NYELV
----,.
lll. Bedregi €rrikö
Flr{ru
- Vorgo p. lldikó
NugwKottw
KSZDOKtIgK
1. fejezet
A finn nyelv hangrendszerének jellemző vonásai A Íinn betűrend
A
a
B
tá]
b
tbé]
c
D
Iszé]
d
E
tdé]
e
té]
c
F'
G H t
J
f
KK LI Mm Nn Oo Pp
Ierl
o E
[eé]
h
thó]
i
aq Rr Ss
lí] iií]
j
Ss
Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz
[kó] Iel] Iem] Ien]
tó] [pé]
tté]
tú] [vé]
[kákszoiszvé]
Áe
tkú]
lerl
Á'd Öö
Iesz] Ies]
Ieksz]
tiil Itszet]
[(svéd) ó] Iee] Iő]
Magánhangzók
A Íinn magiínhangzók a következök; mély hangrendiiek a, o, a, magas hangrmrytüek; e, i, !, rii, ö. Mindeniknek megvan a hosszú párja, amelyet betríkettőzéssel pShe( azaz flű, oo, url, ee, ii, !!, öö, öő. Hosszú magánhangzó bármelyik
úgban előfordulhat
A finn magónhangzók közül az o,l,!)ö és Í hangértékeazonos a magyar megfe_ ffikével. Az y a magyar ü hangga!, egyenénékű ) az a a magyÚ illabiálís rÍ_nak (pl. mdóc, csangó nyelvjárás), illewe a legtöbb európai nyelv a-jának felel meg, az ö Lineé nyíltabb, mint a magym e, az e pedig a magyal záfi é hanggal (pI. székely @vjárás) azonos. Példdk:
a e i o u y á, ii
kala'hal' menen'megyek' siná'te' kolme'három' musta'fekete'
kyllá'igen' támá'ez' pöllö'bagoly'
aa ee ii oo uu yy áfl öii
aamu'reggel' Leena (női név)
viini'bor' olkoon'legyen!' suuri'nagy' syyskuu'szeptember' ááni'hang' insinööri'mémök'
ffi'
A linn nyelvbcn l6
diftongus is va'n, és ezek gyakorisóga jóval nrrgyobb, mint általában a mai európai nyolvekben a kettcísh angzóké. A finn diftongusokat két csoportra oszthatjuk, attól ftiggtíen, hogy első vagy nrásodik elemtik nyíltabb-e. Nyíló kettőshangzók (a második elemtik nyíltabb): ao, yii, ie, ,árulők (az első elemük nyíltabb, U, !, i végűek): au, ou, eu, iII, iiy, öy, ai, oi, ui, iii, yi, lÍi, ei. A többi maganhangzó_kapcsolat nem minősül kettőshangzónak. PéIdók:
ai ei oi ui iii öi yí au
punainen'piros' eilen'tegnap' poíka 'fiú, fia (vkinek)' uida'úszik' áiti'anya' töissá'munkában' hyllyillá '(a) polcokon' kaunis'szép'
eu
seura'társaság'
ou
koulu'iskola' viulu'hegedű'
IU
áy öy te
uo
yö
káydá 'ját, sétál' löytáá '(meg)talál'
pieni 'kicsi' tuo' az (mutató névmás)' sy
A
finn magánhangzók abszolút száma ugyanolyan nagy, mint a legtöbb nyelvben, Rolatíve viszont igen gyakan fordulnak elő. A prlrtllb - velárlr (magas _ mély) oppozÍcló fontos a hangrend és a magán_ hrngzó'lllouMóe raompontjából. A Íinn nyelvben is, akárcsak a magyarba n, bárcmftilg hrn5rondüok lohourok r uzgvak: magas (p|, metsd 'erdő', po 'munka, syödd
lGd')' mály Gl. talo'b6z',apl .htal ttbk\ tal$or', opple
,
'oogítsÚg', antaa 'ad') ós vegyes (pl' kirja'konyv,, 'mogtanul'). A vcgyes hangrendű szavakban a mély bü'trgnd{l migánhen$uók mollott csak az e és az Í hang fordulhat elő, ezek ugyanis tl5ynevczott romlogoe htrngok a hangrend és az illeszkedés szempontjából' A hang_
rondiilloszkodés is úgy műköctik, mint amawarnyelvben: magas hangrendű szavakhoz a toldalékok magas villtozata,mély és vegyes hangrendűekhez a toldalékok mély változata járul. Például: metsössti 'erdőben', talosta 'házból', kirjassa ,könyvben,, syövlit 'esznek', antavűt'adnak', oppivat'megtanulnak, megtanuljrík'. Mivel az e és az i bang a hangrend szempontjából semleges, az egyalaku toldalékokban (tehát amelyeknek nincs ery magas és egy mély hangrendű változata)
ez a két hang puhui ,beszélt, , opiskeli ,tanult,; az allatívusz ragsa a -IIe : tuo lille'székÍe', Ánnalk'Annának'. A rövidséget és a hosszúságot a finnben igen pontosan megkülönböztetik, a szó valamennyi szótagtrában, magánhangzókban és rnássalhangzókban egyaránt. A rövíd _ hosszú oppozíciónak jelentés-rr1egkülönböztettí szerepe van mind a szőkincsben, mind a nyelvtanban, emiatt nagyon fontos. Például: tuli ,tjÁz, tuuli szerepel. Például: az imperfektum jele
az
-i:
-
F
* lalka'ki' _ kukku 'ál,él', kula'hal' -. lcalua'l'tttlut', muíu'iszap' mutta'dc', 'virlg'. Az idötartarrr_fokok ilyen nagyméftékűkihasználása minden más európai Btelvben isrnoretlen. Még a rnagyarban sincs meg, bár prozódiai tekintetbcn na' (lásd: clsö szótag fphangsúlyos, négy vagy többtagú szavak 5yon husonlít a finnhcz ffgtén rrrellékhangsúlyosak a harmadik, illetve a további páratlan szólagok)' Mássalhangzók lrnn nyelv mássalhangzói közül 13 szerves része ahangrendszernek. Bzek a pergo: r, orrh&n' kövgtkezök; zárhangok: P,t, d, /t, réshangoki v, s,j, ft, oldalsÓ: d
A
n és az a 7 amelyet a helyesírás nem jelöl (az nk hangkapcsolat n'jéről 5ok: ''', van ginÓ, amely a képzéshelye szerint hasonul a k-hoz, és hátrább képződik' mint pl, a rnagyar munlrn szóban). A többi mássalhangzó (b, c,f, 8, Q, i, w, x, z) iclcgen Elsvekban va1y ragozott szÓalakokban fordul e1
ko' vér móssalhangzőt: a szótagok á|taliban nem kezdőtlnek két vagy három mácgrl' (akkor bnngzóval, csak az e|ső szótag végénfordulhat e1ő mássalhangzl'kapcsolat h mog van szabva, hogy milyen mássalhangzÓk kapcsolódhatnak egymáshoz)' és rlÓvégen szinte soha nem áll mássalhangzó-kapcsolat. Mindezek a kötöttségek
24 rníissalhan gzóthasználunk.
arÖk
k
A finn hangrendszer takarékosan használja föl
a
entik az egy tagű szavak elméletile g lehetséges szátmáú'
A
rnássalhangzók csekély számával fiigg össze néhány mássalhangzó sajátos
más, mint az ismert európai nyelvckben, Jollege is. Például az s bang felttínően ltnyhóbben sziszegö, nagyobb nyelvszegéllyel képzett' Ennek az a magyarízata, hogy a finn hangrendszerből hiányzik az s pirja, az í (hajdanában, kb' kétezer év' vsl czclőtt megvolt, de idővel h-vá változott). Azokban a nyelvekben, amelyckbon megvan' szükséges a két hang közötti különbség hangsúlyozása, a finn artikulá' o7
oll viszont a legkisebb
ellenállás törvényét követi, és az s_et a lehettl legkiscbb
oncrgia felhasználásával képezi. Hasonló okokra vezethető vissza, hogy a Íinn zöngétlenp, t és t hangok cjtóse lágyubb, mint más nyelvekben.
hosszú párja is van, amelyet betűkettőzéssel valamint az idegen szavakban ,ioltlltlnk. Kivételt képeznek a d, h,7, v hangok, ol(iÍbrduló mássalhangzók. Ezeknek nincs hosszú párjuk'
A
legtöbb finn mássalhangzÓnak
Í'éldák:
k l nl n
kukaoki, kicsocla?' palo'égés,tűzvész'
kumi'gumi' s$n&'g2ló'
kk ll mm nn
kukka'virág' pallo 'labda, gömb' kummi 'keresztszülő' Sanna'női nóv'
p r s t
taltllkozik' hera'savó' kisa 'játék, rnulatság' ota'vedd (el)'
pp rr ss tt
tapaa '(ó)
b c d f g h i v
tappon '(tl) megöl'
horra'úr' kissa'macska' ottaa'(el)vesz'
banaani 'ban!nn' Celsius
kadulla'utcán' farkut'farmernadrág' glogi'karácsonyi italfajta' hyvá
Jó'
ajaltelee'gondolkodik'
viiva'vonal'
A mássalhangzók fokváltakozása
A
finn nyelvben nagyon fontos a szótag záttsága vagy nyíltsága (zárt szótag: végződik, nyílt szÓtag: magánhangzóra végzódik), a szótag szerkeiltatöl tljg ugyanis a tőboli zá'rthangok (p, t, k) szabályos váltakozása a ragozás íblyutÚtt, Ez rJolonróg ar utolsó és az utolsó előtti szótag határánlevő p, t, k|tanmárralhangzóra
Flnt
ót nÓhény olyan máraalhangzó-kapcsolatot
érint, amelyeknek második eleme
Ülnilnp' Í vEty k A fokváltakozáo oorán B nóvszó- és igetövek (nyílt szótag előtti) üt,,u!r fultr vÁlHkozlk rz ún. gyongc fokkal a szótag zárulásakor' (Az ige- és névrl&irorfu kryorln mó3 vlrlzatér1lnk ono a kérdésro.) A Íoltvúltrkozítotttol I. Mennylségl váltakozás
pp
p
kauppa
'bolt'
tt
t
ottaa
oelvesz'
kk
k
kukka
'virág'
mp nt
mm
kampa
nn
antaa
tad'
It
il
ilta
teste'
rt
rr
kertoa
'mesél'
kerron
nk [qkl
ns lnql
Helsinki
'Helsinki'
Helsingin
kaupan otan
kukan
'a boltnak a' 'elveszem./
elveszek' 'a virágnak a'
II. Teljes hasonulásos vá.Jrtozás
'fésű'
kamman
'a fésűnek a'
annan
'adom/adok' 'az estének ao
illan
'mesélelr/
mesélem'
'Helsinkinek a'
***"_lÍ'.
Mlnőrégl vÁll lozóg BAAVUn
'mogérkeeem'
tutcat
kadun
'az utcának a'
lukea
'olvast
luen
'olvasok/ olvasom'
Ue
kylkt
'oldal'
ky[en
laz oldalnak a'
rkc
rje
sárkeá
'tör, zűz; fáj'
sárJen
'töröVtöröm z'iszoUr6zom'
uku ykv
uvu yvy
suku
'család'
suvun
'a családnak a'
kyvyn
'a képességneka'
p
v
seepua
t
d
katu
k
a
lke
kvkv
'megérkozik'
'képesség'
Meg|egyzések
(Íln'
erőc fokn táblázat első oszlopáb an a zőrhangok és hangkapcsolatok foka (heikko aste) van felttlntetve' a hgr' Íül: vlhva aste), a másodikban a gyenge szám alanyesete és az igék főnévi igonévi alukja' medik oszlopban a fónevek egyes esete és azigék egyes szám E öttldikben a megfelelő fónevek egyes szám birtokos álrö személye olvasható.
l. A
2.
váltakoztak A III. esetben az egyszerazárhangok történetileg
a réshangok'
v áltoztak a hangkÖrnyezet hatásfua' kel, a későbbiekben azonbana réshangok
(nominatívusz) és a főnévi igonév (infi' 3. Fordított eset: Néha az alanyeset alak erlsben' Ezekkel majd az ogyc$ nltlvusz) áll gyenge fokban, míg a ragozott foglalkozunk' névgzÓ- és igeragozási eseteknél nem érvényesül' Például: az Klvételek: A fokváltakozás bizonyos esetekben
tk,lt,tk,pshangkapcsolatokban(asku,zseb'-taskun'azsebneka',matka'út, ,az úfirak alazutazfsnak a', lapsi ogyermek'_ lapsen ' a gycrmek' ulnzás, - tnatkan (auto nok a'), az i$abbjtivevényszavakban oltltt (poika'fiú'_ poikani 'a fiam')'
-
auton) vagy abirtokos személyragok
Feladatok l.
