Komplex Pénzügyi Számviteli Üi Szóbeli Adózási Feladatok T 2017 05

Jelen dokumentum három dokumentum összeszerkesztése. Ezek a számviteli és pénzügyi ügyintéző OKJ tanfolyam Adózás tantárgyához kiadott minisztériumi és szaktanári vizsgasorok, valamint egy kidolgozott elméleti tételsor.

A dokumentum szerkezete a következő: - A minisztérium által kiadott tételek első része a feladatkiírás, utána következik a b rész kidolgozása (elméleti tétel), és a vége a gyakorlati tétel értékelőkulcsa. - A szaktanári tételek a szaktanár által előírt feladat és a kidolgozása, ez után következik az eredeti mimisztériumi adatlap, majd a vége a b rész kidolgozása.

Használjátok egészséggel.

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

T 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés Komplex szakmai vizsga Szóbeli vizsgatevékenysége A vizsgafeladat megnevezése:

Adózási feladatok A vizsgafeladat ismertetése: Az elektronikus adóbevalláshoz kapcsolódó feladatokat, vagy adóelőleg és adószámítási feladatokat tartalmaz adónemenként és az elektronikus bevallás és a számítási feladatokon kívül az adózáshoz kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazza. A szóbeli vizsgatevékenység a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül lebonyolításra. A vizsgafeladat időtartama: 40 perc (ebből felkészülési idő 30 perc; az a) tételrész 25 perc, a b) tételrész 5 perc). A b) tételrész kifejtése 10 perc. A vizsgafeladat aránya: 25% Jóváhagyta:

Kincses-Aigner Márta osztályvezető Segédeszköz: az útmutatóban foglaltak alapján használható Érvényes: 2017. április 15-től A tételsor a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben foglalt Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

2017

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 1. tétel a) Elektronikus adóbevallás Készítse el az alábbi adatok ismeretében Sutta Kamilla magánszemély 2016. évi személyi jövedelemadó bevallását! A bevallás határidő előtt elkészült. A bevallás beazonosítása miatt kivételesen az anyja nevéhez a saját nevét írja! A bevallást benyújtó adatai: Neve: Sutta Kamilla Születési neve: Szabó Kamilla Anyja neve: a beazonosításhoz a vizsgázó neve kerüljön ide! Állampolgársága: magyar Születés helye, ideje: Tata, 1984.10.25. Adóazonosító jele: 843 031 0231 Levelezési címe: 1032 Budapest, Medence utca 10. Pénzforgalmi fizetési számlája: OTP Bank Nyrt. 11773023 – 01856127 Sutta Kamilla 2016. évi jövedelméről az alábbi jövedelemigazolásokat kapta: 1. igazolás Munkaviszonyból származó bérjövedelem: 2 880 000 Ft Önálló tevékenységből származó bevétel: 156 000 Ft, költséghányad 10% Levont szja előleg 333 054 Ft 2. igazolás 2016-ban kifizetett táppénz összege 123 500 Ft, (más bérjövedelem) levont szja előleg 18 525 Ft (járulékokat ebből nem vonnak) 3. igazolás Osztalékjövedelem 400 000 Ft, levont forrásadó 60 000 Ft (csak szja-t vontak, egészségügyi hozzájárulást nem vontak tőle év közben) Az adózótól vont egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék: Év közben Megállapított Járulékalapot érvényesített egészségbiztosítási Év képező családi és nyugdíjjárulék jövedelem járulékkedvezmény összege összege 2016. 3 020 400 513 468 0

Levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 513 468

 Az adózónak egy kiskorú gyermeke van, akiket saját háztartásában nevel. A családi pótlékot az adózó igényelte, az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményről úgy nyilatkozott, hogy egyedül veszi igénybe.  A magánszemély az 1+1%-ról nem nyilatkozott. A gyermekkel kapcsolatos adatok: A gyermek neve: Sutta Sára (kedvezményezett eltartott) Adóazonosító jele: 849 637 0577

2

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Részlet A személyi jövedelemadóról szóló1995. évi CXVII. törvényből 29. § (2)337 A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 66 670 forint, b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 83 330 forint, bb) 2017-ben 100 000 forint, bc) 2018-ban 116 670 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint, c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:

20 p Elért eredmény (%): ………………..

b)

Értelmezze az összevonásra kerülő bevételek (kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a megbízási díjakra, és a vállalkozói „kivétre”) jövedelemtartalmát!

3

1/b tétel

Értelmezze az összevonásra kerülő bevételek (kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a megbízási díjakra, és a vállalkozói „kivétre”) jövedelemtartalmát!

Munkaviszony: A munkaviszony a jogalanyok munkavégzésére irányuló jogszabály által szabályozott kapcsolata. Munkaviszony alanyai:A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató: az a jogképes személy, aki a munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Jogképes: Minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek.

Munkavállaló: Az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló fő szabály szerint az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően az iskolai szünet alatt munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Törvényes képviselő kell hozzá (szülő, gyám, gondnok)

A szabályozás jellemzője, hogy magánszemély adóév során szerzett bevételéből kell meghatározni a jövedelmet. Az adótörvény alapelve szerint a magánszemély által megszerzett valamennyi jövedelem adóköteles, amitől eltérő szabályt csak az adótörvény állapíthat meg. Az adó tárgya a magánszemély jövedelme. A bevétel jövedelemtartalmát általánosan háromféle módon lehet meghatározni. Ennek megfelelően a jövedelem lehet: · a bevétel egésze, · a bevétel elismert, tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, · a bevétel törvényben meghatározott hányada. A személyi jövedelemadó törvény nevesíti a leggyakrabban előforduló jövedelemtípusokat, illetve meghatározza az alkalmazandó jövedelemszámítás és adóelszámolás módját. Összevonásra kerülő jövedelmek a) Önálló tevékenységből származó jövedelmek Az önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, annak költségeit ő viseli, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenységi körbe. A törvény példálózó felsorolást tartalmaz, teljes körű felsorolást e tevékenységi körben nem lehet tenni. Jellemzően önálló tevékenységből származó jövedelem:

· · · · ·

az egyéni vállalkozásból származó ún. vállalkozói kivét, a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelem, a bérbeadásból származó jövedelem, az európai parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelem. b) nem önnáló tevékenységből szármqazó jövedelmek: -Munkaviszonyból származó jövedelem érdkképviseleti tagdíj nélkül -Költségtérítés -Más bérjövedelem (táppénz,Gyed)

Megbízásos jogviszony adózása: 1.10%-s ktg elszámolás (előzetes nyilatkozat alapján; adóévenként egy fajta lehet!) 2.tételes ktg elszámolás max 50%ig (nyilatkozat szerinti %-ig számlákkal igazolva) 3.teljes bérből adózik 10% -os ktg elszámolás Tételes ktg elszámolás 30% Megbízási díj 100.000 100.000 Ktg elszámolás 10.000 30.000 Jövedelem (járulékok adók 90.000 70.000 alapja!): SZJA előleg: 14.400 11.200 Nyugdíj jár: 9.000 7.000 EB jár 6.300 2.800 Nettó bér: 68.950 75.850 átszámolni

A vállalkozói kivét A vállalkozói kivét az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége során személyes munkavégzés címén költségként elszámol. A vállalkozónak a kivétből meg kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot, illetőleg ha az egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztár tagja, a tagdíjat (ezek tehát külön nem számolhatók el költségként). A vállalkozói kivét teljes egészében jövedelem (abból költséget levonni nem lehet) az összevont adóalapba számít és az adóját az adótábla szerint kell megállapítani. A vállalkozói kivét után szja , nyugdíj járulékot,egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékot kell fizetni, a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után. a magánszemélyt megillető - adókedvezmény, családi kedvezmény,személyi kedvezmény önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetés után járó kedvezmény stb.) érvényesíthető. A kivét összegéről a vállalkozó maga dönt, a személyi jövedelemadó törvény nem ír elő semmiféle kötelezettséget ezzel kapcsolatban. Dönthet úgy is, hogy nem “vesz ki” személyes közreműködése címén a vállalkozásából jövedelmet, de dönthet arról is, hogy havi rendszerességgel “fizet” a saját személyes munkavégzéséért. Fontos összefüggés azonban, hogy az adóévben “kivett” vállalkozói kivét összege jelentősen befolyásolja a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértékét.

54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző Komplex szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenysége Adózási feladatok vizsgafeladat

1. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: A nyomtatvány lapja, sora, része 1553 nyomtatvány Előlap 1) Magánszemélyként csökkentett adattartalmú 1553-as B Az adózó adóazonosító jele Családi neve, utóneve Születési családi neve, utóneve: Születésének időpontja, helye, neme: Telefonszáma Anyja születési családi neve, utóneve:

1553 1458331541879

Pontszám --------

Megoldás

Pontszám

X

*0,5

835 922 0956 Sebes Lóránd 1 vizsgázó neve 1965.05.09 Kistarcsa telefonszám Marton Anna 7400 Kaposvár, Nádirigó utca 8.

1 1 1 1 1 1 0,5

M

0 (aut)

11785017 - 15115007 OTP Bank Nyrt.

1

Kaposvár, 2016.04.15**

1

2 952 000

1

a

Levelezési címe C Személyi jövedelemadó bevallás: csökkentett adattartamú (M) D Az Ön belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszáma, pénzforgalmi szolgáltató neve F Helység, dátum 1553-A 1.sor Munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül 7. sor Önálló tevékenységből származó jövedelem X 8. sor A 7. sorból az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem 18. sor Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege 21. sor Az összevont adóalap első házasok kedvezményével csökkentett összege 22. sor Az eltartottak után járó családi kedvezmény törvény szerinti összege (keretösszeg) 25. sor A bevallásban a házastárssal, élettárssal együtt igénybe vehető családi kedvezmény összege

240 000

216 000

1 0 (aut)

0

0 (aut)

3 168 000

0 (aut)

3 168 000

0 (aut)

750 000

1

750 000

0 (aut)

*A pont akkor is jár, ha a vizsgázó nem jelöli, hogy a csökkentett adattartalmú nyomtatványt kívánja használni. *2016. május 20-ig bezárólag minden 2016. évi dátum elfogadható

2


26. sor A 25. sorból – a megosztás, közös érvényesítés figyelembe vételével - Az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege 27. sor Az adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege 28. sor A 26. sorból fennmaradó családi kedvezmény összege 29. sor Az adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összege 1553-B 36. sor A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalap 40. sor A számított adó 44. sor Az összevont adóalap adója 53. sor Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó 1553-C 61. sor A 2015. évi jövedelem adója 64. sor A 2015. évi adófizetési kötelezettség összege 65. sor A kifizetők által levont adóelőlegek összege 67. sor A kifizetők által levont forrásadó összege 69. sor Összes levonás 76. sor Levont, befizetett adó, adóelőleg és a visszaigényelhető családi járulékkedvezmény együttes összege 77. sor Az adózó terhére mutatkozó különbözet 79. sor Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó 80. sor A visszaigényelhető adó, adóelőleg 95. sor Bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulás 96. sor Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás

3

750 000

0,5

750 000

0 (aut)

0

0 (aut)

2 418 000

0 (aut)

2 418 000

0 (aut)

386 880 386 880

0 (aut) 0 (aut)

386 880

0 (aut)

482 880

0 (aut)

482 880

0 (aut)

386 880

1

96 000

0,5

482 880

0 (aut)

482 880

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut)


1553-03 152. sor Az eltartott neve Születésének időpontja, helye Lakcíme Anya születési neve Eltartottak kódja hónapokra bontva Jogosultság jogcíme- gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult 1553-04 167. sor Osztalék címén megszerzett jövedelem és adója 176. sor A külön adózó jövedelmek és adójuk 178. sor A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő elkülönülten adózó adóalap és adója 179. sor A 2015. évi összes jövedelem számításánál figyelembe veendő összeg 1553-09 286. sor A kifizetők által levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás 287. sor A megfizetett egészségbiztosítási járulék összege 288. sor A 286+287. sorok összesen 289. sor A hozzájárulás-fizetés felső határáig (450 000 Ft) még fennmaradó összeg 290. sor A magánszemély 14%-os hozzájárulása, de legfeljebb a 291. sor összege’g’ oszlop 295. sor A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összesen 298. sor Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 299. sor Visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Sebes Zalán 2001.01.16 Kaposvár 7400 Kaposvár, Nádirigó utca 8. Simon Margit 111111111111

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

1X

0,5

600 000

96 000

0,5 0,5

600 000

96 000

0 (aut)

600 000

96 000

0 (aut)

600 000

0 (aut)

84 000

0,5

221 760*

1

305 760

0 (aut)

144 240

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut) 20

Összesen: *269 280 / 0,085 = 3 168 000 Ft

3 168 000 * 0,07 = 211 760 Ft

20 p

4

0,5

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 2. tétel a) Elektronikus adóbevallás Készítse el Tapolcai János kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó 2016. évi személyi jövedelemadó bevallását! A vállalkozó a tevékenységét egész évben folyamatosan végezte. A vállalkozó személyi jövedelemadó bevallása határidő előtt elkészült. A bevallás beazonosítása miatt kivételesen a születési nevéhez a saját nevét írja! A vállalkozás adatai: Vállalkozó neve: Tapolcai János Születési neve: vizsgázó neve Anyja neve: Heller Jázmin Születés ideje, helye: 1974.02.26. Nagymaros Székhelye, ill. levelezési címe: 1033 Budapest, Köles utca 4. Telephelye nincs a vállalkozásnak. Bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11712004-01076143 Adószáma: 50659733-2-41 Adóazonosító jele: 839 137 0402 A személyi jövedelemadó előleg befizetése 2016. évben a következőképpen alakult: I. név 58 050 Ft II. név 58 050 Ft III. név 68 000 Ft IV. név 74 000 Ft összesen: 258 100 Ft Részlet a vállalkozó 2016. évi pénztárkönyvének összesített adataiból: 8 647 350 Vállalkozói adóalapba beszámító bevétel 2 864 715 Anyag és árubeszerzés költsége 0 ebből: eladott közv. szolgáltatás 0 Eladott áruk beszerzési értéke 3 579 088 Munkabér és közterhei 1 548 000 ebből: a vállalkozói jövedelem kivét 470 208 ebből: a vállalkozó saját szoc. hozzájár. adója 1 560 880 ebből: egyéb bérköltség 2 057 572 Egyéb termelési kezelési költség és ráfordítás Analitika alapján a 2016-ös évben elszámolt értékcsökkenési leírás összege 428 300 Egyéb információk: Az adózó által fizetett egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék: Év közben Megállapított Járulékalapot érvényesített egészségbiztosítási Év képező családi és nyugdíjjárulék jövedelem járulékkedvezmény összege összege 2016. 1 548 000 317 340 0

Levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 317 340 4

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Tapolcai Jánosnak nincs kedvezményezett eltartott gyermeke. A vállalkozó nem nyilatkozott az 1+1%-ról. A vállalkozó tevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel. Kisvállalkozói kedvezmény igénybevételére nem került sor. A korábbi évekről áthozott, elhatárolt vesztesége nulla. A vállalkozó csekély összegű támogatást nem vett igénybe. Veszteség esetén a jövedelem nyereség minimum alapján adózik. Ha a hasonlítási adóalap nem éri el a jövedelem nyereség minimumot, akkor a jövedelem nyereség minimum szerinti adózást választja. Az adózó az esetleges adó túlfizetésről úgy nyilatkozott, hogy a túlfizetés összegét visszakéri. Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:

20 p Elért eredmény (%): ……………….. b)

Ismertesse az egyéni vállalkozók adózási szabályait a személyi jövedelemadóban!

5

2/b tétel Ismertesse az egyéni vállalkozók adózási szabályait a személyi jövedelemadóban!

Egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formái a személyi jövedelemadó rendszerében: A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.

Egyéni vállalkozói bevételnek minősül: · · · · · ·

A tevékenység ellenértékeként, vagy ezek előlegeként kapott készpénz vagy jóváírt összeg, ill. bármilyen ezek helyett adott vagyoni érték A tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés A tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék eladási ára, vagy annak szokásos piaci értéke A vállalkozói tevékenység keretében előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások forgalmi értéke A költségként elszámolt és utóbb visszatérített adó, társadalombiztosítási járulék, a biztosító szolgáltatás A 100 000 Ft feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz korábban egy összegben költségként elszámolt beszerzési értékének a törvényben meghatározott hányada

Költségek: Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap (bevétel-költség) kiszámításkor főszabályként az szja törvény 4. és 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések alapján számolhat el költséget. Költségnek minősül többek között:

• az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg; • a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál; • az alkalmazott munkabére és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék, a 16. életévét betöltött segítő családtag részére adható juttatás és annak közterhe; • az olyan biztosítási díj, melynek biztosítottja az alkalmazott; • az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az alkalmazottnak nyújtott természetbeni juttatással összefüggő kiadás és annak közterhei;

• a megfizetett cégautó adó; • a tevékenységgel összefüggő biztosítási díj; • a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; • a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám- és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi); • a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazási- és szállásköltség; • a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék; • a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül költségnek); • a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az szja-törvény az adómentesen adható munkaruhák között nevesít; • azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben (pl. a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség) merülnek fel; az internet használat díjának a 100 százaléka azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50 százaléka az elismert költség; • az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti szervek fenntartásához igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás; • az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában; • külföldre történő hivatali, üzleti utazás esetén az egyéni vállalkozó sem számolhatja el a költségei között a kormányrendelet szerinti napidíj összegét és az alkalmazottjai esetében a napidíj összege a munkabér része lesz.

Nem vonatkozik ez a szabály a nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban szolgáltatást végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre.

• a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha az a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;

• a vállalkozói kivét; A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, az összevon adóalapba tartozó jövedelemnek tekintendő, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el. A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el. Az előző felsorolás természetesen nem teljes körű, felmerülhetnek még olyan kiadások, amelyek költségként elszámolhatók A kiadás igazolására csak az áfatörvényben meghatározott bizonylat felel meg abban az esetben, ha a vállalkozó olyan terméket, szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek átadására kötelezett. Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben. Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérő szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és a nem anyagi javakra. A kezdő vállalkozó az első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után.

A vállalkozói adóalap és a minimum jövedelem, valamint a jövedelem utáni adó megállapítása A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével kell megállapítani. Vállalkozói jövedelemnek a növelő és csökkentő tételekkel módosított bevétel és elszámolható költségek különbözete tekinthető.

A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelemminimumot.

Jövedelem-minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító bevételnek tekinteni.

2 %-át kell

Vállalkozói adóalap Hasonlítási alap az összeg 2%-a = Jövedelem minimum 1. Amennyiben a hasonlítási alap nagyobb a jövedelem minimumnál, akkor a vállalkozói adóalap után kell adózni. 2. Amennyiben a hasonlítási alap kisebb, mint a jövedelem minimum, akkor a jövedelem minimum után kell adózni, amennyiben adózó nem él nyilatkozattételi jogával.

A vállalkozói adóalap után a személyi jövedelemadó általános mértéke 10%. A vállalkozói jövedelemből levont 10 % vállalkozói SZJA levonása után kapjuk meg a vállalkozói osztalékalapot, amit 15 % osztalékalap utáni adó , és 14 % vállalkozói osztalékalap utáni EHO terhel.

Átalányadózás Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat az szja-törvény 50–57. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését Szja-törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja. Átalányadózó lehet közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évre benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni. Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg, és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok

1. A bevételből 40 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.

2. A bevételből 80 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 % az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) % költséghányadot kell alkalmaznia.

3. Az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.

4. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 % költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenység is szerepel a vállalkozói igazolványában, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett az 1. pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) % költséghányadot lehet érvényesítenie.

5. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad illeti meg, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja. Más a helyzet annál, aki év közben vált kiegészítő tevékenységet folytatóvá. Ő ebben az évben jogosult lesz még a tevékenysége szerinti magasabb költséghányadra. 3.2. Nyilvántartás

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba – annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.


2. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:

1553 1458423713554

A nyomtatvány lapja, sora, része 1553 nyomtatvány Előlap: Adószám: ha 4) Egyéni vállalkozóként nyújtom be Főlap B Az adózó adóazonosító jele Neve, neme Születési családi neve, utóneve: Születésének időpontja, helye: Anyja születési családi neve, utóneve: Telefonszáma: Levelezési címe

-------

Megoldás

Pontszám

42181316- 2- 41 X 839 137 0402 Mokos Sándor 1 vizsgázó neve 1974.02.26 Balatonaliga Nagy Mercédesz telefonszám 1036 Budapest, Hévízi út 4..

