2009. december
MAGYAR SZABV NY
MSZ 447
Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás
Az MSZ 447:1998 és az MSZ 447:1998/1M:2002 helyett, amelyek azonban 2011. december 1-jéig még érvényesek.
Connection to the low voltage public distribution system
E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény 6. §-ának (1) bekezdése alapján önkéntes. A törvény 6. §ának (2) bekezdése értelmében műszaki tartalmú jogszabál jogszabályy hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az adott jogszabály jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy jelen hogy jelent-e t-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, vagy műszaki tartalmú jogsz tartalmú jogszabál abályy hivatkozik-e rá. Előszó E szabvány kiadását az ÁROP-1.1.3-2008-0002 kiemelt projekt keretében az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával az Európai Unió támogatta. A szabvány tárgya a kisfeszültség ű, közcélú elosztóhálózatról ellátott vagy ellátandó felhasználási helyek (pl. lakóépület, irodaépület, üzletház, szolgáltatóház, rendelőintézet, pavilon, ipari és kereskedelmi felhasználók, garázs, ingatlan stb.) csatlakozó berendezéseinek és felhasználói vezetékhálózatának az általános biztonsági előírásokon túlmenő azon műszaki feltételei, amelyek teljesítéséhez köti a Villamos Energia Törvény ( továbbiakban VET) az ellátási kötelezettséget. A közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás szabványa annyiban különleges, hogy az itt szabályozott kérdésekben nem – a szokásos módon – két, hanem három érdekelt „fél” van: az elosztóhálózati engedélyes, a vele szerződő felhasználó és az ingatlantulajdonos. A méretlen hálózat kérdéseiben elsősorban az elosztóhálózati engedélyes és az ingatlantulajdonos, a mért hálózat kérdéseiben elsősorban az ingatlantulajdonos és a felhasználó az érdekelt. A fogyasztásmérő és tartozékai (fogyasztásmérő berendezés) kérdésében mindhárom résztvev ő alapvet ően érdekelt, de a méretlen és mért felhasználói hálózat kérdéseiben sem lehet a jelenlegi és a későbbi időben jelentkező felhasználó érdekeltségét korlátozni. E szabvány ezért kitér arra, hogy mely kérdésekben megengedett a szabvány követelményeit az elosztóhálózati engedélyes és az ingatlantulajdonos vagy megbízottja (a villamos berendezést létesítő) ezektől eltérő megállapodásával helyettesíteni. Az ennek a szabványnak, valamint az általános biztonsági szabványok létesítési követelményeinek megfelelő villamos berendezés a VET műszaki előírásait kielégíti, tehát ennek ellátására a jogszabályban jogszabályban előírt ellátási kötelezettség fennáll.
ICS 91.140.50
Hivatkozási szám: MSZ 447:2009
© MAGYAR © MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET Minden jog Minden jog fenntartva, ideértve a címjogot, a sokszorosítás (nyomtatás, fénymásolás, elektronikai vagy más eljárás), terjesztés, valamint a fordítás jogát fordítás jogát is. A szabvány szerzői jogi védelem alatt áll, részeiben vagy egészében felhatalmazás nélkül másolni, sokszorosítani, forgalmazni, árusítani vagy bármilyen egyéb módon terjeszteni, közreadni tilos; ezek végzése jogszabálysért végzése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértésért felelősnek kell viselnie.
(42 oldal) Árkategória: S
MSZ 447:2009 Tartalomjegyzék Oldal 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Fogalommeghatározások.......................................................................................................4 Hálózati leágazási pont ................................................................................ .......................................................................................................... .......................... 4 Csatlakozóberendezés......................................... Csatlakozóberendezés ................................................................................... .................................................................. ........................ 4 Csatlakozási pont .............................................. .............................................................................. ..................................................................... ..................................... 5 Összekötő berendezés........................... berendezés............................................................ ...................................................................... ............................................... .......... 5 Felhasználói vezetékhálózat .................................................................................................. 5 Teljesítmények ................................................................................ ....................................................................................................................... ....................................... 6 Egyéb meghatározások........................................ meghatározások................................................................................. .................................................................. ......................... 6
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.
Általános előírások ............................................. .................................................................................... .................................................................... ............................. 7 A közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás feltételei............................................................... 7 Villamos méretezés ............................................ .............................................................................. .................................................................... .................................. 7 Túláramvédelem ............................................... ............................................................................... ..................................................................... ..................................... 9 Áramütés elleni védelem ...................................................................................................... 10 Mechanikai követelmények .................................................................................................. 10 Túlfeszültség-védelem ................................................................................ ......................................................................................................... ......................... 11
3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
A csatlakozóvezeték....................................................... csatlakozóvezeték.............................................................................................. ...................................................... ............... 11 A csatlakozóvezeték kialakítása........................................................................................... 11 Csatlakozás szabadvezetékkel ............................................................................................ 13 Csatlakozás kábellel............................................ kábellel..................................................................................... ................................................................. ........................ 14 A csatlakozási pont kiépítésének helye................................................................................ 14
4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9.
Méretlen felhasználói hálózat ............................................................................................... 15 A méretlen fővezetékek kialakítása...................................................................................... 15 A méretlen fővezetékek vezetőinek szigetelése és keresztmetszete .................................. 15 Dobozok ................................................. .................................................................................. ...................................................................... ............................................. ........ 16 Betápláló fővezeték ........................................... ........................................................................... ................................................................... ................................... 16 Az első túláramvédelmi készülék és a csatlakozó főelosztó elhelyezése ............................ 16 Tűzvédelem ............................................ ..................................................................................... ............................................................................ ....................................... 17 Felszálló fővezeték ............................................. ............................................................................. .................................................................. .................................. 19 Leágazó fővezeték ............................................. ............................................................................. .................................................................. .................................. 19 Vezérl ővezeték .................................................. .................................................................................. ................................................................... ................................... 19
5.
Fogyasztásmérőhely ........................................... ................................................................................. ................................................................. ........................... 20
6.
A mért fővezeték ........................................... .............................................................................. ....................................................................... .................................... 21
7. 7.1. 7.2. 7.3.
A felhasználói mért főelosztó és az arról táplált vezetékek.................................................. vezetékek .................................................. 22 A felhasználói mért főelosztó elhelyezése............................... elhelyezése.................................................................... ............................................. ........ 22 A felhasználói mért főelosztó kialakítása ............................................................................. 22 A felhasználói főelosztótábláról táplált vezetékek ................................................................ 22
2
MSZ 447:2009 Tartalomjegyzék Oldal 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Fogalommeghatározások.......................................................................................................4 Hálózati leágazási pont ................................................................................ .......................................................................................................... .......................... 4 Csatlakozóberendezés......................................... Csatlakozóberendezés ................................................................................... .................................................................. ........................ 4 Csatlakozási pont .............................................. .............................................................................. ..................................................................... ..................................... 5 Összekötő berendezés........................... berendezés............................................................ ...................................................................... ............................................... .......... 5 Felhasználói vezetékhálózat .................................................................................................. 5 Teljesítmények ................................................................................ ....................................................................................................................... ....................................... 6 Egyéb meghatározások........................................ meghatározások................................................................................. .................................................................. ......................... 6
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.
Általános előírások ............................................. .................................................................................... .................................................................... ............................. 7 A közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás feltételei............................................................... 7 Villamos méretezés ............................................ .............................................................................. .................................................................... .................................. 7 Túláramvédelem ............................................... ............................................................................... ..................................................................... ..................................... 9 Áramütés elleni védelem ...................................................................................................... 10 Mechanikai követelmények .................................................................................................. 10 Túlfeszültség-védelem ................................................................................ ......................................................................................................... ......................... 11
3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
A csatlakozóvezeték....................................................... csatlakozóvezeték.............................................................................................. ...................................................... ............... 11 A csatlakozóvezeték kialakítása........................................................................................... 11 Csatlakozás szabadvezetékkel ............................................................................................ 13 Csatlakozás kábellel............................................ kábellel..................................................................................... ................................................................. ........................ 14 A csatlakozási pont kiépítésének helye................................................................................ 14
4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9.
Méretlen felhasználói hálózat ............................................................................................... 15 A méretlen fővezetékek kialakítása...................................................................................... 15 A méretlen fővezetékek vezetőinek szigetelése és keresztmetszete .................................. 15 Dobozok ................................................. .................................................................................. ...................................................................... ............................................. ........ 16 Betápláló fővezeték ........................................... ........................................................................... ................................................................... ................................... 16 Az első túláramvédelmi készülék és a csatlakozó főelosztó elhelyezése ............................ 16 Tűzvédelem ............................................ ..................................................................................... ............................................................................ ....................................... 17 Felszálló fővezeték ............................................. ............................................................................. .................................................................. .................................. 19 Leágazó fővezeték ............................................. ............................................................................. .................................................................. .................................. 19 Vezérl ővezeték .................................................. .................................................................................. ................................................................... ................................... 19
5.
Fogyasztásmérőhely ........................................... ................................................................................. ................................................................. ........................... 20
6.
A mért fővezeték ........................................... .............................................................................. ....................................................................... .................................... 21
7. 7.1. 7.2. 7.3.
A felhasználói mért főelosztó és az arról táplált vezetékek.................................................. vezetékek .................................................. 22 A felhasználói mért főelosztó elhelyezése............................... elhelyezése.................................................................... ............................................. ........ 22 A felhasználói mért főelosztó kialakítása ............................................................................. 22 A felhasználói főelosztótábláról táplált vezetékek ................................................................ 22
2
MSZ 447:2009 8. 8.1. 8.2. 8.3.
Fogyasztókészülékek hálózatra csatlakoztatása ................................................................. 23 Motorok ................................................ ................................................................................... ....................................................................... ............................................. ......... 23 Hegesztőtranszformátorok................................................................................................... transzformátorok ................................................................................................... 23 Egyéb fogyasztókészülékek................................................................................................. fogyasztókészülékek ................................................................................................. 24
Mellékletek M1. Egyidej űségi tényező (tájékoztatás)..................................................................................... 25 M2. Példák lakóépületek közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatására (tájékoztatás)................. 26 M3. A szigetelt szabadvezeték csatlakozásának fogadópontjai (tájékoztatás)........................... 38
3
MSZ 447:2009 1. Fogalommeghatározások 1.1. Hálózati leágazási pont: a közcélú elosztóhálózat és a csatlakozóvezeték, illetve a közcélú elosztóhálózat és a felhasználói vezetékhálózat összekötési pontja. MEGJEGYZÉS: A jogszabály a szabvány „közcélú elosztóhálózat” elnevezése helyett – azzal azonos értelm űen – en – csak „elosztóhálózat kifejezést használ, a szabvány szövegkörnyezetében azonban egyértelm űbb a „közcélú” jelzővel kiegészített kifejezés használata, mer magánvezetékes elosztóhálózatra való csatlakozás esetére e szabvány nem vonatkozik.
1.1.1. A hálózati leágazási pont helye „T” leágazású csatlakozóvezeték esetén: – a csatlakozóvezetéknek a szabadvezetékes elosztóvezeték oszlopán lévő kötései, – a csatlakozóvezetéknek a kábeles elosztóvezeték „T” vagy „Y” karmantyújában levő vezetőkötései. 1.1.2. Azoknál az elosztóvezetékeknél, amelyek a kiépítéskor csak egyetlen csatlakozási pontot látnak el, de távlatilag több csatlakozási pont ellátására készülnek, a hálózati leágazási pont helye szabadvezeték esetén az utolsó közterületen elhelyezett oszlopon van, kábel esetén pedig az az utolsó közterületen elhelyezett kötés. 1.1.3. A transzformátorállomásból induló csatlakozóvezeték hálózati leágazási pontja az itt felszerelt végfeszítők vagy a kábelvég kapcsai. 1.1.4. Amennyiben az elosztóvezeték „felfűzéssel” kapcsolódik a felhasználói vezetékhálózathoz, a hálózati leágazási pontok az elosztóvezetékek itt felszerelt kábelvégeinek sínre való kötései. MEGJEGYZÉS: Ez esetben nincsen csatlakozóvezeték, és a hálózati leágazási pont a csatlakozási ponttal azonos.
1.2. Csatlakozóberendezés: a jogszabály szerint. MEGJEGYZÉS: A VET szerint: „Az átviteli vagy elosztóhálózat részét képező vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, együtt –, amely az átviteli vagy elosztóhálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka”.
1.2.1. Csatlakozóvezeték: e szabvány szempontjából egy felhasználói vezetékhálózat ellátására szolgáló vezeték, amely e szabvány tárgyához tartozó berendezések esetén a hálózati leágazási ponttól a felhasználói vezetékhálózat kezdőpontjáig terjed. MEGJEGYZÉS: A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontját képezik a csatlakozás módjától függően: – a csatlakozó főelosztó bemenőkapcsai, – vagy ennek hiányában a fogyasztásmérő berendezés kimenőkapcsai, – vagy a tetőtartón, falitartón vagy falihorognál lévő fázisvezet ő-kötések.
