81533
1
FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM
Kaposi József–Szabó Márta–Száray Miklós
Történelem III. Témazáró feladatlapok
MEGOLDÁSOK
Nemzeti Tankönyvkiadó, Tankönyvkiadó, Budapest
Megoldások
81533
2
Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY
© Kaposi József, Szabó Márta, Száray Miklós, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 2011
ISBN Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Zrt. www.ntk.hu Vevőszolgálat:
[email protected] Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: RE 81533 Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka 1. kiadás, 2011
Megoldások
81533
2
Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY
© Kaposi József, Szabó Márta, Száray Miklós, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 2011
ISBN Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Zrt. www.ntk.hu Vevőszolgálat:
[email protected] Telefon: 06 80 200 788 A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: RE 81533 Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka 1. kiadás, 2011
Megoldások
81533
Megoldások
3
I. A felvilágoso dás és a for radalmak radalmak ko ra A fel f elad adat atll ap 1. FELADAT a) Idő
A háború elnevezése
Egy fontos csata
1700–1721
északi háború
Poltava (1709)
1701–1714
spanyol örökösödési háború
Höchstädt (1704)
A háború egy fontos következménye
Pl. Svédország nem balti nagyhatalom, és Oroszország balti-tengeri kijárathoz jut . Pl. a spanyol trón a Bourbonoké, de Franciaország és Spanyolország nem egyesülhet. Anglia megszerzi Gibraltárt.
b) 1. 2. Francia Királyság; 6. Habsburg Birodalom; 5. Oroszország 1. Nagy-Britannia; 3. Porosz Királyság 2. Nagy-Britannia: AM Francia Királyság: AM; Porosz Királyság – F Habsburg Birodalom – F Oroszország: D c) 1. Nagy-Britannia a spanyol és az osztrák örökösödési háborúban támogatta a Habsburg Birodalmat, a hétéves háborúban viszont szembefordult vele. 2. A kontinentális egyensúlyt kívánta fenntartani, és mivel Oroszország és Franciaország is Ausztria szövetségese volt, az angolok az ellenkező oldalra álltak. á lltak.
2. FELADAT a) A mezőgazdaság fejlődését. b) A kép: eke – szántás B kép: vetőgép – vetés c) Állati energiával működtették. d) Pl. az új ekeék és a vetőgép is hatékonyabbá ha tékonyabbá tette a mezőgazdasági termelést, termelést, ami az ipari forradalom egyik feltétele. Mindkét eszköz vaseszköz, vaseszköz, s a gépgyártás fejlődésének az eredménye. 3. FELADAT a) Bastille ostroma, 1789. július 14. b) pl. kispolgárság, bérmunkások, városi szegények c) Alkotmányozó Nemzetgyűlés d) 1. Az alkotmányos átalakulás nem oldotta meg a városi szegény nép problémáit – mint pl. az élelemhiány. 2. Párizs lakossága nem bízott az uralkodóban, s futótűzként terjedt a hír, hogy a király k atonai atonai erőt von össze a főváros körül. e) pl. Párizs élére új polgármestert választottak, és a közbiztonság fenntartása érdekében létrehozták a nemzetőrséget. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tovább ülésezhetett.
81533
Megoldások
4
4. FELADAT a) A megoldás a tankönyv ábrái alapján értékelhető: A ábra: 29. oldal; o ldal; B ábra: 65. oldal b) A ábra: Kongresszus; B ábra: Törvényhozó Nemzetgyűlés Nemzetgyűlés. *c) 1. A ábra: köztársaság / B ábra: alkotmányos monarchia 2. A ábra: kétkamarás törvényhozás; B ábra: egykamarás törvényhozás 3. A ábra: Az Egyesült Államok Alkotmánya (1787); B ábra: 1791-es francia alkotmány 5. FELADAT Bírói ítélet 1789 előtt: Az újságírót azonnal letartóztatják, és rövidesen börtönben találja magát. Esetleg felségsértés miatt emelnek vádat ellene. Indoklás: A polgári szabadságjogok (szólásszabadság), (szólásszabadság), a jogbiztonság, a bíróságok függetlenségének hiánya miatt kiszámíthatatlan volt az éles bírálat következménye. Bírói ítélet 1789 után: Nem történik semmi. Vagy: ha valaki megvádolja az írása miatt, esküdtbíesküdtbíróság előtt védheti meg igazát, s a bírói ítéletig ítéletig ártatlannak kell kell tekintetni. Indoklás: Pl. a 11. pont alapján joga van véleményét kifejteni. Lehet hivatkozni a 7. és a 9. pontra is. 6. FELADAT A –2. (John Stuart Mill: A szabadságról)
liberalizmus
B –4. (Arndt, 1813)
C –1. (Burke: A francia forradalomról)
D –3. (Fourier: Az általános egyenlőség elmélete) elmélete)
nacionalizmus
konzervativizmus
szocializmus
követelése az egyén teljes szabadsága, amelynek korlátja csak a más emberek szabadságának tiszteletben tartása. B) Pl. a nacionalizmus na cionalizmus eszméje szerint a nemzeti egység létrehozásának érdekében felül kell emelkedni a vallási és etnikai megosztottságon. C) Pl. A konzervativizmus eszméjének eszméjének követői nem zárkóznak el a reformoktól, de azokat azokat szerintük körültekintően kell végrehajtani. D) Pl. A szocializmus a társadalmi ellentétek feloldását tűzte ki céljául. A) Pl. a liberalizmus fő
7. FELADAT
Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben
Szaknyelv alkalmazása
Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a Nagy-Britannia és az amerikai gyarmatok közti ellentétek kiéleződésének kiéleződésének előzményeit és okait. 0–2 *Áttekinti azokat az európai eseményeket, amelyek hatással voltak az amerikai gyarmatok és a független Egyesült Államok fejlődésére. id őben. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy Nagy-Britannia és az amerikai gyarmatok konfliktusa a XVIII. század második felében éleződött ki. A téma kifejtésekor utal a hétéves 0–2 háborúra, a függetlenségi háború európai vonatkozásaira, Franciaország segítségére, utal a napóleoni háborúk és a kontinentális zárlat hatására. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános és speciális fogalmakat (pl. törvényhozás, háború, diplomácia, gyarmat, piac, vám, illeték, monopólium, 0–4/*6 ültetvény, képviselet, kongresszus.). *T Szakszerűen használja a fentieken kívül a téma kifejtéséhez szükséges általános és speciális fogalmakat (pl. kontinentális zárlat, Monroe-elv)
81533
Források használata
Eseményeket alakító tényezők feltárása
5
Megoldások
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a gyarmatokra egyre nagyobb terhet hárító brit politika értelmetlen rendelkezései az anyaország ellen fordították és egységbe kovácsolták a gyarmatokat. 0–4/*8 *T Pl. rögzíti, hogy a hétéves háborút követően megszaporodtak az amerikai gyarmatok számára hátrányos brit intézkedések. *T Pl. rögzíti, hogy a francia–brit hatalmi ellentétek nyomán a francia kormány jelentős anyagi és katonai katonai segítségben részesítette a gyarmatokat. M A vizsgázó alapvető összefüggéseket tár fel. anyaország és T Pl. Megállapítja, hogy a gyarmatok gazdasági fejlődése révén az anyaország a gyarmatok kapcsolata átalakult: a kölcsönös egymásra utaltságot és érdekeik összhangját felváltotta az egymással való konkurenciaharc. T Pl. Rögzíti, hogy az anyaország a vetélytárssá vált gyarmatokat a megemelt vámokkal, illetékekkel igyekezett gazdaságilag hátrányos helyzetbe hozni, amit az öntudatos, puritán önkormányzati hagyományokk al al rendelkező és a felvilágofelvilágosodás eszméit magukévá tevő, gazdaságilag megerősödött gyarmati lakosság 0– visszautasított. 6/*10 *T Pl. Megállapítja, hogy az európai hatalmak ellentéte a függetlenség kivívásá ban segítette a gyarmatokat francia francia támogatást kapott a hadsereg felállításához. *T Kitér arra, hogy a koalíciós háborúk (Washington-idézet), napóleoni háborúk, a kontinentális zárlat következtében az Egyesült Államok vetélytárs nélkül maradt az amerikai kontinensen: növelte területét és befolyását a függetlenedő Dél-Amerikában (Monroe-idézet), így az amerikai területek gazdaságilag jelentősen megerősödtek: a bevándorlás nyomán növekedett lakosságuk, fejlődtek gazdasági kapcsolataik, az ipari forradalom az angliaival egy időben indult.
MegszerkeszA dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tar0–2 tettség, talmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): 20/*30 Elérhető vizsgapontszám**: 10/*15 **Az elér hető hető vizsgapontszám meghatározásakor figyelembe kell venni az előírt osztószámot is. Témazáró feladatlapjainknál – az egyszerűbb értékelés miatt – miatt – a pontozást és az osztószámot az érettségitől eltérő módon állapítottuk meg, amit az alábbi táblázatban foglalunk össze:
Feladat Középszintű rövid esszé Középszintű hosszú esszé Emelt szintű rövid esszé Emelt szintű hosszú esszé esszé
A témazáró feladatgyűjteményben pontszám osztószám 20 2 30 2 30 2 48 2
Az érettségi vizsgán pontszám osztószám 24 2 42 2 28 4 48 3
81533
Megoldások
6
I. A felvilágoso dás és a for radalmak ko ra B feladatlap 1. FELADAT a) Idő 1740 1756
A háború elnevezése osztrák örökösödési háború
A győztes szövetség két állama Poroszország, Franciaország
hétéves háború
Poroszország, Nagy-Britannia
A háború egy fontos következménye
pl. Poroszország megszerzi Sziléziát pl. Fennmarad a status quo Ausztria és Poroszország között; Anglia növeli gyarmati területét Amerikában.
b) 1. 1. Anglia (Nagy-Britannia), 6. Habsburg Birodalom 2. Franciaország 2. Anglia: AM Habsburg Birodalom: R (bár volt törekvés abszolutizmusra) Franciaország: A 3. Pl. Nagy-Britannia a kontinentális egyensúly fenntartása érdekében változtatta álláspontját: az osztrák örökösödési háborúban még Ausztriát, a hétéves háborúban már Poroszországot támogatta, mert úgy remélte a megerősödő porosz állam jelenthet ellensúlyt Oroszorszá ggal és Franciaországgal szemben.
2. FELADAT a) Az ipar (könnyűipar/textilipar) fejlődősét. b) fonás c) A emberi B vízi energia, majd gőz d) pl. egyszerre több orsó dolgozik vagy kevesebb ember esik egy orsóra stb. e) Kik végzik a A munkavégzés A tevékenység Az eszköz tulajmunkát? helyszíne jellege donosa munkavégzők / otthon / manuA falusi asszonyok k iegészítő a háziasszofaktúrában nyok B
bérmunkások
a vállalkozó műhelyében
a megélhetés egyetlen forrása / bérmunka
a vállalkozó
A nyereség tulajdonosa
a vállalkozó
a vállalkozó
3. FELADAT a) A labdaházi eskü, 1789. június b) Alkotmányozó Nemzetgyűlés c) Pl. A jelenlévők esküre emelik a kezüket. A kép a képviselők felháborodását és lelkesedését tükrözi. d) Nem oszlanak fel addig, amíg nem készítik el az új alkotmányt. e) Pl. a három rend (papság, nemesség, polgárság) szövetségét vagy a nemzet egységét, a rendi különbségek megszűnését.
81533
Megoldások
7
4. FELADAT a) A ábra Konvent ––– Közbiztonsági Bizottság: ellenőrzés Konvent ––– Közjóléti Bizottság: ellenőrzés Konvent ––– forradalmi törvényszékek: irányítás Konvent ––– kormánybiztosok: irányítás lakosság ––– Konvent: választás B ábra Az ábra-kiegészítések ellenőrzése a tankönyv (14325) 9. oldalán levő 8. számú ábra alapján történhet. b) A ábra: A jakobinus diktatúra B ábra: Montesquieu eszmerendszere vagy: Az alkotmányos rendszer vagy: a hatalmi ágak szétválasztása *c) A ábra: Pl. Robespierre, Danton, Saint-Just B ábra: Montesquieu, Locke *d) A ábra: diktatórikus hatalom vagy terror, a népakaratra hivatkozva. B ábra: alkotmány vagy: törvényesség, vagy a hatalmi ágak szétválasztása.
