Czeizel Endre
Tehetség/talentum – jó szerencse, semmi más? Az ember i tehetség a legnagyobb ter mészeti kincsünk, hiszen már nincs aranyunk és urániumunk, olajunk meg igazából sohasem volt. Tehetségünk azonban volt, van és lesz, és erre a természeti kincsünkre úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk világára. A tehetség azonban csak amolyan nyersanyag, és jórészt valóban a véletlentől függ, hiszen milyenségét az dönti el, hogy az anya több millió petesejtje és az apa több milliárd ondósejtje közül éppen melyik kettő talál egymásra. Viszont, hogy ebből a nyersanyagból, az adottságok a le-
hetőség birodalmából milyen képességek lesznek, az már az embereken múlik. S eb -
ben sokat segíthet a genetika szabályszerűségeinek ismerete.
y d o r B r e d n a x e l A
lahára felfedeztem magamban azt a k icsiny,
téneteiket. Tanulok belőlük. S ők tudják, vagy
de egész biztosan valódi tehetséget, melyet egész életemben kutattam. A világ legnagyobb ereje, a szeretet vezetett, és persze a kíváncsiság, melyről Einstein beszélt.
inkább érzik, hogy az érdeklődésem őszinte. Bíznak bennem szinte az első pillanattól. Az évek során sok igaz barátra tettem
Mindig tudatában voltam, hogy szeretem az embereket, érdekel az életük, foglalkoztatnak a problémáik. Lehet az pincér vagy bankár, taxisofőr vagy filozófus, költő vagy könyvkötő, képzőművész vagy ornitológus, cukrász vagy gimnazista, tanár vagy földműves, prímás vagy jazz-zongorista, fod-
dig legyőzhetetlennek hitt problémáikat. És
Az adot tság ok azt a poten ciát jele ntik, amelynek forrása a fogamzáskor kialakuló „Új Ember” DNS makromolekulájában foglalt genetikai tervrajz. Három jellegzetes-
ez számomra mindig hatalmas öröm, mara-
sége van: (1) létrejötte a véletlentől függ, (2)
déktalan boldogság.
minden emberben más, és (3) a lehetőségek birodalmát öleli fel.
rász vagy színész, szívesen hallgatom a tör-
így szert. Sokszor előfordult, hogy a beszélgetéseink segítettek nekik megoldani az ad-
Ez az én kis tehetségem, melynek felfedezése gazdagabbá tett. Van ennél nagyobb kincs?
A genetika taní tása
Az em berek ér tékelésekor mindig cs ak a képesség mérésére van lehetőségünk. A veleszületett adottságok meghatározásá-
ra igazából csak a megtermékenyített petesejt (magzatkezdemény) DNS-ének vizsgálata teremtene esélyt. Hiszen az adottságokat már a magzati élet kilenc hónap jában olyan drasztikus külső hatások befo-
lyásolhatják, mint a várandósok cigarettázása, italozása, drogozása. Sőt, még a várandósok táplálkozása és életkörülményei is befolyással vannak a magzat adottságaira, nem is beszélve az anya vagy magzat esetleges betegségeiről. A születést követő hatások is alapvetően befolyásolják az adottságokat, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba kerülünk. A következő fon-
tos tényező az óvoda, majd az iskola, mivel az ottani hatások sokat számítanak a tekintetben, hogy a veleszületett adottságok lehetőségbirodalmából mi valósul meg.
A tizenéves korban a szüleiről leváló fiatalok számára a kortársi hatások a legfontosabbak, hiszen elsősorban nekik akarnak megfelelni, ezért olyan meghatározó jelentőségű a „kortársi divat”. A különböző náci-
ók eltérő géniuszgyakorisága pedig szemléletesen bizonyítja a társadalmi lehetőségek fontosságát, amik elősegíthetik vagy éppen akadályozhatják az adottságok képességgé válását.
