127650008 a Magikus Beavatas Konyve a J

1

A. J. Sinnett A mágikus beavatás könyve

2

A. J. Sinnett A mágikus beavatás könyve A mágikus erők megszerzésének titkos módszere

3

A fordítás A. J. Sinnett kézirata alapján készült © A. J. Sinnett Golden Dawn könyvtár

Fordította Ladányi Lóránd

Lektorálta Siskáné Bálint Zsuzsanna

E könyv Hun Székely Levi Email: [email protected]

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához kötött.

© Hermit Könyvkiadó Hungarian translation © Hermit Könyvkiadó

www.hermit.hu e-mail:[email protected] [email protected]

4

Bevezető

„A mágikus beavatás könyve” című publikációval a kabbalisztikus és teurgikus gyakorlaton nyugvó mágikus fejlődés egyéni rendszerét kívántuk bemutatni. A szellemi fejlődés e két ága mindig is a figyelem középpontjában volt és lesz is, hiszen hatalmas erő lakozik bennük. Sokszor alkalmaztuk ezeket az erőket tapasztalt emberek irányításával, de sohasem egyedül, hiszen ezek az erők gyakorta annyira magukkal ragadtak, hogy teljesen elnyeltek, elvesztettük felettük az ellenőrzést, tehát egy mester felügyelete nélkülözhetetlen volt. Minden nemzet és ország mágiája a természetben végbemenő történések – bolygók mozgása, időjárás stb. – megfigyeléséből jött létre, és ebből kerültek levezetésre a szellem általi következtetések is. Így jöttek rá arra, hogy meghatározott bolygóközi konstellációk sikerre vezetnek – esetenként valamely cselekedet sikertelensége révén – és ennek, valamint saját intellektualitásuk segítségével kezdték megjósolni a jövőt. Ez a fajta jövőbelátás logikai dedukciókon és a valószínűség törvényein alapszik, és azt állítja, hogy százszázalékosan semmit sem lehet kizárni mindaddig, míg be nem következik valamilyen feltételezett avagy egyéb szituáció. Másképpen fogalmazva az előrelátás nem más mint olvasás az asztrális fényből, melyhez mágikus tükör és kristálygömb áll a rendelkezésünkre. Jövőbe látni a szomnambulizmus vagy az ódból való olvasás folytán is lehet, amit Eliphas Lévi „A magas mágia dogmája és rituáléja „* című művében ír le nagyon is érthetően.

* Megjelent a Hermit Könyvkiadó gondozásában 2003-ban.

5

A divináció, ahogy a jóslást másképp nevezik, mindig is a profán dolgokat szolgálta, a jövőben is azokat fogja, és valamiféle összekötő kapcsot képez egy nemzet ezoterikus és exoterikus hagyományai között. Ezért a divinációt nem lehet besorolni sem a kimondottan ezoterikus, sem pedig az exoterikus formák közé, mivelhogy sok-sok profán módszer alkalmazására kerül sor a jövő megállapításakor (levelek leszakítása, jégvágás karácsonykor, papucsdobálás stb.). A mágia mindig a történések hátterében állt, és a jövőben is ott fog állni, olyan központ lesz, amely körül a társadalom forog. Mindegyikünk erőközpontja, mely tanítványait elvezeti a természetesen univerzális axiómák megismeréséhez, megfigyeléséhez és dedukciójához, melyek egyik legismertebb formája a Smaragdtáblába vésett Hermész axióma. Manapság az emberek gyakorta emlegetik a mágia szót. Ez az emberi evolúció következménye. A modern kor ugyanis a tudomány és a technika gyors fejlődésén kívül magával hozta a szellemi iskolák viharos fejlődését is. Ekképp az elmúlt évszázad végén sok mágikus rend keletkezett, amelyek legtöbbször az egyiptomi kultúrára való hivatkozást hirdették, melyet a hermetizmus bölcsőjének tartottak. E rendekből sok jeles mágus tűnt ki – a külföldiek közül elég megemlíteni S. L. McGregor Mathers-t, és A. Crowley-t. A. Crowley, aki saját korának egyik legvitatottabb mágusa volt, megteremtette a Csillagok istennőjének, Nuitnak eleven és viszonylag fantasztikus kultuszát, aki nagy tiszteletnek örvendett saját Argentum Astum társadalmában. Kétségkívül neki tulajdonítjuk a mágus terminológiát, hiszen rendszere a mai napig működőképes, és meg kell emelni előtte képzeletbeli kalapunkat. Ha eltekintünk perverz rituáléitól, akkor viszonylag megfelelő rendszerhez jutunk. Szilárdan hisszük, hogy az olvasónak, aki az itt leírt rendszert a gyakorlatban kívánja alkalmazni, nem veszi kedvét e művecske tömörsége, és nem él vissza megszerzett képességeivel. Az elemek feletti uralkodás után ugyanis egy olyan ponthoz ér, ahol már szilárd, szabad akarathoz jut, és csak rajta áll, hogy hasznosítja azt. A gyakorlatban lehetőségem nyílt az elemek terepen történő igazolására olyan időjárási körülmények közepette, amelynek során az elemek felhalmozódása hatással volt a természetre. Ez megerősítette bennem a mágikus törvények realitását, és közelebb juttatott az elemek és a test analógiájának megismeréséhez, amit később az emberek gyógyításában juttattam érvényre (abban az időben, amikor nem hajtottam uralmam alá az asztrális fényt). 6

Ma már büszkén elmondhatom, hogy teljes mértékben bizonyos vagyok a mágikus rendszer működőképességében, melyet itt a következőkben leírok. Tudom, hogy a mágus számára minden lehetővé válik, ha ismeri a törvényeket, ha jót akar, ha van bátorsága cselekedni, ha tenni kíván, és elhallgatja szándékait. És még büszkébben hirdethetem, hogy a mágia – írja is le akárki, akárhogyan – a szellem tudománya, és az aspiráns akarata segítségével megtanul uralkodni a természetes fluidumokon. A fény vezessen utatokon!

7

8

0.fejezet Mágikus napló

A mágia kezdő, haladó, avagy profi mesterének is legfontosabb dokumentuma a mágikus napló. A beavatott számára lehetővé teszi a fokozatos önmegismerés felgyorsulását, mely oszthatatlan része a mágikus gyakorlatnak. Bizonyos mértékben meggyorsítja ezt a folyamatot, és lehetővé teszi a rendszerben lévő „lyukak” megtalálását is, minek folytán más rendszerek technikáinak alkalmazásával „befoltozhatja” azokat. A jegyzőkönyv elkészítésére a gyakorlat előtt és rögtön utána kerül sor. A következőképpen kellene kinéznie: Év, hónap, nap – a gyakorlat helyszíne – a gyakorlat leírása – időjárás – időpont – az eredmény szóbeli értékelése (az eredmény és a benyomások leírása, a hiányosságok és a szükségszerű módosítások feltüntetése). Ami a mágikus napló további funkcióit illeti, beleírhatok a gyakorlattal, az életstílussal és a problémákkal kapcsolatos észrevételek. Egyszerűen mindenre alkalmazható, amiről azt gondoljuk, hogy benne kell lennie. Amennyiben valamiféle észrevételt tesztek, arra törekedjetek, hogy részletes elemzés formájában tegyétek meg, hiszen ez biztosítja számotokra a jobb tájékozódást, ez jobban rámutat szellemi fejlettségetekre is. Semmiképpen se becsüljétek alá ezen aprócska segítőtárs óriási jelentőségét. Annál jobb, minél nagyobb segítségetekre van. Ha kételkedtek magatokban, akkor lapozzátok fel a naplót, és olvassátok el a jegyzőkönyvet. Azonnal észreveszitek, mi mindenre voltatok képesek, és kételyetek eloszlik, mint a buborék.

9

10

I. fejezet

1. Néhány szó a testedzésről A mágia és a szellemi tanok kezdettől fogva kapcsolatban álltak mind a szellemi mind a testgyakorlattal. Ezért nem okozok meglepetést, ha elmondom, hogy az elsődleges beavatás az életben előforduló akadályok leküzdésén nyugodott a merészség segítségével. Főbb próbatételek voltak pl. az örvénylő vízbe való ugrás, gerendán sétálás egy szakadék felett stb. A mostani kor azonban új embert szült. Egy olyan teremtményt, aki többek között kitűnt intelligenciájával, ám kényelmességével és lustaságával is. A lusták és „semmirekellők” számára nem létezik szellemi ösvény, hiszen az kitartást, eltökéltséget, szorgalmat és kemény munkát igényel. Nem véletlen az sem, hogy Sokol jelszava így hangzik: „Ép testben ép lélek”. Azaz, az egészséges test feltétele az energiaáramlás, melynek eredménye az egészséges szellem, tehát az egészséges lény. Ehhez a jelszóhoz nagyon hasonlítanak a hatha-jóga szabályai és azok a gyakorlatok, melyek eredménye a test és elme felgyógyulása. Az emberek a régmúlt időktől fogva nagyon jól tudták, hogy mit cselekszenek. De időmarta agyunk és a technika által összezavart gondolataink nem képesek észrevenni azt, amit elődeink felismertek. Az tévedés, hogy agyunk tökéletesebb formát öltött, és elménk ellustult. Ezt egyedül hosszabb távú és rendszeres természetben való tartózkodással lehet kiküszöbölni, amihez nincs szükség semmiféle műszaki eszközre. De vajon közülünk kinek van erre lehetősége?

11

Soha sincs csak egyetlen út anélkül, hogy ne lenne még egy. És ez a másik út a sport, legyen bár az csapatsport vagy egyéni. Fő az, hogy teljesítse a célját – azaz a fokozott kitartást, szívósságot, erőt és fizikai kondíciót minden területen. Személyes tapasztalataim alapján a jógát és a harcművészeteket (úgymint karate, kung-fu, tai-chi stb.) javaslom. A régi korok kezdeményezése négyfokozatú templomon nyugodott, melyek közül az egyik fokozat a test, míg a fennmaradó három a szellem és a lélek voltak. A test jött létre utoljára, és ha magasabb értékekhez kívánunk eljutni, akkor az utolsóval kell kezdenünk! A mágiában a testedzésen a rendszeres edzést értjük. Az idős mesterek azt tanácsolták tanítványaiknak, hogy minden reggel, még napkelte előtt, erdei forrás vizében mosakodjanak meg. A technika fejlődése vízvezetékké változtatta a forrásvizet és a kútvizet. Tehát azt alkalmazzátok, ami számotokra adott, és dolgozzátok ki saját életviteleteket! Minden nap ugyanabban az órában menjetek aludni, úgy keljetek, hogy mindenre maradjon időtök, és ne zavarjon titeket, hogy már sötét van. Kitartásotok sokszorosan megtérül. Véssétek emlékezetetekbe, hogy ebben a pillanatban a későbbi könnyebb átállás miatt jobb túlteljesíteni a célt, mint a fentebb elmondottakat semmibe venni, és sehová sem eljutni! Tehát mindennap ugyanabban az időben kell lefeküdni és felkelni, ébredés után hideg vízben zuhanyozni, végrehajtani a testgyakorlatokat (hatha-jóga, avagy valamilyen sporttevékenység), és zuhany-zás után minden reggel bemelegítő gyakorlatokat végezni. Ezáltal az ember olyan szokásrendszert alakít ki maga körül, mely további életvitelét közvetlenül és közvetve is támogatni fogja. Bármiféle mágikus testedzés legfontosabb szabálya így hangzik: az egészségkárosító anyagoktól (drogok, alkohol, cigaretta, túlzott mennyiségben kávé) való függőség lelassítja vagy megállítja a felfelé haladást. Életviteleteknek a józanságon kell alapulnia. Ne egyetek mértéktelen mennyiségű húst! (Nem támogatom a vegetarianizmust – ez bolondság, mivelhogy a testnek szüksége különféle energiaforrásokat tartalmazó anyagokra és a hús ideális forrása az állati fehérjének, zsírnak és proteineknek. A növények szolgálhatnak a hús pótlására, de csak egy bizonyos mennyiségig, teljesen nem pótolhatják ezt az energiaforrást).

12

Tartsátok magatokat ahhoz, amit elődeink cselekedtek: Egy héten csak egyszer volt világítás, és húst – különösképpen füstölt húst – sem ettek túlságosan sokat, hiszen ennek túlzott fogyasztása vastagbél rákot okozhat. A helyes életvitel kialakításának kulcsa a megfelelő étrend kidolgozása, amelynek egy kínai recept szerint a következőkből kell állnia: 50 % 6% 19 % 13 % 6% 6%

teljes értékű gabonából, hüvelyesből, párolt zöldségből, zöldségsalátából és kovászos zöldségből, levesből, egyéb nyersanyagból.

Természetesen minden csak tirajtatok múlik, és a test maga mondja meg, mire van éppen szüksége. Hallgassatok hát rá!

2. A gondolataink feletti uralkodás művészete Mostanában a mágikus tréningről értekező régebbi mágikus irodalomban az olvasó-mágus sok gyakorlatról és e gyakorlatok módszereiről olvashat. Mindazonáltal azonban mindegyiknek van egy feltétele: a mágusnak uralkodnia kell értelme felett. Ennek a szükségszerű művészetnek fogjuk szentelni egész fejezetünket, amit most olvastok. Olyan gyakorlatokról szereztek tudomást, amelyek megszilárdítják az elmét, de ne várjatok semmi „világrengető” dolgot, mivelhogy a koncentrációs gyakorlatok túlnyomórészt nemzedékről nemzedékre szállnak, és csak imitt-amott módosulnak különféleképpen, ám mindig egyetlen egy mag köré gyűlve össze – ez az akarat megszilárdulása. Bizonyára sokan közületek azt mondják, hogy nincs szükségük a koncentráció megtanulására, hiszen már képesek rá. Én azonban tartom magam az érveimhez. Bizonyára képesek vagytok a gondolatok koncentrálására, ám azt el is kell mélyíteni, hiszen akkor semmilyen szinten sem lesztek képesek uralkodni rajtuk.

13

Megtanítalak titeket uralkodni a gondolatokon, és lépésről-lépésre elvezetlek titeket a mágikus praxis egyes nehézségi fokaihoz, ám egyetlen könyv sem képes megragadni a mágikus gyakorlatok és beavatás összes finoman árnyalt eltérését. Vagyis nem várhatjátok el, hogy a sült galamb a szátokba repüljön, ezért ne büntessetek saját sikertelenségetek miatt, hanem sokkal inkább figyeljetek oda saját következetlenségeitekre! Tehát haladjatok tovább, lépjetek be az imagináció, a szilárd akarat és a rettenthetetlen hit világába. Lépjetek be a Tűz kapuján... Az első gyakorlat, amely valaha a figyelem középpontjába került, az ún. gondolatok megfigyelése. Ez a gyakorlat teljességgel felesleges a számotokra, hiszen a gondolatok megfigyelésével semmire se jutunk, mert nem vezet el sehová. Tény azonban, hogy a gyakorlat bizonyos mértékben kirángat a passzivitásból, és magához csalogatja az akaratot. Tehát mégsem felesleges e gyakorlat végrehajtása: Vegyetek fel egy kényelmes pozíciót, legjobb ha egyenes háttal ültük. Lélegezzetek mélyeket, és figyeljetek az elmétekre. Hagyjátok gondolataitokat keresztüláramlani agyatokon, de ne próbáljátok azokat lerögzíteni. Hadd áramoljanak, amerre csak kedvük tartja. Ti itt vagytok, ők pedig amott. Megfigyelői vagytok saját gondolataitoknak, mint világítótorony és sziklaszirt működtök közre a gondolatok tengerén. Ezt a tanítványaimnak a következőképpen fejtettem ki: Képzelj el egy folyót! Te ott állsz a partján, és messze tőled, annyira távol, hogy hozzájuk nem érhetsz, elhajóznak gondolataid. Figyelj rájuk, de különösképpen ne foglalkozz velük! Vannak más gyakorlatok is, amelyek a további eljárás érdekében hasonlóak az előzőekhez, de egyetlenegy gondolatra való koncentrációról szólnak. Ez a fajta koncentráció kezdetben egyszerű, majd fokozatosan válik nehezebbé, mígnem legvégül szinte végrehajthatatlan. A koncentráció effajta gyakorlata a színek, képek, színes képek, napi szükségletű és ritkán használt tárgyak, növények, állatok és emberek elképzeléséről szól. Minden egyszerű koncentrációnak teljes 3 percig kellene tartania, s más gondolatoktól mentesnek kell lennie. Nem szabad, hogy egyéb gondolatok is felbukkanjanak az összpontosítás közben. A komplikáltabb koncentrációk közé tartozik a helyszínek, mozgó emberek és állatok elképzelése, továbbá az emberek és állatok viselkedése ismert és ismeretlen környezetben, valamint az emocionális koncentráció (ún. érzelmek előidézése).

14

Ezek az imaginációk gondolati jártasságotok legfontosabb részei. Már a megerősített akaratot képviselik, mely más körülmények közepette szertefoszlott volna, és képtelenek lennénk ilyen befolyást gyakorolni a tudatunkra. E képességünket amelyet éppen e gyakorlatok révén fejleszthetjük ki. A jelekre történő koncentráció – a pentagramma, hexagramma, heptagramma, ellipszis, jellegek, valamint a szellemek és bolygók pecsétje stb. – ebben a pillanatban nem megfelelő. Tudatunknak egy bizonyos szintre kell emelkednie, amikor már nem lesz annyira érzékeny. A fentebb említett jelekre történő pillanatnyi koncentráció nem hasznos tevékenységre való felhasználása, tudatunk destrukcióját eredményezné. Ez nemcsak a tudat működésének zárásához (tehát a megőrüléshez) vezetne, hanem egészében véve kárt okozna fizikai létünkben. Nemcsak a levegőbe beszélek, magam is végeztem kísérleteket tulajdon elmémmel, és nem volt körülöttem semmiféle varázslat, amikor e sorokat leírtam. Jól emlékszem a holddal kapcsolatos munkámra. Jóllehet az emlékeket már régen belepte a feledés pora, de hatásuk továbbra is eleven: Olyan ez, mintha ma történt volna. Azzal a különbséggel, hogy már normális vagyok. Sikerült letörölnöm a port a bolygóközi szférák régi bevezető rituáléiról, de elvesztettem végkövetkeztetését (ami leginkább figyelmeztetést tartalmazott). A bevezetőben lévő útmutatások szerint minden nap végrehajtom a rituálékat, és érzem, ahogy nő az erőm, és sokkal rátermettebbé válok. E gyakorlatok egyes rituáléi során bolygóközi energiákat szabadítottam fel. A lunáris jelre való koncentrációról van szó, ami jelentékeny befolyással bír az elmémre. Jellemző tulajdonságaim közé beépült a spontaneitás és az „anyai ösztönök” valamiféle megnyilvánulását figyelem meg magamon. Ráadásul megjelenik nálam a többi ember sorsába való beleérzés tökéletes képessége, megérzem az emóciójukat és kisugárzásukat, ezért egy nagyobb kollektívában képtelen vagyok megmaradni hosszabb ideig. Nemrég történt velem, hogy kis híján elájultam az elektromos és elektronikus berendezések és szerkezetek kísértő szelleme miatt. Még egy izzót sem cserélhetek ki anélkül, hogy ne veszteném el energiám egy részét. Szerencsére mindezen már túl vagyok. E koncentrációs gyakorlatokból csak néhány képesség maradt meg, de nem vagyok túl érzékeny,

15

és tudok uralkodni magamon, amire a múltban nem voltam képes. De ez csak a koncentrációra vonatkozik. Az akarat gyakorlásához tartozik az összes gondolat elutasítása, tehát a „semmire se gondolni” elmélete. Ez egy kicsit nehezebb, de az eredmény nyilvánvalóbb. Arra az emberre, aki helyesen hajtja végre a koncentrációt, a magabiztosság, kevésbé befolyásolhatóság, megfontolt mérlegelés, nyugodt fellépés és harmonikus élet a jellemző. Ezt a fokozatot azonban nem könnyű elérni. Bizonyítani kell azt, hogy nem gondolsz semmire, a fejednek teljesen üresnek kell lennie – semmiféle gondolatnak, semmiféle képnek nincs helye, csak ti vagytok. Keressetek magatoknak egy csendes helyet, ahol senki sem fog titeket zavarni. Vegyétek fel kedvenc testhelyzeteteket, üljetek egyenes derékkal, és lélegezzetek mélyeket. Figyeljetek testetekre, pózotokra, levegővételetekre, és feledkezzetek el a világról. Egy pillanat múlva már nem létezik a test, nincs légzés, nincs gondolkodás, csak ti vagytok! Ebben az állapotban a lehető legtovább tartózkodjatok. Aki képes ebben az állapotban legalább 1 percet tartózkodni, az elmondhatja, hogy jól teljesített. Ezzel azonban a gyakorlatnak még nincs vége. A szemnek meg kell tanulnia észlelni az elme kisugárzását. Meg kell tanulnia észlelnie a fényt, mely nincs, észlelni a tárgyakat, melyeket nem lát... A koncentrációt nyitott szemmel hajtsátok végre. Ha autóval utaztok, képzeljétek el, hogy a sötétkék aszfalttenger szükségképpen sárga, vörös avagy zöld. Képzeljétek el, hogy az országút fehér sávjai nem fehérek, hanem feketék... A valóságban ez nem így lesz, ám ti ezzel a módszerrel fogjátok észlelni. Minden gyakorlatot, melyet eddig csukott szemmel hajtottatok végre, most nyitott szemmel kell megismételnetek. Valaha ez a gyakorlat kapcsolatban állt a tudatból az ürességbe átvezető gondolati átmenettel, mely legvégül beletorkollott az egyes intelligenciákba, mint valami Őrangyal, kapcsolat Isten eszményével, létek megalkotásával... Ez tulajdonképpen az én mágikus világom volt, ahol csak én és az energia voltunk jelen, vagy ha úgy tetszik, akkor az erő, amellyel a műveleteket végeztem el, mely műveletek jelen publikációm forrásául is szolgáltak. Ha az utcán sétáltok, embereket láttok magatok körül jönni-men-ni. Ahogy kikerülnek látókörötökből, igyekeztek azonnal felidézni alakjukat. Ezt addig gyakoroljátok, amíg képesek nem lesztek azonnal

16

és gondolkodás nélkül felidézni a körülöttetek haladó ismeretlenek alakját. Más gyakorlatok hasonlóak, de ezúttal, amikor a zajos utcán haladtok végig, ne vegyétek figyelembe az utca embereit és tárgyait. Csak ti és a házak maradjanak, melyeket a tárgyak nélküli koncentráció mesteri szintre történő elérése után úgyszintén hagytok tovatűnni, és uralmatok alá hajtani. Képzeljétek el, hogy minden eltűnik, nincsenek emberek, tárgyak, növények, állatok, házak, országutak, járdák stb. Csak ti vagytok és a semmi... Amint látható, itt a koncentráció három fokozatát és ezáltal a tudatot és az akaratot figyelhetjük meg. A koncentráció további fokozata, mely inkább a sajátos szellemi úttal áll kapcsolatban, a meditáció – erről azonban a következő fejezetben lesz szó. Mielőtt arra rátérnék, három törvényszerűséget árulok el nektek, melyek megkönnyítik céljaitok elérését: 1. Kitartás 2. Kitartás és 3. Kitartás

3. A légzés misztériuma Ezen alfejezet feladata a helyes légzéstechnika megtanítása. Pontosan tartsátok be az itt következő útmutatásokat. Bármiféle figyelmeztetés nem csupán üres szólam, hanem a tényleges veszély empirikus megállapítása. Az, ami a következő sorokban leírásra kerül, bárkit a jóga légzésre avagy a jóga levegővételre emlékeztethet. Ez nem véletlen, hiszen e keleti tudományt éppen a hatha-jógától kölcsönöztem csakúgy, mint előttem sok más híres mágus (szükségképpen A. Crowley). A jógalégzés első fokozata az ún. hasi légzés, amikor mintha a hasüregbe lélegeznénk be és lélegeznénk ki. A gyakorlat menete a következő: Laza ruhában vagy ruha nélkül kezdjetek hozzá a feladathoz. Feküdjetek a hátatokra egy kemény aljzatra. Egyik kezeteket helyezzétek a hasatokra, míg a másikat a mellkasotokra. Aztán lélegezzetek

17

úgy, hogy a hasatokra tett kezeteket emeljétek fel, míg a mellkasotokon lévő kezetek maradjon eredeti állapotában. Ezt a gyakorlatot először 10 belélegzés és kilélegzés ritmusban hajtsátok végre. Később terjesszétek ki 10 perces hasi légzésre. VIGYÁZAT! Úgy, ahogy minden jógagyakorlat esetében, ebben az esetben is hallgassatok saját testetekre. Amennyiben ellenszegül, fogadjatok szót neki. Hagyjátok tüdőtöket a fáradságtól megpihenni, aztán folytassátok tovább – újra az elejétől. Az értékhatárnak nem muszáj azonnal teljesülnie. A második fokozat az ún. mellkasi légzés. Ennek során csak a mellkas területébe lélegzünk be és sehová máshová. A gyakorlatban: Ismét könnyű ruházatban vagy meztelenül feküdjünk a hátunkra egy kemény aljzatra. A kezünket úgy helyezzük el, mint az előző légzésminta során – az egyiket tegyük a hasunkra, míg a másikat a mellkasunkra. Ekkor próbáljunk meg úgy lélegezni, hogy csak a mellkasunkra helyezett kezünk emelkedjen meg. Először ismételten csak 10 belégzést és kilégzést hajtsunk végre, majd 10 perccel hosszabbítsuk meg a mellkasi légzést. A figyelmeztetés ugyanaz, mint a légzés első fokozata idején. A légzés harmadik fokozata az ún. kulcscsont alatti légzés, amikor a tüdő felső részéről történik a belégzés és kilégzés – a kulcscsont alatt. A gyakorlatban: Feküdjünk könnyű ruházatban vagy ruha nélkül a hátunkra egy kemény aljzatra. Kezünket helyezzük a hasunkra és a mellkasunkra, és lélegezzünk úgy, hogy egyik kezünk se mozduljon meg. Először ez elég nehezen megy, és fájdalmas, aminek az oka, hogy általában véve kulcscsont alatti légzést nem végzünk, ugyanis a tüdő felső része elcsenevészesedett. A pránajama – három légzésfokozat egy egységbe foglalása, melyet jógalégzésnek neveznek. E légzésfajta feltétele a ritmusosság, mely abból áll, hogy mit akarunk elérni. Példámnak a8 – 4 – 8 – 4 ritmus (belélegzés – benntartás – kilélegzés – légzésszünet) felel meg. A gyakorlatban: Foglaljuk el az ászana (egyenes háttal való) pozíciót. Abban a ritmusban, amit kiválasztottunk, lélegezzünk először hasi légzéssel, aztán mellkasival, legvégül pedig kulcscsont alattival. Belégzés után tartsuk benn a levegőt (ha ezt a ritmus előírja), majd ismételten lélegezzünk

18

alulról – először a hasi tájékról, majd a mellkasból és legvégül a kulcscsont alatti területről. Tartsuk a ritmust, melyet magunk számára kiválasztottunk, és amennyiben ezt a ritmus megszabja, kilégzés után tartsuk vissza a lélegzetünket (ismét a ritmusosság szerint). Lélegezzünk így tíz percig (ha lehetséges még tovább is, eközben szervezetünk oxigénnel töltődik fel, és az ember a legtöbbször félálomba merül – transzba kerül, vagy hiperaktív lesz. Ezen okból kifolyólag nem ajánlom a pránajama kipróbálását elalvás előtt.) Ritmus – Hatás – Végeredmény 2:1:2:1 Mély belégzés. Nagyobb vérnyomás és a szívizom fokozott feszülése. Feszültség ideiglenes csökkenése és szívizomfájdalom. 4:2:4:2 Megfelelő ritmus a gyermekek és a sebészi beavatkozás után lábadozó avagy megbetegedett szív számára, mely javítani kívánja a nem megfelelő légzést. Kitűnő asztmabetegek számára. Javítja a mirigy stimulációt. Ez a ritmus túlságosan alacsony ahhoz, hogy bármiféle tartós hatása legyen. 6:3:6:3 Nagyon jó a fiatalemberek és a kis mellkassal bíró nők, esetenként pedig az emóciós ingadozásokkal rendelkező felnőttek számára. Egyike a legjobb módszereknek, hogyan lássuk el emóciós testünket, és hogyan ellenőrizhessük az emóciós ingadozásokat. 8:4:8:4 Ez a ritmus összhangban áll a vér, izmok és csontszerkezet sejtvibrációjával. Ez a legjobb módszer a test erősítéséhez és fiatalításához. Kitűnő fizikai egészséget biztosít. Megfelelő ritmus a test lecsendesítésére és meditációjára. 0:5:10:5 Fokozott metabolizmus, a test szerveinek felgyorsult tevékenysége. Különösen a lelassult cirkulációval és kimerült idegrendszerrel rendelkező személyek számára hasznos. Fokozott lustaság és határozatlanság. 12:6:12:6 Nagyon alkalmas rossz látás és hallás ellen. E technikának azon hallgatóknak kellene alávetni magukat, akik fejleszteni kívánják emlékezőtehetségüket és eszességüket. 14:7:14:7 A gondolatok és érzékek e ritmus által csendesülnek le. Kitűnő a jóslási meditáció számára. E ritmus eredménye az elme tisztasága. 16:8:16:8 Ez az ún. siddha ritmus (mesteri lélegzés), ami a test megfiatalodásával, a hosszú élet jó kondícióban történő elérésével és a tökéletes eszményekkel jár együtt. Nincs megjelölve.

19

20

II. fejezet

1. Meditáció, önmegismerés A különféle rendszereket tanulmányozó mágus előbb-utóbb beleütközik a lelki önvizsgálatba. A mágia néhány mestere ezt az első fokozatba sorolja, ahová talán tartozik is. Tekintettel azonban arra, hogy elmélkedő összpontosítást igényel, úgy vélem, hogy erre a második fokozat alkalmasabb (ami megegyezik a fejezetcímmel). Tehát a lelki önvizsgálat avagy önmegismerés két fázisra osztható: Az 1. fázis a múltat kutató rész, míg a 2. fázis a jelennel foglakozik. A lelki önvizsgálat e két része átfedi egymást, és egymással összekapcsolódik, tehát a mágus számára az ego legvégül egységes és semmiképpen sem kettős képként marad fenn. Ahhoz, hogy az ember jobban megismerje önmagát, nincs szüksége bonyolult tréningre. Azzal, hogy nem kerít sort a meditációra, felkínálhatja viselkedésének türelmes megfigyelését és folyamatos elemzését, továbbá a krízishelyzetek megoldási képletének meghatározását, amikor is a legjobban megnyilvánulnak jellegzetes vonásaink. A meditáció lényegében véve „csupán” önmagunk megfigyelése külső szempont alapján. A lelki önvizsgálattal járó meditáció során a mágusnak úgy kell önmagára tekintenie, mint valamely teljesen idegen személyre. Mérlegre kell tennie önmagát, mint valamely ismeretlen ember tudatát. Nincs szó semmi egyébről, mint megszabadulni az ego befolyásától, saját képünk sallangjaitól, s előtérbe kell helyezni a megismerés képességeit és megfigyelni a mágikus gyakorlatok alapvető jellemvonásait, mivelhogy e képességek nélkül egyáltalán semmi sem bizonyítható.

21

Emlékezzetek a görög filozófus szavaira (neve irreleváns): Ismerd meg magad, és megismered az istent! Az üzenet világos: önmagunk megismerésével új látásmódhoz jutunk. Külső szemlélőként érzékeljük belső önmagunkat, ezáltal megismerjük a környezetet és a természet erőit, hiszen az, ami felül van, olyan, mint az, ami alul van. A lelki vizsgálódás tulajdonképpeni menete a következő: Üljetek nyugodtan egy helyben egyenes derékkal, foglaljatok el kényelmes pozíciót. A 8-4-8-4 ritmusú jógalégzéssel lélegezzetek mélyeket. Szemeteket hagyjátok nyitva, kísérjétek figyelemmel a test pozícióját és saját légzéseteket, elmétek legyen nyugodt, csendesítsétek le gondolataitokat... Látásotokkal igyekezzetek önmagatokba tekinteni. Figyeljetek lelketekre, és akarjátok megismerni annak jellemvonásait. Akarjátok megismerni jellegzetes tulajdonságaitokat. Idézzétek fel azokat a szituációkat, amelyek a legerősebb befolyást tették rátok. Azokra a szituációkra gondolok, amelyek esetében egyetlen egy tulajdonság dominált. Igyekezzetek megragadni ezt a tulajdonságot, és írjátok le egy papírdarabra. Haladjatok tovább, legyetek azon, hogy minél több ilyen tulajdonsággal rendelkezzetek. Csak akkor hagyjátok abba, amikor úgy vélitek, hogy már nincs mit megoldanotok. E gyakorlatot elalvás előtt legalább egy héten keresztül minden este hajtsátok végre. Miután eltelik az egy hét, elméteket fordítsátok a jelenre. A nap folyamán csak érzéseiteket írjátok le, mivelhogy maga a szituáció lényegtelen. Az emóciók éppúgy a tulajdonság képei és megnyilvánulási formái, mint ahogy a szavak eszményének képei és megnyilvánulásai. Minden este elalvás előtt meditáljatok ezen emóciókról, és elemezzétek azokat. Keressétek meg a legalkalmasabb jellembéli tulajdonságot, és ismételten írjatok le mindent egy papírra. Végezzétek a gyakorlatot legalább egy teljes héten keresztül. A harmadik héten vegyétek kezetekbe azt a papírdarabot, amelyre felírtátok tulajdonságaitokat, és POZITÍV, valamint NEGATÍV oszlopba soroljátok be azokat. Ezzel kidolgozzátok saját egótok vázlatosan körvonalazott képét, amelyet a következő fejezetekben/fokozatokban fogtok kiterjeszteni és tökéletesíteni.

