Kalaka, mint „szabalyos” onkéntés tévékénység Avagy a kalákában végzett önkéntes tevékenység jogi vonatkozásai
Bevezető Az alábbi anyagot a Szalmabála építők számára állítottuk össze belső használatra! A célunk az volt, hogy a jelenlegi tudásunk alapján, közérthetően összefoglaljuk a kalákában folyó munkát, milyen módon lehet a jogszabályoknak is megfelelően azaz szabályosan végezni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak így lehet végezni , hiszen egy-egy nem rendszeresen szervezett kaláka esetén nem valószínű, hogy megtalál benneteket az ellenőrző hatóság, azonban legalább érdemes tudni, hogy miként lehet ezt szabályosan csinálni! Mert mint tudjuk, az ördög nem alszik… (és ezért nagyon álmos lehet ) Félretéve a tréfát nézzük a száraz jogszabályokat.
Ellenőrző hatóságok és a hatósági ellenőrzés Első körben érdemes tisztázni, hogyha a kalákát, mint munkavégzést definiáljuk milyen hatóságok ellenőrizhetnek bennünket. Ebből a szempontból mindenképp első helyre érdemes rakni a munkaügyi hatóságot (jelenleg Nemzeti Munkaügyi Hivatal – NMH, valamint ennek területi képviselői a Megyei Kormányhivatalok.), majd következik az adó hatóság (jelenleg Nemzeti Adó és Vámhivatal - NAV) és a végén érdemes megemlíteni az Ügyészséget, hiszen a civil szervezeteket Ők felügyelik törvényességi szempontból. Ki és mit ellenőriz?
Munkaügyi hatóság – Kormányhivatal. Azt vizsgálja, hogy ki milyen jogviszonyban dolgozik és ehhez kapcsolódóan a munka és önkéntes jogviszonyok jogszabályi előírásai be vannak -e tartva, ide értve a munkavédelmi jogszabályokat is. Ezen kívül ez a hatóság látja el az un. építésfelügyeletet, ami kiterjed:
Építési munkálatokban részt vevő tervező, tervellenőr, építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, beruházás-lebonyolító és a szakmunkát végző megfelelő képesítésének és jogosultságainak ellenőrzése
Építési napló ellenőrzése
Építési szerződésre és a tervezési szerződésre vonatkozó előírások teljesülésének ellenőrzése
Építményekre, építési termékekre, módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése
Építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartásának ellenőrzése
Építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzése
Építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzésére vonatkozó külön előírások betartásának ellenőrzése
Felhasznált építési termékek megfelelőségi igazolásának ellenőrzése
Jogerős építésügyi hatósági engedély meglétének és az építőipari kivitelezési
tevékenység bejelentésének és engedélyezésének ellenőrzése (Ezekkel most nem foglalkozunk részletesen, mert most csak a kalákával kapcsolatos információkat igyekszünk összegyűjteni.) Adó hatóság – Ahol munka van ott pénz mozgás is lehet pl. kifizetjük a kaláka tagjainak az útiköltségét, vagy étkezést biztosítunk nekik. Az adóhatóság azt vizsgálja, hogy a pénzmozgás kapcsán befizetjük –e a jogszabályokban előírt adókat. Ügyészség – a jogrendben egyfajta törvényességi ellenőrző hivatal, így minden jogsértés esetén eljárhat, de a civil szervezetek jogszerű működésének ellenőrzése nevesítve is a hatáskörükben van rendelve. Ez jelenti a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését pl. a gazdálkodásukra, számvitelre vonatkozó szabályokat. A gyakorlatban azonban elsősorban a létesítő okiratban foglaltak betartásának ellenőrzése történik meg egy-egy ügyészségi vizsgálat során. Ezért szoktuk elmondani a civil szervezetek fejlesztése során, hogy a létesítő okiratot mindig igazítsátok hozzá a valós működésetekhez, magyarán a kötelezően túl csak azokat a szabályokat rakjátok bele, ami a valóságban is jellemez benneteket!
