Dr. David Frawley - Jóga és ájurvéda

/)

0

A jóga és az ájurvéda együtt az optimális eplZHg, vitalitás és magasabb tudatosság teljes szeml'1et4t adja. A /6ga és ájurvéda e. kötet feltárja a test, a lélegzet, az érzékek, az elme és a csakrák titkos er6it, és ami még fontosabb: olyan átalakító módszereket tár elénk, amikkel az étrenden, a különféle gyógynövényeken, az ászanákon, a pránajámán és a meditáción keresztül dolgozhatunk rajtuk. Err61a két rendkívüli témáról és kapcsolatukról ez az els6 Nyugaton megjelent, átfogó jellegű könyv. Azzal az er6vel rendelkezik, ami megváltoztathatja azok életét, akik olvassák, és a mindennapokban alkalmazzák.

z n

z ő

n,

á-

sz a n-

Dr. David Frawley

r-

út

í

ét en

ok ük

2008 MARC 20.

2008 MÁJ l 9. 11 AU60 5. yát ndlati

ötába

ja a zé-

ény nzi-

k és ll va

Z009i~~ 1 ~.

Dr. David Frawley

Önmegvalósítás és öngyógyítás

FOREVER KIADÓ

Copyrlg hl: ICI David l'rawlcy, 1999 Minden íog fenntartva. Hungaria n editlon: © Forever Kiadó, 2003 Hungarian l ranslation: @Bondy lslván

cr oszo

e...

,1,1

~

Eredeti lulajdonos: Lotus Brads, Inc. dba Lotus Press, P.O. Box 325, Twin Lakes, WI 53181, U.S.A. A fordítás az alábbi kiadás alapíán készült: Yoga & Ayurveda LOTUS PRESS, U.S.A. (első kiadás. 1999) A kiadó elözetes írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mü, sem annak része semmiféle formában (fotokópia. mikrofilm, elektronikus rögzítés vagy más hordozó) nem sokszorosítható. Borító· és könyvterv, nyomdai előkészítés: © Klél>esz Ferenc/ Firsl·e Kreatív Stúdió

www.first·e.hu Szerkesztö: Bukovils Klára

íl ~ ezdek úgy gondolni David Frawley barátomra, mint nyugati

Kiadja a Forever Kiadó Kft. Felel6s kiadó: Forever Kiadó ügyvezető igazgatója Levelezési cím: 1282 Budapest, Pf. 9. www.foreverkiado.hu E·mail: [email protected] ISBN963 86366 3 7 Nyomtatás:·Healy & Partners Arral>ona Kft. 2003 Felelös vezelö: Havasréli Szabolcs

EetvOS K•roly Megyeí Kön')'Vl6r Veszpr6m

.IJlll~

~testbe költözött hindu tudósra. Ezt jól kifejezi spirituális neve is: Vamadeva Shastri. Szanszkritül sasztrin (alanyesetben: sasztri) egy, a sasztrákban, a tudós tankönyvekben járatos embert jelent. David Frawley egész élete és gondolkodása az indiai kultúra és szellemiség körül forog és valahányszor a jógáról, ájurvédáról, vagy a Védákról kérdezem, tudása (vidzsnána) és bölcsessége (dzsnána) változatlanul frissítő forrásként bugyog elő. Az 1980-as évek eleje óta a nyugati tanulmányozók számára elérhető publikációkon keresztül nyert bepillantást India nagyszerű szellemi és orvosi hagyományaiba. Ez az új könyv kiemeli a jóga és az ájurvéda közötti szoros kapcsolatot. Mindkettő holisztikus tudományág, melyek a szomatikus (testi) és lelki-szellemi egészség fogalmában keresztezik egymást. A jóga az önmagunk túllépésével elérhető szellemi integrációra összpontosít, mely az önmegvalósításban csúcsosodik ki. Az ájurvéda az átfogó egészséggondozáson keresztül a pszichoszomatikus (lelki-testi) integrációra fókuszál, mely az önmagunkon való felülemelkedéshez és az önmegvalósításhoz vezető nyitottságban éri el csúcspontját. A jóga egyik legfontosabb jellemzője az egyensúly, éppen ezért indokolt, hogy ennek az ősi művészetnek és tudománynak a gyakorlói m egfelelő figyelmet szenteljenek a testnek és az elmének. Túlbuzgó jógarajongók a fizikai testtől eltekintve keresik a meditáció és magasabb tudatállapotok művelésének módját, de a test a megvilágosodás elérésének az alapja. Ha nem viseljük gondját a testnek, akkor az előbb-utóbb valószínűleg megadja magát a betegségnek. Ne felejtsük el, hogy mindannyiunknak megvan a maga karmája (leegyszerűsítve értelmezzük így: genetikus program és külső élethelyzetek), amivel megküzdünk! A jógában a betegséget a jógafolyamat sikeres befejezését gátló nkadály nak tekintik. Ha ezt megkérd őjelezzük, akkor próbáljunk fogf1íjósan, vagy gyomru nkba n fájdalmat érezve med itá lni. A koncent-

rációban való megfelelő jártasság esetén ez természetesen megtehető. A testi egyensúlytalanságok könnyen adnak utat a megjelenő elmebeli zavaroknak, és ez fordítva is igaz. Ezért egy erős, egészséges test kifejlesztésének és az elme edzésének kéz a kézben kell haladnia, és mindkét törekvést elvileg az önmegvalósítás iránti vágynak kell sarkallnia. Jelenleg a jóga és az ájurvéda roppant népszerűségnek örvend Nyugaton, azonban mindkét tudományág számottevő torzításnak is ki van téve. David Frawley új könyve nem is jöhetett volna jobbkor. A jóga és ájurvéda közötti kapcsolódási pontok legértékesebb áttekintését kínálja, és megmutatja, hogy a két tudományág mennyire hozzátartoz ik a jelenkori spiritu ális gyakorlathoz. Ez a könyv különösen sok hasznos gyakorlati tanácsot tartalmaz, melyek segítenek majd megérteni az ájurvédikus értelemben vett alkattípusunkat. Ez viszont segíteni fog a meg felelő jógatesttartások vagy meditációs g yakorlatok megválasztásában. A jóga útja belülről fakadóan is kihívást jelent, és bölcs gyakorlói minden olyan információt üdvözölni fognak, melyek számukra a legcsekélyebb módon is a hasznosnak bizonyulhatnak. . Az ájurvéda tipológiai tudása a jóga egyik legjobban őrzött titka. Ha csak kis haladást érünk el a jóga útján, annak talán az az oka, hogy helytelen nyomon járunk. Alkattípusunk megértése nem csak diétánk, vagy egy orvosi kezelés menetének meghatározása miatt fontos, hanem a szellemi gyakorlás elkezdéséhez is. Minden út egyformán jó és használható, de meg kell lennie az adott vágányra illő megfelelő nyomtávnak, hogy simán és biztonságosan, vagy, hogy egyáltalán célhoz érjünk. Ha eljutottunk annak megértéséhez, hogy az élet megvilágosodással, vagy megszabadulással (moksa) véget érő (vagy igazán elkezdődő) zarándoklat, akkor ezt a könyvet nélkülözhetetlen útmutatónak fogjuk találni.

Georg Feuerstein . a Yoga Research Center (Jóga Kutatóközpont) igazgatója a The Shambala Encyclopedia of Yoga, a The Shamballa Guide to Yoga, a Tantra: The Path of Ecstasy stb. művek szerzője

~

1

1

TaJ-Atalom

1

l

5. A jóga ösvényei A rádzsa jóga, a nélkülözhetetlen út A jóga nyolc ága A jóga ösvényei Az ájurvédikus jóga

57 57 58 62 68

MÁSODIK RÉSZ

A jóga és az ájurvéda_energetikája: az önátalakítás titkai

Bevezetés

ELSŐ RÉSZ A jóga és az ájurvéda háttere: a világmindenség és az egyedi emberi lény szerves összetartozásának szemlélete 1. A jóga és az ájurvéda: az önmegvalósítás és az öngyógyítás tudományai A jóga és az ájurvéda A jóga és az ájurvéda Nyugaton 2. A dharma és a tattva: a jóga és ájurvéda egyetemes filozófiája A dharma útja Brahman - a legfőbb valóság Átman - az Egyetemes Valóság Számkhja - a kozmikus tudomány Purusa - a tiszta tudatosság Isten - a kozmikus Úr, Isvara A huszonnégy kozmikus elv (tattva) 3. A három gúna és az elme természete Az őstermészet és a három gúna A gúnák törvényei A három gúna szerinti mentális alkat 4. A dosák tánca: az ájurvédikus alkat és a jóga A három nagy kozmikus erő Aháromdosa A dosák mint alkati tényezők A három gúna és a három dosa

13

17

) 19 19 21 23 23 26 27 28 28 29 30 39 39 40 43 47 47 48 52 54

1 1

6. A lélek testei a) A kauzális test - a lélek mágneses szférája b) A finom- vagy elektromos test c) A fizikai vagy elemi test A lélek három állapota: az ébrenlét, az álom és a mélyalvás 7.Prána, tedzsasz és odzsasz: a jóga alkímia titkai A prána, a tedzsasz és az odzsasz működése A prána, a tedzsasz és az odzsasz építése A prána, a tedzsasz és az odzsasz egyensúlyban· tartása A prána, a tedzsasz, az odzsasz és a betegség 8. Agni jóga: a belső tűz hasznosítása A jóga és az ájurvéda mint tűzszertartások · A hét agni és az öt kosa A kosák öt agnija és a jóga ágai 9. Az öt prána titka Az öt prána Hogyan teremti meg a prána a fizikai testet? A dosák, a tedzsasz és az odzsasz A prána mélyebb szintjei A pránák szellemi aspektusai 10. A kundalini és a csakrák: a finomtest ébredése A hét csakra A kundalini és a csakrák A csakrák kozmikus aspektusai A csakrák, a tapasztalatok és az erők 11. A nádik: az elme és a prána csatornarendszere A csitta nádi: az elme- vagy tudatcsatorna

71

73 74 82 84 85 89 91 95 98 99 103 103

107 108 113

116 120 121 122 123 125 125 129 130 132 137 137

\

A csitta nádi és a többi csatorna A finorntest tizennégy csatornája A tizennégy főbb nádi A nádik elhelyezkedése A tizennégy nádi kezelése

140 141 143 145 146

HARMADIK RÉSZ A jóga és az ájurvéda gyakorlatai: a belső átalakítás techn~ái

12.Az ájurvédikus és jógaétrendek: hasonlóságokés különbségek Nyers és főtt ételek A jóga, a hús és az ahimsza A modern dilemma: a rossz élelem korszaka 13. Szórnakészítés: füvek a jóga gyakorlásához A gyógyfüvek és a szórna A füvek és a prána Füvek a test és a hatha jóga számára Füvek az öt pránához Füvek az elme és a meditáció számára A dosa típusok és a jógagyakorlat Különleges füvek a jógagyakorláshoz Aromás gyógynövények, olajok és füstölők Az olajos masszázs és a jóga A naszja és a neti edény Pancsa karma 14. Ászanák: az egészség és a tudatosság jógapozitúrái Az ászana és a jóga magasabb rendszere Az ászana és az ájurvéda Az ászana célja Az ászana fontossága Az ászana és az alkat Az egyes ászánák leírása 15. A pránajárna módszerei A prána fejlesztésének gyakorlása A pránajáma és az öt prána A pránajáma és a dosák A pránajáma típusai

1~

151 152 155 157 167 168 170 170 171 172 173 174 179 180 180 181 183 183 185 185 188 190 199 213 215 217 21 8 2·19

Az öt pránikus légzés A nádi pránajáma formái A pránajáma hevítő formái A pránajáma hűtő formái Megfontolások a pránajáma gyakorlásához A pránajáma és a dosák A pránajáma és a jóga ösvényei 16. Pratjáhára: a jóga elfelejtett ága Mi a pratjáhára? A pratjáhára és a jóga többi ága A pratjáhára és az ájurvéda A pratjáhára és a betegség 17. Mantra purusa: a hang személye Man~~ruy

221 223 225 226 227 227 228 229 230 236 236 237 239 ~

18. A meditáció és az elme Az elme és a test Az elme és a prána A dosa típusok és az elme szintjei Meditáció az ájurvéda szerint A meditáció háttere A meditáció és az imádság Szarnkalpa: az akaraterő a gyógyításban és az átalakításban A meditáció aspektusai Sajátos meditációs megközelítések A meditáció általános megfontolásai A meditáció ideje Ájurvédikus meditációk Az egyes dosa típusoknak ajánlott meditáció l. FÜGGELÉK: A védikus kapcsolat . 2. FÜGGELÉK: Jegyzetek 3. FÜGGELÉK: Szanszkrit szójegyzék 4. FÜGGELÉK: Szanszkrit kiejtési kulcs

247 247 248 249 250 252 253 254 256 257 258 259 260 261 267 276 279 283

Bibliográfia

284

Bevezetés

~

jóga és az ájurvéda egymással közeli rokonságban levő, védikus hagyományában gyökerező szellemi, vagy szent tudomány. Az ájurvéda a test és az elme védikus gyógyító tudománya. A jóga az önmegvalósítás védikus tudománya, mely a jól működő test és elme függvénye. Mindkét tudományág együtt fejlő dött és mindig is együtt voltak használatosak. Ezért mindazok, akik érdeklődnek az egyik iránt, hasznát láthatják a másik tanulmányozásának is. Nyugaton azonban a legtöbb jógáról szóló könyv keveset foglalkozik az ájurvédával. Habár az összes ájurvédikus könyv beszél a jógáról, mindeddig Nyugaton nem jelent meg a jógáról és ájurvédáról is szóló önálló könyv, épen ezért igény van erre a kiadványra. A jóga és az ájurvéda messze többet jelent, mint pusztán fizikai gyakorlást, vagy testileg gyógyító rendszert, aminek manapság hajlamosak vagyunk tekinteni, bármennyire is fontosak lehetnek ezek az aspektusok egyébként. A klasszikus jóga és az ájurvéda is az egész emberi lényt tekinti, mely nem csak test, hanem elme és lélek is. Mindkettő kezeli összes igényünket, a fizikai egészségtől és jóléttől kezdve egészen a magasabb tudatunk feltárásáig. Ezért én ezt a könyvet arra a tágabb szemléletre orientáltam, melyet „integráns jóga" és „integráns ájurvéda" névvel illethetnénk. Hagyományos neve: pancsa kosa jóga és pancsa kosa ájurvéda, mely az öt burok jógáját és ájurvédáját jelenti, ami a fizikai testre, a pránára, az elmére, az értelemre és a lélekre ugyanúgy vonatkozik, mint a magasabb önvalónkra. A három test (fizikai, asztrál és kauzál), vagy a test, az elme és a lélek jógájaként és ájurvédájaként is említik. ~India

Jóga ós ójurvóda

15

A Jóga és ájurvéda egész természetünkhöz, szellemi és kozmikus lényként is létező, teljes életünkhöz szól. Megvizsgálja az ájurvéda tágabb működését, mely nem csak a fizikai egészséget, hanem a mentális egészséget és a szellemi életre való felkészülést is magában foglalja. Hasonlóképpen betekint a jóga teljes területére, a rádzsa jóga tudományára és annak nyolc ágára, az ászanától a meditációig. Ez a könyv az ászana témáját egy fő fejezetben vizsgálja, egy későbbi, az ájurvédáról és az ászanáról szóló külön könyvben tervezem a téma mélyrehatóbb tanulmányozását. Ezt a könyvet azoknak szánom, akik a tudás mélyebb szintjét kívánják feltárni a hasonló témákról általában elérhető, bevezető jellegű könyvekben írtaknál. A könyv sok részletet tárgyal a finom- és kauzáltestről és energetikájukról, sok olyan információt is beleértve, melyek korábban nem jelentek meg nyomtatásban ezen a nyelven. Olyan témákat tartalmaz, mint a hét agni, a prána, tedzsasz és odzsasz három létfontosságú lényege; a nádik és a csakrák ugyanúgy szerepelnek benne, mint az ezeket az energiákat feltáró gyakorlati módszerek. Nagy hangsúlyt helyez az öt pránára, mert a prána (az életerő) a fő kapocs a jóga és az ájurvéda között. Ezt a könyvet az azonos témájú utolsó könyvem - az Ayurveda and the Mind (Az ájurvéda és az elme), mely az ájurvédában és a jógában az elme pszichológiai oldalaival és szemléletével foglalkozik- kiegészítésének terveztem. Az Ayurveda and the Mind fontos információkat tartalmaz a mantráról és a jógagyakorlatokról, ezeket azonban itt nem ismételtem meg, és mindazok számára hasznos lehet, akik ezen a területen még több információhoz szeretnének jutni. A Jóga és ájurvéda csatlakozik a Tantric Yoga and the Wisdom Goddesses: Spiritual Secrets of Ayurveda (Tantrikus jóga és a bölcsesség istennői: az ájurvéda spirituális titkai) című műhöz is, mely további információkat tartalmaz a finomtestről és az istenségimádatról. Az ájurvédáról szóló egyéb könyveim: Ayurvedic Healing (Ájurvédikus gyógyítás) és a Yoga ofHerbs (Gyógyfüvek jógája, dr. Vasant Lad együttműködésével) többet foglalkoznak az ájurvéda külső és fizikai aspektusaival, de helyenként ugyanúgy hivatkoznak a jógára is. A Jóga és ájurvéda három részből áll: 1. Az első rész adja az ájurvéda és a jóga hátterét a vonatkozó kozmológiai elvekkel és világszemlélettel együtt, beleértve a dosák és gúnák értelmezését. 2. A második rész a két rendszer energetikáját vizsgálja meg, hangsúlyozva a finomtestet és a pránát, beleértve a kundalinit, a csakrákat és nádikat. 3. A harmadik a rész a két rendszer közös gyakorlatait mutatja be: a diétától és gyógyfüvektől az ászanáig, a pránajámáig, a montróig

és a meditációig, melyek az előző részekben adott információk alkalmazását teszik lehetővé. Az előző könyveimhez hasonlóan ez a kötet is nagyban Ganapati Muni kiadatlan írásaiból származik, aki Ramana Maharshi fő követője, és hasonlóan hozzá, nagy jógi és ájurvédikus tanító. Ezek a munkák (melyek Ganapati tanítványa, K. Natesan által jutottak el hozzám) felbecsülhetetlennek bizonyultak a Védák jógával kapcsolatos titkainak feltárásában. A könyv nagyban épül Swami Yogeshwarananda munkáira is. Számos fejezet származik az eredetileg a Yoga International című kiváló jógamagazinban kiadott cikkekből, beleértve a pratjáháráról, pránáról, tedzsaszról, odzsaszról és a csakrákról szólókat. Számos embernek szeretnék köszönetet mondani, akik segítettek nekem a könyv megírásánál. Sandra Kozak jelentős szerepet vállalt az ászanáról szóló fejezetben, és tovább dolgozik velem az ászana gyakorlat ájurvédikus értelmezésének kifejlesztésén, melyet egy további kötetben remélünk megjelentetni. Nicholai Bachmann készítette az ábrákat és a függelékben található szanszkrit kiejtési útmutatót. Gary Kraftsow és Marga Gal hasznos javaslatokkal szolgált az ászana és pránajáma vonatkozásában, akárcsak Amadea Morningstar a diétára vonatkozóan. Rudolph Ballantine számos hasznos tanácsot adott a könyv stílusát illetően. Lenny Blank magyarázatai és javaslatai is hasznosak voltak. A könyvet legfőbb ájurvéda- és dharma-tanáromnak ajánlom, aki dr. B. L. Vashta of Mumbai and Pune, India (1919-1997), a nagy ájurvédikus orvos, ájurvédikus termékek kialakítója, író és újságíró, a ki több mint tíz évig vezette munkámat és tanulmányaimat.

14

1998. október

dr. David Frawley (Vamadeva Shastri) Santa Fe, Új-Mexico

,,......,,.....,.....,.,,...,., --~--=-=-:----=----

-~~~~-----=-----.----------- ~---~....,,-,--~--~----~

)

_,

ELSŐ RÉSZ

A

jóga és az

áj~~véda hát+e~e

a vi lá9mindel'\sé9 és az eg}:'edi e mbe,...i lél'\)::' szet'ves összetat'tozásának szemlé le te

~

)

__,

1

3ó9a és ájut'véda: az önmegvalósítás és az öngyógyítás tudományai

f\z élet (áj1-1) a test, az érzékek, az elme és a r e il'\kamálódó lé le k kombil'lációja (szamijó9a). A z áj1-1rvéda az é let legszentebb t1Adomál'\):'C11 a z emberekl'\ek ebbel'\ a világba"' és ezel'\ a világon t~I is hasznára válik. CSARAKA SZAMITA, SZÚTRASZTÁNA, 1.

42-43.

A jóga és az áji,o.,...védo. ~

jóga az emberiség által valaha is felfedezett legrendkívülibb ~zellemi tudományok egyike. Olyan, mint egy sok-sok csiszolattal rendel kező nagy méretű drágakő, melynek fénye életünk egészét tökéletesen megvilágítja. Ötezer évvel visszamenve ez egyike annak a néhány szellemi hagyománynak, melyek töretlen fejlődés sel fennmaradtak az emberiség történelmén át. Az emberi lény és n természet világának minden aspektusát összefogva feltárhatja az összes olyan magasabb erőt, melyek belsőleg és külsőleg is elérhetőek st.ámunkra. A jógamódszerek létünk teljes területét lefedik: a fizikai, érzékliZCrvi, érzelmi, elmebeli és szellemitől egészen a legmagasabb önmcgvalósításig. Az emberiség magasabb fejlődésének minden mód/'1:1,crét magában foglalja: a fizikai testtartásokat, az etikai fegyelmet, o légz.éskontrollt, az érzékelési módszereket, a megerősítéseket és az •lképzeléseket (vizualizációkat), az imádságot és a mantrát, valamint t1z összetett meditációs tanokat. A jóga érti a természetet és a fizik ai, a finom és az alaktalan mindenség közötti kapcsolatokat az időn- téren t.úli határtalan végtelennel. Megmutatja nekünk, hogy ezek minden l!Myes emberi egyénen belül is léteznek. A jóga a Himalája-beli bölcsek tanításainak a gyümölcse, egészen nddig az időkig hatol, amit a jógik e világkorszak vagy civilizációs

20

)

Jóga ós ájurvódo

ciklus több tízezer évvel ezelőtti kezdetének tekintenek. Azt mondják, hogy korábbi, szellemileg fejlett tanítások hagyományainak folytatói, mely tanításokat a jelenkori civilizációk már elfeledtek. A jóga a korszakokon át valaha is létezett számtalan bölcs tudásának a párlata, az emberiség szellemi késztetésének az egyes korok és egyes személyek elvárásaihoz alkalmazkodott öröksége. Olyan, mint egy széles és fényűző indiai fügefa, mely erőt és táplálékot adva a mi magasabb lehetőségeink felé terjed. A jógához hasonlóan, mellyel mintegy együtt fejlődött, az ájurvéda sok rétegű, hosszú-hosszú történettel bír, sok változatossággal és folytonos alakulással, ezért bármely ember számára minden időben fontossá válhat. Az ájurvéda a világ egyik legfigyelemreméltóbb holisztikus gyógyító rendszere. Lefedi az egészség valamenynyi aspektusát - fizikailag, érzelmileg, mentálisan és szellemileg egyaránt. Számtalan gyógyítási módszert foglal magába: a diétától kezdve, a gyógyfüveken, a gyakorlatok és az életstílus szigorú rendjén át egészen a jógagyakorlatokig és a meditációig. Az egyéni alkat egyedi felfogásával az ájurvéda olyan felismerésről gondoskodik, hogy az egyes személyek és az egyes kultúrák a természet világával és a magasabb énünkkel is harmóniában levő életmódot hozhassanak létre. A természeti törvények alapos ismeretével minden teremtmény számára optimális egészséget és fejlődést kínál. A már világszerte jelenlévő jóga nyomdokába lépve az ájurvéda az elme és a test orvoslásának egyik legfontosabb globális rendszereként bukkan elő. Megmutatja, hogy hogyan értsük meg a természet, az élet nyelvét úgy, hogy nem csak a magunk, hanem minden teremtmény számára hasznot hozóan fejlődve, harmóniában élhessünk a nagyobb mindenséggel. Az ájurvéda nem csak az egyén gyógyításának titkait tartalmazza, hanem a társadalom, valamennyi teremtmény, és magának a bolygó felemelésének a titkait is. A jóga és az ájurvéda testvértudományok, melyek együtt fejlődtek és a történelem folyamán sokszorosan hatottak egymásra. A védikus tudás nagy rendszerének lényeges ré~~ei, mely rendszer azt állítja, hogy az egész világmindenség Egy Onvaló, és a kozmikus tudás kulcsa saját tulajdon szívünkben és elménkben található. Védikus tudományágakként a jóga és az ájurvéda együttműködnek, hogy nagy hasznukat minden szinten fokozzák. Egy még szélesebb megközelítésért összeilleszthetők az asztrológia, az építészet, a zene és a nyelvek kapcsolódó védikus és jógatudományával.1 A jóga azonban mindenekelőtt az önmegvalósítás tudománya. Főleg a meditáción keresztül végzett szellemi gyakorlatto l fog lnlko-

2'1

zik, hogy a világ szomorúságán és nem-ismerésén túlvigyen minket. Megtanítja, hogyan jussunk el a külső, testileg és az egóhoz kötött azonosságunktól a halhatatlan Énünkig, mely a szívünkben lakik. A jóga gondoskodik a kulcsról minden szellemi fejlődéshez, mely védikus értelemben a mi valódi természetünk időn, téren, halálon és szenvedésen túli, gyarapodó tudása. Az ájurvéda elsődlegesen a test és elme betegségeinek enyhítését célzó öngyógyítás tudománya. Ez nem jelenti azt, hogy az ájurvéda pusztán a terapeuta, vagy orvos segítségét nem igénylő személyes gyógyítás egy módszere. Valójában az ájurvéda azt tanítja, hogy az orvosi gyakorlatot folytatók nélkülözhetetlenek abban, hogy a betegségek összetettségével és az egészség kívánalmainak változatosságával foglalkozzanak. Az ájurvéda mint öngyógyítás azt jelenti, hogy végső céljaként - mely a szellemi gyógyítás - elsősorban az egészség visszaállításával, belső énünkkel törődik. Az ájurvéda mind a testi, mind a mentális betegségek enyhítésével foglalkozik, és előmozdítja a fizikai és a pszichológiai egészséget. A klasszikus ájurvéda végső célja mégis - a klasszikus jógához hasonlóa n - az önmegvalósítás, az öngyógyítás legmagasabb formája. Az ójurvéda megmutatja, hogyan érhetünk el optimális egészséget, de nem csupán a külsődleges élvezet miatt, hanem azért, hogy egészséges alapról és elegendő energiáról gondoskodva tovább haladhassunk u jóga útján. A jóga és az ájurvéda közötti kapocs a prána vagy életenergia. A Jóga a prána nagyobb fejlődési átalakulásokat kereső értelme, míg az óJurvéda annak gyógyító ereje, mely a már kifejlődött életrendszerek megerősítését, megszilárdítását keresi. A jóga és az ájurvéda együtt c.•gy teljes tudományágat adnak, mégpedig olyat, mely létünket lényünk fizikai szintjéről legmélyebb szellemi szintjeire alakíthatja, l'cnd kívüli életerővel és minden szintű alkotóképességgel társítva.

A jóga manapság megszokott kifejezés Nyugaton, ahol szinte minvárosban, vagy a szomszédságában találhatók jógatanfolyamok. A legtöbb ember a fizikai testtartásokkal, vagy ászanákkal azonosítja n jógát, melyek a rendszer legnyilvánvalóbb megnyilvánulását adják. Mlg a jóga-ászanák mintegy alkalmas bejáratot képezhetnek a jóga huta lm as szentélyébe, korántsem olkotják azonban az egész stru ktút k•n

22

Jóga óo ájurvóda

rát, vagy annak központi istenségét. Akik a jógát tanulmányozzák, a legtöbben kapcsolatba kerülnek az olyan szélesebb és szellemibb gyakorlataival is, mint a mantra és a meditáció. Napjainkban az ájurvéda mint a természetes orvoslás egy különleges rendszere vált ismertté Nyugaton. A különböző országokban, a legtöbb városban találhatók ájurvédikus központok. A legtöbb gyógyárút tartó boltban ájurvédikus gyógyfüvek is vannak. Számos népszerű könyv és magazin közölte már az ájurvédikus alkattípusok gondolatát. Az ájurvédikus gyógyítás diétán és füveken keresztüli fizikai oldala azonban csak része a rendszernek. Belső aspektusa - a finomtest és az elme gyógyítása (mely magába foglalja a jógagyakorlatokat és a meditációt is) - adja a rendszer másik és talán fontosabb felét. Számos jógaközpont kínál ájurvédikus terápiát, és a két tudományt általában együtt tanulmányozzák. Azok azonban, akik a fizikai modellből nyertek bevezetést a jógába, nincsenek teljesen tudatában annak, hogy mennyire fontos a jóga ájurvédikus kapcsolata. Közéjük tartozhatnak az olyan jógaoktatók és jógaterapeuták, akiknek maguknak sincs ájurvédikus képzésük. Indiában a jóga hagyományosan az élet szellemi oldalával foglalkozott, amit az önmegvalósítás útjaként mutattunk be. Másrészt az ájurvéda fizikai és mentális betegségekkel ugyanúgy foglalkozott, mint az életstílus szigorú rendjének előírásával. A jógát terápiaként, vagy gyakorlatként hagyományosan ájurvédikus összefüggésben írták elő. A klasszikus jógaterápia elméletben és alkalmazásában is ájurvédikus volt. Ezt a tényt fel kell ismerniük, és szem előtt kell tartaniuk mindazoknak, akik a jógát manapság gyógyító célra használják. Nem hagyhatják figyelmen kívül a jógaterápiához adódó ájurvédikus felismerések lehetséges hasznát. Meg kell tanulniuk megérteni a jógagyakorlatok ájurvédikus hatásait, és nem próbálhatják pusztán a modern orvoslás és a modem pszichológia kifejezéseivel definiálni a jógagyógyítást. A jóga és az ájurvéda összevont-·tanulmányozása mindegyik tudományágra nézve nagy jelentőségű, és segít nekünk megérteni az élet egészét, amit mindkét tudomány ilyen alapvető módon kezel. A test, a szellem és a lélek egységének visszaállítása az, amit mindannyian, egyénileg és közösen is keresünk.

l

2

Dharma és tattva: a jóga és az ájurvéda egyetemes filozófiája

~ ~ Szent szedadá ssa l ma9asztald a Tt.izet, a látnokot, a Dha..-ma i9azsá9át. A halhatat.~an Ttíz a z Jsteneket szol9álja, í9)! az 0..-ök Dharmák nem sét
A dhal"'ma ~+ja

___11

z indi?i szubkontinens összes szellemi és gyógyít6 ha~gyomanya a dharma, vagy a természet törvénye fogalmán alapul. A dharma szanszkrit szó, a világmindenséget irányító igazság törvényeire vonatkozik. A dharma a dolgokat fenntartó, alapvető elv, és szó szerint: támasz. A dharmák azok az alapul szolgáló elvek, melyek mindent összhangban tartanak, és fenntartják a dolgok magasabb fejl (~d ésé t. Az ilyen dharmikus elveknek - a fizikai törvényekhez hasonlóo n - minden lény számára azonosaknak kell lenniük. A dharma ázt nz egyetemes törvényalapot mutatja, amelyre minden cselekedetünket nl opoznunk kell, hogy azok a mindenség támogatását elnyerjék. , A hinduizmus önmaga elnevezésében a Szanatana Dharma (vagy <>rilk Dharma) fogalmat használja, a természet törvényének hagyo111önyára utalva, melyet nem korlátoz sem idő, sem tér, sem ember. A buddhizmus önmaga elnevezésében ugyanezt a Buddha Dharma foga lommal azonosítja, mely a megvilágosodás természetes útja. /\.jóga is lehet dharmikus szellemi gyakorlat, azaz jóga dharma. A j1'1g.1 o szellemi-lelki élet dharmikus megközelítése, mely az önmegvu lósítás útja. Arra utasít bennünket, hogy magasabb dharmánkat l\Hvcssük, hogy feladjuk a külső keresést, és igazi természetünk meglrun ·résére törekedjünk. A jóga valamennyi módszertana természetét llk·töcn dharmiku s, a természet törvényének és a természetben levő

)

24

Jóga óo öjurvóda

szellemi erőknek hasznosításában segít bennünket, hogy tudatunkat a tudatlanságból a megvilágosodásba emeljük. Az ájurvéda dharmikus orvoslásnak nevezhető. Az ájurvéda az egészség és a mindennapi élet dharmikus megközelítését képviseli: a természet törvényén nyugvó természetes gyógyítás, a tudat törvényeit követő tudatos gyógyítás. Az ájurvéda az egészség dharmikus elveken alapuló tudománya, mely egyaránt a dharma fenntartását keresi a kezelésben és a követendő életstílus szigorú rendjében. Dharmikusan élni az egészséget és boldogságot ad, a jótékonyság kozmikus erőivel hoz kapcsolatba bennünket. Adharmikusan élni, azaz a dharma ellenében élni: fájdalmat és diszharmóniát hoz mindenben. A dharmikus élet minden ájurvédikus kezelés és életrend alapja. A legtöbb pszichológiai probléma és érzelmi rendellenesség az adharmikus életben, a mindenséggel való harmónián kívüli életben gyökerezik, akárcsak a legtöbb fizikai betegség. · A legfontosabb dharrnikus törvény a karma törvénye: ahogy cselekszünk, úgy kell megtapasztalnunk tetteink gyümölcsét, nem csak a jelenlegi, hanem a jövőbeli életeinkben is. A világmindenségben van egy abszolút igazság, de ez inkarnációk során át jut érvényre, és nem látható az emberi dolgok pillanatnyi, futólagos szemléletében. Ez nem a külső jutalmazások és büntetések egyszerű igazsága, hanem a tudatosság egyfajta fejlődése. A dharmikus tett belső békét és boldogságot eredményez, és szellemi gyakorlatok művelésé t teszi lehetővé. Az adharmikus tevékenység ellenben szűkíti a tudatunkat, az elme sötétségébe és zűrzavarába juttat bennünket, bár ideiglenes külső hasznot adhat. . A legfontosabb etikai dharma - a néha legfőbb dharmának nevezett ahimsza, gyakori fordítása szerint: „az erőszak kerülése". Még pontosabb jelentése: „az ártalom kerülése", az elmének egy olyan magatartása, mely egyetlen teremtményt sem kíván megsebezni, nem csupán az emberi lényeket, de a növényeket, az állatokat, a természet egész rendjét sem. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, az ahimszának nem csak a cselekvésre, de a beszédre és a gondolkozásra is ki kell terjednie. A jóga gyakorlatában és a mentális béke alapjához a legfontosabb az ahimsza betartása, ami nem teszi lehetővé, hogy másokat bántó gondolatokat tápláljunk. Hogyan is kezdhetnénk őszintén a spirituális gyakorlatokba, ha olyan cselekedetekbe fogunk, amelyek erősza kosak, ártalmasak, megtévesztőek vagy manipulatívak? Az ahimsza az egészség és minden valódi gyógyítás ájurvédikus megközelítésének alapja. Az egészség és a jólét az elme és az életstílus azon óllopotóból ered, mely nem vetít ártalmat a többi teremtményre.

j

25

Az ahimsza áll a vegetárius diéta ájurvédikus ajánlása mögött is, de kiterjed az összes ájurvédikus gyógyító előírásra. Az élelem nem alapulhat kegyetlenségen. Végül is az élelem a test táplálékkal való ellátásának eszköze. Miféle táplálék származhat az olyan élelemből, mely nem a szeretet, hanem a kihasználás energiáját tükrözi? É1ethivatásunknak is egyfajta szeretetenergiát kellene követnie, és nem szabadna ártalmasnak lennie más teremtményekre. Sajnálatos módon a modem kultúra a versengésre és a pazarló fogyasztásra épült, melyben nem csak más teremtményekre, de magára a bolygóra nézve is sok az ártalom. A gyógyszereknek nem szabadna kegyetlenségen alapulniuk. A modern gyógyászat abban a hiedelemben él, hogy az állatkísérletekkel más teremtményeknek okozott ártalommal az emberek gyógyítását érheti el. Az ájurvéda azt állítja, hogy ez téves logika. Nem enyhítjük egy teremtmény szenvedéseit azáltal, hogy más teremtménynek szenvedést okozva még gyámoltalanabbá tesszük azt. A szenvedés csak szenvedést nemz. A más teremtményekkel való törődéssel viszont saját tulajdon egészségünk látja hasznát, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az üsszes teremtmény magasabb érdekeit saját tulajdon fajunk érdekei fölé helyezzük. Nem győzedelmeskedhetünk az életben vagy a bölcsességben nnnak a világnak a kárára, amelyben élünk. Az ahimsza a mentális egészség fő elve, mert az elmében virágzó negatív érzelmek alapját távolítja el. A társadalmi egési:ség fő elve is, hiszen kivágja a társadalmi konfliktusok gyökerét, mely a gyűlöletből, o haragból és a neheztelésből eredő erőszak. Az ahimsza azonban nem egyszerűen passzivitás, vagy beletörődés. Néha erős, vagy határozott módon kell cselekednünk, hogy megakadályozzuk az ártalom megtörténtét, mint ahogy azt az igazi harcos és a dharma védője teszi. /\ mások védelme az ahimsza egy másik oldala, amit nem gyakran (• rl·enek megfelelően. Ez a ksátrija dharma alapja, mely a harcos, vagy 11 hösies szellem védikus útja. E bből az okból az ájurvéda elfogadja az olyan erős terápiákat lr1, mint a radikális méregtelenítő intézkedések (pancsa karma), hogy kiküszöbölje a betegségokozó tényezőket, vagy egy ember életének Vl\ ld mében végzett sebészeti beavatkozás. A jóga és az ájurvéda is azt tanítja, hogy naponta egyetemes 11111\kat kellene imádkoznunk, vagy kántá lnunk a nyugalomért, hogy t\l l~ ljük az erőszak elkerülésének oz erejét és gyógyító energiáját:

-

26

Jóga és ájurvéda

Minden lény boldogságra lelhet. Mind mentes lehet a betegségtől. Mind láthatja, mi a kedvező. Senkinek sem kell szenvednie. OM, béke, béke, béke. Az ájurvéda osztja a jóga dharmikus elveit, melyek a járnák és a nijámák, a helyes élet fontos elvei, melyeket a jóga ösvényeiről szóló részben tárgyalunk. Az egyetemes dharmákon túl minden egyénnek saját, személyes dharmája is van, a szvadharma, saját tulajdon egyedi természetünk törvénye, mely megmutatja sajátos szerepünket és célunkat az életben. A jóga megkívánja, hogy a megfelelő dharmikus szellemi utat megtaláljuk, és megértsük helyünket a tudatosság egyetemes felfedésében. Az ájurvéda azt állítja, hogy az egészség egyéni dharmánk felfedezésének és a vele összhangban élésnek a függvénye. Ebben a tekintetben az egyik ember számára ajánlott dharmikus diéta, orvosság, életkörülmények és szellemi gyakorlatok nem biztos, hogy egy másik számára is alkalmasak. A szvadharma elvén alapul az ájurvédának az egyes alkattípusokra és az egyéni·életstílus-előírásokra, valamint a jóga egyéni, vagy személyre szabott gyakorlatokra fektetett hangsúlya. Ezen a dharinikus alapon vizsgáljuk a két nagy rendszer mögött húzódó szellemi, filozófiai és kozmológiai hátteret.

Minden dharma végül is a Legfőbb Dharmában válik eggyé, mely minden létezés egysége. Van egy abszolút igazság az egyetemes mögött, egy örök, végtelen és állandó Valóság, melynek neve: Brahman. Brahman jelenti a Hatalmasat, vagy minden hordozóját és minden dharmikus elv alapját. Brahmanra vezethető vissza a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan létezés lényege, mely utóbbi nem anyagi, hanem szellemi. Mindannyian a Brahmanból eredünk, benne tartózkodunk, és oda kell végül visszatérnünk. Az összes végtelen és számtalan mindenség e végtelen Lény tengerének a hullámai.

-

_../

'i

27

Brahman: Lény-Tudat-Boldogság (Szakkhidánanda). A lénynek tudatosnak kell lennie, mert tudattalanul puszta dolog lenne csupán, behatárolt, vagy korlátozott tárgy. Nem lehetne független léte, és így nem lenne valódi lény. A tudatosságnak boldognak kell lennie, másképp nem kívánna létezni. A tudat nyomorúságos állapota természetes módon véget vetne magának az idők folyamán. Ezért ez a három téhyező voltaképpen egy. Brahmant, vagy az Abszolút Igazságot csak vele eggyé válva ismerhetjük meg, ami a Lény szent alapjával való eggyé válást jelenti - túl a külső világbeli nevek és formák változatosságán. Mindannyian rendelkezünk ennek a legfőbb valóságnak egyfajta intuitív érzékelésével, és természetesen keresni kezdjük, ha egyszer visszahúzódunk az egoizmusból. Sok nagy bölcs és jógi ráébredt már erre, és vált hal-: hatatlanná.

Ahogy Brahman áthat minden dolgot, saját tulajdon valódi lényi.i n kként bennünk is létezik. A teremtmények eredeti állapotaként . ez saját eredeti természetünk. A tiszta létezés tiszta tudat is. Ez az Átmán, vagy magasabb Én, mely minden lény szívében lakik. Brahman és Átmán, az Abszolút és az Önvaló nem kettő; ugyanannak a valóságnak- mely az egész mindenségben és minden egyes egyénben ott van - kétféle szemlélete. A végtelen Brahman úgy ismeri mngát, mint „vagyok: aki vagyok". Ahhoz, hogy valaki igazán ismerje magát, ahhoz az abszolút lgnzságot, Brahmant kell ismernie. A valódi önvaló azonban nem egy i;zcmélyes vagy mentális alakzat, nem csak valamilyen teremtmény vogy entitás. A tudatosságnak az a lénye, mely túlemelkedik az időn, o téren és az egyénen. Valódi önvalónk elérése egyszerű, de nem könnyű. Megkívánja, hogy szívünkben béke legyen, és befogadókészek legyünk belső fényére. Ez a meditáció alapja. Ebben a kutatásban fontos, hogy egészm~gcs, tiszta és energetizált legyen a test, a prána és az elme. A jóga meg mutatja, hogy hogyan tudjuk felfogni az önvalót. Az ájurvéda 1wdig azt taní.tja meg, hogyan élhetünk oly módon, hogy fi zikai és 1ncntril is tetteink ne térjenek cl tő l e.

28

../


A jóga és az ájurvéda egy sajátos filozófiai és kozmológiai háttérhez viszonyítva keletkezett. A klasszikus jóga, a Patandzsáli jógaszútráiban tanított nyolc rétű ösvény (as tanga jóga) és a Csaraka és Szusruta tanította klasszikus ájurvéda a védikus filozófia azon számkhja iskoláján alapult, melyet eredetileg a bölcs Kapila oktatott, aki a nagy ókor egyik neves alakja. A számkhja maga a védikus és upanisád-gondolkodás legfőbb felismeréseit vetíti ki, és bizonyos fokig minden védikus és védantikus rendszerben megtalálható, különösen a kozmológiájukban. A számkhja a jóga és az ájurvéda mögötti eredeti szellemi tudomány. A jóga a számkhja nagy igazságainak megértésére tervezett technológia, és gyakran a számkhja-jóga nevű egyedülálló rendszerként beszélnek róla. A klasszikus jóga a számkhja kozmológiát és terminológiát alkalmazza, és általában a számkhjával együtt tanulmányozták.2 Az ájurvéda maga a világszemléletében a számkhja kozmológián alapul, ugyanúgy, ahogy a jóga gyakorlatokat használ a kezelési módszerei között. A szárnkhja huszonnégy elsődleges kozmikus elvet (tattva) tekint alapul, ált.a luk a mindenségben zajló összes folyamatot magyarázza, míg a huszonötödik az összes megnyilvánulás mögötti tiszta tudatosság.

n mögötte l evő, tiszta tudatosságot tük röző organikus törvénynek a mintáját követi. Ez a Magasabb Én azonban különbözik az egótól (kis én, önös én), vagy az „én a test vagyok" elképzeléstől, melynek neve a számkhjában nhamkára, vagy az én-folyamat. A purusa nem ~gy megtestesült én, hanem a minden tárgyilagosságon túli tiszta En-természet. Nem a teremtés része, és nem áll az anyag semmilyen formájából (durva, finom, vagy oksági). Nem test és nem elme, melyek az anyag öszszekapcsolt részei, hanem a tudat alapja, melyen keresztül a test és az elme működik, de amelyet nem korlátoznak. A purusa minden rnegnyilvánulás altalaja, vagy tudatos alapja, mely önnön visszavert fényében ragyog. Az elmén át tükröződő fénye teszi lehetővé, hogy az észlelés megtörténjen. Míg a purusát jelképesen hímneműnek tekintik, emlékeznünk kell arra, hogy tartalmazza a saját tulajdon Sakti-ját, vagy a női oldala kénti látás erejét. Tudatos alanyként nem tekinthetjük a purusát sem leges neműnek, bár nem korlátozza a nem, vagy más külső meg. különböztetés, hiszen minden formán túli. A jóga célja megegyezik a számkhja céljával, ami a purusa tudalosságához való visszatérés. Az ájurvéda célja az, hogy összekapcsolja testünket és elménket o purusával, ami a boldogság és a jólét igazi forrása. A végső gyógyító e rő és az eredeti prána a purusából jön.3

Jsten - a kozmikVls

A tudatosság a mindenség mögötti végső elv, amely mindenség - a csodálatos rendjével - egy legfőbb értelem működését tükrözi. A tiszta tudatosság a forrása az én alanyiságának és minden érzékének, amin keresztül élőnek érezzük magunkat, és független cselekvésre vagyunk képesek. Mindannyian tudatos egyéneknek és nem puszta tárgyaknak, vagy eszközöknek érezzük magunk~t. Ez a mi kapcsolatunk a bennünk levő Purusával, melynek neve Atmán, vagy Magasabb Én is lehet. A külső világ létezése gondoskodik tapasztalatról a purusa számára. A világ ugyanúgy, mint a tárgyak (mint egy edény) megfi gyelhető jelenség, mely nem létezhet a saját, hanem csakis az észlelője kedvéért. A világ értelmen alapul; az elmén keresztül működik, és ennek

29

Úr1

Jsvara

Isten - a kozmikus Úr és Teremtő - szanszkritül: Isvara. Isvara a vlli~got teremtő, fenntartó és elpusztító erő, mely Brahma, Visnu és Siva hó rmas formáján át - és ezek Szaraszvati, Laksmi és Káli alkotta női t•rfün keresztül - nyilvánul meg. Isvara a világ vezetésén munkálko<1i k, felügyeli a karma tqrvényének működését, és minden lelket segít 11 tudntlanságból a megvilágosodáshoz vezető fejlődésében. Míg Isvara fogalma hasonló a nyugati kultúra isten fogalmához, meg kell jegyezni, hogy lsvara számos istenen és istennőn keresztül 1m1 nkálkodik, ahogy az Egy Teremtőnek sok különféle és sajátos alakja van . Isvarának sok különböző neve, funkciója és megközelítési vonala v1111. Isvarát női értelemben lsvari-ként, Isteni Anyaként imádhatják, mely sok jóga-úton, különösen a tantrikus természetűeken előnyben n\Hzesftcndő forma.

30

Jóga és ájurvóda

31

Isvarát nem sorolják fel külön a klasszikus számkhja huszonnégy elve között. Az ájurvéda által elfogadott jógarendszer azonban további kozmikus elvként mutatja be lsvarát, tökéletes értelemmel rendelkező különleges purusaként.4 Isvara minden lélek eredeti tanítója vagy guruja és a Védák szellemi tanításainak a forrása. 5 Az ájurvéda teremtőként és vezetőként ismeri el Istent, akitől mindannyian gyógyítást és útmutatást várnánk. Az isteni kegyelem keresése az ájurvédikus gyakorlat szerves része. Az ájurvédikus orvosnak az isteni akarat elősegítésére és a szolgálatában való munkálkodásra kellene törekednie.

ró! néha, mint Para Prakriti-ről, vagy a Legfőbb Természetről beszélnek, mely a mi változó megnyilvánulásunkon túli állandó természet. Prakriti jelenti „a tett első erejét", és tulajdonságai irányítják az egész kozmikus mozgást. Gondoskodik a nyersanyagról, melyből a ki.ilönböző világok és testeink is épültek. Hordozza a karmákat és a szamszkárákat (tendenciákat), melyeken keresztül létbe kerülnek az é lő teremtmények, és formálja elméik altalaját. Ezért a prakriti neve a „nem megnyilvánuló", vagy avjakta is. Szunnyadó formában tartalmaz mindent, ami megnyilvánulhat. A prakriti szintjén minden lény és minden világ tiszta lehetőségként érzékelhető. Mint a lényegéből született világról, annak mintegy anyjaként - prakritiről is gyakran beszélnek női értelemben. Prakriti és megnyilvánulása azért létezik, hogy tapasztalattal lássa el a purusát, így ő (a 1mrusa) uralmat nyerhet maga felett, és valódi természetének megérLéséhez juthat el. 6 (prakriti) olyan, mint egy gyermekéről önzetlenül gondoskodó és azt fejlődése érdekében kihívásokkal ellátó anya. Az ájurvéda prakritit megtestesülésünk alapjaként és minden sz intű megélésként ismeri el. Mindegyikünknek van egy egyedi, fizikai prnkritije, vagy természete, mely testi állapotunkat tartalmazza és van t.•gy mentális prakritije, amely viszont elménk és szívünk állapota. Prakriti a három legfőbb minőségből áll (szattva, radzsasz és /11111nsz}, melyek a fény, energia és anyag minőségei, amiken keresztül prokriti értelmet, életet és az anyagi formák létrehozásának erejét tnrlalmazza. Prakriti eme három tulajdonsága az összes többi tattva hl\llcre. Minden jóga- és ájurvédikus gondolkodásban nagyon fonto1m k, ezért a következő fejezetben külön megvizsgáljuk a tattvákat.

A h1'\szovrné9y kozmik1'\s elv (tattva)

Ez a huszonnégy elv a felelős minden szinten a világmindenség szerkezetéért. Létünk három testének, öt kosá-jának és hét csakrájának az alapját adják, melyeket később tárgyalunk a könyvben. 1. P>'ak>'iti - őste>'l1'lészet

Amit az elme és az anyag világmindenségében észlelünk, a mögött egy végső lényeg van, mely mindazokért a tulajdonságokért és energiákért felelős, amiket megfigyelünk. Ennek a legfőbb anyag-, vagy világanyának a neve Prakriti és ez a világmindenség alapvető altalaja, mind zömében, mind finomságában. Prakriti az anyag, vagy tárgyilagosság eredeti formája, mindannak a megnyilvánulatlan lényege, vagy megkülönböztetetlen lehetősége, ami névben, formában és cselekvésben nyerhet kifejezést. Prakriti nem nagyobb értelemben anyag, mint szilárd tárgyiasultság, hanem az elme által megtapasztalható képességként az. Anyag olyan értelemben, mintha a tudatos lény, vagy purusa számára lenne eszköz. Prakriti (ősanyag) érzéketlen (azaz önmagában nem tudatos), szubjektivitástól mentes, pusztán szunnyadó tárgyilagosság, mely a purusa tudatos erejét, vagy saktiját igényli ahhoz, hogy életet leheljen belé. A prakriti létezésére, mely eszmény természetű és termékénél, az elménél finomabb, csak következtethetünk. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy prakriti különbözik Brahmantól, mely nem csak a prakritihez hasonló megnyilvánult világ lényege, hanem Tiszta Tudat is, azaz a purusa. Brahman a purusa és prakriti mögötti lény, mely kettő a benne rejlő tudatosság és tudattalanság ereje. Ennél fogva Brahman-

2 . Mahat - kozmiki..s édele m

Minden megnyilvánulás egy mögöttes, organikus, kozmikus •lmen keresztül történik. A teremtés kezdetén a kozmikus elme 1\lt.:Lrc kel, hogy megteremtse a világot. Magában tartalmazza az öszrw.l's törvényt és elvet, a dharmákat, melyeket a megnyilvánulásnak kl\vctnie kell. A világmindenség először a kozmikus értelem meditá1•löjnként jelenik meg és csak később ölt formát külsőleg. Ezért Mahat, 11 Kozmikus értelem a prakriti megnyilvánult formája, vagy a működő 111•11kriti. A prakriti Isten akaratából mintázódott meg. A mahat szó szerinti jelentése „a nagy", és az élet mögötti nagy lgnzi:;ágra vonatkozik. Mahat birodalma az a képzeletbeli alkotás, nwly túlemelkedik az id őn, mely névleges a jelenségek birodalmával 11i'.L'tnbe állítva. 1~ 1· t

32

)

Jóga és á]urvéda

Mahat az Isteni Elme. Mahaton át jelennek meg a tér, az idő, az isteni Ige és megkülönböztetés csírái. Ő minden teremtés anyaméhe. De még mahat, a kozmikus értelem sem tudatos önmagában, hanem purusa, a tiszta tudat visszavert fényén át működik. Amivé mahat az egyéni lélekben válik az a buddhi, az értelem ereje, melyen keresztül fel tudjuk ismerni, hogy mi igaz és mi hamis, mi helyes és mi helytelen, mi örök és mi múlandó. Buddhi-természetünk kulcsfontosságú alapkészsége, melyen keresztül felfedezhetjük a dolgok valódi természetét, mint a dolgok változó megjelenésétől különvalót. Ó az egyéni lélek intelligenciája. Buddhi az elme része, mely megvilágosulhat és felfedheti a magasabb Önvalót, a magasabb Ént, ha egyszer már leválasztotta azt a külsőleg hozzákapcsolódottaktól. Az egyéni intelligencia (buddhi) hozzáhangolása a kozmikus értelemhez (mahat) a tudás legfőbb védikus útja és a védikus éleslátás alapja. A jóga az önmegvalósítás érdekében hangsúlyozza a buddhi jóga általi művelését a higgadtság kifejlesztéséhez és az elme egyensúlyának megteremtéséhez. Az ájurvéda egy megfelelő buddhi, vagy intelligencia kiművelését hangsúlyozza annak érdekében, hogy megtanuljuk, hogyan működik az elme és a test, hogy helyesen használhassuk mindkettőt. Az ájurvédikus szemléletben a betegség fő oka az egóra befolyással bíró buddhi hibás működése, mely rossz ítéletalkotásban, helytelen értékekben és hamis hiedelmekben nyilvánul meg. A mahat és a buddhi az elme intelligens része. Az „elme" kifejezést ebben az értelemben használva: az elme vagy értelem az eredete mindennek a világmindenségben. 3. ;Ahamkát'o - eg6

Minden megnyilvánulás (megmutatkozás) egy felosztási folyamat, melyen keresztül önálló lények és különböző dolgok kelnek életre. A sokféleség létrejöttének lehetővé tételéhez a kozmikus teremtés különféle különálló entitásokon, vagy egyéni identitásokon keresztül működik, melyek az egó alapját adják. Az ahamkára szó szerinti jelentése az „én-készítés'~ mivel az egó folyamat és nem belülről fakadó valóság, egy sor megosztó gondolat, de nem valódi entitás. A felosztás a természetben benne rejlő szükséges erő, egy fejlődési fok, de nem képviseli a lények alapját képző igazságot, vagy magát a természetet. Lehetővé teszi a léleknek, hogy különböző testekkel azonosuljon, de nem fedi fel valódi énünket (igazi önvalónkat), mely a minden megtestesülésen túli tudatosság.

33

Az egón keresztül az anyagban lappangó energiák (prakriti) és a kozmikus intelligencia (mahat) alapvető törvényei sajátos formákat vesznek fel. Az egó éles fókusza alatt a Természet alaptulajdonságai három ötös csoportra oszlanak: öt érzék, öt cselekvő szerv és öt elem. Ezek az ahamkárából emelkednek ki a szattva, radzsasz és tamasz három gúnáján keresztül. Az egó hozza létre az elmét és az érzékeket, melyek az egyén működését lehetővé tevő eszközök. Ennélfogva az egó az elme kimenő oldalát képviseli, míg a buddhi, vagy értelem a belső aspektusát. A buddhi azonban az egó uralma alatt marad, hacsak nem tanuljuk meg, hogyan meditáljunk. Az egó befolyása alatt a természetből fakad az elágazás, az eltérés l e hetősége. Prakriti, a dolgok természetes állapota vikriti-vé - beteg, zavaros, nem természetes, vagy mesterséges állapottá - válhat. Az cgó által okozott vakság és ragaszkodás a lelki, mentális és fizikai rendellenességek fő oka (kivéve a természettől fogva meglévőket). Az t\j urvéda nagy hangsúlyt fektet az egó és a benne rejlő hajlamok megértésére úgy, hogy megítélésünk kiegyensúlyozott marad, és tetteink n vi lágmindenség javát szolgálják, mely végül ugyanúgy a mi javunk is. Az egó feloldása az összes pszichológiai betegséget és sok fizikait Is gyógyítja. L1.

Manasz - ki.ll ső e lme

A világ megnyilvánulása különféle egyéni mentalitásokon, vagy klí l sőleg irányított elméken keresztül működik. Az egó- ahogy kife1 ~· néz - , automatikusan egy érzékelő elmét vetít ki. Az elme azután \•lfüdézi az öt érzékszervet és az öt motorikus (hajtó) szervet. Maga a !..l'tl ső el me a hatodik érzékszerv, a hatodik motorikus szerv és mind1,l•tlő koordinálását is végzi. Mindezek alapját a figyelem erejének 1,,.11 ndnia, mely lehetővé teszi az érzékszervek és motorikus szervek koordinációját. Ez a manasz szerepe, mely mintegy az érzékek közpon11 1\rn mköri kártyája. A rnanasz a formáló elveket (a man gyökérből, rnl'lynek jelentése: formálni) és az érzelem, érzékelés és képzelet elvét jl•l,•nti. A manaszt az ahamkára általános szattvikus és radzsaszikus l 11 lojdonságai idézik elő. Rendelkezik a szattvával, a megvilágítás erejével, mely az érzékllZL·rvcken át működ ik, de a radzsasszal, a cselekvés képességével is, timcly a mo to rikus szerveken keresztül műkö dik. Ez lehetővé teszi, hogy a manasz az érzé kszerveket és a motorikus szerveket is koo rdi-

34

)


nálja, melyek az ahamkára öt elemen át tükrözött, sajátos szattvikus és radzsaszikus tulajdonságaiból keletkeznek. Prakriti, buddhi, ahamkára és manasz: ez a négy elv képezi a teremtés egyéni oldalát. Mindannyiunk alapját ennek megfelelően a mentális természet, az értelem, az egó és az érzékelő elme adja. Ez a négy elv együttműködik. Hacsak nem tanuljuk meg a meditáció művészetét, nem lehetünk képesek különbséget tenni közöttük. A számkhja szerint az elme önmagában anyagi jellegű. Tárgyként és nem a tudat igazi forrásaként figyelhető meg. Érzékszervi észleléseinket ezért könnyű anyagi dolgoknak látni, de érzelmeinket és gondolatainkat is megfigyelhetjük, ami azt jelenti, hogy ezek ugyancsak kívül esnek igazi önvalónkon. Még az egó is úgy figyelhető, mint amikor büszkeségünkre, vagy félelmünkre tekintünk, és ez azt mutatja, hogy egónk is csak egy dolog és nem igazi önvalónk, nem tiszta tudatosság. A jóga azonban megmutatja, hogyan mozduljunk e} az elmétől és az elme összes vonatkozásától az örökké szabad belső En felé.6 5 - 9. ;Az öt tal'\máfrá - é„zékelési lehetőségek (finome le mek)

A három gúna a teremtés kauzális (oksági) energiái az elme mögött és csak minőségeket, vagy eszményeket tartalmaznak: egyensúlyt (szattva), mozgást (radzsasz) és ellenállás (tamasz). Finomabb szinten az anyagok, formák, benyomások új össszeállítását, összerendeződését idézik elő - a hang, a tapintás, a látás, az ízlelés és a szaglás gyökérenergiáit. Ezek a tanmátrák, „legfőbb mértékek", és nevüket az adott érzékminőségek után kapták: S. sabda tanmátrá(a hang tanmátrája), eleme azéter, 6. szparsa tanmátrá (a tapintás tanmátrája), eleme alevegő, 7. rupa tanmátrá(a látás tanmátrája), eleme atűz, 8. raza tanmátrá (az ízlelés tanmátrája), eleme a víz, 9. gandha tanmátrá (a szaglás tanmátrája), eleme a föld.

Még a tanmátrák is finomabbak, mint a szokásos fizikai érzékelésünk, mely belőlük származik. A valóság megismerésének öt fő módjaként közvetlenül az elmében tapasztalhatók meg, az öt elem durva dolgokká differenciálódása előtti finomabb formáiként. A tanmátrákat ezért néha „finom elemeknek" is nevezik. A tanmátrák a pránához, az életerőhöz kapcsolódnak, mely az elemek mögötti finomenergia. E tekintetben a tanmátrák az ójurvéda

35

dosáival kapcsolatosak, melyek nem csak a durva, de a finom elemeket Is kifejezik. A tanmátrák megmutatják a kozmosz ötrétű alapszerkezetét. Nem lehetséges hatodik érzék, vagy hatodik elem, hiszen nincs olyan 1nn mát rá, mely lehetővé tenné ennek megjelenését. Atanmátrák elsőd leges energiái szükségesek ahhoz, hogy létrejöhessen a koordináció oz érzékszervek és az érzékelhető dolgok között. Érzékszerveinkkel 1-1okféle érzékelhető dolgot észlelhetünk, mert mind a szervek, mind oz érzékelés tárgyai a tanmatrák produktumai, a tanmátrák bocsátják ki azokat. Mialatt a tanmátrák a megnyilvánult világokat azok csíra formáJóban állítják elő - melyben visszaolvadnak a gúnákba -, elkészítik a l
Az érzékszervek a minden elmében szunnyadó külső világ m •gtapasztalásának öt lehe tőségé t képviselik. Nem csak egyéniek, tll' egyben kozmikusak is, a különféle teremtmények érzékszerveilwn pusztán meghatározott helyűvé válnak. Vagyis az érzékszervek Mhotják a kozmikus étert és az egyedi lényekben válnak megnyilváIHI lltó. A kozmikus fejlődés folyamatán keresztül válnak megkülönhH~ lct h etővé és kifejletté. Mindegyik érzékszerv megfelel egy adott 1h'Zl~ kminőségnek (tanmátrának) és elemnek:

10. fii/ (a hang szerve), eleme az éter, 11. /Jőr (a tapintás szerve), eleme a levegő,

12. szem (a látás szerve), eleme a tűz, 13. 11yelv (az ízlelés szerve), eleme a víz, 14. orr (a szaglás szerve), eleme aföld. /\z érzékszervek- a megismerés szervei- csak befogadókészek, d11 lll'ln kifejezőek.

Cselekvésük a megfelelő cselekvő szerven keresz-

11\I znjlik. /\z érzékszervek a közvetítő közegek, melyeken keresztül be(nw1djuk a minket finomabb szinten tápláló tanmátrákat. Ezeknek M l~l·rvcknek a finomabb, vagy belső formái szintén a fizikai test "lll'll\loin tú l léteznek, és tevékenységük adja az érzékelésen túli észl11 h\1H (ESP - Extra Sensory Perception).


37

Az öt hajtószerv megfelel az öt érzékszervnek és az öt elemnek:

megnyilvánulását és a tapasztalás teljes tartományát biztosítva az összes többi sűrűség. Az öt elem maga is az ideák megnyilvánulása, az elemek különböző ideák kifejezésének különböző sűrűségei, vagy terei:

36

15. száj (beszéd), eleme az éter (hang), 16. kéz (fogás), eleme a levegő (tapintás), 17. láb (mozgás), eleme a tűz (látás), 18. genitáliák (nemzés), eleme a víz (ízlelés), 19. végbél (ürítés) eleme a föld (szaglás). Az öt cselekvő, vagy hajtószerv sokféle cselekvést tesz lehetővé. A fizikai szervek olyan szerkezetűek, hogy a fizikai világban műkö désük lehetővé váljon. A test olyan közvetítő közeg, melyet bizonyos tevékenységek véghezvitelére terveztek, hogy az elmének lehetővé tegyék a tapasztalatnyerést. Ezek a cselekvési lehetőségek mindenhol a természetben is megtalálhatóak, és sok különböző módon nyilván~lhatnak meg. A fizikai megkülönböztetés közülük csak az egyik, hiszen a különféle szerveknek szintén léteznek finomabb, illetve belső formájuk, ezek révén lehetséges a pszichikai erőkkel való közvetlen cselekvés is, mint pl. a telekinézis (gondolattal vagy távolról történő cselekvés). A motorikus szervek csak kifejezők, de nem befogadókészek. Befogadó képességük az érzékszerveken keresztül nyilvánul meg. A motorikus szervek jobban kapcsolódnak az öt durva elemhez, melyen munkálkodnak, míg az érzékszervek inkább a tanmátrákkal, a finom elemekkel vannak összhangban. A motorikus szervek a prána, az életerő tevékenységét tükrözik. 20-24. Az öt e leW\ (paY\csa mahab1-1tani)

. , Az öt n,agy elem: a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter. Az anyag szilard, folyek~ny, sugárzó, gáznemű és éteri formáját képviselik, melyek - a fizikai testet is beleértve - a tapasztalás külső világát alkotják. Az érzékszervek és a cselekvő szervek rajtuk keresztül működnek befogadó, illetve cselekvő szerepben. Még az elemek is sűrűségi elvet jelentenek minden közegre, és tevékenységük az elmére és az életerőre vonatkozóan nyilvánulnak meg. A föld egyrészt egy tökéletesen sűrű közeg, mely azonban n~ilvánvaló mozgást nem tesz lehetővé. Ugyanakkor az éter egy tökeletesen finom, befogadó közeg, mely a mozgás teljes szabadságát adja. E között a két polaritás között van minden gondolat, elképzelés

20.A föld a szilárdság, vagy stabilitás megnyilvánulása, ellenállást ad a cselekvésnek. 21. A víz a folyékonyság, vagy folyó mozgás megnyilvánulása, lehetővé teszi azéletet. 22. A taz a fény ideájának megnyilvánulása, lehetővé teszi az észlelést és az az egyik helyről a másik helyre történő mozgást. 23. A levegő a finom mozgás ideájának megnyilvánulása, az irány, a sebesség és a változás gondolatának a megjelenése, és a gondolkodás alapját adja. 24. Az éter a kapcsolat ideájának a megnyilvánulása, lehetővé teszi az összes anyagi közeg közötti cserét, a kommunikációt és az önkifejezést. Másképp kifejezve: az éter a tér, a levegő az idő, a tűz a fény, a víz az élet és a föld a forma ideájának a megnyilvánulása. Ahogy egy rnűvésznek az önkifejezéshez vonalakra és színekre van szüksége, úgy von szüksége ezekre a különböző közegekre a Kozmikus Értelemnek, hogy kifejezze magát. A kozmikus elvek: a tattvák l'urusa Kauzális test Plnomtest

lsvara - Kozmikus Úr Mahat, buddhi - egyéni lélek Külső elme, manasz

Prakriti -3 gúna Egó, ahamkára S finom motorikus szerv

5 prána

5 finom érzékszerv

5 tanmátrá (finomelem) rl z ikai test

3 dosa

5 durva érzékszerv

5 durva motorikus szerv 5 durva elem

Az öt elem nem csupán azok durva formáját jelenti, hanem 11gynnúgy a finom és kauzális formájukat is, érzékelési megfelelőjüket t'lll o mögöttük hú zódó ideákat is, ezáltal az elemek magukba foglalják 11 lélek, az elme és o test megnyilvánulásának minden erejét. Ilyen

38


módon az öt elem modellez minden anyagot a világmindenségben. Néha a prakritit az öt elemből állónak tekintik, míg a purusát, vagy átmánt a hatodik elemnek, a tiszta tudat elemének. A huszonnégy elv nem csak a világegyetem térképét adja, hanem a pszichét is feltérképezL Ezt valamivel világosabbá tesszük a három test és az öt burok tárgyalásánál.

3

A

há~om 9t.1r\a és az elme +e~mészete

A T e l"mészet sziAlte mir1ősé9ek a szattva1 a l"adzsasz és a tamasz kötik a h.alh.atatlar1 lelket a testbe. BHAGAVAD

Az őstel"mészet és

Q

GhA Xiv. 5

hál"om 9~"w

~ z őstermészet, a prakriti nem homogén anyag, hanem a ~sokféleség csíratalaja. Olyan, mint a páva farka, mely össze-

húzva beletűnik az egyformaságba, de széttárva felfedi a szivárvány minden színét. Prakriti magában tartja a teremtés minden formáját, melyek három fő minőségén, a szattva, a radzsasz és a tamasz gúnán keresztül nyilvánulnak meg. A radzsasz az aktív, serkentő vagy pozitív erő, mely a régi egyenMÚlyt megzavaró változást kezdeményezi. A tamasz a passzív, pusztító vogy negatív erő, mely fenntartja az előző aktivitást. A szattva a semh.•gcs vagy kiegyensúlyozó erő, összehangolja a pozitívat és a negatívot, felügyel és megfigyel. Mind a három erő szükséges a megszokott l'Hclekvéshez, de ugyanúgy szellemi folyományaik is vannak. A szattva a fény, a szeretet és az élet minősége, a magasabb vagy 11zcllemi erő, mely a tudati fejlődést teszi lehetővé számunkra; a hit, az l\1.1~.inteség, az önkontroll, a szerénység és a szavahihetőség dharmikus 11rényeit adja. A radzsasz a szürkület, a szenvedély és a nyugtalanság minősége, n közbülső (vagy életerő), melyből hiányzik a stabilitás, a következe-

40


4'1

a vonzás és taszítás, a félelem és vágy, a szeretet és gyűlölet érzelmi ingadozásait. A tamasz a sötétség, az érzéketlenség és a halál minősége, az alsó vagy anyagi erő, mely eksüggeszt bennünket, és lehúz a tudatlanságba és ragaszkodásba. A tompaság, tehetetlenség, elnehezültség, érzelmi ragaszkodás és pangás előidézője. A megnyilvánulatlan prakriti ezt a három minőséget egyensúlyban tartja, melyben a radzsasz és a tamasz még beleolvad a szattvába. Megnyilvánuláskor a három minőség elválik egymástól, a szattva elő idézi az elmét, a radzsasz létrehozza az életerőt, a tamasz megalkotja a formát és az anyagot, melyen át a fizikai test létre jön.

Ebben a tekintetben a tamasz és a szattva nagyobb folytonossággal bír, mint a radzsasz. A lényegénél fogva ingadozó radzsasz nem tudja sokáig fenntartani saját állapotát, és vissza kell térnie a tamaszhoz, vagy előre kell jutnia a szattvához. A radzsasz átmeneti és a gúnák közötti kölcsönhatást irányítja. Mindazonáltal az emberek számára lehetséges, hogy életük nagyobb részében megmaradjanak az őket uraló radzsasz minőség szintjén. Ez a modem társadalom állapota, amely túlnyomóan radzsaszikus, cselekvőkész és változékony. Ahhoz azonban, hogy a radzsasz folyamatossága fennmaradjon, állandóan zajló cselekvés és serkentés kell. Miután a gúnák viszonylagos állapotok, ne felejtsük el, hogy ami egyik szinten szattva, az egy másikhoz viszonyítva radzsasszá vagy tamasszá válhat. Ami lehúzza őket, az a tamasz. Ez azt jelenti, hogy minél előbbre haladunk a szellemi úton, egy újabb szintre lépve, lehetséges, hogy meg kell szabadulnunk mindattól - mint tamaszikustól -, am i korábban hasznos, szattvikus volt.

tesség.

Előidézi

A gúnáknak két alaptörvénye van: A váltakozás törvénye. A három gúna állandóan dinamikus kölcsönhatásban van. A három erő egymást sokféle módon érintve fonódik össze. A radzsasz és a tamasz a szattva területén létezik, a tamasz és a szattva a radzsasz területén található, és a szattva és a radzsasz a tamasz területén mozog. A három minőség esszenciája a kölcsönhatásuk, az összjátékuk. Ritkán látunk tiszta tamaszt, radzsaszt vagy szattvát, szüntelenül a változó gúnákat tapasztaljuk. A folytonosság törvénye. A gúnák második törvénye értelmében a gúnák hajlamosak egy bizonyos ideig megtartani sajátságos természetüket, ha egyszer uralomra jutottak. Az anyagok a három gúna egyikének szintjén állandósulnak. Míg a tamasz kezdetben nehezen válik radzsasszá, vagy a radzsasz szattvává, ha ez egyszer megtörtént, akkor ugyanabban a minőségben folytatódnak. Ezt a két törvényt az idő bármely mozgásában is láthatjuk. Az éjszaka mint sötétség a tamaszhoz tartozik; a napkelte és napnyugta mint átmeneti időszakok a radzsaszhoz; és a nappal mint fény a szattvának felel meg. Az éj utat ad a hajnalnak, mely utat ad a nappalnak, a nappal szürkületkor újra az éjt engedi uralomra egy örökmozgó körforgásban. Ez a váltakozás törvénye. Ha létrejött egy sajátos fázis, akkor az kis változással fennmarad egy ideig. Az éjszaka egy ideig még folytatódik, mielőtt nappallá változna, melynek viszont megvan a maga időtartama. Ezek alatt az idősza kok alatt bizonyos állapotok állnak fenn. Például: a nap folyamán aktívak (cselekvőkészek) vagyunk, míg az éj nagyobb részében alszunk.

A szattva m .Avelése

A jóga és az ájurvéda hangsúlyozza a szattva fejlesztését. A jógóba n a szattva az a magasabb minőség, mely lehetővé teszi, hogy a Hzcllemi növekedés megtörténjen. Az ájurvédában a szattva az egyen111'.ily állapota, melyben megtörténhet a gyógyulás. A jógagyakorlatnak két fokozata van: a szattva fejlesztése és a Nzn ltva túllépése. A szattva fejlesztése a test és az elme megtisztítását Jt•lcnti. A szattva túllépése azt jelenti, hogy a testen és elmén túlhaladvn, a megnyilvánuláson túl valódi önvalónkhoz érünk. Az általános mr.obá ly az, hogy ha az ember nem fejlesztette a szattvát, akkor nem Juthat túl rajta. Ne felejtsük el ezt a fontos szabályt. Ha érzéseinket IHbeleértve nincs meg a kellő szattva vagy tisztaság a testünkben és t•lménkben, akkor bárminemű magasabb megvilágosodás keresése 1,orn i lehet számunkra. A szattva fejlesztése helyes étrenden, fizikai t l1-1zt Ítéíson, az érzékek szabályozásán, az elme irányításán, mantrán és mlnodáson keresztül történik. A szattva túllépése pedig a magasabb m v dit~íciós gyakorlatokból jön. A szattva az ájurvédikus gyógyítás kulcsa is. Az ájurvéda azt állítja, hogy csekély a valószínűsége annak, lu>gy a szattvikus test elmebetegségtől szenvedjen, és a leginkább kéIH'H egyensúlyi állapotban lenni. A betegség, különösen a krónikus tc • rmészetű: tamaszikus állapotú. A tamasz idézi elő fizikai szinten 11 méreg- és salakanyagok felgyülemlését és pszichológiai szinten a

42


negatív gondolatok, érzelmek felhalmozódását. Az egészség az egyensúly és az alkalmazkodás szattvikus állapota, mely bármilyen többlet előfordulását megakadályozza. A radzsasz fejlődésének irányától függően akár egészségből betegségbe, akár betegségből egészségbe való elmozdulás lehetséges. A heveny betegségek a radzsasz alá esnek, amelyek jellemzője a fájdalom. Nem szabad azonban elfelejtenünk a gúnák keveredéseit. A szattva területén magasabb radzsasz és tamasz van, míg a radzsasz és tamasz területén alacsonyabb a szattva. Hasonlóképpen a tamasznak vannak radzsaszikus oldalai és a radzsasznak vannak tamaszikus aspektusai. Ezek rövid leírása következik. Radzsaszikus szattva: a szattva aktív vagy átalakító ereje, a szellemi törekvés felfelé harcoló, mindig nagyobb növekedésre és kibontakozásra törekvő ereje. Bármely gyógyító energia is, mely beilleszkedést és egészséget eredményez. Tamaszikus szattva: a szattva romboló ereje, mely kiküszöböli a negatívitást. A szattvában rejlő állandóság is, a minden akadályon keresztüli kitartás képessége. Az önmagát fenntartani képes egyensúly állapotának, valamint a betegség és egyensúlytalanság elhárításának a képessége. Szattvikus radzsasz: a radzsaszikus emberek vallásának, spiritualitásának vagy idealizmusának a típusa az agresszió, a külső terjeszkedés és az erő keresésének radzsaszikus jellemzőivel. A harciasságon, kizárólagosságon és türelmetlenségen alapuló vallások tükrözik ezt a minőséget. Tamaszikus radzsasz: a radzsaszikus típusok tehetetlensége, bármilyen magasabb erővel szembeni ellenállásuk, saját személyes erejük és indítékaik fenntartása tekintet nélkül a rájuk, vagy másokra ható következményekre. Szattvikus tamasz: a tamaszikus emberek vallása, szellemisége vagy idealizmusa a pusztítás, sötétség és megtévesztés tamaszikus jellemzőivel. A sötét kultuszok és babonák szintje. Radzsaszikus tamasz: a buta és tudatlan emberek agressziója és

43

A magasabb radzsaszikus erő, radzsaszikus szattva talán a szellemiség és a gyógyítás kulcsereje. Az alacsonyabb radzsaszikus erő a tamaszhoz vezető radzsasz, és olyan, mint az éjbe hajló szürkület, vagy a télbe hajló ősz. A magasabb radzsaszikus erő a szattvához veze tő radzsasz, és olyan, mint a nappalt teremtő hajnal, vagy a nyárba hajló tavasz. Az emberi viselkedésben az alacsonyabb radzsasz a kimerüléshez, szenvedéshez (tamasz) vezető önző tevékenység. A magasabb radzsasz a békéhez, megnyugváshoz (szattva) vezető spirituális gyakorlat. A szellemi fejlődéshez a radzsasznak ez a magasabb ereje szükséges. Ez a valódi sakti, vagy átalakító energia. Rajta keresztül az ember spirituális harcossá válik, nagy energiával és életerővel végez· het spirituális gyakorlatokat. A jóga nem csak a szattva fejlesztéséről, hanem a szattva előidé iéséhez szükséges magasabb radzsaszikus erő fejlesztéséről is szól. J' Tasonlóképpen az ájurvéda az egészség visszaállításához erősebb gyógyító eljárásokat alkalmazhat, erőteljes gyógynövényeket, vagy poncsa karmát. Akár egészségről, akár szellemi növekedésről van R:lÓ, döntő a radzsasz ilyen magasabb ereje, vagy az átalakítás aktív •ncrgiája. A radzsasz magasabb ereje (szattvikus radzsasz) létrehozza a ku 11dalini saktit (a kígyóerőt), mely felébreszti a finomtestet. A kundalini. pcd ig mindent módszeresen tiszta szattvába olvaszt. A tamaszikus-szattva, a szattva gúna ellenálló ereje időnként ílZi ntén hasznosnak bizonyul. A szellemi életben segít ellenállnunk 111. utu nkról eltéríteni akaró erőknek. A gyógyításban fenntartja a test l~H az elme immunműködését.

A

hál"om 9~"'a szel"inti mentális alkat

A z ájurvéda és a jóga a három gúnát az egyéni mentális (szelle-

erőszakossága.

! n 1) természet meghatározására használja. Általában természetünkben

Talán ez a legpusztítóbb gúna minőség. A tamaszikus típusok szó szerint áttaposnak másokon és mentesek az érzékenységtől, örömüket lelik a károkozásban és rombolásban. Mély szexuális perverziók jönnek elő ezen a szinten.

f(\ként az egyik gúna érvényesül, mindannyiunknak vannak azonban 11pl ri tuális, szattvikus pillanatai, radzsaszikus, zavaros időszakai és lnmnszikus, tompa alkalmai, melyek természetünktől függően rövidebbek, vagy hosszabbak lehetnek. Életünknek szintén vannak H:t.il tl'vikus, radzsaszikus és tamaszikus fá zisai, melyek eltarthatnak lu'>nopokig, de akár évekig is.

