1 A Tétel, rendszergazda

1. A Tétel te l

A számítógépes hálózattervezés szakértőjeként Ön azt a feladatot kapta, hogy ismertesse az egyik partnerrel a számítógépes hálózatok feladatait és előnyeit az alábbi vázlatpontok szerint! álózatok fogalma

−

"eladatai, előnyei

−

#soportosítás k$l%nb%ző szempontok szerint

−

Összetevői &'l(sszavak, fogalmak)

−

álózatok meghatározása, dedikált és é s konvergált hálózatok

−

"eladatai és előnyei) erőforrás*megosztás, komm'niká(ió, (soportm'nka, biztonság, k%ltséghatékonyság k%ltséghatékonyság −

#soportosítás kiterjedtség szerint +A-, +A-, .A-, /A-, 0A-1, topológia szerint +b'sz, fa, gy2r2, (sillag, kiterjesztett (sillag, hálós1, erőforrás*megosztás szerint +egyenrang3, kliens*szerver1 −

4llomások, perifériák, hálózati kész$lékek kész$lékek és átviteli k%zegek

−

Hálózatok fogalma:

Az 5667*es években és azt megelőzően, a komm'niká(iós te(hnológia k$l%nálló, dedikált hálózatokat használt a hang*, videó* és adat komm'niká(ióra /indegyik hálózatban másfajta eszk%z biztosította a kap(solódást A telefonok, a televíziók és a számítógépek sajátos te(hnológiákat és k$l%nálló, dedikált hálózatokat használtak a komm'niká(ióhoz 8e mi van akkor, ha az emberek azonos időben szeretnének hozzáférni ezekhez a hálózati szolgáltatásokhoz, esetleg egyetlen eszk%zt akarnak (sak használni9 Az 3j te(hnológiák egy olyan 3jfajta hálózatot hoztak létre, amely nem korlátozódik egyetlen szolgáltatás biztosítására A dedikált de dikált hálózatokkal szemben, ezek az 3j konvergált hálózatok képesek hangot, videót és adatokat is szállítani 'gyanazon a komm'niká(iós (satornán vagy hálózaton kereszt$l A pia(on 3j termékek jelennek meg, amelyek ame lyek kihasználják a konvergált informá(iós hálózatok képességeit /a már az emberek élő videó v ideó adásokat nézhetnek a számítógépeiken, telefonálhatnak az :nterneten, vagy televíziój'kat használva kereshetnek az :nterneten A konvergált hálózatok teszik lehetővé mindezt ;bben a tananyagban a hálózat fogalma alatt mindvégig ezt az 3j, t%bb(él3, konvergált informá(iós hálózatot fogj'k érteni

Titles you can't find anywhere else

Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.







Fogalma

A gyors adatátvitel, ill a nagyobb teljesítmény elérése érdekében a számítógépeket egy k%z%s komm'nkiá(iós rendszerben kap(solják %ssze Az %sszekap(solt gépeket m'nkaállomásoknak +'sereknek1 +'sereknek1 nevezik ;zeket ;zeket a hálózatba k%t%tt számítógépeket, egy spe(iális 3n hálózati operációs m2k%dteti A számítógép*hálózat számítógépei a rendszerben rendszer m2k%dteti egymással adatokat, adatokat, informá(iókat (serélhetnek, ill g'rá(iój3 számítógépből felépíteni felé píteni ?%bb ?%bb géptíp's egyenes k%vetkezménye a kompatibilitási probléma ;zért a hálózat tervezésekor ezt mindenkor >gyelembe kell venni, a megfelelő szabványok és protokollok protokollok használatának alkalmazásával

Alkalmazhatósága

;gy számítógép*hálózat
Előnyei •

Közös erőforrás-használat

a hálózati %sszek%ttetés révén a gépek a hálózat egy másik gépének bármely erőforrását használhatják, mely elsősorban a szerveren lévő eszk%z%kre vonatkozik ;z irány'lhat az egyes gépek, ill a szerver+ek1 háttértárolójára, továbbá a rendszer bármely m'nka*állomásához illesztett nyomtató használatára •