5. FELADAT Bírói ítélet 1789 előtt: Az ügyben a nemesekből álló bíróság dönt, nagy valószínűséggel a földesúr javára. Indoklás: A nemesség előjogokkal rendelkezik, s ezt kihasználja; nincs törvény előtti egyenlőség.. Bírói ítélet 1789 után: Az ügyben esküdtbíróság dönt, és esély van rá, hogy a paraszt visszakapja jogtalanul elvett tulajdonát. Indoklás (cikkely): Az 1. és a 6. pont szerint mindkét félre egyformán vonatkoznak a törvények, a 2. és a 17. pont szerint a tulajdonhoz való jog természetes és elévülhetetlen. 6. FELADAT A –3. (John Stuart Mill: A szabadságról)
liberalizmus
B –1. (Arndt, 1813)
C –4. (Burke: A francia forradalomról)
D –2. (Owen: New Lanark)
nacionalizmus
konzervativizmus
szocializmus
Pl. a liberalizmus fő követelése az egyén teljes szabadsága, ezen belül az egyik legfontosabb a lelkiismereti szabadság. B) Pl. a nacionalizmus eszméje szerint a nemzeti egység alapja a közös nyelv és kultúra. C) Pl. a konzervativizmus eszméjének követői fontosnak tartják a megfontolt reformokat, a reformkonzervativizmus jelszava a megőrizve megújítás. D) Pl. az (utópikus) szocializmus hirdetői a társadalmi igazságosságot és a javak igazságos elos ztását tűzték ki célul. A)
81533
8
Megoldások
7. FELADAT
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Szaknyelv alkalmazása
Források használata
Eseményeket alakí tó tényezők feltárása
Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja Amerika gazdasági fejlődését a XVIII –XIX. század folyamán. *Rámutat a gazdasági fejlődés fő mozgatórugóira: a gyarmatok és az anya0–2 ország ellentmondásos kapcsolatára a függetlenné válásra, az ipari forradalom, a vasútépítés, a telepesek vallási hátterének szerepére Észak-Amerika gazdasági fejlődésében. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy az Észak-Amerika a XVIII. században brit és francia gyarmati terület, a XIX. század elején pedig független szövetségi állam. 0–2 *T A téma kifejtésekor utalhat a hétéves háborúra, a függetlenségi háború európai vonatkozásaira, Franciaország segítségére, a függetlenség kivívásának (1783) következményeire, utalhat a napóleoni háborúk, a kontinentális zárlat hatására. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. gyarmat, piac, vám, világkereskedelem, illeték, monopólium, ültetvény). 0–4/*6 *T Szakszerűen használja a téma kifejtéséhez szükséges általános és speciális fogalmakat (pl. kontinentális zárlat, telepes, protestáns etika, vasútépítés, ipari forradalom, Monroe-elv) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. a térkép alapján rögzíti, hogy Észak-Amerika jó természeti adottságokkal rendelkezett a gazdasági fejlődéshez, bőségesen rendelkezésre állt az ipari forradalom két legfontosabb nyersanyaga a vas és a szén. Megállapítja (Paine alapján), hogy a XVIII. század második felében 0–4/*8 már Amerika fejlődésének gátjává vált a gyarmati helyzet. *T Pl. rögzíti, hogy a telepesek szaktudást, vállalkozó szellemet hoztak magukkal, és mindehhez korlátlanul rendelkezésre álltak a természeti erőforrások (termőterület, nyersanyagok) *T Pl. rögzíti, hogy a vasútépítés a gazdasági fejlődés egyik motorjává vált. M A vizsgázó alapvető összefüggéseket tár fel. T Pl. Megállapítja, hogy a gyarmati kapcsolat Angliával egy ideig segítette a fejlődést, de később Amerika az anyaország konkurensévé vált. T Pl. Rögzíti, hogy a függetlenné válás után Amerika gazdaság lendületesen fejlődött, amit bizonyít a vasútépítés és a kereskedelem fejlődése, és rámu0– tat Észak és Dél fejlődésének eltérő vonásaira. 6/*10 *T Pl. rögzíti, hogy az európai konfliktusok segítették a függetlenség kiívását, majd az Európában fellendülő ipari forradalom, a megnövekvő nyer sanyag- (gyapot-) és gabonakereslet, a meginduló bevándorlás a XIX. század első felében intenzív fejlődést biztosított az Egyesült Államoknak.
MegszerkeszA dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem 0–2 tettség, tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség 20/*30 A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): 10/*15 Elérhető vizsgapontszám:
81533
Megoldások
9
II. Az újj áépítés ko ra Magyarországon A feladatlap 1. FELADAT Időpont
Intézkedés
1722/23
országgyűlés
1731
Carolina Resolutio
1735*
selmecbányai bányatisztképző főiskola alapítása
1767
úrbéri rendelet
1785
jobbágyrendelet
Tömör értelmezés
Ki ekkor a magyar király?
Az intézkedéshez kapcsolható történelmi fogalom „oszthatatlan és elválaszthatatlan”
a nőági öröklés elfogadása korlátozottan engedélyezi a protestáns vallást
III. Károly III. Károly
pl. ellenreformáció
magyar műszaki képzés fejlődése
III. Károly
pl. gőzgép
Mária Terézia
urbárium
II. József
pl. felvilágosult abszolutizmus
a jobbágyi szolgáltatások maximálása minden röghöz kötés megszüntetése
2. FELADAT a) Esemény: II. József a halálos ágyán; Évszám: 1780 b) Pl. az uralkodó fejtartása , fekvése utal az elesettségre, magányosságára pedig az, hogy csak hivatalos személyek veszik körül. c) II. József visszavonta rendeletei többségét. *d) francia forradalom, rendi ellenállás, török háború problémái, a poroszok és a nemesség kapcsolata (más jó válasz is elfogadható) 3. FELADAT a) külkereskedelmi mérleg *b) Meghatározott időszakon belül a kivitel és a behozatal aránya. c) Külkereskedelmi mérlegünk pozitív volt. A behozatal azonban dinamikusabban nőtt a kivite lnél. d) pl. A növekvő osztrák és cseh ipar és népesség miatt szélesedett kiviteli cikkeink (gabona, élelmiszerek, nyersanyagok) piaca. 4. FELADAT a) A vámrendelethez kapcsolódik. b) A jelmagyarázat kiegészítésének ellenőrzése a tankönyv (14325) 97. oldalának ábrája alapján történhet. Beírandó szavak sorrendben: magas vám; alacsony vám; adózó nemesség. c) merkantilizmus d) Az egyik vámhatár a birodalom körül, a másik Magyarország és a birodalom többi része között húzódott. *e) A magyar nemesség adómentes volt, míg a Lajtán túl adóztak. Ezért Mária Terézia közvetett módon kívánta adófizetésre bírni a nemességet. A merkantilista vámpolitika másik oka, hogy az udvar törekedett a birodalmi ipar fejlesztésére, és belső fogyasztás növelésére.
81533
10
Megoldások
5. FELADAT a) b) c) d)*e)
a) A XVIII. század elején a török uralom alól a Bánát (Temesköz) szabadult föl. b) 1775-ben Bukovinát szerezték meg a Habsburgok. (Ne keverjük Galíciával, amely 1772-es szerzemény!) c) A Helytartótanács székhelye kezdetben Pozsony volt. d) A jelzett területre svábok települtek be. *e) pl. Békés, Buda és Pest környéke (pl. Cinkota).
6. FELADAT a) Év: 1740 Esemény: porosz és bajor támadás / segítségkérés a rendektől b) Gazdasági: nemesi adómentesség megőrzése Politikai: a rendi alkotmány megszilárdítása *c) Korábbi: Pragmatica Sanctio (tankönyv, 84. oldal) Későbbi: 1790. X. tc. (tankönyv, 109. oldal) / 1791-es törvények (Lásd pl. itt és itt.)
81533
11
Megoldások
7. FELADAT Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően ismerteti és elemzi a jobbágyság helyzetének változásait az 1711 és 1820 közötti időszakban. *A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal 0–2 Feladatmegértés (pl. a jobbágyság képezte az adóalapot, ezért az államhatalom igyekezett azt megvédeni a földbirtokosokkal szemben). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó rögzíti a jobbágyságot érintő alapvető rendelkezések és mozgalmainak dátumait (1767, 1784, 1785), a korszak királyainak uralkodási dátumait (1711–1740; 1740–1780; 1780–1790; Tájékozódás 0–2 1790–1792; 1792–1835). Utal arra, hogy a jobbágyság helyzete térben és időben térben eltérő volt (pl. Alföldön kevesebb teher nehezedett rájuk, mint a Felvidéken és a Dunántúlon), megemlíti néhány jobbágymozgalom helyszínét (pl. Zala, Dél-Erdély, Madéfalva). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (abszoluSzaknyelv tizmus, rendiség, jobbágyság, szolgáltatások stb.). 0–4/*6 alkalmazása *Használja a speciális szakkifejezéseket (robot, majorság, úrbéres telek, dézsma, felvilágosult abszolutizmus, Urbarium, jobbágyrendelet, röghöz kötés, szabad öltözés stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Mária Terézia rendelete maximálta a szolgáltatásokat, és rögzítette a majorság és az úrbéres telkek arányát, és megállapítja, hogy a rendeletek megvédték a jobbágyi gazdaságokat a földesúri kisajátítástól. Források 0–4/*8 *T Pl. rögzíti, hogy II. József jobbágyrendelete megszűntette a használata röghöz kötést, és megállapítja, hogy a rendelet a közvetve az ipar fejlesztését is szolgálta. *T Pl. Rögzíti, hogy a nyugatra történő kivitel révén majorságok a XVIII. században tért hódítottak, s megállapítja, hogy ez jelentős mértékben hozzájárult a földesúri terhek növekedéséhez. M A vizsgázó feltárja és elemzi a XVIII. századi magyar jobbágyság történetét befolyásoló tényezőket. T Pl. rámutat arra, hogy a század eleji földbőség és munkaerőhiány javított a jobbágyság helyzetén, és megállapítja, hogy a népesség növekedésével ez a helyzet megváltozott, és ezért vált szükségessé az állami jobbágyvédelem. Eseményeket alakí- T Pl. rögzíti, hogy a század első felében az állam, a második felétó tényezők feltárá- ben a földbirtokosok ellen törtek ki mozgalmak, és megállapítja, 0–6/*10 hogy ez részben a földesúri terhek emelkedése miatt következett be. sa *T Pl. rögzíti, hogy a jobbágykérdést a dinasztia többször megpró bálta a nemesség ellen felhasználni, és megállapítja, hogy ezzel részben sikereket is ért el. *T Pl. Rögzíti, hogy az ország etnikai összetétele társadalmi cso portonként változó volt, és megállapítja, hogy a csonka társadalom révén a nemzetiségen zöme paraszti társadalmat alkotott. A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. Megszerkesztettség, A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 nyelvhelyesség hibát. A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): 20/*30 Elérhető vizsgapontszám: 10/*15
81533
Megoldások
12
II. Az újj áépítés ko ra Magyarországon B feladatlap 1. FELADAT Időpont
Intézkedés
Tömör értelmezés
1722– 1723
Helytartótanács felállítása
1754
vámrendelet
1777
Ratio Educationis
1781
türelmi rendelet
1784
Horea és Closca felkelése
új kormányzati szerv létrehozása a birodalmi ipar védelme oktatási rendelet kiadása korlátozott mértékben biztosítja a vallásgyakorlatot a protestánsoknak *román jobbágyok felkelése
Ki ekkor a magyar király?
Az intézkedéshez kapcsolódó történelmi fogalom
III. Károly
pl. modernizáció
Mária Terézia
merkantilizmus
Mária Terézia
pl. állami oktatás
II. József
pl. vallási türelem
II. József
pl. etnikai ellentétek
2. FELADAT a) Esemény: „Életünket és vérünket!” A magyar rendek megszavazzák Mária Teréziának a háborúhoz szükséges újonclétszámot és adót. Időpont: 1740 b) Helyszín: pozsonyi országgyűlés Nemzetközi előzmény: porosz és bajor támadás (az osztrák örökösödési háború kezdete) c) Pl. a kép kifejezi a rendek lelkesedését, a királynő és a rendek közötti jó kapcsolatot. Eszközök: a királynő áll a kép központjában, széttárt karjai a nő védtelenségét fejezi ki. A jele nlevők tekintete a királynő felé fordul, lelkesedésüket fölemelt kardjuk mutatja. A kép láttán szinte halljuk az egybehangzó „Életünket és vérünket!” kiáltást. *d) Mária Terézia biztosította a rendi jogokat és a nemesi adómentességet, már volt trónörökös, és tartottak a poroszoktól és a bajoroktól. 3. FELADAT
C
B D
C
B D
81533
13
A) cigányság – Nincs jellemző megtelepedési területük, vándorolnak az országban. B) románok – Erdélyben, főleg a városokon kívül. C) svábok (németek) – Baranya, Tolna, Bácska, Bánát, Buda környéke. D) szerbek (rácok) – Délvidék, Pest-Budától északra és délre, a Duna mentén (pl.
Szentendre).
Megoldások
Ráckeve,
4. FELADAT a) Mária Terézia úrbéri rendeletéhez (Urbárium). b) A feladat ellenőrzése a tankönyv (14325) 103. oldalának ábrája alapján történhet. c) 1. a jobbágyok által használt földek (telki állomány) védelme 2. a jobbágyi szolgáltatások maximálása d) az úrbéres földek (tehát a jobbágytelkek) *e) A magyar nemesség nem adózott, így a majorsági földek is adómentesek voltak. Növelésük az adóköteles úrbéres földek rovására az állami adóalap csökkenését vonta maga után. Ezt a folyamatot akarta megakadályozni Mária Terézia úrbéri rendelete. A jobbágyi szolgáltatások mértékének rögzítése védte az állam legfőbb adóalanyát, a jobbágyot a földesúri túlkapásoktól. 5. FELADAT a) A Habsburg Birodalom 1772-ben Galíciát kapta meg. b) 1739-ben a Habsburg Birodalom elveszítette a Bánát déli részét (Belgrádot is) és Olténiát. 1748-ban elveszítették Sziléziát. c) A bányatisztképző Selmecbányán alakult 1735-ben. d) A svábok települtek be ezekre a területekre. e) A válasz a tankönyv 91. oldalának térképén ellenőrizhető. 6. FELADAT a) Év: 1785 Esemény: 1784-es Horea-féle jobbágylázadás b) Felszámolta a röghöz kötést. *c) Az ipar fejlesztését. Idézet: „tudományoknak és mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni”. 7. FELADAT
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a dinasztia és a magyar vezető réteg 1711 és 1820 közötti viszonyát mutatja be és elemzi. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. amikor a dinasztia letért a kompromisszumról, beszűkült a kül politikai mozgástere). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó rögzíti a korszak királyainak uralkodási éveit (1711– 1740; 1740–1780; 1780–1790; 1790–1792; 1792–1835). *Meghatározza a témába illő fontos törvények megszületésének időpontját (pl. 1723,1740, 1791). Rögzíti, hogy a magyar állam központi szervei Pozsonyban és Budán működtek, érzékelteti Magyarország súlyát és súlyának annak változását a birodalomban.
