Várépítészet a török korban

VÁRÉPÍTÉSZTÜNK A TÖR TÖRÖK ÖK KORBAN KORBAN

I. ELŐZMÉNYEK: VÁRÉPÍTÉSZETÜNK VÁRÉPÍTÉSZETÜ NK 1526 ELŐTT

A romantika korában szokásos volt a múlt dics őségére hivatkozni, a hajdanvolt régi szép időkön merengeni. „Bús düledékeiden Husztnak romvára megállék...” Ki ne ismerné a himnusz költő jének sorait. Valóban dicsőséges volt Szondi György drégelyi, vagy Zrínyi Miklós szigetvári helytállása. Az egri csillagokról nem is beszélve... De jött a gonosz labanc, s lerombolta várainkat, nehogy el ődeink védelmet találhassanak falaik között. Nagyjából ez a leegyszerűsített kép él köztudatunkban. A valóság ennél azonban jóval összetettebb. A magyar várépítészet kezdetei legalább ezer évre nyúlnak vissza. Már a magyar állam megszervezésekor is várak körül hozták létre a középszintű igazgatási egységeket, a vármegyéket. A megye eredetileg egy-egy várhoz tartozó körülhatárolt terület volt. Például Vasvár megyéje Vas vármegye, Szabolcs várának megyéje Szabolcs vármegye és így tovább... Biztosan tudjuk, hogy már a korai rpád-korban sem csak a megyeközpontokban voltak várak. A magánvárak építése aztán a 13. században kapott igazán nagy lendületet.

I. VÁRÉPÍTÉSZETÜNK 1526-1699 KÖZÖTT

Régent Régentee egy egy kapuja kapuja volt az orszá országna gnak, k, és és arra arra sem sem vigyá vigyáztak ztak,, most most aztán aztán százf százfel elő l is nyitva áll.” – kesergett Tinódi Lantos Sebestyén, a török kor krónikása a magyar végvárak sorsán. Miután a törökök berendezkedtek Magyarországon, szükségessé vált egy, az országon belüli új védelmi vonal megteremtése. Ez egyrészt egy új végvárvonal kiépítését, másrészt a meglévő várak megerősítését vonta maga után. „

vonalak a hódoltsági területtel közvetlenül szomszédos országrészeken alaA legfontosabb végvári vonalak a kultak ki: Északon: Érsekújvár – Eger – Tokaj – Szatmár Sziszek – Kapronca – Szigetvár – Kanizsa – Veszprém – Várpalota – Győ r – Nyugaton: Komárom Keleten: Várad – Gyula – Lippa – Temesvár – Lugos – Karánsebes Fontos feladata volt a királyi Magyarországnak, hogy korszerű, a kor harcászati és haditechnikai követelményeinek megfelelő erődítményekké alakítsa a végvárakat, hogy ezáltal hatékonyabban feltartóztathassák a törökök előrenyomulását.


Az 1550-es évektől a bécsi haditanács Magyarországra küldött több olasz hadmérnököt (pl. Ottavio

Baldigara, Cristoforo Stella), akik átépítették a legfontosabb végvárakat (pl.: Eger, Győ r, r, Szigetvár). A korábbi kör alakú bástyákat (rondellákat) a falsíkból ékszer űen kiugró szögletes bástyákká (óolasz- és újolasz bástyák) alakították ki. A bástyák véd ői így oldalt t űz alá vehették a falakat megmászni igyekv őket, míg maguk pedig védve voltak a belövések ellen. Az ellenség ágyúállásai és a vár közé küls ő sáncokat emeltek (=külső vár). A legfontosabb bástyatípusokat az alábbi és a következő oldali ábrák tartalmazzák:

