SZAKDOLGOZAT
Farkas Nikoletta Alexandra Optometrista szak 2007
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai ar
A !"#"S S$E%
Farkas Nikoletta Alexandra Optometrista 2007
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai ar
A !"#"S S$E%
Farkas Nikoletta Alexandra Optometrista 2007
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS________________________________________________________ BEVEZETÉS_________________________________ _______________________-- 1 A SZEM VIZSGÁLATA________________________________________________ VIZSGÁLATA________________________________________________-- 2 AZ ANAMNÉZIS FELVÉTELE______________________________________ - 2 A FÉNYTÖRÉS MEGHATÁROZÁSA________________________________ - 2 RÉSLÁMPÁS, SZEMFENÉK VIZSGÁLAT______________ VIZSGÁLAT_________________________ ______________ ___ - 5 -
A „VÖRÖS SZEM” DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA_____ DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA_________ ________ ________ ______ __-- 6 A VÖRÖS SZEM OKAI, TERÁIÁI_______________ TERÁIÁI___________________________ _______________________ ___________-- ! KORRIGÁLATLAN FÉNYTÖRÉSI F ÉNYTÖRÉSI HIBA_____________________ HIBA_____________________________ ________ - 7 KONTAKTLENCSE VISELÉS SZÖVŐMÉNYE_____________________ - !" GLA#COMÁS ROHAM___________________________________________ - !$ CON%#NCTIVITIS_______________________________________________ - !5 A SCLERA GY#LLAÁSA- EPISCLERITIS, SCLERITIS- &' ()*)+ +./ 010* (3'0430'0('_____________________ (3'0430'0('______________________________________ _______________________________ ______________ - !7 AZ #VEA GY#LLAÁSA- &' ()*)+ +./ 010* (3'0430'0('________ - ! ROSACEA_______________________________________________________ -- !6 ROSACEA_______________________________________________________ EOPHTALM#S P#LSANS- ' 3*890' 4*9:;+9 '('*'________________ - !6 SZÁRAZSZEM
VIZSGÁLATI VIZSGÁLATI ADATOK_____ ADATOK__________________________ __________________________________________ _____________________- 2" ESETTAN#LMÁN$OK_______________ ESETTAN#LMÁN$OK________________________________ ________________________________ _______________-- %1 ÖSSZEGZÉS_______________________________________________________-- %& ÖSSZEGZÉS_______________________________________________________ IRODALOMJEG$ZÉK_______________________________________________-- %6 IRODALOMJEG$ZÉK_______________________________________________
BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájának kiválasztásában több motiváló tényező is szerepet játszott. Az egyik az, hogy a munkám során gyakran találkozom olyan paiensekkel, akiknek a onjuntivája vérbő, és erre a problémára keresnek megoldást. !anulmányaim során azt tapasztaltam, hogy ennek a vérbőségnek számos oka lehet. A másik ok, amiért emellett a téma mellett döntöttem, saját tapasztalatom. "isgyermekkorom óta szem#veget viseltem, de az általános iskola be$ejezése után %levettem& a szem#vegem, és ' évig egyáltalán nem hordtam. (rettségi előtt már olyan panaszaim voltak, amelyekkel ) beláttam, hogy nem tudok és nem is akarok egy#tt élni, $őleg *gy, hogy a problémákra létezik megoldás+ a meg$elelő korrekió viselése. anapság számtalan $ormában, st-lusban, minőségben kaphatók gyönyör szem#vegkeretek, sőt, a kontaktlensék között is mindenki megtalálhatja a számára legkényelmesebbet, legmeg$elelőbbet, tehát a számára legideálisabb megoldást. inden olyan esetben, amikor hasonló paienst vizsgálok, mindent megteszek azért, hogy meggyőzzem arról, hogy sokkal nyugodtabb és kiegyens*lyozottabb lesz a mindennapi élete a kellemetlen panaszok nélk#l. /élom megtalálni azokat az egyértelm kritériumokat, amelyek alapján, mint optometrista $oglalkozhatok a panasz enyh-tésével, esetleg megsz#ntetésével, vagy orvosi vizsgálat, kezelés sz#kséges. 0eltételezem, hogy a onjuntiva vérbőségével jelentkező betegek egy része optometrista hatáskörbe tartozóan vizsgálható és a panasz enyh-thető, esetleg meg is sz#ntethető, a betegek egy része viszont orvosi ellátást igényel. Szerensére a munkahelyemen egy szemorvossal dolgozom egy#tt, -gy a beteget, mint optometrista megvizsgálom, adott esetben szemorvosi vizsgálatot javasolok, majd a szemorvos véleményezi, hogy a beteg indokoltan lett1e hozzá irány-tva.
2
A SZEM VIZSGÁLATA AZ ANAMNÉZIS FELVÉTELE A munkám első és egyik leg$ontosabb része az anamnézis pontos $elvétele. A élzott kérdésekre kapott válaszok a helyes diagnózis $eláll-tását nagyban előseg-tik 3%jó anamnézis $él diagnózis&4. Az anamnézis $elvételét négy ter#letre bontom+ Családi anamnézis: számos szemészeti kórképről ismert, hogy örökletes vagy halmozottan $ordul elő rokonok között. 5lyenek a $énytörési hibák, a kansalság, a glauoma, a atarata6stb. Általános anamnézis: az általános anamnézis jelentősége, hogy számos betegség okozhat szemészeti elváltozásokat, például a diabetes mellitus, a hypertonia,6stb. 7gyes általánosan alkalmazott gyógyszerek 3szteroidok64 mellékhatásaként szemészeti t#netek, panaszok és elváltozások jelentkezhetnek, amelyek némelyike szemészeti kezelést igényelhet 3szteroidglauoma4. Szemészeti anamnézis: $elder-tendő a $énytörési állapot 3szem#veg1, kontaktlense1 viselés, ennek kezdete4, kansalság és tompalátóság, korábbi szembetegségek 3pl gyulladások4, sér#lések és mtétek. Jelen panaszok: nagyon $ontos az a kérdés, hogy milyen panaszok késztették a beteget arra, hogy szemvizsgálatra jelentkezzen. 7zen bel#l rá kell kérdezni a látóélesség sökkenésére, $ájdalom meglétére, szemvörösségre és esetleges kettős látásra. {'}
FÉNYTÖRÉS MEGHATÁROZÁSA 89:7"!;< <5=S>?@A!8" unkám során gyakran elő$ordul1 $őleg $akultat-v hypermetropiások esetén, hogy a t*lzott akkomodáió miatt a rendelkezésemre álló eszközökkel nem tudom meghatározni a beteg szemének $énytörését. 5lyenkor sz#kséges az alkalmazkodó képesség sökkentésével, esetleg megsz#ntetésével végzett objekt-v vizsgálat.
Skiaszkópia: A szem $énytörésének objekt-v meghatározására ma is a leggyakrabban használt és legmegb-zhatóbb eljárás az árnyékpróba, skiaszkópia. 7zzel a szem távolpontját határozzuk meg teljesen alkalmazkodás1mentes állapotban.
?bra 2. Skiaszkópia 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. D2. oldal4 A skiaszkópia során a szemet mozgó $énys-kkal pásztázzuk és a pupilla $elvöröslését, valamint a $elvöröslés irányát $igyelj#k meg. 3?bra 2.4 A szemre vet-tett párhuzamos sugarakból álló $énys-k 3A4 mozgatása során a pupilla ter#letében észlelhető $elvöröslés hypermetropia 394 esetén a mozgatás irányával azonos, myopia 3/4 esetén azzal ellentétes irányba halad. A szem elé helyezett lensékkel azt a dioptriaértéket keress#k meg, amikor a mozgásirány váltásakor a pupilla egésze egyszerre vöröslik $el 3E4. Refraktométer: objekt-v mérést végezhet#nk automata re$raktométerrel is, amely vizsgálat során a kész#lék általában in$ravörös $ény és $énydetektorok seg-tségével minden meridiánban meghatározza a szem $énytörését. Keratometria: a szem leg$ontosabb törő$elsz-ne a ornea, amelynek $énytörése k#lön is mérhető. A keratometria során a szem két egymásra merőleges $őtengelyének négy
D
pontja alapján határozzuk meg a ornea törőerejét a szem$elsz-nen t#kröződő 3:aval t-pus* keratométer4 vagy rávet-tett képek 3Felmholtz1$éle keratométer4 egymáshoz illesztése révén. 3?bra .4 A keratométerrel az asztigmatizmus mértékét az ábra egymásba s*szásából állap-tjuk meg+ egy lépső$ok 2 dioptriát jelent.
