MSZ 2040

1995. április

MAGYAR SZABVÁNY

MSZ 20 2 040

Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek berendezéseinek létesítése Az MSZ-03-40:1980 helyett

91.140.50 F 07

Electrical installations of health institutions

E szabványt a Magyar Szabványügyi Hivatal a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellen e llenórz´´ ´´ o szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól, továbbá a Magyar Szabványügyi Hivatal ideiglenes feladat- és hatáskörér´ól ol szóló 42/1994. (III. 25.) kormányrendelet alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e kormányrendelet alapján nem kötelez´ó, o, kivéve ha jogszabály kötelez´óvé teszi. A szabvány alkalmazása alkal mazása el´ el ott ´´ gy´ g y´óz´´ ´ odjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e nincs-e visszavonva, továbbá, hogy kötelez´ó alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el. E szabvány tárgya az egészségügyi intézmények villamos hálózatának a létesítésére vonatkozó, az MSZ 1600 szabványsorozat és az MSZ 172-1 általános el´óírásain oírásain túlmen´ túlmeno, ´´ egyrészt az energiaellátás energiaellátás folyamatossága érdekében, másrészt a páciensek áramütéssel szembeni fokozott érzékenysége miatt szükséges többletel´óírások. Megjegyzés: A szabvány olyan, az intézmény céljának megfelel´ó tervezési és részletel´óírásokat tartalmaz, amelyeket az általános létesítési szabványok nem tartalmaznak. Ahol e szabvány az általános létesítési el´óírásokat szigorítja, ott arra az el´óírás vagy a megjegyzése szövegesen is felhívja a figyelmet.

ETO 621.316.8:725.5 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL

Hivatkozási szám: MSZ 2040:1995 (36 oldal) Árkategória: R

MSZ 2040:1995 TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. Fogalommeghatározások Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.1. Helyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.2. Hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.3. Érintésvédelemmel Érintésvédelemmel kapcsolatos fogalommeghatározások fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . .4 1.4. Egyenpotenciálra Egyenpotenciálra hozás, potenciálkiegyenlítés potenciálkiegyenlítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 1.5. Elektromágneses Elektromágneses zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 1.6. Egyéb fogalommeghatározások fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 2. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 2.1. A teljes teljes villamos villamos hálózat hálózat felépítése felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 2.2. Elektromedikai Elektromedikai hálózatok hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 2.3. Általános célú hálózatok hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 2.4. Üzemviteli hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 2.5. Világítási hálózatok, tartalék világítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 2.6. Röntgenhálózatok Röntgenhálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 2.7. Vezetékek és szerelvények kiválasztása és elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . .12 3. Biztonsági és tartalék energiaellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 3.1. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 3.2. Generátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 3.3. M´út´ólámpák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 3.4. Inverterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 4. A biztonsági és tartalék energiaellátás automatikái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 4.1. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 4.2. A hálózati tartalék betáplálás automatikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 4.3. A generátort (gépcsoportot) indító automatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 4.4. A foelosztóba ´´ épített automatika automatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 4.5. Az alelosztókba kihelyezett automatikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 5. Az érintésvédelem kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 5.1. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 5.2. Különleges érintésvédelmi érintésvé delmi el´ el oírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 5.3. IT-rendszer´ú elektromedikai elektromedikai hálózat létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 5.4. Kiemelt gyógyászati helyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 5.4.1. Általános érintésvédelmi kialakítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 5.4.2. Kiemelt gyógyászati gyógyászat i helyiségek helyiség ek IT-rendszer´ IT-rendsze r´ú´ hálózatai . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 5.4.3. A véd´ védovezet´´ ´´ o-csomópont kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 5.4.4. Potenciálkiegyenlít´ó rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 5.5. Kezel´ó- és vizsgálóhelyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 6. Elektromágneses Elektromágneses zavarok elleni védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 7. T´úz- és robbanásveszély robbanásveszély elleni védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 . 28 8. A villamos berendezések dokumentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29 8.1. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29 8.2. A dokumentáció tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 8.3. Rajzok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 8.4. M´úszaki leírás leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 8.5. Kezelési és karbantartási útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32 8.6. Az alkalmazott villamos gyártmányok dokumentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 Melléklet M1. Táphálózat tényleges ellenállásának referenciaértékei referenciaértékei (tájékoztatás) . . . . . . .34 M2. Példák egyes helyiségfajták villamoselergia-ellátásának villamoselergia-ellátásának megállapításához megállapításához (tájékoztatás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 A szövegben említett magyar magyar szabványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 A szövegben szövegben említett említett jogszabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 2

MSZ 2040:1995 TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. Fogalommeghatározások Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.1. Helyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.2. Hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.3. Érintésvédelemmel Érintésvédelemmel kapcsolatos fogalommeghatározások fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . .4 1.4. Egyenpotenciálra Egyenpotenciálra hozás, potenciálkiegyenlítés potenciálkiegyenlítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 1.5. Elektromágneses Elektromágneses zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 1.6. Egyéb fogalommeghatározások fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 2. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 2.1. A teljes teljes villamos villamos hálózat hálózat felépítése felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 2.2. Elektromedikai Elektromedikai hálózatok hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 2.3. Általános célú hálózatok hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 2.4. Üzemviteli hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 2.5. Világítási hálózatok, tartalék világítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 2.6. Röntgenhálózatok Röntgenhálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 2.7. Vezetékek és szerelvények kiválasztása és elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . .12 3. Biztonsági és tartalék energiaellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 3.1. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 3.2. Generátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 3.3. M´út´ólámpák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 3.4. Inverterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 4. A biztonsági és tartalék energiaellátás automatikái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 4.1. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 4.2. A hálózati tartalék betáplálás automatikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 4.3. A generátort (gépcsoportot) indító automatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 4.4. A foelosztóba ´´ épített automatika automatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 4.5. Az alelosztókba kihelyezett automatikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 5. Az érintésvédelem kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 5.1. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 5.2. Különleges érintésvédelmi érintésvé delmi el´ el oírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 5.3. IT-rendszer´ú elektromedikai elektromedikai hálózat létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 5.4. Kiemelt gyógyászati helyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 5.4.1. Általános érintésvédelmi kialakítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 5.4.2. Kiemelt gyógyászati gyógyászat i helyiségek helyiség ek IT-rendszer´ IT-rendsze r´ú´ hálózatai . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 5.4.3. A véd´ védovezet´´ ´´ o-csomópont kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 5.4.4. Potenciálkiegyenlít´ó rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 5.5. Kezel´ó- és vizsgálóhelyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 6. Elektromágneses Elektromágneses zavarok elleni védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 7. T´úz- és robbanásveszély robbanásveszély elleni védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 . 28 8. A villamos berendezések dokumentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29 8.1. Általános el´ eloírások ´´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29 8.2. A dokumentáció tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 8.3. Rajzok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 8.4. M´úszaki leírás leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 8.5. Kezelési és karbantartási útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32 8.6. Az alkalmazott villamos gyártmányok dokumentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 Melléklet M1. Táphálózat tényleges ellenállásának referenciaértékei referenciaértékei (tájékoztatás) . . . . . . .34 M2. Példák egyes helyiségfajták villamoselergia-ellátásának villamoselergia-ellátásának megállapításához megállapításához (tájékoztatás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 A szövegben említett magyar magyar szabványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 A szövegben szövegben említett említett jogszabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 2

MSZ 2040:1995 1.

Fogalommeghatározások

1.1.

Helyiségek

1.1.1. 1.1.1 .

Kiemelt gyógyászati helyiség: olyan helyiség, helyisé g, amelyben rendeltetésszer´´ rendeltetésszerúen ´ villamos készülékekkel a páciens szervezetébe beavatkoznak. Megjegyzés: A páciens rendszerint magatehetetlen állapotban van, küls´´ o ingerekre reagálni nem tud, b´órfelületének a véd´óhatása villamos szempontból általában nem áll fenn, illetve a beavatkozás id´´ otartama alatt megsz´únik (pl. általános sebészeti m´´ mút´´ ´ o, intenzív szoba).

1.1.2.

Kezel´ó-és vizsgálóhelyiség: vizsgálóhelyiség: olyan olyan helyiség, ahol a pácienseket rendeltetésszer´úen uen egyidej´ egyidej uleg ´´ több villamos készülékkel kezelik vagy vizsgálják, de a páciens szervezetébe beavatkozás nem történik. Megjegyzés: Kezelés vagy vizsgálat alatt a páciens rendszerint ébren van és b´´ orfelülete sértetlen marad (pl. röntgen, fogászat).

Ide tartoznak azok a helyiségek is, ahol a pácienst egyidej´úleg uleg csak egy villamos készülékkel kezelik vagy vizsgálják, de a páciens az áramkör részévé válik (pl. EKG, EEG, elektroterápia). 1.1.3.

Gyógyászati helyiség: a kiemelt gyógyászati helyiségek és a kezel´óo- és vizsgálóhelyiségek gy´újt´´ tóneve. ´

1.1.4.

Általános helyiség: olyan helyiség, ahol páciensek rendszeresen tartózkodnak, de nem sorolható az 1.1.1. vagy az 1.1.2. szakasz alá (pl. nem gyógyászati helyiség a kórterem, körzeti orvosi rendel´ó).

1.1.5.

Kiszolgáló helyiség: helyiség: olyan helyiség, ahol páciensek rendszeresen nem tartózkodhatnak, de amelyekben a gyógyító munka szempontjából jelent´ós os egészségügyi jelleg´ú feladatokat látnak el (pl. laboratórium, gyógyszertár).

1.1.6.

Üzemi helyiség: minden helyiség: minden olyan helyiség vagy egység, ahol páciensek rendszeresen rendszeresen nem tartózkodnak és ezekben nem egészségügyi, h anem a kórház üzemvitelét ellátó tevékenységet tevékenységet folytatnak (pl. konyha, kazánház).

1.1.7.

Egyéb helyiség, szabadtér: az egészségügyi intézmények minden olyan helyisége (szabadtere), amely nem tartozik az 1.1.1. ... 1.1.6. szakaszok alá.

1.2.

Hálózatok

1.2.1.

Gerinchálózat: a táphálózatnak az a része, amelyhez közvetlenül nem csatlakoznak fogyasztók, fogyasztók, csak a különböz k ülönbözó´´ elosztók ellátására létesült.

1.2.2.

Elektromedikai Elektromedikai hálózat: a hálózat: a villamos hálózatnak az a része, amelyet abból a célból alakítottak ki, hogy a páciensek kezeléséhez, vizsgálatához használt villamos készülékeket, ideértve a röntgenberendezéseket berendezéseket és a vizsgálathoz használt állványos lámpákat is, villamos energiával lássa el.

1.2.3.

Röntgenhálózat: a röntgenberendezéseket tápláló elektromedikai hálózat.

1.2.4.

Üzemviteli hálózat: a villamos hálózatnak az a része, amely a gyógyászatban csak közvetve résztvev´ó olyan készülékeket, készülékeket, berendezéseket, illetve a kórház üzemvitelét szolgáló olyan készülélékeket táplál, amelyek folyamatos vagy id´ószakos üzemeltetésére az intézmény folyamatos m´´ múködéséhez ´ áramszünet idején is szükség lehet.

1.2.5.

Világítási hálózat: a hálózat: a villamos hálózatnak az a része, amely az épület általános világítását táplálja.

1.2.6.

Általános célú hálózat: hálózat: a villamos hálózatnak az a része, amely a létesítéskor létesítéskor meg nem határozott célú fogyasztók villamosenergia-ellátását villamosenergia-ellátását táplálja (pl. rádió, általános célú h´´ hút´´ ´ oszekrény).

1.2.7.

Biztonsági hálózat: olyan hálózat: olyan gerinchálózat, amely üzemszer´úen az áramszolgáltatói hálózatról kap ja a feszültséget, feszültséget, de ennek kiesése kiesése esetén a tartalék áramforrásra áramforrásra kapcsolódik. 3

MSZ 2040:1995 1.3.

Érintésvédelemmel kapcsolatos fogalommeghatározások

1.3.1.

Test: az MSZ 172-1 szerint. Megjegyzések: 1. Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Test: a villamos szerkezetek fémb´´ ol vagy más, villamos vezet´ó anyagból készült, minden olyan hozzáférhet´´ o szerkezeti és tartó része, amely üzemszer´´ uen nincs feszültség alatt, de számolni kell azzal, hogy meghibásodás vagy rendellenesség következtében feszültség alá kerülhet.” 2. A villamos gyógyászati készülékek testjét a páciens vagy a kezel´´ o megérintheti, megfoghatja. 3. II. év.osztályú villamos készülékek fémburkolata nem tekinthet´´ o testnek, mivel az kett´ós vagy meger´ósített szigeteléssel van elválasztva a feszültség alatt álló részekt´ól.

1.3.2.

Idegen fémszerkezet: az MSZ 172-1 szerint. Megjegyzés: Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Idegen fémszerkezet: a villamos berendezéshez nem tartozó olyan fémszerkezet, amely valamely potenciált (általában földpotenciált) közvetíthet. Ilyen idegen fémszerkezetek általában:

– – – 1.3.3.

a fémb´ól készült épületszerkezetek; a gáz, a víz, a központi f´útés és a hasonlók fém cs´óvezetékei; a vezet´óanyagú padlók és falak.”

Nullázás (TN-rendszer): az MSZ 172-1 szerint. Megjegyzések: 1. Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Nullázás (TN-rendszer): az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezet´óje van, és ezt, illetve a róla fémes csatlakozá ssal leágaztatott vezetot ´´ kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére véd´óvezet´óként.” 2. TN-C rendszer´´ u az olyan hálózat, amelyben az üzemi nullavezeto´´ közös a véd´óvezet´óvel. Ez a közös vezet´´ o a PENvezet´ó; a hálózat szokásos elnevezése háromfázis esetén: négyvezet´´ os hálózat. 3. TN-S rendszer´´ u az olyan hálózat, amelyben az üzemi nullavezet´ót (N-vezet´ót) a hálózat teljes hosszában szétválasztják a véd´óvezet´ót´ól (PE-vezet´ó). Háromfázisú hálózat esetén szokásos elnevezése: ötvezet´´ os hálózat. 4. TN-C-S rendszerben a véd´´ ovezet´ó csak a táppont felöli végén van a nullavezet´óvel összekötve, a szétválasztástól kezdve nem. A véd´óvezet´ó – természetesen – a szétválasztott szakaszokon bárhol, tetszés – illetve a technikai adottságok – szerinti helyen és számban földelhet´´ o, míg a nullavezet´ó csak az elkülönítés el´ótti (a szétválasztás helye és a tápláló áramforrás közötti) szakaszon!

1.3.4.

IT-rendszer (szigetelt rendszer/földfüggetlen rendszer): az MSZ 172-1 szerinti „véd´óföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT-rendszer)” érintésvédelmi módnak olyan kivitele, amely teljesíti e szabvány többletkövetelményeit (lásd az 5.3. szakaszt).

1.3.5.

Véd´óvezet´ó (PE-vezet´ó): az MSZ 172-1 szerint. Megjegyzések: 1. Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Véd´óvezet´ó (PE-vezet´ó): a véd´óvezet´ós érintésvédelmek követelményeinek teljesítéséhez el´´ oírt vezet´ó, amely a következ´ó részeket köti össze: – testek, – földel´ók, – központi földelokapcsok, ´´ – a betáplálás közvetlenül földelt üzemi vezetoje, ´´ – a villamos szerkezethez nem tartozó, vezeto´´ anyagú részek.” 2. Véd´óvezet´ós érintésvédelem: az e szabvány hatálya alá tartozó helyeken a nullázás és a szigetelt rendszer. 3. A véd´óvezet´ó üzemi áramot nem vezethet, csak a villamos szerkezetek testzárlati áramának a vezetésére szolgál. 4. Készülék-véd´óvezet´ó a szokásos elnevezése a villamos készülékek véd´´ ocsatlakozó kapcsa és a hálózati véd´óvezet´óre való csatlakozás közötti vezet´ószakasznak.

1.3.6.

PEN-vezet´ó: az MSZ 172-1 szerinti. Megjegyzés: Az MSZ 172-1:1986 szerint: „PEN-vezet´ó: a nullázás érintésvédelmi mód esetén az a vezet´ó és/vagy vezet´ószakasz, amely üzemi áramot és testzárlati hibaáramot is vezethet, tehát egyaránt ellátja az üzemi vezet´´ o és a véd´óvezet´ó feladatát.”

4

MSZ 2040:1995 1.3.7.

Gyógyászati elválasztó transzformátor: olyan elválasztó transzformátor (MSZ 9229), amely kielégíti e szabvány többletel´óírásait (lásd az 5.3.1. szakaszt). Megjegyzések: 1. A gyógyászati elválasztó transzformátor a gyógyászati villamos berendezéseket és készülékeket földfüggetlen villamos energiával látja el annak érdekében, hogy az “egyetlen hiba” állapota esetén a folyamatos villamosenergia-ellátás ne sz´únjön meg, és sem nagy zárlati, sem nagy testzárlati áramok ne jöhessenek létre. 2. A nagy zárlati áram amper, a kis zárlati áram milliamper nagyságrend´´ u.

1.4.

Egyenpontenciálra hozás, potenciálkiegyenlítés

1.4.1.

Egyenpotenciálra hozás (EPH): az MSZ 172-1 szerint. Megjegyzések: 1. Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Egyenpotenciálra hozás (EPH): a testek és más vezet´´ oanyagú (nem villamos) szerkezetek vezet´´ oi összekötése azok azonos vagy közel azonos potenciálra hozása céljából, a következ´ó módok valamelyikével:

–

egyenpotenciálra hozó hálózattal, egy épület vagy más nagyobb, körülhatárolt terület általános egyenpotenciálra hozására;

–

helyi egyenpotenciálú összekötéssel, az érintésvédelem hatásosságának növelésére azokban az esetekben, amelyekben a hibafeszültség és/vagy a kikapcsolási id´´ o megfelel´ó csökkentése nehézségbe ütközik;

– földeletlen egyenpotenciálra hozással, amely önálló érintésvédelmi mód.” 2. E szabvány szerint a földeletlen egyenpotenciálra hozás érintésvédelmi módot nem szabad alkalmazni. 1.4.2.

Potenciálkiegyenlít´ó rendszer: a testzárlatból, földzárlatból, más villamos hibából vagy a szivárgó- és kóboráramokból bekövetkezhet´ó, az MSZ 172-1 szerinti megengedhet´ó érintési feszültségeknél jóval kisebb, de a kezelés alatt álló páciensre veszélyes feszültségkülönbségek fellépését megakadályozó rendszer. Ennek a megvalósítása a környezet idegen fémszerkezeteit és a rendszer véd´óvezet´ójét fémesen összeköt´ó, e szabvány követelményeit kielégít´ó kis impedanciájú vezet´órendszer, amely magában foglalja a páciensközpontot is. Megjegyzés: A potenciálkiegyenlít´´ o rendszer célja hasonló az MSZ 172-1 szerinti EPH-hoz. Azért használ e szabvány eltér´´ o elnevezést, hogy ezzel is jelezze, hogy itt többletkövetelmények teljesítésére van szükség (lásd az 5.4.4. szakaszt).

1.4.3.