Pont 0–2
0–2
81533
14
Megoldások
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (királyi 0–4/*6 Szaknyelv felségjogok, abszolutizmus, felvilágosult abszolutizmus, rendiség, alkalmazása törvény, vármegye stb.) és speciális szakkifejezéseket (Pragmatica Sanktio, Urbárium, nyelvrendelet, nemzeti ébredés stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a dinasztia 1723-ban és 1740-ben is elérte a magyar rendek támogatását, és megállapítja, hogy cserébe mindkét alkalommal megerősítette a rendi jogokat. Források *T Pl. rögzíti, hogy Magyarország a Habsburg Birodalmon belül 0–4/*8 használata elméletileg önálló rendi állam volt, és megállapítja, hogy a király mégis érvényesíteni tudta a birodalom érdekeit. *T Pl. rögzíti, hogy Magyarországon még a XVIII. században is rendi dualizmus működött, és megállapítja, hogy az or szág belső vezetése szinte teljes mértékben a rendek kezében volt. M A vizsgázó feltárja a dinasztia és a magyar vezető réteg viszonyának mozgatórugóit. T Pl. rámutat arra, hogy a birodalom nyugati felén kiépült az abszolutizmus, és megállapítja, hogy ez az erőviszonyokat a dinasztia javára változtatta meg. T Pl. rögzíti, hogy a rendi struktúrában a hadügy, a pénzügy, a külügy királyi felségjog volt, és megállapítja, hogy ez biztosította azt, hogy az ország közjogi függetlensége ellenére biztosítva volt a Eseményeket birodalmi befolyás. 0–6/*10 alakí tó tényezők *T Pl. rögzíti, hogy a dinasztia akaratának érvényesítése érdekében feltárása felhasználta a nemességgel ellentétes érdekű csoportokat, és megállapítja, hogy az Urbárium kiadása előtt és József halálát követően a jobbágyságot és a nemzetiségeket kívánták felhasználni nyomásgyakorlásra. *T Pl. rögzíti, hogy a dinasztia a nemesség adómentességéhez nem mert hozzányúlni, és megállapítja, hogy közvetett módon (pl. vámrendelet) e területen is érvényesítette érdekeit. A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. Megszerkesztettség, A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 nyelvhelyesség hibát. A feladatban szereplő összpontszám (osztószám nélkül): 20/*30 Elérhető vizsgapontszám: 10/*15
81533
Megoldások
15
III. A reformo k és a forradalom ko ra A feladatlap 1. FELADAT Időpont
Esemény
1844
1843-44-es országgyűlés
1840
1841. január 1849. I. 5. 1849. VIII. 13.
Tömör értelmezés
magyar nyelv hivatalossá tétele az önkéntes 1839–40-es ország- örökváltság gyűlés törvénybe iktatása pl. Kossuth lehea Pesti Hírlap tőséget kap eszméi indulása terjesztésére pl. Görgey meg váci kiáltvány akarta tartani a tisztjeit a magyar fősereg világosi befejezi a harcot fegyverletétel
Ki a magyar király ?
Kapcsolódó történelmi fogalom
V. Ferdinánd
pl. államnyelv
V. Ferdinánd
pl. érdekegyesítés, örökváltság
V. Ferdinánd
vezércikk
I. Ferenc József
pl. alkotmányosság, törvényesség
I. Ferenc József
pl. feltétel nélküli fegyverletétel
2. FELADAT a) Széchenyi István. Pl. Felajánlja birtokai egy évi jövedelmét egy magyar tudós társaság (az akadémia) létrehozására, 1825-ben. b) Pl. hajó – dunai vagy balatoni gőzhajózás haladás a folyón – a Tisza vagy Vaskapu szabályozása könyv/oklevél a hóna alatt – Hitel, Világ, Stádium angol öltözék – anglománia/angol szokások elterjesztése *c) Pozitív: pl. A rendíthetetlen reformer; Az újító stb. Negatív: pl. A felforgató; Aki mindent egyszerre akar stb. (Más jó válaszok is elfogadhatóak.) 3. FELADAT a) Buda és Óbuda: 1840-1850 között; Pest: 1840-1850 között b) 1830–1840 között. Oka az 1838-as jeges árvíz. *c) Kezdetben Buda fejlődött gyorsabban, majd Pest fejlődése vált gyo rsabbá. Pest vált piaci központtá, itt telepedett meg az új vállalkozások többsége. d) Nem állapítható meg. Indoklás: Csak a későbbi főváros adatai szerepelnek, így nincs viszony ítási alap a többi város fejlő déséhez. (Más jó válasz is elfogadható.) 4. FELADAT A megoldás a tankönyv 129. oldalán levő ábra segítségével ellenőrizhető. 5. FELADAT a) Csata Isaszeg Kápolna Piski Temesvár
Időpont
1849. április 6. 1849. február 26-27. 1849. február 9. 1849. augusztus 9.
(A csatahelyek elhelyezése a kontúrtérképen ellenőrizhető a tankönyv 159., 160., 163. és 166. oldalán levő vázlatos térképeken.)
81533
16
Megoldások
b) A csaták helyszínei: Pákozd, 1848. szeptember 29., Schwechat, 1848. október 30. A hadjárat berajzolása ellenőrizhető a tankönyv 158. oldali térképén. *c) A gyűlés színhelye: Balázsfalva; Ideje: 1848. május 15–16. d) A szerb felkelés területének bejelölése ellenőrizhető a tankönyv 153. oldalának térképén.
6. FELADAT a) A fontolva haladók közé tartozott. *b) Kérdés: a népképviseleti rendszer Vélemény: nem ért vele egyet Indok: demagógiához vezet c) Kérdéskör: jobbágykérdés/jobbágyfelszabadítás Megoldás: önkéntes örökváltság Időpont: 1839-1840-es országgyűlés d) Vélemény: elutasítja Indoklás: A jobbágyoknak nincs pénze a megváltásra. *e) Tönkremenne a nemesség mint a francia forradalom idején. 7. FELADAT Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően Széchenyi és Kossuth reformkori eszméit, céljait és tevékenységét veti össze. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. Széchenyi tartott a dinasztia erejétől, így először gazdasági reformokat 0–2 Feladatmegértés sürgetett, míg Kossuth ehhez a politikai keretet kívánta biztosítani, így Széchenyi óvatosan, míg Kossuth radikálisabban viszonyult Ausztriához). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó rögzíti időben a reformkort (1825/1830 –1848). * Rögzíti a két politikus életének néhány fontos eseményét (pl. 1825, Tájékozódás 1830, 1840, 1841, 1844). Utal a két politikus életének néhány fontos 0–2 térben és időben helyszínére vonatkozására (pl. Széchenyi: Bécs, Anglia, Nagycenk, Pozsony, Pest, Óbuda, Tisza, Al-Duna (Vaskapu), Balaton; Kossuth: Monok, Zemplén megye, Pozsony, Pest). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (abszolutiz- 0–4/*6 Szaknyelv mus, rendiség, jobbágyság, nacionalizmus, liberalizmus, védvámok alkalmazása stb.) és szakkifejezéseket (érdekegyesítés, Védegylet, Kaszinó, job bágyfelszabadítás, hitel stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a két politikus szembekerült egymással, és megálla pítja, hogy a közvélemény szerint is Széchenyi nem akart szakítani Béccsel, míg Kossuth élesebb szembenállást is vállalt. *T Pl. rögzíti, hogy a két politikus között a végső célok tekintetében, Források 0–4/*8 vagyis Magyarország felemelése és modernizálása tekintetében nem használata volt ellentét, és megállapítja, hogy szembenállásukat elsősorban a változások üteme és a módszerek különbözősége eredményezték. *T Pl. rögzíti, hogy a vita eléggé elmérgesedett, s megállapítja, hogy Széchenyi szerint Kossuth politikája a magyarság pusztulását okozhat ja, míg Kossuth szerint Széchenyi programját kevesen támogatják. 0– Eseményeket alakí- M A vizsgázó feltárja és elemzi a két politikus eszméit és vitáját befo-
81533
17
Megoldások
6/*10 tó tényezők feltárá- lyásoló tényezőket. T Pl. rámutat arra, hogy Széchenyi arisztokrata, míg Kossuth kisnemesa si származású volt, és megállapítja, hogy ennek szerepe volt abban, hogy míg Széchenyi az arisztokrácia, addig Kossuth a nemesség vezetésével kívánta végigvinni a reformokat. T Pl. rögzíti, hogy néhány gyakorlati kérdésben (pl. vasút, gyáralapítás stb.) is szembekerültek egymással, és megállapítja, hogy itt se a végső cél, hanem az ütem és a módszer állított őket szembe egymással. *T Pl. rögzíti, hogy Széchenyi a nemzetiségi kérdésben is óvatosabb volt, és megállapítja, hogy a korszakban a konzervatívabb erők mérsékeltebb nemzetiségi politikát javasoltak. *T Pl. rögzíti, hogy 1848 tavaszán Széchenyi örömmel fogadta a gyors változásokat, és megállapítja, hogy ez is mutatja, nem a célok ban volt a különbség a két politikus között. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0–2 A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): 20/*30 Elérhető vizsgapontszám: 10/*15
81533
Megoldások
18
III. A reformo k és a forradalom ko ra B feladatlap 1. FELADAT
Időpont
Esemény
Tömör értelmezés
Ki a magyar király?
Kapcsolódó történelmi fogalom
1831
A Balítéletekről c. mű megírása az áprilisi törvények elfogadása
Wesselényi programja
V. Ferdinánd
pl. érdekegyesítés
1848. IV. 11. 1831
1844 1849. IV. 14.
kolera-felkelés a Védegylet alapítása Függetlenségi Nyilatkozat
jobbágyfelszabadítás V. Ferdinánd
a jobbágy és a nemzetiség kérdés jelentkezése a magyar áruk védelme végleges szakítás a birodalommal
pl. kötelező örökváltság
I. Ferenc
pl. pánszlávizmus
V. Ferdinánd
védvám, protekcionizmus
I. Ferenc József
pl. trónfosztás
2. FELADAT a) Balra: Széchenyi István Jobbra: Kossuth Lajos b) Szamár: Magyarország/a magyar nép Zsákok a szamáron: az ország jövedelmei Jobb oldali alak újságja: Pesti Hírlap Jobb oldali torony: Bécs/Ausztria *c) Pozitív: pl. Két út áll előttünk; Nehéz a választás Negatív: pl. Rángatják a magyart; Nincs megegyezés; Miért állunk egyhelyben (Más jó válaszok is elfogadhatóak.) 3. FELADAT a) Nem állapítható meg. Indoklás: A százalékos adatok csak az 1831-es szinthez külön-külön mutatják a kivitelt és a behozatalt. (Más jó válasz is elfogadható.) b) A behozatal nőtt dinamikusabban. *c) Milyen következtetéseket tudunk levonni az egyes gazdasági ágakra nézve az adatsorokból? Mezőgazdaság: Pl. a termelés lassabban bővült, mint a né pesség növekedése, ezért nem növekedett az export. Ipar: Az ipar az 1840-es évektől gyorsan fejlődött. Erre a kivitel növekedéséből, illetve a nyersanyagok és ipari segédanyagok behozatalának növekedéséből következtethetünk. 4. FELADAT A megoldás a tankönyv 123. oldalán levő ábra segítségével ellenőrizhető.
81533
5. FELADAT a) Csata Branyiszkói-hágó Buda visszavétele Pákozd Schwechat
19
Megoldások
Időpont 1849. február 5. 1849. május 21. 1848. szeptember 29. 1848. október 30.
(A csatahelyek elhelyezése a kontúrtérképen ellenőrizhető a tankönyv 158., 160. és 163. oldalán levő vázlatos térképeken.) b) Bem hadmozdulatait a tankönyv 159. oldalon levő térkép mutatja. Bem csatái: pl. Gálfalva (1849. I. 17.); Piski (1849. II. 9.). *c) A gyűlés színhelye: Karlóca, ideje: 1848. május 13–15. d) A szerbeken kívül a románok is fegyveresen lázadtak fel a magyar kormány ellen. A román népfelkelés területét a tankönyv 159. oldalának térképe mutatja. 6. FELADAT a) Intézmény: vármegye Érvek: Nincs egységes közigazgatás, hatékony, nem érvényesül a központi akart, így a reformok végrehajtása a helyi nemességen múlik. A vármegye könnyen a haladás gátja lehet. *b) Irányzat: centralisták; Állammodell: francia centralizált állam c) A vármegyét fenn kell tartani. d) A vármegyék nem csak a rendi ellenállás bástyái, hanem az ország különállását is biztosítják. Népképviseletre állítva nincsenek ellentétben a haladással, az angol modell is követhető. 7. FELADAT
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Szaknyelv alkalmazása
Források használata
Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó ismerteti és elemzi a nemzetiségi kérdés 1820 és 1849 közötti alakulását. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a 0–2 korszak a nemzeti ébredés időszak a, így nyilvánvalóan teret hódít a nemzeti érzés, ami szembeállította a magyar és a nemzetiségi vezető rétegeket egymással). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó rögzíti nemzetiségi kérdés néhány fontosabb eseményének időpontját (pl. 1791, 1841, 1844, 1848. május, 1849. július 28.). 0–2 *Utal az ország etnikai viszonyainak néhány sajátosságára (nagyobb etnikai tömbök), a nemzetiségi gyűlések vagy felkelések központjaira (pl. Liptószentmiklós, Balázsfalva, Karlóca, Abrudbánya, Zalatna). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (abszolutiz- 0–4/*6 mus, rendiség, jobbágyság, nacionalizmus, liberalizmus stb.) és szakkifejezéseket (érdekegyesítés, asszimiláció, egy politikai nemzet, pánszlávizmus, dákoromán elmélet, kollektív és egyéni jogok stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a korszak két uralkodó eszmeáramlata, a nacionalizmus és a liberalizmus hatott a magyarországi elitre is, és megállapít ja, hogy a magyarországi vezető rétegek a korszellemnek megfelelően 0–4/*8 igyekeztek nemzeti egységet teremteni. T Pl. megállapítja, hogy a nemzeti eszme fontos összetevője a dicső történelmi múltra való hivatkozás. *T Pl. rögzíti, hogy 1848–1849-ben a nemzetiségek lázadása véres
81533
20
Megoldások
eseményekhez vezetett, és megállapítja, hogy a jelen volt a megtorlás igénye, de megállapítja, hogy ez elmaradt, s kísérletek történtek a nemzetiségi megbékélés megteremtésére. *T Pl. rögzíti, hogy a korszakban az ideál a nemzetállam megteremtése volt, és megállapítja, hogy a lehetőségekhez képest a magyarok (birodalmon belül) és a nemzetiségek is (autonómia) erre törekedtek. M A vizsgázó feltárja és elemzi a nemzetiségek magatartását meghatározó tényezőket. T Pl. rámutat arra, hogy a nemzetiségek zöme csonka társadalmat alkotott, és megállapítja, hogy ez nehezítette nemzetté válásukat. T Pl. rögzíti, hogy a magyar vezető réteg a francia forradalom mintájára a jogkiterjesztésben látta a megoldást, és megállapítja, hogy ez a Eseményeket alakí- szlovákok és a magyarországi románok esetében be is vált. 0– tó tényezők feltárá*T Pl. rögzíti, hogy a nemzetiségek körében nemzeti jellegű történelmi 6/*10 sa eszmék bontakoztak ki (dákoromán-elmélet, illírizmus, pánszlávizmus), és megállapítja, hogy ezek növelték a nemzeti kohéziót körük ben. *T Pl. rögzíti, hogy a kortársakat áthatotta a nemzeteszme, és megálla pítja, hogy a nemzetiségi vezető réteg is ezt tartotta fontosabbnak, ezért a dinasztiával is hajlandó volt együttműködni, feladva liberalizmusát. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz 0–2 nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): 20/*30 Elérhető vizsgapontszám: 10/*15
81533
Megoldások
21
IV. A nemzetállamok és a birodalmak kora A feladatlap 1. FELADAT Időpont 1853–1856 1861 1866 1893*
1907 1912
Esemény
Jelentősége pl. Az Oszmán Birodalmat az oroszok elleni háború során az európai nagyhatalmak megmentik a súlyos krími háború vereségtől vagy A tengerszorosok semlegességének kinyilvánítása. Az egységes Olaszország pl. Itáliai területek egyesülnek a szárd-piemonti kimegalakulása rály vezetésével Velence és Róma kivételével. porosz–osztrák háború pl. Ausztria kiszorul a német egységért folytatott (az osztrákok vereségével) küzdelemből vagy létrejön az Északnémet Szövetség. pl. A franciák erős szövetségest szereznek NémetorFranciaország és Oroszszággal szemben. Az első lépés az antant megalakuláország szövetséget köt. sához. pl. Ez a szerződés zárja le a németellenes blokk kialaangol–orosz szövetség. kulását, ezzel válik teljessé az antant. pl. A törököket legyőzik az új balkáni államok vagy első balkáni háború Albánia függetlenné válik vagy Bulgária területe jelentősen nő.
