Saját magukat dicsérik

Estudiamos para nosotros mismos. Saját magunk számára tanu

lunk.

María no se compra nada para sí misma. Mária saját magának sem-

mit sem vásárol.

A birtokos névmások

(Los pronombres posesivos)

spanyol birtokos névmás magyar birtokos személyragoknak, illetve az enyém, tied, övé (öné), mienk, tietek, övék (önöké) birtokos névmásoknak felel meg. Vannak mindig f ő n é v v e l  használatos, úgy nevezett hangsúlytalan hangsúlytalan bi rtokos névmások és önállóan is használható, úgynevezett hang hangsúly súlyos os birt okos névmáso névmások. k.

lHabló contigo de sus problemas? Conmigo no habló de nada.

Beszélt veled

A visszaható értelmet hangsúlyozhat uk n e m ű  és számú alakjával.

f e l e l ő 

alakok

Hangsúlytalan birtokos névmások

Hangsúlyos birtokos névmások

mi, mis

mío, -a, -os, -as

tu, tus

tuyo, -a, -os, -as

su, sus

suyo, -a, -os, -as

nuestro, -a, -os, -as


vuestro, -a, -os, -as


su, sus

suyo, -a, -os, -as

su, sus, suyo, -a, -os, -as harmadik s z e m é l y ű  alak jelentése sok féle lehet (övé, övéké, öné, önöké), ezért helyette gyakran körülírást használunk.

sus padres los padres suyos

h e l y é r ő l 

lásd

88.

los los los los los los

padres padres padres padres padres padres

de de de de de de

él ella ellos elias usted ustedes 91

lA quién (se) 10 dices? ti te 10 digo. Te 10 digo a ti. Kinek mondod? Neked mondom. lA quién (se) 10 entregaste? ellos se 10 entregué. Se 10 entregué a ellos. Kinek adtad át? Nekik adtam át. mí me vieron. Me vieron a mí. Kit láttak? lA quién vieron? Engem láttak.

Se alaban a sí mismos. Saját magukat dicsérik

Estudiamos para nosotros mismos. Saját magunk számára tanu

lunk.

María no se compra nada para sí misma. Mária saját magának sem-

mit sem vásárol.

con elöljáróval az egyes szám e l s ő  és második s z e m é l y ű  személyes névmás, valamint a harmadik s z e m é l y ű  visszaható névmás elöljárós esete rendhagyó. Ezt a rendhagyó alakot a con elöljáróval egy szóba írjuk. con

mí

-7

CONMICO

con

ti

-7

CONTICO

con

sí

-7

CONSICO

A birtokos névmások

problémáiról? Velem

Hangsúlytalan birtokos névmások

sem beszélt. Siempre lIeva consigo un diccionario. Mindig magánál hord egy szótárt. A visszaható névmások

s e m m i r ő l 

(Los pronombres reflexivos)

(hangsúlytalan) és elöljárós (hangsúlyos) alakjai vannak. Az e l s ő  és második s z e m é l y ű  alakok azonosak a személyes névmások tárgy- és részeshatározós e s e t ű ,  illetve elöljárós alakjaiv alakjaival. al. E g y s z e r ű 

Egyszeru alakok

E l ő l j á r ó s 

me (magamat, -nak)

... mí

te (magadat, -nak)

... i

se (magát, -nak)

.. sí

nos (magunkat, -nak)

.. nosotros, -as

os (magatokat -nak)

.. vosotros, -as

se (magukat, -nak)

.. sí

A visszaható névmásnak az igéhez viszonyított oldalt.

hangsúlytalan birtokos névmás mindig a f ő tokos személyragokkal fordítjuk magyarra. E l ő t t e  mutató- és határozatlan névmás nem állhat. mi libro a könyvem tus plumas tol/aid nuestros padres szüleink f ő

sok.

alakok

mío, -a, -os, -as

tu, tus

tuyo, -a, -os, -as

su, sus

suyo, -a, -os, -as





su, sus

suyo, -a, -os, -as

su, sus, suyo, -a, -os, -as harmadik s z e m é l y ű  alak jelentése sok féle lehet (övé, övéké, öné, önöké), ezért helyette gyakran körülírást használunk.

lásd

h e l y é r ő l 

88.

padres padres padres padres padres padres

de de de de de de

él ella ellos elias usted ustedes 91

áll, bir számnév,

n é v  e l ő t t  v e l ő

A birtokos névmás

c)

nélkül áll.

quién es esta pluma? Es mía. Kié ez tol/? Az enyém lEs tuyo este lápiz? No es suyo. Tied ez ceruza? Nem az övé La culpa es suya. Öné hiba Érzelmileg telített felkiáltásokban mío! Fiam! iAmigos míos! Barátaim! iDios mío! Istenem!

hangsúlyos birtokos névmások f ő n é v  mögött állnak. Ilyenkor n e v e t  m e g e l ő z h e t i k  n é v e l ő k mutató vagy határozatlan névmá

Hangsúlyos (hátravetett) birtokos névmást használunk a esetekben:

f ő n é v 

lD

d)

libro mío az én könyvem amigos tuyos ezek barátaid otro amigo suyo másik barátja un profesor nuestro egyik tanárunk dos comparieros vuestros két társatok

iHijo

A mutató névmások

(Los

pronombres demostrativos)

Három távolságo távolságott jelölhetnek: este olyan f ő n e v e k r e  utal, amelyek vannak közel, ese olyanokra, amelyek a megszólított közelében vannak (az ott), aquel olyanokra, amelyek mind beszé l ő t ő l ,  mind a megszólítottól távol esnek (az). Nemben és számban megegyeznek azzal a f ő n é v v e l ,  amelyre vonatkoznak: este lápiz, esa idea, aquel/os sefíores, aquel/as sefíoras. A spanyol mutató névmások határozott n é v e l ő t  is magukba foglalják, kifejezik: este nem egysze r ű e n  ez, hanem ez a(z), aquel nem e g y s z e r ű e n  az, hanem az a(z). b e s z é l ő h ö z 


Hangsúlyozni akarjuk a birtokos személyét. Ilyenkor a magyarban nemcsak a birtokos személyragok, hanem a személyes névmások is kísérik a f ő n e v e t .  lEste cuaderno es del profesor? No, es el cuaderno mío. Ez füzet tanáré? Nem, az én füzetem. Las preocupaciones tuyas son infundadas. te aggodalmaid alap-

92

los los los los los los

sus padres los padres suyos

estos

b)

Hangsúlyos birtokos névmások

mi, mis

el

a)

(Los pronombres posesivos)

spanyol birtokos névmás magyar birtokos személyragoknak, illetve az enyém, tied, övé (öné), mienk, tietek, övék (önöké) birtokos névmásoknak felel meg. Vannak mindig f ő n é v v e l  használatos, úgy nevezett hangsúlytalan hangsúlytalan bi rtokos névmások és önállóan is használható, úgynevezett hang hangsúly súlyos os birt okos névmáso névmások. k.

lHabló contigo de sus problemas? Conmigo no habló de nada.

Beszélt veled

mismo melléknév meg-

A visszaható értelmet hangsúlyozhat uk n e m ű  és számú alakjával.

f e l e l ő 

Magyarr jelen tés Magya

a .. ezek

..

talanok.

ez

A birtokos névmás mellett számnevet, mutató vagy határozatlan névmást is használunk.

az a .. (ott), azok a .. (ott)

mi libro - este libro mío a könyvem ez könyvem nuestra nue stra duda - otra duda nuest nuestra ra kétségünk egy másik kétségünk tus amigos - los dos amigos tuyos a barátaid te két barátod

az a,

azok a

..

Egyes szám

hímnem

n ő n e m 

Többes szám

hímnem

n ő n e m 

este

esta

estos

estas

ese

esa

esos

esas

aquel

aquella

aquellos

aquellas

93

hangsúlytalan birtokos névmás mindig a f ő tokos személyragokkal fordítjuk magyarra. E l ő t t e  mutató- és határozatlan névmás nem állhat. mi libro a könyvem tus plumas tol/aid nuestros padres szüleink f ő

sok.

áll, bir számnév,

n é v  e l ő t t  v e l ő

A birtokos névmás

c)

quién es esta pluma? Es mía. Kié ez tol/? Az enyém lEs tuyo este lápiz? No es suyo. Tied ez ceruza? Nem az övé La culpa es suya. Öné hiba Érzelmileg telített felkiáltásokban mío! Fiam! iAmigos míos! Barátaim! iDios mío! Istenem!

hangsúlyos birtokos névmások f ő n é v  mögött állnak. Ilyenkor n e v e t  m e g e l ő z h e t i k  n é v e l ő k mutató vagy határozatlan névmá

iHijo

el

A mutató névmások

estos

(Los


Hangsúlyozni akarjuk a birtokos személyét. Ilyenkor a magyarban nemcsak a birtokos személyragok, hanem a személyes névmások is kísérik a f ő n e v e t .  lEste cuaderno es del profesor? No, es el cuaderno mío. Ez füzet tanáré? Nem, az én füzetem. Las preocupaciones tuyas son infundadas. te aggodalmaid alap-

b)

pronombres demostrativos)

Három távolságo távolságott jelölhetnek: este olyan f ő n e v e k r e  utal, amelyek vannak közel, ese olyanokra, amelyek a megszólított közelében vannak (az ott), aquel olyanokra, amelyek mind beszé l ő t ő l ,  mind a megszólítottól távol esnek (az). Nemben és számban megegyeznek azzal a f ő n é v v e l ,  amelyre vonatkoznak: este lápiz, esa idea, aquel/os sefíores, aquel/as sefíoras. A spanyol mutató névmások határozott n é v e l ő t  is magukba foglalják, kifejezik: este nem egysze r ű e n  ez, hanem ez a(z), aquel nem e g y s z e r ű e n  az, hanem az a(z). b e s z é l ő h ö z 

Hangsúlyos (hátravetett) birtokos névmást használunk a esetekben: a)

nélkül áll.

lD

d)

libro mío az én könyvem amigos tuyos ezek barátaid otro amigo suyo másik barátja un profesor nuestro egyik tanárunk dos comparieros vuestros két társatok

f ő n é v 

Egyes szám

Magyarr jelen tés Magya

a .. ezek

..

talanok.

ez

A birtokos névmás mellett számnevet, mutató vagy határozatlan névmást is használunk.

az a .. (ott), azok a .. (ott)

mi libro - este libro mío a könyvem ez könyvem nuestra nue stra duda - otra duda nuest nuestra ra kétségünk egy másik kétségünk tus amigos - los dos amigos tuyos a barátaid te két barátod

az a,

azok a

..

hímnem

n ő n e m 

Többes szám

hímnem

n ő n e m 

este

esta

estos

estas

ese

esa

esos

esas

aquel

aquella

aquellos

aquellas

92

93

III Használhatók önállóan,

a)

E l ő z ő l e g  megnevezett lyettesítik. Ilyenkor a f kot használunk.

f ő n é v 

nélkül is, mégpedig két esetben:

vonatkoznak, azt névmásként he nemének és számának m e g f e l e l ő  ala

f ő n é v r e 

ő n é v 

te könyved? Ez. hablas? De aquéllas. Miféle l e

lCuál es tu libro? Éste. Melyik lO

qué cartas

Azokról.

lEs ésta la revista de Ud.? Sí, ésa es.

Ez

v e l e k r ő l 

beszélsz?

Egy még meg nem nevezett határozott f ő n é v r e  (pl. kérdésben) vagy egy helyzetre, állításra (egy egész mondatra) utalva. Ilyenkor az úgynevezett semleges alakokat használjuk, amelyek -o v é g z ő d é s ű e k  (esto, eso, aquello). lQué

es esto? Mi ez?

que no vendrá? Eso nem jön? Ez meglep. lOice

Nos banamos

me deja sorprendido. Azt mondja, hogy

en el mar cada día. Aquello fue maravilloso. Min-

dennap fürödtünk

tengerben. (Az)

n a g y s z e r ű 

volt.

Jamás olvidaré esto. Ezt sohasem fogom elfelejteni. A magyarban gyakran mutató névmással jelöljük már f ő m o n d a t ban, milyen típusú alárendelt mondat következik. A spanyol ilyenkor nem használ mutató névmást.

Azt mondta, hogy egyetért. Oijo que estaba de acuerdo. Azért jött, hogy hallgassátok meg. Vino para que le escuchaseis.

(Los pronombres relati relativos) vos)

A spanyol ban k ü l ö n b ö z ő  vonatkozó névmásokat használunk, nemcsak aszerint, hogy személyre vagy tárgyra vonatkoznak-e (aki, amely), hanem aszerint is, hogyelöljárószóval állnak-e vagy anélkül. k ü l ö n b ö z ő  alakok használata közti megkülönböztetés nem kategorikus, az alábbi megállapítások nem mindig szabályok, inkább csak leggyakoribb használatokat rögzítik.

az ön folyóirata? Igen, az.

írásban ez az egyeztet egyeztetett ett önálló mutató névmás hangsúly elet kap. b)

vonatkozó névmások

Elöljárószó nélkül használatos vonatkozó névmások Q U E . A leggyakoribb vonatkozó névmás. Vonatkozhat személyre és dologra, egyes és többes számban egyaránt. Lehet az alárendelt mon dat alanya (aki, ami, amely, akik, amik, amelyek),

Está aquí el senor que Ilegó ayer. Itt van az az

Ú,",

zett.

aki tegnap érke-

Están aquí los senores que Ilegaron ayer. Itt vannak azok az urak,

akik tegnap érkeztek.

Estas son palabras que expresan una profunda verdad. Olyan sza-

vak ezek, amelyek egy mélységes igazságot fejeznek ki.

vagy lehet a mondat tárgya (akit, amit, amelyet, akiket, amiket, ame lyeket). EI

senor que vimos ayer es espanol. Az az

spanyol.

Ú,",

akit tegnap láttunk,

Los senores que vimos ayer son espanoles. Azok az urak, akiket

tegnap láttunk, spanyolok.

Los libros que me regalaste me gustan mucho. Nagyon tetszenek

azok QU

már dul e

könyvek, amelyeket nekem ajándékoztál.

Elöljáró nélküli használata ritka, csak alanyként és meghatározott személyekre vonatkozva (aki, akik) for

EN, QUIENES.

k e l l ő k é p p  l ő . 

Ayer en el teatro vi tu hermana, quien también estaba allí. Tegnap színházban láttam n ő v é r e d e t ,  aki szintén ott volt.

94

95

III Használhatók önállóan,

a)

E l ő z ő l e g  megnevezett lyettesítik. Ilyenkor a f kot használunk.

nélkül is, mégpedig két esetben:

f ő n é v 

vonatkoznak, azt névmásként he nemének és számának m e g f e l e l ő  ala

f ő n é v r e 

ő n é v 

te könyved? Ez. hablas? De aquéllas. Miféle l e

lCuál es tu libro? Éste. Melyik lO

qué cartas

Azokról.

lEs ésta la revista de Ud.? Sí, ésa es.

Ez

v e l e k r ő l 

beszélsz?

b)

Egy még meg nem nevezett határozott f ő n é v r e  (pl. kérdésben) vagy egy helyzetre, állításra (egy egész mondatra) utalva. Ilyenkor az úgynevezett semleges alakokat használjuk, amelyek -o v é g z ő d é s ű e k  (esto, eso, aquello). lQué

es esto? Mi ez?

que no vendrá? Eso nem jön? Ez meglep. lOice

Nos banamos

me deja sorprendido. Azt mondja, hogy

en el mar cada día. Aquello fue maravilloso. Min-

dennap fürödtünk

tengerben. (Az)

A spanyol ban k ü l ö n b ö z ő  vonatkozó névmásokat használunk, nemcsak aszerint, hogy személyre vagy tárgyra vonatkoznak-e (aki, amely), hanem aszerint is, hogyelöljárószóval állnak-e vagy anélkül. k ü l ö n b ö z ő  alakok használata közti megkülönböztetés nem kategorikus, az alábbi megállapítások nem mindig szabályok, inkább csak leggyakoribb használatokat rögzítik.

az ön folyóirata? Igen, az.

írásban ez az egyeztet egyeztetett ett önálló mutató névmás hangsúly elet kap.


volt.

(Los pronombres relati relativos) vos)


Elöljárószó nélkül használatos vonatkozó névmások Q U E . A leggyakoribb vonatkozó névmás. Vonatkozhat személyre és dologra, egyes és többes számban egyaránt. Lehet az alárendelt mon dat alanya (aki, ami, amely, akik, amik, amelyek),

Está aquí el senor que Ilegó ayer. Itt van az az

Ú,",

zett.

aki tegnap érke-

Están aquí los senores que Ilegaron ayer. Itt vannak azok az urak,

akik tegnap érkeztek.

Estas son palabras que expresan una profunda verdad. Olyan sza-

vak ezek, amelyek egy mélységes igazságot fejeznek ki.

vagy lehet a mondat tárgya (akit, amit, amelyet, akiket, amiket, ame lyeket).

Jamás olvidaré esto. Ezt sohasem fogom elfelejteni. A magyarban gyakran mutató névmással jelöljük már f ő m o n d a t ban, milyen típusú alárendelt mondat következik. A spanyol ilyenkor nem használ mutató névmást.

Azt mondta, hogy egyetért. Oijo que estaba de acuerdo. Azért jött, hogy hallgassátok meg. Vino para que le escuchaseis.

senor que vimos ayer es espanol. Az az

EI

Ú,",

spanyol.

akit tegnap láttunk,

Los senores que vimos ayer son espanoles. Azok az urak, akiket

tegnap láttunk, spanyolok.

Los libros que me regalaste me gustan mucho. Nagyon tetszenek

azok QU

már dul e

könyvek, amelyeket nekem ajándékoztál.

Elöljáró nélküli használata ritka, csak alanyként és meghatározott személyekre vonatkozva (aki, akik) for

EN, QUIENES.

k e l l ő k é p p  l ő . 

Ayer en el teatro vi tu hermana, quien también estaba allí. Tegnap színházban láttam n ő v é r e d e t ,  aki szintén ott volt.

94

95

CUALES. Mivel utal a helyettesített nemére, alkalma alkalmass a félreértések elkerülésére, ha f ő m o n d a t b a n  két olyan f ő n é v  is van, amelyre a vonatkozó névmás vonatkozhat. Az ilyen esetek azonban ritkák. Me he encontrado con la hermana de Pedro, la cual estuvo en Cuba. Találkoztam Péter n ő v é r é v e l ,  aki Kubában volt (a n ő v é r ) .  Me he encontrado con la herman a de Pedro, el cual estuvo en Cuba. Találkoztam Kubában járt Péter n ő v é r é v e l . 

EL CUAL,

f ő n é v 

LA

CUAL, LOS CUALES,

LAS

számára és

Elöljárószóval használatos vonatkozó névmások tárgyakra vonatkozik. la casa en que vivo az ház, amelyben lakom la pluma con que escribes az toll, amellyel írsz los libros de que me hablaste azok könyvek, a m e

QUE,

beszéltél

QUE, f ő l e g  tárgyakra, ritkábban szeméEL QUE, QUE, LOS QUE, lyekre vonatkozva. la solución en la que estoy pensando az megoldás, amelyen gonLAS

dolkozom

pluma con la que escribo az toll, amellyel írok könyvek, los libros de los que me hablaste azok la

a m e l y e k r ő l 

beszéltél beszélt él neke

muchacho del que te hablé az fiú, a k i r ő l  beszéltem neked las muchachas con las que nos conocimos ayer azok lányok,

el

akikkel tegnap megismerkedtünk.

személyekre vonatkozhat. el muchacho de quien te hablé az fiú, a k i r ő l  beszéltem neked los colegas extranjeros con quienes mantenemos contacto azok

QUIEN, QUIENES.

külföldi

Csak

kollégák, akikkel kapcsolatban vagyunk

CUAL, LOS CUALES, CUALES. F ő l e g  több szótagból vagy EL CUAL, szóból álló elöljárók után, mint pl. para, sobre, entre, detrás de, dentro de, fuera de, debajo de stb. LA

96

LAS

található

halla la Plaza Mayor az

se

ház, amely

entre los cuales no hay relaciones diplomáticas azok,az

Általános e

l ő z m é n y ű 


A vonatkozó névmás eddigi példáinkban f ő m o n d a t  egy-egy f ő n e v e t  a vonatkozó névmás e l ő z m é n y é n e k  ne vezhetjük. E l ő f o r d u l ,  hogy az e l ő z m é n y  egy teljes mondat, ilyenkor a 10 que vagy 10 cual semleges alakokat használjuk. nevére utalt: ezt a

Lo

l y e k r ő l 

F ő t é r 

los países

nem

nekem

detrás de la cual

országok, amelyek közt nincs diplomáciai kapcsolat

Inés

ha

LA

la casa

mögött

no estudia,

10

que

(10

tanul, ami nem tetszik

cual) no le gusta

la

profesora. Ágnes

t a n á r n ő n e k . 

que más me sorpredió fue que ni siquiera hubiera contestado. volt, hogy még csak nem is válaszolt.

Ami legjobban meglepett, az

Máskor az e l ő z m é n y t  meghatározatlan és ki nem fejezett személyek jelentik (aki; az, aki). A spanyol ezekben az esetekben vagy quien, vagy az el qu névmásokat használja. Quien mucho abarca, poco aprieta. Aki sokat markol, keveset fog. EI que Ilegue primero, recibirá un premio. Aki e l s ő n e k  érkezik, dijat kap. birtokos

vonatkozó névmás

(EI

pronombre relativo posesivo)

Ha vonatkozó névmás által jelölt személy vagy dolog birtokáról akarunk beszélni (amelynek a, akinek a, akiknek a, amelyeknek a), akkor a de elöljáróval kombinált vonatkozó névmások helyett hasz nálhatjuk cuyo, -a, -os, -as birtokos vonatkozó névmást. A birtokos vonatkozó névmás névmás - mint a birtokos névmások névmások általába általába a birtokkal egyezik nemben és számban. EI nino, cuyos padres (los padres de quien) no estaban en casa, se aburría. A gyermek, akinek szülei nem voltak otthon, unatkozott. EI senor, de cuya biblioteca saqué este libro, es profesor de es panol. Az az úr, akinek könyvtárából ezt könyvet kölcsönöztem,

spanyoltanár.

97

CUALES. Mivel utal a helyettesített nemére, alkalma alkalmass a félreértések elkerülésére, ha f ő m o n d a t b a n  két olyan f ő n é v  is van, amelyre a vonatkozó névmás vonatkozhat. Az ilyen esetek azonban ritkák. Me he encontrado con la hermana de Pedro, la cual estuvo en Cuba. Találkoztam Péter n ő v é r é v e l ,  aki Kubában volt (a n ő v é r ) .  Me he encontrado con la herman a de Pedro, el cual estuvo en Cuba. Találkoztam Kubában járt Péter n ő v é r é v e l . 

EL CUAL,

f ő n é v 

LA

CUAL, LOS CUALES,

LAS

számára és

Elöljárószóval használatos vonatkozó névmások tárgyakra vonatkozik. la casa en que vivo az ház, amelyben lakom la pluma con que escribes az toll, amellyel írsz los libros de que me hablaste azok könyvek, a m e

QUE,

beszéltél

QUE, f ő l e g  tárgyakra, ritkábban szeméEL QUE, QUE, LOS QUE, lyekre vonatkozva. la solución en la que estoy pensando az megoldás, amelyen gonLAS

dolkozom

pluma con la que escribo az toll, amellyel írok könyvek, los libros de los que me hablaste azok la

a m e l y e k r ő l 

beszéltél beszélt él neke

muchacho del que te hablé az fiú, a k i r ő l  beszéltem neked las muchachas con las que nos conocimos ayer azok lányok,

el

akikkel tegnap megismerkedtünk.

személyekre vonatkozhat. el muchacho de quien te hablé az fiú, a k i r ő l  beszéltem neked los colegas extranjeros con quienes mantenemos contacto azok

QUIEN, QUIENES.

külföldi

Csak

kollégák, akikkel kapcsolatban vagyunk

CUAL, LOS CUALES, CUALES. F ő l e g  több szótagból vagy EL CUAL, szóból álló elöljárók után, mint pl. para, sobre, entre, detrás de, dentro de, fuera de, debajo de stb. LAS

LA

található

halla la Plaza Mayor az

se

ház, amely

entre los cuales no hay relaciones diplomáticas azok,az

Általános e

l ő z m é n y ű 


A vonatkozó névmás eddigi példáinkban f ő m o n d a t  egy-egy f ő n e v e t  a vonatkozó névmás e l ő z m é n y é n e k  ne vezhetjük. E l ő f o r d u l ,  hogy az e l ő z m é n y  egy teljes mondat, ilyenkor a 10 que vagy 10 cual semleges alakokat használjuk. nevére utalt: ezt a

Lo

l y e k r ő l 

F ő t é r 

los países

nem

nekem

detrás de la cual

országok, amelyek közt nincs diplomáciai kapcsolat

Inés

ha

LA

la casa

mögött

no estudia,

10

que

(10

tanul, ami nem tetszik

cual) no le gusta

la

profesora. Ágnes

t a n á r n ő n e k . 

que más me sorpredió fue que ni siquiera hubiera contestado. volt, hogy még csak nem is válaszolt.

Ami legjobban meglepett, az

Máskor az e l ő z m é n y t  meghatározatlan és ki nem fejezett személyek jelentik (aki; az, aki). A spanyol ezekben az esetekben vagy quien, vagy az el qu névmásokat használja. Quien mucho abarca, poco aprieta. Aki sokat markol, keveset fog. EI que Ilegue primero, recibirá un premio. Aki e l s ő n e k  érkezik, dijat kap. birtokos

vonatkozó névmás

(EI

pronombre relativo posesivo)

Ha vonatkozó névmás által jelölt személy vagy dolog birtokáról akarunk beszélni (amelynek a, akinek a, akiknek a, amelyeknek a), akkor a de elöljáróval kombinált vonatkozó névmások helyett hasz nálhatjuk cuyo, -a, -os, -as birtokos vonatkozó névmást. A birtokos vonatkozó névmás névmás - mint a birtokos névmások névmások általába általába a birtokkal egyezik nemben és számban. EI nino, cuyos padres (los padres de quien) no estaban en casa, se aburría. A gyermek, akinek szülei nem voltak otthon, unatkozott. EI senor, de cuya biblioteca saqué este libro, es profesor de es panol. Az az úr, akinek könyvtárából ezt könyvet kölcsönöztem,

spanyoltanár.

97

96

Vonatkozó

é r t e l m ű  határozószó k

k é r d ő 

(Los pronombres interrogativos)

(Pronombres relativos adverbiales) D O N D E ahol. K ü l ö n b ö z ő  elöljárókkal is állhat (a, e, desde, n, hacia, ha sta, para, por), amikor jelentése az elöljárók jelentése szerint

módosul. La ciudad donde nací está en Francia. Az Franciaországb

van.

donde me mandan Oda megyek ahova küldenek. país de donde vengo es muy rico Az az ország, ahonnan jövök,

Voya EI

nagyon gazdag.

CUANDO amikor. Általában f ő n é v i  e l ő z m é n y  nélkül használatos. Elöljárószókkal is állhat (desde, has ta) amikor jelentése ezek jelentése szerint módosul. Puedes venir cuando quieras. jöhetsz, amikor akarsz kaLa catástrofe ocurrió cuando el avión estaba aterrizando.

tasztrófa akko akkorr köve tkezett be, amikor

leszállóban volt Oesde cuando se conocieron, son inseparables. Amióta megismerkedtek, elválaszthatatlanok. Quédate aquí hasta cuando puedas Maradj, amíg csak tudsz. r e p ü l ő 

ahogy(an). Como quieras. Ahogy akarod. Lo hicimos todo tal como habías dicho. Mindent úgy csináltunk, COMO

ahogy mondtad

amennyi, amennyit. Puedes tomar cuanto te haga falta. Vehetsz, amennyire szükséged

CUANTO

van.

A spanyol k é r d ő  névmásokat mindig hangsúlly hangsúlyukat jelöljük. QU

város, ahol születtem,

ÉN,

QUIÉNES

ejtjük, írásban

ki kicsoda, kik, kicsodák.

te 10 ha dicho? Ki mondta neked ezt? lQuiénes hablan allí? Kik beszélnek ott? lO quién recibiste esta foto? K i t ő l  kaptad ezt lO quién es este cuaderno? Kié ez füzet? lA quién habla Ud.? Kihez beszél? lQuién

képet?

mi, mit, mik, miket. lQué haré? Mit tegyek? lQué es esto? Mi ez? lQué es 10 que no entiende Ud.? Mit nem ért? lPara qué necesitas el dinero? Mire kell neked pénz?

QUÉ

F ő n é v  e l ő t t 

milyen.

lQué

lQué

állva melléknevekre kérdez, jelentése micsoda, miféle,

problemas tienen Uds.? Milyen nehézségeik vannak? opinión tienes de esta pieza? Milyen véleménnyel vagy

e r r ő l 

darabról? lQué

libro quieres que te traiga? Milyen könyvet hozzak neked?

CÓMO

lCómo lCómo lCómo lCómo lCómo

98

névmások

igével jelentése milyen, egyéb igékkel hogy(an). es este cuadro? Milyen ez kép? son las películas húngaras? Milyenek magyar filmek? está Ud.? Hogy van? trabaja la nueva máquina? Hogy dolgozik az új gép? ha salido la excursión? Hogy sikerült kirándulás?

99

Vonatkozó

é r t e l m ű  határozószó k

k é r d ő 

(Los pronombres interrogativos)

(Pronombres relativos adverbiales) D O N D E ahol. K ü l ö n b ö z ő  elöljárókkal is állhat (a, e, desde, n, hacia, ha sta, para, por), amikor jelentése az elöljárók jelentése szerint

módosul. La ciudad donde nací está en Francia. Az Franciaországb

van.

donde me mandan Oda megyek ahova küldenek. país de donde vengo es muy rico Az az ország, ahonnan jövök,

Voya EI

nagyon gazdag.

CUANDO amikor. Általában f ő n é v i  e l ő z m é n y  nélkül használatos. Elöljárószókkal is állhat (desde, has ta) amikor jelentése ezek jelentése szerint módosul. Puedes venir cuando quieras. jöhetsz, amikor akarsz kaLa catástrofe ocurrió cuando el avión estaba aterrizando.

tasztrófa akko akkorr köve tkezett be, amikor

A spanyol k é r d ő  névmásokat mindig hangsúlly hangsúlyukat jelöljük. QU

város, ahol születtem,

leszállóban volt Oesde cuando se conocieron, son inseparables. Amióta megismerkedtek, elválaszthatatlanok. Quédate aquí hasta cuando puedas Maradj, amíg csak tudsz. r e p ü l ő 

ahogy(an). Como quieras. Ahogy akarod. Lo hicimos todo tal como habías dicho. Mindent úgy csináltunk, COMO

ahogy mondtad

ÉN,

QUIÉNES

van.

ejtjük, írásban

ki kicsoda, kik, kicsodák.

te 10 ha dicho? Ki mondta neked ezt? lQuiénes hablan allí? Kik beszélnek ott? lO quién recibiste esta foto? K i t ő l  kaptad ezt lO quién es este cuaderno? Kié ez füzet? lA quién habla Ud.? Kihez beszél? lQuién

képet?

mi, mit, mik, miket. lQué haré? Mit tegyek? lQué es esto? Mi ez? lQué es 10 que no entiende Ud.? Mit nem ért? lPara qué necesitas el dinero? Mire kell neked pénz?

QUÉ

F ő n é v  e l ő t t 

milyen.

lQué

lQué

állva melléknevekre kérdez, jelentése micsoda, miféle,

problemas tienen Uds.? Milyen nehézségeik vannak? opinión tienes de esta pieza? Milyen véleménnyel vagy

e r r ő l 

darabról? lQué

libro quieres que te traiga? Milyen könyvet hozzak neked?

CÓMO

amennyi, amennyit. Puedes tomar cuanto te haga falta. Vehetsz, amennyire szükséged

CUANTO

névmások

lCómo lCómo lCómo lCómo lCómo

igével jelentése milyen, egyéb igékkel hogy(an). es este cuadro? Milyen ez kép? son las películas húngaras? Milyenek magyar filmek? está Ud.? Hogy van? trabaja la nueva máquina? Hogy dolgozik az új gép? ha salido la excursión? Hogy sikerült kirándulás?

98

99

CUÁl, CUÁlES melyik, melyek; melyiket, melyeket. Állhat f ő n é v v e l  és önállóan. lCuál de estos muchachos es tu hermano? Melyik fivéred ezek közül

fiúk közül?

lCuál es? Melyik az? lCuáles son tus asignaturas prefendas? Melyek lCuáles son? Melyek azok? CUÁNTO, -A, -os,

kedvenc targyald.

mennyi, mennyit, hány, hányat. cuánto tiempo disponemos? Mennyi i d ő v e l  rendelkezünk? lO lCuánto vale este par de zapatos? Mennyibe kerül ez pár c i p ő ?  lCuántos anos tiene usted? Hány éves ön? lCuánto tiempo pasaron ustedes en Cuba? Mennyi i d ő t  töltöttek -AS

Kubában?

lCuántos alumnos hay en la clase? Hány tanuló van az osztályban? CUÁNDO mikor. Elöljárószókkal is állhat (des de, hasta), amelyek je-

lentését módosítják. lCuándo Ilega el tren de Viena? Mikor érkezik bécsi vonat? lOesde cuándo estudian ustedes el espanol? Mióta tanulnak spanyolul?

lHasta cuándo piensan quedarse aquí? Meddig szándékoznak Itt maradni?

DÓNDE hol. Elöljárószókkal is állhat (a, de, desde, en, hacia, hasta, para, por), amikor jelenté jelentése se ezek szerint módosul.

nació usted? Hol született? lA dónde vamos ahora? Most hová megyünk? dóndee vienes Honnan jössz? dónd lO dónde es usted? Hová való ön? lO

lOónde

A határozatlan névmások

(Los pronombres indefinidos) A határozatlan szám neveket már tárgyaltuk (lásd a 85. oldalon). Egyéb határozatlan névmások: AlGUIEN valaki. Ha a mondat tárgya, a prepozícióval használatos.

Alguien la había avisado. Valaki figyelmeztette. Vi a alguien én el parque. Láttam valakit parkban. Habló con alguien por teléfono. Beszélt valakivel telefonon. AlGO valami.

Os propongo algo. javaslok nektek valamit. Algo le preocupa. Valami aggasztja. Se habrá ofendido por algo. Valami miatt m e

g s é r t ő d h e t e t t . 

CUAlQUIERA. Ha önállóan áll, jelentése bárki, akárki. Ha tárgya, a elöljáróval használatos.

mondat

Cualquiera puede ayudarme. Bárki segíthet. No puedo invitar a cualquiera. Nem hívhatok meg akárkit. F ő n e v e k  e l ő t t  jelentése bármelyik, akármely(ik}. Ilyenkor megrövi dül, cualquier alakban használatos. Puede Ilegar en cualquier momento. Bármelyik pillanatban megér-

kezhet.

Nos sirve cualquier tranvía. Bármelyik villamos jó nekünk. NADIE senki. Ha

mondat tárgya, a elöljáróval használatos.

vino nadie. Senki se jött. A n a d i e vimos. Senkit se láttunk. nadie. Senkinek se mondd el. No debes decírselo No

NADA semmi, semmit.

entiendo nada. Semmit sem értek. Por nada se interesa. Semmi iránt sem No

100

é r d e k l ő d i k . 

101

CUÁl, CUÁlES melyik, melyek; melyiket, melyeket. Állhat f ő n é v v e l  és önállóan. lCuál de estos muchachos es tu hermano? Melyik fivéred ezek közül

fiúk közül?

lCuál es? Melyik az? lCuáles son tus asignaturas prefendas? Melyek lCuáles son? Melyek azok? CUÁNTO, -A, -os,

kedvenc targyald.

mennyi, mennyit, hány, hányat. cuánto tiempo disponemos? Mennyi i d ő v e l  rendelkezünk? lO lCuánto vale este par de zapatos? Mennyibe kerül ez pár c i p ő ?  lCuántos anos tiene usted? Hány éves ön? lCuánto tiempo pasaron ustedes en Cuba? Mennyi i d ő t  töltöttek -AS

Kubában?

lCuántos alumnos hay en la clase? Hány tanuló van az osztályban? CUÁNDO mikor. Elöljárószókkal is állhat (des de, hasta), amelyek je-

lentését módosítják. lCuándo Ilega el tren de Viena? Mikor érkezik bécsi vonat? lOesde cuándo estudian ustedes el espanol? Mióta tanulnak spanyolul?

lHasta cuándo piensan quedarse aquí? Meddig szándékoznak Itt maradni?

A határozatlan névmások

(Los pronombres indefinidos) A határozatlan szám neveket már tárgyaltuk (lásd a 85. oldalon). Egyéb határozatlan névmások: AlGUIEN valaki. Ha a mondat tárgya, a prepozícióval használatos.

Alguien la había avisado. Valaki figyelmeztette. Vi a alguien én el parque. Láttam valakit parkban. Habló con alguien por teléfono. Beszélt valakivel telefonon. AlGO valami.

Os propongo algo. javaslok nektek valamit. Algo le preocupa. Valami aggasztja. Se habrá ofendido por algo. Valami miatt m e

g s é r t ő d h e t e t t . 

CUAlQUIERA. Ha önállóan áll, jelentése bárki, akárki. Ha tárgya, a elöljáróval használatos.

mondat

Cualquiera puede ayudarme. Bárki segíthet. No puedo invitar a cualquiera. Nem hívhatok meg akárkit. F ő n e v e k  e l ő t t  jelentése bármelyik, akármely(ik}. Ilyenkor megrövi dül, cualquier alakban használatos. Puede Ilegar en cualquier momento. Bármelyik pillanatban megér-

kezhet.

DÓNDE hol. Elöljárószókkal is állhat (a, de, desde, en, hacia, hasta, para, por), amikor jelenté jelentése se ezek szerint módosul.

nació usted? Hol született? lA dónde vamos ahora? Most hová megyünk? dóndee vienes Honnan jössz? dónd lO dónde es usted? Hová való ön? lO

Nos sirve cualquier tranvía. Bármelyik villamos jó nekünk. NADIE senki. Ha

mondat tárgya, a elöljáróval használatos.

vino nadie. Senki se jött. A n a d i e vimos. Senkit se láttunk. nadie. Senkinek se mondd el. No debes decírselo

lOónde

No

NADA semmi, semmit.

entiendo nada. Semmit sem értek. Por nada se interesa. Semmi iránt sem No

é r d e k l ő d i k . 