?bra . :aval1Shiötz1keratométer. Az ábra D,C dioptria direkt asztigmiát jelez. 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. D2. oldal4{'} S=G9:7"!;< <5=S>?@A! A szubjekt-v vizsgálat során a beteg H méterre #l a látáspróba táblától, amelyeken $el#lről le$elé sökkenő nagyság* jelek, betk, számok vannak. 7zeket nevezz#k optotypeknek. 7gy optotyp vastagsága 2 ′, az egész jel H ′ alatt látható. A látásélességet egy törttel $ejezz#k ki, melynek számlálója a távolság méterben, ahonnan a vizsgálatot végezz#k, nevezője, pedig az a távolság, ahonnan a $elismert jel részletei 2 ′1nyi látószöget képeznek. Fa a beteg végig tudja olvasni a táblát, látásélessége HIH, mert H méterről látja azt a számot, mely H méterről képez H ′1es látószöget. Fa sak a leg$elsőt látja, látásélessége HIHC, mert H méterről sak a normálisan HC méterről látható 2 ′1es látószöget képező jelet látja. A szem visusát k#lön1k#lön határozzuk meg. Fazánkban szabványos-tott a "ettesy1$éle deimális visustábla, amely a C,2 és 2,C látóélesség
'
között az általában szokásos 2C $okozat kiegész-tésére a C,2H és C,H1ös értékeket is tartalmazza. A közeli látás meghatározására a /sapody olvasótáblák használatosak. Fasználhatunk stenopheikus lyukat, ha ezzel végig tudja olvasni a táblát, akkor $énytörési hibája van, ha nem, akkor egyéb betegség áll a háttérben. 7llenőrzésnek használhatunk vörös1zöld próbát is+ myop a vöröset látja, hypermetrop a zöldet élesebben. Fa nins H m1ről táblaolvasás, akkor közelebbről kell olvastatni, ha ez sem megy, akkor ujjolvasás következik.
RÉSLÁMPÁS, SZEMFENÉK VIZSGÁLAT A réslámpás vizsgálat: a szem minden szövetének mikroszkópos vizsgálatára szolgál. A vizsgálat lényege, hogy erős $énnyel kivilág-tott rés optikailag hibátlan képét vet-tj#k a szemre. A kép hasáb alak*, amelynek magasságát és szélességét változtathatjuk. A rést a v-zszintes s-kban mozgatva k#lönböző irányokból vet-tve nagy-tva szemlélj#k a mikroszkóp okulárján. A nagy-tás $oka J1JC1szoros lehet. Kézz#k a hasáb $elsz-neit 3el#lső1hátsó $elsz-nét4, oldallapját, és ha a hasábot az irisre áll-tjuk élesre, akkor az el#lső sarnokot és a orneát visszaverődő, di$$*z $ényben látjuk. 7z utóbbi világ-tásban $őleg a ornea hátsó harmadát, az ott elhelyezkedő sejteket tudjuk jól láthatóvá tenni. A réslámpával a szem mélyebb részeit is vizsgálhatjuk, ha k#lönböző lenséket iktatunk a szem és a réslámpa $énye közé. Szemtükrözés egenes kép!en: az elektromos szemt#kör égőjének $ényét t#kör vagy prizma $orgatja el LC $okkal, és -gy vet-thető a beteg szemébe. A vizsgálatot egészen közelről, 21 m távolságból végezz#k. A beteg jobb szemét ezért jobb szemmel, a bal szemét bal szemmel kell t#krözni. A szem$enék sak akkor látható élesen, ha a vizsgáló és a vizsgált egyaránt emmetrópiás, vagy ha a t#kör Bekoss1korongjában lévő konveM vagy konkáv #vegekkel mindkettőj#k ametropiáját korrigáltuk, és egyik szem sem alkalmazkodik. /sak -gy lesznek a szem$enékről visszaverődő $énysugarak párhuzamosak. 7gyenes képben 2'12J1szoros nagy-tással a beteg szeme mögé vet#lve látjuk a szem$eneket, de sak két papilla átmérőj ter#letét. 7nnek ellenére, ha beteg pupillája ki van tág-tva, és a beteget k#lönböző irányokba nézetj#k, saknem az ora serrataig átvizsgálhatjuk az egész $undust.
H
Szemtükrözés ford"tott kép!en+ DC1'C m távolságból végezz#k. @ényege, hogy a vizsgált és a vizsgáló közé, kb. N12C m1re a vizsgált szemtől, egy 2D1C dioptriás konveM lensét kell helyezni a $énysugarak *tjába. A vizsgáló a szem$enék $ord-tott valódi képét a lense és a saját szeme között látja négy1ötszörös nagy-tásban. Az indirekt ophtalmoskopia végezhető egy szemmel, az elektromos t#körrel vagy más e élra alkalmas eszközzel, de egyre elterjedtebb a binoularis indirekt ophtalmoskopia. 7zzel egyszerre lényegesen nagyobb ter#let látható. {'}
A „VÖRÖS SZEM” DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA A %vörös szem& H t-pusa k#lönböztethető meg+ Con#$n%tivális in#e%tio: a onjuntiva ereinek akt-v, gyulladásos vérbősége a ornea és a szem mélyebb szöveteinek érintettsége nélk#l. 7setében a tarsalis onjuntiva érágas, esetleg kis somók, $inom papillaris rajzolat észlelhető rajta, a bulbaris onjuntiva halvány. ind a bulbaris és a tarsalis onjuntiva is érágas, legki$ejezettebb a onjuntiva áthajlásának ter#letén, legkevésbé ki$ejezett a limbus közelében. A vérbő ter#let elmozd-tható, lokális érszk-tőkkel elmulasztható. Sz-ne élénkvörös. A véráramlás iránya+ $orniM →limbus. Aut és krónikus bakteriális, v-rusos és allergiás onjuntivitis, enyhe maródás, mehanikus hatás 3pl. dörzsölés4 esetén $ordul elő. A posttarsalis erek a legvérbőbbek. Ciliaris in#ek%ió+ a orneát érintő gyulladásos $olyamat, és aut iritis következménye. A limbus kör#l kékesvörös gyr $igyelhető meg. Az egyes erek nem k#lön#lnek el, a vörösség a limbus közelében a legki$ejezettebb, az áthajlás $elé haladva sökken.
J
Bitkán a bulbus protrusiója k-séri. Aut glauomás roham, arotidoavernosus $istula, orbitális daganat,6stb. esetén jellemző. S%leritis' epis%leritis: a slera, vagy az epislera góos, vagy di$$*z gyulladása. A bulbaris onjuntiva alól áttnve kör#l-rt ponttal rendelkező vérbő ter#let látható. Sz-ne inkább livid. Autoimmun, rheumatoid betegségekben $ordul elő. Sz$ff$zió' pete%(ia: a bulbaris onjuntiva alatti laza kötőszövetben szétter#lt vérzés.
