A g y erm er m ekk ek k o r i r o s s z bán b ánás ásm mód következményei (tanulmány)
1
Felhasznált irodalom:
Személyiségvonások, Személyiségvonások, tünetdimenziók, rossz szülői bánásmód vizsgálata és látens sérülékenységdimenziók azonosítása egyes pszichés zavarokban Doktori értekezés Dr. Unoka Zsolt Szabolcs Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Egészségtudományok Doktori Iskola Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban Kézikönyv pedagógusoknak Szerkesztette: F. Lassú Zsuzsa, 2011 VANKÓ TÜNDE KÖTŐDÉS ÉS KORAI MALADAPTÍV SÉMÁK VIZSGÁLATA EGYES PSZICHÉS ZAVAROKBAN Doktori (Ph.D.) értekezés Pécs, 2012 Henning Henning Köhler: Félénk, szomorú és nyugtalan gyerekekről Szépnap Kiadó, 2004. Rudolf Steiner: A gyermek nevelése szellemtudományi szellemtudományi szempontból Jáspis 1993 Henning Köhler: Rossz gyerekek pedig nincsenek Szépnap 2003 GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon UNICEF , 2012 Dr. Szabó Máté ombudsman weboldala http://gyermekjogok.obh.hu/index.php Wikipedia weboldalai Webbeteg
2
Susan Forward: Mérgező szülők Háttér kiadó, 2000 Dr. Pászthy Bea: A bántalmazott gyermek Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógyászati Gyermekgyógyászati Klinika Babity Mária: Oktatási segédanyag- A gyermekbántalmazás, megelőzése, kezelése c. fakultációhoz Eötvös József Főiskola 2005
3
„Manapság minden gyermeket meg kell menteni.” (Rudolf Steiner) Kitől és miért? miért? - kérdezhetnénk. kérdezhetnénk. A válaszadást Henning Köhler kezdi: A gyermekek válsága gyermekek válsága többek között előítéleteink és gondolkodási hibáink következménye. A legfőbb előítélet a nevelésben a „faraghatóság” feltételezése: többé -kevésbé tudatosan abból indulunk ki, hogy a szülőknek (vagy más nevelőknek) a kezében van a gyermek; tehát a gyermekek bizonyos örökletes adottságok és… a kívülről érkező nevelés tár gyai gyai (egyébként Waldorf-körökben is elterjedt ez a nézet). Ezt a pedagógia kardinális tévedésének tartom. Már csupán azzal a gondolattal, hogy a gyermeket alávethetjük szándékainknak, nagy károkat okozunk. Ennek a magatartásnak az eredménye a felnőtt és a gyermek közötti teljes meg nem értés. Sok gyermek zavarodottsággal, nyugtalansággal, nyugtalansággal, gondterheltséggel és félelemmel reagál erre. És itt kezdődik az ördögi kör: a szülők a gyermeknél fellépő elidegenedés elidegenedés tüneteit látva egyre mélyebben belegabalyodna belegabalyodnakk a „faragha. tóság” tévképzetébe, egyre gátlástalanabb gátlástalanabb manipulációs eszközöket eszközöket vetnek be (természetesen csak a legnemesebb céllal!). A befolyásolni szándékozó szándékozó nevelés nevelés csavarjait csavarjait megszorítják, ahelyett ahelyett hogy lazítanának rajtuk. Lehet, hogy így szeretnék elérni a gyermek g yermek sikeres beilleszkedését beilleszkedését környezetébe, de ő kapcsolatelmélyítési kapcsolatelmélyítési szándékának teljes félreértését éli meg, és azt, hogy szakítanak vele. Mert igenis kapcsolat-megszakítás az, ha kiválasztott sorstársai megegyeznek abban, hogy „a gyerek rosszul sikerült, és újból kell teremteni.” Az amúgy is ingatag bizalmi alapot, melyet az elterjedt „befolyásolhatóság és faraghatóság” tévedésével tévedésével építettünk, teljesen t eljesen aláássa a „hiba kijavítására” irányuló pedagógiai vagy terápiás óvintézkedés. Egyenesen Egyenesen ki kell mondanunk: a nehezen kezelhető gyerekek óriási lehetőséget nyújtanak számunkra, ha megértjük, hogy feltűnésükkel egy kérdést tesznek fel: „Miért nem méltányoljátok azt a bizalmat, amelyet nektek ajándékoztam, amikor beavattalak titeket a titkomba?” Az egyetlen értelmes terápia az úgyneveze tt viselkedészavarokkal viselkedészavarokkal küzdő gyerek számára, ha a nevelésében hozzá legközele l egközelebb bb állók igyekeznek megérteni megérteni őt, belátván: maga a gyerek adományozta nekik a kiváltságot azzal, hogy hozzáférhetővé tette titkát. Viktor E. Frankl írja: „ A szülők a szülők a nemzéskor k romoszómáikat romoszómáikat adják a gyereknek, de nem ők lehelnek lelket belé.” „A gyerek leheli a szülőkbe (és azokba, akikkel a szülők szoros rokonságban rokonságban állnak) a saját lelkét”. Ha ezt fölfogjuk, és igazi erőt merítünk belőle (olyat, amely nem a nevelő hatalmi befolyásán befoly ásán alapszik!), hogy a gyermeket támogassuk, akkor gyógyítóan nevelünk.
4
De mit is teszünk e helyett? A befolyásolhatóság feltételezése mellett még azt is i s tévesen gondoljuk, nevelni nem jelent mást, minthogy a gyermeket egy alkalmazkodási folyamatban lehetőleg lehetőleg súrlódásmentesen beillesszük a társadalomba. A beilleszkedés és az alkalmazkodás olyan fogalmaink, melyek az emberré válás folyamatának mércéjét határozzák meg, feltételezve egy megkérdőjelezhetetlen, konvencionális konvencionális status quót. A beillesztés szándék a szándék a tehát az egyén és a fejlődés ellen irányul: annak a ténynek a meg nem értésén alapszik, hogy az egyénivé válás folyamata pontosan egy beilleszkedés elleni, többé- kevésbé erőteljes tiltakozást kíván (a szabadságot szabadságot megalapozó antiszociális elemet, ahogy Steiner St einer nevezi). Az ember annyiban individuális, amennyiben nem veti magát alá az elvárásoknak, és annyiban csoportlény, amennyiben ezt megteszi. Mindkettő szükséges, de el kell döntenünk, hogy a nevelésben ma hová helyezzük a hangsúlyt. A szabadságra nevelés üres szlogen, ha a gyakorlatban minden a beilleszkedésről szól, a szabadságot szabadságot valamikorra későbbre halasztva, azzal a téves feltételezéssel, hogy a jó alkalmazkodóképesség alkalmazkodóképesség biztosítja a legmegfelelőb l egmegfelelőbbb alapot egy későbbi szuverén életvezetéshez. A beillesz kedés elleni tiltakozást azonban kreatívan kell gyakorolni, különben egyszer csak destruktívvá válik. (A beilleszkedés megtagadásának megtagadásának az ösztönzése, mint pedagógiai feladat? Igen! A gyerekeket engedetlenségre engedetlenségre kell bátorítanunk, hogy megkapjuk tőlük a pedagógiai pedag ógiai gyakorlat és a társadalmai jövő helyes tanácsait. A minden további nélkül szófogadó gyerekre a pedagógusnak pedagógusnak úgy kellene tekintenie, mint saját nevelői nevelői kudarcára. kudarcára. A tanár, aki egy szorgalmas és jó osztályt akar, pedagógiai hibát követ el. A tekintély teljesen más lapra tartozik: tart ozik: a szeretett tekintélynek a gyerekek mernek kreatív módon ellentmondani; mellette teremtő ellenállásban növekszenek. A „nem” fontos, tiszteletteljes, finom lehetőséggé válik.) Ameddig azzal takarózunk, hogy a szabadság a nagykorúság előtt szóba sem jöhet, épp a nevelés beavató jellegét nem vesszük komolyan: a gyermek szabad (reménykedő) lényként ránk bízta magát, nem azért, hogy olyan ol yan befolyásokkal tegyük szabaddá, amelyekről azt gondoljuk, később a szabadságát szolgálják, hanem azért, hogy világra jövetelének szabadságát szabadságát önmagában értékeljük, tehát értőn igazolhassuk. Ha a kezdet egyben a célunk is, akkor a gyermek szabadságát segítjük érvényesülni; mi vagyunk az erre kiválasztott vezetők. Tennünk nem kell semmit – még csak csa k szabad embert sem kell faragnunk a gyerekből, hiszen ő már szabad. Aki ezt nem tiszteli, nem fog tudni nevelni. Az acél, hogy a gyerek alkalmazkodjék és beilleszkedjék, azért mond ellent a fejlődésnek, mert nem számol az egyén és a kulturális fejlődés ka pcsolatával; ka pcsolatával; tehát nem nem ismeri föl azt, hogy a kulturális folyamatban nekünk kell tanulnunk a gyerektől, talán épp egy olyan radikális újítást, amely a jövőből érkezik. A gyerekek viselkedésében, viselkedésében, akár tiltakozásába til takozásábann előre megmutatkozhat az, ami a tudat t örténetében ránk vár, és mai gondolkodásunk, ítélkezésünk és cselekvéseink tükrében még nehezen érthető. Más szavakkal: akkor élünk hallatlan lehetőségünkkel, lehetőségünkkel, hogy intuitíven i ntuitíven megismerjük a jövőt, j övőt, ha a nehezen kezelhetőnek vélt gyerekeket előítéletektől és félelmektől mentes tudásvággyal közelítjük meg, azzal a meggyőződéssel, meggyőződéssel, hogy beilleszkedésük stílusának a megfigyelése elárul valamit v alamit arról, milyen szociális készségekre van szükség a világ egészséges fejlődéséhez.
5
Milyen alapon ítélkezünk, amikor kitagadjuk kit agadjuk őket őket érinthetetlen társadalmunkból? Ne legyenek illúzióink: ilyenkor nem vesszük figyelembe az individualitást, a nevelői kiválasztottság kegyelmét kegyelmét és a fejlődést. „Miféle normalitásfogalom mutatja nekünk az irányt?”- kérdezi Jürg Jegge, majd a következő v álaszt adja: „A polgári iskola i skola normája ez (továbbá az elpolgárosult társadalomé). De hol van az leírva, hogy egy gyereknek miként kell fejlődnie? A szilvára talán nagyszerűen alkalmazható a fejlődési séma, de egy ember esetében aligha. És a norma mit határoz meg?” A pedagógiai szakirodalomban, a tantervekben, a szülői újságokban újságokban és tanácsadó brosúrákban brosúrákban vagyon ez leírva. A nevelés kérdését hatalmába kerítette egy mindenhol jelen lévő szakértőieskedés. szakértőieskedés. Ha igaz volna az egyenlet: „mennyiség plusz tanároskodó magatartás egyenlő minőséggel”, akkor a gyermeki fejlődés tudománya lenne a legfejlettebb tudomány. A szakértők száma feltartóztathatatlanul nő, és az egyre újabb és homályosabb zavarszindrómák, zavarszindrómák, kiküszöbölési módszerek és elméletek kiagyalása tömegsporttá vált. Amíg a gyermek fölött okoskodunk, épp a lényeget felejtjük el: a gyermek individuális lénye értő, nyitott figyelmünket fi gyelmünket kéri, szeretetteljes, támogató kisérésünket saját fejlődésének útján…. Szülők, tanítók és nevelők isteni hatalommal felruházott sz emélyeknek képzelik magukat, vagy legalábbis azt hiszik, ilyen hatalom jár nekik. Ezért felháborodva, megzavarodva megzavarodva és sértődötten reagálnak, ha kiderül, hogy valójában milyen csekély befolyással bírnak. A pedagógiai írások többségének szinte minden sora azt támasztja alá, hogy a gyerek alattvalói státusszal bír; a vélemények csak abban különböznek, hogy miként kell bánni ezekkel az alattvalókkal. Parancsolóan? Elnézően? Továbbá hogyan lehet őket hatékonyabban ellenőrizni: ellen őrizni: nyílt kényszerrel, vagy hogy elhitetjük velük, velük, önként teszik azt, amit elvárunk tőlük? Még a szeretetet is hatalmi eszköznek ajánlják, „pozitív megerősítés” felkiáltással (az engedelmesség kicsikarása céljából). Az embernek néha az a benyomása, hogy egy legyőzött népről van szó, és nem ne m azokról, akik akarati impulzusaikban ott hordozzák az emberiség jövőbeni tudását. Ezzel kapcsolatban írja Werner Kuhfuss: „Felnőttek és gyerekek viszonyában viszonyában a legszentebb és legérinthetetlenebb a gyermek akarata.” A pedagógia ilyen fokú félremagyarázása mellett nem csoda, hogy semmi se sikerül. Kuhfuss szerint tapasztalt pedagógusok úgy reagálnak tekintélyük fogyatkozására, mint a „trónfosztott királyok”; kénytelenek tudomásul tudomásul venni, de nem találnak rá magyarázatot. „ Mások… nem is kerülnek trónra. A >>nép<< - mármint a gyerekek - megtagadja az engedelmességet” engedelmességet” Ezt azért teszik, hogy megértessék velünk azt, amit meg kell értenünk: „Csak egy nevelő van: a gyermeki ember… aki önmagát neveli. A pedagógia az a művészet, amely az embernek alkalmat ad önmaga nevelésére.” A legrosszabb esetben egy gyermeket bántalmazhatnak, vagy elhanyagolhatnak, de állandó nevelgetéssel nevelgetéssel úgy kifáraszthatják, kif áraszthatják, hogy beletörődik, és látszólag alkalmazkodik. Egy dologra azonban senki nem képes: a gyerek legmélyebb, legbenső magvába bea vatkozni. A lényeg hatáskörünkön hatáskörünkön kívül esik – persze ennek a megjelenését megnehezíti a gyerek g yerek alábecsülése. alábecsülése. Akkor gyengítjük a gyermeki lényt, ha saját elképzelésünk szerint akarjuk alakítani. „A megfelelő mértékű szigor vagy engedékenység engedékenység erősít és igazo l, de minden, még a legjobb 6
