15. tétel - A továbbtanuláshoz, illetve a munka világához szükséges sz ükséges szövegtípusok Önéletrajz Iskolai felvételik esetén Munkahelyi pályázatok alkalmával Pályázati anyag mellékleteként Iskolai végzettségünk, személyünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink,
érdeklődési köreink bemutatása Sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességeiről, igényességéről, igényességéről, sőt rendszeretetéről is tanúskodik A leggyakrabban alkalmazott típusai: általános és szakmai. Mindkettő íródhat hagyományo s és amerikai
o
formában is Fehér, A/4-es lapra illik írni (Sok helyen még ma is kézzel írtat kérnek) Figyeljünk a helyes, esztétikus lerendezésre!
o
Az amerikai életrajznál ügyelni kell a pontok kiemelésére, szellős elkülönítésükre
o
o o
Személyesen is írjuk alá, nem maradhat el a keltezés sem! Ha kell kép, érdemes nem túl régit berakni
Hagyományos önéletrajz: TK 130o
Személyi adatok (szül. hely, idő, család adatai) Az iskolák adatai (nevük, időtartam, i dőtartam, szaktárgyak iránti vonzalom, elért eredmények)
Elért szakképzettségek Munkahelyek, beosztások, eredmények, kitüntetések Nyelvismeret Szakmai munkásság (eredmények, tanulmányutak)
Szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés
A cél kiemelése (miért készült az életrajz?)
A sorrend tetszőleges, bizonyos részek elhagyhatók belőle, ha azt az adott életrajz megkívánja.
Amerikai önéletrajz: TK 132o
Rövidség, áttekinthetőség, tagolt, vázlatszerű felépítés Nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok, cél az adatok tényszerű közlése
Jobb oldalon, felül: fejléc: életrajzíró adatai (név, lakcím, telefonszám, esetleg fax- illetve e-mail cím) Középen: cím: Önéletrajz
Aztán pontokba szedve a következők:
- az önéletrajz célja - tanulmányok felsorolásszerűen (idő, iskola, esetleges szakok, tagozatok felsorolása) - szakismeret, gyakorlatok, képzettség, eddigi munkahelyek - nyelvismeret - esetleges társadalmi tisztségek bemutatása - referenciaszemélyek bemutatása (azok, akik információt tudnak az életrajz írójáról) - zárás: személyes rész (név, születési hely és idő, család legszükségesebb adatai); ez a rész szerepelhet első pontként is A felsorolt részek tetszőleges sorrendben követik egymást, sőt az életrajz írója dönti el, hogy milyen időrendi leírást
használ az egyes részeknél.
A kérvény: TK 135o A kérvény az egyik leggyakoribb hivatalos levél, ezzel szinte mindenki találkozik élete során. A kérvény valamilyen hivatalos kérés írásban történő megfogalmazása.
Kérésünk akkor nem lesz jó, ha minél hosszabban és alázatosabban fogalmazzuk meg, hanem akkor, ha ügyelünk a kérvény általános szabályaira, s kívánságunkat ügyesen indokoljuk, megfelelő érvekkel támasztjuk alá. A kérvénynek mint hivatalos levélnek formai követelményei is vannak. Ezek a fejléc, a megszólítás, a keltezés, az elköszönés és az aláírás. A fejlécben, ha hivatalos személynek vagy szervnek küldjük, fel kell t üntetni a címzett személy vagy vállalat adatait. Amennyiben a levél konkrét személynek szól, akkor elsőként mindig az ő neve és
beosztása szerepeljen, s csak ezután álljon a vállalat, intézmény neve és címe. A megszólítás nagyon fontos. Bántó lehet, ha hiányzik a megszólítás, vagy túlságosan rövid (pl. T. Cím!). A megszólítás állhat középen, de kerülhet bal oldalra is. Ha a megszólítást vesszővel választjuk el az üzenettől, a szöveget kisbetűvel folytatjuk. A keltezés lehet a jobb felső sarokban vagy balra lent. Az aláírás alatt szerepelhet az a minőségünk, minőségünk, beosztásunk, amelyben a levelet írtuk, és – ha szükséges –, akkor az a cím, ahova a választ várjuk. A levél bal alsó részén a melléklet(ek)ben
felsoroljuk, hogy milyen iratokat csatoltunk a levélhez.