Forrás: Ger ő ő László: László: Várépítészetünk


körbástya körbástya (A – B), óolasz bástya (C – D), újolaszújolasz- vagy fülesbástya fülesbástya (E) A szo szomszéd szédo os bás bástyár tyáró ól véde védettt körb körbás ásty tyaa (rond rondeella) la) csúcs súcsáán olyan lyan holt holtté térr van, van, ahová ová nem hatn hatnaak a t űzfegyverek, s aho ahol a bást básty ya a leg legkön könnyebbe ebben n megm egmászh ászhat ató ó (A és B bást básty yák eset esetéb ében en)). A holt olttér tér kiküs iküszzöbö öbölésé lésérre talá talállták ták ki a XVI. VI. száz század adb ban olasz hadmérnökök a szög zögletes bástyát (C és D bástyák), ame amelyeket óolasz bástyáknak hívunk. Kés őbb, a XVI. század második felében ezekre a bástyákra füleket építettek, hogy a bástyákban elhelyezett ágyúk és tüzérek épségét jobban megv megvéd édjé jék. k. Ezek Ezeket et neve nevezz zzü ük újol újolas aszz- vag vagy füle fülesb sbás ásty tyák ákna nak k (E bet bet űvel jelöl elöltt bást básty ya). a). A raj rajzon zon nagy nagyon on jól láth láthaató, hogy ogy az E bástya ese esetében a füllel védett tüzel zelőállás (a-va a-vall jelöl elöltt) sokk okkal biz biztosab osabb b, mint int a fül nélk élküli üli (b-v b-vel jelölt ölt), mivel ivel sokkal kal keve kevese sebb bb ellen ellensé sége gess ágyú ágyú vehe veheti ti t űz alá, mert az α szög szög sokk sokkal al kise kisebb bb,, mint int a β. Forrás: Ger ő ő László: László: Várépítészetünk


A drága kővárak mellett építettek „magyar módra” palánkvárakat palánkvára kat is. Tölgyfagerendákat vesszőfonással kötötték egybe, közé földet döngöltek, majd – a tűz elleni védekezésül – kívülről sárral betapasztották. Huszárvárnak is nevezték ezeket, hiszen nagyszámú lovasság is tartózkodhatott az így körülzárt mezőn. Palánkvár volt pl. az 1552-ben török kézre került szolnoki vár is: is:

Forrás: Kereszt és félhold


A törökszentmiklósi palánkvár Forrás: Kereszt és félhold

II. A VÉVÁRREN!SZER "ENNTARTÁSÁNAK KÖLTSÉEI

A végvárak kiépítése és kiépítése és fenntartása fenntartása rendkívül rendk ívül költséges folyamat volt. volt . Szakály Ferenc, a korszakkal foglalkozó történész ezt a következőképpen jellemezte: „A királyi Magyarország és Horvátország biztonságán (…) mintegy száz végvár, azokban 15-20 ezer katona ő rködött. rködött. Ezek évi zsoldja 1 millió forint között mozgott, aminek túlnyomó része közvetlenül a királyi kincstárat terhelte. Ezen túlmen ő leg leg hatalmas összegeket emésztett fel az er ő sségek sségek ű sítése, korszer ű sítése, karbantartása és felszerelésük megújítása. (…) Csupán Gy ő r évtizedeken keresztül húzódó modernizálása közel 1 millió forintot emésztett fel. Ugyanakkor a kincstár magyarországi hadiadó-, vám- és regálébevételei csak ritkán haladták meg a félmillió forintot.” forintot.” (Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás)

II. A VÉVÁRREN!SZER "ENNTARTÁSÁNAK KÖLTSÉEI

A végvárrendszer karbantartása és az állandó katonaság fizetése, mint azt már említettük, nagyon magas költségekkel járt, amire a maradék Magyarország egész éves összjövedelme is elenyész ően kevés lett volna. A végvárak ellátása szempontjából a királyi Magyarország teljes mértékben rászomértékben rászo Magyarors zág teljes rult a rult a Habsburg Birodalomból Birodalombó l érkező segélyekre, segélyekre, amelyek a birodalmi rendek nem mindig megfelelő támogatása miatt gyakran elmaradtak. Így sokszor akadozott a végvári katonák zsoldjának a kifizetése is. Erre utalt a „se a „se pénz se posztó” korabeli korabeli kifejezés. (A mondás tömören fejezte ki, hogy elmarad a zsold, a posztó, meg a só, ugyanis ebben kapták meg a fizetésüket a végváriak.) A végvári katonaság zsoldköltségeinek, valamint a királyi királyi Magyarország éves jövedelmeinek százalékos arányai a XVI. század második felében:

III. A VÉ!ELEM MESZERVEZÉSE:

A FŐKAPITÁNYSÁGOK

A magyarországi f őkapitányságok és központjaik a 16. század végén Szerk.: Molnár Zs..