A VÖRÖS SZEM OKAI, TERÁPIÁI KORRIGÁLATLAN FÉNYTÖRÉSI HIBA A S=7 0(KO!PB(S7 )mmetropia' ametropiák + ha a végtelenből érkező párhuzamos sugarak a retinán egy pontban képeződnek le, akkor a szemnek ninsen $énytörési hibája, emmetrop. A szem $énytörését két tényező aránya határozza meg. A ornea és a szemlense által képviselt törőerő és a bulbus hossza. Fa a törőerő és a bulbushossz aránya kiegyens*lyozott, akkor a párhuzamosan érkező $énynyaláb retinán való $ókuszálódását a szem biztos-tja, ha azonban a törőerő és a bulbushossz arány ettől eltérő, akkor éles kép nem jön létre 3ametropia4. 7bből következően ametropiát egyaránt okozhat a szemtengely arányostól való eltérése 3tengelyametropia4, vagy $énytöréseltérés 3törési ametropia4, de leggyakrabban a két tényező egy#ttesen játszik szerepet az ametropia létrehozásában. 3?9BA D.4
Q
?bra D. 7mmetropia, ametropiák 31yopia, F1Fypermetropia, 717mmetropia4 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. N.oldal4
Rövidlátás *mopia+: a rövidlátó szemben a távoli tárgy éles képe az #vegtestben, a retina előtt jön létre. A látóhártyára sak szóródási körökből álló, életlen kép esik. A rövidlátó szem sak közelre lát élesen. Az a távolság, amelyből érkező széttartó sugarakat a rövidlátó szem alkalmazkodás nélk#l a retinára élesen tud $ókuszálni, megadja a myopia $okát. A myopia s*lyosság szerint három soportra osztható. Az első soport a kis$ok* rövidlátás. A $énytörési hiba a tizenéves kor végén J dioptria alatt megállapodik, a szem$enék ép, esetleg onus myopius látható. "özepes $ok* myopia 3Q12 Eioptria4 2N1' éves korig alakul ki, myopiás szem$enéki elváltozások láthatók, és a látóélesség sem minden esetben teljes. A nagy$ok* myopia kisgyerekkorban kezdődik, és a h*szas évek után sem állapodik meg. 7z a nagy$ok*, progressz-v vagy malignus myopia egy#tt jár számos a látóélességet rontó szem$enéki degenerat-v $olyamattal.
A
rövidlátás
jav-tása
konkáv
spherius
kontaktlensével, re$rakt-v mtétekkel lehetséges. 3?bra '.4
N
szem#veglensével,
?bra '. yopia korrekió nélk#l és korrekióval. 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. D. oldal4
,-llátóság *(permetropia' (peropia+: a t*llátó szem orneájának és szemlenséjének egy#ttes törőereje t*l kisi a bulbus hosszához, és -gy a végtelenben lévő tárgy képe sak a látóhártya mögött jönne létre. A t*llátó szem távolpontja a retina mögött van. A távolpont helyét azoknak a konvergáló sugaraknak a metszéspontja adja meg, amelyeket a t*llátó szem alkalmazkodás nélk#l tud a retinára $ókuszálni. A hypermetropia is lehet tengelyi vagy törési. A t*llátó szem alkalmazkodással $ókuszálja a távoli tárgyak képét a retinára, de a közeli tárgyakat azért nem látja élesen, mert az akkomodáió véges. A $iatal hypermetropiásoknak a $olyamatos akkomodáió $őként olvasás során *n. asthenopiás panaszokat okozhat+ szem$ájdalom, $ej$ájás, égő érzés, homályos látás, gyors el$áradás. 9izonytalan eredet asthenopiás panaszok esetében a $énytörés meghatározása javasolt yloplegiában a latens hypermetropia kimutatására. A hypermetropiásokra jellemző szem$enéki eltérések a kisméret, vérbő, enyhén elmosódott határ* papilla, valamint az, hogy a hely szke miatt a retinalis erek le$utása kanyargós lehet. A t*llátóság jav-tása konveM spherius szem#veglensével, kontaktlensével, re$rakt-v mtétekkel lehetséges. 3?bra H.4
L
?bra H. Fypermetropia korrekió nélk#l és korrekióval. 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. D'.oldal4
Asztigmatizm$s' asztigmia+ olyan $énytörési hiba, amelyben nem jön létre pontszer leképezés, mert a szemnek nem egy $ókuszpontja van. A beeső $énynyaláb két egymásra merőleges s-kjának eltérő a $ókusza 3szabályos asztigmatizmus4. indkét $őtengely 35. és 55.4 $ókuszpontjában 30 2 és 04 a pont 3R4 leképezése vonalként jelenik meg. A legkevésbé torz kép a két $ókuszpont között található 3"4. Fa ez a két $ős-k nem merőleges, vagy közt#k a törőerő1átmenet nem szabályos, akkor szabálytalan asztigmiáról beszél#nk. Az összasztigmiát a bulbus törő$elsz-neinek 3ornea, szemlense el#lső és hátsó $elsz-nei, retina4 eredője szabja meg. Fa a szem összasztigmiája nulla, akkor is a ornea el#lső $elsz-nének törőereje a $#ggőleges déllőben általában C,H1C,QH dioptriával nagyobb, mint a v-zszintesben, amelyet a lense ellenkező irány* asztigmiája korrigál. 7z a ornea és a szemlense $iziológiás asztigmiája, amely nem igényel korrekiót. Az asztigmia korrekiója ilindrikus lensékkel lehetséges, amely a két $ókuszpontot összehozza. A maradék gömbi $énytörési hibát sz$érikus lensék hozzáadásával korrigálhatjuk. 3?bra J.4
2C
?bra J. Szabályos asztigmatizmus. 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. DH.oldal4
A pres!opia: a szemlense rugalmassága a sz#letéskor a legnagyobb, majd az életkor előrehaladtával a szemlense rugalmassága $okozatosan sökken, amely az alkalmazkodóképességet is hasonlóan sökkenti, vég#l meg is sz#nteti. A re$rakió nyelvén azt mondhatjuk, hogy a közelpont az élet $olyamán a távolpont $elé vándorol, vég#l összeolvad vele. A presbyopia a szemlense rugalmassága a sz#letéskor a legnagyobb, majd az életkor előrehaladtával a szemlense rugalmassága $okozatosan sökken, amely az alkalmazkodóképességet is hasonlóan sökkenti, vég#l meg is sz#nteti. A re$rakió nyelvén azt mondhatjuk, hogy a közelpont az élet $olyamán a távolpont $elé vándorol, vég#l összeolvad vele. A presbyopia akkor kezdődik, amikor az akkomodáiós képesség D dioptria alá sökken. Seg-tségként a hiányzó alkalmazkodást konveM #veggel pótoljuk. 7mmetrópok esetében 'C és 'H éves kor között 2,C dioptriás, 'H és HC éves között ,C dioptriás olvasószem#veg sz#kséges, majd a dioptriaérték ötévenként C,H dioptriával növekszik, egészen D,C1D,H dioptriáig, A szokásos olvasási távolságnál 3DC1DH m4 nagyobb munkatávolságra gyengébb szem#veg sz#kséges. Arra #gyelni kell, hogy az #veg ne legyen t*l erős. Fa a hiánynál többet adunk, inongruentia jön létre az alkalmazkodás és a konvergenia között, ami a presbyopiás korban a relat-v alkalmazkodó1képességgel már nem egyenl-thető ki, a beteg nem tudná használni. {'}