Milyen hangrend{ie k az alábbi szavak'l
miná,kuka,suomalainen'asun'Helsinki,puhut,olen,saksa,entá,váhön,
onglrrnti, ruotsi, mutta, myös, kiitos'
megfelelö hangrendűvel a mcgadott 2. Lástlel a zárójolben levt! ragok közül a lzÓtöveket!
Suome'('ssa/_ssö), Helsingi- ('esa/-ssá), Italia- (-ssa/-se[), Rooma. (-ssa/-ssö), pöydü-'(-lla/-llü), tuoli- (lla/-llö), suome. (-at-á), ruotsi- (al-a), venöjá- (-a/-á), unkari- (ld-e), romaníá' (.a/-e), kiel- (-ta/.tÁ),puhu_ (_vatl-vát),
mene' (_vatl-vát), kirjoitta- (-vatl_vát), opiskele- (-vat/
3.
Mi az
kysy- (-vatl_vát),
-vtiú)'
alábbi, egyes szám alanyesetben megadott fiinevek egyes szám
birtokos esete!
matto, ranta, kerta, kylpy, kuppi, akka, sampo, silta, puku, Markku.
. íl
11
',,,,i ,,,tlqi.
,"'
.Ílk* td ;í:; l\',t{'* $; 't{9'rá
t11
'1'*,{:
,,
'l
;;1
r
r
t: .r .1. ,ir,
i
;,
.P;
iii'
.
,'lrt;
i5!
''
Íi''i.l;if',, j:
.;i,i,i ,:),i;r,r,
rl.,ii
r
,
1,:, r ,i ;,11,'r
rl |,t'Ílltj;,' Vflf 1 ii l :t'
'
'
1.r i.
'
,!, cl r
i
,l
'
',:iÍ
i,.
:i
''
, . .,.,.1,1
; l,{3f
i.i ,
I
.,
'1.,
,
2, Íelazet
KaPPalc 2 EslttlytYmlncn Tlina:
BemutatkozÁs
Moil Miná olen Tiina Salo. Kuka siná olet?
Prolol l'lcit Miná olen Paolo di Francesco.
Tllnel Minn olen suomalainen' Suomessa, Helsingissá. maalainen siná
olet?
Fádlo: olcn italialainen' Asun
Roomassa.
Asun Minká
ltaliassa,
Tllrra: Puhut hyvin suomea.
Prolol Kiitos' Mitá kieliá siná
Tiina: Szia! (Én)Salo Tiina vagyok. Te ki vagY? Paolo: Szevasz! (Én) di Francesco
Paolo vagyok. Tiina: Énfinn vagyok. Finnországban lakom, Helsinkiben. Te milyen országbeli vagy? Paolo: olasz(országi) vagyok. olasz' országban lakom, RómÉrban'
puhut?
Tllnnl Puhun suomea, ruotsia, englantia ja váhán salcsaa. Errtá siná?
lrlolo I Puhun italiaa,ranskaa, romaniaa ja vöhiin suomea. Puhun myös
Tiina: Jól beszélsz finnül. Paolo: Köszöncim. Te milyen nyalvgn (nyelveken) beszélsz?
Tiina: Beszélek finnül, svédül, angolul és egy kicsit németül. Hát te?
Paolo: Beszélek olaszul, franciául, tomiánul és egy kicsit finnÍil. An'
golul is beszélek, de ross2ill.
englantia, mutta huonosti.
A Ílnn személynevek szerkezete a csa[ádnevek szerkezete az indoeurópai nevekéhez hasonló, és eltér a családnóv' Példáuh trtngyarokétól, ugyanis előbb a keresztnév szerepel, majd
A finn
'|'llnrr Salo, Pekka Suomalaínen.
Mivel a nem finn anyanyelvű beszélő számíra sokszor nehéz eldönteni, hogy
nevet' egy bizonyos keresztnév női vagy férfi, nem árt megtanulni néhány
Nói nevek: Anja, Auli, Eila, Eira, Hanna, Henna, Ilma, Kirsi, Maija, Minna,
(
)rrti, Sunna, Sari, Satu, Tarja, Terhi, Tiina.
Matti, Miku' ||érÍinevek:Akí, Aleksi, Antti, Hani, Heikki, Janne, Juho, Kimi, Mikko, Niko, Pekka, Teetnu, Ville, Yrjö. (]salÁdnevek:
Aho, Ahtisaari, Halonen, Hámáláinen, Karjalainen, Koivisto,
l,nlrti, Niemi, Mákelti, Rantala, Salo, Virtaneno Vuorela'
A ílnn szcmélynevek rrgozósa
A frnn keresetncvokbon csak akkor történik fbkváltakozás a ragozás során, hn kk, pp vagy tt hosgzú mugrlnhungzÓ van nz utolsÓ és az utolsó előtti szÓtag
ll
- Matin
'Mattinak a', Heikki - Heikin 'Hcikkinek a', dc outi - outin 'outinak a', Mika - Mikan 'Mikának a'' A családnevek ragozásakor sokkal általánosabb a fokváltakozás. Például: Aalto _ Aallon 'Aaltonak a', Máki * Máen 'Mákinek a', Mukka - Mukan 'Mukkának a'. A teljes név (kereszt- és családnév) ragozásakor csak a családnevet látjuk el esetraggal. Például: Alvar Aallon 'AlvarAaltonak a', Matti Máen 'Matti Mákinek a'. hatórán. Például: Matti
Tervehdyksiá ja kohteliaisuuksÍa Hei l/Moi l/Torvol/Moro
Kösziinési formák és udvariassági kifejezések Szervusz!/Szia!
!
(Hyvüe) huomontg! (}tyvöö)
Jó reggelt!
p&ivíöl
Jó napot!
(Hyv$e) tltsnl HyvöB yötél
JÓ estét!
Jó éjszakát!
l&unlltr unlrl Htkemllnl
Viszontlátásra!
NahdáHtl
Viszlát ! (biztosan találkozunk
Szép álmokat!
még)
Holhell/TvÍoi moil
Viszlát!
Kuulcmilnl Torvotuloal Kiitosl Kiitti! - Paljon kiitoksial * Ei(pá) kestÍi! olkaa hyvá! ole hyvá! - Mitá kuuluu? - Kiitos hyváti. * Anteeksi! * Anteeks! - Ei (se) mitáán. Anteeksi, kuínka'l/Mitá? Kippis !/Skool !/Terveydeksi
Viszonthallásra! Isten hozott!
Köszönöm! Kösz!
- Nagyon köszönöm! - Nincs mit! Tessék!/Legyen szíves !/I(érem
!
Tessék /Légy szíves !/Kérlek ! !
- Hogy van/vagy? - Köszönöm, jól. * Bocsánat!
- Bocs!
!
'
_ Semmi baj.A{em történt semmi' Tessék?/Mi? Egészségedre /Egészségérel !
(Koccintáskor.)
prt
Sok sikertl G ratu lálolc/Gratulálunkl Köszönöm a múltkori
Po[ion onnctt
Onnoksi
olkoonl
l
Kiitos víimeiscstá!
vendéglátást! Mindent köszönök/köszönünk
Kiltoe koikestal
!
Jó szórakozást neked/nektek! Továtbi kellemes szórakozást!/
Pld8/Pitákáá hauskaa!
ttyv$&jatkoa!
További jó munkát! Jó egészséget! Boldog születésnapot!
Hyváü vointiat |/oi(kaa) hyvin Hyvee syntymápáiváá!
Kolkkca hyváál Huutrkua/hyváá/mukavaa
matkaa!
Hauskaa lomaa! Houskaa viikonloPPua! Hyv&ü joulua! Onnallista uutta vuotta! Hyvü& páásiáistá!
'
Minden jót! Kellemes utazást!/Jó utat! Jó nyaralast! Kellemes hétvégét!
Kellemes karácsonyi ünnepekot! Boldog új évet! Kellemes húsvétiiinnepeketl Köszönöm,
Kiitog samoin!
viszont!
Nyelvtani ismeretek Az egyes szám nominatívusz (atanyeset)
AnóvszókelsőszÓtáriala\ia.Kérdései:truka?,ki?,ésmíkii?,mi?, A rremélyes névmósok nominatívuszi alakia Eg,les szám
Többes szóm omi'
miná'én'
me
sinli'te'
te,
hiin'ő'
he'ók'
Te'ti/Ön, Önök'
A mutató névmások nominatívuszl alakja nárná'ezek' támá'ez' nuo'azok' tuo 'azt se'azt
ne'azok'
l3
A luo
és a se távolra mutató névmások között az a különbség, hogy az előbbi látÓtávolságon belüli tárgyra utal, az utóbbi pedíg látótávolságon kívülire,
visszautal a szövegben már említett
Például:
Suomi' Se on kaunis maa'
tyttö.
Ez
Tuo on
egy finn
Íru;Tffi. nu,,o* a hangját, de látom')
siná olet?
l l
utána egyenes a szórend (alany_ál1ítmány):
- Ki vagy te? - Maria vagyok.
_ Miná olen Maria,
- Mlkü támö on? - Tümü on tuoli. - Mltü kuuluu?
-Mi
ez?
- Ez egy szék. - Hogy vagy/van?
* Kiitos hyváö.
- Mlssl Ville asuu? - Suomessa. - MillaÍnen/MinkáIainen Tiina
_ Hán on kaunis.
_ Köszönöm,
jól.
- Hol lakik Ville? - Finnországban'
* Milyen Tiina?
on?
- (o)
maalainen paolo on?
szép.
_ Milyen országbeli Paolo? * olasz(országi). * Mikor beszéltek finnül?
suomea?
- Néha. - Milyen sziniiaz - Piros.
_ Minkávárinen omena on? - Se on punainen.
alma?
Eldöntendő kérdő mondatok
A
Íinn nyelvben az eldöntendő kérdő mondatokat a -ko/-kö simulószócskával Ez álta!áhan bármelyik monda{részh ez kapcsolódhat'
kép ezzÍik.
Az eldöntendő kérdésreadott igenlő vólasz; kytlü vagy joo. A tagado válasz: el. l,l
l
I
mondatok
A mondat kérdő névmással kezdődik,
- Minkii - Italialainen. - Milloin te puhutte - Joskus.
l
|
nem
Kiegészítendő kérdő
lrány.
l
Az Finnország. (Rámutatok a térképen.) l .Azszép ország. (Ti. Finnors zag, amlraí
auto.
- Kuka
j I
Tömá on suomalainen
Se on
vagy
dologra.
p Példáut:
- Puhuuko Tiina - Kyllá,
suomoa?
- Bcszól(e) Tiina finnül? _ Igen.
