Hogyan Kerülheted El Végérvényesen A Konfliktust?
Tartalom:
Élethelyzetek és kezelésük a gyakorlatban Hogyan figyeljünk a másikra anélkül, hogy felhúznánk magunkat? Hogyan ne akarjuk megváltoztatni a férfit? Hogyan segítsük a férfit? Hogyan beszéljünk a férfival a problémáinkról? Hogyan kerüljük el végérvényesen a vitákat? Néhány tipp, hogyan csökkentsd a konfliktust?
© Galambos Ádám https://www.facebook.com/ColumbKiado
Nézzünk most néhány élethelyzetet és azok konfliktuskezelési alapelveit.
A férfi késik A nő szónoki kérdése: Hogy tudtál ilyen későn megjönni? Milyen szerinted nekem itt várni Rád? A férfi ezt érti: Nincs mentséged a késére, ráadásul megvárattál. Én sose tennék ilyet veled. A férfi válasza: Tudod, hogy milyen a forgalom a városban. Magam sem tudom, hogy mikor érek haza. Ráadásul föltartott az egyik ügyfelem is. Megpróbáltam lerázni, de tudod, hogy ez nem így működik. Örülök, hogy egyáltalán sikerült ideérnem. A nő ezt érti: Nem szabadna idegeskedned. Nincsen okod rá. Jó magyarázatom van a késére.
Megelőzés Mit mondjon a nő: Olyan rossz, amikor később jössz haza. Több időt töltenék veled. Boldog lennék, ha legközelebb telefonálná, ha késel.
Mit mondjon a férfi: Ne haragudj, nem akartalak felidegesíteni, de sajnos így alakult. II. A férfi, csalódást okoz (Elfelejt valamit Pl) A nő szónoki kérdése: Hogy lehet az ilyet elfelejteni? Hogy tehettél ilyet egyáltalán? A férfi ezt érti: Nincsen elfogadható indokod, hogy ekkorát hibáztál. Jobb lenne, ha elásnád magad. Nem férfi az ilyen. A férfi válasza. Most mit aggodalmaskodsz, ez semmiség. A nő ezt érti: Semmi okod nincsen az idegeskedésre. Mit pattogsz? Megelőzés Mit mondjon a nő: Szomorú vagyok, hogy elfelejtetted. Reméltem, hogy megcsinálod. Mit mondjon a férfi: Sajnálom, hogy csalódást okoztam Neked. Kérlek, ne haragudj rám. III. A férfi siet, de a nőnek nem tetszik A nő szónoki kérdése: Miért kell nekünk állandóan rohanni? A férfi ezt érti: Nem vagyok képes arra, hogy rendszerezd a dolgaidat. Felelőtlen vagy és mindent az utolsó pillanatban akarsz megoldani. Hogy számíthatnék így rád nagyobb dolgokban? A férfi válasza: Fölöslegesen aggódsz. A múltkor is odaértünk.
Amit a nő ért. Nincs okod idegesnek lenni. Örülj, hogy velem lehetsz, s inkább ne hisztizz. Megelőzés Mit mondjon a nő: Nem szeretem, amikor ennyire rohannunk kell. Annyira rossz érzés így indulni. Mit mondjon a férfi: Tudom, nekem sem tetszik. Sokszor azaz érzésem, hogy szétszakadok. IV. A férfi nem figyel eléggé a nőre. A nő szónoki mondata: Mi soha nem megyünk sehová. A férfi ezt érti. Nem teszel boldoggá. Nem érzem jól magam veled. Nincs semmilyen ötleted, hogy hová vihetnél. A férfi válasza. Dehogynem, a múlt héten is voltunk moziban. Amit a nő ért: Nincsen jogod ezt érezni, mert mindent megteszek azért, hogy kielégítsem az igényeidet. A múlt héten is elvittelek valahová. Megelőzés Mit mondjon a nő. Annyira örülnék, hogyha máshová is elmennénk, nem csak moziba. Olyan szép helyek vannak, biztos Neked is tetszenének. Mit mondjon a férfi. Tudom, hogy unod már a mozit, de most nem jutott más az eszembe. Kérlek, mond el, hová mennél szívesen. Ennél az esetnél fontos megjegyezni azt a tény, hogy a nők sokszor úgy fogalmaznak, hogy egyfajta nagyító jelzővel látják el a problémájuk forrását. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy a „Soha nem megyünk sehová”-t nem kell szó szerint értelmezni. Ezzel csupán a nő rendszerint érzelmeinek komolyságát kívánja kihangsúlyozni.