22
A@"A@A="8E?S 3A""88E?/54 A szem $énytörése nem állandó, mert eltérő törőerő sz#kséges a távoli és a közeli tárgyak élesen látásához 3azaz a retinális éles kép képzéséhez4, amelyet a szemlense rugalmassága tesz lehetővé. A szemnek tehát megvan az a képessége, hogy a törőerőt ) bizonyos határok között1 mindig a nézett 3$iMált4 tárgy távolságának meg$elelően változtassa. 7z az akkomodáió. Az alkalmazkodás mehanizmusa a következő+ a tokjába zárt szemlense rugalmas erővel rendelkező test. 9első szerkezeténél $ogva mindig gömb alak $elvételére törekszik. A zonula iliaris rostjai a lensét körkörösen $eszesen $#ggesztik a orpus iliaréra. 7z a $eszesség elégséges ahhoz, hogy a lense rugalmassági erejét legyőzze és a lensét lapos alakban tartsa. 7bben a nyugalmi állapotban a lense el#lső $elsz-nének 2C, a hátsónak 1Jmm a görb#leti sugara, a törőereje pedig C,HD dioptria. "özelre nézéskor a orpus iliare izomzata összeh*zódik, a orpus iliare a zonularendszerrel egy#tt közeledik a lenséhez. A lense ki$esz-tettségi állapota sökken, dombor*bbá, és tengelyében vastagabbá válik. A >ullstrand1$éle szem adatai szerint görb#leti sugarai 3maMimális alkalmazkodásban4 egyaránt H,D mm1re sökkennek, törőereje pedig DD dioptriára növekszik. 5smét távolra tekintve a sugárizomzat elernyed, a $eszesség helyreáll, a lense eredeti lapos állapotába ker#l vissza 3desakkomodáió4. A pont, amelyre a szem nyugalmi állapotában igazodik, a távolpont. Az a legközelebb $ekvő pont, amely az alkalmazkodás teljes igénybevételével élesen még megtekinthető, a közelpont. A két pont által határolt ter#let az alkalmazkodás szélessége. Az alkalmazkodás pontos és gyors pszihore$leMként a konvergeniával egy#tt mködik. A konvergeniát méterszögben mérj#k. ivel a dioptria méter1törőerő, a szem annyi dioptriát alkalmazkodik, ahány méterszöget konvergál. Ggyanazon konvergeniában az alkalmazkodás bizonyos határok között növelhető, vagy sökkenthető. 7z a relat-v alkalmazkodási képesség. indez a konvergeniára is érvényes+ változatlanul tartott alkalmazkodás mellett a konvergenia sökkenthető és $okozható bizonyos mértékig. 7z a relat-v konvergáló1képesség. A relat-v alkalmazkodó és konvergáló1képesség a szervezet $ontos biztonsági berendezése, amelynek seg-tségével kisebb ametropia vagy izomegyens*ly zavar esetében hiánytalanul $enn tudja tartani a kétszem éleslátást. A szemvörösség
2
kialakulása ezen mehanizmusra vezethető vissza a korrigálatlan $énytörési hiba esetén. {2}
KONTAKTLENCSE VISELÉS SZÖVŐDMÉNYE A kontaktlense viselés a paiens számára az esetek döntő többségében számos előnnyel jár1 kozmetikai szempontból, kényelmi szempontból, optikai hatásánál $ogva. int minden protetikai megoldásnak, vannak, vagy lehetnek azonban hátrányai, szövődményei, komplikáiói is. A szövődményeket legtöbbször olyan okokra vezethetj#k vissza, mint például a dörzsölés, s*rlódás, allergiás, toMikus reakiók, vagy $ertőzéses eredet problémák. A RA lensékkel kapsolatban igen ritkán, a lágy lenséknél a nem meg$elelő kezelés, ápolás, tiszt-tás esetén srbben lép $el szövődmény. 7lsősorban a onjuntiván elő$orduló t#neteket emelem ki1 az enyhe vérbőség, esetleg igen $inom kis szu$$uzió. "emény lenséknél $ontos illesztési szabály, hogy a lense ne érjen a onjuntivához. A onjuntiva hemosisát legtöbbször a lágy lensékhez használt ápolószer rovására -rhatjuk és -gy a panaszokat a szer seréjével megsz#ntethetj#k. 0olliuláris hypertrophia, gigantopapillaris onjuntivitis talán a leggyakoribb szövődménye a lágy kontaktlense viselésének. 7lsősorban a $első tarzális onjuntiván jelentkezhetnek a t#netek, melyek vég#l akár teljes lenseviselési képtelenséghez vezethetnek, de lenseviselési sz#net, gyulladást gátló kezelés mellett legtöbbször elérhető javulás. ind a szemhéjszéli gyulladások, mind a onjuntivitisek oka lehet $ertőzéses. 7lsősorban baktériumok és gombák szaporodhatnak el a lense kiváltotta traumától irritált kötőhártyazsákban. "ontaktlense viseléssel kapsolatban kiemelném az allergiás és a gigantopapilláris onjuntivitist+ Allergiás %on#$n%tivitis: a szem ilyenkor pirossá válik és könnyezik a lense $elhelyezése után. Kéhány esetben sak hetekkel, illetve hónapokkal a lense viselése után lépnek $el t#netek.
2D
környezet közötti normális barrier károsodik. Az antigén hatás* lense$elrakódások 3$ehérje4 a kötőhártya stromájában immunválaszt, elluláris allergiás reakiót váltanak ki. Fónapokkal, évekkel a lenseviselés után jelenik meg. 5zgalmi t#netekkel kezdődik, majd photophobia és $okozott nyákos váladéktermelés lép $el, viszket. A $első tarsalis onjuntiván normális kör#lmények között is jelen levő papillák kórosan megnagyobbodnak. A kötőhártyán a hemosis és a hyperaemia kialakulásának is lehet allergiás szövődmény az oka. A $ertőzéses onjuntivitis előidézője a nem meg$elelően tiszt-tott tokban, vagy az ápolószerben megmaradt kórokozó. {H}
GLAUCOMÁS ROHAM Amennyiben a pangásos vérbőség gyorsan, néhány óra alatt jön létre, nagy szem$ájdalommal és jelentős látásromlással egy#tt jelentkezik, akut glauomás roham valósz-ns-thető. Az episleralis erek tágultak és kanyargósak, a onjuntiva belövellt. 7lh*zódó glauomás roham $olyamán iliaris belövelltség és hemosis is társulhat. 7rre az állapotra jellemző+ oválisan tág a pupilla, nem reagál a $ényre. :elentős látásromlás észlelhető, a ornea bor*s, az arteria entralis retinae systoles nyomása magas1 elveszik a $ényérzés 3NCIJC $eletti4. "őkemény a szem 3a szemnyomás nem mérhető4. >lauoma simpleM esetén a kapillárisokat elnyomja a szemnyomás, ezért elhalnak a rostok, ez látótérkiesést eredményez. 7bben az esetben békés a szem. A glauomás rohamot $ej$ájás, hányinger jellemzi, a sarnok sekély, majdnem hozzáér a orneához. Seunder glauoma elő$ordulhat atarata kezdetekor, amikor phaoslerotizálódik, és megemelkedik a szemnyomás.