44


Mentális alkattáblázat Étrend

vegetárius .

kevés hús

nehéz, húsos étrend

Drogok, alkoholés serkentők soha alkalmanként Érzéki benyomások nyugodt, finom vegyes Alvásigény kevés mérsékelt Szexuális aktivitás alacsony mérsékelt Az érzékek mérsékelt irányítása jó csendes, békés Beszéd tompa Tisztaság magas mérsékelt Munka önzetlen személyes célért Harag ritkán néha néha Félelem ritkán kevéssé Vágyakozás némileg Büszkeség szerény némi egó öntelt Depresszió soha néha személyes Szeretet egyetemes

gyakran zavaros magas magas gyenge izgatott alacsony lusta gyakran gyakran sok gyakran hiányzik

Erőszakos

Lelki nyugalom Alkotókészség Szellemi tanulmányok Mantra, ima Meditáció Szolgálat

mindig mindig általában magas

mérsékelt mérsékelt változó többnyire többnyire részben mérsékelt

gyakran nagyon soha soha gyenge gyenge gyenge ritkán ritkán ritkán alacsony

naponta naponta naponta sok

alkalmanként alkalmanként alkalmanként némi

soha soha soha semmi

Összesen:

szattva.„„.

radzsasz......

tamasz.. „ ..

viselkedés Kötődés a pénzhez Elégedettség Megbocsátás Összpontosítás Emlékezet

soha kevéssé általában . könnyedén jó jó

Akaraterő

erős

Szavahihetőség

Őszinteség

néha némileg részben erőfeszítéssel

@J

45

A gúnák megmutatják mentális, vagy spirituális állapotunkat, melyen keresztül lemérhetjük pszichológiai problémák iránti hajlamunkat: A következő teszt jól mutatja ezeket a minőségeket, és azt is, hogy miként működnek életünkben és jellemünkben. A bal oldali vá laszok szattvát, a középsők radzsaszt és a jobb oldaliak tamaszt jeleznek. Gondosan és őszintén végezzük el a tesztet. Miután a kérdőíve t megválaszoltuk, kérjünk meg valakit, aki jól ismer bennünket - házastársat vagy közeli barátot-, hogy ő is végezze el számunkra a tesztet. Figyeljük meg a különbséget aközött, hogy mi hogyan látjuk magunkat, és hogyan lát minket más. Legtöbbünk számára válaszaink általában a középső, radzsaszikus területre esnek, ez ugyanis manapság a fő szellemi állapot cselekvőkész és kifelé tartó kultúránkban. Ezekkel a jellemzőkkel sokféle pszichológiai problémánk lesz, de általában tudunk bánni velük. A szattvikus természet (némi pszichológiai problémával) erős szellemi hajlamra utal. A magas szattvikus természet általában ritka, és egy szentet, igazi bölcset mutat. A tamaszikus személy komoly pszichológiai problémák veszélyével néz szembe, de valószínűtlen, hogy egy ilyen kérdőívet kitöltene, vagy egyáltalán olvasna ilyen könyvet. A bennünk levő tamaszból rodzsaszba, vagy radzsaszból szattvába fejleszthető területek segíteni fognak elménk békéjének elérésében és a szellemi növekedésben. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ilyen természetű vt\ltozásokat elősegítsük.

4

A

dosák táJl\ca:

az ájurvédikus alkat és a jóga .

..

A

.

.

váta, pitta és kafa l'\eve a há„om támasz. 61'\l'\ek a hál"mas csopol"tl'\ak a sze l'\t,

hó.i-om>"é ta OM mal'\tl"a ismel4et éve l lesz felszab adt-\lt a bölcs. BRIHAT YOCI YAJNAVALKYA SMRITI U.

~

25

z egész univerzum az energia, fény és anyag eredeti erőhár ~masából származik. A tudomány a külső világot irányító fizikai erőkként ismeri el ezeket, de védikus szempontból ezek magának n tudatnak az erői. Az energiából ered minden erők legerőteljesebbike, · nz életerő. A fény az elme eredete, melyen át láthatunk, ismerhetünk és észlelhetünk. Az anyag a test alapja, melyen keresztül térben és Id őben formánk és lényegünk van. A három erő a három központi elemen keresztül nyilvánul meg. Az energia és az élet a levegő elemen keresztül hat, mely természetében aktív, minden dolgot mozgásra serkent. A levegő (a szél) nem egyszerűen csak egy légköri erő, hanem mindenütt a természetben az (\ rön keresztül keletkező sokféle áramlatként és vonzóerőként létezik. Az űr nem üres, hanem láthatatlan aktív energiákkal telített (például ttzolí.lris szél,7 csillagközi gázok és áramlataik). Az idegerő is egyfajta rtzél a testben, és a lelkierő is úgy terjed, mint a levegő lehelete. A fény és az értelem a világosságot adó tűz elemen keresztül mű1..lkli k. A fénynek sok formája van, a külső világbeli csillagrendszerek1Öl, csillagoktól és bolygóktól kezdve egészen az érzékek fényéig és az •I mc látóképességéig. Az anyagot- különösen biológiai szinten - a víz 1•k•m uralja, mely állandóságról gondoskodik, és fenntartja a testszöve1 •kct. A megtestesített élet vízben keletkezik és az is táplálja. Minden


49

szinten vizes, vagy kohéziós erők biztosítják azt, hogy a dolgok együtt maradjanak. Ez a három erő pránával, életerővel átitatódva hozza létre a három dosát: a vátát, a pittát és a kafát, azaz a levegős, tüzes és vizes testnedveket. A váta energiát, életet, mozgást és kifejezést közvetít, akárcsak a szél. A pitta a tűzhöz hasonlóan hőt és fényt teremt, ezeken keresztül látunk, emésztünk és alakulunk át. A kaja, mint a víz, élő szövetként tartalmazza, támogatja és táplálja a másik két erőt. Az energia végül is Isten ereje, az isteni akaraté, mely minden tevékenységet irányít a világmindenségben, és nem pusztán élettelen, vak erő, hanem a tudat igazi ereje. A fény az isteni értelem, mely a teremtményekben az egyéni lélek (a tudatos önvaló) alapja lesz. Ez az élet és elme testesül meg a világban a víz közegén keresztül; a tapasztalat világai, birodalmai pedig azok, melyekben a lélek megszületik. A szellem valójában alaktalan energia; a lélek fény, melynek az üzemanyagtól függ az alakja, és a víz alkotja magát a testet. Egy, a jógáról szóló korai írás magyarázza mindezt: 8 a levegő az Isten, a szellem, vagy a tiszt.a tudat, az az alaktalan erő és jelenlét, mely áthat mindent. A tűz a megtestesült lélek, a testbe rejtve, mint a fában rejlő tűz. A spirituális út magában foglalja a tűz fényének, a lélek értelmének felébresztését szívünkben és kiemelését a korlátozott testi körből a Szellem határtalan birodalmába, egyéni tűzünk beolvadását a kozmikus levegőbe és űrbe.

válik. Az ájurvéda az embereket - beleértve a testi felépítésüket, érzelmi reakciójukat, egyéni magatartásukat és hajlamaikat- háromféle típusba sorolja: váta, pitta és kaja típusú egyén. A jóga gyakorlatában a dosák mindkét szintje fontos. Először is a dosák megértése lehetővé teszi számunkra a durva- és finomtesten végzett jógagyakorlat hatásainak felmérését. A jóga az anatómia, fiziológia és pszichológia szemléletét eredetileg a dosákra alapozva fogalmazta meg. A prána-jóga perspektívájából a dosák utalnak arra, hogy a test különböző szervei és rendszerei hogyan működnek. Megadják a kulcsot a finomtest nádijainak és csakráinak értelmezéséhez. Ugyancsak a dosák segítenek az elme működésének, valamint a lélekkel való kapcsolatának megértésében, mert a lélek ugyanazokat az energiákat követi, mint a test, de mélyebb szinten. A különféle ájurvédikus alkattípusok megértése segít abban is, hogy a jógagyakorlatokat az egyéni igényeknek megfelelően alkalmazhassuk. Az egyik dosa típusú ember számára megfelelő ászanák, pránajáma és meditáció nem biztos, hogy egy másiknak is hasznosak. Az ájurvéda lehetővé teszi, hogy a jógagyakorlatokat a különböző testi-lelki típusok egyedi energetikájához személyre szabjuk. Ez nem csak azt biztosítja, hogy a jógagyakorlat egészségünk hasznára vó lik, hanem képes aktualizálni egész emberi lehetőségünket. A j6ga gyakorlóinak a gyakorlatok helyes használatához ismerniük kell t~ju rvédikus alkatukat. A jógaoktatóknak éppen ezért ismerniük kell nz ájurvédát, hogy az egyéni szükségleteknek megfelelően ajánlott gyn korlatokat kellően módosíthassák. Az ájurvédikus kezelés a dosákra vonatkozóan két hasonló szinten Wrténik. Az első a betegség kezelése, mely a sajátos egészségügyi panam~o k kal foglalkozva segítségünkre van a gyengélkedésektől kezdve l'gészen az életet fenyegető betegségek orvoslásáig. Ezen a szinten az t\Jurvéda különleges terápiákkal foglalkozik, hogy csökkentse a dosatllbbleteket. Általában ájurvédikus orvos végzi az olyan terápiákat, mint 11 z erőteljes gyógyfüvek előírása. A második szint az életstílus irányítása. Az ájurvéda megmutatja, hogynn éljünk harmóniában alkatunkkal, nem csak a betegség megelőzése inlntt, hanem összes lelki lehetőségünk hasznosítása érdekében. Ezen t1 Hzinten az ájurvéda mindennapi életünkben alkalmazható általános 1~ il' l 1:i tílus-gyakorlatokkal foglalkozik, melyek többnyire saját tulajdon t'l'Öinkben nyugszanak. A jógának az ájurvédikus kezelés mindkét 11zlntjén helye van. A jóga az ájurvéda terápiás eszköze mind a beteglll\~ kezelésében, mind az életstílus irányításában. A jógapozitúrák és 11 pránajáma sokféle könnyebb betegséget kezel, különösen szervezeti

48

A há..-om dosa Biológiai létünk a három dosa, a váta, pitta és kafa tánca. Az élet e minőségek egyensúlyának és kiegyensúlyozatlanságának sokféle játéka, vonzásának és taszításának, eggyé váló és szétváló mozgásának sokszínű kárpitja. Ez a három erő színesíti és határozza meg növekedésünket és öregedésünket, egészséges és beteg állapotainkat. A dosa fogalom tulajdonképpen hibát jelent, és azokat a tényezőket jelzi, amelyek betegséget, hanyatlást idéznek elő. A dosák két elsődleges szinten vannak ránk hatással. Először is, azokat a tényezőket jelentik, melyek a fizikai testet létrehozzák és felelősek annak anyagáért és működéséért. Szöveteink többnyire kafa, vagyis vizes természetűek. Az emésztőrendszerre főleg a pitta, tehát a tűz jelleg hat. Az idegrendszert a váta vagy szél uralja. Másodszor, minden egyénben főként a három dosa egyike érvényesül, és az ille tő sajátos alkatának, vagy testi-lelki típusának alapvető meghatározójává


50

problémákat, vagy az alacsony energiaállapotokat. A jóga pszichológiai és mentális rendellenességek esetén is kiváló a meditáción keresztül az elmére gyakorolt sajátos hatása miatt. A jóga azonban valószínűleg fontosabb az életstílus irányításában, mint a betegségek kezelésében. A jógapozitúrák, a pránajáma és a meditáció a dosákat egyensúlyban tartó legjobb eszközök egyike. Az ájurvédikus könyvek nagy részletességgel tárgyalják a dosák működését és e tekintetben belőlük még több információ nyerhető. Itt csak a jóga gyakorlatához viszonyítva vizsgáljuk a dosákat. Váta dosa

f?@X:~i<:· A váta szó szerinti jelentése: szél; az elsődleges dosa „~ (:" vagy biológiai erő, a másik két dosa mögötti mozga-

. tóerő, amely nélkül azok erőtlenek, vagy mozgásképtelenek. A váta lényegében elsődlegesen éteri és mozgásában levegő. Levegőként létezik, amit a test olyan üres tereiben tartunk, mint az üreges szervek, ízületek és csontüregek, különösen a csípő és a hát alsó része. Belső szinten a váta az életerő és a gondolat energiája, amely az elme terében mozog. A vátához tartozó érzékszerv a fül és a bőr; motorikus szervei pedig a beszéd szervei és a kéz, melyek az éter és levegő elemhez és tanmátrához tartoznak. Belső szinten a váta irányítja az érzéki, érzelmi és mentális összhangot, egyensúlyt, támogatja a mentális alkalmazkodó- és felfogóképességet. A váta ruház fel bennünket az alkotókészség, lelkesedés, sebesség, fürgeség és fogékonyság pozitív jellemvonásaival, melyek az életben lehetővé teszik céljaink elérését. A váta elsődleges fizikai helye a vastagbélben van. A váta az élelem megemésztése során termelődött energia pozitív tényezője. Méregként~ illetve betegségokozó tényezőként a rossz (meghibásodott) emésztésből adódó gázfelesleg. A megzavarodott váta mentális, idegi és emésztési rendellenességeket okoz, beleértve az alacsony energiaszintet és az összes testszövet legyengülését. A váta mégsem különíthető el a többi dosától. Az égen felhő ket űző szélhez hasonlóan a váta magában tartalmazza a víz finom részecskéit és elektromos erő formájában a tűz lehetőségét. Végül is hőmérsékletben (tűz) és nyomásban (víz) változik, ami fújásra készteti a szelet. A váta felhői állítják elő azt a villámlást (vagy tüzet), mely a pittát előidézi, és a vízrészecskéket (vagy esőt), mely a kafát okozza. A váta a másik két dosa forrása. A váta megfelelő egyensúlya függ a benne levő pitta és kafa helyes mennyiségétől, ahogy a szélben

51

IL·vő h ő

és víz mennyisége meghatározza azt, hogy hogyan fújjon. /\ z összes dosa irányításának kulcsa a váta megfelelő gondozása. A kozmikus váta, a váju energizálja és tartja fenn a dharmát, a kozmikus törvényt. Hasonlóképpen a váta megfelelő felügyelete hozza a test és elme összes működésébe is a dharmát, vagyis a természetes rendet. Pitta dos a

A pitta jelentése: az emésztés vagy főzés ereje, az, ami a dolgok megérlelését és beérését okozza. A testben a • tűz nem nyilvánulhat meg közvetlen módon, ezért a pltta az olajos és savas váladékok közegében létezik, mintegy a víz •gy aspektusát is tartalmazva. A pitta felel minden formájú emésztésért és átalakulásért a testben, a sejtek szintjétől a gyomor- és béltraktus működéséig. Ugyanígy Cl pilta irányítja a mentális és szellemi szintű emésztést is, ez a benyo1rn\sok, érzelmek és elképzelések megemésztésére való képességünk, hogy elérkezzünk az igazság érzékeléséhez. A pitta ruház fel minket 11 ~ értelem, a bátorság és a vitalitás pozitív jellemzőivel. Nélküle híj1~ n lennénk a céljaink teljesítéséhez szükséges kellő határozottságnak, motivációnak. A szervek között a pitta a vékonybélben és a gyomorban, az izzadm\g- és faggyúmirigyekben, a szövetek között a vérben és a nyirokban hdyczkedik el. Érzékszerve a szem, motorikus szerve a láb, mely a tűz t'h.'mhez és tanmátrához tartozik. Felgyülemlési helye a vékonybél, tthol savtartalomként épül fel. A pitta pozitív energiaként a vér hő J •ként termelődik. Betegségtényezőként mérgező, vagy többlet véren k1•rcsztü l nyilvánul meg, mely gyulladást és fertőzést okoz. /\. pitta az elerőtlenedés és a mozgás szempontjából a vátától függ t~/I o ka fától kap támogatást, pont úgy, mint ahogy a tűznek oxigénre ( l l•vcgő) és üzemanyagra van szüksége, hogy megfelelően éghessen. /\ pittn éppen ezért valamennyi vátát, idegi energiát tartalmaz, és a nwgfcle lő kafára (vízre) is szüksége van.

A kaja jelentése: nyálka, váladék, ami összetartásra készteti a dolgokat, és az összetartás erejére vonatkozik. A kafa képezi a pitta és a váta, vagyis az energia a hő testi lrll'lólyát. A kafa mint a víz, mintegy másodlagos föld elemként is, a 11\ld, n bőr és nyá lkavczctékek közegében létezik.

0

Jóga és áJurvéda

52

A kafa a felsőtestben, a mellkasban, torokban és fejben van jelen, a váladéktermelő helyeken, a hasnyálmirigyben, oldalt és a gyomorban, a test középső részén, ahol a zsiradék felgyülemlik, valamint általában --.._ a nyirok- és zsírszövetekben. Érzékszervei az ízlelő és szaglószervek, az orr és a nyelv; motorikus szervei a genitáliák és a kiválasztó szervek, melyek víz és föld elemhez és tanmátrához tartoznak. A kafa érzelemmel és érzéssel ruház fel bennünket. Szeretetet ad, rajongást és hitet, melyek arra szolgálnak, hogy belsőleg harmóniában tartsanak bennünket, és másokkal összekapcsoljanak. A kafa teszi lehetővé, hogy megőrizzük, amit erőfeszítéseink révén elértünk. A kafa elsődleges fizikai székhelye a gyomor, ahol váladék termelődik, mely azután túlcsordul a tüdőkbe és a nyirokrendszerbe. A kafa a plazmán keresztül termelődik, mely a fő kafa-szövet, és gondoskodik a vízben oldásról és az összes szövet táplálásáról. Betegségtényezőként a kafa plazmatöbbleten keresztül nyilvánul meg, mely váladékká válik. Ez túlsúlyt, ödémát, mirigyduzzadást és más kafa-rendellenességeket okoz. A kafa serkentése és mozgása tekintetében a vátától függ. Melegségéhez pittát igenyel. A test bár elsődlegesen vízből (kaja) áll, ez a víz egy különleges formája, mely hőt (pitta) és életenergiát (váta) tartalmaz. A hideg vagy mozdulatlan víz nem tudja fenntartani az életet.

A dosák mint alkati tényezők

Ájurvédikus alkattáblázat ft'llemzők

Váta

(Levegő)

Piffa

(Tűz)

Magasság

magas, vagy nagyon alacsony

közepes

Termet

vékony csontos

közepes, fejlett

Sú ly

sovány, nehezen tartja súlyát

közepes

Bőrszín

tompa, vagy sötét

pirospozsgás,

Kaja (Víz)

általában alacsony, de lehet magas nagy, jólformált, izmos súlyos, nehezen fogy fehér, vagy sápadt

fénylő hűvös,

nyírkos, vastag nagy, fehér, begyulladt vastag, zsíros, hullámos, csillogó

llőrállag

száraz, durva, vékony

meleg, olajos

Szem

kicsi, ideges

szúrós

Haj

száraz, vékony

vékony, zsíros

Fogak

kiálló, rosszul formált

közepes, vérzőíny

Kllrmök

durva, törékeny

puha, rózsaszín

puha, fehér szilárd, nagy

fzületek

feszes, könnyen törik

laza

Keringés

gyenge, változó

nagy, jól formált

közepes

Íllvágy

változó, ideges

jó magas, túlzott

Szomjúság

sekély, szűkös

magas

közepes

gyér

bő,

kevéssel indul,

h :zadás

A dosák az egyéni alkat-, vagy testi-lelki típusok három különböző elsődleges típusát hozzák létre. Egyik típus sem szükségképpen jobb, vagy rosszabb a többinél. Mindegyiknek megvan a maga erős sége, akárcsak a gyengesége. A kafa típusnak van a legerősebb felépítése, de sokszor a célszerű használatához hiányozhat a motiváció és az alkalmazkodás. A váta típusoknak van a leggyengébb felépítésük, de gyengeségük ellenében a legnagyobb a változtatási és alkalmazkodó képességük. A pitta típusok közepes fizikai erővel bírnak, de nagyobb mentális és érzelmi erejük van. A továbbiakban egy egyszerű teszt következik a saját dosáink meghatározására. Senki sem egyetlen típus csupán, így a jellemzők valamilyen kombinációja várható. A túlsúlyban levő jellemző fogja meghatározni az alapvető típusunkat.

53

de nem tartós

közepes, de állandó

de bő Széklet

puha, laza

normális

csekély

bő,

közepes, tiszta

h idegre, szárazságra, szélre

hőre,

kemény, vagy száraz

Vizelet Ílrzékenység lm munitás

alacsony, változó

lletegséghajlam fájdalom, gyulladás

sárga napfényre,

tűzre

hidegre, nyirkos-

közepes

ságra magas, érzékeny

láz, ödéma

vértolulás tüdő

llclegségtípus

ideg

vér, máj

nyálka,

Tevékenység

sok, nyughatatlan

közepes

csekély, lassú mozgás

Kitartás

csekély, könnyen

közepes, de össz-

kimerül

pontosított

magas

54


/ellemz6k

Váta (Levegő)

Alvás

csekély, zavart

Álmok

gyakori, színes

Emlékezet

gyors, de szórakozott

Beszéd

gyors, szapora ideges, változé-

Vérmérséklet

Pitta (Tűz) változó

Kafn (Víz) túlzott

közepes, romantikus éles, tiszta

ritka, zavaros

erős,

lassú, dallamos

éles

motivált

kony

lassú, de tartós

elégedett, konzervativ

Pozitív érzelmek

alkalmazkodóképesség

bátorság

szeretet

Negatív érzelmek

félelem

harag

ragaszkodás

Hit

változó, egyenetlen

erős,

kitartó, lassan változik

Összesen

váta.. „

pitta„ ...... „

A

......

határozott

kafa. „ .......

hó.l"om 9LÁV\a és a hó.l"om dosa

A jóga a három gúnának megfelelő mentális (szellemi) értelemben vizsgálja az embereket. Az ájurvéda a három dosán keresztüli pszichofizikai alkatuknak megfelelően teszi ugyanezt. Ugyanakkor az ájur véda figyelembe veszi a gúnák szerepét is a mentális egészség és a testi jólét tényezőiként, a jóga pedig a fiziológiai működéshez viszonyítva értékeli a dosákat. Az egyéni természet minél teljesebb megállapításához a gúnák és a dosák jellemzőit is figyelembe kell venni. A dosák biológiai osztályozást adnak, mely nem tartalmazza a spirituális következtetéseket, ez képezi a vízszintes (horizontális) vonalat. Egy váta típus lehet szent, vagy akár bűnös is; ugyanez az eset a másik két típussal. A gúnák függőleges (vertikális) spirituális osztályozást képeznek, melynek nincsenek szükségszerű fizikai következtetései. Egy szent, vagy egy bűnös ember is lehet testi értelemben véve váta, pitta, vagy éppen kafa típus. Ha a két osztályozás horizontális és vertikális vonalait összevetjük, pontos jelzést kapunk arról, hogy hol tart az illető ember az életében. Végezzük el a dosa és a gúna tesztet is, hogy lássuk, hogyan kombinálódik természetünkben ez a két tényező. Ez áltn l nem csak

@;

55

11:1.t tudhatjuk meg, hogy váta, pitta, vagy kafa típusok vagyunk-e, ha nem azt is, hogy az adott dosa szattva, radzsasz, vagy éppen tamasz ~z i nten van-e. A következőkben a dosák és a különböző gúnák kombinációjából kele tkező típusokat mutatjuk be. /\ vát a szellemi típ1-1s

A szattvikus váta típus kreatív és nyitott gondolkodású, a különféle tl\má k iránti széles átfogóképességgel és sok szempont gyors megértéti ~vc l. Mozgékony elméjű, lelkes személyiségű, és kiválóan kommunikó 1. Erős késztetést érez az emberi egység iránt, fogékony és érzékeny niósok iránt. Erős gyógyító energiával rendelkezik, bőséges életereje von, és ő maga is állandó inspiráció forrása mások számára. A radzsaszíkus váta típus örökké aktív, kifejező és mozgékony, az úl 1tben sokféle, változó cél elérésére törekszik. Mindig nyughatatlan és v1\gya kozó, egyre többet és többet akar tenni, és képtelen elégedetten megpihenni. Könnyen eltéríthető, újdonságot követő, hiperaktívvá és kl i;~ó míthatatlanná válhat. Szélsebesen érkezik, túlzottan bőbeszédű 1 het, felületes, zajos, és másokra nézve szétziláló hatású. A tamaszikus váta típus megtévesztő, félénk és egyenetlen viselkedóAt mutat, mely könnyen válik végletessé, késztetést érez arra, hogy hórmely renddel, vagy jó modorral szemben fellépjen. Hajlamos a lopósra, szexuális perverziókra, könnyen rászokik drogra és más menekülési módokra, néha pedig öngyilkos hajlamú. Semmi komoly c.lnk)gga l nem lehet megbízni, és mindenkit tönkretesz, akivel csak tnl ólkozik. A pitfo szellemi típ"'s

A szattvikus pitta típus a világosság, az értelem és a melegség mngnsabb minőségeit hordozza, szinte Napként ragyog mindenkire. 111.'gyclmezett, fogékony és megkülönböztetni képes gondolkodású, mindig tekintetbe veszi mások álláspontját. Tetteiben barátságos és bátor, melegséggel és részvéttel van tnindenki iránt. Erős akaratát a növekedés és a fejlődés szolgálatba 1\llítja, ezért mintegy természetes vezetője a különböző társadalmi c11oportokna k. A radzsaszikus pitta típus célja a teljesítmény és a siker, céljai ell'• résének érdekében gyakran nincs tekintettel senkire és semmire. Ügyesen és határozottnn tör cléSrc, nem nyugszik, amíg hata lmi célját


56

s

el nem éri, és vágyait ki nem elégíti. Kritikus és irányító, haragra és türelmetlenségre hajlamos. Ez meggondolatlansághoz és önteltséghez vezet, sokszor ez idézheti elő a bukását. A tamaszikus pitta típus érzelmileg és viselkedésében romboló és erőszakos. Sok gyűlöletet, sérelmet és ellenségességet rejteget magában, és ezt bárkin kitölti, aki az útjába kerül. Nem tiszteli sem a társadalmi törvényeket, sem mások érzelmeit. Sok hírhedt bűnöző és alvilági alak sorolható ebbe a típusba. Lehet paranoiás (üldözési mániás), vagy pszichopata. Kerülendő személyiség.

A jóga

ösvé~yei

A kafa szelle mi típrAs

A szattvikus kaja típus a szeretet, az odaadás, a hit és az elégedettség jellemzőit mutatja, kellemes jelenlétét mindenki értékeli, aki csak kapcsolatba kerül vele. Sok kitartással, türelemmel, higgadtsággal és lelki egyensúllyal rendelkezik. Lojális, megbocsátó, gondoskodó és támogató. Minden teremtményt a törődő szülő és támogató szemével néz. A radzsaszikus kaja típus az anyagi erőforrások megszerzését és azok révén a mások feletti uralmat célozza meg. Kapzsi, anyagias, magának és családjának gazdagságot, jó pozícióit kereső. Célja az életben a lehető legtöbb jó dolog felhalmozása, legyen az otthon, ruházkodás, földtulajdon, vagy bármilyen vagyontárgy. A tulajdonlás és felha lmozás hajtja, és nem elégszik meg addig, míg a birtoklott dolgok valósággal el nem árasztják. A tamaszikus kaja típus a tehetetlenség és pangás foglya, és ez gyakran különféle függőségekhez vezet. Elméje tompa és érzéketlen, gyakran depressziós. Elutasítja, hogy erőfeszítéseket tegyen az életben. Képtelen az önkritikára, inkább másokat kritizál kínos helyzetéért Otrombaságában és közönyösségében áttapos másokon. Teste általában túlsúlyos, és tele van méreggel.

A jó9a me9szakítja a kapcsolatot a zza l, ami szenvedést okoz . A jó9át é leslátással és há b o l"ítatlal'\ szívve l k e ll gyak ol"oll'\i. BHAGAVAD GITA VI.

A

23

l"ádzsa jó9a1 a ~élkL.i lözhetetlen !Át

.___B. k~~sszikus j?ga rendsz:~ét - a védikus .i~ő~ig visszame~no

hagyomanyok alap1an - Patandzsálz alhtotta össze a Jóga-szútráiban. Ez a rendszer a rádzsa vagy királyi jóga, mely lefedi o jógagyakorlatok teljes tartományát az ászanáktól és a pránajámától kezdve a mantráig és a meditáció sok más formájáig. Ez a lényegi jóga párhuzamba állítható a lényegi ájurvédával, amely hasonlóképpen természetünk minden oldalával- a testtől a lélekig, és az élelemtől a meditációig - minden lehetséges gyógymóddal foglalkozik. Patandzsáli szerint: „a jóga az elme működésének teljes irányíl<)sn".9 Ez a vrittisz nevű elmeműködés alakítja minden mentális tevék ' nységünket a legmélyebb tudatalatti emlékektől a legmagasabb tudat Íl'lctti felismerésekig. Patandzsáli nem a megszokott értelemben vett elmeirányításra, hanem a tudat minden szintjének tökéletes uralmára hivatkozik, így a megszokott tudatosság, sőt még a modem pszichológia által sem ismert tudatküszöb alatti és kozmikus rétegeket is. Csak az ilyen elmeirányítás vezethet az igazi, a megnyilvánulá10 NOn túli önvalónk (átmán vagy purusa) megismeréséhez, mely a jóga gyakorlatának végső célja. A csendes elme valódi önvalónkat feltáró tükörré válik, melynek a tiszta tudatosság a természete. Ez a felszabadu lás (moksa) állapota, melyben túlemelkedünk az időn, a téren és n ka rmán, és belépü nk a végtelen, örökkévaló, öná llóan l étezőbe.

58


59

Még ha el is sajátítjuk ezt a fajta elmeirányítást, akkor is uralnunk kell a testet, az érzékeket és a pránát, akárcsak a személyes és a társadalmi életünk külső aspektusait. Ebből kifolyólag a jóga még az étrend szokásos tényezőit sem hanyagolja el, és kihangsúlyozza az ájurvéda fontosságát.

meditáció. Ennél fogva az ájurvéda ugyanazt a területet osztja meg a jógával, de más irányultsággal és más céllal.

A j69a

l'\yolc ága

A rádzsa jóga a tudat fejlesztésének nyolcrétű lényegi megközelítését, vagy nyolc ágát (astanga) szolgáltatja. Ezek sokféle módon együttműködnek és olyanok, mint a test végtagjai. Mindegyiknek megvan a helyes fejlődéshez szükséges megfelelő szerepe, habár nem egyenlő fontosságú mindegyik. A jóga nyolc ága: 1. járna - a társadalmi érintkezés szabályai, 2. nijárna - a személyes viselkedés szabályai, 3. ászana - fizikai pozitúrák, 4. pránajárna - az életerő irányítása, 5. pratjáhára - az érzékek irányítása, 6. dhárana - a helyes figyelem, avagy az elme irányítása, 7. dhjána - meditáció, 8. szamádhi - elmélyedés. Az első öt ág - a jámától a pratjáháráig - a jóga külső aspektusait adja. Bevezető j ellegűek, a mélyebb gyakorlat alapját fektetik le. Az első kettő (járna és nijáma) a jógához szükséges, annak az etikai alapját adó helyes viselkedésre, értékekre és életstílus gyakorlatokra vonatkozik. A következő három (ászana, pránajáma, pratjáhára) természetünk olyan külső aspektusai irányításának az eszközei, mint a test, a légzés és az érzékek. Az utolsó három (dhárana, dhjána és szamádhi) neve számjáma (integráció) természetükből adódóan illenek össze. A figyelem természetes módon vezet a meditációhoz, mely idővel elmélyülést, vagy az észlelő és az észlelet egyesítését eredményezi. Mindezek igazi önvalónk megismerését hozzák el. Az ájurvéda harmonizálja a testet és a pránát, lehetővé téve a meditáció belső folyamatával történő előrehaladást. Ez főleg a jóga külső segédeszközeihez tartozik. Az elme ájurvédikus gyógyítása azonban magával hozza a jóga olyan bel ső aspektusait, mint a mantra és a

A járnák, a társadalmi viselkedés dharmiku s elvei: az erőszak kerülés (ahimsá), szavahihetőség (szatja), a szexuális energia irányítása (bráhmakarja), a lopás elkerülése (aszteja) és a ragaszkodás elkerülése (anabhinivésa). Ezek hozzák létre a helyes kölcsönhatást a többi emberi lénnyel és a külső környezetünkkel. A helyes társadalmi viselkedés fontos a testi-lelki egészség és a szellemi fejlődés szempontjából. Ha követjük ezeket az előírásokat, akkor nem kerülünk ártalmas összeütközésbe a világgal, és nem gabalyodunk bele a rossz kapcsolatok, vagy a helytelen birtoklás okozta külső bonyodalmakba. A járnák az orvosoknak is kódexet adnak: nem ártani, igazat mondani, nem kerülni szexuális viszonyba a páciensekkel, nem kérni túlzott díjazást a kezelésért, és nem ragaszkodni másoknak a gyakorlatához vagy eredményeihez. A nijárnák, a személyes viselkedés dharmikus elvei: az elégedettség (szantosa), a tisztaság (sauka), az önálló tanulás (szvadjája), az önfegyelem (tapasz) és az alárendelődés Istennek (lsvara pranidhána). Ezek a személyes jógagyakorlat felépítéséhez szükséges életstílus elvei nz életben, ugyanakkor a szervezet egyensúlyban tartásához szükséges ájurvédikus életszabály-előírások is. A tisztaság magába foglalja o vegetárius étrendet és a fizikai méregtelenítést. Az isteninek való alárendelődés az összes gyakorlat kulcsa, melyet pusztán személyes e rőfeszítéssel nem lehet elérni. Az utolsó három jóga: az önfegyelem, az önálló tanulás és az alárendelődés Istennek - a krija jógának, az embert a szamádhira alkalmassá tevő belső cselekvés jógájának az nlapja. 11 A járna és nijáma alkotja minden helyes életvezetés - az i~ jurvéda egészséget szolgáló gyakorlatait is beleértve - dharmikus, l'l ikai alapját. Ez a két elv összeillik. Ha nincs sérülés a társadalmi klilcsönhatásainkban, akkor személyes viselkedésünkben sincs, és (ordítva. 3 . .Ászana

Ászana: a helyes pozitúra, vagy a belső tudatunkkal harmóni-

óba n levő pozitúra. Célja a meditációt elősegítő, fenntartott, vagy kényelmes ülő helyzet. Az ásza nák egyensúlyt és harmóniát hoznak n fi zikai testnek, különösen a testet támasztó izom- és csontrend szer-

60


61

nek. Az ászana a fizikai test ájurvédikus kezelő rendszerének része. A pozitúrák a vitalitás fokozására, vagy a dosák kiegyensúlyozására használhatók. Hozzáigazíthatók bizonyos szervek, vagy a test gyenge pontjainak célba vételéhez. Az ászanákkal a könyv egy külön fejezetben foglalkozik.

bármire, amit csak meg kell vizsgálnunk. A dhárana figyelmünk erejének fejlesztését és kiterjesztését jelenti. A dhárana technikák figyelmünk irányításának, avagy szabályozásának számos olyan módját tartalmazzák, mint az adott tárgyakra, vagy elképzelésekre történő koncentrálás. A megszokott dhárana technikák magukba foglalják az öt csakrára és az azokat uraló elemekre való koncentrálást. A másik módszer az elmét a szívbe koncentrálja. A harmadik módszer a kül ső teret a szívben lakó belső térre koncentrálja. A dhárana a könyv további részeiben még számos alkalommal említésre kerül.

4. p„á"'ajáma

A pránajáma nem egyszerűen a légzés szabályozását, hanem az irányított kiterjesztését jelenti. Nem a légzés elnyomása, ami ártalmas, hanem a prána bennünk és körülöttünk levő magasabb forrásaival történő kapcsolatba lépés. A pránajáma a prána elmélyítését és kiterjesztését foglalja magába a nyugalom állapotának eléréséig. Amikor a prána nyugalomba kerül, akkor az életerő és rajta keresztül az érzékek, az érzelmek és az elme is nyugalomba kerül. A pránajáma egy másik fontos ájurvédikus módszer az élénkség és az életerő fokozására és a gyógyítás erejének támogatására. A prána témájával és a pránajáma gyakorlatával egy külön fejezetben foglalkozunk. életerő

A pratjáhára nem egyszerűen kikapcsolja az érzékeket, hanem az érzékek helyes irányítását és az azokon való túllépés képességét jelenti. Nem az érzékek elnyomása, han em azok helyes alkalmazása, ami magában foglalja a nyugalomba helyezésük képességét. Az ájurvéda szerint az összes betegség az érzékek rossz használatán alapul. Ahogyan érzékeinket használjuk, az meghatározza azt az energiafajtát, a.m it elménk ellátására a külvilágból felveszünk, ami vagy táplál, vagy összezavar bennünket. A pratjáhára technikák vagy az érzékek kikapcsolását jelentik, mint a szem, vagy a fül lezárása, vagy azt, hogy érzékeinket inkább figyelemmel és nem eltereléssel használjuk. Ez magában foglalja a mantra, vagy a vizualizáció sokféle formáját. A belső hangokhoz (náda) hasonló belső érzékforrások megcsapolhatók, és ezek finom fajtájú hatásokat adnak. A pratjáhárának a kötetben egy külön fejezetet szentelünk.

A dhárana az elme irányítása, a helyes figyelem. Ez az a képesség, hogy minden mentális energiánkat tetszés szerint irányítani tudjuk

A dhjána: meditáció, ami figyelmünk elterelés nélküli fenntartásának képessége. A meditáció lehetővé teszi számunkra a valóság visszatükrözését és a dolgok igazságának elfogulatlan érzékelését. A meditáció tárgya lehet olyan külső dolog, mint az óceán, az ég, vagy egy istenségszobor, de lehet olyan belső dolog is, mint egy elképzelt istenség, vagy egy jantra. Lehet olyan elképzelésre, vagy igaz elvre meditálni, mint a végtelenség, vagy az egyediség. A meditáció lehet teljesen forma nélküli és teljesen nyílt; egy gondolat, illetve egy kérdés vonalát követően aktív, vagy pusztán megfigyelően passzív. A meditáció a legmagasabb értelemben nem valamiféle technika. A meditációs technikák pontosabban a pratjáhárához, vagy a dháranához tartoznak. A valódi meditáció a tudatosság természetes állapota, és nem egy módszer. Ennek eléréséhez azonban némi előké szület szükséges, ahogyan azt a jóga egyéb ágai jelzik. A meditációval kapcsolatos ismeretek külön fejezetben. 8 . Szamádhi

A szamádhi (nevezhetjük elmélyedésnek is): az észlelésünk tárgyával való eggyé válás képessége. Az észlelő és az észlelet egysége közvetlen észlelésben, melyen keresztül a végső valóság természete tisztán megismerhető. A szarnádhi az a képességünk, hogy tudatilag összeolvadjunk olyan dolgokkal, melyek megmutatják örömünket és bcteljesülésünket az életben. A szamádhi eljuttat az összes dologban l evő, azok alapját képező isteni természethez. Ez az igazi meditáció természetes eredménye. A szamádhi (eggyé válás) a célja mindennek, nmit csak keresünk, am it el akarunk érni. A jóga ezt a belsőn kb en végzi, ahol egyek l ehct ün~ mindennel.

62


A jógában nincs olyan követelmény, hogy az embernek ezt vagy azt az utat kell követnie. Inkább arra bátorít, hogy a szívünknek legkedvesebb, legjobban tetsző, a céljainknak leginkább megfelelő utat kövessük. A jógának a különböző egyéni szándékokhoz és természetünk különböző aspektusaihoz képest sok különböző útja és stílusa van. Ez hasonló az ájurvédában is, mely a különféle alkati típusoknak megfelelően sokféle étrendet és életszabályt tanít. A jógának ezeket az ösvényeit öt különböző területen lehet összegezni. A rádzsa jóga tartalmazza az összes fő jóga ösvényt, de ezeket külön is lehet követni: - jnána jóga, a megismerés jógája, - bakti jóga, az odaadás jógája, - krija jóga, a hatha jógát is beleértve, a módszer jógája, - karma jóga, a szolgálat jógája, - rádzsa jóga, a lényegi jóga, az előbbi négy kombinációja. 3 ná na jó9a : a me9isme,..és jógája

A jóga mindenekelőtt a tudás keresése, érdeklődés az élet igazsága, az önvaló, Isten és a világmindenség után. Ez mégis egy nem a külső elmével és érzékekkel, hanem a belső lélekkel és szívvel végzett sajátos fajtájú érdeklődés. A megismerés jógája elsődlegesen nem a gondolkodó elme egy gyakorlata, bár az élet elsődleges kérdésein való mély tűnődéssel indul útjára, és szigorú racionalitást kíván. Ez · az ameditációs út, ami megkívánja, hogy az elme békés megfigyelés és ne észlelés útján történő gondolkodás állapotában legyen ahhoz, hogy felfedezze az igazságot. A megismerés jógája megfogalmazásában egyszerű, de gyakorlatait illetően nehéz. Az mondja, hogy Isten, avagy az Abszolútum a mi igazi önvalónk. Isten megtalálásához mindössze annyit kell tennünk, hogy elengedjük külső viszonyainkat, összes gondolatunkat menni hagyjuk, és szívünkben megpihenünk, és már is az vagyunk! A fő módszer az önkeresés (átmavikára), gondolataink eredetének az éngondolatig történő visszakövetése, ami minden gondolat gyökereként a szívbői bukkan elő. Az érvelés, a megkülönböztetés és a jóváhagyás sok más módszerét is alkalmazza, beleértve az olyan sajátos mantrákat is, mint az nham Bramaszmi: Isten vagyok.

63

Közvetlensége miatt a megismerés jógája főleg a törekvés legmagasabb szintjén levőknek ajánlott. Alapja a teljes lemondás és temérdek megszorítás, amit különösen a feltűnést kedvelő és anyagias kultúránkból kevesen érhetnek el. A megismerés jógájából különösen hasznos lehet Bráhmán vagy az önvaló keresése csendes meditációban, még akkor is, ha nem vagyunk a legmagasabb szinten. Ezeket a meditációkat azonban támogatnunk kell más jógatanokkal annak biztosítására, hogy fejlődésünk teljes legyen. A megismerés jógája mindenekelőtt az érzékek és a prána teljes irányítását igényli, ami tiszta étrenden és önuralmon alapul, ebben sokat segíthet az ájurvéda. A megismerés jógája különösen vonzó a szenvedélyes pitta típusoknak, minthogy az elme tiszta összpontosításán és olyan határozott belátáson alapul, amit ők másoknál inkább birtokolnak. A levegős váta típusok viszont kiterjedt gondolkodásuk és a testtől való függetlenség képessége miatt néha vonzódnak ehhez a jógához. A vizes kafa típusok alkalomadtán követik, mivel elméjük állandósága lehetővé teszi, hogy mély békét és belső nyugalmat fejlesszenek ki. Bakti jóga: az odaadás jógáj a

Az odaadás, az istenszeretet útja, melyen keresztül azt keressük, hogy szívünkben beleolvadjunk az istenibe. Benne van az isteni szeretet - mint végső valóság - imádása külsőleg és belsőleg. Az odaadás különböző formákat ölthet aszerint, hogy hogyan választjuk meg az utat az isteni megközelítéséhez. A jóga teljes szabadságot abban, hogy Isten szívünknek legjobban tetsző formáját vá1osszuk. Ez ugyanonnan származik, mint az egyéni különbözőségek és alkati típusok felismerése. A jóga sokféle olyan kiválasztott istenséget (ista deváták) ajánl, mint pl. Síva, Visnu, vagy az Istennő és az Isten olyan megtestesüléHcit (avatárok), mint pl. Ráma, Krisna, Buddha. Néha maga a tanító, a gll ru mint isteni tanító szimbóluma válhat az imádat tárgyává. Az INtcnségek ájurvédikus energiákat is tükrözhetnek, és a prána és az t•lrnc kiegyensúlyozására használhatók. Egy másik megközelítés lehd az alaktalan odaadás, vagy az isteni minőségek és tulajdonságok 1rr) nti rajongás. Sok gyakorlata van az odaadásnak: szertartások végzése (pudzsa), rnjongó dalok (kirtán), Isten neveinek kántálása (dzsápa), meditáció l ~ tcn egy alakján (upaszána), metve az isteni imádásának sokféle 11l'lyzctc, módja. Ezek egészen különbözőek, de általában spontán 111 •gközelítést tesznek lel~ctővé.

64


A bakti jóga az inspiráció ereje miatt szabadabb, kevésbé struktúráit a jóga többi ágához képest. Tisztaságot, beavatást és az isteni szeretetnek történő önfeláldozást igényel ahhoz, hogy eléggé előrehaladjunk vele. Az odaadás jógája a szív és érzelmi természetünk gyógyításának . legjobb eszköze, különösen a kapcsolati problémákkal teli modern világban. Az ájurvédikus pszichológiában hangsúlyozzák a szív ilyetén módon történő gyógyítását. Az odaadás főleg a kaja típusokra van hatással, akik a három típus közül a legérzelmesebbek. A kafa típusokban meglévő természetes szeretet legjobban az odaadáson keresztül fejeződik ki. A p·itta típusok szintén lehetnek odaadóak, de az ő odaadásuk ahhoz hasonlóan határozottabb és koncentráltabb, ahogy egy harcos szolgálja a királyát, vagy a királynőjét. A váta típusok a legkevésbé odaadóak, de éppen az odaadás lesz számukra a leghasznosabb, mert a szív lecsendesítését, a félelem, szorongás oldását idézi elő, és a váta típusú embernek erre nagy szüksége van. K a t"ma j óga: a szolgálat jógáj a

A karma jóga a cselekvés jógája, mely kétrétű. Első része az öntisztító imák és szertartások révén a világ lelki felemelését adják. Második része az élőlények szolgálata. Minden szellemi tanítás a világ megsegítését és az emberiség lelki felemelését helyezi előtérbe. A jógát gyakorlótól elvárják, hogy valamilyen szolgálatot is végezzen, ennek a neve a szanszkritban: szeva. A szolgálat állhat a szegények és rászorultak élelemmel, ruhával való ellátásából, esetleg iskolában, kórházban gyakorolt ápolásból, kisegítésből, illetve könyvek és tanítások terjesztéséből. Nem szorítkozik csupán az emberek megsegítésére, kiterjed az állatok, növények, sőt, magának a bolygónak a megsegítésére is, beleértve ebbe a társadalmi és politikai ténykedések sokféle formáját. A legtöbb jógaút úgy kezdődik, hogy a tanítvány némi karma jógát, vagy szolgálati tevékenységet végez: pl. főz, az asrámot takarítja, különböző ügyeket intéz, jóléti intézményeket alapít, támogat. A karma jóga két aspektusa egymáshoz kapcsolódik, mert minden szolgálat isteni szertartás, és valamennyi szertartás célja az élőlények lelki felemelése. Az összes többi jóga a karma jógában gyökerezik. Az ember szellemi gyakorlása egyben az élőlények szolgálatának kell lennie, különben nem sokat ér. Még a megszabadult lelkek sem mentesek a karma jóga gyakorlásától, ami arra készteti őke t, hogy visszatérjenek a világba, és segítsenek a tudatlanoknak. Aka rma jóga

65

a kezdet és a vég, minden jógák legalacsonyabbika, de ugyanakkor a legmagasabbika. Mindazok, akik figyelmen kívül hagyják ezt a tényt, éppen a jóga valódi szellemét nem ismerik fel. A kaja típusok előnyben részesítik a karma jóga tápláló-gondozó, másokkal törődő szerepét. A pitta típusok inkább a társadalmi és politikai szolgálatot választják, elősegítve a világ pozitív megváltoztatásának ügyét. A váta típusok az elmét csiszoló írás, vagy a tanítás karma jógáját részesítik előnyben. A karma jóga a pszichológiai gyógyítás fontos ájurvédikus eszköze és az ájurvédikus életszabályok alapja. Bárminek, amit teszünk, a szolgálat egy formájának kell lennie, különben fizikai vagy pszichológiai zavarok előidézéséhez vezethet. Kt"ija jó9a1 a módszef" jógája

A jógatudománynak megvan a maga módszertana, amely sokféle, o testet, a légzést és az elmét, mélyebb tudatosságunk feltárásának segítését érintő módszerből és technikából áll. A különböző módszerek a belső cselekvés jógájához (krija jóga) tartoznak. A krija fogalom olyan tisztulást és átalakulást hozó cselekvésre, folyamatra, mozgásra uta l (különösen a prána és az elme belső feltárásával), amely felkészít o mély meditációra. A krija jóga három részből áll: tapasz (önfegyelem), szvadjája (önáJ„ 16 tanulás) és Isvara pranidhána (önátadás Istennek). 12 Az önfegyelem hozza létre azt a sajátos tüzet, ami segít megérlelni szellemi törekvéseinket. Ez magába foglalja akaraterőnk fejlesztésének és energiával való (•lléltásának eszközeit, a böjttől a meditációig. Az önálló tanulás azt is Jelenti, hogy valaki saját dharmáját követi, ez természetesen az illető i\ju rvédikus alkatának megértésével is jár. Az önátadás Istennek nem rsnk odaadást jelent, hanem annak a megtanulását, hogyan fordítsuk 11i'. isteni energiát önfejlesztésre, így gyakorlatainkat nem határolhatják be az egó korlátai. A megismerés és odaadás jógájában a módszerek alá vannak 1·1•ndelve egy elsődlegesebb önmegfigyelésnek és önmegadásnak.A lt·1•,löbb megismerésre törekvő embernek azonban - különösen a modl' rn világban - jókora munkára és tisztulásra van szüksége ahhoz, hogy igazi belátásra, isteni szeretetre legyen képes. Még a legjobb l'mbcreknek a legideálisabb id őkben is nehéz közvetlenül Istenhez, vngy az Önva lóhoz jutni. A megfel el ő módszerek nélkül kemény úton lehet csak előrejutni, mintha mcgpróbn lnánk gya log menn i ott, ahol egy jó jármű is ren-

66


67

delkezésünkre áll, meggyorsítva az utazásunkat. Néhányan azonban túlhangsúlyozzák a módszereket, amelyek tudás és odaadás nélkül csupán műviek és haszontalanok maradnak. A módszernek tudással és odaadással kell párosulnia a legjobb előrehaladás érdekében,és ez valamilyen szolgálat formájában valósulhat meg a legegysze rűbb en. A krija jóga főleg a váta típusokat fogja meg, akik kedvelik a mozgást és a cselekvést. Azok a pitta típusok is vonzódhatnak hozzá, akiknek sajátos hajlamuk van arra, hogy tűzzel és energiával dolgozzanak. A kafa típusok a legkevésbé vonzódnak a krija jógához, bár hasznos lehet számukra a vele járó több cselekvés és mozgási energia. Sok aspektusa van a módszer jógájának. A továbbiakban felsoroljuk a főbb megközelítéseket. Mantra jóga: ide tartozik az Isten dicsérete ima, a kántálás és az éneklés minden formájában. Kapcsolódik a zenéhez, a költészethez, a szimbológiához és a mitológiához, melyek a mantra különböző szintjeit adják. Minden jógaút alkalmaz valamilyen mantrikus megközelítést. A módszer jógája olyan mantrákat használ, mint pl. az aham Bramaszmi (Isten vagyok). Az odaadás jógája Istennek olyan neveit alkalmazza, mint az om Namo Bhagavate Vaszudevája (Hódolat Krisnának). A karma jógát odaadási mantrák kántálása közben végzik. Fontos a pránajáma és a meditáció közben végzett mantrázás is. A krija jógában a mantra talán a legfőbb módszer. Fontosabb az ászanánál, és hívhatnánk az elme ászanáinak is. Minden jóga és ájurvéda gyakorlatnak mantrákkal kellene kezdődnie és végződnie, mint ahogy útközben is mantrákat kellene használni. Az ájurvéda a füvek használata után a legfontosabb gyógymódjának tekinti a mantrát, így minden ájurvédát gyakorlónak tanulmányoznia kellene a mantra jógát. Ebben a könyvben éppen ezért szántunk a mantrának is külön fejezetet. Tantra: szó szerint technológiát jelent, és a jógának a mantrát, jantrát, vizualizációt és a templomi vallásos imádat sokféle formáját is tartalmazó, vallásos imádatot is magában foglaló sokféle módszerére és módszertanára vonatkozik. Nem egyszerűen szexuális pozitúrákat jelent, melyek csupán a tantra egyik oldalát és egyik alacsonyabb formáját adják. A tantra olyan energetikai megközelítés, amely egy finomabb szinten megtanít arra, hogyan dolgozzunk az energiával. Ezért a tantra főleg a rádzsa jóga egyik ösvénye, ugyanakkor másodlagosan - lényegi természete és gyakorlati oldala miatt - a krija jógának is az egyik útja. A tantrikus jóga Indiában a középkori idők óta a rádzsa jóga legelterjedtebb formája volt. A rádzsa jóga mind a nyolc formáját használja, sajátos formákkal és gyakorlatokkal kibővítve .

A szexuális tantra a vamakára („balkezes" tantra) része, és dharmikusnak, tisztának nem tekinthető gyakorlatokat alkalmaz, beleértve a szexualitást, a hús és a hal élvezetét. Megfelelő lehet azonban azoknak, akik még nem jutottak el a jóga gyakorlásának magasabb szintjére, még az érzékek és a vágy (radzsasz és tamasz) rabjni. Minthogy a modern világban a legtöbb ember ezen a szinten van, o tantrának nagy vonzereje lehet. Ez a körülmény is azt támasztja alá, hogy a szellemi útra térve, mindig ott kezdeni a gyakorlást, amilyen az ember minősége, ahol éppen tart az életében. Ezt a fajta „alkalmazott" t·a ntrikus gyakorlástazonban nem szabadna olyan magasabb tantra gyakorlatokkal összekeverni, melyek a mantrán és a meditáción át vezetnek, és a lemondás útját követik. A tantrában találjuk meg a finorntest, a finomtest energiaközpontJa i (csakrák) és az azokon keresztül működő, a kundalinihez hasonló magasabb erők legtisztább leírását. A kundalini jóga a tantra része. A tontrikus módszerek gyakran keverednek az ájurvéda módszereivel, kü lönösen a finomtest gyógyítására és a fizikai test megfiatalítására l rónyulókkal. A tantrikus megközelítés része az ájurvédikus alkími a, a különlegesen előkészített ásványi és mentális készítmények, n fiatalító füvek használata. A drágakövek alkalmazása nem csak az 1\ju rvédához és a tantrához, hanem a védikus asztrológiához (dzsjottis) 11'1 kapcsolódik. A tantra sok-sok módszer elegye, melyek igen haszno1m k a fizikai és pszichológiai gyógyításban. Hntha jóga: a módszer jógáinak legismertebbike. Szó szerint az ,•rfüeszítés, az erő jógáját jelenti. Van ugyan olyan tendencia, hogy a llzika i jógával és az ászanák gyakorlásával azonosítsák, mégis több 11 11 1161. Az olyan klasszikus hatha jóga szövegek, mint a Hatha Jóga l'mrf ipika és a Gheranda Szamita tantrikusak, és nem csak az ászanákat, hnnem a tisztulás, a mantra és a meditáció tantrikus módszereinek i•gúsz sorát is tanítják. /\ Nyugat főképp az ászanákat gyakorló jógát néha hatha jógának 111 v)1\ k, mert a hatha jóga szövegeiben találjuk meg a különféle ászanák lq ~ részle tesebb magyarázatát. Ebben a tekintetben manapság talán Ny ugnton fejlődtek leginkább az ászanák, és itt találhatók a legjobb t\11znnn-oktatók is. Indiában a fő jóga-ösvény az odaadásé és az ászanát 1\lt 11löban felszínesen kezelik. /\ nyugati hatha jóga azonban ritkán megy bele a klasszikus l1111hn jóga meditációs részeibe, ezért nem teljesen helyénvaló hatha l1\g1\nnk nevezni. A klasszikus hatha jóga a remeték nagy fizikai mér11\lddességet i gényl ő útja volt. A bel s ő tisztítás e rőte lj es módszereit 1111..n lmazza, ami kü lönlcgc.s életkörü lményeket kíván. Azt mondják,

68


hogy a hatha jóga a rádzsa, vagy magasabb jógához vezet el, ahol már a meditáció lesz a legfontosabb. A fizikai testtel való kapcsolatának köszönhetően a hatha jóga szo~osan kötődik ~~ ájurvédához, és ájurvédikus értelemben írja le az aszanákat. Az aJurvéda főleg gyógyító technikáinak egyikeként alkalmazza a hatha jóga ászanáit, elsősorban sokféle tisztító eljárásait ajánlva gyógyító célokra. A hatha jóga különösen hasznos azoknak a váta típusoknak, akik~.ek a ,fi~ikai t;sthez ;aI~ erősebb kötődésre van szükségük, de a többi aJurved1kus hpus szamara is hasznos. Erősebb gyakorlásához azonban óvatosságra van szükség, mert komolyan súlyosbíthatja a vátát.

Az ájv.l"védikv.s jóga

, ,A~ !j~~;éda magában is a jóga egyik formája, hívhatnánk a gyógyitas JOga1anak. Az egyén szintjétől, vérmérsékletétől és alkatától fü~gően ,a~ ájurvéda, az összes jóga aspektusát alkalmazza, hogy ~yo~~~las~t, .helyes ele:stíl~sát és szellemi fejlődését elősegítse. Az 1gaz1 aJurvedat gyakorlo ezert egyben jógi is. Nem csak a fizikai testet, k~ll uralnia, de, a. finomtest és a lélek ismeretének segítségével a pranak.~t és az ~lmet rs. Az igazi orvos az életerőn keresztül gyógyít és nem sa1at szemelyes energiáján át. Az igazi gyógyító elméje az istenire, vagy a belső önvalóra van hangolva. Az áju.~vé~át karma jógaként, az élőlények szolgálatának egy adott formaJakent kellene gyakorolni. Mások gyógyítására és nem pusztán a saját személyes, vagy anyagi haszonszerzés érdekében kellene végezni. A szolgálat magasztos érzése nélkül az ájurvéda szellemi oldala nem tud kifejlődni az ájurvédát alkalmazó emberben. Egy ájurvédikus szakértőnek a hatha jóga kellő ismeretével és a pozitúrák, a légzés és a tudatosság tökéletes értésével kell rendelkeznie. Még az ájurvéda is alkalmazza a rádzsa jóga módszereit a finomtest és a lélek gyógyítására. Az ájurvédát tanulóknak tanulmányozniuk kell a jóga-szútrák rendszerét és alkalmazását is. Az ájurvéda a mantra jógát nem csak a gyógyítás, h anem az összes gyógyító energia kivetítésének eszközeként is alkalmazza. Az ájurvédikus orvosságok hagyományosan mantrákkal készülnek, melyek arra szolgálnak, hogy egy finomabb szinten energiával lássák el magát a szert. Az ájurvédikus terápiákat is hagyományosan kí.i l önböző mantrák kántálása közben alkalmazzá k. Az ájurvéda mellett hasznos

~

69

n szanszkrit nyelv alapjait és a mantra tudományát is megtanulni, ez .\Ital a tanításoknak ezt az oldalát is képesek lehetünk alkalmazni. Az ájurvéda a bakti jógát, az odaadást a szív gyógyításának egyik f() eszközeként ajánlja. Mindazoknak, akik komolyan törekednek az ójurvéda megértésére, a mélyebb gyógyításhoz fel kell ismerniük az odaadás és az isteni szeretet páratlan erejét. Ebben a tekintetben az ójurvédikus embereknek az imádott Isten valamely kiválasztott formájában érdemes tükröztetniük tulajdon odaadásukat és az isteni 15yógyításban való hitüket. Ez lehet Dhanvantári, az ájurvédikus orvoslás istensége, aki Visnu egyik alakja, de lehet Isten bármely neve és alakja, vagy az emberiség nagy tanítóinak egyike is. Ganésa szintén népszerű az ájurvéda gyakorlói között. Sokan mások az Istenanya nla kját részesítik előnyben. Az ájurvéda a dzsnána jógát, a megismerés jógáját ajánlja a lélek gyógyítására, mely meditációt kíván. Az ájurvéda olyan öngyógyítás, ami csak az önismereten keresztül lehetséges. Az ájurvédikus tanítványoknak az ájurvédát az önvizsgálat eszközeként kell alkalmazniuk, még akkor is, ha ez saját hibáink és korlátaink fájdalmas vizsgálatát ígényli. Természetesen egy ájurvédát gyakorlótól nem várható el, hogy jtí rtas legyen az összes jógában, de legalább tudomással kell bírnia róluk, és tudnia kell a hozzá forduló embereket olyan tanárokhoz Irányítani, akik segíthetik őket. Csak egy nagy ájurvédikus mester fogja ismerni e jógák mindegyikét, aki nem csak a test, hanem az elme ~s n lélek orvosa is lesz. A teljességhez a jógának is tartalmaznia kell nz ájurvédát. A hatha jóga nem teljes a test ájurvédikus szemlélete nélkül. A rádzsa jóga is hiányos az elme ájurvédikus megértése nélkü 1. Minden jóginak fel kell ismernie a helyes étrend és a füvek mint jögaeszközök, valamint az olyan ájurvédikus tisztító eljárások, mint a pnnc~a karma, a testet a jógára előkészítő fontosságát és értékét. Altalában azonban az ájurvéda a test és az elme gyógyításán és l iszlításán dolgozik, míg a jóga célja az, hogy eljuttasson minket az i\n megvalósításig, mely viszont egy megtisztított testtől és elmétől fOgg. Ilyen módon a jóga alapja: az ájurvéda, az ájurvéda gyümölcse 1wd ig: a jóga.

MÁSODIK RÉSZ

A

jóga és az ájvu,~véda eneJiA9etikája

az ÖV\átalakítás titkai

6

A

lélek testei

A test, elme é s lélek hál"masa olya"', mi"'+ esy hál"omlábv. állvá""Y· f-lál"mv.k kombil'\ációja ta.-tja állva a vilá9ot; bel'\l'\i
6 2 az

összetétel a Pl.-\.-l.-\Sa1 ava9y a tl.-\datos lény kedvéél"t létezik.

6.z az ájwvéda tá>'9}_'a, amié>'+ az ájv.>'véda tanításait felt6>'ták. CHARAK SzAMJTA, SzuTRASZTANA, I. 46-47.

~

z emberi lény nem egyszerűen fizikai test, hanem három

~test együttese, melyek különféle sűrűségű anyagból állnak,

a durva elemektől egészen az elme legfinomabb rétegéig. Ezek mögött o testek mögött tartózkodik igazi önvalónk, mely minden megnyilvá- . nuláson túli, legyen az mentális, vagy fizikai. Ezért a három test nem test a megszokott, hétköznapi értelemben, hanem inkább különböző típusú lélekburok. Amikor a jóga és ájurvéda az emberi lény és szükségletei szolgálutához fog, akkor erre a három test alkotta emberi lényre gondol, és nem pusztán a fizikai énre, mely önmagában alig több, mint hús- és c1mnthalmaz. Nem is a magasabb önvalóval, vagy a minden megtestesülésen t i'1 Ii tiszta tudattal foglalkozik, mert az nem a szenvedés és a tudatln nság tárgya, és ezért nem is szorul segítségre. A jóga és ájurvéda a finom és kauzális test rejtélyének feltárását keresi, mely testek hídként szolgálnak ehhez a magasabb önvalóhoz. l·:zcknek a belső öltözeteknek a fejlesztése nélkül nem lehetséges a bennünk levő isteni elérése, vagy a valódi teljesség megtalálása. Ebben a fejezetben ezzel a három testtel és azok öt burkával foglalkozunk. E könyv legfőbb témája tulajdonképpen a jóga és az 1\ju rvédikus magasabb tudás a három testről és a három test öt burkáról.13 A könyv ezt a lényegi jóga-ájurvédát mutatja be. A tanításaikon


75

keresztül nem csak magát a két nagy rendszert és a különböző szintű kölcsönös kapcsolatukat érthetjük meg, h anem igazi lényünket és működésünket a világmindenségben.

a természet törvényeit. A Föld-lélek tart fenn minden életet a bolygón. Légköri, Nap- és bolygó-lelkek működnek vezető szellemként, avagy deváta-ként a világfolyamatok mögött. A lélek maga olyan fényforrás, mint a Nap. Minden egyes egyén szívében a lénye mögötti lélekerőként ilyen titkos Nap rejtőzik. A lélek elsődlegesen akarat- és motivációs erő, annak a keresése, hogy azt tegyen, vagy azzá váljon, ami visszatükrözi teremtő erejét. A lelken keresztül keletkeznek a különféle vágyak és törekvések, amik karmánkat irányítják. Akaraterőként a lélek mágneses energiával rendelkezik, ami hozzánk vonzza azt, amit a szívükben igazán kívánunk. A léleknek ez a mágnesessége tartja és kapcsolja össze lényünk különböző részeit, és hozza létre a testet és az elmét, és e két különböző rendszer energiát, amelyek képességeik mentén működtetik az egész rendszert. A Világlélek hasonlóképpen tartja össze a világot, a teremtés különféle energiáinak és folyamatainak fenntartásával, az elemi birodalomtól egészen a magasabb elme birodalmaiig. A lélek mágnesessége a felelős nem csak tulajdon lényünk, hanem az összes teremtmény szerves harmóniájáért is. A léleknek ez a kü lönleges mágnesessége a megszokott elmén és érzékelésen túl, a tudat egy mély szintjén létezik, és létezésünket még alvás közben, a halálban is fenntartja.

74

o) A kcu;1zá li s test -

Cl

lé lek má9neses szfé~ájo

A lélek kifejezés mélyebb azonosságunkra vonatkozik az életben, amit a különböző gondolkodók sokféleképpen definiálnak. Védikus értelemben a lélek azt a test és az elme fátyla mögötti reinkarnálódó entitást jelenti, ami a különböző megszületésünkön keresztül fennmarad. Ennek neve a szanszkritban dzsiva, jelentése: az „életerő", vagy dzsivátman (dzsiva-átman, jelentése: az „egyéni önvaló, avagy a megtestesült lélek", szemben a paramátman-nal, a „legfőbb önvalóval", vagy a megnyilvánulás mögötti Istennel). A dzsiva (a lélek) a teremtés alapegysége, monádja. Ez a végső oszthatatlan entitás (vagy atom), a világmindenség építőkockája valamennyi durva- vagy finomanyagi jelenség mögött. Minden teremtés a kozmikus megnyilvánulás mögötti okot képező erőn: a lelken keresztül történik. Saját tulajdon lelkünk maga az isteni teremtő erő, és különféle életeink nem mások, mint ennek a teremtő erőnek az alkotó játékai, álmai, meditációi. A lélek az anyagba süllyedt isteni láng, szikra, mely szerkezeteket, formát és életet teremtve, új világokat alkot. Az istenivel meghitt kapcsolatban maradva tartalmazza valamennyi születésünk közvetlen tudását, miközben szolgálóként dolgozik az Isteni Akarat kibontakoztatásán. A lélek nem korlátozódik pusztán az emberi lényekre. A természetben mindenhol létezik. Nem csak az állatoknak, de a növényeknek is van lelkük, még a sziklákban is rejtőzik lélek. A lélek azonban nem minden teremtményben egyéniesült egyformán. A kevésbé fejlett formákban mintegy alapként tartja fenn a létüket. De alélek az emberiségen túli olyan fejlettebb formákban is létezik, mint amilyenek az istenek, a látnokok és az angyalok. Az olyan sötétebb teremtményekben is létezhet, mint az anti-istenek (aszurák), bár a negatív életformáknak nem mindig van lelkük, és az is lehetséges, hogy képzeletünk koholmányai csupán. A lélek irányít minden tevékenységet a világmindenségben, ahogy a természetes értelem a felelős a teremtés bámulatos rendjéért. A lélek játszik a Föld, a légkör, az ég és a csillagok nagy erői mögött. Az egyetemes lélekerők hatnak az elemeken keresztül, és tartják fenn

A spirituális szív A lélek ott lakik minden teremtmény szívében, mely a valódi érzés és tudás forrása. Ez mégsem a hétköznapi, fi zikai szív, hanem lényünk veleje, m~gja, omit.o fizikai test szívtájékán élünk meg. A lélek

76

s@}


szívünkön át ható mágneses ereje olyan szinten tart minket, ahol nem érhet semmilyen külső zavar. Ez szabályozza a teremtés szívverését. A kauzális test, avagy a lélek szférája a szívben levő aranytojásként létezik.14 A

lélek hál"OW\ el"eje

A lélek három alaperőt birtokol, ezek: az élet (dzsiva), a fény (dzsotí) és a szeretet (prema), melyekből az észlelés, a mozgás és az érzés ered. A lélek akarata háromrétű: a lenni, a látni (tudni) és a boldognak lenni akarata. A lélek mágneses ereje hozza létre az életet, a szeretet és a tudatot. A léleknek ebből a három erejéből van minden teremtménynek három veleszületett vágya: örökké élni, ismerni az abszolút igazságot, és tökéletes boldogságot érezni. Ezeknek a vágyaknak a keletkezése mutatja a bennünk ébredő lelket. A lélek mágnesessége mindenek előtt az élet ereje, olyan mágneses erő, amely összekapcsol minket az élettel, és arra késztet, hogy élőnek érezzük magunkat, lehetővé téve, hogy mozogjunk és lélegezzünk. Az élet energiaáramlás, amit a lélek mágneses ereje hoz létre. Másodszor, a lélek mágnesessége a fény, a belátás, bölcsesség és a megértés ereje. A fény magához vonzza és felmágnesezi elménket pont úgy, ahogy minden teremtmény vonzódik a Naphoz. A lélek a világosság erejével rendelkezik. Természete a tiszta fény. Ez a mi belső Napunk, ami megvilágítja az elmét és az érzékeket. Mágnesességének gravitációs ereje van, pont olyan, mint a Napból érkező gravitációs erő.

Harmadszor, a lélek mágneses ereje a szeretet ereje. Arra kényszerít bennünket, hogy szeressük az életet, és szeressünk minden teremtményt. A szeretet végül is a teremtés legerőteljesebb mágneses ereje, a vonzás igazi ereje. Semmi más nem szolgálja olyan erősen a teremtmények összehozását és egyesítését a középpont, avagy a szív szintjén. Az életnek, a fénynek és a szeretetnek e három ereje által a lélek visszatükrözi a Lény-Tudat-Boldogság-ot (Szat-Csit-Ánanda), a háromrétű Istenséget, azAbszolútumot. Belőlük származik az energia, a fény és az anyag, a fizikai világot alkotó legfőbb erők. Eredői a prána, tedzsasz és odzsasz, azaz a vitalitás, a hősiesség és a fennmaradás három nagy alapvető erejének is. És ezek az erők állnak a három aktív elem (a levegő, a tűz és a víz), valamint a három dosa (a váta, a pitta és a kafa) mögött.

77

A lélek háromrétű rendje:

lény élet prána

tudat fény tedzsasz

levegő

tűz

váta

pitta

A

boldogság szeretet odzsasz víz kaja

szeW\él~es voY"ázs és o jellem eY"eje

Minden egyes lélek a fejlettségi szintjének megfelelő mágneses e rőt vetít ki. A lélek mágnesességét megfigyelhetjük emberi kölcsönhatásainkban. Beszélünk magnetikus személyiségekről, akiknek a többi embert vonzó erejük van. Az ilyen egyének általában erőteljes személyiséggel rendelkeznek. Ez a személyiségi erő azonban nem mindig jön a lélekből, lehet meggyőzés, szex, vagy éppen manipuláció is. A személyes mágnesességnek számos szintje és oldala van. Csak az önmegvalósítás isteni küldetésének tudatában levő, felébredt lélek rendelkezik igazán egészséges, üdvös mágneses erővel. Egy fejletlen lélek erős egoisztikus (önös) energiát hozhat létre, különösen akkor, ha saját mágnesességgel bíró, őt követő tömeget befolyásol. Mindannyian abba az irányba mozdulunk, amihez a lelkünknek affinitása (vonzódása) van. Ez a lélek mágneses természetének kö- . szönhető. Olyan embereket és körülményeket vonzzunk magunkhoz, melyek lelkünkkel és az általa keresett megnyilvánulás típusával összhangban vannak. Ahogy szellemileg fejlődünk, az isteni gyámolítás felmágnesezte lélek már isteni hatásokat vonz magához- istenségeket, tanítókat, vagy ilyen természetű lelki élményeket, megéléseket-, hogy belső kibontakozásában segítsenek neki. Lelkünk mágnesessége (mely a lélek szeretetének ereje) különféle kapcsolatokba visz bennünket, és olyan más lelkekkel kapcsol össze, akik előmozdítják lelki minősé günk fejlődését, és növekedni segítenek. A lélek mágnesességének erre az erejére alapozódik a jógában a guru (szellemi tanító) és a szatszanga (a bölccsel eggyé válás) erős hangsúlyozása. A lélek néha mégis olyan embereket, helyzeteket vonz hozzánk, melyek próbára tesznek, és olya n feladat elé állíthatnak, mintha csak egy haladó hegymászó a mászáshoz különösen nehéz emelkedőket keresne. Ezért a társulás, n másokkal való kapcsolódás az a fő tényező, ami magnetizálja a lelket. A jógik a társul ás és a személyes mágnesesség egy egész tudományát ismerik. Az életben a.hozzá nk vonzott emberek l.e lkünk mágne-


79

sességének természetét tükrözik. Természetesen az életben a hozzánk kapcsolódó emberek is mágneses hatásuk alatt tartják a lelkünket, és ez a hatás hipnotikus, vagy megvilágosító lehet. Ebből kifolyólag a jóga a helyes társulást a jógagyakorlat alapelveként hangsúlyozza. Az ájurvéda hasonlóképpen hangsúlyozza a helyes kapcsolatot mint az egészség alapját. Hacsak nem viszünk harmóniát kapcsolatainkba, az egészség és a szellemi növekedés gyökere hiányos marad bennünk. A rossz kapcsolat nem csak érzelmi nyugtalanságot okoz, de a testtel, az elmével és az érzékekkel kapcsolatos helytelen cselekvésekhez is vezet. Minden, amit teszünk, de még az is, amit megeszünk, visszatükrözi azokat a személyeket, akikkel kapcsolatban vagyunk. Ha meg akarjuk érteni lelkünk természetét és fejlettségi szintjét, akkor vizsgáljuk meg a kapcsolatainkat, de ne csak a fizikai kötelékeket, hanem azokat az embereket is, akiket utánzunk, vagy akiket példaképeinknek tekintünk. A lélek nem annyira az által tükröződik, amit tudunk, hanem inkább jellemünk erejében (amit azok az emberek tartanak fenn, akikre felnézünk). A karakter tisztessége, egysége vetíti ki a legmagasabb mágneses erőt, ami nem csak saját tulajdon lényünk beilleszkedését szolgálja, hanem a többi embert is emelkedéshez segíti.

Isteni Sakti, az Isteni Akarat (lsvara szamkalpa), vagy a tudás hatalma (vidja).

78

A

+...dás

és a tv.datlansá9 1->1á9~eses el"eje

A Teremtőből áradó mágneses erő meghatározza az egyetemes megnyilvánulást. Ennek minden mágneses erőhöz hasonlóan kettős természete, polaritása van. Ez a vonzás és taszítás kozmikus ereje. A vonzóerőnek magába építő, átszellemítő hatása van, és felemeli tudatunkat. A taszítóerő külsőleg megnyilvánító, vagy érzékelhetővé tevő hatású, és lesüllyeszti a tudatot. A vonzóerő az egységet támogatja, a gyógyítást és a beilleszkedést. A taszítóerő konfliktusokat, betegséget és darabokra hullást okoz. A taszítás kozmikus ereje irányítja a szellem anyagba süllyedését, és teremti meg a nevek és formák külső világát. A vonzás kozmikus ereje a fejlődés ereje, mely a testet öltött lelkeket visszahúzza isteni önvalójukhoz és eredetükhöz. Ez a két erő ellentétes és egymást kölcsönösen taszítja. A vonzó(vagy szellemi) erő taszítja, visszaveri a taszító- (vagy evilági) erőt. A taszító-, a spiritualitással ellenes erő nem csak visszaveri az istenit, hanem szellemtelen energiákat vonz magához. Ennek az istenit taszító-, és a külső világhoz vonzó erőnek a neve: maja, azaz illúzió, vagy a tudatlanság ereje (avidja). Az isteni vonzás erejének neve: kegy, vagy

A lélek e két irány egyike felé mágnesezhető. Von zható befelé az istenséghez, vagy kifelé, az élvezet külső világába. Lehet az istenit vonzó, vagy az istenit taszító mágneses erő befogadója, a szellem irányába, vagy attól ellentétes irányba mozgó. Az isteni vonzás Isten, vagy az örök igazság keresésére sarkall minket. Az isteni eltaszítása ragaszkodást teremt külsőségekhez, az emberekhez és a dolgokhoz, a valamibe való átmeneti belekerüléshez, bekapcsolódáshoz. Az isteni vonzás ereje felébreszti lelkünket, tudatába kerülünk önmagunknak - mint az isteni egy halhatatlan részének - , mely szellemi növekedést keres az újjászületés fejlődési ciklusában. Az isteni taszítása hozza létre az egót (ahamkára), avagy énünk külső (testi) azonosságának érzését, aminek a külső világban az élvezetek keresése a fő célja. Az isteni taszításának, vagy az evilági vonzásának ereje okozza n lélek testet öltését, és arra készteti, hogy külsőleg keresse a boldogságot. Ez teszi lehetővé a külső formáknak és a világmindenség erőinek a létrejöttét. Ezt követően lép be az isteni vonzás, vagy a világról való leválás ereje, hogy a teremtés ciklusát az által tegye teljessé, hogy a lelket a benne rejlő isteniségéhez visszavonzza. Mindkét mágneses áram kozmikus természetű és roppant erőt képvisel. Olyanok, mint két áradat, melyek energiája ellenállhatatlan. /\melyik felé megnyitjuk magunkat, az fog magával ragadni, mint fadarabot a gyors folyású ár. A lélek szintjén csak egy alapvető választásunk van: az, hogy e két mágnesesség melyikére váljunk befogadóvá. E két áramlat melyikébe lépjünk be? A világegyetemben a tudatosság kibontakozását kereső szellemi lényekként, vagy a külső valóság élvezetét és személyes uralmunkat kereső egókként működjünk? Megfigyelhetjük, hogy milyen fokig mágneseződött fel lelkünk az isteni, vagy az istentelen, a szellemi, vagy az evilági erőkre. Láthatjuk, hogy szeretetünk és figyelmünk vajon természetes módon befelé, a ludatosságra, vagy a formák világára, kifelé irányul-e. Megláthatjuk, hn természetünk belső nyugalmat, vagy külső élvezetet keres, a tudatosság belső kiterjedését, vagy a birtoklás külső kiterjesztését keresi. A jelenlegi emberiség szellemileg nem igazán fejlett volta mellett megfigyelhető, hogy a legtöbbünket a tudatlanság árama kapta el, és csnk pillanatokra vagyunk fogékonyak az isteni kegyre. Művelhetjük nzonban ezt a belső erőt, és rajta keresztül megváltoztathatjuk életünk irányát. A bel ső áram lat l egyőzheti a külsőt, ha megnyitjuk magunkat n kegy á ram lásá ra.