IV. VÉVÁRAK A TÖRÖK KORBAN

Nándorfehérvár alaprajza 1521-ben és később, a török uralom éveiben

Forrás: http://www.mars.elte.hu


A füleki vár (Alaprajz és rekonstrukciós rajz)



Temesvár vára a török uralom időszakában Forrás: Kereszt és félhold


Olaszbástyás védelmi rendszerek (Babocsa és Kanizsa vára a 16. század végér ől)



Győr vára vára - modern újolasz bástyákkal bástyákkal Forrás: Kereszt és félhold


Győr vára vára - modern újolasz bástyákkal bástyákkal Forrás: Kereszt és félhold


Komárom erődítménye a 15 éves háború idejéig Forrás: http://www.mars.elte.hu


Munkács várának erődítései




Várad Várad - a vár és és a város város a 15 éves éves háború háború idején



Szerencs vára




V.. VÁRAK EL- ÉS VISSZA"OLALÁSA V VISSZA"OLALÁSA 15#11 - 169 15# 1699 9 $%& $%&%'' %'' 1541. aug. 29. 1543 1544 1551 1552 1554 1555 1556 1566 1593 1594 1595 1596 1597/98 1598 1600 1601 1602 1602/03 1605

Buda Valpó, Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Fehérvár Ozora, Simontornya, Tamási, Visegrád, Nógrád, Hatvan Becse Veszprém, Temesvár, Lippa, Solymos, Lugos, Karánsebes, Drégely, Szécsény, Hollókő, Buják, Ság, Balassagyarmat, Szolnok, Szolnok , Eger Fülek, Salgó Kaposvár, Babócsa Szigetvár Veszprém, Tata ; Gyula, Borosjen ő, Világos, Szigetvár Veszprém, Várpalota; Várpalota ; Div Divény ény,, Fülek F ülek,, Szécs Sz écsény, ény, Buják Buj ák,, Kékk K ékk ő , Som osk ő , Holló H ollókkő , Drég D régely ely,, Palá P alánk nk Nógrád Nóg rád,, Babó B abócsa csa , Es Eszter ztergom gom , Tata, Pápa, Gy őr Eszter Esz tergom gom,, Lipp L ippa, a, Vil Világo ágoss Eger Temesvár Várad,, Gy ő r, Tata Várad T ata,, Vesz Ve szprém prém,, Palot P alotaa Kanizsa Székesfehérvár Székesfehérvár JELMAGYARÁZAT Budaa Bud Esztergom Buda = magyar várak török kézre kerülése Lippa = magyar várak visszaszerzése Temesvár = sikertelen magyar ostrom Eger = sikertelen török ostrom

V.. VÁRAK EL- ÉS VISSZA"OLALÁSA V VISSZA"OLALÁSA 15#11 - 169 15# 1699 9 $%& $%&%'' %'' 1616 1658 1660 1663 1664 1683 1684 1685 1686 szept. 1687 1688 1689 1690 1692 1693 1716

Lippa Borosjenő, Lugos, Karánsebes Várad Érsekújvár, Léva, nógrádi várak (kivéve Fülek) Új-Zrínyivár; Kanizsa Veszprém,, Tata Veszprém Tata,, Pápa, Bécs Bécs;; Esztergom Vác , Buda Érsekújvár Buda Eger Székesfehérvár, Székesfehérv ár, Lippa Lippa,, Belgrád Szigetvár Kanizsa , Belgrád Várad Borosjenő Temesvár JELMAGYARÁZAT

Buda = magyar várak török kézre kerülése Lippa = magyar várak visszaszerzése Temesvár = sikertelen magyar ostrom Eger = sikertelen török ostrom

♦ ♦ ♦ ♦

♦ ♦ ♦

A történelmi Magyarország várai (http://www.mars.elte.hu (http://www.mars.elte.hu)) GERŐ László: Várépítészetünk. Zrínyi, Bp., 1976 Kereszt és félhold (Interaktív CD). Enciklopaedia Humana Egyesület, 1999 KAPOSI – SZABÓ – SZÁRAY: Feladatgyű jtemény az új történelem érettségihez, 9-10. évf. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006 SUGÁR István: Az egri vár históriája, hist óriája, Bp., 1992 SZAKÁLY Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711 (Magyarok Európában II), Bp., 1990 SZÁRAY Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Bp., 2006

Várépítészet a török korban

Recommend Documents