Potenciálkiegyenlít´ó vezet´ó: a különböz´ó idegen fémszerkezetek (fémtárgyak, épületgépészeti szerelvények, fémburkolatok stb.) potenciálkiegyenlít´ó rendszerbe történ´ó bekötését biztosító, egy helyiségen belüli vezetékrész, szakasz. Megjegyzés: Ez lényegében az MSZ 172-1 szerinti helyi egyenpotenciálú összekötésnek a gyógyászati különleges követelménye kielégít´ó változata.

1.4.4.

Páciensközpont: kiemelt gyógyászati helyiségekben páciensenként kialakított villamos csomópont a potenciálkiegyenlít´ó vezet´ók és a véd´óvezet´ók összekötésére. Megjegyzés: A páciensközpont a páciensekhez villamosan közel van és annak biztosítására szolgál, hogy a páciens közelében még mV nagyságrend´ú potenciálkülönbségek se léphessenek fel.

1.5.

Elektromágneses zavarok

1.5.1.

Zavarforrás: olyan berendezés, készülék (elektronikus, villamos, elektromechanikus), amelynek üzemszer´ú m´úködése során más elektronikus berendezést, készüléket zavaró elektromágneses energia keletkezik.

1.5.2.

Elektromágneses zavar: a zavarforrás által keltett elektromágneses energia következtében a zavart berendezésben, készülékben létrejöv´ó hatás, amely a zavart berendezés vagy készülék meghibásodása nélkül, annak megbízhatatlan m´úködését okozza.

1.5.2.1.

Vezetett elektromágneses zavar (zavar-kapocsfeszültség): olyan elektromágneses zavar, amely a zavarforrás és a zavart berendezés, készülék között meglév´ó fémes (galvanikus) kapcsolaton keresztül jön létre. 5

MSZ 2040:1995 1.5.2.2.

Kisugárzott elektromágneses zavar (zavartérer´ó): olyan elektromágneses zavar, amely a zavarforrás és a zavart berendezés között a téren keresztül (fémes összekötés nélkül) jön létre. Megjegyzés: Ez a meghatározás magában foglalja a kapacitív és az induktív csatolást.

1.5.3.

Elektromágneses zavarelnyomás: az elektromágneses zavar elnyomását, hatásának gyengítését vagy megszüntetését szolgáló m´úszaki és/vagy szerkezeti intézkedés.

1.5.3.1.

Zavarsz´úr´ó: a vezetett elektromágneses zavar elnyomására szolgáló – a táp-, a jel- vagy a vezérl´óvezetékbe épített – eszköz.

1.5.3.2.

Árnyékolás: a kisugárzott elektromágneses zavar elnyomására szolgáló eszköz (szerkezet, építmény), amely a rájutó elektromágneses energia nagy részét visszaveri.

1.5.3.3.

Nagyfrekvenciás elnyel´ó: a nagyfrekvenciás elektromágneses tér, különösen a sugárzás elnyomására szolgáló anyag vagy eszköz, amely a rájutó elektromágneses energia nagy részét elnyeli (h´óvé alakítja).

1.6.

Egyéb fogalommeghatározások

1.6.1.

Tartalék áramforrás: olyan helyi energiaforrás, amely az üzemszer´ú áramszolgáltatói táplálás kiesése esetén fenntartja a villamos berendezés meghatározott részeinek m ´úködését, beleértve a személyek biztonsága szempontjából lényeges készülékek m´úködését is.

1.6.2.

Inverter: olyan áramátalakító, amely akkumulátor egyenfeszültségéb´ól váltakozó feszültséget állít el´ó; e szabvány alkalmazásában az üzemszer´ú táplálás kiesése esetén szünetmentes energiaellátást biztosító tartalék áramforrás.

1.6.3.

Akkumulátoros biztonsági tápegység: olyan akkumulátoros tápegység, amely az üzemszer´ú táplálás kiesése esetén korlátozott ideig biztosítja a m´út´ólámpák folyamatos üzemét.

2.

Általános el´óírások Megjegyzés: Az egészségügyi intézmények villamos hálózatát a folyamatos energiaellátási igények és automatizálási szempontok, a különleges érintésvédelmi, zavarmentességi, funkcionális stb. követelmények szempontjából részekre kell bontani. Az egyes hálózatrészekre vonatkozó el´´ oírásokat a 2.2.-2.6. szakaszok tartalmazzák.

2.1.

A teljes villamos hálózat felépítése

2.1.1.

Több épületb´ól álló egészségügyi intézmények esetén általában épületenként egy f ´óelosztót kell létesíteni. Az olyan nagyobb épületekben (tömbépületek) azonban, amelyek mind funkcionális, mind építészeti (pl. több építészeti szekció, nyaktaggal összefügg´ó épületrészek), mind t´úzvédelmi szempontból (t´úzszakasz) egyértelm´úen több részre oszthatók, indokolt esetben az egyértelm´úen elkülöníthet´ó épületrészenként külön f´óelosztó létesítése is megengedett. Ugyanakkor elektromedikai hálózatokat nem tartalmazó, kis épületeket (pl. portásfülke, újságárus pavilon, ivócsarnok) közös f´óelosztóról vagy a hozzájuk közel lév´ó nagyobb épület f oelosztójáról ´´ is megengedett ellátni. A máscélú berendezésekkel közös épületekben elhelyezett, elektromedikai hálózatot is tartalmazó egészségügyi intézmények esetén (pl. irodaépületben elhelyezett üzemi szakrendel´ó) az egészségügyi egység céljára külön f´óelosztót kell létesíteni. A lakásban elhelyezett magánorvosi rendel´ókben, továbbá a más célú épületben elhelyezett kisebb orvosi rendel´ókben külön f´óelosztót létesíteni nem kell, csak a helyiség funkciójának megfelel´ó el´óírásokat kell betartani.

2.1.2.

A f´óelosztók felépítését és teljesítményét az épületben elhelyezett egészségügyi egységek, az alkalmazott orvostechnológiai készülékek jellege alapján és a tartalék áramforrás telepítéséb´ól adódó követelmények messzemen´ó figyelembevételével kell tervezni és méretezni.

6

MSZ 2040:1995 Megjegyzés: Id´ószakosan telepített diagnosztikai állomás (pl. mozgó röntgen) villamosenergia-ellátásának módjáról az állomás telepítési el´óírásában kell intézkedni.

2.1.3.

A hálózatokat és azok elosztóit még az automatika kiépítése el´ótt, a kés´óbbi automatizálás szempontjainak megfelel´óen kell kialakítani. Megjegyzés: Meglév´ó intézmények felújítása, b´óvítése stb. során gondoskodni kell arról, hogy

– – – – – 2.1.4.

a hálózat az automatizálási el´óírásoknak megfelel´óen szakaszolható legyen, az egyes szakaszok kapcsolására távm´´ uködtetésre alkalmas kapcsolók kerüljenek beépítésre, az elosztószekrények méreteit a beépítend´´ o automatikaelemek szempontjai szerint alakítsák ki, biztosítsák a m´úködtet´óvezetékek, kábelek kés´óbbi elhelyezésének lehet´´ oségét.

A f´óelosztótól elmen´ó vezetékekkel csak alelosztókat szabad táplálni. Megjegyzés: Az alelosztók általában egy szintet szolgálnak ki, de egyszer´´ ubb hálózatok esetében megengedett több szintnek egy alelosztóval történ´´ o táplálása is. Bonyolult hálózatok esetén egy szinten több alelosztó létesítése is megengedett.

2.1.5.

Az egészségügyi intézmény villamos hálózatainak kézbentarthatósága céljából célszer´ú állandó kezel´ó személyzettel ellátott diszpécserközpontot kialakítani. Ebben a villamos hálózatok távkapcsolását, a kapcsolási állapotok jelzéseit és a f´óbb jellemz´ók mérését kívánatos összegy´újteni. Megjegyzés: A diszpécserközpont más egyéb (g´´ oz, gáz, klíma stb.) hálózatok és gépészeti egységek m´´ uködésének az ellen´´ orzésére és vezérlésére is szolgálhat, de ezek részletei nem tartoznak e szabvány hatálya alá.

2.2.

Elektromedikai hálózatok

2.2.1.

Gyógyászati helyiségekben (lásd az 1.1.3. szakaszt), valamint minden olyan helyiségben, ahol rendszeresen elektromedikai készüléket használnak, elektromedikai hálózatot kell kiépíteni. Megjegyzések: 1. Az elektromedikai hálózatra csak elektromedikai készülékeket szabad csatlakoztatni (ideértve a vizsgálathoz használt állványos vizsgálólámpát is), más készülékeket e hálózatról üzemeltetni tilos. 2. Az olyan magánrendel´´ okben, körzeti orvosi rendel´ókben, különféle (kórháztól független) szakorvosi rendel´´ okben, amelyekben a beteg vizsgálatához nem használnak vagy csak id´´ oszakosan használnak elektromedikai készüléket, általános célú hálózat kialakítása elegend´ó, elektromedikai hálózat kialakítása nélkül.

2.2.2.

Az elektromedikai hálózatot mindenkor elosztótól kell indítani és védelmére nem szabad az egyéb áramkörökkel közös kismegszakítót alkalmazni, kivéve az áramszolgáltató által a fogyasztásmér´óhöz felszerelt kismegszakítót.

2.2.3.

Az elektromedikai hálózatok tervezéséhez, kialakításához mindenkor figyelembe kell venni az orvostechnológia követelményeit, beleértve a folyamatos energiaellátási igényeket is.

2.2.4.

Áramkimaradás esetén a folyamatos energiaellátást igényl´ó elektromedikai hálózatoknak automatikusan, 20 s-en belül kell kapcsolódniuk a biztonsági táphálózathoz.

2.2.4.1.

Folyamatos energiaellátást kell biztosítani azokban a gyógyászati helyiségekben, ahol a gyógyítómunka megszakítása nem megengedhet´ó (pl. m´út´ó) vagy a páciens állapota megköveteli a villamos készülékek folyamatos üzemelését (pl. intenzív kórterem), továbbá olyan helyeken,ahol a gyógykezelés megszüntetése a páciens számára hátrányos, a megszakítás jelent´ós többletköltséget jelent (pl. m´úvese).

2.2.4.2.

Ahol a vizsgálat vagy kezelés alkalmával a pácienst gyógyszerekkel el´ókészítik, s ezáltal a megszakítás a páciens számára egészségügyi szempontból hátrányt jelent, folyamatos energiaellátást kell biztosítani. Nagy teljesítményfelvétel (kezel ohelyenként ´´ több kW) esetén egyedi megfontolás alapján kell dönteni, hogy a berendezést a folyamatos energiaellátásra kapcsolják vagy sem.

2.2.4.3.

Ahol a kezelések vagy vizsgálatok a páciensek károsodása nélkül megszüntethet´ók vagy minden különösebb el´ókészítés nélkül megismételhet´ók (pl. egyes EKG, elektroterápiás kezel´ók), az 7

MSZ 2040:1995 elektromedikai hálózatokat nem kell a folyamatos energiaellátású biztonsági táphálózathoz csatlakoztatni. 2.2.5.

Az elektromedikai hálózaton lév´ó dugós csatlakozóaljzatok (a továbbiakban csatlakozóaljzatok) helyét és számát mindenkor az orvostechnológiai tervek alapján, az a lkalmazott készülékek számának a figyelembevételével kell meghatározni. A helykiválasztásnál szem el´ótt kell tartani, hogy az elektromedikai készülékekhez hosszabbítót használni tilos. Csatlakozóaljzat-csoportonként az így meghatározotthoz képest még további 2-3 db aljzatot kell felszerelni.

2.2.5.1.

A helyiségen belül más célra felszerelt csatlakozóaljzatok az elektromedikai hálózathoz tartózóaktól eltér´ó szín´úek legyenek.

2.2.5.2.

Az elektromedikai áramkörökön belül is jelölni kell, hogy mely csatlakozóaljzatok vannak és melyek nincsenek a biztonsági táphálózatra kapcsolva. Megjegyzés: A csatlakozóaljzatok ajánlott (de nem kötelez´ó) színjelölése:

– – – 2.2.5.3.

kézi átkapcsolású áramkörben fehér vagy krémszín´ú; folyamatos energiaellátási (20 s-en belüli átkapcsolású) áramkörban zöld vagy barna; különleges biztonsági táplálású vagy inverteres áramkörben vörös.

Egy csatlakozóaljzat-csoportot megengedett egyetlen közös (olvadóbiztosítóval védett) tápvezetékkel csatlakoztatni a táphálózathoz, de közvetlenül az aljzatok mellett annyi kismegszakítót kell felszerelni, hogy minden 2-4 db aljzatot külön kismegszakító védjen. Megjegyzés: A tápvezeték olvadóbiztosítóval való védelme a 5.1.5.4. szakasz el´´ oírása miatt szükséges.

2.2.5.4.

A csatlakozóaljzat-csoportok helyének kijelölésekor törekedni kell arra, hogy az alkalmazott készülékek kábelei ne akadályozzák az egészségügyi személyzet (résztvev´ók) mozgását. Megjegyzés: E szempont követelményeinek teljesítése kívánja meg egyrészt a több aljzat közvetlenül egymás melletti (csoportos) elhelyezését, másrészt e csoportoknak m´´ ut´ókben mennyezeti stativokon, kórtermekben az ágyak fejénél történ´´ o elhelyezését.

2.3.

Általános célú hálózatok

2.3.1.

A kórtermekben, n´óvérdolgozó, társalgó stb. helyiségekben, olyan kezel´ókben, vizsgálókban, ahol kezeléshez, továbbá vizsgálathoz rendszeresen nem használnak elektromedikai készüléket, általános célú hálózatot kell kiépíteni.

2.3.2.

Az általános célú hálózatot nem kell a biztonsági táphálózathoz csatlakoztatni.

2.3.3.

Általános célú hálózatról kell táplálni minden olyan rögzített bekötés´ú lámpát, ami a helyi világítást szolgálja. Megjegyzés: A m´út´ólámpákra ez nem vonatkozik.

2.3.4.

Az általános célú hálózat egy-egy áramkörét legfeljebb 16 A-es túláramvédelemmel kell ellátni.

2.3.5.

Túláramvédelem céljára kismegszakítókat kell használni.

2.3.6.

A kismegszakítókat a helyiséghez – az áramvételezési helyhez – legközelebb es´ó alelosztón kell elhelyezni.

2.3.7.

Minden kórtermi ágyhoz legalább két aljzatot kell felszerelni, kizárólag véd´óérintkez´ós kivitelben.

2.3.8.

Kórtermekben egyéb kényelmi berendezés céljaira is felszerelhet´ó csatlakozóaljzat (pl. h´út´ószekrény, televízió).

8

MSZ 2040:1995 2.4.

Üzemviteli hálózatok

2.4.1.

Üzemviteli hálózatot kell létesíteni a kiszolgáló és üzemi helyiségekben üzemeltetett és minden más olyan fogyasztó számára, amely folyamatos vagy legalább id´ószakos üzemeltetésére az intézmény folyamatos m´úködésének biztosítására áramszünet idején is szükség lehet. Megjegyzés: Az üzemviteli hálózatok tervezésénél mindig figyelembe kell venni a várható áramkimaradás gyakoriságát, id´´ otartamát. Abban az esetben, ha az áramkimaradás nem gyakori és id´ótartama nem haladja meg a 2 órát, akkor jelent´ósen csökkenthet´ó a biztonsági táphálózatra kapcsolandó berendezések köre (pl. h´út´ók, kazánok) kimaradhatnak.

2.4.2.

Az üzemviteli hálózatokat úgy kell kialakítani, hogy tartós áramkimaradás esetén a gyógyító munka és az üzemvitel szempontjából legfontosabb berendezések kézzel vagy automatikusan a biztonsági táphálózatra kapcsolhatók legyenek. Megjegyzés: A legfontosabb berendezéseket a biztonsági táphálózatról nem egyidej´úleg kell üzemeltetni, a fontossági sorrendet az orvostechnológiai terv és az üzemszervezés követelményei alapján kell kialakítani.

2.4.3.

Az üzemviteli hálózatot (pl. funkciók szerint vagy gépegységenként) áramkörökre kell felbontani, hogy tartós áramkimaradás esetén a hálózatrészeket az el´óírt sorrendben a biztonsági táphálózatra lehessen kapcsolni.

2.4.4.

Az üzemviteli hálózat kézi vezérlését, kapcsolását úgy kell megtervezni, hogy minden esetben a tartalékáramforrás teljesítményének megfelel´ó teljesítményt lehessen a biztonsági táphálózatra kapcsolni. Megjegyzés: A tervezésnél arra kell törekedni, hogy tartós áramkimaradás esetén, ha csökkentett energiafelhasználással is, de a kórház folyamatos üzeme biztosítva legyen (pl. liftek közül csak egy üzemel, a laboratórium legfontosabb részei üzemelnek, a konyha üzemelése idején a kazánház nem üzemel). A vezérlést célszer´´ u a diszpécserközpontból megoldani.

2.4.5.

Áramkimaradás esetén automatikusan kell a biztonsági táphálózatra kapcsolni mindazokat a berendezéseket, amelyeknek folyamatos m´úködése alapkövetelmény és a megszakításos, id´ószakonként történ´ó üzemeltetése gátolná a kórház folyamatos munkáját (pl. automata ajtók, nyomásfokozó szivattyúk, szennyvízszivattyúk, különféle riasztórendszerek).

2.4.5.1.

Áramkimaradás esetén automatikusan kell a biztonsági táphálózatra kapcsolni a gyógyszerh´út´óket, a vérh´út´óket és vérmelegít´óket. Megjegyzés: Nagykonyhai és egyéb berendezések üzemeltetését id´ószakonként kézi átkapcsolással kell biztosítani.

2.4.5.2.

Számítógépet a folyamatos üzemeltetés érdekében áramkimaradás esetén automatikusan kell a biztonsági táphálózathoz kapcsolni. Megjegyzés: Amennyiben a számítógép telepítési el´´ oírása megköveteli a folyamatos, szünetmentes áramszolgáltatást, akkor egy kisteljesítmény´ú inverter telepítése indokolt.

2.4.5.3.

Az orvosigáz-ellátó hálózathoz tartozó villamos készülékeket áramkimaradás esetén automatikusan kell a biztonsági táphálózatra kapcsolni.

2.4.5.4.

A kórház hírközl´ó rendszerét, valamint a n´óvérhívókat a segédüzemi hálózatról kell üzemeltetni oly módon, hogy áramkimaradás esetén automatikusan a biztonsági t áphálózathoz kapcsolódjanak.

2.4.6.

A klimaberendezések áramköreinek kialakítását, megosztását és a biztonsági táphálózatra való átkapcsolhatóságát a tervezéskor kell – a klimaberendezés és a gyógyászat technológiának megfelel´óen – meghatározni. 9

MSZ 2040:1995 2.5.

Világítási hálózatok, tartalék világítások

2.5.1.

Az általános világítás céljára világítási hálózatot kell létesíteni. Megjegyzések: 1. A helyi világítást (pl. az ágysáv-lámpákat, díszvilágítást, olvasólámpákat) az általános célú hálózatról kell táplálni. 2. A m´út´ólámpák táplálására lásd a 3.3.1. szakaszt.