~

Jóga ós ájurvéda

80

A

há,..om 9..
. A mája, a tudatlanság mágneses ereje három szinten működik, és mindegyiknek megvan a jellem ző tulajdonsága és hatása. Tudatosságunk hajlamos e három szint egyikére mágneseződni. Ez a ~ermészet- . ben (prakriti) megnyilvánuló három gúna: a szattva, a radzsasz es a tamasz, mely a tudás, a vitalitás és a megtestesülés három természetes ereje. A tamasz a tudatlanság legsötétebb és legnagyobb fokú mágneses sűrűsége. Hozzánk vonzza az akadályozás, a hanyatlás és a felbomlás erőit. Ez a taszító energia legnagyobb ereje, és arra szolgál, hogy a dolgokat formában tartsa. A tamasz lényegénél fogva ellenáll az isteni akaratnak és semmilyen magasabb fejlődésre nem fogékony. Hagynunk kell a saját útját járni, míg az élet akadályai változtatásra nem kényszerítik. A radzsasz a tudatlanság középső sűrűsége. Illúziókat, fantáziákat, töprengéseket és képzeletet kelt. Bevon, belegabalyodásokba, bony~dal makba és véget nem érő ténykedésbe vonz bennünket. A radzsasz1kus erő fel tudja ismerni az isteni akaratot, de saját céljai szerint torzítja azt. Átfordulhat szellemi erőbe, de csak nehézség és harc árán. A szattva a természet legfinomabb sűrűsége, és tükrözheti az isteni vonzás erejét. A kifinomultat és a nemeset, a természet szépségét, a mű vészetet, a filozófiát, a vallást, a szolgálatot és a jótékonyságot vonzza. Az isteni akarattal szemben kevés ellenállással bír, de irányultságában kifelé mutató maradhat, és a jóság külső formáiban rögzíthet bennünket, ha nem irányítjuk belülre. Könnyen szellemi erővé válhat, ha tudással, ügyességgel és elfogulatlansággal használjuk. A szattva belső formája, a tiszta szattva (suddha szattva) az istenség erejét fejleszti. Ez a jóga- gondolkodás egyhegyű elméje (ekagra cs~tta). „ . A radzsasz és a tamasz az alacsonyabb magneses eroket, a kozmikus taszítás erőit arra késztetik, hogy a lelket a külvilághoz kössék. A tamasz tudatlanságot okoz, míg a radzsasz a külvilághoz való vonzást idézi elő. A gúnák magasabb lehetőségei főleg a szattván keresztül jönnek elő, bár az is lehetséges, hogy az isteni akarat a radzsasz és tamasz magasabb formáin keresztül működjön. , A három gúna tartalmazza a mágneses teret a lélek számára. Altalában az egyik gúna érvényesül, elménket és életünket tulajdonságainak megfelelően polarizálja. A lelkek természetükben szattvikussá, radzsaszikussá, vagy tamaszikussá válnak. Az emberi természet megszokott, finomítatlan területén azonban ritkán győzedelmes~edik egy gúna. Egy idő után a többi gúnának is érvényesülnie kell. Eleteink a butaság, a figyelemelvonás és a jellemesség összjátéka, a jó és a gonosz, az igazság és a hamisság változó áramlataival.

81

Csak kevés emberi lény válhat annyira csak az egyik gúna uralma alattivá, hogy a többi gúna erejét veszti. Ilyen szélsőséges típusok a megkeményedett bűnöző (mint teljesen tamaszikus típus), a csúcs~ teljesítményű, azaz a teljesen radzsaszikus típus, az önzetlen szent, aki . teljesen szattvikus típus, de még ezek a típusok is rendelkezhetnek a többi gúna keverékeivel. . " , ,, Az ájurvéda és a jóga is törekszik az alacsonyabb mmosegu radzsasz és tamasz gúnák csökkentésére. Ezek ugyanis a mentális és fizikai betegségek azon tényezői, melyekkel az ájurvéda foglalkozik, és ugyancsak ezek a minőségek testesítik meg azt a szellemi tudatlanságot, amit a jóga kísérel meg szétoszlatni. A kauzális test (vagy lényegi elme) legmélyebb gondolatainkból, vágyainkból, törekvéseinkből és szándékainkból áll össze. Ezeknek a szanszkrit neve: szamszkára, vagy vászana, és ezek elménk anyagának mágneses lenyomatai, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a DNS a test számára a genetikai kódot tartalmazza. A lenyomatot jelentő szamszkára a viselkedésünk mögötti kezdeti motivációkra vonatkozik. Az illatot jelentő vászana arra vonatkozik, hogy mélyebb elménket hogyan alakítják és színezik hangulataink és elmeállapotaink. Ezek a tendenciák tartalmazzák azt a mágneses erőt, mely tudatosságunk szintjét fenntartja. Azokat a gúnákat tükrözik, melyekhez az életben ragaszkodunk. . A magasabb szellemi mágnesesség, vagy az isteni vonzás ere1e állítja elő a lélek erejét (átma sakti), mely a tudás ereje (vidja sakti). Az alacsonyabb (vagy szellemtelen mágnesesség), az isteni taszításának ereje állítja elő az egó erejét, a tudatlanság hatalmát (maja, vagy avídja snkti). A lelki erő az igazi jellem és személyiség kifejlődése mögötti erő. Az egó ereje a jellem nélküli személyiséget kifejlesztő erő. A lelki erő az őszinteségen, szavahihetőségen és más erkölcsi értéken, különösen a fogékonyságon és a másokkal törődésen keresztül fejlő dik. Nem lehet pusztán vágyak vezérelte gondolatmenettel, érzelmi magasságokkal, vagy átmeneti megélésekkel fejleszte~i. ~d.en.na~i tevékenységünk, különösen leggyakoribb gondolatamk es k1fe1ezesein k terméke. Emberi kölcsönhatásainkban valójában nehéz a lélek sz intjéről működni, bár nagyon érdemes ezt megkísérelni. A

jóga, az áj~l"véda és a lélek

A jóga szellemi gyakorlatként csak olyan lélek, csak olyan ember szá mára lehetséges, aki ráébredt szellemi törekvésére, vágyakozására, és nagyon szeretne túljutni az újjászületés ciklusán. A jóga szellemi gya korlatként nem lehetséges a még fel nem ébredt, vagy é re tlen

82


83

egó számára, mert pusztán önmaga felnagyítására, vagy személyes élvezet céljára használná. Felébredni a lélek szintjén, ez az eredeti jógagyakorlás első lépése, és még a jámákat és a nijámákat is megelőzi, melyek a lélek tudatosságát igénylik ahhoz, hogy gyakorolni lehessen őket. Mielőtt jógagyakorlatba fognánk, meg kell tehát kérdeznünk magunkat, hogy felébredt-e bennünk a lélek, és kész-e visszatérni az istenséghez. Az ájurvédikus gyógyítás azon a lélekkel való kapcsolatunkon alapszik, mely az élet kezdete és minden alapképességünk mögötti energetizáló erő. Az ájurvéda a lelki erőn át dolgozik úgy, hogy uralhatjuk fizikai testünket, és kifejlesztjük összes képességünket a harmónia és az egyensúlyt elnyerésére. Minden igazi gyógyítás a lélekből jön, a belső tudatos lényből, mely felébredésekor az isteni kegy csatornájává válik.

tás) és a benyomás öt típusának (hang, érintés, látás, ízlelés és szaglás) megjelenését. Ezek a tényezőket már említettük a számkhja rendszer tattváiként. Az öt pránát pedig a pránáról szóló fejezetben részletesen tárgyaljuk. Ezek az elektromos erők a lélek-tudat öt mágneses szintjének bármelyikéhez viszonyítva működhetnek, a tamasztól a tiszta szattváig. Érzékeink például a tamasz szintjén működnek, amikor tompák és nehezek. A radzsasz szintjén a nyugtalansághoz és belebonyolódáshoz vonzanak minket. A mindennapok szattva szintjén a megismerés és az önfejlesztés eszközeként szolgálnak. A tiszta szattva szintjén a belátás erejeként funkcionálnak. Transzcendens szinten visszahúzódnak a tudás belső

b)

A

fiV\om- vagy elek+...omos test

A mágnesességből automatikusan elektromosság keletkezik. A mágneses polarizáció, vagy a lélek töltése elektromos áramokat indít, és más áramokat vonz hozzá a külvilágból. A lélekből, vagy a szívből sokféle elektromosság ered, mely természetünk minden szintjén hatást fejt ki. A lélek hozza létre azt az erőt, amely megteremti és mozgatja az elmét, az érzékeket és a testet. Ennek az elektromos erőnek a szanszkrit neve: vidjut sakti, szó szerint: „villámlás". A lélek mágneses szferája egy elektromos teret idéz elő, amely létrehozza a finom-, vagy asztráltestet, életenergiáink és életérzékelésünk szféráját. A lélek két alapvető poláris energiája okozza a két alapvető pránát (prána és apána), melyek vonzást és taszítást teremtenek, belégzést és kilégzést, evést és kiválasztást. Ez a két prána olyan elektromos erőt generál, mely a következő ötrétű pránává oszlik: -prána, mely befelé mozog, -apána, mely kifelé és lefelé mozog, -szamána, mely egyensúlyozó hatás, -vjána, mely kiterjedő hatás és -udána, mely felfelé mozog. Az öt prána - az elmével való kölcsönhatásuk következtében okozza az öt érzékszerv (fül, bőr, szem, nyelv, orr), az öt motorikusvagy hajtószerv (beszéd, kezek, lábak, vizelő/nemi szervek, kiválasz-

erőibe.

Alacsonyabb szinteken ezek az elektromos erők alacsony frekvenciákon működnek. Tevékenységük lassú és nagyon kevés kapcsolatot hoznak létre. Magasabb szinten frekvenciaszámuk emelkedik. Sok kapcsolatot hoznak létre, és végül áthatolhatnak az elme és az anyag univerzumának minden szintjén. Az igazi jógi ezeket az erőket saját tulajdon tudatában minden irányban tovaterjedő, szakadatlan villámlásként éli meg, ami teljes fejlettségüket mutatja. Ezt az elektromos testet finomtestnek nevezik, mert ez a fizikai anyagnál kifinomultabb energia-öltözet. Asztrális testnek hívják, mert fénytér, az elme és az érzékek aurális (kisugárzási) tere. Mert fénye mégis a Naphoz hasonló lélekről verődik vissza, ezért Hold-testnek is nevezik. A finomtest az energia és a benyomások, a pránák és tanmátrák esszenciájából épül fel, és valójában vezetett elektromos erő. Elektromos mezőként nagyon aktív, mozog, és örökké változik, együtt táncol az érzékszervek, motorikus szervek és az elme minden ingadozásával úgy, hogy soha nem nyugodhat egy másodpercre sem. A finomtest az őt létrehozó fizikai testhez hasonló formájú, de inkább hatásként létezik, mintsem adott dologként. A finomtest energiával és életerővel látja el a fizikai testet, melyet a test az ideg- és légzőrendszeren keresztül fogad magába. Minden fizikai betegség a finomtestben és annak életerejében támadt energia-kiegyensúlyozatl
84


A

ke11-12ális é s fi„omtest közötti kölcsÖl'IÖs kapcsolat

A finom- és a kauzális test is - az általunk általában elmének nevezett entitás különböző aspektusai, melynek még az általában magas intellektuális életben tapasztaltnál is több szintje és ereje van. A kauzális test a mélyebb, tudatküszöb alatti, vagy belső, formán és érzékelésen túli elme, míg a finomtest az elme formális oldala, az a külső réteg, mely megszokott, kívülről irányított érzékelési mentalitásunkat képezi. A felébredt, tudatosan működő kauzális test a tudatfelettiség formán túli, az észlelés tisztán ideális területe. A felébredt finomtest a tudatfelettiség formán belüli területe, a tiszta forma, a gyönyör és az élvezet birodalma. A kauzális és a finomtest közeli kapcsolatban vannak egymással, és néha egy testként beszélnek róluk.15 A kauzális test az újjászületés teljes ciklusán át fennmarad. Keresztülmegy az önmegvalósításhoz vezető fejlődésen, de önmagában nem születik, és nem is hal meg. Minden egyes születéskor egy új finomtest manifesztálódik a kauzális testből, és az anyaméhbe lépve a fizikai test alapjává válik. A kauzális test ezért a finomtest magja, illetve megnyilvánulatlan alakja. A finomtest a kauzális test megnyilvánult formája. A finomtest minden lehetősége benne rejlik a kauzális testben. A végtagjait páncéljából kinyújtó teknőshöz hasonlóan tárja ki a kauzális test az asztrális testet.

e)

A

fizikai vagy e lemi test

A kauzális test mágneses energiát hoz létre, a finomtest elektromos erejét okozza. Olyan fajta özönt teremt, ami durva-, vagy fizikai testként sűrűsödik. A finomtest elektromos ereje a fizikai testben életerővé válik. A kauzális test mágneses ereje válik a bennlakó tudattá vagy lélekké. A fizikai test sűrűségénél fogva mind a kauzális test fényét és mágnesességét, mind a finomtest elektromos erejét eltorlaszolja. A kifinomultabb kauzális test akadályoztatása nagyobb, mint a finomtesté. Ezek az akadályok is legyőzhetők a jógagyakorlatokon keresztül a test tisztításával és a magasabb tudatosság kifejlesztésével. A fizikai test a finom- és a kauzális testből fejlődik ki. A kauzális test adja az alapmintát és a követendő törvényeket. A fizikai test mö-

85

götti mágneses lenyomat, a genetikus kód a kauzális testhez kapcsolódik. A finomtest elméje, pránája, érzékelő és hajtószervei alakítják ki a fizikai test megfelelő alapképességeit. A fizikai test az elmét, érzékeket és pránákat a testszövetek sűrűbb közegébe burkolja. A test a durva elemek alkotása. A dosák (a váta, a pitta és a kafa) biológiai testnedvei uralják, melyek a prána durva szintű megnyilvánulásai. Az ájurvéda a fizikai testet annak szövetei, rendszerei és szervei szerint írja le. A fizikai test alapvető szintű változásához azonban az azt létrehozó erőket, energetikai elektromosságát, vagy asztrális hátterét és mágneses lenyomatát, vagy kauzális alapját kell megváltoztatnunk. Ez a megfiatalítás kulcsa is.

A

lélek hál"om á llapota: ébl"el'\lét, álom és mélyalvás

A három test az ébrenlét, álom és mélyalvás három tudatállapotával van összefüggésben. A durvatest vagy fizikai test az ébrenlét állapotában működik, általa időben és térben, a sajátos formával és hellyel rendelkező fizikai dolgok világában élünk. Ahhoz, hogy ez a test létezzen, azokat a durva elemeket kell bevinnünk, melyek alkotják, és amelyek a formák világához kötnek bennünket. Folyamatos élelemellátás nélkül a durvatest elpusztul. Az asztrális test az álom és az ihletett gondolkodás folyamán mű ködik, mely testben benyomásaink világában élünk. A fizikai testtel szemben inkább az asztrális test határozza meg az időt és a teret, mintsem azok határoznák meg az asztrális testet. Az impressziók tartják fe nn, azok a finom elemek, melyek a tápláléka, és amelyeken keresztül saját tulajdon képzeletünk belső világát megteremtjük. A kauzális test a mélyalvás és a teljes meditálás alatt működik, melynek folyamán az észlelt vagy elképzelt külső dolgoktól mentes, saját tulajdon tudatunkban élünk. A kauzális test nincs térben és időben egy adott formához, benyomáshoz kötve, hanem olyan ideaként létezik, mely a teret és az időt 1ulajdonságainak111egfelelően teremti meg. Mélyebb gondolataink és észleleteink tartják fenn, azok a kauzális (oksági) elemek, melyek a tnplálékai, és amelyeken keresztül megteremtjük saját tulajdon ideáljaink világát. A tudatnak ez a három állapota tükrözi a halál és az újjászületés folyamatát. Halál esetén a fizikai test visszahú zódik, és az asztrális

0


86

87

test kezd működni, akárcsak alváskor és álmodáskor. A prána, az életerő elhagyja a fizikai testet, és az asztrálisban kezd működni. Az élet során összegyűlt benyomások, hatások feltárulnak, és általuk boldog vagy boldogtalan asztrális állapotokat él át az illető, ezek az állapotok

e::s

-e ·O .0

....

0.. Cll

~ 1:5

z

~

::ij

0

::r:

N

(/)

szélsőséges

formáikban mennyé és pokollá válhatnak. Amikor ezeket a benyomásokat végül elengedjük, az asztrális test is visszahúzódik, és a kauzális test kezd működni. A prána és az értelem visszahúzódik az asztrális testből és a kauzális birodalomba viszi az illetőt. A mélyebb tulajdonságok - az életben összegyűjtött szeretet és bölcsesség - feltárulnak, és rajtuk keresztül az illető kauzális ól.lapotokat él át, melyek a tudatosság forma nélküli állapotai. Amikor ezek is kimerülnek, a kauzális testből új asztrális és fizikai test indul a termőre forduló karmán alapuló következő inkarnáció útjára.

~ :o

r.i.

:;Az öt bL
.... ....

ti)

QI ~ ....

•O

Qj

6

il2 0 Qj

-~ 6

s0 u::g ~"0

.0

>

s0

:9.. :iü

•O

..e::

.~
"'N

"<: ...... .....;:

• Qj

• Q)

~ :§:;:::

"'e:

~~ ~

00

.2 ·-"' ...: "<:

•O

.....

~

'60 .... e l.LI Q)

l;:! Cll

gi E .._. ·~ Qj

„t ' GJ \iM

N

Cl)

~

s

~o ~ fJ.)

(Ü

fl)

t:

Ll-1 .0 'Ll-1

NN Cll

"'

~

Qj

„

"'

i::

t:S !::

6 '-'

Qj..:.:

•o~

~ ' Q) :;::! ~ ~ • Q)

~

..:.:

..:;. >O ....

~
'~ ....

.2l Qj

·w

s

......
.2l

Cll ·~ Cll

...::i> 0

~

.N

u::

A fizikai, asztrális és kauzális test öt burkot (vagy öt anyagréteget) készít úgy, hogy egy közbülső burok a fizikai és az asztrális test között és egy másik a fizikai és a kauzális között létezik. Az elme három fő funkciója alkotja a három legfinomabb burkot. Legbensőbb érzéseink - a jógagondolkodásban csitta a nevük - alkotják a boldogság burkát, a lényünk magjánál levő szeretetet. Ez az elme alapja is, vagy annak belső aspektusa. Az értelem - a jógagondolkodásban buddhi -, ítéletalkotó képességünk adja az értelem burkát. A külső, vagy érzékelő elme neve manasz, és érzelmei alkotják nz érzelmi burkot.16 Az annamája kosa a fizikai test; táplálékból áll össze, de visszatükrözi a többi öt kosát is: a pránajáma kosát a keringési és a légzési rendszeren keresztül; a manomája kosát az idegrendszeren és az érzékeken keresztül; a vidzsnánamája kosát az agyon keresztül; és az anandamája kosát a szaporodási rendszeren keresztül. A pránikus burok (pránajáma kosa) kettőstermészetű. Alacsonyabb nspektusa az annamája kosa szintjén fizikai pránákká válik, melyek a dosákat is beleértve létrehozzák az életet a fizikai testben Magasabb aspektusa hozza létre a finomabb pránákat a manomája kosa, illetve a k ü l ső elme szintjén. A pránajáma kosa maga a megnyilvánuló pránák, az életenergi
88


aspektusán keresztül (mely egyébként a tér kiterjedése) képes az érzék- és hajtószerveken keresztül megnyilvánítani és kifejezni magát. A pránának mégis finomabb hatásai vannak, mint a pránajáma kosának, mely csak megnyilvánulásának szférája. A lényegi prána kauzális szinten létezik (ánandamája és vidzsnánamája kosák), a mélyebb elme és a lélek energiájaként. A prána, az életenergia legmagasabb formája ténylegesen az ánanda, a boldogság. Az értelem burka (vidzsnánamája kosa) szintén kettőstermészetű. Alacsonyabb, vagy megkülönböztető funkciója az értelem, mely a külső világra irányul, és lehetővé teszi, hogy a megismerés területére szervezzük benyomásainkat. Ez az asztrális test és a manomája kosa részeként az érzékekkel együtt működik. Magasabb funkciója az igazi értelem, az örökkévalóra irányuló megkülönböztetés. Ez az egyetemes törvénnyel, a dharmával kapcsol össze minket. Az értelem burka a kauzális test (anandamája kosa) része, és túlemelkedik az érzékeken. A buddhi (vagy értelem) boldogság-aspektusa, a megismerésen keresztül jövő boldogság és béke az anandamája kosán keresztül működik. Az öt burkon keresztül megérthetjük a három test sajátosságait.

7

PJ-Aéu'1a1 tedzsasz1 odzsasz: A jóga alkímia titkai

Ósi szt'..\letést'.\ Risi va9'ti az odzsasz et'ejér1 át a vilá9w.ii,ider1sé9 eg'tetlel'\ i..l"alkodója.

RIG VÉDA Vm. 6. 41 ~

jóga a psziché energiáját egyensúlyban tartó és átalakító Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk hozzá, meg kell értenünk, hogy ezekkel az energiákkal hogyan dolgozhatunk a gyakorlatban. Ebben a fejezetben a dosák egy mélyebb szintjét ismertetjük, ami fontos a jóga- gyakorlathoz. A váta, a pitta és a kafa finomabb megfelelőinek neve: a prána, atedzsasz és az odzsasz, melyeket „a három létesszenciának" is nevezhetünk. Ezek a váta, a pitta és a kafa gyökér- vagy mesterformái, melyek a szokásos pszichofizikai működést irányítják, és a magasabb szellemi l e hetőségeket is energetizálják. Nem csupán a fizikai test, hanem a fi nom- és kauzális test erői is. A prána, a tedzsasz és az odzsasz a váta, a pitta és a kafa teljes vitalitását fenntartó lényegi, hasznos formái. A dosáktól eltérően - melyek a betegség tényezői - ezek az egészséget, az alkotókészséget és a jólétet segítik elő, és támogatást adnak a mélyebb jóga- és meditációs gyakorlatokhoz. Prána - elsődleges életerő: mestererőként és az összes pszichofizikai működés mögötti vezérlő értelemként a levegő finomenergiája, mely a légzésért, az érzékekért és az elméért felelős. Belsőbb szinten a tudat összes magasabb állapotának kibontakozását és harmonizációját irányítja. ~alkímiai folyamat.

90

Jóga és ájurvóda

91

Tedzsasz - belső sugárzás: a vitalitás sugárzásaként a tűz finomenergiája, melyen keresztül levegőt, benyomásokat és gondolatokat emésztünk meg. Belsőbb szinten minden magasabb érzékelési képesség kibontakozását irányítja. Odzsasz - elsődleges erő: tárolt életerő-tartalékként a víz finomenergiája, a fizikai és mentális fennmaradás alapja; a megemésztett . táplálék, a víz, a levegő, a benyomások és a gondolkodás lényege. Belsőbb szinten a táplálásért és az összes magasabb képesség fejlesztésének megalapozásáért felelős. _Ez a három erő egymással kölcsönhatásban van. A prána és a tedzsasz az odzsaszban gyökerezik és az odzsasz aspektusainak tekinthető. A tedzsasz az odzsasz hő- és fényenergiája, melynek olajos tulajdonsága van és a ghíhez (tisztított vaj) hasonlóan táplálni tudja a lángot. A prána az odzsaszból jövő energia és erő, miután azt a tedzsaszban gyújtották. Az odzsasz megfelel az elme és az idegrendszer állóképességének, a tedzsasz és a prána megtartására szolgáló lehetőségnek. Az odzsasz képes a tedzsaszba (hő) átfordulni, ami viszont képes pránába (elektromosság) átalakulni. A prána, a tedzsasz és az odzsasz hasonlít a kínai orvoslás csí, jang és jin fogalmához. A prána mint életerő és kozmikus légzés olyan, mint az alapvető csí, mely szintén kapcsolatos a széllel és a szellemmel. A tedzsasz, mint akarat- és életerő az eredeti janghoz hasonlít, mely az elsődleges tűz. Az odzsasz mint kitartás és állóképesség az alapvető jinhez hasonlít, mely a víz esszenciája. Az ájurvédikus kezelés fő szabálya, hogy megakadályozza a dosák bármelyikének túltengését, mert többlet esetén betegséget okoznak. Az alkatunkban érvényesülő dosa hajlamos felszaporodni, amit megfelelő életstílus-előírások révén keil megfékeznünk. A cél helyes étrend, gyógyfüvek, gyakorlás és az adott dosára való hajlamunkat visszafogó meditáción keresztül érhető el. A jógi megkísérli a prána, a tedzsasz és az odzsasz erejének növelését. A dosák tisztított formáiként már nincs meg ugyanaz a betegséget okozó erejük. Ez a három létesszencia alapvetően jótékony, a megújulásban és az átalakulásban segítő energia, csak akkor okoz gondot, ha az egyiket a többi kárára növelik. A kérdés csupán az, hogy hogyan tudjuk hasonló növekedési arányban tartani őket, hogy kiegyensúlyozatlanságuk ne okozzon betegségeket. A megnövelt prána a szellemi ösvényhez szükséges lelkesedéshez, alkotó- és alkalmazkodó készséghez szükséges, ami nélkül az energia és motiváció hiányozna gyakorlataink elvégzéséhez. A fokozott tedzsasz a bátorságról, a félelemnélküliségről és a belátásr61gondos-

kodik, hogy az úton tartson bennünket, ami nélkül rosszul választanánk, és rosszul ítélkeznénk, vagy nem lennénk elég határozottak abban, amit teszünk. A megnövelt odzsasz az állandó fejlődésünkhöz kellő békéhez, magabiztossághoz és türelemhez szükséges, ami nélkül folyamatosság és nyugalom híján lennénk. E tényezők bármelyikének elégtelensége esetén szellemi fejlődésünk korlátozott lesz. De ugyanezek a tényezők növelik az egészséget is a testben és az elmében, és hasznosak minden betegség, különösen a krónikus természetűek kezelésében, beleértve a megfiatalodás elősegítését is.17

A

p>-4áV\a1 a tedzsasz és az odzsasz miAködése

Ennek a három erőnek a megértéséhez vizsgáljuk meg hogyan működnek természetünk különféle aspektusaiban. Szaporodási rendszer. A pránát, a tedzsaszt és az odzsaszt a nemző folyadék táplálja és tartja fent a fizikai testben, kialakítva így a nemző folyadék (sukra) három aspektusát. Az odzsasz a nemző folyadék szunnyadó állapota, mely nem csak szaporító erőről, de általában az erőről gondoskodik, és belülről az összes testszövetet, különösen az idegszövetet táplálja. Az odzsasz kitartásunk ereje és az a képesség, hogy nem csak szexuálisan, de a fizikai és mentális erőfeszítés valamennyi formáján keresztül fenntartsuk magunkat. A tedzsasz a nemző folyadék hővé, szenvedéllyé és akaraterővé átalakult, aktivált állapota. Ez nem csak a szexuális tevéken)íség folyamán fordul elő, hanem bármikor, amikor kihívással nézünk szembe, vagy testünk-lelkünk megerőltetésére van szükség. A tedzsasz hősi ességet, bátorságot és merészséget ad. A jógában ez az erő szükséges a tapá-k, az átalakító szellemi gyakorlatok elvégzéséhez. A prána a nemző folyadékban benne rejlő életteremtő képesség. Ez hozzásegít a hosszú élethez és a megfiatalodáshoz, serkenti a prána nádikon keresztüli, az elmének mélyebb energiát adó áramlását. A nemző folyadék megfelelő tartaléka nélkül a pránában, a tedzsaszban és az odzsaszban hiányt szenvedünk. A helytelen és a túlzott szexuális tevékenység mindhárom erőt kimeríti. Endokrin rendszer. A prána, a tedzsasz és az odzsasz az endokrin rendszerrel (belső elválasztású mirigyrendszer) kapcsolatos. A prána irányítja az egyensúlyt, az alkalmazkodó készséget és a növekedési folyamatokat. A toboz-és az agyalapi mirigy, melyek a növekedés és az értelem fő szabályzói, n prána uralma alatt állnak. Ezért van az, hogy


93

a növekedési folyamat legtöbb rendellenessége, mint a szokatlanul magas vagy alacsony növés, általában a váta (levegő) problémája. A tedzsasz irányítja az anyagcserét és az emésztést. A pajzsmirigynél és a hasnyálmirigynél a tedzsasz van túlsúlyban. A legtöbb mélyen gyökerező anyagcsere-betegség tedzsasz természetű. Az odzsasz a szaporodást és az energiatartalékot uralja, és a herékben, a petefészkekben és a mellékvesékben van túlsúlyban. A szaporodási rendszer legtöbb problémája is odzsasz természetű. Az odzsasz az adrenalinszint emelésén keresztül lehetővé teszi az embernek a stressz kezelését is. Immunrendszer. A prána, az odzsasz és a tedzsasz energiát ad az immunrendszernek. Az odzsasz az immunrendszer alapképessége, külső kórokozókkal szembeni védekezésünk lehetősége. Kitartásról, ellenállásról és erőről gondoskodik a betegségek elhárításában. Az aktiválódott tedzsasz a mérgek elégetésére és elpusztítására alkalmas az immunrendszerben. Létre hozza a lázat, amit a test a támadó kórokozók elpusztítására használ. A tedzsasz az akut betegségek legyőzésére szolgáló képességünk, amely betegségek általában fertőző természetűek. A tedzsasz hővé, meleggé és életerővé alakított odzsasz, immunrendszerünk erőinek mozgósítására szolgáló képességünk. A prána az immunműködés életenergiát kivetítő és fejlesz tő hosszú idejű aktiválása, mely a különböző krónikus betegség esetén nyilvánul meg. Ez az immunrendszer alkalmazkodókészsége, mely minden hosszú idejű gyógyító folyamatot fenntart. Ha elégséges pránával, tedzsasszal és odzsasszal rendelkezünk, akkor semmilyen betegség nem tud megtámadni bennünket. A prána, a tedzsasz és az odzsasz mennyiségének fokozása segít az alacsony immunállapot kiegyensúlyozásában. Az idegrendszer és a nádik. Az idegrendszer az összes testi rendszert uraló fő rendszer. Megfelelő működéséért a három alapvető esszencia a felelős. A prána irányítja az idegimpulzusok kisülését és koordinálását, mely impulzusok pránikus és váta erők. Összezavarodásuk túlérzékenységet, remegéseket és kiegyensúlyozatlanságot okoz az idegrendszerben. A tedzsasz gondoskodik az érzékelés és az érzés kifinomultságáról. A zavaros tedzsasz az idegszövet gyulladását és hegesedését okozva, valósággal kiégeti az idegrendszert. Az odzsasz az idegrendszeren keresztül kitartást és stabilitást ad, felelős az idegi csatornák kenéséért. Az alacsony odzsasz következménye az idegösszeomlás, az idegkimerültség.

A prána, a tedzsasz és az odzsasz irányítja a nádikon keresztül az impulzusok mozgását is. Az odzsasz a nádikat bélelő folyadék, mely a rajtuk keresztüli energiaáramlást védi. A tedzsasz a rajtuk átáramló hő. A prána a tedzsasz hője termelte energiamozgás. A nádik védelme érdekében a pránát, a tedzsaszt és az odzsaszt is védenünk kell. Légzés. A három létfontosságú energia a pránajáma kosán keresztül közeli kapcsolatban van a légzéssel. A prána a légzés alapenergiája és mozgása, mozgató forrása és tettereje. A tedzsasz a légzés termelte hő, beleértve a vért élénkítő képességét. Az odzsasz az a mélyebb energia, amit a légzésen keresztül elnyelünk, és a szív és a napfonat mély szintjén tárolunk. Amikor a prána rendezetlen, akkor a légzés felületessé, vagy zavarttá válik. Amikor a tedzsasz zavaros, akkor a légzés hőtartalma abnormális. Amikor az odzsasz zilált, akkor alacsony a légzés elnyelt energiája. Nem vagyunk képesek a prána tartására és megerősítésére. A pránajámát gyakorlóknak folyamatosan közelről kell vizsgálniuk a pránájuk, a tedzsaszuk és az odzsaszuk állapotát. Érzékek. A prána, a tedzsasz és az odzsasz az elme erőiként az érzékeken keresztül működik. A prána az érzékelhető impulzusok kiegyensúlyozottságát és koordinációját teszi lehetővé, a fülekben és a bőrben hangsúlyos, ezek a váta-túlsúlyú (éter és levegő) érzékek. A tedzsasz az érzékelő funkciók kifinomultságáért és az érzéki benyomások megemésztésére vonatkozó képességünkért felelős. A szemeket, a pitta, illetve tűz túlsúlyú érzéket uralja. Az odzsasz az érzékek állandóságáért, valamint kenésükért felelős. A nyelvben és az orrban uralkodik, melyek a kafa túlsúlyú (víz és föld) érzékek. Alkotókészség. Egy belső szinten a prána, a tedzsasz és az odzsasz a kreativitás mértékei. Az odzsasz a szunnyadó alkotóképesség, kreatív energiáink tárháza. A tedzsasz a kreatív látás, az új dolgok meglátásának és a múlttal való szakításnak a képessége. A prána az új dolgokat életre keltő és alkotó állapotban tartó kreatív hatás. Megfelelő odzsasz szükséges ahhoz, hogy kellő mennyiségű alkotó energia tartalékunk legyen, amelyből bármikor meríthetünk. Megfelelő tedzsasz szolgál n rra, hogy alkotó energiánkat az adott célok és tervek felé irányítsa. Megfelelő prána az alkotókészségünket mozgékonyan és átalak ftóan tartja. Elégséges prána, tedzsasz és odzsasz nélkül képtelenek vagyunk pozitív változtatásokat tenni az életünkben. Elme és lélek. A prána, a tedzsasz és az odzsasz az elme és a lélek mélyebb szintjén létezik. Az elme mögötti pránikus erő - az elme alapcnergiájáról gondoskodva - lehetővé teszi, hogy mozogjon és reagáljon. Az elme tedzsosz tcrmészet(í ereje fényt és hőt ad, lehetővé téve ezzel,

92

94


95

hogy észleljen és meghatározzon. Az elme odzsasz ereje a figyelem alkalmazásában türelmet, következetességet és állandóságot biztosít. Mindegyikük bizonyos fajta érzelmeket tart fenn. A prána érzelmi harmóniát, egyensúlyt, lelkesedést és örömet ad. A tedzsasz bátorságot, félelemnélküliséget és merészséget ad, ami hősies, vagy rendkívüli tettek végrehajtását teszi lehetővé. Az odzsasz érzelmi békéről, szeretetről, nyugalomról és elégedettségről gondoskodik. Ezek nélkül az érzelmi erők nélkül az elme bizonytalan, ingadozó marad. Hasonlóképpen: van prána a mélyebb tudatunkban is, hogy a lélek különféle megtestesüléseit megteremtve és energetizálva, az egész inkarnációs folyamaton keresztülvezérelje. A lélek tedzsasza az összegyűlt belátás és bölcsesség, szellemi törekvésének lángja. A lélek odzsasza az az anyag, melyen keresztül sokféle testeinek öszszességét létrehozza és fenntartja. A prána, a tedzsasz és az odzsasz ezen magasabb formái a spirituális szívben lakoznak a lélekkel, amely spirituális szív a kezdet és a vég alapvető pontja. A Védák gyakran hivatkoznak a lélekre mint pránára vagy tedzsaszra. Kundalini: sakti-energia (amrit) és síva-energia. A kundalini a prána, a tedzsasz és az odzsasz hármasából, de elsődlegesen a tedzsaszból fejlődik ki. Belső tűzként főleg a tedzsasz megemelkedett energiája, melyet a felébredt pránikus erő hordoz és a magasabb odzsasz tart fenn. A kundalini finom tűzként a villámlás, az elektromos erő belső szintű formája. A kundalini tedzsaszként a magasabb női energia vagy jóga sakti, a jóga ereje, ami minden bennünk levő magasabb fejlődési lehetőség katalizálásához szükséges. A kundalinivel ellentétes az amrit, a nektár, mely a koronacsakrából ereszkedik alá, és táplálja a kundalinit, hogy felfelé emelkedhessen. Ez a finomtestben levő tisztított odzsasz energia, mely szellemi gyakorlatokon át vonható ki és párolható le. Az odzsasz a magasabb férfi vagy siva-energia, amely lemondáson, törődésen és védelmen keresztül, kegyelemként nyilvánul meg. Míg néhány ember az emelkedő tüzet éli át, mások inkább a leereszkedő nektárt tapasztalják meg. A tedzsasz (kundalini) és az odzsasz (amrit) egyesülése hozza létre a legmagasabb pránát, a halhatatlan életenergiát, amit a kundalini úgy hordoz, mint anya gyermekét. Egyedül ennek van ereje azoknak a magasabb szamádhiknak a létrehozásához, melyek a tudatunkban mélyen gyökerező kondícionálásoknak a feloldásához szükségesek, amik a születés és halál ciklusához való ragaszkodásunk okozói. Ez a halhatatlan prána az isteni gyermek, vagy a halhatatlanság gyermeke, és azokból a magasabb tedzsasz és odzsasz energiákból szá rmazik,

melyek hordozzák. A magasabb prána ugyanakkor a magasabb értelmünk (buddhi) ereje vagy saktija is, ami a léleknek megvilágosodást adva, lehetővé teszi az örök és a múlandó, az isteni és az istentelen közötti megkülönböztetést. Ha nincs ilyen mély energia az elmében, akkor bármilyen meditációt is végzünk, és bármilyen belátásra is jutunk, képtelenek leszünk azt megtartani, vagy megerősíteni.

A pl"ál'\a1 a tedzsasz és az odzsasz építése

A prána, a tedzsasz és az odzsasz számos módon fejleszthető. fogva birtokában vagyunk egy bizonyos mennyiségüknek, ami alkatunk benne rejlő erejében tükröződik, de sokféle gyakorlattal fokozható. Meg kell tisztítani (szattvikussá tenni), hogy jótékony jóga-hatásuk előjöjjön. Ez tiszta étrendet és dharmikus életvitelt kíván, valamint az elme, az érzelmek és az érzékek jóga által előírt szabályozását. Születésünktől

J

Az. od:zsas:z fokozása Az odzsasz számos módon fokozható, melyek közül a legfontosabbak a következők: - a helyes étrend, - az erősítő füvek, - a szexuális energia szabályozása, - az érzékek szabályozása, - az odaadás (bakti jóga).

Helyes étrend. Az odzsasz - mint finom anyagi lényeg és a szövetek esszenciája -igényli a helyes étrend anyagi támogatását. Ez tápláló vegetárius étrendet is jelent egész magok, szemek és diófélék, olajok, gyökérzöldségek és természetes cukrok fogyasztásával. Az odzsasz durvább, nyersebb formája állati termékeken át is fejleszthető, de ez túl súlyos ahhoz, hogy a szellemi úthoz bármilyen értéke is legyen. Követhető viszont az étrendről szóló részben vázolt szattvikus étrend, kihangsúlyozva a magas tápértékű egész gabonaszemeket, tejtermékeket, magokat, csírákat, dióféléket, olajokat és édes gyümölcsöket. Erősítő füvek. Az odzsasz számára olyan, főleg frissítő és tápláló fü vek ről beszéH.in k, melyeknek van tápértékük és megfiatalító lehető ségük (szórna-termelők), mint az asvaga ndha vagy a ginzeng. Általá-


97

ban az ételek mellett fogyaszthatók. Jegyezzük meg a fizikai energiát és életerőt fokozó és az odzsaszt erősítő füvek nevét. Brahmakárja. A szexuális energia szabályozása a nemző folyadék kibocsátásának csökkentését jelenti. Ez döntő a további odzsasz fejlesztése szempontjából. Elérhető az ember szexuális tevékenységének csökkentésével. Kisebb fokig megtehető az orgazmus nélküli szexszel, a tantrikus és a taoista szexuális jógákban tanított gyakorlattípussal. Bár a szexuális korlátozás modern, szexuálisan orientálódott társadalmunkban nehéz, mégsem mellőzhetjük értékét a jógában. Ez nem erkölcs, hanem energia kérdése. Ha kisütjük szexuális energiánkat, mely a test legerősebb energiája, akkor lehet, hogy nem marad elég üzemanyagunk gyakorlataink véghezviteléhez. De ezt szellemi törekvéssel kell tennünk, hogy valóban képesek legyünk energiánk átnemesítésére. Puszta elfojtással nem jutunk messzire.18 Az érzékek szabályozása. Az érzékek szabályozása az érzéki élvezeten keresztül elvesztett energia mennyiségének csökkentését igényli, amibe beletartozik a szórakozás legtöbb formájának, különösen a médiumokon keresztülinek az elkerülése. Sok energia vész el a szemen és fülen keresztül. Ez a pratjáhára, vagy az érzékekből való visszahúzódás gyakorlatának része a rádzsa jógában. A hajtószervek túlzott használata szintén kimeríti az odzsaszt, különösen a túl sok beszéd, mert a hangképző szerv a legfontosabb ezek közül. Bármilyen típusú túlterhelés, túlerőltetés kerülendő, ha az odzsasz alacsony. Odaadás. Az odaadás (bakti jóga) a legjobb jógaút az odzsasz fejlesztéséhez. Érzelmi energiáink befelé irányítását jelenti Isten szeretetén keresztül, bármilyen formában vagy számunkra kedves kapcsolatban. Az odaadás segít szabályozni az érzékeinket és a szexualitásunkat, állati érzelmeinket kifinomultabb érzésekké változtatja át. Ez az odaadó rajongás, imádat, szertartások, imák, isteni nevek ismétlése, Isten és a guru szolgálatának sokféle formájában történhet. Olvassuk el ehhez a bakti jógáról szóló részt.

A beszéd szabályozása. A beszéd szabályozása a céltalan beszéd és pletykálkodás, valamint a bíráló és sértegető beszéd elkerülését jelenti. Hasznosak a csend olyan időszakai, mint hetente egy napot nem beszélni, vagy hallgatni esténként. Ez segít a belátás belső energiájának fejlesztésében és mindinkább szemlélődő állapotba visz. Más mértékletességek, mint pl. a böjt, az éjjeli fennmaradás hasznosak a tedzsasz fejlesztésében, mert növelik elszántságunk tüzét. A mantra. A mantra a beszéd szabályozásának magasabb formája, ami a belső tüzet fejleszti. Azt mondják, hogy a Kundalini Istennő a szanszkrit ábécé betűinek mantrából készült virágfüzérét viseli a nyaka körül. A mantra alkalmazásának sok módja van Az egyik a szanszkrit ábécé ismételgetése. Egy másik bizonyos bidzsa (mag) mantrák, különösen az OM, HUM és HRIM ismételgetése. Nagyon jók az olyan hosszabb mantrák, mint a Gajatri. Általában a mantrákat először egy kis ideig hangosan kell kimondani, majd hosszabb ideig halk hangon mormolni, és azután tisztán mentális szinten még hoszszabb ideig ismételgetni. Vannak az odzsasz és a prána számára is hasznos mantrák, mint a SHRIM (odzsasz) és a KRIM (prána). Az összpontosító gyakorlatok. Az összpontosító gyakorlatokhoz (dhárana) tartozik az elmének egy adott dologra történő összpontosítása, mely lehet egy lánghoz hasonló külső dolog, egy istenség elképzelt formájához hasonló belső dolog, vagy egy elem, idea, igaz elv. Az összpontosítás kifinomultságot ad az elmének, ami belső tüzünk fellobbanását okozza. A harmadik szem területén észlelt belső fényre koncentrálás a tedzsasz fejlesztésének fontos módszere. Segít, ha megtanuljuk irányítani látásunk erejét. A tedzsasz teszi lehetővé a harmadik szem kinyílását. A megismerés jógája. A megismerés jógája (dzsnána jóga) tűz-túl súlyú, különösen az önvizsgálódáshoz hasonló vizsgálódás sokféle formájának a gyakorlata. Ez a „ki vagyok én?" vizsgálat megtartásából és más gondolatok elengedéséből áll. A tedzsasz az elszántság (vivéka) fejlesztésén keresztül emelkedik, ami azt jelenti, hogy felismerjük és megkülönböztetjük az örökkévalót a múlandótól, a változatlan igazságot a változó nevektől és formáktól. Ez belső értelmünk (buddhi) fő mozgása, ahogy az belátásként felébred bennünk.

96

:A ted2sas2 fokozása

Ha az odzsasz már elegendő, akkor tedzsaszba alakíthatjuk át anélkül, hogy kimerítenénk. A tedzsasz elsődlegesen a következőkön keresztül fejleszthető: - a beszéd szabályozása és más mértékletességek (apák), -a mantra, - az összpontosító gyakorlatok, - a megismerés jógája (dzsnána jóga).

:A p t'ána fo kozása

Ha az odzsasz és tedzsasz már fejlett, akkor kifejlődhet a magasabb prána. A prána kifejezetten a pránajámán keresztül fejleszthető, dc sok más módszer is hasznos:

98


99

- pránajáma, - az űrt és a hangot hangsúlyozó passzív meditációk, - rádzsa vagy lényegi jóga. Pránajáma. A pránajáma nem csak külső, de belső szinten is fejleszti a pránát. Ahogy a bemenő és kimenő lélegzet egyensúlyba kerül, kapcsolatba kerülünk belső pránánkkal. Ezt a fényesség, az energia kiterjedése, felemelkedése érzeteként éljük át. A pránajárna azonban a tedzsasz és az odzsasz fejlesztésére is használható, és segíthet a három tényező összevonásában. A pránajáma különösen a lélegzet visszatartásával hőt termel, ami növeli a tedzsaszt, mely a lélegzet tüzével (pranagni) kapcsolatos. Segít a nemző folyadékot és az odzsasz alacsonyabb formáit spirituálisabb formába átalakítani. Jegyezzük meg a pránáról és a pránajámáról szóló fejezetekben, hogy hogyan kell ezt végezni. Passzív meditáció. Az űrön, a semmin való meditáció a prána fejlesztésének másik módja. A prána az űr szülötte. Ahol csak űr keletkezik, ott pránának kell létre jönni. A belső űr létrehozása automatikusan belső pránát hoz létre. Egy másik módszer a belső űrből előbukkanó belső hangokon történő meditálás. A szív maga a belső űr területe és a hang alapvető forrása. A szívünkben levő hangon és űrön való meditálás a prána eredeti erejéhez kapcsol bennünket. Rádzsa jóga. A rádzsa jóga a mantra, összpontosítás és a meditáció egyéb technikái mellett a prána használatát hangsúlyozza az elme lecsendesítésére. A prána a tudatnak a meditáció sok különféle módszerének alkalmazásával előidézett mozgékonysága és alkalmazkodókészsége. A rádzsa jóga szerint a prána szabályozza a vrittisz-t, az elme mozgását. A prána által szabályozhatjuk az elmét. A rádzsa jóga a megismerés jógáját az odaadás jógájával vegyítő, összetett megközelítés. Ez is segít a bölcses.s ég és az odaadás egyesüléséből született pránát fejleszteni. Ebben a tekintetben együtt kell végezni az odzsasz és a tedzsasz alatt említett gyakorlatokat. Például a megismerés jógáját általában legjobb reggelente végezni, az odaadás jógáját pedig esténként.

lesztését is. A prána, a tedzsasz és az odzsasz összevont fejlesztése a kiegyensúlyozott belső fejlődés kulcsa. Ezek közül az odzsasz a legfontosabb, mert nem csak az életenergia erős tartalékát adja, hanem a jelJem erejéről és érettségéről és érzelmi stabilitásról is gondoskodik. Az odzsasz alkotja az egyébként szétszóródásra hajló prána és tedzsasz megtartásához szükséges edényt. Lehet valakinek nagyon értelmes az elméje, érzékeny a szíve, de ezek az őket támogató megfelelő odzsasz, vagy létfontosságú nedv nélkül nem vinnék szellemileg messzire. Az odzsasz nélkül hiányozna a megfelelő alapozás a meditációs gyakorlatokhoz és a jógához. A valódi jóga gyakorlását kezdő első kérdése tehát az lehetne: „rendelkezem-e odzsasszal, hogy fenntartsam?" A pránát az odzsasz tartja meg és vezeti is azt. Ha odzsasz nélkül növeljük meg a pránát, energiát növelünk anélkül, hogy képesek lennénk földelni is, ez esetben megzavarhatjuk, ha éppen nem zilálj uk szét az elmét és az idegrendszert. A tedzsasz az üzemanyagát adó odzsaszon nyugszik. Ha az odzsasz fokozása nélkül növeljük az elme kritikus képességét, megkülönböztető erőnket (tedzsasz), akkor szó szerint elégetjük magunkat. Szellemi megismerés csak a szeretet üzemanyagával éghet. Ha elégséges az odzsasz, akkor az embernek a tedzsaszt kell fej.lesztenie, hogy hasznosíthassa azt. Ez akaratot, belátást és felismerést: a megfelelő ösvény kiválasztását és állhatatos követését igényli, hogy a tedzsasz és az odzsasz egyesítéséből keletkező pránát fejleszthesse. Ha már megvan a helyes alapozás és a helyes ösvény, a megnövelt prána lehe tővé teszi, hogy az út mentén fürgén haladjunk tovább.

p1'4ána1 a tedzsasz és az odzsasz e9yens~lyban +adása

A

E három tényező mindig közeli kapcsolatban van egymással, ezért valamelyikük gyakorlása kölcsönösen segíti a másik kettő fej-

A

p1"ána1 a tedz sasz1 az odzsasz és a bete9sé9

Általában a dosák bármelyikének (váta, pitta, kaja) feleslege végü I mindhárom erőt (prána, tedzsasz, odzsasz) meggyengíti. Amikor a dosák eltúlzottak, akkor saját tulajdon magasabb, finomabb formájuk k i fejlődését is meggátolják. A magas váta felszárítja az odzsaszt, mint a szél a vizet. Gyengíti o tedzsaszt, ahogy a szél felszítja, vagy elfújja a tüzet. A magas váta nzonban a pránát is kimeríti. Amikor a váta gáz alakot ölt, akkor nem tud kialakulni a prána finom energiája, ami olyan, mint egy kifinomult kellemes illat. A ·magas pitta elégeti az odzsaszt, mint ahogy a túl magasra csapó láng elfogyasztja az ő t tápláló olajat. Ugya núgy gyengíti a pránát,

100


10'1

ahogy a hő és a láz kimeríti az életerőnket. A pitta még a tedzsaszt is megkárosítja. A pitta dosa a tedzsasz durva formája, ami nem alakítható át a tedzsasz finom esszenciájába, ahogy a szennyezett olaj sem képes jó lángot produkálni. Vegyünk egy példát. A tedzsasz hősiesség és bátorság. A magas pitta azonban már düh és túlzott félelem. Amikor a pitta túlsúlyban van, akkor a tedzsasz magasabb tulajdonságai nem tudnak megnyilvánulni. A magas tedzsasz és prána károsíthatják az odzsaszt, de ez átmeneti, mert saját gyökerüket pusztítják el. A túlzott tedzsasz olyan, mint a magasan lobogó tűz, ami elfogyasztja tüzelőanyagát, és végül ki kell aludnia. Olyan, mint a katona a harcmezőn, aki addig erőlteti bátorságát, mígnem elveszti azt, és az gyávaságba fordul át. Különbözik a magas pittától, mert az odzsasz kimerítését ebben az esetben nem méreg okozza, hanem a pozitív energia túlzott használata. Hasonlóképpen egy nagy adag kreatív pránával rendelkező egyén túlterheléssel kimerítheti az odzsaszát. Különösen fiatalemberek rendelkezhetnek magas szinten pránával és tedzsasszal egy ideig, amíg odzsaszuk ki nem merül. Ez azért van, mert jó veleszületett odzsasszal rendelkeznek, amiből bőségesen meríthetnek. Mélyebb életerő-rendellenességek feltételezik a prána, a tedzsasz és az odzsasz egyensúlytalanságát, ez érinti a mélyebb testi rendszereket is, az ideg- és szaporodási rendszert, az érzékeket és az elmét. Ide tartozik a gyermekek növekedési rendellenessége, a korai öregedés, a különböző anyagcsere-problémák, a hormon- kiegyensúlyozatlanságok, az idegrendszeri problémák, a különféle allergiák és a legtöbb leépülést okozó betegség, a ráktól kezdve az AIDS-ig. Amikor a finom uralkodó energiák szétzilálódnak, a fizikai funkció mély szinten zavarttá válik, ennek következményei pedig kihatnak valamennyi rendszerre és szervre. A pszichológiai kiegyensúlyozatlanságok érintik a pránát, a tedzsaszt és az odzsaszt, melyek közeli kapcsolatban vannak az érzékekkel, az érzelmekkel és az elmével. Ide tartozik a nyugtalanság, a harag, a depresszió, a ragaszkodás és a bánat. A prána, a tedzsasz és az odzsasz növelésével azonban a legtöbb pszichológiai probléma enyhíthető. A legtöbb meditációs rendellenességet a prána, a tedzsasz és az odzsasz egyenlőtlen fejlődése okozza. Fő okuk az elégtelen odzsasz. Megfelelő odzsasz nélkül a megnövekedett tedzsasz elégetheti a finomtest nádijait. Ez akkor fordulhat elő, ha túlzásba visszük a meditáció és a mantra gyakorlását megfelelő fenntartó odzsasz nélkül. Megfelelő odzsasz nélkül a megnövelt prána egyenetlen utakon mozoghat. Ezt okozhatja a pránajáma túlzott gyakorlása is, vagy az elme

kii.iresítésének megkísérlése megfelelő, fenntartó odzsasz birtoklása nélkül. Ha odzsaszunk nem elégséges, akkor óvatosnak kell lennünk az erőteljes gyakorlatok végzésével. A jóga alkímiai folyamat, és megkívánja azoknak az erőknek az ismeretét, amikkel dolgozunk. A jóga gyakorlása nem lehet pusztán csak egy vágyálom felelőtlen összekeverése a valósággal, és nem pusztán az elmében való történés. A prána, a tedzsasz és az odzsasz ájurvédikus tudománya gondoskodik a jóga finom erőinek megértéséről. Bár ez sokkal bonyolultabb anyag, mint amennyi ismertetést adhattunk róla ebben a fejezetben, remélhetőleg az Olvasónak sikerült mégis némi áttekintést kapnia.

8

A9ni jóga: a belső tűz hasznosítása

N ern volt bete9sé 9e1 idős k ot'Cl1 sem halá la al'\r.ak, aki a jó90. ti'..ize szi..tlte testhez jt-1tott. Svl!TASZVATARA U PANISÁD

Il 12.

~ jóga szertartásos tűz, melyben testünket, életünket és ~elménket a tudatosság lángjában, igazi önvalónkban feláldozzuk. Ez a belső tú.z átvisz a tudatlanság sötét éjszakáján a megvilágosodás örökké tartó nappalába. Egy nagy jógi maga az élő láng, akinek jelenléte igazi fénnyel, melegséggel és életerővel tölt el

bennünket. A jóga gyakorlata a jóga tüzének megteremtéséről és megalapozásáról szól. Hasonlóképpen az ájurvéda is egy nagy tűzáldozat. Meg kell teremtenünk a gyógyítás tüzét, hogy egészségessé tegyük magunkat, hogy fenntartsuk a teljes egészséget és az életerőt. Egy ájurvédikus orvosnak azzal a melegséggel kell bírnia, ami az élet kozmikus lángjáé. Az univerzumbeli tűz-elvnek szanszkritül agni a neve, jelentése: „az átalakító erő". De nem egyszerűen elemi értelemben vett tűz, hanem a hő, a fény és az elektromosság valamennyi lehetősége. Isteni tűz, mely az élet, a fény és a szeretet eredete és a lélek bennünket belülről mozgató ereje. A lélek mag~ a belső tüzünk, a mélyen bennünk levő szellemi törekvés, ami elkísér születéseink láncolatán át. Kiolthatatlan láng, a tudatállapotaink mögötti tanú, az örökké éber látnok. Ennek az isteni tűznek - mely mindennek a leglényegibb Valója - a megnyilvánulásai vagyunk. A jóga és az ájl..\rvéda mint t.::ízsze...+artások

A jóga és az ájurvéda is az agni, az isteni tűz (agn i vidjasz) tudománya. Megtanítják a kozmikus tűz működését úgy, hogy rajta keresztül

104


105

minden szükséges egyensúlyhoz és fejlődéshez hozzájuthatunk. Az univerzum minden síkján - a durva anyagitól a tiszta Létig - a létező kozmikus tűznek bennünk, egyéni természetünk minden rétegében (a fizikai testtől a halhatatlan tudatunkig) megvan a megfelelője. Ez a fejlődéshez szükséges katalizáló erő. . Az ájurvéda hangsúlyozza a fizikai szinten meglévő agni szerepét, és megmutatja, hogyan egyensúlyozzuk ki emésztő tüzünket - mint a fizikai egészség alapját. A megvilágosodás eszközeként pedig kiemeli a jóga, a prána és a meditáció tüzének fontosságát.

botok összedörzsölésével szítják fel. Különféle áldozatot helyezhetünk ebbe a szent tűzbe, rizst, vagy ghít, mindkettő a tüzet táplálja, és a tűz által különféle esszenciákká alalkulnak. A tűzszertartás során elmondhatjuk kívánságainkat, imádkozhatunk, mantrázhatunk, a világra isteni áldást kérve. A tűz a hírvivő az anyagi világ és a magasabb szellemi valóságok, az ember és az istenek között. Amit a tűzbe áldozunk, az a láthatatlan birodalmakba kerül, ahol magasabb hatalmak felismerhetik, és kegyüket visszaküldve hathatnak rá. A szent tűz nem csak durva, hanem finom szinten is a környezet megtisztítására szolgál. Aki rendszeresen végzi a tűzszertartást, annak asztrális testét megtisztítja. Hasznos ennek a szertartásnak rendszeres bemutatása minden otthonban és ásramban. A tűzáldozat felhasználható az élet olyan megszokott céljainak az eléréséhez, mint az egészség, a jólét és a boldogulás. Továbbá ajánlott a nehéz karma teljesítésének belső céljaihoz, a bolygót érő negatív hatások kiengesztelésére, vagy különféle szellemi gyakorlatoknak szentelve. A tűzáldozatok a b első fejlődés egyetemes technológiájának részét alkotják. A tűz hamuja, melynek neve baszma, tisztító, gyógyító erőkkel rendelkezik. Néha különleges füvek is belekerülnek. Az ilyen baszmák más orvosságok hatásának fokozására, vagy önmagukban orvosságként használhatók. A nagy szellemi mesterek jelenlétében készült baszmák különösen erőteljesek. A tűzszertartások bemutatására alkalmas legfontosabb napszakok a következők: napkelte, dél, naplemente. Az ekkor végzett szertartások neve: agnihotra (tűzidézések). Fontosak az új- és teliholdkor végzett áldozatok is. A védikus időktől fogva még sokféle évszakos és éves áldozat végezhető, pl. az átmeneti, vagy egybeeső pontok idején, melyek neve szanszkritül: szandhi-k (csatlakozások). Olyan időszakok ezek, amikor az energia természetesen változik, és egyszerűbben megdolgozható, könnyebben átirányítható.

A

k L.ilséS ti:
A Védák egy kimunkált tűzszertartást tanítanak, melynek neve

jadzsna (áldozás). A jadzsna az energia átirányítására, átalakítására, egyik szintről a másikra történő lényegi változásra vonatkozik. A jadzsnával kapcsolatos elképzelés az, hogy az isteninek ajánlott bármilyen áldozatot át kell alakítani a megnyilvánulás magasabb szintjére.

Az áj1,u-védikt.is hfasze..ta ..tás

A jógi mint agni A jadzsnában egy, a sajátos eljárásnak megfelelő különleges tűz készül. Építenek egy oltárt, illetve tűzhelyet. Különleges fát használnak tü zelőa nyagként, és a tüzet egy pontos módszerrel, leginkább

Az ájurvédikus tűzszertartásban a tűz az emésztő tűz (dzsátaragni). Az áldozat maga az étel, amit megeszünk. Ennek neve pránagnihotra, pránikus tűzáldozat a Védák tanítása szerint. Élelmünket ilyenkor nem csak a dzsátaragninak áldozzuk, hanem a vele dolgozó öt pránának is. Evés előtt valamennyi tiszta vizet kell szétspriccelnünk élelmünk körül, hogy megtisztítsuk azt. Az ember eközben egyszerűen az

106


OM-ot, vagy ha ismeri, akkor az egész Gajatri mantrát is kántálhatja. Azután ezt kell kántálnia: Te a halhatatlanság abrosza vagy, szwáha,19 és egy kis vizet kell hörpinteni. Azután az öt pránához kell mantrát mondani, a pránára és annak minket fenntartó isteni erőként való hatására emlékezve, és minden egyes alkalommal egy kis ételt kell a szájba venni: OM pránája szwáha! OM apanája szváha! OM vdzsánája szváha! OM számája szváha! OM udanája szváha! Befejezve az étkezést azt mondjuk: Te a halhatatlanság abrosza vagy, szwáha! 20 A szváha a szent tűznek bemutatandó bármilyen áldozat mantrája. A tűzáldozat révén az elfogyasztott étel az emésztő tűz közreműködésével összes pránánkat táplálja.

A

jó9a mint belsé> tL
A jóga belső tűzszertartás, de nem külső hozzávalókat igényel, hanem inkább természetünk különböző alapképességeit használja. A jóga gyakorlatában lényünk minden aspektusát Isten belső tüzének áldozzuk. Felajánlott képességeinktől függően különféle jóga-tűzszer tartások vannak. A jóga tudatunk megtisztítására, átalakítására légzésünk és elménk tüzét használja úgy, hogy összekapcsol az isteni tűzzel, Istennel, a belső önvalóval. Lelkünk tüzének felélesztését igényli annak érdekében, hogy visszakerüljünk az Istenhez, a belső isteni Naphoz. Finomtestünk és annak nádi- és csakrarendszere olyan, mint egy nagy fa, melynek szüksége van arra, hogy beragyogja a lélekből sugárzó kundalini belső tüze. A jógi maga a harmadik szemet megnyitó tűzzé és olyan erővé válik, amit a világra vetíthet. Minden igazi jógi megkísérli a jóga-tűz kifejlesztését. Tüzek a természet világában. A természet világában az agni sok formája él és irányítja a fejlődés folyamatát. Az első a Földben és a csillagokban sok formában előforduló elemi tűz. A növényi tűz a fotoszintézisen keresztül szerves életet hoz létre. Ez okozza az érzelmet és szenvedélyt nemző állati tüzet. Az állati tűz igazságot és könyörületet támogató, igazi emberi tűzzé mélyül. Ebből keletkezik a szeretetet és odaadást gerjesztő angyali tűz. Ez az öt kozmikus tűz a következőkben leírt öt kosával kapcsolatos. A legmagasabb az átmikus tűz, az önvaló tüze, ami tiszta tudatosság, és a brahmikus tűz, vagy az ezeken túli tiszta Lét abszolút lángja is.

107

A hét aw·ii és az öt kosa

A lélek öt kosájának, burkának mindegyike a fejlődéséért felelős agni különböző formájával rendelkezik. Az emésztő tűzhöz hasonlóan, az agni minden szinten a fejlődés és az egyensúly ereje, ami lehetővé teszi a tápanyag bevitelét és a salakanyagok megsemmisítését. 1. Az élelemburok agnija - annamája kosa. Az élelemburok agnija az emésztő tűz (dzsatharagni), az alhasban tartózkodik, különösen a vékonybélben, ahol az étel fő emésztése történik. Az emésztő tűz az elfogyasztott ételt az öt elem esszenciájára bontja le. Ennek nyomán keletkezik az emésztett étel zöme, hogy a plazmán keresztül az összes szövetet táplálékkal lássa el. Rajta keresztül emésztjük meg az ételt, ami átalakul a test szöveteivé. Az evés folyamatát, az élelemnek a tápcsatornába kerülését, cseppfolyósítását a kafa (víz) uralja. Az emésztés folyamata, az élelem lebontása és felszívódása a vékonybélben már a pitta (tűz) területe, amivel az agni közeli kapcsolatban van. A vastagbélen keresztüli salakanyag kiválasztása a váta (leve9ő) területe, ahol a hulladék gázok megtartása és elengedése történik. Igy a dzsatharagnin keresztül mind a három dosa szerephez juthat. A fizikai agni közeli kapcsolatban van a beszéddel, ami a száj uralta tevékenység. A fizikai test ténylegesen az emésztőszervek köré épült cső, aminek fő nyílása a száj. A helyes evés és a helyes beszéd az élelemburok kiegészítő folyamata. Az embernek nem csak arra kell ügyelnie, hogy mi megy be a száján, de arra is, ami kijön belőle. 2. A pránikus burok agnija - pránajáma kosa. A pránikus burok agnija a pránagni, a prána agnija. A tüdőkben és a szívben működik, és a dzsatharagnihoz a napfonatban kapcsolódik, ez utóbbi a fizikai pránikus központ is egyben. A pránagni á felelős azért, hogy az oxigén a külső levegőből az életerő belső erejévé alakuljon. A pránagni a vérhez kapcsolódik, oxigénnel látja el, és vörösre színezi. A pránagnin keresztül levegőt, vagy pránát emésztünk, és ez energiává alakul át. A légzés energiája finomabb és közvetlenebb, mint az élelem energiája. A belégzés, az evéshez hasonlóan a kafa területe, míg a kiválasztáshoz hasonló kilégzés a vátáé. A pránagni energetizálása a lélegzet megtartásán keresztül történik, ami viszont a pittához kapcsolódik. A pránagni a beszéddel is, különösen a lélegzéssel energetizált beszéddel kapcsolatos. 3. A külső elme agnija - manomája kosa. A külső elme agnija az érzékelés tüze, a 111nnnszikn ag11i. Ez teszi lehetővé, hogy érzéki benyomáso-

108


'109

kat emésszünk meg. Az érzékszervek közül a mentális tűz legjobban a szemhez kapcsolódik, ami az érzékek között a tűz megfelelője. A hajtószervek közül leginkább a beszédhez kapcsolódik mentális szinten, az elmén belüli beszédhez, belső hangunkhoz. A mentális agni benyomásokat emészt, és azokat belső tájunkká, képzeletünk terévé alakítja át. 4. Az értelem agnija - vidzsnánamája kosa. Az értelem agnija a megkülönböztetés tüze, amin keresztül fel tudunk ismerni igazat és hamisat, jót és rosszat, helyeset és hibásat. A külső elme tüze erkölcsileg semleges, egyszerűen csak megemészti a benyomásokat. Az értelem tüze tovább emészti ezeket, kivonja jelentésüket, minőségü ket, tartalmukat és a mögöttük húzódó elképzelést. Belőlük épülnek az alapértékeink és az alaphiedelrneink. Az értelem agnija felépíti a dharma testét, belátásunk és megértésünk területét. 5. A boldogság agnija - anandamája kosa. Ennek a buroknak az agnija a szeretet tüze, a fejletlen egyénben a vágy tüze. Ez legmélyebb kívánságaink, ösztönzőink és szándékaink lángja. A vágy az isteni szeretet és boldogság tüzévé alakítható, ha boldogságunk tüzét nem érzéki örömökkel, hanem az isteni iránti odaadással tápláljuk. A boldogság agnija tapasztalatunk érzelmi tartalmát veszi be, és élvezetet von ki belőle. Ez az öröm teste, melynek növekedését bölcsesség teszi lehetővé. 6. Önvaló (csidagni) - a tudat tüze. A tudatnak önmagában tűz, fény és megvilágítás természete van. A tudás tüzének is nevezik, de szellemi, vagy önismeretkénti magasabb értelemben a tudat tüze (csidagni), a tudatosság tüze lesz. Ez a valódi belső tűz és fény, amiből az összes többi tűz a visszaverődéssel nyeri fényét és energiáját. Ez mindennek a látója-tudója, és az egész univerzum az ő teste. 7. Brahman - Brahman tüze (vagy a Lét tüze). A Brahman tüze (brahmagni), mely a Lét tüze és a tudat tüze (csidagni) ugyanannak a valóságnak nem különböző, hanem pusztán két oldala. Brahmagni a létezés tüze, egyetemes tűz. Minden kettősségen túli és önfogyasztó valóság. Minden létezés önmagában létező tűz. Ez a mindenek fölötti Valóság.

bá a pránagni-n is, az é leterő ti.izének fejlesztésén, különböző füvek, gyakorlások és a pancsa karmához, az ájurvédikus méregtelenítő intézkedésekhez hasonló terápiák révén. A jóga az agni fejlesztésével inkább magasabb szinteken foglalkozik, különösen olyanon, mint az értelem tüze, ami az isteni tűzzel, vagy a tudatosság (purusa) lángjával kapcsolatos. A meditáción és a szamádhi jógán keresztül az ember az értelem és a boldogság magasabb kosáinak agnijait fejleszti. A jóga gyakorlása a jóga tüzének fejlesztését jelenti annak érdekében, hogy a folyamat működhessen. A tűz minden érlelés és átalakulás tényezője. A jógában a legfontosabb agni mégis a pránagni. Sajátos kapcsolat van a pránagni és a mélyebb agnik között. A prána az elsődleges energia. A pránagni a legerőtelje sebb agni. Meg tudja tisztítani a finomtestet, hogy megvalósulhasson a jóga belső átélése. Amíg ez nem történik meg, addig a jóga magasabb aspektusai nem tudnak kibontakozni. A rádzsa jóga és annak nyolc ága mind az öt agni fejlesztését szolgálja, hogy segítsen belső tisztulásunkban és átalakulásunkban. A jógarendszer szabályai és tudományágai, a járnák és nijámák külső életünk rendbetételére szolgálnak, így természetünk tüzelőanyagát elő készíthetjük arra, hogy az isteni tűz lángra lobbantsa azt. Gyakorlásuk jellemünk megérlelésére szolgál, hogy az a belső tüzet megtarthassa.· Ha az elménk és a testünk adta tüzelőanyag nincs megfelelően el őkészítve, akkor ez a belső hatalom nem tudja égetni. Az erőszakke rülés, a szavahihetőség, a szexuális energia ellenőrzése, az önfegyelem, az önismeret és az önátadás Istennek azok a jóga-diszciplinák, melyek szüntelen működtetése életünk tüzét ragyogóbb lángolásra készteti. Megérlelik jellemünket, hogy a szellemi gyakorlás eredményes legyen.21

A kosák öt a9V\ija és a jóga á9ai Az ájurvéda az agni főleg fizikai szintű fejlesztésén alapszik, ami az étel megfelelő emésztésével és a mérgek megsemmisítésével (kiválasztásával) kiegyensúlyozza a dzsátaharagni-t. Dolgozik továb-

Az ászanák, a sajátos jógapozitúrák gyakorlása kiegyensúlyozásra, stabilizálásra és a dzsatharagni (vagy fizikai agni) további felszítására szolgál, ami a fizikai testet segít megtisztítani. Amikor a fizikai test csendes, ellazult és kiegyensúlyozott, akkor az emésztő tűz is tiszta, és egyensúlyban van. Az ászana megfelelő végrehajtása jó emésztést és kiválasztást, rendszeres és egészséges, de nem túlzott étvágyat eredményez. Különféle pozitúrák segítenek az emésztő tűz fokozásában, különösen az ülő helyzetek és az urldijánn bnndhn.


110

11 'I Kt-1fcsok a h é t a9 1-1i fej le szté séh e z

A pránajáma fő célja a pránagni, a prána tüzének fejlesztése a prána, a nádik és a finomtest tisztításához. A pránagni főleg a belégzés és a kilégzés között fejlődik. Hozzátehetjük, hogy a pránagni az öt pránától különböző, mégis mindegyikhez - mint a hőjük és az elektromos csatlakozásuk - kapcsolódó erő. A pránajáma, a lélegzet visszatartásával kombinált mélylégzés, fokozza a pránagnit. A pránagni növeli a testhőmérsékletet, és ez izzadáshoz vezet, ami segít tisztítani a nádikat. A pránajáma és a mantra kombinálása elősegíti a pránajáma fejlődését, és a pránajáma kosa megtisztításában segít. Pratjáhára és az érzékek agnija (indrija agni). A pratjáhára szó szerint az érzéki benyomások böjtje, de ide tartoznak az érzékszervek és a hajtó szervek szabályozásának módszerei és a figyelem beépítése is. A böjt a külső elme és az érzékek agnijának fokozását szolgálja, amin keresztül a negatív benyomásoktól méregteleníthetjük az elmét. Dhárana és az elme agnija. Az elme tüzének folyamatosan kell égnie, hogy képes legyen behatolni a valóság természetébe. A mentális tűz akkor ég állandóan, amikor állhatatosan tartani tudja a figyelem egy bizonyos tárgyát. Ez a dhárana gyakorlata, ami által a figyelem tüze csillogásban és erőben növekedhet. Dhjána és az értelem agnija. A meditáció értelmünk tüzét fokozó eszköz. Gondolataink adják a tüzelőt és a tanútudat a tüzet. Látnoki állapotban maradva minden dolog a tudatosság tüzelőjévé válik Szamádhi és a szeretet agnija. Szamádhi vagy szellemi elnyelődés történik, amikor szemlélődésünk tárgya teljesen beleolvad a szemlélő dés tüzébe. Ehhez bele kell olvadnunk a szívünkben égő isteni tűzbe, mely minden külső vágyunktól megtisztít bennünket, és belépünk a boldogság tüzébe. A

szarnádhi tel"rnészetes á llapota és a tt-1dat tt'.i ze

Az isteni önvaló örökké a szamádhi, a szellemi egység állapotában létezik. Ez a szamádhi állandó állapot, eltekintve az elme szamádhijaitól, melyek részletezettek és a tapasztalás különféle szintjeiként jönnek és mennek Az önvaló a mindent elfogyasztó isteni tűz. Számára az egész univerzum élelem. El tud fogyasztani bármilyen jó és rossz, valahány igaz és hamis tapasztalatot. Ez a minden sokféleségen túli Lét és Tudat tü ze.

Dzsatharagni (emésztő tűz): - Az elfogyasztott élelem és a kiválasztott ürülék helyes egyensúlya a helyesemésztésen és a felszívódáson keresztül. - Az alkatnak megfelelő helyes étrend szattvikus élelemmel, ghíhez hasonló, megfelelő olajjal az agnit támogató étrendben. Rendszeres étkezési szokások az évszak és életszakasz szerinti változatossággal. - Helyes fűszerek, mint pl. gyömbér, kardamorn, · kurkuma, peperóni és feketebors. - Böjtölés az emésztő tűz felszításához. - Fizikai nyugalom és a feszültség elengedése az ászanákon és a helyes gyakorláson keresztül. - A testhőmérséklet szabályozása és ellenállás kifejlesztése a hideggel és a hőmérséklet-változásokkal szemben. Pránagni(a prána tüze): - Jó minőségű, pránában gazdag levegő belélegzése. - A belégzés és a kilégzés helyes egyensúlya az oxigén helyes elnyelésén és a tüdők megfelelő működésén keresztül. - Rendszeres pránajáma, nádi sodhána (váltakozó orrlyukkal történő légzés), a helyes orrlyuklégzés, a pránajáma basztrika és uddzsáji légzéshez hasonló fűtő formáinak hangsúlyozása. - A hajtószervek ellenőrzése, a túlzott aktivitás kerülése, főként a beszéd és a nemi szervek ellenőrzése. Manaszika agni (az elme tüze): - A mentális agni kiegyensúlyozása: a befogadott benyomások és a kibocsátott kifejezések helyes egyensúlya a benyomások megfelelő elnyelésén keresztül.· - Pratjáhára-gyakorlatok, beleértve a benyomásoktól való tartózkodást és az egyöntetű benyomások melletti kitartást. - Vizualizáció az érzékek belülről történő ellenőrzésére. - A szín, a hang és a zene mint a finomérzékelés eszközei. - A belső hangokra és a belső fényre való koncentrálás. Bauddhika agni (az értelem tüze): - Az értelem agnijának egyensúlyban tartása: kiegyensúlyozott bírálat és ész az igazság és a hamisság felismerésének képességén keresztül. - A szellem i télnítások és filozófiák tanulmányozása.


112

- A helyes értékek és a helyes ítélkezés művelése. - Az örök és a múlandó közötti megkülönböztetés fejlesztése. - Higgadtság és kiegyensúlyozott döntés. - Szemlélődés és meditáció.

Ánandagni (a boldogság tüze): - A tapasztalat (szeretet, odaadás, könyörület) agnijának kiegyensúlyozása. - Helyes társaság és megfelelő kapcsolatok. - Isten, az Atya/Anya és a mindenség Teremtőjének imádata. - A guru, a tanítók és a szülők tisztelete. - Egyedüllét (a kapcsolatok kerülése). - Állandó emlékezés az egyén igazi természetére. - Szamádhi és egyesülés az istenivel. Csidagni(a tudat tüze): - Minden tapasztalat feláldozása a tudatosság tüzében. - Megfigyelés, jelenlét, az elme csendje. - Kitartás a szíven belüli halhatatlan és megváltozhatatlan önvaló tudatossága mellett. - Önmegtartóztatás és önmegvalósítás. Brahmagni (az isteni agni): - Meglátni a Lét egységét minden dologban. - Minden dolgot az Egyetlennek áldozni. - Az Abszolútban élni.

9

Az öt p~ána

titka

.Ami a héu"om w.enl'\yben létezik, az mil'ld a p„ál'\a e llel'lőn ésé ben pihe n. C\ye l"mekek a nyjakél'lt1 óh p„ána, o ltalmazz minket, és adj t"a9yo9ást és bölcsessé9et. PRASNA UPANISÁD II. 13.

