Rovásírás ABC Sajnos nagyon kevesen ismerik már a régi írásmódunkat, valamint a régi beszédünket. A felgyorsult világban új (SMS, Chat) rövidítések jelentek meg, amik tönkreteszi a szép magyar míves beszédünket. Egy kis nyelvtan: - az ikes igék ragozása megőrződött, az igeidők gazdagsága jellemző: írá, ír vala, írt vala, stb. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta
volt formát), és hiányzik az indoeurópai nyelvekre jellemző birtoklást kifejező ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). ! Minden ábécéhez hozzátartozik a számjegykészlet is. A mi számjegykészletünk az etruszk számkészlettel mutat rokonságot, eltérés csak az ezres szám jelölésében van. Ezekkel a számokkal is le lehet írni bármilyen nagyságú összeget. A magyar számjegyekkel pontosan úgy írjuk le a számokat, ahogyan mondjuk. A sorvezetés a számrovásban is jobbról balra halad! Rovásírás főlapra!
1
Karakter csoportok: 1. csoport: SZ (eSZ) = Szár, szál, száraz A rovásjelek legegyszerűbb s egyben legfontosabb alkotóeleme, 27 betű épül rá. Férfias elem. Varga Géza a szár szavunkat rendeli a jelhez. Megállapítása bizonyosan helyes, mert a szár a régi magyar nyelvben nemcsak növényi szárat jelent, hanem tart, kopaszt is (Szár László = Kopasz László, István király nagybátyja). A betű képe a szó minkét értelmezését visszaigazolja.
A = Anya, Anahita Anahita a szkíták termékenység istennője, Istenanya. Minden korban nagy tisztelet övezte, ismerték és tisztelték őt a görögök is Anaitisz néven. Anahitát őseink Asszony vagy Boldogasszony néven tisztelték, szűznek tartották.
I= Isten A magyar Isten szót a hettita Íz-Ten, vagy a sumer Es-Tan (isten) szóból vezetik le. A szó valóban két tagra bontható, van rovásemlékünk, ahol csak a második szótag szerepel, ebben a formában: „Hála legyen Tennek, hogy atta”. Mind a hettita Íz-Ten, mind a sumer Es-Tan második szótagja teremtőt jelent, s a magyar nyelvben is az Isten egyik jelzője: Teremtő.
Í = Minden hosszú magánhangzóról elmondható, így az Í betűről is, hogy hangértékkel nem szerepelnek a régi ábécében, bár formailag jelen vannak. Az Í betű ebben a formában az erdélyi nagy botnaptár J betűje volt.
M(eM) = Mell, emelő Egyes kutatók a „magas” fogalmat rendelik a jelhez, de ezt az eM betű alakjából nem lehet kikövetkeztetni. Mivel jeleink túlnyomó többsége az ember és a környező világ egymáshoz való viszonyát tükrözi, inkább a fenti fogalmi értékek illenek a betű formájához.
T (eT) = Tám, tartó A betű formája a támasztó oszlopot idézi, világosan mutatja a forma a fogalmat. A T betűnkhöz hasonló jel van a sumer ékjelek között is, szintén „Tám” fogalomértékkel. A régi építészet fontos elemei közé tartozik, szinte minden tornácnak ilyen tartóoszlopai voltak. Falvainkban ma is láthatunk, sajnos, egyre ritkábban, ezeket a tornácos házakat, amelyeknek másik, fontos eleme a ZS ( ) Betűnk.
2
2. csoport: D (eD) = Du Du a valószínűsíthető ősi magyar Isten-hármas egyik tagja (Eneh-Du-Bél). Du az Atyát jelenti az ősibb változatban. A dolog érdekessége, hogy a sumer jelkészítésben a D betű fogalmi értéke Dingir (tündér, csillag), de a későbbiekben az Isten nevek elé már „igazi” csillagot ( ) tettek, s a magyar ábécében is csillag lett az Atya jele.
GY (eGY) = EGY (az isten) Ősi jel. Ábrázolása szerepel a tatárlaki korongon, de a sokkal régebbi Mas d’ Azil-i (Franciaország) festett köveken is. A suméroknál herceget, uralkodót, a kínaiaknál sámánt, táltost jelent. Több népnél Napszimbólum, a székelyeknél, magyaroknál a Teremtő Isten jelzője. A GY betű a magyar államiság egyik fontos jelképe, állami címerben is szerepel.