101

100

OTRO,

-A,

határozatlan

-OS,

-AS

má s, másik. Nem állhat

e l ő t t e 

az

un, una

n é v e l ő

Viajamos cómoda

zunk.

Hay también otras dificultades. Má nehézségek is vannak. iTráigame (usted) otro vaso! Hozzon egy másik poharat! Te propongo ot

UNa,

-A

decir. Az ember nem tudja mit mondjon.

Me duele mucho la garganta.

képzett határozószó

m e l l é k n e v e k b ő l  k é p z ő v e l 

az egyes számú n ő n e m ű  alakhoz tett

képezhetünk módhatározókat.

ban és ejtésben egyaránt

trabajar duro. Itt keményen kel/ dolgozni.

No hables tan alto. Ne beszélj olyan hangosan!

Helyhatározószók: aquí (acá) itt, ahí ott, al/í (al/á) amott, abajo lenn, arriba fenn, delante elöl, detrás hátul, dentro benn, fuera kinn, cerca közel, lejos messze stb. I d ő h a t á r o z ó s z ó k :  ahora most, entonces akkor, siempre mindig, hoy ma, ayer tegnap, mafíana holnap, antes e l ő b b ,  después k é s ő b b ,  entretanto közben, pronto hamar, tarde k é s ő n ,  temprano korán stb. Módhatározószó: así így. M e l l é k n é v b ő l 

Néhány melléknévnek h í m n e m ű  egyes számú alakja is használa tos módhatározóként: duro keményen, claro világosan alto hango san, bajo halkan, mucho nagyon, poco kevéssé.

Aquí hay qu

(Los adverbios)

1. Eredeti határozószók

2.

Kényelmesen és gyorsan uta-

Estudiamos diligente y rápidamente. Szorgalmasan és gyorsan ta-

az ember (általános alany).

A hatá ozószók

rápidamente.

nulunk.

cosa. Valami mást javaslok.

Uno no sa be qu

Habla dara y sabiamente. Világosan és bölc en besz

-mente

melléknév hangsúlya írás

m e g ő r z ő d i k . 

Nagyon fáj

torkom.

Vaya usted derecho. Menjen egyenesen! Tu amigo es poco atento. A barátod kevéssé figyelmes.

bueno m e l l é k n é v mal (rosszul).

b ő l  képzett módhatározó

képzett

módhatározókat

Este an

bien (jól), a malo-ból

melléknevekhez hasonlóan fokozhat uk.

trabaja más seriamente qu

lyabban dolgozik, mint tavaly.

el an

pasado. Idén komo

Néhány módhatározó, illetve határozószói értelemben használt melléknév fokozása rendhagyó.

bien jól

mejor jobban

mal rosszul: peor rosszabbul

diligente: diligentemente szorgalmasan

mucho

rápida: rápidamente gyorsan

poco

nagyon: más jobban, inkább kevéssé: menos kevésbé

carinosa: carinosamente szeretetteljes en dara: daramente világosan

Ha több -mente k é p z ő j ű  módhatározó követi egymást, akkor ele az utolsóhoz tenni a k é p z ő t ,  de többi melléknév is n ő n e m ű  egyes számú alakba kerül. g e n d ő 

102

103

-A,

OTRO,

határozatlan

-OS,

-AS

má s, másik. Nem állhat

e l ő t t e 

az

un, una

n é v e l ő

Viajamos cómoda

zunk.

Hay también otras dificultades. Má nehézségek is vannak. iTráigame (usted) otro vaso! Hozzon egy másik poharat! UNa,

-A

decir. Az ember nem tudja mit mondjon.

A hatá ozószók

Me duele mucho la garganta.

képzett határozószó

m e l l é k n e v e k b ő l  k é p z ő v e l 

az egyes számú n ő n e m ű  alakhoz tett

képezhetünk módhatározókat.

ban és ejtésben egyaránt

trabajar duro. Itt keményen kel/ dolgozni.

No hables tan alto. Ne beszélj olyan hangosan!

Helyhatározószók: aquí (acá) itt, ahí ott, al/í (al/á) amott, abajo lenn, arriba fenn, delante elöl, detrás hátul, dentro benn, fuera kinn, cerca közel, lejos messze stb. I d ő h a t á r o z ó s z ó k :  ahora most, entonces akkor, siempre mindig, hoy ma, ayer tegnap, mafíana holnap, antes e l ő b b ,  después k é s ő b b ,  entretanto közben, pronto hamar, tarde k é s ő n ,  temprano korán stb. Módhatározószó: así így. M e l l é k n é v b ő l 

Néhány melléknévnek h í m n e m ű  egyes számú alakja is használa tos módhatározóként: duro keményen, claro világosan alto hango san, bajo halkan, mucho nagyon, poco kevéssé.

Aquí hay qu

(Los adverbios)

1. Eredeti határozószók

2.

Kényelmesen és gyorsan uta-

Estudiamos diligente y rápidamente. Szorgalmasan és gyorsan ta-

az ember (általános alany).

Uno no sa be qu

rápidamente.

nulunk.

cosa. Valami mást javaslok.

Te propongo ot

Habla dara y sabiamente. Világosan és bölc en besz

-mente

melléknév hangsúlya írás

Nagyon fáj

torkom.

Vaya usted derecho. Menjen egyenesen! Tu amigo es poco atento. A barátod kevéssé figyelmes.

bueno m e l l é k n é v mal (rosszul).

b ő l  képzett módhatározó

képzett

módhatározókat

Este an

bien (jól), a malo-ból

melléknevekhez hasonlóan fokozhat uk.

trabaja más seriamente qu

lyabban dolgozik, mint tavaly.

el an

pasado. Idén komo

Néhány módhatározó, illetve határozószói értelemben használt melléknév fokozása rendhagyó.

bien jól

mejor jobban

mal rosszul: peor rosszabbul

m e g ő r z ő d i k . 

diligente: diligentemente szorgalmasan

nagyon: más jobban, inkább poco kevéssé: menos kevésbé mucho

rápida: rápidamente gyorsan carinosa: carinosamente szeretetteljes en dara: daramente világosan

Ha több -mente k é p z ő j ű  módhatározó követi egymást, akkor ele az utolsóhoz tenni a k é p z ő t ,  de többi melléknév is n ő n e m ű  egyes számú alakba kerül. g e n d ő 

102

103

Az elöljárószók (Las preposiciones) spanyol f ő n é v  v kifejezés képes,

szám és esetleg a nyelvtani nem mondatbeli szerepére elöljárószók utaI

é g z ő d é s e  cs ak

f ő n é v 

Dejo este pedacito para después de la cena. Ezt

hagyom vacsora utánra.

darabkát

Se oyó una voz desde dentro de la casa. Egy hang hallatszott

nak.

Péterrel (sétálva) con Pedro P é t e r r ő l  (beszélek) de Pedro ter mögött (ülök) detrás de Pedro

EI

Egytagú elöljárószók (preposiciones simples) A legfontosabbak: a -nak, -nek, -ba, -be; ante e l ő t t  (hely); contra ellen; de -nak, -nek (birtokos j e l z ő ) ,  -ból, - b ő l ;  desde -tól, - t ő l ,  óta; durante alatt ( i d ő ) ;  en -ban, -ben; entre közt; hacia felé; hasta -ig; para számára; por által, miatt; según szerint; sin nélkül; sobre felett. Az és de elölj árók össz összeolv eolvad ad nak a h í m n e m ű  egyes számú ha tározott

n é v e l ő v e l 

(el).

los miembros del Cobierno a kormány tagjai

Da el hueso al perro. A csontot add

eg

ház

b e l s e j é b ő l

spanyol elöljárók jelentése többnyire általánosabb, mint a ma gyar ragoké: egy-egy elöljáró több magyar ragnak felelhet meg. Felsorolásunkban a legáltalánosabb jelentést adjuk meg

kutyának!

Többtagú elöljárószók (Preposiciones compuestas) A legfontosabbak: acerca de -ról, - r ő l  (beszélni, írni); además de kívül (átvitt értelemben); allado de mellett; alrededor de körül; antes de e l ő t t  ( i d ő ) ;  tra vés de keresztül; cerca de mellett; debajo de alatt; delante de e l ő t t  (hely); dentro de -ban, -ben, -ba, -be, belül; después de után; detrás de mögött; encima de fölött; enfrente de szemben; frente a szemben; fuera de kívül; junto a mellett; lejos de messze.

104

Néha több elöljáró találkozik egy-egy bonyolultabb határozói viszony kifejezésére

avión voló por encima del Castillo.

r e p ü l ő 

átrepült

Vár felett

Az elöljárók használatával a mondattan foglalkozik részletesebben amikor megadja, hogy egy-egy mondatrész milyen elöljárókkal jelen het meg a spanyol nyelvben. Itt csak a nehezen osztályozható képes (vagy állandó) határozókat foglaljuk össze.

magyartól e l t é r ő  vonzatú fontosabb spanyol igék és melléknevek tárgyesetet et vonzanak (vagyis elöljáró nélküli e l t é r ő e n ,  tárgyeset névszókkal egészülnek ki) az alábbi igék:

a) A magyartól

atravesar la plaza átmegy téren considerar injusto igazságtalannak tart costar mucho dinero sok pénzbe kerül cruzar la calle átmegy az utcán deber ci en florines száz forinttal tartozik durar dos días két napig tart elegir presidente elnökké választ Ilamar a alguien su amigo barátjának nevez valakit (az a a tárgyat jelöli, nem vonzat) necesitar ayuda segítségre van szüksége nombrar embajador nagyköve nagykövetnek tnek neve ki parecer enojado haragosnak t ű n i k  recordar la juventud az iijúságra emlékszik resultar interesante érdekesnek bizonyul tocar un instrumento musical hangszeren játszik

105

Az elöljárószók (Las preposiciones) spanyol f ő n é v  v kifejezés képes,

szám és esetleg a nyelvtani nem mondatbeli szerepére elöljárószók utaI

é g z ő d é s e  cs ak

f ő n é v 

Néha több elöljáró találkozik egy-egy bonyolultabb határozói viszony kifejezésére Dejo este pedacito para después de la cena. Ezt

hagyom vacsora utánra.

darabkát

Se oyó una voz desde dentro de la casa. Egy hang hallatszott

nak.

Péterrel (sétálva) con Pedro P é t e r r ő l  (beszélek) de Pedro ter mögött (ülök) detrás de Pedro

EI

Egytagú elöljárószók (preposiciones simples) A legfontosabbak: a -nak, -nek, -ba, -be; ante e l ő t t  (hely); contra ellen; de -nak, -nek (birtokos j e l z ő ) ,  -ból, - b ő l ;  desde -tól, - t ő l ,  óta; durante alatt ( i d ő ) ;  en -ban, -ben; entre közt; hacia felé; hasta -ig; para számára; por által, miatt; según szerint; sin nélkül; sobre felett. Az és de elölj árók össz összeolv eolvad ad nak a h í m n e m ű  egyes számú ha n é v e l ő v e l 

(el).

los miembros del Cobierno a kormány tagjai

Da el hueso al perro. A csontot add

kutyának!

Többtagú elöljárószók (Preposiciones compuestas) A legfontosabbak: acerca de -ról, - r ő l  (beszélni, írni); además de kívül (átvitt értelemben); allado de mellett; alrededor de körül; antes de e l ő t t  ( i d ő ) ;  tra vés de keresztül; cerca de mellett; debajo de alatt; delante de e l ő t t  (hely); dentro de -ban, -ben, -ba, -be, belül; después de után; detrás de mögött; encima de fölött; enfrente de szemben; frente a szemben; fuera de kívül; junto a mellett; lejos de messze.

avión voló por encima del Castillo.

r e p ü l ő 

átrepült

Vár felett

Az elöljárók használatával a mondattan foglalkozik részletesebben amikor megadja, hogy egy-egy mondatrész milyen elöljárókkal jelen het meg a spanyol nyelvben. Itt csak a nehezen osztályozható képes (vagy állandó) határozókat foglaljuk össze.

magyartól e l t é r ő  vonzatú fontosabb spanyol igék és melléknevek tárgyesetet et vonzanak (vagyis elöljáró nélküli e l t é r ő e n ,  tárgyeset névszókkal egészülnek ki) az alábbi igék:

a) A magyartól

atravesar la plaza átmegy téren considerar injusto igazságtalannak tart costar mucho dinero sok pénzbe kerül cruzar la calle átmegy az utcán deber ci en florines száz forinttal tartozik durar dos días két napig tart elegir presidente elnökké választ Ilamar a alguien su amigo barátjának nevez valakit (az a a tárgyat jelöli, nem vonzat) necesitar ayuda segítségre van szüksége nombrar embajador nagyköve nagykövetnek tnek neve ki parecer enojado haragosnak t ű n i k  recordar la juventud az iijúságra emlékszik resultar interesante érdekesnek bizonyul tocar un instrumento musical hangszeren játszik

105

104

b) K ü l ö n b ö z ő  elöljárós névszókat, ill.

f ő n é v i 

igenevet vonzanak:

abusar de algo, de alguien visszaél vmivel, vkivel acaecer algo a alguien történik vmi vkivel

emlékszik vmire

acusar a alguien de algo vádot vkit vmivel aficionado a algo (se szeret kedvel vmit anterior a algo (ser vminél e l ő b b i  aprender a leer megtanul olvasni aprovecharse de algo felhasznál, kihasznál vmit alkalmas vmire apto para algo (ser arrepentirse de algo megbán vmit asistir a algo részt vesz vmiben, jelen van vmin asombrarse de algo elámu , csodálkozik vmin atento a algo (estar figyel vmire atreverse ahacer algo mer vmit csinálni bastar con algo elég v m i b ő l  capaz de algo (ser képes vmire casarse con alguien feleségül vesz vkit, férjhez megy vkihez,

egybekel vkivel cesar de hacer algo abbahagy vmit comenzar ahacer algo elkezd vmit (csinálni) constar de algo v m i b ő l  áll convencer a alguien de algo m e g g y ő z  vkit v m i r ő l  convertir algo en algo vmit vmivé változtat convertirse en algo vmivé lesz válik cubrir de algo befed vmivel cuidar de alguie gondoskodik v k i r ő l ,  vigyáz vkire kíváncsi vmire curioso de algo (estar dejar de hacer algo abbahagy vmit megmagyarázhat arázhat difícil de explicar (ser ,) nehezen megmagy dirigirse a alguien fordul vkihez disfrutar de algo élvez vmit disponer de algo rendelkezik vmivel disponerse ahacer algo k é s z ü l ő d i k  vmit tenni kész, hajlandó vmire dispuesto a algo (estar

106

ház

b e l s e j é b ő l

spanyol elöljárók jelentése többnyire általánosabb, mint a ma gyar ragoké: egy-egy elöljáró több magyar ragnak felelhet meg. Felsorolásunkban a legáltalánosabb jelentést adjuk meg

tározott

eg

emborracharse de vagy con algo berúg, megrészegül v m i t ő l  empezar ahacer algo elkezd vmit (csinálni) enamorarse de alguien beleszeret vkibe enfadarse con alguien összeveszik vkivel, megharagszik vkire szívbeteg enfermo del corazón (estar enojarse co alguien összeveszik vkivel, megharagszik vkire ensenar a escribir írni tanít vagy de algo ért vmihez entender enterarse de algo tudomást szerez v m i r ő l  kedve van vmihez ganas de hacer algo (tener habituarse a algo hozzászokik vmihez hablar de algo beszél v m i r ő l  igual a algo (ser azonos vmivel alacsonyabb r e n d ű ,  inferior a algo (ser

rosszabb

m i n ő s é g ű 

vminél

interesarse por algo é r d e k l ő d i k  vmi iránt jugar al ajedrez, al fútbol, a los nai pes sakkozik, futballozik,

kártyázik

messze van innen lejos de aquí (estar luchar por algo küzd, harcol vmiért lIeno de algo (estar tele van vmivel maravillarse de algo csodálkozik vmin morir de alguna enfermedad meghal vmilyen betegségben mudarse de casa lakást változtat, elköltözik negarse ahacer algo nem hajlandó csinálni vmit obligar (a alguien) a escribir rákényszerít (vkit) az írásra ocuparse de (en) algo foglalkozik olvidarse de algo elfelejt vmit, megfeledkezik v m i r ő l  ocurrir algo a alguien történik vkivel vmi büszke vmire orgulloso de algo (estar parecerse a alguien hasonlít vkire pedir (algo) a alguien kér (vmit) v k i t ő l  pensar en algo gondol vmire pobre de (en) algo (ser szegény vmiben ponerse ahacer algo nekifog vmit csinálni preferir el cine al teatro jobban szereti mozit, mint színházat 107

b) K ü l ö n b ö z ő  elöljárós névszókat, ill.

f ő n é v i 

igenevet vonzanak:

abusar de algo, de alguien visszaél vmivel, vkivel acaecer algo a alguien történik vmi vkivel

emlékszik vmire

acusar a alguien de algo vádot vkit vmivel aficionado a algo (se szeret kedvel vmit anterior a algo (ser vminél e l ő b b i  aprender a leer megtanul olvasni aprovecharse de algo felhasznál, kihasznál vmit alkalmas vmire apto para algo (ser arrepentirse de algo megbán vmit asistir a algo részt vesz vmiben, jelen van vmin asombrarse de algo elámu , csodálkozik vmin atento a algo (estar figyel vmire atreverse ahacer algo mer vmit csinálni bastar con algo elég v m i b ő l  capaz de algo (ser képes vmire casarse con alguien feleségül vesz vkit, férjhez megy vkihez,

egybekel vkivel cesar de hacer algo abbahagy vmit comenzar ahacer algo elkezd vmit (csinálni) constar de algo v m i b ő l  áll convencer a alguien de algo m e g g y ő z  vkit v m i r ő l  convertir algo en algo vmit vmivé változtat convertirse en algo vmivé lesz válik cubrir de algo befed vmivel cuidar de alguie gondoskodik v k i r ő l ,  vigyáz vkire kíváncsi vmire curioso de algo (estar dejar de hacer algo abbahagy vmit megmagyarázhat arázhat difícil de explicar (ser ,) nehezen megmagy dirigirse a alguien fordul vkihez disfrutar de algo élvez vmit disponer de algo rendelkezik vmivel disponerse ahacer algo k é s z ü l ő d i k  vmit tenni kész, hajlandó vmire dispuesto a algo (estar

emborracharse de vagy con algo berúg, megrészegül v m i t ő l  empezar ahacer algo elkezd vmit (csinálni) enamorarse de alguien beleszeret vkibe enfadarse con alguien összeveszik vkivel, megharagszik vkire szívbeteg enfermo del corazón (estar enojarse co alguien összeveszik vkivel, megharagszik vkire ensenar a escribir írni tanít vagy de algo ért vmihez entender enterarse de algo tudomást szerez v m i r ő l  kedve van vmihez ganas de hacer algo (tener habituarse a algo hozzászokik vmihez hablar de algo beszél v m i r ő l  igual a algo (ser azonos vmivel alacsonyabb r e n d ű ,  inferior a algo (ser

rosszabb

m i n ő s é g ű 

vminél

interesarse por algo é r d e k l ő d i k  vmi iránt jugar al ajedrez, al fútbol, a los nai pes sakkozik, futballozik,

kártyázik

messze van innen lejos de aquí (estar luchar por algo küzd, harcol vmiért lIeno de algo (estar tele van vmivel maravillarse de algo csodálkozik vmin morir de alguna enfermedad meghal vmilyen betegségben mudarse de casa lakást változtat, elköltözik negarse ahacer algo nem hajlandó csinálni vmit obligar (a alguien) a escribir rákényszerít (vkit) az írásra ocuparse de (en) algo foglalkozik olvidarse de algo elfelejt vmit, megfeledkezik v m i r ő l  ocurrir algo a alguien történik vkivel vmi büszke vmire orgulloso de algo (estar parecerse a alguien hasonlít vkire pedir (algo) a alguien kér (vmit) v k i t ő l  pensar en algo gondol vmire pobre de (en) algo (ser szegény vmiben ponerse ahacer algo nekifog vmit csinálni preferir el cine al teatro jobban szereti mozit, mint színházat

106

107

preguntar (a go) a alguien kérdez (vmit) v k i t ő l  preocuparse por algo aggódik vmi miatt probar ahacer algo megpróbál csiná lni vmit proveer de algo el/4t vm ve quedarse con algo marad vm in quejarse de algo panaszkodik vmire referirse a algo vonatkozik, utal vmire reír(se) de algo nevet vmin responsable de algo (ser f e l e l ő s  vmiért a algo vmilyen íze van sa sa lir para Madrid luta ik Madridba satisfecho satisfec ho de algo (estar megelégedett vmivel servir para lgo szolgál, jó vmire soríar en algo v m i r ő l  lmodik superior a algo (ser valaminél jobb ( m i n ő s é g ű )  traducir del esparíol al húngaro panyolról magyarra fordít tratar de hacer algo megpróbál igyekszik tenni vmit tardar en ha hace ce algo sokára tesz vmit

A módosítószók (Los adverbios oracionales) Bizonyosságot k i f e j e z ő  szók (Adverbios de afirmación): sí igen, desde luego vagy por supuesto persze también is, szintén Tagadó- és tiltószók (Adverbios de negación):

no nem, tampoco sem, ni siquiera még csak nem is

También és tampoco helye

Vannak egytagú és többtagú ő s z ó legfontosabb egytagú k ö t ő s z ó k és; ni se; o vagy; pero azo azon n ban, de que hogy; si ha; aunque ámbár. Az k ö t ő s z ó  e-vé alakul i-vel k e z d ő d ő  szó e l ő t t ,  az u-vá o-val k e z d ő d ő  szó e l ő t t . 

padre madr

madre hija

ocho iete

nueve ocho

Nem akar aludni, se pihenni lHoy es jueves o viernes? Ma csütörtök vagy péntek van? Quería venir, pero no pude. jönni akartam, de nem tudtam Me sorprende que no 10 sepas. Meglep hogy nem tudod. Si vienes, 10 sabrás. Ha eljössz, megtudod. Salimos, aunque hace frío. Bár hideg van, elmegyünk. No quiere dormir ni descansar.

A legfontosabb többtagú k ö t ő s z ó k :  ni ... ni sem ... sem; o ... o vagy ... vagy; no ... sino nem ... hanem; para que azért, hogy; con tal (de) que azzal a feltétellel, hogy stb. No han venido por aquí ni Juan ni Antonio. Nem járt erre se jános se Antal.

iQ estudia o trabaja! Vagy tanulj vagy dolgozz!

beszélj, hanem tanulj! Le escribo para que sepa cómo estamos. Azért írok, hogy tudja, hogy vagyunk. No hables, sino estudia. Ne

könyvet, feltéve, hogy visszaadod.

10

devuelvas. Kölcsönadom

mondatban szabadabb, mint a meg-

magyar szóké (is, sem).

También él viene. ÉI también viene. ÉI viene también.

108

(Las conjunciones)

Te presto el libro con tal (de) que me

Bizonytalanságot k i f e j e z ő  szók (Adverbios de duda): quizás tal vez, acaso talán f e l e l ő 

k ö t ő s z ó 

is jön.

Tampoco él vie viene. ne. tampoco viene.

sem jön

EI no viene tampoco.

109

preguntar (a go) a alguien kérdez (vmit) v k i t ő l  preocuparse por algo aggódik vmi miatt probar ahacer algo megpróbál csiná lni vmit proveer de algo el/4t vm ve quedarse con algo marad vm in quejarse de algo panaszkodik vmire referirse a algo vonatkozik, utal vmire reír(se) de algo nevet vmin responsable de algo (ser f e l e l ő s  vmiért a algo vmilyen íze van sa sa lir para Madrid luta ik Madridba satisfecho satisfec ho de algo (estar megelégedett vmivel servir para lgo szolgál, jó vmire soríar en algo v m i r ő l  lmodik superior a algo (ser valaminél jobb ( m i n ő s é g ű )  traducir del esparíol al húngaro panyolról magyarra fordít tratar de hacer algo megpróbál igyekszik tenni vmit tardar en ha hace ce algo sokára tesz vmit


Vannak egytagú és többtagú ő s z ó legfontosabb egytagú k ö t ő s z ó k és; ni se; o vagy; pero azo azon n ban, de que hogy; si ha; aunque ámbár. Az k ö t ő s z ó  e-vé alakul i-vel k e z d ő d ő  szó e l ő t t ,  az u-vá o-val k e z d ő d ő  szó e l ő t t . 

padre madr

k i f e j e z ő 

nueve ocho

A legfontosabb többtagú k ö t ő s z ó k :  ni ... ni sem ... sem; o ... o vagy ... vagy; no ... sino nem ... hanem; para que azért, hogy; con tal (de) que azzal a feltétellel, hogy stb. No han venido por aquí ni Juan ni Antonio. Nem járt erre se jános se Antal.

szók (Adverbios de afirmación):

iQ estudia o trabaja! Vagy tanulj vagy dolgozz!

beszélj, hanem tanulj! Le escribo para que sepa cómo estamos. Azért írok, hogy tudja, hogy vagyunk. No hables, sino estudia. Ne

Tagadó- és tiltószók (Adverbios de negación):

no nem, tampoco sem, ni siquiera még csak nem is

Te presto el libro con tal (de) que me

Bizonytalanságot k i f e j e z ő  szók (Adverbios de duda): quizás tal vez, acaso talán También és tampoco helye

ocho iete

Nem akar aludni, se pihenni lHoy es jueves o viernes? Ma csütörtök vagy péntek van? Quería venir, pero no pude. jönni akartam, de nem tudtam Me sorprende que no 10 sepas. Meglep hogy nem tudod. Si vienes, 10 sabrás. Ha eljössz, megtudod. Salimos, aunque hace frío. Bár hideg van, elmegyünk.

sí igen, desde luego vagy por supuesto persze también is, szintén

f e l e l ő 

madre hija

No quiere dormir ni descansar.

A módosítószók (Los adverbios oracionales) Bizonyosságot

(Las conjunciones)

könyvet, feltéve, hogy visszaadod.

10

devuelvas. Kölcsönadom

mondatban szabadabb, mint a meg-

magyar szóké (is, sem).

También él viene. ÉI también viene.

is jön.

ÉI viene también.

Tampoco él vie viene. ne. tampoco viene.

sem jön

EI no viene tampoco.

108

109

Az indulatszók

(Las interjecciones)

legfontosabb é r z e l e m k i f e j e z ő  szavak: ah ah, ó; ay jaj; bah ugyan; oh ó; pur, uf fuj. Az e l ő z ő  felsorolás olyan indulatszavakat tartalmaz, amelyek ön kéntelen h a n g k i t ö r é s e k b ő l  keletkeztek. De k ü l ö n b ö z ő  fogalmaka fogalmakatt j e is teljes szavak használhatók indulatszavakként: caramba é r t é k ű  l ö l ő  teringettét; cuidado és ojo vigyázat; ojalá bárcsak; vaya nocsak, mi csoda; viva éljen; vivan éljenek; bravo n a g y s z e r ű ;  olé bravó, nagy s z e r ű . 

Az ay indulatszó

iAy de mí! Jaj

de elöljáróval kapcsolódik

nekem!

iAy de los vencidos! Jaj

névszókhoz.

MONDATTAN

A mondatrészek

(SINTAXIS)

(Las partes de la oración)

A spanyol mondattan - éppúgy, mint magyar - öt mondatrészt különböztet meg: állítmányt, alanyt, tárgyat, j e l z ő t  és határozót. Az állít mány és az alanya mondat részei, többi b ő v í t m é n y  (COMPLEMENTO).

l e g y ő z ö t t e k n e k ! 

Az állítmány (EI predicado) spanyol ban az állítmány lehet: aj

Igei állítmány, amely mindig kifejezi az alany személyét és számát, ezért önmagában is alkothat mondatot.

Alszom. Beszélni fogunk. He trabajado. Dolgoztam. Duermo.

Hablaremos.

bJ

Igei -név szói ál lít mány . A spanyol spanyol ban névszói névszói állítmány nincs (il Ietve csak egészen kivételes esetekben fordul e l ő ) .  Az igei-névszói állítmány igei része legtöbbször a ser vagy az estar ragozott alakja. E két igével alkotott igei-névszói állítmányok rendkívül árnyalt ki fejezésre alkalmasak.

A ser általában a fogalmak természetében r e j l ő ,  állandó, j e l l e m z ő  tu lajdonságok és állandó tények, illetve folyamatos é r v é n y ű  állítások ki fejezésére szolgál (pl. i d ő ,  birtoklás, eredet, foglalkozás kifejezésére, anyagmegjelölésre, valamint számos személytelen szerkezet alkotására). alkotására). Soy libre. Es

Szabad vagyok.

cojo. Sánta.

Son viejos.

110

Öregek. 111

Az indulatszók

(Las interjecciones)

legfontosabb é r z e l e m k i f e j e z ő  szavak: ah ah, ó; ay jaj; bah ugyan; oh ó; pur, uf fuj. Az e l ő z ő  felsorolás olyan indulatszavakat tartalmaz, amelyek ön kéntelen h a n g k i t ö r é s e k b ő l  keletkeztek. De k ü l ö n b ö z ő  fogalmaka fogalmakatt j e is teljes szavak használhatók indulatszavakként: caramba é r t é k ű  l ö l ő  teringettét; cuidado és ojo vigyázat; ojalá bárcsak; vaya nocsak, mi csoda; viva éljen; vivan éljenek; bravo n a g y s z e r ű ;  olé bravó, nagy s z e r ű . 

Az ay indulatszó

iAy de mí! Jaj

de elöljáróval kapcsolódik

névszókhoz.

nekem!

iAy de los vencidos! Jaj

MONDATTAN

A mondatrészek

(SINTAXIS)

(Las partes de la oración)

A spanyol mondattan - éppúgy, mint magyar - öt mondatrészt különböztet meg: állítmányt, alanyt, tárgyat, j e l z ő t  és határozót. Az állít mány és az alanya mondat részei, többi b ő v í t m é n y  (COMPLEMENTO).

l e g y ő z ö t t e k n e k ! 

Az állítmány (EI predicado) spanyol ban az állítmány lehet: Igei állítmány, amely mindig kifejezi az alany személyét és számát, ezért önmagában is alkothat mondatot.

aj

Alszom. Beszélni fogunk. He trabajado. Dolgoztam. Duermo.

Hablaremos.

bJ

Igei -név szói ál lít mány . A spanyol spanyol ban névszói névszói állítmány nincs (il Ietve csak egészen kivételes esetekben fordul e l ő ) .  Az igei-névszói állítmány igei része legtöbbször a ser vagy az estar ragozott alakja. E két igével alkotott igei-névszói állítmányok rendkívül árnyalt ki fejezésre alkalmasak.

A ser általában a fogalmak természetében r e j l ő ,  állandó, j e l l e m z ő  tu lajdonságok és állandó tények, illetve folyamatos é r v é n y ű  állítások ki fejezésére szolgál (pl. i d ő ,  birtoklás, eredet, foglalkozás kifejezésére, anyagmegjelölésre, valamint számos személytelen szerkezet alkotására). alkotására). Soy libre. Es

Szabad vagyok.

cojo. Sánta.

Son viejos.

Öregek. 111

110

orvos. Négy óra van. Este coche es de Juan. Ez kocsi Jánosé Soy de México. Mexikói vagyok. Esta taza es de loza. Ez csésze c s e r é p b ő No es posible. Nem lehet. ÉI es médico.

az

Son las cuatro.

l 

van.

Estoy libre.

México está en la América del Estamos en casa.

fivérem Buenos Airesben van. Norte. Mexikó Észak-Amerikában

Otthon vagyunk.

Az estar-ral alkotott igei-névszói állítmány jelentése közvetlenül vagy közvetve magában foglalja, illetve feltételezi a valamivé levés, válás gondolatát, valamely e l ő z e t e s ,  folyamatos vagy a j ö v ő b e n  bekö v e t k e z ő  változást (az utóbbi esetben elöljáróval).

munka b e f e j e z ő d ö t t . La fruta está madura. A gyümölcs (meg)érett. EI soldado ya está muerto. A katona már halott. EI cuarto está por barrer. A szoba söprés re vár. EI trabajo está terminado. A



ser vagy az estar használatát sok esetben az dönti el, hogy az állítás közvetlen tapasztalatunktól függ-e. Ha igen, az estar használa ta az indokolt. Este chico es alto.

Ez

EI

112

Ez az ember jó. Este hombre está bueno. Ez az ember jól van (egészséges). Este hombre es malo. Ez az ember rossz. Este hombre está malo. Ez az ember rosszul van. Este chico es muy vivo. Ez fiú nagyon élénk e s z ű .  Este chico está muy vivo. Ez fiú nagyon eleven. Este alumno es listo. Ez tanuló értelmes. tanuló készen van, illetve készen áll Este alumno está listo. Ez

c) Sajátos igei szerkezet, amely az állítmány tartalmának pontosabb kifejezését segíti e l ő .  Ezek a spanyolban gyakori igei szerkezetek (PERíFRASIS VERBALES) egy s e g é d i g é b ő l  s egy hozzá que k ö t ő s z ó v a l  vagy elöljáróval kapcsolódó kapcsolódó infin itivóból, illetve közvetlenül közvetlenül kapcso kapcsolódó lódó gerundióból vagy participióból állnak. A segédige szerepét b e t ö l t ő  ige ilye.nko.r eredeti jelentését részben vagy teljesen elveszti. A leg gyakonbb ilyen szerkezetek k ö v e t k e z ő k :  Ir

pasar a echar a ponerse a

}

infinitivo:

k e z d ő d ő  cselekvést jelentenek.

Éppen azt akartam neked mondani .. már tanároknak számítanak (kezdenek tanároknak számítani). Los ladrones se echaron a correr. A tolvajok futásnak eredtek. las cinco me he puesto a estudiar. Öt órakor tanulni kezdtem. Yo te iba a deci r .

Ellos ya pasan

ser profesores.

fiú magas.

fiú. (Látom, hogy magas lett.) agua es trasparente. A víz á t t e t s z ő .  (Állandó tulajdonság.) aqua está trasparente. (Megállapítottam, hogy) víz á t t e t s z ő . 

Este chico está alto. EI

vagy

vmire.

Mi hermano está en Buenos Aires. A

van.

ser

Este hombre es bueno.

Az estar többnyire esetleges, átmeneti állapotot, tulajdonságot, térbeli, illetve földrajzi (átmeneti és állandó) helyzetet, valamint befe jezett tényeket fejez ki.

Szabad vagyok. Hoy está cojo. Ma sántít. Estoy enfermo. Beteg vagyok

Néhány melléknév értelme megváltozik aszerint, hogy mellett áll-e.

estar

M e g n ő t t 

ez

113

orvos. Négy óra van. Este coche es de Juan. Ez kocsi Jánosé Soy de México. Mexikói vagyok. Esta taza es de loza. Ez csésze c s e r é p b ő No es posible. Nem lehet. ÉI es médico.

az

Son las cuatro.

l 

van.

Estoy libre.

México está en la América del Estamos en casa.

fivérem Buenos Airesben van. Norte. Mexikó Észak-Amerikában

Otthon vagyunk.

Az estar-ral alkotott igei-névszói állítmány jelentése közvetlenül vagy közvetve magában foglalja, illetve feltételezi a valamivé levés, válás gondolatát, valamely e l ő z e t e s ,  folyamatos vagy a j ö v ő b e n  bekö v e t k e z ő  változást (az utóbbi esetben elöljáróval).

munka b e f e j e z ő d ö t t . La fruta está madura. A gyümölcs (meg)érett. EI soldado ya está muerto. A katona már halott. EI cuarto está por barrer. A szoba söprés re vár. EI trabajo está terminado. A



Ez

EI

c) Sajátos igei szerkezet, amely az állítmány tartalmának pontosabb kifejezését segíti e l ő .  Ezek a spanyolban gyakori igei szerkezetek (PERíFRASIS VERBALES) egy s e g é d i g é b ő l  s egy hozzá que k ö t ő s z ó v a l  vagy elöljáróval kapcsolódó kapcsolódó infin itivóból, illetve közvetlenül közvetlenül kapcso kapcsolódó lódó gerundióból vagy participióból állnak. A segédige szerepét b e t ö l t ő  ige ilye.nko.r eredeti jelentését részben vagy teljesen elveszti. A leg gyakonbb ilyen szerkezetek k ö v e t k e z ő k :  Ir

pasar a echar a ponerse a

}

k e z d ő d ő  cselekvést jelentenek.

infinitivo:

Éppen azt akartam neked mondani .. már tanároknak számítanak (kezdenek tanároknak számítani). Los ladrones se echaron a correr. A tolvajok futásnak eredtek. las cinco me he puesto a estudiar. Öt órakor tanulni kezdtem. Ellos ya pasan

ser profesores.

fiú magas.

fiú. (Látom, hogy magas lett.) agua es trasparente. A víz á t t e t s z ő .  (Állandó tulajdonság.) aqua está trasparente. (Megállapítottam, hogy) víz á t t e t s z ő . 

Este chico está alto. EI

Ez az ember jó. Este hombre está bueno. Ez az ember jól van (egészséges). Este hombre es malo. Ez az ember rossz. Este hombre está malo. Ez az ember rosszul van. Este chico es muy vivo. Ez fiú nagyon élénk e s z ű .  Este chico está muy vivo. Ez fiú nagyon eleven. Este alumno es listo. Ez tanuló értelmes. tanuló készen van, illetve készen áll Este alumno está listo. Ez

Yo te iba a deci r .

ser vagy az estar használatát sok esetben az dönti el, hogy az állítás közvetlen tapasztalatunktól függ-e. Ha igen, az estar használa ta az indokolt. Este chico es alto.

vagy

vmire.

Mi hermano está en Buenos Aires. A

van.

ser

Este hombre es bueno.

Az estar többnyire esetleges, átmeneti állapotot, tulajdonságot, térbeli, illetve földrajzi (átmeneti és állandó) helyzetet, valamint befe jezett tényeket fejez ki.