Hogyan figyeljünk a másikra anélkül, hogy
felhúznánk magunkat? Ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelő kommunikációt folytatni partnerünkkel, tisztában kell lennünk az érzéseivel. Ezek megismeréséhez azonban birtokába kell lennünk a figyelmes hallgatás művészetének. Ehhez nem kell mást tennünk, mint ülni és végigvárni, míg a kedvesünk elmondja, hogy mi is bántja őt. A nehézség ebben az, hogy esetenként a más jellegű problémáit, mi magunk is sértésnek vehetjük a felénk tanúsított viselkedése miatt. No, de nézzük, hogy végül is mit érdemes tennünk? - Ülni és nyugodtan hallgatni. - Próbáljuk meg beleképzelni magunkat az ő helyzetébe. Mi mit tennénk, hogyan viselkednénk? - Ha feldühítene, nyeljünk egyet. - Nézzünk rá, mutassuk, hogy figyelünk szavaira - Ha fel akarunk készülni a válaszadásra, írjunk le néhány szót, hogy ne feledjük el, mire is akartunk neki reagálni - Ne osztogassunk számára kéretlen tanácsokat. - Maradjunk csendben, csak néhányszor hümmögjünk. - Ha kikéri a véleményünket, kioktatás nélkül adjunk neki választ - Ha olyan dologról beszél, amiről már korábban esett szó, és mi mást javasoltunk, de ő ennek ellenére a saját feje után ment, és kiderült, nekünk lett igazunk, ne bizonygassuk, hogy „Mi bezzeg megmondtuk”, csak finoman utaljunk a múltkori beszélgetésre - Ne használjunk kioktató szavak „Az ilyesmire figyelni kell, nem lehet ilyen hibát elkövetni, vagy ha igen, vállalni kell a következményei” „Máskor legyünk máskor körültekintőbbek.” - Engedjük végigmondani neki a gondolatait, majd biztosítsuk szeretetünkről
Hogyan ne akarjuk megváltoztatni a férfit? 1. Ha a férfi ideges, ne kérdezgesse a nő túlságosan sokat, csak várjon türelmesen, míg magától beszélni kezd 2. Ne akarja megnevelni őt, bízzon benne, hogy magától fejlődik. Az a lényeg, hogy a nő nyugodt hangnemben megossza vele a gondolatait, problémáit, miközben elismeri a férfit.
3. Ne adjon neki a nő kéretlenül tanácsokat. Ettől megijed, azt hiszi, hibázott. 4. Ha makacsul ellenáll a változásnak, akkor fél, hogy el kell ismernie a hibáit, amire a nő, ezáltal rájöhet. De ha nem érzi, hogy tökéletesnek kell lennie, ahhoz, hogy megtartsa a párját, megnyugszik, és még többet ad. 5. Legyen önálló élete a nőnek. Egy olyan, ami független a párjától annak érdekében, hogy a férfi ne kényszerüljön bele úgymond bizonyos változásokba (Baráti kör, hobbi, Stb). 6. A nő úgy ossza meg fájó érzéseit, hogy vádolná, vagy meg akarná változtatni párját. Ezzel a férfi megtanulja majd, hogyan közölje ő is a rossz irányú hangulatváltozásait. 7. Ha a ruházatára, életútjára, életvitelére vonatkozó dolgokat megszabja neki a nő, akkor biztosan negatív válaszra, elutasításra számíthat.
