KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1
A kommunikáció
2
A kommunikáció
2
• KOMMUNIKÁCIÓ minden olyan folyamat, amelyben információ továbbítása történik függetlenül, hogy az információ • milyen jelekben, • a jelek milyen rendszerben, vagy • kódjában fejeződik ki
3
A kommunikáció – a legáltalánosabb megfogalmazás szerint – az információk kezelését, áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat résztvevői saját szándékaiknak megfelelően befolyásolják egymást. 4
A személyes kommunikáció • Emberek közötti társas interakció, melynek fő funkciója az információk, ismeretek és érzések átadása, cseréje valamilyen eszköz illetve jelrendszer segítségével. Interakció: kölcsönös viszony, ráhatás 5
A kommunikáció sikeressége azon múlik, hogy a résztvevők mennyire „értik meg a másikat”, tehát fontos, hogy minél kisebb jelentéstorzuláson menjen keresztül az átadni kívánt információ. A jelentéstorzulást „zaj”-nak hívjuk.
6
A kommunikációs modell virág
kibocsátó kódol
csatorna
befogadó
zaj
dekódol kódol
7
• A KOMMUNIKÁCIÓ „SZEREPLŐI”, ÖSSZETEVŐI • Közlő az üzenet kibocsátója • Befogadó aki a közlést kapja megfejti, dekódolja az üzenetet • Hír, üzenet a közlés tartalma • Adó az üzenetet jellé alakítja elvégzi a kódolást • Csatorna a jel információközlő csatornán jut a befogadóhoz • Vevő végzi a dekódolást • Zaj a jelhez olyan dolgok is hozzáadódnak, amelyeket az információforrásnak nem volt szándékában előállítani 8
A kommunikáció torzulása Hiba – kibocsátónál vagy a befogadónál • szubjektív torzítás: félreérti, nem érti meg, érzelmei elviszik, arra figyel inkább aki érzelmileg közel áll hozzá. • objektív vagy külső tényezők : környezet zaja, nagy távolság, rossz világítás stb. • fizikai torzulás – a jel megváltozik 9
• Nincs közös kód - pl: nyelvismeret, kulturális különbségek • információs veszteség: a folyamat bármely pontján lehetséges • szelektív figyelem: nem érti, nem hallja, csak azt fogadja el ami megerősíti • az üzenet bonyolult vagy homályos 10
A kommunikációs folyamatok típusai a résztvevők száma szerint • Intraperszonális (személyen belül) • Személyek közötti kommunikáció • Tömegkommunikáció
11
• Általában kétirányú, azaz lehetőséget nyújt a kölcsönös visszacsatolásra • Hétköznapi résztvevők és beszédhelyzetek • Az üzenetet nem a nyilvánosságnak szánják, nem is rögzítik
12
Tömegkommunikáció A tömegkommunikációban – a résztvevők nagy száma miatt – egészen más a befogadói szituáció, mint a közvetlen emberi kommunikációban: befogadók földrajzilag szétszórtan • a helyezkedhetnek el kell bizonyos kulturális • számolni különbségekkel • a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségről, csupán egy laza kohézió köti össze a résztvevőket 13
Általában egyirányú – korlátozott visszacsatolás (többnyire telefon, SMS) Szervezett, intézményesült, tömeges formában történik Többnyire hivatásos kommunikátorok irányítják Az üzenet nyilvános és a nagyközönségnek szól 14
A kommunikációs folyamatok típusai az üzenet kódolásának jellege szerint • Verbális kommunikáció • Nonverbális kommunikáció
15
Verbális kommunikáció A verbális kommunikáció alapja a nyelv,
A beszélt nyelv jellegzetességei: • • • •
vokális ( hanszín, hangerő) auditív idő- és térbeli korlátok azonnali visszacsatolás
16
Nonverbális kommunikáció • • • • • • • •
Mimika Tekintet – arckifejezés mozgás gesztusok testtartás Térközszabályozás ( zónák) kulturális szignálok írásjelek 17
Térközszabályozás zónái 1, Intim zóna - 0 – 45 cm 2, Társas zóna - 45 cm – 1 m 3, Hivatalos zóna 1 m – 3 m 4, Csoportos zóna 3 m felett
18
Metakommunikáció A verbális és a nem verbális kommunikációs eszközök összehangoltságát
– a közlő, befogadó valamint az üzenet, közvetítő, csatorna sajátosságainak figyelembevételével alkalmazott kódrendszert –
metakommunikációnak nevezzük. 19
Teljes befogadás
7% szöveg 38% hang 55% nonverbális kom.
