II. Második könyv Taoista csikung
2.1 Taoista filozófia és a gyakorlatok elve
A Gy Gyóg ógyí yító tó csik csikun ungg mell mellet ettt még még más más kína kínaii társ társas aság ágok ok is jele jelent ntős ős mérté mértékb kben en hozzájárultak a csikung fejlődéséhez. A legolvasottabb és leismertebb magas szintet elérő társaságok a taoisták, a buddhisták és a wushu (harcművészet) (harcművészet) gyakorlói közül kerülnek ki. A második könyvben a taoista csikung módszereit vesszük górcső alá. Kifejtjük a hosszú élet gyak gyakor orla lato tot, t, az edzé edzése sekk maga magasa sabb bb szel szelle lemi mi célj céljai ait. t. Mi most most azon azonba bann az élet életer erőr őre, e, a gyógyításra és a hosszú életre fogunk fókuszálni; hiszen az életerős test az első lépcsőfok a magasabb szintű szellemi fejlődés felé. Akik magasabb szellemi szintet szeretnének elérni, azok eredményesnek eredményesnek találják majd a második könyvet. A Tradicionális Kínai Orvoslás (TKO) és a tao elvben és gyakorlatban kölcsönösen egym egymás ásbó bóll szár szárma mazt ztat atot ott, t, befo befoly lyás ásol oltt és tová tovább bbfe fejle jlesz szte tett tt csik csikun ung. g. A legő legősi sibb bb és a legbehatóbb kínai orvosi feljegyzés a Sárga császár Belső Klasszikusa (egyaránt az egyik legfontosabb taoista nagyágyú is). Mindkettő úgy tartja, hogy az ember (kis kozmosz) és a menny (nagy kozmosz), az 5 elem teória, a yin-yang teória, a csi meridiánok és a szervek élettani funkciói egységet alkotnak. A TKO-nak és a taoizmusnak sok közös értéke van. Sok azonosság van a gyógyítás és az életerő alapkoncepciójában. Eltérő célok hívták életre őket, ezért sok gyakran használt terminológia más jelentéssel bír. A hosszú élet és a halhatatlanság után történő sok száz éves kutatás eredményeként a taoista mesterek sok gyógyító, élethosszabbító és szellemművelő módszert fejlesztettek ki. Hatékonyságuk, alaposságuk és ezoterikus műveltségük által sok csikung technika jött létre; melyek feladatokat tartalmaznak fekvő helyzetnél az életerő kialakításra, a gyógyításra és az élethosszabbításra, továbbá megvilágosító gyakorlatokat azoknak, akik magasabb szellemi szintet akarnak realizálni. A tao egy kifejezés volt, melyet az összes gondolatiskola használt Kína szerte a kései Han dinasztia (i.sz. 25-220) előtt. A tao egy filozófia és egy tudományos alapvetés, amely az ember alapvető szükségleteitől a Nagy Kozmoszban elfoglalt hely megtalálásáig kísér. A taot használták a filozófia és a teória tanítására is. Az angolok tévesen az útnak fordították. A taoizmus egyaránt megfelel a taoista gondolatiskolának és a taoista vallásnak is. A tanítani kifejezés kínaiul jiao; ugyanez a szó vallást is jelent. A kései Han dinasztia előtt a
daojiao a szó szoros értelmében azt jelentette, hogy ne a taoista vallást, hanem a taot használd tanításra. A kései Han dinasztia után a taoista gondolatiskolák eggyé váltak az ősi kínai vallással és taoista vallássá alakult.
A taoista gondolatiskola
A taoista gondolatiskola magába foglalt mindent a filozófiától a kormányzásig, a tudományig, a technológiáig. Ez egy útja az életnek, ösvénye a végső Igazságnak. Átment az idők próbáján és követői folytatják nagyrabecsülését. A taoista gondolatiskola és a taoista vallás tanításának alapító iratai a legendás Sárga Császár 4 klasszikusa, a Daodejing (Tao Teh Ching) és a Zhuangzi (Chuang Tzu). A Sárga Császár (i.e. 2697-2597) legendás munkája a Sárga Császár 4 Klasszikusa, a kínai civilizáció alapja. Manapság keveset lehet tudni e műről, csak pár töredék bizonyíték utal a létezésére az ősi Kínában. A legenda szerint a Sárga Császár és néhány tehetséges ember feltalálta az öltözködést, a koronákat, a palotákat, a hajókat, az íjat és a nyilat, az iránytűt, az asztrológiát, a naptárt, a zenei jelölési rendszert, stb. Következésképpen a kínai histór históriás iás feljeg feljegyzé yzése sekk szerin szerintt a Sárga Sárga Császá Császárr emberf emberfele eletti tti volt. volt. Lehete Lehetetle tlenn felada feladatok tokat at teljes teljesíte ített, tt, elment elment minden mindenhov hovaa halha halhatat tatlan lanoka okatt és taot taot keresv keresve, e, hog hogyy megfel megfelelő elő módon módon kormán kormányoz yozhas hassa sa király királyság ságát. át. Fizika Fizikaii élete élete végén végén „sárk „sárkán ányhá yháton ton ment ment a mennye mennyekne knek k országába” és halhatatlanná vált. Hasonlóan sok más kínai társasághoz és vallási csoporthoz (még ha nem is volt közvetlen hatással a taoista gondolatiskolára), alapítójukként tisztelik a Sárga Császárt, ezzel is tiszteletüket fejezve ki a kínai civilizáció atyjának. A Daodejing egy filozófiai elmélkedés, melyet Laozi (Lao Tzu) írt. Ezt a művet az emberi emberi civilizác civilizáció ió történeté történetének nek egyik egyik leginkább leginkább impresszá impresszáló ló köny könyvéne vénekk tartják. tartják. A kínai kínai történelmi feljegyzések szerint Laozi valamikor a Tavasz-Ősz (i. e. 722-480) korban született Kínában. A Laozi név Li Er ragadványneve volt. Lao szó szerinti fordításban öreget jelent. Zi ebben az esetben az erkölcs és a csiszoltság embere. Tehát Laozi nemcsak egy név volt Li Er számára, hanem egy cím is, ami az egyik legjobban tisztelt ember számára járt ki a kínai történelemben. Manap Manapság ság két két részre részre oszlan oszlanak ak a nép népsze szerűb rűbbb Dao Daodej dejing ing terüle területek tek.. Az első első terüle területt bevezet a taoba, a második a De-be. Laozi könyvét később nevezték el Daodejingnek; Daodejingnek; a jing jelentése klasszikus, klasszikus, vagy ágyú. A Daodejinget elméleti alapozásként alapozásként használták a hosszú élet és a halhatatlanság eléréséhez.