Szabad vagyok. Hoy está cojo. Ma sántít. Estoy enfermo. Beteg vagyok

Néhány melléknév értelme megváltozik aszerint, hogy mellett áll-e.

estar

M e g n ő t t 

ez

112

113

estar ir venir seguir andar

gerundlo: a cselekvés folyamatosságát fejezik

ki.

Ya tengo estudiadas cuatro

tam.

Quedó

Estoy mirando la televisión. Nézem Las muchachas iban cogiendo flores.

televíziót. lányok virágot szedtek.

figyelem.

Vengo observando tod os sus actos.

Egész délután játszottak. Este chico siempre anda murmurando. Ez fiú mindig elégedetlen.

Siguieron jugando toda la tarde. venir (jelen

i d ő ) 

infinitivo

Befejezés felé irányuló cselekvést vagy

h o z z á v e t ő l e g e s 

állítást fejez

ki. Lo que antes me parecía hermoso viene a parecerme feo. Amit

korábban szépnek láttam, most már csúnyának Este libro viene a costar cincuenta pesetas.

pesetába kerül. venir (múlt

Sok kilométert tettem meg. lecciones Már négy leckét megtanul-

Llevo andados muchos kilómetros.

Ez

t ű n i k . 

könyv vagy ötven

volver a + infinitivo:

Hemos vuelto a entrenarnos. deber de

infinitivo:

haber de haber que tener que

}

Újból edzeni kezdtünk.

v a l ó s z í n ű s é g , 

Ya debe de estar muy lejos.

feltevés

Már biztosan messze jár.

Infinlllvo: kényszer, kötelesség

He de estar a las siete en el teatro. Hétkor

lennem.

vállalt, hanem

Inllnlllvo

színházban kell

Hay que conducir con cuidado por la autopista. Az autósztrá autósztrádán dán

óvatosan kell vezetni. l e g e r ő s e b b 

}

i s m é t l ő d é s 

Tengo que pagar los derechos de aduana.

i d ő ) 

lIegar a lcanzar a acabar de terminar de llevar tener traer quedar dejar

muy sorprendido al verme. Amikor meglátott, nagyon meg-

l e p ő d ö t t

Ki

kell fizetnem

vámot.

kötelezettséget a tener que fejezi ki, s többnyire nem kényszert jelöl.

k ü l s ő  t é n y e z ő t ő l  f ü g g ő 

Jelentésük: befejezettség.

+participio

ser

estar Este viaje vino

costarme mil pesos. Ez az út ezer pesómba

Végre megértettem. Los otros acaban de Ilegar. A többiek most érkeztek meg.

került.

Por fin he Ilega Ilegado do a comprender lo.

114

*A tárgyas értelemben használt szerkezetek participiója számban megegyezik.

tárggyal

nemben

és

115

estar ir venir seguir andar

Sok kilométert tettem meg. lecciones Már négy leckét megtanul-

Llevo andados muchos kilómetros.

gerundlo: a cselekvés folyamatosságát fejezik

Ya tengo estudiadas cuatro

ki.

tam.

muy sorprendido al verme. Amikor meglátott, nagyon meg-

Quedó

Estoy mirando la televisión. Nézem Las muchachas iban cogiendo flores.

l e p ő d ö t t

televíziót. lányok virágot szedtek.

volver a + infinitivo:

Hemos vuelto a entrenarnos.

figyelem.

Vengo observando tod os sus actos.

Egész délután játszottak. Este chico siempre anda murmurando. Ez fiú mindig elégedetlen.

Siguieron jugando toda la tarde. venir (jelen

infinitivo

i d ő ) 

Befejezés felé irányuló cselekvést vagy

h o z z á v e t ő l e g e s 

állítást fejez

ki. Lo que antes me parecía hermoso viene a parecerme feo. Amit

korábban szépnek láttam, most már csúnyának Este libro viene a costar cincuenta pesetas.

pesetába kerül. venir (múlt

Ez

t ű n i k . 

könyv vagy ötven

deber de

infinitivo:

v a l ó s z í n ű s é g , 

Ya debe de estar muy lejos.

haber de haber que tener que

}

Újból edzeni kezdtünk. feltevés

Már biztosan messze jár.

Infinlllvo: kényszer, kötelesség

Hay que conducir con cuidado por la autopista. Az autósztrá autósztrádán dán

óvatosan kell vezetni. l e g e r ő s e b b 

}

vállalt, hanem

Inllnlllvo

színházban kell

He de estar a las siete en el teatro. Hétkor

lennem.

Tengo que pagar los derechos de aduana.

i d ő ) 

lIegar a lcanzar a acabar de terminar de llevar tener traer quedar dejar

i s m é t l ő d é s 

Ki

kell fizetnem

vámot.

kötelezettséget a tener que fejezi ki, s többnyire nem kényszert jelöl.

k ü l s ő  t é n y e z ő t ő l  f ü g g ő 

Jelentésük: befejezettség.

+participio

ser

estar Este viaje vino

costarme mil pesos. Ez az út ezer pesómba

Végre megértettem. Los otros acaban de Ilegar. A többiek most érkeztek meg.

került.

Por fin he Ilega Ilegado do a comprender lo.

*A tárgyas értelemben használt szerkezetek participiója számban megegyezik.

tárggyal

nemben

114

115

la gente,

Az alany (EI sujeto)

lQué

Az alany lehet határozott vagy határozatlan, illetve általános. a) A határozott alany többnyire f ő n é v  vagy névmás, de lehet bármely más, f ő n é v i  értelemben használt szófaj is.

Los tres hablan bien el espanol. Mind

hárman jól beszélnek spa-

nyolul. EI

cómo y el por qué también me interesa.

érdekel engem.

hogyan és

miért

is

Alguien te Ilama. Valaki hív téged. Unos dicen que sí, otros que no. Egyesek azt mondják, igen, mások

c) Az általános alanyt


ser un canalla porque sí. Ok nélkül s

kifejezések kifeje zések jelölheti k:

uno, una

Cuando se es joven y pobre no hay cosas altas. Ha az ember fiatal és szegény, nincsenek számára magasztos dolgok.

Az egyes szám második, illetve a többes szám személyrag is utalhat általános alanyra.

ember, de

10

Siempre deseamos ja, ami nincs. No

10

que no tenemos. Az ember mindig azt kíván-

os hagáis ilusiones. Ne áltassuk magunkat.

tárgy (EI complemento directo) Többnyire f ő n é v  vagy névmás, de lehet más, f ő n é v i  értelemben használt szó is. Ha a tárgy meghatározott személyre, é l ő l é n y r e  vagy megszemélyesített dologra vonatkozik, a elöljáró e l ő z i  meg. Minden más esetben elöljáró nélkül áll. He visto a Carlos. Láttam Károlyt.

Cuando una deja su país, se pone triste. Szomorú az ember, ha

magáét. Todos estaban contentos. Mindenki elégedett volt. Cualquiera podría decirIo. Bárki megmondhatná. Cada una haga

10

suyo. Mindenki tegye

és második sze-

menos, te ríes, pero después ... Most ugyan nevet az

Respeto a mis padres. Tisztelem

cada uno, cada una, todos, todas, cualquiera

e l s ő 

k é s ő b b  ...

Los actores entretienen al público.

hazáját.

sem lesz

m é l y ű 

Va se sabe, hombre, ya se sabe. Tudjuk már, öregem, tudjuk.

elhagyja

e n k i b ő l 

Ninguno sabe cuándo vienen. Senki sem tudja, mikor jönnek.

la puerta. Kopognak az ajtón.

Te han tomado el pelo. Téged megtréfáltak.

el mundo. Mindenki tudja.

nadie, ninguno, ninguna

hogy nem.

Están lIamando

se,

todo

Ahora, por

b) A határozatlan alanyt kifejezheti névmás vagy az ige többes szám harmadik s z e m é l y ű  személyragja.

az

Lo sabe

el mundo

gente? Mit mondanának az emberek?

diría

gazember.

nem vár többet.

no espera más.

todo

Nadie Ilega

Carlos canta. Károly énekel. ÉI

és

zönséget.

szüleimet. színészek szórakoztat ák

kö-

Te lIaman a ti. Téged hívnak. lA

quién Ilamas? Kit hívsz?

He visto a los dos. Láttam

m i n d k e t t ő j ü k e t . 

Kivételt képeznek természetesen a tárgyesete k i f lan személynévmások és que vonatkozó névmás:

e j e z ő 

hangsúlyta-

Os espero. Várlak benneteket. 11

11

la gente,

Az alany (EI sujeto)

lQué

Az alany lehet határozott vagy határozatlan, illetve általános.

Los tres hablan bien el espanol. Mind

cómo y el por qué también me interesa.

érdekel engem.

hogyan és

miért

is

Alguien te Ilama. Valaki hív téged.

Az egyes szám második, illetve a többes szám személyrag is utalhat általános alanyra.

ember, de

No

c) Az általános alanyt


menos, te ríes, pero después ... Most ugyan nevet az 10

que no tenemos. Az ember mindig azt kíván-

tárgy (EI complemento directo)

kifejezések kifeje zések jelölheti k:

uno, una

Cuando se es joven y pobre no hay cosas altas. Ha az ember fiatal és szegény, nincsenek számára magasztos dolgok.

Többnyire f ő n é v  vagy névmás, de lehet más, f ő n é v i  értelemben használt szó is. Ha a tárgy meghatározott személyre, é l ő l é n y r e  vagy megszemélyesített dologra vonatkozik, a elöljáró e l ő z i  meg. Minden más esetben elöljáró nélkül áll. He visto a Carlos. Láttam Károlyt.

Va se sabe, hombre, ya se sabe. Tudjuk már, öregem, tudjuk.

Respeto a mis padres. Tisztelem

Cuando una deja su país, se pone triste. Szomorú az ember, ha

Los actores entretienen al público.

elhagyja

hazáját.

lA

magáét. Todos estaban contentos. Mindenki elégedett volt. Cualquiera podría decirIo. Bárki megmondhatná. 10

zönséget.

szüleimet. színészek szórakoztat ák

kö-

Te lIaman a ti. Téged hívnak.

cada uno, cada una, todos, todas, cualquiera Cada una haga

és második sze-

os hagáis ilusiones. Ne áltassuk magunkat.

la puerta. Kopognak az ajtón.

Te han tomado el pelo. Téged megtréfáltak.

se,

10

hogy nem.

Están lIamando

e l s ő 

k é s ő b b  ...

Siempre deseamos ja, ami nincs.

Unos dicen que sí, otros que no. Egyesek azt mondják, igen, mások az

sem lesz

m é l y ű 

Ahora, por

b) A határozatlan alanyt kifejezheti névmás vagy az ige többes szám harmadik s z e m é l y ű  személyragja.

e n k i b ő l 

Ninguno sabe cuándo vienen. Senki sem tudja, mikor jönnek.

hárman jól beszélnek spa-

nyolul. EI

el mundo. Mindenki tudja.

ser un canalla porque sí. Ok nélkül s

Nadie Ilega

gazember.

nem vár többet.

no espera más.

todo

nadie, ninguno, ninguna

Carlos canta. Károly énekel. ÉI

el mundo

gente? Mit mondanának az emberek?

diría

Lo sabe

a) A határozott alany többnyire f ő n é v  vagy névmás, de lehet bármely más, f ő n é v i  értelemben használt szófaj is.

todo

suyo. Mindenki tegye

quién Ilamas? Kit hívsz?

He visto a los dos. Láttam

m i n d k e t t ő j ü k e t . 

Kivételt képeznek természetesen a tárgyesete k i f lan személynévmások és que vonatkozó névmás:

e j e z ő 

hangsúlyta-

Os espero. Várlak benneteket. 11

11

....

muchacha que encontré en la calle ...

La

találkoztam . ..

lány, akivel az utcán

Állatot j e l ö l ő  tárgy e l ő t t  akkor áll a elöljáró, ha az állatot tulajdon nevén nevezzük meg; ha az állat háziállat, illetve valamilyen érzelmi ha bármilyen állatot közvetve vagy közvetlenül szál f ű z i  személyhez hasonlítunk. Acaricié Acaric ié aPIatero. Megsimogattam Platerót. (Egy szamár neve J. R. Jiménez Platero yo c í m ű  m ű v é b e n . )  Si viniera mi primo, dígale que he sacado al perro. Ha jönne az unokafivérem, mondja meg neki, hogy sétálni vittem közönség megtapsolta EI público aplaudió al toro.

kutyát. bikát.

Földrajzi nevek e l ő t t  az a elöljáró használata ingadozó, de sohasem használjuk, ha a földrajzi névnek n é v e l ő j e  van. Ver

a Toledo

es

leer

un

mismo tiempo la historia de Espana.

Toledót látni annyi, mint Spanyolország történetét olvasni. Abandonaban Madrid por la Moncloa. Madridot Mone/oa felé hagyták el. Los espanoles

conquistaron el Perú. A spanyolok meghódították Perut.

Gyakran dolgokat j e l e n t ő  tárgyak is elöljáróval állnak olyan igék után, amelyek rendszerint személyekre vonatkoznak. La maia hierba ahoga al trigo. gaz elnyomja búzát. Los chicos despiden con la mano al tren que se aleja. fiúk integetnek

távolodó vonatnak.

Bizonyos tárgyas igék jelentése változik aszerint, elöljáróval vagy anélkül kapcsolódik hozzájuk. querer a szeretni querer perder a vesztét okozni vkinek perder robar meglopni, kifosztani vkit robar EI EI

tárgya

akarni

elveszteni vmit lopni vmit

director quiere sus hijos. Az igazgató szereti gyermekeit. director quiere más colaboradores. Az igazgató több munkatár-

sat akar (alkalmazni).

118

hogy a

Az.

elöljáró elmarad:

Ha az igéhez a tárgyon kívül valamilyen más, szintén a elöljárót i g é n y l ő  f ő n é v  is kapcsolódik. A tárgy e l ő t t i  elöljárót ilyen esetben ak kor is elhagyjuk, ha meghatározott személyre vonatkozik. Llevo el nino su papá. A kisfiút az apjához viszem. Presentó su hermano sus amigos. Fivérét bemutatta barátainak A foglalkozást, tisztséget, méltóságot j e l e n t ő  tárgy elöl elmarad az a elöljáró a k ö v e t k e z ő  igék után: designar, escoger, nombrar, elegir,

juntar, Ilamar.

Nombraron el presidente de la comisión. Kinevezték bizottság elnökét. A tárgy megkülönböztetése az alanytól

Az állítmányt

m e g e l ő z ő  tárgy e l ő t t  pusztán azért áll a elöljáró ak nem meghatározott személyt jelent, hogy az állítmány kö preceder, v e t ő  alany ól meg lehessen különböztetni. Ez különösen seguir, acompanar, igualar, superar igék mellett fontos. la guerra sigue la paz. háborút béke követi. AI caldo sigue un cocido. leves után hús következik körítéssel.

kor

is, ha

j e l z ő k 

(Los

complementos del substantivo)

Háromfajta j

e l z ő t  különböztetünk meg: m i n ő s é g - ,  mennyiség- és Szófaji szempontból b i r t o k o s j e l z ő t .  j e l z ő  lehet bármely névszó. Mondattani szerepe változatos, minden, névszóval kifejezett mondat részhez kapcsolódhat.

A m i n ő s é g j e l z ő 

m i n ő s é g j e l z ő  leggyakrabban melléknév. Általában a jelzett szó mögött áll. un gato negro egy fekete macska un patio pati o cuadrado egy négyzet alakú udvar un plato sabroso egy ízes fogás una muchacha peruana egy perui lány 119

muchacha que encontré en la calle ...

La

találkoztam . ..

lány, akivel az utcán

Állatot j e l ö l ő  tárgy e l ő t t  akkor áll a elöljáró, ha az állatot tulajdon nevén nevezzük meg; ha az állat háziállat, illetve valamilyen érzelmi ha bármilyen állatot közvetve vagy közvetlenül szál f ű z i  személyhez hasonlítunk. Acaricié Acaric ié aPIatero. Megsimogattam Platerót. (Egy szamár neve J. R. Jiménez Platero yo c í m ű  m ű v é b e n . )  Si viniera mi primo, dígale que he sacado al perro. Ha jönne az unokafivérem, mondja meg neki, hogy sétálni vittem közönség megtapsolta EI público aplaudió al toro.

kutyát. bikát.

Földrajzi nevek e l ő t t  az a elöljáró használata ingadozó, de sohasem használjuk, ha a földrajzi névnek n é v e l ő j e  van. Ver

a Toledo

es

leer

un

mismo tiempo la historia de Espana.

Toledót látni annyi, mint Spanyolország történetét olvasni. Abandonaban Madrid por la Moncloa. Madridot Mone/oa felé hagyták el. Los espanoles

conquistaron el Perú. A spanyolok meghódították Perut.

Gyakran dolgokat j e l e n t ő  tárgyak is elöljáróval állnak olyan igék után, amelyek rendszerint személyekre vonatkoznak. La maia hierba ahoga al trigo. gaz elnyomja búzát. Los chicos despiden con la mano al tren que se aleja. fiúk integetnek

távolodó vonatnak.

Bizonyos tárgyas igék jelentése változik aszerint, elöljáróval vagy anélkül kapcsolódik hozzájuk. querer a szeretni querer perder a vesztét okozni vkinek perder robar meglopni, kifosztani vkit robar EI EI

hogy a

tárgya

akarni

elveszteni vmit lopni vmit

director quiere sus hijos. Az igazgató szereti gyermekeit. director quiere más colaboradores. Az igazgató több munkatár-

sat akar (alkalmazni).

118

azonban n többny ire m e g e l ő z i  a jelz ett szót, ha a jel m i n ő s é g j e l z ő  azonba zett fogalom lényegéhez tartozó m i n ő s é g e t  fejez ki, illetve valamilyen értelmi vagy érzelmi nyomatékot érzékeltet. érzékeltet. Ilyen j e l z ő i  szerkezettel legtöbbször szépirodalmi szövegekben találkozunk. la blanea nieve a fehér

soberbios plátanos

platánok isteni tavasz

Gyakran lényeges jelentésbeli különbség mutatkozik t t ,  illetve mögött álló m i n ő s é g j e l z ő k  esetében.

elöljáró elmarad:

Ha az igéhez a tárgyon kívül valamilyen más, szintén a elöljárót i g é n y l ő  f ő n é v  is kapcsolódik. A tárgy e l ő t t i  elöljárót ilyen esetben ak kor is elhagyjuk, ha meghatározott személyre vonatkozik. Llevo el nino su papá. A kisfiút az apjához viszem. Presentó su hermano sus amigos. Fivérét bemutatta barátainak A foglalkozást, tisztséget, méltóságot j e l e n t ő  tárgy elöl elmarad az a elöljáró a k ö v e t k e z ő  igék után: designar, escoger, nombrar, elegir,

juntar, Ilamar.

Nombraron el presidente de la comisión. Kinevezték bizottság elnökét. A tárgy megkülönböztetése az alanytól

Az állítmányt

m e g e l ő z ő  tárgy e l ő t t  pusztán azért áll a elöljáró ak nem meghatározott személyt jelent, hogy az állítmány kö preceder, v e t ő  alany ól meg lehessen különböztetni. Ez különösen seguir, acompanar, igualar, superar igék mellett fontos. la guerra sigue la paz. háborút béke követi. AI caldo sigue un cocido. leves után hús következik körítéssel.

kor

is, ha

j e l z ő k 

(Los

complementos del substantivo)

Háromfajta j

e l z ő t  különböztetünk meg: m i n ő s é g - ,  mennyiség- és Szófaji szempontból b i r t o k o s j e l z ő t .  j e l z ő  lehet bármely névszó. Mondattani szerepe változatos, minden, névszóval kifejezett mondat részhez kapcsolódhat.

A m i n ő s é g j e l z ő 

m i n ő s é g j e l z ő  leggyakrabban melléknév. Általában a jelzett szó mögött áll. un gato negro egy fekete macska un patio pati o cuadrado egy négyzet alakú udvar un plato sabroso egy ízes fogás una muchacha peruana egy perui lány 119

Gyakori m i n ő léknévi igenév.

s é g j e l z ő 

a folyamatos és

agua estancada álló víz una pieza rota elromlott (vagy un problema latente

jelzett szó

un gran amigo nagy barát (nem termetre nagy)

una manzana grande egy nagy alma

szegényember (szánakozás) szegényember (nincs pénze) en ciertos momentos bizonyos pillanato pillanatokban kban una noticia cierta biztos (megbízható) hír diferentes personas k ü l ö n b ö z ő  személyek (több személy) formas diferentes k ü l ö n b ö z ő  (egymástól e l t é r ő )  formák un nuevo libro egy másik könyv un libro nuevo egy új könyv

ünnepnap hotel szállodai szoba

día de fiesta cuarto de

pafíuelo a cuadros kockás

A közhasználatú melléknévi j e l z ő k  egy részének jelentését a szórend alig befolyásolja, bár a hátul álló j e l z ő  egy árnyalattal mindig konkrétabb, m e g k ü l ö n b ö z t e t ő b b  j e l e n t é s ű .  Ilyen j e l z ő k :  bueno, malo, bonito, /indo, hermoso, pequeno, viejo. A hivatalos és a szakmai nyelv állandó szerkezeteiben a j e l z ő  mindig a jelzett szó mögött áll. vía aérea

légiút

energía atómica atomenergia movimiento acelerado gyorsuló

k e n d ő 

pulóver amor a la patria hazaszeretet vaso para vino borospohár

jersey

rayas csíkos

abrigo con cuello de terciopelo bársonygalléros un hombre de aquí egy

itteni ember

Ritkábban elöljáró nélkül is tölthet be

kabát

m i n ő s é g j e l z ő i 

szerepet

név.

máquina herramient coche cama

hálókocsi

szerszámgép

buque cisterna tartályhajó M i n ő s é g j e l z ő  t ő s z á m  név:

a sorszámnév is, illetve a sorszámnévként használt

tercer libro, página veinte.

A mutató névmás mint j e l z ő  természetesen szintén elöljáró nélkül kapcsolódik a f ő n é v h e z :  aquella mujer, ese hombre.

mozgás

j e l z ő  EI

homre ese no merece respeto. Az az

nem érdemel tiszteletet. 120

törött) alkatrész

A spanyol ban gyakran tölti be a m i n ő s é g j e l z ő  szerepét f ő n é v ,  név más vagy határozószó is, amely általában elöljáróval kapcsolódik jelzett szóhoz. Az ilyen j e l z ő s  szerkezetek a magyarban sokszor összetett szava szavaknak knak felel nek meg.

un hombre pobre

Államok

a befejezett mel-

lappangó probléma

un pobre hombre

Estados Unidos Egyesült

f ő k é n t 

agua corriente folyóvíz


la divina primavera az

e l ő

hó

Az.

m e g v e t ő  é r t e l m ű . 

ember (egy ilyen ember) 121

azonban n többny ire m e g e l ő z i  a jelz ett szót, ha a jel m i n ő s é g j e l z ő  azonba zett fogalom lényegéhez tartozó m i n ő s é g e t  fejez ki, illetve valamilyen értelmi vagy érzelmi nyomatékot érzékeltet. érzékeltet. Ilyen j e l z ő i  szerkezettel legtöbbször szépirodalmi szövegekben találkozunk. la blanea nieve a fehér

soberbios plátanos

s é g j e l z ő 

a folyamatos és

agua estancada álló víz una pieza rota elromlott (vagy

platánok isteni tavasz

un problema latente

Gyakran lényeges jelentésbeli különbség mutatkozik t t ,  illetve mögött álló m i n ő s é g j e l z ő k  esetében.

jelzett szó

un gran amigo nagy barát (nem termetre nagy)

una manzana grande egy nagy alma

ünnepnap hotel szállodai szoba

día de fiesta

szegényember (szánakozás) szegényember (nincs pénze) en ciertos momentos bizonyos pillanato pillanatokban kban una noticia cierta biztos (megbízható) hír diferentes personas k ü l ö n b ö z ő  személyek (több személy) formas diferentes k ü l ö n b ö z ő  (egymástól e l t é r ő )  formák un nuevo libro egy másik könyv un libro nuevo egy új könyv

cuarto de

pafíuelo a cuadros kockás

k e n d ő 

pulóver amor a la patria hazaszeretet vaso para vino borospohár

jersey

rayas csíkos

abrigo con cuello de terciopelo bársonygalléros un hombre de aquí egy

A közhasználatú melléknévi j e l z ő k  egy részének jelentését a szórend alig befolyásolja, bár a hátul álló j e l z ő  egy árnyalattal mindig konkrétabb, m e g k ü l ö n b ö z t e t ő b b  j e l e n t é s ű .  Ilyen j e l z ő k :  bueno, malo, bonito, /indo, hermoso, pequeno, viejo. A hivatalos és a szakmai nyelv állandó szerkezeteiben a j e l z ő  mindig a jelzett szó mögött áll.

légiút

törött) alkatrész

A spanyol ban gyakran tölti be a m i n ő s é g j e l z ő  szerepét f ő n é v ,  név más vagy határozószó is, amely általában elöljáróval kapcsolódik jelzett szóhoz. Az ilyen j e l z ő s  szerkezetek a magyarban sokszor összetett szava szavaknak knak felel nek meg.

un hombre pobre

vía aérea

a befejezett mel-

lappangó probléma

un pobre hombre

Estados Unidos Egyesült

f ő k é n t 

agua corriente folyóvíz


la divina primavera az

e l ő

hó

Gyakori m i n ő léknévi igenév.

Ritkábban elöljáró nélkül is tölthet be név. máquina herramient coche cama

hálókocsi

kabát

m i n ő s é g j e l z ő i 

szerepet

szerszámgép

buque cisterna tartályhajó M i n ő s é g j e l z ő  t ő s z á m  név:

Államok

itteni ember

a sorszámnév is, illetve a sorszámnévként használt

tercer libro, página veinte.

A mutató névmás mint j e l z ő  természetesen szintén elöljáró nélkül kapcsolódik a f ő n é v h e z :  aquella mujer, ese hombre.

energía atómica atomenergia movimiento acelerado gyorsuló

mozgás

m e g v e t ő  é r t e l m ű . 

j e l z ő 

homre ese no merece respeto. Az az

EI

nem érdemel tiszteletet.

ember (egy ilyen ember) 121

120

Ez a szerkesztésmód egyre inkább

A m e n n y i s é g j e l z ő  M e n n y i s é g j e l z ő 

e l ő t é r b e 

lehet

dos aviones

törtszám név

una cuarta parte

határozatlan számnév

hay muchos problemas sok probléma van

névmás

tanta gente annyi ember todos los libro valamennyi könyv

de:

tiene cantidad de dinero rengeteg pénze van un sinnúmero de coches számtalan kocsi

Teatro Lope de Vega Lope de Vega Színház

de

la calle de Alcalá Alcalá utca la ciudad de México Mexikóváros el mes de octubre október hónapj el ano 1970 az 1970-es év

cátedra Manuel de Falla Manuel de Falla Tanszék

(autó)

f ő n é v i  é r t e l m e z ő 

birtokos

los recuerdos de infancia

é v , 

illetve névmás

A névmáshoz csatlakozó

mindig az értelmezett szó mögött áll,

ha pedig magyarázó lakozik az értelmezett szóhoz.

(EXPLlCATIVA),

mint

ma csat

Danubio, río divino Duna, isteni folyó

Az e l ő b b i  csoportba tartoznak a köznévvel és tulajdonnévvel kifejezett fogalmak.

Pireneusok

mi primo Alberto Albert unokaöcsém el senor Andrés Gómez Andrés Gómez úr

122

Egyeztetés a

v e s s z ő 

río divino Danubio az isteni Duna folyó

los montes Pirineos

é r t e l m e z ő  e l ő t t 

mindig haszn használunk álunk

n é v e l ő t . 

nosotros los húngaros mi magya ro

(La aposición)

s z ű k í t ő é r t e l m ű 

su madre, único apoyo que les quedaba. Elvesztették

lecturas.. .. Egyetlen vigasza, az olvasmá Su única consolación, las lecturas

el cuarto de usted az ön szobája

é r t e l m e z ő 

Perdieron

anyjukat, egyetlen támaszukat. nyok ...

gyermekkori gyermek kori emléke

Az é r t e l m e z ő 

nemben és számban különbözhet az értelme-

zett szót szótól. ól.

j e l z ő 

A birtokos j e l z ő t  a spanyol ban de elöljárós f ő n fejezheti ki. birtok mindig m e g e l ő z i  birtokost.

Az

hagyományos

eléggé általános különösen az utcák és terek elnevezésében.

t ő s z á m n é v 

f ő n é v 

kerül

de elöljárós szerkesztéssel szemben', amely azonban még mindig

nyol

j e l z ő s 

szerkezetben

n évi j e l z ő  kivételével spamagya rtó I e l t é r ő e n  f ő n é v i  és t ő s z á m  névi mindig mindi g megeg megegyezne yezne elzett szóval nemben és számban.

j e l z ő k 

camino recorrido megtett út una muchacha bonita egy csinos tantos cuidados annyi gond tercera lección harmadik lecány una media manzana egy fél alma tres coches három kocsi ke seis buques cisterna hat tankhajó Többes számú szó mellett több egyes számú melléknévi j e l z ő  áll at, ha ezek a jelzett szó által kifejezett fogalom egy-egy.' egy-egy.'egységére, egységére, egyedére vonatkoznak. las lenguas latina y castellana a latin és

spanyol nyelv

123

Ez a szerkesztésmód egyre inkább

A m e n n y i s é g j e l z ő  M e n n y i s é g j e l z ő 

e l ő t é r b e 

lehet

törtszám név határozatlan számnév

hay muchos problemas sok probléma van

névmás

tanta gente annyi ember todos los libro valamennyi könyv

de:

tiene cantidad de dinero rengeteg pénze van un sinnúmero de coches számtalan kocsi

Teatro Lope de Vega Lope de Vega Színház

de

la calle de Alcalá Alcalá utca la ciudad de México Mexikóváros el mes de octubre október hónapj el ano 1970 az 1970-es év

cátedra Manuel de Falla Manuel de Falla Tanszék

(autó)

f ő n é v i  é r t e l m e z ő 

birtokos

los recuerdos de infancia

é v , 

Perdieron

illetve névmás

lecturas.. .. Egyetlen vigasza, az olvasmá Su única consolación, las lecturas

nyok ...

el cuarto de usted az ön szobája

é r t e l m e z ő 

A névmáshoz csatlakozó

s z ű k í t ő é r t e l m ű 

mint

ma

Egyeztetés a

v e s s z ő 

csat

(EXPLlCATIVA),

río divino Danubio az isteni Duna folyó Danubio, río divino Duna, isteni folyó

Az e l ő b b i  csoportba tartoznak a köznévvel és tulajdonnévvel kifejezett fogalmak. los montes Pirineos

é r t e l m e z ő  e l ő t t 

mindig haszn használunk álunk

n é v e l ő t . 

nosotros los húngaros mi magya ro

(La aposición)

mindig az értelmezett szó mögött áll,

ha pedig magyarázó lakozik az értelmezett szóhoz.

su madre, único apoyo que les quedaba. Elvesztették

anyjukat, egyetlen támaszukat.

gyermekkori gyermek kori emléke

Az é r t e l m e z ő 

nemben és számban különbözhet az értelme-

zett szót szótól. ól.

j e l z ő 

A birtokos j e l z ő t  a spanyol ban de elöljárós f ő n fejezheti ki. birtok mindig m e g e l ő z i  birtokost.

Az

hagyományos

eléggé általános különösen az utcák és terek elnevezésében.

dos aviones una cuarta parte

t ő s z á m n é v 

f ő n é v 

kerül

de elöljárós szerkesztéssel szemben', amely azonban még mindig

Pireneusok

mi primo Alberto Albert unokaöcsém

nyol

j e l z ő s 

szerkezetben

n évi j e l z ő  kivételével spamagya rtó I e l t é r ő e n  f ő n é v i  és t ő s z á m  névi mindig mindi g megeg megegyezne yezne elzett szóval nemben és számban.

j e l z ő k 

camino recorrido megtett út una muchacha bonita egy csinos tantos cuidados annyi gond tercera lección harmadik lecány una media manzana egy fél alma tres coches három kocsi ke seis buques cisterna hat tankhajó Többes számú szó mellett több egyes számú melléknévi j e l z ő  áll at, ha ezek a jelzett szó által kifejezett fogalom egy-egy.' egy-egy.'egységére, egységére, egyedére vonatkoznak.

el senor Andrés Gómez Andrés Gómez úr

las lenguas latina y castellana a latin és

spanyol nyelv

122

123

A határozók

(Los

Unas mujeres salieron

complementos circunstanciales)

házból

határozók szerepét a spanyolban határozószó, elöljárós szerkezet vagy -mente k é p z ő v e l  ellátott melléknév töltheti be. k ü l ö n b ö z ő 

A helyhatározó a)

Hol? lDónde?; lEn dónde? kérdésre f e l e l ő  helyhatározók. Általában helyhatározószók, illetve en, ritkábban a vagy más elöljáróval alkotott szerkezetek fejezik ki. estoy aquí itt vagyok allá se ve mucha gente ott sok embert látni en México Mexikóban en el Perú Peruban en casa otthon en la oficina a hivatalban la sombra del árbol a fa árnyékában al otro lado del puente a híd másik oldalán la entrada de la calle az utca torkolatánál dentro de una caja egy ládában sobre el libro könyvön volaron por encima de la torre átrepültek torony fölött

Olyan esetekbe esetekben, n, mikor valamely szerkezet szerkezetben ben a, illetve en elöljáis állhat, az en-nel alkotott kifejezés egy árnyalattal konkrétabb jel e n t é s ű ,  s a megadott hely belsejére utal, míg az a elöljárószó inkább a felületen vagy a közelben való elhelyezkedést fejezi ki. puerta. Az ajtónál ál/t. Apareció en la puerta. Megjelent az ajtóban. la

Ha a helyhatározó szerepét testrészt j kell használni.

e l ö l ő  f ő n é v 

tölti be, az a elöl-

járót

Tenía al pecho una cruz. A mel/én egy kereszt volt. Esperaba con el fusil al brazo. Karján puskával várakozott. 124

jöttek ki,

de

la casa con cántaras a la cintura.

c s í p ő j ü k ö n 

korsókkal.

mujeres lIevaban panuelos a la cabeza. n ő k  fején k e n d ő  volt. Iba con la chaqueta al hombro. Kabátját vál/ára vetve ment.

Las

Az a elöljárós szerkezet fejezi ki eltolódást, távolságot is.

meghatározott

m é r t é k ű 

térbeli

los pocos metros de la parada megál/ótól néhány méterre dos kilómetros de la ciudad a várostól két kilométerre por általában tágabb, bizonytalanabb helymegjelölést, bizonyos területen való mozgást vagy szóródást fejez ki.

gente por la calle. Sokan járnak az utcán. Lo encontré por allá. Arrafelé találkoztam vele. por acá del río a folyón innen por el norte északon

Anda mucha

b)

Honnan? lO dónde? kérdésre általában de, ritkábban desde vagy a partir de elöljárókkal alkotott határozók felelnek. Vengo de Barcelona. Barcelonából jövök. Le escribí desde Andalucía. Andalúziából írtam neki. Desde aquí se distingue perfectemente el camino. Innen tökélete sen lehet látni az utat. A partir de la frontera cambia el paisaje. A határtól kezdve megvál

ró

Estaba

n ő k 

tozik c)

táj.

Hová? lA dónde? kérdésre leggyakrabban a, hacia, para, por elöljárós szerkezetek felelnek. Voy a París. Párizsba megyek. Se dirige hacia la montana. A hegyek felé igyekszik. Pasó po la librería. A könyvesboltba ment. Se volvió para casa. Hazament. Salgo para la fábrica. Elmegyek agyárba.

12

A határozók

(Los

Unas mujeres salieron

complementos circunstanciales)

házból

határozók szerepét a spanyolban határozószó, elöljárós szerkezet vagy -mente k é p z ő v e l  ellátott melléknév töltheti be. k ü l ö n b ö z ő 

A helyhatározó

Hol? lDónde?; lEn dónde? kérdésre f e l e l ő  helyhatározók. Általában helyhatározószók, illetve en, ritkábban a vagy más elöljáróval alkotott szerkezetek fejezik ki.

a)

estoy aquí itt vagyok allá se ve mucha gente ott sok embert látni en México Mexikóban en el Perú Peruban en casa otthon en la oficina a hivatalban la sombra del árbol a fa árnyékában al otro lado del puente a híd másik oldalán la entrada de la calle az utca torkolatánál dentro de una caja egy ládában sobre el libro könyvön volaron por encima de la torre átrepültek torony fölött Olyan esetekbe esetekben, n, mikor valamely szerkezet szerkezetben ben a, illetve en elöljáis állhat, az en-nel alkotott kifejezés egy árnyalattal konkrétabb jel e n t é s ű ,  s a megadott hely belsejére utal, míg az a elöljárószó inkább a felületen vagy a közelben való elhelyezkedést fejezi ki. puerta. Az ajtónál ál/t. Apareció en la puerta. Megjelent az ajtóban. la

Ha a helyhatározó szerepét testrészt j kell használni.

e l ö l ő  f ő n é v 

tölti be, az a elöl-

járót

Tenía al pecho una cruz. A mel/én egy kereszt volt. Esperaba con el fusil al brazo. Karján puskával várakozott.

jöttek ki,

la casa con cántaras a la cintura.

de

korsókkal.

c s í p ő j ü k ö n 

mujeres lIevaban panuelos a la cabeza. n ő k  fején k e n d ő  volt. Iba con la chaqueta al hombro. Kabátját vál/ára vetve ment.

Las

Az a elöljárós szerkezet fejezi ki eltolódást, távolságot is.

meghatározott

m é r t é k ű 

por általában tágabb, bizonytalanabb helymegjelölést, bizonyos területen való mozgást vagy szóródást fejez ki.

gente por la calle. Sokan járnak az utcán. Lo encontré por allá. Arrafelé találkoztam vele. por acá del río a folyón innen por el norte északon

Anda mucha

b)

Honnan? lO dónde? kérdésre általában de, ritkábban desde vagy a partir de elöljárókkal alkotott határozók felelnek. Vengo de Barcelona. Barcelonából jövök. Le escribí desde Andalucía. Andalúziából írtam neki. Desde aquí se distingue perfectemente el camino. Innen tökélete sen lehet látni az utat. A partir de la frontera cambia el paisaje. A határtól kezdve megvál tozik

c)

táj.