-Tiinakopuhuusuomea?_Tiinabeszél(.e)finnül? * Joo. - lgen. ' olaszul beszél(_e) Tiina? - Italiaako Tíina puhuu? *Nem. - Ei. Mogtcgyzés: A magyartól eltérően, a finn kérdő mondatok hanglejtése eresz}sdó, akfucsak a kijelentő mondatoké.
A névelők hlánya A Íinn nyelvből hiányoznak mind a határozott, mind a határozatlan névglók, A hutározottságot vagy határozatlanságot más módon, például a szórcnddol lehet klfejezni.
Példdul:
Kadulla on auto. 'Az utcán van egy autó'' Auto on kadulla. 'Az autó azatcánvan.' A't olla,
puhua és az asua ige ragozásajelen tdő állító alakban
olla
olen (einü) olet hán, se on (me) olemme (o, Te) olette he, ne ovat (miná)
(én) vagyok (te) vagy
g,azvan (mi) vagYunk (ti) vagytok/Ön(iik) van(nak)
ók, azokvannak
Egyes és többes szám első és második személyben nem kötelezö
a személyes
névmán hasznólata'
t
A létigg használata a finn nyelvben szélesebb köni, mint a magyarban. Ebbcn vonntkozásban az indoeurópai nyelvek}iez hasonlít' Nemcsak létezéstfejez ki,
hpnom uz állltmányi névszót is ez kapcsolja az alanyhoz.
I'éldák:
kissa. Kirci on suomalainen nainen. Mutti on nuorí mios.
'[uo on musta
ltz egy fekete macska. Kirsi finn nő' Matti fiatal férÍi.
puhua
beszél
(miná) puhun
(én) beszélek
(siná) puhut
(te) beszélsz
hán, se puhuu
o, azbeszél
(me) puhumme
(mi) beszélünk
(te/Te) puhutte
(ti) beszé1tet
he, ne puhuvat
ök, azok beszélnek
asua
lakik
(minÍi) asun
(én) lakom
(siná) asut
(te) laksz
hán, se asuu
ő' az lakik
(me) asumme
(mi) lakunk
(te/Te) asutte
(ti) laktok/Ön lakik/Önök laknak
he, ne asuvat
ők, azok Iaknak
A _lainen/_lÍiinen végződésű' fiildrajzi tulajdonnevekből képzett melléknevek
A finn nyelvben
a -lainen/_lÍiinen képzo a magyff -i képzőnek felel meg, és,
akárcsak a magyar nyelvben, kis kezdőbetúvel írjuk az így képzett melléknevet, amely a finnben állampolgárságot, valamilyen településrtjl való származást vagy nemzetiséget jelent. Ha a ftildrajzi név mássalhangz&a végződik, egy _i_hang éke-
lődikbe a szó és aképzőközé, Példóul: Unkari 'Magyarország' Pariisi'Párizso
pariisilainen'párizsi'
Budapest
budapestilainen'budapesti'
unkarilaínen'magyarorsz ági, magy at'
Kivételesen képzett melléknevek:
'Finnország' Ruotsi 'Svédország' Venájá 'oroszország' Suomi
suomalainen 'finnországi, Íinn'
ruotsalainen'svédországi, svéd' venáláinen 'oroszországi, orosz'
p Törrlmnovek - Lukuoanat :,
0 nolla
&,,
fu''.
1
yksi
8 kahdeksan
4 neljá 5
9 yhdeksán
viisi
$'1"
2 kaksi
6 kuusi
h
3 kolme
7 seitsemán
10 kymmenen
Mffia:i Ti
Feladatok
tu
l,Válaezolj az alábbi kérdésekre! $a" a, Minkü maalainen Tiina on? b. Entá Paolo? o. Míssá Tiina asuu? d. Entá Paolo? Í g. Puhuuko Paolo ruotsia? !, ll
&.
$,1. ,
$i''
b* &r .:, $i'r )
f, Enta romaniaa? g, Kuka puhuu saksaa, Tiina vai Paolo? h. Puhuuko Paolo hYvin englantia?
i, Mitá kieltá Paolo ja Tiina puhuvat keskenáán? j. Mitá kieliá siná puhut? 1, Tölted
ki az alábbi űrlapot saját adataiddal!
Pilda: Sukunimi
Salo
Etunimi
Tiina
Kansalaisuus
suomalainen
idinkieli Ouoite Puhelinnumero
Mr"rerheLlrtk +358 46 23121 I7
7A
I0 Helstnkl
=-'!tutl!l@"
3. Írj egy-egy néhány soros párbeszédetamegadott helyzetek alapján! a. találkozol Steve Johnsonnal, aki Londonban (finnül: Lontoo) lakik; b. meghívnak sztiletésnapra Hildegard Miillerhez, akít még nem ismersz,
és Ném etors zágb ől érkezett;
c' Steve és Hildegard először találkozik egymással. 4. Alkoss mondatokat a megadott példák atapjánl
Piroska
- Unkari : Piroska
- Helsinki : Tiina - Suomi Paolo - Italia Paolo - Rooma Ion - Romania Tiina
on unkarilainen.
on helsinkiláinen.
Tiina
Ion * Suceava
- Englanti - Lontoo Hildegard - Saksa Steve Steve
Hildegard * Berliini Yvette - Ranska
- Pariisi tr ukasz-Puola l-ukasz - Krakova Bente - Norja Joost - Hollanti Jorge - Espanja Hiie - Viro Maria - Tanska. Yvette
'
5. Keresd meg a következő kérdésekrea megfelelő vá]aszt! a. Puhutko suomea?
1.
b. Asutko Saksassa?
2. Joo, olen.
onko támá museo? d. oletko siná opiskelija?
3. Ei. Asun Suomessa. 4. Kaunis.
e. Missá Marja asuu?
5.
c.
f, Ivlillainen suomi on?
Ei. Támá on teatteri.
Kyllá' aika hyvin.
'6. Ruotsissa.
tn
3. fejezet
KnPPale 3 Kahvllassa
A kávézóban
|'iirrn: Sinö puhut aika monta kieltá!
|'nolo: Niin sinákin. 'l'iinu: Tuletko kahville? Tássá láhellá on oikein kiva Pieni kahvila. |'ttoltl: Mitá kello on? 'Í'ilrra: Puoli viisi. Miksi siná kysyt?
l'nolct: Koska odotan bussia. Se tulee
kello kuusi.
Tiina: Te elég sok nyelven beszélsz! Paolo: Te is. Tiina: Jössz(-e) kávéari? Itt a közelben van egy nagyon klassz kis kávézó'
Paolo: Hány óra van? Tiina: Fél öt. Miért kérded? Paolo: Mert várom a buszt. Hatkor jön.
liinrr: on vielá aikaa!
Tiina: Van még idő!
(Kahvilassa) |'llnn: Mitá siná juot?
Tiina: Mit iszol?
(A kávézóban) Paolo: Kávétiszom. Tiina: Cukor nélkül?
Paolo: Juon kahvia. 'l'llnn: llman sokeriako? llatrlo: Joo, ilman sokeria. Entá siná?
|'iirru Miná juon teetá, Sytitkö
Paolo: Igen, cukor nélkül. Éste? .Tiina: Énteát iszom' Eszel valamit?
jotakin?
Kyllá, syön kakkua' '|'ilnrr: Hyvá sitten. l'nrJoilija: Kahvi maksaa kaksi euroa' 'fee on puolitoista euroa ja kakku kaksi ja Puoli euroa' ||nttltt:
Paolo: [gen, süteményt eszem.
Tiina: Akkor rendben.
Pincér: A kávé két euróba kerül. A tea másfél euró, a sütemény pedig kettő és fél.
NYelvtani ismeretek Slmulószócskák
kérdő mondatok kapcsán beszéltiink anól, _ko/-kti simulószócskával képezzük. A megnevezés on_ lrrrgy ozt a kérdéstípusta a szőva|,'amelyre vonatkozik' ,,o,t .re(l, hogy a kérdőszócskát egybeírjukazza| _kln 'is, szinA Íinn nyelvben több más ilyen simulószócska is van, például a -pa/-pil 'éppen' hát'' Ezektétt', -kann/-káán 'sem', _han/'hün 'hiszen, bizony', soroljuk fel' rrek rr.ielentése sokféle lehet, de itt csak a leggyakoribbakat
Áz
előz6 fejezetben, az eldöntendó
l9
''qrullv*:'
Példák:
Minákin puhun suomea. 'Énis beszélek finnül.' Ei Paolokaan/ei hánkiián puhu 'Paolo sem/o sem beszél
kreikkaa.
Mutta sináhán olet
Tiinahan se Saapa náhdá.
on! '
görögül.'
nuori!
'De hiszen te fiatal vagy!'
'Bizony Tiinaaz!' 'Hát (majd) meglátjuk...'
'
A névszótövek
A finn
nyelvben kulcsfontosságu kérdés a névszók (és az igék) ragozó tövé-
nek/töveinek az ismerete.
A névszótöveket
(akrárcsak az igetöveket) két csoportra osáhatjuk:
l. egytöviiek' 2' kéttövtiek.
Minden névszónak van magánhangzós (teljes) töve, a kéttövűeknek pedig emellett van még egy mássalhangzós (csonka) tövük is. A magánhangzós tövet a névszó 2. szótári alakjából (egyes szám genitívusz, lásd az 5' fejezetet) kapjuk meg az _n esetrag elhagyásával. A magánhangzós tő gyakran egybeesik az egyes szám nominatíwszi alakkal (például: talo 'ház', a töve: talo-, unkari 'magyar nyelv', a töve: unkari-), máskor viszont eltér attól (péloÍlo', dául: suomi 'ftnn nyelv', a töve: suome-' nainen a töve: naise_). A tő megállapításakor a fokváltakozábt is figyelembe kell venrri, mivel bizonyos esetragok a gyenge, mások az erős tőhöz kapcsolódnak (ene majd ktilön fel_ hívjuk a figyelmet az ewes névszőragozási eseteknél). Például: Egyes szám
tő Gyenge tő tytö$tökatu- kaduaikaajapoika_ poja-
nomÍnatívuszErős
tyttö'lány' katu'utca' aika'idó' poika'fiú'
Figyelem! Az aika és a poika névszók gyenge tövében a fokváltakozás mel_
lett Í *j változás is történik: aja_ és poja-
.
A
mássalhangzós (csonka) tövet a névsző 3' szótirt alakjából (egyes szám partitíwszából) nyerJük ' Ha az egyes szám partitíwsz -tal-t?i végződésű,és ennek elhagyásával mássalhangzo marada szó i'égén,ez az alaklesz a csonka tö'
20
[gyes gzÓm nomlnntívurz pieni 'kicsi' nainen'nő'
Egyes ozám partltívucz
mies'férÍi'
A
Tő
Pientil naista
pien-
miestü
mles-
nals-
a fontosabb tótípusokat' illetve a tankönyv végéntáb|őzatbansoroljuk fel
kapcsolódását hönyvben tanulmányozott esetragok
ezek'hez
minél könnyebb elsajátításához legcél' Jó tanócs: a névszóragozási rendszer genitívuszi
iótípusokat, valamint a névszók egyes szám ag3rtlbb megtanulni a fobb
lr
egyes szám partitívuszi alakját'
eset) Az egyes szám partÍtÍvusz (részelő szótári alakja' A partitívuszi rag Az egyes szám partitívusz a névszók harmadík Kérdései:ketii? 'kit/ki?' mitá? 'miími?" t nóvgzók erös tövéhez kapcsolódik' A partitívuszragjai a következők: l,a/ilohaanévszóegyesszámnominatívuszaewmaganhangzóravégződik (hlvótel az e)
Egyes szám
nominatívusz Egyes
kirja'könyv' metsá'erdő' pöytá'asztal' tuoli'szék' katu'utca' hyvá'jó'
szám partitívusz
kirjaa metsáá
pöytáii
tuolia katua
hyviiö
2,taltl,haanévszóegyesszámnominatílrrszakétmagénthangzóra,diftongus. dik rE v$ gy mássalhang zór a v égző Egyes szám partitívusz Egyes szám nominatívusz tietá tie 'út' televisiota televisio 'televízió'
maa'ország)
'
maata
piiátii
páá'fej' fő' mies'férÍi' kallis'drága'
miestii kallista
2l
3. ttt/ttü, a névszó egyes szám nominatÍvusza-e-re végzödik
Egyes szám
nomlnatívusz Egyes
huone
oszoba'
szám partltívusz huonetta
kirje'levél' aste'fok'
kirjettá
perhe'család' osoíte'cím' kone'gép'
perhettÍi
astetta
osoitetta konetta
A partitíwszi névszóalakok magyar fordítását nem adtuk
mego mert
kontextustól Íiiggően többfele lehet.