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

X

0,5

D Ha Ön a teljes visszaigényelhető összeget visszakéri D Az Ön belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszáma, pénzforgalmi szolgáltató neve F Helység, dátum 1553-A 10. sor Egyéni vállalkozói kivét 18. sor Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege 21 sor Az összevont adóalap első házasok kedvezményével csökkentett összege 29 sor Az adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összege 1553-B 36. sor A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalap 40. sor A számított adó 44. sor Az összevont adóalap adója 53. sor az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó 1553-C 61. sor A 2015. évi jövedelem adója 64. sor A 2015. évi adófizetési kötelezettség összege 69. sor Összes levonás 70. sor Az adózót terhelő adóelőleg, adó az I. negyedévre 71. sor Az adózót terhelő adóelőleg, adó az II. negyedévre

11712004 - 01076143 OTP Bank Nyrt. Budapest, 2016.02.10* 2 220 000

5

0,5 0 (aut)

2 220 000

0 (aut)

2 220 000

0 (aut)

2 220 000

0 (aut)

2 220 000

0 (aut)

355 200 355 200

0 (aut) 0 (aut)

355 200

0 (aut)

377 385

* 2016-ös dátum február 25-ig elfogadható

0,5 0,5

0 (aut)

377 385

0 (aut)

0

0 (aut)

92 000

0,5

87 400

0,5


72. sor Az adózót terhelő adóelőleg, adó az III. negyedévre 73. sor Az adózót terhelő adóelőleg, adó az IV. negyedévre 74. sor Az adózó által befizetett adóelőleg, adó 76. sor Levont, befizetett adó, adóelőleg és a visszaigényelhető családi járulékkedvezmény együttes összege 77. sor Az adózó terhére mutatkozó különbözet 79. sor A bevallással egyidejűleg még fizetendő adó 80. sor A visszaigényelhető adó, adóelőleg 95. sor Bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulás 96. sor Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás 1553-09 286. sor A kifizető által levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás 287. sor A megfizetett egészségbiztosítási járulék összege 288. sor A 286. és 287. sorok összesen 289. sor A hozzájárulás fizetés felső határáig (450 000 Ft) még fennmaradó összeg 290. sor A magánszemély 14%-os hozzájárulása f) és g) oszlop 295. sor A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összesen 298. sor Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 299. sor Visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 1553-13-01 A 1. sor Vállalkozói jövedelem szerinti adózás F 11. sor Az egyéni vállalkozó nyilatkozata a jövedelem (nyereség) minimum alkalmazásával kapcsolatosan G 12. sor Nyilatkozat a csekély összegű (de minimis) támogatásról 1553-13-03 Bevallási időszak: 188 700 / 0,085 = 2 220 000

118 000

0,5

80 000

0,5

377 400

0,5

377 400

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut)

15

0 (aut)

1 806

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0,5

155 400*

0,5 0,5

155 400

0 (aut)

294 600

0 (aut)

1 806

1 806

1 806

0 (aut)

1 806

0 (aut)

0

0 (aut)

1

0,5

5

1

X

0,5

2015.01.01-2015.12.31

0,5

2 220 000 * 0,07 = 155 400 Ft

6

0,5 0 (aut)


21. sor 2015. évi adóalapba beszámító bevétel 39. sor Bevétel a növelő és csökkentő tételek után 45. sor Vállalkozói kivét 46. sor Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 49. sor Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára 51. sor Eladott közvetített szolgáltatások értéke 50. sor A belföldi telephelynek betudható, eladásra beszerzett áruk értéke 52. sor Az egyéni vállalkozót (saját maga után) terhelő szociális hozzájárulási adó címén elszámolt összeg 53. sor A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat 54. sor 2015. évben felmerült, a 45-53. sorokban fel nem sorolt minden egyéb elismert költség 55. sor 2015. évben felmerült összes elismert költség 60. sor 2015. évi jövedelem 61. sor 2015. évi veszteség 62. sor A korábbi év(ek)ről áthozott veszteség címén levont összeg (legfeljebb a 60. sorba írt összeg 50%-a) 63. sor 2015. évi vállalkozói adóalap a (a 60. sor összegéből a 62. sorba írt összeg levonása után 65. sor Hasonlítási alap 66. sor Módosított vállalkozói adóalap 67 sor A jövedelem – (nyereség) - minimum összege X 70. sor Vállalkozói személyi jövedelemadó összege 71. sor Kisvállalkozások adókedvezménye 75. sor Vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összege 77. sor A 2015. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettség 81. sor A 2015. évi veszteség 83. sor Nyilvántartott veszteség összege 1553-13-05 86. sor Adózás utáni vállalkozói jövedelem 100. sor Vállalkozói osztalékalap 102. sor Adóalap kedvezménnyel csökkentett vállalkozói osztalékalap

10 060 480 10 060 480

1

10 060 480

0 (aut)

2 220 000

0,5

618 540

0,5

0

3 415 622 0

0,5

0

0

0,5

599 400

0,5

0

0,5

3 173 900

1

10 027 462

0 (aut)

33 018 0

0 (aut) 0 (aut)

0

0,5

33 018

0 (aut)

33 018 33 018

0 (aut) 0 (aut)

201 210

0 (aut)

14 085

7

0,5

20 121

0 (aut)

0

0 (aut)

20 121

0 (aut)

20 121

0 (aut)

0 0

0 (aut) 0 (aut)

12 897

0 (aut)

12 897

0 (aut)

12 897

0 (aut)


103. sor Vállalkozói osztalékalap adója 16% 108. sor Vállalkozói szja és osztalékalap

2 064 12 897 22 185 Összesen:

20 p

8

0 (aut) 0 (aut) 20

54 :44 ol Peuzugyı-zmmvıtzıi ugyımezn Knmpıex szakmai vmgz szóbeli vmgmvekznysëge Mami tzızdtmk vmneıadaı

(Születési hely, idö)

(vizsgázó Olvasható neve)

3. tétel a) A szaktanár által összeállított adószámítási feladat

Határozza meg az előző havi jövedelmek utáni adóelőleget e's a kézhezkapott nettó havi bérjõvedelmet!

Adóalanyunk munkaviszonyból származó bruttó bére 161 000 Ft, keˇt általános iskolás gyermek után kap iskoláztatási támogatást. Nyilatkozatban kérte a családi adó ésjáruleˇkkedvezmény érvényesítését a munkabért terhelő adóelőleg és a munkabért terhelő megengedett járulékok terhére.

400 000 Ft megbízási díj szerepel a megbízási szerzõdésében, tételes költségelszámolást nem vesz igénybe.

Mz 161 000 -200 000

100 000 *2

4 pont

- 39 000 adóalap:

0

adóelőleg:

0

1 pont

1 pont

még érvényesítendő családi járulékkedv. : 39 000*0,15= 5 850

természetbeni egészségbizl. járulék :

1 pont

161 000*0,04f 6 440-5880=590

0,5 pont pénzbeni egészségbitositási járulék:

161 000*0,03 = 4 830

0,5 pont nyugdíjbiztosítási járulék:

161 000*0,l = 16 100

0,5 pont

munkaerőpiaci iárule'k:

161 000*0.015= 2 415

0,5 pont

6440+4830+ 16 100-5850+2 415= 23 935 fizetendő járulékok összege:

2 pont w

nettó bér = 161 000 -0 -23 935 = 137 065

4 pont

Megbízás' díj

adó ésjárulékalap = 400 000*0,9 = 360 000 adóelőleg =

360 000*0,l5 = 54 000

Elért eredmény (%):

3 pont 2 pont

20

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

3. tétel a)

A szaktanár által összeállított adószámítási feladat

Tartalma: - 2016. évre vonatkozóan munkaviszonyból származó havi alapbér, - egyéb jövedelem: jutalom, vagy megbízási díj - gyermekek utáni családi adó- és járulékkedvezmény / vagy első házasok kedvezménye Határozza meg a jövedelmek utáni adóelőleget és a kézhezkapott nettó havi bérjövedelmet!


Ismertesse a személyi jövedelemadó szerepét és mutassa be alanyait! Definiálja a jövedelmet, a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadó rendszerében!

6

3.b tétel B) Ismertesse a személyi jövedelemadó szerepét és mutassa be alanyait! Definiálja a jövedelmet, a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadó rendszerében! SZJA törvény:

Személyi hatálya az adóalanyról rendelkezik. SZJA alanya a természetes személy. A törvény hatálya tehát a magánszemély jövedelmére és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségre terjed ki. A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége teljes körű, azaz adókötelezettsége összes bevételére kiterjed. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége korlátozott, azaz az adókötelezettsége a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó, vagy egyébként a nemzetközi szerződés Magyarországon adóztatható jövedelmére terjed ki. Területi hatálya rendelkezik arról, hogy a jövedelmet származása, keletkezési helye szerint hogyan kell az adózás során figyelembe venni. A területi hatály a jövedelemszerzés helyéről rendelkezik, amely jövedelemtípusonként meghatározott. Időbeli hatálya elsősorban az adóév fogalmát emeli ki, valamint azt, h a törvény hatályba lépése előtt keletkezett jövedelmeket hogyan kell kezelni az adózás szempontjából. Az időbeli hatály egyik legfontosabb kérdése az adóév fogalma, amely azt az időszakot jelöli, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani.

A jövedelem a magánszemély által az adóévben megszerzett: - bevétel egésze, - a bevétel elismert és igazolt költséggel csökkentett része, - a bevétel törvényben meghatározott hányada, ún. diktált költséghányad. A költség a bevételszerző tevékenységgel kapcsolatban felmerült ténylegesen kifizetett, igazolt kiadás. A kiadás igazolása az ÁFA törvényben meghatározott okmány (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány) szolgál. A költséget főszabályként a bevétel mértékéig lehet elszámolni. A bevétel az a vagyoni érték, amit a magánszemély az adóévben a tevékenysége ellenértékeként vagy más jogcímen kap. Megjelenési formáját tekintve lehet készpénz, kereskedelmi utalvány, értékkel bíró jog, értékpapír, részesedés, átvállalt, elengedett tartozás stb.) Az adóköteles bevételeket a jövedelemtartalmuk alapján (adóköteles jövedelem) az alábbi csoportokra bonthatjuk: 1. Összevontan adózó jövedelmek a. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:

- munkaviszonyban folytatott tevékenység, - munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés - más bérjövedelem b. Önálló tevékenységből származó jövedelmek - vállakozói kivét

-őstermelésből származó jövedelem -megbízási díj -választott könyvvizsgáló jövedelme

2. Külön adózó jövedelmek a. b. c. d.

Vállalkozói jövedelem Vagyonátruházásból származó jövedelem Tőkejövedelmek Vegyes jövedelmek

a. Tevékenységi kedvezmények

- Mezőgazdasági őstermelő jövedelemadója és könyvelői díjkedvezménye, együttesen max. 100.000 Ft. b. Személyi és családi kedvezmények c.Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztárak kedvezményei Az összevont adóalap adóját – főszabályként - adóelőlegként kell megállapítani. Kivételt képeznek például: - őstermelői tevékenységből származó bevétel, - vállalkozói bevétel, Az összevont jövedelmek döntő része munkáltatótól, kifizetőtől származik, de egy részük nem kifizetőtől kapott jövedelem. Ezért különbséget kell tenni - az adóelőleg megállapító munkáltató (ideértve a kifizetőt, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, számára bért is fizet és a társas vállalkozást is, amely a tevékenységében személyesen közreműködő tag számára rendszeres bevételt juttat Az adóelőleg megállapító munkáltató adóelőleg levonásának lényege, hogy a munkáltató által évközben levont adóelőlegek összege minél jobban megközelítse a magánszemély éves adófizetési kötelezettségét. Mivel az összevont adóalap részét képező jövedelmek (munkabér, munkadíj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, jutalom, prémium stb.) döntő része munkáltatótól illetve kifizetőtől származik, ezért az előleg megállapítás során nagy jelentősége van a magánszemély nyilatkozatának, amelyben nyilatkoznia kell - az adóelőleg-megállapítás módjáról, - az éves várható összevont adóalapról, - a költségekről, - és a kedvezmények (családi és fogyatékos kedvezmény) igénybevételéről Ugyanakkor a nyilatkozat nagyobb felelősséget is ró a magánszemélyre, aki - amennyiben nyilatkozata adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési kötelezettség eltérést eredményez – a befizetési különbözet 12 %-ának megfelelő mértékű bírságot köteles fizetni. Amennyiben pedig az elszámolható költségek - ténylegesen igazolható - összegét 5 % kal meghaladó költséglevonásra tett nyilatkozatot, bevallásával egyidejűleg a különbözet 39 %-át kitevő bírság megfizetésére köteles. A munkaviszonyból származó rendszeres (pl.: munkabér) jövedelmek után az adóelőleget a tizenkétszeres éves adóalap után számított adó egy-tizenketted részeként kell megállapítani, figyelembe véve a magánszemély és adókedvezményekről tett nyilatkozatát. A bér kifizetője köteles a levont előleget a kifizetés hónapját követő hó 12-ig megfizetni. Az adóelőleg megállapításának eltérő esetei:


4. tétel a)

Elektronikus adóbevallás

Az alábbi adatok alapján készítse el Suta Richárd egyéni vállalkozó, eva-adóalany 2016. évi eva bevallását! Az eva bevallás határidő előtt elkészült. A vállalkozónak nincs olyan partnere, akiről a 1643-06-os oldalon kellene adatot szolgáltatnia. (a kiállított számlában az áfa összege az 1 millió forintot elérné, vagy meghaladná) Az ügyintézőhöz a saját nevét, a telefonszámhoz a saját telefonszámát írja! A vállalkozás adatai: Vállalkozó neve: Suta Richárd Székhely, ill. levelezési címe: 1032 Budapest, Bátor utca 12. Bankszámlaszáma: Erste Bank 11600006-00000000-05274628 Adószáma: 42181316-3-41 Az adózó adóazonosító jele: 840 094 0717 TAJ száma: 034 324 905 Mint kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havi 7 050 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint az eva bevételének 10%-a után további 10% nyugdíjjárulékot fizet be az adóhatóságnak. A vállalkozó egész évben dolgozott, nem volt keresőképtelen, szabadságon augusztus egy részében volt. A vállalkozó alkalmazottat nem foglalkoztat, tevékenységét egymaga végzi. Csekély összegű (de minimis) támogatást nem vett igénybe. Áfa és szakképzési hozzájárulás kötelezettsége nincs. A vállalkozó a 2016. évi bevételeiről az alábbi összesítést készítette: Hónap

Bevétel*

Január 1 320 000 Február 1 522 000 Március 1 050 000 Április 1 430 000 Május 1 580 000 Június 1 380 000 Július 1 752 000 Augusztus 315 000 Szeptember 1740 000 Október 1 632 000 November 1 540 000 December 1 370 320 Összesen: 16 631 320 A bevétel 27%-os áfa-t tartalmaz. 7


Számítsa ki a III. negyedéves eva adóelőleg és az összes befizetett eva összegét! Az egyéni vállalkozó eva előleg kötelezettsége és fizetése 2016. évben a következőképpen alakult: I. név 1 440 040 Ft II. név 1 624 300 Ft III. név …………. Ft feltöltés dec. 20-ig 1 716 800 Ft …………. Ft Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: Az eva adóalanyiság választásának feltétele (max. bevétel): Az eva kulcsa:

Befizetés vagy túlfizetés összege (E Ft): /A megfelelő szövegrészt húzza alá!/


Sorolja fel az egyéni vállalkozó által választható jövedelemadó formákat és azok feltételeit!

8

4.b Tétel

Sorolja fel az egyéni vállalkozó által választható jövedelemadó formákat és azok feltételeit! Az első módszer a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a második az átalányadózás, harmadik a KATA.

Egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formái a személyi jövedelemadó rendszerében: A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.

Egyéni vállalkozói bevételnek minősül: · · · · · ·

A tevékenység ellenértékeként, vagy ezek előlegeként kapott készpénz vagy jóváírt összeg, ill. bármilyen ezek helyett adott vagyoni érték A tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés A tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék eladási ára, vagy annak szokásos piaci értéke A vállalkozói tevékenység keretében előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások forgalmi értéke A költségként elszámolt és utóbb visszatérített adó, társadalombiztosítási járulék, a biztosító szolgáltatás A 100 000 Ft feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz korábban egy összegben költségként elszámolt beszerzési értékének a törvényben meghatározott hányada

Költségek: Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap (bevétel-költség) kiszámításkor főszabályként az szja törvény 4. és 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések alapján számolhat el költséget. Költségnek minősül többek között:

• az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg; • a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál;

• az alkalmazott munkabére és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék, a 16. életévét betöltött segítő családtag részére adható juttatás és annak közterhe; • az olyan biztosítási díj, melynek biztosítottja az alkalmazott; • az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az alkalmazottnak nyújtott természetbeni juttatással összefüggő kiadás és annak közterhei; • a megfizetett cégautó adó; • a tevékenységgel összefüggő biztosítási díj; • a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; • a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám- és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi); • a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazási- és szállásköltség; • a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék; • a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül költségnek); • a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az szja-törvény az adómentesen adható munkaruhák között nevesít; • azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben (pl. a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség) merülnek fel; az internet használat díjának a 100 százaléka azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50 százaléka az elismert költség; • az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti szervek fenntartásához igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás; • az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában; • külföldre történő hivatali, üzleti utazás esetén az egyéni vállalkozó sem számolhatja el a költségei között a kormányrendelet szerinti napidíj összegét és az alkalmazottjai esetében a napidíj összege a munkabér része lesz.

Nem vonatkozik ez a szabály a nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban szolgáltatást végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre.

• a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha az a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást; • a vállalkozói kivét; A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, az összevon adóalapba tartozó jövedelemnek tekintendő, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el. A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el. Az előző felsorolás természetesen nem teljes körű, felmerülhetnek még olyan kiadások, amelyek költségként elszámolhatók A kiadás igazolására csak az áfatörvényben meghatározott bizonylat felel meg abban az esetben, ha a vállalkozó olyan terméket, szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek átadására kötelezett. Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben. Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérő szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és a nem anyagi javakra. A kezdő vállalkozó az első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után.

A vállalkozói adóalap és a minimum jövedelem, valamint a jövedelem utáni adó megállapítása A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével kell megállapítani. Vállalkozói jövedelemnek a növelő és csökkentő tételekkel módosított bevétel és elszámolható költségek különbözete tekinthető.

A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelemminimumot.

Jövedelem-minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító bevételnek tekinteni. Vállalkozói adóalap Hasonlítási alap az összeg 2%-a = Jövedelem minimum

2 %-át kell

1. Amennyiben a hasonlítási alap nagyobb a jövedelem minimumnál, akkor a vállalkozói adóalap után kell adózni. 2. Amennyiben a hasonlítási alap kisebb, mint a jövedelem minimum, akkor a jövedelem minimum után kell adózni, amennyiben adózó nem él nyilatkozattételi jogával.

A vállalkozói adóalap után a személyi jövedelemadó általános mértéke 10%. A vállalkozói jövedelemből levont 10 % vállalkozói SZJA levonása után kapjuk meg a vállalkozói osztalékalapot, amit 15 % osztalékalap utáni adó , és 14 % vállalkozói osztalékalap utáni EHO terhel.

Átalányadózás Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat az szja-törvény 50–57. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését Szja-törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja. Átalányadózó lehet közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évre benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni. Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg, és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok

1. A bevételből 40 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.

2. A bevételből 80 %, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 % az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) % költséghányadot kell alkalmaznia.

3. Az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 % költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.

4. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 % költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenység is szerepel a vállalkozói igazolványában, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett az 1. pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) % költséghányadot lehet érvényesítenie.

5. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad illeti meg, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja. Más a helyzet annál, aki év közben vált kiegészítő tevékenységet folytatóvá. Ő ebben az évben jogosult lesz még a tevékenysége szerinti magasabb költséghányadra. 3.2. Nyilvántartás

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba –

annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.

Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is.

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

KATA Az adó mértéke és annak megfizetése:

Tételes adó A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni. A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. Az adót minden kisadózó után egyszeresen kell megfizetni még akkor is, ha a társasággal több, párhuzamos jogviszonya áll fenn a kisadózónak.

Százalékos adó Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalék adót a kisadózó vállalkozásnak a bevételének azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 500 ezer forint szorzatát. (Olyan esetben, ha pl. az adózó 2013. áprilistól 5étől tartozik a tételes adó hatálya alá és minden hónapra meg kell fizetnie a tételes adót, akkor a rá

vonatkozó bevételi értékhatár (9*500 000) 4 500 000 forint. A bevétel felettes része után az adó mértéke 40 százalék.) A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesíti a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól. A százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni. Amennyiben az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a százalékos mértékű adót az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell megfizetni. A százalékos mértékű adót ezen időpontig is kell bevallani a bevételre vonatkozó nyilatkozattal együtt a 13KATA nyomtatványon. (Tételes adót nem kell bevallani, mivel az a bejelentkezéssel az automatikusan „előíródik” a folyószámlán.)

Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól

Nem kell a tételes adót megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amennyiben a kisadózó a hónap egészében táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi -gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltettel, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie. Amennyiben az adófizetési kötelezettség alóli mentesítő körülmény oka nem az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, akkor nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Pl. Adózó táppénzben részesül 2015. április 16-ától 2015. június 20-áig. Ebben az esetben a fizetési kötelezettség a következő módon alakul: április hónapra kell fizetnie, májusra nem kell fizetnie, mivel egész hónapban táppénzen volt, és júniusra sem kell fizetnie, mivel áprilisban 15, júniusban 20 nap a táppénzes időszak és ez együttvéve eléri a 30 napot. Amennyiben a példabeli adózó május 20-áig lenne táppénzen, akkor májusra nem kellene fizetnie. Tételes adóval teljesített közterhek A kisadózó vállalkozás mentesül - a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; - társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;

- a személyi jövedelemadó, járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában); - szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Természetesen más jogviszonyban lévők esetében (pl. munkavállaló) az adófizetési és bevallásadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha egy kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, nem alkalmazhatók a Tbj.-nek a „többes jogviszonyban” álló társas vállalkozókra, egyéni vállalkozókra vonatkozó 31. § (5) és (6) bekezdései. A kisadózóként bejelentett személyek biztosítotti jogállásáról ugyanis a Katv. rendelkezik, a kisadózó vállalkozások és a kisadózók – e minőségükben – nem tartoznak a Tbj. hatálya alá. A Tbj. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján arra a Tbj. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra vagy társas vállalkozóra, aki ezzel egyidejűleg kisadózónak is minősül, a Tbj. „többes jogviszonyú” vállalkozókra vonatkozó szabályait lehetne alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy az a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg a Tbj. értelmében egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként biztosított, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettségét legalább a járulékfizetési alsó határ után teljesítenie kell. Azaz a nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig legalább a minimálbér másfélszerese. Természetesen a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni. Ezen nem változtat az sem, ha a kisadózó főállású kisadózónak minősül, és utána a kisadózó vállalkozás a havi 50 ezer forintos tételes adót fizeti meg. Ellátások alapja főállású kisadózó esetében • a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül; • a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet (nyugdíj, álláskeresési járadék); • ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján • nem minősül biztosítottnak; • társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. A kisadózó jövedelme

A kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, • megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, • több tag esetén annak fejenként egyenlő része,de mindkét esetben legalább a minimálbér minősül.

VI . A kisadózó vállalkozás bevétele

Bevételnek minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó MNB hivatalos devizaárfolyam, az olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvéte lével kell forintra átszámítani. Nem minősül bevételnek • az áthárított általános forgalmi adó; • az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel); • az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); • az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni; • jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege. A bevétel megszerzésének időpontja pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult; elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.

KATA változások

2014. január 1-től nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem, akit egyidejűleg fönnálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül.

Magasabb összegű tételes adó: A kisadózó vállalkozás saját döntése alapján a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb összegű tételes adó KATA+ megfizetésével magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak. A magasabb tételes adó havi 75.000Ft. E választásáról a vállalkozás az adózási mód választásakor, de bármikor később is nyilatkozhat. A magasabb összegű adót első ízben a választás bejelentésének hónapjában kell megfizetni és mindaddig ezt kell fizetni, amíg a vállalkozás vissza nem vonja a választásra vonatkozó bejelentését, vagy a magánszemély főállású kisadózói státusza meg nem szűnik, vagy a vállalkozás adóalanyisága meg nem szűnik. A havi 75.000 Ft-os tételes adó megfizetése esetén a tb-i és munkanélküli ellátások alapja 136.250 Ft, amíg az 50.000 Ft mértékű tételes adó esetén ez csak 81.300 Ft.

