MK 5-21 Csatlakozas (másolat)

M SZAKI KÉZIKÖNYV

KISFESZÜLTSÉG HÁLÓZATOK Fogyasztói berendezések kisfeszültség , közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása

MK5-21

KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK a „Kisfeszültség hálózatok / Fogyasztói berendezések kisfeszültség közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatása” cím m szaki kézikönyvhöz 1 1.1 1.2 1.3 1.4

2 2.1

3 3.1 3.2 3.3 3.4

4 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6

5 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5

6 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8

7 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5

8 8.1 8.2

BEVEZET

4

Tárgykör A kidolgozás és karbantartás szabályozása Oktatás, know-how transzfer Általános irányelvek

4 4 4 4

MEGHATÁROZÁSOK

7

Fogalmak

KISFESZÜLTSÉG

7

HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁS MÓDOZATAI

13

Hálózatra csatlakoztatás transzformátor állomás kisfeszültség gy jt sínjér l Hálózatra csatlakoztatás közcélú kisfeszültség kábelhálózatról Csatlakozás közcélú kisfeszültség szabadvezeték-hálózatról Szerel i felmérés és dokumentálás

A FOGYASZTÁSMÉR

16 17 24 36

BERENDEZÉS HELYÉNEK KIALAKÍTÁSA

38

A fogyasztásmér berendezések helyének kiválasztása Meglév fogyasztásmérési helyek b víthet sége Új fogyasztásmérési helyek kialakítása A falba-falra építés lehet ségei A b vítés lehet ségének biztosítása A fogyasztásmérési helyek bels kialakításának alapkövetelményei

38 38 38 39 39 39

FOGYASZTÓI VEZETÉKHÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA

44

Méretlen f vezeték kialakítása Els túláramvédelmi készülék T zvédelmi f kapcsoló Csatlakozó f elosztó Vezérl hálózat

44 45 45 45 46

TÚLFESZÜLTSÉG ELLENI VÉDELEM

48

A túlfeszültség fogalma A túlfeszültségek keletkezése és hatásaik A túlfeszültségek elleni védelem elve A fogyasztói védekezés igénye A túlfeszültség elleni védelem hatékonysága A durva fokozatú túlfeszültség elleni védelem eszközei A durva fokozatú túlfeszültség elleni védelem beépítésének helye A fogyasztási hely túlfeszültség elleni védelmének üzemeltetése

48 48 48 48 49 49 50 50

ÉRINTÉSVÉDELEM

52

Az MSZ 2364 szabványsorozat érintésvédelmi hatálya Az áramütés elleni védelem módjai Az áramszolgáltató kisfeszültség hálózatainak érintésvédelmi szempontból lényeges paraméterei A fogyasztási helyek (fogyasztói hálózatok) áramütés elleni védelme hiba esetére A fogyasztási helyek védelmi (érintésvédelmi) rendszerének kialakítási szempontjai

TERVEZÉS, M SZAKI ÁTADÁS

60

Tervdokumentáció M szaki átadás-átvételi dokumentációk

E.ON Hungária Zrt. Kiadás: 2006. május 31.

52 52 52 53 54

60 61

MK 5-21 Módosítás: A0

Fogyasztói berendezések hálózatra csatlakoztatása Oldalszám: 3/62

KISFESZÜLTSÉG

1 1.1

HÁLÓZATOK

BEVEZET Tárgykör

A kézikönyv az E.ON Hungária Zrt. területén érvényes, a standard, legfeljebb 3x32 A áramú fogyasztói berendezések közcélú kisfeszültség hálózatra csatlakoztatásának m szaki feltételeit tartalmazza. Az ett l eltér , egyedileg kezelend csatlakozások kialakításának m szaki feltételeire iránymutatást ad, általánosan is segítve a villamos tervez ket és kivitelez ket a fogyasztói csatlakozások és fogyasztásmér helyek kialakításában. A kézikönyvben foglaltak megfelelnek az érvényben lév szabványok, jogszabályok és rendelkezéseknek, valamint az E.ON Hungária Zrt. bels , szakmai el írásainak. 1.2

A kidolgozás és karbantartás szabályozása

Jelen m szaki kézikönyv kidolgozása, jóváhagyatása és annak karbantartása az E.ON Hungária Zrt. Hálózati Igazgatóságának feladata. 1.3

Oktatás, know-how transzfer

A m szaki kézikönyv hatályba léptetése az E.ON Hungária Zrt. szakigazgatói által történ jóváhagyással történik. A hatályba lépésr l az egyes cégek vezet i utasításban informálják az érintett szakterületeket, egyidej leg lehet vé teszik a kézikönyv elektronikus formában történ hozzáférését, pl. CD-n terjesztve vagy számítógépes hálózaton elhelyezve. Az anyag oktatásáról, vizsgáztatásáról – és szükség szerinti ismételt oktatásáról – az érintett szakterületek ill. szervezetek gondoskodnak. 1.4

Általános irányelvek

A kisfeszültség hálózati csatlakozások tervezése, létesítése és üzemeltetése során mindenkor figyelembe kell venni, illetve be kell tartani a következ oldalon felsorolt szabványok vonatkozó el írásait, ajánlásait.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Vonatkozó szabványok: MSZ HD 626 S1:1996/A2:2002

„U0/U (U m): 0,6/1 (1,2) kV névleges feszültség , elosztóhálózati, szigetelt szabadvezetékek (magyarul is SZK 9/2003)”

MSZ 149-1:1983

„Er sáramú vezetéksodronyok. Általános m szaki követelmények és vizsgálatok.”

MSZ 149-3:1983

„Er sáramú vezetéksodronyok. Nemesített alumínium vezetéksodrony”

MSZ 151-8:2002

„Er sáramú szabadvezetékek. A legfeljebb 1 kV névleges feszültség szabadvezetékek létesítési el írásai”

MSZ 2364 szabványsorozat

„Épületek villamos berendezéseinek létesítése”

MSZ 447:1998 és MSZ 447:1998/1M:2001

„Kisfeszültség , közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás”

MSZ 1585: 2001

„Er sáramú üzemi szabályzat” (MSZ EN 50110-1 „Villamos berendezések üzemeltetése” szabványt is magában foglalja)

MSZ 7487-1:1997

„Közm - és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Fogalommeghatározások”

MSZ 7487-2:1980

„Közm - és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín alatt”

MSZ 7487-3:1980

„Közm - és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín felett”

MSZ 13207:2000

„0,6/1 kV-20,8/36 kV-ig terjed névleges feszültség er sáramú kábelek és jelz kábelek kiválasztása, fektetése és terhelhet sége”




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A kisfeszültség hálózatok névleges feszültsége az MSZ HD 472 S1:2002 szabvány szerint:

230/400V

+10 % -10 %

A Magyar Energia Hivatal elvárása alapján a ténylegesen alkalmazandó feszültségt rés Hálózati leágazópontnál: 230/400V

+8,0 % -7,0 %

Csatlakozási ponton: 230/400V

+7,5 % -7,5 %

Alkalmazott rendszer: négyvezetékes, 3 fázis + PEN vezet (TN-rendszer).




KISFESZÜLTSÉG

2

HÁLÓZATOK

MEGHATÁROZÁSOK

2.1

Fogalmak

2.1.1

Közcélú hálózat, elosztóhálózat

Közcélú kisfeszültség hálózat, vagy kisfeszültség elosztóhálózat alatt a fogyasztási helyek ellátását biztosító, 3 x 230/400 V, vagy 1 x 230 V névleges feszültség , áramszolgáltatói tulajdonú szabadvezeték-, valamint kábelhálózatokat értjük. 2.1.2 Gerincvezeték Gerincvezetéknek nevezzük a kisfeszültség hálózat táppontjából kiinduló vezetékeket, amelyek a róluk leágazó vezetékek és a nyomvonaluk mentén elhelyezked fogyasztók táplálására szolgál. 2.1.3 Leágazó vezeték Leágazó vezetéknek nevezzük a kisfeszültség gerincvezetékekr l kiinduló vezetékeket, amelyek további róluk leágazó vezetékek és a nyomvonaluk mentén elhelyezked fogyasztók táplálására szolgál. 2.1.4 Célvezeték Célvezetéknek nevezzük a közcélú kisfeszültség hálózat táppontjaiból kiinduló olyan közcélú vezetéket, amely egy fogyasztói helyet táplál, és róla leágazó vezetékek nem indulnak. (A közvetlen vezeték ugyanezt a m szaki célt szolgálja, de nem része a közcélú hálózatnak.) 2.1.5 Hálózati leágazópont A közcélú elosztóhálózat és a csatlakozóvezeték, illetve a közcélú elosztóhálózat és a fogyasztói vezetékhálózat összekötési pontja. Lásd még: MSZ 447:1998 szabvány 1.1. pont. 2.1.6

Csatlakozás, fogyasztói csatlakozás, csatlakozóvezeték

Csatlakozás, fogyasztói csatlakozás alatt a fogyasztási hely(ek) kisfeszültség , közcélú hálózatról történ villamosenergia-ellátásának csatlakozó-berendezésen keresztül történ megvalósítását értjük. A fogyasztói csatlakozás (a csatlakozóvezeték) szigetelt szabadvezetékes vagy kábeles lehet. A csatlakozóvezeték az MSZ 447:1998 1.2.1. szakasza szerint egy fogyasztói vezetékhálózat ellátására szolgáló (megszakítatlan) vezetékszakasz, amely a hálózati leágazóponttól a fogyasztói vezetékhálózat kezd pontjáig, a csatlakozási pontig terjed. A csatlakozóvezeték a méretlen csatlakozó-berendezés része. Ha egyéb körülmények nem korlátozzák, úgy egy csatlakozóvezetéken keresztül két, vagy több fogyasztási hely (például ikerház, társasház) villamosenergia-ellátása is megvalósítható. 2.1.7

Csatlakozási pont

Csatlakozási pont az áramszolgáltatói és a fogyasztói tulajdonú berendezések tulajdoni határa.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A csatlakozóvezeték áramszolgáltatói tulajdonú. A fogyasztói hálózat kezd pontja a csatlakozási pontnál van, tehát a csatlakozási pont a csatlakozóvezeték végpontja. A fogyasztói hálózat egésze fogyasztói tulajdonú. A fogyasztói hálózat méretlen áramköri részeinek kezelésére csak az áramszolgáltató jogosult. A méretlen fogyasztói hálózat tulajdonjogát nem befolyásolja, hogy a fogyasztásmér berendezés áramszolgáltatói tulajdonú. 2.1.8

Csatlakozóberendezés

Kisfeszültség csatlakozóberendezés az a vezetékrendszer, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezéssel, amely a kisfeszültség elosztóhálózatot köti össze a fogyasztói vezetékhálózattal. A mér berendezés a csatlakozó-berendezés tartozéka. A csatlakozóberendezés a közcélú hálózat része. Méretlen csatlakozóberendezés: A fogyasztási hely villamosenergia-ellátásához szükséges méretlen áramköri (f )vezetékezés és az ehhez tartozó berendezések összessége, amelyek együttesen a hálózatra csatlakozás m szaki tartalmát képezik. Ilyenek például a csatlakozóvezeték, a csatlakozó f elosztó, az áramszolgáltatói és a fogyasztói tulajdonú méretlen f vezeték(ek), valamint a méretlen f vezeték(ek) összekötésére, elágaztatására alkalmazott tokozat, doboz, stb. attól függetlenül, hogy az kinek a tulajdonát képezi. A méretlen csatlakozóberendezés kezelésére, annak bármely részén történ beavatkozásra kizárólag az áramszolgáltató jogosult. Így minden hozzáférési ponton biztosítani kell a zárhatóságot, zárópecsételhet séget, hogy az illetéktelen (de szándékosságot feltételez ) hozzáférés lehet sége kizárt legyen, illetve az ilyen szabálytalan beavatkozások elkövetése maradó nyomokkal járjon. Mért csatlakozóberendezés: A fogyasztói csatlakozás részét képez m szaki tartalom, amely áramkörileg a fogyasztásmér berendezés után üzemel. 2.1.9

Fogyasztási hely

Csatlakozási ponton keresztül ellátott, önálló, mért fogyasztói hálózattal rendelkez egybefügg terület, épület, vagy helyiségcsoport, ahol a fogyasztó a villamos energiát felhasználja. Részletesebb információk a Közüzemi Szolgáltatói Üzletszabályzatban találhatók. 2.1.10 Fogyasztásmérési hely A fogyasztási hely, vagy egyes esetekben egynél több fogyasztási hely fogyasztásmér berendezésének (berendezéseinek) felszerelési helye, mért oldali elosztással, vagy a nélkül. 2.1.11 Fogyasztásmér hely (mér hely) Az MSZ 447:1998 1.6.5. szakasza szerint: „A fogyasztásmér berendezés és az id program-kapcsoló, illetve ezek tartozékát képez kapcsolókészülék elhelyezésére szolgáló, megfelel en kiképzett hely.” A fogyasztásmér hely szekrénye és szerelvényei a méretlen fogyasztói hálózat részét képezik. Egy mér hely alapesetben egy fogyasztási hely fogyasztásmér jének, mint fogyasztásmér berendezésének, vagy egy fogyasztási hely valamely árszabás szerinti E.ON Hungária Zrt. Kiadás: 2006. május 31.



KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

fogyasztásmér jének helye lehet (pl. minden napszaki fogyasztásmér mellett egy vezérelt fogyasztásmér , tehát nappali és éjszakai /h tárolós/ célú fogyasztásmér ). 2.1.12 Fogyasztásmér berendezés Fogyasztásmér berendezés a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több fogyasztásmér , a kiegészít készülékekkel együtt. 2.1.13 A fogyasztási hely els túláramvédelmi készüléke (védelmi eszköze) A fogyasztási helyek els túláramvédelmi készülékét az MSZ 447:1998 szabvány 4.5.1. szakasza szerint kell elhelyezni. Szigetelt szabadvezetékes csatlakozásnál a fogyasztási hely els túláramvédelmi készüléke(i) a fogyasztásmér el tti kismegszakító(k). Egy fogyasztási hely csatlakozási áramer sség-értékét az áramszolgáltató által a fogyasztásmér höz felszerelend kismegszakító(k) névleges értékeinek összege határozza meg. A fogyasztói igény fogyasztási helyenként egy-, vagy háromfázisú lehet. A háromfázisú esetben az egyes fázisokban felszerelend kismegszakítók értéke a fogyasztói igénynek megfelel en eltér (aszimmetrikus) is lehet A fogyasztásmér höz felszerelt kismegszakító látja el a fogyasztásmér berendezés és a mért fogyasztói f vezeték szakasz zárlatvédelmét. A mért fogyasztói hálózat áramköreinek túláramvédelmi készülékeit, illetve érintésvédelmi lekapcsolás célú védelmi eszközeit a fogyasztói f elosztóban (illetve fogyasztói f elosztó táblán) kell elhelyezni. El bbiek alól a lakossági, vezérelt napszaki árszabású vételezés esete képez kivételt az esetben, ha a fogyasztásmér berendezés csak egy fogyasztói készüléket lát el. Ez esetben a fogyasztásmér el tti kismegszakító elláthatja a fogyasztói berendezések védelmét is. Leválasztó kapcsoló alkalmazása szükséges. (MSZ 447:1998 7.2.2.) 2.1.14 Csatlakozó f elosztó A méretlen fogyasztói hálózat részét képez (központi) elosztóberendezés, amely a méretlen betáplálás fogadására és elosztására szolgál. (MSZ 447:1998 4.5.) Ha a csatlakozóvezeték több fogyasztási helyet lát el, csatlakozó f elosztót kell alkalmazni és abban kell elhelyezni az els túláramvédelmi készüléket (MSZ 447:1998+1M:2002 2.3.2. szakasz). Amennyiben a csatlakozás szabadvezeték-hálózatról történik, és a méretlen betáplálásba nem lesz beépítve durva fokozatú túlfeszültség elleni védelem, úgy ott nem szükséges els túláramvédelmi készüléket elhelyezni (a méretlen f vezetéki elosztás megfelel sorozatkapoccsal megvalósítható). A csatlakozó f elosztó funkciói: • a csatlakozóvezeték, illetve a betápláló f vezeték (felf zött táplálás esetén legfeljebb két ilyen vezeték) fogadására, • az els túláramvédelmi készülék elhelyezésére, és • a méretlen fogyasztói hálózat szükség szerinti elosztására szolgál.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A csatlakozó f elosztó mellé rendelten, vagy azzal összerendelten, de a mért fogyasztói hálózat részeként kell kialakítani a következ ket: • a fogyasztási hely földel rendszerének érintésvédelmi csatlakozásra felhasznált pontját a fogyasztásmér hely(ek)nél f földel kapocs, vagy sín kivitelben, az MSZ 2364-540:1995 542.4. szakasza szerint, illetve • a fogyasztási hely másodlagos villámvédelmének és túlfeszültség elleni védelmének részeként szükség szerint el készíteni, vagy kialakítani az épület méretlen betáplálásában történ elhelyezés esetén a durva fokozatú túlfeszültség elleni védelem védelmi egységét, illetve ennek helyét (pecsétzárazható m anyag tokozatban az MSZ 447:1998 2.6.5. szakaszának megfelel en). Egyszer esetben a csatlakozó f elosztó a fogyasztásmér hely(-csoport) részeként, azzal egy berendezésként is kialakítható (pecsétzárazható önálló tokozat, vagy tér biztosításával). 2.1.15 Id program kapcsoló A fogyasztókészülék vagy annak egy része be- és kikapcsolását vagy a fogyasztásmér berendezés átkapcsolását meghatározott id program szerint automatikusan vagy központi távvezérlés útján végrehajtó, a fogyasztásmér berendezés tartozékát képez kapcsolókészülék, melynek tartozéka a mágneskapcsoló. 2.1.16 F vezeték A mért és a méretlen f vezeték összefoglaló neve. 2.1.17 Méretlen f vezeték Az MSZ 447:1998 szabvány 1.4.1.6. szakasza szerint: „a betápláló f vezeték, a felszálló f vezeték és a leágazó f vezeték összefoglaló elnevezése”. A betápláló f vezeték a szabvány 1.4.1.1. szakasza szerint: „a méretlen fogyasztói hálózat részét képez vezeték, amely a csatlakozóvezetéket köti össze az els túláramvédelmi készülék elhelyezésére szolgáló berendezéssel (csatlakozó f elosztó, fogyasztásmér berendezés). Megjegyzés: Több fogyasztási helyet tartalmazó épületek esetén a betápláló f vezeték a méretlen fogyasztói hálózat részét képez vezeték, amely a csatlakozási pont után elhelyezett els túláramvédelmi készüléket köti össze a csatlakozó f elosztó készülékeivel.” A felszálló f vezeték a szabvány 1.4.1.4. szakasza szerint: „a méretlen fogyasztói hálózat részét képez , több fogyasztási hely (lakás, üzlet stb.) táplálására szolgáló vezeték, amely a csatlakozó f elosztótól indul és a legutolsó leágazó f vezetékig terjed.” A leágazó f vezeték a szabvány 1.4.1.5. szakasza szerint: „a méretlen fogyasztói hálózatot képez , de csak egyetlen fogyasztási hely (lakás, üzlet stb.) táplálására szolgáló vezeték, amely általában a leágazó f vezetékt l (egyes esetekben a csatlakozó f elosztótól) ágazik le és a fogyasztásmér ig terjed. Mér válókra csatlakozó fogyasztásmér esetén a mér váltók és a fogyasztásmér közötti vezetékek, valamint a fogyasztásmér höz csatlakozó feszültségszálak is leágazó f vezetéknek min sülnek.”