Hová? lA dónde? kérdésre leggyakrabban a, hacia, para, por elöljárós szerkezetek felelnek. Voy a París. Párizsba megyek. Se dirige hacia la montana. A hegyek felé igyekszik. Pasó po la librería. A könyvesboltba ment. Se volvió para casa. Hazament. Salgo para la fábrica. Elmegyek agyárba.

12

124

Az irányt számos állandó szerkezet is kifejezi. Se alejaba camino de Cienfuegos. Cienfuegos felé ment (távolodott). Viajamos de París a Santiago vía Caracas. Caracason át megyünk

Párizsból Santiagóba

calle río arriba az utcán folyó mentén fölfelé lefelé calle río abajo az utcán folyó mentén lefelé szárazföld belseje felé mar tierra adentro a nyílt tenger Mozgást j

e l e n t ő 

igék mellett az acá

és az al/á is

irányt jelöl.

Ven acá. Gyere ide!

Meddig? iHasta dónde? kérdésre az hasta vagy névszószerkezet felel.

helyhatározószó

aquí idáig Granada Granadáig hasta el ayuntamiento a városházáig Az i d ő h a t á r o z ó 

Mikor? iCuándo? kérdésre felelnek: i d ő h a t á r o z ó s z ó k 

vagy elöljáró nélküli,

i d ő t  j e l e n t ő 

névszók.

hoy; ayer; el ano pasado; la semana próxima; esta noche; el otro día; un día de, en, para, a, por és

hada

elöljárókkal alkotott sze szerkez rkezetek etek

de día nappal de noche éjjel a fines de végén a principios de elején a mediados de közepén al final de végén al comien zo de kezdetén estamos a 24 de diciembre decem veces néha por enero januárban por la manana reggel alrede ber 24-e van dor de 1500 1500körW al

f ő n é v i 

igenév

anochecer ya estábamos en casa. Sötétedéskor már otthon voltunk. Salimos al amanecer. Hajnalban mentünk el.

AI

12

v 

magyar 'múlva' névutós névszókkal kifejezett a elöljárós szerkezetek felelnek meg. 105

i d ő h a t á r o z ó k n a k 

cuatro días négy nap múlva dos anos két év múlva

Óramegjelölésre az a elöljárót és m e g f ellátott határozott számnevet használjuk. las

hasta

meghatározására az hacer személytelen szerkezet szolgál.

i d ő p o n t 

hace un ana egy éve hace dos semanas két hete hace cuatro horas négy órája

la

hasta

a)

Az elbeszélésnél korábbi szám név i d ő t  j e l e n t ő  f ő n é

105

Allá voy. Megyek (oda) d)

térbeli

los pocos metros de la parada megál/ótól néhány méterre dos kilómetros de la ciudad a várostól két kilométerre

ró

Estaba

n ő k 

luna dos

de: mediodía a medianoche medianoc he

al

e l e l ő ,  n ő n e m ű  n é v e l ő v e l 

mediodía délben medianoche éjfélkor

la

Meghatározott i d ő t a r t a m o t  dentro de (belül), illetve en (alatt) elöljáróval fejezünk ki. dentro de una hara egy órán belül dentro de unos meses néhány hónapon belül en dos minutos két perc alatt gyakoriság, teljesítmény kifejezése esetén az egységnyi szót a por, illetve az a elöljáró e l ő z i  meg. cien kilómetros por hora óránként száz kilométer dos veces al día la semana al me stb. kétszer naponta he I s m é t l ő d é s , 

i d ő t  j e l ö l ő 

tente

havonta

Gyakoriságot fejeznek ki m e l l é k n é v b ő l  -mente k é p z ő v e l  alkotott i d ő h a t á r o z ó k  és bizonyos i d ő t  j e l e n t ő  f ő n e v e k  e g y s z e r ű  többes számú vagy a cada szóval m e g e l ő z ö t t  egyes számú alakjai is. diariamente naponta; anualmente évente cada domingo minden vasárnap; 105 domingos vasárnaponként

127

Az irányt számos állandó szerkezet is kifejezi. Se alejaba camino de Cienfuegos. Cienfuegos felé ment (távolodott). Viajamos de París a Santiago vía Caracas. Caracason át megyünk

Párizsból Santiagóba

calle río arriba az utcán folyó mentén fölfelé lefelé calle río abajo az utcán folyó mentén lefelé szárazföld belseje felé mar tierra adentro a nyílt tenger Mozgást j

e l e n t ő 

igék mellett az acá

és az al/á is

irányt jelöl.

105

Ven acá. Gyere ide!

helyhatározószó

aquí idáig Granada Granadáig hasta el ayuntamiento a városházáig

las

hasta

Mikor? iCuándo? kérdésre felelnek: vagy elöljáró nélküli,

i d ő t  j e l e n t ő 

névszók.

hoy; ayer; el ano pasado; la semana próxima; esta noche; el otro día; un día de, en, para, a, por és

hada

elöljárókkal alkotott sze szerkez rkezetek etek

de día nappal de noche éjjel a fines de végén a principios de elején a mediados de közepén al final de végén al comien zo de kezdetén estamos a 24 de diciembre decem veces néha por enero januárban por la manana reggel alrede ber 24-e van dor de 1500 1500körW al

f ő n é v i 

luna dos

de: mediodía a medianoche medianoc he

al

e l e l ő ,  n ő n e m ű  n é v e l ő v e l 

mediodía délben medianoche éjfélkor

la

Meghatározott i d ő t a r t a m o t  dentro de (belül), illetve en (alatt) elöljáróval fejezünk ki. dentro de una hara egy órán belül dentro de unos meses néhány hónapon belül en dos minutos két perc alatt

Az i d ő h a t á r o z ó 

i d ő h a t á r o z ó s z ó k 

i d ő h a t á r o z ó k n a k 

cuatro días négy nap múlva dos anos két év múlva

Óramegjelölésre az a elöljárót és m e g f ellátott határozott számnevet használjuk. la

hasta

a)

v 

hace un ana egy éve hace dos semanas két hete hace cuatro horas négy órája

105

Meddig? iHasta dónde? kérdésre az hasta vagy névszószerkezet felel.

meghatározására az hacer személytelen szerkezet szolgál.

i d ő p o n t 

magyar 'múlva' névutós névszókkal kifejezett a elöljárós szerkezetek felelnek meg.

Allá voy. Megyek (oda) d)

Az elbeszélésnél korábbi szám név i d ő t  j e l e n t ő  f ő n é

igenév

anochecer ya estábamos en casa. Sötétedéskor már otthon voltunk. Salimos al amanecer. Hajnalban mentünk el.

AI

gyakoriság, teljesítmény kifejezése esetén az egységnyi szót a por, illetve az a elöljáró e l ő z i  meg. cien kilómetros por hora óránként száz kilométer dos veces al día la semana al me stb. kétszer naponta he I s m é t l ő d é s , 

i d ő t  j e l ö l ő 

tente

havonta

Gyakoriságot fejeznek ki m e l l é k n é v b ő l  -mente k é p z ő v e l  alkotott i d ő h a t á r o z ó k  és bizonyos i d ő t  j e l e n t ő  f ő n e v e k  e g y s z e r ű  többes számú vagy a cada szóval m e g e l ő z ö t t  egyes számú alakjai is. diariamente naponta; anualmente évente cada domingo minden vasárnap; 105 domingos vasárnaponként

12

127

e) A magyar -tól -ig

Mikor? kérdésre még számos állandó szerkezet is felel.

m e g f e l e l ő i : 

de ... a; desde ... a; desde ... hast hasta. a.

Aleggyakoribbak:

de sábado a lunes szombattól h

en mi vida soha életemben

desde las diez de la noche hasta las ocho de la manana este desde el amanecer a la noche hajnaltól estig

de pronto hirtelen de repente hirtelen

A módhatározó

i d ő r ő l  i d ő r e 

Kérdései: iCómo?,

en aquel entonces akkoriban

iD

qué manera?, iEn qué manera?,

A valódi határozószókon kívül leggyakoribb a -mente-vel képzett módhatározó.

en breve rövidesen menudo gyakran

Habla bien en castellano. jól beszél spanyolul

en un santiamén egy szempillantás alatt b) Mióta? iDesde eu án do? kérdésre desde, a partir de, de ... en

szerkezet ezetek ek felelnek. adelante elöljárókkal alkotott szerk desde entonces azóta desde hace veinte anos húsz év óta de hoy en adelante mától kezdve (a j

Aprende fácilmente. Könnyen tanul. Ha két vagy több -mente-vel képzett határozó követi egymást, csak az utolsó ő r z i  meg -mente v é g z ő d é s t ,  az e l ő t t e  álló(k) n ő n e m ű  me 1léknévi alakban szerepel(nek). Subieron lenta

partir de hoy mától kezdve

trabajosamente. Lassan és nehezen haladtak felfelé.

A módhatározók másik nagy csoportját a gerundiók alkotják.

ö v ő b e n ) 

e) Meddig? iHasta euándo? kérdésre hasta, illetve para elöljárós

szerkezet válaszol.

Se pasearon conversando. Beszélgetve sétáltak.

Az elöljárószóval kifejezett módhatározók köre ige széles.

hasta el domingo vasárnapig

Trabaja con mucho cuidado. Nagy gonddal dolgozik.

hasta el ano 2000 2000-ig

Aprende con facilidad. Könnyen tanul.

Podemos dejarlo para manana. Holnapra hagyhatjuk.

Vive sin problemas. Gondtalanul él.

Aplazaron el encuentro para dos días después. Két nappal k re halasztották találkozót. i d ő r e ? 

iPor euánto tiempo? kérdésre a por vagy

elöljáróval alkotott


iD

qué modo?, lEn qué modo?

en el acto nyomban

d) Mennyi

t í z t ő l 

reggel nyolcig

en seguida azonnal

de vez en cuando

é t f ő i g 

fejezi ki az

é s ő b b

para

Lo Ileva de la mano. Kézenfogva vezeti.

andar a pie

caballo gyalog

viajar en tren

en barco vonaton

lovon megy hajón utazik

i d ő t a r t a m o t . 

Lo invitamos para dos semanas. Két hétre hívtuk meg.

Guardó silencio por unos momentos. Néhány pillanatig hallgatott.

128

129

e) A magyar -tól -ig

Mikor? kérdésre még számos állandó szerkezet is felel.

m e g f e l e l ő i : 

de ... a; desde ... a; desde ... hast hasta. a.

Aleggyakoribbak:

de sábado a lunes szombattól h

en mi vida soha életemben

desde las diez de la noche hasta las ocho de la manana este desde el amanecer a la noche hajnaltól estig

de pronto hirtelen de repente hirtelen

A módhatározó

i d ő r ő l  i d ő r e 

Kérdései: iCómo?,

en aquel entonces akkoriban

iD

qué manera?, iEn qué manera?,

A valódi határozószókon kívül leggyakoribb a -mente-vel képzett módhatározó.

en breve rövidesen menudo gyakran

Habla bien en castellano. jól beszél spanyolul

en un santiamén egy szempillantás alatt b) Mióta? iDesde eu án do? kérdésre desde, a partir de, de ... en

szerkezet ezetek ek felelnek. adelante elöljárókkal alkotott szerk desde entonces azóta desde hace veinte anos húsz év óta de hoy en adelante mától kezdve (a j

Aprende fácilmente. Könnyen tanul. Ha két vagy több -mente-vel képzett határozó követi egymást, csak az utolsó ő r z i  meg -mente v é g z ő d é s t ,  az e l ő t t e  álló(k) n ő n e m ű  me 1léknévi alakban szerepel(nek). Subieron lenta

partir de hoy mától kezdve

trabajosamente. Lassan és nehezen haladtak felfelé.

A módhatározók másik nagy csoportját a gerundiók alkotják.

ö v ő b e n ) 

e) Meddig? iHasta euándo? kérdésre hasta, illetve para elöljárós

szerkezet válaszol.

Se pasearon conversando. Beszélgetve sétáltak.

Az elöljárószóval kifejezett módhatározók köre ige széles.

hasta el domingo vasárnapig

Trabaja con mucho cuidado. Nagy gonddal dolgozik.

hasta el ano 2000 2000-ig

Aprende con facilidad. Könnyen tanul.

Podemos dejarlo para manana. Holnapra hagyhatjuk.

Vive sin problemas. Gondtalanul él.

Aplazaron el encuentro para dos días después. Két nappal k re halasztották találkozót. i d ő r e ? 

iPor euánto tiempo? kérdésre a por vagy

elöljáróval alkotott

iD

qué modo?, lEn qué modo?

en el acto nyomban

d) Mennyi

t í z t ő l 

reggel nyolcig

en seguida azonnal

de vez en cuando

é t f ő i g 


fejezi ki az

é s ő b b

para

Lo Ileva de la mano. Kézenfogva vezeti.

andar a pie

caballo gyalog

viajar en tren

en barco vonaton

lovon megy hajón utazik

i d ő t a r t a m o t . 

Lo invitamos para dos semanas. Két hétre hívtuk meg.

Guardó silencio por unos momentos. Néhány pillanatig hallgatott.

129

128

A spanyol ban sok az elöljárószós állandó módhatározói szerkezet.

Az

Aleggyakoribbak:

Kérdése: iPor qué?

las claras

világosan titokban secreto en titokban a sabiendas tudva tudván ciegas vakon, vaktában adur as pena nehezen sus anchas kénye-kedve szerint de espaldas háttal de bruces hason fekve por supuesto természetesen desde luego természetesen

Többnyire por, ritkábban de elöljáróval alkotott szerkezet fejezi ki.

a escondidas

meleg miatt nem tudok dolg dolgozni. ozni. Éhen halt. Grita de dolor. Ordít fájdalmában. Gyakori a por elöljáróhoz n é v e l ő  nélkül kapcsolódó f ő n é v b ő l  álló

Számos melléknév határozó.

h í m n e m ű 

No

Me

öreg és bíró.

állapothatározó

Az alkalmazottak s i e t ő s e n  mentek. Állandó nyugtalanság

Viven en un estado de inquietud constante.

Trabajan en condiciones muy difíciles.

között dolgoznak.

Megszidtak, mert mihaszna vagyok. Sokat kell tudnia, mivel

Az a causa de (ritkábban por causa de) állandó szerkezet is okha tározót jelöl. No

Az állapothatározót az alan nyal n embe és számban e g y e z ő  mel léknév vagy az en un estado de, illetve az en entre condiciones szerkezet segítségéve segítségéveII lehet kifejezni.

ban élnek.

reprendían por holgazán.

Debe saber mucho por viejo y por alcalde.

alakja elöljáró nélkül is lehet mód-

Los empleados iban presurosos.

de hambre.

szerkezet, amely a magyarban okhatározói alárendelt mellékmondat nak felel meg.

vagy alto hangosan beszélni anda despacio lassan jár 10 pagó muy caro drágá n fizette meg Az

puedo trabajar por el calor.

Murió

hablar recio

körülmények yek Nagyon nehéz körülmén

puedo verlo a causa de la oscuridad.

miatt.

Nem láthatom sötétség

A cél határozó

Kérdései: iPara qué?,

iPor

qué?

Por vagy para elöljáróval ellátott f

ő n é v 

vagy

f ő n é v i 

igenév felel rájuk.

könyvért jött. Andaba para estirar las piernas. Járkált, hogy lazítsa lábait. Le dio mil pesos para el viaje. Ezer pesót adott neki az utazásra. Me visitó para pedirme un favor. Eljött hozzám, hogy egy szívessé get kérjen. Vino por el libro.

f ő n é v i  igenév t ö m ö r í t ő  szerkezet, amely a ma por és para gyarban többnyire alárendelt cél határozói mellékmondatnak felel meg. (L. 157. old.) Valamilyen hivatásra, pályára való készülést, tanulást para néve l ő  nélküli f ő n é v v e l l e h e t  kifejezni.

Estudia para ingeniero. 13

okhatározó

Mérnöknek készü készül.l. 131

A spanyol ban sok az elöljárószós állandó módhatározói szerkezet.

Az

okhatározó

Aleggyakoribbak:

Kérdése: iPor qué?

las claras

világosan titokban secreto en titokban a sabiendas tudva tudván ciegas vakon, vaktában adur as pena nehezen sus anchas kénye-kedve szerint de espaldas háttal de bruces hason fekve por supuesto természetesen desde luego természetesen

Többnyire por, ritkábban de elöljáróval alkotott szerkezet fejezi ki.

a escondidas

meleg miatt nem tudok dolg dolgozni. ozni. Éhen halt. Grita de dolor. Ordít fájdalmában. Gyakori a por elöljáróhoz n é v e l ő  nélkül kapcsolódó f ő n é v b ő l  álló

Számos melléknév határozó.

h í m n e m ű 

puedo trabajar por el calor.

No

Murió

szerkezet, amely a magyarban okhatározói alárendelt mellékmondat nak felel meg. Me

öreg és bíró.

alakja elöljáró nélkül is lehet mód-

Az a causa de (ritkábban por causa de) állandó szerkezet is okha tározót jelöl. No

Kérdései: iPara qué?,

qué? vagy

f ő n é v i 

igenév felel rájuk.

könyvért jött. Andaba para estirar las piernas. Járkált, hogy lazítsa lábait. Le dio mil pesos para el viaje. Ezer pesót adott neki az utazásra. Me visitó para pedirme un favor. Eljött hozzám, hogy egy szívessé get kérjen.

Az alkalmazottak s i e t ő s e n  mentek. Állandó nyugtalanság körülmények yek Nagyon nehéz körülmén

ő n é v 

Vino por el libro.

Viven en un estado de inquietud constante.

között dolgoznak.

iPor

Por vagy para elöljáróval ellátott f

Az állapothatározót az alan nyal n embe és számban e g y e z ő  mel léknév vagy az en un estado de, illetve az en entre condiciones szerkezet segítségéve segítségéveII lehet kifejezni.

Trabajan en condiciones muy difíciles.

Nem láthatom sötétség

A cél határozó

állapothatározó

ban élnek.

puedo verlo a causa de la oscuridad.

miatt.

vagy alto hangosan beszélni anda despacio lassan jár 10 pagó muy caro drágá n fizette meg

Los empleados iban presurosos.

Megszidtak, mert mihaszna vagyok. Sokat kell tudnia, mivel

reprendían por holgazán.

Debe saber mucho por viejo y por alcalde.

hablar recio

Az

de hambre.

f ő n é v i  igenév t ö m ö r í t ő  szerkezet, amely a ma por és para gyarban többnyire alárendelt cél határozói mellékmondatnak felel meg. (L. 157. old.) Valamilyen hivatásra, pályára való készülést, tanulást para néve l ő  nélküli f ő n é v v e l l e h e t  kifejezni.

Estudia para ingeniero.

Mérnöknek készü készül.l. 131

13

Az.

Kérdései: iCon qué?,

eszközhatározó

Ko

quién?

Általában con, ritkábban de, illetve személyekre vonatkoztatva por elöljáróval alkotott szerkezetek fejezik ki. Escribo con láp z. Ceruzával írok. hizo de sus propias manos. saját kezével csinálta. Lo mataron apalos. Karóval verték agyon. Lo advertí por un amigo. Egy barátom révén figyelmeztettem. Estoy invitado por mis amigos. Meghívtak barátaim. Lo

Ha az eredményhatározó lényeges, illetve tartós változást fejez ki, bizonyos igék k ü l ö n b ö z ő  elöljárós szókapcsolatokkal vagy más igék f ő n é v i  igenevével állandó szerkezetet alkotnak. Azzá lettem, ami vagyok. Me he convertido en 10 que Se metió torero. Felcsapott (elment) torreádornak. La niria pasa mujer. Asszony lesz leányból. Llegó ser un experto. S z a k é r t ő  lett b e l ő l e .  A szám határozó

Kérdése: Kuántas vece veces? s? -ször ragos magyar számhatározót a spanyol spanyolban ban szám név szerkezettel lehet kifejezni. vez veces

A társhatározó

Kérdései: iCon quién?,

Ko

-szor,

qué?

A mértékhatározó

barátaimmal. Ellos

tak.

trabajaron junto con los otros.

Kérdései: Kuánto?, lEn qué medida? szerkezetekk fejezheti k ki: k ö v e t k e z ő  szerkezete

többiekkel együtt dolgoz-

Iba a la escuela con la cartera en la mano. Kezében az aktatáská-

a) Szám név

val ment az iskolába.

Az.

Kérdései: lQué?,

lA

A valamivé válást, levést j e l e n t ő  igék (hacer, hacerse, volverse, ponerse, elegir, nombrar stb.) mellett általában elöljáró nélküli névszó áll. eligieron presidente. Megvála Megválasztott sztották ák elnöknek. Nos volveremos locos, si esto sigue así. Ha ez így megy tovább, Lo

megbolondulunk.

Se hicieron buenos amigos. Jó barátok lettek. Aquella música me ponía muy triste. Az a zene engem nagyon

f ő n é v 

középfokú melléknév

Yo soy dos arios mayor. Két évvel i d ő s e b b  vagyok. Aquella torre es cuatro metros más alta. Az a torony négy méterrel

eredményhatározó

qué?, lPara qué?

veces; muchas veces

una vez;

Többnyire con, néha pedig junto con segítségéve fejezzük ki. Mariana haré una excursión con mis amigos. Holnap kirándulok

magasabb.

b)

Határozatlan számnév color

Su

es

algo más

kevésbé sötét. Ese

libro

es

más

ÉI

un poco má

tiene mucho más

melléknév

menos oscuro. A színe egy kicsit sötétebb /

vastagabb kevésbé vastag. pénze van.

menos

menos grueso. Ez

könyv egy kicsit

menos dinero. Neki sokkal több kevesebb

szomorúvá tett. 132

133

Az.

eszközhatározó

Kérdései: iCon qué?, Ko quién? Általában con, ritkábban de, illetve személyekre vonatkoztatva por elöljáróval alkotott szerkezetek fejezik ki.

Ha az eredményhatározó lényeges, illetve tartós változást fejez ki, bizonyos igék k ü l ö n b ö z ő  elöljárós szókapcsolatokkal vagy más igék f ő n é v i  igenevével állandó szerkezetet alkotnak. he convertido en 10 que Azzá lettem, ami vagyok. Se metió torero. Felcsapott (elment) torreádornak. La niria pasa mujer. Asszony lesz leányból. Llegó ser un experto. S z a k é r t ő  lett b e l ő l e .  Me

Escribo con láp z. Ceruzával írok. hizo de sus propias manos. saját kezével csinálta. Lo mataron apalos. Karóval verték agyon. Lo advertí por un amigo. Egy barátom révén figyelmeztettem. Estoy invitado por mis amigos. Meghívtak barátaim. Lo

A szám határozó

Kérdése: Kuántas vece veces? s? -ször ragos magyar számhatározót a spanyol spanyolban ban szám név szerkezettel lehet kifejezni. vez veces

A társhatározó

Kérdései: iCon quién?,

-szor,

qué?

Ko

A mértékhatározó

barátaimmal. Ellos

tak.

trabajaron junto con los otros.

Kérdései: Kuánto?, lEn qué medida? szerkezetekk fejezheti k ki: k ö v e t k e z ő  szerkezete

többiekkel együtt dolgoz-

Iba a la escuela con la cartera en la mano. Kezében az aktatáská-

a) Szám név

val ment az iskolába.

Az.

Kérdései: lQué?,

lA

veces; muchas veces

una vez;

Többnyire con, néha pedig junto con segítségéve fejezzük ki. Mariana haré una excursión con mis amigos. Holnap kirándulok

középfokú melléknév

f ő n é v 

Yo soy dos arios mayor. Két évvel i d ő s e b b  vagyok. Aquella torre es cuatro metros más alta. Az a torony négy méterrel

eredményhatározó

magasabb.

qué?, lPara qué?

A valamivé válást, levést j e l e n t ő  igék (hacer, hacerse, volverse, ponerse, elegir, nombrar stb.) mellett általában elöljáró nélküli névszó áll.

Határozatlan számnév

b)

color

Su

es

más

algo más

Ese

eligieron presidente. Megvála Megválasztott sztották ák elnöknek. Nos volveremos locos, si esto sigue así. Ha ez így megy tovább,

libro

es

un poco má

vastagabb kevésbé vastag.

tiene mucho más

ÉI

megbolondulunk.

pénze van.

Se hicieron buenos amigos. Jó barátok lettek. Aquella música me ponía muy triste. Az a zene engem nagyon

melléknév

menos oscuro. A színe egy kicsit sötétebb /

kevésbé sötét.

Lo

menos

menos grueso. Ez

könyv egy kicsit

menos dinero. Neki sokkal több kevesebb

szomorúvá tett. 132

c)

133

növekedés vagy csökkenés mértékét ségével fejezzük ki.

en vagy con

La producción aumentó en un 50%.

termelés mintegy 50%-kal

növekedett.

La producción disminuyó con diez mil toneladas.

ezer tonnával csökkent.

termelés

tíz-

poco.

Mindig sokat

magyar félig' fordítása: medio

e)

Le hallaron medio muerto.

medio

f ő n é v i 

eveset költök.

Félig holtan találták.

un pedazo de carne a medio freír egy

vagy

Me 10 ha dicho a medias.

f ő n é v 

származást, születést, eredetet de kifejezések is jelenthetik.

medias

Félig mondta el nekem. félig elkészült munka

enteramente, de medio

A részeshatározó hangsúlytalan személyes névmások kivételével No le dice nada.

Compró un helado para mí.

Egészen befestették. maduro. Egészen érett volt

E l ő f o r d u l h a t , 

Vett nekem egy fagylaltot.

hogy egy állítmányhoz két részeshatározó tartozik.

Rafael me ha dado recuerdos para ti.

teket adott

altamente

át

nekem számodra)

Rafael üdvözöltet (üdvözle

A hasonlító határozó

Contribuye en gran medida al desarrollo. Nagymértékben hozzájá

számnéwel kifejezett has hasonlí onlítás tás esetén szám nevet más Imenos meg. Tagadó é r t e l m ű  mondatban azonban a de helyén que

f e j l ő d é s h e z . 

magasan képzett munkás

Nem mond neki semmit.

mí no me gusta. Nekem nem tetszik.

medio, totalmente.

un obrero altamente calificado

néha pedig

Lo dijo a Pedro. Péternek mondta

g) nagy-I kismértékben: en gran poca medida; en alto paca grado;

rul

a,

para elöljáró vezeti be.

Lo pintaron por entero. Estaba compietamente

kérhetik.

be

a magyar 'teljesen', 'egészen' fordítása: compIetamente, por ente ro,

z ü l e t é s ű e k 

Los trenes procedentes de Francia llegan la Estación del Norte Franciaországból é r k e z ő  vonatok az Északi pályaudvarra futnak

darab félig sült hús

után:

natural de originario de proce-

Pueden solicitar la beca los naturales de México Az ösztöndijat

mexikói s

un trabajo hecho a medias f)

Vasból készítették Havannai vagyok.

Lo fabricaron de hierro. Yo soy de la Habana

participio

igenév

ige, melléknévi igenév

Legtöbbször de elöljáróval fejezzük ki.

dente

d) Valódi határozószókkal mucho poco Casto siempre mucho

Az. eredethatározó

elöljáró segít-

de e l ő z i 

áll.

Több mint száz könyvem van. libros. Csak száz könyvem van.

Tengo más de cien libros. No tengo más que cien

A hasonlító határozó többi kifejezési formái az alárendelt mondatok körébe tartoznak. tartoznak. 134

135

c)

növekedés vagy csökkenés mértékét ségével fejezzük ki.

en vagy con

La producción aumentó en un 50%.

termelés mintegy 50%-kal

növekedett.

La producción disminuyó con diez mil toneladas.

ezer tonnával csökkent.

termelés

poco.

Le hallaron medio muerto.

medio

f ő n é v i 

származást, születést, eredetet de kifejezések is jelenthetik.

mexikói s

vagy

Félig holtan találták.

Me 10 ha dicho a medias.

f ő n é v 

be

darab félig sült hús

A részeshatározó hangsúlytalan személyes névmások kivételével

medias

után:

Félig mondta el nekem. félig elkészült munka

enteramente, de medio

Lo dijo a Pedro. Péternek mondta

mí no me gusta. Nekem nem tetszik.

medio, totalmente.

Egészen befestették. maduro. Egészen érett volt


hogy egy állítmányhoz két részeshatározó tartozik.

Rafael me ha dado recuerdos para ti.

g) nagy-I kismértékben: en gran poca medida; en alto paca grado;

teket adott

altamente

át

nekem számodra)

számnéwel kifejezett has hasonlí onlítás tás esetén szám nevet más Imenos meg. Tagadó é r t e l m ű  mondatban azonban a de helyén que

f e j l ő d é s h e z . 

un obrero altamente calificado

Rafael üdvözöltet (üdvözle

A hasonlító határozó

Contribuye en gran medida al desarrollo. Nagymértékben hozzájá

rul

Vett nekem egy fagylaltot.

Compró un helado para mí.

Lo pintaron por entero. Estaba compietamente

néha pedig

Nem mond neki semmit.

No le dice nada.

a magyar 'teljesen', 'egészen' fordítása: compIetamente, por ente ro,

a,

para elöljáró vezeti be.

un trabajo hecho a medias f)

kérhetik.

z ü l e t é s ű e k 

Los trenes procedentes de Francia llegan la Estación del Norte Franciaországból é r k e z ő  vonatok az Északi pályaudvarra futnak

igenév

ige, melléknévi igenév

natural de originario de proce-

Pueden solicitar la beca los naturales de México Az ösztöndijat

eveset költök.

participio

un pedazo de carne a medio freír egy

Vasból készítették Havannai vagyok.

Lo fabricaron de hierro. Yo soy de la Habana

dente

Mindig sokat

magyar félig' fordítása: medio

e)

Legtöbbször de elöljáróval fejezzük ki.

tíz-

d) Valódi határozószókkal mucho poco Casto siempre mucho

Az. eredethatározó

elöljáró segít-

magasan képzett munkás

de e l ő z i 

áll.

Több mint száz könyvem van. libros. Csak száz könyvem van.

Tengo más de cien libros. No tengo más que cien

A hasonlító határozó többi kifejezési formái az alárendelt mondatok körébe tartoznak. tartoznak. 135

134

III spanyol szórend (EI orden de colocación de las partes oracionales)

d) A hangsúlytalan névmási tárgy- és részeshatározó általában meg f ő n é v i  és e l ő z i  a ragozott igealakokat; a felszólító mód alakjait,

határozói igenevet azonban követi. Lo vi en el teatro. A színházban láttam

A spanyol spanyol m ondatok túlnyomó többs többségébe égébe az alany m e g e l ő z i ,  tárgy pedig követi az állítmány . j e l z ő k  és a határozók többnyire követik azt a mondatrészt, amelynek b ő v í t m é n y e i . 

Me di No

s z ő k e 

egy aranyórát.

Compró el chico un reloj. Vett

fiú egy órát.

Compró un reloj el chico. Vett egy órát

Ayer compró el chico un reloj. Tegnap vett

fiú egy órát.

Compró ayer un reloj el chico ru bio. Vett tegnap egy órát fiú.

s z ő k e 

E nyelvtan k ü l ö n b ö z ő  fejezteiben olvashatjuk, hogy bizonyos mondatrészek szórend szórendje je kötöttebb, illetve mondatbeli helyük változ tatása jelentéskülönbséggel jár. A legfontosabb ilyen jelenségek kö

meg nekem az igazat. hangosan beszél-

Ha ugyanahhoz az igéhez névmási tárgy- és részeshatározó is tar tozik, a részeshatároz részeshatároz m e g e l ő z i  a tárgyat. Te No

e)

fiú.

Mondd

Lo acomparíó hablándole en alta voz. Elkísérte ve vele.

fiú tegnap vett

szokásos s z ó r e n d t ő l  azonban gyakori az eltérés. A mondatré szeknek a megszokottól e l t é r ő  helye a magyarhoz hasonlóan kieme lést jelent, amely a mondatrészeknek a mondat logikai vagy érzelmi jelentésében betöltött fontosságától függ.

kezét nyújtotta nekem.

quiso saludarme. Nem akart üdvözölni engem

Oime la verdad.

EI chico compró un reloj. A fiú vett egy órát. EI chico rubio compró ayer un reloj de oro.

la mano.

ő t . 

10

dije ya.

Mondtam már

neked

quiero decírselo. Nem akarom megmondani neki.

m i n ő s é g j e l z ő  m e g e l ő z i  a jelzett szót, ha jelzett fogalom lénye géhez tartozó m i n ő s é g e t  fejez ki, illetve valamilyen értelmi vagy érzelmi nyomatékot érzékeltet.

el verde campo a de: la casa verde

zöld m e z ő 

zöld

ház

v e t k e z ő k : 

a)

k é r d ő s z ó t 

lQuién lO

b)

legfeljebb valamilyen elöljáró

habla?

Ki

meg.

beszél?

quién estás hablando? b i r t o k o s j e l z ő 

e l ő z h e t i 

K i r ő l 

mindig követi

beszélsz?

birtokot.

EI sombrero del tío Lucas. Lukács bácsi kalapja.

c)

határozott n kell ismételni.

é v e l ő s  e l ő r e v e t e t t 

tárgyat névmási formában meg

EI reloj 10 compré ayer. Az órát tegnap vettem.

136

137

III spanyol szórend (EI orden de colocación de las partes oracionales)

d) A hangsúlytalan névmási tárgy- és részeshatározó általában meg f ő n é v i  és e l ő z i  a ragozott igealakokat; a felszólító mód alakjait,

határozói igenevet azonban követi. Lo vi en el teatro. A színházban láttam

A spanyol spanyol m ondatok túlnyomó többs többségébe égébe az alany m e g e l ő z i ,  tárgy pedig követi az állítmány . j e l z ő k  és a határozók többnyire követik azt a mondatrészt, amelynek b ő v í t m é n y e i . 

Oime la verdad. fiú tegnap vett

s z ő k e 

szokásos s z ó r e n d t ő l  azonban gyakori az eltérés. A mondatré szeknek a megszokottól e l t é r ő  helye a magyarhoz hasonlóan kieme lést jelent, amely a mondatrészeknek a mondat logikai vagy érzelmi jelentésében betöltött fontosságától függ. fiú egy órát.

Compró un reloj el chico. Vett egy órát

Ayer compró el chico un reloj. Tegnap vett

fiú egy órát.

Compró ayer un reloj el chico ru bio. Vett tegnap egy órát fiú.

s z ő k e 

E nyelvtan k ü l ö n b ö z ő  fejezteiben olvashatjuk, hogy bizonyos mondatrészek szórend szórendje je kötöttebb, illetve mondatbeli helyük változ tatása jelentéskülönbséggel jár. A legfontosabb ilyen jelenségek kö

meg nekem az igazat. hangosan beszél-

Ha ugyanahhoz az igéhez névmási tárgy- és részeshatározó is tar tozik, a részeshatároz részeshatároz m e g e l ő z i  a tárgyat. Te

10

No

e)

fiú.

Mondd

Lo acomparíó hablándole en alta voz. Elkísérte ve vele.

egy aranyórát.

Compró el chico un reloj. Vett

kezét nyújtotta nekem.

quiso saludarme. Nem akart üdvözölni engem

No

EI chico compró un reloj. A fiú vett egy órát. EI chico rubio compró ayer un reloj de oro.

la mano.

Me di

ő t . 

dije ya.

Mondtam már

neked

quiero decírselo. Nem akarom megmondani neki.

m i n ő s é g j e l z ő  m e g e l ő z i  a jelzett szót, ha jelzett fogalom lénye géhez tartozó m i n ő s é g e t  fejez ki, illetve valamilyen értelmi vagy érzelmi nyomatékot érzékeltet.

el verde campo a de: la casa verde

zöld m e z ő 

zöld

ház

v e t k e z ő k : 

a)


lQuién

habla?

Ki

b i r t o k o s j e l z ő 

e l ő z h e t i 

meg.

beszél?

quién estás hablando?

lO

b)

legfeljebb valamilyen elöljáró K i r ő l 

mindig követi

beszélsz?

birtokot.

EI sombrero del tío Lucas. Lukács bácsi kalapja.

c)

határozott n kell ismételni.

é v e l ő s  e l ő r e v e t e t t 

tárgyat névmási formában meg

EI reloj 10 compré ayer. Az órát tegnap vettem.

137

136

icuánto! icuánta! h e l y e t t e s í t h e t ő  qué de

egyszeru mondatok (Las oraciones simples)

Az


A spanyol nincs.


iQué

Mint az utóbbi példákból kiderül, termé természete szetesen sen a spanyol ban is vannak hiányos felkiáltó mondatok.

mondat

mondatnak a magyartól

e l t é r ő 

sajátossága

illetve a

Más mondatfaj táktól a spanyol spanyol ban is gyakran csak a hangsúly (írás ban a felkiáltójel) különbözteti meg. quiero comer la sopa! Nem akarom megenni

levest!

Többnyire azonban indulatszó vagy nyomatékosító szerepet be(qué, cómo, cuán, cuánto) vezeti be a felkiáltást.

t ö l t ő  k é r d ő s z ó 

iOjalá sea verdad! Bár igaz lenne! iQué

fragancia! Micsoda illat!

A nyomatékosító k é r d ő s z a v a k  mindig közvet közvetlenül lenül a felkiáltás nyo matékos szava e l ő t t  állnak. Ha ez igei állítmány, a cómo, ha pedig az állítmány névszói része vagy határozó, qué, cuán és cuánto haszná latos. tonto eres, Pedro! Milyen ostoba vagy, Péter!

iQué bien se estaba en la costa! Milyen jó volt iCómo corre ese caballo! Hogy fut az

magyarban, a k i j e l e n t ő  mondattól gyakran csak hangsúly, különbözteti meg az e l d ö n t e n d ő  kérdést.

k é r d ő j e l 

Vamos al teatro. Színházba megyünk. lVamos al teatro? - Sí. Menjünk színházba?

Az állítmányra vonatkozó mánnyal k e z d ő d i k . 


lEstá lejos el eine? Messze van

mozi?