20
• A kommunikáció történhet közvetlen vagy közvetett módon a szereplők egyidőben jelen vannak • Közvetlen: a folyamatban • közel helyezkednek el egymáshoz • egymásra érzékszervi ráhatással bírhatnak (hall, lát, tapint, ízlel) • Közvetett: valamilyen közvetítő közeg van a szereplők között, • nagy távolság • időbeli eltolódás • újság • turista jelzés a fán 21
• ÜZLET KOMMUNIKÁCIÓ • Fogalma: az üzleti folyamatokban résztvevők a belső és külső kapcsolatrendszer szereplőinek információközlése, többirányú információcseréje • sajátos eszköz, ill. jelrendszer útján • Érvényesül a K+F munka területén • termelés – szolgáltatás • marketing funkciókban • egyéb gazdasági folyamatokban 22
• Emberek közötti kapcsolat különböző csatornák és technikai eszközök igénybevételével • Új funkció: információgazdálkodás • információs rendszer működtetése és felhasználása • hálózatok • Információcsere emberek között • emberek és gépek között • számítógépek között (pl. logisztikai funkciók) 23
• • • • • • • • • • •
Szervezeten belül két ember között munkacsoporton belül csoport és a kívülállók között csoport és más csoportok között Szervezeten kívüli kapcsolatok a tulajdonosokkal beszállítókkal vevőkkel állami intézményekkel társadalmi kapcsolatok 24
A sikeres vállalati kommunikációs tevékenység feltételei • egyértelműen megfogalmazott vállalati stratégia • a vállalati stratégiához illeszkedő kommunikációs stratégia • a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök célzott és jól összehangolt használata 25
A legfőbb cél a hosszú távú hitelesség: ez úgy érhető el, ha a vállalati kommunikáció egységes, következetes és őszinte.
26
A vállalati kommunikáció legfontosabb célcsoportjai dolgozók média ügyfelek különböző az állampolgárok („a közösségei, szervezetei társadalom”) • tulajdonosok, befektetők • • • •
27
A vállalati kommunikáció legfontosabb szakterületei • • • • •
belső kommunikáció médiakapcsolatok marketingkommunikáció a vállalatok társadalmi felelőssége pénzügyi kommunikáció
28
A vállalati identitás kialakítása
29
Az identitás tartalmi oldalát egyrészt az határozza meg, hogy milyen a márka (a vállalat, a termék/szolgáltatás) „személyisége”, másrészt az, hogy miként viszonyul a környezetéhez. A formai kialakítás szempontjából megkülönböztetünk identitáselemeket és identitáshordozókat.
30
Identitáselemek Vizuális (vagy arculati) elemek: • logó • betűtípus • tipográfia • színek (fő és komplementer színek) • kabalafigura Auditív elemek:
• •
szlogen szignál 31
A vizuális elemek pontos leírását, a formai kialakítás szabályait az arculati kézikönyv tartalmazza.
Nagyon szigorúan meg kell határozni, hogy az egyes elemek milyen módon és arányban kombinálhatók (mekkora teret kell üresen hagyni a logó körül; a márkanév és a logó hogyan szerepelhet együtt; milyen vizuális elem jeleníthető meg a szignál alatt stb.). 32
Identitáshordozók 1. Az identitáselemek hordozói lehetnek önálló funkcióval rendelkező eszközök:
• • • • • • • • •
nyomtatványok borítékok névjegyek dossziék bélyegzőlenyomatok
kiadványok levélpapírok gépjárművek
ruházat 33
Identitáshordozók 2. Vannak olyan eszközök is, amelyek csak identitáscélokat szolgálnak (egyéb funkció nélkül):
• • • • •
molinó zászló paraván matrica kitűző
Természetesen bármi identitáshordozóvá válhat, csak a ajándéktárgyak (pl. kreativitás szabhat határt: kártyanaptár, törülköző, toll, strandlabda, sapka), mobiltelefon csengőhangja stb. 34