~ nnak, amit meg akarunk változtatni, magát a teremtő ~energiáját kell megváltoztatnunk. Ez a tény a jóga gya-

korlatában és az ájurvédában is igaz. A testben és az elmében beálló pozitív változások előidézéséhez meg kell értenünk azt az energiát, ami által működnek. Ezt szanszkritül a prána, ami elsődleges energiát jelent. Néha lélegzetnek, illetve életerőnek is ford ítják, bár ezeknél jóval többet takar. Míg a prána témája közös a jóga és az ájurvéda gondolkodásában, a pránát és különböző altípusait ritkán vizsgálják kellő mélységben. Ezért kevéssé értik meg a prána roppant és mélységes hatóterületét. Ebben a fejezetben bepillantunk ebbe az erőbe, lévén a prána a jóga és az ájurvéda között a fő összekötő kapocs. A különböző upanisádokban gyakran szerepel egy régi védikus történet a pránáról, amely a következőképpen szól: Természetünk öt fő alapkészsége - az elme, a légzés (prána), a beszéd, a fül és a szem - arról vitatkozott egymással, hogy melyikük a legjobb és legfontosabb. Ez megszokott emberi állapotunkat tükrözi, melyben alapképességeink nem rendezettek, hanem a figyelmünk feletti uralomért versenyezve egymással harcolnak. A vita megoldására úgy döntöttek, hogy egyesével elhagyják a testet, hogy lássák, melyikük hiánya volt a legnagyobb veszteség. Először a beszéd hagyta el a testet, de a test folytatta, bár némán. Azután a szem hagyta el, de a test folytatta, bár vakon. A fül követ-

114


115

kezett, de a test folytatta, bár süketen. Azután az elme ment el, de a test folytatta, bár tudattalanul. Végül a prána is nekiindult, ám a test kezdett me9halni, és az összes többi alapkészség kezdte elveszteni az energiáját. Igy mind a pránához rohant, és felsőbbségét magasztalva maradásra kérték. Vitathatatlanul a prána nyerte meg a vitát. A prána látja el energiával minden alapkészségünket, nélküle működésképtelenek lennének. A pránáé az első hely, nélküle ugyanis semmire sem lenne energiánk. A történet tanulsága az, hogy összes képességünk ellenőrzéséhez a kulcs: a prána ellenőrzése. A prána a mester, a főnök, Isten bennünk levő ereje. A prána szentesítése nélkül sem tudatosan, sem önkéntelenül, nem történhet semmi a testben és az elmében. Ha nem tanuljuk meg, hogy dolgozzunk a pránánkkal, akkor semmit nem tudunk elvégezni. A prána sokszintű jelentéssel bír, jelentheti a légzést, de jelölhe~ ti magát a tudati energiát is. A prána nem csak az alapvető életerő, hanem az elme, az élet és a test szintjén ható minden energia mesterformája. Valójában az egész univerzum a prána, az eredeti teremtő erő megnyilvánulása. A felébredt pránából fejlődik még a kundaliní sakti, a kígyóerő, vagy a tudatot átalakító belső erő is. Kozmikus szinten két alapvető aspektusa van a pránának. Az első a prána megnyilvánulatlan oldala: a minden teremtésen tú lemelkedő tiszta tudat energiája. A második, megnyilvánult prána: magának a teremtésnek az ereje. Prána keletkezik a radzsasz, a természet (prakriti) hatóerejének minőségéből (gúna). A három gúnából a szattva (a harmónia) hozza létre az elmét; a radzsasz (a mozgás) létesíti a pránát; és a tamasz (a tehetetlenség) idézi elő a testet. Valójában vitatható, hogy a prakriti (természet) az elsődlegesen prána, vagy radzsasz. A természet aktív energia (sakti). Ez az energia szattvikussá válik a magasabb önvaló, vagy tiszta tudat (purusa) vonzásának megfelelően, és tamaszikussá lesz a tudatlanság tehetetlensége által. Lehet azonban azt is mondani, hogy a purusa, a magasabb önvaló: megnyilvánulatlan prána, hiszen ez a tudat energia-formája (devatma sakti, vagy csitti sakti). A tiszta tudatosság megnyilvánulatlan pránájából jön létre a teremtés megnyilvánuló pránája, melyen keresztül az egész univerzum születik. A purusa (a tiszta tudatosság energiája) megnyilvánulatlan pránájából prakriti prána (teremtő energia) manifesztálódik. Fizikai létezésünk viszonylatában a prána (vagy életenergia) a levegő elem módosulása, elsődlegesen a belélegzett oxigén, ami lehetővé teszi számunkra a fizika i világban való életet. Bár levegőként

az éterből (vagy űrből) származik, a prána maga az űrben keletkezik, és közeli kapcsolatban is marad vele. Ahol csak teret hozunk létre, ott automatikusan energiának, pránának kell keletkeznie. Levegő és űr, energia és űr, energia és elme (ami egyfajta tér) szoros kapcsolatban marad egymással, és elválaszthatatlan. A levegő eleme a tapint6érzékkel kapcsolatos, ami a finom levegő elem. A tapintás a prána finom formája. A tapintáson keresztül élőnek érzünk valamit, és életerőnket át tudjuk vinni másokra, ezért is anynyira izgató a tapintás és az ölelés. Ahogy a levegő a térben keletkezik, úgy ered a tapintás a hangból, ami az éter elemének megfelelő érzékminőség. A hang által felébredünk, és egésznek érezzük az élettel való szélesebb kapcsolatunkat. Finom szinten prána keletkezik a tapintás és a hang minőségéből, ami benne rejlik az elmében. A pránajáma kosa létfontosságú életenergiáink szférája. Ez a burok közvetít egyrészt a test, másrészt az elme három burka között (külső elme, értelem, belső elme), és mindkét szintre hatással van. A pránajáma kosát jól megvilágítják ezek a kifejezések: „a létfontosságú burok", vagy ,,az élettel teli test'~ rövidebben: vitális test. Ez utóbbi Srí Aurobindo: Integral Yoga című művéből származó kifejezés fordítása. A pránajáma kosa tartalmazza alapvető késztetéseinket a túlélésre, a szaporodásra, a mozgásra és az önkifejezésre, melyek főleg az öt hajtó szervhez kapcsolódnak (kiválasztó szerv, nemi szerv, lábak, kezek és hangképző szerv). Legtöbbünket a vitális test és annak mélyen gyökerező, az élet fenntartásához szükséges késztetései uralják: pl. állati természetű evés és szaporodás. A vitális test tartalmaz egy alapvető, tudatalatti egót, ez a nekünk fájdalmat okozó különféle félelmek, vágyak és ragaszkodások forrása. Legtöbbünk az életben azzal tölti szinte egész idejét, hogy a vitális testen keresztül érzéki .örömöket és az anyagi dolgok élvezetét keresi. A vitális testet a pránához hasonlóan a radzsasz gúnája és annak vágyai, szenvedélyei uralják. Egy erős vitális természetű egyén kiemelkedővé válik az életben, és képes személyiségének bélyegét rányomni a világra. A gyenge vitális természetűeknek hiányzik az erejük bárminek az elvégzéséhez, és kevés hatással vannak az életre, általában alárendelt helyzetben maradnak. Általában az erős és önző vitalitásúak vezetik a világot, míg a gyenge vitalitásúak követik őket. Az ilyen erősen önző vitalitás az egyik legnagyobb akadály a szellemi ösvényhez. Az illető erőteljesnek érzi magát egó-azonosságában, és nem tudja megadni magát semmilyen magasabb, vagy személytelen erőn ek.

116


1'17

Egy erős pránajáma kosa azonban már fontos lehet a szellemi ösvényhez, de ez alapjában különbözik az egoista, vágy-orientált vitalitástól. Erejét nem a személyes hatalomból, hanem az isteninek való önátadásból és a kozmikus életerőből meríti. Erős szellemi vitalitás nélkül hiányozni fog az erő gyakorlataink elvégzéséhez. A hindu mitológiában ezt a magasabb pránát Hanuman majomisten, a Szél fia jelképezi, aki Szita-Ráma alakjában adta át magát az isteninek. Hanuman kívánsága szerint lehet nagy, vagy kicsi, legyőzhet minden ellenséget és akadályt, és csodákat vihet véghez. Az ilyen szellemi vitalitás tele van energiával, kíváncsisággal és lelkesedéssel, de kép es ellenőrizni az érzékeit, és a vitális késztetéseit alárendeli a magasabb akaratnak és szándéknak. Az egészség szintén az erős vitalitás függvénye, mert a vitalitás ad energiát, élénkséget és életerőt a fizikai testnek. Az ájurvédában azonban az igazi egészség átszellemített és nem egoista vitális természetű. Ezért alapulnak az ájurvédikus egészségi rendszabályok szattvikus elveken és a magasabb önvalóra való ráhangolódáson. Az ájurvéda célja, hogy a lélekhez idomulva adjon egészséget a testünknek. Másrészt egy egészséges, sok fizikai és vitális erővel rendelkező egó csak további karmikus bonyodalmakhoz vezet bennünket, és így szellemi fejlődésünknek kifejezetten árthat.

a magzat kihajtását és a légzésen keresztül a széndioxid kiválasztását irányítja. Mélyebb szinten az apána szabályozza a negatív érzéki, érzelmi és mentális tapasztalatok kiválasztását. Immunműködésünk alapja minden szinten. Az apán a az alsó alhas vitális energiája, ami a kiválasztást és a szaporodást teszi lehetővé . Udána: szó szerint „felfelé mozgó levegő", ami felfelé mozog, az életenergia minőségi (átalakító) mozgásai. A test növekedését, az állás, a beszéd, az erőkifejtés, a lelkesedés és az akarat képességét irányítja. Az udána a fő energia-kibontakozásunk az életben, ezen keresztül fejleszthetjük ki különböző testeinket, és fejlődhetünk a tudatosságban. Az udána a torok vitális energiája, ami a beszédet és az önkifejezést irányítja, és a nyakon keresztül mintegy felemeli a fejet.

Az

öt p >"á l'"la

Az egyetlen elsődleges prána mozgás és irány szerint öt típusra oszlik. Ezek a váju-k, a levegő hatalmai. Fontos témát képviselnek, mert az ájurvédikus orvoslás és a jóga-gondolkodás összekapcsolását szolgálják. Azt az öt energiatípust képviselik, melyekkel nem csak mi rendelkezünk, hanem rajtuk keresztül működik az egész univerzum is. Prána: szó szerint „előre mozgó levegő'~ ami befelé mozog. Mindenféle típusú befogadást irányít, az evéstől a víziváson és a levegő belégzésén át az érzéki benyomások és a mentális tapasztalatok befogadásáig·. A prána serkentő, mozgató természetű, mozgásra bírja a dolgokat, és irányítja azokat. Testünkben a hajtó alapenergiáról gondoskodik. A prána a vitális energia a fejben, elsődlegesen a harmadik szem tájéka, mely az agyat táplálja. Pozitív energiával látja el az összes többi prán át. Apána: szó szerint „elmozgó levegő", lefelé és kifelé mozog. A széklet és a vizelet kiválasztását, az ondó, a menstru ációs folyadék és

Prána, apána és udána Szamána: szó szerint az „egyensúlyozó levegő", a külterülettől a középpont felé mozog kavargó és felismerő hatással. Minden szinten segíti az emésztést. A szamána a gyomor-bélrendszerben az étel emésztésén, a tüdőben a levegő emésztésén, vagy az oxigén felszívásán, és az elmében a tapasztalatok egyneművé tételén és megemésztésén dolgozik, legyenek azok érzéki, érzelmi vagy mentális természetűek. A szamána a köldök vitális energiája, ahol energiánk központosul, és ahol az emésztés megtörténik. Vjána: szó szerint a „kifelé mozgó levegő", a középponttól a külterület felé mozog. Minden szinten a keringést irányítja. A vjána mozgást közvetítve és erőről gondoskodva az élelmet, a vizet és az


119

oxigént mozgatja a testben, valamint az elmében körforgásban tartja az érzelmeinket és a gondolatainkat. Így az összes többi pránát segíti a munkájában. A vjána a szív és a tüdő vitális energiája.

Az erők ábrájaként a szamána uralja a központot, míg a vjána a külterületet. Az udána a felfelé mozgást, míg az apána a lefelé mozgást irányítja. A prána ad energiát az összes pránának. Az egészség kulcsa s pránák összhangjában rejlik. Ha az egyik prána kiegyensúlyozatlanná válik, akkor a többi is megzavarodik, mert mindannyian össze vannak kapcsolva. Általában a prána és az udána az apána ellentéteként működik, ahogy az energetizálás erői a kiválasztás erői ellen. Hasonlóképpen a vjána és a szamána ellentétesek a kiterjesztés és az összehúzás erőiként. A pránák energiaformákként minden elemre hatnak. A prána abban energetizálja az elemeket, amit azok tesznek. Az udána irányítja az elemek felfelé alakítását, lehetővé téve a földnek vízzé, a víznek tűzzé, a tűznek levegővé és a levegőnek éterré válását. Az apána a lefelé alakítást uralja, lehetővé téve az éternek levegővé, a levegőnek tűzzé, a tűznek vízzé és a víznek földdé válását. A vjána lehetővé teszi az elemek megkülönböztetését, és mindegyiknek biztosítja a külön hatáskörét. A szamána az elemek összeillesztését idézi elő, és azokat összekapcsolva tartja. A pránáknak sajátos elemi kapcsolataik is vannak (bár ezeknek a meghatározása még a klasszikus jógairodalomban sem egyöntetű) . Az udána az éterrel és a hanggal kapcsolatos, ami a torokcsakrához kapcsolódik. A vjána a levegőre és a tapintásra vonatkozik, ami a szívcsakrához kapcsolódík. A szamána a tűzhöz és a látáshoz kapcsolódik, amit a köldökcsakra ural. Az apána a földdel és vízzel, így a szaglással és az ízleléssel kapcsolatos, amik a gyökér- és a szexcsakrához kapcsolódnak A prána az összes elemhez kapcsolód ik, de különösen az apána vízformájához, ami az élet és a nemzés alapja. A prána a fejben levő központjából az elmét is uralja. A prána uralja az energia minden formáját a világmindenségben, nem csak az életerőét, hanem az anyagi energiákét is. Az apána például a gravitációval kapcsolatos. A fényt a prána ereje mozgatja.

118

Szamána és vjána Amíg a pránák tevékenysége egy bizonyos fokig lokalizálható, emlékeznünk kell arra, hogy ez a tevékenység valójában minden szinten történik, hiszen a prána fő szerepe éppen az, hogy a dolgokat összekapcsolja. Ezért sem sorolják fel külön a számkhja huszonnégy kozmikus elve között, hiszen mindegyikhez köze van. Mégis a pránák főként különböző mozgástípusokat irányítanak. A fizikai test értelmében a prána váju az energia mozgását a fejtől a köldökig, a test pránikus központjáig irányítja. Az apána váju az energiamozgást irányítja a köldöktől le a gyökércsakráig, és végig le a lábfejekig. A szamána váju az egész testből a köldökig tartó energiamozgás irányítója. A vjána váju a köldöktől szerte az egész testbe irányuló energiamozgást irányítja. Az udána váju a köldöktől fel a fejig mozgó energia irányítója. A köldök a fő pránaközpont a testben, mely az összes pránát magába foglalja, mint a kerékagy a küllőket. Összegezve: a prána az anyagok bevitelét irányítja; a szamána a bevitt anyagok emésztését uralja; a vjána a tápanyagok keringésének irányítója; az udána irányítja az emésztést követő pozitív energiafelszabadulást; és az apána a salakanyagok kiválasztásának irányítója. Ez hasonlít egy gép működésére: A prána hozza az üzemanyagot. A szamána energiává alakítja át. A vjána a különféle munkahelyekre keringteti az energiát. Az apána engedi ki az átalakító folyamat hulladékanyagait, melléktermékeit. Az udána uralja a folyamatban keletkezett pozitív energiát, és meghatározza azt a munkát, amit a gép képes elvégezni.

Prána

Életszakasz

Napszak

Évszak

Irány

Prána Vjána A pá na Udána Szamána

Születés Növekedés Hanyatlás Halál Élet

Napkelte Dél J;Japnyugta Ej fél Nappal

Tavasz Nyár Ősz Tél Év

Kelet, fel Dél, előre, jobbra Nyugat, le Észak, hátra-balra Központ

A prána a keleti irányt, a fény és az élet irányát uralja. A vjána a déli, a növekedés és kiterjedés irányának uralkodója. Az apána anyugati, a rom lás és hanyntlás irányát ura lja. Az udána észa ki irányban,


121

a halál és mennybemenetel irányában uralkodik. A szamána összekapcsolja az összes pránát az űrön keresztül. A prána az időt is uralja. A prána hajtja az idő mozgását, ami az élettapasztalat mozgása. Ez visz születésbe minket, és végigvisz életünk utazásán. A vjána teszi lehetővé, hogy az idő területén belül kiterjeszkedjünk. Az apána a hanyatlásunkat okozza Az udána teszi lehetővé, hogy az időben egyre magasabb szférába haladjunk tovább. A szamána az időn keresztül az összes pránához kapcsolódik. 22

A prána uralja a test felső részét (a fejet). Az apána a test alsó részét irányítja. A vjána a test elülső részének uralkodója, ami a főleg előre mozgó végtagokhoz kapcsolódik. Az udána uralja a hátsót, ami lehetővé teszi, hogy a test felálljon. A szamána a test összes részét összekapcsolja a köldökben. Továbbá az egyes pránák a hét testszövet egyikével is kapcsolatban vannak. A prána hozza létre az idegszövetet; az apána a csontszövetet; az udána az izomszövetet; a szamána hozza létre a hájat, a zsírszövetet; és a vjána a kötőszövet, az inak és az ínszalagok (szanszkritül: sznáva) megalkotója.24 A test szerveit illetően a prána maga főleg az agyban, az érzékekben és a szívben dolgozik. Az udána a gyomorban, a tüdőben és a torokban működik. A vjána a tüdőn és szíven keresztül hat. A szamána az emésztés szervein, különösen a vékonybélen, a májon, a gyomron és a hasnyálmirigyen át hat. Az apána a veséken, a húgyhólyagon és a szaporodás szervein, az alsó szerveken keresztül működik.

120

t-lo9yan tel"emti me9 a pl"ána a fizikai testet?

A prána nélkül a fizikai test nem több egy agyaggöröngynél. A prána faragja ezt a kocsonyás masszát különféle végtagokba és szervekbe. Ezt különféle csatornák, nádik létrehozásával teszi, amelyeken keresztül a durva anyagot sokféle szövetté és szervvé tudja dolgozni és energetizálni. A prána váju hozza létre a nyílásokat és csatornákat a fejben és az agyban. Hét nyílás van a fejen: a két szem, a két fül, a két orrlyuk és a száj. A védikus gondolkodásban ezeknek a neve a hét prána vagy hét risi. 23 Az udána hozza létre a torok és a nyak csatornáit, főleg a nyelvét és a hangképző szervekét. A prána és az udána is segít a száj megalkotásában, ami a fej és a test fő nyílása. Azt is mondhatnánk, hogy az egész fizikai test a száj - a fizikai tevékenység, az evés és az önkifejezés fő szervének - kiterjesztése. Az apána váju a test alsó részének nyílásait hozza létre, a vizelő nemi szervekét és a kiválasztó rendszerét. A szamána váju a test középső részén hozza létre a köldökben központosult emésztőrendszeri nyílásokat. Megnyitja a belek és az olyan szervek csatornáit, mint a máj és a belé kiválasztó hasnyálmirigy. A vjána váju a test külterületi részei, a karok és lábak felé menő csatornákat alkotja meg. Létrehozza a vénákat és artériákat, valamint az izmokat és az inakat, az ízületeket és a csontokat is. Az apána a lábak megalkotásában segít a vjánának, míg az udána a karok létrehozásában. Összegezve: a szamána váju alkotja meg a test törzsét (amit a gyomor-bél rendszer ural), míg a vjána váju hozza létre a végtagokat. A prána váju és az udána váju alkotja meg a felső nyílásokat, testréseket, főleg a fejben, míg az apána váju létrehozza az alsó alhasi rész nyílásait.

A dosák, a tedzsasz és az odzsasz

Az öt prána a váta formái, de az összes dosa függ tőlük mind a kifejezés, mind a kiválasztás helyes működését illető en. Az udána váju felfelé mozog, hogy felszámolja a kafát, a nyálkát. Ez köhögésen, köpésen, hányáson keresztül történik, beleértve a pancsa karma hánytató kezelését is. Az apána váju lefelé mozog, hogy megtisztítással, hashajtással kiküszöbölje a pittát (epés, mérgező hő), ami a pancsa karma egy másik módszere. A szamána fokozza az agnit, az emésztő tüzet, segít egyensúlyban tartani a dosákat, ez az ájurvéda lecsendesítő módszertanának alapja. A prána a tápanyagok szájon és érzékeken keresztül történő bevitelének fokozásával nyugtatja a dosákat, különösen a vátát. Ez az erősítő (brimána) kezelés része. A vjána a kifelé mozgással elősegíti az izzadást, és mérgeket old ki a bőrön át. Ez segít megnyitni a csatornákat ahhoz, hogy a mérgek visszahúzódjanak az emésztő traktusba, ahol kiválasztásra kerülnek. Az öt prána a tedzsaszhoz és az odzsaszhoz is kapcsolódik. Az apána uralja az odzsaszt, ami a nemző szöveteken át fejlődik. A szamána a tedzsaszt nem csak az emésztő tüzet, de minden tüzet irányít a testben és az elmében.

122


123

A betegség főleg a fejben levő prána szintjén kezdődik a fej lehűlé sével, majd torokfájással az udána területére halad. Azután tüdőfertő zéssel a vjána régiójába süllyed. Majd mélyen gyökerező emésztési és anyagcsere-problémák fordulnak elő, melynek okozói a vékonybélben és a májban a szamána területére mozognak. Végül mérgek lépnek az apána területére a vesékben és a nemző szervekben, ahol hosszú idejű gyengeséget okoznak.

amit elménkbe és szívünkbe felveszünk. Szétzilálódása kor a szamána ragaszkodást és kapzsiságot okoz. Összehúz, és bensőnkhöz kötődötté tesz, helytelen magatartásokba, hiedelmekbe és érzelmekbe kapaszkodóvá. A vjána elősegíti a mentális keringést, az elképzelések és érzelmek szabad áramlását. Széleskörű átlátást, fürgeséget és függetlenséget ad az elmének. Amikor széthullik, a vjána elkülönülést, gyűlöletet és elidegenedést okoz. Képtelenek leszünk másokkal egyesülni, vagy kapcsolatban maradni azzal, amit éppen teszünk. Túlzottan kiterjesztjük energiáinkat addig a pontig, ahol azok már szétoszlanak, vagy felbomlanak. Az udána pozitív mentális energiával, akarattal és erővel lát el bennünket. Örömöt ad nekünk és lelkesedést, segít felébreszteni a magasabb szellemi és alkotó képességeinket. Rendezetlenné válásakor az udána büszkeséget, akaratosságot és önteltséget okoz. Talajtalanná válunk, túl magasra próbálunk emelkedni, és gyökértelenné válunk. A prána tehát a pozitív hajtóenergiánk az életben, képességünk a fejlődésre és a mozgásra. Az apána energia-visszahúzó, és a dolgok kiküszöbölésére szolgáló képességünk. A vjána önkiterjesztő képességünk, míg a szamána a megtartásra és az összehúzódásra való képességünk. Az udána a képességünk a felemelkedésre és a növekedésre. A felsoroltak az öt prána-energia ötféle kifejezése. Használatukkal ellenőrzést nyerhetünk életünk minden aspektusa felett.

A

pl"ána mélyebb szi"1tje

A prána és a légzés. A prána a pránajáma kosa szintjén létezik, ez a saját szférája. A fizikai testre elsődlegesen a légzés folyamatán keresztül hat, mely a testben a pránikus tevékenység fő formája. Ilyen értelemben a prána uralja a belégzést. A szamána irányítja az oxigén felszívódását, mely főleg a lélegzet benntartása alatt történik. A vjána irányítja a keringést. Az apána a kilégzést és a széndioxid kibocsátását irányítja. Az udána végzi a légzésen keresztüli a pozitív energia kibocsátását, beleértve a beszédet, mely a kilégzés folyamán történik. Erről bővebben a pránajáma fejezetében szólunk. A prána és az elme. Az elmének is van energiája (vagy pránája). Ez főleg érzéki benyomásaink bevételéből származik, melyeket a végtagjainkon és a beszédünkön keresztül fejezünk ki. A prána pszichológiai szinten a táplálék, az érzetek, az érzelmek és az ideák mentális forrásai iránti fogékonyságunkat uralja. Energiát, vitalitást és sebességet ad az elmének. Ha szétzilálódik, akkor helytelen vágyakat és kielégíthetetlen sóvárgást okoz. Megfontolatlanná, félrevezetetté és helytelenül motiválttá válunk tőle. A külső világ dolgai után rohanunk ahelyett, hogy inkább saját tulajdon belső sugalmazásunkat követnénk. Az apána pszichológiai szinten a negatív gondolatok és érzelmek kiküszöbölésének képességét uralja bennünk, mely negatívumok méreggé válnak az elmében. Elfogulatlanságot és pártatlanságot, szenvtelenséget ad, mentális immunműködésünket alapozza meg. Szétzilálódásakor az apána félelmet és depressziót okoz. Megemésztetlen tapasztalatoktól tömődünk el, amik lehúznak, fojtogatnak, nyomottá és gyengévé tesznek bennünket. A szamána a mentális emésztést könnyíti meg, az elme táplálásáról és elégedettségéről gondoskodik. Mentális megkülönböztetést, koncentrációt és egyensúlyt ad. Rajta keresztül azza l egyesülhetü nk,

A

1

pl"ánák szellemi aspektvisai

A jógagyakorlatokban a pránáknak sok különleges hatása van. Szellemi szinten a szamána váju a szíven belüli teret uralja, melyben hétlángú tűzként lakik az igazi önvaló, az átmán. Ezt belső térnek (vagy légkörnek) is hívják, szanszkritül: antariksa, a dolgok közötti rejtett űr. A szamána tüzelőanyaggal szabályozza az agnit, melynek egyenletesen kell égnie. A szamána békéje és egyensúlya nélkül nem tudunk visszatérni lényünk magjához, vagy nem tudjuk összpontosítani az elmét. A szamána hozza létre az elme egyhegyűségét, ami a szamádhihoz vezet. A vjána irányítja a prána nádikon keresztüli mozgását, azokat nyitva és tisztán, míiködésükben egyenletesen tartva. Erős vjána szükséges a nád ik tisztításához. Ez a végtelenbe terjeszti ki az elmét.

124


Az apána megvéd bennünket a negatív entitásoktól és tapasztalatoktól utunk során. A prána maga adja szellemi fejlődésünkhöz a megfelelő szándékot és törekvést. Az udána uralja tudati fejlődésünket és előidézi a mozgást fel a szusumnához. Az elme az udána vájuval mozog. 25 Ez elvisz minket az álom és a mély alvás állapotába. A halál után ez vezeti a lelket az asztrális és kauzális síkra. Az udána gyakran a szellemi növekedés legfontosabb pránája. A jóga gyakorlásával ezeknek a pránáknak a finom aspektusai sorra kezdenek felébredni. Ez sokféle szokatlan energiamozgást okozhat a testben és az elmében, beleértve különféle spontán megmozdulás (vagy krija) előfordulását. Az energia új kiterjedéseit (finom vjána), nagy békét (finom szamána), a világosság, a lebegés érzetét (finom apána), vagy éppen megemelkedett vitalitást és érzékenységet (finom prána) érezhetünk.

10

A

k~ndalini és a csakf'4ák: a finomtest felébredése

Tiszte let a SzrAs!Amna Nádinak, a KrAndalininek, a +-lold-szi:ilte l'\ektál'l'\ak azé..+ az álla poté..+,

amel}'.'bel'\ az elme f elold ó dik1 és hódolat az Jstenl'\Ől'\ek1

a N a 9}'.' Saktil'\ak1 a ki a t1Adat Öl'lva lója. HATHA JóGA PRADIPIKA Iv. 64.

A hét cso.k..-o. ~

jóga a mélyebb értelmezésében megkívánja a kundalini a kígyó) hatalmának felébresztését. A kundalini a belénk rejtett magasabb fejlődés ereje, ami szellemi lehetőségeink kibontakoztatására képes. Szunnyadó állapotában energiájának pusztán töredéke szolgálja csak a normális pszichofizikai működésünk fenntartását. Felébresztett állapotában feltárja a kozmikus tudatra való képességünket, és minden elképzelésünkön túlra visz bennünket. Ezek a fejlődési lehetőségek a finomtest lappangó en-ergiaközpontjaiként léteznek, ez a hét csakra, amit a kundalini aktivál. A csakra energiakerékre vagy mozgó energiakörre hasonlít. A csakrák az ájurvédikus gyógyításban is fontosak, különösen a rajtuk keresztül működő prána és elme vonatkozásában. A csakrák az idegrendszer mögül vezetik és irányítják a fizikai testet. A hét csakra három elsődleges területet alkot. A három alsó csakra egymáshoz közel helyezkedik el, a gerincalaptól a köldökig tartó, kb. tizenöt-húsz centiméteres területen. Együttes nevük kanda (vagy gumó), és a tűz régióját alkotják. Az ébredő kundalini, mint a tűz a katlanban, ezt a három csakrát együtt világítja be. Ennek a három csakrának a közelsége megmagyarázza, hogy néhány szövegben miért ~(vagy


127

olvashatjuk azt, hogy a kundalini a gyökércsakrából emelkedik fel, más szövegekben pedig azt, hogy a szexcsakrából, és megint másokban pedig azt, hogy a köldökcsakrából. Hasonlóképpen a három felső csakra - a torok-, a harmadik szem és koronacsakra közeli kapcsolata alkotja a fej területét, és a magasabb agyközpontokat uralják. A magasabb kifejezésmód és észlelés sok közös vonásán és minőségén osztoznak. Mondják a Hold régiójának is, vagy szórnának, tükröző és szemlélődő tulajdonságoknak. Közöttük áll a szívcsakra, amely az említett két csakracsoport között közvetítő központi csakraként a köldökcsakrához, valamint a felette levő torokcsakrához is csatlakozik. Néha a három magasabb csakrával együtt, odatartozónak említik a szívcsakrát, máskor meg a három alsóhoz helyezik. A szívcsakra a Nap területe, amely kiterjeszti a tűz fényét, és a Holdra veti fényességét. A napfonathoz csatlakozik a szív és a köldök között.

van a gyökér-, vagy földcsakrával, amely a stabilizálására szolgál. A kafa a vízcsakrához kapcsolódik, a pitta pedig a tűzhöz. A szívcsakra érzelmi kérdéseket tükröz, a fejcsakrák pedig szellemieket. A csakrák működése három szinten közelíthető meg, aszerint, hogy fizikai, pszichológiai betegségekről, vagy szellemi fejlődésről van-e szó. 1. A fizikai betegségek a külső csakrafunkciók kiegyensúlyozatlanságával, a váta, a pitta és a kafa dosával kapcsolatosak a különféle idegfonatokon és belső elválasztású mirigyeken keresztül, melyekkel a csakrák összhangban állnak. 2. A pszichológiai betegségeket a belső csakrafunkciók kiegyensúlyozatlansága okozza, melyek kapcsolatba hozhatók a pránával, a tedzsasszal és az odzsasszal, a finomtest, az elme és az annak benyomásait uraló területek energiáival. 3. A szellemi vagy jógafejlődés a csakrák nyitását célozza. Ez megkívánja, hogy személyes természetünket a megszokott funkcióikon túlemeljük a kozmikus szintre. A jógik mintegy megfordítva a teremtés egész folyamatát - az asztrális test csakráit beleolvasztják a kauzális testbe. A földet a vízbe, a vizet a tűzbe, a tüzet a levegőbe, a levegőt az éterbe, az étert az elmébe, az elmét az értelembe és az értelmet a Legfőbb Önvalóba fordítják vissza. Manapság a legtöbb csakragyógyító a nemeskő-, a gyógyfű-, a testmunka-, a hang-, a színkezelés és a vibrációs gyógyítás külső alkalmazását hangsúlyozza. A pszichikai gyógyítók a gyógyító erőként irányított saját pránájukkal vagy csíjükkel dolgozhatnak a csakrákon. Az ájurvéda ezeket a körülményeket a betegségek kezelésére, az egészség és a vitalitás megsegítésére alkalmazza. Valamennyi megközelítés fontos a krónikus állapotok, a gyenge immunitás és a mélyen gyökerező idegrendszeri betegségek esetén. Manapság a csakrákról szóló legtöbb könyv a csakrákat a fizikai testen belüli erőközpontokként írja le, ahol is a szusumnát, a központi csatornát a gerinccel azonosítják. A csakrákat a különféle gerincközpontokhoz és az ezek által uralt olyan fiziológiai folyamatokhoz kapcsolják, mint az emésztés, a légzés és a nemzés. Bár a csakrák hatnak rá, alakítják, és energiával látják el a fizikai testet, természetük mégsem pusztán fizikai. Néhány gyógyító állítása szerint külső módszerek alkalmazásával a csakrák megnyithatók, felébreszthetők. Ezeket a kijelentéseket azonban óvatosan kell kezelni. A jóga szerint megszokott emberi állapotunkban - melyen rendkívül nehéz felülemelkedni, hacsak nem kitartó szellemi gyakorlással - a csakrák zárva maradnak; azaz egy61talán nem mlíködnek közvetlenül. Ennek az eredménye nem

126

A csakrák A háromrétű fejcsakrához (a Hold székhelyéhez) tartozik: -a szahaszrára, korona- vagy tudatcsakra (á. Hold), -az adzsna, harmadik szem vagy elmecsakra (a Hold országalmája), -a vissuddha, torok-, vagy étercsakra (a Hold tükrözése). A központi szívcsakra (a Nap székhelye): -az anaháta, szív- vagy levegőcsakrát foglalja magában. A háromrétű kanda vagy gumó (a tűz székhelye) részei: -a manipura, köldök- vagy tűzcsakra, -a szvahisztána, szex- vagy vízcsakra, -a muladhara, gyökér- vagy földcsakra. A három alsó csakra együttese több funkciót tükröz a dosákon keresztül, beleértve a legtöbb egészségi kérdést.A vátának kapcsolata

128


szükségképpen betegségben, hanem szellemi tudatlanságban nyilvánul meg. Vagyis: általában az ember a külső világot tekinti az igazi valóságnak, és nincs tudatában igazi önvalójának, amely nem test és nem elme, hanem gondolatmentes tudatosság. Bár a csakráink szellemi szinten zártak lehetnek, mégis egész- . ségesek, érzelmileg kiegyensúlyozottak, mentálisan kreatívak és az életben sikeresek lehetünk. Ezek a lehetőségeink és képességeink ugyanis a külső és nem a belső csakrafunkcióktól függenek. A csakrák megnyitása a megszokott emberi állapoton túli, magasabb fejlődési szintre való eljutást szolgálja, nem pedig a hétköznapi képességeket felfokozó folyamat, bár ez is előfordulhat mellékhatásként. A csakrák csak a pránajáma, a mantra és a meditáció belső gyakorlásán keresztül nyithatók meg igazán. A külső segítség - az étrendtől a nemeskövekig - hasznos lehet ugyan, de az optimális alkalmazáshoz alá kell r.endelni ezeknek a magasabb körülményeknek. Sokunk gondolkodása manapság, a szellemi és a New Age (Új kor) területeken is, még mindig azon a materialista paradigmán (érvényes tudományos világkép) osztozik, melyben mindent a sajátos téridő koordinátákra igyekszünk redukálni. Ezzel a gondolkodásmóddal szokták az olyan finom jelenségeket is megközelíteni, mint a csakrák, a pránák és a dosák. Helytelen azonban azt gondolni, hogy a csakrák olyanok, mint a fizikai test végtagjai, vagy szervei, melyek kevéssé változatosak formájukban, működésükben vagy megjelenésükben. A csakrák energetikai és működő központok, nem pedig fizikai helyek. Jóllehet a fizikai test bizonyos pontjain jobban megtapasztalhatók, mint másutt, de hatással vannak az egész fizikai testre, az elmére és arra is, ami azon túl van. Ennek az az eredménye, hogy a csakrák különböző emberek számára különböző módokon, különböző időkben működ nek. Különféle szinteken sokféle jelenséggel lehetnek összefüggésben, ahhoz képest, ahogyan az energia rajtuk keresztül hat. Ez okozza azt, hogy a csakrákról írtak, a jógabeszámolókat is beleértve, eltérhetnek egymástól valamely részletben. Az eltérő részletekből a csakrákkal való munkálkodás különböző felismeréseit, különböző módszereit ismerhetjük meg. Ezek nem szükségképpen helytelenek, de a csakrákról szóló hagyományos jógatanításoknak mégis célszerű elsőbbséget adni, tekintettel a mögöttük levő hosszú tapasztalati hagyományra. A finomtest a benyomásaink és a pránáink teste. Vajon körülhatárolható-e egy benyomás? A szélhez hasonlóan a pránának is van mozgása, de ez nem korlátozható egy adott szervre. Megmondhatja valaki, hogy hol helyezkedik el a szél, vagy hova megy, amikor megszűnik fújni? Az összefüggések csak a kapcsolatok felvá zolásá t jelentik, de

'129

ahogy a kapcsolatok végül is egyetemesek a szellemi birodalomban, a vázolt összefüggéseknek is változékonyaknak kell lenniük. Meg kell tanulnunk a finomtestet a saját tulajdon valóságának megfelelően szemlélni, ahogy sok szinten magába foglalja, éskölcsönösen áthatja a fizikai valóságot, és nem csak egyszerűen párhuzamos a fizikai működéssel. A finomtest saját idejét és terét hozza létre, akár egy álom vagy egy látomás. A külső tényezők és formák nem korlátozzák. A megnyitott csakrák ezen túlmenően nem részei az asztrális test egyik szokásos funkciójának sem, hanem annak megemelkedett, vagy szellemileg felébredt szerepéhez kapcsolódnak. Az asztrális test feloldódását képviselik - vissza a kauzális testbe - , és az azon túli tiszta tudatba. Ahogy a csakrák megnyílnak, az asztrális test fokozatosan feloldódik. Amíg összefüggésbe tudjuk hozni a fizikai és a finomtest alkotóelemeit és funkcióit, fel kell ismernünk, hogy a kettő nem ugyanaz. A szellemileg megnyílt asztrális test valami magasabb rendű, inkább egy, a csillagrendszereken túl terjedő energiaködre hasonlít, mintsem egy testi értelemben meghatározható dologra.

A csakrák a fizikai testnél jóval magasabb rendű energiarendszer részei. Megértésükhöz segíthet a következő analógia: az egyes csakrák aktivizálása az összes megszokott test- és agyműködés fenntartásához szükséges energiamennyiség megkétszerezését igényli. Körülbelül kétszeres energiát igényel az első, a gyökér- vagy földcsakra aktivizálása, mint a szokásos pszichofiziológiai funkciók fenntartásához szükséges energia; ennek a mennyiségnek a kétszeresét igényli a következő csakra, és így tovább fel a fej tetejéig. Így a csakrák között nagyobb a tudati változás, mint a szokásos emberi tudattól az első felébredt csakráig. Sokkal magasabb energiaforrástól függ a csakrák működésbe hozatala, mint a miről a fizikai test egyáltalán gondoskodni tud. Ez a kundalini sakti szerepe. A kundalini nem egy fizikai erő, és nem is olyasmi, amit a szokásos elme vagy egó szabályozni képes. Ez a tudatosság, a figyelem koncentrált energiája. A kundalini csak akkor tud harmonikus módon működésbe jönni, ha az ember koncentrált energiájú elmével rendelkezik. A kundalini nem a tudattól különálló energia, a tudati energia, ami akkor nyilvánul meg, amikor az elme felszabadul a gondolkodás és érzelem egón alapuló töredeze ttségétől.


'131

A kundalini felébresztése megkívánja, hogy a prána (az életerő) belépjen a szusumnába, a _központi csatornába. Ez akkor történik meg, amikor a prána visszahúzódik a külvilágbeli rögzültségéből, és megszűnik érzéki érintettsége. Amíg életenergiánk a fizikai testtel és annak működésével azonosul, addig nem tud bejutni a központi csatornába. Ebből kifolyólag a kundalini felébresztése a szamádhi állapotát hozza magával, melyben elhagyjuk megszokott tudatunkat. Ennek kezdetén olyan transzállapot tapasztalható, melyben fizikai testünknek nem leszünk tudatában. Később éber állapotban is megtörténhet ugyanez, és ezt követően a fizikai testet többé már nem igazi azonosságaként éli meg az ember. A felébredt prána vagy kundalini energia fejlesztése nagyban fokozza az ember gyógyítói jártasságát és erejét. A kundalini az Istenanya igazi gyógyító ereje, ami a kozmikus élethez, szeretethez és annak gyógyító hatalmához kapcsolódik. Az ilyen gyógyító puszta érintéssel, a hangjával, a jelenlétével tud gyógyítani. Óvatosnak kell lennünk, nehogy manipulálni próbáljuk ezt a finom pránikus erőt, hanem hagyjuk, hogy az isteni vezesse bennünk. Ajánlatos meditálni az Istenanyán, aki - és nem mi magunk - pránikus gyógyerővel rendelkezik. A hatalom mindig csábító az egó számára, és mivel a kundalini a legnagyobb erő, az egó igyekszik azt megkaparintani. Ez azonban pontosan olyan, mintha megpróbálná elkapni a villámot. Az embert a villámcsapás csak megölheti.

az egyensúly állapotába kell helyezni. Ezért fejleszti a jóga gyakorlása - különösen a pratjáhárán mint a csakrákkal való munkálkodás alapján keresztül - a test, a légzés, az érzékek és az elme csendjét. A kundalini a teremtés folyamatát mintegy megfordítva: a visszahúzódás ereje, így általa visszatérhetünk az Egyetlenhez. Ezért csak akkor fog működni, ha csökkentjük külső érintettségünket és ragaszkodásainkat. A földcsakra megfelelő fejlesztése a föld elemről való leválást igényli. Az ember többé már nem kívülről keresi az anyagi javak felhalmozását, hanem érzékelés formájában megtanulja belül méltányolni azt. Az ember megtanulja a föld elem színeinek, állagainak és árnyalatainak, mint elmén belüli varázslatos hegyek megnyilatkozásának élvezetét, de birtoklásuk, vagy megtartásuk vágya nélkül. A vízcsakra megfelelő megnyitása nem azonos azzal, hogy valaki fokozott szexuális ösztönnel, vagy egyenesen nagy szexuális potenciával rendelkezik. Azt igényli, hogy a fizikai nemi szerv szunnyadó állapotba kerüljön, és a szexuális ösztön tudatossági erővé finomodjon. Az ember megtanulja élvezni a vízelem áramlását és zamatát, mintha a kozmikus tengerben az észlelés hullámain lovagolva élvezné az öröm mozgását. A tűzcsakra megfelelő megnyitása nem érinti az ember személyes akaratának, vagy határozottságának fokozását. A tűz kozmikus energiájának (tedzsasz) felébresztését igényli és azt, hogy hagyjuk előragyogni. Az embernek magának kell tűzzé válnia és elégetnie a testen és az elmén belüli összes tisztátalanságot. Ez olyan, mintha a jugák körének végén az univerzumot elpusztító tüzet tapasztalnánk meg, melyben kitörlődnek a személyes motivációink. A szív- vagy levegőcsakra megnyitása teljesen különbözik az emelkedett, sebezhető, vagy nyitott érzelmi állapotban !evéstől. A szívcsakra felébresztéséhez túl kell jutnunk a személyes érzelmeken, és meg kell értenünk a szeretet minden érzelmi ingadozás mögötti kozmikus eneregiáját. Ez megkívánja, hogy a részvét és az odaadás egyetemes érzései felé nyissunk, és kapcsolatba kerüljünk az egyetemes életerővel. Ez a tiszta odaadás átélése, a szeretetté válás maga. A torok- vagy étercsakra megnyitása nem felfokozott beszédet, vagy jobb önkifejezést jelent, hanem a kozmikus űr kiterjedésében való elcsendesülést, melyben a személyes hangunk belevész az isteni Igébe. Beleolvad a kozmikus éterbe, melyben örök tudásként lakozik a hang esszenciája. A harmadik szem megnyitása azt igényli, hogy test, az érzékek adta vágya kat elhagyva, tiszta belátásként éljünk. A koronacsakra

130

A csakl"ák kozmikt..\s aspektt..\sai

A megnyitott csakrák a nekik megfelelő elemek és azok tulajdonságai szerinti kozmikus funkciók elérését nyújtják. Az univerzum tárgyi alkotórészei (elemek) egységének megismerését, a megismerés eszközeit (érzékszervek) adják és a cselekvés eszközeit (hajtószervek), melyek az univerzum alanyi alkotórészei. Amikor a csakrák nyitottak, akkor ezeknek a tényezőknek a kozmikus természetét saját mélyebb tudatunk részeként tapasztaljuk meg. Megtanuljuk a teremtés titkait, és az univerzumot tulajdon elménkbe olvasztjuk.26 Ahogy finom energiáinkat és készségeinket felébresztjük, a harmadik szem területén istenségek finom hangjait, fényeit, látomásait tapasztalhatjuk meg. Ilyen tapasztalatok azonban bármelyik adott csakra megnyitásánál sokkal előbb is jöhetnek. A finom központok mű ködésbe hozásához a durva vagy fizikai központokat a nyugalom,

0


132

~egn~itása a tiszta Lét végtelen, örök természetével való eggyé válást Jelenti, melyben eltűnik az elkülönült önvaló. A finomtest mögötti tudat felébredése maga után vonja, hogy képessé válunk a durvatest és funkcióinak letételére, mintha nehéz nagykabátot vetnénk le magunkról, amire egy meleg nyári napon többé már nincs szükség. Ez ijesztő lehet azok számára, akik a testhez ragaszkodnak, de örömteli hír azoknak, akik nem korlátozott értelemben érzékelik az életet.

:A csaki-"ák,

a tapasztalatok és az el"ők

Az egyes csakrák az univerzum megfelelő szintjeinek, vagy a fizikain túli különböző világok (lokál) tudatáról gondoskodnak. Bepillantást nyerünk a természet (prakríti) finom működésébe, az érzékekbe és finom lényegükbe (tanmatrák), az életerőbe (pránák), és a kozmikus teremtés folyamatába. Az asztrális univerzum megfelelő alsíkjai - melyek egészen csodálatosak és túl vannak bármin, ami a fizikai világban van - elérhetővé válnak a harmadik szem számára. Gyönyörű asztrális hegyek, átlátszó asztrális óceánok hatalmas kiterjedései, sziporkázó asztrális Napok és lüktető asztrális csillagok láthatóak. Az ember asztrális szeleket lovagolh at meg különféle világokon keresztül, vagy kiterjesztheti elméjét végtelen asztrális tereken és a szépség és öröm sok-sok univerzumán át. Találkozhat bölcsekkel, istenségekkel, vagy előző életbeli barátokkal, megújuló lelki kapcsolatokkal. A magasabb csakrákban a tiszta belátás, az ideális észlelés és a személyes korlátokon túli végtelen tudatosság kauzális birodalmaihoz nyer hozzáférést. Meglátogathatja a teremtés műhelyét, és megláthatja, hogyan készülnek az elméből és a gondolatból univerzumok. Mégsem választja minden jógi a csakrákhoz kapcsolódó világok és képességek felfedezését. Sok nagy dzsnání, a megismerés ösvényén járó jógi, közvetlen beolvadásra törekszik a tiszta egységbe, vagy az Abszolútumba, mely a finom és kauzális testeken is túl van. Felébredésükben alig veszik észre a csakrák és funkcióik kiválóságait. Az ő megélésükből, mint például Ramana Maharshiéből is, aki talán a legjellegzetesebb alakja ennek a szemléletnek, csak egyetlen csakra emelkedik ki, a szívcsakra, az Önvaló, amelyben a durva és finom világok, a testek valamennyi jelensége meglátható, mint tükörben a képek, vagy a tenger hullámain látható buborékok.

'133

A hívek sokasága a szívre koncentrálva, és benne elmerülve, csak Istennel, vagy Bagavannal keresi az összeolvadást, és nem törődik a különféle csakrák adta átélésekkel, még akkor sem, ha egyébként tudnak róluk. Ezek nagyon magas állapotok, amit csak kevesen érhetnek el. Azt is fel kell ismernünk azonban, hogy a csakrák fokozatok, olyan sorozatokat alkotva, melyek nem érnek véget önrnagu kban, és mellékvágánnyá válhatnak, ha nem vigyázunk. A jógairodalom sokféle sziddiről, pszichikai erőről beszél. Ezek el sődlegesen a finomtesthez és annak pránáihoz kapcsolódnak, finom anyagként teljesen képlékenyen. A finom udána (vagy felfelé mozgó levegő) lehetővé teszi, hogy az ember olyan könnyű legyen, amilyen csak szeretne, beleértve a lebegés (lakíma) képességét is. A finom apána (vagy lefelé mozgó levegő) megengedi, hogy olyan súlyossá, vagy stabillá váljunk, amilyenné csak akarunk (karima). A finom vjána (vagy kiterjedő levegő) lehetővé teszi, hogy olyan naggyá váljunk, amilyenné csak szeretnénk, hogy végtelenül kiterjedjünk (magima). A finom szamána (vagy összehú zódó levegő) megengedi, hogy olyan kicsinnyé legyünk, amilyenné csak szeretnénk, hogy tökéletesen tömörek legyünk (anima). Az elsődleges prána lehetővé teszi, hogy elnyerjük, amire csak vágyunk (prapti). A csakrák nyílásával a megfelelő erők megtapasztalhatók a finomtestben. Hatásuk néha kiterjed a fizikai testbe is. Sok finom állapot létezik a szokásos fizikai tudat és a kundalini, valamint a csakrák igazi ébredése között. Nem beszélünk itt az olyan rendkívüli megélésekről, mint amilyen, pl. a megvilágosodás vagy a kundalini megélése. Látomások, testen kívüli élmények, transzállapotok, médiumi közvetítés, misztikus álmok, tehetség, sokféle ihlet és más hasonló állapot, még ha szabályszerűek is, megeshetnek még a kundalini igazi ébredése előtt. Ezeket azonban nem szabad összekeverni az önmegvalósítással, ami tudatunk teljes kifejlesztését igényli, és nem önmagunk átadását valamely entitásnak, vagy holmi testen kívüli tapasztalatot jelent. A csakrák megfelelő megnyitása isteni kegyet kíván. Ide nem lehet akaratosan, erőszakkal megérkezni az érzelmi zavarodottság állapotából. A test és az elme előzetes megtisztítása nélkül megkísérelni a kundalini felébresztését olyan mellékhatásokhoz vezet, amelyekben valóban zavarttá válik az elme, romlik az életerő, és sokféle látszólagos, csalóka tapasztalat keletkezik. Ezért a hagyományos jógairodalom a kund alini-gyakorlatok alapjaként mindig is a helyes élettényezőegyszerűen

Jóga ós ájurvéda

134

tl E1 :s 'O .... 111

ns

:Q

~ -:s

ee

C/)

-~

111

Cl)

..e:111 N

Vl

•O ......

N

;f' §......

N

t.Ll

Cl)

...

.\<:

111

= C/)

N

< z

'O

111

..e:

'O "O

:s C/) C/)

....

~ !11

.=: N

C/)

b.O

> ~ ~

...

•IU

~ IU 0

v

<

-s 111

•111

..e:111 i::

<

:E

<

N

~

Q)"

~

":ú 8 .... !11 ,.e: ~

~

'°,....., :r:

..... Q)

....

'í.IJ

•O

co QJ

C/)

> QJ

~ 8 't:l
...._

.....

~

........

\ll

N

,_J

Cl)

:o

::>G

:E 0 ,.....,

-

Q)

... = .e: ta .,...

N

.....

~

F<

:>- ..e:

::S

'\ll

::s

N

;:..

i:: N Vl :Q

~ ><

:E

QJ

N

'J:l

~

•Q)

N

>

~

..e: \ll µ..

'\ll

'Ö

....

111

.\<:

' Ol

:o >. e.?

@ 0:.

-;;:"'

'
...14

C/)

....e:

41 Qj

--

~ ~

~

·ns "'

Q)

~

,_J

{ "O

00

.... :0 -ni µ.. C/)

0

s ......... N

ns ns

"' .t: .{3 ij

.s0..

-:a i

>

0

~

z

i!i E

w !JlN

'ni ,_J

:::s

~

-:E •Q)

_g ......

QJ

líl

.....

ns

~

....

~

'\ll

~ ,...... N

"'ns

~

t: >

0 ~

1o -~.....0.. ns

bo ns N

(J)

·.e N

ns

ns

ns e ~ ~ ....ns

-~

"'....nsns N

(J)

ns

~ is::: ~
:o "'.... :o > .... \ll .e •O

u

"' •O"'

~

-~ -~t!

~~

0

ns

~~

ns

~

-~

~

N

Cl)

,@ 0..

<

IQ

N

e -s ~

-

.s

~ •ns

(IS

s

"' < ~

N

>'

(11

..... ~

"'ns "'::l

Cl)

ns

ns

:§

> .... ~ -ns ~ 1!l '.t:
'Q)

-~ -~1-< ....ns "'O ~ ~ ::>

>

.s ·ns

.....e:

µ..

..... :t:: .... ...... :o ~ ~ ~ C/)

:o "'.... :o >

U'l

ni'

"'O

'Q)

•o "' ~ .s -~ .....

.....

.E

Q)

Cl.>

•ns ....

·g

•O

e ......"S

j

::s

ns

~

~ •te >

.... ...."' :o

•ta

~ ~

~ E .c

"'0 ~ Sl

e

• QJ

Q)

'Q)

..... ?4 @

..e:

N

~

"O

111

r..tl

e:0

N ~ ~ .l!l

~

•O ~ tQ co

ö

'Q

:~

0

@ @ w :::sµ.. :r: :r: µ..:::S"'

'5b

.~ :o -ns

C/)

z

•Q)

.e:

:o "'

"' ~e :o 0 ..........

i::

•!»

r..tl

1-<

-Q)

N

(J)

-

'
.6 ~ ~ ..... ~ E 0

N

~

N

(J)

"'O

00 :0

'E J:l :o

e:

~ 00 ..... •ns ns ~ :~ 00

N

......

·ns .....

~l

•O

111

....N .... .e:

;:..

r..tl

0..

~

N

j

Q)

~

~ •Q)

2 e: •QJ

z~ •O ...14

Q)

-e ..§

e w

•111

-; :E

0

•::S

lá ...

.\<: C/)

:sQ,, ]>.

"' 'O

"'

ns

~ ,s2 "'::s~

·
"'O

.2 ...

..i::

•O

f

~

~:::::>

bO

-"' .s •O

"'O

"'O

Cl)

e: ~ :a "'.... ~ <1l e b.O .... N ~ :t

...... ...... ns

~ "'O ~ ~ ~

.2 ...

....ns

QJ

N

e:
6

e

v

..... ns

"'O

2

~

e::

....ns

-~..... 0.. ..... "'

... z

Q)

> :o N

(J)

(IS

~

ns

~

ns

"' 0

Cl

-la ~ (IS

-~..... ~

0

135

ket és a helyes hozzáállást (járnák és nijámák), valamint a megfelelő ájurvédikus életstílus-rendszabályokat hangsúlyozta. Lehet ugyan szokatlan kundalini-, vagy csakra-tapasztalatokhoz jutni, de ezek legtöbbje pránikus vagy mentális zavar. Ha az elme nincs megtisztítva, akkor lehetséges az alsó csakrák fokozott aktivitása megfelelő fizikai és érzelmi késztetésekkel egyetemben. Ebből az okból meg kell kísérelnünk magasabb szempontból, főleg a szív, vagy a harmadik szem álláspontjából dolgoznunk az alsó csakrákon. A hét felső csakrához hozzáadódik a muladhara alatti hét alsó csakra, melyek az alvilághoz, az alsó asztrális birodalomhoz, az aszurák (anti-istenek) birodalmához kapcsolódnak, ezek az erők dolgoznak azon, hogy tudatlanságban és káprázatban tartsanak bennünket. Ha az ember nem vigyáz, akkor ezekbe az alsó csakrákba és az általuk fenntartott különféle negatív megélésekbe (harag, büszkeség, hatalom) hullhat. Ha óvatosan és helyes útmutatással közelítünk a csakrákhoz, akkor nincs félnivalónk, de ezekkel a villámszerű erőkkel dolgozva sohasem lehetünk túlzottan elővigyázatosak, jobb az óvatosság, mint a túlzott merészség. Mindenekelőtt azt kell megértenünk, hogy nem a csakrák megnyitása a végcél, ez csupán része az önmegvalósítás folyamatának. A csakrák csak az utat mutatják - bár a mellékutakat is jelzik, ahova le lehet tévedni. Meg kell értenünk a csakrákat, és ugyanakkor a csakrák kozmikus kapcsolatainak magas szempontjait kell követnünk.

11

A

Jt\ádik:

az elme és a prána csatornarendszere .

.

1

'

. ..Amikol" a szív összes csomója kibomlik,

1

akkol" a halal'ldó ha lhatatlal'IV\Ó válik. KATHA UPANISÁD

6.15.

....11. z ájurvéda a testet csatornák gyűjteményének tekinti, kezd~ ve

a gyomor- és béltraktus nagy csatornájától egészen az idegrendszer finom csatomájáig. A jóga hasonlóan tekint a finomtestre (elme-prána mező), mint kölcsönös kapcsolatban levő csatornák (nádik) rendszerére. A fizikai testben levő csatornák a finomtest csatornáival vannak kölcsönösen összekapcsolva. A védikus szemlélet szerint a váju, a kozmikus levegőerő hozza létre ezt az összes csatornát. A vájut szútrátman-nak hívják, a szútra önvalójának vagy átmanjának, ami fonalat, vagy csatornát jelent. A váju által teremtett csatornák- mint zsinór az ékköveket - tartják az összes dolgot az univerzumban. Mint ahogy csatornák vannak a testben, ugyanúgy a külső természet is tele van különféle csatornákkal, a folyóktól és patakoktól kezdve a csillagközi tér sokféle energiaáramlatáig.

A nádik

A

csitta nádi, az elme- vagy tl-\da+csatol"na

Az elmének megvan a saját csatornája, nádija, melynek neve csitta nádi (vagy a tudat csatornája). Az ájurvéda manováha sztrota néven hivatkozik fizikai megfelelőjére, a gondolatvivő csatornára. Mindannyian megtapasztaltuk már az elme hömpölygését, a gondolatok áradását, vagy a tudat áramlását. Ez a csitta nádin át történő áramlás. A csitta nádi a szellemi szívben, a reinkarnálódó (újj ászülető) lélek, az egyéni önvaló, a dzsivátman lakhelyén ered. A szívben tartózkodik kapcsolatunk a Teremtővel, melyből a csitta nádi energiát

1


'139

nyer. A mélyebb elménkből, vagy szívünkből eredő magimpulzusok, a szamszkáráink hajtják a mozgást ezen a nádin keresztül. A csitta nádi szamszkáráinak a külvilágba áradása a szívből a következőképpen történik: először felfelé mozognak a torokba, melyből kifejezésünk származik, és aztán a fejbe, ahol az érzékekkel és külső dolgokkal kerül kapcsolatba. Azt követően a fejből visszaáramlik a torokba, majd vissza a szívbe. Ez a csitta nádi kétrétű áramlása. Elő ször kifelé mozog, a külvilág irányába, a szívből fel a fejbe, majd az érzékeken ·keresztül kifelé. Végül az érzékek külvilágából ellentétes mozgással a psziché belvilágába jut, a fejből lefelé, a szívbe.

emberi elmében a csitta nádin keresztüli áramlás korlátozott és zavaros. Elménk eltérített, töredezett, és sokféle irányba mozgó. Mindazonáltal valamennyire még következetes az elmecsatornán keresztüli áramlás, amit mint önazonosságunkat élünk meg. A csitta nádin átfolyó uralkodó gondolat az én-gondolat. Az énnek a testtel való azonosítása hozza létre a csitta nádi külső áramlását. Az önvaló tiszta tudatként való felismerése hozza létre a belső áramlást. Az egó (ahamkára) az a tényező, ami a csitta nádin keresztüli áramlás korlátozását előidézi. Ez a prána negatív mozgása az elmében, míg a lélek, az isteni önvaló érzete a prána pozitív mozgása az elmében. Az egó a rendezetlen, vágy-alapú prána (az elmebeli apána) megnyilvánulása, míg a lélek kiegyensúlyozott, vagy szeretet-alapú pránát tükröz. Amikor a csitta nádit az elkülönült én gondolata blokkolja, akkor a külső elme, az érzelmek és az érzékek csapdájában vagyunk. Ahogy én-érzésünket kiterjesztjük a személyestől az egyetemes felé, úgy fokozódik az áramlás a csitta nádiban. Amikor a csitta nádi szabadon áramlik, akkor befejezi körét, és visszatér a szívbe. A meditáció gyakorlatában az ember ezt a csitta nádin keresztüli gyorsabb, szabadabb és következetesebb áramlásban éli meg. Ha az áramlás egyszer már teljesen felszabadult, akkor visszaolvaszt bennünket a tudatnak a szíven belül lakozó óceánjába; a szabad folyás eggyé válik a csenddel. Az egó a mérgek, tisztátalanságok, vagy súlyos dolgok (mála) felhalmozódását okozza a csitta nádiban, és gátolja annak folyását. Ezek a mérgek a rosszul emésztett ételből, a különféle benyomásokból és társulásokból, a helytelen étrendből, az érzékek negatív használatából és a negatív kapcsolatokból származnak. Így a csitta nádin keresztüli áramlást befolyásolja a test, a prána és az elme állapota. A csitta nádi kapcsolódik a fizikai és finomtestek valamennyi csatornarendszeréhez. Ezzel kapcsolatban a jóga a szívbeli csomókról (hridája granthi) beszél, amiket ki kell bontani, hogy megtörténhessen a felszabadulás, a megvilágosodás. Ezek a csomók valójában szűkü leteket képeznek a csitta folyásában, az elmetérben elzáródásokat okoznak a váju, a prána áramlásában. Szamszkáráink, mély vágyaink, vagy impulzusaink gátolják az energia áramlását az önvalótól a csitta nádin keresztül, és különféle korlátozott azonosságokként kivetülnek a külvilágba. Így a szellemi szív és a csitta nádi megnyitása ugyanaz. A csitta nádi mentén megnyílnak a hozzá kapcsolódó külső finom nádik, a boldogság élményét idézve elő ezzel a fizikai testben. Valójában az elm e nem különbözik a saját áramlásától. Az elme rezgése

138

Az elme-csatorna kétrétű áramlása: Fej Egó-azonosság, ahamkára „Én a test" vagyok elképzelés Változatossá tett prána Kifelé tartó áramlás Befelé tartó áramlás Manasz, Buddhi, belső Külső elme értelem Érzékelés Tudás Szív, csitta Önvaló, vagy lélek (dzsivátman) Magelme, szamszkárikus mező Eredeti prána A csitta nádi kifelé tartó áramlása idézi elő a külső elmét, az érzelmeket és az életvágyakat, amiket a számkhja a manasz és a finomtest terének hív. A csitta nádi belső áramlása okozza a belső elmét és az intuíciót, ami a számkhja filozófia szerint a buddhi, a belső értelem.27 A kifelé tartó áramlás a kozmikus taszítóerő, a tudatlanság mozgását követi. A befelé tartó áramlás az isteni vonzás mozgását tükrözi. A csitta nádi kifelé tartó folyása a testbe juttat bennünket, és létrehozza az ébrenlét állapotát, melyet a fejben levő érzékelési aktivitás ural. A csitta nádi belső áramlása saját tudatunkba juttat, és az álom és a mély alvás állapotát hozza létre. Az álmodás a torok régiójában történik, a mély alvás pedig a szív forrásánál. Halál esetén a csitta nádi befelé folyik, mint alváskor, az asztrálsíkra és a menny és pokol világainak álomszerű megéléseibe visz minket. Az emberek halálközeli tapasztalataiban szokásos alagútélmény mutatja ennek a nádinak a m(íködését.A megszokott

140


141

(csitta-szpanda) nem más, mint az elme áramlása (csitta nádi). Amikor az elme a nyugalom és a csend állapotába jut, akkor az elme-csatorna áramlása is békébe olvadón, térbe terjedően nyugodttá válik.

nádin keresztül áramlik. Amikor a csitta nádi akadály nélkül folyik, előfordul a szamádhi állapota. Talán a legjobb módszer a befelé áramlás elősegítésére, ha a gondolatáramlatot visszafelé követjük az én-gondolatban levő kezdetéig a szívben, ami az isteni „vagyok, aki vagyok", a megismerés jógájának lényege. Egy másik út Isten imádása a szívben, bármilyen formában jelenjen is meg nekünk. Mantra, vagy bármi más, ami a magasabb gondolatok folyamatos áramlását létrehozza, segít megnyitni a csitta nádit. Bármi, ami tudatunkat kitágítja, hasonlóképpen szabadabb energiaáramlást okoz. Más szavakkal: az összes jóga, különösen azok magasabb szintű gyakorlása a csitta nádi fejlesztését célozza meg. A dosák között a csitta nádi a váta pránával és az elmével való kapcsolatának köszönhetően a vátával van a legközelebbi kapcsolatban. Az elme, a prána és a váta együtt mozognak. A váta felszaporodása abnormális, zavart áramlást okoz a csitta nádin keresztül. A kaja mint ragaszkodás azonban akadályozhatja az áramlást. A pítta mint harag, hasonlóképpen felkavarhatja áramlását. E három létfontosságú lényegre vonatkoztatva a prána a csitta nádi szabad folyása által keletkezik. A tedzsasz a fény ereje, az odzsasz pedig stabilizálja a csitta nádi áramlását.

A

csitta nádi és a többi csatol"na

A csitta nádi a kauzális test csatornája, a mélyebb elme és a szív mezeje. Belőle fakad a lélek eredeti pránája, és ez minden élet alapja. Ezért a csitta nádi az eredeti pránikus áramlás, ahogy az elme is. Az elme mozgása (csitta-szpanda) mindig tükröződik a prána mozgásában (prána-szpanda). Mint ilyen, a csitta nádi uralkodik az összes csatornaműködés felett. A legmeghittebben kapcsolódik a szusumnához, a finomtest irányító csatornájához és a kundalinihez, a kígyóerőhöz, mely az energia felébredt áramlása a szusumnán keresztül. A csitta nádin keresztüli szabad folyás okozza, hogy a kundalini a szusumnán is átáramoljon. A csitta nádi a szusumnának a szívtől a fejhez tartó felső régiójához kapcsolódik. A csitta nádi nem csak a gondolat áramlását uralja, hanem a belőle származó prána áramlását is. A szusumna - mint a felső pránikus nádi - közeli kapcsolatban van a csitta nádival, az elme csatornájával annak felébredt áramlásában. Amikor a csitta nádi kifelé folyik, a kundalini alvó vagy szunnyadó állapotban marad. Amikor a csitta nádi belül áramlik, akkor a kundalini felébred, és mozogni kezd. A csitta nádi befelé folyása az összes többi nádi tisztításához és energetizálásához vezet, a csakrák és azok lehetőségeinek megnyílásához. Nem minden jógi fogja azonban megtapasztalni az összes csakrát és azok energiáit. Néhányan közvetlenül a szívhez juthatnak, és nem törődnek az élmény egyéb lehetőségeivel. A csitta nádi áramlása vágy-alapú. A vágy a csitta nádit kifelé folyásra készteti. A vágyról való leválás lehetővé teszi, hogy belül folyjon. A nemi vágy a legerősebb vágy, ezen a csatornán annak van a legnagyobb kifelé tartó vonzása. Ahogy a csitta nádi kifelé áramlik, energiánk is a külvilágra irányul, ahol végül is elvész. Ahogy belül áramlik, energiánk is belülre irányul, a belső átalakulás befolyásolva. Jógagyakorlatok a pratjáhára (az érzékek ellenőrzése) révén azon dolgozik, hogy a csitta nádin keresztüli kifelé áramlást gátolja, így kifejlődhet a befelé áramlás. A dhárana a csitta nádiban az energia irányított figyelmen keresztüli összegyűjtése. A meditáció valójában akkor történik meg igazán, amikor az energia folyamatosan a csitta

A finomtest tizenné gy csatol"nája

A finomtest hetvenkétezer nádit tartalmaz. Ezek közül a legfontosabb tizennégy irányítja az összes elme- és testi funkciót. Közülük három határozza meg az elsődleges energia folyását, és egy tartalmazza a szellemi fejlődés kulcsát. A szusumna. A nádik legfontosabbjának és központjának neve szusumna (asztrális gerinc). A fizikai test gerinccsatornájában helyezkedik el. A rajta lótuszként elhelyezkedő különféle csakrák összes funkcióját szabályozza. A szusumna szattvikus természetű és a felébredt kundalini, a prána sakti indítja be. Energiaáramlása egyébként nagyon korlátozott. Az ida és a píngala. Az ida és pingala a szusumnával együtt a három legfontosabb nádi. Amikor a szusumna még szunnyad, akkor az energia e két csatorna egyikén váltakozva folyik, a két csatorna műkö désében kiegészíti egymást. A szusumna bal és jobb oldalán futnak,

142

0


mint két összefont spirál, a gerincalapnál levő kezdetétől egészen a harmadik szem területéig, a bal és jobb orrlyuknál végződve. Az ida a bal oldali nádi. Lunáris, női, hűtő, kafa energiája van és tamaszikus minőségű. Az ida látja el sugalmazással a látást, a beszédet és a képzeletet, emeli vallásos szándékainkat, jóval törődőbbé, szeretetteljesebbé tesz minket. A pingala a jobb oldali nádi. Szoláris, férfi, fűtő, pitta energiája van és radzsaszikus minőségű. A pingala gondoskodik a motivációról, a hajtóe rőről, az elszántságról, és lehetővé teszi, hogy mélyebb tudással és észleléssel foglalkozzunk. Energiánk rendszerint inkább az egyik nádin folyik, mint a másikon. Ezt a tényt meghatározhatjuk annak az orrlyuknak a vizsgálatával, amelyiken keresztül többnyire áramlik a lélegzet. A két nádi a jobb és a bal oldali agyműködéssel kapcsolatos. A bal oldali agyműködés az átellenes, jobb nádihoz tartozik, és racionálissá, függetlenné, agresszívvé tesz bennünket. A jobb oldali agyműködés az átellenes, bal oldali nádihoz tartozik, és érzelmessé, érzékennyé, fogékonnyá (befogadóvá) tesz bennünket. Amikor a légzés többnyire a bal orrlyukon át történik, akkor a jobb oldali agyműködés aktiválódik, amikor pedig a jobb orrlyukon át jár több levegő, az a bal agyféltekét és annak működését segíti elő. Amikor kiegyensúlyozott a prána, az életerő, amikor a szoláris és lunáris nádiban kiegyenlített az energia, akkor felébred a kundalini, és a prána belép a szusumnába. Ez működésbe hozza a finomtestet, és az elme és az érzékelés egy magasabb állapotába visz minket. A finomtest egészségének a kulcsa az ezen a két nádin átáramló energia kiegyensúlyozásában rejlik. (Megjegyezzük, hogy a témáról további információ a pránajámáról szóló fejezetben olvasható.) Ha kiegyensúlyozatlan nádikkal próbáljuk meg a kundalini felébresztését, vagy a csakrák megnyitását, akkor ezzel finom méreganyagokat juttathatunk a szusumnába, illetve az idába és a pingalába. Az idában mozgó kundalini hamis képzeteket és zavart érzéseket, túlzottan passzív elmét fog okozni, valamint tudatvesztés is lehetséges más entitásokhoz süllyedve. A fizikai szinten általában kafa jellegű rendellenességek és túlsúlyosság fog előfordulni. A pingalában mozgó kundalini dühöt, önelégültséget és túlzottan kritikus elmét, önmagát nagyon spirituálisnak képzelő, egoista személyiséget okoz. A fizikai szinten rejtélyes eredetű láz, gyulladás és belső hő fejlődhet.

A

\

J

143

t izenné gy főbb nádi

A három fő nádi mellett további tizenegy fontos, így összesen tizennégy főbb nádi van. Az egyes nádikat az a testi pont (rés) azonosítja, amelyikhez k:p~solódnak.Minden nádi a gyökércsakránál, a gerincalapnál kezdod1k, a szusumna irányát követi és a gerinc mentén bizonyos pontoknál szétágazik. Nyolc nádi az ida és a pingala jobb-bal irányulását követi, hat pedig a hat csakrához kapcsolódik. A jobb oldali nádik (ezek pingala túlsúlyúak): - Pingala: „a vörös", a harmadik szemből ágazik ki, a jobb orrlyukhoz fut, mely a nyílása, és pránával látja el; a jobb orrszakaszt is uralja. - Pusa: „a tápláló", a Napisten alakja, a harmadik szemből ágazik ki, a jobb szemhez megy, mely a nyílása, és pránával látja el. Fő leg a prána uralja. Nagyon fontos nádi, mert éber állapotban a lélek (átman) a jobb szemben lakik. A jobb szemben levő Látnokon meditálni - ez az önmegvalósítás egyik fontos megközelítése. - Pajaszvini: „a nedvvel teli", a harmadik szemből ágazik ki, a jobb fülhöz fut, amely a nyílása, és pránával látja el; a jobb Eustach-kürtöt (orrgarat-járat) is uralja. A jobb fülnél halljuk a belső hangokat (náda). - fasaszváti: „a dicsőségben bővelkedő", a gyökércsakrából a köldökcsakrához fut, ahol kiágazik. Pránával látja el jobb lábfejet és a jobb kezet. Energiája a kéz és a lábfej közepén levő központba jut, és onnan sugárzik szét az öt kéz- és lábujjhoz, elsődlegesen a hüvelykujjban és a nagy lábujjban végződik. Nyílásai a hüvelykujj és a nagy lábujj hegye. Erős gyógyító energia áradhat a jobb tenyéren keresztül, amely a jobb szemhez hasonlóan gyakran a lélekkel kapcsolatos. A bal oldali nádik (ezek ida - túlsúlyúak): - Ida: „a sugalmazó",a harmadik szemből ágazik ki, a bal orrlyukhoz megy, mely a nyílása, és pránával látja el; a bal orrszakaszt is uralja, valamint az ihletett, látomásokkal áthatott beszédet. Általa az egész test pránával telítődik. - Sankhini: „a tengeri kagylóhoz hasonló",a harmadik szemből ágazik ki és a bal fülhöz megy, mely nyílása, és pránával látja el; a bal Eustach-kürtöt is uralja. Fogékonnyá tesz bennünket a magasabb hatásokra.

1

1

'I 1


144

- Gandhári: „a hangjegy", a harmadik szemből ágazik ki. A bal szemhez megy, mely nyílása, és pránával látja el. Elősegíti az álmodást és a kreatív látást is. - Hasztidzsiva: „az elefánt nyelve", a gyökércsakrától fut a köldökcsakrához, ahol kiágazik. Pránával látja el a bal lábfejet és a bal kezet. Energiája a kéz és lábfej közepén levő központba jut, és onnan sugárzik ki az öt kéz- és lábujjhoz, elsődlegesen a hüvelykujjban és a nagy lábujjban végződik. Rései a hüvelykujj és a nagy lábujj hegye. A központi nádik: - Alambusa: a korlát, a határ", a gerincalaptól, a gyökércsakra központjától fut vissza a végbél végéhez, és pránával látja el a kiválasztó szerveket. Nyílása a végbélnyílás. A gyökér- vagy földcsakrához kapcsolódik, és az apánához csatlakozik. - Kuhu: a rejtett vagy újhold", a gerincalaptól a szexcsakrához fut és előre a pénisz, vagy a vagina végéig, pránával látja el a nemi szerveket, valamint a hozzájuk kapcsolódó húgyszerveket is. Nyílása a pénisz, vagy a hüvely. A szex- vagy vízcsakrához kapcsolódik, és az apánához csatlakozik. - Viszvodhara: „a minden szállítója", a gerincalaptól a köldökcsakrához és a gyomorhoz fut; pránával látja el az emésztőrendszert. Nyílása a köldök. A köldök- vagy tűzcsakrához kapcsolódik, és a szamánához csatlakozik. - Varuna: az átható", az űr kozmikus óceánját uraló védikus isten. A gerincalaptól a szívcsakrához fut, és általában a légzési, keringési rendszeren keresztül pránával látja el az egész testet. Nyílása a bőr. A szív- vagy levegőcsakrához és a vjánához kapcsolódik. Ez a nádi teszi lehetővé, hogy mélyebb érzések és a szív ismerete megnyilvánuljon. - Szaraszváti: „a beszéd istennője", a torokcsakrából ágazik ki. A nyelv hegyéhez megy, és pránával látja el. Általában a szájat és a torkot is lefedi. A torok- vagy étercsakrához kapcsolódik, és az udánához csatlakozik. Ez a nádi - ahogy a neve is mutatja - adja a beszéd, a bölcsesség és a mantra erejét. - Szusumna: az igazi áldott", a gerincalaptól, a gyökércsakra központjától megy a fejtetőre. A gerincet, az agyat, az idegszöveteket is energetizálja, és a csontszövetet is ellátja. A harmadik szem területén az összes többi, különösen a nyolc jobb-bal túlsúlyú nádi energiáját gyűjti össze. Az öt prána közül a pránához csatlakozik. 11

11

11

11

145

A

nádik elhely ezk e dése

A testnek hét nyílása van a fejben: a jobb és bal orrlyuk, a jobb és bal fül, a jobb és a bal szem és a száj. Ezek a hét isi vagy bölcs, az útmutató készségeink. További nevük: „a ~ét prána", mert a prána különböző formáit uralják, vagy „a hét Nap" (aditják), mert lehetővé teszik a világosság különféle formáit. Olyan isteneknek vagy déváknak is mondják őket, akiknek Brihaszpati (a beszéd) a guruja. Alul két nyílás van, a húgycső és a végbélnyílás. Olyan démonok, illetve aszurák ezek a nyílások, melyeknek a sukra (szaporodás) a guruja. A köldökkel együtt tíz nyílás van. A fejtető pontja a tizenegyedik, és az elméhez, a tudathoz kapcsolódik. Az eddig említett testnyílásokon kívül a lábfej- és kéz-nádiknak a lábfejeken és kezeken át van energianyílásuk a külvilágra. A bőr maga az egész test nyílása. Ezek alkotják a tizennégy nádi maradékát. Mind a tizennégy nádi különböző testnyílásokban végződik, melyeket ellátnak. A gerincalapból fakadnak, csak kettő ered közvetlenül a gyökércsakra központjából, a szusumna és az alambusa. A többi a központ körüli kis háromszögből kel~tkezik. Csak a szellemi felébredés esetén lép be a prána közvetlenül a szusumnába, egyébként a külső tizenkét nádiban marad, és az ida, a pingala, valamint azok bal és jobb oldali túlsúlya uralja. Energiánk a szusurnnán és a szaraszvátin keresztül emelkedik, és az alambusa és a kuhu vezeti lefelé. A tiszta prána a szusumnán át emelkedik; a tisztátalan prána az alambusán keresztül oszlik szét. Ahogy a pingala és az ida spirális módon mozog egymás körül csakráról-csakrára, a jobb és a bal orrlyukhoz szoláris és lunáris erőt szállítva, úgy mozog a pajaszvini és a sankhini a jobb és bal fülhöz, a pusa és a gandhári a jobb és bal szemhez, míg a jasaszváti és a hasztidzsiva a test jobb és bal oldalához mozog. Ez a nyolc csatorna összekapcsolódik, és általában együttmű ködik. Amikor a prána a jobb oldalon a pingalán áramlik keresztül, akkor a megfelelő csatornákon át általában a jobb fülbe, jobb szembe és a test jobb oldalába is áramlik. Amikor az idán folyik keresztül, akkor a bal fülbe, bal szembe és a test bal oldalába is eljut. Az öt érzéknek megvan a maga megfelelő csatornája: a hallásé a jobb és bal fülhöz menő (pajaszvini és sankhini); a tapintásé a bőrhöz menő (varuna); a látásé a jobb és bal szemhez jutó (pusa és gandhári); az ízlelésé a nyelvhez menő (szaraszváti); a


147

szaglásé a jobb és bal orrlyukhoz menő (pingala és ida). Az öt cselekvő szervnek (hajtószerv) is megvan a megfelelő csatornája: a beszédhez (szaraszváti), a kezekhez és lábfejekhez (jasaszváti és hasztidzsiva), a vizelő-nemiszervekhez (kuhu) és a végbélnyíláshoz (alambusa).

amelyek az ízületek területére sugárzanak ki b előlük (váll, könyök, csukló és kéz, csípő, térd, boka és lábfej). A kezek és lábfejek, különösen a kéz- és lábujjak masszírozásával kezelhetők, továbbá a végtagok masszázsával, különösen az ízületek területén. Hasznos a lábfej vagy a kéz közepére és az ujjvégekre alkalmazott nyomás. Füvek és olajok alkalmazhatók a tenyérre és a talpon végzett munkánál. A nyelvhez vivő csatorna (szaraszvát1) a nyakra és a torokra alkalmazott füvekkel és olajokkal kezelhető. Különösen jó a kalamusz ghí. A szájpadlásra helyezett nyelv hasznos a szaraszváti és a szusumna összekapcsolásában. Az egész test csatornája (varuna) általános testmasszázzsal, és a bőrre, különösen a szív közeli területen, a háton levő bőrre alkalmazott füvekkel és olajokkal kezelhe tő. A gyomorhoz vivő csatorna (viszvodhara) az alhas köldök körüli masszírozásával, valamint a köldökre alkalmazott füvekkel és (gyömbérpasztához hasonló) olajokkal kezelhető. Egy másik módszer különböző füvek alkalmazása az emésztőrendszer számára. A nemi csatorna (kuhu) a gát masszázsával, illetve a pénisz feletti pont masszírozásával, valamint a húgycsőre (nőknél is) alkalmazott olajjal kezelhető. A bráhmi olaj is jól hat a szexuális működés szabályozására. A kiválasztó csatorna (alambusa) a végbélnyílás masszírozásával, vagy az ezen a helyen alkalmazott füvek kel és olajokkal kezelhető. A szusumna után az alambusa a következő legfontosabb csatorna. Itt a váta kezelhető gyógyhatású beöntésekkel (bászti). A csatornák az őket alkalmazó érzékeken, hajtószerveken, illetve testrendszereken keresztül ugyanúgy kezelhetők, mint a csakrákon, amelyekből kiágaznak. Kiváló módszer, ha elképzeljük (vizualizáljuk) ezeket a csatornákat, és gondolat által átirányítjuk rajtuk a pránaáramlást úgy, hogy a pránát vörös, illetve narancsszínben látjuk. A pránajáma és a pratjáhára fontos módszere a nádik és a rajtuk átáramló energiák vizualizálásának megtanulása. A csatornák pránajámán keresztül is kezelhetők, ahol is vizualizáció útján irányítjuk át rajtuk a pránaáramlást. Ezt figyeljük majd meg a pránajámáról szóló fejezetben.