2'
CONJUNCTIVITIS inden, a onjuntivát érő izgalom első t#nete a vérbőség. A gyulladásokat mindig ki$ejezett szubjekt-v t#netek k-sérik, ilyen az égés, sz*rás, idegentest1érzés, viszketés, $ájdalom, $ényérzékenység, könnyezés. A onjuntiva gyulladásának legáltalánosabb objekt-v t#nete a onjuntiva vérbősége, amelynek következménye az *n. %vörös szem&. A belövelltség oka onjuntiva ereinek kitágulása, a nyugalmi állapotban zárt erek megny-lása 3onjuntivalis injetio 4. 3?bra Q.4
?bra Q. A onjuntiva vérbősége 3a,b,4 és a ornea ereződése 3d,e,$4. a+ onjuntivalis injetio, b+ iliaris injetio, + kevert injetio, d+ $elsz-nes ereződés, e+ mély ereződés, $+ kevert t-pus* ereződés 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. QN. oldal4
7zt a t#netet el kell k#lön-teni a iliaris injetiotól, amely az iris és a orpus iliare gyulladására utal. A iliaris injetio jellemzője a limbus melletti halványlila gyr, amely a mély, slerális erek tágulata következtében alakul ki. A onjuntivalis injetiot *gy k#lön-tj#k el a iliaristól, hogy m-g az elsőben az erek a onjuntivával egy#tt
2H
elmozoghatók a slera $elsz-nén, addig a iliaris injetioban ez nem következik be. Fa a onjuntiva gyulladásaiban iliaris injetiot látunk, gondolni kell iritisre, iridoylitisre. A onjuntiva gyulladásának további gyakori k-sérője a váladékozás. A onjuntiva alapszövete a gyulladásra k#lönböző $ormában reagálhat. "eletkezhet di$$*z oedema, amelyre a onjuntiva egyenletes duzzadása jellemző. @étrejöhet hemosis, amely a hám alatti kötőszövet nagy$ok* oedemája. "övetkeztében a onjuntiva hámja nagymértékben előemelkedik, akár annyira, hogy a szemrésből előt#remkedik, esetleg a szemrés zárását is megakadályozva. 3?bra N.4
?bra N. A onjuntiva hemosisa 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. QL. oldal4
A gyulladásokat okozhatják baktériumok, hlamydiák, v-rusok, gombák, paraziták. @ehet allergiás eredet, de gyulladást létrehozhatnak sér#lések, sugárzó energiák is. A onjuntiva vénáinak váladékképződéssel nem járó pangásos vérbősége és a $olyamatosan kialakuló szemhéjduzzanat sinus avernosus thrombosist jelezhet. Fa a vénás pangás hirtelen alakul ki, a arotis rendszer és az orbita vénás elvezetése közötti kóros összeköttetésre utal. 3arotideoavernosus $istula4. {'}
2J
A SCLERA GYULLADÁSA- EPISCLERITIS, SCLERITIS- „ !"#"$ $%&'( )*+&)#& !+)%))! Az slera betegségei nem gyakoriak. >yulladása lensényi1babnyi kivörösödött duzzanat, amely vagy a $elsz-nes rétegekben $oglal helyet 3episleritis4, ilyenkor meglehetősen kiemelkedik és aránylag élesen határolt vagy a slera mélyebb rétegeiben keletkezik 3sleritis4, amikor inkább laposan elter#lő elmosódott határ*. A bulbaris onjuntiva a duzzanat $elől belövellt. >yakrabban betegednek meg a aeTuator előtti ter#letek, mint a hátsó pólus. 7pisleritisben a bulbusra gyakorolt nyomás $ájdalmas. Sleritisekben a $ájdalom állandó. 7pisleritisre jellemző a kis, kör#l-rt sárgásbarna somó, amely kör#l tág sleraerek láthatók. 3?bra L.4 Sleritis esetében a slera a gyulladt ter#leten kékes sz-n, 3?bra 2C.4 A bulbus hátsó $alának sleritisét nehéz diagnosztizálni.
?bra L. 7pisleritis 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. 2'C. oldal4
2Q
?bra 2C. Sleritis 3$orrás+ S#veges 5ldikó1 Szemészet 9udapest, ediina "önyvkiadó Bt. CC'. 2'C. oldal4 {'}
AZ UVEA GYULLADÁSA- „ !"#"$ $%&'( )*+&)#& !+)%))! A gyulladásokat a szerint osztályozzuk, hogy az uvea melyik részében jött létre. Az iris gyulladása az iritis. A orpus iliare gyulladása a ylitis. Az iris gyulladása izoláltan is elő$ordulhat, de rendszerint a orpus iliaréval egy#tt betegszik meg. :ellemző szubjekt-v t#netek a $ényker#lés, $ájdalom, látásélesség romlása. Az objekt-v t#netek $#ggnek attól, hogy kezdeti vagy előrehaladott iritisről, vagy iridoylitisről van szó. Akut iritisben a szem kipirosodott, első részének iliaris erei belővelltek. A iliaris injetio a mély iliaris erek nagy vértartalma következtében mint kékes1lilás sz-n mutatkozik meg a slerán és kiterjedése kb. a orpus iliare ter#letének $elel meg. 7nyhébb esetekben a belövelltség a limbus tájékára szor-tkozik, ilyenkor periornealis injetioról beszél#nk. A mély iliaris és onjuntivaerek anastomosisai miatt onjuntivalis vérbőség is van 3vegyes injetio4. A gyakorlatban a kezdeti iritis onjuntivitisszel téveszthető össze, a szemtekei onjuntiva egyidej belövelltsége miatt. 5ritisnél azonban váladék nins, $ontos $igyelembe venni a iliaris izgalmat. {'}
2N
ROSACEA "is, tágult erek láthatók. A bulbaris onjuntiván is keletkezhetnek somók részleges belövelltséggel 3rosaea1onjuntivitis4.
E.OPHTALMUS PULSANS- % #/0) �+12$0 %!# Az arteria arotis interna $alának a sinus avernosuson bel#l történő megrepedéséről van szó. 8ka sér#lés vagy az ér slerosisa miatt bekövetkezett ér$alruptura. 7z utóbbi idősebb korban jön létre, gyakran elég egy nehezebb tárgy emelése, köhögés, t#sszentés,6stb. Firtelen erős $ej$ájás, z*gás érzése jellemzi. Az arteria arotis internából a vénás rendszerbe tóduló vér megemeli a vénás nyomást, a vénás rendszerben pangás jön létre, a szemhéjak, a kötőhártya megduzzad. A szem kid#lled, a systoléval egy#tt pulzáió érezhető a szemgolyón. A szem$enéken pangásos papilla látható. A pupilla tág, $ényre renyhén reagál. {'}
SZÁRAZSZEM3SÉG Az egyik általánosan használt de$in-ió szerint a szemszárazság a orneát és a onjuntiva ephiteliumot érő károsodás illetve poteniális károsodás, amelyet a hiányos nedves-tés vált ki. A könnynek nedvesen kell tartania az érzékeny orneát és onjuntivát, azokat oMigénnel kell ellátnia, vagy ki kell egyenl-tenie a ornea kisebb egyenletlenségeit.
A
könny
antitesteket,
enzimeket
tartalmaz,
amelyek
megakadályozzák a könnybe jutott szennyeződések, baktériumok és v-rusok okozta $ertőzéseket. A könny kimossa a szemrésbe ker#lt idegentesteket. Az *gynevezett száraz szem szindróma akkor jelentkezik, ha a könnytermelésben vagy a könnyeloszlásban zavar támad. 7z azt jelenti, hogy vagy a termelt könny mennyisége sökken, vagy annak egy összetevője a többihez viszony-tva nem termelődik elegendő mennyiségben. A száraz szem szindróma sok$éle t#netben nyilvánulhat meg. A leggyakoribb panaszok a következők+ szemszárazság, idegentest érzés, nyomásérzés, égő érzés, $áradt szemek, pislogáskor a szemhéjak a szemgolyóhoz tapadnak, $ényérzékenység. A száraz szem
2L
szindróma kiváltó okai változatosak lehetnek, a leggyakoribbak a következők+ korral járó sökkent könnytermelés, autoimmun megbetegedések, hormonális változások, bizonyos gyógyszerek szedése, klimatikus hatások, szám-tógép monitor előtti munka,6 stb. "ezdetben a betegség t#netei $okozódnak. Az idegentest és szemszárazság érzése égésbe és $ájdalomba mehet át. A szemek szinte $olyamatosan vörösek. "ezdetben ez a onjuntiva és a ornea $első rétegeinek kisebb mérték károsodását idézheti elő. Kagyon s*lyos esetben a ornea átlátszósága sökken, bor*ssá válik, amely leronthatja a látásélességet. A száraz szem szindróma kezelésében a leg$ontosabb tényező a nem meg$elelő nedves-tés okának megállap-tása és annak kezelése. {D}
EGYÉB OKOK 9e és ki$elé $orduló szemhéj, idegentestek, kémiai hatások, sugárhatás 3szolárium, Tuartz lámpa4.