A hatósági ellenőrzésről általában Amit egységesen el lehet mondani a hatósági ellenőrzésekről, hogy az első lépése a hatóságnak a munka végzésre irányuló jogviszony megállapítása, mert csak ezt követően
tudja eldönteni, hogy milyen jogszabályokat kell, lehet alkalmazni az adott szituációra. Amennyiben egy hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogviszony az Ő hatáskörébe tartozik és eljárást indít, akkor viszont a bizonyítás azt terheli akinek az érdekében a munkavégzés történik (azaz a gyümölcsös tulajdonosa). Arról a közhiedelemről, hogy „ez egy családi szüret, vagy egy magánépítkezés, az én magántulajdonom, itt nem végezhet a hatóság ellenőrzést” tegyünk le! Ahol munkavégzés zajlik ott a hatóság ellenőrizhet is!Minden építkezést is ellenőrizhet a hatóság. Ha a hatóságot nem engedjük be (amit persze megtehetünk), akkor azzal csak azt érjük el, hogy erről az ellenőr jegyzőkönyvet vesz fel, amiben leírja a tényeket. (ahogy Ő látja pl. xy területen x fővel szüret zajlik, a terület tulajdonosa nem engedett be, ezért valószínűsíthető, hogy fekete munka keretében vannak foglalkoztatva a szüretelők). Ez a jobbik eset, mert ha eléggé felmérgesítettük, akkor még rendőri segítséget is hívhat, az ellenőrzéshez… Innentől a szabálysértési eljárásban minket terhel a bizonyítás. Ezért a legjobb megelőzni a hatósági eljárást és már a helyszínen bizonyítani, hogy itt önkéntes jogviszonyról van szó! Ennek a bizonyításnak az egyik alapvető lépése, hogy mindkét fél (a dolgozó és a tulajdonos) egybehangzó nyilatkozatot tesz arról, hogy milyen jogviszonyban történik a munka. Ennek érdekében egy kaláka indításánál ezt érdemes egyértelművé tenni a kalákában résztvevők számára! Ami nagyjából így hangozhat: „Ha valamilyen hatóság (idegen) erre téved és megkérdezi, hogy miként is dolgoztok itt, akkor mindenki mondja azt, hogy az xy szervezet önkéntesei vagyunk és a munkánkért nem kapunk ellenszolgáltatást, fizetést”. Természetesen a jogviszony meghatározása más is lehet, de erről rövidesen szólok részletesen.
Ha kalákát szervezek… A következőkben megpróbáljuk olyan formában összefoglalni az önkéntességhez kapcsolódó jogi ismereteket, tudnivalót, mintha mi akarnák egy kalákát szervezni. Megítélésünk szerint ez lehet a legnagyobb segítség azoknak, akik kalákát szerveznek.
1. lépés: A kalákában résztvevők lehetséges jogviszonyának meghatározása Az első lépés, hogy megnézem kik fognak részt venni a kalákában (résztvevői lista) és ez alapján meghatározom, hogy ki milyen jogviszonyban lehet velem mint szervezővel. Ennek az a célja, hogy elő tudjam készíteni az ehhez szükséges dokumentációt, merthogy a hatóságok és ezen belül is a munkaügyi hatóság jellemzően a dokumentáció alapján tudja egyértelműen eldönteni, hogy ki milyen jogviszonyban dolgozik. A kalákában folytatott munka jogi szempontból önkéntes tevékenységnek számít, mert a kaláka résztvevője önként vállalja a segítséget, nem elsősorban a saját javára és ellenszolgáltatás nélkül végzi azt. Az, hogy mi minősül ellenszolgáltatásnak arra még részleteiben visszatérünk Annak ellenére, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül végzett munka önkéntes munkának számít, a kalákában résztvevő személy nem automatikusan kerül a közérdekű önkéntes
tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény hatálya alá, mivel Magyarországon más jogviszonyban is lehet önkéntes az ember! Az önkéntes tevékenységet (munkát1) négyféle önkéntes (azaz ellenszolgáltatás nélküli) jogviszonyban lehet folytatni Magyarországon: 1. Lehet olyan kaláka amit egy civil szervezet szervez (a törvény pontosan felsorolja milyen szervezetek lehetnek fogadó szervezetek) és a kalákában résztvevők a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény hatálya alatt önkénteskednek, azaz jogilag ez nevezhető önkéntes jogviszonynak. Az önkéntes törvény hatálya alatt természetesen a tagok, a barátok is önkénteskedhetnek. Ez alól kivétel, ha magunknak, vagy közeli hozzátartozóinknak segítünk (ez a ti esetetekben azt jelneti, hogy a magántulajdonban lévő telken történő építkezésen, a tulajdonos és családtagjai nem önkénteskedhetnek a törvény hatálya alatt). Ha a kalákát a szervezet egy magántulajdonban lévő építkezésre szervezi, akkor a szervezetek és a tulajdonosnak kell egy megállapodást kötni a kalákával kapcsolatban. (pl. a szervezet önkéntesei számára biztosít gyakorlási lehetőséget a magántulajdonos) 2. Lehet olyan kaláka, amikor a résztvevők egy része, vagy egésze tagja a kalákát szervező szervezetnek. Ebben az esetben lehet tagi jogviszonyról beszélni, azaz az önkénteskedő résztvevő tagként segíti a szervezetet. Tagja lehet valaki egy egyesületnek, egy egyháznak, egy szövetkezetnek, az alapítványok kuratóriumának (fontos, hogy az alapítványnak ezen túl nincs tagsága), vagy az új civil törvény szerint egy polgári társaságnak. 