146

A t izennégy nádi kezelése

A nádik kezelésének legjobb módja fő energiavételi és kilépési helyeik, azaz különböző réseik és nyílásaik kezelése. Ez történhet masszázzsal, hőterápiával (a moxa égetéséhez hasonlóan), vagy füvek és olajok alkalmazásával. A csatornákon keresztül mozgó, a testbe ki-be járó prána hozza létre ezeket a különböző nyílásokat. Ezeknek a csatornáknak a kezelésével az összes pránára és a test és az elme minden energiájára hatással lehetünk. A szusumnát úgy kezelik, hogy nyomást gyakorolnak a fejte tő pontjára, a fejtetőt masszírozzák, illetőleg füveket és olajokat alkalmaznak. A szusumna és a fejközpont kenésére és erősítésére a bráhmi olajat (kókuszolaj alapban előkészített gotu kóla) használnak. A fülhöz vivő csatornák (pajaszvini és sankhinz) a fülcimpa nyomásával, vagy a fül masszírozásával stimulálhatók. A fül nyílásának olajos masszázsával frissíthetők, és a bráhrni olaj is nagyon jót tesz nekik A szemhez vezető csatornák (pusa és gandári) a szem körüli pontok, különösen a központi és a szem fölöttiek nyomkodásával serken thetők. A szemekre alkalmazott olajok és füvek is hasznosak. Erre a célra legjobb a trifalaghí. A szemek a harmadik szemre alkalmazott nyomással, vagy olajokkal, különösen szantálfa-pasztával, vagy szantálfa-olajjal is kiegyensúlyozhatók és serkenthetők. . Az orrhoz vivő csatornák (pingala és ida) a közvetlenül az orrlyukak jobb és bal oldalán levő pontok nyomásával serkenthetők. Váltakozó orrlyuk-légzéssel is kezelhetők és naszja terápiákkal (főleg kalamusszal) ugyanúgy, mint aromaterápiával (olyan fűszerolajokkal, mint a kámfor, a menta vagy fahéj). A kezelésben természetesen ez a két csatorna a legfontosabb, hiszen közvetlenül a légzésen keresztül foglalkozunk velük. A lábfejekhez és kezekhez vezető csatornák (jasaszváti és hasztidzsiva) talán a legfontosabbak kezelés szempontjából, és a legkönnyebb kívülről bánni velük Rajtuk keresztül az egesz testben kiegyensúlyozhatjuk a pránikus áramlást. Ez a két nádi különféle kis vagy másodlagos csakrához, nádi-központhoz kapcsolódik,

HARMADIK RÉSZ

A

jóga és ájuJl"véda

9yako,,...f atai

a belső átalakítás technikái Me9je9)tezz.:1k, ho9)! ez a rész a váta, a pitta és a kafa dosa típL1sokV'a vonatko26 ki1lönféle 9)!akoV'latokat (V'ja le. +-la valaki ezekl'\ek a HpL1soknak a k o mbinációja, akkoV' emlékezzel'\ al'l'a a szabál}:'l'a1

hogy az eg}tensúlyáb6l

ez idő szel"int kibillent dosát kell kezelnie.

12 ~

.

~

Ajt,\~védikt,\s és

jógaé+~e~dek:

É.s ő tudta1 ho9}:' az étel Bl"ahman volt. É.lelemb51 sz!Aletik minde"' lén}:'1 é le lem által, él és éleleW\bel'I tél' vissza. TAIITIRIJA llPANISÁD

3.2

402. rahman számára, aki a Legfőbb Istenség az első szanszkrit Dszó: anna, élelem. Az univerzumban minden élelem. A belső önvaló, az átman eszi meg az ételt, ami minden. Minden, amit látunk, élelem a lélek számára. Lélekként való fejlődésünk attól a képességünktől függ, hogy eszünk és megemésztjük az ételt, ami az életünk. Az élelem az élet alapja: a prána. Az anna az életerőt hordozza, és testünkben fenntartja. Az áltálunk keresett élelem típusa fejlettségünk szintjét tükrözi. Hogy egy ember milyen ételt fogyaszt, az tudatosságának fokát mutatja. A jóga és ájurvéda a tiszta vegetárius, szattvikusnak nevezett étrendet hangsúlyozza, az olyan étrendet, amely a szattva, a béke magasabb minőségeit, a szeretet és tudatosság fejlődését segf ti elő. Az evés az első kölcsönhatásunk környezetünkkel. Ha ez nem alapszik szereteten és könyörületen, akkor minden más tevékenységünk szenvedéshez kötött. Az ájurvéda minden gyógyító kezelés alapjaként a helyes étrendet helyezi előtérbe. Az élelem az orvosság első és legfontosabb formája. Helyes élelem nélkül semmilyen más gyógyító körülmény sem lehet hatékony. Az ájurvéda szattvikus, tiszta élelmet ajánl, mert a szattva egyensúlyt hoz létre, kiküszöböli az ártalmas tényezőket, és minden dosát segít csökkenteni. A szattva alapja az ahimsza (nem ártó) magatartás. Szattvikus étrend mindenekelőtt a vegetárius étrend, minden olyan termék kerü-


153

lése, amihez állatok szenvedése, megölése tapad. A szattvikus étrend hangsúlyozza a természetes élelmet, a természettel harmóniában, jó talajon növekedett, természetesen érlelt, helyes módon és a szeretet természetes hozzáállásával főzött élelmet. Az ilyen étel pránát hordoz és tudatosságot. A jógik étrendjüket illetően a világ legszigorúbb emberei közül valók. Ők nem csupán vegetáriusok, de kerülik a kereskedelmileg készített, sült, rántott ételeket és a gyorsételeket. Ugyanígy tartózkodnak a tojástól és a fokhagymától is. A jógik általában maguk főzik ételüket, vagy saját szakáccsal utaznak, aki ismeri a szattvikus főzés művésze tét. Ha egy ilyen igazi jógit hívunk otthonunkba, akkor megmutathatja nekünk, hogyan főzzünk, először valószínűleg a boltba megy velünk, általa biztosan csak helyes élelmiszerhez jutunk, azután olyan csodálatos ételt készít, ami szinte szentség számba megy. A jógaétrendnek azonban más célja van, mint egy ájurvédikus étrendnek, és a kettőt nem lehet egyszerűen azonosnak tekinteni. Ez a két tudományág különböző céljait tükrözi: az ájurvéda célja a fizikai test egyensúlyának és egészségének előidézése, míg a jóga célja az, hogy segítsen felülemelkedni a testtudaton. Amíg az ájurvéda a testi egészség javításán dolgozik, a jóga segít túljutni a testi korlátokon. Ebből kifolyólag a legtöbb hagyományos jógaág aszkétikus természetű: a böjtöt és a könnyű étrendet, a nyers ételeket és a különböző méregtelenítési módszereket, valamint az érzéki nélkülözést, a pránajámát és a meditációt részesíti előnyben. Ezek a tényezők nem csak a fizikai tudat mérséklésére hajlamosítanak, de felszaporítják a vátát is, ami természetünk levegős, vagy nem-fizikai összetevőjét képviseli. Másrészt a hagyományos ájurvéda a főtt ételeket, a tápláló étrendet és az elemektől való védelmünket hangsúlyozza, hogy fizikai erőnk épüljön, és meggátolja a dosák, különösen a váta felgyülemlését.

Az ájurvéda nyers étel diétát általában nem az egészség hosszú távú fenntartásához, hanem csak rövid idejű méregtelenítéshez ajánl. Ez azért van így, mert a nyers ételt nehezebb megemészteni, és nem ad olyan nagy tömegű táplálékot, mint a főtt étel. Az ájurvéda sajátos étrendeket ajánl dosánk fékentartására. Ezek csak kis mennyis égű nyers élelmiszerből állnak, főleg egész gabonaszemeken, babon, gyökérzöldségeken, magokon és dióféléken alapulnak, az ájurvéda ezt · tartja kiegyensúlyozott, tápláló vegetárius diétának. Ez az ájurvédikus szemlélet, hogy a főtt étel jobb, azt a gondolatot váltotta ki némelyekből, hogy a nyers étel rossz ájurvédikus szempontból. Az ájurvéda és a jóga közötti kapcsolat miatt esetleg úgy gondolhatják, hogy a nyers élelem nem illik a jógához. Ha azonban betekintünk a hagyományos jógaszövegekbe, akkor ott a nyers élelem kihangsúlyozását találjuk. A jógaétrendet hagyományosan a gyümölcsök és a gyökerek étrendjének hívják (hala mula), habár vannak benne gabonák és tejtermékek is. A jógik szigorú spirituális előírásaik részeként és a természet erőivel való kapcsolat eszközeként visszatérőben vannak a természetben fellelhető élelmen alapuló, természetes élethez. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyers ételek a testben és az elmében növelik a levegő és éter elemet, ~ váta összetevőit. A főtt ételek jobbak a föld és víz elem, a kafa komponens fokozásában, és a tűz, a pitta tényező növelésében is. Emiatt a főtt ételek könnyebben emészthetőek és jobbak a test építésére, de a nyers ételek jobbak a prána és az elme iránti finom érzékenységünk elősegítésében. Egy jógaétrend a levegő és éter elemek fejlesztését nem csak méregtelenítés miatt, hanem a főleg levegő és éter természetű elme megnyitása miatt is hangsúlyozza. Ebből az okból ugyanúgy ajánlja a nyers ételeket, mint a böjtölést. A test mérséklése lehetővé teszi az elme fejlesztését és kiterjesztését, csökkenti testtudatunkat, és fokozza a függetlenséget. A jógaétrend nem csak a dosák szerepét - ami fontos tényező az ájurvédikus étrendben - tartja szem előtt, hanem a prána szerepét is. A nyers ételek pránában gazdagok, amit a jógi az elme magasabb energiájaként próbál fejleszteni. A nyers étel nem csak a testbe, de az elmébe is pránikus erőt visz. A nyers étel a nádikat, vagy csatornákat tisztító hagyományos jógaétrend része, a tisztítás a prána fokozásán keresztül történik. A hagyomány szerint a nagy jógik képesek pusztán csak levegőn, illetve a benne lévő pránán élni. Mások csak vízen, megint mások csupán kevés gyümölcsön, tejen, ghín élnek.

152

Ny_e l"s és főtt ételek

Sok zavart okoz a nyers ételek szerepe a jógában és az áju rvédában, ahogy a vegetariánizmusban is. Néhányan a vegetárius étrendet csupán a nyers élelemmel azonosítják. Pedig a zöldségek megfőzése még nem teszi hússá azokat! A vegetárius étrend minden nem-hús élelmiszert magába fogla l, még a főtteket is. Sok élelmiszert - mint a rizs és burgonya - meg kell főzni ahhoz, hogy em észthe tővé vá ljanak.

'154


A jóga céljául tűzi ki belső gyakorlatain keresztül az agni (az fokozását az által, hogy a jóga gyakorlásával nem szaporodik fel a váta dosa. A jóga, különösen a pránajáma helyes gyakorlása úgy megnöveli az agnit, hogy képessé tesz a nyers ételek megemésztésére. Magasabb belső hővel nem függünk annyira az élelmünkben levő hőtől, és jobban megfelel egy hűtő étrend is. Egy erősebb emésztő és pránikus tűzzel bíró jógi tudja kezelni a nyers ételeket, a szélsőséges hőmérsékleteket és más, általában betegséget okozó fizikai kiegyensúlyozatlanságot. Az ájurvéd a azonban azokat az átlagos életmódot folytató em bereket kezeli, akik védelmet igényelnek a külső viszontagságoktól és az élet betegségeket is hordozó oldalától. Akik ugyanis csak kezdők a jógában, ritkán komoly aszkéták, és hosszabb időn keresztü l aligha képesek fenntar tani szervezetükben azt az emésztő erőt, ami a nyers élelmiszerek kezeléséhez szükséges. Ez különösen azokra a váta típusúakra igaz, akiknek általában gyenge, változékony az emésztő erejük. Őket emlékeztetni kell a hagyományos jógaétrend váta-felszaporító emésztő tűz)

lehetőségére.

Az alacsony emész tő tűzzel és lassú anyagcserével rendel kező kafa embereket is elgyengítheti azonban a túl sok nyers élelem. Az energia és az életerő hosszú idejű fenntartásához még a pitta emberek is túl könnyűnek találhatják a nyers ételt, különösen akkor, ha kimerítő fiz ikai tevékenységgel foglalkoznak. A méregtelenítési célból időszakosan beállított nyers étrend mégis a legtöbb ember számára hasznos lehet, kü lönösen késő tavasszal, az éghajlattól függően április-május idején, a méreg telenítés természetes évszakában. Étrendü nkben egyébként is szükség van némi nyers élelem re, általában tíz-húsz százalékban, hogy hozzájussunk azokhoz a megfelelő vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és en zimekhez, amiben ezek az ételek bővelkednek. Az étkezésekhez különösen ajánlott nyers élelmiszer az u borka, a retek, a répa, a paradicsom és a kelbimbó, továbbá a koriander és a petrezselyem különféle típusai. · Akik nem csak a fizikai, hanem a finomtestet is tisztíta ni kívánják, a nyers étrendet kombinálhatják az ászanák, a pránajáma, a mantrák és a meditáció gyakorlásával. Alkatától függően egy-három hónapig végezhető ilyen gyakorlat. Akik komolyan bele akarnak merülni a jóga gyakorlatába, azoknak fon tolóra kell venniük az ilyen előzetes méregtelenítést, különösen a pancsa karma ájurvédikus méregtelenítési p rogramjával kiegészítetve. Mivel Nyugaton a legtöbb ember túlsúlyos és sok méreg gyülem lett fel a szervezetükben, gyakran az egészség visszahód ításának

155 el ső

intézkedései ezek a méregtelenítési módszerek. A nyers ételekkel végzett túlzott méregtelenítés veszélyének elkerülésére van egy egyszerű p róba. A nyers étrendnek nem emésztő tüzünk elnyomását kell szolgálnia, hiszen így elveszne egészséges étvágyunk. Próbáljuk meg a nyerskoszt étrend mellett az emésztő tűz fokozására szolgáló előírásokat követni olyan fűszerek használatával, mint a gyömbér, a pepperoni, a fahéj és a bazsalikom, vagy a trikatu nevű ájurvédikus összetétel. Csak an nyi nyers élelmet vegyünk magun khoz, hogy emésztő tüzünk még működőképes maradjon. Mindazonáltal ne felejtsük el a tisztítás céljából magunkhoz vett nyers étel fontosságát. Ahogy valaki a szellemi gyakorlásban előreha lad, egyre több nyers élelem kezelésére lesz képes, és egyre kevesebb főtt ételt igényel majd. A haladó jógik természetes módon vonzódnak a nyers élelemhez, a gabonaszemekhez és a tejtermékekhez. Előnyben részesítik a pránikus ételeket a feldolgozott, túlfőzött ételekkel szemben, és végül teljesen feladhatják a főtt ételt. A természetet anyjuknak tekintve, nem kedvelik többé a kereskedelmileg készített, vagy a termesztett élelmet. A szellemi haladás az élelem iránti növekvő érzékenységet tükröz, és fő összetevőjében prán át és szeretet tartalmazó ételt igényel.

A

jó9a1 a ht1s és az a h imsza

A hú5evést a jógata nítványnak csökkentenie vagy teljesen el kellene kerülnie. Ez a vöröshúsokra különösen igaz. Természetesen ennek a fő oka az, hogy a húsevés megsérti az ahimsza, a nem-ártás jógaelvet, ami az első a jógagyakorlat jámái, életstílus-ajánlatai közül, illetve életstílus-tudományágában. Ha jógagyakorlásunk más teremtmények ártalmán alapul, akkor nem ju thatunk messzire. Az emberi test, a fogak és az emésztőrendszer a növényevő állaté. A zöldségélelem idális táplálékot ad emberi érzékelésünk fizikai és kifinomult asztrális testen keresztüli felépítéséhez. Az állati szöveteket azonban nem tudjuk kön nyedén lebontani az emberi szövetek megfelelő összetevőivé. A h ús megemésztése és megfelelő emberi szövetté alakítása helyett állati energiái raktározódnak el az emberi szövetekben. A hús a testben az állati tüzet fokozza, a bennünk levő húsevő állat szamszkárá it, hajlamait hozza működésbe. Ez dü höt, kéjvágyat és más negatív érzelmeket segít elő. A húsos étrend által keltett láng

156


'157

tisztátalan és érzelmi füstöt áraszt, ami zavarja az elmét és az idegrendszert. A húsos étrend a pusztítás energiáját közli a sejtekkel, ami viszont betegségfolyamatokat és hanyatlást idéz elő bennük. Behozza az auratérbe a halál finomenergiáját, ezáltal csökkenti a magasabb pránák áramlását a testben. Az általunk elfogyasztott teremtmények élete negatív érzéseikkel és benyomásaikkal mintegy lehúzza az asztrális testet. A hús nehéz, tamaszikus típusú szövetet termel, ami eltömi a csatornákat, és hajlamos az elme eltompítására. Ez nem azt jelenti, hogy a szellemi gyakorlatok nincsenek hatással egy húsevőre, hanem ha ezek mégis sikeresek - ami kevéssé valószínű - , akkor megvan annak a veszélye, hogy a hús (mint durva formájú fűtőanyag) a szervezetben túlfűtöttséget, vagy bármely magasabb megélést torzító füstöt eredményez. Nem csak az erőszak és a bűnözés volt sokkal megszokottabb a húsevő csoportok között a történelem folyamán, de a vallási türelmetlenség is. Ez nem csak erkölcsi, hanem a test, az elme és a szellem energetikai kérdése is mind egyéni, mind közösségi szinten. Ha ehhez hozzáadjuk azt a károkozást, amit a húsfogyasztás az esőerdők kipusztításán, a föld és a víz szennyezésén és a folyton növekvő emberi népesség hússal való ellátásának fokozódó nehézségén keresztül tett a bolygóval, akkor nem korántsem túlozzuk el ennek a problémának a nagyságát. Fajként nem fejlődhetünk igazán, és nem juthatunk túl a háborún és a bűnözésen, amíg nem hagyunk fel állati testvéreink elfogyasztásával. Manapság sok ember nem szigorú vegetárius, hanem csirkét és halat is eszik. Ez az állati hús ugyan a vöröshúsnál kevésbé ártalmas, mégis egy másik élő és mozgó teremtmény élete. Ezek az élelmiszerek nem csak a jógagyakorlat, hanem a bolygó és a többi teremtmény szempontjából is ártalmasak. Gondoljuk csak el, hogy manapság a nagyüzemi gazdaságokban termelt csirkék mennyisége több milliárdra rúg. Más vegetáriusok tojást esznek, ők az úgynevezett tej-tojás (laktoovo) vegetáriusok. Még az egész tojást nem fogyasztó vegetáriusok is sok tojást megehetnek más élelmiszerekben. A tojás a szokásos alkotórésze a kenyérnek, a cukrászsüteményeknek, a különböző tésztaféléknek, majonéznek és a salátaönteteknek. Nehéz elkerülni a tojást, még ha valaki nem is eszik közvetlenül belőle. Figyelmesen kell tanulmányozni az élelmiszerek címkéit, hogy kiderüljön, tartalmaznak-e tojást. A tojásfogyasztás ugyan kevesebb kárt okoz, mint a hal-, csirke-, vagy vöröshúsevés, a tojás mégis állati hús, és az állati teremtmények

kizsákmányolását okozza. Sok hindu templom nem engedi be belső szentélyeibe azokat, akik tojást esznek. A nagyüzemi gazdálkodás, és a csirkék genetikus tervezésének bonyodalmai további okot adnak a tojás kerülésére. Nyugaton sok jógatanítvány, sőt még jógatanár is húsos étrenden él, néha csirkét és halat szolgálnak fel a csoportos jógatanításkor, vagy meditációs alkalmakkor. Az ahimsza dharmikus hagyományát tekintve nehéz megérteni, hogy tudják ezt semmibe venni, különösen akkor, amikor olyan könnyű vegetárius árucikkekhez hozzájutni.

;A

modeV"n dilemma:

a l"ossz élelem kol'4szaka

A helyes étrend nem csak az étel típusának kérdése, hanem az étel minőségéé is. Kultúránkban általában alacsony az étel minősége, ahogy azt legtöbbünk tudja is. Ha az élelem Isten, akkor a mi Istenünk bizonyára halott, vagy legalábbis alig lett több, mint a maximális haszon érdekében történő üzleti megállapodás! Élelmünk tömegtermelés eredménye, kevés gonddal, figyelemmel, és bizonyára kevés szeretettel, tudatossággal, tömegesen készített és fogyasztott étel. A szegényes élelemminőség a rossz talajokkal, műtrágyával kezdődik és a növények termesztésekor felhasznált rovar- és gyomirtókkal folytatódik, melyeknek hosszú távú hatása még korántsem ismert. A szegényes élelemminőséget súlyosbítja a korai szedés, mesterséges érlelés, a hosszú szállítás és hűtés, ami gyakran még azt a kevés igazi életerőt is kiküszöböli, ami fennmaradt a növényben. Mindennek a tetejébe jön az élelmiszerfeldolgozás, ami magába foglalhatja a besugárzást, a fagyasztást és a konzerválást, nem is szólva a káros adalékokról és tartósítószerekről. És mintha ez még nem lenne elég, főzési eljárásaink mikrohullámú sütőkről, túlfőzésről és az olajok, cukor, só és fűszerek túlzott használatáról szólnak. Az eredmény pedig az, hogy nem annyira mi esszük meg az élelmünket, hanem inkább a mérgek táptalajáról, semmint a táplálékról gondoskodva, az fogyaszt el bennünket. De akármilyen rossz is ez a helyzet, valószínűleg még rosszabbodni fog. A genetikai tervezés baktériumokból, vírusokból, más növényekből és állatokból hozzáad géneket az élelmiszernövényeinkhez. Még a növénytermesztéshez használt magok is genetikailag módosulttá váltak. A szójababban baktérium-, dióféle- és virággének vannak. Hal- és sertésgénckct adnak a paradicsomhoz. Az ilyen vál-


159

toztatások fő oka az, hogy jobbá, tartósabbá tegyék az élelmet, vagy a gyom- és rovarirtó szerekkel szembeni ellenállásukat növeljék, így egyre kevésbé tápláló és tiszta élelmet veszünk magunkhoz. Nem valószínű, hogy az ilyen genetikai változtatásokat megemlítik a címkéken. Már a legtöbb termesztett szójabab genetikusan tervezett, amivel problémát okoznak a vegetáriusoknak, hiszen a legtöbb vegetárius termékben megszokott a szójabab. Természetesen a tiszta jógaétrendet követni kívánók számára az ilyen változtatások lehangolóak. Mivel az evést nem kerülhetjük el, csak csökkenthetjük a fogyasztásra kerülő rossz élelmiszer mennyiségét. Ez a modern élelmiszerekkel kapcsolatos dilemma mindannyiunkat arra kényszerít, hogy étrendünket illető en egyre tudatosabbá váljunk. Meg kell tanulnunk saját élelmünk termesztését, hogy támogassuk a helyi és a szerves kertészetet, és politikailag aktívvá váljunk a környezetre vonatkozó ügyekben. Az élelem az élet szent gyökere. Ha kiegyezünk a jelenlegi állapotokkal, akkor csak saját tulajdon egészségünket és boldogságunkat veszélyeztetjük. Sajnálatosan az elkövetkezendő évszázad nem csak a rossz élelmet fogja örökölni, hanem a rossz vizet és a rossz levegőt is. Esetleg palackozott, jobb minőségű vízhez még hozzájuthatunk, de ettől még az élelem és a levegő kérdése bizonytalanságban marad. Ezért annyira fontos a bolygó megőrzéséhez bármilyen ökológiai stratégia és az élelemmel kapcsolatban megnövelt tudatosság, megkülönböztetés. Egy igazi jóginak az állatok és a Föld védelméért folyó munka élvonalában kell haladnia. Ha máris cselekszünk, jóllehet nem változtatjuk meg alapjában ezeket a negatív állapotokat, de a közvetlen környezetünkön sokat javíthatunk. Az emberi testhez hasonlóan a Földnek magának is temérdek újjáélesztő ereje van, ha megtanuljuk megkönnyíteni ennek a gyógyító erőnek az akadálymentes működé sét.

hogy bármely gyanútlan háziasszony által felügyelet nélkül hagyott frissen köpült vajhoz hozzáfért. Az ájurvéda különösen a betegséggel szembeni ellenállás fejlesztésére, valamint a lábadozás és megújulás elősegítésére használja gyógyítólag a tejkészítményeket. Ezek közé tartoznak a tejpárlatok, a gyógyhatású vajak és a ghík (tisztított vaj). A tejtermékek nem csak a fiataloknak ajánlottak, hanem az idősebbeknek is, és bárkinek, aki legyengült, vagy erőre van szüksége. Sok jógi tart hosszú ideig túlnyomóan csak tejdiétát. Kiváló élelemnek tartják a frissen főtt tejet fűszerekkel és nyerscukorral. Azonban a jó tejminőség a tehenektől függ, amelyekkel vagy jól (de többnyire azonban rosszul) bánnak, és megint csak a modern élelmiszerekkel kapcsolatos dilemmánkhoz visz vissza. Ideális tejet ugyanis ritkán kapunk a kereskedelemben. Egyébként a rosszul kezelt tehenektől származó gyengén elkészített tejtermékek növelik a nyálkamennyiséget a szervezetben, és elősegítik az élelmiszer- és arcüregallergiát, valamint a candida elszaporodását. A tejtermékekkel kapcsolatban számos egészségügyi kérdés felvetődik, amiket meg kell értenünk, hogy helyesen hasznosíthassuk ezeket az élelmiszereket. Néhány embernél hiányzik ugyanis a tejtermékek emésztéséhez szükséges enzim, mert etnikai csoportjuk korábban nem vett tejet magához. Azoknak a felnőtteknek is gondjuk lehet vele, akiket gyermekként nem szoptattak. Más problémák nem magukból a tejtermékekből, hanem a helytelen elkészítésükből adódnak. Mint ahogy a teljes kiőrlésű búzaliszt egészen más, mint a fehérített fehérliszt, úgy a természetesen elkészített tejtermékek is teljesen különböznek a szupermarketek megszokott tej termékeitől. Indiában megengedik, hogy a tehén először a borjának adjon a tejéből, csak a megmaradt, még gyakran tetemes mennyi~égű tejet veszik el az emberek. Ha a borjút elválasztják az anyjától, akkor annak teje sokat veszít a tápértékéből. A tejipar eltávolítja a borjakat anyjuktól, és lemészárolja őket. Megöljük az állat borját, és azután megiszszuk a tejét. Hogy érezné magát egy emberi anya ilyen körülmények között? Amikor a tehén borjának hívását hallja, akkor megindul a tejelválasztás. A tehén érzi, hogy borját meg fogják ölni, és a bánata méregkiválasztást indít meg a tejében. Más módon is rosszul bánnak a tehenekkel, beleértve a karámban tartást és a géppel fejést. Ezek már hibrid állatok, melyeket mesterséges megtermékenyítéssel hoztak létre, és genetikailag újraterveztek, hogy messze több tejet adjanak, mint az számukra egészséges lenne.

158

I·

A tejtermékek és a jóga. Az indiai jógahagyomány kiváló élelemnek tekinti a tejtermékeket, különösen a szellemi ösvényen járó egyének számára. Bár nem minden típusnak ajánlott, különösen a kafáknak nem, mégis nem csak az egészség fenntartásában, de a hosszú élet elősegítésében is fontos szerepe van. Az ősi védikus civilizáció a tejet, a tejszínt, a vajat és a joghurtot adó tehén körül nőtt fel. A történelem folyamán ezek az ételek a jógik kedvencei voltak, akik a tejtermékeket nem találták egészségükre ártalmasnak. Gyermekkorában a nagy Krisna avatára (hindu istenség megszemélyesítőj e) hírhedt volt arról,

:160


'161

Hormonokkal, antibiotikumokkal és szervetlen magokkal etetik őket. Vegyszermaradványok szívódnak fel a szöveteikbe és koncentrálódnak a tejükben. A tejtermékek hasznosságát pasztőrözésük, homogenizálásuk és hosszú idejű hűtésük még tovább csökkenti. Az ájurvédikus szövegek nagy részletességgel magyarázzák a különféle tejtermékek tulajdonságait. Azt mondják, hogy a kikötött, bezárt állatok húsának és tejtermékének minősége jóval alacsonyabb, mint azoké, amelyek szabadon legelhetnek. Ezért nem tehetünk egyenlőségjelet a modern nagyüzemi tejtermékek és az ájurvédikus szövegekben említettek között. Világos, hogy meg kellene próbálnunk nyers, szerves tejtermékekhez jutni, illetve egyáltalán óvatosnak lenni a tejtermékek használatában. A tejtermékek közül a tej és a ghí kiváló a jógagyakorlat számára. A tejet legjobb frissen felforralva olyan fűszerekkel fogyasztani, mint a gyömbér, a fahéj és a kardamom. A joghurt jobb, ha vízzel összekeverve italnak van elkészítve (indiai író, lasszz). Máskülönben egy kissé nehéz és nyálkaképző, és korántsem súlycsökkentő élelem. A legtöbb sajt a tehén beleiből kapott tejalvasztóval készül. A szigorú vegetáriusok ezért csak azokat a sajtokat használják, amiket vegetárius enzimekkel készítettek. Ilyen sajtok ma már a legtöbb természetes élelmiszert árusító boltban kaphatók. Nagyon jó a túró, a krémsajt és a gazdasajt (indiai panír) is.

cukor által okozott veszélynek köszönhető. A fehér cukor feldolgozott és finomított élelmiszer, és ezért kerü lendő. Mégis étrendünkben mindannyian igénylünk némi természetes cukrot, mint amilyen a méz, vagy a finomítatlan cukor (dzsaggari). Ez különösen igaz a gyermekekre nézve. Ahogy a kundalini a szellemi gyakorláson keresztül kifejlődik, így is szükség lehet tiszta cukrokra, hogy az anyagcserét egyensúlyban tartsuk. A mérsékelt mennyiségíí természetes édességek a jógaétrend részét képezhetik.

A jóga és afűszerek. Miután a legtöbb indiai főzés erősen fűszeres,

néhányan azt gondolják, hogy a jóga-étrendnek sok fűszert kell tartalmaznia, sok peperónit, chilit is beleértve. Azonban nem ez a helyzet. A fűszeres étrenden felnőtt emberek - mint az Indiában nevelkedettek általában - még jógaétrendben is jobban használnak fűszerféléket. A jógaétrend azonban nem lehet túl fűszeres, mert a legtöbb fűszer radzsaszikus és ingerli az idegeket. Hangsúlyozni kell az olyan édes, szattvikus fűszereket, mint a gyömbér, a fahéj, a kardamom, a bazsalikom és az édeskömény. Különösen éttermekben készül sok fűszeres étel rossz olajokkal. Ha nagyon fűszeres étrendre fogjuk magunkat, akkor biztosnak kell lennünk abban, hogy jó minőségű természetes fűszereket olyan jó minőségű természetes olajokkal használunk együtt, mint amilyen a ghí. Inkább nyers, szerves vajból készült jó ghít kellene használni, nem pedig a szokásos kereskedelmi vajból készültet. A jóga és a cukor. Néhányan azon a véleményen vannak, hogy bármilyen spirituális étrendnek kerülnie kell a cukrot. Ez főleg a fehér

S2attv iki.1s éfre nd

A szattvikus étrend folytatásához meg kell értenünk a hat íz mibenlétét. Az édes az elsődleges szattvikus íz, az elmének és az érzékeknek is tápláló, kiegyensúlyozó és kellemes. Az édes íz alatt azonban az ájurvéda természetes édességeket ért, nem feldolgozott cukrokat, még kevésbé mesterséges édesítőket. Beleérti ebbe a gyümölcsben, a gabonaszemekben, a zöldségekben, a magokban és a diófélékben található cukrokat, keményítőket, szénhidrátokat és olajokat. A csípős, savanyú és sós ízek hajlamosak radzsaszikusak lenni, mert izgató tulajdonságúak. Az emésztés és más gyógyászati minőség javításához alkalmasak de az idegrendszer számára irritálóak lehetnek. A csípős, fűszeres íz forró és kiterjedő természetű, túlzott rnér.t ékben használva kimerülést okoz, mert túlságosan felduzzasztja az energiáinkat. A só ásványi tartalma miatt eltömheti az artériákat és a csatornákat, akárcsak az ólomcsöveket kimaró sók. Az olyan savanyú íz, mint az alkohol, erjedést idéz elő a testben. A kesernyés és keserű ízek hosszú idejű redukáló hatásuk miatt hajlamosak tamaszikussá válni, ami ugyan hasznos a méregtelenítésben és a súlycsökkentésben, de mellékhatásokkal járhat. A hideg és könnyű tulajdonságú kesernyés íz az agnit gyengítő és a vátát felszaporító (idegességet okozó) méregtelenítő hatással bír. Az összehúzó, szűkítő keserű íz a salakanyagok megőrzését eredményezheti, és szintén növeli a vátát. A használattól függően mégis minden egyes íz lehet szattvikus, tamaszikus, vagy radzsaszikus. Arány kérdése az egész. Mind a hat íz helyes egyensúlyára van szükségünk. Ez pedig ízesítőszerként csípős, sós, savanyú ízek használatával és szükség esetén - a méregtelenítéshez - némi kesernyés, keserű íz használatával egy túlnyomóan édes é tre ndből á ll.

162


A hat íz Íz Édes

Sós Savanyú Csípős

Kesernyés Keserű

Elem

föld és víz víz és tűz föld és tűz tűz és levegő levegő és éter föld és levegő

Dosa VP-K+ V-KP+ V-KP+ K-PV+ PK-V+ PK-V+

Gúna szattva radzsasz radzsasz radzsasz tamasz tamasz

A túl sok édes étel - még ha természetes is - tamaszikussá, tompítóvá válik, és eltömítheti a csatornákat. A mesterségesen elkészített édességek erre már a legkisebb mennyiségben is hajlamosítanak. Az olyan édes fűszerek, mint a gyömbér, a fahéj és a menta szattvikusak, akárcsak a savanyú gyümölcsök, mint amilyen a citrom és a zöldcitrom (lime). Néhány kesernyés fű, mint a gotu kóla szattvikus, mert kesernyés íze a levegő és éter elemével segít kiterjeszteni az elmét. Bármilyen étel túlfogyasztása tamaszikussá válhat, és pangást okoz. Másrészt a túl kevés evés, vagy a túl könnyű, vagy a túl izgató étrend növeli a radzsaszt. Csak a helyes étrend és a megfelelő ételmennyiség szattvikus. A szattvikus étrend kellemes, de ízben egyenlően kiegyensúlyozott, tartalmaz valamennyit mind a hatféle ízből, és a gyomrot csak félig megtöltő mennyiségre korlátozódik. Szattvikt.is éfrend a dosák s2ámál"a

Az ájurvéda szigorú étrendi rendszabályokat ír elő a különböző dosák számára. Ebben a tekintetben három íz fokozza, és három íz csökkenti az egyes dosákat, ahogy az a közölt táblázatból is látható. Számos jó ájurvédikus szakácskönyv íródott azok számára, akiket ez az anyag részletesebben is érdekel. 28 Az ájurvédikus főzési és étrendi megközelítések főleg a fizikai egészséggel foglalkoznak, és nem mindig érintik a szattva kérdését. Ennél fogva tárgyalhatnak bizonyos nem szattvikus természetű élelemtípusokat is. Másrészt a jóga szattvikus étrendet hangsúlyoz, ami viszont tartalmazhat bizonyos dosákat felszaporító ételeket. Optimális étrendi előírásokhoz az embernek a dosájához illő étrendet egy szattvikussal kell kombinálnia. Bőségesen léteznek szattvikus ételek minden alkat számára. Az itt közölt élelmiszerlistát bárki az alkatához illő élelmekhez igazíthatja.

tiJJJ

163

A szattvikus étrend az étkezések időzítésének és az élelmiszerek típusának a kérdése. Reggel, este kerülni kellene a nehéz, nyálkaképző ételeket, miután elég valószínű, hogy ezekben az időkben eltömítik a szervezetet. A reggeli étkezés legyen könnyű és serkentő. A főétke zésnek délben, illetve kora este kellene lennie, amit a pihenés, lazítás időszaka követhet. A késő esti táplálkozás némi könnyű étel, a tej és a gyümölcs kivételével más táplálék megterheli a testet és az elmét. Az embernek a jógagyakorlatokon keresztül fellépő bizonyos kiegyensúlyozatlanságokra is számítania kell. Miután a pránajáma és a meditáció jellegű jógagyakorlatok valószínűleg felszaporítják a vátát, ilyenkor hasznosak lehetnek a vátát lecsendesítő ételek. Jegyezzük meg a pránáról, tedzsaszról és az odzsaszról szóló korábbi fejezetben az odzsasszal kapcsolatos információt is. Némelyik jógagyakorlatnál szükségünk lehet az odzsaszt növelő étrendre.

A jógaétrend nem egyszerűen szattvikus, de az elme és a finomtest energetizálásához szükséges életerővel teli pránikus étrend is egyben. A különféle pránák más-más ételeket igényelnek. Az öt pránából a pránához tartozó pránikus ételek főleg zöld, leveles zöldségek és hajtások, amik különösen tavasszal gyorsan nőnek, amikor bőséges a prána. Ezek serkentőek, hűtenek, tisztítanak. A sok klorofillt (levélzöld) tartalmazó ételek és füvek elősegítik a prána növekedését, különösen akkor, ha olyan lágy aromájú fűszerekkel kombinálják, mint amilyen a gyömbér, a koriander vagy a menta. Az apánikus ételek a föld alatt növő élelmiszerek, főleg az olyan gyökérzöldségek, mint a burgonya, a répa és az édesburgonya. Ide tartoznak a földből kinövő gombák. Az ilyen ételek növelik az erőt, az odzsaszt, kitartást adnak, de kissé nehezek lehetnek. Miután a növények lelke, dzsivája a földben lakik, a gyökerek nagy életenergiát tartalmaznak. Ebbe a kategóriába tartoznak az olyan az apána uralma alá tartozó nemzőrendszert erősítő, frissítő anyagokat tartalmazó erőteljes gyökérfüvek, mint a ginzeng (vagy satavári). A szamána ételek főleg egész gabonaszemek, melyeknek (ha jól tűrik) kiegyensúlyozó hatásuk van, különösen a rizs ilyen. Ezért kellene, hogy az egész gabonaszemek a legtöbb étrend alapját képezzék. A tejtermékek (mint előemésztett ételek) szintén a szamána alá kerülnek, akárcsak a méz és a nyerscukrok. Az ilyen ételek táplálóak, könnyen emészthetőek, de nem nehezek, hacsak élvezetüket nem viszik túlzásba.

1 1

164


'165

A vjána ételek azok, amelyek a talajon teremnek, mint a tök, a dinnye, az eper, a paradicsom és a bab. Felerősítők és serkentők, energiánk kiterjedését segítik. Ezeket általában gabonaszemekkel, illetve szamána természetű ételekkel együtt fogyasztják. Az udána ételek a fákon termő gyümölcsök és diófélék. Többnyire éter elemet tartalmaznak, a mélyebb elmét és a szívet táplálják. Magukban, minden más nélkül fogyaszthatók, nagyon egészségesek, könnyűek és kiegyensúlyozók. A jóga főképp a szattvikus pránával rendelkező ételeket ajánlja. Ezek többnyire az olyan föld felett termő élelmiszerekben találhatók, mint a gyümölcsök és a diófélék. A talajon termő ennivaló, mint a paradicsom és a földieper, hajlamos a radzsasz fokozására. A fokhagymához, hagymához és gombákhoz hasonló talajból kinövő táplálék azonban már tamaszra hajlamos. Ezek azonban másodlagos tényezők. A jógaétrend elsődlegesen udána típusú táplálékot tartalmaz (mint a gyümölcs), hogy a pránánkat növekedéshez segítse, valamint szamána típusúakat (mint a rizs, a tej), hogy egyensúlyban tartson bennünket, de a többi pránához illő élelem is megfelelő. Biztosítsunk élelmet mind az öt pránához és mind a hat ízhez egyaránt. A pránikus élelem fogyasztásakor ügyelni kell arra, hogy a dosa egyensúlyban maradjon. A váta típusoknak az apánát felerősítő tápláló élelemre van szükségük, és így több zöldségfélét, gyökérfüvet igényelnek. Minden dosa típus számára hasznosak az olyan szamána vonatkozású ételek, mint az egész gabonaszemek, amelyek kiegyensúlyozó természetűek. Továbbá az emésztő tűz és a prána tüzének (pranagni) felerősítéséhez szükség lehet fűszerekre, különösen akkor, ha valakinek az étrendje főleg hűtő természetű, amilyenre a pránikus táplálékok hajlamosak. A prána a levegő és éter elemeket uralja, ezek egyensúlyban tartásához szüksége van a tűz melegére, a föld földelésére és a víz nedvesítő tulajdonságára. A jógagyakorlathoz ajánlható táplálékok: - mindenféle, különösen az édes természetű, frissen és egészben fogyasztott gyümölcs, -minden zöldség, a túlzott hagyma- és fokhagyma-fogyasztást kivéve, -mindenféle egész gabonaszem, különösen a rizs, a búza és a zab, - a nem túl nehéz tulajdonságúak (csírás babféle, aduki, szójabab) kivételével mérsékelt mennyiségű bab, - diófélék és magok, mint a nem túlzottan pirított és sózott mandula, kókusz, dió, hikoridió, szezám,

- a természetes növényalapú olaj, mint a szezám-, olíva- és napraforgóolaj, valamint a vaj és a ghí (tisztított vaj), - a jól tartott tehéntől származó tejtermék, különösen a tej, a ghí, a joghurt és a túró, - olyan természetes cukrok, mint a nyerscukor (dzseggeri), a méz, a juharszirup és a melasz, - olyan édes fűszerek, mint a gyömbér, a fahéj, a kardamom, az édeskömény, a kömény, a koriander, a kurkuma, a menta, a bazsalikom, -gyógyteák, természetes víz, gyümölcslevek (különösen a víz citrommal, vagy zöldcitrommal), -a szeretettel és tudatossággal készített ételek. Csökkentésre, elhagyásra ajánlható táplálékok: -mindenféle hús és hal, a tojást is beleértve, -mindenféle mesterséges, feldolgozott és hulladék élelem, -a konzerv, a természetesen konzervált gyümölcs és paradicsom kivételével, -a rossz minőségű olajok, az állati zsiradékok és a margarin, -anagyüzemi tejtermékek, -afokhagyma, a hagyma és a túlzottan fűszeres ételek, -mindenféle sült étel, -a fehér cukor és a fehérliszt, -a mesterséges édesítők és ízesítők, -bármilyen túlfőzött, régi, állott, vagy újrafőzött étel, -az alkohol, a dohány, vagy más izgatószer, -a csapvíz, vagy bármely mesterséges ital, -a bármilyen besugárzott élelmiszer, a mikrohullámú főzés, -a genetikailag tervezett élelmiszerek, -a zavart környezetben, vagy túl gyorsan fogyasztott étel.

13

" k"eszr"t"es: S zoma füvek a jóga gyakorlásához . .' Növén}:'ek1 kik a Szól'>'\a Kil"ál}:'nő i sokfélék1 százféle jó felfo9ókép essé99el.

A szív vá9}:'át bete ljesítéS legjobbat viszel'>'\ nektek. Az Jsteni At}:'a á lta l te l"el'>'\tett, szet"te a Földön eltel"jedt növén}:'ek1 kik a Sz61'>'\a Kil"ál}:'néSi, lehet1 ho9}:' életel"őt kölcsönöz.tök ennek a f cXnek. R1c VÉDA

~

füvek

erőteljes segítők

X. 97. 18-19

a jóga gyakorlásában. Nemcsak a ~betegségek kezelésében és a megfiatalításban, de minden magasabb készségünk felébresztésében is hasznosak. Minden jógával foglalkozónak fontolóra kellene vennie, hogy rendszeresen hasznos füveket vegyen magához. A jógik általában füveket fogyasztanak, hogy gyakorlásukat segítsék, és serkentsék mind a pránát, mind a magasabb elmét. Sok napjainkban népszerűvé vált keleti élénkítő fű, mint a ginzeng és az asvagandha, kiváló a jóga gyakorlásához, mert fokozzák mélyebb életenergiáinkat (csí, prána). Az ilyen füvek az izmok és az idegek számára általános felerősítő tulajdonságokkal bírnak, különösen hasznosak azoknak a vegetáriusoknak, akiknek magasabb szintű táplálásra lehet szükségük. De még az olyan általában elérhető füvek és fűszerek is értékesek a jóga gyakorlásához, mint a gyömbér, a kurkuma, az édesgyökér. A füvek fontos kiegészítők, amelyek egyébként nehezen alakuló folyamatokat tudnak katalizálni. Mindennapi füveink ugyanolyan fontosak lehetnek, mint mindennapi kenyerünk. A füvek hatása azonban nem közvetlenül nyilvánul meg. Az ételhez hasonlóan a füvek haszna is idővel növekszik, és támogató helyes étrendet, valamint életstílus-előírásokat igényelnek. Emiatt a füveknek megfelelő körülményeket kell biztosítanunk, nem kezelhetők olyan egyszerűen, mint a gyógyszerek.

168


169

Megjegyezzük, hogy ez a fejezet nem foglalkozik az ájurvédikus gyógynövénytermesztés hátterével, a gyógyfüvek elkészítésével, vagy az ehhez kapcsolódó kérdésekkel. Ezeket az ájurvédáról szóló más könyvekben lehet megtalálni.29 Itt csak a jóga gyakorlásához lényeges füvekre fogunk összpontosítani.

Manasa (Dal) tava, a felső Indus Ladakh körül és a Mount Kailas, a Lake Ma nasarovar Tibetben - a legjobbnak tekintett szórna-területek. A nagy magasságok különleges pránát kölcsönöznek a növényeknek, lehetővé téve, hogy olyan kozmikus és asztrális hatásokat gyűjtsenek magukba, amelyek a hegyi területeken jóval elérhetőbbek. Bármely hegyvidéken nőtt növény több számára, életerőnedvre hajlamos, mint a máshol termők. Ez a tény a legtöbb tibeti gyógyító hagyományban jól ismert. A szórna azonban nagyon illékony anyag. Főleg frissen szedett vadnövényekben található. Az ájurvéda úgy véli, hogy a növény friss levének van a legerősebb gyógyító tulajdonsága, mert az tartalmazza a legtöbb szómát. Még a szórna-összetevőket tartalmazó növények is elveszthetik azonban jó tulajdonságaikat,·ha nem frissen fogyasztják. Ez manapság a gyógynövénytermesztés fontos kérdése, mert nehéz vadnövényekhez jutni, és hatékonyságuk megőrzése is nehéz. A szórna szempontjából a füvek minősége különösen fontos. A szómanövények elkészítésénél a nedv kipréselése volt az első. Ezt azután a sokféle különböző, valaha létezett szórna-elkészítési eljárásnak megfelelően tejjel, ghível, joghurttal, árpával, mézzel, vagy cukornád levével keverték, illetve főzték össze, és néha erjesztették. Gyakran olyan fémekkel preparálták, mint az arany, pont úgy, ahogy manapság az ájurvédikus gyógyfüveket Indiában. Az ilyen alkímiai szórnák képezték a későbbi alkímiai és tantrikus orvosságok alapját. A számát arra tervezték, hogy evilági természetünk alapfémét a spiritualitás aranyává alakítsa, és ez nem csupán szimbólum. Az alapfém a fizikai test; az arany a megtisztított finomtest. A számát a finomtest felébresztésére és energetizálására használták. Néhány szórnakészítrnényt szellemi célokra alkalmaztak, némelyeket gyógyító célokra és néhányat mindkettőre. A növények az agni egy sajátos formáját, a növényi tüzet is tartalmazzák, amely lehetővé teszi, hogy fotoszintézisen keresztül megemésszék a fényt. A pránikus teremtmények, a növények agnija a pránagnihoz kapcsolódik, mely az emberi testben a prána melegítő és életerőt serkentő agnija. Általában a fűszeres gyógyfüvek természetből fakadóan forró hatásukkal több agni energiát tartalmaznak, különösen az olyan fű szeres, idegre hatók, mint a kálmos, a pippali, vagy a sankha puspi. Az agniban és a számában gazdag gyógyfüvek kombinációja jól hat a belső fej lődésre. Az agni-túlsúlyú füvek segítenek a szómafüvek tisztításában, kivonásában és megemésztésében. Annyi szómafajta van, ahány agnifajta. Minden egyes kosának megvan a maga szómája, nektárja, am i számára a legjobb típusú élc-

A

1

1 1

9yó9yfL..ivek és o. szómo.

A védikus szemlélet szerint a gyógyfüvek életnedve egy bizonyos erőteljes életesszenciát tartalmaz, amelynek neve: száma. A növényekből származó szórna odzsasszal kombinálható, ami a test szómája, életesszenciája, és magasabb tevékenységi szintre emeli azt. A növényeknek ez a gyógyító kivonata reakcióba lép a testben levő plazmával (ráz), és létrehozza a plazmának a többi szövetet tápláló és megfiatalító magasabb formáját. Élénkítő hatása van, ami a gyógyítást és az átalakító folyamatokat minden szinten elősegíti. Néhány botanikus valamilyen eredeti szómanövényt keresett, mintha a szórna csupán egy egyszerű gyógyfű lenne, de tévedtek. A védikus szövegek számos különböző típusú szómanövényt említenek, mert a szórna az összes növény kivonata. A szómát általában a mézzel (madhu) egyenértékűnek tekintik egyenlőnek, ami maga a növények kivonatából virágporukon keresztül képződik. Ezért a szórna sokféle különleges kivonatra vonatkozik (szórna rázák), amelyek inkább néhány növényben találhatók, de léteznek szerte a növénybirodalomban. Az olyan klasszikus ájurvédikus szövegek, mint a Szusruta Szamhita, huszonnégy szómanövényt és tizennyolc szómaszerű növényt említenek. 30 Az Atarva Véda 31 a számát produkáló növények között olyan gabonaszemeket említ, mint a gyöngyárpa, olyan idegre hatóakat, mint a vadkender (bang). A kushta (Szausszurea lappa) egy másik megszokott, a számával együtt emlegetett növény.32 Az efedrát (Ma huang) a szórna helyettesítésére különösen a régi perzsák használták, akik a védikus hindukhoz hasonló vallást gyakoroltak. A szórna általános növényi kivonat és nem egy külön fajta. A szórna-típusú összetevők leginkább a frissítő és idegre ható füvekben közösek. Erre a célra Indiában erős tápláló és idegre ható tulajdonságaik és bőséges nedvük miatt hagyományosan a liliom- és orchideacsaládok különféle fajtá it használták. A szórna alkotórészei leginkább a hegyekben, különösen a patakok és tavak mellett növő növények között vannak tú lsúlyban. Kasmír és

170


17'1

lem. A gyógyfüvek a test és a prána számára szómáról gondoskodnak egy különleges agyváladék kiválasztásával, mely elégedettséget segít elő és a magasabb agyközpontokat táplálja. Ez a váladék a nyál egy bizonyos, a pránajáma folyamán termelődött formájáként tükröződik. A növények szórna-kivonata jobban érvényesül, ha a füveket szertartás, mantra és meditáció mellett készítik, ami a növény asztrális energiája számára közvetítő közeget képez. A mantra az agni egy másik formája, ami a növényekben segíti a szórna-alkotórészek katalizálását.

különösen gyógyhatású szezámolajjal, vagy izzasztó terápiákkal és szaunázással. A fizikai energia és vitalitás fokozására szolgáló füvek. Az odzsaszt erősítik, és rajta keresztül elősegítik a szómát, ami az odzsasz (vagy létfontosságú lényegünk) magasabb formája. Ezek általában erősen tápláló tulajdonságú frissítő és fiatalító hatóanyagok, melyek a szaporodási rendszert is erősítik. Állóképességet és kitartást építenek ki, szilárdságot adnak a jóga-pozitúrákban és a pránajámában. Tipikusan ilyen füvek: asvagandha, amalaki, satavári, bala, vidari, ginzeng, dioszkorea, kapikaccsu, lótusz magok, édesgyökér, törpe fűrészpálma, fo ti. Ezeket általában tejjel, nyerscukorral, ghível és tápláló élelmiszerekkel fogyasztják, hogy erősítő képességüket fokozzák. Jól kombinálhatók nyers (hevítetlen) mézzel, különösen ha az friss (kevesebb, mint hat hónapos). Legjobb tápláló vegetárius étrenddel együtt fogyasztani, anti-váta étrendként. Megemésztésük megsegítésére némi gyömbér, illetve fahéj fűszert kell hozzájuk adni, mivel nehezen emészthetők. A test hűtésére és tisztítására szolgáló füvek. Ezek eltávolítják a mérgeket a vérből, a szövetekből és a belső szervekből. Ízre általában kesernyések, keserűek és nagy mennyiségű klorofilt tartalmazhatnak. Tipikusan ilyen füvek: aloe gél, guducsi, encián, gotu kóla, brámi, útifű, pitypang, komfri levél, csalán, cickafark, sárga lórom. Ezeket a füveket ghível, aloe zselével, mézzel és más sűrítő anyagokkal fogyasztják. Gyakran kombinálják nyerskoszt étrenddel, zöld levekkel és más méregtelenítő intézkedésekkel.

A

fiAve k és a P""ó.na

A füvek főleg a pránajáma kosa, a létfontosságú energia (vagy pránikus test) szintjén hatnak. Hatásuk az élelemnél finomabb, és a mentális, illetve az érzéki behatásoknál durvább szinten jelentkezik. A gyógyfüvek ezért a prána útján összekötik a testet és az elmét. Serkentik a prána-csatornákon és a nádikon keresztüli áramlását. A finomtest maga számos csakrájával olyan, mint egy különféle ágakkal rendelkező fa. A füvek elősegítik az energia mozgását ezen a növényen keresztül. A növekedés és a kiválasztás pránikus folyamatainak katalizálásán dolgoznak. Segítik a pránát az egészséget, az erőt és tudatosságot fenntartó munkájában.

Ft.\vek a test és a hatha jó9a szó.mó.l"a

Minden, a fizikai egészségre ható fűnek van némi lehetséges haszna a jógagyakorlatban. Itt a legfontosabb típusokra fogunk összpontosítani, azokra, amelyek az ászana-gyakorlatokban segítenek.

Hajlékonyságot növelő, keringést elősegítő és az energiamozgást serkentő füvek. Az ilyen füvek az izom-váz működésének és koordin~lásának javításával segítenek az ászanák megfelelő végrehajtásában. Altalában reuma elleni, vagy ízületi gyulladás elleni hatóanyagként osztályozhatók. Főleg a hatha-jóga számára szánt gyógyfüvek. Tipikusan ilyen füvek: guggul, sallaki, mirha, nirgundi, kurkuma, sáfrány, szibériai ginzeng, angyalgyökér, kava kava, dasa mula (ájurvédikus recept). Ezeket hatásuk fokozása miatt általában mézzel és meleg vízzel, vagy olyan fűszeres serkentőkkel fogyasztják, mint a gyömbér és fahéj. Még jobb, ha kiegészülnek olajos masszázzsal,

Fi:.ivek az öt P"'á~ához

A belső szinten történő gyógyítás kulcsa az öt prána megfelelő mozgásban tartása. A gyógyfüvek segítik ezt a folyamatot. A következőkben tipikusan az öt pránát serkentő gyógyfüveket soroljuk fel, némelyik egynél több pránához is megfelelő. Ezek a kategóriák egyszersmind a test és az elme számára szánt füvek is, mert a prána mindkét szinten működik. Prána: fűszeres, diaforetikus gyógyfüvek, melyek fokozzák belégzésünk erejét, megnyitják a fejet és az arcüregeket, serkentik az elmét és az érzékeket, javítják az étvágyat; fa héj, zsálya, kálmos, menta, kakukkfű, tulszi, eukaliptusz, szeg fű szeg.

172


173

Apána: könnyű, hashajtó gyógyfüvek, melyek fokozzák a kiválasztást és tisztítják a lefelé vezető csatornákat, segítenek a prána vastagbélen keresztüli elnyelésében; trifala, haritaki, pszillium, lenmag, ricinusolaj, aloe zselé, aszadkóró gyanta, hingastak. Szamána: az emésztést és a vékonybélen keresztüli felszívódást segítő fűszernövények; kardamom, édeskömény, gyömbér, pepperóni, mustár, kömény, bazsalikom, feketebors, szerecsendió, trikatu. Vjána: fűszeres és kesernyés füvek, amelyek előseg ítik a szíven keresztül a vérkeringést, támogatják az izom- és vázrendszert; fahéj, nirgundi, ardzsuna, guggul, sáfrány, kurkuma, guducsi, szibériai ginzeng, angyalgyökér, kava kava. Udána: főleg fűszeres és keserű füvek, melyek erőteljessé teszik a hangot és megállítják a köhögést, valamint fokozzák az élénkséget és erőkifejtéseinkhez erőt adnak. Sok prána számára szánt fű itt is jól hat, különösen a köhögést megállítók: kálmos, lobélia, tulszi, haritaki, borsmenta, váza, csikóláb, cseresznyekéreg, édesgyökér.

Ezeket a füveket a hozzájuk hasonló, testet frissf tőkhöz hasonlóan általában meleg tejjel, nyerscukorral, nyers mézzel, ghível és más élelmiszerekkel együtt fogyasztják, hogy erősítőképességüket fokozzák. Az elme lecsendesítésére használt füvek. Ezek enyhén nyugtató és fájdalomcsökkentő hatóanyagok, de az elmét is lelassítják a meditációhoz. Kevésbé táplálóak, mint az elmefrissítők, inkább a nyugtalanság és a felizgatott idegek csillapítására jók. Tipikusan ilyen füvek: dzsatamamszi, valériána, szerecsendió, golgotavirág, kava kava, asszonypapucs, sziszifuszmagok. Ezeket a füveket olyan más, nyu gtató anyagokkal együtt szedik, mint a ghí, vagy az aloe gél, hogy nyugtató tulajdonságaikat fokozzák. A dzsatamamszit tekintik a legjobbnak.

FL.\vek az elme és a meditáció számá>"'a

Sok fűnek vannak idegre ható (nervin) és az elmére ható tulajdonságai. Néhány fő kategóriába sorolhatók és a magasabb jóga számára használatosak. Az elmét és az érzékeket serkentő, valamint az észlelést javító füvek. Ezek megnyitják a csatornákat, fokozzák az agyi keringést és eltávolítják a fejből a nyálkát. Fokozzák az érzékelést és a különbségtételt, megkönnyítik a belátás folyamatát és a meditációt. Hasonlóak a pránát mozgató füvekhez. Tipikusan ilyen füvek: kálmos, tulszi, bazsalikom, pippali, babérbogyó, efedra (ma huang), zsálya. Ezeket a füveket meleg vízzel és mézzel (különösen régebbi mézzel, amelyiknek nagyobb szárító hatása van) fogyasztják, hogy hatásukat fokozzák. Ezek a főleg a nászja terápiában használt füvek. A tudatosságot és értelmet fokozó, az elmét erősítő füvek. Az elmét és az idegszövetet sajátosan élénkítő és építő hatóanyagokat tartalmaznak, melyek a testet frissítőekhez hasonlóak. Növelik a szómát az idegrendszerben, segítenek összpontosításhoz, elégedettséghez és örömhöz jutni és legyőzni a fájdalmat. Tipikusan ilyen füvek: sankha puspi, gotu kóla, asvagandha, haritaki, satavári, bala, kapikaccsu, ardzsuna, lótuszmagok, siladzsit.

Váta típusok: a hajlékonyság hiányától, szárazságtól és merevségtől szenvednek, és általában ízületi gyulladás fejlődik ki náluk. A h ajlékonyságot javító gyógynövények a hasznosak számukra, akárcsak a rendszeres szezámolajos masszázs különféle változatai. A váták általában az alacsony energiaszinttől is szenvednek. Hasznosak számukra az energiát fokozó, frissítő füvek, különösen az asvagandha. A váta típusoknak vigyázniuk kell az apána kiegyensúlyozottságára és gyakran olyan enyhe hashajtókat igényelnek, mint a Trifala. Mivel azonban a váta hajlamos a prána megzavarására, ezért az öt prána füvei segíthetnek rajtuk, különösen az olyan pránikus szabályzók, mint a tulszi (szent bazsalikom). A váta emberek könnyen elszakadnak a földtől, és ingataggá válnak. Számukra mindenféle frissítő hasznos,·különösen az idegi hatású élénkítők az olyan elme-lecsendesítőkkel együtt, mint a dzsatamamszi és az asvagandha. Legjobb meleg tejjel, vagy nyers mézzel fogyasztani őket. Pitta típusok: általában belső hőség és mérgezett vér gyötri őket, melyet a gyógyuláshoz a testből el kell távolítani. Hasznosak számukra a hűtő és méregtelenítő gyógynövények, mint az aloe gél, a guducsi zöldfüvekkel és hasonló ételekkel együtt. Egy finom szinten az elme maga a tű z helye. Ennélfogva az elme és az agy könnyen túlhevülhet. A pittáknak hlívösen kell tartaniuk elméjüket és érzelmeiket, kerülniük kell az olyan érzelmeket, mint az elmét túlhevítő düh. Erre legjobbak az olyo n hlítő típusú idegre hotók (nervinek), mint o

174


'175

gotu kóla, a savatári és a dzsatamarnszi. A legjobb tejjel, illetve aloe zselével fogyasztani őket. Kaja típusok: a pangás iránti hajlamuk miatt a kafa típusoknak a keringést javító gyógynövények hasznosak, különösen a guggul, a mirha és a kurkuma, melyek az olyan általános kafa bántalmak elleni szerek, mint a szívbetegség, a cukorbaj, az asztma és az elhízás. Számukra a legjobbak az olyan frissítők, amelyek nem túl nehezek, mint a siladzsit, bár ha energiájuk nagyon alacsony, hasznos lehet az asvagandha, illetve a ginzeng is. A kafa nyálkaként blokkolja a fej és a finomtest csatornáit és nádijait. Számukra az elmét és az érzékeket serkentő gyógynövények hasznosak. Ezért különféle fűszeres füvek ajánlatosak, különösen a kálmos, a gyömbér és a pippali, a neti edény, a naszja terápiákkal együtt. Mivel a pránájukat könnyen leblokkolhatja a nyálka, a kafák számára hasznosak az öt prána füvei, esetleg az apána füveit kivéve. Legjobb meleg vízzel, illetve (hat hónapnál régebbi) mézzel fogyasztani a gyógyfüveket.

az idősebbeknek és bárkinek, akinek többlet e rőre és kitartásra van szüksége. Aloe Vera: kesernyés, keserű, édes-hűtő, édes; PK-V+ Az aloe önmagában felér egy egész gyógyszeres dobozzal. Kiváló a plazma, a bőr, a vér és a máj tisztítására, az összes fő fizikai és pránikus rendszerre. A női nemi szervekre is fiatalító hatása van. Asvagandha (Vithania somnifera): kesernyés, édes-hevítő, édes; VK-P+ Az asvagandha a legjobb ájurvédikus frissítő a test és az elme számára egyaránt. Erősíti és táplálja az izmokat, ínakat, csontokat, idegeket, és az immunrendszert megerősítve építi az odzsaszt és a tedzsaszt. Jó az ízületi és idegfáj~almakra, sajátosan csökkenti a nyugtalanságot. Szembeszáll az álmatlansággal, lecsendesíti az elmét, elő segíti az összpontosítást, a meditációt, a mély alvást. Az asvagandha kiváló a sportgyógyászatban, mert fokozza az állóképességet, védi a csontokat és az ízületeket a sérülésektől. Babérbogyó (Myrica nagi): csípős, hevítő, csípős; KV-P+ A babérbogyó kiváló a fej és a torok kafától való megtisztítására, valamint az elme és az érzékek serkentésére. Erősíti a pránát és az udánát, segít szembeszállni a megfázással, az influenzával és a fájó torokkal. A kálmossal, vagy helyette használható a fej és az arcüregek tisztítására. Dzsatamamszi (Nardostachys jatamamsi): kesernyés, keserű, édeshűtő, édes; VPK= A dzsatamamszi a legjobb ájurvédikus nyugtató gyógynövény, az agy és az idegszövet lecsendesítője és erősítője. Asvagandhával kombinálva a váta számára agyélénkítő lehet és gotu kólához hasonló tisztító hatóanyaggal az elme hűtésére alkalmas. Bár a valériánával rokon, nála kiegyensúlyozottabb gyógynövény és könnyebb fogyasztani. Inkább javítja mentális működésünket és kifinomultságunkat mintsem, hogy egyszerűen csak nyugtatná azt. Fillantusz (Phyllanthus niruri): kesernyés, keserű, édes-hűtő, csípős; VPK= A fillantusz frissítő és fiatalító gyógynövény a máj és a vér számára, hasznosnak találták a krónikus és az akut hepatitisz kezelésében is. Jó a szervekbe mélyen bekerült mérgekre, melyek finom szinten hatnak ránk, és krónikus betegségeket okoznak.

Kt..\lövde9es fi.-ivek a jó9a9yako>"láshoz

A továbbiakban különleges, főleg indiai füveket ajánlunk a jógagyakorlás segítésére. Ezek sok gyógynövényes, ájurvédikus boltban beszerezhetők. A füveket ízükkel (ráza), fűtő hatásukkal (virja) és emésztés utáni hatásukkal (vipáka)együtt soroljuk fel. A VPK hatás a vátára, a pittára és a kafára utalva: + fokozó, - csökkentő, = kiegyensúlyozó, illetve semleges. Az adagolásról és az elkészítésről további információkért olvassuk el a Yoga of Herbs (A gyógyfüvek jógája) c. művet. Ardzsuna!Terminália arjuna: keserű, hűtő, csípős; PK- V+ Az ardzsuna frissítő és fiatalító a szív számára, támogatja a vjána vájut és fokozza a pránát. Segít az odaadás fejlesztésében és többlet bátorságot, energiát ad szellemi gyakorlásunkhoz, mint ahogy Ardzsuna képes volt a dharmáért harcolni Krisna isten oldalán. Amaláki (Emblica officinális): sós kivételével minden íz, hűtő, édes; VPK= Az amaláki az összes szövet számára frissítő és fiatalító. Kiegyensúlyozza a dosákat és fokozza az odzsaszt. Csjavan Pras zselé formában fogyasztva kitűnő étel és jó energia fokozó a jógagyakorláshoz. Elsődleges frissítő fiatal gyermekeknek, terhes asszonyoknak,

Ginzeng típusok: A szibériai ginzeng (Eleuthrococcus senticossus): elterjedten használatos az atlétikai teljesítmények növelésére, az ízületek és az inak rugalmasságának e lősegítésére, a gyakorlatok során a sérülések meg-

176


177

akadályozására, és különösen a krónikus és leépülést okozó ízületi gyulladás ellen. Ezek a felhasználások nagyon hasznossá teszik az ászanák gyakorlásához. A koreai ginzeng csít (pránát, vagy a légzés erejét) épít, többlet állóképességet ad, valamint fokozza a test és az elme általános alkalmazkodó képességét. Elősegíti a hosszú életet és segít a fiatalításban. Jó a mélyebb jógagyakorlatokhoz, de néhányan túl serkentőnek találhatják, és ezért elővigyázatosság ajánlatos a használatában. Az amerikai ginzeng előnyösebb lehet a keletinél, mert kevésbé valószínű, hogy túlhevíti a szervezetet. Segít a kiszáradás megakadályozásában és jó fáradékonyság elleni hatóanyag is. A pitta alkatúaknak ajánlatos nyáron szedni. Gotu kóla (bráhmi): kesernyés, édes, keserű-hűtő, édes; PK-V= A bráhmi közeli rokonságban van a gotu kólával és előnyben részesítendő gyógynövény, de a gotu kóla a helyettesítőjeként használható ott, ahol a bráhmi nem elérhető. Nyugtató, izomlazító, a fájdalmat csökkentő hatóanyag. Vizelethajtó, hemosztatikus, tisztítja a mérgezett vért, szembeszáll a fáradtsággal. Segít a düh és a rágaszkodás fékentartásában, az elme hűtésében és lecsendesítésében. Szanszkrit neve (bráhmi), Bráhmán, a kozmikus valóság ismeretét elősegítő hasznosságát tükrözi. A bráhmi és rokonai vadon nőnek sok trópusi vidéken, Indiát és Hawaiit is beleértve. Az aloe levébe a bráhmi nedvét keverve a test és az elme számára kiváló méregtelenítő hatóanyaghoz jutunk. Gyógyhatású ghínek elkészítve kiváló a máj és az idegek számára. Friss bráhmileveleket nyers mézben megőrizve, szómát termelő anyaghoz jutunk. Guducsi, amrit (Tinospora cordifolia): kesernyés, keserű, édes-forró, édes; VPK= A guducsi eltávolítja a hőt és a mérgeket a szövetek és az idegek mélyebb szintjéről. Az elmét is hűti és tisztítja. A pittát megújítja, és a tedzsaszt kiegyensúlyozza. Kiváló élénkítő az immunrendszer számára, különösen fontos krónikus alacsony láz és nehéz fertőzések ellen, az Epstein Barre vírustól az AIDS-ig. Pozitív energiánkat növeli gyengeség, krónikus fáradtság esetén. Guggul (Commíphora mukul): csípős, kesernyés, keserű, édes, hevítő-édes; KV-P= A guggul elősegíti az izmok, az ínszalagok és a csontok hajlékonyságát, az ízületi gyulladás legfőbb orvossága. Erősíti a szívet is, csökkenti a koleszterin szintjét, meggátolja a szívrohamokat. Tisztán tartja a vért, és mivel szattvikus, az összes szövetet élénkíteni tudja.

A guggul szabályozza a vércukrot, szembeszáll a cukorbetegséggel (azoknak a jógiknak a szokásos betegsége, akiknek anyagcseréje szokatlan ingadozásokon mehet át). Jól kombinálható a trifalával, a plazma és a vér kiváló tisztítója. Kálmos (Acorus calamus): csípős, kesernyés-hevítő, csípős; KV-P+ Az édes nősziromként is ismert kálmos serkenti az elmét és az érzékeket. Kitisztítja a nyálkát a fejből, a torokból és a tüdőkből. Javítja az emésztést, de nagy adagokban hánytatóvá válik. Az ájurvédában főleg a finomcsatornák mérgektől, váladéktól és elzáródásoktól való megtisztítására használják. A kálmos erőteljessé teszi a beszédet, az észt, az értelmet, és élesíti a megkülönböztető képességet. Kiváló a rnantrához és a meditációhoz. Segít a szellemi tanulmányokban, és azt mondják, hogy fokozza a magasabb önvaló megismerését. Kapikaccsu (Mucuna pruriens): keserű, édes-hevítő, édes; VK-P+ A kapikaccsu erőteljes frissítő gyógynövény, erősíti az odzsaszt és a tedzsaszt is, valamint a mélyebb idegszöveteket és a nemzőrendszert. Lecsillapítja a vátát, különösen a legyengülés miatti remegéseket. Az L-dopa természetes forrása, hasznos a Parkinson-kór kezelésében. Rizzsel fogyasztva kellemes és erőt adó étel. Kava kava (Píper methysticum): csípős, kesernyés, hevítő-csípős; VK-P+ A kava kava javítja a keringést és csökkenti az izom-, a váz- és az idegrendszeri fájdalmakat. Szembeszáll a vátával, támogatja a vjánát, elősegíti a pihenést, alvást és a mély meditációt. Mind a testben, mind az elmében segít a hajlékonyság és az elkülönülés egy mélyebb szintjének fenntartásában. Mirha (Commiphora myrrha): kesernyés, csípős, keserű, édes-hevítő, édes; KV-P+ A mirha a guggulhoz és a sallakihoz hasonlóan kiváló az izmoknak, az ízületeknek és a csontoknak, a keringés támogatásában, a fájdalom megszüntetésére és a sérülések gyógyításában. Tisztítja a vért és a plazmát is, valamint megkönnyíti a menstruációt, erősíti a női nemzőrendszert.

Nirgundi (Vitex negundo): kesernyés, csípős-hevítő, csípős; VK-P+ A nirgundi kiváló gyógynövény az ájurvédikus masszázsolajokhoz é$ a gőzkezelésekhez, serkenti a vjánát és a vájut. Fellazítja a mérgeket a csontokban és az ízületekben, segít a testből való eltávolításukban, szembeszáll a fájdalommal és a merevséggel, valamint csökkenti a daganatot, duzzanatot. A guggu llal és más füvekkel hasznos a hajlékonyság és a keringés javításába n.


179

Praval (vöröskorall-por): édes, hűtő, édes; PV-K+ Oxidként (bazma), illetve rózsavízzel (pisti) készítik el. Kiváló tulajdonságú a csontok, a fogak, az íny és a haj erősítésében. A pittával szembeszáll, és építi az odzsaszt. Sallaki (Boswellia serrata): kesernyés, édes, keserű-hűtő, csípős; VPK= A sallaki a guggullal és a mirhával rokon gyanta, melyet hasonló céllal a vér tisztítására, az ízületi fájdalom és merevség ellen használnak. Segít a lágyszöveti sérülések gyógyításában is. Hűtő természete miatt különösen jó gyulladt és duzzadt ízületekre, ahol pittáról van szó. Sankha puspi (Evoluvus alsinodes): keserű, meleg, édes; VPK= A sankha puspi kiváló serkentő és frissítő az elme számára. Fejleszti a memóriát, az összpontosítást és az érzékelést, segíti az agy fiatalítását. Magasabb agyi működésünket serkenti, javítja általános értelmünket és alkotókészségünket. Az ezzel a gyógynövénnyel készült szaraszvata csuma port elterjedten használják a figyelemhiányos rendellenességnél, és segít megakadályozni az emlékezetvesztést. Satavári (Asparagus racemosus): édes, kesernyés-hűtő, édes; PV- K+ A satavári lecsendesíti a szívet és fokozza a szeretetet, az odaadást. Az asvagandhához hasonlóan általános használatú fő frissítőszer, de sajátos hatású a női szervezetre is. Magasabb minőségű plazmát termel és véd a kiszáradás ellen. Szembeszáll a lázzal és a savassággal. Siladzsit: keserű, csípős, kesernyés-meleg, csípős; KV- P+ A siladzsit a Himalájából származó ásványi anyag, mely ezeknek a nagy hegyeknek a gyógyító erejét hordozza. Különösen az öregedési folyamatot illetően sok betegség kezelésére használják Fontos fiatalító és frissítő különösen a kafa, a váta és a vesék tekintetében, a régóta cukorbajban és asztmában szenvedő emberek számára. Általános egészségfenntartóként is szedhető, és kitűnő a sok mentális munkát végzők, a jógagyakorlatot folytatók számára. Trifala: sós kivételével minden íz, semleges, édes; VPK= A trifala a jógában sokszor használt ájurvédikus hashajtó recept. Az apána vájut, a lefelé mozgó levegőt felügyeli, és segít a prána vastagbélben történő felszívásában. Az anyagcsere kiegyensúlyozását segíti elő, és táplálékkal látja el a csontokat és az idegeket. A trifala elő mozdítja a tiszta prána ételeinkből történő felvételét, így a pránajáma teljesebb gyakorlását, vagy az életerő fejlesztését teszi lehetővé. Tulszi, szent bazsalikom (Ocinum sanctum): csípős, édes-hev ítő, csíp ős; KV-P+

A tulszi a bazsalikom egy formája, amely az elme és az agy tisztításának, a bölcsesség és az odaadás fokozásának fontos gyógynövénye. Elősegíti a magasabb prána kialakulását, kiváló a megfázások, az influenza és az arcüreg-allergiák esetében. Jó, ha egy kis tulszit teszünk az ivóvízbe. A természetes szómaital hozzávalói: - asvagandha, satavári, kapikaccsu, ardzsuna, mindegyikből egy rész, -bráhmi, kálmos, tulszi, édesgyökér, mindegyikből % rész. Főzzünk fel két teáskanálnyi porrá őrölt gyógynövényt két csésze meleg tejben egy teáskanál nyerscukorral és egy teáskanál ghível. Reggel és este fogyasszunk belőle egy csészével egy negyed teáskanál kardamompor kíséretében. Nyers mézben is összekeverhetjük a gyógynövényporokat, és hagyjuk állni egy hétig. Azután reggel és este szedjünk egy fél teáskanálnyit belőle, vagy ahogy az alacsony energiaszinttel és fáradékonysággal szemben szükséges.

178

•

Az aromás gyógynövények erőteljes hatást gyakorolnak az cl mére és a pránára, beindítják a magasabb agyközpontokat. Más aromás füvek az elme lecsendesítésében és a szív megnyitásában segítenek. Az ilyen aromás növények használhatók teák, kivonatolajok, inhalátumok, naszja formájában és füstölőkként. 33 Az olyan fűszeres zamatúak, mint a gyömbér, a menta és a zsálya jobbak az elme serkentésében, a belátás, az észlelés elősegíté sében, valamint jók a megismerés vagy a rádzsa jógához. Segítenek a fej és az arcüregek tisztításában is, és serkentik a prána áramlását. Fokozzák a pránagnit, vagy a pránikus burok agniját, ez hasznos a prá najámához. Az olyan virágillatok, mint a jázmin és rózsa kiváló hatásúak a szív odaadás iránti megnyitásában. A virágillatok lecsillapítják a külső elmét és annak érzelmi, érzéki túlterhelését, összekapcsolnak bennünket az érzés mélyebb szintjével. Finom szinten odzsaszt építenek. Fűszeres zamatúak: kámfor, eukaliptusz, borsmenta, zsálya, kakukkfű, fahéj, gyömbér, teafa olaj, télizöld, tulszi. Édes virágillatok: jázmin, rózsa, sáfrány, szantálfa, sampak, írisz, lótusz, frangipáni, lonc.

180


Az o lajos W\asszázs és a jó9a

A gyógyfüvek mellett ne felejtsük el az olajok, különösen a szezámolaj kü lső alkalmazásának értékét, mivel fellazítja az ízületek és izmok merevségét, és táplálja a test mélyebb szöveteit. A különleges füvek szezámolaj alapú főzetével készült ájurvédikus gyógyhatású olajok különösen fontosak ebben a tekintetben. Nemcsak a jógapozitúrákban segítenek, de kezelik a csontok és az idegszövet betegségeit is. Az olajos masszázs lehetővé teheti számunkra olyan ászanák elvégzését, melyekre egyébként képtelenek lennénk. Segíthet a prána földelésében, így pránajáma gyakorlataink nem szárítják ki az idegrendszert. Legtöbbünk, különösen a váta típusúak számára hasznos lehet az életstílus-előírások részeként a rendszeres olajos masszázs. A szezámolajnak váta-közömbösítő tulajdonságai vannak. Segít a pránának a nádikon és a csatornákon keresztül történő áramlásában, és fokozza az odzsaszt. A kókuszolaj pitta-közömbösítő tulajdonságú. Különösen hasznos a túlhevülésre hajlamos fejre alkalmazva. A mustárolaj kafa-közömbösítő tulajdonságú. Különösen hasznos a mellkas és a tüdők területére alkalmazva, ahol felgyűlik a kafa. A ghí szembeszáll a pittával és a vátával. Főleg a hamar kiszáradó, vagy begyulladó természetű bőrre használatos, melyet a másféle - általában hevítő természetű - olajok irritálnak.

A

no.szja és a neti edény

A neti edény egy keskeny kifolyóval ellátott kis edény, arra használják, hogy a hátra döntött fej orrlyukaiba vizet öntsenek belőle. Kis mennyiségű, kb. nyolcad teáskanálnyi sót adnak a langymeleg vízhez. Különleges, fokozott hatás eléréséhez füveket és olajokat is tehetnek a neti edénybe. Közéjük tartoznak a szezámolaj és az olyan idegre ható (nervín) gyógynövények, mint a bráhmi, a kálmos, a tulszi vagy a gyömbér. Az arcüregek tisztítására olyan különféle füvek porát is fel lehet szippantani, mint a gyömbér vagy a kálmos. Olyan ájurvédikus olajokat lehet az orrlyukakba tenni, mint amilyenek a gyógyhatású szezámolajok. Valószínűleg a gyógyhatású olajok a legjobbak. Sok arcüreg-allergiát képesek kigyógyítani, szembeszállnak az arcüregi

'181

fejfájássa l, a szédülésekkel, az agyi kimerültséggel. A jógát tanulóknak nopi rendszerességgel ájurvédikus naszja olajat kellene használniuk. Ezt megtehetik a neti edény használata után, vagy helyette.