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

2.1.18 Mért f vezeték A mért fogyasztói hálózat részét képez vezeték, amely a fogyasztásmér berendezést köti össze a fogyasztói f elosztótáblával. Részletesen az MSZ 447:1998 6. pontja definiálja. 2.1.19 Vezérl vezeték A felszálló f vezeték, illetve a leágazó f vezeték(ek) tartozékát képez m ködtet vezeték. (Részletesen MSZ 447:1998 szabvány 1.4.1.7 pontja tartalmazza.) 2.1.20 Fogyasztói vezetékhálózat A fogyasztói vezetékhálózat a fogyasztói berendezés ellátására szolgáló villamos vezeték, átalakító és kapcsoló-berendezés, amely a csatlakozó berendezés, illetve a csatlakozási pont után van. A fogyasztói vezetékhálózat méretlen és mért fogyasztói hálózatra oszlik. A méretlen fogyasztói hálózat a csatlakozó berendezést, a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmér berendezéssel, a fogyasztásmér hely és a fogyasztásmér berendezések a méretlen fogyasztói hálózat részei. Egy fogyasztói vezetékhálózaton belül több mért fogyasztói hálózat is lehet. 2.1.21 Méretlen fogyasztói hálózat A fogyasztói vezetékhálózatnak az a része, amelyre közvetlenül csatlakozó berendezések, készülék fogyasztását nem méri joghatással járó mérési célra felszerelt fogyasztásmér . (Ilyen például a hangfrekvenciás vezérl készülék, de ilyen a szabálytalan áramvételezés is.) 2.1.22 Betápláló f vezeték A méretlen fogyasztói hálózat részét képez vezeték, amely a csatlakozóvezetéket köti össze az els túláramvédelmi készülék elhelyezésére szolgáló berendezéssel (házi csatlakozószekrény, házi f elosztó, fogyasztásmér berendezés). Több fogyasztási helyet tartalmazó épületek esetén a betápláló f vezeték a méretlen fogyasztói hálózat részét képez vezeték, amely a csatlakozási pont után elhelyezett els túláramvédelmi készüléket köti össze a csatlakozó f elosztó készülékeivel. 2.1.23 Méretezési teljesítmény Egy fogyasztási helynek a növekedés figyelembevételével megállapított, távlatban várható teljesítményigénye. Ez szolgál a leágazó f vezeték és a mért f vezeték méretezésére. 2.1.24 Egyidej ségi tényez Az a valószín ségi szám, amely megadja, hogy két vagy több fogyasztási hely ered terhelése azok számtani összegénél hányszor kisebb (MSZ 447:1998 2.2.3.4. szakasz). 2.1.25 Csatlakozási teljesítmény Az els túláramvédelmi készülék névleges értékének meghatározásához, illetve a közcélú elosztóhálózat méretezéséhez alapul szolgáló teljesítmény.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

2.1.26 Ered méretezési teljesítmény Közös vezetéken (vezetékrészen) ellátott több fogyasztási hely méretezési teljesítményéb l az egyidej ségi tényez figyelembevételével számított teljesítményérték. 2.1.27 Zárópecsételhet ség A méretlen fogyasztói hálózat, valamint a fogyasztásmér berendezés és tartozékai szerelvényeinek, továbbá az ezeket burkoló szerkezeteknek olyan megoldása, amely módot nyújt arra, hogy az áramszolgáltató ezeknek minden nyitható valamint – küls leg is észlelhet nyomot hagyó er szakos beavatkozás nélkül – eltávolítható részét az általa rendszeresített zárópecséttel elláthassa; s ezáltal megakadályozza, hogy az ezekkel védett részekhez illetéktelenek nyom nélkül hozzáférhessenek. 2.1.28 Segédoszlop (pótoszlop) A szabadvezetékkel megvalósított csatlakozóvezeték két felfüggesztési pontja között, annak közbens tartására szolgáló oszlop.




KISFESZÜLTSÉG

3

HÁLÓZATOK

KISFESZÜLTSÉG HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁS MÓDOZATAI

A hálózatra csatlakoztatás m szaki megoldása nagymértékben függ a fogyasztó számára szükséges villamos csatlakozási teljesítmény nagyságától. Ennek meghatározása az els lépés. Figyelembe kell venni az alábbiakat: • MSZ 447:1998 2.2.3.2. és 2.2.3.3. pontjaiban meghatározott villamos méretezési teljesítményeket, több lakás esetén figyelembe véve a szabvány 2.2.3.4. pontjában meghatározott egyidej ségi tényez t. • A fogyasztó(k) MSZ 447:1998 el z pontjaiban meghatározott méretezési teljesítményt esetlegesen meghaladó igényét. • Az ismert és beépítend készülékek teljesítményét, fázisszámát. • A beépítend készülékek medd kompenzálásának szükségességét, és fázisjavítás utáni névleges méretezési teljesítményt. Csatlakozási áramhatárok: Kisfeszültség hálózatra csatlakoztatás módozatai Szabadvezeték hálózatról (standard eset)

Maximális áramérték fázisonként legfeljebb 32 A*

Kábelhálózatról

3x125 A

Közép/kisfeszültség transzformátorállomásból célkábellel

3x250 A

*Alapesetnek (standard) tekintend k azok a csatlakozások (függetlenül attól, hogy a csatlakozó vezeték szabadvezeték vagy kábel), amelyek áramértéke legfeljebb 3 x 32 A. Az ett l eltér (pl. kábelhálózatról induló), valamint ezt meghaladó áramú csatlakozásoknál – jelen m szaki kézikönyv el írásainak figyelembevétele mellett – egyedi felülvizsgálatot kell végrehajtani, a döntést a mindenkori hálózat tényleges terhelése és a m szaki-gazdasági számítások alapján kell meghozni. Az MSZ 447:1998 szabvány 2.2. pontja alapján a közcélú elosztóhálózatra csatlakozás feltételeiként a csatlakozóvezeték és a f vezetékek vezet it feszültségesésre, melegedésre és érintésvédelmi szempontból kell méretezni. Ehhez az MSZ 2364:523 szabvány el írásait kell figyelembe venni.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A lakás és hasonló (pl. nyaraló) fogyasztási helyek ellátására szolgáló betápláló f vezetéket és a felszálló f vezetéket (f vezetékeket) az arról ellátott valamennyi fogyasztási hely méretezési teljesítményei alapján számított ered méretezési teljesítményre kell méretezni, a következ képlet szerint: Pe = ( n × Pm) × e + Σ( Pf + Pv) ahol: Pe : az ered méretezési teljesítmény; Pm : egy fogyasztási hely (lakás) méretezési teljesítménye; n : a fogyasztási helyek (lakások) száma; e : az egyidej ségi tényez ; Pf : a f tési teljesítmény; Pv : a vízmelegít teljesítmény. A Pe ered méretezési teljesítményt külön ki kell számítani a világítási csúcsid szakra és a h tárolós csúcsid szakra, majd a méretezést a nagyobb érték alapján kell elvégezni. Villanyt zhelyes lakás méretezési teljesítménye 10 kW. A vezetékes gázt zhelyes lakás méretezési teljesítménye 6,6 kW. A lakásokra vonatkozó e egyidej ségi tényez ket az alábbi táblázat tartalmazza: A lakások száma n

Egyidej ségi tényez : e

A lakások száma: n

Egyidej ségi tényez : e

1

1,00

18

0,39

2

0,76

20

0,38

3

0,66

25

0,36

4

0,60

30

0,35

5

0,56

35

0,34

6

0,53

40

0,33

7

0,50

45

0,32

8

0,48

50

0,31

9

0,47

60

0,30

10

0,45

80

0,29

12

0,43

100

0,28

14

0,41

150

0,22

16

0,40

Megjegyzés: Amennyiben a fogyasztási hely alapf tése villamos, abban az esetben az 1,5 kW-nál nagyobb f tési teljesítmény kályhák (helyiségf t -készülékek) beépített f tési teljesítményét egyidej ségi tényez nélkül kell figyelembe venni.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Vízmelegít teljesítményként a h tárolós (80 literesnél nagyobb) vízmelegít készülékek beépített f tési teljesítményét egyidej ségi tényez nélkül kell figyelembe venni. A lakás és hasonló (pl. nyaraló) fogyasztási helyek ellátására szolgáló leágazó és a mért f vezetéket az ered méretezési teljesítményre kell méretezni. Nem lakás célú fogyasztási helyek f vezetékeinek méretezését a tervezett beépített teljesítmény, a tervezett technológia alapján meghatározott egyidej ségi tényez és a várható teljesítménytényez alapulvételével kell elvégezni. A legfeljebb 20 kW-os fogyasztási helyeken a méretezést alábbiak szerint kell elvégezni: Üzletben, áruházban, szolgáltató-központban, vendéglátó üzemben, klubban a tervezett világítási terhelést e=1; irodában, óvodában, bölcs dében, rendel intézetben, a tervezett világítási terhelést a helyi adottságoktól függ en, de legalább e=0,8 egyidej ségi tényez vel kell figyelembe venni. A nem háztartási villamos helyiségf t -készülékeket, valamint a nem háztartási h t szekrényeket névleges teljesítményükkel, e=1 egyidej ségi tényez vel kell figyelembe venni a méretezési teljesítmény számításához. Nagykonyhák süt - és f z készülékeinek egyidej terhelését a beépített teljesítmény 0,7-szeresénél nem szabad kisebbre venni. A nem lakásokban alkalmazott motorokat (a felvonómotorokat is ideértve) névleges teljesítményükkel kell figyelembe venni, és egyidej teljesítményfelvételük kiszámításához a legnagyobb teljesítmény motort e=1, a többit e=0,8 egyidej ségi tényez vel kell beszorozni. A vezetékek terhelhet ségének megállapításánál a teljesítménytényez t cosϕ=0,7-tel kell számításba venni (a fázisjavítást figyelmen kívül kell hagyni). A feszültségesés számításánál figyelembe vehet a fázisjavítás, és a szigetelt vezetékkel vagy kábellel kiépített szakaszok reaktanciája elhanyagolható. Ha pontos technológiai elemzés áll rendelkezésre, ennek alapján az itt megadottnál kisebb egyidej ségi tényez kkel való számítás is megengedett. A díszvilágítások és fényhirdetések névleges teljesítményigényét kell számításba venni. Ha a fényforrások fénycsövek vagy egyéb gázkisülés csövek, akkor az el téteket és a teljesítménytényez t is figyelembe kell venni. Ha az épületet (kislakóter hétvégi házat stb.) nem állandó tartózkodásra tervezték, és ez távlatilag sem várható, ugyanakkor id szakosan sem szükséges nagyobb egyidej teljesítmény, akkor a méretezési teljesítmény fogyasztási helyenként legalább 5,5 kW legyen.




KISFESZÜLTSÉG

3.1

HÁLÓZATOK

Hálózatra csatlakoztatás transzformátor állomás kisfeszültség gy jt sínjér l

A 3.1 pontban tárgyalt csatlakozások nem standard esetek! 3.1.1

Csatlakozás célkábellel

A transzformátorállomás kisfeszültség kábelvezeték.

elosztójából induló, egy meghatározott fogyasztó ellátására létesített

Az ilyen csatlakozás áramszolgáltatói tulajdonban és üzemeltetésben van, így a közcélú hálózat része. A célkábel csatlakozás 200 kW teljesítményig szokásos, nagyobb teljesítményigény esetén a csatlakoztatás lehet ségét külön meg kell vizsgálni. Az áramszolgáltatói tulajdonú célkábel csatlakozási pontja és tulajdoni határa az ügyfélnél elhelyezett csatlakozó f elosztóban elhelyezett biztosítók bemen kapcsain van. A biztosítókat az áramszolgáltató kezeli. A célkábel létesítése jóváhagyott kiviteli tervhez kötött, vezetékjog létrehozása, illetve megszerzése szükséges. A tervezés tartalmi és formai követelményeit ezen m szaki el írás tervezési fejezete tartalmazza. Az áramszolgáltatói tulajdonú célkábel létesítése az E.ON Hungária Zrt-nél specifikált, illetve rendszerengedéllyel rendelkez anyagokkal és technológiával történik. A kivitelezés az áramszolgáltató m szaki ellen rzése mellett folyik. A kábelvonal üzembe helyezése a szabályszer en lefolytatott m szaki átadás-átvételi eljárás megtörténte után lehetséges. A fogyasztó bekapcsolására a méretlen hálózat és a fogyasztásmér hely áramszolgáltatói felülvizsgálata után kerülhet sor.

3.1.2

Csatlakozás f vezetékkel

Közép/kisfeszültség transzformátorállomásból f vezeték kiépítése abban az esetben történik, ha a transzformátorállomás egy épületben, vagy egy épülettömbben van elhelyezve az épület f elosztó berendezéssel. Kiépítése a transzformátorállomás kisfeszültség elosztója és a fogyasztói f elosztó között kábellel vagy kábelszer vezetékkel történhet. A f vezeték a fogyasztó által létesítend és a fogyasztó tulajdonában marad. A f vezeték csatlakozás 200 kW teljesítményig szokásos, nagyobb teljesítményigény esetén a csatlakoztatás lehet ségét külön meg kell vizsgálni. A f vezetéket az épület többi villamos hálózatával együtt tervezni és méretezni szükséges. Csatlakozási pontja a transzformátorállomásban lév kisfeszültség elosztó biztosítócsoportjának elmen kapcsai, mely egyben a tulajdoni határ is. Az épület f vezetékének létesítése a villamos kivitelezést végz vállalkozás feladata. A munkához m szaki ellen rzést a beruházónak kell biztosítani. Az elkészült f vezetéket annak közcélú hálózatra csatlakoztatása el tt az áramszolgáltató megbízottjának felül kell vizsgálnia.




KISFESZÜLTSÉG

3.2

HÁLÓZATOK

Hálózatra csatlakoztatás közcélú kisfeszültség kábelhálózatról

A 3.2 pontban tárgyalt csatlakozások nem standard esetek! Az E.ON Hungária Zrt. áramszolgáltató társaságainak közcélú kisfeszültség kábelhálózata jellemz en 4x150 mm2 és 4x240 mm2 keresztmetszet , alumínium vezet anyagú földkábel. Keresztmetszet és a vezet anyaga határozza meg egy adott kábelvonal terhelhet ségét. A vezeték-alakzat szerint a kábel: Sugaras, ha a transzformátor állomásból kiindulva olyan módon végz dik valamelyik csatlakozó szekrényben, hogy más tápponttal, üzemszer en vagy üzemzavar esetén sem kapcsolható össze.

1. ábra Sugaras kisfeszültség közcélú kábelhálózat




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Felf zött kialakítású a kábelhálózat, ha a transzformátor állomásból induló közcélú kábelhálózat a csatlakozó szekrényeknél vagy el re megtervezett hálózati kapcsolási pontoknál a mindenkori üzemállapotnak megfelel en összekapcsolható, vagy szétszakaszolható. Üzemi bontási pontokat kell kijelölni.