Figyelem! 1.
A -nen végti névszók partitívusza: Egyes szám nominatívusz:
-nen
Egyes szám partitíwsz; -sta/-stá
valkoista punaista sinistá naista suomalaista hevosta
valkoinen 'fehér'
punainen'piros' sininen'kék' nainen'nő' suomalainen 'finn' hevonen'ló' 2. Különböző
_i végtínévszók
partitíwsza: i
2a. Idegen eredehí szavak
bussi'autóbusz' Posti 'Posta' pankki'bank' banaani'banán' baari'bár'
bussia postia pankkia banaania
baaria tuolia
tuoli'szék' 2b. -si végű szavak
uusi'új' vuosi'év' kiisi'kéz' vesi'víz' viisi 'öt' kuusi'hat'
uutta vuotta káttá vettá
viittá kuutta )7.
i l
i
j
t I
i
l l
p Héhány klvótcl: lasta
lapsi 'gyermek'
yksi'egY'
yhtá
kaksi 'kcttő'
kahta
2a,}lannévszóalanyesete.i.re,ragozÓtöveviszont.e.revégződik,akkora _a/-[' nem _tta/_ttá' pftltívuez ragja az rrtÓbbihoz kapcsolódik' és suomea
suomi 'finn nYelv'
nimeá
nimi 'név' lohti 'falevél, (hír)lap, újság'
lehteá
ovi'ajtÓ' kivi 'kő'
kiveá
ovea onnea
onni'szerencse, boldogság' joki 'folyó, folyam'
jokea mákeá
mllki'domb' knikki'minden, mindenki'
kaikkea
_hi végtl szavak 2d, bizonyos -ll, -ni, -ri,
kieltá
kieli'nyelv' pieni'kicsi'
pientá
suuri'nagY' meri'tenger' veri ovér'
suurta
nuori'fiatal' lohi'lazac'
nuorta
merta verta lohta
A plrtltívusz használatának főbb esetei l,,t.tlszúmnevekután(azegykivételével)anévszókegyesszámpartitívuszban és a határozat|an számncvckrc lllngk, Ijz u szabály a 0-ra, a törtszámnevekre (tllilllt$ 'sok', pari 'pár, kettö' stb') is vonatkozik' l,éldúk"
yksi metsli 'egy erdó' yksi kirja'egy könyv' yksi raáio 'egy rádió' yksi aste 'egy fok' yksi kilo 'egy kiló'
kaksi metsá[ 'két erdő'
kotme kirjaa 'három könyv' monta radiota 'sok rádió' nolla astetta 'nulla fok'
puoli kiloa I
23
'félkiló'
2.
olyan anyagnevck esetébcn, arnetyeknek nem tucljuk
szintén partitívuszt használurrk.
Példák: Miná juon
a pontos mcnnyiségét,
kahvia
Kávét iszom' Me syömme kalaa japerunaa. Halat és krumplit eszünk. 3. Egyes ígékpartitívuszitérgyatvonzanak. Példrául: rakastaa oszeret',odottaa
'vár', puhua 'beszél' (abban az értelemben, hogy valamilyen nyelvet beszél). Pétdáui:
Paoloa? bussia.
Rakastatko sínií Odotan
He puhuvat suomea ja
englantia. 4.
Szereted Paolot?
Varom
váhán Ők
a buszt.
beszélnek finnül és egy
keveset angolul,
A
tagadó igei állítmány tárgya partitívuszban áll, és partitívuszt használunk az alany léténektagadásakor, (Lásd részletesebben a finn.mondattárgyának ismertetésénél,a 6' fejezetben.)
Például: Emme osta autoa. Táállá ei ole radiota.
Nem vesziink autót. ttt nincs rádió'
Partitíwszt használunk a tagadó habeo_szerkezetben' (Lásd a 7. fejezetben.) Például: 5.
Minulla ei ole Hiinella ei ole
kissaa.
puhelinta.
Nekem nincs macskám.
Neki nincs telefonja.
6. A névutók (a finn mondatbeli helytiket tekintve prepositiók) után ál1ó névszó általában partitívuszban van' tlyenek: ennen 'előtt', ilman 'nélkül', keskellá 'közepén'' Például: Hán fulee ennen
joulua'
Kauppa on keskellfl
Ő karácsony előttjön.
kaupunkía. Azuzleta vrlros közepén van. sokeria? Cukor nélktil isszátok akwét?
Juotteko kahvia ilman
Megiegyzés:
A
számban és esetben.
frnn nyelvben
a
jelzőt mindig egyeztetjiik
24
a
jelzett szóval
p I'éldaul" (ykrri) valkoincn talo 'cgy fchér
{ykai) iso valkoinen talo 'egy fehér
ház'
ház'
viisi valkoista taloa 'öt fohér ház' monta isoa valkoista taloa 'sok nagy
nagy
fehér hén' pari pientá koiraa 'néhány kis kutya'
kutya' (ykol) pieni musta koira 'egy kis &kotc kutya' (ykei) pieni koira 'ogy kis
TórzÁmnevek
kuusi pientá mustaa koiraa 'hát kis
f.kete kutYa'
- Lukusanat
ll yksitoista 12
21kaksikymmentáyksi 22 kaksikymmentákaksi
kaksitoista
l3 kolmetoista
neljatoista l5 viisitoista ló kuusitoista
'
30 kolmekymmentá
14
40 neljákymmentá 41 neljákymmentáyksi
l7 seitsemántoista
kalrdeksantoista 19 ylrdeksántoista 20 kaksikymmentá
90 yhdeksánkymmentá
18
Híny óra?
100 sata
* Mitá/Paljonko kello on?
kahdeksan. on seitsemán on puoli yksitoista. on puoli yhdeksán'
Nyolc óra (van)'
?,l5
Kello Kello Kcllo Kello Kollo
9,l0
Kello on kymmenen (minuuttia)
B,00 19,00 10.30 20,30
l
99 yhdeksánkymmentiiyhdeksán
on
on viisitoista (minuuttia)
seitsemán./Kello on vartin yli
Hét óra (van)' Fél tizenegy (van)'
yli
seitsemán.
yli
Yhdekstin. on kaksikymmentá (minuuttia)
l,20 Kello
yksitoista.
yli
Fél kilenc (van)' Tizenöt perccel múlt hét óra./I.{egyed nyolc (van).
Tíz perccel múlt kilenc' Húsz perccel múlt
tizeney'
lfr,45 Kello on viisitoista (minuuttia) vaille/vailla Tizenöt perc múlva öt'/Hárornnegyed öt viisí./Kello on varttia vailla/vaille viisi. lt{,5.5 Kcllo on viisi (minuuttia)
vaillelvailla
scitsemán.
20,57 Kello on kolme (minuuttia)
vaille/vailla
yhdeksán. 25
(van).
Öt perc mirlva hét Óra'
Három perc múlva kilenc'
.-'.'Mt Az ylt szÓ jolentés e 'múh' , a vaille vagy vailla szóé pedig ' múlva' , A puoli a 'fél' megfelelője. Akárcsak a mawar nyelvben, a finnben is a felet a következő egész Órához viszonyítják. Eltérése magyar nyelvhez képest; 1. a vartti 'neg/ed'használata'. vartin
yli
neljc) 'negled öt' (szó szerint: egy
negyeddel múlt négy), ahol a negled akkuzatívuszbanáll; 2. a háromnegtednek nincs finn megfelelője, helyette
a'negled múIva' kifeje-
zést használjuk, ahol a negled partitíwszban á1l;
pl. varttia vaillalvaille viisi 'haromnegyed öt' (sző szerint: egy negyed múlva öt).
Feladatok 1.
Válaszolj az a|ábbi kérdésekre! Mitá Paolo odottaa? Milloin se tulee? c. Ovatko Tiina ja Paolo baarissa? a.
b.
d. Missá he ovat? e. Mita Tiina juo? f. Juoko Paolo olutta? g. Mitá Paolo syö?
h. Syökti Tiina kakkua? 2. Hasanáld a partitívuszt!
Példák:
yksi auto - kaksi autoa yksi pieni kissa - neljá pientá kissaa yksi maa - viisi yksi tytt
yksi museo - monta yksi suomalainen poika - pari ... yksi kieli - kuusi yksi olut -
yksibaariyksi kási
-_
kahdeksan seitsem{in
kymmcncn ......
,...!...
p yksi kaunis nainen
-
yhdeksán
- kolme yksi lehti - monta yksi mies - kaksi yksi hyvá kakku - puolí yksi tce
yksi kuuma kahvi _ neljá
" "': ": "
':
""
'
.
yksi lyhyt kirje _ kaksikymmentá
.
'.
- Pari yksi keltainen bussi _ seitsemán yksi suuri talo
yksi mukava kahvila yksi radio 3,
-
monta
- kaksitoista
Alkoss mondatokat Példu:
Unkari:
a megadott példa alapján'
Unkari on maa ja unkari on kieli. Hán on unkarilainen' Hán puhuu unkaria.
Norja, Tanska, Venájá' Japani, Kiina, Portugali, Espanja, .Ruotsi, Saksa, Hollanti, Puola, Viro, Turkki, Kreikka, T5ekki' 4, Válaszolj az a|éhbikérdésekre a zárójelben megadott szavakat rugozva!
Mitá kieliá siná puhut? Miná puhun ... (unkari, romania, englanti, saksa, ranskao suomi)
Mitö siná syöt aamulla? Miná syö4 ... (leipá, voi, marmeladi, makkara, juusto, jogurtti).
' (kahvi, teeo maito, mehu, vesi) Mitá siná syöt páivállá? Miná syön .. ' (keitto, liha, peruna, salaatti, kakku) Mitá siná juot baarissa? Miná juon . . ' (iiávesí, olut, viini, viina, siideri) isá, Ketá siná rakastat? Miná rakastan ..'(Liisa, Paolo, kaunis tyttö, áiti, Mitá siná juot? Miná juon
. '
nuori nainen, hollantilainen poika)
Mitá sinti odotat? Miná odotan ... (bussi, auto, loma, joulu, páásiáinen) 5. Mesélj magadról partitívuszi alakokat használva!
Miná puhun
Miná syön illalla .'.'..... Minö juon tavallisesti
""""':"""""
Miná rakastan .....,...,..,.. 21
wffir'.1rp{Ífir'Jlj:
iiii:.: ffiSP"ij
6. Válaszolj az alábbi kérdésrel
'ildit!
kéllo oii?
Kollöon
' ,,,,,'ih.rfiii\ri " lri::i',t,' 'j
í ./ l
{
í
6.25
..1
l0:40
.'il
I
21.00 13.05
il 1ü
8.46
:1
ts.22
..,{
12.30
9.38 5.30 23.00
,{
"t
I
Kappale 4 Mitii Tiina tekee?
4.
fqezet
Mit csinál TiÍna?