szándékú erőltetés is gyengít. Sajnos, a legtöbb pedagógiára ez az erőltetés a jellemző” – véli Kuhfuss. Amit itt szigornak vagy engedékenységnek engedékenységnek nevezek, azt máshol előhívó (evokatív = minden egyén személyisége sajátos válaszokat vált ki másokból ) nevelői magatartásnak hívom, mely ellentétes a tolakodó, szuggeráló neveléssel. Távolról sem vagyunk istenek, akik a gyereket úgymond rendes vagy teljes értékű emberré tehetnék. Ehelyett egészen más, csodálatos események események részesei lehetünk, lehe tünk, amelyek, ha képként k épként élővé tesszük magunkban, gyorsan megszabadítanak megszabadítanak bennünket minden uralkodási vágytól. Mielőtt a gyermek, mint „utat kereső vendég” megérkezne hozzánk, befolyásunk befolyásunk hatókörén kívül – az ártatlanság szférájában szférájában – felépíti reményalakját; reményalakj át; ott magasabb rendű lények veszik körül, akiknek akarata, érzése és gondolkodása azt tartalmazza, amit az ember legbelül keres: a jóságot, az igazságosságot és az igazságot. A még meg nem született lélek őket utánozza, és részese lesz az emberi jövőképnek, amelyhez hozzá akarja fűzni saját gesztusát. A gyereket maga az ember fia inspirálja. Minden születésben van valami a betlehemi történetből. A gyermek a magasabb lényekkel egyetértésben – akik közül egy, az angyala lelkiismeretes kísérőnek rendeltetett melléje -, a tiszta emberi szeretet szféráján áthaladva kapott benyomás hatására elhatározza, hogy ránk bízza magát. A lényeget tekintve a születés ennek az önátadásnak önátadásnak az aktusa, amely a továbbiakban mindenkit érint, akit a gyermek kiválasztott arra, hogy hogy védelmezője, kísérője, vigasztalója, gyógyítója legyen az életben. Ez nem egyenlő azzal a pedagógiai elképzeléssel, amely a gyereket öröklött adottságai alapján a „nevelők által gyúrt tésztának tekinti, amely aztán szándékunk szerint az idő sütőjében kés zre sül” Kinek köszönhetjük azt a kiváltságot, adott esetben képességet, hogy folytathassuk az isteni művet? A gyermeknek! A gyermeki eszmének nincs alapja, ha nem hatja át az a felismerés, hogy csak a gyerek felhatalmazása szerint nevelhetünk. A gyermek az isteni követ, nem a nevelő. A nevelő ajándék ggyanánt yanánt visszakap valamit az elveszített mennyei közelségből, közelségből, amikor megismerkedhet megismerkedhet az isteni üzenettel, és lehetősége nyílik arra, hogy utólag méltónak bizonyuljon erre erre az ajándékra. Ha lelkiismeretesen vizsgálódunk, vizs gálódunk, ugyanez vonatkozik az összes társadalmi szerveződésre is: csak azok a hasznos szociális intézmények, amelyekre a gyermek felhatalmaz minket. … Ezért a nevelést nem lehet szétválasztani a társadalmi fejlődéstől, hiszen törvényszerű, törvényszerű, hogy az a társadalmi társadalmi fejlődés, amelynek más a fő mozgatója, mint a gyermeki remény igazolása, félresiklott fejlődés. Rudolf Steiner szociológiai alaptörvénye al aptörvénye lényegében lényegében ugyanezt mondja ki: a történelmi folyamatban az egyénnek egyre kevésbé kevésbé kell alkalmazkodnia a társadalmi feltételekhez, ehelyett inkább a társadalomnak kell az egyén feltételeit figyelembe vennie. Steiner ennek a megfogalmazása m egfogalmazásakor kor nem az egoizmus, hanem az individualitás diadalára gondolt. … R. Steiner meglepően új fényben világítja meg az olyan, már -már már -már az elviselhetetlenségig elviselhetetlenségig kifacsart fogalmakat, min a jóság, a szépség, és az igazság, amikor ezeket valóban a gyermeki lény anatómiai jegyeinek tekinti. Az igazságon alapszik a gyermek ébredő gondolkodása, mielőtt még megismerkedik a hazugsággal, hazugsággal, és azt megtanulja; 7
a szépségen (a méltóságon) alapszik a gyermek érzése, mielőtt az emberhez méltatlannal, az ember ember általi megaláztatásával szembesül és áthatja a szégyen és a felháborodás, ami azonban el is csábítja; a jóságon alapszik a gyermek akarata, m ielőtt még az ellenségeskedéssel ellenségeskedéssel találkozna. Ez a három minőség összefügg a három szociális alapkövetelménnyel: alapkövetelménnyel: a szabadsággal, szabadsággal, az igazságossággal igazságossággal és a szolidaritással. A szellemi életben (nevelés, képzés, kutatás, tanulmányok és művészet) nincs hatékonya bb hatékonya bb védelem a hazugság hazugság elhatalmasodása, elhatalmasodása, a gondolkodás gondolkodás és a fantázia hatalmi érdekeket szolgáló felhasználása ellen, mint a feltétel nélküli szabadság. szabadság. Az igazságosság (egyenlőség, demokrácia) tagadhatatlan következménye annak a ténynek, hogy a szeretetimpulzus… a szépség ( a Te-tapasztalás az isten-képmás) tiszta átéléséhez emelkedett. Az sem vitatható többé, hogy minden ember egyenlőnek születik, hanem evidens, látható tény. Ennek eredménye a szociális élet jogalkotásában a kiváltságok, illetve a hierarchikus fokozatok eltörlése. A szolidaritás (testvériség, kölcsönös segítségnyújtás) a jóság princípiumának felel meg a munkálkodók világában…. Az, aki ezen gúnyolódik, a gyerekeken gúnyolódik; aki ezeket az eszméket kultúrtörténeti múzeumba száműzi, száműzi, a gyerekeket száműzi száműzi oda. A gyerek kigúnyolásának kigúnyolásának korát éljük, és csodálkozunk, csodálkozunk, ha a gúny zavarodottságot, félelmet és gyászt eredményez. eredményez.
A gyermek alapvető szükségletei az egészséges felnőtté váláshoz: A gyermek első gyermek első hét évének életélményei évének életélményei a legmeghatározóbba legmeghatározóbbakk későbbi élete során és a legkevésbé van lehetősége arra, hogy a szülői, nevelői hibák által okozott károkat később helyrehozhassa. helyrehozhassa. Ezért a gyermeknevelés gyermeknevelés a felnőtt önnevelésével önnevelésével kezdődik. A kisgyermek magatehetetlen, minden szempontból kiszolgáltatott a környezetének környezetének úgy fizikai, mint érzelmi és gondolati szinten egyaránt. Mérhetetlen bizalommal és szeretettel teli lélekkel érkezik a világba, a legnemesebbet feltételezve az őt fogadó szülőkről. Nincs védekezőképessége védekezőképessége a környezet hatásaival szemben, mindent magába szív, ami vele és körülötte történik. Nincs ellenálló képessége az élményekkel szemben. Az emberi melegség, gyengédség, gyengédség, odaadó, szeretetteljes gondoskodás, gondoskodás, biztonság (védettségérzés), (védettségérzés), tisztelet, t isztelet, elfogadás, érdeklődő figyelem, türelem, életöröm a legalapvetőbb szükségletei szükségletei ebben az időszakban. Ha mindezeket megtapasztalja, jól érzi magát a testében és azt érzékeli, hogy a világ jó, biztonságos hely. Ennek hatására egészséges egészséges Én-tudata (önérzete) alakul ki, biztosan, ki, biztosan, belső belső nyugalommal áll áll majd a világban és és élethelyzeteiben. élethelyzeteiben.
8
Felnőve csak csak akkor lesz képes figyelmesen meghallgatni embertársát, másságát megérteni és elfogadni, s iránta igazi érdeklődést tanúsítani, ha biztos bizt os talajon állv a, saját személyiségstruktúrájába személyiségstruktúrájába beleivódott a belső nyugalom, megfontoltság. Ellenkező esetben félelmei támadnak, és menedéket keresve „önmagánál”, türelmetlenül kapkod, újra meg újra visszatér saját előítéleteihez, szokásaihoz, berögzült rokon - és ellenszenveihez, ellenszenveihez, mert különben az az érzése támad, hogy eltűnik az ÉN és a TE közötti határ. Ez pszichológiai tény. A gyermek az élő példán keresztül tanul (nem ( nem az erkölcsi prédikációkon át), a szavakkal való, intellektuális nevelés nem hogy semmit nem ér, hanem káros is. A gyermek a szülőt és környezetét utánozva sajátítja el a készségeket és érzékeli önmagát. A szülők feladata, hogy önmagukat górcső alá véve megvizsgálják, megvannak -e megvannak -e bennük a gyermek egészséges fejlődéséhez fejlődéséhez szükséges lelki tartalmak: türe lem, áhítat, nyugalom, tolerancia. Ezeket a képességeket képességeket önnevelési igyekezettel ig yekezettel kell megerősíteniük magukban. Ha egy másik lény iránt érzett szeretetünk nem kapcsolódik össze azzal az igénnyel, hogy a másik lényt megismerjük, vagyis hogy megértsük, és hogy a megismerés által a vele való bánásmód helyes helyes formáját megtaláljuk, megtaláljuk, akkor a szeretetünkből szeretetünkből valami valami lényeges hiányzik, hiányzik, és csak kezdemény marad. Rudolf Steiner tudta, miért ragaszkodik konokul ahhoz, hogy az erkölcsöt prédikáló, erkölcsöt követelő nevelés hiábavaló, sőt egyenesen károsan hat a későbbi életszakaszokban életszakaszokban a szilárd morális (erkölcsi) tulajdonságok tulajdonságok fejlődésére. Az erőszakkal vagy tapintatosan kikényszerített kikényszerített morál semmi mást nem hoz, csupán megalkuvást. Csak útjában áll az autonóm (önálló, független, magának törvényt szabó) morálnak, amely az autonóm ideál kialakításában teljesedik ki. Ha egy nevelési módszer arról igyekszik meggyőzni a gyereket, hogy lemondással többet nyer, mint veszít, az az emberben szunnyadó, szunnyadó, megvalósításra törekvő altrui sta (áldozatkész, önzetlen) képességet képességet rossz megvilágításban megvilágításban szemléli. Ha azt éreztetjük vele, hogy például nagyvonalú ajándékozással ajándékozással vagy zokszó nélküli osztozkodással előnyükhöz juthat, ha bizonyos kedvezményeket kedvezményeket attól teszünk függővé, hogy a gyerek kész -e kívánságairól és vágyairól mások érdekében lemondani, akkor az ok-okozati összefüggésbe összefüggésbe komoly hibák kerültek. Az embertársaink iránti figyelem erényét ezzel az iskolai osztályzatok szintjére húzzuk le, melyekért odahaza dicséret vagy büntetés jár. Ily módon morális kényszert gyakorolunk, mellyel nem a szociális érzékenységet érzékenységet fejlesztjük, hanem a diplomatikusan számító ravaszságot. Ez pedig a legnagyobb mértékben antiszociális. A morális fejlődés szempontjából döntő az élő példa. A gyermekben eredendő hajlam van a jóra, ami nem belénevelt, hanem magával hozott képesség és amely nyitottságot neveléssel el lehet rontani. Ha a gyermek nem érzi a melegséget, biztonságot ebben az időszakban, védőpáncélt védőpáncélt fejleszt ki, ami megnyilvánulhat megnyilvánulhat hiperaktivitásban, hiperaktivitásban, érzelmi megmerevedésben, megmerevedésben, kényszeres cselekedetekben, cselekedetekben, hisztériában, bohóckodásban. bohóckodásban. Mindez M indez beilleszkedési nehézségeket nehézségeket okoz számára. 9
Felnőttkorra a gyermekkori biztonsághiány miatt túlzott óvatosság, félelmek alakulnak ki, melyek következtében sokszor nem fog b ölcs döntést hozni a felnőtt, mert nem lesz objektív rálátása a helyzetekre, hanem félelemből cselekszik (elkerülés). A gyermekkori negatív hatások krónikus emésztőszervi problémákban manifesztálódhatnak manifesztálódhatnak felnőtt korra, de már gyermekkorban gyermekkorban is gyakran g yakran előfordulnak ilyen jellegű problémák, pl. hasfájások, stb. A környezet destruktív érzelmi-gondolati hatásai pedig téves önképet, hiedelemrendszereket hiedelemrendszereket alakítanak ki önmagáról és a világ hozzá való viszonyáról, melyek pszichés betegségekben nyilvánulnak meg. A k ésőbbi ésőbbi életszakasz ban életszakasz ban (7-14 év) év) olyan szeretetteljes, élő példak épre épre van szüksége a gyermeknek, gyermeknek, akit érdemes követni, akit tisztelhet. t isztelhet. A gyermeknek tökéletes érzékelő képessége van a hitelesség tekintetében. Pontosan tudja- érzi, hogy az őt nevelő felnőtt ben ben összhangban összhangban van-e az, amit mond, azzal amit tesz. A gyermeket nem lehet becsapni. A szavak mögé érez, a tettek mögé lát. A szokások, hajlamok, lelkiismeret kialakulásának időszakában elengedhetetlenül elengedhetetlenül fontos, hogy a világban és környezetében megtapasztalhassa a szépséget (emberi méltóságot) és követésre méltó példaképet találjon magának nevelői közül. Hogyan lenne képes az ember és élet iránti i ránti tiszteletet megtartani, ha tapasztalataiban minduntalan ennek ellenkezőjét éli meg? Sokat kell tartózkodnia a szabad sz abad levegőn, természetben, ahol rácsodálkozhat a világra. A szociális szabályok (emberi kapcsolatok, csoportban, közösségben közösségben való lét) elsajátítása is erre az időszakra esik. Szabad fantáziájának kialakulását fantáziájának kialakulását nagy mértékben torzítja, ha erőit elsorvasztva , mozdulatlanul ül órákon át a számítógép, vagy tévé előtt. Kamaszkorban (14-21 (14- 21 év) saját ideáljait keresi a gyermek és a világban lévő „igazat”. Tisztán érzékeli a felnőttek álarcait, lepleit, hazugságait. hazugságait. Ráébred arra, hogy komoly bajok vannak a világgal, szülőkkel. Ebben a helyzetben hel yzetben a nevelői őszinteség, önbelátás teszi hitelessé az embert számára; a tökéletlenség, hibák belátása és beismerése. Bizalmat csak az őszinteség tud fenntartani benne a környezete környezete felé. Magára kell találnia és ebben ebben csöppet sem segít a felnőttek erőszakos ellenállása a gyermek konfrontálódó szükségleteivel szemben. Ötletei nagymértékben nagymértékben hozzájárulhatnak a megkövesedett megkövesedett helyzetek, életidegen struktúrák átgondolásához átgondolásához és átalakításához.
….. Young elmélete szerint, a korai maladaptív sémák (nem ( nem megfelelő stresszkezelési módok , önmagára, vagy a környezetére káros viselkedési formák ) a gyermekkorba g yermekkorbann betöltetlen, alapvető érzelmi szükségletekből szükségletekből alakulnak ki. (A séma egy olyan struktúra, amely magába foglalja a korábbi tapasztalatainkat és a világgal kapcsolatos elvárásainkat, absztrakt reprezentációja egy eseménynek, tárgynak, személynek. Sémáink befolyásolják befolyásolják észleléseinket, érzékelésünket, érzékelésünket, érzelmeinket érzelmeinket és viselkedésünket.