Osztott háttértár használat







van, hogy a megosztott erőforrás >zikai helye rejtve maradjon, hiszen egy 3n megosztási névvel hivatkoz'nk az adott erőforrásra •

incs sz!kség önálló háttértárolóra

mivel az egyébként %nálló m2k%désr m 2k%désre e képes gépeket egy k%zponti gép irányítja +szerver1, ezért a k%zponti gép háttértárolóit a rendszer bármelyik m'nkaállomása használhatja a ez így van akkor a 'serekbe nem sz$kséges háttértárolót építeni -o de akkor hogyan t'd m2k%dni az adott m'nkaállomás9 @gy, hogy ennél a gépnél a rendszer >lek bet%ltéséről egy 3n BB?*;CB/ BB?*;CB/ gondoskodik •

"yors adatát#itel

az adatátvitel gyakorlatilag a Doppy lemezen t%rténő adattovábbítással kezdőd%tt ;hhez képest a hálózati adatforgalom rendkív$l nagy lépés előre, hiszen a m2veleti sebességek %sszehasonlíthatatlan'l gyorsabbak a hálózaton •

agyo$$ tel%es&tmény

az %nállóan m2k%dő számítógépek %sszek%tésével, azok egy k%z%s rendszert alkotnak, így a rendelkezésre rendelkezésre álló erőforrások %sszeadódnak, vagyis a teljes hálózat egyes gépein megosztott, hozzáférhetővé tett erőforrásainak %sszessége •

'ö$$felhasználós adat$ázis használat

a számítógép hálózatok alkalmazásával lehetőség van bonyol'lt, t%bb gépre telepített adatbázisok, egyidőben, k$l%nb%ző m'nkaállomásokról t%rténő használatára

(átrányai •

)iztonsági igény

a számítógép*hálózatok a gyors és k%zvetlen adatátvitel miatt sokkal inkább ki vannak téve olyan veszélyforrásoknak, melyek az adatainkat fenyegeti A veszélyforrások egyik részét képezik a vír'sok álózati k%rnyezetben hatalmas károk okozására képesek, képesek, ráadás'l igen nehéz, k%r$lményes a kiirtás'k is A másik komoly veszélyforrás az illetéktelen hozzáférés lehetősége •

Kölségigénye

igaz, hogy a rendszerben %nállóan m2k%dni képes gépek vannak, de áttól t'dnak hálózatba k%tve is dolgozni, mert a m2k%dés$kh%z fontos és elengedhetelen$l sz$kséges eszk%z%ket eszk%z%ket kell hozzáj'k illeszteni ill beléj$k építeni +hálózati kártya, h'b, repeater, árnyékolt koaE kábel, 3n spe(iális FG?H nyol( eres hálózati kábel, stb1 ;zek az illesztő egységek, valamint a kábelhálózat







a hálózat m2k%dtetését egy spe(iálisan erre e rre kifejlesztett operá(iós rendszer végzi, amely képes kezelni a t%bbfelhasználós k%rnyezetet és a megosztott adatbázisokat ;z a hálózati rendszerk%rnyezet, nehezebben adminisztrálható, drága m2k%dtető szoftvert igényel

*soportos&tás+k

árom nagy (soportját k$l%nb%ztetj$k meg) •

(elyi hálózatok ,A - .o(al Area -et=ork .

olyan rendszerek, amelyekben a számítógépek >zikailag viszonylag egymáshoz k%zel helyezkednek el, példá'l egy ep$leten bel$l ;zek a hálózatok kap(solódhatnak más hálózatokhoz, így rákap(solódhatnak a nagyter$let2 halózatokra is •

agyter!leti hálózatok ,/A - 0ide Area -et=ork .

ezek olyan rendszerek, melyeknek egyes szegmensei +elemei1 f%ldrajzilag f %ldrajzilag is távol lehetnek egymástól ;bben az esetben a kap(solattartás más spe(iális módszerekkel módszerekkel valósítható meg m eg •

"lo$ális hálózatok

ezek a rendszerek olyan világméret2 hálózati rendszerek, melyek nagyszám3 elemet tartalmaznak, eléggé heterogén felépítés2ek, nagyon sok számítógépet, ill részhálózatot foglalnak mag'kba Az :nternet az élő példa A végrehajtandó feladatok szerint is megk$l%nb%ztethetj$k a hálózatokat A legegyszer2bbek az egyenrang0, 3n peer to peer hálózatok A legelterjedtebb peer hálózatok azonban a szer#er-kliens felépítés2 hálózat, melyben a szerver kit$ntetett kit$ntetett szereppel bír bír A szerver látja el a hálózati rendszerek vezérlését és fel$gyeletét, f el$gyeletét, míg a m'nkaállomások +kliensek, 'serek1 a szerverhez kap(solódva, annak irányítása alatt képesek használni a hálózatot Felép&tés!k ,topológiá%+k.