Mégis, a hétköznapi életben szükséges kompromisszumok miatt, az iskoláskor végéig elfogadható a gyermekek-fiatalok adottságairól beszélni, hiszen ezek folyamatosan alakulnak, és képesség formájában igazából csak felnőttkorra rögzülnek. Természetesen az ember képességei ezt követően is változhatnak, hiszen életünk
e r d n E l e z i e z C
végéig tanulhatunk. Mégis, a társadalmi tapasztalat szerint bölcsebbek lehetünk, de képességeink inkább már csak hanyatlanak. A szellemi képessé gek értékelése kor négy faktort különítünk el. (1) Az általános ér telmességet, az okosságot, mert ez mindenhez kell. (2) A speciális szellemi képességet, ami jó esetben eldönti a pályaválasztást. (3) A kreativitást, hogy képes-e valaki megújítani tudásunkat és a (4) motivációt, azt a belső energiát, ami mindezek mindezek megvalósításához szükséges. Ha a gyermekek közül az említett faktorok közül vala-
dukció”, míg a nőkre a „reprodukció”. A nők
elsőrendű feladata tehát a család, a nemzet és az emberiség fenntartása volt, ezért természetes termékenységüknek köszöntek. Közülük ugyan sokat elvesztettek csecsemőként-kisgyermekként, mégis az ő ki-
ti. Ha viszont képessé válik kivételes adott-
zad végétől engedték meg a nyilvános sze-
ságait valóra váltani, akkor már talentumnak nevezzük.
replést, addig a színpadi művekben a női szerepeket kasztrált férfiak énekelték. A XVII. században csak olasz földön évente mintegy 4000 fiút heréltek ki ilyen célból. Később azután az előadóművészek között olyan kivételes talentumú énekes-
festőművészi és muzsikus tehetséget/tafestőművészi lentumot. Utoljára elsősorban a zeneszerzőket. A legfontosabb tapasztalatokat foglalom itt össze. A lán yok/nő k és fiúk /férfi ak zen ei képességei
A muzsikusok között négy kategóriát: énekeseket, hangszeres zenészeket, karmeste-
reket és zeneszerzőket szokás elkülöníteni. A l ányokn ak, nőkne k j obbak az ének lési adottságai. Ez azonban nem elégséges
A karmesterek között olyan ritka a nő, mint a fehér holló. A karmesterséghez az általános zenei képesség, a hangszertudás, az ütéstechnika mellett okosság és komoly pszichológiai érzék is kell. Ahogy Fischer Iván megfogalmazta, egyesítenie kell a ki-
hetően átlagosan tizenegy gyermeket szül-
hetségesnek nevezzük. Hiszen benn van az ígéret-potencia, hogy majd sokra vihe-
Az elmúlt évtizedekben értékeltem a költői,
e r d n E l e z i e z C
nulni, és keresni annak módját, hogy hogyan lehet ezt az adottságot maximálisan kiaknázni. A nők korábbi társadalmi helyzete ezt nehezítette. Hiszen az elmúlt évszázadokban száza dokban kialakult társadalmi munkamegosztás szerint a férfiakra hárult a „pro-
hordásuk és a túlélők gondozása-nevelése mellett szinte lehetetlen volt az esetleg meglévő zenei tehetségük kibontakoztatása. Ráadásul a nőknek csak a XVIII. szá-
melyikben valaki számottevően jobb, őt te-
ládokban otthon tanulhattak zongorázni vagy más hangszeren játszani. A XX. század közepétől azonban a zenekarokban egyre több a nő, és a szólóművészek között is számos kivételes talentum ismert, elég Fischer Annie-ra utalni. A fúvószenészek között kevesebb a nő, mivel ott a férfiak nagyobb tüdőkapacitása és izomere je előnyt jelent.