10
Ha egy új információ nem illik be a régi sémába, torzítások keletkeznek. Az emberek az új információt figyelmen kívül hagyják vagy megváltoztatják akképpen, hogy az illeszkedjen a régi sémához.) A legmélyebb, nem tudatos szinten, találhatóak az alaphiedelmek vagy sémák. Ezek befolyásolják a közbülső közbülső hiedelmek és automatikus negatív gondolatok tartalmát. Gyerekkorunktól Gyerekkorunktól fogva folyamatosan építjük ki az alaphiedelmeinket alaphiedelmeinket önmagunkról, másokról és a világról. Ezek a sémák rigidek (hajthatatlan, merev, rideg, szigorú), túláltalánosítottak lesznek és a személy abszolút igazságként fog rájuk tekinteni pl: ”Inkompetens vagyok. vagyok. Engem nem lehet szerteni stb.” Feltevése szerint, az emberi lényeknek öt alapvető érzelmi szükséglete van: 1. Biztonságos kötődés (ide tartozik t artozik a biztonságra, állandóságra, gon doskodásra és elfogadásra való igény), 2. Az autonómia (önrendelkezés), kompetencia (készségek, képességek) és az énazonosság (önazonosság) érzésének igénye, 3. A jogos szükségleteknek és az érzelmek kifejezésének a szabadsága iránti igény, 4. A spontaneitás és a játék, játékosság iránti igény, 5. Reális keretek (realisztikus korlátok szabása) és önkontroll elsajátítása iránti igény. Az egyének temperamentum vonásai veleszületetten meghatározzák, hogy melyik igényük milyen erős, és e tekintetben jelentős különbségek találhatóak. Young a lelki egészséget egészséget úgy határozza meg, hogy az válik egészségessé, egészségessé, aki adaptívan (alkalmazkodóan, (alkalmazkodóan, rugalmasan) ki tudja elégíteni ezeket a lelki szükségleteket. szükségleteket. A lelki szükségletek kielégítésének kielégítésének a készségét k észségét a kötődési helyzetekben a szülőkkel (gondozókkal) (gondozókkal) való interakciók során sajátítják el a személyek. A gondozók feladata, feladata, hogy felismerjék, elismerjék és megfelelő kereteket nyújtva kielégítsék, vagy megtanítsák kielégíteni és késleltetni a fenti szükségleteket, szükségleteket, illetve mintát nyújtva megtanítsák a gyermeküket gyermeküket mások szükségleteivel szükségleteivel való hasonló bánásmódra. A korai kötődési helyzetben lejátszódó érzelmi hatások következtében, a gyermekben olyan mentális (értelmi, gondolati) modellek, kapcsolati sémák alakulnak ki, mely ek előr e jelzik, hogy milyen reakciót várhat a másiktól érzelmei, szükségletei kifejezése esetén. Amennyiben a szülői bánásmód nem megfelelő, a gyermeknek saját szükségleteinek a szociális térben való érvényesíthetőségével érvényesíthetőségével kapcsolatban negatív előérzetei lesznek. Bizonyos temperamentumvonások temperamentumvonások hajlamosító tényezői a korai önkárosító sémák kialakulásának kialakulásának és rögzítődésének. rögzítődésének. A korai maladaptív sémák amennyiben kialakultak, hatásukra az adott személy számos hétköznapi élethelyzetet, tévesen, súlyos szociális stressz-tényezőké stressz- tényezőként nt értékel. Így a biológiailag meghatározott sérülékenységi sérülékenységi tényezők és a rossz szülői bánásmód bán ásmód összhatásaként összhatásaként kialakult korai maladaptív sémák, a mindennapi élethelyzeteket súlyos stresszt okozó életeseménnyé torzítják, ami a gyermek se bezhetőségének bezhetőségének mértéke szerint szerint növeli a betegségek betegségek kialakulásának kialakulásának a kockázatát. kockázatát. 11
A GYERMEKEKKEL VALÓ BÁNÁSMÓD VÁLTOZÁSAI A TÖRTÉNELEM SORÁN A gyermekekkel való rossz bánásmód, a gyermekbántalmazás és elhanyagolás nem kizárólag a mai kor jelensége, j elensége, de problémává csak korunkban vált. A gyermekre sokáig úgy tekintettek, mint a szülő tulajdonára, akivel szülő bármit megtehet. Egy kora középkori itáliai törvény például kimondta, hogy az az apa, aki megöli fiúgyermekét, pénzbírsággal pénzbírsággal lánygyermekét öli meg, azért büntetés nem jár. De gondolhatunk a büntethető, míg ha ha lánygyermekét történelem tanulmányainkból ismert spártai szokásra is, ahol a gyenge vagy betegnek látszó újszülötteket kitették a Taigetosz hegyére, vagy felidézhetjük olvasmányaink közül Tom Sawyer, Twist Oliwer történetét, vagy gondolhatunk a magyar irodalmi művek közül Móricz Zsigmond Árvácskájára. A gyermekeket szüleik (vagy más felnőttek) évszázadokon keresztül verték, kínozták, megölték, háborúba küldték, fiatal koruktól fogva dolgoztatták, bebörtönözték, megerőszakolták, megerőszakolták, prostitúcióra kényszerítették, eladták, elhagyták, kitagadták, éheztették és még sorolhatnánk. A felnőttek gyermekekhez gyermekekhez évszázadokon át úgy viszonyultak, mint kis felnőttekhez, azaz ugyanazon normák vonatkoztak rájuk, mint a felnőttek re, felnőttek re, tetteik ugyanolyan elbírálás alá estek, mint a felnőttek cselekedetei: ugyanolyan vétségért ugyanolyan büntetéssel büntetéssel sújtottak (megvesszőztek, bebörtönöztek, kivégeztek, stb.) egy kilencéves-tízéves kilencéves-tízéves gyermeket is, mint egy felnőttet. Bár a gyermekek helyzete az utóbbi évszázadokra valamelyest javult, egészen a legutóbbi évtizedekig nem beszélhetünk arról, hogy a gyermekekkel gyermekekkel való rossz bánásmód mint (megoldásra váró) probléma fogalmazódott volna meg. Csak a XX. sz. közepe táján jelentek meg az az első tudományos tudományos közlemények, közlemények, melyek felhívják a figyelmet a gyermekbántalmazás gyermekbántalmazás súlyos következményeire. Az első jelzések az orvostársadalomtól orvostársadalomtól származnak. Kempe 1962- ben 1962- ben számolt be arról a jelenségről, jelenségről, melynek ő a „megvert gyermek szindróma” elnevezést adta. Orvosi munkája során újra és újra találkozott olyan sérült gyermekekkel, gyermekekkel, akiknek sérülése nem baleseti eredetű volt, hanem azt szándékos, ismételt bántalmazás idézte idézte elő. E sérülések sérülések következménye következménye gyakran gyakran volt maradandó károsodás vagy vagy halál. A hatvanas évektől kezdve kezd ve egyre több kutatás irányult a gyermekbántalmazás gyermekbántalmazás vizsgálatára. Nem kis részben Kempe munkájának köszönhetően köszönhetően az USA -ban 1964-re már minden tagállamban törvénybe iktatták, hogy a gyermeknek a biológiai szülővel szemben is joga van védelemre, védelemre, ha az bántalmazza az bántalmazza őt.
Az ENSZ az utóbbi évtizedekben világszerte sokat tett a gyermekek helyzetének javításáért. Magyarország Magyarország 1991-ben 1991-ben csatlakozott a gyermekek jogairól jogairól szóló ENSZ egyezményhez egyezményhez (1991. évi LXIV. törvény). t örvény). 1997-ben született meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló ún. Gyermekvédelmi Gyermekvédelmi törvény (1997. évi X XXXI. XXI. törvény), minek következtében gyermekjóléti gyermekjóléti szolgálatokat hoztak létre és kialakították a gyermekvédelmi gyermekvédelmi jelzőrendszert, a bántalmazott és veszélyeztetett gyermekek kiszű résére és segítésére. 12
Sem az 1991-es, sem az 1997-es törvény nem tért ki a testi fenyítés tiltására. Részben társadalmi szervezetek megmozdulásaira reagálva 2002-ben kiegészítették az 1997-es törvényt azzal, hogy „a gyermek nem vethető alá kegyetlen, ember telen, ember telen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek büntetésnek vagy bánásmódnak” (2002. évi IX. törvény), nem tér ki azonban a büntethetőségre. büntethetőségre. Napjainkban tehát tehát az a helyzet helyzet alakult ki, hogy a törvény tiltja a gyermekek gyermekek testi fenyítését és bántalmazását, de nem bünteti. A gyermekbántalmazás gyermekbántalmazás eseteire tehát ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint más bűncselekményekre: csak a 8 napon túl gyógyuló testi sérülések vonnak maguk után automatikusan feljelentést. (El lehet azonban gondolkodni gondolkodni például azon, vajon hány napon túl t úl gyógyuló sérüléseket okoz a gyermek rendszeres érzelmi bántalmazása vagy kínzása.) 2.) A gyermekek helyzete a történelem során sokat változott, bántalmazásukat sokáig természetesnek, a nevelés eszközének tekintették. Az első, a gyermekek életének védelmérő l szóló törvény óta (Anglia,1872.) sokat finomodott a jogi szabályozás a fejlett világban, és változtaka nevelési szokások is. 1989. novemberében New Yorkban ratifikálták a „Gyermekek jogairól” szóló ENSZ egyezményt, melyet azóta a fejlett világ államai is saját jogrendjükbe emeltek emeltek (hazánk 1991-ben). 1991-ben). A testi fenyítés fenyítés vonatkozásában nagyon eltérő ek az álláspontok. Míg 10 európai országban teljes tilalom van, van, addig Magyarországon a szülő számára a verés nem tiltott mindaddig, amíg az, a szokásjognak szokásjognak megfelelő mértéket nem haladja h aladja meg. Ez sajnos tág lehetőségeket lehető ségeket biztosít a fegyelmez ő számár a és sok esetben a gyermek fejlő désének bizonyíthatóan árt, személyiségét személyiségét rombolja. A gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának kérdése az utóbbi évtizedekben került előtérbe. előtérbe. A média révén számos megdöbbentő eset válik ismertté. A szakirodalomban szakirodalomban is egyre több közlemény jelenik meg Kempe 1962-ben közölt cikke óta. Véleményünk szerint nem az esetek száma esetek száma nőtt nőtt meg, hanem egyre több, korábban rejtve maradt ügy kerül felszínre. Pontos adataink azonban nincsenek a probléma tényleges nagyságrendjéről. nagyságrendjéről. Nagy Britanniában hetente 2, Ausztráliában 4, az Egyesült Államokban 16 gyermek hal meg bántalmazás, vagy elhanyagolás miatt (Browne 2000). Magyarországon évente kb. 30 gyermek hal meg emberölésnek tekinthető eset miatt, ideértve az újszülött gyilkosságot és a gondatlan veszélyeztetést veszélyeztetést is. Ez azonban csak csak a jéghegy csúcsa. csúcsa. Becslések szerint esetek tízezrei maradnak mara dnak titokban, s ha nem is végző dnek halállal, súlyos, maradandó testi, lelki károsodást okozhatnak. A WHO is kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel. Meghatározása szerint (1998,1999) a gyermekbántalmazást és elhanyagolást népegészségügyi népegészségügyi problémának kell tekinteni és az egészségügyi szempontok mellett családi és közösségi tényező té nyezőket ket is figyelembe fig yelembe kell, venni. A kedvezőtlen kedvezőtlen társadalmi folyamatok, a családok stabilitásának csökkenése, a fiatalok szocializációjá ban észlelhető zavarok, a többgenerációs családok hiánya mind nagyobb felelősséget felelősséget rónak a gyermekekkel gyermekekkel foglalkozó szakemberekre.
13
Történelmi áttekintés: • antikvitás : kisgyermekeket kisgyermekeket rémmaszkokkal ijesztgették, probálták féken tartani t artani • középkor : nyilvános akasztásokat k ötelező ötelező jelleggel tekintették tekintették meg a gyermekek tanítóikkal- közben morális tanitásokat kellet hallgatniuk • XVIII.sz.:”a gyermeket, mint döntően dön tően testi, érzéki lényt, lényt, a nevelés teheti a legtökéletesebb lénnyé”- verni kell
• XIX.sz.: német szülők mottó ja: mottó ja: „ a gyermek gyermek soha nem kaphat kaphat elég verést” verést” -mesék: szörnytörténetek -apák büszkék voltak a félelem otthoni légkörére l égkörére • Angliaban 1889- ben 1889- ben jelent meg az gyermekek védelméről szóló karta, éppen 67 évvel az első gyermekek védelméről az állatvédelmi törvény után • 1962 Kempe („megvert gyerek szindroma”) • 1989 ENSZ Egyezmeny a „Gyermekek jogairol” • 1991 Magyarorszagon is jogrendbe emelkedett
Az erőszak társadalmai:
Azok a társadalmak, ahol gyermekek tömegei veszitik el a gyermekkor esélyét – bántalmazás – elhanyagolás elhanyagolás – szexuális es gazdaság gazdaságii kihasználtság miatt – érzelmi-fizikai terror légkörében légkörében nő nőnek fel, annak kockázatát kockázatát viselik, hogy a felnövekvő felnövekv ő gyermekekben az erőszak erősz ak társadalma születik újjá. Azok a felnőtté vált gyerekek, gyerekek, akik az elhanyagolás, elhanyagolás, semmibevétel, elutasítás, elutasítás, terror és bántalmazás légkörében légkörében éltek, - elégtelen probléma p robléma és konfliktus-megoldó képességükkel - érzelmi és indulati szabályozási zavaraikkal - a megalázottság alapélményével alapélményével veszélyeztetettek veszélyeztetettek erőszakos cselekmény elkövetésére.
14
A g yer ye r m ekb ek b ánt án t alm al m azás Típusai: • • • • •
Fizikai bántalmazás Fizikai elhanyagolás elhanyagolás Szexuális bántalmazás Érzelmi bántalmazás Érzelmi elhanyagolás elhanyagolás
Előfordulásának helyszínei: • •
Családon belül Családon kívül (pl: óvoda, iskola, intézmények)
Az elhanyagolás, bántalmazás különböző formái:
A hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint az esetek 48-50%-a elhanyagolás, elhanyagolás, 25%-a fizikai, 20%-a érzelmi bántalmazás, 5% szexuális abúzus. Természetesen Természetesen ezek a bántalmazási/elhanyagolási bántalmazási/elhanyagolási formák a legtöbb érintettnél keverednek. keverednek.
Az elhanyagolásról A rossz bánásmód passzív formája – az elhanyagolás – azt takarja, hogy a gyermeknek kielégítetlen marad egy vagy több t öbb olyan szükséglete, amely az egészséges egészséges testi, értelmi vagy érzelmi fejlődését biztosítaná. Az elhanyagolás lehet fizikai, érzelmi és oktatási-nevelési. oktatási-nevelési. Fizikai elhanyagolásról akkor beszélünk, amikor nem figyelnek fig yelnek a gyerek szükségleteire (élelem, ruházat, fűtés, stb.), a megfelelő higiéniára, vagy nem biztosítják számára a megfelelő felügyeletet.