Összehasonlítás

Vállalkozói jövedelem szerint Éves bevétel: 6.600.000 Ft Éves ktg: 1.000.000 Ft Vállalkozói jövedelem: 5.600.000 Ft Vállalkozói szja 10%: 560.000 Ft Vállalkozói osztalékalap: 5.040.000 Ft Vállalkozói osztalék alap után fizetendő adó 16%: 806.400 Ft EHO 14%: 705.600 Ft Vállalkozó terhe: 2.072.000FFt

Általányadózó Éves bev.: 6.600.000 Ft Éves ktg. 6.600.000*0,4= 2.640.000Ft Vállalkozói jövedelem: 3.960.000 Ft SZJA 16%: 633.600 fT

118.000 Ft után járulékok: 10% 11.800 8,5% 15.045 27% 35.843 Összesen: 62.688*12= 752.256

Járulékok: 10% 11.800 8,5% 15.045 27% 35.843 Összesen: 62.688*12= 752.256

Összes teher: 2.824.256 Ft

Összes teher: 1.385.856 Ft

KATA 6 millió 50.000*12=600.000 Ft Százalékos adó: 600.000*0,4=240.000 Ft

Összes teher: 840.000 Ft

Ft-ig


4. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: Az eva adóalanyiság feltétele (max. bevétel): Befizetés vagy túlfizetés összege (E Ft): /a megfelelő szövegrészt húzza alá!/ A nyomtatvány lapja, sora, része

1543-as nyomt főlapja B rész 1543-as nyomt főlapja C rész 1543-as nyomt főlapja D rész 1543/A lap B rész 02. sor 1543/A lap B rész 03. sor 1543-02-01 lap 01. sor 1543-02-01 lap 10. sor 1543-02-01 lap 12. sor 1543-02-01 lap 13. sor 1543-02-01 lap 14. sor 1543-02-01 lap 15. sor 1543-02-01 lap 16. sor 1543-02-01 lap 17. sor 1543-02-01 lap 18. sor 1543-02-01 lap 19. sor 1543-02-01 lap 20. sor 1543-02-01 lap 21. sor 1543-02-02 lap E 1543-06 lap 01. sor 1543-06 lap 02. sor 1543-06 lap 31. sor Összesen

1543 1458588320075 30 millió Ft 7

Megoldás 21489822-3-41 Solt Bt. 1037 Budapest, Kert utca 12. vizsgázó neve, tel. szám 2015.01.01 - 2015.12.31 Budapest, 2016.05.10* X X 16 113 862 862 15 251 5 643 1 437 1 342 1 011 1 860 5 650 -7 1 X KUHU-8-641165 2015.03.05 4 020 1 085 10753998-2-41 KUHU-8-641174 2015.09.12 3 850 1 040 10753998-2-41 7 870 2 125

*Május 31-ig minden 2016. évi dátum elfogadható akkor is, ha a program hibaüzenetet ad.

20 p

9

1 1

Pontszám 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 1 1 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 1 1 1 1 0 (aut) 0 (aut) 0,5 0,5 2 2 0 (aut) 18

54 34601 Pénzügyi-számvitel! “yintézó

Kumpizx szakmai vıugz „Aten vizsgnzvëkznyzegz

Adózási Íeladalûk vnsgafeladat

(Születési hely, idő)


5. tétel

a) A szaktanár által összeállított adószámítási feladat

Határozza meg az egyes jövedelmekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó kötelezettséget! Adóalanyunk 2017-ben eladja l 900 000 Ft -ért a 2014-ban l 400 000-ért Vásárolt

személygépjáıműve't. Számlával igazolt énékniivelő beruházás 100 000 FLAZ eladás az éves 600 000 Ft bevétel feletti.

Az idei évben kerül sor a 2015-ban 7 000 000 Ft-ért vásárolt lakáscélú ingatlan eladására ll 000 000 Ft>ért, melyen l 250 000 »ért számlával igazolt értéknövelő beruházást hajtott végre.

A 2004-ban 2 000 000 Ft -e'rt vásárolt üdülöjét az idei évben eladja 2 250 000 Ft -e'rt . Ügyvédi költség 15 000 Ft, melyről nem rendelkezik számlával

Hat éves befektetés után 8 700 Ft kamat és részvényei után 118 000 Ft Osztalék illeti meg.

Iııgóság eladásából származó 'jövedelem adója l 900 000 -

l 400 000

-

100 000 1 pont

adóalap = 400 000 számított adó = 400 000*0,15 = 60 000

1 pont

- kedvezmény =

30 000

l pont

fizetendő adó =

30 000

1 pont

Lakáscélû ingatlan eladásából származó jövedelem adója ll 000 000

-

7 000 000

l M jövedelem= adóalap =

2 750 000 2 750 000*0,9 = 2 475 000

megállapított adó = 2 475 000*0,15 = 371 250

4 pont 1 pûut

l pont

s4 244 Dı Penzugyı-mmvzızu ugymıezõ Kempızx Szakmai vızsga Smhzıı vizgaızvıkeflyzegz AanzAsı fzıadamk vmgafeıızm

Nem laka

gatlan eladásából származó jövedelem adója

2 250 000

- 2 000 000 jövedelem =

3 pont

250 000

Adófizetési kötelezettség nem all fent, mert a vétel évét követő ötödik évtől az ingatlan eladásából származó jövedelmet nem terheli személyi jövedelemadó .

2 pmıt

Kamatadó 0 , mert öt éven túli futamidő után nincs adófizetési kötelezettség.

2 pont

Osztalékadó = 118 000*0,15 = 17 700

3 pont

Elért eredmény (%)

20


5. tétel a)


Tartalma: - az ingóság és ingatlan értékesítés (lakás, lakóház és egyéb ingatlan), és - a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem Határozza meg az egyes jövedelmekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó kötelezettséget!


Értelmezze az adóelőleg fizetés szerepét a személy jövedelemadó rendszerében! Ismertesse az adóelőleg megállapítására, annak bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályokat!

9

5/b tétel Értelmezze az adóelőleg fizetés szerepét a személy jövedelemadó rendszerében! Ismertesse az adóelőleg megállapítására, annak bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályokat! A munkáltató, a munkavállaló nyilatkozata alapján, adóelőleget állapít meg, melynek mértéke 16 %, csökkentve az adókedvezményekkel.

Adó megállapítása, bevallása Önadózás

Munkáltatói adó

Adóhatósági adó

Egyszerűsített

megállapítás

megállapítás

nyilatkozat

BEVÉTEL – KÖLTSÉG = JÖVEDELEM

Adótábla, adójóváírás Egykulcsos SZJA: Az összevont adóalapot képező jövedelmek után a fizetendő adó 15 %. Megmaradt adókedvezmények:

-

súlyos fogyatékos személyek személyi kedvezménye (minimálbér 5 %-a havonta);

-

családi kedvezmény (1 gyermek esetén 66.670 Ft/gyermek, kettő gyermek esetén 83330 Ft6gyermek , három és több gyermek esetén 220.000 Ft/ gyermek adóalap kedvezmény);

-

őstermelői adókedvezmény (100.000,- Ft);

-

hosszú

távú

öngondoskodáshoz

kapcsolódó

kiutalások

(önkéntes

kölcsönös

biztosítópénztár, nyugdíj-előtakarékosság) 20%-a. Az adó előleg bevallása: 08-as nyomtatványon valljuk be az adó előleget. 08-as bevallás: A munkáltató, a kifizető havonta a tárgyhót követő hó 12-ig elektronikus úton bevallást tesznek az adó és a tb kötelezettséget eredményező magánszemélyeknek teljesített juttatásokkal, kifizetésekkel összefüggő valamennyi adóról, járulékokról és az alábbi adatokról: -

munkáltató, kifizető adatai (neve, székhelye, adószáma, magánszemélynél adóazonosító jele)

-

bevallási időszak

-

magánszemély személyi adatai (neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága és adóazonosító jele)

-

biztosításban töltött idő időtartama

-

alkalmazás minőségének kódja

-

nyugdíjas státusza

-

arányos szolgálati idő naptári napjainak száma

-

járulékok és hozzájárulások alapja és a levonás összege

-

különféle ellátások (gyed, gyes, gyet) összege és az abból levont járulékok

-

biztosítás szüneteltetése

-

FEOR száma

-

a megállapított adóelőlegről (400. sor), az adó alapból levont összegről (401. sor) és a ténylegesen levont adóelőlegről

A bevallási idő minden tárgyhót követő hó 12-e. Nyomtatványok: -

kifizető, a munkáltató részére 08-as kötegelt nyomtatvány

-

egyéni vállalkozó 58-as nyomtatványon vallja be maga után a járulékait

Az adót esedékességkor az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez, vagyis aki levonta azt és a határidő egybeesik a bevallási idővel.

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 6. tétel a) Elektronikus adóbevallás Készítse el 2017. április hónapra a vállalkozó bevallását egy alkalmazott bérjövedelméhez és egy alkalmi munkavállalóval kapcsolatosan a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról! A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettséget csökkentő tétel nem volt a vállalkozásnál. A vállalkozás gyakorlati képzést nem folytat, nonprofit társaságnak nem minősül. Az ügyintézőhöz a saját nevét, a telefonszámhoz a saját telefonszámát írja! A vállalkozás, az alkalmazott és az alkalmi munkavállaló adatai: Vállalkozó neve: Bence Zoltán Székhely, ill. levelezési címe: 1036 Budapest, Perc utca 3. Bankszámlaszáma: Erste Bank 11600006-00000000-05274628 Adószáma: 50659733-2-41 A vállalkozó adóazonosító jele: 839 201 4847 Alkalmazott neve: Szegfű Attila Születési neve: Szegfű Attila Anyja neve: Hideg Jolán Állampolgársága: magyar Születés helye: Perbál Születés ideje: 1972.03.17. Adóazonosító jele: 838 426 4694 TAJ száma: 106 096 206 Lakcíme: 1038 Budapest, József u. 12. Havi bruttó munkabére: 170 000 Ft Alkalmazás kezdete. 2013.04.01. Alkalmazás minősége: munkaviszony Munkakőr, foglalkozás /FEOR kód/: Építő- és építész technikus (3117) Heti munkaórák száma: 40 óra A munkavállalónak nincs kedvezményezett eltartott gyermeke. Az alkalmi munkavállaló neve: Kiss Bálint Születési neve: Kiss Bálint Anyja neve: Cölöp Margit Állampolgársága: magyar Születés helye: Pécel Születés ideje: 1974.02.26. Adóazonosító jele: 839 137 0402 TAJ száma: 106 279 937 Lakcíme: 1031 Budapest, Rozsda u. 7. Az alkalmazás ideje: 2017.04.17.– 2017.04.21. között, 5 munkanap A kifizetett nettó munkabér összege: 5 000 Ft/nap, a közteher 1 000 Ft/nap A magánszemély egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett tevékenysége középfokú végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget nem igényel.

10

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:


Sorolja fel a bért terhelő járulékokat és adókat! Értelmezze a bruttó „bér” és a nettó „bér” fogalmát!

11

6.b tétel Sorolja fel a bért terhelő járulékokat és adókat! Értelmezze a bruttó bér és a nettó bér fogalmát!

· ·

· · · ·

Magánszemély: Bruttó munkabérét terheli 15% SZJA, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeli eg.bizt. járulék, 3% pénzbeli eg.bizt. járulék és 1,5% munkaerő piaci hozzájárulás. Munkáltató: A munkavállaló bruttó bére után 27% SZOCHO-t és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet.

Nyugdíjjárulék (10%) Természetbeni EB járulék (4%) (Eü szolgáltatások fedezete) Pénzbeli EB járulék (3%) (EB készpénz ellátás fedezete pl: táppénz, GYÁS, GYED Munkaerő piaci járulék 1,5% (álláskeresési ellátások fedezete)

Bruttó bér: A munkaszerződésben megállapított jövedelem, melyből még nem kerültek levonásra az adók és járulékok. Nettó jövedelemnek nevezzük azt a jövedelmet, amelyet a munkavállaló kézhez kap az adók és járulékok levonása után.


6. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: A nyomtatvány lapja, sora, része 1608A nyomtatvány B Az adózó adószáma Adóazonosító jele Adózó magánszemély neve Székhelye Levelezési címe

1608 1458594955653

-------

Megoldás

Pontszám

50659733 – 2 - 41 Siklósi Bence 1038 Budapest, Rókaláb utca 4.

0,5 0,5 0,5 0,5

1038 Budapest, Rókaláb utca 4.

0,5

839 201 4847

Az ügyintéző neve, tel. száma, vizsgázó neve tel. száma C Bevallási időszak 2016.04.01 – 2016.04.30 A bevallásban érintett 1 magánszemélyek száma 1608A-01-02 30. Jelölje, hogy a bevallást az 1 előlegbevallás miatt nyújtja be Egyéb jelölések N I N 30. Szakképzési hozzájárulás kedvezmények figyelembe vétele 204 nélkül számított alapja 32. Szakképzési hozzájárulás 204 kedvezményekkel csökkentett alapja 33. Szakképzési hozzájárulás mértéke 3 (bruttó kötelezettség) 45. Nettó kötelezettség 3 A nyomtatvány többi oldalán a befizetendő szja, illetve járulékok olvashatók le: Ezek, ha a vizsgázó a két nyomtatványt egyesítette, akkor automatikusan generálódnak. A nyomtatvány lapja, sora, része

0,5 0,5 0 (aut)

0,5 0,5 0,5 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut)

Megoldás

Pontszám

1608M nyomtatvány (B) A magánszemély adóazonosítója, neme, állampolgársága

838 426 4694, 1, HU

0,5

Családi neve, utóneve: Születési családi neve, utóneve: Anyja születési családi neve, utóneve:

Bojtár Kolos Bojtár Kolos Szép Veronika

0,5 0,5 0,5

Pacsa, 1972.03.17 106 096 206 2016.04.01 – 2016.04.30

0,5 0,5 0 (aut)

Születés helye, ideje: (C) TAJ száma: (D) Bevallási időszak:

10


1608M -04 300. sor 204 000 1608M -04 312. sor 204 000 1608M-04 314. sor 660 000 1608M-04 315. sor 0 1608M-04 316. sor 204 000 1608M-04 340. sor 0 1608M-04 341. sor 0 1608M 04-01 351. sor Érvényesítés 1 módja: egyedül 1608M-04-01 355. sor Az eltartottal Bojtár Martin Budapest 2002.01.14 kapcsolatos adatszolgáltatás Kiss Róza 1038 Budapest, Kazal utca 1. Eltartott minőség, jogosultság jogcíme 1 4 1608M-04-01 356. sor Az eltartottal Bojtár Dennis Budapest 2005.02.15 kapcsolatos adatszolgáltatás Kiss Róza 1038 Budapest, Kazal utca 1. Eltartott minőség, jogosultság jogcíme 1 4 1608M-04-01 357. sor Az eltartottal Bojtár Emese Budapest 2007.03.10 kapcsolatos adatszolgáltatás Kiss Róza 1038 Budapest, Kazal utca 1. Eltartott minőség, jogosultság jogcíme 1 4 1608M-05 385. sor 204 000 1608M-05 386. sor 55 080 1608M-08 Bizt. jogviszony időtart. 2016.04.01 – 2016.04.30 alkalmazás minősége 0 20 12.03.01. 001 1608M-08 520. sor 3136 2016.04.01– 2016.04.30 1608M-08 524. sor 40 2016.04.01– 2016.04.30 1608M-09 Bizt. jogviszony időtart. 2016.04.01 – 2016.04.30 alkalmazás minősége 0 20 12.03.01. 001 Családi járulékkedv. igénybevétele I 1608M-09 560. sor* 456 000* 1608M-09 561. sor 68 400 1608M-09 563. sor 68 400 1608M-09 564. sor 204 000 1608M-09 565. sor 8 160 1608M-09 566. sor 8 160 1608M-09 567. sor 0 1608M-09 568. sor 204 000 1608M-09 569. sor 6 120 1608M-09 570. sor 6 120 1608M-09 571. sor 0 1608M-09 572. sor 204 000 1608M-09 573 sor 3 060 1608M-09 574. sor 204 000 *456 000 = 660 000 – 204 000

11

0,5 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0 (aut) 0,5 0,5 0,5

1

1

1 0,5 0 (aut)

1

0,5 0,5 0,5 0 (aut) 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0,5


1608M-09 577. sor 1608M-09 578. sor 1608M-09 579. sor

20 400 20 400 0 Összesen:

0 (aut) 0,5 0 (aut) 20

20 p

12

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 7. tétel a)


Készítse el 2016. évvel kapcsolatosan a Halasi Bt. KATA bevallását! A bevallás határidő előtt elkészült. Az ügyintézőhöz a saját nevét, a telefonszámhoz a saját telefonszámát írja! A vállalkozás adatai: Vállalkozás neve: Halasi Bt. Székhely, ill. levelezési címe: 1031 Budapest, Szőlő utca 6. Pénzforgalmi fizetési számla: OTP Bank Nyrt. 11712004-01076143 Adószáma: 28139638-1-41 A Halasi Bt. évközben 2016. szeptember 1-jével a társasági adó és osztalékadó, valamint a számviteli törvény hatálya alól áttért a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá. Az alábbi bizonylatok és a következő oldalon található bevételi nyilvántartás hiányzó adatainak kitöltése után készítse el a KATA bevallását:  egészítse ki a Halasi Bt. 2016. évre a 2016.09.01. – 2016.12.31. időszakra vonatkozóan a kata bevételi nyilvántartását, valamint  számítsa ki, hogy volt-e a vállalkozásnak az adott időszakra vonatkozóan 40%-os KATA fizetési kötelezettsége! Fontos információk:  A bt. beltagja személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, bejelentett nem főállású kisadózó.  A KATA bevételi értékhatára 2016. évben 6 millió Ft, a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalék adót kell fizetni.  A bt. készpénzfizetési számlatömböt és számlatömböt egyaránt használt.  A társasági és osztalékadó törvény hatálya alatti kibocsátott számlákat a bt. már leadózta, e bevételi nyilvántartás nem tartalmaz ilyen számlát.  A bt. a KATA hatálya alatt az alanyi áfa mentességet választotta. A bt-vel kapcsolatban lévő cégek adatai: A vállalkozás neve Bocskor Bt. Helga Kft. Hoppá Kft. Küküllő Kft. Marci Kft. Marosi Bt.

Adószáma 15648430-2-12 10823080-2-42 16650015-2-43 10884027-2-43 10624830-2-41 24505437-2-43

Címe 2047 Vác, Hunyadi u. 90. 1188 Bp., Ady E. u. 113. 1036 Bp., Bécsi u. 112. 1191 Bp., Attila út 7. 1124 Bp., Alkotás u. 42. 1119 Bp., Csurgói u. 28.

12

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ BEVÉTELI NYILVÁNTARTÁS a számla kibocsátás

sorszám

időpontja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2016.09.02 2016.09.14 2016.09.20 2016.09.25 2016.10.02 2016.10.08 2016.10.30 2016.10.30 2016.11.28 2016.12.11 2016.12.15 2016.12.28

biz. szám QX2SA 1870282 WHI3E 3476225 QX2SA 1870283 WHI3E 3476226 QX2SA 1870284 WHI3E 3476227 QX2SA 1870285 QX2SA 1870286 QX2SA 1870287 QX2SA 1870288 QX2SA 1870289 QX2SA 1870290

partner neve Marosi Bt. Helga Kft. Marosi Bt. Helga Kft. Küküllő Kft. Bocskor Bt. Marci Bt. Marci Bt. Hoppá Kft. Küküllő Kft. Bocskor Bt. Marosi Bt. Összesen: KATA 40%-os alapja 40%-os KATA

2016. év 2016.09.01 2016.12.31 Összes kiáll. számla 525 000 30 000 515 000 32 000 490 000 47 400 168 000 168 000 151 800 530 800 196 000 420 000 -----

Befolyt a bevallási időszakban

Pénzügyi rendezés ideje

Nem folyt be 2016ban

2016.09.17 2016.09.14 2016.10.01 2016.09.25 2016.10.07 2016.10.08 2017.01.16 2017.01.16 2016.12.15 2016.12.18 2017.01.08 2017.01.20

13

T 1184-06/1/6

Részletek a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályaival kapcsolatosan 1.§ 13. A bevétel megszerzésének időpontja  pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;  igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv.26 rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;  jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;  elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik. 8.§ (1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet. (2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. (4a) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint. (6) Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:


b)

Tegyen különbséget adózó és adóhatóságok között! Ismertesse az adóhatóságok hatáskörét és illetékességét!

39

7. b) tétel Tegyen különbséget adózó és adóhatóságok között! Ismertesse az adóhatóságok hatáskörét és illetékességét! 1. Az adózók Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót vagy költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő vagy maga az eljárási rendet szabályozó Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv. (továbbiakban: Art.) 2. Az adókötelezettség fogalma Az adókötelezett nem más, mint jogszabály alapján az adózók által követendő, meg nem kerülhető magatartás. Az Art.-ben szabályozott adókötelezettségek többek között a bejelentés, nyilatkozattétel, adó megállapítás (önadózás esetén), bevallás, adófizetés és adóelőleg-fizetés, adólevonás, adóbeszedés stb. 2.1. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás és az adóbeszedés kivételével az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. 2.2. Az adózónak az adókötelezettséget érintő változást (pl. építmény bővítése, lebontása) annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 23.§. (1) bekezdése értelmében. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adóbevallás benyújtási határideje: az adókötelezettség keletkezésétől számított 15. nap, vagyis a változást követő adóév január 15. napja. 3. Az adókivetés A helyi adókban kivetéses adó az Építményadó, Telekadó, Magánszemélyek kommunális adója. A helyi adót az önkormányzati adóhatóság állapítja meg, az adózó által benyújtott bevallás alapján. Az adóhatóság a fizetendő adót, az adófizetés módját és idejét határozatban állapítja meg. Az adózóknak a bevallási kötelezettségüket abban az esetben is teljesíteniük kell, ha az adóhatóság erről külön nem értesítette és nem bocsájtotta rendelkezésre az ehhez szükséges nyomtatványokat. Az adóhatóságok és felügyelete

Adóhatóságok · ·

az állami adóhatóság és vámhatóság az önkormányzat jegyzője (Önkormányzati adóhatóság)

Az adóhatóság feladatkörében ·

· · · · ·

nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény írja elő vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő megállapítja az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adóvisszaigénylést, ha azt a törvény előírja beszedi, végrehajtja az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését kiutalja a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adóvisszatérítést vezeti az adózók adószámláját.

Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében. · · ·

kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat biztosítja az adóztatás feltételeit.



1608 1458763139983

---------

A nyomtatvány lapja, sora, része 1608A nyomtatvány (B) Az adózó adószáma Adózó cég neve Székhelye

Megoldás

Pontszám

28139638-2-41 Bátor Kft. 1031 Budapest, Csenge utca 13.