Ha felkiáltó mondatban az igei vagy az igei-névszói álltmány hiányzik, nyomatékosító k é r d ő s z ó  után az alany következik, amely hez k i e m e l e n d ő  tulajdonságot k i f e j e z ő  j e l z ő  más-szal vagy tan-nal kapcsolódik. iQué

chocolate tan rico! Milyen finom csokoládé!

iQué

partida más interesante! Micsoda érdekes

m é r k ő z é s ! 

filmet?

lEra de Pedro de quien quería hablarme?

P é t e r r ő l 

akart velem be-

szélni?

k i e g é s z í t e n d ő  ( k é r d ő 

téren!

kérdés többnyire az állít-

lFue por eso que le has engafíado? Ezért csaptad be?

lFui yo quien te decidió

ló!

Igen.

Ha azonban az e l d ö n t e n d ő  kérdés más mondatrészre vonatkozik, ez gyakran k i e m e l ő  szerkezet keretében áll a mondat élén (ser ... vonatkozó névm névmás). ás).

tengerparton!

iCuánta gente hay en la plaza! Mennyi ember van

138

mondat

lQuieres ver la película? Akarod látni

iCuántos idiomas sabe! Mennyi nyelvet tud!

iQué

k é r d ő  Mint

A felkiáltó mondat

iNo

által.

de libros! Mennyi könyv!

névmás vagy

lQué lO

lA

partir? Én vettelek rá, hogy elmenj?

kérdésben mindig szerepel valamilyen k é r d ő  é r t e l m ű  határozószó).

k é r d ő s z ó 

dices? Mit mondasz?

qué se trata?

M i r ő l 

van szó?

dónde vas? Hová mégy?

lCuál de las tres? Melyik

három közül?

vonatkozó névmásokkal m e g e g y e z ő  k é r d mindig jelölni kell hangsúlyt (qué, quién, cuál).

ő s z a v a k o n 

írásban

139

icuánto! icuánta! h e l y e t t e s í t h e t ő  qué de

egyszeru mondatok (Las oraciones simples)

Az


A spanyol nincs.


iQué

Mint az utóbbi példákból kiderül, termé természete szetesen sen a spanyol ban is vannak hiányos felkiáltó mondatok.

mondat

mondatnak a magyartól

e l t é r ő 

sajátossága

illetve a

Más mondatfaj táktól a spanyol spanyol ban is gyakran csak a hangsúly (írás ban a felkiáltójel) különbözteti meg. quiero comer la sopa! Nem akarom megenni

levest!

Többnyire azonban indulatszó vagy nyomatékosító szerepet be(qué, cómo, cuán, cuánto) vezeti be a felkiáltást.

t ö l t ő  k é r d ő s z ó 

iOjalá sea verdad! Bár igaz lenne! iQué

fragancia! Micsoda illat!

A nyomatékosító k é r d ő s z a v a k  mindig közvet közvetlenül lenül a felkiáltás nyo matékos szava e l ő t t  állnak. Ha ez igei állítmány, a cómo, ha pedig az állítmány névszói része vagy határozó, qué, cuán és cuánto haszná latos. tonto eres, Pedro! Milyen ostoba vagy, Péter!

iQué bien se estaba en la costa! Milyen jó volt iCómo corre ese caballo! Hogy fut az

magyarban, a k i j e l e n t ő  mondattól gyakran csak hangsúly, különbözteti meg az e l d ö n t e n d ő  kérdést.


Vamos al teatro. Színházba megyünk. lVamos al teatro? - Sí. Menjünk színházba?

Az állítmányra vonatkozó mánnyal k e z d ő d i k . 

lEstá lejos el eine? Messze van

mozi?

lFue por eso que le has engafíado? Ezért csaptad be? lEra de Pedro de quien quería hablarme?

k i e g é s z í t e n d ő  ( k é r d ő 

téren!

iQué

chocolate tan rico! Milyen finom csokoládé!

iQué

partida más interesante! Micsoda érdekes

névmás vagy

lQué

Ha felkiáltó mondatban az igei vagy az igei-névszói álltmány hiányzik, nyomatékosító k é r d ő s z ó  után az alany következik, amely hez k i e m e l e n d ő  tulajdonságot k i f e j e z ő  j e l z ő  más-szal vagy tan-nal kapcsolódik. m é r k ő z é s ! 

P é t e r r ő l 

akart velem be-

szélni?

partir? Én vettelek rá, hogy elmenj?

lFui yo quien te decidió

iCuánta gente hay en la plaza! Mennyi ember van

filmet?

Ha azonban az e l d ö n t e n d ő  kérdés más mondatrészre vonatkozik, ez gyakran k i e m e l ő  szerkezet keretében áll a mondat élén (ser ... vonatkozó névm névmás). ás).

tengerparton!

ló!

Igen.

kérdés többnyire az állít-


lQuieres ver la película? Akarod látni

iCuántos idiomas sabe! Mennyi nyelvet tud!

iQué

mondat

k é r d ő  Mint

A felkiáltó mondat

iNo

által.

de libros! Mennyi könyv!

k é r d ő s z ó 

dices? Mit mondasz?

qué se trata?

lO

lA

kérdésben mindig szerepel valamilyen k é r d ő  é r t e l m ű  határozószó). M i r ő l 

van szó?

dónde vas? Hová mégy?

lCuál de las tres? Melyik

három közül?

vonatkozó névmásokkal m e g e g y e z ő  k é r d mindig jelölni kell hangsúlyt (qué, quién, cuál).

ő s z a v a k o n 

139

138

ipor qué?

csak a f ü g g ő  kérdésben írjuk egybe, s egyi ket sem szabad összetéveszteni a hangsúlytalan porque (mert) k ö t ő

A felszólító mondat


szóval.

parancsot, kérést, kívánságot e g y s z e SUB)UNTIVO PRESENTE fejezi ki.

r ű 

mondatokban az

IMPERATl-

VO, illetve

lPor qué Iloras?

Miért sírsz?

ide! Tomad dos manzanas. Vegyetek két almát! Hablemos de ot cosa. Beszéljünk másról! Vente para acá. Gyere

Nem tudja, miért sír. Mert szomorú vagyok.

No sabe porqué lIora.

Porque estoy triste.

euyo

k é r d ő 

névmási alakját (cúyo) a mai spanyol nem használja,

quién-t kell alkalmazni.

helyette de

ház?

quién es esta casa? Kié ez


jezi ki, s e

mondatban az óhajtást általában általában

l ő t t e 

que


SUB)UNTIVO

PRESENTE

fe-

áll.

az óra,

Az óhajtó mondatot bevezetheti oh vagy ojalá. Az utóbbi

amely

csak legyen

szerencsénk!

esne!

Ha az óhajtó mondat nem t e l j e s ü l h e t ő  kívánságot, hanem teljesül hetetlen vágyat vagy sajnálkozást fejez ki, az ige SUB)UNTIVO IMPERFECTO ban vagy PLuscuAMPERFEcTO-ban áll. iOjalá estuviera yo también con ellos! Bárcsak én no 10

Bár

s e m m i t ő l ! 

ne tettem volna!

is

gondoljon ön erre!

a k i j e l e n t ő 

mód jelen

i d ő 

iskifejezhet felszólítást.

felszólító és óhajtó mondatok elé és után csak akkor teszünk fel kiáltójelet, ha különös nyomatékot akarunk kifejezni.

A tagadó mondat

que nél-

kül. iOjalá Ilueva! Bárcsak

beszélt nyelvben néha

ő l ! 

Usted se calla. Hallgasson!

pasen bien. Minden

iOh, que tengamos suerte!

no, ni, nada,

Jamás piense Ud. en eso. Sose

jót (önöknek). Bizonyos állandó kifejezésekben a que elmarad. Bendita sea la hora en que 10 conocí. Áldott legyen ben megismertem. 10

nunca, jamás vezetik be. No me digas esto. Ne mondd nekem ezt! Ni 10 suefíes, por ahora. E g y e l ő r e  ne is álmodj e r r tiltást

Nada temáis Ne féljetek

Az. óhajtó mondat

Qu

írásban

velük lennék!

tagadást leggyakrabban a no tagadószóval fejezzük ki, amely no és az állítmány közé kerül azonban l ő t t  áll. a hangsúlytalan személyes névmás, illetve a tagadott mondatrész. mindig az állítmány e

No 10 ven todos.

Nem mindenki látja.

No todos ven las cosas de una manera.

látja

dolgokat.

No por eso quería irse.

Nem mindenki egyformán

Nem ezért akart elmenni.

nunca, jamás, nada, nadie, ninguno, tampoco, ni

önálló tagadó szók, ha az állítmány e l ő t t  állnak. Ha azonban az állítmány után következnek, az állítmány elé ki kell tenni a no tagadószót.

é r t e l m ű 

Nunca sale por la noche. Vagy: No sale nunca por la noche. Este

sosem megy el otthonról. 140

141

ipor qué?

csak a f ü g g ő  kérdésben írjuk egybe, s egyi ket sem szabad összetéveszteni a hangsúlytalan porque (mert) k ö t ő

A felszólító mondat


szóval.

parancsot, kérést, kívánságot e g y s z e SUB)UNTIVO PRESENTE fejezi ki.

r ű 

mondatokban az

IMPERATl-

VO, illetve

lPor qué Iloras?

Miért sírsz?

ide! Tomad dos manzanas. Vegyetek két almát! Hablemos de ot cosa. Beszéljünk másról! Vente para acá. Gyere

Nem tudja, miért sír. Mert szomorú vagyok.

No sabe porqué lIora.

Porque estoy triste.

euyo

k é r d ő 

névmási alakját (cúyo) a mai spanyol nem használja,

quién-t kell alkalmazni.

helyette de

ház?

quién es esta casa? Kié ez


que


SUB)UNTIVO

jót (önöknek). Bizonyos állandó kifejezésekben a que elmarad. Bendita sea la hora en que 10 conocí. Áldott legyen ben megismertem. Qu

10

PRESENTE

fe-

áll.

az óra,

Az óhajtó mondatot bevezetheti oh vagy ojalá. Az utóbbi

amely

csak legyen

Bár

i d ő 

iskifejezhet felszólítást.

szerencsénk!

velük lennék!

is

ne tettem volna!

A tagadó mondat tagadást leggyakrabban a no tagadószóval fejezzük ki, amely no és az állítmány közé kerül azonban l ő t t  áll. a hangsúlytalan személyes névmás, illetve a tagadott mondatrész.

Ha az óhajtó mondat nem t e l j e s ü l h e t ő  kívánságot, hanem teljesül hetetlen vágyat vagy sajnálkozást fejez ki, az ige SUB)UNTIVO IMPERFECTO ban vagy PLuscuAMPERFEcTO-ban áll. no 10

mód jelen

mindig az állítmány e

esne!

iOjalá estuviera yo también con ellos! Bárcsak én

a k i j e l e n t ő 

felszólító és óhajtó mondatok elé és után csak akkor teszünk fel kiáltójelet, ha különös nyomatékot akarunk kifejezni.

que nél-

kül. iOjalá Ilueva! Bárcsak

gondoljon ön erre!

Usted se calla. Hallgasson!

pasen bien. Minden

iOh, que tengamos suerte!

beszélt nyelvben néha

ő l ! 

s e m m i t ő l ! 

Jamás piense Ud. en eso. Sose

mondatban az óhajtást általában általában

l ő t t e 

no, ni, nada,

Nada temáis Ne féljetek

Az. óhajtó mondat jezi ki, s e

nunca, jamás vezetik be. No me digas esto. Ne mondd nekem ezt! Ni 10 suefíes, por ahora. E g y e l ő r e  ne is álmodj e r r tiltást

No 10 ven todos.

Nem mindenki látja.

No todos ven las cosas de una manera.

látja

dolgokat.

No por eso quería irse.

Nem mindenki egyformán

Nem ezért akart elmenni.

nunca, jamás, nada, nadie, ninguno, tampoco, ni

önálló tagadó szók, ha az állítmány e l ő t t  állnak. Ha azonban az állítmány után következnek, az állítmány elé ki kell tenni a no tagadószót.

é r t e l m ű 

Nunca sale por la noche. Vagy: No sale nunca por la noche. Este

sosem megy el otthonról.

141

140

Un bandido que nadie conoce. Vagy: Un bandido que no conoce nadie. Egy bandita, akit senki sem ismer. kifejezések szintén tagadó é r t e l m ű e k állnak: en mi vida, en mis días, en todo el día, todo el mundo stb. k ö v e t k e z ő 

e l ő t t 

en

, 

ha az állítmány

en toda la noche,

En su vida supo por dónde se agarra una escopeta.

nem tudta, hol kell megfogni egy puskát.

Soha életében

A magyar 'csak, nem ... csak, nem több(et) ... csak/mint' megszorí é r t e l m ű  kifejezéseknek a spanyol ban a sólo, tan sólo, solamente, no ... sina, no ... más que felel meg.

Csak éjszaka dolgoznak. No tienen sino un hijo. Csak egy gyerekük van (nincs több, csak egy

Trabajan tan sólo de noche.

gyerekük).

tienen más que un hijo. (ua.)

no ... ya.

vissza. Nem jönnek többé vissza.

Va no volverán. Többé nem jönnek

heti.

ya mellett a no tagadószót más tagadó

Va nadie me conocía.

A mennyiséget

más vagy csak no

'többet nem' spanyol

más.

Va no te escribo más hoy. Ma No

szó is helyettesít

no

Ni por asomo quiere que yo pague. Egyáltalán nem akarja, hogy

fizessek.

gadni.

Ezt semmiképpen sem akarja elfo-

cuando no jelentése: ha(csak) nem.

len. Az

igenlés

lViene

m e g f e l e l ő j e 

ya no

uram.

l e g e g y s z e r ű b b 

már nem írak neked többet.

Az

usted con nosotros? - Sí, sefíor.

igenlést kifejezheti még:

Nyomatékos igen igenlés: lés: que No 10

lesz, ha(csak) nem lehetet-

formája a sí.

...

comeré más carne. Nem eszem több húst.

dirás. - Sí que

10

Ön velünk jön?

cierto, seguramente, dara, dara que

diré. Nem

esD

sí que

fogod mondani.

Igen,

~ c ó m o 

no?

állítmány. De igen.

más que, ya no sina vagy ya sólo. no era sino la sombra de 10 que fue. Már csak árnyéka volt

A 'már csak' fordítása ya Va

é r t e l m ű 

...

...

önmagának.

Va sólo quedaron unos pocos.

Sem ... sem spanyolul: 14

ni

...

m 

Az 'egyáltalán nem, még csak az kellene, semmiképpen sem' nyo matékos tagadást k i f e j e z ő  szerkezetek spanyol m e g f e l e l ő i :  ni por asamo, ni por pienso, ni mucho menos, ni por esas. A nyomatékos tagadást kifejezhetik még: que no, dara que no, eso sí que no.

Será difícil cuando no imposible. Nehéz

Már senki sem ismert.

k i f e j e z ő  ...

...

Eso sí que no quiere aceptarlo.

A 'többé nem' és a 'nem ... többé' fordítása: ya no, illetve No

siquiera, ni siquiera, néha csak ni. ni Ni siquiera sabe leer. Még olvasni sem tud No 10 penséis siquiera. Ne is gondoljatok rá. Ni el profesor me preguntó tanto. Még tanár sem kérdezett t ő l e 'Még ... sem' fordítása:

annyit.

tó

No

Ni él ni yo pronunciamos una palabra. Egy szót se szóltunk sem

sem én.

Már csak néhányan maradtak.

ni. 14

Un bandido que nadie conoce. Vagy: Un bandido que no conoce nadie. Egy bandita, akit senki sem ismer. kifejezések szintén tagadó é r t e l m ű e k állnak: en mi vida, en mis días, en todo el día, todo el mundo stb. k ö v e t k e z ő 

e l ő t t 

en

, 

ha az állítmány

en toda la noche,

En su vida supo por dónde se agarra una escopeta.

nem tudta, hol kell megfogni egy puskát.

Soha életében

A magyar 'csak, nem ... csak, nem több(et) ... csak/mint' megszorí é r t e l m ű  kifejezéseknek a spanyol ban a sólo, tan sólo, solamente, no ... sina, no ... más que felel meg.

Csak éjszaka dolgoznak. No tienen sino un hijo. Csak egy gyerekük van (nincs több, csak egy

Trabajan tan sólo de noche.

gyerekük).

tienen más que un hijo. (ua.)

no ... ya.

vissza. Nem jönnek többé vissza.

Va no volverán. Többé nem jönnek

heti.

ya mellett a no tagadószót más tagadó

A mennyiséget

más vagy csak no

más.

Va no te escribo más hoy. Ma No

fizessek.

gadni.

Ezt semmiképpen sem akarja elfo-

cuando no jelentése: ha(csak) nem.

len.

igenlés

lViene

m e g f e l e l ő j e 

ya no

uram.

l e g e g y s z e r ű b b 

formája a sí.

már nem írak neked többet.

igenlést kifejezheti még:

Nyomatékos igen igenlés: lés: que No 10

Ön velünk jön?

usted con nosotros? - Sí, sefíor.

...

Az

lesz, ha(csak) nem lehetet-

dirás. - Sí que

10

cierto, seguramente, dara, dara que

diré. Nem

~ c ó m o 

sí que

esD

fogod mondani.

Igen,

no?

állítmány. De igen.

más que, ya no sina vagy ya sólo. no era sino la sombra de 10 que fue. Már csak árnyéka volt

A 'már csak' fordítása ya Va

szó is helyettesít

comeré más carne. Nem eszem több húst.

no

Ni por asomo quiere que yo pague. Egyáltalán nem akarja, hogy

Az

'többet nem' spanyol

k i f e j e z ő  ...

é r t e l m ű 

m 

Az 'egyáltalán nem, még csak az kellene, semmiképpen sem' nyo matékos tagadást k i f e j e z ő  szerkezetek spanyol m e g f e l e l ő i :  ni por asamo, ni por pienso, ni mucho menos, ni por esas. A nyomatékos tagadást kifejezhetik még: que no, dara que no, eso sí que no.

Será difícil cuando no imposible. Nehéz

Már senki sem ismert.

Va nadie me conocía.

...

Eso sí que no quiere aceptarlo.

A 'többé nem' és a 'nem ... többé' fordítása: ya no, illetve No

siquiera, ni siquiera, néha csak ni. ni Ni siquiera sabe leer. Még olvasni sem tud No 10 penséis siquiera. Ne is gondoljatok rá. Ni el profesor me preguntó tanto. Még tanár sem kérdezett t ő l e 'Még ... sem' fordítása:

annyit.

tó

No

Ni él ni yo pronunciamos una palabra. Egy szót se szóltunk sem

sem én.

...

...

önmagának.

Va sólo quedaron unos pocos.

Sem ... sem spanyolul:

ni

...

Már csak néhányan maradtak.

ni.

14

14

A második tagadó mondatban a ni jelent jelentésé ésé

Az összetett mondatok

gy aun nyomatékosíthat

(Las oraciones compuestas) Az összetett mondatok a spanyolban is két m e l l é r e n d e l ő 

és

a l á r e n d e l ő 

csoportra oszthatók: összetett mondatokra

m e l l é r e n d e l ő 

~ o n o c e 

A kapcsolatos mondatok K ö t ő s z ó 

nélkül kapcsolt mondatok:

kapcsolhatnak össze mellérendelt monda

tokat: (i és hi e l ő t t  e) Andrés pinta y Carlos le prepara la pintura. András fest, Károly pedig e l ő k é s z í t i  neki festéket.

no .. ni vagy ni .. ni No aumenta ni disminuye. Nem növekszik, és nem is csökken. Ni aumenta ni disminuye. Sem nem növekszik, sem nem csökken. tagadószópár

e l s ő 

tagját bármely tagadó

é r t e l m ű 

hasta, inc/uso aun (y után vagy önál-

muchos idiomas, hasta aprendió el japonés. Sok nyel et japánt is megtanulta Az

Cuadalajarába. k ö v e t k e z ő  k ö t ő s z a v a k 

fel

Ismer, még

Hoy he escrito varias cartas; manana escribiré algunas más. Ma több levelet is írtam holnap még írok néhányat. Monté a caballo, corrí precipitadamente el camino, lIegué Cuadalajara. Lóra szál/tam, végigvágtattam az úton, megérkeztem b)

ű  k ö t ő s z ó k : 

mpoca mpo ca

He vivido en Francia y aun en Alemania. Laktam Franciaor zágban még Németországban is.

összetett összet ett mondato

Las oraciones coordinadas)

a)

kem nn

No tengo yo tanto ni aun la mitad. Nin cs em.

Fokozó é r t e l m lóan), y también

iqui a,

szó helyettesít-

heti. Nadie le ensefíó a leer ni a escribir. Senki sem tanította olvasni,

ellentétes mondatok

in embargo, ma K ö t ő s z a v a i :  pero obstante, sino (que), antes bien.

on todo todo,,

mpero no

Tengo malas notas, pero las mejoraré. Rossz jegyeim vannak de majd kijavítom ő k e t .  No buscaba recomendaciones sino que hada valer sus méritos. Nem keresett támogatást, hanem az érdemei alapján érvényesült. Tengo poca dinero, no obstante quiero comprarIo Kevés pénzem van, ennek ellenére meg akarom venni.

sino-t akkor használjuk, ha

mondat

e l s ő 

fele tagadó

La ballena no es un pez sino un mamífero. hanem e m l ő s á l l a t . 

bálna nem hal

sino que nem két mondatrész, hanem két mondat ellentétét fejezi ki. No bajaban a comer sino que 10 hadan en su cuarto. Nem mentek le enni, hanem szobájukban ettek.

sem írni.

14

145

A második tagadó mondatban a ni jelent jelentésé ésé

Az összetett mondatok

gy aun nyomatékosíthat

(Las oraciones compuestas) Az összetett mondatok a spanyolban is két m e l l é r e n d e l ő 

és

a l á r e n d e l ő 

csoportra oszthatók: összetett mondatokra

m e l l é r e n d e l ő 

~ o n o c e 

A kapcsolatos mondatok K ö t ő s z ó 

muchos idiomas, hasta aprendió el japonés. Sok nyel et japánt is megtanulta

nélkül kapcsolt mondatok:

Az

Cuadalajarába. k ö v e t k e z ő  k ö t ő s z a v a k 

kapcsolhatnak össze mellérendelt monda

tokat: (i és hi e l ő t t  e) Andrés pinta y Carlos le prepara la pintura. András fest, Károly pedig e l ő k é s z í t i  neki festéket.

no .. ni vagy ni .. ni No aumenta ni disminuye. Nem növekszik, és nem is csökken. Ni aumenta ni disminuye. Sem nem növekszik, sem nem csökken. tagadószópár

e l s ő 

tagját bármely tagadó

hasta, inc/uso aun (y után vagy önál-

Ismer, még

Hoy he escrito varias cartas; manana escribiré algunas más. Ma több levelet is írtam holnap még írok néhányat. Monté a caballo, corrí precipitadamente el camino, lIegué Cuadalajara. Lóra szál/tam, végigvágtattam az úton, megérkeztem b)

fel

He vivido en Francia y aun en Alemania. Laktam Franciaor zágban még Németországban is.

összetett összet ett mondato

Las oraciones coordinadas)

a)

ű  k ö t ő s z ó k : 

mpoca mpo ca

kem nn

No tengo yo tanto ni aun la mitad. Nin cs em.

Fokozó é r t e l m lóan), y también

iqui a,

é r t e l m ű 

szó helyettesít-

heti. Nadie le ensefíó a leer ni a escribir. Senki sem tanította olvasni,

ellentétes mondatok

in embargo, ma K ö t ő s z a v a i :  pero obstante, sino (que), antes bien.

on todo todo,,

mpero no

Tengo malas notas, pero las mejoraré. Rossz jegyeim vannak de majd kijavítom ő k e t .  No buscaba recomendaciones sino que hada valer sus méritos. Nem keresett támogatást, hanem az érdemei alapján érvényesült. Tengo poca dinero, no obstante quiero comprarIo Kevés pénzem van, ennek ellenére meg akarom venni.

sino-t akkor használjuk, ha

mondat

e l s ő 

fele tagadó

La ballena no es un pez sino un mamífero. hanem e m l ő s á l l a t . 

bálna nem hal

sino que nem két mondatrész, hanem két mondat ellentétét fejezi ki. No bajaban a comer sino que 10 hadan en su cuarto. Nem mentek le enni, hanem szobájukban ettek.

sem írni.

145

14

A választó mondatok K ö t ő s z a v a i : 

(o és ho

e l ő t t 

Az a l á r e n d e l ő 

u), o ... o, sea ... seat sea que ... sea

que. iHazlo así

ni

10

intentes! így csiná ld, vagy meg se próbáld!

dices en seguida o te pongo un uno. Vagy megmondod rög tön, vagy kapsz egy egyest. Sea tarde, sea temprano, yo no espero más. Akár k é s ő  van, akár korán, én nem várok tovább. 10

Sea que no estén en casa, sea que no me oigan,

10

cierto es que

nadie me responde. Vagy nincsenek otthon, vagy nem hallanak, annyi bizonyos, hogy senki sem válaszol nekem. k ö v e t k e z t e t ő 

(Las oraciones subordina subordinadas) das) A mellékmondat mindig a f ő m o n d a t  egyik mondatrészét fejezi ki külön mondatban. Ezért annyi fajtája van, ahány mondatrész állít mányi, alanyi, tárgyi, j e l z ő i  és határozói.

Az állítmányi mellékmondat f ő m o n d a t  igei-névszói állítmányának névszói részét fejti ki mel lékmondat formájában.

Era como una sombra. Olyan volt, mint egy szellem.

Fueron los de

akik

mondatok

K ö t ő s z a v a i :  por consiguiente, por tanto, por 10 pues bien, entonces, así que, asC así es que.

luego pues,

Quito

quitóiak voltak azok,

quienes vencieron.

g y ő z t e k . 

tanto podemos salir. Már nincs

igei ei állítmánya vagy f ő m o n d a t  ala Az állítmányi mellékmondat ig nyával, vagy mellékmondatot b e v e z e t ő  vonatkozó névmással egye zik. Az utóbbi megoldás általánosabb, mint magyarban.

Ya no te necesitamos, por consiguiente puedes marcharte. Már

Yo soy el que habló primero. Vagy: Yo soy el que hablé primero. Én vagyok az, aki e l ő s z ö r  beszélt.

Ya no hace mucho calor, por

10

nagyon meleg tehát kimeheWnk. nincs rád szükségünk, tehát elmehetsz. Lo dice él mismo, luego ha de ser verdad.

K ö t ő s z a v a i 

Cometiste el error pues sufre ahora las consecuencias. Elkövetted hibát most tehát viseld el következményeket.

puesto que, ya que, como.

Nadie le creerá, puesto que todos neki, mivel mindenki ismeri.

10

Ha de ser verdad, como él mismo mivel maga állítja.

conocen. Senki sem fog hinni 10

afirma.

que, quien, el que, la que,


igaz,

10

que.

No

le importa que tú seas feliz. Nem fontos neki, hogy boldog légy.

No

pa rece muy probable

v a l ó s z í n ű n e k , 

A magyarázó mondatok K ö t ő s z a v a i 

Az alanyi mellékmondat

maga mondja, igaz-

nak kell hát lennie.

14

összetett mondatok

10

que me has dicho. Nem látszik nagyon

amit nekem mondtál.

No

sa be quien no estudia. Nem tud, aki nem tanul

Az

alanyi mellékmondatok gyakori változata a f ő n kifejezés, amely k ö t ő s z ó  nélkül csatlakozik a f

t ö m ö r í t ő  Es

é v i 

igeneves

ő m o n d a t h o z . 

pénzt nagyon k ö n n y ű  elkölteni. mí me gusta viajar en verano. Szeretek nyáron utazni. fizetni. necesario pagar la entrada. A b e l é p ő d i j a t  muy fácil gastar el dinero.

14

A választó mondatok (o és ho

K ö t ő s z a v a i : 

e l ő t t 

Az a l á r e n d e l ő 

u), o ... o, sea ... seat sea que ... sea

que. iHazlo así

ni

10

intentes! így csiná ld, vagy meg se próbáld!

dices en seguida o te pongo un uno. Vagy megmondod rög tön, vagy kapsz egy egyest. Sea tarde, sea temprano, yo no espero más. Akár k é s ő  van, akár korán, én nem várok tovább. 10

Sea que no estén en casa, sea que no me oigan,

10

cierto es que

nadie me responde. Vagy nincsenek otthon, vagy nem hallanak, annyi bizonyos, hogy senki sem válaszol nekem. k ö v e t k e z t e t ő 

(Las oraciones subordina subordinadas) das) A mellékmondat mindig a f ő m o n d a t  egyik mondatrészét fejezi ki külön mondatban. Ezért annyi fajtája van, ahány mondatrész állít mányi, alanyi, tárgyi, j e l z ő i  és határozói.

Az állítmányi mellékmondat f ő m o n d a t  igei-névszói állítmányának névszói részét fejti ki mel lékmondat formájában.

Era como una sombra. Olyan volt, mint egy szellem.

Fueron los de

akik

mondatok

K ö t ő s z a v a i :  por consiguiente, por tanto, por 10 pues bien, entonces, así que, asC así es que.

luego pues,

összetett mondatok

Quito

quitóiak voltak azok,

quienes vencieron.

g y ő z t e k . 

tanto podemos salir. Már nincs

igei ei állítmánya vagy f ő m o n d a t  ala Az állítmányi mellékmondat ig nyával, vagy mellékmondatot b e v e z e t ő  vonatkozó névmással egye zik. Az utóbbi megoldás általánosabb, mint magyarban.

Ya no te necesitamos, por consiguiente puedes marcharte. Már

Yo soy el que habló primero. Vagy: Yo soy el que hablé primero. Én vagyok az, aki e l ő s z ö r  beszélt.

Ya no hace mucho calor, por

10

nagyon meleg tehát kimeheWnk. nincs rád szükségünk, tehát elmehetsz. Lo dice él mismo, luego ha de ser verdad.

nak kell hát lennie.


Cometiste el error pues sufre ahora las consecuencias. Elkövetted hibát most tehát viseld el következményeket.

puesto que, ya que, como.

Nadie le creerá, puesto que todos neki, mivel mindenki ismeri.

10

Ha de ser verdad, como él mismo mivel maga állítja.

conocen. Senki sem fog hinni 10

que, quien, el que, la que,

afirma.


igaz,

10

que.

No

le importa que tú seas feliz. Nem fontos neki, hogy boldog légy.

No

pa rece muy probable

v a l ó s z í n ű n e k , 

A magyarázó mondatok K ö t ő s z a v a i 

Az alanyi mellékmondat

maga mondja, igaz-

10

que me has dicho. Nem látszik nagyon

amit nekem mondtál.

No

sa be quien no estudia. Nem tud, aki nem tanul

Az

alanyi mellékmondatok gyakori változata a f ő n kifejezés, amely k ö t ő s z ó  nélkül csatlakozik a f

t ö m ö r í t ő  Es

é v i 

igeneves


pénzt nagyon k ö n n y ű  elkölteni. mí me gusta viajar en verano. Szeretek nyáron utazni. fizetni. necesario pagar la entrada. A b e l é p ő d i j a t  muy fácil gastar el dinero.

14

14

tárgyi mellékmondat Leggyakrabban que

k ö t ő s z ó v a l 

kapcsolódik a f


Quiero que me digas la verdad. Azt akarom, hogy az igazat mondd.

köznapi beszédben és maradhat.

hivatalos hivatalo s nyelvben

que k ö t ő s z ó  el is

Me rogó (que) le informara del asunto. Kért, hogy tájékoztassam az ü g y r ő l . 


bará

no tenía ganas de ver esa película. tom azt mondta, hogy nincs kedve megnézni azt filmet. f ü g g ő 

kérdésben

k é r d ő s z ó v a l , 

que illetve

általában elmarad, ha szerkezettel k e z d ő d i k . 

k ö t ő s z ó  k é r d ő 

mellék-

Me preguntó quién era aquel hombre. Megkérdezte t ő l e m ,  hogy ki

az az ember. No sabía de qué se trataba. Nem tudta, hogy m i r ő l  volt szó.

tartt ez. Ignoramos hasta cuándo durará esto. Nem tudjuk meddig tar Ha a f (vagyis a

állítmánya a f kérdés e l d ö n t e n d ő

ő m o n d a t  f ü g g ő 

ü g g ő  ) , 

kérdés állítmányára vonatkozik k ö t ő s z ó  nem que, hanem si.

No sé todavía si voya la excursión. Még nem tudom, hogy megyek-e akirándulásra.

Preguntó si sabíamos la dirección. Megkérdezte, hogy tudjuk-e címet. f ü g g ő 

jelöli

kérdést tartalmazó összetett mondatot a spanyol sem

félelmet k i f e j e z ő  f ő m o n d a t  után qu

bailamos. Nem is tudod, mennyit tánco-

lunk. Ya verás 10 bien que trabaja. Majd meglátod, milyen jól dolgozik.

Ha a kiemeit szó melléknév, ez nem a k i e m e l ő  lo-val egyezik, tehát nem s z ü k s é g s z e r ű e n  semleges- (illetve hím-) n e m ű ,  hanem a mel lékmondat alanyához igazodik. A k i e m e l ő  10 jelentése a cuanto-nak (mennyire) felel meg. Ahora comprendo milyen jó volt n ő v E l ő f o r d u l h a t , 

léknév. A

10

qu

10

buena qu

era tu hermana. Most megértem,

é r e d . 

hogy a 10 és que között nincs határozó vagy meljelentése ilyenkor is 'mennyire'.

No sabes 10 que te quiere tu madre. Nem is tudod, mennyire sze ret az édesanyád.

Ha a tárgyi tárgyi mellé kmondatot elmarad.

f ő n é v i 

igenéwel rövidít ük, a

Sus padres no le permiten salir de noche. hazulról este. Oigo caer sus pasos en la calle. Hallom

k é r d ő j e l l e l . 


helyett gyakran a

no tagadószó áll, de tagadó értelem nélkül.

Tengo miedo que nos coja mi padre. Vagy: Tengo miedo no nos

rajtakapjon pjon bennünket az apám. coja mi padre. Félek, nehogy rajtaka

148

A mértékhatározót tartalmazó tárgyi mellékmondatot a spanyol k ö v e t k e z ő  k i e m e l ő  szerkezettel: 10 határozószó gyakran rövidíti que igei állítmány. vagy melléknév

No sabes 10 lejos que vivo. Nem is tudod, milyen messze lakom

Mi amigo me dijo qu

mondat

Tengo miedo de que no nos encontremos. Félek, hogy nem talál kozunk.

No sabes 10 mucho qu

beszéd mellékmondata általában szintén que kapcsolódik f ő m o n d a t h o z .  f ü g g ő 

no

Ha azt akarjuk, hogy a mellék mondat értelme tagad legyen elé a que k ö t ő s z ó t  is ki kell tenni.


szülei nem engedik el lépteit az utcán.

A tárgyi mellékmondat állítmánya többnyire subjuntivóban áll, ha állítmánya kívánságot, kérést, felszólítást, tiltást fejez ki.


Te ruego que me digas la verdad. Kérlek, mondd meg nekem az

igazat!

149

tárgyi mellékmondat Leggyakrabban que


kapcsolódik a f


Quiero que me digas la verdad. Azt akarom, hogy az igazat mondd.

köznapi beszédben és maradhat.

hivatalos hivatalo s nyelvben

que k ö t ő s z ó  el is

Me rogó (que) le informara del asunto. Kért, hogy tájékoztassam az ü g y r ő l . 


A mértékhatározót tartalmazó tárgyi mellékmondatot a spanyol k ö v e t k e z ő  k i e m e l ő  szerkezettel: 10 határozószó gyakran rövidíti que igei állítmány. vagy melléknév

no tenía ganas de ver esa película. tom azt mondta, hogy nincs kedve megnézni azt filmet. f ü g g ő 

kérdésben

k é r d ő s z ó v a l , 

que illetve

általában elmarad, ha szerkezettel k e z d ő d i k . 

k ö t ő s z ó  k é r d ő 

mellék-

Me preguntó quién era aquel hombre. Megkérdezte t ő l e m ,  hogy ki

az az ember.

Ya verás 10 bien que trabaja. Majd meglátod, milyen jól dolgozik.

Ha a kiemeit szó melléknév, ez nem a k i e m e l ő  lo-val egyezik, tehát nem s z ü k s é g s z e r ű e n  semleges- (illetve hím-) n e m ű ,  hanem a mel lékmondat alanyához igazodik. A k i e m e l ő  10 jelentése a cuanto-nak (mennyire) felel meg.

No sabía de qué se trataba. Nem tudta, hogy m i r ő l  volt szó.

Ahora comprendo milyen jó volt n ő v

tartt ez. Ignoramos hasta cuándo durará esto. Nem tudjuk meddig tar


Ha a f (vagyis a

állítmánya a f kérdés e l d ö n t e n d ő

ő m o n d a t  f ü g g ő 

ü g g ő  ) , 

kérdés állítmányára vonatkozik k ö t ő s z ó  nem que, hanem si.

No sé todavía si voya la excursión. Még nem tudom, hogy megyek-e akirándulásra.

Preguntó si sabíamos la dirección. Megkérdezte, hogy tudjuk-e címet. f ü g g ő 

jelöli

bailamos. Nem is tudod, mennyit tánco-

lunk. No sabes 10 lejos que vivo. Nem is tudod, milyen messze lakom

bará

Mi amigo me dijo qu

mondat

Tengo miedo de que no nos encontremos. Félek, hogy nem talál kozunk.

No sabes 10 mucho qu

beszéd mellékmondata általában szintén que kapcsolódik f ő m o n d a t h o z .  f ü g g ő 

kérdést tartalmazó összetett mondatot a spanyol sem

léknév. A

10

10

buena qu

era tu hermana. Most megértem,

é r e d . 

hogy a 10 és que között nincs határozó vagy melqu jelentése ilyenkor is 'mennyire'.

No sabes 10 que te quiere tu madre. Nem is tudod, mennyire sze ret az édesanyád.