Tfoiiiin on perjantai' Tiina heriiá kello *dtsemiin' Hán nousee heti ja káy wlbkussa. Sitten hiin keittiia kahvia. Hiin str6 aamupalaa (kaksi voileipáá, váhán jrmstoa ja joeurttia), juo maitokahvia ja
Ma péntek vaÍ!' Tiina hét órakor ébred.
]r*ee aamulehteá.
kávét iszik és a reggeli újságot olvassa.
Hitn pukeutuu ja láhtee työhön.
Kello on
rwnia vaille kahdeksan. Tiina on työssá Lnrlussa. Hán on opettaja. Hán opettaa
Azonnal felkel, és zuhanyozrri megy. Az_
után kávét főz. Reggelizik/megeszi a reggelijét (két vajas kenyeret/szendvicset, egy kevés sajtot ésjoghurtot). tejes_
Felöltözik és munkába indul. Háromnegyed nyolc van. Tiina egy iskolában dolgozik. Tanárnő. Biológiát tanít.
hiologiaa.
Kello on kaksi. Tiina menee ostoksille.
Két óra van. Tiina vásároini megy' Vesz
kenyeret, tejet, vajat, sajtot, paradija csomot, salátat, banánt, almát és Fazer salaattia, banaaniao omenaa Fger-suklaata. Tiináán hán ei tarvitse csokoládét, Ma nincs szüksége egyóbre.
flfo ostaa maattia,
leipáá, maítoa' voita, juustoa,
müa. Kello puoli neljá Tiina on taas kotona. Her syö ja katsoo váhán televisiota. Sen jllLeen hán kirjoittaa sáhköpostia. ffella hiin tapaa Paolon. He tanssivat :*intolassa. Tiina juo omenamehua ja Peolo olutta. Kello yksitoista he liihtevát
hiiL
Fél négykor Tiina ismét otthon van. Eszik és nézi egy kicsit a televíziót. Azután e-maileket ír.
Este találkozik Paolóval. Egy vendéglóben tráncolnak. Tiina almalevet iszik, Paolo sört. Tizenegykor hazamennek.
ltnmenna on lauantai. Tiina ei heriiá Holnap szombat van. Tiina nem rikeisin, koska hán ei mene
työhön.
korán' mert nem megy rrurnkába.
A hét napjaÍ - Víikonpiiivát Miká piiivii? 'Melyik nap?'
Minii páiváná? 'Melyik napon?'
maanantai 'hétfo'
maanantaina 'hétftin'
tiistai'kedd' keskiviikko 'szerda'
tiistaina 'kedden'
torstai 'csütörtök'
keskiviikkona'szerdán' torstaina'csiitörtökön'
p'erjantai 'péntek'
perjantaína 'pénteken
lauantai 'szoÍnbat'
lauantaina'szombaton'
sunnuntai 'vasámap'
sunnuntaina' vasárnap' 29
ébred
Milloin? - Mlkor?
nmao eilen 'tegnap'
huomenna'holnapn
tiÍnáán
'ylihuomenna 'holnapután'
toissapáiváná'tegnapelőtt' PéIdáut:
maanantai. työhön. Huomenna on sunnuntai. Tiiniián on
rraa hétft5 van.
Maanantaina menen
Hétfőn munkába megyek. Holnap vasiárnap van.
Sunnuntaina heráán vasta kello kymmenen. Vasárnap csak tíz órakor ébredek. Oletteko kotona
lauantaina?
Otthon vagytok(-e) szombaton?
Vuorokaudenajat A napszakok
aamu páivá aamupáivá keskipáivá iltapáivá yö
Ha
reggel nappal
délelött dél délután éj(szaka)
a napszakok nevét időhatrározóként hasanáljuk, -lla/_llá végződést kapnak.
Például:
Mihin aikaan te nousette aamulla? Hanykor keltek fel reggel? olentavallisesti vapaa iltapáivállá. Általában szabadvagyokdélután' Illalla Tiina ja Paolo tanssivat Este Tiina és Paolo a vendéglőben
ravintolassa.
táncolnak.
Az évszakok nevei is _lla/_llái végz<ídéstkapnak,amikor idóhatározőként használjuk oket.
Vuodenajat
kevát kesá syksy talvi
Az
évszakok Milloirr? tavasz keváállá nyár kesállá osz syksyllá tél talvella
30
Mikor? tavasszal nyiáron
ősszel télen
Nyelvtani ísmeretek Az igetövek és igeragozási tÍpusok
A finn igetöveket
(akárcsak a névszótöveket, lásd a 3. fejezetet) két csoportra
uszrhatjuk:
l. egytÖvííek, amelyeknek csak magánhangzós (teljes) tiivük van, és 2. kéttövtíek, amelyeknek a magánhangzós (teljes) tő mellett van egy másnlhangzós (csonka) tiivÍik is. 1.
Egytövű igék(az I. és II' igeragozási típusba tartozó igék)
a. Azl. Ígeragozási típusba twtozó igék: az infinitívusz (főnévi igenév) képzője az -al-á, és előtte egy magánhatgző van (pl. puhua 'beszél', kysyái omegtanul', lukea 'olvas', ymmártáá 'ért'). A 'kérdez', ostaa 'vásárol', oppia (rövid magánhangzóra végzodó) teljes tövet az igenévképző leválasztásával kapjuk meg, azaz: puhu-,lqlsy-, osta-, oppi- (erős tő) és opi'(gyenge tő), lukeés lue-, ymmc)rtdö- és ymmörrd-. Azoknak az igéknek, amelyekben fokváltakozás történik a rugozás során, két teljes tövük van: egy erős és egy gyenge fokú. (Lásd részletesen az igetagoz{tst tárgyaló alfej ezetben-)
b.
A II. ÍgeragozásÍ típusba tartozó
igék: az inÍinitívuszképzője a -dal-
dá, előtte diftongus vagy hosszú magánltangzó á1l (p1. syodá 'eszik" juoda 'iszik', saada 'kap; szabad, -hatl-het', voida'fud, -hatl'het', myydá'elad', tupakoida 'cigarcttáník'). A (hosszú magiánhangzóra végződő) teljes tövet az igenévképzö leválasztásával kapjuk me}, azaz: syö-, juo-, saa-, mw-' tupakoi-. Kivétett képez ebben a csoportban a tehdá 'tesz, csinál' és a náhdá 'lát' igék, amelyek kéttöviíek. Teljes tövtik a teke- (erős tő), tee- (gyenge tó) és a nrike(erős tő), nde- (gyetge tő)' csonka tÖvük a teh- és a niih'. 2.
KéttövÍí igék{a III., IV., V. és VI' igeragozési típusba Íartozó igék)
-ril-rá, -tal-tá (az utóbbi esetben s áll előtte)' Például: opiskelta 'tanul', kuulla 'hall', menná 'megy', panna 'tesz vmit vhová', purra 'harap', surra 'búsul, gyászol', nousta 'felkel', pestá 'mos'. Ennél a típusnál az infinitívusz képzőinek a. III. típus: az infinitívu sz képáői a -laÍ-lá, _na/_ná,
leválasztásÍtval a csonka tövet kapjuk meg- opiskel-, kuul', men-' pan', pur-' teljes tövet úgy kapjuk meg, hogy a csonka tőhöz sur-) nous-, pes-.
A
hozziíkapcsolunk egy ehangot' A fenti igék teljes töve tehát: opiskele-, kuule', mene-) pane-' pure-, sure-, nouse- és pese-. Igeragozáskor ezekhez kapcsoljuk a személyragokat'
31
b. Iv. típus: az infinitíwsz képzője a -tal-tü, előtt egy nrugánhangzó áll, amely nem e és nem l (haluta 'akat', vastata oválaszol', herátá'felóbred'). A
csonka tövet az igenévképző-al_á elemének elhagyásával nyerjiik: halut-, vastat-, hertit-. Az igék teljes tövét úgy kapjuk meg, hogy a csonka tő végén levö l hangot egy alfr-vel helyettesítjük: halua-, vastaa-, herdö-. Az igeragozás során ehhez kapcsoljuk az igei személyragokat. c. V. típus: az infinitivusz kepzője a -tal-tii, előtte j áll (pl. tawita 'sztiksége van vmite, kell', háiritá 'zavar')' A csonka tövet, akárcsak a IV. típusúigéknél, az igenévképzó -a/-ii elemének elhagyásával nyerjük: tarvit-, höirit-, Ha ezt az igealakot megtoldjuk a se elemmel, megkapjuk az igék teljes tövét: tarvitse-, hdiritse-. Az igeragozás során ehhez járulnak az igei személyragok.
d. vI. típus: az infinitívusz képzője a -tal-tá, előtte e áll (pl. vanheta '(meg)öregedik', kylmetá 'kihűl'). A csonka tövet itt is úgy kap1uk meg, mint az előzó két esetben, azaz az igenévképzó -at-it elemének elhagyásával: vanhet-,lrylmer. A teljes tÖvet úgy nyerjük, hogy a csonka tő t_jét ne elemmel helyettesítjük: vanhene-, lqtlmene-. Igerugozás soriín a teljes tőhöz
kapcsolódnak a személyragok.
Igeragozás jelen idő kijelentő módban
A jelen idő
kijelentö módú igeragozás során az igei személyragok a teljes tőhöz kapcsolódnak. (Lásd a fenti alfejezetet.)
A Íinn igei személyragok: Egyes szám l. Egyes számZ. Egyes szám 3.
személy -n személy -t személy frr-Y
személy _mm€ T
1. Megiegyzés: egyes szítm hatmadik személyben nincs igei személyrag, azonban tőhangzónyúlás történik azI.,IIL,IV., v. és VI. igeragozási típus eseté-
ben. Ez alÓl csak a II. típus képez kivételt (itt nincs tőhangzónyúlás).
2. Megiegyzés: többes szám harmadik személyben az igei személyrag a magánhangző-harrnóniaszabá|yaínakmegfeleltíenilleszkedik. Igeragozási tÍpusok
Amint az igetövekról szóló alfejezetben már tárgyaltu.k, a finn nyelvben hat csoportra oszthatjuk az igéket az infinitlvu sz végződése és az igeragozrísi típus
lkpján. A következőkben példakat adwk'az egyes típusokba tartozó igék ragozá-
irajelen
!.
dÉ se @ &i Te hc' ne lL miná dne lűn, se rc tq Te bc'ne m. miná dne hiln, se m r'Te &Bne
ÍrY. l*"u l*ta se frhán'
frr"
Te ib""o" te,
idő kijelentő módban'
kysyrii'kérdez' kysyn
ostac'vásárol'
kysyt kysyy
ostat
kysymme
ostamme
kysytte
ostatte
kysyvÍit
ostavat
syödii'eszik'
saada' kap ; szabad, -haí-het'
syön
saan
syöt
saat
syö
saa
syömme
saamme
syötte
saatte
syövát
saavat
ostan ostaa
kuul/o'hall'
mennii'megy'
purra'harap'
noust/'felkel'
kuulen
menen
plllen
nousen
kuulet
menet
puret
nouset
kuulee
menee
puree
nousee
kuulemme
menemme
puremme
nousemme
kuulette
menette
purette
nousette
kuulevat
menevát
purevat
nousevat
haluÍa'akar'
heraÍii'felébred'
haluan
heráán
haluat
heráát
haluaa
heráá
haluamme
heráámme
haluatte
heráátte
haluavat
heriiávát
33
"a@lwBldnsryei':
v. miná siná hán, se me te, Te he, ne vI. miná siná hiino se me te, Te he, ne
tarvita'szüksége van vnrire, kell'
háiri'd'znvaf'
tarvitson
höiritson
tarvitset
höiritset
tarvitsee
háiritsee
tarvitsemme
háiritsemme
tarvitsette
háiritsette
tarvitsevat
háiritsevát
vanheta'(meg)öregedik'
kylme/á'kihűl'
vanhenen
kylmenen
vanhenet
kylmenet
vanhenee
kylmenee
vanhenemme
kylmenemme
vanhenette
kylmenette
vanhenevat
kylmenevát
Megjegyzés: A IV. típusúherátö egyes szám 3. személyében amiatt nincs tőhangzőnyúlás' mert három egyforma hang nem áll egymás mellett (hán heriiá). Ugyanez az eset érvényes minden olyan IV. típusúigére, ahol az infinitívuszi képző előtt alil ál1.