Hogyan segítsük a férfit? Ha az el akar vonulni? - Ne bíráljuk az igényét a magányra. - Ne lássuk el tanácsokkal segítségképpen - Ne nógassuk, hogy ugyan mikor hajlandó már visszatérni - Ne aggodalmaskodjunk miatta - Járjunk kedvébe. - Éreztessük, hogy megbízunk benne - Foglaljuk el magunkat (Vásárlás, tévésorozat, séta, torna,…) Ha érzékeltetni akarjuk vele, hogy számíthat ránk és megbízunk benne? - Mutassuk ki, hogy hiszünk benne („Tudom, hogy meg tudod csinálni. Bízom benned…”) - Ne nyújtsunk neki segítséget, egészen addig, míg ő nem kéri tőlünk - Ne kritizáljuk folyton, azt remélve, hogy akkor kapunk tőle többet
- Merjünk kérni tőle - Hogyha nem tetszik a viselkedése, egyszerűen mondjuk meg neki, anélkül, hogy az egész jellemét bírálnánk ezzel. Szorítkozzunk csak az adott szituációra. - Ne gondoskodjunk róla túlzottan. Tartsunk mértéket. ( Biztos, hogy mindent eltettél az útra? Útleveled, jegyek nálad vannak, Stb.) Hogyan beszéljünk a férfival a problémáinkról? Amikor a nő a gondjairól, bajairól beszél egy férfinak, az gyakran úgy érzi, hogy a nő őt okolja mindenért. Ez abból adódik, hogy az ilyen esetekben nem tudja kamatoztatni briliáns problémamegoldó technikáját, mert a nőnek egyáltalában nem arra van igénye. Azt hiszi, azért kell végighallgatni a nő panaszkodását, mert mindenért ő a hibás. Úgy érzi, kudarcot vallott, veszített. Ahhoz, hogy ezt a nő elkerülje, beszéd közben szúrja be „Nagyon köszönöm, hogy meghallgatsz. Jó Veled beszélgetni (Habár a férfi közben maximum csak hümmögött néhányat). Sokat segít, hogy meghallgatsz.” Hogyha például a nő a munkára panaszkodik, megállapíthatja, hogy milyen biztos pont számár a férfi. Ha a megélhetés kerül szóba, kiemelheti a férfi nagy munkabírását. A lényeg ugyanaz. Ki kell emelni, el kell ismerni a férfi jócselekedeteit, gyakorlatilag, tehermentesítve és magasba emelve ezzel őt. Hogyha valamihez hasonlítani kéne, én azt mondanám, hogy úgy kel viselkedni, mint amikor egy kisgyerekkel játszik az ember. Úgy kell őt nyerni hagyni, hogy közben azt higgye, önerőből győzött.. Így ezek után mind nagyobb kedvvel és odaadással fogja végighallgatni a nőt
Hogyan kerüljük el végérvényesen a vitákat? A viták elkerülésének módja, a másik fél tiszteletén, illetőleg a kölcsönös elfogadáson alapszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feleknek mindig, mindenben egyet kell érteniük. Ez természetesen soha nem is jönne össze. A vélemények különbözősége, mind emberként, mind szerelmespárként végigkíséri az életet, elkerülhetetlen. Ha azonban megvan a kölcsönös akarat, akkor a pároknak képesnek kell lenniük, szemrehányás, vádaskodás nélkül megosztani gondolataikat egymással.
De, hogyan is lehetséges ez? A viták ugyanis, ahogy azt már említettük, általában valami apróságból indulnak ki. A szörnyű viszont bennük az, hogy ha az egyik felet túlságosan elragadja az indulat, és olyat mond a másiknak, amivel megbántja, akkor a vita könnyedén veszekedéssé fajulhat. Legtöbbször ugyanis nem elsősorban az fáj, amit mondanak nekünk, hanem az, ahogyan. Így történhet meg az, hogy a párok, amikor veszekednek, néhány perccel a vita kezdete után, már „csak” a szavakon „lovagolnak”, és teljesen eltávolodnak a kirobbantó októl. Egyszer együtt szilvesztereztem a barátnőmmel és egy baráti párral. A pár férfi tagja valamivel éjfél után bepöccent valami apróságon. A hazaindulásuk időpontjával kapcsolatosan. Igazán talán ő sem tudta (vagy nem akarta megfogalmazni), hogy min, és szólt a barátnőjének, hogy indulnak. A szokottnál erősebben ragadta meg a karját, ami nyilvánvalóan nem volt egy jó döntés. Erre a lány felemelte a hangját, mondott valami sértőt a fiúnak. Ezt követően kirobbant a veszekedés, és legalább negyed órán keresztül ordítoztak. Mindketten azt szajkózták, hogy mit mondott rájuk a másik, és csak tovább sértegették egymást. Gyakorlatilag elbeszéltek (elordítoztak) egymás mellett. Ebből a példából is tisztán kitűnik, hogy a veszekedés nem egyezik meg a problémamegoldással. Van azonban egy másik hátulütője is az ilyesfajta forgatókönyvnek. Gondoljunk bele egy olyan élethelyzetbe, amikor tudjuk, nincsen igazunk, de a másik fél, akivel konfrontálódnunk kell, olyan hangnemben beszél velünk, olyan gesztusokat alkalmaz, mely számunkra sértő. Igazat fogunk adni neki? Nem valószínű. Ez a fajta viselkedés ugyanis előhozza belünk a védekezés kényszerét, és csak azért sem fogunk egyetérteni a minket támadóval. Ha a fenti példát vizsgáljuk, képzeljük el, mennyivel hatásosabb lett volna, ha a pár férfi tagja, még ha ideges is, mert nem akkor indulnak haza a buliból, amikor ő szerette volna, érzéssel lép oda kedveséhez, nem rángatja meg, nem mond nyomdafestéket nem tűrő szavakat. Sokkal több lett volna az esélye, hogy a lány (ha figyel a párjára) a megbeszéltek szerint, készülődni kezd az induláshoz. Természetesen nem mentünk itt bele az előzmények taglalásába, de az ilyesfajta megoldási törekvés mindig is kudarcot vall, a határozott és tárgyilagos kifejezésekkel szemben.