2.5.1.1.

A világítási hálózatot egy helyiségen belül több áramkörre kell felosztani, ha a helyiségen belül legalább 4 lámpatest van.

2.5.1.2.

Ha egy helyiségen belül több egyfázisú áramkör van, ezeket különböz´ó fázisokról kell táplálni.

2.5.1.3.

Az általános világítás céljára alkalmazott többfénycsöves lámpatesteket többfázisú táplálásra kell kötni.

2.5.1.4.

A világítási áramköröket legfeljebb 10 A-es kismegszakítóval kell biztosítani.

2.5.2.

A világítási hálózatról általában nem szabad csatlakozóaljzatot táplálni, kivéve külön igény esetén egyes kijelölt kórtermekben a sürg´ósségi célra felszerelt, a tartalékvilágítás hálózatáról táplált egyegy aljzatot.

2.5.3.

Az általános világítást az egészségügyi intézmény területén úgy kell kialakítani, hogy az össze legyen hangolva a biztonsági- és szükségvilágítás (tartalék világítás) kiépítésével.

2.5.4.

Biztonsági világítást kell létesíteni a t´úzvédelmi el´óírásokban meghatározott helyeken, illetve helyiségekben

2.5.4.1.

Fekv´óbeteg ellátó intézményekben mindazokat a lámpákat, amelyek az esti lámpaoltás után égve maradnak, a biztonsági világítás részének kell tekinteni.

2.5.4.2.

A biztonsági világítást illetéktelen n e kapcsolhassa ki vagy csak központi helyr´ól legyenek kikapcsolhatók, vagy a helyszíni kikapcsolójuk segédeszköz nélkül ne legyen hozzáférhet´ó.

2.5.5.

Szükségvilágítást kell létesíteni minden olyan helyiségben, ahol a gyógyító munka folyamatossága azt szükségessé teszi. Megjegyzés: A szükségvilágításra vonatkozó igényeket az orvostechnológus, a munkavédelmi vezet´´ o, a t´úzvédelmi vezet´ó és az energetikus közösen határozza meg (pl. zárt elmeosztály, gyermekkórtermek, utókezel´´ ok).

2.5.6.

A szükségvilágítás legyen az általános világítás legalább egynegyedének megfelel´ó fényteljesítmény´ú, be- és kikapcsolása akár központilag, akár az általános világítás kapcsolói közelében elhelyezett kapcsolókkal történhet. Megjegyzés: Az általános világítás és a szükségvilágítás teljesítményaránya fényteljesítményre van megadva. A szükségvilágítás gazdaságosabb fényforrásokkal (pl. kompaktfénycs´´ o) való kialakítása esetén a villamos teljesítmény ennél jóval kisebb is lehet.

2.5.7.

Minden olyan egészségügyi intézményben, ahol bármilyen okból (pl. elektromedikai, ápolási, üzemviteli) folyamatos energiaellátásra van szükség, ott a szükségvilágítást és a biztonsági világítást (ha van, az irányfényt is) automatikus átkapcsolással 20 másodpercen belül a biztonsági táphálózatra kell kapcsolni.

2.6.

Röntgenhálózatok

2.6.1.

A röntgenhálózat min´óségi követelményei

2.6.1.1.

A röntgenhálózat tényleges üzemi feszültsége ne térjen el a névleges értékt´ól (400/230 V) ±10%nál jobban.

10

MSZ 2040:1995 2.6.1.2.

A villamos táphálózat hálózati ellenállása ne legyen nagyobb, mint az MSZ IEC 601-2-7 által megadott referenciaérték. Megjegyzések: 1. Lásd az M1. mellékletet. 2. A hálózati ellenállást a röntgenberendezéshez tartozó (a gyártó által szállított) elosztóig kell számolni (az innen az egyes készülékekhez csatlakozó vezetékek a gyártmány részei, amelyek ellenállását a gyártó veszi tekintetbe). 3. A 2.6.2.1. szakasz szerinti f´´ okapcsoló a röntgenhálózat része, ezért érintkez´´ oinek átmeneti ellenállása a hálózati ellenállás része. 4. Több diagnosztikai röntgengenerátor közös vezetékhálózatának (sem terhelési, sem ellenállási) számításánál egyidej´úséggel nem kell számolni, ezért a közös tápvezetéket csak a legkedvez´´ otlenebb adatokat igényl´ó (legnagyobb tejlesítmény´ú, legtávolabbi, legkisebb pulzusszámú) berendezésre kell méretezni.

2.6.1.3.

A táphálózaton lév´ó zaj (zavarszint) ne haladja meg az MSZ 17-011 szerint a lakóépületekre megengedett legnagyobb értékeket. Megjegyzés: Zavarsz´úrés szempontjából lásd még a 6. fejezetet.

2.6.2.

Telepített röntgenberendezés hálózatának kialakítása

2.6.2.1.

A röntgenberendezést olyan hálózati f´ókapcsolóval kell ellátni, amellyel a teljes röntgenberendezés leválasztható, de amely semmilyen más készüléket nem kapcsol. Megjegyzés: A f´ókapcsoló a röntgenhálózat része, ezért érintkez´´ oinek átmeneti ellenállása a hálózati ellenállás része.

2.6.2.1.1. A f´ókapcsoló zárlati megszakítóképessége feleljen meg a hálózat beépítési pontján felléphet´ó legnagyobb zárlatnak; üzemi kapcsolási teljesítményét (amely a kapcsolási szám figyelembevételével a kapcsoló élettartamának számításánál mértékadó) a röntgenberendezés üresjárási teljesítménye alapján kell meghatározni; névleges (a melegedés szempontjából mérvadó) árama azonban (a rendkívül rövid ideig tartó terhelések miatt) még ennél is kisebbre választható. 2.6.2.1.2. A f´ókapcsoló az épület villamos hálózatának tartozéka, de mi nden röntgenberendezést külön f ´ókapcsolóval kell ellátni. Ennek megfelel´óen az általa kapcsolt röntgenberendezés elosztójának közelében kell elhelyezni és a f´óelosztóról induló külön (de több röntgenberendezést tápláló) röntgenhálózatra kell csatlakoztatni. A f´ókapcsolóra a hozzá tartozó röntgenberendezés egyetlen vezetékkel csatlakozzék, a röntgenberendezésen belüli elosztást és védelmet a gyártmányhoz tartozó (a gyártó által szállított) röntgentáblán kell megoldani. 2.6.2.2.

A röntgengenerátorra csatlakozó (átvilágítási üzemet jelz´ó lámpa a röntgenberendezés része, ezért a (röntgenberendezéssel együtt szállított) röntgentábláról kell külön áramkörrel táplálni.

2.6.2.3.

A röntgenberendezéshez tartozó (azzal együtt szállított) röntgentáblán vagy annak közvetlen közelében egyértelm´úen meg kell jelölni, hogy melyik csatlakozó, illetve melyik biztosító melyik készülékhez (berendezésrészhez) csatlakozik, illetve az egyes csatlakozósávokról kiinduló vezetékek hová mennek. A jelölések tartósak és segédeszköz (nagyító, tükör, állvány, létra stb.) nélkül olvashatóak legyenek. Megjegyzés: A jelölések készülhetnek közvetlenül feliratozással vagy csak jelöléssel, de ez utóbbi esetben a helyszínen kifüggesztett olyan kapcsolási rajzzal, amely a jelöléseket egyértelm´´ uvé teszi.

2.6.2.4.

Ha a röntgenátvilágítás helyiségében a közlekedési tájékozódás céljából gyengefény´ú, színes (rendszerint vörös) fénnyel világító lámpa szükséges, akkor azt vagy a röntgenberendezés hálózati egységér´ól, vagy az épület világítási hálózatáról kell táplálni, de külön (más világítást nem tápláló) áramkörrel.

2.6.2.5.

A röntgenhálózat kivitelezése során a sugárvédelmi feladatokat ellátó részeket (barritvakolatok stb.) megsérteni tilos.

2.6.3.

A mozgatható röntgenberendezések hálózatra kapcsolása

2.6.3.1.

Mozgatható röntgenberendezéseket dugós csatlakozóval kell a hálózatra csatlakoztatni. 11

MSZ 2040:1995 2.6.3.2.

A 230 V-os egyfázisú táplálású hagyományos mozgatható röntgenberendezések (kórtermi röntgenberendezések, sebészeti képer´ósít´ók) csatlakoztatásához az MSZ 9878-3 és az MSZ 9878-4 szerinti (ipari, „kerek”) 16 A-es 2P+ típusú dugós csatlakozót kell alkalmazni. Az aljzatok mellett felirattal fel kell tüntetni a hálózat névleges feszültségét (230 V).

2.6.3.3.

Ha - kivételesen - az egyfázisú táplálású hagyományos, mozgatható röntgenberendezés névleges feszültsége 400 V, akkor ennek csatlakoztatásához az MSZ 9878-3 és az MSZ 9878-4 szerinti (ipari, „kerek”) 16 A-es 3P+ típusú háromfázisú dugós csatlakozót kell alkalmazni. Az aljzatok mellett felirattal fel kell tüntetni a hálózat névleges feszültségét (400 V).

2.6.3.4.

Azokat a mozgatható röntgenberendezéseket, amelyek csak átvilágítási üzem´úek (néhány sebészeti képer´ósít´ó), illetve a felvételhez csak tölt´óáramot vesznek fel (akkumulátoros, kondenzátoros, mechanikus energiatárolós készülékek), az MSZ 9871-2 szerinti háztartási („Schuko”) 2P+ csatlakozódugót kell alkalmazni. Ezek az intézmény általános célú hálózatához tartozó aljzatokba csatlakoztathatók.

2.7.

Vezetékek és szerelvények kiválasztása és elhelyezése Megjegyzés: E szakasz el´óírásai az MSZ 1600-1 általános el´´ oírásaihoz képest szigorításokat tartalmaznak.

2.7.1.

Vezetékek elhelyezése

2.7.1.1.

Az egészségügyi intézmények különféle rendeltetés´ú gyógyászati helyiségeiben a villamos hálózatokat véd´ócs´óbe kell szerelni, ahol lehet falba süllyesztve vagy álmennyezet fölé szerelve, de mindenképpen takarással. Megjegyzés: Az épületszerkezetek kialakításánál, a szerkezeti elemek kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy minden olyan helyen, ahol gyógyászati tevékenységet folytatnak, a rejtett szerelés megvalósítható legyen.

2.7.1.1.1. Azokon a helyeken (pl. kórteremben), ahol az épület szerkezeti elemei nem engedik meg a falba süllyesztett szerelési módot (pl. betonfal esetén), ott a villamos hálózatok falon kívül, m´úanyag csatornába történ´ó szerelése is megengedett. 2.7.1.1.2. Megengedett a m´úanyag csatornába történ´ó szerelés kisebb b´óvítéseknél, átalakításoknál ott, ahol a falba süllyesztett kialakítása különösen nagy bontással jár (pl. egy új készülék telepítése, vagy régi vezetékszakasz kiváltása esetén). 7.2.1.1.3. Falon kívüli szerelés esetén figyelembe kell venni a higiéniai el´óírásokat. 2.7.1.1.4. Kiemelt gyógyászati helyiségekben a falon kívüli m´úanyag vezetékcsatornába történ´ó szerelés nem engedhet´ó meg. 2.7.1.2.

A gyengeáramú és az er´ósáramú hálózatokat azonos véd´ócs´óbe szerelni nem szabad. Megjegyzés: Az er´ósáramú vezetékkel és szerelvényekkel kialakított jelz´´ o és vezérl´ó hálózatokat er´ósáramúaknak kell tekinteni.

2.7.1.3.

A különböz´ó rendeltetés´ú (elektronikai, általános célú stb.) hálózatokat külön véd´ócs´óbe kell szerelni.

2.7.1.4.

Az er´ósáramú villamos hálózatok nyomvonalát úgy kell megválasztani, hogy az er osáramú ´´ vezetékek mágneses tere ne okozzon zavarokat az elektromedikai készülékek jelét továbbító hálózatban (lásd a 6. fejezetet). Megjegyzések: 1. Pl. intenzív kórteremben a beteg´´ orz´ó monitort és a központi monitort összeköt´´ o vezetékek más nyomvonalon fussanak. 2. Az er´´ osáramú zavarok ellen az orvostechnológia célszer´ú elrendezésével és kialakításával is védekezni kell. Nem szabad nagyteljesítmény´´ u villamos berendezések közelébe (pl. röntgen, lift közvetlen közelébe, mellé, fölé) villamos szempontból érzékeny bemenet´´ u készülékeket, EEG készüléket telepíteni (lásd a 6. fejezetet).

12

MSZ 2040:1995 2.7.1.5.

Abban az esetben, ha az er´ósáramú hálózat és a különféle rendeltetés´ú jelátviteli hálózatok nyomvonalának a szétválasztása nem lehetséges, akkor az er´ósáramú hálózatot a közös szakaszon árnyékolni kell (pl. acélcs´óbe történ´ó szereléssel). Megjegyzés: Mer´óleges keresztezés esetén nincs szükség árnyékolásra.

2.7.1.6.

Helyiségben lév´ó fogyasztókészülékek számára a villamos hálózat vezetékezését mindenkor ugyanezen helyiségen belül kell megvalósítani.

2.7.2.

Vezetékek kiválasztása

2.7.2.1.

A villamos hálózatok kialakításánál 1,5 mm 2-t´ól 16 mm2 névleges keresztmetszetig rézvezetéket kell használni.

2.7.2.2.

A 25 mm 2 vagy ennél nagyobb névleges keresztmetszet´ú vezetékb´ól kialakított villamos hálózatoknál megengedett az alumínium vezet´ó alkalmazása is.

2.7.2.3.

Hálózatok kialakításához 1,5 mm 2-nél kisebb névleges keresztmetszet´ú vezetéket nem szabad használni, kivéve az olyan egyetlen fogyasztót tápláló leágazásokat, ahol a készülékhez való csatlakozás ennél kisebb keresztmetszetet követel meg.

2.7.2.4.

Falon kívüli szerelésre, beleértve a vezetékcsatornába fektetett vezetékeket is, csak többeres töml´óvezetéket vagy többeres kábelszer´ú vezetéket szabad használni.

2.7.3.

Szerelvények elhelyezése

2.7.3.1.

Az elektromedikai hálózatokról táplált csatlakozóaljzatokat csoportokban táblákra szerelve kell létesíteni, az orvostechnológiai el´óírásoknak megfelel´óen. A táblák kialakításához süllyesztett szerelvényeket kell használni. A táblák egységes gyári kialakításúak legyenek. A csoportosan szerelt csatlakozóaljzatokhoz tartozó kismegszakítókat is erre a táblára kell felszerelni.

2.7.3.2.

Abban az esetben ha a csatlakozóaljzatokat a padozat közelében kell szerelni, akkor a távolság a padlószintt´ól ne legyen kevesebb, mint 40 cm. M´út´ókben és el´ókészít´ókben a csatlakozóaljzatok és a kapcsolók szerelési magassága a padlószintt´ól legalább 1,5 m legyen.

2.7.3.3

Csatlakozóaljzatokat körmös feler´ósítéssel szerelni nem szabad, csak csavarral.

2.7.3.4.

Gyermekkórtermekben nem szabad olyan szerelvényeket alkalmazni, amelyeknek lepattintható fedelük van. Megjegyzés: A kórház egész területén igyekezni kell az egységes szerelvények alkalmazására.

2.7.3.5.

Ahol szükséges (pl. gyermekkórtermekben és pszichiátriai osztályokon) gondoskodni kell arról, hogy a kórtermekben elhelyezett csatlakozóaljzatokat a helyiségen kívülr´ól lehessen áramtalanítani, valamint az általános célú világítást a helyiségen kívülr´ól lehessen kapcsolni. Az áramtalanító kapcsolót zárható módon kell elhelyezni, hogy csak az oda beosztott személyzet tudja kapcsolni. Az áramtalanító kapcsoló nem kapcsolhatja több helyiség áramkörét.

2.7.4.

Vezetékkötések és csatlakozások

2.7.4.1.

A vezetékkötéseket és a leágazási kötéseket falba süllyesztett, legalább 100 ×100 mm méret´ú, csavarral rögzített fedel´ú dobozban kell készíteni. 13

MSZ 2040:1995 2.7.4.2.

Rézvezet´ók kötéseit lágyforrasztással vagy azzal egyenérték´ú módon kell készíteni.

2.7.4.2.1. Nyomóer´ó hatásának kitett helyeken forrasztott kötések alkalmazása, valamint a sodrott vezet´ó elemi szálainak forrasszal történ´ó egyesítése tilos. Megjegyzés: Sodrott vezet´óket célszer´ú véghüvellyel szerelni.

2.7.4.2.2. Rögzítetten szerelt sorkapcsokon egy csavar alá legfeljebb két vezet´ó(ér) szerelhet´ó, de egy szorító alá vagy csak tömör, vagy csak sodrott vezet´ó kerülhet (keverve nem). 2.7.4.3.

Alumíniumvezet´ók kötéseit hegesztéssel vagy sajtolásos kötéssel kell létesíteni. Megjegyzés: A rossz kötésekb´ól ered´ó hibák az orvosi készülékek és a számítógépek m´úködését zavarhatják.

2.7.4.4.

Az EPH és a potenciálkiegyenlít´ó vezet´ók cs´óhöz történ´ó csatlakoztatását csavarkötéssel kell megoldani. A csavartartó zászlót a cs´óhöz kell hegeszteni.

2.7.4.5.

Épületgépészeti cs´óvezeték esetén az EPH vagy a potenciálkiegyenlít´ó vezet´óket szerelvényekre (pl. csapokra) nem szabad kötni; ha a cs´óvezeték falba süllyesztett, akkor a csatlakoztatást egy 100×100 mm méret´ú doboz felhasználásával kell elkészíteni oly módon, hogy a kötés jósága bármikor ellen´órizhet´ó legyen. Megjegyzés: Az olyan EPH vezet´ók céljára, amelyek két vassz erkezetet kötnek össze, vas anyagú vezet´´ o hasznalata is megengedett.

3.

Biztonsági és tartalék energiaellátás

3.1.

Általános el´óírások

3.1.1.

Tartalék áramforrásról kell gondoskodni minden olyan egészségügyi intézményben, amelyben e szabvány el´óírásai alapján folyamatos energiaellátást igényl´ó elektromedikai hálózatot kell kiépíteni. Megjegyzések: 1. Ez általában generátor, kivételes esetben inverter, esetleg áramszolgáltatói tartalék betáplálás. 2. Nem el´´ oírás, hogy az egészségügyi intézménynek áramszolgáltatói tartalék betáplálása legyen. Ha ilyen van, akkor ennek célja általában csak a gazdaságos és zavartalan üzemeltetés biztosítása tartós hálózati kimaradás (pl. hálózatszerelési munkák, kábelhibakeresés) esetén, nem pedig az életveszély elhárítása. 3. Az életvédelmi okokból szükséges tartalék ellátás céljára csak a generátoros betáplálás adhat elfogadható biztonságot.

3.1.2.