2. ábra Felf z s, gy r s kialakítású kisfeszültség közcélú kábelhálózat A felf zött hálózat gy r s kialakítású, ha ugyanabba a transzformátor állomásba tér vissza a kábelvonal.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

3. ábra Felf z s, íves kialakítású kisfeszültség közcélú kábelhálózat Amikor a kábelvonal másik transzformátor állomásban végz dik, mint ahonnan indítottuk, akkor íves hálózatképr l beszélünk. 3.2.1

Felf zött kábelhálózati csatlakozás kialakítása

A felf zött csatlakozás általában 100 kW-ig szokásos, nagyobb teljesítményigény esetén annak kielégíthet ségét külön meg kell vizsgálni. A fogadó szekrény az épület falszerkezetében, kerítésben vagy önhordó kivitelben építhet meg. A fogadó szekrény áramszolgáltatói tulajdonban van. Létesítése a hálózat felhasításakor az áramszolgáltató beruházásában történik. A betápláló f vezetéket a csatlakozószekrényben elhelyezett biztosító elmen kapcsaitól kell indítani az épület f elosztó berendezéshez. A csatlakozás tulajdoni határa a f vezetéket tápláló biztosítók bejöv kapcsa. A biztosítókat az áramszolgáltató kezeli. Meglév kábelhálózaton felf zött csatlakozás létesítése tervhez kötött, ha a munkát idegen tulajdonú területen (így pl. közterületen) kell végezni, vezetékjog létrehozása, illetve megszerzése szükséges. A tervezés tartalmi és formai követelményeit ezen m szaki el írás tervezési fejezete tartalmazza. A felf zés létesítése az E.ON Hungária Zrt-nél specifikált, illetve rendszerengedéllyel rendelkez anyagokkal és technológiával történik. A kivitelezés az áramszolgáltató m szaki ellen rzése mellett folyik. A felf zött kábelvonal és elosztószekrényeinek üzembe helyezése m szaki átadás-átvételi eljárás megtörténte után lehetséges. A fogyasztók bekapcsolása a méretlen hálózat és a fogyasztásmér hely felülvizsgálatát követ en történhet meg.




KISFESZÜLTSÉG

3.2.2

HÁLÓZATOK

Csatlakozás “T” leágazással

Közcélú kábelhálózatról történ csatlakozás legegyszer bb módja a merev, nem bontható “T” leágazás.

4. ábra Egyfajta elágazó karmantyú szerkezete Figyelembe kell venni, hogy a gerinc vagy leágazó kábel hibája a transzformátorállomásból induló kivezetés védelmét megszólaltatva a hibátlan berendezés fogyasztók kiesését is el idézi. Fokozott ellátási biztonsági igény esetén ezt a megoldást kerülni kell. A “T” leágazású csatlakozás 3 x 150 A -ig készíthet . A “T” leágazás csatlakozási pontja és tulajdoni határa az ügyfél csatlakozó f elosztóban elhelyezett biztosítók bejöv oldali kapcsai, a biztosítókat az áramszolgáltató kezeli. A csatlakozó f elosztó elhelyezhet az építmény falában, kerítésben, vagy kialakítható önhordó kivitelben. A „T” leágazás létesítése tervhez kötött, vezetékjog létrehozása, illetve megszerzése szükséges. “T” leágazású fogyasztói csatlakozó csak háromfázisú kivitelben készülhet, legkisebb keresztmetszete 16 mm2 réz, vagy 25 mm2 alumínium.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Az áramszolgáltatói tulajdonú leágazó kábel létesítése az E.ON Hungária Zrt-nél specifikált, illetve rendszerengedéllyel rendelkez anyagokkal és technológiával történik. A kivitelezés áramszolgáltatói m szaki ellen rzéssel történik. Az elkészült leágazást az MSZ 13207:2000 szabvány szerinti villamos vizsgálatoknak kell alávetni. A “T” elágazást, a fogadószekrényt, a méretlen f vezetéket és a mér helyet m szaki átadás keretében kell átvenni. A leágazó kábel feszültség alá helyezése és a csatlakozó üzembe helyezése sikeres felülvizsgálat után következhet. A fogyasztók bekapcsolása a méretlen hálózat és a fogyasztásmér hely felülvizsgálatát követ en lehetséges. 3.2.3

Csatlakozás földre telepített elosztószekrényb l

A földre telepített elosztószekrény táplálása két féle módon lehetséges. •

az elosztószekrényt célkábellel tápláljuk

•

az elosztószekrény a felf zött hálózat része

A szekrényb l az áramkörök számától függ en indíthatók az egyes építmények fogyasztói csatlakozó kábelei. Az ilyen kialakítású fogyasztói csatlakozók áramszolgáltatói tulajdonban üzemeltetésben vannak, melyeket az áramszolgáltató létesít, vagy létesíttet.

és

Kábeles csatlakozó esetén az elosztószekrényben minden kábelhez egy-egy háromfázisú biztosító sor tartozik egyfázisú ellátás esetén is. A csatlakozó kábel tulajdoni határa a fogyasztó ingatlanán lév els bontási hely betáplálás irányú kötési pontja. A csatlakozás biztosítóit az áramszolgáltató kezeli.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

5. ábra Csatlakozás földre telepített elosztószekrényb l Földre telepített elosztószekrényb l indított fogyasztói csatlakozók összárama nem haladhatja meg a 3 x 300 A-t. A fogyasztói csatlakozók kialakításának itt tárgyalt módja, – mivel a földre telepített szekrények és a csatlakozó kábelek is idegen tulajdonú területen (közterületen) találhatók – tervhez kötött, vezetékjog megszerzése, létrehozása szükséges. A tervezés tartalmi és formai követelményeit e m szaki el írás tervezési fejezete tartalmazza. Az áramszolgáltatói tulajdonú szekrények és csatlakozó kábelek létesítése az E.ON Hungária Zrt-nél specifikált, illetve rendszerengedéllyel rendelkez anyagokkal és technológiával történik.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A kivitelezést az áramszolgáltató által kirendelt m szaki ellen r felülvizsgálja. Az elkészült kábelvonalakat az MSZ 13207:2000 szabvány szerinti villamos vizsgálatoknak kell alávetni. A kábelvonal üzembe helyezése a szabályszer en lefolytatott m szaki átadás-átvételi eljárás megtörténte után lehetséges. A fogyasztók bekapcsolása a fogyasztói csatlakozó berendezés felülvizsgálatát követ en történhet meg. A következ részben tárgyalt csatlakozások nem standard esetek! Kis teljesítmény igény , valamint kötött, illetve ismert üzemórát m köd villamos berendezések a fogyasztóval kötött megállapodás alapján fogyasztásmér nélkül is csatlakoztathatóak a kisfeszültség , közcélú elosztóhálózathoz, illetve a közvilágítási hálózathoz. (pl. KRESZ-tábla, telefonfülke, rend rlámpa, gázátadó, MATÁV tápegység stb.) Lehetséges megoldások: a)

Csatlakozás az elosztó hálózatról

• Csatlakozási pont: arra alkalmas, biztonságos helyen kialakított zárópecsételhet csatlakozó szekrény. •

Védelmi berendezés: a csatlakozó szekrényben áramszolgáltatói tulajdonú biztosító.

•

Tulajdoni határ: a biztosító elmen kapcsai a csatlakozó szekrényben.

áramszolgáltatói tulajdonú

b)

Csatlakozás a közvilágítási (vezérelt) hálózatról A mérés nélküli hálózatra csatlakoztatáshoz az ügyfélnek meg kell szerezni az illetékes önkormányzat és/vagy az áramszolgáltató hozzájárulását. • Csatlakozási pont a kandeláberben: a szerelvénylapon külön a fogyasztási hely számára átalakított szerelvénylap sorkapcsán. •

Védelmi berendezés: a fogyasztó tulajdonában lév biztosítós szerelvényben szerelt biztosító.

• Tulajdoni határ: kandeláberb l leágazó vezeték csatlakozási pontja. A kivitelezéshez kiviteli tervet kell készíteni, ha a munkát idegen tulajdonú területen (így pl. közterületen) kell végezni, vezetékjog megszerzése, létrehozása szükséges. A tervezés tartalmi és formai követelményeit ezen m szaki el írás tervezési fejezete tartalmazza. A kivitelezést az áramszolgáltató vagy az általa megbízott min sített vállalkozó végezheti. A csatlakozások létesítése az E.ON Hungária Zrt-nél specifikált, illetve rendszerengedéllyel rendelkez anyagokkal és technológiával történik. A hálózatra kapcsolás el tt el kell végezni az el írt méréseket és vizsgálatokat, majd az áramszolgáltató felülvizsgálja az elkészült csatlakozást. Sikeres felülvizsgálatot követ en a csatlakozás feszültség alá helyezhet .




KISFESZÜLTSÉG

3.3

HÁLÓZATOK

Csatlakozás közcélú kisfeszültség szabadvezeték-hálózatról

3.3.1

Szigetelt szabadvezetékes fogyasztói csatlakozások

Csatlakozóvezetékek kialakításánál figyelembe kell venni a tulajdoni viszonyokat, a létesít jogosultságait, mind tervez i, mind pedig kivitelez i szempontból. Bármely oszlopon lehet ség van energiaáramlás szerinti jobb, illetve baloldalra legfeljebb 4-4 darab fogyasztói szigetelt szabadvezetékes csatlakozó vezeték indítására. A fogyasztói csatlakozások 1 illetve 3 fázisúak lehetnek. A fogyasztói csatlakozó vezetékek, gerincvezetékkel bezárt szöge minimum 15° kell, hogy legyen. Kisfeszültség szigetelt szabadvezetékes csatlakozást legfeljebb 6 lakásos épületig szabad készíteni, e felett a csatlakozást földkábellel kell megoldani. A csatlakozásokat az MSZ 447:1998 szabvány 3.2. pontjának el írásai szerint kell kialakítani. A fogyasztói csatlakozó vezeték az E.ON Hungária Zrt. m szaki el írásaiban rögzített szigetelt szabadvezeték (A nullavezet is szigetelt.). A vezeték kett -, vagy négyszálfeszítés , • egyfázisú csatlakozás esetén 2 x 16 vagy 2 x 25 mm2-es, • háromfázisú csatlakozás esetén 4 x 16 vagy 4 x 25 mm2-es. Áramhatár: a hálózat átviteli kapacitásának, m szaki állapotának függvénye, standard esetben maximum 3x32 A. A csatlakozó berendezés a közcélú hálózat részét képezi és az áramszolgáltató tulajdonába kell, hogy kerüljön. A hálózati engedélyes saját forrásának felhasználásán kívül megépítése történhet a mindenkor hatályos jogszabályok figyelembe vételével: • a rendszerhasználó által átadott forrás felhasználásával, vagy • a rendszerhasználó létesítésében, majd azt értéken történ átadással. Az átvétel feltétele, hogy a csatlakozó berendezés jelen m szaki kézikönyv el írásainak, illetve egyéb jogszabályi el írásoknak megfelel en készüljön. Szabadvezeték hálózatról szigetelt szabadvezeték csatlakozást az áramszolgáltató készíti, vagy készítteti. A fogyasztó által megbízott szerel vagy kivitelez építi ki a fogyasztói vezetékhálózatot, annak véd csövezését és fogyasztásmér hely szerelését. A fogyasztó által megbízott szerel jogosultsága a tet tartó, falitartó vagy falihorog kiépítéséig terjedhet.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

6. ábra Csatlakozás szigetelt szabadvezetékkel A szigetelt szabadvezetékes csatlakozások csatlakozási pontja: • Ha van méretlen f vezeték, akkor az els túláramvédelmi készülék bejöv kapcsa, a biztosítókat az áramszolgáltató kezeli. •

Ha nincs méretlen f vezeték, akkor a fogyasztásmér elmen kapcsa.

Az ilyen csatlakozások általában nem igényelnek teljes részletességgel készített kiviteli tervet. Ilyen esetben megfelel az egyszer sített kiviteli terv, melyet a megfelel felkészültséggel rendelkez kivitelez is elkészíthet. Amennyiben a csatlakozó segédoszlopokkal készül, vagy négy lakásnál nagyobb az épület, úgy teljes kiviteli tervet kell készíteni. Mivel a csatlakozó vezeték minden esetben a közcélú hálózat része, létesítéséhez vezetékjogot kell létrehozni, illetve szerezni. A tervezés és kivitelezés a VÁT-H4, VÁT-H40 és VÁT-H5 típusterv figyelembevételével az E.ON Hungária Zrt-nél specifikált, illetve rendszerengedéllyel rendelkez anyagokkal és technológiával történik. Az elkészült csatlakozó vezetéket és mér helyet az áramszolgáltató szakszemélyzete felülvizsgálja. Sikeres felülvizsgálat esetén a fogyasztói csatlakozó hálózatra kapcsolható.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

3.3.1.1 A csatlakozóvezeték hálózatra kötése A csatlakozó vezeték rákötése a hálózatra, kizárólag szakadófejes és vízzáró kivitel szerelvényekkel történhet. Amennyiben szigetelt szabadvezetékr l történik a csatlakozás, úgy mindkét oldalon átszúrós szerelvényt, míg csupasz szabadvezetékr l szigetelt csatlakozó vezetékre való leágazásnál szorítós-átszúrós, de kizárólag vízzáró és szakadófejes csatlakozó elemeket lehet használni. 3.3.1.2 A csatlakozóvezeték nyomvonala Egy fogyasztási hely (ingatlan) ellátása érdekében csak egy csatlakozás létesíthet Egy csatlakozásról több fogyasztási hely is ellátható. A fogyasztási helyeket az ingatlan f bejárata fel li kisfeszültség hálózatról kell csatlakoztatni. A fentiekben meghatározottakon túl a csatlakozóvezeték lehetséges legrövidebb, egyéb jogot nem érint , és a következ kben részletezett el írásoknak megfelel nyomvonalát kell figyelembe venni. 3.3.1.3 A csatlakozóvezeték föld feletti magassága Mindenkor teljesíteni kell a csatlakozóvezeték terület jellegének megfelel magasságát (MSZ 447:1998 3.2.4. pont).

föld feletti

Ennek szempontjai a következ k: • Az oszlopokon a csatlakozóvezetékeket kizárólag az erre a célra szolgáló szerelvényekre lehet rögzíteni. Ett l eltér , egyedi megoldások a csatlakozóvezeték felfüggesztési magasságának növelése érdekében a kisfeszültség hálózatokon nem alkalmazhatók. • A csatlakozóvezetékeken alkalmazható legnagyobb betervezhet húzófeszültség értéke 30 N/mm2. A legnagyobb vezeték belógás vagy -5°C környezeti h mérséklet mellett, zúzmara pótteherrel terhelt vezet köteg esetén, vagy 40°C környezeti h mérséklet mellett lép fel. • Szilárd burkolatú úttal még nem rendelkez területeken a tet tartó cs helyét és hosszát, illetve a falihorog beépítési magasságát – tehát a csatlakozóvezeték felfüggesztési pontjának magasságát – úgy kell megválasztani, hogy csatlakozóvezeték földt l mért magassága minden körülmények között megfelel legyen, például akkor is, ha az utcán a kés bb létesítend út korona magassága meg fog változni. • Ha a csatlakozóvezeték szükséges föld feletti magassága szokásos (jelen kézikönyvben is ismertetett) m szaki megoldások alkalmazásával nem teljesíthet , úgy földkábeles csatlakozást kell létesíteni.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A szigetelt szabadvezetékes csatlakozóvezeték szabvány által megengedett legkisebb föld feletti magassága A földt l mért legkisebb távolság [m] 5,5

A létesítés helye Belterületen, utak felett Külterületeken, kertben, sz l ben1 valamint belterületen járm vek beés kijárati helyein

5

Bel- és külterületen, ahol csak gyalogjárók2 közlekednek

4

Épületfalra szerelt szigetelt szabadvezeték esetén

3

3.3.1.4 Megközelítések csatlakozóvezetékkel Figyelembe kell venni a csatlakozóvezeték hosszától és keresztmetszetét l függ belógását, valamint a következ ket: • a csatlakozóvezeték a legkedvez tlenebb üzemi helyzetben (lengés, jegesedésb l származó pótteher, stb.) sem közelíthet meg 0,1 m-nél jobban a csatlakozáshoz nem tartozó tárgyakat, vagy szerkezeteket, • a csatlakozóvezeték a közös oszlopsoros információátviteli vezetékt l legalább 0,30 m távolságra legyen, • ablak, erkély megközelítése esetén a csatlakozóvezeték a kézzel elérhet tartományon vízszintesen legalább 1,25, függ legesen legalább 2,5 méteren kívül legyen. 3.3.1.5 Csatlakozás kialakítása a fogyasztó oldali tartószerkezeten A szigetelt szabadvezetéki csatlakozóvezeték a fogyasztói oldalon csatlakozhat a fogyasztó oldalán kialakított: a.)

tet tartóhoz

A tet tartó cs beépítési helyét lehet leg úgy kell megválasztani, illetve az ehhez megfelel méret tet tartó csövet úgy kell beépíteni, hogy a cs hossztengelye az épület küls határoló falának küls oldalára, a fogyasztásmér hely fölé essen, amely az alábbi el nyöket hordozza magában: • A tet tartó cs stabilitása a f falon, illetve lehet ség szerint a beton koszorúhoz is történ , az épület tet szerkezetét l független fémbilincses (fémd beles) megfogatással garantált.