Az elhanyagolás szomatikus gyanújelei főleg a bölcsődés, óvodás korban az alultápláltság, amikor a gyermek étrendje nem életkori sajátosságainak sajátosságainak megfelelő, gyakori az ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, kezeletlen bőrfertőzések, elhanyagolt hajviselet, az időjárási viszonyoknak nem megfelelő ruházat, impetigo (ótvar), rovarcsípések rovarcsípések nyomai, hosszú ideje fennálló dermatitis gluteális (a fenéktáji bőr gyulladásos g yulladásos állapota). Jellemző a disztrófia, ami hiányos táplálkozás, anyagcserezavar vagy hormonhiány miatti szöveti rendellenesség. Árulkodó jel lehet, ha túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés, sérülés, mérgezés, ismeretlen ismeretlen eredetű eszméletvesztés eszméletvesztés (agyrázkódás). (agyrázkódás). A fizikai fizikai elhanyagolás elhanyagolás speciális esete ,amikor az arra még nem érett gyermeket egyedül hagyják a lakásban stb. A mentálisan sérülékeny sérülékeny szülők a problémajelzés során gyakran teljesen racionális magyarázattal szolgálnak a felmerült kérdésekre, így nagyon fontos, hogy a gyermek érdekeit, szükségleteit tekintsük kiindulásnak, és alapos gyanú esetén éljünk jelzési kötelezettségünkkel kötelezettségünkkel a gyermekjóléti szolgálat felé. 15
A mentálisan sérülékeny szülők mellett nevelkedő kisgyereknek gyakran nemcsak a fizikai állapota aggasztó, hanem a pszichés fejlődése is eltérhet a kortársaitól.
Érzelmi elhanyagolásról beszélünk, amikor nem biztosítják a gyermek számára nélkülözhetetlen szeretetteljes légkört, elfogadást, tiszteletet. Sajnos sokkal több t öbb gyereket érint, mint a fizikai elhanyagolás, és kevésbé könnyen érhető tetten. Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek gyermek érzel mi kötőkötődésének mellőzése, elutasítása tartós sérüléseket okozhat a gyermek szemé lyiségfejlődésében. lyiségfejlődésében. A mentálisan m entálisan sérülékeny szülővel élő gyermek különösen veszélyeztetett veszélyeztetett a más családtaggal szembeni, de a gyermek jelenlétében történő elszenvedése miatt, mivel könnyen erőszakos, durva, durva, támadó magatartás elszenvedése szemtanúja lehet egy-egy kontrollálhatatlan dührohamnak, ami oly sok patológiás állapot kísérője lehet. Szélsőséges esetben idetartozik, amikor a szülőt egyáltalán nem érdekli a gyermek életének történései, nem kommunikál gyermekével. Előfordulhat, hogy a mentálisan sérülékeny szülőnek fogalma sincs, hogy hogyan él a serdülő gyermeke, és nem is veszi észre, hogy ha probléma van vele, hiszen annyira annyira lekötik saját pszichés pszichés történései. történései. Az oktatási-nevelési oktatási-nevelési elhanyagolás alapvetően a tankötelezettség nem teljesítése (idetartozik az egyéves óvodai kötelezettség is). Ilyen például, ha a szülő nem reagál az iskola megkeresésére, megkeresésére, az ezt követő jegyzői felszólításra sem. Külön nehézséget jelent, amikor a szülő szülő nem viszi el a speciális ellátásra szoruló gyermekét a megfelelő szakemberhez, lásd: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, hiperaktivitás, autizmus, mutizmus stb., és a speciális fejlesztésre szoruló gyermek így ellátatlan marad. A gyermek elhanyagolásának, a rossz bánásmódnak a jelei a gyermek viselkedésében Krízishelyzetben lévő gyermekek különböző módon reagálhatnak: az alvászavarok, evészavarok, evészavarok, regresszív viselkedés (korábbi életkornak megfelelő viselkedéshez viselkedéshez való visszatérés, például ujjszopás, ujjszopás, ágybavizelés stb.) mellett, az egyik út, hogy a történtek hatására a gyermek magába forduló lesz, elzárkózik a kapcsolódási kapcsolódási lehetőségektől, arca kifejezéstelen, tekintete üressé válik, szemkontaktust nem vagy csak nehezen vesz fel. A gyermek szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny lesz a környezeti hatásokkal szemben. Könnyen bizalmatlanná válik a válik a hozzá közel állókkal, félhet magától a szülőtől, vagy va gy bizonyos típusú emberektől, például idős férfiaktól, egyenruhás emberektől stb. Ennek az ellenkezőjét is tapasztalhatjuk, tapasztalhatjuk, amikor a gyermek feltűnően készséges, túlságosan alázatos vagy engedékeny lesz. Előfordulhat, hogy a gyermeknél g yermeknél váratlan, válogatás nélkül figyelmet követelő, ún. acting out viselkedést (a lehetséges negatív következményeket figyelmen kívül hagyó impulzív viselkedés) viselkedés ) tapasztalunk, amely mellett túlzott éberség, éberség, vibráló, agresszív kitörések jelentkezhetnek. jelentkezhetnek. Iskoláskorban fontos észrevennünk, észrevennünk, ha nem n em szívesen megy haza, vagy menekül otthonról, nagyon korán érkezik az iskolába és utolsóként távozik, ami szintén jelezheti az otthoni problémákat. Megkezdődhet Megkezdődhet a droghasználat, droghasználat, depresszió, depresszió, bűntudat, szégyenérze szégyenérzett kísérheti a váratlanul bekövetkező viselkedéses változásokat, egészen az öngyilkossági késztetésig vagy akár a kísérletig is. 16
A gyermekközösségben gyermekközösségben a kortárs helyzetekből való kivonulás, mindenen kívül maradás, elutasítás, gyakran koraérett magatartás a jellemző. Hamarosan beszűkül a kapcsolat a kortársakkal, barátokkal, új kapcsolatok kiépítésének képtelensége lép fel. Általában kialakul a passzivitás az iskolai és egyéb programokkal szemben, koncentrálási, koncentrálási, tanulási nehézségek, motiválatlanság, iskolai teljesítmény hirtelen hanyatlása jelentkezhet. A veszélyeztetettség okozta szélsőséges szélsőség es stressz tehát olyan negatív következményekkel következményekkel járhat a gyermek személyiségf ejlődésében ejlődésében és viselkedésében, viselkedésében, melynek során olyan fokú szorongás léphet fel, ami miatt komoly tanulási és figyelemkoncentrációs problémák jelentkezhetnek. jelentkezhetnek. Ezen tünetek hirtelen megjelenése esetén elsősorban az elfogadó, támogató attitűd alkalmazására lenne szükség a pedagógus részéről. A teljesítmény továbbra is merev, és mindenek előtt való követelése esetén mi magunk mag unk is nehezíthetjük a gyermek hétköznapjait, hiszen egyedül képtelen változtatni helyzetén és így gyakran veszélyeztetettsége veszélyeztetettsége mellett további teherként nehezedik rá az iskolai teljesítményromlás, és annak másodlagos következményei: az osztályban, közösségben közösségben elfoglalt helyének megváltozása, a bizalomvesztés a pedagógu s részéről és az ezek következtében következtében fellépő önbizalomhiány, önbizalomhiány, önértékelési problémák. Ilyen esetben azzal segíthetünk, hogy kivárjuk a válsá ghelyzet rendeződését, és időt adunk a gyermeknek feladatainak elvégzésére, segítjük esetleges lemaradásának csökkentésében, csökkentésében, miközben továbbra is elfogadásunkról, elfogadásunkról, támogatásunkról biztosítjuk, támogatásunkról biztosítjuk, elért eredményeitől eredményeitől függetlenül.
A bántalmazás a WHO által is használt definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás kizsákmányolás minden minden formáját, mely a gyermek gyermek egészségének, egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának mél tóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” A bántalmazásnak három fő típusa a fizikai, az érzelmi és a szexuális abúzus (visszaélés). Alább példákat láthatunk a bántalmazás különböző típusaira: Fizikai bántalmazás: (minden, szándékosan szándékosan fizikai fájdalmat okozó tett ) • • • • • • • • •
• •
csípés megszorítás lökdösés rázás sarokba szorítás korlátozás tárggyal megdobás ütés rúgás csonttörés belső sérülés előidézése 17
• • • • • •
az orvosi kezelés megakadályozása megakadályozása fegyverhasználat megnyomorítás elcsúfítás megcsonkítás megölés
Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás: • • • • • • • • • • • • • •
• • • • •
ignorálás lealacsonyítás visszafogott érzelmek minimális viszonyulás viszonyulás kigúnyolás, csúfolás kiabálás, ordítozás izoláció inzultálás, provokálás, kötözködés vádol/gat/ás megalázás, megszégyenítés megszégyenítés megfélemlítés fenyegetés zsarolás, érzelmi manipuláció bizalmával való visszaélés visszaélés a gyermek kedves tárgyainak tönkretétele a gyermek normalitásának megkérdőjelezése a gyermek állatkájának megölésével megölésével való fenyegetés elhagyással elhagyással való fenyegetés erőszakkal való fenyegetés
Szexuális bántalmazás: • • • • • • • • • • •
szexuális tárgyként kezelés a szexuális szükségletek szükségletek minimalizálása a szexualitás kritizálása rögeszmés féltékenység nem kívánt megérintés a másik szexualizált megnevezése megnevezése levetkőzésre kényszerítés promiszkuitás szexuális aktus megfigyelésére való kényszerítés nem kívánt cselekedetre való kényszerítés veréssel kikényszerített szexuális aktus 18
• •
fegyverrel szexuális aktusra való kényszerítés sérülés a szexuális aktus során
Mint látjuk, a fizikai bántalmazás során a csípéstől, ütlegeléstől a fojtogatáson át a legkülönbözőbb és leglehetetlenebb leglehetetlenebb eszközökkel való bántalmazásig bármi megtörténhet. A csecsemő, kisgyermek magára hagyása, bezárása, gondozás, gondoskodás, etetés, öltöztetés, egészségügyi megelőzés, gyógykezelés, ápolás tartós elmulasztása; a mozgás és játéktér megvonása, játékok biztosításának hiánya; fizikai – rázás, rángatás, lökdösés, rúgás, megszorítás, sarokba állítás, térdepeltetés, hideg vízzel leöntés, pofozás, csipkedés, égetés, elcsúfítás, megcsonkítás, tárgyak dobálása, fegyverhasználat. fegyverhasználat. Fizikai bántalmazásra bántalmazásra utaló gyanújelek: a bántalmazás látható nyomai, nyomai, jelei: verésnyomok, verésnyomok, égés, forrázás; megmagyarázhatatlan, nyilvánvalóan nem baleseti eredetű sérülések; sérülések; többszörös különböző időben keletkezett, a gyógyulás különböző stádiumait mutató zúzódások, vérömleny, karmolás; koponya, borda, hosszú csöves csontok nyilvánvalóan nyilvánvalóan nem baleseti eredetű sérülései. sérü lései. Árulkodó, ha a gyermek (szinte szó szerint) ismétli a szülő történetét a sérülésről, cáfolja, hogy probléma van otthon.
Az érzelmi bántalmazás során a gyereket állandóan kritizálják, megalázzák, lealacsonyítják, lealacsonyítják, kigúnyolják, csúfolják, figyelmen fig yelmen kívül hagyják, elutasítják, lekicsinylik, kritizálják, elszigetelik, terrorizálják, állandó durva szidalmazást kell kiállnia. K iabálnak iabálnak vele, ijesztgetik, indokolatlan és súlyos büntetést szabnak ki rá, erőszakkal erőszakkal vagy elhagyással elhagyással fenyegetik. f enyegetik. Kedvenc játékainak, tárgyainak elvétele, elzárása, tárgyainak, állatainak szándékos tönkretétele, megölése történik. Mentálisan sérülékeny szülők esetében gyakori, hogy magát a gyermek létezéshez való jogát is megkérdőjelezik, minek van egyáltalán, könnyen mondják neki, hogy nem szeretik. Ide tartozik az is, ha a gyerek szeme láttára verekedés, bántalmazás történik a családban. Ennek egyik leggyakoribb formája az alkoholproblémákkal (is) küzdő szülő, aki a gyerek előtt éli ki agresszív késztetéseit a másik szülőn. Az érzelmi bántalmazás felismerése és bizonyítása nem egyszer ű egyszer ű feladat, holott igen súlyos következményei következményei lehetnek a gyermek későbbi életútját tekintve (önértékelése és énképe sérül, társas kapcsolatai deformálódhatnak stb.). Az érzelmi bántalmazás egyik legfőbb jellemzője, hogy ez rendszeres, hosszan tartó folyamat, és következményeivel szinte mindennap találkozhatunk az iskolákban, de kezelésében kezelésében igen gyakran korlátozottak a lehetőségeink. lehetőségeink. E probléma felismerésében és kezelésében esetleg segítséget nyújthat az iskolapszichológus, illetve a Nevelési Tanácsadó pszichológusa. pszichológusa. Szexuális bántalmazásnak a gyermekek általában négyéves koruktól 14-15 éves korukig vannak kitéve. A lányok esetében a legveszélyeztetettebb legveszélyeztetettebb életkor 10– 15 10– 15 közötti időszak, hiszen a kislányból ekkor lesz felnőtt nő, az eddig gyermeknek tekintett lánynál kialakulnak a nőies formák. 19
A fiúkat, főképpen 6 –8, 6 –8, illetve 14–16 éves korukban, korukban, a fajtalan cselekmé cselekmények nyek elkövetői veszélyeztetik. veszélyeztetik. A szexuális bántalmazás életkorfüg gő következményei :
Fejlődési periódus
Következmények
korai gyermekkor
a szexuális viselkedés zavara(i), internalizáló (valamely elméletet vagy viselkedési szabályt elsajátít) externalizáló (az a folyamat, amelyben az egyén egy lelki képet az énen kívülinek képzel), zavarok
középső gyermekkor
a szexuális viselkedés zavara(i), internalizáló, externalizáló zavarok, depresszió, szuicid (öngyilkos késztetések) ideáció, PTSD ( poszttraumatikus poszttraumatikus stressz szindróma: egyfajta védekezési mechanizmus, amely traumatikus események után lép fel.), fel.) , szexuális szorongás
serdülőkor
kockázatvállaló kockázatvállaló szexuális viselkedés, depresszió, szuicid ideáció, internalizáló zavarok (pl.alacsony önértékelés) PTSD, externalizáló zavarok (pl. antiszociális viselkedés) droghasználat, terhesség, szökés, marginális csoportokhoz kötődés
20
A szexuális erőszaknak is többféle típusa van: • Szemérem elleni erőszak erőszak - fajtalanság: ebben az esetben rendszerint be nem hatoló, de molesztáló, simogató, csábító tevékenységet végez az elkövető (például a gyermek másodlagos nemi szerveit simogatja). Gyakran a gyerek nincs is tisztában azzal, hogy ezt az ő testével nem lenne szabad tenni. Megfigyelhető a családon belüli erőszaknál, hogy az erőszakos közösülést megelőzi a szemérem elleni erőszak, illetve ez a cselekmény önmagában önmagában is előfordulhat. • Erőszakos közösülés: közösülés : a nemi szervek közösülési szándék eredményeként érintkeznek (itt a hüvelyi behatolás mellett az anális behatolásról sem szabad elfeledkezni, azaz a fiúk is érintettek ezen a téren). A szexuális abúzus közé soroljuk azokat az eseteket is, amikor pornográf tartalmakat tart almakat mutatnak a gyereknek, vagy ha kényszerítik ar ra, ar ra, hogy a szülők szexuális tevékenységének tanúja legyen. A fentiek egységesen a kiskorú veszélyeztetettsége jogi kategóriába tartoznak. Ide sorolunk tehát minden olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot, amely a k iskorú iskorú testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza [Gyvt. 5. § n) pontja], például bántalmazás bántalmazás a kiskorú jelenlétében, jelenlétében, érzelmi érzelmi zsarolás, lelki terror stb. és és az egyéb formákat is – koldulásra, lopásra, prostitúcióra, hazugságra kényszerítés, korának nem megfelelő, illetve rendszeres megterhelő munka végeztetése. Végül meg kell említenünk egy speciális veszélyeztetési formát. Rendszer-abúzusról beszélünk, ha ha a gyermekek védelmét szolgáló szolgáló tevékenység, tevékenység, vagy rendszer rendszer nem létezik, vagy diszfunkcionálisan diszfunkcionálisan működik. Ezzel hozzájárul a bántalmazás, elhanyagolás elhanyagolás megelőzésének elmulasztásához, elmulasztásához, késedelmes elhárításához, vagy be nem avatkozásával avatkozásával a folyamatos károsodáshoz. károsodáshoz. Ide kell sorolni a gyermekek védelmére, gondozására, gondozására, ellátására létrehozott ellátórendszeren ellátórendszeren belüli rossz bánásmódot (például oktatásban, egészségügyben, egészségügyben, gyermekvédelmi gyermekvédelmi ellátásban). Ebbe a körbe tartozik a gyermek tájékoztatásá t ájékoztatásához hoz és véleménynyilvánításhoz véleménynyilvánításhoz fűződő jogainak figyelmen kívül hagyása vagy megtagadása, a szülőktől való indokolatlan elválasztás. Minél kiszolgáltatottabb valaki, minél kevesebb ismeret, információ áll a rendelkezésére, minél inkább függ a segítőktől és az ellátórendszertől, annál súlyosabban érinti a rendszer hibás működése, s ezáltal képtelenné válhat az együttműködésre. együttműködésre.