2. FELADAT a) Bismarck német kancellár. b) Pl. mert ő a kulcsszereplő a német egység megteremtésében. c) Bal oldalon, emelvényre állítja az uralkodót (ezzel a vizuális eszközzel hangsúlyozva jelentőségét) , és minden arc felé fordul. d) Pozitívan viszonyul az eseményhez. A festmény hangsúlyozza az esemény ünnepélyességét. Minden tekintet egy felé (a császár felé) fordul, a kardokat felemelik vagy tapsolnak, ami az egységet és a lelkesedést fejezi ki. e) A versailles-i kastély tükörterme. *f) Pl. A porosz katonai szellemet illetve az egyszerű katonák hozzájárulását a kivívott nemzeti egységhez. 3. FELADAT Személyek: A) Garibaldi; b) Viktória királynő; E) Engels; *F) Cecil Rhodes
C)
II. Vilmos;
D)
Ábrahám Lincoln;
4. FELADAT a) Itt zajlott a porosz – francia háború döntő csatája, 1870-ben. A poroszok d öntő vereséget mértek a franciákra. b) Krími háború, 1853–1856. Részvevők: Oroszország, Törökország, Franciaország, NagyBritannia, Szárd Királyság. c) Elzász-Lotaringiát Németország szerezte meg. d) A Habsburg Birodalomtól vagy Ausztriától csatolták el. *e) A francia-szárd – osztrák háború (1859) után került Franciaországhoz.
81533
22
Megoldások
5. FELADAT a) Az Egyesült Államoké. Okok: pl. hatalmas piac, bevándorlók tömegei, hatalmas nyersanyagtartalékok, tőkebeáramlás. b) Németországé Okok: Pl. mert ebben az időszakban jön létre az egységes Németország, mely komoly nyersanyagbázissal és egységes piaccal rendelkezik. (A francia jóvátétel is plusz jövedelmet jelentett.) c) Franciaország a XIX. század végéig mérsékelten növelte részesedését a világ a ipari termeléséből, majd részesedése csökkenni kezdett. Okok: A német egységgel hatalmi helyzete gyengült, s a gyarmati versengésben alulmaradt Angliával szemben. A kisparaszti gazdaságok nagy aránya miatt a mezőgazdaság nem lehetett olyan mértékben az ipari fejlődés motorja, mint pl. Nagy-Britanniában. Ugyanakkor a viszonylag korán kezdődő ipari forradalom miatt ipari berendezései a XIX. század végére korszerűtlenné váltak. d) Az egy főre jutó iparosodottság megduplázódott, a világ ipari termeléséből való részesedése is nőtt. Ennek oka, hogy Oroszország indul a legalacsonyabb szintről, így képes arányaiban nagyobb fejlődést mutatni. Fejlődésben nagy szerepet játszott a külföldi (főleg francia) tőke, és a nyersanyaggazdagság. 6. FELADAT A) II. Internacionálé; B) monopólium; C) nacionalizmus (idézet: Cecil Rhodes); D) keresztényszocializmus (idézet: XIII. Leó, Rerum novarum); E) keleti kérdés; *F) anarchizmus (idézet: Bakunyin, A tudományos anarchizmus)
81533
23
Megoldások
7. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja az amerikai polgárháborúban az északiak győzelmének folyamatát és okait (pl. ipari erőforrások fölénye, új tűzfegyverek Feladatmegértés alkalmazása, rabszolgák felszabadítása, telepítési törvény). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy a polgárháború 1861 és 1865 között folyt, utalTájékozódás térben hat a rabszolga-felszabadítás időpontjára (1863), és meg kell említenie az és időben északi és déli államok földrajzi (pl. gyapot öv, ültetvényes gazdálkodás) és politikai határait. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. Szaknyelv polgárháború, lázadás, jogegyenlőség). alkalmazása *T Szakszerűen használja a speciális fogalmakat (pl. védővám, abolicionisták, republikánusok, ültetvényes- és farmergazdálkodás). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri a népességszám terén az északiak jelentős túlsúlyát a déliekkel szemben, és azt, hogy anyagi erőforrások és ipari kapacitás jelentős részét is ők birtokolták . Megállapítja, hogy ez eleve az északiak számára kedvező helyzetet teremtett. Források *T Pl. felismeri, hogy az északiak győzelméhez az is hozzájárult, hogy a használata kezükön lévő flotta segítségével megakadályozta a déliek utánpótlását, és megállapítja, hogy a blokád a délen megtermelt termények értékesítését is gátolta, így a déliek anyagi forrásai fokozatosan kimerültek. *T Pl. rögzíti, hogy a telepítési törvénnyel (1862) az amerikai állampolgárok jogot nyertek a szabad földek birtoklásához, és megállapítja, hogy emiatt komoly tömegek támogatták az északiakat a háborúban. M A vizsgázó feltárja az északiak győzelmének okait és következményeit. T Pl. felismeri, hogy az északiak győzelmében az ipari potenciál nagyságán túl a polgárháború idején meghirdetett intézkedéseknek (telepítési törvény, rabszolga-felszabadítás) is jelentős szer epük van. T Pl. felismeri, hogy a déliek kedvező katonai feltételekkel rendelkeztek, mert a hadsereg tiszti karának jelentős része onnan származott, és megállapítja, hogy ez az erőfölény csak a háború első szakaszában érvényesült, mert az északiak jól hasznosították a modern eszközöket (vasút, tűzfegyverek) a háborúban. Eseményeket alakí- T Pl. utal arra, hogy Lincoln 1860-as elnökválasztása után 11 déli állam tó tényezők feltárá- kilépett az Unióból, és önálló államot hoztak létre, megállapítja, hogy az sa északiak ezt lázadásnak nyilvánították, és ezzel vette kezdetét a polgárháború. *T Pl. rögzíti, hogy az Észak-amerikai kontinensen az Egyesült Államok különböző területei az eltérő földrajzi adottságokból adódóan különböző módon fejlődtek, és megállapítja, hogy délen az ültetvényes gazdálkodás, míg északon a farmergazdálkodás alakult ki. *T Pl. utal arra, hogy észak és dél ellentétét az újonnan benépesülő nyugati területek csatlakozása élezte ki, és megállapítja, hogy ez az ellentét a rabszolgatartást érintette melyet az abolicionista mozgalom és a republikánus párt megszüntetni kívánt. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:
Pont 0–2
0–2
0–4/*6
0–4/*8
0– 6/*10
0–2
20/*30 10/*15
81533
24
Megoldások
IV. A nemzetállamok és a birodalmak kor a B feladatlap 1. FELADAT Időpont 1861–1865
1871 1877–1878
1882
1904–1905 *1913
Esemény
Jelentősége l. Az USA egységének fennmaradása, a rabszolgaság polgárháború felszámolása, a nagy belső piac k ialakulása, mely a az Egyesült Államokban későbbiekben a világpolitikai tényezővé válást eredményezi. pl. Az egységes német állam létrejötte, mely rövid Versailles-ban kikiáltják időn belül nemcsak európai, hanem világpolitikai a Német Császárságot tényezővé válik. pl. Az oroszok győzelme, melynek következményeit a orosz–török háború a későbbi berlini kongresszuson diplomáciai eszközökBalkánon kel csökkentik. pl. Németországnak és a Monarchiának az Oroszorlétrejön szággal való szakítás után szükségük volt egy új szöa hármas szövetség vetségesre. Németország ezzel Franciaországot is sakkban tarthatta. pl. Az orosz csapatok súlyos vereséget szenvednek az orosz–japán háború európai mintára modernizált japán hadseregtől. *pl. Az első Balkán-háborúban győztes államok meg*második Balkán-háború támadják Bulgáriát; a bolgárok jelentős területeket veszítettek el.
2. FELADAT a) Bismarck német kancellár. b) Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. c) Mert Bicmarck és Andrássy voltak főszereplői a konferenciának, melyen Oroszország balk áni térhódításának kívánnak gátat szabni. d) Az orosz külügyminiszterrel (Gorcsakov). e) A kézfogás a történelmi dinasztiák közötti megegyezés szándékát jelképezi. Kifejezi a három császár szövetségét. f) A törökök súlyos vereséget szenvednek az oroszoktól, így mindinkább másodrendű hatalo mmá váltak ezért a képen oldalt (hátul) jelenik meg a török követ. *g) A Brit Birodalom (a korszak világhatalma) képviselője nyugodtan (ülve) figyelheti a kontinens hatalmi konfliktusait, hiszen az ő helyzetét semmi sem veszélyezteti. 3. FELADAT Személyek: A) Cavour; B) Lenin; C) I. Miklós; D) III. Napóleon; E) XIII. Leó; *F) Georges Clemenceau (1883) 4. FELADAT a) Itt zajlott a francia –osztrák–szárd háború egyik fontos csatája 1859-ben. A szövetséges francia–piemonti erők legyőzték az osztrákokat. A csata hatására alakították meg a Vöröskeresztet. b) A porosz – osztrák háborúban, 18966-ban itt arattak dö ntő győzelmet a poroszok az osztrákok felett. c) Marsala Szicília nyugati részén van, s Garibaldi szállt itt partra. d) A porosz – francia háború eredményeként, 1870-ben. *e) Románia és Bulgária.
81533
25
Megoldások
5. FELADAT a) Az Egyesült Államoké. Okok: pl. hatalmas piac, bevándorlók tömegei, hatalmas nyersanyagtartalékok, tőkebeáramlás. b) Nagy-Britannia. Okok: pl. mert az újonnan létrejött nemzetállamok (Németország, USA) óriá si fejlődési ütemet tudtak diktálni többek között az ipari forradalom második szakaszá ban születő találmányok alkalmazása révén. c) Olaszország világgazdaságon belüli helyzete nem változott, ami nagyon mérsékelt fejlődésre (inkább stagnálásra) utal. Ennek oka, hogy az egyesített országon belül észak és dél között óriásiak voltak a különbségek, így a felzárkózási energia jelentős része ennek kiküszöbölésére fordítódott. d) Németország világgazdaságon belüli súlya a vizsgált időszakban tovább nőtt, bár a növekedési ütem mérséklődött. A német egységgel létrejött nagy belső piac, a magas szintű és hatékony o ktatási rendszernek köszönhető nagy tömegű szakképzett munkaerő egyaránt szerepet játszott ebben. 6. FELADAT A) szakszervezetek; B) imperializmus; C) szociáldemokrácia / revizionizmus (idézet: Bernstein, 1899); D) bolsevizmus (idézet: Lenin, A szociáldemokrácia két taktikája…, 1905); E) olimpiai mozgalom / versenysport (idézet: Coubertin báró, 1905); *F) marokkói válságok 7. FELADAT
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja a Balkán XIX. század második felének vallási, etnikai és hatalmi viszonyait, és utal e kérdések nagyhatalmi vonatkozásaira (pl. az Oszmán Birodalom gyengülése, orosz és osztrák hatalmi ambíciók). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. rögzíti a térségben zajló háborúk időpontjait (1850–1853, 1877–1878, 1912, 1913) és a hatalmi viszonyokat rendező nemzetközi tanácskozás időpontját (berlini konferencia, 1878). *T Dolgozatában említi a térség néhány fontos földrajzi helyét (pl. Szevasztopol, Konstantinápoly, San Stefano, tengerszorosok, Bosznia-Hercegovina, Kelet-Rumélia, Dobrudzsa).