Néhány tipp, hogyan csökkentsd a konfliktust? 1. Lehetőleg maradjunk ülve, vagy ha állunk, foglaljunk helyet Ebben a pozícióban ugyanis sokkal nehezebb veszekedést folytatni valakivel. A másiknak is az lesz az érzése, hogy nyugodtabbá válhat a hangvétel, nem érződik majd alá-fölérendeltség a felek között, hiszen nagyságrendileg egy szinten lesznek, már ami a fizikai pozíciójukat illeti. 2. Ha beszélünk, inkább foglaljunk a másik fél mellett helyet. Ezzel azt az érzést érhetjük el, hogy csapatként együtt dolgozunk a másik féllel, és ugyanazon az oldalon „állunk”. Ami így is van, hiszen mindketten azon vagytok, hogy megoldjátok a problémát. 3. Soha ne akarj harcolni! Ne harcolj a másikkal. Tudatosan törekedj arra, hogy megértsd az álláspontját. Nem kell „ki tud nagyobbat mondani” játékot játszanotok. A sértegetés, kizárólag a másik hibáztatása semmilyen körülmények között nem járható út, csak elmélyíti a vitát és rombolja a kapcsolatot. Sajnos minél nagyobbak az érzelmeink valakivel szemben, annál erősebb szavakat tudunk használni rá negatív értelemben is. Tudnunk kell azonban, hogy azzal, hogy őt megsértjük, önmagunkon is sebet ejtünk, ami rendszerint még nagyobb és mélyebb, mint amit ő okozott nekünk. Hiába leszel látszólag nyertese, tehát egy ilyen jellegű vitának, hiába győzöd le „ellenfeledet”, hosszú távon, akkor is Te veszítesz. 4. Legyenek érveid! Ahogy ne szitkozódj, vagy sértegesd a másik felet, úgy legyél megfelelően eleresztve érvekkel. Minél jobban képes vagy ugyanis arra, hogy indulat nélkül beszélj, annál nagyobb esélyed van minél hamarabb pontot tenni a félreértés végére. Az érvek pedig abban fognak segíteni, hogy minél hatékonyabban meg tudd győzni a párodat arról, hogy elfogadja a Te véleményedet. Játssz ügyesen.