VIZSGÁLATI ADATOK A témához 2CC beteg CC szemét vizsgáltam meg. Az ő vizsgálati kartonjuk alapján kész-tettem el az alábbi statisztikát. inden paiens panasza 1többek közt1 a szemvörösség volt. A vizsgálatot természetesen az anamnézis $elvételével kezdtem. "#lön hangs*lyt $ektettem a korábbi szem#veg1 illetve kontaktlense viselésre, szokásokra, k#lönös tekintettel a közeli munkavégzésre. "itértem a korábbi szemészeti eredet
problémákra,
gyulladásaikra,
korábban
diagnosztizált
belgyógyászati
betegségeikre 3diabetes, hypertonia,64. Az anamnézis $elvétel és a gépi mérés után meghatároztam a $énytörési hibát korrigáló dioptriát, majd a réslámpás vizsgálattal kizártam az esetleges gyulladások valósz-nségét. Amennyiben a réslámpás vizsgálat és az anamnézis $elvétel egy esetleges gyulladásra, vagy más, szakorvosi hatáskörbe tartozó problémára engedett következtetni, mindenképp további orvosi vizsgálatot és kezelést javasoltam. Abban az esetben is szakorvoshoz irány-tottam a beteget, amikor a vizsgálat $olyamán erős akkomodáióra gyanakodtam, és a pupillatág-tásos vizsgálat tnt sz#kségszernek. A megvizsgált emberek köz#l NL1nek mindkét szemén
C
jelentkezett a vörös szem t#net. 7z bizonyos betegeknél az anamnézis $elvétel során der#lt ki, tehát esténként észlelték ezt a problémát, de volt olyan beteg is, akinek a vizsgálat idején is látható volt a szemvörösség. A vizsgált betegek köz#l tehát NL1nek volt sz#ksége a helyes korrekióra, mert az akkomodáió miatt pirosodott a szem#k. 7zen beteg egy része addig t*l erős szem#veget viselt, számos esetben a régihez képest erősebb korrekióra volt sz#kség, sok paiens pedig még soha nem viselt szem#veget, nekik jellemzően a sok közeli munka helyezte előtérbe a szem#veg sz#kségességét. Uk a helyes korrekiój* szem#veg viselésének megkezdése után néhány héttel visszajöttek kontrollra, és a panaszuk megsznéséről számoltak be. A NL ember köz#l N1nak volt sz#kség pupillatág-tásos vizsgálatra, mivel yloplegia nélk#l a rendelkezésemre álló eszközökkel nem lehetett pontos eredményre jutni, az erős alkalmazkodás miatt. A többi, N2 ember vizsgálati eredményét a velem egy#ttdolgozó szemorvos leellenőrizte. A megvizsgált 2CC ember köz#l 221nek nem mindkét szemén jelentkezett a szemvörösség, nekik gyulladás okozta ezt a t#netet. A 22 beteg köz#l J esetben a nem meg$elelő kontaktlense viselés okozta a problémát. A leggyakrabban a kontaktlense t*lhordása volt jellemző, de a helytelen tiszt-tás, tárolás, vagy a nem meg$elelő ápolószer használata is okozott gyulladásos t#neteket.
Kekik a kontaktlense
viselésének sz#neteltetése, és orvosi vizsgálat, kezelés hozta meg a javulást. A további H beteg nem viselt kontaktlensét, neki egyéb okokból alakult ki a szemvörösség 3onjuntivitis, episleritis, idegentest miatti irritáió,64, nekik szintén az orvosi kezelést javasoltam.
A kartonok összegzése és $eldolgozása után a következő
eredményekre jutottam+
2
Eiagram 5. A vizsgált személyek életkor szerinti soportos-tása A statisztika kész-tésekor az első szempontnak az életkor szerinti soportos-tást tekintettem. 3Eiagram 5.4 Kégy korsoportot határoztam meg, az első soportba a 2H és H év közöttiek tartoztak. 7zen paiensekre vonatkozott nagy százalékban például a $akultat-v hypermetropia, hiszen ez az a korosztály, amelyik szinte a legtöbb időt tölti közeli munkával, azon bel#l is az olvasással, tanulással. Alapvető probléma szokott lenni, hogy pont ez a korosztály )$őleg hi*ságból1 nem hajlandó szem#veget viselni, gyakran nem is vesznek tudomást az egyre gyakoribb panaszaikról, amelyek egyértelmen a korrekió hiányára utalnak. A második soportot a J1DH év közöttiekre vonatkoztattam. 7bben a soportban gyakrabban elő$ordult, hogy már szem#veget ésIvagy kontaktlensét viseltek. 7bből adódóan $eltntek a nem meg$elelő kontaktlense viselési problémák, illetve a már meglévő szem#vegek nem pontos dioptriái. 7lő$ordult a myopia t*lkorrekiója, illetve a sok monitor előtti munkavégzés által okozott szemvörösség. A harmadik soport a DJ és 'H év közötti paiensekre vonatkozott. 5tt kevesebben viseltek kontaktlensét, ezáltal az ebből adódó szemvörösség is kevésbé volt jellemző. Az előző soportokhoz képest itt már elő$ordult a hypertonia általi
szemvörösség, illetve az első olvasószem#vegek $el-rása is megtörtént. A negyedik soport a 'H év $ölöttieké volt. eglepő, de ebben a soportban ismét gyakoribbá vált a korrekiók teljes hiánya. Számos esetben a vizsgált személyek egyáltalán nem viseltek még semmilyen szem#veget, sem távolra, sem közelre. A vizsgálatok során gyakran kider#lt, hogy bizony nemsak közelre, de távolra sem hanyagolható el a szem#vegviselés. A vártnál gyakrabban $ordultak elő hypertoniás, illetve diabeteses panaszok, és sajnos az is kider#lt, hogy ezeket sok esetben nem veszik kellőképpen komolyan és nem kezeltetik az orvossal. ind a négy soportban egyaránt jellemzőek voltak azok a )többnyire gyulladásos1 esetek, amelyek ki$ejezetten orvosi vizsgálatot és kezelést igényeltek.
Eiagram 55. A vizsgált személyek nemek szerinti soportos-tása A statisztika kész-tésénél k-vánsi voltam arra is, hogy manapság inkább a $ér$iak, vagy a nők $ord-tanak több $igyelmet a szem#k egészségére. A 2CC vizsgálati alany QDV1a nő, QV1a $ér$i, tehát kider#lt, hogy nagy k#lönbség van a két nem között, vagyis sokkal több nő, mint a $ér$i jelentkezik szemvizsgálatra. 3Eiagram 55.4
D
Eiagram 555. A vizsgált személyek milyen arányban viseltek már szem#veget Az anamnézis $elvétele során az első kérdések között szerepel az, hogy viselt1 e már szem#veget, és ha igen, milyet. egtörténik az eddig viselt szem#veg dioptriájának visszamérése, amely döntő lehet a későbbi vizsgálati eredmény meghatározásában. A $enti diagrammból kider#l, hogy a vizsgált személyek nagyobbik része még nem rendelkezett szem#veggel, kisebbik hányada pedig már viselt valamilyen korrekiót. 3Eiagram 555.4
'
Eiagram 5<. A vizsgált személyek kontaktlense viselési aránya Szintén az első kérdések egyike, hogy volt1e már kontaktlenséje, és ha igen, milyen. A kontaktlense viselés szintén be$olyásoló tényező lehet, hiszen a nem meg$elelő kontaktlense viselés is okozhat komoly problémákat. >yakori tapasztalat, hogy a kontaktlense viselők ninsenek tisztában a helyes kezeléssel, viselési $eltételekkel, és sak akkor kérik a vizsgáló seg-tségét, amikor már valamilyen probléma adódik. 3Eiagram 5<.4 Az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy az emberek abban a tévhitben viselik a kontaktlenséj#ket, hogy az mentes-ti őket a szem#vegviselés alól, gyakran elő$ordul a t*lhordott kontaktlense által okozott gyulladás, $ertőzés, szemvörösség.