1.2.2. Fogyasztásmér ő berendezés: a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel együtt (pl. a távleolvasás készülékei stb.). E szabvány kiegészítő készüléknek tekinti: – a teljesítményösszegező készüléket, – a többtarifás, illetve vezérelt külön mérő fogyasztásmérő átkapcsolását végző, illetve azt vezérl ő szerkezetet, – a névleges csatlakozási teljesítményt meghatározó kismegszakítót vagy késes olvadóbiztosító-betétet, – az elszámolási méréshez szükséges mérőváltókat. 1.2.3. Időprogram-kapcsoló: a fogyasztókészüléknek vagy annak egy részének be- és kikapcsolását vagy a fogyasztásmérő berendezés átkapcsolását meghatározott időprogram szerint automatikusan vagy központi táv vezérlés útján végrehajtó, a fogyasztásmérő berendezés tartozékát képező kapcsolókészülék. A kapcsolási tel jesítményt növel ő és/vagy a kapcsolási állapotról jelzést adó, közvetlenül az időprogram-kapcsoló által működtetett kapcsolókészülék (pl. mágneskapcsoló) az időprogram-kapcsoló tartozéka.
4
MSZ 447:2009 1.3. Csatlakozási pont: a közcélú elosztóhálózat és a felhasználói berendezés tulajdoni határa. E szabvány azt a villamosm ű és az összekötő berendezés közötti határpontnak tekinti, tehát ebből a szempontból figyelmen kívül hagyja a fogyasztásmérő berendezést és tartozékait (pl. időprogram-kapcsolót).
1.4. sszekötő berendezés: a jogszabály szerint. 1. MEGJEGYZÉS: A VET szerint: „Több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztóhálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze.” 2. MEGJEGYZÉS: Az összeköt ő berendezés a csatlakozó berendezést, a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel; a fogyasztásmérőhely az összeköt ő berendezés tartozékai.
1.5. Felhasználói vezetékhálózat: az összeköt ő berendezés és a mért felhasználói vezetékhálózat összefoglaló elnevezése.
MEGJEGYZÉS: Egy felhasználói vezetékhálózaton belül több mért felhasználói hálózat is lehet.
1.5.1. Méretlen felhasználói hálózat: a felhasználói vezetékhálózatnak az a része, amelyre közvetlenül csatla kozó berendezések, készülékek (pl. hangfrekvenciás központi vezérl őkészülék) fogyasztását nem méri jogha tással járó mérési célra felszerelt fogyasztásmérő. 1.5.1.1. Betápláló fővezeték: a méretlen felhasználói hálózat részét képező vezeték, amely a csatlakozóveze téket köti össze a méretlen hálózat készülékeinek elhelyezésére szolgáló berendezéssel (méretlen főelosztó). MEGJEGYZÉS: Több felhasználási helyet tartalmazó épületek esetén a betápláló fővezeték a méretlen felhasználói hálózat részét képez vezeték, amely a csatlakozási pont után elhelyezett első túláramvédelmi készüléket köti össze a csatlakozó főelosztó készülékeivel. A betápláló fővezetékben elhelyezhet ő a tűzvédelmi főkapcsoló, ha azt nem lehet műszaki okok miatt a csatlakozó főelosztóban vagy a méret len főelosztóban kialakítani.
1.5.1.2. Csatlakozó főelosztó: a méretlen felhasználói hálózat részét képező központi elosztóberendezés, amely – a csatlakozóvezeték, illetve a betápláló fővezeték (felfűzött táplálás esetén legfeljebb két ilyen vezeték) fogadására, és – az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére, és – a méretlen felhasználói hálózat szükség szerinti elosztására szolgál. 1.5.1.3. Első túláramvédelmi készülék: a felhasználói vezetékhálózaton fellépő és – az azon belül elhelyezett – más zárlatvédelmi készülék által meg nem szüntetett zárlat alap- vagy fedővédelemként való lekapcsolására szolgáló, a csatlakozási pont után alkalmazott első túláramvédelmi eszköz. 1.5.1.4. Felszálló fővezeték: a méretlen felhasználói hálózat részét képező, több felhasználási hely (lakás, üz let stb.) táplálásra szolgáló vezeték, amely a csatlakozó főelosztótól vagy a méretlen főelosztótól indul és a le ágazó fővezetékig terjed. MEGJEGYZÉS: A felszálló fővezeték pl. sorházak esetén vízszintesen is haladhat.
1.5.1.5. Leágazó fővezeték: a méretlen felhasználói hálózatot képező, de csak egyetlen felhasználási hely (la kás, üzlet stb.) táplálására szolgáló vezeték, amely általában a felszálló fővezetéktől (egyes esetekben a csatlakozó főelosztótól) ágazik le és a fogyasztásmérőig terjed. Mérőváltókra csatlakozó fogyasztásmérő esetén mérőváltók és a fogyasztásmérő közötti vezetékek, valamint a fogyasztásmérőhöz csatlakozó feszültségszála is leágazó fővezetéknek minősülnek. 1.5.1.6. Méretlen fővezeték: a betápláló fővezeték, a felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték összefoglaló elnevezése. 1.5.1.7. Vezérlővezeték: a felszálló fővezeték, illetve a leágazó fővezeték(ek) tartozékát képező működtetővezeték, amely – a meghatározott időszakokban hálózatra kapcsolható (pl. hőfejlesztő) készülékek be- és kikapcsolását vég rehajtó – az egyes fogyasztásmérő berendezések mellett felszerelt – mágneskapcsolóknak a központi idő program-kapcsoló által történő vezérlésére, vagy – a fogyasztásmérők árszabásváltásának vezérlésére szolgál. 5
MSZ 447:2009 1.5.2. Mért felhasználói hálózat: a felhasználói hálózatnak az a része, amelyre csatlakozó berendezések és készülékek fogyasztását joghatással járó mérési célra felszerelt fogyasztásmérő méri. 1.5.2.1. Mért fővezeték: a mért felhasználói hálózat részét képező vezeték, amely a fogyasztásmérő berendezést köti össze a felhasználói mért főelosztóval. MEGJEGYZÉS: A fogyasztásmérő berendezéstől induló és csak egyetlen felhasználói berendezést tápláló vezeték nem minősül mért fővezetéknek.
1.5.2.2. Fővezeték: a mért és a méretlen fővezeték összefoglaló neve. 1.5.2.3. Felhasználói mért főelosztó: a mért felhasználói hálózat részét képező, ennek a fogyasztásmérő berendezés utáni első elosztására és az egyes áramkörökbe iktatott túláramvédelmi készülékek elhelyezésére szolgáló elosztó. MEGJEGYZÉS: Itt helyezhet ő el egyes helyhez kötött fogyasztókészülékek leválasztókapcsolója és az áram-védőkapcsoló is.
1.6. Teljesítmények 1.6.1. Beépített teljesítmény: a felhasználási helyen beépített, illetve ott rendszeresen üzemben tartott fogyasztókészülékek névleges teljesítményfelvételének a számtani összege. 1.6.2. Névleges csatlakozási teljesítmény: a felhasználói szerződésben csatlakozási pontonként rögzített helyen, jogszabályban meghatározott, vagy ott előírt módon számított teljesítményérték, amelyet a meghatározott túláramvédelmi készülékek névleges vagy beállított áramerőssége behatárol. MEGJEGYZÉS: A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.
1.6.3. Méretezési teljesítmény: egy felhasználási helynek a növekedés figyelembevételével megállapított, távlatban várható teljesítményigénye. MEGJEGYZÉS: Ez szolgál a felszálló és a leágazó fővezeték, valamint a mért fővezeték méretezésére.
1.6.4. Egyidejűségi tényező: az a valószín űségi szám, amely megadja, hogy két vagy több felhasználási hely eredő terhelése – a legnagyobb terhelések időbeli eltolódása következtében – azok számtani összegénél hányszor kisebb. 1.6.5. Csatlakozási teljesítmény: az egy épületben lévő felhasználási helyek névleges csatlakozási teljesítményei összegének az egyidej űségi tényezővel való szorzatából számított és az első túláramvédelmi készülé névleges értékének a meghatározásához, illetve a közcélú elosztóhálózat méretezéséhez is alapul szolgáló tel jesítmény. MEGJEGYZÉS: A csatlakozási teljesítmény csak az elosztóhálózat méretezésére szolgáló – az eredő méretezési teljesítményné (1.6.6. szakasz) jóval kisebb – érték, ezért e szabvány nem foglalkozik ennek számítási módjával. Számszerű megállapítása telepszer ű lakásépítés (lakóparkok, üdülőparkok stb.) esetére a kiadott tervezési irányelvek, más esetre a ténylegesen jelentkező felhasználói igények, illetve a tervezői gyakorlat szerint történhet.
1.6.6. Eredő méretezési teljesítmény: közös vezetéken (vezetékrészen) ellátott több felhasználási hely méretezési teljesítményéből az egyidej űségi tényezők figyelembevételével számított teljesítményérték. MEGJEGYZÉS: Ez szolgál alapul a lakóépület több felhasználási helyet ellátó vezetékeinek méretezéséhez.
1.7. Egyéb meghatározások 1.7.1. Felhasználási hely: a jogszabály szerint. 1. MEGJEGYZÉS: A VET szerint: „Felhasználási hely egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja.” 2. MEGJEGYZÉS: Egy felhasználási helynek kell tekinteni az épület (lakóház, irodaház, társasüdülő, szociális, karitatív, egyházi, diplomáciai és egyéb rendeltetésű épület) közös használatú helyiségeit (területrészeit). Egy összefüggő területen (ingatlanon, épületen, épületszekción) belül külön felhasználási helynek kell tekinteni minden egyes természete vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonában (kezelésében), használatában álló összefüggő területrészt, illetve összefüggő helyiségcsoportot, amelyet önálló mért felhasználói hálózat lát el villamos energiával. Közös tulajdonban álló ingatlanon külön felhasználási helynek kell tekinteni a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő összefüggő területrészt, illetve helyiségcsoportot, amelyet egy önálló mért felhasználói hálózat lát el villamos energiával.
6
MSZ 447:2009 1.7.2. Szigeteletlen (csupasz) szabadvezeték: a kettő vagy több szigeteletlen vezetőből álló, az MSZ 151 szerinti szabadvezeték. 1.7.3. Szigetelt szabadvezeték: az MSZ 151 és az MSZ HD 626 S1 szerint. 1.7.4. Zárópecsételhet őség (plombálhatóság): e szabvány szempontjából a méretlen felhasználói hálózat, valamint a fogyasztásmérő berendezés és tartozékai szerelvényeinek, továbbá az ezeket burkoló szerkezeteknek olyan megoldása, amely módot nyújt arra, hogy az elosztóhálózati engedélyes ezeknek minden nyithat valamint – külsőleg is észlelhet ő nyomot hagyó erőszakos beavatkozás nélkül – eltávolítható részét az által rendszeresített zárópecséttel elláthassa, s ezáltal megakadályozza, hogy az ezekkel védett részekhez illetékte lenek nyom nélkül hozzáférhessenek. 1.7.5. Fogyasztásmér őhely: a fogyasztásmérő berendezés, az időprogram-kapcsoló, illetve ezek tartozékát képező kapcsolókészülék elhelyezésére szolgáló, megfelel ően kiképzett hely. MEGJEGYZÉS: Ennek szekrénye (tokozata) és szerelvényei a méretlen felhasználói hálózat részét képezik.
2. ltalános előírások 2.1. A közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás feltételei 2.1.1. A közcélú elosztóhálózatra csak olyan fogyasztókészülékeket szabad csatlakoztatni, amelyek más felhasználási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják, illetve más felhasználási helyek fo gyasztókészülékeinek üzemszer ű működését nem zavarják. 2.1.1.1. Azok a fogyasztókészülékek, amelyek e szabvány és a rájuk vonatkozó termékszabványok követelményeit teljesítik, a 2.1.1. szakasz szempontjából minden további vizsgálat nélkül megfelelőnek tekintendők. 2.1.1.2. Nem vonatkozik a 2.1.1.1. szakasz megállapítása azokra a fogyasztókészülékekre, amelyek a névlege csatlakozási teljesítményből számítható áram 5%-ánál nagyobb harmonikus áramokat termelnek. MEGJEGYZÉS: A hálózati zavarok (pl. feszültségtorzulás, vibrálás stb.) megengedett legnagyobb értékeit az MSZ EN 50160 tartalmazza. Ennek betarthatósága érdekében az elosztóhálózati engedélyes a felhasználói szerződésben a felhasználói berendezés harmonikus termelésére vonatkozó egyedi feltételeket is kiköthet.