az énekművészséghez, ahhoz sokat kell ta-
vételes zenei talentumot és a vezéri képes-
séget. Az utóbbi pedig eleve a sokkal agresszívebb-erőszakosabb férfiak sajátja. Pierre Boulez nem is köntörfalazott: „Azér t lette m ka rmest er, me rt para ncsol ni a ka rok!” Sir Thomas Beecham pontosította ezt nézetet: „Minden kar mester egy álru hás diktátor, aki szerencsére beéri a zenével.” Mindezek Mindezek alapján a zenekar tagjainak
véleményét tükrözheti a következő álkérdés: „Mi a kü lönbség a z Isten és egy kar meste r közöt t?” Mire Mire a válasz: „Az Isten
nők váltak ismertté, mint Maria Callas vagy
Gyurkovics Zsuzsa, de a magyar kortárs énekesnők, mint Tokodi Ilona, Marton Éva és Rost Andrea is ezt példázzák. Hangszeres zenészek is sokáig csak a férfiak lehettek. A magyarázat a nők említett társadalmi küldetése mellett még a férfidominanciájú társadalmakban alábecsülésük is volt. Elsősorban a fiúk iskoláztatására fordítottak gondot, és közöttük a tehetségesek speciális képzésben része-
tudja, hogy nem karmester, a karmester vi szont azt hisz i, hogy ő az Isten.”
sültek. A lányok között a zenei tehetségek nem kapták meg a fiúknak kijáró elbánást, és bemutatkozási lehetőségeik is sokkal korlátozottabbak voltak. A XIX. század közepéig a nők nem is járhattak zeneakadémiára, legfeljebb a jobb módú csa-
A zeneszerz ő-géniuszok között sem találunk nőt. Első magyarázatként itt is a nők korábbi társadalmi helyzetét kell megemlíteni, hiszen tizenegy gyermek születése mellett nemigen maradt idejük és energiájuk a kivételes zeneszerzői teljesítmény
e r d n E l e z i e z C
eléréséhez. Ha igen, akkor is érvényesült a nemi diszkrimináció. Jó példa mindezek érzékeltetésére a Mendelssohn család. 1805-ben született Fanny, míg 1809-ben Felix. Mindketten hatéves korukban kezdtek el zongorázni, mégpedig olyan szinten, hogy csodagyermekeknek tartották őket. Az ér tők szerint Fanny mé g Felixnél is te hetségesebbnek tűnt. Fannyval azonban apja tizenöt éves korában közölte, hogy az ő életében a zene – szemben Felix öccsével – csak amolyan szórakozás lehet, neki a feleség és anya szerepére kell felkészülnie. Huszonnégy évesen férjhez ment, egy kisfiút szült, a többi terhességét elvetélte. Fanny életének igazi értelmét azonban továbbra is a zene jelentette. Öccse tizenhét éves korában komponálta Shakespeare Szentivánéji álom című művéhez híres nyitányát, majd később 1212-12 12 dalból álló cik-
az évezredek során feldúsult a férfiakban. A férfiak jobb térbeli adottságai kapcsolatosok lehetnek jobb matematikai képességeikkel, hiszen ez az algebrában nagyon fontos. Több szakember ennek fontosságot tulajdonít a férfiak zeneszerzői kiválóságában is. Hiszen egy szimfónia több tételét vagy az opera sokszólamú zenei történését térben és időben az agyukban kell előbb megkomponálni, és csak azután ír ják le kottaként.
szükség. Elég Wagnerre uralnom. A nőkből
lusokat tett közzé. Utólag kiderítették, hogy
ezek közül többet Fanny komponált.
idejük és energiájuk sem igen maradt gyer-
mekeik nevelése mellett.