………………. Bántalmazó, vagy a gyermek szükségleteire nem reagáló, r eagáló, elhanyagoló szülők gyermekeiben krónikus túlfokozott izgalmi állapotot találtak a kutatók, amely együtt jár az érzelmek szabályozásának szabályozásának zavarával is. Ez a felfokozott izgalmi állapot lényegében megfelel a stressz válasznak, ami felkészíti a testet a fokozott izommunkára, ami a veszéllyel való megküzdést m űködések számára segíti elő, és más, a sürgető veszély elhárításában elh árításában szerepet nem játszó működések rendelkezésre rendelkezésre álló forrásokat pedig csökkenti. 21
Tehát csökkent működést mutatott mutat ott a szövetek helyrehozatala, az emésztés, az immunitás, a növekedés növekedés és a reproduktív funkciók. …………. Több kutatás igazolta, hogy az abúzus (visszaélés: mások testi-lelki egészségét, jólétét, biztonságát, jogait jogait vagy életét veszélyeztető veszélyeztető magatartás) magatartás),, az elhanyagolás, a szigorú büntetés, az érzelemileg rideg szülői viszonyulás növeli a személyiségzavar, a depressziós, a szorongásos és más pszichés zavarok kialakulásának a kockázatát mind gyermek, mind felnőtt korban. ( Amikor a Amikor a szülők saját szülők saját múltjából eredő, eredő, fel nem dolgozott traumák életre kelnek, aktivizálódnak, befolyásolják kisgyermekükkel való kapcsolatuk, kapcsolatuk, bánásmódjuk minőségét. bánásmódjuk minőségét. Ezek pedig hatással vannak a gyermekben kialakuló, kapcsolataikban kapcsolataikban megmutatkozó és későbbi élethelyzeteikben megnyilvánuló attitűdjeikre, attitűdjeikre , és hatással van az érzelmi szabályozásért szabályozásért felelős idegrendszeri struktúrákra is.) A kötődéselméletre alapuló alapu ló kutatások szerint a bántalmazott gyermekek körében gyakoribb a bizonytalanul bizonytalanul kötődés , a Depresszió, a Szorongásos zavarok és a Borderline személyiségzavar személyiségzavar (mániás depresszió) kialakulása. E mellett gyakrabban alakulnak ki Evészavarok Evészavarok (anorexia, ( anorexia, bulímia), Szorongásos zavarok, Magatartászavarok, Magatartászavarok, Pszichoaktív szerhasználat. A k ötődéselmélet ötődéselmélet mellett más terápiás kutatások is a rossz bánásmód hatására létrejött negatív, önsorsrontó sémák gyakori kialakulásáról számolnak be. A gyermekkorukban bántalmazott személyek a kialakult biológiai változások és a bennük létrejött negatív észlelési, érvelési és emlékezést felölelő gondolkodá gondolkodási si folyamatok folytán számos életeseményt életeseményt stressz telinek élnek meg. Magatartásuk ezért a helyzetnek nem megfelelő módon alakul ala kul,, ami a társas térben bekövetkező zavarok miatt további n egatív életeseményekhez vezet. Összefoglalva a gyermekkori rossz bánásmód szoros kapcsolatot kapcsolatot mutat a felnőttkori mentális zavarokkal. …………….
“A testi sértésekr ől készíthet ő látlelet. Így aztán az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésr ől, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle bels ő vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?” Ancsel Éva
22
A felnőttkori mentális zavarok néhány formája Young (2003) 18 korai maladaptív sémát különböztet meg - 5 nagyobb sématartományba sorolva azokat - amelyek a személyiségpatológia hátterében meghúzódhatnak. Az Elszakítottság és Elutasítás sématartomány az intim kapcsolatok és kötődés sérülésének eredményeképpen alakul ki. Ezeknek a sémáknak a kialakulásában szerepet játszó családi háttér általában rideg, szeretetmentes, szeretetmentes, abuzív, labilis. l abilis. Azok, akiknek ebbe a sématartományba tartozó sémájuk van képtelenek biztonságos kötődéseket kialakítani, úgy é rzik szerethetetlenek és hogy a biztonságra, szeretetre való igényük sosem lesz kielégítve. Az Elhagyatottság/Instabilitás séma az az érzés, hogy az egyén kapcsolatai nem stabilak, a számára fontos személyek el fogják hagyni vagy azok érzelmileg kiszámíthatatlanok. kiszámíthatatlanok. A Bizalmatlanság/Abúzus sémával rendelkező páciensek meg vannak róla győződve, hogy mások ki fogják használni h asználni őket, őket, pl. abuzálják, bántalmazzák, megalázzák, megalázzák, hazudnak nekik, megcsalják vagy manipulálják őket manipulálják őket.Úgy .Úgy érzik nem bízhatnak senkiben. Az Érzelmi Depriváció /Érzelemmegvonás /Érzelemmegvonás az a hiedelem, hogy az illető érzelmi kötődéssel kapcsolatos vágyai sosem teljesülnek. Azok a páciensek páciensek akik ezzel a sémával rendelkeznek úgy érzik, hogy nem kapnak elég szeretet, empátiát, odafigyelést és gondoskodást. gondoskodást. A Csökkentértékűség/Szégyen séma az az érzés, hogy az egyén szerethetetlen, hogy alapvetően valami valami rossz van benne, értéktelen és ha valaki megismeri, képtelen lesz szeretni. A séma általában nagyon intenzív szégyen érzéssel jár együtt. izoláció/Elidegenedettség sémával rendelkező páciensek általában úgy érzik, nem A Társas izoláció/Elidegenedettség tartoznak egyetlen közösséghez sem. A beilleszkedésre beilleszkedésre való képtelenséget, másság megélését jelenti.
Az Autonómia vagy Teljesítőképesség zavara séma tartomány ba azok a sémák sémák tartoznak, amelyek akkor jönnek létre ha a gyermek nem képes az autonómia elérésére, azaz nem tud leválni a családról és egy független életet kialakítani. Tipikus családi háttér, hogy a szül ők túlzottan óvták a gyereket vagy épp ellenkezőleg, nem fordítottak elegendő figyelmet figye lmet rá, amelynek eredményeként eredményeként ezeknek a személyeknek nem alakult ki az identitásuk, nem képesek önálló életvitelre. Ebbe a sématartományba tartozik a Függőség/Alkalmatlanság séma, amely elsősorban a
mindennapi életben való boldogulásra és
feladatok ellátásának képtelenségére vonatkozik.
23
A Sérülékenység séma túlzott aggodalmaskodás aggodalmaskodás hogy valami baj vagy szerencsétlenség fog történni: például az egyén megbetegszik, elveszti az összes pénzét, de vonatkozhat ez a séma akár a külső világban lévő katasztrófákra, mint például természeti katasztrófák bekövetkezé bekövetkezé se. Az Összeolvadás/Összegabalyodás séma túlzott érzelmi és/ vagy fizikai bevonódást jelöl, általában a szülőkkel vagy más fontos személyekkel, akikhez az illető kötődik. Ezzel a sémával rendelkező egyének úgy érzik, hogy a jelentős másik nélkül nem boldogulnának boldo gulnának vagy az nem boldogulna nélkülük. A Kudarcra ítéltség séma az utolsó, amely ebbe a sématartományba sématartományba tartozik. Ez a séma azt a hiedelmet foglalja magába, hogy az egyén kudarcot fog vallani és kevésbé kompetens mint kortársai. Abban különbözik ez a s éma a Csökkentértékűség Csökkentértékűség sémától, hogy míg ez utóbbi kiterjed az egész személyre és annak szerethetőségére, szerethe tőségére, addig a Kudarcra ítéltség mindössze teljesítményekre korlátozódik (iskola, sport, karrier). Nem foglalja magába a z “alapvetően rossz vagyok vagy szeretethetetlen vagyok” érzést, mint a Csökkentértékűség. Csökkentértékűség.
A Nem megfelelő határok/ a határok károsodott volta a harmadik sématartomány, amely a korlátok helytelen megszabásakor megszabásakor alakul ki. Azok a személyek, személyek, akiknek ebbe a sématartományba sématartományba tartozó sémáik vannak, nem veszik figyelembe mások igényeit, általában önzőnek és elkényeztetettnek tűnnek. Gyermekkorban nem fejlődött ki bennük a kölcsönösség elve, mert el voltak kényeztetve és a szülő túl megengedő volt. Két séma tartozik ebbe a sématartományba: a Feljogosítottság /Grandiozitás és az Elégtelen Önkontroll sémák. A Feljogosítottság azt a feltételezést foglalja magába, hogy az egyén felsőbbrendű, felsőbbrendű , mint mások, hogy nem vonatkoznak rá ugyanazok a szabályok, mint a többi emberre és hogy különleges bánásmódban bánásmódban kell részesülnie az egyénnek. Azok az emberek, akik ezzel a sémával rendelkeznek, rendelkeznek, általában képtelenek a másokkal való empátiára és arrogánsnak tűnnek. Ők a nárcisztikus páciensek. nárcisztikus páciensek. Az Elégtelen önkontroll sémával rendelkező egyének képtelenek vagy nem a karják impulzusaikat szabályozni, szabályozni, gyakoriak az impulzus-kontroll zavarok és addikciók (függőség, szenvedélybetegség, szenvedélybetegség, kóros szenvedély) ezzel a sémával.
A Kóros másokra való irányultság sématartományba sématartományba tartozó egyének túlzott hangsúlyt fektetnek arra, hogy mások igényeit kielégítsék, gyakran a saját szükségleteik kárára. Ezt azért teszik, hogy elkerüljék a büntetést (pl. hogy mások megharagudjanak rájuk) vagy a bűntudat érzését. érzését. Tipikus családi háttér a feltételhez kötött elfogadás és szeretet. A gyermeknek nincs rá módja hogy saját szükségleteit kövesse ,és azokat szabadon kifejezze.
Az első séma - ami ebbe a csoportba tartozik- a 24
Behódolás, amely a kontroll és döntés túlzott másoknak való átadását jelenti, annak érdekében hogy elkerülje a haragot vagy a büntetést a személy. Ezek a személyek úgy érzik ,hogy saját igényeik nem olyan fontosak, mint másoké.
Az Elégtétel/Elismerés hajszolás sémával rendelkező egyének önértékelése attól függ, hogy milyen visszajelzést kapnak a környezetükből, ezért túlzott hangsúlyt fektetnek az elismerésre és mások visszajelzésére. Általában ez a séma azt is magával vonja, hogy az egyénnek nagyon fontos a státusz, a pénz és a fizikai fi zikai szépség. Minél többet birtokol ezekből, annál stabilabb az önbizalma. Az Önfeláldozás sémával rendelkező páciensek páciensek önként áldozzák fel saját szükségleteiket és igényeiket annak érdekében, hogy ne legyen bűntudatuk ,illetve bűntudatuk ,illetve hogy másoknak ne okozzanak lelki fájdalmat. A hangsúly itt az önkéntességen önkéntességen van, míg a Behódolás sémánál úgy érzi az egyén, hogy nincs más választása, hogy be kell hódolnia annak érdekében, hogy a büntetés valamely formáját elkerülje.