1 Ha a növények magasságát figyelembe kell venni, akkor az MSZ 151-8:2002 15. fejezet el írásait kell betartani. 2 A csak gyalogjárók közlekedésére szánt területek olyan területek, amelyeken járm közlekedés rendes körülmények között nem vehet számításba, vagy ésszer en nem várható.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

• A méretlen f vezeték nyomvonala így tartalmazza a lehet legkevesebb iránytörést, ami villámáramok levezetése esetén is m szaki el ny. Nem merül fel a méretlen f vezeték padlástéren keresztül történ vezetésének kérdése. • Hátrány, hogy hosszabb tet tartó cs szükséges, ez a probléma azonban vastagabb falú, és/vagy 2"-nál nagyobb átmér j cs vel, illetve a tet tartó cs korrózióvédett szerelvényekkel való kikötésével feloldható. A fogyasztásmér hely helyét MSZ 447:1998 szabvány 5. pontjában el írtakon betartásával úgy kell megválasztani, hogy a fogyasztásmér ig a vezeték nyomvonala minél rövidebb és lehet leg törésmentes legyen. Az indokolt fogyasztói kívánságot teljesíteni kell (Pl. gyümölcsfa, díszes homlokzat elkerülése). A tet tartó legalább 2”-os, varrat nélküli, toldásmentes, korrózió ellen védett acélcs b l készüljön, melyre a vezeték behúzás után a csapadékvíz elleni védelmet a rászerelt bevezet cs sapka biztosítja. A tet tartóhoz történ csatlakozás az MSZ 447:1998 szerinti T4 típusú tet tartóhoz a VÁTH5 típustervben lév F1 jel tartókengyelbe történik. Ebbe kell beakasztani a végfeszít t. A tet tartót a csatlakozóvezeték mechanikai védelme érdekében, a csatlakozóvezeték keresztmetszetét l függ en, min. ø36 mm-es véd cs vel ki kell bélelni. A véd csövet úgy kell kialakítani, hogy a tet tartón lév bevezet sapkától a fogyasztásmér ig egybefügg en legyen vezetve és a véd cs be legfeljebb 2 db 90o -os könyök3, vagy ív építhet be. A bevezetésnél ügyelni kell a vízzsák kialakítására. A csatlakozóvezeték véd csövezését az MSZ 447:1998 szerint kell készíteni, hogy lehet leg közbens köt doboz (a vezeték behúzásának célját kivéve) beépítésére ne kerüljön sor. A véd csövezését – a vízszintes és függ leges nyomvonalvezetés követelményeinek figyelembevételével – kell kialakítani. Alkalmazható e célra a szereléstechnológia függvényében m anyag véd cs vagy taposást álló m anyag gégecs az MSZ 2364-520:1997 szabvány és az MSZ EN 50086 szabványsorozat el írásainak megfelel en. A méretlen f vezeték teljes vagy az épület fogyasztási helyeinek részleges, legalább 50 %-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelent s, a csatlakozás környezetét (tet tartót, falitartót, véd csövezést, fogyasztásmér -helyet, csatlakozó berendezést) is érint építészeti felújítása esetén a csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az MSZ 447:1998 szabvány el írásainak, és a csatlakozóvezeték alkalmas legyen szigetelt szabadvezetékre történ cserélésre. Az épületre szerelt tartószerkezeteket (tet tartókat, falitartókat), amelyek statikai ellen rzést követ en, az áramszolgáltatóval történt egyeztetés után felhasználhatók kötegelt jelátviteli rendszereknek a szigetelt csatlakozó vezeték alatti feszítésére4. A két feszítési pont közötti legkisebb távolság legalább 300 mm legyen. A tet tartó belsejében csak a kisfeszültség szigetelt fogyasztói csatlakozóvezeték vezet i helyezhet k el, a jelátviteli vezetékek épületbe való bevezetésér l más megoldással kell gondoskodni.

3 Ez az el írás abban az esetben enyhíthet (pl. 2-nél több, 90º-nál nagyobb törésszög ív használatával), ha a vezetékek véd cs be való behúzása minden egyéb körülmény figyelembevételével együtt is biztosítható. 4 Az MSZ 447: 1998/1M 2002 3.2.10 szakasza szerint a jelátviteli vezeték tartósodronyába szigetel közdarabot kell beépíteni.




KISFESZÜLTSÉG

b.)

HÁLÓZATOK

faltartóhoz, falihoroghoz

Az a) pontban leírt követelményeket értelemszer en érvényesíteni kell c.)

fogyasztó oldali oszlophoz

A szigetelt szabadvezetéket mechanikailag nem kell külön méretezni, ha a felfüggesztési köz 40 m-nél kisebb. Amennyiben az MSZ 151-8-ban el írt belógási távolságok nem tarthatók, a vezetéket segédoszlop (pótoszlop) közbeiktatásával kell létesíteni. A segédoszlopok száma legfeljebb 3 db lehet, a csatlakozóvezetékr l leágazást készíteni nem szabad. A segédoszlopok több csatlakozó azonos nyomvonalú vezetése esetén felhasználhatók a tulajdonos, illetve az üzemeltet hozzájárulásával több párhuzamosan vezetett csatlakozó tartására a mechanikai terhelhet ségük figyelembe vételével.

7. ábra Csatlakozás segédoszloppal A segédoszlopok távolsága 40 m-nél nagyobb nem lehet. A segédoszlop a csatlakozóvezetékhez hasonlóan az áramszolgáltató tulajdonát képezi.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A csatlakozóvezeték épületen vagy segédoszlopon történ felfüggesztési pontját úgy kell megválasztani, hogy a földt l mért legkisebb magassága ne legyen kevesebb, mint az MSZ 151-8-ban a terület jellege szerint el írt távolság. 3.3.1.6 Korrózió elleni védelem A tet tartó csövet és szerelvényeit, valamint a falihorgot tartós – élettartamra szóló – korrózió elleni védelemmel kell ellátni. Ez els sorban tüzihorganyzással és ezt követ festéssel, vagy a szükséges szerelvények anyagukban korrózióálló kivitelével valósítandó meg. Egyebekben a tet tartó, falitartó, falihorog a szabványnak megfelel kivitel legyen (az MSZ 447:1998 3.2.9. pontja és az MSZ 447:1998/1M:2002 3.2.9. pontja, illetve a szabvány M3 melléklete szerint). 3.3.1.7 Szigetelt csatlakozóvezetékek megengedett hossza A csatlakozóvezeték keresztmetszetének megválasztása során mindig ügyelni kell arra, hogy egy mérsékelt (pl. egy névleges áramer sség érték-lépcs nek megfelel ) fogyasztói igény-növekedés miatt ne váljon szükségessé a csatlakozóvezeték cseréje.

Az alumínium anyagú csatlakozóvezeték keresztmetszete

A csatlakozóvezeték (2, illetve 4 vezet ér) 1% feszültségesés mellett megengedhet teljes hossza (a nyomvonalhossz, a véd cs be húzott hossz és a ráhagyások összege) egyfázisú csatlakozás

háromfázisú csatlakozás

16 mm2

20,3 méter

40,7 méter

25 mm2

31,8 méter

63,7 méter

1 x 32 A igény



3 x 32 A szimmetrikus igény


KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

3.3.1.8 A csatlakozóvezeték és a f vezetékek melegedésre történ méretezése A következ táblázatban a csatlakozóvezetékek és a méretlen f vezetéki vezetékanyagok MSZ 2364-523:2002 szabvány alapján megengedhet tartós terhel áramainak értéke látható A csatlakozóvezeték és a méretlen f vezetékek megengedett áramai

A vezet keresztmetszete MSZ 2364523:2002

3.3.2

Legnagyobb megengedett tartós terhel áram [A] L1, L2, L3, N cs be húzott vezetékek esetén, ha a vezeték szigetelésének anyaga térhálós polietilén (THPE) polivinil-klorid (PVC) szigetelés szigetelés alumínium alumínium réz vezet réz vezet vezet vezet

10 mm2

-

63 A

-

50 A

16 mm2

66 A

85 A

53 A

68 A

25 mm2

83 A

110 A

70 A

89 A

Csatlakozás földkábellel

Szabadvezeték hálózatról földkábeles csatlakozást létesíteni – figyelemmel az MSZ 447:1998 szabvány 3.1.3.3 pontjára – egy fogyasztó ellátására a fogyasztó kívánságára, vagy hat fogyasztási helynél (pl. lakás) többet ellátó csatlakozásnál, illetve 3x32 A-nél nagyobb áram igény felett javasolt. A csatlakozó kábelek létesítése az E.ON Hungária Zrtnél specifikált, illetve rendszerengedéllyel rendelkez anyagokkal és technológiával történik. A csatlakozó kábel legkisebb keresztmetszete figyelembe véve a terhelési viszonyokat is legalább 4 x 16 mm2 réz, vagy 4 x 25 mm2 alumínium lehet.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

8. ábra Csatlakozás földkábellel Földkábeles fogyasztói csatlakozó vezeték közvetlenül köt elemeken keresztül abban az esetben csatlakoztatható szabadvezetékes közcélú hálózatra, ha távlatilag újabb földkábeles fogyasztói csatlakozó vezeték kiépítése az adott oszlopról már nem várható. Ett l eltér esetben földkábeles fogyasztói csatlakozásokat az oszlopon kb. 1,6 m magasságban e célra felszerelt elosztószekrényekb l, vagy az oszlop közelében földre helyezett szekrényb l kell indítani. Erre a célra felhasználható a megfelel földkábeles kivezetéssel rendelkez szakaszbiztosító szekrény is. Egy szakaszbiztosító szekrényb l, egy kapcsolókészülékr l, egy leszálló véd csövön át, NH 00, vagy szükség szerint NH 1 méret vízszintes szakaszolókapcsoló-biztosító aljzatról legfeljebb 2 db földkábeles csatlakozás indítható. Kett nél több fogyasztói csatlakozó kábel esetén kétáramkörös szekrény, négynél több fogyasztói csatlakozó kábel esetén két szekrény alkalmazandó. Kábeles csatlakozás kialakítása esetén a csatlakozási pont kialakítása történhet a telekhatáron, vagy az épületen. Ha a kialakítás méretlen f vezetékkel történik, úgy a csatlakozási pont az els túláramvédelmi készülék bemen kapcsa, amennyiben nincs méretlen f vezeték úgy a fogyasztásmér elmen kapcsa.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A kábelvezeték feszültségesése a mérési pontig nem lehet több mint 2 %. Földkábellel történ csatlakozáskor kiviteli tervet szükséges készíteni. A tervezés során vezetékjogot kell létrehozni, illetve szerezni. Létesítését az áramszolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó végzi. Az elkészült földkábel csatlakozás az áramszolgáltató tulajdonát képezi, a közcélú hálózat része. Amennyiben a csatlakozási pont a telekhatáron van kialakítva, akkor a csatlakozási pontból induló méretlen f vezetéket, illetve a telekhatáron elhelyezett fogyasztásmér esetében a fogyasztásmér t l induló mért f vezetéket a fogyasztó saját hatáskörében létesíti és üzemelteti. Kivitelezésnél a szabadvezetéki oszlop tövében kés bbi beavatkozás céljára megfelel kábeltartalékot kell képezni. A kábel oszlopra felvezetett szabad végét kültéri végelzáróval kell szerelni. Az elkészült kábelvezetéket m szaki átadás keretében át kell venni és a méretlen f vezetéket és a fogyasztásmér helyet, felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az áramszolgáltató végzi. A szabadvezetékhez, illetve a biztosító szekrénybe való kábelcsatlakoztatást csak a hálózati engedélyes által erre megbízott és meghatalmazott szerel végezhet. A kábeles csatlakozót a szabadvezeték oszlopára felvinni (rögzíteni) csak az MSZ 1585:2001 szabványban lév el írások betartása mellett lehet. Szigorúan be kell tartani a szabvány munkaalkalmasságra vonatkozó el írásait is. Ezen belül a csatlakozó kábel szabadvezetéki oszlopra történ felvitelekor (rögzítésekor) figyelembe kell venni a szabványnak a szabadvezeték veszélyes közelségére vonatkozó el írásait. Ennek értelmében a veszélyes közelség: szigetelt szabadvezeték esetén:

0,3 m

csupasz szabadvezeték esetén:

0,9 m.

A szabadvezeték veszélyes közelségén belül történ munkavégzés a szabvány szerint feszültség alatti munkavégzésnek min sül. Az el z ekben említett távolságok figyelembevételével idegen5 vállalat a szabadvezeték tartószerkezetére (oszlopra) a csatlakozó kábelt mind a szigetelt, mind pedig a csupasz szabadvezeték hálózatra a legalsó áramvezet t l mért 1 m távolságig rögzítheti az oszlopra. Ennek a távolságnak betartásával biztosítható, hogy idegen vállalat szakképesítéssel rendelkez munkavállalója a feszültség alatti munkavégzés hatáskörén kívül (veszélyes közelség) maradjon és az általa végzett munka feszültség közelében végzett munkának min süljön. 5

Idegen: (MSZ 1585:2001) mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltet vel és nincs vele olyan – munkavégzésre vonatkozó – szerz déses viszonyban, amely szerz dés a munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket is tartalmazza. E.ON Hungária Zrt. Kiadás: 2006. május 31.



KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

3.3.2.1 Szabadvezetékr l földkábel csatlakozás fogyasztóoldali kialakítása A csatlakozókábelnek több fogyasztási hely esetén a csatlakozó f elosztóban lév els túláramvédelmi készülékhez, egy fogyasztási hely esetén egytarifás vételezésnél a fogyasztásmér höz, ill. a túláramvédelmi készülékhez, többtarifás vételezés esetén a sorkapocshoz kell csatlakoznia. A készülékek kapcsaihoz (fogyasztásmér , kismegszakító stb.) nem illeszked kábelér redukciós összeköt hüvellyel csatlakoztatható a készülékkapcsokhoz illeszked kisebb keresztmetszet vezet érhez. A kábelvezetéket az MSZ 447:1998 2.2.3 pontja szerint méretezni kell. A földkábel csatlakozóvezetékeket 1 fázisú rendszerhasználói igény esetében is 3 fázisú kivitelben kell elkészíteni. A csatlakozó földkábel legkisebb keresztmetszete 25 mm2 Al vagy 16 mm2 Cu. Szabadvezetékr l készített kábel csatlakozóvezetéket és/vagy a méretlen f vezetéket célszer a telekhatárba épített csatlakozó szekrénybe érkeztetni. Lehet leg itt helyezend el a mér berendezés is. A kábelvonal kiépítése során be kell tartani jelen m szaki kézikönyv elveit és az MSZ 13207:2000 szabvány el írásait, különös tekintettel a keresztezésekre és megközelítésekre. Az oszlopra felvezet kábelt 2,5 m magasságig mechanikai védelem céljából véd cs be kell húzni úgy, hogy a véd cs a járda szintje alatt 0,5 m mélységben induljon. A véd cs ultraibolya sugárzásnak ellenálló m anyag (pl. KPE) cs , bels kábel küls átmér jének kétszerese, de legalább Ø63 mm legyen.

átmér je a

Az oszlopon elhelyezett biztosítószekrénybe csatlakozó kábelt a szekrényhez tartozó véd cs ben kell felvezetni. Az oszlop aljához kábeltartalékot kell lefektetni, hogy meghibásodása esetén a kábelt ne kelljen végig kicserélni.

a

végelzáró

esetleges

Rendezett terepen a kábelárokba fektetett kábelfektetési mélysége legalább 0,7 m legyen, rendezetlen terepen a fektetési mélység legalább 1 m. A kábelfektetés mélységét és egyéb m szaki feltételeit (homokágy, jelz szalag, kábelfedlap, jelz kövek stb.) a kiviteli tervet készít tervez nek kell meghatározni. A kisebb mélységben elhelyezett kábelszakaszokat, azok hosszát és a pótlólagos mechanikai védelem módját a fektetési rajzon fel kell tüntetni. Az új csatlakozó földkábelt egy hosszban, összeköt alkalmazása nélkül kell létesíteni. Szabadtéren a hálózati leágazó pont fel li kábelvégen a végelzáró és a kötési pont közötti kábelerekre UV. álló zsugorcsöveket kell felhelyezni (zsugorítani), MSZ 13207:2000 szerint.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

9. ábra Csatlakozás földkábellel, épület falára A csatlakozó kábel rákötése a hálózatra kizárólag szakadófejes és vízzáró kivitel szerelvényekkel történhet.




KISFESZÜLTSÉG

3.4

HÁLÓZATOK

Szerel i felmérés és dokumentálás

Meg kell állapítani (fel kell mérni) és az áramszolgáltató felé dokumentálni kell6 a következ ket: A rendelkezésre álló, közcélú, kisfeszültség szabadvezetékes hálózat • típusát (szigeteletlen vagy szigetelt szabadvezeték, síktartós, P-tartós stb.), • tartószerkezetének (oszlopának) anyagát, típusát, magasságát, • fázisszámát (1 fázisú, 3 fázisú), • keresztmetszetét (25-35 mm2, 50 mm2, 95 mm2), • csatlakozásra kiválasztott oszlopának (hálózati leágazópont) azonosító számát, és/vagy helyének egyéb, egyértelm azonosításra alkalmas jellemz jét, • földkábeles csatlakozóvezeték esetén meg kell állapítani azt, hogy a csatlakozó földkábel közvetlenül a szabadvezetékre csatlakoztatható, vagy egynél több ugyanoda csatlakozó kábel miatt szekrény felszerelésére lesz szükség, • a tervezett hálózati leágazópont és a tet tartó, vagy falihorog közötti csatlakozási nyomvonal hosszát, • földkábeles csatlakozóvezeték esetén a tervezett hálózati leágazópont és a csatlakozószekrény közötti kábel nyomvonalhosszát, • a csatlakozóvezeték, kábel szükséges keresztmetszetét • a csatlakozóvezeték, kábel tényleges anyagszükségletét, melynél figyelembe kell venni a tet tartótól/falihorogtól a fogyasztásmér helyig, vagy a méretlen f vezeték els megszakítási-, vagy elágazási pontjáig szükséges vezeték hosszát, illetve kábelnél az oszlopról le- és csatlakozó f elosztó szekrénybe felvezet hosszat is. Az így megállapított hosszba bele kell számítani a csatlakozóvezeték mindkét végén szükséges többlet-hosszakat is (a mindkét oldali vízzsákokhoz, valamint a vezetékvégek bekötéséhez). A bekötési ráhagyás az oszlopnál a hálózati vezeték típusától függ en 1,5-2 m (szigetelt szabadvezetéknél, térköztartós és P-tartós hálózatnál 1,0 m), a mér helynél pedig legalább 0,5 m. Földkábeles csatlakozóvezetéknél a tényleges kábelhosszhoz kell számítani a kábelvégeknél a föld alatt kialakítandó ráhagyásokat is, egyenként kb. 2 m hosszban.