2.1.2. A közcélú elosztóhálózatra csak olyan méretlen felhasználói hálózatot szabad csatlakoztatni, amelyne kivitele és elhelyezése egységesség és kezelhet őség szempontjából lehetővé teszi az elosztóhálózati engedélyes – helyszínt nem ismer ő – kezelőinek gyors és biztonságos munkavégzését. 2.1.3. Zárópecsételhetően kell szerelni: a fogyasztásmérő berendezést, az időprogram-kapcsolót és ezek veze tékeit, a méretlen felhasználói hálózatot és az abban alkalmazott szekrényt, dobozt, sorozatkapcsot, tovább minden olyan áramkört, amelyhez való illetéktelen hozzáférés szabálytalan áramvételezést, vagy a fogyasztás mérő(k) üzemszer ű működésének befolyásolását teszi lehetővé. 2.1.4. Azok a felhasználói vezetékhálózatok, amelyek e szabvány és a rájuk vonatkozó létesítési és termék szabványok és jogszabályok előírásait teljesítik, a 2.1. szakasz szempontjából minden további vizsgálat nélkül megfelelőnek tekintendők.
2.2. Villamos méretezés 2.2.1. A csatlakozóvezeték és a fővezetékek (méretlen és mért) vezet őit feszültségesésre, melegedésre és áramütés elleni védelem szempontjából kell méretezni. MEGJEGYZÉS: E szabvány nem ad a melegedésre és az áramütés elleni védelem méretezésére vonatkozóan az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat követelményein túlmenően követelményeket.
2.2.2. A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek együttes feszültségesése az eredő méretezési teljesítményb ől adódó terhelés mellett a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2%-a legyen. Az elosztóhálózati engedélyessel történő ettől eltér ő megállapodás hiányában ebből legfeljebb 1% legyen a csatlakozó vezeték és legfeljebb 1% legyen valamennyi fővezeték együttes feszültségesése. MEGJEGYZÉS: E szabvány nem ad a melegedésre és az áramütés elleni védelem méretezésére vonatkozóan az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat követelményein túlmenően követeléményeket.
7
MSZ 447:2009 2.2.3. A lakás és hasonló (pl. nyaraló) felhasználási helyek ellátására szolgáló méretlen vezetékeket (betáplál fővezetékeket, felszálló fővezetékeket, leágazó vezetékeket) az azokról ellátott valamennyi felhasználási hel méretezési teljesítményei alapján számított eredő méretezési teljesítményre kell méretezni a következ ő képle szerint: P e
= (n × P m) × e + ∑ (P f + P v)
(1)
ahol: P e P m n e P f P v
az eredő méretezési teljesítmény; egy felhasználási hely (lakás) méretezési teljesítménye a 2.2.3.2. vagy a 2.2.3.3. szakasz szerint; a felhasználási helyek (lakások) száma; az egyidej űségi tényező a 2.2.3.4. szakasz szerint; a fűtési teljesítmény vagy légkondicionálási teljesítmény közül a nagyobb a 2.2.3.5. szakasz szerint; a vízmelegítő teljesítmény a 2.2.3.6. szakasz szerint.
2.2.3.1. A P e eredő méretezési teljesítményt külön ki kell számítani a világítási csúcsidőszakra és a külön mért csúcsidőszakra, a méretezést a nagyobb érték alapján kell elvégezni. 2.2.3.2. Villanyt űzhelyes lakás méretezési teljesítménye 11,04 kW. MEGJEGYZÉS: Tájékoztatásul ez a teljesítmény a következő fogyasztókészülékek teljesítményigényét elégíti ki: lakás világítása, rádió, lemezjátszó, televízió, videómagnatofon, magnetofon, automata mosógép, 80 l-nél kisebb térfogatú forróvíztároló, vasaló, hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mikrohullámú sütő, mosogatógép (2 kW), porszívó, grilles villanyt űzhely (10,4 kW-os), 1,5 kW-nál nem nagyobb teljesítményű és nem hőtárolós fűtőkészülék és más 0,4 kW-nál nem nagyobb teljesítményű készülék, összesen 2 kW egyidej ű teljesítményben.
2.2.3.3. A vezetékes gáztűzhelyes lakás méretezési teljesítménye 6,9 kW. MEGJEGYZÉS: A készülékek listája – villanyt űzhely kivételével – mint az előző szakaszban.
2.2.3.4. A lakásokra vonatkozó egyidej űségi tényezőket a következő képlettel kell meghatározni: e = c +
1 − c n
(2)
ahol: e c n
az egyidej űségi tényező = 0,2 a lakások száma
MEGJEGYZÉS: Az egyidejűségi tényezőnek a képlet szerint számított értékeit az M1. melléklet tartalmazza.
2.2.3.5. Amennyiben a felhasználási hely alapfűtése villamos, abban az esetben az 1,5 kW-nál nagyobb telje sítményű fűtőkészülékek (helyiségf űtő-készülékek) beépített fűtési teljesítményét kell figyelembe venni, de fűtőkészülékek és a légkondicionáló berendezések egyidejű használatával nem kell számolni. 2.2.3.6. Vízmelegítő teljesítményeként a hőtárolós (80 literesnél nagyobb) vízmelegítő készülékek beépített fűtési teljesítményét kell figyelembe venni. 2.2.4. A lakás és hasonló (pl. nyaraló) felhasználási helyek ellátására szolgáló leágazó és a mér t fővezetéket az eredő méretezési teljesítményre (lásd a 2.2.3. szakaszt) kell méretezni. 2.2.5. Nem lakás célú felhasználási helyek fővezetékeinek méretezését a tervezett beépített teljesítmény, a tervezett technológia alapján meghatározott egyidejűségi tényező és a várható teljesítménytényező alapulvételével kell elvégezni. A legfeljebb 20 kW -os felhasználási helyeken a méretezést a 2.2.5.1–2.2.5.3. szakasz szerin kell elvégezni. 2.2.5.1. Üzletben, áruházban, szolgáltatóközpontban, vendéglátó üzemben, klubban a tervezett világítási terhe lést e = 1; irodában, óvodában, bölcsődében, rendelőintézetben, a tervezett világítási terhelést a helyi adottsá goktól függően, de legalább e = 0,8 egyidejűségi tényezővel kell figyelembe venni.
8
MSZ 447:2009 2.2.5.2. A nem háztartási villamos helyiségf űtő-készülékeket, valamint a nem háztartási hűtőszekrényeket névleges teljesítményükkel, e = 1 egyidejűségi tényezővel kell figyelembe venni a méretezési teljesítmény szám í tásához. Nagykonyhák sütő- és főzőkészülékeinek egyidejű terhelését a beépített teljesítmény 0,7-szeresénél nem szabad kisebbre venni. 2.2.5.3. A nem lakásokban alkalmazott mo torokat (a felvonómotorokat is ideértve) névleges teljesítményükkel kell figyelembe venni, és egyidejű teljesítményfelvételük kiszámításához a legnagyobb teljesítményű motort e = 1, a többit e = 0,8 egyidejűségi tényezővel kell számolni. A vezetékek terhelhetőségének megállapításánál a teljesítménytényezőt cos ϕ = 0,7-tel kell szám ításba venni (a fázisjavítást figyelmen kívül kell hagyni). A feszültségesés szám ításánál figyelembe vehető a fázisjavítás, a szigetelt vezetékkel vagy kábellel kiépített szakaszok reaktanciája elhanyagolható. Ha pontos technológiai elemzés áll rendelkezésre, ennek alapján az itt megadottnál kisebb egyidejűségi tényezőkkel való szám ítás is megengedett. MEGJEGYZÉS: A motorindításokat a 8. fejezet szerint kell figyelembe venni.
2.2.5.4. A díszvilágítások és fényhirdetések névleges teljesítményigényét kell számításba venni. Ha a fényforrások fénycsövek vagy egyéb gázkisülésű készülékek, akkor az előtéteket és a teljesítménytényezőt is figyelembe kell venni. 2.2.6. Ha az épületet (kislakóterű hétvégi házat stb.) nem állandó tartózkodásra tervezték, és a bővítés távlatilag sem várható, ugyanakkor időszakosan sem szükséges nagyobb egyidejű teljesítmény, akkor a méretezési teljesítmény felhasználási helyenként legalább 7,36 kW legyen.
2.3. Túláramvédelem 2.3.1. Ha a csatlakozóvezeték csupán egyetlen felhasználási helyet lát el, akkor első túláramvédelmi készülék ként közvetlen mérés esetén a fogyasztásmérő berendezéshez tartozó, a felhasználói szerződésben megha tározott névleges áramerősségű kismegszak ító, mérőváltós (közvetett) mérés esetén pedig késes olvadóbiz tosító vagy túlterhelés- és zárlatkioldással ellátott megszakító is alkalmazható. MEGJEGYZÉS: Ez a követelmény akkor is érvényes, ha az egyetlen felhasználási hely több fogyasztásmérőn keresztül kapja a villamo energiát, s minden fogyasztásmérőhöz külön túláramvédelem tartozik.
2.3.2. Ha a csatlakozóvezeték több felhasználási helyet lát el, akkor csatlakozó főelosztót kell alkalmazni, és az első túláramvédelmi készüléket a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve, ha a csatlakozóvezeték hálózati leágazási pontja transzformátorállomás gyű jtősínjén van. 2.3.3. A fogyasztásmérőhöz tartozó túláramvédelmi készülék és a csatlakozási pont közé nem kell túláramvédelmet létesíteni, ha – a csatlakozóvezeték fázisonként csak egy felhasználási helyet lát el, a hálózati leágazási pont és a fogyasztásmérő berendezés között a fázisvezető(k)ben nincs, nullavezetőben pedig csak egy vezetőkötés van; MEGJEGYZÉS: A nullavezet őnek ez a kötése a csupasz sodrony és a szigetelt vezető összekötésénél van.
–
a csatlakozóvezeték csak egy felhasználási helyet lát el, a fővezetéket e szabvány közzététele előtt lé tesítették, és a hálózati leágazási pont és a fogyasztásmérő berendezés között mind a fázisvezetőkben mind a nullavezetőben (a nullavezető csupasz sodronyának és szigetelt vezető jének összekötését is bele értve) legfeljebb egy-egy vezetőkötés van (függetlenül attól, hogy a fővezetéket felújították -e vagy sem).
2.3.4. Minden fogyasztásmérő berendezéshez a felhasználói szerződésben meghatározott névleges, illetve beállítási áramerősségű zárlat- és túlterhelésvédelmet kell létesíteni. MEGJEGYZÉS: Ennek a túláramvédelemnek a célja kizárólag a közcélú elosztóhálózat védelme a felhasználói szerződésben meghatáro zottnál nagyobb terhelési és zárlati áramok ellen, ennek megfelelően ennek beállítását nem a felhasználói berendezés kialakítása, hanem a felhasználói szerződés határozza meg. Lakossági felhasználók fogyasztásmérőinek tartozékai az elosztóhálózati engedélyes tulajdoná ban és kezelésében lévő kismegszakítók. E kismegszakítók zárlati kioldása általában nem szelektív működésű a felhasználói mért főel osztóra – a 2.3.5.3. szakasz értelmében – felszerelt kismegszakítók működéséhez viszonyítva. Az elosztóhálózati engedélyesek – külö megállapodás alapján – vállalhatják a fogyasztásmérő tartozékaként szelektív működésű kismegszakítók alkalmazását is.
9
MSZ 447:2009 2.3.5. E szabvány tárgyához tartozó villamos berendezésekben a túláramvédelmi készüléket a következők szerint kell kiválasztani: 2.3.5.1. Az első túláramvédelmi készülék késes olvadóbiztosító, késleltetett zárlati kioldású megszakító vagy – a 2.3.1. szakasz feltételeinek fennállása esetén – a fogyasztásmérőhöz vagy annak áramváltójához felszerel kismegszakító legyen. Ha ez nem a fogyasztásmérőhöz vagy annak áramváltójához felszerelt kismegszak ító akkor a névleges áramerősségét úgy kell megválasztani, hogy az ne haladja meg a hozzá közvetlenül (újab túláramvédelem közbeiktatása nélkül) csatlakozó vezeték terhelhetőségét, és a felléphető zárlati energiát korlá tozza a kismegszakítók megszakítási teljesítményének megfelelő értékre. MEGJEGYZÉS: A 80 A-es névleges áramerősségű késes biztosítók külön ellenőrzés nélkül is kielégítik ezt az követelményt, ha a méretlen felhasználói hálózatra nem csatlakozik 25 A-nél nagyobb névleges áramerősségű kismegszakító.
2.3.5.2. A méretlen felhasználói hálózatban nem szabad feszültségcsökkenés-védelemmel ellátott vagy feszültségkimaradásra kikapcsoló és a feszültség visszatérésekor önműködően vissza nem kapcsoló kapcsolókészüléket alkalmazni. 2.3.5.3. A lakások felhasználói mér t főelosztójában a 25 A-nél nem nagyobb áramerősségű leágazásokban túláramvédelmi készülékként kismegszakítót kell alkalmazni.
2.4. Áramütés elleni védelem 2.4.1. Az áramütés elleni védelem létesítéséről (és ellenőrzéséről) jogszabály rendelkezik. MEGJEGYZÉS: A jogszabály rendelkezéseit együtt kell alkalmazni az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat, valamint a jogszabályban hivatkozott más nemzeti szabvány követelményeivel.