ilyenkor a térbeli tájékozódás életbevágóan e r d n E l e z i e z C
fontosnak bizonyult, az e képességükben gyengék ezért kiválogatódtak (a harcban elestek, illetve a vadállatok áldozatai lettek), ezért nem lett gyermekük. Így a jobb térbeli tájékozódásúak életesélye és gyermeknemzési kilátása érvényesült, ami ezért
gek hajlamáért felelős sok génes rendszereket feltárni. Mégis, az orvoslásban közeledünk az ógörög igény beteljesüléséhez:
A modern genetika t ávlatai
Hiszen, ha „Ember, ismerd meg önmagad!” Hiszen,
ismerjük a hibás géneket, akkor mód lesz A mode rn ge netika két fo ntos t anulsá ga
hatásuk korlátozására, így az emberek sor-
mindezekből következik. Egyrészt adottságaink nem végzetünket, hanem igen tág le-
suknak nem elszenvedői, de aktív irányítói
hetőségeink határait jelentik. Másrészt tel jesítményünk min dig a genetikai adottságok és a külső hatások, témánk szempont-
jából a legtágabban ér telmezett edukáció A géniuszokra még je llemző két fontos kritérium: az agresszivitás és energiatöbblet. Ahhoz, hogy elfogadtass ák az „új idők ú j dalait” a társadalom nagy többségét alkotó „szürke hegedűsökkel” szemben, óriási energiára és nagyfokú agresszivitásra van a férfiak kíméletlen agresszivitása és győzni akarása általában hiányzik, emellett erre
Az eml ített magyar ázatokon túl, érdemes végiggondolni a zeneszerzés hátterében álló esetleges biológiai-genetikai okokat is, már csak azért is, mivel a specifikus szellemi képességek között a térbeli tájékozódás a férfiak erőssége. Ennek oka jól ismert: a férfiak vadásztak és háborúztak,
neszerző-talentumok között is.
nyának növekedésével növekedésével a karmester- és ze-
Korábban igaza volt Stendhalnak: „Mind azon lán gelmék, akik nőnek s zülettek , elvesztek a köz számára.” A A XX. században azonban a nők társadalmi helyzete drasztikusan módosult, ma már ugyanúgy kell otthonukon kívül is munkát vállalniuk, mint a férfiaknak. Emiatt, valamint a korszerű fogamzásgátló módszerek és a terhességmegszakítás legalizálásának következményeképpen, jelenleg a magyar nők már csak átlagosan 1,3 gyermeket hoznak a világra. A XXI. század ezért a nők évszázada lesz, és ez együtt jár majd a nők ará-
eredői, interakciói. Az egyik nem lehet meg
a másik nélkül, és végül is összhatásuk jelenik meg életünkben. A DNS megis merésével 1953-ban kezdetét vette a genetika forradalma, aminek be-
tetőzése az úgynevezett „Human Genom Program” volt, amit a hétköznapi nyelvben géntérképezésként emlegetünk. Ennek az 1990-ben kezdődő és 2003 áprilisában befejeződő programnak köszönhetően leolvasták a mintegy 2 méter hosszú DNS-makromolekula 3,2 milliárd betűjét (nukleotidját). Így lassan minden genetikai betegségért felelős hibás gént azonosítanak. Sokkal nehezebb a gyakori betegsé-
lehetnek. A genetikai betegségekért felelős hibás génekkel szemben a kivételes szelle-
mi adottságokért felelős szokatlan gének azonosítása sokkal nehezebb. Egyelőre a zeneszerzői, költői, festőművészi és matematikai „gének” megtalálására a DNS valamelyik meghatározott szakaszában vagy szakaszaiban kicsiny az esély. A magyarázat nyilvánvalóan ezen adottságok nagyon összetett és speciális jellegében keresendő, ami nagyon sok agyi funkció összerendezett működésének eredménye. A XIX. századi reformkor nagyjai azt hitték, a haza teszi naggyá az embereket. A XX. század második felének valósághűbb felismerése szerint viszont ez éppen fordítva van: az emberek, de különösen a kivételes talentumok és a géniuszok tehetik naggyá a hazát. Éppen ezért ők fokozott védelmet és megbecsülést érdemelnek.
e r d n E l e z i e z C