A hálózat felépítését, topológiáját a kábelek elrendeződése, a (somópontok >zikai elhelyezkedése határozza meg ;z a
1&n2 a hálózatnak van egy gerin(e+a(kone * k%z%s adatátviteli vonal1,

amihez az %sszes (somópont (satlakozik A gerin( mindkét vége ellenállással van lezárva, a rendszer elemei sorba vannak f2zve egy kábelre /inden (somópontnak egyedi (íme van Bl(só, kevés kábel kell hozzá iba esetén az egész hálózat m2k%désképtelen lesz







kap(solni -em $zenetszórásos +ponttól*pontig1 Izakadás esetén megbízhatóbb, sok kábel kell hozzá ezért drága •

"y3r3s ) a (somópontokat k%zvetlen$l egymáshoz (satlakoztattják, soros

elrendezésben, így azok egy zárt h'rkot alkotnak Az $zenetek fogadása egy alkalmas (satoló eszk%z segítségével t%rténik ;lőre t%rténő h'zalozása nehézkes, 3j (somópont hozzáadása, vagy elvétele megbonthatja a hálózatot A biztonság kedvéért J kábellel is %sszek%thetik a gépeket Az adatáramlásnak meghatározott iránya van Amíg az adatot nem mentik le, addig a gy2r2ben kering, tárolódik -agy a ko(kázat, az adatok sér$lhetnek, elveszhetnek ;zt elker$lendő a (ímzettnek mielőbb le kell menteni és ny'gtázni, hogy ne keringjen a végtelenségig •

)+sz2 sorba f2z%tt gépek alkotják a hálózatot Kyakori a helyi

hálózatokban, mivel ol(só akialakítása átránya, hogy a kábel megbontása, azaz bármely gép kemelése a hálózatból a hálózat m2k%désképtelenségét m2k%désképtelenségét eredményezi •

4egyes ,fa.2 A b'sz topológia fa topológiává egészíthető ki, amelyban a

t%bbsz%r%s b'szágak k$l%nb%ző pontokon kap(solódnak %ssze, így alkotva egy fastr'kt3rát /eghibásodás esetén (sak a (somópont és a hozzátartozó gy%kerek esnek ki •

(ierarchik+s2 az előző formák vegyes alkalmazása 

5rotokollok

A számítógép*hálózatokban az adatok áramlását, a (ímzetthez való elj'ttatását vezérelni, szabályozni kell ;nnek a (élnak elérése érdekében fejlesztették ki a k$l%nb%ző adatátviteli szabványokat és konven(iókat, melyeknek gy$jtőneve a protokoll  ;gyszer2 hálózatkoknál a E')E67 protokollt, -ovell hálózatokban inkább az 7589158 protokollt, protokollt, míg az internet és -? hálózatban a '*5975 protokollt használják

5rotokollok f+nkciói

A komm'niká(iós rendszerek kialakításakor olyan általános ar(hitekt3ra fejlesztésére t%rekedtek, amely lehetővé teszi a nyitott rendszerkap(solatot ;nnek eredményeként egy olyan rendszerkap(solati szabvány sz$letett * 71O9O17 model l *, amely lehetővé teszi az eltérő protokoll*szabványokkal m2k%dő számítógépek %sszek%tését is A rendszer hét, egymástól f$ggetlen, de egymásra ép$lő szintre, rétegre osztja fel a protokoll f'nk(iókat







kábel, t=inaEiális kábel, optikai kábel, rádiós átvitel1, kódolási formák +természetes kódolás, C?L, C?L, -CL, /an(hester J, diMeren(iális /an(hester1 •

Adatkapcsolati Adatkapcsolati szint2 Az adatkap(solati réteg + data link layer 1 alapvető

feladata az, hogy tetszőleges kezdetleges adatátviteli eszk%zt olyan adatátviteli vonallá transzformáljon, amely a hálózati réteg számára átviteli hibától mentesnek t2nik Adatkeretek kialakítása +kerethatárok, +kerethatárok, transzparen(ia probléma *transzparens, ha a k$ldendő bitsorozat 'gyan az, mint a vezérlőjel*, vezérlőjelek, ny'gtázások, hibafelmérés és kik$sz%b%lés1 I# és 8.# protokolok •

