Arany János - Balladáinak csoportosítása

Arany János balladáinak csoportosítása I.

Keletkezés szerint

a) Nagyszalonta (1847-51) Első balladák. Pl.: A varró lányok, Szőke Panni b) Nagykőrös (1850-es évek) Pl.: Ágnes asszony, A walesi bárdok c) Pest (1860-as évek) Pl.: Endre királyfi d) Budapest (1877 körül) Pl.: Vörös Rébék, Hídavatás II.

Téma szerint

a) Paraszt balladák Népi ihletésűek. Pl.: A hamis tanú, Tengeri hántás b) Történetiek Pl.: Mátyás anyja, Szondi két apródja, V. László c) Romantikus ihletésűek Pl.: Tetemre hívás, Éjféli párbaj d) Nagyvárosiak Pl.: Hídavatás III. Szerkezeti megoldás szerint

a) Egyszólamúak Vonalszerűen előrehaladó balladák. Jellemzői: lépcsőzetes elbeszélés, kihagyások, gyors átkötések Pl.: A walesi bárdok, Zács Klára b) Többszólamúak Előre haladó szerkesztés. Jellemzői: szaggatottság, térben vagy időben párhuzamos történések. Pl.: Szondi két apródja, V. László c) Egyszólamú, körkörös felépítésű Jellemzője: a befejezésben a kezdő sor visszatér. Pl.: Ágnes asszony