22

A pozitív és negatív tulajdonságok alapvető felosztása olyan útmutató ahhoz, hogy mit szükséges megváltoztatnunk. Természetesen lényünket tökéletesíteni igyekszünk, ezért a negatív tulajdonságokat elnyomó befolyáson fogunk dolgozni. NEMCSAK POZITÍV VAGY NEGATÍV EMBER LÉTEZIK. Inkább ennek legyetek tudatában, mint a megsemmisülésnek, és szorgalmazzátok a harmonizálást. Jellemetekben a negatív tulajdonságok befolyását a minimumra kell csökkenteni, igyekezzetek elnyomni minden nem kívánatos tulajdonságot és továbbfejleszteni a kívánatosakat. Nincs szándékomban és senkit sem fogok arra biztatni, hogy a „fehér” mágia útját kövesse, jóllehet én magam nem lehetek annak példája. A helyzet alakulásától függően, szükség szerint választom ki azt a módszert, mely a mágikus tudományok része. Az egész lelki önvizsgálat célja az ego megismerése, az alapvető munkaműveletek feletti jártasság megszerzése azáltal, hogy felkészültünk annak megdöntésére. Kedvenc közmondásomat idézve: A cél szentesíti az eszközt. Nincs gonoszság a világon, csak mi vetünk ferde pillantást a világ dolgaira. Ami az egyiknek gonoszsággal ér fel, az a másiknak jóként mutatkozik meg. Vessük el a viszonylagosságot, és legyünk tökéletes, harmonikus lények! Hajítsátok messzire a mammon rózsaszín szemüvegét, és kezdjetek el saját szemetekkel nézni. A meditáció egy másik módszere az érzékek és az elme teljes kikapcsolása. E gyakorlat során feladatunk az abszolút passzivitás állapotának elérése. Semmire se kell gondolnunk, és ezt olyan sokáig kell tennünk, hogy ne gondoljunk arra, hogy nem gondolkodunk. Csak lenni kell, csakhogy ezt az állapotot nehéz leírni. Hasonló az elveszett tudathoz, mely azonban abszolút fennmarad. A test tevékenysége nem változik, az életfunkciók megőrződnek, csak mi vagyunk egy kicsit azokon kívül. Néhány (kb. tíz) másodperc múlva érezni kezditek, ahogy végighatol bennetek az energia egy különleges fajtája, ami – nem az elektromossághoz hasonlóan, de – regenerálja testeteket és nagyon is felfrissíti elméteket. Ne féljetek e hatástól, alkalmazzátok a természet életet adó erőit. Ha már elegetek lesz belőle, akkor még mindig visszakozhattok.

23

2. Uralkodás az életerők felett Közületek néhányan talán ismerik ezt a prána elnevezés alatt futó energiafajtát. Sok neve van, de funkciója mindig azonos marad. Az életerő – prána az alvás folyamán megújul, és ez többé-kevésbé az élelem energetikai potenciálja. Más organizmusoktól légzés, evés, ivás során vesszük magunkhoz az „aki akivel” módszer alapján. Egyáltalán nem meglepő, hogy ezt az erőt a gyógyításhoz és más emberek befolyásolásához használják. Erről azonban később, a könyv IX. fejezetének végén ejtünk szót, ahol erre kijelöltünk egy helyet a mágikus gyógyítás alfejezetében. Nyugaton ennek az energiának az újrafelfedezése elvezetett az emberek mérlegelésének degradációjához és a régi-új kultuszok megalkotásához. Talán legismertebb a Kaliforniában székelő vámpírok kultusza. Ennek tana – amint azt a „ Vámpírizmus bibliája” bemutatja – a vámpír-vérszívó emberi fölérendeltségén nyugszik, vagyis minden vérszívó a teljes tápláléklánc felett uralkodik. Ezt számos mitológiából vett példa bizonyítja, minek folytán olyan módszerek kerültek leírásra, melyek bemutatják az emberi energia kiszívásának lehetséges technikáit. Ez a fajta vámpírizmus főleg az energiaátvitel imaginációs módszerén nyugszik. Egyébként ítéljétek meg magatok (az energiafogyasztás 4 módszere közül a harmadikról van szó): „1. Kontaktus A kontaktus révén kinyilvánításra kerül asztrális tested és a másik ember asztrális teste közötti elengedhetetlen kapcsolat. A fizikai kontaktus garantálja a két lélek befolyásának megfelelő egyesülését. 2. Behatolás Asztrális testednek be kell hatolnia a másik ember asztrális testébe, hogy hozzákezdhessen életereje kiszívásához. Az emberi asztrálba történő gyakoribb és mélyebb asztrális behatolás sokkal több energetikai erőt biztosít a számodra. 3. Túllépés A behatolás révén a vérszívónak valóban túl kell lépnie az emberek életerején. Az akarat ezen túlfeszítése általában véve a fizikai testbe történőfizikai belélegzéssel (inhalációval) jár együtt. Tehát a fizikai értelemben vett vérszívók a kontaktus érdekében jó mélyen belélegeznek.

24

Olyan érzésed lesz, mintha az életerők folyékony ellenpárja, valamiféle illékony áramlás (mintha páradús levegő lenne) hatolna beléd.” Amint az a fenti rövidített szövegből kitűnik, nincs szó semmi másról, mint a mások feletti élősködésről. Ezt a vámpírkultuszt nemcsak én, hanem sok más ember is elég reménytelen szellemi útnak tekinti, mely valahol kezdetét veszi és véget ér. Mindemellett nem tagadhatjuk le bizonyos fokú igazságát, legalábbis ami a pránával való munkára vonatkozik. Rituáléi többről szólnak mint valóságos mágikus értékeket hordozó rítusokról, melyek inkább alkalmasak a rituális volt megalkotására, mintsem a valódi mágia utánzására. Haladjunk azonban tovább! A prána egy olyan energiafajta, amit Indiában nagyon gyakran alkalmaznak, ahol talán a legjelentősebb értekezéseket hallhatjuk az emberre és a természetre gyakorolt hatásairól. A prána elképzelései különfélék, de legerősebb megnyilvánulásait az alábbi gyakorlattal értem el: Üljetek nyugodtan. Csendesítsétek le elméteket, és kedvelt ritmusotokban, esetleg „ahogy a test megkívánja”, lélegezzetek mélyeket. 0,5 méterre képzeljetek magatok elé egy a teret beragyogó aranysárga golyót. Akaratotokkal ragadjátok meg a fényét és vezessétek testetekbe. Inhaláljátok be, szívjátok keresztül a bőrötökön, fogadjátok be testetekbe. A teljesség, erő, energia, frissesség érzetének kellene hatalmába kerítenie titeket. Elmétek újra friss lesz, testetek tele lesz energiával, és úgy kellene éreznetek magatokat, mintha kiadós alvásból ébrednétek. Ez egy alapvető gyakorlat a pránával, mely annak teljes elsajátításához vezet, de lényege nem önmagatok új erővel történő feltöltése, hanem sokkal inkább az ezen erővel való tevékenysége. A mágia célja nem az uralkodás, hanem a megismerés és a megismerésen keresztül a munkavégzés. A pránával való második gyakorlat már önmagatokban zajlik le. Képzeljétek el testetek ezen energetikai potenciálját, ahogy áthatol az egész testen, minden szerven, és a vér útján tovaterjed. Képzeljétek el, amint lassú forgással elkezd átköltözni a szolár-plexus területére. Ott alkossatok belőle aranyvörös golyót, mely beragyogja testeteket. Hagyjátok, hadd táguljon ki lassan, mígnem eléri a genitáliák és a mellkas, a nyak és a térd, a fejtető és a talpak területét, ahol végül körülöleli egész aurátokat. Ebben a pillanatban hagyjátok, hogy testeteket kívülről is beragyogja.

25

E ragyogást egy percig abszorbeáljátok, majd aurátok pránikus burkát hirtelen húzzátok a testbe úgy, hogy ölelje körbe bőrötöket – ez a bőr nem tölti ki a testet, de annak energetikai burka lesz. Rögtön ezután hagyjátok a pránát besugározódni a testbe, ahol kitölti az összes üreget. A prána ekképp működik közre a testben. Van még egy gyakorlat, mely kifelé dolgozik. Üljetek nyugodtan, egyenes derékkal, kényelmes pozícióban, és lélegezzetek mélyeket. Elmétek legyen nyugodt. Egy pillanatig így legyetek. Ennek következtében elégséges pránát vesztek magatokhoz, melyet kisugároztok a térbe, és abból formákat alkottok. Ennek oly mértékű szubtilis összesűrűsödésnek kell lennie, hogy e képződmény felé kinyújtott kezetekkel megérzitek azt az energiát, melyet a prána kisugároz. Amennyiben minden így zajlik le, oszlassátok fel a képződményt, és fejezzétek be a gyakorlatot. Mindezt a végtelenségig ismételhetitek. Ha ki akarjátok próbálni elméteket, akkor elég az emberek közé avagy a természetbe menni, és lerohanni az első organizmust (kivéve a növényeket). Képzeljétek el, amint végbemegy benne az energia körforgása. Zavarjátok meg a zárt áramlást, szüntessétek meg, és irányítsátok magatok felé. Amennyiben ezt helyesen megcselekszitek, életerőtök tovább növekszik. Ha hagyjátok, hogy a prána visszatérjen, akkor távolodjatok el az objektumtól, melyet ekképp megloptatok. Hiszem azonban, hogy ezen erőket nem használjátok fel rossz célra és gonosz szándékaitok megvalósítására, hanem sokkal inkább a szenvedők megsegítésére. A prána feletti uralkodás minden ember, állat avagy növény számára kitárja az energetikai potenciál kapuját. Ne éljetek vissza ezzel a hatalommal, hiszen azt kemény büntetés követné. Ezt abból a tapasztalatomból tudom, amikor mások kárára cselekedtem. Az érte kapott büntetésem súlyos, váratlan és elég deprimáló volt. Pszichikailag képtelen voltam elviselni, és összeroppantam. Senkinek sem kívánom, hogy mindazt átélje, ami velem történt. Tudni azt, hogy mire vagytok képesek, és azt nem véghezvinni, ez egyike az általam ismert legrosszabb pszichikai kínzásoknak.

26

3. A szenteltvíz és az oltáriszentség misztériuma Visszaemlékszem a valamikori istentiszteleteken tett látogatásaimra. Egész testem reszketett az ismeretlen utáni vágyakozástól. A kíváncsiság szonátájának minden hangja külön-külön vibrált bennem. Minden korábbi félelmem ellenére, mely egyébként engem annyira taszított, végül mégiscsak beléptem a szentélybe. A szentély energetikai központja azonnal magával ragadott... Fokozatosan eljutottam a hit extázisába. A levegőben erős sugárzást érezni, melyet csakis Krisztus jelenlétének lehetett tulajdoníthattam. Kíváncsian leselkedtem a papok után, kíváncsian figyeltem viselkedésüket, és fejemben százezer gondolat száguldott keresztül, mígnem egy világos és tiszta gondolat megállapodott, felhívva magára a figyelmet – hiszen a papok hajtják végre a mágikus feladatokat. Hiszen a szentség segíti hatalmukat, sajátos magnetizmusukat, hitüket. Hiszen ezt nem ők csinálják, hanem valaki más. Hiszen kisugárzásuk ezen aktus folyamán nem változott meg! Látom az ostya és a kehely előtt alázatosan térdeplő papot. Látom és hallom egy másik pap imádkozását, melyet a gyülekezet utánamond. Az első pap kezeivel léghuzatot csinál a kehely felett, minek folytán a másik pap is hasonlóan cselekszik az ostya felett, miközben ugyancsak imádkozik. Tudatosul bennem, hogy a legnagyobb mágikus fennköltség az egyház, de az is világos számomra, hogy ezek az emberek – a szentegyház papjai – semmit sem tudnak azokról a csodákról, amelyeket végrehajtanak. Ugyanakkor azonban tudom, hogy hitük felruházza őket azokkal a képességekkel, melyekkel e csodákat végrehajtják, és számomra nem marad más hátra, mint leülni és csodálni elméjük pszichikai transzformációját. Ennek ellenére nem így cselekszem, nem fogok csak ölbe tett kézzel üldögélni, és „nem engedem” a legkihasználtabb és legkevésbé ismert misztériumot az emberek közé anélkül, hogy mágikus szempontból meg ne világítanám! Ahogy az egyes titkokat megmagyaráztam hallgatóimnak és tanítványaimnak, úgy cselekszem most is: A szenteltvíz a magnetizált hit vize.

27

Az egyház ezt valaha tudta. Valaha ismerte az összes titkot. Ezért volt soraiban oly sok szent ember, mielőtt meggyújtotta az első inkvizíciós máglyát. Azokban az időkben, amikor a keresztényi szeretetet és a toleranciát az önzés és a gyűlölet váltotta fel, nos azokban az időszakokban az egyház a tudatlanság sötét szakadékába és a kéngőztől bűzlő pokol bugyraiba zuhant. És nincs ez másképp manapság sem. Az egyház tudatlansága révén elvesztette a bölcsesség kincsesládáját nyitó összes kulcsot, és már semmi másra nem képes, minthogy tudja, így kell cselekednie, és hisz benne is, hogy így kell tennie. Nem kívánom kritikával illetni az egyház jelenlegi állapotát, de az istentiszteleten azt láttam, hogy egyre inkább az önzés és a gyűlölet uralkodik el a keresztények között, s ők ezt tartják szeretetnek és toleranciának! A szenteltvíz ezért oly kevéssé hatékony, de mi kellőképpen fokozhatjuk a hatását. Erre azonban egyedül csak az képes, aki valóban rettenthetetlenül hisz, és aki tudja, hogyan kell a hitét irányítania. Éppen ez a tárgya a következő soroknak... A hit irányítása nem olyan mint az akarat vezérlése. Ha erősen koncentrálunk, akkor akaratunkat, nem pedig hitünket irányítjuk. Ugyanis a hit valami elképzelhetetlen, az emberi szellem absztrakt ereje, és annál erősebb, minél nagyobb „arzenállal” rendelkezik szelleme. A hit a magnetizmus által irányított, de mint a legfelső szabad alapelvet összekapcsolhatjuk azokkal az elképzelésekkel – így különféle fenomének jönnek létre –, melyeknek lényegét itt most nem kívánom taglalni. Ennek az elmének mindenfajta lényege tőletek függ. Elhiszitek ezt? Kérdésemre kérdéssel felelhettek: Miben kell hinnünk? És az én válaszom így hangzana: Hisztek magatokban, hisztek a saját hitetekben, hogy elégséges erővel rendelkezik? Amennyiben azt felelitek, hogy „nem”, akkor sem kell feladni. Nyugodtan haladjatok tovább, és igyekezzetek egyelőre elméleti szinten megismerni a következő titkok jellegét. Aki már stúdiumának kezdetén azt válaszolta, hogy „igen”, az hadd próbálja ki egymaga ezt a hatalmat. Szorítsatok kezetek közé egy tiszta, nem gyöngyöző, iható folyadékkal teli poharat, és higgyetek abban, hogy a pohár falán keresztül megérintitek a folyadékot és ott olyan hatást keltetek, melyet elérni kívántatok. Kívánjátok például azt, hogy változzon meg az íze. Kívánjátok ezt a lehető legintenzívebben, de ne összpontosítsatok rá.

28

Ekkor hitetek dolgozni kezd, és ha elég erősek lesztek, akkor a folyadék befogadja az általatok definiált mintát, és ha a folyadékot megisszátok, olyan ízt fogtok érezni, amilyet óhajtottatok. A víz minősége anyagi szinten nem változik meg, ám mentális elmozdulásra kerül sor, és ha valóban elég erősek lesztek, akkor ez az asztrális szinten is végbemegy. Annyira nem változik meg, hogy valaki más is érezze, ám ti mindenképpen észlelni fogjátok! Vegyétek és egyétek, mert ez az én testem... Vegyétek és igyátok, mert ez az én vérem – mondta Krisztus az Utolsó vacsora idején, ahogyan ezt a pillanatot elnevezték. Ezekkel a szavakkal fejezte ki az eucharisztia titkát. Ez lényegében véve ugyanaz, mint a szenteltvíz misztériuma, csakhogy ez alkalommal a táplálékot magnetizáljuk, ami már nehezebb feladat. A szentmise során a pap ostya fölé helyezett kezével magnetizálást végez. A papok kezébe helyezett hit az ionizált levegőn keresztülhaladva eljut az ostya anyagába, és a kijelölt pap irányában munkálkodik tovább. Hasonlóképpen kell nektek is eljárnotok, ha táplálkozásotok során el akarjátok érni a magnetizmus hitének kívánt hatását. Álljatok készen, ne zárkózzatok el a szentséges avagy világi alkotórészek elől. Hit csak egy van, hiszen erősíti a szentséget, és a világiakat szentekké teszi. Úgy tevékenykedik, ahogy akarjuk, hogy tevékenykedjen. Jóllehet a hit absztrakt, ám unalmas és érdektelen tézisek közé szoríthatjuk, melyek csak feleslegesen megterhelnék az agyatokat. Munkátok során ti magatok olyan definíciókra akadtok, melyeket jobban meg fogtok érteni. Ez az önkezdeményezés rendszere, csak rajtatok áll, hogyan folytatjátok tovább.

29

30

III. fejezet

1. A megbocsátás titka A vallás minden korban kihasználta e jártasság hatalmát. Jóllehet nevetségesnek és hihetetlennek tűnik, mégis konstatálni kell, hogy a mágia egyfajta tudományos hit. A mágia tudományos hit. Feltételezi az emberi érzékek rejtett dolgainak létezését. Feltételezi és bebizonyítja az energiák, erők és világok létezését, melyek műszereinkkel nem mérhetők. Ezt példákon és szellemi kísérleteken keresztül tárja fel. Eredményeit aforizmákba és rejtélyes szimbólumokba foglalja össze – mindezt a kutatók érzülete szerint, hiszen a mágus őértük van. Kutatója a külső és belső világnak, kutatója az összes létező világnak, legyen azokból bármennyi is. A mágus tudós, művész és mestere a megnyilvánulónak és megnyilvánulhatatlannak. És ahogy a megbocsátást a vallási exoterikusok alkalmazzák, úgy az ezoterikusok a mágikus vallást, mint valami megtisztító erőt, használják fel megbocsátás címén. Bizonyára nem lesz meglepő, hogy a valóságos megbocsátás nem valami könnyen történik meg. Ha ugyanis hatékony kíván lenni, akkor el kell veszítenie az ego befolyását, és a szeretetnek vagy valamely pozitív tulajdonságnak kell előtérbe kerülnie, mely azonban nem az önzésből és nyereséghajhászásból fakad. A megfelelően végrehajtott megbocsátás segítségül szolgálhat, de aki nem megfelelően bocsát meg, aki hamis és hazug módon bocsát meg, az sikertelenséggel és negatív karmával találkozik.

31

Világa elkezd összeomlani, és az emberek mint ellenségre és gonosztevőre tekintenek rá. Tehát figyelem, emlékezzetek arra, hogy aki szelet vet, vihart arat! Hogyan lehet megtanulni a megbocsátást? Ezt nagyon nehéz leírni, mivel egy viszonylag egyszerű dologról van szó: Vegyétek fel kedvelt testhelyzeteteket, és csendesítsétek le elméteket. Felejtsetek el mindent, és csakis önmagatokra koncentráljatok. A meditációt zavarjátok meg az ego elfojtásával, és gondoljatok arra, minek akartok megbocsátani (élő személy esetében természetesen kinek akartok megbocsátani). Magatokban vagy félhangosan ejtsétek ki a „megbocsátok” szót, és szavaitokkal cirógassátok meg ezt az embert, szavaitokkal „bélyegezzétek meg” a nem önzésből fakadó emocionális befolyásokat (a valódi szerelem az anahatából, nem pedig a svadisthanából ered). Ebben a kedélyállapotban fokozatosan térjetek vissza a normális tudathoz úgy, hogy az ego befolyásának lassú visszatérésével elnyomjátok saját energiaáramlásotokat is. E jártasság segítségével talán könnyebbé válik egy másik meditáció gyakorlása is: Képzeljétek el, hogy egy dombtetőn ültök. Alattatok ott az egész város, az egész világ avagy az egyes emberek (egyszerűen, akit csak akartok). Képzeljétek el, ahogy belőletek kiáramlik a szeretet, és mint valami vízfolyás lefolyik a domboldalon, és megtölti az egész környéket, beleértve a dombtetőt is, amelyen ültök. Végül ezt az elképzelést fokozatosan terjesszétek el, míg nem ér titeket semmiféle befolyás, hanem csak ti magatok ültök a város felett egy dombtetőn. Talán említenem sem kell, hogy az ego itt csak minimális befolyással bír: Íme egy újabb meditációs módszer: Képzeljétek el, ahogy a dombtetőről messzire sugározzátok a szeretet fénycsóváit. Ne hagyjatok hátra egyetlen szeretetsugarat sem, és ne akarjatok vele elérni semmit. Egyszerűen csak sugározzátok a szeretetet. Aztán hagyjátok abba, és egy pillanatig maradjatok gondolatnélküli állapotban. Ha mindkét meditációt megfelelően hajtottátok végre, akkor hatalmas örömérzés szabadul fel, no nem a rekeszizmotokból, hanem a szívetekből, mellkasotok közepéből, és érezni fogjátok, ahogy ez az energia csökken és ti emelkedtek testetekben.

32

Magával ragad titeket a boldogság és öröm érzése. Ez az az energia, amellyel azt az embert fogjátok cirógatni, akinek megbocsátani kívántok. Ez az az önzetlen szeretet, mely Istentől származik, és hozzá is tér vissza. Ezzel azonban bizonyítékát adtuk az ún. mágikus tükörképnek. Ennek leírásával csak később fogunk foglalkozni, de már most világos számunkra, hogy miről is van szó.

2. Uralkodás az emóciók felett Az emberi ego különféle módon nyilvánul meg. E főbb megnyilvánulási formák egyike a jellegzetes tulajdonságok, vagyis az ego szervesen hozzátartozó részének jellege. A tulajdonságokból a továbbiakban legöngyölődnek az emóciók – mint például a szenvedély általi szexualitás és az agresszív harag. A mágus számára az emóció olyan szolgálatot tesz, mint Ariadné számára a fonal. Ha valamely tulajdonság túlságosan gyakran jelenik meg, akkor ez a kiegyensúlyozatlanság jegye a mágikus testben. Hogy uralkodhassunk az emóciók felett, ahhoz először meg kell azokat ismernünk. Ismerd meg ellenségedet, és az már félig legyőzöttnek tekinthető. Az ellenség legyőzésének második felét kérlelhetetlenségetek, eltökéltségetek és a „hogyan” módszerének ismerete alkotja. Ahhoz, hogy uralkodhassunk az emóciók felett, a lelki önvizsgálat tökéletes végrehajtására van szükség. A mágusnak tudnia kell, mit akar elérni, és miben nem akar kárt tenni. Alkalmazzátok mágikus naplótok feljegyzéseit, és tanulmányozzátok át saját jellegzetes tulajdonságaitokat. Osszátok fel aszerint, hogy „nagyon gyakran”, „időnként” vagy „szinte soha” nem fordulnak elő. Legyetek nagyon türelmesek, ne siessetek sehová, és igyekezzetek a lehető leggondosabbak lenni. Egyetlen tulajdonságot sem szabad elhanyagolni. Ha végeztetek a felosztással, meditáljatok el az ekképp leírt tulajdonságokról, és kutassátok fel azok emócióit. Új oszlopba vagy a tulajdonságok mellé írjátok fel a hozzájuk tartozó emóciókat, és haladjatok tovább. Ezáltal szélesebb áttekintést nyertek saját egótokról és annak lehetőségéről, hogyan lehet azt megtörni.

33

Ebben a pillanatban kegyetlen dolog veszi kezdetét. Egész nap figyelnetek kell, elemezni saját viselkedéseteket, és ki kell zárni azokat az emóciókat, melyek nem kívánatosak, és amelyek az egész komplikált szituációhoz vezettek. Először azt gondoljátok, hogy egótok nem gyorsabb! Próbáljátok meg az érzelmek befolyását és döntéshozatalotokat a minimálisra csökkenteni. Integráljátok az értelmet és az érzelmet egyazon szintre, hagyjátok megszólalni tulajdon éneteket is. Kezdetben ez nagyon nehéz lesz; jól emlékszem saját kezdeti kudarcaimra is. Egyáltalán nem lehetett beszélni semmiféle önuralomról, de egyszer kialakult egy olyan szituáció, amikor másképp egyszerűen nem lehetett cselekedni. Megjelent az életemben egy olyan ember, aki kijelentéseivel megbántott és megtámadott. Minden érvelésemre vulgarizmussal válaszolt, és nekem valóban eszembe jutott, hogy lekenek neki egy pofont. Végül nem tettem meg, mert agyam egy lépéssel előbbre járt, miáltal az ego lemaradt. Megértettem, hogy ennek milyen következménye lenne, és úrrá lettem haragomon. Mind a mai napig emlékszem arra, az erőteljes energetikai energiahullámra, amely keresztülhatolt rajtam, és én megéreztem saját valóságos erőmet. Akkor kezdődött el utamnak beteljesülése...

3. A gondolat ereje Az emberi elmében óriási energiapotenciál lakozik, melynek a mi agyunk a kondenzátora. Felszívja, megőrzi és szétterjeszti az energiát az egész testben, mégpedig az idegrendszer közreműködésével. Az emberi gondolat egész rendszerünk hajtóereje. Lehetséges, hogy abszurdnak hangzik, de a gondolat az ember legerőteljesebb megnyilvánulása. Jóllehet képtelen széttörni egy tárgyat, sőt a fákat sem készteti repülésre, vagy azok fordított növekedését sem biztosítja, de képes minőségi változásokat előidézni organizmusunkban. A változás aztán az ellentétek analógiája szerint átkerül a környezetbe – azaz, hogy az ellentétek kölcsönösen vonzzák és taszítják egymást. Ekképp a kimondottan ideges ember figyelemmel kísérheti azt, hogy környezete mennyire nyugodt és harmonikus. És az ember úgyszintén nyugodtan és harmonikusan fogja figyelemmel kísérni környezetét, ha szórakozott, állhatatlan és diszharmonikus.

34

Ezért a siető ember számára egy perc egy órának tűnik, míg annak az embernek, aki sok idővel rendelkezik, csupán egy másodpercnek. Minden a gondolattól függ – a gondolat egy meg nem nyilvánuló tett, amint azt a teurgia állítja. És ez így is van. Az agyunkban keletkezett eszménykép mozgást idéz elő, és felszabadítja az energiákat. Ezzel a testbe új hajtóerő kerül, mely azt idézi elő, amit a gondolat képvisel. Ha ez egy beteg gondolat lesz, akkor a gondolat betegséget okoz. Nincs azonban reánk ható gondolat. Csak eszmények vannak, melyek elragadtatják a tömeget. Ezek kollektív gondolatok, melyek valamely nagyon erősen kisugárzó egyént produkálnak, ami ezáltal meghódítja az összes gyengébb teremtményt. Ilyen eszménynek nevezhetjük a politikát is. Úgy, ahogy a politikai pártok gondolatáramlatai elragadtatják a tömeget, mely aztán szavazatát éppen egy uralkodásra hajlamos politikusnak adja le, úgy a mágus is, aki sajátos kisugárzását a lehető legnagyobb mértékben kidolgozta, képes kívülre kivetített gondolataival befolyásolni minden embert, sőt állatot is, aki hallgat reá. Ilyen példák ismertek a történelemből, és nincs értelme azokat különválasztani. A gondolat mozdulatlan. Elgondolkodunk, és már itt is van – mozgékonysága ugrándozásra hasonlít. Csendesítsétek le elméteket, és figyelmeteket egyetlenegy gondolatra összpontosítsátok. Nézzetek rá, amikor bennetek van, és aztán mint az akaratot, igyekezzetek testeteken kívülre helyezni. Az első fejezetben szót ejtettünk a gondolatok megfigyeléséről. Használjátok ki ezt az ismeretet, és úgy tekintsetek erre a gondolatra, mintha nem lenne a tiétek, elméteken kívül kísérjétek figyelemmel. Hagyjátok, hogy körülöttetek körözzön, és aztán rögzítsétek egy fix helyre. Kísérletezzetek vele! Ha képesek vagytok az egész gondolkodást exteriorizálni, akkor elmondhatjátok, hogy ezt az alfejezetet elsajátítottátok.

4. A tudatalatti hatalma A tudatalattiról nem egy publikáció jelent meg, de most nem kívánok ezekkel részletesen foglalkozni. Aki többet akar tudni, annak ajánlom J. Murphy „A tudatalatti hatalma” című könyvét.

35

Mivel ez a könyv inkább szemléletes, mintsem magyarázatul szolgáló példákkal van tele, ezért az olvasó, aki gyors értékítélettel bír, képes abban minden szükséges dologra rátalálni. Most azonban térjünk vissza a témánkhoz! A tudatalatti pszichénk egy összetevője, melyet általában véve nem használunk ki. Tulajdonképpen funkcióit nem tudatosítjuk magunkban, hiszen automatikusan, saját programja szerint dolgozik. Irányítja testünk összes automatikus funkcióját – a légzést, szívverést. E szempont alapján kitűnik, hogy hatalma abszolút. Mindemellett vannak olyan módszerek, melyek ezen összetevők befolyásolásához vezetnek. E módszerek közé tartozik a szuggesztió és a hipnózis és nem utolsó sorban az öntudatosság, mely szükségképpen így nézhet ki: Üljetek kényelmesen egy széken, és ne csináljatok semmi mást, minthogy lélegezzetek. Ne gondoljatok erre, de egy pillanat múlva tudatosítsátok magatokban, hogy lélegeztek. Összpontosítsatok a lélegzésre, és kísérjétek figyelemmel a mellkas minden mozdulatát. Érezni fogjátok, ahogy belétek áramlik a levegő, és felfrissíti testetek minden összetevőjét. A tudat átveszi a hatalmat a légzés felett, és ti magatok meghatározhatjátok, hogy kívántok-e lélegezni. A tudatalatti az elalvás előtti időszakban és rögtön az ébredés után a leghatásosabb. Ebben az időszakban a szuggesztió segítségével befolyásoljuk. Ezt a következőképpen hajtjuk végre: Ugyanazon meghatározásokat – melyek lehetnek pozitívak, kijelentőek vagy parancsolóak – ismételjük el újra és újra, amennyiben lehetséges egyes szám első személyben, például: Nem dohányzom! Abszolút egészséges vagyok! Semmiféle betegségnek nincs felettem hatalma! Stb. E formulát legalább 40-szer ismételjük el, mégpedig ébredés után és elalvás előtt. F. Bárdon ajánlása szerint az ellenőrzéshez használhatjuk a 40 korallgyöngyből vagy csomóból álló rózsafüzért, ahol egy korallgyöngy = egy kimondott formulával. A hipnózis, avagy hipnotikus álom egy másik személy közreműködésével idézhető fel, ám vannak olyan autohipnotikus módszerek, amelyek hasonlóképpen működnek, mint a hipnotizőr által használt metódusok. E módszerek során egyidejűleg hipnotizőrök és hipnotizáltak is vagyunk – tehát kisugárzók és befogadók, ami a tudat összeomlásának következményével jár együtt. Pontosabban fogalmazva:

36

a tudatalatti kisugároz, míg a tudat befogad. Elaltatjuk a tudatot, hogy a tudatalatti domináns pozícióba kerüljön. E technika azonban tapasztalt hipnotizőr felügyelete nélkül nagyon veszélyes, és tartós károsodást okozhat a lélek és test egészségében. Tehát csak csínjával! Mit von ez maga után? Másképpen fogalmazva minden módszernek megvan a maga célja. Ahogy az imagináció az akaratot és a tudat meditációját trenírozza, úgy a tudatalatti feletti uralkodás kitartásunkat és elszántságunkat erősíti. Ismételten leleplezi személyiségünk titokzatosságának egy kicsiny darabját, és önmagunk tökéletesítésére szolgál. Az itt leírt módszerek nem a szabad emberi akarat megsemmisítésének útmutatásai, hanem csak ezen akarat legnagyobb lehetséges értékének növekedését szolgálják. Az, aki ezt valaki másnak a kárára cselekedné meg, önmaga viseli a következményeiket! Miért kell megszabadulni a szokásoktól, és miért kell tökéletesedni? A mágia az evolúció útja. Az ember az agyagból született. Agyag = föld = utolsóként megteremtett elem. Abszolút utolsóként megteremtett elem. Belőle az ember mint utolsó teremtmény alakult ki, aki a többi felett az Isteni szellem magasztosságával és saját intellektualitásával tűnt ki. Olyan ember volt, aki Isten után tökéletes volt, de ugyanakkor olyan ember is, aki naiv volt, és akinek naivitása beletorkollott a tudatlanságba, tehát előidézte önmaga pusztulását. Alásüllyedt, és elnyelte őt a Bestia = ego. És ott, a Bestia gyomrában veszi kezdetét számára a bonyolult, kényelmetlen és bűzös kifelé vezető út. Tökéletesednie kell ahhoz, hogy az ego ne viselhesse el tovább kisugárzását. És mihelyt kijut az emésztőszervekből, és meglátja a fényt, azonnal tökéletes lesz... A megszokás az ego fegyvere, minek folytán hatalomhoz juthat. Az a szellem, amely fejet hajt a nógatás előtt, elveszti sajátos tisztaságát, és újra meg újra elnyeli az ego. Tökéletesedjünk, hogy erősebbek legyünk, mint a megszokások, és ekképp legyőzzük a Bestiát.