2.4.2. TN-rendszer esetén a védővezetőnek a PEN-vezetőről való leágaztatását vagy az első túláramvédelmi készülék mellett elhelyezett nullabontó előtt, vagy a felhasználói mé rt főelosztóban kell megvalósítani. A védő vezetőt a fázisvezetőkkel együtt (pl. közös védőcsőben, közös többerű vezetékben) kell vezetni. Alelosztók alkalmazása esetén megengedett a védővezető leágaztatását a felhasználói főelosztó helyett a egyes alelosztókon megvalósítani. Ha felszálló fővezeték van, abban PEN-vezetőt nem szabad alkalmazni. Korábban kiépített, s annak létesítésekor érvényes szabványoknak megfelelő hálózatok bővítés ekor, átalakítá sakor megengedett az e szakasz követelményeitől eltérni. MEGJEGYZÉS: A PEN-vezet ő épületen belüli alkalmazásánál számolni kell azzal, hogy az egyfázisú fogyasztásból származó kiegyenlít áramok egy része nem a nullavezet őn, hanem az EPH-hálózaton keresztül záródik, s ennek mágneses tere zavarja az épületben lévő informatikai berendezések működését és korrodálja a fémszerkezeteket. Ha az épületben számottevő elektronikus berendezések üzemelnek, akkor a tervezésnél nagyobb keresztmetszetű tápvezetékek esetén is ajánlatos megfontolni a nullavezet ő és a védővezet szétválasztását.
2.4.3. TN-rendszertől eltérő rendszer esetén a védővezetőt a csatlakozó főelosztótól kezdődően a méretlen fővezetékkel együtt kell vezetni. TT-rendszer esetén, amennyiben nincs csatlakozó főelosztó a földelővezetőt földelőtől a felhasználói mért főelosztóig a méretlen és a mér t fővezetéktől – ha ilyenek egyáltalán létesülnek eltérő nyomvonalon is szabad vezetni. 2.4.4. Áram-védőkapcsolót az elosztóhálózati engedélyessel történt ellenkező megállapodás hiányában csak a mért felhasználói hálózatban szabad alkalmazni. 2.4.5. TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt, önmagában is szám ottevő mes terséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalap-földelőhöz kell csatla koztatni. Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 m A érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett, mé rt felhasználói hálózatról kapják ellátásukat.
2.5. Mechanikai követelmények 2.5.1. A szigetelt és csupasz szabadvezeték mechanikai követelményeit és méretezését az MSZ 151 szabványsoroza t tartalmazza.
10
MSZ 447:2009 2.5.2. A földkábelre vonatkozó mechanikai követelményeket, a kábelfek tetés követelményeit az MSZ 13207 és az MSZ 146-6 tartalmazzák. 2.5.3. A szigetelt szabadvezetéket mechanikailag nem kell külön méretezni, ha a felfüggesztési köz 40 m-nél kisebb.
2.6. Túlfeszültség-védelem 2.6.1. Amennyiben az épületben túlf eszültség-védelmi egységet (túlfeszültség-védelmi eszköz, tokozat, szerelés) létesítenek, akkor azt az épület tápellátása belépési helyének közelében a fővezeték és az EPH-csomópon közé ajánlatos beépíteni. A túlf eszültség-védelmi egység beépíthető a méretlen hálózatba is. A méretlen háló zatba való beépítés esetén azt a 2.6.2–2.6.6. szakasz szerint kell megvalósítani. MEGJEGYZÉS: A túlfeszültségre érzékeny elektronikus berendezések túlfeszültség-védelmi igényeit az MSZ EN 61000, az MSZ EN 62305-4 és az MSZ HD 60364-4-443 tartalmazzák.
2.6.2. A méretlen felhasználói hálózatba beépített villámáram-levezető egységet (10 µ s / 350 µ s) az első túláramvédelmi készülék után úgy kell a fővezetékre csatlakoztatni, hogy azt a fővezetékről való leágaztatási pontjával, valamint az épület központi EPH-csomópontjával összek ötő vezetékek együttes hossza ne haladja meg az 1 m- t. MEGJEGYZÉS: A villámáram-levezető összekötéseinek rövidsége biztosíthatja csak azt, hogy az ezeken át folyó villámáram nem okoz a vezetékhálózat és az EPH-ba bekötött fémszerkezetek között megengedhetetlenül nagy feszültségesést.
2.6.3. A méretlen fővezetéknek a csatlakozási pont és a villámáram-levezető leágaztatás i pontja közötti része, valamint a villámáram-levezetőt a leágaztatási ponttal, továbbá az EPH-csomóponttal összek ötő vezetékek ke resztmets zete rézvezető esetén legalább 16 mm 2, más anyagú fémvezető esetén ezzel vezetőképesség szem pontjából azonos legyen. 2.6.4. Villámáram-levezető alkalmazása esetén az első túláramvédelmi készülék névleges árama legalább 63 A, független zárlati áram megszakítók épessége legalább 50 kA legyen. MEGJEGYZÉS: Ez a készülék lehet olvadóbiztosító vagy megszakító.
2.6.5. A méretlen felhasználói hálózatra csatlakoztatott villámáram-levezető egységet (10 µ s / 350 µ s) zárópecsételhető műanyagtokozatba kell beépíteni. MEGJEGYZÉS: Ha a villámáram-levezető(k) ívkifúvásmentes(ek), akkor ennek(ezeknek) a tokozata az első túláramvédelmi készülék, a fogyasztásmérő vagy ennek tartozékai tokozatával közös is lehet.
2.6.6. A méretlen vezetékhálózatba csak olyan túlf eszültség-védelmi egység építhető be, amelynek kialakítását az elosztóhálózati engedélyes elfogadta.
3. A csatlakozóvezeték 3.1. A csatlakozóvezeték kialakítása 3.1.1. A csatlakozóvezeték könnyen hozzáférhető és akadálytalanul megközelíthető legyen. Lehetőleg ne halad jon keresztül sem elzárt helyen, sem idegen ingatlanon. MEGJEGYZÉS: Jogszabály értelmében, ha ez utóbbi nem kerülhet ő el, az építtetőnek (a felhasználónak) meg kell szereznie az idegen ingatlan tulajdonosának jogérvényes beleegyez ő nyilatkozatát.
3.1.2. Egy csatlakozóvezeték – a 3.1.2.1–3.1.2.3. szakasz, valamint az elosztóhálózati engedélyesekkel történő megegyezés szerinti, eltérő megoldások kivételével – csak egyetlen épület (szekció) felhasználói vezetékhálózatát táplálhatja. 1. MEGJEGYZÉS: Felfűzött rendszer ű elosztóhálózati földkábel-csatlakozás (lásd a 3.3.6. szakaszt) esetén az abban alkalmazott kábelek nem minősülnek az 1.2.1. szakasz szerinti csatlakozóvezetéknek. (Lásd az M2. melléklet 4. ábráját.) 2. MEGJEGYZÉS: Az elosztóhálózati engedélyes – akár közterületen, akár magánterületen – elhelyezhet olyan elosztószekrényt, amely több csatlakozókábel indítására szolgál, ez azonban a közcélú elosztóhálózat része, így ennek kialakításáról e szabvány nem rendelkezik.
11
MSZ 447:2009 3.1.2.1. Megengedett egy épület csatlakozó főelosztójából épületenként külön-külön kiépített, az első túláramvédelmi készülék utáni részről indított, méretlen (felszálló vagy leágazó) fővezetékkel más épületek felhasználói vezetékhálózatát táplálni a követk ező esetekben: – közösen körülkerített és a közterületről közös kapun keresztül megközelíthető több épület esetén, ha a csatlakozó főelosztó a közös kapubejárathoz legközelebb eső épületben vagy legalább négy felhasználási helyet (pl. négy lakás + egy közösségi) tartalmazó épületben van elhelyezve, és a méretlen fővezetékről táplált többi épület egyenként legfeljebb két felhasználási helyet tartalmaz; – ha a közterületen elhelyezett, legfeljebb két felhasználási helyet tartalmazó építmény (pl. pavilon) méretlen fővezetékét a hozzá legközelebb eső épület csatlakozó főelosztójából indítják; – egybeépített, egyenként legfeljebb hat lakást tartalmazó sorház esetén. 3.1.2.2. Megengedett egy épület csatlakozási pontjáról (az első túláramvédelmi készülék előtti részről) indított betápláló fővezetékkel táplálni a következő felhasználókat: – közterületen elhelyezett, legfeljebb két felhasználási helyet tartalmazó építményt (pl. pavilont); – ideiglenes felhasználási helyet (pl. építkezést, alkalmi mutatványos bódét). 3.1.2.3. Megengedett az egy telken vagy egy összefüggő telekcsoporton épült több, egyenként legfeljebb 6 lakást tartalmazó épületet egy közös csatlakozási pontról táplálni. Ebben az esetben az egyik épület külső falán, a környezet talajszintjéről kezelhető módon kell a csatlakozási pont részére elosztószekrényt létesíteni. Ebben a szekrényben kell a csatlakozóvezetéket vagy a felfűzött rend szerű táplálás kábeleit az egyes épületek betápláló fővezetékével egyenként bontható módon összekötni. A egyes betápláló fővezetékek elé nem kell biztosítót szerelni. 1. MEGJEGYZÉS: E szakasz szempontjából csak az a telekcsoport tekinthető összefüggőnek, ahol az egyes telkeket egymástól sem közúttal, sem kerítéssel, sem más olyan módon nem választották el, amely az egyik telekről a másik telekre való átjutást akadályozná. 2. MEGJEGYZÉS: E szakasz követelményei csoportos garázsok épületére is alkalmazhatók.
3.1.3. A csatlakozóvezetéket általában a közcélú elosztóhálózat jellegének megfelelően a 3.1.3.1–3.1.3.3. szakasz szerint kell létesíteni. 3.1.3.1. A csatlakozóvezeték csak abban az esetben létesíthető szabadvezetékkel, ha a közcélú elosztóhálózat szabadvezeték és nincs tervbe véve annak földkábeles hálózattá való átépítése, illetve földkábel alkalmazásának m űszaki akadálya van. MEGJEGYZÉS: Nem vonatkozik ez a megkötés a betápláló fővezetékre (lásd a 4.4. szakaszt).
3.1.3.2. A csatlakozóvezeték sínnel létesíthető, ha az épületet ellátó transzformátorállomás az épületen belül van. 3.1.3.3. A csatlakozóvezeték bármely esetben létesíthető kábellel, ha ennek nincs m űszaki akadálya vagy hatóság nem tiltja. 3.1.4. A csatlakozóvezetéket háromfázisú (négyvezetős) kivitelben kell létesíteni, ha az – szabadvezeték és kettőnél több felhasználási helyet lát el, vagy – kábel, vagy – sín. 3.1.5. A csatlakozóvezeték energiaátvitelre szolgáló vezetőinek keresztmetszete rézvezető esetén legalább 10 mm 2, alumíniumvezető esetén legalább 16 mm 2 legyen, de nem haladhatja meg annak a közcélú elosztóhálózatnak keresztmets zetét, amelyre közvetlenül csatlakozik. Amennyiben az elosztóhálózati engedélyes előzetes tájékoztatása vezérlőszál kiépítését is előír ja (nem lakáscélú felhasználás), annak keresztmetszete legalább 4 mm 2 legyen. 3.1.6. A csatlakozóvezeték nullaveze tő jének keresztmets zete – szigetelt nullavezető és földkábel esetén a fázisvezető keresztmetszetével azonos, – csupasz tartósodrony esetén a fázisvezetők keresztmetszetével legalább azonos, de legalább 25 mm 2 legyen.
12
MSZ 447:2009 3.2. Csatlakozás szabadvezetékkel 3.2.1. A szabadvezetékes csatlakozóvezeték a területileg illetékes elosztóhálózati engedélyes m űszaki előírásaiban rögzített típusú szigetelt szabadvezeték legyen. MEGJEGYZÉS: Jogszabály előírása alapján a csatlakozó vezeték létesítése az elosztóihálózati engedélyes feladata.