J(eJ) = Jó, folyó JÓ szavunk nemcsak pozitív tulajdonságot jelöl, bensőséges viszony is kifejezhető vele. Pl. a régies Jó uram, Nagy Jó Uram, Jó isten szavaink ezt a viszonyt fejezik ki. A szó folyónevekben is fennmaradt, pl. Sajó, Berettyó (Beretjó). Az erdélyi nagy botnaptár rovója ezt a betűt használja a J és I hang jelölésére is.
C (eC) = celőke (vagy: cél) Jelentése nyílvessző a régi magyar nyelvben. A szó érdekessége, hogy megfogalmazza a funkciót is. Az első szótag a cél szavunkat rejti. Ha igaz, akkor ebben az esetben nem mi vettük át a németektől (Ziel), hanem ők vették át tőlünk. A celőke szóban benne van a célba juttatás mikéntje is: lő
N (eN) = Nő, növény, növekedés, nedves A rovásjelek második legfontosabb alkotóeleme, 11 betűnk épül rá. Nőies elem (gondoljunk csak a Hold fázisra!).” Amikor meghajlítjuk é szárat), nem törik el, (ahogyan a növény szára se, ha szél hajlítja) – zöngésedik, lággyá válik, formája így a növényt idézi és a nőt, aki mikoron méhében az új életet hordja, ekképpen növekedő, s a Hold is ilyen amint telik (…); a Hold a földi nedvesség úrasszonya…”
E = eleven A feltételezett „Eleven” fogalmat indokolja a kapcsolat a H betűvel (H=hal, halál), és az is, hogy ábécénk minden egyes mássalhangzójának segédhangja, vitathatatlanul a legtöbbet használt, s ezért a legfontosabb magánhangzó. Úgy is mondhatnánk, hogy jelsorunkat az élet, az elevenség hatja át.
3
3. csoport: R(eR) = Rész, rét Mindkét szó visszafelé olvasva is értelmes szót ad. A rét párja a tér, a rész pedig a szér (szérü, szer). Mind a négy fogalom a területtel kapcsolható össze. Számomra a „rész” értelmezés azért kedvesebb, mert ez az egyetlen betűnk, amelyet részletében is alkalmazunk, azaz csak az összekötő segédvonalat, az egésznek a részét írjuk ki, és nemcsak ligatúrában, önállóan is használhatjuk ebben a formában.
CS (eCS) = csap, csapat, család A jel egyik lehetséges fogalmi értéke a család. Ez a fogalom nem állhat messze a valóságtól, hiszen a pusztai népek körében a családnak óriási jelentősége volt A rokoni kötelékek sokkal többet jelentettek, mint ma. A jel eredeti formája valószínűleg négyzet, a négyzet pedig - zártsága miatt - harci alakzat, csapat is lehet.
Z (eZ) = Zug, ház A Z betű segédvonalai több nyelvemlékünkben a szárra merőlegesen helyezkednek el. Ezt a formát mutatja a tatárlakai korong bal felső negyedében lévő jel is. Ennél a betűknél az ősi emlékek tanúsága szerint a segédvonalak száma nincs rögzítve, illetve általában három vagy négy. A betűnek ebben a formájában az ősi magyar „háromosztatú” parasztház alaprajzát, elrendezését kapjuk.
Á = Ez a betű új keletű jel a magyar ábécének, a régi jelkészletekben nem szerepel, illetve az A hang volt hozzárendelve.
É = Ez a betűnk is viszonylag új darabja ábécénknek, a régi jelsorok nem tartalmazzák. Az régi rovók a hangzóugratást alkalmazták, azaz nem írták ki az E betűt, mert az minden mássalhangzó segédhangja, ha mégis kiírták, É betűnek értelmezendő (L-E-eT=LÉT).
K (aK) – mély k Az egyik ún. bogárjel. Erről bővebben az 5. leckében.
4
4. csoport: S (eS) = Sátor, sarok A sátor nem azonos a jurtával (gerrel), amely a család lakhelye. Sokkal inkább a nagyállattartáshoz, a táborozáshoz és a háborúhoz kötődik. Ideiglenes szálláshely. A sátor a mai világban is a szabadságot jelképezi (kemping táborok). Könnyen szétszedhető, szállítható, összeállítható. Ezt az egyszerűséget formázza az eS betű.
G(eG) = égbolt, gém (vagy: gebe) Ég szavunknak kettős értelme van, ugyanis jelentheti az égboltot, s jelentheti a lángolást is. A két fogalom szorosan összefügg egymással, gondoljunk csak a viharok esetén előforduló villámlásra, a perzselő, szikrázó napsütésre, a lángoló égboltra stb.