37

38

IV. fejezet

1. Az elemek feletti uralkodás A mágia elementáris tudománya az elementumok – tűz, víz, levegő, föld – feletti uralkodás, melyek a „régmúlt” megfigyelések eredményei alapján a lét őseredetét képezik, és az alkimisták véleménye szerint minden dologban meghatározott arányban vannak jelen, miközben az elemek tartalmának aránya meghatározó a végleges anyagforma számára. Ekképp három alapvető matériafajtát különböztethetünk meg: szilárd, folyékony és gáz halmazállapotút, melyek létrehozzák a negyedik halmazállapotot. Nem hiába állítják a kabbalisták, hogy a hármasság a négyességben manifesztálódik. Amennyiben a világban végbemenő elemek fejlődését figyelemmel kísérnénk, úgy egészen az emberi történelem távoli múltjába kellene visszamennünk. Azokból az időkből az akkoriban előforduló monumentális, egészen az égboltig nyúló és fennköltségükkel a halhatatlan Thot axiómáját hirdető – „Ahogy fenn, úgy lenn” – templomoknak csak halvány nyomai maradtak fenn. Manapság azonban mintha semmi sem változott volna, és a kopott öregemberek minimum saját dicsőségük időszakáról tanúskodnak, esdekelve várják a reményt, mely egy bátor, hallgatag, vezető és igazság után vágyakozó Beavatottról szól, aki arcukról leseperné a feledés porát, és aki ezen öregemberek ráncaiból kiolvasná a természetnek és magának Istennek a legnagyobb titkát. Ez az út nem egyszerű a Beavatott számára, és egyáltalán nem egyenes. Hegyeken és völgyeken keresztül kanyarog, sokszor különválik, de aztán újra egyesül.

39

A kabbala a Tudás ezen útját a bölcsesség 32 útjának nevezi, és a tudás a kabbalisták számára a Jóság és a gonoszság tudásának fája. Valójában a Genezis kígyója nem hazudott az első emberi párnak, amikor ezt mondta: „ Olyanok lesztek mint az istenek, ismerni fogjátok a jóságot és a gonoszságot!” Az a beavatott, aki 32 úton jutott el a jóság és a gonoszság tudásának fájához anélkül, hogy bárhol is uralma alá hajtotta volna a pénzsóvárság, félelem nélkül elfogyaszthatja saját törekvésének gyümölcsét. Az összes szellemileg tevékeny egyén egyetért abban, hogy az ember Isten tükörképe, és annak csírasejtje az istenségben leledzik. Szép szavakkal így hangzanak a hermetikus tézisek: „Az ember egy halandó Isten. Isten egy halhatatlan ember.” Az isteni tulajdonságok fejlődéséhez mindenfajta módszert felhasználunk. A „kis én” és az erők fejlődése mágiájának szükségszerűen leegyszerűsített misztikájától az ürességre, buddhizmusra való koncentrációig mindent pszichurgikusnak tart. Ezen erők egyikével már alkalmunk volt dolgozni. Számunkra inkább az experimentális erőnek, szellemünk fejlődése első mankójának van jelentősége, mely csakhamar elvetésre kerül. A következő erő, amely felett igyekszünk erőnket kifejteni, elementáris – azaz elemi. A tulajdonképpeni koncentrált elemi gyakorlat megfogantatása előtt rendíthetetlen értelmi erővel kell felszerelkezni. Ez azt jelenti, hogy meg kell érteni a természet egyes elemei és a bennünk lévő elemek között fennálló kölcsönös kapcsolatokat, hogy 100%-ig biztosak legyünk abban, hogy az, amit csinálunk, nem csupán pénzsóvár ösztöneink kielégítése. Ugyanis sok mágus éppen ezen bukott meg. Aki megfigyelések útján szerzett tudást, és bizonyos ítélethozatalának helyességében, az rettegés nélkül hozzákezdhet azokhoz a gyakorlatokhoz, amelyeket nemsokára felsorolok, de nem árt megjegyezni, hogy: figyeljetek önmagatokra. Egótok „gáncsot vet lábaitoknak”, és előfordulhat, hogy elbuktok. Köszönhetően azonban az előző téma elmés feldolgozásában közreműködő mankónak és a prána feletti uralomnak (a II. fejezetben kerül leírásra), csak megkeményedtek. Jóllehet testetek megtörhet az erős elemi erők befolyása által, de soha senki sem kerül a földre.

40

A szellem hirtelen felegyenesedik, és akaratotok heves mozdulataival elsöpörtök minden akadályt az útból. Figyelem tehát! Aki nem rendelkezik az előző gyakorlatok tökéletes uralma felett, annak igyekezete hiábavaló lesz. Sikertelensége azonban nem az én hibám, hanem csakis az övé – bűne a következetlensége lesz! Jöjjenek hát végre a tulajdonképpeni gyakorlatok! A mágikus tudomány hallgatójának, aki megfigyelései által megacélosodott, és lassacskán eljut az elemek feletti uralkodás ismeretéhez, a legalávalóbb, legutolsónak megteremtett elementummal kellene kezdenie, amit földnek nevezünk. Az eljárás további sémáját az alábbi kabbalisztikus legenda tömör leírásával jelenítjük meg: Amikor Ádám aludni tért Évával, ketten voltak. Aztán hárman lettek, és amikor felébredtek, négyen lettek... A tűz az egyik pólus, míg a víz annak ellentétpárja. A tűz Ádám, a víz Éva. A polaritások egyesítésével létrejön a mindkét korábbi polaritást magán viselő elementum, és ezáltal egy változékony közvetítő alakul ki = a levegő. A Föld négy pólust visel magán, hiszen a két polaritású levegő, a tűz és a víz egyesülésének végeredménye. Minden az alábbi sémában kerül feltüntetésre (görög filozófusok által leírva): TŰZ LEVEGŐ FÖLD VÍZ

Forró

Száraz

Nedves

Hideg

Tehát már tudjuk, hogy először a mágia elemi iskoláját kell kijárnia annak, aki hozzákezd ehhez a stúdiumhoz. A gyakorlat a föld elemnél veszi kezdetét, majd a levegővel folytatódik tovább, és aztán a JHVH titokzatos tetragrammaton szerint a vízzel és a tűzzel ér véget. A saját lelki egészségéről gondoskodó mágus ügyelni fog minden útmutatásra, és az itt bemutatott gyakorlatokat addig nem hajtja végre, míg az elemi önvizsgálat segítségével meg nem állapítja, melyik elem lehet veszélyes a számára. A tulajdonképpeni gyakorlat így néz ki: A mágus elfoglalja kedvelt ászanáját, és egy pillanatig csak LESZ (hogy eltávolítsa a világi gondolatok zavaró befolyását). Azután saját létébe átvetíti a föld elemének alapvető tulajdonságait, melyek a következők:

41

teher, keménység, hideg, és ezeket ennek az elementumnak a színével – a sárgával – egyesíti. El kell érnie a keménység érzetét, mintha a mágus egy szobor lenne. Nagyon különleges érzést fog átélni, melyet szavakban igen nehéz kifejezni, de ez annak bizonyítéka lesz, hogy önmagában uralta a földet. Ezzel azonban a gyakorlat még nem ér véget! Aki a földet belülről uralta, hadd vetítse ki azt kívülre is. Ez hasonló ahhoz, ami az emóciók kivetítése során történt. Kössétek le ezt az elemet térben és esetleg időben is. Ezt a kicsiny teret fokozatosan terjesszétek ki az egész kozmoszra. A mágusnak a föld felett uralkodó elem egyben az emberek, állatok és más tudatok felett adott hatalom, ami továbbterjed a föld elemének szellemeire is, akiket gnómoknak nevezünk. A gnóm nem más, mint a mesékben szereplő törpe. Eddig jónéhányukkal találkoztam, és beszéltem is velük. 1 Az előző fejezetekben már szóltunk a lelki önvizsgálatról. Azokat az ismereteket, amelyeket önmagatokról szereztetek, osszátok fel oszlopok és elemek szerint. Az elemekhez tartozó tulajdonságokat könnyen megállapíthatjuk meditáció révén és az értelem elemzésével. Amint arról már meggyőződhettem, a gnómok királya Mentiphiel volt, míg annak ellenfelét Burielnek nevezték. Minden gnóm alacsony növésű, nem érik el a 120 cm-t. Általában sűrű körszakállal rendelkeznek, és mindannyiuknak göndör a hajuk. Rendszerint kis sapkát, kétélű csákányt és lámpát hordanak magukkal. Aszerint ahogyan öltözködnek és cselekednek, felismerhető a beosztásuk. Egy nagyon nehéz művelet után sikerült megidéznem egy különösen erőteljes testfelépítésű gnómot, akinek a nevét titokban kell tartani. A gnóm aranykirakásos smaragdszínű kabátot és szénfekete aranycsatos cipőt viselt. Sapkája, éppúgy mint kétélű csákánya és lámpája, nem volt. Hajszíne sötétbarna volt és göndör, csakúgy mint a körszakálla. Magassága kb. 1 m lehetett, éppen a derékszíjamig ért, és hangja olyan volt, mintha mély szakadékból érkezne hozzám. Tőle sok hasznos dolgot tanultam meg, de ígéretet tettem arra, hogy mindezt titokban tartom! Miért mondom el mindezt...?

42

Ezen erőteljes felépítésű gnóm megidézésével önmagamra tereltem az alávalóbb földi lények figyelmét, amit spiritus familiarisnak lehetne elnevezni, akik mielőtt nagy hasznot hajtottak volna, először kárt okoztak és tréfát űztek. Az én kötelességem felhívni a hallgató tigyelmét ezekre a teremtményekre, melyek nemcsak materiálisán, hanem jellemükből fakadóan is közel állnak az emberhez. Velük szemben a mágusnak nagyon óvatosnak kell lennie. Szívesen űznek csúfot az emberekből, akikkel szemben felhasználják mesteri szuggesztiójukat és „szemfényvesztéssel járó képességüket” – tehát: „van szeme, de nem lát”, illetve csak azt látja, amit a gnómok akarnak. A mágus hatalmát a pszichére gyakorolt befolyásukkal gyengítik. Olyan állapotokat idéznek elő, amelyek alárendeltjei az ő elemüknek (búskomorság, szkepticizmus, depresszió). Mindezt azonban maga a föld eleme hajtja végre, amelybe a mágus belekényszeríti saját dinamizált akaratát. Vigyázat tehát a mindenhová behatoló májával, mely belopódzik a hallgató elméjébe, és meggyengíti azt! Az emberi testben a föld elementumának az emésztőszervek és a nemi szervektől a talpakig terjedő terület felel meg. A JHVH szokásos eljárása szerinti következő gyakorlat a levegő elemmel való gyakorlat lesz. A gyakorlat a következőképpen néz ki: A mágus elfoglalja kedvelt ászanáját, és egy pillanatig csak LESZ (hogy eltávolítsa a világi gondolatok zavaró befolyását). Azután a világi létbe belehelyezi a levegő elemének alapvető tulajdonságait, melyek a következők: könnyedség, terjeszkedés, langyosság, és egyesül ennek az elementumnak a színével – az égszínkékkel. Szédítő érzés keríti hatalmába, mintha a mágus magasan a föld felett lenne. Át fogja élni a tájékozódó képesség hiányát és az egyensúlyvesztést, ami annak bizonyítéka, hogy a levegőt önmagában uralta. Aki belül uralta a levegőt, hadd hassa át azt kívülről is. Helyezzétek ezt az elemet a térbe, és ezt a kicsiny teret fokozatosan terjesszétek kozmikus nagyságúra. A mágusnak a föld felett uralkodó elem egyben az emberek, állatok és más intellektualitások felett adott hatalom és ezáltal a levegő elemének szellemei feletti hatalom is, melyet sylfeknek nevezünk. A sylfek gyönyörű éteri lények „holdfényből szőtt testtel”, ahogyan a mesék említik őket. Pontosan azok az erdei tündérek (driádok), akik az embernek oly nagy segítségére vannak.

43

Érdekes, hogy az emberi bölcsesség pontosan ilyennek írja le őket. Valóban félénkek, és „csapatokban” élnek. Semmiképpen sem egyedülálló tündérek, még ha vannak is köztük kivételek. Személy szerint csak néhányszor találkoztam sylfekkel, de soha nem szóltak hozzám. Körülöttem cikázott tapinthatatlan testük, majd néhány ugrással odébb szökdécseltek. A velük való első találkozásom a következőképpen zajlott le: Langyos nyári éjszaka van. A csillagos égbolt pajkosan kacsint le rám és a fénylő félhold beragyogja a tér minden sötét árkát, melyen keresztül hazafelé lépdelek. A sáros út a dombra felvezető kacskaringós falusi úttá változik. Biztos léptekkel haladok, hiszen ezt az utat már emlékezetből ismerem. Ismerem ennek az útszakasznak minden kanyarulatát, minden fáját és bokrát. Felkapaszkodom a dombtetőre és továbbhaladok az úton. A faluba még egy rövid szakasz vezet keresztül a mezőn, tehát elgondolkodom azon a problémán, mely éppen foglalkoztat. Könnyű szellő borzolja fel a hajamat, amikor a távolban a mezőn egy furcsa sziluettet pillantok meg, mely úgy néz ki, mintha táncolna. Ritmusos mozgása következtében szabadon lebeg a ruhája, és körülötte színes aura képződik. Megállok, és tekintetemet mereven előreszegezem, de sokkal többet így sem látok. Egy nagy felhőben táncol a lény, és egyre jobban közeledik felém. A szívem a kíváncsiságtól hevesen dobogni kezd. Halványkék ragyogást pillantok meg, mely körbeöleli arcának ezüstös kontúrját, és ebben a pillanatban rádöbbenek, hogy egy sylfet látok. A szellő felerősödik. A sylf néhány lépéssel közelebb kerül hozzám, alig egy lépésre közelít meg. Világosan felismerem a körvonalait. Látom szép ezüstös arcát, ezüstösen kéklő haját, mely helyenként aláhullik az arcába, és eltakarja a szemgödrét. Hiszen nincs is szeme! Alig észrevehetően elmosolyodik avagy csak elfintorodik? Nem tudom, de bal kezével mintha megsimogatna, aztán visszatáncol a mezőre, ahol tovatűnik. Egy pillanat múlva abbamarad a szélfuvallat is. A hátamon végigfut a hideg. Tudatára ébredek annak, ami történt, és a szívem még jobban verni kezd, mivel arra gondolok, hogy ez egy tündér, sylf, egyszóval egy olyan teremtmény volt, amelyet csak nagy ritkán lehet észrevenni.

44

Lelkemet megtöltötte az átélt leírhatatlan öröm, és könnyed tánclépésben mentem haza. Az embernél a levegő elem területén található a mellkas (a rekeszizomtól), a felkar és a nyak. A szervek közül ennek megfelelnek a tüdő és a testbe oxigént szállító szervek (tehát a véráram a hozzárendelt szervekkel). A sorban a harmadik elem a víz, és a következő gyakorlat hajtható végre vele: A mágus elfoglalja kedvelt ászanáját, és egy pillanatig csak LESZ. Azután saját létébe átvetíti a föld elemének alapvető tulajdonságát, mely a hűvösség, és ezt ennek az elementumnak a zöld színével egyesíti. A megfagyás állapotába kell kerülnie, mintha a mágus egy hűtőszekrényben meztelenül ülne. Éreznie kellene a változékonyság érzését is. Fokozott asztrális érzékenységet fog átélni, és ezáltal fogékonyabb lesz mások lelkiállapotára, ami annak a jele, hogy a víz felett induktív módon uralkodtatok. Aki képes erre, az hadd vetítse ki kívülre mindazt, amit eddig megcselekedett. Helyezzétek ezt az elemet a térbe és időbe, és saját kicsiny tereteket fokozatosan terjesszétek ki az egész kozmoszra. A mágusnak a víz felett uralkodó elem egyben az emberek, állatok és más érzékek és érzékelések felett adott hatalom és ezáltal a víz elemének szellemei feletti hatalom is, melyet undináknak nevezünk. A régmúlt időkből számos tengerész beszámolt már e szépséges teremtményekkel való találkozásáról. Utazásai során Odüsszeuszt e szellemek (sziréneknek is nevezik őket) kis híján megölték. Olyan szépséges lényekről van szó, akik a gnómokhoz hasonlóan jóindulattal viseltetnek az ember iránt, emberi formával rendelkeznek, és nem annyira félénkek, azaz könnyedén lehet velük kommunikálni. Az ősrégi és újkori grimoire-okban e lények név szerinti listájára akadhatunk, további képet kaphatunk tevékenységi körükről. Ezzel az elemmel kevesebbet fogok foglalkozni, mint amennyit megérdemel, és csak tömören teszek említést a tűzről is, hiszen az olvasó ezen elemek teremtményeiről már maga is ítélkezhetett az előző leírásokból. A víz eleme az emberi testben a hasüreget és a kiválasztó szerveket (izzadás, vesék, vizeletkiválasztó szervek) uralja. A tűz elemmel való gyakorlatra a következők érvényesek:

45

A mágus elfoglalja kedvelt ászanáját, és egy pillanatig csak LESZ. Azután saját létébe átvetíti a tűz elemének alapvető tulajdonságát, melyek a meleg és a tágulás, és ezeket egyesíti ennek az elemnek a narancssárgavörös színével. Ereznie kell a hőség, szinte a forróság, valamint a láz, sőt a rosszullét érzését. Aki képes erre, az hadd vetítse ki kívülre mindazt, amit eddig megcselekedett. Helyezzétek ezt az elemet a térbe és időbe, és saját kicsiny tereteket fokozatosan terjesszétek ki az egész kozmoszra. A tűz eleme feletti uralkodással lángra lobban bennetek az akarat hatalmas lángja, melynek semmi sem áll ellent. Hatalmatok lesz a tüzes szellemek felett, akiket szalamandráknak neveznek. Ezek a teremtmények egyáltalán nem hasonlítanak az emberre, és egyáltalán nem viseltetnek jóindulattal. Testük kicsiny, csakúgy mint a fejük. Eltérő nagyságúak, és így még megközelítőleg sem vagyunk képesek definiálni átlagos méretűket, mivel minél közelebb vannak a föld magjához, annál nagyobb lényekkel találkozhatunk. Legfőbb vonásuk az agresszivitás. Hangjuk a kígyó átható sziszegésére hasonlít, hiszen éppen a kígyó a legkedvesebb állatuk. Az emberi testben a fej és az idegrendszer felett uralkodnak. Az elemekkel való gyakorlatok azonban tovább folytatódnak, és az elemek feletti uralkodásra aspiráló mágusnak bizonyítania kell az elementumok összesűrítését nemcsak az egész testben, hanem annak egyes részeiben is. Ezért aztán minden elem esetében ugyanazokra a gyakorlatokra kerül sor; itt most csak egy elemmel való gyakorlatot mutatok be: Egy nyugodt helyen vegyetek fel kényelmes pozíciót (személy szerint a talpon való ülést preferálom). Alulról kezdjetek hozzá a gyakorlathoz. Használjátok a föld elemet, és tömörítsétek a bal lábatokra, csak arra és sehová máshová! Éreznetek kell, amint ez a lábatok megmerevedik és elnehezül, mígnem egyáltalán nem lesztek képesek megmozdítani. Amennyiben sikerrel jártok, oldjátok fel az elemet, és a fentebb leírtakat tegyétek meg a jobb lábatokkal. Ugyanígy cselekedjetek a kezetekkel, majd pedig az egyes szerveitekkel. Itt azonban fel kívánom hívni a figyelmet a következőkre: Ez az eljárás nagyon veszélyes, hiszen a mágus megfordíthatja a szervek pólusát, melyek aztán természetesen nem működnek ugyanúgy, mint annak előtte.

46

Ezért nagyon körültekintően és csakis az adott elemnek megfelelő szervvel járjatok el. Azonban az aggyal és a szívvel soha ne foglalkozzatok! Az e szervekbe történő energiaáramoltatás mindig nagyon veszélyes. Én személy szerint az óddal – biomagnetizmussal kísérleteztem így. Még egy héttel ezen erők feloldása után is migrénem volt. Ez arra volt jó, hogy megtapasztaltam, mit nem szabad tennem a jövőben. Íme egy közmondás az ilyen cselekedetekre: „Ki fegyvert fog, fegyver által vész el.” Az előző gyakorlat egy a sok közül. Széles skálája létezik az elemekkel való gyakorlatoknak, miközben amit most olvastok, csupán az én praxisomról szól, amit helyenként a mesterektől átvett szavakkal egészítettem ki. Azonban létezik még egy olyan gyakorlat, mely két részből áll. A legfontosabb mágus jártasságról van szó, beleértve az összes szintet: Ismét vegyünk fel egy kényelmes pozitúrát. A föld elemmel kezdjük, mégpedig úgy, hogy alakítsunk ki egy kis helyet a gyakorlótermünkben (szükségképpen egy kis üreges mélyedést magunk előtt). Ezen a helyen gyorsan összetömörítjük a föld elemet, igyekszünk a lehető legjobban összesűríteni. Ezt oly mértékben kell végrehajtanunk, hogy (azután, hogy a hely irányába kinyújtjuk a kezünket) ezt az elemet kívülről megérezzük a tenyerünkkel. Megragadhatjuk-e? Materiálisán semmiképpen sem, ám asztrálisan igen, amit a biomagnetizmusról szóló fejezetben írok le. E gyakorlat második fázisa a szubtilisan összesűrített elem gyors feloldásán nyugszik. Azt a helyet, amit kialakítottunk TELJESEN MEG KELL SEMMISÍTENÜNK, másképpen fennállna a vámpírikus lények kialakulásának a veszélye az összetömörített elem lényegével egyetemben. Ezek a lények ezen a fokozaton legfőképpen a kezdeményezőkészséget semmisítik meg. Ezt a gyakorlatot az egész gyakorlóteremben elszórt golyócskákkal lehet megnehezíteni, amikor is az összesűrítés indikátorai mi magunk vagyunk. Forrón javaslom mindenkinek, aki valamit be akar bizonyítani! Ezzel végigmentünk az elemekkel való gyakorlatokon, ám az azokkal való gyakorlatok még nem értek véget. A mágusnak olyan kísérletet kell összeállítania, mely az elemek feletti uralkodásának a bizonyításában rejlik. Tehát csak akkor kezdjen ezekhez hozzá, ha a következő alfejezetben leírt pentagramma rituálét végrehajtja.

47

A kísérlet: Ez a kísérlet egyéni és magától a mágustól függ, melyik formát választja. Személy szerint én hőmérővel és induktív módszerrel dolgoztam. Csökkentettem és növeltem a testhőmérsékletet. A levegő és föld elementumai esetében a mozgással és a pszichével dolgoztam. F. Bárdon a desztillált víz íze megváltoztatásának módszerét ajánlja, amelybe a mágusnak elemi voltot kell beledobnia, ami jellegéből fakadóan megváltoztatja a víz ízét. Van még sok más kísérlet is, melyeket azonban felesleges bemutatni, hiszen úgyis maga a mágus dönti el, hogy melyik kísérletet hajtja végre.

2. Pentagramma rituálé Ez a rituálé mint a nulla fokozatú neofita beavatása kerül alkalmazásra, mely átkerül Zelator (10=100) fokozatára. Az előző fejezetek abszolválása után semmiképpen sem lesz nehéz, tehát mindent bele! Legelőször is álljon itt egy megjegyzés. Mindazt, amit eddig megcselekedtünk, a mágikus tudományokra készítette fel elménket. Eddig csak ímmel-ámmal játszadoztunk el az energiákkal, ám amikor sorra kerültek az elemek, egónk elkezdett ellenszegülni. Miért? Mivel elkezdtük korlátozni és egyszerűen kihasználni. Ezt a rituálét, amit az alábbiakban leírok, a dicsőséges Golden Dawn mágikus páholy „A pentagramma kisebb rituáléja” gyakorlatából vettem át az internetről azon személyek angol nyelvű fordítása révén, akik azt nehéznek, vagy ahogy manapság mondják, freewarenek tartják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy értéktelen, éppen ellenkezőleg, az igyekvő hallgató számára a mágia könnyebb hozzájutást jelent az információkhoz, ezáltal pedig gyorsabb előrejutást biztosít. Számotokra ez a rituálé mint az elemek feletti uralkodásba való beavatás rituáléja jelenik meg. A következő fejezetekben megismeritek beavatási rituáléimat, melyek azonban csak annak számára bírnak jelentőséggel, aki a megszerzett jártasságokat mások haszna érdekében alkalmazza, mégpedig gyógyászati avagy más ehhez hasonló formában.

48

Jóllehet igaz, hogy a következő feljegyzés a rituálékról szóló fejezetek közé tartozik, ám szükségszerű, ezért véssétek az emlékezetetekbe, hogy az összes rituálét emlékezetből kell végrehajtani. Aki ezt képtelen megtanulni, annak olyan asszisztensre van szüksége, aki felolvassa, mit kell tennie. Kisebb pentagramma rituálé A rituálé megkezdése: 1) Á lljatok a kör közepébe egyenes derékkal, és homlokotok legyen keleti irányban. Pálcátokkal érintsétek homlokotok közepét, és ejtsétek ki az „Ateh” szót. Amikor kimondjátok az „Ateh” szót, akkor képzeljétek magatok elé azt a fényt, amely valamiféle szféra vagy hófehér fényoszlop formájában aláereszkedik az égboltról, és fejetek körül gömbformához hasonló alakot vesz fel. (Ezt a fényt mint neonfényt, transzparenst képzeljétek magatok elé, melyből mindenfajta pont kisugárzik. Ekképp testetek tökéletesen „átsugározódik”, és ez az, amit el kívánunk érni). 2) Továbbra is a pálca segítségét használva testetek középvonalán haladva lassan csúsztassátok le a nemi szervek területére. Amikor a pálcát lefelé mozgatjátok, képzeljétek el, hogy a fényoszlop fejetek területéről aláereszkedik a pálca mozgásával kijelölt vonalon. Ejtsétek ki a „Malkuth” szót. E területen képzeljetek magatok elé egy újabb fénylő gömböt, hasonlót, mint amilyen az első volt, csak ez sötétvörös színű, mely később világosabbá, majd pedig fehérré változik, ahogyan felülről beléje áramlik az energia. 3) Érintsétek meg a jobb vállatokat, és mondjátok ki a „veGeburah” szót. Képzeljétek el, hogy itt egy kicsiny fényes gömböcske jön létre, ha megérintitek a vállatokat. Horizontális mozdulattal érintsétek meg a bal vállatokat ugyanabban a magasságban, mint tettétek azt a jobb vállatokkal, és mondjátok ki a „ve-Gedulah” szót.

49

Ha a horizontális mozdulattal pálcátokat a jobb vállatok felől a bal felé toljátok, akkor egy másfajta fénysávot képzeljetek el, mely azt a vonalat keresztezi, amely a test középvonalában ugyanazzal az összekötő vonallal kereszteződik. Aztán képzeljétek el, hogy közöttük kerül sor az energia kicserélődésére. Közvetlenül éreznetek kell, ahogyan keresztülhalad rajtatok. 4) 10 cm-rel a melletek alatt összefont kézzel forduljatok el az óramutató járásával megegyező irányban, és mondjátok ki a „le-Olahm” szót. Mihelyt ezt a kört befejezitek, képzeljetek el egy nagy rózsaszínű rózsát, mely keresztetek horizontális és vertikális vonalából áthatolva virágzik ki. Ereznetek kell, amint virágjai szétnyílnak, és mihelyt teljesen szétnyílnak, képzeljétek el, amint a rózsaszirmok minden irányban szétterjednek, mígnem körülfognak titeket és a kereszteteket. 5) Mondjátok ki az „Ámen” szót. Kulcsoljátok össze a kezeteket, pihenjetek, gyűjtsetek erőt. Megnyugvást és siker fölötti örömöt fogtok érezni. 6) Az eddig elképzelt dolgokat hagyjátok tovatűnni. Ne kényszerítsétek magatokat erre, csak hagyjatok fel a koncentrálással. Amennyiben az elképzelések nem tűnnek el, úgy ne tegyetek semmit – ennek nincs jelentősége. Fő aktus: 7) Mozduljatok el keleti irányba. Mágikus pálcátok segítségével rajzoljatok le egy nagy pentagrammát, vagy csak kezetek ujjait. Minden pentagramma és kör vonala összekapcsoló vonal, ezért világoskék színnel rajzolandó. A pentagramma vonalait háromdimenziósnak kell elképzelnetek, mint valami kötelet, fonalat stb. Szúrjatok a pentagramma közepébe, és mondjátok ki a „Jahveh” szót. Ha kimondjátok a szót, akkor képzeljétek el, hogy a pentagramma belsejében kitárul a realitás ablaka a levegő elemére. Az ablak mögött képzeljétek magatok elé a földnek azon részét, mely számtokra a leglégiesebb.

50

Mihelyt elképzelitek a légies földet, képzeljétek el, hogy a pentagrammából hideg szél fúj, hogy megtölti a kört, és átfújja testeteket, lelketeket és szellemeteket. Mozgásotokkal megszabadultok és környezetetek is megszabadul a levegő elemének negatív hatásaitól. Ezt az elképzelést mindaddig őrizzétek meg, míg nem érzitek magatokat megtisztulva. (Ha már kellőképpen megtisztultatok, képzeljétek el, hogy a fuvallat visszatér a pentagrammába, és az ablak bezárul (a fennmaradt pentagrammák számára is). Újra megjelenik a megnyugvás és csodálkozás érzése. Egy pillanatra hagyjátok abba a munkátokat, gyűjtsetek erőt a következő pentagrammára. Most már az életben ezt a pentagrammát nem kell az akaratotokkal fenntartani). 8) Az óramutató járásának megfelelően mozduljatok el déli irányban, miközben a mutatópálca segítségével rajzoljatok le egy világoskék színű kört. Mihelyt homlokotokkal dél felé fordultok, rajzoljatok le egy világoskék pentagrammát, majd annak közepébe ismételten döfjetek bele, és mondjátok ki az „Adonaj” szót. Képzeljétek el, hogy a pentagrammában kitárul a realitás ablaka a tűz elemre. Válasszátok ki, csakúgy mint az előző pontban, a földnek azt a részét, amely „tüzesnek” tűnik a számotokra. Ereznetek kell, ahogy kiszárít titeket a napsugár. Amennyiben ezt sikerül imaginálni, úgy képzeljétek el, hogy ez a sugár, ez a tűzforró meleg belopódzik mágikus körötökbe és önmagatokba is. Képzeljétek el, ahogy környezetetekben és bennetek is az összes negatív hatás elégeti saját elemét. Aztán képzeljétek el, hogy ez visszatér a pentagrammába és az imaginációba, és ezáltal bezárjátok az ablakot, minek folytán véget vettek az imaginációnak. Ezután ismét be kellene következnie az elégedettség állapotának. 9) Az óramutató járásának megfelelően mozduljatok el nyugati irányba. E mozgás során a mutatópálca segítségével rajzoljatok újfent egy világoskék vonalat, mely egy kört alkot. Amikor már nyugati irányban álltok, rajzoljátok le a pentagrammát. Döfjetek annak közepébe, és képzeljétek el, amint kitárul a víz elemének ablaka, és mondjátok ki az „Ehejeh” szót.