3.2.2. Ha a csatlakozóvezeték szigetelt szabadvezeték, akkor annak szigetelt vezetőit az épületen belül megszak ítás és kötés nélkül kell a csatlakozási pontig (pl. fogyasztásmérőhelyig, az első túláramvédelmi készülékig vagy a felhasználóig) vezetni. 3.2.3. Közcélú elosztóhálózat felújítása esetén, amennyiben a szigetelt csatlakozóvezeték fázisvezetőit nem lehet megszakítás nélkül elvezetni a csatlakozási pontig, akkor a szigetelt szabadvezeték összeköthető a tetőtartónál, falitartónál létesülő csatlakozási pontnál a méretlen fővezetékkel. 3.2.4. A szigetelt csatlakozóvezeték felfüggesztési pontját úgy kell megválasztani, hogy bármely pontjának a földtől mér t legkisebb távolsága ne legyen kisebb, mint a terület jellege szerint a következőkben előírt távolság: A földtől mér t legkisebb távolság (m) Hely (terület jellege) 1. Külterületen, ahol a vezeték alatt a) csak gyalogjárók közlekednek 4 5 b) járművek is közlekedhetnek 2. Töltés, meredek hegyoldal, part megközelítésénél a vezetőnek a szél által kilengetett helyzetétől a talajig mér t távolsága a) ha ott csak gyalogjárók közlekednek 4 5 b) ha ott járművek is közlekedhetnek 5,5 3. Belterületen 4. Szőlőben, kertben, ha a növények magasságára nem kell tekintettel lenni 4 5. Körülkerített területen, transzformátorhoz, kapcsolóházhoz csatlakozó vezeték alatt a) csak gyalogjárók közlekednek 3 5 b) járművek is közlekedhetnek 3 6. Épületfalra szerelve 3.2.5. Amennyiben a szabadvezetékes csatlakozóvezeték épületre való ráfeszítése tetőtartót, falitartót igényel, ezt az épület megfelel ő szerkezeti részére legalább két helyen rögzíteni kell. A rögzítések közötti távolság – a tartó hossztengelye mentén mérve – legalább 600 mm legyen. 3.2.6. Az épületen létesülő felerősítő szerkezetek csak olyan tetőszerkezetben, épületfalon helyezhetők el, amelyek az erőhatásokat károsodás nélkül, tartósan elviselik. 3.2.6.1. A falihorog és a falitar tó tégla-, beton- vagy kőfalba bevéshető, a tetőzet fagerendájába csavarozható. 3.2.6.2. Statik us szakvéleménye alapján ettől eltérő felerősítés is megengedett. 3.2.6.3. Az épület tetőszerkezetére szerelt tartószerkezet (tetőtartó) esetén, ha a tartószerkezet eredő csúcshúzása a 3 kN-t és a felső rögzítőbefogás feletti szabad hossza a 1,5 m- t meghaladja, akkor a tartószerkezetet ki kell horgonyozni. A kihorgonyozást a tetőszerkezet megfelelő teherbírású szerkezeti elemén (szelemenen kötőgerendán stb.) kell rögzíteni. A kihorgonyzó sodrony a terhelésnek megfelelő, de legalább 25 mm 2 ke resztme tszetű, horganyzott acélsodrony legyen. A tartószerkezet tartórúdja és a kihorgonyzó sodrony által be zárt szög legalább 45° legyen. A tartószerkezet, valamint a kihorgonyzás tetőáttörésénél a tetőszerkezet csapadékvíz elleni tömítéséről gondoskodni kell. 3.2.6.4. Tetőtartó csak az épület tetőszerkezetén helyezhető el az M3. melléklet szerint, ettől csak az elosztóhálózati engedélyes előzetes hozzájárulásával lehet eltérni.
13
MSZ 447:2009 3.2.7. Szigetelt csatlakozóvezeték a legkedvezőtlenebb üzemi helyzetében is a csatlakozáshoz nem tartozó tárgyaktól legalább 0,1 m, a közcélú elosztóhálózattal azonos oszlopsoron lévő távközlési hálózatról leágazó vezetéktől legalább 0,3 m távolságban, továbbá az emberi tartózkodásra szolgáló helyeken (pl. ablak, erkély) kézzel elérhető tartományon (MSZ 2364-200 szerint) kívül legyen. 3.2.8. A méretlen fővezeték teljes vagy az épület felhasználási helyeinek részleges, legalább 50%-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelentős, a csatlakozás környezetét (tetőtartót, falitartót, védőcsövezést, fogyasztásmér őhelyet, csatlakozó berendezést) is érintő építészeti felújítása esetén a csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen e szabvány követelményeinek, és a csatlakozóvezeték alkalmas legyen szigetelt szabadvezetékre történő cserélésre. 3.2.9. A tetőtart ó legalább 2”-os, varrat nélküli, toldásmentes, korrózió ellen megfelelően védett acélcső, a horog bilincses, csavaros megoldással rögzített legyen. MEGJEGYZÉS: Szigetelt szabadvezetékes csatlakozás fogadópontjaira példákat az M3. melléklet ábrái tartalmaznak.
3.2.10. A szigetelt szabadvezetékes csatlakozásnak sem a vezetői, sem a tartószerkezetei nem használhatók jelátviteli rendszerek (pl. telefon, kábeltelevízió) mechanikai tartására, kivéve az épületre szerelt tartószerkezeteket (tetőtartókat, falitartókat), amelyek statikai ellenőrzést követően, az elosztóhálózati engedélyessel történ egyeztetés után felhasználhatók egymással kötegelt jelátviteli rendszereknek a szigetelt szabadvezeték alatt feszítésére. A jelátviteli vezetékek tartósodronyába szigetelő közdarabot kell beiktatni. A két feszítési pont kö zötti legkisebb távolság legalább 300 mm legyen. A tetőtartó belsejében csak a kisfeszültségű szigetelt csatla kozóvezeték vezetékei helyezhetők el.
3.3. Csatlakozás kábellel 3.3.1. A csatlakozókábel és szerelvényei csak a területileg illetékes elosztóhálózati engedélyes által rendszeresített típusúak lehetnek. 3.3.2. A csatlakozókábel bevezetésére az épületen megfelelő nyílást kell hagyni, illetve a falazatot át kell törni. A faláttörésbe az MSZ 13207 követelményeinek megfelelő, de legalább 80 mm belső átmérő jű csövet kell beépíteni. MEGJEGYZÉS: Az átvezetés talajnedvesség, illetve talajvíz elleni szigetelését az épület szigetelésének megfelelően kell megoldani.
3.3.3. A csatlakozókábel az épületen belül lehetőleg közlekedőterekben legyen elhelyezve. Másutt csak akkor helyezhető el, ha a mindenkori hozzáférés biztosított. MEGJEGYZÉS: A kábelfektetésre (elhelyezésre) az MSZ 13207 és az MSZ 146-6 további követelményeket is tartalmaznak.
3.3.4. Az épületen belül a kábel megfelelő elhelyezésér ől és cserélhetőségéről gondoskodni kell. 3.3.5. A csatlakozókábel a hálózati leágazási ponttól a fogyasztásmérőhelyig vagy az első túláramvédelmi készülékig megszakítás és toldás nélküli legyen. 3.3.6. Felfűzött rendszerű táplálás esetén a két felfűzött kábel végét külön-külön csavaros csatlakozókapoccsal, bonthatóan kell a felhasználói vezetékhálózathoz kötni.
3.4. A csatlakozási pont kiépítésének helye Az elosztóhálózati engedélyessel történő, ettől eltérő megállapodás hiányában a csatlakozási pontot a következők szerint kell megválasztani: – ha a több felhasználási helyet tartalmazó épületnek közterületre nyíló kapuja van, akkor ennek (több kapu esetén a főkapunak) kapualjában, könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel; – ha az épületnek, építm énynek közterülettel érintkező vagy a közterülettől el nem választott fala van, akkor ennek lehetőleg a külső oldalán, a közterület felől könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel; – ha az ingatlant a közterülettől ker ítés választja el, úgy ennek vonalában, a kerítés közterület felőli oldaláról könnyen megközelíthető és kezelhető elhelyezéssel.
14
MSZ 447:2009 4. Méretlen felhasználói hálózat 4.1. A méretlen fővezetékek kialakítása 4.1.1. Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a méretlen fővezetéket is háromfázisú kivitelben kell létesíteni. 4.1.2. Méretlen fővezetéket épületen belül és az épület külső falán műanyag védőcsőben vagy szerelőaknában mindig a fal külső részében kell vezetni úgy, hogy a vezeték nyomvonala – a vízszintes és függőleges nyomvonalvezetés követelményének figyelembevételével – a lehető legrövidebb legyen. Tetőtérben a méretlen fővezeték védőcsöve csak függőlegesen vezethető. Megengedett kábel vagy köpenyes vezeték falon kívüli szerelése védőcső nélkül, ha nincs kitéve mechanikai sérülésnek. A méretlen fővezeték épületek között kábel vagy szigetelt szabadvezeték legyen. Megengedett földbe fektetett köpenyes vezeték alkalmazása is, ha nincs rajta kötés. 4.1.3. A betápláló és a felszálló fővezeték védőcsövének megengedett legkisebb belső átmérő je 36 mm . 1. MEGJEGYZÉS: A leágazó fővezetékek védőcsöveinek átmérő jére e szabvány nem ad az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat követelményein túlmenő követelményt. 2. MEGJEGYZÉS: Alkalmazható vastag-, illetve vékonyfalú védőcső, vagy sima belső falfelületű műanyag gégecső, az MSZ 2364/ MSZ HD 60364 sorozat követelményeinek megfelelően. 3. MEGJEGYZÉS: A védőcsőben elhelyezhet ő vezetékek vezető-keresztmetszetét és számát az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat követelményei határozzák meg. A védőcsőben idegen vezetéket (pl. házvilágítás, kaputelefon, távközlés stb.) nem szabad elhelyezni.
4.1.4. A védőcső méreteit úgy kell megválasztani, hogy a vezetékek cseréje építészeti munka nélkül biztosítható legyen. 4.1.5. A védőcsövet lakóházban, irodaházakban és más, ezekhez hasonló jellegű, több felhasználási helyet tartalmazó épületben a bérelt helyiségeken kívül kell vezetni. Építés zetileg indokolt esetben, ha szükséges, megengedett a következő kivitelű méretlen fővezetékek bérelt helyiségen való átvezetése is: – falba süllyesztett, elvakolt védőcsövezés, – falon kívül szerelt fém védőcső (lakások kivételével), – falon kívül szerelt kábel vagy köpenyes vezeték (lakások kivételével). E szakaszokon a kábelen vagy köpenyes vezetéken kötést, leágazás t nem szabad készíteni. Védőcsöves szerelés esetén e védőcsőszakaszokon csak vezetékbehúzás céljára alkalmazható doboz és kizárólag zárópecsételhető kivitelben. 4.1.6. A méretlen fővezeték a mér t felhasználói vezetékektől párhuzamos vezetés esetén legalább 10 cm távolságra legyen. A két vezeték keresztezési helyein mindkét vezetéket mindkét irányban, a keresztezés helyétől szám ított legalább 10-10 cm-rel túlnyúlóan védőcsőben kell elhelyezni. E távolságon belül a védőcsövek sem toldást, sem dobozt nem tartalmazhatnak.
4.2. A méretlen fővezetékek vezetőinek szigetelése és keresztmetszete 4.2.1. A szigetelt vezetők vagy köpenyes vezetékek névleges feszültsége legalább 450/750 V legyen. A csupasz síneket a földtől és egymástól 1 kV-ra kell szigetelni. 4.2.2. A méretlen fővezeték keresztmets zete – anyagától függetlenül – annak több felhasználási helyet ellát részein legalább 10 mm 2, az egyetlen felhasználási helyet tápláló részein legalább 6 mm 2 legyen. Mérőváltókr csatlakozó fogyasztásmérő esetén az áramváltók és a fogyasztásmérő közötti vezetékek tömör vagy különöse hajlékony érvéghüvelyeze tt, rézvezető jűek legyenek , keresztmetszetük 20 m nyomvonalhosszon belül 2,5 mm legyen, ennél nagyobb hossz esetén méretezés szükséges. A fogyasztásmérőhöz csatlakozó feszültségszálak 1,5 mm 2 vagy 2,5 mm 2 keresztme tszetű, tömör vagy különlegesen hajlékony, érvéghüvelyeze tt, rézvezető jű ve zetékek legyenek . A mér őváltók és a fogyasztásmérők közötti vezetékezés lehetséges köpenyes vezetékkel i az elosztóhálózati engedélyes által elfogadott kivitelben és módon.
15
MSZ 447:2009 4.2.3. A nullavezető keresztmetszete a fázisvezető(k) keresztmetszetével azonos legyen.
4.3. Dobozok 4.3.1. Ha a nyomvonal hosszú vagy kettőnél több törést tartalmaz, vagy a szigetelt vezetők kötése szükséges, akkor a behúzás, illetve a kötés céljára a védőcsőbe dobozt kell beépíteni. 4.3.2. A méretlen fővezeték vezetőit tartalmazó dobozok legalább 150×150 mm méretű, megfelelő mechanikai szilárdságú fém vagy nehezen éghető anyagú és zárópecséttel ellátható kivitelűek legyenek . 4.3.3. Dobozt csak az épület határoló falainak külső falsík ján vagy az épület közös használatú közlekedő tereinek falain szabad elhelyezni. Az elhelyezés olyan legyen, hogy a doboz a közlekedő terekből akadály nélkül megfigyelhető legyen. Az épület külső falsík ján történő elhelyezés esetén gondoskodni kell arról, hogy a 45°-o eső (csapóeső) a dobozba ne folyhasson be (szükség esetén tömített fedelű dobozok at kell e célra alkalmazni). 4.3.4. Méretlen fővezeték doboza és bármely mér t felhasználói vezeték doboza között legalább 20 cm távolság legyen.