Pancsa ka>"W\a

A pancsa karma az öt megtisztító gyakorlatot jelenti. A terápiás behashajtásokból (virecsána), hánytatásokból (vamána), orr-gyógykezelésekből (naszja) és vértisztításból (rakta moksa) áll, hogy a felesleges többlet dosákat eltávolítsák a testből. Ezek a mérgeket fellazító, és az eltávolításukhoz az olajos masszázzsal végzett előkészítő gyakorlatot (sznehána) és a gőzkezelést (szvedána) követik. A hashajtások fokozzák az apánát (lefelé mozgás), hogy csökkentsék a pittát. A hánytatások serkentik az udánát (felfelé mozgás), hogy csökkentsék a kafát. A naszja megnyitja a fejet, hogy elősegítse a pránát. A vértisztítás a vjánán keresztül serkenti a vér áramlását, hogy csökkentse a pittát. A básztik (vagy beöntések) lecsendesítik az apánát, hogy csillapítsák a vátát. Ilyen módon a pancsa karma mind az öt pránára hat. A pancsa karma nem csak a fi zikai testből, de a finomtestből is radikálisan eltávolítja a mérgeket. Erőteljes tisztító és fiatalító h atása van a csontokra, izmokra és idegekre, az érzékekre és az elmére. Ezért a pancsa karma bárki számára, aki a jóga útját járja, hasznos eljárás, nemcsak az ászanák miatt, hanem a pránajáma és a meditáció érdekében is. A pancsa karmát méregtelenítési program részeként is lehet végezni, a gyakorlás mélyebb szintjének elindításaként is, vagy n mérgek felgyülemlésének megakadályozására végzett rendszeres intézkedésként. 34 öntésekből (bászti),

14 ~

Aszanák: az egészség és a tudatosság jógapozitúrái

Az á sza l'\ákból ued a test és az el.-ne állóképessé9e1 a bete9 sé9ektől való fL199etlel'lsé9e és a vé9ta9ok köl'\l'\~edsé9e. HATHA JóGA PRADIPIKA 1.

17

_h jógapozitúrák (vagy ászanák) a fizikai testkultúra valaha ~kigondolt legfontosabb rendszerei. A test működésének bámulatos megértését tükrözik, és különösen azt, hogy a szövetekből, a szervekből és az ízületekből hogyan lehet mély szinten kiengedni a fesz ültséget. Az ászanák a lehető legjobb egészségben tartják a testet. Sajátos helyzetekről és mozgásokról gondoskodnak, melyeket úgy terveztek meg, hogy megerősítsék és feszítsék az izomzatot, miáltal a testet a kisebb fájdalmakból és a betegségekből hatásosan visszaviszik a tökéletes és normális egyensúly állapotába. Finoman megtartják a gerincoszlopot, hogy optimális energiaáramlás jöjjön létre azokon az idegeken keresztül, melyek elerőtlenítik a szerv- és mirigyrendszert. Talán a legfontosabb jó hatása mégis az, hogy elkezdik a szövetek rendszeres tisztítását, ami felkészíti a testet a haladóbb jógagyakorlatokra. Az ászanák annak a szent tudománynak a részei, mely átfogja a tudat minden aspektusát. Nem csak önmagukban lényegesek, hanem a pránajáma és a meditáció előkészítéseként is. Nem csak a test, hanem a prána, az elme és a szellem alapos ismeretét is tükrözik, melyeknek a test pusztán csak külső képe, megnyilvánulása.

Az ászana eredetileg a jóga mélyebb gyakorlásána k része, de gya korlatként, vagy terápia ként is végez he tő. Nyugaton a legtöbb ember gyakorlásképpen végzi az ásza nákat. Számukra az lett a jóga

184


185

értelme, amit a jógapozitúrákkal hoznak összefüggésbe. Míg az ásza na tudományág lehet saját jogán, a gyakorlásként, vagy terápiaként végzett ászanát nem szabad összekeverni az ászana klasszikus jógabeli szerepével. A jógát nem szabadna pusztán az ászanára redukálni, mert az ászanák csak egy nagyobb rendszer töredékét képezik. Az ászana fő szerepe hagyományosan az volt, hogy az elmét zavaró minőséget, a radzsaszt segített csökkenteni (éppen ezért az ászanák túlzottan aktív, illetve asszertív végrehajtása mélyebb jógi szemszögből nézve teljesen célszerűtlen). A prána lecsendesítésére alkalmas ászana nélkül nem lehet simán előrejutni a pránajámával sem. Az érzékek lecsendesítésére alkalmas ászana nélkül szinte lehetetlen a prátjáhára, vagy az érzékek ellenőr zése. Az elme lecsendesítésére alkalmas ászana nélkül nagyon nehéz az összpontosítás és a meditáció (dhárana és dhjána). A jóga mélyebb szintjei iránt érdeklődők nem mellőzhetik az ászanát. Hasznukra válhat a fizikai megtisztulás részeként végzett néhány éves ászana gyakorlás intenzív időszaka. Akkor testük nem fogja lehúzni őket, amikor megkísérlik a mélyebb behatolást az elmébe. A jóga valódi célja a mély meditációban nyilvánul meg, amikor a test teljes nyugalomban van, de az ászana maga elhalványul, a fizikai test és annak helyzete teljesen feledésbe merül. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy sok nagy jógi nem is volt nagy ászana-gyakorló. Swami Vivekananda például, aki a múlt század fordulóján nyugatra hozta a jógát, néhány ülőpozitúra kivételével ászanából gyenge volt. Hasonlóképpen sok ászanában jártas ember a mélyebb jóga meditációs gyakorlatokban lehet, hogy nem igazán ügyes. A különböző jógaösvényeket tekintve a megismerés jógája (dzsnána jóga) nem helyez különösebb hangsúlyt az ászanára. Néző pontjából a figyelem gyakorlása a fő dolog. Hasonlóképpen az odaadás jógája (bakti jóga) sem ászana-orientált, hanem az isteni szeretetét és a szív magatartását hangsúlyozza. A rádzsa jóga a meditációt hangsúlyozza, és az ászanát csak bevezetésként tartja fontosnak. A hatha jóga az a fő jóga, amelyik az ászanát elsődleges eszközként használja, de még ebben a jógában is fontosabb a prána, mint az ászanák gyakorlása. Sok nagy jógi a tulajdon felébredt pránájából és nem a fizikai gyakorlásból tanulta meg az ászanákat. Valójában nem a puszta emberi utasítások, hanem a prána a jógapozitúrák eredeti tanítója. Az igazi ászana-tanár a tanítvány pránajának felébredésén keresztül végzi oktatói munkáját, és nem egyszerűen csak azt tanítja, hogy a testet hogyan lehet különböző helyzetekbe állítani. Meg kell tanu lnunk a prána erejének haszn álatát, hogy ászana gyakorlatun-

kat alkotó folyamattá téve, belülről tudjuk irányítani. Amikor a párna irányítja az ászanát, az ászanának jóval nagyobb a gyógyító ereje. Amikor a prána áll az ászanák fókuszában és a különböző mozgásokat (ászanákat), mintegy felfűzik a légzés (prána) áramába, mint zsinórra a gyöngyöket, akkor lesz olyan a jóga gyakorlása, amilyennek azt Patandzsáli a jógaszútrákban felvázolta.

Az ászana é s az á jv.l"vé da

Az ájurvéda legfontosabb gyakorlandó életstílus-ajánlásaiként javasolja az ászanákat. Ugyanakkor ászanákat ír elő különféle betegségek kezelésére intézkedéseiként is. Az ájurvédikus kezelés felét képezi az, ami a testbe bekerül, és ez főként az élelem. A másik fele az, am it a test kinyilvánít, kiad magából, és ez főleg a cselekvés. Az ószana ez utóbbival foglalkozik. Ezért az ászana és az élelem a két legfontosabb fizikai kezelési eljárás az ájurvédában. A prána szintjén a füvek adják az élelmet és a pránajáma képezi o cselekvést. Ahhoz, hogy ezek megfelelően működjenek, a helyes pozitúrák és a helyes étrend megalapozása szükséges a fizikai testben. Az ászanák sokféleségének kell foglalkozniuk a cselekvéssel, a kü lönböző egyéni alkatoknak és azok változó egyensúlyhiányainak terápiás igényeivel. Az ászanák segítenek valamennyi betegség kezelésében, de önmagukban ritkán tesznek ki teljes kezelést. Hatásuk ugyanis főleg indirekt az izom-, a váz vagy a felépítési problémákat kivéve. Az ászanák a betegség érintette területek keringésének javításá n dolgoznak, hogy mérgeket szabadítsanak fel, és fokozzák a szövetek gyógyulását, fejlődését. Ez számos szinten meggyorsítja a test gyógyulási folyamatait.

Az ászan a célja

Az ászana a fizikai test kiegyensúlyozásának

legfőbb

eszköze

o jógában. Különféle nyugvó testtartásokból és fizikai mozgásokból

áll, amelyeket a feszültség oldására, a hajlékonyság javítására, az energiaáram lás maximalizálására és a súrlódások megszüntetésére hajtanak végre. Az ászana célja szabad energiaáramlás létrehozása annak érdekében, hogy segítse be l ső figyelmünk irányítását. Ez az

186


187

energiaáramlás azonban gyengeségeinek kezelésére, a testre is összpontosítható. Fizikai testtartásunk hatással van egészségünkre, vitalitásunkra és tudatosságunkra. Az elme-test komplexum különféle kölcsönös kapcsolatban levő csatornákból áll, az élelemszállító csatornáktól kezdve a gondolatokat szállítókig. Ezeket a csatornákat fizikai szinten az izomváz rendszer, a testtartásunk által meghatározott alak tartja össze. A rossz testtartás számos feszültség forrása, a csatornákon keresztül a megfelelő áramlást elrontó, esetleg blokkoló hatású összehúzódásokat okozva. Gátolja, akadályozza az energia és a tápanyagok keringését, miközben lehetővé teszi a mérgek és a salakanyagok felgyülemlését. Az ilyen elzáródások fájdalmat és betegséget hozó kényelmetlenséget és csökkentett működést okoznak. Ahogy az elme és a test összekapcsolódik, a fizikai elzáródások összefonódnak a mentális és érzelmi akadályokkal, és különféle függőségeket, kényszerességeket, ragaszkodásokat tartanak fenn.

tüdőkben, ami vértoluláshoz, fertőzésekhez és allergiákhoz vezet. A gyenge immunműködéssel együtt csökken a levegőben lévő kórokozókkal szembeni ellenállás. Természetesen a hát felső és középső részének testtartása nagyban érinti a tüdőket és a keringést, különösen a vjána vájut. A helytelen testtartás megakadályozza a prána természetes felfelé irányuló erejét (udána váju), ami által egyenesen állunk, boldognak és teljesnek érezzük magunkat, és növekedésre, fejlődésre törekszünk az életben. Az apána, a lefelé tartó energia elnehezedik, megnövekszik, és ezzel depresszió és alacsony energiaszint érzetét kelti az emberben.

:A fizikai

test

A fizikai test (annamája kosa) az emésztő traktusban központosul. Ha testtartásunk rossz, az emésztő traktuson keresztüli mozgás torlaszba ütközik. Ez megzavarja, vagy csökkenti az agnit, az emésztő tüzet, ami viszont különféle kisebb betegségekhez vezetve gyengíti, illetve szétzilálja az emésztést. A mellkas és a hát felső részén levő szűkületek rontják az étvágyat, amit a fejben és a szájban levő prána határoz meg. A hátközép és a középső alhasi terület szűkületei gyengítik az emésztő tüzet a vékonybélben, és ez összepréselődhet a felgyülemlett feszültség miatt, következménye az élelem rossz felszívódása. A hát alsó részén és az alhasban levő szűkület, gyengeség pedig összeszorítja és gyengíti a vastagbelet. Ez a gázképződés, a puffadás, a székrekedés vagy hasmenés, továbbá az apána váju egyéb problémái miatt meggyengíti a kiválasztást. :A

P'°ánik"'s test

A pránikus test (pránamája kosa) főleg a fizikai test légzési és keringési rendszerén keresztül működik. A prána fizikai megfelelőjét adó oxigén a véren keresztül energiával látja el az összes szövetet. Ha testtartásunk rossz, leromlik a tüdők működése. A légzés felületes lesz, csökken az ox igénfelvétel. Nyálka és pangó l e vegő képződik a

:Az

e lme (ide9'"endsze'°)

A mentális test főleg a fejen, az agyon és az idegrendszeren kercsztü I működik. Ha testtartásunk rossz, az idegi impulzusok zavart szenvednek. A nyakban levő feszültség csökkenti a fej vérellátását és o m.c ntális energiát. Ez hozzájárul a fejfájásokhoz és az arcüregi allergiák kialakulásához csakúgy, mint az elme és a pránikus test egyéb problémái hoz is. Az idegrendszer közeli kapcsolatban van a vázrendszerrel, és az t\jurvédikus gondolkodásban az idegszövet a csontszövetből fejlődik

ki. A prá na az idegekben, az apána a csontokban marad fenn. Az · Idegrendszer sajátosan a váta dosához kapcsolódik, a biológiai levegő ncd vhez, amely a másik két dosát vezérli. Ezért a helytelen testtartás cl sőd legesen a vátát szaporítja fel, és megzavarja az egész elmetest komplexumot. A váta a csontokban és az ízületekben hidegként és szárazságként ho.lmozódik fel, ami vagy merevséghez és mozgáskorlátozottsághoz, vagy remegésekhez és zavart mozgásokhoz vezet. Ez a feszültség áttcv6dik az idegekhez, ami álmatlansághoz, szorongáshoz és érzelmi kicgyensúlyozatlansághoz vezet. Az idegrendszert a gerinc uralja, így annak minden torzulása Idegfeszültséget és főleg váta természetű idegi problémákat okoz. A jógatesltartásokon keresztül fellazított ízületek által a felgyülemlett váta felszabadul, minden szinten javítva az egészséget és a tudatosságot. Kön nyen megfigyelhető, hogy a félelem és a feszültség (a stressz) a test mcgfeszülését okozza. Az ilyen érzelmek a csontokban tárolódnak, és energ iánk szabad mozgását előbb-utóbb megakadályozzák.

188


Az ászanának sokrétű terápiás hatása van a testre, a pránára és az :lmére, az egész fizikai szerkezetünkre, a létfontosságú energiáinkra es alkotó intelligenciánkra. Sajnálatos módon manapság legtöbbünk elhanyagolja a testtartását, és keveset tesz hajlékonyságának fejlesztéséért. Ami kevés gyakorlást mégis elvégzünk, az általában erőlte tett, vagy éppen maga is feszültséget keltő. Az aerobik-gyakorlatok ugyanúgy, mint a futás vagy a súlyemelés további feszültség felgyülemléséhez vezetnek, és legjobb esetben is csak valamilyen egyoldalú fejlődést eredményeznek. Az ülő foglalkozás hajlamosít a rossz testtartásra, különösen a mai számítógépes világban. A csak egyféle fizikai tevékenységet igénylő munkát végzők olyan testtartást vesznek fel, ami munkájuk irányának megfelelő torzulásokhoz vezet. Gyakran a legkényelmesebbnek tűnő pihenőszékeink is eltorzítják testtartásunkat a pihenés vagy a televíziónézés órái alatt. Általában a váta természetű értelmiségi emberek elhanyagolják a testüket, és merev helyzetekben tartják magukat, ami a hajlékonyság csökkenésével jár. Ez azt okozhatja, hogy túlérzékennyé válnak a csontjaikban felgyülemlett váta következtében. Az utazás ugyancsak felszaporítja a vátát azokban, akiknek gyakori repülést, autóvezetést igénylő munkájuk van. Nem biztos, hogy még a napi rendszerességgel ászanát gyakorló emberek is mindig optimálisan végzik a gyakorlataikat. Ha erőltetet ten, a célra és nem a folyamatra vagy az útra összpontosítottan végzett ászanák, a testnek néhány, számára nem természetes, testtartásba kényszerítése, feszültséget, sérüléseket okozhatnak. Az elfogulatlanság művelése nélkül végzett ászana, még ha fizikai szinten hasznos is, a test fokozott rögzültségéhez, az elme és az érzelmek merevségéhez vezethet. Ugyancsak nem jó az ászanák túlzott hangsúlyozása. Ez megnövelheti a testtudatot és erősítheti a fizikai egót. Ha valóban a jóga teljes rendszerébe akarunk belemenni, akkor az ászanákkal töltött idő nem helyettesítheti a pránajáma, a mantra és a meditáció mélyebb gyakorlását. Az ászana és az életkor. A kisbabák természetesen hajlékonyak, és olyan mozdulatokra képesek, amire még a nagy hajlékonysággal bíró felnőttek is képtelenek. A gyermekek természetes módon fizikailag tevékenyek, izmosak, és a testi mozgás minden lehetőségét felfedezve

0

189

szeretnek játszani, futkározni. A gyermekkor az élet azon szakasza, amelyben az elkezdett ászanagyakorlás egy életre szólóan megalapozza a helyes testtartást és hajlékonyságot. A hatvanöt éves kor körül kezdődő időskor a váta kora. Csökken a vitalitás, testi folyadékaink fokozatosan kiszáradnak. Az ízületek ízületi gyulladáshoz vezető hajlékonyság vesztéssel, kinél lassabban, kinél gyorsabban, kezdenek elmerevedni. Az ászana az egyik legjobb orvosság az öregedési folyamatok ellen és váta felgyülemlésének megakadályozására. A mozgás-orientált ászanák (vinjászák) főleg azoknak a fiataloknak kedvezőek, akikben a radzsasz, a cselekvés minősége dominál. Nekik a még éretlen testük és elméjük fejlesztésére van szükségük. 'H uszonnégy éves kor után azonban a mozdulatokra koncentráló ászanákat fokozatosan váltsa fel az elme fejlesztését hangsúlyozó, b el sőbb formájú ászana gyakorlása, főképp a szellemi tanítások ta1'\ulmányozása. Negyvennyolc éves kora után, ahogy a fizikai energiák visszahúz.ód nak, az ember abba a korszakba jut, amikor a belső elme fejlődik. Ekkor a meditáció fontosabb lesz az ászanánál. Hetvenkét éves kor után az elme még fejlődik tovább, de a fizikai energia hanyatlani kezd. Ez a korszak lehet a mély meditáció korszaka, és az ászanák is folytatni szükséges az öregedési folyamatok lassítására. Az lenne az ideális, ha az ászana az élet bármely szakaszában életstílusunk szerves részét képezné, még akkor is, amikor számunkra esetleg már megszűnt a jóga fő vonulata lenni. Az ászana és a masszázs. A masszázs fontos eszköz arra, hogy a mérgeket eltávolíthassuk az izom- és vázrendszerünkből. Az olajos rnasszázs fellazítja az ízületeket, táplálja a csontokat és az idegeket. A'/. o.lyan masszázzsal összekapcsolható kezelések, mint a gőzterápi ák, szaunák és izzasztókunyhók, javítják a hajlékonyságot, és a bőrön kcresztü 1 eltávolítják a mérgeket. Olajos masszázs után könnyebb végrehajtani az ászanákat. A kombinált olajos masszázs és a gőzkezelések jól segítik az ószanák gyakorlását. Ezeket az eljárásokat a pancsa karmán keresztül haszná ló teljes ájurvédikus méregtelenítési program új szintre helyezheti az ászanák gyakorlását. A masszázs azonban sohasem helyettesítheti az ászanát. A hosszú idejű egészséghez lényeges a rendszeres ászanagyakorlás.

190


1.91

Az ászana különböző módon bár, de minden alkat számára hasznos, és helyesen végezve egyensúlyban tartja az összes dosát. Mindenkinek naponta legalább fél órát kellene ászanát gyakorolnia, hogy megakadályozza a dosa-többletek kialakulását. Leginkább a váta típusúaknak szükséges, akik a testtartásbeli torzulásokra a leghajlamosabbak. Az ülésre, illetve a lassú mozgásra hajlamos kafáknak a gyakorlás aktívabb formái a hasznosak, így a jóval radzsaszikusabb irányultságú ászanák (vínjászák) vagy ugrálások is. A pitta típusúaknak főleg a tüzüket és a koncentrált vérmérsékletüket lehűtő ászanákra van szükségük. Melyik ászanát végezzük, illetvehogyan hajtsuk végre ideálisan az ászanákat? Két megfontolandó tényező van az ászanagyakorlásban. Az első az a mód és viselkedés, amivel az ászanákat végezzük. A második a kiválasztott ászana. Az első tényező a leglényegesebb. Fontosabb, hogy hogyan hajtunk végre egy ászanát, minthogy melyik ászanát végezzük. A helytelenül végrehajtott, de egyébként helyesen megválasztott ászana teljesen haszontalan lesz. Másrészt egy helyes módon és az ászanagyakorlás teljes rendszerének részeként végrehajtott ászana még akkor is hasznos lehet, ha nem felel meg az ember alkati sajátosságainak. Némelyik ájurvédikus könyvből az lehet a benyomásunk, hogy fontosabb az adott ászana, mint a végrehajtás módja. Ezek a könyvek különféle ászanákat sorolnak fel a különböző alkatokhoz, illetve betegségekhez, mintha a javítandó állapothoz pusztán csak a megfelelő ászanát kellene végrehajtanunk. Bár a konkrét alkatokhoz sajátos ászanák tartoznak, de ezeket helyesen is kell végrehajtani ahhoz, hogy hasznukat vehessük. Néha az ájurvédikus könyvek olyan ászanákat ajánlanak, amiket a haladó gyakorlókat leszámítva, az átlagos ember csak nagyon nehezen tud végrehajtani. Éppen ezért soha sem szabad elfelejteni a tanuló szintjét. A kezdő nehézségekkel nézhet szembe az alkatához megfelelőnek feltételezett, de egyébként nehéz testtartás végrehajtásának megkísérlésekor, ha nem elég hajlékony ahhoz, hogy megfelelően végezze a gyakorlatot. A testünknek előkészítésre van szüksége a számunkra még ismeretlen ászanák végrehajtásakor alkalmazott új mozdulatokhoz és izomterhelésekhez. Például az értékes fejenállás

veszélyes lehet, ha helytelenül hajtják végre, vagy ha a test nincs kellőe n el őkészítve rá. Oktalan dolog valakinek ászanákba kényszerítenie magát kellő előgyakorlat nélkül. Az ászana nem egyszerűen csak az alkat dolga. Például a kafáknak általában ajánlott fejenállás egy túlsúlyos és gyenge nyakú ko fa embernek ártalmára lehet. A gyakorláshoz mindig figyelembe kell venni az egyéni testfelépítést és az adott szervezeti sajátosságait. Hasznosabb az egyéni állapotnak megfelelő ászanák előírása és ozoknak ájurvédikus megfontolások szerint bizonyos módosítása, mint fordítva, szigorúan az ájurvédikus alkatra szabni a gyakorlandó ászanát. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy adott dosa alkatú egyén szenvedhet egy másik dosának köszönhető betegségtől. Egy váta ember például lehet a meghűlés kafa állapotában, vagy egy pitta S:lemélyt legyengíthet egy olyan váta állapot, mint a túl sok utazás és túlmunka okozta álmatlanság. Ezekben az esetekben a kezelés inkább oz egyensúlyából kibillent dosát és nem az illető alkattípusára jellemző dosát célozza meg. Fontosabb, hogy egy ászanába hogyan megyünk bele, és hogyan tartjuk fenn az ászanát, mint a technikailag tökéletesen kivitelezett, forrna, amelyet képtelenek vagyunk fenntartani. Az a fontos, hogy az ászanát olyan közvetítő közegként használjuk, amely a pránát a test kívánt részére irányítja. A pránának van ugyanis gyógyító hatása, nem magának az ászanának! Ahhoz, hogy a prána o testtartásba bekerüljön, a légzést össze kell kötni a testtartással, ez általában mozgást igényel a kilégzés alatt. Az ászanába belemozdulás és a testtartás beigazítása a légzésre összpontosítás közben - lényegesen mélyebb gyakorlatot eredményez, mintha egyszerűen csak a testi technikára összpontosítanánk. Ez a pránával való együttmozgást igényli, sokkal inkább az energia szabad áramlására összpontosított figyelmet, mintsem a test erőltetett, egy adott helyzetben tartását.35 Ugyanazok az ászanák különböző dosa típusokhoz igazíthatók. /\ lassan, kitartottan és finoman végrehajtott ászanák általában csökkentik a vátát. A hidegvérrel, az energia szétterjedésével és lazítással végrehajtott ászanák csökkenteni fogják a pittát. A gyorsan, hővel és erőfeszítéssel végrehajtottak csökkentik a kafát. Az ászanákkal együtt a pránajáma különböző formáit alkalmazhatjuk, hogy hatásukat a dosákra - hevítővé, hűtővé, építővé, illetve cs ökkentővé- tovább módosítsuk. Az ászanáknak a különböző dosa típusokhoz viszonyított alkalmazása ezért finom illesztést kíván, és nem egysze n'.ísíthc tő merev szabá lyokra.

Az ászal'la és az a lkat

192


Az ászanákat ritkán végzik egyesével, hanem inkább egy sorozat részeként. Egy ászanasorozat alatt az ember különféle ászanákat hajthat végre a különböző izmok és ízületek gyakorlatoztatása érdekében, még akkor is, ha nem mindegyik végrehajtott ászana ideális alkattípusának. A sorozatnak csökkentenie kell a dosát. Például a · pitták végrehajthatnak néhány hevítő ászanát, még a fejenállást is, de a gyakorlásukat hűtő ászanáknak kellene uralnia és befejeznie. Egy teljes ászanagyakorlat le fogja fedni a testmozgások teljes tartományát és az ászanák minden fő típusát. Az egyes dosa típusok azonban más-más ászana hangsúlyozását igénylik inkább, és ezek mindegyiket úgy kell végezni, hogy az adott dosa csökkenjen. 3ó9atestta„tások a váta alkat számál"a

A váta típusok általában vékony felépítésűek, vékony csontokkal és testalkattal. Fiatalságuk alatt nagyfokú hajlékonysággal és fürgeséggel bírnak, de kevés az energiájuk és a kitartásuk. A korral könnyen elmerevednek és megkeményednek. A váta a csontokat uralja, így a váta típusúak többnyire ízületi gyulladástól szenvednek, különösen ötvenéves koruk után. Megfázásra, száraz bőrre és csonttörésekre, valamint gyenge keringésre hajlamosak. A váta típusok idegesek és félénkek. Általában védekező testtartást vesznek fel felemelt vállakkal és görbe háttal. Hajlamosak a gerincferdülésre is. Az ászana szinte kötelező a váta típusok számára. Nélküle nem valószínű, hogy egészségesek lesznek, vagy a meditációhoz szükséges nyugalommal bírnak. Az ászanákat gyakorlók között a legjobbak és a legrosszabbak is főleg váta típusúak lesznek. Az életük során végzett fizikai tevékenységen keresztül a hajlékonyságukat megtartók lesznek a legjobbak köztük (bár szenvedhetnek is a túlzott hajlékonyságuktól, ami a túlzásba vitt gyakorlástól ingatagságot okozhat). A vátáknak fontos, hogy a gerincüket hajlékonyan tartsák. A testüket elhanyagoló és túlzottan elméjükre összpontosító váta típusok valószínűleg a legrosszabbak lesznek gyakorlatozók közül. A kissé törékeny és túlzott mozgásra hajlamos váták nagy valószínű séggel megsérülnek a helytelen gyakorlás és a nekik túl erős ászanák végzése közben. A vátáknak éppen ezért óvatosan kell a gyakorlásba kezdeniük, mert sérülékenyek. A helyes mentális magatartással kezdve úgy kell végrehajtaniuk az ászanákat, hogy a vátát csökkentsék. Soha nem szabad sietniük, kapkodniuk az ászana gyakorlása alatt. Először nyugalomba kell

193

11 lyc.,,nllik elméjüket és érzelmeiket. Mielőtt bármilyen testtartásba fognok, le kell lassulniuk, és légzésüket el kell mélyíteniük. A légzéH!\kct fokozva és ízületeiket ellazítva, fokozatosan fel kell melegíteniOk o testüket. Tartózkodniuk kell azonban a túlzott megerőltetéstől, vugy nltól, hogy bármilyen pozitúrába fogjanak testük előzetes, alapos felkészítése nélkül. Csak a könnyű izzadásig érdemes gyakorolniuk, gondoskodva a gyakorlás alatti megfelelő folyadékbevitelről. A leghnsinosabb számukra a finom tartás és a fokozatosan áramló mozcJulntok. A vá ta típusok a gyakorlat hangsúlyát a medence és a vastagbél torL\letére helyezzék, mert ezek a váta fő tartózkodási helyei. Céljuk a csípőből, a gerinc alsó részéből és a keresztcsont-tájéki ízületekből a fcs1.ültség oldása legyen Ideális ászanáik korlátozott mozgásúak, ezek képesek szembeszállni a váta felszaporodási hajlamával. A túl sok mozgás és feszítés ínszalagjaik túlfeszítéséhez és erő vosztéshez vezethet. Amikor azonban a váta merevséghez vezet, akkor nz ószo na gyakorlásnak a merev területeken a mozgás és a pránikus tframlás fokozásán kell tovább dolgoznia, de fokozatos és folyamatos módon. Az ülő testtartások megfelelnek a vátának, különösen az olyan nlsó alhasi részen erő t és nyugalmat létrehozók, mint amilyen a ozltldlu1sznnn (lótuszpóz) és a vadzsrászana. Ezek a testtartások segítenek :nyuga lmat fejleszteni, fokozzák az alaposságot, és ellenőrzik az opt\no vájut. Miután a váta a gerincet merevvé téve hajlamos benne felhal11101.ódni, a vátáknak a minden irányú gerinchajlítás gyakorlásával a gerincoszlop hajlékony megtartására kell összpontosítaniuk. Kiváló az olya n gcrinccsavarás, mint a matszjedrászana, mely eltávolítja a vátát 0:1. Ideg rend szerből. A csavarások mégis csak addig hasznosak, amíg loljcs a légzés. Amikor a légzés lecsökken, akkor az egyik tüdőnek a c1-iuvorós alatti legkisebb lezáródása is gyors ütemben növeli a vátát. A'L. e l őre történő hajlítások a többlet váta azonnali enyhítését odják, nyuga lmat és csendességet idéznek elő. Kiválóak arra, hogy a viHo felszabaduljon a hátból, ahol az merevségként és feszültségként L'f''Ü1 fel. A testből az ízületeken át távolítják el a többlet vátát, de nem ludjá k az összes vátát eltávolítani, hacsak nincsenek hátra hajlításokkal kombinálva. /\ finoman és lassa n végzett hátrahajlítások h atékonyak a váta tr1érséklésérc. A váta általában púposságot és a vá llak elgörbülését okozza. J.-:lo túl agresszíven támadjuk ezt a merevséget, akkor fájdalmot, sérülést okozhat.

194


'195

Az erős hátrahajlítások empatikus serkentést adnak, „egyenletesen eloszló" hatásúak. A mérsékelten és jól megalapozottan végzett hátrahajlítások erősítik a váta központosultság érzetét és melegítő hatásúak, erősítik az apánát és a vastagbelet. A kobrahoz és sáskához hasonló kis hátrahajlítások a legbiztonságosabbak e tekintetben. Teljesebb hátrahajlítások csak akkor végezhetők, ha ezekben már jártasságra tettünk szert. Az erőt, stabilitást és nyugalmat hangsúlyozó álló testtartások nagyon jók a vátára, különösen azok, amelyek a nyugalom és az egyensúly fejlesztését célozzák meg, mint a fapóz (vrkszászana). A vátáknak azonban türelemre és koncentrációra kell törekedniük, annak érdekében, hogy az egyensúlyt elérhessék. A váta emberek a jógában gyengéd eljárásokat igényelnek, amelyek nem merítik ki őket. Csak mérsékelten erőltethetik magukat. Bármely mozgásos ászanát hosszabb idejű ülő testtartásoknak kell követniük. A váta ellenőrzéséhez ezekben a pozitúrákban pránajámát és meditációt kell gyakorolniuk. Az ászana gyakorlása után a vátáknak pihenniük és lazítaniuk kell. Nem fejezhetik be hirtelen a gyakorlásukat, nem kezdhetnek azonnal valamilyen zavaró tevékenységbe. A vátáknak biztos, meleg és nyugodt érzéssel, az alsó alhasi tájékról a feszültség elengedésével kell kijönniük az ászana gyakorlásából. Elméjük békés, érzelmeik szilárdak és alaposak legyenek, hellyel és energiával a meditáció számára.

A pitta emberek gyakran túlzottan törekvőek, ingerlékenyek, túlhojlotto k. A használan~M jógapozitúráknak mind fizikai, mind érzelmi tw.lnten le kellene hűteni őket. Ez segít értelmük befelé irányításában, Onmoguk megértésében. A pittáknak lehűtő, tápláló, kiterjedő és lazító módon kell végrehoj toniuk az ászanákat. Ez pihentető légzést és az erős ászanák között csendes üldögélést igényel, hogy felszabaduljon bármely létrejött feSi'.Ultség. Vigyázniuk kell, hogy gyakorlásukat ne az erős kidolgozás Irá nyába vigyék el, ami a testben többlet hőt, túlzott izzadást termel. Kerülniük kell a vér túlmelegedését, vagy azt, hogy túl sok hőt vigyenek fel a fejbe. Ez nem azt jelenti, hogy semmilyen erős gyakorlatot nem végezhetnek, hanem azt, hogy a lehűtő testtartásokkal és a hűtő pró najá mával biztosan kompenzálják a keletkezett hőt. A jóga értelmezése szerint a test Nap-elve a köldök körül központosul, mert a köldök annak az emésztő tűznek a helye, ami hőt hoz a tcRtbe. A Hold-elv helye a lágy szájpadlás területe, ahol folyamatosan történik a nyálelválasztás, aminek hűtő és nedvesítő hatása van. A köldökben levő Nap felfelé mozgó heve a lágy szájpadlásban levő Hold tovékenységének csökkentésén dolgozik. A test rendszeres vállállásba, illetve ekepózba helyezése védi a l lold-elvet a Nap-elv hőjének kirnerítés étől, és hűvösséget hoz létre. Az Ilyen testtartások egyensúlyt hozva segítenek megfordítani a Nap és a !-fold elhelyezkedését a testben.Ez természetesen hasznos a pittáknak. A ma tjend rászanához hasonló gerinccsavarás szintén hasznos a Hold•l v védelmére, mert nem csökkenti az agnit, az emésztés erejét. A pitta embereknek azok a testtartások hasznosak, amelyek célja a ícszliltség oldása a közép-alhasból, a vékonybélből és a májból, ahol a pilto fe lgyülemlik. Ilyenek az íj-, a kobra-, a csónak- és a hal-póz. Ezek a tcstta rtások lehetővé teszik a többlet, különösen az emésztő rendszeren keresztül lefelé áramló pitta eltávolítását a testből. A fejenállások pittát tcrnielnek, de ha valaki nem tudja, hogy lehet az általuk létrehozott hfü kiegye nsúlyozni, nem ajánlatos a gyakorlásuk. A z el őrehajlítá sok általában hasznosak a pittáknak, mert több cnergiM hoznak a közép-alhasba és ha finoman hajtják végre, hűtő, fll ld c l ő hatásuk van. A hátrahajlítások hajlamosak hevíteni, és ezért c1:1nk mérsékelten végezhetők, illetve hűtő testtartások alkalmazásával. A z ülve tö rtén ő csavarások a pittát rnéregtelenítve segítenek tisztítani o rnójot. A pittáknak hűvös, elégedett és nyugodt érzésekkel, a közép-alhnsból a feszültség elengedésével kell kijönniük az ászana gyakorlá1-1 i\ból. Elméjük legyen tisztn és pihent, érzelmeik legyenek nyugalom-

369atestta>'tások a pitta a lk a t számá>'a

A pitta típusok közepes, illetve átlagos felépítésűek. Nem túl magasak, alacsonyak, és nem túl súlyosak vagy vékonyak. Jó keringésüknek és a pitta ízületeket kenő olajos minőségének köszönhetően általában jó izomzattal és hajlékonysággal rendelkeznek. Az ászanák gyakorlására a pitták kifejezetten alkalmasak, bár bizonyos, a hosszú csontú váták által végrehajtott testtartásokra kevéssé lesznek képesek. Ízületeik túl lazává válhatnak a túlzott gyakorlás következtében, ami ugyanolyan súlyú problémákhoz vezethet, mint a túlzott merevség az ízületekben. Pszichológiailag a pitták agresszívek, és tevékenységükkel szeretnek kitűnni, jeleskedni. Nagy teljesítményű mentalitásukat az ászana gyakorlásába is belevihetik, holott ez nem helyénvaló. Bár ez segíti őket az ászanák technikai részében, de a gyakorlatból elveszthet éppen a gyakorlat szellemi hatása, ami az elme b ékéjé től fü gg.

196


197

ban, ne érezzenek ingerlékenységet, versengésre késztetést. Tudatuk legyen meditatív hangulatban, alig szétszórt, de nem is túlzottan kiélesedett.

1w.lv problémákra és magas koleszterinre hajlamosa k, gondosan kell eljá rni uk, nehogy bármely gya korlattal túlerőltessék a szívüket. A kafa olyan, mint a befagyott folyó. Mozgását a hideg gátolja. Ahogy a gyakorlatokon és a mély légzésen keresztül meleghez jut, a Jég kezd megolvadni. Akkor aztán darabokra törik, és lefelé áramlik. Ahogy az ilyen kafa a pangás területeiről kimozdul, ha túl erőteljesen !Okőd ik ki, akkor a test más részén okozhat problémákat. A kafáknak az olyan gyakorlatok hasznosak, amelyek lehetőleg bőséges izzadásra késztetik, és erőfeszítéseik általuk elképzelt határán ll.'.1llökik őket (hacsak nem komolyan túlsúlyosak, mert akkor fokozott elővigyáza tosság szükséges). A kafákat általában az általuk kedveltnél v1.1Jomivel e rősebb gyakorlásra kell késztetni. Az ül ő-á szanák, valamint a csökkentett mozgás bármely állapota n kofa fokozódását okozzák. A kafák hamar fáradnak, vagy az ébren L\lmodozás állapotába kerülnek, amikor ülő testtartásban vannak. Ahhoz, hogy a meditációhoz szükséges ülő testtartás a hasznukra legyen, n kafáknak me legítő természe tű pránajámát kell gyakorolniuk. Az olyan vinjasza, mint a Napüdvözlés, serkentőleg hat a kafa alkatra. Az álló-testtartások általában hasznosak számukra, külö1"1()sen a kkor, h a mozgással és nyújtózással kombinálódnak. Jó a vlmbndrászann és változatai, különösen a mellkas kitárását célzók, mert lll a kofa felgyülemlik. A hátrahajlások általában jók a kafáknak, mert m •gnyitjá k a mellkast, és a keringést fokozzák a fejhez, ahova a nyálka n:1. érzékeket blokkolva és az elmét eltompítva könnyedén beépül. Az c lőrch ajlások - melyek a mellkas szűkítés ére hajlamosak - , nem anynyl rn ideá lisak, kivéve az érzelmi lehangoltságot, amikor valamilyen rövid i d ejű nyugtató behatásra kell törekedni. A knfa embereknek általában lassú az emésztésük és az anyagcse1·éjl\ k. Az e mész tőképesség serkentésére hasznosak a köldök területére (nhol az agni tartózkodik) ható folyamatok (mint amilyen a nauli). Emiott az íj-póz az egyik leghasznosabb jógapozitúra a számukra. A kafa fel torlódása, illetve pangása ellen kiválóak a pránajámával kombinált helyes jóga testtartások. Ez több keringést hoz a testbe és az elmébe, így n kafák pozitív irányba változtathatják életüket. Az eke-póz az egyik legjobb n kafa számára a tüdők megnyitásához. A kafáknak erőt adó, meleg és világos érzéssel, energiával teli keringéssel, nyitott mellkassal és tüdővel kell kijönniük az ászana gyakorlósából. Elméjük és érzékeik legyenek élesek és tiszták, az érzelmi nehézség feloldva és elfe ledve.

3ó9ate stta..+ások a kafa alkat szó.má>'a

A kafa típusok bár zömök felépítésűek, mégis könnyedén hordják a súlyukat. Az átlagnál alacsonyabbak, de néha lehetnek magasak is. Testalkatuk azonban mindig terjedelmes, testesek, rövid csontokkal, és általában csekély hajlékonysággal. Ezért ne is próbálják magukat olyan helyzetekbe erőltetni, mint a lótuszülés, mert nem megfelelő az ízülettípusaiknak, illetve könnyen megsérülhetnek. Az a legfontosabb, hogy a kafa emberek ne képzeljék magukat magas, sovány jóginak. Az nem az ő testtípusuk, és nem lehetséges számukra annak a testfelépítésnek a fenntartása, még akkor sem, ha ideiglenesen képesek is elérni. A kafa nők fiatalkorukban lehetnek vékonyak, de könnyen elhíznak, amikor idősebbek lesznek, különösen gyermekszülés után. Ez gyakran zavarja és fogyasztó programok követésére készteti őket, a jógapozitúrákat is beleértve, melyekben ritkán sikeresek. Meg kell tanulniuk testalkatuk elfogadását és azt, hogy ne próbálják testüket természetellenes formába kényszeríteni. A kafáknak inkább a túlsúlyosság elkerülésére kell törekedniük, ami egy mérsékelt testsúly megtartását jelenti és nem azt, hogy éhezni kezdjenek. A kafa típusoknál a túlsúlyosság zsír felhalmozódásban jelentkezik, különösen a gyomor és a combok tájékán. Ez görnyedt vállakat és más tartásproblémákat okozva lefelé tolja a gravitációs központot. A kafa a mellkas területén nyálkát is képez, ami aztán lefelé mozogva a test különböző helyeire kerül. Nehéz és tompa minősége által gátolja a csatornákon keresztüli mozgást. Megnöveli a zsírt az ízületek mentén és a test felületén, többlet ízületi nedvként beépül az ízületekbe. Az ilyen többlet kafa duzzadt mirigyekben, jóindulatú cisztákban és csontkinövésekben nyilvánul meg. Sok kafánál a túlsúlyosság, illetve a gyenge keringés szövődmé nyeként ízületi gyulladás fejlődik ki. A kafa típusok különösen a gyermekkor után hajlamosak a helyben maradásra, a kevés mozgásra, és ritkán tevékenyek fizikailag, hacsak nem ösztönzik vagy nógatják őket. Aktívabb gyakorlást igényelnek anyagcseréjük serkentésére és keringésük fokozására. A kafák azonban csak lassan és fokozatosan növeljék gyakorlásukat, különösen akkor, ha komoly súlyfeleslesgel rendelkeznek. M ivel


198

A kiAlöl'\böző dosa Hpt-1sokl'\ak ajál'\lott ászal'\ák

,-'.'- követ~ezőkben a

különböző

dosa típusoknak általában meg-

~elelo testtartas~k~t soroljuk fel, de emlékezzünk arra újra, hogy az ~~zana g~ak?rlasaban az egyéni testalkat és a szervezeti állapot kü-

lonlegessege1 fontosabbak, mint a dosa típusa. Váta. Kulcsszavak a gyakorláshoz: nyugodt, lassú, folyamatos, alapos, erősítő és következetes. Ászanák: - Olyan ülő pózok, mint a lótuszülés (sziddhászana), gyémánt-póz (vadzsrászana), oroszlán-póz (virászana). • - A Napüdvözlés lassan és tudatosan. - Az olyan álló-pózok, mint a vrkszászana (fa-póz), trikonászana (háromszög), virabadrászana (harcos-pózok), parigászana (kapupóz) és minden álló előrehajlás. - Az olyan megfordított pózok, mint a fejenállás, viparítakarani (lazító megfordítás). - Kobrák és sáskák (egyszerű hátrahajlások), tudatosan és óvatosan végezve. - Mindenféle előrehajlás, különösen a dzsanu szirszana (fej-térd előrehajlás) és a paszcsimottánanszana (teljes előrehajlás). - Magzati elhelyezkedés, kurmászana (teknős), parivrtta dzsanu szirszana (forduló fej-térd), navászana (csónak-póz), jóga-mudra (jóga-pecsét). - Gerinccsavarások, különösen a fekvő-csavarások, baradvadzsászana II. (bölcs-csavarás), paszászana (hurokcsavarás). - Test-pózok: a vátáknak legalább 20 perces hosszú és kényelmes lazításra van szükségük. Pitta. Kulcsszavak a gyakorláshoz: hűtő, lazító, megadó, megbocsátó, finom, gyengéd, szétszóró. Ászanák: - A jógaülések általában, kivéve az oroszlán-pózt. - A Holdüdvözlés (csandra namaszkar). - Az álló helyzetek, különösen az olyan csípőt nyújtó pózok, mint a fa-póz,trikonászana (háromszög-póz) és az ardha csandraszana (félhold). - Nyitott lábakkal állva előrehajlás, mint a praszarita padottanászana I.(kiterjesztett széttett lábak). - Váll-állás, viparitikarani, csónak-póz, hal-póz, kobra-póz, íj-póz, magzati póz. - Minden ülő-előrehajlás, különösen az u.paviszta konaszana és a

kurmászana

(teknős),

paszcsimottanászana.

'@t

199

- Az olyan csavarások, mint az ardha matszjendrászana II. és a

marikjászana. - Jóga-mudra (jóga-pecsét), test-póz. Kaja. Kulcsszavak a gyakorláshoz: serkentő, mozgó, melegítő, megvilágosító, energizáló, lazító. Ászanák: - Oroszlán-póz, vagy a különböző jógaülések pránajámával. - Napüdvözlés, erős vinjaszák, „ugrálások". - Virabarászana, uttita haszta pdangusztászana (kiterjesztett kézujj), urdva praszarita ekapadászana (kiterjesztett láb felül), ardha csandrászana (félhold). - Lefelé kutya (ado muka szvanászana), felfelé kutya (urdva muka szvanászana). - Olyan teljesen megfordított egyensúlyi helyzetek, mint a kézenállás (ado muka vrkszászana), pinka majurásana (pávatoll-póz). - A fejenállás és a vállonállás változatai. - Eke-póz, minden hátrahajlás, mint a felfelé íj-póz, teve-póz (usztrászana) és sáska-póz (csatara parivartanászana), alligátorcsavarás (marikjászana), amit rövid szavászana követ.

A következő leírásokat főleg azoknak szántuk, akik már ismerik oz ászanákat, hogy segítsük gyakorlásukat az ájurvédikus irányba l:c rclni. Akik az ászanákban járatlanok, azok az ászanák elvégzéséhez szükséges teljesebb leírásért más, jógával foglalkozó könyvekhez, illetve jógatanárhoz forduljanak. Kétség esetén ne próbálkozzanak semmilyen olyan mozgással, ami megerőltetést, feszültséget okozhat.Az ószanák ájurvédikus javallata csupán általános. Annyira függ az ószana végrehajtásának módjától és sorrendjétől, mint amennyire magától az ászana természetétől. Néhány esetben a testtartásnak számos változata van és nem mindegyik egyaránt alkalmas mindenkinek. A felsorolásban nem szerepelnek a nehéz, illetve a haladóknak voló pozitúrák.

A jógában a jógaülések a legfontosabbak. Az összes többi testtartás azért van, hogy arra a pontra juttasson, ahol képesek vagyunk o különböző jógalilések megtartására. A klasszikus jóga, melynek fő

200


201

célja a meditáció, négy ülő ászanára helyezi a hangsúlyt, ezek a lótuszülés, a sziddhászana, a vadzsrászana és az oroszlán-póz. Ezek kiválóak a pránajámához és a meditációhoz. Helyettük azonban bármilyen kényelmes széken, illetve a padlón végezhetünk jógaülést.

Ez a testtartás azoknak ajánlott, akik n em végezhetnek nehezebb jögoü lést. Hasonlóan hasznos a pránajámához és a meditációhoz.

TÖRZS-PÓZ (dandászana) A dandászana az alap jógaülés. Az összes többi ülő helyzet a dandászanával kezdődik, és azzal is ér véget. Előrenyújtott lábakkal ülünk a padlón, gyékényen, szőnyegen. Mindkét oldalon húzzuk hátra a fenekünket úgy, hogy közvetlenül az ülőcsontokon üljünk. Lélegezzünk be, és nyújtózzunk az egyenes lábakon keresztül ki a sarkainkon át, a talppárnákat az arc felé mozgatva. A kezeket (előre néző ujjakkal) a csíp ő h áta mellett tegyük a padlóra, és toljuk lefelé, hogy a mellkas felemelkedjen, és előre. A gerinc egyenes, a hát minden kilégzéskor felemelkedik. A kezek ugyanazon a helyen maradnak, de most vegyük el a súlyt a kezekről, és tartsuk megemelve a törzset, miközben a lábfejek kinyújtva vannak Tartsuk fenn ezt a testtartást, és lélegezzünk kényelmesen. A törzs-póz különösen alkalmas a váta és a pitta lecsendesítéséhez és a kafát is csökkenti. Különösen segít az udána megerősítésében. KÖNNYŰ TESTTARTÁS (szukászana) Előre nyújtott lábakkal üljünk dandászana helyzetbe. Azután hajlítsuk be a lábakat és a jobb lábszárat vessük át a bal felett, h ajtsuk a lábfejeket a lábak alá. Ebben a könnyű „keresztbe tett lábú" helyzetben tartsuk egyen esen a gerincet. A kezeket (különválasztva) nyugtassuk a térdeken, vagy formáljunk belőlük tölcsért és a hüvelykujjakat összérintve nyugtassuk az ölünkben.

l

LÓTUSZÜLÉS (padmászana) Üljünk szukhászanába. Mindkét kezünkkel emeljük meg a jobb lábfejet és bokát, majd gyengéden tegyük a bal comb tetejére a jobb sarokkal a bal ágyékhoz közel. Azután fogjuk a bal lábfejet és bokát, emeljük a jobb láb fölé, gyengéden helyezzük a jobb combra. A talpak felfe lé fordu lnak, ahog y a lábfejek teteje a combokon nyugszik. Tarts u k egyenesen a gerincet és hunyjuk be a szemünket. Tegyük a bal tenyeret a jobb tenyérre, a kezeket a sarkak között összetartva. A Jótuszülés szabályozza a vátát, ellenőrzi az apána vájut, és lehetővé teszi, hogy a prána a szu sumnába jusson. Ez a legjobb testtartás a prónajá mához és a pratjáhárához, valamint meditációhoz is kiváló. SZIDDHÁSZANA Kinyújtott lábakkal üljünk a gyékényen. Hajlítsuk be a jobb térdet·, és tegyük a jobb sarkat a gát alá. Most hajlítsuk be a bal lábat, a ba l sa rkat a jobb sarok fölé és a szeméremcsonttal szembe helyezve. Tnrtsuk egyenesen a fejet, a nyakat és a hátat. Pillantásunkat rögzít8Ük a harmadik szem magasában. Kézfejünk a térdeken nyugszik, és nlakítsuk ki a dzsnána mudrát (a tudás jelét) a hüvelykujjat a mutatóujjal rnegérintve. Tartsuk a másik h árom ujjat egyenesen, a tenyerek felfelé néznek. A sziddhászana talán a legjobb pozitúra a koncentrációhoz és meditációhoz és e lőseg íti a szellemi tud ást. Lecsendesíti a vátát, e lle n őrz i az apán át, és fel fe lé mozgásban tartja a prán át, ug ya nakkor nem szaporítja fel a többi dosát.


202

203

GYÉMÁNT-PÓZ (vadzsrászana)

Térdeljünk le úgy, hogy a lábikrák a combokat érintsék. Tegyük össze a sarkainkat, és aztán üljünk rájuk. A tenyereket a megfelelő térdekre helyezzük. Tartsuk a testet egyenesen, és nézzünk egyenesen előre.

A gyémánt-póz kiváló testhelyzet a prán ajámához, különösen az olyan hevítő típusúhoz, mint a jobborrlyuk-légzés, a basztrika és a kapalabati. Segít a prána és a kundalini felébresztésében, és kiváló a pránagni serkentésében. OROSZLÁN-PÓZ (szimhászana)

Üljünk le a bal lábfejet a jobb csípő alá és a jobb lábfejet a bal csípő alá téve. Terpesszük szét ujjainkat, mint az oroszlán a karmait, és helyezzük a térdeinkre. Húzzuk be a hasat és toljuk előre a mellkast. Nyissuk ki a szánkat és dugjuk ki a nyelvünket annyira, amennyire csak lehetséges. Nyitott szemmel bámuljunk a harmadik szem magasába. Az oroszlán-póz minden szinten fokozza az agnit, pittát, energiával látja el a fejet, a szemeket, a torkot és az emésztőrendszert. Csökkenti a kafát és a vátát, szembeszáll a megfázással és az alacsony energiaszinttel.

3 69aállások

HEGY-PÓZ (tadászana)

A tadászana az alap jógaállás. Ezzel a helyzettel kezdődik és végződik minden álló pozíció. Álljunk egyenesen, a lábfejek csípőtávolságra és párhuzamosan. Mindkét lábfej egyenlően érintse a talajt, és egyenlően egyensúlyozza ki a súlyt a sarkakon és a talppárnákon (a lábujjak lazák maradnak). Erősítsük meg a lábizmokat és húzzuk fel a térdeket. Emeljük el a csípőket a lábaktól. Folytassuk az emelést a gerinc kinyújtásával a farkcsonttól a fejtetőig. A vállak lazán hátra és lefelé állnak. A karok és kezek lazán lógnak kétoldalt. A tadászana földelő póz, kiegyensúlyozza az öszszes dosát, ha megfelelően hajtják végre. A m egfelelő álló testhelyzet beállítja testtartásunk a lapvető tónusát, ki.i lönösen a mozgásokhoz.

1 fÁRO MSZÖG-PÓZ (trikonászana)

Álljunk tadászanába. Mintegy 1-1,20 méter szélességben tegyük siét o lábakat. Fordítsuk 90 fokkal jobbra a jobb lábfejet, térdet és lábot. A ba l lábat egyenesen tartva enyhén fordítsuk be a bal lábfejet. Álljunk a lábfejek külső részére helyezett súllyal, emelt lábboltozattal. Lú'lcgczzi.ink be és a karokat emeljük oldalra, vállmagasságba. Lélegezzünk ki és a gerincet egyenesen tartva, h ajlítsuk jobbra a törzset, a vt\llnk függőleges en a jobb láb felett vannak A mellkas a mennyezet felé nyílik, ahogy a gerinc folytatólagosan jobbra nyúlik. Teljes légzés - a pozíciót tartva. Belégzés, visszaemeljük a testet t\116 helyzetbe, és kilégzéssel visszatérü nk a tadászanába. Ismételjük meg o gya korlatot balra is. /\ trikonászana az összes dosára jó, de különösen a vátára és a

vjl\rióro. H ARCOS II. (v irabadrászana)

Álljunk tadásza nába. Terpesszük szét a lábakat kb. 1,5 méterre. Lélegezzünk be, és emeljük a karokat oldalra, fel vállmagasságba. Kilégzés, és a jobb lábfej, térd és láb 90 fokkal jobbra fordul. A bal láb enyhén befordul a bal csíp ő kifelé mozgásával egyidejűleg. A súlypont o lábfejek kül ső oldalán van, emelt lábboltozattal. Kilégzéssel hajlítsuk be 90 fokka l a jobb térdet, ereszkedjünk a talaj felé előre néző csípővel (amenny ire csak lehetséges, a jobb térdet a jobb sarok felett tartva). A bnl lóbot és térdet ta rtsuk egyenesen, amikor a pózba helyezkedü nk, l~tl n:.-.l fennta rtjuk.

204


205

A hát alsó része lefelé nyújtózik, ahogy a mellkas előre és felfelé nyílik. Nyújtózzunk ki a karokon és kezeken át, míg a vállakat lefelé eltartjuk a fülektől. Tartsuk fenn ezt a helyzetet, mialatt kényelmesen és egyenletesen lélegzünk. Kilégzéskor térjünk vissza a tadászanához. Ismételjük meg a másik oldalra is.

t\llju nk, o súlypontot a lábfej külső részére helyezve. Kilégzéskor hajlíttillk be o bal térdet 90 fokkal, és jussunk a virabadrászana II. pozícióba. 'l'ortsuk nagyon egyenesen a bal lábat és térdet. Nyújtsuk és hajlítsuk a törzset oldalra le jobbra, és a jobb kezet l gy ű k a jobb lábfej mögött a talajra. A törzs jobb oldala egyvonalban von o jobb combbal, és a mellkas a mennyezet felé fordul. Fordítsuk el ti ( jct, és kinyújtott bal karral nézzünk felfelé, előre a bal fül mentén. L \lcgczzünk normálisan, ahogy fenntartjuk ezt a helyzetet, azután belégzés, és visszatérés a virabadrászana 11.-be. Kilégzés, és visszatérés o tnclászanába. Ismételjük meg a másik oldalra is. Föl delő testtartás, a parszvakonászana főleg a vátát és a kafát csökkenti.

A virabadrászan a megnyitja a mellkast és a tüdőket. Megnöveli a pránagnit és a vjánát, csökkenti a kafát. Földeli és stabilizálja a vátát.

KITERJESZTETT SZÖGÁLLÁS (parszvakonászana) Álljunk tadászanába. Terpesszük szét a lábakat, kb. 1,5 méterre. Lélegezzünk be, emeljük és nyújtsuk a karokat oldalra, vállmagasságba. Kilégzés, és a jobb lábat 90 fokkal jobbra fordítjuk. A bal csípő kifelé mozdításával fordítsuk a bal lábat enyhén befelé. Emelt talpboltozattal

LEFELÉ NÉZŐ KUTYA (adho muka szvászana) Kezdés kézen és térden, a kezek a vállak alatt, a térdek pontosan o cs !pő távolságának megfelelően, a csípők alatt széttárva. Belégzés, és ugycncsen tartjuk a karokat. Kilégzés, az ülepet feltoljuk a mennyezet ( 1ló, kiegyenesítjük a lábakat. A talppárnákon állva (sarkak felfelé) a ( •jct cjtsü k le úgy, hogy a lábfejek felé nézzünk. A csuklóktól a farkniontig a test egyenes vonalban van. A farkcsont feltartásával tartsuk nyújtva o korokat és a törzset, ahogy a sarkakat a talajra hagyjuk l't'cszkcdn i. l.élcgczzí.ink kényelmesen, ahogy fenntartjuk ezt a testtartást. Ai'.ulón hajlítsuk be a térdeket, üljünk hátra a sarkakra, tegyük a fejet n tnlnjrn, és pihenjünk magzati pózban. Ez különösen a kafát és földelő vt\tt\t cncrgcti zá lja. Az összes dosát segít egyensúlyban tartani.

206

207


MEGTÁMASZTOTT VÁLLONÁLLÁS (szalamba szarvangászana) Feküdjünk a hátun kra. Hajlítsuk be a térdünket, húzzuk fel a lábunkat a mellün kre, és lendítsük a fejü nk fölé, amíg a törzsü n ket és a lábunkat függőlegesre nem emeltük, mialatt hajlított nyakkal, a vállainkkal és karjainkkal a talajon támaszkodunk. Könyökünket szilárdan nyugtassuk a talajon és mindkét tenyerünkkel támasszuk a hátunkat. Az egész testsúlynak a vállakon és karokon kell nyugodnia. Szükség lehet összehajtogatott takarókra a vállak és a törzs alá, hogy enyhítse a nyak és a fej terhelését miközben a fejet és a nyakat a talajon tartjuk. Tartsuk nyugalomban a testet, és kényelmesen lélegezve tartsuk meg a pozitúrát. A lejövetelhez hajlítsuk be a térdeket, és magu nk mögött a karjainkkal a talajon megtámaszkodva, lassan guruljunk vissza gerinccel a talajra, amíg a h át és a lábak meg nem pihennek a talajon. A vállonállás szabályozza az udána vájut és a kafát a mell területén. A magas pitta ellen hat (hacsak nem tartjuk túl sokáig a pozíciót), és megfordítja az apána vájut. Jó vértisztító és táplálja az agyat, a torkot és a tüdőket. Hasznos a pajzsmirigy alulműkö désre, enyhíti a fejfájást és a székrekedés ellen hat.

ERŐSÍTŐ MEGFORDÍTOTTSÁG (viparitakarani) Tegyünk a falhoz egy vánkost, vagy egy 20-30 cm-es, jól összehajtogatott takaróköteget. Üljünk oldalvást a takarók szélére, egyik ülőcsontunk a takarókon, a másik a falon. Kezünkkel a talajra támaszkodva hajlítsu k és azután lendítsük a lábakat fel a fal ra, ahogy hátunkra fordulva a ta lajra és a takarókra fekszünk. A lába k egyene-

1111n o fo lon. Ta rts uk az ü l őcs ontokat a fa lJal szembe, a csípőket és a ht\ l nlsó részét pedig a takarékon. A vállak, a nyak és a fej a talajon és 11 knrok la zán a fej felett a padlón. 'fortsu k ezt a helyzetet kényelmesen egy ideig, azután hajlítsuk h o térdeket, és gyengéden guruljun k oldalra és le a takarók ról. A viparitakarani jellegzetes lazító póz, nyitva tartja a mellkast és ll\Zlh \ a légzést, ahogy a vér lemegy a fejbe és a vállakba. Csökkenti a Wbblctnyomást az agyban és az elmében . Kivá ló a fejfájás, a migrénes ÓH orcü regek beteg állapotaira, javítja keringést a fejhez. Az összes doso egyens úlyban tartására használható. Hát••a haj lások

KÖN N YŰ KOBRA-PÓZ (budzsangászana) .A rcca l lefelé fe küdjünk a gyékény re. Tartsuk össze a lábainkat, 1w. ore érl ntse a talajt, és a talpak álljanak felfelé. A tenyerek laposan 11 tHlajon a vá llak alatt, a könyökök behajlítva az oldalakhoz közel. Blőtizör lassan emeljük fel a fejet, arccal felfelé mozogva, azután a fej ,1, rnojd o nyakat, a vállakat és a szegycsontot. Engedjük, hogy a test (ü l til~ része kövesse, ahogy a fej hátsó része tovább emelkedik felfelé (1w. l\11 ne nyú ljon előre) . Fz olnlt az i dő a latt ne helyezzük súlypont unkat a kezekre, m ert kll'l.uclbcn a hátizmokat kell erősíteni. Miután egy ideig fenntartottu k tl'l.l u helyzetet, nyújts uk előre a mellkast, hogy a gerinc a kiindulási (1_1kv(~ helyzetbe visszagördüljön. /\ kobrn-póz összhangba hozza a pittát és szabályozza a szamána vAJut, s •rkcnti az ag nit. Lecsendesíti a vátát a vastagbélben és javítja az e mésztőrendsze r klll'l11wS11ét. Serkenti a kunda li nit is, melynek energ iája olyan, mint a l\1 1 lm\~.

208


HAL-PÓZ (matszjászana) A hátunkon fekvésből emeljük fel a törzset az alkarokra, könyökökre és kezekre. A könyökök a törzs mellett vannak és a vállak alatt, az ujjhegyek a csípők alatt. A hát felső részét kidomborítjuk és hátrahajlunk, a testsúlyt hátra, a fejet a talaj felé toljuk. A fej hátsó-felső részét gyengéden a talajra tesszük, míg a súlyt a karokkal és kezekkel támasztjuk. Belégzés, és folytatjuk a hát és a nyak domborítását. Ahogy erőhöz jutunk a hátban és a vállakban, kívánhatjuk a karok könnyítését, lassan mozdítsuk tehát a csípőnk alá. Tartsuk fenn kényelmesen ezt a domborított háthelyzetet néhány pillanatra, azután könnyedén húzzuk ki magunk alól a karokat, és lazuljunk vissza fekvő helyzetbe. A hal-póz fokozza az agnit, és segít kimozdítani a pittát az emésztőrendszerből és a májból. Jó hatású a torokra és a tüdőkre is.

209

TELJ ES ELŐREHAJLÁS (paszcsimotanászana) 0 ljün k dandászanába egyenes gerinccel, kinyújtott lábakkal és 1m rkokko 1. Belégzés, és a gerincet felfelé húzva karnyújtás a mennyezet 1t1h~. Tartsuk meg a'gerinc hosszát, ahogy kilélegzünk, és mozgassuk lt~ t1h1ö olhost a combok felé. Tartsuk hátul a vállakat és nyitva a mellet, l11ly hllmuk a légzést és mozdítsuk a törzset lassan előre, míg a lábakon, 111111v o lribfcjeken meg nem tudjuk tartani. Ahogy belélegzünk, erő1dlHll k l\ lt\bokot és toljuk ki a sarkakon át. Ahogy kilélegzünk, nyújtkit\ H1 rlncet és mozgassuk tovább előre, míg törzsünk végig nem 11y1'tll k n t~ombok mentén (a gerinc és a nyak még mindig egyenes), és 111\'llll K u lt\bszá runkhoz kerül. 'l't1rtHu k ezt a helyzetet légzéssel egy-két percig, és azután térjünk vho1•1.o l:l do nd 1o\ sza nába. A pnszcsimotanászana szabályozza az apána vájut, erősíti az ti 111 1~~~.t é tt l és o fej hűtését. A mell előrehúzására és a kafa csökkenté10\111 lti l111tiznólható. Ahogy a legtöbb előrehajlás, ez is enyhíti a váta ~ h•HYllflHÚlyozatlanságát, és kiváló a pitta csökkentésére.

„ll"

ÜLŐ SZÖG (upabiszta konászana) Egyenesen előre nyújtott lábakkal üljünk dandászanába. Belégzés, és nyissuk szét a lábakat olyan szélesre, ahogy csak tudjuk. Kilégzés, nyújtózás a sarkokon át, a lábak erősítése, és a talppárnák az arc felé mozdulnak el. A térdkalácsok a mennyezet felé néznek és nem fordulnak se be, se ki. A csípők mögött az ujjakat a padlón használva toljuk fel, hogy kiegyenesítsük a gerincet. Tartsuk egyenesen (a nyakat is beleértve) a gerincet, nyújtózzunk a fejtetőn át, ahogy a törzset a talaj felé hozva előremozdulunk.

Lélegezzünk kényelmesen, és tartsunk meg a pozitúrát. Azután lélegezzünk be, ahogy visszamozdulunk a dandászanába. Az ülő szög csökkenti a pittát és a vátát, fokozza a nyuga lmat és a szilárdságot.

(

'1ll \111 1•1foo k

Al,LICÁTOR-CSAVARÁS (dzsathara parivartanászana) 1\1111 •k o kényelmes, könnyű csavarásnak négy formája van. Az lll fltllllhmk o lábfejek és a lábak helyzetének kivételével mindegyikre 111\ ~, w m gcgycznck. Mindegyik helyzet háton fekve kezdődik. 1. lielyzc/': Tn rtsu k össze és egyenesen (középen) a lábfejeket és a li\11111'.u l. Jlcküdjünk a hátunkon. A korokat nyújtsuk ki oldalra, míg 1

210


derékszögbe nem kerülnek a testtel. Belégzés, a sarkakon keresztül tolva kiegyenesítjük a lábakat. Kilégzés, a csípőket és a lábakat jobbra fordítjuk, miközben hagyjuk a fejet balra mozdulni. Maradjunk ebben az elfordított gerincű helyzetben néhány pillanatig, azután belégzés, és visszafordulunk középre. Kilégzés, csípőkkel fordulás balra, hagyjuk a fejet jobbra fordulni. Légzés, miközben néhány pillanatig tartjuk a helyzetet, és aztán belégzéssel vissza középre. 2. helyzet: Az egyik lábat behajlítjuk a kinyújtott másik lábra helyezett lábfejjel. Kövessük az 1. helyzetnél leírt légzési és fordulási utasításokat. 3. helyzet: Mindkét térdet behajlítjuk, és kezdéshez felhúzzuk a *mellkashoz. Kövessük az 1. helyzetnél leírt légzési és fordulási utasításokat. 4. helyzet: A teljes helyzetben mindkét láb egyenes és a levegőben, a törzsre merőlegesen áll. Kövessük az 1. helyzetnél leírt légzési és fordulási utasításokat. Ez az egyszerű csavarási mozgás nagyon hasznos a gerinchez és a nádikhoz vezető keringés javítására, különösen a vjánára, a vátára és a pittára.

211 p1 11lll~ t

nz ujjhcgyekkel, és nyújtsuk felfelé a gerincet. A bal lábfejbe ll l v~ l11111mn fordu ljunk jobbra (a ford ul ást kezdjük a gerincalapból). l 'llHK~k·K •s kézzel és alkarral tegyük a bal kart a jobb térden kívülre. (A Jnhh 11Jjhcgyck még mindig a padlón segítenek emeléssel és egyenM1'ilyni1\1mo 1.) l't•l •mclt bordákkal fordítsuk el az alhasunkat. A póz akkor teljes, hn 11 htt l hónalj hátsó része érintkezésbe kerül a jobb térddel és a bal ~ 11rt ll hr\l unk mögött tartott jobb kar csuklóját megragadva - a jobb 11i1tl11t kOrü !fog va visszamozdítjuk. /\ lllt)ÍCmtosabb, hogy a csavarási helyzetekben teljes és biztos 11111rndJon n légzés. Maradjunk ebben a helyzetben 20-40 másodper1'IK, 11~ 11 l1\ n kilégzéssel engedjük el a karokat és lábakat, és az egészet hont l 110 k meg a másik oldalra is. l ~r. n 'Hovorás erősíti a gerincet, gyógyítja a gerincferdülést, javítja u ~ 11m 1w.tést, és csökkenti a vátát. Segít méregteleníteni a májat, és a plllMl'l'IOkkcntvc eltávolítja a hőt a vékonybélből.

'l~~RZS-PÓZ (szavászana) lll1l..!kljUnk kényelmesen hátra, enyhén széttett és egyenesen ki11 y 1~J t o ll láho kkol. Tartsuk melegen a testet. Húzzuk le a vállakat, és f1111yl' l'l't1I ( •Jr ' lé o padló mentén kinyújtott karokkal gyűrjük magunk nlt\ 111.okut. /\ korokat és a kezeket kissé eltartjuk a törzstől. Nyújtsuk hl 11 nyn knt ~s a fejet. Lélegezzünk be mélyen. Kilégzés, és hagyjuk h ~ 11yt1 lt11l'H cllozulni az egész testet. Módszeresen oldjunk ki minden l11filf,ll ll l'l t' l)d' n test minden részéből. Aztán hagyjuk, hogy az elme a li\li ~ IP'" 111· ét-1 nnnak az egész testen átvonuló mozgására összpontosít111111 , llyon mödon lmw ljunk el teljesen, kb. 20 percig. A 1w.11vt'1Hzanát a legfontosabb ásza nának tekintik. Mindig ez I·tlwtl t\11 Íl'jc;-.1 be az ászanák gyakorlását. Segít az ászanagyakorlás v1\t~1\ n1 fl'lp,yü lcrn lctt váta és a feszültség enyhítésében, és lehűti a pltt t\l 111.

,„

TELJES GERINCCSAVARÁS (ardha matszjendrászana) Üljünk dandászanába. Hajlítsuk be a bal lábat és a láb~~jet helyezzük az ülep alá. Tegyünk összehajtott takarót a lábfej alá. Uljünk a bal sarkunkra úgy, hogy a lábfej teteje lefelé és a bokához derékszögben álljon, így a jobb ülőcsont közvetlenül a talpboltozaton van Qegyezzük meg a gerincre vonatkozó reflexológiai hatást a lábfejen). A bal térd előre néz. Most a jobb lábfejet a bal térd felett kívülről tegyük a padlóra. A jobb térd a mennyezet felé néz. Nyomjuk a

15

A

pJi4ánajáma módszeJi4ei

Az Om szel'lt sz6ta ga, a Pl'-ál'la t"ze,

a z öt Pt'-ál'lával köl'-"lvett Legfőbb Öl'lvaló; e z az egész vilá9mil'ldel'lsé9 tAl'-alkodója. BRIHADJOGt J ADZSNAVALKJA SzMRITI, IX. 10

_A z életben fő tevékenységként mindannyian a pránát hajszol~j u k, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Az emberi K)'ÖI\ytirliség egyedül a prána erején át nyilvánul meg. Egyedül a prána mlt1lt én~ Unk örömet étkezés alatt, a szexben, egy film nézéskor, futás öltUt, síeléskor, ugráláskor, vagy az érzék- és hajtószervek bármilyen maködésckor. Miután azonban nem vagyunk igazán részesei pránánk t!H n~rzésének, pránikus örömet csak külső tényezők folytán érhetünk 1, molyck korlátozottak, és végül is kimerítenek bennünket A jóga megtanít arra, hogyan uraljuk a pránát, és feltárja annak m~ lycbb erejét. A jógi megtanul a prána hullámain lovagolni, így saJ~ t ludotóban élheti át a prána boldogságát. Elméjét nagy sebességű (/1t'rl1rn), végtelen kiterjedésű (vjána), korlátlanul emelkedett (udána), (Ulttndó nyugalom (szamána), vagy töretlen kitartás (apána) állapotba k f')llH hozni. l fo egyszer megtanultuk uralni a pránát, akkor többé már nem I~ ' nycljü k az öröm külső formáit. Hatalmat nyerünk az elme és az érV,Qkok felett. Ugyanezt a pránikus erőt használhatjuk a test és az elme f{YÖRylh\stha is. Egy igazi ájurvédikus orvos egyben pránikus gyógyítö, 1:1kl tudja, hogy tetszés szerint hogyan irányítson pránát a páciens h{1H:t.nt\ro, vnlamint azt is tudja, hogy hogyan alkalmazzon élelmet, ((\vakc t és más gyógyító anyagokat a prána közvetítő közegeként. A Védá k szerint az emberi testen belüli prána a külső világbeli Ntlpnok felel meg. 36 Miként a Nap körbejár az égen, úgy jár körbe a l"t'Ónn o test és az elme csatorna rendszerén át. Ahogy a Nap az időt

1

1

1


215

méri ott kívül, úgy irányítja azt a prána belül. Ezért életünk mozgásának és az időn való túljutásnak a kulcsa abban a képességünkben van, hogy felügyelhetjük a pránánkat. Ahogy a napenergia hasznosításának megtanulása átalakíthatja a külvilágot, úgy a belső átalakulás kulcsa a pránikus energia fejlesztése. A pránajáma a klasszikus jóga nyolc ágából a negyediket jel ző, egyik legközpontibb jógagyakorlat. Az a támasz, amelyen a jóga egész rendszere nyugszik. A prána a magasabb meditációs gyakorlatok számára megtisztítja, és energiával látja el a testet és az elmét. Nélküle nem lennénk képesek a gyakorlatok helyes végrehajtásához szükséges energiának. Már tárgyaltuk a prána és öt altípusának témáját, valamint a prána, a tedzsasz és az odzsasz létfontosságú lényegét. Ebben a fejezetben különleges pránajáma gyakorlatokat fogunk megvizsgálni, beleértve az öt pránához illeszkedőket is. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a pránajámát, különösen az erősebb típusokat, tanítótól kell megtanulni. Az itt leírt információk nem hivatottak a személyes utasításokat pótolni. A prána életerőt, az ajáma kiterjedést jelent. Ezért a pránajáma jelentése: „az életerő kiterjesztése". Néhányan a pránajámát úgy határozzák meg, mint „a lélegzet visszatartását". Bár a lélegzet visszatartása, ha helyesen végzik, akkor valószínűleg az életerő kiterjesztésének a leghatékonyabb, de nem az egyetlen módja. Ha helytelenül végzik, akkor beszűkítheti az életerőt, és sok betegséget súlyosbíthat, ahogy a légzés hiányossága ájulásunkat okozza. A pránajámán keresztül az ember lelassul és kiterjeszti lélegzetét, így megnyilvánulhat a belső prána, vagy a magasabb életerő. Ez a meditációt elősegítve segít az elmét lelassítani és lecsillapítani. A pránajáma az ájurvédikus kezelési módszerek és szigorú életstílus-előírások szerves része. Leghatásosabb a légzési, a keringési és az idegrendszeri betegségek kezelésében, melyek működése éppen a prána helyes áramlásától függ, de még a legyengülés, az alacsony energiaszint, a krónikus fáradékonyság, a gyenge immunitás és a lábadozás állapotaira is kiváló. Valószínűleg a legfontosabb olyan tevékenység, amit egészségünk javítása érdekében megtehetünk. A pránajáma nélküli élet a valódi prána nélküli életet jelent. A pránajáma nem csak a tüdők, hanem a belégzés és kilégzés belső masszírozó hatásán át, a testben levő összes szerv gyakorlata. Ez a masszírozó hatás javítja a szervekhez vezető keringést és eloszlatja a mérgeket, a dosákat kiválasztásra az emésztő traktushoz juttatja. Mély és erőteljes szervi ritmust állít be, mely nem csak az egészséget és e rőt, de az elme nyugalmát is fenntartja.

A pránajáma a pszichológiai és érzelmi rendellenességek kev.nlthl \nck fontos eszköze. Kiváló depresszió ellen, oldja a bánatot és 11 l'l\H08zkodást, csökkenti a stresszt és a feszültséget. Jóval hatéko11y11hb w1.ellemünk emelésében, mint bármilyen serkentő vagy drog. A pnhrnjt\ma fokozza az olyan vitalitás javítását szolgáló, frissítő gyógy11 0v~ ny- te rápiák erejét, mint a gin zeng, az asvagandha és a satavári ..

214

/\ pl"ána f ej lesztésének 9 y a ko ... lata

Sokféle módon lehet dolgozni a pránán. A megfelelő táplálkozás fl :'1 1ko l szinten fokozza a pránát. Ez megfelelő kiválasztást is igényel. A'li Aj urvéda szerint a prána az ételből a vastagbélben (mely nem l1p,ytticrlíen csak kiválasztó szerv} szívódik fel, különösen a felső k thnrmodában. A'I. ebben a szervben tartózkodó apána váju a fizikai egészség lt1Hf
216


2'17

zett, ott pránának, vagy energiának kell következnie. Mindazonáltal a pránán és a pránajáma kosán való munkálkodás fő módszere a pránajáma, avagy a jóga-légzőgyakorlatok. A prána és az apána kiegyensúlyozása. A gravitációs erőhöz igazodó apána betegséget, öregedést, halált és a tudat csökkenését eredményezve lefelé mozog. A levegőhöz és az űr elemekhez csatlakozó prána az elmén és az érzékeken keresztül felfelé szóródik szét. Ez az elme-test koordináció elvesztéséhez és életképtelenné váláshoz vezet. Ennek a két legfőbb pránának az összekapcsolása energiánk megerő södésében és magasabb készségeink felébredésében jelentkezik. Jógagyakorlatok sora dolgozik azon, hogy felemeljék az apánát, hogy összekapcsolják a pránával és lehúzzák a pránát, hogy összekapcsolják az apánával, ami a köldök - a test pránikus központja - területén történik.

Ugyanakkor a prána energiával itatja át és tisztítja az odzsaszt. A 11111\ noj1:\mán át felvett többlet prána szárítja és párologtatja az od zsaszt, hogy o magasabb fejközpontokba juttassa. Ha - különösen szexuális Onmcgtartóztatáson keresztül - felgyülemlik bennünk az odzsasz, nkkor pránajámát kell gyakorolnunk, hogy átalakítsuk azt. Másképpen felgyülemlik, elnehezül és a gravitációs erő által, szétszóródik lufolé az energiája. A prána a tedzsaszt is energetizálja, ahogy a szél szítja fel a tűzzel. Ez tüzes életenergiát ad nekünk, bátorságot és félelemnélküliséget. Ha l'ICm fejlesztjük a pránát, akkor nem tud kitartani a tedzsasz energiája sem. A pránajáma segít a tedzsasz fejlesztésében, ami a pránagni, a pi:thrn ti.i zének kifejeződése. Olvassuk el újra a pránáról, a tedzsaszról Ófl oz odzsaszról szóló fejezetet.