6

Az erre rendszeresített adatfelvételi formanyomtatványon.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Az alábbi esetekben a regisztrált szerel k nem jogosultak a csatlakozás feltételeit felmérni és arról nyilatkozatot tenni, mivel a fogyasztási hely villamosenergia-ellátásának megvalósítása áramszolgáltatói felülvizsgálatot, tervezést, és/vagy hálózatb vítést igényel: •

Az ingatlan címének megfelel utcán a fogyasztói csatlakozás fázisszámának megfelel közcélú, kisfeszültség szabadvezeték-hálózat nem áll rendelkezésre (pl. az utcán csak önálló közvilágítási hálózat van).

•

A csatlakozóvezeték nyomvonalhossza (a hálózati leágazópont oszlopának és a tet tartó/falihorog távolságának hossza) meghaladja a 40 métert.

•

A csatlakozóvezeték nyomvonalába bármilyen okból segédoszlop elhelyezése szükséges, vagy az ellátandó ingatlan el tt, más fogyasztási hely csatlakozása érdekében csatlakozó alátámasztási oszlop áll rendelkezésre. Megjegyzés: Nem kizáró eset az oszlopra történ csatlakozás pl. zártkertben (ez az oszlop nem min sül segédoszlopnak).

•

A nyeles telken lév fogyasztási hely(ek) ellátásának esete.

•

A szolgalmi utakon vezetett csatlakozóvezetékkel ellátott fogyasztási hely(ek) ellátása.

•

Az idegen ingatlan (telek) keresztezésével történ ellátás esete.

•

Az igényelt csatlakozási áramer sség-érték (a fogyasztásmér el tt felszerelend kismegszakító névleges áramer sség értéke) bármely fázisban meghaladja a 32 A-t.

•

A csatlakozóvezeték létesítése során valamely szabványel írás, vagy egyéb, áramszolgáltató által kötelez en betartandónak közölt m szaki el írás maradéktalanul nem teljesíthet . Ilyen esetek lehetnek a következ k: − a tet tartó, falihorog, a méretlen f vezetéki szakasz(ok), a csatlakozó f elosztó, vagy a fogyasztásmér hely szabadvezetékes csatlakozással szabványosan nem alakítható ki, illetve a kialakításhoz áramszolgáltatói jóváhagyás szükséges, − az idegen nyomvonalas létesítmény keresztezése el írt módon nem valósítható meg, például a telefon csatlakozás felülr l történ keresztezése valamely okból nem lehetséges, − idegen tárgy megközelítésénél a legkedvez tlenebb esetre vonatkozóan az el írt 0,1 m távolság nem tartható be, − erkély, ablak megközelítése során a csatlakozóvezeték közelebb kerülne, mint a kézzel elérhet tartomány és még további 0,5 m, − közös nyomvonalon haladó információátviteli vezeték megközelítése során az el írt legalább 0,3 m távolság nem tartható be, − a csatlakozóvezeték el írt föld feletti magassága nem tartható be, − a csatlakozóvezetékben fellép húzófeszültség érték meghaladná a 30 N/mm2 értéket. − az áramszolgáltatónál rendszeresített csatlakozóvezetéki anyagokkal a csatlakozás villamos méretezés alapján szabványosan nem lenne kialakítható.

•

A csatlakozóvezeték hálózati leágazóponttól történ indításához a kisfeszültség hálózaton b vítésnek, vagy átalakításnak min sül m szaki megoldás szükséges (pl. csatlakozóvezeték indító, magasító vasszerkezet, vagy magasabb oszloptípusra történ csere, illetve ennek igénye).




KISFESZÜLTSÉG

4 4.1

HÁLÓZATOK

A FOGYASZTÁSMÉR

BERENDEZÉS HELYÉNEK KIALAKÍTÁSA

A fogyasztásmér berendezések helyének kiválasztása • Megközelíthet ség A fogyasztásmérési helyet lehet ség szerint úgy kell megválasztani, hogy az ingatlan f bejárata közelébe vagy telekhatárra kerüljön, könnyen megközelíthet legyen. • Kezelhet ség, hozzáférhet ség A fogyasztásmérési helyen – annak elhelyezése és kialakítása folytán – akadálytalanul és zavartalanul legyen lehetséges mind a fogyasztó(k), mind az áramszolgáltató számára a szabad hozzáférés az ott szükséges szerelések, ellen rzések, leolvasás és kezelés szempontjából. • A hely kiválasztásának szempontjai A fogyasztásmérési helyet els sorban az épület küls falsíkján, lehet leg közterületr l láthatóan kell kialakítani. A hely kiválasztásánál el bbieken túl figyelembe kell venni minden felmerül villamos szakmai- és funkcionális szempontot, a vonatkozó áramszolgáltatói el írásokat, az építészeti megjelenés és beillesztés szempontjait, valamint a várható id járási- és környezeti behatásokat is. • Egy ingatlan, egy csatlakozás - több fogyasztási hely - csoportos fogyasztásmérés Egy ingatlanon lév két (esetleg több) fogyasztási hely fogyasztásmér berendezéseit els sorban egy helyen, csoportos fogyasztásmérésként kell kialakítani. • Egy ingatlan, egy csatlakozás - több fogyasztási hely - külön fogyasztásmérés Több fogyasztási helyet képez ingatlanon, épületen, vagy más összetartozó épületcsoporton különálló fogyasztásmér helyek kialakítására csak akkor kerülhet sor, ha az egyes fogyasztási helyek f bejáratai egymástól távol esnek, és az egyes fogyasztók fogyasztásmér szekrény(ek)hez való hozzáférése nem biztosított.

4.2

Meglév fogyasztásmérési helyek b víthet sége A régebbi szerelés (meglév ) fogyasztási helyeken a mér hely kiépítése el tt az áramszolgáltatótól m szaki felülvizsgálatot kell kérni annak eldöntésére, hogy a mér hely alkalmas - e átépítés nélküli b vítésre.

4.3

Új fogyasztásmérési helyek kialakítása

Új fogyasztásmérési helyek kialakítása céljára MEEI min sítéssel nem rendelkez fogyasztásmérési hely (szekrény, doboz, stb.) nem alkalmazható. Fogyasztásmérési helyként kizárólag a kereskedelemben villamosipari termékként beszerezhet , és a villamosipari termékekre el írt kereskedelmi termékmin sítéssel rendelkez olyan gyártmány alkalmazható, amely




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

fogyasztásmér szekrényként történ felhasználási célra gyártott késztermék vagy • fogyasztásmér szekrényként történ felhasználásra is alkalmas, elemekb l, részegységekb l szakszer módon összeépítve fogyasztásmér berendezések elhelyezésére, fogyasztásmérési hely kialakítására is alkalmas gyártmány-család (pl. m anyag tokozat-rendszer), és • funkcionális szempontból maradéktalanul megfelel az áramszolgáltató el írásainak. A termékekkel kapcsolatos m szaki követelmények az 1. sz. mellékletben, a kiadott rendszerengedélyek pedig a 2. sz. mellékletben találhatók. 4.4

A falba-falra építés lehet ségei

A fogyasztásmérési helyek szükség szerint falra szerelten, vagy falba süllyesztve helyezhet k el. A süllyesztés mértéke és a takarási lehet ségek által az építészeti megoldások választéka széles. Szükség esetén lehet ség adódik az építészeti takarást adó ajtó keretének felszerelésére. Az ajtó(k), vagy a keret(ük) a fogyasztásmér berendezéshez való jó hozzáférhet ség érdekében legyen egyszer en leszerelhet (például az ajtók leemelhet ségével, vagy a keret lecsavarozása által). 4.5

A b vítés lehet ségének biztosítása

Új fogyasztásmérési hely kialakítása során mindig betervezhet és biztosítható a fogyasztásmérési helyek kés bbi b víthet ségének lehet sége. Erre megfelel számú tartalék mér hely képzése megfelel módszer lehet, de a fogyasztó döntését l függ. 4.6

A fogyasztásmérési helyek bels kialakításának alapkövetelményei

4.6.1 Az egyes mér helyek funkciótól független m szaki egyenérték sége Egy mér hely (tehát egy fogyasztásmér felszerelési helye az el tte, és utána szükséges m szaki tartalommal) kialakítása szempontjából közömbös, hogy a mér hely • egy önálló fogyasztási hely fogyasztásmér jét fogyasztásmér berendezését – tartalmazza, vagy

–

mint

a

fogyasztási

hely

• egy fogyasztási hely fogyasztásmér berendezésén belül, egy adott árszabást képez fogyasztásmér t tartalmaz. A mér helyek minden méretlen- és mért oldali funkcionalitásukban megegyez k kell, hogy legyenek. 4.6.2 A mér helyek villamos csatlakozási irányai A fogyasztásmér (k) elhelyezésre szolgáló terek kizárólag függ leges csatlakozathatók.

irányúan

• A betáplálás nem lehet fels térbe érkez en kialakítva. Az alsó(vagy oldalsó) térbe érkez betáplálás, illetve az ehhez szükséges tér kialakítása, vagy biztosítása együtt értend a szükség szerinti méretlen elosztás funkciójának megteremtésével (lásd a 10. ábrát). • A mért f vezeték (és a PE f vezeték) oldalt vagy felül hagyja el a fogyasztásmér t tartalmazó teret (vagy tokozatot).




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

• Oldalsó irányú átvezetés, összeköttetés a mér helyek fogyasztásmér t tartalmazó, illetve mért oldali terei között ne legyen. Az itt meghatározottak a földkábeles csatlakozás esetének, valamint a fogyasztásmér berendezéshez rendelten – igény esetén – beépítend villám- és túlfeszültség elleni védelmi egység elhelyezési szempontjainak is így felelnek meg. 4.6.3 Sávosan sorolt mér hely kialakítás Ha arra lehet ség van javasolt a betáplálási tér, a mér tér, és a mért elosztás terének 10. ábra szerinti kialakítása. Ebben az esetben az egy fogyasztásmér felszerelési helye, valamint az áramkörileg el tte és utána lev , funkcionálisan és áramkörileg elhelyezni szükséges készülékek egy összetartozó egységet, egy mér helyet képeznek. Mivel oldalirányú kapcsolat a mér helyek között nem lehet, így a mér helyek sávonként értelmezhet k. Ez egyébként eddig is így volt szokásos. Egy ilyen mér hely-kialakítást a továbbiakban egy "mér hely-sáv"-nak nevezünk. Egy mér hely-sáv a 10. ábrán vázolt elrendezés és funkcionalitású. Részegységekb l felépül fogyasztásmérési helyek kialakításakor egy ilyen fogyasztásmér berendezést – amely önállóan egy árszabás, vagy egyszer esetben akár egy egész fogyasztási hely fogyasztásmér berendezése is lehet – egy-egy függ leges sávot képez módon kell kialakítani. A mér helyek sávonként sorolt kialakítása következtében: • A mér helyek, mint sávok legyenek fogyasztási helyenként, azon belül pedig árszabásonként egymás mellé sorolt elhelyezés ek. • A fogyasztásmérési helyeken a mér helyek sávjainak kiosztása (elhelyezkedése) értelemszer en rendel djön hozzá ahhoz, hogy a fogyasztási helyek a fogyasztásmérési helyt l milyen irányban helyezkednek el. 4.6.4

A mér helyek bels tereinek felosztása és elhatárolása

• A különböz fogyasztási helyekhez tartozó mér helyek hátsó irányban rendelkezzenek eltávolíthatatlan, és a szándékosságot is megakadályozó módon átjárhatatlan fizikai elválasztással. • A mér helyek határoló felületeit a kijelölt villamos csatlakozási irányoktól eltér irányban kilyukasztani, megfúrni nem szabad. • A fogyasztásmérési helyek méretlen és mért tereit, illetve térrészeit – a fogyasztásmérési hely típusától függetlenül – olyan fizikai elválasztással kell határolni (elválasztani), hogy az tegye lehetetlenné a vezeték átdugással, vagy bármely egyéb módon történ –szándékosságot feltételez , de illetéktelen – beavatkozást, át- vagy behatolást. E szempontból megfelel ek például a tömszelencéken keresztül történ vezetékátvezetések az el írt m szaki feltételeknek megfelel kábelszer vezetékekkel. 4.6.5 A méretlen f vezetéki elágaztatás, elosztás szempontjai Amennyiben a fogyasztásmérési helyen több mér hely lesz kialakítva, akkor a fogyasztásmér k el tt a betápláló méretlen f vezeték elágaztatása szükséges. Ez a feladat egyszer bb esetekben erre alkalmas sorkapcsokkal is megvalósítható, egyébként ajánlott valamilyen egyszer sínrendszerben gondolkodni.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Méretlen f vezetéki elágaztatás, illetve méretlen áramköri elosztás a fogyasztásmér k terében nem történhet. Erre minden esetben erre a célra kijelölt teret kell igénybe venni (tokozatok alkalmazása esetén például fekv helyzet , 300 x 150 mm méret tokozatokat). 4.6.6

Méretlen betáplálás a fogyasztásmér k tereibe

• A mér hely-sávok fogyasztásmér elhelyezésére szolgáló tereibe a méretlen f vezetéki betáplálás alsó, oldalsó és hátsó irányból érkezhet. • A méretlen betáplálás a fogyasztásmér t tartalmazó térbe, csak a betápláló térb l vezethet. • A méretlen áramkört (is) tartalmazó tereken a szerelvénylapként is szolgáló hátsó felületeket (pl. vezeték-átvezetés miatt) kilyukasztani, kifúrni, kitörni nem szabad. • Ha elkerülhetetlen az, hogy a méretlen f vezeték a fogyasztásmér berendezéshez hátsó irányból érkezzen, akkor – attól függetlenül, hogy a méretlen betápláló f vezetéket el kell-e ágaztatni a fogyasztásmérési hely el tt, vagy sem – a méretlen betáplálás fogadása céljából a fogyasztásmér k terei alatt alul külön fogadó-elágaztató tér, illetve tokozat(ok) alkalmazása szükséges. 4.6.7

A fogyasztásmér k el tti kismegszakítók elhelyezése

• Az egyes fogyasztásmér k el tt áramkörileg elhelyezend els dlegesen a fogyasztásmér kkel egy térbe kerüljenek.

kismegszakítók

• A fogyasztásmér k el tti kismegszakítók csak akkor helyezhet k el az áramkörileg hozzájuk tartozó fogyasztásmér kt l különálló, önálló funkciójú térbe, amennyiben a fogyasztásmérési hely konstrukciója a mér k el tti kismegszakítók elhelyezési funkcióját erre szolgáló helyen, adott esetben külön térben – a mér helyenkénti méretlen áramkörök más terekt l való, el írt fizikai elhatárolása mellett – biztosítja. • A fogyasztásmér k tereit l külön terekben szerelt kismegszakítók elhelyezésére egy fogyasztásmérési helyen belül csak egy egységes elhelyezési mód, rendszer alkalmazható. Ezt egyértelm és id álló módon kell összerendelni és jelölni. • A fogyasztásmér k tereit l külön szerelt kismegszakítók elhelyezésére, áramköri beés kicsatlakozására a fogyasztásmér k elhelyezésével mindenben azonos el írások vonatkoznak. • A kismegszakítók felszereléséhez a szükséges helyen, és hosszban a kalapsínek biztosítandók (típus: TS 35). • A kismegszakítók kezel szervei (kapcsológombjai) a fogyasztásmér terének áramszolgáltató által zárópecséttel történ lezárását követ en is legyenek a fogyasztók által kezelhet k (pl. zárópecsételhet takaró "maszk", vagy a tokozat fedélen lev kezel ablak által).