Az ötödik és utolsó sématartomány a Fokozott Éberség és Gátlás . Az ebbe a séma csoportba tartozó sémák létrejöttéért a sponteneitás és az önálló kezdeménye kezdeménye zőképesség hiánya a felelős. Az ide tartozó páciensek rigid, internalizált (valamely elméletet vagy viselkedési szabályt elsajátító ) szabályokat követnek, képtelenek a spontenitásra, még akkor sem, ha ennek a saját boldogságuk, testi és lelki jólétük az ára. A tipikus ti pikus gyermekkori háttérre jellemző, hogy ezeknek ezeknek a személyekne személyeknekk gyerekként el kellett kellett nyomn iuk természetes szükségleteiket szükségleteiket és sponteneitásukat. Szigorú szabályokat kellett követniük. Ezek a páciensek általában aggodalmaskodóak aggodalmaskodóak és pesszimisták, mint ahogy az ide tar t ar tozó tozó első séma a Negativitás és Pesszimizmus neve neve is utal rá. A Negativitás/Pesszimizmus séma egy egész élten át tartó, negatívumokra való fókuszálást jelent. Ez a séma séma általában magába magába foglalja azt a feltételezést, hogy veszélyes boldognak boldognak lenni, mert végül a dolgok úgyis rosszra fordulnak. Az Érzelmi gátoltság séma azt jelenti, hogy az egyén elnyomja érzelmeit és képtelen azok természetes, spontán spontán kifejezésére azért, hogy nehogy elveszítse elveszítse a kontrollt. Ebbe a sématartományba tartozó harmadik séma a Könyörtelen mércék és Hiperkritikusság . Ez a séma azt az érzést foglalja magába, hogy az egyénnek nagyon magas elvárásoknak, elvárásoknak, követelményeknek kell megfelelnie. Ha nem tud ezeknek megfelelni az intenzív szégyenérzetet szégyenérzetet vált ki. Ezek a páciensek páciensek állandóan nyomás alatt élnek, túlvállalják magukat és mindent tökéletesen szeretnének csinálni. Ha eredményeket eredményeket érnek el, hajlamosak h ajlamosak külső okoknak betudni azt. Tehát sosem elég amit elértek. Az utolsó séma az ötödik sémacsoportban sémacsoportban a Büntető készenlét ami arra az érzésre utal, hogy ha valaki hibát követ el, azt
meg kell büntetni. Ez nemcsak másokra, de a személyre saját magára is vonatkozik. Ezek az emberek általában nagyon szigorúak és intoleránsak önmagukkal és másokkal szemben. 25
I. Elszakítottság és elutasítás Az a hiedelem, hogy az illető i llető biztonság, stabilitás, gondoskodás, gondoskodá s, empátia, érzések megosztása, megosztása, elfogadás és tisztelet iránti igénye nem fog kiszámítható módon teljesülni. Jellegzetes családi eredet: közönyös, közönyös, rideg, elutasító, visszafogott, magányos, robbanékony, kiszámíthatatlan vagy bántalmazó családi légkör. l égkör. 1. Elhagyatottság/Instabilitás Azokat, akiktől az egyén támogatást vagy kötődést kaphatna, ins tabilnak vagy megbízhatatlannak megbízhatatlannak érzi. Benne van az az érzés is, hogy a jelentős személyek nem lesznek képesek hosszabb távon érzelmi támogatást, kötődést, erőt vagy védelmet biztosítani számár a, számár a, mert érzelmileg labilisak és kiszámíthatatlanok; mert a közeljövőben meghalhatnak; vagy mert valaki jobb miatt ott fogják hagyni hag yni őt. őt. 2. Bizalmatlanság/Abúzus Annak megelőlegezése, megelőlegezése, hogy a többiek bántják, abuzálják, megaláz zák, megcsalják, hazudnak neki, manipulálják vagy kihasználják. Többnyire ez együtt jár azzal az érzéssel, hogy a sérelem szándékos volt, vagy igazságtalan és szélsőséges közönyösség következménye. következménye. Azt az érzést is magába foglalhatja, hogy másokhoz képest úgyis mindig átverik, vagy „a rövidebbet húzza”. 3. Érzelmi depriváció/érzelemmegvonás depriváció/érzelemmegvonás Annak megelőlegezése, megelőlegezése, hogy az egyén normális mértékű érzelmi t ámogatás utáni vágyát a többiek nem többiek nem fogják kielégíteni. A nélkülözés három fő formája: •
•
•
Gondoskodás Gondoskodás nélkülözése: a figyelem, az érzelmek, a melegség vagy a baráti kapcsolathiánya. Empátia nélkülözése: a megértés, az odafigyelés, a kitárulkozás vagy az érzelmek másokkal való kölcsönös megosztásának a hiánya. Védelem nélkülözése: nélkülözése: az erő, az irányítás, a másoktól kapott tanács hiánya.
4. Csökkentértékűség/Szégyen
Az az érzés, hogy az egyén egy lényeges szempontból tökéletlen, rossz, nemkívánatos, alsóbbrendű, értéktelen; vagy hogy a számára jelentős számára jelentős másik személy másik személy nem lenne képes őt szeretni, ha igazán megismerné. Járhat kritikával, krit ikával, elutasítással, szemrehányással szemrehányással szembeni fokozott érzékenységgel; félénkséggel, összehasonlítgatással, összehasonlítgatással, bizonytalansággal mások társaságában; társaságában; ill. saját hibái miatti szégyenérzéssel. szégyenérzéssel. A hibák lehetnek “belsők” (pl. önzés, agresszív késztetések, elfogad hatatlan szexuális vágyak) vagy nyilvánosak (pl. csúnyaság, szociális ügyetlenség). 5. Társas izoláció/ iz oláció/ Elidegenedettség Elidegenedettség Az az ér zés, zés, hogy valaki a világtól elszigetelődött, különbözik a többi t öbbi embertől, és/va gy nem része semmilyen csoportnak vagy közösségnek. 26
II. Károsodott autonómia és teljesítőképesség
Olyan, az adott személyre és környezetére vonatkozó előrejelzések tartoznak előrejelzések tartoznak ide, amelyek zavarják a zavarják a leválásra, a túlélésre, a független működésre, vagy a sikeres teljesítményre való képességet. Jellegzetes családi eredete; nincsenek világos határok az egyes családtagok között, aláássák a gyermek önbizalmát, túlvédőek, nem jutalmazzák jutalmaz zák megfelelően megfelelően a családon kívüli kompetens teljesítményt. 6. Függőség/Alkalmatlanság
Az a hiedelem, hogy valaki képtelen kompetensen ellátni a mindennapi kötelezettségeit mások jelentős jelentős segítsége segítsége nélkül (pl. gondoskodni gondoskodni magáról, mi mi ndennapi problémákat megoldani, megfelelően megítélni dolgokat, új feladatokkal megbirkózni, megfelelő döntéseket hozni). Gyakran gyámoltalanságként jelentkezik. 7. Sérülékenység/veszélyeztetettség Sérülékenység/veszélyeztetettség Túlzott félelem attól, hogy egy katasztrófa bármelyik pillanatban pill anatban bekövetkezhet bekövetkezhet és hogy az adott személy képtelen lesz azt megelőzni. A félelmek tárgya egy vagy több a következőkből: a) Orvosi katasztrófák (pl. szívroham, AIDS); b) Érzelmi katasztrófa (pl. megőrülés); c) Külső katasztrófa (pl.leszakad (pl. leszakad a lift, lift , bűnözők áldozatául esik, légi szerencsétlenség, szerencsétlenség, földrengés). 8. Összegabalyodottság/éretlenség Összegabalyodottság/éretlenség Túlzott érzelmi bevonódás bevonódás és közelség egy vagy több jelentős személlyel (gyakran szülőkkel), ami a teljes individuálódás vagy a normál szociális fejlődés rovására rov ására megy. Gyakran együtt jár azzal a hiedelemmel, hiedelemmel, hogy legalább legalább az egyik egyik a vele összefonódott összefonódott egyének közül nem bírná ki vagy nem nem lenne boldog a másik folyamatos támogatása támogatása nélkül. nélkül. Jelentkezhet az az érzés is, hogy a másik szinte megfojtja, vagy hogy teljesen eggyé vált a másikkal, vagy hogy nincs saját identitása. A sémát az adott személy gyakran ürességként éli át, vagy azt érzi, hogy megfeneklett, elakadt, vagy hogy céltalan az élete, extrém esetben saját létét kérdőjelezi meg. 9. Kudarcra ítéltség Az a hiedelem, hogy kudarcot vallott, elkerülhetetlenül kudarcot kudarcot fog vallani, vagy alapvetően csökkent képességű kortársaihoz képest a teljesítmények különféle ter ületein ter ületein (iskola, karrier, sport stb.). Gyakran azzal a hiedelemmel jár, hogy az illető buta, a lkalmatlan, tehetségtelen, tudatlan, alacsonyabb rangú, kevésbé sikeres, mint mások és így tovább.
27
III. Nem megfelelő határok
A belső korlátok, a másokkal szembeni felelősség vagy a hosszú távú célok elégtelensége. elégtelensége. Ennek következtében nehezükre nehezükre esik mások jogainak tiszteletben tartása, a másokkal való együttműködés, együttműködés, az elköteleződés, a reális személyes célok felállítása f elállítása és azok elérése. Jellegzetes családi háttér: engedékenység, kényeztetés, kényeztetés, az iránymutatás hiánya vagy a felsőbbrendűség felsőbbrendűség érzése – érzése – hiányzik viszont a szükséges szükséges konfrontáció, a fegyelem és a felelősségvállalást, felelősségvállalást, a kölcsönös együttműködést együttműködést és a célok kitűzését szabályozó keretek. Előfordul, hogy a gyermeknél nem erőltették, hogy a diszkomfort érzés normál szintjét megtanulja elviselni, vagy nem részesült rés zesült megfelelő felügyeletben, irányításban vagy útmutatásban. 10. Feljogosítottság/grandiozitás Az a hiedelem, hogy az illető i llető a többiekhez képest felsőbbrendű; különleges jogokkal és privilégiumokkal van van felruházva; vagy a normál szociális szociális interakciókat szabályozó szabályozó kölcsönösség kölcsönösség szabályai nem vonatkoznak rá. Akik nél Akik nél ilyen séma előfordul, azok azo k gyakran úgy érzik, hogy joguk van hozzá, hogy megtegyék vagy megkapják, amit éppen akarnak, tekintet nélkül arra, hogy mi lenne reális, hogy mások mit tartanak elfogadhatónak, vagy hogy mások ezért milyen árat fizetnek. Jelentkezhet a séma olyan formában is, hogy túlzott hangsúly k erül erül a felsőbbrendűségre (pl. a legsikeresebbek, legsikeresebbek, leghíresebbek, leggazdagabbak társaságában lenni) azért, hogy hatalomra vagy kontrollra tegyen szert (nem pedig a figyelem vagy az elismerés számít). Néha jelentkezhet másokkal másokkal való túlzott versengésben versengésben,, vagy a másik feletti uralkodásban: a hatalom kinyilvánításában, kinyilvánításában, a saját nézőpontjának másokra való erőlteté sében vagy mások viselkedésének viselkedésének saját vágyai szerinti irányításában – empátia, és a másik igényeinek vagy érzéseinek a figyelembevétele nélkül. 11. Elégtelen önkontroll/önfegyelem önkontroll/önfegyelem Az egyén számára rendkívül nehéz vagy nem hajlandó arra, hogy hog y személyes céljai eléréséhez szükséges szükséges önkontrollt és frusztrációs toleranciát gyakoroljon, vagy érzelmeit és késztetéseit ne elégítse ki azonnal. Enyhébb formájában a páciens túlságosan igyekszik elkerülni a diszkomfort érzését: fájdalom, konfliktus, konfrontáció, felelősség vagy túl terhelés elkerülése formájában – ami a személyes kiteljesedés, elköteleződés vagy integritás rovására megy.
IV. Kóros másokra irányultság A saját igények rovására túlzottan a másik vágyaira, érzéseire és reakcióira fókuszál – abból a célból, hogy szeretetre, elismerésre tegyen szert, fenntartsa a valakihez kötődés érzését vagy elkerülje a bosszút. Többnyire saját haragjának és természetes késztetéseinek az elnyomását és tudatosításának a hiányát is magába foglalja. Jellegzetes családi eredete a feltételeken alapuló elfogadás: a gyermeknek lénye fontos aspektusait el kellett nyomnia azért, hogy szeretetet, figyelmet és elismerést kapjon. Sok ilyen il yen családban a szülők saját érzelmi 28
szükségleteiket szükségleteiket és vágyaikat – vagy a szociális elfogadottságot és státuszt – nagyobbra értékelték, mint a gyermek egyedi szükségleteit és érzéseit. 12. Behódolás A kontroll fokozott mértékű átadása másoknak – – többnyire azért, hogy a haragot, bosszút bosszút vagy az elhagyatást elhagyatást elkerülje. Az alárendeltség két fő formája: •
•
Szükségletek Szükségletek alárendelése: saját preferenciáinak, preferenciáinak, döntéseinek és vágyainak elnyomása. Érzelmek alárendelése: az érzelmek, különösen a harag elnyomása. eln yomása.
Többnyire azzal az érzéssel jár, hogy az adott személy saját vágyai, véleménye és érzései nem értékesek vagy fontosak mások számára. Gyakran túlzott egy üttműködésként jelentkezik, ami együtt jár a mások általi „bezártság” érzésével. érzésével. Általában a harag felgyülemléséh felg yülemléséhez ez vezet, ami maladaptív tünetekben nyilvánul meg (pl. passzív-agresszív passzív-agresszív magatartás, kontrollálatlan dühkitörések, pszichoszomatikus pszichoszomatikus tünetek, t ünetek, szeretetmegvonás, a lehetséges negatív következményeket következményeket figyelmen kívül hagyó impulzív viselkedés, szerhasználat.) szerhasználat.) 13. Önfeláldozás Túlzott hangsúly azon, hogy a mindennapi szituációkban önként megfeleljen mások igényeinek, saját elégedettségének elégedettségének a rovására. Ennek legáltalánosabb okai: nehogy fájdalmat okozzon másoknak, elkerülje az önzés érzése miatt kialakuló bűntudatot, és fenntartsa a rászorulónak ítélt másik féllel a kapcsolatot. Gyakran mások fájdalmával szembeni fokozott érzékenységből érzékenységből ered. Néha oda vezet, hogy az egyén úgy érzi, saját szükségleteit nem elégítik ki megfelelően és megharagszik azokra, akikről gondoskodik. 14. Elismerés-hajszolás Túlzott hangsúlyt fektet arra, hogy elnyerje mások jóváhagyá j óváhagyását, sát, elismerését vagy figyelmét, vagy beilleszkedjen mások közé, ami a biztonságos és igazi éntudat kialakulásának rovására megy. Önbecsülése elsősorban mások reakcióitól reakcióitól függ és nem saját ter mészetes ter mészetes hajlamain alapul. Néha együtt jár a társadalmi státusz, a külső, a tár sadalmi sadalmi elfogadottság, a pénz vagy az eredmények túlhangsúlyozásával túlhangsúlyozásával - melyek az elismerés, a csodálat, vagy a figyelem elnyerésének elnyerésének eszközei (nem elsősorban a hatalom vagy kontroll megszerzése a cél). Gyakran azzal jár, hogy az élet meghatározó döntései nem lesznek autentikusak és kielégítőek; vagy azzal, hogy az elutasítással szemben túlérzékennyé válik.