H
Eiagram <. A vizsgált kontaktlense viselők kontroll utáni értékelése A kontaktlense viselés során nagyon $ontos az állandó kontroll, amikor réslámpa seg-tségével ellenőrizz#k, hogy az illető szeme továbbra is alkalmas a kontaktlense viselésére. Az ilyen jelleg vizsgálatok alkalmával természetesen a látásélességet is kontrolláljuk, k#lön $igyelmet $ord-tunk az aktuális panaszokra, hiszen ezekre is megoldást kell találni.
A $enti diagramm azt szemlélteti, hogy a kontaktlense
kontrollra jelentkező paiensek köz#l hány embernél találtam rendben a szem állapotát, és hány esetben volt további teendőnk. A további teendő jellege attól $#gg, hogy milyen jelleg problémát észleltem a vizsgálat során. 3Eiagram <.4
J
Eiagram <5. A vizsgált személyek korábbi korrekióinak helyessége vagy helytelensége A $enti diagrammban szemléltetem, hogy a korábbi szem#veg1 illetve kontaktlense viselők meg$elelő korrekiót viseltek1e. Adott esetben az is szemvörösséget okoz, ha a paiens vagy t*l erős, vagy t*l gyenge korrekiót visel. 3Eiagram <5.4
Q
Eiagram <55. A vizsgált személyek közeli munkavégzésének arányai Az anamnézis $elvétele során mindenképp $öltettem azt a kérdést, hogy mennyi közeli munkát végeznek a szem#veggel még nem rendelkező betegek. eg$igyeltem, hogy azok a )$őleg $iatal1 paiensek, akik a közeledő vizsgáik miatt az átlagosnál több közeli munkára késztetik a szem#ket, egyre gyakrabban panaszkodnak $ej$ájásra, $áradásos t#netekre, szemvörösségre. 7z a t#net egy#ttes azokra is jellemző, akik egyre több időt töltenek a szám-tógép előtt, ezzel $olyamatos akkomodáióra kényszer-tve a szem#ket. 7zek a változások gyorsan előtérbe hozzák az eddig rejtve maradt $énytörési hibákat. A $ent lévő diagramm ennek arányát mutatja. 3Eiagram <55.4
N
Eiagram <555. 7gyéb, a szemvörösségen k-v#l, az akkomodáióra utaló t#netek adatai A vörös szemre utaló panaszok köz#l ki kell emelni, hogy tapasztal1e az illető egyéb, akkomodáióra utaló t#netet. 5lyen lehet a $áradékonyság, könnyezés, káprázás,6 0ontos tisztázni, hogy milyen egyéb problémát észlelt. 7z köz#l k#lönös $igyelmet kell $ord-tani a váladékozásra, viszketésre, szem$ájásra, mert ezek általában a gyulladások további t#netei lehetnek. Az előző diagramm azt az arányt mutatja, hogy a szemvörösségen k-v#l a vizsgált személyek köz#l hányan tapasztaltak egyéb olyan t#netet, amelyek az esetleges korrekió hiányra utalnak. 3Eiagram <555.4
L
Eiagram 5W. A diagnosztizált és nem diagnosztizált gyulladásos esetek aránya Amennyiben a vizsgálat során gyulladásra utaló t#neteket tapasztaltam, orvosi vizsgálatot javasoltam, amelyek diagnózisát később rögz-tettem, -gy könnyen meghatározható volt ezen paiensek száma. 7zt a $enti diagrammban t#ntetem $el. 3Eiagram 5W.4
DC
ESETTANULMÁNYOK Az alábbiakban néhány jellegzetes esetet szeretnék kiemelni, amelyek t-pusai k#lönbözőek, mégis egységesen a %vörös szem& t#netet produkálják.
F. 5. 2N éves nő. Az anamnézis $elvétele során kider#lt, hogy még sosem hordott sem szem#veget, sem kontaktlensét. >yermekkorában volt szemészeten, de akkor még nem kapott szem#veget. ?ltalános, diagnosztizált betegségéről nem tud, a saládban hypertonia elő$ordul. Szemészeti eredet problémája nem volt. Az alábbi panaszok miatt jött el szemvizsgálatra+ időnként $áj a $eje, ha sokat olvas, hamar el$árad, estére bevörösödik mindkét szeme. A re$1keratométer jobb szemre 1C,HC sph dioptriát mért, bal szemre 1C,HC sph 1C,H yl 2QNX1ban. A vizsgálat szubjekt-v részén a nyers látóélesség 2,C volt, a YC,HC dioptriát rosszabbnak érezte. indenképp egy erős akkomodáióra gyanakodtam, és a panaszokból is arra következtettem, hogy a paiens valósz-nleg hypermetrop. ivel az akkomodáióját nem siker#lt kellőképpen sökkenteni, ezért yloplegiás vizsgálatot javasoltam. A szemorvosi vizsgálat során a gyan*m beigazolódott, a paiensnek mindkét szemére YC,QH sph dioptriát állap-tott meg az orvos. A szem#veg viselésével a panaszok megszntek.
F. B. DJ éves $ér$i. 0él évvel ezelőtt kapott szem#veget, amit nem tud panaszmentesen használni. indkét szemére 12,HC sph dioptriás #veget kapott, de távolra homályosan lát vele, gyakran $áj a $eje, vörös mindkét szeme. ?ltalános betegsége nins, szemészeti problémája 3mtét, sér#lés..4 nem volt. /saládjában mindenki állandó szem#veget visel, édesapja ukorbeteg, édesanyjának jobb szemén diagnosztizált glauoma van. A re$1 keratométer jobb szemére 12,CC sph 1C,H sph LX mért, a bal szemre 12,CC sph dioptriát. A szubjekt-v vizsgálat során mindkét szemre 12,C sph dioptriát mértem, ezzel kényelmesen látott távolra, a látóélessége 2,C volt, olvasáskor is kényelmesnek érezte. A vörös1zöld teszt is megerős-tette az eredményt. A réslámpás és szem$enék vizsgálat sem
D2
utalt más problémára. 0elh-vtam a $igyelmét a saládban lévő ukorbetegség örökölhetőségére is. ". >O. J éves $ér$i. "özel 2C éve hord szem#veget, D hónapja kontaktlense1viselő. Szem#vegének adatai a következők+ :obb szemére 12,H sph, bal szemére 12,CC sph #veget kapott. "ontaktlenséje magas v-ztartalm* lágy lense, a szem#vegének dioptriájával. >yermekkorában elhanyagolták a szemvizsgálatot, és amikor először kapott szem#veget, a jobb szemére enyhe tompalátást diagnosztizáltak. ?ltalános betegségéről nem tud, a saládjában hypertonia elő$ordul. A panasza leginkább a kontaktlense viselésre vonatkozik, amely szerint '1H óra után kellemetlen, sz*ró érzése van, és enyhén bevörösödik mindkét szeme. Fa kiveszi a kontaktlenséket, a panaszai megsznnek.
A
vizsgálatra
szem#vegben
érkezett,
amelynek
korrekióját
leellenőriztem. A gépi mérés eredménye a következő+ jobb szemre 12,CC sph 1C,HC yl HJX, bal szemre 12,CC sph 1C,H yl 2'DX. A szubjekt-v vizsgálat után maradtunk a régi szem#veg dioptriájánál, mivel a látásélesség binoularisan 2,C , és a vörös1zöld teszt is ezt támasztotta alá. A réslámpás és szem$enék vizsgálat sem mutatott semmilyen gyulladásra utaló egyéb t#netet. ivel arra gyanakodtam, hogy a kontaktlense t*l magas v-ztartalma nem meg$elelő a paiens szemének adottságaihoz, ezért egy alasonyabb v-ztartalm* lensét illesztettem neki. A benne töltött több mint $él óra alatt nem tapasztalta a $ent eml-tett t#neteket, és az illeszkedése is rendben volt. 7gy hét m*lva, az *jabb kontrollvizsgálat alkalmával arról számolt be, hogy szinte egész nap tudja viselni a lenséket teljesen panasz1mentesen.