A A pránajáma pránagnit, a prána agniját fejleszti, mely a testben a prána megemésztéséért felelős. A pránagni elsődlegesen a mély belégzést követően a lélegzet helyes visszatartásán át fejlődik. A belélegzett oxigén a pránagni tápláléka, a kilélegzett széndioxid pedig a salakanyaga. Ahogy a böjt a fizikai testet tisztítja, úgy tisztítja a lélegzet visszatartása a finomtestet. A pránagni az izzadás egy sajátos formáját hozza létre, ami kiválasztja a különféle nádikat blokkoló mérgeket. A köldök - ahol az összes prána egyesül - a fizikai testben a pránagni, a prána agnijának központja is, melyet felszít a prána és az apána összekapcsolása. A köldök a legmagasabb az alsó három csakra közül, melyek mind kapcsolatban vannak egymással. A pránagni idézi elő a kundalini erőt, ami felébreszti ezeket a csakrákat, és a pránát és az apánát magával szállítva, felemelkedik. A pl"ál'\a1 a tedzsasz és az odzsasz

A pránajáma helyes gyakorlásához először odzsaszt kell építenünk, ami a kafa létfontosságú lényege. Az odzsasz a pránát tartó folyadékként szolgál, ami nélkül a prána szétoszlana. Ez az a huzal, amin keresztül a pránikus áram folyhat. Az odzsasz fejlesztése nélküli pránajáma gyakorlat a váta rendellenességeit, szorongást, álmatlanságot és földeletlenséget (talajtalanságot) okozhat. A támogató megfelelő odzsasz nélkül a pránajáma ki fogja szá rítani az idegrendszert.

p t á l'laj á ma és az öt ptál'la

Ugya n a pránajámát általában a prána és az apána kiegyensúlyor.ójá r,ok defin iálják, végül is mind az öt pránát figyelembe kell venni.

/\ vjtl11n és a szamána is kapcsolatban van a visszatartással. A szamána ll vlss;r.ntartás kezdeti szakasza, melyben a levegő megszilárdul a tü-

d(ikbcn, miközben oxigén szívódik fel a

tüdőszöveten

át. A vjána a vlm111,o tortás második szakasza, melyben az elnyelt oxigén a vérbe és t\ lt:oln o test további részeihez kerül. Az udána és az apána a kilégzéshez kapcsolódik. /\.'!, udána a kilégzés első szakasza, mely pozitív energiát és a l>l ll1'Ódct l ehetővé tevő erőkifejtést hoz létre. Az apána a kilégzés 1rn\1md ik szakasza, ami kilöki a hulladék levegőt és a széndioxidot. !\ pn\ nnjámá n keresztül mind az öt pránát kiegyensúlyozhatjuk és 11zabt\ 1yozhatjuk. /\z öt prána és a légzés különböző fázisainak összefüggései a l llvct kczők: - prána (belégzés), - szamána (visszatartás/összehúzás), - vjána (visszatartás/kiterjesztés), - udána (kilégzés/kifejezés), - npána (kilégzés/kiválasztás).

21 8


A

pl"á.najáma és a d osák

A pránajáma az összes dosát kezeli. A pránajáma helyes gyakorlása normalizálja a vátát, az uralkodó dosát és a prána kifejeződését. A pránajáma az egyik fő gyakorlat a kafa csökkentésére, mely pangásra és nyálka képzésére hajlamos. Segít csökkenteni ?. kafát a fejben és a tüdőkben is. Továbbá a különleges hűtő pránajámák szembeszállnak a pittával, és eltávolítják a hőt. Az ájurvéda egyik fontos aspektusa a prána gyógyításra való használata, melyet kezelésnél soha nem szabadna mellőzni. Az evéshez hasonlóan a belégzés a kafával kap csolatos, és építő hatása van. Az emésztéshez hasonlóan a visszatartás a pittával kapcsolatos, és átalakító hatása van. A kiválasztáshoz hasonlóan a kilégzés a vátához kapcsolódik, és csökkentő, vagy kiürítő hatása van. Figyelembe kell vennünk a légzés jobb és bal oldali túlsúlyát is, melynek az egyes dosákra jellemző hatása van. A jobborrlyuk-légzés energetizálja a pingalát, a Nap-nádit, növeli a pittát és a tüzet. A balorrlyuk-légzés energetizálja az idát, a Hold-nádit, növeli a kafát és a vizet. A kiegyensúlyozott jobb- és balorrlyuk-légzés segíti a vátát A kafa növekszik a szájon át történő, hűtő természetű légzésnél. A szájon át légzés azonban főleg a hulladék kafa, avagy nyálka növelésére hajlamos. Emiatt általában nem ajánlott, bár néhány különleges jóga-pránajáma bizony alkalmazza. A szájon át légzés benntarthatja a pránát a központi csatornában, a szusumnában, vagy a szaraszvati nádiban, a száj és torok csatornájában, és az így - a prána felfelé mozgását segítve - az udána vájun dolgozik. 6 lénk Hés é s csökkentés a p >'ánaj ámában

Az kezelési stratégiák vagy a brimána néven ismert élénkítők és vagy a langána nevű csökkentők és tisztítók. Az élénkítő terápiák növelik a testi erőt és súlyt, és szembeszállnak a legyengítő és emésztő betegségekkel. A csökkentő kezelések a lázakkal és mérgekkel megbirkózva, csökkentik a testsúlyt és kiszűrik a mérgeket. A mély belégzés utáni visszatartás növeli a brimánát, a pránajáma élénkítő hatását. Hasznos a váta lecsillapítására és az odzsasz építésére. A testnek és az elmének erőt adva stabilizáló és földelő hatású. A kilégzés utáni visszatartás növeli a langánát, a pránajáma csökkentő aspektusát. Ez jó a kafa csökkentésére és a prána növelésére, valamint méregtelenítő hatású. Elősegíti az elme étcrikus, (írsze rű építők,

219

természetét, segít a meditációban, de felszaporíthatja a vátát, ha túl sokáig tartjuk vissza a légzést.

A

pY'áV\aj á.m a Hpt.-1sai

A pránajáma gyakorlásához üljünk valamelyik kényelmes O lőhelyzetbe, mint a padmászana (lótuszülés), sziddhászana, szukhószana, vagy üljünk kényelmesen egy székbe, arccal észak, illetve kelet felé. A helység legyen jól kiszellőztetve, de ne legyen kitéve a szél közvetlen hatásának, vagy hőmérséklet-változásnak. A pránajáma gyakorlásához a legjobb a napkelte előtti két-három t'1rás időszak. A n apkelte és a napnyugta is jó, valamint közvetlenül az l'l olvás előtti idő (de ez csak egy könnyebb gyakorlásra).

:A

te rm észe te s lé gzés és a szo' ham p>'á~ajá ma

A pránajáma gyakorlásának megkezdéséhez először egyszerű, tt•r·mészetes légzéssel indítunk. Hagyjuk, hogy légzésünk természetes módon, erőfeszítés nélkül elmélyüljön. Mentálisan ismételjük a szo mrrntrát belégzéskor és a ham mantrát kilégzéskor, melynek értelme 11 11 7. (o tudatos szellem) vagyok én". Szokjuk meg ezt a gyakorlatot, mielőtt a légzés manipulálását nwgk fséreljük. A szo'ham pránajámát az uddzsaji-légzéssel, a torok hl\ tulján képzett hanggal lélegezve hajtjuk végre. Uddzsaji-pránajáma. A pránajáma legtöbb formáját uddzsaji-lég~.éflse l végzik. Az ember mélyen lélegzik, a légzéssel a torok hátuljából l\wucvehető hangot hallat. Az uddzsaji-légzés hevítő hatású. Csökkenti 11 kofát, a vátát és fokozza az agnit, serkenti a pránát a fejben, a torokhn n és a szívben. Nem gyakorolható azonban a váltakozó orrlyuklégzé1-1 közben, melynek az orrlyukakon keresztül történő légzésre kell fü111z pontosítania. Váltakozó orrlyuk-légzés: a prána és az apána kiegyensúlyozása. A prána l~/4 nz a pá na a jobb és bal orrlyukhoz és azok csatornáihoz, az idához 1~H n pinga lához kapcsolódik. A csatornák a két orrlyukon keresztüli 1\rnm lás kiegyensúlyozásával harmonizálhatók. Ez az orrlyukak vállnkozó elzárását igényli a gyakorlat alatt. E l őször tárjuk szét a jobb tenyerünket. Fordítsuk le a mutató és a kHz ~pső ujjunkat. Nyújtsuk ki a másik két ujjat és a hüvelykujjat. Tel)ylik ezeket oz orrlyuknk közötti hídrn a hüvelykujjal a jobb oldalon és


221

a kinyújtottakkal a balon. Használjuk azokat az orrlyukak elzárására, ahogy szükséges. Első formájában, vagy a Nap-légzésben lélegezzünk be a jobb oldali Nap-orrlyukon és lélegezzünk ki a bal oldali Hold-orrlyukon. Fokozatosan növeljük a visszatartás időtartamát, míg izzadni nem kezdünk. A Hold-légzésben a bal orrlyukon keresztül lélegzünk be és a jobbon át ki. Ezt a testhőmérséklet csökkentésére és hűvösség létrehozására kell végezni. A váltakozó orrly uklégzés az ájurvédában alkalmazott legfontosabb pránajáma technika. Az ida és a pingala gondoskodik a test és jobb és baloldali szerveinek fő energiájáról. A törzs jobb oldala tartalmazza az emésztésért felelős főbb szerveket, a májat, az epehólyagot és a jobb vesét, beleértve a máj tájékán található másodlagos Nap-csakrát is. A test jobb oldala, a jobb szemmel, füllel, orrly ukkal, kézzel és lábfejjel együtt, az észlelés kifinomultságáról és cselekvésbeli ügyességről gondoskodva, hevítő energiát' ad át. A táplálkozásért felelős szervek, a szív és a gyomor, valamint a bal vese a törzs bal oldalán helyezkedik el, beleértve a másodlagos Hold-csakrát a gyomor tájékán. A bal szem, fül, orrly uk, kéz és lábfej érzelmi érzékenységről, a táplálék befogadásáról és a pihenésről gondoskodva, hűtő energiát ad át. A nap folyamán a különböző órák alatt váltakozva egy időb en az egyik orrlyuk uralja légzésünket. A hevítő hatású jobborrlyuk-légzés akkor történik, amikor hűvös a környezeti vagy a testi állapot, illetve evés után, amikor a testnek az élelem megemésztéséhez hőt kell termelnie. Amikor a testi és a külső helyzet meleg, akkor főleg a bal orrlyukból történik a légzés, aminek hűtő hatása van, akárcsak akkor, amikor pihenünk és alszünk. Ezért a hideg betegségeitől (elhízás, ödéma, izommerevség, bénulás) szenvedő pácienseknek a jobborrlyuk-légzést kell hangsúlyozniuk. Másrészt a hő betegségeiben (lázak, emésztési bántalmak, bénulás súlyvesztéssel együtt) szenvedő betegeknél a balorrlyuk-légzés lehet hangsúlyosabb. A balorrlyuk-légzés az elme túlzott aktivitásának állapotában is h asznos, beleértve az álmatlanságot, nyugtalanságot és az idegi izgalmat. A jobborrlyuk-légzés az elme olyan alulműködéseit kezeli, mint az álmosság, a tompaság és a fáradékonyság. Egy másik, az ájurvédikus kezelésben használt módszer az egyik orrlyuk teljes lezárása egy d arab vattával. Elinduláskor csak néhány percig végezzük ezt a gyakorlatot. Egy hét alatt lassan növeljük ezt az időt egy-két órára. A váltakozó orrlyuklégzés azonban előnyösebb ennél. A váltakozó orrlyuk-légzésnek megvan az a további haszna is, hogy könnyebb a légzést felügyelni és könnyebben hosszabbíthatjuk,

rövidíthetjük az időta rtamát. Az orrly uk szívószálként használható a levegő lassú beszívásához, ez olyasmi, ami a szabályos orron és szájon 1\t történő légzéssel nem érhető el. A légzés és a csatornák tisztítása r•letti kontrollra nincs jobb módszer a váltakozó orrlyuk-légzésnél. A váltakozó orrlyuk-légzés magukba az orrlyukakba összpontosítjo o légzést, gyakorlatoztatja azok izmait és fokozza a prána felszívását a re)be. Az uddzsaji légzésű pránajáma a levegőt az arcüregek hátuljából 11zlvja be, míg a szájon át történő légzéskor a torokból.

220

Az öt p l"áVlikL\s lé 9zés

A továbbiakban az öt pránát fejlesztő egyszerű gyakorlatok l
gycnsúlyban tartja.

1. Munka a pránával, avagy a lélegzet energetizálása. A pránikus h~gzés a fejbe légzés. Mély belégzésen át energetizálódik, fentről j~t

ncrgiához a magasabb fej- és agyközpontokba, amelyek a harmadik ti~ •mben központosulnak. A pránikus légzés fejlesztése: Vegyünk egy sor mély, kitartott léleg~l'lct, a körülöttünk levő égből és űrből vonjunk ki energiát, és hozzuk 1\1 o fejen, az érzékeken át a harmadik szembe. Az energiát, mint egy fénygömböt, a lélegzet visszatartása alatt turh;uk a harmadik szemben, és lélegezzünk ki a harmadik szemen 1\11 oz összes érzéken át szétszórva az energiát. Ezt a gyakorlatot egy Időben a fej egyik oldalára összpontosítva váltakozó orrlyuk-légzéssel Itt végezhetjük. Képzeljük el, hogy a prána nem csak az orrlyukakon át, hanem 11 iw.cmeken, füleken és az elmén át érkezik a csatornákat megnyitva (~ll megtisztítva, az egész agyat és az elmét erőt adó érzéssel ellátva. l'dibáljunk kapcsolatba kerülni a fejben működő pránával. Tanuljuk 1m~g léltni annak az elmét örökké-gondolkodón és az érzékeket örökös ,, 111z.gásban tartó sziporkázó elektromos villanásait. Még sajátosabban, i..,~ pzcljü k el a pránát a fej tájékán forgó, sokféle küllővel forgó aranyke1·1\kként, villámló áramokat keltve, melyek a fej és a száj érzéknyílásain lwrcsztül jelennek meg. A pránikus légzés az elme, az érzékek, a fej, az agy és az idegn•nd szcr va lamennyi betegségének kezelésére hasznos. Kü lönösen jó urdi rcg i ollcrg iákra, a fej megfázásaira és különböző fejfájásokra. Segít lth.·gi kimerültség és agyi fáradékonyság esetén. Pránikus fürdőről

l

222


223

gondoskodik az agy számára, felfrissíti és újjáéleszti azt termelékenyebb mentális tevékenység számára. 2. Munka az udánával, avagy az emelkedő légzés. Az udána-légzés a szájba történő légzés. Szövetségben van a gondolkodással, hanggal, mantrával és az akarat felfelé mozgásával. Az udána-légzés fejlesztése: a szájon át vegyünk mély lélegzetet, és az energiát húzzuk be a torokcsakrába, és tartsuk is ott a lélegzet visszatartása alatt. Kilégzéskor hangosan kántáljuk az OM-ot. Érezzük meg, ahogy energiánk felemelkedik és kiterjed az OM hangból a szájba, hogy mint egy fénygömb körülfogja az egész látóhatárt és az egész univerzumot. A torkot a kozmikus hang, a beszéd és a rezgés központjaként éljük át. Képzeljük el az udánát mint a torok és a nyak tájékán levő mélykék lótuszt, vagy lótusz-szerű oszlopot, ami fenntartja az energiánkat, és lehetővé teszi annak felemelkedését. Az udána-légzés kezeli a torok tájék és a hangszálak betegségeit, javítja a hangot, vitalitást és több erőt ad. Bárkinek segít, akinek nagyobb erejű artikulációra és önkifejezésre van szüksége. 3. Munka a vjánával, avagy a kiterjedő légzés. A vjána-légzés a szívbe történő légzés, ami átjárja az egész testet és terjed kifelé. A vjána-légzés célja a tüdő- és a szívtájék megnyitása és onnan kiterjedés a test többi részére, a külvilágba és az egész életbe. A vjána-légzés fejlesztése: Lehetőleg állva vegyünk egy mély levegőt, tárjuk ki karjainkat amennyire csak lehetséges és töltsük meg a szívet és a tüdőket energiával. A karokat tartsuk széttárva a visszatartás alatt, képzeljük el, ahogy energiánk a szívből a véráramon át az egész testbe és a végtagokba kiterjed, a kezeken és lábakon át ki a külső környezetbe, végig a látóhatárig. Kilégzéskor minden energiát forrásához, a szívbe visszatérítve zárjuk karjainkat. Érezzük meg, hogy szívünk minden teremtés életközpontja. Képzeljük el a vjánát mint narancsszínű forgó kereket, ahogy sokféle sugárba fordulva csigavonalban mozog kifelé. A vjána-légzés a keringési, az izom- és vázrendszer minden betegségét kezeli. Jó a tüdőproblémákra, a szívbetegségekre, az ízületi gyulladásra, az asztmára és a stresszre. Segít mindazoknak, akiknek a fizikai erőfeszítéshez és a mozgáshoz nagyobb energiára és koordinációra van szükségük. 4. Munka a szamánával, avagy a központosító légzés. A szamána-légzés a köldökbe, vagy hasba légzés. A szamána-légzés célja energiánk központosítása és kiegyensúlyozása. A szamána-légzés fejlesztése: Képzeljük el, hogy az energia az egész univerzumból és annak cs illag rend szereiből, csillaga iból és bolygói-

111'11 l'Sigavonalban testünkbe árad a távoli látóhatárról. Lélegezzünk 11 11~ ly1m,

belégzéskor az emésztő tüzet táplálva vigyük le a lélegzetet li.Oldökbe. A légzés visszatartása alatt az emésztő tüzet lángra loblitll\VO hogyva, tartsuk szilárdan a lélegzetet a köldökben. Kilégzésl\11r hngyjuk, hogy a lélegzet testünk minden szövetének és az elme 1\;1 n 11:1.fv minden rétegének táplálékáról gondoskodva kiterjedjen a ~ Ol d H kből. Képzeljük el a szamánát a köldökbe befelé forgó, sokszínű 11111r1\1ként, mely több stabilitásról és központosultságról gondoskodva l'HY" •kisebbé, koncentráltabbá és fénylőbbé fejlődik. A szamána-légzés az emésztőrendszer, a máj az epehólyag, a gyollllll' ~s n vékonybél minden betegségét kezeli. Különösen jó étvágyl11l111111óg, gyenge felszívás és fekélyek esetén. Segít a test egyensúlyi Mlnpotóbon (homeosztázis), anyagcsere-egyensúlyaiban, kiegyensúly11z.l'1 hatása va n a testre és az elmére is. !J, M1111ka az apánával, avagy az ereszkedő légzés. Az apána-légzés a tWOI Ói'csokrába történő légzés, ami a földdel köt össze bennünket. Az n11nna-légzés fejlesztése: Vegyünk egy mély levegőt, húzzuk le 111, 111wt•g lót a gerincalapig, testünket érezzük nagy és tartós hegynek. '"!rt tlll k ott az energiát a visszatartás alatt. Kilégzéskor lábainkon át 11 flfüllw földeljük le az energiát, engedjük, hogy bármilyen mentális, v11p.y íl ~lk o i méreg kioldódva belőlünk a földbe távozzon. Tekintsük 1111, npónót lefele néző sötétkék háromszögnek az alsó alhas területén, 11 11 1 l y h(~ I vlllé.\ mló villanásokkal az energia lefelé tart, és magát a Föld ~ 0~1 ppontjába földeli le, ahol az erő és az ellenállás különleges tüze la~ 1k, /\ 'I. opá na-légzés kezeli a nemző-, a húgy- és a kiválasztórendszer 111lnd •n betegségét. Hasznos szorulás, hasmenés, menstruációs probh\111nk '•s szexuális gyengeség esetén. Erősíti az immunrendszert, táll llWllJo oz odzsaszt, és segít a betegségek megelőzésében. 6. M1111kn mind az öt pránával. Az öt prána gyakorlatait sorban vé1\1 '~~.0 k cl, kb. tíz légzést szánva pránánként. Azután ismélteljük meg 11z, 1•p,éHi'.ct visszafelé, az apána-légzéstől a pránikus légzésig. 11

/\ "' á d i pl"élV\aj á ma fol"mái

A tizennégy nádi bármelyikén átirányíthatjuk a lélegzetet, nem 1•1111 k o szusumnán, idán, illetve a pingalán. Az érzékek tisztításához l 11\ rmclyik érzék-nádin keresztül irányíthatjuk a lélegzetet. /\ prá11a-légzés a fejben l evő bármelyik nádira fókuszá lva gya1orolhotó. Ahhoz, hogy o prána ilyen irányítása hatékony legyen,

224


225

a kozmikus pránára fogékony, nyitott elmével és ne pusztán csak erőfeszítéssel végezzük. Az energiát a jobborrlyuk-légzés használatával a jobb oldali nádikhoz és a balorrlyuk-légzéssel a bal oldali nádikhoz irányíthatjuk. Például a jobb orrlyukon keresztül belélegezve elképzelhetjük a jobb szemen és annak a pusa nádiján át bejövő energiát. A bal orrlyukon át kilélegezve elképzelhetjük a bal szemen és annak a gandhari nádiján át távozó energiát. Ez a szemeket tisztítja és minden szembetegségre hasznos. Hasonlóképpen, a jobb orrlyukon keresztül belélegezve elképzelhetjük a jobb fülön és annak a pajaszvini nádiján át bejövő energiát. A bal orrlyukon keresztül kilélegezve elképzeljük a bal fülön és annak a sankhini nádiján át távozó energiát.Ez tisztítja a füleket és minden fülbetegségre ajánlható. A vjána-légzés ugyanígy gyakorolható. Lélegezzünk be mélyen a jobb orrlyukon át, és töltsük meg a szívet és a tüdőket a bal kézből, bal lábból és a jasaszvati nádiból vett energiával. Lélegezzünk ki a bal orrlyukon keresztül és a bal karon, bal lábon át ki a bal tenyérig és bal talpig, a hasztidzsiva nádin át. A központi nádikhoz mindkét orrlyukon keresztül lélegezhetünk. A szaraszváti nádihoz udána-légzés végezhető, belégzéskor a nyelv hegyétől az energiát a torokcsakrához lehozva, és kilégzéskor a torokcsakrából a nyelv hegyéhez távozik az energia. A vjána-légzés a varuna (vagy szív-nádin) át hasonlóan gyakorolható. Belégzéskor az egész bőrterületről a szívbe hozzuk vissza az energiát, és újra ki a kilégzéskor. A szamána-légzés az emésztőrendszer összes szervét ellátó visvodhara nádira összpontosítva történhet. Belégzéskor az energiát húzzuk az emésztőszervekből a köldökbe, és kilégzéskor újra vissza. Az apána-légzés a kuhu, illetve az alambusa nádira fókuszálva végezhető a húgy-és a nemi szervek, vagy a kiválasztó szervek tisztítására. Belégzéskor húzzuk le az energiát a csatornán, kilégzéskor pedig ki a csatornán. A szusumna-légzés. Szusumna-légzés akkor történik, amikor a prána a szusumnában, a központi csatornában marad. Ezt ugyan nagyon nehéz véghezvinni, de szimulálhatjuk, hogy fokozatosan mozgásba hozzuk. A szusumna-légzés főleg az udánán keresztül halad, mely lehetővé teszi, hogy energiánk a csakrákon át felfelé mozogjon. Az udána-légzés a gerincben fel-le mozgó légzéshez is kapcsolódik. A gerinclégzés segít a szusumna-légzés támogatásában.

A gerinclégzés fejlesztése: Vegyünk egy sorozat mély l evegőt elképzelve, h ogy belégzéskor a prána hűtő energiával felfelé halad a H1·rlncben, kilégzéskor pedig hevítő energiával lefelé. Belégzés alatt h nm~ ná lj u k a szo mantrát és kilégzéskor a ham mantrát. Fokról-fokra hli:t.zu k fel a lélegzetet a különböző pránikus központokon át, a ge1•lncolnp apána-központjától a harmadik szem prána-központjáig. A gerinclégzés fejlesztése a kundalini felébresztésének kulcsa. Htty mósik módszer az, ha a belégzéskor az udánán át felhúzzuk a p1•1\m\t a gerincbe, és kilégzéskor kiterjesztjük a fej fölé. A sznmádhi-légzés. A szamádhi-légzés nagyon finom és akkor jön h\t r \' omi kor a prána és az apána kiegyensúlyozott. A rendes légzés lly1nkor felfüggesztésre kerül, és a nyugodt prána belső ereje tartja rl1n11 a testet és az elmét. A szamádhi-légzésben a belégzés és kilég1.l\11 ~z inte alig észlelhetővé válik. Ez főleg a szív és az elme területén m) l 1m1 e résé ről gondoskodik.

/\ p l"á najám a hevítő fo l"mái

K111mlabati. Ez is a fejben levő orrszakaszok tisztítására szolgáló

1•ljtfrások egyike. Tényleges jelentése: „ami a fejet ragyogásra készteti". fo:l(~ször n rendes légzésnél egy kissé mélyebb, erőteljes kilégzést vég:1.0 nk. Ugyanakkor hirtelen és kis erővel összehúzzuk az e lülső alhasi Izmokat. Azután belégzés nz alhasi izmok egysze rű cllazftásóval.


226

Ebben az eljárásban egyáltalán nincs lélegzet-visszatartás. A kezdő minden egyes körben tizenegy kileheléssel kezdje el a gyakorlást. Minden egyes kilehelés serkenti az alhasi központot és aktiválja a pránát. A kapalabati az emésztést is javítja és fokozza az agnit. Basztrika. Üljünk kényelmes testhelyzetbe. Zárjuk a bal orrlyukat, mint a jobborrlyuk-légzésnél. Bal kezünket tegyük a bal térdre. Megállás nélkül lélegezzünk be és ki a jobb orrlyukon keresztül, legalább tízszer lélegezzünk mélyen és erőteljesen. Belégzés, és ameddig csak lehetséges, tartsuk vissza a lélegzetet, azután a jobb orrlyukat zárva tartva, lélegezzünk ki a bal orrlyukon át. A második körben zárjuk a jobb orrlyukat, és legalább tízszer lélegezzünk mélyen, erőteljesen a bal ori-lyukon át. A basztrika a pránajáma erősen hevítő formája. Kitisztítja a kafát a fejből és a mellkasból, valamint fokozza az agnit és a pránát. Szembeszáll a köhögéssel és a nyálkával, segít a testsúly és a testzsír csökkentésében. Segít a kundalini felébresztésében. Mivel ez erőteljes gyakorlat, különösen gyenge alkatúaknak kell óvatosan végrehajtaniuk, és ügyelni arra, nehogy a pittát felszaporítsa.

~

227

M c 9fontolások a pl"ánajáma 9yak ol"'lás hoz

A kezdők egyenlő mértékű belégzéssel, visszatartással és kih\Hldmicl gyakorolják a pránajámát, hagyják a lélegzetet természetes 1111\ 1Ion hosszabbodni. A kilégzés végül kétszer olyan hosszúra nyújtl1111<~1 mint a belégzés. Az ember miután jártassá vált a pránajáma gyak-rn•l 1hH~bo n, a következő arányokkal gyakoroljon: belégzés egy, belső vl m~~otortás kettő, kilégzés kettő és külső visszatartás kettő. Ennek kOnny d végrehajtása hosszú gyakorlatot igényel, és soha nem szabad Jit c'1l11 ln I. A'/, Ideális arányú légzési folyamat: belégzés egy, belső visszatar11\ll tll~i.;y, kilégzés kettő és külső visszatartás négy, de csak haladók v1\W..t:th •tik így, mert sok belső erő kifejlesztését igényli. /\ pi:ánajámában az eredmények elérését soha nem szabad eről t.111111 hnncm az erőltetés és feszültség nélküli természetes fejlődésre 0

ki11l Wr •kcdn i.

/\ 1wá naj á ma és a dosák

;A pl"'ánajáma ható fol"'mái

VM11: föleg a jobb orrlyuk-légzést gyakorolják reggel tíz-tizenöt

p11rl'lff,

1

.

Sitali. Üljünk kényelmes testhelyzetbe. Nyújtsuk ki nyelvünket és varjúcsőrhöz hasonló hosszú, keskeny csövet formálva oldalt hajtsuk fel. Ajkainkat a nyelv köré nyomva szűkítsük tovább az átjárót. Lassan lélegezzünk be a nyelven át, mintha vizet szívnánk. Határozott hűtő érzetet fogunk észrevenni. Töltsük meg levegővel a gyomrot, és tartsuk a lélegzetet, amíg csak kényelmesen tarthatjuk. Azután lélegezzünk ki az orrlyukakon át. A sitali jelentése: hűtés; és hatékonyabban szembeszáll a hő betegségeivet mint a balorrlyuk-légzés. A szomjúság ellen hat, és plazmát épít. Magas lázak ellen is használták, és kiváló nyári gyakorlat. Hasznos a magas vérnyomásra és a savtúltengésre. Főleg a pitta típusúak számára ajánlott. Szitkari. Kövessük ugyanazt az eljárást, mint a sitali alkalmazásánál. Belégzéskor azonban képezzük egy olyan hangot, hogy szíííí. Ne tartsuk meg lélegzetünket, hanem az orrlyukakon át lélegezzünk ki azonnal. Haszna a sitaliéhoz hasonló. Kitisztítja a hőt a fejből, és lehűti az érzelmeket.

11 ~

hogy serkentsék az energiát. Este az elme lecsendesítésére és

nlvl' Nelősegítésére végezzenek balorrlyuk-légzést. Hideg esetén

h irnv.110 H lehet

a basztrika, de nem kell túlzásba vinni. A gyakorlást

11111111 kl1lI hogyni, ha valaki szédülést, ürességet érez. A váták végez~t\k tW, M prána légzést az apánára összpontosítva, hogy földeltek

1111il'tHIJnnok. 1'11111: o lehűtő pránajámák a hangsúlyosak. Végezzék a Hold-, 1111 •I Vt ho lorrly uk-légzést különösen este, vagy amikor hőséget, ingerh11011y11ógc l" éreznek. Sitali belégzést és szitkari kilégzést végezzenek, 1111 t11•(lt:lt'bb hűtőhatásra van szükségük, különösen a fejben érzett l11'~,i1~p. l\H o túlfűtött érzelmek esetén. A pitták végezzék az öt pránah~HV.l'1t1I, nz: energia kiterjesztésére és a hő elengedésére különösen a vji\nn·I ~gzés ajánlott. Kr!fit: ii kafák számára különösen reggel, amikor a kafa csökkent1\,i11 H:t.Okséges, a legjobb a Nap-, illetve a jobborrlyuk-légzés, ami a l1 1ttlhun n többlet kafát csökkenti. Kiváló a basztrika, a kapalabati, kHIOnOscn, ha megfázások tói, vértolulástól, letargiától, depressziótól ~V.i 11wdnck. A kafa típusok végezzék az öt prána-légzést, a fejből a

228


kafa kitisztítására különösen a prána-légzést és a vjána-légzést a kafa tüdőkből való eltávolítására.

16

PJl4atjáháJl4a: a jóga elfelejtett ága A jóga minden ösvénye a pránán alapszik. A bakti jóga, az odaadás jógája pránikus átalakítást idéz elő azzal, hogy a szeretet isteni pránájával egyesít minket. A karma, a szolgálat jógája az isteni akarathoz igazodáson alapul, ami nem csak külső tevékenységekhez, de a belső fejlődéshez is több pránát ad. A klasszikus (vagy rádzsa) jóga a mentális tevékenységek (csittavrittisz) irányításán alapszik. Az elme rezgése követi a prána rezgését (prána-szpanda). Ezért a pránajáma segít az elme irányításában. A hatha jóga maga főleg a pránával foglalkozik és az ászanát ebben a jógaágban a prána kifejezéseként végzik. Még a dzsnána jóga, a megismerés jógája is az erős akarattól és a koncentrációtól függ. Jól fejlett udána váju nélkül ez nem sikerülhet. A megismerés jógájában az érdeklődés pránáját kell létrehozni, ami az igazi természetünk utáni érdeklődés, de nem pusztán a külső elmén, hanem a pránán keresztül. A Védák azt mondják, hogy az ember a prána irányítása alatt áll. A prána olyanak tekinthető, mint a Nap, amely életet és fényt ad mindennek és minden teremtmény önvalójaként lakik a szívben. Meg kell nyílnunk, hogy életünkbe és valamennyi tevékenységünkbe beemelve, üdvözöljük a pránának ezt a magasabb erejét. Ezen a magasabb energián keresztül visz minden jógaút.

11

:A p .,.C\tjáhál"i::H mC19át 3ó9ánC1k nevezik, 1nlve l ez C\ le 9fontosC1bb á9 C\ 3ó9C\ SzC\dhánábC\n. SzvAMI S1vANANDA

._h jóga a belső fejlődésre szánt szellemi gyakorlatok hatalmas ~rendszere. Ebből

a célból a klasszikus jógarendszer nyolc 1\w1t foglal magába, és mindegyiknek megvan a saját helye és műkö ll ó~o. l:izek közül valószínűleg a pratjáhára a legkevésbé ismert. Hlhiy ember - köztük jógaoktatók esetleg - tudná definiálni a p1•ntJ1\hórót? Részt vettünk valaha is pratjáháráról szóló foglalkozá1:1011? Láttunk valaha egy könyvet is a pratjáháráról? Fel tudunk idézni rl~l~ mos, fontos p ratjáhára-technikát? A jógagyakorlataink részeként Vt\p;i t\ nk egyáltalán pratjáhárát? Ha nem értjük meg a pratjáhárát, ukknr gya korlásunkból hiányozni fog a jógának éppen az a szerves IHllr ktusa, ami nélkül a rendszer nem tud működni. A nyolc ág ötödikeként a pratjáhára központi helyet foglal el. NdhAny jógi a jóga külső aspektusai közé sorolja, mások pedig a bel~~I< közé. Mindkét osztályozás helyes, mivel a pratjáhára a jóga külső thl bcls() olda lai közötti kulcs; megmutatja, hogy jutunk az egyikről íl llH\8ikra. Közvetlenül nem lehet az ászanától a meditációig eljutni. Ez a hi111böl nz elmébe ugrást igényli, elfelejtve azt, ami közöttük helyezl
230


23'1

Mi a pratjáhára? A pratjáhára megnevezés két szanszkrit szóból áll: prati és ahára. Ahára jelentése: étel, vagy „bármi, amit kívülről veszünk magunkhoz". A prati elöljáró, jelentése: „szemben'~ vagy „el". A pratjáhára szó szerinti jelentése tehát:„az ahára irányítása", vagy „a külső behatások feletti uralomnyerés". Egy végtagjait a páncéljába visszahúzó teknőshöz hasonlítható, a teknős páncélja az elme, és az érzékek a végtagok. Az elnevezést általában úgy fordítják: „visszahúzódás az érzékekből", de ennél jóval többre utal. A jóga-gondolkodásban három szintje van az ahárának, az élelemnek. Az első a fizikai élelem, ami beviszi a test táplálásához szükséges öt elemet. A második a benyomások szintje, amelyek az elme táplálásához szükséges finomanyagot viszik be, a hang, a tapintás, a látás, az ízlelés és a szaglás érzetét. Az ahára harmadik szintje a kapcsolataink, azok a szív szintjén tartott emberek, akik lelkünk táplálását szolgálják, és a szattva, a radzsasz és a tamasz gúnáival hatnak ránk. A pratjáhára kétrétű. Benne van az elkülönülés a rossz élelemtől, a rossz benyomásoktól és kapcsolatoktól, mialatt egyidejűleg megnyit a helyes élelem, a helyes benyomások és kapcsolatok felé. Nem tudjuk mentális benyomásainkat a helyes étrend és kapcsolatok nélkül irányítani, de a pratjáhára elsődleges fontossága az érzéki benyomások irányítására terjed ki, melyek felszabadítják az elmét a belső mozgáshoz. Azáltal, hogy tudatunkat elkülöníti a negatív benyomásoktól, a pratjáhára megerősíti az immunitás elmeerőit. Ahogy az egészséges test ellen tud állni a mérgeknek és kórokozóknak, úgy védi ki az egészséges elme a körülötte levő negatív érzéki behatásokat. Ha könnyen megzavar minket a körülöttünk levő környezet zaja és nyugtalansága, akkor gyakoroljunk pratjáhárát. Nélküle nem leszünk képesek meditálni. A pratjáhárának négy fő formája van: - indrija-pratjáhára, az érzékek irányítása, - prána-pratjáhára, a prána irányítása, - karma-pratjáhára, a cselekvés irányítása, és - mano-pratjáhára, az elme elkülönítése az érzékektől. Mindegyik formának megvan a saját módszere.

A pratjáhára legfontosabb formája az indrija-pratjáhára, az érzélrónyítása, bár nem olyasvalami, amiről szívesen hallunk médi11 morlcntált tömegkultúránkban. A legtöbbünk az érzékek túlterhelésétől szenved, ez a televízióh1"1nklióból, számítógépekből, újságokból, magazinokból, könyvek1imfolynmatosan áradó bombázás eredménye. Fogyasztói társadalmunk ~ ppen érdeklődésünknek az érzékeken keresztüli ösztönzése 1 ~\ v1'• 11 működik . Szüntelenül ragyogó színekkel, hangos zajokkal és ilr1\moi szenzációkkal találkozunk, és hovatovább már igényeljük is i•V.l!k t\ llandóságát. Az érzéki élvezet minden fajtáját megteremtettük; 11\t'Hmfo lmunkban ez a szórakoztatás fő formája. /\z érzékek nagyrészt ösztönös természetű, saját akarattal ren111ilkl•i nek, olyanok, mint a képzetlen gyermekek. Megmondják az ulnu~111.:k, hogy mit tegyen. Ha nem fegyelmezzük érzékeinket, akkor v p,ll•h;n követeléseikkel elárasztanak bennünket. Annyira hozzáHV.ll ~ltmk az érzékek folytonos tevékenységéhez, hogy már nem t11dJuk, hogyan csendesítsük le az elménket; valósággal az érzékek v1lt\Kíl nok és csábításainak túszaivá váltunk. Csak az után rohanunk, 1111\l l~rzékeinkre hatást gyakorol, és elfelejtjük az élet magasabb célját. U111l 1U o pratjáhára valószínűleg a jóga legfontosabb ága a ma embe111 rtilhnó ra. Az a régi mondás, hogy „a lélek kész, de a test gyarló" Vt1lt1mcnnyiünkre igaz, akik nem tanultuk meg érzékeik megfelelő l 1•1\ ny llt\sát. Az ind rija-pratjáhára kezünkbe adja a szellem megerősítésének 1\tt t1 1 ~·1-1ttő l való függése csökkentésének eszközét. Az ilyen irányítás 11111\1 dnyomás (ami végül lázadást okoz), hanem megfelelő koordi111\ llfo és ösztönzés. A benyomások helyes bevitele. A pratjáhára a benyomások helyes ltt•v lt •lót helyezi a középpontba. Legtöbbünk eléggé óvatos az élelmi~~''''l'k ós a társasága megválasztásában, de nem gyakoroljuk ugyanazt r1 lnl'Mki.i lönböztetést a érzékeinken keresztül bevitt benyomásokkal t~1.L' mb cn . Olyan benyomásokat veszünk át a tömegmédiumok révén, 11111lkcl józa nésszel sose engednénk személyes életünkbe. Olyan emIWt'l'kd engedünk be a házunkba a televízión és a filmeken keresztül, 11~lk 't o va ló életben sohasem engednénk az otthonunkba! Miféle be11ynmósokra teszünk szert minden nap? Elvárhatjuk, hogy ne legyenek 11111!\1·11.;nl ránk? Az e rős érzetek eltompítják az elmét, és a tompa elme llúw.lct min ket arra, hogy érzéketlenné, gondatlanná, vagy egyenesen 1•l'fü•za kossó vá ljunk. ~1 11'


233

Az ájurvéda szerint az érzéki benyomások az elme fő táplálékai. Mentális terünk háttere a minket uraló érzéki benyomásokból áll. Látjuk ezt, amikor elménk visszatér az utoljára hallott dal, vagy az utoljára látott film benyomásaihoz. Ahogy az ócska étel mérgezi a testet, pontosan úgy az ócska benyomások is megmérgezik az elmét. Az ócska étel sok sót, cukrot, fűszert igényel ahhoz, hogy elfogyasztható, netán kívánatos legyen, mert többnyire holt élelem; hasonlóképpen a rossz benyomások erőteljes izgalmas hatásokat igényelnek - szexet és erőszakot-, hogy azt valósnak érezzük, lévén a valóságban csupán képernyőre vagy más elektronikus hordozóra vetített színek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az érzéki benyomások szerepét abban, amivé tesznek bennünket, mivel a tudatalattiba épülnek, és a bennük rejlő hajlamokat erősítik. Így érthető meg, hogy a benyomásaink irányítása nélkül gyakorolt meditáció tudatalattinkat ellenünk uszítja, és meggátolja a belső béke és tisztaság kifejlődését. Az érzékek visszahúzása. Szerencsére nem vagyunk védtelenek az érzéki hatások zárótüzével szemben. A pratjáhára sok olyan eszközzel lát el bennünket, melyekkel megfelelően kezelni tudjuk az érzéki hatásokat. Benyomásaink irányításának talán legegyszerűbb módja az, ha egyszerűen elvágjuk tőlük magunkat, vagyis egy bizonyos időt minden érzékelési benyomástól elzárva töltünk. Ahogy a test hasznosítja az élelemtől valómegtartóztatást, a böjtöt, úgy hasznosítja az elme a benyomások böjtjét. Ez olyan egyszerű lehet, mint behunyt szemmel meditálva ülni, vagy valamilyen, a megszokott érzéki bombázásoktól mentes helyen (mint egy hegyi kunyhó) pihenőt tartani. A televíziótól, rádiótól stb. tartózkodás ,~méd_ium-böjtje" is az elme megtisztításának és megfiatalításának jó ~ya1
érzékek befelé irányítása megtehető a többi érzékkel, különösen a hallóérzékkel is. Ez még akkor is segít elménk irányításában, amikor oz érzékek a szokott módon működnek, ahogy az normálisan, napközben is történik. Az egyforma benyomásokra fókuszálás. Az elme megtisztításának és oz érzékek irányításának egy másik módja: a figyelmünket valamely ownos benyomások forrásá ra helyezzük, pl. az óceánt, vagy a kék éget bámuljuk. Ahogy az emésztőrendszert rövidre zárják a rendszertelen étkezés szokása és az ellentétes élelemminőségek, a benyomások megemésztésére való képességünk is szétzilálható a megrázó, túlzott benyomásokka l. Ahogy emésztésünk javítása az egyfajta étrendre való áttérést Igényelheti, mint amilyen a rizs és mungbab (kicsaré) ájurvédikus n1kalmazása, úgy mentális emésztésünk is elvárhatja a természetes, de homogén benyomások étrendjét. Ez a technika gyakran hasznos lehet o benyomásoktól megtartóztató böjt időszaka után. A pozitív benyomások létrehozása. Az érzékek irányításának egy mállik eszköze a pozitív, természetes hatások létrehozása. Ennek számos 1rnSdja van: meditálás a természet olyan tárgyain, mint a fák, a virágok, o sziklák, valamint templomok, vagy egyéb olyan zarándokhelyek felkeresése, amelyek a pozitív benyomások és gondolatok tárházai. Po:1.ltfv benyomások keletkeznek a fü stölők, virágok, ghí-lámpák, oltárok, 11zobrok és a vallási rajongás más tárgyainak felhasználásakor is. A belső hatások létrehozása. Egy másik - az érzékek visszahúzására lrónyuló- technika az elme belső benyomásokra összpontosítása, így 11 kül ső hatásokról elterelődik a figyelem. Saját belső benyomásainkat n képzeleten keresztül hozhatjuk létre, vagy kapcsolatba léphetünk 11 íi nomérzékekkel, amik akkor lépnek működésbe, amikor a fizikai érzékek lecsendesülnek. Az elképzelés (vizualizáció) a belső benyomások létrehozásának l egegyszerűbb eszköze. Valójában a legtöbb meditációs gyakorlat valamilyen típusú vizualizációval kezdődik: egy istenség, guru, egy gyönyörű természeti kép „látása". Kimunkáltabb vizualizációk a különböző istenségek és világaik elképzelését jelentik, vagy mentálisan vógrehajtott szertartásokat, mint pl. a képzelt virágok és ékkövek felajánlását a képzeletbeli istenségeknek. Egy belső tájban elmerülő művész, vagy zenét alkotó zenész is belső elképzelést hajt végre. Ezek mind a pratjáhára formái, mert megtisztítják a mentális teret a külső benyomásoktól, és a meditáció alapjául szolgáló pozitív belső benyomásokat hoznak létre. Az el őze tes vizualizáció a meditáció legtöbb fo rmáját segíti és más s7.cllcmi gyakorlatokkal is összevonható.

232

234


235

A laja ·jóga a belső hang és fényáram jógája, melyben a finom érzékekre összpontosítunk, hogy elkülönüljünk a durva érzékektől. Ez a visszahúzódás a belső hangba és fénybe az elme átalakításának eszköze és az indrija-pratjáhára egy másik formája.

A karma-pratjáhára során lemondunk bármilyen sze mélyes haszonra törekvésnek még a gondolatáról is, és mindent Isten, az emberiség szolgálatába állítva teszünk. A Bhagavad Gita szerint a „kötelességed a tett, és nem a tettedért já ró haszon keresése." Ez a pratjáhára egyik fajtája. Beletartozik a mértékletesség gyakorlása is, ami a hajtószervek irányításához vezet. Például ászana végezhető a kezek és lábak felügyeletére, erre akkor va n szükség, amikor hosszabb ideig csendben ülünk.

Az érzékek irányítása a prána fejlesztését és irányítását igényli, mert az érzékek a pránát (a létfontosságú energiát) követik. Ha pránánk nem erős, akkor nem lesz erőnk az érzékek irányításához. Ha pránánk szétszórt, zavart, akkor érzékeink is szétszórtak és zavartak lesznek. A pránajáma a pratjáhára egy előkészülete. A prána összegyűlik a pránajámában és visszahúzódik a pratjáhárában. A pránának a test különböző . részeiből való visszahúzására a jógaszövegek különböző módszereket írnak le, az ujjakkal kezdve és azzal végezve, ahova csak figyelmünket rögzíteni akarjuk, legyen az a fejtető, a harmadik szem, a szív-, vagy a többi csakra valamelyike. A prána-pratjáhára talán egyik legjobb módszere a halál folyamatának elképzelése, melyben a prána, az életerő a lábfejektől a fejig az összes érzéket elzárva, visszahúzódik a testből. Ezt a gyakorlatot elvégezve Ramana Maharshi önmegvalósítást ért el tizenhét éves korában. Az önvaló vizsgálata előtt a pránáját az elmébe és az elmét a szívbe visszahúzva, halottnak képzelte el a testét. Az ilyen teljes és nagyfokú pratjáhára nélkül azonban meditációs eljárása nem lett volna sikeres.

Nem irányíthatjuk az érzékszerveket anélkül, hogy ne irányítanánk egyidejűleg a hajtószerveket is. Valójában a hajtószervek vonnak bele minket közvetlenül a külvilágba. Az érzékszerveken keresztül érkező impulzusok a hajtószerveken át fejeződnek ki, és ez további érzékelési érintettséghez juttat bennünket. Mivel a vágyakozás végtelen, a boldogság nem abból ~Il, hogy megkapjuk, amit akarunk, hanem abból, hogy már semmire nincs szükségünk a külvilágból. Ahogy a benyomások helyes bevitele uralmat ad az érzékek felett, a helyes munka és cselekvés uralmat ad a hajtószervek felett. Ez a karma jóga dolga, vagyis önzetlen szolgálat végzése és életünknek szent szertartássá változtatása.

Az elme visszaht-tzódása (mano-pl"atjáhá„a) A jógik azt mondják, hogy az elme a hatodik érzékszervünk, és ez az összes többi érzékszerv koordinálásáért. Csak oda viszünk be érzékszervi benyomásokat, ahova elménk figyelmét irányítjuk. Di zonyos tekintetben mindig pratjáhárát gyakorolunk. Az elme figyelme korlátozott, és amikor egy bizonyos érzékszervi benyomásnak szentelünk figyelmet, az elmét a többi hatástól elkülönítjük. Vagyis: bármilyen figyelmet szentelünk valaminek, a figyelmünk természetes módon átsiklik a többi dolog felett. Érzékeinket azáltal irányítjuk, hogy elménk figyelmét visszavonjuk be lőlük. A Jógaszútrák II. 54 szerint: „amikor az érzékeket nem nyugtatják meg saját tulajdon tárgyaik, hanem az elme természetét utá nozzák, az a pratjáhára." Még sajátosabban, ez a mano-pratjáhára, oz érzékek elkülönítése a tárgyaiktól azzal a céllal, hogy az elme alakta lan természetére irányításuk. Vjasza a jógaszútrákhoz fűzött magyarázata megjegyzi, hogy az elme olyan, mint a méhkiránynő, az érzékek pedig a dolgozó méhek. 13íl rhova is menjen a méhkiránynő, az összes többi méhnek követnie kel 1. Így a mano-pratjáhára kevésbé az érzékeket, mint inkább az elmét in1nyítja, hiszen amikor az elme irányítás alatt áll, akkor az érzékek is automatikusan irányítás alá kerülnek. A mano-pratjáhárát figyelmünknek a káros benyomásoktól (bármi kor is keletkezzenek) való tudatos visszahúzásával gyakorolhatjuk. Ez a pratjáhára legmagasabb és legnehezebb formája; ha nem tettünk szert jártasságra az érzékek, hajtószervek és pránák irányításában, okkor nem valószínű, hogy működik. A vadállatokhoz hasonlóan n prána és az érzékek is könnyen legyőzhetnek egy gyenge elmét, lgy általában jobb először a pratjáhára gyakorlatiasabb módszereivel kezdeni. fe le lős

236


A pratjáhára a jóga többi ágához is szervesen kapcsolódik. Valamennyi jógaág - az ászanától a szamádhiig - tartalmazza ugyanis a pratjáh~ra aspektusait. Például ülő hely.zetben (mely az ászana legfontosabb oldala) az érzék- és a hajtószervek is irányítás alatt vannak. A pránajáma tartalmazza a pratjáhára egy·elemét, azt, amikor figyelmünket a légzésen keresztül befelé visszük. A járna és a nijáma különféle elveket és gyakorlatokat tartalmaz, mint pl. a nem-ártás és az elégedettség, melyek az érzékek irányításában segítenek. Más szavakkal, a pratjáhára gondoskodik a jóga magasabb gyakorlásának alapjáról és a meditáció alapját képezi. A pránajámát (vagy a prána irányítását) követi és a pránát az elmével összekötve mintegy kiviszi azt a test szférájából. A pratjáhára a dháranával is össze van kapcsolva. A pratjáhárában visszavonjuk figyelmünket a szokásos zavarásoktól. A dháranában - a mantra révén - a figyelmet tudatosan összpontosítjuk egy adott tárgyra. A pratjáhára ugyanannak az alapműködésnek a negatív, míg a dhárana a pozitív aspektusa. Sokan úgy találják, hogy hosszú ideig végzett meditációs gyakorlat után sem értek el az elvárásaiknak megfelelő eredményeket. A meditáció gyakorlását a pratjáhára nélkül megpróbálni olyan, mint lyukas edénybe vizet gyűjteni. Mindegy, hogy mennyi vizet viszünk bele, az ugyanolyan mértékben ki is folyik. Az érzékek olyanok, mint a lyukak az elme edényében. Hacsak szorosan le nem zárjuk, az elme nem lesz képes me~rtani az igazság nektárját. Akinél a meditáció időszakai az érzéki élvezetek időszakaival váltakoznak, annak mindenképpen szüksége van a pratjáhárára. A pratjáhára sok módszert ajánl az elme meditációra való előké szítésére. Segít a környezeti háborgatások elkerülésében is, melyek a pszichológiai fájdalom forrásai. A pratjáhára csodálatos eszköz arra, hogy életünket irányítás alá vegyük, és megnyílhassunk belső lényünknek. Nem csoda, hogy néhány jógi „a jóga legfontosabb ágának" nevezte, ezért szükséges, hogy gyakoroljuk.

A pratjáhára - mint az elme és az érzékek helyes kormányozásához szükséges alap - minden alkattípus számára lényeges és hasznos.

237

Ez a legfontosabb tényezője a mentális táplálásnak. A leglényegesebb azonban a váta alkatúak számára, akik hajlamosak a kiegyensúlyozatlanságra, a túlzott érzékszervi és mentális tevékenységre. A váta típusnak naponta kellene a pratjáhára valamilyen formáját gyakorolni. Nyughatatlan vátájuk ugyanis megzavarja nz érzékeket, háborgatja a hajtószerveket és a pránát, az elmét pedig nyugtalanná teszi. A pratjáhára megfordítja az ártalmas vátát, és átvá ltoztatja a prána pozitív erejébe. A kaja típusok viszont általában a túl kevés tevékenységtől szenvednek, az érzékelés szintjét is beleértve. Belecsúszhatnak a lustálkodás, a televíziónézés, az üldögélés tamaszikus mintáiba. Több mentális serkentésre van szükségük, és olyan magasabb természetű érzékelési tevékenységre, mint amilyenek a vizualizációk. A pitta típusok általában a többi típusnál több uralommal bírnak oz érzékek felett és olyan harcias típusú tevékenységek felé hajlanak, omelyekben a testet és az érzékeket fegyelmezik. Nekik a személyes okarat lazításának eszközeként szükséges a pratjáhára gyakorlása, vala mint azért, hogy elméjükön és testükön keresztül működni hagyják oz isteni akaratot.

Az ájurvéda szerint az érzékek nem megfelelő használata a betegség egyik fő oka.38 Minden i:nentális betegség a káros benyomások beviteléhez kapcsolódik. A pratjáhára ezért az összes mentális rendellenesség kezelésének fontos első lépése. Hasonlóképpen nagyon hasznos az idegrendszeri rendellenességek, különösen a túlzott aktivitás m iattiak kezelésében. Érzelmeink általában túlzott kifejezésével temérdek energiát vesztünk. A pratjáhára megtanítja, hogy energiánkat belül tartsuk, és szükségtelenül ne szórjuk szét. Ebből a megőrzött energiából szükség szerint alkotó, szellemi, gyógyító céllal bármikor meríthetünk, és külön erőként szolgálhatnak arra, hogy a számunkra valóban fontos dolgokat megtegyük. A fizikai betegség főleg a káros élelem beviteléből keletkezik. A pratjáhára az érzékek irányítását adja, így nem kell rossz élelemre sóvárognunk. Amikor uraljuk az érzékeket, akkor mindent uralunk, és nem támadnak erős rossz, mesterséges vágyaink. Ezért hangsúlyozza az ájurvéda a helyes életvitel és a betegségmegelőzés egyik legfontosabb té nyezőjeké nt az érzékek helyes haszná latát.

17

Man+~a pu~usa: a hang személye .

. '

.

Manfra ismételgetése minde"' bete9sé9 enyhítésé.-e a legjobb eszköz . KARMATHAGURU

JLJl a az odaadás és a megismerés jógájától kezdve a hatha és UlJ rádzsa jógáig az összes jógaösvényt figyelmesen megvizs-

1

1

1

1

gáljuk, felfedezhetjük, hogy a mantra a legáltalánosabb jógagyakorlat. Mondhatjuk azt is, hogy a jóga maga is tulajdonképpen mantra. Bár az ászanák, a testtartások a test számára nyilvánvalóbbak, az elme számára azonban a mantrák képezik a testtartásokat. Ahogy az ászana egészségessé és hajlékonnyá teszi a testet, úgy gondoskodik a mantra az elme számára a jó mentális és alkalmazkodóképességről. A mantra energetizált hang, szent szó, és valamennyi nagy vallási hagyomány, szentírás és ima alapja. Különböző formái mintegy kulcsa az emberiség vallásgyakorlatának. Ahogy gondolatainkon keresztül folyamatosan akár másokhoz, akár magunkhoz beszélünk, ugyanúgy meg kellene tanulnunk a hang és a szó erejét alkalmazni, hogy uralhassuk életünk eme fő tevékenységét. Ez a mantra jóga alapja. A mantra a jógát és az ájurvédát összekötő legfontosabb gyakorlat is egyben. Az ájurvéda két alapvető kezelési módszere: a test számára a gyógynövények és az elme számára a mantrák. A jóga az önfejlesztésre, az ájurvéda pedig az öngyógyításra használja a mantrát. A mantra az elmén történő munkálkodás fő eszköze. Hatása tudatunk legmélyebb szintjéig kiterjed. A mentálisan ismételgetett mantra megtisztítja a kauzális testet, a lélek szamszkárákkal telített terét, és segít a tudatalatti szokások, a különféle szenvedések megváltoztatásában. Másrészt a mantra kimondva, kántálva a finomtestet gyógyító és benyomásaink terét tisztító fontos eszköze. A mantra az általa hordozott prá na gyógyító erejének irányítására használható. A pránának

240


saját hangja, vagy mantrikus ereje van, melyet a beszéd és a hang helyes használatán keresztül megtanulhatunk tetszés szerint uralni és irányítani. Más könyveimben - különösen az Ayurveda and the Mind (Az ájurvéda és az elme) címűben - bizonyos mértékig már foglalkoztam a prána-mantrával. Itt ehhez hozzáteszek egy mantráról szóló fontos tanítást, melyen keresztül összeköthetjük fizikai és pszichológiai gyakorlatainkat. Ez a fejezet egy szanszkrit kiejtési kulcsot is tartalmaz.

. A hang minden energia őseredeti forrása. Az űr - mely végül is tudat - teremti az energiát, ami prána, vagyis élet. A hang a prána mentális aspektusa. A külsőtől a belsőig az elme minden aspektusának megvan a megfelelő hangrezgése. Az elmét szavakból és hangokból álló gondolatok is alkotják. Minden egyes ember elméjének megvan a maga hangmintája, a maga mantrája. A léleknek is megvan a saját mantrikus rezgése; amikor ezt megtanuljuk, akkor a benne lévő összes erőt felébreszthetjük. A hangnak mindig van egy bizonyos tárgya, és a hangnak megvan a saját neve. Minden hang egy név, ami a hang mögötti eszmét tükrözi. Minden név az általa jelölt lénnyel, illetve dologgal köt össze bennünket. A hang a tudatot a néven keresztül egy adott dologra irányító eszköz. A tudathoz mindig hozzátartozik az energia, a prána. Ennél fogva a mantrán keresztül irányíthatjuk a tudat energiáját és a pránát, és összeköthetjük azzal, amit keresünk, bármi legyen is az. Ezért fontos az ima, az istenihez szólás, amin keresztül isteni kegyet kaphatunk. Még a test végtagjaihoz és szerveihez is szólhatunk. A mantra gyógyító energiát irányíthat feléjük, és felébresztheti a sejtekben jelenlevő szerves értelmet. Az emberi lény a hang teremtménye, mely a kauzális testtel kezdve a különböző testeinket létrehozza. Az ember kauzális teste, mélyebb elméje nem más, mint az isteni Ige aspektusa. A Teremtő ezt az isteni Igét - az Ige halhatatlan életeként - a lélekbe leheli. Ez az Ige a kozmikus tudat rezgése, és ez a rezgés az idő, a tér, az értelem és a prána eredete. Ez formálja a lelkünk létezése mögötti eszmei mintát, a dharmát. A finomtest is a hang teremtménye. A hang az éter elem érzékminősége, mely létrehozza és fenntartja a benyomások terét, a

241

finomtestet. A prána maga meg nem nyilvánult hang, amit a lélegzet természetes hangján át hallunk. Még a fizikai testet is hang alakítja ki. A beszéd, a lélegzet és a szív zakatolása hozza létre azt a ritmust, amin keresztül a fizikai test mlíködik. Ezért az emberi test egy hangtest, és pusztán a hangon keresztül is dolgozhatunk rajta. Az emberi test bemutatható a mantra purusa (vagy „a hang szemé1ye") nevű szanszkrit ábécé betűivel. E tekintetben a tizenhat szanszkrit magánhangzó adja a mantra purusa ·fejét; az öt mássalhangzó pedig az ötféle elrendezését, azaz összesen huszonöt adja a négy végtagot és a törzset. Az öt félmagánhangzó és a négy s és h hang adja a szöveteket, a pránát és az elmét. A magánhangzók nyitott hangzásúak és kiejtésükben függetlenek n mássalhangzóktól. Ezért az elmét és a szellemet, a valóság alaktalan oldalát képviselik, ami a fejen és az érzékeken keresztül működik. A mássalhangzók azonban már függő hangok, kiejtésükhöz magánhangzó szükséges. Ezért az anyagot és a formát képviselik, ezek a testben a törzsön és a végtagokon keresztül fej eződnek ki, alakot adva és lehetővé téve az anyagi világban való működésünket. A félmagánhangzók, ahogy nevük is mutatja, a magánhangzók és a mássalhangzók közötti közbülső hangok: félmagánhangzók vagy fé.lmássalhangzók. Az s és a h hang szintén közbülső természetű, minthogy a szokásos mássalhangzóknál hosszabban kitarthatóak. A félmagánhangzók a külső szöveteket és a test elemeit uralják. Az s és a h hang a mélyebb szöveteket, a lélegzetet (prána) és az elmét uralja, és hőt létrehozó különleges erőt birtokol. Ezek azok a közbülső tényezők, amiken keresztül a magánhangzók képviselte szellem (a fej) létrehozza és irányítja a mássalhangzók képviselte anyagot (a test). Más szavakkal, ezek az összefüg?é~~,k nem pusztán esetlegesek, hanem a hang egyetemes energehkaJat l'ükrözik. A hangzókat bemutatásánál a nekik megfelelő bolygókat is felsoroltam. Az összefüggések tanulmányozásához vegyük figyelembe n 4. Függelék szanszkrit kiejtési jegyzékét is.

242


rlJ)J;

A 16 hangzó a fejben és az érzékekben, Nap 31'

arp.

fejtető

311'

mp

homlok

$'

irp

jobb szem

$'

irp

bal szem

l'

Ulll

jobb fül

:Ji"

ŰQl

bal fül

~·

mi

jobb arc

!fi"'

fip.

bal arc

(!'i'

lQl

jobb orrlyuk

~·

Jftp.

bal orrlyuk

!?''

erp

felső

ajak

~·

airp

3Í)'

OQl

felső

fogsor

~·

3f

atp

szájpadlás teteje

3l"

yarp

plazma

szív- vagy levegőcsakra

f

rarp.

vér

köldök- vagy tűzcsakra

~·

larp

izom

gyökér-vagy földcsakra

~·

varp.

zsír

szex- vagy vízcsakra

"
sarp.

csont

a lélegzet visszatartása

111'

~aip

velő

a lélegzet visszatartása

~·

saqi

nemző

belégzés

alsó ajak

~·

harp

prána

torok- vagy étercsakra/ kilégzés

aurp

alsó fogsor

ti'

k~arp

elme

harmadik szem

a1)

a szájpadlás alja

Bal oldal, Vénusz

q;'

katp.

;:i'

carp.

vállízület

~·

kharp

9'

-ir'

garp

-ai'

chaip jarp

könyökízület csuklóízület

jhaqi

ujjtövek ujjhegyek

~·

gharp.

,.

ti.arp

51'

Jobb oldal, Merkúr tarp.

a·

o'

tharp.

tt'

g'

c.farp.

~·

l:'

<,tharp.

'4'

Törzs, Szaturnusz q'

q;'

if . \l'

if'

parp jobb alhas phaip alsó alhas barp· bal alhas bharp. ·.a torok töve marp szív

fiarp.

Bal oldal, Jupiter

~·

"'

A szövetek kilenc hangzója, Hold ~·

A 25 hangzó a törzsben és a végtagokban

Jobb oldal, Mars

243

taip. thaip.

darp dharp. narp.

csípőízűlet

térdízület boka lábujjtövek lábujjhegyek

Ezek a mantrák a test legfőbb marmáira, érzékeny pontjaira vonatkoznak, azokra az érzéknyílásokra, ízületekre, ahol prána tárolódik. A szanszkrit ábécé hangzóit a testben elfoglalt sajátos helyük sicrint ismételgetve - az egész testet tudattal, pránával és az ezekben o régiókban levő bármilyen akadály oldásával energetizálhatjuk. A végtagok és a törzs mantráinak felhasználásával a mantra purusa mássalhangzói különösen hasznosak ízületi gyulladás, vagy más izom- és vázrendszeri rendellenesség kezelésében. A mantra belHŐ ismételgetésével együtt elképzelhetjük, ahogy a prána kisugárzik e helyek mindegyikéből. Ilyen módon a mantra purusa a pránajáma egyik formájává, vagy az életerő kiterjesztésévé válik. A mantra purusa magánhangzói érzékszervi rendellenességeket és a fej, az elme és az agy más betegségeit kezelik. Az a!p mantra az elme magasabb aspektusain dolgozik. Az al'Jl mantra az elme észlelő oldalán működik. Az ÍIP és az i!p mantra a jobb és a bal szem látását Javítja. Az UIP és az ű!p mantra a jobb és a bal fület erősíti. Azmantra különösen erősíti a szájat és a hangot. A szövetek és a csakrák mantrái nagy fontosságúak, és a test be lülről, valamint a gerincen és a csakrákon keresztül történő cnergetizálásra használhatók. A mantra purusa a pratjáhárára is hasznos. A hangzókat haszná lhatjuk arra, hogy a test különböző részeiből visszahúzzuk és kizárólag az elmébe helyezzük a pránát. A mantra purusa használatával u test különböző részein az energia és a figyelem ki- és bekapcsolását n1egtanulva, hatalmat nyerhetünk végtagjaink, érzé.keink, pránánk és elménk felett.

244

~


Mantra purusa energetizáló és ellazító gyakorlatai

245

2. Szívcsakra (az első 12 mássalhangzó): katp, khaIJl, gatp, gha1p, 1\ 11111, catp, chatp, jaIJl, jhaIJl, fiatp, taIJl, thatp.

A m antra purusát naponta használhatjuk meditáció előtt először a test minden részének energetizálására, aztán a lecsendesítésére, a testnek a béke és fogékonyság állapotába helyezésére. Ez az elme számára teljes energiát szolgáltató gyakorlat, olyan, mint a Napüdvözlés végzése a test számára. A fejjel kezdve soroljuk fel a mantra purusa h angzóit, hogy a testnek ezeket a részeit pránával energetizáljuk. Ez így egy mantrapránajáma gyakorlat lesz. A testnek ezekből a részeiből a prána visszavonásával soroljuk el a mantra purusa hangzóit, és hagyjuk az energiát a harmadik szemben. Ez egy mantra-pratjáhára gyakorlat. A mantra purusa egy teljes pozitúrasorozat az elme és a prána számára.

A szanszkrit ábécé használatának egyéb módjai A szanszkrit ábécé az Istennő, a Jóga Sakti, illetve Kundalini által viselt virágfüzér. Az energiák felébresztésének egyik útja ezeknek a betűknek a magánhangzóktól a mássalhangzókig és a fél-magánhangzókig vezető sorrendben történő elsorolása. Egy másik mód, a csakrák viszonylatában történő felsorolás. Az egyes betűk a csakrák egy-egy szirmának felelnek m eg. Ezzel a módszerrel a torokcsakrával kezdünk, melynek a magánhangzók felelnek meg, és innen lefelé haladunk. Az ábécé felsorolása a torokcsakrától le a gerincalapig, és aztán fel a harmadik szemig történjen. Ez lehúzza a hangzást és a pránaáramlást a gerincalaphoz, hogy felébressze a kundalinit. A torkot a vaikhari, a beszéd hallható szakasza jelöli. A szív jele a madhjáma, a beszéd pránikus szakasza. A köldököt a pasjanti, a beszéd mentális (megvilágított) szakasza jelöli. A gyökércsakra jele para, a legfőbb beszédszint, ami már a szavakon túl van. Ebben a tekintetben a beszéd magasabb hatalmának - mint kundalini sakti -a helye lent van a gyökércsakrába rejtve. A betűk sorrendjénél vegyük figyelembe a csakrákon keresztül megnyilvánuló szanszkrit ábécét a következő felsorolásnak megfelelően:

1. Torokcsakra (16 magánhangzó): a1p, Atp, i1p , iQl , UIJl, ü1p, pp , fIJl ,IIJl , Jftp, e1p, aitp, 01p, autp, atp, ab .

3. Köldökcsakra (a következő 10 mássalhangzó):
f ~I magánhangzó): batp, bhalJl, matp, yaIJl, raIJl., latp. 5. Gyökércsakra (a következő 4 félmagánhangzó): varµ, satp, ~O •\l, sa1p. 6. Harmadik szem (az utolsó 2 félmagánhangzó): haip., kf?a.tp. OM: a legfontosabb mantra. Általában minden mantra ezzel o mantrával kezdődik, és gyakran ezzel is ér véget. Az Oll\ körül ozonban sok a zűrzavar. Némelyek úgy vélik, hogy az OIJl csak a 1w.crzetesek, a világtól visszavonultak mantrája, és a világiak által nem mantrázható. Ez így nem teljesen korrekt. Az orµ önmagában vo ló kántálása általában nem csak a mindenről lemondani és közvet1•nü l felülemelkedni kívánóknak szóló gyakorlat, hanem az Oll\ más mo ntrákkal is biztonságosan kombin álható, és fokozni fogja azok 1•rcjét, még a külső életünk megsegítését célzó mantrákét is. A négy Nagy Istennő-mantra: az energia legfőbb formáit, a mágneHCS erőt az elektromos erőt, a hőt és az élvezetet uralják. HRÍI\-1: a Nagy Istennő és a világok uralkodójának legfőbb ma ntrája, és tárolja annak minden teremtő és, gyógyító e~e~ét.A Hri~ m alkodik a kozmikus mágneses energia, a lelek, a kauzahs test ere1e felett. A szeretet és a vonzás isteni erőihez kapcsolva a lélek, a szív 1-1 zintjén ébreszt fel bennünket. A Hritp az isteni Mája m~ntr~ja, a~i l'lpusz títja az evilági m áját. Nap-minősége van ehh~z, de mka~b h~r no lszerű hatású. Bájos és csábító, mégis tisztító. RaJta keresztul SaJat tulajdon elménk illúziós erejét irányíthatjuk. KRil\1: Kálinak, az energia és átalakulás istennőjének nagy mantrája. Villámként, illetve elektromos energiaként ;iralja a, p~á~á.t. J\ Kri1p-en keresztül az odzsasz nem csak t~dzs~ssza~, de pranav~ 1~ 1\t ulaku l. A Kritp ad minden szellemi készseget es erot, a kundaltm l~bresztésétől a harmadik szem megnyitásáig. Az alsó csakrákhoz kapcsolódó különleges ereje van, amit serkenteni képes, és átalakít. Segít a finomtest felébresztésében és m~~tisztításában. A_ ,m~~a és n:r. áta lakítás mantrájaként Kril}l a krija JOga, a gyakorlat JOgaJanak a mantrája. Ez a jóga sakti fő mantrája. Miután igen erős mantra, elővi-

gyázatosan kell használni. " „ ,. . „ HUI\1 : a belső tű z, a hőt termelo ero mantraJa. Mmdketto az i:;tcn it hívjo le hozzánk, és lelkün ket fe laján lja uZ isteninek, hogy az a

tudat szent tüzében átalakítsa azt. Ez egy Siva mantra, de Csandi, Káli vad alakjának mantrája is. A negativitás elpusztítására, nagy szenvedély és vitalitás létrehozására használják. Nagyon erőteljes mantra, ezért szintén gondosan kezelendő. Mégis használható finomabb módon is az isteni kegy és védelem megidézésére. Rajta keresztül megtisztulásért és átalakításért az istenibe áldozhatjuk magunkat és szenvedéseinket. SRil\1 : a szeretet, odaadás és szépség Laksmihoz, a Szépség és isteni báj istennőjéhez kapcsolódó mantrája.A Sriqt mégis mélyebb szinten működik annál, minthogy pusztán az élet jó dolgait - az egészséget is beleértve - adja nekünk. A szívhez visz bennünket, hitet és állhatatosságot biztosítva érzelmi természetünknek. A Srílfl. lehetővé teszi, hogy megadjuk magunkat, belemeneküljünk vagy belemerüljün.k abba, aminek a mantrát felajánljuk, bármi legyen is az. Ez a szépség és az öröm mantrája és kellemes Hold-minősége van. A fejre is vonatkozik és használható az érzékek isteni szépséggel és örömmel való elárasztására. Támogatja az egészséget, segít a termékenységben, a megfiatalodásban. Az egyik leglágyabban és legbiztonságosabban használható mantra. Ez a négy ,mantra használható együtt az 01p -mal: Ol\1HRl1\1 KRI~ HUl\1 SRll\1 ! Mantrázásuk a test, az elme és a lélek összevont fejlődését idézi elő.

18

A

meditáció és az elme

:A j69a

és a me9ismet"és az elme zavat"ainak feloldását szolgáló k ét módszet".

.

:A jó9a az e lme moz9ásainak il"ányítdsa. :A m e9ismet"éS (dzsnána) azok tiszta m e 9fi9yelése. LAGU JóGA VASZISTA v. 9.72 ~

meditáció a jóga nagyobb rendszerének lényegi és csúcs~gyakorlata. Sajátságosan a meditáció gyakorlatára vonatkozik a jóga nyolc ágából a három belső aspektus: a dhárana (koncentráció), a dhjána (meditáció) és a szamádhi (mindenen túli szemlélődés, megvilágosodás}. Az ájurvéda az elme és a test orvoslásának egyik fő terápiájaként támogatja a meditációt. Az ájurvéda népszerűsége nagyban a meditációra helyezett h angsúlyából és az arra vonatkozó mantra- és pránajáma-technikákból ered. A meditációt alkalmazni mégis inkább csak egy nehezen elérhető, igen finom állapotnál célszerű. Megkívánja ugyanis, hogy először a !estet, a pránát és az érzékeket harmonizáljuk. A meditáció nem csak a lehunyt szemmel csendben üldögélés. A meditáció megértése az elme megértésén nyugszik. A med itáció témájának megközelítéséhez először nézzük meg az elmét és nn nak működését.

A z e lme és a t est Az elme és a test is az öt elemből áll össze. Az elme azonban inkább az elemek mentális és nem a fizikai formájukból készült. Az

248


249

elmének és a testnek ellentétes elemi szerkezete van. A test a föld és a víz (kaja) nehéz elemeiből áll össze, melyek megadják a test és különféle szöveteinek formáját. A testi funkciók a tűz (pitta) és a levegő (váta) könnyebb elemein és dosáin keresztül haladnak úgy, hogy a tűz az összes emésztési folyamatot, a levegő pedig az idegi és agyi impulzusok átvitelét határozza meg. Másrészt az elme a levegő és éter (váta) könnyebb elemeiből készült, mivel mindkettő mindent átható és mozgó. Működései a tűz, a víz és a föld (pitta és kafa) nehezebb elemein haladnak át. A tűz észleléshez juttatja az elmét, a víz érzelmet ad neki és a föld összeköti a testtel. Az elme általában olyan, mint a szél, a váta dosa, amelyet hasonlóképpen az áthatóság és a mozgás jelöl. A vátához hasonlóan az elme is a levegő és éter elemből áll össze, de finomabb szinten. Az elme lényegében az éterhez hasonlít, alaktalan és mindent átható. Bárhova helyezzük figyelmünket, elménk már ott van. Az elme olyan, mint a mozgásban levő levegő, gyors, átható örökmozgó és örökké változó, villámgyors és kiszámíthatatlan.

prána működésében is ott rejlik az elme, a tudat, az életerő értelme. Az elme néhány aspektusa mindig ott van a pránában, és a prána néhány aspektusa mindig megtalálható az elmében. A prána lényegénél fogva az értelem, az elme ereje; az elme bennerejlően a cselekvés ereje és a prána kifejezése. A prána az elméhez hasonlóan szintén váta természetű, a levegő és az éter elemből áll. Van azonban egy különbség. A prána több levegő elemmel, az elme viszont több űrrel, éter elemmel rendelkezik. A prána a levegőhöz hasonlóan aktívabb, míg az elme az űrhöz hasonlóan fogékonyabb (befogadóbb) és jobb megfigyelő. Ebben a tekintetben azt mondhatjuk, hogy a pránának az elme az éter aspektusa, míg az elmének a prána a levegő aspektusa.39

A test és az elme viszonylagos elemei Test

Elme

Anyag

föld, víz

Anyag

levegő,

Kafa

a vér és a hús

Váta

az érzékenység és a mozgás funkciói

funkciói Pitta

tűz,

Váta

levegő,

emésztés éter

prána és agy

A z e lme és

éter

Pitta Kafa

tűz,

ész és észlelés

víz, föld érzelem, azonosság a testtel

a. pl"'ál'\a.

Az elme és a prána mindig együtt jár. Ahova csak figyelmünket helyezzük, energiánk természetes módon oda áramlik. Figyelmünk maga irányítja az energiaáramlást. Hasonlóképpen, ami csak energiánkat és vitalitásunkat ösztönzi, mint az éhség, a szomjúság, az magával ragadja a figyelmünket. Az elme és a prána ugyanannak a jelenségnek a két oldala, a lélekmadár a két szárnya. Bár a prána általában durvább az elménél, magában az elmében is van prána, ez az elme saját energiája és vitalitása. Hasonlóképpen a

A

dosák típt;1sok és a.z elme sziV\tje i

Az elme mint egész (aminek csitta, illetve antakarana a neve a jógairodalomban) a váta levegő és éter elemből álló szférájában van. Az elme azonban finomabb a vátánál, mint ahogy a pránánál is finomabb, amiből a váta életre kel. A váta sebességet és energiát juttat az elmének. A váta típusoknak a többi típusnál gyorsabban fog és a mentális tevékenység minden szintjén nagyobb képességű az elméjük az érzékszervi észleléstől kezdve egészen a mély, alaktalan észlelésig. Jók a kapcsolatteremtésben (levegő) és kitágult felfogással (űr) rendelkeznek. Elméjük nagyon tevékeny, foly ton arra törekszik, hogy mindenhova eljusson, és mindent felfogjon. A vátának az elmével való általános kapcsolata miatt a váta típusok nagyobb valószínűséggel szenvednek mentális és pszichológiai zavaroktól. Elméjükre azonnal és erősen hat minden, amit tesznek. Ugyanígy a legtöbb mentális és idegrendszeri rendellenesség valószínűleg váta felszaporodását okozza. Az elmének azonban pitta és kafa oldala is van. A fény és a világítás erejeként az elme a pittához kapcsolódik. Emiatt az elmét néha a tűzzel azonosítják. A pitta sajátosabban az elme észlelő ereje, míg a hátteret adó mentális tér inkább váta természetű. Azt mondhatjuk, hogy az elme váta (levegős) természetű, de alkalmazásában pitta (tüzes). Az elmének megvan a maga külön látóereje, az elme szeme, a harmadik szem, ami a tűzhöz kapcsolódik. Az elme pitta, tüzes oldala a megkülönböztetés, az ész és a belátás (buddhi), ami a mentális emésztés ereje is. A pitta típusok nagy intelligenciájúak és jó ítélőképességűek.


251

Éles és tiszta gondolkodással, az össze típus közül a legjobb mentális összpontosítással rendelkeznek. Az elme kafa oldala az érzőképessége, melyből az érzelem, a szeretet és a ragaszkodás ered. Ezek az érzékekhez és az elme külső, forrna oldalához (manasz) kapcsolódnak. Az elme kafa oldala a legkülső és leganyagibb, mivel a kafa a dosák közül is a leganyagibb. Az elmének mégis van egy magasabb kafa oldala. A belső elmének, a szívnek megvan az érző oldala is, ez a szeretet, a legfontosabb kafa érzés. A boldogság maga, az elme magjának, és így a kafának is a legmagasabb formája.

típusa van a meditációnak az ájurvédlkus és jóga-gondolkodásban. Itt a meditációnak a dosákhoz, a gúnákhoz és az elme funkcióihoz kapcsolódó ájurvédikus magyarázatot és alkalmazást írjuk le. Az elmének a pránával való kapcsolata miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni a pránikus gyakorlatok szerepét a meditációban. A pránának az élelemmel való kapcsolata miatt a fizikai testet sem szabad kifelejteni. A meditáció ájurvédikus megközelítése mindig nélkülözhetetlen és magába foglalja a testet, a légzést és az érzékeket.