A tartalék áramforrás tervezése el´ótt tájékozódni kell az áramszolgáltatónál az adott területen az áramkimaradások gyakoriságáról, azoknak várható id´ótartamáról. Megjegyzés: A kapott tájékoztatást a kórház energetikusával mindig egyeztetni kell.

3.1.3.

Azokban a kiemelt gyógyászati helyiségeket tartalmazó egészségügyi intézményekben, ahol rövid idej´ú (legfeljebb 20-40perc) és nem gyakori áramkimaradás várható, ott elegend´ó, ha a biztonsági táphálózat csak az elektromedikai áramkörök, a biztonsági- és a szükségvilágítás ellátását biztosítja.

3.1.4.

Azokban a fekv´óbetegellátó intézményekben, ahol tartósabb (legfeljebb 2-3 óra) áramkimaradás várható, ott a biztonsági táphálózatra a 3.1.3. szakasz el´óírásain túlmen´óen az üzemviteli hálózat egy részét és a világítás 20-25%-át is rá kell kapcsolni. Megjegyzés: Csökkentett energiafelhasználással, de biztosítani kell a betegek ellátását.

3.1.5.

14

Azokban a fekv´óbetegellátó intézményekben, ahol hosszú idej´ú áramkimaradás várható, ott a tartalék áramforrás teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy a kórház csökkentett energiafelvétellel folyamatosan üzemelni tudjon.

MSZ 2040:1995 Megjegyzés: Csak a legfontosabb készülékeknek kell üzemelni, amelyek biztosítják a folyamatos betegellátását és a kórház csökkentett üzemvitelét.

3.1.6.

Az olyan egészségügyi intézményekben, ahol fekv´óbetegellátás nincs, az orvostechnológiai terv el´óírhatja tartalék áramforrás létesítését.

3.2.

Generátorok

3.2.1.

A tartalék áramforrás két vagy több, lehet´óleg azonos teljesítmény´ú generátort foglaljon magába, így minden esetben egyik a másiknak tartalékát képezi. Megjegyzések: 1. A 3.1.3. – 3.1.5. szakaszok szerinti teljesítmények ellátására egy generátor legyen alkalmas. Amennyiben az üzemzavar idején mindkét generátor üzemképes, ez az üzemzavar idején az e szakaszokban el´´ oírt legkisebb teljesítménynél nagyobb energiaellátást tesz lehet´´ ové. 2. A tartalék áramforrás kialakításához három vagy több generátor alkalmazása csak gazdaságilag indokolt esetben engedhet´ó meg. Ebben az esetben is indokolt azonos teljesítmény´´ u generátorokat telepíteni. Három generátor esetében is csak egy generátor kiesésével kell számolni, így a szükséges teljesítményt két generátor teljesítménye adja meg.

3.2.2.

A generátorok egyenkénti teljesítménye 100 kW-nál nagyobb legyen, a legnagyobb egyedi teljesítmény az 500 kW-ot ne haladja meg. Megjegyzés: Ha 500 kW-nál nagyobb a teljesítményigény, akkor azt három generátor alkalmazásával lehet megoldani.

3.2.3.

A szükséges teljesítmény kiszámításához fel kell használni az orvosszakmai program követelményeit, valamint a kórház üzemvitelével szemben támasztott követelményeket. Megjegyzés: A tartalék áramforrás teljesítményét nem célszer´ú nagyobbra választani, mint az intézmény várható egyidej´´ u teljesítményének 10-25%-a.

3.2.4.

Ha az egyidej´ú teljesítmény nagy (több MVA) és ugyanakkor több egymástól nagyobb távolságra (kb. 150-200 m) telepített transzformátor biztosítja a villamos energia ellátást, akkor megengedett ennek megfelel´óen több tartalék áramforrás kialakítása.

3.2.5.

A jelen fejezet szerinti tartalék áramforrások céljára automatikusan induló bels´óégés´ú motorral hajtott, 3 fázisú, 50Hz-es generátorokból álló tartalék áramforrást kell kialakítani.

3.2.6.

A generátorokhoz tartozó villamos hálózatok kialakításánál be kell tartani a különféle rendeltetés´ú hálózatokra vonatkozó el´óírásokat.

3.2.7.

A villamos hálózatok kialakítását az el oz´´ ´´ okön kívül oly módon kell megvalósítani, hogy a szükség áramforrás bármelyik generátora bármelyik hálózatrészre ké zzel vagy automatikusan rákapcsolható legyen. Megjegyzés: A különféle rendeltetés´´ u (pl. elektromedikai, világítási, segédüzemi) hálózatrészeknek egymáshoz képest szakaszolhatóaknak kell lenniük, hogy minden esetben csak a generátorok teljesítményének megfelel´´ o hálózatrészt lehessen a generátorra rákapcsolni.

3.2.8.

A generátorokat célszer´ú egymáshoz villamos szempontból szinkronizálhatóvá tenni, ezáltal a tel jesítményelosztás jobban megoldható. Ha erre nincs lehet´óség, akkor a hálózati oldalt kell tagolni.

3.2.9.

A generátort automatikus indító és gerjesztésszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amely az áramkimaradástól számított 20 s-en belül gondoskodik: – a motor indításáról és felgerjeszti a generátort; – terhelhet´´ oség elérésekor rákapcsolja a generátor feszültségét az ellátandó hálózatra. Megjegyzés: Amennyiben a bels´óégés´ú motor vízh´útéses, a h´út´óvizet az üzemi h´ómérséklet közelében kell tartani üzemszünet közben is, a gépkönyv el´óírása szerint.

15

MSZ 2040:1995 3.3.

M´út´ólámpák Kiemelt gyógyászati helyiségekben gondoskodni kell arról, hogy a m´út´ólámpák minden esetben 0,5 s-en belül tápfeszültséget kapjanak. Ennek érdekében: – vagy minden egyes m´út´ólámpának saját akkumulátoros biztonsági tápegysége legyen, – vagy a m´út´ólámpa inverterr´ól szünetmentesen táplált áramkörr´ól m´´ uködjék.

3.4.

Inverterek

3.4.1.

Inverter alkalmazása szükséges minden olyan esetben, ahol a gyógyászatban alkalmazott elektromedikai készülékek (pl. számítógéppel kombinált diagnosztikai készülékek) üzemeltetése szünetmentes áramellátást igényel. Megjegyzések: 1. Csak azokat az elektromedikai készülékeket kell szünetmentes áramforrásról üzemeltetni, amelyek m´´ uködésében a pillanatnyi áramkimaradás jelent´´ os zavarokat (pl. programfelejtést) idézhet el´ó. 2. Egy nagyobb teljesítmény´´ u vagy készülékenként több kisebb teljesítmény´ú inverter telepítése gazdaságossági megfontolás tárgya lehet.

3.4.2.

Az inverter teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy áramkimaradás esetén az üzemeltetni kívánt elektromedikai készülékeket legalább 10 percig el tudja látni energiával.

3.4.3.

Inverter alkalmazása esetén az elektromedikai hálózatokat célszer´ú szünetmentes és folyamatos energiaellátást igényl´ó (20 s elteltével üzemel´ó) hálózatrészekre bontani.

3.4.4.

Nagyfogyasztású (kW nagyságrend´ú) készülékeket tilos inverterre kapcsolni. Megjegyzés: A nagyteljesítmény´ú készülékek bekapcsolása feszültségingadozásokat és a többi elektromedikai készülék m´´ uködésében zavarokat idézhet el´ó.

3.4.5.

Inverter telepítésekor ügyelni kell arra, hogy az automatika m´úködése mindenkor össze legyen hangolva a generátort indító automatikával.

3.4.6.

Csak olyan invertert szabad alkalmazni, amely közel színuszos jelformájú feszültséget szolgáltat.

4.

A biztonsági és a tartalék energiaellátás automatikái

4.1.


4.1.1.

Minden olyan egészségügyi intézményben, amelyben folyamatos energiaellátást igényl´ó hálózatok (2.2.3. és 2.4.6. szakaszok) vannak, automatikákat kell kiépíteni a tartalék energiaellátás kapcsolására. Megengedett átkapcsoló automatikával m´úködtetni a többi áramkör átkapcsolását is, de e megoldások nem csökkenthetik a folyamatos energiaellátást igényl´ó áramkörök ellátásának biztonságát. Megjegyzések: 1. 20 másodpercen belüli átkapcsolást kézi m´´ uködtetéssel még abban az esetben sem lehet üzembiztosan elérni, ha az átkapcsolás állandó kezel´ószemélyzet´ú diszpécserközpontból végezhet´´ o. 2. Az automatika kiépítése nem teszi feleslegessé a diszpécserközpont kiépítését, mert enélkül sem az üzemi kapcsolási helyzet – kézzel történ´´ o – visszaállítása, sem a szakaszosan tartalék ellátásra kapcsolandó áramkörök megfelel´´ o ütemben történ´ó átkapcsolása nem oldható meg nagyobb kiterjedés´ú és/vagy bonyolultabb villamos hálózatú intézményekben. 3. Több generátor egyidej´´ u üzeme esetén ezek optimális terhelése (mind párhuzamos üzem esetén, mind szigetüzemben) csak megfelel´ó m´úszerezettség mellett érhet´´ o el, ezért ilyen esetben a diszpécserközpontot célszer´´ u az ehhez szükséges távmérésekkel is ellátni. 4. Ha a helyi elosztókban is vannak automatikák (4.5. szakasz), akkor ezek m´´ uködésér´ól és/vagy kapcsolási állapotáról is célszer´ú a központi diszpécserközpontba jelzést bevezetni.

16

MSZ 2040:1995 4.1.2.

A tartalék energiaellátás automatikájának rendszerét intézményenként egységesen, a rendelkezésre álló tartalék energiaforrások (generátorok, áramszolgáltatói tartalék betáplálások) sajátságainak, valamint az intézmény bels´ó hálózatképének megfelel´óen a 4.1.2.1.- 4.1.2.6. szakaszok alapelvei szerint kell kialakítani. Megjegyzések: 1. Az intézmény bels´ó hálózatának következ´ó két kialakítási módja teszi legegyszer´úbbé a bels´ó automatikák rendszerét: a) Minden szintelosztó,alelosztó (2.1.4. szakasz) két részb´´ ol áll: az automatikus átkapcsolást igénylo´´ és az azt nem igényl´ó fogyasztókat ellátó részb´ól. Az automatikus átkapcsolást nem igényl´´ o rész táplálása mindig csak az „üzemi” tápvezetékr´ól történik (azt csak kézi vezérléssel lehet a „biztonsági” tápvezetékre átkapcsolni). Az automatikus átkapcsolást igényl´ó részt üzemszer´úen a „biztonsági” tápvezetékr´ól (amelynek biztonságos energiaellátását a f´óelosztó központi automatikája biztosítja) táplálják. Az alelosztóban elhelyezett „helyi automatika” (4.5. szakasz) ezt önm´úköd´óen átkapcsolja az alelosztó „üzemi” tápvezetékére, ha annak megmarad a tápfeszültsége a „biztonsági” táplálás feszültségének kimaradásakor. b) Az automatikus átkapcsolást igényl´´ o fogyasztók táplálása külön alelosztókról történik. Ezek külön „biztonsági” táphálózaton át kapják energiaellátásukat a f´´ oelosztó gy´újt´ósínének arról a részér´´ ol, amelyet – az ott elhelyezett – központi automatika kapcsol át a tartalék áramforrásra. 2. A 4.1. szakasz általános el´´ oírásainak, illetve a 4.1.2.1.-4.1.2.6. szakaszok alapelvein túlmen´´ o, az automatika funkciójától és elhelyezését´´ ol függ´ó el´óírásokat a 4.2.-4.5. szakaszok tartalmazzák.

4.1.2.1.

Az automatika indító eleme az ellátandó gy´újt´ósín feszültségkimaradását érzékelje.

4.1.2.2.

Az indító elem ne érzékeljen olyan feszültségletöréseket, amelynél a megmaradó feszültség legalább 70%-a a névlegesnek. Megjegyzés: A nagyfeszültség´ú hálózatok feszültsége általában a névleges érték 90%-a fölött van. A zárlatok ugyan okozhatnak igen nagy feszültségletöréseket (amelyek során a maradó feszültség a névleges 70%-a alá eshet), ezeket azonban a védelmek 1 s-nél rövidebb ido´´ alatt megszüntetik. A kisfeszültségu´´ oldalon az onban a különbözo´´ fogyasztókészülékek indítási áramlökései több másodpercig fennálló – de 70%-nál nagyobb maradó feszültséget okozó – feszültségletöréseket válthatnak ki. Különösen áll ez akkor, ha egy rövid idej´´ u feszültségkimaradás után ezek azonos id´ópontban egyidej´úleg lépnek fel. Ezért nem célszer´ú, ha az ilyen feszültségcsökkenéseket az automatika feszültségkimaradásként érzékeli.

4.1.2.3.

Az indító elem késleltetési ideje nagyobb legyen, mint az áramszolgáltató által a gyorsvisszakapcsolásra megadott id´ó – ez általában 1 s –, de 20 s-en belül biztosítsa a folyamatos energiaellátást igényl´ó fogyasztók energiaellátását.

4.1.2.4.

Az automatika kapcsolása akadályozza meg az üzemszer´ú és a tartalék táplálások párhuzamos kapcsolását és a feszültségmentes ágra történ´ó visszatáplálást.

4.1.2.5.

Az üzemszer´ú táplálás visszatérésekor az vagy csak kézzel legyen visszakapcsolható, vagy az automatikus visszakapcsolás megfelel´óen késleltetve legyen.

4.1.2.6.

Az automatika m´úködtetése általában mindig annak a betáplálásnak a feszültségér´ól történjék, amelyre átkapcsolni szándékozik. Megjegyzés: Kizárólag az automatika táplálása céljára nem érdemes külön akkumulátortelepet létesíteni.

4.1.3.

Minden, az automatikában alkalmazott kapcsolókészülék kapcsolása olyan legyen, hogy a helyszínen kézi beavatkozással kipróbálható és kapcsolható legyen, továbbá sem m´úködése, sem egy esetleges minden oldali feszültségkimaradás után ne igényeljen kézi beavatkozást. Megjegyzés: Pl. az itt alkalmazott mágneskapcsolók ne nyomógomb-vezérlésu´´ öntartó kapcsolásúak legyenek, hanem kézi kapcsolón vagy tartós feszültséget adó szerkezeten át kapják meg tartófeszültségüket.

4.1.4.

Az automatikák kapcsolása olyan legyen, hogy még m´úködésük alatt is tegye lehet´óvé a kézi m´úködtetést és tartós kézi parancsadás alatt se léphessen fel ismételt oda-visszakapcsolás („pumpálás”).

4.2.

A hálózati tartalék betáplálás automatikája

4.2.1.

Ha van áramszolgáltatói tartalék betáplálás, akkor erre – a tartalék betáplálásra szerz´ódésileg lekötött teljesítmény erejéig – minden fogyasztó önm´úköd´ó visszakapcsolása megengedett. 17

MSZ 2040:1995 Megjegyzés: A hálózati tartalék betáplálás (kett´´ os betáplálás) és automatizálása nem követelmény, mivel az általában nem tekinthet´´ o tartalék energiaellátásnak.

Olyan helyen azonban, ahol az áramszolgáltatói hálózat zavarai gyakoriak (pl. villámjárta vidék 22 kV-os szabadvezetékkel történ´ó ellátása esetén), a generátorüzem kímélése érdekében célszer´ú lehet ilyen automatika kiépítése. Pontosan ezeken a helyeken azonban nagyon zavaró is lehet az üzemzavaros (pl. zivatar alatti) id´ószakokban a gyakori önm´úköd´ó ide-oda kapcsolás. 4.2.2.

A bekapcsolást vezérl´ó impulzus késleltetése legyen az áramszolgáltatói hálózat gyorsviszakapcsolási id´ózítésénél legalább 0,5 s-mal hosszabb, és a generátort indító automatika késleltetési idejénél legalább 0,5 s-mal rövidebb.

4.2.3.

Az automatika által átkapcsolt helyzetr´ól látjelzést, magáról az átkapcsolás bekövetkeztér´ól hang jelzést kell adni az állandó kezelés´ú helyre (pl. a diszpécserközpontba).

4.2.4.

Az üzemi betáplálás feszültségének visszatérése utáni visszakapcsolásra nem szükséges (általában nem is célszer´ú) automatikát kiépíteni. Ha azonban mégis alkalmaznak ilyen automatikát is, azt kétféle id´ókésleltetéssel kell ellátni: – a tartalék feszültség kimaradása esetén az id´ókésleltetés legyen az eredeti átkapcsolás késleltetési idejével azonos; – mindkét (az üzemi és a tartalék) betáplálás feszültségének jelenléte esetén azonban az id´ókésleltetés legyen perc nagyságrend´ú.

4.3.

A generátort (gépcsoportot) indító automatika

4.3.1.

Az indítást vezérl´ó impulzus késleltetése legyen legalább 0,5 s-mal hosszabb, mint: – az áramszolgáltatói hálózat gyorsvisszakapcsolási id´ózítése (az áramszolgáltató adja meg, de

általában nem hosszabb, mint 1 s); és – a tartalék betáplálást bekapcsoló automatika (ha ilyen van) késleltetése.

Az id´ózítés azonban ne legyen olyan hosszú, hogy ez megoldhatatlanná tegye a folyamatos energiaellátást igényl´ó berendezéseknek az el´óírt id´ón (általában 20 s-on) belüli energiaellátását. 4.3.2.

A generátort indító automatika m´úködési sorrendje a következ´ó legyen: – adjon kikapcsolási parancsot a párhuzamos járás vagy visszatáplálás meggátlására (általában –

– – – –

az áramszolgáltatói betáplálás f´ókapcsolójának kikapcsolása); ellen´órizze, hogy a párhuzamos járás, illetve visszatáplálás megakadályozásához szükséges kikapcsolások megtörténtek-e (ezekhez legyenek hozzáreteszelve az általa kiadandó bekapcsolási parancsok); adjon parancsot a generátort hajtó gép indítására, adjon parancsot a generátor felgerjesztésére, ellen´órizze, hogy a generátor feszültsége elegend´ó-e, adjon parancsot a generátor gyüjt´ósínre kapcsolására.

4.3.3.

Az automatika szerves része a gépcsoport indítóberendezésének, és csak akkumulátortelep feszültségér´ól m uködtethet´´ ´´ o.

4.3.4.

Az automatika megindulásáról hangjelzést, a gépcsoport megindulásáról, valamint a generátor bekapcsolásáról látjelzést kell adni az állandó kezelés u´´ helyre (pl. a diszpécserközpontba).

4.3.5.

Ne az áramszolgáltatói betáplálás feszültségének visszatérése idézze el´ó a generátor önm´úköd´ó leállítását, hanem csak az intézmény villamos hálózatának üzemszer u´´ hálózati táplálású állapotban történ´ó viszakapcsolása.

18

MSZ 2040:1995 4.4.

A f´óelosztóba épített automatika A f´óelosztók kialakítása attól függ, hogy – a f´´ oelosztó gy´újt´ósíne nem osztható (és így az innen induló leágazások ki-, illetve bekapcsolásával lehet elérni a generátor optimális terhelését) vagy – a f´´ oelosztó gy´újt´ósíne több részre osztható (és így az automatika csak azt a gy´újt´ósínrészt kapcsolja a generátorra, amelyre a tartalékellátást igényl ´ó fogyasztók, illetve leágazások vannak kapcsolva).