A tagadó Ígeragozás
A Íinn nyelvben nincs
általános tagadószó, hanem a tagadást tagadó igével és
a föige teljes gyenge (I' típus) vagy erős (III.,
Iv., VL típus) tövével fejezzük ki.
A tagadÓ igeragozott alalcjai: (miná) en, (siná) et, (hán) ei, (me) emme! (te) ette, (he) eivát. (Gyakorlati tanács: a főige tágadáskor használt aIakját úgy is meg_ kaphatjuk, hogy az egyes szám első személyű igealakról leválaszdukazígeiszemélyragot.)
I.
miná
siná
hán,
se
me te, Te he,
ne
kysyr{'kérdez'
ostaa'vásárol'
en kysy
en osta
kysy
et osta
ei kysy
ei osta
emme kysy
emme osta
et
ette
kysy
eivát kysy
ette osüa
eivát osta
v!ryffi'F$'
ll.
syödd'eszik'
saada 'kap; szabad, -haV-het'
en syö
en saa
ct syö
et saa
se ci syö
ei saa
rttinll gin&i h$n,
lne
emme saa
emme syö
lé,'l'e ette syö he, ne eivát syri
lll,
rnlnll
rinll hán,
so
mé l€, Te hp,
ne
v.
ette saa
eivát saa
kuul/a'hall'
mennii 'megy'
purra'harap'
nousta'felkel'
en kuule
en mene
en pure
en nouse
et kuule
et mene
et pure
et nouse
ei kuule
ei mene
ei pure
ei nouse
emme kuule
emme mene
emme pure
emme nouse
ette kuule
ette mene
ette pure
ette nouse
eivátkuule
eivát mene
eivát pure
eivát nouse
haIuÍa'akar'
beruÍii'felébred'
en halua
en heráli
et halua
et heráá
ei halua
ei heráá
emme halua
emme heráá
ette halua
ette heráá
eivát halua
eivát heráá
va
tarvita'szüksége van vmire, kell'
hairitti'zavar'
nrinü
en tarvitse
en háiritse
:lnll
et tarvitse
et háiritse
hán, se ei tarv"itse
ei háiritse
lttinü
rlnü hán,
se
|tlé lg, Te ho, ne
tarvitse
enrme háiritse
Irc
emm€
le, Te
ette tarvitse
ette háiritse
hs, no
eivát tarvitse
eivát háiritse
vl.
v anheta' (meg)öregedik'
kylmetöi 'kihűl'
nrittll
en vanhene
en kylmene
si rrlt
et vanhene
et kylmene
lrllrr. se ei vanhene
ei kylmene
llle
emme vanhcnc
emme kylmene
tc,'l'e
ette vanhcno
ette kylmene
Ite, nc
eivát vanhcno
civöt kylmene
Flgycleml FokvÁltaktrzás történhet az I., III',
N, & VI,
lgaragozósi típus
httárán, Bz alábblBk gzorint: osctébcnn a ragozó tö utolsÓ clötti és utolsó szótagja
fok ppp ttt kkk pv 1d
Erős
Íbk mp nt
Gyenge fok
Erős
Gyenge fok
mm, nn ll
It
rt nk lke rke
k@
rr
ng
lie rie
Az I. típusúigéknélerős fokú az infinitívusz valamint az egyes és többes
első és má_ szám harmadik személy, illetve gyenge az egyes és többes szám bettível vastag sodik szeméily. Az alábbiakban az erős fokú mássalhangzókat emeljtik ki.
oppia'megtanul' Áttitó
atat<
Tagadó alak
miná
opín
en opi
siná
opit
et
opi
oppii
ei opi
opimme
emme opi
opitte
ette opi
oppivat
eivát opi
miná
luen
en lue
siná
luet
et lue
lukee
ei lue
luemme
emme lue
te, Te
luette
ette lue
he, ne
lukevat
eivát lue
hán, se
me ten
Te
he, ne
lukea'olvas'
hán, se
me
36
F nrme.tue'(mog){6ww's*-
"'
".',..'"..,.....'.."-",'-
minö
ymmárrün
en ymmárrá
sinö
ymmánát
et ymmörrá
hBn, se
ymmártáá
ei ymmáná
ymmönámme
emme ymmárrá
Te
ymmárrátte
ette ymmtiná
he, ne
ymmártávát
eivát ymmiirrá
me teo
és VI. típusúigéknélaz inÍinitívusz gyenge' és valamennyi vastag natraott igealak erős. Az alábbiakban az eros fokú mássalhangzókat
A llt., IV.
ástüvel orneljük ki. I I
l. kuunnel la'hallgat (vmit)' miná
kuuntelen
en kuuntele
sma
kuuntelet
et kuuntele
hiin, se
kuuntelee
ei kuuntele
kuuntelemme
emme kuuntele
te, Te
kuuntelette
ette kuuntele
he, ne
kuuntelevat
eivát kuuntele
me
Itl. ajatel/a'gondol, gondolkodik' miná
ajattelen
en ajattele
síná
ajattelet
et ajattele
hán, se
ajattelee
ei ajattele
ajattelemme
emme ajattele
te, Te
ajattelette
ette ajattele
he, ne
ajattelevat
eivát ajattele
miná
tapaan
en tapaa
slna
tapaat
et tapaa
hán' se
tapaa
ei tapaa
tapaamme
emme tapaa
Te
tapaatte
ette tapaa
he, ne
tapaavat
eivát tapaa
me
lY . tav ata'találkozik'
me teo
37
IY. maata'fekszik' miná
makaan
en makaa
síná
makaat
et makaa
makaa
ei makaa
makaamme
emme makaa
Te
makaatte
ette makaa
he, ne
makaavat
eivát makaa
etenen
en etene
siná
etenet
et etene
hiin, se
etenee
eí etene
etenemme
emme etene
te, Te
etenette
ette etene
he, ne
etenevát
eivát etene
miná
vaikenen
en vaikene
siná
vaikenet
et vaikene
hiin, se
vaikenee
ei vaikene
vaikenemme
emme vaikene
te, Te
vaikenette
ette vaikene
he, ne
vaikenevat
eivát vaikene
htin, se
mg te,
Yl, edetri'halad' miná
me
Yl. v aieta'(el)hallgat'
me
Figyelem! II. igeragozási típusba tartoző tehdá 'tesz, csinál' és náhdá 'lát' igéket (nyelvtörténetiokokmiatt)azalábbiakszerintrugozztlk:
A
miná
teen, náen
en tee, en náe
siná
teet, náet
et tee, et náe
hiin, se
tekee, nákee
ei tee, ei náe
me
teemmeo náemme
emme tee, emme náe
teette, náette
ette tee, ette náe
tekevát, nákevát
eivát tee, eivát náe
teo
Te
he, ne
Szórend
A finn
nyelvbeno akárcsak a magyarbano a mondaton belüli szórend szabad.
Bizonyos kötöttségeket azonban figyelembe kell venni' A legfiibb eltérésa magyaÍ és a finn alapszórend között mo€yarban
a leghangsúlyosabb mondatrész közvetlenÍil
az, hogy míg a azÍúlítlrrinyelőtt á1l, addig
rfinnben a mondat elején vagy végén. Paolo olaszországban lakik. (alany _ bovítmény - állítmány) Paolo asuu ltaliassa. (alaty _ állítmány - bővítrnény) Szórend a kütönbtiző
mondattípusokban
l. Kijelentő mondat
i' '
Siná olet suomalainen.
Te finn vagy.
Tiina syö juustoa.
Tiina sajtot eszik.
A finn mondat szórendje,
a magyarétól eltérően: alany _ állítmány
- állítmányi
i net"szó vagy bővítmény'
i .
2.Tagadómondat: siná et ole Suomessa. Tiina ei syö juustoa.
Te nem vagy Finnországban.
Tiina nem eszik sajtot.
]
A szórend megegyezik
a mag-yar mondatéval, azaz: alany
_ tagadősző (a finn-
hm tagadó ige) _ fiiige - bővítmény vagy állítmányi névszó. 3. Kiegészítendő kérdő mondat:
Missá Ville asuu? Mistá kaupungista siná
A Íinn mondat szórendje,
tulet?
Hol lakik Ville? Melyik városból jössz (te)?
a magyarétÓl eltérően: kérdőszó (vagy sztiszerkezet)
-ahny -állitmétny. 4. Eldöntendő kérdő mondat:
oletko siná koulussa? Juoko Paolo olutta? Eikö tuo tyttö ole Tíina? Eikö Paolo juo teetii?
(Te) az iskolában vagy?
Paolo sört iszík? Az alány nem Tiina? Paolo nem teátiszik?
A
finn mondat szÓrendje ebben az esetben is kiilönbtizik a magyarétól: f,lítnrány _ alany * bővítmény. Tagadva kérdő mondat esetén: tagadó segédige + -&o/-kö kérdőszócska * alany _ főige _ állítmányi névszó vagy bővítmény.
Feladrtok l. Válaszolj az alábbi a.
i"
kérdésekel
Mihin aikaan Tiina heráá perjantaina?
b' Missá hán'káy? c' Keittáá,kö hán teetá? d. Miühán syö? e. Mitá htin juo? f. Lukeeko hán kirjaa? g' Missá Tiina on työssá? h. Mitá hán opettaa?
i. Milloin hán menee ostoksille?
j. Mitá hán ostaa? k. Mitá Tiina tekee iltapáivállá?
l' Mitá hán tekee illalla? m. Miksi Tiina ei heráá aikaisin lauantaina? 2. Fordítsd finnre a következő mondatokat!
Kérsz (akarsz) kávét? b. Mit tanulnak ők? c. Eszel süteményt? a. lo)4or< pénteken? a.
e.
iö$o,&' pc
Mi ez?
u-J' r-|"
l
u-'
7
f. Olvasol este? g. Ti hol laktok? h. Énnem vagyok finn. i. Nem isztok tejet?
j.
l
l.
Mi
mikor indul munkába? k. Te nem Tiina vagY? angolt tanítunk.
m' Mit csinál Tiina és Paolo? n' Ók nem kelnek korán hétvégén' 3. Helyettesítsd be az ige megfelelő formáját!
a.tulla
l.Miná. "'"""huomenna' ...!.......'..'.hántániiiín? 2.'.'.'. ....illalla' 3. Te ette. 40
r'
b.katsoa l.He.. 2, ,.,,. 3. 8n... e, luunnella 1. Me...
2.Miná en...
d'syödü
,,..,..,tolevisiota. ....,Tiina televisiota? .....
..
'usein televisiota. '
.radiota joka aamu'
..........radiota tiináiin' '. ,...,'.. ,'...te aamullaradiota?
3.
......
1.
Mitáruokaasiná'" "''""'?
....koskaan lihaa' ei...... 3. ..... '..... 'he joka páivá puuroa? e.herdtd 1.Me'" """"ainaaikaisin' .......1e aikaisin? 2. ..... .....myöháán lauantaina' 3. Tiina ja Paolo.. f,,luoda 1'..... 2. Me. ""'mehua' ...'koskaan alkoholia' 3. He eivát. g, malcsaa 1. Kuka. """'? 2. Antti .
2. Miná. 3.
h,
osata
Mitátámásanakir1a....-.. .'..."'?
Me.. 2'Hánei......... l.
"'laulaa hYvin' '.... ' '.japania'
3. ...... 4, Holyottesítsd be a tagadó ige megfele!ő ragozott alakját!