0,5 0,5 0,5

Levelezési címe

1031 Budapest, Csenge utca 13.

0,5

Az ügyintéző neve, tel. száma vizsgázó neve tel. száma (C) Bevallási időszak 2016.04.01 – 2016.04.30 A bevallásban érintett 1 magánszemélyek száma 1608A-01-02 30. Jelölje, hogy a bevallást az 1 előlegbevallás miatt nyújtja be Egyéb jelölések N I N 30. Szakképzési hozzájárulás kedvezmények figyelembe vétele 65 nélkül számított alapja 32. Szakképzési hozzájárulás 65 kedvezményekkel csökkentett alapja 33. Szakképzési hozzájárulás mértéke 1 (bruttó kötelezettség) 45. Nettó kötelezettség 1 A nyomtatvány többi oldalán a befizetendő szja, illetve járulékok olvashatók le: Ezek, ha a vizsgázó a két nyomtatványt egyesítette, akkor automatikusan generálódnak. 1608M nyomtatvány (B) A magánszemély adóazonosítója, 843 031 0231, 2, HU neme, állampolgársága Családi neve, utóneve: Szende Mártonné Születési családi neve, utóneve: Szokla Mária Anyja születési családi neve, utóneve: Kenéz Judit Születés helye, ideje: (C) TAJ száma: (D) Bevallási időszak: 1608M-04 300. sor 1608M-04 312. sor

Vekerd, 1984.10.25 088 651 286 2016.04.01–2016.04.30 65 000 65 000

13

0,5 0,5 0 (aut)

0,5 0,5 0,5 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut)

1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0 (aut) 0,5 0 (aut)


1608M-04 313. sor 1608M-04 315. sor 1608M-04 316. sor 1608M-04 340. sor 1608M-04 341. sor 1608M-04 347. sor 1608M-04 348. sor 1608M-05 385. sor 1608M-05 386. sor 1608M-08 Bizt. jogviszony időtart. alkalmazás minősége 1608M-08 520. sor 1608M-08 523. sor 1608M-08 542. sor 1608M-09 Bizt. jogviszony időtart. alkalmazás minősége Családi járulékkedv. igénybevétele 1608M-09 564. sor 1608M-09 565. sor 1608M-09 567. sor 1608M-09 568. sor 1608M-09 569. sor 1608M-09 571. sor 1608M-09 572. sor 1608M-09 573. sor 1608M-09 574. sor 1608M-09 577. sor 1608M-09 579. sor

33 335 31 665 65 000 4 750* 4 750 1 840 094 0717 Szende Márton 65 000 17 550 2016.04.01–2016.04.30 0 20 100616 001 3615 2016.04.01–2016.04.30 20 2016.04.01–2016.04.30 18** 2016.04.01–2016.04.30 0 20 100616 001 N 65 000 2 600 2 600 65 000 1 950 1 950 65 000 975 65 000 6 500 6 500 Összesen:

1 0 (aut) 0 (aut) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0 (aut) 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0 (aut) 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0,5 0 (aut) 0 (aut) 20

*31 665 * 0,15 = 4 750 Ft **542. sor adata = 65 000 / 111 000 = 0,5855 30 nap * 0,5855 = 17,565 ~ 18 nap

20 p

14

54 344 oı PAnzugyi-szmvıızıı ugymıezıı Komplex szakma vmga :mm vızsgazevskzuysege Adõzasi ramnak nugsfeıadaı


(vizsgázó olvasható neve)

8. tétel

a) A szaktanár által összeállított adószámıˇtási feladat Határozza meg az adózás utáni eredményt és a tulajdonosoknak fizetett osztalék összegét!

Egy vállalat adóévi társasági adójának bevallásához a következő adatok állnak rendelkezésre (E Ft -ban) : Adózás elötti eredmény - Adóbı'rság

-

TA szerinti értékcsökkenés Számviteli tv. szerinti értékcsökkenés Céltartalék felhasználása Bevételke'nt elszámolt, kapott osztalék Követelésekre elszámolt értékvesztés

316,000 500

+

20.000 22.000 6.000 5.200 400

+ » +

900

- Szakmunkástanuló foglalkoztatása

200

- Vállalattal össze nem függő költség

8 pont

+

Az Osztalékfizetési ráta 30%.

Adózás előtti eredmény = Növelő tétel

=

= Csökkentő tétel = Adóalap Társasági adó (9 % ) = Adózás utáni eredmény =

316 000

2 pont

23 100

l pnılt

32 100 307 000 27 630

l pont l pont l pont

316 000 e -27 630 e = 288 370 e

Tulaidonosoknak fizetett osztalék összege = 288 370 e * 0,3 = 86 511 e


3 pont 3 pont

20


8. tétel a)


Tartalma: - adózás előtti eredmény, - korrekciós tételek (minimum 8) - osztalékfizetés összege Határozza meg az adózás utáni eredményt és a tulajdonosoknak fizetett osztalék összegét!


Ismertesse a társasági adó adóalap-korrekciós tételeinek szerepét! Értelmezze az adózás utáni eredményt!

15

8. b) tétel Ismertesse a társasági adó adóalap-korrekciós tételeinek szerepét! Értelmezze az adózás utáni eredményt és a mérleg szerinti eredményt!

A TA alapját módosító tételek: · · · · · ·

· · · · · · · · · · · ·

+ a várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék ráfordításként elszámolt összege (Szt. szerinti) – várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználásakor bevételként elszámolt összege + a költségként, ráfordításként elszámolt értékcsökkenés ezen eszközök állományának csökkenésekor a nettó érték (Sz. szerinti) – a figyelembe vehető értékcsökkenés nettó érték (Tao tv szerinti) valamint a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege + követelések után ráfordításként elszámolt értékvesztések összege, valamint a behajthatatlanként leírt és elengedett követelés összege – követelések után a Tao tv szerint figyelembe vehető értékvesztés összege, a behajthatatlannak minősülő követelés leírt összege, a korábban adóalap csökkenéseként figyelembe nem vett leírt követelésként befolyt összege, a követelés visszaírt értékvesztésének összege o 90 – 180 nap: 2% o 181 – 360 nap: 5% o 360 naptól: 25 % + bírságok, adózás rendjéről szóló tv szerinti jogkövetkezmények ráfordítások elszámolt összege (kivéve önellenőrzési pótlék) – bírságok adózás rendjéről szóló tv szerinti jogkövetkezmények elengedése miatti bevételek elszámolt összege + visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke – adományként adott összeg (100 %, 120 %, 150 %) – visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök bevételként elszámolt összeg + nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások + átalakulás során átértékelt vagyon felértékelési különbözete (egyenlő részben 3 év alatt) + egyes kölcsönkötelezettségek utáni kamat azon része, amely a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönrészre jut – korábbi évek elhatárolt veszteségéből visszapótolt összeg – bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés összege – kis- és középvállalkozásoknál végrehajtott egyes beruházások értéke (max. 10 Mrd Ft, illetve AEE összegéig) ha kizárólag magánszemélyek tulajdonában van – visszavásárolt saját részvények, üzletrészek bevonásakor a bevételként elszámolt összeg könyv szerinti értéket meghaladó része.

Tehát az adóalap kiszámítása:

± adózás előtti eredmény ± az eredményt növelő és csökkentő tételek, melyek az adóalap nagyságára lényegében egyenlegükkel hatnak - adóalapot csökkentő tételek + az adóalapot növelő tételek A társasági adóalap és a fizetendő adó meghatározásának jellemzői: A társasági adó alapját a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás előtti eredmény és az adótörvényben előírt módosító tételek összevonásával kell meghatározni. A kettős könyvelés szabályai szerint az adózás előtti eredmény megállapításának vázlatos sémája a következő:

I

Értékesítés nettó árbevétele

II

Aktivált saját teljesítmények értéke

III

Egyéb bevételek

IV

Anyagjellegű ráfordítások

V

Személyi jellegű ráfordítások

VI

Értékcsökkenési leírás

VII

Egyéb ráfordítások

A

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

VIII Pénzügyi műveletek bevételei IX Pénzügyi műveletek ráfordításai B

Pénzügyi műveletek eredménye

C

Szokásos vállalkozási eredmény

X

Rendkívüli bevételek

XI

Rendkívüli ráfordítások

D

Rendkívüli eredmény

E

Adózás előtti eredmény

XII

Adófizetési kötelezettség

F

Adózott eredmény

G

Mérleg szerinti eredmény

Az adózott eredmény csak a vállalkozás tulajdonosait megillető osztalékra és részesedésre vehető igénybe, a fennmaradó összeg (a mérleg szerinti eredmény) a vállalkozó saját tőkéjét fogja módosítani.

A vállalkozó a meglévő eredménytartalékát felhasználhatja a tárgyévi adózott eredmény kiegészítésére, de csak akkor, ha a tárgyév adózott eredménye nem nyújt fedezetet a kifizetett, illetve kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, és csak annak mértékéig egészíthető ki. Amennyiben a vállalkozó az immateriális javak között aktiválta az alapítás-átszervezés költségeit, és ameddig ez az érték nem kerül leírásra, addig az adózott eredményből csak akkor lehet osztalékot, részesedést fizetni, ha az adózott eredmény, növelve az osztalék, vagy részesedés fizetéséhez igénybevett meglévő eredménytartalék összegével az alapításátszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt. Az év végi zárlati munkálatok során az eredmény számlák egyenlegeit a 493. Adózott eredmény elszámolása számlára kell átvezetni. Az átvezetések után a 493. Adózott eredmény elszámolása számlán egyenlegként a mérleg szerinti eredmény marad.


9. tétel a)


Sodrás Mihály kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó. a) Készítse el április hóra a vállalkozó jövedelem kivétjéhez kapcsolódó bevallását a járulék-- és adókötelezettségéről! A vállalkozó személyesen folytatott főtevékenysége középfokú végzettséget igényel. A vállalkozó két alkalmazottat is foglalkoztat. Az ügyintézőhöz a saját nevét, a telefonszámhoz a saját telefonszámát írja! Töltse ki az alábbi hiányos táblázatot! Az egyéni vállalkozó járulékfizetésére vonatkozóan végezze el az alábbi számításokat, hogy a bevallásnál a számítás eredményét fel tudja használni! Adó- járulék nemek Szociális hozzájárulási adó Egészségbizt. és merőpiaci járulék Nyugdíjjárulék

Mértéke Szorzó %

Az adó- járulékszámítás alapja 161 000 186 000 Ft után

22%

1,125

………..

………..

8,50%

1,5

………..

………..

10%

1

………..

………..

A bevalláshoz a vállalkozó adatai: Vállalkozó neve: Sodrás Mihály Születési neve: Sodrás Mihály Székhely, ill. lakcíme: 1031 Budapest, Pákász utca 9. Bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11742111-01905135 Anyja neve: Virág Kata Állampolgársága: magyar Születés ideje, helye: 1976.10.10. Monor Adószáma: 46264626-2-43 Adóazonosító jele: 840 094 0717 TAJ száma: 034 324 905 Sodrás Mihálynak három kiskorú gyermeke van. (kedvezményezett eltartottak) Nyilatkozott arról, hogy a családi adóalap- és járulékkedvezményt egyedül érvényesíti. A gyermekeket saját háztartásában neveli. Havi jövedelemkivétje: 186 000 Ft Tevékenység kezdete: 2010.05.16. Alkalmazás minősége: főfoglalkozású egyéni vállalkozó b) Határozza meg, hogy mi lenne 186 000 Ft jövedelem kivét mellett az adó- és járulékfizetés alapja, ha az egyéni vállalkozó április 1-10-e között keresőképtelen lett volna! (Táppénzes állományban) A számítása eredményét írja az alábbi táblázatba!

16


Adó- járulék nemek Szociális hozzájárulási adó Egészségbizt. és merőpiaci járulék Nyugdíjjárulék

Mértéke Szorzó %

Az adó- és járulék számítás alapja

22%

1,125

……………..

8,50%

1,5

………………

10%

1

………………

Mellékszámítás:

Részlet A személyi jövedelemadóról szóló1995. évi CXVII. törvényből 29. § (2)337 A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 66 670 forint, b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 83 330 forint, bb) 2017-ben 100 000 forint, bc) 2018-ban 116 670 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint, c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. Részlet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényből 29. § (4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül, b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, e) fogvatartott, f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. (5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra 17

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Részlet az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényből A szociális hozzájárulási adóról 455. § (4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja: j) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:


Ismertesse az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének eseteit!

18

9. tétel B rész Ismertesse az EV járulékfizetési kötelezettségének eseteit!

Főállású egyéni vállalkozó: Főszabály szerint: · · ·

legalább a minimálbér után, legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 1,5-szerese után kell megfizetni a 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. 10% nyugdíjjárulékot a – legalább a minimálbér után, legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) után kell megfizetni 27 %-os szociális hozzájárulási adót – legalább a minimálbér után, legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 112,5 %-a után kell megfizetni.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a járulékalap a vállalkozói kivét, Az egyéni vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő! 36 órás munkaviszony melletti EV + nappali tagozaton tanulmányokat folytató EV A ténylegesen kivett jövedelem után keletkezik járulékfizetési kötelezettség, bruttósítás nélkül. Ha nincs kivét, nem fizet járulékot, de 0-s bevallást kell készíteni. Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. Kiegészítő tevékenységet folytató EV Havonta 7050 Ft, napi 235 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet minden negyedévet követő hó 12-ig. Ha van vállalkozói kivét, 10% nyugdíjjárulékot fizet. EVA-s egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, a járulékalap a törvény szerinti minimálbér. Az árbevétel 4%-a lesz a járulék alapja, nincs bruttósítás, 1,5% munkaerőpiaci járulék fizetésre nem kötelezett. Kiegészítű tevékenységet folytató evás ev, a bevétele 10%-a után 10 % nyugdíjjárulékot fizet + a havi 7050,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.



1658 1458768076948

-------

Töltse ki az alábbi hiányos táblázatot! Az egyéni vállalkozó járulékfizetésére vonatkozóan

Adó- járulék nemek

Mértéke Szorzó %

Az adó-, járulékszámítás alapja 129 000

Pontszám

185 000

Ft után Szociális hozzájárulási adó

27%

1,125

145 125

185 000

0,5 pont

Egészségbizt. és merőpiaci járulék

8,50%

1,5

193 500

193 500

0,5 pont

10%

1

129 000

185 000

0,5 pont

Összesen:

1,5 pont

Nyugdíjbizt. járulék

A nyomtatvány lapja, sora, része Megoldás 1658-as nyomt. főlapja B rész 46264626-2-43 840 094 0717 Az adózó neve, állampolgársága Szőke Tamás HU Születési neve, neme Szőke Tamás 1 Anyja neve Kukta Sarolta Születési hely, idő Szeged 1976.10.10 Adózó lakhelye, székhelye 1186 Budapest, Kossuth út 5. Ügyintéző telefonszáma, neve vizsgázó neve tel. száma C rész Bevallási időszak 2016.04.01 - 2016.04.30 Bevallás gyakorisága H (havi) D rész - a bevallást egyéni vállalkozóként X nyújtja be Az adózó TAJ száma 034 324 905 1658/NY Szakképzési hozzájárulás X megállapítási kötelezettségem nincs 1658-01-01 Biztosításban töltött idő tartama 2016.04.01 – 2016.04.30 Alkalmazás minősége 0 21 01 Családi járulékkedvezmény igénybevétele I

15

Pontszám 2 0,5 0 (aut) 0,5 0,5 1 1 1 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5


Kérjük, jelölje be, hogy személyesen folytatott főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e 1. sor Szociális hozzájárulási adó alapja 2. sor Az 1. sorból számított szociális hozzájárulási adó összege (27%) 5. sor A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege (a 2. sor összegéből kivonva a 4. sor összegét 8. sor A vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege 9. sor Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített havi összege 10. sor A családi kedvezmény még nem érvényesített összege 11.sor Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem – havi összege 12. sor A családi járulékkedvezmény alapja / összege 13. sor Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg 14. sor Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja 15 sor A 14. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%) 16. sor A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege 17. sor A fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege 18. sor A 14. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (3%) 19. sor A pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege 20. sor A fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege 21. sor A 14. sorból számított munkaerőpiaci járulék összege (1,5%) 22. sor A nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem 23. sor A 22. sorból számított nyugdíjjárulék összege (10%) 24. sor A nyugdíjjárulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

I

0,5

185 000

1

49 950

0 (aut)

49 950

0 (aut)

185 000

0,5

0

0,5

660 000*

1

0**

1

475 000

16

71 250

0 (aut)

31 450

0 (aut)

193 500

0,5

7 740

0 (aut)

7 740

0,5

0

0 (aut)

5 805

0 (aut)

5 805

0,5

0

0 (aut)

2 903

0 (aut)

185 000

0,5

18 500

0 (aut)

17 905

0,5


25. sor A fizetendő nyugdíjjárulék összege 26.sor A családi járulékkedvezmény ténylegesen érvényesített összege Összesen

595

0 (aut)

31 450

0 (aut) 18,5

* 3*220 000 = 660 000 ** Ha a vállalkozó az adóalap kedvezmény igénybevétele után még járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a 11. sor tartalma csak nulla lehet. Ezzel érvényesítette a 185 000 Ft jövedelem után a 15%-os mértékű adóalap kedvezményt 185 000 * 0,15 = 27 750 Ft értékben, tehát a fizetendő szja 0 Ft.

20 p

17


10. tétel a)


Készítse el a Márvány Kft. április havi áfa bevallását! A bevallás határidő előtt elkészült. A vállalkozásnak az előző időszakról áthozott áfa követelése nem volt. A Márvány Kft-nek erre a bevallási időszakra eladói minőségben is összesítő jelentést kell készítenie.

Az ügyintézőhöz a saját nevét, a telefonszámhoz a saját telefonszámát írja! A kft. főtevékenysége építőipari tevékenység. A kft. alvállalkozótól befogadott fordított áfás számlát (*), illetve a kft. is kiállított a megrendelő felé fordított áfás számlát (**). A fordított áfás számlákat a bevallás megfelelő soraiba ki kell emelni. A fordított áfás számlákra kiállításkor ezt írják: „fordított adózás”, ha az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett. A fordított adózás az áfa törvény 142.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: Vállalkozás neve: Márvány Kft. Székhely, ill. levelezési címe: 1131 Budapest, Sógor utca 14. Bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11785017 - 15115007 Adószáma: 10884027-2-41 Részletező, kiemelt adatok - eladói minőségben - az összesítő jelentés készítéséhez A kbuv-9 482166. számla kibocsátója a Centrál Mosodák Zrt. (adószáma: 10753998-2-41) Az április havi áfa analitika a következő Fizetendő áfa 2017.04.10 *2017.04.13 2017.04.19 2017.04.24

kbuv-9 482165 mko8-q 658355 kbuv-9 482166 kbuv-9 482168

**2017.04.18 kbuv-9 482167

árbevétel alváll. szla. árbevétel árbevétel összesen 27%-os árbevétel összes árbevétel

adóalap 652 000 3 120 000 8 500 000 1 584 000 13 856 000 4 000 000 17 856 000

áfa 27% bruttó 176 040 828 040 842 400 3 962 400 2 295 000 10 795 000 427 680 2 011 680 3 741 120 17 597 120 4 000 000 3 741 120 21 597 120

19


Előzetesen felszámított levonható áfa 2017.04.04 kms-9o 321496 szaklap 2017.04.08 dc9m-w 358063 szakkönyv összesen 5%-os

2017.04.03 2017.04.04 2017.04.08 2017.04.10 *2017.04.13 2017.04.14 2017.04.14 2017.04.16 2017.04.18 2017.04.18 2017.04.19 2017.04.20 2017.04.21 2017.04.22 2017.04.23 2017.04.23 2017.04.23 2017.04.25 2017.04.27 2017.04.28

kl-9ma 226411 em9e-v 990571 bkl8a-m 457021 kp9e-a 582461 mko8-q 658355 kl-9ma 226589 ep9e-a 871102 amp8-b 129887 fo9e-a 229451 kl-9ma 226987 og9e-a 602174 bm8a-e 455663 em9e-v 990945 kl-9ma 227031 bkl8a-m 457179 833521001436 em9e-v 991032 kl-9ma 227283 kp9e-a 589021 fo9e-a 229872

gázolaj teherg. munkaruha sittszállítás takarítási ktg. alváll. szla. gázolaj teherg. anyag tisztítószer építési anyag gázolaj teherg. kéziszerszámok bérleti díj védőkesztyű gázolaj teherg. sittszállítás mobilszámla védőruha gázolaj teherg. beruházás (gép) építési anyag összesen 27%-os együtt összesen

adóalap 8 460 32 350 40 810

áfa 5% 423 1618 2 041

bruttó 8 883 33 968 42 851

adóalap 20 413 8 473 3 820 138 500 3 120 000 21 835 356 480 12 456 647 350 17 950 44 350 8 675 6 745 19 860 3 820 32 755 18 597 17 586 1 247 650 1 247 320 6 994 635 7 035 445

áfa 27% 5 512 2 288 1 031 37 395 842 400 5 895 96 250 3 363 174 785 4 847 11 975 2 342 1 821 5 362 1 031 8 844 5 021 4 748 336 866 336 776 1 888 551 1 890 592

bruttó 25 925 10 761 4 851 175 895 3 962 400 27 730 452 730 15 819 822 135 22 797 56 325 11 017 8 566 25 222 4 851 41 599 23 618 22 334 1 584 516 1 584 096 8 883 186 8 926 037

* bejövő fordított áfás számla ** kimenő fordított áfás számla


20


b)

Értelmezze az adólevonási jog szerepét az áfa rendszerében, sorolja fel az adólevonási jog korlátozásának eseteit!

21

10 tétel B rész: Értelmezze az adólevonási jog szerepét az áfa rendszerében, sorolja fel az adólevonási jog korlátozásának esteit. Az adólevonási jog alapján az arra jogosult a fizetendő adó összegéből levonhatja – a törvényben meghatározott kivételekkel – az előzetesen felszámított adó összegét. Az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételei: · az az adóalany, aki egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezet, · tételes költségelszámolást alkalmaz (kivétel az átalányadózó a személyi jövedelemadó rendszerében), · adószámát nem függesztették fel és nem törölték. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei: · az előzetesen felszámított adót hitelesen igazoló dokumentum (pl.: számla, határozat, egyéb bizonylat, nyilatkozat, hiteles fordítás stb.) Az adólevonási jog tartalma a. levonható a fizetendő adó összegéből: · a más adóalany által áthárított adó (ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is) · termékbeszerzéssel és szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban megállapított adó, termékimport után megállapított és megfizetett adó, · adóelőleg részeként fizetett összeg, · saját rezsis beruházás után fizetett összeg. b. nem vonható le a fizetendő adó összegéből: az a megfizetett adóösszeg, ha az adóalany a terméket és szolgáltatást: · teljes egészében nem adóköteles tevékenységhez használja, · közvetlenül tárgyi adómentes alá termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, · kivonja a tevékenységből (ellenérték nélküli átadás), · üzemanyagként személygépkocsiban használja fel, az alábbi termékek és szolgáltatások után megfizetett adóösszeg, feltéve, hogy beszerzésük nem továbbértékesítési vagy közvetlen anyagként való felhasználási céllal vagy közvetített szolgáltatásként történik: · motorbenzin, · személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások, · személygépkocsi, motor, jacht, egyéb vízi közlekedési eszköz beszerzése esetén, · személygépkocsi bérbevétele, · élelmiszerek és italok, · szórakoztatási szolgáltatások, · távolsági és helyi személytaxi közlekedés, · parkolási szolgáltatás, úthasználati díj (kivétel 3,5 tonna feletti gépjármű) · vendéglátóipari szolgáltatások, · lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések, szolgáltatások, · telefon, mobiltelefon, internet előzetesen felszámított adó 30%-a, kivéve ha több mint 30%-át továbbszámlázza. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az fizetendő adót meg kell állapítani. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja főszabályként a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kiállított számlában, egyszerűsített számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap. Nem állapítható meg az adólevonási jog abban az esetben, ha az adólevonási jog keletkezésének időpontja megelőzi az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját.