51

Az ablakban kimondottan egy vízi elemet kell látnotok. Arra az országra, amit magatok elé képzeltek, akkora szuggesztív hatással kell lennetek, hogy megérzitek a belétek áramló hideget és energiát, valamint a mágikus körben megjelenő hullámverést. Képzeljétek el, ahogy ezek a hullámok a víz elemének jó hatásait hozzák magukkal, és negatív elemeket távolítanak el. Teljesen tisztának kell éreznetek magatokat. Amennyiben sikerült, úgy hagyjátok a vizet visszaáramlani a pentagrammába, és ugyanakkor képzeljétek el, hogy az ablak bezáródik. 10) Ismét az óramutató járásával megegyezően mozduljatok el északi irányba, miközben a mutatópálcával rajzoljátok le a harmadik világoskék kört. Mihelyt homlokotokkal északi irányba fordultok, rajzoljátok le a pentagrammát, abba újra döfjetek bele, és mondjátok ki az „Agla” szót. Képzeljétek el, hogy a pentagrammában kitárul a föld elemének ablaka. Ebben az ablakban látnotok kell egy síkságot, mely számotokra kimondottan mint valami földi típuskategória jelenik meg (gabonatáblák, ingovány, homokbányák stb.). Képzeljétek el, a föld ereje a pentagrammából belétek és körötökbe száll, és a negatív megnyilvánulásoktól megtisztít titeket és környezeteteket. Ezt az érzést tartsátok fenn, míg teljesen meg nem tisztultok. Aztán saját imaginációtok segítségével jutassátok vissza ezt az erőt a pentagrammába, és zárjátok be az ablakot. Újfent pihenjetek meg, és élvezzétek a megnyugvás érzését, mely hamarosan eljön. 11) A keleti irányba való visszatéréssel fejezzétek be a pentagrammákat összekötő világoskék kört (ismét kövessétek az óramutató járásával megegyező irányt). Lépjetek a kör közepébe, még egyszer tekintsetek körbe a pentagrammák között, és érezni fogjátok, amint egyesül bennetek a négy elementum ereje. 12) Mondjátok a következőt: „Előttem van Raphael, mögöttem Gábriel, jobb oldalamon Michael, bal oldalamon Uriel.” Magatok elé kellene képzelni azoknak az angyaloknak az eljövetelét, akiket hívtok. A Raphael név kiejtésével tehát képzeljetek magatok elé egy olyan figurát, 52

aki a föld részeinek adott szimbolizált elementumából indul ki, amint ezt már az előző elementumokban megítéltük. Ezeket az angyalokat (illetve arkangyalokat) szimbolikus formában kell látnotok. Szükségképpen képzeljétek magatok elé Raphaelt mint szőke hajú férfit, akinek mozdulatlan szellő borzolja hajszálait, kezében egy tőrt tart, mellyel rátok mutat. Vagy Gabrielt, mint olyan férfit, akinek nedvesen fénylő haja és sötét ábrázata van. A kezében poharat fog, mellyel reátok mutat. Michael haja és szeme lángoló. Kezében tüzes kardot tart, mellyel ismételten titeket vesz célba. Uriel fekete vagy zöld ünnepi ruhát visel, arca kerek és hajának színe dióbarna. Kezében diszkosz-pantakulomot tart, melynek egyik oldala rátok mutat. Képzeljétek el, amint mindegyik angyal átadja nektek a fegyverét. 13) Maradjatok állva szétterpesztett lábakkal, kitárt karokkal, és mondjátok a következőt: „Akaratomból lángoljanak fel a pentagrammák...” Pillantsatok a négy pentagrammára és az azokat egyesítő vonalakra, és figyeljétek meg, ahogy intenzíven sugározni kezdenek. Mihelyt erre sor kerül, képzeljétek magatok elé a testetek (szétterpesztett lábakkal és széttárt karokkal ábrázoljátok a pentagrammát) vonala által megformázott ötödik pentagrammát, melynek csúcsai elérik a kezet, lábat és fejet. Ez az ötödik pentagramma éppen úgy sugároz, mint az elemek pentagram-mája, ha nem jobban. Emlékezzetek vissza, hogy az ötödik pentagramma a szellem uralmát jelenti az elementumok felett és általa az identifikációtokat is, ezért átvállaljátok az ezen elementumok feletti uralmat. Megérzitek, ahogy szellemetek egyesül a négy elementummal, de azt is megérzitek, hogy azok fölérendeltje. Mondjátok a következőt: „... és hadd sugározzon a hatágú csillag!” Ha kimondjátok ezeket a szavakat, akkor dicsőséget és a hatalom extázisát érzitek. A siker fölötti örömöt kell éreznetek, hiszen az elemek invokációja véget ért. Képzeljetek magatok elé egy körhöz hasonló átmérőjű nagy aranyszínű hexagrammát, mely a felettetek lévő levegőben alakul ki, miközben a hexagramma legalacsonyabb pontjának azonosnak kell lennie a fentebb vizualizált pentagrammával.

53

(A hexagramma a magasabb világok elementumainak bolygóközi vagy „mennyei” valóságát képviseli. Az elementáris szellem ezen mennyei erők összessége vagy koncentrációja. Az elementáris szellem erőinek igazolásával megerősítitek személyes szabadságotokat és az alsó világok uralmát, továbbá annak jogát, hogy együtt dolgozhattok ezekkel a magasabb realitásokkal). Visszhang: 14) Ebben a pontban véget ér az invokáció. Saját szinteteket az asztrális fényben megerősítettétek, tehát az erőknek esélyt kell adnotok a megnyilvánulásra. Most már ne tegyetek semmit. Foglaljatok el egy kényelmes pozíciót, és semmit se tegyetek, semmire se gondoljatok. Fogadjátok a mágikus erőket olyan passzívan, mint amikor a televízió előtt ültök. Amikor egy pillanat múlva azt érzitek, hogy a visszhang a végére ér, a 15. pontban sor kerül a rituálé befejezésére. Bezárás: 15) Ismételjétek meg az 1-6 lépésekben leírt „kabbalisztikus keresztet”. Amennyiben ezt az eljárást probléma nélkül megoldottátok, kezdjetek hozzá az azokkal az elemekkel való kísérletek végrehajtásához, amelyekről már az előző alfejezet zárszavában említést tettem.

3. A szó hatalma Az emberre ősidők óta jellemző volt az artikulátlan rikoltozás, amely sokkal később artikulált kifejezésekké – szavakká változott át, melyek révén az ember megértette magát saját fajtársaival. Ahhoz, hogy megértsük, milyen hatalma van tulajdonképpen a szónak, meg kell magyarázni annak lényegét. Ehhez egy Újszövetségből vett idézetet írok le, ami János evangéliumának első versszaka: „Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige.

54

Ez kezdetben az Istennél vala. Minden őáltala lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” Értelmezése így hangzik: Az első szó, ami előfordult, a lét volt. A korabeli átirat talán így hangozhatott: „Kezdetben volt a lét, ez a lét Istené volt, ez volt maga az Isten...”, melynek révén megtudhatjuk, hogy a szó a lét megnyilvánulása. De mi a lét? Logikailag az értelmes erők megnyilvánulásának kellene lennie, mely a létből eredő szó által manifesztálódik. Sematikusan ábrázolva: értelem – lét – szó – értelem (ez egy háromszöget alkot, amelynek alapját az értelem és a szó képezi, csúcsa pedig a lét) = a kabbalisztikus életfa három szefirájának első hármassága (Ilanu), azaz Keter, Chochma, Bina, miközben érvényes az a tétel, hogy Keter a lét, Chochma a szó és Bina az értelem. Ezzel hozzájutunk ezen evangélium összes versszakának kulcsához, hiszen eljutottunk a háromegységhez – Keter = Isten-Atya, Chochma = Isten-Fiú, Bina = Szent-Lélek. A szó hatalma tehát a lét értelmi megnyilvánulásán nyugszik. A szó saját erejét az intellektualitásból meríti és az intellektualitás a létből ered. Ez egy kicsit nehezen érthető, ezért inkább továbbhaladnék, több hasznot kívánva hajtani, mintsem kárt okozni. A szónak mint az értelem megnyilvánulásának hatalmában áll hatni a jóságra és a gonoszságra egyaránt. Az értelem ugyanis az intellektualitás talajából fejlődik ki, mely a levegő elemének függvénye. A világ felé tehát neutrális viszonyt táplál, és fejet hajt az erősebb előtt. A fizika tudományából ismert példát véve a semleges neutron éppúgy erősítheti a negatív neutron vonzását, mint a pozitív protonét, önmagában véve azonban semleges. A szónak hatalmában áll megnyugvást hoznia és szenvedélyt keltenie, felbuktathat és nyeregbe ültethet, és saját szülőjét elismertté teheti, vagy teljesen ellehetetlenítheti... A szó hatalma egyben az értelem korlátolt hatalma, és a lét hatalmának értelme, mely már csak a törvények oldaláról nézve is korlátozott, minek folytán Isten oldaláról áthágható. A lét mint olyan kétféle mozgást végezhet – lefelé irányuló, azaz alászálló, visszafejlődő mozgást és felfelé irányuló, tehát felemelkedő, evolúciós mozgást. Világos, hogy ezek közül melyik fontosabb a mágus számára – a visszafejlődő mozgás alászáll az anyagba, míg az evolúciós mozgás az anyagi világból emelkedik fel.

55

A szó hatalma függ az értelemtől, ám az értelmet a fantáziával velejáró akarat hozza tűzbe. Ezért aztán a szó is kifejezhet akaratot (a nyelvben például felszólító módot). Ugyanakkor azonban az értelmet lehűti az érzelmi áramlás. A szó tehát képes kifejezésre juttatni emóciókat és érzelmi elemeket is (a nyelvben feltételes módban). A tudásnak mint földi alapelvnek befolyása van a szószerkezetre és az értelem szókincsének kiválasztására. De hogyan dolgozzunk a szóval? Hinni kell benne, másképpen elvész az erőben. A hitetlenkedés mindig gyenge alapelvet takar.

4. Mágikus szóalkotás A mágikus szó három alapvető összetevőből áll – tűzből, vízből, levegőből. Ezen összetevők teljes mértékben megfelelnek a tetragrammaton három első betűjének. A mágusnak, aki mágikus szót kíván létrehozni, tudnia kell, hogy kétféle mágikus szó létezik: az intellektualitásra ható szó és az akaratra kisugárzó szó. Az intellektualitás szó egyszerűbben jön létre, mint az akarat szó, melynek hatalmát azonban az értelem korlátozza. Ebbe a kategóriába tartoznak mindenekelőtt a különféle varázsigék, rúnamágiák stb. A mágus olyan nyelvet használ, amely jól illik intellektualitásához. E nyelvek közé tartoznak mindenekelőtt a különböző nemzetek holt nyelvei, mint pl. a héber és latin nyelv. Azonban e nyelvek akár a mágus anyanyelvei is lehetnek, amelyek révén a mágikus formulákat úgy képzi, hogy azokat képes komoly értelmi elragadtatásokba beletaszajtani. Én személy szerint nem sokáig alkalmaztam a köznyelvet, hanem inkább a hatékonyabb költő nyelvezetet, a versírást választottam. Az akarat szót sokkal könnyebben specifikálhatjuk. Ide tartozik az összes értelmetlen szavacska, melyek csak úgy hemzsegnek az ősrégi grimoire-okban. Ennek példája Faust Magia innaturalis című műve. Az akaraton keresztül ható szavak a következőképpen jönnek létre: Azt a szót, amelyet mágikusan életre kívánunk kelteni – hatékonnyá akarunk tenni – egy definiált környezetbe helyezzük (szükségképpen olyan üres golyócskákba, amelyeket az elemekkel való munkánk során használtunk), ahol a megsokszorozódott emóciókkal rendelkező akarat segítségével meghatározzuk működésüket.

56

Értelmetlen szavakat kellene választanunk, hogy elkerüljük a más személyek általi nem kívánt használatot. Példa: Azt karajuk, hogy a „paxalemer”szó kimondásakor az ember esetében létrejöjjön az elemek egyensúlya. Tehát létrehozunk egy olyan teret, amelybe ezt a szót belemondjuk – szükségképpen ezekbe az üres golyócskákba. Ez a bemondás így történik: a szó kimondásakor a térben energiaáramlást biztosítunk, ezzel akaratunkat belehelyeztük a kimondott szóba. Azután, hogy a szót kimondtuk, meg kell határoznunk annak tevékenységét. Tehát akaratunkkal átfogjuk az egész teret, amelyben a szó energiája örvénylik, és arra a célra összpontosítunk, melyet el akarunk érni. Tehát az elemek harmóniáját (rájuk összpontosítunk) és ezt a fajta koncentrációt egyesítjük valamelyik erős emócióval –szükségképpen a szeretettel. Amennyiben így cselekszünk, eltávolítjuk ezt a voltot, és elfeledkezünk róla. Hiszen amikor kimondjuk a „paxalemer” szót, esetünkben sor kerül az elemek harmonizációjára. Összefoglalva, koncentrációnkkal létrehozzuk az erő voltot, mely a kulcsszó kimondásával tovatűnik. A volt az akarat dinamikus lenyomata. Most egy olyan gyakorlatot mutatok be, melyet az ismert E. V. hajtott végre. Ez a gyakorlat az egyszavas manterek aktivizálására alkalmas, továbbá a szavainkban rejlő erők aktivizálására használható fel. Legyetek azonban óvatosak, és ahogy őt figyelmeztettem, úgy titeket is figyelmeztetlek: az ürességgel dolgoztok, és az üresség teljesen elnyelheti a tudatotokat. Ha úrrá lenne rajtatok halálos hívása, akkor rosszul járnátok. Nem ti vagytok azok, akik felett uralkodni kell, hanem ő az – az üresség! „Foglaljatok el egy kényelmes pozitúrát, csukjátok be a szemeteket, és összpontosítsatok a testetekre. Hallgattassátok el a gondolatokat! ITT ÉS OTT VAGYTOK! CSAK TI VAGYTOK! Pózotokat „töltsétek meg” a nihil érzésével és ürességgel. Úgy kell kinéznetek, mint egy üres edény, érzéseiteket öntsétek ki, és hívjátok az ürességet... Mihelyt megérzitek, igyekezzetek áthelyezni, megváltoztatni az alakját, és egyáltalán akaratotok szerint próbáljátok meg átalakítani. Az első dolog, ami bekövetkezhet, hogy az üresség eltűnik. Ebben az esetben minden megismétlődik. Különben nem engedelmeskedik.

57

Ezután fejezzétek be a gyakorlatot, és csináljatok valami értelmes dolgot. Harmadszor: Akaratotok szerint fog megváltozni... Ha ez így történt, akkor már félig sikerrel jártatok. Győzedelmeskedjetek a testetekben lévő üresség felett, és tanuljátok meg annak áthelyezését a testeteken kívülre is – helyiségekbe, tárgyakra stb...” „Hívjátok testetekbe az ürességet, helyezzétek el úgy, hogy teljesen benne legyen. Némítsátok el gondolataitokat. Testetek ürességével egyetemben összpontosítsatok az élet, lét, halál, kör, szerelem, erő, nemzés, egyesülés, Isten szavakra. Végigmenve ezeken a szavakon figyeljétek meg, mit idéztek elő bennetek. Ti magatok még másokra is akadhattok, és úgyszintén figyeljetek oda saját emóciótokra, mely azok kimondásával jön létre az ürességben. Legyetek önmagatok megfigyelői!”

58

V. fejezet

1. A kvintesszencia feletti uralom Legelőször azt kell tisztázni, hogy mit jelent a kvintesszencia. Az alkímiában ez a legfontosabb összetevő, anyag, amely nélkül nem lehet elkészíteni a bölcsek kövét. Ezt az anyagot az alkimista tantételek szerint minden anyagban meg lehet találni, de nem minden anyagból lehet kivonni, hogy felhasználható legyen. Az alkímia a kabbala kvintesszenciáját Ain sof-nak vagyis a végtelent behatárolónak nevezik. E fogalom alatt a kabbalista egy teremtői ősanyagot ért, mely saját három áramlatával Acilut világából Berijába manifesztálódik át, ahol a hereb és jón közreműködésével aláereszkedik a Jecira világába, és abban a világban Berija (eszmények) esszenciális összetevői számára létrehozza a testet (vagy úgyszintén a kocsikat). A kocsik létrehozása után aláereszkedik Asija világába, ahol az anyagban testesül meg, hogy akarata megerősödjék, és visszatérhessen abba a világba, amelyből elindult, ami Ilan szerint teljes mértékben megfelel a szellemi útról szóló kabbalisztikus értelmezésnek. Minket azonban ebben a pillanatban nem érdekel a kabbala, sem pedig az alkímia, hiszen a mágiát tanulmányozzuk, ezért számunkra legfontosabb a mágia és a kvintesszencia kapcsolata. A további értekezésekben kabbalisztikus elnevezést kölcsönöznék ennek az esszenciának (Ain sof), és egyidejűleg indiai szinonimájának – az akasha szónak.

59

Az akashába beírásra kerül az összes információ, hiszen a felső az alsónak tükörképe és fordítva. Ebben tehát a mágus rátalálhat a szükséges információkra, vagy befolyással lehet a jövőbeni dolgok megtervezésére (ugyanis információt hordoz arról, ami lesz). Ehhez képeseknek kell lennünk tudatunkat ezen erők szférájába emelni. De van itt egy kis bökkenő! Tudatosan csak Berija világába léphetünk be, Acilut világához csak mint teurgusoknak van hozzáférésünk. Azonban van még egy lehetőség, hogyan jussunk be Acilut világába. Ennek a lehetőségnek három áramlata van, melyek által Ain sof tovaterjed (ezekről a következő fejezetekben lesz szó). Az ód, ób és ór áramlatokról van szó, miközben érvényes az a tétel, hogy ód aktív, ób passzív és ór az egyensúly állapotában leledzik. Ahhoz, hogy a legfennköltebb emanáció e három áramlatát elérjük, képeseknek kell lennünk Berija világának állapotát – azaz a herebet és a jónt (nyomás és szívás, expanzió és húzóerő) kiegyensúlyoznunk. A mágusnak az egyik pillanatban képesnek kell lennie önmagából mindent kiadnia, míg a másik pillanatban magába fogadnia. Hosszantartó gyakorlatról van szó, mely az erők felhalmozásán és szabadon bocsátásán alapszik. E tekintetben sok tapasztalatot szerezhetünk, minek folytán megengedhetjük magunknak a legfennköltebb világban való elterjedést. Mielőtt leírnám a gyakorlatot, bemutatok egy szöveget, melyet E. V. részére küldtem el, amikor meg akartam magyarázni a mágikus világok fogalmát, hiszen azokkal elég gyakran fogunk találkozni a továbbiakban. Egy módosítatlan szövegről van szó, tehát eredetileg is úgy hangzik, ahogy leírtam: „A SZFÉRÁKRÓL, VILÁGOKRÓL VAGYIS A SZINTEKRŐL ÉS AZ OTTANI LÉNYEKRŐL” Az emberi világban, melyet anyagi világnak nevezhetünk, hatalmas mennyiségű energia működik közre, melynek forrása a magasabb szférákban és világokban található. Ha erre a problémára a kabbala szemszögéből tekintünk, akkor minden egyszerűnek tűnik. A kabbalában négy világról tesz említést: Acilut = az archetípusok és Isten világa Berija = a szellemi – intellektuális szféra világa Jecira = az asztrális – emocionális (ösztönös) szféra világa Asija = az anyagi világ.

60

Az egyszerűbb megértés érdekében ezt ekképp írom le: „Acilut a jövőbeni élet legédesebb magva, veleje. Mint olyan a többi világ fátyla mögött rejtőzik. E világok héjszerűen veszik körül, és a Beavatotton múlik, hogy ezt a héjat feltöri-e, és behatol-e az Abszolútumhoz.” A kabbala írásának megkezdésével rendesen felkavartam az állóvizet, hiszen nagyon terjedelmes tudományról van szó. De térjünk vissza eredeti témánkhoz: „Asija a legkülső és legkeményebb héja a mi Tudás gyümölcsünknek. A lélekbelátást leleplező fátylat képviseli – a fátyol lehullásával avagy elhúzásával megtaláljuk a magba való behatolás Útját, és hozzájutunk a jövőbelátás tökéletes adományához. Azonban nagyon gyakran ez a jövőbelátás a háttérbe szorul és intuíciók formájában jelenik meg. Az Asija héján való keresztülhatolás ugyanis másképp jelenik meg előttünk, inkább Jecira világának lágyabb kérgére hasonlít. Ezzel együtt szemünk előtt feltűnik egy másik fátyol, amely azonban pillantásunkat nem vakítja el, hanem lágyságával sejtetni véli a rejtett dolgokat = intuíciókat. Az intuíciók segítségével keresztülhatolunk a kérgen, és megjelenik előttünk Berija gyümölcshúsa. Pillantásunk fátyla annyira jelentéktelen, hogy szinte semmit sem takar el, de ennek ellenére nem engedi megismerni az Igazságot. E fátyoltól való megszabadulás után és ezáltal a gyümölcshúson való áthatolása után is, lelepleződik előttünk Acilut és az Igazság magva.” Ez a Kabbalista útjának durva vázlata lehetne, azonban térjünk vissza a mágiához és a benne megtalálható világokhoz. A mágia tudománya három világot különböztet meg, majd később rámutat egy negyedikre is. Ezek a mágikus szintek a következő világokat teremtik meg: a szellemi, a lelki és az anyagi világot. Szellemi világ Ebben a világban, amit egyébként mentális világnak is neveznek, visszatükröződnek a gondolatok és az egész emberiség intellektuális irányvonalai. Ebből a világból származik Isten, továbbá a művészi alkotásokhoz szükséges sok-sok inspiráció. Ezen a szinten találjuk meg a lélek (pontosabban azonban a szellem) Isteni nyugalmát, hiszen már régen véget ért az intellektuális viharok kora, melyekbe az emberiség belekeveredett. Most már új vihar van készülőben, már hallani lehet a mennydörgést, azonban a hallgatás hadd cibálja meg érkezését!

61

Lelki világ A spiritiszták és a mágusok egyöntetűen asztrális világnak is nevezik. A lelki világban (a továbbiakban asztrálban) visszatükröződik a világ pillanatnyi állapota. Az asztrál flexibilitása azt jelenti számunkra, hogy képesek vagyunk saját képére átalakítani. Ehhez azonban intellektuális viharra van szükség, mely félrevezetné a világ maradék részét is. Az asztrál megváltozása nagyon gyorsan végbemenne. Ezen kívül fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a „szellemhez” való spiritiszta fohászkodás nem az asztrálban „helyezkedik el”, hanem a lejjebb lévő szférában. Ezt a szférát nehéz leírni, ez egy világos hely, mely mindenütt különféle vibrációkkal rendelkezik. Az újjászületésre váró lények vagy a frissen elhunytak, a neutrálisán semleges területeken találhatók. Innen látható az „alagút végén lévő fény”, mely az ő tisztítótüzük. A mágiában éppen ez a negyedik világ az alkímia kvintesszenciája. Ez az akashai világ, mely felett a mágus uralkodásra törekszik. Ha azonban keresztülhaladnak ezen a fényen, azonnal nem jutnak el jövőbeni lakóhelyükre, hanem a legalacsonyabb lehetséges vibráció révén – amelynek során erre a szintre kerültek – felemelkednek. Szükséges megjegyezni, hogy az általam bemutatott asztrálra vonatkozó összes irányvonal definíciója teljes mértékben irreleváns, hiszen a lelki világ tér nélküli. Anyagi világ Erről nem szükséges sokat beszélni, hiszen ezt a világot mindennap vizsgálatnak vetjük alá. Az ember és a világok Ismét kihagyjuk az anyagi testet, mivelhogy a mágia szerint az ember a következőkből áll: anyagi testből asztrális testből (lélekből) mentális testből (szellemből) Amint ez megjelölésre kerül, a test sávokkal egyesül. Nem kívánok azok funkcióival foglalkozni, hiszen csupán közvetítő eszközök. Asztrális test (AT) Ennek fiziognómiája az anyagi testhez hasonlatos.

62

Hasonlít a vízhez, mivel megtartja térfogatát, de alakja alkalmazkodik az edény formájához – az anyagi testhez. Az AT kisugároz a környezetbe, és párhuzamos a lelki világgal. Az, amit az AT-ben végrehajtunk, visszatükröződik az asztrálban, és feltételezi annak külalakját. Az asztrális testtel történő lelki világ befolyásolása olyan csatornákon megy keresztül, mely információt szállít alulról felfelé és felülről lefelé. Ezzel számunkra létrejön a világok hármassága, mely a következőképpen néz ki: Közvetítő AT asztrál Tekintettel arra, hogy az asztrál képes közvetlenül befolyásolni az asztrális testet, ezáltal egy háromszög keletkezik. Nem írom le, hogy mit és hogyan kell cselekedni, hogy ez és az a hatás előfordulhasson ezen és azon a szinten. Ez felesleges, erre magatok is rájöttök. Mentális test A szellem az egész emberi lényt megújító összetevője. Ez csinál belőle valódi embert, hiszen átadja „Isten leheletét”. Az ember nem ember, ha ösztönök marcangolják. A tökéletesség tükröződik vissza az uralkodása során! El kell mondani, hogy tulajdonképpen mi is az emberi szellem. Tehát durván a következő: Összhangban a Bibliával, Koránnal és más könyvekkel, melyeket alkalmam nyílt elolvasni, „kénytelen” vagyok az engedékeny anyag által megújított emberi lény szellemét mint levegő alapelvet definiálni. „És Isten levegőt lehelt be” – számunkra világosan megmagyarázza a lényegét. Továbbá szükséges még elmondani, hogy hasonlóképpen ahhoz, ahogy az asztrális szféra az AT-n keresztül hatással van a közvetítőre, úgy azonos ábrázolásmóddal és a mentális szférára gyakorolt hatás révén befolyással bír a szellemre is. Az emberi testek témája mágikus elrendeződése és befolyásoltsága annyira terjedelmes, hogy arról le kell mondanom. Hiszen amint leírtam, a testek és szférák kölcsönös befolyással bírnak egymásra, egymás cselekedeteit fokozzák vagy elfojtják.

63

NEM! Inkább kezeket el! Ez a téma TÉNYLEG terjedelmes. A szférákban található lények Jóllehet a „szférákról” beszélek, de csak egyetlen egy szférára, azaz az asztrálra gondolok. A nekromantiát, halottak megidézését említem, és figyelmem közvetlenül a megteremtett lényekre irányul. E lényeknek két fajtájuk van: a) öntudatlan teremtmények b) tudatos teremtmények Az a) teremtmények közé tartoznak az ún. lárvák és árnyékok. Mivel ezen eredeti lények között sok alfaj lelhető fel, ezért inkább csak erre a kettőre összpontosítom figyelmemet. Különösképpen pedig a lárvákra... Lárvák Parazita asztrális képződményekről van szó az ember személyes asztrális szférájában. Innen hasonló eredetű energiát szív el, mint amilyenből maga a lárva létrejött. A gyakorlatban annyi lárvával találkozunk, amennyi szenvedély a földön előfordul. E szenvedélyek robbanással keletkeznek, tehát például harag révén is. Ennek képviselője egy indulatos ember lehet, akit fiatalkorában nem volt könnyű felháborítani. Nyugodt és optimista volt, de aztán valaki annyira felbőszítette, hogy haragjának nem tudott ellenállni. A pentagramma csúcsával lefelé fordult, és létrejött a lárva. Ebben a pillanatban az egyén pszichikai állapota felett uralkodik. Mindaddig, míg a pentagramma vissza nem nyeri eredeti helyzetét, nincs esélye, hogy kikecmeregjen ennek a lénynek a kelepcéjéből. A lárva unintelligens képződmény, aki olykor-olykor hagyja magát elcsábítani az energia nagyobb mértékű hozamának látomásától. Az az ember, aki asztrális pólusa révén képes valaki mást rákapcsolni az asztrális testre, képes e lárvákat létrehozni (és megbizonyosodni az olyannyira tartós energiahozamról, ha ezt a lárvát valakire „elhelyezi”) és áthelyezni. Ennek sémája a következőképpen néz ki: sebész Közvetítő AT asztrál Közvetítő

64

AT asztrál áldozat A sebész asztrális testéből a közvetítő sebészen keresztül rácsatlakozik az áldozat lelkére. Itt már akaratától függ, hogy mit fog csinálni, hiszen minden amit tesz, az áldozat asztráljában jelenik meg, és onnan vándorol vissza az áldozat AT-ba. E módszer során fennáll a befolyás visszaható átvitelének veszélye. Teljes mértékben meg kell szüntetni a közvetítő sebész és áldozat AT-ja közötti kapcsolatot! Ezt a legjobb lenne gyógyításra felhasználni! Árnyékok Vannak olyan intelligens lények, amelyek azonban kiszipolyozzák áldozataikat. Az asztrális vámpírok teremtményeiről van szó, és a velük való kapcsolat nagy veszélyekkel jár. Őket azonnal el kell pusztítani! Tekintettel arra, hogy teremtményeik öntudatlanok, teljes mértékben meg kel! változtatnunk gondolkodásmódunkat és szokásainkat. Az ellenük való leghatalmasabb fegyver az átnevezésük. Ha tudjuk, mekkora energiára van szükségük, akkor azt tőlük megtagadjuk! Az azonnali likvidálás óhajától vezérelve töltsétek meg őket ellentétes pólusú potenciállal. A b) pont alá tartoznak az elementáris és egregor lények. Újfent csak két legfőbb képviselőjükkel foglalkozom. Elementár Ember által valamilyen célra megteremtett lény. E cél lehet a gyógyítás, valamely képesség kifejlesztése stb. Ennek létrejöttével ebben a pillanatban nem kívánok foglalkozni. Nem parazita, hanem teljesen önálló lényről van szó. Ez egy unintelligens teremtmény! Egregorák Hasonlóképpen mint az elementárok valamilyen cél érdekében lettek megteremtve, azonban teremtésük módja lényegesen eltérő. Az elementárt az egyén akarata teremti meg, míg az egregora egy csoport szándéka alapján jön létre. Ezt én úgy definiálom mint megteremtett, megalkotott, alkotó lényt. Egy csoport teremti meg, majd később táplálja, hogy az egregora legvégül saját erejével valósítsa meg céljait, mely megalkotásakor számára meghatározásra került. Most nem kívánok foglalkozni az idegen egregorák feletti uralkodással és azok destrukciójával, ez ellen tiltakozik a kezem...

65

Ennyit tehát E. V. hölgy szövegéhez. Az akasha feletti uralom gyakorlatai a következők: A mágus egy olyan pozíciót foglal el, amely számára a leginkább megfelel. Önmagára összpontosít, meditatív állapotba kerül, amelyben mint valami lecsupaszított lét jelenik meg, majd a végtelenre koncentrál. Tökéletesen önmagába kell foglalnia az egész végtelent = ő maga válik végtelenné. Ebben az állapotban legalább három percig kell kitartania. Ha ezt kibírja, akkor továbbmehet. A mágus önmagában előidézi a végtelenség érzését, és ebbe belevetíti az akasha színét, mely hófehér (néhány szerző sötétlila színt emleget). Azonnal bekövetkezik a könnyű zsibbadás érzése, mintha a testen elektromos áram haladt volna át. Ez az érzés egyfajta transzállapottal fog váltakozni, mely a magasabb szintre való jutás során tudatvesztést okoz, ahol már csak az akarat, intellektualitás és az érzelem van jelen. A tudat a (mentális) Berija világában marad fenn, tehát a legmagasabb szinten, amit csak elérhet. A mágus ennek folytán három áramlat, a tetragrammaton három első betűje okán kerül transzállapotba. Ebben az állapotban igyekszünk a legtovább kitartani. Tulajdonképpen nem is annyira az igyekvésről van szó, mint inkább a törekvés hiányáról, hiszen a cselekvés újfent belevet minket Berija, a mentális, szellemi világ karjaiba. De magunkkal viszünk egy kevés Teremtő erőt, melyet annyira veszünk igénybe, amennyire szükségünk van. A gyakorlat következő része azon energiával való munkaművelet, melyet Acilut világából hoztunk magunkkal. Képeseknek kell lennünk azt összesűríteni és feloldani. Később megtanuljuk közvetlen megidézését, azaz nem kell mindig ráhangolódnunk az Acilutra annak megnyilvánulásain keresztül. Ezzel a transzformálódott energiával nagyon óvatosan kell bánnunk, mivel az azzal való visszaélésnek messzemenő következményei lehetnek. Célunk hozzászokni a hatásához, és ezzel magunkba integrálni, minek folytán megszabadulunk a tőle függő világba történő felemelkedés kényszerétől. Úgy ahogy az elemekkel megtanultunk dolgozni, meg kell tanulnunk ezzel az energiával is dolgoznunk. Itt felesleges bármiféle rituálé leírása, hiszen mindent, amire szükségetek van, elsajátíthattok a munka technikájával, amit csakis saját módszeretek révén tehettek meg!

66

Addig dolgozzatok a kvintesszenciával, amíg nem válik egyszerű tevékenységgé, majd haladjatok tovább.