A Daodejing lényege a természetes létről szól. Ezért van az, hogy a Daodejingre azt mondják, hogy a természetes lét filozófiája. Természetesnek lenni annyit tesz, hogy engedjük a dolgokat / az eseményeket megtörténni úgy, ahogy lenniük kell mindenféle külső emberi beavatkozás beavatkozás nélkül. A Daodejing beható természete halhatatlanná tette Laozit. Halha Halhatat tatlan lanság ságaa fokoz fokozato atosan san jutatt jutattaa el a taoist taoistaa vallá vallást st a kései kései Han dinas dinaszti ztiaa híveih híveihez, ez, egyesülve a taoista gondolatiskola filozófiájával, az ősi kínai vallással. A Zhuangzi egy könyv címe, melyet Zhuan Zhou írt. Ragadványneve ugyanez volt. Zhua Zhuang ng Zhou Zhou Laoz Laozii filo filozó zófi fiáj áját át köve követt ttee és kiem kiemel elke kedő dő képv képvis isel előj őjee lett lett a taoi taoist staa gondolatiskolának. gondolatiskolának. Ő a Hadviselő királyság (i. e. 403-221) korában élt Kínában. A Zhuangzi a Daodejing folytatása. Sok történet tartalmaz a taoról, a Sárga Császárról, Laoziról és a hosszú élet gyakorlásáról. Ez a könyv egy munka a természetes lét bölcsességéről. Zhuangzi úgy vélte, hogy „az emberek figyelmét fel kell hívni arra, hogy saját létük beépült része a végtelen időnek és az univerzumnak. univerzumnak. Ők kölcsönösen és folytonosan hatnak egymásra. Az embernek a természetet kell használni minden tanulmányozásánál. Ne másold át mások értékrendjét magadnak, ne válaszd el a múltat és a jövőt a jelentől, ne válaszd el a halált az élettől, ne használd a végtelent a végestől elhatárolva! Így az emberek túlléphetnek fogságukon és elérhetik a szabadságot”. Zhuangzi felismerte, hogy az emberi bajok gyökerei éppen éppen a csökk csökkenő enő szabad szabadság ságukb ukból ól eredne erednek. k. Az embere emberekk nem szabad szabadok, ok, mert mert túlzot túlzottan tan függenek mindentől. Az emberek függnek az anyagiaktól, az érzelmektől, a tudástól, a művész művészett ettől, ől, a szelle szellemi mi vezető vezetőktő ktől, l, az isten istenekt ektől… ől…,, jólétü jólétükk ezeke ezekenn múlik múlik minden mindennap napii életükben. A függőségei süllyesztik az embert a maga ásta fogság gödrébe. Hogy elérjék felszabadulásukat, felszabadulásukat, az embereknek meg kell tisztítaniuk magukat a függőségeiktől. Zhuangzi filozófiája a szabadság filozófiája, ami az életet a végtelen időbe és térbe helyezi, hogy tapasztalatokat gyűjtsön. Az emberek ma felboncolják a békát, hogy megértsék annak annak testét testét és működésé működését,t, míg Zhuangzi Zhuangzi az élő béka értékeit értékeit próbálta próbálta megtapasztal megtapasztalni. ni. Sok ember az alakját és a színét szereti a virágoknak; Zhuangzi szerette a virág életét. Zhuangzi azt írta: „az ember életének hossza határos. A tudás határtalan. Elég veszélyes felhasználni a véges életet a végtelen tudás elérésére. Az még veszélyesebb, ha tudod, hogy veszélyes, de még mindig azt hiszed, hogy a tudás tesz okossá.”
A taoista vallás
A kései Han dinasztia idején (i. sz. 947-950) Zhang Dao-Ling megalapította az Ötös Egységét a Rizs Taonak, az első vallásos csoportosulást, ami a Daodejinget alkalmazta elméleti alapnak a hitükhöz. A név (a risztao ötös egysége) a tagság megváltásából eredt. Minden tagnak be kellet fizetnie 5 don (1 don kb. 10 pint) riszt. r iszt. A követők úgy tekintettek Zhang Dao-Lingre, mint Zhangra, aki Égi tanár. Ezért ez a korai taoista vallásos szervezetet úgy is nevezik, mint a Mennyei Tanítások Taoja. Ez a taoista csoport úgy használta a Daodejinget, mint a saját tudományos írását és Laozit szimbólikus vezet vezetőjü őjükké kként nt tiszte tisztelté lték. k. Amikor Amikor a dao daojia jiaoo kifeje kifejezé zéss (jelen (jelentés tésee - taoval taoval tanítá tanítás) s) divato divatoss terminológiává vált a taoista vallás leírására, más gondolatiskolák Kína szerte fokozatosan leálltak ennek a kifejezésnek a használatával saját tanításaiknál.
A taoista filozófia