HÁLÓZATOK

szomszédos mér hely sáv

a sáv oldalról fizikailag határolt, ha a szomszédos mér hely sáv idegen rendszerhasználóhoz tartozik

300 mm

a méretlen f vezetéki betáplálás fogadásának és elosztásának tere (ha a fogyasztásmérési hely el tt a méretlen f vezeték elágaztatása szükséges, mert pl. több fogyasztásmér van, akkor szükséges)

a mért fogyasztói hálózat áramkörei

a mért oldali elosztás védelmi- és egyéb eszközei

mért f vezeték és PE (tömített átvezetés) a fogyasztásmér , az el tte elhelyezend els túláramvédelmi eszköz(ök), és a fogyasztásmér vezérl készülékének helye

sorkapocs

a sáv oldalról fizikailag határolt, ha a szomszédos mér hely sáv idegen rendszerhasználóhoz tartozik

KISFESZÜLTSÉG

szomszédos mér hely sáv

a méretlen betáplálás be- és továbbtáplálásának lehetséges irányai

méretlen f vezetéki betáplálás (földkábel is lehet)

10. ábra Fogyasztásmér berendezés egy mér hely-sávjának elrendezése • A kismegszakítók felszereléséhez a szükséges helyen, és hosszban a kalapsínek biztosítandók (típus: TS 35). • A kismegszakítók kezel szervei (kapcsológombjai) a fogyasztásmér terének áramszolgáltató által zárópecséttel történ lezárását követ en is legyenek a fogyasztók által kezelhet k (pl. zárópecsételhet takaró "maszk", vagy a tokozat fedélen lev kezel ablak által). 4.6.8 A fogyasztásmér khöz rendelt vezérl készülékek elhelyezése Az egy-egy fogyasztásmér höz rendelt vezérl készülékek elhelyezése vagy az egyes fogyasztásmér ket tartalmazó terekben történik (TS 35 sínen), vagy a vezérl készülékek elhelyezésére szolgáló terek, tokozatok a fogyasztásmér t tartalmazó terek mellett. 4.6.9 Áramköri elkülönítés Az egyes fogyasztási helyek/árszabások mért, fogyasztói áramköreit mindenhol elkülönítetten és jelölésekkel megkülönböztetetten kell vezetni, illetve kezelni. 4.6.10 Mért oldali elosztás A mért oldali áramköri elosztás és "alábiztosítás" akár a mér helynél, akár attól távolabb történhet. Utóbbi esetben a máshol elhelyezett kisfeszültség elosztó(ka)t az egyes fogyasztásmér nként önálló (független áramkört képez ) mért f vezeték(ek)kel kell megtáplálni, ami falban, vagy falon kívül vezetett kábelszer vezeték is lehet.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

4.6.11 Jelölés, azonosítás Egyértelm en és id tálló módon jelölni kell, hogy az egyes fogyasztásmérési helyek, melyik fogyasztóhoz/fogyasztási helyhez, és azon belül melyik árszabáshoz, vagy áramkörhöz tartoznak. Ezért a mért oldali áramköröket és a hozzájuk tartozó védelmi eszközöket (kismegszakító, áram-véd kapcsoló) a fogyasztásmérési hely-kialakítással összhangban, fogyasztási helyenként, majd azon belül árszabásonként elkülönítetten, a szükséges módon csoportosítva kell szerelni és hozzárendelni a mér hely-sávokhoz). Az egyes fogyasztási helyek/árszabások fogyasztói oldali védelmi- és egyéb eszközeinek hovatartozását és funkcióit tartósan jelölni kell (feliratozás). 4.6.12 A mér hely-sávok mérete • A mér hely-sávok szerelési bels mélységi mérete legalább 160 mm legyen. • Egy mér hely-sáv szélességi mérete legalább 300 mm legyen. • Egy mér hely-sáv fogyasztásmér elhelyezésére szolgáló terének függ leges mérete • legalább 300 mm legyen, ha 1 db egyfázisú fogyasztásmér , és az el tte szükséges kismegszakító kerül bele, • legalább 450 mm legyen, o ha 1 db egyfázisú fogyasztásmér , az el tte szükséges kismegszakító és egy vezérl készülék kerül bele, o ha 1 db háromfázisú fogyasztásmér kerül bele (a kismegszakítók külön helyen történ elhelyezésével), • legalább 600 mm legyen, ha 1 db háromfázisú fogyasztásmér , és az el tte szükséges kismegszakítók (és esetleg vezérl készülék, valamint kisebb mágneskapcsoló kerülnek bele). 4.6.13 A fogyasztásmér k felszerelési helyének kialakítása A fogyasztásmér ket a megfelel felszerelésére szolgáló terekben – a fogyasztásmérési hely konstrukciójától függ en – e célra gyártott, úgynevezett "mér keresztet" tartalmazó fogyasztásmér táblákon, vagy ugyanezt a csúsztatható csavaros megoldást alaplemezen, vagy más, fogyasztásmér felfogására alkalmas alapfelületen kell biztosítani. A "mér kereszt" olyan gyári megoldású, sínben csúsztatható, csavaros megoldású rögzítési pontokat ad, amely két, egymásra mer leges elhelyezés , csavarfejeket befogó "C" profilú sínszakaszon mind az egy- mind a háromfázisú fogyasztásmér k számára egyaránt alkalmas, síkban megfelel méretre beállítható, M5 méret felfogató csavarszárakat biztosít. 4.6.14 A fogyasztásmér berendezések elhelyezési magassága Az áramszolgáltatóval történ eltér megállapodás hiányában a fogyasztásmér berendezés és tartozékai leolvasást vagy kezelést igényl részeinek alsó széle legalább 0,6 m-re, fels széle legfeljebb 1,7 m-re legyen a padlószintt l (MSZ 447:1998 szabvány 5.3. pont).




KISFESZÜLTSÉG

5 5.1

HÁLÓZATOK

FOGYASZTÓI VEZETÉKHÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA Méretlen f vezeték kialakítása

Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a méretlen f vezetéket is háromfázisú kivitelben kell létesíteni. Méretlen f vezetéket épületen belül és az épület határoló falán m anyag véd cs ben, mindig a fal küls részén kell vezetni úgy, hogy a vezeték nyomvonala - a vízszintes és függ leges nyomvonalvezetés követelményének figyelembevételével - a lehet legrövidebb legyen. Tet térben a méretlen f vezeték véd csöve csak függ legesen vezethet . Vízszintes vezetése csak indokolt esetben megengedett. Ekkor ezen szakasz hossza a legrövidebb legyen és a véd csövet el kell takarni (pl. betonozás). Megengedett kábel vagy köpenyes vezeték falon kívüli szerelése véd cs nélkül, ha nincs kitéve mechanikai sérülésnek. A méretlen f vezeték épületek között kábel vagy szigetelt szabadvezeték legyen. Megengedett földbe fektetett köpenyes vezeték alkalmazása is, ha nincs rajta kötés. A betápláló és a felszálló f vezeték véd csövének megengedett legkisebb átmér je 36 mm. Alkalmazható vastag- illetve vékonyfalú véd cs , vagy sima bels falú m anyag gégecs is. A véd cs méreteit úgy kell megválasztani, hogy a vezetékek cseréje építészeti munka nélkül biztosítható legyen. A véd csövet lakóházban, irodaházakban és más, ezekhez hasonló jelleg , több fogyasztási helyet tartalmazó épületben a bérelt helyiségeken kívül kell vezetni. Építészetileg indokolt esetben, ha szükséges, megengedett a következ kivitel méretlen f vezeték bérelt helyiségen való átvezetése is: • falba süllyesztett, elvakolt véd csövezés, • falon kívül szerelt fém véd cs (lakások kivételéve), • falon kívül szerelt kábel vagy köpenyes vezeték (lakások kivételével) E szakaszokon a kábelen vagy köpenyes vezetéken kötést, leágazást nem szabad készíteni. Véd csöves szerelés esetén e véd cs szakaszokon vezetékbehúzás céljára (MSZ 447:1998 4.3 pont) alkalmazható doboz, legalább 150x150 mm méret , zárópecsételhet kivitel legyen. A méretlen f vezeték a mért fogyasztói vezetékekt l párhuzamos vezetés esetén legalább 10 cm távolságra legyen. A két vezeték keresztezési helyein mindkét vezetéket mindkét irányban, a keresztezés helyét l számított legalább 10-10 cm-rel túlnyúlóan véd cs ben kell elhelyezni. E távolságon belül a véd csövek sem toldást, sem dobozt nem tartalmazhatnak.




KISFESZÜLTSÉG

5.2

HÁLÓZATOK

Els túláramvédelmi készülék

Az els túláramvédelmi készüléket a következ k szerint kell elhelyezni: • A fogyasztásmér nél, azzal közös szekrényben, ha − a csatlakozóvezeték fázisonként csak egy fogyasztási helyet lát el, a hálózati leágazópont és a fogyasztásmér berendezés között a fázisvezet ben nincs, nullavezet ben pedig (a csupasz sodrony és a szigetelt vezet összekötésénél) csak egy vezet kötés van; − a csatlakozóvezeték csak egy fogyasztási helyet lát el, a f vezetéket a szabvány hatálybalépése el tt létesítették, és a hálózati leágazópont és a fogyasztásmér berendezés között mind a fázisvezet ben, mind a nullavezet ben (a nullavezet csupasz sodronyának és szigetelt vezet jének összekötését is beleértve) legfeljebb egy-egy vezet kötés van (függetlenül attól, hogy a f vezetéket felújították-e vagy sem). •

csatlakozó f elosztóban, ha ilyen van;

•

a transzformátorállomás gy jt sínjénél, ha a csatlakozóvezeték onnan indul.

5.3

T zvédelmi f kapcsoló

A t zvédelmi f kapcsolók - azokon a helyeken, ahol ezek alkalmazását jogszabály (jelenleg a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos T zvédelmi Szabályzat (OTSZ) el írja) - elhelyezhet k a kapualjban vagy a csatlakozó f elosztóban. Villamos kapcsolás szempontjából beiktathatók a méretlen f vezeték bármely szakaszába, zárópecsételhet kivitelben. 5.4

Csatlakozó f elosztó

A csatlakozó f elosztót jól megközelíthet , hozzáférhet helyen kell elhelyezni. El tte legalább 1 m mélység szabad területet kell a kezelés céljára kialakítani. Amennyiben a csatlakozó f elosztó külön helyiségben kerül elhelyezésre, a helyiséget belül víz-, g z-, központi f tés- és csatornacsövek leereszt csapjait és bontható kötéseit nem szabad elhelyezni. Épületgépészeti csövek ne kerüljenek a helyiségen belül a csatlakozó f elosztó berendezés fölé. A csatlakozó f elosztó alagsori vagy pinceszinten lév helyiségben csak akkor helyezhet el, ha • a helyiségnek szell zése van; • a helyiség szintje nincs a környezet helyiségeinek padlószintjénél mélyebben; • a helyiség belmagassága legalább 2,0 m. A csatlakozó f elosztó helyét a f bejáratnál tartós felirattal kell megjelölni.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Ha az els túláramvédelmi készülék olvadóbiztosító, akkor ennek részei a padozat szintje felett legalább 0,6 m, legfeljebb 1,5 m magasságban legyenek, ha nem olvadóbiztosító, akkor a padozat szintjér l kezelhet legyen. A csatlakozó f elosztó feleljen meg a következ követelményeknek: • A várható igénybevételnek megfelel mechanikai szilárdságú legyen. • Anyaga fém vagy a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/2 fejezete szerinti, legalább nehezen éghet anyag (pl. megfelel m anyag) legyen. A csatlakozó f elosztóban a fázis- és a nullavezet k, valamint TN-rendszer esetén a véd vezet k csatlakozására szolgáló szerelvények kialakítása olyan legyen, hogy minden vezet egyenként, - más vezet megbontása nélkül - beköthet legyen. Ha van csatlakozó f elosztó, akkor a készülékeket és szerelvényeket a következ k szerint kell elhelyezni: Ennek zárópecsételhet részében kell elhelyezni: • az els túláramvédelmi készüléket (ha az nem a transzformátorállomásban van); • a villámáram-levezet leágazópontját; • a méretlen felszálló f vezeték biztosítóit, illetve kapcsolóit; • a f vezetékek bekötésére szolgáló, rögzített felszerelés köt elemeket (sorozatkapcsokat); • az egyenpotenciálrahozó (EPH) vezetéknek a nullavezet vel való összekötésére szolgáló (TN-rendszer esetén bekötött, nem nullázott berendezésben csak bekötésre el készített) szerelvényt; Amennyiben itt helyezik el a közösségi célú fogyasztásmér ket, akkor az id programkapcsolókat kötelez itt elhelyezni. A csatlakozó f elosztóban a fogyasztásmér helyeket úgy kell kialakítani, hogy a fogyasztásmér t leolvasó (nem szakképzett) személy a csupasz aktív részek véletlen érintése ellen védett legyen. 5.5

Vezérl hálózat

Minden olyan épületben, amelyben három vagy több, kizárólag az éjszakai id szakban és a nappali id szak meghatározott kis terhelési id szakaiban és/vagy kizárólag a csúcsid szakon kívül üzemeltethet villamos készülék (pl. forróvíztároló, h tároló kályha) felszerelésére kell számítani, vagy többtarifás mér felszerelésére van igény, vezérl vezetékeket kell kiépíteni. A vezérl vezeték kiépítésének szükségességér l az áramszolgáltató nyilatkozik. A vezérl vezetékeket a központi id program-kapcsoló (kapcsolóóra vagy hangfrekvenciás vezérl készülék) részére kialakított helyt l kiindulva kell kiépíteni. A vezérl vezetéket a f vezetékkel közös nyomvonalon kell kiépíteni. Anyaga réz, keresztmetszete legalább 1,5 mm2 legyen. A vezérl vezetékeket minden fogyasztási hely fogyasztásmér ihez el kell vezetni. A szintenkénti leágazásokat egy-egy leágazódobozban kell elkészíteni. E.ON Hungária Zrt. Kiadás: 2006. május 31.



KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A vezérl vezetékek valamennyi dobozát zárópecséttel ellátható kivitelben kell készíteni. A vezérl vezetékek túláramvédelmére kismegszakítót kell alkalmazni. E kismegszakítókat a t zvédelmi f kapcsoló vagy a közösségi célú fogyasztásmér berendezés t zvédelmi f kapcsolója után kell leágaztatni.




KISFESZÜLTSÉG

6

HÁLÓZATOK

TÚLFESZÜLTSÉG ELLENI VÉDELEM

E pont alatt a méretlen csatlakozóberendezést érint en a kisfeszültség hálózatokról ellátott fogyasztási helyek villám- és túlfeszültség elleni védelmének kérdéseit tekintjük át. Nem tárgyaljuk a lépcs zött túlfeszültség elleni védelem durva fokozatú védelmen túli további lépcs it, de a durva fokozatú túlfeszültség elleni védelem kialakítását, illet leg a hozzá tartozó túlfeszültség korlátozó elhelyezésének lehet ségét a fogyasztói elektronikus berendezések, készülékek védelme érdekében meg kell követelni az újonnan létesített, vagy felújított fogyasztási helyeken. 6.1

A túlfeszültség fogalma

Túlfeszültség alatt két, vagy több pont között kialakuló, hirtelen fellép , és csak igen rövid id tartam alatt fennálló (tranziens) potenciálkülönbséget értünk. A túlfeszültség veszélyes, mert a villamos készülékekben, berendezésekben zavarokat, anyagi kárt, vagy személyi veszélyeztetést okozhat. 6.2

A túlfeszültségek keletkezése és hatásaik

A legismertebb túlfeszültséget okozó behatás a villámlás. Közvetlen becsapás esetén levezetési áramának útja mentén nagy feszültségesések alakulnak ki, gyorsan változó elektromágneses tere túlfeszültségek keltésére alkalmas, hatásai összetettek. A fogyasztási helyeken a villámokon kívüli okokból is létrejöhetnek túlfeszültségek. Ilyen okok például a kisfeszültség hálózatokon a meredek áram-megszakítások következtében keletkez (önindukciós) túlfeszültségek, de ilyenek az idegen eredet túlfeszültség-áthatások is. A fogyasztási helyeken egyre több, elektronikát tartalmazó készülék üzemel, miközben a különféle (pl. hírközlési) rendeltetés , egyre kiterjedtebb vezetékrendszerek a fogyasztási hely potenciálja szempontjából "idegen" potenciálokat hordoznak. Ezek a vezetékrendszerek villamos szempontból egymástól "távoli" potenciálokat kötnek össze egymással az elektronikákat tartalmazó készülékeken keresztül. Ezek a vezetékrendszerek elhelyezkedésük és kiterjedésük által önmaguk is alkalmasak túlfeszültségek keltésére. A fogyasztási helyek villamos készülékei dönt en hálózati táplálásúak, többségükben készenléti tápegységekkel rendelkezik, ezáltal állandó kapcsolatban vannak az er sáramú hálózattal, ami fokozott veszélyeztetést jelent.

6.3

A túlfeszültségek elleni védelem elve

Túlfeszültségek elleni védelem alatt a védett térben a nem kívánt potenciálkülönbségek létrejöttének megakadályozását értjük. A védekezés a fogyasztási hely érintésvédelmi rendszerénél tárgyalt m szaki szempontokkal összhangban, és azokra (is) épül en valósítható meg. F egyenpotenciálú rendszer kiépítésével, valamint túlfeszültség-levezet eszközök kijelölt pontokon történ beépítésével biztosítható, hogy a fogyasztási helyen a különféle potenciálok (a készüléktestek, er s-, vagy gyengeáramú be- és kimeneti kapcsok) sem egymáshoz, sem pedig a fogyasztási hely egyenpotenciált képez pontjához (EPH) képest meg nem engedett mértékben ne térhessenek el. 6.4

A fogyasztói védekezés igénye

A túlfeszültségek káros hatásai miatt az ellenük való védekezés fogyasztói igénye egyre inkább el térbe kerül. E.ON Hungária Zrt. Kiadás: 2006. május 31.



KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Rendelkezésre állnak azok a védelmi eszközök, amelyek lehet séget nyújtanak a túlfeszültség-behatások elleni hatékony védekezésre. A túlfeszültségeket okozó jelenségek, mind a védekezés szempontjai impulzustechnikai alapokon nyugszanak. Ezért a ráfordítással arányos biztonságot kizárólag a rendszerszinten tervezett és szakszer en kivitelezett túlfeszültség elleni védelmi rendszerek nyújtanak. 6.5

A túlfeszültség elleni védelem hatékonysága

A villám- és túlfeszültség elleni védelemre vonatkozó alapelveket és el írásokat az MSZ IEC 1312-1:1997 Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem szabvány tartalmazza. A következ k figyelembe vétele elegend ahhoz, hogy ne lépjenek fel számottev többletköltségek az er sáramú hálózat túlfeszültségvédelmi szempontból hibás tervezése és kivitelezése miatt, amikor a villamosenergia-ellátással együtt, vagy a kés bbiek során túlfeszültség elleni védelem létesítésére kerül sor. 1. Kifogástalanul tervezett és megvalósított küls villámvédelmi felfogó- és levezet rendszer a fogyasztási hely épületén7. 2. Kifogástalanul tervezett és megvalósított a fogyasztási hely(ek) TN érintésvédelmi rendszere, valamint a fogyasztási hely f egyenpotenciálú összekötési rendszere (EPH) az MSZ 2364-410 szabvány 413.1.2.1. pontjának, az MSZ IEC 1312-1:1997 szabványnak és az itt el írtaknak megfelel en. 3. Kifogástalanul tervezett és megvalósított, lépcs zött túlfeszültség elleni védelmi rendszer a védend létesítmény teljes er sáramú hálózatán, a kijelölt zónahatároknak megfelel en,8 és kifogástalanul kivitelezett a fogyasztási hely LPZ 0/1 villámvédelmi zónahatárán, a méretlen f vezetékben elhelyezend , durva fokozatú villám- és túlfeszültség elleni védelmi készülék elhelyezése (MSZ IEC 1312-1:1997)9, illet leg legalább a készülék helyének biztosítása. 4. Szakmailag korrekt, lépcs zött túlfeszültség elleni védelmi rendszer minden egyéb (hírközlési célú, vagy más gyengeáramú) vezetékes hálózaton.10 A fogyasztási hely villamos tervez jének, kivitelez jének feladatát az el bbiekben felsoroltak 2. és 3. pontja alattiak képezik. 6.6

A durva fokozatú túlfeszültség elleni védelem eszközei

A méretlen csatlakozó-berendezésbe beépíthet villám- és túlfeszültségvédelmi egysége, a durva fokozatú védelmi készülék állandó jelenléte, villamos viselkedése, és jellemz m ködési paraméterei által – f ként az ún. utánfolyó (zárlati) áram-oltó képesség tekintetében – visszahatással lehet a kisfeszültség hálózat üzemére. Ezért oda csak 7

A védekezés megfontolandó, de a vonatkozó 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. számú melléklete és III/1-4. fejezete szerint a szóban forgó fogyasztási helyek esetében nem kötelez . 8 A védelem a fogyasztó igénye alapján, a fogyasztó költségére valósítható meg, nem áramszolgáltatói feladat. 9 A durva fokozatú túlfeszültségvédelmi készülék elhelyezésére vonatkozóan a Magyar Szabványügyi Testület úgy foglalt állást, hogy azt a méretlen oldalon (az itt tárgyalt módon) kell elhelyezni, mert a szerepére és m ködésére vonatkozó szakmai szempontok ezt indokolják. 10 A védelem a fogyasztó igénye alapján, költségére valósítható meg (nem er sáramú kivitelez i feladat).




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

áramszolgáltató által meghatározott m szaki paraméterekkel rendelkez , áramszolgáltató által alkalmazásra jóváhagyott készülékek építhet k be. A méretlen csatlakozó-berendezésbe beépíthet villám- és túlfeszültségvédelmi egységre vonatkozó m szaki követelmények a következ k: •

az egység csak el szerelt, bekötésre el készített és a villámáramok levezetési biztonságára vonatkozó vizsgálattal min sített lehet,

•

a kialakítás maradéktalanul feleljen meg mind az áramszolgáltatói, mind pedig a fogyasztói funkcionalitásoknak (kezelési szempontból osztott ter legyen),

•

az egységbe beépített durva fokozatú védelmi készülék feleljen meg az áramszolgáltató által el írt m szaki paramétereknek (el írt névleges feszültség, szivárgóáram- és ívkifúvás-mentesség, hatásos utánfolyó áram-megszakító képesség stb.),

•

a berendezés a beépítési körülményeknek megfelel en tokozott egység, vagy tokozatba építhet , el szerelt szerelvénylap legyen.

6.7

A durva fokozatú túlfeszültség elleni védelem beépítésének helye

A durva fokozatú túlfeszültség elleni védelem készülékének korrekt helye annak az épületnek a küls falán (az LPZ 0 / LPZ 1 villámvédelmi zónahatáron) van, amelyre a csatlakozóvezeték, kábel csatlakozik. A durva fokozatú túlfeszültségvédelmi készüléket tartalmazó egységet az épület lábazatában (legfeljebb 0,6…0,8 m magasságban)11, a csatlakozóvezeték nyomvonalának függ leges vetületében, vagy ahhoz közel es helyen kell elhelyezni. A fogyasztási hely durva fokozatú villám- és túlfeszültség elleni védelmi egysége a fogyasztásmérési helyhez is hozzárendelhet , amennyiben a fogyasztásmérési közel van az el bb meghatározott helyhez (4-5 méter elfogadható távolság). 6.8

A fogyasztási hely túlfeszültség elleni védelmének üzemeltetése

A fogyasztási helyen kiépített túlfeszültség elleni védelem a fogyasztó felügyelete alatt üzemel. A berendezés karbantartást nem igényel. A túlfeszültség elleni védelem mindaddig üzemképes, amíg az el tte elhelyezett késes olvadóbiztosító betétek ki nem olvadtak. Ez megfelel min ség durva fokozatú készülék, és megfelel kisfeszültség hálózatot, vagy a fogyasztási helyet villámcsapás érte.

méretezés esetén csak akkor fordulhat el , ha a

A fogyasztó érdeke, hogy egy zivatar elvonulását követ en (vagy id közönként) szemrevételezés útján ellen rizze, hogy a durva fokozatú túlfeszültségvédelmi készülék el tti el tét-biztosítók nem olvadtak-e ki. A túlfeszültség elleni védelmi egység el írt módon történ kialakítása esetén a fogyasztónak a szemrevételezéssel történ ellen rzésre bármikor lehet sége van.

Az el tét-biztosítók bármelyikének kiolvadása esetén annak cseréjére csak az áramszolgáltató jogosult, mivel ezek a késes biztosítóbetétek méretlen áramkörön 11

A durva fokozatú túlfeszültségvédelmi készülékek föld (EPH) fel li kapcsára csatlakozó vezetékhossz m szakilag korlátozott (általában nem lehet nagyobb, mint 1 méter), mert az ezen a vezetékszakaszon villámáram levezetésekor fellép feszültségesés hozzáadódik a védelmi készülék maradékfeszültségéhez, ezáltal leromlik a fogyasztási helyen ténylegesen létrejöv túlfeszültségvédelmi szint értéke.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

üzemelnek. A fogyasztói tulajdonú késes olvadóbiztosító betétek cseréjét (azok kiolvadása esetén) az áramszolgáltató térítés ellenében, szolgáltatásként végzi el.




KISFESZÜLTSÉG

7

HÁLÓZATOK

ÉRINTÉSVÉDELEM

7.1

Az MSZ 2364 szabványsorozat érintésvédelmi hatálya

A szabványsorozat hatálya egyaránt kiterjed • a villamos energiával ellátott létesítményekre (felsorolás az MSZ 2364-100:2004 szabvány 11.1. pontja alatt), és • a közcélú villamosenergia-elosztó rendszerre, az áramszolgáltató kisfeszültség hálózatára is (MSZ 2364-100:2004 szabvány 11.4. pont). Megjegyzés: A fogyasztási helyek érintésvédelmi módjának megválasztásához figyelembe kell venni a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatának (KLÉSZ) hatályos el írásait is. 7.2

Az áramütés elleni védelem módjai

Az MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány az áramütés elleni védelem fogalma alatt az alábbiakat különbözteti meg: • áramütés elleni védelem normál üzemben (412. pont), ami az üzemszer en feszültség alatt álló részek közvetlen megérinthet ségének megakadályozását szolgálja (szigetelés, elfedés, burkolás, elkerítés, véd akadály, stb). Ez a régi szabvány megszokott fogalma szerinti közvetlen érintés elleni védelem. • áramütés elleni védelem hiba esetére (413. pont), ami a közvetett érintés elleni, vagy hiba esetére szolgáló védelem. Ez a régi szabvány megszokott fogalma szerinti közvetett érintés elleni védelem, röviden érintésvédelem. Ez a védelmi mód a táplálás önm köd lekapcsolása útján való m ködést írja el , ami fogyasztási helyek esetében vezetékes érintésvédelem, tehát véd vezet (k) alkalmazását követeli meg. 7.3

Az áramszolgáltató kisfeszültség hálózatainak érintésvédelmi szempontból lényeges paraméterei

Az MSZ 2364-300:1995 szabvány 312. és 313. pontjának megfelel en a közcélú villamosenergia-elosztó rendszer • háromfázisú, 3 x 230/400 V névleges feszültség és 50 Hz frekvenciájú, • 4 vezetékes rendszer (L1, L2, L3, N), a csillagpont, és az onnan indított nullavezet földelésével, • A közcélú kisfeszültség hálózat érintésvédelmi módja: TT rendszer , vagy TN rendszer .




KISFESZÜLTSÉG

7.4

HÁLÓZATOK

A fogyasztási helyek (fogyasztói hálózatok) áramütés elleni védelme hiba esetére

Az MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1. pontja szerint a fogyasztási helyeken a védelemnek a táplálás önm köd lekapcsolásával kell létrejönnie. (Ez egyenérték a szabványok régebbi megnevezése szerinti véd vezet s érintésvédelmi móddal.) Életvédelmi szempontból kívánatos és mindenképpen ajánlott a minél kisebb lekapcsolási id . Igen lényeges, hogy a régebbi hazai szabványel írások (az MSZ 172-1 szabvány) az egyenpotenciálú összeköttetést (EPH-t) a gyors kikapcsolást biztosító véd vezet s érintésvédelmi módok kiegészítésének tekintették arra az esetre, amikor a védett készülék testével együtt idegen fémszerkezet is megérinthet volt. Az MSZ 2364 szabványsorozatban ez az elv megfordult: a szabvány az EPH kiépítését tekinti els dlegesnek, és a gyors kikapcsolás annak kiegészítése (MSZ 2364-100:2004 szabvány 131.2.2. pont). A potenciálkülönbségek létrejöttének megakadályozása teremti meg a villamos biztonság egyik alapját. E gondolatmenetb l ered, hogy az MSZ 2364 szabvány a vezetékes érintésvédelemnél a kioldási id k tekintetében kevésbé szigorú el írásokat tesz, mint az MSZ 172-1 szabvány (lásd az MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.1.1. pontját és a 41A táblázatot). Továbbra is kívánatos, hogy hiba fellépte esetén a kikapcsolás minél kisebb lekapcsolási id vel, "pillanatszer en" következzen be. Pillanatm ködés érintésvédelmi kioldás az alábbi érintésvédelmi megoldásoktól várható: 1.) Nullázásos (TN) érintésvédelmi mód alkalmazása esetén: • TN érintésvédelmi mód esetén alapértelmezésben kismegszakítók látják el az egyes áramkörök érintésvédelmi kioldószerveinek (az MSZ 2364 szerint: védelmi eszközeinek) funkcióját.12 A kismegszakítók a rajtuk keresztül folyó hibaáram, mint túláram hatására azonban csak akkor "adnak" pillanatszer kioldást, ha a bennük lev mágneses kioldó m ködésbe lép. A kismegszakítók pillanatszer kioldása karakterisztikájuktól függ13. A méretezés a Zs ≤ U0 / ( In × α) képlet alapján történhet (lásd a MSZ 2364410:1999 szabvány 413.1.3.3. pontját). • Érintésvédelmi kioldószervként áramvéd kapcsoló is alkalmazható. Szempontok: - TN rendszerben kikapcsolásra áram-véd kapcsolót a fogyasztói (mért) oldalra kell beépíteni14.(MSZ 2364-410:1999 +1M:2004 413.1.3.8. pont) - Az áram-véd kapcsoló – ha nem kombinált készülék – nem tudja ellátni a fogyasztói berendezések zárlatvédelmét, tehát ilyenkor e célból egy 12 Hiba fellépte esetén lekapcsolásra – védelmi szempontból és alapértelmezésben – az a védelmi eszköz illetékes, amely a soros áramútban a hiba helyéhez legközelebb van (szelektivitás elve). 13 Az α túláramszámok értékei B, C és D karakterisztikájú kismegszakítók esetén rendre 5, 10 és 20. 14 Bár a KLÉSZ 6.§ (7) bekezdése nem tiltja az áram-véd kapcsolónak a méretlen oldalra történ felszerelését, de ez a megoldás általában sem a fogyasztó, sem az áramszolgáltató számára nem célszer .




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

vele sorosan kapcsolt túláramvédelmi célú kismegszakító alkalmazása is szükséges. • Elengedhetetlen a f egyenpotenciálú összeköttetés (EPH) rendszerének megléte. A fogyasztási hely érintésvédelmi rendszerének létesítésekor ez a nullázás bels feltétele volt. 2.) Véd földeléses (TT) érintésvédelmi mód alkalmazása esetén: • Kismegszakító(k) érintésvédelmi kioldószervként történ alkalmazása mindig megfontolást igényel, mert az érintésvédelem pillanatszer m ködéséhez szükséges földzárlati áramérték kialakulásához a fogyasztási helyen igen kis szétterjedési ellenállású földelés szükséges. • Érintésvédelmi kioldószervként gyakorlatilag áramvéd kapcsoló alkalmazandó, ami csak a mért fogyasztói áramkörbe iktatható be. Az áram-véd kapcsoló (ha nem kombinált készülék) nem látja el a fogyasztói berendezések zárlatvédelmét, tehát vele sorosan kapcsolt túláramvédelmi célú kismegszakító alkalmazása is szükséges. • Szabványkövetelmény az egyenpotenciálú összeköttetés (EPH) rendszerének megléte, illetve kialakítása. 7.5

A fogyasztási helyek védelmi (érintésvédelmi) rendszerének kialakítási szempontjai

• Áramütés elleni védelem céljára a védelmi készülékek el írt id n belüli m ködését eredményez véd vezet s érintésvédelmi rendszert kell kialakítani a fogyasztási helyek fogyasztói hálózatainak minden áramkörén (MSZ 2364-410:1999+1M:2004: szabvány). • Az egyidej leg érinthet testeket ugyanazzal az érintésvédelmi rendszerrel kell összekötni (MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány). Minden fogyasztási helyen, vagy fogyasztási hely-csoporton az érintésvédelmi rendszert egy, egységes rendszerként kell kialakítani. El bbiek vonatkoznak az egy csatlakozóvezetékr l ellátott több fogyasztási hely, vagy a több, önálló árszabással üzemel fogyasztásmér r l táplált egyes áramkörök mindegyikének esetére is. • A fogyasztási helyeken kötelez kialakítani az egyenpotenciálú összeköttetés (EPH) rendszerét (MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 1.2. pontja). Az EPH rendszer több (összefügg ) fogyasztási hely esetén az érintésvédelmi rendszerrel analóg módon szintén csak egy, ugyanaz a rendszer lehet. EPH rendszer elemét képez szerkezeteket érintésvédelmi bekötés céljára felhasználni tilos, érintésvédelmi rendszerr l történ csatlakoztatás sem használható EPH bekötésként.




KISFESZÜLTSÉG

7.5.1

HÁLÓZATOK

A fogyasztási helyek érintésvédelmi rendszerének kialakítása

A fogyasztási helyen (több fogyasztót ellátó esetben: helyeken) a következ kben meghatározott szempontoknak megfelel véd vezet s érintésvédelmi mód alkalmazása szükséges. Nullázást (TN) kell vezetékes érintésvédelmi módként kialakítani minden olyan épületben, illetve fogyasztói vezetékhálózaton, ahol A nullázás küls feltételei teljesülnek, illetve A nullázás bels feltételei teljesülnek, vagy teljesíthet k. (KLÉSZ 4§. (1) bekezdés) Véd földelés (TT) alkalmazható véd vezet t igényl érintésvédelem megoldásaként, ha az el z bekezdésben meghatározott nullázási feltételek nem teljesíthet k. (KLÉSZ 5§. (1) bekezdés) a) Új létesítés fogyasztási helyeken meg kell teremteni a nullázás bels feltételeit és törekedni kell arra, hogy a fogyasztói vezetékhálózatok érintésvédelme azokban az esetekben is TN rendszer legyen, amely esetekben a közcélú kisfeszültség hálózat nincs TN rendszer nek nyilvánítva. b) Meglév , TT (véd földeléses) érintésvédelm fogyasztási helyek (fogyasztási hely csoportok) b vítése, átalakítása, fejújítása során törekedni kell arra, hogy a nullázás bels feltételei teljesüljenek. Amennyiben a nullázás bels feltételei teljesülnek, a fogyasztási hely érintésvédelmi módjaként TN rendszert célszer alkalmazni. Amennyiben a nullázás bels feltételei nem teljesülnek, vagy teljesítésük aránytalan többletköltségekkel járna, akkor a fogyasztói vezetékhálózat érintésvédelmi módjaként az MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.4. pontja szerint méretezett TT rendszer alkalmazandó. c) Egységes érintésvédelmi rendszer Az egy csatlakozóvezetéken keresztül ellátott fogyasztási helyek mért fogyasztói hálózatainak vezetékes érintésvédelmét mindig egy közös potenciált képvisel , egységes érintésvédelmi rendszerre kell csatlakoztatni (MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.1.2. pont alapján). • A véd vezet s érintésvédelmi módok egységes érintésvédelmi rendszere az egyes fogyasztói vezetékhálózatok PE (érintésvédelmi) f vezetékeinek egy azonos földelési pontról történ indításával jön létre. Ez a közös földelési pont a fogyasztásmérési helynél kialakítandó f földel kapocs, vagy sín, amit a továbbiakban PE/EPH kapocsnak/sínnek nevezünk. (MSZ 2364-540:1995 542.4 bekezdés.) • TN érintésvédelmi mód esetén az egyes fogyasztói vezetékhálózatok PE f vezetékei egyenként, a PE/EPH kapocsról/sínr l indítandók (11.ábra). Az egységes TN érintésvédelmi rendszer – a fogyasztói hálózatok számától függetlenül – egy közös nullázó kötés által valósul meg. A nullázó kötés a véd vezet keresztmetszetére el írttal azonos, de legalább 10 mm2 keresztmetszet rézvezetékb l legyen, amely a betápláló méretlen f vezeték N vezet jének els elágaztatási pontját (a f áramszolgáltatói N kapcsot) köti össze a fogyasztói kezelésben lev PE/EPH kapoccsal/sínnel.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