4.4. Betápláló fővezeték A betápláló fővezetéket épületen belül a 4.1–4.3. szakasz követelményei szerint kell létesíteni. A betápláló fővezeték épületen kívüli részeire a 3.1., illetve 3.2. szakasz követelményei érvényesek, azzal a különbséggel, hog e vezetékek és szerelvényeik az elosztóhálózati engedélyes által rendszeresített típustól eltérő, más , szabvá nyos kivitelűek is lehetnek .
4.5. Az első túláramvédelmi készülék és a csatlakozó főelosztó elhelyezése 4.5.1. Az első túláramvédelmi készüléket a következők szerint kell elhelyezni: – a fogyasztásmérőnél, azzal közös szekrényben, tokozatban vagy táblán, ha a 2.3.3. szakasz feltételeinek bármelyike teljesül; – csatlakozó főelosztóban, ha ilyen van; – a transzformátorállomás gyű jtősínénél, ha a csatlakozóvezeték onnan indul. 4.5.2. A csatlakozó főelosztót jól megközelíthető, hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Előtte legalább 1 m mélységű szabad területet kell a kezelés céljára kialakítani. 4.5.3. Amennyiben a csatlakozó főelosztó külön helyiségben kerül elhelyezésre, a helyiségen belül víz-, gőz-, központifűtés- és csatornacsövek leeresztő csapjait és bontható kötéseit nem szabad elhelyezni. Épületgépészeti csövek ne kerüljenek a helyiségen belül a csatlakozó főelosztó berendezés fölé. A csatlakozó főelosztó alagsori vagy pinceszinten lévő helyiségben csak akkor helyezhető el, ha – a helyiségnek szellőzőablaka van; – a helyiség szintje nincs a környezet helyiségeinek padlószintjénél mélyebben; – a helyiség belmagassága legalább 2,0 m ; – a helyiségben van világítás. 4.5.4. A csatlakozó főelosztó helyét a főbejáratnál tartós felirattal kell megjelölni. 4.5.5. Ha az első túláramvédelmi készülék olvadóbiztosító, akkor ennek részei a padozat szintje felett legalább 0,6 m , legfeljebb 1,5 m magasságban legyenek , ha nem olvadóbiztosító, akkor a padozat szintjéről kezelhető legyen. 4.5.6. Az első túláramvédelmi készülék előtti szakaszról, a 3.1.2.2. és a 3.1.2.3. szakaszban foglaltakon túlmenően, csak akkor szabad vezetéket leágaztatni, ha az az elosztóhálózati engedélyes tulajdonában vagy kezelésében lévő készülék működtetésére szolgál.
16
MSZ 447:2009 4.5.7. A csatlakozó főelosztó feleljen meg a következő követelményeknek. 4.5.7.1. A várható igénybevételnek megfelelő mechanikai szilárdságú legyen. 4.5.7.2. Anyaga fém vagy legalább nehezen éghető anyag (pl. megfelel ő műanyag, villamos és tűzvédelmi szempontból megfelelően kezelt fa) legyen. 4.5.7.3. A csatlakozó főelosztóban a fázis- és a nullaveze tők, valamint TN-rendszer esetén a védővezetők csatlakozására szolgáló szerelvények kialakítása olyan legyen, hogy minden vezető egyenként – más vezető megbolygatása nélkül – beköthető legyen. TN-rendszer esetén megengedett a házi fémhálózat fémes csatlakoztatás a (EPH) kábelsaruval vagy sínnel a nullabontó felhasználói vezetékhálózathoz kötött sarkára. 4.5.8. Ha van csatlakozó főelosztó és méretlen főelosztó(berendezés), akkor a készülékeket és szerelvények et a következők szerint kell elhelyezni: 4.5.8.1. Ennek nem zárópecsételhető részében kell elhelyezni: – az első túláramvédelmi készüléket (ha az nem a transzformátorállomásban van); – a villámáram-levezető egység (10 µ s / 350 µ s) leágazási pontját; – a felszálló fővezetékek biztosítóit, illetve kapcsolóit; – a fővezetékek bekötésére szolgáló, rögzített felszerelésű kötőelemeket (sorozatkapcsokat); – az egyenpotenciálra hozó vezetőnek (EPH-vezetőnek) a nullavezetővel való összekötésére szolgáló (TN-rendszer esetén bekötött, más rendszer esetén csak bekötésre előkészített) szerelvényt; – a védővezetők csatlakozókapcsát. 4.5.8.2. Ennek zárópecsételhető részeiben kell elhelyezni: – a különböző fogyasztásmérő berendezéseket és ezek tartozékait; – a központi vezérlés (az elosztóhálózati engedélyes tulajdonában lévő) időprogram-kapcsolóját. Amennyiben itt helyezik el a közösségi célú fogyasztásmérőket, akkor a vezérelt időprogram-kapcsolóka t kötelező itt elhelyezni. A fogyasztásmérőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a fogyasztásmérőt leolvasó (nem szakképzett) személy a csupasz aktív részek véletlen érintése ellen védett legyen.
4.6. Tűzvédelem 4.6.1. A tűzvédelmi főkapcsolók – azokon a helyeken, ahol ezek alkalmazását jogszabály előír ja – elhelyezhetők a kapualjban vagy a csatlakozó főelosztóban. Villamos kapcsolás szempontjából beiktathatók a méretlen fővezeték bármely szakaszába. 4.6.2. A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító kábelrendszereket jelölni kell. A jelölés tartalma: a) kivitelező (cég) neve; b) kivitelezés dátuma; c) kábelrendszer tűzállósági határértéke; d) kábelrendszer megnevezése a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványnak megfelelően. 4.6.3. Tűzálló kábelrendszerek hordozó- és tartószerkezeteit olyan épületszerkezetekhez kell rögzíteni, amelyek tűzállósági határértéke legalább megegyezik a tűzálló kábelrendszerre megkövetelt tűzállósági határértékkel. 4.6.4. Biztosítani kell, hogy a tűzálló kábelrendszerek m űködőképesség-megtartását leeső szerkezeti elemek negatív módon ne befolyásolják.
17
MSZ 447:2009 4.6.5. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az, az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. 4.6.6. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítók rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. Középmagas és magas épületek 4.6.7. Külső csatlakozó vezeték céljára kizárólag kábel használható. A középmagas és magas épületet a kisfeszültségű energiaellátó hálózathoz tartozó szabadvezeték legfeljebb 3 m-re közelítheti meg, az épület homlokzatából esetleg kiálló részek figyelembe vételével. 4.6.8. Magas épület számára kétoldali betáplálást kell létesíteni az élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentős felhasználói berendezések (4.6.13. szakasz) biztonságos ellátására. A második betáplálás az üzemi ener giaellátástól független transzformátorról létesítendő. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása esetén második betáplálásra történő automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell. 4.6.9. Az épület házi főelosztó berendezését a lakóépületek villamos hálózatra kapcsolására vonatkozó előírások szerint kell kialakítani. A villamos kapcsolóhelyiség ajtóinak A1, EI 15 minősítésűnek kell lenniük. 4.6.10. A főelosztó berendezésből kiinduló áramköröket, valamint a felszálló és leágazó fővezetékeket fogyasztócsoportonként kell kialakítani és az egyes fogyasztócsoportok energiaellátására kiinduló fővezetéket, vagy fővezetékeket csak a főelosztó berendezésben kell leválasztókapcsolóval ellátni. A fővezetékek födémeken történő átvezetését úgy kell kiképezni, hogy az a tűz vagy a füstgáz átter jedését meggátolja. 4.6.11. Lakások villamosenergia-ellátására lépcsőházanként egy vagy több, az összes szinten végigmenő fővezeték létesítése – a szintenkénti leágazásnál közbeiktatott – leválasztó kapcsolóval megengedett. Engedélyezett továbbá az előbbiek szerinti fővezetékeknél a szintenkénti leválasztó kapcsoló elhagyás a, ha a fővezeté közvetlenül csatlakozik a fogyasztásmérő helyiséghez, szekrényhez. A lépcsőházban emeletenként, tartós fel irattal utalni kell az emeleti leválasztó kapcsoló, és a fogyasztásmérő helyiség, szekrény helyére. 4.6.12. Ha az épület energiaellátását nagyfeszültségű rendszer – az épületben nagyfeszültségű kábel és több szinten elhelyezett transzformátor – biztosítja, akkor a következő 4.6.12.1–4.6.12.4. szakasz szerinti követelményeket kell betartani. 4.6.12.1. Az épület teljes nagyfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsolótérben (a lakóépületek villamos hálózatra kapcsolására vonatkozó m űszaki előírások szerint) lekapcsolható legyen. 4.6.12.2. Csak száraz transzformátorokat szabad alkalmazni. 4.6.12.3. Az egyes transzformátorokhoz csatlakozó felhasználói berendezések a transzformátorokhoz tart ozó kisfeszültségű kapcsolóberendezésben tűzszakaszonként csoportosítva legyenek leválaszthatók. 4.6.12.4. A főelosztó berendezésben nagyfeszültségű energiaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsolóberendezésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasztócsoporto(ka)t, és külön lekapcsolható leágazások at kell kiképezni. 4.6.13. Középmagas és magas épületben az 4.6.8. szakasz szerint táplált leágazásokat kell kiépíteni az alábbi fogyasztók részére: a) nyomásfokozó oltóvízszi vattyú, b) gépi füstelszívás, c) füstelvezető nyílások m űködtetése, d) túlnyomásos szellőző (füstmentesítés), e) állandó felügyelet ű helyiség (tűzjelzőközpont stb.) világítása, f) biztonsági felvonók erőátviteli, világítási és biztonsági berendezései stb.,
18
MSZ 447:2009 g) a kiürítési útvonalak világítása, h) a tűzvédelmi szakhatóság által előírt. MEGJEGYZÉS: A tűzjelző berendezések táplálása a vonatkozó rendelkezés szerint.
4.7. Felszálló fővezeték 4.7.1. A felszálló fővezeték haladjon keresztül a szintenként – általában egymás fölött – csoportosan kialakított, a leágazó fővezetékek bekötésére szolgáló dobozokon illetve szekrényeken. 4.7.2. A leágazó fővezetékek bekötésére dobozt vagy szekrényt kell alkalmazni. Egy doboz vagy szekrény legfeljebb három szint leágazó fővezetékeinek indítására szolgálhat. A leágazó doboz vagy szekrény foglalja magában: – a felszálló fővezetéket és annak leágazó szerelvényeit; – a leágazó fővezetékek bekötésére szolgáló szerelvényeket. Itt helyezhetők el a vezérlővezetékek bekötésére és elosztására szolgáló szerelvények is. MEGJEGYZÉS: Az e célra alkalmazott szerelvényekre is csak a 4.3. szakasz szerinti, a dobozokra vonatkozó követelmény érvényes. Ezeken túlmenő követelmény (pl. felirat alkalmazása, különleges jelzés) nincs.
4.8. Leágazó fővezeték 4.8.1. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé, a 4.6.11. szakasz szerinti eset kivételével, nem kell túláramvédelmet és leválasztókapcsolót iktatni. 4.8.2. Ugyanazon felhasználási helyhez tartozó vezetékeket közös védőcsőben kell vezetni. Megengedett több felhasználási hely leágazó fővezetékének közös védőcsőben való vezetése, ha az egyes felhasználási helyekhez tartozó vezetékek egyértelm űen megkülönböztethetők. 4.8.3. A fogyasztásmérő bekötése céljából legalább 0,5 m szabad vezetékhosszt kell biztosítani. 4.8.4. A leágazó fővezeték fázisszám át a mindenkori felhasználói igényeknek megfelelően az elosztóhálózati engedélyes által felszerelésre kerülő (egy- vagy háromfázisú) fogyasztásmérő határozza meg, de biztosítani kell a későbbi 5 vezetékes csatlakozás kiépítési lehetőségét. 4.8.5. Egyfázisú fogyasztásmérők bekötése esetén ügyelni kell a fázisok közötti szimmetrikus elosztásra.
4.9. Vezérlővezeték 4.9.1. Minden olyan épületben, amelyben három vagy több olyan, a minden napszaki időszak meghatározott kis terhelési időszakaiban és/vagy kizárólag csúcsidőszakon kívül üzemeltethető villamos készülék (pl. forróvíztáro ló, hőtároló rendszerű kályha) felszerelésére kell szám ítani, amelyekhez vagy külön vezérelt mérés, vagy több tarifás mér ő felszerelésére van igény, vezérlővezetékeket kell kiépíteni. A vezérlővezeték kiépítéséne szükségességéről az elosztóhálózati engedélyes nyilatkozik . 4.9.2. A vezérlővezetékeket a központi időprogram-kapcsoló (kapcsolóóra vagy hangfrekvenciás vezérlőkészülék) részére kialakított helytől kezdve kell kiépíteni. 4.9.3. A vezérlővezetékek részére legalább 3 szál vezetéket kell kiépíteni a fővezetékkel közös nyomvonalon, a 4.1. szakasz követelményei szerint. A vezető keresztmets zete alumínium esetén 2,5 mm 2, réz esetén 1,5 mm 2 legyen. 4.9.4. A vezérlővezetékeket minden felhasználási hely fogyasztásmérőihez el kell vezetni, ha az épület jellege ezt megköveteli (nincs melegvíz-szolgáltatás, távhőszolgáltatás). A szintenkénti leágazásokat egy leágazódobozban kell elkészíteni.