L(eL) = Ló Eleink elvont gondolkodására kiváló példa ez a betű, mert az állat legjellemzőbb részét, a nyakát (sörényét) ábrázolták és nem az egész testet (éppúgy, mint a sakkfigura). Háborúban és békében egyaránt forradalmi fejlődést jelentett a ló háziasítása. A helyváltoztatásban, a világ megismerésében új távlatokat nyitott meg. A ló a pusztai nagyállattartó társadalmakban a szabadságot, a gazdagságot és a hatalmat jelentette.
P (eP) = pihe (vagy paripa) Ezt a jelet és a hozzá rendelt „pihe” szót az értheti meg igazán, aki már íjászott, vagy látott közelről nyílveszőt. A nyílvessző röppályája kiszámíthatatlan, ha a vessző törzsén, a vessző fokához közel nem helyezünk el legalább két darab, hosszában kettéhasított tollat. A hasított toll a „P” betűt formázza.
O = oldal, oltalom A jel fogalmi értékét a kínai teknősbéka rajzolatának alapján határozták meg. Ennek a rajznak az alapján azonban nem lehet az összes betűnket létrehozni. A jel formája sokkal inkább az óvón, védőn kitárt és magába záró karokat idézi, ahogyan az édesanya várja kitárt karokkal járni tanuló gyermekét.
Ó = Ez a betűnk is õsi múltra tekint vissza, már az Olaszországban, Campagnában talált kb. 3000 éves baltán is ebben a formájában, szerepel. A jel spirált formáz, s ez a szimbólum egész Európában elterjedt volt az ősidőkben. Elképzelhető, hogy a spirál szimbólum magyar neve: forgó, Napforgó.
5
5. csoport: B (eB) = Baál, Bél, belső Bél a sumér Enlil isten jelzője. Jelentése "Úr" szó szerit: Én-Lélek. Nála vannak a királyi jelvények, a földi király Bél helytartója. A magyar Szentháromságban Bél a Fiúisten neve
NY (eNY) = Nyugat, nyugalom Az eNy betű érdekessége, hogy többi jelünkkel ellentétben ez jobbra néz, de csak látszólag néz jobbra, ugyanis nem a szárra, hanem az ívre épül. Az elsődleges elem tehát az eN jel (a nő, mint befogadó), s így az eNy betű nem más, mint a nő " " és a férfi " "egyesülése, NáSZa " ". Ebben a minőségben akár ligatúraként is felfogható.
K (eK) = ÉK?, Kert A jel feltételezett jelentése: Kert, Keret, kerített föld. A kerített föld város jelentésű is. Az ókori Arménia egyik fővárosának neve: Tigranocerta, azaz Tigriskert, Tigrisek földje volt. A névre ma is találunk párhuzamokat. Magyarországon Soltvadkert, Rákoskert stb., Oroszország területén Sztyepanokert (Istvánkert).
Ö= Ökör A gazdasággal kapcsolatos fogalmak körébe beilleszthető az „ökör” fogalmi érték is, hiszen a pusztai népek legfontosabb állata a ló mellett a szarvasmarha volt. Nemcsak a gazdagságot jelentette, de a szó legszorosabb értelmében az életet is.
Ő = Ez a betű sem szerepel a régi ábécékben, a modern kor igénye hozta létre. Az Ó és az Ö betűkből képzett jel tipográfiailag ugyan jól illeszkedik az ábécé jeleihez, de képzése a magyar jelképzéstől idegen (ld. A Napút ábécéje című könyvet).
6
6. csoport: H (eH) = hal, halál (vagy: Hold, Hajfonat) A H betű fogalmi értéke: Hal. Ez a jel megtalálható a sumer jelek között is „Ha” (Ha=hal) fogalomértékkel, de átvették a türkök is, B hangértékkel (Balik=hal). A magyar és a sumer H jel között nemcsak formai azonosság áll fenn, de a hang- és fogalmi érték is azonos. Ritkán így írják. Más értelmezés szerint Hajfonat vagy a Hold, melynek Dagadó Hold sarlója vagy Csökkenő Hold sarlója egymásba fordítva.
F (eF) = Föld Ehhez a jelhez kapcsolható talán a legtöbb emlékünk. Nemcsak betű, hanem ősidők óta egyben szimbólum is. Többen, többféleképpen magyarázzák a jel értelmét, de minden magyarázat végkövetkeztetése, hogy az Aranykort jelképezi, az Első Királyságot. Ókori városalaprajzok az eF betűt mintázzák, de ilyen elrendezést mutatnak az állandó katonai táborok is.