2. A sors befolyásolása Létezik sors, ami azonban nem abszolút, ezért megváltoztatható. A sors megváltoztatása nem történik másképp, mint ismételten az érzelemmel dinamizált akaraton és irányított entellektüelen keresztül. Viszonylag egyszerű módszerekről van szó, melyek az akasha felett uralkodó ember számára feleslegesnek tűnnek. Az akasha alapelvvel való tevékenység nagyon könnyű, hiszen az akasha könnyedén magába fogadja a szilárd akarat lenyomatait. Tehát kézenfekvő, hogy amikor hagyjuk önmagában visszatükröződni az Acilutot, akkor elég akaratunkat annak kívánására irányítani, amit teljesíteni akarunk, és íme – ez meg is történik. Személy szerint e lehetőségeket sokszor akkor használtam ki, amikor további tanulmányaimhoz valamilyen anyagot gyűjtöttem, illetve még azokban a pillanatokban is, amelyekben szükségem volt az „isteni rokonszenv” bebiztosítására. Jóllehet ez nem egy pillanat alatt következik be, csak mindig valamennyi idő elteltével – néha több hónap után. A megvalósítás ideje azonban különféle tényezők függvénye; függ a koncentráció erejétől és attól, hogy az Acilutban nincs jelen ellentétes volt, mely az esetleges megvalósítást gátolná. Ez Acilut világa, de a megvalósítás további világokon halad keresztül – Berija világában elragadhatja a hitetlenség avagy csak az ellentétes jellemek egyszerű impulzusa (inkább a megnyilvánulás, hiszen a megvalósítás még viszonylag közel van Acilut világához, ahonnan kiindult a megvalósítás impulzusa, ám ugyanakkor az ellentétes irányú akarat elég hosszú időre lefékezheti a kívánt szituáció megvalósítását.) Ezután jön el a Jecira világa, ahol már sokkal több erő dolgozik. Itt az elemek hatására a volt szétterjedhet, ha a csillagok hatása hosszabb ideig visszatartotta. Úgyszintén zavar keletkezhet a bolygóközi mágnesességben, ami kedvezőtlen a kívánt effektus számára. Szintén kedvezőtlen hatást válthat ki a mágus,

67

vagy bárki más részéről bármiféle bizalmatlansági megnyilvánulás (ezért fontos, hogy a mágus titokban tartsa a munkáját). Jecira világában a volt mindaddig fennmarad, míg a csillagok együttállása nem kedvező az effektus számára. Ez tehát az aciluti volt hosszú és veszélyes pályája. A második módszer az asztrális szféra befolyásolása a mágikus áramlatok kialakításának formája révén. Ez az áramlat a Jecira (asztrális) világában átalakul, és megvalósítása független a bolygóközi konstellációktól. A harmadik metódus a rituálé befolyásolása, azonban a rituálé önmaga is hatással van a Berija szférára. Először akkor, amikor létrejön a mágikus volt, s rajta keresztül a befolyás átkerül a Jecira világára, ahonnan további irányt vesz fel. Ez a módszer azonban alkalmatlan kényszerű, néhányszor megismételt műveletre, abból a célból, hogy a volt töltete egyáltalán valamiképpen megnyilvánulhasson, és a többi befolyással szemben ne legyen tehetetlen. A fentebb említett metódusok megvalósításának ideje független a bolygóközi konstellációk idejétől.

68

VI. fejezet

Ebben a pillanatban a Jecira világából átmegyünk a Berija világába. Ebben és a következő két fejezetben Ain sof manifesztációjának három áramlatával fogunk foglalkozni, melyeket az ember fényen kívüli megnyilvánulásai alapján neveztek el, hiszen ez az emberben általánosságban fordul elő, és az emberi szellem építőanyagát képezi. Az asztrális csapdák sikeresen leküzdésre kerülnek, minek következtében a mágus olyan szintre jut, ahol kénytelen legyőzni saját egóját. Amennyiben nem így tenne, úgy hiábavalóan szegülne szembe a berijai energiákkal... ebben az egyenlőtlen harcban vereséget szenvedne, hiszen a Berijában az asztrális világ teremtményének nincs semmi keresnivalója. Különösen az V. fejezetben foglalkoztunk az erők befolyásolásával. Ez számunkra valamiféle átmeneti szféra volt, amelyben megtanultuk tudatunkat egy magasabb szférába felemelni. Ez a transzállapottal nyilvánult meg, ami a mágus számára nem kívánatos effektus. A következőben, az ego megtörése után következő eljárásban a transzállapot teljesen megszűnik, és a mágus önmagát lesz képes felemelni a valóságos Lét szféráiba, minek folytán az egót és annak szükségleteit képező mindenféle felesleges terhet leveti magáról. Habozás nélkül térjünk most rá a tulajdonképpeni gyakorlatra:

1. Biomagnetizmus – irányítás A biomagnetizmust, vagy ódot mindenfajta mágikus művelethez fel lehet használni. 69

Mindenekelőtt a gyógyításban, beavatásban, lények létrehozásában stb. Tehát a mágikus gyakorlatok legtöbb, ha nem minden területén. A biomagnetizmus irányítása Hermész botjának aktív fele feletti uralkodást jelent. Az emberben az ód közreműködésével a fejtől a lábakig lefelé haladó áramlattal és az ellentétes áramlatú transzformációval perszonifikáció alakulhat ki. Az ód közreműködése nagyon jótékony, lassítja az öregedést, nagyobb vitalitást okoz stb. E gyakorlat működteti: Üljetek le, sarkatok legyen a földön (vagy vegyetek fel más kényelmes pozíciót). Képzeljétek el, hogy környezetetekből aranyfény áramlik a testetekbe. Semmi másra nem szabad gondolnotok. Az aranyszín által valamiféle sugárzást, a fény auráját kellene látnotok. Ezt úgy képzeljétek el, mint párás nyári napokon a felforrósodott országút felett remegő levegőt, és ezt a remegő levegőt fújjátok be aranyszínű lehelettel. Az aranyfényt húzzátok és sűrítsétek össze testetekben, miközben alakítsátok át kicsiny, erősen sugárzó aranygolyócskákká a manipura csakra területén. Képzeljétek el, amint ezek a golyócskák ragyognak, és ahogy fényük megtölti egész testeteket. Ragadjátok meg akaratotok golyócskáját, és kezdjétek el forgatni a csakrák mentén lefelé – a szvadisthanába, múládharába, majd pedig a hátgerincen a szahaszrárába, adzsnába, visuddhába, anahatába, manipúrába... Ezt a körforgást összesen hét alkalommal ismételjétek meg, álljatok meg minden központban, és mondjátok a következőt: Tárulj fel! (aki nem ismeri a csakrákat és azok elhelyezkedését a testben, az olvassa el a „Leadbeater: A csakrák” című könyvet, vagy más ezzel a témával foglalkozó publikációt). Ekképp eléritek lényetek harmonizálását. A golyócskát hagyjátok a manipúrában tovább ragyogni, és hajtsátok végre ennek az energiának ismételt összesűrítését mindaddig, míg nem érzitek magatokat „felfújt gumiabroncsnak”. Amennyiben ezt megtettétek, úgy további gyakorlatokat kell végrehajtanotok az entellektüel kialakításának érdekében: Maga a gyakorlat hasonló mint a fentebb említett, csak a golyócska görgetésén túl sor kerül még a háromszögszemmel való foglalatoskodásra is, mely alapvetően a két pupillát és a homlokközép csúcsát kapcsolja össze. A háromszögben lévő szemnek úgy kell elhelyezkednie, hogy az orrtő szintjén legyen.

70

Ott a háromszög permanensen addig lesz, míg mind a hét körforgás végbe nem megy. Aztán emeljétek fel a fejeteket, és hajtsatok végre újabb hét körforgást. A következő gyakorlatot a fény felbontásával fejezzétek be. A második fázis a gyors felhalmozódáson és a fény felbontásán alapul. Ez hasonló, mint az elemek esetében, csak az az energia változik meg, amellyel dolgoztok. Ha a mágus sikerrel elsajátította a fentebb leírt gyakorlatokat, akkor a következő próbát hajtja végre: A kedvenc pozitúrájában ülő mágus két kézfejét magával szemben fordítja, azok szélességének kb. meg kell egyeznie a mágus testének szélességével. A testtől való távolság egyenlő az alkar hosszával. A mágus két tenyere közé egy áramlatot vagy botot képzel, mely annak meghajlítása következtében lassan a két tenyér felé közeledik. Két keze között ellenállásnak kell létrejönnie, mely hasonló két azonos mágneses pólus magnetikus ellenállásával. Ekképp a mágus próbálja meg feltöltött kezét ráhelyezni valamely energetikai központra. Az energia azonnal forgásba lendül, és ekképp a központ aktivizálódik. Ezt minden csakrával végre kell hajtani, először azután, hogy a próbatétel véget ér.

2. Bioelektromosság – irányítás A bioelektromosság, illetve az ób olyan erő, mely az óddal ellentétesen hat. Használata passzivitáshoz, idegességhez, szórakozottsághoz stb. vezet. Azonban az emberben ható erő, és nagyon fontos szerepet játszik, egyáltalán nem felesleges. Használatára a mágus egymaga jön rá. A következőképpen történik a gyakorlata: A mágus elfoglalja kedvelt ászanáját, és csakúgy mint a biomagnetizmus esetében, végrehajtja a fény imaginációját azzal a különbséggel, hogy a szín nem arany lesz, hanem ezüstös kék. Ezt az erőt felhalmozza magában, és legvégül átváltoztatja a szvadisthánába centrírozott golyócskává. Onnan hagyja kisugározni az egész testbe, majd pedig szétoszlatja, ekképp a testben csak a sugárzás marad fenn. Ezt a sugárzást alkalmazzuk későbbi munkánk során. Ám kétségeim vannak afelől, hogy a mágus ezen energia számára talál-e érvényesülési lehetőséget. Maximálisan kihasználhatja viszont mint önmaga vagy valaki más kiegyensúlyozottságára szolgáló kelléket.

71

A további gyakorlatok ugyanazok, mint a biomagnetizmus esetében, csakhogy az ód helyett az óbbal foglalkozunk.

3. Fény – irányítás A legkülönfélébb irányzatú mágiákban és mágikus írásokban két elemről olvashatunk – a fényről és a sötétségről. A továbbiakban a sötétségről már nem fogok írni, hiszen az ellentétpárja az olyan módszerekkel és metódusokkal praktizáló fénynek és a mágiának, melyet itt nem túlzottan tudományosan kívánok leírni, de biztosan tudni való lesz, melyik energia felhasználására kerül sor. A fénnyel való gyakorlati munkáról van szó, egyensúlyban Berija világának áramlatával, két fényforrás – ób és ód (írásmódsémával: bód – amivel kifejezésre juttattuk az összes összetevőt, az összes lehetséges állapotot és a kabbalisztikus munkamódszer szavaival élve eljutunk a bod szóhoz – íme a kijelölt út!) kiegyensúlyozott, nulla, neutrális elhelyezkedésével. Ebben az alfejezetben szívesen nyújtanék tájékoztatást az alkalmazásról, illetve a gyakorlati életről és ennek az erőnek a tréningjéről, amely igazából véve isteni energia, és a gyakorlatot végzőt elvezeti a tudat legkülönfélébb állapotaiba. Tehát először a fény elképzelését kell irányítanunk, amit a mágusnak mint egyszerű energiát kell elképzelnie. A fizikális világ mágneses és elektromos hullámok interferenciáiból áll. A mágusnak ugyanezt kellene tennie (azaz a törvény szerint: ahogy fenn, úgy lenn). Először fény formájában támpontot kell alkalmaznia, melyet az ódról szóló alfejezetben írtam le (csak színek nélkül). Később azonban ti magatok fedezitek fel, hogy ettől el lehet térni, és közvetlenül át lehet térni az energiára. Számunkra itt egy nagyon érdekes állapot jön létre. A mágia, amely tulajdonképpen a trenírozott akarat által elért erők és bölcsesség útja, itt valami mássá alakul, ami nem független alapelvként, hanem érzelmi alapelvként kényszerül rá. Úgy gondolom, ez nem szorul magyarázatra. Amennyiben irányításunk alá került a fény elképzelése, akkor kezdjünk el dolgozni vele. Az első gyakorlati technikák ugyanazok, mint a biomagnetizmus esetében.

72

Amennyiben a fény által ezeket a gyakorlatokat irányítani tudjuk, akkor haladjunk tovább: Foglaljunk el egy kényelmes pozíciót egy nyugodt, zavartalan helyen, és a fény segítségével kezdjük életre kelteni a csakrákat. Ezt a megfelelő lótuszba történő fényerők felhalmozásával érjük el. Az 1. csakrával kezdjük, és amennyiben ekképp életre keltettük az összes energetikai centrumot, úgy folytassuk tovább. A fényt saját aurájába úgy halmozzuk fel, hogy azt teljesen megtöltjük. Ereznünk kell, ahogy a fény nyomása hat ránk, ahogy minket befolyásol, és ahogy ránk és belőlünk felragyog. Ebben a kedélyállapotunkban naponta legalább tíz percet töltsünk el. Az az időszak, amely után ezt a gyakorlatot végrehajtjuk, legalább egy hét, aztán a fény felhalmozását egy másik helyiségbe terjesztjük ki. Egyhetes gyakorlatvégzés után eljutunk arra a legnagyobb távolságra, ahonnan saját imaginációnk révén még képesek vagyunk irányítani. Következik egy ellentétes eljárás. A bevezető fejezetekben, amikor a koncentrálást tanultuk, úgyszintén szóltunk a képek felbontásáról. Most is ugyanezt alkalmazzuk, ám nem a fény, hanem a sötétség felbontását. Ez a következőképpen történik: Az előző gyakorlatok elsajátítása után helyezkedjünk el egy kényelmes pozitúrában, és összpontosítsunk a fényre. Vegyük észre elhelyezkedését, ritmusát, hallgassunk leheletünkre és szívdobogásunkra. Csendesítsük le érzékeinket, és haladjunk mélyebbre, egészen a lelkünkig. Lelki szemeinkkel kell látnunk azokat, mint ahogy egy tökéletes ikerpár látja önmagát. Nincs test, nincsenek anyagi érzékek, megszűnik a lehelet, csak a szívdobbanás marad meg. Ott ülünk mély tudattal, mélyen magunkba meredve, és saját asztrális testünkre figyelünk. Látjuk, ahogy ugyanabban a pozícióban ül, mint mi, látjuk amint ugyanazt cselekszi, mint mi, de nem lélegzik, és szíve sem dobban. Képzeljünk el körülötte egy fényes burkot, hagyjuk, hadd ragyogjon fel – a lelkünk. Ha sötét helyeket látunk, oszlassuk fel azokat! El mindenféle sötétséggel! – mondjátok, és saját akaratotokkal űzzétek el őket a világ minden sarkába úgy, hogy lelkünkben a sötétség egyetlen pontja se maradjon vissza! Ezek után képzeljétek el, hogy mélyen belélegeztek, a fényáram behatol ezekbe a lelkekbe, és onnan kisugárzik. Képzeljétek el, amint a lélek szíve megremeg, és ahogy saját eleven tempójában dobogni kezd.

73

Képzeljétek el, amint ez a lélek a fényáram által újra megelevenedik. Aki ezt elsajátította, annak bátran mondhatom, hogy uralma alá hajtotta a fényt. Sőt még többet is tett. Neki ezt nem kell elmondania, hiszen a fény minden lépését nyomon követi, ez a fény természetességéből fakad, és nincs semmi, ami kárára lehetne. Elérte a legmagasabb isteni erők szintjét, mellyel az ember kezdetektől fogva rendelkezik, de még sokat kell tanulnia ahhoz, hogy megértse azt az óriási erőt, melyet ez az energia adott át neki azért, hogy megértse, hogyan kell alkalmazni...

4. A mágikus lánc megalkotása A tanult mágus bizonyára sokszor találkozott már a mágikus lánc definiálásával foglalkozó hasonló beállítottságú irodalmi alkotással, írt róla pl. Eliphas Lévi, aki azt is leírta, hogyan lehet mágikus láncot létrehozni. Instrukciói igazából nem érdekesek, inkább nagyon óvatosan fogalmaz, hiszen a nagy Lévi is leírja, hogy ennek a láncnak ereje kisiklott tapasztalt kezei közül, és rendbontást okozott. Ekképp először nekem is figyelmeztetnem kell a Tudomány után vágyakozó és nem kevésbé érdeklődő hallgatót: a mágikus lánc nem játék az ostobák kezében. E lánc megalkotásának kiadásával gyufaszálat adok száraz szénában játszadozó gyerekek kezébe. Azonban bizonyos vagyok abban, hogy az olvasó a templomi függöny általam történő elhúzásának igyekezetét nagyra értékeli, és semmiképpen sem él vissza az alább leírt metódusokkal. A mágikus lánc olyan elem, amely néhány egymáshoz kötődő homogén összetevőből áll, amint erre az elnevezése is utal, tehát úgy néz ki, mint egy lánc. Ilyen lánc létrehozása nem ütközik nagy nehézségbe. Pontosan olyan, mint a többi mágikus gyakorlat, hiszen az egyszerűségben rejlik az erő. Mindenekelőtt vegyétek észre, hogyan kerül alkalmazásra a mágikus lánc a szexuális mágikus műveletekben, melyeket a „Magia nigrae” című könyvben írtam le: „...l.A Mester a médium lábai elé áll, és öt-hét segítője az ágy körül helyezkedik el. Mindannyian egyforma ritmusban lélegeznek, erős koncentráció közepette kezüket mintegy 10 cm-rel a médium teste fölé teszik, és gondolatban egyazon utasítást hajtanak végre.

74

2. A ritmikus kisugárzást ötször-hétszer meg kell ismételni, aztán a segítők kiegyenesednek, és merev tekintettel a médium szemébe néznek, amely eddig a pillanatig zárva volt. 3. A Mester megparancsolja a médiumnak, hogy nézzen a szemébe, aztán az összes többi jelenlévőnek a szemébe, majd újra pillantson a mester szemébe. Akkor megparancsolja neki, hogy csukja be a szemét, miközben a feje mellett álló segítő ujjainak könnyed nyomásával nyomatékot ad a szemek becsukásának...” E rituálé leírásának részletében rátalálhatunk a mágikus lánc létrehozásának módszerére, amelynek következtében a médiumot transzállapotba kényszeríti. Tudni kell, hogy a rituálén részvevők száma nem a véletlenen múlik, és szintúgy rejtélyes jelentősége van. A kabbalisták számára tehát már bizonyára érthető, mire célzok – az erők számszerű kifejezésére. Bizonyára nem véletlen, hogy a résztvevők számának összeadásával mindig egyet kapunk, ami a magány központja. És ez éppen az az egyes, amelyre a segítők a mesterrel egyetemben összpontosítanak. A médium tehát létrehozza a mágikus lánc valamiféle középpontját, és az egymás után következő cselekedetek révén meghatározott céltól vezérelve a lánc ereje kisugárzódik a világba. A mágikus lánc másfajta alkalmazását megtalálhatjuk például a mágikus evokációkban. A további felhasználásokról csak röviden: gyógyítás meggyorsítása, távoli és jelenlévő személyek befolyásolása, mágikus volt dinamizálása, mágikus védelem és támadás stb. A mágikus lánc egy olyan mágikus elem, amely legkevesebb három fős olvasó csoportokban kerül alkalmazásra, természetesen annak figyelembevételével, hogy minél többen vannak egy csoportban, annál jobb. Ennek létrehozása a szándék függvénye, valamennyire azonban négy alapvető pontra támaszkodik, melyek a következők: 1) Minden résztvevőnek ismernie kellene a másikat, és önmagában rendelkeznie kellene szimpátiával. Megfelelő mágikus lánc kialakítása nem lehetséges, amennyiben a tagok ki nem állhatják egymást (képtelenek egymást elviselni).

75

2) A mágikus lánc tulajdonképpeni megalkotása függ a biomagnetizmus feletti uralkodástól. Amennyiben valaki ezt az erőt képtelen irányítani, úgy nem lehet tevékeny, és nem lehet jelen a mágikus lánc létrehozásánál. 3) A tulajdonképpeni ceremónia során a tagoknak fogniuk kell egymás kezét. Ez azt jelenti, hogy egy zárt biomágneses kört kell életre hívni. E zárt kör a teremtés aktusánál kerül felhasználásra, amely a kör minden tagjának egységes koncentrációján alapszik. Amennyiben valaki képtelen lenne olymértékű összpontosításra, mint a többi tag, akkor nincs semmi keresnivalója a körben, és onnan ki kell utasítani legalább addig, míg meg nem tanul összpontosítani. A jelenlévők közül senki sem gondolhat másra, mint ami elő van írva! 4) A kör szétkapcsolása először akkor lehetséges, ha a kör aktivitása elszigetelődik a lánctól. Ez az elszigetelődés a koncentráció lankadásának, az ód állandósuló körforgásának és a kézfogások megszűnésének következménye. Ezáltal a lánc nem gyengül meg, csak már nem lesz fenntartható. Ha a művelet egészen idáig eljutott, akkor a hierofánsnak a megteremtett voltot (mágikus láncot) el kell küldenie a hozzátartozó szférába, tehát oda, ahol hatnia kell. A mágikus láncok hasonló jelleggel bírnak, mint a rituális voltok, tehát Jecira asztrális világába tartoznak. Ezzel leírtam a mágikus lánc megalkotását. Hozzá kell még tennem, hogy a láncnak, hasonlóképpen mint a mágikus szónak, valami által aktiválódnia kell, ami a pozismuson keresztül történik. Ekképp megállapíthatjuk, mennyi különféle vallás alkalmazza saját mágikus láncát, és ezáltal az egregora is segítségére van saját jeleinek. Például a keresztények a keresztelés segítségével, míg a zsidók saját életük révén... Ahogy Eliphas Lévi írja, a régi idők mágusai felismerték egymást, és jobb kezük öt szétterpesztett ujjával üdvözölték egymást, minek folytán kifejezésre juttatták a mágikus ötöst. A mágikus lánc egy másikfajta megalkotása a napi cselekedetek szertartásán alapul. Ezt mindenekelőtt a különféle mágikus páholyok alkalmazzák, amelyek tanítványaik számára meghatározzák, mit kell tenniük. Néhány újkori – a hagyományos, de már lassacskán a feledés homályába merülő páholyokhoz való tartozást hirdető – páholy esetében többé-kevésbé bolondos, de hazug módszerekre akadhatunk.

76

Távol áll tőlem e páholyok technikáinak a leírása, hiszen egyrészt hiányosan kaptam meg azokat, másrészt pedig megígértem, hogy hallgatok felőlük. De még így is túl sokat mondtam.

77

78

VII. fejezet

1. Mágikus lények létrehozása Az emberi szellem előtt nincs akadály, amennyiben ismeri a helyes utat és tudja, mi az igazságosság. Egyedül az igazságos szellem ismeri a törvényeket és tiszteli a harmóniát. Akarata az expanzív és az azzal ellentétes mozgásra áll készen. Az entellektüel annyira kifejlődött, hogy esetében a felelősség új dimenziókba jut, képes lesz végrehajtani mindazt, amit az alábbiakban leírok. Van azonban egy szívből jövő kérésem: Nem kívánok moralista és felügyelő lenni, de az ismeretlen beavatottat figyelmeztetni kell a veszélyre, jóllehet ezt felesleges annak bemutatni, aki komoly önfegyelmet tanúsítva sajátította el a mágikus gyakorlatokat. Nincs szó semmiféle szörnyű dologról, amit nyíltan ki is mondok. Semmi olyan nem történik, ami egy zöldfülű „gyakorlatozó” pszichéjének megzavarásához vezetne. A következő sorok azonban nem a teoretikusoknak szólnak, akik tanulságot és bonyolultságot keresnek ott, ahol istentől fakadó egyszerűség uralkodik, hiszen az egyszerűségben ott lappang az erő és a zsenialitás. A zöldfülűt nem fenyegeti semmiféle veszély, kivéve, hogy bezárhatja az energia megismeréséhez szükséges kaput. Nem a hiányos végrehajtás miatt, nem a sikertelenség miatt, melyet kényszerűen el kell szenvednie, hanem e sikertelenség okán kialakuló reakciói miatt. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem (és ezért tűzbe tenném a kezem), hogy ez olyan, mint amikor valaki előzetes felkészülés nélkül próbál végrehajtani valamilyen műveletet.

79

A sikertelenség, ami ezután következik, csak tovább fokozza ennek az emberkének az elkeseredését és bizalmatlanságát, hiszen nem tudja, hogyan kezdjen hozzá a mágia tanulásának. Mindazonáltal kezdeti elfogódottsága miatt soha nem lesz képes a magas mágia egyetlen kísérletét sem végrehajtani. A veszély tehát nem a psziché zavarában rejlik, mely a mágus hibás gyakorlat-végrehajtásának következménye lehet, hanem annak sokkal távolabbra nyúló kihatása alakulhat ki az ember későbbi sorsában...

2. Asztrális-anyagi lények Sok kultúrában ráakadhatunk olyan teremtmények nyomára, melyek az ember szolgálását hivatottak megoldani. Az egyszerű emberek rettegtek tőlük, míg a mágusok, boszorkányok és varázslók bőséggel kihasználták azokat a lehetőségeket, melyeket e teremtmények felkínáltak. Nem akarok azonban olyan esetekről írni, melyek a népi szóbeszéd hagyományain alapulnak, és nincs szándékomban óriások legendáiról sem szólni. Ez az útmutató csak vázlata lenne az anyagi testtel, tehát emberi formával rendelkező asztrális lényeknek. Annak az olvasónaka figyelmét – aki foglalkozna ennek a gondolatával – egy másik irodalmi témára terelném, mindenekelőtt a háború előtti hermetikus nyomdatermékekre, főleg Paracelsus műveire. Az olvasónak tudomásul kell vennie, hogy nem eleven anyagból álló teremtményt írok le, hanem csak lelkit és csakis lelkileg tevőlegeset. Megnyilvánulása tehát csak a gyakorlott szem számára marad nyilvánvaló, és egyedül a botjára támaszkodó egótól megszabadult szellem képes eleven lényt teremteni. Az alábbi szöveg tehát nem a homunculus megalkotásának leírása, inkább e lény megteremtéséhez szükséges előmunkálatnak nevezhető! A kérdés a következő: Mire van szükségünk, hogy teremthessünk, mondjuk, egy gólemet? Mindenekelőtt mágikus gyakorlati tapasztalatra: az elemek, akasha, prána és asztrálfény feletti uralomra. A további relikviák, amire szükségünk van, fazekasagyag vagy valami olyasmi, amiből égetés (megkeményedés) után szilárd forma majd fluidikus kondenzátor alakul ki.

80

A fluidikus kondenzátor elkészítése nagyon egyszerű, és én csak az univerzális kapacitás Bardon-féle receptjét ismételem meg: Egy púpos evőkanálnyi kamillavirágot 0,2 dl vízben megfőzünk. Hagyjuk kihűlni, szűrjük le, és száraz, árnyékos helyen raktározzuk el. Ha már főztetek fluidikus kondenzátort, akkor itt az ideje, hogy létrehozzátok saját testetek gólemét. Az előkészületek során a fluidikus kondenzátort adjátok hozzá testének anyagához. Én magam gipszet használtam, és víz helyett fluidikus kondenzátorral hígítottam fel (itt szeretném megjegyezni, hogy ez a kondenzátor térfogatát tekintve nagyon nehéz). Ezenközben, mire a test megkeményedik, gondoljátok ki, hogy milyen nevet adtok a gólemnek. Egy szinte értelmetlen név lenne a legmegfelelőbb, melyet senki sem használ, és a későbbiekben sem fog használni. Példaként megemlíthetem egy általam megteremtett lény nevét: Armed. Annak jelét nem szükséges megállapítanotok. Így vagy úgy legyen előttetek, és hagyjátok a testben bebörtönözve, ő nem engedheti meg magának, hogy ne hallgasson parancsotokra. Egy papírra vagy a földre rajzoljatok egy kört, amelynek közepén fog elhelyezkedni a teremtményetek. Ennek a körnek lehet díszítése, de teljességgel felesleges. A kör közepébe rajzoljatok egy nyolcágú csillagot, de semmi mást. A kör körül azonban lehet bármi. Helyezzétek a gólem testét a kör közepébe, ezután nekikezdhettek a lágyabb szubsztanciák megalkotásának. A lélek elemek összessége, amit nektek is tudnotok kell. Saját gólemetek körül halmozzátok fel a pránát, a szellemet alkossátok meg az asztrálfényből, olyanformán, ahogy nektek megfelel. „Isten saját maga képére megteremtette az embert” – mondja a Genezis. Tegyetek ti is így! Mihelyt kész a lelketek, helyezzétek bele a szellemet. Akasha villámmal egyesítsétek a szellemet és a lelket, majd prána villámmal a lelket és a testet. Az akasha villám így megy végbe: Kezetekben golyócskák formájába halmozzátok fel az akashát és aztán villám formájában sugározzátok a gólembe. Képzeljétek el, ahogy az akashai villám energiája egyesíti a szellemet és a lelket, az ún. pránát, melyet a test körül halmoztatok fel. Most erőteljesen nyomjátok az anyagba, és abból alkossatok egy a testet és lelket összekötő sávot.

81

A gólem azonban még nem éledt fel, hiszen halottaiból kell életre kelnie. Ez a csoda az ór és ód fények segítségével megy végbe. Saját gólemetek körül az órból alkossatok egy burkot, és általa hagyjátok az egész testet besugározni. Összpontosítsatok arra, miért teremtettétek meg ezt a lényt, és parancsoljátok meg neki, hogy semmi mást nem szabad tennie, mint mindig rátok kell hallgatnia, csupán feladatát és kötelességeit határozzátok meg. Aztán az ódból alkossatok egy golyócskát, helyezzétek bele legforróbb óhajotokat és szereteteket, miközben ezt a voltot vessétek annak testébe. Bízzatok annak feléledésében, és simítsátok el az auráját. Leheljetek rá háromszor olyannyira összpontosítva, hogy leheletetek keltse életre szellemét, lelkét és testét... Akkor aztán feléled. Ám természetesen ez a feléledés nem anyagi, hanem lelki szempontból következik be. Saját tapasztalatból tudom, hogy az éppen megteremtett lények vonásai szinte elevenek. Érzitek a lélek által produkált kisugárzást, és ezt az eleven lényt nincs szívetek elpusztítani. Ez egyszerűen a dicsőség gyönyörű érzése, mely annak feltételezéséhez vezet (megfelelő eljáráskor indokolt gyakorlati kísérletek során), hogy képesek voltatok valami eleven dolgot megteremteni. Azonban ne essetek az önhittség és gőg bűnébe, hiszen akkor művetek ellenetek fordul!

3. Asztrális-anyagi lények a) Lárvák alkotása Mindez nagyon bonyolultnak tűnik, de valójában igazán egyszerű. Már említettük, hogy a lárvák akaratlan, öntudatlan lények, amelyek túlnyomórészt ektoplazmával, felszabadult emóciókkal táplálkoznak. A kérdés, hogy lehet-e tudatosnak teremteni őket? Bizonyára, de akkor ezek nem a szó valódi értelmében vett lárvák lesznek. Inkább emocionális parazita elementumoknak nevezhetők. Mire valók? A mágus rajtuk próbálja ki a harcképességet, megtanulja a gyorsreagálást, és kipróbálja saját akaratát. Ha a mágus valakire alkalmazza, akkor az ilyen lárván keresztül hozzájuthat a figyelmen kívül hagyott energiákhoz, és ezáltal az ember a szellem természetes akadályainak és az energia-lélek akkumulátor leküzdésével rengeteg munkát takarít meg. 82

Hogyan lehet tehát megalkotni? A mágusnak már a művelet megkezdése előtt valamiféle formát kell kialakítania, és világossá kell tennie, hogy a lárva milyen emócióval kíván fennmaradni az életben. Ha mondjuk létrehozott egy teret, akkor abba bele kell helyeznie azokat az emóciókat, amelyek a lárvák táplálkozására szolgálnak. Ezek az emóciók úgy vetülnek kifelé, amint azt e könyv első fejezeteiben megtanultuk. Ha minden készen áll, úgy a lárvát el kell küldeni. Amennyiben nem így történik, vagy a végrehajtás nem megfelelő, akkor a lárva mint valami pióca rátapad a megalkotóra, és csak nagyon nehezen fogtok megszabadulni tőle. És hogyan küldjük valaki másra? Lelkileg ráhangolódunk az emberre, és aztán úgy teszünk, mintha jelen lenne, a teret azonban annak energetikai mezőjében (aurájában) kell kialakítani, amelynek nem szabad a miénkkel egyesülnie, másképpen fennállna a visszafelé irányuló átvitel veszélye. b) Lárvák destrukciója Létrehozásukkal ellentétben ez sokkal egyszerűbb. Annak a mágusnak, amelyik elpusztítja a lárvákat, több destrukciós módszer közül lehet választania. Csak kettőt írok le, hiszen a többi elemzése időpocsékolás lenne. Csak megjegyzem, hogy a hegyes fémtárgyak feloldják az asztrális képződmények minden fajtáját, tehát az ilyen lárvák elpusztításához mágikus tőrt lehet használni (én magam először preferáltam ezt a módszert annak egyszerűsége miatt, de később más módszerekkel kezdtem el foglalkozni, hiszen azok nem annyira állandósultak). A lárvák elpusztításának 1. módszerét egyfajta környezettisztításnak is lehet nevezni. Úgy ahogy a pentagramma rituálé esetében fennállt a tisztaság és szentség érzése, úgy a likvidálás e módszerénél is megvan a szeplőtlenség érzete. A mágus belép a lárva jelenlétében abba a helyiségbe, ahol tartózkodik, ha felkerül az emberre (az aktuson részt vesz a mágus segítője és az érintett megtámadott – vegyük figyelembe az illető férfi agresszivitását.). Amennyiben a lárva egy helyiséghez kötődik, az eljárás egyszerű. Magunkra vesszük a tisztaság, szeplőtelenség érzését (a keresztény beállítottságú mágusok alkalmazhatják a Szűz Máriára való koncentrálást is), és ezt az érzést villámgyorsan átvetítjük erre a helyre, miközben számunkra, mint ennek az érzésnek vivő hulláma, az ór szolgál.