Miná' b, Hön. e, Mc, d, He, 6, So, , f.Sine. 5, T9,.
o.
'..ole suomalainen' '..ole amerikkalainen' ...'...PuhusuomeahYvin' ..'....ole kotona. ....ole aPteekki.
..''puhuvenájáá. '....asu Englannissa'
t' ly0dü vagy juoda? a,
Mirrá.
b. Hün
ei.''..'...,.....olutta'
He.. d.,'''.
c.
...'...'..banaania. ..........teetá.
...,......telíhaa? 4l'
e. Siná et
Me. g.'.....
. .
..
'.
..
..viiniá.
..'.'.kahvía. ...'.sinájogurttia? h. Mitá ruokaa síná... .........'.:? f.
6. Forditsd finnre az alátbbi mondatokat, a megadott igéket használva! Ahol tárgy szerepel a mondatban, használj partitívuszt. a, tupakoida
1.
Énnem cigarettiízom, Antti viszont cígaretrázik.
2. Ti cigarettáztok? 3. Ók nem cigarettámak?
b.latunnella
Reggel és este zenét Qlartitíverz) hallgatunk. 2. Anja údiőt @ arti t íuu s z) hallgat. 3. Gyakran hallgatsz rádiót Qlartitívusz)?
c. saada
1.
1.
Kapsz holnap pénzt (partitívusz)?
2'Mi d'.haluta/lukea/nukkua
nem kapunk csokoládét (partitívusz).
3.
Ki kap kéxét(partítívusz)?
1.
Csokoládétakarok!
2. Mit Qlartitívusz) olvasol? 3. Nem olvasok semmit Qlartitívusz). 4. Hanna sokat alszik, és keveset olvas. 5. Nem alusztok még?
e. tuoda
Hozok egy kis bort Qlartitívusz). 2' Hozol k'enyeret Ql artit ívu s z)? 3' ok nem hoznak pénztQlartitivusz)?
f. nousta
1. Te
2'
ik
mikor kelsz fel? nem kelnek korán'
3.
Ki kel fel későn?
g. taruita
1.
1. Pénzre (1lartitíwsz) van sztikségem.
2. Mire Qlartitívusz) van szükségetek? 3. Nincs szükségünk segítségreQt artit ívusz).
4J
Kappale 5 Mitá Tiina ja Paolo tekevát viikonloppuna?
Nyt on viikonloppu. Tiina ja
5. fejezet
MÍt csinál Tiina és Paolo a hétvégén? Most hétvégevan. Tiina és Paolo kirándulni indul(nak). Vonattal utaznak. Elő-
Paolo
láhtevát retkelle. He matkustavat junalla.
Ensin he matkustavat Helsingistá Tampereelle. Tampereella he káyvát Násinneulassa' Sieltá he katselevat kaupunkia ja syövát kermakakkua tornin kahvi_
ször Helsinkiből Tamperébe utaznak. Tamperében elmennek a Násinneulába
lassa.
esznek a torony kávézőjétban.
(a Násinneula toronyba). onnan megné-
zik a várost, és tejszínhabos süteményt
Sitten he láhtevát asemalle. Juna Tampereelta Turkuun láhtee kello kaksi. Asemalla Tiina ja Paolo odottavat puoli tuntia' He haluavat káydá Turussao koska se on oikein mukava vanha kaupunki.
Azután az állomásra mennek. A vonat Tamperéből Turkuba két órakor indul. Tiina és Paolo egy fel órát várakozik (várakoznak) az állomáson. Turkuba
Se on Suomen entinen piiákaupunki.
Finnország egykori fővárosa.
Tiina ja Paolo káyvát Turun linnassa ja tuomiokirkobsa. He ottavat valokuvia ja osüavat pari postikorttia ja postimerkkiá kioskista.
Tiina és Paolo elmennek a turkui várba és a székesegyhénba. Fényképeznek
szeretnének menni, mert
nagyon
kedves régi város.
(fenyképeket készítenek), és vesznek egy pár képeslapot és bélyeget a trafikból.
Sen jálkeen he menevöt italialaiseen ravintolaan ja syövát pizzaa. Lounaan jálkeen he kávelevát puistossa.
He istuvat penkillá Aurajoen
az
AmtÍn elmennek egy olasz vendéglőbe, és pizzát esznek. Ebéd utan a parkban sétálnak.
faÍmalla.
He keskustelevat italialaisesta ja suomalaisesta ruokakulttuurista.
Egy padon ülnek az Aura folyó partján. Az olasz és a Íinn étkezési kultúráról beszélgetnek.
Aika menee nopeasti. Kello on jo Az idő
gyorsan telik. Már késő van. Tiina és Paolo vacsoráznak egy saláta_ bárban, azután visszaindulnak Helsinki_ be az éjjeli vonattal'
paljon' Tiina ja Paolo syövát illallista salaattibaarissa, sitten he láhtevát takai_ sin Helsinkiin yöjunalla.
43
-"li!.
Í-
Nyelvtanl lsmcrctck
Az egyes szám genitívusz (birtokos eset)
A genitívusz a ftnnnévszók második
szótári alakja. Ragja az _n, és előtte fok-
váltakozás történik a tőben (a névszó gyenge tövóhez kapcsolÓdik a rag). Kérdései:
kenen? 'kinek a/kié?' minkii? 'minek a/mié/melyiknek a?' Például: Egyes szám
nominatívusz Tő (gyenge)
talotalo'hia' kadu_ katu'utca' Suomi 'Finnország' Suometyttö 'lány' tyti'poika'fiú' poja_
A
kadun'azutcítnaka' Suomen 'Finnországnak a' tytön 'a lánynak a ' pojan 'a fiúnak a '
_nen végű névszók genitíwsza _sen-ro végződik.
nomÍnatívuszTő naise_ nainen 'nőo
Egyes szám
suomalainen'finn' suomalaise-
'kék' sinise_ punaise'piros' valkoinen'fehér' valkoisesininen punainen
.
Egyes szám genitívusz talon 'a bénnaka'
Minkávárinen? - MÍlyen színÍi? valkoinen 'fehér' sininen'kék' punainen'piros' vihreá'zöld' musta'fekete' harmaa'szürke' ruskea'barna' sinipunainen, violetti'lila' vaaleanpunainen' rózsaszínti'
A szemólyes névmások blrtokog esetc minun'enyém' sinur'tiecl' hllncn'övé' 44
Egyes szám genitívusz naisen 'a nőnek a' suomalaisen
oa
frnnek a'
sinisen 'a kéknek a' punaisen 'a pirosnak a'
valkoisen'afehérneka'
rrreiclttn'tniénk' teidiln, Teicliln'tiétck' Öné/ÖnÓkó'
heidün'övék'
A nutrtrl névmúgokblrtokoc esctc tümsn'czé' tuon'azén
$on'azé' nüidcn'czcké' noidcn'azoké' niiden'aeoké' (a partitívusz, illatívusz, Egycn rz.ámlran a legtöbb névszóragozási esetet végérrlevő **lvuil kivételévol) e gyenge t6ből képezzük. Lásd a tankönyv
Éblá*Etrlt'
A gcnltlvunz hnsználata l, Blrtokol jolzöként. Féldúul:
*lrrlrr koirn on Pieni. Liira orr tltmtln pojan áiti.
A nrngyar Fél&lal:
1,
kutyája kicsi. 'Liisa ennek a fiúnak az édesanyja.'
'A Kirsi
ó birtokjel megfelelöjeként'
Koira on Kirsin. 'l'ümü poika on Liisan.
'A kutya a Kirsié.' 'Ez aftí a Liisáé.'
elött levő névszók általában genitívuszban állnak' luona' -náIl-néL', liihelltl |lyerrehl ullrr 'nlntt', edessll 'előttn, kanssa'-vall-vel', 1,
A nóvutók (postpositio)
'tn*el{élre n;' , lukana'mögött'.
l)éhldtll: Kissa on söngyn alla. Juon kahvia sokerin kanssa. Arrutteko aseman láhellá?
'A macska az
ágy alatt van.'
'Cukorral iszom a kávét.' 'Közel laktok az állomáshoz?'
Aa egycr szlinr ukkuzatívusz (tárgyeset)
Ar.egyesszátnakkuzntÍvuszalakjaazonosazegyesszárngenitÍvuszéval. történik a tóben (a névszó gyenge tövéhez 11gEin trlrát uZ -n, ls elöttc fokváltakozás 'melyiket?' mitf,? 'mit?" rr rag). Kórdósci: kenet? 'kit?' mlnkü?
ltn1rcrtrlt'rtlik
'4s
Például: Egyes szám nominatívusz Tő (gyenge) Egyes szám akkuzatívusz talo'ház' talotalon '(a) hénat' katu'utca' kadukadun'(az)utcát' Suomi'Finnország' Suome- Suomen'Finnországot' tyttö 'lány' tytötytön '(a) lrínyt' poika'fiú' pojapojan '(a) fiút'
A személyes névmások akkuzatívusza minut'engem' sinut'téged' hánet'őt' meidát'minket' teidát, Teidát'titeket' Önt/Önöket' heidát'őket' FÍgyelem! A tárgyeset haszniiatával kapcsolatban lásd a7. fejezetet.
A helyhatározó esetek Ugyanúgy, mint a magyar nyelvben, a finnben is külső és belsö helyhatározó eseteket kiilönbözetiink meg. Ezek a következők: Belső helyh atározót esetek: Egyes szám alanyeset nomínatívusz
Mistá? Missá? (Honnan?/Miből?) (IIol?/Miben?)
Mihin? (Hova?/Mibe?)
_stal_stÍi
-ssa/_ssá
illatívusz -Vn, -hVnr -seen
(-bóV-b,ől)
(-bani-ben)
(-ba/-be)
elatívusz
inesszívusz
(aVanévszótőutolsó magánhangzÓja)
talo
talosta
talossa
'báz'
'házből'
'hánban'
taloon 'ltázba'
kaupunki
kaupungista 'városból'
kaupungissa
kaupunkiÍn
'városban'
'városba' tytihön 'munkába'
'VáÍoso
työ 'munka'
ty
työssá
'munkából'
'munkábano
Lontoo
Lontoosta
'London'
'Londonból'
Lontoossa 'Londonban'
46
Lontooseen
'Londonba'
Figyelem! A helyhatározÓ esetek tövéhez járulnak. A'
tál/nlrázat magy ar
ragtrai
(azillatívusz kivételével) a névszók
ázata
Az illatívusz ragtra: -Vn, ha egy magánhangzőravégzödik a tő (a V a tő utolsó magánhangzója) _ ptdáut: koulu 'iskola' kouluun 'iskolába" Turku 'Turku' Turkuun
-
"Twkuba',
{Vn, ha a névszó egy Egződik pldaul:maa
szótagú, és hosszú magétnhangzóra vagy diftongusra
oország' * maahan 'országba" työ 'munka' _ työhön
'munkába"
magénbangzőra '-cgen' ha a névszó két- vagy többtagú, és a teljes töve hosszú
regzódik
* pldául: perhe 'család' * perheeseen 'családba" huone 'szoba'
huoneeseen
'szobába'.
Kütső helyhatározó esetek: (Honnan?)
(Hova?)
ablat{vasz
adesszívusz
allatívusz
-|ttl-|.tá
Jla/-llá
(róV-ről)
(_on/-en/-ön)
-lle (-ral-re)
Mistii?
alanyeset nomínatívus4
tuoli 'szék'
pyffi
Mihin?
Missá? (Hol?)