10. tétel a) Elektronikus adóbevallás Pontszám

Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: áfa kötelezettség/követelés összege

1665A 1458847956478 564 E Ft

1

(a megfelelőt húzza alá) A nyomtatvány lapja, sora, része 1665A nyomt főlapja B rész

1665A nyomt főlapja C rész 1665A nyomt főlapja D rész 1665A nyomt főlapja F rész 1665A-01-01 lap 04. sor 1665A-01-01 lap 07. sor 1665A-01-01 lap 29. sor 1665A-01-01 lap 36. sor 1665A-01-02 lap 54. sor 1665A-01-02 lap 64. sor 1665A-01-02 lap 66. sor 1665A-01-03 lap 76. sor 1665A-01-03 lap 77. sor 1665A-01-03 lap 82. sor 1665A-01-03 lap 83. sor 1665A-01-03 lap 84. sor Összesen

Megoldás

Pontszám

10884027-2-41 Mese Kft. vizsgázó neve, tel. száma 2016.04.01 - 2016.04.30 H 11785017 - 15115007 OTP Bank Nyrt. Budapest, 2016.05.12* b = 4 200 b = 5 961 c = 1 609 b = 2 455 c = 663 b = 12 616 c = 2 272 b = 2 455 c = 663 b = 41 c = 2 b = 5 942 c = 1 604 b = 5 983 c = 1 606 b = 483 c = 130 c = 102 c = 564 c = 564

1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 0 (aut) 2 1 2 0 (aut) 1 1 0 (aut) 0 (aut) 19

*Május 20-ig minden 2016. évi májusi dátum elfogadható akkor is, ha a program hibaüzenetet ad.

20 p

18


11. tétel a) Elektronikus adóbevallás Az alábbi adatok ismeretében készítse el Kiss Etelka 2016. évi jövedelméhez kapcsolódó munkáltatói összesített igazolást! A bevallás beazonosítása miatt kivételesen a születési, családi névhez a saját nevét írja! Az igazolást a munkáltató a munkavállalónak 2017. január 30-án átadta. Vállalkozás neve: Mónus Kft. Székhely, ill. levelezési címe: 1137 Budapest, Sebes utca 17. Bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11712004-01856127 Adószáma: 18529904-2-41 A munkavállaló adatai: Neve: Seregély György Születési neve: Seregély György (A beazonosítás miatt ide a saját nevét írja!) Anyja neve: Szekeres Adél Állampolgársága: magyar Lakcíme: 1131 Budapest, Mosoly utca 8. Születés helye: Gyál Születés ideje: 1974.05.01. Adóazonosító jele: 839 201 4847 TAJ száma: 106 279 434 Alkalmazás kezdete. 2016.02.03. (előtte ebben az évben nem volt munkaviszonya) A munkavállalónak két kedvezményezett eltartott gyermeke van, melyek után az adóalapcsökkentő és járulékkedvezményt ő vette igénybe. A gyermekeket saját háztartásában neveli. Gyermekei: Seregély Flóra, adóazonosító jele: 849 637 0577 és Seregély Botond, adóazonosító jele: 850 449 0408. Az adózótól vont egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék: Év közben Megállapított Járulékalapot érvényesített egészségbiztosítási Hó képező családi és nyugdíjjárulék jövedelem járulékkedvezmény összege összege 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

0 135 714 150 000 150 000 150 000 150 000 150 000 150 000 150 000 150 000 150 000 102 273 1 587 987

0 23 071 25 500 25 500 25 500 25 500 25 500 25 500 25 500 25 500 25 500 17 386 269 957

0 4 642 2 499 2 499 2 499 2 499 2 499 2 499 2 499 2 499 2 499 9 658 36 791

Levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 0 18 429 23 001 23 001 23 001 23 001 23 001 23 001 23 001 23 001 23 001 7 728 233 166

22


A munkáltatótól kapott 2016. évi bére bérkarton szerint 1 587 987 Ft, levont szja előleg 0 Ft. Novemberben a Mónus Kft-től 150 000 Ft osztalékjövedelmet kapott, melyből a cég 22 500 Ft forrásadót vont. Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett családi kedvezmény összege: 1 833 260 Ft. Munkáltató nyilatkozik: nem vállalja, hogy a munkavállaló 2016. évi szja bevallását elkészíti.



Sorolja fel az áfa adómértékeket egy-egy példával szemléltetve! Értelmezze a különféle adómértékek alkalmazásának funkcióit! Mutassa be az előzetesen felszámított adó megosztásának szabályát!

23

11. B tétel Sorolja fel az áfa adómértékeket egy-egy példával szemléltetve! Értelmezze a különféle adómértékek alkalmazásának funkcióit! Mutassa be az előzetesen felszámított adó megosztásának szabályait! · · ·

általános áfa mértéke: 27% kedvezményes áfa mértéke: 5% és 18%. adómentes

5%-os adókulcs alkalmazása: például humán gyógyszerek, gyógynövények, tápszerek, anyatejkiegészítők, vakok számára készült segédeszközök (Braille-tábla, fehér bot), papír és elektronikus könyv, napilap, újság, folyóirat, kotta, a sertés termékek áfája is 5%-ra csökkent. távhőszolgáltatás 18%-os adókulcs alkalmazása: tej, tejtermékek (kivéve anyatej), ízesített tej. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás áfája 27%-os adókulcs alkalmazása: Minden egyéb termék, vagy szolgáltatás. ADÓMENTESSÉG TÍPUSAI: - alanyi adómentes: Az alanyi adómentességet választó adóalany áfa fizetésére nem kötelezett, de beszerzéseihez kapcsolódóan felszámított adó levonására sem jogosult. Kizárólag olyan számlát állíthat ki, amelyben áfa tartalom nem szerepel. Alanyi adómentességre az jogosult, akinek a termékértékesítésből és/vagy szolgáltatásnyújtásból eredő éves bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. - tevékenység adómentessége (volt tárgyi adómentes): 2008. január 1-jétől az Áfa törvény nem ismeri a tárgyi adómentes fogalmat, a közhasználatban azonban tovább él. Az Áfa törvényben meghatározott termékek és szolgáltatások értékesítése – a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesek az általános forgalmi adó alól. Ide tartoznak az egyes közösségi, egészségügyi, szociális, oktatási, sport tevékenységek ( pl: egyetemes postai szolgáltatás, a humán egészségügyi szolgáltatás, az oktatási tevékenységek széles köre stb.) Adómentes termékek köre: Bizonyos tevékenységeket – közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel – az áfatörvény az adómentes szolgáltatások és termékek körébe sorolja. 1. Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel: · ·

pl. postai szolgáltatás; sérült- vagy betegápolás, betegszállítás, emberi szövet-, vér-, szervadományozás; anyatej értékesítés; szociális ellátás; Közszolgáltató által nyújtott például gyermek és ifjúságvédelem; társadalmi, politikai, vallási, lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív tevékenység vagy hagyományőrzés; sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás; népművészeti, iparművészeti termékek kiállításának, vásárának szervezése, rendezése; közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatás.

·

Oktatói tevékenység például: óvodai, tanári, nevelői tevékenység; OKJ-s szakképesítést adó felnőttképzés, vizsgáztatás, vizsgára való felkészítés; államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsgáztatás; tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.

2. Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel: ·

pl. biztosítási, hitel szolgáltatás; bankszámlákkal, fizetéssel (átutalás, csekk, stb.) kapcsolatos szolgáltatás; befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése; postai bélyeg, illetékbélyeg értékesítése; szerencsejáték szolgáltatás nyújtása; beépített ingatlan és ehhez tartozó föld értékesítése vagy bérbeadása a törvényben meghatározottak szerint;

Áfa megosztása: Az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított áfa összegét nyilvántartásában elkülönítetten kimutatni. Az adóalanyiságot eredményező és adóalanyiságot nem eredményező gazdasági tevékenységhez egyaránt használt termék vagy szolgáltatás beszerzése esetén, ha az adó maradéktalanul nem különíthető el, levonási hányadot kell megállapítani a tényleges használatot leginkább tükröző természetes mértékegység alapján. A levonási hányadost az alábbiak szerint kell képezni: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nettó ellenértékének

L(H)= adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nettó ellenértékének

Megnevezés

Nettó érték

1. Megfizetett vendéglátó-ipari szolgáltatás

56 200

2.Értékesített késztermék

6 220 000

3.Kereskedelmi szálláshely igénybevétele adómentes tevékenységhez (18%)

650 000

4. Kifizetett biztosítási díj

314 000

5. Könyv beszerzése adóköteles tevékenységhez (5%)

246 000

6.Taxi szolgáltatás igénybevétele

344 000

7. Akkreditált oktatási tevékenység árbevétele

1 320 000

8. Gépbeszerzés adóköteles tevékenységhez

4 780 000

9. Szlovéniába kiszámlázott késztermék árbevétele

3 580 000

10. Tovább feldolgozandó áru beszerzése a szlovén értékesítéshez

1 134 000


11. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: 1665A-M a küldésre kijelölt fájl nevét: 1459352100701 A nyomtatvány lapja, sora, része 1665A nyomt főlapja B rész

1665A nyomt főlapja C rész Partnerek száma (M) 1665A nyomt főlapja D rész 1665A nyomt főlapja F rész 1665A-01-01 lap 07. sor 1665A-01-01 lap 36. sor 1665A-01-02 lap 66. sor 1665A-01-03 lap 76. sor 1665A-01-03 lap 77. sor 1665A-01-03 lap 82. sor 1665A-01-03 lap 83. sor 1665A-01-03 lap 84. sor 1665A-01-05 102. sor 1665A-01-05 104. sor 1665M (B) A rész, adószám az adózó neve 1665M (B) B partner adószáma partner neve (C) bevallási időszak 01. sor 03. sor 1665M-01 lap 01. sor 1665M-01 lap 02. sor 37. sor ÖSSZESEN Összesen

Megoldás 18529904-2-41 Mónus Kft. vizsgázó neve, tel. száma 2016.04.01 - 2016.04.30 H 1 11712004 - 01856127 OTP Bank Nyrt. Budapest, 2016.05.15* b = 22 916 c = 6 187 b = 22 916 c = 6 187 b = 7 456 c = 2 013 b = 7 456 c = 2 013 b = 1 273 c = 344 c = 128 c = 4 046 c = 4 046 1 2 17 798 4 806 1 2 17 798 4 806 18529904-2-41 Mónus Kft. 10429549 Mobil Kft. 2016.04.01 - 2016.04.30 2 17 798 4 806 2 17 798 4 806 kbuk-9 482166 2016.04.08 9 655 2 607 kbuk-9 482168 2016.04.16 8 143 2 199 17 798 4 806

*2016. május 20-ig minden májusi dátum elfogadható akkor is, ha a program hibaüzenetet ad.

20 p

19

Pontszám 1 1 1 1 1 0 (aut) 1 1 2 0 (aut) 2 0 (aut) 2 1 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 1 1 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 2 2 0 (aut) 20

54 344 Oı Penzngyı-szamvııeli ugyınıez'n

Komplex szakma, ving! when vrzsgarzvetenysege

Adbmı feladatok viugzmada:



12> tétel

a) A szaktanár által összeállított adószámítási feladat

Készítse el az áfa-bevallást! A táblázatban pótolja a hiányzó adatokat és használja az analitikát!

Megnevezés

l.

2-

Távhőszolgáltatás igénybevétele

Áru beszerzése Szerbiából

(NAV felé rendelem

ÁFA-val ntivelt ellenérték

ÁFA

Áfa nélküli ellenérték %

Ft

100 000

5

5 000

2 500 000

27

675 000

3 175 000

105 000

3`

Értékesítés Szlovákiába

900 00|)

AM

0

900 000

4`

Parkolási díj

60 000

27

16 200

76 200

5'

Értékesitett késztermék

3 700 000

27

999 000

4 699 000

õ.

és a “mˇák Őnlagleszm ertekesıteslıez

530 000

18

95 400

7'

Szálláshely értékesítése

100 000

18

8'

Könyv beszerzése adómentes

86 000

5

625 400

18 000

118 000

4 300

90 300

tevékenységhez 9'

Áru beszerzése Ausztriából

12 800 000

27

3 456 000

16 256 000

10.

Személygépkocsi vásárlás

4 600 000

27

1 242 000

5 842 000

Minden helyes behelyettesített adat 0,5 pont.

10 pont

s4 m oı Penzugyi-:zAmviızıı ugymıõzõ spızx mkmn vmga szom vmgmvekznysege Adõzm rzımmk vmgafeızdaı

Elõzzıesen felszámnon Áfa 55;;

Fizetendő Áfa Levonható

I.

5000

Z.

675 000

3.

Le nem vonható

0

16 200

4.

5.

999 000

95 400

6.

7.

1 B 000

4 300

8.

9.

3 456 000

3 456 000

1 242 000

10.

4 473 000

4 231 400

1 262 500

7 pont

3 pont

Befızetendő = 241600

Minden helyes behelyettesítefl adat 0,5 pont, az áfaelsıámolás 3 pont.


20


12. tétel a)


Tartalma: - a vállalkozás értékesítései és beszerzései (minimum 10 tétel) - különböző adómérték és adómentes értékesítés, illetve beszerzés - tételek adólevonási jog korlátozására Készítse el az áfa-bevallást!


Mutassa be a számlázás szabályait! Értelmezze az adómentesség szabályait az áfa rendszerében!

24

12/B tétel Mutassa be a számlázás szabályait! Értelmezze az adómentesség szabályait az áfa rendszerében!

Kötelező számlát kibocsátania az adóalanynak az alábbi esetekben: - a belföldön és ellenérték fejében történt termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról, - amennyiben részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet, - ha a teljesítés nem adóalany részére történt és a teljesítésről, előlegről számlát kér, - külföldön teljesített ügyletekről. A számla lehet papíralapú és elektronikus úton előállított. Amennyiben a vevő nem adóalany és nem kér számlát, a teljesítésre kötelezett nyugtát köteles kibocsátani. Mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól az az adóalany, aki sajtóterméket, sorsolásos szerencsejátékot értékesít

Számlázás követelményei: - A számlán a teljesítés időpontja nem fog megegyezni a fizetési határidővel. A teljesítés időpontja fő szabályként az elszámolási időszak utolsó napja lesz. - A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani. - Amennyiben az adott időszakra vonatkozó elszámolást a bevallás benyújtását követően végzik el, akkor csak önellenőrzéssel tudják az adót bevallani. Például egy szeptemberi teljesítésről decemberben állítanak ki számlát, a szeptemberi bevallást önellenőrizni kell. A teljesítés dátuma szeptember 30. - Az új szabályok alapján megváltozik az előleg fizetési szabályok ezeknél az ügyleteknél: · · ·

A teljesítési időpont előtt átvett ellenértékrészről előleg számlát kell kiállítani. Ezt a szabályt akkor alkalmazzuk, ha a felek előzetesen megállapodtak a pénzösszeg valóban befolyt. Abban az esetben, ha a felek külön nem állapodna meg az előre fizetésről, de a partner előre utal, szóban sem jön az előleg számla kiállítása, valamit az áfa fizetése sem. Abban az esetben, ha a teljesítés ellenértéket előre megfizetik, és az a felek megállapodása alapján esedékes is, a megfizetés napjával teljes összegről előleg számlát kell kiállítani, majd a teljesítés napjával nullás végszámlát kell kiállítani.

Az általános forgalmi adó (későbbiekben ÁFA) fizetési kötelezettség alól kötelezően mentesülnek egyes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, de az adóalany maga is választhat mentességet. A tevékenységhez, termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó mentességeknek két fő formája van: 1. Adólevonási joggal nem járó adómentesség:

lényege, hogy a mentességet élvező személy az általa értékesített termék után nem köteles az adót befizetni és bevallani (a számlában fel sem számíthatja az ÁFA összegét a vevő felé), de nem is jogosult a már kifizetett adó levonására. A beszerzést terhelő adó (le nem vonható) költségként kerül elszámolásra. a. Alanyi mentes b. Tárgyi mentes:

a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel, a tevékenység speciális jellege alapján (biztosítási szolgáltatások, pénzügyi, befektetési alapok, szerencsejáték, illetékbélyeg; ingatlan értékesítés, bérbeadás (választható az adókötelezettség)), egyes eszközök értékesítése. c. Közösségen belüli termékbeszerzés esetén 2. Adólevonási joggal járó adómentesség: a. b. c. d.

közösségen belüli értékesítés, termékexport, termékexporttal egy tekintet alá eső értékesítés, nemzetközi közlekedéshez, forgalomhoz közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, e. közvetítői tevékenység, f. a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó tevékenység (pl.: raktározás).

A tárgyi mentesség esetén az adó tárgya élvez adómentességet, függetlenül attól, hogy ki végzi a termékértékesítést. Tárgyi adómentesség esetén az adó elszámolásának általános szabályai: az adóalany adófizetésre nem kötelezett, adólevonási jogát nem gyakorolhatja és nincs adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási,- és -elszámolási kötelezettsége. 1. adó alóli mentességek a tevékenység közérdekű jellegére való tekintettel: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. m.

postai szolgáltatás nyújtása, humán-egészségügyi ellátás (közszolgáltató minőségben végzett) emberi szövet, vér, anyatej értékesítése, humán fogorvosi, fogtechnikai tevékenység, gyermek- és ifjúságvédelem, bölcsődei ellátás, diákotthon, kollégium, oktatás, óvodai, tanári, oktatói, nevelési tevékenység, lelki segély, gondozás, nonprofit szervezet sportolás, testedzés, közszolgálati rádió és televízió műsorszórás, népművészeti, népi iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, n. egyéb oktatás

OKJ, felnőttképzési tv. alapján akkreditált képzés, nyelvvizsgáztatás, tanulmányi és tehetséggondozási verseny. 2. adó alóli mentességek a tevékenység sajátos jellegére való tekintettel: biztosítási, vagyonbiztosítási tevékenység (alkusz és közvetítő), hitelnyújtás, közvetítés és kezelés biztosítéki célú kötelezettségvállalás hitelnyújtáshoz,

pénzügyi szolgáltatások, pénzváltás, befektetési alap és kockázati tőkealap kezelése, posti bélyeg értékesítése, szerencsejáték szolgáltatás nyújtása és közvetítése, beépített ingatlan és ehhez tartozó földterület értékesítése kivéve annak ha az első használatbavétel még nem történt meg, a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év, beépítetlen ingatlan értékesítése kivéve az építési telek értékesítését, ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása, egyes eszközök értékesítése. Az általános forgalmi adó alanya jogosult az alanyi adómentesség választására az alábbi feltételek teljesülése esetén: székhelye vagy állandó lakhelye belföld, nem éri el a bejelentést megelőző adóévben vagy a bejelentés évében várható bevétele tekintetében a választásra jogosító összeghatárt, ami maximum 5 millió forint, adófizetésre nem kötelezett, az előzetesen felszámított ÁFA-t nem vonhatja le és a számlán adót nem tüntethet fel, Közösségi beszerzéseknél is választható 10 000 euro alatt. Az adóalanynak nincs adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási,- és -elszámolási kötelezettsége termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál. Termékimportnál viszont van adónyilvántartási és elszámolási kötelezettség. Az alanyi adómentesség megszűnik, ha a feltételei már nem állnak fenn, vagy ha az adóalany nem kívánja alkalmazni és a megszűnést követő második adóév végéig nem választható. Az adólevonási jog alapján az arra jogosult a fizetendő adó összegéből levonhatja – a törvényben meghatározott kivételekkel – az előzetesen felszámított adó összegét. Az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételei: az az adóalany, aki egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezet, tételes költségelszámolást alkalmaz (kivétel az átalányadózó a személyi jövedelemadó rendszerében), adószámát nem függesztették fel és nem törölték. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei: az előzetesen felszámított adót hitelesen igazoló dokumentum (pl.: számla, határozat, egyéb bizonylat, nyilatkozat, hiteles fordítás stb.)


13. tétel a)


Készítse el a munkáltató által a mai napon (a vizsga napja) Boglár Miklós munkavállaló és Kovács Gyula alkalmi munkás bejelentését! Az ügyintézőhöz a saját nevét írja, az e-mail címhez a saját nevét írja és egy szolgáltatót, (pl. upcmail.hu) a telefonszámhoz a saját telefonszámát! A bevallásra kötelezett vállalkozó adata: Vállalkozó, munkáltató neve: Sellő Bt. Székhely, ill. levelezési címe: 1134 Budapest, Bajtárs utca 20. Adószáma: 21489822-2-41 Adózó vagy képviselője (meghatalmazott) neve: Simon Emil A bejelentett munkavállaló adatai Neve: Boglár Miklós Születési neve: Boglár Miklós Anyja neve: Kemény Magdolna Állampolgársága: magyar Születés helye: Solymár Születés ideje: 1974.02.26. Adóazonosító jele: 839 137 0402 TAJ száma: 106 279 937 Havi bruttó munkabére: 161 000 Ft Alkalmazás kezdete: a vizsgát követő nap Alkalmazás minősége: munkaviszony Munkakőr, foglalkozás: 4129 Egyéb számviteli foglalkozású Heti munkaórák száma: teljes munkaidős foglalkoztatás, heti 40 óra A biztosított magánszemély végzettsége, képzettsége, szakképzettsége: Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés Az ezt igazoló okiratot kiállító intézmény neve: OKTÁV Továbbképző Központ Az okirat száma: DXMA 053171 A bejelentett alkalmi munkavállaló adatai Neve: Kovács Gyula Születési neve: Kovács Gyula Anyja neve: Farkas Angelika Állampolgársága: magyar Születés helye: Szeged Születés ideje: 1984.08.08. Adóazonosító jele: 842 953 2595 TAJ száma: 039 848 246 Lakcíme: 1031 Budapest, Rozsda u. 7. Alkalmazás kezdete: a vizsgát követő naptól 3 munkanap

25


Jelölje: a kiállított nyomtatványok számát: a küldésre kijelölt fájlok nevét:


b)

Ismertesse az adómegállapítás formáit!

26

13. b Mutassa be az adómegállapítás formáit!