Pont 0–2
0–2
81533
26
Megoldások
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. Szaknyelv 0–4/*6 nagyhatalom, befolyási övezet, kisállamok) és a speciális fogalmakat alkalmazása (pl. szövetségi rendszerek, fegyveres semlegesség, érdekszférák, okkupáció, annektálás). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. a térkép alapján leírja a Balkán nemzetiségi-vallási viszonyait (pl. szerbek, al bánok, görögök, bolgárok, törökök és görögkeleti, iszlám, római katolikus, görög katolikus vallások). Megállapítja, hogy a nemzetállamok korában ezek komoly ellentétek forrásaivá váltak. Források *T Pl. felismeri, hogy az Oszmán Birodalom gyengülése és a nemze- 0–4/*8 használata ti eszme terjedése kiváltja az itt élő népek nemzetállami törekvéseit, és megállapítja, hogy e népek céljaik érdekében nagyhatalmi támogatást kérnek, szereznek. *T Pl. rögzíti, hogy a berlini kongresszuson az előző évi orosz –török háborúban győztes oroszokat megfosztják hódításai egy részétől, és megállapítja, hogy ez a korábbi Szent Szövetségi rendszer felbomlását eredményezi. M A vizsgázó feltárja a balkáni konfliktusok okait és következményeit. T Pl. felismeri, hogy a XIX. század második felének balkáni viszonyai óhatatlanul ellentéthez vezettek a Balkánon befolyást szerezni kívánó nagyhatalmak (Oroszország, Ausztria) között. T Pl. rögzíti, hogy Oroszország a gyengülő Oszmán Birodalomtól meg akarta szerezni a tengerszorosokat, hogy egész évben tengeri Eseményeket alakí- kijárattal rendelkezzen, és megállapítja, hogy ezért szinte az összes 0– tó tényezők feltárá- európai hatalommal konfliktusba kerül a krími háború idején. *T Pl. felismeri, hogy az Oszmán Birodalom gyengülése nyomán 6/*10 sa számos új önálló nemzetállam jön létre (Románia, Bolgár Fejedelemség), és megállapítja, hogy az új államok függetlenedése és elismerése nagyhatalmi támogatással valósul meg. *T Pl. utal arra, hogy az Orosz Birodalom balkáni terjeszkedését a szlávok és az ortodox vallásúak védelmével igazolja, és megállapítja, hogy e hivatkozás valójában a nagyhatalmi érdekszféra növelésének elfedését szolgálja. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A vá0–2 lasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (szorzószám nélkül): 20/*30 Elérhető vizsgapontszám:
10/*15
81533
27
Megoldások
V. A polg árosodás és a modernizáció ko ra A feladatlap 1. FELADAT Időpont
Esemény
1853
úrbéri pátens
1860
októberi diploma
1865
húsvéti cikk
1875–1890
Tisza Kálmán miniszterelnöksége
1905
Az ellenzék győzelme a választásokon
*1908
Bosznia–Hercegovina annektálása
Jelentősége A jobbágyfelszabadításról és a nemesség kártalanításáról kiadott rendelkezés. Az 1848-as forradalom vívmányát, a jobbágyfelszabadítást meghagyta, de a nemesség kártalanítása állampapírokkal történt, így birtokát nem tudta fejleszteni. Ferenc József felismeri az abszolutizmus kudarcát és Ausztria–Magyarország kapcsolatában visszaállítja az 1848 előtti helyzetet, de a magyar országgyűlés a korábbinál kevesebb jogot kap. Deák Pesti Naplóban megjelent írása, amely az udvar és a magyarok közötti megegyezés érdekében rögzíti, hogy a magyarok miben hajlandóak engedni (a külügy, a hadügy és pénzügy lehet közös). Tisza 15 éves kormányzása alatt kiépült a polgári állam, új közigazgatási, oktatási, egészségügyi rendszer jött létre, jelentősen nőtt a közbiztonság. A kiegyezést fenntartó kormánypárt (Szabadelvű Párt) először szened vereséget az országgyűlési választáson. Az ellenzéket Ferenc József csak azt követően engedi kormányozni, hogy amikor feladta eredeti programját. A kiéleződő balkáni konfliktus a balkáni helyzetet kihasználva a Monarchia bekebelezi az eddig megszállt területet.
2. FELADAT A) Alexander Bach; B) Baross Gábor; C) Wekerle Sándor; D) Tisza István; E) Jászi Oszkár; *F) Nagyatádi Szabó István 3. FELADAT A) dualizmus vagy dualista monarchia; B) felelős kormány; C) millennium D) népoktatás: mindenki számára kötelező elemi oktatás, amely a polgári államok kiépülésével valósult meg. Magyarországon Eötvös József nevéhez fűződik az első népoktatási törvény. *E) úri középosztály: a magyar társadalom középrétege a XIX–XX. század fordulóján. E rétegbe tartozott a lesüllyedő dzsentri, a kialakuló középpolgárság és az értelmiség felsőbb rétegei . Mentalitásában keveredtek a dzsentri és a polgári gondolkodás elemei. 4. FELADAT a) Két bizottságot hoztak létre a közös ügyek ellenőrzésére. Nevük: delegációk. b) hadügy, pénzügy, külügy c) pl. A magyar önállóság védelme érdekében. Attól tartottak, hogy a közös tanácskozás közös birodalmi gyűlés létrejöttét eredményezheti. d) pl. Mert a bizottság abszolút többséggel hozta határozatait, így csak a két delegáció azonos létszáma esetén érvényesülhettek a magyar érdekek. 5. FELADAT a) 1898-ben, a nehézipar
81533
28
Megoldások
b) építőanyag-ipar c) könnyűipar d) Az építőipar foglalkoztatta a legtöbb munkást. Egyrészt ennek az iparágnak nagy a munkaerő-igénye, másrészt számos új beruházás indult el összefüggésben a városiasodással és az új üzemek létrejöttével. e) pl. dinamó: Jedlik Ányos; transzformátor: Déry Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowski Károly; belső égésű motorok: Bánki Donát és Csonka János; telefonközpont: Puskás Tivadar
6. FELADAT a) Az ábra kitöltése a tankönyv (14325) 266. oldalának ábrája alapján ellenőrizhető. b) agrártársadalom, vagy: a hagyományos (rendi jegyeket tükröző) társadalom c) Egyes nagybirtokokat hitbizománnyá nyilvánítottak. Ezeket nem lehetett eladni (tehát kivonták a piaci forgalomból). d) A középosztály szellemiségét. e) kubikosok *f) A parasztság legnagyobb problémája, hogy növekedett a földnélküliek száma, és azok száma is, akik a földjükből nem tudtak megélni. Következmény: tartós szegénység, kivándorlás. 7. FELADAT
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Szaknyelv alkalmazása
Források használata
Eseményeket alakító tényezők feltárása
Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja az 1905-ös ellenzéki győzelem körülményeit (pl. házszabály-módosítás, Tisza elszigetelődése) és következménye0–2 it (pl. szakértői kormány, a hatalom megosztó politikája, a program feladása, az ellenzéki politika kilátástalanságának felismerése). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy 1904-ben, Tisza István miniszterelnöksége idején módosították a házszabályt, majd az 1905-ös választást meg0–2 nyeri az ellenzék. Utal arra, hogy ebben az időszakban Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia része. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. 0–4/*6 választás, általános választójog, ellenzék, koalíció). *T Szakszerűen használja a speciális fogalmakat (pl. házszabály, obstrukció, zsebkendőszavazás, szakértői kormány). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. Tisza István az obstrukciót korlátozó házszabály-módosítást az obstrukciót kizáró technikai trükkel, az ún. zsebkendőszavazással, fogadtatta el, s ez az intézkedés az ellenzék megerősödéséhez vezetett. *T Pl. felismeri, hogy Tisza változatási szándékát a monarchia kato0–4/*8 nai megerősítésének igénye motiválta, és megállapítja, hogy ezt a mind feszültebbé váló balkáni helyzet indokolta. *T Pl. rögzíti, hogy az obstrukció azt jelentette, hogy az ellenzék folyamatos hozzászólásaival megakadályozta a parlamentben a többség akaratának érvényesülését. Megállapítja, hogy az obstrukció alkalmazását az magyarázza, hogy a korabeli választási rendszer miatt az ellenzéknek nem volt esélye hatalomra kerülnie. M A vizsgázó feltárja az ellenzék választási győzelmének okait, s azt, hogy miér t nem tudott élni e győzelemmel, s miért veszítette el a hatalmat a következő választáson. 0– T Pl. feltárja, hogy az ellenzék függetlenségi jelszavakkal és a dua- 6/*10 lista berendezkedés módosításának programjával nyerte meg az 1905-ös választásokat.
81533
29
Megoldások
T Pl. felismeri, hogy az ellenzéki koalíció győzelme után az uralk odó szakértői kormányt bízott meg, és megállapítja, hogy válaszul a koalíció nemzeti ellenállásra buzdított. T Pl. utal arra, hogy a szakértői kormány az általános és titkos választójog bevezetésének szándékával meghátrálásra kényszerítette a koalíciót, és megállapítja, hogy ennek az a magyarázata ,hogy a volt ellenzék félt a nagy létszámú nemzetiségi és paraszti szavazótól. *T Pl. rögzíti, hogy az ellenzéki koalíció annak révén kerülhetett kormányra, hogy megtagadta a dualizmus rendszerének átalakítási programját, és megállapítja, hogy a kormány erejéből csak a nemzetiségeket korlátozó jogszabályok és néhány szociálpolitikai intézkedés elfogadására futotta. *T Pl. utal arra, hogy a kormányra kerülés leleplezte a dualista viszonyok közötti közjogi ellenzéki politika kilátástalanságát és megállapítja, hogy ezért a következő választásokon Tisza és pártja (Nemzeti Munkapárt) nagyarányú győzelemmel szerezte meg a hatalmat. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A vá0–2 lasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): 20/*30 Elérhető vizsgapontszám: 10/*15
81533
30
Megoldások
V. A polg árosodás és a modernizáció ko ra B feladatlap 1. FELADAT Időpont 1851–1859
1861
1894–1895
1868
*1907 1912
Esemény
Jelentősége Az újabszolutizmus folytatta a polgári viszonyok kiépítését (átalakította a közigazgatást), de a moderniBach korszak zációs intézkedések a lakosság ellenállását váltották ki. Az uralkodói leirat, amely erősítette a birodalom központosítását és az alkotmányos vonásokat vagy februári pátens Magyarország tartományként való megjelenítése pozícióvesztést jelentett. Wekerle miniszterelnöksége idején bevezették az álegyházpolitikai törvények lami anyakönyvezetést, a polgári házasságot és egyen jogúsították a zsidó vallást. Megmaradt Horvátország területi autonómiája, és az országrész önálló országgyűléssel rendelkezett vagy a magyar–horvát kiegyezés végrehajtó hatalom élén a magyar érdekeket is képviselő bán állt. A magyarosítási törekvéseket szolgáló rendelkezés Lex Apponyi nyomán kötelezővé vált a magyar nyelv oktatása minden alapfokú iskolában. Tisza István házelnökké választása és a véderő java svérvörös csütörtök lat beterjesztése nyomán a szociáldemokraták tiltakozásul utcára vitték a tömeget.
2. FELADAT A) Teleki László; B) Klapka György; C) Andrássy Gyula; D) Tisza Kálmán; E) Prohászka Ottokár; *F) Podmaniczky Frigyes 3. FELADAT A) kiegyezés; B) asszimiláció C) emigránsok D) passzív ellenállás: Az 1850-es években a magyar vezető réteg jellemző magatartása a neoabszolutizmussal szemben. Lényege az együttműködés megtagadása (nem fizettek adót, nem vállaltak hivatalt stb.). E politika fő képviselője Deák Ferenc volt. *E) obstrukció: a parlament törvényalkotó munkájának akadályozása, szabotálása, a házszabályok adta lehetőségek kihasználásával (pl. vég nélküli viták provokálása). Többnyire olyan parlamenti ellenzéki erők alkalmazzák, amelyeknek nincs esélyük a kormányra kerülésre. vagy A magyar országgyűlés ellenzékének jellemző magatartása a dualizmus korszakában, amelynek lényege a törvények elfogadásának megakadályozása. 4. FELADAT a) A Pragmatica sanction alapulnak. Az 1848. áprilisi törvények nem jöhettek szóba, mert ezek az udvar számára túl sok engedményt jelentettek. Korábban a Pragmatica sanctio szabályozta Magyarország és Ausztria, illetve a magyarok és a Habsburg-uralkodóház viszonyát, és ez a megállapodás a leginkább keret jellegű, így tág értelmezési lehetőségeket biztosított. b) Azzal, hogy a közös védelem ügye miatt fontos. c) Közös pénzügyminisztérium is szükséges, de ennek tevékenysége csak a közös külpolitikai és katonai tevékenységre vonatkozott. d) A közös hadsereg az uralkodó alá tartozott, míg a honvédséget a magyar hadügyminiszter felügyelte.
81533
31
Megoldások
*e) Az Országgyűlésnek. Nehezen lehetett megállapodni, számos esetben az ellenzék obstrukcióval akadályozta az újoncok számának emelését.