19
MSZ 447:2009 4.9.5. A vezérlővezetékek valamennyi dobozát zárópecséttel ellátható kivitelben kell készíteni. 4.9.6. A vezérlővezetékek túláramvédelmére kismegszakítót kell alkalmazni (központi vezérlés esetén). E kismegszakítókat a tűzvédelmi főkapcsoló vagy a közösségi célú fogyasztásmérő berendezés tűzvédelmi főkapcsolója után kell leágaztatni.
5. Fogyasztásmérőhely 5.1. A fogyasztásmérők elhelyezéséhez szükséges helyet vagy az elosztóhálózati engedélyes tájékoztatása alapján, vagy az elosztóhálózati engedélyessel történő előzetes megegyezés szerint kell biztosítani. 1. MEGJEGYZÉS: Ez tartalmazza az áramváltó alkalmazásának esetleges szükségességét is, de 50 A, illetve 80 A-nél nagyobb névleges áramerősségű csatlakozás esetén erre általában szükség van.
5.1.1. Az elosztóhálózati engedélyessel történő, ettől eltérő megállapodás hiányában új fogyasztásmérőhelyek fogyasztásmérőinek és ezek tartozékainak elhelyezésére a következők szerint kell helyet biztosítani: – egyetlen felhasználási helyet tartalmazó épület esetén ennek külső falán, lehetőleg a közterületről látható helyen vagy a közterülettől elválasztó telekhatáron; – több felhasználási helyet tartalmazó épület (épületszekció) esetén vagy épületenként (épületszekciónként vagy szintenként (ezen belül szekciónként) összegyű jtve az épület mindenki által hozzáférhető közlekedő tereiben. A pince felhasználási helyeinek fogyasztásmérőit a földszinten vagy az alagsorban, a padlás fel használási helyeiét a legfelső emeleten, kétszintes lakásokét azok bejárati szintjén kell elhelyezni. Csoportos elhelyezés esetén az egyes fogyasztásmérő berendezéseken tartósan és egyértelm űen meg kell jelölni, hogy azok mely felhasználási hely fogyasztását mérik. 5.1.2. A fogyasztásmérőhelyeknél – szerelési célra – az 5.1. szakasz szerint megállapított helyen túlmenően, bármilyen mérőelhelyezés esetén minden irányban 50-50 mm szabad helyet kell biztosítani. 5.1.3. A fogyasztásmérő helyét függőleges falon vagy szerkezeten kell kialakítani, és úgy kell megválasztani, hogy a fogyasztásmérő bármikor hozzáférhető, adattáblája és állása bármikor leolvasható legyen. 5.1.4. A fogyasztásmérő berendezést úgy kell elhelyezni, hogy azt ne érhessék káros mechanikai és légköri behatások (rázkódás, nedvesség, por, egyéb szennyezés, a helyiség rendeltetésszerű használatánál várhat sérülés). MEGJEGYZÉS: Ezt a követelményt célszerű a területileg illetékes elosztóhálózati engedélyes által elfogadott és rendszeresített, legalább IP 44 védettségű szekrénnyel, műanyagtokozással teljesíteni. Megengedett fémtokozású szekrénnyel vagy épületkialakítással való megoldás is, de e megoldásoknak is meg kell felelniük az e fejezetben megadott követelményeknek.
5.1.5. Tokozat alkalmazása esetén, az legyen ellenálló a környezeti behatásoknak. Kialakításánál gondoskodni kell olyan zárópecsételhetőségről, amely biztosítja, hogy a zárópecsételés eltávolítása nélkül – ne legyen lehetséges a tokba szerelt berendezések cseréje vagy befolyásolása, valamint magának a toknak leszerelés e, viszont – a felhasználó számára is legyen lehetséges a számláló állásának leolvasása, valamint a vezérelt fogyasztásmérő kapcsolási állapotának ellenőrzése és a fogyasztásmérőhöz szerelt kismegszak ítók kezelése. A fogyasztásmérők és az időprogram-kapcsolók felerősítésére a tokozat tartalmazzon csúsztatható keresztsínes vagy ennek megfelelő rögzítőelemek et. A tokozat burkolati kialakítása olyan legyen, hogy a méretlen fővezetékek vezetékei illetéktelenek által ne le gyenek hozzáférhetők. A tokozatban az egyazon fogyasztásmérőhöz tartozó vezetékek a többiektől jól megkü lönböztethet ő módon legyenek vezetve. A tokozat, illetve annak a többi rekesztől eltávolíthatatlanul elválasztott rekesze csak a fogyasztásmérőt és tar tozékait tartalmazhatja, felhasználói berendezést és tartozékait (pl. leválasztókapcsoló, áram-védőkapcsoló) nem.
20
MSZ 447:2009 5.1.6. Ha a fogyasztásmérő elhelyezésének az 5.1.4. szakaszban előírt követelményei nem tokozat alkalmazásával, hanem más módon (pl. épületszerkezeti kialakítással) teljesülnek, akkor az 5.1.5. szakasz követelmé nyeit értelemszerűen más megoldással, de azonos értékűen kell kielégíteni. Épületszerkezeti kialakítás esetén fogyasztásmérőnként egy, a csatlakozó védőcsöveknek megfelelő, de lega lább 100×100 mm-es zárópecsételhető dobozt kell a falba süllyesztve elhelyezni olyan módon, hogy a hozz tartozó fogyasztásmérő azt teljes egészében fedje le, a fogyasztásmérő leszerelése esetén pedig a vezetékvé gek abban elhelyezhetők legyenek és a doboz lezárható és zárópecsételhető legyen. MEGJEGYZÉS: Tekintettel arra, hogy az azonos értékűség egyedi elbírálást igényel, az ilyen megoldásokat még a kivitelezésük megkezdése előtt kell az illetékes elosztóhálózati engedélyessel egyeztetni.
5.1.7. Falra szerelés esetén a fogyasztásmérő berendezés csak olyan falon helyezhető el, amely az érkező és elmenő védőcsövek, a vezetékcsatornák, a vezetékek más védőburkolatai és az alátéttábla (zárt mérőalátét tábla) alá helyezett doboz részére készített hornyok és lyukak mechanikai gyengítő hatását károsodás nélkü elviseli. A fogyasztásmérő felszerelésére szolgáló, soklyukú téglafal legalább 10 cm, a kisméretű, tömör téglából készül fal pedig legalább 12 cm vastag legyen. 5.1.8. Az éghető anyagú épületben a fogyasztásmérőhely kijelölésénél és kiképzésénél gondoskodni kell arról, hogy a falszerkezet vagy az egyéb szerkezeti (szerelési) megoldás feleljen meg a várható igénybevételnek , és biztosítsa a fogyasztásmérő, valamint a bekötött vezetékek megfelelő rögzítettségét. 5.1.9. A villamos fogyasztásmérő mellett vagy alatt, 60 cm-nél közelebb fémhálózat (víz-, gáz- fűtőcsövek stb.), illetve tokozat nélküli gázfogyasztásmérő ne legyen. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a fémcsövet járulékos szigeteléssel kell ellátni, pl. a fémcsőre hosszában hasított m űanyag védőcsövet kell erősíteni, vagy a fémcsövet villamos szigetelőanyaggal átlapoltan körül kell tekercselni, vagy a fogyasztásmérő és a fémcső, illetve fogyasztásmérő és a gázmérő közé szigetelőlapot kell helyezni. A járulékos szigetelés 30-30 cm hosszban nyúl jon túl a fogyasztásmérőkön, az alátéttábla szélétől mérve. A közös fogyasztásmérő- és gázmérőszekrény megfelelő szellőzéséről gondoskodni kell. A villamos fogyasztásmérő-szekrény és a gáz fogyasztásmérőszekrények között távolságtartás nem szükséges. Ha a fogyasztásmérő (más hely hiányában) az ajtó nyíló szárnya mögé kerül, akkor az ajtónyílás behatárolásár ütközőt kell elhelyezni. 5.1.10. Ha a fogyasztásmérő berendezés fémszekrénybe kerül felszerelésre, úgy ennek korrózió elleni védelméről gondoskodni kell. 5.1.11. Fémszekrénybe, vagy előre gyártott műanyagszekrénybe való szerelésük esetén nem szükséges fogyasztásmérő alátéttábla felszerelése. A felerősítést szolgáló fém- vagy szigetelőanyagú alátétlapokat úgy kell kialakítani, hogy a felerősítő csavarok átállíthatóak és elfordulás ellen biztosítottak legyenek . A vezetékeket a bevezetéseknél, átvezetéseknél, átbujtatás nál mechanikai sérülés ellen védeni kell.
5.2. Fogyasztásmérőhelynél kötést csak ugyanazon felhasználási helyhez tartozó, időkorlátozással üzemelő
villamos berendezések fogyasztásmérő jének és időprogram-kapcsolójának részére szabad létesíteni. Éghető anyagú épületszerkezeten kialak ított fogyasztásmérőhelynél kötést csak az épületszerkezet és a fogyasztásmérő léckeret közé rögzített – ez utóbbival megegyező ter jedelm ű – nem éghető anyagú alátétleme alkalmazásával szabad létesíteni.
5.3. Az elosztóhálózati engedélyessel történő ettől eltérő megállapodás hiányában a fogyasztásmérő berende-
zés és tartozékai leolvasást vagy kezelést igénylő részeinek alsó széle legalább 0,6 m-re, felső széle legfeljebb 1,8 m-re legyen a padlószinttől.
6. A mért fővezeték 6.1. Ha a felhasználási hely villamosenergia-ellátásának mérésére több fogyasztásmérőre (pl. minden napszaki és vezérelt külön mérő) van szükség, akkor minden fogyasztásmérőtől a felhasználói mért főelosztóig – a fázisvezetők mellett – külön el kell vinni a nullavezetőt is, azaz közösített nullavezetőt nem szabad létesíteni.
21
MSZ 447:2009 6.2. A mér t fővezeték végein szerelés céljára legalább 0,5 m szabad hosszt kell hagyni. 6.3. Hajlékony (több elemi szálból álló) vezeték alkalmazása esetén a fogyasztásmérőbe kötendő végeket tömöríteni kell (pl. rásajtolt érvéghüvellyel).
6.4. Védőcsöves szerelés esetén minden fogyasztásmérőtől induló vezetékrendszert külön védőcsőben kell elhelyezni.
MEGJEGYZÉS: Nem vonatkozik ez a követelmény a lakóépületek vezetékcsatornába (levehető fedelű) szerelt, mért fővezetékeire. Eg vagy több lakás különböző fogyasztásmérőitől induló, közös vezetékcsatornában elhelyezett, különböz ő vezetékrendszerek vezetékeit legalább 1,5 m-enként szigetel őszalaggal vagy más hasonló módon egymáshoz kell erősíteni.
Öntöttfalú (alagútzsalus, csúszózsalus stb.) lakóépületekben azonban megengedett az azonos lakáshoz tart o zó, külön fogyasztásmérőtől induló vezetékrendszerek közös védőcsőbe, illetve közös dobozba való szerelése.
6.5. A mér t fővezetéket megszakítás, toldás nélkül kell létesíteni. 6.6. A fogyasztásmérőtől induló vezetékeket nem szabad más felhasználási hely (más lakás) helyiségein
keresztül vezetni, vagy – ha ez elkerülhetetlen – a más felhasználási hely helyiségeiben vezetett szakaszt csak falba süllyesztett védőcsőben szabad vezetni. Ezen védőcsőszakaszon nem szabad az idegen felhasználási helyről nyitható dobozt alkalmazni.
6.7. A mér t fővezeték vezetőinek megengedett legkisebb keresztmetszete 6 mm 2 legyen.
7. A felhasználói mért főelosztó és az arról táplált vezetékek 7.1. A felhasználói mért főelosztó elhelyezése Ha a felhasználói mér t főelosztó a lakáson, illetve bérleményen belül van, akkor azt a bejárat közelében kell elhelyezni.
7.2. A felhasználói mért főelosztó kialakítása MEGJEGYZÉS: A túláramvédelem kialakítását a 2.3. szakasz, az áramütés elleni védelem kialakítását a 2.4. szakasz szabályozza.
7.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni. 7.2.2. Ha a fogyasztásmérő vagy az időprogram-kapcsoló csak egyetlen fogyasztókészüléket táplál, akkor a felhasználói mért főelosztó helyett megengedett leválasztókapcsoló elhelyezésére szolgáló tokozat vagy tábla felszerelése. 1. MEGJEGYZÉS: Ebben az esetben az elosztóhálózati engedélyes kezelésében lévő kismegszakító elegendő a túláramvédelemre. 2. MEGJEGYZÉS: Ebben az esetben nincs mért fővezeték. Ezért a tokozat vagy tábla előtti vezeték 6 mm 2-nél kisebb keresztmetszetű is lehet.