V. Fokozott éberség és gátlás Túlzott hangsúlyt helyez saját spontán érzéseinek, késztetéseinek késztetéseinek és döntéseinek elnyomására vagy a teljesítménnyel és etikai magatartással szembeni merev, internalizált szabályoknak szabályoknak és elvárásoknak való megfelelésre – ami gyakran a boldogság, az önkifejezés, az ellazulás, a közeli kapcsolatok vagy az egészség rovására megy. Jellegzetes családi eredet: er edet: zord, túlkövetelő, túlkövetelő, néha néha büntető büntető légkör: a teljesítmény, a kötelesség, a perfekcionizmus, a szabályok követése, az érzelmek elrejtése és a hibák elkövetésének kerülése uralkodik, szemben az 29
élvezettel, az örömmel és az ellazulással. Többnyire rejtve, jelen van a pesszimizmus és az aggodalom, hogy a dolgok dolgok összeomlana összeomlanak, k, ha az illető il lető folyamatosan nem elég éber és körültekintő. 15. Negativizmus/pesszimizmus Az egész életet átható fókuszálás az élet negatív aspektusaira (fájdalom, halál, veszteség, csalódottság, csalódottság, konfliktus, bűntudat, konfliktus, bűntudat, rosszallás, rosszallás, megoldatlan problémák, problémák, potenciális hibák, elhagyatás,dolgok, elhagyatás,dolgok, amelyek elromolhatnak, stb.) miközben minimalizálja, vagy figyelmen kívül hagyja az élet pozitív, vagy optimista aspektusait. Többnyire magába foglalja azt a túlzott várakozást, hogy munkahelyi, gazdasági és interperszonális téren a dolgok előbb -utóbb rosszra fordulnak, vagy hogy az életnek azon a területén is, amelyik látszólag éppen jól megy, a dolgoknak úgyis rossz vége lesz.Többnyire magába foglal egy irreális mért ékű félelmet attól, hogy olyan hibát követ el, ami anyagi összeomláshoz, veszteséghez, veszteséghez, megalázottsághoz vezet, vagy hogy beleragad egy rossz helyzetbe. Mivel a potenciálisan negatív következményeket következményeket eltúlozza, ezeket a személyeket gyakran jellemzi a krónikus aggodalmasko aggodalmaskodás, dás, éberség, éberség, panaszkodás panaszkodás vagy határozatlanság. határozatlanság. 16. Érzelmi gátoltság A spontán cselekedetek, érzelmek vagy a kommunikáció túlzott gátlása - többnyire abból a célból, hogy mások rosszallását, a szégyenérzetet, vagy saját késztetései késztetései feletti kontroll elvesztését elkerülje. A gátoltság legáltalánosabb területei: • • •
•
a harag és agresszió gátlása pozitív impulzusok (pl. öröm, gyengédség, gyengédség, szexuális szexuális izgalom, játék) gátlása gátlása nehézsége nehézsége van saját sérülékenységének kifejezésével, vagy azzal, hogy szabadon közölje saját érzéseit, szükségleteit túlzott hangsúlyt helyez a racionalitásra, az érzelmek szerepének alulértékelése, semmibevétele mellett
17. Könyörtelen mércék/hiperkritikusság
Itt az a hiedelem húzódik meg a háttérben, hogy az egyénnek törekednie törekednie kell arra, hogy a viselkedés és a teljesítmény nagyon magas, m agas, internalizált mércéinek megfeleljen, többnyire azért, hogy a kritikát el tudja kerülni. Jellemző következménye következménye az, hogy az illető állandóan nyomás alatt érzi magát vagy nehezére esik lassítani, és túl t úl kritikussá válik magával és másokkal szemben. Mindig együtt jár a következő területek jelentős károsodásával: károsodásával: gyönyör, lazítás, egészség, önbecsülés, eredményesség eredményesség érzése, kielégítő kapcsolatok. A könyörtelen mércék jellegzetes megjelenési formái: •
•
•
perfekcionizmus, túlzott figyelem a részletekre, részletekre, vagy a normához viszonyított viszonyított sajátteljesítmény alábecsülése merev szabályok és „kell” állítások az élet számos területén, pl. irreálisan magas morális, kulturális vagy vallási szabályok az idővel és hatékonysággal hatékonysággal való állandó foglalkozás, a teljesítmény fokozásának kényszere. 30
18. Büntető készenlét
Az a hiedelem, hogy az embereket keményen meg kell büntetni, ha hibát követnek el. A sémával rendelkező egyén általában haragos, intoleráns, büntető és tü t ü relmetlen olyan emberekkel (beleértve saját magát), akik nem felelnek meg elvárásainak és mércéinek. Többnyire nehezére esik saját vagy mások hibáit elnézni, mivel nem hajlandó figyelembe venni az enyhítő körülményeket, az emberi tökéletlenséget vagy átérezni a másik érzéseit.
A sémákhoz való viszonyulás: Az emberek sémáikhoz különböző módon viszonyulhatnak. Ezeket a viszonyulási módokat maladaptív megküzdési módoknak hívjuk. Segítségükkel az egyén számára lehetővé válik, hogy elkerülje a séma aktiválódásával járó kellemetlen, intenzív érzelmi állapotokat. Fontos megjegyezni, megjegyezni, hogy azáltal hogy az egyén megpróbálja elkerülni azokat a helyzeteket és embereket akik aktivizálják a sémákat, attól még a séma nem szűnik meg. Minden maladaptív megküzdési stílus, tehát még az elkerülés is a séma megerősítését szolgálja. A három maladaptív megküzdési megküzdési mód megfeleltethető megfeleltethető a veszélyre adott elmenekülés, megküzdés vagy lemerevedés reakcióknak. A sémákkal való maladaptív megküzdési módok a következők: elkerülés, túlkompenzálás és megadás/elfogadás. A séma elkerülésekor a páciensek megpróbálják úgy szervezni az életüket, hogy a séma soha sem aktivizálódjon. Elkerülik azokat a gondolatokat, érzéseket, érzéseket, helyzeteket, amelyek aktiválhatják a sémát. Ha mégis kapcsolatba kerülnek a sémához kapcsolódó érzésekkel, akkor mindent megtesznek, hogy azokat az érzéseket elnyomják, például alkohollal tompítják érzéseiket, megpróbálják figyelmüket elterelni stb. Ha a páciens fő megküzdési stílusa a túlkompenzálás, túlkompenzálás , akkor úgy viselkedik és gondolkodik,mintha gondolkodik,mintha a séma ellentéte lenne igaz. Például ha gyerekként értéktelennek érezte magát, akkor felnőttként bármikor kapcsolatba kerül a kisebbségi érzésével. Ezt úgy kompenzálhatja, kompenzálhatja, hogy megpróbál tökéletes t ökéletes lenni vagy arrogáns lesz másokkal azt képzelve, hogy mások rosszabbak. És végül, ha az ember megadja m egadja magát a sémáinak vagy lemerevedik amikor azok aktiválódnak, akkor feltétel nélkül elfogadja azokat. Nem próbálja meg elkerülni vagy kompenzálni azt, mint az előző két megküzdés esetében. e setében. Anélkül, hogy észrevenné, folyamatosan ugyanazokat ugyanazokat a hibákat követi el, ezzel megerősítve a séma által kialakított egészségtelen egészségtelen mintázatokat. Nézzük meg a fenti séma megküzdési megküzdési módokat módokat egy-egy egy- egy példán keresztül, hogy érthetőbb legyenek a fent leírt folyamatok: fol yamatok: Tegyük fel, hogy egy nőnek Elhagyatottság/Instabilitás nőnek Elhagyatottság/Instabilitás sémája van, azaz attól fél hogy kötődésre való igénye nem lesz kielégítve, a számára fontos személyek el fogják f ogják hagyni. Így 31
ennek a hölgynek a párkapcsolatok, sémaaktiválódási sémaaktiválódási helyzetek lesznek. A fentiek tükrében több féle módon viszonyulhat a sémaaktiválódással kiváltódott kellemetlen érzésekhez. Megtanulhatja az intim kapcsolatok teljes elkerülését (séma elkerülés) ezáltal előre bebiztosítva magát, magát, hogy az elhagyatás elhagyatás ne következzen következzen be. Ha Ha nem teszi ezt, ezt, párkapcsolatában párkapcsolatában követelőzővé válhat ezzel megfullasztva partnerét (túlkompenzálás) míg rossz esetben a végén valóban elhagyja a partner, amely élmény csak megerősíti a sémát. “Ismét elhagytak” azaz a sémám igaz. Vagy, megadhatja magát a sémának, ami azt jelentené jelen példában, példában, hogy eleve olyan olyan partnereket választ, választ, akik elérhetetlenek akik elérhetetlenek,, például mindig nős férfiakkal randevúzik. Ez ismét a séma megszilárdulását fogja eredményezni. hiszen ismét bebizonyosodik bebizonyosodik ,hogy az emberek, emberek, a partner partner , nem elérhető számára biztos számára biztos kötődésként. kötődésként. A séma megszilárdítása vagy megerősítése egy másik fontos fogalom Young sémaelméletében. Gyermekkorban Gyermekkorban a ki nem elégített szükségletek jelentik a veszélyt a gyermeknek, és a sémaaktiválódással sémaaktiválódással járó kellemetlen érzések. Így a gyermek megtanulja, hogy a fent említett három mód egyikét vagy többet közülük használjon megküzdésként. megküzdésként. Ez egy eg y adaptív válasz a gyerekkori toxikus környezetre. A probléma az, hogy annak ellenére, hogy később a környezet megváltozhat megváltozhat és nem áll már fent az a veszély, mint gyermekkorba g yermekkorban, n, az egyén ugyanazokat ugyanazokat a megküzdési módokat használja, amellyel csak még jobban j obban megszilárdítja sémáit. Ez a fogalom megfeleltethető azon elképzelésnek, elképzelésnek, hogy az egyén önmagáról és másokról kialakított belső munkamodelljei munkamod elljei stabilak maradnak... A gyermekkorban elszenvedett rossz bánásmód, a gyermekhez nem alkalmazkodó, arrogáns, rideg, intellektuális környezet életidegenségéből fakadóan károsítja a gyermeket g yermeket és későbbi életlehetőségeit. életlehetőségeit. A fentiek csak ízelítőül szolgáltak az esetlegesen bekövetkező akarati érzelmi-gondolati érzelmi-gondolati gátlások és problémák kialakulásának sokféleségéből. sokféleségéből. Ezért legyen az első mondat egyben az utolsó is:
„A mai korban minden gyermeket meg kell menteni”, ezért a gyermeknevelés önneveléssel kezdődik.
32
Melléklet A gyermekjogok megismerésének fontossága (UNICEF kiadvány 2012) Eszerint a magyar gyermekek számára az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, valamint a játékhoz, szabadidőhöz való jog a legfontosabb. A gyermekjogokkal gyermekjogokkal való foglalkozás fo glalkozás minden esetben a jogok megismerésével kezdődött – kezdődött – hiszen a gyermekek az iskolákban nem találkoznak találkoznak a gyerekjogokkal, gyerekjogokkal, a Gyermekjogi egyezmény szövegével. Vannak persze olyan elkötelezett felnőttek (pedagógusok, (pedagógusok, szülők, civil segítők), akik a ta nrend részévé teszik a gyerekjogokat, de ez sajnos nem tekinthető általánosnak. Sok esetben azt lehet tapasztalni, hogy a felnőttek veszélyt látnak a gyermekjogok g yermekjogokban, ban, és nem lehetőséget. A gyermekjogok megismerése / megismertetése remek lehetőség arra, hog y a gyermekek a saját élethelyzeteiken és jogaikon keresztül tanulják meg korlátaikat és saját, illetve mások jogainak pozitív megélését. ……. http://gyermekjogok.obh.hu/ombudsman.php
Gyerekjogi egyezmény Tudtál arról, hogy létezik egy joggyűjtemény, amelynek címe: Egyezmény a Gyermek Jogairól? Jogokkal rendelkezni azt jelenti, hogy szabad bizonyos dolgokat megtenned és másoknak kötelessége bizonyos dolgokat dolgokat megtenni annak érdekében, hogy te boldogan, egészségesen és biztonságban élj. Persze neked is kötelességed másoknak ugyanezen jogait tiszteletben tartani. A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan megállapodás, ami biztosítja, hogy minden országban ugyanazokat ugyanazokat a törvényeket tartsák be.Ha egy ország kormánya ratifikálja az Egyezményt, azt jelenti: megígéri, hogy betartja az Egyezményben Egyezményben leírtakat. Az Egyezmény minden cikke elmagyaráz neked egy jogot. Az Egyezmény jogászok számára íródott, még a felnőttek számára sem érthető könnyen. Ebben az összefoglaló ban összefoglaló ban csak a legfontosabbakat legfontosabbakat emeltük emeltük ki, és számodra számodra is könnyen könnyen érthető mondatokban fogalmaztuk meg. A magyarázatokat Alexander Nurnberg, 9 éves angol kisfiú írta.
33
Jogod van ahhoz, hogy ismerd a jogaidat - mondja az Egyezmény 42. cikke. 1. cikk Az Egyezményben foglalt összes jog minden 18 év alatti fiatalra vonatkozik. 2. cikk Rendelkezel ezekkel ezekkel a jogokkal, bárki vagy, bárkik legyenek is a szüleid, bármilyen a bőröd színe, fiú vagy lány vagy. Függetlenül attól, milyen a vallásod, milyen nyelven beszélsz, vane valami fogyatékosságod, szegénynek vagy gazdagnak születtél, ezek a jogok megilletnek. 3. cikk A felnőttek bármilyen kapcsolatba kerülnek veled, azt kell tenniük, ami számodra a legjobb. 6. cikk Mindenkinek el kell ismernie, hogy jogod van élni. 7. cikk Jogod van ahhoz, hogy nevet kapj. Születésedkor nevedet, szüleid nevét és születésed idopontját a születési anyakönyvbe be kell írni. Jogod J ogod van ahhoz, hogy nemzetiséged legyen, legyen, ahhoz, hogy ismerd szüleidet és ők gondoskodjanak rólad. 9. cikk Nem szabad elszakítani téged szüleidtől, hacsak hacsak ez nem a te érdekedben érdekedben történik (Például, ha szüleid bántanak vagy nem törődnek veled.) Ha szüleid úgy határoznak, hogy külön élnek egymástól, valamelyikükkel valamelyikükkel kell, hogy élj, de jogod van ahhoz, hogy a másikójukkal is könnyen kapcsolatot tarthass. 10. cikk Ha szüleidtől távol, egy másik országban élsz, jogod van ahhoz, hogy újra összekerüljetek, egyazon helyen, együtt éljetek. 11. cikk Tilos elrabolni téged, de ha mégis megtörténik, az államnak kötelessége min den erőfeszítést megtenni azért, hogy kiszabadítsanak. 12. cikk Bármikor, ha egy felnőtt téged t éged is érintő kérdésben dönt, jogod van ahhoz, hogy kifejezd véleményedet véleményedet és azt a felnőtteknek figyelembe kell venniük. 34
13. cikk Jogod van ahhoz, hogy kitalálj dolgokat, dolg okat, azt mondd, amit gondolsz. Erről írhatsz vagy bármi más úton kifejezheted gondolataidat, hacsak azok nem sértik mások jogait. 14. cikk Jogod van ahhoz, hogy azt gondold, amit akarsz, és ahhoz a valláshoz csatlakozz, amelyikhez amelyikhez akarsz. Szüleidnek segítenie kell abban, hogy megtanuld, mi a különbség jó és rossz között. 15. cikk Jogod van, hogy azzal találkozz, barátkozz akivel akarsz, és klubokat alapíts, ha kedved van, addig, amíg ezzel mások jogait nem sérted meg. 16. cikk Jogod van a magánélethez. Például írhatsz naplót és azt senki nem olvashatja el. 17. cikk Jogod van ahhoz, hogy a TV- ből, TV- ből, rádióból, sajtóból, könyvekből könyvekből stb. stb. információt szerezz. A felnőtteknek segíteniük kell abban, hogy olyan ol yan információkat kapj, amiket megértesz. 18. cikk Mindkét szülőd részt kell, hogy vegyen a nevelésedben és azt kell tenniük, ami a lehető legjobb számodra. 19. cikk Senkinek nem szabad fizikailag bántania téged. A felnőtteknek biztosítania kell, hogy semmiféle erőszak, zaklatás vagy elhanyagolás ne érjen. Még saj át szüleid sem bántalmazhatnak. bántalmazhatnak. 20. cikk Ha nincsenek szüleid vagy ha nem vagy biztonságban szüleidnél, különleges védelemre és segítségre van jogod. 21. cikk Ha örökbe fogad valaki, a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról. hogy minden úgy legyen l egyen elrendezve, ahogy Neked a legjobb.