5. FELADAT a) 1898-ban az élelmiszeripar b) A vas- és fémipar termelési értéke. c) Az élelmiszeripar részaránya. (Az adat érdekes, mert ugyanakkor termelési értekben az élelmiszeripar növekedése nagyon jelentős. Az arány csökkenése magyarázható azzal, hogy más ágazatok is örvendetesen fejlődtek. d) villamosenergia-ipar és vegyipar *e) A városiasodás (csökkent a falun, háziipari módszerekkel előállított textíliák aránya) , a nők munkába állása olcsó munkaerőt biztosított. f) A mezőgazdaság, mert pl. megjelent a gépesítés és a korszerű termelési technológia, így kevesebb munkásra volt szükség. 6. FELADAT a) Az ábra kitöltése a tankönyv (14325) 266. oldalának ábrája alapján ellenőrizhető. b) Az ipari társadalomhoz / vagy modern társadalomhoz tartoztak. c) bankárok vagy nagyvállalatok tulajdonosai d) Szemben álltak a nagytőkével, de szemben álltak a magántulajdont támadó irányzatokkal is. e) A középosztály biztosította az átjárást. (pl. a birtokos nemes, a dzsentri értelmiségivé válhatott.) f) A nehézipar nagy aránya és a nagyvállalati forma. *g) az asszimiláció 7. FELADAT Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja, a nemzetiségi törvény lényegét (pl. biztosította az egyéni szabadságjogokat, a széles körű anyanyelv-használatot a közigazgatásban, iskoláztatásban) és feltárja, miért utasították el a 0–2 Feladatmegértés azt a nemzetiségek (pl. mert az egy politikai nemzet alapján elutasította a kollektív jogokat). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy a nemzetiségi törvényt 1868-ban adták ki, és Tájékozódás térben utal arra, hogy ebben az időszakban Magyarország az Osztrák – 0–2 és időben Magyar Monarchia része. megállapítja, hogy az ország lakosságának jelentős része nem magyar, hanem valamely nemzetiséghez tartozott. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. Szaknyelv 0–4/*6 nemzetiségek, szabadságjogok, egyesület, alapfokú oktatás). alkalmazása *T Szakszerűen használja a speciális fogalmakat (pl. nemzetállam, anyanyelv-használat, államnyelv, kollektív jogok, autonómia). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy 1850-ben az ország lakosságának többségét a nemzetiségi adták, és megállapítja, hogy a széles körű nyelvhasználat biztosítása ellenére asszimilációs folyamat érvényesült. Források *T Pl. felismeri, hogy a törvény az egy politikai nemzet koncepció- 0–4/*8 használata ján állt, így elutasította a nemzetiségek területi autonómiáját és kollektív jogait, és megállapítja, hogy e jogszabály a kor liberális eszmerendszeréből indult ki. *T Pl. rögzíti, hogy a törvény a széles körű anyanyelvhasználatot biztosított a közigazgatásban és az iskoláztatás terén, és megállapítja,
81533
32
Megoldások
hogy e jogok azért nem elégítették ki a nemzetiségeket, mert ők is a kor szellemének megfelelően nemzetállamokban gondolkodtak. M A vizsgázó felismeri a nemzetiségi törvényt létrejöttét előmozdító tényezőket, és elemzi a törvény tartalmát és fogadtatását meghatározó tényezőket. T Pl. felismeri, hogy a dualista viszonyok között a nemzetiségi kérdést törvényi szinten kellett rendezni, mert az ország többségét érintette. A törvény sorsát meghatározta, hogy a magyarok egységes politikai nemzetben gondolkodtak, a nemzetiségek viszont a mind széleseb b körű önállóságot igényelték. T Pl. rögzíti, hogy a magyarok csak a horvát nemzetiséggel egyeztek Eseményeket alakí- ki, számukra biztosítottak területi autonómiát, és megállapítja, hogy 0– tó tényezők feltárá- e megállapodás nem elégítette ki a horvátokat, akik a birodalmon 6/*10 belüli teljes különállásra törekedtek. sa *T Pl. felismeri, hogy az 1849 után az osztrák újabszolutizmus a nemzetiségek számára kedvező helyzetet teremtett, és megállapítja, hogy ez is segítette nemzeti öntudatuk kiteljesedését. *T Pl. utal arra, hogy a nemzetiségi viszonyok rendezését az is nehezítette, hogy a számos területen közvetlenül egymás mellett éltek a különböző nemzetiségek, és megállapítja, hogy az ellentéteket az is folyamatosan ébren tartotta, hogy a magyarok az asszimiláció sikerében, míg a nemzetiségek, az önállósági törekvések megvalósulásá ban reménykedtek. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A vá0–2 lasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): 20/*30 Elérhető vizsgapontszám: 10/*15
81533
Megoldások
33
Középszintű összefog laló f eladatsor A feladatlap 1. FELADAT A) alkotmány; B) parlament; C) alkotmányos monarchia; D) Egyesült Államok; E) kormány; F) Robespierre; G) polgári átalakulás; H) társadalmi szerződés; I) állam; J) Rousseau 2. FELADAT a) Ár: Nőtt a búza ára . Jelenség: A háborús konjunktúra állt mögötte b) Inflálódott (veszített értékéből). c) Devalválta (leértékelte) a pénzt. c) A Habsburg Birodalom erején felül vett részt a háborúban, s a háború költségeire fedezetlenül adott ki papírpénzt. 3. FELADAT a) Szerző: Széchenyi István; Kiadás éve: 1830 b) Másban keresi a hibát, s nem akar változtatni. c) A jobbágyság alávetettségét károsnak tartja a nemességre nézve is (más hasonló értelmű v álasz is elfogadható). d) pl. Gazdasági oldalról közelíti meg a problémákat; nem Ausztriával szemben akar fellépni, mert úgy véli, az átalakuláshoz elsősorban a nemesség szemléletének kell megváltoznia. 4. FELADAT a) Hadmozdulat: felvidéki hadjárat Vezetője: Görgey Artúr Célja: Görgey a magyar fősereg után akarta csalni az osztrák erőket, hogy azok ne Debrecen felé, a magyar kormány új székhelye felé nyomuljanak előre. b) Értékelés: árulásnak tekintette Magyarázat: Úgy ítélte meg, sorsára hagyja a kormányt. / Pontosabb válasz: Görgey feladta PestBudát, majd Vácott kiáltványt bocsátott ki, amelyben a törvényesség mellett tett hitet. c) Honnan: a Délvidékről Hadvezér: Damjanich János 5. FELADAT a) I. Ferenc József és III. Napóleon b) Franciaország legyőzte Ausztriát (a Habsburg Birodalmat). c) Olaszország létrejöttét. d) Az egyházi állam a pápa (Szent Atya) vezetésével önállóan fennmaradjon. 6. FELADAT Megállapítások Növekedett a mezőgazdaság által hasznosított terület. Nem nőtt a kertgazdálkodás által igénybe vett terület A búzatermesztés hozama a korszakban folyamatosan nőtt A búza termésátlagának növekedésével csökkent a felvásárlási ára A búzatermesztés növekedése stagnáló hozam mellett valósult meg
Igaz X
Hamis X X
X X
81533
Megoldások
34
7. FELADAT 1. térkép: B szöveg – évszám: 1701–1713/14 3. térkép: D szöveg – évszám: 1806
2. térkép: A szöveg – évszám: 1740–1748 4. térkép: C szöveg – évszám: 1871
Az E szöveg maradt ki, az itt beírt évszám nem ér pontot. 8. FELADAT 1. felvilágosult abszolutizmus; 2. jogállam; 3. keresztényszocializmus; 4. liberalizmus 5. szakszervezetek 9. FELADAT Név Évszám Gondolat Lényeg
Széchenyi István 1842 C 1
Martinovics Ignác 1794 A 2
Kossuth Lajos 1844 B 3
Teleki László 1849 D 3
10. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja nemzetállamok kialakulását segítő társadalmigazdasági folyamatokat (pl. ipari forradalom, egységes piac igénye, polgárosodás) és az ezt meghatározó eszméket (nacionalizmus), és Feladatmegértés utal arra, hogy e folyamat összefüggött a modern birodalomépítés gondolatával is. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy a XIX. század második felében, Európában létrejött az olasz egység (1861–1870), majd a Német Császárság Tájékozódás térben (1871) és megemlíti, hogy az új államok kialakulása milyen területi és időben változásokkal járt Európában (pl. Olaszország: Nápolyi Királyság, Velence, Róma; Német Császárság: német államok, ElzászLotaringia).
Pont 0–2
0–2
Szaknyelv alkalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. állam, háború, diplomácia) és a speciális fogalmakat (pl. nacionalizmus, ipari forradalom, polgárosodás).
0–4
Források használata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a nemzetállamok létrejöttének fontos összetevője a nemzeti eszme megjelenése, és megállapítja, hogy e szellemi irányzat az egyazon nyelvet és kultúrát ismerők egy államba való egyesítését tűzte ki célul. T Pl. felismeri, hogy az ipari forradalom nyomán a parasztság jelentős része bérmunkássá válik, és megállapítja, hogy ennek révén a korábbi agrártársadalomból ipari társadalom alakul ki. T Pl. felismeri, hogy Poroszországban a XIX. század közepétől új iparágak jelennek meg (gépgyártás, vegyipar), és megállapítja, hogy ez az ipari forradalom új szakaszának megindulására utal.
0–4
81533
35
Megoldások
M A vizsgázó említi a nemzetállamok kialakulását segítő tényezőket. T Pl. felismeri, hogy a nemzetállamok létrejöttében az eszmei indítékok mellett fontos szerepe van a gazdasági szándékoknak valamint a változó nagyhatalmi érdekeknek. T Pl. rögzíti, hogy az 1848-as forradalmak után Európa több országában az uralkodók által vezényelt módon megy végbe az egység megteremtése, és a folyamatban szerepe volt a nagyhatalmi politikának (Franciaország az olasz egység létrejöttét segítette, a német egységet gátolta, Nagy-Britannia a meggyöngült Habsburg Birodalom Eseményeket alakí- helyett az egységes Németországban fedezte föl Oroszország ellentó tényezők feltárásúlyát, Oroszország pedig a Habsburg Birodalommal megromlott sa viszonya és Lengyelország miatt nem akadályozta a német egységet). T Pl. utal arra, hogy az ipari forradalom a nyersanyagforrások és a piacok bővülését kívánta meg, és megállapítja, hogy e gazdasági kényszer jelentős mértékben kedvezett a nemzetállamok létrejöttének. T Pl. utal arra, hogy a nemzetállamok megteremtését minden ország ban a polgárság kezdeményezi és támogatja, és megállapítja, hogy többek között ennek révén válik e réteg meghatározó szellemi és társadalomszervező erővé. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám: 11. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó ismerteti és összeveti az első és a második ipari forradalom alapvető vonásait. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a második ipari forradalomban mások a Feladatmegértés húzó iparágak, nagyobb üzemmértek a jellemzőek, így nagyobb tőkék bevonására is volt szükség). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó megállapítja, hogy az első ipari forradalom Angliá ban kezdődött és 1780–1850 között zajlott le, a második ipari forTájékozódás radalom a XIX–XX. század fordulóján volt. Utal az ipari forradaltérben és időben mak térbeli terjedésére (Nagy-Britannia – USA, Franciaország – Németország –Közép- és Kelet-Európa). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. Szaknyelv T Használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (tőke, alkalmazása szabad verseny, könnyűipar, nehézipar stb.) és szakkifejezéseket (monopólium, gőzgép, robbanómotor, gyár, szalagrendszer stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy az első ipari forradalom alapvető erőgépe a gőzgép volt, a másodikban pedig a villanymotor és a robbanómotorok, Megállapítja, hogy a folyamat élén Nagy-Britannia haladt, FranciaForrások ország fejlődött de elmaradt a versenyben, míg Németország gyors használata ütemben közeledett a britekhez. T Pl. rögzíti a két ipari forradalom néhány tényezőjét (erőgép, üzemméret stb.), és megállapítja, hogy a második ipari forradalom idején folytatódtak a korábbi folyamatok, ugyanakkor bővülés f igyelhető meg az erőgépek, energiahordozók stb. terén.
0–6
0–2
20 10 Pont 0–2
0–4
0–4
0–8
81533
36
T Pl. rögzíti, hogy a második ipari forradalom idején a szénbányászat és a vastermelés növekedése lelassult, de előretört az acélgyártás, és megállapítja, hogy ekkor már érvényesült Németország fölénye. M A vizsgázó feltárja és elemzi a két ipari forradalom jellegzetességeit. T Pl. rámutat arra, hogy az első ipari forradalom NagyBritanniában kezdődött, és megállapítja, hogy a később indulók, mint Németország vagy az Egyesült Államok később gyorsabban fejlődtek. T Pl. rögzíti, hogy az első ipari forradalom esetében a textilipar teremtette meg a nehézipar kibontakozásához szükséges tőkéket, és megállapítja, hogy a második ipari forradalom számára a monopolEseményeket alakí- szervezetek biztosították a forrásokat. tó tényezők feltárá- T Pl. rögzíti, hogy az első ipari forradalom a szabad verseny keretei között bontakozott ki, és megállapítja, hogy a második ipari forrasa dalom már a monopóliumok időszak ában. T Pl. rögzíti, hogy az erőgépek meghatározták az alapvető energiahordozókat is, és megállapítja, hogy az a gőzgép a szénre, míg a robbanómotor a kőolajra, az elektromosság többféle (szén, olaj, víz) energiahordozón alapult. T Pl. rögzíti, hogy az első ipari forradalom találmányait zömmel mesteremberek hozták létre, és megállapítja, hogy a második ipari forradalom új találmányait már egyre inkább a tudósok fedezték föl. A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. Megszerkesztettség, A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási nyelvhelyesség hibát. A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:
Megoldások
0–10
0–2
30 15
81533
37
Megoldások
Középszintű összefoglaló feladatsor B feladatlap 1. FELADAT A) felvilágosodás; B) népfelség / népszuverenitás elve; C) Montesquieu; D) hatalmi ágak szétválasztása / hatalommegosztás; E) állam; F) Rousseau; G) felvilágosult abszolutizmus; H) társadalmi szerződés; I) törvényhozás; J) George Washington 2. FELADAT a) Ausztriával / a Habsburg-tartományokkal b) Kivitel: mezőgazdasági termékek Behozatal: iparcikkek c) Rendelet megnevezése: vámrendelet / kettős vámrendelet Kiadásának éve: 1754 d) pl. Magyarország a XVI. századtól mezőgazdasági cikkekkel vett részt a nemzetközi kereskedelemben. Mezőgazdasági jellegét erősítette a török hódítás és a nemesség nagy társadalmi súlya. Az ország ipara elmaradott volt, mezőgazdasági adottságaink viszont kiválóak voltak. (Más jó tartalmú válasz is elfogadható.) 3. FELADAT a) Törvény: önkéntes örökváltság; Időpont: 1840 b) pl. Mert a jobbágyok – anyagiak híján – nem tudták megváltani magukat. Nem volt meghatározva a megváltás összege. c) kötelező örökváltságot javasol d) Program: érdekegyesítés Idézet: „a néppel egy testté forrás” 4. FELADAT a) A magyarokat támogatták: székelyek; A császáriakat: románok b) Debrecen elfoglalása, a magyar kormányzat munkájának lehetetlenné tétele. c) A székely népfelkelés támogatta a magyar kormányt, amely erősítést és egy tapasztalt, kiváló hadvezért, küldött Erdélybe, Bem Józsefet. d) pl. csapatok gyors mozgatása, a tüzérség fokozott alkalmazása, tolerancia a népfelkelőkkel szemben 5. FELADAT a) III. Napóleon és (Camillo) Cavour b) ország: Ausztria; uralkodó: I. Ferenc József c) Szárd Királyság: megnyeri Franciaország katonai támogatását Ausztriával szemben. Franciaország: területeket kap a Szárd Királyságtól (Savolya és Nizza). d) Pápai vagy Egyházi Állam önállóságát biztosítják. Ok: III. Napóleon nem akarta, hogy az egységes Olaszország túlzottan erős legyen, s csak az észak -itáliai területek egységét fogadta el.
81533
Megoldások
38
6. FELADAT Megállapítások A búzatermesztés dinamikusabban nőtt, mint a hozamok . Az Ausztriába és a Monarchián kívülre irányuló búzakivitel egyaránt folyamatosan csökkent. A búzakivitel csökkenésével párhuzamosan nőtt az ország lisztkivitele. A felvásárlási árakat nem befolyásolta a búzatermelés nagysága. A Monarchia egységes vámterülete semmilyen módon nem befolyásolta a magyar búza- és lisztexportot. 7. FELADAT 1. térkép: B szöveg – évszám: 1795 3. térkép: A szöveg – évszám: 1830
Igaz X
Hamis X X
X X
2. térkép: E szöveg – évszám: 1814–1815 és 1830 4. térkép: C szöveg – évszám: 1848
A D szöveg marad ki. 8. FELADAT 1. alkotmányos monarchia / alkotmányos királyság; 2. parlamentáris rendszer; 3. nacionalizmus; 4. szociáldemokrácia; 5. részvénytársaság 9. FELADAT Név Évszám Gondolat Lényeg
Mária Terézia 1767 B 2
II. József 1785 D 1
Kossuth Lajos 1847* C 3
Dessewffy Aurél 1841 A 3
*Az idézet az Ellenzéki Nyilatkozatból való.
10. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja a polgárosodás kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. tőkés gazdaság kialakulása, a mezőgazdaság átalakulása, Feladatmegértés az új eszmeáramlatok), és utal arra, hogy a polgárosodás elsőként Nyugat-Európában jelent meg a XVIII–XIX. század folyamán. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy a polgárosodás folyamata Angliában, NéTájékozódás térben metalföldön és Franciaországban kezdődött, még a XVII. században, és időben és a XIX. század közepére teljesedett ki. A folyamat eredményeként a társadalom egyre több rétege vette át a polgárosodás értékeit. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. Szaknyelv társadalmi réteg, munkamegosztás, tulajdonviszonyok) és a speciális alkalmazása fogalmakat (pl. polgárság, tőkések, liberalizmus, nacionalizmus, ipari forradalom).
Pont 0–2
0–2
0–4
81533
39
Megoldások
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy polgárosodás létrejöttének egyik fontos összetevő je a liberális eszme megjelenése, és megállapítja, hogy e szellemi irányzat a szabad vállalkozást és a korábbi feudális kiváltságok felszámolását szorgalmazza. Források T Pl. kitér arra is, hogy a polgárosodás összekapcsolódik a nacionahasználata lista eszmével is, különösen azokon a területeken, ahol nincs egységes állam, vagy egy soknemzetiségű birodalmat fog össze egy dinasztia. T Pl. felismeri, hogy az ipari forradalom mindinkább átalakítja egész Nyugat-Európát. A parasztság jelentős része bérmunkássá válik, ezért a korábbi agrártársadalomból ipari társadalom alakul ki. M A vizsgázó felismeri a polgári viszonyok kialakulását eredményező gazdasági, társadalmi és eszmei tényezők közötti összefüggéseket. T Pl. felismeri, hogy a polgárosodás létrejöttében és terjedésében az eszmei indítékok mellett (liberalizmus) fontos szerepe van az átalakuló társadalmi-gazdasági viszonyoknak, valamint az uralkodói hatalom változó legitimációjának. T Pl. rögzíti, hogy a tőkés viszonyok kialakulása és az ipari forralom terjedése Nyugat-Európa több országában lényeges módon átalakítja Eseményeket alakí- a társadalmat, és megállapítja, hogy e folyamatok vezető csoportja a tó tényezők feltárá- polgárság, mely a korábbi kiváltságos rendeket fokozatosan kiszorít ja a gazdasági és politikai hatalomból. sa T Pl. utal arra, hogy az ipari forradalom a nyersanyagforrások és a piacok bővülését kívánta meg, és megállapítja, hogy ennek révén a társadalom mind jelentősebb csoportjai kerülnek kapcsolatba az ipari tevékenységgel, mely a polgárosodás kiteljesedését eredményezi. T Pl. utal arra, hogy a polgárosodás terjedése összefügg a katolikus egyházi korábban meghatározó szellemi befolyásának fokozatos visszaszorulásával, és megállapítja, hogy a felvilágosodás szelleme különösen a polgárságra hatott erőteljesen. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:
0–4
0–6
0–2
20 10
11. FELADAT
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Műveletek, tartalmak A vizsgázó ismerteti és összeveti az olasz és a német egységfolyamat alapvető vonásait. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. Németország gazdaságilag sokkal erősebb volt, így képes volt a maga erejéből ellenfeleit külön-külön legyőzni). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó elhelyezi időben az olasz (1848, 1859, 1866, 1870) és a német (1848, 1866, 1870, 1871) eseményeket, és megemlíti a fontos helyszíneket (Solferino, Villafranca, Róma, Königgrätz, Sedan, Versailles).
Pont 0–2
0–4
81533
40
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (nemzet, Szaknyelv nacionalizmus, nemzetállam, liberalizmus, forradalom stb.) és alkalmazása szakkifejezéseket (általános hadkötelezettség, carbonarik, kisnémet és nagynémet egység, vámszövetség, irredentizmus stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy az egyesítendő területeken az olaszok és a németek éltek döntő többségben, és megállapítja, hogy a nemzetiségi kérdés nem játszott jelentős szerepet az egységmozgalmakban. Az egység mindkét esetben nagyhatalmi háborúk eredményeként jöheForrások tett létre. használata T Pl. rögzíti, hogy Itáliában a dinasztikus és a forradalmi út elkülönült, és megállapítja, hogy ennek ellenére együtt tudtak működni az egység érdekében. T Pl. rögzíti, hogy Bismarck 1848 tanulságaként elvetette a liberális megoldásokat, és megállapítja, hogy Bismarck az erő politikájában bízott. M A vizsgázó feltárja és elemzi a német és az olasz egységet meghatározó tényezőket. T Pl. rámutat arra, hogy az olaszok egyszerre álltak szemben Ausztriával és Franciaországgal is, és megállapítja, hogy így a területi engedményekkel megnyert Napóleon segítségével érhettek célt. T Pl. rögzíti, hogy az olaszok önállóan egyszer sem tudták legyőzni ellenfeleiket, és megállapítja, hogy a Ausztria ellen Franciaország és Németország, Franciaországgal szemben pedig Németország Eseményeket alakí- segítségét vették igénybe. tó tényezők feltárá- T Pl. rögzíti, hogy Németország Oroszországot lekötelezte a lengyel szabadságharc idején, és megállapítja, hogy így nyílt lehetőség sa arra, hogy ügyes diplomáciával Ausztriát és Franciaországot külön győzzék le. T Pl. rögzíti, hogy Bismarck támogatta az osztrák–magyar kiegyezést, és megállapítja, hogy így joggal remélhette, hogy a magyarok akadályozni fogják az osztrák revánsot a francia háború idején. T Pl. rögzíti, hogy mindkét egységfolyamatban szerepet játszott a magyar emigráció, és megállapítja, hogy mindkét esetben csak Ausztria zsarolására használták fel a magyar mozgalmat. A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. Megszerkesztettség, A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási nyelvhelyesség hibát. A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:
Megoldások
0–4
0–8
0–10
0–2
30 15
81533
Megoldások
41
Emelt szintű összefoglaló feladatsor A feladatlap 1. FELADAT a) A: Nagy-Britannia B: Franciaország b) Napóleon c) Nagy-Britannia és Franciaország hatalmi versengését: a szárazföldi csatákban győzedelmeskedő Napóleon hatalma alá hajtotta Európát, eközben Nagy-Britannia uralta a világtengereket, és növelte gyarmatbirodalmát. . 2. FELADAT Dokumentum
Történelmi esemény / időszak, amelyhez kapcsolódik
A társadalmi szerződésről
felvilágosodás / francia forradalom
Mi a harmadik rend?
francia forradalom
A kontinentális zárlat elrendelése
napóleoni háborúk
Olmützi alkotmány
népek tavasza / 1848-as forradalmi hullám
Hogyan/miért kapcsolható hozzá? A felvilágosodás államelméletének egyik alapműve. / A francia forradalom szellemi megalapozása. A röpirat a forradalmi erjedés terméke, a társadalmi súlyának megfelelő politikai szerepet követelt a harmadik rendnek. A tengeren fölényben levő Nagy-Britanniát Franciaország gazdasági eszközökkel akarta legyőzni Az uralkodó által 1848 tavaszán szentesített alkotmány helyett ismét centralizációt és abszolutizmust vezetett be.
Történelmi személy, akihez kapcsolódik
Milyen módon kapcsolódik hozzá?
Rousseau
szerzője
Sieyes abbé
szerzője
Napóleon
Napóleon akaratát tükrözi. / ő a megf ogalmazója.
Ferenc József
Ő adta ki.
3. FELADAT a) Földbőség: csökkent; Népességszám: nőtt b)Összefüggés: A népesség növekedésével párhuzamosan elfogytak a szabad földterületek. Hatás: Romlott a jobbágyság helyzete, mert a földterületekre nem volt szükséges új munkaerőt csábítani, s így a birtokosok nem adtak kedvezményeket, sőt növelhették a terheket. c) Gazdaság: növekedett – Földesúri terhek: nőttek – Állami terhek: azonos szinten maradtak d) Összefüggés: A gazdasági fejlődés, a növekvő piaci lehetőségek a majorságok kialakítására, ter jesztésére ösztönöztek. Hatás: A jobbágyok helyzete romlott, mert nőtt a robotteher és megkezdődött a jobbágytelkek megcsonkítása.
81533
42
Megoldások
4. FELADAT a) A) Név: Eötvös József Irányzat: centralisták B) Név: Kossuth Lajos Irányzat: liberális nemesség b) A) elveti B) támogatja c) A) pl. akadályozza a reformokat, elavult feudális intézmény, megreformálhatatlan, akadályozza a központi kormányzatot B) pl. megreformálható, népképviseleti alapra helyezhető, ellensúly a kormányzat túlkapásaival szemben 5. FELADAT a) a császári főerők támadását / a Dunántúl elvesztését b) 1. Túlerőben voltak az osztrákok . 2. Kiképzetlen volt a honvénség. 3. Rosszabb volt a felszerelése 4. Görgey nem akarta kitenni a szerve ződő magyar honvédsereget egy katonai vereségnek. / Vereség esetén nem lehetett volna folytatni a harcot, mivel nem volt másik hadsereg. c) Tartott attól, hogy Görgey a hátába kerülhet / Görgey Bécs felé fordul / Görgey elvágja az utánpótlását. 6. FELADAT a) A tanulók jelölései a tankönyv (14325) 174. oldalán levő térkép segítségével ellenőrizhetők. b) Szicíliai és Nápolyi Királyság c) Folyamat: az olasz egység megteremtése Eszme: a nacionalizmus Nagyhatalmak: Anglia – hallgatólagos támogatás; Franciaország – segíti a folyamatot, de azt szeretné, hogy Olaszország ne legyen túl erős (Róma francia megszállása); Poroszország – jóindulatú semlegesség; Ausztria – ellenzi, fegyverrel is föllép ellene; Oroszország – közömbös a kérdés iránt.
7. FELADAT a) A középmezőnyben, mert termésátlagokban – ami a természeti adottságok mellett a földm űvelés intenzitására, technikai fejlettségére is utal – a nyugat- európai országok megelőzik, de a keleti és déli országok előtt áll. b) Belterjes kultúrák: A kert részaránya nem nő, de területe igen. Ipari növények: A cukorrépa átlaghozama a térségben kiemelkedővé vált. c) Módszer: talajjavítás, műtrágyázás; Adat: A f oszfor műtrágya fölhasználása. d) Hatalmas mennyiségű olcsó munkaerő állt rendelkezésre. e) folyamszabályozás, erdőirtás, legelőfeltöltés
81533
Megoldások
43
8. FELADAT A) Franciaország (Emberi és polgári jogok B) Egyesült Államok (Függetlenségi nyilatko1. nyilatkozata, 1789) zat, 1776) D) Franciaország (Code civil, 1804) 2. C) Franciaország (az 1799. évi alkotmány) E) Franciaország (Törvény a szentségtörésről, F) Egyesült Államok (Monroe elnök kong3. 1825) resszusi üzenete, 1823) G) Nagy-Britannia (kortársi beszámoló a H) Nagy-Britannia (ifj. Darby feleségének 4. gőzmozdony első útjáról, 1825) levele, 1775) (A kor ábban keletkezett dokumentumot a betűjel aláhúzása jelöli.)
9. FELADAT 1. asszimiláció; 2. centrum; 3. civil társadalom; 4. önkéntes örökváltság; 5. nemzetőrség; 6. úri középosztály 7. alkotmány: az állam felépítését, működését, az állampolgárok alapvető jogait is kötelességeit rögzí tő, minden állampolgárra érvényes alaptörvény. 8. bolsevik: politikai irányzat és később párt, melyet kommunistának is nevezünk. Az oroszo rszági szociáldemokrata mozgalomból alakult ki és a hatalom erőszakos megdöntésével proletárdiktatúra létrehozására törekedett. 10. FELADAT Ideológiai irányzat utópikus szocializmus liberalizmus konzervativizmus marxizmus nacionalizmus keresztényszocializmus anarchizmus
Forrás D F C B A G E
Képviselő
Fourier Mill Burke Marx Mazzini XIII. Leó Bakunyin
11. FELADAT
Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben
Szaknyelv alkalmazása
Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja a modern állam kialakulásának feltételeit és funkcióit (pl. növekvő gazdaság, egészségügy, oktatás, hadsereg) és utal arra, hogy ezek biztosítására kiterjedt államapparátus jön létre, mely a középosztály részét képezi. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T Pl. megállapítja, hogy a modern polgári állam a XIX. század második felében Nyugat-Európában jön létre. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. állam, hatalom, kormányzat, adó, egészségügy, ). T Szakszerűen használja a speciális fogalmakat (pl. polgárság, k özéposztály, parlamentarizmus, választójog).
Pont 0–2
0–2
0–6
81533
44
Megoldások
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy az ipari forradalom nyomán bővülő gazdaság teremti meg a polgári állam kialakulásának feltételeit, és megállapít ja, hogy e bevételek révén az állam számos közfunkciót el tud látni. T Pl. felismeri, hogy az állami közfunkciók közül kiemelt fontosságú Források az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika és megállapítja, hogy a használata hadkötelezettség általánossá tétele a nemzetállamiság erősítésének egyik legfontosabb terepe. T Pl. rögzíti, hogy a polgári állam kialakulásával párhuzamosan nő a munkások lélekszáma és társadalmi befolyása, és megállapítja, hogy ezért is törekedett a XIX. század végén számos szervezet, párt, állam a munkások helyzetének javítására. M A vizsgázó feltárja a modern polgári állam kialakulásához vezető tényezők közötti összefüggéseket. T Pl. felismeri, hogy a polgári állam létrejötte összefügg a nemzetállamisággal és az alkotmányos szabadságjogok biztosításával, valamint az állami bevételek növekedésével. T Pl. rögzíti, hogy a XIX. századi társadalmi változások nyomán fokozatosan nőtt a választójoggal rendelkezők létszáma és megálla pítja, hogy ennek révén mind többen részesültek az alkotmányos Eseményeket alakí- szabadságjogokból. tó tényezők feltárá- T Pl. utal arra, hogy a polgári állam az élet valamennyi területét irányítása alá vonta, és megállapítja, hogy ennek révén nőtt a bürokr ása cia létszáma, mely a középosztályt gyarapította. T Pl. felismeri, hogy az állami szerep növekedésével emelkedett az adóelvonás mértéke, és megállapítja, hogy ez a jövedelmek újraelosztása révén valósult meg. T Pl. utal arra, hogy a megerősödő polgári állam nemzeti ker etek között biztosította a szabadságjogokat és megállapítja, hogy ezen keretek finanszírozását a piac befolyásolásával is (vámok, támogatások) biztosította. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:
0–8
0–10
0–2
30 15
12. FELADAT
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja és elemzi a magyar elit elképzeléseit a nemzetiségi kérdésről. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a magyar vezető réteg zöme liberális volt, így széles jogú nyelvhasználatot biztosítottak a nemzetiségek számára.). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó elhelyezi a problémát időben (dualizmus kora: 1867– 1918; nemzetiségi törvény: 1868; Lex Apponyi: 1907). Megemlíti a nemzetiségi kérdés területi vonatkozásait (felsorolja, hogy a soknemzetiségű ország mely területén mely nemzetiség élt nagy szám ban).