Ha a tárgyi tárgyi mellé kmondatot elmarad.

f ő n é v i 

igenéwel rövidít ük, a


helyett gyakran a

no tagadószó áll, de tagadó értelem nélkül.


szülei nem engedik el

Sus padres no le permiten salir de noche. hazulról este. Oigo caer sus pasos en la calle. Hallom

k é r d ő j e l l e l . 

félelmet k i f e j e z ő  f ő m o n d a t  után qu

no

Ha azt akarjuk, hogy a mellék mondat értelme tagad legyen elé a que k ö t ő s z ó t  is ki kell tenni.

lépteit az utcán.

A tárgyi mellékmondat állítmánya többnyire subjuntivóban áll, ha állítmánya kívánságot, kérést, felszólítást, tiltást fejez ki.


Tengo miedo que nos coja mi padre. Vagy: Tengo miedo no nos

rajtakapjon pjon bennünket az apám. coja mi padre. Félek, nehogy rajtaka

Te ruego que me digas la verdad. Kérlek, mondd meg nekem az

igazat!

148

149

Subjuntivo használatos akkor is, ha f ő m o n d a t  állítmánya érzel met vagy kételyt fejez ki, illetve, ha valamely gondolatot gondolatot,, véleményt k i f e j e z ő  ige tagadó alakja.

(Nos) hemos comido las manzanas, que estaban maduras. Meget-

tük az almákat, amelyek (mind) érettek voltak.

Vds. Nem problémákat, amelyek önöket foglaikoztatták.

No conozco los problemas que han preocupado

Siento mucho que no haya venido. Nagyon sajnálom, hogy nem

ismerem azokat

No creo que sea tan fácil. Nem hiszem, hogy olyan

EI ministra de Información y Turismo emprendió viaje a Buenos Aires, donde fue recibido por su colega argentino. A tájékoztatási

jött el.

k ö n n y ű 

lenne.

idegenforgalmi miniszter Buenos Airesbe utazott, ahol argentin kollégája fogadta. és

j e l z ő i 

mellékmondat

Leggyakoribb k ö t ő s z a v a i  vonatkozó névmások, illetve vonatkozó que, quien, el cual, la cual, cual, el é r t e l m ű  határozószók, mint que, la que, 10 que, cuanto, cuyo, donde, cuando és ezeknek elöljárós változatai (de que, quien, hasta donde stb.), amelyek egyben azt is jelzik, hogy m i n ő s é g - ,  mennyiség- vagy b i r t o k o s j e l z ő i  mellékmondat rói van-e szó. Vendieron la casa en que vivo. Eladták

házat, amelyben lakom. Te vagy az az ember,

Tú eres el hombre a quien andaba buscando.

akit kerestem. Me

asombra la facilidad con que hablas el castellano. Csodálom,

hogy milyen könnyedén beszélsz spanyolul.

quien csak személyre; a que, el cual, cuyo viszont személyre és tárgyra egyaránt vonatkozhat. Elöljáró után azonban a que csak tárgy tárgyra ra utalhat. A spanyol nyelvtan a j e l z ő i  mellékmondatok körében két nagy csoportot különböztet me meg: g: magyarázó és megszorító é r t e l m ű  mellékmondatokat. Az e l ő b b i e k  lazán kapcsolódnak a f ő m o n d a t h o z ,  amelynek értelme nélkülük is változatlan lenne, az utóbbiak azonban lényegesen módosítják, s z ű k í t i k  f ő m o n d a t n a k ,  illetve annak a mondati mondatrésznek az értelmét, amelyre vonatkoznak. A meg szorító é r t e l m ű  mellékmondatok v e s s z ő  nélkül kapcsolódnak a mondathoz, a magyarázó magyarázó mellékmondatokat pedig mindig v e s s z ő  vá lasztja el t ő l e .  (Nos) hemos comido las manzanas que estaban maduras. Megettük azokat az almákat, amelyek érettek voltak (de volt voltak ak éretlene is). 15

que helyett el cual, la cual, 10 cual, illetve el que, la que, 10 que akkor használatos, ha pontosabban akarjuk meghatározni azt a fogaI mat, amelyre utal; például olyan esetekben, amikor a mellékmondat nem közvetlenül az után a mondatrész után következik, amelyet b ő v e b b e n  hivatott kifejteni. A hím- és n ő n e m ű  alakok személyekre vagy dolgokra, a semleges alakok elvont fogalmakra vagy egy egész mondatra vonatkoznak. Encontramos a los chicos en el vestíbulo, los cuales ya estaban a punto de salir. fiúkat az e l ő c s a r n o k b a n  taiáltuk, már éppen ki

akartak menni.

He escrito a la hija del senor Martínez, la cual está enferma. írtam

Martínez úr lányának, aki beteg.

Az el cual, la cual, 10 cual és az el que, la que, 10 que azonban csak a magyarázó é r t e l m ű  mellékmondatokban helyettesítheti a que k ö t ő s z ó t ,  a megszorító é r t e l m ű e k b e n  nem. Az elöljáró nélküli quien szintén csak magyarázó é r t e l m ű  mellékmondatokat vezethet be. Conozco al hombre que ha entrado. Ismerem azt az embert, aki

belépett.

(Ezt a mondatot nem lehet így fogalmazni: Conozco al hombre quien ha entrado.)

Többnyire elöljáró nélküli que vezeti be az i d ő t  vagy helyet j mondatrészre vonatkozó mellékmondatot.

e l ö l ő 

f ő m o n d a t i 

Hace tiempo que no nos vemos. (des de que helyett) Jó ideje nem

láttuk egymást.

Un día que le vi me dijo .. (en que helyett) Egyik nap, amikor ta151

lálkoztunk, azt mondta nekem...

Subjuntivo használatos akkor is, ha f ő m o n d a t  állítmánya érzel met vagy kételyt fejez ki, illetve, ha valamely gondolatot gondolatot,, véleményt k i f e j e z ő  ige tagadó alakja.

(Nos) hemos comido las manzanas, que estaban maduras. Meget-

tük az almákat, amelyek (mind) érettek voltak.

Vds. Nem problémákat, amelyek önöket foglaikoztatták.

No conozco los problemas que han preocupado

Siento mucho que no haya venido. Nagyon sajnálom, hogy nem

ismerem azokat

No creo que sea tan fácil. Nem hiszem, hogy olyan

EI ministra de Información y Turismo emprendió viaje a Buenos Aires, donde fue recibido por su colega argentino. A tájékoztatási

jött el.

k ö n n y ű 

lenne.

idegenforgalmi miniszter Buenos Airesbe utazott, ahol argentin kollégája fogadta. és

j e l z ő i 

mellékmondat

Leggyakoribb k ö t ő s z a v a i  vonatkozó névmások, illetve vonatkozó que, quien, el cual, la cual, cual, el é r t e l m ű  határozószók, mint que, la que, 10 que, cuanto, cuyo, donde, cuando és ezeknek elöljárós változatai (de que, quien, hasta donde stb.), amelyek egyben azt is jelzik, hogy m i n ő s é g - ,  mennyiség- vagy b i r t o k o s j e l z ő i  mellékmondat rói van-e szó. Vendieron la casa en que vivo. Eladták

házat, amelyben lakom. Te vagy az az ember,

que helyett el cual, la cual, 10 cual, illetve el que, la que, 10 que akkor használatos, ha pontosabban akarjuk meghatározni azt a fogaI mat, amelyre utal; például olyan esetekben, amikor a mellékmondat nem közvetlenül az után a mondatrész után következik, amelyet b ő v e b b e n  hivatott kifejteni. A hím- és n ő n e m ű  alakok személyekre vagy dolgokra, a semleges alakok elvont fogalmakra vagy egy egész mondatra vonatkoznak. Encontramos a los chicos en el vestíbulo, los cuales ya estaban a punto de salir. fiúkat az e l ő c s a r n o k b a n  taiáltuk, már éppen ki

Tú eres el hombre a quien andaba buscando.

akit kerestem. Me

akartak menni.

asombra la facilidad con que hablas el castellano. Csodálom,

He escrito a la hija del senor Martínez, la cual está enferma. írtam

hogy milyen könnyedén beszélsz spanyolul.

quien csak személyre; a que, el cual, cuyo viszont személyre és tárgyra egyaránt vonatkozhat. Elöljáró után azonban a que csak tárgy tárgyra ra utalhat. A spanyol nyelvtan a j e l z ő i  mellékmondatok körében két nagy csoportot különböztet me meg: g: magyarázó és megszorító é r t e l m ű  mellékmondatokat. Az e l ő b b i e k  lazán kapcsolódnak a f ő m o n d a t h o z ,  amelynek értelme nélkülük is változatlan lenne, az utóbbiak azonban lényegesen módosítják, s z ű k í t i k  f ő m o n d a t n a k ,  illetve annak a mondati mondatrésznek az értelmét, amelyre vonatkoznak. A meg szorító é r t e l m ű  mellékmondatok v e s s z ő  nélkül kapcsolódnak a mondathoz, a magyarázó magyarázó mellékmondatokat pedig mindig v e s s z ő  vá lasztja el t ő l e . 

Martínez úr lányának, aki beteg.

Az el cual, la cual, 10 cual és az el que, la que, 10 que azonban csak a magyarázó é r t e l m ű  mellékmondatokban helyettesítheti a que k ö t ő s z ó t ,  a megszorító é r t e l m ű e k b e n  nem. Az elöljáró nélküli quien szintén csak magyarázó é r t e l m ű  mellékmondatokat vezethet be. Conozco al hombre que ha entrado. Ismerem azt az embert, aki

belépett.

(Ezt a mondatot nem lehet így fogalmazni: Conozco al hombre quien ha entrado.)

Többnyire elöljáró nélküli que vezeti be az i d ő t  vagy helyet j mondatrészre vonatkozó mellékmondatot.

Hace tiempo que no nos vemos. (des de que helyett) Jó ideje nem

(Nos) hemos comido las manzanas que estaban maduras. Megettük azokat az almákat, amelyek érettek voltak (de volt voltak ak éretlene is).

láttuk egymást.

Un día que le vi me dijo .. (en que helyett) Egyik nap, amikor ta151

lálkoztunk, azt mondta nekem...

15

Az el cual és az el que (valamint k ü l ö n b ö z ő  n e m ű  változataik) különösen por és sin elöljárók után használatosak az e g y s z e r ű  qu helyett. Az el cual gyakoribb és választékosabb, mint az el que.

Esta novela es su única obra que no haya leído. Ez regény az egyetlen m ű v e amelyet ne olvastam. lTendrás aquí algún sitio donde pueda guardar bicicleta? Van kerékpáromat?

Me explicó las razones por las cuales (vagy: las que) se decidió.

Megmagyarázza nekem azokat az okokat, amelyek miatt elhatároz ta magát. Estaba bastante lejos la ciudad hacia la cual marchaba el ejército. A város, amely felé sereg vonult, elég messze volt. Es el edificio de Correos frente al cual me estaba esperando mi posta épülete az, amellyel szemben várt engem bará amigo. tom.

que ritkán lehet semleges j használatos.

e l e n t é s ű . 

Helyette 10 cual vagy

10

qu

Le presté todos mis libros, 10 cual le permitió prepararse bien. Minden könyvem kölcsönadtam neki, ami l e h e t ő v é  tette, hogy jól felkészüljön.

A cuantó-val bevezetett m e n n y i s mondatban többnyire a tanto vagy

mellékmondatokra a todo utal, de el is maradhatnak.

é g j e l z ő i 

Muchachos, hay tanta fruta cuanta queráis. Fiúk, annyi gyümölcs van, amennyit csak akartok. akartok.

j e l z ő i  mellékmondatot is lehet elöljáró zettel tömöríteni.

f ő n é v i 

igeneves szerke-

En el momento de cruzar la aven da los dos coches chocaron (a 'cuando cruz cruzaron aron la avenida' helyett). Mikor ké kocsi keresztezte az utat, összeütközött. j e l z ő i 

Vi

mellékmondatot gerundio is rövidítheti.

una muchacha cogiendo flores ('que cogí flores' helyett). Lát-

tam egy lányt, aki virágot szedett.

A határozói mellékmondatok határozói határo zói me llékmon datok feloszt felosztása ása megeg yezik a határozóké val. helyhatározói mel lékmondat a) A helyhatározói K ö t ő s z a v a i 

donde, adonde, de donde, en do de

hacia don de,

por donde.

Vaciaron el dinero, todo cuanto había en la cartera. A tárcából minden pénzt kiürítettek, ami csak benne volt.

Los turistas lIegaron hasta donde ya no había vegetación. A turisták egészen odáig mentek, ahol már ne volt növényzet.

Vagy:

Se encontraron allí donde se habían visto po

Muchachos, hay cuanta fruta queráis.

találkoztak, ahol

Vaciaron cuanto dinero había en la cartera.

Iban Iba n por don de p odían. Arra mentek, amerre tudtak.

j e l z ő i  mellékmonda tok igei állítmánya állítmánya többnyire k i j e l e n t ő  mód ban áll, de subjuntivót használunk azokban amellékmondatokban, amelyek a f ő m o n d a t  f e l s ő f o k ú ,  tagadó, kizáró vagy határozatlan j e l e n t é s ű  mondatrészére vonatkoznak.

Este es el coche más rápido que haya habido en la ciudad. Ez leggyorsabb kocsi, ami valaha is volt városban.

15

e l ö l ő 

f ő m o n d a t i 

b) Az

i d ő h a t á r o z ó i 

e l ő s z ö r 

primera yez. Ott

látták egymást.

mellékmondat

Az i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondat a f ő m o n d a t h o z  képest egyide

fejezhet ki. cuando, mientras, mientras que, mientras tanto, en tanto que, tanto ... cuanto cuanto,, cua nto, entretanto que.

j ű s é g e t , 

illetve

e l ő -

vagy

u t ó i d e j ű s é g e t 

E g y i d e j ű s é g e t  k i f e j e z ő  k ö t ő s z ó k : 

Cuando Ilegamos al altiplano había un viento mu fennsíkra értünk, nagyon e r ő s  szél volt

fuerte. Amikor 153

Az el cual és az el que (valamint k ü l ö n b ö z ő  n e m ű  változataik) különösen por és sin elöljárók után használatosak az e g y s z e r ű  qu helyett. Az el cual gyakoribb és választékosabb, mint az el que.

Esta novela es su única obra que no haya leído. Ez regény az egyetlen m ű v e amelyet ne olvastam. lTendrás aquí algún sitio donde pueda guardar bicicleta? Van kerékpáromat?

Me explicó las razones por las cuales (vagy: las que) se decidió.

Megmagyarázza nekem azokat az okokat, amelyek miatt elhatároz ta magát. Estaba bastante lejos la ciudad hacia la cual marchaba el ejército. A város, amely felé sereg vonult, elég messze volt. Es el edificio de Correos frente al cual me estaba esperando mi posta épülete az, amellyel szemben várt engem bará amigo. tom.

que ritkán lehet semleges j használatos.

e l e n t é s ű . 

Helyette 10 cual vagy

10

qu

f ő n é v i 

igeneves szerke-

En el momento de cruzar la aven da los dos coches chocaron (a 'cuando cruz cruzaron aron la avenida' helyett). Mikor ké kocsi keresztezte az utat, összeütközött. j e l z ő i 

Vi

mellékmondatot gerundio is rövidítheti.

una muchacha cogiendo flores ('que cogí flores' helyett). Lát-

tam egy lányt, aki virágot szedett.

Le presté todos mis libros, 10 cual le permitió prepararse bien. Minden könyvem kölcsönadtam neki, ami l e h e t ő v é  tette, hogy jól felkészüljön.

A cuantó-val bevezetett m e n n y i s mondatban többnyire a tanto vagy

j e l z ő i  mellékmondatot is lehet elöljáró zettel tömöríteni.

mellékmondatokra a todo utal, de el is maradhatnak.

é g j e l z ő i 

Muchachos, hay tanta fruta cuanta queráis. Fiúk, annyi gyümölcs van, amennyit csak akartok. akartok.

A határozói mellékmondatok határozói határo zói me llékmon datok feloszt felosztása ása megeg yezik a határozóké val. helyhatározói mel lékmondat a) A helyhatározói donde, adonde, de donde, en do de


hacia don de,

por donde.

Vaciaron el dinero, todo cuanto había en la cartera. A tárcából minden pénzt kiürítettek, ami csak benne volt.

Los turistas lIegaron hasta donde ya no había vegetación. A turisták egészen odáig mentek, ahol már ne volt növényzet.

Vagy:

Se encontraron allí donde se habían visto po

Muchachos, hay cuanta fruta queráis.

találkoztak, ahol

Vaciaron cuanto dinero había en la cartera.

Iban Iba n por don de p odían. Arra mentek, amerre tudtak.

j e l z ő i  mellékmonda tok igei állítmánya állítmánya többnyire k i j e l e n t ő  mód ban áll, de subjuntivót használunk azokban amellékmondatokban, amelyek a f ő m o n d a t  f e l s ő f o k ú ,  tagadó, kizáró vagy határozatlan j e l e n t é s ű  mondatrészére vonatkoznak.

Este es el coche más rápido que haya habido en la ciudad. Ez leggyorsabb kocsi, ami valaha is volt városban.

b) Az


e l ő s z ö r 

primera yez. Ott

látták egymást.

mellékmondat

Az i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondat a f ő m o n d a t h o z  képest egyide

fejezhet ki. cuando, mientras, mientras que, mientras tanto, en tanto que, tanto ... cuanto cuanto,, cua nto, entretanto que.

j ű s é g e t , 

illetve

e l ő -

vagy

u t ó i d e j ű s é g e t 

E g y i d e j ű s é g e t  k i f e j e z ő  k ö t ő s z ó k : 

Cuando Ilegamos al altiplano había un viento mu fennsíkra értünk, nagyon e r ő s  szél volt

fuerte. Amikor 153

15

Mientras duró la fiesta nadie se acordó de sus penas. Amíg az ünnep tartott, senki sem emlékezett gondjaira. En tanto que tengas dinero tendrás muchos amigos. Amíg pénzed van, sok barátod lesz.

E g y i d e j ű s é g e t 

fejez ki


nélküli gerundióval rövidített mel-

lékmondat is. Salí la ca lllle, e, dejando en ca sa a mi hermano. A fivéremet otthon hagyva, kimentem az utcára. Entrando el profesor, todos se levantaron. Mikor tanár belépett, mindnyájan felálltak.

képest u t ó i d e j ű  mellékmondatot antes (de) que vezeti be, s ilyenkor amellékmondatban subjuntivót használunk. f ő m o n d a t h o z 

Antes que te cases, mira

10

que haces.

M i e l ő t t 

dold meg, mit teszel. Antes que tú salgas estaré yo de vuelta.

jövök.

megházasodsz, gon-

M i e l ő t t 

elindulnál, vissza-

fejezik ki: en cuanto, apenas ... cuando, aún apenas, aún no no bien, ya que, luego que, así que, tan pronto como stb. A közvetlen

En

cuanto

10

e l ő i d e j ű s é g e t 

k ö v e t k e z ő  k ö t ő s z a v a k 

vea le daré un abrazo. Mihelyt meglátom, megölelem.

Así que yo vuelva, te irás. Mihelyt visszatérek, te el fogsz menni.

No bien dejó de Ilover salimos a la calle. Alighogy elállt az kimentünk az utcára A nem közvetlen


Te irás después que yo vuelva.

desde que

i d ő b e l i 

EI

después (de) que jelzi. i d ő b e l i 

végpontot, határt jelez. Desde que tiene un cargo elevado está intratable. Mióta magas

tisztsége van, beszélni sem lehet vele.

carta. a. Nyugtalan voltam, amíg Estuve intranquilo hasta que recibí tu cart

meg nem kaptam 15

leveled.

AI entrar el profesor los chicos estaban rinendo. Mikor

lépett,

fiúk verekedtek.

Quiero comprar algo antes de ir a casa.

M i e l ő t t 

akarok valamit.

tanár be-

hazamegyek, venni

Después de terminar la c1ase todos salieron. Mikor vége volt az

órának, mindenki kiment. E g y i d e j ű s é g 

esetén az


mellékmondatot gerundio is

rövidítheti. Conversando con él se me ocurrió una buena idea. Mikor vele egy jó gondolatom támadt.

beszéltem,

Viniendo de la estación me encontré con mi cunado. Mikor az

állomásról jöttem, találkoztam

sógorommal.

e s ő , 

fogsz menni miután én visszajöttem.

kiindulópontot, az hasta que pedig

Amint a fenti példákból is k i t ű n i k ,  az i d ő h a t á r o z ó i  mellékmonda tokban a subjuntivo igealakjai közeli vagy távolabbi, illetve meghatá rozatlan j ö v ő t  fejeznek ki a mellékmondatot b e v e z e t ő  k ö t ő s z ó n a k  m e g f e l e l ő e n .  k ö t ő s z a v a k  többnyire határozószók elöljárókkal vagy elöljárók nélkül, de többnyire a que k ö t ő s z ó  révén kapcsolódnak mellékmondathoz. f ő n é v i  igenévvel rövidített i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondatokban que k ö t ő s z ó  mindig lmarad. Az egyidejuséget ilyenkor a f ő n e v e s í tett igen igenév év n é v e l ő j é v e l  (el) összev összevont ont a elölj áró (al), az e l ő i d e j u s é g e t  después de vagyaluego de, az utóidejuséget pedig az antes de jelöli.

mellékm ondat c) A módhatározói mellékmondat K ö t ő s z a v a i  como, según (que), conforme, del modo que/como, de la manera que/como, tal y como, como, según y como, com si, 10 mismo que si, igual que si, cual si.

Trabaja como un adulto.

Úgy dolgozik, mint egy f

e l n ő t t . 

acostaré acost aré tempran o, según me aconsejó el médico. Korán fogok lefeküdni ahogy az orvos tanácsolta nekem. Me

Quier o estudia el espanol de la manera que tú me explicaste. Úgy

akarok spanyolul tanulni, ahogy te nekem elmagyaráztad.

15

Mientras duró la fiesta nadie se acordó de sus penas. Amíg az ünnep tartott, senki sem emlékezett gondjaira. En tanto que tengas dinero tendrás muchos amigos. Amíg pénzed van, sok barátod lesz.

E g y i d e j ű s é g e t 

fejez ki

nélküli gerundióval rövidített mel-


lékmondat is. Salí la ca lllle, e, dejando en ca sa a mi hermano. A fivéremet otthon hagyva, kimentem az utcára. Entrando el profesor, todos se levantaron. Mikor tanár belépett, mindnyájan felálltak.

képest u t ó i d e j ű  mellékmondatot antes (de) que vezeti be, s ilyenkor amellékmondatban subjuntivót használunk. f ő m o n d a t h o z 

Antes que te cases, mira

10

que haces.

M i e l ő t t 

dold meg, mit teszel. Antes que tú salgas estaré yo de vuelta.

megházasodsz, gon-

M i e l ő t t 

jövök.

elindulnál, vissza-

fejezik ki: en cuanto, apenas ... cuando, aún apenas, aún no no bien, ya que, luego que, así que, tan pronto como stb. A közvetlen

En

cuanto

10


k ö v e t k e z ő  k ö t ő s z a v a k 

vea le daré un abrazo. Mihelyt meglátom, megölelem.

Así que yo vuelva, te irás. Mihelyt visszatérek, te el fogsz menni.

No bien dejó de Ilover salimos a la calle. Alighogy elállt az kimentünk az utcára A nem közvetlen


Te irás después que yo vuelva.

desde que

EI

después (de) que jelzi. i d ő b e l i 

végpontot, határt jelez. Desde que tiene un cargo elevado está intratable. Mióta magas

tisztsége van, beszélni sem lehet vele.

carta. a. Nyugtalan voltam, amíg Estuve intranquilo hasta que recibí tu cart

meg nem kaptam

tanár be-

AI entrar el profesor los chicos estaban rinendo. Mikor

lépett,

fiúk verekedtek.

Quiero comprar algo antes de ir a casa.

M i e l ő t t 

akarok valamit.

hazamegyek, venni

Después de terminar la c1ase todos salieron. Mikor vége volt az

órának, mindenki kiment. E g y i d e j ű s é g 

esetén az


mellékmondatot gerundio is

rövidítheti. Conversando con él se me ocurrió una buena idea. Mikor vele egy jó gondolatom támadt.

beszéltem,

Viniendo de la estación me encontré con mi cunado. Mikor az

állomásról jöttem, találkoztam

sógorommal.

e s ő , 

fogsz menni miután én visszajöttem.

kiindulópontot, az hasta que pedig

i d ő b e l i 

Amint a fenti példákból is k i t ű n i k ,  az i d ő h a t á r o z ó i  mellékmonda tokban a subjuntivo igealakjai közeli vagy távolabbi, illetve meghatá rozatlan j ö v ő t  fejeznek ki a mellékmondatot b e v e z e t ő  k ö t ő s z ó n a k  m e g f e l e l ő e n .  k ö t ő s z a v a k  többnyire határozószók elöljárókkal vagy elöljárók nélkül, de többnyire a que k ö t ő s z ó  révén kapcsolódnak mellékmondathoz. f ő n é v i  igenévvel rövidített i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondatokban que k ö t ő s z ó  mindig lmarad. Az egyidejuséget ilyenkor a f ő n e v e s í tett igen igenév év n é v e l ő j é v e l  (el) összev összevont ont a elölj áró (al), az e l ő i d e j u s é g e t  después de vagyaluego de, az utóidejuséget pedig az antes de jelöli.

leveled.

mellékm ondat c) A módhatározói mellékmondat K ö t ő s z a v a i  como, según (que), conforme, del modo que/como, de la manera que/como, tal y como, como, según y como, com si, 10 mismo que si, igual que si, cual si.

Trabaja como un adulto.

Úgy dolgozik, mint egy f

e l n ő t t . 

acostaré acost aré tempran o, según me aconsejó el médico. Korán fogok lefeküdni ahogy az orvos tanácsolta nekem. Me

Quier o estudia el espanol de la manera que tú me explicaste. Úgy

akarok spanyolul tanulni, ahogy te nekem elmagyaráztad.

15

15

III A si-vel alkotott TIVO

k ö t ő s z ó k

IMPERFEcTo-ban áll.

után a mellékmondat állítmánya

Se alegrará como si fuese verdad.

lenne.

SUBJUN-

Úgy fog örülni mintha igaz

Dio un salto como si le hubiera picado una víbora. volna meg.

mintha egy vipera csípte

Úgy ugrott föl,

A módhatározói mellékmondatok viszonylag ritka f ő n é v i  igeneves változataiban k ö t ő s z ó  nincs, f ő n é v i  igenév elé pedig elöljáró kerül. Estaba leyendo sin comprender ni una palabra. Olvastam anélkül, hogy egy szót is értettem volna.

Sokkal Sok kal gyakoribbak módhatározó módhatározóii mellékmondatok participióval vagy gerundióval rövidített változatai. Sentado en una silla empezó a leer el periódico. Egy széken ülve

újságot.

elkezdte olvasni az

Iban por la calle discutiendo en alta voz.

utcán.

mentek az

Hangosan vitatkozva

Queremos dar el premio a quien

dijat, aki megérdemli.

10

merezca. Annak

Ya no había comida para los que venían más tarde.

akik

k é s ő b b 

jöttek.

akarjuk adni

Már nem volt

e) Az okhatározói mellékmondat K ö t ő s z a v a i 

porque, puesto que, ya que, como,

k e z d ő d ő  e z d ő d ő e k

causa de, pues.

mellékmondatok mindig a f ő m o n d a t  e l ő t  pedig mindig a f ő m o n d a t  mögött állnak.

Como no había público, suspendieron la representación. nem volt közönség, felfüggesztetté az e l ő a d á s t .  Ya que me tratas mal, no esperes que vuelva.

velem, ne várd, hogy visszajöjjek.

15

f ő n é v i 

ban a causa

aseguran algo habrá de verdad.

Mivel bizonygat-

igenéwel rövidített okhatároz okhatározói ói mellékmondatot általáde, por vagy de vezeti be.

Este hombre no me resulta simpático por hablar siempre mal de sus conocidos. Ez az ember nem rokonszenves nekem, mert mindig rosszat beszél az i s m e r ő s e i  r ő l . 

Parecían muy cansados por haber viajado toda la noche. Nagyon

fáradtaknak látszottak, mivel egész éjjel utaztak.

A participióval és datok is gyakoriak.

gerundióval rövidített okhatározói mellékmon-

Agotado del todo, ya no podía alcanzar la cima.

volt merülve,

már nem tudta elérni csúcsot.

Mivel teljesen ki

Estando en el extranjero, no recibió mi carta a tiempo.

földön volt, nem kapta meg idejéb idejében en Leggyakoribb

A részeshatározói mellékmondatokat a vagy para elöljáróval elláveze ve ze be. tott vonatkozó névmás - que, quien, el cua/, el que stb.

como-val porque-val k

10

levelem.

Mivel kül-

cél határozói mellékmondat

d) A részeshatározói részeshatározói mellékmo ndat

ennivaló azoknak,

Puesto que así

ják, hogy így van, valami igazság lesz benne.

t , 

Mivel

Mivel rosszul bánsz

nera que,

k ö t ő s z a v a i 

fin de que.

para que,

que,

de modo que, de

célhatározói mondat többnyire a f ő m o n után következik. Igei állítmánya mindig subjuntivóban áll, mert j i d e j ű  és nem bizonyosan b e k ö v e t k e z ő  cselekvésre utal.

ma d a t  ö v ő 

Le explico todo eso para que pueda orientarse con facilidad. Azért magyarázom el neki mindezt, hogy könnyen tudjon tájékozódni. Vengo a que me paguen. Azért jövök, hogy fizessenek nekem. A fin de que nadie me molestase, cerré la puerta. Bezártam kaput, hogy senki se zavarjon.

határozói ozói mellékmondatot tö bbf ő n é v i  igenéwel rövidített cél határ nyire para, ritkábban por, a, fin de vezeti be. Hay que trabajar para vivir. Dolgozni

kell, hogy éljen

az ember.

Vinieron a divertirse. Azért jöttek, hogy szórakozzanak. Se retira retiraron ron a dorm ir un poco.

janak.

Visszavonultak, hogy egy kicsit alud15

III A si-vel alkotott TIVO

k ö t ő s z ó k

IMPERFEcTo-ban áll.

után a mellékmondat állítmánya

Se alegrará como si fuese verdad.

lenne.

Úgy fog örülni mintha igaz

Dio un salto como si le hubiera picado una víbora. volna meg.

mintha egy vipera csípte

Puesto que así

SUBJUN-

Úgy ugrott föl,

f ő n é v i 

ban a causa

Sokkal Sok kal gyakoribbak módhatározó módhatározóii mellékmondatok participióval vagy gerundióval rövidített változatai.

újságot.

Iban por la calle discutiendo en alta voz.

utcán.

mentek az

A participióval és datok is gyakoriak.

Queremos dar el premio a quien

dijat, aki megérdemli.

Agotado del todo, ya no podía alcanzar la cima.

volt merülve,

már nem tudta elérni csúcsot.

Mivel teljesen ki

Estando en el extranjero, no recibió mi carta a tiempo.

földön volt, nem kapta meg idejéb idejében en Leggyakoribb

10

merezca. Annak

Ya no había comida para los que venían más tarde.

akik

k é s ő b b 

jöttek.

akarjuk adni

nera que,

levelem.

Mivel kül-

porque, puesto que, ya que, como,

k e z d ő d ő  e z d ő d ő e k

causa de, pues.

Como no había público, suspendieron la representación. nem volt közönség, felfüggesztetté az e l ő a d á s t .  Ya que me tratas mal, no esperes que vuelva.

velem, ne várd, hogy visszajöjjek.

t , 

para que,

que,

de modo que, de

d a t  ö v ő 

határozói ozói mellékmondatot tö bbf ő n é v i  igenéwel rövidített cél határ nyire para, ritkábban por, a, fin de vezeti be. Hay que trabajar para vivir. Dolgozni

Mivel

kell, hogy éljen

az ember.

Vinieron a divertirse. Azért jöttek, hogy szórakozzanak. Se retira retiraron ron a dorm ir un poco.

Mivel rosszul bánsz

janak.

Visszavonultak, hogy egy kicsit alud-

15

15

gY A feltételes mellékmondat

h) A hasonlító mellékmondat

K ö t ő s z a v a  általában si, de lehet még: como, cuando, siempre que, ya que, con tal de que, con que stb. Igei állítmánya állhat indica-

A hasonlító mellékmondatok valamely fokát hasonlítják össze. K ö t ő s z a v a i 

vagy subjuntivóban. k e t t ő  között annyi a különbség, hogy esetben n - mint a mag magyar yarban ban is a fel felté téte te kétséges volta az utóbbi esetbe fokozottabban ju kifejezésre. A mellékmondat állítmánya j ö v ő  i d ő b e n ,  feltételes módban és subjuntivo jelen idejében nem állhat. Leggyakrabban presente de indicativóban vagy imperfecto, illetve pluscuamperfecto de subjun tivóban használatos. tivóban

e g y e n l ő s é g 

magasabb fok esetén

Ha van/Ha lesz i d ő m ,  meglátogatlak. Si tuviera tiempo iría a verte. Ha lenne i d ő m ,  meglátogatnálak. Si hubiera tenido tiemp o habrí (vagy: hubiera, vagy: hubiese) ido verte. Ha lett volna i d ő m meglátogattalak volna.

alacsonyabb fok esetén

verte. Ha lenne

A feltételes mellékmondatok f ritkábban con elöljáró vezeti be.

ő n é v i 

i d ő m , 

De Ilover todo el día así, no sé qué vamos

így esik, nem tudom, mit csinálunk.

no ser cierta la noticia, podríamos volver

lenne igaz, hazamehetnénk.

vagy de,

Ha

hír nem

Con pagarle la mitad, se conformaría por ahora. Ha kifizetnék neki

felét, azzal most megelégedne.

feltétele felt ételes s mellékmondatot is rövidítheti gerundio. Trabajando todos,

zunk,

10

acabaremos pronto. Ha mindnyájan dolgo-

gyorsan befejezzük.

tal ... cual/como

m i n ő s é g 

tanto } ... cuanto todo tanto (tan) tal ... como

más .. que/de középfokú j

e l z ő  ... que/de menos ... que/de középfokú j e l z ő  ... que/de

nek látszott.

María es más hermosa que su hermana. Mária szebb, mint Az

e g y e n l ő s é g e t  k i f e j e z ő 

t ő s z a v a k  e l s ő 

tagja

hasonlító mondatok esetében a páros köelmaradhat.

tató ahogy vártuk. i)

n ő v é r e

f ő m o n d a t b ó l 

La película es divertida como esperábamos.

hacer. Ha egész nap casa.

mennyiség

kislány olyan volt, ahogy magamnak elképzeltem. No es tan tonto como parecía. Nem olyan ostoba, mint amilyen-

meglátogatnálak.

igeneves változatát

vagy

Aquella muchacha era tal cual me la había imaginado. Az

A beszélt nyelvben a subjuntivo imperfecto és pluscuamperfecto helyett gyakran indicativo imperfecto illetve pluscuamperfecto használatos. Si tenía tiempo iba

esetén

m i n ő s é g 

mennyiség

Si tengo tiempo iré a verte.

film olyan szórakoz-

A következményes mellékmondat

Que k ö t ő s z ó  kapcsolja f ő m o modo, de manera, así, de forma, ez az utalás el is maradhat.

amelyben tan (to), tal, de utal mellékmondatra, de

n d a t h o z , 

en grado

Había tanta gente que no podíamos entrar. Annyian

nem tudtunk bemenni EI

libro tenía tan poco interés que

10

dejé

olyan kevéssé volt érdekes, hogy olvasását

Habla (de tal modo) que maravilla a todos.

denkit csodálatba ejt. 15

ma

Le explico todo eso para que pueda orientarse con facilidad. Azért magyarázom el neki mindezt, hogy könnyen tudjon tájékozódni. Vengo a que me paguen. Azért jövök, hogy fizessenek nekem. A fin de que nadie me molestase, cerré la puerta. Bezártam kaput, hogy senki se zavarjon.

Már nem volt

mellékmondatok mindig a f ő m o n d a t  e l ő t  pedig mindig a f ő m o n d a t  mögött állnak.

k ö t ő s z a v a i 

fin de que.

célhatározói mondat többnyire a f ő m o n után következik. Igei állítmánya mindig subjuntivóban áll, mert j i d e j ű  és nem bizonyosan b e k ö v e t k e z ő  cselekvésre utal.

e) Az okhatározói mellékmondat K ö t ő s z a v a i 

gerundióval rövidített okhatározói mellékmon-

cél határozói mellékmondat

A részeshatározói mellékmondatokat a vagy para elöljáróval elláveze ve ze be. tott vonatkozó névmás - que, quien, el cua/, el que stb.

como-val porque-val k

igenéwel rövidített okhatároz okhatározói ói mellékmondatot általáde, por vagy de vezeti be.

fáradtaknak látszottak, mivel egész éjjel utaztak.

Hangosan vitatkozva

d) A részeshatározói részeshatározói mellékmo ndat

ennivaló azoknak,

Mivel bizonygat-

Parecían muy cansados por haber viajado toda la noche. Nagyon

Sentado en una silla empezó a leer el periódico. Egy széken ülve

elkezdte olvasni az

aseguran algo habrá de verdad.

Este hombre no me resulta simpático por hablar siempre mal de sus conocidos. Ez az ember nem rokonszenves nekem, mert mindig rosszat beszél az i s m e r ő s e i  r ő l . 

A módhatározói mellékmondatok viszonylag ritka f ő n é v i  igeneves változataiban k ö t ő s z ó  nincs, f ő n é v i  igenév elé pedig elöljáró kerül. Estaba leyendo sin comprender ni una palabra. Olvastam anélkül, hogy egy szót is értettem volna.

10

ják, hogy így van, valami igazság lesz benne.

voltak, hogy

medio leer. A könyv

felénél abbahagytam. Úgy beszél, hogy min159

gY A feltételes mellékmondat

h) A hasonlító mellékmondat

általában si, de lehet még: como, cuando, siempre que, ya que, con tal de que, con que stb. Igei állítmánya állhat indicativóban vagy subjuntivóban. k e t t ő  között annyi a különbség, hogy esetben n - mint a mag magyar yarban ban is a fel felté téte te kétséges volta az utóbbi esetbe fokozottabban ju kifejezésre. A mellékmondat állítmánya j ö v ő  i d ő b e n ,  feltételes módban és subjuntivo jelen idejében nem állhat. Leggyakrabban presente de indicativóban vagy imperfecto, illetve pluscuamperfecto de subjun tivóban használatos.