83

Később éreznünk kellene a lárva minden mozdulatát. Előfordulhat, hogy több lárvával lesz dolgunk. Ór fényében mint nyálkás, undorító lények tűnnek számotokra, amik valójában is! Amennyiben így éreztek, helyezzétek a fénybe a dinamizált akarat utasítását, hogy feloszlassa az összes lényt, mely ott élősködik. Látni fogjátok, amint eltűnnek. Azután, hogy fénylő burkotokról tovatűnik a nyálkásság érzése, kezdjetek hozzá az ór sugárzásának felbontásához úgy, hogy önmagatoktól a helyiség falai felé mozdultok el, tehát így kialakíttok egy fénylő kört. Előfordulhat, hogy a végrehajtás során beleütköztök más lárvákba, melyek a fény ritkás felhalmozódása folytán észrevétlenek maradtak, ezeket pusztítsátok el, és fejezzétek be a munkát. Ha létrehoztátok a fénylő kört, akkor hagyjátok lassan elhalványulni, mígnem teljesen eltűnik. Ezzel a művelet véget ér. Ha azonban a lárva mint valami pióca beletapad az ember lelkébe, akkor hasonlóképpen kell eljárni, mint amit az órával való trenírozás során tettünk. Segítőtársatok (miközben ti az érintettnek szentelitek figyelmeteket) a fentebb leírt módszerrel fog őrködni környezeteteken. Csak megjegyzem, hogy az ember lelkében felhalmozódott fény hidat képez testetek között, és a lárva ezen átjuthat rátok anélkül, hogy egyáltalán valamit is észrevennétek. A 2. módszer nemcsak az összesűrítés, hanem a feloldás akaratának képességét is felhasználja. Feladatotok a lárva felkutatása és elcsípése. Ez az egész helyiségben szétáradó fény segítségével zajlik le, miközben a fény a dinamizált akaratot fémjelzi, mely a tisztaságra irányul (csakúgy, mint az első módszer esetében). Ha megtaláljuk ezt a lárvát, beburkoljuk az ór fényével, és e fény által rákényszerítjük a belülről kifelé érkező át nem eresztő gondolatát (figyelem – nem fordítva, így a lárva könnyen elmenekülhetne). Ha ekképp elcsípjük a lárvát, utána egyszerűen elengedjük, ahogy azt az órával való tréning során végrehajtottuk. Egyik barátom a tűz elemének segítségével pusztítja el a lárvákat. Egyszerűen felhalmozza bennük ezt az elemet, és hagyja kifejlődni, ami úgyszintén egyfajta lehetőség. Harmadik eshetőség az üresség alkalmazása. Sokféle módszer van tehát, és azok mindegyike a mágus személyiségét fémjelzi. Vagyis a módszereket minden hallgatónak önmaga számára kell elrendeznie, kiválasztania.

84

c) Az elementár megalkotása Semmiben sem különbözik a lárvák megalkotásának módjától, de egyszerűbb, és nincs akkora rizikó. Az elementárt akkor alkotjuk meg, ha ismert a neve, feladata és élettartama. Amennyiben a fentebb említett tények ismertek, úgy az eljárás már könnyedén lefolytatható: Magunk körül létrehozzuk a fény egy hatalmas, végtelen tengerét. Ezt a fényt saját akaratunkkal addig mozgatjuk, mígnem behúzódik a golyócskába, és azt aztán kedvünk szerint alakíthatjuk. Ha elsajátítottuk az alak létrehozását, úgy ennek a formának nevet kell adnunk, meg kell határoznunk a feladatát, aztán el lehet feledkezni róla. Amennyiben valakit érdekel az elementárok megalkotásának más módja, akkor vásárolja meg F. Bárdon „Az igazi beavatottság útja „ című könyvét, amelyben a szerző e lények megalkotásának néhány módszerét írja le. (Amennyiben az előző alfejezetekről van szó, végszóként a következő megjegyzést kívánom tenni: Bármiféle lény megalkotásakor eszünkbe kell vésni, hogy tudatalattink közreműködéséről van szó, ezért erről nem szabad elfeledkeznünk. A régi mesterek azt állítják, hogy a megteremtett lényekre történő visszaemlékezés zavaró a munka során!

4. Mágikus gyógyítás „A betegség nem önmagától és véletlenül keletkezik. Nem olyan fajta megnyilvánulás, amelyet figyelmen kívül lehetne hagyni, hiszen ha megjelenik, akkor felhívja a figyelmünket az életmódunkban, életstílusunkban rejlő hibákra, és annak orvoslására buzdít. Sajnos a modern kor a mikrovilág vizsgálata révén a betegséget a mikroorganizmusok és vírusok egyszerű megnyilvánulásaként diagnosztizálja. Bizonyára a tudósok rendelkeznek részigazságokkal, de nem a teljes igazsággal. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a lecsökkent immunitás mindenekelőtt a lelki és szellemi zavarok, stressz, idegesség és hisztéria eredménye. Ezzel azt akarom mondani, hogy a betegségek keletkezésének nem kis részét éppen az emberi psziché idézi elő. Feltételezem, hogy ez a befolyás sokkal fontosabb és hatékonyabb, mint bármiféle mikroba befolyása. 85

Az igaz, hogy pl. az anginát antibiotikum szedésével gyógyítjuk, de az ezt szedő ember nem nevezhető gyógyultnak, hiszen a betegség eredete sokkal mélyebben lakozik – ennek vagy annak az embernek a gondolatszintjében. A gyógyszerek nem a betegséget gyógyítják, hanem annak következményeit! Az ember energetikai potenciáljának alapján meghatározott kisugárzással rendelkezik, amivel az aura értelmére – a lélek sugárzására gondolok. Az aura látásának megtanulása nem nehéz feladat, és a mágus számára ez természetes dolog. A látás fixálásának módszerei hatékonyak, de szemkárosodáshoz és szemidegsorvadáshoz vezethetnek. Létezik azonban sok lehetőség... A mágusnak körültekintően és nyitott szemléletmóddal kellene tanulmányoznia az okkult tudományokat. Az effajta módszerekkel történő mindenfajta abszurd dolog elvetése – ami mások számára hasznos lehet – kárt okozhat a páciensnek. A mágusnak tanulmányoznia kell az asztrológiát, az egyes mágneses befolyások elemzését, a zodiákus és bolygók jegyeit, az alkímiát és a szpagíria alelemeit, de főleg a mágiát, mely megtanít a megszerzett ismeretek és erők feletti uralkodás gyakorlatára.:. Az olyan mágus, aki tehát járatos a fentebb említett dolgokban, bátran nekifoghat gyógyítani, hiszen az általa kiválasztott erők, melyekkel gyógyíthat, szemben állnak a „népi gyógyítók” repertoárjával, és határtalan kútfőjét jelentik a tapasztalatoknak, értelemnek és ismereteknek. Azokat a módszereket, amelyeket az alábbiakban bemutatok, távolról sem a teljesség igényével jellemzem. Itt csak az energiafelhasználás és a gyógyításba fektetett erők tömör leírásáról van szó, melyek alapján a mágus már maga alkot meg további módszereket. Gyógyítás a pránával: – A gyógyítás legprimitívebb módszeréről van szó. Az energetikai potenciál növelésének egy olyan magasabb (sokkal magasabb) szintre történő jutásán alapszik, mint amilyen energetikai potenciállal a páciens rendelkezik. A pránával egyidejűleg besugározzuk a beteg helyet, majd növeljük a páciens energetikai potenciálját, így kényszerítve rá az organizmust az öngyógyításra;

86

– a besugárzás során a gyógyító légzését össze kell hangolni a páciens légzésével. Jóllehet ez nem életbevágóan fontos, ám jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja a gyógyítás folyamatát. Gyógyítás az elemekkel: – Lényegében az elemek egyensúlyának kialakításán és az uralkodó elemek kiküszöbölésén alapszik. – Minden betegséget kategóriákba lehet sorolni: egyelemű és többelemű kategóriába. – Nincs olyan betegség, amelyet ne lehetne meghatározni az elemek szerint, és amelyet ne lehetne kategorizálni. Például a köhögés – ingerlés a tüdőben, szárazság a torokban – két összetevőjű: tűz és víz. A láz – magas testhőmérséklet – egy összetevőjű – tűz. – Annak az elemnek az alkalmazása, amely nem okoz legyengülést. Az elemek fokozott aktivitásának megszüntetésével (a többi elemmel történő egyensúlyba hozás) a szintek részleges kiegyenlítődése jön létre. A teljes harmonizálás révén és az elemek összes szintjének kiegyenlítődésével egyazon nagyságot érünk el. Gyógyítás fluidummal: – A fluidum az elem minőségére utal. Két fluidumot különböztetünk meg (tüzet és vizet): mágneseset (vizet) és elektromosát (tüzet). – Az elektromos fluidum az emberi test jobb oldalát uralja. Úgy képzeljük el, mint a tűz eleme által produkált narancssárga vagy sárga fényt. A felette való uralkodás a következőképpen néz ki: Foglaljuk el kedvenc ászanánkat. Önmagunkat ürítsük ki olyannyira, mintha csak egy üres edény lennénk. Magunk körül halmozzuk fel a tűz elemét és képzeljük el, amint saját expanzív tevékenységével belénk juttatja saját narancssárga vagy sárga fényét. Amennyiben mindezt megfelelően végrehajtjuk, úgy könnyű zsibbadást fogunk érezni a végtagjainkon, különösképpen az ujjaink végén. – A mágneses fluidum az emberi test bal felét uralja. Kékeszöld fényként nyilvánul meg a számunkra, mintha a tenger mélyéből bukkanna elő. A felette való uralkodás gyakorlata a következőképpen néz ki:

87

Foglaljuk el kedvenc ászanánkat. Önmagunkat ürítsük ki olyannyira, mintha csak egy üres edény lennénk. Magunk körül halmozzuk fel a víz elemét, és képzeljük el, amint annak visszahúzódása kékeszöld fényt produkál. Ezt a fényt önmagunkba kell juttatnunk. Az érzés, ami bekövetkezik, hasonló a tűz fluidumának felvillanyozódó effektusához, csakhogy az expanzív zsibbadás helyett visszahúzó, mágneses erőt érzünk. – Ezzel a fluidummal úgy gyógyítunk, hogy az egyes szerveket, avagy az egész embert megfelelő polarizációval sugározzuk be. A betegség ugyanis a szervek áramirányváltásával is bekövetkezhet. E módszer alkalmazásához azonban szükségszerű megismerni a betegség pontos okát. – Néhány szerv polarizációs jellemzője megtalálható F. Bardon „Az igazi beavatottság útja” című könyvében, melynek néhány részletét továbbfejlesztettem. Még meg kell jegyeznem, hogy a gyógyító szemszögéből a következőképpen néznek ki a kapu oldalai: Fej – A fej elülső része elektromos, míg a hátsó része mágneses. A jobb oldal mágneses, míg a bal elektromos, csak úgy mint a fej belső része. Szemek – Az elülső és hátulsó rész neutrális. A jobb és bal oldal elektromos. A belső rész mágneses. Fülek – az elülső és a hátulsó rész neutrális. A jobb oldal mágneses, míg a bal oldal elektromos, a belső rész pedig neutrális. Száj és a nyelv – Az elülső és a hátulsó rész neutrális, a jobb és bal oldal úgyszintén. A belső rész mágneses. Nyak – Az elülső és a hátulsó rész mágneses. A jobb oldal mágneses, míg a bal oldal elektromos. A belső rész elektromos. Mellkas – Az elülső rész elektromágneses (a bal oldali elülső rész mágneses, míg a jobb oldali elülső rész elektromos), míg a hátulsó rész elektromos. A jobb oldal mágneses, míg a bal oldal elektromos. A belső rész mágneses. Kéz – Az elülső és hátulsó rész neutrális. A jobb oldali mágneses, míg a bal oldali elektromos. A belső rész neutrális. Kézujjak – Az elülső és hátulsó részek neutrálisak. A jobb oldal és a bal oldal egyaránt elektromos. A belső részek neutrálisak. Lábak – Az elülső és hátulsó részek neutrálisak. A jobb oldali mágneses, míg a bal oldali elektromos. A belső részek neutrálisak.

88

Férfi nemi szerv – Az elülső rész elektromos, míg a hátulsó rész neutrális. A jobb és bal oldal egyaránt neutrális. A belső rész mágneses. Női nemi szerv – Az elülső rész mágneses, míg a hátulsó rész neutrális. A belső rész elektromos. A gerincoszlop és a végbél utolsó csigolyája – Az elülső és hátulsó rész neutrális, a jobb és bal oldal egyaránt neutrális, míg a belső rész mágneses. Vesék – A belső rész mágneses, az elülső és hátulsó rész neutrális, míg mindkét oldal elektromos. Máj – A belső rész és az elülső rész elektromos, a hátulsó rész mágneses, míg mindkét oldal neutrális. Bél – A belső rész mágneses, a többi rész neutrális. Pajzsmirigy – A külső rész elektromos, a belső rész mágneses. Csecsemőmirigy – Az elülső rész mágneses, a hátulsó rész elektromos, a fennmaradó rész neutrális. Agy – Az elülső és hátulsó rész elektromos, a belső rész mágneses, míg mindkét oldal neutrális. Szív – A belső rész elektromos, a hátulsó rész mágneses, az oldalak és az elülső rész neutrálisak. Gerincoszlop – A belső rész mágneses, az oldalak neutrálisak, az elülső rész elektromos, míg a hátulsó rész neutrális. Gyógyítás mágnesességgel – Nézetem szerint a leghatékonyabb és leguniverzálisabb gyógymód. – A mágusnak önmagában elég mágneses erővel – óddal kell rendelkeznie. Ezt az erőt önmagában halmozza fel, vagy testének abban a részében, melynek segítségével gyógyítani kíván. Ott azt felerősíti, és ha már elégséges mértékben felhalmozódott, akkor átadja a betegnek (mágneses húzások, kézrátétel stb. segítségével), miközben a gyógyulásra koncentrál. – A gyógyítottnak különféle érzései lehetnek. Nem kizárt, hogy annyira kellemetlenek és intenzívek lesznek, hogy a páciens visszautasítja a gyógyítás folytatását. Egyszer egy olyan embert gyógyítottam, aki a mágnesességet szédítőnek tartotta. – Ha nincs jelen a páciens, akkor ezt az energiát továbbítani lehet (ugyanúgy, mint a többi erőt).

89

Ha úgy cselekszünk, hogy saját szellemi érzékünkkel rátalálunk a páciens egyedülálló ragyogására, akkor mágnesességet sugárzunk ki. Ez a folyamat hasonló az elektronikus moduláció rádiószignáljához. Itt a vivő, mintahullám a mágus akaratává válik, míg az áthelyeződő információ az ód. A koncentráció ugyanolyan, mintha a páciens jelen lenne. Az aura meglátásának tréningje Az aura meglátásának képességével sokféle módszer foglalkozik, melyek némelyike összetett, némelyike pedig egyszerű. Az általam bemutatásra kerülő módszer azonban egyedülálló, hiszen eddig sehol nem írták le, hiszen közvetlenül saját munkamódszeremből indul ki. Mindennap a következőképpen mágnesezzük magunkat: Egyenes derékkal fekszünk vagy ülünk, egyik kezünket a manipúrára, míg a másikat a sahasrárára helyezzük. Mellékes koncentráció nélkül ezt a központot tíz másodpercen keresztül intenzíven átsugározzuk. Aztán kezünket a szemünkre tesszük úgy, hogy tenyerünk eltakarja a szemünket, és a kisujjak keresztezzék az orrtövet. Az auralátási képességének megszerzését kívánva erősen mágnesesezünk. Ezt naponta háromszor megismételjük, lehetőleg közvetlenül egymás után. Lelki érzékeink fokozatosan elkezdenek kifejlődni, és mindebből leghamarabb a többi személy asztrális kisugárzását érezzük meg. Aztán mindegyik után megjelennek a látás érzékelései, amikor saját szemünket gyenge mágneses áramlattal magnetizáljuk. Ez egy idő után feleslegessé válik. Elég, ha meghatározzuk, hogy hová ér el egészen ennek vagy annak a személynek a sugárzása, aztán az aura megjelenésére koncentrálunk – és íme, a gyönyörű fényjáték kinyitja szemünket, és mi mindazt meglátjuk, amit látni kívántunk.

5. Rituális mágia – az erő kapujának kitárulása A mágikus irányítás ezen abszolút különleges válfaja a mágiában egyfajta művészetnek számít. A rituális gyakorlatokkal a mágus minden szellemi előrehaladása során találkozik. A rituálék általában véve kis és nagy, tehát egyszerű és összetett rituálékra oszlanak. Beszélhetünk még sámán, varázsló és magas mágia valamint teurgikus rituálékról:

90

Sámánrituálék – Természeti erőket alkalmaznak észbeli ismeretek nélkül. Tehát úgyszintén varázslatról van szó. Varázsló rituálék – Valamely cél, hatás elérését szolgáló módszerek. Magas mágia rituálék – Önmagunk tökéletesítésére és befolyásolására szolgálnak, ide sorolhatók az evokációs rituálék is. Teurgikus rituálék – Isteni erőkkel foglalkoznak, lényeket vonzanak stb. E rituálék tartalma – a teurgikus csoportokon kívül – a következő: Sámánrituálék struktúrája: 1) Cél megválasztása; 2) A szertartásos énekek meghatározása és az ide illő istenséghez való fohászkodás; 3) Extázisba kerülés/ideillő transztánc; 4) Extázisból való célmegvalósítás/transz; 5) Az istenség számára történő áldozati szertartás, mint köszönetnyilvánítás. Varázsló rituálék struktúrája: 1) Célmegállapítás; 2) A lények megidézése; 3) A megállapított célok megvalósulása a lények képességeivel; 4) A lények elküldése köszönetnyilvánítással; 5) A rituálé befejezése a helyiség megtisztításával. A magas mágia rituáléinak struktúrája: 1) A mágus testének és elméjének megtisztítása; 2) A helyiség megtisztítása; 3) Célmegállapítás; 4) Az ideillő erők vagy lények megidézése = a volt megalkotása; 5) A volt elküldése/energia avagy lények a cél teljesüléséhez; 6) A kapcsolat megszüntetése; 7) A helyiség megtisztítása; 8) Az értelem megtisztítása; visszahatásra várás szenvedő állapotban; 9) A teljes rituálé befejezése és a visszaemlékezés megzavarása/a rituálé elemzése a 10-es ponttal;

91

10) A világi dolgok végrehajtásával mentesülés a mágikus feladatok alól. Szándékosan nem mutatom be a teurgikus rituálék struktúráját, hiszen azok nincsenek semmiféle törvénynek alárendelve, ez alól a Berija világ és főleg az Acilut világ törvényei a kivételek. Közvetlenül az isteni erőkkel érintkeznek, és példa lehet rájuk a Szentmise. A rituálék megalkotásához az emberi test és a környező világ kölcsönös analógiáját használjuk fel. Ezt itt nem írom le, hiszen e feljegyzések leginkább a múltbéli és a jelenlegi mágikus művekben jelennek meg. Célunk ugyanis az effajta rituálék megalkotása. Ehhez pontszerű megszövegezést használunk, mely szerint a rituálé megalkotásában a következőképpen járunk el: 1) Meghatározzuk a célt, melyet a rituálé által el akarunk érni; 2) Definiáljuk a lehetséges eszközöket, melyekkel elérhető a cél = energiautak; 3) A fentebb említett utakból kiválasztjuk a legrövidebbet, és alapos vizsgálatnak vetjük alá, ha nem lehet egyszerűsíteni; 4) Megállapítjuk a támpontokat, melyek által a kiválasztást és az egyszerűsítést végrehajtjuk; 5) A támpontokat áttekinthető módon piramisokhoz hasonló rendszerekbe helyezzük, tehát fontosságuk szerint hierarchikusan; 6) A rituálét a piramis csúcsától kezdve alakítjuk ki úgy, hogy minden támogató eszközt egyenként ritualizálunk, és aztán azok segítségével a további munkálatokat alsóbb elemekkel hozzuk kapcsolatba; 7) A rituálét úgy írjuk át, ahogy annak ki kell néznie, és úgy hajtjuk végre; 8) A rituálé végrehajtásakor teljesítjük a felesleges szakaszok törlését; 9) A kész rituálét még egyszer végrehajtjuk, és ezáltal biztosítjuk saját munkánk tökéletes végrehajtását.

92

VIII. fejezet

1. Evokáció a múltban és a jelenben Ezt a részt az evokatív mágiának kellene szentelni. Ezen okból kifolyólag engedtessék meg a stúdiumok egyfajta összehasonlítása, avagy inkább e mágikus feljegyzések összegyűjtése, amely valóban királyi szakág. De hogy jobban megértsük a fogalmakat, megtörjük a fejezetek egymás után következő sorrendiségét, és megmagyarázzuk, hogy valójában mit is jelent az evokáció. Az evokáció jelentése aktív megidézés. A mágia esetében e fogalom alatt a démonokra való hatás azon képességét értjük, hogy számunkra megjelenjenek. Ne, várjatok, ne nevessetek, akármilyen abszurdnak tűnik mindez a számotokra, ez a szakág nem halt ki az inkvizícióval együtt, és nem haltak meg a hajdani mesterek sem. Sőt éppen ellenkezőleg. Ugyan az evokatív mágia a háttérbe húzódott, és belőle rémes játékszer lett a gyermekek kezében, de mégiscsak fennmaradt. Elmondható, hogy néhány egyéntől eltekintve, ezt a fajta mágiát mindenki idejétmúltnak és szükségtelennek tartotta. Az írók buja fantáziája egyfolytában hozzájárult az emberi babonasághoz, mígnem előfordult, hogy az evokációt a szakadék szélére állították, és bárki, aki megpróbálta zsákmányul ejteni, menthetetlenül a mélybe zuhant. Ma már nem így van. A démonok alapjában véve nem változtak, amit nem lehet elmondani az emberekről. Ha fontolóra vesszük azokat a formákat, amelyeket a középkori mágia alkalmazott, még annak ellenére is, hogy csak foszlányokban maradtak fenn, akkor is a hideg futkos a hátunkon.

93

A pásztormágiáról szóló elbeszélések ismerősek, sőt a boszorkányokról szólók is, melyeket leginkább a Cachticai úrnők dicsőítettek. Nincs szándékomban megismételni, a szorgalmas olvasó képes maga rátalálni. El kell azonban mondani, hogy a falusi mágia abszolút eltér a mi elképzelésünktől. A falvak sokkal jobban kapcsolódtak a természethez, mint bármely más ember által lakott település. A falusiak vidámak voltak, a piactéren lévő csapszékből és kocsmából buja nevetés hangzott fel, és terjedt szét a legelőkön, ahol farkassá vagy más állattá változott boszorkányok futkostak, ami persze csak a mi képzeletünkben él így. De van benne némi igazság... A falusi mágia magán viseli az animisztikus kultusz jegyeit, különösképpen vonatkozik ez a boszorkányokra, akik sokkal inkább a falvakban, mintsem a városokban fordultak elő, és akik tökéletesen elsajátították ezt a tudományt. Nem kívánok bolondnak tűnni, ezért azonnal megmagyarázom, mit akarok ezzel mondani. Az emberi teremtmény három összetevőből épül fel, miközben lehetséges, hogy egyik a másikától egy rövid időre elvándorol. Amennyiben csak a szellem jelenik meg, úgy mentális vándorlásról beszélünk. Amennyiben a lélek bukkan elő, asztrális utazásról van szó, és az ebben jártas olvasónak biztosan az eszébe jutott, hogy ez mit is jelent. A középkori boszorkányoknak nem a teste, hanem a lelke alakult át. Az, hogy saját fajrokonuk számára láthatók voltak, szintén nem valami szokatlan jelenség. Ha fontolóra vesszük, hogy egy falu többé-kevésbé önellátó volt, és szoros kapcsolatban élt a természettel, úgy kézenfekvő, hogy néhány egyén esetében egyfajta természetes jövőbelátás fejlődött ki, amely azonban a falusiakban sokszor nem is tudatosult. A falusi mágia másik erős szakága a füvészkedés, ami mind a mai napig fennmaradt, és elmondható, hogy egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Az anyókák-füvesasszonyok gyógynövényeket gyűjtöttek, ismerték a gyógynövények gyűjtésének legmegfelelőbb idejét, és azután azokból „varázsitalt” készítettek, mely azonban nem volt más mint egy főzet. A szpagíria talán olyan növényi kivonatnak nevezné, amely jótékonyan hat az egészségre. A következő szakág, amit a falusi mágia ismert, az a szemmel verés, azaz a tekintettel való ráhatás volt. Manapság már sok technika tovatűnt, de még mindig ismert a látóideg trenírozása, ami a mágnesesség erős kisugárzása révén érhető el.

94

Íme a trenírozás egyik módszerének rövid leírása: Kartonpapírból készítsetek egy mintegy 5 cm átmérőjű kis korongot. Ezt a korongocskát fessétek feketére, és függesszétek fel szemmagasságban a falra. Mintegy két méterre távolodjatok el tőle és egyetlen pislogás nélkül 5 percen keresztül nézzétek mereven. Amennyiben sikerrel jártok, úgy cselekedjetek még egyszer ugyanígy, de most már tartson 10 percig a koncentráció. Ha a 10 percet is leküzdöttétek, ismételjétek így egy hétig. Aztán a korongocskát helyezzétek 1 méterre jobbra az eredeti helyétől, és 10 percig mereven nézzétek azt a helyet, ahol eredetileg volt. Ezt újfent gyakoroljátok 1 hétig. Aztán a korongot tegyétek 1 méterre balra az eredeti helyétől, és ismét 10 percen keresztül összpontosítsátok tekinteteteket arra a helyre, ahol a kis korong korábban fel volt függesztve. Ezzel az összpontosított megfigyeléssel szemizmaitokat trenírozzátok, aminek alkalmazása a mágus akaratának függvénye. A faluban előfordultak megigézések is. Ebben az esetben nem is annyira a technikán és a valós befolyáson van a hangsúly, hanem az effektuson. A boszorkány általi átkozódások akaratának azon kezdeményezéseire irányulnak, amelyeket végre kíván hajtani. De a boszorkány megigézésektől sokkal érdekesebb, ahogyan a falusi mágia – grimoire-ok formájában – eljutott a városba. Talán a legismertebb Honorius grimoire-ja, amellyel leginkább Eliphas Lévi foglalkozott. Ebben a félelmetes útmutatókkal teli grimoireban csak olyan szánalmas módszerekről olvashatunk, mint például hogyan válhat belőlünk gonosztevő. Annak leírása, hogyan lehet megölni egy egyéves gyereket, már ismert, és szerencsére én nem ismerek borzalmasabb példát. A goetia-k, ahogyan ezeket a grimoire-okat nevezik, azon emberek számára íródtak, akik mindenáron saját maguknak akarták. Démonok szigillumát, tevékenységük leírását és külsejét, valamint a műveletet végző fantáziáját értelmetlen szavakkal történő felkorbácsolását tartalmazták, illetve tartalmazzák, mely a hatalmas akarás áradata révén fantomokat láttat szeme előtt, amelyek a narkotikummal telített levegőben materializálódnak. Ez számunkra bizonyos plusszal jár. Az ezen grimoárok-ból származó útmutatások szerint tevékenykedő varázsló előbb vagy utóbb megőrült, mivel már képtelen volt tovább csinálni ezt az ocsmányságot.

95

De éppen a goetia-k voltak azok, amelyek semmissé tették a mágia mondáját avagy jobban mondva – ezek a goetia-kat író emberek voltak, akik a mágia magasztos tudományának az aljára süllyedtek, és lebecsülték a királyi tudományágat: az evokációt. Senki sem tudja, mi vezetett ide, de talán jobb is így. Maga a történelem elégséges ízelítővel szolgál az emberiség evolúcióját illetően, és én örülök annak, hogy elmondhatom: az evokatív mágia határozottan előbbre lépett. Tovatűnt Faust korszaka, régen elmúlt a középkor. Ma már a 21. században élünk, és ez nemcsak a tudomány számára a fejlődés jele. A mágia a főnixhez hasonlóan feltámadt halottaiból, és az emberiség felett kitárja aranyvörös szárnyait, hogy azt újra a felhők közé emelje, ahonnan egyébként is származott. Manapság az evokáció sokkal veszélyesebb, de ugyanakkor igényesebb is. Az újkori evokáció elvész a goetia-k értelmetlenségében, és sokkal logikusabban jelenik meg, mint amilyen valaha is volt. A logika ugyanis rendszertudomány, és a mágia szívesen támaszkodik rá. Nincs kivétel, és nincs lehetetlen. Az ember trenírozott akarattal mindenre képes lehet, természetesen lehetőségeinek keretein belül. A mágia nem valakinek a befolyásolásáról és irányításáról szól, nem kíván befolyással lenni az anyagra. A mágia szellemtudomány, mely egy közvetítő (asztrális test) segítségével egyesül a testtel, és ezen hármas egység révén gyakorol hatást. A mágia megfigyelési és dedukciós tudomány. Mágus csak az lehet, aki képes megfigyelni és a megfigyeltből következtetéseket levonni. Ebben a pillanatban nem kívánom leírni, hogyan zajlik egy ilyen evokáció, hiszen erre egy külön fejezetet szenteltünk.

2. Altalánosságban a démonokról Teljesen szándékosan használom a démon szót, de ezt nem azért teszem, hogy kihangsúlyozzam, hogy itt egy negatív lényről van szó, hanem azért, hogy ezáltal világossá tegyem, hogy egy lényről van szó. A démon szóval tulajdonképpen az összes szellemlényre gondolok, legyenek bár akármilyenek. Ezek a démonok abszolút specifikus világokban élnek, melyeket különbözőképpen írnak le.

96

A következő sorokban megpróbálok tanúságtételt nyújtani szféráikkal való tapasztalataimról, és ezáltal megerősíteni, esetenként megcáfolni más szerzők állításait, akiknek műveire hivatkoznom kell, hiszen minél többet tudtak ebből, annál kisebb veszély fenyeget titeket. A démonokat általában véve igyekszünk pozitív és negatív démonoknak feltüntetni. Ezt a felosztást szóban angyalokra és ördögökre lehet módosítani. Én azonban ezzel az elnevezéssel nem tudok teljes mértékben azonosulni. A beavatottnak tudnia kell, hogy a saját területükön közreműködő lények neutrálisak. A mágus mihelyt megszólal, kizökken ebből a harmóniából, és ők aztán már saját természetes jellegük szerint viselkednek. Nem mondhatnám, hogy kimondottan negatív tapasztalataim lennének ezekkel a teremtményekkel. Megszólaltam mint ördög és mint angyal is, illetve mint a mesterek által leírt veszéllyel szembeszegülő dacos harcos is, és mindenből jól jöttem ki. Ráadásul az ördöggel, aki állítólag életveszélyes, minden nehézség nélkül „összehaverkodtam”. Örömest válaszolt, és egészében véve lelkesen együttműködött. Az egyik lény angyali származása valamiféle sémát ébresztett bennem, mely szerint lehetőség nyílik a gyakorlati munkára. Ez az Elaphimmel megnyilvánulás a következőképpen néz ki (a ferdebetűs szövegek az én beszúrásaim): „Az egész teremtés legalsó része az ásványi világ (10.), Isten van a legmagasabban (1.). Az ember az őrangyalok (7.) és az animális faunavilág (8.) között található. Az, hogy az ember hol található, függ az érettségétől. Minél kevésbé kötődik az anyaghoz, annál közelebb kerül az őrangyalok rendjéhez. Amennyiben azonban más a gondolkodásmódja, úgy manapság szektákba és sátánista csoportokba tömörül, tehát az isteni renddel szembenálló rendbe (amely mellesleg felfelé irányul), majd az ember az animális szintre hullik alá. Azok az emberek, akik tagadják a legfennköltebb Isten létezését, nos ők a tizenegyedik létrafokon állnak, mely átfogja az egész diagrammát. Ezen a létrafokon található a káosszá transzformálódó Semmi, melyből felragyog a rendezett erő – Isten rend, amely ennek következtében a káoszból megalkotja az egész Világegyetemet, és ezzel rendet teremt. Ezért aztán semmi sem állíthatja vissza a káoszt, hiszen a helyén megjelent a semmi. A mágia a hiten alapszik, és a hit minden egyén önfejlődésének teljes szellemi rendszerén nyugszik. Aki megtagadja a fényt, az megvakul.