(álózati szint2 A hálózati réteg +network layer1 a komm'niká(iós

alhálózatok m2k%dését vezérli A két végpont k%zti kap(solat lebonyolítása és a torlódás elker$lése a feladata ;ltérő lehet a hálózatok (ímzési módszere, k$l%nb%zhetnek a maEimális (somagméreteik és é s protokolljaik is ; problémák megoldásáért, azaz a heterogén hálózatok %sszekap(solásáért a hálózati réteg a felelős Nzenetszórásos hálózatokban az 3tvonal*kiválasztási me(hanizm's igen egyszer2, így a hálózati réteg általában vékony, sokszor nem is létezik •

1záll&tási szint2 A szállítási réteg + transport layer1 alapvető feladata az,

hogy adatokat fogadjon a viszonyrétegtől, kisebb darabra vágja vágj a szét azokat +ha sz$kséges1, majd adja tovább a hálózati rétegnek és é s biztosítsa, hogy minden darab hibátlan'l megérkezzék a másik má sik oldalra ?ovábbá, ?ovábbá, mind ezeket hatékonyan kell végrehajtania, ráadás'l oly módon, hogy a viszonyréteg elől el kell fednie a hardverte(hnikában elker$lhetetlen$l bek%vetkező bek%vetkező változásokat •

4iszony: #agy szecessziós szint2 A viszonyréteg lehetővé teszi, hogy k$l%nb%ző gépek felhasználói viszonyt +session1 létesítsenek egymással A

viszonyréteg, akár(sak a szállítási réteg k%z%nséges adatátvitelt tesz lehetővé, de néhány olyan szolgáltatással kiegészítve, amelyek egyes alkalmazásokhoz hasznosak lehetnek ;gy viszony pl arra alkalmas, hogy egy felhasználó bejelentkezzen egy távoli időosztásos rendszerbe, vagy hogy állományokat továbbítson két gép k%z%tt A két végpontban lévő programok t'dnak komm'nikálni A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése A viszonyok egyidőben egy* és kétirány3 adatáramlást is lehetővé tehetnek A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizá(ió +synchronization1 •

;eg%elen&tési: ;eg%elen&tési: #agy prezentációs szint2 A megjelenítési réteg +presentation layer 1 olyan feladatok végrehajtásáért felelős, amelyek

elég gyakoriak ahhoz, hogy általános megoldás3ak legyenek ahelyett, hogy a felhasználók esetenként k$l%n*k$l%n oldják meg azokat Az alsó rétegektől eltérően, amelyek (sak a bitek megbízható ide*oda mozgatásával foglalkoznak, a megjelenítési réteg az átviendő informá(ió szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik A megjelenítési réteg az informá(ióábrázolás más vonatkozásait is magába foglalja :lyen pl az adatátvitel hatékonyabbá tételét elősegítő adatt%m%rítés továbbá a









tartozik még az elektronik's levelezés, a távoli m'nkabevitel, m 'nkabevitel, a katalóg'skikeresés, katalóg'skikeresés, és még egy sor egyéb, általános*, ill spe(iális (él3 alkalmazási feladat is

A hálózatok részelemei részelemei

A hálózatok részelemei a hálózat típ'sától, felépítésétől f$ggnek #soportosítás'k ) •

szám&tógépek2 amelyeket %ssze kíván'nk k%tni ;zek a gépek %nállóan is,

vagy terminálként is m2k%dhetnek •

#ezérlő elektronikák< •

hálózati kártyák2 olyan vezérlő egység, amely a számítógépbe

építve a hálózat és a gép kap(solatát biztosítja ?íp'sát meghatározza a hálózati ar(hitekt3ra és a kábelezés Iok fajta f ajta hálózati kártya kapható, de árban, megbízhatóságban és minőségben eltérnek egymástól •

(6)2 passzív hálózati eszk%z, mely a szegmensek kap(solatát

biztosítja /ivel jelerősítést nem végez, az előírt kábelhosszt nem léphetj$k t3l •

repeater2 olyan elektronik's eszk%z, amely az adatátvitel során, a

(sillapítás k%vetkeztében k%vetkeztében torz'lt jelek felismerését, f elismerését, helyreállítását és 3jraidőzítését végzi •

ro+ter2 egy intelligens eszk%z, amely meghatározza a hálózaton

áramló adat(somagok 3tvonalát •

protokollok $ridge2 azonos ar(hitekt3ráj3, de k$l%nb%ző protokollok segítségével m2k%dő hálózatok %ssze kap(solását teszi lehetővé

•

i dőleges s=itch2 olyan szerkezeti elem, amely 3tvonalszegmensek időleges egymáshoz rendelésével épít fel komm'niká(iós 3tvonalat