3. Lehet olyan kalákát szervezni amikor a résztvevők családtagok és barátok (ilyen pl. a hagyományosan szervezett szüret) és akinél a munka folyik jellemzően magánszemély és nem szervezet, ez a polgári törvénykönyv alapján szívességi munkának2 számít. 4. Lehet olyan kaláka ahol a szívességi munka során a résztvevők között van idegen (nem barát, nem családtag), de ugyanúgy ellenszolgáltatás nélkül dolgozik. Ebben az esetben szóbeli, vagy ráutaló magatartással létrejövő ingyenes megbízási szerződésről beszélünk (hacsaknem ez a megbízási szerződés írásban meg nem köttetet, ami valljuk be nem túl életszerű). Az ingyenes megbízási szerződés és a szívesség munka jogi értelemben nagyon hasonló, azonban egy idegennel kötött szóbeli megbízási szerződést egy fokkal nehezebb bizonyítani!
2. lépés A bizonyításhoz szükséges feltételek, dokumentációk biztosítása Második lépésként miután eldöntöttem, hogy milyen jogviszonyban lesznek a kaláka tagjai előkészítem a jogviszony bizonyítását lehetővé tevő dokumentációt.
1
A törvény nem használja az önkéntességre a munka fogalmát, mert az önkéntes jogviszony nem foglalkoztatási jogviszony aminek része a munka jogviszony! Ha foglalkoztatási jogviszony lenne akkor egy rakás olyan jogszabály is vonatkozna rá, ami a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozza. Ez nem azt jelenti, hogy bizonyos elemei a foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó szabályoknak, nem érvényesek az önkéntes tevékenységre. 2 Olyan ellenérték nélkül végzett tevékenység, ahol a munkavégzés alapja nem egy fizetési kötelezettséget is tartalmazó megállapodás, hanem baráti vagy családi kötelék.
A fentiekben ismertetett lehetséges önkéntes jogviszonyok elsősorban abban különböznek, hogy különböző mértékben bizonyíthatók. Az önkéntes törvény hatálya alatti közérdekű önkéntes tevékenységet viszonylag jól le lehet papírozni (és mivel tudjuk, hogy a hatóságok és a bizonyítás elsősorban papírok alapján történik), ezért egy kaláka szervező (főleg, ha van mögötte egy civil szervezet) számára ez hordozza a legkisebb kockázatot. Ezért azt javasoljuk, hogy minden kaláka mögé rakjatok be egy civil szervezetet és ha tehetitek dokumentáljátok le mint közérdekű önkéntes tevékenységet! Ez azért is indokolt, hiszen ezek a kalákák egy hálózat keretében zajlanak, ahol az egymás segítésén túl, fontos szempont az egymás tanítása is (ami valószínűsítem jellemzően benne van a hálózatban lévő szervezetek közhasznú céljai között). Azonban mégis lehet olyan helyzet, amikor ez nem működik ezért tekintsük át az egyes jogviszonyoknál mit tehetünk azért, hogy egy esetleges ellenőrzésnél bizonyítani tudjuk az igazunkat. Elöljáróban viszont fontos leszögezni, hogy a tagi jogviszonytól az ingyenes megbízási szerződésig haladva egyre nehezebb dolgunk lesz a bizonyítással, azaz még akkor is ha igazunk van nem biztos, hogy sikerül bizonyítani! Önkéntes jogviszony esetén Ahhoz, hogy az önkéntes törvény (Köt) hatálya alatt szabályosan önkénteskedjenek a kaláka tagjai öt dolgot kell rendbe rakni a fogadó szervezetnek. 1. Regisztráció Jelenleg a Emberi Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályára megküldött, a Köt mellékletében szereplő bejelentő lapon kell regisztrálni a szervezetnek. A civil törvénnyel megszűnt, hogy csak a közhasznú szervezetek regisztrálhatnak. 2012. január 1-től minden civil szervezet regisztrálhat. A bejelentő lap mellékletben megtalálható. 