97

Aki azt mondja, hogy a hang nem létezik, az megsüketül. Aki megtagadja Istent, az nem élhet az általa megteremtett világban! A semmi azonban nem pusztulást jelent. Azoknak az elhunytaknak valamiféle „gyülekezőhelye”, akik újra lábra akarnak állni. Az igaz, hogy a semmi egy nulla, ami azonban a kezdetet képviseli, hiszen annak összegével bármely szám növelhető. Aki azonban a semmit mint valami erősítő elemet használná fel – tehát mint valami fokozódó, megsokszorozódó alapelvet – az pusztulásra van ítélve. A semmiből csak őszinte vágyakozás révén lehet eljutni az új kezdethez, egy további esélyhez, az átszellemüléshez és önmagunk szellemi fejlődéséhez.” Elaphimmel diagrammája: A démonok közreműködésének szférája az asztrális világ = Elaphimmel diagrammájának 10-től – 5-ig lévő szintje. A lelki szinten számtalan különféle területre akadhatunk. Hogy jobban megértsétek, ezért a frekvenciarétegek terminológiát kell használnom. Ezek a rétegek átfedik egymást, és együttesen halmozódnak fel. Minél kisebb frekvenciával rendelkeznek, annál kisebb a lelki szintjük. Az alacsonyabb frekvenciával bíró területeken (a fauna területtől az őrangyalokig) található az ember, illetve annak lelki része. A szellem még magasabbra, egészen a tüzes égbolt területéig, a szellemi szféráig emelkedik. Ott kivár, míg erőt nem gyűjt minden gonoszság eltüntetéséhez és az új élet megfogantatásához a földön. A lélek az asztrális világban marad, védtelenül és megidézhetően. Azonban elveszti tudatát, tovatűnik emlékezete, és a megidézőhalottidéző felfedezi, hogy az ő köre előtt csak és csakis egy jelentéktelen porhüvely áll, mely képtelen segíteni rajta anélkül, hogy őt életre ne keltené. A lélek így válik vámpírrá, és kezd élősködni a halottidéző felett, aki ennek nincs teljesen a tudatában és saját hibáját túlságosan későn veszi észre. Vámpírok léteznek, ez a teljes igazság ezekről a rejtélyekkel körülfont teremtményekről. A népköltészet szépen megszemélyesítette a vámpírokat, és én úgy gondolom, hogy nincs különösebben szükség külsejük elemzésére, amely egyébként nagyban függ saját eredendőjüktől. A vámpír, aki a mesékben vért szív, egy valódi lény, akit a vér úgy vonz, mint mágnes a fémet. Jóllehet nem mar bele a nyakba, sőt máshová sem, de amennyiben a testen valamilyen seb képződik, és a sérült közelében egy olyan lélek található,

98

amelyet a halottidéző saját fluiduma révén anyagi közvetítőként tart fenn, úgy ez a lélek ráveti magát a táplálékforrásra, és elfogyasztja az esetenként csak a nyílt sebből szivárgó vérző életerőt, minek folytán csökkenti a gyógyulás esélyét, és többnyire gennyesedést is okoz. Az ilyenfajta vérszívó tevékenységének felismerése egyáltalán nem könnyű feladat. Hasonlóképpen lehet elpusztítani mint a lárvát, jóllehet annál némileg nehezebb, mivel a vámpír védekezik! A halottidéző által a lélekből előállított vérszívók a paraziták legrosszabb fajtáihoz tartoznak. A következő vámpírfajta a mágus által megteremtett lény, lárva, elementár. A mágikus teremtés legfontosabb eleme a megteremtett elfeledése. Ez nem céltalan dolog. A mágia mesterei azonban ezt a problémát nem igazán világították meg, amennyiben egyáltalán megpróbálkoztak vele. Legtöbbször a következőket hallhattuk tőlük: „...hogy a lény ne zavarjon a munka során.” De ez a magyarázat nem kielégítő és pontatlan. Ennek valós oka a lénynek a mágustól való elkülönülése. Amennyiben a megteremtett lényt közel engedné magához, úgy a lény egyre többet kívánna, és egyre több mindent változtatna anyaggá a mágustól szerzett energia révén, és így válna vérszívóvá. Ennek jelei a fáradtság, álmosság, kedvetlenség és a természetellenes sápadtság. A vámpírok harmadik, legkevésbé veszélyes fajtái maguk az emberek. Minden organizmus a környezetéből szerzi a növekedéséhez szükséges energiát, aminek ez a rendje. De vannak olyan emberek, akik tudatosan másoktól veszik el az energiát. Ezeket az embereket energetikusoknak, esetenként PSI vámpíroknak nevezzük, és tevékenységüket könnyedén leleplezzük. Azokon a helyeken fordulnak elő, ahol a legtöbb ember van. A legtöbbször kenyértörésre és civakodásra buzdítanak, miközben ők maguk a háttérben maradnak, és mint a ragadozók figyelemmel kísérik a környezetüket – kiválasztják áldozatukat. Jóllehet destrukciójuk elég összetett, de mégsem lehetetlen. Az ellenük való harcmodor kegyetlensége miatt nem írom le a módszert, hogyan lehet őket elpusztítani. Ez a legalacsonyabb halottidéző szint, ahol az elhunyt emberek jelentéktelen és üres lelki porhüvelyei megtalálhatók. A magasabb szint az elementáris – elemi szint. Erről már elég sokat beszéltem az elemekről szóló fejezetben. A mágus közelebbi útmutatásokat kap e fejezet ideillő részében az evokatív munkáról.

99

A legmagasabb asztrális szintek közé a bolygóközi szférák tartoznak. Ezek magukba foglalják az összes megelőzőket, és a magasabb szférák (szellemiek és archetípikusak) számára táptalajt képeznek. A régi aeon mágiája a hét bolygóközi szféra használata révén megsemmisül, ám a modern felfedezések annak elterjedéséhez és megvilágításához vezettek, amire az öregek csak gondolhattak. Az új aeon újabb bolygóközi szférákat hozott magával, és mi már csak azt konstatálhatjuk, hogy azokra még bizonyosan sok új felfedezés vár. Mindemellett a régi korok mágiájának praktikái felhasználhatók, és sokszor az új technikák előzményeit képviselik. A bolygóközi szférákat mint az égbolt kabbalisztikus sémájában jelenlévő bolygók működésének sávját képzeljétek el. Ezek egy középpont – mágus körül körülrajzolt körök. A legközelebbi szféra a Lunáris, amit a Merkúr, Vénusz, Szoláris, Mars, Jupiter és Szaturnusz szféra követ. Utánuk következik az Uránusz, Neptunusz és mindet a Plútó koronázza meg. Ezekben a szférákban nagy intelligenciával bíró lények tartózkodnak, az alkalmazás változatos lehetőségeivel tarkítva, ám kötődve a bolygók befolyásához. A bolygók szerint ezek a lények az emberrel szemben többékevésbé jóindulatúak. Ez attól függ, hogyan dolgozik velük a mágus, mit kíván tőlük, és milyen helyzetben van a bolygó a művelet idejével szemben stb. Ez sok tényezőtől függ, de ezek egyike nagyon is alapvető – ez maga a mágus. A bolygóközi lények, csakúgy mint az elemek lényei, ún. spiritus familiarist nyújthatnak a mágusnak. Ezek szolgáló szellemek, akik engedelmeskednek a mágus parancsainak. Úgy tűnhet, hogy ez egy idilli állapot, ám a „parancsszóra” azt jelenti, hogy mindent szó szerint végrehajtanak, és még sokszor mást is. A szolgáló szellemekkel való kommunikáció módja eltérő, legtöbbször azonban a parancsszóra történő koncentrálással megy végbe. Személyes tapasztalatból tudom, hogy ezek a lények nem különösebben intelligensek, és jobb őket figyelmen kívül hagyni. A mágus ugyanis ilyen esetben könnyen e teremtményektől függővé válhat, és ez semmi esetre sem jó dolog. Elveszítheti szabad akaratát, annak képességét, hogy valamit egymaga hajtson végre, és minden apróságért a szolgálóiért kiált.

100

Legvégül egy romhalmaz lesz belőle, mivel e szolgák szférája ráomlik, és ő egyike lesz azoknak. Az előző sorokban ugyan csak mellékesen, de már szóltunk a démonokról és azok manifesztációiról. Íme tehát pár szó a démonok megnyilvánulásainak módjairól. Praxisomban már nem egy démonnal kommunikáltam, amelyek közül néhány az elementumokhoz, megint mások a bolygókhoz kötődtek. Nem találkoztam a készség hiányával, kivéve egy föld elem démonával, aki hívásomat megtagadta, és nem akart megjelenni (lásd az elemekről szóló fejezetet). Mindemellett e lények manifesztációjának módja hasonló volt. A helyiségben csökkent a hőmérséklet, sőt az egyik lénynél könnyű szellő lengedezését éreztem, ami valaki másnak a jelenlétére és egyidejű megnyilvánulására utalt. Ez történt velem, barátom, miközben az evokációkkal foglalkoztam, amikor is elfogott a veszélyérzet, gyomrom összeszorult, de végül is a lény megjelent nekem (hasonló érzés fogott el, mint amikor a régi előírások szerint megéreztem a szellemeket). A megnyilvánulások e két különféle módja tehát az egyén szellemi fejlődésének függvénye. Nehéz eldönteni, hogy ki az érettebb és alkalmazkodóbb az evokáció során, hiszen „minden férfi és minden nő csillag” (A. Crowley: „Liberal vel Legis”)*. Ráadásul néhány apróságban a lények hasonlósága is eltérő. Mentiphelt, a gnómok királyát mint sűrű, nagy bajuszú, embernél is nagyobb szemű parasztemberként láttam viszont. Szemének színe éjfekete volt, és az őrület lángja égett benne. Jóllehet mély volt a hangja, ám beszédét tisztán lehetett érteni. Lila bányászcsuhát viselt magán. Ugyanilyen színe volt a sapkájának is. A barátjának azonban csak bozontos, fekete nagy bajusszal nyilvánult meg, csuhája barna volt, és nem viselt sapkát a fején. Egyébként minden másban megegyezünk. Tevékenysége mindkét megnyilvánulás során rejtve maradt. Közülünk egyvalaki tanácskozhatna e földi király helytartójával, ami semmiképpen sem lehetetlen. A szellemek gyakran hagyják magukat az alárendeltekkel helyettesítetni, akik uruknak adják ki magukat és annak pecsétjét sajátjuknak tartják. Éppen ez az a pecsét, amely az evokáció legerősebb fegyvere. A szellem ugyanis azonnal reagál rá, hiszen tulajdonképpen ő maga ez a pecsét.

* A. Crowley: A törvény könyve megjelent a Hermit Könyvkiadó gondozásában 2002-ben. 101

A szigillumokban lévő vonzások nyilvánvalóvá teszik a szellemi lényeget, és az így képessé válik az anyagi manifesztációra. Az evokációról szóló alfejezetben megmutatkozik a hívás még egy módja is, mely szigillum nélküli és működőképes! Démoni jelről többféleképpen lehet gondoskodni. Személy szerint a démonra való elmélkedő ráhangolódás módszerét, esetenként a démonokkal való passzív kontaktus módszerét részesítem előnyben. Mindkettő egyformán hatékony. A leírt mesterek jeleiben lévő különbségeket e mesterek eltérő kezdeményezőkészségének szintje eredményezi. Természetes, hogy legtevőlegesebb a démon közönséges szigilluma, de amennyiben ismereteim nem csalnak, ezzel itt nem rendelkezik senki. A hatékonyságbeli különbségek azonban minimálisak, az a fontos, hogy a démon egyáltalán megjelenjen. Ezért senkinek sem kell félnie attól, hogy hibás a jele, végeredményben akár egymaga is ráakadhat, amikor a démontól megköveteli annak megnyilvánulását. Egy olyan jelhez jut hozzá, mely a műveletet végző szellemi szintjére hatással van. Még egyszer megjegyzem, hogy a démonok megnyilvánulásaik során energiát vesznek fel a mágustól, tehát átveszik annak tudását és nyelvét stb. is. Ezért lehet a démonokkal anyanyelven kommunikálni, és nem kell megtanulnunk a nyelvüket. Ezért aztán materiális szempontból a démon nem tudhatja azt, amit maga a mágus sem tud – eszerint az anyagi szinten lévő kérdések sikertelenségre vannak ítélve – de amikor a mágus kérdez valamit a lelki és szellemi világtól, akkor azonnal kimerítő választ kap, mely magán viseli a mágus szóbeli megnyilvánulásának jegyét.

3. Passzív egyesülés a démonokkal Az olvasónak tudnia kell, hogy az ebben a részben bemutatásra kerülő technikák nem megfelelő kivitelezés esetén a személyiség megkettőződéséhez és más mentális zavarokhoz, úgymint megszállottság, vezethetnek. Előfordulhat, hogy a külső érzékelésekre való túlzott érzékenységetek megsokszorozódhat, ami egyáltalán nem lesz kellemes. Tehát a lehető legóvatosabban és legfigyelmesebben járjatok el! A démonokkal való passzív egyesülés egyedül csakis akkor lehetséges, ha önmagunk azon részét szabadítjuk fel, amelybe belevetül a démoni erő.

102

A démonok által történő „megszállottság” veszélye miatt a következő metódusokat nem szabadna olyan személynek végrehajtania, aki nem eléggé érett, ezzel arra gondolok, hogy nem eléggé kiegyensúlyozott személyiség. A démonokkal való passzív egyesülés első lépése a test azon részének érzéstelenítése, mely a démon számára van fenntartva. Mondjuk azt, hogy ez a rész a jobb kezünk. Tegyétek jobb kezeteket az asztalra úgy, hogy azt jól lássátok. Összpontosítsatok a jobb vállatokra, és észleljétek, amint az energetikai csatornán keresztül energia áramlik a kezetekbe, és onnan továbbhalad. Koncentráljatok tovább, és érezni fogjátok, amint az energia továbbáramlik a felkarba, majd a könyökbe, alkarba és a tenyérbe, végül pedig az ujjakba, miközben folyamatosan észlelitek az agy és az egész jobb kezetek közötti energiacserét. Képzeljétek el, hogy ez az áramlat eltűnik. Kezetek mintha egy idegen testrész lenne. Szuggeráljátok meg, hogy valóban nem a tiétek, és nem tudjátok megmozdítani. Mihelyt hozzáértek, azonnal megérzitek az érintést, de az nagyon különleges érzés lesz – agyatokba ugyanis a ingerelt idegeken keresztül kerülő úton jut el, melyet úgyszintén el kell távolítanunk. Ezzel eljutottunk a második lépéshez, mely az érzéstelenítés. Az agy és a kéz közötti összes információcserét blokkolni kell. Szuggeráljátok meg, hogy ez nem a ti kezetek, tehát azt nem is érezhetitek. Egy kis segítséggel azt is gondolhatnátok, hogy levágták. A fentebb leírt lépések elsajátítása után következik a kéz kiürítése. Ezt már teljesen automatikusan hajtjuk végre, hiszen az erők feloldásáról van szó, amit már az előző fejezetekben megtanultunk. Most következik a lények hívása. A hívás és elküldés egyike az egész eljárás legfontosabb és legbonyolultabb műveletének. Lényegében arról van szó, hogy a lény kezeteken keresztül nyilvánult meg. Gondolatban mondjátok ki a lény nevét. A név kimondásakor képzeljétek el, ahogy hívásotok keresztülhatol az összes világon és szférán, ahogy felizgatja azt a lényt, amely e hívás révén kezd hozzátok húzódni. Adjátok utasításba, hogy lépjen be a kezetekbe, és azon keresztül kommunikáljon veletek. Ez a fajta kommunikáció jó néhányszor előfordulhat. F. Bardon az egyetértés és nem egyetértés, esetenként a semleges válaszadás jeleként az ujjak kiegyenesítéséről beszél.

103

Ezeket az igen/nem válaszokat az üvegpohár falán kopogtatással kell jelezni. Személy szerint az automatikus írásmódot részesítem előnyben, hiszen így a lénynek tere nyílik a szabad megnyilvánuláshoz. Bardon „Az igazi beavatottság útja” című könyvében az automatikus írásmódot több kategóriába sorolja, de erről felesleges szót ejteni. A mágus számára elégséges, ha tudja, hogy a lény saját megnyilvánulásához a mágus intellektuális fejlődését használja fel, ezért ez a fajta megnyilvánulás magán viseli a mágus személyiségét és rátermettségét. Amennyiben minden teljesült, és a lény azt válaszolta, amit kellett, és úgy cselekedett, ahogy ez számára meg volt hagyva, akkor vissza kell hívni. Ez a visszahívás független utasításként történik, hogy visszamaradjon és teljesen felszabaduljon egy hely, ahová őt a saját szférájába visszaküldjük. Következik az érzékenység visszaállítása, és a kéz életre keltése. Ezzel véget ér a démonokkal való passzív egyesülés. A mágus megállapítja, hogy jobb kommunikációt ér el a démon megidézésével, és a passzív kapcsolatot a szigillum megszerzésére használja fel. Nekem személy szerint van egy olyan módszerem, amelynek segítségével hozzájutok a démonok jeléhez, amit itt most bemutatok: A lét olyan állapotába kerülök, amikor ITT ÉS OTT VAGYOK, és ebben az állapotban a lényre koncentrálok, és meg kívánom szerezni a jelét. Ezek a különböző időszakokban eltérhetnek egymástól, hiszen az így megszerzett jelek csak érzékelő készségünk és szellemi fejlődésünk képei, tekintettel bármelyik lényre. Tehát összehasonlítva a démoni fejlődéssel, érettségem valamiféle tükörképeiről van szó.

4. Megidézés – megvalósulás mindenfajta mágikus előkészületben Az a mágus, aki idáig eljutott, fejlődésének nagy határköve előtt áll. Ha nincs tisztában önmagával, vagy ha nem igazán akarja az evokációt, akkor ugorja át ezt a részt, és inkább a következő fejezetet tanulmányozza. Csak akkor térjen ide vissza, ha teljes bizonyosságot szerez önmagával szemben. Ha ugyanis kevés önbizalommal próbálja megvalósítani a megidézést, akkor jobb esetben a sikertelenséggel, míg rosszabb esetben az őrültséggel tanácskozna.

104

A mágus hatalma a harmóniából ered, és ennek legyünk teljes mértékben a tudatában. Aki nem eléggé kiegyensúlyozott, az ne próbáljon meg megidézni semmi harmonikus dolgot (ún. semmit, aminek jelentősége a teremtés = démon tervében található meg). A harmóniához való eljutásról már korábban ejtettem szót. Az evokációt az hajtsa végre, aki teljes mértékben ismeri a művelet célját, képes megfelelőképpen megválasztani az időt és a lényt. Bárcsak egyetlen egy gyakorlatlan ember se törekedne a következő feladatok végrehajtására, hiszen számukra ez csak az értelmetlenségek és babonák gyűjteménye lenne. A szorgalmas diák azonban tudni fogja, hogy amit a régi mágusok megcselekedtek, az nem volt felesleges, és képesek lesznek mindezt saját szájízük szerint módosítani. A fejezet végén bemutatom az evokáció tulajdonképpeni módszerét, mely inkább teurgikus, mintsem szertartásszerű szabályokon alapul. Világosan emlékszem az első, régi zsoltárokon alapuló sikeresen végrehajtott megidézésekre. Pontosan emlékszem arra, hogy a hiányosan felszerelt ceremoniális tárgyakkal a krétával megrajzolt kör közepén álltam, kívánságom szerint felszentelve. Kezemet büszkén az ég felé emeltem. Csak nagy problémák árán jutottam hozzá a mágikus bothoz, melyet nagyon bonyolult folyamatok révén szenteltem meg. Az övemben hasonlóképpen elkészített tőrrel rendelkeztem, és improvizált szertartásos öltözetet viseltem magamon. Reszkető hangon mondtam el a megigéző formulákat a ritkásan felszálló füstbe, mely az izzó fűtőanyagot tartalmazó serpenyőből szállt fel. Pillantásom a környéket pásztázta, jóllehet nem vettem észre a közeledő szellem távolba vesző megnyilvánulását, és a vonalak mentén szépen megfestett szigillumokat. Fellelkesültem attól, hogy bizonyosságot szereztem annak működőképességéről, amit cselekszem, és nem volt fogalmam arról, milyen veszélybe keveredtem. A sötétség elhomályosította a látásomat, és az agyamba tóduló véráradat közepette térdre borultam, miközben mágikus botom a földre hullott. Gyomorgörcsöt kaptam, mely folyamatosan fokozódott, mígnem arra gondoltam, hogy megőrülök. Ekkor Istenre gondoltam, és a fájdalom e gondolat hatására mintha tompult volna. Ismételten felegyenesedett testtartásba merevedtem, és fürgén felmagasztaltam alázatos akaratomat; egyetlen célra összpontosítottam: a sikerre.

105

Feltámadt a szél, ami a fűtőanyag szúrós füstjét a szemembe fújta, amire én azonnal erőteljes könnyezéssel reagáltam. Ennek ellenére provokációm nem állta meg a helyét. Rekedt hangon fejeztem be a megigézést, amikor előttem egy gyönyörű nő jelent meg. Keze lecsúszott a botról. Mintha el lettem volna kábulva, és már-már kiléptem a körből, amikor valami visszarántott. Újra felvettem a győzteshez illő pozíciót, hogy előadjam a béklyóba vert formulákat. A nő szép külseje rút szipirtyóvá változott, majd felvette egy kutya alakját. A felingerelt vérszomjas bestia ártatlanok vérontását idézte elő... Marsi ellengéniusz, akinek neve örökre a feledés homályába merül! Ez a rémes kísérlet meggyőzött arról, hogy a régi mesterek szavait nem szabad könnyedén venni, és a zsoltároknak csak minimális hatása van a mágusok fejlődésére. A mágusnak nem kellene saját megvalósított mágikus művében megelégednie az értelmetlen szavak ele-gyével, hanem saját módszereit, munkáját és akaratát kellene felhasználnia. Egyszerűen ki kellene adnia magából mindent, és ezáltal fáradozásaiért bizonyára teljes sikerrel járna, amely az asztrális világban sohasem marad visszhang nélkül! E helyütt rituális könyvemből feljegyzést készítek az evokációról, de meg kell jegyeznem, hogy mostanság ezzel a szöveggel nem egészen értek egyet. Inkább néhány helyen javasolnám módosítását, különösen ami a démonok intelligenciájára vonatkozik. Azonban ez akkori fejlődésem képe, és ezért javítás nélkül leközlöm: „A rituális evokáció a magas mágia rituáléinak struktúráján alapszik. A tudás sok támaszát használjuk fel, hogy eléljük a szellem megnyilvánulását. Egyáltalán nincs szükség mágikus pantakulumokra, jelekre, szigillumokra, avagy bármi másra az elme megfelelő ráhangolásához. A füstölő, fény, megigézés – mindez és még sok más inkább a tudat megfelelő állapotának feltöltésére szolgál. A leghatékonyabb füstölő a tömjén és a mirha templomi atmoszférát idéz elő, melyekhez további illatos adalékanyagokat adhatunk (a tömjén: mirha: szférikus illatok keverési aránya – 1:1:2). A tömjén és a mirha azonban csak az alap. Mindezt figyelmen kívül lehet hagyni, ha a tudatot képesek vagyunk a szellem „megfelelő frekvenciájára” helyezni. Ehhez a bolygóközi erők rituális invokációját kell használni. A bolygók szigillumára való koncentrációra úgyszintén lehetőség nyílik, hiszen minden tudat alatt minden jel előidézi annak a jelnek a felsőbbségét, amely végül áthatja egész pszichénket, és megvalósul. 106

Ilyen képeket lehet találni például Cornelius Agrippa von Nettertheimnél. Ha a szellemeket magasabb szférákból idézzük meg, akkor azokhoz fel kell emelkednünk. Ha az alacsonyabb szférákból kívánjuk evokálni a szellemeket, akkor azokhoz alá kell ereszkednünk. A magasabb/alacsonyabb szellemeknek arra történő kényszerítését, hogy hozzánk felemelkedjenek/aláereszkedjenek többé-kevésbé önmagunk avagy egy bizonyos lény leigázási paktumának tulajdonítjuk. Emlékezetbe kell vésni, hogy az általunk megidézett szellem az ellenségünk, hiszen megzavartuk a nyugalmát és semlegességét. Amennyiben képtelenek vagyunk uralkodni a szellem felett, úgy elűzéséhez gyorsan meg kell tennünk a szükséges lépéseket (legyen mindig kéznél legalább egy mágikus kard vagy tőr). A szellem evokációja önmagunk evokációja is egyben. Minden szellem a mi erőnkből származik, és ezzel felveszi saját vonásainkat is. Ha tiszta, angyali teremtmények vagyunk, akkor a szellem szintén ilyen lesz. Ördögi teremtmények nincsenek, ezek csak a ténylegesen műveletet végző hasonmásának képei, tehát a lélek és a szellem tökéletes tükörképei. Evokációt csak komoly indokok alapján lehet végrehajtani. Ha a szellemet csak kíváncsiságból kényszerítjük megnyilvánulásra, akkor megvet minket, és nem járunk sikerrel. Ha azonban a szellemek megidézése komoly okból történik, akkor elménkben feszültség keletkezik, amely maga elvezet a szellemi megnyilvánuláshoz. A tisztátalan és felszínes szándékok a paktum aláírásához vezetnek. Egyetlen szellem sem tagadja meg a szellemileg fejlettebb és harmonikus mágus szolgálatát!” Ezzel véget ér a mágikus evokáció rituális-ceremoniális általános ismertetése. Mostani helyzetemben kiegészíthetném a teurgikus evokációról szóló feljegyzéssel, amit a következőképpen foglalhatnék össze: „A teurgikus evokáció a mágus szabad akarata révén jött létre. Nem vezet a szellem közvetlen megnyilvánulásához, és nincs szükség (e művelet nehézsége miatt jobb is így) a tudat semmiféle mellékes támaszára a démon pantakulumán kívül. A saját akarat szerint dolgozó mágusnak fejlett jövőbelátással kell rendelkeznie, ami eszközként szolgál akaratának az asztrálban történő kifejezéséhez.

107

Úgyszintén szükséges életre hívni egy mágikus szónokot, esetleg legalább egy asztrális templomot, amely a következőképpen hozható létre: A mágus átcsatol a jövőbelátásba, és beirányoz egy helyszínt. Az asztrális világba például átviheti saját gyakorlótermét. Ott létrehozza a jövőbeni templom alapját és saját akaratának segítségével tovább folytatja az építkezést. Először megalkotja a külső formát, beleértve az ajtókat és az őröket. Ennek eredményeképpen belép, és SAJÁT helyiségét saját akarata és szükségletei szerint feldíszíti. Miután a templom felépül, hasonlóképpen dolgozik, mint a rituális evokáció során, de örömmel inkább csak a mágus szándékait veszi – annak rendel alá mindent. Teurgikus megidézéskor a mágus saját kezét a démon pantakulumra helyezi, és azt mágnesesen átsugározza. Gondolataiban megszólítja a szellemet, miközben arra kell összpontosítania, hogy hívása minden szférában szétterjedjen, és a démon, akihez a pantakulum tartozik, azonnal hozzásiessen, hogy megnyilvánulhasson. Arról, hogyan szerezzük meg a pantakulumot, már írtam. A démonnal való munka hasonlóképpen zajlik le, mint a ceremoniális evokáció során. A mágus kérdez, és a szellem felel. Lehetségessé válik a kommunikáció, és jobb kötődni az anyaghoz, még ha ez telepatikusan történik is (koncentráljatok arra a kérdésre, amelyet a démon megnyilvánulásában megformáztok. Erre szinte azonnal megkapjátok a választ). Amennyiben a démon teljesítette, amit megígért, úgy küldjétek őt vissza eredeti létébe.” Minden forma, amit a démonok magukra vesznek, csak lényegük szimbolikus kifejezőeszköze. Mi tulajdonképpen elégséges energiával ruházzuk fel őket ahhoz, hogy eredeti eszményüket anyaggá változtassák, és azt számunkra is láthatóvá tegyék. Maga a mágus erre némi idő elteltével rájön, és hozzájut a minden formában az eredeti eszményt látás képességéhez. Számára a szimbólumok elvesztik titokzatosságukat, és belőle az álmok kiváló értelmezője válik. Mielőtt írni kezdenék a ceremoniális mágia kellékeiről, engedjétek meg, hogy szóljak néhány szót az isteni nevekről, melyekből több van, mint elég.

108

Nincs szándékomban ezt teoretikusan elemezni, de a ceremoniális módszerrel dolgozó mágusnak nagy szüksége lesz rá. A következő eljárás többé-kevésbé A. Crowley technikai leírása, ami az A.'.A.' társaság által megjelentetett „Equinox” egyik számában szerepel. Isten nevét belégzéskor ejtsétek ki, képzeljétek el, ahogy a levegővel egyetemben belétek hatol a név energiája is. Ezt az energiát a fejeteken keresztül irányítsátok a mellkasotokba és hasatokba, hadd jusson el a talpatokon át a földbe. Ha már tökéletesen elsajátítottátok ezt a gyakorlatot, akkor változtassátok meg az irányt, és a nevet kilégzéskor mondjátok ki. Mindamellett képzeljétek el, ahogy isten nevének energiája elárasztja gyakorlótermeteket, és ott befolyása révén fészket ver. Amennyiben a kiejtést elsajátítottátok kilégzéskor is, úgy próbáljátok meg az akaratotok által létrehozott tárgyakba és szimbólumokba lekötni isten nevét (ekképp próbáljatok meg végighaladni a pentagramma teljes rituáléján, és meglátjátok a változást!). a) A tömjén A mágikus gyakorlatok során kerül sor legtöbbször a füstölés alkalmazására. Ebben az esetben növényi és állati eredetű drogok égetése történik, és azok illatát hagyják az egész helyiségben áthatni. Egy fontos segítőeszközről van szó, hiszen a mágikus gyakorlat a kezdetektől fogva segítséget és izgatószert igényel, ilyen például a tömjén is, ami kitűnő eszköz a szellem befolyásának kinyilvánítására. Nemcsak az anyag materializációjára szolgál, hanem mint eszköz közreműködik a mágus pszichéje rejtett erőinek ingerlésében is. A füstölés gyakorlata valójában csak a szaglószervek ingerlésén alapszik. Amennyiben a mágus saját képességeinek felélesztésére használja a tömjént, úgy a tömjénfüsttel nem tudja annyira elárasztani a helyiséget, hogy abban ne lehessen lélegezni. A megfelelő füstölés az illatok éterizmusán alapszik, ami a mágust tudat alatt fokozott cselekvésre készteti (ez a fajta füstölés a teurgikus munkálatokra a legalkalmasabb). Amennyiben azonban azért akarunk füstölni, hogy számunkra a szellem megjelenjen, úgy a füstnek a lehető legsűrűbbnek kell lennie. Ha azonban nincs a kezünk ügyében tömjén, és kinn „olyan köd van, hogy vágni lehet”, akkor a mágusnak nagyon könnyű dolga van, hiszen a ködpára egyike a legjobb materializációs eszközöknek.

109

b) A kör A ceremoniális mágiában szükségszerű a démoni erők pusztító befolyása elleni következetes védekezés. Erre számunkra a külső befolyások izolátora – a kör szolgál. Akár krétával, tussal rajzoljuk meg, akár kivéssük, mindig saját céljának megfelelően szolgál (anélkül, hogy fel lenne szentelve). Ám fel nem szentelt kört nem lehet a hatalmasabb lények megidézésre felhasználni, hiszen a mágus korán elvesztené védelmét, és szemtőlszembe kerülne a démonnal, ami nagy mértékben megkárosítaná az egészségét. Már biztosan megkérdeztétek, hogyan kell egy ilyen kört megszentelni. Válaszom így hangzik: akarattal. A fizikai kör lerajzolásakor, amely csupán a magasabb eszmények bevonatát képezi, a mágus a minőségre összpontosít, mely az ilyen körre jellemző – védelem a külső befolyásokkal szemben stb. Amennyiben mindent elkészít, akarata révén a felszentelt entellektüellel folytatja – meditáció a kör, érzelmek felett –, hiszen beleéli magát a körbe, valamint a tudattal – tudatosítja magába a kört. Itt felesleges bemutatni e praktikák részletesebb leírásait, hiszen azokat a mágus megkeresheti az okkult irodalomban. A felszentelés egy leghatékonyabb formája a pentagramma rituálé, mely egyben elűzi a nem kívánt befolyásokat, és a műveletet végző elméjét a megfelelő szintre hangolja. c) A háromélű idom A ceremoniális mágiában a legtöbb dolog a 3-as szám és annak származékszavai körül forog. Ekképp a mágus helyiségében háromlábú széket – jelképét a szilárdságnak, körnek – láthatunk, ami a végtelen szimbóluma, és többek között háromélű idomot is, mely egyenlőszárú háromszögek révén jön létre, és a lények béklyóba verésére szolgál, ami azonban nem történhet feleslegesen. Ennek felszentelése hasonlóképpen megy végbe mint a köré, azzal a különbséggel, hogy azok tulajdonsága a szellemi világ, szellem, intelligencia stb. d) A bot A mágikus bot a démonra érvényes mágikus abszolút akaratot képviseli. Valamiféle ragyogó pont, és amennyiben megfelelően elkészített, úgy magához vonzza az asztrális világ áramlatait, amit önmagában és önmaga körül sűrít össze. A mágus kisugárzását felerősítő antenna és az asztrális világból érkező sugárzás befogadója.