Egyes szám
tuolilta 'székről'
tuolilla 'széken'
pysákiltá
pysákillii 'megállóban'
tuolille 'székre'
pysákille 'megál1óba'
'utcat
'megállóból' kadulta 'utcáról, utcából'
'utcán, utcában'
kadulle 'utcáról, utcából'
asema
asemalta
asemalla
asemalle
'állomás'
'állomásról'
'állomáson'
'állomásra'
'megálló'
katt
kadulla
Megiegyzés: Arra, hogy egy szóhozkiilső vagy belso helyhatarozótagkapcsolóriÍr nincsenek pontos szabályok. Emiatt eliéréseklehetrrek a finn és a magyar nyelv (lásd például atábltnalbanapysákki 'megálló' és a katu 'utca' szavakat)'
'ttüffitt
A földrajzi nevek
A finn {iildrajzi nevek egy részéhezbelső, mul- Ez a ÍYtawü nyelvben is hasonló módon 4',1
más részéhezkiilso helyhatarozórag történik (p1' Budapesten, Székelyud-
il varhelyen, Szabadkán, de Csíkszeredában, Debrecenbeno Pozsonyban, illewe Kolozsvárott, Győrott). Néhany szab ály azonban segit az el i gazodásban' '1.
Belső helyhatározó ragot kapnak: _ az országnevek (Suomessa'Finnors zágban', Unkarissa'Magyarországon', Romaniassa 'Romániában'), kivételt képez oroszország (Venájtillii 'oroszországban)
- a külföldi városnevek
(Szegedissá, Prahassa, Wienissii)'
Kiilső helyhatározó ragot kapnak: azatcík,terek nevei (Aleksanterínkadulla Sándor utcában', Mannerheimintiellii 'Mannerheim útján', Senaatintoríl|a 'a 2.
'a
o
Szenátustéren').
3. Ingadozást mutat a finn városnevek rugozása, emiatt legjobb külön-ktilon megtanulni ezeket. Belső helyhaÍároző rag járul például az aLábbi városnevekhez:
n
Helsingissá'Helsinkiben" Turussa'Turkuban" Jyváskyláss?i'Jyváskyláben" oulussa 'ouluban" Kuopiossa 'Kuopióban" Lahdessa 'Lahtiban'. Külső helyha_ tixoző ragot kapnak többek között a következő városnevek: Tampereella'{ oVantaaban'.
Vantaalla _lainen/_láinen foldrajzi nevek esetóben (lásd képzős Megiegyzés: Akarcsak a a2' fejezeten)ba azidegen név mássalhangzőravégzödik, egy 'i- hang ékelődik be l Wieniin' a tő és a helyhatáro ző rugközé. Pétdául: Kolozsvárista, Utrechtjssa,
'Tampereben" Rovaniemellá'Rovaniemiben"
Helyhatározőszótk
kotoa-kotona-kotiin
kotoaOlemme kotona. Menemme kotíin. ulkoa - ulkona _ ulos sisliltá - sisállá _ sÍsáán
Tulemme
'otthonról
-
otthon
_haza'
'otthonról jöviink'' 'Otthon vagYunk''
'Haza megyiink.' 'kintről _ kint
- ki'
'bentrol _ bent _ be'
Helyhatározó eseteket vonzó ígékés kifejezések kiiydfl * inesszívu sz' jít valahol, megy' (a magyar nyelvben általában az utóbbit haszráljuk) Pétdóul: Kiiyttekii te tiináán kaupassa? 'Mentek ma (a) boltba?'
olla kotoisin'valahonnan származik' + elatívusz/ablatívusz PéIdául: Mistá Tiina ja Matti ovat kotoisin? 'Honnan származikTiina és Matti?' He ovat molemmat kotoisin Suomesta. Tiina on Helsingistá ja Matti Tampereelta.'(Ót) mindketten Finnországból származnak' Tiina Helsinkiből és Matti Tamperéből.' 48
pitiiii + elatívusz 'kedvel, szeret valakit/valamit' Pétdául :Pidátkö siná minusta?'Kedvelsz engem?' He pitiiviit suklaakakusta. 'ok szeretik a csokoládés süteményítaftát.' ostaa
valahonnan' (a magyar nyelvben általában
* elatívusz/ablatívusz 'vási{rol
'valaholo vásrárolunk)
:Me ostamme kaksi kirj aa Akateemisesta Kirj akaupasta.' Veszünk két könyvet az Akadémiai Könyvesboltban.' Hán ostaa banaania torilta. 'o banánt vesz a piacon''
P éldául
kiitos + elatÍvusz 'köszönet valamiért'
Például:Kiitos avusta!'Köszönet
a
segítségért!(Köszönöm/I(öszönjtik
a
segitséget!)'
rakastua + illatívusz 'beleszeret valakibe' Pétdául: Paolo rakastuu suomalaiseen tyttöön' lányba.'
'Paolo beleszeret egy finn
tutustua * illatívusz'megismerkedik valakível' Például: Tiina tutustuu Paoloon bussipysákillá' 'Tiina a buszmegállóban ismerkedik meg Paolóval.'
liiiida + illatívusz,/allatívusz 'marad valahol' (a finn nyelv logikája 'valahová')
Példáut: Jiiiimme kotiin tiistaina. 'otthon maradunk kedden.'
A személyes névmások helyhatározó elatívusz minusta sinusta hánestii meistá teistá, Teistii heistii ablatívusz minulta sinulta hiineltii meiltá teiltá, Teiltá heiltá
eseteÍ
inesszívusz
illatívusz
mmussa smussa
mlnuun slnuun
hánessá
hiineen
melssa
meihin teíhin, Teihin heihín
teissá, Teissá
heissii adesszívusz
minulla sinulla" hánellá meillá teillá, Teillá heillá
allatívusz minulle sinulle hánelle
meille teille, Teille
heille
szerint
A
táblÍnatban szereplő névmásokat nem fordítjuk, mivel tÓbbféle jelentésük
lehet' kontextrrstól fiiggoen.
PéldáuI: Me puhumme slnusta. 'Mi rólad beszéliink.' Minusta Helsinki on kaunis kaupunkí. 'Szerintem Helsinki szép város.'
A helyhatrározÓ esetek haszná|atával kapcsolatban lásd még a 7. fejezetetFeladatok 1.
Válaszolj az alátbbi kérdésekre a. Mihin Tiina ja Paolo láhtevát viikonloppuna? b. Mistá mihin he matkustavat ensin? c' Mitá he tekevát Násinneulassa? d. Matkustavatko he Tampereelta Ouluun? e. Millainen kaupunki Turku on? f' Mitá Tiina ja Paolo tekevát Turussa? g. Ottavatko he valokuvia? h' Missá he syövát pizzaa? i. Mihin he menevát lounaan jálkeen? j. Mitá he tekevát siellá? k. Milloin he láhtevát takaisin Helsinkiin?
2. Tedd megfelelő belyhatározó esetbe a zárójelben levö Ít5neveket!
A.
a. Siná olet b.
(puisto)
........:.....
Áiti on (keittiö).
(museo) (Espoo).
c. Me emme kiiy d. Asutteko
B.
a.
.....tiiniiiin. ........?
Opiskelija on (kurssi).
b. Onko kauppa
(Rauhankatu)
............?
c. He káyvát (bensiiniasema)......... d. Isoáiti káy usein (Aleksanterinkatu).
C.
a. Joost on kotoisin (Hollanti).....
. .
...
.
b.Minátulen(posti) c. Paolo matkustaa
(Suomi)...
.... ...Italiaan.
d. Me ostamme leipáá (ruokakauppa).......
D.a.Otattekotebanaania(hylly). b. Isoáiti tulee (tori). c. Bussi láhtee (pysákki). d.
Kissa hypptiá alas (pöytá)
50
............?
E, a. Kaisa menee (Oulu)... b. Matkustatteko
(Amerikka).'
'.'.......'?
d. Hán ei jáá (kaupunki)....
F'
a. Panen kirjan (pöyta)
b. Juna saapuu (asema).
c'Isájáá(pysiilrki). d. Menetkö
(tori).''
'...'..?
3. Egészítsdki a szöveget a zárőjelben megadott főnevek megfelelően ragozott
alakjával! Tániián on perjantai. Heráán aamulla kello seitsemán' . ..' ....:. Sitten menen (keittiö) Nousen ja káyn
(suihku)
(Keittiö)
.'' keitiin kahvia' otan (áákaeppi)
.
(yliopisto) ..... . odotan bussia Menen (yliopisto) ... '... bussilla' (Yliopisto)
maitoa. Sen jálkeen láhden
.. voita ja
(bussipysiikki) '
""
'
opiskelen biologiaa.
Illalla tapaan Hannan. Menemme (kauppa) . ja tanssimme váhán. Kello yksitoista láhden yhdessá (ravintola) ...'. olen aika vásynyt- Kotona menen (kylpyhuone) """ (koti) . ja peseydyn. Kello puoli kaksitoista menen (sanky) "' (sánky)
Kello kuusi káyn
luen vielá váhán. onneksi huomenna on lauantai ja en mene
(työ)
.
4. Helyettesítsd be a hiényző kérdőszavak at az alá.[:lbi mondatokba . U gy anazt a
kérdőszót ttibbször is fel lehet használni.
Kérdőszók: Miká? Místá? Mita? Paljonko? Minká maalainen? Mihin? Missá? Kuka? Minkáv2irinen? Milloin? Millainen?
...... hán tulee Helsinkiin? ' ....' Paolo asuu? b. ....... .."..'kelloon? c"...' d"'"" ""' sináolet? Tiina on kotoisin? e, ..... kaupunki Turku on? f. .. .. .'...' kíeliásinápuhut? g...'.' ... '. tuo poika on? h. ... .. ........ VilleValo on? i. ..... j. ..... ...... te opiskelette? ... ... tuo on? k. ..... a.
..
.
'..
.
.
.
.
51
Tánáán'
Mikonkadulla'
Puoliyksi' Kotona' Suomesta'
Vanha'
Saksaajasuomea' Seppo Savolainen' Suomalainen' Biologiaa' Se on sanakirja'
I
I
l
l. ...
'.
*. n. .. .
'
. . .
'. matkustantme
on? siná pidát?
kesállá?
taivas
Kreikkaan. Sininen. Kermakakusta.
5. Honnan hová utazoVmész?
a.Matkustan
(Tampere)..
...........(Espoo)......... ....'..''(Ruotsi)........... c. Matkustan (Budapest). ....(Lontoo) d.Menen(kirkko). ....:............ftoti).... e. Matkustan (Wien). ..,..........(Helsinki). f. Matkustan (Englanti).. .....(Suomi) g. Menen (ravintola). . . ..(asema).. (olohuone). h. Menen ....(kylpyhuone)... i. Matkustan (Vantaa). ..........(NewYork)... j. Menen (keittiö).. .'.(makuuhuone)...
b.Matkustan(Itávalta)...
6' Egészítsdki az alábbi mondatokat a zéltőjeIben megadott jelzős szerkezetek megfelelően rugozott alakjával! Figyelem! A jelzö is ugyanolyan esetben vano mint a jelzett szó! a. Pekka asuu (suuri talo)..
b. Koíra istuu (sininen auto)...... c. Menen (pieni talvinen
puisto).
..
.
.....:.. ...
.
....
d. Hán tulee (Akateeminen Kirjakauppa) e' Káyttekö
(vanhapuukirkko).
f. He ovat (korkea torni).... g. Kissa hyppáá (valkoinen tuoli) .
...'.....?
pöy!á)..
.........(vihreá
7' Tedd akkuzatíwszba a zéttőjelben megadott névszókat! Figyelem! A jelz
takki).. c' Voitko panna (maljakko)..
b. Tarvitsetko (uusi
d.
.
' ' .. ..
.......? '..fuolle pöydálle?
Saankoottaatámán(kyna)... ....'......'..?
e' Me tunnemme
(hán).
hyvin.
f. Pekka avaa (maitopurkki)... g. He haluavat (suuri valoisa asunto).. h. Tarvitsemme (auto)...
52