K. 7. 'J éves $ér$i. Az anamnézis $elvétel során az alábbiak der#ltek ki+ 2H éve állandó szem#vegviselő, kb. H éve kapta az első olvasó szem#vegét. :elenlegi dioptriái a következők+ jobb szemre 12,H E sph 1C,HC E yl 2NCX, bal szemre 12,CC E sph 1C,HC E yl 2NCX, a közeli add-ió Y2,HC. 0él éve viseli ezt a korrekiót, meg van vele elégedve. ' évvel ezelőtt ukorbetegséget diagnosztizáltak nála, de ez gyógyszerrel kezelve rendben van. 7zen k-v#l más betegsége, szemészeti kórelőzmény nins. :elenleg az a panasza, hogy két napja nagyon vörös a jobb szeme, viszket és váladékozik. @átásélességét leellenőriztem, a szem#vegének dioptriáján változtatni nem kellett. A
D
beteg panaszaiból és a réslámpás vizsgálat után a onjuntiva gyulladására gyanakodtam, ezért mielőbbi orvosi vizsgálatot javasoltam. Az orvossal történő egyeztetés során a gyan*m beigazolódott, meg$elelő kezelés után a t#netek megszntek. R. =. 'Q éves nő. 7rős asthenopiás panaszokkal érkezett késő délután. "özepesen ereződött volt a onjuntiva, enyhe $ej$ájásra és homályos látásra panaszkodott, sem távolra, sem olvasni nem lát élesen. 5dőnként könnyezik a szeme. Szem#veget nem hordott sem távolra, sem közelre. ?ltalános betegségek köz#l hipertónia diagnosztizáltak nála H évvel ezelőtt, erre a problémára azóta gyógyszert szed. 7nyhén ukorbeteg, diétáznia kell. /saládjában atarata elő$ordult. A gépi mérés eredménye a következő lett+ jobb szemre Y ,H E sph YC,HC E yl HJX, bal szemre Y2,QH E sph YC,H E yl 2'DX. A szubjekt-v vizsgálat során a következő eredmény sz#letett+ jobb szemre Y2,QH E sph YC,HC QCX, bal szemre Y2,HC E sph YC,HC E yl 2JHX, közeli add-ió+ Y2,QH. Béslámpás, szem$enék vizsgálat során elváltozást nem tapasztaltam. Amint elkezdte viselni a korrekiókat, a panaszai megszntek.
. R. HJ éves $ér$i. >yermekkora óta visel szem#veget, olvasó szem#vege kb. 2H éve van. (rszk#let miatt mtötték D éve, hipertónia miatt gyógyszert szed, diabétesz nins. ' évvel ezelőtt volt utoljára szemvizsgálaton. :elenlegi szem#vegének adatai+ jobb oldal Y ,QH E sph, bal oldal YD,CC Esph. "özeli add-ió Y,HC. Kéhány hónapja vette észre, hogy esténként zavarják a $ények, és már nem érzi meg$elelőnek a szem#vegét. A szubjekt-v vizsgálat során az alábbi eredményre jutottam+ jobb szemre Y ,HC dioptriával sem tudta elolvasni az 2,C sort a visustáblán. 7nnél erősebb korrekióval sem tudtam jobb látásélességet elérni. A bal szem dioptriáján nem kellett változtatni. A réslámpás vizsgálat során kezdődő ataratát vettem észre. ivel a atarata diagnosztizálása nem optometrista hatáskörbe tarozik, ezért mielőbbi orvosi vizsgálatot javasoltam, amely során kider#lt, hogy valóban sz#rk#lt a jobb oldali szemlense.
DD
". S. HN éves $ér$i. "orábban nem viselt szem#veget, leg$eljebb olvasáshoz néha vett készen kapható olvasó szem#veget. Fypertoniájára 2C éve szed gyógyszert, ezzel a vérnyomása rendben van. J évvel ezelőtt egy bepattanó szilánk miatt szemészeti ellátásban részes#lt. 7gyéb, diagnosztizált betegsége nins. :elenleg homályos látásra, $áradásra, szemvörösségre panaszkodik. A gépi mérés a következő erdeményt adta+ jobb oldalra Y C,QH Esph YC,HC Eyl 2JHX, bal oldalra Y2,HC Esph YC,HC Eyl 'HX. A szubjekt-v vizsgálat után a következő szem#veget -rtam $öl neki+ < C,JZ YC,QH Esph [2,C C,'Z Y2,H Esph [2,C AEE+ 2,QH [/S 5<. Rd J'IJ A szem#veg viselésével a panaszai megszntek.
K. 0. 'H éve nő. 7ddig nem hordott szem#veget, szemvizsgálaton nem volt, még gyermekkorában sem, de erős $ej$ájásra, $áradásra panaszkodik. ' éve diabéteszes 5EE. 7gyéb betegsége nins, szemészeti mtétje, sér#lése nem volt. A gépi mérés eredménye+ jobb oldalon Y C,H Esph Y2,QH Eyl 2CC\X, bal oldalon Y2,HC Esph Y,CC Eyl NHX. A szubjekt-v vizsgálat után az alábbi eredmény sz#letett+ < C,'3]4Z Rlan Y2,HC Eyl LCX [2,C C,Z
Rlan Y,CC Eyl LCX [ C,'
AEE+ C,QH [/S 5<.
Rd+ JD A paiens bal szeme valósz-n#leg tompalátó.
@. :. J éves nő. "özvetlen#l szoláriumozás után kereste $el #zlet#nket, mert erős szemvörösség, sz*ró érzés jelentkezett a szolárium használata után. A réslámpás vizsgálat erős onjuntivális injekiót mutatott, ezért mielőbbi orvosi vizsgálatot javasoltam.
D'
ÖSSZEGZÉS A dolgozatom végén az a $eladatom maradt, hogy összegezzem munkámat, és a vizsgálati eredményeim alapján levonjam a meg$elelő következtetéseket, alátámasszam vagy á$oljam az általam $eláll-tott hipotézist. A szakdolgozatom meg-rásához 2CC ember vizsgálati kartonját használtam $elZ 2CC embernek CC szemét vizsgáltam. Számos szempont $igyelembe vétele után arra a megállap-tásra jutottam, hogy az optometristánál vizsgálatra jelentkezők jelentős hányadának a korrigálatlan $énytörési hibákból adódik a szemvörössége. !ermészetesen ezen k-v#l is sok egyéb esettel is szembe kell nézn#nk, és helyt kell tudni állni, mégis a munkák egyik nehézsége az, hogy $elismerj#k azt a határt, amikor a beteg további vizsgálatát orvosi kézbe kell adnunk. "omoly $eladatunk, hogy ebben az esetben a betegnek a szakmai és emberi oda$igyelés#nket, alaposságunkat, hozzáértés#nket bizony-tsuk. 7z időnként komoly kih-vást jelent, hiszen a beteg könnyen értékelheti a helyzetet bizonytalanságnak, vagy esetleg a tudás hiányának. Szerensére az orvoshoz irány-tott betegek visszajöttek, sokszor azért is, hogy biztos-tsanak elégedettség#kről a vizsgálat alaposságát és oda$igyelést tekintve. inden nehézség ellenére a munkámat sokkal görd#lékenyebbé tette, hogy olyan munkahelyem van, ahol napi kapsolatban lehetek egy )szintén ott dolgozó1 szemorvossal, és ez mindkettőnk munkáját előreviszi.
DH