110

Megfelelőképpen alkalmazva képes mozgásba hozni azokat az áramlatokat, melyeket magához vonz, melyek szinte azonnal megvalósítják a mágus akaratát. Ezért szükségszerű selyembe csomagolva őrizni, hogy ereje feleslegesen el ne fogyjon, és ezáltal ne csökkenjen az asztrális tevékenysége. Együtt a tőrrel a legfontosabb mágus eszközről van szó, amelyről gondoskodni kellene, ha valóban evokálni szándékozunk. A bot feltöltése általában közismert, tehát nem kívánom megismételni mindazt, amit előttem már oly sokszor elmondtak. e) A tőr, kard A tőr, jobb esetben a kard, a mágus „segítőtársai” az asztrális energia nem kívánt és tolakodó csoportjainak – lárvák, árnyak, fantomok, szó szoros értelemben vett vámpírok – elűzésében. Fizikailag valóban megcsiszolt eszközökről van szó, jókora éllel. Ezek az eszközök az asztrális energiák vezetői, köszönhetően a felépítésüknek, hiszen a hegyes és különösképpen hegyes fémtárgyak feloldják az energia összes fajtáját, ezért az ilyen kört karddal véssük ki. Azonban az anyagi oldal csak a pszichikai erők segédviseletére szolgál, amely valóban rendelkezik ezzel a hatalommal. Ha a tőrt az asztrális csoportok felosztására használják, akkor az anyagi tőr pengéjét pszichikai pengének kell elképzelni, mely saját materiális ellenpárján keresztül fejti ki hatását. A tőr felszentelésére mindaz érvényes, amit a bot felszenteléséről elmondtam. Vannak még más segédeszközök is, amelyekről már sok mindent leírtak, de a mágus számára nem annyira fontosak. Leginkább a mágikus bot és mágikus kard megszerzésére kellene törekednie, hiszen nélkülük valójában nem jut ötről a hatra.

5. Példák evokatív gyakorlatokra Az evokáció példájaként bemutatom az elemi démon evokációjának általános eljárását. Az itt nyilvánosságra hozott eljárás azonban nem követeli meg, hogy besorolják a ceremoniális evokáció rituáléi közé. Előírás helyett itt egységesen egy gyűjteménybe összefoglalt néhány feljegyzésről van szó.

111

Annak a mágusnak, aki egy gnómot akar megidézni, legalább már egy héttel korábban erre az aktusra kellene készülnie. Pontosan meg kell határozni a művelet idejét és napját, valamint a célját, és meg kell találni az erre alkalmas lényt. Amennyiben minden készen áll, úgy elkezdődik a tulajdonképpeni előkészület: A mágus egész héten kizárólag a termőföldből származó élelmet fogyaszt – gyökérzöldséget (sárgarépát, zellert...), húst és édességet. Vizet és sört iszik. Egész héten a föld elemeivel való munkálatokkal kell foglakoznia. Meditálnia kell felettük, de ettől függetlenül a gnómok felett is elmélkednie kell. Gyakori sétákat kell tennie az erdőbe vagy a gyümölcsösbe, ahol minél több időt kell eltölteni a földi elemekkel való munkálatokkal és az azzal járó meditálással. Este az odaillő szertartással felszentelt tömjént kell égetnie, miközben a gnómoknak szánt imákat kell elmormolnia. Ezen imádságok megtalálhatók Eliphas Lévi „A magas mágia dogmája és rituáléja” című könyvében, esetleg Papus „A gyakorlati mágia”* című művében. E napok folyamán kialakul a megidézett lény pantakuluma, annak megfelelően megtörténik megszentelése, és elő lehet készíteni a többi segédeszközt is. Amennyiben mindezt egy héttel az evokáció előtt végrehajtja, úgy bizonyos lehet abban, hogy elméjében elég nagyra nő a feszültség. Az evokáció során kimondjuk a gnómok megfelelő varázsigéit, és tömjénnel megfüstöljük. Az adekvát módon megidézett formulák kimondása után a mágikus lámpa fényével megvilágítjuk a tömjénfüstöt. Van egy másik, általam elsőbbséget élvező sokkal rövidebb eljárás is, aminek azonban ugyanilyen a hatékonysága. A mágus egy nappal az evokáció előtt mint kiválasztott lényi áldozat, gnómi tömjént éget, és annak nevében végzi el a földi elemekkel való gyakorlatokat. Az evokáció napján saját szertartása előtt a megidézett gnóm nevében meggyújtja a füstölőt, és mereven rákoncentrál. A jövőbelátás állapotába kerül, és szilárd hangon, melynek be kell hatolnia az asztrálba, megmondja a lény nevét. A lény nevének kimondásakor elképzeli, ahogy e név hangvibrációja keresztülhatol a föld elemén és a gnómot a mágushoz vonzza. A mágus ezenközben már szorgalmasan mágnesezi a szellem szigillumát, hogy számára megjelenjen.

* Megjelenik 2004-ben a Hermit Könyvkiadó gondozásában. 112

A füst összetétele a következő: petrezselyem, gyökér, növényszár vagy mag, köménymag, útifű, szegfűvirág vagy citromfű levelek mindegyikéből egy-egy darabka. Még be akartam mutatni a bolygóközi szellem evokációjának módját, de tekintettel arra, hogy az általam kipróbált módszerek hasonlítanak a fentebb bemutatott eljáráshoz, ezért e szándékomtól el kellett tekintenem. Hiszem, hogy a kedves olvasó megbocsát, hiszen nem szívesen érinteném az általa már jelentős mértékben betanított intelligenciákat.

113

114

IX. Fejezet

1. Általánosságban az Istenről Sokáig morfondíroztam azon, hogy ez a rövid, inkább teoretikus értekezés egyáltalán bekerüljön-e a mágikus tudományok gyakorlati ismereteivel foglalkozó könyvbe, de e probléma alapos megfontolása után, arra a következtetésre jutottam, hogy Isten fogalma a mágiában viszonylag annál inkább elhanyagolható, minél jobban kérkedik tökéletességével a rendszer. E rövid kis írással (mely igazából véve nem teljesen tökéletes, és megvannak a maga hiányosságai, mint a legtöbb ember által létrehozott dolognak) nem akarok a „semmitmondók” közé keveredni. Ezért a következő leírt sorokat csak azoknak ajánlom, akiket ez érdekel, és akik nem bizonyosak az evokáció iránti érettségükben. Itt bizonyára megerősítitek ezt az érettséget, hiszen az általam a végszóban bemutatásra kerülő technikák önmagukban véve már sokaknak segítségükre voltak a szilárdabb hit megtalálásában és egyáltalán pszichikai állapotuk javulásában. Mindennek elején volt a nemlét. Ez a nemlét egyáltalán nem nyilvánult meg. Kívülről valószerűtlenül nyugodt volt, de belsejében állandó energiaváltozások mentek végbe, mígnem a nemlét ezen nyugtalan belsejéből felszínre került egy rendezett erő, mely ezzel a mágneses erővel saját rendjébe rántotta az egyre-másra létrejövő energiákat, mígnem öntudatára ébredt. Ekképp a nemlét ereje átkerült a megnyilvánult létbe. Ez a lét az a pont volt, amely egyedülivé vált az egyedüliben.

115

Ez az Isten! Isten a tettekkel és a mágnesességgel megnyilvánuló lét anélkül, hogy közvetlenül közreműködött volna az akaratával. Egy olyan középpont, amely körül minden forgásban van. Ez a lét kezdetben kísérletezni próbált, ám mindeddig csak saját belső folyamatait kísérte figyelemmel. Ezért a tükrön keresztül megteremtette a második létet. Ennek a létnek azonban nem volt hol megnyilvánulnia, hiszen a lét elején ott volt a vég és mindennek a kezdete. A lét tehát kezdetben kijelölt számára egy területet, melynek szélére kezdetben kihúzódott. Így jött létre a fény, amely jóllehet világít a sötétségben, de nem késztet beavatkozásra. Ebből a fényből keletkezett az élet, és nem létezett semmi más, ami nélküle lett volna. És ez volt a második lét, amelyen keresztül saját felfordított tükörképét megismerte. Ez az Isten Lelke. Ellentéte az Isteni létnek – isten Szelleme, amely azonban Atya az őskezdetben! És amint az Atya rajta keresztül felismerte a saját lelkét, azzal egyesülni kívánt, hiszen egy tökéletes és kiegyensúlyozott lelket keresett, de eddig nem akadt ilyenre. Léte ellentétesen polarizálódott a lelkéhez, szembeszállt vele, hiszen az ellentétes eszményekkel nem szabad közösködni. És az Atya megteremtette a Fiút, testtel látta el a Szellemet, hogy rajta keresztül egyesüljön tökéletes lelkével. És az Atya egyesült a Fiúval és a Fiú a Lélekkel és a Lélek az Atyával. Így jött létre az isteni hármas egység, amelyre oly sok vallási rendszer támaszkodik. Az ókori Egyiptomban ez a Ré, Ízisz és Ozirisz hármasa volt, akik az első formában – nemlétben leledztek Nu óceánisten által ábrázolva, akit az Ismeretlen isten teremtett meg. Az újkori vallástörténetből ez a kereszténységre vonatkozik, amely az Isten-Atya, Isten-Fiú és Isten-Szentlélek kapcsolatot magyarázza. Néhány laikus ezen elnevezések alatt három különféle személyt lát, csakhogy téves szemléletről van szó. Mivelhogy Isten egyedülálló, ezért a sokaságon keresztül ismerhető fel. A hármasság azonban annak a Létnek a tökéletes összhangján és kiegyensúlyozottságán alapszik, amely annyi mágneses és tudatos erővel ruházza fel, amennyire csak szüksége van. Ennek az egyensúlynak kellene lennie a mágikus eljárás legfőbb motorjának.

116

Ez az alap. És most szóljunk néhány szót a teremtés eljárásáról! Amikor Isten megteremtette az embert, illetve az elemi istent – Elohimot (elemi) – akkor egy darabkát és szabad akaratot adott magából, hogy felismerhessék. Számára nem lett volna ára annak, ha minden emberi cselekedetet és lépést irányított volna. Ugyanis nem lett volna olyan ember, aki magában hordozta volna az isteni szikrát, de magát Istent igen, és ezzel feleslegesen elvesztegette volna az önmegismerés lehetőségét. Lehetséges, hogy most valaki megharagszik, és becsapja ezt a könyvet, de az ember önmaga sorsának alakítója, tehát csakis egy olyan ember, aki az életben saját gyötrelmeinek avagy szerencséjének kovácsa. Ahhoz, hogy képesek legyünk saját sorsunk felett abszolút mértékben uralkodni, szabad akarathoz kell hozzájutnunk. Természetesen relatív mértékegységgel mérve véletlen nem létezik. Nem akarom cáfolni annak abszolút létezését, mivelhogy itt bizonyára, még ha kis százalékban is, de mégiscsak megtalálható. Egy híres francia martinista így vélekedett: „Az ember egyharmad részben az isteni akarat által, egyharmad részben a sors által és egyharmad részben saját akarata által irányított.” Azonban meg kell jegyeznem, hogy ez a férfi a szabad akaraton a karma alapelvet értette (nektek ne okozzon gondot ez a terminológia, amennyiben nem ismeritek, mivelhogy a karma az, amit elmúlt életeinkből magunkkal hozunk). Amennyiben összeadjuk mindhárom egyharmadot, úgy egy egész számot kapunk, ám amennyiben ezeket az egyharmadokat tizedes számokként számoljuk össze (1/3 a hármas tizedes vessző utáni periodikus megismétlődése), akkor kilences számot kapunk teljes kilenc periódussal. Ez azt jelenti, hogy a véletlen valóban beavatkozik az isteni rendbe, de annak tevékenysége rejtve marad. A cinikus ember leginkább azt mondaná, hogy az ember szabad akarattal rendelkezik, és aszerint is néz ki, de mondjon bármit is, mi haladjunk tovább. Isten megnyilvánulásának alapelve többféle lehet. Azonban mindegyiknek magának kell megkeresni a kérdéseket és válaszokat, minek folytán isteni szikrát gyújt önmagában, és szelleme felemelkedik, és megérinti a hármas egység isteni szféráját.

117

2. Samádhi – Isten és a tudat egyesülésének két módszere 1) Nem keresek abszolút pontos választ arra a kérdésre, hogy miért VAGYUNK itt, inkább csak arra a kérdésre várok feleletet, ami így hangzik: MIÉRT PONT IDE TEREMTETT MINKET A TEREMTŐ, ha képességeinek teljesen a tudatában elegendő lenne csupán ő maga? Csak vedd figyelembe, ahogy mindez kidolgozásra kerül, egyik dolog a másikhoz kötődik, ahogy abban visszatükröződik a szándék gyönyörűséges tökéletessége (minden részlet, akár az emberi testben avagy a természetben egy tökéletes csoda), ahogy az egyik a másikat szolgálja (a szervek, csakrák átkapcsolódása), a tápláléklánc..., és itt csak azokról a dolgokról beszélek, melyeket már felfedeztünk, és amelyeket általában véve a tanműsorokban láthatsz. Számomra ugyanis felfoghatatlannak tűnik, hogy mindez rólunk, emberekről és az állatokról szóljon, hiszen ez őrületes pazarlásnak számít (emberi mércével mérve), amennyiben csak Isten „öntudatosításáról van szó”. 2 Isten mindezt így értékeli. Számomra azonban abszolút őrültségnek tűnik, hogy minket embereket mint egyfajta anyagot használ fel, melynek nincs tudat adta lehetősége e folyamatot elkerülni! Állandóan megjelenik a karma körül, és ismételten kapcsolatot létesítesz a következő „átélésekkel” és cselekedetekkel. Bizonyos irányzatok azt állítják, hogy lehetséges a karmából való kilépés, megint mások azon a véleményen vannak, hogy ezt nem kellene megkövetelnünk, hiszen ez ellentétes Isten tervével. Ezek egyike ostoba törekvés. 3) Amennyiben azonban LEHETŐSÉGÜNK nyílik arra, hogy eszközök kívánunk-e lenni Isten kezében, vagy nem kívánunk-e keresztülmenni e zavaros szituációkon az anyagi testben, akkor Isten MIÉRT hagyja, hogy ezek a lehetőségek a tudatalattinkban maradjanak? Én személy szerint átéltem ezeket a rémisztő lelkiállapotokat, és eleget szenvedtem a különféle emócióktól (sírtam és kétségbeestem attól az érzéstől, hogy nem tudom merre-hová), hogy aztán végül mindig megállapíthassam, hogy mindez lehetséges másképp is. Miféle szabad akaratról beszél állandóan, amikor nem rendelkezem input információkkal, melyek közül választhatnék?

118

Én a jelenlegi tudásomat nem születésemmel kaptam. Életem nagy részét annak keresésével töltöttem és töltöm, hogy mi a HELYES (amennyiben egyáltalán van ilyen állapot) és azzal, hogy sok gyakorlatias dologban tanácstalan vagyok, hogyan viselkedjek, hogy ne ajándékozzak további „cselekedeteket” a következő inkarnáció számára. Sokszor ugyanis azt sem tudom, hogy valamit bután cselekszem-e vagy sem! Ilyenkor a legtöbbször kétféle érzés vesz rajtam erőt: Szeretem Istent (vagy nevezd akárminek ezt az erőt, mivel én TUDOM, hogy létezik, és gyakran közvetlenül fizikailag érzem a jelenlétét), de egyben nagyon kívánom, hogy térjen már vissza ide (az életbe), ott valahol egybeolvadnék VELE, és minden földi kicsinyességtől nyugalmat találnék. (De mi van akkor, ha Ő ezt nem akarja? Igyekszem NEKI megfelelni!) 4) .. .Kezdetben, volt a Káosz, amely véletlenül alakult át... Amennyiben ezt elfogadjuk, úgy ez tulajdonképpen egy könnyed megállapítás lenne, mivel ha mindenhol a káosz uralkodna, akkor Isten nem az, amire gondolok, és az életemnek (tulajdonképpen senkiének sem) nincs értelme és értéke, és az összes szabályt, vallást, parancsolatot és hitet az emberek az idők folyamán azért hozták létre, hogy azokat egyszerűen túléljék. Ekképp mindegy lenne, hogy létezem avagy sem, és az is, hogy mit csinálok. Én ezt úgy látom, hogy a KAOSZNAK egyszerűen nem lehet világos szándéka és értelme. De lehet, hogy rosszul értelmezem mindezt. 5) Az igazságot, amire rákérdezel, természetesen nem ismerem fel azonnal, de rá lehet érezni, ha arról, amit „összhangnak” vélsz, tudod, hogy „valahol belül” található. Ez nálam gyakran úgy működik, hogy állandóan rákérdezek valamire, aztán elkezdenek nekem válaszolni, és én néhányuk esetében „megemlítem”, hogy „EZ ÍGY VAN”. Ezt nem tudom érthetőbben leírni. 6) A kegyetlenség annyit tesz, mint valakinek többet adni (az ember esetében értelmet, lelket, érzelmeket, gondolkodási képességet), és aztán felmérni, hogy mit tenne, ha gombostűvel megszúrnám, és azt mondanám neki, hogy nem szabad védekeznie, mivel az bűn! REMÉLEM, hogy Isten nem így cselekszik, hogy rosszul értem őt. Az állatok ilyen esetben kicsit másképp viselkednek (nem gondolom, hogy ugyanolyan értékkel bírnak, mint az emberek, de gyakran sokkal kedvesebbek és rokonszenvesebbek, mint néhány emberi lény).

119

7) Senki sem mondta nekem, hogy az általam olvasott könyvek a bölcsességről szólnak, de azok írói a Tanítók és Mesterek szerepében tetszelegnek, ekképp azt feltételezem, hogy már valamin keresztülmentek, és hogy az általuk leírt „Samádhi” és „Megvilágosulás” a szellemi fejlődésen túl „Isteni szeretettel” is rendelkezik? Vagy talán Jézus nem volt bölcs férfi, csakúgy mint Buddha? 8) AMIRE kérlek, tedd meg, hogy elég kitartással, türelemmel, odaadással és bátorsággal rendelkezz, és HOGY légy képes lecsillapítani a gondolatom áramát, és arra összpontosítani, amire csak akarsz? Ekképp haladjunk szépen sorba, talán ezzel nem okozok még nagyobb zűrzavart: 1) Minden szépen kidolgozott és egybefonódott, mindennek megvan a maga rendje stb. Csoda, hogy ez az összes lehetséges energiával ellátott perpetuum mobile még működik: – ) Valójában számomra sokszor úgy tűnik, hogy minden, ami itt végbemegy, teljesen felesleges. Hogyan lehetne az ilyen INTELLIGENCIÁJÚ és MINDENHATÓ lénynek, amely megteremtette ezt a világot, egyáltalán szüksége ránk, ránk alacsonyabb rendű teremtményekre? A sumér mitológiára hivatkozom, mely tisztelte az elemek szellemeit, akiket a jelenkori mágikus irodalomban elementumoknak neveznek. Rendszerükről az járja, hogy amikor az istenek megteremtették ezt a világot (aminek megalkotásáról már ejtettünk szót), akkor agyagból formázták meg az embert, hogy szolgálójukká váljon, de az ember köszönhetően az intelligenciájának, amellyel szükségszerűen felruházták, hogy lángja legyen az istenek szenvedélyes tiszteletének, fellázadt, és megszabadult az átoktól. Ettől fogva erőszakkal szükséges az elemek felett uralkodni, ezért a misztikusok már nem alkalmazzák azokat. E tekintetben Istennek nem lenne ránk szüksége, de amint mondtam – minden, ami itt megtalálható, valami miatt van. És újfent, amint az elmondtam – minden, ami megteremtetett, Istentől származik, és az ő szolgálatában áll. Mindenünkkel, amink van, Istent kell szolgálnunk, mondják a teológusok, de én ezzel nem értek egyet. Istent a legjobban akkor szolgáljuk, ha a saját életünket éljük úgy, ahogy nekünk jólesik, hiszen Ő mindenütt jelen van, és kegyelettel teli. És ha csak azért követünk el bűnt, hogy attól jobbakká váljunk, ő biztosan megbocsát nekünk.

120

Hogy is szól a következő közmondás? A cél szentesíti az eszközt, ezért a „fekete mágia műveleteit” jóra használhatom... tehát nem az eszközökről van szó, hanem a célról. Valaha régen voltak kastélyok, ahol szemérmetlenül éltek, ezért mindenfajta élvhajhászás és a világ összes bűne ott halmozódott fel, de Isten mégsem pusztította el ezeket az épületeket, hiszen minden az Ő nevében és Őmiatta történt. Később azonban az Istentől való félelmet a csintalanság váltotta fel, mely e helyek megszűnésével járt... a Bibliában mint Szodoma és Gomora jelentek meg. Babilon nem más, mint Szodoma és Gomora képe. Megérkeztünk, hiszen az egység KÉNYTELEN a sokaságba manifesztálódni, de az út végén újra egyesül. Az járja, hogy az állatok nem rendelkeznek individuális lélekkel, de ez tévedés. Van lelkük, de egójuk ösztönös, és elméjük kifejletlen. Ezért úgy tűnik, mintha nem lenne lelkük. Minden, amit éreznek, azt asztrálisan is érzik. Minden állatnak van saját szelleme, amely azonban visszamaradott a miénkkel szemben, ám lehetséges annak továbbfejlődése. Ahogy a mai tudósok állítják, az állatok kollektív lelke megtestesül, és az állatok halála után újra egyesül. MARHASÁG, megtestesülni egyedül maga az ego képes mégpedig lélek formában. Így van ez az emberekkel is, akiknek kollektív lelke, az Isten, emberi ego formájában elszemélyesül, ám a probléma továbbra is fennáll, ha valóban testet akar ölteni, akkor ösztönösnek is kell lennie, ebben az esetben az ego sorsszerűvé válik... Az isteni szikra fokozatosan lánggá változik, de csak akkor, ha magába szívhatja a felszabadult ösztönöket (tehát eluralkodik felettük). Ezáltal ismerhető fel az Isten. Amikor ugyanis az ekképp tovatűnt ego visszatér, és abból újra a LÉT ÓCEÁNJA lesz, akkor a tudás kútját a sivatag számára olyannyira fontos további cseppel gyarapítja... ez alkalommal azonban a tudás sivatagával teszi ugyanezt. A mindentudó Istennek ismernie kell önmagát, és ha ez így van, akkor eljön az armageddon, és az összes ego egyetlen Óceánban egyesül. Ez egy kicsit zavaros, és írásban ezt nagyon nehéz megmagyarázni, hiszen eléggé bonyolultnak tűnik, de összességében egyszerű. Istennek szüksége van ránk, és nekünk is szükségünk van Őrá, hiszen Ő az, aki táplál minket, aki nekünk a halhatatlanságot biztosítja. .. Ő bocsátja a fényt álmunkban a szellemünkbe, és ezáltal az egész rendszert regenerálja...

121

Isten így vélekedik: „Én mindenütt jelen vagyok”. Tehát mindenütt megtalálható. Ahogy Krisztus nyilatkozott: „Felemelsz egy követ, és engem megtalálsz alatta”. Az első ponthoz ennyit. És a második ponthoz úgyszintén, ahogy látom... 3) Mindentudó és ezt belénk is fújja... ez az igazság, de amint azt az előző pontokban megfogalmaztam, itt az ösztönös lélek árnyékot vet az isteni szikrára, és elfojtja... Ez a fajta tudatlanság, amiről beszélsz, csak a dolgok felszínes voltára utal, ...mint amikor egy iszapos halastó felszínét nézed, és arra gondolsz, hogy elegendő vagy, de az igazság ezzel éppen ellentétes... Ha kutatsz valami után, abban leginkább az intuíciók vannak a segítségedre, mely az Isteni láng keletkezésének az első jele. Sajnos az emberek csak ennek a lángnak a kifejlődésénél maradnak, és nem követik addig, míg felcsap. A továbbiakban cselekedj úgy, ahogy az eszed kívánja, de mindig az Ő érdekében végezd a dolgod... Crowley Liber al vei Legis című művében ezt mondja a kígyó: Mindig a közelemben légy, mindig a közelemben légy... ez érvényes az Istenre is (ez az idézet lerövidített, ő még előtte a thelemiták tevékenységét hirdeti, és aztán azt teszi közzé, amit leírtam). Ne engedd, hogy fejedben tanyát verjen a zűrzavar. Ne félj, Ő velünk van, és mi vele vagyunk. SOHA nem tagadja meg, hogy egy darabkát adjon önmagából! És a karmát minden lépésben kialakíthatod, amennyiben nem kerülsz a körön kívülre, és nem kezdesz el uralkodni a kauzális szféra felett, amelyet a jógában akashának neveznek (amihez Bárdon is ragaszkodott, aki intenzíven gyakorolta a hatha-jógát). A gyakorlatban ez egyszerű, de erről majd az Istennel való egybefonódáskor...). 4) Kezdetben volt a káosz... feltűnésekor az Először elrendezett erők – Isten (nevezzük, ahogy akarjuk, de mindig az lesz, amit a későbbiekben megalkotott) megváltoztatta, majd egyszerűen eltűntette. Isten ugyanis annyira megváltoztatta, hogy a Káoszból rend lett, és annak helyét az Isten által megalkotott erők vették át. 5) Az érzés az emberi teremtmény nagyon fontos tulajdonsága, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy itt mások hármasa is jelen van, ami hasonlóképpen fontos tulajdonság, amely Templomunk négy oszlopának alaptámaszát alkotja.

122

Minden ember úton van, de csak a mester jut el messze, annyira messze, hogy csak mások segítségével térhet vissza. Az úton addig él, mígnem Istennel egyesül, akkor utazása véget ért... 7) Nem csinálok semmi különöset – önmagamat győzöm le, és már ennek kísérlete is állítólag nagy nehézségekkel jár... Ami a türelemre és a kitartásra vonatkozik, végy fel egy kevésbé kényelmes pozíciót, és maradj abban legalább tíz percig, még ha fájdalmat is érzel. Tarts ki, nem szabad megmozdulnod, tűrnöd kell a fájdalmat, mígnem letelik az az idő, amit így kell eltöltened. Természetesen rövidebb intervallumokkal is kezdhetsz... Alkalmazz megelőző „gyakorlatot”, miközben csak Istenre gondolj, vagy valamire, amihez hűséges akarsz lenni. Amikor valamit megcselekszel, gondolj erre, de a háttérben úgyszintén összpontosíts odaadó szolgálataidra. Szükséges bizonyos koncentrációs gyakorlattal rendelkezni, el kell érned a dhyana koncentrációt, azaz az öntudatos koncentrációt. Képzelj magad elé valamit, összpontosíts rá, sűrítsd össze, aztán hirtelen zavard meg a koncentrációt, és kezdj hozzá egy másikhoz, egy másik helyszínen, de folyton tudnod kell erről az első összesűrített képződményről... A lecsillapodott gondolat az első mágikus fokozat. A mágia minden mestere éppen ezzel kezdi... Helyezkedj kényelmes pozícióba, és kísérd figyelemmel saját gondolataid menetét, hadd szárnyaljanak, ahová csak akarnak, mintha nem is a tieid lennének. Mihelyt öt percig képes vagy figyelemmel lenni, kezdj el egyetlenegy gondolatra koncentrálni (öt percig), és aztán öt percig ne gondolj semmi másra – ez a tetőfoka mindennek (ezt én tettem hozzá, ez csodálatosképpen megnyugtat) – nem gondolni semmire, nem gondolni arra, hogy nem gondolkodsz..., egyszerűen vagy. Ez olyan, mint amikor kikapcsolod az agyadat, ez egyfajta félálom állapot. Ennek köszönhetően megtanultam nyitott szemmel aludni. Ha így kibírsz egy percet, akkor tovább haladhatsz, jóllehet ez elég nehéz feladat. Képzelj magad elé egy labdát, figyeld meg, ahogy gurul, aztán képzelj magad elé például egy virágszálat, és figyeld meg, ahogy a szélben himbálódzik, és mindennek a hátterében látnod kell, hogy a labda egyre csak gurul... Vagy képzelj magad elé egy fénygömböt, észleld, amint beragyog téged és megvilágít, aztán irányítsd a testedbe, és a solar plexusban alkoss meg egy ehhez hasonló gömböt, de az belülről világítson meg téged.

123

Kísérd figyelemmel a belső nap sugarait, és engedd magadra hullani a külsőnek a sugarait is..., de mindemellett nagyon oda kell figyelned a belsőre is. Egybefonódás Istennel és a kauzális szférák feletti uralkodás Bárdon az akasha feletti uralkodás alapelvét a következőképpen mutatja be: Foglalj el egy kényeimez pozitúrát, és összpontosíts arra, hogy a végtelenben tartózkodsz. Te vagy a végtelen középpontja, mely sötétibolyaszínnel kitöltött, és ha már hozzászoksz ahhoz az érzéshez, hogy körülötted mindenhol ott a végtelen, és nem tudod, hogy melyik oldal merre található (egészen jó ilyen dezorientáltnak lenni), akkor vond be magad ezzel a sötét ibolyaszínnel, és eközben koncentrálj arra, amit el akarsz érni. Az Istennel való egybefonódás már sokkal bonyolultabb. Ez az akarat vagy érzelem alapelven keresztül hajtható végre, de saját tapasztalatomból tudom, hogy mindkettő nagyon nehezen keresztülvihető. Szabad alapelvvel: Foglalj el egy kényelmes pozitúrát, és összpontosíts önmagadra, kísérd figyelemmel a folyamatokat, észleld a közötted és környezeted közötti kapcsolatokat, éld bele magad ebbe a környezetbe, az egész világegyetembe, aztán kiálts Istenért, hogy egyesüljön veled. Valamiféle kellemes csiklandozást kellene érezned a fejbúbodon... alkalmazd a koncentrációt, hiszen anélkül semmiképpen sem tudod magad elé képzelni ezt az erőt, húzd bele saját testedbe... ez a Teremtő ereje... Az első erő... a Teremtő. Amennyiben számodra ez elmondásra kerül, és előtte sohasem tettél ehhez hasonlót, úgy előfordulhat, hogy egész tested megremeg, és átéled az exteriorizálást... vagy lelked és szellemed reszketni kezd, és ezt te mint ide-oda mozgást fogod érzékelni, magad fogod látni, ahogyan ez végbemegy, hiszen én csak a saját környezetemből vett tapasztalatokat írom le... Érzéssel: Elképzelni az elképzelhetetlent teljességgel lehetetlen, ezért az első metódusban a dhyana koncentráció kerül alkalmazásra. Azt mondtad, hogy erre ráéreztél. Jobb lesz tehát, ha először a következő módszert alkalmazod: Vegyél fel egy kényelmes pozíciót, és fohászodban, melyet magad alkotsz meg (azon szavaid által kerüljenek kimondásra, melyeknek az egyesülés forró óhaját kell kifejezniük), arra kérd az Istent, hogy jöjjön el hozzád, és veled egyesüljön...

124

Ennek következtében tudatosan át kell helyezned magad az Istent kifejezésre juttató artefaktumba (lehet feszület, szobrocska, sőt név is) és azzal teljesen egybe kell fonódnod, bele kell élned magad, miközben ezt az imádságot mormolod... Ő eljön... nem tagadja meg szeretett szolgálóját (a te esetedben tehát a szolgálólányát, de ez elég ostobán hangzik, ugye?) Összességében véve ez a módszer eléggé bonyolult, saját szellemed három elemét érvényesíted, ám ha kiaknázzuk az érzelmeidet, akkor AZ sokkal egyszerűbbé válik... Kerülj olyan állapotba, amikor megérzed Isten jelenlétét..., észlelni fogod, hogy Ő mindenütt jelen van. Ezzel önmagadat kezdd el úgy figyelemmel kísérni, mintha az Ő része lennél, és újra átéled azokat az érzéseket, mint amikor sor került az önszántadból történő egyesülésre.

125

126

Tartalom Bevezető 0. fejezet Mágikus napló 1. fejezet 1. Néhány szó a testedzésről 2. A gondolataink feletti uralkodás művészete 3. A légzés misztériuma II. fejezet 1. Meditáció, önmegismerés 2. Uralkodás az életerők felett 3. A szenteltvíz és az oltáriszentség misztériuma III. fejezet 1. A megbocsátás titka 2. Uralkodás az emóciók felett 3. A gondolat ereje 4. A tudatalatti hatalma IV. fejezet 1. Az elemek feletti uralkodás 2. Pentagramma rituálé 3. A szó hatalma 4. Mágikus szóalkotás V. fejezet 1. A kvintesszencia feletti uralom 2. A sors befolyásolása VI. fejezet 1. Biomagnetizmus – irányítás 2. Bioelektromosság – irányítás 3. Fény – irányítás 4. A mágikus lánc megalkotása VII. fejezet 1. Mágikus lények létrehozása 2. Asztrális-anyagi lények 3. Asztrális-anyagi lények 4. Mágikus gyógyítás 5. Rituális mágia – az erő kapujának kitárulása VIII. fejezet 1. Evokáció a múltban és a jelenben 127

5 9 11 11 13 17 21 21 24 27 31 31 33 34 35 39 39 48 54 56 59 59 67 69 69 71 72 74 79 79 80 82 85 90 93 93

2. Általánosságban a démonokról 3. Passzív egyesülés a démonokkal 4. Megidézés – megvalósulás mindenfajta mágikus előkészületben 5. Példák evokatív gyakorlatokra IX. Fejezet 1. Általánosságban az Istenről 2. Samádhi – Isten és a tudat egyesülésének két módszere

128

96 102 104 111 115 115 118

129