A hasonlító mellékmondatok valamely fokát hasonlítják össze. K ö t ő s z a v a i 

Ha van/Ha lesz i d ő m ,  meglátogatlak. Si tuviera tiempo iría a verte. Ha lenne i d ő m ,  meglátogatnálak. Si hubiera tenido tiemp o habrí (vagy: hubiera, vagy: hubiese) ido verte. Ha lett volna i d ő m meglátogattalak volna.

középfokú j

K ö t ő s z a v a 

e g y e n l ő s é g 

magasabb fok esetén alacsonyabb fok esetén

A feltételes mellékmondatok f ritkábban con elöljáró vezeti be.

ő n é v i 

i d ő m , 

De Ilover todo el día así, no sé qué vamos

így esik, nem tudom, mit csinálunk.

no ser cierta la noticia, podríamos volver

casa.

Ha

vagy de,

hír nem

felét, azzal most megelégedne.

zunk,

Az

e g y e n l ő s é g e t  k i f e j e z ő 

t ő s z a v a k  e l s ő 

tagja

... que/de

menos ... que/de középfokú j e l z ő  ... que/de

acabaremos pronto. Ha mindnyájan dolgo-

gyorsan befejezzük.

hasonlító mondatok esetében a páros köelmaradhat.

film olyan szórakoz-

La película es divertida como esperábamos.

tató ahogy vártuk. i)

n ő v é r e

f ő m o n d a t b ó l 

A következményes mellékmondat

Que k ö t ő s z ó  kapcsolja f ő m o modo, de manera, así, de forma, ez az utalás el is maradhat.

feltétele felt ételes s mellékmondatot is rövidítheti gerundio. 10

e l z ő 

María es más hermosa que su hermana. Mária szebb, mint

Con pagarle la mitad, se conformaría por ahora. Ha kifizetnék neki

Trabajando todos,

más .. que/de

nek látszott.

hacer. Ha egész nap

lenne igaz, hazamehetnénk.

tanto } ... cuanto todo tanto (tan) tal ... como

kislány olyan volt, ahogy magamnak elképzeltem. No es tan tonto como parecía. Nem olyan ostoba, mint amilyen-

meglátogatnálak.

igeneves változatát

mennyiség

Aquella muchacha era tal cual me la había imaginado. Az

A beszélt nyelvben a subjuntivo imperfecto és pluscuamperfecto helyett gyakran indicativo imperfecto illetve pluscuamperfecto használatos.

verte. Ha lenne

vagy

tal ... cual/como

m i n ő s é g 

mennyiség

Si tengo tiempo iré a verte.

Si tenía tiempo iba

esetén

m i n ő s é g 

amelyben tan (to), tal, de utal mellékmondatra, de

n d a t h o z , 

en grado

Había tanta gente que no podíamos entrar. Annyian

nem tudtunk bemenni EI

libro tenía tan poco interés que

10

dejé

olyan kevéssé volt érdekes, hogy olvasását

Habla (de tal modo) que maravilla a todos.

denkit csodálatba ejt.

voltak, hogy

medio leer. A könyv

felénél abbahagytam. Úgy beszél, hogy min159

15

j)

m e g e n g e d ő  mellékmondat K ö t ő s z a v a i 

que.

f ő n é v i 

aunque, si bien, ya que,

pesar de que, siquiera, bien

igeneves

m e g e n g e d ő 

mellékmondatot con vezeti be.

Con estudiar día y noche no sabe nada. Bár éjjel-nappal tanul,

nem tud semmit.

Yo diré la verdad aunque usted no igazat, ha ön nem is akarja.

10

quiera. Én megmondom az

iEscríbeme siquiera una vez al ario! Ha többször nem is, évente

legalább egyszer írj!

Si bien la ocasión no era oportuna, quise probar mi suerte. Bár az

alkalom nem volt

k e d v e z ő , 

próbára tettem

Si bien participio szerkezettel szintén lehet mondatot rövidíten


mellék

Los futbolistas, si bien agotados, estaban muy alegres. A játékosok, bár ki voltak merülve, nagyon örültek.

szerencsémet.

mellékmondat állítmánya indicativóban vagy sub juntivóban áll aszerint, hogy valóságos vagy csak feltételezett nehéz ségre, akadályra utal-e. m e g e n g e d ő 

Aunque hace mal tiempo, saldré. Bár rossz

hazulról.

i d ő 

van, elmegyek

Aunque haga mal tiempo, said ré. Elmegyek hazulról, ha rossz lesz is. Gyakori m e g e n g e d ő  szerkezet: por igei állítmány subjuntivóban.

que

Por mucho que

10

i d ő 

határozó vagy melléknév

repita, no puede aprenderlo. Bármennyit is is-

métli, nem tudja megtanulni.

Por más que hable, no le hacen caso. Bármennyit is beszél, nem figyelnek rá. Por bueno que sea, no le quieren. Bármennyire is jó, nem szeretik.

Szintén gyakori


szerkezet az aun

gerundio.

Aun estudiando mucho no podrá aprenderlo. Még ha sokat tanul,

akkor sem tudja megtanulni.

gerundio önállóan is rövidíthet


mellékmondatot.

Siendo muy divertida la película, pocos la han visto. Bár nagyon film, kevesen látták.

szórakoztató volt

16

161

j)

m e g e n g e d ő  mellékmondat K ö t ő s z a v a i 

que.

f ő n é v i 

aunque, si bien, ya que,

pesar de que, siquiera, bien

igeneves


mellékmondatot con vezeti be.

Con estudiar día y noche no sabe nada. Bár éjjel-nappal tanul,

nem tud semmit.

Yo diré la verdad aunque usted no igazat, ha ön nem is akarja.

10

quiera. Én megmondom az

iEscríbeme siquiera una vez al ario! Ha többször nem is, évente

legalább egyszer írj!

Si bien la ocasión no era oportuna, quise probar mi suerte. Bár az

alkalom nem volt

k e d v e z ő , 

próbára tettem

Si bien participio szerkezettel szintén lehet mondatot rövidíten


mellék

Los futbolistas, si bien agotados, estaban muy alegres. A játékosok, bár ki voltak merülve, nagyon örültek.

szerencsémet.

mellékmondat állítmánya indicativóban vagy sub juntivóban áll aszerint, hogy valóságos vagy csak feltételezett nehéz ségre, akadályra utal-e. m e g e n g e d ő 

Aunque hace mal tiempo, saldré. Bár rossz

i d ő 

hazulról.

van, elmegyek

Aunque haga mal tiempo, said ré. Elmegyek hazulról, ha rossz lesz is. Gyakori m e g e n g e d ő  szerkezet: por igei állítmány subjuntivóban.

que

Por mucho que

10

i d ő 

határozó vagy melléknév

repita, no puede aprenderlo. Bármennyit is is-

métli, nem tudja megtanulni.

Por más que hable, no le hacen caso. Bármennyit is beszél, nem figyelnek rá. Por bueno que sea, no le quieren. Bármennyire is jó, nem szeretik.

Szintén gyakori


szerkezet az aun

gerundio.

Aun estudiando mucho no podrá aprenderlo. Még ha sokat tanul,

akkor sem tudja megtanulni.

gerundio önállóan is rövidíthet


mellékmondatot.

Siendo muy divertida la película, pocos la han visto. Bár nagyon film, kevesen látták.

szórakoztató volt

16

161

SZÓALKOTÁS (LA FORMAClÓN DE PALABRAS)

'ellen': contracorriente ellenáramlat, contraespionaje kémel hárítás, contrarrevolución ellenforradalom

contra

des, de ún.

f o s z t ó k é p z ő : 

preciar megvet

deshacer szétszed, desmontar lebont, des-

entre 'közé, között': entretejer k ö z b e s z ő ,  entremeterse beavatkozik, entreacto színházi szünet, entresuelo félemelet újraegyesít A szókincs gyarapításának leggyakoribb módja a spanyolban a szóképzés. Természetesen mint minden más nyelvben a spanyol ban is vannak összetett szavak (pl. el mediodía dél, el tocadiscos lemezjátszó, la nomeolvides nefelejts) idegen és jövevényszavak (pl. el go/, el revólver, el ultimátum), valamint mozaikszavak (pl. RENFE Red Nacional de Ferrocarriles Espafioles, a spanyol állam vasutak).

szóképzés (La derivación) Történhet z ő k k e l 

e l ő k é p z ő k k e l 

(PREFlJos) és tulajdonképpeni vagy utókép

(SUFIJOS).

rehacer

reconstruir

sobre 'túl': sobrecargar túlterhel, salir k i t ű n i k 

reunir

felülkerekedik,

sub, so 'a 'al-, l-, alatt': subteniente alhadnagy, submarino tengeralattjáró, subconsciente tudatalatti, soterrar elföldel N é v s z ó k é p z ő k 

(Sufijos nominales) A tulajdonképpeni k é p z ő k e t  aszerint osztályozzuk, hogy milyen szófajú szavakat képezünk velük. Beszélhetünk hát f ő n é v - ,  mellék név- és i g e k é p z ő k r ő l .  Mivel a f ő n é v  és a melléknév közt sok esetben nehéz választóvonalat húzni (a melléknevek nagyon gyakran f ő n e v e  sülnek), egyetlen táblázatba foglaljuk össze a leggyakoribb f ő n é v - és m e l l é k n é v k é p z ő k e t . 

E l ő k é p z ő k 

(prefijos)

magyar i g e k ö t ő k é r e  emlékeztet. Az e l ő k é p z ő k  jelentése néha Nem egy közülük elöljárószó, amely jelentését e l ő k é p z ő k é n t  is meg ő r z i .  Használatuk korlátozott, csak néhány alkalmazható ma is új szavak alkotására. A legfontosabbak:

anteayer t e g n a p e l ő t t ,  antepenúltimo az utolsó e l ő t t i  e l ő t t  antecámara e l ő s z o b a  antifascista antimonárquico nes, antiaéreo légvédelmi con, co 'együtt': compadre atyafi, conciudadano polgártárs, con nacional honfitárs, condominio társasház, colaborar e g y ü t t m ű k ö d i k  a n t e 'e l ő t t ' :  l e v ő , 

16

163

'ellen': contracorriente ellenáramlat, contraespionaje kémel hárítás, contrarrevolución ellenforradalom

contra

SZÓALKOTÁS (LA FORMAClÓN DE PALABRAS)

des, de ún.

f o s z t ó k é p z ő : 

preciar megvet

deshacer szétszed, desmontar lebont, des-

entre 'közé, között': entretejer k ö z b e s z ő ,  entremeterse beavatkozik, entreacto színházi szünet, entresuelo félemelet

rehacer

újraegyesít A szókincs gyarapításának leggyakoribb módja a spanyolban a szóképzés. Természetesen mint minden más nyelvben a spanyol ban is vannak összetett szavak (pl. el mediodía dél, el tocadiscos lemezjátszó, la nomeolvides nefelejts) idegen és jövevényszavak (pl. el go/, el revólver, el ultimátum), valamint mozaikszavak (pl. RENFE Red Nacional de Ferrocarriles Espafioles, a spanyol állam vasutak).

szóképzés (La derivación) Történhet z ő k k e l 

e l ő k é p z ő k k e l 

(PREFlJos) és tulajdonképpeni vagy utókép

(SUFIJOS).

reconstruir

sobre 'túl': sobrecargar túlterhel, salir k i t ű n i k 

reunir

felülkerekedik,

sub, so 'a 'al-, l-, alatt': subteniente alhadnagy, submarino tengeralattjáró, subconsciente tudatalatti, soterrar elföldel N é v s z ó k é p z ő k 

(Sufijos nominales) A tulajdonképpeni k é p z ő k e t  aszerint osztályozzuk, hogy milyen szófajú szavakat képezünk velük. Beszélhetünk hát f ő n é v - ,  mellék név- és i g e k é p z ő k r ő l .  Mivel a f ő n é v  és a melléknév közt sok esetben nehéz választóvonalat húzni (a melléknevek nagyon gyakran f ő n e v e  sülnek), egyetlen táblázatba foglaljuk össze a leggyakoribb f ő n é v - és m e l l é k n é v k é p z ő k e t . 

E l ő k é p z ő k 

(prefijos)

magyar i g e k ö t ő k é r e  emlékeztet. Az e l ő k é p z ő k  jelentése néha Nem egy közülük elöljárószó, amely jelentését e l ő k é p z ő k é n t  is meg ő r z i .  Használatuk korlátozott, csak néhány alkalmazható ma is új szavak alkotására. A legfontosabbak:

anteayer t e g n a p e l ő t t ,  antepenúltimo az utolsó e l ő t t i  e l ő t t  antecámara e l ő s z o b a  antifascista antimonárquico nes, antiaéreo légvédelmi con, co 'együtt': compadre atyafi, conciudadano polgártárs, con nacional honfitárs, condominio társasház, colaborar e g y ü t t m ű k ö d i k  a n t e 'e l ő t t ' :  l e v ő , 

16

163

A leggyakorib

n é v s z ó k é p z ő k  k é p z ő 

k é p z ő 

-able -ible

-ada -ida

-anda

Az alapszó aja

ige

ige

ige

A képzett szó faja

melléknév

f ő n é v 

f ő n é v 

Példák

ino/vidab/e felejthetetlen, infa/ib/e csalhatatlan, osib/e lehetséges, corregib/e javítható entrada bejárat, sa/ida kijárat, Ilegada érkezés, comida tkezés, parada megálló importancia fontosság, estancia tartózkodás, distancia távolság

faja


Példák

-azo

f ő n é v 

f ő n é v 

canonazo ágyúlövés, sab/azo kardcsapás, frenazo fékezés

-dón

ige

f ő n é v 

repetición ismétlés, partición felosztás, naciona/ización államosítás, reunión g y ű l é s ,  rebe/ión lázadás

melléknév

f ő n é v 

bondad jóság, fe/icidad boldogság, seriedad komolyság, deportividad s p o r t s z e

-ión

-dad

-dor, -dora -or, -ora -tor, -tora

ige

f ő n é v 

és melléknév

trabajador dolgozó, inventor feltaláló, /ector olvasó, director igazgató

cantante énekes, dirigente v e z e t ő ,  asistente asszisztens, cortante éles, sorprendente m e g l e p ő ,  vivien te é l ő 

-ero, -era

f ő n é v 

f ő n é v 

cartero postás, caballero lovag, tendero boltos, herrero kovács, portero kapus

f ő n é v 

ensenanza oktatás, esperanza remény, pujanza lendület, tardanza késlekedés

-és, -esa

f ő n é v 

melléknév és f ő n é v 

francés francia, ing/és angol, burgués polgár,-i, barce/onés

és melléknév

bib/iotecario könyvtáros, ferroviario vasúti, vasutas, boticario patikus

-eza

melléknév

f ő n é v 

bel/eza szépség, /impieza tisztaság, tristeza szomorúság

-an o

f ő n é v 

melléknév

castellano kasztíliai, asturiano aszturiai, ita/iano olasz

-ante -ente -iente

ige

f ő n é v 

és melléknév

-anza

ige

-ari o

f ő n é v 

f ő n é v 

16

Az alapszó

r ű s é g 

16

A leggyakorib

n é v s z ó k é p z ő k  k é p z ő 

k é p z ő 

-able -ible

-ada -ida

-anda

Az alapszó aja

ige


melléknév

ige

f ő n é v 

ige

f ő n é v 

Példák

ino/vidab/e felejthetetlen, infa/ib/e csalhatatlan, osib/e lehetséges, corregib/e javítható entrada bejárat, sa/ida kijárat, Ilegada érkezés, comida tkezés, parada megálló importancia fontosság, estancia tartózkodás, distancia távolság

Az alapszó

faja


Példák

-azo

f ő n é v 

f ő n é v 

canonazo ágyúlövés, sab/azo kardcsapás, frenazo fékezés

-dón

ige

f ő n é v 

repetición ismétlés, partición felosztás, naciona/ización államosítás, reunión g y ű l é s ,  rebe/ión lázadás

melléknév

f ő n é v 

bondad jóság, fe/icidad boldogság, seriedad komolyság, deportividad s p o r t s z e

-ión

-dad

-dor, -dora -or, -ora -tor, -tora

ige

f ő n é v 

és melléknév

trabajador dolgozó, inventor feltaláló, /ector olvasó, director igazgató

cantante énekes, dirigente v e z e t ő ,  asistente asszisztens, cortante éles, sorprendente m e g l e p ő ,  vivien te é l ő 

-ero, -era

f ő n é v 

f ő n é v 

cartero postás, caballero lovag, tendero boltos, herrero kovács, portero kapus

f ő n é v 

ensenanza oktatás, esperanza remény, pujanza lendület, tardanza késlekedés

-és, -esa

f ő n é v 

melléknév és f ő n é v 

francés francia, ing/és angol, burgués polgár,-i, barce/onés

és melléknév

bib/iotecario könyvtáros, ferroviario vasúti, vasutas, boticario patikus

-eza

melléknév

f ő n é v 

bel/eza szépség, /impieza tisztaság, tristeza szomorúság

-an o

f ő n é v 

melléknév

castellano kasztíliai, asturiano aszturiai, ita/iano olasz

-ante -ente -iente

ige

f ő n é v 

és melléknév

-anza

ige

-ari o

f ő n é v 

f ő n é v 

16

16

k é p z ő 

Az alapszó faja


Módosító k é p z ő k 

Példák

-ía

melléknév

f ő n é v 

a/egría vidámság, cortesía udvariasság, /ejanía messzeség

-ismo

f ő n é v 

és melléknév

f ő n é v 

patriotismo hazaszeretet, hispanismo hispanizmus

-ista

f ő n é v 

melléknév

f ő n é v  és melléknév

periodista újságíró, cuentista e l b e s z é l ő ,  equilibrista kötéltáncos

f ő n é v 

melléknév

defensivo védelmi, deportivo sport-, festivo ünnepi

-ivo, -iva

-izo, -iza

-miento

és

ige, f ő n é v ,  melléknév

melléknév

ige

f ő n é v 

enfermizo beteges, olvidadizo feledékeny, resba/adizo csúszós, pajizo s z a l m a s z í n ű  pensamiento gondolat, sentimiento érzelem, conocimiento ismeret, a/zamiento felkelés

-oso, -osa

f ő n é v 

melléknév

gracioso bájos, peligroso veszélyes, morboso beteges

-udo, -uda

f ő n é v 

melléknév

barbudo nagy szakállú, narigudo nagy orrú, concienzudo lelkiismeretes

-ura

melléknév

f ő n é v 

du/zura édesség, lIanura síkság, baratura olcsóság

16

r ű s é g 

A fenti táblázatba foglalt k é p z ő k  az alapszó jelentését megváltoz tat ák, új szót alkotnak b e l ő l e .  Vannak azonban olyan k é p z ő k  is, amelyek az alaps alapszó zó jelentését csak csak módosítják: kicsinyítik, nagyít ák vagy m e g v e t ő  értelmet adnak neki. k i c s i n y í t ő  és nagyító k é p z ő k  gyakran nem a dolgok méretére utalnak, hanem b e s z é l ő  érzelmeit tükrözik: kicsinyít ük azt, amit szeretünk, ami kedves; a nagyítás pedig nemcsak nagyságot, hanem éppen nem rokonszenves "behemótságot" is m e g v e t ő  k é p z ő k  közül sok azonos. jelölhe t. Ezér Ezértt a nagyít f ő n é v e n  és melk i c s i n y í t ő  (és jóval ritkábban a nagyító) léknéven kívül a beszélt nyelvben más szófajokhoz is járulhatnak amikor nem nagyságot, hanem kizárólag a b e s z é l ő  érzelmeit fejezik ki: callandito csöndesen; cerquita közel; /ejitos messze; ahora mismito rögtön; hasta /ueguito viszontlátásra; despacito lassacskán stb. K i c s i n y í t ő  k é p z ő k 

(Los sufijos diminutivos)

-ito, -ita

amiguito barátocska, perrito kiskutya, casita házacska, cucharita kiskanál

-illo, -illa

p/atillo kistányér, chiquilIo kisgyerek

-uelo, -uela

mozue/o legényke, muchachue/o fiúcska

-ín

lIavín kis kulcs, pequetíín kicsike

-ico

Perico Peti, agujerico lyukacska

Csak az -ito és az -illo k é p z ő k  gyakoriak, -ín és -ico pedig csak egyes nyelvjárásokban használatosak. Az egy szótagú és az -e, -n, -r v é g z ő d é s ű  szavakhoz járuló k i c s i n y í t ő  k é p z ő k  k i b ő v ü l n e k ,  -cito, -cilIo, -zue/o -zu e/o vagy -ecito, -ecil/o, -ezue/o alakban használatosak: mujercita asszonyka, pececito halacska, hombrecito emberke, grandecito na gyocska, f/orecita virágocska, jovencito fiatalka.

16

Az alapszó faja

k é p z ő 

Módosító k é p z ő k 


Példák

-ía

melléknév

f ő n é v 

a/egría vidámság, cortesía udvariasság, /ejanía messzeség

-ismo

f ő n é v 

és melléknév

f ő n é v 

patriotismo hazaszeretet, hispanismo hispanizmus

-ista

f ő n é v 

melléknév

f ő n é v  és melléknév

periodista újságíró, cuentista e l b e s z é l ő ,  equilibrista kötéltáncos

f ő n é v 

melléknév

defensivo védelmi, deportivo sport-, festivo ünnepi

-ivo, -iva

-izo, -iza

-miento

és

ige, f ő n é v ,  melléknév

melléknév

ige

f ő n é v 

A fenti táblázatba foglalt k é p z ő k  az alapszó jelentését megváltoz tat ák, új szót alkotnak b e l ő l e .  Vannak azonban olyan k é p z ő k  is, amelyek az alaps alapszó zó jelentését csak csak módosítják: kicsinyítik, nagyít ák vagy m e g v e t ő  értelmet adnak neki. k i c s i n y í t ő  és nagyító k é p z ő k  gyakran nem a dolgok méretére utalnak, hanem b e s z é l ő  érzelmeit tükrözik: kicsinyít ük azt, amit szeretünk, ami kedves; a nagyítás pedig nemcsak nagyságot, hanem éppen nem rokonszenves "behemótságot" is m e g v e t ő  k é p z ő k  közül sok azonos. jelölhe t. Ezér Ezértt a nagyít f ő n é v e n  és melk i c s i n y í t ő  (és jóval ritkábban a nagyító) léknéven kívül a beszélt nyelvben más szófajokhoz is járulhatnak amikor nem nagyságot, hanem kizárólag a b e s z é l ő  érzelmeit fejezik ki: callandito csöndesen; cerquita közel; /ejitos messze; ahora mismito rögtön; hasta /ueguito viszontlátásra; despacito lassacskán stb. K i c s i n y í t ő  k é p z ő k 

enfermizo beteges, olvidadizo feledékeny, resba/adizo csúszós, pajizo s z a l m a s z í n ű  pensamiento gondolat, sentimiento érzelem, conocimiento ismeret, a/zamiento felkelés

-oso, -osa

f ő n é v 

melléknév

gracioso bájos, peligroso veszélyes, morboso beteges

-udo, -uda

f ő n é v 

melléknév

barbudo nagy szakállú, narigudo nagy orrú, concienzudo lelkiismeretes

-ura

melléknév

f ő n é v 

du/zura édesség, lIanura síkság, baratura olcsóság

(Los sufijos diminutivos)

-ito, -ita

amiguito barátocska, perrito kiskutya, casita házacska, cucharita kiskanál

-illo, -illa

p/atillo kistányér, chiquilIo kisgyerek

-uelo, -uela

mozue/o legényke, muchachue/o fiúcska

-ín

lIavín kis kulcs, pequetíín kicsike

-ico

Perico Peti, agujerico lyukacska

Csak az -ito és az -illo k é p z ő k  gyakoriak, -ín és -ico pedig csak egyes nyelvjárásokban használatosak. Az egy szótagú és az -e, -n, -r v é g z ő d é s ű  szavakhoz járuló k i c s i n y í t ő  k é p z ő k  k i b ő v ü l n e k ,  -cito, -cilIo, -zue/o -zu e/o vagy -ecito, -ecil/o, -ezue/o alakban használatosak: mujercita asszonyka, pececito halacska, hombrecito emberke, grandecito na gyocska, f/orecita virágocska, jovencito fiatalka.

16

16

Nagyító

k é p z ő k 

(Los sufijos aumentativos)

-ón, -ona

solterón agglegény, solterona vénkisasszony, hom brón jól megtermett ember

-azo, -aza

animalazo nagy darab állat, ojazo nagy szem, bar baza hosszú szakáll

Az -on la sil/a:

ritka, helyette alakot használjuk.

v é g z ő d é s 

h í m n e m ű 

el sil/ón

Megvetést

la sala

kivéve, ha

el salón

k i f e j e z ő  k é p z ő k 

é l ő l é n y e k r ő l 

la

van szó -

puerta: el portón

(Los sufijos despectivos)

A legtöbbször nagyítást is jelentenek. -acho, -acha ricacho dúsgazdag, hombracho nagy darab ember -astro, -astra poetastro f ű z f a p o é t a ,  hermanastra mostoha n ő v é r ,  camastro priccs libro e nagy, értéktelen könyv, palabrota durva szó, -ote, -ota papelote

f é r c m ű 

I g e k é p z ő k 

(Sufijos verbales)

Az i g e k é p z ő k  kevésbé változatosak, mint a n é v s z ó k é p z ő k .  spanyol nyelv, egy v é g z ő d é s  kivételével, csak e l s ő  ragozású igéket képes alkotni. A leggyakoribb i g e k é p z ő k :  szerez, z, adelantar archivar elraktároz, alegrar örömet szere -ar m e g e l ő z 

-ear

bailotear ugrabugrál, agujerear kilyuggat, vocear kia-

bál

-ificar

intensificar fokoz, electrificar

-izar

colonizar gyarmatosít, mecanizar gépesít, galvanizar

villamosít,

-ecer

humedecer megnedvesít, ennegrecer befeketít, fa vorecer segít

ra tifica r

m e g e r ő s í t 

168

árgym utató

galvanizál

ábécé 7-11 abszolút f e l s ő f o k  79 abszolút i d ő k  23 acabar de infinitivo 114 acaso indicativo 37 subjuntivo 37, 40 aca fin de que subjuntivo 39 alaktan 20-11

birtokos névmás 91 birtokos névmás hangsúlyos alakjai 92 birtokos névmás hangsúlytalan alakjai 92 birtokos vonatkozó névmás 97 bizonyosságot k i f e j e z ő  szók 108 bizonytalanságot k i f e j e z ő  szók 108 bueno

buen 78

alany 116 általános alany 116 határozatlan alany 116 határozott alany 116 alanyi mellékmondat 147 alanyi mellékmondat rövidítése infinitivó-

c ejtése egyes szám 85 cada célhatározó 131,157 célhatározói mellékmondat 131, 157 célhatározói mellékmondat rövidítése in-

val 147 alapfokú melléknév 79 a l á r e n d e l ő  összetett mondatok 147-161

ch ejtése ciento cien 83

a/canzar

infinitivo 114

a/guno a/gún 78 állapothatározó 130 állítmány 111 állítmányi mellékmondat 147 andar gerundio 114 antes (de) que subjuntivo 39 aun gerundio m e g e n g e d ő  szerkezet 160 ay

de 110

ejtése ej tése befejezett i d ő k  24 befejezettség kifejezése sajátos igei szerkezetekkel 114 birtokos j e l z ő  122

finitivóval

57

condiciona/45-47

condicional imperfecto vagy simple 46 condicional perfecto vagy compuesto 47 cualquiera cualquier 78 cuando subjuntivo 39, 40 cuanto subjuntivo 39 ejtése deber de infinitivo 11 dejar participio 114 diftongusok k ö t ő s z ó  helyett 109 e / hangváltakozás az i e / ie hangváltakozás az echar infinitivo 11

g e t ő b e n 

51

i g e t ő b e n  50

169

Nagyító

k é p z ő k 

(Los sufijos aumentativos)

-ón, -ona

solterón agglegény, solterona vénkisasszony, hom brón jól megtermett ember

-azo, -aza

animalazo nagy darab állat, ojazo nagy szem, bar baza hosszú szakáll

Az -on la sil/a:

ritka, helyette alakot használjuk.

v é g z ő d é s 

h í m n e m ű 

el sil/ón

Megvetést

la sala

kivéve, ha

el salón

k i f e j e z ő  k é p z ő k 

é l ő l é n y e k r ő l 

la

van szó -

puerta: el portón

(Los sufijos despectivos)

A legtöbbször nagyítást is jelentenek. -acho, -acha ricacho dúsgazdag, hombracho nagy darab ember -astro, -astra poetastro f ű z f a p o é t a ,  hermanastra mostoha n ő v é r ,  camastro priccs libro e nagy, értéktelen könyv, palabrota durva szó, -ote, -ota papelote

f é r c m ű 

I g e k é p z ő k 

(Sufijos verbales)

kevésbé változatosak, mint a n é v s z ó k é p z ő k .  egy spanyol nyelv, v é g z ő d é s  kivételével, csak e l s ő  ragozású igéket képes alkotni. A leggyakoribb i g e k é p z ő k :  szerez, z, adelantar archivar elraktároz, alegrar örömet szere -ar Az

árgym utató

i g e k é p z ő k 

m e g e l ő z 

-ear

bailotear ugrabugrál, agujerear kilyuggat, vocear kia-

-ificar

intensificar fokoz, electrificar

bál

villamosít,

ra tifica r

m e g e r ő s í t 

-izar

colonizar gyarmatosít, mecanizar gépesít, galvanizar

-ecer

humedecer megnedvesít, ennegrecer befeketít, fa vorecer segít

galvanizál

birtokos névmás 91 birtokos névmás hangsúlyos alakjai 92 birtokos névmás hangsúlytalan alakjai 92

ábécé 7-11 abszolút f e l s ő f o k  79 abszolút i d ő k  23 acabar de infinitivo 114 acaso indicativo 37 subjuntivo 37, 40 aca fin de que subjuntivo 39 alaktan 20-11

birtokos vonatkozó névmás 97 bizonyosságot k i f e j e z ő  szók 108 bizonytalanságot k i f e j e z ő  szók 108 bueno

buen 78

alany 116 általános alany 116 határozatlan alany 116 határozott alany 116 alanyi mellékmondat 147 alanyi mellékmondat rövidítése infinitivó-

c ejtése egyes szám 85 cada célhatározó 131,157 célhatározói mellékmondat 131, 157 célhatározói mellékmondat rövidítése in-

val 147 alapfokú melléknév 79 a l á r e n d e l ő  összetett mondatok 147-161

ch ejtése ciento cien 83

a/canzar

finitivóval

condiciona/45-47

condicional imperfecto vagy simple 46 condicional perfecto vagy compuesto 47

infinitivo 114

a/guno a/gún 78 állapothatározó 130 állítmány 111 állítmányi mellékmondat 147 andar gerundio 114 antes (de) que subjuntivo 39 aun gerundio m e g e n g e d ő  szerkezet 160 ay

57

cualquiera cualquier 78 cuando subjuntivo 39, 40 cuanto subjuntivo 39 ejtése deber de infinitivo 11 dejar participio 114 diftongusok

de 110

ejtése ej tése befejezett i d ő k  24 befejezettség kifejezése sajátos igei szerkezetekkel 114 birtokos j e l z ő  122

k ö t ő s z ó  helyett 109 e / hangváltakozás az i e / ie hangváltakozás az echar infinitivo 11

g e t ő b e n 

51

i g e t ő b e n  50

169

168

egyeztetés állítmányi mellékmondatok ban 147 egyeztetés j e l z ő s  szerkezetben 123 egyeztetés tárgyi mellékmondatban kie m e l ő  10 esetében 76, 149 e g y s z e r ű  mondatok 138-143 ellentétes mondatok 145 e l ő k é p z ő k  162

elö ljljárószók árószók 104 elvá asztás 8, 9, 10, 11, 17 eredethatározó 135 eredményhatározó 132 é r t e l m e z ő  122 gerundio 114 estar estar jelentése 11 estar participio 114 eszközhatározó 132 félhangzók 8 felkiáltójel 18 felkiáltó mondat 16, 138 f e l s ő f o k ú  melléknév 79 felszólítás 37, 47 felszólító mód 47 felszólító mód rendhagyó képzése 48, 50-52

felszólító mondat 16, 141 feltételes mellékmondat 42, 158 feltételes mellékmondat rövidítése infinitivóval, illetve gerundióval 158 feltételes mód 45-47 feltételes mód j len ideje 46 feltételes mód múlt ideje 47 fokozás 79 fokozó é r t e l m ű  k ö t ő s z ó k  145 folyamatos cselekvés kifejezése sajátos ig igei ei szerkezettel 114 f ő n é v  69-72

neme jelentése szerint 70 neme v é g z ő d é s e  szerint 69 v  többes száma 71 igenév 22, 67, 113-115, 126,

f ő n é v  f ő n é v  f ő n é f ő n é v i 

147 , 1 5 3 , 155-158 161

170

írott hangsúly 12, 94 írott hangsúly j e l e n

hosszú mássalhangzók

frases verbales 113 beszéd 148 f ü g g ő  kérdés 148 f ü g g ő 


ejtése 10 gerundio 22, 114, 129, 153-158, 160 grande gran 78 gu ejtése 10 gü ejtése 10

ej tése 8, 10 haber e g y s z e r ű  alakjai 26 haber de infinitivo 11 haber que infinitivo 115 hacer infinitivo 67 hanglejtés 15 hangsúly 12 hangsúly jelölése írásban 12-14 hangsúly k é r d ő s z a v a k o n  hangsúlytalan személyes évmás 48, 86 hasonlító határozó 135 hasonlító mellékmondat 159 subjuntivo subj untivo 39 hasta que határozatlan n é v e l ő  74 határozatlan névmások 101 határozatlan számnevek 85 többes szám határozatlan számnevek mögött 85 határozó igenév 22, 114 129 153-158, 16

határozói mellékmondatok 153 határozók 124-135 határozószók 98, 102 határozószók képzése határozott n é v e l ő  72

126

al infinitivo 126 hacer szám név

m e l l é k n e v e k b ő l 

i d ő t j e l e n t ő  f ő n é v 

i d ő h a t á r o z ó i  ő h a t á r o z

állandó szerkezetek 128 mellékmondat 153 ó i  mellékmondat rövidítése

j

infinitivóval 155 ig 20-70 ige ragozott lakj 23 igefajták igefajt ák 66 ig állítmány 111 igei-névszói állítmány 111 24

i g e i d

t ö b b é r t é k ű s é g e 

j e l z ő k 

119-1 23

kapcsolato kapcs olatos s mondato 144 k é r d ő  mondat 16, 17, 139

a magyarban 23

i g e k é p z ő k  168

ig evek 21 igenlés 143 igeragozás rendhagyóságai 49-66 i g e t ő  k i b ő v ü l é s e 

szerkezettel 11 167

mód 27-35 befejezett j ö v ő  35

indicativo 27-35 futuro imperfecto 34 futuro perfecto 35 presente 27 pretérito anterior 30 pretérito imperfe imperfecto cto 31 pretérito indefinido 29

e l b e s z é l ő  múlt

29

régmúlt 30 folyamatos múlt 31 folyamatos folyamato s régmúlt 33 e l b e s z é l ő 

jelen

i d ő 


pretérito pluscuamperfecto 33 indicativo subjuntivo helyett feltételes

ir inFinitivo 113 ir gerundio 114 írásjelek használata 18

14, 99

kétalakú melléknevek 77 k e t t ő s  magánhangzó 8 k e z d ő d ő  cselekvés kifejezése sajátos igei


imp rativo 47

55-1 58, 1 61

18

évmások hangsúlya 14, 99

k i c s i n y í t ő  k é p z ő k 

53

mellékmondatban 158 indulatszók 110 infinitivo 22, 67, 113 -1 15

k é r d ő 

k é r d ő s z a v a k 

igék vonzata 105-108

53,

ejtése 10 mellékmondat 150 magyarázó j e l z ő i  mellékmondat 150 megszorító j e l z ő i  mellékmondat 150 e l z ő i  mellékmondat rövidítése infinitivó val, illetve gerundióval153


i g e i d

11

j e l z ő i 

gerundióval 154, 155 i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondat rövidítése

102

határozott n é v e l ő  használata 73 határozott n é v e l ő  önállóan 73 határozott n é v e l ő  összeolvadása az elöljárókkal 72 helyesírás 17 49, 83 helyesírási módosulások az i g e t ő b e n  49 helyhatározó helyhatáro zó 124 helyhatározói mellékmondat 153

igei szerkezettel

127 ő h a t á r o z ó i 

t é s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő 

szerepe 14 -ísimo 79 i s m é t l ő d ő  cselekvések kifejezése sajátos

126, 147

27 34

közelmúlt 28 mód k ö t ő m ó d  helyett feltételes mellékmondatban 158 k i j e l e n t ő  mondat 16 138 kívánság kifejezése k ö t ő m ó d d a l  37, 149


kölcsönös ig igék ék 67 kötelezettség kifejezése sa játo igei szer kezettelll k ö t ő m ó d  36-45

befejezett j

ö v ő 

25

171

egyeztetés állítmányi mellékmondatok ban 147 egyeztetés j e l z ő s  szerkezetben 123 egyeztetés tárgyi mellékmondatban kie m e l ő  10 esetében 76, 149 e g y s z e r ű  mondatok 138-143 ellentétes mondatok 145 e l ő k é p z ő k  162

elö ljljárószók árószók 104 elvá asztás 8, 9, 10, 11, 17 eredethatározó 135 eredményhatározó 132 é r t e l m e z ő  122 gerundio 114 estar estar jelentése 11 estar participio 114 eszközhatározó 132 félhangzók 8 felkiáltójel 18 felkiáltó mondat 16, 138 f e l s ő f o k ú  melléknév 79 felszólítás 37, 47 felszólító mód 47 felszólító mód rendhagyó képzése 48, 50-52

felszólító mondat 16, 141 feltételes mellékmondat 42, 158 feltételes mellékmondat rövidítése infinitivóval, illetve gerundióval 158 feltételes mód 45-47 feltételes mód j len ideje 46 feltételes mód múlt ideje 47 fokozás 79 fokozó é r t e l m ű  k ö t ő s z ó k  145 folyamatos cselekvés kifejezése sajátos ig igei ei szerkezettel 114 f ő n é v  69-72

neme jelentése szerint 70 neme v é g z ő d é s e  szerint 69 v  többes száma 71 igenév 22, 67, 113-115, 126,

f ő n é v  f ő n é v  f ő n é f ő n é v i 

147 , 1 5 3 , 155-158 161

írott hangsúly 12, 94 írott hangsúly j e l e n

hosszú mássalhangzók

frases verbales 113 beszéd 148 f ü g g ő  kérdés 148 f ü g g ő 


ejtése 10 gerundio 22, 114, 129, 153-158, 160 grande gran 78 gu ejtése 10 gü ejtése 10

ej tése 8, 10 haber e g y s z e r ű  alakjai 26 haber de infinitivo 11 haber que infinitivo 115 hacer infinitivo 67 hanglejtés 15 hangsúly 12 hangsúly jelölése írásban 12-14 hangsúly k é r d ő s z a v a k o n  hangsúlytalan személyes évmás 48, 86 hasonlító határozó 135 hasonlító mellékmondat 159 subjuntivo subj untivo 39 hasta que határozatlan n é v e l ő  74 határozatlan névmások 101 határozatlan számnevek 85 többes szám határozatlan számnevek mögött 85 határozó igenév 22, 114 129 153-158, 16

határozói mellékmondatok 153 határozók 124-135 határozószók 98, 102 határozószók képzése határozott n é v e l ő  72