4.4.1.

Nem osztható gy´újt´ósín esetén a leágazások kiválasztását a leágazásokba épített késleltetett nullafeszültség-kioldókkal kell megoldani. A nullafeszültség-kioldók késleltetése legyen azonos a generátor indítását vezérl´ó impulzus (4.3.1. szakasz szerinti) késleltetésével. Nullafeszültség-kioldással nem szabad ellátni a folyamatos energiaellátást igényl´ó áramkörök leágazásait. Ha ezek – pl. mágneskapcsolós táplálásuk miatt – szerkezeti okok folytán feszültségkimaradásra kikapcsolnak, akkor olyan szerkezettel – pl. kamráskapcsolós áthidalással – kell ezt kiegészíteni, amely a feszültség visszatérésekor késleltetés nélkül meghúz. Késleltetett nullafeszültség-kioldással kell ellátni minden egyéb leágazást. Azokba a leágazásokba, amelyek esetenkénti kiválasztás alapján visszakapcsolandó üzemviteli hálózatokat (pl. ügyeletes liftet) látnak el, a nullafeszültség-kioldó hatástalanítására alkalmas kézi kapcsolót kell beépíteni.

4.4.2.

Ha a f´óelosztó gy´újt´ósíne osztható, akkor késleltetett nullafeszültség-kioldással kell a generátorra önm´úköd´óen rákapcsolandó és a generátorra csak kézzel rákapcsolható gy´újt´ósínrészek közötti kapcsolókat ellátni. Ezek késleltetése legyen azonos a generátor indítását vezérl´ó impulzus (4.3.1. szakasz szerinti) késleltetésével.

4.4.3.

A f´óelosztóban lév´ó nullafeszültség-kioldással ellátott kapcsolók (akár leágazási, akár gy´újt´ósínbontó kapcsolók legyenek ezek) kikapcsolt állapotáról az állandó kezelés´ú helyen (pl. a diszpécserközpontban) látjelzést kell adni.

4.5.

Alelosztókba kihelyezett automatikák

4.5.1.

Ha a folyamatos és a szakaszos áramellátást igényl´ó fogyasztók átkapcsolását az alelosztókban (pl. pavilon-elosztó) kihelyezett átkapcsoló automatikák végzik, ezek indítását két érzékel´óelem vezérelje, amelyek a két („biztonsági” és „normál üzemi”) betáplálás feszültségét érzékelik. Ha a „biztonsági” betápláláson van feszültség, akkor az automatika az automatikus átkapcsolást igényl´ó fogyasztókat ellátó sínszakaszt mindig (függetlenül arról, hogy a másik betápláláson van-e feszültség) erre, ha nincs, akkor a feszültség alatt maradt betáplálás feszültségére kapcsolja rá.

4.5.2.

Az automatika feszültségérzékel´ó elemeit úgy kell beállítani, hogy azok csak a névleges feszültség 80%-ára húzzanak meg, de ne engedjenek el mindaddig, amig a feszültség nem csökken a névleges érték 70%-a alá. Megjegyzés: Ezek az indítóelemek nem érzékelik azt, hogy hálózati vagy generátorfeszültségre kapcsolnak át; ezért a generátor terhelhet´óségét a 80%-os érték elérésétol ´´ számított, de hosszabb ideju´´ késleltetéssel várják meg (lásd még a 4.1.2.2. szakasz megjegyzését).

4.5.3.

A automatika késleltetése 1,5-3 s között legyen beállítható. Megjegyzés: Ez a relé kiválasztására vonatkozik, a tényleges beállítást a helyi viszonyok alapján kell eldönteni.

4.5.4.

Az automatika m´úködésér´ól és/vagy állásáról távjelzést nem kell adni, de a helyszínen egyértelm´úen meg lehessen állapítani, hogy melyik betáplálásról vannak az automatikus átkapcsolást igényl´ó fogyasztók ellátva. 19

MSZ 2040:1995 5.

Az érintésvédelem kialakítása

5.1.


5.1.1.

Egészségügyi intézményekben az áramszolgáltatói közcélú hálózatokkal fémesen összefügg´ó kisfeszültség´ú fogyasztói hálózatokon nullázás érintésvédelmi módot (TN-rendszert) kell alkalmazni.

5.1.2.

Mindazon a helyeken, ahol páciensek rendszeresen megfordulhatnak, TN-S rendszert (lásd az 1.3.3. szakasz megjegyzéseit) kell kiépíteni. Megjegyzések: 1. Ez az el´´ oírás szigorítja az MSZ 172-1 vezetékes érintésvédelmi módokra vonatkozó el´´ oírásait. 2. Ez az el´´ oírás azt jelenti, hogy az üzemi áramokat is vezet´´ o nullavezet´ót (N-vezet´ó) szét kell választani a véd´óvezet´ót´ól (PE-vezet´ó), azaz az MSZ 172-1 szerinti PEN-vezet´´ o alkalmazása páciensforgalmú helyeken, így elektromedikai hálózatokon is tilos. 3. Páciensforgalmú és gyógyászati helyiségekt´´ ol távol (másik folyosón, másik szinten, másik épületben) a nullázás érintésvédelmi mód és a vezetékes érintésvédelem kialakítására – beleértve az EPH-t is – nincs az MSZ 172-1 eloírásain ´´ túlmen´ó el´óírás.

5.1.2.1.

A véd´óvezet´ót (PE-vezet´ó) az épület f´óelosztójában kell a nullavezet´ór´ól leágaztatni és földelni, a nullavezet´ó és a véd´óvezet´ó összekötése a hálózat többi pontján tilos.

5.1.2.2.

A véd´óvezet´ót együtt kell vezetni (azonos véd´ócs´óben, azonos többer´ú kábelben, illetve vezetékben) a fázisvezet´ókkel, keresztmetszete legalább azonos legyen a fázisvezet´ókével.

5.1.3.

Az elektromedikai hálózat céljára TN-S- és/vagy IT-rendszerben szabad létesíteni, azonban kiemelt gyógyászati helyiségekben (lásd az 5.4. szakaszt), a röntgenhálózat és a nagyteljesítmény´ú vagy háromfázisú lézerkészülékek táplálása kivételével, kizárólag IT-rendszert szabad létesíteni.

5.1.4.

Az EPH-hálózatot az MSZ 172-1 el´óírásai szerint kell létesíteni és a központi EPH-csomópontot az épület f´óelosztójában kell a központi földel´ókapoccsal, illetve a központi földel´ósínnel összekötni. Ezen túlmen´óen kiemelt gyógyászati helyiségekben potenciálkiegyenlít´ó rendszert (lásd az 5.4.4. szakaszt), a kezel´ó és vizsgálóhelyiségekben az MSZ 172-1 szerinti helyi potenciálkiegyenlítést (lásd az 5.5. szakaszt) kell megvalósítani.

5.1.5.

A csatlakozóaljzatok érintésvédelmi célú kikapcsolására általában kismegszakítókat kell alkalmazni.

5.1.5.1.

Az 1 kW vagy annál kisebb teljesítmény´ú fogyasztók ellátására szolgáló elektromedikai hálózat csatlakozóaljzat-csoportjait (áramköreit) 6 A névleges áramer´ósség´ú kismegszakítóval kell védeni, és ezt közvetlenül az aljzat mellé kell felszerelni.

5.1.5.2.

Az 1 kW vagy annál nagyobb, vagy el´óre meg nem határozott teljesítmény´ú fogyasztók ellátására szolgáló csatlakozóaljzatok túláramvédelmét 10 A vagy 15 A névleges áramer´ósség´ú kismegszakítók alkalmazásával kell megoldani. Ezeket közvetlenül a csatlakozóaljzatok mellé vagy az áramkört indító elosztóba kell felszerelni.

5.1.5.3.

A 16 A-nél nagyobb névleges áramer´ósség´ú csatlakozóaljzatok érintésvédelmi kikapcsolását vagy megfelel´ó névleges áramer´ósség´ú kismegszakítóval, vagy áram-véd´ókapcsolóval kell megoldani. Áram-véd´ókapcsoló alkalmazása esetén nem kötelez´ó kismegszakító beépítése.

5.1.5.4.

A kismegszakítókkal védett csatlakozóaljzatokat tápláló hálózatok túláramvédelmeként – a zárlatvédelmi kikapcsolás szelektivitása érdekében – csak olvadóbiztosítókat szabad alkalmazni, és ezek névleges áramer´óssége legalább háromszorosa legyen az err´ól táplált legnagyobb névleges áramer´ósség´ú kismegszakító névleges áramer osségének. ´´

20

MSZ 2040:1995 5.2.

Különleges érintésvédelmi el´´ oírások

5.2.1.

Közvetlenül földelt (TN-S rendszer´ú) elektromedikai hálózatot kell kiépíteni minden olyan helyen, ahol a villamos áramot csak mint a gyógyászati eszközök segédenergiáját használják fel (pl. vastüd´ó, m´úveseállomás). Ezeken a helyeken készülékenként külön áram-véd´ókapcsolót kell felszerelni.

5.2.2.

Ha valamely, nem gyógyászati helyiségben olyan segédkészülék m´úködik, amelynek rövid idej´ú kiesése is súlyos zavarokat okozhat az egészségügyi ellátásban (pl. diagnosztikai célú számítógép, folyamatos regisztráló), akkor ezek szünetmentes áramellátásán túlmen´óen az üzembiztonság fokozására az érintésvédelmi módot is egyedileg meg kell fontolni.

5.3.

IT-rendszer´ú elektromedikai hálózat létesítése

5.3.1.

Az IT-rendszer´ú hálózatokat olyan elválasztó transzformátorokról (MSZ 9229) kell táplálni, amelyek kielégítik a következ´ó el´óírásokat: – a legnagyobb megengedett szekunder feszültség 250 V (Három fázis esetén ez a vonali feszültség határértéke.); – a hálózat legnagyobb megengedett névleges feszültsége 230 V (Három fázis esetén ez a vonali feszültség határértéke.); – a transzformátorok teljesítménye legalább 1,6 kVA; egyfázisú esetben legfeljebb 4 kVA, háromfázisú esetben legfeljebb 6,3 kVA legyen.

5.3.2.

Ha a transzformátor védettségi fokozata IP20-nál (MSZ IEC 529) kisebb, akkor a legalább ilyen védettségi fokozatot tokozással kell biztosítani. Megjegyzés: Tokozás esetén a gyártó szell´ózésre és h´útésre vonatkozó el´óírásait be kell tartani.

5.3.3.

A transzformátor primer áramkörének megszakítására mechanikus m´úködtetés´ú kapcsolót vagy mágneskapcsolót kell alkalmazni. A mágneskapcsoló behúzótekercsének áramköre ne nyomógombos kialakítású legyen, az esetleges távm´úködtetést is mechanikus m´úködtetés´ú kapcsolóval kell vezérelni.

5.3.4.

A szigetelt rendszer´ú hálózatok megfigyelésére állandó szigetelés-ellen´órz´ó készüléket kell alkalmazni, amely méri a hálózat és a föld közötti ellenállást. Az állandó szigetelésellen´órz´ó készülék mér´óköre legfeljebb 25 V feszültség´ú legyen. A mér´óáram még fémes földzárlat esetén se haladja meg a 2 mA-t, és a mér´ókör bels´ó ellenállása legalább 100 kΩ legyen. Az állandó szigetelés-ellen´órz´ó készüléket úgy kell beállítani (illetve megválasztani), hogy az a szigetelési ellenállás 50 k Ω érték alá csökkenésekor hang- és fényjelzést adjon. A hang- és fényjelzés a n´óvér állandó tartózkodási helyén és/vagy a m´út´óben jelezze szaggatott jelekkel a hiba tényét. A jelz´ókészüléket – általában – úgy kell kialakítani, hogy a hangjelzés lehalkítható legyen, de a földzárlat megsz´únése és újra jelentkezése esetén újra teljes hanger´óvel szólaljon meg. Megengedett azonban – ett´ól eltér´óen – olyan hangjelzés alkalmazása is, amely a szigetelés 50 mΩ-nál kisebb értéke alatt állandóan szól, ha ennek hangereje 50 dB-nél nem nagyobb.

5.3.5.

Az állandó szigetelés-ellen´órz´ó készüléket ellen´órz´ó nyomógombbal kell felszerelni, amely – megnyomásának idejére – 50 k Ω ellenállást kapcsol a szigetelt hálózat egyik vezet´óje és a véd´óvezet´ó közé. Ezt a próbagombot a jelzés helyén könnyen kezelhet´ó módon kell elhelyezni. Megjegyzések: 1. Az állandó szigetelés-ellen´´ orz´ó készülék az els´´ o hiba fellépését jelzi. Jelzés esetén az elkezdett orvosi beavatkozást – változatlanul – be szabad fejezni, de új beavatkozást már csak a hiba elhárítása után szabad kezdeni. 2. Az állandó szigetelés-ellen´´ orz´ó készülék ellenállásmérésen alapul és a szimmetrikus hibákat is észleli, az aszimmetrikus feszültségeloszlásra vagy ezek összefüggéseire muköd´´ ´´ o „földzárlatvédelmek”, továbbá a szivárgóáram kapacitív összetev´ójére is érzékeny védelmek nem tartoznak ide.

21

MSZ 2040:1995 5.4.

Kiemelt gyógyászati helyiségek

5.4.1.

Általános érintésvédelmi kialakítás

5.4.1.1.

Kiemelt gyógyászati helyiségekben a páciens kezeléséhez és vizsgálatához használt villamos készülékeket IT-hálózatról kell m´úködtetni és a páciens közelében páciensközpontos potenciálkiegyenlít´ó rendszert kell kiépíteni. Megjegyzés: A páciensekkel érintkezésbe nem kerülhet´´ o villamos készülékek táplálását TN-S rendszerr´´ ol (nullázással) kell megoldani.

5.4.1.1.1. Azokban a szájsebészeti m´út´ókben, amelyekben a páciens kezelésére kizárólag a fogászati székr´ól táplált villamos gyógyászati készülékeket alkalmaznak, a szigetelt rendszer kiépítése helyett megengedett a fogászati szék áramkörének TN-S rendszerr´ól való táplálása is, kizárólag 30 mA érzékenység´ú áram-véd´ókapcsolón keresztül. 5.4.1.1.2. A pácienssel érintkezésbe kerül o´´ gyógyászati készülékeket szigetelt rendszerr´ól kell táplálni abban az esetben is, ha azok páciensoldali része a többi berendezés többi áramkörét´ól kett´ós vagy meger´ósített szigeteléssel el van szigetelve. Megjegyzések: 1. Ezek az elszigetelt (lebeg´´ o vagy F-típusú) páciensrészek. 2. A m´út´ólámpához tartozó, de abba be nem épített tápegység közvetlenül ráköthet´ó a TN-S rendszer´ú hálózatra. Ez a megoldás az akkumulátor folyamatos töltése szempontjából el´´ onyös lehet.

5.4.1.2.

Kiemelt gyógyászati helyiségekben az állandó használatra telepített olyan fogyasztókat, amelyek nem érintkezhetnek a pácienssel (pl. sterilizátor, klímaberendezés) rögzített bekötéssel kell a hálózathoz csatlakoztatni. Megjegyzés: Az MSZ 1600-1 el´óírja, hogy ezek elé leválasztási lehet´óséget (pl. leválasztókapcsolót kell beépíteni).

5.4.1.3.

Kiemelt gyógyászati helyiségekben a csak id´ószakosan használt hordozható és áthelyezhet´ó, nem gyógyászati készülékek (f oként ´´ takarítóeszközök) csatlakoztatására TN-S rendszer´ú hálózatról táplált csatlakozóaljzatokat kell kiépíteni. Megjegyzés: A röntgenberendezések üzemeltetését biztosító csatlakozóaljzatok kiválasztásánál a 2.6.3. szakasz el´´ oírásait kell betartani.

5.4.1.3.1. TN-S rendszer´ú hálózati csatlakozóaljzatok a szigetelt rendszerr´ól tápláltaktól legalább 2,5 m-re, a pácienst´ól legalább 5 m távolságra legyenek. Nem vonatkozik ez a távolságmegkötés a közvetlenül az ajtó mellé (a nyíló rész oldalára) szerelt és els´ósorban a takarítóeszközök csatlakoztatására szánt csatlakozóaljzatokra, ha ezek padlótól mért magassága legalább 1,5 m; továbbá a röntgenhálózat csatlakozóaljzataira, ha ezek kivitele nem teszi lehet´óvé a téves dugaszolást. 5.4.1.3.2. A különböz´ó rendszerekr´ól táplált csatlakozóaljzatok eltér´ó kialakításúak legyenek és tegyék lehetetlenné a másik rendszerr´ól táplálandó készülék ide való csatlakoztatását, de legalább rendszerenként egymástól eltér´ó szín´úek legyenek. Megjegyzés: A színek megválasztására nincs el´´ oírás, de helyiségeként feltétlenül és intézményenként lehet´´ oleg azonos színt célszeru´´ választani az azonos célú hálózatok csatlakozóaljzatainak a jelölésére (lásd a 2.2.5.2. szakaszt).

5.4.1.3.3. A 10 A-nél nem nagyobb névleges áramer´ósség´ú áramkörök túláramvédelmét kismegszakítóval kell megoldani. 5.4.1.3.4. A 10 A-nél nagyobb névleges áramer´ósség´ú áramkörök érintésvédelmére áram-véd´ókapcsolót kell felszerelni. Ennek névleges érzékenysége 63 A névleges áramer´ósségig 30 mA, e fölött 100-300 mA legyen. Megjegyzés: Áram-véd´ókapcsoló alkalmazása 10 A-nél kisebb névleges áramer´´ osség´ú áramkörökben is megengedett, de ezekben nem kötelez´ó.

22

MSZ 2040:1995 5.4.1.4.

A TN-S-rendszer´ú és az IT-rendszer´ú hálózatok túláram- és érintésvédelmét olyan mértékben kell egymástól függetleníteni, hogy a két rendszernek ne legyen közös kismegszakítója és/vagy közös áram-véd´ókapcsolója. Megjegyzés: Mivel a szigetelt rendszer táptranszformátora is a TN-S-rendszer´´ u hálózatról van táplálva, ez az el´óírás azt jelenti, hogy a rendszernek abban a részében, amely ilyen transzformátort is és más fogyasztót is táplál, nem lehet sem kismegszakító, sem áram-véd´ókapcsoló. Ezzel kell megakadályozni, hogy a TN-S hálózatban lév´´ o valamely fogyasztó meghibásodása lekapcsolja az IT hálózatot is.

5.4.2.

Kiemelt gyógyászati helyiségek IT-rendszer´ú hálózatai Megjegyzések: 1. E szigetelt rendszer´´ u hálózatok célja els´ósorban az, hogy egy esetleges testzárlat esetén a (m´´ utéti) beavatkozást ne kelljen megszakítani; másodsorban az, hogy még az önm´´ uköd´ó kikapcsolást kiváltó kett´ós hiba árama se okozhasson a kikapcsolás bekövetkeztének rövid id´ótartama alatt sem a véd´óvezet´ón a (különlegesen veszélyeztetett állapotban lév´ó) páciens életét veszélyeztet´ó feszültségesést. 2. A szigetelt rendszer´´ u hálózatok kialakításának általános szabályait a 5.3. szakasz tartalmazza, itt csak a kiemelt gyógyászati helyiségek ezzel kapcsolatos többletel´´ oírásai szerepelnek.