2) Adómegállapítási kötelezettség Az adózó az adót megállapíthatja önadózással, adólevonással (kifizető, munkavállaló), adóbeszedéssel (beszedésre kötelezett), valamint kivetéssel, kiszabással, munkáltatói adómegállapítással, egyszerűsített bevallással, utólagos adómegállapítással. a. A jogi személy, egyéni vállalkozó és egyéb szervezet az adót és költségvetési támogatást főszabályként önadózással állapítja meg (kivéve: építményadó, telekadó, önkormányzat javára más törvény alapján fizetett adó, vagyonszerzési és eljárási illeték). A magánszemély akkor önadózó, ha az általános forgalmi adó alanya és személyi jövedelemadóját nem munkáltató állapítja meg. b. Az adólevonás esetében más személy adóját a kifizető abban az esetben állapítja meg, ha ezt a törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, akkor az csak a kifizetőtől követelhető. c. Az adófizetésre kötelezett által fizetendő adót az, akit a törvény arra kötelez, megállapítja, beszedi és az adóhatóságnak megfizeti. Vagyis az adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg (pl.: idegenforgalmi adó). d. Az adóhatósági kivetés lényege, hogy az adózó által szolgáltatott adatok alapján az adóhatóság maga állapítja meg az adót és azt az adózóval közli. Az adót az fizeti meg, akit erre törvény kötelez (pl: építményadó, telekadó, belföldi gépjárművek adója, magánszemélyek kommunális adója). Az adózót bevallási illetve bejelentési kötelezettség terheli. A vámhatóság kivetéssel állapítja meg pl.: a termékimportot terhelő adót, a termékimportot terhelő általános forgalmi adót, ha az adózó nem ÁFA alany), a regisztrációs adót. e. Kiszabás alapján fizetendő a vagyonszerzési illeték és az eljárási illeték, amit az illetékhivatal állapít meg. f. A magánszemély február 15-ig bejelentheti, hogy az egyszerűsített bevallást választja, az adóhatóság április 30-ig megküldi a kitöltött bevallást.


13. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: A nyomtatvány lapja, sora, része 16T1041-as nyomt. főlapja 1. rész 2. rész 3. rész 5. rész 6. rész alul

16T1041-as nyomt. 13. pótlap 1. rész

16T1041 1459449147051 Megoldás 21489822-2-41 Romhányi és Társa Bt. 1, 1131 Budapest, Pajtás utca 3. vizsgázó neve Tel. száma [email protected] 1 1 Budapest, a vizsga napja Romhányi Mihály 839 137 0402 106 279 937 Komlóssy Attila Komlóssy Attila Rumos Valéria Háromfa Magyar 1974.02.26 HU Magyarország U a vizsgát követő nap 1101 4122 40

2. rész Adatbejelentés jellege 3. rész B oszlop 5. rész B oszlop 6. rész B oszlop 7. rész B oszlop 13.01 pótlap A biztosított 839 137 0402 magánszemély adóazonosító jele A biztosított magánszemély TAJ 106 279 937 száma Családi neve, utóneve Komlóssy Attila 11. Szakképzettség Bérügyintéző Intézmény neve OKTÁV Továbbképző Központ Okirat száma CXBC 037401 Összesen

1 1 1 0,5 0,5 0 (aut) 0,5

0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 1 1 1 20

20 p

20

Pontszám


14. tétel a) Elektronikus adóbevallás Készítse el a mai napon (a vizsga napján) Hasznos Katalin munkavállaló kijelentését, valamint Simon Zsigmond munkavállaló adatváltozását! Az e-mail címhez a saját nevét írja és egy szolgáltatót, (pl. t-online.hu) a telefonszámhoz a saját telefonszámát! A bevallásra kötelezett vállalkozó adata: Vállalkozó, munkáltató neve: Kalmár Attila Székhely, ill. levelezési címe: 1131 Budapest, Futár utca 10. Adószáma: 50659733-2-41 Adóazonosító jele: 853 138 4133 A kijelentett munkavállaló adatai: Neve: Hasznos Katalin Születési neve: Hasznos Katalin Anyja neve: Czibere Hedvig Állampolgársága: magyar Születés helye: Vác Születés ideje: 1962.08.17. Adóazonosító jele: 834 926 1714 TAJ száma: 073 617 590 Az alkalmazás kezdete: 2010.06.01. Az alkalmazás vége: 2017. a vizsga előtti nap Alkalmazás minősége: munkaviszony Munkakőr, foglalkozás (FEOR): 4122 Bérelszámoló Heti munkaórák száma: részmunkaidős foglalkoztatás, heti 20 óra Az munkavállaló adatai, ahol adatváltozás történt: Neve: Simon Zsigmond Születési neve: Simon Zsigmond Anyja neve: Fehér Katalin Állampolgársága: magyar Születés helye: Balatonakarattya Születés ideje: 1974.02.26. Adóazonosító jele: 839 137 0402 TAJ száma: 106 279 937 Alkalmazás kezdete: 2016.10.20. Alkalmazás minősége: munkaviszony Munkakőr, foglalkozás: 4122 Bérelszámoló Heti munkaórák száma: részmunkaidős foglalkoztatás, heti 20 óra Változás: részfoglalkozásúból heti 40 órában teljes munkaidőben foglalkoztatott lesz. A változás hatályba lép: 2017. évben a vizsgát követő napon

27




Jellemezze az adókötelezettségek nem teljesítéséből eredő jogkövetkezmények formáit!

28

14.b Tétel

Adókötelezettségek nem teljesítéséből eredő jogkövetkezmények 1. A késedelmi pótlék

- Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. - A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. - Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. - Utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. 2. Az önellenőrzési pótlék

- Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. - Az önellenőrzési pótlékot adónként illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg. - Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. - Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.

3. Az adóbírság Amennyiben adóhiány áll fenn adóbírságot kell fizetni. AZ ADÓBÍRSÁG MÉRTÉKE Az adóbírság általános mértéke az adóhiány 50 %-a, azonban az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a is lehet. Az adóhatóság a 200%-os adóbírsági mértéket abban az esetben alkalmazhatja, ha az adóhiányt a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével össze függőnek találja. AZ ADÓBÍRSÁG MÉRSÉKLÉSE Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. Az

adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre nincs helye, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget. MULASZTÁSI BÍRSÁG A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható - ha pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét nem teljesíti, - ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, - ha a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, - a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, - a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, - ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit). . A törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesítő, a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul külön nyilatkozatot tevő adózó szintén mulasztási bírsággal sújtható. MULASZTÁSI BÍRSÁG 1 millió forintig terjedő: Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. A számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. vagy a bevallás benyújtását elmulasztja. A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti.

. Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó csak a késedelemért szankcionálható, ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás. FOGLALÁS A MULASZTÁSI BÍRSÁG BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki és a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése történt. A lefoglalásról a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.


14. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: A nyomtatvány lapja, sora, része 16T1041-as nyomt. főlapja 1. rész 2. rész 3. rész 5. rész 6. rész alul

16T1041-as nyomt. 13. pótlap 1. rész

2. rész Az adatbejelentés jellege 3. rész A oszlop 4. rész B oszlop 5. rész A oszlop 6. rész A oszlop 7. rész A oszlop Összesen

---------

16T1041 1459453385110 Megoldás 50659733-2-41, 853 138 4133 Rezsnyák Norbert 1, 1131 Budapest, Futár utca 7. vizsgázó neve Tel. szám, [email protected] 1 Budapest, a vizsga napja Rezsnyák Norbert 834 926 1714 073 617 590 Sümegi Jolán Sümegi Jolán Németh Kordélia Pusztamérges Magyarország 1962.08.17 HU Magyarország V 2013.06.01 a vizsga előtti nap 1101 3631 20

20 p

21

Pontszám 2 1 1 0,5 0,5 0 (aut) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 20

54 m or Penzugyr-:zamviwn ngymzezo Kmpıex sumer vizsga szem, vıugauvekznysege Adousı rendnek vızsgafeıwn



15. te'tel

a) A tanár által összeállított adószámítási feladat

Készítsen Áfa-bevallást:

Megnevezés

1~

Villanyszámla köteles és mentes

ÁFČIYZ!

ÁFA

Áfa nélküli

61:12:*

ellenérték

%

Ft

2 00°

27

540

2 500 000

27

675 000

3 "s 000

2 540

tevékenységhez

2.

Ám beszerzése zdõküeızs tevékenységhez

3~

Énekesnes Dániába

120 000

AM

0

120 000

4'

Távbeszélö szolgáltatás dlja

140 000

27

37 800

177 800

5'

Adott előleg köteles tevl-hez

660 000

27

178 200

838 200

6'

Könyv beszerzése adomentes

86 000

5

4 300

90 300

Adóköteles értékesítés

16 000 000

27

4 320 000

20 320 000

Számíwgép befzmése

440 000

27

118 800

558 800

Swlgëka'ás lgé'lybeˇmk

120 000

27

32 400

152 400

3 500 000

27

945 000

4 445 000

tevékenységhez 7_

8, 9. w.

adómentes tevekenységhez szemelygepkocsıhoz

Halottszállító szemelygepkocsi

beszerzése

Minden helyes behelyettesített adat 0,5 pont. Levoııásihányad= 0,6744 = 0,68

10 pont

l poııt

s4 :44 01 Penıugyı-mmwıen ugymıezö Kumpızx szakma. vızsgzszmıı vmgzızvõkmyseg: Mami rzımmk viunzızdaı

Sep szám

Eıõmesen felszamimn Áfa Fizzcendõ Áfa Levonható

Le nem vonható

1.

367

173

z.

675 000

3

0

4.

26 460

s.

178 200

4 300

6.

7.

ıı 340

4 320 000

118 800

8.

9.

16 200

ıO.

945 000 4 320 000

1 841 227

16 200

150 813 8 pont

ı pom

Befizeıeııdö = 4 320 000 - ı 841 227 = 2 478 773 Minden helyes behelyettesített adat 0,5 pont, az áfaelszámolás l pont.


20


15. tétel a)

A szaktanár által összeállított adószámítási feladat t

Tartalma: - általános forgalmi adó elszámolás adott bevallási időszakban, - tételek száma minimum 10 - a vállalkozás adóköteles és adómentes tevékenységet is végez - megosztási szabályok alkalmazása az előzetesen felszámított áfá-nál Készítse el az áfa-bevallást!


Ismertesse az általános forgalmi adó jellemzőit!

29

15.b Tétel

Az általános forgalmi adó (későbbiekben: ÁFA) a termékek és szolgáltatások forgalmát terhelő adó, amelyet a termelés és a forgalmazás minden fázisában az adóalanyoknak kell megfizetni, de az adó terhét a végső fogyasztó viseli. Az ÁFA jellemzői: Közvetett adó: az adóalany és az adóteher „elszenvedője” elválik egymástól. Hozzáadott érték-adó: a beszerzés és az értékesítés minden fázisa csak a hozzáadott érték után adózik. Összfázisú adó: az adót a termeléstől a fogyasztásig minden értékesítési fázisban meg kell fizetni. Nettó alapú adó: az előző fázisban felszámított adó levonható a fizetendő adó összegéből, tehát az adó nem halmozódik. Semleges adó: az ÁFA semleges a külkereskedelmi forgalomra, mert az exportot nem terheli adó. Az importra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, int a belföldi árukra és szolgáltatásokra. A terméket és szolgáltatást abban az országban terheli a forgalmi adó, ahol az végső fogyasztásra kerül. Harmonizált adó: az Európai Unió hozzáadott érték típusú forgalmi adórendszere a hazai ÁFA szabályozással harmonizálásra került. Az általános forgalmi adó könnyen kiszámítható adó és stabil költségvetési bevétel, amely a gazdasági szereplőket számlázára kényszeríti.


16. tétel a) Elektronikus adóbevallás Önnek most két nyomtatvánnyal kell foglalkoznia az alábbiak szerint: I.

Készítse el a 2017. január 10-ei dátummal Csombor Márta kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó átvezetési kérelmét! Az ügyintézőhöz a saját nevét, a telefonszámhoz a saját telefonszámát írja!

A bevalláshoz a vállalkozó adatai: Vállalkozó neve: Csombor Márta Székhely, ill. levelezési címe: 1131 Budapest, Koma 5. Bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11742111-20035138 Adószáma: 46264626 – 2- 41 Adóazonosító jele: 829 374 4073 Adatok a feladat megoldásához: A vállalkozónak több adónemen is túlfizetése van. Szeretné átvezetni ezeket a 103-as adónemre, személyi jövedelemadóra. Az így átvezetett összegekből szeretné rendezni részben vagy egészben a személyi jövedelemadó bevallással egyidejűleg befizetendő személyi jövedelemadót. Az átvezetési kérelem 30 napos feldolgozási ideje ezt most lehetővé is teszi. Túlfizetések a következők: 3 335 Ft a 103-as adónemen (Személyi jövedelemadó), 2 450 Ft a 124-es adónemen (Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek), 3 710 Ft a 125-ös adónemen (Nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevételek), 3 470 Ft a 182-es adónemen (Szakképzési hozzájárulás), 4 765 Ft a 258-as adónemen (Szociális hozzájárulási adó), 1 220 Ft a 290-as adónemen (Személyi jövedelemadó magánszemélyektől levont) 1 050 Ft a 291-es adónemen (Nyugdíjalapot megillető bevételek- magánszemélyektől levont). a) Végezze el az átvezetéseket! b) A vállalkozó 2016. évi személyi jövedelemadó bevallása elkészült. A fizetendő személyi jövedelemadója 18 620 Ft, még fizetendő egészségügyi hozzájárulása 4 650 Ft. Állapítsa meg, hogy elegendő-e az átvezetés a személyi jövedelemadó tartozásra!  Ha elég, akkor mekkora összeg maradt a 103-as adónemen a tartozás kiegyenlítése után?  Ha nem elég, akkor még mennyi személyi jövedelemadót kell átutalnia? A 103-es adónemen maradó összeg: vagy A 103-es adónemre átutalandó összeg: Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:

30


II. Készítsen el egy NY-es nyomtatványt ugyanezen a napon! Csombor Márta vállalkozó arról nyilatkozik, hogy:  egyelőre nem kíván alkalmazottat foglalkoztatni, tehát így nem lesz bevallási kötelezettsége az alkalmazotti kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról,  nincs személygépkocsija és nincs más kötelezettsége sem az államháztartással szemben (rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, kulturális adó, stb.). Ennek megfelelően kitölti az egész naptári évre az NY-es bevallást (a nullás nyilatkozatot) e két nyomtatvánnyal kapcsolatosan. Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:


Csoportosítsa az adókat! Az egyes csoportosított adótípusokhoz rendeljen egy-egy adónemet és mutassa be azokat az adó alanya, az adó alapja, az adó mértéke definiálásával!

31

16/b tétel Csoportosítsa az adókat! Az egyes csoportosított adótípusokhoz rendeljen egy-egy adónemet és mutassa be azokat az adó alanya, az adó alapja, az adó mértéke definiálásával!

Adók csoportosítása:

a) Adóalanyok szerint: § Természetes személy (Szja) § Jogi személy (társasági adó) b) Adó-teher viselés alapján: § Közvetlen (alany és teherviselő) (Szja) § Közvetett (alany és teherviselő elválik egymástól) (Szocho, szakképzési hozzájárulás) c) Adó tárgya szerint: § Jövedelmi típusú (Szja, társasági adó) § Vagyoni típusú (építmény, telek, gépjárműadó) § Forgalmi típusú (áfa, iparűzési adó) d) Adóztatás jogosultsága szerint: § Központi (Szja, áfa) § Helyi (helyi adók) § Vegyes e) Behajtás módja szerint: § Önadózással (adóalany számítja ki és fizeti be = Szja) § Levonással (kifizető vonja le és fizeti meg = járulékok) § Megállapítással (adóhivatal végzi = pl. illeték ) § Kivetéssel (adóhatóság állapítja meg = pl. önkormányzati adók, illeték) § Behajtással (nem fizetés esetén, amit nem fizetnek meg, az összes adóra vonatkozik 5.000 Ft felett) Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek: -

munkaviszonyból származó jövedelem; költségtérítés; külszolgálatért kapott jövedelem;

- más bérjövedelem. Önálló tevékenységből származó jövedelmek:

-

a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem;

-

a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem;

-

az európai parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben kapott jövedelem;

-

az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből és a vállalkozói kivét kiegészítésből származó jövedelme;

-

az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme;

-

a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelmet is;

-

az ingó vagyontárgy és a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, utóbbi abban az esetben, ha a magánszemély nem a különadózást választja;

-

ingó vagyontárgyak üzletszerű értékesítéséből származó jövedelem.

Szja: A magánszemélyek jövedelem alapú adózása szempontjából bármilyen címen és formában megszerzett bevétel jövedelemnek minősül. Melynek mértéke 15%

A családi járulékkedvezmény érvényesítése, és számítása: a) egy esetén 66 670, kettő eltartott esetén 83330 forint,(/eltartott) b) három és minden további eltartott esetén 220000 forint.(/eltartott) Személyi jövedelemadó tekintetében marad az adóalap kedvezmény, tehát továbbra is a személyi jövedelemadó előleg alapját lehet vele csökkenteni. A Családi járulékkedvezmény esetében viszont nem a járulék alapot kell csökkenteni, hanem a kiszámított járulékösszeget, az szja tekintetében nem érvényesített kedvezmény 15 % -val.

Szocho:

Társasági adó: A társasági adó a vállalkozások eredményéhez (nyerségéhez) kapcsolódó közvetlen adó. Mértéke: 10% A társasági adóalap és a fizetendő adó meghatározásának jellemzői: A társasági adó alapját a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás előtti eredmény és az adótörvényben előírt módosító tételek összevonásával kell meghatározni.

Helyi adók Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. Építményadó: Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény.

Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a). Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott. Telekadó: Az önkormányzat földterületre vethető ki.

illetékességi területén

lévő

beépítetlen

belterületi

Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke. Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott. Kommunális adó: Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása.

Magánszemélyek kommunális adója: Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult, illetve bérleti joggal rendelkező magánszemély.

Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti jog. Mértéke: forintban meghatározott. Vállalkozók kommunális adója: arra a vállalkozóra vonatkozik, aki az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozás folytatására alkalmas székhellyel, telephellyel, részleggel rendelkezik.

Fizetésre kötelezett: a vállalkozó. Alapja: a vállalkozó által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Mértéke: forintban határozzák meg. Idegenforgalmi adó: ez az adó két jogcímen szedhető: magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik. Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete. -

Mértéke: személyenként és vendégéjszakánként törvényben meghatározott összeg, év/Ft/m2. Helyi iparűzési adó:

Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat. Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik. Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha kiskereskedelmi tevékenységet folytat.

a

vállalkozó

piaci

és

vásározó

Két adózói kör: -

azok a magánszemélyek, akik az SZJA törvény szerint átalányadózást választottak azok a magánszemélyek, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, vagy kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülnek, illetve vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatnak. Mértéke: állandó jellegű tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jellegű tevékenység esetén naptári naponként legfeljebb 5000 Ft.

Adómentességek:

Építményadó alól mentes:

-

lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség szükséglakás költségvetési szerv közszolgáltató szervezet egyház tulajdonában lévő építmény szociális intézmény egészségügyi és gyermekvédelmi intézmény nevelési, oktatási intézmény állattartást szolgáló épület, és a hozzá kapcsolódó raktárak növénytermeléshez kapcsolódó tárolóépületek Telekadó alól mentes:

-

közfeladatokat ellátó szervek tulajdonában, használatában lévő, építményadó alól mentes ingatlanhoz kapcsolódó teleknek az a része, amely egyébként adóköteles lenne építési tilalom alatt álló telek építményhez kapcsolódó teleknek az a része, amely nem haladja meg az előírt teleknagyságot. Idegenforgalmi adó alól mentes:

-

-

18 év alatti, 70 év feletti magánszemély az önkormányzat illetékességi területén lévő oktatási intézmény tanulója, vagy szakmunkásképzésben vesz részt, vagy kiküldetés alapján végez ott munkát, vagy vállalkozási tevékenységet végez



Pontszám -------

1617 1459520791254

A nyomtatvány lapja, sora, része

Megoldás

Pontszám

46264626-2-41

1

830 914 2625

1

Róbert Ferenc

1

1035 Budapest, Velence utca 14.

1

1617-as nyomt főlapja B. rész

vizsgázó neve

tel. száma

2

1617-as nyomt. főlapja D rész

11742111-20035138 OTP Bank Nyrt.

2

1617-as nyomt. főlapja F rész

Budapest, 2016.04.14

2

1617-01 lap 01 sor

104 adónem 31 950

103 adónem 31 950

2

1617-01 lap 02 sor

104 adónem 19 000 290 adónem 19 000

1

1617-01 lap 03 sor

104 adónem 3 000 125 adónem 3 000

1

1617-01 lap 04 sor

104 adónem 13 000 291 adónem 13 000

1

1617-01 lap 05 sor

104 adónem 7 050 124 adónem 7 050

1

1617-01 lap 06 sor

104 adónem 11 000 293 adónem 11 000

1

1617-01 lap 07 sor

104 adónem 35 000 258 adónem 35 000

1

1617-01 lap 08 sor ÖSSZESEN

104 adónem 2 000 182 adónem 2 000

1

122 000

122 000

0

0 (aut)

Összesen

19

Ha a vizsgázó az 1617-01 lap sorait nem a fenti sorrendben készíti el azért pont nem vonható le.

A 103-es adónemre vezetendő összeg:

31 950

122 000 – 94 550 = 27 450 Ft 27 450 + 4 500 = 31 950 Ft Egy adónemre csak egy sorban javasolt átvezetni. Ha a vizsgázó régi 17-es bevallást tölt ki, az már nem fogadható el!

20 p

22

1

s4 :44 oı mzngyı-szzmviızıl ugymım Kampıex szakmai vmgz szebzıı wugamekznysege Adam. feladatuk vizgarzım



17A tétel

a) A szaktanár által összeállított adószámitási feladat Határozza meg a család adófizetési kötelezettségét a helyi önkormányzat felé l.

ta Az önkormányzat a helyi adók mértékét a törvényben szereplő felső határokban állapítot

tt meg, kivéve az idegenforgalmi adót , melyet 500 Ft/ vendégéjszaka összegben határozo

meg.

Az adóalanyunk rendelkezik egy Opel Asztra F 1.6 típusú 5 éves 55 kW teljesítményű gépjárművel,

Családi házuk , l 400 négyzetméteres telken fekszik , amely a következõ helyiségekből áll:

- szobák : 30 mı

- nappali : 40 m2

- konyha : 8 m2

- mellékhelyiség : 12 m2 - padlás , 60 mZ - pince : 75 m2

- garázs : 15 m2

- tűzifa-tároló . 6 m2 és Nyaralásuk során idegenforgalmi adót fizettek hat vendégéjszaka után. Nyaraláson részt vettek a 70 78 éves nagyszülők , édesanya, édesapa és három általános iskolás gyermek . Gégjárműadó = 55*300 =

16 500

4 pont

Épitményadó = 105 'f 1100 =

115500

6 pnııt

Telekadó = l 310 'f 200 =

262 000

4 pont

1400ý90 = l 310 Idegenforgalmi adó = 4 * 6 * 500 = 12 000

4 pont

Családi adófizetési kötelezettség = 16 500 +115 500 + 262 000 + 12 000 = 406 000


20

2 pont


17. tétel a)


Tartalma: - magánszemély gépjárműve utáni adókötelezettség, - magánszemély építményadó (ház, garázs, nyaraló) és telekadó fizetési kötelezettsége - idegenforgalmi adófizetési kötelezettség Határozza meg a család (magánszemély) adófizetési kötelezettségét a helyi önkormányzat(ok) felé!