•

' elágazó2 a koaE kábelezésnél használt (satklakozó, melyet a

soros topológiáj3 hálózatokban a hálózati kártyákra (satlakoztatva használ'nk •

lezáró2 a soros topológiáj3 hálózatokban a hálózat

gerinvezetékének két végpontját kell lezárn'nk ezzel az P7 ohmos elemmel •

patch panel2 G? *s hálózatok esetén alkalmazott al kalmazott segédtábla,

amely a felhasználók gépei fel%l bej%vő kábelek rendezését végzi •

patch ká$el2 3n sodrott érpár3, G? (satlakozóval ellátott kábel,

mely a fali (satlakozó és a számítógép hálózati (satolója +kártya1 k%z%tti %sszek%ttetést biztosítja •

#ezérlő egység2 ide tartoznak a hálózatotot vezérlő számítógépek

+server1 * t%bb is lehet egy hálózatban •

m3ködtető m3ködtető program2 a hálózat m2k%dését, az őt m2k%dtető program, a

határozati operá(iós rendszer szervezi, vezérli, ill határozza meg A felsorolt eszk%z%k k%z$l természetesen természetesen nem mindenre van sz$kség minden esetben Azt hogy éppen mire van sz$kség az alkalmazott eszk%z%kből a kiépített ar(hite(t'rától, kábelezéstől, a hálózat bonyol'ltságától f$ggően kell megválasztani Kapcsolatt&p+sok

A számítógépet %sszek%tő k%zeg igen sokféle lehet Az %sszek%ttettések rendszere sok esetben nem homogén ;gy hálózaton bel$l t%bbfélét is alkalmazhatnak ?íp'sai) •

köz#etlen köz#etlen ká$elkapcsolat2 helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma

Bl(só, k%nnyen kivitelezhető és a fenntartása nem jár k%ltségekkel k%ltségekkel •

nagy tá#olság0 ká$elezés2 ritkán alkalmazzák A kábelezés

bonyol'ltsága miatt igen k%ltséges







telefonvonalhoz hasonlóan kezelik, ill számlázzák 4ltalában napi Q * R órás kap(solattartás alatti alkalmazható •

$érelt #onali összeköttetés2 összeköttetés2 ott alkalmazzák, ahol fontos az állandó

kap(solat Iebessége a kiépítésnél meghatározott sávszélesség f$ggvénye "enntartási k%ltsége az adatátviteltől f$ggetlen, állandó •

kapcsolt #onali összeköttetés2 összeköttetés2 egyszer$bben, a telefonvonalon

modemen kereszt$l létesített adatátvitel /ivel a kap(solat normál telefonvonalon t%rténik, az adatátvitel sebessége lass3, mert a modemtől és a vonal minőségétől f$gg

(álózati operációs rendszerek

A # alap3 hálózatoknál /i(rosoft 0indo=s -?, valamint a -ovell (ég -et0are -et0are és :ntranet0are :ntranet0are hálózati operá(iós rendszerét alkalmazzák A hálózatot kezelő szerver gépre telepítik A hálózati operá(iós operá(ió s rendszer a hálózat teljesítményét és egyben a hálózatba kap(solt gépek számát is meghatározza A hálózati k%rnyezetben való m'nkát a rendszerszoftverek a kap(solatok szintjén határozzák meg ;z annyit jelent, hogy az adott hálózatba, ill a szerverre nem jelentkezhet be akárhány akárhány felhasználó

?ogos+ltság: adathozzáférés

A számítógép*hálózatokban előre meghatározott hozzáférési szintek szabályozzák a felhasználók részére az adatokhoz való hozzáférést ;z annyit jelent, hogy ha egy felhasználó be akar akar lépni a hálózatba, rendelkeznie rendelkeznie kell egy azonosító névvel +loginname, username, stb1 és jelszóval kell azonosítania magát /id a név, mind a jelszó néhány karakterből + általában ! " #$ k%z%tti szám&1 álló k'l(sszó, amely alfabetik's és n'merik's karaktereket tartalmaz, valamint megk%l%nb%zteti a ki(si és nagy bet2ket A számítógépes*hálózat erőforrásaihoz, adataihoz való hozzáférési jogos'ltságok kiosztása, meghatározása, a mindenkori rendszergazda feladata és felelőssége ontosan meg kell határozni, de>niálni kell, hogy mely erőforrásokhoz, mely felhasználók,







•

t%rlés

•

nyitás

•

attrib3t'm módosítás

•

jogok meghatározásának módosítása

Felhasználók ,+serek.