LY(eLy) = Lyuk, Forrás, (heLY?) Ennek a jelnek több változatát is használták a régi rovók. Legismertebb alakja a kör, s közepében pont. Minden korban Napszimbólum volt, s ma is az a csillagászatban, asztrológiában. A Nap valóban forrás, a fény, a meleg, az élet forrása. Az eLy betű ugyanakkor helyet is jelenthet, a kezdő H betût nem volt kötelező kiírni ((h)ely).
Ü = ügy A folyó, víz fogalma, mert ügy szavunknak régi értelme ez. A Kárpátmedencében több folyó is van, melynek neve az ügy szóra végződik. Víz végződésű folyónevekre is van példa: Dunántúlon Feketevíz, (lásd. Erdélyi párja- Feketeügy), Sárvíz, Válivíz stb. Valószínűleg a kisebb, lassú folyású, kanyargós, majdnem állóvíz jellegű folyók, patakok mellékneve az ügy, víz.
Ű = űr Ez a jel sem szerepel önálló hangértékkel a régi ábécék jelei között, bár formailag tartozéka azoknak. A bot ábécének ez a rövid Ü betűje. Ehhez a jelhez – az F betűvel való kapcsolata miatt – az Űr, Üres fogalmak hozzárendelhetőek, ugyanis jól láthatóan valóban „kiüresedik” az „eF” betűhöz képest.
7
7. csoport: U = ugar? A jelhez az Ugar fogalmi érték rendelhető, az eK jelhez való hasonlatossága miatt. Észre kell vennünk ugyanis, hogy ez a betű is zárt, mint a kerített föld, művelt föld jelentésű eK betű, de két oldali határoló vonala bizonytalan. Jól ábrázolja a művelés alá vont, de pihentetés céljából parlagon hagyott terület. Az ugar szó ezt jelenti.
Ú = Régi ábécékben önálló hangértékkel nem szerepel, a rövid U betű jelölésére használták a másik U betűnkkel együtt.
ZS (eZS) = Zsenge, zsámoly Varga Géza szerint fogalmi értéke: Zsenge. A betű formája ezt látszik alátámasztani, én (Koricsánszky Atilla) mégis inkább a zsámoly fogalmi értéket rendelem hozzá – Tóth Gábor (a monori ácsok dinasztiájából) barátom javaslatára – mert tökéletesen illeszkedik az építészet területéről származtatható jelek közé. A T betűvel együtt a ZS betű alkotja a magyar parasztházak tornácának pilléreit. A zsámoly is támasztékot jelent.
V(eV) = vas, vég, vidék A vas eredetileg fémet jelentett, a vas fogalmát a Varga Géza a bronzöntvények formája miatt rendeli hozzá, ellenben ennek a jelnek szemmel láthatóan nincs köze ezekhez az öntvényekhez. A betű formailag az U betű párja, rokona, de egyik vége nyitott, a másik vég határolói bizonytalanok. Jelentheti a művelt vagy lakott föld végét, az ország határát.
TY (eTY) = Atya Látható, hogy a Ty betűnek köze van a B betűhöz, de nemcsak fogalmilag, hanem tartalmilag is. Az Atya itt Istenatya (Atyaistent), azaz a legfőbb istent jelenti. A magyar ábécében megvan tehát az ősi (magyar) istenhármas: az Anya, Atya, fiú. Részletek Koricsánszky Atilla "Rovás gyakorlatok kezdõknek" címû könyvébõl. Egy kis segítség, töltsd le a ROVSTDJB.TTF-ot és másold be a C:\WINDOWS\Fonts\ könyvtárba. A magyar rovásírás betűi, szabványos összevonások és előállításuk a billentyűzeten található benne. Az abc_magy.doc-ban megtalálod a leírást. Tömörítve: rovstdjb.zip. Köszönet érte: Dr. Hosszú Gábornak. További betűkészlet letöltése: http://geocities.com/rovasiras
8
Forrás: http://domonyi.aries.hu/rovasabc.html megj: A nyolcágú csillag azonkívül, hogy az 1000-es számot jelöli a Szíriusz csillagnak is a jele, és egyben István királyé is. Hónapok nevei: Január – Fergeteg Hava Február – Jégbontó Hava Március – Kikelet Hava Április – Szelek Hava Május – Ígéret Hava Június – Napisten Hava Július – Áldás Hava Augusztus – Új Kenyér Hava Szeptember – Földanya Hava Október – Magvető Hava November – Enyészet Hava December – Álom Hava
9