126

al infinitivo 126 hacer szám név

m e l l é k n e v e k b ő l 

i d ő t j e l e n t ő  f ő n é v 

127 ő h a t á r o z ó i  i d ő h a t á r o z ó i  ő h a t á r o z

állandó szerkezetek 128 mellékmondat 153 ó i  mellékmondat rövidítése

j

j e l z ő k 

119-1 23

kapcsolato kapcs olatos s mondato 144 k é r d ő  mondat 16, 17, 139 k é r d ő j e l 

i g e i d

24

i g e i d

t ö b b é r t é k ű s é g e 

a magyarban 23

i g e k é p z ő k  168

ig evek 21 igenlés 143 igeragozás rendhagyóságai 49-66 i g e t ő  k i b ő v ü l é s e 

14, 99

kétalakú melléknevek 77 k e t t ő s  magánhangzó 8 k e z d ő d ő  cselekvés kifejezése sajátos igei szerkezettel 11 k i c s i n y í t ő  k é p z ő k 

53

167

mód 27-35 befejezett j ö v ő  35


imp rativo 47

indicativo 27-35 futuro imperfecto 34 futuro perfecto 35 presente 27 pretérito anterior 30 pretérito imperfe imperfecto cto 31 pretérito indefinido 29

e l b e s z é l ő  múlt

29

régmúlt 30 folyamatos múlt 31 folyamatos folyamato s régmúlt 33 e l b e s z é l ő 

jelen

mellékmondatban 158 indulatszók 110 infinitivo 22, 67, 113 -1 15

126, 147

55-1 58, 1 61

27

i d ő 


pretérito pluscuamperfecto 33 indicativo subjuntivo helyett feltételes

53,

18

évmások hangsúlya 14, 99

k é r d ő 

k é r d ő s z a v a k 

igék vonzata 105-108

102

határozott n é v e l ő  használata 73 határozott n é v e l ő  önállóan 73 határozott n é v e l ő  összeolvadása az elöljárókkal 72 helyesírás 17 49, 83 helyesírási módosulások az i g e t ő b e n  49 helyhatározó helyhatáro zó 124 helyhatározói mellékmondat 153

ejtése 10 mellékmondat 150 magyarázó j e l z ő i  mellékmondat 150 megszorító j e l z ő i  mellékmondat 150 e l z ő i  mellékmondat rövidítése infinitivó val, illetve gerundióval153

j e l z ő i 

gerundióval 154, 155 i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondat rövidítése infinitivóval 155 ig 20-70 ige ragozott lakj 23 igefajták igefajt ák 66 ig állítmány 111 igei-névszói állítmány 111

t é s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő 

szerepe 14 -ísimo 79 i s m é t l ő d ő  cselekvések kifejezése sajátos igei szerkezettel 11

34

közelmúlt 28 mód k ö t ő m ó d  helyett feltételes mellékmondatban 158 k i j e l e n t ő  mondat 16 138 kívánság kifejezése k ö t ő m ó d d a l  37, 149


kölcsönös ig igék ék 67 kötelezettség kifejezése sa játo igei szer kezettelll

ir inFinitivo 113 ir gerundio 114 írásjelek használata 18

k ö t ő m ó d  36-45

befejezett j

ö v ő 

25

171

170

k ö

folyamatos múlt 41 folyamatos régmúlt 43 jelen i d ő  37 j ö v ő  i d ő  25 közelmúlt 40 t ő m ó d  használata 36 határozói ozói mellékmondat k ö t ő m ó d  cél határ ban 157 k ö t ő m ó d  feltételes mellékmondatban 158 k ö t ő m ó d  i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondat ban 39, 154, 155 k ö t ő m ó d  j e l z ő i  mellékmondatban 152 k ö t ő m ó d  m e g e n g e d ő  mellékmondat ban 160 mellékmondatban k ö t ő m ó d  tárgyi 149,150

k ö t ő m ó d  i d ő i  nek

áttekintése 44 110 következményes mellékmondat 159 k ö v e t k e z t e t ő  mondatok 146 középfokú melléknév 79 k ö t ő s z ó k

le, les mint /I


alakok 87

ejtése 10

/legar /Ievar

infinitivo 114 participio 114

10

cual 97, 152

10

mint az igei-névszói állítmány névszói része 87

magánhangzók 8 magyarázó mondatok 146 malo mal 78 mandar

infinitivo 67

mássalhangzók 160 m e g e n g e d ő  mellékmondat 160 aun

gerundio m e g e n g e d ő 

szerkezet

160 m e g e n g e d ő 

gerundióval,

144-146

122 -mente 102, 127, 129 mértékhatározó 33 m i n ő s é g j e l z ő  119 állandó szerkezetekb szerkezetekben en 120 m i n ő s é g j módhatározó 129 módhatározó fokozása 103 módhatározó képzése m e l l é k n e v e k b ő l 1  02 módhatározói állandó szerkezetek 130 módhatározói mellékmondat 155 módhatározói mellékmondat rövidítése infinitivóval, gerundióval, illetve par ticipióval 129, 156 módosító k é p z ő k  167 módosítószók 110 mondatrészek 111 mondattan 111-161 mutató névmások 93 mutató névmás m e g v e t ő  értelemben 121 m ű v e l t e t ő  szerkezet 67 m e n n y i s é g j e l z ő 

fi ejtése 10 nagyító k é p n é v e l ő k 

mellékmondat rövidítése illetve infinitivóval 160,

161 m e g v e t ő  k é p z ő k 

172

melléknév 77-81 egyalakú melléknevek 77 kétalakú melléknevek 77 melléknév fokozása 79 melléknév h í m n e m ű  alakja mint mód határozó határoz ó 103, 130 melléknév megrövidülése 78 melléknév neme 77 melléknév többes száma 78 melléknevek összehasonlítása 81 melléknevek vonzata 105-108 melléknévi igenév 21,68, 114, 156, 157, 161 összetett mondatok m e l l é r e n d e l ő 

z ő k 

72-76

határozatlan határozott n é n é v e l ő  j e l z ő 

168

168

semleges

n é v

74 72 kiemelésére 75 e l ő  76 n é v e l ő 

névmások 86-102 birtokos névmások 91 határozatlan névmások 101 k é r d ő  névmások 99 mutató névmások 93 szemé yes névmások 48, 86 visszaható névmások 48, 90 vonatkozó évmások 95 n é v s z ó k é p z ő k  16 3-167 ninguno ningún 78 no que helyett félelmet k i f e j e z dat után 14

rendhagyó igék

sejtése 11 sa játo igei szerkezetek 113 santo san 78 se le, les helyett 88 ő  f ő m o n

dióval 157

óramegjelölés 127

se

s z e n v e d ő 

ak képzésére 68

segu ir gerundio 114 76 sem eges ser jelentése 111 ser

68, 114 kérdésben 52 subjuntivo 42, 44, 160 participio

f ü g g ő 

si bien

participio m e g e n g e d ő 

subjuntivo 36-45

61

futuro imperfecto

subjuntivo 39 21, 68, 114, 156, 157, 161 pasa r infinitivo 113 perifrasis verba es 113 ponerse infinitivo 113 határozó vagy melléknév po que m e g e n g e d ő  szerkezet 160 predicado 111

25

25

para que

presente 37

participio

pretérito imperfecto 41

primer 78

ejtése 11 quedar

participio 114

quizás

indicativo 37

quizás

subjuntivo

v e l ő 

rejtése 11 relatív i d ő k  23

szerkezet

161 ubjuntivo 39 sin que sorszámnevek 85 t ő s z á m  nevek 82 su, suyo jelentései 91

futuro perfecto

primero

felsorolása

részeshatározó 135 részeshatározó mellékmondat 156 rr ejtése 11

ue hangváltakozás az e t ő b e n  50 óhajtó mondat 16, 140 ojalá subju ntivo 37, 42, 44, 140 okhatározó 31 okhatározóii mellékmondat 156 okhatározó okhatározói mellékmondat rövidítése infinitivóval, participióval, illetve gerun

önözés 89 összetett mondatok 144

b e t ű r e n d e s 

55-66

37, 40

pretérito perfecto

40

pretérito pluscuamperfecto 43

használata 36 cél határozói mellékmon datban 157 subjuntivo feltételes mellékmondat ban 158 llékmon subjuntivo i d ő h a t á r o z ó i  datban 39, 154, 155 subjuntivo j e l z ő i  mellékmondatokb n 152 subjuntivo m e g e n g e d ő  mellékmon datban 160 subjuntivo tárgyi mellékmondatban

subjuntivo

subjuntivo

149,150

szám határozó 133 17

k ö

folyamatos múlt 41 folyamatos régmúlt 43 jelen i d ő  37 j ö v ő  i d ő  25 közelmúlt 40 t ő m ó d  használata 36 határozói ozói mellékmondat k ö t ő m ó d  cél határ ban 157 k ö t ő m ó d  feltételes mellékmondatban 158 k ö t ő m ó d  i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondat ban 39, 154, 155 k ö t ő m ó d  j e l z ő i  mellékmondatban 152 k ö t ő m ó d  m e g e n g e d ő  mellékmondat ban 160 mellékmondatban k ö t ő m ó d  tárgyi 149,150

k ö t ő m ó d  i d ő i  nek

áttekintése 44 110 következményes mellékmondat 159 k ö v e t k e z t e t ő  mondatok 146 középfokú melléknév 79 k ö t ő s z ó k

le, les mint /I


alakok 87

ejtése 10

/legar /Ievar

infinitivo 114 participio 114

10

cual 97, 152

10

mint az igei-névszói állítmány névszói része 87

magánhangzók 8 magyarázó mondatok 146 malo mal 78 mandar

infinitivo 67

mássalhangzók 160 m e g e n g e d ő  mellékmondat 160 aun

gerundio m e g e n g e d ő 

szerkezet

160 m e g e n g e d ő 

gerundióval,

melléknév 77-81 egyalakú melléknevek 77 kétalakú melléknevek 77 melléknév fokozása 79 melléknév h í m n e m ű  alakja mint mód határozó határoz ó 103, 130 melléknév megrövidülése 78 melléknév neme 77 melléknév többes száma 78 melléknevek összehasonlítása 81 melléknevek vonzata 105-108 melléknévi igenév 21,68, 114, 156, 157, 161 összetett mondatok m e l l é r e n d e l ő  144-146

122 -mente 102, 127, 129 mértékhatározó 33 m i n ő s é g j e l z ő  119 állandó szerkezetekb szerkezetekben en 120 m i n ő s é g j módhatározó 129 módhatározó fokozása 103 módhatározó képzése m e l l é k n e v e k b ő l 1  02 módhatározói állandó szerkezetek 130 módhatározói mellékmondat 155 módhatározói mellékmondat rövidítése infinitivóval, gerundióval, illetve par ticipióval 129, 156 módosító k é p z ő k  167 módosítószók 110 mondatrészek 111 mondattan 111-161 mutató névmások 93 mutató névmás m e g v e t ő  értelemben 121 m ű v e l t e t ő  szerkezet 67 m e n n y i s é g j e l z ő 

fi ejtése 10 nagyító k é p n é v e l ő k 

mellékmondat rövidítése illetve infinitivóval 160,

161 m e g v e t ő  k é p z ő k 

z ő k 

n é v e l ő  j e l z ő 

168

semleges

n é v

74 72 kiemelésére 75 e l ő  76

sejtése 11 sa játo igei szerkezetek 113 santo san 78 se le, les helyett 88 ő  f ő m o n

se

s z e n v e d ő 

ak képzésére 68

segu ir gerundio 114 76 sem eges ser jelentése 111 ser

68, 114 kérdésben 52 subjuntivo 42, 44, 160 participio

f ü g g ő 

si bien

participio m e g e n g e d ő 

subjuntivo 36-45

61

futuro imperfecto

subjuntivo 39 21, 68, 114, 156, 157, 161 pasa r infinitivo 113 perifrasis verba es 113 ponerse infinitivo 113 határozó vagy melléknév po que m e g e n g e d ő  szerkezet 160 predicado 111

25

25

para que

presente 37

participio

pretérito imperfecto 41

primer 78

participio 114

quizás

indicativo 37

quizás

subjuntivo

v e l ő 

rejtése 11 relatív i d ő k  23

szerkezet

161 ubjuntivo 39 sin que sorszámnevek 85 t ő s z á m  nevek 82 su, suyo jelentései 91

futuro perfecto

primero

felsorolása

részeshatározó 135 részeshatározó mellékmondat 156 rr ejtése 11

dióval 157

önözés 89 összetett mondatok 144

b e t ű r e n d e s 

55-66

óramegjelölés 127

quedar

n é v e l ő 

rendhagyó igék

ue hangváltakozás az e t ő b e n  50 óhajtó mondat 16, 140 ojalá subju ntivo 37, 42, 44, 140 okhatározó 31 okhatározóii mellékmondat 156 okhatározó okhatározói mellékmondat rövidítése infinitivóval, participióval, illetve gerun

ejtése 11

168

72-76

határozatlan határozott n é

névmások 86-102 birtokos névmások 91 határozatlan névmások 101 k é r d ő  névmások 99 mutató névmások 93 szemé yes névmások 48, 86 visszaható névmások 48, 90 vonatkozó évmások 95 n é v s z ó k é p z ő k  16 3-167 ninguno ningún 78 no que helyett félelmet k i f e j e z dat után 14

37, 40

pretérito perfecto

40

pretérito pluscuamperfecto 43

használata 36 cél határozói mellékmon datban 157 subjuntivo feltételes mellékmondat ban 158 llékmon subjuntivo i d ő h a t á r o z ó i  datban 39, 154, 155 subjuntivo j e l z ő i  mellékmondatokb n 152 subjuntivo m e g e n g e d ő  mellékmon datban 160 subjuntivo tárgyi mellékmondatban

subjuntivo

subjuntivo

149,150

szám határozó 133

172

szám nevek 82-85 határozatlan szám nevek 85 sorszámnevek 85 t ő s z á m  nevek 82 személyes névmások 86-90 személyes névmások hangsúlyos tárgy és észeshatá ozós esete 89 szemé yes évmások aszná ata 86 sze yes évmás igé hez szo ított ye 4 8 , 8 8 szemé lye évmások ragozása 86 v e d ő  sze rk ezet 68 szóa lk otás 162, 68 szófa ok 20 szó épzés 16 2- 68 szó nd 36 szótago ás 8, 9, 10 11 tagadó- és tiltó tiltószók szók 10 tagadó mondat 141, 145 tal yez indicativo 37 tal yez subjuntivo 37, 40 108 también helye mondatb tampoco helye mondatban 108 tárgy 117 állatnevek tárgyeset 118 földrajzi nevek tárgyesete 118 tárgy egyezése a sajátos ig szerkezetek participiójával 115 tárgy megkülönböztetése az alanytól 119 tárgyas igék jelentésváltozása elöljáróval vagy anélkül 118 tárgyesetben elmarad az a elöljáró 119 tárgyi mellékmondat 148

17

17

tárgy mellékmondat rövidít rövidítése ése infinitivós szerkezette 149 társhatározó 32 tener participio 11 ten er que infinitivo 11 tercero tercer 78 terminar de infinitiv 114 tiltás 38, 48, 141 ti Itó szó 108 t ő s z á m  evek 82 t ő s z á m  evek yesí ása 83 traer participio 114 k ö t ő s z ó 

helyett 109

ej tése 9 választó mond atok 146 v a l ó s z í n ű s é g  kifejezése sajátos ig

szer-

kezettel115

venir infinitivo 114 gerundio 114 venir visszaható igék 66 visszaható névmások 48, 90 volver infinitivo 11 vonatkozó é r t e l m ű  határo határozószó zószó k 98 vonatkozó névmá névmáso sok k 18 95, 150 ubjuntivo 39, 152 vonatkozó névm névmáso áso

x ejtése 11 y ejtése 11 k ö t ő s z ó  a számnevekben 83 z ejtése 12

Tartalom Bevezetés Hangtan ..................................... A spanyol ábécé .............................. ....... ............... A magánhangzók ...... A félhangzók és k e t t ő s  magánhangzók ............. A mássalhangzók .............................. A hangsúly .................................. Az írott hangsúly ......... ....... .......... Az írott hangsúly j e l e n t é s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő  szerepe A hanglejtés ....................... ....... A hangmagaság a szakasz elején .......... ...... A hangmagasság a szakasz végén ......... ....... A hangmagasság a szakasz belsejében ............ Helyesírási megjegyzések ........................ Az elválasztás .............................. Az írásjelek használata

...................................... ................................... Az ige ...................................... Az igenevek ................... ..... A melléknévi igenév ....................... f ő n é v i  igenév ........................... ................. .... A határozói igenév A ragozott igealakok ......................... Az haber segédige e g y s z e r ű  alakjai .............

Alaktan .

Aszófajok

12 12 14

15 15 15 17 17 17 18 20

20 20 21 21

22 22

23 26

17

szám nevek 82-85 határozatlan szám nevek 85 sorszámnevek 85 t ő s z á m  nevek 82 személyes névmások 86-90 személyes névmások hangsúlyos tárgy és észeshatá ozós esete 89 szemé yes évmások aszná ata 86 sze yes évmás igé hez szo ított ye 4 8 , 8 8 szemé lye évmások ragozása 86 v e d ő  sze rk ezet 68 szóa lk otás 162, 68 szófa ok 20 szó épzés 16 2- 68 szó nd 36 szótago ás 8, 9, 10 11 tagadó- és tiltó tiltószók szók 10 tagadó mondat 141, 145 tal yez indicativo 37 tal yez subjuntivo 37, 40 108 también helye mondatb tampoco helye mondatban 108 tárgy 117 állatnevek tárgyeset 118 földrajzi nevek tárgyesete 118 tárgy egyezése a sajátos ig szerkezetek participiójával 115 tárgy megkülönböztetése az alanytól 119 tárgyas igék jelentésváltozása elöljáróval vagy anélkül 118 tárgyesetben elmarad az a elöljáró 119 tárgyi mellékmondat 148

tárgy mellékmondat rövidít rövidítése ése infinitivós szerkezette 149 társhatározó 32 tener participio 11 ten er que infinitivo 11 tercero tercer 78 terminar de infinitiv 114 tiltás 38, 48, 141 ti Itó szó 108 t ő s z á m  evek 82 t ő s z á m  evek yesí ása 83 traer participio 114 k ö t ő s z ó 

helyett 109

ej tése 9 választó mond atok 146 v a l ó s z í n ű s é g  kifejezése sajátos ig

szer-

kezettel115

venir infinitivo 114 gerundio 114 venir visszaható igék 66 visszaható névmások 48, 90 volver infinitivo 11 vonatkozó é r t e l m ű  határo határozószó zószó k 98 vonatkozó névmá névmáso sok k 18 95, 150 ubjuntivo 39, 152 vonatkozó névm névmáso áso

x ejtése 11 y ejtése 11 k ö t ő s z ó  a számnevekben 83

Tartalom Bevezetés Hangtan ..................................... A spanyol ábécé .............................. ....... ............... A magánhangzók ...... A félhangzók és k e t t ő s  magánhangzók ............. A mássalhangzók .............................. A hangsúly .................................. Az írott hangsúly ......... ....... .......... Az írott hangsúly j e l e n t é s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő  szerepe A hanglejtés ....................... ....... A hangmagaság a szakasz elején .......... ...... A hangmagasság a szakasz végén ......... ....... A hangmagasság a szakasz belsejében ............ Helyesírási megjegyzések ........................ Az elválasztás .............................. Az írásjelek használata

...................................... ................................... Az ige ...................................... Az igenevek ................... ..... A melléknévi igenév ....................... f ő n é v i  igenév ........................... ................. .... A határozói igenév A ragozott igealakok ......................... Az haber segédige e g y s z e r ű  alakjai .............

Alaktan .

z ejtése 12

Aszófajok

14

15 15 15 17 17 17 18 20

20 20 21 21

22 22

23 26

17

17

mód i d ő i  ....... .................. A jelen i d ő  ...................... ...... A közelmúlt ..............................


Az Az


múlt

..........................

27 27 28 29 30

régmúlt . . . . . . . . . . . . . . . . . . folyamatos m ú l t . . . . . . .... ....... 31 folyamatos régmúlt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 .......... ..... 34 j ö v ő  i d ő  . . . . . . . . . . . befejezett j ö v ő .  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 ...... ....... .... 36 k ö t ő m ó d  használata 37 k ö t ő m ó d  i d ő i  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ............ 37 k ö t ő m ó d  jelen ideje. . . közelmúlt ...................... 40 k ö t ő m ó d  folyamatos múltja ................. 41 k ö t ő m ó d  régmúltja. ..... ..... . .. 43 44 k ö t ő m ó d  jelen és három múlt idejének összevetése A feltételes mód i d ő i  .......................... 45 A feltételes mód jelen ideje ................... 46 A feltételes mód múlt ideje ................... 47 A felszólító mód ............................. 47 .. .. 49 Az igeragozás rendhagyóságai . . . . . . A leggyakoribb rendhagyóságok rendhagyóságok . . . . . . . . . . . . 50 A leggyakoribb rendhagyó igék. . . . . . . . . . . . . 55 ..... ...... .. ...... 66 Az ige fajtái A visszaható igék . . . . .. .. .. . .. . .. 66 .. .. 67 m ű v e l t e t ő  szerkezet . . . . . . . 68 s z e n v e d ő  szerkezet ....................... .. .. .. 69 f ő n é v .  .. . .. . . . . . . . . . . . . .......... .. 69 f ő n é v  neme . . . . . . . . . . . 71 f ő n é v  többes száma ......................... ..... .. .. . . . . ... .. .. n é v e l ő k  72 A határozott n é v e l ő  . . . . . . . . . . . .. . .. 72 A határozott n é v e l ő  használata. . . . . . . . . . . . 73 A határozatlan n é v e l ő  ......................... 74 A semleges n é v e l ő .  . . . . . . .. .. .. .. .. 76 176

12 12


Amelléknév

.............................

Kétalakú melléknevek ........................ Egyalakú melléknevek ........................ A melléknév többes száma ..................... Amelléknév megrövidülése .................... melléknév fokozása ........................ melléknevek összehasonlítása ................. szám nevek .................................

............................. Megjegyzések t ő s z á m n e v e k  használatához ...... A sorszámnevek ....................... határozatlan szám nevek ..................... A névmások .................................. A személyes névmások ........................ A visszaható névmások ........................ t ő s z á m n e v e k 

A birtokos névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mutató névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vonatkozó névmások ....................... Elöljárószó nélkül használatos vonatkozó névmások Elöljárószóval használatos vonatkozó névmások . . . . Általános e l ő z m é n y ű  vonatkozó névmások ........ A birtokos vonatkozó névmás ................. Vonatkozó é r t e l m ű  határozószók ................ k é r d ő  névmások ........................... A határozatlan névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . Ahatározószók ................................ Az elöljárószók ................................ .... ....... .. Egytagú elöljárószók . . . Többtagú elöljárószók ......................... A magyartól e l t é r ő  vonzatú fontosabb spanyol igék és melléknevek .................................. A módosítószók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . k ö t ő s z ó k 

..............................

Az indulatszók . . .

..

..

....... .. .. .

77 77 77

78 78

79 81

82 82 83

84 85

86 86 90 91 95 95

96 97 97 98

99 101

102 104 104 104 105 108 109 110

mód i d ő i  ....... .................. A jelen i d ő  ...................... ...... A közelmúlt ..............................


Az Az


múlt

..........................

27 27 28 29 30

régmúlt . . . . . . . . . . . . . . . . . . folyamatos m ú l t . . . . . . .... ....... 31 folyamatos régmúlt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 .......... ..... 34 j ö v ő  i d ő  . . . . . . . . . . . befejezett j ö v ő .  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 ...... ....... .... 36 k ö t ő m ó d  használata 37 k ö t ő m ó d  i d ő i  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ............ 37 k ö t ő m ó d  jelen ideje. . . közelmúlt ...................... 40 k ö t ő m ó d  folyamatos múltja ................. 41 k ö t ő m ó d  régmúltja. ..... ..... . .. 43 44 k ö t ő m ó d  jelen és három múlt idejének összevetése A feltételes mód i d ő i  .......................... 45 A feltételes mód jelen ideje ................... 46 A feltételes mód múlt ideje ................... 47 A felszólító mód ............................. 47 .. .. 49 Az igeragozás rendhagyóságai . . . . . . A leggyakoribb rendhagyóságok rendhagyóságok . . . . . . . . . . . . 50 A leggyakoribb rendhagyó igék. . . . . . . . . . . . . 55 ..... ...... .. ...... 66 Az ige fajtái A visszaható igék . . . . .. .. .. . .. . .. 66 .. .. 67 m ű v e l t e t ő  szerkezet . . . . . . . 68 s z e n v e d ő  szerkezet ....................... .. .. .. 69 f ő n é v .  .. . .. . . . . . . . . . . . . .......... .. 69 f ő n é v  neme . . . . . . . . . . . 71 f ő n é v  többes száma ......................... ..... .. .. . . . . ... .. .. n é v e l ő k  72 A határozott n é v e l ő  . . . . . . . . . . . .. . .. 72 A határozott n é v e l ő  használata. . . . . . . . . . . . 73 A határozatlan n é v e l ő  ......................... 74 A semleges n é v e l ő .  . . . . . . .. .. .. .. .. 76 e l b e s z é l ő 

.............................

Amelléknév

Kétalakú melléknevek ........................ Egyalakú melléknevek ........................ A melléknév többes száma ..................... Amelléknév megrövidülése .................... melléknév fokozása ........................ melléknevek összehasonlítása ................. szám nevek .................................

............................. Megjegyzések t ő s z á m n e v e k  használatához ...... A sorszámnevek ....................... határozatlan szám nevek ..................... A névmások .................................. A személyes névmások ........................ A visszaható névmások ........................ t ő s z á m n e v e k 

A birtokos névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mutató névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vonatkozó névmások ....................... Elöljárószó nélkül használatos vonatkozó névmások Elöljárószóval használatos vonatkozó névmások . . . . Általános e l ő z m é n y ű  vonatkozó névmások ........ A birtokos vonatkozó névmás ................. Vonatkozó é r t e l m ű  határozószók ................ k é r d ő  névmások ........................... A határozatlan névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . Ahatározószók ................................ Az elöljárószók ................................ .... ....... .. Egytagú elöljárószók . . . Többtagú elöljárószók ......................... A magyartól e l t é r ő  vonzatú fontosabb spanyol igék és melléknevek .................................. A módosítószók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . k ö t ő s z ó k 

..............................

Az indulatszók . . .

..

..

....... .. .. .

77 77 77

78 78

79 81

82 82 83

84 85

86 86 90 91 95 95

96 97 97 98

99 101

102 104 104 104 105 108 109 110

176

Mondattan

.....................................

Amondatrészek ............................... Az állítmány ................................ Az alany . . ..... ....... ....... ..... A tárgy .................................... A tárgy megkülönböztetése az alanytól ........... j e l z ő k 

A m i n ő s A m e n n y

................................... é g j e l z ő  .......................... i s é g j e l z ő  ..........................

birtokos j

e l z ő 

.....

..

..

...........

Az é r t e l m e z ő  ............................. Egyeztetés j e l z ő s  szerkezetben. . . . . . . . . . . . határozók ................................ helyhatározó ............................ Az i d ő h a t á r o z ó  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A módhatározó . . . . . . . . . . . . . . . . . ....... Az állapothatározó ......................... Az okhatározó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Acélhatározó ............................. Az eszközhatározó . . . . . .... .. .. A társhatározó . . . . . . . . . . . .. .. ... ... .. Az eredményhatározó .......................

........................... A mértékhatározó .......................... A 2 á m h a ~ r o z ó 

Az eredethatározó. . . .... ... .. .. A részeshatározó . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. A hasonlító határozó ........................ A spanyol szórend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az e g y s z e r ű  mondatok. . . .... .. .. ... .. k i j e l e n t ő  mondat ........................... A felkiáltó m o n d a t . . . . . . . . . . . . . . . .. ..... k é r d ő  mondat ............................. Az óhajtó mondat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felszólító mondat .. .... .... ... .. A tagadó mondat. .... .. ... .. .... ... .. ..

178

111 111 111 11 11 11 119 119 122

122 122 123 12 12 12 12 13

131

131 132 132

133

Az összetett mondatok . . ........ .. .. .. m e l l é r e n d e l ő  összetett mondatok ............... A kapcsolatos mondatok ..................... Az ellentétes monda tok . ... ....... .. .. A választó mondatok . . . . . . . . . . . ..... .. k ö v e t k e z t e t ő  mondatok .................... magyarázó mondatok . ....... ...... .. Az a l á r e n d e l ő  összetett mondatok ................ Az állítmányi mellékmondat. .. ...... ... Az alanyi mellékmondat ..................... A tárgyi mellékmondat . . .. .. ........ .............. .. j e l z ő i  mellékmondat. A határozói határozói mellék mondatok . . . . .. .. .. helyhatározói mellékmondat. . . . . . . . . . . . Az i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondat .............. A módhatározói mellékmondat .............. A részeshatározói mellékmondat ............. Az okhatározói mellékmondat .... .. célhatározói mellékmondat. . . . . . . . . . . . . . A feltételes mell ékmo ndat . . . ..... .. A hasonlító mellékmondat .... .. A következményes mellékmondat ............ ... .. m e g e n g e d ő  mellékmondat . . . . . .

144 144 14

14 146 146 146 147 147 147 148 15

153 153 153 155 15 15 157 158 159 159 160

133 135 135 135 13 13 13 13 13 14

141

.. szóképzés

A szóalkotás

.. ..

..

.....

.. ..

.. .....

..................................

.. .. .. ... .... .. .. N é v s z ó k é p z ő k  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A leggyakoribb n é v s z ó k é p z ő k .  .... .. .. Módosító k é p z ő k  . . . . . . . . . . . . . . . . .. .... E l ő k é p z ő k 

K i c s i n y í t ő  k é p z ő k 

Nagyító k é p Megvetést k I g e k é p z ő k 

141

Tárgymutató

.... .. .. .. ... e j e z ő  k é p z ő k  . . .... .......... ....... .. .... ..... ....

z ő k  i f

..........................

.....

....................................

162 162 162 63 164 167 167 168 168 168

169 179

Mondattan

.....................................

Amondatrészek ............................... Az állítmány ................................ Az alany . . ..... ....... ....... ..... A tárgy .................................... A tárgy megkülönböztetése az alanytól ........... j e l z ő k 

A m i n ő s A m e n n y

................................... é g j e l z ő  .......................... i s é g j e l z ő  ..........................

birtokos j

e l z ő 

.....

..

..

...........

Az é r t e l m e z ő  ............................. Egyeztetés j e l z ő s  szerkezetben. . . . . . . . . . . . határozók ................................ helyhatározó ............................ Az i d ő h a t á r o z ó  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A módhatározó . . . . . . . . . . . . . . . . . ....... Az állapothatározó ......................... Az okhatározó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Acélhatározó ............................. Az eszközhatározó . . . . . .... .. .. A társhatározó . . . . . . . . . . . .. .. ... ... .. Az eredményhatározó .......................

........................... A mértékhatározó .......................... A 2 á m h a ~ r o z ó 

Az eredethatározó. . . .... ... .. .. A részeshatározó . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. A hasonlító határozó ........................ A spanyol szórend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az e g y s z e r ű  mondatok. . . .... .. .. ... .. k i j e l e n t ő  mondat ........................... A felkiáltó m o n d a t . . . . . . . . . . . . . . . .. ..... k é r d ő  mondat ............................. Az óhajtó mondat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felszólító mondat .. .... .... ... .. A tagadó mondat. .... .. ... .. .... ... .. ..

178

111 111 111 11 11 11 119 119 122

122 122 123 12 12 12 12 13

131

131 132 132

133

Az összetett mondatok . . ........ .. .. .. m e l l é r e n d e l ő  összetett mondatok ............... A kapcsolatos mondatok ..................... Az ellentétes monda tok . ... ....... .. .. A választó mondatok . . . . . . . . . . . ..... .. k ö v e t k e z t e t ő  mondatok .................... magyarázó mondatok . ....... ...... .. Az a l á r e n d e l ő  összetett mondatok ................ Az állítmányi mellékmondat. .. ...... ... Az alanyi mellékmondat ..................... A tárgyi mellékmondat . . .. .. ........ .............. .. j e l z ő i  mellékmondat. A határozói határozói mellék mondatok . . . . .. .. .. helyhatározói mellékmondat. . . . . . . . . . . . Az i d ő h a t á r o z ó i  mellékmondat .............. A módhatározói mellékmondat .............. A részeshatározói mellékmondat ............. Az okhatározói mellékmondat .... .. célhatározói mellékmondat. . . . . . . . . . . . . . A feltételes mell ékmo ndat . . . ..... .. A hasonlító mellékmondat .... .. A következményes mellékmondat ............ ... .. m e g e n g e d ő  mellékmondat . . . . . .

144 144 14

14 146 146 146 147 147 147 148 15

153 153 153 155 15 15 157 158 159 159 160

133 135 135 135 13 13 13 13 13 14

141

.. szóképzés

A szóalkotás

.. ..

..

.....

.. ..

.. .....

..................................

.. .. .. ... .... .. .. N é v s z ó k é p z ő k  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A leggyakoribb n é v s z ó k é p z ő k .  .... .. .. Módosító k é p z ő k  . . . . . . . . . . . . . . . . .. .... E l ő k é p z ő k 

K i c s i n y í t ő  k é p z ő k 

Nagyító k é p Megvetést k I g e k é p z ő k 

141

Tárgymutató

.... .. .. .. ... e j e z ő  k é p z ő k  . . .... .......... ....... .. .... ..... ....

z ő k  i f

..........................

.....

....................................

162 162 162 63 164 167 167 168 168 168

169 179

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu V e v ő s z o l g á l a t :  [email protected] Telefon: 06 1 460 1875 kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Raktári szám: 10163 F e l e l ő s  s z e r k e s z t ő :  Campos Jiménez Enrique Utánnyomásra e l ő k é s z í t e t t e :  Ungor Barbara M ű s z a k i  igazgató: Babicsné Vasvári Etelka M ű s z a k i  s z e r k e s z t ő :  Marcsek Ildikó Grafikai s z e r k e s z t ő :  Megyeriné Kovács Katalin Terjedelem: 11,25 (N5) ív 11. kiadás, 2007 Nyomdai e l ő k é s z í t é s :  F é n y s z e d ő  Központ Kft. 1882 007 Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben, a nyomda alapításának 125. esztendejében Papp Lajos vezérigazgató Tel.: 66/887-400 http://www.gyomaikner.hu E-maii: [email protected]

F e l e l ő s  v e z e t ő : 

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu V e v ő s z o l g á l a t :  [email protected] Telefon: 06 1 460 1875 kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Raktári szám: 10163 F e l e l ő s  s z e r k e s z t ő :  Campos Jiménez Enrique Utánnyomásra e l ő k é s z í t e t t e :  Ungor Barbara M ű s z a k i  igazgató: Babicsné Vasvári Etelka M ű s z a k i  s z e r k e s z t ő :  Marcsek Ildikó Grafikai s z e r k e s z t ő :  Megyeriné Kovács Katalin Terjedelem: 11,25 (N5) ív 11. kiadás, 2007 Nyomdai e l ő k é s z í t é s :  F é n y s z e d ő  Központ Kft. 1882 007 Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben, a nyomda alapításának 125. esztendejében Papp Lajos vezérigazgató Tel.: 66/887-400 http://www.gyomaikner.hu E-maii: [email protected]

F e l e l ő s  v e z e t ő : 

SPA,'Y

L

1'\AK A ] A N L J U K :

Nagy-Seres-Milán Vela: Spanyol nyelvkönyv I.

kazetta

(raktári szám: 13166) Nagy-Seres-Orenga Portolés: Spanyol nyelvkönyv Il. kazetta

SPA,'Y

L

1'\AK A ] A N L J U K :

Nagy-Seres-Milán Vela: Spanyol nyelvkönyv I.

kazetta

(raktári szám: 13166) Nagy-Seres-Orenga Portolés: Spanyol nyelvkönyv Il. kazetta (raktári szám: 13266) Gajdos-Nagy-Orenga Portolés-Seres: Spanyol nyelvkönyv III.

kazetta

(raktári szám: 13366) G y ő r i - M a r t í n e z : 

Gyakorlókönyv

spanyol írásbeli nyelvvizsgákhoz

(raktári szám: 56403) G y ő r i - M a r t í n e z : 

Gyakorlókönyv

spanyol szóbeli nyelvvizsgákhoz

(raktári szám: 56404)

Aaktári szérn: 10163

Jm~~!ii(I~IUI 10163

kazetta

Faluba-Horányi - Spanyol nyelvtan

Recommend Documents