/ivel egy hálózatban a felhasználók száma igen magas is lehet, (élszer2 valamilyen rendszer szerint a felhasználók k%z%tt ;gyik módja ennek, ha az egyforma jogos'ltság3 felhasználókat, egy 'gyanazon (soportba foglalják ; (soportba foglalás áttekinthetővé teszi az adminisztrá(iót, a hálózati jogok menedzselését, hiszen a jogokat nem egyes felhasználóknak, hanem a felhasználó (soportoknak adják Az adott esetben nagyszám3 felhasználó esetén a hálózat védelmi rendszerének kialakítására nagy hangs3lyt kell fektetni A védelmi rendszer kialakításának alapvető teendői) •

felhasználói név megadása és annak jelszóval t%rténő ellenőrzése,

•

bejelentkezési és használati idő meghatározása, m eghatározása, korlátozása,

•

•

•

m'nkaállomások meghatározása, amelyről az adott felhasználó feljelentkezhet a hálózatra, a hálózati háttértárolón, a felhasználó által igénybe vehető tárter$let meghatározása, fájlok és k%nyvtárak hozzáférési jogainak meghatározása

'ipik+s felhasználók és csoportok2 'en(szergaz(a +s'pervisor, administrator1 * maEimális jogokS







•

* a lokális erőforrások kezelésére való jogS User *

•

K'est * vendégként jogos'ltságok nélk$lS

•

;veryone * mindenki +a világ1 (sak a számítógép elérése a hálózatrólS

Oezeték nélk$li hálózatok típ'sai és k%t%ttségei) A vezeték nélk$li hálózatok három fő (soportba sorolhatók) vezeték nélk$li személyi hálózatok +0A-1, vezeték nélk$li helyi hálózatok +0.A-1 és vezeték nélk$li nagy kiterjedés2 hálózatok +00A-1 ; (soportosítás ellenére, nehéz meghatározni egy*egy vezeték nélk$li hálózati megvalósítás hatók%rét ;nnek oka, hogy a vezetékes hálózatokkal ellentétben, a vezeték nélk$li hálózatoknak nin(senek pontosan meghatározott határai A vezeték nélk$li átvitel hatótávolságát számos tényező befolyásolja befoly ásolja ;gyaránt érzékenyek a természetes és mesterséges eredet2 zavarásokra A hőmérséklet és páratartalom ingadozásai jelentősen befolyásolják a lefedettségi ter$let nagyságát A vezeték nélk$li k%rnyezetben található akadályok is (s%kkentik a hatótávolságot

!A"

A 0A- a legkisebb méret2 hálózattíp's, melyet általában olyan perifériális eszk%z%k számítógéphez való (satlakoztatására használnak, mint példá'l egerek, billenty2zetek és 8A*k ;zen eszk%z%k mindegyike kizárólag egy állomáshoz (satlakozik, és általában :C vagy l'etooth te(hnológiát használ #A"

A 0.A-*t általában a vezetékes helyi hálózatok határainak kiterjesztése érdekében használják A 0.A- C" te(hnológiát használ, és megfelel az :;;;









A hálózatok sokfajta %sszetevőből ép$lnek fel f el ;zek k%zé sorolhatj'k példá'l a személyi számítógépeket, a kiszolgálókat, a hálózati eszk%z%ket és a kábeleket Az %sszetevőket négy nagy (soportba sorolhatj'k) 4llomások /egosztott perifériák álózati kész$lékek kész$lékek álózati átviteli k%zegek A legismertebb hálózati %sszetevők az állomások és a megosztott perifériák Az állomások azok az eszk%z%k, melyek $zenetet k$ldenek és fogadnak f ogadnak k%zvetlen$l a hálózaton kereszt$l kereszt$l A megosztott perifériák nem k%zvetlen$l, hanem az állomásokon kereszt$l kereszt$l kap(solódnak a hálózathoz ;bben a helyzetben az állomás a felelős a periféria hálózaton t%rténő megosztásáért Az állomáson f'tó spe(iális szoftver teszi lehetővé, hogy a felhasználók a hálózaton kereszt$l kereszt$l használják az állomáshoz kap(solt perifériát A hálózati eszk%z%ket, épp3gy mint a hálózati átviteli k%zegeket, az állomások %sszekap(solására használják

1 A Tétel, rendszergazda

Recommend Documents