5.4.2.1.

A szigetelt rendszer´ú hálózatot általában m´út´ónként, illetve helyiségenként külön kell kialakítani, amelyre azonban a m´út´óhöz tartozó kiszolgáló helyiségek (pl. a m´útéti el´ókészít´ó) elektromedikai hálózata is ráköthet´ó. Ha egy m´út´ócsoporthoz közös kiszolgálóhelyiség tartozik, akkor ennek elektromedikai hálózatát az általa kiszolgált valamelyik m´út´ó szigetelt hálózatára kell kötni. Ambuláns m´út´ók, továbbá egyéb kiemelt gyógyászati helyiségek esetén két vagy három ilyen helyiség (és a hozzájuk tartozó kiszolgálóhelyiségek) részére közös szigetelt rendszer´ú hálózat kialakítása is megengedett.

5.4.2.2.

Amennyiben egy nagyobb helyiségben több páciens kezelése vagy vizsgálata céljából több, nagyobb villamos teljesítmény´ú elektromedikai készülék üzemel (pl. intenzív kórteremben) a helyiségen belül több, egymástól galvanikusan független szigetelt rendszer´ú hálózat is kialakítható a következ´ó megkötésekkel: – a kezelés vagy vizsgálat alatt álló ugyanazon páciensre csatlakozó valamennyi elektromedikai készüléknek galvanikusan ugyanarra a szigetelt rendszer´ú hálózatra kell csatlakoznia; – a galvanikusan egymástól független, szigetelt rendszer´ú hálózatok határvonalát a helyiségen belül felt´ún´óen jelölni kell, kivéve, ha az elhelyezési körülményekb´ól az egyértelm´ú. Megjegyzés: Ilyen lehet: épületszerkezeti eltérés, falra festett vonal, térelválasztó függöny.

5.4.2.3.

A gyógyászati elválasztó transzformátort a helyiségen kívül, rögzítetten felszerelten, könnyen hozzáférhet´óen és állandó jelleg´úen kell létesíteni.

5.4.2.4.

A gyógyászati elválasztó transzformátorokat a primer oldalon csak zárlat ellen kell védeni, e védelmet a szekunder oldali védelmekkel szelektíven kell összehangolni. Egysarkú védelem esetén ezt a fázisvezet´óbe kell beépíteni a transzformátor teljesítményének figyelembevételével. Megjegyzés: A szelektivitási követelményeket általában csak olvadóbiztosítóval lehet megoldani.

5.4.2.5.

A gyógyászati elválasztó transzformátor szekunder (szigetelt rendszer´ú) áramköreinek a védelmét általában 6 A, indokolt esetben 10 A névleges áramer´ósség´ú kismegszakítókkal kell megoldani. Az egyfázisú áramkörökben két, a háromfázisúakban három, egymással mechanikusan összekapcsolt kismegszakítót kell felszerelni. Nem vonatkozik az el´óírás a 16 A-nál nagyobb névleges áramú csatlakozóaljzatokra.

5.4.2.6.

A kismegszakítókat úgy kell beépíteni, hogy hiba esetén a villamos szempontból szakképzetlen egészségügyi személyzet is hozzáférjen és veszély nélkül kezelhesse. Megjegyzés: Az 5.1.5. szakasz el´óírása itt is érvényes.

23

MSZ 2040:1995 5.4.2.7.

A szigetelt rendszerr´ól táplált csatlakozóaljzatokat csoportosan, táblára szerelve kell telepíteni. A táblák számát a gyógyító tevékenység akadálytalan lebonyolításához szükséges legkevesebbre kell választani, de az egy csoporton belüli csatlakozóaljzatok és táblák száma nincs korlátozva. Megjegyzések: 1. Ezt az ott egyidej´´ uen alkalmazásra kerülhet´´ o gyógyászati készülékek lehetséges legnagyobb számából kiindulva kell meghatározni az orvostechnológiai terv alapján. 2. Célszer´ú arra törekedni, hogy valamennyi ilyen csatlakozóaljzat egyetlen közös elhelyezési csoportban legyen felszerelve, de ha ez egyes esetekben nehezítené az itt alkalmazható gyógyászati eszközök kényelmes alkalmazását, akkor a gyógyászati tevékenység szempontjainak kielégítése az els´´ odleges.

5.4.2.8.

Angiográfiás és szívkatéterez´ó készülékeknél a kiegészít´ó készülékek csatlakoztatására szolgáló 230 V-os szigetelt rendszer´ú hálózat csatlakozóaljzatait az angiográfiás, illetve kifejezetten katéterasztal esetén 2,5 m sugarú körön belül kell elhelyezni és a katéterasztal alatt kell a potenciálkiegyenlít´ó vezet´ót a röntgenberendezés véd´óvezet´ójéhez csatlakoztatni.

5.4.3.

A véd´óvezet´ó csomópont kialakítása

5.4.3.1.

A véd´óvezet´ók páciensenként egyetlen csomópontból induljanak ki. Ez a csomópont a pácienshez – mind térbelileg, mind villamos vezet´ói szempontból – minél közelebb és mindenképpen a pácienssel azonos helyiségben legyen. Megjegyzés: E csomópont helyéül legcélszer´úbb az 5.4.2.6. szakasz szerinti áramköri kismegszakítók tábláját választani. Ebben az esetben ugyanis a véd´óvezet´ó teljes hosszában az áramköri vezet´ókkel együtt (azokkal azonos többer´ú vezeték egyik ereként vagy azokkal azonos véd´ócs´óben) vezethet´ó. Amennyiben ez mennyezeti statívra van szerelve, akkor a páciensközpont vagy ebben, vagy az ezt tápláló leágazásnál alakítható ki legcélszer´´ ubben.

A pácienshez tartozó potenciálkiegyenlít´ó rendszer páciensközpontja – ha ilyen van, és az elrendezési körülmények folytán a véd´óvezet´ók csomópontjától elkülönítve kerül kialakításra – és e csomópont között legfeljebb 0,05 Ω ellenállású és legalább 4 mm 2 keresztmetszet´ú réz összköt´ó vezetéket kell kiépíteni. 5.4.3.2.

Amennyiben egy nagyobb helyiségben több páciens kezelésére és/vagy vizsgálatára szolgáló kezel´óhely (pl. intenzív ágy) van, akkor minden ilyen kezel ohely ´´ közelében külön-külön véd´óvezet´ócsomópontokat kell kialakítani, a saját tápláló áramkörével együtt vezetett véd´óvezet´ó felhasználásával. A szomszédos kezel´óhelyek véd´óvezet´ó-csomópontjait legfeljebb 0,05 Ω ellenállású és legalább 4 mm2 keresztmetszet´ú réz összeköt´ó vezetékkel össze kell kötni.

5.4.3.3.

A véd´óvezet´ó csomópontból sugarasan kiinduló véd´óvezet´óket úgy kell vezetni, hogy azok a helyiségen kívül keletkez´ó esetleges testzárlatok áramának a vezetésében ne vehessenek részt. Megjegyzés: Ennek megfelel´óen a szigetelt rendszer véd´óvezet´ói csak a véd´óvezet´ó-csomóponton keresztül érintkezhetnek fémesen a közvetlenül földelt (TN-rendszer´ú) hálózatok véd´óvezet´óivel és a potenciálkiegyenlít´ó rendszer vezet´óivel.

5.4.3.4.

A sugaras véd´óvezet´ók ellenállása a véd´óvezet´ó-csomópont és a csatlakozási végpont között 0,1 Ω-nál ne legyen nagyobb.

5.4.4.

Potenciálkiegyenlít´ó rendszer A kiemelt gyógyászati helyiségekben lév´ó idegen fémszerkezetek (olyan nem villamos szerkezetek, amelyek kívülr´ól idegen potenciált kaphatnak, pl. f´út´ótest, gázcs´ó) egyenpotenciáljának kialakítására páciensközpontos potenciálkiegyenlít´ó rendszert kell kiépíteni.

5.4.4.1.

A páciensközpontot úgy kell elhelyezni, hogy az térbelileg minél közelebb legyen a pácienshez, illetve a páciens kezelését közvetlenül ellátó egészségügyi személyzet mozgásteréhez. Villamosan tegye lehet´óvé, hogy az e rendszerbe bekötend´ó legmesszebben lév´ó tárgyhoz men´ó összeköt´ó vezet´ó se legyen 0,1 Ω-nál nagyobb ellenállású, és a páciens kezelését szolgáló szigetelt rendszer véd´óvezet´ó-csomópontjának (5.4.3.1. szakasz) közvetlen közelében legyen.

5.4.4.2.

A potenciálkiegyenlít´ó rendszer páciensközpontos csomópontját az ugyanezen páciens kezelését szolgáló szigetelt rendszer véd´óvezet´ó csomópontjával lehet´óleg egyesíteni kell. Abban az eset-

24

MSZ 2040:1995 ben, ha ezek mégis különállóak, akkor köztük az 5.4.3.1. szakasz szerinti összeköt´ó vezetéket kell kiépíteni. Megjegyzés: A két páciensközpont egyesítése biztonsági szempontból mindig célszer´´ u, de a kivitelezés technológiai nehézségei (a véd´óvezet´ó-csomópont a villamos elosztás helyén adódik, s lehetséges, hogy az egyenpotenciálra hozandó nem villamos szerkezetek potenciálkiegyenlít´´ o vezetékeinek ugyanide vezetése nehézségbe ütköznék) indokolhatják a külön elhelyezést.

5.4.4.3.

Ha az 5.4.3.2. szakasz szerinti külön-külön véd´óvezet´ó-csomópontot alakítanak ki több pácienskiszolgáló hálózaton, akkor megengedett ezek részére közös potenciálkiegyenlít´ó-csomópont kialakítása is, de megengedett a páciensenként külön-külön csomópont kiépítése is. Megjegyzés: Ez ismét nem elvi, hanem a kiviteli technológiai megfontolások alapján lehet célszer´ú.

5.4.4.4.

A potenciálkiegyenlít´ó vezetékeit mindig a páciensközpontban elhelyezett potenciálkiegyenlít´ó csomópontból kiindulva kell kiépíteni. A potenciálkiegyenlít´ó csomópont lehet gyüjt´ósínes vagy egyéb kialakítású, de a kialakításnak lehet´óvé kell tennie az egyes potenciálkiegyenlít´ó vezetékek szerszámmal történ´ó bontását.

5.4.4.5.

A potenciálkiegyenlít´ó rendszerbe be kell kötni minden olyan – villamos testnek nem min´ósül´ó – idegen fémszerkezetet, amelynek valamely érinthet´ó fémrésze 2,5 m-nél közelebb van a pácienshez, de csak abban az esetben, ha ez a fémszerkezet kiterjedése folytán más helyr´ól ide potenciált tud közvetíteni (pl. cs´óvezetékek, épületvasalások, árnyékolások). Nem kell a potenciálkiegyenlít´ó rendszerbe bekötni azokat a fémszerkezeteket, amelyek kis kiterjedésük folytán nem tudnak máshonnan potenciált idevezetni (pl. fémb´ól készült m´úszerszekrények, vasajtók, gumikerek´ú ágyak), s nem szabad a potenciálkiegyenlít´ó rendszerbe bekötni azokat a fémszerkezeteket, amelyek véd´óvezet´óvel ellátott villamos testekkel merev, fémes kapcsolatban vannak. Megjegyzés: Az egyes fémszerkezetek bekötése vagy a bekötés elhagyása gyakran csak egyedi megfontolások alapján dönthet´´ o el (pl. egy fémb´ól készült ablakkeret, ha egyedülálló, akkor nem kell bekötni, ha „szalagablak”, akkor be kell kötni, s ha erre egy véd´óvezet´ós ablaknyitó motor van fémes kapcsolattal felszerelve, akkor tilos bekötni).

5.4.4.6.

A potenciálkiegyenlít´ó rendszer sugaras kialakítású legyen, azaz a potenciálkiegyenlít´ó vezetékeken keresztül ne keletkezzen hurok a helyiségen belül, még az e hálózatokkal összekötött fémszerkezetek villamos vezet´óképességének figyelembevételével sem. Nem szükséges minden bekötend´ó tárgytól külön vezetéket indítani a csomópont felé, megengedett a sugaras vezetékekr´ól készített „T” leágazással bekötni azokat. Megjegyzés: Például, ha a kiemelt gyógyászati helyiségben több f´´ ut´ótest van, s ezeket a helyiségen belül vezetett g´´ ozcs´ó köti össze, akkor elegend´ó csak az egyiket bekötni; ha a f´út´ótestek nincsenek a helyiségen belül f´´ utési cs´óvezetékkel összekötve, akkor mindegyiket be kell kötni. Ezt csak páciensközpontból kiinduló „egyetlen sugárra” való felf´´ uzéssel szabad megoldani, mert különben a két különböz´´ o sugár és a helyiségen kívüli cs´óvezeték összekötése már hurkot képezne, ami a helyiségen kívül keletkez´´ o testzárlatoknak e vezetéken keresztül történ´´ o záródását, s ennek következtében számottev´´ o feszültségesést (feszültségemelkedést) jelenthetne.

5.4.4.7.

A potenciálkiegyenlít´ó rendszer legalább 4 mm2 keresztmetszet´ú rézvezet´ókb´ól álljon, amelyek – a fert´ótleníthet´óség követelményeit kielégítve – vezethet´ók falon kívül vagy falba süllyesztetve, de nem haladhatnak a villamos vezetékekkel közös cs´óben vagy közös csatornában.

5.5.

Kezel´ó-és vizsgálóhelyiségek

5.5.1.

A kezel´ó- és vizsgálóhelyiségekben bármely, az MSZ 172-1 szerinti érintésvédelmi mód alkalmazható, de minden ilyen helyiségben ki kell építeni a TN-S rendszert és véd´óvezet´ó-hálózatot (még abban az esetben is, ha minden itt alkalmazott villamos szerkezet véd´óvezet´ó nélküli érintésvédelmi móddal van ellátva). Megjegyzés: Indokolt esetben, egyedi megfontolás alapján valamely itt alkalmazott villamos gyógyászati készülék szigetelt rendszerrol´´ is táplálható.

25

MSZ 2040:1995 5.5.2.

A 10 A-nél nagyobb névleges áramer´ósség´ú elektromedikai, valamint a más célú, de csatlakozóaljzatot is ellátó áramkörök érintésvédelmi kikapcsolását áram-véd´ókapcsolóval kell megoldani. Ennek névleges érzékenysége 63 A névleges áramer´ósségig 30 mA, e fölött 100...300 mA legyen. Megjegyzés: Áram-véd´ókapcsoló alkalmazása 10 A és annál kisebb névleges áramer´´ osség´ú áramkörökben is megengedett, de ezekben nem kötelez´ó.

5.5.3.

A kezel´ó- és vizsgálóhelyiségekben az MSZ 172-1 szerinti helyi egyenpotenciálú összekötést kell kiépíteni; ebbe be kell kötni minden, a páciens kezelési, illetve vizsgálati helyét´ól 2,5 m-nél nem nagyobb távolságra lév´ó, érinthet´ó olyan fémszerkezetet, amely – nagy kiterjedése következt´óben – máshonnan potenciált tud ide vezetni (pl. cs ovezetékek, ´´ épületvasalások, árnyékolások). Nem kell az egyenpotenciálú összekötésbe bekötni azokat a fémszerkezeteket, amelyek – kis kiterjedésük folytán nem tudnak máshonnan idegen potenciált behozni (pl. fémb´ól készült m´úszerszekrények, vasajtók stb.), továbbá azokat a fémszerkezeteket, amelyek véd´óvezet´óvel ellátott villamos testekkel merev, fémes kapcsolatban vannak, valamint azokat, amelyek érinthet´óségét szigetel´óanyagból készült burkolatokkal, véd orácsokkal ´´ vagy más módon úgy korlátozták, hogy az érinthet´ó felület legfeljebb 50×50 mm-es lehet. Megjegyzés: A helyi egyenpotenciálú összekötés szabályait az MSZ 172-1 írja el´ó (általában a helyiségen belüli összekötés ezeket kielégíti), erre nem vonatkoznak a potenciálkiegyenlít´´ o rendszer 5.4.4.4. szakasz szerinti, szigorúbb el´óírásai (páciensközpontos csomópont, sugaras kialakítás, keresztmetszet stb.)

6.

Védelem elektromágneses zavarok ellen

6.1.

Az e szabvány hatálya alá tartozó helyeken vagy árnyékolással és zavarsz´úréssel, vagy megfelel´ó véd´ótávolságok betartásával kell a zavarérzékeny készülékeket megvédeni a hibás vagy megbízhatatlan m´úködést kiváltható elektromágneseses zavarás ellen. Megjegyzések: 1. A zavarforrások rádiózavarokat is okozhatnak, az ezek elnyomására szolgáló intézkedéseket azonban nem e szabvány, hanem a postai el´óírások tartalmazzák. 2. Az elektromágneses terek élettani veszélyeket is okozhatnak, ezek ellen megfelel´´ o véd´óruházattal és nagyfrekvenciás elnyel´ók alkalmazásával kell védekezni, ezek alkalmazása azonban nem tárgya e szabványnak (a nagyfrekvenciás elektromágneses terek élettanilag megengedett határértékeit az MSZ 16260 adja meg, de az ott megadott értékek elektromedikai készülékek esetén a kezelend´´ o páciensre nem vonatkoznak).

6.2.

Zavarforrásnak kell tekinteni – minden nagyfrekvenciás áramot üzemszer´úen el´´ oállító gyógyászati készüléket (pl. sebészeti

vágót, rövidhullámú, deciméteres vagy mikrohullámú terápiás készüléket), – minden üzemszer´úen szikrázó er´ósáramú készüléket (pl. kommutátoros motort, rendszeresen 6 A-nél nagyobb áramot vagy számottev´ó induktivitású, illetve kapacitású áramköröket megszakító kapcsolókat, kontaktorokat), a nagy szórt mágneses mez´ót el´óállító er´ósáramú készülékeket (pl. fojtótekercset, transzformátort), – valamint azokat a vezetékrendszereket, amelyekben az oda- és visszavezetés vezet´ói egymástól 1cm-nél nagyobb távolságra vannak elhelyezve (pl. sínek és szabadvezetékek) vagy, amelyek rendszeresen lökésszer´ú áramokat vezetnek (pl. amelyek röntgenberendezéseket, felvonómotorokat táplálnak). Megjegyzés: A legtöbb, félvezet´óeszközöket tartalmazó kisteljesítmény´´ u készülék (pl. számítógép, személyhívó, TV-készülék) is zavarforrás (annak ellenére, hogy ugyanakkor zavarérzékeny is), ezek zavarai elleni védelemül azonban általában elegend´ó a beépített zavarsz´úr´ó és 1-2 m-es véd´ótávolság alkalmazása.

6.2.1.