2. Szerződéskötés az önkéntessel Szerződést kell kötni az önkéntessel, ami a törvény előírásainak megfelel! A törvény szerint a szerződés lehet írásos, vagy szóbeli, de ahelyett hogy felsorolnám, hogy a törvény szerint mikor kell írásos szerződés azt javaslom mindig kössetek írásos önkéntes szerződést! Azért azt jó tudni, hogy ha valaki 1-2 napra elugrik segíteni a másikhoz és beesik egy munkaügyi ellenőrzés, akkor nyugodtan mondhatja azt, hogy szóbeli szerződés alapján önkénteskedik! A szerződést csak egyszer kell elkészíteni (ehhez csatolok egy segédletet), majd a kalákák előtt az előzetesen bekért adatokat be lehet írni (az is jó, ha a helyszínen kézzel tölti ki az önkéntes) és a kaláka elején mindenki aláírja. 3. Megegyezés a juttatásokról A szerződés kötés során meg kell egyeznetek a juttatásokról (költségtérítés)! Fontos, hogy az önkéntes törvény hatálya alatt az önkéntes tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek adómentesek, mind a szervezetnek (a célszerinti tevékenységek amúgy is adómentesek), mid az önkéntesnek (na ez már fontosabb lehet).
Természetesen ez nem az jelenti, hogy költségtérítést adni kell, ha nem tudunk semmiért sem fizetni, akkor így kell megállapodni, azonban ez is kerüljön be a szerződésbe. A törvény alapján nem minősül ellenszolgáltatásnak és adómentesen adható juttatások, az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó:
munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag biztosítása utazás, szállás, étkezés biztosítása az önkéntes saját személygépkocsijának a fogadó szervezet érdekében történő használata tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás az önkéntes részére biztosított iskolarendszeren kívüli képzés költsége az önkéntes tulajdonában álló állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása (amennyiben szükséges az önkéntes tevékenységhez) az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása élet-, egészség- és baleset biztosítás, illetve annak díja az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja napidíj külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén napidíj a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén jutalom az önkéntes tevékenységért (éves szinten nem haladhatja meg a minimálbér 20%-át)
Amennyiben a szervezet fizet költségtérítést (pl. útiköltség, ebéd, szállás) a kalákai résztvevőinek, akkor ezt mindenképp a szerződésben is rögzíteni kell, hiszen így lehet bizonyítani, hogy ez nem ellenszolgáltatás, fizetés! Amit viszont nagyon komolyan kell venni, hogy a költségtérítés csak az önkéntes tevékenység ellátásához feltétlenül szükséges költségeket tartalmazhatja (kivéve az évi egyszeri jutalmat). Amennyiben aránytalan költségtérítés szerepel egy szerződésben pl. valaki 2 napot önkénteskedett, de kifizettük egy teljes havi bérletét, akkor egy adóhatósági ellenőrzés ezt kiszúrhatja. Ha pedig az ellenőr úgy ítéli meg, hogy ez már ellenszolgáltatás volt, akkor még a munkaügyi hatóságot is ránk szabadíthatja… 4. Jogok biztosítása Az önkéntes törvény előír néhány szabályt amit a fogadó szervezeteknek be kell tartani, de mivel az építkezések, eleve veszélyes üzem, ezért nem csak a törvény, hanem az önkéntesek biztonsága érdekében is fontos néhány alapvető dologra odafigyelni!
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
Ez azt jelenti, hogy a fogadó szervezetnek hasonlóan mint a munkavállalók esetén, az adott munkára vonatkozó balesetvédelmi oktatást kell tartani és ez erről készült jegyzőkönyvet aláíratni az önkéntesekkel (akár lehet a szerződés része is). Ezenkívül azokhoz a munkákhoz amihez valamilyen védőfelszerelés szükséges ahhoz a fogadó szervezetnek biztosítania kell azt, vagy a szerződésben kikötni, hogy az önkéntes ezt maga biztosítja és anélkül nem végezheti a munkát. Fontos, hogy azokhoz a tevékenységekhez amihez törvény végzettséget ír elő, azt önkéntesen is csak a végzettség birtokában lehet végezni. Ilyen lehet pl. a motoros fűrész használata. Érdekes módon a fentieket a munkaügyi hatóság nem ellenőrzi, mivel az önkéntes jogviszony nem foglalkoztatási jogviszony, így elsősorban egy baleset esetén az önkéntes és a fogadó szervezet közötti bírósági eljárás során lehet (jogi) jelentősége). Fontos még egyszer kiemelni, hogy szakirányú munkát csak olyan ember végezhet, aki az adott szakmai képesítéssel bír! A szalmabála kaláka esetébn a szalma pakolása, behelyezése, a rések tömködése, a sártapasztás keverése, vagy felhordása segédmunkának tekinthető. Ezt bárki végezheti. Természetesen a kaláka szervezőjének erkölcsi felelőssége, hogy mindent megtegyen azért, hogy a kaláka résztvevői biztonságos körülmények között dolgozhassanak.