Pont 0–8
0–4
81533
45
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (nemzet, Szaknyelv nacionalizmus, nemzetállam, liberalizmus stb.) és szakkifejezéseket alkalmazása (egy politikai nemzet, kollektív és egyéni jogok, autonómia, szeparatizmus, asszimiláció stb.). M A vizsgázó beépíti feleletébe a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a nemzetiségi törvény az egy politikai nemzet talaján áll, és megállapítja, hogy ennek alapján autonómiát nem, de széles körű nyelvhasználatot és politikai jogokat biztosítottak a nemzetiségeknek. T Pl. rögzíti, hogy a horvátokat elismerték nemzetnek, és megálla pítja, hogy Horvátország széles körű területi autonómiát kapott. Források T Pl. megállapítja, hogy a politika törekedett a nemzetiségek aszhasználata szimilálására, de néhányan (pl. Mocsáry) látták, hogy az agresszivitás e téren nem hozhat eredményt. T Pl. megállapítja, hogy a XX. század elején a nemzetiségek helyzete romlott, az iskolákban pl. kötelező lett a magyar nyelv tanítása. Ez a nemzetiségek növekvő elégedetlenségéhez vezetett. T Pl. rögzíti, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elvben a nemzeti egyenjogúság talaján állt, gyakorlatilag viszont érzéketlen volt a nemzetiségi problémák iránt. M A vizsgázó feltárja és elemzi a nemzetiségi kérdést befolyásoló tényezőket. T Pl. rámutat arra, hogy a magyar vezető réteg a széles nyelvhasználattal meg kívánta nyerni a nemzetiségeket, és megállapítja, hogy a nemzetiségi vezetők zöme autonómiát akart, így passzív ellenállásba vonultak. T Pl. rögzíti, hogy a nemzetiségi törvény megsértése ellen magyar politikusok is felemelték szavukat, és megállapítja, hogy a nem sikerült konszenzust létrehozni a nemzetiségi vezető réteggel. Eseményeket alakí- T Pl. rögzíti, hogy a magyarság számaránya főleg a természetes tó tényezők feltárá- asszimiláció révén nőtt, és megállapítja, hogy a magyar vezető réteg siettetni kívánta a folyamatot. sa T kitér arra, hogy a nemzetiségek zöme az ország kevésbé fejlett területein élt, így a magyar elit szociális érzéketlensége is kiélezte a nemzetiségi problémát. T Pl. rögzíti, hogy szociáldemokrácia kinyilvánította nemzetköziségét, és megállapítja, hogy ezzel a nemzetiségek számára nem nyújtott alternatívát. T Pl. rögzíti, hogy a XX. század elején Jászi Oszkár föderalizálni kívánta az országot, és megállapítja, hogy így kívánta megteremteni a magyarok és nemzetiségek közötti megegyezést. A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. Megszerkesztettség, A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási nyelvhelyesség hibát. A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:
Megoldások
0–6
0–10
0–12
0–8
48 24
81533
Megoldások
46
Emelt szintű összefoglaló feladatsor B feladatlap 1. FELADAT a) Nagy Katalin b) egyik sem (Varsót 1795-ben Poroszország kapta meg.) c) Nagy Katalin cárnő a szomszédos Lengyelország és az Oszmán Birodalom meggyengülését kihasználva e két terület felé akart terjeszkedni. 2. FELADAT Dokumentum
Függetlenségi nyilatkozat
pillnitzi nyilatkozat
Történelmi esemény / időszak, amelyhez kapcsolódik
Hogyan/miért kapcsolható hozzá?
A függetlenségi háború idején amerikai keletkezett, a fegyveres összefüggetlenségi csapások kezdete után, a gyarháború matok kongresszusán. Az osztrák és a porosz uralkodó támogatásáról biztosítja XVI. francia for- Lajost, akinek királyi hatalma a radalom francia forradalom radikalizálódása miatt veszélybe került.
a gyanúsakról szóló törvény
francia forradalom
A jakobinus diktatúra során a terror eszköze volt.
a troppaui kongresszus határozatai
a Szent Szövetség Európája
A napóleoni háborúk után helyreállított hatalmi egyensúly fenntartása, a forradalmak megakadályozása a célja.
Történelmi személy, akihez kapcsolódik
Milyen módon kapcsolódik hozzá?
Jefferson
II. Lipót és II. Frigyes
szerzője
a nyilatkozat aláírói
A jakobinus vezetők k özül egy név: pl. Robespierre, Marat, Saint-Just.
Pl. a jakobinus vezetők a hatalmukat csak a társadalom megfélemlítésével tudták biztosítani, erre szolgált ez a törvény.
Pl. Metternich, Talleyrand
A Szent Szövetség korának legbefolyásosabb diplomatái.
3. FELADAT a) Két kamarából áll b) rendi monarchia/rendi dualizmus c) alsótábla: választás; f elsőtábla: származás, hivatal d) Kamara: alsótábla Indoklás: Mert az ide kerülő képviselők többségét a rendek (a vármegyék nemessége) a választották, s a megyéktől kapott k övetutasítás is biztosította a rendi érdekek érvényesülését. 4. FELADAT a) A) Név: Dessewffy Aurél B) Név: Kossuth Lajos b) az önkéntes örökváltságról c)
A) Dessewffy ellenzi.
Irányzat: fontolva haladók/ konzervatívok Irányzat: liberális nemesség
81533
47
B) Kossuth ebben a formájában nem oldja meg
Megoldások
a jobbágykérdést.
d)
pl. A jobbágyok nem tudják megfizetni a megváltás összegét, a földesurak pedig tönkremennek, ha nem jutnak azonnal pénzhez a megváltásból (francia példa). B) pl. A jobbágyok nem tudják előteremteni a megváltáshoz szükséges pénzt, így a jobbágyfe lszabadítás lassú folyamat, ami se a földesúrnak, se a jobbágynak nem jó. Az érdekegyesítésre való törekvés így nem lehet sikeres. A)
5. FELADAT a) a végjátékot / a császári és az orosz erők együttes támadását b) 1. Komárom várának környéke. 2. A Szeged–Arad –Temesvár háromszög. Összpontosítás oka: Az orosz túlerő megérkezése előtt vereséget akartak mérni az osztrákokra. b) 1. terület: pl. itt állomásoztak a magyar főerők; Komárom erős vár, és magyar kézen volt; a terület magyarok által lakott; közel voltak az osztrákok stb. 2. terület: pl. ide érhettek a délvidéki és az erdélyi hadak; közel volt a török határ, ami biztosította az emigrálás lehetőségét; jó élelmiszer-ellátás 6. FELADAT a) A tanulók jelölései a tankönyv (14325) 174. oldalán levő térkép segítségével ellenőrizhetők. b) krími háború, 1853–1856 c) porosz-osztrák és porosz-francia háború d) A kb. 30 milliós egységes államon belül óriásiak voltak a területi különbségek (gazdaságilag, társadalmilag fejlett észak és elmaradott dél). A vallásos országban problémát jelentett az új olasz állam és a pápaság közötti ellenséges viszony. Nem minden olaszlakta terület egyesült, s az erős irredenta mozgalom ingataggá tehette a belpolitikai életet.
7. FELADAT a) A lakó- és középületek aránya. Oka: a városiasodás és az állami közintézmény-hálózat kiépülése pl. iskolák, egészségügyi intézmények, közhivatalok. b) Nő a magyarországi állami tőke részaránya és csökken a külföldi illetve vegyes vállalatoké. Az adóbevételek növekedésével az állam, mint tulajdonos ösztönözte a gazdasági fejlődés további kibontakozását.
81533
Megoldások
48
c) 1. Több mint 20 év alatt a magyar hitelintézetek tőkeállománya közel hatszorosára, az osztrák pedig háromszorosára nőtt. 2. Az egy lakosra jutó hitelintézeti tőke Magyarországon több mint négyszeresére, Ausztri ában pedig közel háromszorosára nőtt. d) pl. A gazdasági fejlődést biztosította, de a magyar tőke megerősödését is eredményezte, hiszen nőtt a hazai tőke aránya.
8. FELADAT A) Oroszország (vagy Lengyelország) 1. (II. Katalin kiáltványa, 1772) 2. 3. 4.
B) Egyesült Államok (Függetlenségi nyilatko-
C) Franciaország (Napóleon kiáltványa az
itáliai hadsereghez, 1796) E) Franciaország (Dekrétum a nemzeti műhe-
lyek felállításáról, 1848) G) Nagy-Britannia (T. Macaulay beszéde az 1832-es választójogi reform vitájában)
zat, 1776) D) Franciaország (vagy Oroszország, Ausztria) (Marbot tábornok visszaemlékezése az 1805-ös austerlitzi csatára) F) Ausztria / Habsburg Birodalom (az olmützi alkotmány, 1849) H) Lengyelország / Franciaország / Oroszország (Börne: Párizsi levelek, 1831)
(A korábban keletkezett dokumentumot a betűjel aláhúzása jelöli.)
9. FELADAT 1. kivándorlás; 2. periféria; 3. részvénytársaság; 4. kötelező örökváltság; 5. kormánybiztos; 6. kispolgár 7. A polgári államokban a törvényhozásban, a hivatalokban, a közigazgatásban, a bíróságokon kötelezően használt nyelv. 8. A termelőeszközzel nem rendelkező ipari bérmunkások elnevezése a XVIII–XIX. században. Számarányuk az ipari forradalom és a gyáripar következtében lényegesen megnőtt. Társadalmigazdasági kiszolgáltatottságuk nagyfokú. 10. FELADAT Ideológiai irányzat utópikus szocializmus liberalizmus konzervativizmus marxizmus nacionalizmus keresztényszocializmus anarchizmus
Forrás C B A F G E D
Képviselő
Fourier Mill Burke Marx Arndt XIII. Leó Bakunyin
11. FELADAT Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja a meginduló urbanizáció feltételeit és körülményeit (pl. technikai és ipari forradalom), és utal arra, hogy a városiasodás nagyarányú növekedése összefügg a demográfiai változáFeladatmegértés sokkal, a polgárság és a munkásság lélekszámának fokozatos növekedésével. M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. Tájékozódás térben T Pl. megállapítja, hogy az urbanizáció a XIX. század közepén Angliában gyorsult fel, majd a század közepétől Franciaországban és és időben Németországban is meghatározó folyamattá vált. .
Pont 0–2
0–2
81533
49
Megoldások
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a témához kötődő általános fogalmakat (pl. Szaknyelv társadalom, város, demográfia). alkalmazása T Szakszer űen használja a speciális fogalmakat (pl. ipari forradalom, bérmunkás, polgár, tőkés). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. felismeri, hogy a XIX. század folyamán Angliában demográfiai robbanás ment végbe, és megállapítja, hogy ezzel párhuzamosan Források csökkent a falusi lakosság száma, míg a városi nőtt. használata T Pl. felismeri, hogy a városiasodás komoly életforma változást jelentett, és megállapítja, hogy a megnövekedett városi lakosság ellátása, higiéniájának biztosítása komoly technikai hátteret és anyagi erőforrásokat igényelt. M A vizsgázó feltárja az urbanizációt meghatározó tényezők közötti kölcsönhatásokat. T Pl. felismeri, hogy a tőkés viszonyok kialakulása és az ipari forr adalom, valamint a nemzetállamiság megjelenése egymást er ősítve gerjesztette az urbanizáció folyamatát. T Pl. rögzíti, hogy a városiasodás folyamatában jelentős tényező a demográfiai robbanás nyomán kibontakozott óriási népmozgás és megállapítja, hogy ez országon belüli és országok (kontinensek közötti) vándorlásokat eredményezett. Eseményeket alakí- T Pl. utal arra, hogy a kialakuló folyamatok eredményeként néhány tó tényezők feltárá- évtized alatt jöttek létre pár tízezres városokból milliós nagyságúak, sa és megállapítja, hogy a folyamat gyorsaságát nem követte a városi infrastruktúra kiépítése. T Pl. felismeri, hogy a városiasodás új jelenségeként különböző típusú városrészek jöttek létre (kereskedelem, ipari) és megállapítja, hogy a városrészek lehetővé tették a lakosság vagyoni helyzetnek megfelelő elkülönülését is. T Pl. utal arra, hogy a bányászat és széntermelés kibontakozásával új problémaként megjelenik a környezetszennyezés és megállapítja, hogy ennek első helyszíne Anglia volt. Megszerkesztettség, A dolgozat mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A feladatban elérhető összpontszám (osztószám nélkül): Elérhető vizsgapontszám:
0–6
0–8
0–10
0–2
30 15
12. FELADAT
Feladatmegértés
Tájékozódás térben és időben
Műveletek, tartalmak A vizsgázó tisztázza, hogy a közjogi kérdés Magyarország Ausztriához és a Habsburg-uralkodóházhoz való viszonyt jelentette, és bemutatja, elemzi a közjogi kérdés 1711 és 1867 közötti történetét. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a közjogi kérdés összekapcsolódott a függetlenség kérdésével, a rendi, majd a nemzeti érdekek védelmével). M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó megemlíti a közjogi kérdés szempontjából fontos változásokat (1711, 1723, 1740, 1790, 1848, 1860–61, 1867), és rögzíti a téma térbeli vonatkozásait (Ausztria, Lajtán túl, Magyarország, Erdély).
Pont
0–8
0–4