26

A nagyfrekvenciás áramot üzemszer´úen el´óállító gyógyászati készülékek által keltett kisugárzott elektromágneses zavarok elleni védekezést általában a helyiség falában (falán) elhelyezett árnyékolással, helyiségen belül pedig a zavarforrás és a zavarérzékeny készülékek közötti megfelel´ó véd´ótávolság betartásával kell megvalósítani. A hálózati tápvezetéken kiadott zavarfeszültség (vezetett elektromágneses zavar) megakadályozására szolgáló zavarsz´úrés beépítése a készülékgyártó feladata.

MSZ 2040:1995 Megjegyzések: 1. A szakasz szövegében az „általában” szó arra utal, hogy egyedi tervezés alapján más intézkedésekkel (pl. igen nagy távolság tartása, a készülékek megfelel´´ o irányítása, az életvédelmi elnyel´´ ok zavarvédelem céljára is történ´ó méretezése és kialakítása) is el lehet érni a megfelel´´ o zavarvédelmet; e megoldások tehát nem tekinthet´´ ok szabványellenesnek, de egyedi méretezést, illetve egyedi ellen´´ orz´ó méréseket igényelnek. 2. A zavarmentesítés céljára elegend´´ o véd´ótávolságok nagysága annyira függ a zavarforrás és a zavarérzékeny készülék adataitól, hogy ezekre a szabványban még tájékoztató érték sem adható.

6.2.2.

Az üzemszer´úen szikrázó er´ósáramú gyártmányok által keltett kisugárzott zavarok elleni védelemre legalkalmasabb a szikrázó részek zárt, vagy legalább IP44 védetségi fokozatot nyújtó fémházzal való burkolása, szükség lehet azonban a vezetett zavarok elleni védelemnél hálózati zavarsz´úr´ók alkalmazására is. Hálózati zavarsz´úr´óként rádiózavarsz´úr´ó egységeket kell alkalmazni. A fémházzal való burkolás helyett véd´ótávolság alkalmazása is megengedett. Megjegyzés: A véd´ótávolság nagyságára nincs el´´ oírás, de a szükséges érték mindenképpen több méter.

6.2.3.

A nagy szórt mágneses mezej´ú er´ósáramú készülékek, valamint a vezetékrendszerek által keltett kisugárzott zavarok elleni védelemre zárt fémházba (vezetékek esetén gázcs´óbe) helyezés vagy megfelel´ó véd´ótávolság betartása célszer´ú. A véd´ótávolság értéke általában legalább a következ´ó legyen: fénycs´ófojtóknál 1 kW-nál nagyobb névleges teljesítmény´ú generátoroknál 10 kW-nál nagyobb névleges teljesítmény´ú generátoroknál 1-10 kVA névleges teljesítmény´ú transzformátoroknál 10 kVA-nál nagyobb névleges teljesítmény´ú transzformátoroknál

1m 6m 9m 6m 9m

vezetékrendszereknél ha a névleges keresztmetszet 10-70 mm 2 3m ha a névleges keresztmetszet 95-185 mm 2 6m 2 ha a névleges keresztmetszet nagyobb, mint 185 mm 9m de mindegyik esetben legalább a rendszer vezet´ói egymásközti távolságának százszorosa. Megjegyzés: A szakasz szövegében az „általában” szó arra utal, hogy egyedi méretezés és/vagy mérés alapján ennél lényegesen kisebb távolságok is megfelelhetnek, s ez esetben nem tekinthet´ók szabványellenesnek (különösen vonatkozik ez a feszültségesés követelményeinek megfelel´´ oen megválasztott, a terhelhet´´ oség alapján túlméretezettnek tekinthet´´ o, kisterhelés´ú vezetékek esetén szükséges méretekre).

6.3.

Zavarérzékeny készüléknek tekinthet´ó minden villamos elven m´úköd´ó diagnosztikai készülék, továbbá minden mikroelektronikai elemet tartalmazó villamos készülék (pl. számítógép, képerny´ó, elektronikus vezérl´ó- és szabályozórendszer). Ezeknek a vezetett elektromágneses zavarok által keltett zavarás elleni védelmét minden esetben hálózati zavarsz´úréssel és szükség esetén a kisugárzott elektromágneses zavarok ellen véd´ótávolság megtartásával kell biztosítani.

6.3.2.

Ha a zavarérzékeny készülék transzformátorral csatlakozik a táphálózathoz, szükséges lehet e célra olyan transzformátor alkalmazása, amelynek primer és szekunder tekercse közé „árnyékolótekercs” van beépítve. Megjegyzés: Ennek szükségességére általában a zavarérzékeny készülék gyártója annak használati útmutatójában utal.

6.3.3.

Ha a zavarérzékeny készülék árnyékolt helyiségben (helyen) van, akkor az árnyékolás sarkaitól (fal-fal, fal-mennyezet és fal-padlósík) legalább 0,5 m távolságban legyen elhelyezve.

6.3.4.

Ha a zavarérzékeny készülék árnyékolással van elválasztva a zavarforrás(ok)tól, akkor maga a zavarérzékeny készülék, továbbá ennek jelátvitele (adatátvitele) és tápvezetékei az árnyékolás (lemez vagy háló) nyílásaitól legalább a nyílás legnagyobb méretének (lyukátmér´ó, négyszögátló) ötszörös távolságára legyenek. 27

MSZ 2040:1995 6.3.5.

A zavarérzékeny készülékek jel-, illetve adatátviteli vezetékei céljára zavarvédett vezetékfajtákat (pl. koaxiális kábelt, sodrott érpárt, szimmetrikus vagy árnyékolt vezetéket) kell alkalmazni. Egy áramkört a fémesen összefügg´ó vezetékrendszernek csak egyetlen pontján szabad földelni. Megjegyzés: Ha egy több készüléket összeköt´ó jelátviteli vezetéket szerkezeti okokból – mindkét végén földelni kell, akkor a vezeték fémes összefüggését meg kell szakítani és induktív vagy kapacitív csatolást kell alkalmazni.

6.4.

Az árnyékolás készíthet´ó fémlemezb´ól vagy fémhálóból. Anyagául el´ónyösebb a vas, de megengedett réz vagy bármely más – a korróziónak az adott helyen ellenálló – fém alkalmazása is.

6.4.1.

Az árnyékolólemezt, illetve az árnyékolóhálót alkotó huzalok vastagságát a mechanikai és korróziós szempontok alapján kell megválasztani, de a lemez esetén 0,3 mm-nél, huzal esetén 1 mm-nél ne legyen vékonyabb.

6.4.2.

Az árnyékolólemezen készített nyílások, illetve az árnyékolóháló szemnagysága (lyukátmér´ó, illetve négyszögátló) általában ne legyen nagyobb, mint a zavaróhullám hullámhosszának egytizede. Megjegyzések: 1. Konkrét adat hiányában a következ´´ ok szolgálhatnak tájékoztatásul: Készülékfajta:

Frekvencia MHz

Hullámhossz m

Sebészeti vágó

1-7

40 - 300

Terápia: rövidhullámú

27 - 30

10

Terápia: deciméteres

300 - 450 915

0,66 - 1 0,3

Terápia: mikrohullámú

2500 - 3000

0,1

2. A szakasz szövegében az „általában” szó arra utal, hogy egyedi méretezés és/vagy mérés alapján ennél nagyobb nyílások is megfelelhetnek, s ez esetben nem tekinthet´´ ok szabványellenesnek.

6.4.3.

Az árnyékolólemezt, illetve árnyékolóhálót össze kell kötni az árnyékoláson belül kialakított potenciálkiegyenlít´ó sínnel és ha ez nem jelentene megfelel´ó földelést, akkor a küls´ó érintésvédelmi földeléssel. E beköt´óvezetékek rövidek és sugarasak legyenek (rajtuk idegen áramok ne haladhassanak) és ne keresztezzék (még néhány cm-es szakaszon sem) az árnyékolást.

6.4.4.

Zavarvédelmi – de nem érintésvédelmi – szempontból esetenként indokolt lehet a fémágyak, fémvizsgálóasztalok, -székek földelése, illetve bekötése az EPH-ba.

7.

T´úz- és robbanásveszély elleni védelem

7.1.

A nem gyógyászati célú helyiségeket és szabadtereket az MSZ1600-as sorozat vonatkozó el´óírásai szerint kell létesíteni.

7.2.

A különböz´ó rendeltetés´ú gyógyászati helyiségekben vizsgálatok és kezelések alkalmával felhasználásra kerülhetnek olyan t´úz- és robbanásveszélyes anyagok, amelyek a leveg´óvel, oxigénnel vagy nitrogénoxidullal alkotott elegye lobbanás-, illetve robbanásveszélyes. Ezeket a helyiségeket a villamos berendezés létesítése szempontjából nem kell t ´úz- és robbanásveszélyesnek tekinteni, ha teljesülnek a 7.2.1.-7.2.5. szakaszok feltételei.

7.2.1.

A különféle rendeltetés´ú gyógyászati helyiségekben robbanás- és t´úzveszélyes anyagokat tárolni tilos. Ezekben a helyiségekben a különféle anyagokból az el´óírásnak megfelel´ó tárolási módon, általában három páciens ellátására elegend´ó anyagot szabad tárolni, de az ilyen anyagok összmennyisége ne haladja meg az 1 litert. Azokban a helyiségekben, ahol rendeltetésszer´úen páciensellátás nem folyik, ott 20 páciens ellátására elegend´ó mennyiség´ú folyadékot, összmennyiségben legfeljebb 5 l-t szabad tárolni.

28

MSZ 2040:1995 7.2.2.

Azokban a helyiségekben, ahol rendszeresen használják a t´úz- és robbanásveszélyes anyagokat, hatékony szell´óztetéssel gondoskodni kell arról, hogy a gyúlékony koncentráció ne tudjon kialakulni. A szell´óztet´órendszer kialakítására és hatékonyságára vonatkozó el´óírásokat az MSZ-03190 szabvány adja meg, valamint az Országos T´úzvédelmi Szabályzat írja el´ó.

7.2.3.

Azokban a helyiségekben, ahol el´óre meg nem határozott összetétel´ú altatógázzal végeznek altatást, az altatott pácienset tartó m´út´óasztal alatti teret veszélyes környezetnek kell tekinteni. E területen belül csak legalább IP44 védettségi fokozatú üzemszer´úen nem szikrázó (pl. teljesen zárt aszinkron motort), vagy robbanásbiztos kivitel´ú, vagy gyújtószikramentes áramkörre kapcsolt villamos szerkezetet szabad alkalmazni. Nyomásálló tokozás esetén ez legalább Rb II. robbanási osztálynak feleljen meg. Megjegyzés: Ha az altatógáz összetétele a tervezéskor pontosan ismert, akkor e helyett megengedett ennek adatai alapján az MSZ 1600-8 szerint meghatározni a szükséges biztonsági intézkedéseket.

7.2.4.

Azokban a helyiségekben, amelyekben altatógázzal altatást végeznek, a padlóburkolatot elektrosztatikusan nem tölt´ód´ó anyagból kell készíteni. E célra megfelelnek a hagyományos (m´úk´ó stb.) anyagok, valamint az antisztatikusnak min´ósített m´úanyagburkolatok. A burkolat ebb´ól a szempontból akkor megfelel´ó, ha a levezetési ellenállása (az MSZ 16041-2 szerint mérve) 25 M Ωnál nem nagyobb. Megjegyzés: Ezeket a követelményeket a burkolatnak teljes élettartama alatt teljesítenie kell, ezért nem vehet´´ o figyelembe a levezetési ellenállás meghatározásánál a felületi kezelés (pl. antisztatikus folyadékkal való lemosás); m´´ uanyagok esetén ki kell kérni a gyártónak az érték tartósságára vonatkozó nyilatkozatát (a m´úanyagok levezetési ellenállása az öregedési folyamat hatására általában növekszik).

7.2.5.

Azokban a helyiségekben, ahol altatógázzal végeznek altatást, a kapcsolók, csatlakozóaljzatok és egyéb üzemszer´úen szikrázó villamos szerkezetek elhelyezésével és/vagy az altatógáz irányításával, vagy közbens´ó terel´ógát alkalmazásával kell elérni azt, hogy a különböz´ó orvosi gázok (pl. altatógáz, oxigén) még tömítetlenség vagy helytelen csatlakoztatás esetén se fújhassanak rá ezekre közvetlenül.

8.

A villamos berendezések dokumentációja

8.1.


8.1.1.

A villamos berendezések dokumentációja olyan mélység´ú legyen, hogy annak alapján a hazai el´óírásokban megkövetelt (egészségügyi, beruházási, orvostechnikai, villamos, épületgépészeti és más) képesítés´ú személyek részére az üzembehelyezéshez, üzemeltetéshez és karbantartáshoz szükséges minden – a képesítésük megszerzéséhez szükséges oktatásban nem szerepl´ó – adat és útmutatás egyértelm´úen meghatározható legyen. Megjegyzés: A dokumentációnak nem kell tartalmaznia a kizárólag csak a létesítéshez, gyártáshoz és felszereléshez szükséges tudnivalókat (pl. a csavarlyukkiosztást, felületkezelést, beépített alkatrészek típusait, próbafeszültséget).

8.1.2.

A villamos berendezés létesítési dokumentációja általában nem önálló, hanem a teljes intézményre vonatkozó dokumentáció része. Ha ez 20 oldalnál nagyobb terjedelm´ú, akkor feltétlenül külön fejezet(ek)ben kell szerepelnie. Megjegyzés: Indokolt esetben megoldható ez olyan módon is, hogy a villamos berendezésekre vonatkozó megállapítások az orvostechnikai részekbe vannak szétosztva, s a külön villamos fejezet csupán az ezek megtalálhatósága érdekében szükséges adatokat tartalmazza “tárgymutatószer´´ uen”.

8.1.3.

A berendezés üzemeltetéséhez szükséges munkavédelmi és orvos-biztonságtechnikai tudnivalókat minden esetben külön szakaszban kell megadni. Megjegyzés: Ez lehet a villamos berendezések fejezet munkavédelmi (illetve biztonságtechnikai) szakasza, de lehet a munkavédelmi (illetve biztonságtechnikai) fejezet villamos berendezésekre vonatkozó szakasza is, de a másik helyen utalni kell arra, hogy ez hol található.

29

MSZ 2040:1995 8.2.

A dokumentáció tartalma

8.2.1.

A dokumentációnak mindazokat az iratokat és rajzokat tartalmaznia kell, amelyek átadását a létesítésre vonatkozó rendelkezések el´óírják. Megjegyzések: 1. A villamos dokumentáció részletes tartalmára jelenleg a 9041/1983. (Ip.K.18.) IpM közlemény ad további tájékoztatást. 2. A rendelkezésekben el´´ oírt iratok és rajzok átadását abban az esetben sem szabad mell´´ ozni, ha ezek a jelen szabvány (8.2.2. – 8.2.5. szakaszainak) el´óírásaiban tételesen nem szerepelnek.

8.2.2.

A villamos berendezések tervdokumentációjának tartalmaznia kell a villamos rajzokat (ezen belül legalább a kapcsolás és elrendezés áttekint´ó rajzát), az intézmény m´úszaki leírását, a kezelési és karbantartási utasításokat, az alkalmazott gyártmányok gyári dokumentációit.

8.2.3.

A megvalósulási dokumentáció részének kell tekinteni az átadás-átvétel jegyz´ókönyveit, az érintésvédelmi mérési jegyz´ókönyveket, valamint a tervez´ó és a kivitelez´ó szabványossági nyilatkozatait is.

8.2.4.

Abban az esetben, ha a kivitelezési tervek szerint készült el az intézmény és nem történt a munkák során jelent´ós tervmódosítás, akkor a kivitelezési dokumentációt kell a megvalósulási dokumentációnak tekinteni Megjegyzés: A kivitelezési dokumentációt úgy kell elkészíteni, hogy az átadás-átvétel alkalmával könnyen szétválasztható legyen az üzemvitel során szükséges dokumentációrész a csak a kivitelezéshez szükséges dokumentációrészt´´ ol. Az épület villámvédelme nem része a villamos hálózatnak, ezért ennek a dokumentációja nem tartozik a villamos hálózat dokumentációjához.

8.2.5.

Abban az esetben, ha a kivitelezés során a tervek lényeges módosítására került sor, akkor a módosított részr´ól megvalósulási tervet kell készíteni és a kapcsolódó m´úszaki leírásban ki kell térni a módosítás okára. Megjegyzés: Olyan kisebb módosításokat, amelyeket építési naplóbejegyzéssel rendelnek el (pl. csatlakozóaljzat-tábla áthelyezése, megszüntetése vagy új létesítése) mindenkor be kell vezetni a kivitelezési tervekbe és/vagy megvalósítási dokumentációba. E tervek módosítása mindaddig megengedett, amíg az nem értelemzavaró, különben új megvalósítási dokumentációt kell készíteni.

8.3.

Rajzok

8.3.1.

Minden villamos hálózat dokumentációjának tartalmaznia kell: – az áttekint´ó (az összefüggéseket bemutató) és az egyvonalas kapcsolási rajzo(ka)t, – amennyiben a villamos hálózat és a hozzá tartozó elosztók bonyolultabb automatikát, reteszelést, távjelzést is tartalmaznak, akkor az áramútrajzo(ka)t, – építészeti rajzokon a hálózat nyomvonalrajzait. Megjegyzés: Az e szakaszban tételesen felsorolt rajzokon túlmen´óen szükséges lehet további rajzok elkészítése is, amelyeket vagy a tervez´ó,vagy az üzemeltet´ó szükségesnek tart.

8.3.2.

Az áttekint´ó terveknek tartalmazniuk kell az áramszolgáltatói csatlakozást, a tartalék áramforrást, a f´óelosztót, továbbá minden olyan alelosztót, amelyr´ól elektromedikai vagy 20 A-nél nagyobb névleges áramer´ósség´ú túláramvédelemmel ellátott más célú áramkör indul ki.

8.3.3.

Egyvonalas kapcsolási rajzot kell készíteni minden olyan villamos elosztóról, alelosztóról és más villamos berendezési egységr´ól, amely olvadóbiztosítókon, kismegszakítókon, kézi m´úködtetés´ú kapcsolókon és csatlakozóaljzatokon kívül más villamos szerelvényeket, készülékeket, transzformátort és/vagy m´úszereket is tartalmaz.

8.3.3.1.

Az egyvonalas kapcsolási rajznak tartalmaznia kell a f´óáramköri villamos gyártmányok, szerelvények – kapcsolási összefüggését, – típusjelét, – névleges és beállítási értékeit.

30

MSZ 2040:1995 8.3.3.2.

Az egyvonalas kapcsolási rajzoknak tartalmazniuk kell az ábrázolt táblán, elosztóban elhelyezett mér´ók, m´úködtet´ók, jelz´ók, szabályozók és reteszel´ók – jelképi jelölését, – típusát, – f´´ obb jellemz´ó villamos adatait, – szükség esetén a m´´ uszaki leíráshoz tartozó azonosításhoz szükséges összejelölést. Megjegyzés: A különféle villamos gyártmányok, szerelvények bekötése nem tárgya az egyvonalas kapcsolási rajznak, de a jelkép térbeli elhelyezéséb´ól vagy más jelölésbol ´´ egyértelm´úen ki kell t´únnie annak, hogy melyik foáramköri ´´ leágazáshoz tartozik.