Definiálja az adózási alapfogalmakat: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség!

32

17.b Definiálja az adózási alapfogalmakat: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség!

-

-

Adóalany: az a személy, aki az anyagi jogi adókötelezettség alapjául szolgáló tényállást megvalósítja, és akit az anyagi jogi norma a fizetési kötelezettség címzettjeként megjelöl Adótárgy: az a tárgy, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adózás irányul Adóalap: az adótárgy pénzzel, vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelyből adókulcs, vagy adótétel alkalmazásával, az adó összege meghatározható. Adómérték: azt fejezi ki, hogy az adóalap, vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni. Az adó mértéke meghatározható: o Adókulccsal, mely az adóalap meghatározott százaléka o Adótétellel, melynél az adó mértékét természetes mértékegységben határozzák meg, azaz fix összeg Adómentesség: az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlő ok miatt nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség Adókedvezmény: az adóalany tényleges adófizetés kötelezettsége valamilyen adótörvényben meghatározott ok miatt mérsékeltebb összegű, mint az általános szabályok szerint lenne

Az adókötelezettség összetett fogalom. Magában foglalja az alábbi kötelezettségeket: -

bejelentés, nyilatkozattétel adó megállapítás bevallás adófizetés és adóelőleg-fizetés bizonylat kiállítás és –megőrzés nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) adatszolgáltatás adólevonás, adóbeszedés pénzforgalmi folyószámla nyitása


18. tétel a) Elektronikus adóbevallás Önnek most két nyomtatvánnyal kell dolgoznia: I. Készítse el az alábbi adatok ismeretében a Rumba Kft. 2017. I. negyedévi cégautóadó bevallását! A kft. tulajdonában egy személygépkocsi van. A bevallás határidő előtt elkészült. Az ügyintézőhöz a saját nevét, a telefonszámhoz a saját telefonszámát írja! A vállalkozás adatai: A vállalkozás neve: Rumba Kft. Székhely, ill. levelezési címe: 1131 Budapest, Rokolya utca 11. Pénzforgalmi fizetési számla: OTP Bank Nyrt. 11712004 – 05503278 Adószáma: 12226641-2-41 A személygépkocsi adatai: Típusa: Opel Astra 1,4 XEL Hengerűrtartalom: 1 395 cm3 Legnagyobb leadott teljesítmény: 73 kW (99 LE) A gépjármű gyártási éve: 2015. A gépjármű forgalomba, illetve üzembehelyezése 2015. március 10-én történt, a kft. a gépkocsi első tulajdonosa. A gépjármű környezetvédelmi osztály-jelzése: 14 A vállalkozás tulajdonosa a gépjárműadót 2017. március 13-án átutalta. Részletek A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényből: „Az adó mértéke 7. § (1) Az adó mértéke a 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap után a gépjármű - gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. 17/E. § Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő: A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0-50 51-90 91-120 120 felett

Környezetvédelmi osztály-jelzés „0”-„4” „6”-„10” „5”; „14-15” osztályjelzések esetén osztályjelzések esetén osztályjelzések esetén 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

A kétszeres adóztatás kizárása 17/F. § A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a 33

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: A kivetett éves gépjárműadó összege (Ft): Érvényesített havi gépjárműadó (Ft): Befizetendő cégautóadó tartozás (Ft):

II. Készítse el a bejelentkezést az egészségügyi szolgáltatási járulék alá a vizsga napjának dátumával! Szabó János kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak hónapok óta nincs a vállalkozásában bevétele. Bevétel nélkül nem tudja fizetni a kötelező járulékokat és nem tudja magát fenntartani. Fenti körülmények miatt bejelentette vállalkozásának a szüneteltetését, s ezzel egyidejűleg, hogy legyen egészségbiztosítása - bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulék alá. Más EGT tagállamban biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. A tartozást átvállalóhoz – a vizsgázó beazonosítása miatt – a saját nevét írja! A vállalkozás adatai: Vállalkozó neve: Szabó János Születési neve: Szabó János Anyja neve: Tóth Ildikó Születés ideje, helye: 1974.02.26. Csávoly Székhelye, ill. levelezési címe: 1039 Budapest, Julika utca 3. Bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11712004-01076143 Adószáma: 50659733-2-41 Adóazonosító jele: 839 137 0402 TAJ száma: 106 279 937 A tartozást átvállalja: vizsgázó neve A tartozást átutalással kívánja teljesíteni. Adóazonosító jele: 839 388 5167 Az átvállalás kezdete: a vizsga napja A tevékenység szüneteltetésének kezdete: a vizsga napja Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:

20 p Elért eredmény (%): ……………….. 34


b)

Jellemezze a gépjárműadót és a cégautóadót! Ismertesse a gépjárműadó és cégautóadó összevezetésének feltételeit!

35

18.b Tétel B) Jellemezze a gépjárműadót és a cégautóadót! Ismertesse a gépjárműadó és cégautóadó összevezetésének feltételeit! Gépjárműadó: A gépjárműadó hatálya A gépjárműadóról szóló törvény rendelkezései értelmében a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni. Nem tartozik a Gjt. hatálya alá a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija, a négykerekű segédmotoros kerékpár, a külön jogszabály szerinti „méhesházas" gépjármű, a munkagép, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azok, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. Az adó alanya Az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év első napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek. Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. A gépjármű adóztatás során a gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet szerinti forgalomból való kivonás, ide nem értve a forgalomból való fiktív kivonást.

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. Az adó alapja Az adó alapja a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. A törvény alapján az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adó mértéke: Az adó mértéke az adóalap után a gépjármű - gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. Az adó mértéke légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft, előbbiek közé nem sorolható gépjárművek és pótkocsik esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1380 Ft. Az „E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni

Cégautóadó Az adó tárgya A Gjt. szerint a cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi hatósági nyilvántartásba vett (magyar rendszámú) személygépkocsi után kell megfizetni. A nem magánszemély tulajdonában álló, külföldi rendszámú, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után csak akkor áll fenn a cégautóadó fizetési kötelezettség, ha utána az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást számoltak el. A magánszemély tulajdonában álló, akár belföldi, akár külföldi nyilvántartásban szereplő gépkocsi után akkor áll fenn az adókötelezettség, ha utána az Szja tv.3 szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el. A cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal esik egy tekintet alá a pénzügyi lízing, illetve 2013. július 1-jétől a tartós bérleti jogviszony. Tartós bérletbe adott személygépkocsinak

minősül az a személygépkocsi, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték. Az előzőek csak azokra a tartós bérletbe adott személygépkocsikra terjed ki, amelyek esetében a megkötött bérleti szerződés 2013. június 30-a után lépett hatályba. A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartásdíja, a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, baleseti adó és a casco díja, a gépjárműadó. Tételes költségelszámolás, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket. Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban. A költségek tételes elszámolására egyebekben az Szja tv. járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak.5 Cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is.6 Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Az előzőek alapján tehát a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz, transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kg-ot meghaladó együttes tömegű vegyes használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak. Tehergépjárműnek számít, ha a járművet gyárilag úgy alakították ki, hogy átalakítva sem alkalmas kettőnél több utas szállítására. Ilyenkor az együttes tömegre vonatkozó feltételt nem kell vizsgálni. Ha azonban a jármű alaptípusa szerint kettőnél több utas szállítására is alkalmas lett volna, akkor a 2500 kgot el nem érő együttes tömeg esetén személygépkocsinak minősül abban az esetben is, ha oly módon távolították el például a hátsó üléseket, hogy azokat már utóbb sem lehet visszaszerelni, és ha ennél fogva valójában nem alkalmas már kettőnél több utas szállítására. Az adó alanya Az adóalanyiság fő szabály szerint a tulajdonos személyéhez kapcsolódik kivételekkel. Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgya és utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában megoszlik. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik

magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik. Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adják, akkor a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság), illetve a tartós 5 bérletbe vevő az adóalany, szintén kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő, illetve tartós bérletbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, aki/amely a (például külföldön üzembe helyezett) személygépkocsi használata után költséget (az Sztv. szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerinti tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást) számol el. Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel- e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás. A nem magánszemély evaalany, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó nem magánszemély – a tulajdonában lévő, az általa pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után, illetve – a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik, cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése A cégautóadót az adóévet képező naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. Arra az esetre, ha a költséget magánszemély számolja el, a Gjt. 17/C. §-a meghatározza a költség elszámolásának napját. Így a költség elszámolásának napja – az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy – amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, – értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatbavételének napja, – egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Ilyen költségnek minősül (a téma szempontjából frekventáltan) a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni. Minden esetben meg kell fizetni a cégautóadót, ha a magyar rendszámú (nem mentes) személygépkocsi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy költséget számol-e el azzal kapcsolatosan, vagy sem. Minden más esetben (a törvény szerinti mentességekre is figyelemmel) csak akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a személygépkocsi után az Szja tv., vagy az Sztv. alapján költségelszámolás történt. Adómentesség Mentes az adó alól a különös méltánylást érdemlő személygépkocsi is, a következők szerint: a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel; b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet; c) amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be; d) amely kizárólag halottszállításra szolgál; e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik; f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek; g) amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetet.

Az adó mértéke Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

A kétszeres adózás kizárása A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-kötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. A 1401-es nyomtatványon kell a cégautóadót bevallani, minden negyedévet követő hónap 20.ig.


18. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje:

Pontszám

a kiállított nyomtatvány számát:

1601

-----

a küldésre kijelölt fájl nevét:

1459537460429

-----

A kivetett éves gépjárműadó összege (Ft)

18 900*

2

Érvényesített havi gépjárműadó (Ft)

1 575

2

Befizetendő cégautóadó tartozás (Ft)

28 275

1

*Gépjárműadó a 2016. évre: 63 x 300 = 18 900 Ft Havi összege: 18 900 / 12 = 1 575 Ft A nyomtatvány lapja, sora, része 1601-es nyomt. főlapja B rész Az adózó neve Adózó székhely/telephely Ügyintéző neve, telefonszáma C rész Bevallási időszak

Megoldás

Pontszám

12226641-2-41 Töreky Kft. 1035 Budapest, Hunor utca 12. vizsgázó neve telefonszáma 2016.01.01 - 2016.03.31

1 1 1 2 1

D rész A bevallást cégautóadó miatt nyújtom be (nem magánszemélyként)

E

1

F rész Helység, dátum 1601-02 01. sor Számított cégautóadó

Budapest, 2016.04.14.** 11 000, 11 000, 11 000, 33 000

2 0 (aut)

02. sor A gépjárműadó 17/F §-a szerint levonható gépjárműadó

1 575, 1 575, 1 575, 4 725

3 0 (aut)

03. sor Fizetendő cégautóadó összege (01. és 02. sor különbsége)

9 425, 9 425, 9 425, 28 275

0 (aut)

05. sor 51-90 (kW) e) és f) oszlop

1

11 000

1 0 (aut)


1

11 000

1 0 (aut)


1

11 000

1 0 (aut)

Összesen ** Április 20-ig minden április havi dátum elfogadható.

15

20 p

23

s4 344 m Penzugyfizamvmu ugyinıtzf. Kompızx Emma viugz „ami vızsgaızvëkznysegz Adam reladamk vıunzızdzı


(vizsgázó olvasható neve)

19. tétel

a) A szaktanár által összeállított adószámitási feladat

Határozza meg összesítve az önkormányzat felé befizetendõ adók összegét!

határ 80 % -ában Az önkormányzat az épitméııyadó mértékét a törvényben szereplő felső állapította meg. Az iparűzési adó mértéke 1,2 %.

raksúly : A vállalkozó rendelkezik egy kisteherautóval, melynek az összsúlya : 7,5 tonna , ebböl 3,2 tonna.

Egy egyéni vállalkozó rendelkezik 80 mZ
es növénytermesztéshez tartozó tennénytárolóval és magtárral , 300 m2 -es ilvegházzeıl4 A vállalkozó éves nettó árbevétele

12 000 000 Ft, anyagkõltség összege 2 500 000.

Gé 'árműndó

zdõzızp = 4300 kg+3200 kg /2 = 5900 kg 5 pont

5 900/100 = 59

2 pont

megállapított adó = 59 * 1380 = 81 420

Égimıënyadõ 9 pont

205 * 880 = 180 400 Iparűzési adó

adóalap = 12 000 000 -2 500 000 = 9 500 000

l pont

megállapított adó = 9 500 000*0,0!2 = 114 000

l pont

Összes adófizetendő kötelezettség = 375 820

2 pont


20

10


19. tétel a)


Tartalma: - egyéni vállalkozó tehergépjárműve utáni adókötelezettség, - egyéni vállalkozó építményadó fizetési (iroda, raktár, üzlethelység stb.) kötelezettsége - egyéni vállalkozó helyi iparűzési adója - fizetési kötelezettség összesítve az önkormányzat felé Határozza meg a vállalkozó helyi adófizetési kötelezettségét!


Mutassa be az összevont adóalap és annak adószámítása (családi kedvezmény/első házasok kedvezménye és adókedvezmény figyelembevételével) módszerét!

36

19.b Tétel Értelmezze az összevont adóalapot és mutassa be annak adószámítási (családi kedvezmény és adókedvezmény figyelembevételével) módszerét! Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó jövedelem Az összevont adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó 15%, melynek összegét, az alábbi adókedvezmények csökkenthetik:

Családi adó és járulékkedvezmény: családi kedvezményre jogosult: az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, – a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); – a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. A családi járulékkedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a magánszemély biztosítottként adó- és járulékköteles jövedelmet szerezzen. A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak? Kedvezményezett eltartott – az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, – a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), – az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, – a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként – egy eltartott esetén 66670,- forint, - kettő eltartott esetén 83330,- forint három és minden további eltartott esetén 220.000,- forint levonást jelent az adóalapból. A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából eltartottnak tekintendő: – a kedvezményezett eltartott,

– az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. A családi kedvezmény megállapítása során meg kell vizsgálni, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma. Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót. A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából. Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe. A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni. Igazolás beszerzése A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti

jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását. Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem. Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható. Kedvezmény igénybevétele Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2014. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el: Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.


20. tétel a) Elektronikus adóbevallás Az alábbi adatok ismeretében készítse el a foglalkoztató nevében egy megszűnt munkaviszonyú munkavállaló 2017. év adatszolgáltatását (Adatlap 2017) az adóévben felvett jövedelmeiről, levont és befizetett adóelőlegeiről. A beazonosítás miatt a nevét a nyomtatvány végén a Feljegyzések rovatba írja be! Az adatlapon korábbi munkáltatótól származó jövedelem nem szerepel. A foglalkoztató/kifizető vállalkozás adatai Vállalkozás neve: Csalán Bt. Székhelye, ill. levelezési címe: 1035 Budapest, Ribizli utca 12. Bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11712004-01076143 Adószáma: 28139638-2-41 A munkavállaló adatai Neve és születési neve: Bakos Imre Anyja neve: Szerencsi Karolina Állampolgársága: magyar Lakcíme: 1131 Budapest, Fiastyúk utca 16. Születés helye: Kóka Születés ideje: 1974.05.01. Adóazonosító jele: 839 201 4847 TAJ száma: 106 279 434 Alkalmazás kezdete: 2012.06.01. Alkalmazás vége. 2017.04.10. A munkavállaló nyilatkozata szerint nincs kedvezményezett eltartott gyermeke. A nyilvántartás szerint a munkavállaló 2017. évi jövedelmi adatai a következők: Munkaviszonyból származó jövedelme 709 500 Ft. Március hónapban egy külön feladat miatt megbízási szerződés alapján 50 000 Ft bruttó keresetre tett szert, itt 10%-os költségről nyilatkozott. A jövedelmekre levont személyi jövedelemadó előleg 87 675 Ft. Az időszakban felvett osztalék összege 350 000 Ft, levont forrásadó 52 500 Ft. A munkavállaló nyilatkozott súlyos fogyatékosságáról, mellyel kapcsolatosan az adókedvezményt 2015.04.01-től veszi igénybe. Az adatlapot a munkavállaló a foglalkoztatónál töltött munkaviszonya utolsó napján átvette. Az adózótól vont egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék: Év közben Megállapított Járulékalapot érvényesített egészségbiztosítási Hó képező családi és nyugdíjjárulék jövedelem járulékkedvezmény összege összege 1 2 3 4

215 000 215 000 260 000 64 500 754 500

36 550 36 550 44 200 10 965 128 265

0 0 0 0 0

Levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 36 550 36 550 44 200 10 965 128 265

37

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét:


b)

Ismertesse az adókötelezettség szabályait!

38

20.b tétel Ismertesse az adókötelezettség szabályait! 1. bejelentés, nyilatkozattétel Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, így adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni (első bejelentkezés ún. egyablakos rendszerben) Az ART előírásai szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó adatai közül többek között: o azonosításához szükséges adatait (pl. cég hosszú és rövid neve, magánszemély adóazonosító jele, székhely és telephelyek adatai, iratok őrzési helye, elérhetőségek stb.) o gazdálkodás formáját, létesítő okirat adatait, tulajdonosok, képviselők, kézbesítési megbízott, könyvvizsgáló adatait, ha van, akkor a jogelőd adatai o cégek esetén: naptári évtől eltérő üzleti év fordulónapja, KSH szám, közhasznú szervezetként nyilvántartásba vétel o önálló tevékenységet végző magánszemélyek körülményeit (fő, mellékfoglalkozás, kiegészítő tevékenység), átalányadó választását o ÁFA alanyiságra vonatkozó bejelentés (adómentesség választása és oka) A bejelentett adatokban történő változásokat a bekövetkezést követő 15 napon belül be kell jelenteni Az adóhatóság o az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok, vagy hiányosak o a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót o adószámot állapít meg (az adószámot a cégjegyzékbe és a törzskönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni, illetve az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatni) 2. adó-megállapítás: o az adózó: önadózással § az adót, a költségvetési támogatást az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni § magánszemély akkor önadózó, ha - egyéni vállalkozó (kivétel a kivetéssel, kiszabással megállapított adók) - ÁFA alany - SZJA nem munkáltatója, kifizetője állapítja meg § nem magánszemélyek adójukat önadózással állapítják meg (kivétel pl. építményadó, vagyonszerzési illeték) § az önadózó a hibásan megállapított adóját (saját ellenőrzése során megállapított) önellenőrzéssel helyesbíti (adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig) o a kifizető és a munkáltató: adólevonással § egyrészről adóelőleg levonási kötelezettség § a nyilatkozatot adó magánszemély helyett a munkáltató állapítja meg, készíti el a SZJA bevallást o az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel (pl. idegenforgalmi adó esetében a szállásadó)

o az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adó-megállapítás keretében § önkormányzati adóhatóság a helyi adók egy részét kivetés, kiszabás útján szedi be § a magánszemély kérheti az éves SZJA adóhatósági megállapítását egyszerűsített adóbevallás keretében 3. bevallás o az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza o a bevallások az adóhatóság által előírt formában történhetnek csak meg (formanyomtatványon, vagy nyomtatvány kitöltő számítógépes program segítségével) o az adóbevallás benyújtása legtöbb esetben már csak elektronikus úton történhet o az ART részletesen szabályozza az adóbevallások benyújtásának határidejét o az adóbevallások különös eseteit is szabályozza az ART (pl. megszűnő, átalakuló cégek bevallása) 4. adó és adóelőleg fizetése o az adót az esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez o a levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta o a beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg o az ART részletesen szabályozza a adók, előlegek fizetési határidejét o a fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak pénzforgalmi számlájáról átutalással kell teljesíteni o készpénz-átutalási megbízással, készpénz-helyettesítő (bankkártya) fizetési eszközzel is teljesíthető pénzforgalmi számlával nem rendelkező magánszemélyek esetén

5. bizonylat kiállítása és megőrzése o bizonylat, igazolás kiállítása: § az ÁFA alany nyugta, számla, készpénzfizetési számla kiállítási kötelezettséggel rendelkezik (nyugta esetében pénztárgéppel történő kiállításra) § munkáltató és kifizető a kifizetéskor köteles olyan bizonylatot kiállítani, és átadni, amely a SZJA és járulékok tekintetében minden szükséges adatot tartalmaz (ART részletesen szabályozza § a munkáltató és a kifizető a magánszemély éves adóbevallásához szükséges igazolást köteles kiadni az ART részletes szabályai alapján o az egyes jogszabályokban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást (gépi adathordozón rögzített adatokat is) úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen o az adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni ezeket az iratokat 6. nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) A könyveket, nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy o a bennük foglalt feljegyzések az ART, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó, és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak o adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait o azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja o az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék 7. adatszolgáltatás o A munkáltató, a kifizető és egyéb szervezetek (pl. biztosítóintézet, hitelintézet, egyház stb.) az ART szerint kötelesek adatot szolgáltatni az előírt határidőben és módon

o Az adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat pl. az OEP részére o Az adóhatóságot a tudomására jutott adatok tekintetében titoktartás kötelezi (kivétel: nyilvános adatok) 8. adólevonás, adóbeszedés o a munkáltató, kifizető, adó, illetve adóelőleg levonására kötelezett o a szállásadó a helyi idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett 9. pénzforgalmi számla nyitása Az adó fizetési kötelezettséget átutalással, pénzforgalmi számláról lehet csak teljesíteni (néhány kivételtől eltekintve, magánszemélyek esetében)


20. tétel a) Elektronikus adóbevallás Jelölje: a kiállított nyomtatvány számát: a küldésre kijelölt fájl nevét: A nyomtatvány lapja, sora, része 16T1011 nyomtatvány 1. Bejelentő családi neve Utóneve Bejelentés típusa 2. Rendelkezik-e adóazonosító jellel? Adóazonosító jele Rendelkezik-e adószámmal? Adószáma 3. Társadalombiztosítási azonosító jele /TAJ/ 4. Állampolgársága Nyilatkozat más államban fennálló biztosítási jogviszonyról A bejelentő főbb adatai 16T1011-01 5. Születési családi neve Születési utóneve Születési helye Születési ideje Anyja születési családi neve Anyja születési utóneve Lakóhelye 6. Telefonszám Dátum Az adózó vagy képviselője (meghatalmazottja neve 16T1011-A 1. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségem kezdetének időpontja Fizetési kötelezettségem átutalással kívánom teljesíteni 2. Átvállaló neve, megnevezése Adóazonosító jele

16T1011 1459621124929 Megoldás MOHA FERENC 1 1 839 137 0402 1 50659733-2-41

------Pontszám

1 1 1 1

106 279 937

1

HU Magyarország

1

X

1

MOHA FERENC GÖRGETEG 1974.02.26 GAÁL ANNA 1034 Budapest, Kecske utca 4. telefonszám Budapest, a vizsga napja

24

1 1 1 1 1 1

MOHA FERENC

1

a vizsga napja

1

X

1

vizsgázó neve 839 388 5167

1 1


Az átvállalás kezdetének időpontja Átvállaló aláírása Tevékenység szüneteltetésének kezdő időpontja

a vizsga napja ------------

1 ----

a vizsga napja

1

Összesen:

20 p

25

20

54 144 Oı Pénzugytszzmvıoıi ugyıııazõ spızx szakmai vizsga szobai vıugzmveizznysegz Adam, rzızdawk vmnzızda:



21. tétel a) A szaktanár által összeállított adószámítási feladat

Számítsa ki az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadóját , osztalék utáni adófizetési kötelezettségét , vállalkozói kivét utáni adó és járulékfizetési kötelezettséget!