a szükséges pihenőidőt, Itt azért érdemes megállni, mert ez az a pont amit a munkaügyi hatóság ellenőrizhet, mert a fiatal korú, illetve korlátozottan cselekvőképes önkéntesekre vonatkozó szabályok ellenőrzését a törvény a hatáskörükbe rendelte. A szabályokat a törvény viszonylag érthetően fogalmazza meg: „A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg: o o o o
tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, tanítási időben a heti hat órát és tanítási napon a napi két órát, tanítási napon kívül a napi három órát.
A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.”
a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, Vagyis a szalmabála kaláka esetén az elején a munkavédelmi oktatással egybekötve érdemes egy kis oktatást tartani a kaláka során megvalósítandó feladatokról. tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. Utazás, szállás, étkezés, biztosítása – külföldön ill. külföldinek, ha a szerződésben erre nincs külön megállapodás 5. Nyilvántartás Nos ez a nemszeretem része a dolognak, ehhez segítségül mellékelünk két adatlapot az egyik a felnőtt a másik a kiskorú önkéntesre vonatkozik. Ezt lehet papír alapon is kitölteni, de egyszerűbb egy excel fájban tartani az adatokat. Tagi jogviszony esetén Tagi jogviszonynál a tagnyilvántartás az ami a legalkalmasabb a bizonyításra, ehhez érdemes a kaláka előtt azt kinyomtatni és egy hitelesített példányt a helyszínen tartani. Szívességi munka esetén Itt az egybehangzó nyilatkozaton túl a közeli hozzátartozók a személyi igazolványukkal, névazonossággal, közös lakcímmel, édesanyja neve alapján történhet, a baráti viszony pedig tanúkkal, esetleg a kölcsönösséget bizonyító fényképekkel („ezen a képen én segítek az Ő gyümölcsösében”) igazolható. Az ellenőr számára (ha nem rozsszándékú) a körülményekből is sokminden kiderül, hiszen ha látszik a közös étkezés nyoma, előkészületei, ha láthatóan baráti, rokoni beszélgetések zajlanak, akkor jó eséllyel fogja elhinni, hogy itt szívességi alapon zajlik a munka. Erről mellékeljük a munkaügyi hatóság két hírlevelét, ami megítélésünk szerint kifejezetten pozitívan áll a szívességi munkához. Ingyenes megbízási szerződés Sajnos ez ami a legnehezebben bizonyítható, az egyik lehetőség, hogy a szerződést írásba foglaljátok, de ettől sokkal jobb (ha van civil szervezet a környéketeken) akkor az önkéntes szerződés. Ezen túl itt is a tanúkkal alátámasztott egybehangzó nyilatkozattal lehet próbálkozni.
Összegzés: Amennyiben az lehetséges akkor keressünk egy civil szervezetet a kaláka megszervezéséhez, és az regisztráljon az önkéntes törvény hatálya alá és a fentiekben ismertetett dokumentáció elkészítésével biztosítsák, hogy a kalákák szabályosan tudjanak működni. Amennyiben magánszemélyként szerveztek kalákát, akkor legyen mindenkinél személyi, biztosítsátok, hogy mindenki egységesen tudjon nyilatkozatot tenni, teremtsétek meg azt a környezetet ami sugallja, hogy itt rokoni, baráti segítség zajlik!
Hasznos linkek: Kormányhivatal, Építésfelügyelet: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/ugytipusok/foldhivatalies-epitesi-ugyek-terulet-es-telepulesrendezesi-ugyek/terulet-telepulesrendezesi-valamintepitesi-ugyek/epites-felugyelet Önkéntes Központ Alapítvány: www.oka.hu Nemzeti Munkaügyi Hivatal: http://www.munka.hu/