8.3.3.3.

Ha az egyvonalas kapcsolási rajzon feltüntetett elosztótábla beépítési helyén a zárlati áramer´ósség 1,5 kA- nél nagyobb, akkor ezen a rajzon fel kell tüntetni a számított legnagyobb zárlati áramer´ósséget és a megengedett legnagyobb zárlati áramer´ósséget is.

8.3.4.

Általában egyedi megítéléssel kell eldönteni azt, hogy melyik automatika tekintend´ó a 8.3.1. szakasz szempontjából „bonyolultabb”-nak, de feltétlenül ilyennek kell tekinteni azokat, amelyek 5 vagy több relét tartalmaznak és/vagy kett´ónél több helyen elhelyezett egységeket kötnek össze.

8.3.4.1.

Az áramútrajzokat egységesen balról-jobbra vagy felülr´ól lefelé haladó áramúttal kell készíteni, az áramútrajzokon csak ilyen irányú ágakba szabad érintkez´ót vagy végrehajtó szervet berajzolni, az erre mer´óleges vagy visszahajló ágakba nem. A gyártmányokról a gyártó cég által készített áramútrajzokat akkor is el kell fogadni, ha azok nem felelnek meg e szakasz el´óírásának.

8.3.4.2.

Az áramútrajzokon az elhelyezésüknek megfelel´ó csoportosításban kell szerepeltetni az érintkez´óket és a végrehajtó szerveket, fel kell tüntetni ezek azonosító jelét, de nem szükséges az összetartozó érintkez´óket és végrehajtó szerveket egymással vonalasan összekötni vagy azonos sorban elhelyezni.

8.3.4.3.

Az áramútrajzokon fel kell tüntetni a külön (nem az alkalmazott gyártmány, szerelvény kapocslécén) elhelyezett sorkapcsokat és ezeken – legalább a kivitelezéskor – a sorkapocsszámokat is. Megjegyzés: El´ónyös – de nem kötelez´ó – e rajzokon az összeköt´ó vezetékek érazonosításra szolgáló jelöléseit is megadni.

8.3.5.

A nyomvonalrajzokon fel kell tüntetni minden, a 8.2.2. szakasz el´óírásainak a hatálya alá tartozó táblát, elosztót és az ezeket összeköt´ó vezetékeket is.

8.3.5.1.

A nyomvonalrajzokon meg kell adni a vezeték típusát, érszámát és érkeresztmetszetét, azonosító jelzését, valamint az elhelyezés módját (pl. véd´ócs´óben, vezetékcsatornában, falon kívül, földben), továbbá az esetleges különleges kikötéseket (pl. tömített szerelés, e szakaszon kötés nem készíthet´ó).

8.3.5.2.

Földbe fektetett kábelek nyomvonalrajzán meg kell adni a nyomvonal töréseinek az azonosításra alkalmas (általában építészeti pontoktól mérhet´ó) koordinátáit, valamint – több kábel közös nyomvonalon való fektetése esetén – a kábelsorrendet is. Megjegyzés: Ezek az adatok többnyire csak a kivitelezés során állapíthatók meg és rögzíthet´´ ok.

8.4.

M´úszaki leírás A m´úszaki leírásnak tartalmaznia kell a m´úködés megértéséhez szükséges tudnivalókat, a tervezés szempontjainak f´óbb indokait, illetve a kialakítás indoklását (az ehhez szükséges kiinduló adatokkal és tervezési feltételekkel), az egyéb berendezésekhez (pl. az áramszolgáltatói hálózathoz) való csatlakozás adatait, valamint azokat a feltételeket, amelyek a tervezés lezárásakor még nem ismeretesek (nem véglegesek), de az üzembehelyezésig döntést igényelnek. Megjegyzés: A berendezés kivitelezéséhez és a beruházás lebonyolításához még számos más kérdés tisztázására (pl. szervezési terv, szervezési költségvetési kiírás, kábelfektetési technológia meghatározása) is szükség lehet, ezek azonban nem szükségszer´ú részei a villamos berendezés üzemeltetéséhez el´´ oírt dokumentációnak.

31

MSZ 2040:1995 8.4.1.

A m´úködés megértéséhez szükséges tudnivalók keretében kell ismertetni a berendezésnek azokat az általános összefüggéseit, amelyek a részletekb ol ´´ egyáltalán nem vagy csak nehezen lennének megérthet´ók, valamint itt kell megadni azt is, hogy mely részlet a dokumentáció mely részében található (ha az a tartalomjegyzékb´ól nem lenne nyilvánvaló). Itt kell megadni az alkalmazott érintésvédelmi módokat is.

8.4.2.

A berendezés üzemeltetéséhez szükséges munkavédelmi és orvos-biztonságtechnikai tudnivalókat minden esetben külön szakaszban kell megadni. Megjegyzések: 1. Ez lehet a villamos berendezés fejezetének munkavédelmi (illetve biztonságtechnikai) szakasza, de lehet a munkavédelmi (biztonságtechnikai) fejezetnek a villamos berendezések szakasza is, de a másik helyen utalni kell arra, hogy ez hol található. 2. Az épület villámvédelme nem a villamos berendezés része, ezért ennek dokumentációja sem tartozik a villamos berendezés dokumentációjához.

8.4.3.

A szervezési szempontok, illetve a kialakítás indoklása keretében kell tételesen megadni: – a tervcélt (hivatkozással más dokumentációk által közölt villamos adatok figyelembevételére, pl. az orvos-technológiai terv konkrétan megadott fejezetére való hivatkozással); – a környezet jellegének, sajátosságainak meghatározó adatait, – az intézmény, illetve a helyiség t´úzrendészeti besorolását, – az egyes helyiségek, illetve helyek MSZ 1600-1 szerinti környezeti jellegét, – az áramszolgáltatói hálózat biztonságát és az áramellátás folyamatosságára vonatkozó orvostechnikai igényeket, – az üzemeltet´´ o, illetve a kezel´ószemélyzet szakképzettségére vonatkozó kikötéseket, – az esetleg kés´´ obbi b´óvítés, továbbá a tartalékképzés figyelembe vett szempontjait, – a tervezésnél figyelembe vett szabványokat és hatósági el´óírásokat.

8.4.4.

A tervezési szempontok megadásánál feltétlenül ki kell emelni azt, hogy a villamos terv az intézmény megvalósításához és üzembehelyezéséhez teljesen elegend´ó-e, vagy szükséges kiegészít´ó készülékek (pl. az áramszolgáltatói hálózat b´óvítése) és/vagy részletberendezések (pl. olajfogadó állomás) további tervezése (komplettségi nyil atkozat), esetleg feltételezi-e más tervben szerepl´ó berendezések id´óben való létesítését (pl. egy új pavilonépület építése a f´óépület villamos berendezésének felújítását).

8.4.5.

Az egyéb berendezésekhez való csatlakozási adatok keretében feltétlenül meg kell adni az áramszolgáltatói szerz´ódés megkötéséhez (illetve b´óvítés esetén ennek megváltoztatásához) szükséges adatokat, de i tt kell kitérni a már esetleg meglév o´´ tartalék áramforrással szemben jelentkez´ó igényekre is.

8.4.6.

Külön szakaszban kell felhívni a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyek a villamos berendezés tervezésének lezárásakor még nem voltak ismeretesek vagy nem voltak véglegesítve, de az üzembehelyezés el´ótt tisztázandók (véglegesítend´ók). Ilyen lehet pl. a meglév´ó egészségügyi intézmények villamos berendezéseivel való kapcsolat (annak tartalék áramforrásának közös használata), nagyobb teljesítmény´ú vagy nagy áramlökéseket okozó orvostechnikai készülékek beszerzése, számítógép alkalmazása, alkalmi vagy kiegészít´ó villamos f´útés megfontolása, klímaberendezések beépítése, áramszolgáltatói hálózat tervbevett átalakítása (pl. szabadvezetékesr´ól kábelesre).

8.5.

Kezelési és karbantartási útmutató A kezelési és karbantartási útmutatót kell készíteni és annak ki kell térnie mindazokra a tudnivalókra, amelyeket az el´óírt szakképzettség´ú üzemeltet´óknek a szükséges szakképzettségre, a kezelésre, az ellen´órzésre, a karbantartás gyakoriságára, az általuk is végezhet´ó karbantartásokra és hibaelhárításra vonatkozóan – szakképzettségükb´ól következ´ó szakismereteiken túlmen´óen – tudniuk kell. Ezeket az ismereteket legalább három csoportba kell szétválasztani: a villamos üzem vezet´óinek, a villamos szakképzettség´ú kezel´óknek és a villamosan szakképzetlen kezel´óknek a tudnivalóira. Megjegyzés: A gyártmányok kezelésére és karbantartására vonatkozó tudnivalókat szükséges és elegend´´ o a gyártó által készített és magyar nyelven mellékelt kezelési és karbantartási útmutatóban megadni.

32

MSZ 2040:1995 8.5.1.

A villamos üzem vezet´ói részére készített kezelési és karbantartási útmutatóban kell megadni a kezelési munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettséget, a terhelhet´óségi határokat, az átkapcsolási lehet´óségeket, valamint azoknak a részeknek felsorolását, amelyek hibaelhárítását és karbantartását a kórházi villamos személyzet végezheti.

8.5.2.

A villamos szakképzettség´ú személyzet részére készített kezelési és karbantartási útmutatóban meg kell adni minden hibajelzés értelmezését és az ezek alapján házilag elvégezhet´ó hibaelhárítási tevékenységeket, az átkapcsolások elvégzésére, valamint az ellen´órzésre és a terhelhet´óségre vonatkozó tudnivalókat, továbbá mindazokat a karbantartási el ´óírásokat, amelyek elvégzésére az üzemi személyzet jogosult. Megjegyzés: Nem kell ezek keretében ismertetni sem azokat a tudnivalókat, amelyeket az el´´ oírt szakképzettség megszerzése során oktatnak, sem azokat, amelyeket a dokumentációhoz mellékelt gyári leírások tartalmaznak.

8.5.3.

A villamos szakképzettség nélküli kezel´ók (pl. m´út´ósök, ápolók) részére készített kezelési és karbantartási útmutatóban kell megadni minden általa észlelhet´ó hibajelzés és figyelmeztet´ó jelzés értelmezését és az ezek észlelése után követend´ó magatartást, valamint az ´ó általuk végezhet´ó karbantartási (els´ósorban tisztítási) tevékenységeket.

8.6.

Az alkalmazott villamos készülékek dokumentációja

8.6.1.

A villamos berendezés dokumentációjához mellékelni kell az egyedi gyártású, illetve a gyártótól egyedileg megrendelt máscélú, de a villamos berendezésben alkalmazott készülék gyári dokumentációját. Nem szükséges a dokumentációhoz mellékelni a nem gyógyászati jelleg´ú, de a villamos berendezésben alkalmazott szerelvények és szerelési anyagok (pl. kismegszakítók, olvadóbiztosítók, kézi m´úködtetésú kapcsolók), valamint a háztartási és hasonló célra készített (bárki által kezelhet´ó) készülékek gyári dokumentációját, ha ezek a hazai kereskedelemben általánosan kaphatók. A gyógyászati villamos készülékek dokumentációját az orvostechnológiai tervekben kell a megrendel´ó rendelkezésére bocsátani.

8.6.2.

Az egyedi gyártású, egyedi megrendelés´ú, a professzionális, valamint a hazai kereskedelemben általánosan nem kapható egyéb (nem gyógyászati) villamos készülékek – mellékelt – gyári dokumentációjának tartalmaznia kell: – a készülék megnevezését, azonosításra alkalmas típusjelét, gyári számát és a gyártó megne-

vezését vagy jelét;

– a készülék m´´ uszaki leírását, amelyben tételesen meg vannak adva a villamos csatlakozási adatok

és a technológiai terhelhet´óségi adatok;

– a készülék kezelési és karbantartási útmutatóját; – a helyhez rögzítend´ó készülék esetén a telepítési, más készülék esetén a csatlakozási és

környezeti követelményeket;

– a készülék villamos min´ósít´´ o iratát vagy számát (MEEI-bizonylat); – a készülék min´´ oségtanúsítását (gyári MEO-bizonylat).

A villamos min´ósít´ó irat mellékelése elhagyható, ha erre a gyári min´óségtanúsítási bizonylat szám szerint hivatkozik, és idézi ennek „megfelel´ó” min´ósítését.

33

MSZ 2040:1995 Mellékletek M1.

Táphálózat tényleges ellenállásának referenciaértékei (MSZ IEC 601-2-7) (tájékoztatás)

A nagyfeszültség hullámformája Együtem´ú

Kétütem´ú

Hatütem´ú, tizenkét ütem´ú és simított feszültségig

Névleges villamos teljesítmény

Tápfeszültség 480 V

(kW) 0,5 1,0 2,0 4,0 8,0 10,0 16,0 4,0 8,0 10,0 16,0 20,0 32,0 50,0 16,0 20,0 32,0 40,0 50,0 75,0 100 150

2,4 1,6 1,0 0,50 0,40 0,24 1,6 1,0 0,80 0,50 0,40 0,24 0,16 0,83 0,64 0,40 0,32 0,24 0,16 0,12 0,08

440 V

415 V

240 V

220 V*

A tápfeszültség tényleges ellenállása (Ohm) 0,95 0,80 2,0 1,79 1,5 0,60 0,50 1,3 1,19 1,0 0,40 0,34 0,80 0,72 0,6 0,24 0,20 0,40 0,36 0,3 0,12 0,10 0,34 0,30 0,25 0,20 0,18 0,15 1,3 1,19 1,0 0,40 0,34 0,80 0,72 0,60 0,24 0,20 0,67 0,60 0,50 0,18 0,15 0,40 0,36 0,30 0,12 0,10 0,34 0,30 0,25 0,20 0,18 0,15 0,14 0,12 0,10 0,65 0,60 0,50 0,19 0,16 0,50 0,48 0,40 0,14 0,12 0,34 0,30 0,25 0,27 0,24 0,20 0,20 0,18 0,15 0,14 0,12 0,10 0,10 0,09 0,08 0,07 0,06 0,05

* A kisfeszültség´ú hálózat névleges feszültsége 380/220 V-ról 400/230 V-ra változott.

34

380 V*

120 V

0,15 0,10 0,06 0,032 0,10 0,06 0,045 0,032

0,045 0,035

MSZ 2040:1995

) s á t a t z o k é j á t (

z o h á s á t í p a l l á g e m k a n á s á t á l l e a i g r e n e s o m a l l i v k á t j a f g é s i y l e h s e y g e k á d l é P . 2 M

, k i y l o f n e s e r e z s d n e . r ) l t t ´ o o t k y e l e k é l m a ü , z s l ´ o t é k g i é t s a y z s n á e y k g é ó v y e g t t ó t t í o y z g a ó m y l g a l a k a m n e á n r a o h s , g g é g s ü f y l n e ´ o k t é é s v e é t z ó e t v í e y n g l e ó y g g é a s i s y é l e , h k t a é t e t m e á n s a s s a á m t í l a k k a l l a a i k t e k g a é s n i á y t l a e z h ó l a á t h z s e o a r m á a s l l i á v t a k t y e l o g f é k s i e y n l e y h l e s m e a y g e v e t z l e l A i

s é z y g e j g e M

. ) ) t n i z z r s s e a a a i a a k k z d y p p a s a s e g m m z o z s y a á á s s á g v l . n l . l e i ´ ´ o o á o t l t 7 t 7 t ´ ´ . . g e a u u n t 2 2 z é a m . l . o m s f s á 1 1 m a y e ( t ( g a n b á e e , e , e z a e e h r m k a l s r r s r g g t ü i é . a z t é r é a e a s d v s a s e m z y k z y e e a y ú á ó g ó g y t k l l g s z a á s t á e g i o s z h e á á l h p e a h z s p t í á z n n s , á á r l í t g . e t ó ´ t s o e a s g i á i z á . e b k z t g l i l i t i g g y s a e n e n t n á v a á a g k z l r ö n s á y ó j ö s e ö s t r s r s a n n y o g p o d s d n o n z n o o g a t ó ö t f t l g n á n ö l l i á z l z i t a é o l z e i z r á o a b o s a e t t h ü r s ü k b k b l b t l l a s á s s ) t á t á i n e ö y é t n e l e r e s e g t l í a v g z á e k e h o a f o e a g g t t e e t z ´ g a t l í l g l n n , , ´ u s l t l e n g n l e l t a ö i i ü ü r ö r l á ö ö r e m l r f m k r l i é s z e ü e ü i v A k A A A k k ( k k A m A

t a z ó l á h - H P E

. . 1 . 4 . 4 . 1 . 1 5

r e z s d n e r ó ´ t í l n e y g e i k - l á i c n e t o P

. . 2 . 4 . 4 . 4 . 1 5

i a s á r í ´ o l e ó z o k t a n o v a r k á b o z s ´ o d r ü f 3 0 0 6 1 Z t . S n i r M z e z A s

x

x

x

+

x

x

+

x

+ x

. 4 . 2 . 2

+

x

x

+

x

t a z ó l á h i a k i d e m o r t k e l E

. . 2 . 2 . 2 . 2 1

+

+

+

+

+

t a z ó l á h ú l é c s o n á l a t l Á

. . 3 6 . . 2 2 . 1

+

+

g é s i y l e h s o n á l a t l Á

. 4 . 1 . 1

+

+

g é s i y l e h ó l á g s z i v s é - ó ´ l e z e K

. 2 . 1 . 1

g é s i y l e h i t a z s á y g ó y g t l e m e i K

. 1 . 1 . 1

s á t á l l e a i g r e n e s o t a m a y l o F

e g s é é s t i e t y l l e e d h n A e r

+

+

) s l o a s s m á a t l l i a t v l ( a k , l ´ o t a s ´ u s m á i t z o e z k s t é a v b a e e S b

+

+

+ x

x

x

+ + x

+

+

x

+

+

l ü k l é n s á t a t s l o a s m é a l l i s v á ( z k o ´ o t k t ´ u a v m s a i e K b

x

+

+

x

k ´ o d e i r p ) b l é é ü g , k k l é k ´ ´ o o t n í t í z s z s á s a é t é l b a k a o k t l l ´ ´ o o s z l a e s s e i ´ o á ´ ´ l o o p t t t ü a ´ é ´ u u l t z g M a S M (

+

+

+

+

+

+

ó d ú j a V

s s é l á i e p z á e r m k s e e o t r ) s o e o l m t k r m l i e m a s a z ó l i e i m k r s l f l v ( é e ( l i r v e t v a r ( e e í i t a i l ) p z ´ r t o a ó k p e á ó r e r k d k e s á r s e r ü v p o e s t s f í ) o o o n t é y l z t á o r l t ü m g n z l r e k k ó s a a e l z d l t i e l e t o l l y é i n I P Á H k E v G n

. . ´ o l z e e ´ l o e t t e ö h k t n n ö e b d k n e á t j e p s l e a a s s o é s l á e k g o e z l r s é n m a i s d o e n y á l g a e t l k á a z s A C + x

35

MSZ 2040

Recommend Documents