Az éves bevétel 8 600 000 Ft ,

költség, ráfordítás 2 600 000 Ft ,

melyből havi kivét 161 000 Ft minden hónapban. A munkakör ellátása szakképzettséget igényel,

adóalany rendelkezik vele4 8 600 000

Bevétel =

- Költség =

2 600 000

Váll.-i szja adóalap =

6 000 000

1 pont

Váll.-i szja =

540 000

3 pont

Osztalékadó alap =

5 460 000

1 pont

Osztalékadó =

wii

5 460 000 * 0,15

Kivét adóia = l 932 000 *0,15= w

3 pont 4 pont

Kivét 'árulékl'izetési kötelezettsége

SZOCHO = 161 000 *1,125 *0,22 =M

2 pont

1 pont

39 848 * 12 = 478 176

Egészségügyi és munkaerőpiaci járulék: 161 000*1,5*0,085 = M

2 pont

20 528 * 12 = 246 336

1 pont

Nyugdíiiárulék= 161 000 *0,1 = MQ

l pont

ıpmıc

ıõ 100 * 12 =Mg


20


21. tétel a)


Tartalma: - egyéni vállalkozó adókötelezettsége a vállalkozói rendszerében - vállalkozói kivét utáni adó és járulékfizetési kötelezettség - osztalék utáni adófizetési kötelezettség

személyi

jövedelemadó

Számítsa ki az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó kötelezettségét!


Ismertesse az ellenőrzés célját és sorolja fel azok fajtáit!

39

21/b tétel Ismertesse az ellenőrzés célját és sorolja fel azok fajtáit!

IV. Az ellenőrzés célja és fajtái Az ellenőrzés célja az adótörvényben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.

Fajtái: - a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is): Ez egyes bevallások sorait tételesen ellenőrizhetik, hogy bizonylataink alátámasztják-e azokat pl: Szja bevallás családi adókedvezmények sora: hatósági bizonyítvány bekérése a családi pótlék folyósításáról. - az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló: Általában minden ellenőrzés így kezdődik majd az ellenőrzés során konkrét adónemet jelölnek ki melyet tételesen ellenőriznek. Pl: áfa adónem kijelölése konkrét időszakra, amelyhez minden bizonylatot illetve áfa analitikát be kell nyújtani. - az adatok gyűjtését célzó: Gazdasági eseményeknél vizsgálhatják a tényleges teljesítést. Célja a fiktív számlák kiszűrése. - az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó: Ellenőrzik, hogy a kiszabót illeték alapja valós-e. Pl: visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabásánál az ingatlan értéke valós-e. - az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt: Egyes ellenőrzéseket annak ellenére, hogy lezárásra kerül újabb információ birtokába újra ellenőrizhetik.


22. tétel a) Elektronikus adóbevallás Készítse el a főfoglalkozású egyéni vállalkozó – Varga Vilmos - 2016. évi iparűzési adó bevallását! A bevallás határidő előtt elkészült. Érden a helyi iparűzési adó mértéke 2016ban 2%. A bevallás kitöltőjéhez a vizsgázó a saját nevét, telefonszámát és e-mail címét írja! A vállalkozó adatai: Vállalkozó neve: Varga Vilmos Anyja neve: Kovács Terézia Születés ideje, helye: 1976.10.10. Szeged Székhelye: 2030 Érd, Sándor utca 10. Bankszámlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11712004-01076143 Adószáma: 42181316-2-33 Adóazonosító jele: 840 094 0717 KSH számjele: 42181316-9604-231-01 A vállalkozó a 2016-os adóévben, márciusban 54 800 Ft, szeptemberben 68 200 Ft, 2017. márciusban pedig 61 500 Ft iparűzési előleget fizetett be az önkormányzatnak. Az iparűzési adóelőleg összegeket a helyi adó törvény előírása szerint kerekítse 100 Ft-ra! A vállalkozó az előző adóévhez viszonyítva 2 fővel növelte az éves átlagos statisztikai állományi létszámot. A létszám bővítése nem állami támogatás igénybevételével történt. A társaságnak más adóhatóságnál tartozása nincs, az esetleges adótúlfizetés összegéről úgy nyilatkozott, hogy azt az önkormányzatnál hagyja. Részlet a vállalkozó 2016. évi pénztárkönyvének záró összesített adataiból: 12 648 725 Vállalkozói adóalapba beszámító bevétel 4 514 370 Anyag és árubeszerzés költsége 2 755 000 Alvállalkozói teljesítmény értéke Használja az adóelőlegek kiszámításánál a mellékelt táblát! Iparűzési adó előlegek: I. félév II. félév

2016. év

2017. év

2018. év

Válaszoljon az alábbi kérdésre a 2016. évvel kapcsolatosan! A vállalkozó tartozása/túlfizetése iparűzési adóból: /a megfelelőt húzza is alá/


40


b)

Sorolja fel a helyi önkormányzatok bevételi forrásait! Mutassa be helyi iparűzési adó jelentőségét az önkormányzat életében!

41

22.b Tétel

B) Sorolja fel a helyi önkormányzatok bevételi forrásait! Mutassa be a helyi iparűzési adó jelentőségét az önkormányzat életében!

Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény alapulvételével a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően három csoportba sorolhatóak: · · · ·

saját bevételek; átengedett központi bevételek; állami hozzájárulások, támogatások.

A helyi önkormányzati saját bevételei a következők: - a helyi adókról szóló törvényben meghatározott keretek között a települési önkormányzat által megállapított, kivetett és beszedett helyi adók, ide sorolandó az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek, illetve a vállalkozók kommunális adója, az idegenforgalmi adó, valamint a helyi iparűzési adó; - a helyi önkormányzat által megállapított és beszedett díjak (pl. parkolási díj, közterület használati díj); - a külön törvények szerint az önkormányzatot megillető bírság (pl. egyes környezetvédelmi bírságok, a szabálysértési bírság és az örökségvédelmi bírság); - a saját tevékenységből, vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hozadékából származó bérleti díj, osztalék, kamat, koncessziós díj, stb. - az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó privatizációs bevételek; - a gazdálkodó szervezetektől, illetve magánszemélyektől, alapítványoktól átvett pénzeszközök; - az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; - a pénz- és tőkepiacról felvett pénzeszközök, úm. pénzintézeti (banki) kölcsön, illetőleg kötvénykibocsátásból befolyt pénzösszeg; - egyéb bevételek (amely származhat például bontási vagy leselejtezett anyag értékesítéséből). Átengedett központi bevételek A helyi önkormányzatok részére átengedett központi bevételeket, ezek fajtáját és mértékét az Országgyűlés törvényben (rendszerint az éves költségvetési törvényben) állapítja meg. Az átengedett központi bevételek körébe jelenleg az alábbi bevételek tartoznak: · ·

a személyi jövedelemadó jelenleg 40 százaléka a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó jelenleg 100 százaléka;

· ·

a helyi önkormányzat illetékbevétele, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – az önkormányzati adóhatóság által beszedett – személyi jövedelemadó 100 %-a.

Állami hozzájárulások és támogatások Ezek a normatív hozzájárulások, és a nem normatív alapon odaítélt támogatások, melyek mértékét, összegét minden évben a költségvetési törvényben rögzítik. A költségvetési törvényben szabályozott állami hozzájárulások és támogatások előirányzatai a központi költségvetésben külön fejezetet (IX. fejezet) alkotnak. E körből a legjellemzőbb bevételi csoportok az alábbiak: · ·

normatív költségvetési hozzájárulások költségvetési támogatások; normatív, de kötött felhasználású támogatások címzett és céltámogatások, amelyek a külön törvényben meghatározott önkormányzati beruházások, fejlesztések (pl. szennyvíz-elvezetési és tisztítási beruházások) · a felhasználási kötöttséggel együtt járó központosított előirányzatok (helyi közlek.tám.) · az önkormányzati működőképesség megőrzését célzó kiegészítő támogatások (Önhiki) · helyi önkormányzatok fejlesztési és „vis major” támogatása, (elsősorban „vismajor” esetek, pl. árvízkárok, viharkárok esetén felhasználható támogatások) · a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása, melyek felhasználására csak a leghátrányosabb kistérségek önkormányzatai jogosultak színházi támogatások, Az egészségbiztosítási támogatások a társadalombiztosítási alrendszer Egészségbiztosítási Alapjából származnak, és az egészségügyi intézményt (közszolgáltatást) fenntartó helyi önkormányzatokat illetik meg.

Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók: a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része, az egyéb megosztott adók. Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül - a az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően -, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot. Az Országgyűlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel. Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat, amely támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható.

Önállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. Új önkormányzati feladat megállapítása esetén az Országgyűlés egyidejűleg biztosítja az ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet.

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó tárgya

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

A helyi iparűzési adó alanya

Az adó alanya a vállalkozó . Az iparűzési tevékenység jellege lehet: állandó jellegű iparűzési tevékenység, illetve ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység. Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegűek pedig akkor minősül az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó 1. piaci és vásározó kereskedelmet folytat 2. építőipari tevékenységet folytat melynek időtartama 30 napnál hosszabb de a 180 napot nem haladja meg, ha a 180 napot meghaladja telephelyet kötelező létrehozni

Az adófizetési kötelezettség időtartama

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi)

jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

A helyi iparűzési adó alapja

A helyi iparűzési adó alapját főszabályként az áfa-mentes árbevételből kiindulva kell megállapítani. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Tehát a főszabály szerint az iparűzési adó alapjának a meghatározása a következő:

Értékesített termék, illetőleg szolgáltatás nettó árbevétele - Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) - Közvetített szolgáltatások értéke - Anyagköltség = Az iparűzési adó alapja

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű ipari tevékenységet, akkor az adó alapját meg kell osztani.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározásának esetei: -

-

átalányadózó magánszemély vállalkozó esetén az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege az előbbi pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg a 8 millió forintot, ebben az esetben az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alattii vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is meghatározhatja.

A helyi iparűzési adó mértéke állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység az adó mértékének felső határa az adóalap 2%-a esetén ideiglenes jelleggel tevékenység esetén

végzett

iparűzési

-

piaci és vásározó tevékenység esetén

kiskereskedelmi

-

építőipari tevékenység folytatása esetén naptári naponként legfeljebb 5000 Ft

naptári naponként legfeljebb 1000 Ft

A helyi iparűzési adó megfizetése Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. A vállalkozó a helyi iparűzési adóra az előző évi ténylegesen bevallott iparűzési adója alapján adóelőleget köteles fizetni, melyet két egyenlő részletben kell megfizetni: az adóév március 15-éig , illetve szeptember 15-éig.


22. tétel a) Elektronikus adóbevallás A nyomtatvány lapja. sora, része

Megoldás

I: A bevallás jellege: Éves bevallás II. Bevallás időszaka: 2015.01.01. – 2015.12.31. V. Adóalany 1. Neve (cégneve): Rudas Bertalan 2. Születési helye, ideje: Kamond 1976.10.10 3. Anyja neve: Bakács Katalin 4. Adószáma, Adóazonosító jele, Adószámla 50659733-2-41 840 094 0717 azonosító, 101887719 Statisztikai számjele: 50659733 – 9604 – 231 – 01 5. Székhelye/lakóhelye: 1037 Bp., Pirkadat utca 2. vizsgázó neve, tel. száma 6.A bevallást kitöltő neve, telefonszáma: [email protected] II. A VÁLLALKOZÓK NETTÓ 8 385 250 ÁRBEVÉTELÉNEK KISZÁMÍTÁSA 2. A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel VII. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA 1. Htv. szerinti – vállalkozási szintű8 385 250 éves nettó árbevétel 4. Anyagköltség 2 735 750 6. Htv. szerinti - váll. szintű – adóalap 5 649 500 9. Mentességgel korr. Htv. szer. - váll. szintű 5 649 500 – adóalap 10. A Fővárosi Önkormányzat ill. területére 5 649 500 jutó – települési szintű adóalap

2

3

1 1

1 1

1

1

2

3

0

0 (aut)

1 1

3 0 (aut)

0

0 (aut)

0

0 (aut)

0

0

0 (aut)

5 649 500

0

0 (aut)

112 990

2

0 (aut)

0

0

0 (aut)

112 990

0

0 (aut)

2016.07.01 - 2017.06.30

0 (aut)

0 (aut)

2016.09.15 összege: 54 500 2017.03.15* összege: 56 500 Budapest, 2016. május 12.** Összesen:

2 1 1 19

2 0 (aut) --19

11. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján 12. Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap 13. Adóalapra jutó iparűzési adó összege (2%) 16. Az adóévben megfizetett útdíj 7,5%-ának a Fővárosra jutó összege 17. Iparűzési adófizetési kötelezettség VIII. Adóelőleg bevallása 1. Előlegfizetési időszak 2. Első előlegrészlet esedékessége 3. Második előlegrészlet esedékessége Dátum:

Pontszám kézi online --1 1 1 1 1 1 1 1 1

*A 2017.03.15 vagy 2017.03.16 egyaránt elfogadható jó dátum. **Május 31-ig bármilyen 2016. évi dátum elfogadható.

26


Iparűzési adó előlegek:

2015. év 2016. év 2017. év 42 800 58 500 56 500** I. félév 61 300 54 490 * II. félév 104 100 112 990 *112 990 - 58 500 = 54 490 (száz forintra kerekítve 54 500 Ft) ** 112 990/2 = 56 495 (száz forintra kerekítve 56 500 Ft) Válaszoljon az alábbi kérdésre a 2015. évvel kapcsolatosan! A vállalkozó tartozása/túlfizetése iparűzési adóból:

Pontszám 8 890

1

/a megfelelőt húzza is alá/ 112 990 – 104 100 = 8 890 Ft vagy 8 900 Ft

20 p

27


23. tétel a)


Készítse el a betéti társaság 2016. évi iparűzési adó bevallását! A bevallás határidőre elkészült. Budapesten a helyi iparűzési adó mértéke 2016-ban 2%. A Kecske Bt. társasági adóalany. A bevallás kitöltőjéhez a vizsgázó a saját nevét, telefonszámát és e-mail címét írja! A vállalkozás adatai: Vállalkozás rövidneve: Kecske Bt. Székhely, ill. levelezési címe: 1131 Budapest, Násznagy utca 18. Bankszámlaszáma: OTP Bank NYRT 11742111 - 20217727 Adószáma: 28139638-2-41 KSH számjele: 28139638-7112-117-01 Használja a mellékelt táblázatot az adóelőlegek kiszámításához! Iparűzési adóelőlegek:

2016. év 2017. év 2018. év I. félév 345 000 385 000 II. félév 425 000 770 000

A bt. az előző adóévhez viszonyítva 1 fővel növelte az éves átlagos statisztikai állományi létszámot. A létszám bővítése nem állami támogatás igénybevételével történt. A vállalkozás adóalap megosztásra nem kötelezett. A társaságnak iparűzési adó feltöltési kötelezettsége 2016. évre vonatkozóan nem volt. Az iparűzési adóelőleg összegeket a helyi adó törvény előírása szerint kerekítse 100 Ft-ra! A társaságnak más adóhatóságnál tartozása nincs, az esetleges adótúlfizetés összegéről úgy nyilatkozott, hogy a teljes túlfizetés összegét visszakéri. Részlet a betéti társaság 2016. évi utolsó főkönyvi kivonatából: Főkönyvi Megnevezés szám 811. Anyagköltség 812. Igénybe vett szolg. ért. 813. Egyéb szolg. értéke 821. Bérköltség 823. Bérjárulékok 815. Alvállalkozói telj. értéke 83. Értékcsökkenési leírás 861. Ért. immat. tárgyi e. könyv szer. 8721. Fizetendő kamat 911. Építőipari tev. árbev. (belföldi) 912. Árbevétel műszaki tanácsadás 961. Ért. immat. tárgyi e. bevétele 9741. Forgóe. között kimut. kamatok

Tartozik

Követel T egyenleg K egyenleg

17 548 328 0 17 548 328 2 864 000 0 2 864 000 1 054 800 0 1 054 800 20 584 600 0 20 584 600 5 870 000 0 5 870 000 7 202 000 0 7 202 000 2 956 000 0 2 956 000 3 920 000 3 560 000 360 000 30 580 0 30 580 0 52 649 750 0 0 7 255 000 0 0 420 000 0 0 856 0 62 030 308 63 885 606 58 470 308

0 0 0 0 0 0 0 0

0 52 649 750 7 255 000 420 000 856 60 325 606

42


Válaszoljon az alábbi kérdésre a 2016. évvel kapcsolatosan! A vállalkozó tartozása/túlfizetése iparűzési adóból: /a megfelelőt húzza is alá/


b)

Sorolja fel a helyi adók típusait! Mutassa be azok funkcióit!

43

23. tétel B rész: Sorolja fel a helyi adók típusait! Mutassa be az önkormányzat helyi adómegállapítási jogát korlátozó eseteket és azok funkcióját!

A helyi adók fajtái: · · ·

vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó, luxusadó kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó tevékenység típusú adó: helyi iparűzési adó

A különböző adófajtákat attól függően választják az önkormányzatok, hogy milyen célra szeretnék felhasználni a bevételt, ill. milyen adótárgyat tudnak megadóztatni a településen. Amennyiben nincsenek vállalkozások, gazdasági társaságok a településen, nincs sok értelme kivetni a helyi iparűzési adót, viszont érdemes esetleg építmény- vagy telekadót kivetni, hiszen ingatlanok mindenképpen vannak az önkormányzat illetékességi területén. Kiterjed az önkormányzat adómegállapítási joga: · · · · ·

hogy a 3 típusú helyi adót bevezesse, hatályon kívül helyezze, módosítsa (évközi módosításokkal nem súlyosbíthatják az adóalanyok terheit) meghatározza az adó bevezetésének időpontját, időtartamát (ez szólhat határozatlan időre is) adó mértékét a helyi sajátosságokhoz alakítja (tekintettel az adó maximumára) további mentességeket és kedvezményeket állapíthat meg meghatározza a helyi adózás részletes szabályait (Art keretek között)

Önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza: · · · ·

adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle - és az önkormányzat dönti el, hogy milyenféle - adó fizetésére kötelezheti vagyoni típusú adók körében az adót - egységesen,- tételesen,- vagy korrigált forgalmi értéken - kell meghatározni adómérték nem haladhatja meg a - központilag, törvényileg szabályozott - adómaximumot főváros közgyűlése által bevezetett adót, annak hatályon kívül helyezéséig a kerületi önkormányzat nem vezetheti be


23. tétel a) Elektronikus adóbevallás A nyomtatvány lapja. sora, része I: A bevallás jellege: II. Bevallás időszaka: V. Az adóalany 1. Neve (cégneve): 4. Adószáma, Adószámla azonosító, Statisztikai számjele, 5. Székhelye/lakóhelye: 6.A bevallást kitöltő neve, telefonszáma:

Megoldás Éves bevallás 2015.01.01. – 2015.12.31. MEDVE BT: 28139638-2-41 100588995 28139638 – 7112 – 117 – 01 1132 Budapest, Gyöngyház utca 4. vizsgázó neve, tel. száma e-mail címe

II. A VÁLLALKOZÓK NETTÓ ÁRBEVÉTELÉNEK KISZÁMÍTÁSA 2. A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel VII. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA 1. Htv. szerinti – vállalkozási szintűéves nettó árbevétel 3. Az alvállalkozói teljesítések értéke 4. Anyagköltség 6. Htv. szerinti - váll. szintű – adóalap 9. Mentességgel korr. Htv. szer. - váll. szintű – adóalap 10. A Fővárosi Önkormányzat ill. területére jutó – települési szintű adóalap 11. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján 12. Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap

Pontszám kézi online --1 1 1 1 1 2

3

1

1

1

1

49 092 820

2

3

49 092 820

0

0 (aut)

6 846 330 12 538 420 29 708 070

1 1 2

2 3 0 (aut)

29 708 070

0

0 (aut)

29 708 070

0

0 (aut)

0

0

0 (aut)

29 708 070

0

0 (aut)

13. Adóalapra jutó iparűzési adó összege (2%) 594 161 2 16. Az adóévben megfizetett útdíj 7,5%-ának 0 0 a Fővárosra jutó összege 17. Iparűzési adófizetési kötelezettség 594 161 0 VIII. Adóelőleg bevallása 1. Előlegfizetési 2016.07.01 - 2017.06.30 0 (aut) időszak 2. Első előlegrészlet esedékessége 2016.09.15 összege: 259 200 2 3. Második előlegrészlet esedékessége 2017.03.15* összege: 297 100 2 Dátum: Budapest, 2015. május 12.** 1 Összesen: 20 *A 2017.03.15 vagy 2017.03.16 egyaránt elfogadható jó dátum. **Május 31-ig bármilyen 2016. évi dátum elfogadható. Iparűzési adóelőlegek:

2015. év 2016. év 2017. év I. félév 310 200 335 000 297 100 *** II. félév 325 600 259 161 ** 635 800 594 161

28

0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 0 (aut) 3 0 (aut) --20


**594 161 – 335 000 = 259 161 ~ 259 200 Ft ***594 161/2 = 297 081 ~ 297 100 Ft Válaszoljon az alábbi kérdésre a 2015. évvel kapcsolatosan! A vállalkozó tartozása/túlfizetése iparűzési adóból:

Pontszám 41 639

1

/a megfelelőt húzza is alá/ 635 800 – 594 161 = 41 639 Ft vagy 41 600 Ft

20 p

29

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ ÉRTÉKELŐLAP Eredmény%-ban

Sorszám

A vizsgázó neve

Tétel

a) elektronikus adóbevallás, vagy adóelőleg- és adószámítás (min. 50%)

Érdemjegy 90 – 100% jeles (5) 80 – 89% jó (4) 65 – 79% közepes (3) 50 – 64% elégséges (2) 0 – 49% elégtelen (1)

* A szóbeli vizsgatevékenység b) része csak akkor kezdhető meg, ha az elektronikus adóbevalláshoz kapcsolódó feladatokat, vagy adóelőleg és adószámítási feladatokat a jelölt legalább 50%-os szinten teljesítette. **A szóbeli vizsgatevékenység eredményességének minimumfeltétele 50%.

Dátum: ……………………………….. aláírás

44

Komplex Pénzügyi Számviteli Üi Szóbeli Adózási Feladatok T 2017 05

Recommend Documents