35
22. cikk Ha menekült vagy (el kell hagynod saját hazádat, mert az nem biztonságos számodra), jogod van speciális védelemre és segítségre. 23. cikk Ha szellemileg vagy testileg fogyatékos vagy, különleges gondozásra és oktatásra van jogod azért, hogy a többi gyerekhez hasonlóan nőhess fel. 24. cikk Jogod van az egészséges élethez. Ez azt jelenti, hogy orvosi ellátást és gyógyszereket kell kapnod, ha beteg vagy. A felnőtteknek mindent meg kell tenniük azért, hogy úgy táplá ljanak és gondozzanak, hogy ne legyél beteg. 27. cikk Jogod van a jó életminőséghez. Ez azt jelenti, hogy a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról, hogy legyen ételed, ruháid és lakhelyed. Ha szüleid ezeket nem engedhetik meg maguknak, az államnak kell segítenie. 28. cikk Jogod van az oktatáshoz. Az alapfokú oktatásnak ingyenesnek kell lennie, és köteles vagy ezeket az osztályokat. Arra is i s lehetőséget kell kapnod, hogy középiskolába mehess. 29. cikk Az oktatás célja, hogy hog y fejlessze személyiségedet, személyiségedet, hogy szellemi és fizikai képességeid képességeid kiteljesedhessenek. kiteljesedhessenek. Az oktatás felkészít arra, hogy békésen, felelősségteljesen élj egy szabad társadalomban, társadalomban, hogy megértsd mások jogait és tiszteld környezetedet. 30. cikk Ha egy kisebbségi csoporthoz tartozol, jogod van a saját kultúrád, nyelved és vallásod gyakorlásához. 31. cikk Jogod van a játékhoz. 32. cikk Jogod van ahhoz, hogy ne dolgoztassanak az egészségedre káros helyen vagy körülmények között. Ha valakinek hasznot hajt a munkád, jogod van az igazságos fizetségre.
36
33. cikk Jogod van ahhoz, hogy megvédjenek az illegális drogoktól és drogkereskede d rogkereskedelemtől. lemtől. 34. cikk Jogod van ahhoz, hogy elkerüld a szexuális zaklatásokat. Ez azt jelenti, hogy senkinek nincs joga olyasmit tenni tenni a testeddel, amit te nem nem akarsz, például például megérinteni, lefotózni lefotózni vagy olyan szövegek elmondására elmondására kényszeríteni, amit te nem akarsz. 35. cikk Senki nem rabolhat vagy adhat el téged. t éged. 37. cikk Még ha valami rosszat is teszel, senkinek nincs joga ahhoz, hogy úgy büntessen, hogy azzal fájdalmat okozzon vagy megalázzon. Nem zárhatnak börtönbe, kivéve, ha nincs más megoldás. Ilyenkor jogod van a különleges bánásmódra és arra, hogy a családod rendszeresen látogathasson. 38. cikk Jogod van ahhoz, hogy háború idején megvédjenek. 15 éves kor alatt nem sorozhatnak be katonának vagy nem küldhetnek harcolni. 39. cikk Ha megsérültél vagy elhagyatottá váltál, például háborúban, különleges gondoskodásra gondoskodásra és védelemre van jogod. 40. cikk Jogod van védekezned, ha valami bűn elkövetésével vádolnak. A rendőröknek, jogászoknak, bíróknak tisztelettel kell kell bánniuk veled, veled, és meg kell arról győződniük, győződniük, hogy mindent mindent értesz, ami veled történik. 42. cikk Minden felnőttnek és gyereknek tudomást kell szereznie erről az Egyezményről. Neked és a felnőtteknek is joguk van ahhoz, hogy a gyerm g yermekjogokról ekjogokról ismereteket szerezzenek.
37
Szómagyarázatok abúzus visszaélés: mások testi-lelki testi- lelki egészségét, jólétét, biztonságát, jogait vagy életét veszélyeztető magatartás
altruista áldozatkész, önzetlen
autonóm önálló, független, magának törvényt szabó
bipoláris zavar (mint mániás depresszió ) pszichiátriai kórkép, kórkép, utalva a mánia mánia és a klinikai depresszió váltakozásaira, váltakozásaira, egy hosszabb időtartamon keresztül. Az egészséges átlagemberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel, és levert hangulattal szemben egy bipoláris zavarban szenvedő beteg rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokon hangulatingadozásokon megy keresztül, melyek akár hónapokig is eltarthatnak. A bipoláris zavar különböző különbö ző fázisaira úgy lehet tekinteni, mint egy-egy egy -egy pillanatnyi stádiumra. A betegség természetéből fakadóan a páciens kedélyállapota ezen stádiumok között folyamatosan változik.
•
•
•
Depresszív fázis A bipoláris zavar depresszív fázisának jelei és tünetei többek között a szomorúság, nyugtalanság,
•
ok nélküli bűnösségérzet, bűnösségérzet,
•
dühös kedélyállapot,
•
elhagyatottság-, elhagyatottság-, magányosság érzet,
•
alvási és evési zavarok,
•
fáradtság,
•
érdeklődésvesztés érdeklődésvesztés a napi tevékenységek iránt,
•
koncentrálási koncentrálási problémák,
•
lehangoltság,
•
önutálat,
•
apátia vagy nemtörődömség, 38
•
•
deperszonalizáció deperszonalizáció (a saját személyiségre vonatkozó tudat zavara), érdeklődés elvesztése,
•
a szexuális tevékenységek iránt érzett vágy csökkenése, csökkenése, vagy hirtelen hi rtelen felfokozódása,
•
félénkség vagy szorongás társaságban,
•
ingerlékenység,
•
krónikus fájdalom (ismert okkal vagy anélkül),
•
a motiváció hiánya
•
és halállal, öngyilkossággal öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
•
Mánia magában foglalja
•
a hipomániát (főként eufória)
•
•
•
•
•
a súlyos mániát (ide értve az eufóriát, az abszurd túlzásokat, a szexuális ösztön, az ingerlékenység, ingerlékenység, a változékony hangulat, a pszichózis, az üldözési mánia, az ellenséges érzelmek és az agresszió magas szintjeit), a szélsőséges mániát (erősen rossz közérzet, örömérzet megszűnése), a diszforikus (boldogtalan) mániát, és a kevert mánia két formáját (ahol a depresszív és a mániás tünetek egyszerre vannak jelen). az áradozó jókedvet,
•
a túlzott optimizmust,
•
a gyors, megállíthatatlan beszédet,
•
•
a hevesen cikázó gondolatokat, az izgatottságot,
•
a gyenge ítélőképességet, ítélőképességet,
•
a meggondolatlanságot vagy
•
olyan kockázatok vállalását, melyeket az egyén normális esetben nem vállalna,
•
a túlzott aktivitásra való hajlandóságot,
•
az alvászavarokat vagy a szükséges alvás csökkenését,
•
a figyelem könnyű elterelhetőségét (folyamatosan vált egyik témáról a másikra),
•
a koncentrálásra való képesség elvesztését,
•
a szertelen és hivalkodó vagy túlzottan színes öltözködést,
•
az ellentmondást nem tűrő modort, és
•
a hajlamosságot abban a hitben, hogy kifogástalan szellemi állapotban vannak.
•
A mániás betegek fáradhatatlanul, mértéktelenül és megfontolás nélkül kerülnek olyan szituációkba, amelyekben amelyekben nem képesek felmérni a bennük rejlő, vagy a társadalom által rájuk háruló h áruló veszélyeket. 39
•
•
•
Kevert fázis A bipoláris zavar vonatkozásában a kevert fázis egy olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak (például nyugtalanság, szorongás, agresszivitás, zavarodottság, kimerültség, álmatlanság, ingerlékenység, öngyilkossággal öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, félelem, paranoia, üldözéses téveszmék, felgyorsult beszéd, rohanó gondolatok és dühroham). A kevert fázisok többnyire a legkevésbé stabil fázisok (negatív hangulatok könnyen megjelenhetnek, megjelenhetnek, de hamar el is múlhatnak) magukban foglalhatnak pánik rohamokat, rombolási hajlamot és öngyilkossági kísérletet. Egy hosszabban tartó kevert fázisban a beteg érzelmi fájdalma fájdalma olyannyira súlyosbodhat, súlyosbodhat, hogy egy pont után fizikai fizikai fájdalommá válik, mely sok beteget öncsonkításra késztet, mint vágás, égetés, vagy más önmaguknak fájdalmat okozó tett, kizárólag azért, hogy elvonja a figyelmüket fi gyelmüket az érzett fizikai vagy érzelmi fájdalomtól. Az öngyilkossági arány a kevert fázisban a legnagyobb.
Borderline személyiségzavar A BPD főként a hangulat szélsőséges szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar , mely főként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztető (bár mindezeknél enyhébb formában formában megjelenő) tünetek szélsőséges módon változékony megjelenéséből áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak. váltakozhatnak.
evokáció előhívás, felidézés minden egyén személyisége sajátos válaszokat vált ki másokból
fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amely(ek) igazolhatatlan igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle. •
szociális fóbiák – a beteg bénító félelmet érez a társasági t ársasági és szakmai találkozók és összejövetelek miatt, és egyáltalán minden olyan ol yan helyzetben, ahol társaságban kell lennie 40
•
•
pánikbetegség – pánikbetegség – amikor a beteg minden különösebb különösebb ok nélkül retteg, retteg, halálfélelme, ún. pánikrohama van speciális fóbiák – amikor a beteg valami meghatározható dologtól fél, például a zárt terektől, kígyótól, macskától stb.
internalizáló valamely elméletet vagy viselkedési szabályt elsajátító
kognitív. megismerő, a megismerésre vonatkozó; a gondolkodással kapcsolatos.
morál erkölcs
maladaptív önmagát, vagy a környezetét környezetét károsító viselkedés, viselkedés, a helyzetnek nem nem megfelelő reakció
Pszichopata, szociopata, antiszociális személyiségzavar A pszichopata álarca sz emélyiségzavar r ban szenvedő Első megközelítésre az antiszociális személyiségzava szenvedő ember nagyon barátságos, barátságos, elbűvölő, intelligens, mindig azt mondja és csinálja, amit elvárnak tőle. Általában magas pozíciót tölt be, a céljait mindig eléri, sikeres embernek nevezhető. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy mindez csak a látszat, és a jólszituáltság maszkja mögött egy teljesen más ember lakozik.
Az antiszociális ember végtelenül önző és egocentrikus, mindent azért tesz, ho gy a saját céljait elérje. A mások feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni, legyen az a személyes kisugárzása, manipuláció, erőszakos viselkedés, szex vagy megfélemlítés. Az áldozatok sokszor csak késve ismerik fel, hogy az elbűvölő álarc mö gött ki is lakozik valójában.
A pszichopata nem érez Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ilyen személyiségzavarban személyiségzavarban szenvedő szenvedő ember nem érez. Nem érez megbánást, bűntudatot vagy lelkiismeretfurdalást a tettei miatt, sokszor elhárítja magáról a felelősséget mondván, az áldozata megérdemelte, amit kapott. Nem érez 41
empátiát, nem tud együttérezni másokkal, ezért gyakran tapintatl an, lenéző és érzéketlen más emberekkel szemben. A viselkedése sokszor távolságtartó, távolságtartó, hideg. Noha mindig tudja, mit kell mondani, de a szavai mögött kevés a meggyőződés és a valós érzelem.
A pszichopata nem szorong Másik jellemzője ennek az embertípusnak, hogy nem szorong. Mivel csak önös érdekeik vezérlik őket, ezért nem riadnak vissza a hazudozástól, álnévhasználattól, csalástól, mások becsapásától becsapásától sem. Kölcsönöket vesznek fel, melyeket soha nem fizetnek vissza, a munkahelyüket igen gyakran váltogatják. Viselkedésük V iselkedésük sokszor feszült, felelőtlen, kiszámíthatatlan, alkalmanként alkalmanként a saját magukra veszélyes cselekedetektől sem riadnak vissza. Nem képesek felismerni annak a következményeit, következményeit, ha bűncselekményen bűncselekményen kapják őket, sok esetben visszesőként visszesőként kerülnek az igazságszolgáltatás igazs ágszolgáltatás elé. Az antiszociális személyiségzavarban szenvedő nem tanul a hibájából
A legnagyobb hibájuk, hogy nem tanulnak saját tévedéseikből és tapasztalataikból. Hiába kerülnek rendőrkézre, vagy börtönzik be őket, nem tanulnak a történtekből. Nem látják be, hogy hibáztak és ennek megfelelően nem is változtatnak korábbi életvitelükön. Az ilyen il yen ember számára nem megfelelő büntetés a bebörtönzés, bebörtönzés, mivel nem éri el célját, hiszen az illető i llető képtelen tanulni belőle.
Szociopata és pszichopata A hétköznapi életben a pszichopata kifejezés mellett a szociopata megnevezés is igen gyakran előfordul. Egyes pszichiáterek szerint a két megnevezés közt nincs különbség, különbség, ugyanazt az embertípust jelölik, míg mások szerint ezek az antiszociális személyiségzavar személyiségzavar két altípusát képviselik. A szociopatákat a körülményeik, az elhanyagoló szülői magatartás, iskolai traumák, a szegénység vagy a rossz társaság viszi tévútra.
A
pszichózis tünetei •
•
•
•
a hallucinációk (hallani, látni vagy egyéb módon érzékelni olyan dolgok jelenlétét, amelyek valójában nincsenek jelen) és a delúziók (téves személyes meggyőződések, meggyőződések, melyeknek nincs valós alapja vagy nyilvánvalóan ellentmondásosak ellentmondásosak és nem magyarázhatóak az illető kulturális körülményeivel). Üldözési mánia érzete is kialakulhat, amely során a beteg úgy gondolja, hogy őt ellenséges szervezetek szervezetek vagy földöntúli erők üldözik vagy megfigyelik. Erőteljes és szokatlan vallásos hit szintén jelen lehet, mely során a beteg például erős meggyőződéssel meggyőződéssel lehet az iránt, hogy Isten-adta Isten-adta szerepe van a világban, nagy, sorsdöntő küldetése van, vagy természetfeletti természet feletti képességeket tulajdonít magának
42