Hogyha képes vagy önuralmat tanúsítani, sikeresen fogod tudni kezelni a konfliktusos szituációkat. Ha a másiknak igaza van valamiben, ismerd el, és rejts el kedves szavakat is a viták közben. Ezzel megnyugtatod majd valamelyest. De természetesen minden esetben kérd ki magadnak, hogyha nem megfelelő a hangnem, vagy olyasmiket „dobál a fejedhez” a másik, amit egyáltalán nem tartasz jogosnak. A tiszteletet nem ordibálással kell kivívnod, a nyugodt és tárgyilagos beszéd sokkal célravezetőbb „fegyver”. 5. Esetenként legyél megalkuvó. Bizonyos szituációkban jobb, hogyha az ember átlátva a helyzetet, nem forszírozza tovább a vitatkozást, hanem átmenetileg „feladja” az értelmetlen küzdelmet. Ha látod, hogy a párod, képtelen a megfelelő kommunikációra, egyszerűen vonulj el. Úgysem fogsz tudni vele mit kezdeni. Hagyd, hogy kiduzzogja magát. Hogyha nem nyílik lehetőséged az elvonulásra, akkor pedig maradj csendben, húzd meg magad, amíg a vihar (rosszabb esetben tornádó) elvonul. Utána azonban kérd ki magadnak a hangnemet. Türelemmel, szeretetteljesen, de mindenképpen fejezd ki a fájdalmadat. 6. Ne menekülj el hosszú távon. Vannak, akik úgymond, félve a személyes ütközetektől, inkább elvonulnak, és egyfajta rideg állóháborúvá alakítják a nézeteltéréseket. Ez egy ideig még működőképes lehetne, azonban hosszú távon tarthatatlan. Ilyenkor mindenki vigyáz arra, hogy nehogy véletlenül is olyat mondjon, amiből veszekedés kerekedhet. Sajnálatos módon ezt a fajta, menekülés a gondok elől semmiképpen sem hasznos, hiszen ekkor a párok egy falat húznak maguk köre. Nem keresik a lehetőséget, hogy megosszák egymással gondolataikat, érzéseiket. Ezzel azonban elveszítik, hogy újraéljék az egykor meghitt pillanataikat, amelyek így csupán az emlékeikben térnek majd vissza. 7. Ne színleld, hogy minden rendben van. Sokan folyamodnak ehhez az eszközhöz is. Úgy tesznek, mintha minden a lehető legnagyobb rendben volna. Felettébb boldognak látszanak, mosolyognak, mindennel egyetértenek. Az összes kérésre
örömmel igent mondanak. Nem merik kifejezni az érzéseiket, ezért mindenre rámondják, „Oké. Jól van.”. A végére már talán ők maguk is elhiszik, hogy valóban „Minden rendben van”. 8. Ne legyél sztoikus (hosszú távon). A színlelés és a megalkuvás tartós fenntartásából alakul ki az a fajta beletörődés, ami talán az összes, előzőekben fölsorolt lehetőség közül a legrosszabb variáció. Ebben az esetben ugyanis az egyik fél teljes mértékben alárendelve magát a másik igényeinek, beletörődik a helyzetébe. Elfogadja, hogy (mindenért) őt hibáztatják, és felelősséget vállal azokért a dolgokért, melyek párját idegesítik. Ráadásul függetlenül mindettől boldognak látszik. Annak látszik, de nagyon sok esetben Depresszióval küzd, ugyanis elveszik önmaga lenni. És azt hosszú távon, akár éveken keresztül úgy fenntartani, hogy a lelke ép maradjon, gyakorlatilag lehetetlen. Aztán egyszer csak fellázad, és sok-sok sérelem előtör belőle, mert minden elutasítást komoly kudarcként él meg, hiszen alapból sokat megtagad magától. Ösztönösen megérzi, hogy mit kívánhat a másik, és úgy alakítja ő is önmagát, teljességgel föláldozva ezzel saját egyéniségét. De mire rendszerint eljut a lázadáshoz, addigra már általában túlságosan késő, mert a lelke oly mértékben megsebesült, hogy nagyon iparkodnia és igyekeznie kell a másik félnek, hogy képes legyen azt meggyógyítani. De egy próbát, mindenképpen megér.
Felhasznált Irodalom: John Gray PhD. - A férfiak a Marsról a nők a Vénuszról jöttek ( Trivium Kiadó 2001.) Dr Marianne J. Legato – Miért nem emlékeznek a férfiak, és miért nem felejtenek a nők? (Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen 2008) Olvass Még Több Tanulmányt Vagy Mini E-Könyvet: Eddig megjelent kiadásaink: . A Férfiak Titkai A Nők titkai Mire vágynak a nők? Hogyan találj társat? Hogyan éld túl a szakítást? Mi az a két leggyakoribb hiba, ami a konfliktusokhoz vezet? Hogyan kerüld el végérvényesen a veszekedést? Hogyan őrizd meg az önharmóniát? OLVASS MÉG TÖBB KÖNYVET >> Kattints Az Alábbi Linkre. http://www.scribd.com/Fixxxer1982