250

A

meditáci6 az 6.jtAl"véda szel"int

A meditáció az a képességünk és eszköz arra, hogy az igazi önvalóval és a tudattal (átman, purusa), ami az élet és az értelem forrása, kapcsolatba léphessünk. Ugyanakkor a meditáció tudatunk negatív oldalait, a fájdalmat és a szenvedést okozó ártalmas tudatalatti szokásokat és impulzusokat kitisztító képesség. Egyrészt a meditáció elősegíti legmagasabb impulzusainkat, másrészt gyökerestől kiirtja azokat, melyek ártalmasak és leküzdhetetlennek tűnnek. A meditáció az elme csendes és összpontosított állapotba helyezéséről szól, melyben mentális energiáink megújíthatók és átalakíthatók. Az ilyen meghatározás a meditációval a legszélesebb értelemben foglalkozik, ami magába foglalja a mantra, a pránajáma és a vizualizáció sok hasznos technikáját. Mégis bármilyen meditációs technikát alkalmazzunk is, azt tudatunk eredeti, ·békés és csendes állapotába való visszatéréséhez kellene használnunk, mely szinten félretehetjük a technikákat, és igazi természetünkkel teljes harmóniában pihenhetünk. Ezt úgy hívják, hogy „az önvalóban tartózkodás". Ez a meditáció természetes állapota, ami minden meditatív törekvés célja. Az ájurvédában a meditáció az elme gyógyításának fontos eszköze, de haszna a testre is kiterjed. Csökkenti a betegség folyamatának pszichológiai gyökerét és a különböző bonyodalmak kialakulásának lehetőségeit, amik bizonyos fokig mindig fennállnak. Az ájurvéda sajátos betegségek kezelésére ajánlja a meditációt, különösen pszichológiai rendellenességekre, melyekben a meditáció az elsődleges terápia lehet. Az ájurvéda életstílus-szabályainak részeként is előírja a meditációt mind az egészség fenntartására, mind az élet javítására. Sok

A

meditáció mint kezelés (dhj ána csiki+sza)

A meditáció fontos terápia a pszichológiai és az idegi rendellenességekre, az egyszerű álmatlanságtól egészen a komoly érzelmi zavarokig. Hasznos az olyan krónikus és legyengítő betegségekben, mint uz allergiák, az ízületi gyulladás, melyekkel stressz, az idegrendszer túlérzékenysége jár együtt. űA nyugati kutatás nagyon hasznosnak találta a meditációt a szívbetegségek kezelésében. A védikus gondolkodásban a szív a tudat székhelye. Ez nem egyszerűen a fizikai szív, hanem az érzékelő elmén túli érző és megismerő magunk. Tudatunk zavarai - a fizikai szintet is beleértve - gyakran szívproblémákban tükröződnek. Az elme lecsendesítése és a szív megerősítése tehát együtt jár. „ .„ A meditáció segít abban, hogy a fájdalmat megfeleloen kezel1uk, hasznos lenne tanítani minden krónikus, illetve akut fájdalmas betegségben szenvedőnek. Elménket kivehetjük a betegség, fájdal,m.as folyamatából, és figyelmünket egy mantrába, vagy a tanuskodo, Jel enlevő elmébe helyezhetjük. A meditáció a komoly, végzetes betegségeknél a legfontosabb, uhol közel lehet a halál. Felkészíti a pácienst a következő életbe való átmenetre. Valójában a meditáció mindannyiunknak segít leválni a testről, hiszen éppen a testhez való ragaszkodás a fizikai, a pszichológiai és a szellemi fájdalom fő oka. Ennek a ragaszkodásnak az eltávolítása valamennyi betegség végső gyógymódja, vagy ha nincs mód az elkerii.lésükre, akkor a rajtuk való felülemelkedés útja. Néhány szellemi tanító azt tartja, hogy ha valaki megváltoztatja a gondolatait, akkor minden betegségét, még a végzeteseket is meg tudja gyógyítani. Az ájurvéda ezt a vélekedést két komoly fenntartással fogadja. Az első: az idő mozgása. Bizonyos betegségek az idő szülöttei, pl. az öregedés kitolható ugyan, de véglegesen nem küszöbölhető ki az embe~i életből sem. Ez az, ami miatt végül mindannyiunknak meg kell halrn.


253

A második: a karma. Bizonyos karmáknak megfelelően műkö dünk, melyek adott ideig ezen a világon tartanak minket. Ha egyszer karmánk befejeződött, akkor tovább kell mennünk, és a továbbhaladásnak néha éppen a betegség az eszköze. Soha ne feledjük, hogy a fizikai élet a lélek számára csak a létezés egy szintje, egy ideiglenes utazás. Ezért nem kellene a fizikai létbe kapaszkodnunk, hanem itteni céljaink teljesítésére törekedve, majd azok beteljesítése után - tovább kellene lépnünk. A meditáció összes formája nem egyformán hasznos mindenkinek, mint ahogy az összes élelem vagy gyógynövény sem. Emiatt az ájurvéda a megfelelő életstílust ajánlja kinek-kinek alkata és természete szerint, és az illető készségeihez, az egyén természetéhez simuló meditációs megközelítéseket javasolja.

Az ájurvéda megpróbálja megerősíteni az emberek természetes meditációs hajlamait. A meditációnak sok ösvénye, tanítása és hagyománya van, amelyeknek a különböző egyének és kultúrák számára megvan a maguk értéke és fontossága. Néha azonban az emberek által követett meditációs gyakorlatok ájurvédikus szempontból semmit sem segítenek nekik. A váta embereknek nem biztos, hogy szorgalmazniuk kell elméjük további kiterjesztését. A pitta embereket megzavarhatja a túlzottan fókuszált, illetve a kritikus meditatív megközelítés. A kafa típusok pedig megnövelhetik a kafát a meditáció túlzottan érzelmeket keltő formáival. Ilyen esetekben az ájurvéda ajánlhatja, hogy az illető változtassa meg meditációjának természetét.

252

A m editác ió háttel"e

A meditációnak megfelelő életstíluson kell alapulnia, főleg szattvikus étrenden, szattvikus benyomásokon és szattvikus kapcsolatokon. Ezek nélkül nem lehetünk képesek valódi meditációra, bármennyire gyakoroljuk is. Ilyen esetekben a meditáció gyakorlatával együtt a meditáció hátterét is meg kellene tanítani. A szigorú ájurvédikus életvitel-előírások gondoskodnak erről. Az ember általában formális gyakorlattal kezdi a meditációs ülést, olyan technikákat alkalmazva, mint amilyen az ima, a mantra, a pránajáma, a vizualizáció. Azután alaktalan meditáció következhet, pl. csendben ülni önvizsgálatot, illetve vallásos meditációt (meditálás Istenen) gyakorolva. Ha pusztán csendben ülünk anélkül, hogy előzőleg bármilyen eszközzel lecsendesítettük volna az elmét, akkor egyszerűen elveszhetünk saját gondolataink között, és összezavartabban, nyugtalanabbul fejezhetjük be a meditációt, mint amikor elkezdtük. · A meditáció - különösen a passzív természetű - felnyitja a tudatalatti elmét. Ha ezt nem vagyunk készek kezelni, akkor ez bonyodalmakhoz vezethet. Az érzelmileg zavart emberek a legsebezhetőbbek, különösen azok, akikben a váta felszaporodott. Emiatt a mantra jobb lehet a csendes meditációnál, legalábbis kezdetben. A csendes meditáció kiterjedő, de ahhoz, hogy az elme valóban kiterjedjen, ahhoz először az elmét összpontosítani kell. Általában ezért előzik meg koncentrációs gyakorlatok a meditációt.

A meditáció és az imádsó.9

Az emberek nyugaton jártasabbak az imádkozásban, mint a meditációban. Az imádság általános megnevezés és sok típusa létezik, de a kifejezés általában a meditáció egy aktív formájára vonatkozik, melyben kivetítünk egy szándékot, Istent hívjuk önmagunk vagy, , , . , . vagy szeretteink megsegítésére. Az ájurvéda az imát (prartana) a mantraval es a meditac1óval együtt használja. Általában a mantra energiával feltöltött ima, különleges hangmintákkal, vagy a kozmikus Ige rezgéseivel jóga módra irányított ima, kívánság. A meditáció az ima csendes, szemlélődő formája, melyben nem lehet semmilyen gondolatmozgás, semmilyen szándék. Az ájurvédikus orvosok a betegségek kezelésére használnak imát, illetve használják a pozitív energiák és szándékok irányítását. Ebbe beletartozik az isteni gyógyító erejének, a nagy tanítók, avatárok és guruk erőinek közvetítése. Ima szükséges a jókívánságok átadásához és a megfelelő pszichikai környezet létrehozásához is, hogy a gyógyítás végbemehessen. Együtt alkalmazható az aromák, drágakövek, mantrák és szertartások ájurvédikus finom, gyógyító körülményeivel. Megerősítés és vizualizáció. A megerősítések has~nálat~ eg~ütt használatos az imával. Megerősítések alkalmazhatok az 1stemvel való kapcsolatunk, illetve a saját tulajdon gyógyító erőink hangsúlyozásá ra. Sok ember szenved a magá ról alkotott negatív gondolatoktól,

254


255

különösen azok a váta típusúak, akiket gyakran az önbizalomhiány csapdájába esnek. A megerősítéseknek tettekhez kell vezetniük, és nem helyettesíthetik azokat. Például az életben bárminek a megtételéhez, akár a hegymászáshoz is, arra a hiedelemre van szükség, hogy az illető képes rá, és az erőfeszítés megtételéhez pozitív szándékkal rendelkezik. Az embernek az életben ténylegesen meg kell másznia „a hegyet", de nem használhatja a megerősítést a tétlenségének igazolására. A megerősí tések legyenek éppen ezért az akaratunkat az isteni akarathoz és a magasabb céljainkhoz hangolás útjai, ezeket kell ugyanis viselkedésünkkel követnünk. A vizualizáció együtt használatos az imával és a meditációval. Elképzelhetjük azt a gyógyult, javított állapotot, amit el kívánunk érni, pl. egy krónikus vértolulástól szenvedő beteg tiszta, nyitott és energiával teli tüdőt képzelhet magának. Pránát, gyógyító energiát irányíthatunk azokra, akik betegek, vagy saját testünk azon részeire, amelyeknek javulásra van szükségük. Az ilyen vizualizációk alkalmazhatnak bizonyos színeket és mantrákat is, illetve a lélegzettel együtt irányíth atók. A vizualizációk lehetnek istenségek, gyönyörű természeti képek, vagy más, a mentális tér tisztítását szolgáló legkülönfélébb elképzelések.

A szamkalpa olyan, mint egy terv, egy stratégia. Teszünk valamit egy bizonyos módon, hogy elérjünk egy bizonyos célt. A kapott eredmény tettünk természetéről és értékéről árulkodik. Nincs cselekvés valamiféle eredményre törekvés nélkül. Ez az eredmény a tett mögötti szándéktól és nem egyszerűen a tettünk külsőségeitől függ. Az olyan magasabb, szellemi tettek, mint a tudat fejlesztése és minden lény szenvedésének enyhítése, nem önös eredményre törekednek. Az alacsonyabb tettek az egó vágyait tükrözik, azt a törekvésünket, hogy megkapjuk, amire vágyunk; elérjük és elnyerjük mindazt, amit szeretnénk. A szellemi szamkalpák ezzel szemben belülre irányítanak bennünket, és segítenek felszabadítani a lelket. Az egón alapuló (önös) szamkalpák kívülre irányítanak, és továbbra is a külvilághoz kötnek bennünket. A szamkalpa nem csak saját akaratunk fejlesztését foglalja magába, hanem akaratunknak azokkal az erőkkel való összekötését is, melyek céljaink elérésében segíthetnek. Itt tulajdonképpen a segítség, az áldások és útmutatások kereséséről van szó. A szamkalpák általában különféle megerősítésekként és fogadalmakként vetülnek ki. A jóga szamkalpáí. Spirituális alapúak, és azt a szándékot tartalmazzák, hogy valaki azért fog különféle jógagyakorlatokat végrehajtani, hogy szellemileg fejlődjön és spiritualitás célokat kövessen a világban. Néhány ilyen tipikus szamkalpa következik: - bakti jóga, illetve hitéleti szamkalpák: „OM! A következő jógagyakorlat végrehajtását az Isteni Szeretetnek ajánlom fel. Minden isteni erő áldása kísérje ezt az igyekezetemet!" -dzsnána jóga vagy bölcsesség-alapú szamkalpák:„OM! Azért fogom végrehajtani a következő meditációt, hogy elnyerjem Isten és a magasabb Önvaló tudását. Isten és a nagy tanítók segítsék ezt az erőfeszítésemet!" karma jóga, a szolgálat szamkalpái: „OM! A következő tetteket Isten és az élőlények szolgálatára fogom végrehajtani, hogy segítsek a szenvedés enyhítésében!"

S zamkalpa: akaratel"Ő a 9yó9yításbal"\ és az átalak ftásbal"l

A szamkalpa akaratot és ösztönzést jelent. Ez az elme legfontosabb tevékenysége minden szinten, amit mindig a szándékok kivetítése foglal el Sokkal inkább szamkalpáink eredménye vagyunk, mint ahogy a régi mondás tartja: „amit az ember a szívében kíván, olyan ő." Magunkat és karmánkat szamkalpáinkon, vagy szándékainkon keresztül hozzuk létre a szív szintjén. A szamkalpa a fő mentális tevékenység a szamszkárák létrehozására, amik az elme és a szív mögött mélyen gyökerező kondicionálások. A jóga önmegvalósításért műveli az akaratot, a szamkalpát; az ájurvéda pedig a gyógyítás akaratát, szamkalpáját műveli. Bármit is teszünk, azt szamkalpa, vagy szándéknyilatkozat kell megelőznie: „azt szándékozom tenni (a következő módon és egy adott ideig), hogy ezt és ezt az eredményt elérjem."

Ájurvédikus szamkalpák: Az ájurvéda gyógyítási eszközként alka lmaz szamkalpát. Minden gyógyítási gyakorlatot a páciens és a terapeuta részéről is a megfelelő szándékkal kellene kezdeni. A megfelelő szamkalpa előkészíti a talajt a gyógyító folyamatoknak, hogy működjenek, és mind a páciensben, mind a terapeutában tisztaságot teremt, ezzel is elősegítve az eredmények elérését. -Szamkalpa a pácienseknek:„OM! Természetes és szellemi módszereken keresztü l törekszem a gyógyu lásomra, hogy opti-


257

mális egészség és vitalitás jöjjön létre, hogy szellemi életemet fejlesszem és dharmámat teljesítsem mindenek javára!" -Szamkalpa a terapeutáknak:„OM! Természetes és szellemi módszereken keresztül törekszem arra, hogy segítsek ennek a páciensnek a gyógyításában, hogy enyhítsem szenvedéseit, és segítsek az emberi lényeket ráébreszteni igazi életcéljukra. Az univerzum minden gyógyító ereje támogasson engem ebben az igyekezetben!"

elme tartalmának szemlélését pont úgy, ahogy egy gyorsan mozgó folyó lefelé áramló hullámait és hordalékát figyelné. 7. A meditáció célja - ami az illető vérmérsékletétől függően megismerés-orientált, szentelés-orientált lehet - az, hogy megpróbáljunk a szív természetesen mozgásán át kapcsolatba lépni Istennel, vagy a magasabb Önvalóval.

256

Sajátos meditációs megközelítések

A

meditáció aspekt1Asai

A meditáció életmód, ami bizonyos eljárásokon nyugszik. Az ember nem egyszerűen csak leül, hogy hirtelen meditálni kezdjen, ahogy az is ritkán fordul elő, hogy valaki esetleg minden előzetes gyakorlás nélkül felvesz egy ecsetet, és festeni kezd. A meditáció általános formája a következő lépéseken keresztül valósulhat meg: 1. Üljünk kényelmes helyzetben egyenes gerinccel, ami lehet olyan sajátos jógatesttartás, mint a lótuszülés, vagy aki ezt nem tudja végrehajtani, az üljön egy székre. Kényelmes és ellazult testtartás nélkül igen nehéz meditálni. 2. A pránajámán át energetizáljuk a lélegzetet. Ez energiáinkat belsőleg irányítja, ami több erőt ad a meditáláshoz. A megfelelő pránajáma bármely formája végezhető. 3. Néhány percig tartsunk meg egy elképzelést (vizualizációt), hogy az érzékszervi teret kitisztítsuk és az elmét belsőleg összpontosítsuk. A vizualizáció lehet egy hasznos szín, geometriai ábra (mint a jantra), a természet világának, egy istenségnek, egy gurunak a képe (az ember természetes szándéka alapján). 4. Ismételgessünk egy megerősítést, hogy megnövekedjen a pozitív gondolat ereje, és a lelkünk fájdalomtól, boldogtalanságtól és kötöttségtől mentes, szabad állapotba kerüljön. Esetleg néhány imádságot is végezhetünk gyógyításhoz és a belső fejlődéshez. 5. Ismételgessünk egy mantrát a tudatalatti elme lecsendesítéséhez. A mantrákat legalább 108-szor kellene meditáció előtt kimondani, akár időnként napközben is, különösen akkor, amikor az elmének nincs elfoglaltsága. 6. Csendesen figyeljük az elmét, hagyjuk, hogy kiürüljön. A meditálónak a tanú szerepét kell magára öltenie, és meg kell tanulnia az

Ha egyszer valaki megértette a meditáció általános megközelítését, akkor összpontosíthat a törekvéseinek leginkább megfelelő konkrét meditációs megközelítésre. Vallásos meditáció. A vallásos meditáció az imádott Isten, avatár, illetve nagy tanító alakjától, az istenivel mint apával, anyával, tanítóval, szeretettel való kapcsolatunktól függ. Ez nagyrészt személyes ügy és sajátos vallási hátterünk szabhatja meg, így általában nem az ájurvédikus terapeuta döntéskörébe tartozik. Az emberi lények úgy imádják az istenit, ahogy legbelső szívüknek tetszik. Bármi, ami ennél kevesebb, az szellemi zsarnokság. A hindu isteneknek sajátos ájurvédikus megfeleléseik vannak. Például: Ganésa, az elefántfejű isten, az akadályok eltávolítója - a kafa és az odzsasz fokozására használható. A Szélben született, majomformájú Hanuman elősegíti a pránát és szabályozza a vátát. Az isteni gyermek, harcos és a Nap fia, Szkanda, a tedzsaszt fejleszti. Ká1i istennő, a halál és a pusztítás irányítója a prána fokozására, a váta szabályozására és az életveszélyes betegségek eltávolítására használható. A tudatalattit és a tudatfelettit uraló Siva isten a félelem, a szorongás és a trauma legyőzésében segít nekünk. Ráma avatár a gyermekeket védi az ártalmaktól. Ilyen példák tucatjával vannak. A vallásos rajongás egy másik fontos formája a bolygóistenségek, az idő és a karma erői mögötti kozmikus hatalmak. Ez a védikus asztrológia nézőpontjából történik. A tüzes planéták - mint a Nap, a ?;iars és a Ketu (déli Holdcsomópont) - istenségei jók a pitta, a tedzsasz es az agni fokozására. A vizes planéták - mint a Hold, ~ ~énusz és a ~~piter - istenségei a kafa, az odzsasz és a dhátuk fokozasara megfeleloek. A levegős planéták- mint a Szaturnusz, a Merkúr és a Rahu (északi Holdcsomópont) - istenségei a prána és a váta növelésére alkalmasak. Megismerő meditáció. A megismerés-orientált meditáció célja a szeJlemi tudás, az ön ismeret. Két típusa van: a passzív és az aktív.

258


259

A passzív meditáció a tanú viselkedésének felvételéről és a gondolatok megfigyeléséről szól, a fogékonyság állapotának a fenntartásából, az isteni jelenlét, az üresség felé történő megnyílásból állhat. A passzív meditáció általában olyan külső dolgokkal kezdődik, mint egy ghí-lámpa, vagy valami a természetben, egy fa, felhők az égen. Azután fokozatosan befelé, a testre, az érzékekre, a pránára, az érzelmekre, a gondolkodásra, az egóra összpontosul, majd végül a magasabb önvalóra, vagy a felfoghatón túli, csendes istenire. Az aktív meditáció valamiféle olyan vizsgálattal, mint a „ki vagyok én?", vagy az illető igazi természetének keresésével jár. Ez az én-gondolat eredetének a tiszta tudatba történő visszakövetéséről szól. Ezt ismertették meg velünk Ramana Maharashi és az Advaita Védanta más tanítói, valamint az olyan hagyományos advaitikus szövegekben, mint a Jóga Vasista, illetve Sankaracsarja munkái. Ez megkívánja a test, a lélegzet, az érzékek, az elme, vagy bármi általunk megfigyelt mögötti önvaló keresését. Ez az ájurvédikus tanácsadó technikáknak a test és az elme működéseinek megértését segítő kiterjesztése.

Mala (meditációs gyöngyök): Egy ma la, vagyis rózsafüzér használható a mantrák számlálásához. A rudraksa jó a tedzsasz fokozására és Siva Úr imádatára. A kristály az Istennő imádatára használatos. A tulszi gyöngyök sajátosan Visnu Úr (Ráma és Krisna) számára ajánlottak. A bidzsa mantrák (egyszótagú mantrák) ismételgetéséhez gyöngyönként nyolc, illetve tizenhat mantra számolható a számlálás megkönnyítéséhez. A valódi erőgyűjtéshez lehet, hogy a mantrák több mint százezerszer történő ismételgetésére van szükség. Bele kell ágyazódniuk a tudatalattiba, hogy valóban hatásosak legyenek. Hosszabb mantrák: Sok erőteljes gyógyító tulajdonságokkal bíró, hosszabb mantra létezik. A Rudra-Sivának szóló mahamritjundzsája mantra jól véd a sérülések és a lázas megbetegedések ellen. A Naphoz szóló gajatrí mantra a vitális energiát növeli, és a szívet erősíti. Ezt azok kedvéért említem, akik ezeket a mantrákat ismerik, vagy képzésük részeként megkapják. Sokféle szellemi hagyománynak vannak imái és himnuszai, melyek hasonlóképpen alkalmazhatók.

A m e ditáció álta lános megfontolásai

Meditációs szoba: Az embernek lehetőleg legyen egy oltárt, sajátos képeket, vagy szentkönyveket tartalmazó, díszítései által spirituá!is energiával rendelkező külön szobája a meditációra. A szoba friss levegőjű, jól szellőztetett és természetes fénnyel rendelkező legyen. Szükség esetén dolgozó- és tanulószoba is használható, de ne legyen háló-, vagy alagsori szoba. Meditációs ülőhely: Az embernek lehetőleg legyen egy kényelmes meditációs ülőhelye, széke. Hasznos egy gyapjúból vagy selyemből készült meditációs szőnyeg, díszpárna. A meditációhoz kelet vagy észak felé üljünk. A meditáció előtt az ülőhely megtisztításához az ülőhely köré egy egyszerű mantra - mint az OM -elmondása közben „ . egy kis víz permetezhető. Meditációs szertartás: A meditáció előtt végezzünk egy olyan rov1d szertartást, mint illóolaj (a föld elemnek), víz (a víz elemnek), ghí-lámpa vagy gyertya (a tűz elemnek), füstölő (a levegő elemnek) és egy virá~ (az éter elemnek) felajánlása. Ezek egy istenség, egy guru szobra ele helyezhetők, vagy egyszerűen tetszés szeri~t f~lajá,~lj,uk,a.z isten~ek. Az ilyen rituálé megtisztítja a pszichikai levegot es elokesz1h a szobat a meditációra. Megszólaltatható harang, zsolozsma vagy ima mondható.

A meditáció ideje

Napi rendszerességgel kellene meditálni, pont úgy, ahogy enni és aludni szoktunk. Mégis bizonyos napok kedvezőbbek lehetnek. A meditációra a legjobb nap a csütörtök, Jupiter napja, ezt követi szerda (Merkúr), hétfő (Hold) és péntek (Vénusz). Meditálni növekvő Hold idején is jobb. Védikus asztrológussal tanácskozhatunk az év folyamán és az életszakasz szerint meditációra kedvező idők miatt, különösen akkor, ha valaki intenzív meditációs gyakorlásba akar fogni. A nap meditációra legjobb ideje a napkelte előtti kora reggel, Brahman órája. A napkelte és a napnyugta is jó. Sok ember a napnyugtát találja legjobbnak, mert a napnak abban a szakában már elvégezte a munka fő részét és belülre tekinthet. Ezek nagyrészt váta idők, melyekben könnyebben dolgozhatunk a vátán és az olyan kapcsolódó rendszerein, mint az elme és a prána. Az alvást közvetlenül megelőző időszak az elme megtisztításának egy másik fontos ideje. A reggeli meditáció olyan fizikai gyakorlás után következzen, mint a jóga ászanák, a séta, vagy a könnyű aerobikgyakorlatok. Azután jöhet egy tea és egy könnyű étkezés. Ha azonban az embernek sok áma (méreg), vagy kafa van a szervezetében, vagy sok a nyálka, mint pl. az arcüregi allergiák esetén, akkor a tunyaság feloldására el őször

260


gyakorlásra és pránajámára lehet szükség. Másképp az elme és az agy túl tompa, illetve tömött lehet a meditációhoz. , , . A váták a meditáció miatti korai keléshez túl faradtnak erezhehk magukat. Ebben az esetben ezt meg kell próbálni korábbi lefekvéssel, esetleg délutáni szundikálással kompenzálni. A pitták szeretik az éjszakai fennlétet, de kellő erőfeszítéssel rá tudják venni ~ag~~t. ~ korábbi felkelésre. Akiknek nehéz ébren maradni a reggeli meditaoo alatt, azokon először segíthet egy reggeli séta, vagy az ülő helyett egy sétálómeditáció. Este a meditációt alvás kövesse, így mélyalvás következhet. Este, közvetlenül meditáció előtt vagy után már ne legyen olyan érzékszervi zavarás, mint a televízió. Az esti meditáció után kerülni kell az elme megzavarását, mert a gyakorlat nagyrészt kárba vész. Ne meditáljunk közvetlenül evés, különösen nehezebb étkezés után sem. A meditáció időtartama. A meditáció lehetőleg álljon kb. tizenöt perc pránajámából, tizenöt perc mantrából és aztán tizen~t perc csendes illetve vallásos meditációból, ez a legkevesebb. Legalabb naponta két~zer kellene végezni, reggel és este. Ha valaki már hosszabb ideje folyamatosan gyakorol, a növelhető a meditáció hossza és naponta háromszor, esetleg többször is végezhető. A legfontosabb a gyakorlás folyamatossága. Jobb minden nap egy kicsit meditáln i, mint rendszertelenül sokat. Az intenzív alkalmi meditáció, a visszavonulás hasznos is lehet, ha aztán folyamatos, mindennapi gyakorlás követi.

Az ember az általa választott Isten bármely formáján meditálhat. Az ájurvédikus orvosok kezelés és oktatás előtt gyakran meditálna~ Dhanvantari Úron. Ez a mantra használható: Om Dham Dhanvantara1a Namah! Mások Ganésa Úron meditálnak, ami minden akadályt elhárít a kezelés elől a mantrája alkalmazásával: Om Gam Ganésaja Namah! Az ájurvédikus gyakorlatot folytatók a kezelés részeként gyakran imádkoznak, és mantráznak a páciens jelenlétében. A páciens bátorítható arra, hogy csatlakozzon a mantrázáshoz. A jógagya~~rlatot folytató gyógyítók számára az a legjobb, ha csendesen ~ed~talnak, mielőtt a pácienst meglátják, hogy pozitív gyógyító energ1at vigyenek a rendelőbe vagy a kezelőhelységbe.

26'1

Meditáció: A váta típusoknak azért kellene meditációt gyakorolniuk, hogy nyugtalan elméjüket és idegeiket lecsendesítsék és enyhítsék a bennük rejlő hajlamot a félelemre és a szorongásra. A meditációval nagyon messzire juthatnak fő életproblémájuk legyőzésében, ami nem más, mint a túlérzékeny, túlzottan aktív elme és életerő. A meditáció segít nekik aludni, ideges emésztésüket enyhíteni, és erősíti immunrendszerüket, ezek ugyanis a fő gyengeségeik. A vátáknak azonban óvatosaknak kell lenniük, mert a helytelenül végzett meditáció földeletlenné teheti őket, és könnyen „elszállhatnak". Elveszhetnek gondolataikban, vagy pránájuk zavarttá válhat. Emiatt a vátáknak először az összpontosítás művészetét kellene megtanulni, hogy elméjük ne vándoroljon el. Számukra jobb a mantra vagy a vizualizáció gyakorlása, minthogy elméjük kiürítésével próbálkozzanak, ami miatt már túl sok leh et az éter elem bennük. A váta típusok mégse próbálják leállítani, sem elnyomni természetes mentális tevékenységüket. Hagyniuk kell, hogy elméjük az élet mélyebb igazságát keresve szabadon és természetesen mozogjon. Meg kell tanulniuk bőséges mentális energiájukat a meditáció irányába terelni, ami számukra olyan lehet, mint a sas repülése. Hagyniuk kell elméjüket fókuszának elvesztése nélkül szárnyalni. Ászana és pánajáma: A váta emberek először bizonyosodjanak meg arról, hogy kényelmesen ülnek és testük és ízületeik pihennek. Végezzenek némi ellazító gyakorlatot, hogy ülés előtt oldják a feszültséget, vagy tegyenek egy sétát előbb. A váta embereknek a csendben ülés gondot okoz, ezért számukra hasznos lehet előzetesen a meditációs ülések gyakorlása, különben nem bírják ki sokáig ugyanabban a testhelyzetben. A váták alacsony energiaszinttől szenvednek, ami az összpontosítást gyengíti. Lélegzetüket mélyítsék el, hogy elég pránájuk legyen a meditációhoz. A pránajáma miatt a váták kezdetben fáradtnak érezhetik magukat, mert az csökkenti a váta túlzott aktivitását. Ha ez elő fordul, akkor végezzenek egy kis gyors, vagy élénk mély légzést, amíg mentális tisztaságuk vissza nem tér. A váták soha ne erőlködjenek a pránajámával, és azt csakis fokozatosan fejlesszék tovább. Vizualizáció, megerősítés és mantra: Vizualizációra a váta emberek használja nak olyan földes, vizes és tüzes képeket, mint egy hegy, tó,

262


263

vagy az óceán, virágok, mint a lótusz, vagy rózsa, fény, mint a tűz, vagy hajnalban a nap. Alkalmazható váta elleni színterápia olyan színekkel, mint az arany, vagy sáfrány. Ezt néhány percig végezzék, hogy mentális terük kitisztuljon. A váták erősítsék meg magasabb természetük alapvető békéjét és félelemnélküliségét, és tanulják meg az aggodalom és a szorongás elengedését. Hinniük kellene Isten, illetve egy nagy tanító valamilyen alakjában, aki a belső síkokon gondot visel rájuk. Igénybe kellene venniük Isten, az Istennő és a guruk valamely alakjának védelmét, hogy segítsen azon problémáikban, amelyeket önmagukból képtelenek megoldani. Legjobbak a váta elleni mantrák, mint a rem, shrím, hrím. A váták ismételgessék az ilyen mantrákat a meditáció ideje alatt és ezt a nap folyamán is megtehetik, különösen akkor, amikor a váta úgy tűnik kibillen az egyensúlyából. Gyakran jobb; ha ezeket a mantrákat halkan mormolják, ami a vátákat energetizálva ugyan, mégis nyugodtnak tartja. Vallásos meditáció: A váta típusok az isteni energia jótékony formáit, különösen az isteni Atya, vagy Anya alakját igénylik, azt a szülői kapcsolatot, ami nyugtató, támogató és tápláló. Különösen jók az Istenanya olyan védelmező alakjai, mint Durga és Tara. Hasonlóképpen nagyon hasznosak az Atyaisten olyan jótékony alakjai, mint Siva a jógik uraként vagy Visnu avatárként és Ráma megváltó. Ganésa nagyon földelő lehet. Hanuman különösképpen pránaerőt adó és magasabb váta jellemet képvisel. Megismerés-meditáció: A váta emberek meditáljanak az igazság örök és megváltoztathatatlan természetén, hogy gondolataikat lelassítsák. Kapcsolatot igényelnek a dharmával vagy az egyetemes törvénnyel, hogy nyugtalan elméjüknek támaszt adjon. Igyekezzenek kapcsolatba lépni a szíven belüli változatlan és halhatatlan önvalóval, és meg kell ismerniük a tiszta Lét nyugodt és csendes kiterjesztését. A vátáknak szükségük van arra, hogy belső természetükben megszilárduljanak, és ne aggódjanak a külvilág ingadozásai miatt. Befelé kell fordulniuk, és el kell felejteniük a világ zavarait, nyugtalanságait.

nak meditálni. Erős mentális energiájuk pozitív módon, figyelmüket egy belső cél felé irányítva történő összpontosításához jó út lehet a mantra és a meditáció. A pittáknak ügyelniük kell a békés meditációra, és ne próbálják a meditációt a teljesítmény és a hódítás egy másik formájába átfordítani. Számukra a meditáció túl összpontosítottá, egyenesen szűklátókörű vé válhat, és inkább az irányítás megkísérlésére, mint a feszültség elengedésére törekszenek. Meg kell tanulniuk a bennük rejlő fényt az igazság feltárására használva kiterjeszteni elméjüket és szívüket a meditációban. A meditációnak elméjükben és szívükben olyan hűvös, nyugodt érzést kellene keltenie, mint a holdfényben egy tó felszínének finom hullámzása. Ászana és pránajáma: A pitta emberek először biztosan hűljenek le és lazuljanak el meditációs testtartásukban. Meditáció előtt ne végezzenek kimerítő, megizzasztó gyakorlatot. Hűtő, Hold-lélegzést, a balorrlyuk-légzést hangsúlyozó pránajámát végezzenek.Sitali is végezhető. Meditáció előtt a légzésen át engedjék el belső forróságukat. Vizualizáció, megerősítés és mantra: A pitták olyan nem tüzes képzeteket vizualizáljanak, mint egy hegység, tó, óceán, esőfelhők, a mély kék ég, hűvös színű virágok, a Hold és a csillagok. Alkalmazható pitta elleni színterápia fehér, sötétkék vagy smaragdzöld színekkel. A pitta emberek végezzenek megbocsátást, részvétet, szeretetet és a dühről való lemondást növelő megerősítéseket. Imádkozzanak minden lény nyugalmáért és boldogságáért. Keresniük kell a megbocsátást azokra a helytelen és erős tetteikre, melyeket esetleg más lények ártalmára követtek el. Olyan pitta elleni mantrák indokoltak, mint a shem, shrím, az om. Ezeket csendben ismételgessék. Akkor is használják lassú és ellazult módon ismételgetve, amikor a nap folyamán olyan pitta természetű érzelmek ébrednek bennük, mint a düh. Vallásos meditáció: A pitták meditáljanak az Atyaisten és az Istenanya hűvös és lecsendesítő alakjain. Hasznosak lehetnek az Istennő alakjai, beleértve az óceán szülte Laksmit és Uma-parvatit, Siva feleségét és a hóhegy lányát. Az Isten alakjai közé tartozik Visnu és Siva jótékony víz- és űrformája. Ugyan a pitták inkább a tüzesebb és haragosabb formák felé hajlanak, vigyázniuk kell velük, mivel a saját tüzüket fokozhatják. Egy másik mód Istenen meditálni mint isteni baráton és isteni szeretetten. A pitták szenvedélyüket rajongássá alakíthatják, de meg kell tartaniuk ezt a rajongást befogadónak és békésnek. Az isteniért

Meditáció: A pitta embereknek dühük és agressziójuk oldása érdekében van szükségük meditációra, hogy az élethez általában akaratos és irányító közelítésüket elengedjék. A pitták általában jó összpontosítással rendelkeznek és a többi típusnál könnyedebben tud-

264


265

harcoló magatartást vehetnek fel, de vigyázniuk kell, hogy ezt ne használják még több agresszív energia gerjesztésére. Megismerés-meditáció: A pitta típusok saját véleményükbe és ítéleteikbe ragadva elméjükben nagyon bírálók lehetnek, ami megakadályozza, hogy túljussanak a gondolkodás terén. A megkülönböztetés művészetét kifejlesztve, használják ezt a tudat természetének vizsgálatára és az elmén túli a magasabb önvalóval való kapcsolatba lépésre irányuló erőként. A pittáknak hasznos a kritikus elme összes korlátján túli végtelen űrön való meditálás. Ha koncentrálásukat előnyös módon tudják irányítani, akkor felfedezhetik a szíven belüli fényt, ami olyan, mint a Hold, és túl van a külső elme forróságán, nyugtalanságán. Az elme és a szív csendje, fogékonysága segíthet ebben a folyamatban.

ket, mint a Nap, a fák között mozgó szél, a nagy kiterjedésű tiszta, kék ég. Arany-, kék- és narancsszínnel egy kafa elleni színterápia is alkalmazható. A kafa embereknek magasabb természetük függetlenségének megerősítésére van szükségük. Hasznosak számukra az olyan megerősítések, mint pl. "az igazi önvalómban független, szabad és űrter mészetű vagyok". A minden teremtmény szeretetére és gondozására irányuló gondolkodással meg kell próbálniuk a szeretet bennük levő kafa energiájának fejlesztését is. Serkentő és tisztító mantrákat kell végezniük, először néhány percig hangosan kimondva, majd a légzéssel ismételgetve. Ilyen mantrák az om, a hum, az eim. Vallásos meditáció: A kafák igen kedves, szeretettel teli emberek és az istenivel való vallásos kapcsolat művelése kifejezetten a hasznukat szolgálja. Általában könnyű számukra a hit és az önátadás. A vallásos imádat sok formájára nyitottak. Legvonzóbbak számukra az isteni szerető formái. Azonban, hogy ösztönözze őket, igényelhetik az Isten és az Istennő ezeknél serkentőbb, haragosabb alakjait is, mint amilyen Siva haragos formái, vagy Káli alakja. A kafák kerüljék el, hogy a túlzott érzelmeik elragadják őket; az odaadás ne váljon az önmagától mindent megtagadássá. Ez az elme és szív tisztaságát igényli az odaadást használva a ragaszkodás csökkentésére, az érzelmek elengedésére és az emberi személyiség, az egó megvilágosítására. El kell kerülniük az odaadás külső formáihoz való ragaszkodást is. Az általuk használt formákon keresztül meg kell tanulniuk kapcsolatba lépni a végtelennel és az alaktalannal. Megismerő meditáció: A kafa embereknek szükséges megtanulniuk a valóság alaktalanságát és végtelenségét, hogy el tudják engedni a ragaszkodásukat a formához és korlátozásokhoz. Különösen jók az igazság örök, megváltoztathatatlan aspektusán történő meditálásban. A mentális tér alapjaként változatlan békét tudnak fenntartani. Az ürességen való meditálás különösen ideális számukra, mert fokozza az űrt az elmében. Ez a belső fényen való meditálással kombinálható, ami elméjükbe töl;>b tüzet visz. A meditáció vizsgálódó formái nehéznek bizonyulhatnak számukra, mert elméjük szeret kényelmes állapotban pihenni. Ez azonban nem mindig hasznos, mivel az elmének az ilyen elégedett állapotát összekeverhetik a magasabb igazsággal. A kafák tanulják meg felébreszteni elméjüket, hogy mindig tovább jussanak. Nem pihenhetnek elégedetten addig, míg a személyes korlátjaikon nem jutnak tlil. Úgy kellene tekinteniük a meditációt,

Kofa típt-1sok

Meditáció: A kafa típusok azért igénylik a meditációt, hogy érzelmi ragaszkodásukat elengedhessék, és szembeszálljanak a mentális pangással és fásultsággal. A meditáció segít nekik, hogy birtoklásvágyukat és nehézkességüket elengedjék a tudat terébe, melyben egyedüli igaz boldogság és bőség van. A kafáknak bátorításra, serkentésre, ösztönzésre lehet szükségük, hogy meditálni kezdjenek, és gyakran jobb, ha csoportosan kezdenek meditálni. Számukra egy fegyelmezettebb megközelítésű meditáció kívánatos, még ha az rögtön nem is tűnik nagyon eredményesnek. A kafák valószínűleg elalszanak a meditáció alatt. Emiatt a meditáció - a mantrát és a pránajámát is beleértve - aktívabb formáját végezzék, vagy kombinálják a meditációt valamilyen teyékenységgel. Hajlamosak képzelgéseikbe, ábrándjaikba zuhanni. Eber figyelem fenntartására van szükségük, hogy szembeszálljanak az elméjükben rejlő ábránd utáni vággyal. Ászana és pránajáma: A kafa emberek az ülőhelyzet elfoglalása előtt végezzenek némi fizikai gyakorlatot keringésük megnyitására és a pangás eloszlatására. Ez kqnnyű aerobikot igényelhet, de ne legyen túl kimerítő, nehogy megzavarja az elmét. Ideális számukra a sétálómeditáció is. Energiájuk megmozgatására végezzenek élénk, a gyors be- és kilégzést hangsúlyozó pránajámát (mint a basztrika), és jobborrlyuklégzést is. Vizualizáció, megerősítés és mantra: A kafa emberek olyan képekre összpontosítsanak, melyek fokozzák a tű z, a l evegő és az éter eleme-

266


mint egy nagy utazásban egy sor hegycsúcs megmászását, az úton egy percre sem megállva, még akkor sem, ha az egyébként kényelmetlen.

1. FÜGGELÉK

A

Az ájurvéda és a jóga csúcsa a meditáció művészete. A dosák és a pránák ájurvédikus ismerete segít a meditáció gyógyító és kiegyensúlyozó célú használatában. Az elme és a gúnák jógaismerete segít a meditációt önmegvalósításra használni. A meditáció olyan, mint a védikus tudás piramisának a csúcsa. A végtelenbe hatoló hegyes végződésben csúcsosodik ki, de mélyen a Földbe nyúló széles alapon nyugszik. Ez a bölcsesség segítse életünk és tudásunk minden aspektusát!

védikV\s kapcso ra+

A Védák azok a nagy mantrikus szentírások, amiket a Himalája-beli risik (bölcsek), jógik és bölcsek fejtettek ki, akik sok ezer évvel ezelőtt éltek ennek a világkorszaknak vagy júgának feltehetően a kezdetén, az emberi történelem hajnalán. Úgy tartják, hogy ők mutatták meg a kozmikus elme bölcsességét, ami az univerzum eredete és támasza, a természet törvényének alapja. A négy Védát Krisna ideje előttről származó hosszú száj- és írott hagyományokon keresztül hagyták örökül, körülbelül négy-ötezer évvel ezelőtt.41 A Védák az önvaló és a kozmikus tudás szélesebb rendszerét mutatják be, melynek sajátos megnyilvánulása a jóga és az ájurvéda. Az ájurvéda és a jóga is védikus iskolaként keletkezett, melyet a védikus tudást sajátos gyakorlati formákba vetítő védikus látnokok családfái tanítottak. A jóga és az ájurvéda is védikus szövegeket tekint alapjának. Mindkettő védikus látásmódot követ az egészség és a szellemi gyakorlat megfelelő területein.

A Védák A elsődlegesnek számító három Véda a jóga és az ájurvéda egyegy fontos gyakorlatára vonatkozik, és az élet minden oldalát magába foglaló mantrikus megközelítést tükröz. Kifejtik a jadzsna, a tűzáldozat védikus szertartását, ami a kozmikus teremtés folyamatát tükrözi. Ez

és ájurvéda

269

a belső agnit és szómát (tűz és víz), a bennünk levő észlelőt és észleltet kiegyensúlyozó jógagyakorlat. Ez az általános védikus jadzsna feltárja az univerzum minden erejét, és az élet minden céljának megvalósítására használható, az egészségtől egészen a felszabadulásig. Egy negyedik Véda, az Atharva Véda mantrákról gondoskodik, a személyes ügyeket is beleértve, és sajátos témáival lefedi az élet valamennyi aspektusát.

energia teljes mozgása. A kozmikus prána közvetítő közegeiként a Védák igazi vitalitást és gyógyító erőt birtokolnak. A prána hozza létre a nyelvet, ami beszédként maga keletkezik a lélegzetből. Ez a teremtő szó tartalmazza a teremtés magját, őstípusi formáit, amit a Védák ábrázolnak. Ezért a Védákon keresztül a teremtés igazi erőihez nyerünk hozzáférést, amik megváltoztathatják magát a természetet is. A Védáknak két fő része van. Az első a mantra rész (Szamita), mely az éppen tárgyalt alap. A második a magyarázó rész, mely újabb három részből áll (Brahmanák, Aranjakák, Upanisádok), ez összesen négy rész. A Brahmanák különféle külső és belső (jóga), egyéni és közösségi szertartások részleteivel foglalkoznak. Az Aranjakák hasonlóak, de belsőbb természetűek, a meditációhoz és az aszkéta gyakorlatokhoz szolgáltatnak témákat. Az Upanisádok túlnyomóan filozofikus természetűek és a védikus belátások, a tudás összegzését adják. A Brahmanák és az Upanisádok közötti különbségtétel csupán mérték dolga. A Brahmanák sok szellemi bölcsességet, illetve önvaló-ismeretet tanítanak, az Upanisádok pedig szertartásokat és különféle típusú gyakorlatokat mutatnak be. Az Upanisádok a Védanta, a jóga és a későbbi szellemi és filozófiai tudományágak alapjai, melyek mind a Védákból származnak.

268

Jóga

A három Véda megfelelései

Rig Véda

Jadzsur Véda

Száma Véda

Isteni beszéd Mantra jóga Tudás Ébrenlét Föld Tűz (agni)

Isteni Prána pránajóga gyakorlat álomállapot légkör szél (váju)

Isteni elme dhjána jóga megvalósítás mélyalvás menny Nap (Szúrja)

A védikus jádzsna olyan gyógyító eljárás, aminek célja azon isteni tudat teljességének visszaállítása, amelynek részesei vagyunk ugyan, de amely az elmén, a testen és az érzékek megléte és használata révén darabokra tört. A védikus jadzsna célja a gyógyítás, vagy annak a purusának, avagy kozmikus lénynek az újbóli megteremtése, aki feláldozta magát azért, hogy világgá legyen. A Teremtőnek és a teremtésnek, vagy az Istennek és a léleknek ez az újraintegrálása a jóga alapja is, hiszen maga a jóga szó jelentése is: egyesítés. Az ájurvéda is ebből a védikus késztetésből ered, de nem pusztán személyes gyógyításra, hanem az anyagi világba hullott isteni tudat meggyógyítására. A létező védikus szövegek az élet minden aspektusába belefonódó, egy mélyebb kozmikus bölcsesség közvetítő közegei. Ebben a tekintetben a Védák végtelenek és örökkévalók. A kozmikus Elmében bennerej lők, és a teremtés minden ciklusával együtt megnyilvánulnak, mint az isteni Ige rezgései, amiken keresztül a világmindenség létrejön. Lelkünk és annak teremtő erői ennek a hatalomnak egy részén keresztül mlíködnek. A védikus mantrák az élet energiáját tükrözik. Azt mondják, benne rejlenek a pránában, ami nem csupán az életerő, hanem a kozmikus

A véd ik
A Védákból hat filozófiai irányzat, hat darsana keletkezett, melyek szó szerint a látás, a belátás hat módját jelentik. Ezeket a védikus mantrák logikai, metafizikai és kozmológiai folyományainak bemutatására tervezték. Ahogy Patandzsáli a jógaszútrákban kifejti, a klaszszikus jóga a védikus filozófia ezen hat irányzatának egyike. Magát Patandzsálit a nagy tanító és védikus bölcs, ]adzsnavalkja, a Jadzsur Véda és a Brihadaranjaka Upanisád egyik prófétája szemléletével egyezőnek mondták, ugyanakkor Patandzsálit a Száma Véda tanítójának is tartották. Magának a jógarendszernek a megalapítója hagyományosan Hiranjagarba volt, neve a Napisten mint kozmikus Teremtő egyik neve.

270

271


A

védik1-1s filozófia hat it<ányzata és alapítóik a következők:

1. njája, a logika irányzata, alapítója Gautama, 2. vaisésika, az atom irányzata, alapítója Kannad, 3. számkhja, a kozmikus elv irányzata, alapítója Kapi/a, 4. jóga, a jóga irányzata, alapítója Hiranjagarba, 5. purva mimámszá, a szertartások irányzata, alapítója Dzsaimini, 6. uttara mimámszá/védanta, teológiai, metafizikai irányzat, alapítója Badarajána.

A njája és a vaisésika a nyugati gondolkodásban Platón rendszeréhez hasonlítható logikai-filozófia irányzatok. Az ájurvédát és a jógát is beleértve minden védikus irányzat ragaszkodik az erős racionális jártasság kifejlesztéséhez, erre szolgál a njája és a vaisésika gyakorlása. A jóginak és az ájurvédikus orvosnak is megfelelő logikával kell megtámogatnia következtetéseit, bár ez mindig egy magasabb intuitív észlelésnek alárendelten történik. A számkhja háttér-filozófiáról és kozmológiáról gondoskodik a jóga és ájurvéda számára, ahogy ezt korábban már megjegyeztük. A külső és belső valóságot egyformán vizsgáló tudományos nézete van. A számkhja rendszer vázolja a tattvákat, a kozmikus elveket, amiket a jógagyakorlat próbál megvalósítani. Van azonban egy csekély különbség a számkhja és a jóga között. A számkhja inkább a tattvák (lélek, elme, érzékszervek, hajtószervek, elemek) ismeretéről szól, míg a jóga inkább a bennünk levő megfelelő tattvák tisztításával foglalkozik. A jóga felkészít bennünket a számkhja megismerésére, mert egy tattva csak akkor érthető meg, ha meg van tisztítva. A jóga istenszemléletet ad a számkhjához, és nevezhetnénk a szárnkhja teista formájának. A jóga megközelítése mégis gyakorlatiasabb és így inkább technika, mint filozófia, amely sokféle filozófiai rendszerrel használható. A jóga a számkhjával együtt fordul elő közös kifejezésként az olyan késői védikus szövegekben, mint Sri Krisna Bhagavad Gitája, amit szintén szentírásnak mondanak a jógában. A jógát említik az Upanisádokban, különösen a Prasnában, a Katában és a Szvesztaszvatarában. A jógára való hivatkozás magáig a Rig Védáig visszamenőleg az öszszes Védában megtalálható.42 Sok olyan nagy, modern jógi, mint Srí Aurobindo, Ganapati Muni, Paramahamsza fogánanda magyarázta a jóga védikus alapját.

A szertartásos irányzat, a purva mimámszá az egyéni és társadalmi boldogulásért megfelelően végzett, különleges imákat és áldozatokat alkalmazó szertartásokat hangsúlyozza, hogy azok összekössenek bennünket az univerzum jótékony erőivel. Ezek a szertartások ideálisak a test és az elme tisztítására, és előkészítenek bennünket a meditálásra. Ez a karma jóga, a szolgálat jógájának területe. A védanta kifejezés sajátosan az uttara mimámszá irányzat számára használatos, mely a védikus szövegek megfelelő értelmezésével leginkább foglalkozik a hat irányzat közül (bár mind a hat rendszer osztozik ezen). A védanta, a teológiai-metafizikai irányzat Isten, a lélek, az Abszolútum és sajátos kapcsolatuk természetét tárgyalja. A védantának több irányzata van, melyek idővel a legfontosabb és széles körű védikus filozófiai hagyományokká váltak. A nagy filozófus Sankara (VII. század) által tanított nem-dualisztikus (advaita) védanta az Istent és a lelket valódi önvalójuk, az Abszolútum megnyilvánulásainak tartja. A dzsnána jógát, a megismerés jógáját hangsúlyozza, ami napjainkban Dél-India modern bölcse, Ramana Maharshi tanításain keresztül vált népszerűvé. A Madhva (XI. század) által is tanított dualisztikus (dvaita) védanta már különbözővé, de örök kapcsolatban levővé teszi Istent és a lelket. Az Istennek való odaadást, önátadást tanítja és a lélek alárendelését az ő kegyének. A bakti jógát, az odaad~s jógáját han~s~lyozza. Sok vaisnava (Visnu-imádók), Prabupada Knsna mozgalmat is beleértve, ezt a vonalat követi. Szintén fontos egy közbülső irányzat, Ramanudzsa (XII. század) minősített nem-dualista, viszistadvaita irányzata. Ez a dualisztikus irányzathoz hasonlóan vallásos és vaisnava t~rmészetű. Sajáto~ kapcsolata van a jógával. A madraszi Krisnamacsar1a sok nyugaton divatos jógatanár (mint B. K. S. Ijengar, Pattabi Dzsoisz, T. V. Desikar), ezt az irányzatot követő guruja volt. . . , , A jóga valamilyen módon szorosan iga~od1k a v~d~ntahoz. A Nyugatra került eredeti jógatanárok legtöbbje (Szvamt Vivekananda, Rama Tirtha, Paramahamsza fogananda, Szvami Sivananda) az advaitikus vonal jóga védantáját tanította. A legtöbb ájurvédikus tanár is védantás. A védanta közel van a számkhjához, és a későbbi Indiában _ a fő tanításait alkalmazva - nagyban átvette a számkhja helyét. A számkhja eredetileg védikus rendszer volt, a védantikus szövegekhez fűzött saját magyarázatokkal. , . , Van azonban egy csekély különbség a védanta, a szamkhJa es a jóga között.

1

1

1' 1

1

1

272


A számkhja és a védanta is a tattvák ismeretével foglalkozik. A számkhja azonban a purusához, az egyéni lélekhez veze tő összes tattva ismeretével fogla lkozik. A védanta, különösen az advaitikus irányzat, főleg a Paramátmanra (a legfőbb lélek) és Brahmanra (az abszolút), a legmagasabb tattvára irányul, és kevésbé foglalkozik az . alacsonyabb tattvákkal. A vallásos védantikus irányzatok teológiai természetűek és főleg Isvara tattvával, a Teremtővel fogla lkoznak, mely nem egy külön tattva a klasszikus számkhjában. Szanszkrit fogalmakkal: a számkhja a tattva vicsarával, vagy a tattvák természetének vizsgálatával foglalkozik. Az advaita védanta az átma tattva vicsaráról, az önvaló, a legmagasabb tattva vizsgálatáról szól. A dualisztikus védanták főként az Isvara tattva vicsarával, Isten természetének és az ő velünk való kapcsolatának vizsgálatával foglalkoznak (a hindu gondolkodásban az istenit nem korlátozzák a férfi nemre). A jóga a tattva suddhíval foglalkozik, ami nem csak a tattvák tisztítását, hanem kutatásukat is jelenti. A jóga a tattvák tisztításában lehetővé teszi a továbbhaladást a vizsgálatukhoz, ami nem történhet · meg, amikor az elme és a test tisztátalan állapotban van. Ezért a jóga megfelelő gyakorlata egészen a szamádhiig mind a nyolc ágában ellát bennünket azzal az adottsággal, hogy a számkhjával és a védantával foglalkozzunk. Emiatt sok védantás azt kívánja, hogy tanítványai elő ször szerezzenek jártasságot a jógában, általa a helyes képzés birtokába jutnak, hogy a tudást kutatva haladhassanak tovább. A jóga valamilyen formában mégis része mind a hat irányzatnak, melyek ugyanannak a védikus darsanának (vagy látásmódnak) a szerves részei. A jóga - a testet, a pránát és az elmét a belső vizsgálat eszközeivé váláshoz előkészítve - gyakorlati alapról gondoskodik azokhoz a belátásokhoz, melyeket a többi rendszer megpróbál kifejleszteni. Ebben a tekintetben a jóga valószínűleg a legegyetemesebb a hat rendszer közül, mert mind a hat rendszer világnézetét és gyakorlatait magában foglalja, ezek mind a hat rendszerben közösek. Buddhista, dzsáinista és még szufi tanítók is használták az ájurvéda és a jóga különféle belátásait és módszereit. Sok kapcsolat van a'jóga és az ájurvéda aspektu sait alkalmazó tantrán keresztül, aminek hindu és buddhista formái is vannak. Például: a tibeti orvoslás túlnyomóan ájurvédikus.

273

Az Ájw•véda és a Védák/Upavédák

Az Upavédák a Védáknak a védikus tanításokat különösen kulturális területen alkalmazó kiegészítői. A másodlagos Védaként (vagy Upavédaként) keletkezett ájurvéda általában az Atharva Védához kapcsolódik. Ez azért van, mert az Atharva Véda a különféle betegségek kezelésére először mutat be sajátos mantrákat és módszereket. Az ájurvéda azonban a többi Védához is kapcsolódik, melyek mind foglalkoznak az önismerettel és a belső integrációval. Közeli kapcsolatban van a Jadzsur Védával, mely a Kozmikus Lény és egyéni lélek gyógyítását célzó védikus szertartásokat írja le.43 Az Upavédák a következőket tartalmazzák: - ájurvéda (gyógyító művészetek), - Dhanur Véda (harcművészetek), - Szthapatja Véda (építészet, szobrászat, geomancia), - Gandharva Véda (zene, költészet, tánc). Az ájurvéda az összes Upavédával közeli kapcsolatban van. Masszázs és testmunka-ajánlások és stílusok gyakorlásához a Dhanur Védára, a harcművészetekre épül, különösen a marmák, a testen levő érzékeny pontok kapcsán. A marmákat főleg a Dhanur Védában írták le. Sok jóga-ászana is a Dhanur Véda belátásait tükrözi. Az ájurvéda a Gandharva Védát a finom zene- és művészetterápi áihoz alkalmazza, melyek nagyon fontosak az elme és a test gyógyításában. A zene és a hang jógája a Gandharva Védából fejlődik ki. A Szthapatja Véda, ismertebb nevén Vasztu, az építmények helyes tervezését mutatja be, hogy azok jótékony földi és térbeli energiákat hozzanak be. Ez fontos a rendelők, kórházak és gyógyító szobák megfelelő irányú elhelyezéséhez és építéséhez. Néhány ember főleg annak okán szenvedhet betegségtől, hogy házuk rossz konstrukciója ártalmas irányerőknek teszi ki őket. Emiatt sok ájurvédikus orvos a diagnózis részeként meg fogja kérdezni betegeit, hogy házuk hogyan helyezkedik el. A jóga a Vasztut a templomok, asrámok és meditációs helységek orientálásához használja. Például: a jóga azon ajánlása, hogy a meditálást arccal kelet illetve észak felé végezzék, a Vasztu megfontolásait tükrözi.


274

A

védan9ák.

A

dzsjotis (véclikt-\s asztrológ ia)

A Védáknak hat védangája, hat ága van. Ezek maguknak a Védáknak, az értelmezésükhöz használt fő eszközöknek a részeiként közelebb állnak a Védákhoz, mint az Upavédák. A hat védánga a következő:

1. dzsjotis (asztrológia), 2. kalpa (szertartási szabályok), 3. siksa (kiejtés), 4. vjakarana (nyelvtan), 5. nirukta (etimológia, szótörténet), 6. csandák (mértékek). A hat védangából a dzsjotis, a védikus asztrológia a legfontosabb, mert az ájurvéda számára segít meghatározni az ember alapvető egészségi lehetőségét, betegséghajlamait és a felépülés lehetőségét. Ez különösen a komoly betegségben szenvedők számára fontos és azoknál a betegségeknél, amelyek nem reagálnak a normális kezelésre. A védikus asztrológiát a kezelések időzítésére és az orvosságok elkészítéséhez is használják. Esetleg még a helyes kezelés sem hoz jó eredményeket, ha rossz időben végzik. Az asztrológia segít megérteni a pszichológiai problémáinkat, melyek gyakran nyilvánvalóak a születési képletből. Hasznos az ájurvédikus terápiákban, különösen annak bemutatásában, hogy az illető páciensnek milyen nemeskövek viselete a javasolt. A védikus asztrológia hasznos a jógában az egyéni szellemi lehetőségek meghatározására, a jógagyakorlatok időzítésére és különösen a mantra-beavatásra. A születési képlet vizsgálata ájurvédikus és jóga szempontból is fontos, és szerves része az élet védikus megközelítésének. Emiatt sok ájurvédikus és jógázó tanulmányozza a dzsjotist, vagy legalább gondoskodik egy jó asztrológus elérhetőségéről, hogy szükség szerint tanácskozzon vele. A hat védangából négy magával a nyelvvel foglalkozik. Ezek a szanszkrit nyelv és a jóga, valamint az ájurvéda pontos terminológiájának alapjai. Részei a mantra jógaösvényének, mely fontos a jógában és az ájurvédában is. Az ájurvéda az elme gyógyításának fő eszközeként alkalmaz mantrát. A jóga az elme tisztításának fő eszközeként és az elme belső erőinek és készségeinek feltárására használja. A mantra a jóga, az ájurvéda és a dzsjotis legfontosabb eszköze, és a védikus tudomány alapja.

e

275

Összefoglalva: a jóga a védikus bölcsesség önmegvalósítási alkalmazásaként keletkezett. Az ájurvéda a gyógyítás és a helyes életvitel védikus módszereként jött létre. Mindkét rendszer a védikus szövegkörnyezetben érthető legjobban, és segít megérteni a védikus életvitel elveit.44 A jóga gondoskodik az elme (csitta-suddhi) megtisztításának eszközéről, hogy a védantán (önismeret) keresztül az önmegvalósítás elnyerését lehe tővé tegye számunkra. Az ájurvéda az optimális egészséghez és energiához a test (deha-suddhi) tisztítását nyújtja. A vasztu a térben való megfelelő elhelyezéssel otthonunk (griha-santi) megtisztítását segíti. A dzsjotis az időben megfelelő orientáláshoz megtisztít bennünket a negatív bolygóhatásoktól (graha-santi). A védikus tudásnak ezt az egész rendszerét - az ájurvédát, a jógát és a kapcsolódó tudományágakat kombinálva - összerakva temérdek erőforrással rendelkezünk, mely minket és bolygónkat is átalakíthat, ha mindennapi életünkben alkalmazzuk. Ez az egyik kulcs az emberiség magasabb fejlődéséhez, ahhoz a témához, mely ebben a válságos és az átmeneti korszakban jogosan sokkal több figyelmet igényelhet.

277

2.FÜGGELÉK

3e9yzetek

Lásd: az 1. Függelékben, A védikus kapcsolat. Például Patandzsáli jógaszútráinak Isvara Krisna: Számkhja Karikájával kombinált tanulmányozása. 3 A prána purusának (vagy prána átmannak) ez az eszméje közös az Upanisádokban, például lásd: Brihadaranjaka 1.6.3-at. 4 A jógaszútrák I. 23 purusa viszesája. 5 Jógaszútrák 1. 18. 6 A jógarendszer bevezeti az elme negyedik aspektusát, a csittát. Ezt általános mentális térként mint egészként használják, melyből a buddhi, az aharnkára és a rnanasz működik. Mentális prakritinkkel azonosítható, bár néhány gondolkodó a buddhi területére, míg mások a manaszéra teszik. 7 A Védák szólnak arról, hogy váju avagy a kozmikus levegő elve hogyan keletkezik a Napból. 8 Brihat Jógi Jadzsnavalkja Szmriti 9. 5: „A szívben lakó Váju és Agni neve Isten és lélek". 9 Jógaszútrák 1. 2. 10 Jógaszútrák I. 3. u Jógaszútrák II. 1-2. 12 Jógaszútrák 11.1.1. 13 Ennek neve Pancsa Kosa Jóga és Pancsa Kosa Ájurvéda. 14 A Védák Hiranjagarbának, avagy az arany magzatnak hívják, melyből a megvilágosodás Isteni Napja született. A szívbeli aranyburoknak (hiranmája kosa) is nevezik. 1

2

Szanszkrit neve: linga. 16 Lásd: The Holy Science of Swami Sri Yukteswar (Szvami Szri Jukteszvar: A szent tudomány), 14. szútra, 35. old. 17 A prána, a tedzsasz és az odzsasz kérdését részletesebben a Tantric Yoga and the Wisdorn Goddesses (Tantrikus jóga és a bölcsesség istennők) című könyvemben vizsgáltam, 183-219. old. 1s Lásd még: a Brahmacsárját Szvami Sivanadától. 19 Szanszkritül: amritopasztaranam aszi szvaha. 20 Szanszkritül: amritapidhanam aszi szvaha. 21 A különféle jadzsnák (vagy tűzáldozatok), a különböző jógagyakorlatokéit is beleértve, magyarázatául lásd: a Bhagavad Gita IV. 25-33. 22 Maitrajani Upanisád VI.1-5. 23 Szatapata Brahmana VIII. 4.7. 24 Szatapata Brahmana X.1.4.1-7. 2s Prasna Upanisád III. 9-10. 26 A Tantric Yoga and the Wisdom Goddesses, III. rész, 1-2. fejezetében lásd: a csakrákról szóló fejtegetésemet. v Lásd: Vjasza magyarázatait a Jógaszútrák I. 12.-höz, mely leírja a csitta nádit és az érzékekhez kapcsolódó kifelé áramlását, valamint a megkülönböztetéshez kapcsolódó befelé áramlását. 2s Lásd a bibliográfiát az ájurvédikus szakácskönyvekről, különösen Amadea Morningstar munkáit, akinek Ayurvedic Cooking for Westeners (Ájurvédikus főzés Nyugaton élőknek) e. könyve is az. Az ájurvédikus étrend szellemi aspektusainak mélyebb vizsgálatához lásd: Maya Tiwari művét. 29 Ebben a tekintetben lásd a Yoga of Herbs (Gyógynövények jógája) e. könyvet. 30 Szusruta Szamita Csikitsza Szthanam, 29 és 30.4. 31 Atarva Véda XI. 6.15. 32 Atarva Véda XIX. 39.5. 33 Erről az elbűvölő témáról szóló további információkért tanulmányozza az Ayurveda and the Mind (Ájurvéda és az elme) e. munkát. Lásd: a bibliográfiát. 3 4 További információkért tanulmányozza Dr. Sunil Joshi: Ayurveda and Pancha Karma (Ájurvéda és pancsa karma) c. munkáját. Js Ezért han gsúlyozza a Jógaszútrák II. 47 az ászanán keresztül az erőfeszítés elengedését és az elmének a végtelenbe való mozgatását. 36 Maitrijani Upanisád VI. 1. J7 Satapata Brahmana X. 1.4.12. 1s

278


Csaraka Szamita Szarira Sztana 1. 128. „Ami a Prána Váju (prána szpanda) rezgése az az elme rezgése (csitta szpanada) is"; Lagu Jóga Vaszista V. 10.25. 40 Az Ayurveda and the Mind (Ájurvéda és az elme) e. könyvben taglaltam az elme szintjeit és azok általános dosikus kapcsolódásait. 41 Erről a témáról bővebb információért lásd; ln Search of the Cradle of Civilization (A civilizáció bölcsőjének nyomában), Feuerstein, Frawley, Kak, Gods: Sages and Kings: Vedic Secrets of Ancient Civilization (Istenek, bölcsek és királyok: az ősi civilizációk védikus titkai - Frawley). 42 Például: Rig Véda V. 81.1., vagy I. 18. 7 43 Sukla Jadzsur Véda XIX. 1: „Az Istenek az áldozatot Gadzsna) orvosságként vállalták". 44 A védikus istenségek tanulmányozásáról szól a Frawley: Wisdom of the Ancient Seers (Ősi látnokok bölcsessége), és Sri Aurobindo: Secret of the Veda (A véda titka) e. műve. 33

3.FÜGGELÉK

39

Agni: tűz mint kozmikus elv Ahamkára: egó, a különvált énség én-érzete Ahimszá: nem-ártás, nem-erőszak Anna: élelem, táplálék mint kozmikus elv Annamája kosa: élelem, a fizikai test burka Antahkarana: belső eszköz, az elme minden szinten Apána: a lefelé mozgó prána Asztrálsík: tiszta benyomások, az álomsík finom világa Asztráltest: tiszta benyomások és a prána finomteste Ájurvéda: a gyógyítás jógatudománya Ánanda: boldogság, isteni szeretet Ánandamája kosa: boldogság, szív, illetve a mélyen érző természet burka Ászanák: jógatesttartások Átman: az igazi önvaló, a tiszta „én vagyok" érzete Bakti jóga: az odaadás jógája Bandha: jóga-zárak, jóga-kötelék Bászti: ájurvédikus beöntés Bidzsa mantra: egyszótagú mantrák, mint pl. az OM Brahman: Abszolút Valóság Buddhi: értelem Csakrák: a finomtest energiaközpontjai Csitta: minden szintű elme általános megnevezése, a tudatalattit is beleértve; sajátos elnevezés az elme legmélyebb szintje, vagy a boldogság burok számára Dévi: Istennő Dharma: természetünk törvénye, igazságelv Dhárana: összpontosítás Dhjána: meditáció Dzsiva: egyéni lélek Dzsnána jóga: az önismeret jógája


280

Ganésa: a megismerés és védelem istensége Guru: szellemi vezető Gúnák: a szattva, a radzsasz és a tamasz, a Természet három legfőbb minősége

Hanuman: a prána és az odaadás istensége Hatha jóga: az ászana, a pránajáma és a meditáció

erőfeszítés

irányultságú jógája Homa: védikus tűzáldozat

281

Marmák: érzékeny pontok a testen Naszja: ájurvédikus orrkezelések Nádik: a finomtest csatornarendszere Neti edény: a sós víz orrlyukakba öntésére szolgáló kis edény Nijámák: jógaelvek és a személyes viselkedés elvei Odzsasz: a kafa létfontosságú lényege Pancsa karma: ájurvédikus méregtelenítő eljárás Pingala: jobb orrlyuk, Nap-nádi Pitta: biológiai tűznedv Prakriti: természet Prána: életerő, lélegzet Pránajáma: az életerő irányítása, kiterjesztése Pránajáma kosa: a prána, illetve a létfontosságú energia burka Prarthana: ima, áldáskeresés Pratjáhára: az elme és az érzékek irányítása, illetve befelé fordulása Pudzsa: hindu szertartások Purusa: belső szellem, önvaló

Ida: bal orrlyuk, Hold-nádi Indra: a prána és energia védikus istensége Isvara: Isten, a Teremtő Isvari: Istenanya, Isten női oldala Jadzsna: áldozás, imádat Jtmtrák: mértani meditációs formák Járnák: a társadalmi viselkedés értékei és elvei Jóga: az univerzális valósághoz való újraintegrálódás tudomá-

Radzsasz: a cselekvés és nyugtalanság minősége Radzsaszikus: radzsasz természetű Rádzsa jóga: lényeges jóga rendszer Patandzsáli: Jógaszútráiban

nya

Kafa: biológiai (vizes) nedv Karma: az elmúlt tetteink hatása, az előző

születésekből

valókat

is beleértve

Karma jóga: a szertartás, a munka és a szolgálat jógája Kauzálsík: a Teremtés forrásvilága, eszmebirodalom, a mélyalvás síkja

Kauzáltest: szamszkárák, gúnák, illetve a legmélyebb hajlamok teste, a lélek területe

Káli: az energia és az átalakulás istennője Kosa: test, burok, a lélek borítása Kundalini: a szellemi fejlődés rejtett energiája Laja jóga: az isteni hangáramba olvadás jógája Laksmi: a szépség és az isteni kegy istennője Mahat: Isteni Elme, Kozmikus Értelem Manasz: az elme külső, illetve érzékelő aspektusa Manomája kosa: benyomások, a külső elme burka Mantra: gyógyító, illetve jóga-célokra használt maghangzások

Sakti: különösen a legmélyebb szint ereje, energiája, az Istennő Siva: a béke és transzcendencia isteni hatalma Szamádhi: felébredés (felszívódás) Szamána: kiegyensúlyozó életerő Szamkalpa: akarat, szándék, elszántság Szamszkárák: mélyen gyökerező kondicionálás és ösztön Szattva: a harmónia minősége Szattvíkus: szattva természetű Számkhja: a 24 tattva filozófiája Szkanda: a tedzsasz istensége Szórna: isteni nektár, boldogság Szrotamszi: a fizikai test csatornarendszere Szusumna: a finomtest központi csatornája, nádija Tamasz: a sötétség és a tehetetlenség minősége Tamaszik11s: tamasz természetű


282

4.FÜGGELÉK

Tanmatrák: érzékelési lehetőségek, illetve finomelemek (hang, tapintás, látás, ízlelés, szaglás) Tantra: a magasabb lehetőségeinkkel való munkálkodás energetikai rendszere Tedzsasz: vitális szintű tűz Udána: felfelé mozgó prána Upavéda: másodlagos védikus szöveg Váju: a prána, vagy életerő másik neve Váta: biológiai nedv (levegős) Védanga: a Védák ága Védanta: a védikus tanítás önismereti oldala Védák: az önvaló és a kozmikus tudás ősi hindu szellemi rendszere Vidzsnánamája kosa: a tudás, vagy bölcsesség burka Visnu: a szeretet és védelem isteni ereje Vjána: kiterjedő életerő

Sza~szk~i+ kiejtési kl/\lcs 14 magánhangzó (némelyiknek 2 alakja van)

31 1

31T ~

$ 3

~

J; ~

e<>

~

q;

a

átmegy (2 ütem)

~

kis kín (2 ütem) fyt kyt (2 ütem) · kotor 2 ütemű akol gter (2 ütem) gjtó (2 ütem) pr.QJJ.rbe (2 ütem) pri1ba (2 ütem)

'll

i

u ü

r

lr

e?:

Q

3it t 31' 31"

egy _

f

Q

~

a

f ')

"

e

q

ai

1

25 mássalhangzó

0

au

arn hám ab kilégzés

~ ~

'iJ ~

~

Sl 'G ö ~

e: 'O"f ~

Nyolc közbülső hangzó ~ ~ ~

q ~

ya Japán ra trükk la kebel va yáltó sa ko§

"

~a

Iá~

~

sa

raj~

Q

ha há z

~

e:: ~ ~

q 'q;

Gf ll 'q'

ka kha ga gha

paprika tokhal garat hézag.határ

na tinta ca csikó cha kail.hajlat ja rá~a jha lándzsahal fia kincs ta ketté tha tépett háló c,ia <;lha :r;ta ta tha da dha na pa pha ba bha ma

harma,dd.á eMbamar fenn latol rőtháló

fedél kardhüvely fonal ~amut

la~át

em.b.er bahhéj aroma

285

Lad, Dr. Vasant: The Complete Book of Ayurvedic Home Remedies

Angol: Aurobíndo, Sri.: Letters on Yoga (Levelek a jógáról). Pondicherry, India, Sri Aurobindo Ashram, 1978 Feuerstein, Georg.: The Shambala Encyclopedia of Yoga (A jóga shambala enciklopédiája). Boston és London, Shambala Books, 1997 Feuerstein, Georg. : The Shambala Guide to Yoga (A shambala vezérfonal a jógához). Boston és London, Shambala Books, 1996 Feuerstein, Kak és Davis Frawley: In Search of the Cradle of Civilization (A civilizáció bölcsője nyomában). Wheaton, Illinois, Quest Books, 1995 Frawley, David: Astrology of the Seers: A Guide to Hindu/Vedic Astrology (A látnokok asztrológiája: útmutató a hindu/védikus asztrológiához). Salt Lake City, Utah, Passage Press, 1990 Frawley, David: Ayurveda and the Mind (Ájurvéda és az elme). Twin Lakes, Wisconsin, Lotus Press, 1997 Frawley, David: Ayurvedic Healing: A Comprehensive Guide (Ájurvédikus gyógyítás: széleskörű útmutató). Salt Lake City, Utah, Passage Press, 1989 Frawley, David: Tantric Yoga and the Wisdom Godesses: Spiritual Secrets of Ayurveda (Tantrikus jóga és a bölcsesség istennők: az ájurvéda szellemi titkai). Salt Lake City, Utah, Passage Press, 1994 Frawley, David: Wisdom of the Ancient Seers: Selected Mantras from the Rig Veda (Az ősi látnokok bölcsessége: a Rig Védából válogatott mantrák). Salt Lake City, Utah, Passage Press, 1993 Frawley, David és Dr. Vasant Lad: The Yoga of Herbs (A gyógynövények jógája). Santa Fe, New Mexico, Lotus Press, 1997 Joshi, Dr. Sunil: Ayurveda and Pancha Karma (Ájurvéda és pancsa karma). Twin Lakes, Wisconsin, Lotus Press, 1997 Lad, Dr. Vasant: Ayurveda, the Science of Self-Healing (Ájurvéda, az öngyógyítás tudománya). Santa Fe, Lotus Press, 1984

(Az ájurvédikus otthoni orvoslás teljes könyve). New York City, Harmony Books, 1998 Morningstar, Amadea: The Ayurvedic Cookbook (Az ájurvédikus szakácskönyv). Twin Lakes, Wisconsin, Lotus Press, :992 Morningstar, Amadea: Ayurvedic Cooking for Westerns (Ajurvédikus főzés nyugatiaknak). Twin Lakes, Lotus Press, 1996 Niranjananda, Swami: Prana, Pranayama, Prana Vidya. Munger, India, Bihar School of Yoga, 1994 Shivananda, Swami: Pratice of Brachmarya (A brahmacsarja gyakorlata). Tehri-Garhwal, India, Divine Llfe Society, 1988 Simon, Dr. David: The Wisdom of Healing (A gyógyítás bölcsessége). New York City, Harmony Books, 1997 Tarabílda, Ed: Ayurveda Revolutizened (Forradalmasított ájurvéda). Twin Lakes, Wisconsin, Lotus Press, 1998 Tierra, Michael: Planetary H erbology (Földi gyógynövénytan). Santa Fe, New Mexico, Lotus Press, 1988 Tiwari, Maya: Ayurveda: Life of Balance (Ájurvéda: kiegyensúlyozott élet). Healing Arts Press, 1995 , · , Yogeshwarananda, Swami: Science of the Soul (A lelek tudomanya). New Delhi, India,Yoga Niketan Trust, 1992 Yogeshwarananda, Swami: Science of Prana (A prána tudománya). New Delhi, India,Yoga Niketan Trust, 1992 Yukteswar, Srí: The Holy Science (A szent tudomány). Los Angeles, California, Self-Realization Fellowship, 1978

Szanszkrit szövegek: Vagbhatta: Astanga Hridaya Sri Krishna: Bhagavad Gita Brihat Yogi Yajnavalkya Smriti Caraka Samhita Ganapati Muni: Raja Yoga Sutras Svatmarama: Hatha Yoga Pradipika Mahabharata Ishvara Krishna: Samkhya Karika Stapatha Brahmana Susruta Samhita Vasishta Samhita 188 Upanisads Laghu Yoga Vasistha

Patnnjnli: Yoga Sutras

Dr. Davld Prawley és a V4dlkus Tanulm4nyolc

Amerikai Intézete

,

Dr. David Frawley (Vamadeva Sasztri) elis· mert személyiség Ind iában és Nyugaton is a védikus tanításokról szóló könyvei és nagy tudása miatt, amibe beletartozik az ~=====- ájurvéda, a védikus asztrológia és a jóga. Az utóbbi húsz évben húsz könyvet adott ki: többek között szerzője az Ayurveda and the Mind (Ájurvéda és az elme), a Yoga of Herbs (Gyógynövények jógája), az Ayurvedic Healing (,4.jurvédikus gyógyítás) és az Astrology of the Seers (A látnokok asztrológiája) e. munkáknak. Védikus fordításai és az ősi Indi, tól szóló történelmi tanu lmányai lelkes üdvözlésre találtak, k árcsak a modern Indiáról szóló újságírói munkái. Dr. Frawley az 1Unerican ln stitute of Vedic Studies (Védikus Tanulmányok Amerikai Intézete) igazgatója, a Yoga Intemational (Nemzetközi Jóga) magazin szerkesztő bizottságának tagja és gyakori közreműködője, az l\merican Council of Vedic Astrology (ACVA, a Védikus Asztrológia Amerikai Tanácsa) elnöke.

FOREVER KIADÓ

wwwfort„rldodo.h•

2780 Ft

.:

_&,;:..

fi

1

FOREVER K 1 AD Ó

ISBN 963-863663-7

„JUL.„

Dr. David Frawley - Jóga és ájurvéda

Recommend Documents