• TT érintésvédelmi mód esetén az egyes fogyasztói vezetékhálózatok PE f vezetékei egyenként, a PE/EPH kapocsról/sínr l indítandók. Ez a megoldás a fogyasztási hely, illetve a fogyasztási hely csoport minden mért fogyasztói hálózata számára egységesen, fogyasztói hálózatonként egy önálló PE f vezetékekkel biztosítja a TT érintésvédelmi módot. d) Fogyasztásmér utáni N vezet k (nulla f vezetékek) A mér helyenként üzemel fogyasztásmér k utáni mért áramköri oldalakon a N f vezetékek PEN vezet kként is felhasználhatók. A mért oldalra érkez N f vezetékek nem lesznek átvezetve (megszakítva) a fogyasztásmér k N kapcsain. e) A fogyasztói hálózatok PE f vezetékei A PE/EPH sín/kapocs és az egyes fogyasztásmér k mért oldala közötti PE f vezetékek csak toldás és kötéspont nélküli vezet k lehetnek. f) A véd vezet (PE) és a nullavezet (N) elkülönített kezelése a mért fogyasztói hálózatokon A mér helyeken a fogyasztásmér (k) utáni mért oldal(ak)ra a PE és a N vezet k már funkciójukban szétválasztottan érkeznek a következ k szerint: • TN érintésvédelmi mód alkalmazása esetén a fogyasztásmér k utáni (mért) oldalon a szétválasztott PE és a N kapcsokat nem szabad összekötni (az MSZ 2364-540: 1995 szabvány 546.2.3. pontja tiltja). • TT érintésvédelmi mód esetén a fogyasztásmér k utáni (mért) oldalon a szétválasztott PE és a N kapcsokat nem szabad összekötni, mert az nullázást eredményez. • A fogyasztásmér után, a fogyasztói hálózatok kezd pontjainál a PE és N kapcsokat/síneket erre a célra gyártott villamos termékkel kell kialakítani. g) Érintésvédelmi célú földelés TN érintésvédelmi módhoz Minden épület becsatlakozási pontjánál létesíteni kell egy önállóan is számottev földelést, amelyet a nullavezet höz (PEN-vezet höz) kell csatlakoztatni. h) Érintésvédelmi célú földelés TT érintésvédelmi módhoz Amennyiben a TT érintésvédelmi módhoz nem állna rendelkezésre az épület meglév betonalap-, vagy ezzel egyenérték nek tekinthet földelése, akkor a megfelel helyen és méréssel igazoltan MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.4.2. pontja alatt leírtak alapján meghatározott érték földelést kell telepíteni. A földelés az el írt földel vezet vel kötend be a PE/EPH kapocsra/sínre. i) Az egyes fogyasztói hálózatok TN érintésvédelme Az egyes fogyasztásmér k utáni (mért) fogyasztói hálózatok érintésvédelme a fogyasztói szükségletnek megfelel en TN-C, TN-C-S, vagy TN-S lehet. Így, ha például a fogyasztó a mért oldalról 4 vezet s rendszert kíván indítani (például egy négyer kábellel, ahol a nullavezet értelemszer en PEN-vezet ), akkor a kábel PEN vezet jét a mért oldali N kapocsra, mint PEN kapocsra kell bekötni. Ebben az esetben a PE kapocs elmen oldala bekötetlen (üres) marad. j)

Fogyasztói hálózat részét képez villamos kötések áramszolgáltató által kezelt terekben Érintésvédelmi célú, vagy más, fogyasztói tulajdonú villamos kötések áramszolgáltató által kezelt (zárópecsételhet ) terekben nem helyezhet k el, mivel azok fogyasztó általi hozzáférhet ségét, ellen rzésének lehet ségét az áramszolgáltató közrem ködését l függetlenül biztosítani kell. E.ON Hungária Zrt. Kiadás: 2006. május 31.



KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

k) Fogyasztói hálózat részét képez vezetékek áramszolgáltató által kezelt terekben Megszakítás nélküli érintésvédelmi célú, megszakítatlan, és kötést nem tartalmazó vezetékek (pl. a PE/EPH sín/kapocs és a mér helyek mért oldalai közötti PE f vezetékek) áthaladhatnak (fázisvezet kkel együttesen) a mért áramköröket tartalmazó tereken, amennyiben ez indokolt. A fogyasztási helyek f egyenpotenciálú összeköttetése (EPH) a) F egyenpotenciálú összeköttetés A fogyasztási helyeken – ezen belül minden egyes épületben – ki kell alakítani a f egyenpotenciálú összeköttetés (EPH) rendszerét, ami a vezetékes érintés-védelmi módok elengedhetetlen, szerves része (MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.2.1. pont). b) F földel kapocs, vagy sín Az EPH csomópontokat az MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány "f földel kapocs, vagy sín" kivitelben fogalmazza meg. Ebben az anyagban a fogyasztási helyeken • a vezetékes érintésvédelem földelési csomópontjaként (ezen belül a TN érintésvédelmi módnál földelésként, a f áramszolgáltatói N kapoccsal való összekötés céljára), • fogyasztási helyenként és ezen belül árszabásonként az egyes fogyasztói hálózatok PE f vezetékeinek indítására, • a kisfeszültség villám- és túlfeszültség elleni védelem EPH csomópontjaként (kis hullámimpedanciájú földelésként), valamint • az innen bekötni szükséges szerkezetek EPH bekötéseinek céljára (is) felhasználható földel kapcsot, vagy sínt PE/EPH kapocs/sín megnevezés alatt tárgyaljuk. (Megjegyzés: Ugyanilyen funkciójú kapocs volt megfogalmazva az MSZ 172-1 szabvány 3.2.4.1. szakasza alatt.) c) A PE/EPH kapocs/sín kivitele • A PE/EPH kapocsra/sínre várhatóan számos villamos csatlakozás fog csatlakozni, emiatt leginkább gy jt sín-szer kivitelt igényel. • A PE/EPH kapocsnak/sínnek megbízható módon kell biztosítania az ide csatlakozó minden vezet és vezeték mechanikai szempontból is stabil, id álló villamos kötéseit (mivel zárlati áramokat, villámáramokat vezet). • A vezetékek kötéspontjai egyenként legyenek be- és kiköthet k. • PE/EPH kapocs/sín céljára a kereskedelemben több villamos gyártmány is kapható, ezt a feladatot els sorban ilyen termékkel kell megvalósítani. • A PE/EPH kapocs/sín megfelel nagyságú (célszer en 150 x 300 mm méret ) tokozatban, vagy a fogyasztásmérési helyhez/szekrényhez leginkább illeszked méret és kivitel , legalább IP 44 védettség villamosipari kivitel dobozba helyezend el, így a villamos kötések megfelel min ségben és id álló módon alakíthatók ki. • A PE/EPH sínen a PE és az EPH bekötési helyek funkcionálisan jelöléssel legyenek elhatárolva (célszer en PE és EPH sínfelek kijelölésével). d) A PE/EPH kapocs/sín helye Az itt tárgyalt PE/EPH kapocs/sín funkciója miatt annak fogyasztásmérési helyhez közeli elhelyezése szükséges.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Célszer a fogyasztásmérési hely alatt (lábazat-magasságban, vagy lejjebb) elhelyezni, a fogyasztásmérési helynek azon az oldalán, ahol a méretlen f vezetéki betáplálás (vagy földkábeles csatlakozás) érkezik. Ez egyaránt megfelel a nullázó kötés kialakításához, a fogyasztói PE f vezetékek indításához, valamint – az esetleg fogyasztásmérési helyhez rendelhet – villám- és túlfeszültség elleni védelmi egység bekötéséhez. e) A hazai viszonyok figyelembe vétele EPH szempontjából A hazai viszonyoknak megfelel en a MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.2. pontja, valamint a KLÉSZ el írásait kell betartani. f) A PE/EPH kapocs/sín kezelési joga A PE/EPH kapocs/sín a fogyasztói hálózat része, a Fogyasztó (illetve villamos szakembere) kezeli. Az áramszolgáltató a PE/EPH kapocsra/sínre vonatkozóan semmilyen felügyeletet nem lát el, állapotáért, funkcionalitásainak teljesülésért nem felel s. g) A fogyasztási helyek f egyenpotenciálú összeköttetési (EPH) rendszere • Egyszer esetben általában épületenként elegend egy f EPH kapcsot kialakítani (MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.2.1). • Csak abban az esetben elegend egy f EPH kapocs, vagy sín, amikor err l EPH gerinc- és leágazó vezet kkel a további szükséges bekötések elvégezhet k. Egyébként – ha a telepített földel rendszer a megfelel hozzáférési pontokon elérhet – a szükséges helyeken az önálló EPH sínek/kapcsok létrehozhatók. • Az EPH (illetve PE/EPH) kapocsra/sínre el írt keresztmetszet földel vezet n, vagy földel vezet kön keresztül kell csatlakoztatni -

a betonalap földelést, az önállóan is számottev en földelt házi fémhálózatokat, az épület villámhárító berendezésének legközelebbi földelését, TN érintésvédelmi mód esetén az áramszolgáltatói betápláló N kapocsról indított vezetéket – ez a bekötés a nullázó vezet . (MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.3)

• Az EPH rendszeréhez – megfelel csatlakozatni kell -

-

gerinc- vagy leágazó vezet n keresztül –

az épületben lev , valamint az abba be- és kicsatlakozó közüzemi cs vezetékeket (víz, gáz, központi f tés), az épület szerkezeti fémrészeit, az épületben lev nagyobb és/vagy összefügg fémszerkezeteket (függ leges méretében egy szint magasságánál, vagy vízszintes méretében 5 m-nél nagyobb fémszerkezetet, ilyen lehet pl. fém lépcs , korlát, légkondicionáló berendezés fém légcsövei, stb.), a vasbeton épületszerkezetek f fémrészeit, ha ez megoldható, fém fürd kádat, vagy helyhez kötött, legalább 500 l rtartalmú fémtartályt.

Figyelembe kell venni továbbá a kommunális és lakóépületekre vonatkozóan a KLÉSZ el írásait is. - Az épületbe kívülr l bevezetett vezet képes részeket az épületbe való belépési pontjukhoz legközelebb kell bekötni az EPH rendszerbe.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

A fémb l készült cs vezetékek szerelvényeinél fokozottan ügyelni kell a megbontás helyének stabil villamos áthidalására (pl. vízóra, gázóra esetében). A f egyenpotenciálú összeköttetés részletes szabályozását az MSZ 2364410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.2.1. pontja tartalmazza. -

h) Ha a méretlen f vezetékbe durva fokozatú túlfeszültség elleni védelmi egység elhelyezése szükséges, akkor fokozottan ügyelni kell annak korrekt EPH-ra csatlakoztatásán túl a funkcionalitásoknak és az impulzustechnikai szempontoknak is maradéktalanul megfelel kialakításra.




KISFESZÜLTSÉG

8

HÁLÓZATOK

TERVEZÉS, M SZAKI ÁTADÁS

8.1

Tervdokumentáció

Az áramszolgáltatói hálózatra kapcsolásról, az épületre csatlakozás módjáról, az els túláramvédelmi szervr l, a méretlen f vezeték hálózatról, valamint a mérés helyének kialakításáról, az alkalmazott érintésvédelem módjáról még az építés el tt, arra jogosult villamos tervez tervet készít. Nem szükséges tervez vel készíttetni a tervdokumentációt, ha az épület legfeljebb négylakásos és a közcélú hálózatra csatlakoztatása szigetelt szabadvezetékkel történik. Ez esetben, valamint az ideiglenes vételezést szolgáló segédoszlopos csatlakozó esetében a min sített kivitelez által készített egyszer sített tervdokumentáció is megfelel. Földkábellel történ csatlakoztatás esetén terv készítése mindenkor szükséges. Meglév tömbházak, többlakásos épületek egyes fogyasztói által kért teljesítményb vülési igényeinek kielégítéséhez és a méretlen f vezetékek teljesít képességének a meghatározásához a lakossági, illetve nem lakossági villamos energia igénybejelent lap vonatkozó – fogyasztói vezetékhálózat létesítésér l szóló kivitelez i nyilatkozat – pontjainak kitöltése szükséges. Minden idegen ingatlanon (beleértve a közterületeket is) vezetett közcélú földkábel és szabadvezeték létesítéséhez vezetékjog létrehozása, illetve megszerzése szükséges. A vezetékjog 1000 V feszültség alatti vezetékek esetében az érintett ingatlantulajdonosok erre irányuló írásbeli nyilatkozatával, illet leg a jogosult áramszolgáltatóval kötött megállapodásával létrehozható. A tervezett csatlakozó vezetékkel kapcsolatban egyeztetni kell az érintett közm üzemeltet kkel, illet leg meg kell keresni az érintett szakhatóságokat. A tervdokumentációt még a megvalósulás el tt az áramszolgáltatónak felülvizsgálatra 3 példányban be kell nyújtani! A tervdokumentációnak tartalmaznia kell:

15

•

Földhivatal által kiadott helyszínrajzot*,15

•

az igényelt teljesítményt*, a fogyasztói berendezések felsorolását,

•

a hálózati leágazó pontot*,

•

a csatlakozó vezeték m szaki adatait, nyomvonal tervét* (vezetékjogi megállapodást és egyeztetési dokumentumokat is be kell csatolni),

•

a csatlakozási pont kialakítását*, a csatlakozó f elosztó m szaki rajzát és adatait,

•

a védelmet biztosító berendezéseket,

•

a méretlen f vezeték egyvonalas rajzát, m szaki adatait*,

•

a szintenkénti leágazás megoldását,

•

a terhelésnek megfelel méretezési számításokat,

Az egyszer sített tervhez a csillaggal megjelölt adatok szükségesek E.ON Hungária Zrt. Kiadás: 2006. május 31.



KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

•

az érintésvédelem megoldását*,

•

a fogyasztásmér berendezések helyének kialakítását*,

•

a mért f vezeték, és a lakás f elosztó leírását, m szaki jellemz it,

•

A felhasználásra tervezett anyagok listáját.

8.1.1

Négy lakásnál nagyobb lakóépület csatlakoztatása

A csatlakoztatási pont a fogyasztó, illetve az ingatlan-tulajdonos által elzárható helyen nem helyezhet el. A fogyasztó f elosztó-berendezést, a csatlakozási ponttal egy szinten, a fogyasztó érdekeit is figyelembe véve, oly módon kell elhelyezni, hogy a csatlakozási ponttól kiépített betápláló f vezeték a lehet legrövidebb legyen. Az elhelyezésnél a berendezés biztonságára is figyelemmel kell lenni. A fogyasztásmér ket lehet leg a f elosztó berendezés közvetlen közelében összevontan, egy helyen kell elhelyezni. Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmér k összevontan a f elosztó berendezés közelében, illetve szintenként, csoportosan legyenek elhelyezve. 8.1.2

Négy lakásnál kisebb lakóépület csatlakoztatása

Az épületre csatlakozás helyét, a csatlakozási pontot az épület küls falsíkján kell elhelyezni, hogy az a közterületr l könnyen hozzáférhet , s lehet leg látható legyen. Megengedett a csatlakozó f elosztó, illetve a csatlakozási pont épületen belüli elhelyezése is, ha az épületben – építészeti tervek alapján – kizárólag kapcsolóhelyiség elhelyezésének céljával alakítanak ki helyiséget és ennek az áramszolgáltató általi megközelítése mindenkor biztosított. Az épület f elosztó-berendezést a csatlakozási ponttal egy szinten a fogyasztó érdekeit is figyelembe véve, oly módon kell elhelyezni, hogy a csatlakozási ponttól kiépített betápláló f vezeték a lehet legrövidebb legyen. Az elhelyezésnél a berendezés biztonságára is figyelemmel kell lenni. A fogyasztásmér ket a f elosztó berendezés közvetlen közelében összevontan, egy helyen kell elhelyezni. Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmér k összevontan a f elosztó berendezés közvetlen közelében, egy helyen legyenek elhelyezve. Kétszintes lakások fogyasztásmér it csak azok bejárati szintjén lehet elhelyezni. 8.2

M szaki átadás-átvételi dokumentációk

Szigetelt szabadvezetékes csatlakozóvezeték esetén a kivitelez nek a felülvizsgálat el tt kivitelez i nyilatkozatot és készrejelentést kell becsatolnia.




KISFESZÜLTSÉG

HÁLÓZATOK

Minden olyan földkábeles fogyasztói csatlakozó áramszolgáltatói tulajdonba való átvételét, melyet fogyasztói beruházásban létesítettek, m szaki átadás-átvételnek kell megel znie. Ehhez a fektetést és szerelést végz kivitelez nek átadási dokumentációt kell leadnia az áramszolgáltatónak, melynek elfogadása esetén a m szaki felülvizsgálatot követ en történhet meg a fogyasztó bekapcsolása. Az átadási dokumentációk a következ k: •

A csatlakozó kábel szerelésér l kivitelez i nyilatkozat

•

M szaki átadás-átvételi jegyz könyv, vagy felülvizsgálati lap

•

Szigetelés ellenállás mérési jegyz könyvet

•

Megvalósulási terv (D terv)

•

MSZ 13207:2000 szerinti fektetési rajz és kábelleltár (1 pld. eredeti+1 pld. fénymásolat)

•

Nyíltárkos geodéziai bemérésr l készült rajzok (1 pld. eredeti + 1 pld. fénymásolat). Amennyiben az még nem készült el, a bemérés megrendelés és a beméréssel megbízott szakvállalat vagy magánszemély által kiadott bemérési nyilatkozat, mely tartalmazza, hogy a bemérést elvégezték, annak elkészítése folyamatban van és meg van jelölve a bemérés elkészítésének várható id pontja, mely nem lehet több 30 napnál.




MK 5-21 Csatlakozas (másolat)

Recommend Documents