7.3. A felhasználói mért főelosztóról táplált vezetékek 7.3.1. A felhasználói mér t főelosztó utáni vezetékhálózat vezetékeit nem szabad más felhasználási hely (más lakás) helyiségein keresztül vezetni. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a más felhasználási hely helyiségeiben vezetett szakaszt csak falba süllyesztett védőcsőben szabad vezetni, és e védőcsőszakaszon nem szabad az ide gen felhasználási helyről nyitható dobozt alkalmazni.
22
MSZ 447:2009 8. Fogyasztókészülékek hálózatra csatlakoztatása 8.1. Motorok 8.1.1. Több egyfázisú mo tor hálózatra csatlakoztatásakor törekedni kell arra, hogy a terhelés szimmetrikusan legyen elosztva. 8.1.2. A fázis- és a nullavezető közé – a háztartási készülékek kivételével – legfeljebb 1,5 kW névleges teljesítményű, egyfázisú mo torokat szabad kapcsolni, de ezeket is csak akkor, ha indítási áramerősségük a 25 A-t nem haladja meg. 8.1.3. Motorokat csak úgy szabad a hálózatra csatlakoztatni, hogy indítóáramuk egyenként ne okozzon 8 órás időszakonként legfeljebb háromszor induló mo tor esetén 3%-nál, egyéb esetekben 1,5%-nál nagyobb feszült ségesést. Ennek meghatározására megengedett pontos szám ítás vagy a 8.1.3.1–8.1.3.4. szakasznak megfe lelő elhanyagolásokat alkalmazó szám ítás is. Kivételt képez a 16 db felhasználási hely / km (tanyai jellegű sűrűségű hálózat, amelyen a vonatkozó megengedett érték 5%, illetve 3%. 8.1.3.1. A feszültségesés szám ításánál elegendő az indítóáram hatásos összetevő jének a vezetékek ellenállásán és meddő összetevő jének a vezetékek reaktanciáján okozott feszültségesések összeadása. MEGJEGYZÉS: Elhanyagolható tehát a transzformátoron bekövetkez ő feszültségesés.
8.1.3.2. A vezetékek ellenállását megengedett akár a nyomvonalrajzok adataiból, akár hurokellenállás méréssel megállapítani. Kábelek és szigetelt vezetékek reaktanciájának elhanyagolása megengedett, az egyéb vezetékek (csupasz szabadvezetékek, sínek) reaktanciáját a szokásos értékekkel figyelembe lehet venni. 8.1.3.3. A közcélú elosztóhálózat vezetékein létrejövő feszültségesés elhanyagolása megengedett, ha a motor indítóárama kábelhálózat esetén a csatlakozási teljesítményből szám ítható áramértéknél, szabadvezeték esetén ennek 50%-ánál nem nagyobb. 8.1.3.4. A mo torok I i indítóáramának I iw hatásos és I im meddő összetevő jét – más , pontosabb adatok hiányában – megengedett a következők szerint figyelembe venni: – közvetlen indítás esetén: I iw = 0,5I i, I im = 0,9I i – csillag/háromszög indítás esetén: I iw = 0,6I i, I im = 0,8I i – ellenállásos indítás esetén: I iw = 0,7I i, I im = 0,7I i. 8.1.4. Az indítási áramerősség feszültségesésére való méretezés teljesen elhagyható: – olyan mo toroknál, amelyek névleges áramerőssége nem nagyobb a fogyasztásmérő előtti túláramvédelmi készülék (lásd a 2.3.4. szakaszt) névleges áramerősségének 1,5-szeresénél; – azoknál a háromfázisú mo toroknál, amelyek indítási áramerőssége 20 A-nél nem nagyobb, és azoknál a egyfázisú mo toroknál, amelyek indítási áramerőssége 15 A-nél nem nagyobb, valamint azoknál a csatlakozó főelosztóról külön vezetéken táplált mo toroknál, amelyeknél a 8.1.3.3. szakasz értelmében a közcélú elosztóhálózaton létrejövő feszültségesés elhanyagolható.
8.2. Hegesztőtranszformátorok Hegesztőtranszformátorokat csak abban az esetben szabad az e szabvány tárgyához tartozó helyen hálózatra csatlakoztatni, ha névleges áramuk a fogyasztásmérő előtt felszerelt kismegszak ító névleges áramerősségét rövidzárási áramuk ezen érték más félszeresét nem haladja meg; és rövidzárási áramuk nem okoz a közcélú hálózaton és a más felhasználási helyet is ellátó fővezetéken együttesen 1,5%-nál nagyobb feszültségesést. MEGJEGYZÉS: E követelmény általában kielégítettnek tekinthető, ha a csatlakozási helyen, illetve a leágazó fővezetéknek a felszálló fővezetékre való csatlakozásánál mért hurokellenállás és a hegeszt őtranszformátor rövidzárási áramának szorzata 2,3 V alatt marad.
23
MSZ 447:2009 8.3. Egyéb fogyasztókészülékek A 8.1. és a 8.2. szakasz tárgyához nem tartozó, egyéb villamos fogyasztókészülékeket csak olyan módon szabad más fogyasztókészülékeket is tápláló, felszálló fővezetékre csatlakoztatni, hogy indító- vagy üzemszerű áramlökésük egyenként ne okozzon 8 órás időszakonként legfeljebb 3-szori áramlökés esetén 1%-nál, egyébként 0,5%-nál nagyobb feszültségesést. Ennek meghatározására értelemszerűen alkalmazhatók a 8.1.3.1– 8.1.3.3. szakasznak megfelelő elhanyagolásokat alkalmazó számítások.
24
MSZ 447:2009 Mellékletek M1. Egyidejűségi tényező (tájékoztatás) Az 1. táblázat értékeinek szám ítása a következő képlettel történt: e = c +
1 − c n
ahol c = 0,2 állandó. 1. táblázat: Egyidejűségi tényező a lakások száma szerint A lakások száma
Egyidejűségi tényező
n
e
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 14 16 18 20 25 30 35 40 45 50 60 80 100 150
1,00 0,76 0,66 0,60 0,56 0,53 0,50 0,48 0,47 0,45 0,43 0,41 0,40 0,39 0,38 0,36 0,35 0,34 0,33 0,32 0,31 0,30 0,29 0,28 0,22
25
MSZ 447:2009 M2. Példák lakóépület ek közcélú elosztóhálózat ra csatlakoztatására (tájékoztatás)
1 2 3 4 5 7 14 16 17
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóveze ték Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Első túláramvédelmi készülék Fogyasztásmérő berendezés Mért fővezeték Felhasználói mér t főelosztó 1. ábra Családi ház közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása a fogyasztásmérő berendezésig végigfutó szigetelt szabadvezetékkel. (Ebben az esetben a tartósodrony általában nullavezet ő is.)
26
MSZ 447:2009
Ország os 1 2 3 4 5 6 7 14 16 17
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóveze ték Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Betápláló fővezeték Első túláramvédelmi készülék Fogyasztásmérő berendezés Mért fővezeték Felhasználói mér t főelosztó 2. ábra Családi ház közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása a csatlakozási pontig szigetelt szabadvezetékkel, onnan védőcsőbe húzott szigetelt vezetékkel. (Ebben az esetben a tartósodrony általában nullavezet ő is.) (Új létesítménynél nem megengedett!)
27
MSZ 447:2009
gos Orszá 1 2 3 4 5 7 14 16 17
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóveze ték (kábel) Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Első túláramvédelmi készülék Fogyasztásmérő berendezés Mért fővezeték Felhasználói mér t főelosztó 3. ábra Családi ház közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása kábellel
28
MSZ 447:2009
2,4,5
1 2 4 5 10
2,4,5
2,4,5
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Csatlakozó főelosztó 4. ábra Felfűzött rendszerű kábelcsatlakozás (Ebben az esetben nincs csatlakozóvezeték.)
3 9 10 14
Csatlakozóveze ték Méretlen felszálló vagy leágazó fővezeték (falban vagy földben) Csatlakozó főelosztó Fogyasztásmérő berendezés
5. ábra Sorház hálózatra csatlakoztatása egy csatlakozási ponttal és méretlen fővezetékekkel (3.1.2.1. szakasz)
29
MSZ 447:2009
5
Orszá 3 4 5 7 9 10 14
Csatlakozóveze ték (kábel) Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Első túláramvédelmi készülék Méretlen felszálló fővezeték Csatlakozó főelosztó Fogyasztásmérő berendezés 6. ábra Több kisebb épület (felhasználási hely) közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása egy közös csatlakozási ponttal és méretlen fővezetékekkel (3.1.2.1. szakasz)
30
MSZ 447:2009
4,5
3 4 5 6 7 10 14
Ország os
Csatlakozóveze ték (kábel) Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Betápláló fővezeték Első túláramvédelmi készülék Csatlakozó főelosztó Fogyasztásmérő berendezés 7. ábra Ideiglenes felhasználási hely és közterületen álló kis fogyasztású hely közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása lakóépület csatlakozási pontjáról, betápláló fővezetékkel (3.1.2.2. szakasz)
31
MSZ 447:2009
Orszá os 1 4 5 6 7 10
Közcélú elosztóhálózat Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Betápláló fővezeték Első túláramvédelmi készülék Csatlakozó főelosztó 8. ábra Több lakóépület közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása egy közös csatlakozási ponttal és elosztószekrényb ől indított betápláló fővezetékekkel (3.1.2.3. szakasz)
32
MSZ 447:2009
ágo Orsz 1 2 3 4 5 10
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóveze ték (kábel) Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Csatlakozó főelosztó 9. ábra Többlakásos épület szabadvezetékes közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása kábellel
33
MSZ 447:2009
zá Ors 1 2 3 4 5 10
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóveze ték (kábel) Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Csatlakozó főelosztó 10. ábra Többlakásos épület kábeles közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása (Szabadvezetékes csatlakozás nem megengedett!)
34
MSZ 447:2009
Országo s 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóveze ték (kábel) Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Első túláramvédelmi készülék Csatlakozó főelosztó Fogyasztásmérő berendezés Mért fővezeték Felhasználói mér t főelosztó Köztéri elosztószekrény 11. ábra A csatlakozási pont telekhatáron történő kialakítása
35
M S Z 4 4 7 : 2 0 0 9
3 6
1 2 3 4 5 7 9 10 12
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóveze ték (kábel) Csatlakozási pont A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Első túláramvédelmi készülék Leágazó fővezeték Csatlakozó főelosztó Tűzvédelmi főkapcsoló
13 14 15 16 17 19 21 27
Vezérlővezeték (3 szál) Fogyasztásmérő berendezés Időprogram-kapcsoló Mért fővezeték Felhasználói mér t főelosztó Külön földelés vagy vasbeton épületalap földelés Közösségi célú fogyasztásmérő berendezés Túláramvédelmi készülék (vezérlővezetékkel)
12. ábra Legfeljebb hatlakásos lakóépület (társasház, telepszerű építkezési mód stb.) közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása kábellel vagy szigetelt szabadvezetékkel (A tartósodrony általában egyben nullavezet ő is.)
ma ánvállakozók
1 2 3 4
3 7
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóvezeték Csatlakozási pont
5 7 11 26
A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Első túláramvédelmi készülék Csatlakozó főelosztó Elosztóhálózati transzformátorállomás
13. ábra Többszintes lakóépület közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása az épületbe telepített transzformátorállomás és az épületen belül vezetett közcélú elosztóhálózat és csatlakozóvezeték esetén
M S Z 4 4 7 : 2 0 0 9
ma ánvállakozók
1 2 3 4
3 7
Közcélú elosztóhálózat Hálózati leágazási pont Csatlakozóvezeték Csatlakozási pont
5 7 11 26
A felhasználói vezetékhálózat kezdőpontja Első túláramvédelmi készülék Csatlakozó főelosztó Elosztóhálózati transzformátorállomás
13. ábra Többszintes lakóépület közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása az épületbe telepített transzformátorállomás és az épületen belül vezetett közcélú elosztóhálózat és csatlakozóvezeték esetén
MSZ 447:2009 M3. A szigetelt szabadvezeték csatlakozásának fogadópontjai (tájékoztatás) Szigetelt szabadvezeték-csatlakozás épületfalra falihoroggal
Csatlakozás falitartóra vagy tetőtartóra szigetelt szabadvezetékkel
M S Z 4 4 7 : 2 0 0 9
MSZ 447:2009 M3. A szigetelt szabadvezeték csatlakozásának fogadópontjai (tájékoztatás) Szigetelt szabadvezeték-csatlakozás épületfalra falihoroggal
Csatlakozás falitartóra vagy tetőtartóra szigetelt szabadvezetékkel
14. ábra Szigetelt szabadvezeték csatlakozási fogadópontjainak változatai
38
MSZ 447:2009
Ország os
15. ábra Tf-1 típusú falitartó és falihorgok beépítése
39
MSZ 447:2009
ágo Orsz
magánvállako 16. ábra T2 típusú tetőtartó egy kikötéssel
40
MSZ 447:2009
Országo s
17. ábra T4 és T5 típusú tetőtartók beépítése
Vége
41
